Datasets:
boapps
/
kmdb_people_classification

Dataset card Data Studio Files
xet
Community
1
text
stringlengths
328
82.2k
positive_people
list
negative_people
list
| 2010. 06. 30., 13:08 Utolsó módosítás: 2010. 06. 30., 14:22 Kezdeményező és szolgáltató Állami Számvevőszéket (ÁSZ) szeretne Domokos László, az intézmény parlament által hétfőn megválasztott új elnöke. Domokos megválasztása után az [origo]-nak azt mondta, a politikai függetlenség és a szigor mellett fontosnak tartja, hogy a számvevőszék jelentései közérthetők legyenek, mert ez segítheti a vizsgált intézményeket, önkormányzatokat. "Ez nem egy könnyû életforma" Miután Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője bejelentette, hogy párt egyik parlamenti képviselőjét, Domokost jelöli az ÁSZ élére, az ellenzék bírálni kezdte Domokost, amiért az elmúlt tizenkét évben 15 millió forint lakhatási támogatást vett fel, bár Budapesten és Békéscsabán is van lakása. Domokos megválasztása után azt mondta az [origo]-nak, "mind jogilag, mind etikailag rendben van a dolog", nem sértett törvényt. Az ÁSZ elnöke azzal magyarázta a támogatás igénybevételét, hogy a békéscsabai lakást örökölte, de csak a fele az övé, a másik tulajdonos az édesanyja, aki a lakásban lakik, ráadásul Szarvas és nem Békéscsaba a választókerülete központja, amihez további hét település tartozik. A települések között 70-80 kilométeres távolságok vannak, és ő rendszeresen bejárja a választókörzetét, nem egy városra koncentrálódik a munka. A 15 milliót azonban Domokos nem az utazási költségek ellentételezésére kapta, erre ugyanis külön járt neki a választókerületi pótlék. Domokos erre azt válaszolta, esti, éjszakai programokon is jelen szokott lenni, és ilyenkor hol az egyik, hol a másik településen kellett megoldania a lakhatást. "Ez nem egy könnyû életforma, ennek költségei vannak. A magyar országgyûlés pedig Budapesten van, nem Szarvason. Minden normális munkáltató állni szokta a kiküldetések költségeit, legyen szó úti- vagy szállásköltségről" - jelentette ki. Békéscsaba 2009-es ellenőrzésekor az ÁSZ szabálytalannak minősítette, hogy az önkormányzat befektetései kezelésénél bizonyos jogosítványokat átruházott egy magánvállalkozásra. Domokos László a Békés megyei közgyûlés elnökeként hasonló szerződést kötött, mint amit Békéscsaba esetében bírált a számvevőszék. Domokos szerint azonban Békéscsabát és Békés megyét nem szabad összekeverni, a két helyzet között nem lehet párhuzamot vonni. Hozzátette: ÁSZ-elnökként sosem fogja vizsgálni Békés megye önkormányzatát, még a zárójelentést sem fogja aláírni, ezt majd az alelnöktársára bízza. Nem tartja problémásnak azt sem, hogy a hétfőn az ÁSZ alelnökének megválasztott Warvasovszky Tihamér által vezetett Székesfehérvár önkormányzata két éve egyszerûen figyelmen kívül hagyta az ÁSZ javaslatainak a harmadát. A számvevőszék korábban szabálytalanságokat talált a város gazdálkodásában. Domokos azt mondta, ismeretei szerint az ellenőrzöttek - kormányok, önkormányzatok - az elmúlt évtizedben a számvevők javaslatainak még a felét sem hasznosították a határidőre. Ezért szeretné megerősíteni az utóellenőrzések gyakorlatát, mely javítani fogja az ÁSZ tekintélyét és a közpénzekkel való jobb gazdálkodást. Nem akar szélesebb jogokat Domokos szerint nem érheti bírálat azért, mert korábban pártpolitikus volt, hiszen az ÁSZ-ról szóló törvény nem zárja ki, hogy országgyûlési képviselőt, polgármestert válasszanak a számvevőszék élére. Elődje, Kovács Árpád a Horn-kormány idején a privatizációs ügynökségtől érkezett az ÁSZ-hoz, és 12 éves tevékenysége alatt magas színvonalon teljesített, megőrizte a számvevőszék függetlenségét - mondta. "Ha valóban csak a számvevők jogosítványain múlik a költségvetés egyensúlya, akkor most Spanyolországnak kellene lennie a legstabilabb országnak Európában" - mondta Domokos, aki szerint nem eszköztelen a magyar számvevőszék, és elégedett az állami költségvetést is ellenőrző intézmény jogosítványaival. Domokos azt mondta, fontos, hogy a számvevőszék a vizsgálatai során kezdeményező legyen, ne csak bírálja a vizsgált intézményeket, önkormányzatokat, hanem segítse is őket a szabályos és fenntartható gazdálkodás kialakításában. Szerinte nincs szükség arra, hogy a számvevőszék a jelenleginél erősebb ellenőrzési jogot kapjon, a legfőbb ügyészség eddig megkapta jelentéseiket, és ezek alapján számos nyomozás indult az elmúlt években. "Még be sem tettem a lábam" Az ÁSZ munkáját nehezíti, hogy a pártok gazdálkodásáról, a kampányfinanszírozásról szóló szabályok nem eléggé konkrétak, nem adnak megfelelő kapaszkodókat a számvevőknek - mondta, ezért elnökként szorgalmazni fogja, hogy szülessen végre törvény erről a parlamentben. Domokos kijelentette, ismeri azt az ÁSZ-javaslatot, amely a pártok gazdálkodásának ellenőrzését új alapokra fektetné, a szabályosságról az átláthatóságra helyezné át a hangsúlyt, de ezt a javaslatot a pártok elutasították, nem alakult ki róla konszenzus a parlamentben. Korábban a korrupció ellen küzdő Transparency International nevû civil szervezet és az Eötvös Közpolitikai Intézet is bírálta a számvevőket, mert szerintük az ÁSZ lehetne szigorúbb is a pártokkal, megtehetné, hogy nem csak a pártbeszámolók szabályosságára figyel, de nem meri vállalni a konfliktust a politikusokkal. "Erről is megkérdeztem az ÁSZ jelenlegi vezetését. Az ÁSZ szakemberei azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között ennyit lehet megállapítani. Tiszteletben tartom a civilek álláspontját, de hadd ne keveredjek vitába azzal a szervezettel, ahova még be sem tettem a lábam" - mondta erről Domokos. Jön Budapest, jöhet az BKV Elnöki tevékenységét Budapest vizsgálatával fogja kezdeni, mert az elmúlt húsz évben nem volt átfogó vizsgálat a fővárosi önkormányzatnál, miközben a kiemelt 84 önkormányzat már keresztülment ezen. Domokos szerint ehhez biztosítani kell a szükséges feltételeket, hogy Budapest önkormányzatának gazdálkodása is átlátható legyen. Azt nem tudta megmondani, hogy a több szerződése miatt botrányba keveredett BKV-t miért nem vizsgálta meg az ÁSZ. Azt mondta, hogy a parlament számvevőszéki ellenőrzési albizottságának elnökeként ezzel nem értett egyet, de tiszteletben tartotta a korábbi ÁSZ-elnök, Kovács Árpád álláspontját, aki a tavalyi BKV-botrányok kipattanása után azt mondta, az ÁSZ nem jogosult a közlekedési cég ellenőrzésére. Az alkotmány szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) köteles előzetesen felülvizsgálni az állami költségvetés felhasználásának törvényességét, de ennek az előírásnak az ÁSZ húsz éve nem tesz eleget. A korábbi elnökök arra hivatkoztak, hogy ez az összes állami kiadás, szerződés előzetes ellenőrzését jelentené, amire a számvevőszéknek nincs kapacitása. "Nem zárható ki persze, hogy az ÁSZ korábbi elnökei, alelnökei okkal vitatták ezt az előírást és javasolták a törvények megváltoztatását. "Meg kell vizsgálnom, hogy a törvényalkotók miért utasították el ezeket a felvetéseket. Ezt a kérdést egyébként a parlamenti bizottsági meghallgatásomon is feltették, és meg kell mondanom, nekem is újdonság volt, ezért az első dolgom egyike az lesz, hogy konzultálok erről az ÁSZ főtitkárával" - mondta az [origo]-nak Domokos.
