text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével és az Európai Közösségek pénzügyi érdekének megsértésével gyanúsították meg Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét. A gyanú szerint egy uniós foglalkoztatási program keretében kapott 140 milliós támogatás elszámolása során fiktív számlákkal és beszámolókkal okoztak százmilliós kárt.
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével, valamint Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettével gyanúsította meg Kecskeméten a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Nyomozóhivatala Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét.
A vámnyomozók múlt év ősze óta vizsgálják több Bács-Kiskun megyei roma érdekképviseleti szervezetnek az EQUAL foglakoztatási programban igényelt támogatásainak az elszámolását. A megyei program gesztora a Kolompár Orbán vezette Kiskunmajsai Roma Érdekképviseleti Szervezet volt.
A programban a megyei roma szervezetek 250 millió forint értékben igényeltek támogatást hazai, valamint uniós forrásból, amelyből 140 millió forintot meg is kaptak. Az elszámolások során a nyomozók nem valós beszámolókat és fiktív számlákat is találtak.
Szabó Ferenc, a nyomozást felügyelő Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes vezetője érdeklődésünkre elmondta: a vizsgálat szerint gyanúsított a hazai, valamint az uniós költségvetésnek százmillió forint értékben okozott kárt. Hozzátette: Kolompár Orbán nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen. Mint megtudtuk, az ügyben még további gyanúsítások várhatók.
Mint ismert, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt emelt vádat Kolompár Orbán és három társa ellen, mert fiktív számlákkal "igazolták le" az Országos Foglakoztatási Közalapítványtól támogatásra kapott hétmillió forintot.
A per júniusban kezdődik Kecskeméten.
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[
"Szabó Ferenc"
] |
A csaknem három éve kipattant, a Honvédelmi Minisztérium három tábornokához és kilenc főtisztjéhez köthető vesztegetési botrány vádlottai szerint súlyos törvénysértések voltak az eljárás során. Fenyegették őket, különböző nyomásgyakorlással próbálták vallomásra bírni őket, és egyikük meg is tört. Védőjük szerint az eljárás testközelbe hozta az ötvenes éveket.
A tábornokper gyanúsítottjai közül többen is állítják: az ügyben eljáró katonai ügyészek súlyos törvénytelenségeket követhettek el, s felvetődhet a kényszervallatás, illetve a jogellenes fogva tartás gyanúja. Rendre azt ígérték ugyanis az érintetteknek, hogy az, aki beismerő vallomást tesz, illetve terhelő adatokkal szolgál a honvédelmi tárca korábbi vezetőire vonatkozóan, akár azonnal szabadulhat az előzetes letartóztatásból, s enyhébb büntetésre számíthat. Ha pedig valaki azt állította, hogy nem tud semmiféle bűncselekményről, azzal az ügyész közölte: semmi gond, hiszen ő már úgyis mindent tud, így a kérdéseivel segíthet felidézni, mire kellene a gyanúsítottnak emlékeznie.
Csaknem három esztendeje pattant ki a Honvédelmi Minisztérium három tábornokához és kilenc főtisztjéhez köthető vesztegetési botrány. Az ügynek négy polgári alkalmazott gyanúsítottja is van. Ellenük költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. A tábornokper tárgyalását idén januárban kezdte meg a Kaposvári Törvényszék, és a bíróság jövő januárban várhatóan ítéletet hirdet.
A vádirat szerint a három dandártábornok – Lévai István Attila első-, Huszti András negyed- és Oláh János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének szolgáltatásokat nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében kifizetett összeg egy részét visszakérik. Nemes Dénes harmadrendű vádlott közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt. A többi hivatásos, illetve polgári alkalmazott azért került bíróság elé, mert vagy valamilyen konkrét közreműködéséért, vagy csak a "hallgatásáért" részesült a korrupciós pénzekből.
Lévai István Attila dandártábornok a bíróság előtt
Kérdéses azonban, hogy az ügyészség által felsorakoztatott bizonyítékokkal mit kezd a bíróság. Elsősorban gyanúsítotti vallomásokról van szó – más eszközökkel a feltételezett bűncselekményeket a vádhatóság nemigen tudta alátámasztani –, és ha a kihallgatások során valóban történt törvénysértés, az elhangzottakat a bizonyítékok köréből ki kellene zárni.
Vesztegetési ügyekben egyébként a nyomozó hatóság nincs könnyű helyzetben, hiszen a bűncselekményt dokumentumokkal nemigen lehet alátámasztani, vannak azonban más lehetőségek. A konkrét esetben például – egyik forrásunk legalábbis ezt állítja – a Katonai Biztonsági Hivatal már 2009 őszén rendelkezett adatokkal arra vonatkozóan, hogy a HM egyes cégeinél a közpénzek felhasználása körül nincs minden rendben. Ha ez igaz, mód lett volna például a szóba jöhető személyek telefonjának lehallgatására, az általuk használt helyiségek titkos megfigyelésére.
Az ügy iratait ismerő informátorunk szerint ilyen, titkosszolgálati eszközökkel beszerzett bizonyítékokra a dokumentumok közt egyetlen utalás sincs, ami súlyos hiba lehet. Talán ezt akarták korrigálni az ügyészek azzal – vélik forrásaink –, hogy minden lehetséges érintettet őrizetbe vettek, majd az előzetes letartóztatásukat kezdeményezték. Vélhetőleg abban bíztak, hogy megspórolhatják a nyomozati munkát, ha a fogságban valaki megtörne. A fogva tartás hatására tett nyilatkozat értéke azonban kétséges, már csak azért is, mert a jogi egyetemeken hosszú ideje azt oktatják: a letartóztatás nem előre hozott büntetés, és nem szolgálhat a beismerő vallomás kicsikarására.
A szabadságelvonás pszichikai kényszerként tehát nem megengedett eszköz. Ezzel szemben a tábornokper elsőrendű vádlottja a bíróság előtt kijelentette: azzal fenyegették, ha nem tesz beismerő vallomást, akkor "neki annyi". Lévai István Attila dandártábornok szerint az első kihallgatása során elhangzott az is, hogy az ügyész "bemocskolja a múltamat, teljesen szétzilálja a jelenemet, az egzisztenciámat, és elveszi mindenem, amim van, tönkre fogja tenni a családomat". Ha viszont együttműködik, kilátásba helyezte, hogy "a súlyos, tíz év körüli büntetésemet hét évre, akár öt évre is enyhítheti".
A dandártábornok elmondta azt is, hogy első kihallgatásakor "az ügyész az ügyvéd jelenlétét nem tartotta fontosnak", és amikor a gyanúsított a védővel való konzultációt kérte, "hangos szóval, erőszakosan magyarázta el, mondta el, szinte utasított, hogy ismerjem be a bűncselekményt és tegyek vallomást más ügyekről is, merthogy az ügyészség már tud mindent". Lévai szerint az ügyész akkor elővett egy szürke mappát – e módszerről mások is beszámoltak –, és "arra tekintve sorolta, hogy kikre tegyek terhelő vallomást úgy, ahogy ő kéri".
M. István ugyancsak azt vallotta, hogy kihallgatásakor az ügyész "rövid hatásszünetet tartott, és az előtte fekvő szürke dossziét lapozgatva, sokat sejtetően tudomására hozta": amennyiben korábbi feletteseire – s ekkor Fapál László másodrendű vádlottat, valamint később Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert nevezte meg –, illetve az általa említett cégekre valamilyen terhelő információval tud szolgálni, "akár a listáról is kihúzhatom a nevét, és hazamehet". Ha viszont nem, "akkor ugye tudom, hogy akiket eddig kihallgatott, azok többségét be is zárta" – tette hozzá.
Más vallomásokból szintén kiderül, hogy az ügyészség a szabadságelvonás lehetőségét kifejezetten szankcióként említette, hogy a gyanúsítottakat a vélelmezett cselekmények beismerésére ösztönözze. Ennél azonban a vádlottak által elmondottak alapján tovább is mentek. Azzal ugyanis, hogy a kihallgatások egy részén nem vehetett részt ügyvéd, korlátozták a gyanúsítottak védelemhez való jogát. A pszichikai nyomás része lehetett az is, hogy többeket a lakásukról hurcoltak el, a gyanúsítottakat a kihallgatásokra kéz- és lábbilincsben, vezetőszíjon kísérték, egyeseket magánzárkába csukattak, másokat drogosokkal, gyilkosokkal közösen helyeztek el. Ugyanakkor megakadályozták, hogy a terheltek kapcsolatot tartsanak hozzátartozóikkal, a gyermekeikkel.
"A zárkában egyedül voltam, két priccs és egy kettős rendeltetésű hideg vizes csap társaságában: ihattam, és elvégezhettem kisebb testi szükségleteimet" – így számol be a fogva tartás körülményeiről Fapál László, aki a 2010-es karácsonyt töltötte rács mögött. Azt állítja, hogy a fogdában fagypont körül volt a hőmérséklet, de a felesége által küldött meleg ruházat egy részét ennek ellenére nem kaphatta meg. Az ünnepek alatt a családjáról sem tudott semmit, ezért úgy véli, a cél csak az lehetett, "hátha megtörök, hátha elfogadom a vádiratban felsorolt hazugságokat".
Nemes Dénes polgári alkalmazott pedig azt vallotta: "143 napot töltöttem a Budapesti Fegyház és Börtön 369-es cellájában. Ez idő alatt "mindent elkövetett a katonai ügyészség, hogy tegyek egy olyan terhelő vallomást, melyről fogalmam sincs, hogy micsoda". Szerinte volt nem egy olyan pillanat, amikor bármit aláírt volna, hogy szabaduljon. A bíróság előtt feltette a kérdést: "elképzelhető, hogy egy katona tábornok annak érdekében, hogy a karrierjét, egzisztenciáját mentse vagy kímélje, és nem utolsósorban, hogy a fegyházból mielőbb szabaduljon, kitalál egy mesét?"
Ez azért érdekes, mert a vád többek szerint kizárólag Oláh János dandártábornok vallomásán alapul, aki 2010 februárjától körülbelül száz napig volt előzetes letartóztatásban. Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint nála "az előzetes fogva tartás első napjait követően fokozatosan súlyos tudatbeszűkülés lépett fel, mely a pszichotikus határt (kóros elmeállapot) elérte, és amely cselekedeteiben, magatartásában, megnyilatkozásaiban, beszámíthatóságában közepes fokban korlátozta". Ezért gyógyszereket is kapott, és a kihallgatása során nemegyszer azok hatása alatt állhatott.
A szakértői véleményben az is olvasható, hogy a tábornok úgy látta, "az ügyészek tudták, hogy mi történt, mert csak úgy történhetett, ahogy ők tudták". Ezért "neki csak bólintania kellett, és mondták, hogy elengedik". Ebbe azért ment bele, "mert megígérték, hogy így kijöhet". A dokumentumban szerepel, hogy a tábornok vagy "felakasztja magát, vagy eléri, hogy kijöjjön záros határidőn belül, mert már nem bírta tovább". Így "most utólag nehezen is érti magát, hogy hogyan volt képes arra, hogy ne a valóságot mondja, hanem azt, amit hallani akarnak". Ha Oláh a szakértőnek valóban ezt mondta, vallomásának értéke is kétséges lehet.
A bűnösség kérdésében a bíróságnak kell döntenie, és laikus kívülállóként senki nem foglalhat állást arról, hogy a vádlottak elkövették-e a terhükre rótt bűncselekményeket. Lehetséges, hogy mindannyian vétkesek, de forrásaink szerint egy a közélet tisztaságával foglalkozó büntetőügyben különösen fontos lenne, hogy kétség se férjen az eljárás tisztaságához, különben az igazságszolgáltatás jó erkölcse kérdőjeleződik meg.
"Testközelben az ötvenes évek"
– A nyomozás kétségkívül koncepciós jelleget öltött – nyilatkozta kérdésünkre Zamecsnik Péter ügyvéd, a tábornokper elsőrendű vádlottjának jogi képviselője. Szerinte először döntöttek a bűnösség kérdéséről, majd a gyanú alátámasztására utólag próbáltak meg bizonyítékokat találni.
Úgy véli, ez az eljárás "testközelbe hozta az ötvenes éveket", mert itt is felvetődhet a politikai nyomásgyakorlás szándéka, tehát a büntetőjog politikai célú felhasználása, hiszen a cél az előző kormány támadása lehet. De az sem biztos – tette hozzá –, hogy erről van szó, mert sokan lehetnek, akik a meg sem fogalmazott elvárásoknak kívánnak eleget tenni.
Az ügyvéd szakmai álláspontja egyértelmű: az eljárás során számos törvénysértés történt. A kihallgatások körülményei önmagukban felvethetik a kényszervallatás gyanúját, de Zamecsnik csak akkor lépett, amikor kiderült, hogy nemcsak saját védence, hanem többen mások is hasonló módon számoltak be a nyomozás során történtekről. Ezért a Kaposvári Törvényszéken még márciusban indítványozta, hogy a két katonai ügyészt zárják ki az eljárásból. Ehhez a tizenhatból még hat vádlott képviselője csatlakozott.
A Központi Nyomozó Főügyészség azonban úgy foglalt állást, hogy a "bizonyítékok beszerzése törvényességének sérelmezése nem alapoz meg elfogultsági okot",mert ettől az ügyészek –akik kijelentették, hogy "nem tekintik magukat elfogultnak" – még képesek az ügy tárgyilagos megítélésére. Zamecsnik májusban a határozat ellen panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez, de azt alaptalannak találták.
Az ügyvéd szerint a nyomozás során követtek el más súlyos hibát is. Oláh tábornokot először azzal vették rá a beismerő vallomásra, hogy büntetlenséget ígértek a számára. Ez vesztegetési ügyben igaz is lehet, ha valaki olyan visszaéléseket tár fel, amelyekről a hatóság még nem szerzett tudomást, de erről a kitételről a gyanúsítottat állítólag "elfelejtették" tájékoztatni. Vagyis abban a hitben nyilatkozott, hogy elkerülheti a felelősségre vonást.
Zamecsnik hangsúlyozta emellett: Oláh esetében felvetődött a tárgyalásról való lemondás lehetősége. Ez azt jelenti, hogy aki beismerő vallomást tesz, és lemond arról, hogy ügyét a bíróság tárgyaláson bírálja el, kisebb büntetéssel megúszhatja. Az ügyvéd azonban állítja, hogy ilyen súlyú ügyben efféle alkura nincs lehetőség. A vádlott tehát több esetben is tévedésben volt, amikor az ügyészeknek beszélt, és Zamecsnik szerint ezeket a vallomásokat ki kellene zárni a bizonyítékok köréből. Miután Oláh a bíróság előtt nem nyilatkozott, eljárásjogilag a vád egésze válhat kérdésessé.
Ügyészség: nem történt jogsértés
Zamecsnik Péter beadványát a Legfőbb Ügyészséghez – annak tartalma alapján – feljelentésként is értékelték. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség győri regionális osztálya járt el, és megállapította, hogy a hivatalos jegyzőkönyvekkel – miután a gyanúsítottakat figyelmeztették a védelemhez való jogra, illetve a vallomás megtagadásának lehetőségére – minden rendben van. Azt pedig – tették hozzá –, hogy a kihallgatások során az ügyész "milyen szóbeli közléseket tett, a rendelkezésre álló iratokból" nem lehet megállapítani.
Azt az ügyészség nem zárta ki, hogy a gyanúsítottakat tájékoztatták cselekményük esetleges következményeiről, de önmagában az, ha a büntetőeljárási törvény szerint lehetséges joghátrányokat ismertetik, nem meríti ki a "kényszervallatás bűntettének megállapításához szükséges erőszak, fenyegetés vagy más hasonló módszer fogalmát".
Jelezték ugyanakkor, hogy a terheltek már több alkalommal is éltek panasszal a gyanúsítás, a fogva tartás vagy a kapcsolattartás körülményei miatt, a felettes ügyészi szervek azonban nem állapítottak meg jogsértést. Az egyik vádlott bántalmazásához pedig – amely miatt egyébként büntetőeljárás folyik – a katonai ügyészeknek nem volt közük. Így hivatali bűncselekmény gyanúja fel sem merül – szögezi le a nyomozást megtagadó határozat.
|
[
"Huszti András",
"Fapál László",
"Nemes Dénes",
"Lévai István Attila",
"Oláh János"
] |
[
"Juhász Ferenc",
"M. István",
"Zamecsnik Péter"
] |
Nyilvánosságra hozta meggyanúsításának részleteit Gyurcsány Ferenc kedden. Az ügyészség szerint a volt miniszterelnök a sukorói kaszinóberuházás ügyében azért döntött a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek.A www. sukoroper. hu honlapon elérhető dokumentum szerint Gyurcsány Ferenc megalapozottan gyanúsítható egy rendbeli hivatali visszaélés bűntette elkövetésével.A tényállás alapján a Sukoróra tervezett King's City beruházás befektetői azt kérték a kormánytól, hogy a projekt céljára kiszemelt ingatlanegyüttes tulajdonát csere útján szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat, tartva attól, hogy pályázat esetén nem ők lennének a nyertesek.A befektetők és több állami vezető, köztük Gyurcsány Ferenc 2008. májusi megbeszélése kapcsán a rögzítik: az akkori miniszterelnök azt a kérdést tette fel Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezetőjének, hogy elméletileg van-e lehetőség az állam és a magántulajdonosok között ingatlancserére."Az igenlő válasz után Ön döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek csere útján történő ingatlanszerzését. A végrehajtásra két hónapos határidőt szabott Tátrai Miklósnak. Feladatául szabta Tátrai Miklósnak azt is, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását - csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog-rendezés - készítse elő" - olvasható a gyanúsításban.A dokumentum arra hivatkozik, hogy az állami vagyonról szóló törvény szerint az értékesítőnek a tulajdonjog átruházását - ha törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetni kell.Az irat kitér arra is, hogy a cselekmény idején hatályos, a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerint az MNV Zrt. a Nemzeti Földalap termőföldvagyonát pályázattal vagy árveréssel, illetve haszonbérbe adással vagy vagyonkezelésbe adással hasznosítja. A törvény értelmében a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja."A cserére vonatkozó döntést Ön törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg. Az Ön döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére" - áll Gyurcsány Ferenc gyanúsításában.Eszerint "a földcsere kérdésében hozott, utasítás jellegű - ténylegesen és kizárólag a befektetők érdekét szolgáló - miniszterelnöki feladatszabás döntően behatárolta az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács egyes tagjainak - bűncselekmény megalapozott gyanúját is - megvalósító eljárását".A volt kormányfő a weboldalon nyilvánosságra hozott egy, az ügyészségi kihallgatásán készült, valamivel több mint kétperces - az ATV-n már hétfő este levetített - videofelvételt is. Ezt itt megnézheti.
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Tátrai Miklós"
] |
[] |
Két "nagyágyú" a fő felelős a sukorói botrányban?
Budai Gyula szerint azok az iratok, amelyeket kedden átadott a Központi Nyomozó Főügyészségnek, két ember felelősségét alapozzák meg a sukorói kaszinóberuházás telekcsere-szerződésével kapcsolatban: Tátrai Miklósét, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatójáét és Benedek Fülöpét, aki a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese.
• MSZP-s többség a King’s Cityt vizsgáló bizottságban
• Meghátrált Sukoró ügyében az MNV
• "Önnek is joga van tudni" – kiadvány a kormányzati visszaélésekről + Videó
"Sukoró továbbra is nem más, mint egy nagy kormányzati lopás" – fogalmazott budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján, miután átadta a főügyésznek a birtokában lévő iratokat.
Budai Gyula közölte: a dokumentumokban olyan utasítások vannak, amelyek alapján mind Tátrai Miklósnak, mind Benedek Fülöpnek tisztában kellett volna lennie azzal, hogy amikor a csereszerződést megkötik, szándékosan megszegik a szabályokat. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője – a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján – október 1-jén közölte az MTI-vel, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek.
Budai Gyula keddi tájékoztatása szerint egy Oszkó Péter részére írt belső, pénzügyminisztériumi levélből kiderül: a tárcavezetőnek azt javasolták a minisztériumban, hogy azonnali hatállyal álljanak el a szerződéstől, másodlagos megoldásként pedig azt vázolták, hogy semmisség miatt támadják meg a szerződést. Ebben a feljegyzésben az is szerepelt – folytatta a magoszos szövetségi igazgató –, hogy az izraeli befektető pilisi és albertirsai területein APEH-végrehajtási jog van, vagyis köztartozása van a befektetőnek; ennek alapján pedig a vagyonkezelő elállhat a szerződéstől. Ezt a feljegyzést október 5-én írták alá, tehát még azelőtt, hogy Oszkó Péter azt mondta az újságíróknak, hogy 30 napot adott az MNV-nek a befektetővel való egyeztetésre.
Azaz a pénzügyminiszternek tudomása volt arról, hogy köztartozás van a pilisi és albertirsai ingatlanokon – fejtette ki Budai Gyula, aki szerint Oszkó Péter "ismételten hazudott". Arra a kérdésre, hogy az ügyészségnek átadott iratok mit tartalmaznak, a politikus kifejtette: a koncessziós szerződést, a Pénzügyminisztérium titkos belső levelezését az izraeli befektetővel, az MNV belső utasításait, amelyek alapján nem köthettek volna csereszerződést, valamint tanácsi döntéseket, amelyek alapján "egyértelműen bebizonyítható, hogy mind Tátrai Miklós, mind Benedek Fülöp szándékosan szegte meg azokat az előírásokat, amelyeket a jogszabály, illetve a belső utasítások előírnak számukra".
A Pénzügyminisztérium október 9-én arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tárcavezető a sukorói telekcsere ügyében az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezte, továbbá létrejött a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós szerződés. A King’s City elnevezésű beruházásra egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot szeretne létrehozni a Velencei-tó északi partján.
A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna. Az ingatlan, amelyen a komplexum épül, Sukoró külterületén van. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található, összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.
(MTI)
|
[
"Tátrai Miklós",
"Benedek Fülöp"
] |
[
"Oszkó Péter",
"Budai Gyula",
"Joav Blum"
] |
Egy internetes híroldal, a mcsipos.hu miatt tavaly megfosztották képviselői mandátumától a jobbikos Kiss Attilát – a kormánysajtó botrányos törvénysértésnek mondta, hogy Kiss a honlap kiadóját irányította. Az összeférhetetlenségi döntésben a fideszes Gémes László is részt vett. Most megtudtuk: a döntés idején ő is médiaszolgáltatót, a Kurca TV üzemeltetőjét vezette. Gémes szerint nincs összeférhetetlenség, a törvény szerint van. A megyei közgyűlés elnöke azt közölte, nekik eddig senki sem tett bejelentést Gémesről.
Újabb botrány: törvénysértést követett el a Jobbik makói képviselőjelöltje – írta az orgio.hu 2018 őszén. A “botrány" arról szólt, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés méltatlansági okra hivatkozva kizárta a jobbikos Kiss Attila megyei önkormányzati képviselőt, mivel Kiss egy, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó sajtótermék kiadójának a vezetője.
A makói, egyébként jobbikos kötődésű, így az országgyűlési választáson Lázár ellen induló Kiss Attila képviselő megmozdulásairól gyakran beszámoló mcsipos.hu (azaz Makói Csípős) oldalról volt szó.
Korábbi írásunk Kiss ügyéről:
Vissza kell adnia a mandátumát a jobbikos Kiss Attilának, mert egyesülete weboldalt üzemeltet Vissza kell adnia a mandátumát Kiss Attilának, a Csongrád Megyei Önkormányzat jobbikos képviselőjének miután a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a közgyűlés legutóbbi döntése ellen beadott felülvizsgálati kérelmét. A bíróság meglátása szerint ugyanis a Makói Csípős nevű internetes oldal gazdasági szolgáltatást végez. Ez pedig azt jelenti, hogy a képviselő nem maradhat a közgyűlés tagja.
A Csongrád Megyei Közgyűlés döntése a médiatörvényen alapult, ami szerint önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
Olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a megyei közgyűlésben Szegvár fideszes polgármestere is érintett lehet mint médiaszolgáltató cég vezetője. Gémes László a Kurca TV-t üzemeltető "Kurca-Völgye" Szegvári Környezet-, Víz és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt a kizárásról történt szavazás idején.
A tévé Szegvár és környékén érhető el, van agrár- és katonai műsoruk, és több mint 3,5 percben számoltak be Gémes szentesi polgármester jelöltségéről is. Elsősorban kormánypárti politikusok szerepelnek a riportokban, kritikus hang ilyenkor nincs.
Az üzemeltető egyesület alapszabályát 2014-ben Gémes László elnökként írta alá. Vagyis Gémes pontosan ugyanabban a pozícióban volt, mint a 2018-ban általa is méltatlannak talált jobbikos képviselő.
De a fideszes polgármester szerint nála nincs szó összeférhetetlenségről. Az Átlátszó kérdésére azt írta, esetében a szerkesztői felelősség nem áll fenn a Kurca Televízió tartalmának megválasztásában, összeállításában, illetve nem gyakorol tényleges ellenőrzést sem a médium felett.
Azt is írta, “a Csongrád Megyei Közgyűlés egy másik, a Jobbik színeiben mandátumhoz jutott képviselő, Dudás Zoltán összeférhetetlenségi ügyét is vizsgálta, de nála nem állapított meg összeférhetetlenséget, lévén nem gyakorolt szerkesztési felelősséget az adott médium kapcsán, míg dr. Kiss Attila az Ügyrendi Bizottság ülésén maga is elismerte, hogy nála valóban fennáll az összeférhetetlenség. Így ezek az ügyek jogi és nem politikai természetűek voltak, a bizottság és a közgyűlés ezért jogi és nem politikai döntést hozott mindkét esetben."
Hozzátette, 2019. március 9. óta nem elnöke a Kurca-völgye Egyesületnek. Ugyanakkor a birosag.hu civil szervezetek névjegyzéke szerint még Gémes az elnök, és a bíróság szerint “folyamatban lévő eljárás nincs bejegyezve".
Az Átlászó által megkérdezett jogász szerint is sántít a képviselő magyarázata. Mint azt levezette, a Kurca TV egyesülete médiaszolgáltató, az NMHH listájában szerepel. A a médiaszolgáltató média-tartalomszolgáltató (annak egyik szűkebb kategóriája), a törvény szerint pedig ugye – ami miatt a jobbikos Kiss Attilát kizárták – önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató ügyvezetésének tagja. Az egyesület ügyvezetése az elnökség, az egyesület elnöke Gémes László, ami, levezetve, összeférhetetlen.
Kerestük a Csongrád Megyei Önkormányzatot is. Kakas Béla elnök azt írta az Átlászónak, Gémes László 2014-ben nyilatkozott az összeférhetetlenségről, annak valóságtartalmát az önkormányzat nem vizsgálja.
Gémessel kapcsolatban eddig senki sem emelt panaszt, az egyesületről és a Kurca TV-ról pedig nincs információjuk.
Fotó: Gémes László a Csongrád Megyei Vadásznapokon. Forrás: a politikus Facebook-oldala
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Gémes László"
] |
[
"Kiss Attila",
"dr. Kiss Attila",
"Kakas Béla",
"Dudás Zoltán"
] |
Hirdetés és tárgyalás nélküli önkormányzati közbeszerzésen nyert Zsegraics Gyula fideszes képviselő cége Pápán.
A meghívásos pályázaton rajta kívül csak egy kft. indult – egyedüli Pest megyeiként a Pápa környéki cégek között.
A két befutó árajánlat között mindösszesen 0,003 százaléknyi volt az eltérés.
A pápai polgármester szerint minden rendben, Zsegraics ügyvédje viszont megtiltotta, hogy idézzük a vállalkozó szavait.
Már csak néhány lépés van hátra a pápai Esterházy-kastély környezetének teljes felújításához: a rekonstrukció egyik utolsó állomásaként vissza kell állítani a kastély körüli kerítést és a park kovácsoltvas fő- és mellékkapuit.
Hogy, hogy nem a pápai önkormányzat kerítésrekonstrukcióra kiírt, Miniszterelnökség által is támogatott közbeszerzési pályázatát egy helyi fideszes képviselő cége vitte el, méghozzá 121 millió forintért.
hirdetés
Hajszál híján ugyanannyi
A projektre a Közbeszerzési Értesítőben találtunk rá; az állami közbeszerzések között talán kis falatnak számítana, de szemet szúrt, mert a dokumentum szerint eredetileg nettó 38,5 millió forintra becsülték a felújítás költségeit – a nyertes pályázó,
a Bótakő Kft. viszont tripla áron, nettó 121 386 041 forintos ajánlattal nyert a közbeszerzésen.
A kerítéstenderre mindössze két ajánlat érkezett: a hirdetmény és tárgyalás nélküli közbeszerzésre ugyanis hat cégnek küldtek ajánlatot, de csak a pápai Bótakő Kft. és a pátyi Herenkó Hungary Kft. indult a tenderen.
Meglepő az is, hogy a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtó pályázó, a Herenkó Hungary a győztesnél csupán 30 ezer forinttal drágább tendert nyújtott be – vagyis,
egy 121 milliós nagyságrendű beruházásnál töredéknyi, 0,03 ezreléknyi volt eltérés két, egymással elvileg nem egyeztető versenyző árajánlata között.
A vesztes pályázó, a Herenkó egyedüli Pest megyei cégként is kitűnt a pápai és Pápa-közeli meghívottak szűk mezőnyéből – nem volt egyértelmű, hogy a pápai önkormányzat miért gondolt rájuk potenciális befutóként.
A kerítésrekonstrukciós pályázat bontási jegyzőkönyve a meghívottakkal papa.hu
Nem találtam nyomot arra sem, hogy a Herenkó korábban kapott volna pápai megbízást. A cég ügyvezetője, Chrenkó Attila viszont már dolgozott a korábban mintegy kétmilliárdból, uniós támogatással rendbe hozott Esterházy-kastély felújításán; az Építészfórum 2015 cikke szerint kőrekonstrukcióval foglalkozott, a Reneszánsz Zrt. megbízásából.
Talán innen jött a meghívás ötlete is – Chrenkó mindenesetre nem válaszolt a témában elküldött írásos kérdéseimre.
Amikor a városatya cége nyeri a pályázatot
A nyertes cég ügyvezetője az Opten nyilvántartása szerint Zsegraics Gyula; Zsegraics nevére azonban nemcsak a cégadatbázisok dobnak ki találatot, hanem Pápa városi honlapja is, hiszen a férfi a Fidesz–KDNP helyi önkormányzati képviselője a 10. választókörzetben. Sőt, tagja a pápai városfejlesztési bizottságnak is, így nyilvánvalóan ráláthat a település tervezett városfejlesztési projektjeire.
Zsegraics Gyula a városfejlesztési bizottság tagjaként lett sikeres pályázó papa.hu
Telefonon, majd később levélben is megkerestem Zsegraics Gyulát: hívásomkor a Magyar Nemzet újságírójaként mutatkoztam be a vállalkozónak, aki eleinte segítőkészen, nyugodtan válaszolgatott a kerítésrekonstrukció költségeire vonatkozó kérdésekre.
Amikor azonban fideszes önkormányzati pozíciójára is rákérdeztem, a férfi indulatba jött, ügyvédjét emlegette, majd lecsapta a telefont.
Pár órával később levelemre már az említett ügyvéd válaszolt, aki írásban tiltotta meg, hogy bármilyen, a beszélgetésben elhangzó információt közzétegyek, az írásban feltett kérdésekre pedig nem érkezett válasz.
Nincs itt semmi különös
Ezután Pápa polgármesteréhez, Áldozó Tamáshoz fordultam: szerettem volna megtudni, hogy Zsegraics önkormányzati, városfejlesztési munkakörét összeegyeztethetőnek tartják-e azzal, hogy a képviselő és bizottsági tag magánvállalkozóként fut be egy helyi tenderen. Jó lett volna megtudni azt is, hogy miért számoltak eleinte 38,5 milliós kerítésépítési költségvetéssel, és miért fogadták el aztán zökkenő nélkül a háromszoros árajánlatot is. Áldozó Tamás válaszában jelezte:
sem a közbeszerzési törvény, sem az önkormányzat hatályos közbeszerzési szabályzata alapján nem összeférhetetlen, hogy a Bótakő nyert a pályázaton.
Zsegraics Gyula sem a közbeszerzési eljárás előkészítésében, sem lefolytatásban nem vett részt, ezt önkormányzati képviselőként nem is tehette meg.
A városfejlesztési tervekről minden polgár értesülhet a helyi sajtóból.
A közbeszerzés értékét tervezői értékbecslés határozta meg.
300 millió forintos értékhatár alatti beruházásoknál szabályos, hogy tárgyalás és hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás zajlik.
Természetesen, az is elképzelhető, hogy Bótakő 121 millió 386 ezres ajánlati ára reálisnak számít, és valaki alaposan melléfogott az első értékbecsléssel.
Hiszen egy 333 méteres kerítésről van szó, amiből a Veol szerint 143 métert teljesen újjá kell építeni, 90 métert pedig felújítani úgy, hogy a kerítés egésze szigetelésre, restaurálásra szorul. A Magyar Nemzet információi szerint a kerítés mellett pótolják a kastélypark főbejáratának óriási, kovácsoltvas kapuját is, ami magában is sokmilliós, külön beruházás lesz.
Lázár János megígérte
Az elnyert közbeszerzési tender körülményei azonban így is kérdésesek, legalább etikai szempontból kifogásolhatóak. Persze nehéz az etikát számon kérni a NER rendszerén – olyankor, amikor visszhang és hatósági eljárás nélkül marad az is, ha Mészáros Lőrinc polgármesterként saját cégének ad munkát egy közbeszerzési eljáráson, vagy ha Orbán Viktor apja alvállalkozóként jelenik meg egy nagy állami beruházáson.
Hogy a kormány jól fogadja a pápai terveket, és működik a helyi lobbierő, azt mindenesetre jelzi, hogy a Pápa.hu cikke szerint kerítés és kastélykapu visszaállítására korábban maga Lázár János ígért 100 millió forintos támogatást a Miniszterelnökség nevében.
Kovács Zoltán korábbi pápai polgármester aztán tovább dolgozott az ügyön – a Miniszterelnökség területi közigazgatási államtitkáraként –, így a támogatás összege később 165 millió forintra hízott.
|
[
"Áldozó Tamás",
"Zsegraics Gyula"
] |
[
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Kovács Zoltán",
"Orbán Viktor",
"Chrenkó Attila"
] |
Szilvásy György a távirati irodának elmondta: feljelentést tett volna, nem pedig közleményt adott volna ki, ha tudomása lett volna közpénzekkel való visszaélésről.
A miniszter – aki korábban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára volt – azt mondja, véleménye szerint a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Topolánszky Ákos, a GYISM volt helyettes államtitkára politikai megrendelésre állít valótlanságokat. Szilvásy György példaként említette, hogy Topolánszky állításával ellentétben Alács Tibor és Rákosi Ferenc nem az úttörőszövetségtől érkeztek az ifjúsági tárcához és ma nem dolgoznak a kormányzati negyed projekten. Szintén nem igaz, hogy politikai alkalmazottak lettek volna a tárcánál – tette hozzá.
Később Szilvásy kérésére a távirati iroda úgy pontosította a fentieket, hogy Rákosi Ferenc nem az üttörőszövetségtől érkezett a minisztériumba, Alács Tibor pedig nem dolgozik a kormányzati negyed projekten. A pontosításban már az is szerepel, hogy nem igaz az, hogyők ketten előzsürizték volna a pályázatokat.
Szilvásy György azért sem érti Topolánszky Ákos nyilatkozatait, mert – mint mondta – kifejezetten jó viszonyban voltak és hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Azért is hívta fel telefonon, mert nem értette, miért beszél olyasmiről, ami nem igaz – hangoztatta.
Felidézte, hogy 2002 májusában, amikor a tárcához érkezett, azért kellett korlátozó intézkedéseket bevezetnie az egyedi döntésekkel kapcsolatban, mert addigra az éves előirányzat nagy részét elköltötték. Ekkortól működött az a rendszer, hogy az egyedi döntéseknél 5 millió forint felett Topolánszky Ákosnak egyeztetnie kellett vele.
(mti)
|
[
"Topolánszky Ákos",
"Rákosi Ferenc",
"Szilvásy György",
"Alács Tibor"
] |
[] |
A vajdasági egyesület bő 8 milliárd forinthoz jutott már hozzá, de Zsemberi János telekommunikációs cége most a sörfőzésbe is beszáll.
Jól érezte meg az amúgy a kábeltelevíziós, telekommunikációs piacon évtizedek óta érdekelt Sat-Trakt Kft., hogy most érdemes sörfőzésbe fognia: bekerült azon cégek közé, amiknek a magyar állam támogatást ad azért, mert Szerbiában valósítanak meg beruházást. Szerdán hozta nyilvánosságra a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy nyolc vállalat 25 milliárd forint értékben ruház be külföldön, ehhez pedig 13 milliárd forintnyi állami támogatást kapnak. A Sat-Trakt Kft. Szabadkán fog sörfőzdét építeni. Hogy ehhez pontosan mennyivel járul hozzá a magyar kormány, az a minisztérium közleményéből nem derül ki, és hiába is kérdeztük, egyelőre nem árulták el, de ha az átlaghoz igazodik a támogatási intenzitás, és a költségek felét az állam állja, akkor a dotáció 1 milliárd forint körül alakulhat.
A minisztérium kommünikéje egyébként arra utal, hogy a magyar cégek külföldi terjeszkedését segítik ezzel a programmal – hogy gazdaság értelemben miért érné meg magyar cégeket arra ösztönözni, hogy idehaza helyett külföldön létesítsenek gyárat, ott hozzanak létre munkahelyet, az nehezen érthető, a szerbiai beruházások támogatása mögött is inkább (nemzet)politikai megfontolásokat lehet érdemes keresni.
Kapcsolódó Orbán világhódító magyar cégekről álmodik Annyi hazahozott pénzt várna a külföldön megtelepedett magyar cégektől, mint amennyit az itteni multik kivisznek az országból.
Fél éve sincs annak, hogy a Magyarországon húszéves múlttal rendelkező Sat-Trakt Kft. felvette a tevékenységi körei közé a sörfőzést. A vállalkozás ugyanakkor főként Szerbiára és a Balkánra koncentrál, Szerbiában 1993 óta van jelen.
A kft. Zsemberi János érdekeltségének számít, akit pár éve szoros kötelékek fűznek Orbán Viktorhoz. Az Átlátszó azt írta, beszélik, hogy "egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz", és az nem Pásztor István, a Fidesszel szövetséges Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, hanem a topolyai illetőségű milliárdos. Zsemberi volt önkormányzati képviselő a 15 ezres lélekszámú, javarészt magyarok lakta Topolyán, és tagja volt egy ideig a szerb labdarúgó-szövetségnek is. Cége a főtámogatója a topolyai futballklubnak, amelynek ő a tulajdonosa. A klub három éve fűzte szorosra kapcsolatát a felcsúti fociklubbal is, a két akadémia is együttműködik.
A topolyai akadémia 2016-tól kezdve eddig négy körben csaknem 8,5 milliárd forintot kapott a határon túli fociakadémiák támogatásának keretében, volt, hogy a magyar kormány, volt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség jóvoltából. Az addig a szerb harmadosztályban játszó topolyai focicsapat feljutott az első ligába, és miután 2019-ben a negyedik helyig szárnyalt, indulhatott az Európa Ligában is.
Zsemberit Szerbia száz leggazdagabb embere között szokás emlegetni – festette le az Index, amely a topolyai fociklub felemelkedéséről írt bő két éve. Most támogatásra érdemesnek ítélt fő cége nem egészen két éve már kapott apanázst a magyar államtól, akkor (mai árfolyamon) bő 750 millió forint támogatást folyósítottak a Prosperitati Alapítványon keresztül a Sat-Traktnak, amely kábeltelevíziós, internetes és telefonos hálózatot épített ki.
Kapcsolódó Utánajártunk a Vajdaságba ömlesztett magyarországi tízmilliárdoknak A szerbiai magyarok elvándorlásának megállításáért magyarországi közpénztízmilliárdok mennek a vajdasági régió gazdaságának fejlesztésére. A cél helyes, a támogatások ugyanakkor stabilizálták az Orbán-kormány szövetségesének pozícióit, míg a Fidesz a növekvő számú levélszavazatból profitál.
Zsemberit a napokban az év üzletemberének választotta a Vajdasági Gazdasági Kamara. A díjátadón elárulta, hogy a kábeltelevíziós, internetes és telefonos szolgáltatás után most egy saját mobiltelefon-hálózat kialakításán munkálkodnak.
A vállalkozó, illetve a Sat-Trakt tavaly más üzletben is fantáziát látott. Két, a dohánybizniszben érdekelt cége lett, egyet vett (Snus és Rágódohány Kereskedelmi Kft.), egyet pedig alapított (JAG Tobacco Kft.), mindkettő Röszkén van bejegyezve, de a hároméves múlttal rendelkező, az utolsó, beszámolóval lezárt évében, 2019-ben 83 millió forintos forgalom mellett 9 milliós profitot termelő előbbi Sátoraljaújhelyen (stílusosan a Dohány utcában) fióktelepet is nyitott, miután Zsemberiék házon belül kerültek.
|
[
"Zsemberi János",
"Orbán Viktor",
"Pásztor István"
] |
[] |
Felügyeleti biztost kellett kirendelni az NHB Bankhoz, ami kemény intézkedés, hiszen bár védi a betétesek érdekeit, a vele járó bizalomvesztés miatt nem könnyíti meg a bajba került bank életét. Mi történhetett Szemerey Tamás üzletemberrel, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérével?
Értéket akartak teremteni, és ez sikerült is: felső kategóriás előadásokat pénzelt közpénzből az MNB-s Pageo alapítvány, a méregdrága rendezési költségek egy szűk kör kezébe folytak.
A jegybank vezetői mellett Matolcsyné alpolgármestere, a legfőbb ügyész felesége, volt MIÉP-es és MSZMP-s, Rogán egykori munkatársa is ott van a közpénzeket szóró alapítványok vezetőségének. Van olyan MNB-s, aki mind a hat alapítványban benne van.
Azt állította, nem verik el a vagyonukat és csak állampapírt vesznek. Nagyon nem így lett, 75 milliárdunk bánja.
Minden évben a hazai üzleti világ egyik csúcseseménye a Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsorája. Az idén december 11-én, kedden, a Kempinski Hotelben tartották a kormány számára is elfogadható, a jobboldaltól nem idegenkedő potentátokat felvonultató eseményt, amelyre karácsony előtt Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogat. Ettől aztán mindig óriási nyüzsgés és tolongás tapasztalható a főasztal körül.
Nem szokás feltételezni, hogy bárki is magától kihagyná a nagy eseményt, így a hiányzók és az újak kapcsán azonnal megindulnak a pletykák.
Most is sok kérdés felmerült. Miért nem volt ott a szokott díszhelyén Habony Árpád? Ki fér még oda a főasztalhoz, vagyis Orbán Viktor mellé, az állandó tagok, így Csák János alapító, valamint a nagy tőzsdei cégek vezetői, azaz Bogsch Erik Richter-elnök, Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Csányi Sándor OTP-vezéren kívül?
Szemerey is hiányzott
A helyszínen megjelenteket az is csodálkozással tölthette el, hogy idén nem volt ott Szemerey Tamás üzletember, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, aki egy évvel korábban még kiemelt helyen, Kékessy Dezső miniszterelnöki barát asztalánál ülhetett.
Már ekkor híre kelt, hogy komoly baj van az üzletember bankja, az NHB körül.
Vagyis az NHB-t is elérte a kicsi, koncentrált (állami intézményekhez is kötődő) betétállománnyal és erősen egy körnél sűrűsödő hitelkihelyezésekkel rendelkező kis bankok örök problémája: likviditási problémák jelentkeztek.
Egy kis történelem
De melyik is ez az NHB Bank? A banknak volt már egy-két elnevezése. Ha azt mondjuk, hogy Kulturbank, Hanwha Bank, Evobank, Növekedési Hitel Bank, az valójában ugyanannak a banknak a különböző időszakra jellemző elnevezése.
A bank a rendszerváltás idején, 1990-ben Kulturbank néven indult, itt dolgozott például a később nem túl szép véget érő Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetése, legalábbis Töröcskei István és Deák Klára, de itt pallérozódott, a ma már inkább csak tévékben szakértő egykori bankár és miniszter, Boross Imre is. A Széchenyi és az NHB sztoriját az is összeköti, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank egykori vezérigazgatója, Szakács Tibor később Szemerey Tamás tanácsadójaként bukkant fel újra a gazdasági életben.
Az egykori Kulturbankot később a francia Bank Indosuez vette meg, majd tőle a koreai ipari csoport, a Hanwha. Innen már ráfordulhatunk a jelen történetére, 2013-ban a Hanwha Bank az egyik legkisebb hazai kereskedelmi bank volt, 10 milliárd forintot alig meghaladó mérlegfőösszeggel, mindössze egyetlen kicsi fiókkal az Astorián. Volt még a cégben egy internetes banki szolgáltatás, illetve egy Sas utcai zálogcég (Pignusz Kft.).
Jön az evo és Szemerey
A Hanwha arról volt híres, hogy pár tucat alkalmazottjával kedves, valóban személyes ismeretségen alapuló banki kiszolgálást nyújtott. Csak éppen termelte a veszteséget, működni valójában csak a koreaiak 10 millió eurós (3 milliárd forint körüli) alárendelt kölcsöntőkéjéből tudott. Ezért a koreai fél úgy döntött, hogy kiszáll. Ekkor röppent fel először a pletyka, hogy az éppen előre menekülő Széchenyi Kereskedelmi Bank mellett valamiképpen Matolcsy György jegybankelnök családja is érdeklődik a bank iránt.
A befutó végül csak félig lett az utóbbi, mert Mészáros Csaba ipari érdekeltségekkel bíró üzletember evopro Holding Zrt.-je lett a befutó, de az érkező új csapatban Szemerey Tamás, vagyis Matolcsy unokatestvére azért már felbukkant. Mészáros vállalta át a koreaiak 10 millió eurós tagi finanszírozását és ő (vagy ő és Szemerey) fizethette ki az állítólag mindössze 300 ezer eurós vételárat.
Hamarosan aztán erősebben megjelent a történetben Szemerey és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), előbbi előbb kétharmadot, majd száz százalékot vett a bankban a BanKonzult nevű cégén keresztül, míg az MNB létrehozta az ismert alapítványait, amelyek előbb egy jelentős, majd később egy megkurtított, de így is több milliárd forintos betétállományt helyeztek el a kis NHB-nál.
Transzparenssé váló segítség
Ezt már egy idő után publikussá is tették az alapítványok, mindenesetre Mészáros vélhetően a gigabetétnek köszönhetően kivehette a tagi hitelt és így a bank Szemerey érdekkörébe került. Azóta számtalan cikk jelent meg arról, hogy az NHB miként hitelezte a Szemereyhez, vagy esetleg Matolcsy Ádámhoz (a jegybankelnök fiához) köthető vállalkozásokat, ingatlancégeket.
Az biztos, hogy ez a bank soha nem a nagy vállalati hitelek, esetleg a széles lakossági ügyfélkör révén növelte sokszorosára mérlegfőösszegét, hanem a kis, támogatott bankok útját járta, állami programok, koncentrált betétállomány és egy erősen NER-es hitelezetti kör.
Belső forrásunk szerint a bank például erősen részt vett az elnevezésére is rímelő NHP jegybanki hitelprogramban, általában tízéves hiteleket adott és azok kamatfizetésére egy éves moratóriummal indított.
Szemerey Tamás Az elmúlt években üstökösként felemelkedő üzletember, vagyis a kalandos életű Matolcsy-unokatestvér korábban vitorlázó ás bridzsversenyző is volt, vállalkozói vénája eleinte bérvarratásban, illetve az alsóörsi Dexion diszkó üzemeltetésében merült ki, de aztán sok mindenbe belekapott, például ipari érdekeltségekbe, a média világába, de a legnagyobb vállalkozása azért bizonyára az NHB teljes, majd az MKB részleges birtoklása volt.
Tőke oké, likviditás nem oké
Mi csúszott meg, és miért hozta éppen a Matolcsy György vezette jegybank nehéz helyzetbe az NHB-t? Alighanem nem ez történt, de a bank egyszerűen képtelen volt rendezni a likviditási helyzetét.
Windisch László MNB-alelnök szerint az NHB-t rendszeresen monitorozó jegybank valóban nehéz dilemma előtt állt, amikor ilyen erős intézkedést kellett hoznia, de lépéseit a betétesek védelme határozta meg, és az NHB-hoz kirendelt felügyeleti biztos arra is bizonyíték, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a felügyeletnél mindenki egyenlő bánásmódra számíthat, nincsen kivételezett helyzetben senki.
Sőt, úgy tudjuk, hogy mivel a döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozta meg, maga Matolcsy György jegybankelnök is több ízben szavazott az NHB-val kapcsolatos erős intézkedésekre.
Az NHB helyzete most tényleg nagyon nehéz, de nem reménytelen. A piac határozott jelzést kapott a bank nehézségeiről, de az még orvosolható például bizonyos eszközök értékesítésével, vagy el lehet adni portfóliókat, esetleg megfelelő finanszírozással pénzügyi vállalkozássá lehet alakulni.
A keddi technikai bankszünnapot nem a bank ideiglenes bezárásának kell értékelni, hanem valóban technikai szünetnek, mert az informatikai rendszert kellett alkalmassá tenni arra, hogy vizsgálja a betétesek egy hónapra meghatározott 7 millió forintos készpénzfelvételi limitét.
Azt persze a jegybankban is tudják, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha nincs szükség intézkedésekre, de a jegybank nem tudott mást tenni, hiszen a korábbi felszólításai eredménytelenek voltak, ebben a helyzetben erős lépést indokolt – hallottuk.
Értékpapíros aktivitás
Az NHB korábban is próbált komoly szereplőként viselkedni, fiókokat nyitott, székhelyet váltott, tömegesen szerezte meg a bajba került, vagy a piacról kivonuló brókercégek ügyfélállományait, így elsőként az Access Alapkezelő állományát, később egyedül indult el a Buda-Cash ügyfeleire kiírt pályázaton, végül jött a Solar Capital Markets Zrt. és a Quantis Alpha Befektetési Zrt, ügyfélállománya. Remélhetőleg a sokat szenvedett brókerügyfelek helyzete most nem fog romlani.
De az biztos, hogy a mostani NHB-s nehéz helyzet egyszerre meglepő és egyszerre nem az. Az NHB nem igazán volt szerves része a hazai bankrendszernek, 0,2 százalékos súlya sem predesztinálta erre, és amúgy sem volt sok kapcsolata a klasszikus intézetekkel. Ugyanakkor Szemerey Tamás korábban olyan sok támogatást élvezhetett a NER-től, hogy kudarca így is meglepő.
Amikor például a jegybanki alapítványok közzétették szerződéseiket, sokakat meglepett, hogy hány vonalon jutott pénzhez a vállalkozó.
Az alapítványok ugyanis nemcsak a Szemerey-családhoz részben, vagy egészben kötődő bankoknál (NHB, MKB) tartottak milliárdos betéteket, de erősen támogatták azt a vs.hu-t, amely ugyan nem Szemereyé volt, de a sajtó azért rendre több kötődést is bizonyított, illetve Szemerey cége, a BankKonzult készített rendszeresen elemzéseket a különböző alapítványoknak.
A BanKonzult Kft. elemzéseinek ez volt a címe: "Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek". Abban azért volt valami meglepő, hogy ebben a témában a híresen felkészült elemzői csapattal bíró MNB alapítványai külső elemzésekből tájékozódtak.
|
[
"Matolcsy György",
"Mészáros Csaba",
"Szemerey Tamás",
"Kékessy Dezső",
"Szakács Tibor"
] |
[
"Hernádi Zsolt",
"Habony Árpád",
"Boross Imre",
"Töröcskei István",
"Deák Klára",
"Matolcsy Ádám",
"Csák János",
"Windisch László",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor",
"Bogsch Erik"
] |
Mészáros Lőrinc egy polccal feljebb pakolta a kamrájában a Balatontouristot
Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. - és az érdekeltségébe tartozó Balatonturist-csoport - közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. - jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön. A Konzum Mészáros Lőrinchez tartozik, mint ahogy egyébként a BLT és a Balatontourist is, vagyis nem történt más, mint egy kis portfólió-rendezés.
A BÉT honlapján közzétett határozat szerint a Konzum Nyrt. igazgatósága a PwC által készített üzletrész-értékelés alapján hozzájárult, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában a Konzum Nyrt. kizárólagos tulajdonába kerüljön a BLT Group Zrt. A 977,29 millió forintos apport ellenértékét a Konzum 3 111 396 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az ügylettel a BLT kötelékébe tartozó Balatontourist-csoport teljes körűen a Konzum Nyrt. konszolidációs körébe kerül.
Az igazgatóság azt is elfogadta, hogy a KONZUM PE Magántőkealap a Ligetfürdő tranzakcióból eredő, a Konzum Nyrt. felé fennálló 9,677 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei vállalatban. A Konzum az apport ellenértékét, összesen 30 809 580 darab új részvény zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki - közölték.
A most közzétett tőkeemelések részei annak a 2017. decemberében bejelentett tranzakció-sorozatnak, amellyel - a Hunguest Hotels Zrt., illetve 18 belföldi és 5 külföldi szállodát követően - a Balatontourist-csoport is a tőzsdei társaság tulajdonába kerül. Ennek megfelelően a Konzum turisztikai portfólióját érintő mindkét csütörtöki igazgatósági döntés esetén az új részvények értékét a tavaly december 11-i rögzített árfolyamon bocsájtja ki a vállalat, amely a 2018. október 10-re átvezetett 1:10 arányú részvényfelaprózást követően, 314,1 forintos értéket jelent.
A Balatontourist magán-, illetve önkormányzati tulajdonban lévő kempingeket üzemeltetet. A 2018-as szezonban 10 balatoni kempinget és egy vendégházat működtető társaság az előzetes becslések szerint 1,715 milliárd forint bevételre számít.
A Konzum Nyrt. Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát építi a közlemény szerint. A társaság menedzsmentjének célja, hogy a tranzakciók lezárását követően a csoporton belüli szinergiák és költségcsökkentési lehetőségek kihasználása érdekében összevonják a szálloda és kempingüzemeltető vállalatok szakmai irányítását. A tőzsdei társaság legutóbb publikált, féléves árbevételének 88,43 százaléka, míg konszolidált eredményének 64,44 százaléka származott a turizmusból - írták.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Nem nyomoznak a fideszes vezetésű Győr önkormányzatának a Quaestorban ragadt milliárdja miatt. Az ügyészség szerint sem volt jó ötlet a brókerekre bízni a közpénzt, de ez nem bűncselekmény.
Elutasította az ügyészség a hűtlen kezelés miatti feljelentést a győri önkormányzat Quaestor-ügyletével összefüggésben. A határozat szerint bár több szempontból sem volt jó és átlátható döntés a várostól, hogy a brókercégre bízta a pénzét, vagyoni hátrány nem érte az önkormányzatot.
Egymilliárdot bíztak rájuk
A győri önkormányzat idén januárban vásárolt államkötvényt a Quaestoron keresztül, és bízta rá ezzel az azóta bedőlt brókercégre a város 999 987 373 forintját. A feljelentéseiről közismertté vált Tényi István ezért tett - utóbb feljelentésként értékelt - bejelentést a Győr-Moson-Sopron megyei Főügyészségen.
Nem volt jó ötlet a Quaestorra bízni az önkormányzat pénzét Fotó: Polyák Attila - Origo
Mint arról az Origo beszámolt, Tényi azzal érvelt a hanyag illetve hűtlen kezelés gyanúja mellett, hogy a Quaestor tulajdonosai között offshore hátterűek is vannak, így az alaptörvény szerint központi költségvetésből nem lehetett volna szerződés alapján kifizetést, megbízást teljesíteni a cégnek.
Valóban nem volt átlátható
Az ügyészség ugyan a feljelentést elutasította, de határozatában azt is megállapította, hogy "a cégnyilvántartásban tulajdonosként szereplő liechtensteini cég miatt az átláthatóság alkotmányos követelménye nem teljesül."
A feljelentést elutasító ügyészségi határozat indoklása szerint nem érte vagyoni hátrány az önkormányzatot Forrás: Origo
A vádhatóság azután jutott erre a következtetésre, hogy kiderítette: "a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. minősített többségű befolyással bíró részvényese a Lichtenstein, Vaduz, Zollstrasse 9. székhellyel 30 ezer svájci frank törzstőkével rendelkező Insula Management Establishment, amelynek tulajdonosi szerkezetére a feljelentés-kiegészítés során további adatot nem volt mód beszerezni."
Viszont törvényes volt
A Quaestor offshore-háttere ellenére azonban maga a megbízás, amit Győr önkormányzata adott a brókercégnek, törvényes volt az ügyészség szerint. A határozat ugyanis rögzíti, hogy Borkai Zsolt, a város fideszes polgármestere jogosult volt az adásvételi szerződések megkötésére, amelyek teljesülése esetén a győri önkormányzat két hónap alatt közel 4500000 forint kamathoz jutott volna.
Ennek érdekében - derült ki a feljelentés-kiegészítés során beszerzett adatokból - az önkormányzat nevében Borkai január 13-án kötött szerződést a Quaestor értékpapír-kereskedő cégével 824,57 millió forint névértékű állampapír vásárlására 999,98 millió forintért.
Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere: joga volt adásvételi szerződést kötni Forrás: MTI/Krizsán Csaba
Még ugyanaznap kötöttek a felek egy másik szerződést is: eszerint a vásárolt állampapírt az önkormányzat eladta a Quaestornak, hogy két hónap múlva, március 16-án - kamattal és hozammal növelve - 1004,49 millió forintot kapjon vissza.
Nem kapta vissza, zárolták
Az államkötvény-vásárlást még nyélbe ütötték, de a második megbízás már nem teljesült. Nem tudott ugyanis - írta az ügyészség, és meg is magyarázta, miért: az MNB március 10-én felfüggesztette a Quaestor tevékenységét, azután pedig a cég már nem rendelkezhetett az ügyfelek pénzével.
Átmenetileg bentragadt egymilliárd forintja a fideszes vezetésű önkormányzatnak Forrás: AFP/Attila Kisbenedek
Győr ezzel nem csak a kamatot bukta el, de a pénzéhez sem jut egyelőre hozzá, mert a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án zár alá vette a cég vagyonát, "ennek okán az ügyfélvagyon kiadása jelenleg nem lehetséges." Az állampapírok tehát megvannak, csak éppen nem fér hozzá a város.
Lázár János is bírálta őket
Szóba hozta korábban a győri önkormányzat befektetését szokásos csütörtöki tájékoztatóján Lázár János is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint - aki nem mondta ki Győr nevét - kockáztatta az adófizetők pénzét az az önkormányzat, amelyik egymilliárd forint körüli összeget tett a Quaestorba.
Lázár János miniszter szerint kockáztatták az adófizetők pénzét Fotó: Polyák Attila - Origo
Ha már név nélkül Lázár János úgyis szóba hozta, egy újságíró felvetette a város fideszes vezetésének felelősségét a Quaestor-ügyben. A miniszter szerint az önkormányzatok esetében azt kell vizsgálni, volt-e a befektetésre engedélyük. A mostani ügyészségi határozat szerint igen, Borkai dönthetett erről.
|
[
"Borkai Zsolt"
] |
[
"Lázár János",
"MTI/Krizsán Csaba",
"Tényi István",
"Polyák Attila"
] |
Magyar politikusokkal üzletelt, Panamában hamisított, és Afrikában is voltak zavaros ügyei.
Welsz Tamás Bissau-Guineában honfitársait és a helyieket is átvágta.
Egy ideje már a közelébe sem mehetett az országnak, amelynek hamis útlveleit árulta.
A történetből tulajdonképpen csak a francia idegenlégió és egy elveszett cirkáló hiányzik.
A múlt csütörtökön rejtélyes körülmények közt elhunyt Welsz Tamás világutazó bűnöző volt, akinek legalább három kontinensen voltak zavaros ügyei. Magyarországon valamit Simon Gáborral, az MSZP volt alelnökével kavart. Panamában őt és barátnőjét is körözték csalás és közokirat hamisítás miatt: az Index januárban arról írt, hogy Welsz Közép-Amerikában magyarok által alapított offshore cégek trükkös lenyúlásával foglalkozott.
A 444-nek most a harmadik, bissau-guineai szálról mesélt két, az afrikai országot és Welszt is ismerő forrás.
Simon Gábor ügye előtt a magyar sajtó nagyon ritkán foglalkozott a kis nyugat-afrikai országgal. Legutóbb talán akkor, amikor 2013-ban itt volt a befutója a Budapest-Bamako autós kirándulásnak. Aminek szintén sok köze volt Welsz Tamáshoz.
Welsz nem tartozott a már 2005 óta megrendezett Budapest-Bamako szervezői közé, azonban Charity March nevű “jótékony" szervezetével csatlakozott az autós karavánhoz. A Charity March küldetése szerint Európában már nem használt mentőautókat juttatott el Afrikába, ám e misszióval kapcsolatban már a rali résztvevőiben is felmerültek kétségek.
“Pszichopatának, vagy legalábbis bolondnak tűnt, aki orvosnak képzelte magát"
- ezt a 2013-as Bamakón részt vevő forrásunk mondta Welszről. Ő 2012-ben nem volt ott, amikor a Maliban kialakult politikai helyzet miatt az azévi Bamakót túlságosan kockázatos lett volna Bamakóig vezetni. Welsz ekkor, ahogy az autós túra honlapján az ő halála után megjelent közlemény fogalmaz “bissau-guineai kormánykapcsolataival támogatta és segítette", hogy a 2012-es futam Bissauban érhessen célba.
A Bamako honlapja szerint a 2012-es futam rendben lezajlott, és ezt így tudja az abban az évben Európában maradó forrásunk is. Így lehetett, hiszen a szervezők úgy döntöttek, 2013-ban is Bissauba viszik a futamot. Ebben az évben azonban már nem mentek simán a dolgok.
2012 januárjában meghalt Malam Bacai Sanhá bissaui elnök, tavasszal pedig választásokat tartottak az országban. Az elnökválasztás két fordulója között azonban katonák egy csoportja letartóztatta az ideiglenes államfőt, aki a választás egyik esélyese volt, a hatalmat pedig egy junta vette át. Welsznek ehhez már nem lehettek olyan jók a kapcsolatai, a Bamako közleménye is arra utal, hogy
“A 2013-as futam befutóján a kapcsolatai már nem voltak elég erősek ,vagy a kormányzat nem viselte lelkén a Bamako Rally ügyét, és lépten nyomon nehézéségekbe ütköztek a Bissau-Guineába érkező magyarok."
