text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.
Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.
Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.
Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.
A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi köze hozzájuk.
A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.
Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e "harmadik út"? Február 21.
Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!
A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.
A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.
Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.
Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a közönség segítségét kéri! Videó!
Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!
Még két és fél év sem telt el azóta, hogy máltai offshore érdekeltségéről cikkeztek, az offshore-ozást többször is kritizáló Jobbik pártalapítványának kuratóriumi elnöke lett Tömör-Tones Zsolt, a párt sportkabinetjének és a BOK (korábbi nevén Syma) csarnoknak a vezetője annak honlapja szerint. A Jobbik szerint viszont a 2017-es Direkt 36-cikkben említett cég nem számít offshore-nak – tudta meg az Azonnali a párt sajtóosztályától.
Arról, hogy a Jakab Péter vezette új elnökség elérte, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány kuratóriumi tagjai lemondjanak, a Népszava írt pénteken. Tömör-Tones Szabó Gábort váltotta a kuratóriumi elnökség élén, aki nemrég tizenhét év után a pártigazgatói posztról is lemondott.
Miért jó Máltán céget alapítani?
Tömör-Tones neve a Direkt36 anyagában bukkant fel még 2017-ben, mikor olyan máltai cégekről kiszivárgott iratokat dolgoztak fel, amelyeknek magyar vonatkozásai is voltak. Ugyanis a máltai cégnyilvántartás addig csak részben volt nyilvános, a tulajdonosok és tisztviselők nevére ugyanis nem lehet benne keresni.
A portál hangsúlyozta: Máltán a klasszikus offshore világhoz képes jóval "kulturáltabban" működik a rendszer, például elvárás, hogy a helyi banknál számlát vezető cégeknek legyen legalább egy irodája egy dolgozóval, bár ők gyakran csak látszólagos munkát végeznek. Málta egyébként azért is vonzó üzletileg, mert bár a bejegyzett cégek papíron kifejezetten magas társasági adót fizetnek, a nagyvonalú adóvisszatérítési rendszernek köszönhetően ez az arány a gyakorlatban inkább a nullához közelít.
A szakmaiság számított nekik
Mint a Direkt36 írta, Tömör-Tones egy másik Jobbik-közeli vállakozóval, Nagy-Pál Leventével alapított Máltán céget 2015-ben GC Academy néven, amely egy többnyelvű, a sportoktatásra koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki. A rendszert például a budapesti vizes vb önkénteseinek a betanítására is használták, de használta a Nemzetközi Judo Szövetség is.
Nagy-Pál akkor úgy nyilatkozott, azért vitték a céget Máltára,
mert elegük lett abból, hogy Magyarországon csak korrupcióval, ismeretséggel lehet előre jutni, ezért egy olyan országot kerestek a cégbejegyzésre, ahol "csak a szakmaiság számít".
Máltát többek között azért tekintették ilyennek, mert az online képzések terén megfelelő akkreditációs rendszerrel és sztenderdekkel rendelkezik, és nemcsak az EU, hanem a brit nemzetközösség tagállama is.
Fogalmilag kizárt, hogy offshore legyen
Az Azonnali kereste a Jobbikot is az ügy kapcsán, hiszen a párt többször is kikelt az offshore cégek ellen. Például éppen a Tömör-Tonessel jó viszonyt ápoló Szilágyi György, a Jobbik egyik jelenlegi alelnöke mondta: az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból. Szilágyi akkor egy fideszes ügy kapcsán azt is kijelentette, párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget, és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt.
Az alábbi kérdéseket küldtük a párt sajtóosztályának:
1. Mennyire tartják összeférhetőnek és hitelesnek a Jobbik offshore-ellenes politikájával, hogy egy offshore cég birtokosa kerül pozícióba a párt alapítványánál?
2. Korábban Szilágyi György jelezte: párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt. Tömör-Tones Zsolt a Jobbik tagja-e, és ha igen, anno aláírta-e ezt a nyilatkozatot? Ha aláírta, nem tartják-e visszásnak, hogy ehhez képest mégis van ilyen cége?
3. Meg fogják-e kérni Tömör-Tones Zsoltot, hogy adjon túl offshore érdekeltségén, ha igen, milyen határidőt fognak szabni neki?