[ "Domokos László" ]
[ "Kovács Árpád", "Lázár János", "Warvasovszky Tihamér" ]
Vajnáék megszüntették a TV2 Média Csoport Kft-t Figyelő Online - Jandó Zoltán 2017.01.06 16:50 December 31-i hatállyal megszűnt a TV2 Média Csoport Kft., aminek tevékenységét egy azonos nevű, de már Zrt-ként működő cég vette át. Cégformát váltott Andy Vajna tévéje. Az átalakulás nem újdonság, a TV2 ugyanis már októberben jelezte, hogy a "cégcsoport hatékony működése érdekében" 2017-től TV2 Média Csoport Zrt. néven működik tovább a kereskedelmi televízió, illetve a jogelőd 100 százalékos tulajdonában álló Inetraktív Kft. Az akkori ígéret szerint az új vállalat igazgatóságának elnöki tisztségét Andy Vajna tölti majd be, de igazgatóság tagja lesz a TV2 vezérigazgatója, Dirk Gerkens is. Ez utóbbiaknak a cégregiszterben még nincs nyoma, mindössze annyi látszik, hogy a csoportot továbbra is a közvetve Andy Vajna tulajdonában álló Magyar Broadcasting Co. Zrt. birtokolja. Ennél is érdekesebb, hogy az új cégre egyelőre nem jegyezték be annak az állami Eximbanknak a jelzálogjogát, amely több milliárd forintos hitellel segítette a filmügyi biztos részesedésszerzését a kereskedelmi tévében. Kapcsolódó cikkek
[ "Dirk Gerkens", "Andy Vajna" ]
[ "Jandó Zoltán" ]
Védője szerint Tátrai Miklós, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója nem követett el szabálytalanságot, amikor aláírta a sukorói telekcsere szerződését, mert nem volt tudomása arról, hogy az értékbecslés rossz. Az ügyvéd szerint Tátrai őrizetbe vétele indokolatlan, hiszen az ügyben már mindenkit kihallgattak. Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) korábbi vezérigazgatójának nem volt tudomása arról, hogy a sukorói telekcsere első szakértői véleménye rossz - mondta az MTI-nek Zámbó Gyula ügyvéd, a sukorói földcsere-ügy miatt őrizetbe vett Tátrai jogi képviselője. Az ügyvéd szerint sem a vezérigazgató, sem az MNV munkatársai nem követtek el szabálytalanságot. Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját kedden vették őrizetbe a Sukoró-ügy kapcsán, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot. A két vezetőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Zámbó szerint az ingatlanokról készült egy másik dokumentum, amely más értékeket mutat, mit az az értékbecslés, amire az ügyészség hivatkozik. A gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen panasszal éltek, az utóbbi ellen azért, mert az őrizetbe vételnek semmiféle törvényi előfeltétele nem áll fenn. Az ügyészség az eljárás meghiúsításának, vagy megnehezítésének lehetőségére hivatkozott, de az ügyvéd szerint ez nevetséges egy másfél éve folyó eljárásban. Minden olyan embert kihallgattak már, akinek érdemi tudomása lehet erről az ügyről - mondta Zámbó Gyula, aki szerint az ügyészség indítványt tesz az előzetes letartóztatásra, amiről csütörtökön várható döntés. A Központi Nyomozó Főügyészség keddi közlemény szerint az érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke mintegy 193,8 millió forint. Ezzel szemben a csereszerződésben ezeket összesen 787,4 millió forint értékben számították be. A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint. A csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. Az ügyészség szerint összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg. A birtokában lévő iratokra hivatkozva Budai Gyula miniszterelnöki megbízott azt vélelmezi, hogy Tátrai Miklós és Császy Zsolt gyanúsítotti kihallgatása csak a jéghegy csúcsa. Budai szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a gyanúsítottak köre tovább bővülhet a Tátrai Miklós és Császy Zsolt felett elhelyezkedő, illetve nekik utasítást adó politikai elitből, "akár volt miniszterelnökökből, akár volt kormánytagokból".
[ "Tátrai Miklós", "Császy Zsolt" ]
[ "Budai Gyula", "Zámbó Gyula" ]
Az ügyészség szerint az egykori szocialista közpénzügyi államtitkár 2004-ben törvényi felhatalmazás nélkül gyűjthetett adatokat a Somogy megyében vadászó politikusokról, illetve Polt Péter akkori és jelenlegi legfőbb ügyészről. A 2004 óta húzódó ügyet a politikus mentelmi joga miatt akkor felfüggesztették, ám 2010-ben újraindították. Keller szerint sem közpénzügyi államtitkárként, sem országgyűlési képviselőként nem élt vissza hatalmával, célja csak annyi volt, hogy fényt derítsen a közvagyon megkárosítására. Bár az igazán nagy nevek jó listás helyeket fogtak, a 134 kieső közé Gál J. Zoltán, Havasi Szófia és Keleti György is befért. Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Keller László volt közpénzügyi államtitkár ellen hivatali visszaélés miatt. Az ügyészség közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal egykori közpénzügyi államtitkára, volt országgyűlési képviselő 2004-ben indított vizsgálatakor a gyanú szerint jogellenesen gyűjtött adatokat a Somogy megyében, 2001-től történt vadászatok ügyében. Az adatokat Keller egyebek mellett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a megyei földművelésügyi hivataltól és vadászati társaságoktól kérte be. Fotó: Kovács Tamás Ezekben a főügyészség szerint olyan személyes adatok voltak, amelyekből következtetni lehet az érintettek személyére, vadászati szokásaikra, személyi kapcsolataikra, anyagi helyzetükre, esetleg gazdasági, politikai kapcsolatrendszerükre is. Az ombudsman szerint törvénytelen volt az eljárás Keller a magyar vadásztársaságoktól adatokat kért be arról, hogy bizonyos közéleti szereplők, köztük Polt Péter akkori és jelenlegi legfőbb ügyész, illetve politikusok kikkel vadásznak? Keller a parlamentben 2004-ben azt kérdezte Polt Pétertől: etikusnak tartja-e, hogy ő, mint jelentős közjogi méltóság, együtt vadászik nem pusztán gazdasági vezetőkkel, hanem folyamatban lévő, bűncselekménygyanús ügyek érintettjeivel, esetleg gyanúsítottjaival is. Péterfalvi Attila egykori adatvédelmi biztos az ügy kirobbanása után vizsgálatot indított, törvényt sértett-e Keller László, amikor magyar vadásztársaságoktól adatokat kért be arról: bizonyos közéleti szereplők, illetve politikusok kikkel vadásznak. Az ombudsman arra jutott, nem volt törvényi felhatalmazás arra, hogy ezeket az adatokat Keller László kezelhesse, ezért még akkor elrendelte a közpénzügyi államtitkár birtokába került vadászati naplók és trófeabírálati összesítők megsemmisítését. Belebukott Keller László 2002. július elsején lett a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára. Posztjáról 2004 októberében távozott, mert Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nem számított tovább munkájára. A volt szocialista képviselő akkor azt mondta, sorsát vadászati érdeklődése pecsételte meg, ami "túl sokak érdekét sértette" és elfogyott körülötte a levegő. Akkor az ügyészség kénytelen volt felfüggeszteni a nyomozást, mivel az Országgyűlés nem szavazta meg a volt államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését, így nem lehetett őt kihallgatni. A politikus a 2010-es országgyűlési választáson már nem szerzett mandátumot, így a Legfőbb Ügyészség újból rendelkezett a nyomozás folytatásáról. Keller közleményben reagált az ügyészségről kiszivárgott információkra, melyben azt írta: sem közpénzügyi államtitkárként, sem országgyűlési képviselőként nem élt vissza hatalmával, célja csak annyi volt, hogy fényt derítsen a közvagyon megkárosítására. Keller azt is írta, meg van győződve róla, hogy legkésőbb a bírósági eljárás során bebizonyosodik, megalapozatlanok az őt ért vádak. A volt államtitkár utalt arra, hogy egy egykori munkatársa esetében a vele szemben folytatott eljárásban ez már megtörtént. Kellert támogatja az MSZP "Keller László biztos abban, hogy bűncselekmény hiányában felmentő ítélet születik ügyében, ahogyan az korábban munkatársa esetében történt. A szocialista politikus, volt közpénzügyi államtitkár abban is bízik, hogy az ügyészség egyszer azokkal szemben is eljár, "akik ingyenvadászatokkal károsították a nemzeti vagyont" - közölte hétfőn az MSZP. Az MSZP közleményében az olvasható: a volt közpénzügyi államtitkárnak nem okozott meglepetést, hogy a médiából értesült az ügyészség vele szembeni vádemelési javaslatáról, tekintettel arra, hogy a nyomozati iratok megismerését követően nem kapott lehetőséget a vallomástételre, sőt, nem kapott választ arra a kizárási indítványra sem, amelyet az ügyészség ellen nyújtott be elfogultság miatt. A szocialisták tájékoztatása szerint Keller László hétfőn konzultált Mesterházy Attila pártelnökkel, aki arról biztosította, hogy "küzdelméhez" az MSZP minden támogatást megad. "Mesterházy Attila bízik benne, hogy a független magyar ügyészség nem politikai megrendelést teljesít, és nem lesz partner a Fidesz politikai leszámolásához" - olvasható a közleményben.