Az ezen a futamon részt vevő forrásunk is arról számolt be, hogy annak bissaui befutóján már semmi sem stimmelt. Welsz ekkor már nem bolondnak, hanem csalónak tűnt, aki egyszer például beszedte az összes résztvevő autó forgalmiját, majd csak 40 euró váltságdíj fejében volt hajlandó azokat visszaszolgáltatni a tulajdonosoknak. Forrásunk ugyanakkor arról is beszélt, hogy Afrikában kevésbé jártas magyarként soha nem lehetett eldönteni, hogy a stiklik mennyiben Welsz ügyei, és mennyiben a szintén nem feddhetetlen bissaui hatóságoké.
Welsz a Bamako résztvevőinek vízumaival is trükközött. A kevés turistát látó afrikai országokban általában drágán adják a bebocsájtást, és így van ez Bissau-Guinea esetében, is, ahol hivatalosan körülbelül 130 amerikai dollárba kerül a turistavízum. A 2013-as Budapest-Bamakóval érkezők azonban ezt nem hivatalos úton szerezték be, hanem Welsz Tamástól. Aki a viszonylag egyszerűen hamisítható bissaui pecséteket maga gyártotta le, és keresett így néhány millió forintot.
Erről már az a magyar állampolgárságú férfi beszélt a 444-nek, aki többször járt Bissauban, ahol volt rálátása mind az általa személyesen ismert Welsz ügyeire, mind a helyi szervek munkájára. Az ő elmondása szerint a sok helyen drogállamként elkönyvelt Bissauban a 2012-es puccs óta vannak bátortalan próbálkozások az ország hírnevének, gazdaságának és jogrendszerének kifehérítésére.
2012 elején például elkezdték leselejtezni az útleveleket, mert az ósdi példányok már nem voltak megbízhatóak. Sokan visszaéltek a régi formátummal, mert nagyon könnyű volt ezeket hamisítani. Welsz ilyen leselejtezett útlevelekhez juthatott valahogy hozzá, és ezeket terjesztette magyarországi ügyfelei körében, például Simon Gábornak is ilyen juthatott.
Hamisított bissaui útlevelet könnyű volt szerezni, azonban fontos tudni, hogy még az igazi is csak arra jó, amire feltételezhetően Simon is használta: számlát nyitni vele néhány – komolytalan – bankban. Utazni biztosan nem lehet vele, rögtön lekapcsolnak az első komoly határon, és egyébként is a világ szinte összes országába vízum is kellene bele.
A bissaui útlevél tulajdonképpen csak egy második, rejtett személyazonosság. A segítségével nyitott számlával nem szabad vásárolni vagy hitelkártyát kiváltani sem. Éppen az a papír lényege, hogy soha senki ne lássa meg, mert onnantól kezdve gyakorlatilag értékét veszti. Nyilvánosan mutogatni, ahogy például Edvin Marton tette néhány éve, biztosan teljesen értelmetlen.
Ilyen hamis útlevelekkel kereskedhetett Welsz is, aki a 2013-as Bamako óta valószínűleg nem is járt Bissauban. Nem nagyon járhatott, mert a bissaui hatóságok kiszúrták a futamon részt vevők útleveleiben a hamis vízumokat, és csak azért nem rendeztek nagyobb botrányt, mert a szegény kis afrikai országnak alapvetően jól jöttek az errefelé ritka madár turisták. Ezért hagyhatta el szabadon Bissaut Welsz is, aki ellen viszont később eljárást indítottak. Mindenesetre Bissauban forró lehetett a lába alatt a talaj, vele Afrikában is találkozó forrásunk szerint két, Welszhez köthető nagyértékű pickupja máig ott áll a főváros egyik legjobb szállodája, az Azalai udvarán.
Welsz nem csak a Bamakósokat húzta le, több, az országba érkező európai delegációra is sikeresen ráakaszkodott. Akárcsak Panamában, itt is mindig vele volt a barátnője, és a személyi okmányokat elkobzós trükköt többször is bevetette. Amikor egy delegáció érkezett a népességnyilvántartó rendszerről tárgyalni, még a határon elvette mindannyiuk útlevelét azzal, hogy azt le kell adni, és csak távozásukkor adta vissza.
“Ha nem murdál meg, Bissau most már kiadta volna a nemzetközi körözést és kéri a kiadatást"
- mondta az országot jól ismerő forrásunk, aki szerint a magyarországi útlevélbotránnyal kapcsolatos hírek gyorsan terjedtek Afrikában is.
Bissau-Guinea kétségbeesetten próbálja magáról lerázni a drogállam imidzsét, és nyitni a tisztább pénzek és az EU felé. Ebben az ilyen trükközős botrányok nem sokat segítenek. Pedig az ország tagja az ECOWAS-nak, a nyugat-afrikai gazdasági uniónak, és az ország vezetésének nagyra vágyó tervei szerint ők lennének a kapu a 400 milliós, az egyre izmosodó Nigériát és Ghánát is magába foglaló piac felé.
Ezzel tisztában volt Welsz Tamás is, aki nem véletlenül igyekezett olyan gazdaságilag nagyon nyitott, azonban gyenge és könnyen kijátszható törvényekkel működő országokban ügyeskedni, mint Bissau-Guinea, Panama vagy éppen Magyarország. És mindenhol bőven szerzett magának számtalan ellenséget, a politikai és a gazdasági életben egyaránt. Hogy állt-e valaki mögötte, vagy magányos farkas volt, ugyanakkora rejtély, mint a halála.
“Nagy kavarógép volt, de egyedül nem talált az ki semmit"
- mondta róla forrásunk. Szerinte Welsz amúgy kis hal volt, aki rögtön felélte, amit sikerült összecsalnia.
(A képek a Charity March honlapjáról származnak)
|
[
"Welsz Tamás"
] |
[
"Edvin Marton",
"Charity March",
"Simon Gábor",
"Malam Bacai Sanhá",
"Bissaut Welsz"
] |
Tamásné Czinege Csilla szolnoki, s a hírek szerint kiváló viszonyt ápol Nyerges Zsolt Közgép-elnökkel. Ő különösen kedveli a NAV-os vezetőket, hisz Czinege mellett Somos Katalin, a kiemelt ügyek igazgatóságának főigazgatója is az ő "emberének" tekinthető. Czinege Csilla mellett szólhat az is, hogy férje karcagi, és nemcsak földije Varga Mihálynak, de a nemzetgazdasági miniszterrel jó kapcsolatot is ápol.
Mint azt lapunk megírta, Vida széke inog, ám távozása csak akkor jöhet ténylegesen szóba, ha az utód is megvan – ez egyben azt is jelenti, hogy Czinege Csilla kinevezése sem biztos még. Úgy tűnhet, valójában nem is az a fontos, hogy a NAV "simicskátlanítva" legyen. Vida ugyan köztudottan Simicska Lajos bizalmasa, de a jelek szerint a kulcsemberek is a hozzá köthető Nyerges Zsolthoz állnak közel – valójában azonban Simicskát nem érdekli különösebben a hivatal, ez inkább üzlettársa "reszortja". Vagyis mindaz, ami a NAV-nál történik, nem egyszerűsíthető le az Orbán–Simicska-háborúra – még az is lehet, hogy nincs közvetlen köze hozzá.
Vida Ildikó helyzete egyáltalán nem könnyű. Orbán Viktor az amerikaiak "korrupciós kitiltási listája" miatt, amelyen szerepel a neve, arra kényszerítette, hogy beperelje André Goodfriend volt amerikai ügyvivőt. Ha ezt nem teszi, üzente neki a kormányfő a parlamentből, meneszti. Ez rendkívül goromba üzenet, tekintettel arra is, hogy menesztésre még nem volt példa az adóhatóság történetében. Az elvi lehetőség azonban megvan: az elnököt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és mentheti fel. Ehhez még jogalap is gyártható, hiszen a NAV-ról szóló törvény szerint senki "nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz méltatlan". Márpedig a kitiltás ténye kimeríti ezt az összeférhetetlenséget: Vida maga ismerte el, hogy rajta van a kitiltási listán.
|
[
"Tamásné Czinege Csilla",
"Vida Ildikó"
] |
[
"Simicska Lajos",
"André Goodfriend",
"Somos Katalin",
"Nyerges Zsolt",
"Varga Mihály",
"Orbán Viktor"
] |
Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője közölte: a polgármester ellen a Zalaegerszegi Városi Ügyészségre közokirat-hamisítás és más bűncselekmények gyanúja miatt érkezett feljelentés. Az ügyészség elrendelte a nyomozást, amelyet a zalaegerszegi rendőrkapitányság folytat le.
Zala megyében tizedikként, a múlt év nyarán nyilvánította várossá a köztársasági elnök az addigi nagyközséget, amelynek polgármestere a független Henczi Zoltán. A Zalai Hírlap korábbi beszámolói szerint a képviselő-testület és a polgármester között az utóbbi hónapokban feszültség alakult ki amiatt, hogy a testület nem szavazta meg a városvezető saját fizetésének megemelésére vonatkozó kérését.
Szabados Gyula körjegyző elmondta: az önkormányzattól valóban két ügy miatt küldtek feljelentést az ügyészségnek. Az első ügyben sikkasztás gyanúja merült fel, ugyanis októberben kiderült, hogy a polgármester 2009 januárjától a számára testületi döntés alapján járó költségtérítésnél magasabb összeget vett fel. A 350 ezer forintos havi fizetése mellett 20 százalékos, vagyis 70 ezer forintos költségtérítésre volt jogosult, ennek ellenére az elmúlt évben havonta 96 600 forintot vett fel a pénztárban.
Minderre azután derült fény, hogy a polgármester beperelte a képviselő-testületet fizetésemelésének elmaradása miatt, a munkaügyi perben szükséges kimutatások készítésekor azonban előkerültek a magasabb költségtérítés kifizetésére vonatkozó dokumentumok. (A polgármester első fokon megnyerte a munkaügyi pert, de a testület fellebbezett a döntés ellen.)
A körjegyző hozzátette: a másik ügyben közokirat-hamisítás és csalás gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást a polgármesterrel szemben, miután közérdekű bejelentés érkezett a hivatalba. A bejelentés alapján megállapították, hogy a város vezetője addigi otthonából egy valójában nem létező lakcímre jelentkezett át, így a felesége gázár-támogatásban részesülhetett.
A jegyzői vizsgálat alaposnak találta a bejelentést az okmányirodától és a Magyar Államkincstártól kapott visszaigazolások alapján, ezért hatáskör hiányában hivatalból továbbította a feljelentést a Zalaegerszegi Városi Ügyészségre – közölte Szabados Gyula.
Henczi Zoltán polgármester arról számolt be: tud arról, hogy a képviselő-testület feljelentései alapján nyomozás indult ellene, de őt ennek kapcsán a hatóságok még nem keresték meg. Hozzátette, hogy a feljelentések tartalmáról sem tud részletesebben, mert az ő kizárásával döntöttek azoknak a benyújtásáról.
A pacsai városvezető az általa a képviselők ellen, a fizetésének megemeléséért indított munkaügyi pere kapcsán megerősítette, hogy azt első fokon megnyerte. Az ítélet azonban nem válhatott jogerőssé, mert a testület fellebbezést nyújtott be a döntés ellen.
|
[
"Henczi Zoltán"
] |
[
"Pirger Csaba",
"Szabados Gyula"
] |
Megjelent a pályázat a fogászati turizmus fejlesztésére szánt egymilliárd forint költségvetési támogatás szétosztásáról. Pályázónként minimum 10 millió, maximum 30 millió forint szerezhető meg, az összes elszámolható költség 78 százaléka.
A kormány tavaly áprilisban döntött a magyarországi fogászati turizmus fejlesztését elősegítő költségvetési támogatásról. A Turisztikai célelőirányzat javára átcsoportosított egy milliárd forintos keret most jelent meg az Új Széchenyi Terv programjai között. Eszerint a pénzt elsősorban piackutatásra, célirányos marketingtevékenységre, a hatékony értékesítési rendszer és minőségbiztosítás létrehozására szánják.
Mosonmagyaróvár, 2011. december 11. Fogorvosi rendelőket jelző táblák Mosonmagyaróvár belvárosában. Nagyszámú külföldi vendég veszi igénybe a Magyarországon olcsóbb egészségügyi szolgáltatásokat, köztük a fogászati szakrendelést. MTI Fotó: Krizsán Csaba
A csaknem 1700 hazai fogászati vállalkozásból mindössze másfél száz, legfeljebb 300 kedvezményezettje lehet az egymilliárd forintnak, mint emlékezetes ezt az összeget tavaly áprilisban egy sebtében összehívott szakmai konferencián ígérte oda Herceghalmon Orbán Viktor.
A miniszterelnök a konferencián együttműködési nyilatkozatot írt alá az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, majd alig hat nap múlva a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából egymilliárd forintot csoportosítottak át a fogturizmus fejlesztésére. Az esemény akkor általános felháborodást váltott ki az ágazatban.
A szakma nehezen értette, hogy miközben a kormány százmilliárdos kivonásra készül az egészségügyben, továbbá retorikájában elutasítja a magántőke jelenlétét az ágazatban, éppen egy magánszolgáltatói szakmai rendezvényt tüntet ki milliárdos "ajándékkal". A sajtó egy része máshonnan közelített: azt tette szóvá, hogy a konferenciát szervező cég és az együttműködési szerződést aláíró részvénytársaság mögött egyaránt Bátorfi Béla, a miniszterelnök fogorvosa áll.
Mint azt tavaly a Népszabadság kiderítette, nehezen forintosítható az egymilliárdos összeg haszna. Nincs adat arról, hogy pontosan mennyi a határon túlról érkező páciensek száma, hiszen a kezelések egy része számla nélkül zajlik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a sem tudta megmondani, hogy e szektorból mekkora adóbevétel származik, mert nincs ilyen jellegű nyilvántartásuk. Csak azt lehet tudni, hogy a 2376 fogászati (1621 orvos és 755 fogtechnikus) szakember személyi jövedelemadóként 2010-ben 2,9 milliárd forintot fizetett be. Ebből tisztán a fogorvosoktól származó bevétel 2,2 milliárd forint. Vagyis egy átlagos magyar fogorvos legfeljebb havi 300–400 ezer forint jövedelem után fizet adót.
|
[
"Bátorfi Béla",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Krizsán Csaba"
] |
Előzetes letartóztatásba helyezték a Kun-Mediátor Kft. piramisjátékos csalás miatt keresett, Belize-ben elfogott vezetőjét pénteken Szolnokon. A bíróság döntése nem jogerős. A Szolnoki Járásbíróság egy hónapra elrendelte Dobrai Sándorné Nagy Mária előzetes letartóztatását. A gyanúsított a nyomozó hatóság elől már korábban megszökött, külföldre távozott és csak nemzetközi elfogatóparancs alapján sikerült kézre keríteni. Továbbá szabadlábon hagyása esetén megalapozottan lehet attól tartani, hogy veszélyeztetné a bizonyítási eljárást.
A bíróság döntése nem jogerős, mert a gyanúsított és védője fellebbezett a döntés ellen, elsősorban házi őrizet elrendelése érdekében. Az ügyész a döntést tudomásul vette – tette hozzá a városi bíróság szóvivője. A Szolnoki Törvényszék soron kívül bírálja el a fellebbezést, várhatóan még karácsony előtt döntenek arról.
Bróker "Marcsikát" különösen jelentős – akár 20 milliárd forintos – kárt okozó csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A büntetési tétel 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés, viszont halmazati büntetésként akár 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik.
A rendőrség 2015. április 14-én azt közölte, hogy sikkasztás bűntett gyanúja miatt nyomozást indított, miután a Kun-Mediátor Kft. karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A cég vezetője, az Interpol által is körözött Dobrai Sándorné csaknem ezer embert károsított meg több mint tízmilliárd forinttal - egyes becslések szerint húszmilliárd forinttal - piramisjátékra hasonlító módszerrel. (MTI)
|
[
"Dobrai Sándorné"
] |
[
"Dobrai Sándorné Nagy Mária"
] |
Szellemtanyának tűnik annak a jászkiséri cégnek a székhelye, amely Boldog István országgyűlési képviselő körzetében sorra nyerte a TOP-os pályázatokat.
Szédületes gazdasági karrierívet mondhat magáénak egy lepukkant jászkiséri családi házba bejegyzett cég: a Profiter Machine Kft. 2017-es megalakulása után alig két év alatt tizenkét alkalommal nyert TOP-os pályázatokon és csaknem másfél milliárd forintos összberuházást nyert el a homofób kijelentéseiről elhíresült Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő "robbantotta a bombát" múlt héten, miszerint a fideszes országgyűlési képviselő két éve összehívta körzete polgármestereit, s elmondta nekik, kivel kell lefolytatni a pályázati, majd a közbeszerzés eljárást, s ki legyen a kivitelező, ha a Területi Operatív Program (TOP) pályázataiból nyerni szeretnének. Hadházy közérdekű adatkérésére kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség személy megnevezése nélkül nyomozást folytat egy ilyen jellegű ügyben. Lapunk több forrásból úgy tudja, hogy idén márciusban indult az eljárás, amit az ügyészség minősített adatokra hivatkozva titkosított. Többször is tettünk fel kérdéseket a Legfőbb Ügyészségnek, a titkosítás okait firtatva, de erre mindössze annyi volt a válaszuk, hogy az október 4-i válaszunkban foglaltakon túlmenően, amelyben megerősítették a nyomozás tényét, "egyebet nem kívánnak közölni." Vagyis érdemben továbbra nem cáfolták lapunk értesülését a titkosításról. Elindultunk, hogy megnézzük, honnan indult a cég, amely megalakulása után pár hónappal már zsíros közbeszerzéseket nyert el Szolnok megye déli részén, vagyis Boldog István 4-es számú választókerületben, s azt is megnéztük, Kétpó miben gazdagodott általuk. Szürke téglás épület, roggyant redőnyök, rozsdás kapu: a homlokzati falon papírfecni hirdeti, hogy ez itt a Profiter Machine Kft. székhelye Jászkiséren. - Ritkán vannak itt, néhány fiatalember szokott jönni autóval, papírokat hoznak, mert ott, a hátsó épületben könyvel nekik néha egy helyi asszony – mondja a szomszéd.
Kérdeztük, találkozott-e valaha a kft. ügyvezetőjével, egy jászberényi hölggyel, de csak a fejét ingatta nemlegesen. - A Krizsai Petivel szoktam csak találkozni, az ő nagyapjáé volt a ház, aztán megörökölte.
A Profiter Machine Kft. székhelye Fotó: Népszava
Krizsai Péter nevét többször is említették az általunk megkérdezett térségi polgármesterek, mint Boldog István közeli ismerősét. Az országgyűlési képviselő minden bizonnyal ismeri őt, közösségi oldalán is több alkalommal szerepelnek együtt fotókon, s a híradásokban is látni, amint együtt vágnak át szalagot, vagy együtt csodálnak meg elkészült épületet. A vállalkozó annak a jelenleg már felszámolás alatt lévő Szalay Bau Kft.-nek volt a képviselje, amely több beruházást is elnyert a térségben: Kétpón például 26 millió forintért építették meg azt a történelmi parkot, amelyet ma Árpád fejdelem és a hét vezér faszobra díszít. Ugyanitt most 62 millió forintért a Profiter Machine Kft. fejleszti a Történelmi Magyarország Emlékhelyet. Kerestük ezt a helyszínt, s a helyiek nevetve mondták, menjünk csak arra, amerre nagy fehér jurtasátrakat látunk. Hat, műanyaggal bugyolált jurtasátor virított a tér egyik szegletében, mindjárt a hét vezérek mellett. Az egyikben mozgolódás: villanyt szerelt egy férfi. Egerből jött, azt mondta, nem tudja, ki a megbízója, a Profiter Machine Kft. nevét még csak nem is hallotta. Még messzebbről, a Sümeg melletti Csabrendekről érkezett az a három fős brigád, amelyik ottjártunkkor a szintén TOP-os iskolafelújítás keretében a szennyvíztárolót építette ki épp – a jászkiséri cég nevét ők sem hallották, a közvetlen megbízójuk egy tartálygyártó cég az ország nyugati felében. A Profiter Machine Kft. összesen három beruházást nyert Boldog István országgyűlési képviselő falujában, ahol ő korábban több cikluson át polgármester volt, s ma is itt lakik. Noha a cég a közbeszerzést megnyerte, nyolc alkalmazottjával nemigen tudna magas és mélyépítési munkákat végezni, pláne nem két év alatt tizenkét helyen, hiszen ennyi tendert nyertek el Boldog István választókörzetében. Kétpón is alvállalkozók végezték a munkát, de Keresztes Péter Pál polgármester szerint ebben nincs semmi különös, mert ma Magyarországon nagyon nehéz kivitelezőket találni. Szavai szerint 2010 előtt a létükért küzdöttek a falvak, most meg lépten-nyomon fejlesztenek, ennek kellene örülni, de az ellenzék a kákán is a csomót keresi. A Profiter Machine Kft. amúgy elérhetetlen, kerestük Krizsai Pétert, vele sem jártunk sikerrel. Nevén jelenleg nincs élő cég, de az Opten adatai szerint korábban tagja volt a jelenleg kényszertörlés alatt álló Profiter Hungária Kft-nek, amelynek székhelye szintén a jászkiséri családi ház volt, s ugyanide volt bejelentve két másik, szintén hozzá köthető, de már felszámolás alá került cég is. A Profiter Machine Kft. egyébként a korábban telefonokkal foglalkozó, alig néhány milliós árbevételű székesfehérvári Satel Kft.-ből jogutódlással alakult meg úgy, hogy 2017 májusában egy jászberényi nő, Farkas Tünde lett a tulajdonos, (idén áprilisban pedig már húga, Farkas Andrea nevére került a cég). Amíg a jogelőd vállalkozás 2016-ban még hatmillió forintos forgalom mellett mindössze 945 ezer forintos üzemi eredményt produkált, addig a zömmel TOP-os pályázatokon való sikeres részvétel 2017-ben 167 milliós forgalom mellett 3 és félmilliós, 2018-ban pedig 343 milliós forgalom mellett már 38 millió forintos nyereséget hozott a konyhára.
Hallgatag polgármesterek A TOP-os pályázatok általában 300 millió alatti összegre rúgtak Boldog István körzetében: ebben az esetben a törvény megenged nyílt és meghívásos közbeszerzési eljárást – a települések rendszerint ez utóbbit választották. Feltűnő, hogy sok helyen ugyanaz a két cég szerepel- több alkalommal például ott, ahol a Profiter Machine nyert, a szolnoki székhelyű Akviron Kft. volt a vesztes meghívott pályázó, máshol viszont épp fordítva. Kerestük azokat a polgármestereket, ahol a Profiter Machine Kft. vagy az Akviron Kft. nyerte el a TOP-os pályázatokat. Vagy nem voltak elérhetők, vagy titkárnői ígéret ellenére nem hívtak vissza, de volt akik egyszerűen visszaüzent, hogy csak a választások utáni hétfőn tud bármit is mondani az ügyről, addig el van havazva.
|
[
"Farkas Andrea",
"Krizsai Péter",
"Farkas Tünde",
"Boldog István"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Keresztes Péter Pál",
"Krizsai Peti"
] |
A Nemzeti Választási Bizottság csak akkor lehet független, ha a választott tagjai függetlenek. Patyi András azonban nem független, több megbízatását, tevékenységét a kormány érdekében és a kormánynak alárendelten végzi, így elnöki posztja a társadalom érdekét és a törvényhozói célt sérti.
Szerdán levélben kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB) az MSZP alelnöke, hogy az összeférhetetlenség miatt szüntesse meg Patyi András elnöki megbízatását – tudta meg a Népszabadság Online.
Nemény András szerint az NVB-nek három napon belül foglalkoznia kell az üggyel, Patyi pedig nem vehet részt a személyét érintő vitában.
Kedden a Hvg.hu írta meg, hogy az utóbbi hónapokban számos kényes választási ügyben döntő befolyással rendelkező Patyinak három állami állása is van.
Az eddig is közismert volt, hogy Patyi 2012. január 1. óta főállásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Az egyetemet az Orbán-kormány a rendőrtiszti és a volt államigazgatási főiskola, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem összeolvasztásával hozta létre. A fenntartói jogokat a belügy-, a honvédelmi és az igazságügyi miniszter közösen gyakorolja.
Patyi azonban az elmúlt két évben a rektori poszttal összefüggésben két másik bizalmi megbízást is kapott.
A kormány 2014 novemberében úgy döntött, szükség van egy Államreform Bizottság felállítására, miután "áttekintette az Államreform II. – a bürokráciacsökkentés" programját. A program végrehajtását a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár Jánosra bízták, de egyúttal létrehozták ezt a nem túl közismert bizottságot a program intézkedéseinek "tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére". Vagyis az Orbán-kormány államreform programjának előkészítője-tanácsadója az Államreform Bizottság, amelynek elnöki posztjára "a kormány felkérte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát" – vagyis Patyit.
Alig pár hónappal később, 2015 januárjában ez máris hozta magával a következő posztot: egy újabb kormányhatározatban elrendelték, hogy az Államreform Bizottság elnöke lesz ezentúl a létrejövő Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke is. Nemrég bukott ki a közigazgatási bíróságok terve, ekkor döntött a kormány a közigazgatási perjog felülvizsgálatáról, kodifikációjáról. Az újabb bizottság a közigazgatási perjog "koncepcionális súlyú kérdéseiben" előkészíti a szakmai "álláspontot" és véleményez mint az Államreform Bizottság eseti munkacsoportja. Tagjai az igazságügyért, közigazgatásért felelős minisztériumok képviselői közül kerülnek ki, elnöke pedig az Államreform Bizottság elnökeként Patyi.
Az MSZP alelnöke szerint a választási eljárási törvény kimondja, hogy az NVB választott tagja nem lehet olyan személy, aki központi államigazgatási szervvel "munkavégzésre irányuló jogviszonyban" áll.
Patyit egyébként – már egyetemi rektorként – 2013 szeptemberében választották meg az NVB elnökének, miután az Országgyűlés kétharmados többséggel jóváhagyta a testület hét tagjának és három póttagjának kilenc évre szóló megbízását.
Update: Az MSZP már egy évvel ezelőtt is kezdeményezett egy összeférhetetlenségi eljárást Patyi Andrással, az NVB elnökével szemben. Akkor Lukács Zoltán országgyűlési képviselő adott be indítványt azzal, hogy a választási eljárásról szóló törvény kimondja, a választási bizottság tagja nem lehet központi államigazgatási szervvel munkavégzésre irányuló más jogviszonyban.
Lukács most kérdésünkre elmondta: hiába fordultak a választási bizottsághoz, mert a testület nem tartotta magát illetékesnek arra, hogy egy ilyen beadvánnyal érdemben foglalkozzék. Ezután levelet írtak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, akitől azt a választ kapták, hogy Patyi az Államreform Bizottságban folytatott tevékenysége okán nem részesül díjazásban, így az nem tekinthető munkaviszonynak, tehát nem létezik az összeférhetetlenségi ok. Lukács meggyőződése azonban változatlan: az NVB elnökétől ilyen pozíciókban nem várható el, hogy pártatlanul döntsön adott esetben a kormány számára kellemetlen ügyekben.(Lencsés Károly)
|
[
"Patyi András"
] |
[
"Lázár János",
"Nemény András",
"ügyekben.(Lencsés Károly",
"Lukács Zoltán"
] |
Butikhotelt fejleszt Tiborcz cége az Andrássy úton
Teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group az Andrássy út egyik patinás épületét, a 116. szám alatt található, 1876-77-ben épült villát, amely egykoron Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában is volt.
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. A felújítást követően a szállodavendégek mellett a nagyközönség számára is megnyílik a korábban nem látogatható épület egy része, hiszen az Andrássy úti oldalon a kertben egy szezonális kávézóterasz is nyílik a tervek szerint. A fejlesztés hozzájárul a budapesti turizmus felső kategóriás szegmensének erősödéséhez.
Újabb, Magyarország építészeti örökségének megóvását szolgáló értékteremtő beruházást indított a BDPST Group: az Andrássy út 116. szám alatt található patinás villaépületet teljes körűen felújítják, hogy új funkcióval megtöltve butikhotelt alakítsanak ki benne. Az épületet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Budapestre érkezett és itt letelepült Kallina Mór tervezte 1876–77 körül. Akkoriban az épület Budapest egyik büszkesége volt, a legendárium szerint öt évvel hamarabb volt benne villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában. Az ingatlant 1894-ben vásárolta meg Weiss Manfréd nagyiparos, és a Weiss család tulajdonában állt évtizedekig. Az ingatlan az elmúlt évtizedekben többször cserélt gazdát, és az elmúlt években megérett a felújításra.
A villát több mint egymilliárd forintos beruházás keretében újítja fel teljes körűen a BDPST Group; a mintegy 12 hónapos beruházás után új funkcióval megtöltve éled újra a patinás épület, és butikhotelként fog üzemelni. "Projektjeink során megóvunk, felújítunk, és új funkciókkal ruházunk fel jellemzően kulturális örökségi státusszal bíró épületeket, hogy ápoljuk hazánk építészeti örökségét. Ebbe a sorba tökéletesen illeszkedik az Andrássy út 116. szám alatti villa. " – mondta el Tóth Judit, a BDSPT Group vezérigazgatója.
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Kallina Mór",
"Tóth Judit",
"Otto Wagner",
"Weiss Manfréd"
] |
Bissau-guineai diplomata-útlevélére és diplomáciai mentességére hivatkozva menekült meg a börtönbüntetés kiszabása elől a jelenleg is Floridában nyaraló Farkas Attila, az az “üzletember", akit egy másik ügyben az adóhatóság több mint kétmilliárd forintos áfacsalás gyanúsítottjaként tart számon – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk úgy értesült, az emberölés előkészületéért első fokon három és fél év börtönbüntetésre ítélt Farkas Attila bírósági ügyét, így a jogerős ítélet kimondását azért függesztették fel, mert az áfacsaló mentességi jogra hivatkozott a bíróságon, és kijelentette, hogy ő bissau-guineai diplomata. Információink szerint Farkas Attila pénzért vett diplomata-okmánnyal úszta meg a felelősségre vonást, de értesüléseink szerint Farkas nem az elhunyt Welsz Tamáson keresztül szerezte be az útlevelét. Az eljárás a külügyminisztérium állásfoglalása után folytatható, amelyből egyértelműen ki kell derülnie, hogy Farkas Attila szerepel-e a diplomáciai jegyzékben. A Farkas Attila és üzlettársai által végrehajtott nagyszabású áfacsalási ügyben egyébként február 19-én jár le a nyomozás határideje. Annak ellenére, hogy Farkasék több mint kétmilliárd forinttal rövidítették meg a költségvetést, a nyolc gyanúsított közül senki nincs előzetes letartóztatásban.
Továbbra is az Egyesült Államokban, Floridában sütteti a hasát Farkas Attila, akit több mint kétmilliárd forintos áfacsalással gyanúsít az adóhatóság, miközben a bíróság Farkas emberölés előkészületének a gyanújával indult bűnügyének a végére is szeretne pontot tenni. A PestiSrácok.hu megtudta, utóbbi ügyben Farkas a bissau-guineai diplomata-útlevélére és diplomáciai mentességére hivatkozva menekült meg a börtönbüntetés kiszabása elől.
Miniszteri biztos intézhette az útlevelet?
Portálunk úgy értesült, az emberölés előkészületéért első fokon három és fél év börtönbüntetésre ítélt Farkas Attila bírósági ügyét, így a jogerős ítélet kimondását azért függesztették fel, mert az áfacsaló mentességi jogra hivatkozott a bíróságon, és kijelentette, hogy ő bissau-guineai diplomata. Egyik informátorunk, aki jól ismeri az afrikai országok útleveleivel bizniszelő érdekköröket kérdésünkre elárulta, Farkas Attila pénzért vehette diplomata-útlevelét, amely ugyan eredeti okmány, de arra semmiképpen sem vonatkozik a diplomáciai mentesség. A neve elhallgatását kérő belső informátor azt is nyomatékosította, Farkas nem az elhunyt Welsz Tamáson keresztül szerezte be az útlevelet, hanem másik két forrásból juthatott hozzá. “Egy III. kerületi vállalkozó, vagy egy jelenleg miniszteri biztosi státuszban lévő közszereplő is beszerezhette azt" – fogalmazott informátorunk.
Minisztériumi állásfoglalásokra várnak
A Farkas-ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese, Mohácsy Zsuzsanna arról tájékoztatta portálunkat, hogy a bíróság októberben függesztette fel a tárgyalást, akkor határozott úgy, hogy F. Attila ügyének a lezárásához az Igazságügyi Minisztérium, majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium állásfoglalása szükséges. “Amint a tárcától megérkeznek a papírok, akkor gyorsan kimondható az ítélet" – mondta Mohácsy Zsuzsanna. Az elnökhelyettes kérdésünkre kijelentette, “egy üzleti ügy áll az emberölés előkészületének 2008-ra datálható hátterében". A bíróság egyébként a sértettet és a gyanúsítottat is kihallgatta.
“Farkas? Diplomata? Soha nem hallottam róla!"
Az eljárás a külügyminisztérium állásfoglalása után folytatható, amelyből egyértelműen ki kell derülnie, hogy Farkas Attila szerepel-e a diplomáciai jegyzékben. A diplomáciai státuszt ugyanis nem az útlevél igazolja, hanem a küldő országnak a fogadó országhoz eljuttatott hivatalos közlése. Amennyiben tehát Farkas Attila diplomata, szerepelnie kell a diplomáciai jegyzékben. A fekete kontinensen dolgozó magyar diplomaták többségét ugyancsak jól ismerő informátorunk úgy nyilatkozott, ő korábban soha nem hallotta Farkas Attila nevét...
Adóhatósági tégla adta a fülest
Farkas Attila Floridába, Miamiba is Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes ügyéből ismert bissau-guineai diplomata-útlevéllel juthatott el. Farkas Attiláról elsőként a Figyelő írta meg, hogy több mint kétmilliárd forintos áfacsalás is felróható neki, miután egy a közreműködésével létrehozott cégcsoport eszmei irányítójaként tonnaszám szerzett be cukrot és étolajat Szlovákiából. A magyar üzletek – többnyire a nagy áruházláncok – polcain azután jelentek meg ezek a termékek, hogy több cégen is átfuttatták őket. Az áfacsaló társaságra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói 2013 nyarán csaptak le, de a férfit nem sikerült előállítani. Lakásán több, nagy értékű luxusautót is lefoglaltak a nyomozók. A PestiSrácok.hu úgy tudja, Farkasék árui a Lidl és a CBA polcain is megtalálhatóak voltak. Kiderítettük, Farkas Attilának a Modico s.r.o. volt az egyik olyan szlovák cége, amellyel végrehajtotta az adócsalást. Farkast feltehetően azért nem tudták lekapcsolni a NAV nyomozói, mert fülest kaphatott egy magas beosztású adóhivatali tisztviselőtől. A Figyelő szerint “F. Attila T. Zoltán pénzügyőr alezredest vesztegette meg", így ő szállította az adóhatósági információkat. A feltételezések szerint vádalku állhat a hátterében annak, hogy a jelenleg Miamiban tartózkodó F. Attilával szemben semmiféle kényszerintézkedést nem alkalmaznak a hatóságok.
Szabadlábon a nyolc gyanúsított
Az áfacsalási ügyben Sárközi Alexandra alezredest, a NAV bűnügyi szóvivőjét is megkerestük, aki a PestiSrácok.hu-t arról tájékoztatta, az adóhatóság pénzügyi nyomozói különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoznak. “A nyolc gyanúsított közül senki nincs előzetes letartóztatásban. A gyanúsítotti kihallgatás megtörtént. Eddigi adataink szerint az elkövetési érték több mint kétmilliárd forint. A jelenlegi nyomozási határidő február 19-e, ez szükség esetén meghosszabbítható. Az év közepén várható a nyomozás befejezése“ – ismertette Sárközi Alexandra. A szóvivő a nyomozás érdekeire való tekintettel ennél több információt nem tudott megosztani az ügyről.
Nem az első ilyen ügy
Farkas Attiláék áfacsalása kísértetiesen hasonlít a felvidéki vállalkozó, Dömény Zoltán által leleplezett, tizennyolcmilliárd forint értékben elkövetett magyar-szlovák adócsaláshoz, amelyben maga Dömény is részt vett. Döményék cégláncolatáról és az áfacsalásról a PestiSrácok.hu is cikkezett, az általunk megszerzett és elsőként bemutatott Dömény-naplóból például az derült ki, hogy a vállalkozó szerint 2009-ben az MSZP építette ki az áfacsalási hálózatot, és az abban részt vevő cégek védelmet kaptak az akkori APEH-től. A férfi naplója szerint a 18 milliárd forintnyi elcsalt áfa egy része az MSZP pártkasszájában landolt: "A 2006–2008-as évben az ügyben felbukkant három Szlovákiában bejegyzett cégnek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájába került. Cserébe az M. Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól" – áll Dömény naplójában. Mint írta, a társaság eközben vágóhíd építésére 850 millió forint állami támogatást kapott a Gyurcsány-kormány jóvoltából.
Felülről irányított osztás
Döntő fontosságú a napló azon része is, amelyben Dömény leírja, hogy 2009-ben az akkori kormányzat hozta létre az áfacsalások hálózatát, és legfelsőbb szinteken akkor döntötték el, hogy a két ország között elcsalt adót miként fogják elosztani, továbbá ki biztosítja a kiemelt cégek védelmét az akkori APEH-nél. A felvidéki vállalkozó feljegyzései szerint nemcsak szlovák és magyar, de csehországi cégek is részt vettek az áfacsaló láncolatban, és ezeknek is magyar vezetőik voltak.
A korrupciót kiáltó Bunge kárára is dolgoztak
Az ügy lényege, 2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak papíron egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar–cseh cégláncolaton keresztül, s nem fizettek áfát. A cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. Pikáns, hogy éppen e cég jelzéseire is hivatkozva tiltottak ki hat magyar állampolgárt, köztük Vida Ildikót, az adóhatóság jelenlegi elnökét az Egyesült Államokból, miközben az étolajjal is ügyeskedő, ezáltal pedig a Bunge kárára dolgozó Farkas Attila Miamiban él és virul...
megjegyzés
|
[
"Farkas Attila"
] |
[
"M. István",
"Sárközi Alexandra",
"Vida Ildikó",
"F. Attila",
"Dömény Zoltán",
"Mohácsy Zsuzsanna",
"Welsz Tamás",
"T. Zoltán",
"Simon Gábor"
] |
Orbán Viktor eddig legfeljebb családi környezetben – például lánya esküvőjén vagy karácsonyi pálinkakóstolás alkalmával – tűnt fel veje, Tiborcz István társaságában. A vejéhez kötődő, ellentmondásos módon szerzett állami megbízások miatt pedig csak kényelmetlen kérdéseket kapott, de eddig kimaradt a több hatóság által is vizsgált ügyekből.
Van azonban egy olyan pont, ahol Tiborcz üzleti ügyei összekapcsolódtak Orbán hivatalával. A Direkt36 által megszerzett dokumentumok szerint ugyanis a Miniszterelnökség jelentős szerepet játszott abban, hogy Orbán vejének cége könnyedén, érdemi verseny nélkül jusson nagyértékű állami beruházásokhoz.
A Miniszterelnökség feladata az, hogy ellenőrizze a nagyobb értékű uniós közbeszerzések szabályosságát. 2014-ben azonban komolyabb aggályok nélkül átengedték azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyek úgy voltak megírva, hogy azokon gyakorlatilag csak Tiborcz akkori cégének, az Elios Innovatívnak legyen esélye nyerni. Ezeknek a pályázatoknak az ügyében most nyomoz a magyar rendőrség és vizsgálódnak az uniós hatóságok is.
A Miniszterelnökség ezeknek a hatósági eljárásoknak a megindulása után változtatott csak a gyakorlatán, és kezdte átíratni a közvilágítási pályázatokat. Addigra azonban már átengedtek nyolc olyan pályázatot, amit kiírói az Eliosra szabtak. Az összesen 4,6 milliárd forint értékű munkákat a cég egy kivétellel versenytárs nélkül nyerte el.
A Miniszterelnökség közölte, hogy a korábbi uniós ellenőrzések hatására és azok tapasztalataiból kiindulva lettek szigorúbbak 2015-től. Az Eliosnak kedvező korábbi közbeszerzésekért a közbeszerzéseket kiíró városokra hárították a felelősséget. Azt írták, ők az engedélyezéssel csak ahhoz járultak hozzá, hogy a városok kiírják a pályázatokat, de ez nem jelent garanciát arra, hogy az, amit engedélyeztek, törvényszerű. Pedig az ellenőrzésnek pont az a lényege, hogy ezt megvizsgálják, és szabálytalanság esetén a Miniszterelnökségnek további lehetősége is volt a kifogásolt pályázatok megállítására. Ők ezt mégsem tették meg.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy tudtak-e arról, hogy az engedékeny ellenőrzésekkel az Eliosnak kedveztek, de nem adtak konkrét választ a kérdésünkre. Megkérdeztük azt is, hogy Orbán Viktornak volt-e tudomása arról, hogy a saját hivatalában ellenőrzik azoknak a közbeszerzéseknek a kiírásait, amelyekben a veje cége érdekelt volt. A Miniszterelnökség szerint az ellenőrzéseket végző főosztály "napi működését nem a miniszterelnök irányítja, egyetlen közbeszerzési eljárásra, vagy annak ellenőrzésére nem gyakorolt, nem gyakorolhat befolyást".
Tiborcz István közölte, hogy nem beszélt soha apósával az Elios közbeszerzéseiről. "Miért beszéltem volna? Családi ügyekről szoktunk beszélgetni, nem másról" – mondta május 11-én, amikor a Bocuse D'or szakácsversenyen sikerült elcsípnünk néhány mondatra.
Amikor még csak az Elios volt elég jó
Az egész történet azzal indult, hogy a magyar városok sorban elkezdték LED-lámpákra cserélni az utcai lámpáikat, mert a kormány egymás után két uniós pályázatot is kiírt erre a célra.
Az első körben, 2013 őszén 8,8 milliárd forintot osztottak szét 33 önkormányzat között, és a települések a teljes költség legalább 85 százalékát, de sokszor a teljes költségvetést uniós forrásból kapták meg. A közbeszerzések többségét 2014-ben írták ki. Ebben a körben tarolt az Elios: ugyan a 33-ból csak 12 önkormányzatnál nyertek, de ezek voltak a legnagyobb beruházások, így a közvilágítás-korszerűsítésre fordított teljes összeg 72 százalékát ők nyerték el. A cégnek legnagyobb sikerei idején felerészben a miniszterelnök veje volt a tulajdonosa, aki 2015 áprilisban kiszállt a vállalkozásból.
Tavaly márciusi cikkünkben bemutattuk, hogy mi tette lehetővé ezt a menetelést. A később az Elios által elnyert közbeszerzésekben olyan referenciákat kértek, amelyeket kevés kivétellel csak az Elios tudott teljesíteni. Akkor megkérdeztük az önkormányzatokat, tudatában voltak-e annak, hogy az általában külsős cégek által készített kiírásnak csak egy cég tud megfelelni. Több önkormányzat is arra hivatkozott, hogy a közbeszerzéseket két minisztérium – köztük a Miniszterelnökség - is megvizsgálta és jóváhagyta.
Az uniós forrásból finanszírozott kisebb beruházásokat legfeljebb csak utólag ellenőrzik a magyar és az uniós szervek is. A 300 millió forint feletti építési beruházások pályázatait viszont egy minisztérium és a Miniszterelnökség is megvizsgálja előzetesen. A közvilágítási pályázatokat műszaki szempontból a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellenőrizte, és minden beruházást támogattak. Azt, hogy a közbeszerzés a törvényeknek is megfelel-e, egy másik szervezet, az úgynevezett központi koordinációs szerv végzi. Ez 2013 végéig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt, de 2014-től Lázár János a Miniszterelnökséghez vonta ezt a feladatot, így a közvilágítási pályázatokat egy kivételével már a Miniszterelnökség ellenőrizte.
Az ellenőrzéseket a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya végezte, az ellenőrzéseket az ezért a területért felelős helyettes államtitkár, Császár Dániel írta alá, a jelentéseket pedig a főosztály jogi és közbeszerzési szakértői készítették a Miniszterelnökség megfogalmazása szerint "a szakmai függetlenség szabályainak megfelelően."
Tavaly április végén a Miniszterelnökséghez fordultunk, és kértük a közvilágítási közbeszerzések minőségellenőrzési jelentéseit. A Miniszterelnökség azzal utasította el a kérésünket, hogy szerintük ezek az iratok munkadokumentumok, így nem tartoznak a közérdekű adatok körébe. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet segítségével pert indítottunk az adatokért, és miután a pert megnyertük, megkaptuk az iratokat.
Kapcsoltak, csak későn
Ezekből kiderült, hogy 2014-ben nyolc olyan közbeszerzési kiírást vizsgáltak, amelyek az Eliosnak kedveztek, többek között például azzal, hogy csak nagyértékű LED-lámpás referenciát fogadtak el. Ezekben egyszer sem kifogásolták ezt a feltételt, ami szinte minden más céget kizárt a versenyből, csak az Eliosnak hagyva lehetőséget a pályázatra. Kisebb jelentőségű, szinten az Eliosnak kedvező követelményeket ugyan szóvá tettek, de az önkormányzatok sok esetben ezeket is változatlanul hagyták.
Jellemző példa erre egy, az Eliosra szabott közbeszerzésekben szereplő referenciakövetelmény. Ez előírta, hogy a pályázó cég átlagos statisztikai létszáma legalább 20 fő legyen (az Elios statisztikai létszáma 2013 végén 21 fő volt). Ezt több minőségellenőrzésben szóvá tette a Miniszterelnökség, és kérték, hogy indokolják meg, miért van erre szükség, hiszen a munkát egyéb foglalkoztatási jogviszonyban is lehet végezni, és “álláspontunk szerint a verseny e körülmény előírásával nem szűkíthető". Ennek ellenére a követelmény két kivétellel benne maradt a később az Elios által elnyert közbeszerzésekben.
A jelentésekben a szöveges észrevételek után a közbeszerzést részenként is lepontozták aszerint, hogy megfelelő-e vagy sem, és ha nem, akkor alacsony vagy magas kockázatot jelentenek-e a hibák. Az egyik szempont minden vizsgálatban az volt, hogy a közbeszerzés tervezete megfelel-e a “hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének". Ebből a szempontból kivétel nélkül minden város kiírását magas kockázatúnak minősítették, azaz úgy gondolták, hogy nem felelnek meg ennek az elvnek.
Bár a jelentések végén az olvasható, hogy ha az ellenőrzésben akár egyetlen pontot is magas kockázatúnak minősítenek, akkor nem lehet elindítani a közbeszerzési eljárást a kifogásolt részek javítása nélkül, ezeknél a pályázatoknál ezt mégsem tartották be. Több közbeszerzést is úgy írtak ki az önkormányzatok, hogy változatlanul hagyták például azokat az alkalmassági követelményeket, amelyeket a Miniszterelnökség kifogásolt vagy magas kockázatúnak tartott.
A jelentések végén az is szerepel, hogy ha az ajánlatkérők - ebben az esetben az önkormányzatok - úgy írják ki a közbeszerzést, hogy nem változtatják meg a kritizált pontokat, akkor a Miniszterelnökség szabálytalansági vagy más jogorvoslati eljárását indíthat. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a közvilágítási pályázatok között volt-e olyan, amely ellen eljárást indítottak, de a válasz szerint nem volt ilyen, mert az önkormányzatok ellenvéleményt írhattak vagy indoklást adhattak a felmerült kifogásokra, és ők ezeket is mérlegelve hoztak döntést a tenderekről.
A 2014-ben készült ellenőrzésekben egyetlen alkalommal sem kérdezték meg a városokat, hogy megvizsgálták-e, hány cég tud megfelelni a követelményeknek, és nem figyelmeztették őket arra, hogy a versenykorlátozó feltételek miatt akár az uniós támogatás is veszélybe kerülhet.
2015 elejétől aztán megváltozott a Miniszterelnökség hozzáállása. A dokumentumokat átvizsgálva az derült ki, hogy ettől kezdve a Miniszterelnökség is kifogásolta az Eliost helyzetbe hozó, nagyon szigorú elvárásokat. Békéscsabát például kérték, hogy írják át azt a követelményt, ami korábban elvégzett, nagy összegű LED-lámpás korszerűsítést írt elő a munka feltételeként. “A referenciakövetelmény álláspontunk szerint túlzottan összetett és indokolatlanul szűkíti a versenyt, ezért kérjük, szíveskedjenek a minimumkövetelmény feltételrendszerén lazítani" - írták a jelentésben.
Sőt, azt is észrevették, hogy az önkormányzatok a lámpák típusát is nagyon részletekbe menően meghatározták a pályázatokban. Ez volt az egyik olyan feltétel, amely kedvezett az Eliosnak.
Több várostól is azt kérte a Miniszterelnökség, hogy nyilatkozzanak arról, hogy “ismereteik alapján a termékek milyen széles köre képes megfelelni az eljárás dokumentációban szereplő paramétereknek, illetve a becsült potenciális ajánlattevői kör volumenéről". Arra is figyelmeztették a városokat, hogy ha “versenykorlátozóan határozzák meg a műszaki tartalmat, és kizárólag egy ajánlat érkezik, akkor az súlyos audit kockázatot jelent, mely korrekciót vonhat maga után". Azaz az unió részben vagy egészben visszavonhatja a támogatást.
Más jelei is voltak a szigorításnak. Míg a 2014-es jelentésekben a kifogásolt pályázati elemekről még csak indoklást kértek, egy évvel később már egyszerűen felszólították a városokat, hogy töröljék az “indokolatlan" és versenykorlátozó kitételeket a közbeszerzésekből.
Miért lettek szigorúbbak 2015-ben?
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy miért szigorítottak be 2015-ben a közvilágítási pályázatok vizsgálatainál, de nem kaptunk konkrét választ. Csak általánosságban írtak arról, milyen szempontok befolyásolják a vizsgálatokat, illetve megemlítették, hogy az ellenőrzésnek folyamatosan változnia kell a gyakorlatban felmerült kérdésekre, illetve az uniós hatóságok vizsgálatainak megállapításaira reflektálva. A Miniszterelnökség hozzáállásának változása egybeesett ugyanakkor több, az Elios szerződéseit érintő történéssel.
A cég LED-lámpás közbeszerzéseivel azután kezdett intenzíven foglalkozni a sajtó, hogy Orbán Ráhel 2014 decemberében kiírta a Facebookra az azóta elhíresült bejegyzését arról, hogy férjével a saját lábukon állnak. Négy közbeszerzés ügyben az Átlátszó cikke nyomán már 2014 decemberében feljelentést tett Schiffer András, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is már januárban nyomozni kezdett ezeknek a közbeszerzéseknek az ügyében. A Miniszterelnökség tehát éppen akkor kezdte szigorúbban ellenőrizni a közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzéseket, amikor már az uniós és a magyar hatóságok is elkezdték vizsgálni ezeket.
A Miniszterelnökség azt állítja, hogy 2015-ben volt egy általános szigorítás a vizsgálatoknál, aminek az Európai Bizottság 2014 novemberi auditvizsgálata volt az oka. A válaszukban nem írják, de a korábbi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Bizottság vizsgálata szabálytalanságokat talált egy sor uniós finanszírozású programnál és beruházásnál. A Miniszterelnökség szerint ezek után “a Bizottság részéről is egyértelmű elvárás volt az ellenőrzések szigorának fokozása".
Lázár János 2014 decemberében egy közleményben meg is fogalmazta, milyen gyakorlatot várnak el a közbeszerzések. Az egyik utasítása például az volt, hogy a kiírók nem kérhetnek túl magas és túl szűken meghatározott referenciát. Ezért nem fogadták el 2015-től az ellenőrök azt, hogy egy LED-es közvilágítás-korszerűsítési munkára kizárólag LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciával lehessen pályázni, mint ahogy tették azt egészen addig az Eliosnak kedvező közbeszerzésekben, elősegítve ezzel Tiborcz István cégének sikereit. Ezek azonban nem új szabályok voltak, ezt korábban is számon kérhették volna az önkormányzatokon.
Az uniós vizsgálatokra való hivatkozás a közvilágítási minőségellenőrzési jelentésekben is előkerül. 2015 márciusában például Békéscsabától azért kérték, hogy kisebb értékű referenciát kérjenek, mert az, amit terveztek. “jelentősen meghaladja az elfogadható mértéket, amelyet audit tapasztalatokra tekintettel nem áll módunkban elfogadni".
Békéscsaba a 380 millió forintosra tervezett beruházáshoz 350 millió forintos LED-lámpás referenciát akart kérni. Ehhez hasonló arány a korábbi kiírásokban teljesen általános volt: Keszthelyen például a 320 millió forintos beruházáshoz 270 millió forintos referenciát kértek, Kecskeméten pedig a 704 millió forintoshoz 630 millió forintos referenciát kellett igazolni. Ezek azonban még mind 2014-ben történtek, és a Miniszterelnökség egyik városnak sem szólt arról, hogy csökkentsék az összeget.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget arról, tudatában voltak-e annak, hogy a 2014-es engedékeny ellenőrzésekkel az Eliosnak kedveztek. Konkrétan nem válaszoltak, de általánosságban azt írták, hogy a közvilágítási pályázatok az ellenőröknek is újak voltak, és csak a kiírásuk után kezdték el "kialakítani és fejleszteni" az ezzel kapcsolatos gyakorlatukat. Megjegyezték azt is, hogy az uniós kritikák után egyből szigorítottak, amivel pont az volt a céljuk, hogy megelőzzék a verseny korlátozásnak lehetőségét.
A 2015-ös szigorításnak jól látható következménye is lett a közbeszerzésekben. 2014-ben nyolc olyan közbeszerzést ellenőrzött a Miniszterelnökség, amelyeket az Eliosnak kedvező féltetelekkel írtak meg. A lényeges változtatások nélkül kihirdetett tendereket egy kivételével versenytárs nélkül nyerte el Tiborcz István cége. 2015-ben összesen nyolc közvilágítási közbeszerzést vizsgáltak előzetesen. A szigorúbb ellenőrzés miatt mindegyikből kikerült például az a követelmény, hogy csak LED-lámpás referenciával lehetett jelentkezni a munkára. 2015-ben már minden beruházásra legalább két cég pályázott – igaz, a munkák többségét így is az Elios nyerte el.
|
[
"Tiborcz István",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Lázár János",
"Császár Dániel",
"Schiffer András"
] |
Újra kell tárgyalni az UD Zrt. vagyonvédelmi vállalkozáshoz köthető ügyet, és a per kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken. Szilvásy György volt szocialista titokminisztert hivatali visszaéléssel vádolják, de érintett az eljárásban Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és volt pártja frakcióvezetője is. Hasonló esetek ma is vannak.
Elölről kezdi az UD Zrt.-ügyként emlegetett per tárgyalását a Fővárosi Törvényszék kedden. Vádlottként szerepel az eljárásban Szilvásy György volt szocialista titokminiszter, Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és Herényi Károly, a párt korábbi frakcióvezetője. Eredetileg Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s alelnöke is érintett volt, de a törvényszék az ő esetében nem helyezte hatályon kívül az első fokon hozott felmentő ítéletet.
Az ügy előzménye: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. január 8-án kezdett titkos adatgyűjtésbe az UD Zrt. biztonsági cég ellen. Ennek oka az volt, hogy egy "titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését" – derült ki a Szilvásy György titkosszolgálatokat irányító miniszter titkársága által 2008 szeptemberében kiadott közleményből.
Az akkor nyilvánosságra került információk szerint felmerült az is, hogy az egyik internetes szolgáltatótól milliós nagyságrendben szereztek meg e-mail címeket, s az UD közreműködhetett magánszemélyek – köztük politikusok – elleni adatgyűjtésben, törvénytelen megfigyelésekben. Az ügyben az NBH vezetője 2008 szeptemberében számítástechnikai rendszer és számítástechnikai adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt rendőrségi feljelentést is tett.
Nem sokkal később máig ismeretlen személyek az interneten hozzáférhetővé tették a titkos felderítés során keletkezett hangfelvételeket, amelyekből kiderült: két korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter – Demeter Ervin és Kövér László – rendszeresen kapcsolatot tartott az UD vezetőivel. A velük és másokkal folytatott beszélgetések alapján arra lehetett következtetni, hogy a cég törvénytelen adatgyűjtést folytat, ráadásul – a cég egyik vezetője és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetésben – utalások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy az MDF tisztújítási folyamatát is befolyásolni kívánják, mert Dávid Ibolya volt pártelnökre nézve terhelő adatok gyűjtésérére utaltak.
Szilvásy akkor polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot emlegetett, és az ügyről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is. A Fidesz a testületi üléseken – az NBH főigazgatójának kinevezése elleni tiltakozásul – nem vett részt, így azt Tóth Károly, a grémium szocialista alelnöke hívta össze, s maga kérte a minisztert, hogy mutassa be a titkosszolgálat birtokában levő felvételeket. Ezt a volt miniszter megtette, és emiatt később személyes adatokkal való visszaélés miatt emeltek vele, illetve felbujtóként a bizottság alelnökével szemben vádat.
Dávid Ibolya volt MDF-elnök, illetve Herényi Károly egykori frakcióvezető vétke pedig az volt, hogy az ismeretlen módon birtokukba került hangfelvételek leiratát – anonimizálva – nyilvánosságra hozták. Tény ugyanakkor, hogy Almássy Kornélt – akiről a titokban rögzített hangfelvételeken Dávid potenciális ellenfeleként valóban szó esett – arra szólították fel, hogy távozzék a közéletből. Dávidék ellen ezért szintén büntetőeljárás indult, és a személyes adattal visszaélés, illetve az egykori pártelnökkel szemben kényszerítés miatt is vádindítványt nyújtottak be.
Az UD Zrt. vélelmezett törvénysértéseiről máig semmit nem tudni, Dávid Ibolyát, Szilvásy Györgyöt, Herényi Károlyt és Tóth Károlyt viszont bíróság elé citálták. Tavaly tavasszal azonban első fokon – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – mindegyiküket felmentették. Az ügyészség azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig idén januárban – a felbujtással vádolt Tóth Károlyt kivéve, akinek az esetében a felmentő ítélet hatályban maradt – az eljárás megismétlésére utasította a bíróságot. Vagyis: az ügyet teljes egészében újra kell tárgyalni.
Az eljárás megismétlésének oka, hogy Szilvásy a törvényszék szerint nemcsak különleges személyes adattal való visszaélést, hanem hivatali bűncselekményt is elkövetett. Ebben az esetben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem járhatott volna el, mert az ügy a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. Valószínű azonban, hogy a személyes adattal visszaélés vádja Szilvásynál sem áll meg, ha Tóth Károly esetében a felbujtást ejtették.
Dávid Ibolya és Herényi Károly kapcsán – őket első fokon részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentették fel – pedig a törvényszék érdemben semmit nem mondott. Úgy tudjuk, Szilvásy jogi képviselője kezdeményezi, hogy Dávidék ügyét különítsék el, mert annak semmi köze a volt titokminiszter elleni eljáráshoz.
Mindezek után Szilvásynak a bíróság szerint vélhetően azt róhatják a terhére, hogy miniszterként – tehát hivatalos minőségében – rágalmazásnak minősíthető kijelentéseket tett az UD Zrt.-re, illetve a Fideszre. Ez, amennyiben bizonyítható, hogy ő hivatalos személyként azért nyilatkozott mások érdekeit kétségkívül sértve, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörét túllépve "jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen", valóban három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősül.
A szándékot azonban bizonyítani kell, de erre az eredeti vádiratban sincs utalás, és a bíróság elvileg nem terjesztheti az ügyészségi vádat. Amúgy pedig felvetődhet, hogy amikor a Fidesz szóvivője azt nyilatkozza, hogy a maffiabaloldal lepaktált az alvilággal, az nem meríti-e ki ugyanezt a tényállást. A parlamenti képviselő ezt a kijelentését kétségkívül hivatalos minőségében tette, ami talán sértőbb is volt, mint a Fidesz által működtetett árnyék-titkosszolgálatra történt utalás. A célzat is megvan: egyértelműen a szocialistákat akarta lejáratni.
A most újrakezdődő üggyel összefüggésben van más párhuzam is. Dávidék azért ülnek a vádlottak padján, mert a birtokukba jutott hangfelvételen elhangzottakat az érintettek beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozták. A sajtó előtt ismertetett szövegben nevek ugyan nem szerepelnek, mégis bíróság elé citálták őket. Ez igencsak hasonlít a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és a maffiózóként emlegetett Portik Tamás személyes találkozásán rögzített beszélgetés anonimizált formában történt közzétételéhez. Akkor most a hatóságok követtek el bűncselekményt, amikor szintén a felvételen szereplő személyek hozzájárulása nélkül tettek hozzáférhetővé információkat?
|
[
"Herényi Károly",
"Tóth Károly",
"Szilvásy György",
"Dávid Ibolya"
] |
[
"Almássy Kornél",
"Kövér László",
"Portik Tamás",
"Demeter Ervin"
] |
Uniós pénzek szabálytalan elköltésével gyanúsította a Fidesz-barát vasarhely24.com Berényi Károly alapítványát, az októberben alpolgármesterré választott orvos perelt, de a főszerkesztő nem megy el a tárgyalásra.
“Az orvos, aki 40 milliót költött el “okosban" családi segítséggel, mindenki kedvenc doktorbácsija, Márki-Zay egyik fő támogatója" – ezzel a címmel posztolt fotót a hódmezővásárhelyi Berényi Károlyról még 2018 novemberében a Vásárhelyi Valóság elnevezésű facebook oldal. Két nappal később a Csendes Vásárhelyért oldalon jelent meg: “Berényiék családi alapítványa 40 milliót kaszált".
Mindkét bejegyzés előzménye, hogy a posztok előtti napokban a vasarhely24.com egy szerző nélküli cikke arról, hogy a hódmezővásáhelyi orvoshoz, Berényi Károlyhoz köthető alapítvány állítólag szabálytalanul költött uniós pénzeket. A cikk már nem érhető el, de az URL szerint azonosítható.
Ebben az állt, hogy “Berényi Károly által létrehozott Hódmezővásárhelyi Gyermekegészségügyért Alapítvány közel 40 millió forintot kapott egy EFOP program keretében. A támogatás nem orvosi rendelő felújítására, új gyógyítóeszközök beszerzésére, hanem többnyire előadások megtartására és közösségi programok szervezésére, azaz jelentős részében előadók, szakértők és szervezők munkabérére, tiszteletdíjára ment el. A pályázati berkekben járatosak ezeket un. "soft" pénzeknek hívják, gyakran pont az ilyen források jelentik a korrupció melegágyát."
Azt is írták, “a jelentkezők toborzását megoldották volna "okosban", így jegyespárok helyett testvérek, osztály- és évfolyamtársak, az érettségire közösségi szolgálati óraszámot teljesíteni akaró gimnazisták ültek a padokban. Hogy a hatvanas résztvevőknek mi újat tudtak mondani az előadók a családi kapcsolatok erősítéséről, nem tudjuk, de talán nem túlzás azt mondanunk, a csoportok összetétele felvetheti a kérdést: vajon mennyire sikerült a vásárhelyiek teljes közösségét elérni a 40 milliós projekttel." A cikkben nem keresték Berényit.
A posztok és a cikk megtette hatását, Berényi autóját és gyerekorvosi rendelőt “hol a 40 milla?" papírokkal ragasztották tele. A cikkre írásban reagált Berényi, aminek kivonatát a vasarhely24.com lehozta, – a teljes cáfolatot pedig itt lehet elolvasni – majd pert indított, mert szerinte megsértették a becsületét.
“Belegázoltak a jó hírnevembe. Nem voltak tekintettel semmire, senkire. A cikk okozta első sokk is nagyon durva volt, de az utóélete sem volt semmi. Persze nagyon sok együttérző üzenetet, kézsszorítást, ölelést kaptam, és a szimpátiatüntetésen többszázan fejezték ki szolidaritásukat, és biztosítottak arról, hogy nem hisznek a vádaknak. Több mint 65 éve élek szülővárosomban, itt jártam óvodába, iskolába, majd egyetem után itt dolgozom lassan 40 éve gyermekorvosként, voltam már települési képviselő 2006-10 között, 22 éve működik alapítványom a város gyermekeit segítve, Pro Urbe-Díjjal jutalmazta városom addigi tevékenységemet 2005-ben. Sosem voltam párttag, de mindig jobboldali érzelmű embernek vallottam magam. De nem tudom magamévá tenni a jelenlegi Fidesz demokrácia-felfogását és hatalomgyakorlatát" – mondta az Átlátszónak Berényi Károly.
Az októberi helyhatósági választások után alpolgármesterré választott gyerekorvost a cikk utóéletéről is kérdeztük. Berényi elmondta, a per elakadt, magánvádas eljárásban a vasarhely24.com főszerkesztője nem tudta megmondani, hogyan került a cikk a portálra. A bíróság levél szerint “a sérelmezett cikk internetes honlapon történő megjelenésével kapcsolatban a nyomozás során a cikk szerzőjének személyét nem sikerült félderíteni, azonban a vasarhely24.com internetes hírportál főszerkesztője, Szombat Mihály tanúként került kihallgatásra, aki – egyebek mellett – elmondta, hogy a cikk szerzőjét megnevezni, illetve az általa használt felhasználónevet, az ahhoz kapcsolódó adatokat megadni nem tudja."
Ettől még nem állt meg az eljárás, Berényi nem adta fel. “Harmadik alkalommal sem sikerült a bíróságnak a személyes meghallgatást összehozni. Először október 11-én nem jött el a tárgyalásra Szombat úr, mert rossz címre küldte a bíróság az idézést, azután november 21-én azért nem jött el, mert lebetegedett. A kitűzött harmadik alkalom előtti napon jött az értesítés, hogy most meg a bírónő betegedett le, úgy hogy a személyes meghallgatásra csak 2020. január 9-én kerülhet sor" – mondta ez elmúlt hónapokról Berényi Károly.
Hódmezővásárhelyen különös hagyománya van Márki-Zay szimpatizánsai megfélemlítésének. Megírtuk, álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István" nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte.
Fiktív megrendelő aláíratlan számlával rendelt húszezer lejárató szórólapot Hódmezővásárhelyen Álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István" nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte.
Írtunk arról is, hogy februárban negyedmillió forint értékű ajándékot ajánlott fel a nyomravezetőnek a fideszbarát promenad.hu, hogy megtaláljanak egy hódmezővásárhelyi kommentelőt. A Lázár Jánost és más fideszes politikusokat kritizáló László Krisztián sarkos véleményével vonta magára a lakájmédia figyelmét. Egy önkormányzati adatlopás kapcsán derült ki, hogy adatait az önkormányzati rendszerben is keresték.
Fotó: Berényi Károly
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Berényi Károly"
] |
[
"László Krisztián",
"Lázár János",
"Szombat Mihály",
"Márki-Zay Péter",
"Zsingor István"
] |
Nem készült el a Bibó kollégium a vizes világbajnokságra, visegrádi gyerekek várnak az általános iskolájukra, rákospalotaiak az orvosi rendelőjükre. Ma már a kormányzat emberei is panaszkodnak a Penta Industry építőipari cég megcsúszó projektjeire. A cégvezető szerint azonban a projektek nem kizárólag a Penta Industry hibái miatt késnek.
Valóságos közbeszerzési bajnok volt az elmúlt pár évben a Penta Industry Kft, de ma már nem kap az államtól új megbízásokat, írta nemrég a 444.hu. Az elmúlt két hónapban mi is igyekeztünk a cég környezetével foglalkozni, leírjuk, hogy mi mit tapasztaltunk.
Az nem is lehet kérdés, hogy a cég szemmel láthatóan élvezte Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát, hiszen
nettó 5,298 milliárd forintért dolgozott a tavalyi budapesti vizes világbajnokságon, ahol a városligeti szinkronúszás versenyhelyszínének és felkészülési létesítményeinek a kivitelezését nyerte el,
a volt fejlesztési miniszterhez köthető kisvárdai focicsapat 2,5 milliárdos futballarénája mellett más munkákat is kapott Kisvárdán,
de a korábban szintén Sesztákhoz tartozó Nemzeti Sportközpontok (NSK) www.mnsk.hu is visszatérő megrendelő volt, a Nemzeti Sportközpontok tájékoztatása alapján ilyen projekt volt a Vácrátóti Petőfi Sándor Általános Iskola Benedek Elek Tagiskolájának bővítése, a Sződi Általános Iskola bővítése, a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola építése, a BOK (korábban Syma-) Sportcsarnok atlétikai csarnokának felújítása, illetve a Galyatetői síház felújítása,
a Penta dolgozott továbbá Mészáros Lőrincék Visonta Projekt Kft-jén is,
illetve a Tállai András vezette mezőkövesdi futballklubnak is a Penta Industry építhetett 911 millióért 45 szobás szállodát,
Szolnokon pedig 523 millió forintos megbízást jelentett a nemzetközi versenyekre is alkalmas atlétikai sportközpontot felhúzása.
Mint a cég honlapján feltüntetett további referenciák mutatják, Taksonyban sportcsarnokot épített a cég, míg Nyírbátorban a készenléti rendőrség épületét is rájuk bízták.
Ramor Frigyes, a Penta vezetője szerint azonban cége nem csak a közösségi megrendelésekből él, általában legalább 50 százalékban magánpiaci vevőknek dolgozott (az arányból csak a vizes vb idején lógott ki), piaci megbízásként látszik például, hogy a cég több városban is épített KFC-t.
Valami megcsúszott
Ám most problémák vannak a cég körül. Híreket kaptunk félbehagyott, leállított, vitatott projektek történeteiről (a társaság szerint a 30 futó projektből 3 vitatott, ez vállalható arány).
A forgalom emelkedő trendje mindenesetre megállt, és nekünk sok alvállalkozó is panaszkodott.
"Hónapok óta hiába várunk a pénzünkre" – mesélték a különböző beszállítók, legyen szó akár nyílászárós, liftes, belső építész, szerkezetépítő, vagy betonos cégről, valamennyien észlelték, hogy a milliós számláik nincsenek kifizetve.
Ramor Frigyes szerint, akinek jogos követelése van, az előbb-utóbb meg fogja kapni, szerinte az elszámolások mindig projektszintűek, és legfeljebb csak néhány vitatott projektnél vannak csúszások, de ha ezekről tudomást szerez, különösen, ha kisebb beszállítóról van szó, azt azonnal igyekszik orvosolni.
Mint mondta, ez természetes is, hiszen ő kockáztatja a legtöbbet, személyes hitelét és vagyonelemeit, ha híre kel, hogy likviditási zavarok vannak a cégnél. Ezért a cégvezető mindenkit biztat, hogy keressék őt nyugodtan.
Tehetetlenség
Mindez azért fontos ígéret, mert éppen erre, vagyis a "kámforrá válásra" és a tehetetlenségre panaszkodtak leginkább a minket elérők.
Futsz a cég után, de már senkit nem érsz el, az építésvezető a pénzügyre hivatkozik, a pénzügy azt mondja, hogy a tulajdonosra vár, őt meg nehéz elérni
Sajnos egy kisebb cég akár fejre is állhat, ha több millió forintot nem kap meg, többen is elmesélték a lapunknak, hogy ilyenkor nagy dilemma a helyzet kezelése.
Hiszen a vállalkozó, vagy fut a pénze után, és azért megy csődbe, mert közben nem tud termelni, új munkákat szerezni, vagy nyel egy nagyot és elengedi az óriási veszteséget és megpróbál termelni, új partnereket keresni, hogy életben maradjon, de akkor végképp nem sok esélye marad visszaszerezni jogos követelését.
Egy milliárdos cég persze megteheti, hogy külön embereket tart a követelések beszedésére, ügyvédeket fizet, akik csak ezzel foglalkoznak, de a kis cégeknek erre nincsen erejük.
De mégis mi történhetett? Ha ennyi állami megbízás volt, akkor mi lehetett a baj? Túl sok volt a munka? Túlvállalta magát a cég? Esetleg a győzelmek érdekében nagyon le kellett menni az árakkal? Vagy a Pentát is elérte az építőipar általános kalkulációs nehézsége? Vagyis az, hogy amikor valaki elvállalt az elmúlt években egy munkát, nem számolhatott azzal, hogy a munkaerőhiány miatt ennyire hirtelen emelkednek meg a költségei?
A cég álláspontja szerint nincsen kardinális baj, igaz a költségek elszállásáról tőlük is hallottunk, ahogy arról is, hogy annyira erős most az építőiparban a keresleti oldal, hogy egyes alvállalkozók pár ezer forint többletért menet közben levonulnak, sőt, a Penta Industry-t olyan kár is érte, amikor az alvállalkozó eltűnt az előleggel.
Panaszláda
A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy a szebb napokat látott Penta Industry problémáit nem csak a vele esetleg érdekkonfliktusba kerülő melósok, vagy alvállalkozó cégek észlelték, de maga az állami megrendelői oldal is, többen megosztották velünk panaszaikat.
A NER egyik kedvenc építőipari cége úgy tűnik tényleg csalódást okozott, kiesett a pikszisből, ennek a szembefordulásnak több oka is lehet.
Seszták Miklós eltűnt a politikai élvonalból,
nem jó reklám a magyar vállalkozásokat elvileg támogató kormányzatnak, hogy éppen a közösségi projektek során kerülnek lehetetlen helyzetbe a hazai kisvállalkozások,
politikailag kínos a sok elégedetlen választópolgár, hiszen amikor iskolával, kollégiummal, orvosi rendelővel csúszik meg egy fővállalkozó, azzal jelentősen erodálja a helyi politikusok népszerűségét is.
Fotó: Vajda János / MTI Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter (k) átvágja a nemzetiszínû szalagot mellette Tállai András a Mezőkövesd Zsóry FC elnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára (j) és Fekete Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester a Mezőkövesd Zsóry FC a Penta Industry által felújított stadionjának avatóünnepségén 2016. június 5-én.
Pénzügyi számok
A Penta Industry, mint azt a számai is mutatják, 2014-től valósággal berobbant a NER legkedveltebb szállítói közé.
2014-ben még csak 2,6 milliárd forint,
2015-ben 4,6 milliárd forint,
2016-ban 5,5 milliárd forint,
2017-ben pedig már 11,2 milliárd forint volt az árbevétele.
A magas forgalomhoz emelkedő eredmény, tavaly már majdnem félmilliárd forintos profit is párosult, igaz, közben a kötelezettség-állomány is hasonló ütemben duzzadt, tavaly már 5 milliárd forintot tett ki. Annyit hallottunk a cég kilátásairól, hogy 2018-ban már megfordult a trend és valamelyest csökkenni fog a forgalom.
A névvita Többen jelezték számunkra, hogy egy másik Penta nevű céget, a Penta Általános Építőipari Kft-t zavarja, hogy a Penta Industry Kft. is "Penta" néven működik. Megkerestük a feleket, és mint Nagy Gábor Lajos, a Penta Általános Kft. vezetője válaszában jelezte, a két cég ma már külön helyszínen, teljesen függetlenül dolgozik, ezért ők már 2015-ben valóban többször is felszólították a Penta Industryt, hogy változtassanak nevet. Mivel ez nem történt meg, személyiségi jogi pert indított a cégnévazonosság megszüntetése érdekében, amelyet a Penta Általános 2016-ban első fokon, majd 2017-ben jogerősen is megnyert. Ezt Ramor Frigyes sem vitatta számunkra, az e-cégjegyzékből látszik, hogy immár valóban bejegyzés alatt van az új név, a Penta Industry felveheti az Octa Vertical nevet.
A Penta Industry kizárólag Ramor Frigyes vállalkozó tulajdona. Vele nem volt könnyű találkoznunk, hosszú hetekig tartott az egyeztetés, amit a cégvezető külföldi munkája és egészségügyi akadályoztatása is lassított, de végül átbeszélhettük a helyzetet.
Amikor ez megtörtént, Ramor Frigyes ugyan nem tagadta, hogy vannak viták, levonulások, jogi egyeztetések, de hangsúlyozta ezekben még nem születtek döntések. Három konkrét esetet beszéltünk át, a Bibó kollégium, a visegrádi iskola és a rákospalotai orvosi rendelő esetét.
A Bibó-balhé
A vizes vb-re szálláshelynek tervezték az ELTE Bibó István Szakkollégiumát. A Ménesi úti épületet 2017. május 31-ig felújítva át kellett volna adnia a kivitelezőnek, de a felújítás csúszott. Juhász Péter, az Együtt politikusa korábban feljelentést is tett, mert információi szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem számolta fel a kivitelezőnek a kötbért, sőt inkább csak emelt a megbízási díjon.
Mi azt hallottuk, hogy az MNV maga is nagyon kiakadt a Pentára, ezért például keresztbe feküdt, amikor a Penta megpróbált volna kettéosztódni.
Ramor Frigyes szerint a korábbi kollégium átépítése során számos váratlan, előre nem látható dologgal szembesült a cég: a meglévő épületnek nem volt alapja, számos üreg volt az épület alatt, továbbá az átalakítás miatt a Ménesi utat is meg kellett támasztani, és ezek hatással voltak a kivitelezési időtartamára, amely alapján egyértelműen látható volt, hogy az épület nem készül el a vizes vb-. Azóta a kollégiumot már használják.
Visegrádi iskola
Visegrádon szeptemberben új tanév kezdődött, de sajnos a helyi általános iskola felújítása még nem készült el, a korábbi, 2018. tavaszi vállalás ellenére, még egy évig konténerben kell a gyerekeknek tanulnia.
Pedig maga a Penta Industry írt korábban udvarias levelet a visegrádiaknak, amelyben büszkén ecsetelte, hogy a bővítés során a régi földszintes iskola épületet el fogják bontani és helyére egy korszerű, 12 tantermes iskola épül. Ehhez kérte a cég a lakosok türelmét, de aztán az iskola nem készült el, a visegrádiaknak ott maradt a csatatér, a felek pedig zajos egyeztetések, szerződésbontás során próbálják kibogozni a helyzetet.
A Nemzeti Sportközpontok azt jelezte számunkra, hogy a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola építésre vonatkozó szerződést az NSK 2018. július 2. napjával felmondta,
Ramor Frigyes saját bevallása szerint is együttérez a gyerekekkel (neki is négy gyermeke van), de itt is előre nem tervezhető problémák merültek fel. A földmunkák során katonasírokat találtak, ezért régészeti előírások blokkolták az építkezést.
Orvosi rendelő
A cég volt megbízva a XV. kerületi Deák utcai háziorvosi és gyermek-háziorvosi rendelő építésével, de az a 2017. évi határidő óta sem készült el. Hajdu László kerületi polgármester (DK) ennek kapcsán arról panaszkodott a Magyar Narancsnak, hogy a Penta tulajdonosa azt ígérte neki, hogy 25-30 fő dolgozik majd az építkezésen, ehelyett 3-5 fő volt a jellemző.
Ramor Frigyes szerint ez egy torzított információ, és éppen a Penta az áldozat, mert minden problémát az generált, hogy az építkezés közben megszűnt az az önkormányzati bonyolító projektiroda, amellyel kapcsolatban volt az építőipari cég, így a levelekre, jóváhagyási igényekre, akadályközlésekre nem érkeztek válaszok, és nem kapták meg a munkájuk leigazolását sem, ezért éppen, hogy nekik vannak követeléseik.
Fotó: Németh Sz. Péter A XV. kerületi Deák utcai háziorvosi és gyermek-háziorvosi rendelő félbehagyott torzója
Politikai szálak
A minket segítő állami tisztségviselők a háttérbeszélgetések során nem is titkolták, hogy a Penta Industry egy szabolcsi politikai-üzleti kör támogatásával robbant be a rendszerükbe. A cég mentoraként Seszták Miklós miniszter mellett, azt a nyíregyházi üzletembert, Mikucza Tamást hallottuk emlegetni, aki többször került a hírekbe Sesztákkal kapcsolatos gazdasági ügyei, például Nyíregyháza nagy szállodájának megszerzése miatt.
Seszták mellett e kör politikai kapcsolatrendszerében még a szintén szabolcsi (nyíregyházi) származású Szabó Tünde sportügyi államtitkárt nevezték meg beszélgetőpartnereink. Ramor Frigyes nem csinált úgy, mintha nem ismerné a nevezetteket, de hozzátette, hogy az építőiparban mindenki minden kapcsolatrendszerét kihasználja a munkák megszerzésére.
A háttérbeszélgetések során azt is hallottuk, hogy a Penta Industry szerencséjére a fő megbízó Nemzeti Sportközpontok baráti kezek felügyelete alatt maradt, korábban Sesztákhoz tartozott, most az EMMI-hez, Szabó Tünde államtitkárságához sorolták át.
Osztódással nem szaporodik
Volt olyan alvállalkozó, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Penta Industry Kft. a cég szétválasztásával menekült volna előre, ennek a tervezett aktusnak valóban láthatóak a nyomai a cég hirdetményeiben, de úgy tűnik, hogy végül a Penta Industry elállt ettől a tervétől.
Ramor Frigyes szerint a korábbi kötelezettségekért mindkét új cég egyetemlegesen felelt volna, vagyis nem az volt a cél, hogy a céget életképes és bukott projektek szerint osszák fel, hanem ennek kizárólag szakmai, szervezeti aspektusai voltak. A cégvezető szerint végül a bankokkal nem sikerült a hitelek miatt megállapodni.
Ramor Frigyes és azok, akikkel még a Penta környezetéből találkoztunk hangsúlyozták, a Penta Industry projektjeinek 80-90 százaléka rendben van, és minden adott ahhoz, hogy a cég továbbra is sikeresen működjön.
A régi rémtörténetek Egy ideig volt az építőiparban egy rémes gyakorlat, de már sokan azt remélték, hogy vége a vadnyugati állapotoknak. Mi volt ez? Dörzsölt, nemzetközi (elsősorban izraeli és spanyol) építőipari csoportok, sokszor hatalmas jogi csapatokkal felszerelkezve szívatták a kisebb magyar cégeket, alvállalkozókat, kétkezi munkásokat. Aki egy évtizedet eltöltött a magyar építőiparban, szinte biztosan találkozott már az ismert mechanizmussal. A kis cég eleinte nagyon büszke, mert azt hiszi, hogy megvan a nagy üzlet, remek partnerre lelt, egy nagy és ismert fővállalkozótól komoly munkát kapott. Kezdetben tényleg remek a partnerség, a kisebb munkákat tökéletes pontossággal és gyorsan kifizeti a partner. Csak aztán mindig eljön egy pont, amikor minden megváltozik. Általában akkor, amikor a kis beszállító már maximálisan megbízik a partnerében és már viszonylag sokat dolgozott "nyitottan" (vagyis sok munka nincs kifizetve): Ekkor, egy adott ponton a fővállalkozó hirtelen minőségi kifogásokkal él, számlákat küld vissza, kötbért hív le, nem fizet, elérhetetlenné válik, legfeljebb ajánlott levekben, ügyvédek útján tartja a kapcsolatot. A kis cégeknek nincsenek tartalékaik, sokan nem is élik túl az ilyen konfliktust. Egy pár évig úgy tűnt, hogy a helyzet legalább ebből a szempontból javult a magyar építőiparban. Az áldatlan körbetartozások, pereskedések, zsarolások után legalább annyi haszna volt a NER központosító törekvéseinek, hogy azok, akik jól feküdtek és mindent vittek, legalább ki tudták fizetni a beszállítóikat. A szakma azt reméli, hogy nem tér vissza a régi áldatlan gyakorlat.
|
[
"Ramor Frigyes",
"Szabó Tünde",
"Seszták Miklós",
"Mikucza Tamás"
] |
[
"Tállai András",
"Mészáros Lőrinc",
"Németh Sz. Péter",
"Juhász Péter",
"Fekete Zoltán",
"Vajda János",
"Hajdu László",
"Nagy Gábor Lajos"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Meghosszabbították a nyomozást Mengyi Roland és társai ügyében
Valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezik abban a vesztegetési ügyben, amelyben egy fideszes képviselő, Mengyi Roland is érintett. A politikus tagadja bűnösségét.
Februárig meghosszabbította a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Mengyi Roland és társai ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozást – tudta meg a Magyar Idők tegnap. Simon Richárd, a főügyészség helyettes szóvivője lapunkkal azt is közölte, hogy az ügy hat gyanúsítottja közül jelenleg senki sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt, valamennyien szabadlábon védekeznek. A KNYF először október 10-én hallgatta ki gyanúsítottként Mengyi Rolandot, miután Polt Péter legfőbb ügyész javaslatára az Országgyűlés felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát.
Mengyi Rolandnál – aki tagadja bűnösségét – meggyanúsítása óta már tartottak házkutatást, és iratokat is lefoglaltak. A politikus a gyanúsítást megpanaszolta, és kifogással élt a házkutatás és az iratlefoglalások ellen is, de a Legfőbb Ügyészség az összes beadványt elutasította.
Az ügy augusztusban robbant ki. Mengyi Roland egyik barátja 2015-ben megtudta a politikustól, hogy kiírnak egy 800 millió forint összegű uniós pályázatot a szociális szövetkezetek számára. Az ügyészség szerint Mengyi azért, hogy a pénzt az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el, kétszer ötmillió forintot kért. Végül a pályázatot 500 millió forint értékben írták ki, az érintettek pedig összegyűjtötték a kért első 5 milliót, és el is juttatták a politikus barátjához. Ám – az ügyészség megfogalmazása szerint – "szándékuk szerint az elnyerni kívánt összegek meghatározott része a saját vagyongyarapodásukat szolgálta volna".
|
[
"Mengyi Roland"
] |
[
"Polt Péter",
"Simon Richárd"
] |
Valamennyi érintett szervnek következetesen, határozottan és gyorsan kell eljárnia a közpénzek felhasználásával kapcsolatos visszaélésekkel szemben. Ennek során szigorúan a törvényeknek megfelelően, pártállásra, illetve kormányzati pozícióra tekintet nélkül kell fellépni - adta ki az utasítást a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a múltban elkövetett cselekményekre is igaz. A miniszterelnököt Medgyessy Péternek hívták, az ukáz pedig 2002-ben hangzott el. Keller Lászlót közpénzügyi államtitkárrá tették.
Az akkori ellenzék természetesen azonnal tiltakozott, mondván: bűncselekmény gyanúja esetén az arra illetékes szerveknek kell eljárnia, és ehhez nincs szükség újabb kormányzati pozícióra. Emlegettek persze boszorkányüldözést, meg bosszút és politikai leszámolást is. Mára azonban mindez feledésbe merült, hiszen a második Orbánkormány ugyancsak kinevezte a maga elszámoltatási biztosát.
Nincs tehát új a nap alatt: a 2002-es választási kampányban az Orbán-éra, 2010-ben meg a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok gyanús ügyeinek kivizsgálását ígérték. Hogy az utóbbi törekvések mit hoznak, egyelőre kiszámíthatatlan, Kellerről viszont már tudni lehet, hogy teljes kudarcot vallott. Hiába tárta fel ugyanis sorozatban a nagyobbnál nagyobb "ügyeket" – akkoriban legalább hetvenmilliárdnyi elherdált közpénzről beszéltek –, elmarasztaló ítélet szinte egyikben sem született.
Pedig feljelentésekben nem volt hiány. A tucatnyi munkatárssal felállított közpénzügyi államtitkárság visszaéléseket vélelmezett az Országimázs Központ körül – állítólag százmilliókat fizettek ki érdemi teljesítés nélkül az Ezüsthajónak és a Happy End Kft.-nek –, hatalmas lenyúlásokat gyanított a Millenáris Kht.-nél és milliárdos hűtlen kezelés nyomaira bukkant a Magyar Fejlesztési Banknál. De feljelentést tettek többek között az akkori kancelláriaminiszter felügyelete alatt működő – a tudásalapú társadalom kihívásaira adott válaszként létrehozott – In-Forrás XXI Kht. működése, tizenkét állami gazdaság privatizációja, a soha nem használt stadionbeléptető rendszer, az autópályák mentén fekvő kábelalagutak hasznosítása, a martinsalakos lakóházak felújítása miatt is. Csak ez utóbbi esetben csaknem két és fél milliárd forint elköltésének jogszerűsége volt a tét. Vádemelésig – rossz nyelvek szerint nem kis részben az ügyészség akadékoskodása okán – egyetlen ügy sem jutott el.
Keller viszont személyiségi jogi perek sorát veszítette el, és 2004 őszén az államtitkári széket is.
|
[
"Keller László"
] |
[
"Medgyessy Péter"
] |
Milyen szerepe van Gráfnak és Juhásznak a Benedek-ügyben?
Budai Gyula bejelentést tett az ügyészségen
"Gráf József miniszternek, illetve Juhász Ferenc volt miniszternek milyen szerepe lehetett a Benedek Fülöphöz kapcsolódó földügylethez"? – ez olvasható Budai Gyulának a Központi Nyomozó Ügyészséghez tett írásos bejelentésében. A Magyar Nemzet részletesen foglalkozott az üggyel.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter is tudott a pákozdi földterület körüli jogügyletekről – állítja Budai Gyula, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellenőrző bizottságának tagja. Budai Gyula csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta, hogy birtokában vannak olyan dokumentumok, amelyek a két miniszter érintettségét bizonyítják, ezért csütörtökön bejelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél. Arra kérte a testület vezetőjét, vizsgálja meg, "hogy Gráf József miniszternek, illetve Juhász Ferenc volt miniszternek milyen szerepe lehetett a Benedek Fülöphöz kapcsolódó földügylethez" – olvasható Budai Gyula bejelentésében.
A Magyar Nemzet szerdai számában részletesen foglalkozik az üggyel. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint Gráf miniszter és Juhász MSZP-alelnök is érintett a pákozdi földértékesítési botrányban. Az ügyben a Fejér Megyei Főügyészség a múlt héten emelt vádat Benedek Fülöp, az agrártárca volt szakállamtitkára és két beosztottja ellen. Az ügy még 2006 elején kezdődött.
(MTI/MNO)
|
[
"Gráf József",
"Juhász Ferenc",
"Benedek Fülöp"
] |
[
"Budai Gyula"
] |
Novák a már hivatkozott levelében részletesebben ír egy százmilliós ingatlanügyről. "Az elnök bizalmasának (Forrai Richárdról van szó) egyszemélyes kft.-je, az Iránytű Intézet százmilliós székházat vett meg jobbikos pénzből és részben hitelből, de a hitelt is jobbikos forrásokból kellett volna törleszteni. Miután az elnökségből néhányan felháborodtunk a közösségi tulajdon magántulajdonba szervezésén, amiről előzetesen még csak tájékoztatást sem kaptunk, végül felmondták a szerződést".
Forrai Vona érdekében sokféleképpen trükközik – írja bejelentésében a témában megjelent sajtóbeszámolókat idézve Tényi. A Jobbik Simicskájaként a pártfrakció és pártalapítvány által bevételezett közpénzek közel egyharmadát vagy a saját cégeibe szervezi ki, vagy haveroktól rendel az általa tulajdonolt Iránytű Intézeten keresztül sokmilliós tanulmányokat.
Vona, mögötte pedig Mirkóczki és Novák a parlamentben. A levél megrázta a Jobbikot
"Forrai mindenekelőtt egy gyerekkori barátját, Debreczeni Zoltánt vette be a zsíros bulikba. Első cégét is Debreczeni szüleinek házába jegyezték be. Bizniszeltek szlovák céggel is, de aztán inkább egy közös vállalkozást alapítottak már 2009-ben, amelyik később kézbesítési megbízottja lett a dominikai Pandának. A kör így zárul be" – áll az ügyészségnek benyújtott bejelentésben.
"A jobbikos offshore Panda valóságos céghálót kezdett építeni... A Panda Investments Ltd. dominikai székhelyű társaság 2014. december 19. és 2016. január 18. napjai között volt például a Global Homes Group Kft. kizárólagos tulajdonosa. A Global Homes Group Kft. ügyvezetője 2015. február 26. napjától ugyancsak a Jobbik Simicskájának barátja, legfőbb üzlettársa, Debreczeni Zoltán" – idézi a bejelentő a pénteki Ripost vonatkozó írását. "A több száz oldalnyi kiszivárgott dokumentum pontosan kirajzolja azt a céghálót, amelyik a Jobbik-frakció szerződéseitől a jobbikos polgármestereken át, a Vona–Forrai tandemtől a dominikai offshore cégig, a Pandáig vezet."
Mindezek alapján Tényi úgy véli, a Jobbik alelnöke korábban tudott/tudhatott arról, hogy költségvetési támogatás áramolhat egy offshore hátterű egyszemélyes kft.-hez. Tudhatott arról is – más elnökségi tagokkal egyetemben –, hogy az Iránytű Intézet százmillió forintért vásárolt ingatlant, amelyet közösségi pénzből, illetve hitelből törlesztenek/törlesztettek volna.
"Az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet a Btk. 396. § (1) bekezdésbe ütköző költségvetési csalás vétség gyanúja. (...) Az ügyben – tekintettel arra, hogy a pénzek áramlásáról az elnökség vagy annak néhány tagja tudhatott – felmerülhet a Btk. 282. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő bűnpártolás gyanúja, mely egyébként eshetőleges szándékkal is elkövethető, illetve büntethető. "Kérem a Tisztelt Ügyészséget, a vonatkozó rendelkezések alapján az ügyet vizsgálja meg, és szükség esetén indítson nyomozást az esetleges elkövető felkutatására. Állapítsa meg a bűncselekmény gyanúját. Költségvetési csalás vétség gyanúja esetén a nyomozás lefolytatására jelölje ki a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Országgyűlési képviselő érintettsége, valamint bűnpártolás esetén a nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölje ki.
Amennyiben bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, jelen bejelentést tekintse a 2013. évi CLXV. törvény alapján közérdekű bejelentésnek, és azt továbbítsa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. A vonatkozó rendelkezések alapján adóellenőrzés keretében vizsgálják meg a Panda Investments Ltd. dominikai székhelyű társaságot, valamint az Iránytű Intézetet" – írja bejelentése végén Tényi.
|
[
"Debreczeni Zoltán",
"Forrai Richárd"
] |
[
"Forrai Vona"
] |
Érdi ügyészek hivatalból nyomozást rendeltek el a T. Mészáros Andrást, a Fidesz érdi elnökét, volt polgármestert érintő feljelentés alapján. A feljelentésben pénzmosás, zsarolás és hivatali visszaélés is szerepel. A volt polgármester az ügy kirobbanásakor hazugságnak és rágalomnak nevezte a vádakat. A büntetőeljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja.
2019 őszén megírtuk, hogy az elmúlt évek legnagyobb botrányát robbantotta ki Érden Szántó Erzsébet, az Érdi Sport Kft. eltávolított ügyvezetője, aki 2019. szeptember 16-án délelőtt nyilvánosságra hozott Facebook-posztjában minden eddiginél súlyosabb vádakkal illette a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros Andrást.
Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert A 2019-es önkormányzati kampány eddigi legkeményebb napját élte át a héten az érdi Fidesz. Egy volt érdi sportvezető minden eddiginél súlyosabb korrupciós vádakkal támadta a Pest megyei város polgármesterét a Facebookon.
Szántó többek között azt írta, "állására vonatkozó zsarolással" T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás Egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket. Szántó posztjában hangsúlyozta, egy fillért sem adott T. Mészárosnak, aki az Összefogás Egyesület elnöke is volt. Ez az egyesület a Fidesszel és a KDNP-vel T. Mészárosék jelölőszervezete volt a 2019-es őszi önkormányzati választáson. A 2017. évről szóló beszámoló szerint 18,2 millió forint támogatást kapott a szervezet.
A pénzmosásra utaló dokumentumokat Szántó nyilvánosságra is hozta.
Megkerestük akkor a polgármestert, hogy reagáljon a vádakra. T. Mészáros ugyan nem válaszolt, de közzétett egy Facebook-bejegyzést, amelyben azt írta, megjósolta, hogy megindul ellene "az érdi ellenzék vádaskodása. Így volt ez 2006 óta valamennyi választási kampányban, így nem csodálkozom, hogy a jóslat bevált, s menetrendszerűen megindult a feljelentések, rágalmazások, hazugságok áradata. (...) A megfelelő jogi lépéseket a megfelelő időben természetesen megteszem" – írta a posztban.
Hivatalból rendeltek el nyomozást
Megpróbáltuk kideríteni, mi lett a történet kimenetele. Érdeklődésünkre a Pest Megyei Főügyészség szóvivője, Nisóczi József Levente arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy az ügyet megszüntették, de ezzel még sincs vége az eljárásnak. Ugyanis "az Érdi Járási Ügyészség a nyomozó hatóságnak az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen benyújtott panaszt – mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő – elutasította, ugyanakkor
hivatalból elrendelte az eljárás folytatását az ügyben felmerült zsarolási cselekmény vonatkozásában, mivel álláspontja szerint azzal kapcsolatban további eljárási cselekmények elvégzésére van szükség.
Emellett a panaszos beadványát továbbította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra is, az abban megjelölt más bűncselekménnyel kapcsolatos további intézkedések megtétele érdekében."
Tehát a feljelentésben szereplő tényállításokat és az azokat alátámasztó bizonyítékokat az ügyészség úgy értékelte, hogy le kell folytatni a büntetőeljárást, amelynek jelenleg nincs gyanúsítottja. Az, hogy ügyészség hivatalból, vagy ahogy a büntetőjogászok mondják: ex officio rendelkezett, a feltételezett bűncselekmény kiemelt tárgyi súlyára utal.
A Btk. így rendelkezik a zsarolásról: 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
T. Mészáros Andrást kértük, reagáljon az Átlátszó értesüléseire, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt az e-mailünkre.
Más ügyek is előkerülhetnek
A nyomozások elrendelésére okot adó feljelentés az Átlátszó értesülései szerint más korrupciógyanús ügyeket is érint. Szántó felhánytorgatta például Bács István fideszes alpolgármester lakásbérleti ügyét.
Bács István az az érdi politikus, aki nemrég lebüdöskommunistázta az Átlátszó munkatársát, amiért kérdéseket tett fel a saját cégének nyújtott kirívóan nagy összegű tagi kölcsön ügyében.
"Büdös kommunista" – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában.
Nyitókép: T. Mészáros András. Forrás: a politikus közéleti Facebook-oldala
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!
|
[
"T. Mészáros András"
] |
[
"Szántó Erzsébet",
"Bács István",
"Nisóczi József Levente"
] |
A közbeszerzési törvény értelmében gyakorlatilag érvénytelennek kell tekinteni a Happy End Kft.-vel kötött szerződést - állítja Várday György szakértő. Keller László képviselő a semmissé nyilvánítás érdekében bírósági eljárást kezdeményez. A lap értesülése szerint az Ezüsthajó Kft.-t győztesnek javasló pályázat bírálói között a cég egyik műsorkészítője is ott ült.
A közbeszerzési törvény csak olyan modellt ismer, mely szerint az ajánlat megtételekor meg kell nevezni azokat a közreműködőket, akik 15 százalékot meghaladó mértékben részesülnek a pályázati összegekből. Abban az esetben pedig, ha ezt az ajánlattevő nem tette meg, az ajánlat érvénytelen. A közbeszerzési törvény szerint nem lehet megtenni, hogy valaki egy fővállalkozásra szerződik, s csak utólag dönti el, kivel dolgozik. A Happy Endnek tehát ajánlatai megtételekor meg kellett volna nevezni minimum a plakátok nyomdáját és a tűzi- játék kivitelezőjét. A közbeszerzési törvény szerint tehát a Happy End ajánlata érvénytelen. (A szerződést még a közbeszerzési törvény módosítása előtti szabályok alapján kellett megkötni. Ma már 10 százalék a közreműködési részvételnél a határ. - A szerk.)
Várday szerint valójában biankó szerződést köttetett a Happy End Produkciós Kft.-vel. Sajnálatos - mondta -, hogy az általános tapasztalatok szerint ma le lehet folytatni úgy közbeszerzési eljárást, hogy az a pályázó nyerjen, akit a kiíró kiszemelt. Végig lehet tehát vinni a gyakorlatban akár egy alibi fővállalkozásra is az eljárást, az előre meghatározott cél érdekében, sorolja tapasztalataira építve a szakértő.
Ezt a véleményt támasztja alá Keller László szocialista képviselő is, mikor emlékeztet a Stumpf Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatal miniszterétől kapott válaszra. Ebből ugyanis szerinte kiderül, hogy a Happy Endet fővállalkozóként kezelik. "A Miniszterelnöki Hivatal szerződéses jogviszonyban csak a fővállalkozóval áll, az alvállalkozókkal a fővállalkozó köt szerződést" - mondta Stumpf. Az 1999-ben közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretszerződésből azonban nem következik, állítja Keller, hogy a Happy End fővállalkozó, s az sem, hogy az idén is ez a cég láthatta el az augusztus 20-ai ünnepségekkel kapcsolatos szervezési, tervezési és reklámfeladatokat.
Az ajánlattevők a gyakorlatban rendszerint úgy járnak el, sorolta Várday György, hogy minden közreműködőt felsorolnak az ajánlat megtételekor, így eleve elejét veszik annak, hogy bárki bármilyen indokkal megtámadhassa az eljárást. A közbeszerzési döntőbizottságnak egyébként van egy olyan határozata, mely kimondja: az ajánlatkérőnek alapvető érdeke, hogy ismerje a teljesítésben részt vevő személyeket, társaságokat. Ha ez nem teljesül, a törvényben megfogalmazott jogalkotói célkitűzések nem érvényesülhetnek.
A pályázattal kapcsolatosan a szakértő elmondta még, nem az a mérvadó, hogy kik voltak a zsűri tagjai, mert a bírálóbizottság tagjai nem dönthetnek. A bizottság elvileg szakvéleményt készít az eljárást lezáró, határozatot hozó személynek. Az tehát az érdekes, hogy a bizottság milyen szempontok alapján, milyen szakvéleményt adott. Ráadásul a zsűri véleményét a határozatot hozó nem köteles elfogadni, de változtatás esetén a felelősséget vállalnia kell - hangsúlyozta Várday. Keller László szerint azon túl, hogy a szerződés semmissé nyilvánítása érdekében bírósághoz fordulnak, több kérdés is nyitva marad. Hol van például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) felelőssége a Happy End esetében, kérdezi. Ma már nyilvánvaló, hogy törvénytelen eljárás kertében költik el az adófizetők milliárdjait, s mégsem indítanak vizsgálatot, vagy semmisségi eljárást - mondja a képviselő. De az is kérdés, tette hozzá, mit lép, lép-e egyáltalán a miniszterelnök ebben az ügyben, mikor látja, hogy törvénytelen akciókról van szó.
A lap információi szerint felvetődhet az összeférhetetlenség az Ezüsthajó Kft.-t győztesnek javasló 1999-es bírálóbizottság esetében is. Az Ezüsthajó akkor a miniszterelnök és a kormánytagok politikai tevékenységét az utókornak filmen megörökítő pályázaton nyert. A bíráló testületben négy kormányalkalmazott mellett szakértőként részt vett Eckhardt Balázs filmrendező. Eckhardt azonban közvetlen kapcsolatban áll a nyertes Ezüsthajóval. Ő ugyanis az egyik készítője és vezetője a Magyar Televízió Koffer című műsorának, amely éppen az Ezüsthajó saját produkciója. A Koffer című műsorért információk szerint a cég adásonként 2,2 millió forintot kapott. Az Ezüsthajó készíti ezenkívül a köztelevíziónak a Millenniumi Mesék című sorozatot (adásonként 5,4 millióért), a Nem jogerős tévéshow-t (3,3 millió) és a Sikkes című divatmagazint (2,2 millióért).
Imázsfeljelentés: a héten döntenek a nyomozásról
|
[
"Eckhardt Balázs"
] |
[
"Várday György",
"Keller László",
"Stumpf István"
] |
Egyre többet pénzt költ a kormány a magyar költségvetési forrásokból cégek támogatására, ezek hatékonysága azonban finoman szólva is kétséges. Ráadásul a pénzek egy része nehezen átlátható közvetítőkön keresztül jut el a vállalatokhoz.
A régóta vitatott rendszer pártolói szerint olyan beruházások valósulnak meg Magyarországon a támogatásoknak köszönhetően, amelyek enélkül nem jönnének ide. Vállalatvezetőkkel beszélgetve azonban inkább az a kép rajzolódik ki, hogy a támogatás egy kevéssé fontos szempont a döntésükben, általában akkor kezdik keresni ezeket a lehetőségeket, amikor már eldőlt, hol valósul meg egy fejlesztés.
2017-ben mindenesetre rekordot döntött a cégek állami támogatása: számításaink szerint majdnem pontosan 125 milliárd forintot fordított erre a kormány két minisztériuma. Ez tekintélyes összeg, már csak azért is, mert az összes vállalat 624 milliárd forint társasági adót fizetett tavaly. Még egyszer érdemes hangsúlyozni, hogy itt nem uniós forrásokról, hanem a magyar költségvetésből finanszírozott támogatásokról van szó.
A jelenlegi rendszerrel az a fő gond, hogy a hatékonyan működő cégektől esetenként járadékvadász, hatalomhoz közeli vállalatokhoz csoportosít át forrásokat, ami végső soron rombolja a magyar gazdaság hatékonyságát.
A másik gyakori eset, hogy olyan beruházásokhoz kapcsolódik a támogatás, amelyek enélkül is megvalósulnának.
Ez annak fényében is érdekes, hogy a külföldi cégek (pénzügyi értelemben és közvetlenül legalábbis) az utóbbi három évben összességében több tőkét vittek ki az országból, mint amennyit ide hoztak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének beruházások, vagy ne érkezne friss tőke, de sok olyan cég van, amely a megtermelt profitot inkább elviszi, ahelyett, hogy itt ruházná be ismét.
A legnagyobb összeget az egyedi kormánydöntéssel (ekd) megítélt támogatások teszik ki, 2004 és 2018 nyara között közel 430 milliárdot fordított erre az állam. Csakhogy az ekd-k nem fedik le az összes céges támogatást, a könnyen elérhető statisztikákban csak a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) adatai szerepelnek.
Kikértük a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM, ma már Pénzügyminisztérium), hogy mely cégeknek adott az utóbbi években állami támogatást. Kiderült, hogy ők is sokat, 8 év alatt 41,5 milliárdot költöttek alapvetően külföldi cégek munkahelyteremtésére és – állami cégeken keresztül – startupok fejlesztésére. A két támogatási program:
A kormány döntése alapján cégek számára nyújtott támogatásokat az NGM/PM egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból biztosítják – erre 39,5 milliárd ment el 2010 óta. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési és felnőttképzési támogatások kiadási jogcíme előirányzatából egyedi kormánydöntés alapján nyújtott támogatások – erre 2 milliárdot fordítottak 2010 óta.
2010-ben a KKM és az NGM céges támogatásokra csak 4,3 milliárdot költött, azóta ez 29-szeresére nőtt:
Az első NGM-es program különösen érdekes, mert a támogatások első körben nem is versenypiaci cégekhez, hanem állami pénzosztó szervezetekhez kerülnek. Ezeket a forrásokat kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásokra szánták, a 39,5 milliárdos összeget az alábbiak szerint osztották el:
A Magyar Mozgókép Közalapítvány 2011-ben 3,5 milliárd forintot kapott. Az állami Széchenyi Tőkealap 2017-ben 36 milliárdot kapott három feladatra: Irinyi II. Kockázati Tőkealap létrehozása (8 milliárd), Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap létrehozása (20 milliárd), a Széchenyi Tőkebefektetési Alap jegyzett tőkéjének emelése (8 milliárd).
Mindez azért érdekes, mert a magyar állami és uniós pénzekkel működő, 130 milliárdos Jeremie-alapokról a Figyelő cikksorozatban mutatta meg, hogy egyáltalán nem hatékony, hemzseg a szabálytalanságoktól és a csalásgyanús esetektől. Az unió csalásellenes hivatala, az OLAF is vizsgálatot kezdett Jeremie-ügyben, szerintük a kormányhoz közel álló nagyvállalkozók közül Hernádi Zsolt és Garancsi István kartellezhetett. Időközben több tudományos cikk is megjelent, amelyek alapján az látszik, hogy az állam nem jó befektető a startupok piacán.
Az NGM/PM által megadott információk azonban a jelek szerint nem fedik le az összes támogatást, az utóbbi pár évben ugyanis elkezdtek burjánzani a minisztérium vállalati támogatási programjai (lásd a grafikonon). Áttekintésüket nehezíti, hogy a programoknak nincs átlátható adatbázisa, eldugott, rövidítésekkel nehezen fellelhetővé tett zip fájlokból és bejelentésekből lehet összeszedegetni az információkat. Egyszer megadják a támogatás összegét, másszor csak az azt is magában foglaló projektértéket tüntetik fel. Az is előfordul, hogy olyan számot közölnek, amely több év között oszlik meg, ezért saját gyűjtésünk során az adott évre vonatkozó keretösszegekkel számoltunk.
Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor 2017-ben már az jön ki, hogy legalább 125 milliárd forintot osztott újra a cégek között az – állami újraelosztás csökkentését elméleti síkon szükségesnek tartó – NGM.
A cégek nyeresége után befizetett minden ötödik forintot tehát arra költötte az állam, hogy vállalatokat támogasson.
Ha a támogatások osztogatása helyett a társasági adót faragnák le a szóban forgó összeg felhasználásával, akkor a jelenlegi 9 százalékról 7-re csökkenhetne a vállalati nyereségadó kulcsa.
Közélet Vállalat állami támogatás egyedi kormánydöntés ekd széchenyi tőkealap transzparencia Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Hernádi Zsolt",
"Garancsi István"
] |
[] |
Kuna Tibor cége, a Young and Partners Kft. nyerte a Haladás 17,5 millió forintos tenderét.
Februárban megírtuk, hogy a szombathelyi stadiont a korábban tervezett 9,6 milliárd forinthoz képest milliárdokkal többért, 13,1 milliárd forintért építi a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium. Néhány héttel később kiderült, hogy a Haladás sportkomplexumára (a futballstadion mellett sportcsarnokot is építenek itt) 2013-17-ben összesen 15,2 milliárd forintot fordítanak.
Május 13-án az is nyilvánossá vált, hogy a hatalmas összegű beruházást reklámozni is fogják: a szerződés pontos elnevezése “A szombathelyi labdarúgó stadion és sportcsarnok fejlesztéséhez (projekt) kapcsolódó marketing feladatok ellátása".
A Szombathely városának 100 százalékos tulajdonában lévő Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. tárgyalásos közbeszerzését a Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft. nyerte. A nettó 17,5 millió forintos megbízás keretében a cégnek egy honlapot valamint közösségi médiacsatornákat kell létrehoznia és üzemeltetnie, sajtókapcsolatokat kell kialakítania, PR-tervet készítenie, arculatot kialakítania, Google- és Facebook-hirdetéseket vásárolnia, továbbá a sportkomplexum terveiből egy animációs videót kell készítenie.
A Young and Partners tulajdonosa Kuna Tibor, aki Szijjártó Péter külügyminiszter barátja. Kuna 1999-től 2003-ig az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa, majd 2003-tól 2008-ig a Fidesz-frakció kabinettitkára volt. Cégei 2010 után sok kommunikációs közbeszerzést nyertek, a Trinity Communications Kft. például idén januárban két tendert is nyert ugyanazon a napon. Nem mellesleg a Trinity az egyik a három cég közül, amely tavaly nyáron a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 25 milliárd forintos tenderén lett befutó.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormány tervei szerint 2010 és 2020 között legalább 32 stadion újul meg a profi futballcsapatok számára, és a beruházások legalább 215 milliárd forint közpénzt visznek el.
Erdélyi Katalin
|
[
"Szijjártó Péter",
"Kuna Tibor"
] |
[
"Erdélyi Katalin",
"Rogán Antal"
] |
Egy hangfelvételen Gyarmati Mihály, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodavezetője beszél. A politikus egyik rokona tavaly nyáron koccanásos balesetet okozott Nyíregyházán, erősen ittas állapotban. A rendőrséget egy italbolt tulajdonosa értesítette, akit azonban pár héttel később a szocialista politikus arra kért, hogy változtassa meg vallomását. A férfi feljelentést tett az ügyészségen, és a nyomozóknak átadta azt a hangfelvételt is, amin Gyarmati Mihály próbálja meggyőzni őt. Ha a szocialista politikust bűnösnek találják, akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik.
(hírTV)
|
[
"Gyarmati Mihály"
] |
[] |
Ismét őrizetbe vették Vizoviczki Lászlót. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője szombaton az MTI-nek a hírt megerősítette, de a nyomozás érdekeire hivatkozva részleteket nem közölt, csak annyit mondott, hogy az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytat eljárást és nem az ellene eddig eljáró Központi Nyomozó Főügyészség, vagyis egy új ügyről van szó.
A Bors szombati számában azt írta: rendőrautók szállták meg pénteken azt a II. kerületi utcát, ahol a főrendőrök korrumpálásával és adócsalással gyanúsított Vizoviczki László lakik. A hatóság emberei előbb házkutatást tartottak a korábban negyven szórakozóhelyet üzemeltető férfinál, majd bilincsben vitték el.
A Vizoviczki László és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, néhány hónappal később, májusban fogták el az első gyanúsítottakat, köztük rendőröket is. A gyanú szerint Vizoviczki Lászlónak több budapesti éjszakai szórakozóhelyen üzleti érdekeltsége volt. Neki dolgozott egy másik civil gyanúsított, V. István, akinek az volt a feladata, hogy ezek a szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens szórakozóhelyeken viszont a rendőrök razziákat tartsanak.
Az ügyben több akkori magas beosztású rendőrtiszt ellen is eljárás folyik. Vizoviczki Lászlót 2013 májusában elengedték az előzetes letartóztatásból, és házi őrizetbe helyezték, majd 2013 decemberében a kényszerintézkedést lakhelyelhagyási tilalomra változtatták.
|
[
"Vizoviczki László"
] |
[
"Bagoly Bettina",
"V. István"
] |
Szinte minden részlete titkos annak a védelmi-biztonsági reformnak, aminek a koordinálását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került. A polgári titkosszolgálatokat és a propagandát irányító miniszter újabb kulcspozíciója arra utal, hogy a különleges jogrendben rejlő politikai lehetőségek stratégiai fontosságúak Orbán Viktornak – ez a legkézenfekvőbb magyarázata annak, hogy ez a terület nem a belügyi vagy a honvédelmi vezetés alá került.
A titkosszolgálatok és a kormányzati propaganda irányítása után egy újabb fontos területet kapott meg az a kormánytag, akiben valószínűleg a leginkább megbízik Orbán Viktor: egy friss kormányrendelet értelmében Rogán Antal vezeti majd a Védelmi Igazgatási Hivatalt.
Ez egy újonnan létrehozott központi szerv. Nem az a meglepetés, hogy létrejött, sokkal inkább az, hogy a honvédelmi és a belügyi tárcától teljesen különálló szervezetként jön létre, a vezetője pedig nem a belügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter, hanem Rogán Antal lesz.
A történet, amelynek a Védelmi Igazgatási Hivatal létrehozása csak egy apró kis fejezete, nem most kezdődött, hanem még 2020-ban. A parlament akkor módosította kilencedszer az alaptörvényt. Ezzel a módosítással Orbán Viktor egy olyan átfogó reformfolyamat első lépését tette meg, amely alapjaiban változtatja meg a jogrendszer védelemre és biztonságra vonatkozó szabályrendszerét.
A parlament 2020-ra már kilencedszer módosította az alaptörvényt Fotó: Túry Gergely
A védelmi-biztonsági reformot 2023 júliusáig teljesen végig akarják vinni. Ám az, hogy pontosan mi is ez a reform, arról keveset tudni, a legtöbb ezzel kapcsolatos érdemi információ minősített adatnak, tehát államtitoknak számít. Vannak azonban olyan lépések, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak, ilyen például az alaptörvény-módosítás, a különféle jogszabályalkotások - ezek is ennek a reformnak a részei és legalább láthatóak, még ha különösebb médiafigyelem nem is kíséri őket.
Az például látható volt, hogy a kilencedik alkotmánymódosítással a különleges jogrendi szabályrendszer egyszerűsödött, a végrehajtó hatalom több jogosítványt kapott. Ennek és úgy általában a reformnak a szükségszerűségét azzal indokolja az állam, hogy a 21. század már más, sokkal komplexebb kihívást tartogat, mint amelyekkel egy nemzetnek korábban szembe kellett néznie.
Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszakok bővelkedtek biztonsági kihívásokban: jó példa erre a koronavírus-járvány, de az orosz-ukrán háború is, valamint a kibertérben tapasztalható fenyegetettségek. A kormány úgy látja, hogy ezekre a sokszor komplex veszélyekre már nem elegendőek ad hoc biztonsági válaszok, ehelyett olyan biztonsági szemléletre van szükség, amely az államigazgatás minden szegmensére vonatkozik, és amelyben a mindenkori kormányzat erős felhatalmazást, nagyobb mozgásteret kap. Egy olyan államban, ahol a hatalom birtokosainak önkontrollja egészségesen működik, egy ilyen reform nem az ördögtől való, mivel a kormány egy adott veszélyre gyorsan és hatékonyan tud reagálni.
Csakhogy az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a magyar állam szeret visszaélni ezzel. Legutóbb például a veszélyhelyzetre hivatkozva döntött úgy a kormány, hogy nem fizet közterület-használati díjat a tűzijáték miatt lefoglalt fővárosi területek után. De a veszélyhelyzetre hivatkozva titkolták el Orbán Viktor dallasi útjainak a költségét is. A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára politikailag rendkívül kényelmes, hiszen a kormány dönti el, hogy mikor lép életbe, és addig tart, amíg az arra okot adó körülmények fennállnak.
A veszélyhelyzetre hivatkozva titkolták el Orbán Viktor dallasi útjának költségeit is Fotó: AFP / ZACH D ROBERTS
De visszatérve a reformra, a kilencedik alaptörvény-módosítás után a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform második lépése az volt, hogy sarkalatos törvényeket hoztak, illetve meglévőket módosítottak. Így fogadták el tavaly a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt is, ami Vbö-nek rövidítettek.
A Vbö azért is fontos törvény, mert sokkal nagyobb mozgásteret ad a kormánynak az elrendelhető rendkívüli intézkedések terén, mint a hatályos jogszabályok. Így például eltűnik a bevezethető intézkedések tételesen és egyes helyzetekhez kötötten előre meghatározott fokozatossága, ami azt jelenti, hogy egyes intézkedések valamennyi különleges jogrendben bevezethetők lesznek. Mindössze egyetlen korlátja lesz a hatalomnak, mégpedig az, hogy az intézkedésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie. Magyarul ha a kívánt cél elérhető kevésbé súlyos jogkorlátozással is, akkor azt a megoldást kell alkalmazni, nem a súlyosabbat.
A Vbö gyakorlatilag nem más, mint egy kerettörvény, amely jellemzően nem terjed ki a szabályozás részleteire, azokat más jogszabályokra tereli át. De ez a kerettörvény tette lehetővé, hogy a kormány egy olyan központi szervet hozzon létre egy kormányrendelettel, amely erős koordinációs és ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik. Amikor a kerettörvényt elfogadták, akkor még nem lehetett tudni ennek a központi szervnek a nevét, de ma már tudható: ez lett a Védelmi Igazgatási Hivatal, az irányítását pedig Rogán Antalra bízták.
Bár a rendeletből nem sok minden derül ki az új hivatal szerepéről, a kerettörvényből sok minden megtudható. A Rogán vezette új hivatal közvetít majd a reformban érintett, de egymással ilyen-olyan módon együttműködő szervezetek között, ez hangolja majd össze a végrehajtást és működteti a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszert.
Ez persze így mind túl általánosan hangzik, a részletei pedig titkosak, de a lényeg az, hogy jelentős biztonsági-hatalmi bázis összpontosul újfent Rogán alatt: a Védelmi Igazgatási Hivatal a különleges jogrend időszakában a döntéshozatal közvetlen támogatását élvezi majd, méghozzá az operatív irányítás központjaként.
Hasonló védelmi hivatal eddig is működött a honvédelmi tárca alatt. Most annyi történik, hogy a honvédelmi minisztertől ez a képesség átkerül ahhoz a propagandaminiszterhez, aki a jelenlegi kormányban a polgári titkosszolgálatok teljes felügyeletét-irányítását is megkapta.
Mindebből három dologra lehet következtetni. Az egyik, hogy Orbán Viktor sokkal jobban bízik Rogán Antalban, mint Pintér Sándor belügyminiszterben vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterben, ha ezt a területet teljes egészében rábízta, miközben alapvetően ez egy rendészeti-honvédelmi kérdés, még akkor is, ha a teljes államigazgatást érinti.
Rogán Antal Orbán Viktor abszolút bizalmát élvezi Fotó: Vörös Szilárd
Másrészt a védelmi és biztonsági reform kidolgozása még javában tart, márpedig könnyen lehet, hogy annak részletes kidolgozása olyan területeket is érint majd, amely Rogán territóriumának számít. Ne feledjük, hogy a kormány a 21. századi biztonsági fenyegetettségek közé sorolhatja a dezinformációs műveleteket is, amelyek a sajtótermékeket és a hírközlési piacot is érintik – márpedig a média a propagandaminiszter felségterülete.
Végül nem mellékes, hogy a kormány egy ideje “veszélyhelyzetben" kormányoz, ennek minden előnyével együtt. Nem lehet kizárni, hogy a jövőben a különleges jogrendben rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki akarja majd használni a saját hatalmi-politikai érdekének megfelelően. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért az a Rogán Antal kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal élére, aki eddig a legtöbbet tett azért, hogy a Fidesz hatalomban maradhasson.
|
[
"Rogán Antal",
"Orbán Viktor"
] |
[
"ZACH D ROBERTS",
"Túry Gergely",
"Vörös Szilárd",
"Pintér Sándor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] |
Ötéves börtönbüntetést szabott ki a Kecskeméti Törvényszék Stadler Józsefre. Az akasztói vállalkozó három éven át csalt az áfával, több mint 400 millió forintos kárt okozva az államnak.
Börtönbüntetésre ítélte Stadler Józsefet a Kecskeméti Törvényszék ma délelőtt – erősítette meg az Origónak Sárközy Szabolcs bírósági sajtószóvivő. Az ismert akasztói vállalkozó költségvetési csalás büntettében és magán-okirathamisítás vétsége miatt első fokon öt évet kapott, e mellett szintén öt évre eltiltották a közügyektől és a vezető tisztségek betöltésétől is.
Stadler József áfát csalt, börtönbe megy Fotó: Dudás Szabolcs - Origo
A per lényegében arról szólt, hogy a 66 éves vállalkozó csalt-e az áfával. Ezt a törvényszék bizonyítottnak találta, a vádirat szerint
Stadler 419 millió forintnyi adó megfizetése alól bújt ki 2007 és 2010 között.
Az akasztói vállalkozó úgy trükközött, hogy az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok nevében hamis számlákat bocsátott ki és fogadott be, ezek alapján pedig megpróbálta visszaigényelni az általános forgalmi adót, de a cégei társasági adófizetési kötelezettségét is így csökkentette. A csalásban Stadler három kft.-je volt érintett, és
főként ruhaneműkkel való kereskedelemnek álcázta a visszaéléseket.
Stadler József visszaesőnek számít, korábban éveket ült rács mögött ugyancsak adócsalásért, több száz milliós tételben. Egy éve szabadult. Az ügyészség éppen ezért börtönbüntetést, a vádlott és védője pedig felmentést kért. Stadler József az ítélet szerint legkorábban két és fél év múlva szabadulhatna. Az ítélet ellen Stadlerék fellebbeztek, az ügyész még mérlegeli, hogy kér-e súlyosbítást. Az ügy a Szegedi ítélőtáblán folytatódik majd.
|
[
"Stadler József"
] |
[
"Dudás Szabolcs",
"Sárközy Szabolcs"
] |
Az önkormányzatoknál általános gyakorlat volt, hogy a helyi pártfrakciók szakértőket alkalmaztak, ugyanis az önkormányzati szakapparátust nem lehetett politikai feladatokkal megbízni, mondta a fiktív megbízási szerződésekről Hunvald György volt szocialista erzsébetvárosi polgármester a Fővárosi Bíróságon.
A vád szerint Hunvald aláírta több vádlott-társának megbízási szerződését. Így vehetett fel havi bruttó 300 ezer forintot - érdemi munkavégzés nélkül - a VII. kerület gazdasági bizottsága volt szabad demokrata elnökének hölgyismerőse. Gál György barátnője kisebbségi referensi feladatokat kapott, de Hunvald bírói kérdésre nem tudta elmagyarázni, mi szüksége volt ilyen jellegű segítségre egy önkormányzat gazdasági bizottsági elnökének.
Azt azonban hozzátette: a pártfrakciók döntötték el, milyen feladatra kit kérnek fel. A több százezres megbízási díjak akkoriban szokásosak voltak, nem volt kikötve, hogy ezért mennyi munkát kell elvégezni.
"Erzsébetváros nem kivétel, így volt az egész országban" - jegyezte meg a volt szocialista politikus. Hozzáfűzte azt is: sajtóhírek szerint a zuglói önkormányzatnál most is ilyen összegű megbízási szerződések vannak, Dombóváron pedig havi bruttó 600 ezerről is lehet hallani.
Az önkormányzati képviselők hölgyismerőseinek kiutalt, majd rövid időn belül rendkívül kedvezményes áron, esetenként a piaci ár tizedéért eladott lakásokkal kapcsolatos bírói kérdésekre Hunvald úgy reagált: a kiutalásokról 60-40 százalékos arányban az Erzsébetvárost uraló szocialista-szabad demokrata frakció döntött, ő csak aláírt, a kedvezményes eladásokhoz pedig semmi köze.