[ "Keller László" ]
[ "Kovács Tamás", "Havasi Szófia", "Polt Péter", "Keleti György", "Péterfalvi Attila", "Gyurcsány Ferenc", "Gál J. Zoltán", "Mesterházy Attila" ]
Rogán szomszédja 57,7 millióért dolgozik a paksi atomerőműnek Ha állami érdekeltségek médiamegjelenéséről van szó, akkor kihagyhatatlan a Csetényi Csabához köthető cégvilág. Egy viszonylag friss, idén márciusban kötött szerződés szerint a Rogán Antal miniszter kapcsolati hálójába tartozó üzletembert az új paksi blokkok megépítésére létrehozott vállalat is alkalmasnak találta arra, hogy a segítségével kommunikáljon a médián keresztül. Csetényi Csabának ez csepp lehet a tengerben Csetényi Csabának ez csepp lehet a tengerben A Paks II. Zrt honlapján találtunk rá a dokumentumra, amely szerint a Network 360 Reklámügynökség Zrt. és Affiliate Network 360 Kft. által alkotott konzorcium 57,7 millió forintért lát el médiatervezéssel és médiavásárlással kapcsolatos feladatokat. Az állami kommunikációs közbeszerzési piacon klasszikusnak számító konzorcium dolga az lesz, hogy a paksi atomerőművi bővítés minél több helyet kapjon a helyi, regionális és országos médiában. A szerződésből nem derül ki, hogy az 57,7 millió forint nettóban vagy bruttóban értendő. Azt viszont lehet tudni, hogy a megbízás az idei első félévére szól, a szerződés határideje pedig 2018 július 31. Az összeg egyébként egyáltalán nem számít kiemelkedőnek a konzorcium esetében, a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó kommunikációs munkára például közel 1 milliárd forintért szerződtek tavaly. Igaz, a mostani esetben csak néhány hónapi megbízásról van szó. Ezt megelőzően januárban tett nyilvánossá beszerzésekről szóló dokumentumokat a Paks II. Zrt. Az egyik, 2025-ig szóló kontraktus gépjárművek bérléséről szól: a Mercarius Kft. ezért 809,8 millió forint illeti meg. Összesen hat szerződést publikált akkor a cég, ezek együttes több mint 3 milliárd forintról szóltak. Ebből 2 milliárd egy ingatlanvételről szólt, amelyben a másik szerződő fél a jelenlegi atomerőművet működtető vállalat, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
[ "Csetényi Csaba" ]
[ "Rogán Antal" ]
Tarlós István főpolgármester 2011. április 1-i hatállyal felmentette Tölgyesi Balázst, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját. A cég vezetésével Klug Lajost, a Városháza nemrég kinevezett közmű és környezetvédelmi osztályvezetőjét bízta meg, áll a városháza közleményében. Lapunk megkeresésére a főpolgármesteri hivatal sajtóirodáján nem indokolták Tölgyesi eltávolítását, így nem tudható, hogy a lépés kapcsolatban van-e az Index cikksorozatával, amelyben az FKF-es kamutanulmányokról és egyéb ügyekről számoltunk be. Mint megírtuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda az FKF Zrt.-nél 2009. szeptemberében kötött kutatási szerződésekkel kapcsolatban, hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyamatban levő eljárásban februárban házkutatást tartott a cég székhelyén. Az NNI február elején nyitotta meg a nyomozást az ügyben, amit a BRFK korábban már lezárt. Mint arról beszámoltunk, a három gyanús, összesen nettó 20 millió forintba kerülő kutatási tanulmányt az FKF nevében Tölgyesi Balázs, akkori stratégiai igazgató rendelte meg 2009-ben, a másik részről pedig Zemplényi Zoltán, a Gazdaságtudományi, Vezetéselméleti és Érdekképviseleti Egyesület ügyvezető igazgatója írta alá. Az Index novemberben írta meg, hogy valószínűsíthető az összességében 20 milliós megbízás feldarabolása, így minden szerződés értéke az akkori 8 millió forintos közbeszerzési értékhatár alá esett. Ám az akkori jogszabályok szerint a szerződések értékét egybe kellett volna számolni. A piacon több cég is képes lett volna ezeket a kutatásokat elvégezni, de végül mind a három megbízást ugyanaz a cég, azaz egyesület, a GAVE nyerte el, ráadásul pályáztatás nélkül. A BRFK 2010 egy feljelentés alapján hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított az ügyben, amelyet decemberben lezárt bűncselekmény hiányában. A BRFK akkori közleménye szerint a hűtlen kezelés gyanúját a nyomozás cáfolta. Az FKF lapunk nyomására tavaly nyilvánosságra hozta a három szerződést, valamint mellettük három külön megállapodást is, amelyen a megrendelő és a készítő elfogadja, hogy a tanulmányokat más szakmai szervezetek is felhasználhatják. Ha ugyanis ez a kitétel szerepel a két fél közötti megállapodásban, akkor a jogszabályok szerint nem vonatkozik rá a közbeszerzési törvény és az összeszámítási passzus. A BRFK valószínűleg ezt az érvelést elfogadva zárta le a nyomozást. Csakhogy a három megállapodással gond van, ha valaki tüzetesebben megvizsgálja azokat: a hozzáférhetőségi megegyezésnek eleve a szerződésben kellett volna szerepelnie, nem külön papíron. Ráadásul a szerződéseket a 87-es céges bélyegzővel pecsételték le, a megállapodásokat pedig a 3-assal, ami felveti annak a gyanúját, hogy nem egy időben keletkeztek. Az NNI nemcsak a megállapodások miatt vette fel újra az elejtett szálat. Olvasóink visszajelzései nyomás egyértelműen bebizonyosodott, hogy az egyik szerződést az interneten található ingyenes publikációkból ollózták össze, azaz kamutanulmány készült. Úgy tudjuk, hogy a BRFK eleve nem is vizsgálta ezt a szálat, mert a nyomozás hűtlen kezelés miatt indult, az NNI viszont erre is figyelmet fordít.
[ "Tölgyesi Balázs", "Zemplényi Zoltán" ]
[ "Klug Lajos", "Tarlós István" ]
Kinek az egyesületei nem járnak rosszul, ha csődbe megy egy fideszes kiskirály állami-, önkormányzati finanszírozású futballálma? Mi történik az agyontámogatott helyi focicsapattal, ha a városházán felüti a fejét az észszerűség? Kell-e értenie a számokhoz a kb. évi egymilliárd forintból gazdálkodó egyszemélyes városi sportvállalkozás ügyvezetőjének? Megkockáztatja-e szűk 400 millió forint városi vagyon elvesztését a fideszes többségű testület a nyilvánvalóan menthetetlen futballcsapat megmentéséért? Mennyi pénznek veszhetett nyoma, mire a balmazi csapat tényleg kimúlt? És ki rabolja ki a hulláját? A 17 ezres hajdú-bihari Balmazújvárosban szinte semmi sem indokolta, hogy NBI-es futballcsapat legyen. De lett, mert Tiba István fideszes országgyűlési képviselő úgy döntött, hogy kihasználja a soha vissza nem térő lehetőséget. Ambíciója teljesen értelmetlennek tűnt ugyan, mégis megvalósulhatott, hogy aztán egyetlen NBI-es szezon után (2017-18) frontálisan ütközzön a valósággal. A helyi lakosok sem követték különösebb lelkesedéssel Tiba nagyratörő futballprojektjét: az élvonalbeli kalandot átlagban másfélezer néző sem követte a helyszínen, ha pedig nem a Fradi, az Újpest vagy a szomszédos Debrecen – és szurkolói – jöttek vendégségbe, 1149 főre jön ki az átlagos nézőszám. Az első osztályban eltöltött idény után 2018 nyarán úgy esett ki a Balmaz Tiba István felügyeletével, az akkor még fideszes többségű önkormányzat asszisztálásával és a helyi futballcsapatot működtető önkormányzati cég, a Balmazújváros Sport Kft.-t (BS Kft.) élén álló Lajos Ferenc hathatós segítségével, hogy szinte belefulladt a nemzeti együttműködés labdarúgásának pénztengerébe. 2019 nyarára csődbe jutott a klub, az MLSZ kizárta a másodosztályból is. Az még csak most, fél év után kezd körvonalazódni, hogy milyen veszteségekkel kell szembenéznie a balmazújvárosiaknak a csapat katasztrófája miatt. A várost – és a magyar adófizetőket – ért károkat megsokszorozza, hogy a kapitány a távozás előtt még kifosztotta a süllyedő hajót. Mint az a Fidesz-korszakot helyben lezáró, független Hegedüs Péter polgármester február 20-i tájékoztatójából kiderült, a Tiba-Lajos páros egy végső huszárvágással még megpróbálta kiforgatni a városi céget – és ezáltal a várost – a több milliárd forint értékű, szinte kizárólag önkormányzati, illetve állami támogatásból vásárolt vagyonából. Az utolsó pillanatban átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására. Egészen nyugodtan a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez. Az árról csak annyit, hogy az utánpótlásban utazó BFC a taó-programjai alapján eddig havi 855 ezer forintot fizetett az önkormáyzati BS Kft.