A vádban ezzel kapcsolatban az szerepel, hogy Gál fiatal barátnője előbb 60, majd 100 négyzetméteres önkormányzati bérlakást kapott. Hunvald ezzel összefüggésben többször hangsúlyozta, nem volt feladata a kiutalások ellenőrzése, ő csak aláírt. Az egyes önkormányzati döntések törvényességét egyébként is a jegyző kontrollálta, az önkormányzati határozatokat pedig a közigazgatási hivatal, és a vádbeli esetekben nem emeltek kifogást.
A több száz millió forintos önkormányzati ingatlaneladásokról Hunvald azt emelte ki, hogy a lakott, esetenként rendkívüli rossz műszaki állapotú, bontásra ítélt, vagy éppen műemlékvédelem alatt álló házakra éveken át nem találtak magyarországi befektetőket. A bérlők számára azonban a bizonytalan helyzet egyre nehezebben volt elviselhető, így nem csoda, hogy amikor sikerült egy-egy ilyen épületet értékesíteni, a képviselő-testület többnyire egyhangúlag szavazta azt meg, azaz az ellenzéki képviselők is támogatták.
A megvádolt szocialista polgármester szerint sok érdekes körülményre fény derülhetne, ha megismerhetnék annak a Nagy Györgynek a gyanúsítotti vallomását, aki a vevőket képviselte az önkormányzati ingatlanok eladásánál. Ő azonban a büntetőeljárásban idővel gyanúsítottból tanú lett, sajtóhírek szerint pedig vallomásai terhelőek a vádlottak egy részére nézve, és a vádat támasztják alá. Hunvald György kifogásolta azt is, hogy álláspontja szerint a Nagynál lefoglalt iratoknak csak töredéke vált az eljárás anyagává, pedig azokból a dokumentumokból sok fontos momentumra fény derülhetne.
A büntetőper jövő héten várhatóan a harmadrendű vádlott, Kardos Péter - a VII. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottsága egykori szabad demokrata elnökének - vallomásával folytatódik.
|
[
"Hunvald György",
"Gál György",
"Nagy György"
] |
[
"Kardos Péter"
] |
A mentelmi jogától megfosztott képviselőt ugyan gyanúsítottként kihallgatták a hatóságok, de a képviselő úgy kampányol tovább, mintha semmi nem történt volna. Berágtak a Békés megyei szocik, a közgyűlésük rendkívüli ülésén döntenének Simonka "embereinek" eltávolításáról, mielőtt még ők döntenének az újabb 56 milliárd forint elosztásáról is.
"A térségünk vezetői új és izgalmas munkák elvégzésére kértek" – írta már egy héttel ezelőtt Simonka György, Dél-békési parlamenti képviselő a közösségi oldalán egy hónappal azután, hogy október 17-én a főügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amit tíz nappal később el is fogadott a parlament. Miután Simonka Györgyöt gyanúsítottként első ízben meghallgatták a hatóságok, akkor a képviselő egyrészt panasszal élt a gyanúsítás ellen, majd a vallomást is megtagadta. Azóta panaszát elutasították, és kihallgatása is megtörténhetett, legalábbis a Központi Nyomozó Ügyészség a magyarnarancs.hu kérdéseire adott válaszokból ez derül ki.
A kihallgatást követően írt Simonka közösségi oldalán úgy, mintha lényegében ő maga is áldozatul esett volna az eseményeknek, majd pár napon belül az orosházi, november 30-án pedig a mezőkovácsházi járás térségi ülésein vett részt, ekkor írta azt, hogy a térség polgármesterei újabb munkára kérték őt.
A 2014-20 közötti uniós ciklusban pályázahtó pénzek miatt már 2016-ban háború dúlt Békés megyében, amelynek végén Simonka György hátradőlhetett, ugyanis a Viharsarok települései vihették el a milliárdok nagyobb részét. Írtunk róla, hogy például a képviselő faluja, Pusztaottlaka, 1,7 milliárd forintot nyert el a Települési Operatív forrásokból, holott a zsákfaluban alig nyolcszázan élnek, de szép summát kaphatnak Mezőkovácsháza, Battonya és Medgyesegyháza is. A megyében, de az ország más területein a hasonló lélekszámú települések ennek töredékét nyerték.
Simonka ráadásul, ezekkel a pályázatokkal kérkedett a 2018-as parlamenti választási kampányban is úgy, mintha az úgynevezett Calendula Tervnek köszönhetően jutott volna ekkora összeg a térségbe. A vicces az, hogy a calendula Tervről soha egy betű nem szivárgott ki, az erről való felvilágosítás mindig elmaradt, holott éppen az orosházi képviselő testület ellenzéki tagjai többször is információt kértek erről. Az orosházi polgármestert erre már a törvényességéért felelős megyei kormányhivatal is kötelezte arra, hogy a szocialista képviselőket tájékoztassa a programról, ez azóta sem történt meg.
Magyarul, a Calendula Tervről senki nem tud semmit, de most, hogy Simonka György túleshetett a gyanúsítotti kihallgatásán, máris a Calendula Terv 2 – vel kampányol.
"Most jöhet a következő mérföldkő: A MAGYAR FALVAK ÉS KISVÁROSOK PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE FELKÉSZÜLÉS, melyhez ugyanúgy élenjárónak és komplex programban gondolkodónak kell lennünk, mint az elmúlt években"
-írja Simonka a közösségi oldalon.
Valószínűleg emiatt is rághattak be a Békés megyei szocialisták, hiszen arról már többször beszámoltak, hogy Simonka csak úgy érhette el, hogy a megyére leosztott pénzek felosztásánál a milliárdok nagy részét az ő választókerületének települései kaphatták meg, hogy a megyei közgyűlésben pont a fejlesztési pénzek elosztásáról döntő bizottságokban a parlamenti képviselő barátai ülnek.
Például, Ruck Márton, aki korábban Medgyesegyháza polgármestere volt, de az elmúlt évtizedekben Simonka közeli cégekben is felbukkant a neve, jelenleg pedig a Békés megyei közgyűlés fejlesztési bizottságának az elnöke. Hasonlóan fontos pozíciót tölt be a megyegyűlés fejlesztési bizottságában Szegedi Balázs, aki lényegében Simonka személyi titkáraként működik.
A szocialisták most arra szólították fel a megyei képviselőket, hogy hívjanak össze rendkívüli ülést, ahol a csalással, vesztegetéssel gyanúsított Simonka Györggyel baráti viszonyban levő, a fejlesztési milliárdos összegek elosztásában korábban közreműködő politikusok eltávolításáról döntsenek. Erre akár lehet is esély, hiszen a megyegyűlésben ugyan többsége van a Fidesznek, de, mint az már a 2016-ban megyei kormánypártiak között dúló háborúból kiderült, közel nem azonosak az érdekeik Simonkával. Az újabb tét, 54 milliárd forint szétosztása a megyében.
|
[
"Simonka György",
"Ruck Márton"
] |
[
"Szegedi Balázs"
] |
Perújítási nyomozást rendelt el az ügyészség a befolyással üzérkedésért jogerősen négy év börtönre ítélt Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorának ügyében - értesült az MTI Hírcentrum. Szabó János ügyvédje azt állítja: olyan bizonyítékokat adtak át az ügyészségnek, amelyek a volt rektor ártatlanságát bizonyítják.
Az MR1-Kossuth Rádió hétfő esti Krónikájában felidézték: Szabó Jánost jogerősen négy évre ítélték, mert 2009-ben egy kitalált történettel rá akarta venni az egyik nemzetközi csomagszállító céget arra, hogy az általa kiválasztott biztonsági szolgálatnak adjanak megbízást. A volt rektor az ítélet kihirdetése után magánnyomozásba kezdett, és ügyvédje szerint új, perdöntő bizonyítékokat adott át az ügyészségnek.
Szabó János ügyvédje, Zeke László úgy nyilatkozott: a perújítási kérelemben olyan tényeket, körülményeket tártak a bíróság és a nyomozó hatóság elé, amelyek alapján védence ártatlanságát lehet bizonyítani.
A Krónika szerint a vád egyik legfőbb bizonyítéka egy videofelvétel volt. A 2009-ben rögzített felvételen két férfi arról beszél, hogy az egyik nagy nemzetközi csomagküldő szolgálat (a DHL) néhány embere kábítószert szállít a cég járműveivel. A jogerős ítélet szerint a felvételt a volt rektor készíttette, hogy megzsarolja a csomagküldő céget. Szabó János ügyvédje viszont azt állítja: a felvétel valós.
Az ügyészség helyt adott a volt rektor kérésének, és elrendelte a perújítási nyomozást, amelynek lefolytatására a Nemzeti Nyomozó Irodát jelölte ki. A perújítási nyomozás befejezése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség dönt majd arról, hogy indítványozza-e a bíróságnál a perújítás elrendelését - hangzott el a Krónikában.
A január elsejével a Rendőrtiszti Főiskolával és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karával együtt az új Nemzeti Közszolgálati Egyetembe integrálódott nemzetvédelmi egyetem rektorát januári jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla négy év börtönre ítélte hivatali befolyással üzérkedés miatt. A volt rektor két társát is börtönbüntetésre ítélték, egyikük két, másikuk két és fél évet kapott.
A vádirat szerint Szabó János - aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját - 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek.
Az ügyészség szerint Szabó a cég vezetőivel való találkozókon olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken egy előre megrendezett jelenet volt látható, ahol a "már folyamatban lévő titkos nyomozás keretében tartanak titkosszolgálati tisztek megbeszélést". Szabó János a vád szerint azzal akarta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy a felvételen titkosszolgálati emberek arról beszélgetnek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.
A rektor titkosszolgálati kapcsolataira hivatkozva azt állította, el tudja intézni, hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét. Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, és helyettük egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak.
A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén, és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó János az eljárás során végig tagadta bűnösségét.
|
[
"Szabó János"
] |
[
"Zeke László"
] |
Az öccse szerint hazudott L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a testvérpár egykor közös, ma peres úton vitatott családi cégének májusi taggyűlésén. A fideszes politikus a cég pénzügyeinek “tisztábatétele" érdekében a többi tulajdonos előtt azt állította, hogy öccse kétszer tízmillió forintot utalt a cég számlájára. Pedig Simon Gábor nem utalt, sőt egyáltalán nem adni akar a bátyjának, hanem épp ellenkezőleg, szeretné visszakapni tőle a szerinte jogtalanul elvett családi vagyon értékét.
Az Igazságügyi Minisztérium online felületén is közzétett taggyűlési jegyzőkönyv szerint ráadásul L.Simon László a testvére után a szóbanforgó cégbeli tulajdonostársával is vitába keveredett.
Az egykor a Simon testvérek édesapja által alapított családi cég – a Simon és Simon Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. ma a fideszes politikus, az édesanyjuk, és egy másik cég tulajdonában áll. L. Simon László öccse, Simon Gábor korábban pert indított a testvére ellen, mert – mint az Átlátszónak akkor adott interjúban elmondta – szerinte a testvére kiforgatta őt a családi örökségből. Az ügyben ősszel várható ítélet.
L. Simon László kiforgatta az örökségéből – állítja a fideszes politikus fivére A múlt héten volt az első tárgyalása annak a polgári pernek, amit L. Simon László fideszes politikus ellen indított a saját testvére. Simon Gábor azt állítja, hogy bátyja, az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságának elnöke, a budai Várkert és a fertődi Esterházy-kastély felújításáért felelős kormánybiztos, az NKA alelnöke kiforgatta őt a családi örökségükből, így az agárdi családi birtokból szerinte neki járó részt most peres úton próbálja visszaszerezni. Tovább a teljes cikkre.
Simon Gábor most azzal kereste meg az Átlátszót, hogy az egykori családi cég, a Simon és Simon Kft. májusi taggyűlésén a testvére szerinte nem mondott igazat és ezzel becsapta a tulajdonostársát, a CEO Vagyonkezekő Kft-t. Utóbbiról korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Rehus Ernő milliárdos vállalkozóhoz köthető.
L. Simon László a taggyűlésen azt állította – s ezt az Igazságügyi Minisztérium weboldalán közzétett jegyzőkönyv is tanúsítja -, hogy a testvére Gábor idén több alkalommal is tíz-tízmillió forintot utalt át az egykori családi cég bankszámlájára. Az öccs szerint a politikus a fiktív utalásokat a tulajdonostárs megtévesztésére, a cég valós pénzügyi helyzetének szépítésére találhatta ki.
A taggyűlési jegyzőkönyben foglaltakkal kapcsolatban szerettük volna megismerni L. Simon László véleményét, de tőle mostanáig nem érkezett válasz többszöri megkeresésünkre sem. Pedig arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy pontosan milyen pályázatokra és összegekre utalt, amikor a taggyűlésen azt mondta, hogy
"Az ügyvezető elmondja, hogy a társaság sikeresen vett részt különböző Európai Uniós pályázatokon (LEADER, MVH)."’
Tájékozódni próbáltunk a Simon és Simon Kft másik tulajdonosa, a CEO Kft. jogi képviselőjénél is, ő azonban kérdéseinket azzal hárította el, hogy a megbízói nem hatalmazták fel sajtónyilatkozat tételére. Szerettük volna azt is megtudni, hogy miért találják L.Simon Lászlót alkalmatlannak az ügyvezetői pozíció ellátására, és hogy a taggyűlésen meghatározott időpontokig L. Simon megküldte-e nekik az általuk kért pénzügyi és egyéb adatokat.
"A CEO Kft. képviselője vitatja L. Simon László ügyvezetői minőségét a korábban már kifejtett indokaik alapján. (...) A CEO Kft. képviselője jelezte, hogy a társaság tartós veszteséges működése ügyfele számára elfogadhatatlan, és várják a tulajdonostársak javaslatát ennek rendezésére. L. Simon László ügyvezető is várja a CEO Kft. javaslatát a társaság gazdálkodásának rendbetételére, különös tekintettel arra, hogy vitatja az ügyvezető személyét. L. Simon László ügyvezető vállalja, hogy 2014.06.23-ig a benyújtott pályázatokról, amelyek a társaságnak vagyongyarapodást hoztak, meg kell vizsgálni, hogy ezek taggyűlési hatáskörbe tartoztak-e. L. Simon László ügyvezető vállalja, hogy a Simon Gábornak nyújtott részletfizetés jelenlegi állapotáról is elkészíti a kimutatást ezen határidőig. Simon Gábor a 2014. május 19-ig esedékes 10mFt összegű részletet teljesítette, és a 2015. évi részletet is megfizette."
A CEO Kft. a közös cég 2013. évre vonatkozó beszámolóját nem fogadta el.
L. Simon László kiforgatta az örökségéből – állítja a fideszes politikus fivére from atlatszo.hu on Vimeo.
Horn Gabriella
|
[
"L. Simon László"
] |
[
"L.Simon László",
"Simon Gábor",
"L. Simon László",
"Rehus Ernő",
"Simon Gábor",
"Horn Gabriella"
] |
Hatmillió forintot beszélt el mobilon az elmúlt hét évben Szabó Zoltán, s miután a számlát a VI. kerületi önkormányzat fizette, az ügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította meg.
Társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és felbujtóként elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsították meg tegnap Szabó Zoltán volt MSZP-s képviselőt. A Központi Nyomozó Ügyészség szerint a politikus több mint hatmillió forint kárt okozott a VI. kerületnek azzal, hogy mobiltelefonját előbb jogcím nélkül, majd az elmúlt hét évben fiktív jogcímen használta, az önkormányzat költségére. A vádhatóság szerint a hivatal – Hunvald György polgármester rendelkezésére – tanácsadói beosztásban biztosította a korlátlan telefonhasználatot. A főügyészség álláspontja szerint Szabó Zoltánnal a VII. kerületi önkormányzatnak sem tanácsadói, sem pedig egyéb megbízási szerződése nem volt és jelenleg sincs, ennek ellenére a polgármesteri hivatal 6,3 millió forintot fi zetett ki a számlákra. Szabót egy másik ügyben is meggyanúsították: 2009. július 17-én autójával a VII. kerület Wesselényi utca és Kazinczy utca sarkán, az útkereszteződésben megállt, és ott várakozott. A szabálytalanul parkoló autóra az Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet munkatársai kerékbilincset tettek, de a volt képviselő felhívta az erzsébetvárosi jegyzőt, hogy a kerékbilincset fizetés nélkül távolíttassa el kocsijáról. A jegyző másnap kérte fel a közterület-felügyelet igazgatóját, hogy szereltesse le a bilincset. Az igazgató rögtön ezután, a körülmények minden további vizsgálata nélkül utasítást adott a kerékbilincs leszerelésére. Szabó a telefonügyben vallomást tett, a kerékbilincsügyben azonban ezt megtagadta. A gyanúsítások ellen panasszal élt.
A telefonügyben a vádhatóság tájékoztatásából az olvasható ki, hogy elsősorban nem is a támogatást, hanem annak fiktív "lepapírozását" kifogásolják. A politikus kihallgatása után a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem tudott arról, hogy tanácsadóként lett volna feltüntetve a hivatalnál. "Bár, ha úgy vesszük, tanácsadóként is közreműködtem, hiszen a körzet képviselőjeként bizonyos kérdésekben állást foglaltam. Ezzel együtt fenntartom, hogy mobilhasználatom nem ütközik a jogszabályokkal. Hasonló kondíciókkal kapott telefont a helyi rendőrség, polgárőrség, egészségügyi szakszolgálat is".
Tény, hogy ugyanez az önkormányzat 1998 és 2002 között egy komplett irodát biztosított Deutsch Tamás akkori fideszes képviselő számára. Varga Zoltán távozó önkormányzati miniszter a konkrét ügyet nem kommentálva azt mondta: bevett gyakorlat, hogy az önkormányzatok támogatják, segítik saját képviselőjük munkáját. Ő ebben nem lát kivetnivalót.
A lapunk által megkérdezett fővárosi kerületekben az önkormányzat kontójára semmilyen pluszszolgáltatásban nem részesülnek a városrészeket képviselő honatyák. Az V. kerület fideszes képviselője Rogán Antal polgármester, ő a kerület vezetőjeként rendelkezik irodával, képviselőként se telefont, sem más szolgáltatást nem kap az önkormányzattól. A III. kerületben a parlamenti képviselők (Menczer Erzsébet és a kerületet vezető Bús Balázs, mindketten a Fidesz tagjai) által használt irodákat pártjuk, a Fidesz bérli. Ezen kívül a képviselők semmilyen, az önkormányzattól származó juttatást nem kapnak.
Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője megkeresésünkre azt mondta: Kaposvár képviselőjeként számára is biztosítottak a munkájához megfelelő infrastruktúrát, az irodájának költségeit a Szita Károly vezette önkormányzat fedezte. A miskolci önkormányzat Káli Sándor polgármesternek és Fedor Vilmos alpolgármesternek biztosít mobiltelefont, negyvenezer forintos havi költségkerettel. Az előző ciklusban mindketten képviselők voltak, így a meghatározott költségkeretig akár e munkájuk kapcsán is használhatták készüléküket. Miskolc másik két korábbi, 2006-ban megválasztott MSZP-s képviselője, Tompa Sándor és Simon Gábor tagja ugyan az önkormányzatnak, ám ők nem kaptak a hivatal által fizetett mobiltelefont. Most csak Káli Sándornak van képviselőként a miskolci hivatal által fi zetett telefonja, ez azonban városvezetői és nem országgyűlési posztja miatt jár neki – tájékoztatott a városháza szóvivője. A nagykanizsai önkormányzat semmiféle juttatást nem ad és nem adott a térség országgyűlési képviselőjének, így telefont sem – közölte kérdésünkre Marton István, a délzalai város Fidesz-támogatással megválaszott, de a párttól azóta eltávolodott polgármestere. Marton fontosnak tartotta megjegyezni: "Ha egy képviselő ilyen pofátlan kéréssel fordulna hozzám, ellátnám a baját".
Győrben nem az önkormányzat infrastruktúráját használták az eddigi képviselők, viszont az új, egyéni indulóként megválasztott városatyák mindegyike önkormányzati funkciót lát el. Szakács Imre a megyei önkormányzat elnöke, Kara Ákos e testület alelnöke, Borkai Zsolt pedig Győr polgármestere. A település első embereként neki jár költségtérítés a várostól is, ám erről lemondott a legutóbbi közgyűlésen. Bolla Péter kabinetfőnök lapunknak elmondta: egyetlen külsős ember sem kap telefont vagy más infrastruktúrát a városházától.
GémesiGyörgy, aMagyarÖnkormányzatok Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: bevett szokás, hogy a települések infrastruktúrával támogatják a képviselőjüket. "Ez a település érdeke is. Elsősorban irodára gondolok, amit azért biztosítanak, hogy ott a választóival találkozni tudjon, fogadóórákat tartson. A mobiltelefon biztosítása határeset, mert bár adható azért, hogy azon a település ügyeit intézze, azt fedezhetné a költségtérítéséből is, hiszen azért van", tette hozzá.
|
[
"Szabó Zoltán",
"Deutsch Tamás",
"Hunvald György"
] |
[
"Fedor Vilmos",
"Bús Balázs",
"Menczer Erzsébet",
"Káli Sándor",
"Borkai Zsolt",
"Rogán Antal",
"Bolla Péter",
"Marton István",
"Szakács Imre",
"Kara Ákos",
"Lamperth Mónika",
"Varga Zoltán",
"Simon Gábor",
"Szita Károly",
"Tompa Sándor"
] |
Alig több mint hatvan nappal a választás előtt a képviselőknek, kormánytagoknak ismét vallaniuk kellett: január 31. volt a vagyonnyilatkozatok leadásának határideje. Nem mondjuk meg olvasóinknak, mennyire tekintsék hitelesnek ezeket a nyilatkozatokat, erről nyilván mindenkinek megvan a maga véleménye. Egy biztos: gyűjtésünkből megtudja, mekkora vagyont vallottak be azok, akik vezetik az országot, vagy szeretnék azt vezetni. Aztán ezt mind fel lehet idézni, amikor majd 2018 híreinek főszereplői lesznek.
68,5 millió forintnyi banki megtakarítása és 96 millió forintnyi "egyéb" követelése van frissen leadott vagyonnyilatkozata szerint fideszes Bajkai Istvánnak. A parlamentben újoncnak számító egykori Fidesz-alapító ezen túl 12 millió forintnyi nemesfémmel (nem részletezi, de gyaníthatóan ékszerrel), valamint egy kisebb ingatlanbirodalommal is rendelkezik: a 17.kerületben egy 1470 négyzetéteres telken fekvő 240 négyzetéteres ház negyede, a belvárosban pedig egy 83 négyzetméteres lakás fele az övé, a Pest megyei Gomba községben viszont egy 1350 négyzetéteres telken álló 75 négyzetméteres házon túl övé például a helyi kultúrház műemléképülete is , de van a nevén egy csomó , a településhez tartozó erdő, árok és "kivett terület" is.
Autója nincs az Orbán-család ügyvédjeként is ismert képviselőnek, a foglalkozásából (árint az ügyvédiből) befolyó jövedelmére viszont nem panaszkodhat: a 20,1 százalékos tulajdonában álló SBGK Ügyvédi Irodától származó éves bevételeként 72,6 millió forintot tüntetett fel a politikus. Ez utóbbi annyira egyébként nem meglepő, ismervén, hogy a közbeszerzésekkel és nemzetközi joggal foglalkozó iroda egyedül és különböző összetételű konzorciumok tagjaként is több, egyenként is milliárdos összegű kormányzati megbízást kapott az elmúlt években. (Konzorciumi tagként például csak a Miniszterelnökségtől 13,5 milliárd forint értékben)
Az SBGK-n túl Bajkai a tavaly májusban alapított Aponius Consulting Kft százszázalékos tulajdonosa is, amely rakétát megszégyenítően lőtt ki rögtön az alakulása után: az üzletviteli és egyéb tanácsadással foglalkozó cég csak az alapítása évében számos állami közbeszerzést nyert el, több mint féltucatot például a Fidesz alapító-társa, Szájer József felesége, Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivataltól (OBH).
|
[
"Bajkai István"
] |
[
"Szájer József",
"Handó Tünde"
] |
A civil szervezeteknek kiírt pályázatokon a bal- és jobboldalhoz köthető egyesületek "egyetértésben pályáztak" a Dél-Alföldi Regionális Ifjúsági Tanácshoz (DARIT) - mondta egy tanú a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per csütörtöki tárgyalási napján.
Nem tudná nevesíteni, hogy kitől származnak az információi, de "közszájon forogtak, hogy létezett megállapodás a politikai bal- és jobboldal részéről a regionális tanácsban" - mondta a tanú, aki 2003-ban a DARIT tanácsába került, mint a Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője.
A Csongrád megyei baloldali ifjúsági szervezet alelnökeként tevékenykedő tanút Ujhelyi István - aki akkor a Fiatal Baloldal elnöke volt - kérte fel a feladatra. A tanúnak a tanácsban támogatnia kellett a vádiratban szereplő szervezetek pályázatait. Erre egy munkatársa kérte fel, aki, szavai szerint "Ujhelyi Istvántól és Zuschlag Jánostól kapta az instrukciókat".
Elmondása szerint a vádiratban szereplő, Zuschlag Jánoshoz köthető szervezetek pályázatairól tudták, hogy nagyon gyenge anyagok, mert a pályázatot bíráló szakértő sok estben leminősítette őket, mégis támogatniuk kellett.
"Az egyértelmű volt számomra, hogy ezek a pályázati pénzek milyen felhasználásra kerültek, ugyanis a politikai ifjúsági szervezetek ki voltak zárva a pályázatokból, és ezeken a pályázatokon keresztül működtették a politikai ifjúsági szervezeteket" - fűzte hozzá a tanú.
Vallomása szerint a DARIT-ban lehetett tudni azt, hogy ki bal- és ki jobboldali kötődésű, de ez nem okozott semmilyen problémát az előzetes megbeszélések során. Konkrétan a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó egyesületek pályázatai esetében kellett lobbiznia a tanúnak a szavazásnál, ami gyakran nehézségekbe ütközött.
A tanú elmondta: egyetemistaként először úgy gondolta, hogy a pályázatokkal a civil szférát támogatják, azután azonban világossá vált számára az egész pályázati rendszer működése.
A tanú kapcsolatba került Lados István másodrendű vádlottal, aki a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó pályázatok ügyeit intézte. Később, 2004 után pedig Zuschlag János pályázatírásra is felkérte, amit nem mert visszautasítani. Pályázatonként tízezer forintra számított a tanú, de végül semmit sem kapott - mondta.
"Tudtam, hogy nem a pályázó egyesület, hanem a politikai ifjúsági szervezet valósítja meg az elnyert pénzből az adott programot" - tette hozzá.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésre a tanú elmondta: a fiatal baloldal vezetői és a DARIT-ba delegált közvetlen munkatársai tudták, hogy a civileknek kiírt pályázatokon elnyert pénzeket ténylegesen mire fordították.
|
[
"Zuschlag János",
"Lados István"
] |
[
"Fodor Endre",
"Ujhelyi István"
] |
Hozzák nyilvánosságra a Magyar Televízió új, óbudai székházának építésére és működtetésére kötött szerződést - egyebek közt ezt követelték a tulajdonos közalapítvány ellenzéki tagjai a tévészékház előtt. Szerintük a beruházónak hat-hét év alatt megtérül az építtetés költsége, miközben az MTV negyven évig fizet havi 765 ezer eurót.
Felizzottak az indulatok, pro és kontra röpködtek az érvek a Magyar Televízió Közalapítvány ellenzéki kurátorai mai sajtótájékoztatóval összekötött tüntetésén. A fideszes és KDNP-s kurátorok azért ismételték meg éppen most az óbudai tévészékház-beruházással szembeni kifogásaikat, mert ma először ülésezik a kuratóriumi elnöskég az új épületben.
A köztelevíziónak június végéig kell kiköltöznie az évekkel ezelőtt eladott és mostanáig bérelt Szabadság-téri székházából. Az új, óbudai székház-beruházásról pedig 2007-ben állapodott meg a médium és a Wing Zrt. (egykori Wallis Ingatlan) tulajdonában álló Millenniumi Média Kft. A magáncég saját pénzből és bankhitelből húzta fel az épületkomplexumot, a köztévé pedig 22+18 éven át bérli azt. A bérleti díjat havi 765 ezer euróban rögzítették. A drága euró miatt ez a konstrukció jelentős - idén mintegy egymilliárd forintos - többletkiadással jár a nagyobbik köztévének.
Hogy elejét vegyék a veszteség halmozódásának, az MTV menedzsmentjét a szerződés újratárgyalására, a bérleti díj forint alapon történő meghatározására utasította néhány héttel ezelőtt a tulajdonos kuratórium elnöksége. A szerződés megnyitása és újratárgyalása elől Pákozdy Zsolt, a beruházó és működtető cég ügyvezetője sem zárkózott el; tárgyalási hajlandóságát lapunknak nyilatkozva is megerősítette április közepén. A tévé menedzsmentjétől egyelőre nem sikerült megtudni, történtek-e lépések az ügyben, Pákozdy Zsolt pedig - bár jelen volt a mai tájékoztatón - a helyszínen nem kívánta kommentálni az elhangzottakat.
"Az MTV új bázisa 115 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek a negyven évre vállalt bérleti konstrukció alatt" - ezt már Szabó László, fideszes kurátor jelentette ki rosszallólag. Balogh László KDNP-s kurátor, a tulajdonosi testület elnökhelyettese pedig kijelentette: ő már az építtetésről szóló döntéskor is ellenezte a magáncég bevonását a kivitelezésbe, helyette a televíziónak kellett volna megépítenie - bankhitelből - az új bázisát. Az elképzelés életképességét Balogh nem támasztotta alá számításokkal - kérdéses például, hogy kaphatott volna-e a piacon hitelt az évek óta forráshiányos, rendkívüli bevételeit is rendre felélő Magyar Televízió?
Az ellenzékiek követelték: a Milleniumi Média Kft-vel kötött szerződés teljes egészében legyen nyilvános. Szabó László azt mondta: az adófizetők pénzéből fizetik a bérleti díjat, ezért a beruházási és bérleti szerződésnek teljes egészében nyilvánosnak kellene lennie. Többek között arra kíváncsiak: mennyiért épült meg a beruházás és ehhez képest mekkora nyereségre tesz szert a beruházó és működtető cég. Meg nem nevezett ingatlanpiaci szakértőkre hivatkozva Szabó László lapunknak azt mondta: a telek és az új székház felépítése mai áron nem kerülne többe húsz milliárd forintnál. Szerinte a Millenniumi Média Kft.-nek hat-hét év alatt megtérül a befektetése, a többi bevétel nyereséggé alakul.
Ezen a ponton jelent meg a színen Czeglédi László, a tévékuratórium szocialista elnöke és felkérés nélkül bekapcsolódott a tájékoztatóba. Néhány perc alatt felbomlott a rendezvény koreográfiája; az események kínos közjátékba, személyeskedő vitába torkolltak Czeglédi és az ellenzéki kurátorok között. Czeglédi szerint a másik szerződő féltől is függ, minden részletében nyilvánosságra hozható-e a szerződés. Szabó és Balogh László szerint a közpénzekre kötött szerződés minden részletének nyilvánosnak kell lennie.
Pákozdy Zsolt, a Millenniumi Média Kft. ügyvezetője később ígért válaszokat az ellenzék felvetéseire. Annyit azonban mégis elmondott a helyszínen: a székházszerződés szerintük minden lényegi elemét nyilvánosságra hozták. Korábban már szerkesztőségünk is szerette volna megtudni: a közpénzből fizetett, havi csaknem egymillió eurós bérleti díj - összevetve az építtetés és az üzemeltetés költségeivel - milyen hasznot jelent a fejlesztő magáncégnek az évtizedek folyamán. A válasz akkor így hangzott: ez természetesen üzleti titok. Illetve: a közpénz felhasználásáért felelős döntéshozók alaposan mérlegelték, vajon az ajánlat megfelel-e az általános piaci feltételeknek, ajánlatunk piackonform.
A fideszes kurátorok egyébként Bajnai Gordon miniszterelnökkel is összefüggésbe hozták a tévszékház ügyét. Kijelentették: a Millenniumi Média Kft. köthető a Wallis-csoporthoz, melynek élén több évig a jelenlegi miniszterelnök állt. A kormányszóvivő iroda MTI-nek küldött reagálásában az áll: a Magyar Televízió a kormányzattól független, részvénytársasági formában működő szervezet, felette a tulajdonosi jogokat éppen az a Magyar Televízió Közalapítvány gyakorolja, amelynek a Fidesz és a KDNP által delegált tagjai most politikai akcióba kezdtek. A közlemény szerint a Fidesz és KDNP delegáltjai úgy tesznek, mintha most ismerték volna meg az MTV székház bérlési konstrukciójának részleteit, pedig épp az lenne a kuratóriumi tagok dolga, hogy felügyeljék a közmédium ügyeit. A Közalapítvány tagjai azonban nem csak ettől a ténytől tekintenek el, amikor a kormányfő lejáratását célzó akcióba kezdenek, hanem attól is, hogy Bajnai Gordon 2005 óta már nem vezetője a Wallis Zrt -nek.
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Pákozdy Zsolt",
"Balogh László",
"Czeglédi László",
"Szabó László"
] |
Orbánék 2011-ben a rezsicsökkentés vágyától vezetve az ország olcsón beszerzett vész-gáztartalékainak közel ötödét, 200 millió köbmétert utaltak ki az MVM-nek azzal, hogy azt csak olcsó lakossági távhő céljára értékesítheti. Majd azért, hogy a tárolóból kivett gázt az MVM kedvező áron visszapótolhassa, megszüntették az olcsó nyugati piacokat elérő magyar–osztrák gázvezeték használatának addigi pályáztatását, és előírták, hogy azon csak az MVM (illetve a később szintén MVM-tulajdonba került E.ON-gáznagykereskedő) hozhat be olcsó gázt.
Az ügyleteket végrehajtó MVM-leányvállalat, az MVM Partner (MVMP) már akkor jelezte: a rendelet túl későn jött ahhoz, hogy elegendő vevőt találjon a mégoly olcsó gázhoz. A nagy lakossági ellátóknak ugyanis egy évre előre meg kell venniük a gázt, amire már év elején leszerződnek. Azt is jelezték, hogy szakmai okokból nem tudnak ilyen mennyiségű gázzal vagy akár az ölükbe hullott vezetékhasználati joggal jól sáfárkodni, tehát alkalmatlanok a rájuk bízott feladatra.
Az Orbán-kabinet viszont az MVM képességeit és a gázpiac működését figyelembe vevő új távhőár-csökkentési terv helyett az MVM-et kivételezett jogainak hasznosítására biztatta. Így 2014-ig az osztrák cső kapacitásának egyre nagyobb részét foglalta le az MVM számára javarészt továbbhasznosítási megkötés nélkül. Az iratok tanúsága szerint 2011–2014 között az MVM a nyakába szakadt csőjogok szinte minden szóba jöhető hasznosítására a MET-csoport tagjaival szerződött. Az MVM látszólag kétféle módon használta fel a vezetéket: egyik felében úgymond maga hozott be gázt, a másik felét pedig jórészt a MET-nek adta át meghatározott díj fejében.
A saját felhasználás is úgy nézett ki, hogy túlnyomórészt a MET svájci leányától (MET International – METI) vásárolt gázt, és azt a MET-nek adta tovább. Vagyis az MVM egy köztes láncszem volt a METI és a MET között. Nem volt eladási megkötés, a MET annak adta az olcsó csövön érkező gázt, akinek akarta. Noha az MVM ettől akár még nagyot is szakíthatott volna, a kijózanító tarifaadatok tanúsága szerint az állami cég alig adta drágábban a gázt a MET-nek annál, mint amennyiért a METI-től vette. Ezt bizonyítja szerény év végi eredménye is.
A METI eladási és a MET vételi árai ismeretében a cégcsoport hasznára csak piaci becslés adható. A METI beszerzése a nyilvános gáztőzsdei árakon alapult, amit eladási ára jelentősen meghaladott. Az MSZP szakértői szerint a MET akár az akkori orosz gázimportáron is eladhatta a gázt, ami egy publikus, de nem hivatalos táblázatból kiindulva megint csak komoly árrést jelenthet. Ez három évre vetítve a két cégnél, vagyis a teljes csoportnál közel százmilliárd forint haszon lehetőségét is magában hordozza.
Az érzést, hogy a Fidesz-kormány hallgatólagosan mindennek a fenntartására játszott, erősíti, hogy tavalyig minden évben megújították az MVM kivételes jogait, s mindig olyan késedelemmel, hogy az az állami céget rendre hasznosítási kényszerhelyzetbe hozta.
Téves árak?
Megkeresésünkre a MET meglepő módon váltig azt bizonygatta, hogy az ügyletekben a szerinte szakmaiatlan sejtetéseknél rosszabb üzleteket kötött. Mondván, a holland gáztőzsdei árak a szállítási díjak miatt nem tekinthetők irányadónak a METI beszerzési költségeire.
E témában a szocialisták anyaga megjegyzi, hogy az első évben az MVM kisebb mennyiséget vásárolt egy másik svájci kereskedőtől is jóval olcsóbban, a tetemes árkülönbözet így a METI-nél maradhatott. Az adatok ilyen értelmezését a MET elveti. A sejtett orosz gáztarifából nem tanácsolják eladási árként kiindulni, mert szerintük azok tévesek. Tényleges eladási áraikat és az általuk becsült orosz behozatali árakat nem osztották meg lapunkkal. A MET igyekezett kisebbíteni MVM-es üzletei jelentőségét, mondván, nemzetközi üzleteinek csak töredéke a magyarországi. Azt is leszögezik, hogy a lehetőség nyomán számos más hazai piaci szereplő is vásárolt gázt az MVM-től, és a MET fizetett érte a legtöbbet. Ferdítésnek tartják, hogy a MET az MVM helyett keresett, hisz az állami cég az adott tevékenységre nem volt alkalmas – nem is tudott volna keresni helyette.
Garancsi (j) a Videoton páholyában
Az Orbán-kormány sokatmondó tévedései mellett kétségtelenül ez a látszólag elvi felvetés vihet közelebb a felelősség megállapításához. A szocialisták szerint az MVMP igenis le tudta volna küzdeni saját szervezetén belül a gázkereskedelmi kihívásokat, tehát nem volt valós szükségük a MET-re. Állami vezetők a közelmúltban az aggályok ellenére kiálltak a felállás mellett, mondván, olcsóbbak lettek a távhőárak. Szakértők szerint azonban ennek inkább az az oka, hogy a kormány a nem lakossági áramfogyasztóktól beszedett évi több tízmilliárd forintból pótolja ki a távhőcégek rezsicsökkentési veszteségeit. A MET-biznisz és a távhőárak közötti kapcsolat ellen szól, hogy uniós nyomásra idén már elvonják az MVM-től az osztrák csőre vonatkozó kivételezést, a lakossági fűtésdíjak mégsem nőnek.
A gyanút csak fokozza a MET kusza, számos adócsökkentési körön át vezető tulajdonosi hálózata, amelynek végső haszonhúzói az alapító Mol mellett 2011–2012 között állítólag oroszok voltak. A MET svájci honlapján közzétett mai tulajdonosi háló csúcsán a Molon túl legnagyobb részvényesként az egykori Mol-menedzser Lakatos Benjamin jelenik meg, mellette a kormányfőhöz és a Molhoz közel álló Garancsi István, a Csányi Sándor OTP-vezérrel és Mol-alelnökkel üzletelő exwallisos Nagy György, valamint az orosz vonalat képviselő Ilja Trubnyikov üzletember.
Bármennyire is megalapozottnak tűnik a jelentős állami vagyonvesztés gyanúja, oly sok üzleti titoknak számító adat hiányzik még, hogy a rendőrség nem véletlenül utasította el a feljelentéseket. Szakértők szerint ugyanakkor a jelenleg ismert adatok alapján kezdeményezhető például uniós eljárás a MET-nek nyújtott tiltott állami támogatás gyanújával.
|
[
"Garancsi István"
] |
[
"Ilja Trubnyikov",
"Lakatos Benjamin",
"Csányi Sándor",
"Nagy György"
] |
Egy hete a Heti Válaszban megírtuk: tíz hónap alatt megduplázta vállalkozásai számát a felcsúti polgármester. Most online is elérhetővé tesszük a 203 cégérdekeltségből álló teljes listát. Vigyázat, ez csak pillanatfelvétel; ha nem múlik a felvásárlási láz, idén meglesz a 300 is!
Akkor elöljáróban:
1. egyáltalán nem baj, ha egy magyar ember gazdasági társaságokat alapít vagy vásárol (részben tőzsdei akciók keretében);
2. az sem baj, ha valaki úgy gyűjt forrást cégbirodalom-bővítéshez, hogy közbeszerzéseken diadalmaskodik;
3. az már nem fair, ha valaki rendre túlárazott állami tendereken, kartellgyanús körülmények között gyűjti az újabb vállalkozások bekebelezését szolgáló milliárdokat;
4. az meg egyenesen nyomasztó, ha valaki a túlárazott közbeszerzéseken nyert milliárdok sokszorosát, azaz ismeretlen eredetű tízmilliárdokat terel úgynevezett magántőkealapokba, majd ezekből a titkos zsákokból finanszírozza a további terjeszkedését;
5. e modell alkalmazása azért különösen fájdalmas, mert a régi Fidesz – nagyon helyesen – kvázi szabadságharcot folytatott az offshore-ozás, vagyis az átláthatatlan hátterű bizniszek ellen.
Mészáros Lőrinc csudálatos gazdagodásával tehát "mindösszesen" ennyi a baj: a felcsúti polgármester úgy lett meghatározó szereplő több stratégiai iparágban, hogy a kezdőlöketként használt tízmilliárd forintokat magántőkealapok biztosították – tőzsdei cégei jórészt csak kezelik ezt az "idegen" vagyont. Azt pedig, hogy egy-egy magántőkealap befektetési jegyeit ki jegyzi, a nemzeti bank hivatalból tudja, az átlagemberek számára viszont titok. Létezik tehát a felcsúti csoda – csak az első tízmilliárdok eredetét ne firtassa senki.
És akkor mindez a számok nyelvén: miként egy hete a Heti Válaszban megírtuk, Mészáros Lőrinc tíz hónap alatt megduplázta vállalkozásai számát. Ezúttal online is elérhetővé tesszük a 203 cégérdekeltségből álló teljes listát. Ha ide kattint, kedvére böngészhet!
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Várhatóan az év második felében alakul meg a MOL-Új Európa Alapítvány.
MOL-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre a Mol és a magyar állam – közölte a vállalat.
A közlemény szerint az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz, kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen a Mol-részvények hozamát használja fel.
Az alapítvány várhatóan az év második vagy harmadik negyedévében alakul meg, miután a létrehozásáról szóló törvényt elfogadta az Országgyűlés. Összhangban a Mol-csoport új stratégiájával a vállalatcsoport támogatási politikája is megújul.
Orbánék megágyaztak maguknak a Molban, kormányváltás után is irányíthatnák Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban.
A MOL-Új Európa Alapítvány átveszi a Mol korábban végzett hasonló társadalmi felelősségvállalási tevékenységének jelentős részét.
Emellett az alapítvány egy széles körű és átfogó támogatási rendszert hoz létre:
a tehetséggondozás, a környezetvédelmi tevékenység, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, nevelési-oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, karitatív tevékenység, kulturális tevékenység, a sporttevékenység tevékenység támogatása érdekében.
Az Alapítvány közérdekű céljainak és közfeladatainak megvalósítására elsődlegesen az alapítók által rendelt vagyon hozama használható fel. A magyar állam és a Mol ennek érdekében egyenlő arányban 42 977 996 darab “A" sorozatú, a Mol által kibocsátott törzsrészvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként.
Vezető kép: Hernádi Zsolt a Corvinust üzemeltető alapítvány bemutatásakor
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Orbán Viktor"
] |
Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.
Az Átlátszó – a nemzetközi oknyomozó újságíró-szervezettel, az OCCRP-val közös projektben – 2017-ben írta meg, hogy nem sokkal az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadása után dollármilliók érkeztek egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég magyarországi bankszámlájára.
Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán.
Cikkünkből kiderült, a kedvezményezett offshore cég, a Brit-Virgin-szigeteken bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi kézbesítési megbízottja, bizonyos Hiszem János volt hosszú éveken keresztül. A Velasco tulajdonosi háttere a lehető legközelebb áll az Azerbajdzsánt vezető Alijev-klánhoz, a cég hátterében az Alijevéket támogató bakui Ejjubov-dinasztia egyik sarja állt.
Hiszem a kárpátaljai Técsőn, az akkori Szovjetunióban született, éveken át élt Moldáviában, de tevékenykedett Bakuban is. Régóta Magyarországon, a Duna-kanyar egyik településén él. Egy 1996-os cikk szerint Hiszem az orosz Roszatom állami nagyvállalat – a Paks2 építője – oroszországi atomerőműveit üzemeltető leányvállalata, a Roszenergoatom magyarországi képviseletét látta el egy régebbi vállalkozása (Bos Mutus Kft.) révén.
A HVG friss cikkéből az derül ki, a rejtőzködő életet élő Hiszem Pro Concept Tanácsadó Kft. nevű cége az egyik nagy haszonélvezője a koronavírus-járvány kapcsán kiírt állami beszerzéseknek.
A cég – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal június 17-én kötött szerződés alapján – összesen 79 millió euró, azaz, 365 forinttal váltva 28,8 milliárd forint értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket, például maszkokat, védőruházatot, teszteket. A legnagyobb tétel természetesen a lélegeztetőgép, ehhez képest még a típusa sincs rögzítve a megállapodásban, csak annyi, hogy "sürített levegőt nem igénylő", illetve "sürített levegős, invazív" szerkezetet kell prezentálniuk.
A fő tevékenységként információ-technológiai szaktanácsadással foglalkozó, 3 fő munkavállalót foglalkoztató Pro Concept egyébként sem panaszkodhat az üzletmenetre: míg 2015-ben nulla forint volt az árbevétele, ez az évek során alaposan megugrott, tavaly, akárcsak egy évvel korábban már 3,8 milliárdos forgalmat produkáltak, ami 2,9 milliárdos profitra volt elegendő. Az egyedüli tulajdonos Hiszemet az eredmény alapján 1,9 milliárd forint osztalék illeti meg.
Korábban több cikkben is írtunk a koronavírus-védelmi beszerzések körüli furcsaságokról: hogy több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek, vagy hogy kamupapíros kínai maszkok is jutottak Magyarországnak, és hogy egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim.
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon.
Rádi Antónia
|
[
"Hiszem János"
] |
[
"Hisz János",
"Rádi Antónia",
"Ramil Safarov",
"Kovácsics Iván"
] |
Rejtélyes kiürítés a NAV központjában
Budapest — Egy rendőrségi razziához megszólalásig hasonló akció színhelye volt szerda kora este a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központja a Széchenyi utcában – értesült a Blikk.
Kérdés, hogy ez összefüggésben lehet-e Vida Ildikó elnök beismerésével, esetleg az általa sebtiben beígért átfogó korrupciós vizsgálattal. Csütörtök délutánra mindenesetre már rendkívüli vezetői értekezletet hívtak a központba, ahova egymás után érkeztek a vezetők.
Ennek eredményéről mindeddig nem szivárgott ki információ.
Több munkatárs is jelezte lapunknak, hogy szerda délután minden előzetes értesítés nélkül munkavégzés közben nyitott rájuk a biztonsági szolgálat, s azonnal az utcára terelték a dolgozókat. – Mindenkinek el kellett hagynia a helyét. Azt mondták, mindent hagyjunk félbe, a papírok is maradjanak az asztalon, fejezzük be a munkát – idézte fel a hatóság egyik, az épületben tartózkodó munkatársa. Először azt hitték, bombariadó van, aztán valamilyen rendőrségi akcióra gyanakodtak, magyarázatot viszont nem kaptak.
A NAV központi székházában, a Széchenyi utcában csütörtökön már folyt a munka. Szerdán kiküldték a dolgozókat (Fotó: Havran Zoltán)
Név nélkül nyilatkozó NAV-osok úgy vélték, az akció időzítése nem lehet a véletlen műve, hiszen aznap jelent meg a Magyar Nemzetben a Vida Ildikó NAV-elnökkel készített interjú, amelyben a hetekig bujkáló vezető elismerte, hogy ő is érintett a kitiltási botrányban, és rajta kívül több vezető munkatársa is szerepel az amerikaiak tiltó listáján.
Kérdeztük csütörtökön a NAV-ot, mi áll a szerdai események hátterében.
– Arról értesültünk, hogy a belvárosban demonstráció készül, amelynek útvonala a NAV Széchenyi utcai épületének közelében húzódik. A rendőrség pedig a demonstráció miatti útlezárások mértékét a résztvevők számától tette függővé. Az épületben dolgozókat a fenti információkról 16 óra körül tájékoztatta a NAV vezetősége, és lehetővé tette, hogy a problémamentes hazamenetel érdekében a munkaidő vége előtt elhagyják az épületet – válaszolta az adóhatóság, hozzátéve, hogy szerintük kiürítés nem volt.
A NAV-székház körül azonban érezhetően feszült volt a légkör még csütörtökön is. Amikor az előző napi eseményről az épület előtt érdeklődtünk, senki nem mert mondani semmit, legfeljebb kínos mosollyal adták tudtunkra, hogy megtörtént az eset. A legbátrabb az a munkatárs volt, aki egy biccentéssel jelezte, hogy valóban szokatlanul ért véget a csütörtöki munka, de mutatta, hogy mindenütt kamerák vannak, így nem nyilatkozhat.
Vida Ildikó, a NAV elnöke aggódik hivataláért ()
Váratlanul Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel is összefutottunk a székház előtt, aki pont a sarkon szállt ki a hivatali autójából. Ő azt állította a Blikknek, hogy az előző napi akcióról semmit nem tudott. Amikor azt kérdeztük, hogy a NAV-székházba megy-e, azt felelte, hogy nem. Seszták ezután ráfordult a Széchenyi rakpartra. Ott is van bejárata az adóhivatalnak, de mielőtt odaért volna, hátrapillantott, majd ment tovább a Kossuth térre, bár autója ott várakozott.
Menesztenék Vidát
Az egyre inkább elhatalmasodó NAV-botrány kapcsán tettük fel a kérdést internetes olvasóinknak: ön szerint le kell mondania Vida Ildikó NAV-elnöknek a kitiltás miatt?
Összességében 1700 szavazat érkezett, s a döntő többség, 87 százalék voksolt úgy, hogy távoznia kell a NAV gyanúba kevert vezetőjének. 13 százalék nemmel szavazott.
Demonstrálnak Horváthék Több mint hatezren jelezték csütörtök délutánig, hogy ott lesznek vasárnap este 6-kor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének lemondását követelő tüntetésen. Az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért nevű csoport szervezi az újabb tiltakozó akciót, köztük Horváth András kirúgott adónyomozóval, aki elsőként számolt be a szervezeten belüli százmilliárdos visszaélésekről. Szerintük az elmúlt hét megmutatta, ha a nép erőt mutat fel, akkor a kormány meghátrál.
Blikk-összeállítás
|
[
"Vida Ildikó"
] |
[
"Horváth András",
"Havran Zoltán",
"Seszták Miklós"
] |
"Nem mondjuk meg, milyennek kellene lenni a törvényeknek" – állította André Goodfriend, az Egyesült Államok volt budapesti ügyvivője. A Mandiner birtokába jutott, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, 2014. októberi non-paper viszont rávilágít: nagyon is konkrét törvénymódosításokat követelt az amerikai fél a magyar kormánytól (például a reklámadó eltörlését). A nem a nyilvánosságnak szánt, parancsoló hangnemű iratban egyetlen szó sem esik Vida Ildikóról és a NAV-ról, noha a dokumentum már a kitiltási botrány kirobbanását követően született.
A VS.hu értesülése szerint az Egyesült Államok a migrációs válság lecsengésével újra beolvasna a magyar kormánynak. Az éppen egy éve kirobbant kitiltási ügy néhány hónapos nyílt csatája után, főleg pedig Colleen Bell nagykövet érkeztével ugyanis enyhülni látszott a magyar-amerikai viszony – a kamerák számára legalábbis. A Mandiner értesülései szerint ugyanakkor a háttérben korántsem ért véget a nyomásgyakorlás, sőt, eredményre is vezetett néhány kérdésben.
S hogy milyen az, ha az amerikaiak nyomást gyakorolnak?
Megmutatjuk, mégpedig egy eddig sosem látott non-paper formájában, amelyben az amerikai fél kemény parancsokat osztogat a magyar kormánynak, ezzel nagyjából cáfolja is azokat a szemérmes, nyilvánosságnak szánt szövegeket, amelyekkel az amerikai diplomácia gyakran él.
Csak a közös értékek
Az amerikai elnökségéért induló demokrata Hillary Clinton bizalmasa és adománygyűjtője, a 2013-ig budapesti nagykövet Eleni Kounalakis például könyvet írt Madam Ambassador címen, amelyet saját bevallása szerint is egyeztetett a State Department-tel. A Washington Monthly-ban megjelent írásában Kounalakis hangsúlyozza, hogy bár Hillary Clinton "érdeme" is Orbán megfékezése, nem közvetlenül az amerikai külügy korlátozta a magyar kormányt. Ők csupán hozzájárultak ahhoz, hogy ezt maguk a magyarok megtehessék.
Ezt a fügefalevelet tényleg örömmel használja az amerikai diplomácia.
Tavaly december 4-én egy, a Heti Válaszban megjelent interjúban André Goodfriend, az amerikai nagykövetség akkori ügyvivője is így fogalmazott:
"Mi pedig csupán a közös értékekről beszélünk. Nem mondjuk meg, melyik a jó párt, milyennek kellene lenni a törvényeknek, mennyi adót kellene kivetni. A közös értékekről beszélni pedig teljesen helyénvaló egy országban, amely értékekre épülő szervezetekben partnerünk és szövetségesünk."
A Mandiner birtokába került dokumentumból ugyanakkor az derül ki, hogy nagyon is megmondták, milyen törvényeknek kellene vagy nem kellene lenniük Magyarországon.
Egy másik "fecni"
Az aláírás és pecsét nélküli forma, amelyben nyíltabban, a diplomáciai udvariassági körök nélkül tudják közölni a felek azt, ami a szívüket nyomja, tavaly november óta ismert a szélesebb magyar közönség előtt. 2014. november 6-án ugyanis egy másik non-papert adott át a magyar külügynek az amerikai követség egyik megbízott diplomatája. Akkor már javában zajlott az október 17-én kirobbant kitiltási botrány, éppen ezért is lett jelentősége annak a papírnak. Miután Goodfriend arról beszélt, hogy korrupció miatt kitiltottak magyar állami vezetőket az Egyesült Államokból, a magyar kormány bizonyítékokat és bővebb tájékoztatást követelt. Az amerikaiak a november 6-án átadott non-paperrel válaszoltak.
"Fecni" - fogalmazott akkor Orbán Viktor. S valóban: a dokumentum nem bizonyítékokat tartalmazott, hanem egy kétoldalas felsorolást arról, hányszor szóltak már az amerikaiak, hogy valami nem stimmel a NAV-nál. Azt a non-papert a kormány nyilvánosságra is hozta.
6/27
Nem úgy a másikat, amelynek kemény, törvénymódosításokra is vonatkozó részletes követeléseit most közöljük.
Ezt a non-papert tehát 2014. október 21-én kapta meg a magyar fél – csupán három nappal azután, hogy Goodfriend beleállt a kitiltási ügybe. Érdekes módon mégsem szerepelnek benne NAV-os történetek, gazdaságiak is csak a döntéshozatal módjára vonatkozó általános elvárásként.
A kemény nyomásgyakorlás ugyanakkor jól látható a 6 témakörbe rendezett 27 erős ajánlásból – ha tetszik, parancsból –, s hogy meggyőződjünk ezek valódiságáról, a lehető legnagyobb körültekintéssel jártunk el. Már tavaly értesültünk a dokumentum létéről, mégpedig washingtoni forrásból. Később budapesti forrásaink is megerősítették, hogy létezik az irat, majd amikor megszereztük a szöveget, eredeti forrásunk felismerte benne azt, aminek létéről annak idején beszámolt. Még erősebb érv a valódiság mellett, hogy a példány, amelyet megszereztünk, tartalmazza a magyar kormánynak a válaszadáshoz készített vázlatait is. Amerikai diplomatákat is megkerestünk a dokumentummal – a non-paper valódiságát ők sem cáfolták.
Változhat az egyházi és a választási törvény
Colleen Bell nagykövet érkezése után tehát a nyilvánosság számára javulni látszott a magyar-amerikai viszony - Bell az Origónak adott interjújában a határkerítést sem kifogásolta például -, ám a színfalak mögött értesüléseink szerint tovább folytatódott a nyomásgyakorlás. Nem is teljesen eredménytelenül: a két ország kapcsolatát közelről figyelő forrásaink szerint két kérdésben változtatásokra is hajlandó a magyar kormány. Ilyen az egyházügyi törvény, amelyre Trócsányi László igazságügyi miniszternek kidolgozott javaslata is van – aszerint pedig a jövőben a bíróságok dönthetnének az egyházi státuszról. A másik a választójogi törvény – a kormány hajlamos lehet meghallani az amerikai kritikákat, és az EBESZ ajánlásai szerint módosítani a jogszabályt. Ez utóbbi követelés már az egy évvel ezelőtti amerikai non-paperben is szerepelt.
Itt van tehát a dokumentum tartalma saját fordításunkban, majd utána angol eredetiben is:
Civil társadalom:
– Hagyják abba a független civil társadalom zaklatását és megfélemlítését, beleértve a vizsgálatok, ellenőrzések és razziák beszüntetését az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Támogatási Alap, valamint a Svájci Alap támogatásaiból részesülő szervezetek ellen, a dokumentumok és IT-eszközök (és egyéb lefoglalt tulajdon) visszaszolgáltatását az ellenőrzött szervezeteknek, valamint a felfüggesztett adószámok azonnali visszaállítását!
– Tegyék közzé az interneten az összes információt a civil szervezetek KEHI-ellenőrzéseiről és a hatósági vizsgálatokról annak érdekében, hogy azok hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára!
– Nyilvánosan támogassák a civil társadalom, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok és a korlátozásmentes politikai ellenzék fontosságának gondolatát!
– Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen!
– Ösztönözzék az egyéni és vállalati adományok rendszerét a civil szervezetek számára!
– Vegyék igénybe a civil társadalom és az üzleti szféra véleményét a közpolitika kialakításában és végrehajtásában, különösen ami az emberi jogok, az egyenlőség és a kormány átláthatóságának ügyét illeti!
– Biztosítsák, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap elfogulatlanul és átláthatóan működjön, pártatlan testülettel és egyértelmű iránymutatásokkal a támogatásokra és értékelésekre vonatkozólag!
Társadalmi nyitottság – adjanak közpolitikai szerepet az ellenzéknek és más nem fideszes szereplőknek (erősítve a fékek és ellensúlyok rendszerét):
– Állítsanak fel független, a téma szakértőiből, nem pedig politikai kinevezettekből álló felügyelő testületeket, teret engedve az ellenzék jelölési jogának is!
– Az Alkotmánybíróság kinevezési gyakorlatát vissza kell állítani a 2010 előttire, ad hoc bizottsággal, amely a pártok kétharmadának egyetértésével választ!
– Világosan meghatározott és átlátható eljárások legyenek a közérdekkel összefüggő kérdésekben, értelmes konzultációval és az összes érintett szakértő, valamint érdekelt bevonásával!
– Jogalkotási folyamat: építsenek be meghallgatásokat, vitákat, értelmes konzultációt az adott téma szakértőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel, és adjanak lehetőséget a módosításokra!
– Fogadjanak el törvényt, amely biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalások és egyéb közügyek kapcsán hozott döntések átláthatóan, érdemi civil hozzászólásokat figyelembe véve születnek, reális lehetőséget és elegendő időt adnak a nyílt vitának és a visszajelzésnek!
Média:
– Vonják vissza a reklámadót, amely diszkriminatív és piactorzító!
– Az állami hirdetési költségvetését egyenletesen osszák fel a nagy médiumok között ahelyett, hogy a kormánypárthoz közel állóknak juttatnák!
– Minden pártnak legyen képviselete a Médiatanácsban, rövidítsék le a mandátumokat!
– Töröljék el a rágalmazás, becsületsértés büntetőjogi szankcióit, ez legyen polgári ügy!
– Töröljék el a Médiatanács azon jogát, hogy bírságokat és büntetéseket vethet ki kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt, ez ugyanis túlzott tartalmi ellenőrzést ad a Médiatanácsnak!
– Távolítsuk el a szabályozást, amely lehetővé teszik az állami műsorszolgáltató számára a kampányfilmek vetítését, de kötelezi a kereskedelmi médiát, hogy ingyen tegye közzé a hirdetéseket!
– Ösztönözzék a sokszínűséget tulajdonosi szempontból és a bemutatott nézetek szempontjából is!
– Alakítsák át a közmédia menedzsmentjét és finanszírozását és mentesítsék a közmédiát a tartalomra vonatkozó politikai nyomás alól, ezáltal is elősegítve a függetlenséget!
– Biztosítsák a Médiatanács politikai függetlenségét!
Választások:
– Hajtsák végre az EBESZ / Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának összes választási ajánlását, többek között: módosítsák a választási törvényt úgy, hogy a választási bizottságokat széleskörű politikai konszenzus övezze!
– Legyenek biztosítékai az állam és a párt egyértelmű szétválasztásának! "Kampányfinanszírozás".
Bíróságok és közigazgatási szabályok:
– Érvénytelenítsék a törvényt, amely szerint a köztisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani!
– Szigorúan érvényesítsék a bírókra gyakorolt politikai nyomás és befolyásolás tilalmát!
Alkotmány:
– Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy dönthessen az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságáról!
– Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy használhassa az 1990-től 2011-ig hozott döntéseit, mint precedensjogot!
– A megfelelő ügyeket vegyék ki a sarkalatos törvényekből és helyezzék át törvényi szintre!
Civil society:
– End harassment and intimidation of independent civil society, including by ceasing investigations, audits, and raids of organizations receiving European Economic Area-Norway grant funds and Swiss funds, returning seized documents and IT-equipment (and other seized property) to reided and audited organizations, and immediately reinstating suspended tax licenses.
– Publish online all information of KEHI audits and government investigations of NGOs in order to make it available to the public.
– Publicly promote civil society, human rights, checks and balances, and unrestricted space for political opposition.
– Allow civil society to operate freely and independently.
– Broaden incentives for private and corporate donations to NGOs.
– Require meaningful input from an inclusive sprectrum of civil society and the business community in public policy development and implementation, including on human rights, equality, and transparency in government.
– Ensure unbiased and transparent functioning of National Cooperation Fund with nonpartisan board and clear guidelines for grants and evaluations.
Inclusiveness – give opposition and other non-Fidesz loyalists a role in public policy (enhances checks and balances):
– Require oversight bodies to be made up of independent subject matter experts rather than political nominees, and that a certain number of slots be reserved for appointment by opposition.
– Constitutional Court appointment process should revert to pre-2010 ad hoc committee requiring agreement of two-thirds of the parties.
– Implement clearly defined and transparent procedures requiring issues of public interest to be addressed through meaningful consultation and input from all relevant experts and stakeholders.
– Legislative process: Build in hearings, debates, meaningful consultations with subject experts and civil society, and opportunities for amendments.
– Pass law that ensures long-term economic commitments and other matters of public interest are decided with transparency, substantive public input, and realistic opportunity and sufficient time for open debate and feedback.
Media:
– Rescind advertising tax, which is discriminatory and market-distorting.
– Require that state advertising budget be distributed evenly across major media outlets rather than to outlets aligned with the government party.
– Require all-party representation on media council and shorten terms.
– Amend legislation on criminal penalties for libel, including to rescind all criminal penalties for defamation and make it a civil matter.
– Remove media council's ability to levy fines and penalties for unbalanced coverage, which gives media council excessive control over content.
– Remove regulations that allow state broadcasters to run campaigneads but oblige commercial media to run ads for free.
– Incentivize diversity in ownership and pluralism of views in media.
– De-consolidate management and funding of public media and shield public media outlets from political pressure on content, to encourage independence.
– Ensure the political independence of the media council.
Elections:
– Implement all OSCE/ODIHR election recommendation, including: Amend law to ensure election commissions enjoy broad political consensus.
– Put in place safeguards to ensure a clear separation between the state and party. "Campaign finance".
– Courts and administrative rules
– Rescind law that civil servants can be dismissed without justification.
– Strictly enforce prohibitions of political pressupure of influence on judges.
Constitution:
– Reinstate the right of Constitutional Court to rule on substantive constitutionality of proposed amendments to the Fundamental Law.
– Reinstate the right of Constitutional Court to use jurisprudence from 1990-2011 as case law.
– Move appropriate matters from cardinal laws into regular statutes.
|
[
"Vida Ildikó"
] |
[
"André Goodfriend",
"Colleen Bell",
"Trócsányi László",
"Hillary Clinton",
"Orbán Viktor",
"Eleni Kounalakis"
] |
Egy pszichésen zavart, gyámság alatt álló férfival szerződött éveken át a Fővárosi Vízművek leányvállalata. A fóti önkormányzat fideszes képviselője, Bíró Zoltán által vezetett cég azonban a sérült férfi szerint nem fizette ki az összesen csaknem 40 millió forintot az elvégzett munkákért. A rendőrség által lezárt nyomozást az ügyészség júliusban újraindította. A férfi már a lakbért se tudja fizetni.
Törvénysértően hivatkozott elévülésre a XIII. kerületi rendőrség, így mégis fel kell újítania az áprilisban lezárt nyomozást a Fővárosi Vízművek leányvállalatának ügyében, amely a gyanú szerint egy korlátozottan cselekvőképes férfi által vezetett bt-vel dolgoztatott éveken át, majd az átvett, elvégzett munkákért járó, összesen legalább 40 millió forintot nem fizette ki. A nyomozás felújításáról a Budapesti XX., XXI., és XIII. Kerületi Ügyészség döntött.
A pszichés állapota miatt évek óta édesanyja gyámsága alatt álló Jéri Jánossal a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában lévő Fővárosi Vízművek leányvállalata, a Duna-Kút Kft. szerződött 2007 és 2010 között, kőművesmunkákra, kútfelújításokra.
A nyomozás jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének gyanújával folyik tovább. A megbízási szerződéseket a Duna-Kút Kft. részéről a cég ügyvezetője, Bíró Zoltán írta alá, aki a résztulajdonában lévő cég vezetése mellett a fóti önkormányzat fideszes képviselője.
Nem látszott, hogy zavart lenne
A nyomozás felújításával kapcsolatban megkerestük a cég többségi tulajdonosát – a Fővárosi Vizműveket – és annak többségi tulajdonosát, a fővárosi önkormányzatot is. Utóbbi nem reagált, a fővárosi cég azonban tudatta:
"A Duna-Kút Kft. a J+J Csi-Csi Bau Bt.-vel fennállt szerződéses viszonya során vállalkozóval szemben mindvégig tisztességes és korrekt üzleti magatartást folytatott." A Duna-Kút megfelelően ellenőrizte a bt-t. "Tény azonban, hogy az ellenőrzés kizárólag a J+J Csi-Csi Bau Bt.-re mint cégre irányult, és nem terjedt ki a cégjegyzésre jogosultak személyének vizsgálatára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Bt. tulajdonosának szerződéskötéskori viselkedése, kommunikációja nem adott okot a gyanúra, hogy ne lenne cselekvőképessége birtokában."
Kenyér tízezerért "Milyen pénzek vannak? Hát, a tízezres. Írja le! Számmal vagy betűvel? Számmal 1000-et ír betűvel: "hiszen"... Az "Értesítés szót nem tudja elolvasni, azt mondja, egy másik szót el tud. Lakcímkártyáját előveszi, azt mellé teszi, azt mondja, "magol vagy Magdolna" a szó, ez az, ahol laknak... Mennyibe kerül egy kiló kenyér? Tízezer forint. Ha két tízezres a nyugdíja, a felét odaadná egy kiló kenyérért? Igen." – részlet a Jánosról készült 2011-es elmeorvos-szakértői vizsgálatból.
A fővárosi cég szerint a történtek alapján a jövőben körültekintőbben kel eljárni a szerződések megkötésekor. Az azonban nem merült fel, hogy "a kft ügyvezető igazgatóját az ügyészségi vizsgálat idejére pozíciója alól felmentse a Fővárosi Vízművek Zrt."
A Duna-Kút ügyvezetője hivatalosan még nem értesült a nyomozás felújításáról. Erre hivatkozva Bíró Zoltán nem kívánta kommentálni az ügyet. Korábban azt megerősítette, hogy Jéri bt-je a munkálatokat elvégezte elvégezte, azokat a Duna-Kút kifizette. Ezt a Fővárosi Vízműveknél is alátámasztották. "Az elvégzett munkák jó minőségben készültek el, a mai napig is megtekinthetőek, és rendben üzemelnek."
A fővárosi cég szerint valóban készpénzben fizették ki Jérit, de ezt a férfi kifejezett kérésére tették.
A számolásban is bizonytalan vállalkozó azonban úgy tudja, alkalmanként csak néhány tízezer forintot kapott. Az orvosi szakvélemény szerint önálló, felelős gondolkodásra képtelen, édesanyja gyámsága alatt álló férfi mozgástere egyébként is szűk volt a: a cég pecsétjét, számlakönyvét is a könyvelője tartotta magánál, akivel szinte mindig Bíró jelenlétében találkoztak.
A bt 2006-ban került Jéri nevére, de a papírok szerint 2001 óta beltagja volt a vállalkozásnak, ahol édesanyja kültag volt.
"Minden papírt én írtam alá, anyukám nem tudott semmiről" – mesélte a most 40 éves vállalkozó, akinek a bt előző tulajdonosa tízmilliót ígért a cég átvételéért, amihez az is kellett, hogy János elhozza gyámja, édesanyja iratait otthonról, az asszony tudta nélkül.
De ügyes vagy, Jánoska, ezt mondta az ügyvédnő, úgy örült a papíroknak, mint a vattacukornak.
Végül édesanyja is megjelent és aláírásával szentesítette a cég átvételét. "Jánoska rábeszélt, bár én sokszor mondtam neki, hogy maradjon ki belőle" – mesélte az asszony. Persze a cég tízmilliós tartozását sem rendezte senki – nem mintha János mindig értené, mennyi is a tízmillió.
A Jéri ideje előtt keletkezett tízmilliós tartozása miatt a bt ellen 2010-ben felszámolási eljárás indult. A zárójelentés szerint a felszámolás egyszerűsített eljárásban ment, miután a cég képviselőjét a felszámoló a keresés formális minimumát teljesítve nem érte el (Jériék addigra már néhány utcával arrébb laktak, így a kiküldött levelek nem jutottak el hozzá).
A felszámoló így semmilyen iratot nem tudott átvenni a cégtől – Jérinél amúgy sem lett volna semmi –, a felszámolás formális volt. A hitelező bejelentette a hitelezői igényt, de az nem volt teljesíthető iratok és vagyon hiányában.
Jéri egy fogyatékosokkal foglalkozó alapítványon keresztül is próbált kapcsolatba lépni a Fővárosi Vízművekkel és a Duna-Kút Kft-vel, ahol egy alkalommal 75 ezer forintot adtak neki, előleg címén. A végleges rendezés reményében kezdeményezett békéltető tárgyalásokon azonban a másik fél nem volt hajlandó részt venni. Jérit lakbértartozás miatt a napokban édesanyjával együtt kilakoltathatja az önkormányzat. A férfi úgy tudja, édesanyja egy hajléktalanszállóra kerülhet, ő maga pedig lakás híján egy pszichiátriai intézetbe.
|
[
"Jéri János",
"Bíró Zoltán"
] |
[] |
Nagyon óvatosan! – mondta a brit múzeum kurátora a kezét tördelve. Az alagsori terem félhomályában a szakember, aki Londonból kísérte Budapestre Rembrandt önarcképét, le sem vette a szemét a festményről. Még akkor is gondterhelten vizsgálta az alkotást, amikor a németalföldi mestermű elfoglalta helyét a Szépművészeti Múzeum falán. Izgatottsága csöppet sem volt meglepő, hiszen egy utazás alaposan felforgatja a műtárgyak nyugodt életét. Az ideiglenes költözés számos kockázatot rejthet magában, a műtárgyszállítás így a világ minden táján igazi bizalmi szakma. De talán sehol sem annyira, mint Magyarországon, ahol rendre ugyanaz a cég nyeri meg a közbeszerzéseket. Igaz, esélye sem lenne veszíteni, hiszen a pályázatokat legtöbbször abszurd precizitással írják ki a későbbi győztesre.
hirdetés
A Museum Complex Kft. (MC) nem büszkélkedhet több évtizedes tapasztalattal, alig nyolcéves működése alatt azonban láthatóan elnyerte a múzeumi szakma bizalmát. A mára bensőségessé vált kapcsolatról az Iparművészeti Múzeum (IMM) költöztetésére kiírt tender festi a legplasztikusabb képet. Az IMM felújítás miatt tavaly szeptemberben zárta be kapuit, a rekonstrukció idejére az intézmény gyűjteményének sincs maradása. A költözés egy évet vesz igénybe, csak ez után indulhat el a három évre tervezett felújítás, majd újabb egy évig tart a visszaköltözés, vagyis nagyjából 2023 környékén nyithat ki újra a múzeum.
A több mint 62 ezer műtárgy szállítására tavaly március végén írt ki közbeszerzési pályázatot az IMM. Gyanúsan rövid időt, mindössze két hetet hagytak a pályázók számára, és nem kellett csalódnia annak, aki úgy vélte, a szűkre szabott határidő azt jelenti, az intézmény már eleve tisztában volt a végeredménnyel. A tenderben megfogalmazott elvárások ugyanis paródiába hajlóan egyértelműek voltak.
Nekik nyolc
A műszaki leírás alapján a szállítási feladatokhoz összesen nyolc szakemberre van szükség, úgy tudjuk, az MC állománya éppen nyolc fő – bár erről Polgár Tibor ügyvezető üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott lapunknak. Ez puszta véletlen is lehet, mint ahogy az is, hogy az MC tulajdonában van egy olyan 8 méter raktérhosszúságú teherautó, amellyel a múzeum gyűjteményének leghosszabb darabját, egy közel 7,5 méteres szőnyeget is gond nélkül el lehet szállítani. Műtárgyvédelmi szempontok miatt a szőnyeget csak a hosszabbik oldalára lehet feltekerni – hangsúlyozza a kiírás.
Ugyanilyen precizitással jelölték ki a raktározási feltételeket is. A nyertes pályázónak rendelkeznie kell egy legalább 4,9 méter belmagasságú raktárral – olvashatjuk. Az MC raktárépülete éppen ilyen magas, a dolog szépséghibája csupán az, hogy műtárgyakat sosem tárolnak 3 méternél magasabban, vagyis nehezen magyarázható az a plusz majdnem 2 méter, amellyel a konkurenciát távol tartották. Nem világos az sem, miért kell a raktárat 3-5 tonna/négyzetméter teherbírású, targoncázható iparibeton-padlónak borítania, hiszen targoncát egyáltalán nem használnak a műtárgyak elhelyezéséhez. Jóval nagyvonalúbb volt a kiíró a raktár falaival kapcsolatban, hiszen ott elegendőnek ítélték a 10 centiméter vastag szendvicspanelt, amely – információink szerint – a legkevésbé sem felel meg a nemzetközi szabványoknak. A legegyszerűbb eszközzel is könnyen átvágható falelem helyett legalább 30-40 centiméter vastag kő- vagy vasaltbeton-falra lenne szükség – vélik a lapunknak nyilatkozó szakemberek.
A raktárak mellett a Baán László miniszteri biztos munkatársainak kötelezően biztosítandó irodák leírásakor sem bíztak semmit a véletlenre. A falak vastagságát, az ajtók anyagát és színét is rögzítették, végül pedig, a biztonság kedvéért, a raktár- és irodaépület helyét is kijelölték. Hogy az ingatlant tömegközlekedéssel is el lehessen érni, tökéletesen indokolt szempont, ám hogy 1000 méternél ne legyen messzebb a megállótól, és az adott szakaszon csúcsidőben tizenöt perces sűrűséggel kövessék egymást a járatok, az már mulatságosan leszűkíti a kört.
Szupertitkos helyszín
Az MC ügyvezetője biztonsági okokra hivatkozva nem árulta el raktárépületük helyét, ám a cég Facebook-oldalán alaposan dokumentált ingatlanban egyértelműen felismerhető a Jászberényi úti egykori Kossuth Nyomda, és a cégkivonatban szereplő cím is megerősíti a gyanút. Bár az épület tökéletesen megfelel a tender elvárásainak, úgy tudjuk, az MC csupán bérli, vagyis a múzeum egy olyan raktárban tároltatja gyűjteményét, amelyet önmaga is kibérelhetett volna, a közvetítő kihagyásával jelentős összeget megspórolva. Ami még bajosabbá teszi a döntést, hogy információink szerint az épület jelen állapotában alkalmatlan műtárgyak biztonságos raktározására, hiszen felújítását még nem fejezték be. Ráadásul a kiírásban az ekkora állami vagyon esetében általában elvárt teljes felelősségvállalás helyett mindössze 1,5 milliárd forintos műtárgybiztosítás szerepel, amely, mint a piaci szereplőktől megtudtuk, a műtárgyszállítás esetében nem létező biztosítási fogalom.
A márciusi tendert a versenyszűkítés miatt az egyik konkurens cég megtámadta, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig 5 millió forintra büntette az IMM-et, és új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új pályázatot tavaly augusztus végén írták ki, ismét szűk, szeptember 15-ei határidővel. A feltételek nem sokban változtak, nem úgy az ár, amely a márciustól augusztusig eltelt öt hónap alatt 1,4 milliárdról 2,4 milliárd forintra nőtt. A szinte azonos feltételek mellett az MC a második pályázatot is megnyerte, ám a késlekedés miatt csak december végén írta alá a szerződést a múzeummal, ami azt jelenti, hogy a költözés már most több mint fél éve csúszik.
Az IMM szürreális pályázatának eredménye talán érthetőbbé válik, ha végigtekintjük az MC rövid történetét. A céget 2010-ben a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) alapította, ügyvezetője a múzeum alkalmazottja, Polgár Tibor lett. Mivel a műtárgyszállítási piac addigra már kiszámítható rend és meghatározott szerepek szerint működött, a friss vállalkozás elindítása meglepőnek tűnt, Polgár Tibor azonban akkor éppen a piac működésével, a konkurens cégek irreálisan magas áraival indokolta az MC életre hívását.
Azonnal jött a siker
Alig fél éve működött a társaság, amikor megnyerte az isztambuli Csontváry-kiállítás képeinek szállítására kiírt pályázatot. Eredetileg a piac addigi legerősebb szereplője, a Hungart Logistic Kft. kapta meg a feladatot, ám az ajánlatában szereplő 40 millió forintot a kiíró, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága nem tudta kifizetni, így új pályázatot írt ki, amelyet gyorsan meg is semmisítettek, a harmadik, meghívásos tenderen pedig már az MC győzött. Az eredményt a Hungart megtámadta, a szerződés aláírásával azonban nem várták meg a közbeszerzési vizsgálat eredményét, az indoklás szerint azért, mert a késlekedéssel veszélybe került volna a kiállítás, ami óriási presztízsveszteséget jelentett volna. A pályázat kiíróját végül 1 millió forintos bírsággal sújtották a tender szabálytalanságai miatt.
Az eset kapcsán a piaci szereplők – a Hungart mellett az Artex Art Services Kft. végez komolyabb műtárgyszállítási munkákat – nehezményezték, hogy az állami cég úgy kap komoly állami hátszelet, hogy még semmit sem bizonyított, referenciáival nem nyerte el a múzeumok bizalmát. Ráadásul a Museum Complex a PMMI telephelyét és járműveit használja, vagyis állami erőforrások segítségével kerül versenyelőnybe.
Az MC a konkurencia aggodalmai ellenére sem szárnyalt, az állam pedig nem adott esélyt, 2012-ben a PMMI-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) irányította a céget. Információink szerint a PMMI akkori igazgatója, Kálnoki-Gyöngyössy Márton csak komoly politikai nyomásra, szakmai meggyőződése ellenére írta alá a szerződést, hiszen a lépéssel az MC létrehozásának eredeti célja kérdőjeleződött meg. A cégen az MNV sem segített, 2013-ban már 20 milliós veszteséget termelt az MC, felszámolás helyett azonban a privatizáció mellett döntöttek, így a piaci szereplők irreálisan magas árainak letörésére indult szakmai kezdeményezés ha nem is a legegyszerűbb úton, de végül szintén magánkézbe került.
Jó referencia volt Csontváryt szállítani
Polgár Tibor 2014-ben vásárolta meg a társaságot. Egy 2014 márciusában készített értékbecslés arra hívta fel a figyelmet, hogy az MC arra az évre jelentős árbevétel-növekedéssel számol, a cég forgalmi értékét mégis csupán 760 ezer forintban határozta meg. Polgár végül 1 millió forintért szerezte meg a cég százszázalékos tulajdonjogát, és ügyvezetőből tulajdonossá válva beváltotta az értékbecslésben foglalt ígéreteket, a szinte fillérekért megvásárolt Museum Complex egy év alatt megduplázta bevételeit.
2015-ben a Várgondnokság Nonprofit Kft. által kiírt tendert megnyerve a nagy port felverő budapesti Csontváry-kiállítás képeit fuvarozhatták Pécsről az egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épületébe, majd vissza a baranyai megyeszékhelyre. Ezt követően csapott le az MC-re a Városliget Zrt., amely az elmúlt három évben a közbeszerzési értesítő tanúsága szerint összesen hat alkalommal bízta meg a társaságot szállítási munkákkal, illetve kötöttek egy, a teljes Liget-projektre vonatkozó keretszerződést 850 millió forint értékben.
A Városliget Zrt.-vel kötött legfrissebb szerződések érdekessége, hogy érkezési helyként – vagyis a szállítandó műtárgyak ideiglenes állomásaként – nem az MC raktárát adták meg bennük, hanem más bérraktárakat. Ez felveti a kérdést, hogy ha az IMM tökéletes precizitással az MC épületegyüttesére írta ki pályázatát, miért nem felel meg ugyanaz a raktár a Liget-projekt műtárgyai számára, miért kell az állami vagyont, a közgyűjtemények nagy értékű műkincseit különféle bérraktárakba szállítani.
A Néprajzi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, valamint az újonnan létesülő egyéb intézmények és raktárak között több százezer műtárgy kel majd útra az elkövetkező években. A közbeszerzések eddigi tanulságai szerint túlnyomó részüket a Museum Complex fuvarozza majd, ami az eddig felsorolt aggályokon túl kapacitási problémákhoz is vezethet, így könnyen előfordulhat, hogy bármilyen profin teljesíti is feladatait a cég, a Baán László miniszteri biztos által kitűzött határidők jelentősen kitolódnak. A rohamtempóban növekvő költségek mellett pedig ez azért is érintheti érzékenyen a nagyközönséget, mert jó néhány évig be kell érnünk egyetlen nagy múzeummal.
Kérdéseinkkel természetesen megkerestük az Iparművészeti Múzeumot, a Városliget Zrt.-t és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, választ sehonnan sem kaptunk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.28.
|
[
"Polgár Tibor"
] |
[
"Kálnoki-Gyöngyössy Márton",
"Baán László"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Németh: felülvizsgálják a Political Capital-anyagok kiadhatóságát
Felülvizsgálják, hogy kikérhetők-e, illetve nyilvánosságra hozhatók-e a volt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) a Political Capitallel kötött szerződései, illetve a cég által készített dokumentumok – közölte Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület keddi zárt ülését követő sajtótájékoztatón.
Előzőleg a Magyar Idők írt arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elutasította adatigénylésüket, hogy betekinthessenek a Political Capital által a Gyurcsány-kormány idején a polgári elhárítás megbízásából készített tanulmányokba.
Németh Szilárd az ügyet elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, a 2002 és 2006 közötti dokumentációból semmi nem áll rendelkezésre, de a 2006 utáni időszakból is csak "homályos információk" vannak. A fideszes politikus kiemelte: több mint 190 millió forint közpénzt költött el az akkori NBH ezekre a dokumentumokra, miközben a Political Capital egyik tagját sem világította át. Németh Szilárd felidézte, hogy már korábban is foglalkozott vizsgálóbizottság ezzel az üggyel, de még az ezen testület által készített dokumentumok sincsenek meg. Elmondta: a hivatal képviselőitől azt a megnyugtató választ kapta, hogy a korábbi döntést felülvizsgálják, s ha kedvező döntés születik, a nyilvánosságra hozható dokumentumokat feltöltik a hivatal honlapjára, illetve a többi anyagot a levéltárból rendelkezésükre bocsátják.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja is kitért az ügyre, s azt mondta: a testület is foglalkozik még a Political Capital által készített dokumentumokkal.
A Magyar Idők információi szerint 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott az akkor Somogyi Zoltánhoz és Szabados Krisztiánhoz köthető Political Capital (PC). Ebből az összegből nagyjából 190 millió forint értékű megbízásuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) – az AH jogelődjétől – érkezett. A lap idén februárban az önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva fordult az AH-hoz, hogy elektronikus másolatban küldjék meg az NBH és a Political Capital között létrejött szerződéseket, a szerződésekhez kapcsolódó teljesítésigazolásokat és azok mellékleteit. Az AH viszont azt válaszolta, hogy "a Political Capital cégcsoport által készített dokumentumok, szerződések, teljesítésigazolások nem tartoznak a minősített adat kategóriájába. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló (...) törvény (...) alapján a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára nincs lehetőség" – írta a Magyar Idők.
|
[
"Somogyi Zoltán",
"Szabados Krisztián"
] |
[
"Szél Bernadett",
"Németh Szilárd"
] |
Elítélték a házát közpénzből felszerelő volt fideszes polgármestert
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság a volt fideszes álmosdi polgármestert, aki közpénzből szerelte fel otthonát a legkülönbözőbb műszaki eszközökkel – értesült a Magyar Hang. Az egykori polgármester mellett bűnösnek mondták a Hajdú-Bihar megyei település korábbi jegyzőjét is.
A Köteles István korábbi településvezetőt érintő ügyről többször írtunk, legutóbb akkor, amikor tavaly tavasszal előkészítő üléssel elkezdődött a személyét érintő eljárás. Köteles – akit 2010-ben választottak először, 2014-ben másodszor Álmosd polgármesterévé – többek között tévét, blue-ray-lejátszót, bojlert, turmixgépet vásárolt közpénzből a saját otthonába, a vásárlásról azonban sem előtte, sem utána nem tájékoztatta a képviselő-testületet. Mint kiderült, a műszaki cikkeket senki sem látta, csak a számlák alapján vették leltárba.
Érdekesség, hogy amikor 2017-ben a polgármester lakásán interjú készült Kötelessel az ügyekről, a vízforraló a fürdőszobába beszerelve működött. Különben a beszélgetésben szórakoztató magyarázatokkal szolgált többek között a konyhai eszközök szükségességéről is. Azt mondta, hogy "minikonyhára" volt szüksége, mivel különleges helyi termékek előállításával kísérleteztek az ő házában.
Az önkormányzati pénzeknek más úton lába is kélt. Mint kiderült, a polgármester 2014-ben és 2015-ben is utasított egy hivatali dolgozót készpénzfelvételi utalvány kiállítására. Ezzel a pénzt felvette a bankban, ám azt már elmulasztotta befizetni a hivatali házipénztárba. "Papíron" viszont bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként lekönyvelte.
Miután kiderültek a trükkök, 2016-ban a polgármester a maga módján próbálta meg rendezni a hiányt. Olyan rendezvényeket papírozott le, amelyeket valójában sohasem tartottak meg. Ezek olyan események voltak, amelyek megtartásának sem az országban, sőt Álmosdon sem voltak hagyományai. Így szerveztek papíron például fogadással egybekötött köztársaság napi megemlékezést az 1600 lelkes faluban. A bíróságon kiderült azonban, hogy ezekről a rendezvényekről az intézményvezetők, az egyházak vezetői és a képviselő-testületi tagok sem tudtak. Hogy mégis úgy tűnjön, mintha a rendezvényeket megtartották volna, a polgármester egy hivatali dolgozót utasított utólag plakátok készítésére, és utólag számlákat is kért az önkormányzat egyik beszállítójától.
A polgármester az önkormányzat jegyzőjét is belerántotta a buliba. 2015 végén ugyanis kezdeményezte, hogy a jegyző utasítsa a hivatal pénzügyi munkatársát polgármesteri jutalom átutalására. Így jutott akkor nettó 300 ezer forint extra közpénzhez. Ez azért volt jogszerűtlen, mert a képviselő-testület erről nem szavazott, sőt, a jutalomról nem is tudott. Ráadásul a jegyzőnek ilyen utasításra semmilyen felhatalmazása nem volt.
A Debreceni Járásbíróság Kötelest folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, hamis magánokirat felhasználása vétségében és költségvetési csalás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az egy év öt hónapos börtönbüntetést három és fél évre felfüggesztette. Mint a Debreceni Törvényszék szóvivője, Dobó Dénes közölte, a bíróság több mint 4,5 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt a volt polgármesterrel szemben. A bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben bűnösnek kimondott volt jegyző, Cs. L. megúszta 456 ezer forintos pénzbüntetéssel.
Köteles István ugyan polgármesterként, közszereplőként követhette el a terhére rótt bűncselekményeket, nem járult hozzá, hogy a bíróságon fénykép készüljön róla (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)
Dr. Gervai Éva bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a jelentős időmúlást, míg a másodrendű vádlott esetében azt is, hogy beismerte a bűncselekmény elkövetését. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság ugyanakkor a volt polgármester esetében a folytatólagos elkövetést, valamint a vagyoni jellegű bűncselekmények gyakoriságát.
Egyik ítélet sem jogerős azonban, mivel a volt településvezető és az egykori jegyző is felmentésért, míg az ügyészség súlyosbításért fellebbezett.
Az eltávolítása ellenére is elindult
A 2015 végén felhatalmazás nélkül felvett év végi jutalom borította a bilit az álmosdi képviselő-testületben. Miután ez a következő év elején kiderült, az egyébként fideszes többségű testület az ellenzékkel közösen belső vizsgálatot kezdeményezett a polgármesterrel szemben. A fegyelmi vizsgálatot követően 2017 októberében a bíróság szüntette meg Köteles István polgármesteri tisztségét. A bíróság akkori indoklásában szerepelt: a településvezető súlyos, szándékos, sorozatos vagyoni kárt okozó magatartása nem egyeztethető össze a polgármesteri tisztséggel. Mint arról ugyancsak beszámoltunk, ekkorra már a Fidesz is elengedte a polgármester kezét. Ez, illetve a bíróság indoklása sem tartotta vissza azonban Kötelest attól, hogy elinduljon a 2018 januárjában tartott időközi polgármester-választáson. Ám mindössze 22 szavazatot kapott.
|
[
"Köteles István"
] |
[
"Szabó Zsolt László/Magyar",
"Dr. Gervai Éva",
"Cs. L.",
"Dobó Dénes"
] |
Nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen zajló nyomozás a horvát főügyészség (DORH) szerint, mivel "az említett ügyben" Hernádi Zsolt ellen Magyarországon még nem folytattak eljárást.
A horvát főügyészség csütörtökön nyilatkozatban reagált a horvát eljárással kapcsolatban a médiában megjelent - szerinte pontatlan - híradásokra. A hatóság honlapján megjelent közlés szerint a Horvát Köztársaság soha nem emelt büntetőjogi vádat Hernádi Zsolt ellen a magyar hatóságoknál, ezért Magyarország felelős szervei nem is folytattak eljárást Hernádi ellen, így nem is lehet szó arról, hogy az ügyben már született volna ítélet.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) Ivo Sanader és mások (köztük Hernádi Zsolt) ügyében 2011. június 10-én rendelt el nyomozást kenőpénzt adása és elfogadása miatt, amit a Horvát Köztársaság területén követtek el. A vizsgálat ideje alatt a magyar igazságszolgáltatási szervekhez kérvényeket küldtek Hernádi Zsolt meghallgatására, és az idézés kézbesítésére.
Tehát a Horvát Köztársaság nem emelt vádat a gyanúsított, Hernádi Zsolt ellen - hangsúlyozza a horvát főügyészség -, hanem a nyomozás elrendelésétől kezdve többször is sikertelenül kért a magyar szervektől nemzetközi jogsegélyt, amelynek Magyarország nem tett eleget.
A nemzetközi jogsegély megvalósítása közben, a nyomozás ideje alatt, a főügyészség folyamatosan tájékoztatta a magyar szerveket, elküldte a vonatkozó dokumentumok másolatait, amelyek a gyanúsított kihallgatásának kérelméhez voltak szükségesek - teszik hozzá. A magyar igazságszolgáltatási szervek azonban kétszer is visszautasították, hogy gyanúsítottként hallgassák ki Hernádi Zsoltot, másik két alkalommal pedig visszautasították, hogy kézbesítsék számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést. Mindegyik alkalommal a magyar nemzeti érdekek védelmére hivatkoztak.
A magyar szervek azon állításaira vonatkozóan, melyek szerint a nyomozást Magyarországon lefolytatták a Horvátországból kapott dokumentumok alapján, a horvát főügyészség csak olyan információkkal rendelkezik - áll a közleményben -, amelyeket a magyar fél a horvát kérvényeket elutasító válaszában küldött.
"Ezekből az adatokból arra következtettünk, hogy Magyarországon - miután megérkezett a nemzetközi jogsegélykérelem a gyanúsított, Hernádi Zsolt kihallgatására - kezdeményeztek egy eljárást, amelynek célja az volt, hogy eldöntsék, +történt-e bűncselekmény+ vagy sem, s ennek során tanúként hallgatták ki Hernádi Zsoltot."
A horvát félhez eljuttatott magyar válaszból az derül ki - fogalmaz a főügyészségi nyilatkozat -, "hogy Hernádi Zsolt ellen nem folytattak olyan nyomozást, amelyben Hernádi gyanúsítottként szerepelt volna, s ez megkérdőjelezi azokat az állításokat, amelyek szerint ellene Magyarországon büntetőeljárást kezdeményeztek vagy folytattak volna le".
"Ebből következően, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikke és az Európai Bíróság gyakorlata alapján nem tekinthető úgy, hogy Hernádi Zsoltot jogerősen elítélték vagy jogerősen felmentették volna Magyarországon ugyanazért a bűncselekményért, amelyben az USKOK nyomoz ellene Horvátországban, mert Magyarországon nem kezdeményeztek és nem folytattak le Hernádi Zsolt ellen eljárást ezért a bűncselekményért."
A horvát főügyészég végül leszögezi: "nincs tehát akadálya" annak, hogy eljárást folytassanak Hernádi Zsolt ellen, mint ahogy azt egyes újságokban írják.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Ivo Sanader"
] |
Tavasszal a Bakonyban található Hárskúton lett állandó lakos Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna. A környéken élő gazdálkodók attól tartanak: a lakhelyváltoztatás fő célja, hogy a Simicska-birodalom megszerezhesse azokat a földeket, amelyeknek a korábbi pályázatát visszavonták, a közeljövőben viszont újra kiírják.
A PestiSrácok.hu nevű blog oknyomozó írása foglalkozik "Simicska Lajos és a Közgép-közeli üzlettárs" bakonyi terjeszkedésével. Az ügyben más alkalommal nyilatkozott már Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, az MSZP Veszprém megyei elnöke is, aki "örömmel üdvözölte" a térségben az új mezőgazdasági befektetőt, s ő is remélte: nem azért vonták vissza az ottani földpályázatokat, hogy megvárják vele az új jelentkezőt.
Hárskúton a Kossuth utcai egykori lábas parasztház nemrég a megújulóenergia-központnak adott otthont. A tetejére szélkereket szereltek, s a nap energiáját éppúgy felhasználták a működtetésére, mint az egyéb zöldenergiát. A ház környékén a korábban szélerőművekben gondolkodó Radzik Károly – a Hárskúti Agro Kft. nevű cégével – kecskefarmot alakított ki, és sajtüzemet szeretett volna felfejleszteni.
Radzik azonban tavaly Ausztráliába költözött, előtte eladta az ingatlanát. A PestiSrác tudomása szerint vevője a Simicskáékkal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozó, Kosik János volt. A tulajdoni lap szerint jelenleg Simicska felesége, Pusztai Zsuzsanna birtokolja az épületet, s a hozzá tartozó földet. A kecskefarm működtetéséhez szükséges engedélyeket az illetékes hatóságok napokon belül kiadták neki.
A hárskútiak nem bánják, ha valaki fejleszt és munkahelyeket teremt a környéken. Tudósítónknak több helyi is elmondta: Radzik megújulóenergia-központja korábban közhasznú munkásokat alkalmazott. Azt remélik: ha felfut a kecskefarm és a sajtgyár, az munkát ad a helybelieknek.
Arról nincs tudomásuk, hogy kié lett a Kossuth utcai épület, a megkérdezettek közül egyetlen utcabeli válaszolta azt, hogy Kosik Jánosé, akinek már vannak birtokai a Bakonyban. Arról nem hallottak, hogy hivatalosan is Simicska felesége birtokolja a hajdani energiaközpont épületét.
A környékbeli földekkel tervező bakonyi gazdák azonban tudnak róla, s azt sejtik: nem a kecskefarm a nagy üzlet, az egész tulajdonszerzés azt a célt szolgálhatja, hogy Simicskáék megszerezzék az itteni földeket. Eddig két területre írtak ki pályázatot, ám azokat később visszavonták. Amikor ismét megjelenik a kiírás, akkor állandó hárskúti lakosként Simicska felesége már jogszerűen pályázhat rá.
– Vele szemben nincs esélyünk – mondta az egyik bakonyi gazdálkodó, aki kérte, hogy a nevét ne használjuk. Hozzátette: ha kiderül, hogy Simicskáék pályáznak, akkor ő biztosan nem jelentkezik, esze ágában sincs befolyásos ellenfeleket szerezni magának.
Az ügyben szerettük volna megkérdezni Simicska Lajost is, akinek elektronikus üzenetben azt a kérdést tettük föl: valóban szándékukban áll-e állami földterületeket szerezni a környéken? Megkeresésünkre lapzártánk idejéig nem reagált.
|
[
"Simicska Lajos",
"Kosik János"
] |
[
"Gőgös Zoltán",
"Radzik Károly",
"Pusztai Zsuzsanna"
] |
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának valamennyi kormánypárti tagja kezdeményezi Mesterházy Attila MSZP-elnök bizottsági meghallgatását a Simon-ügyben, a törvény értelmében Mesterházynak kötelessége megjelenni a bizottság ülésén - közölte a Fidesz szombaton.
A közleményben azt írják: egyedül Welsz Tamás tudott arról, hogy az MSZP-ben kiknek volt hamis afrikai útlevele, és kik nyitottak ezek segítségével titkos bankszámlákat. Welsz Tamástól azonban - mivel csütörtökön meghalt - ezeket az információkat már nem fogja megtudni senki.
"A szocialisták körüli hamis útlevélbotrány példátlan bűncselekmény-sorozat, és súlyos nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Ezért a nemzetbiztonsági bizottság valamennyi kormánypárti tagja kezdeményezi Mesterházy Attila bizottsági meghallgatását" - olvasható a közleményben. Hozzátették: a kialakult helyzetben Mesterházy Attilának kell megválaszolnia, hogy kik azok az MSZP-s politikusok, akiknek hamis útlevelük van. Mesterházy Attilának a törvény értelmében kötelessége megjelenni a bizottság ülésén.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága jövő keddi ülésén foglalkozik a Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó, Welsz Tamás csütörtöki halálának körülményeivel. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az MTI-nek pénteken küldött közleményében azt írta, a bizottság "a sajátos körülményekre tekintettel tájékoztatást kér Welsz Tamás halálesetének pontos körülményeiről is".
A Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó csütörtökön halt meg. Az ügyben betöltött szerepéről hivatalosan keveset tudni. Sajtóhírek szerint egy házkutatás során Welsz Tamás lakásából került elő Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének Gabriel Derdak névre kiállított, de Simon fényképét és adatait tartalmazó bissau-guineai útlevele is, amelyet egy nagyobb összeget tartalmazó bankszámla nyitásánál használtak.
A férfi hosszabb ideje Simon Gábor "pénzügyi bizalmasa" volt lapinformációk szerint. Ugyancsak sajtóhírek szerint a férfi lakásában olyan papírokat is találtak a nyomozók, amelyeket Simon 240 milliós osztrák számlája "fedősztorijának" alátámasztásához készítettek. A házkutatáson a nyomozók tucatnyi afrikai útlevélre bukkantak, ezek között volt kitöltött, de úgynevezett biankó okmány is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) péntek esti budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint nem találtak külsérelmi nyomot a csütörtökön meghalt Welsz Tamáson az igazságügyi orvos szakértők jelenlétében elvégzett boncolása során. Kovács Viktória, az ORFK szóvivője elmondta: Welsz Tamás maga jelentkezett a rendőrségnél annak érdekében, hogy önként átadjon "birtokában lévő dolgokat".
|
[
"Welsz Tamás"
] |
[
"Kovács Viktória",
"Gabriel Derdak",
"Simon Gábor",
"Mesterházy Attila",
"Molnár Zsolt"
] |
Különösen jelentős, több tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az MVM Zrt. székházvásárlásával, valamint a Szélerőmű-projekt beruházásával összefüggésben - tudtuk meg Skoda Gabriellától, a főügyészség szóvivőjétől. A napokban elrendelt nyomozásokat a Nemzeti Nyomozó Irodánál folyó másik két MVM-es ügyhöz egyesítik.
A korábban a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt a BRFK vezetőjét is feljelentő, magukat "Bejelentők"-nek nevező ismeretlenek több tízmilliárd forint vagyoni hátrány-, illetve károkozással vádolják a Fővárosi Főügyészségnek címzett (május 11-i keltezésű), feljelentésként értékelt bejelentésükben az MVM Zrt. vezérigazgatóját, Mártha Imrét, valamint az egykori szocialista parlamenti képviselőt, Karl Imrét, a társaság stratégiai vezérigazgató-helyettesét, aki egyéb tevékenységei mellett 1996-ban kormánybiztosként az 1997-es energiaárak meghatározásának koordinációját végezte.
A Bejelentők négypontos "feljelentésükben" azt írják, milliárdokat bukott az MVM Zrt. az által, hogy az igazgatóság 2006-os döntése alapján a számára kedvező székházbérlés helyett saját irodaház építése mellett döntött. Az MVM Zrt. új székháza egy rózsadombi luxuslakás árának megfelelő négyzetméterenkénti összegért, 490 ezer forintért, illetékekkel együtt összesen 17,8 milliárd forintért épült fel. A Bejelentők szerint ez irodaház-kategóriában példátlanul magas ár Budapesten.
A Bejelentők ugyanakkor rámutattak, a cég középtávú stratégiája szerint "a beruházási forrásokat az alaptevékenységre" kell fordítani. A saját tulajdonú irodaház-építés nem tartozik a cég alaptevékenységei közé. A Bejelentők úgy számoltak, ha az új székházra költött milliárdokat az MVM az energiaiparba fektette volna, a pénzük, 14 százalékos tőkére vetített megtérüléssel számolva is, mintegy 2,5 milliárd forint hasznot hozott volna. Ha ebből levonjuk a korábban székházbérlésre fordított 1,6 milliárd forintot, még mindig maradt volna 900 millió forint nyereség. Húsz év alatt költöttek volna el bérleti díjra annyi pénz, mint amennyit 2009-ban az új székházra kifizettek. Húsz év alatt - amennyiben a középtávú stratégia szellemében használták volna fel a forrásaikat - az MVM 18 milliárd forint nyereséget könyvelhetett volna el.
Korrupciógyanút sejtenek a Bejelentők a Sopronkövesd-Nagylózsi szélerőműpark megvásárlásának hátterében is. "Feljelentésükben" konkrét összeg említése nélkül azt írják: az MVM 2009 végén "igen magas áron" vette meg a szélerőműparkot, amivel megszerezte a teljes hazai szélerőműkapacitás 18 százalékát. A Bejelentők úgy vélik, az energiatermelés szempontjából lényegtelen méretű projektre az MVM-nek semmi szüksége nem volt. A szélkerekek hat méter per szekundumos szélsebesség felett dolgoznak gazdaságosan, Magyarországon azonban az átlagos szélsebesség 4,3 méter per szekundum. Így az MVM befektetésének megtérülése még akkor is bizonytalan, ha figyelembe vesszük, hogy a szélkerekek termelte energiát, a MAVIR Zrt. "zöld áramként" köteles átvenni a termelőtől. Akkor miért vette meg mégis a szélkerekeket az MVM? A Bejelentők szerint az azokat üzemeltető Hungarowind Kft-t birtokló Raiffaisen Energiaszolgáltató Kft. mögött MSZP-hez közeli vállalkozók állnak.
A Bejelentők a fentiek mellett feljelentést tettek még a Kapolyi László cége, a System Consulting, az MVM Zrt. és további 18 energiakereskedő társaság szövevényes szerződései miatt, amelyek révén - bár az energiapiaci változások miatt a szerződések meghiúsultak - a menedzsment hibájából (felelőtlen szerződéskötései miatt) összesen 8,2 milliárd forint kár érte az MVM-t. Ugyancsak a kivizsgálni javasolt ügyletek között szerepelt továbbá a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején meghirdetett Új tulajdonosi program keretében alig leplezve az MVM privatizációján munkálkodó menedzsment tétovaságának és hibás döntéseinek következményeként meghiúsult eurómilliárdos beruházás, az úgynevezett Szerb-projekt is, ám e két ügyben már egy ideje nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda. Rendőrségi források közlése szerint a Fővárosi Főügyészség által most elrendelt két újabb nyomozást a már folyamatban lévő eljárásokhoz egyesítik.
|
[
"Kapolyi László",
"Mártha Imre",
"Karl Imre"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Skoda Gabriellá"
] |
"Soha nem dolgoztam együtt Schmitt Pállal" – írta az Indexnek küldött válaszlevelében Klaus Heinemann, a német professzor, akinek az 1991-ben, angol nyelven publikált tanulmányából hosszú részleteket emelt át szinte szó szerint az államfő 1992-ben publikált doktori disszertációjába.
Heinemann szerint súlyosan érinti az ügy, egyrészt általános szakmai etikai okok miatt, különösen ha fontos politikus az érintett. A történtek ugyanakkor a saját tudományos munkája szempontjából is felzaklatták: mint írja, a 80-as éve második felében kezdte kutatni az olimpiák sportgazdasági kérdéseit, a témával foglalkozó kevés kutató egyikeként.
"A tudományos elismeréseim jelentős részben kötődnek ehhez a fontos megállapításokat tartalmazó munkámhoz, ezért felkavaró azt hallani, hogy mások érdemtelenül arattak le vele tudományos babérokat."
Heinemann utalt arra is, hogy a Semmelweis Egyetem nemigen talál szakembereket, akik részt vennének Schmitt doktorijának vizsgálatában. "Nem vet jó fényt magyar kollégáimra, ha politikai opportunizmus miatt tartózkodnak attól, hogy megbüntessék az alapvető és lényegi tudományos etikai normák ellen vétőket."
A professzor úgy fogalmazott, nem zárja ki, hogy esetleg találkozott Schmitt Pállal a számos nemzetközi kongresszus egyikén, amelyeken akkoriban részt vett, vagy netán sportvezetőként (sok német sportszervezetnél töltött be pozíciót), vagy valamelyik magyarországi látogatásán. Klaus Heinemann elképzelhetőnek tartja, hogy talán egy ilyen alkalommal még néhány udvarias szót is váltottak. Ugyanakkor határozattan kijelentette, hogy Schmittnek sem a nevére, sem az arcára nem emlékszik, azt pedig egyértelműen ki tudja zárni, hogy bármilyen hosszabb tudományos témájú beszélgetést folytattak vagy együttműködtek volna, amire Schmitt hivatkozhatna.
Miután a hvg.hu kirobbantotta a plágiumbotrányt, amely először csak a bolgár Georgij Nikolaj Georgiev szintén korábban publikált munkájával való egyezésekről szólt, a Köztársasági Elnöki Hivatal többek közt azzal próbálta visszautasítani a plágiumgyanút, hogy Schmitt Pál személyesen, jól ismerte a bolgár sporttörténészt. Kutatásaik során több résztémában együttműködtek - állította az államfői hivatal.
Schmitt Pál maga is beszélt arról múlt heti rádióinterjújában, melyben a plágiumvádra reagált, hogy személyesen is találkozott a Georgievvel, aki nagyon örült, amikor megtudta, hogy egy olimpiai bajnok felhasználta a könyvét. Georgiev már nem él, a lányát viszont megkereste a hvg.hu, és ő nem tudott arról, hogy édesapja és Schmitt közösen dolgoztak volna a tudományos munkán. Schmitt erre az interjúban azt mondta, szerinte rosszul volt feltéve Georgiev lányának a kérdés, és igenis ismerték egymást.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Klaus Heinemann",
"Georgij Nikolaj Georgiev"
] |
A bűnismétlés veszélyére is hivatkozik a főügyészség.
Czeglédy Csaba július 5-én lejáró letartóztatásának meghosszabbítását indítványozta további két hónappal a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Járásbíróságnak.
Czeglédy Csabát bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és gazdasági csalással gyanúsítják.
Az ügyészség a letartóztatás meghosszabbítását az öttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban az eljárás meghiúsításának veszélye, valamint bűnismétlés veszélye miatt indítványozta.
A Czeglédy Csaba által vezetett cég 2011 és 2017 között munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint ő és társai mintegy 6.300.000.000 forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A döntés nem meglepő. A kormánypárti Magyar Időknek korábban az ügyben eljáró védő szinte biztosra vette a főügyészség lépését, szerinte a kényszerintézkedés meghosszabbítása az ügy más gyanúsítottjainál is várható.
Kiemelt fotó: MTI / Bugány János
|
[
"Czeglédy Csaba"
] |
[
"Bugány János"
] |
Kért, és csont nélkül meg is kapott egy 120 négyzetméteres budavári bérlakást a kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökség alig 200 méterre a Várkert Bazártól – derül ki a hvg.hu birtokába került előterjesztésből. Az ingatlanban egy 4 fős "projektcsapat munkaállomását" rendezik be, amiért az előírt négyzetméterárat fizetik ugyan, de a bérleti díj negyedét elengedik nekik. Kérdés, hogy miért egy állami szerv irodája költözhet az ingatlanba, miközben azt lakhatási gondokkal küzdő családoknak is kiadhatnák.
Hétfőn ment át simán a budavári önkormányzat pénzügyi, tulajdonosi és jogi bizottságán az az előterjesztés, amit maga a polgármester, Nagy Gábor Tamás jegyez és egy értékes budavári lakás bérbeadásáról szól – tudta meg a hvg.hu. Az önkormányzat tulajdonában lévő, 120 négyzetméteres, 3 szobás lakás az Apród utca 10. szám alatti műemlék épületben található, méghozzá pazar helyen, a Duna közvetlen közelében, a Google adatai alapján alig 200 méterre a Várkert Bazártól.
A lakást eddig egy magánszemély bérelte, most azért került a bizottság elé, mert február 1-től a Magyar Turisztikai Ügynökség bérelheti ki "iroda funkcióra", első körben ideiglenesen 2018. december 31-ig. Úgy tudjuk, hogy a kormányoldali többségű bizottság simán rábólintott a Nagy Gábor Tamás "előterjesztő" által benyújtott javaslatra, egy ellenzéki ellenszavazattal szemben.
75 százalékos árért, a Várkert Bazár mellé
A kerületben korábban több botrányos ingatlanügy volt, miután kiderült, milyen baráti áron forognak a bérlakások a főváros egyik legexkluzívabb kerületében, sőt még maga a polgármester is saját önkormányzatától bérel lakást.
Tavaly azonban képviselő-testületi határozatban határozták meg a bérleti díj számításának szabályait, így az Apród utcai lakásnál is ezt kell alkalmazni. Mivel nem lakhatási célra adják ki, hanem irodának, évente 39 417 forintot kell fizetnie az ügynökségnek négyzetméterenként ebben az övezetben.
Csakhogy az így kiszámított összegnek 25 százalékát Nagy Gábor Tamás előterjesztése alapján elengedik, arra tekintettel, hogy "emeleti elhelyezkedésű" a lakás. Így végül a 75 százalékos díjat, havi 295 ezer forint plusz áfát kell fizetnie a turisztikai csúcsszervnek.
A 4 fős projektcsapatnak elengedhetetlenül a Várban kell lennie
Az előterjesztésben szó szerint az szerepel, hogy "a Magyar Turisztikai Ügynökség megkereste önkormányzatunkat, miszerint 4 fős projektcsapata munkaállomásának kialakításához" bérbe szeretnék venni a lakást.
Hogy miért feltétlenül erre a bérlakásra böktek rá, azt támadhatatlan, de olyan általános okfejtéssel indokolja a polgármesteri javaslat, hogy kiakadna a közhelyszámláló: "kiemelt feladatként kezelik" a budai Vár és környezete "turisztikai fejlesztési stratégiájának megalkotását". Hiszen a Vár "Magyarország első számú turisztikai desztinációja", biztosítani kell az "idegenforgalmi fejlődését" – olvashatjuk.
Ehhez a "projekt részeként számos terület vonatkozásában szükséges a jelenlegi helyzet felmérése" – áll az előterjesztésben. Konkrétum nem derül ki, így csak találgatni lehet, vajon a 4 fős projektcsapat a közeli Várkert Bazárban sétálgató turistacsoportok megszámolásával, vagy a nekik kínált giccsválaszték árszabásának napi monitorozásával abszolválja-e a "helyzet felmérését".
"Széles spektrumon mozgó szervezetek" miatt is muszáj
A másik indok, hogy "rendkívül széles spektrumon mozognak azok a Várban található, illetve a vári turizmushoz kapcsolódó szervezetek", "akik" bevonása elkerülhetetlen a projekt során – magyarázzák némi nyelvtani bukdácsolással a kerületi vezető előterjesztésében.
Így tehát "elengedhetetlen, hogy a lehető leggyakrabban, személyesen is jelen legyenek a Várban". Az ingatlant előzetesen már meg is tekintették, és az "alkalmas a munkaállomások kialakítására és "értekezletek és megbeszélések helyszínének biztosítására".
Miért nem volt pályázat, miért nem egy család kapja?
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselője is részt vett a bizottsági ülésen, amelyen felvetette: nem szabadna iroda céljára kiadni egy bérlakást. "Brutális lakáshiány van, ezért elfogadhatatlan, hogy egy állami szerv bérelhet – közpénzből – bérlakást, miközben a főváros tele van kiadó irodákkal. Azt sem értem, miért kell erről ilyen sürgősen, azonnal dönteni, ahelyett, hogy kiírnának a megürült ingatlanra egy pályázatot. A pályázattól legfeljebb vis maior esetekben szabadna eltekinteni, például ha egy rászoruló családot kellene gyorsan elhelyezni" – mondta a hvg.hu-nak.
Az önkormányzati képviselő azzal egyetért, hogy a rendelet alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség a megszabott árat fizeti, ugyanakkor nem érti, miért engedik el neki a bérleti díj negyedét. "Ez egy turisztikai irányító szerv, nem egy bolt, nem jelent számára ekkora hátrányt, hogy nem utcafronti az elhelyezkedése" – jelentette ki. V. Naszályi szerint érdekes, hogy a turisztikai ügynökség ezt a lakást kérte, miközben a kerületben simán bérelhetne ingatlant piaci alapon.
Két évvel ezelőtt a hvg.hu hozta nyilvánosságra azt a titkos kormányzati előterjesztést, amely alapján az Orbán-kormány átalakította a turizmus állami irányítását, egyebek közt ennek az ügynökségnek a felállításával.
|
[
"Nagy Gábor Tamás"
] |
[
"V. Naszályi Márta",
"V. Naszályi"
] |
Az EU a falusi turizmust úgy (is) támogatja, hogy szálláshelyek kialakítására ad vissza nem térítendő pénzt, akár több tízmilliót, akár egy érdektelen törpefaluba is
Az így épített házakat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni, utána a pályázati nyertesnek van egy bármire felhasználható, részben közpénzből készült ingatlana.
Az izsáki polgármester dupla botránya után megnéztük az elérhető pályázati eredményeket.
A nyertesek között találni Fideszhez köthető embert, polgármestereket és családjaikat, de van államigazgatási dolgozó, állami cég munkatársa is.
Ez nem sért szabályt, talán nem is feltétlen etikátlan, de megmutatja, mennyi "könnyű pénz" vándorol a jól helyezkedőkhöz, illetve mennyire nem érdekli az EU-t, hogy milyen eredménye van a befektetéseinek.
Kétemeletes, szép, új sárga ház egy erdő közepén Karancsalján, előtte egy tábla hirdeti, hogy az unió segítségével újult meg az épület. Falusi szálláshelyként üzemel, 34 millió vissza nem térítendő pénzt adott rá az EU.
Most ezt a házat 53,5 millióért árulják. A tulajdonosa megkeresésünkre azt mondta, nem vált be az üzleti terv, nem hoz elég pénzt a minipanzió. Aki megveszi az épületet, annak az EU-s szabályok szerint még néhány évig szálláshelyként kell majd üzemeltetnie. Ő pedig – és ezt mi tesszük hozzá – beljebb van 34 millió közpénzzel.
Vagy egy másik példa: Sajóörösön egy ilyen, gyanúsan családi háznak tűnő épületet épített egy gyanúsan családi házas övezetben 25 milliós támogatással egy cég, amelynek 2013-14-ben a céginfó szerint 0 forint volt a bevétele. A "vendégháznak" máshol nincs nyoma a neten, a megadott telefont pedig senki nem vette fel, amikor hívtuk.
Mindez az izsáki polgármester ügyével együtt tökéletesen megmutatja, hogy miért jó biznisz az EU-s szálláshelypályázat.
Az elnyert pénzből felújított-felépített házat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni (e-kassza nélkül egyébként), ezt hívják fenntartási időszaknak. A tulajdonos persze ekkor is használhatja, kiadhatja ismerősöknek, panzióként eladhatja. De ha megtartja, utána azt csinál vele, amit akar. Ha úgy gondolja, beköltözik, vagy családi házként adja el. És semmi sem kényszeríti rá, hogy nyereséges, vagy akár csak nullszaldós legyen a részben közpénzből épült kis panziója.
Fontos emberek a pénzek közelében
Magyarországon összesen 96 olyan egyesület van, amely ezeket a szálláshely-pénzeket és egyéb pályázatokat összefogja. Megpróbáltuk átnézni az általul közölt információkat, hogy nagyjából képet kapjunk arról, kik és mire vettek fel milliókat, tízmilliókat szálláshely címén. Ez nem volt egyszerű, mert nincs egységes közzétételi formula, van, aki részletes excel-fájlokat tesz ki a honlapjára, más összefoglalót, és vannak, akiknél egyáltalán nem találtunk nyerteslistát. Az sem világos általában, hogy pontosan melyik évben volt a döntés.
Nagyjából 400 pályázati eredményt átfésülve azt találtuk, hogy
csaknem 30-at a helyi (ex)polgármester, alpolgármester, illetve az ő rokonaik nyertek el.
A gyűjtésünk szerint érintett polgármesterek a mostani és az előző ciklusból nagyrészt függetlenek, de fideszesek is vannak köztük. Nyert például
Edelény városi Fidesz-alelnökének, Lak polgármesterének felesége 35 milliót
Jászapáti fideszes exalpolgármestere, jelenlegi képviselője 5 milliót
Rózsafa fideszes polgármestere 20 milliót,
Salgótarján volt fideszes alpolgármestere 7,3 milliót
Nagyharsány fideszes polgármesterének felesége 22 milliót
Jászboldogháza fideszes polgármestere 5 milliót
Napkor fideszes polgármesterének öccse 35 milliót
Csincse fideszes polgármestere 18 milliót
Megtaláltuk Daher Pierre fideszes exképviselő feleségét is a listán 35 millióval
És persze Mondok József izsáki polgármester két háza is ide tartozik.
Nem politikus ugyan, de eszerint a kiadvány szerint 34 millió forintos támogatással csinált vendégházat a horvát határ mellett
a Puskás Akadémiával és a Videotonnal együttműködési megállapodást kötő székesfehérvári sporttagozatos iskola igazgatónője.
(Itt olvashat az együttműködésről, az iskola honlapja szerint azóta már más az igazgató.)
Találtunk olyan pályázatot is, amelyet az illetékes megyei kormányhivatal dolgozója, az állami Szerencsejáték Zrt. munkatársa, vagy egy helyi körjegyző nyert. Vélhetően egyikük sem maga üzemelteti a szálláshelyet öt éven át.
És ezek csak azok a történetek, amelyeknél a pályázatok rövid google-kereséssel egy helyben ismert emberhez köthetők, nincs köztük például a HVG által megírt szuhai ház sztorija, amely szerint a szálláshelyre kapott EU-s pénz közvetett módon Szabó Zsolt államtitkár közelébe vándorolt.
A nyertesek közül sok érintett politikust megkerestünk. Volt köztük, aki végül nem élt a támogatással, például Rózsafa fideszes polgármestere, vagy Mátraszele független vezetője, aki azt is fontosnak tartotta hozzátenni a válaszához, hogy "büszke vagyok arra, hogy 1990 óta (...) a választók bizalma töretlen személyem iránt, mint ahogy arra is, hogy a végzettségem nem gázszerelő". A többiek nagy általánosságban azt mondták, szabályosan jártak és járnak el, a házak valóban szálláshelyként működnek.
Volt olyan is, akit napokon át nem értünk el telefonon, ami egy szálláshelyét kiadni akaró tulajdonosnál minimum furcsa, és sokan aztán írásos megkeresésünkre sem válaszoltak.
Nyilván az kapta meg, aki megfelelt
Fenyvesi Gábor Salgótarján fideszes alpolgármestere volt 2014-ig, jelenleg egy helyi újságnál dolgozik. Ő is nyert 7,3 milliót, éppen az "átmeneti időszakban", azaz a tisztségéből való távozása előtt fél évvel. Azt mondta, egy régi családi ingatlant újított fel, és azért látott lehetőséget a pályázatban, mert Salgótarjánban és környékén nincs hotel, csak ilyen vendégházak. Most nem lehet nála megszállni, mert felázott a ház, csak tavaszra nyit ki, tette hozzá. Azt is mondta, hogy ezek a vendégházak családi házként nem működtethetők, mert alkalmatlanná teszi őket rá az elosztásuk, a fürdőszobázott helyiségek, a külön mosókonyharész vagy a "tisztaruha" tároló. Ha be akar költözni valaki, belülről szét kell verni és vissza kell alakítani.
Edelény városi Fidesz-alelnökének, Garai Bertalannak a felesége, Garainé Bajnok Ildikó nyert Edelényben 34,7 millió forintot, ami 65 százalékos támogatottságot jelentett. Ebből építettek házat egy külterületi telkükre. Megkeresésünkre azt mondta, igaz, hogy a férje politikus, de a pályázatot ő adta be, és első körben nem is nyert, csak amikor maradt még pénz, amit szétosztottak. Azt mondta, korai lenne még megmondani, lehet-e nyereséges a vendégház, "nyáron van olyan hétvége, hogy teltház van". Hogy öt év múlva mi lesz? "Ha a jóisten éltet minket, szeretném akkor is szálláshelyként üzemeltetni", mondta.
Sajósenyén egy olyan cég kapott 34 milliót, amit a független polgármester, és veje, az alpolgármester visz. Az alpolgármester, Kendrovszki Sándor azt mondta, évi 60-80 vendégéjszakát tudnak eladni, ezzel elmondása szerint havi 60-70 ezret hoz a ház, amire 35 milliót nyertek, és aminek nincs rezsije, mert egy 10 milliós napelem-rendszert is építettek bele. Az elnyert pénzhez egyébként még 40 százalék önerőt hozzá kellett tenniük, így összességében egy nagyjából 50 milliós házat építettek. Kendrovszki hangsúlyozta, hogy nem volt ráhatásuk a pályázatra, a polgármesterség pedig az ilyen kis falvakban társadalmi munkának nevezhető. Ők első körben nem is kerültek be a támogatottak közé, tartalék listáról nyertek, miután sok beruházás elmaradt.
Borsodszirákon a független polgármester felesége, Tóthné Madarasi Anikó nyert 35 milliót. Azt mondta, bárki pályázhatott, és nyilván az kapta meg, aki megfelelt. "Vadásztatunk, vannak vendégeink", mondta.
Gönczi Edina Éva az átányi független polgármester, a helyi Leader-bizottság felügyelőbizottsági elnökének, Gönczi Mihálynak a lánya. Ő is nyert 8 milliót, a szálláshoz megadott telefonszámon az édesanyját értük el, aki a polgármesterhez irányított. Azt mondta, a Leader-döntésekben nem vesz részt, és nem ok nélkül pályáztak, ugyanis a Tisza-tó 15 kilométerre van, tavasztól őszig vannak vendégeik. Hozzátette, "jól el vannak eresztve, nem szorulnak rá, hogy így gyarapítsák a vagyonukat". Azt is mondta, hogy amennyit nyertek, annyit rá is kellett költeni.
Üzleti alapon? Kizárt!
Több olyan támogatásba is belefutottunk, hogy egy párszáz fős településen épült 20-30 milliós támogatással vendégház. Hogy mennyire "jó" biznisz tisztán üzleti alapon nyereségesen üzemeltetni az ilyen falusi szálláshelyeket, arra jó példa az a cég, amely éppen ezzel próbálkozik. A Tőzike Ház Kft. az osztrák határ melletti Csáfordjánosfán nyert 15 milliót, amihez még legalább ugyanennyit hozzátett. A felépített épületben Ausztriába dolgozni átjáró munkások bérelnek szobát, illetve nyáron néha-néha családok is kiveszik.