-nek 3 nagy- és 1 kispálya napi 3 órás bérléséért az edzőközpontban. Amikor pedig még a Kft. adta ki a stadiont a Vácnak egy meccsre, akkor 500 ezer forint volt a bérleti díj. Hogy Tibáéknak is ennyit fizet-e pont ugyanazért a stadionért a Vác, azt nem tudni. Nem meglepő, hogy a BS Kft. 2020 januárjában kinevezett új ügyvezetője részint az ár feltűnő aránytalansága, részint a szerződés jóerkölcsbe ütköző volta miatt semmisnek tekintette a stadion és csatolt részeinek bérbeadásáról szóló megállapodást Tibáékkal, így futballtanmesénk ezen szála várhatóan majd a bíróságon folytatódhat tovább. Hasonlóan a Lajos-Tiba páros már – és majd – napvilágra kerülő dolgainak egy részéhez. Amióta váltás történt a BS Kft. vezetésében, szinte minden nap fény derül valami nem mindennapi turpisságra, mint például a krioszaunázó kislányok, vagy az elfelejtett középhátvéd esete. Ami egyébként a végső lökést adta, hogy ellátogassunk a hajdúsági futballparadicsomba tájékozódni a részletekről. A védő, akinek havi egymillió jár a semmire Balmazújváros főterén számolgatva az egy négyzetméterre eső közmunkásokat, ha lehet még kevésbé tűnt reálisnak, hogy a városi tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. vezetése immár hetedik hónapja alkalmaz egy harmincas éveiben járó rutinos középhátvédet, balmazi futballcsapat nélkül. Legjobb tudomásunk szerint havi egymillió forinthoz közelítő gázsival, és egészen 2020 júniusáig szóló szerződéssel. Miközben a balmazi klubot kétségbeejtő anyagi helyzete miatt 2019 augusztusának végén végérvényesen kizárták a magyar másodosztályú labdarúgó-bajnokságból. Akik látták a szerződését, azok szerint egyértelmű, hogy az NB II-es szerepléshez szükséges licenc elvesztése megfelelő jogalapot teremtett volna a megállapodás felbontásához (a többiek el is szerződtek), ám a klubnál valamiért úgy döntöttek, inkább megtartják ezt az egy játékost. Talán afféle szuvenírként a régi szép idők emlékére. Így aztán a balmazi középhátvéd szeptember óta a világ egyetlen labdarúgója, aki home office-ból, távmunkában dolgozik. A dolog persze közel sem ilyen vicces Balmazújváros független polgármestere, Hegedüs Péter szemszögéből nézve, aki a fideszes városvezetés időszakát lezárva 2018 augusztusban lett polgármester. "Az eset kapcsán a mulasztásos jogsértés lehetősége is felmerül, mivel benne volt a játékos szerződésében, hogy 30 napon belül egyoldalúan fel lehet bontani, minden következmény, kötelezettség nélkül, ha nincs meg a bajnokságban való részvételhez szükséges licenc. Tehát amint biztossá vált, hogy a csapatot kizárták a bajnokságból, el kellett volna ettől a játékostól is köszönni" – mondta Hegedüs. Hegedüs Péter, az új polgármester Fotó: botost/444.hu Az MLSZ adatbankja alapján a magányos balmazi bekk szinte egész bizonyosan Papucsek Barna, aki jelenleg az egyetlen 20 évesnél idősebb játékosa a klubnak, és nem is játszott meccset tavaly augusztus óta. Papucsek káprázatosan oligarchikus pályafutása megér egy gyors felsorolást, egyedül Tállai András Mezőkövesdje hiányzik a kollekcióból, viszont még időben gyűjtött egy Simicskát. Első profi csapatából, a Vasasból eligazolva a Vidinél folytatta (Garancsi), majd a Puskásban (Orbán- Mészáros), ahonnan kölcsönben a Szolnoki MÁV-hoz irányították (Nyerges-Simicska), hogy aztán a g-napot követő szezonban Várdára (Seszták) evakuálják, ahonnan Seszták bukása után végül Balmazra sodorta a jó szerencse. Utóbbi három gazdája sorsát ismerve Papucsek nem bizonyult jó kabalának. Rekviem egy álomcsapatért Amikor a független színekben induló Hegedüs Péter másfél éve átvette a város vezetését, a helyi profi focicsapat már befejezte egyidényes szereplését az első osztályban, kiesett az NBI-ből. A csapat úszott az adósságban, az év első felét 126 milliós hiánnyal zárták. Hegedüst még be sem iktatták, amikor a Balmazújváros Sport Kft.-nek már nem volt pénze az edző, Horváth Ferenc fizetésére. 2018 szeptember végén az önkormányzat megszavazott egy 22,5 millió forintos vésztámogatást a klubnak, ami az azonnali földbe állástól mentette meg a csapatot. A későbbiek ismeretében talán nem is lett volna akkora baj, ha már azt a pénzt sem adják oda. Az ekkor még fideszes többségű testület azonban megszavazta a Tiba István által követelt összeget, ahogy később az összes többit is. Mígnem eljött tavaly október 13-a, és a balmazújvárosi polgárok pedig nemcsak újraválasztották a független Hegedüst polgármesternek (jóval nagyobb arányban, mint egy évvel korábban az időközin), de a képviselőtestületben is kisebbségbe került a Fidesz. A jelek szerint a választópolgárok is úgy látták, hogy a focikatasztrófában komoly felelőssége volt annak a nyolc fideszes önkormányzati képviselőnek, akik asszisztáltak ahhoz, hogy Tibáék eldzsentrizzék a város pár milliárd forint közpénzből felturbózott focicsapatát. Közülük ma már csak Tóth Attila tagja a testületnek, ám az ő egyik legutóbbi hozzászólása is tökéletesen illusztrálja a városházát korábban uraló szellemi nívót. A mindvégig hasonló szakértelemmel levezényelt ámokfutás végén az immár ellenzéki többségű testület által leváltott ügyvezető, Lajos Ferenc angolosan távozott a füstölgő roncsról, utóda pedig egy kaotikus irathalmazból igyekszik kihámozni, hogyan is áll a cég. Ami a BS Kft. esetében hatványozott problémát jelentett, mivel az annak idején még Tiba vezette önkormányzat által kitalált rém szerencsés konstrukcióban az ügyvezetőn kívül egyedül a város delegáltjának volt lehetősége belelátni a cég működésébe. Utóbbi posztra természetesen Tiba Istvánt állították, aki igencsak sajátos felfogásban képviselte a tulajdonos érdekeit, következetesen eltitkolva a cég katasztrofális helyzetét és vezetőjének teljes inkompetenciáját a testület előtt. A 2014-es határozat, ami Tiba István bízza meg, hogy képviselje az önkormányzatot a Balmazújváros Sport Kft.-ben. Tiba arról is elfelejtett beszámolni, hogy az elmúlt időszakban a BS Kft. elveszítette megmaradt vagyona nagy részét. Átvándorolt más sportszervezetekhez, legfőként az elnökségével működő és – nem lehet elégszer hangsúlyozni – az önkormányzattól teljesen független labdarúgó-utánpótlás egyesülethez, valamint egy iskolai kézilabda sportkörhöz, aminek szintén ő az elnöke. De Tiba a sportvállalkozás tartozásairól sem tájékoztatta a várost, a kft. új vezetése pedig igyekszik összeszedni legalább az alapadatokat a 2019-es évről, de nincs könnyű dolga. Nem Tibáékon múlt, hogy az ügyvezetőváltás után viszonylag gyorsan kiderült, valami nagyon nincs rendben a cég vagyonával. Tulajdonképpen véletlenen múlt: egyszercsak szükség lett volna a BS Kft. 2018-as leltár szerinti 18 millió forint értékű karbanartógép-flottájára. És kiderült, hogy nekik már nincs olyanjuk. Tiba labdarúgóutánpótlás-egyesületének viszont pont most lett. Jegyezzük meg, hogy már ez a 18 milliós összeg is gyanúsan alacsony, tekintve hogy nyilvános adatok alapján 2018-ig bezárólag a BS Kft. összesen legalább 64 millió forintot fordított pályakarbantartó gépekre. De bármennyiért is vettek, mára nem maradt belőlük semmi, így aztán, amikor február elején sikerült leszerződniük a stadionépítés miatt albérletet kereső NB II-es váciakkal a balmazi stadion kibérlésére, mehettek Tibáékhoz kuncsorogni a cég korábbi gépeiért. A karbantartó eszközök, amik már elkerültek a klubtól. Fotó: botost/444.hu A Budafok elleni február 2-i NB II-es bajnoki után a váciak rettentő elégedettek voltak a stadionnal és a szervezéssel, ám a Tiba-féle utánpótlás-egyesület részéről tapasztalt hozzáállás miatt a BS Kft.-nek egyetlen meccs után fel kellett mondania az alkalmanként félmillió forint bevételt jelentő, eredetileg négy meccsre szóló megállapodást. "Tiba le is írta sms-ben, hogy az együttműködést nem látja biztosítottnak, úgyhogy nyugodtan fel lehet mondani a Váccal kötött egyezséget. A karbantartógépeket illetően pedig azt mondta, hogy azok adósságmegváltás és adósságkompenzáció címen átkerültek a BFC-hez." Hegedüs elmondása alapján Tiba már az MLSZ-nél is pedzegette, hogy a kialakult helyzetben az általa vezetett utánpótlás-egyesületnek kellene átvennie a pályakarbantartási feladatokat. "Amikor beszéltem a szövetséggel, elmondták, hogy a BFC-ről nem óhajtanak nyilatkozni, azt viszont nagyon nem szeretnék, hogy a Balmazújváros Sport Kft.-nél bármiféle vagyonvesztés legyen, mivel még nem számoltak el egy csomó támogatással" – mondta Hegedüs. A profik fagyasztva gyógyító kamrája már a kézilabdás kislányoké Ehhez képest nemcsak a stadion és a sporttelep került át mindenestül Tibáékhoz, de Hegedüs tudomása szerint az a komplett, mintegy 110 millió forint értékű egészségügyi részleg is, amit a gyógyfürdőben alakítottak ki a BS Kft. közpénzből finanszírozott beruházásában. "Van benne többek közt két háromszemélyes kriokamra (hidegterápiás eszköz – a szerk.), amilyen talán csak pár NB I-es csapatnak van az országban. Ezeknek darabja 35 millió forintba kerül. Meg további orvostechnikai eszközök, összesen nagyjából 40 millió forint értékben." A Közbeszerzési értesítő szerint egyébként a BS Kft. a polgármester által közölt összegnél valamivel többet költött sportegészségügyre. 