Állandó bérlők nélkül nem lehet nyereségesen üzemeltetni egy ilyet,
mondta lapunknak Pusker Zsolt, a cég értékesítője. Hozzátette: még egyszer nem vennék fel a támogatást, ha üzleti alapon nézik az egész projektet, annyi vele a macera és ahhoz képest olyan keveset hoz. Ők egyébként kétszer kaptak EU-s ellenőrzést eddig, az előírásokról pedig azt mondta: emelkedő tendenciát kellett produkálni a kiadásban.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon ez a vállalkozás mennyiben emeli a magyarországi falusi turizmust, vagyis egybevág-e az EU eredeti szándékával, azt mondta,
Isten tudja.
Mint ahogy az is kérdés, az mennyire segíti a falusi turizmust, hogy például a bikali Puchner kastélyszálló egyik munkatársa is nyert, és a házat a Puchner dolgozóinak adja ki gyakorlatilag munkásszállásként.
Megkerestük a beruházások ellenőrzését végző Magyar Államkincstárt. Kérdésünkre azt írták, a beruházások befejezésekor mindig ellenőrzik, hogy szabályosan ment-e minden. Később is van joguk utólagos és rendkívüli helyszíni ellenőrzésre, ilyenből 2010 óta összesen 68 volt, melyek közül 34 beruházás szólt részben vagy egészben falusi vagy egyéb szálláshely kialakításáról, illetve fejlesztéséről.
A 2010-2015 között vizsgált kereskedelmi szálláshelyek esetében az ellenőrzések nem tártak fel olyan szabálytalanságot,amely pénzügyi következménnyel járt volna,
írták. A 2016-ban lefolytatott utólagos ellenőrzések jegyzőkönyveinek feldolgozása pedig még nem zárult le, tették hozzá.
A falusi turizmus egyébként nem megy rosszul: A 2015-ös 470 ezres vendégszám után tavaly legalább félmillióan fordultak már meg hivatalosan jegyzett vidéki magánszálláshelyeken, közölte még októberben a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének országos alelnöke.
|
[
"Daher Pierre",
"Mondok József"
] |
[
"Garainé Bajnok Ildikó",
"Szabó Zsolt",
"Tóthné Madarasi Anikó",
"Gönczi Edina Éva",
"Gönczi Mihály",
"Fenyvesi Gábor",
"Garai Bertalan",
"Kendrovszki Sándor",
"Pusker Zsolt"
] |
Akár már az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, vagyis szeptember 15-én dönthet a Ház az MSZP-s Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az illetékes parlamenti bizottság kedden tárgyalja az ügyészi kérelmet, amely szerint Angyalföld volt alpolgármestere megvesztegetéssel gyanúsítható egy helyi ingatlanügyletben.
Jövő kedden ül össze az Országgyűlés mentelmi bizottsága, hogy tárgyaljon az MSZP-s Hiszékeny Dezső mentelmi jogának kiadásáról szóló ügyészi kérelemről – közölte a Magyar Nemzettel tegnap a testület KDNP-s elnöke. Vejkey Imre elmondta, hogy a zárt ajtók mögötti tanácskozásra maga az érintett, vagyis Hiszékeny is meghívót kapott. A bizottság még aznap kialakítja álláspontját arról, hogy javasolja-e az Országgyűlésnek a szocialista képviselő kiadását, az indítvány ezután a Ház elé kerül. Vejkey szerint tehát nem kizárt, hogy a parlament az őszi ülésszak első napján, vagyis szeptember 15-én napirendre veszi a kérdést, és dönthet Hiszékeny mentelmi jogának felfüggesztéséről.
A mentelmi bizottság eddigi gyakorlata szerint közvádas ügyekben a mentelmi jog felfüggesztését szokták javasolni. A nyomozó hatóság szerint "Hiszékeny Dezső országgyűlési képviselő cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas".
Mint ismert, az ügy július 10-én a Legfőbb Ügyészség bejelentésével pattant ki több mint másfél éve zajló nyomozás eredményeképpen. A Központi Nyomozó Főügyészség adatai szerint Hiszékeny Dezső még 2013 januárjában, a XIII. kerület alpolgármestereként, közvetítő útján, jogtalanul ötmillió forintot kért a saját részére azért, hogy egy önkormányzati üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak juttassa. A helyiség használaton kívüli volt, hasznosítását az önkormányzat nyilvánosan nem hirdette meg – közölte az ügyészség. A pénzt végül nem adták át a politikusnak, ugyanakkor a hatályos törvények szerint korrupciós bűncselekmény már a kenőpénz átadására való felhívás is.
Angyalföld vagyongazdálkodásáért felelős volt alpolgármestere eleinte úgy tett, mintha nem tudna semmiről. Csakhogy lapunk már április 1-jén írt a nyomozásról, ám az önkormányzat "a nyomozás érdekeire való tekintettel" nem adott kérdéseinkre érdemi választ. Hiszékeny idő előtt lemondott az összes önkormányzati pozíciójáról és helyi mandátumáról is, pedig az összeférhetetlenségi szabályok csak októberben lépnek életbe.
Lapunk úgy tudja: a kenőpénz fizetésére felszólított férfi rögzítette a politikus szavait, s a felvételt csatolva fordult a nyomozó hatósághoz. Miután ezt megírtuk, Hiszékeny Dezső másnap már "manipulált" felvételről beszélt, ezzel elismerve, hogy nem csupán az ügyről tud, de annak bizonyítékairól is.
|
[
"Hiszékeny Dezső"
] |
[
"Vejkey Imre"
] |
Újabb vizsgálatot kezdeményezett nemrég Hadházy Ákos egy régóta húzódó ügyben, amelyben bűncselekményt tervezgető-elfogadó szekszárdi jobboldali önkormányzati képviselők a főszereplők. Az LMP társelnöke nem nyugodott bele abba, hogy a nyomozóhatóság megszüntetett egy olyan vizsgálatot, ami feltárhatta volna kormánypárti politikusok és a hozzájuk kötődő cégek korrupciós együttműködését.
A tolnai megyeszékhelyen állatorvosként dolgozó Hadházy korábban fideszes városatyaként szolgált és 2012-ben tanúja volt annak, hogy hat fideszes képviselőtársa beleegyezését adja egy önkormányzati beruházás durva túlárazásához. Minderről Hadházy hangfelvételt készített, amit az interneten évekkel később megosztott. A fideszes képviselők – akik között ott volt Horváth István (Kósa Lajos miniszter mostani államtitkára) Szekszárd akkori és Ács Rezső, a város jelenlegi polgármestere – arról beszéltek, hogy bővítik a Wosinszky utcai óvodát. A 330 négyzetméteres épület kivitelezése a képviselők szerint megoldható lett volna 60 millió forintból, ám ők azt prognosztizálták, hogy a 85 százalékos uniós támogatást élvező beruházás túlárazott lesz, mert így a városnak telik majd a 15 százalékos önrészre. A hangfelvételen a képviselők egyike sem emelt kifogást az uniót kijátszó módszer ellen. A munkát egy, a városnak gyakran dolgozó cég nyerte el, 105 milliós ajánlattal, de a 2015-ben befejezett beruházás végül 130 milliónál – vagyis a reálisnak gondolt ár több mint duplájánál - állt meg. Hadházy ezek alapján azt feltételezte, hogy az uniós támogatást "valakik lenyúlták", főként, mert a szabályok megváltozása miatt végül az unió állta a beruházás teljes összegét.
2016 elején Hadházy feljelentést tett az országos visszhangot kiváltó ügyben ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága vizsgálatot indított, ám 2017 őszén a nyomozást – bűncselekmény hiányára hivatkozva – megszüntették, s ezt az eljárást felügyelő ügyészség elfogadta. A megszüntető határozat egyébként arra épült, hogy a NAV által felkért szakértő nem találta túlárazottnak a beruházást.
Hadházy azért háborodott fel, mert a nyomozóhatóság meg sem hallgatta azokat a képviselőket, akik a hangfelvétel alapján egyértelműen egy törvényt kijátszó gyakorlatról beszéltek, s később szavazatukkal hozzájárultak egy bűncselekmény elkövetéséhez.
Az LMP képviselője a Transparency International (TI) Magyarország segítségével erre a hiányra hivatkozva egy beadványt fogalmazott, amiben arra kéri a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészséget, hogy a nyomozást megszüntető határozatát helyezze hatályon kívül, és rendelje el a vizsgálat folytatását.
A meghallgatás elmulasztását a lapunk által megkeresett jogászok sem értették, és maradéktalanul osztották Hadházy és a TI véleményét arról, hogy nem történt meg az ügyben a tényállás teljes körű feltárása.
U.T.
|
[
"Ács Rezső",
"Horváth István"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Kósa Lajos"
] |
Nekem hiszel, vagy a szemednek? A viccbeli hűtlen férj kérdése juthat eszünkbe, amikor a hazai végrehajtó szakma vezetéséről feltesszük a kérdést: az ártatlanság vélelme a fontosabb, vagy joggal feltételezzük, hogy nem mentek tisztán a dolgok a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (MBVK)? Hiszen Schadl György elnök ügyeiről a 444.hu cikksorozata révén naponta új részleteket ismerhetünk meg.
Az MBVK-nál minden változatlan
Álnaiv a kérdés, hiszen tényleg izgalmasabbnál izgalmasabb, egyben sötétebbnél sötétebb részleteket közöl a sajtó a lehallgatási jegyzőkönyvekből.
Ugyanakkor az MBVK-t továbbra is ugyanaz a vezetés irányítja, mint korábban és a végrehajtói kör zöme is vagy közvetlenül, vagy helyetteseken keresztül, de működteti az irodáját, és mindenki vígan termeli a bevételeket.
A vezető hazai végrehajtókra rálátó kollégáik szerint eltérőek a státuszok, vannak, akik teljesen ártatlanok, tisztességesen végezték eddig is a dolgukat, van, aki lábpereccel, de szabadon lehet, van, akinek három kisgyermeke van, ezért lehet otthon, de akad olyan is, aki "együttműködött a hatóságokkal".
Mindenesetre maga Schadl továbbra is előzetes letartóztatásban van (az ügy másik kulcsfigurája, Völner Pál államtitkár szabadlábon védekezhet), zajlik a nyomozás, és a Schadllal kapcsolatba lépő különböző emberek tettei miatt is belső vizsgálatok indultak (lásd cikkünk végét)
Újabb pályázat
Van azonban egy döbbenetes vonulata az ügynek. Maga az MBVK továbbra sem reagál újságírói megkeresésekre, és ugyanazok az emberek, akik korábban vezetőként dolgoztak ebben a döbbenetes rendszerben, új pályázatokat írnak ki, illetve ellenőrzéseket végeznek.
Nemrég például megjelent az MBVK oldalán, hogy 35 új végrehajtót pályáztatnak, az aláíró az a dr. Takács Katalin hivatalvezető, aki Schadl alatt is hivatalvezető volt, és aki korábban az MBVK honlapja szerint rendre együtt nevezett ki az elnökkel olyan végrehajtókat, akik azóta megbuktak a korrupciós mechanizmus miatt.
Mint ismeretes a korrupciós hálózat fő bevétele az volt, hogy a kinevezésekért soktízmilliós sápot szedtek. Ahogy több végrehajtó is elpanaszolta a Telexnek "nálunk nem változott semmi."
Közgyűlésre várva
Pedig a lehetőség adott, vagyis a végrehajtók összehívhatnák a közgyűlést, egymás között mindenki azt mondja, hogy aláírna egy ilyen kezdeményezést, de ahogy egyik forrásunk mondta,
"hátulról mindenki pofázik az elégedetlenségről, mindenkinek vannak sérelmei, de nincs egy olyan zászlóvivő, aki a tisztújítás élére állna.
Pedig állítólag van ember, aki vállalná, de a folyamat mégsem indul el, van, aki szerint lustaságból, mindenki a másikra vár, más szerint senki nem meri elindítani a folyamatot, pedig nem kéne mindig felülről várni a megoldást, működhetnénk demokratikusan, de nincs senkiben bátorság.
Ahogy a végrehajtók mesélik, meglepő módon magának a felügyelő hivatalnak, vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyelő Hatóságának nincs joga a közgyűlés összehívására, de közgyűlést hívhatna össze
a kar elnöke saját hatáskörben
a kar elnöke a kar tagjai egyötödének kezdeményezésére (ez most 36 végrehajtó aláírását igényelné),
a miniszteri biztos, illetve
a bíróság a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Ellenőrzések
Amíg azonban nincsen változás, addig félő, hogy ugyanolyan mondvacsinált indokokkal veszik majd el a körzeteket azoktól, akik nem csókosak, és azt is csak remélni lehet, hogy az új területeket nem a barátok, exkollégák, családtagok és a tejelők kapják, mint korábban.
Ahogy egyik forrásunk mesélte, korábban előfordult olyan, hogy az egyik legtapasztaltabb, évtizedes végrehajtó múlttal rendelkező végrehajtótól azért vették el a körzetét, mert nem tudta igazolni, hogy igazolta a hallgatói jogviszonyát.
Vagyis az illető járt jogi egyetemre, de az MBVK-hoz nem érkezett be ez az igazolás, hiánypótlási lehetőséget pedig nem kapott a végrehajtó.
Abban most megoszlott a forrásaink véleménye, hogy mennyire erős most az ilyen célzott ellenőrzés (korábban arra volt sok panasz, hogy aki fizetett, az megúszta az ellenőrzéseket, aki nem, annál szigorú ellenőrzések veszélyeztették a végrehajtói praxis folytathatóságát).
Volt forrásunk, aki ismét ilyen ellenőrzési nyomásra, szelekcióra panaszkodott. Más azt mondta, hogy mivel a szabálytalanságok általában az ingatlanárverésekkel voltak kapcsolatosak, az volt a kritikus pont, de az elmúlt időszakban ilyenek nem voltak (hiszen a hitelmoratórium és a kilakoltatási moratórium ezt megakadályozta), így most kevesebb a fegyelmi.
Eközben Schadlék: Városmajor 74.
Különösen groteszknek érzi egy forrásunk, hogy miközben Schadl György előzetes letartóztatásban áll, a hozzá kapcsolható bizalmi kör azóta is folyamatosan naponta milliókkal gazdagodik.
Természetesen az egyes végrehajtói irodák valós bevételeibe, vagy abba, hogy ki kivel van szoros baráti kapcsolatban nem látunk bele, az Optenben pedig 2020-as bevételi adatok vannak még csak, de ez alapján számolgattunk és kiválasztottunk egy kört ennek alátámasztására.
Korábbi cikkünkben már említettünk egy fontos lakcímet:
1122, Budapest, Városmajor utca 74.
Városmajor utca 74. – Fotó: Rostás Bianka / Telex
Ez a cím volt bizonyos időszakokban a hivatalos lakcíme Schadl Györgynek és Schadl-Baranyai Helgának, vagyis a feleségének, működik itt hozzájuk kapcsolható vállalkozás, és itt van végrehajtói irodája három további végrehajtónak is
Petris Csabának (Schadl korábbi helyettesének),
Jeney Orsolyának, aki korábban államtitkár-helyettesként a szakmai terület felelőse volt, ma már az MBVK egyik vezetője. A nyomozati anyagokban is szerepel a neve, a 444.hu itt írt róla,
illetve Majorosi Eszternek.
2020-ban
a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Iroda 356 millió forintos bevételt ért el, Schadl akadályoztatása miatt most a felesége helyettesíti,
a gödöllői Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda 357 millió forintos forgalmat ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő Majorosi Eszter Végrehajtó Irodája 129 millió forint,
a Városmajor utca 74-ben működő Jeney Orsolya Végrehajtó Irodája 117 milliós forintot ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő dr. Petris Csaba Végrehajtó Irodája 317 millió forintos forgalmat realizált,
Petris Csaba ezen kívül Szigetszentmiklóson Forrai Miklós (374 milliós körzet) és Budapesten Katona Csaba (223 milliós) körzetében is helyetteseként is visz területet,
Jeney Orsolya pedig Szamosi István (176 millió forintos) helyén is helyettes.
Ez csak az első réteg, mert az irodákból kikerült további végrehajtó-helyettesek jelenleg az ország több pontján is helyettesítenek, őket most nem összesítettük.
Ha a 2020-as bevételekből indulunk ki, akkor a Városmajor utca 74-hez kapcsolódó végrehajtói kör évi 2 milliárd forintos végrehajtói bevételt fed le, ez több mint napi 5 millió forintos bevétel.
Ezek mind nagyon jó körzetek, igaz természetesen most, amikor a hitelmoratóriumban nincsen felmondott hitelszerződés, vagy kilakoltatás, vélhetően valamivel kevesebb bevételt termelnek, de azért a bázisnak meghatározott 2020 is már részben ilyen év volt.
És ami már elindult
Közben azért zajlanak már vizsgálatok is. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a Mi Hazánkkal közölt súlyos részleteket. A dékán nyilatkozatában elhangzott, hogy Völner Pál, a korrupciós ügybe belebukott fideszes államtitkár többször is érdeklődött, hogy a Pécsre járó végrehajtóknak van-e esélye lediplomázni. Mielőtt ezt valamilyen "kedves aggódásnak" gondolnánk, korábbi cikkünkben mi azt is bemutattuk, hogy azon végrehajtóktól, akiknek ez az esélyük már megszűnt, előzetesen igyekezték elvenni a végrehajtói területeiket.
Aztán kiderült, hogy Pécsen, ha Schadl kérte, akár személyes közreműködés nélkül is lehetett vizsgázni, a kérdéses ügyekben hivatásetikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel, ezért a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít.
Szintén vizsgálat indult az Országos Bírósági Hivatalnál, a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő kerületi bíróságokon, ebben azt vizsgálják, hogy Schadl György milyen formában és hogyan tett bejelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezetője ellen, és a bejelentését hogyan vizsgálták ki. A vizsgálat január 31-én hétfőn indul és március 31-ig le kell zárni, a jelentést pedig április 15-ig kell elkészíteni.
Schadl György ugyanis egy bíró kicsinálásával is megpróbálkozott, és ebben a Fővárosi Törvényszék elnökének, Tatár-Kis Péternek a segítségét kérte.
Politikai kereszttűzben
A végrehajtók egymás között azt kérdezgetik, hogy vajon a botrány milyen mélységig söpör végig a szakmájukon? Van-e igény arra, hogy minden felelősnek az érintettségét feltárják, vagy néhány meghatározó szereplő lebuktatása után azért a szakma működőképességének a fenntartása miatt megáll a feltárás?
Ahogy egyikük mondta
|
[
"Schadl György",
"Jeney Orsolya",
"Völner Pál",
"dr. Takács Katalin"
] |
[
"Petris Csaba",
"Fábián Adrián",
"Tatár-Kis Péter",
"Katona Csaba",
"Schadl-Baranyai Helga",
"Forrai Miklós",
"Szamosi István",
"Majorosi Eszter",
"Rostás Bianka"
] |
Adminisztratív tévedéseknek nevezte Kolompár Orbán a Kecskeméti Városi Bíróságon hétfőn kezdődött büntetőperében azokat a hiányosságokat, amelyek alapján vádat emeltek ellene egy állami támogatás felhasználásával kapcsolatban.
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökét és vádlott-társait jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, jelentős értékre elkövetett sikkasztással, számviteli fegyelem megsértésével és magánokirat-hamisítással vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség, mert az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) roma munkaerő-piaci szolgáltatóhálózat kialakítására elnyert 13 millió forintos összegből folyósított 7,2 millió forint egy részének felhasználását valótlan tartalmú számlákkal igazolta.
A vád szerint a Kolompár Orbán elsőrendű vádlott által vezetett, a vádbeli támogatást elnyerő Kiskunmajsai Roma Érdekképviseleti Szervezet egy olyan kft.-vel kötött szerződést a programhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre, amelynek 50 százalékában ő, a másik felében felesége, az ügyben harmadrendű vádlottként szereplő Kolompár Orbánné a tulajdonosa.
A foglalkoztatási projekthez kapcsolódóan a Zor Kft. végezhette el az OFA-projekt irodájául szolgáló épület festését, az irodabútorok és -felszerelések, valamint az egymillió forint értékű fénymásoló-gép beszerzését.
Mátyásné Polereczki Éva tanácsvezető bíró többszöri kérdésére Kolompár Orbán úgy válaszolt: ezt sem ő, sem az OFA nem tartotta összeférhetetlennek.
A roma vezető azt mondta: a felesége által vezetett cég az ő kérésére, pusztán anyagi segítséget nyújtott a program végrehajtásában, ugyanis az OFA az első támogatási részletet nyolc hónap elteltével folyósította, és az átutalt összeget bérre és járulékokra költötték.
A vádhatóság sem állítja, hogy pénz tűnt volna el
Kolompár Orbán azt mondta: a szervezete a roma munkaerő piaci szolgáltató hálózat kialakítására című programot annak ellenére végrehajtotta, hogy a 13 millió forintos támogatásból 7 millió 221 ezer 846 forintot tudtak lehívni, és csak bér és járulék címén 2007. február 28-ig 7 millió 688 ezer 19 forintot fizettek ki. Hozzátette: a támogatási szerződés felbontása miatt pedig beperelte a közalapítványt. Az OCÖ elnöke állította: egyetlen forint sem tűnt el a programtámogatásból, szándékos kárt sem ő, sem a munkatársai nem okoztak, mindössze adminisztratív tévedések történhettek. A tanácsvezető bíró azt mondta, a vádhatóság sem állítja, hogy pénz tűnt volna el, viszont a bizonylatokon szereplő gazdasági tevékenység valótlan volt, mivel azok nem a bizonylatokon szereplő időpontokban, hanem később valósultak meg.
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[
"Kolompár Orbánné",
"Mátyásné Polereczki Éva"
] |
Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogi lépéseket tesz a Népszava című napilap hétfői számában megjelent újságcikk miatt. A pártvezető fia, Torgyán Attila szintén tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. A lap birtokába került hangszalag szerint egy magas közfunkcióba delegált kisgazdapárti ügyvéd közvetítésével került hárommillió forint az FKGP-elnök fiához, akitől a pénz fejében közbenjárást reméltek apjánál. A Legfőbb Ügyészség hamarosan megkezdi a hozzá eljuttatott hangszalag tanulmányozását.
A napilap arról számol be, hogy egy hangfelvétel jutott a birtokukba, amely kenőpénz "célba juttatásáról" szól, és bűncselekmény alapos gyanújára utal. A Népszava úgy tudja: az ügyben érintett lehet Torgyán Attila, az agrárminiszter fia.
Torgyán József az MTI-hez eljuttatott közleményében jogi lépéseket helyezett kilátásba.
- A Népszavában a mai napon megjelent, a hamis vád jogi megítélése alá tartozó legújabb rágalomra tájékoztatom a közvéleményt, hogy a baloldali liberális erők által kezdeményezett lejárató hadjárat szervezői és az abban résztvevő köztörvényes bűnözők felelősségre vonása érdekében a szükséges eljárásokat folyamatba tettem - áll az agrárminiszter közleményében.
Torgyán Attila, a miniszter fia is kétségbe vonja a kazetta valóság tartalmát.
- Tudomásomra jutott, hogy édesapám politikai ellenfelei bűnözők felhasználásával hamis anyagokat állítottak össze azért, hogy a közvéleményt manipulálják. Ennek legutóbbi példája a mai napon a Népszavában megjelent anyag - írja Torgyán Attila közleményében.
A Népszava már eljuttatta a Legfőbb Ügyészséghez azt a kazettát, amely az ominózus beszélgetést tartalmazza - mondta Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Horányi hozzátette "hamarosan megkezdődik a hétfőn délután megkapott kazetta hanganyagának a tanulmányozása".
Az [origo] által megkeresett Agrárinnovációs Kht. tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. A Népszava információi szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonában lévő Agrárinnovációs Kht. irodájában adták át azt a 3 millió forint kenőpénzt, amit később állítólag eljuttattak Torgyán József fiának, Torgyán Attilának. A cikk szerint a kht-nak dolgozó ügyvéd, Benczéné Tóth Judit részt vett a vesztegetés lebonyolításában, állítólag ő volt az összekötő Torgyán Attila és a veszetegető cég között. A Népszava azt írta, hogy ennek az ügyvédnek az aláírása szerepel a kht. több szerződésén is. Az RTL Klub információja szerint Bencéné a kisgazdapárt delegáltja az ÁPV Rt-ben.
Az [origo] korábban már megírta, hogy 2000 szeptemberében ismeretlenek betörtek az Agrárinnovációs Kht. Váci úti irodájába. Az Agrárinnovációs Kht. vezetője, Székely Péter az [origo]-nak akkor elmondta, legalább egy "csomagtartónyi" irat tűnt el. Ezek között szerződések, különböző pénzügyi kötelezettségvállalásokra vonatkozó iratok, munkaügyi papírok és más egyéb dokumentumok voltak. Székely azt mondta az [origo]-nak, hogy véleménye szerint ezek közül az iratok közül kerülhetett néhány a sajtó képviselőihez.
Egy, a kisgazdapárthoz közel álló személy az [origo]-nak elmondta, hogy a Népszava cikkben szereplő cég , amely vesztegetés segítségével próbált meg állami támogatást szerezni agrárügyi projektjéhez, végül megkapta a kért pénzt az FVM-től. A képviselő több információt nem volt hajlandó elárulni az ügyről.
(2000.11.03.)
|
[
"Benczéné Tóth Judit",
"Torgyán Attila"
] |
[
"Horányi Miklós",
"Torgyán József",
"Székely Péter"
] |
Találtunk egy táblázatot, ami a tavaly megrendezett vadászati kiállítás vidéki költségeit tartalmazza. A dokumentumból kiderül, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot. Közel 300 millió forint jutott egy vidéki vadászkönyvkiadónak, ami Semjén Zsolt vadászatról szóló, filozofálós könyvét is kiadta. 200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket. Milliárdos összeg ment el a kísérőrendezvényekre, és a vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költöttek. Egy vadászni szerető vállalkozó "férfibarlangjából" lett a vadászati kiállítás egyik fontos vidéki helyszíne. Ő 400 millió forint közpénzt kapott arra, hogy a felesége nevén lévő, közpénzből felújított hotelben kiállítsa a trófeáit.
Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti kiállítás honlapján találtunk egy Támogatások című dokumentumot, ami több olyan elemet is tartalmaz, aminek az ára eddig nem volt ismert. Korábban egy másik, szintén a honlapjukon található dokumentumot, az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazó listát boncolgatta a sajtó. A most felfedezett fájl többek között a vidéki helyszínek költségeit tartalmazza.
A nyolc oldalas táblázatból, a formátuma miatt manuálisan kellett kigyűjteni az adatokat.
A dokumentumban megtalálható, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot – főként vidéki helyszíneken.
(A táblázatban szerepel egymilliárd forint, amit a tavaly szeptemberben megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapott, ezt nem számoltuk bele.) A kiállítás megnyitóján Kovács Zoltán elmondta, hogy a világkiállításra összesen 17 milliárd forintot költöttek, ami valószínűleg nettó összeget takar, és nem tartalmaz számos infrastrukturális beruházást.
200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket
A vadászati kiállítást szervező cég nem sajnálta a pénzt a vadhúsos ételek népszerűsítésére. A korábban is jelentős közpénzzel támogatott, Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesület a vadászati kiállítást népszerűsítő gasztro programokra 2019–2021 között 104 millió forintot kapott.
Egy másik cég, a zalaegerszegi Vernula Kft., szintén a vadgasztronómia népszerűsítésére, 98 millió forintot kapott 2019–2020 között. A kézműves vadételeket készítő cég több szempontból is érdekes választás, ugyanis nem találtuk meg a honlapját, és a kft. a cégadatbázis szerint csupán egy főt foglalkoztat. Továbbá 2019-ben nincs feltüntetett bevétele, 2020-ban pedig 5,8 millió forint nettó bevétel -11,5 milliós adózott eredménnyel, vagyis veszteséggel társult.
Közel 300 millió forint egy vadászkönyvkiadónak, ami Semjén könyvét is kiadta
A vadászkönyvekkel foglalkozó Dénes Natúrműhely Kft. könyvkiadásra 284 millió forintot kapott. A családi vállalkozást két évtizede hozták létre, a pusztazámori kft. vadászati témájú könyvek kiadásával foglalkozik. A honlapjuk szerint az elhunyt Dénes István munkáját felesége és lánya viszi tovább, a cég tulajdonosaként Dénes Rita van feltüntetve.
A cég által kiadott A vadászat választott engem című könyvnek idén januárban volt a könyvbemutatója. A Nimród Könyvek első kötete Semjén Zsolt, a korábban Svédországban szarvasokat helikopterező miniszterelnök-helyettes vadászatról szóló, bölcseleti írásait és Bayer Zsolt novelláit tartalmazza. Az írásokat Szőke Gábor Miklós, a NER-kedvenc szobrászművész alkotásai egészítik ki.
Két film (Vad Viharsarok; Vallás és vadászat) 10-10 millió forintos támogatást kapott.
400 millió forint a keszthelyi múzeumnak
A kiállítás egyik jelentős vidéki helyszíne Keszthely volt: a Festetics-kastély mögött található újonnan felhúzott épületbe került a vadászati múzeum. Korábban írtunk arról, hogy egymilliárd forintból bővítették ki a keszthelyi múzeumot a világkiállításra.
A vadászati kiállítás kapcsán összesen 407 millió forint szerepel Keszthelyre vonatkozóan a táblázatban:
• a vadászati programokra a Festetics-kastélyban 2019-2021 között 40 millió forintot;
• a Keszthelyi Vadászati központ infrastrukturális fejlesztésére 120 millió forintot;
• a Hagyományos Vadászati Kiállítás létrehozására a Hungexpón és a kiállítás Keszthelyre szállítására 247 millió forintot kaptak.
232 millió forintért mutatja be a keszthelyi kastélymúzeum a hagyományos vadászatot a Hungexpón | atlatszo.hu A keszthelyi kastélymúzeum tárlata a Hungexpo F pavilonjában valósul meg, ami a hagyományos vadászati módokat bemutató kiállítás helyszíne. A fenti összeg a padlóburkolat (szőnyeg, nyomtatott szőnyeg, műfű, sugár irányú úthálózat) gyártását, és beépítését, illetve a reflektorok kiépítését fedezi, továbbá az installáció elszállítását.
Egy másik kiállítás, a Heves megyei Hatvanban lévő Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, a Grassalkovich Antal által építtetett kastélyban kapott helyet, a táblázat szerint a felvezető programokra 138 millió forint jutott.
A bodajki Hocburg-Lamperg Kastély kapcsolatáról a Fidesszel már korábban írtunk. Az ingatlan tulajdonosa, a BDJK Real Estate Kft. kapott 9 millió forintot az "interaktív vadászati tudásformálási tevékenység megalapozására" a kastélyban. Az ingatlan korábban a miniszterelnöki vő, Tiborcz István cégének a tulajdonában volt, most a tenderkedvenc Paár Attila trófeagyűjteménye tekinthető meg benne. Persze, ez a támogatás aprópénz ahhoz képest, hogy 1,4 milliárd forint közpénz van a magánkézben lévő kastély felújításában.
L. Simon szerint magánvagyonból újult meg egy vadászkastély, pedig 1,4 milliárd közpénz van benne | atlatszo.hu Szeptember közepén ünnepélyes körülmények között átadták a felújított Bodajki Vadászkastélyt Fejér megyében, egy héttel a vadászati kiállítás előtt. L. Simon László, volt fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Múzeum frissen kinevezett igazgatója is beszámolt az eseményről a Facebook-oldalán. A múzeumigazgató ugyanis az épületben berendezett vadászkiállítás kurátora.
Továbbá a diósgyőri mikulásvonatra is jutott közel 40 millió forint a vadászati kiállítás költségvetéséből (a kedvezményezett a Diósgyőrért Diósgyőri Vár Térségének Fejlesztésért Közhasznú Alapítvány).
A vásárosnaményi házigazdák közel egymilliárd forint közpénzt kaptak, hogy a hotelükben kiállítsák a trófeáikat
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnamény szintén a vadászati kiállítás egyik vidéki helyszíne volt, itt a Kiss B. Invest elnevezésű, két fős cég járt jól, aminek a tulajdonosa Kiss Zoltán. Összesen 403 millió forintot számoltunk össze a táblázatban, amit a vadászati és természeti kiállításra kaptak.
A kiállítást a Hunor Hotelben rendezték meg, aminek a tulajdonosa Kiss Zoltánné. Ő a támogatott fél neje, az épületben ráadásul a cégtulajdonos férj, Kiss Zoltán trófeáit mutatták be. Egy interjúban a vásárosnaményi házigazda, Kiss B. Zoltán elmondta, hogy a "férfibarlangjából" lett a vadászati kiállítás egyik fontos helyszíne:
"Az érdeklődők évek óta megtekinthették a Hunor Hotel étterme fölötti vadászszobámat, mely több évtized trófeáit-emlékeit volt hivatott tárolni. Eredetileg úgy terveztem, hogy az ominózus trófeaszoba amolyan férfibarlang lesz, ahová el tudok bújni, ha nagyon elegem van a világból, csak ezekre az elvonulásokra igen kevés esélyt adott az élet. Ellenben egyre több érdeklődő kérte, hogy megtekinthesse az oroszlánok által lerántott zebracsődört, az elefántagyarakat vagy a viaskodó kőszáli kecskéket."
A Hunor szállodát üzemeltető cég, a Harmónia Trade Kft. közel félmilliárdos, 495 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott 2021-ben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szálláshely-fejlesztésre – derítette ki az mfor.
Kiss Zoltánról 2013-ban úgy írt a hvg.hu, mint Czomba Sándornak, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkárának barátjáról. Czomba önkormányzati képviselőből lett országos politikus, Kiss B. és családja kilenc trafiknyitási jogot nyert a környéken. A képen az üzletember Kovács Zoltán és L. Simon László között látható, amikor is megkapta a gróf Széchenyi Zsigmond emlékérmet.
Egy másik vidéki cég, az Itthon van Otthon Szolgáltató Nonprofit Kft. is kapott egy százmillió közeli összeget a magyarországi nemzeti parkokat bemutató albumra. Az egy főt foglalkoztató, Felcsút közelében található, váli cégnek 94,5 millió forint jutott, a kft. tulajdonosa Villányi Gábor.
A kísérőrendezvények is milliárdos összeget kaptak
A világkiállítást több felvezető sportesemény és társrendezvény kísérte, a következőkben csak a legdrágábbakat mutatjuk be. A First Class Trophy Hungary Kft. a preparátor Európa-bajnokság megrendezésére és előkészítésére összesen 159 millió forintot kapott. Ez a kiállítás volt látható a Hungexpón a vadászati kiállítás ideje alatt, itt fotóztuk többek között a kétfejű őzt is.
Bejártuk a vadászati kiállítást: bizarr szobrok, kevés látogató, Kovács Zoltán a vizsláival | atlatszo.hu Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk...
A Helice Európa-bajnokságot és Nemzetközi Nagydíjat 2020-ban Esztergomban rendezték meg, a szárnyas koronglövő bajnokságra 40 millió forintot kapott a Magyarországi Vadászlövészek Egylete. Az egylet a FITASC nemzetközi versenysorozatra (a FITASC a korongvadászat nemzetközi szervezete) 186 millió forintot kapott. Kutyakiállításokra 64 millió forint jutott. A legnagyobb összeg, a négyesfogathajtó Európa-bajnokságra ment el, amit a Hungexpóval szomszédos Kincsem Parkban rendeztek meg szeptemberben, az eseményre 885 milliót kapott a Magyar Lovassport Szövetség.
A vadászkamara megyei szervezetei is nyelték a közpénzt
Az erdőgazdaságok már a 2019-es évre is tízmilliós összegeket kaptak a vadászati kiállításhoz kapcsolódó rendezvényekre, százmilliókba kerültek az OMVK (Országos Magyar Vadászkamara) megyei szervezeteinek a különböző vadászati programjai. A legnagyobb összeget, 400 millió forintot a Somogy Megyei Konzorcium kapta, a pénzt a Somogy megyei rendezvénysorozat rendezésére és emlékpark (köze 40 millió forint) létesítésére kapta.
Emellett több vidéki városban hoztak létre állandó vadászati kiállítást és oktatóközpontot, az OMVK Komárom-Esztergom megyei szervezete kapott például 43 millió forintot a célra. A vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költhettek, az OMVK Szabolcs Szatmár Bereg megyei szervezete 90 millió forintot kapott, hogy közelebb hozza az átlagemberekhez a vadászat izgalmát.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kovács Zoltán (forrás: Kovács Zoltán/Facebook)
|
[
"Kiss B. Zoltán",
"Villányi Gábor"
] |
[
"Paár Attila",
"Semjén Zsolt",
"Szőke Gábor Miklós",
"Tiborcz István",
"L. Simon",
"Czomba Sándor",
"Kovács Zoltán/Facebook",
"Kiss Zoltán",
"Dénes Rita",
"Grassalkovich Antal",
"L. Simon László",
"Széchenyi Zsigmond",
"Kovács Zoltán",
"Bayer Zsolt",
"Kiss Zoltánné",
"Dénes István"
] |
A főügyészség közleménye szerint a 2011 februárjában a Miskolci Nyomozó Ügyészségen indult, majd – a hatásköri szabályok változása folytán – 2011 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatott nyomozást követően a főügyészség az elmúlt héten a Miskolci Törvényszék előtt emelt vádat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén található Pálháza város múlt év végén lemondott, a főügyészség által M. Zsoltként megnevezett polgármestere ellen. A vádirat lényege szerint Moravszki Zsolt Pálháza polgármestereként mint vezető beosztású hivatalos személy a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt fogadott el.
Pálháza az elmúlt években több esetben is pályázott a szennyvíztisztító telep korszerűsítésére, a pályázatok azonban eredménytelenek voltak. A tervek szerint a több mint 370 millió forintos projekt összesen 11 települést érint.
A pályázatíró cég részéről eljáró személyen keresztül ismerte meg az ügyletet egy építőipari munkákkal foglalkozó vállalkozó, aki 2010. november közepén kapcsolatba lépett Pálháza az év októberében megválasztott polgármesterével, jelezve neki, hogy az érdekeltségi körébe tartozó cég szeretné megszerezni a munkát.
Erről előbb telefonon, majd személyesen is egyeztettek, és a polgármester arra vállalt garanciát, hogy a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég fogja megkapni a kivitelezési munkálatokat, és ennek érdekében a képviselő-testületnél, illetve a pályázattal érintett többi település polgármesterénél is eljár.
A polgármester a vállalkozóval 2010. december első felében a Pálháza közelében lévő Kőkapun ismét találkozott, a vállalkozó a gépkocsijában – a későbbi kivitelezési munkák elnyerése érdekében, ahogy az ügyészség közleménye fogalmaz, a "bizalom megerősítése céljából" – 200 ezer forintot adott át a polgármesternek. Abban is megállapodtak, hogy a kivitelezési munkálatok költségvetését úgy fogják elkészíteni, hogy abból egy bizonyos összeget maguk között fognak szétosztani.
A főügyészség a bűncselekmény megalapozott gyanúját 2011. október 13-án közölte a polgármesterrel. A terhelt tagadta a bűncselekmény elkövetését. A szabadlábon védekező polgármester – élve a hallgatás jogával – megtagadta a vallomástételt.
Moravszki Zsolt röviddel a gyanúsításközlést követően lemondott a polgármesteri tisztségéről. A településen idén januárban tartottak időközi választást, amelyen Lesovics Lossó Miklós független jelöltet választották meg polgármesternek.
Forrás: MTI
|
[
"Moravszki Zsolt"
] |
[
"M. Zsolt",
"Lesovics Lossó Miklós"
] |
Továbbra is jár az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György (MSZP) erzsébetvárosi polgármesternek az alapilletménye az önkormányzattól; a VII. kerületi képviselő-testület pénteki ülésén ugyanis 10 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett elutasította azt a fideszes indítványt, hogy a polgármester alapilletményének kifizetését függesszék fel, költségátalányát pedig vonják meg.
Az indítvány ellen szavazók elsősorban a jogszabályi háttér hiányosságával indokolták döntésüket. Mint mondták, nem tudni, ki jogosult megszüntetni, felfüggeszteni a kifizetést. A képviselők ugyanilyen arányban utasították el azt a fideszes módosító indítványt is, hogy a testület kérje fel Hunvald Györgyöt a mandátumáról való lemondásra.
A polgármester költségátalányával kapcsolatban Gergely József MSZP-s alpolgármester emlékeztetett: Hunvald György saját kezűleg írt nyilatkozatában már korábban kifejezte, hogy a részére megállapított költségátalányt nem kívánja felvenni, és kérte, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás jogerős befejezéséig ez az összeg az önkormányzat által nyitott letéti számlára kerüljön. Gergely József közölte: a polgármester jelenleg nettó 300 forintos illetményt kap, mást nem.
A testület pénteki ülésén elsőként Gergely József három részből álló határozati javaslatáról szavazott. A képviselők 11 igen, 10 nem és 2 tartózkodás mellett elutasították az indítvány azon pontját, amely szerint Hunvald György illetményének szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről jogszabályi háttér hiányában nem áll módjában dönteni jelenleg a testületnek.
Azt a pontot azonban elfogadták, amely rögzíti: addig, amíg jogszabály másként nem rendelkezik róla, Hunvald György költségátalánya letéti számlára kerül. Ugyancsak támogatták a javaslat azon részét, amely szerint, ha az Országgyűlés törvényt alkot az ügyben, azután az alpolgármesternek annak megfelelő előterjesztést kell készítenie a testület számára.
Ezután utasították el a Fidesz indítványát, illetve egy másik frakció kezdeményezését arról, hogy az alapilletményt is letétbe folyósítsák. Az indítványok vitájában Gergely József többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben két parlamenti frakció, az MSZP és a Fidesz is nyújtott be egy-egy javaslatot az Országgyűlésnek, és ha ezek közül valamelyiket elfogadja majd a Ház, akkor az erzsébetvárosi testület azt végrehajtja.
Vattamány Zsolt, a Fidesz VII. kerületi frakcióvezetője a vitában úgy fogalmazott, "önök ezt a problémát nem akarják megoldani (...), körmük szakadtáig harcolnak Hunvald György juttatásaiért". Bán Imre MSZP-s frakcióvezető arra emlékeztetett, hogy VII. kerületi önkormányzati képviselőként Deutsch Tamás (Fidesz) nem járt be egy éven keresztül a testületi ülésekre. Hahn György MSZP-s képviselő arról érdeklődött, mi a helyzet Gál György juttatásával, aki VII. kerületi SZDSZ-es önkormányzati képviselőként került ugyancsak előzetes letartóztatásba.
Azzal kapcsolatban, hogy Lamperth Mónika MSZP-elnökhelyettes szerint nem jár fizetés Hunvald Györgynek, Gergely József a szavazások után újságíróknak azt mondta: "Lamperth Mónika nyilván segítő szándékkal mondta el véleményét. Mint volt miniszter nagyon jól tudja, hogy egy határozatnak jogszabályon kell alapulnia. Azt a jogszabályhelyet nem jelölte meg, ami alapján kellene". Hozzátette: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter három hete nem válaszol arra a kérdésre, kinek van intézkedési joga az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy ha megérkezik Draskovics Tibortól a válasz arra, ki függesztheti fel az illetményt, ezt megteszik-e, azt mondta: természetesen, amennyiben ez a testület feladata, napirendre veszik. Vattamány Zsolt újságíróknak úgy fogalmazott, "ez az egész egy komédia". A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: az IRM leírta, hogy nem jár az előzetes letartóztatásban lévő polgármesternek fizetés. Elmondta, ő nem látta azt a papírt, amelyben Hunvald György lemondott a költségátalányáról.
Vattamány Zsolt szeptember 20-án azt közölte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György számára február 10. óta – amióta nem jár be a munkahelyére – az önkormányzat havi 742.560 forint juttatást adott.
Hunvald Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség egyebek mellett hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítja, amelyeket bűnszervezetben követett el. Ezekért a bűncselekményekért a törvény szerint akár 20 éves szabadságvesztés is kiszabható.
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Gergely József",
"Bán Imre",
"Draskovics Tibor",
"Vattamány Zsolt",
"Deutsch Tamás",
"Gál György",
"Hahn György",
"Lamperth Mónika"
] |
Szerdán délután folytatódott a bűnszervezetben, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással vádolt Zuschlag János vallomása a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A vallomásban - noha Fodor Endre bíró több kérdése elől is kitért - a vádlott lényegében erősítette a vádban szereplő állításokat, és beismerte a bűncselekmények elkövetését.
A tizenkettedrendű vádlottnak nem volt tudomása a bűncselekményekről, nem tudott semmiről, nem írt alá semmit, nem látott semmit.
Zuschlag János nem tagadta, hogy a minisztériumi pályázatokon induló egyesületek között voltak olyanok is, amelyek csak papíron léteztek. Négyet megnevezett: az Atlasz, a Vörösfenyő, a XXI. Századi Kulturális és az Y-Generáció Egyesület neve hangzott el a tárgyalóteremben.
A politikus szerint a valójában nem működő egyesületek pályázatai azt a célt szolgálták, hogy a Fiatal Baloldal (FIB), a Magyar Szocialista Párt ifjúsági szervezete különböző programjai számára anyagi alapot biztosítsanak. A politikus utalt arra, hogy ezzel egyfajta, "a cél szentesíti az eszközt" módon lehetett finanszírozni a FIB valós programjait, így - szerinte - voltaképpen bűncselekményt nem követtek el.
Ugyanígy nyilatkozott a bírónak a fiktív számlák kiállításáról is. Kijelentette: nem érdekelte a hamis számlák kiállításának technikája, nem foglalkozott azzal, hogy ki, mikor és hogyan készítette el ezeket. Egyvalami érdekelte: működjön a rendszer, azaz a fiktív egyesületeknek odaítélt minisztériumi támogatásokból finanszírozott - állítólagosan - valós FIB programokat valamilyen számlával, akár hamissal is, utólagosan igazolják.
A tárgyalás végén Fodor Endre bíró bejelentette, hogy korábbi álláspontja részben módosult. Azaz nem kizárt, hogy a további tanúkihallgatások függvényében a későbbiekben mégiscsak szükség lehet az egykori miniszterek - Gyurcsány Ferenc, Deutsch Tamás, Jánosi György, Göncz Kinga - tanúkihallgatására a perben. Azt, hogy kiére és mikor, az újabb vallomásoktól függ majd. Zuschlag a vallomását a következő tárgyalási napon, kedden folytatja majd.
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fodor Endre",
"Gyurcsány Ferenc",
"Deutsch Tamás",
"Jánosi György",
"Göncz Kinga"
] |
A fogadási csalás gyanúsítottjai közül hárman, K. Zoltán, L. Mátyás, H. Gábor jelenlegi vagy volt labdarúgók, négyen, L. Kolos, S. Krisztián, Cs. János és M. Tamás jelenleg is aktív játékvezetők. A kiszivárgott információk alapján a gyanúsítottak azonosíthatóak.
A Nemzeti Nyomozó Iroda hét embert tartóztatott le kedden, akik alaposan gyanúsíthatóak futballmérkőzések manipulálásával, fogadási csalással Németországban, Finnországban, Horvátországban, Magyarországon és Szlovéniában.
Kenesei, Lázár
Kenesei Zoltán élvonalbeli pályafutása a Szombathelyi Haladásnál indult, majd az MTK, az EMDSZ Sopron, a Csepel és a Szegedi LC csapatában is játszott. 2000-ben a megszűnő Szegedből szerződött külföldre, 28 évesen előbb az albán FK Tirana, majd a ciprusi AEK Larnaca játékosa lett.
Testvérénél, Krisztiánnál tehetségesebbnek tartották, mégsem futott be akkora karriert. Válogatottságig nem vitte, korábbi edzői jellemével nem voltak elégedettek, ezért is nem töltött el két szezont egy csapatnál sem.
A másik gyanúsított, Lázár Mátyás a Stadler FC-ben kezdett, majd a Videoton, a III. kerület és a Kispest futballistája volt. 2000-ben, 29 évesen ő is Albániába szerződött, ott ismerte meg Keneseit, akivel a legutóbbi idényben Ladánybenén is együtt játszottak. (Mindkét játékos játszott Ázsiában is, Kenesei Kínában fordult meg, Lázár 2002 végén Vietnamban volt.)
Az albán Tiranának abban a szezonban négy légiósa volt, a két említett mellett Sütöri Péter, aki tavaly szeptemberben, hét év után szabadult, kábítószerrel való visszaélés miatt csukták le. A légió egyetlen válogatott tagja a korábbi ferencvárosi csatár, Wukovics László volt, a csapatot Temesvári Miklós edzette.
Horváth Gábor
A finn szálon el lehet jutni Horváth Gáborig, aki a REAC-ban és a Siófokban focizott, a Diósgyőrből jött el februárban, a boon.hu átigazolási híreiben szerepelt, mint a Tampere United leendő futballistája. A Tamperét 2011. április 14-én kizárták a finn élvonalból, miután kiderült, néhány játékos ázsiai fogadási maffiától fogadott el pénzt. A Helsingin Sanomat című lap nyáron arról írt, hogy Szingapúrból érkezett 300 ezer euró a játékosok számlájára.
Az ottani bundabotrány kirobbanása előtt finn Ligakupa-meccseken lépett pályára Horváth, ezekre ugyanúgy lehet fogadni, mint a bajnokikra.
Az NNI nyomozása azt derítette ki, hogy Kenesei a szervezet magyarországi vezére volt. Horváth soha nem játszott Keneseivel vagy Lázárral, fiatalabb náluk, idén múlt 27 éves.
Finnországban korábban is volt egy magyar bundaszál, amikor Horváth Balázs - csak névrokona Horváth Gábornak - 15 ezer eurót ajánlott Szerovay kapusnak, aki ezt nem fogadta el és jelentette elöljáróinak. Horváth Balázst öt hónap felfüggesztett börtönre ítélték Finnországban.
A játékvezetők
A négy érintett futballbíró csak a hazai NB III.-ig vitte, szerepvállalásuk ezért is lett gyanús. A szövetségben senkinek sem szúrt szemet, hogy nemzetközi meccsekre mennek – kétszer egymás után is, tavaly ősszel és idén februárban -, és az egyik vidéki kollégájuktól headsetet kérnek: nekik nem járt volna (itthon nincs is bolti forgalomban), mert nem tagjai a hazai élvonalbeli keretnek. (Az MLSZ egy francia cégtől rendeli ezeket a számozott készülékeket.)
Csák János nemcsak bíró volt, hanem a Budapesti Labdarúgó Szövetség korábbi fizetett alkalmazottja, a játékvezetői bizottság irodavezetője. Pár hete arról írtunk, hogy Selmeczi gyerektornán vezetett meccseket, és ebben semmi kivetnivalót nem látott ifj. Mezey György, a torna szervezője.
Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián, Csák János és Mocsári Tamás futballbírót hat mérkőzés befolyásolásával gyanúsítják, négynél sikerrel jártak. A hat meccs közül kettő dél-amerikai csapatot érint, három finn és egy magyar mérkőzés szerepel még a listán. Utóbbiról részletesebb információkat a hatóságok nem kívánnak adni, arra hivatkozva, hogy további gyanúsítások is elképzelhetőek az ügyben.
Február 9-én Lengyel, Selmeczi és Csák engedély nélkül vezette az észt-bolgár felkészülési mérkőzést, ügyükben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) indított vizsgálatot. A 2-2-re végződött meccs mind a négy gólja büntetőből esett.
Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője elmondta: Kenesei közvetlen kapcsolatban volt ezzel a távol-keleti szindikátussal, amely a szervezetet működtette. A szervezet már létezett, amikor a férfi 2010-ben kapcsolatba került velük, ezt "egyfajta egymásra találásnak" nevezte a szóvivő, aki szerint a folyamat pontos képként megrajzolható, de nyomozási érdekekre hivatkozva részleteket eddig nem árultak el.
A fogadások felgöngyölítésénél olyan eseteket is találtak, amikor a fogadó fél nem a meccs végkimenetelét tette meg, hanem például azt, hogy az utolsó öt percben születik gól. Erre konkrét példaként említette a 2010. december 18-án játszott Argentína-Bolívia U20-as barátságos mérkőzést, amelyen a tét ugyanez volt, és amelyre Kenesei és Lázár fogadott, a mérkőzést pedig magyar bírók - Lengyel, Selmeczi és Mocsári - vezették: a találkozót Argentína nyerte 1-0-ra, a gól a 103. percben esett büntetőből.
Bochumban másik ügyet vizsgálnak?
Pillanatnyilag nem tudni, hogy a bochumi ügyészség nyomozása és a magyar szál mennyire függ össze, összefügg-e egyáltalán. A bochumi iratokban Kenesei Zoltán neve nem szerepel, öccséé, Krisztiáné viszont igen. (Kenesei Krisztián ezt akkor abszurdnak nevezte.) A bochumiak egyébként 14 élvonalbeli magyar találkozót neveznek meg.
Jelenleg azt sem lehet tudni, hogy az MLSZ mire jutott abban az ügyben, amit Vass Ádám robbantott ki. A szerbek elleni nyolcgólos vereség után a Brescia középpályása nem tudta magában tartani: többen nem teljes erőbedobással játszottak. Az MLSZ ezügyben feljelentést tett 2009 decemberében - a mostani feljelentést is még a Kisteleki-érában tették -, erről a nyomozásról még nincs hír.
|
[
"Horváth Balázs",
"Lengyel Kolos",
"Selmeczi Krisztián",
"Kenesei Krisztián",
"Lázár Mátyás",
"Kenesei Zoltán",
"Csák János",
"Mocsári Tamás",
"Horváth Gábor"
] |
[
"Temesvári Miklós",
"Sütöri Péter",
"Vass Ádám",
"K. Zoltán",
"Fazekas Géza",
"L. Kolos",
"Wukovics László",
"Cs. János",
"S. Krisztián",
"ifj. Mezey György",
"H. Gábor",
"M. Tamás",
"L. Mátyás"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Felszámolják a csaló céget
Elrendelte az IBH Depo felszámolását a Fővárosi Törvényszék. Lapunk azonban úgy értesült az egyik jogi képviselőtől, hogy a cég vezetője már eltüntette a vagyonát, illetve azt a legalább másfél milliárd forintot, amelyet ügyfelei adtak foglalóként, valamint előlegként. A károsultak azt is jelezték, sokan annak reményében nem tettek feljelentést, mert ígéretet kaptak, hogy hamarosan visszakapják a pénzüket.
Elrendelte aa Fővárosi Törvényszék az IBH Depo Ingatlanforgalmazó, Hitel- és Biztosításközvetítő Zrt. felszámolását – derül ki a lapunkhoz eljuttatott végzésből az általunk feltárt, nagyszabású ingatlancsalási ügyben. A felszámolást az egyik károsult kezdeményezte, mivel csaknem tizenöt és fél millió forintot, foglaló és kötbér jogcímén fennálló tartozását az IBH Depo több írásbeli felszólítást követően sem egyenlítette ki, emellett nem is vitatta a kérdéses összeget, valamint a tartozás jogszerűségét.
A bírósági végzés szerint az IBH elismerte a szerződéses ügyletet, csatolta a szükséges dokumentumokat, valamint szintén elismerte a cég fizetésképtelenségét.
A Magyar Idők úgy tudja, a felszámolási eljárás meglehetősen hosszadalmas folyamat, és nem garantált, hogy a károsultak hozzájutnak a pénzükhöz. A felszámolással kapcsolatos procedúra a törvény szerint akár egy évig is elhúzódhat.
Az egyik károsult jogi képviselőjétől úgy értesültünk, az IBH vezetője, Szabó Zoltán István várhatóan nem tudja visszafizetni azt a mintegy 1,5 milliárd forintot, amit egykori ügyfeleitől kapott. Úgy tudjuk, az ügyvezetőnek már nincsenek a nevén korábbi nagy értékű gépjárművei, valamint ingatlanjai, emellett senki sem tudja, hova tűnt az ügyfelektől beszedett pénz.
A sokasodó feljelentések, a folyamatban lévő nyomozás, a károsultak kintlevőségeinek behajtása nem lesz egyszerű feladat, mivel Szabó cégei ellen a nyilvános cégjegyzékek szerint is több végrehajtás, valamint a vagyoni részesedés lefoglalása van folyamatban, így fizetőképessége meglehetősen kérdéses. Olyan ügyfelekről is tudunk, akik korábban átadott pénzük pár százalékát visszakapták annak érdekében, hogy ne tegyenek feljelentést, így csak megbecsülni lehet azt az összeget, amit korábban átadtak az IBH-nak.
Néhány hete elsőként számoltunk be róla, hogy jelenleg több mint hatvan sértettről – magán- és jogi személyekről – van tudomása a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak az IBH-t is jegyző Szabó cégei ellen tett feljelentések kapcsán.
A károsultaktól úgy értesültünk, nem csak a rendőrség folytat vizsgálatot. A Fővárosi Főügyészség az egyik megkárosított olvasónk elmondása szerint a szerződéskötéseknél eljáró ügyvéd, Borsos Tibor tevékenységét vizsgálja.
Az ügyvédet az egyik károsult jelentette fel korábban, ennek nyomán a Budapesti Ügyvédi Kamara kizárta tagjai közül, emellett felfüggesztették jogi tevékenységét.
|
[
"Borsos Tibor",
"Szabó Zoltán István"
] |
[] |
Fotó: NIF
A Duna Aszfalt építheti meg a Paks és Kalocsa közé tervezett új Duna-hidat, méghozzá közel 92 milliárd forintért, amivel ez lesz Magyarország történetének legdrágább ilyen építménye. A gigaprojektre kiírt közbeszerzésen kedden hirdettek eredményt, és bár a közzétett dokumentumból a szokottnál kevesebb részlet derül ki, az biztos, hogy a két részre szedett beruházást teljes egészében Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa, Szíjj László cége nyerte el.
Néhány kilométernyi út is épül
Maga a projekt valójában nem csak az 1,1 kilométeres híd kivitelezését takarja, ennél jóval komplexebb. A fejlesztéssel ugyanis Kalocsa 512-es jelű nyugati elkerülő útját kötik össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. Ehhez nem csak a híd hiányzik, hanem nagyjából 13 kilométernyi út is. Ez volt a közbeszerzés első része, amit egy 76,95 milliárd forintos ajánlattal nyert el a Duna Aszfalt.
A tender másik eleme egy erre az új útra merőleges másik aszfaltcsík kivitelezéséről szólt, amely Gerjent és Paksot fogja összekötni szintén kétszer egy sávon. Ez valamivel rövidebb, 11,2 kilométeres, és hidat sem kell hozzá építeni, így nem meglepő módon sokkal olcsóbb is lesz: ezt 14,96 milliárdos ajánlattal nyerte a Duna Aszfalt.
A közbeszerzésen Szíjj László cége mellett egyetlen piaci szereplő volt, amely mind a két részre érvényes ajánlatot adott le, az SDD Konzorcium. A Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta csoportosulás azonban a nagyobb munkát közel nyolcvan, a kisebbet pedig valamivel több, mint 16 milliárd forintért vállalata volna csak el. A Duna Aszfalton és az SDD-n kívül a Duna-híd építésére az A-Híd pályázott még, a Gerjen és Paks közötti útra pedig a Strabag, de ők is jóval drágább ajánlatot adtak a végső győztesnél.
Két év múlva lehet kész
A Paks-Kalocsa híd építését még 2015-ben jelentette be egy kormányzati sajtótájékoztatón Lázár János, aki akkor a Miniszterelnökséget vezette. A miniszter a beruházást a paksi atomerőmű bővítésével indokolta, mondván így a Bács-Kiskun megyében élők is hatékonyan részt tudnak venni a 4000 milliárdos projektben.
Ebből a szempontból egyébként tényleg indokolt az új híd, hiszen Paks II. építése jó ideig biztosan rengeteg embernek ad majd munkát, ebbe pedig logikusnak tűnt bevonni a Duna keleti oldalán élőket is. Hosszabb távon azonban már nem ennyire egyértelmű a kérdés. Nem véletlenül vetették fel többen is az öt évvel ezelőtti bejelentést követően szinte azonnal, hogy belátható távolságon belül északra és délre is van egy-egy híd a most épülőtől, ami feleslegessé teheti a beruházást. Ráadásul
ez a 92 milliárd szinte biztosan nincsen benne a paksi atomerőmű-bővítés 4000 milliárdjában,
hiszen a közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írta ki.
A Paks és Gerjen közötti út kivitelezésére egyébként két éve, míg az új híd megépítésére 40 hónapja lesz a Duna Aszfaltnak. A 92 milliárdos megbízás pedig még az állami megrendelésekkel elég jól kitömött cég számára is kifejezetten nagy falat.
A társaság teljes éves bevétele 2016-ban például ennek alig több, mint harmada volt, pedig akkor már átvette Simicska Lajos Közgépének a helyét. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2016 – uniós források visszaesése miatt – a Duna Aszfalt leggyengébb éve volt a közelmúltban, hiszen két évvel ezelőtt már jóval 100 milliárd feletti árbevételt hoztak össze.
Közélet Duna Aszfalt paks II Paks-Kalocsa Duna-híd Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Szíjj László"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc"
] |
Szőke Gábor Miklós bronzból készült szobrát mától bárki megcsodálhatja, az alkotást a Magyar Nemzeti Bank rendelte Szőkétől közel 200 millió forintért.
Helyére emelték a 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú, Csodaszarvast ábrázoló bronzszobrot a Postapalota - új nevén: a Pénzmúzeum - kertjében. Szőke Gábor Miklós alkotása egy 6,5 méter magas, sziklát ábrázoló bronztalapzaton áll. Korábban a szobrász a Telexnek azt mondta, hogy a totemállat szőreit alkotó, tűzcsóvaszerű lemezeket egyenként polírozták fel kézzel, "az alatta lévő szikla saját anyagával patinázott bronz, zöld-barnás színe természetközeli, a földdel való kapcsolatot közvetíti. A Csodaszarvas agancsa tükörfényesre polírozott bronzöntvény. Klasszikus szobrászatban használt anyag, idővel patinásabb lesz, mivel egy természetes, élő anyag."
A szarvasokhoz - fogalmazott Szőke - minden kultúrában a remény kötődik, a magyarok számára pedig "egy önbizalmat adó totemállatról" van szó. "Emellett fényre utaló totem, ami az újjászületéshez és a téli napfordulóhoz is kapcsolódik". A szikla geometrikus formái utalások a Sándy Gyula által tervezett épület, a Postapalota art deco formavilágára.
Az alkotást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól 199,5 millió forintért, előzetes pályáztatás nélkül bízták rá a feladatot.
A jegybank ingatlanos cége, az MNB-Ingatlan Kft. megrendelésének része volt emellett az aranytömbökre emlékeztető elemekből formált mozdony is, amely már egy ideje megtekinthető a Széll Kálmán teret a Postapalotával összekötő aluljáróban. Ez egy 127 millió forintos megrendelés volt. Korábban ugyancsak az MNB számára készítette el az alkotó az Oroszlán-szoborcsoportját a Krisztina körúti egykori Telekom-székházba 470 millió forintért, és a harcoló medve és bika tőzsdei motívumokat is ugyanide készíti 197 millió forintért. A Telex kiszámolta, hogy a bank egymilliárd forint értékben rendelt eddig Szőkétől.
A szobrász készítette az agancsokból álló üdvözlő-kaput (gigantikus bőgő gímszarvasfejet) is a Vadászkiállításra, de talán a legismertebb munkája még mindig a Groupama Aréna előtt magasodó Fradi-sas.
Szőke Gábor Miklós favorit alkotója a NER-nek, de szakmai berkekben többen is éles kritikával illetik a munkásságát. Mélyi József művészettörténész számára például a totemállatokat ábrázoló szobrok "azt mutatják, hogy nem gondolunk semmit a korunkról, csupán felállítjuk nagyban a rég elkopott mitológiai szimbólumainkat." A Telexnek nyilatkozva übergiccsesnek nevezte Szőke munkáit. György Péter esztéta az alkotásokról pedig így nyilatkozott: "Az állatoknak van egy mitikus vagy kulturális kötődésük az emberi társadalomhoz – ez lehet gazdag, bonyolult és fontos. Szőke köztéri tárgyaiban semmi nyomát nem látom a tudásnak vagy kötődésnek, amely az ember-állat közti viszonyokat újradefiniálná, megkérdőjelezné vagy bármit kezdene velük".
Pólya Zsombor képzőművész úgy látja, hogy bár az alkotó kifejezetten kortárs szemlélettel viszonyul az anyaghasználathoz, de a koncepciójában gyermeteg és közhelyes marad.
|
[
"Szőke Gábor Miklós"
] |
[
"György Péter",
"Mélyi József",
"Pólya Zsombor",
"Sándy Gyula"
] |
Az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt. nyerte a NIF és Tatabánya Önkormányzata által kiírt közbeszerzést, de a beruházás jóval drágább lesz a tervezettnél. A kiírók által előzetesen becsült összeg és a szerződéses ár közötti 400 milliós különbözetet az önkormányzat állja.
Újabb milliárdos megbízással gazdagodott a NER-közeli üzleti birodalom egyik tagja: az A-Híd Zrt. a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiírt tendert nyerte el nettó 5,1 milliárd forint értékben.
Az eredetileg becsült érték 4,7 milliárd forint volt, de ennyiért az 5 ajánlattevő egyike sem vállalta a munkát.
A legolcsóbb, nettó 5,1 milliárdos ajánlatot az A-Híd adta, így a kiírók végül velük kötöttek szerződést. A két összeg közti különbséget a tatabányai önkormányzat előlegezi meg, erről még tavaly novemberben döntöttek a város képviselői.
A kiírás szerint a cég feladata lesz a Tatabánya, Bánhida és Sárberek városrészeit összekötő út építési engedélyének módosításához engedélyezési terv készítése, építési engedélyének megszerzése, a kiviteli tervek elkészítése, valamint a kivitelezés.
A projekt keretében egy 824 m hosszú, új nyomvonalon vezetett 2 x 1 forgalmi sávos összekötő út, valamint többek között egy közúti aluljáró, egy vasúti híd, két autóbuszöböl, és az úttal párhuzamosan futó járda és kerékpárút is épül.
A Híd-csoporthoz tartozó A-Híd Zrt. nem új szereplő a piacon, számos uniós és állami finanszírozású beruházásban vett már részt, így például a 4-es metró állomásai és a Megyeri híd építésében is.
Igaz, egy-két projekttel meggyűlt a bajuk, Szombathelyen például a csapadékvízelvezetés nem sikerült túl jól.
Éppen csak az esőt nem bírta a 800 millió forintos csapadékvíz-elvezető Szombathelyen Morgolódnak a lakók: korábban sosem volt problémájuk az esővízzel, most azonban teljesen szétbarmolták az utcáikat a szerintük hozzá nem értő kivitelezők. A fővállalkozó az A-Híd Zrt. volt.
De a cég neve felbukkant egy négy éve “épülő" vasútállomás-felüljáróval kapcsolatban is – arra a tenderre érvénytelen ajánlatot tettek.
Az A-Híd többségi tulajdonosa az Apáthy Endre és családja érdekeltségében lévő Erba-Lux Kft (12%), az A-Group Investment Kft (50%) és a Recontra Kft. (19%), valamint a FE-BA Plusz Kft. (19%).
Apáthy vállalkozásai rendszeresen együttműködnek az építőiparban ismert NER-cégekkel, így például a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel. Előbbi tulajdonosa nem más, mint Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. De az A-Híd Zrt. részt vett többek között a Mészáros és Mészáros Kft. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel alkotott konzorciumban is a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális fejlesztésében is nettó 6,9 milliárd forintért.
Az A-Híd éves forgalma 2016-ban ugyan visszaesett (24 milliárdról 4,8-ra), de azóta sikerült újra megnövelni: 2017-ben 18,3, és 2018-ban már 38,9 milliárd forint nettó árbevétele volt. A cég adózott eredménye ugyanakkor “csak" 138,3 millió forint lett az utolsó lezárt üzleti évben.
A NIF és Tatabánya által közösen kiírt tender többi pályázója is ismert szereplő a közbeszerzések környékén.
A Colas Zrt. vagy a Swietelsky Magyarország Kft. régi nevek az építőiparban, számos közbeszerzésen felbukkantak mint nyertes vagy ajánlatot tevő pályázó. A Colas ráadásul most egy olyan céggel, a Fehérvill-ám Kft-vel közösen pályázott, amely korábban együtt nyert megbízást a Mészáros Lőrinc féle R-Kord Kft.-vel.
A Duna Aszfalt a kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona, de ezúttal alulmaradt a versenyben, akárcsak a Dömper Kft, amely szintén gyakran szerepel a milliárdos tenderekre pályázók között.
Arról, hogyan profitálnak kormányközeli cégcsoportok a folyamatosan dráguló állami óriásberuházásokon, ebben a cikkben számoltunk be.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Vasbeton-gerendás híd az M2 gyorsforgalmi út Dunakeszi északi csomópont és a 2. sz. főút közötti összekötő út projekt keretén belül. (forrás: ahid.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Apáthy Endre"
] |
[
"Szíjj László",
"Mészáros Lőrinc",
"Mészáros János"
] |
Az egyetem sokáig nem hozta nyilvánosságra, hogy kikből is áll az a bizottság, amelynek a Schmitt Pál elleni plágiumvádat ki kell vizsgálnia. Tóth Miklós dékán a most lezárult vizsgálat bejelentésekor azt nyilatkozta: azért van szükség rá, hogy a testület összetétele és munkája a jelentés elkészültéig titokban maradjon, hogy a tagok zavartalanul és pártatlanul dolgozhassanak.
A tagok kiválasztása ugyanakkor – a pártatlanság vélelmének elve ide vagy oda – valójában eleve kizárta az elfogulatlan döntéshozatalt.
A leginkább vitatható momentum az, hogy maga a dékán is részt vett a testület munkájában – információink szerint érdemben ő vezette a vizsgálatot –, miközben ő volt az egyetlen olyan egyetemi vezető, aki korábban az intézmény nevében hivatalosan is nyilatkozott a Schmitt-ügyről, és január 16-án tulajdonképpen már meg is előlegezte a vizsgálat végeredményét: "A doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" – állította a plágiumgyanú felmerülésekor.
Tóth Miklós dékán személye azért is problémás, mert a kormányváltás után lett tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak – egyáltalában nem mellesleg: még a dékáni kinevezése is erre az időszakra esett –, sőt a vizsgálat ideje alatt az olimpiai bizottság alelnökének is megválasztották.
Tulajdonképpen csak nagyon nehezen lehetne elfogulatlan külső döntnöknek nevezni Rácz Károlyt, az egyetem doktori iskolájának vezetőjét is – bár az kétségtelen, hogy a tudományos reputációja kikezdhetetlen, és semmiféle látványos személyes kapcsolata nincs Schmitt-tel, illetve a MOB-bal.
Ez utóbbi viszont korántsem mondható el a harmadik tagról, Gombocz Jánosról, aki a Semmelweis Egyetem Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszékén oktat, továbbá tavalyig tagja volt a MOB azóta megszűnt Mező Ferenc Közalapítványának, illetve a Mező Ferenc Sportbizottságnak.
Ellentétben a dékán korábbi ígéretével, nem külső tag Kovács Etele, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet Atlétikai Karának oktatója sem.
Valójában csak egyetlen külső ember, Fluck Ákos ügyvéd vett részt a testület munkájában. Ő különvéleményt fűzött a jelentéshez – ennek tartalmát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de lapunk úgy tudja: a szöveg a szerzőijog-sértés egyértelmű kimondását, illetve a doktori dolgozat érvénytelenségét tartalmazza.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Tóth Miklós",
"Gombocz János",
"Fluck Ákos",
"Kovács Etele",
"Rácz Károly"
] |
Zuschlag: 2007 januárjában fordult élesbe a csata
• Zuschlag elismerte: bizonyos dolgokat "beleszuggerált" vádlott-társaiba Lehallgatott telefonbeszélgetések jegyzőkönyveiből idézett Fodor Endre tanácsvezető bíró a Zuschlag János és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kedden. "Az életemben az egyesületekkel kapcsolatos tevékenység a pár százalékos kategóriába tartozott" – fogalmozott Zuschlag János meghallgatásának hatodik napján azzal kapcsolatban, hogy az idézett beszélgetések több részletéről nem tud felvilágosítást adni.
Az egykori szocialista politikus közölte, miután megindult a nyomozás, megkérte személyi titkárát, Lados Istvánt, hogy a Köztársaság téri irodából eltüntetett papírokat égesse el. Ez meg is történt, a másodrendű vádlott kerepesi otthonában a kazánban semmisítette meg a dokumentumokat. Több, Katus Ferenccel és Őri Andrással folytatott beszélgetésre utalva Zuschlag János hangsúlyozta, az egyesületi elnökök úgy tudták, a civil szervezetek tevékenysége jogszerű, a pályázatokon támogatott programokat rendben megtartották, s ezekről valós beszámolók készültek.
Őri András ugyanúgy tartott a büntetőeljárástól, mint az ügy más érintettjei, ráadásul ellene már 2006 nyarán büntetőeljárás indult, s erről fel is röppentek a pletykák az MSZP-n belül – közölte az elsőrendű vádlott, hozzátéve, ezért igyekezett megnyugtatni az ügy negyedrendű vádlottját. Zuschlag János nem kívánta kommentálni azt az Őrivel folytatott beszélgetése során tett kijelentését, mely szerint "a rendőrséget tudja fogni". A vádlott ahhoz a tárgyaláson idézett beszélgetéshez sem kívánt megjegyzést fűzni, melyben Őri András arra kérte, beszéljen Lusztig Péterrel a rendőrségi nyomozás ügyében. (Lusztig baranyai rendőrfőkapitány, majd szocialista képviselő volt.) "A csata élesbe 2007 januárjában fordult" – indokolta bírói kérdésre Zuschlag János azt, hogy miért nem kérték büntetőjogász segítségét az eljárás kezdeti szakaszában. A per délután is az elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.
(MTI)
|
[
"Lusztig Péter",
"Zuschlag János",
"Őri András",
"Katus Ferenc"
] |
[
"Fodor Endre",
"Lados István"
] |
Hűtlen kezelés miatt vádemelést javasol a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatója és több, a céggel korábban kapcsolatban álló vállalkozó, így Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő ellen is. Az m1 Híradójában elhangzott információk szerint a nyomozásban érintett Szász András is, aki a Horn-kormánynak titkosszolgálati lehallgató berendezéseket szállított.
Az NNI összesen hét ember ellen javasol vádemelést bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Köztük van Kocsis István, a Magyar Villamos Művek és Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója. Az NNI szerint több mint 15 milliárd forinttal károsították meg a villamos műveket – hangzott el a Híradóban.
Két hete az Index kérdésére a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Barta László azt közölte: már 2009 tavasza óta nyomoznak az MVM feljelentése alapján "különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás tárgya 11 gazdasági esemény, mely az MVM Zrt. és kapcsolt vállalkozásainak 2006-2008. évi tevékenységét érinti".
Offshore-ba ment milliárdok
Az MVM által korábban megbízott nemzetközi ügyvédi iroda által 2008–2009-ben lefolytatott belső vizsgálat megállapításai szerint az MVM Csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye.
Amint arra az Index korábbi cikksorozatából fény derült, az MVM-ügyben érintett offshore cégek Szász Andráshoz, és üzlettársához, a bécsi illetőségű Alexander Gerstl-hez köthetők. Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt, az MVM nemzetközi terjeszkedésére vonatkozó tanácsokat adott a vezérigazgatónak.
Egy korábbi cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy az MVM félmilliárd forintot bukott Kapolyi szerbiai erőműprojektjén, amelyben Kapolyi-cégek nem, de a Pakson terjeszkedő panamai cég tulajdonrészt szerzett.
Kártérítést is kérnének
A pénteki m1 Híradóban Kemenes Csaba, az MVM jogi képviselője azt mondta, a cég kártérítési igényt érvényesít mindazokkal szemben, akikről bebizonyosodik, hogy vagyoni hátrányt okoztak a társaságnak. Azt mondta, a büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult, a cég mindenben együttműködött a hatóságokkal. Molnár Marcell, Kapolyi László ügyvédje korainak érzi az iratismertetést, és ügyfele álláspontja az, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el.
Az MTI információi szerint az NNI Gazdaságvédelmi Főosztálya a villamos művek még további három-négy korábbi ügyletét vizsgálja, ezekben még tart a nyomozás.
A rendőrség azt gyanítja, Kocsis István az MVM Zrt. vezérigazgatójaként 2008-ban az igazgatóság megkerülésével tanácsadói szerződést kötött egy osztrák céggel egy új szerbiai erőmű építésével kapcsolatos tanulmány elkészítésére. A szerződés alapján a vállalkozó egy mindössze néhány oldalból álló ismertető anyagot adott át az MVM-nek.
|
[
"Kapolyi László",
"Kovács József",
"Szász András",
"Kocsis István"
] |
[
"Kemenes Csaba",
"Barta László",
"Molnár Marcell",
"Alexander Gerstl"
] |
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét. A pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahívta pozíciójából Märcz Jánost – írja a Szabad Pécs.
A portál szerint a rendőrség nemrég házkutatást tartott Märcz Jánosnál, aki csütörtökön aláírta felmondását. A Pécsi Közterület-felügyelet vezetője a Szabad Pécsnek azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt vagy szabálytalanságot. Úgy tudja, feljelentésre indult ellene eljárás, amivel kapcsolatban elutasították a panaszát, a rendőrség pedig valóban meggyanúsította. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak gyanúsításról van szó, de az ő pozíciójában, önkormányzati alkalmazottként nem illeti meg az ártatlanság vélelme.
Märcz Jánost még az előző, fideszes városvezetés nevezte ki 2017 januárjában, de már korábban is közterület-felügyelőként, illetve helyettes vezetőként dolgozott, a Szabad Pécs szerint korábban nem merült fel visszaéléssel kapcsolatban a neve. A portál úgy tudja, hogy az önkormányzatnak a gyanúsítás után nem volt mérlegelési lehetősége, felmentéssel kellett élnie.
Információik szerint két különböző ügyről van szó: az egyik szerint Märcz János egy vagy több esetben zöldfelületen való parkolás miatt kiszabott büntetéseket engedett el autósoknak. Erről a közterület-felügyelet vezetője azt mondta, méltányossági kérelemre járt el, és nem fogadott el ezekért a döntésekért ellentételezést. A gyanúsítás másik része arról szól, hogy Märcz János több kollégájának is rendszeresen megítélt jutalmat, akik abból visszafizettek neki.
Nyitókép: MTVA / Molnár-Bernáth László
|
[
"Märcz János"
] |
[
"Molnár-Bernáth László"
] |
2009. 11. 20., 8:25
Utolsó módosítás: 2009. 11. 20., 9:40
Ha ez volt a főpróba, akkor az előadás példátlanul kemény és véres lesz. Egymást nyírták a régi szövetségesek, előkerültek állítólagos zsarolók és gyerekmunkások, a végén pedig még a rendőrség is nyomozni kezdett csalás gyanúja miatt. Vasárnap választ új polgármestert Budapest VIII. kerülete, amely az utolsó komolyabb politikai megmérettetés a tavaszi választások előtt. Az ellenfelek szétziláltsága, illetve az országos erőviszonyok alapján a régebben a MIÉP-hez kötődő, fideszes jelölt, Kocsis Máté az esélyes.
Tizennyolc csavar és két vasimplantátum tartja össze Csécsei Béla bal lábszárát, amely tavaly tört szilánkosra, majd emiatt a jobb lábát annyira megterhelte, hogy valószínûleg a csípőjét is meg kell mûteni. Az egykori SZDSZ-es politikus ezzel indokolta, hogy szeptemberben lemondott a józsefvárosi polgármesteri posztról, amelyre utódját vasárnap választják meg a kerület lakosai. A Budapest egyik emblematikus kerületét az elmúlt 16 évben vezető liberális politikust, valószínûleg a jobboldal jelöltje fogja követni a polgármesteri székben.
Ennek nemcsak az az oka, hogy a Fidesz országszerte fölényesen vezet a felmérésekben (a Medián októberi adatai szerint a teljes népességen belül, a Fidesz támogatottsága 44, az MSZP-é 13, az SZDSZ-é 1 százalékos -, az időközi választásokat pedig kivétel nélkül megnyerte az elmúlt hónapokban), hanem az is, hogy a két régi szövetséges, az MSZP és az SZDSZ csúnyán összeveszett egymással, és ez látványosan kiütközött a kampányban.
Csécseit az SZDSZ színeiben 2002-ben és 2006-ban is úgy választották meg polgármesternek, hogy MSZP-s jelölt nem indult ellene. A 2006-os országgyûlési választásokon pedig Csécsei lépett vissza a kerületben az MSZP-s Hárs Gábor javára. Úgy tûnik, az együttmûködés Csécsei lemondásával megszakadt.
Zsarolás és gyerekmunka
Először az MSZP állt ki azzal, hogy szerinte az SZDSZ és a Fidesz összejátszik egymással. "Megzsarolhatták Csécsei Bélát, a VIII. kerület polgármesterét, hogy mondjon le posztjáról, ennek fejében (....) megbízási szerződést kötött vele az önkormányzat. Ebben az ügyben a Fidesz és az SZDSZ cinkosok" - jelentette be az MSZP. A szocialista Szabó Zoltán azt állította, a polgármesterrel tanácsadói szerződést kötöttek, öt éven keresztül havi nettó 750 ezer forintot kap. Az MSZP szerint a szerződést Takács Gábor SZDSZ-es alpolgármester titokban kötötte, és erről valószínûleg tudnia kellett a Fidesznek is. A szocialisták felrótták azt is, hogy a szerződést az önkormányzat nem hozza nyilvánosságra.
Takács az [origo]-nak azt mondta: a szerződésről tudnia kellett az MSZP-nek is, Csécsei alkalmazását ugyanis a képviselőtestület elé terjesztették. Az SZDSZ-es alpolgármester hozzátette: az előterjesztés nem tartalmazta a Csécseinek kifizetendő összeget. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra a szerződést, Takács azt mondta: nagyon rossz a kerület honlapja, ezért nem találhatók meg azok a szerződések, amelyeknek nyilvánosnak kellene lenniük. "A mi szégyenünk" - tette hozzá. Megkérdeztük azt is, hogy az önkormányzatnál személyesen elolvashatjuk-e a szerződést, az SZDSZ-es alpolgármester erre azt felelte, hogy ezt nem tudja megmondani.
Csécsei a tanácsadói szerződéséről azt mondta, hogy az önkormányzattól kap konkrét feladatokat, de ettől függetlenül ő is tesz javaslatokat a kerületnek. Példaként említette, hogy a kerület oktatási rendszeréről készített matematikai elemzést, valamint életsors kimutatásokat. Legutóbb pedig egy, az ELTE-n készült, rasszizmusról szóló kutatásra hívta fel a figyelmet, amely szerinte pedagógiai szempontból lehet hasznos a kerület számára.
A szerződés azonban csak az első fejezete volt az utolsó napokra felpörgő kampánynak. Az SZDSZ szerdán azzal vágott vissza, hogy egy blogbejegyzésre hivatkozva azt állította: Komássy Ákos, az MSZP polgármesterjelöltje iskolásokat rendelt ki egy játszótér takarítására, az akciót pedig kampánycélra használta fel. A blogban egy magát gimnáziumi tanárnak nevező, névtelen forrás számolt be arról, hogy az iskolaigazgatótól kaptak utasítást arra, hogy menjenek ki a gyerekkel szemetet szedni. A blogíró szerint a szemétszedésből MSZP-s kampányakció lett, amelyen megjelent Szabó Imre környezetvédelmi miniszter is.
Komássy (jobbra) a környezetvédelmi miniszterrel takarított
Komássy az [origo]-nak azt mondta: MSZP-közeli fiatalok az elmúlt hetekben szerveztek olyan akciókat, amelynek keretében játszótereket tisztítottak. Az utolsó ilyen múlt hétvégén volt, ezen megjelent ő is, valamint a környezetvédelmi miniszter is. A korábban Medgyessy Péter titkáraként dolgozó, a kampány előtt inkább külpolitikai vonalon mozgó fiatal politikus azt azonban határozottan tagadta, hogy a szemétszedéshez gyerekeket vezényeltek volna ki.
Nyomozás is indult
Csütörtökön pedig a Fidesz jelöltje, Kocsis Máté sajtótájékoztatóján mutatta be a Hír TV felvételét, amely szerint választási csalás gyanújával tett feljelentést egy józsefvárosi hajléktalan a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK). A feljelentő azt állítja, két férfi és egy nő az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínált az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat, valamint azt is megmondták neki, hogy az MSZP-re szavazzanak. Komássy erre reagálva azt mondta: egyetlen MSZP-s aktivista sem vett részt semmilyen szavazatvásárlásban. A BRFK csütörtök este jelentette be, hogy választás rendje elleni bûncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendeltek el. Az nem világos, hogy az okmánymásolással miként tudnák befolyásolni a választást.
Miközben az SZDSZ és az MSZP egymással van elfoglalva, a nevető harmadik, Kocsi Máté lehet, akinek a karrierje a Fideszben nem is olyan rég, 2006-ban kezdődött, ekkor került a józsefvárosi képviselőtestületbe, illetve a fővárosi közgyûlésbe. Neve országos szinten - legalábbis az MTI hírarchívuma szerint - két alkalommal bukkant fel. 2006 áprilisában az államfőhöz címzett levélben jelentette be, hogy lemond a Fővárosi Választási Bizottságban betöltött tagságáról, mivel a választási kampányban szerinte az MSZP megsértette a választások tisztaságát. Egy józsefvárosi tanárverési eset után, 2008 novemberében pedig azt jelentette be, hogy azokban a kerületi iskolákban, ahol kérik, szakemberek segítik a diákok, a tanárok és a szülők együttmûködését.
A Jobbik nem indul
Kocsis 2006 előtt a Környezetvédelmi Unió nevû civil szervezet elnöke volt, korábban pedig a szélsőjobboldali MIÉP ifjúsági szervezetének volt a tagja. 2006 előtti politikai tevékenységre vonatkozó adatokat azonban nem tartalmaz a politikus honlapján olvasható életrajza. Kocsist többször megpróbáltuk elérni, titkárságán csütörtökön többször visszahívást ígértek, ez eddig nem történt meg.
A vasárnapi választáson a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ mellett még a Lehet Más a Politika (LMP) indul. A júniusi EP-választáson közel 15 százalékot elérő Jobbik nem állított jelöltet, amit a párt azzal indokolt az [origo]-nak, hogy a polgármester-választás eredményétől függetlenül, fideszes többség marad a kerületi képviselőtestületben, így pedig nem tudnának változást elérni.
|
[
"Komássy Ákos",
"Csécsei Béla",
"Takács Gábor"
] |
[
"Szabó Imre",
"Medgyessy Péter",
"Szabó Zoltán",
"Kocsis Máté",
"Hárs Gábor",
"Kocsi Máté"
] |
"Hírportálunk 2011. március 10. napján megjelent "Tízmilliókat kaszálhat több képviselő Szentendre bővülésével" című cikkünkben azt a való tényt, hogy Dr. Filó András a Jobbik szentendrei önkormányzat képviselője az önkormányzat képviselő testületi ülésén a város lakóterületi bővítését vizsgáló hatástanulmány elkészítése ellen érvelt, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezt azért tette, hogy tízmilliókat nyerjen az érintett terület belterületbe vonásával.
Valótlanul állítottuk, hogy Dr. Filó Andrásnak két másik képviselővel együtt összesen mintegy százezer négyzetméter terület tartozik az érdekeltségébe a belterületbe vonandó ingatlan részeken.
A valóság ezzel szemben az, hogy a felperesnek és családjának a tulajdonában 4077 m² van."
|
[
"Dr. Filó András"
] |
[] |
Megfelelő ember a megfelelő helyen: Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke egyszerűen nem szereti, ha asztal fölé kerülnek a pénzek.
Ő volt az, aki "elveszítette közpénz jellegét" indokolással benyújtotta a jegybank alapítványaiba tett 250 milliárd forint titkosítását lehetővé tevő javaslatot. Egy másikkal pedig megóvta a Magyar Postát is attól, hogy el kelljen számolni a nyilvánosság felé a gazdálkodásával.
Fotó: Botos Tamás
És ő az, aki ugyanezt a ködösítést saját vállalkozásainál is szívesen alkalmazza.
Az idei vagyonnyilatkozatából például egészen egyszerűen kifelejtett egy céget. A reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó Pannon PR 2020 Kft. tulajdonosa és ügyvezetője is a politikus, tavaly márciusban alapította. Ő az egyedüli alkalmazott, így nyilván nem volt, aki szóljon, hogy van ez a cége is. A gazdálkodásáról a papírok alapján még semmit sem lehet tudni.
Aztán van két olyan cége is, amiket nem felejtett el feltüntetni, sőt, 27 és 28 millió forintot is felvett ezekből az elmúlt két évben. Ez azért érdekes, mert a két cég teljesen inaktívnak tűnik. Az Envi Consult Bt. 2012, az RHP Kreatív Bt. pedig 2007 óta nem adott le mérleget.
Az Envi Consult 2012-ben került Bánki feles tulajdonába (korábban Fresh & Co Kreatív Bt. volt), akkori mérlege szerint nagyjából üres cég volt, húszezer forint tőkével és kevesebb mint nyolcszázezres eredménytartalékkal, ingatlantulajdon nélkül. Azóta nincs nyilvánosan hozzáférhető mérlege.
Az RHP Kreatív ennél is halottabb cégnek tűnik, a neten nem érhető el egyetlen beszámolója sem, ami érthető, hiszen utoljára a 2007-es évről számolt be a cég. Ekkor 2,6 millió forint eszköz volt a cégben, másfél millió saját tőkével. Utoljára akkor adott életjelet a cég, amikor 2013-ban felvett néhány tevékenységi kört, illetve 2014-ben megnyitott egy új bankszámlát.
Na, velük történt meg a csoda, hogy összesen 55 milliót fialtak két év alatt.
A neten próbáltunk utánanézni, hogy mivel foglalkozik a két cég, kiknek dolgozik, de semmi nyomuk nincs.
Megkerestük Bánki Eriket is, hogy segítsen megvilágítani ezt a kisebb csodát. Előbb február első hetében, de akkor azt üzente a titkárnője, hogy a képviselő szabadságon van.
Aztán megjött, de akkor sem sikerült vele beszélni, mert írásban várta a kérdéseinket. Elküldtem, semmi válasz. Emlékeztető kérdés, semmi. Új próbálkozás, negatív.
Mindenesetre néhány nappal később eljött a nagy lehetőség, hétfőn Bánki Erik volt a kiválasztott, aki a parlamentbe látogató gimnazistáknak mutatta be az országgyűlési képviselők nehéz, de felemelő munkáját.
A diákokkal együtt megtudtuk például Bánki Erikről, hogy a Fideszben hozzá tartozik a költségvetés, a turizmus, az informatika, a gazdaság és a vállalkozásfejlesztés.
Már 20 évesen, 1990-ben önkormányzati képviselő lett Mohácson.
Első eredménye politikusként az volt, hogy a lakótelepen, ahol a családjával élt, oda helyezték át a járdát, ahol az emberek járnak. Kétévnyi munkája volt benne.
Orvosi egyetemre jelentkezett, de a nagyon jó írásbeli úton a szóbelin - a mai napig nem tudja, hogy miért - leblokkolt.
Aztán úgy gondolta, hogy inkább a gazdaság felé orientálódna. "Külkereskedelmi szakon végeztem először, aztán később szereztem közgazdász végzettséget", mondta, finoman érintve a közgazdasági diplomának kamuzott okj-s képzés ügyét. A 90-es évek elején utazási irodát hoztak létre a barátaival, aztán külkereskedelemmel foglalkoztak.
"Tehát fiatalon már elég jó pozíciókat fogtunk, de nem volt nehéz, mert hiánygazdaság volt, bármit tudott az ember árulni úgy, hogy megvették. Tényleg, bármit. Mert vagy üresek voltak a boltok vagy korlátozott volt a kínálat".
A tao-rendszer atyja és a magyar fürdőkultúra megújítója
Amire Bánki a legbüszkébb, az a Széchenyi-terv. A 2001-ben indult program legjobb és legerősebb eleme szerinte éppen a nemzeti fürdőfejlesztési program volt. És ezt neki és két barátjának köszönhetjük, mert azt tapasztalták Nyugat-Európában, hogy trendje van a wellnessnek és fitnessnek, és ennek akkor Magyarországon még nyoma sem volt. A Növekedéskutató Intézettel készíttettek egy elemzést, ami alátámasztotta a fürdőipar nemzetgazdasági hasznát, hiszen a tanulmány szerint minden belerakott forint 2-3 foritnyi magántőkét vonz. Csakhogy az akkori gazdasági miniszter, Chikán Attila nem tudott a programra adni évi 10-15 milliárdot.
Chikán aztán ment, jött helyette Matolcsy György, aki éppen annak a Növekedéskutató Intézetnek volt a vezetője, aki a tanulmányt készítette. Matolcsynak köszönhetően az első évben 15 milliárd, aztán 24 milliárd forintot jutott gyógyfürdőkre és gyógyszállókra. "40 fürdő újult meg, vidéken négycsillagos szállodák épületek, amik magánberuházásból nem tudtak volna megvalósulni" - sorolta az eredményeket. Az Állami Számvevőszék annak idején egészen más véleménnyel volt a fürdőfejlesztésről.
És Bánki Eriknek köszönhető az a tao-rendszer is, ami ha ellenőrizni kell, márpedig számos korrupciógyanús ügy van, akkor nem közpénz, ha viszont átadni kell a belőle készült épületeket, mindig akad egy kormánytag. Bánki büszkén mesélte, hogy a sportberuházásokra a társasági adókból fordítható támogatás rendszeréről szóló javaslatot ő nyújtotta be. "Ez a másik szerelem" - mondta a tao-ról Bánki. És Felcsútról meg Kisvárdáról csak bólogatni lehet ehhez.
Kevés volt az idő, így arról nem volt ideje beszélni, hogy mennyire szereti, ha az első megtakarításaiból vásárolt ingatlanokat hosszú időre, kedvező feltételekkel veszi bérbe a megyei munkaügyi központ.
Bánki volt képviselő az Európai Parlamentben is, így azt is megtapasztalta, és ezt el is mesélte most a diákoknak, hogy Brüsszelben a francia iskolák sokkal katasztrófálisabb állapotban vannak, mint a magyarok, és szerinte csak lógni akartak a diákok, nem tiltakozni múlt hét hétfőn.
Miután vége lett a diákoknak tartott előadásnak, odaléptünk a tao-rendszer atyjához, és a magyar fürdőkultúra megújítójához, hogy árulja le, mi a helyzet a cégeivel.
Bánki Erik azt mondta, azért nem válaszolt, mert igazunk volt, tényleg nem tüntette fel az egyik cégét, de azóta javította a vagyonnyilatkozatát.
És valóban, észrevétlenül befűzött egy új oldalt, amiben már szerepel a Pannon PR 2020. A javítást semmilyen módon nem tüntette fel, de az adatokból látszik, hogy a levelünk után módosított.
Ami viszont ezután jött, arra akkor sem számítottunk volna, ha egy fegyver- és drogkereskedőt próbálunk arról kérdezni, mivel foglalkozik, vagy alibit kellett volna igazolnia arra az estére, amikor valaki bántotta Nárcisz kutyát. Megpróbáltuk megkérdezni a gazdasági bizottság elnökétől, mivel foglalkozik az a két cég, amiből kivett 55 millió forintot, viszont nincs mérlegük.
Ha nem találták volna ki, a két cégnek, az Envi Consultnak és az RHP Kreatívnak nincs honlapja.
Kasnyik kolléga közben kiszúrt egy újabb furcsaságot is. A politikus vagyonnyilatkozatában meg van adva egy külföldi cég is. A megfelelő helyre csak annyit írt oda Bánki cégnévként, hogy "Zeta", a cégnek Lindauban van a székhelye (ez a Bodeni-tó a németországi partján van), és hogy az ő tulajdonosi aránya 91 százalék. (Szép siker, amikor a cég a birtokába került, még csak 75 százalékos tulajdonos volt.)
Egy kis kutatás után kiderült, hogy a Zeta Services GmbH-ról van szó. A német cégjegyzék szerint 2014-ben ez a cég 175 ezerről 200 ezer euróra, azaz 62 millió forintra növelte alaptőkéjét. Egy évre rá – a német cégpapírok szerint a floridai Lake Worthben élő – Patzek Endre Tibor váltotta cégvezetőként a korábbi ügyvezető Pethes Miklós Zoltánt. Patzek a magyar cégiratok szerint Budaörsön is él, számos cég ügyvezetője és tulajdonosa, többek között a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-től tavaly nyáron két közbeszerzést nyerő Fine Consultingé is (egy 52 milliós pályázatot nyertek "aquafitness szolgáltatásra", majd konditerem-üzemeltetésre is kaptak 16,8 milliót).
Egyszóval a Fidesz fő fürdőügyi szakpolitikusának van egy németországi cége, aminek az ügyvezetője egy olyan ember, aki magyar cégeivel rendszeres nyertese a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közbeszerzéseinek. De ebből a cégből Bánkinak a nyilatkozata szerint nincs feltüntetett jövedelme, csak viszi a pénzt.
|
[
"Bánki Erik"
] |
[
"Matolcsy György",
"Pethes Miklós Zoltán",
"Patzek Endre Tibor",
"Botos Tamás",
"Chikán Attila"
] |
A lakossági ellenállással nem törődve nekiáll a kormány a Fertő-tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházásnak, amely mögött a helyiek Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát sejtik. A most megjelent hivatalos tájékoztató szerint a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,3 ,milliárd forintért kezdi el a projektet: 813 férőhelyes vitorláskikötőt építenek.
2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő-tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is.
Arról egyelőre nincs szó, hogy az állami forrásból felépülő új létesítményeket ki fogja üzemeltetni.
Vagyis most még nem tudni, kinek termel majd hasznot – vagy veszteséget – a közpénzből megvalósuló idegenforgalmi fejlesztés.
Az viszont biztos, hogy az eddigi természetközeli, főként fából és nádból készült, kisméretű házak és mólók helyett a látványterveken rengeteg beton, térkő és errefelé szokatlan stílusú, hatalmas épület szerepel, továbbá a kormányzati elképzelések szerint a jelenleginél jóval nagyobb részt építenek be a parton.
Fertő parti fejlesztés – bemutatófilm Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) irányítja. A cég vezérigazgatója Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is.
“Megtetszett neki a hely"
Tavaly augusztusban beszámoltunk arról, hogy a strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell.
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton.
A helyiek arról beszéltek tavaly az Átlátszónak, hogy gyanújuk szerint Mészáros Lőrinc valamelyik cége lesz a kivitelező, aztán ő és Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István fog hasznot húzni a szálloda és a kikötő üzemeltetéséből. Feltevéseiket arra alapozták, hogy a fejlesztés bejelentése óta többször látták a parton Tiborcz feleségét, a miniszterelnök lányát, aki az állami turizmusban mozgolódik. A helyiek úgy tudják, hogy eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely.
Idén szeptember végén a Portfolio megírta, hogy a kormány a helyi lakosok, a környezetvédők, Ausztria és az UNESCO tiltakozását semmibe véve folytatja a projektet, de az eredetileg tervezett 20-30 milliárd forint helyett “csak" 9 milliárdot szán rá 2020-ban és 2021-ben összesen.
Viszont úgy tűnik, hogy a helyiek gyanúja beigazolódik: az EU-s közbeszerzési értesítőben most megjelent tájékoztató szerint Mészáros Lőrinc gazdagodik a beruházással.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tenderét nettó 9,3 milliárd forintos ajánlattal a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte. A beruházás keretében hatalmas kikötő épül 813 vitorlásnak és 500 csónaknak.
Nem érint mindent a beruházás
Az SFTFN március elején írta ki a tendert, és a nyílt eljárásra Mészáros Lőrinc építőcégén kívül csak a Strabag jelentkezett. A rövid leírás szerint a feladat “a Fertő- tavi Vízitelep komplex fejlesztése során vízjogi létesítési engedélyes munkái keretében kotrási és tereprendezési munkák, partfal kialakítások, Rákos patak érintett szakaszának átalakítása, úszóműves vitorlás kikötők, csónakkikötő kialakítása, járathajó kikötőrész kialakítása, Fertő-tó nyílt víz felöli terület kialakítása, Nyugati csatorna kialakítása, víziközmű építési munkák elvégzése".
Ennek keretében épül egy 8,5 hektáros kikötő, amelyben 813 vitorlásnak és 500 csónaknak lesz hely. A projekt során 163 ezer köbméter anyagot kotornak ki a tómederből, rengeteg terméskővel, acéllemezzel, valamint vasbeton – és facölöppel erősítik meg a partot, emellett ivó-, szenny-, csapadékcsatorna-, és locsolóvízhálózatot alakítanak ki.
A hivatalos tájékoztató kiemeli, hogy az északi kikötő úszó mólótestei, a parti házsor előtti stégek, és az északi oldal kilátó-móló nem képezik a projekt részét, vagyis ezeket – egyelőre – békén hagyják.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt from atlatszo.hu on Vimeo.
Nyitókép: A hivatalos látványterv. Forrás: SFTFN
|
[
"Tiborcz István",
"Orbán Ráhel",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Kárpáti Béla"
] |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szabálytalanságot állított meg a kiskunhalasi Disco Magic Kft-nél az európai uniós források felhasználásánál, bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett, és visszaköveteli a 24,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást - közölte Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A diszkó neve a Zuschlag-ügyben is felmerült.
A Disco Magic Kft. versenyképességének erősítéséhez kapott támogatást új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához két évvel ezelőtt. Az NFÜ jelentésbeli kötelezettség elmulasztása, valamint közérdekű bejelentés alapján kezdett vizsgálódni a kiskunhalasi cégnél.
A helyszíni ellenőrzés során megállapították, hogy a cég a megpályázott összeget számlával hivatalosan elszámolta az NFÜ-nél, viszont a pályázatban jelzetthez képest több esetben jóval gyengébb minőségű és olcsóbb eszközöket szerzett be. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezért feljelentést tett a Vám– és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán.
A Hír Tv korábban azt közölte, hogy ebben a diszkóban dolgozott Weiszenberger László testvére. Weiszenberger László az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag Jánossal együtt volt az MSZP kiskunhalasi önkormányzati képviselője.
Egy 2005-ben készült rejtett kamerás felvételen Weiszenberger László arról beszélt egy vállalkozónak, hogy pályázati pénzek elnyerése ügyében tud segíteni, de a pénzek egy részét vissza kell adni, amit ő visszavisz a minisztériumba és ő abból kapja meg a részét.
A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség eddig nem talált európai uniós pályázati pénzzel történő visszaélésre utaló adatot Weiszenberger László, korábbi MSZP-s kistérségi megbízott ügyében.
Bajnai Gordon megerősítette korábbi kijelentését, hogy az anti-lop portálra beérkező minden ügyet kivizsgálnak. Eddig 150 bejelentés érkezett a portálra, ezek egy része internetes viccelődés, és többnyire kisebb ügyekről van szó.
Az idén szeptember végéig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 46 ügyben indított eljárást, 29 esetben jogsértést állapított meg, és 780 millió forint támogatás visszafizetését rendelte el, 13 esetben nem történt szabálytalanság, 4 ügyben pedig még tart a vizsgálat.
|
[
"Weiszenberger László"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Zuschlag János"
] |
A Manevi stratégiai romokat vásárol Borszéken, de titkolózva akarja feltámasztatni a főutcát.
Azt hallottuk, a Manevi megvette Borszéken a volt Kaszinó épületét, és a sípálya mellett épít egy ötcsillagos szállót.
A kaszinóról neten szinte semmit nem találtunk, ezért nem tudtuk beazonosítani az épületet. Így nem tudtuk kikérni a telekkönyvét sem, nem tudtunk meggyőződni arról, hogy tényleg megvette a Manevi. Az ötcsillagos szállóról pedig még annyit sem találtunk.
Romokban a Remény
Másnap első utam Borszékre vezetett. A Székelyföld északi csücskében található Borszék Erdély egyik leghíresebb üdülőtelepe volt, ásványvizeit már a 18. században palackozták. Felsőborszék, azaz az üdülőtelep a 19. században épült ki, Alsóborszék tömbháznegyede a 20. században. Borszék 1968 óta város, lakossága jelenleg nagyjából 2500 fő ‒ a tíz évvel ezelőtti népszámlálás szerint.
A helybéliek segítségével azonnal sikerült beazonosítani, melyik a volt kaszinó épülete. Az emberek inkább moziként emlegetik, mert az is volt benne a kaszinó után, és azt még ők is megérték. Hivatalos régi neve Remény szálló. Mindenki úgy tudja, hogy megvették "a magyarok".
Kikértük a telekkönyvét, és bingó! Idén októbertől az épület tényleg a Manevi Zrt. birtokában lévő Manevi Pro Transilvania cég tulajdona.
Már ha lehet épületnek nevezni ezt a helyenként pincéig beszakadt, egykori remekművet, melynek falain most fák és válogatott füvek nőnek.
A Remény szálló 1889-1890-ben épült, és egy bő évszázadon keresztül egyik legmeghatározóbb épülete volt Borszékfürdő városképének. A visithargita.com szerint a település legelegánsabb épülete és szállodája volt, 28 szobával, nagy étteremmel. Itt tartották a rangos összejöveteleket: a Nemzetközi Botanikus Kongresszust (csoda, hogy most botanikus kertként szolgálnak a falai?), a Nemzetközi Balneológiai Kongresszust és a híres bálokat.
Képeslapok tucatjai bizonyítják, hogy mennyire reprezentatív épülete volt a fürdővárosnak.
Az egykor pompás épület ma romokban áll.
Leszakadt emeletek mindenfelé.
Beszakadt, az Arches nemzeti parkra emlékeztető alagsor.
Gerendák késleltetik a beomlást, de kérdés, hogy meddig.
Ami még nem szakadt be, az hámlik, bomlik és potyog.
A legjobb állapotban a nagyterem, a konyha, és a tornyok maradtak meg.
Ami bádoggal volt födve, az még áll, ami cseréppel, az mind beomlott. Ránézésre minimum az épület fele károsult.
Nem kevés pénzébe fog kerülni a Manevinek, hogy az épületet visszahozza az eredetihez hasonló állapotába. Pedig muszáj lesz, mert műemlék épület.
Reménytelen próbálkozás
Írtam a Manevinek, ilyeneket kérdeztem tőlük, hogy milyen célból vették, mikor, mennyiért, jelenleg milyen állapotban van, mi a céljuk vele, hogyan fogják hasznosítani, hogy látják, mikor kerül sor a felújítására és átadására, kb. mennyibe fog kerülni a felújítása és megfelelő felszerelése, van-e már rá forrásuk, vagy ha nincs, honnan terveznek pénzt szerezni erre, van-e hozzá tervük, látványtervük, bármi.
Levelemet 20-szor nyitották meg, először három perccel az elküldés után. De nem válaszoltak rá. Ráadásul Makkai Katalin, a romániai cégük ügyvezetője sem válaszolt ezúttal.
Nem értem, ha valaki jót akar, mert egy műemlék épület felújítása nemes tett, ugye, akkor miért szégyell arról beszélni? Mi értelme van a titkolózásnak? Magyarországon ez lehet, hogy működik, de nálunk előbb-utóbb úgyis minden kiderül, túl kicsi közösség vagyunk ahhoz, hogy titkot lehessen tartani.
Hogy mekkora kaliberű munkálatba vágott a Manevi, az kiderül, mikor megvizsgáljuk az épület telekkönyvét. Egy 4370 négyzetméter összterületű ingatlanról van szó. Hatalmas. Kemény munka és sok pénz lesz ezt eredeti állapotába visszaépíteni, drukkolunk, hogy sikerüljön.
Az egyik borszéki beszélgetőtársam, aki foglalkozott már a kérdéssel, azt állítja, hogy ezt nem is lenne szabad így felújítani, hanem le kellene teljesen bontani és újjáépíteni.
Érvként azt hozza fel, hogy ez a mészkő, amiből építették az alapját, nagyon szívja a vizet.
Hogyan került az épület ilyen állapotba? Egy, a Gyergyó Tv-nek nemrég adott interjújában Mik József borszéki polgármester elmeséli, hogy 1995 és 2004 között privatizálták az akkori turisztikai vállalatot, amelynek tulajdonában nagyjából 100 villa és vendéglő volt. Ennek kevesebb, mint 10 százalékát visszakapták a régi tulajdonosok, a többit eladták. És olyan tulajdonosok jöttek, akiknek nem az volt az érdekük, hogy felújítsák az ingatlanaikat és működtessék őket, hanem csak arra vártak, hogy felmenjen az ingatlanok ára, közben hagyták lepusztulni őket.
A fentebbi videóból, melyet Gábor Róbert fotós kolléga készített, két dologra is következtethetünk. Egy: a Remény már tíz évvel ezelőtt is eléggé ramaty állapotban volt, részben be volt szakadva. Kettő: a sok kommunista nyomból ítélve itt a rendszerváltáskor megállt az élet, utána senki semmit nem mozdított az épületben. Tehát a mostani állapot gyakorlatilag bő három évtizednyi elhanyagolásnak köszönhető.
Ki volt az, aki ennyire elhanyagolta ezt az épületet? A telekkönyvből nem derül ki, de a polgármester később készségesen elmondja: a Remény szálló egy bukaresti cég nevén volt. Melynek indiai volt a tulajdonosa.
Az önkormányzat próbált lépni az épületek megmentéséért, de a jelenlegi román törvények nem sokat segítenek, állítja a polgármester. Ötszörös adót szabtak ki az elhanyagolt ingatlanokra, ami részben segített, főleg a jogi személyek esetében, ahol nagyobbak az összegek.
A Remény testvérei és egy újabb Manevis felfedezés
Az a fontos most nekik, hogy legalább a fő sétányon lévő épületeket felújítsák. A négy legfontosabb épület a volt Remény szálló, a Stoica villa, a Heiter villa és a Mélik szálloda. A négy közül jövőre hármat felújítanak, mondja az interjúban a polgármester.
Képünkön balról jobbra az említett négy épület látható a főutcán, a Mélik az a nagyon fehér, ami keresztben áll.
A Remény közvetlen szomszédságában a Stoica-villa található. A helybéliek szerint, akikkel ott elbeszélgetek, ezt is ugyanaz a cég vette meg. A nevét nem tudják a cégnek, de ha ugyanaz, akkor csak a Manevi lehet.
A telekkönyvi kivonat nem igazolja a gyanút. Papíron a villa egy jászvásári cég tulajdona, 2008 óta.
Hogy mégis igazuk volt az általam az utcán megkérdezett szomszédoknak, azt a polgármester igazolja, utólag.
Mik József polgármesterrel a helyszínen nem sikerül találkoznom, mert elutazott. Utólag hívom fel telefonon, és habár érződik rajta, hogy nincs kedve beszélgetni, mégis aránylag egyenesen és becsületesen megválaszolja a kérdéseimet. Ezt nagyra értékelem.
A Remény épületéről annyit tud, hogy megvette a Manevi, és talán készülnek a tervek. Arra a kérdésre, hogy mi a Manevi terve az épülettel, azt válaszolja: műemlék épület, ugyanúgy kell visszaépíteni. Több konkrétumot ő sem tud.
Arra a kérdésre, hogy a Stoica villát is ők vették-e meg, a polgármester azt válaszolja, hogy náluk még nincs bejegyezve egyelőre, még a régi tulajdonoson szerepel. De hallott-e arról, hogy a Manevi megvenné, kérdem. Igen, hallott róla, hogy a Manevi meg szeretné venni, de egyelőre még sehol semmi, a régi tulajdonos nevén szerepel.
De hogy mégis komolyak a Manevi szándékai ezzel a második villával is, kiderül, mikor emlékeztetem, hogy a tévéinterjúban említette, hogy a főutcán lévő négy villa közül hármat felújítanának. Ez a kettő lenne, meg a Mélik? Igen. Arról volt szó, hogy felújítanák, mondja a polgármester. Remélik, hogy úgy is lesz.
Ha a Manevi megígérte, hogy felújítja jövőre, akkor csakis komoly vásárlási szándékai kell, hogy legyenek.
A Stoica-villa egy ilyen kis gyöngyszem faépület, sok aprócska kis gyönyörű részlettel, teljesen más hangulatú, mint szomszédja, a Remény-kolosszus.
A Stoica-villa kívülről nézve aránylag keményen áll, a teteje is aránylag ép, csak pár helyen foghíjas. Bent mégis le van szakadva az emelet helyenként.
Itt egy kolozsvári ingatlan-tanácsadó cég által tavaly készített videó, amiből elég szépen látszik a villa teljes állapota.
Utolsó, szimbolikus képünk a Stoica-villáról. Majd, ha a Manevi hivatalosan is megveszi, talán bővebben is írunk róla.
Az egykori szászrégeni fényképész, Heiter György villája az egyetlen mostoha a négy közül. Míg a másik hármat legalább ígéret szintjén felújítanák, neki még nem került szerető gazdája. Előtte egy gyönyörű technológiai doboz hirdeti a fejlődést, európai pénzekből, feldobva a lerohadt városképet.
A négy említett épületből a Mélik-szálló van a legjobb állapotban, és a felújítása is előrehaladott fázisban van. Tulajdonosa Misi bácsi, akiről a munkások nagyon nagy tisztelettel beszélnek. Egy csoport lelkes, jó kedélyű és jó munkakedvű nyíregyházi munkás dolgozik az épületen, az emelet munkálatainak javát már elvégezték, éppen festenek. A szálló jövő év végére el kellene, hogy készüljön, mondja a polgármester.
A Mélikek, akik ezt a szállót építették és üzemeltették bő száz évvel ezelőtt, gyergyóremetei örmények voltak.
Aztán később, a kommunizmusban kórház, poliklinika működött az épületben. Majd jött a haldoklás időszaka, és most, ha minden igaz, egy éven belül ismét szálloda fog működni itt.
Mire a Remény és a Stoica is ebbe az állapotba kerül, mint a Mélik, ha egyáltalán kerül, még sok van. A szomszédok, akikkel beszéltem, azt mondják, hogy az új magyar tulajdonos (mármint a Manevi) nekifogott már a felújításnak. Csakhogy ez sajnos nem látszik az épületen, munkálatnak semmi nyoma.
A polgármester cáfolja a szomszédok információit: nem fogtak még neki a szálló felújításának. Csak ki volt takarítva, hogy a statikusok be tudjanak menni, az "expertízist" megcsinálni. Életveszélyes volt teljesen, be volt omolva a tető. Csak takarítottak, csak erre volt még engedélyük a műemlékvédelmi hatóságtól.
Borvizes múlt és jövő
Felmerül a kérdés, érdemes-e befektetnie a Manevinek Borszéken, lesz-e valós kereslet azokra a szálláshelyekre, amelyeket ők itt létrehozni szándékoznak. Piaci alapon fenn tudja-e tartani magát egy szálloda?
A válasz elméletileg egy határozott igen.
Habár, ha most nézzük meg a mozgást az üdülőtelepen, eléggé siralmas a helyzet. A nemzeti ünnep kisvakációján, amikor minden valamirevaló üdülőt elözönlenek a turisták, Borszék kísértetvárosnak tűnik. Üres utcák, üres parkolók, üres minden. A fő attrakció, a korzózás a főutcán abban merül ki, hogy tíz-tizenöt percenként elsétál arra egy-egy család, azt osztva, hogy milyen szépek lehettek valamikor ezek az épületek, és most milyen siralmas állapotban vannak.
De ami késik, nem múlik. Borszéknek hatalmas turisztikai potenciálja van, és ezt egy százhuszonhat évvel ezelőtti reklám-leporelló román szövegével bizonyítom, melyet a Magyar Nemzeti Digitális Archívum oldalán találtam.
Bocsánatot kérek a románul nem beszélő olvasóinktól, de muszáj volt a román változatot beraknom, sokkal jobb, mint a magyar. Nemcsak Borszék hatalmas turisztikai potenciálját bizonyítja, hanem az asszony szerint azt is, hogy a Google Translate már akkoriban létezett. Hogy ez mennyire köszönhető annak, hogy ilyen volt akkoriban a román nyelv (elég későn alakult ki az írott román nyelv jelenlegi formája), vagy mennyire annak, hogy a székelyek akkortájt is székelyül beszélték a románt, nem tudom. De ez a szöveg pont olyan, mint ahogy a kortárs székely a viccekben románul beszél.
Borszék erőssége a borvíz. (Itt is érdemesebb a román feliratot elolvasni, mert a magyar az gáz.) Lépten-nyomon borvízforrások találhatók, melyeknek gyógyereje régen fürdővendégek százezreit vonzotta Borszékre. Sokan nem üdülni jöttek ide, hanem gyógyulni. Fürdőváros jellegét akkor vesztette el Borszék, amikor 2001-ben bezárt a kezelőbázis. Próbálták újraindítani, de a tulajdonossal nem sikerült szót érteni.
Az új borszéki csoda-gyógywellness a turizmust is gyógyítja
2010-ben jött a hír, hogy Borszéken új kezelőbázis épül. Mivelhogy a magánszféra nem sietett ebbe befektetni, a polgármesteri hivatal állt neki építkezni.
Sikertörténetnek indult a dolog, de aztán sajnos egy kormányváltás miatt elfogytak a pénzek, és évekig álltak a munkálatok. Mik József polgármester, a projekt gazdája, évekig kínlódott pénzt szerezni, hasztalanul. Végül kölcsönt vett fel a város. És a megyei tanács is melléállt, kiemelten támogatta az ügyet. Nehezen haladtak a dolgok, de a rengeteg halasztás után mégiscsak úgy tűnik, hogy a központ elkészül, most decemberben átveszik az épületet, és 2022 júniusában megnyitja kapuit a fürdővendégek előtt. Mondja a polgármester. Aki azt is mondja különféle interjúkban, hogy tudja, hogy sok határidőt ígért már, és nem sikerült azokat betartani, de most már tényleg nagyon közel vannak a megnyitáshoz.
Beugrok egyet az új komplexumba. Ami már nem új, mert lassan tíz éves, helyenként jön már le róla a festék. Engedélyt kérek, hogy körülnézzek és fotózzak, és megkapom. Jól esik ez a nyitottság. Amit látok, az megfelel a polgármester által mondottaknak. Az egyik medencében már zubog a víz. A másik medence csak arra vár, hogy feltöltsék. A mofetta kész.
A gyógyfürdő kádjai már a helyükön vannak. Az épület különböző pontjain munkások sürögnek, hiába, hogy nemzeti ünnep van, ezerrel megy a meló. A legtöbben a fa bútorzatot szerelik. Úgy tűnik, tényleg a végefelé járnak. Mik József hamarosan beteljesíti polgármesteri pályafutása legnagyobb projektjét. Gratula!
Ha a kezelőbázis-élményfürdő beindul, vélhetően nagyságrendekkel megugranak majd a borszéki turizmus számai. A polgármester becslése szerint az indulás után minimum két évig nem lesz elég szálláshely és vendéglői kapacitás Borszéken. Így ha a Manevi felújítja a Reményt meg a Stoicát, valószínűleg azonnal lesz kereslet azokra a szálláshelyekre.
Az, hogy Borszéken megnőtt az eladó épületek száma, és már a valamikori élelmiszerbolt ablakában is ingatlanokat árulnak, jó jel. Valószínűleg egyre több régi szép villa talál majd olyan gazdára, aki hasznosítani akarja, nem lerohasztani.
Kíváncsi voltam, mennyiért vehette a Manevi az épületeket, de mivel nem válaszoltak, körbenéztem, mennyiért lehet lerohadt villát venni Borszéken. Az első találat: a 15 szobás és 5 fürdőszobás 5-ös villát, mely központi részen található az eladó szerint, egy alkudható potom 80 000 euróért adnák el, 11 ár területtel, 10 parkolóhellyel és az udvaron lévő borvízforrással együtt. Ez is megviselt állapotban van, a képek alapján, de nem annyira, mint a Remény vagy a Stoica. Ez a 80 ezer euró nem nagy összeg, de valószínűleg töredéke annak, amit a vásárlónak bele kell majd még fektetnie a felújításba.
Az ötcsillagos szálló, ami négy
A luxusszálló építésének a szándéka a helyszínen beigazolódik. Pár különbséggel: nem öt csillagos lesz, hanem csak négy, nem a Manevi építi, és nem a sípálya mellé, hanem az új kezelőpont mellett.
A polgármester szerint ők annak idején négycsillagosra hirdették meg a tendert, azóta nem tud róla, hogy változott volna. Meghirdettek koncesszióba egy hektárnál picit nagyobb területet, a licitet megnyerte egy cég, az kell, hogy megépítse a szállodát. "Állítólag van már megnyert pályázat is, önrész is, jelenleg készülnek a tervek, és szereznék be az engedélyeket. Jövőre neki szeretnének fogni, de minden az engedélyektől függ."
A képen látható földdarab, melyet az utak félszigetként vesznek körbe, a kezelőbázis-wellness tőszomszédságában található. Ide építenék a szállodát.
A telekkönyv szerint 10 910 négyzetméteres, azaz közel 1,1 hektáros területet 49 évre koncesszióba adták a Hotel Mineral Borsec nevű részvénytársaságnak.
A termene.ro által felrajzolt kapcsolati térképről próbáltunk minden itthoni és magyarországi céget és magánszemélyt leellenőrizni, nem találtunk semmi gyanúsat. A hotelt építő cég 99 százalékos részvényese a magyarországi Sankó-Ép. Tulajdonosa, a gyergyóremetei születésű Ilyés Sándor nagyvállalkozónak tűnik: sok pénzes buliban vett már részt, a Puskás-stadion építésétől kezdve lakóparkokon át a legújabb OTP-székházig.
Az egyetlen gyanús dolog, amit találtam, az egyik társtulajdonos, Mik Sándor neve. Amely meglepően egyezik a polgármester családnevével, és nem túl gyakori név errefelé.
Megkérdem a polgármestert: Mik Sándor rokona? "Valami nagyon távoli. Sok közöm nekem hozza nincsen" – válaszolja.
A pontosság kedvéért hozzátennénk, Mik Sándor tulajdonrésze immár csak 1%, mert idén szeptemberben megváltoztak az arányok.
A rokonizmus gyanúja azért merül fel erősebben, mert nem ez az első rokona a polgármesternek, aki a helyi turizmusból él. Borszéki tartózkodásom alatt arról érdeklődöm az embereknél, hogy hol tudok enni, és azt mondják, a fürdőtelepen egyetlen rendszeresen működő vendéglő van, a Faló. Amiről később azt is mondják, hogy a polgármester törzshelye, ott lehet őt mindig megtalálni, mert a testvére a vendéglő tulajdonosa. A pincérek megerősítik, hogy tényleg ott szokott lenni, csak most épp el van utazva.
A listafirme.ro szerint a cég százszázalékos tulajdonosa Mik Károly, ügyvezetője pedig maga a polgármester. A cégadatbázis viszont téved, a Hivatalos Közlönyben kutatva kiderül, Mik Józsefet 2003-ban Mik Károly váltotta a cég adminisztrátoraként. A Hivatalos Közlöny azt is írja, hogy a cég 2009 decemberében, egy évvel a polgármester első megválasztása után nyitotta ezt a munkapontját a fürdőtelepen.
Megvizsgálva a vendéglős cég adatait, a számokat, az adósságaikat, a peres ügyeiket, a 2011 óta tartó csődeljárást, meg minden mást, nem látom, hogy akkorát szakított volna a helyi turizmusból, hogy sokat lovagoljunk rajta.
Borszéknek nagy szüksége van a turizmusra. Jelenleg a város egy lábon áll. A fő munkaadó az ásványvíz-palackozó, ő ural itt mindent. Ez meglátszik azon is, hogy a város fő szimbólumát, a pompás vasúti völgyhidat most nem turisztikai látványosságként, hanem reklámhordozóként hasznosítják. Ezt kb. úgy kell elképzelni, mintha mondjuk Vásárhelyen a Kultúrpalotára hosszan egy Azomureş-reklámot feszítenének ki. És lehet azzal érvelni, hogy a híd a borvízvállalat tulajdona, de akkor is gamatságnak tűnik ez az egész, mikor az ember ránéz.
Sok helybéli várja a turizmus fellendülését. De ahhoz, hogy a turizmus százasával foglalkoztathassa a borszékieket, ahhoz el kell, hogy induljon a kezelőbázis-wellness, és fel kell, hogy támasszák a sok régi villát meg vendéglőt. Éljen a Remény!
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép
|
[
"Mik Károly",
"Mik Sándor"
] |
[
"Gábor Róbert",
"Mik József",
"Makkai Katalin",
"Ilyés Sándor",
"Heiter György"
] |
Andy Vajna filmipari kormánybiztos kaszinóérdekeltségeinek kivételes helyzete ismét téma a Kormányinfón. A kaszinók játékadót fizetnek, és mivel blokkot sem kötelesek adni, így nincs áfafizetési kötelezettségük sem, magyarázta a múlt héten felvetődött kérdést Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten még nem tudta megmondani, hogy Andy Vajna kaszinói be vannak-e kötve a NAV-hoz, vagy sem. Csütörtöki válaszából az derült ki, hogy Vajna kaszinói valóban nincsenek bekötve az adóhivatalhoz.
Játékadót fizetnek, nincs blokkadási kötelezettségük, nincs áfafizetési kötelezettségük a kaszinókban, helyette van játékadó, amit viszont szigorúan ellenőriz az NGM, mondta Lázár János.