2017-ben 99,4 millió forintért vett rehabilitációs eszközöket, többek közt két krioterápiás kabint, egy mobil krioterápiás készüléket, valamint egy hidegterápiás és nyomásterápiás készülék szettet. Majd a 2018-ban benyújtott tao-programjában további 37 millió forintot kért és kapott hidegterápiás fürdő, pulzáló mágneses mező terápiás rendszer, valamint egy hordozható mágnesterápiás készülék beszerzésére, egy "komplex rehabilitációs eszközpark" kialakításához. A kifejezetten az elitszintű sportolók rehabilitációjára kifejlesztett eszközök a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesületéhez kerültek, amelynek három csapatában idén eddig összesen 29 kislány lépett pályára a 10, 11 és 12 év alatti bajnokságban. Égető szükségük lehetett a mínusz 80-100 fokos léghőmérséklettel gyógyító, az egész országban alig pár helyen megtalálható eszközre. Ennél valamivel logikusabbnak tetsző magyarázat, hogy a Kalmár DSE elnökét is Tiba Istvánnak hívják. Tiba Istvánt természetesen kerestük, telefonon nem akart nyilatkozni, írásban kérte a kérdéseket, de nem válaszolt. A balmazújvárosi képviselőtesült ülésterme. Fotó: botost/444.hu Tiba a facebookos videóiban ugyanakkor szokott foglalkozni a BS Kft. ügyeivel. Szerinte ez csak gumicsont, a mostani városvezetés csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a városban megállt a fejlődés. Azt mondja, hogy voltak ugyan adótartozások, de arra kaptak részletfizetési kedvezményt, csak nem tudták mégsem kifizetni, mert az új polgármester nem adott rá pénzt. De arra kifejezetten büszke, hogy a focit jelenleg nem a város kft.-je, hanem az általa irányított egyesület képviseli. A BS Kft. valós helyzetét leplező információhiányra jellemző, hogy az új ügyvezető ottjártunkkor még azt sem tudta, mi van a cég számláin, leszámítva az adóhatóság mintegy 20 millió forintos inkasszóját. Ami a magyar foci viszonyai között szinte semmiség, Balmazújvárosnak viszont komoly pénz: elég lenne rá, hogy három éven át fizessék belőle a rászorultsági alapon kiadott szűk félszáz önkormányzati lakás bérleti díját. Az inkasszó további súlyos következményekkel is jár, amelyek további százmilliókkal fejelhetik meg a BS Kft. volt vezetői által hátrahagyott brutális számlát. Ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a cég elszámoljon az elmúlt években felvett tao-támogatással. "A 2016-17-es programra megítélt támogatásból 43 millióval, a 2018-19-es taóból pedig 93 millióval nincs elszámolva. Az pedig már biztos, hogy a 2017-18-asből 40 millióval nem fog tudni elszámolni a BS Kft., vagyis vissza kell fizetnie az egész összeget, méghozzá 50 százalékos büntetőkamattal növelve, azaz 60 millió forintot" – mondta Hegedüs. Hegedüs szerint az MLSZ-nél azt is jelezték neki, hogy a kialakult helyzetben a BS Kft. elszámolásaiból csak azokat a tételeket fogadják majd el, amik minden kétséget kizárólag megvalósultak. Így viszont – többek közt – nehéz lesz elszámolni a taózás történetének egyik legmulatságosabban indokolt beruházását is, aminek már két éve meg kellett volna valósulnia, de a stadionban járva a nyomát se láttuk. Íme a 15 milliós beruházásra igényelt 10,5 millió forintos támogatási kérelem indoklása: "A Hortobágyi Nemzeti Park megkereste a Balmazújváros Sport Kft-t, hogy a »Csillagos Égbolt Projekt« elvárásai szerint a reflektorok túl nagy fényszennyezést jelentenek a Nemzeti Park területén. Ennek értelmében kérték, hogy minden reflektor elé kerüljön felszerelésre egy olyan kiegészítő, amely a reflektorok fényét a pálya felé irányítja, nem pedig az égbolt felé. Ezek költsége került betervezésre ide." Reflektorok, amik továbbra is csak világítanak bele a hortobágyi csillagos égboltba, a 10,5 milliós kiegészítők nélkül. Fotó: botost/444.hu De azzal a 430 millió forintos, elvileg stadionfejlesztésre elköltött kormányzati támogatással sem lesz könnyű elszámolni, amihez szintén az MLSZ-szel szerződtek. "Ebben benne volt egy 208 és egy 308 fős mobillelátó fedéssel, ami egész egyszerűen nem valósult meg. Erre 80 milliót kapott a Balmazújváros Sport Kft." – mondja Hegedüs. Arról pedig, hogy egészen pontosan mire ment el a magyar kormány 2019 áprilisában küldött 100 millió forintos, a profi bajnokság alapelveivel teljes mértékben összeegyeztethetelen vésztámogatása, végképp nem tudni semmit. Klubvezetés a legmagasabb színvonalon Az eddig sorolt, illetve már most sejthető veszteségek lényegesen kevésbé érintenék rosszul a várost, ha az akkor még fideszes többségű testület nem veri keresztül tavaly nyáron a stadion önkormányzati tulajdonú lelátórészének átruházását a BS Kft. tőkehiányának pótlására. Ami 2018 végén nagyjából 200 millió forint volt, három hónapra rá pedig már 279 millió. Így viszont a cég a 3,1 milliós törzstőkéjén felül a várostól kapott 330 millió forint értékű vagyontárgyával is felel a tartozásokért. Hogyan milyen színvonalon navigálta az ügyvezető a Balmazújváros Sport Kft.-t a teljes pusztulásba, arra talán jó példa ez a közgyűlési megszólalás: Hegedüs polgármester próbálja megtudakolni, mégis milyen üzleti tervvel rendelkezett Lajos Ferenc a már zajló 2019-es szezonra vonatkozóan: Miközben az ember ütemesen veri a fejét a falba a rengeteg okosság láttán, van ideje elmerengeni rajta, hogy mégis hány település és sportklub működhet hasonló szakmai színvonalon és felelősségteljes ellenőrzés mellett szerte az országban. Mert kétsége ne legyen róla senkinek, hogy a balmazújvárosi csapat is vígan termelhetné tovább a veszteséget, ha a legelemibb racionális szempontok nem jelentek volna meg váratlanul a városházán. Amiknek tükrében aztán pillanatokon belül nyilvánvalóan vállalhatatlanná váltak az addig teljesen bevettnek számító gyakorlatok a csapat támogatására. Annyin múlt a dolog, hogy Balmazújváros előző polgármesterét, Veres Margitot jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali körben elkövetett vesztegetésért 2018 áprilisában. Bár a fideszes politikus azóta is szabadlábon grasszál (vagy időnként kirándul Erdélyben Kövér Lászóékkal), de a polgármesteri székéről azért csak le kellett mondania, utat nyitva a 2018 augusztusi időközi polgármesterválasztáson beütő változásnak. (Hadházy Ákos éppen a múlt héten kérdezte meg az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a volt polgármester megkezdte-e már a büntetését, és ha nem, miért nem, de a tárca a személyes adatok védelméhez fűződő jog miatt nem adott választ a megkeresésre.) Remélhetőleg egyszer majd kiderül, hogy az azóta eltelt időben miből és milyen áron sikerült prolongálni a cég haláltusáját egészen 2019 augusztusának végéig. 450 milliós már a tartozás A megfejtés valószínűleg nem lesz túl vidám, legalábbis annak alapján, hogy mire ez a cikk elkészült, a 20 milliósnak sejtett NAV-inkasszóról kiderült, hogy valójában 450 millió forintról van szó. Illetve, hogy a stadion hasznosításának joga, ami a BS Kft. egyetlen megmaradt értéke volt – Papucsek Barnát leszámítva –, szintén átkerült valaki máshoz. Hogyan mi zajlott a Balmazújváros Sport Kft.-nél, és ehhez milyen támogatást adtak a városi képviselők, annak érzékeltésére a puszta szó kevés. Ezért megpróbáltuk egy rövid videóba sűríteni a BS Kft. elmúlt másfél évét. Kezdve a sajátos hangnemben vésztámogatást kérő Tibától, a katasztrófa felé száguldva is a semmit ragozó alpolgármesteren keresztül, a nyereséges futballcsapat szókapcsolat hallatán szélütésközeli állapotba jutó Szarvas Endre képviselőn át, a még ebben a díszes társaságban is külön kategóriát képviselő, a számokkal nagy küzdelmet vívó ügyvezetőig, Lajos Ferencig. A 444 fociblogját itt tudod követni Facebookon:
[ "Lajos Ferenc", "Tiba István", "Papucsek Barna" ]
[ "Tállai András", "Kövér Lászó", "Hegedüs Péter", "Tóth Attila", "Hadházy Ákos", "Horváth Ferenc", "Szarvas Endre", "Veres Margit", "Orbán- Mészáros" ]
Bár kenőpénzek elfogadásával gyanúsítják, legutóbbi, 2021. decemberi keltezésű vagyonnyilatkozata szerint egy éven belül több mint 10 millió forinttal csökkent Völner Pál megtakarítása. A kormány oldalán olvasható dokumentum szerint a lemondott államtitkárnak tavaly év végén 1,5 millió forint megtakarítása volt részjegyben, a képviselői tiszteletdíj hathavi összegét meghaladó készpénzállományának értéke pedig 2 millió forint volt. Ehhez képest az utolsó, "rendes" vagyonnyilatkozata, a 2021. januári keltezésű még azt írta, hogy részjegyben 1,8 millió forintja van, készpénze 3,5 millió forint, de ezeken felül van még takarékbetétben elhelyezett megtakarítása is, mégpedig 8,5 millió forint. Vagyis összesen 13 millió 800 ezer forintnyi megtakarítás felett rendelkezett. Ezen túl tavaly év elején még szolgálati autóként egy Skoda Kodiaqot hajthatott - ez a decemberi dokumentumban már nincs ott. A szolgálati iPhone és laptop viszont decemberig hű társa volt. Völner havi bruttó fizetése 1 296 300 forintra jött ki, és a nyilatkozat szerint a távozott államtitkárnak más forrásból adóköteles jövedelme nem volt. Egyéb jövedelme viszont volt, legalábbis az ismert vádak szerint: az ügyészségi indítvány azt írja, rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, és három év alatt összesen 83 millió forintnyi kenőpénzhez jutott így.
[ "Völner Pál" ]
[ "Schadl György" ]
Veszprémi keltezésű beszámolójában a német konzervatív újság bécsi tudósítója rámutat: a természeti csapást kizáró kormányfői megállapítás után Papcsák Ferenc kormánymegbízott nyomban kiterjesztette vizsgálódásait a 90-es években a szocialista kormány alatt privatizált alumíniumiparra. Ezt már korábban sürgette Jávor Benedek LMP-képviselő, nyílt levélben kérve Fellegi Tamás minisztertől a Mal Zrt. privatizációs szerződéseinek nyilvánosságra hozatalát. "Az LMP kezdeményezése egybeesik a kormány, a Fidesz-MPSZ és a KDNP szándékaival. A Fidesz feni a fogát arra, hogy ahol csak lehet, kivetnivalót találjon a korábbi szocialista-liberális kormányokon. Az LMP följelentette Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnököt, arra hivatkozva, hogy annak kormánya jogellenes módon különösen jelentősnek minősített egy Budapest közelébe tervezett kaszinóvárost. A törvény az LMP szerint lehetővé teszi bizonyos befektetői körök kedvező elbírálását" – írta a FAZ tudósítója. Papcsák szerint több egykori kormánytag gyanúba keveredett kétes tanácsadói szerződések kapcsán. A kormánymegbízott jelentése lesz hivatott annak bizonyítására, mekkora kárt okozott az államnak a nyolc évi szocialista kormányzás alatt a központi korrupció. A lap idézi Papcsákot, aki szerint Gyurcsánynak eddig csak a politikai felelősségét sikerült megállapítani, a büntetőjogit még nem. Az ajkai katasztrófa nyomán Gyurcsány újból előtérbe került, állítólag "élénk üzleti kapcsolatban" állt a Mal Rt. tulajdonosaival. "Újabban azzal gyanúsítják, hogy kormányfőként elérte az (alumínium)ipar messzemenő mentesítését a (környezeti) előírások betartása alól. Habár a bauxit- és alumíniumgyártás még az olcsó munkabérű országokban, így Magyarországon is alig hoz nyereséget, a Mal Zrt. tulajdonosai – akik amúgy is az 50 leggazdagabb magyar közé tartoznak, jól kerestek" – emlékeztetett a német tudósító. A nagy vagyonok láttán Magyarországon mindig fölmerül a gyanú: ilyen mértékű vagyonosodás azért vált lehetségessé, mert az üzemek kijátszották a munkavédelmi, környezetvédelmi vagy termékminőségi előírásokat – már ha léteztek egyáltalán ilyenek. A FAZ idézi egy neve elhallgatását kérő szakember véleményét, aki négy évtizedig dolgozott gazdasági területen. "Egyazon érme két oldaláról van szó. A nemzetközi versenyben álló vállalatok érdekében a kormány biztosította az alacsony termelési költségeket, elsősorban a villanyáram tarifája révén. Ugyanakkor a szocialista pártelnök rendre hivatkozhatott az ezáltal megőrzött munkahelyekre."
[ "Gyurcsány Ferenc" ]
[ "Jávor Benedek", "Fellegi Tamás", "Papcsák Ferenc" ]
Járvány hírlevél A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban. Egy év sem volt elég, hogy a kormány gördülékenyebbé tudja tenni a vállalkozni akaró fiatalok itthon tartására kitalált, 1,04 milliárdos programot. Pedig miután tavaly megírtuk, hogy a Vállalkozz Itthon Fiatal! programmal beígért pénzek egyáltalán nem jutnak el a fiatalokhoz, Varga Mihály azt ígérte, rendet tesz: a minisztériumban belső vizsgálatot indított, majd kirúgta a késésekért felelős állami cég vezetőjét; azóta a kirúgott ügyvezető helyett egy volt fideszes képviselő, Karakó László vezeti az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-t (OFA), idén februárban pedig a minisztérium átadta a kínossá vált program kezelését az Államkincstárnak. De a pályázaton indulók még mindig csak nagy késéssel kapják meg a pénzüket. A kormány által közzétett adatok szerint a két éve meghirdetett pályázaton indulók közül még mindig csak 38 százalék kapta meg a pénzét. Vagyis a 221 pályázó közül csak 86-ot fizettek ki, a többiek még mindig nem tudják, mikor foghatnak hozzá a munkához. Pedig a program lényege pont az lenne, hogy az állam 3 milliós támogatással segít azoknak a fiataloknak, akik kivándorlás helyett inkább Budapesten vagy Pest megyében indítanának saját vállalkozást. Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy elvégeznek egy 8 hetes vállalkozói képzést az OFA-nál, és le kell tenniük 300 ezer forintot önrészként a pályázathoz. Elvileg lenne egy olyan feltétel is, hogy a programban résztvevők nem vállalhatnak más munkát és más képzésre sem járhatnak. De az állami időhúzás miatt ezt még a szervezők is aránytalanul nagy szívatásnak érezhették, ezért mostanában azzal nyugtatják a fiatalokat, hogy közben nyugodtan csináljanak mást is, mert csak a jelentkezésnél ellenőrzik, hogy tényleg munkanélküliek-e. A hivatalos projektlista alapján látszik, hogy tavaly nyáron, a botrány kirobbanása után kicsit megrázta magát az állam, és decemberig több mint 80 támogatási döntés született, sokaknak legalább a támogatás felét kifizették előlegként. De idén újra beragadt a rendszer: április elején, a választások előtt még megszületett 11 döntés, de az általunk megkérdezett pályázók nem tudnak arról, hogy idén bárkit is kifizettek volna. Bár a felhívás szerint a támogatási kérelmek értékelése folyamatosan történik, valójában ezt az állam tömbösítve végzi, ezért azoknak is be kell várniuk a többiek hiánypótlásait, akiknek nem tudtak belekötni a pályázatukba. De az általános tapasztalat inkább az, hogy minden apróságba belekötnek. Így nem csoda, hogy a programba behúzott fiatalok nemrég a hvg.hu-nak ugyanazokat a problémákat sorolták fel, amik már egy évvel ezelőtt is léteztek: túlbonylított az ügyintézés; kiszámíthatatlan, mikor kapják meg a pénzt, miközben a 10 százalékos önrészre megtakarított pénzük a nem működő cégükben áll; amíg az állami apprátus az üzleti terveikkel szöszöl, azok teljesen elavulnak. A 444-nek az egyik pályázó azt mondta, a külföldön összespórolt pénzével vágott bele a programba, de mivel hónapok óta hiába vár a támogatásra, legszívesebben már az egészet hagyná a fenébe. Úgy számol, hogy ha az osztrák vendéglátásban marad, ennyi idő alatt már majdnem összeszedhette volna a pénzt. Egyedül az tartja itthon, hogy ha lelép, visszakövetelik tőle a vállalkozói képzés árát. Így a program a maga módján mégiscsak fékezi a kivándorlást. Frissítés: Bár a korábban feltett kérdéseinkre a Pénzügyminisztérium most sem válaszolt, de a cikk megjelenése után közölték, hogy idén eddig 71 millió forintnyi támogatást fizettek ki. Igaz, ebben benne lehetnek azok is, akik még az előző évben pályáztak.
[ "Karakó László" ]
[ "Varga Mihály" ]
Nem voltak célzott kérdések Simon Gábor újabb ügyészségi kihallgatásán, a vádhatósági emberei csupán újra megkérdezték az MSZP volt elnökhelyettesétől, hogy akar-e vallomást tenni. A nemleges válasz után pedig véget is ért a kihallgatás - mondta lapunknak Simon Gábor ügyvédje. Ezzel szemben a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjére hivatkozva a Magyar Nemzet ma azt írta, hogy Simon Gábor nem csak vallomást nem tett, de nem válaszolt az ügyészi kérdésekre. Nagy István ügyvéd szerint az ügyészek nem hozták szóba például azt a közelmúltban napvilágra került ügyet sem, amely szerint megtalálták az öngyilkosságot elkövetett Welsz Tamás nyomtalanul eltűnt, szlovákiai magyar üzlettársának búcsúlevelét, amelyben állítólag - hazai és szlovák politikusok felemlítésével - egy Magyarországot és Szlovákiát érintő áfa-csalási ügy részleteit taglalta. Welsz úgy került kapcsolatba a Simon-üggyel, hogy az üzletember lakásán "találták meg" az ex-szocialista politikus állítólagos bissau-guineai útlevelét. A lapunk által megkérdezett más ügyvédek véleménye alapján kijelenthető, a hazai büntetőeljárásokban nem szokás, hogy ha egy adott ügyben valaki egyszer már nem akart vallomást tenni, akkor újra és újra behívják kihallgatásra, hogy ismét vallomásra bírják. Ez alól általában az képez kivételt, ha megváltozik a gyanúsított álláspontja. Ez alapján úgy tűnik, hogy a Simon mostani kihallgatásának lényege az volt, hogy az önkormányzati választások közeledtével kreáljanak egy hírértékű eseményt Simon Gábor ügyében, akinek házi őrizetét "véletlenül" éppen október 12-ig - azaz a választások napjáig - hosszabbította meg a bíróság az ügyészség kezdeményezésére. A Simon-ügyet februárban robbantotta ki a Magyar Nemzet, ami azután a Fidesz országgyűlési választási kampányának egyik fő elemévé vált. Mint ismert, a gyanú szerint 2008 januárja óta az MSZP akkori elnökhelyettese összesen mintegy 240 millió forintot helyezett el Ausztriában, bankbetétben és értékpapírokban, a vagyont pedig egyetlen képviselői bevallásában sem tüntette fel. M.R.