Az online kaszinókról még nincs döntés
Mivel a kaszinókban nincs áfa, nincs blokk, így az online szerencsejáték rendszerében azt még vizsgálja a kormány, hogyan lehet majd ellenőrizni, hogy az adót befizetik-e, közölte a miniszter.
"Ezt a kormány elé fogjuk tárni."
Arra az újságírói kérdésre, hogy mi alapján ellenőrzik a kaszinókat, Lázár János közölte, hogy az NGM havi ellenőrzéseket végez. Azt még vizsgálják, hogy ezekbe az ellenőrzésekbe milyen infokommunikációs lehetőségeket lehet bevonni. Lázár János hangsúlyozta, hogy a nyugtaadási kötelezettség, valamint az áfafizetési kötelezettség miatt vezették be a pénztárgépeket.
A szolgáltató szektor megússza
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány nem terjeszti ki az online pénztárgépek használatát a szolgáltató szektorra. "Volt ilyen javaslat, de a miniszterelnök leverte" – közölte Lázár János. Szavai szerint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ez nem indokolt és nem életszerű.
Arra a kérdésre, hogy a kormányt nem zavarja-e, hogy Andy Vajna külföldre viszi a profitot, kitérő választ adott Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő is.
Megduplázták az adókulcsot
Giró-Szász András a múlt heti Kormányinfón azt mondta, hogy ezek a cégek nem fizetnek kevesebb adót. Csak azok a vállalkozások folytathatnak online szerencsejátékot, amelyek rendelkeznek koncessziós joggal. A kormányszóvivő elmondása szerint ezeknek a cégeknek a játékadója 15 százalékról 30 százalékra emelkedett – így nem kevesebb, hanem több adót fizetnek.
Vajna tavaly haladékot kapott
Akár félmilliárd forintot is spórolhatott Andy Vajna csak azzal, hogy a nemzetgazdasági és a fejlesztési miniszter is beleegyezett abba, hogy később nyissa meg két budapesti kaszinóját – addig sem kellett fizetnie a koncessziós díjat, a kabinet ezt szerződésmódosítással "elengedte" a filmipari kormánybiztosnak.
|
[
"Andy Vajna"
] |
[
"Lázár János",
"Orbán Viktor",
"Giró-Szász András"
] |
A Transparency International adatigényléssel próbálja meg tisztázni, milyen jogi konstrukcióban kerülhetett Varga Gábor Fejér megyei fideszes országgyűlési képviselő cecei földjére egy EU-s támogatásból épített kétszintes vendégház, ami nem az övé.
A 24.hu szerdán számolt be arról, hogy a kormánypárti politikus tulajdonában lévő földbirtokára egy – jó részt a képviselő rokonaiból álló – turisztikai egyesület 2015-ben uniós támogatásból építtetett szálláshelyet, Varga azonban azt állítja, hogy a jakuzzival felszerelt, kétszintes, ötszobás épülethez neki semmi köze.
A kormánypárti politikus azt írta lapunknak, hogy az elsőként Hadházy Ákos független képviselő által bemutatott vendégház bérleti szerződéssel került a szántóföldjére, más a tulajdonosa, és ez az oka, hogy a képviselői vagyonbevallásában csak a földet tüntette fel, a házat nem.
Varga a Fidesz tehetős földbirtokos képviselői közé tartozik, jelenleg 43 kisebb-nagyobb méretű földterülettel rendelkezik, amelyek között egy 24 hektáros erdő is van. A vendégházat egy olyan, 3,2 hektáros, eredetileg szántóból, szőlőből és nádasból összetevődő területen húzták fel, ami a képviselő családi házától – ez a vagyonbevallásában tanyaként van feltüntetve – néhány száz méterre található.
A Transparency International jogértelmezése szerint nehezen tartható Varga érvelése, mert jogi szempontból a földhivatalnak is megküldött szerződés hiányában az épület tulajdonjoga azé, akié az épület alatt fekvő telek. A tulajdoni lap tanúsága szerint viszont az elmúlt fél évtizedben nem lett elkülönítve a vendégház a képviselő földjétől. Egy 2016-os földhivatali bejegyzésben csak azt tüntették fel, hogy "szálláshely, szolgáltató épület" került a szántóföldre,
arra azonban semmi sem utalt, hogy a kettőnek más lenne a tulajdonosa.
Az épületet működtető Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület tagjainak nagy része Varga rokonságából áll. Az egyesület elnöke, Koncz-Völgyi Tímea, a képviselő sógornője, az alapítók között pedig ott van a képviselő felesége és anyósa, Vargáné Koncz Erika és Konczné Kasos Erika is. Rajtuk kívül a tíz alapító közül két cég és egy nőegylet is közvetlenül köthető vagy köthető volt a Koncz-rokonsághoz.
A 24.hu kereste a Dél-Mezőföld Egyesületet, hogy megtudjuk, milyen forrásból, milyen tulajdoni konstrukcióban és milyen bérleti szerződéssel építették a fel a házat. A vendégház telefonszámán azt közölték, hogy írásban minden kérdésre válaszolnak, de válasz aztán nem érkezett.
A képviselő rokonsága más ügyletek kapcsán már két éve bekerült a hírekbe: Konczék ugyanis érintettek Simonka György békési fideszes képviselő büntetőperében. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt került a vádlottak padjára Varga Gábor apósa, Koncz Gyula, valamint sógora, Koncz Ákos is. A vád szerint Konczék közreműködése nyomán 259 millió forint vagyoni hátrány érte az Európai Uniót, ők maguk pedig 17 millió forintot kerestek a túlárazott eszközbeszerzéseken. Koncz Gyula egy ideig előzetes letartóztatásban is volt. Varga Gábort 2019-ban azt mondta lapunknak:
|
[
"Vargáné Koncz Erika",
"Varga Gábor",
"Koncz Gyula",
"Simonka György",
"Koncz-Völgyi Tímea",
"Konczné Kasos Erika",
"Koncz Ákos"
] |
[
"Hadházy Ákos"
] |
Január végén a jó nevű tokaji borászatba, a Patricius Borház Zrt.-be olvad a Patricius Hotel Kft., az Arany Dűlők Szőlészeti és Borászati Kft., valamint a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. Az utóbbi arról nevezetes, hogy tulajdonos volt benne egykor a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, aki – mint a korabeli parlamenti vizsgálóbizottsági dokumentumban rögzítették –, olcsón jutott tokaji földekhez, a Szárhegy Kft. pedig Lévai beszállásakor villámgyorsan nyert el támogatást szőlőtelepítésre. Ez volt a felcsúti földvásárlások mellett a másik ügy, amelyben az Orbán család vagyongyarapodását és annak közpénzeket érintő motívumait firtatták a 2000-es évek első felében.
Lévai Anikó a Szárhegy Kft.-ben lévő üzletrészét még a botrány végkifejlete előtt átadta a családi barátnak számító egykori párizsi nagykövetnek, Kékessy Dezsőnek, végül a társaság az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-nél landolt 2021-ben.
Az egyesüléssel mindhárom beolvadó társaság, így a Szárhegy Kft. is megszűnik – derül ki a Cégközlönyből.
Ami a tulajdonviszonyokat illeti, lényeges változást nem jelent a fúzió, hiszen mindegyik társaság az Abraham Goldmann érdekkörébe került már korábban. Bizalmi vagyonkezelő kezeli tehát a cégeket, de hogy pontosan ki vagy kik adták a megbízást erre, vagyis kik a tényleges tulajdonosok, az a külső szereplők számára rejtve marad, éppen ez a lényege a NER-körökben elterjedt konstrukciónak. A cégpapírokból annyit lehet kiolvasni, hogy az Abraham Goldmann részvényein négyen osztoznak, Vida József, a Takarékbank egykori elnök-vezérigazgatója, régi üzlettársa, a Mészáros Csoportnak dolgozó Gál Miklós, az utóbbi érdekeltségében álló Arthur Bergmann Jogi, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint a Nagy Szilvia által jegyzett Adam Goldenberg Kft.
Bár a cégdokumentumok szerint 25-25 százalékos arányban osztoznak a Goldmann-részvényeken, Vidát tartják a bizalmi vagyonkezelő kulcsfigurájának. Ő saját bevallása szerint "nyugger", leginkább lovakat és kutyákat tenyészt, éttermével bajlódik, szakácskönyvet ír és éppen a Semmelweis-filmen dolgozik, amely 2,3 milliárd forint állami támogatással készül. A polihisztor filmproducerként Vida Joe néven szerepel (például a gróf Széchenyi Zsigmond életét bemutató Vadonvilág című moziban). Amúgy Mészáros Lőrinc bizalmi emberének számít, a TV2 egyik tulajdonosa, és egyike azoknak a NER-üstökösöknek, akik a gazdaglistákra is berobbantak. A Forbes legutóbbi listáján a 23. helyen jegyezték 75,4 milliárd forint becsült vagyonnal.
Az Abraham Goldmann akkor került be a köztudatba, amikor a G7 kibányászta, hogy a TV2-t már Andy Vajna életében "lefoglalózták", és aztán Vida maga jelentette be, hogy megveszi a kereskedelmi tévét egy 16. századi zsidó kereskedőről elnevezett cégen, az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül.
Halmozták a veszteségeket Tokajhegyalján A Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-ben sok öröme nem lehetett eddig a tulajdonosoknak, legalábbis az utóbbi öt év mindegyikében veszteséget mutatott ki, összesen mintegy 88 millió forintot, évente 11-26 millió forint között mozgott a mínusz. Eközben összesen 150 millió forint volt a forgalom, az árbevétel pedig évi 19-42 millió forint között alakult. Nem sokkal teljesített jobban a bodrogkisfaludi csoportból az Arany Dűlők Szőlészeti és Borászati Kft. sem, 2021-ben például 38 millió forgalmat és 18 milliós veszteséget jelentett. A Patricius Borház ezzel szemben rendre 300 millió feletti árbevételt könyvelt el, és nyereséget hozott, 2021-ben 328 milliós forgalmat és bő 26 milliós adózott nyereséget ért el. A Budapesten bejegyzett Patricius Hotel Kft. mérlege ugyanakkor nem sok életjelet mutat, az utóbbi öt év egyikében sem volt árbevétele, és többnyire veszteséget jelentett, 2021-ben például 198 ezer forintot. A sok veszteség nyomán mínuszba csúszott a cégek saját tőkéje, a Patricius Borház 355 millió forintos vagyona így a fúzió után 170 millióra apad, és a 2022. június végi állapotnak megfelelő vagyonmérleg tervezet alapján a kötelezettségeit 322 millióval, 1 milliárd 789 millió forintra növelik a beolvadó cégek tartozásai.
Kiemelt kép: az Év Pincészete 2016 díjjal kitüntetett Patricius Borház Bodrogkisfaludon 2016. október 20-án.
|
[
"Nagy Szilvia",
"Kékessy Dezső",
"Mészáros Lőrinc",
"Gál Miklós",
"Lévai Anikó",
"Vida József",
"Andy Vajna"
] |
[
"Vida Joe",
"Széchenyi Zsigmond"
] |
Vásárosnaménynak két erős embere biztosan van: Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Kiss B. Zoltán kereskedő-vállalkozó. Egy faluból származnak, csillaguk egyszerre emelkedett. Czomba önkormányzati képviselőből lett országos politikus. Kiss B. pedig milliárdos forgalmú középvállalatot vezet, és családja kilenc trafiknyitási jogot nyert a környéken.
Kilenc trafikkoncessziót nyert el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár barátjának családja – jelezte egy olvasónk, aki boltosként szintén pályázott a falujának járó egyetlen dohányértékesítési engedélyre, de alulmaradt a politikus barátjának gyermekével szemben. Olvasónk szerint Kiss B. Zoltán vásárosnaményi vállalkozó és Czomba Sándor gyermekkoruk óta jó barátságot ápolnak, és ez komoly szerepet játszhatott abban, hogy a vállalkozó két gyermeke kilenc koncessziót is megkaphatott Vásárosnamény környékén.
A dohányboltok nyerteseinek listája szerint Kiss B. Zoltán két gyermeke valóban tarolt a pályázatokon. Egy pályázó legfeljebb öt pályázatot adhatott be, ebből Kiss Máté Zoltán négy koncessziót nyert el (Gelénesen, Nyírmadán, Pusztadoboson és Vásárosnaményban), Kiss Zsófia pedig öt engedélyt kapott (Aranyosapátiban, Barabáson, Kisvárdán, Nyíregyházán és szintén Vásárosnaményban). Az érintett települések között több olyan van, ahol csak egyetlen engedélyt lehetett nyerni, így a vásárosnaményi vállalkozó gyermekei több faluban is kiütötték a helyi jelöltet. Az üggyel kapcsolatban próbáltuk elérni az államtitkárt, Kiss B. Zoltánt, valamint a kilenc koncesszió két nyertesét, de többszöri és több csatornán keresztüli megkereséseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Czomba Sándor és Kiss B. Zoltán a Kiss B. cégcsoport logisztikai központjának avatásán idén márciusban © MTI / Balázs Attila
Egy jól menő családi vállalkozás
Kiss B. Zoltán a négy cégből álló Kiss B. cégcsoport vezetője, melyek elsősorban élelmiszer, ital, valamint dohányárú kis- és nagykereskedelemmel foglalkoznak Vásárosnaményban, illetve a környező településeken. A családi vállalkozás jelenleg nagyjából 200 dolgozót foglalkoztat, és éves árbevétele 2011-ben meghaladta a 6 milliárd forintot. A csoport legnagyobb, több mint 5,5 milliárd forintos árbevételt elérő kis- és nagykereskedelemre szakosodott vállalkozása a vásárosnaményi székhelyű Kiss B. Ker. Kft., melynek több mint húsz boltja, illetve telephelye van a térségben. Emellett a csoporthoz tartozik egy szintén kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó debreceni cég, a Serbonus Plusz Kft., valamint az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Kiss B. Ker. Invest Kft..
A csoport legújabb tagja a 2011 végén alapított Kiss B. Logisztikai Kft., melynek tulajdonosa az Opten céginformációs adatbázisa szerint az egyik koncessziónyertes, Kiss Máté Zoltán. A másik nyertes, Kiss Zsófia a Beregi Ingatlankezelő Kft. tulajdonosa az adatbázis szerint. Utóbbi telephelye ugyanarra a vásárosnaményi címre van bejegyezve, amely a Kiss B. Ker. székhelye, valamint a Kiss B. Logisztikai Kft. telephelye is. Bár a Kiss család friss cég- és leendő trafiktulajdonosai már nagykorúak, a jelek szerint még nem hagyták el a családi fészket, lakcímük ugyanis megegyezik Kiss B. Zoltán vásárosnaményi címével. A két leendő trafikos nyertes koncessziói kivétel nélkül olyan településekre szólnak, amelyeken a Kiss B. Ker. Kft.-nek van boltja. Nagy eséllyel tehát a vásárosnaményi dohányfronton megvalósulhat a vertikális koncentráció: egy kézben lehet a dohány nagy-kisker, a járulékos logisztikai költségeket a minimálisra szorítva.
Amikor a hvg.hu a Kiss B. Ker. Kft.-n keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Kiss Máté Zoltánnal, valamint Kiss Zsófiával, a cég munkatársa azt mondta, a koncessziók ügyét inkább az édesapjukkal kell megbeszélnünk, majd megadta Kiss B. Zoltán e-mail címét.
Vásárosnamény lovagja
Kiss B. Zoltán e-mailünkre nem reagált, annyi azonban a nyilvánosan elérhető információkból is megállapítható, hogy a környék erős embere, vezető vállalkozója. A cégügyei mellett tevékenyen részt vesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Vásárosnamény ügyeinek alakításában. A kétezres években a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Gazdasági és Vagyonbizottságának külső tagja volt, jelenleg pedig a Felső-Tiszavidéki Vadgazdák Szövetségének (Fetivad) elnöke 2011 óta. A vállalkozó egyébként nagy vadász, valamint a Szatmár-beregi Pálinka Lovagrend lovagja, valódi konzervatív ember, akihez saját bevallása szerint nem állnak túl közel "a disznóölést ellenzők, vagy az automatikusan whiskyt rendelők táborát erősítő embertársai".
A Fetivad elnökeként Kiss B. Zoltán szorosan együttműködik a vásárosnaményi önkormányzattal, és évről évre közösen rendezik meg a település kétnapos vadászünnepét, amelyen rendszeresen megjelennek magas rangú állami vezetők. Tavaly Czomba Sándor, a térség legbefolyásosabb politikai szereplője (aki fideszes országgyűlési képviselőjeként került a parlamentbe) és Budai Gyula vett részt az eseményen, 2011-ben pedig a látogatók külön protokollsátorban találkozhattak Semjén Zsolttal, illetve Czomba Sándorral (az eseményről készült fotók itt tekinthetők meg). Kiss B. Zoltán a jelek szerint nem csak az ünnep szervezésében vesz részt, a vadászünnep programjában tavaly voltak olyan fellépők is, akik Kiss B. Zoltán vendégeiként szerepeltek az ünnep önkormányzati költségvetésében.
Egy régi együttműködés gyümölcse
Kiss B. Zoltán helyi beágyazottsága alapján nem feltétlenül volt szükség Czomba Sándor közbenjárására ahhoz, hogy gyermekei elnyerjék a környék trafiküzemeltetési engedélyeit. Ugyanakkor az államtitkár és a helyi vállalkozó évtizedek óta jó kapcsolatot ápol. Erre utal az is, hogy Kiss B. Zoltán egy Vásárosnaménytól pár kilométerre fekvő 1500 lakosú falu, Nagyvarsány szülötte, ahogyan Czomba Sándor is.
A korkülönbség mindössze három év közöttük, így nehéz elképzelni, hogy ne ismernék egymást gyermekkoruk óta. Amikor 1999-ben Czomba még csak vásárosnaményi önkormányzati képviselő volt, egy beszámoló szerint Kiss B. Zoltán ötlete nyomán indíttatta el a Bereg expót, amelyen a környékbeli nagyobb vállalkozások kapcsolatteremtését és a munkahelyteremtést, valamint a helyi kereskedelmet próbálták élénkíteni.
Az együttműködés a jelek szerint máig fennmaradt. Czomba Sándor az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkáraként az Új Beregi Élet hasábjain az Interspan vásárosnaményi faforgácslap gyárának 2011. eleji bezárásával kapcsolatban méltatta Kiss B. Zoltánt, aki mint Vásárosnamény "megbecsült lakója" egy másik helyi befektetővel együtt "megpróbálta megkísérelni a lehetetlent": megvásárolni a gyárat a kivonuló svájci tulajdonostól. A mentőakció végül meghiúsult, ugyanis a gyár kétszáz dolgozója úgy döntött, nem kíván az új tulajdonosokkal együtt dolgozni.
A munkahelyteremtésre tett közös erőfeszítés azonban nem volt teljesen hiábavaló. Idén a Kiss B. cégcsoport egy raktárból és egy bevásárlóközpontból álló élelmiszer-kereskedelmi logisztikai központot nyitott Vásárosnaményban, amelyre 350 millió forint támogatást kapott a kormánytól. A létesítményt Kiss Máté Zoltán cége, a Kiss B. Logisztikai Kft. működteti, és Czomba Sándor avatta fel március elején. Bár a cégadatbázis szerint nincs köze a logisztikai kft.-hez, a cég terveiről Kiss B. Zoltán nyilatkozott a logisztikai központ megnyitásakor. Mint elmondta, a külföldi terjeszkedést idén előkészítik, és egy-két éven belül valóra válhat a román és ukrán piacra lépés.
|
[
"Czomba Sándor"
] |
[
"Budai Gyula",
"Kiss Máté Zoltán",
"Semjén Zsolt",
"Kiss Zsófia",
"Kiss B.",
"Kiss B. Zoltán",
"Balázs Attila"
] |
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke kezdeményezi, hogy a testület tagjai meghallgathassák a Portik–Laborc-találkozó eredeti hangfelvételeit. Molnár szerint csak így oszlathatók el egyértelműen a felvételekről készült leiratok hitelességével kapcsolatban megfogalmazódott kételyek.
Portik Tamás, a 90-es évek illegális olajügyeiben kulcsszerepet játszó Energol Rt. egykori marketingigazgatója – aki jelenleg több gyilkosság feltételezett felbujtójaként előzetes letartóztatásban várja, hogy a rendőrség lezárja a nyomozást az ügyeiben – és Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója 2008. június 23-án és 26-án találkoztak két másik férfi társaságában, nyilvános helyen. Beszélgetéseiket a titkosszolgálat rögzítette, s bár a találkozókon több, korábbi bűncselekményről is szó esett, később az NBH nem foglalkozott az elhangzottakkal.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal hétfőn oldotta fel a Portik–Laborc-találkozókról készült hangfelvételek leiratainak titkosságát, miután a parlamenti szakbizottság úgy foglalt állást, hogy az anyag anonimizálva, vagyis a beszélgetésekben említett nevek kitörlése után nyilvánosságra hozható. A belügyminiszter ezt követően a főigazgatót a titkosításról szóló döntés felülvizsgálatára utasította. A dokumentum kedden teljes terjedelmében felkerült több internetes lap oldalára, majd közzétették a nemzetbiztonsági bizottság oldalán is.
Szilvásy György volt titokminiszter (először vele szeretett volna Portik találkozni, hogy "korrupt rendőrökről adjon át információkat számára", de ő Laborchoz irányította a találkozót kijárni próbáló közvetítőt – a szerk.) kedden a Klubrádióban azt mondta: politikai célokra akarnak felhasználni (a kormánypárti képviselők – a szerk.) olyan dokumentumokat, amelyek hitelességére semmiféle bizonyíték nincs. Laborc Sándor is vitatta a szerdai Népszavában, hogy a két beszélgetést teljes egészében leírták és közzétették. Szerinte a lényeg a kimaradt részekben van.
Az első (Vadrózsa fedőnév alatt jegyzett) találkozó másfél órás volt, aminek a leirata 48 gépelt oldal. A második, a Menza fedőnevű viszont majdnem kétszer olyan hosszú volt – tudta meg Laborc Sándor jogi képviselőjétől a Népszabadság –, ám annak a leirata csak 24 oldal. Zamecsnik Péter szerint a különbség több mint furcsa.
Molnár Zsolt bízik abban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lehetőséget ad a képviselők számára a már nem titkos minősítésű hangfelvétel végighallgatására. Abban nem kételkedik, hogy amit leírtak, az úgy hangzott el a beszélgetéseken, megnyugtató volna azonban hallani, hogy valóban mindent leírtak, ami elhangzott, és nem maradtak ki esetleg lényeges szavak, mondatok vagy akár hosszabb részek.
Molnár Zsolt és Harangozó Tamás szocialista képviselők az ügy kapcsán szerdán megismételték egy decemberi háttérbeszélgetésen már részletesen kifejtett álláspontjukat, miszerint Szilvásy azt tette, amit tennie kellett, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjéhez küldte tovább a rendőri korrupcióról információkat ígérő ismert és nagy kaliberű bűnöző hírvivőjét; akkor járt volna el törvénytelenül, ha nem ezt teszi. Más kérdés, hogy az NBH-tól miért személyesen a főigazgató hallgatta meg Portikot?
Harangozó szerint azt mindenekelőtt a szakmának kell megítélnie, hogy egy ilyen találkozón meddig mehet el a beszélgetésben a titkosszolgálat munkatársa. Nyilvánvaló, hogy Portik azt akarta látni és hallani, hogy megnyerte Laborc bizalmát. Ha nem ezt látja és érzi, nem nyílik meg, és nem mond semmit. A baj csak az, hogy a leiratok szerint így sem mondott semmit.
A beszélgetés számos kitételét Molnár és Harangozó is minősíthetetlennek, elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak tartotta. Emlékeztettek rá, hogy az ügyben bármilyen módon is érintett személyek egyike sem tagja, és nem is áll kapcsolatban a szocialista párttal. Ennek ellenére, mint mondták, nincsenek kétségeik afelől, hogy a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően még jó ideig napirenden tartja a kérdést.
Harangozó rámutatott: már a titkosítás feloldása előtt számos olyan részlet megjelent a sajtóban, amelyet csak azoktól hallhattak az újságírók, akik készítették, látták és olvasták a felvételeket. Nem érti, hogy a titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, miért nem tett feljelentést államtitoksértésért? Ezt más helyette nem tehette volna meg, ebben az ügyben egyedül a főigazgató tehetett volna feljelentést, ő azonban ezt – ki tudja miért – elmulasztotta. Harangozó és Molnár aggályosnak tartják azt is, hogy az AH csak a parlamenti bizottság (politikai) döntése után, a miniszter utasítására vizsgálta felül az iratok minősítését. Nyilvánvaló – fogalmaztak –, hogy a döntést politikai nyomásra hozták meg, s a látszat akkor is ez, ha különben tényleg semmi nincs a leiratokban, amit törvényesen titkosítani kellene. Ám annak, ami történt, mégiscsak az az üzenete, hogy "Magyarországon a titkosszolgálat politikai utasításra bármikor rákényszerülhet arra, hogy kiterítse a lapjait. Fennáll a veszélye, hogy emiatt a jövőben óvatosabbak lesznek az együttműködő partnerek és az ügynökök, besúgók, támogatók is, ami komolyan megnehezítheti a Cég munkáját".
A képviselők ezzel együtt további titkos iratok nyílttá tételét is támogatják. Annak a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyvét is például, amelyen először hangzott el, hogy valamikor 2008 nyarán Portik Tamás és Laborc Sándor találkoztak. Molnár szerint láthatóan "nem volt összhang a Fidesz parlamenti képviselői és a Belügyminisztérium jelen lévő munkatársai között".
– Utóbbiak vagy Oscar-esélyes színészek, vagy tényleg fogalmuk sem volt arról, hogy volt ilyen találkozó, és annak nyomai (hangfelvételi és leiratai) megtalálhatók az AH irattárában – fogalmazott Molnár, aki szerint tisztázni szükséges, miért nem kerültek elő korábban a kérdéses felvételek, és hogy honnan tudtak egyes fideszes politikusok a találkozóról.
Korábban a Belügyminisztérium egyik illetékese lapunknak azt mondta: ők is a parlamenti bizottsági ülésen értesültek a találkozóról, az után kezdték el keresni, hogy milyen "nyomai" lelhetők fel a tárcánál, vagy az NBH jogutódjánál. Végül a kérdéses éttermi számlák mellett találták a hangfelvételeket tartalmazó CD-ket.
Az ügyről Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ő azt elsősorban nem politikai, sokkal inkább erkölcsi kérdésnek tekinti. "De hát kérem, micsoda dolog ez", fogalmazott a kormányfő, aki elmondása szerint folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetbiztonsági bizottság munkáját ez ügyben.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója ugyanakkor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel azt mondta: meggyőződése, hogy Laborc Sándor feladatot hajtott végre. Kérdésre válaszolva később úgy fogalmazott: nem tudja biztosan állítani, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök tudott Portik és Laborc találkozójáról, de az ellenkezőjét sem. Arról, hogy az ügyben lesz-e rendkívüli parlamenti ülés, később dönt a frakció – mondta. Közölte: szerinte ideje lenne meghallgatni az ügyben Gyurcsány Ferencet.
Pert veszített a Heti Válasz
Első fokon pert nyert a Heti Válasz ellen Laborc Sándor, aki azért perelte be a lap nyomtatott és online kiadását egyaránt, mert az állította, hogy találkozóikon azt kérte Portik Tamástól, hogy "gyűjtsön vagy gyártson" terhelő adatokat a Fidesz vezető politikusaira. Párhuzamosan ugyanezen okból büntetőfeljelentést is tett az NBH volt főigazgatója. (F. Gy. A.)
|
[
"Portik Tamás",
"Laborc Sándor"
] |
[
"F. Gy. A.",
"Szilvásy György",
"Zamecsnik Péter",
"Kocsis Máté",
"Gyurcsány Ferenc",
"Harangozó Tamás",
"Orbán Viktor",
"Molnár Zsolt"
] |
Szilvásy György szerint az irányítása alatt álló NBH-t nem érinti, hogy a volt és jelengelegi titkosszolgálati tisztekkel működő Egymásért Egy-Másért Alapítvány a VPOP gyanúja szerint bűncselekményből származó pénzekből jótékonykodott, pedig az alapítvány fő támogatója nem csak egyetlen ügyben bukott meg. Az egykor szervezett bűnözéssel foglalkozó exrendőr, Földesi-Szabó László szervezetét dotáló cég, a Herba csoport vezetői ellen már több éve folyik eljárás, mert hajléktalanok nevére íratott cégekkel bűvészkedtek az élelmiszerimport tranzakciókban.
Miért tartóztatták le a török fiút hazahozó alapítvány vezetőjét? Miért nem lehet csak úgy eladni több ezer tonna távol-keleti élelmiszersegélyt? A titkosszolgálat örül, hogy ügynökei karitatív tevékenységet végeznek. Szájbarágó.
Már 2003 óta eljárás folyik a Herba csoport vezetői, köztük a tulajdonos-vezérigazgató, Pongó Sándor ellen, tudta meg az Index.
Ka-Ja ibrahim
A Csongrád megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán indult nyomozás 44 gyanúsított, többnyire hajléktalanok ellen, amikor kiderült, hogy élelmiszerimport ügyletekben működtek közre. Úgy tudjuk, hogy az időközben bírósági szakaszba került vizsgálatban azzal vádolták meg a Herba csoport vezetőjét, Pongó Sándort és ügyvédjét, hogy egy 20-30 cégből álló fiktív vállalkozás-hálózattal bővítették a behozatali kontingeseket. A többek között Ka-Ja, ABC, Food, Kalória fantázianéven jegyzett cégek közötti kormoly adómegtakarítással járó bűvészkedés a többség számára ügyészi megrovással ért véget, 13 személy ellen azonban vádat emeltek. A Szegedi Városi Ügyészség 2004. november 18-án kelt vádiratában 28 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat - közölte az Index kérdésére Bariné Tóth Éva, az ügyészség szóvivője. A vád szerint a beszervezett homeless-ek havi 200 ezer forintos fizetségért valótlanul nyilatkoztak a többnyire élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó kft-k társasági szerződéseinek aláírásakor, hogy milliós nagyságrendű törzsbetéttel lépnek be tagként.
Ellenük nincs eljárás
A titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter, Szilvásy György a palamentben hétfőn azzal védte meg az alapítványban közreműködő volt és jelenlegi NBH-s tiszteket, hogy ellenük nem indult eljárás. A VPOP múlt vasárnap helyezte előzetesbe Földesi-Szabó Lászlót, a Mehmet Károlyt hazahozó Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetőjét, és a szervezettel évek óta gazdaságilag összefonódott cég, a Herba csoport vezetőit, mert a gyanú szerint az adományként behozott több ezer tonna élelmiszert kiskereskedelmi láncoknál értékesítették, és ezzel több mint egy milliárd forint adót spóroltak meg maguknak.
Nem hallottak róla
A vámosok akciója után szabadlábon maradt alapítványi kurátor, a korábban az NBH jogi osztályán dolgozó Simon Ibolya az Index kérdésére a múlt héten azt állította, hogy a karitatív szervezetnél nem tudtak visszaélésekről. Arról, hogy tudatában voltak-e a Herba csoport korábbi ügyeinek, Simon Ibolyát nem tudtuk megkérdezni, mert külföldön tartózkodik. Az előzetesben lévő Földesi-Szabó László, a '80-as években a BRFK betörési csoportját, majd a Nemzetközi Szervezett- és Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálat szervezett bűnözés elleni alosztályát erősítő exnyomozó ügyvédje, Radács Gyula viszont azt állította, hogy nem hallott még arról, hogy védence partnereinek az élelmiszerüzlet területén már korábban is meggyűlt a bajuk a hatóságokkal.
Szilvásytól egyenlő távolságra
A főként Thaiföldről behozott élelmiszerek eladásából befolyt pénzből az alapítvány nagy csinadrattával a Szilvásy György testvére, Szilvásy István által irányított BM-kórházat támogatta március 15-én. Az alapítvány tevékenységét segítette a miniszter másik testvére, Szilvásy Péter is. Az alapítványnál dolgozik a Szilvásy felügylete alatt működő NBH tisztje, Gyarmati György is, és éppen Gyarmati osztálya szállt ki a Magyar Nemzet egyik újságírójához, aki néhány nappal korábban Szilvásy lakása után érdeklődött.
|
[
"Földesi-Szabó László",
"Simon Ibolya",
"Pongó Sándor",
"Szilvásy Péter",
"Gyarmati György",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István"
] |
[
"Bariné Tóth Éva",
"Radács Gyula",
"Mehmet Károly"
] |
Egy évvel korábban még 2,4 milliárdos mínuszt termelt a Mediaworks, most viszont 4,3 milliárd forint a nyereség.
Az igazság napja május 31-e, amikor a cégek közzétették éves beszámolóikat. Ekkor derült ki az is, mennyit fialt a kormányközeli vállalkozóknak 2017-ben Orbán Viktor, Lázár János vagy Rogán Antal barátsága.
Óriási nyereséggel zárta 2017-et a Mediaworks. Mészáros Lőrinc médiavállalata 4,5 milliárd forint adózás előtti eredményt hozott, ebből maradt az adó befizetése után 4,3 milliárd forint profit. Ez különösen az után nagy eredmény, hogy egy évvel korábban még 2,4 milliárdos mínuszban volt a cég.
A vállalat csökkentette a tartozásait is. 2016-ban még 7 milliárd forint hosszú lejáratú hitelük volt, mostanra ebből 1,2 milliárdot visszafizettek.
Egy év alatt kétszeresére nőtt az árbevétel: a 2016-os 11,3 milliárd forint után már 20,4 milliárd forint jött össze. Nagyot nőtt az "egyéb bevételek" sor is, 154 millióról 1,4 milliárd forintra.
A cég sokkal több pénzt fizet a dolgozóinak, mint korábban. Egy évvel korábban még csak 2,4 milliárd forint fizetést adtak, 2017-re ez az összeg 4,1 milliárdra nőtt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy sokkal többet keresnének az újságírók: a létszám nőtt majdnem a kétszeresére.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Lázár János",
"Rogán Antal",
"Orbán Viktor"
] |
Mulasztásra hivatkozva megszüntette a bíróság azt a pert, amelyet Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és a BKV volt vezérigazgatója indított a K-Monitor Iroda vezetőjével szemben - tájékoztatta a szervezet a már jogerőre emelkedett döntésről pénteken az MTI-t.
A BKV 2010 februárjában személyiségi jogok megsértése miatt indított pert a K-Monitor Iroda vezetőjével, Léderer Sándorral és a K-Monitor Közhasznú Egyesülettel szemben, mert álláspontjuk szerint az iroda képviselője olyan szövegkörnyezetben és olyan színezetben jelenítette meg a vezérigazgató nevét, amellyel a jó hírnevét sértette.
Az internetes korrupciós adatbázist üzemeltető egyesület pénteken azt közölte: "a Magyar Villamos Művek Zrt. volt vezérigazgatója azt kifogásolta, hogy 2010-ben egy sajtótájékoztatón Léderer Sándor elmondta, a k-monitor.hu adatbázisa szerint 2009-ben Zuschlag János és Hunvald György mellett Kocsis Istvánról cikkeztek a lapok a legtöbbször korrupciós összefüggésben - ezért az állításért Kocsis nyilvános bocsánatkérést és egymillió forint nem vagyoni kártérítést követelt. Kocsis külön sérelmezte, hogy neve olyan politikusokkal együtt került említésre a K-Monitor közleményében, akik ellen büntetőeljárás folyik" - írták a közleményben.
A szervezet hozzátette: miközben Kocsis István azt állította, hogy a neve legfeljebb a BKV-ügyek feljelentőjeként kerülhetett korrupciós összefüggésbe, a K-Monitor 2010-es sajtótájékoztatója idején már javában folyt a nyomozás azon ügyletek miatt, amelyek a vezetése alatt zajlottak az MVM-nél, és a sajtó is részletesen beszámolt a hűtlen kezelés gyanúját felvető szerződésekről.
Kocsis István 2011 augusztusa óta hivatalosan is gyanúsított a Magyar Villamos Művek Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó ügyekben.
A közlemény szerint a K-Monitor szerette volna a bíróságon is tisztázni a kérdést, de Kocsis István nem jelent meg a tárgyaláson, ezért a Fővárosi Bíróság a volt BKV-vezető által kezdeményezett pert mulasztásra való tekintettel január 2-án hozott, és kedden jogerőre emelkedett döntésével megszüntette.
Megjegyezték, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a K-Monitor érdeklődésére megerősítette, hogy gazdaságvédelmi főosztályuk 2012. január 13-án vádemelési javaslattal fejezte be az elkülönített nyomozást az MVM korábbi vezérigazgatója, Kocsis István és társa, Szász András ellen. A nyomozás során keletkezett iratokat 2012. január 13-án a Fővárosi Főügyészségnek megküldték - áll a szervezet közleményében.
A K-Monitor azt vallja magáról: a sajtóban megjelent, a korrupcióról, visszaélésekről, illetve a közélet tisztaságáról, átláthatóságáról szóló írásokat gyűjti könyvárszerű korrupciós adatbázisba, és nem minősíti a cikkekben szereplő személyeket és intézményeket, nem akarja eldönteni senkiről, hogy korrupt-e.
|
[
"Szász András",
"Kocsis István"
] |
[
"Léderer Sándor",
"Zuschlag János",
"Hunvald György"
] |
A város fog felépíteni milliárdokból a Deseda tónál egy kempinget, amit aztán Mészáros cége 10 évre megkap.
A Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti majd Kaposvár népszerű kirándulóhelyén, a Deseda tónál épülő kempinget, a négycsillagos létesítmény tíz évre szóló bérbeadásáról csütörtökön döntött a somogyi megyeszékhely közgyűlése.
A testület egyhangú határozata alapján a bérleti szerződés az épületkomplexum 2020-ra tervezett átadás-átvételét követően lép hatályba, de a cég már a kemping tervezése, kivitelezése alatt együttműködik a várossal, segítve a beruházás megvalósítását. (A jobbikos Takács Richárd jelezte lapunknak, hogy ő és két párttársa az ülésen nem vett részt.)
Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere a közelmúltban sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a város mintegy 3 milliárd forintot költ a Deseda tó környékének megújítására, a projekt legnagyobb, 2,4 milliárd forintos eleme a kemping építése lesz.
A létesítmény működtetésére egyedüliként pályázó Balatontourist Camping Kft. az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfa, az ezt követő években a nettó árbevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet.
A közgyűlési előterjesztés szerint a jelenleg a balatonszemesi Vadvirág Kemping és Üdülőfalut üzemeltető Balatontourist Camping Kft. a Balatontourist-cégcsoport része, a csoport tagjai közös szakmai irányítás alatt, azonos központi szakmai támogatással működnek. A kempinglánchoz - amely tavaly 188 ezer vendéget fogadott és 656 ezer vendégéjszakát ért el - tíz kemping tartozik a Balatoni Turisztikai Régióban, befogadóképességük 600 és 2300 vendég között van.
A cégcsoport tavaly óta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a Balatontouristot ugyanis a BLT Zrt. vette meg, amelynek résztulajdonosa Mészáros cége, a Konzum Nyrt.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Takács Richárd",
"Szita Károly"
] |
Lemondott a Quaestor-vezér
Budapest - Távozott a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökségéből Tarsoly Csaba.
Tarsoly Csaba a Quaestor botrány után lemondott elnökségi posztjáról ()
A csakfoci.hu információi szerint a Győri ETO labdarúgócsapatának a tulajdonosa lemondott a posztjáról.
Az üzletember cége a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett, a klubot is bajba sodorta. Tarsoly nem rég lemondott már a díszpolgári címről, amelyet Győr város adományozott neki és többen felvetették, hogy az MLSZ elnökségéből is távoznia kellene.
A Magyar Nemzeti Bank ismeretlen tettes ellen sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a Quaestor ügyében, miután a vizsgálatuk során súlyos bűncselekményeket tártak fel.
A Quaestor és a közelmúltbeli Buda-Cash cégnél kirobbant botránnyal kapcsolatosan a Fidesz azt szeretné, ha a büntetőeljárásokban elkoboznák a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát.
- A kormánypárt erről törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek legkésőbb április elején - közölte Rogán Antal frakcióvezető hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. – A kártalanításnál nem maradhat el a személyes felelősségre vonás, vagyis az, hogy a csaló brókercégek tulajdonosai és vezetői a magánvagyonukkal is feleljenek.
MTI/Blikk-információ
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"Rogán Antal"
] |
Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején 75 millió forintért vett magának ingatlant. Ennek valódi mérete máig nincs föltüntetve sem a földhivatali nyilvántartásban, sem a miniszterelnök vagyonbevallásában.
A tíz éve vásárolt két társasházi lakás annak ellenére két lakásként szerepel mindkét dokumentumban, hogy azokat közvetlenül a vétel után önálló családi házzá építtették át, s így már jóval meghaladja a közhiteles nyilvántartásban máig szereplő eredeti méretet, ami mindössze 82 és 101 négyzetméterről szól. A tízszobás luxusvilla a valóságban kilenc éve közel 300 négyzetméteres, s azt 120 négyzetméternyi építménnyel toldották meg – ez szintén lemaradt a tulajdoni lapról. Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó vagyonbevallása immáron kilencedik éve nem más, mint "parasztvakítás".
Orbán Viktor és felesége 2002 májusában vett a Svábhegyen két társasházi lakást, amelyek 82 és 101 négyzetméteresek voltak a kertes villaépületben, jogi státuszukat pedig az okozta, hogy e lakóingatlanon kívül volt egy idegen tulajdonban lévő, különálló kis garzonház is az 1500 négyzetméteres telek sarkában. Ez máig megvan, így a miniszterelnök jogilag valóban társasházban él, ám de facto egybeépítette, kibővítette az 1250 négyzetméteres, saját, szeparált telkén fekvő két lakást egyetlen lakóházzá. A közös tulajdon kellemetlenségéért alighanem az jelenthetett kárpótlást, hogy az ingatlan egy egykori óriástelek közepén fekszik, telkes házak veszik körül, továbbá két nyeles telek – az egyik bejárat így a hegyvidéken kanyargó Cinege utca fölső részéből Orbánéké, a másik, az alsó utcaszakaszból nyíló bejárat a szomszédé.
Sokáig nem is derült ki, milyen léptékű e vagyongyarapodás – hiszen bevallották a két lakás vételét a vagyonnyilatkozatban –, s arra is csak évekkel később derült fény, hogy a vásárlásnál Kékessy Dezső, az Orbán-kormány párizsi nagykövete, Lévai Anikó akkori üzlettársának egyik családtagja sietett Orbánék segítségére, 63 millió forintot adva korábbi, Haris közi otthonukért. Az ár magasabb volt a piacinál – a Kékessy család ingatlancége utóbb évekig árulta a lakást, és sokáig néhány millióval alacsonyabb áron sem talált rá vevőt. Ami tehát akkor hetek alatt sikerült Orbánéknak, arra éveket kellett várnia Kékessyék családi ingatlancégének: öt évvel a vétel után sikerült végül eladniuk a lakást.
Az Orbán házaspár végül 20 millió forint államilag támogatott lakáshitelt vett fel, amelynek a 2011. december 31-i állapot szerinti tőketartozása 11 390 612 forint. (Ha nehezen is, de Orbán elismerte, amit eddig titkolt) A miniszterelnök 2005-ben, a vagyonosodását vizsgáló bizottság előtt panaszkodott a két lakás egybeépítése és bővítése kapcsán kialakult mostoha körülményekről, de nem engedett be a vizsgálóbizottságból egyetlen lelket sem az utcafronti telkekkel körbebástyázott, ezért "láthatatlan" ingatlanára. Az építési engedélyt sem osztotta meg a testülettel. Orbán a parlamenti, vagyonosodási meghallgatása során arról már kevesebb szót ejtett, hogy a ház másfél év alatt közel 300 négyzetméteres lett, vagyis nagyszabású bővítésen esett át – 5 szobásból 10 szobássá alakult át.
A bővítéssel a 811/1000 arányú közös tulajdoni hányaduk a kistulajdonos kárára tovább növekedett volna. Ez az adat egyébként Orbán Viktor vagyonnyilatkozatából származik, a tulajdoni lapon 678/1000 szerepel a bevallott két társasházi lakás adataként. Ellenszolgáltatásként a tulajdoni hányad csökkenéséért átengedték a tulajdonostársnak a házikója végében fekvő, gyenge műszaki állapotú, két férőhelyes garázst. Orbánék a XII. kerületi önkormányzat engedélyével átépített és bővített családi háza a földhivatali bejegyzés szerint így továbbra is két társasházi lakásként szerepel, mintha mi sem történt volna.
Orbán Viktor az elmúlt években többször tett említést a "lakásukról". A többes szám jogos, hiszen felesége felerészben tulajdonos, ám a lakás megnevezés aligha illik az 1250 négyzetméteres telken fekvő, közel 300 négyzetméteres, többszintes házra, amit különféle építményekkel egészítettek ki. Ezek: a támfalgarázs-tároló 72, a borospince 30, a nyári konyha 20 négyzetméter. A hasznos terület összességében így mintegy 420 négyzetméter.
Jogászok szerint adóelkerülési okból szokták társasházzá nyilvánítani a családi házakat, ám Orbán esetében épp fordított a helyzet: a társasházi állapot jogilag nem szüntethető meg – a zsebkendőnyi telken élő szomszéd nyilván nem tehető önálló tulajdoni lapra. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a saját házukra vonatkozó nyilvántartási adat valótlan.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőtől arra kértünk választ: fizet-e telekadót, építményadót a miniszterelnök és felesége a Bp. XII. kerületi, Cinege utca 15.-ben lévő ingatlana után, és hogy a valós tényeket tükrözi-e a miniszterelnök és felesége vagyonnyilatkozatának az ingatlanegyüttesre vonatkozó része. Azt is megkérdeztük a szóvivőtől, változatlanul ideiglenes használatbavételi engedélye van-e az ingatlanuknak, vagy azóta befejeződött-e már a 70 négyzetméteres garázs+tároló megépítése, továbbá megkérték-kapták-e az ingatlanra a végleges használatbavételi engedélyt. Eddig nem érkezett válasz.
A közhiteles földhivatali adatokba a valós adatok átvezetése az építtető, vagyis Orbán Viktor és Lévai Anikó dolga lenne, ám ezt szabadon választott kűrként kezeli a törvény – nincs szankciója. A Hegyvidéki Önkormányzat tavaly januárban bevezette a telekadót, amelynek mértéke négyzetméterenként 150 forint, amiből levonandó a lakóépület alapterülete és a gyermekkedvezmény. Építményadó 1997. január 1. óta van Budapest XII. kerületében – ez 120 négyzetméter esetén már komolyabb összeg: négyzetméterenként évi 1658 forint. A helyhatóság szabálya szerint az adóköteles telekkel rendelkező adóalanynak az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül adóbevallást kell tennie.
Orbán Viktor nyilván fizeti az évi több százezer forintot, s nyilatkozatát bizonyosan nem a tulajdoni lapra alapozza, hanem arra az építési engedélyre, amit a jelenleg Pokorni Zoltán vezette önkormányzat adott ki.
Ki kicsoda a Galgóczy közben?
Boros Imre egykori képviselő, az Orbán-kormány PHARE-, majd mezőgazdasági minisztere még az MNB egyik vezetőjeként építtette azt a néhány lakásos bankártársasházat a hetvenes években, ami a Cinege utcai villától karnyújtásnyira van. Az ingatlanuk átépítésének idején itt lakott Orbán és családja Lenk Géza lakásában. Lenk Gézát, a Postabank egykori bécsi leánybankja, a Trigon Bank volt igazgatóját az ÁPV Rt. 1999-ben, az első Orbán-kormány idején nevezte ki a követeléskezelő Reorg Rt. élére. A Reorg Apport vette át a Postabank 41,5 milliárd forintnyi rossz követeléscsomagját.
A Postabank ezzel megszabadult az úgynevezett politikailag kényes követeléseitől is. Ilyen volt az A-Reklám Kft.-nek 1997-ben adott 110 millió forintos hitel (a céget 1997. szeptember 17-én Joszip Tot nevében vásárolta meg valaki a Fidesz holdudvarához tartozó Schlecht Csabától). A Postabank Invest által alapított Herczog Palace Kft. 1998 tavaszán az akkor még Simicska Lajos – az első Orbán-kormány APEH-elnöke – érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. 14,7 millió forint névértékű üzletrészét 380 millió forintért vásárolta meg. A cég nem vásárolta vissza üzletrészét. (F. K.)
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Joszip Tot",
"Boros Imre",
"Kékessy Dezső",
"Schlecht Csaba",
"Pokorni Zoltán",
"Lenk Géza",
"Szijjártó Péter",
"Lévai Anikó"
] |
Kocsis István Gyurcsányékra vallott
Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást – értesült lapunk. Az MVM hűtlen kezeléssel gyanúsított volt vezérigazgatója szerint az állami cégnél nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több száz milliárdos vagyoni hátrányt.
A Gyurcsány-kormány vezető tagjait nevezte meg a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél okozott kár felelőseiként Kocsis István. Mint azt megtudtuk, a BKV vezérigazgatója abban a tizenkilenc oldalas nyilatkozatban tett terhelő vallomást Gyurcsány Ferenc exkormányfőre, Szilvásy György volt titokminiszterre és Kóka János egykori gazdasági miniszterre, amelyet múlt szerdai gyanúsítotti kihallgatásakor adott át a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozóinak. Emlékezetes, az NNI azért gyanúsította meg hűtlen kezelés elkövetésével Kocsist, mert a hatóság szerint az évente közel ezermilliárdos forgalmat lebonyolító vállalat vezetőjeként 2007–2008-ban különböző cégekkel több megállapodást kötött, amelyek az állami társaságnak milliárdos veszteséget okoztak, és amelyekhez az MVM igazgatósága nem járult hozzá.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Kóka János",
"Kocsis István",
"Szilvásy György"
] |
[] |
Orbánnal egyidős, ő is jogász és ő is a Bibó Szakollégiumba járt.
Olyan magas, mint egy kosaras.
Havi 3 millió körül keresett plusz költségtérítés.
A titkosszolgálatok vezetőin közül ő tudta talán legtöbbet arról, hogy kiket figyelnek a magyar szolgálatok.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál
“A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik tanultunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szemben."
Amikor Völner Pál ügyvéd, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára 2017. szeptember 20-án ilyen jogászosan kioktató modorban válaszolt Staudt Gábor jobbikos képviselő korrupcióról szóló napirend előtti felszólalására, még nem sejthette, hogy pár év múlva azon kevés kormánypárti képviselők egyike lesz, akinek a legfőbb ügyész a mentelmi joga felfüggesztését kéri. Völner ráadásul nem mezei képviselő, hanem tapasztalt kormányzati káder: a NER-korszak hajnalán négy évig volt közlekedési államtitkár az akkor fejlesztési minisztériumban, most pedig már hat éve parlamenti államtitkár az igazságügyi tárcánál.
Utóbbi minőségében az elmúlt években ő volt az, aki főnöke, Varga Judit igazságügyminiszter helyett aláírta a lehallgatási jóváhagyásokat, napi 3-5 alkalommal adva engedélyt a hazai titkosszogálatoknak titkos megfigyelésre és információgyűjtésre. Mint a Pegasus-ügyben kiderült, több esetben is a kormányzati korrupció feltárásán dolgozó újságírók és aktivisták ellen.
Még egy bibós
Völner Pálénál tökéletesebb politikai pedigréje a NER koordinátarendszerében egyszerűen senkinek sem lehet. Az 1962-es születésű, az ELTE jogi karára Orbán Viktorral nagyjából egy időben járó, hozzá hasonlóan vidékről - Győrből - a fővárosba kerülő, a pannonhalmi bencéseknél érettségiző, a miniszterelnöknél fél évvel idősebb jogász szintén a Fidesz-keltető Bibó Szakkollégium diákja volt.
Talán ennek is köszönhető, hogy Völnernek később nem kellett beállnia a Rogán Antal intésére egyszerre lájkoló, megosztó és kommentelő fideszes Facebook-hadseregbe, pedig ez alól kevés kormánytag kap felmentést, a sereg egyik legaktívabb katonája pedig maga Varga Judit, Völner közvetlen főnöke.
Hiába volt bibós, Völnert nem azonnal ragadta magával a politika, mint annyi, a szakkollégiumban a Fideszt megalapító társát. A jogi egyetem elvégzése után rövid ideig dolgozott az adóhivatalban, majd céges jogtanácsosként, hogy az ügyvédi vizsga megszerzése után 16 évig ügyvédként tevékenykedjen. Az ügyvédkedést Nyergesújfaluban kezdte, akárcsak a politikával való alapszintű ismerkedést, amennyiben 1998 és 2010 között a Duna-parti kisváros önkormányzati képviselője volt. De hiába a múlt, 98-ban még nem fideszes színekben, hanem függetlenként szerzett mandátumot. 2002-ben már a Nyergesújfalui Polgári Kör jelöltjeként futott be, 2006-ban viszont már a Fidesz neve is ott szerepelt az övé mellett.
Ebben az évben röffentette be a politikai karrierjét: egyszerre lett a Komárom-Esztergom megyei Fidesz és a megyei közgyűlés elnöke, hogy a 2010-es évekre ő legyen a megye fideszes erős embere.
A 2010-es országgyűlési választásokon szerzett először parlamenti mandátumot, már az első fordulóban többséget szerezve a komáromi választókerületben. 2014-ben Esztergomot hozta egyéniben, a DK-s Vadai Ágnest és a jobbikos Nunkovics Tibort legyőzve, 2018-ban megismételve az eredményt. Ha nem bukik le, jó eséllyel megint ő lett volna a kormánypárti induló az esztergomi körzetben, ahol az ellenfele az ellenzéki előválasztást vetélytárs nélkül nyerő Nunkovics Tibor lett volna. A jobbikos Alfahír szerint az esztergomi Fidesz-szervezet - amit ő vezetett - most pénteken döntött volna arról, hogy kit indítanak.
Száraz nyilatkozatok, vérforraló füzet
Másfél hónappal ezelőtt történt, hogy a parlament igazságügyi bizottságának ülése után Tordai Bence ellenzéki képviselő a terem előtti folyosón odalépett az ülésről távozó Varga Judit igazságügyminiszterhez és riporter módjára kezdte kérdezgetni a Pegasus-ügyről, mivel odabent nem engedték meg neki ezt. Varga nem volt hajlandó válaszolni semmire, de Tordai csak ment mellette és folyamatosan kérdéseket tett fel neki. Mindaddig, míg a lépteit főnöke mellett szaporázó Völner meg nem elégelte ezt és a füzetével el nem takarta Tordai kameraként használt telefonját.
Nem valami egetrengető sztori, de messze ez a legvadabb dolog, ami Völnerrel eddig politikusként történt. A keret nélküli ügyvédszemüveget viselő, halkszavú, feltűnést csak kosárlabdázóhoz illő testmagasságával keltő Völner - állítólag ő a legmagasabb parlamenti képviselő - a Pegasus-ügy kirobbanásáig szinte ismeretlen volt a nagyközönség előtt.
Nem véletlenül. Nem tartozik a sokat nyilatkozó kormánytagok közé és a közösségi médiában is visszafogott. Eleve nincs is politikusi Facebook-oldala, néha kiposztolt egy-egy nyilvános képet a privát falára és fenntart egy szerény Instagram-oldalt.
Ezen keresztül egy kirándulni és szőlőben matatni kedvelő, az unokáival lelkesen játszó, kötelező képviselői megjelenéseit nagyobb hűhó nélkül letudó képviselő képe bontakozik ki.
Völner annyira magas, hogy amikor a Hír TV két éve portréfilmet forgatott róla, a riporternő ennek érzékeltetése végett ráállt egy kőre, hogy mutassa, még így is mennyivel kisebb az államtitkárnál:
Bár a fentiek miatt Völner leginkább a jogi bikkfenyelven kommunikáló jámbor technokrata képét sugározza magáról, hősünk nem szakértő volt soha, hanem politikus. 2018-ban például az Origónak adott, teli szájjal sorosozó interjúval melegített az országgyűlési választásra. Csendes szőlészkedéssel megyei szintű erősemberré sem válhatott volna. De az lett, nemcsak a Komárom-Esztergom-i közgyűlést, illetve a megyei és Esztergom városi pártszervezetet vezette évekig, de 2015 és 18 között ő volt a megye fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is.
Völnernek mindeddig ezzel együtt sem volt bármilyen néven nevezhető nyilvános politikai arcéle, talán egyetlen területet kivéve. Ez pedig a korrupció.
Micsoda látnoki szavai volt a korrupcióról!
Hivatalánál fogva ugyanis alkalmanként neki kellett reagálnia például uniós korrupciós felmérésekre és hasonlókra. 2015. novemberének végén egy ilyen alkalommal egy olyan jogszabályt említett meg a Parlamentben, ami most - pusztán elvileg - akár a börtöntől is megmentheti. A korábbi évek fideszese igazságügyi reformjai között felsorolta ugyanis, hogy
“az Országgyűlés (...) 2011. november 14-én döntött a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben alkalmazható lehetőségről, a büntetés korlátlan enyhítéséről, amellyel a látencia csökkenését kívánta elérni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest, amely automatikus, kötelező és teljes büntetés alóli mentességről rendelkezett, szigorítást jelentett. Az új szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítése ugyanis nem jelent automatikus enyhítést, alkalmazásának mértéke a bíróságtól függ."
A politikusokat gyakran vádolják azzal, hogy nem értenek ahhoz, amiről beszélnek. Völnert ezzel nem lehetett vádolni, például amikor ugyanebben a felszólalásában, valóságos látnok módjára vezette le, hogy
“Újabb kiskapuk záródtak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy (...) új tartalmú különös részi tényállások jöttek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, illetve a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban."
Az utólag már kevésbé tűnik jó ötletnek, hogy ugyanebben a felszólalásban azt is kimondta, hogy
“Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy sajnos Magyarországon ma az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. “
Nem éhezett
Völner nemcsak de csendes, de kifejezetten jól kereső politikus is, aki első ránézésre biztosan nem szorul rá kenőpénzekre. Képviselőként havi 1 millió 210 ezer 800 forintot kap, államtitkárként ehhez 1296300 forint járul és cafeteria címén is járt neki évi 460 ezer forint, ami havi 2 millió 967 ezer 100 forint fixet jelent a költségtérítéssel nem kalkulálva.
A legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint felerészben tulajdonosa az 553 négyzetméteres telken álló, 160 négyzetméteres nyergesújfalui családi házuknak, van másfél millió forint névértékű részjegye, 8,5 milliós takarékbetétje és 3,5 millió forint készpénze.
De nemcsak ő él polgári színvonalon a családból. Három gyerekének egyike, Völner Marcell Pál annak a hazai dunai hajózási piacnak az egyik kikötőtulajdonos-menedzser-szereplője, amit annak idején államtitkárként részben Völner Pál irányított. A dunai turistahajózás és áruszállítás területén a kormányzat ráadásul kifejezetten aktív játékos, üzleti szövetségben a Hableány-katasztrófát okozó svájci szállodahajós céggel, a Viking River Cruises-szal.
A Magyar Narancs 2019-es tényfeltáró cikkében így fogalmazott:
"A kormánykörök és a svájci cég kapcsolatára más is utal: Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes, volt közlekedési államtitkár fia együtt irányítja a svájci Viking River Cruises AG (VRC) magyar leányvállalatának vezetőjével a Suzuki-gyár termékeinek úsztatásából egyre több hasznot húzó azon Mahart-céget, amelynek ő az egyik tulajdonosa is."
Völner Pál még 2011-ben, közlekedési államtitkárként nyilatkozott arról, hogy milyen jó, hogy egy 800 millió eurós uniós projekt részeként lakóhelyén, Nyergesújfaluban szállodahajók fogadására is alkalmas kikötő épülhet. Hogy milyen a fideszes apai szerencse: a kikötő nemcsak megépült, de azt ma már az a Mahartlog Port Kft. üzemelteti, amelyben Völner fia az egyik ügyvezető tisztségviselő. "Mi több" - írta a Magyar Narancs - "Völner Marcell Pálnak 2017 áprilisától idén májusig 29 százaléka is volt a Mahartlog Portban, az üzletrészt Spányik Gábortól, az MPN ügyvezetőjének (Völner Pál mahartos ismerősének) nemzetközi szállítmányozó cégétől, a Mafracht Kft.-től vásárolta meg. Völner fia ugyan májusban megvált e közvetlen részedéstől a cégben, ám a Tagba Kft. révén továbbra is a Mahartlog Port egyik kisebbségi tulajdonosa."
|
[
"Völner Pál"
] |
[
"Spányik Gábor",
"Staudt Gábor",
"Vadai Ágnes",
"Nunkovics Tibor",
"Rogán Antal",
"Tordai Bence",
"Völner Marcell Pál",
"Varga Judit",
"Orbán Viktor"
] |
Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben.
Ahogy azt nemrég megírtuk, elektronikus beléptető rendszer bővítésére írt ki közbeszerzési eljárást a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a fejlesztést az MTVA Gyártóbázis Kunigunda útja 64. szám alatti telephelyén végzik majd el. Az ajánlattételi határidő november 2-án járt le.
Cikkünk megjelenésének idején még nem volt eredménye az eljárásnak, de a napokban közzétett bírálatból kiderült, hogy két cég adott be érvényes ajánlatot: az Aviton Gyengeáramú Tervező és Kivitelező Kft., valamint a TVT Vagyonvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Alacsonyabb árajánlatával utóbbi lett a befutó, így a
TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát.
A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást "magyarra lefordítva" az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.
Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.
Nem csak kapukban utazik
A budapesti céget, amely elnyerte a megbízást, 1996-ban alapították. Az épületgépészeti szereléssel foglalkozó, 21 fős kft. tavaly 1,5 milliárdos forgalmat bonyolított, a korábbi években 1 milliárd forint körül volt az éves bevétele. Az adózott eredmény 277 millió forint volt 2021-ben.
A cég egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Móró Lajos, aki a TVT mellett további 5 vállalkozásban érdekelt,
például szőlőbirtoka is van Etyeken, ahol többek között a borászati kormánybiztos Rókusfalvy Pálnak is.
A TVT Vagyonvédelmi Zrt. egyébként már korábban is kapott állami megbízásokat: ők végezhették el az MTVA gyártóbázis tűzjelzőrendszerének cseréjét nettó 600 millió forintért, a Magyar Államkincstár távfelügyeleti rendszerének fejlesztését és korszerűsítését 125 millió forintért, de az MTVA Kunigunda úti székházának bejáratát is ők alakították át nettó 463,7 millióért.
Az éves szinten több mint 120 milliárd forintból működő közmédia pénzszórásáról itt írtunk:
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 "tapsolót" is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Nyitókép: az MTVA Kunigunda úti székháza a Google térképén
|
[
"Móró Lajos"
] |
[
"Rókusfalvy Pál"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.