[ "Simon Gábor", "Welsz Tamás" ]
[ "Nagy István" ]
Balogh Zsolt azt mondta, hogy mindenhol Hagyó Miklós embereibe ütközött a cégnél és a 2008-as sztrájk után felhívták irodájába és "pár szakszervezeti vezető, egy-két igazgató" jelenlétében azt mondták neki: "szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszervezeteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyónak is." BKV-s források szerint akkor a közlekedési vállalat buszos szakszervezetei voltak jelen.Földényi György, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke erről annyit árult el, hogy a 2008-as sztrájk lezárását követően semmilyen "kiscsoportos" beszélgetésről nem tud, ha volt is ilyen, ő ezen nem vett részt és tudomása szerint más sem. Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke is megerősítette ezt.Arra a kérdésre, hogy kapcsolatban álltak-e Hagyóval, Nemes úgy válaszolt: munkakapcsolatban voltak, akik leveleztek vele, de Hagyó a szakszervezetekkel nem nagyon szerette tartani a kapcsolatot.Gulyás Attila, a metrósokat összefogó Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is megszólalt a témában, ő sem hallott arról, hogy Baloghtól ilyet kértek volna. Ugyanakkor kíváncsi lenne arra, kik voltak ott a találkozón, és reméli, hogy Balogh ezt is el fogja mondani a rendőrségen.Balogh az említett interjúban arról is beszélt , hogyan juttatták el Hagyónak a BKV-tól származó pénzt, illetve milyen ügyekben kellett azt az összesen 70 millió forintot átadni.Az MSZP fővárosi elnöke nagyon súlyos állításnak nevezte azt, amit Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesről a Magyar Nemzet című napilapnak mondott. Burány Sándor szombaton az MTI-nek úgy fogalmazott: "ezek nagyon súlyos állítások, amik a cikkben szerepelnek, ezért én várom az ügyben az érintett nyilatkozatát".Tiszta lelkiismeretHagyó Miklós szerint minden, a Magyar Nemzet szombati számában megjelent, a BKV volt megbízott vezérigazgatója, Balogh Zsolt által rá vonatkozó "rágalmazó kijelentés" valótlan; a szocialista politikus azt mondta, minden, a tevékenységét vizsgáló fórum elé tiszta lelkiismerettel áll. A volt főpolgármester-helyettes az MTI-nek szombaton azt mondta, hogy e miatt Balogh Zsolttal, és mindenkivel szemben, akik "a hamis állításokat megismétlik", jogai megóvásáért megteszi a szükséges törvényes lépéseket.A szocialista politikus hozzátette: tiszta lelkiismerettel áll bármely, a tevékenységét vizsgáló fórum elé; "munkáját mindig a képviselői esküjéhez híven végezte". Hagyó Miklós szerint a napilapban megjelent cikk személyét érintően annyi valós tényt tartalmaz, miszerint "szereti a párizsit, és tényleg nem pontos". Utóbbi miatt elnézést kér azoktól, akiket az elmúlt 42 évben megvárakoztatott - mondta.
[ "Balogh Zsolt", "Hagyó Miklós" ]
[ "Gulyás Attila", "Földényi György", "Burány Sándor", "Nemes Gábor", "lelkiismeretHagyó Miklós" ]
Váratlanul érte Debreczenyi Jánost (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármesterét, hogy a Fidesz városi elnöksége és taggyűlése nem őt jelölte ismét erre a tisztségre. A bakonyi megyeszékhely önkormányzatának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, nemcsak reménye, de jó esélye is volt az újbóli jelölésre, hiszen Veszprém fejlődött, négy éve meghirdetett programja döntően teljesült, és a botrányok is elkerülték a várost. Debreczenyi János elmondta, nemcsak a Fidesznek, hanem a KDNP-nek is tagja, és az utóbbi párt veszprémi vezetősége hétfő este ülést tart, amelyre meghívták őt. Kérdésre válaszolva közölte, szerinte az a tény, hogy a zalaegerszegi ügyészség hivatali visszaélés miatt nyomozást rendelt el ellene, nem játszott bele abba, hogy a Fidesz veszprémi szervezete nem jelölte újra polgármesternek. Ez ugyanis nem hangzott el érvként a vezetőségi ülésen és a taggyűlésen sem, tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mivel indokolta a Fidesz helyi vezetése a jelölése elmaradását, Debreczenyi János azt mondta: "az indokokról a Fidesz helyi elnökségét kell megkérdezni". Tájékoztatott arról is, hogy a Fidesz veszprémi elnöksége és taggyűlése Porga Gyulát, Veszprém alpolgármesterét jelölte a polgármesteri tisztségre, erre ő (Debreczenyi János) Fidesz-tagként kérte, hogy őt is vegyék fel a szavazólapra. A taggyűlés 83 jelenlévő tagja azonban titkos szavazással nem rá, hanem döntő fölénnyel Porga Gyulára szavazott, mondta Debreczenyi János. Mihalovics Péter, a Fidesz veszprémi alelnöke azt közölte, hogy csütörtökön Navracsics Tibor, a párt városi elnöke többi közt arról tart sajtótájékoztatót, milyen indokok, érvek szóltak Debreczenyi János újbóli jelölése ellen.
[ "Debreczenyi János" ]
[ "Porga Gyula", "Mihalovics Péter", "Navracsics Tibor" ]
Alaposan kiköltekezett a tavalyi évben a Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (Nkoh). A közbeszerzési adatbázisban található összegzések és szerződések alapján kiszámoltuk, hogy a különböző állami intézmények kommunikációjára, nyomdai és PR-költségeire 46,7 milliárd forintot osztott szét. Mindezt egy 2016-ban a tavalyi évre kiírt, 25 milliárd forintos keretközbeszerzésre hivatkozva, vagyis a valóságban alaposan túllépte a keretet. A pénzszórás haszonélvezője három cégcsoport volt, amelyek Balásy Gyula, Kuna Tibor – Szijjártó Péter barátja –, valamint Csetényi Csaba – Rogán Antal szomszédja – érdekkörébe tartoznak. Vagyis olyan társaságok nyertek, amelyek eddig is sikerrel szerepeltek a tendereken. hirdetés A számításban a tájékoztatókban rögzített alapösszegeket vettük figyelembe, ugyanis a legtöbb ilyen kiírásnál az Nkoh meghatároz pluszban egy opciós összeget, amelyet az eredeti alapösszeg kimerülése után lehet lehívni. Ez minden ajánlatnál változik, van, ahol csak néhány millióról van szó, de adott esetben akár az eredeti ár 60 százalékát is elérheti. Így nem tudni, hogy pontosan mennyi pénzt hívtak le a nyertes cégek. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a meghívásos közbeszerzés 2016-os kiírásakor még úgy kalkulált, hogy "a keretmegállapodás alkalmazására 1100 állami szervezet köteles, illetve jogosult, így az az alapján megkötendő egyedi szerződések száma a szerződés érvényessége alatt várhatóan legalább 250-300 darab lesz". Ennek ellenére lapunk összesítése szerint eddig csak 91 szerződést kötött a hivatal mintegy 70 állami tulajdonú szervezettel és intézménnyel. Számításunk szerint az idén a legnagyobbat Balásy Gyula cégei, a Lounge Design Kft. és a New Land Kft. hasították ki a kommunikációs tortából: érdekeltségei közel 30 milliárd forint elköltésének a lehetőségét nyerték el a tervezett 25 milliárdból. Balásyék főleg a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Magyar Turisztikai Ügynökség kommunikációját és médiamegjelenését viszik. Mögötte a második helyen Szijjártó Péter külügyminiszter jó barátja, Kuna Tibor érdekeltségei, a Young & Partners és a Trinity International végeztek. A két társaság 12,9 milliárd forintnyi megbízást nyert el 2017-ben. Kuna Tibor cégeinek két legnagyobb megrendelője a Magyar Villamos Művek és a budapesti vizes világbajnokságot lebonyolító cég volt, de emellett több állami vállalatnak is bedolgoztak. A kommunikációs torta legkisebb szeletét Csetényi Csaba cégei kapták. A Network 360 és az Affiliate Network ezúttal be kellett hogy érje összesen 3,5 milliárdnyi állami megbízással. Pedig a Magyar Nemzet korábbi számításai szerint 2014 óta 25,5 milliárdnyi központi megbízást nyertek el Csetényi érdekeltségei. A Network 360 és az Affiliate Network kulcsszerepet játszott az elmúlt években az állami reklámpénzek segítségével épített fideszes médiabirodalom finanszírozásában, és főleg 2015–2016-ban taroltak a kormányzati tendereken. Jól mutatja a szerencse forgandóságát, hogy a Lounge Design és a New Land úgy tudta letaszítani a dobogó legfelső fokáról Csetényi érdekeltségeit, hogy Balásynak állítólag nincsenek olyan szerteágazó fideszes kapcsolatai, mint versenytársának. Társaságai szűk egy év alatt most mégis annyi megrendeléshez jutottak, mint Csetényi Csaba cégei három esztendő alatt. A Kuna Tibor, Balásy Gyula, valamint Csetényi Csaba érdekeltségeivel kötött tavalyi keretmegállapodás tartalmaz még egy érdekes opciót. Eszerint a 25 milliárd forintos közbeszerzési keret "legfeljebb két alkalommal visszatölthető". A többletköltésről a hivatal maga határozhat, ennek csupán az a feltétele, hogy erre idejében figyelmeztesse az érintett cégeket. Ez minden bizonnyal meg is történt: még a nyáron ennek nyomán emelhette meg a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetését az Országvédelmi Alapból átcsoportosított milliárdokkal a kormány. Kérdéseinkkel kerestük a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.04.
[ "Csetényi Csaba", "Rogán Antal", "Kuna Tibor", "Balásy Gyula", "Szijjártó Péter" ]
[]
A szabadtéri rendezvények és kiadványok készítésére kért pályázati pénz egy része Csiha Judit és Baráth Etele MSZP-s országgyűlési képviselő-jelöltek kampányára használták fel, erősítette meg a Zuschlag-per másodrendű vádlottja, Lados István. Így iratmegsemmisítés céljából a másodrendű vádlott szerint egy autót is felgyújtottak. A Zuschlag János és 15 társa ellen indított büntetőper a másodrendű vádlott, Lados István kihallgatásával folytatódott szerdán Kecskeméten. Lados István megbízási szerződéssel dolgozott 2003 januártól az Országgyűlési Hivatalban. Egy irodája volt a képviselői irodaház 116-os szobájában, Zuschlag János és Arató Gergely MSZP-s országgyűlési képviselőkkel, valamint Őri András (a Fiatal Baloldal volt Zala megyei elnöke) negyedrendű vádlottal együtt. Lados megismételte, amit korábbi kihallgatásán már elmondott. Zuschlag János gyakorta szólt Őri Andrásnak, hogy "kisnyúl, megjött-e a lovette". Ez azt jelentette, hogy Őri nézze meg, hogy a pénzintézetnél vezetett bankszámlára megjöttek-e a különböző pályázatokon elnyert pénzek. Lados megerősítette, hogy a Táncsics Alapítványtól elnyert összegeket a pályázat szerint szabadtéri rendezvények és kiadványok készítésére kérték és nyerték, de ténylegesen Csiha Judit és Baráth Etele MSZP-s országgyűlési képviselő-jelöltek kampányára használták fel. A másodrendű vádlott beszámolt arról, hogy tudomása volt arról, hogy Marsovszky Balázs hatodrendű vádlott, Prácser László kilencedrendű vádlott és Katus Ferenc hetedrendű vádlott részesedett a pályázatok révén elnyert összegekből. Azt azonban nem tudta, hogy ez "sikerdíj" vagy egyszerűen bizonyos részesedés volt-e. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja is volt 2007. szeptember 21-től előzetes letartóztatásban van. Lados Istvánt már korábban házi őrizetbe helyezték, mert minden vádpontra kiterjedő, részletes vallomást tett.
[ "Marsovszky Balázs", "Lados István", "Baráth Etele", "Csiha Judit", "Prácser László", "Zuschlag János", "Őri András", "Katus Ferenc" ]
[ "Arató Gergely" ]
A Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta Schmitt Pál 1992-ben szerzett doktori címét. Ezt Tulassay Tivadar, az egyetem rektora jelentette be szerda este közvetlenül a szenátus ülése után. A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. A szenátus szerint a kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a tudományszakmai és etikai követelményeknek. A szenátus előtt a Hallgatói Hálózat tucatnyi tagja tüntetett, a bejelentés után elégedetten távoztak. Délelőtt ugyancsak Tulassay Tivadar jelentette be, hogy a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa 16:2 arányban venné el Schmitt doktori címét. Az eseményeket a SE által életrehívott tényfeltáró bizottsági jelentés keddi nyilvánosságra hozatala gyorsította fel, amelyik még nem marasztalta el egyértelműen a köztársasági elnököt. "A dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak". Az öt tagú tényfeltáró bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvélemény szerda este került nyilvánosságra, ebben arra a következtetésre jutott: "Az elvégzett tényfeltáró munka alapján javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját". Január 11-én a hvg.hu robbantotta ki az ügyet egy cikkel, amiben azt írták, hogy Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része gyakorlatilag szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével, ami felveti a plágium gyanúját. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője minősíthetetlen bulvárkacsának nevezte a Schmitt elleni vádakat. Egy héttel később az Index írta meg, hogy Schmitt dolgozata egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájából is szó szerint tartalmaz hosszú szövegrészeket, melyek összesen 17 oldalt tesznek ki. Március 6-án újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolták őket.
[ "Schmitt Pál" ]
[ "Klaus Heinemann", "Fluck Ákos", "Tulassay Tivadar", "Szijjártó Péter" ]
A Kúrián is megnyerte a tao-támogatások nyilvánossága érdekében indított perét a Transparency International Magyarország (TI). Mindez azt jelenti, hogy nem lehet tovább titkolózni: az illetékes minisztériumoknak ki kell adni, hogy mely vállalatok fizették társasági adójukat (vagy annak egy részét) az államkassza helyett egy sportvállalkozásnak. Bár a sport támogatására a vállalatok általában büszkék szoktak lenni itthon, a tao rendszer 2011-es bevezetése óta nem árulják el, hogy mely cégektől mely sportszervezetekhez áramlik így a pénz. Pedig hatalmas összegről van szó: tavaly év végéig 320 milliárdnyi adóforint érkezett a tao-rendszernek köszönhetően a költségvetés helyett sportklubokhoz. A titkolózás oka minden bizonnyal a rendszer visszássága: miközben sok kis egyesület valóban nem lenne képes fenntartani magát enélkül, a tao-pénzek nagy része nem hozzájuk, hanem Fidesz-közeli sportszervezetekhez áramlik. Csak példaként: a 2015/16-os szezonban a futballra szánt 19 milliárd forint harmada mindössze tíz sportszervezetnél kötött ki, az összeg közel 10 százalékát pedig egyedül a miniszterelnök által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta. A TI még tavaly nyáron indított pert a tao-pénzek útjának felfedése érdekében, miután erre vonatkozó közadatigénylésükre az érintett minisztériumok és sportszövetségek nem adták ki a kért dokumentumokat – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója. Az információ visszatartását állami oldalon azzal indokolták, hogy a tao nem közpénz. A kormány tulajdonképpen a kezdetektől erre építette a támogatásokkal kapcsolatos kommunikációját. Emlékezetes Orbán Viktor 24.hu-nak a felcsúti Pancho Aréna avatóján adott interjúja, amelyben a miniszterelnök kifejtette: a magyar gazdaságpolitika régóta küszködik a kommunista örökséggel, és ez világlik ki abból az állításból is, hogy a tao-támogatásból felhúzott stadion közpénzből épült, hiszen ahhoz a vállalkozók biztosították a forrást. Bár a támogatás valóban nem közvetlenül az államtól érkezik, hiszen a cégek nem fizetik be az adót, ettől még a központi költségvetés mond le a sportszervezetek javára pénzről. Nagyjából úgy lehet elképzelni a rendszer működését, mintha három barát (Viktor, Lőrinc, és László) elmenne egy pubba sörözni, úgy, hogy László tartozik Viktornak. Amikor megérkeznek, Viktor jelzi, hogy elengedi a tartozást, ha László állja belőle az első kört. A kormányzat álláspontja alapján (a tao nem közpénz) Lőrinc sörét László fizette. Mindenki más szerint azonban Viktor. A mindenki másba pedig most már a Kúria is beletartozik, így nincs mit tenni, ki kell adni az iratokat, amiből kiderül a pénz útja. A kérdés csak az, hogy erre mikor, és milyen formában kerül sor. A mostani pert ugyanis az érintett szaktárcák ellen indította a TI, márpedig a tao ügyekben leginkább illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) csak a sportszövetségi és a 300 millió forintot meghaladó sportszervezeti programokról döntött. Az ennél kisebb, kluboknak szánt összegek odaítéléséről a sportszövetségek határoznak, azaz náluk van minden fontos információ. Velük szemben is zajlik egy per, ott szintén jogerősen nyert már a TI, de a minisztériumokhoz hasonlóan a sportszövetségek is a Kúriához fordultak. Így itt egy döntést még meg kell várni. A tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzék ki, azaz ebben az esetben elvileg még lehet lehetőség időhúzásra. Csakhogy a most zárult ügyben az EMMI mellett a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) is érintett volt, márpedig a gazdasági tárcánál – legalábbis a korábbi közlésük szerint – minden dokumentum megvan. Így pedig már a mostani határozat eredményeként minden tao-s rejtélyre fény derülhet. Már persze, ha az NGM nem próbálja meg valamilyen módon mégis visszatartani a dokumentumokat, amire a Kúria előtt már tettek kísérletet. Amint arról lapunknak Ligeti Miklós beszámolt, a tárca az utolsó körben már azt állította: mégsem kaptak meg minden iratot. Más kérdés, hogy a Kúriát ez nem hatotta meg, így a minisztérium kénytelen lesz kiadni az adatokat. Ahhoz, hogy a tao-dokumentumok nyilvánosságra kerülhessenek, meg kell várni, hogy a Kúria írásba foglalja az ítéletet. Ezt követően az EMMI-nek és az NGM-nek 15 napja lesz kiadni a dokumentumokat. A TI-nál úgy számolnak, hogy legkésőbb jövő év elején megkapják a kiperelt iratokat. Közélet NGM tao-támogatás. Transparency International Olvasson tovább a kategóriában
[ "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Ligeti Miklós", "Orbán Viktor" ]