4. Jelenleg mi a Jobbik álláspontja az offshore-cégekkel kapcsolatban, tartják-e még, hogy "az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból."?
A Jobbik szerint viszont szó sincsen offshorozásról. Válaszában a párt sajtóosztálya azt írta: "A szóban forgó gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezete átlátható, több nemzetközi sportszövetséggel dolgozik együtt (IFJ, WAKO), Máltán felsőoktatási akkreditációval rendelkezik."
Ennek megfelelően fogalmilag kizárt, hogy off-shore társaság lenne, melyből eredően további kérdései nem értelmezhetőek.
Érdekesség, hogy mint a Magyar Hang felhívta rá a figyelmet, Sneider Tamás volt Jobbik-elnök még alelnökként azt állította 2017-ben Tömör-Tones kapcsán: tudomása szerint alacsony összeg folyt be ehhez a céghez, amelyet azért hoztak létre, mert itthon nem tudtak vállalkozást alapítani. Azt is hozzátette: nem minden offshore cég egyenértékű a lopással. Utóbbi csak azért érdekes, mert Sneider akkor nem vitatta , hogy az említett cég offshore-nak számít-e.
FOTÓ: Ózd.hu (Tömör-Tones Zsolt a kép baloldalán)
Disqus
|
[
"Tömör-Tones Zsolt"
] |
[
"Nagy-Pál Levente",
"Sneider Tamás",
"Vágó István",
"Szilágyi György",
"Bernie Sanders",
"Helmut Kohl",
"Szabó Gábor",
"Igor Matovič",
"Jakab Péter"
] |
Tiborcz István nem először jut brüsszeli forráshoz, most éppen 215 millió forintot nyert el.
Jelentős összegű, 215 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz István – derült ki a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából.
Az adatok szerint Orbán Viktor miniszterelnök veje ezúttal erdősítés támogatására kap pénzt. A projektleírás alapján a beruházást Brüsszel teljes egészében finanszírozza, tehát nem szükséges önrészt fizetnie a pályázónak.
Az erről szóló támogatói döntés tavaly októberben született meg. Ám – mivel a pályázati tájékoztatásból csak annyi derül ki, hogy az erdősítésre valahol Közép-Magyarország régióban kerül sor – megkerestük kérdéseinkkel a tavaly a száz leggazdagabb magyar listáján az előkelő 32. helyre rangsorolt Tiborcz Istvánt kérdéseinkkel.
Bár a kormányfő veje azt nem árulta el, hogy pontosan hol és milyen erdőt fog telepíteni, azért néhány részletet megosztott a 24.hu-val. Tiborcz István irodája megkeresésünkre azt írta, az erdőtelepítés által egyfajta "zöldfolyosókat" hoznak létre, amivel hatékonyan támogatják a védett területeken kívül is a természetes vagy természetközeli élőhelyeket. A betelepítendő helyszínről azt közölték, hogy olyan területeken erdősítenek, amelyek erősen erodáltak, 12–17 százalékos lejtésűek, és amelyek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. A kormányfő vejének irodája hozzátette azt is:
Tiborcz István úr őstermelőként biogazdálkodást folytat 300 hektáron több mint öt esztendeje. Ebben a szegmensben számos család megélhetését folyamatosan biztosítja a sikeres vállalkozás.
Figyelemre méltó, hogy korábban épp a biogazdálkodásra történő áttérésre is vissza nem térítendő uniós támogatást kapott Tiborcz István. De erre a célra meglehetősen követhetetlenül és átláthatatlanul ítélték meg neki a támogatásokat:
Először 2017 nyarán nyert e célra 35 millió forint uniós pénzt, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át. Azonban ez a pályázati hirdetmény hamarosan eltűnt a kormányzati pályázati portálról.
Majd egy 2018 áprilisi döntés alapján már 115 millió forint megítélt összeg szerepelt erre a célra a kormányfő vejének neve mellett. Ma már ez sem található meg a honlapon.
Jelenleg biogazdálkodásra való áttérés címén egy 2019 novemberi döntés található meg a kormányzati pályázati portálon, amely szerint 142 millió forintot ítéltek meg a kormányfő vejének.
Bár a hivatalos adatok többször is változtak az elmúlt években, a jelenlegi nyilvántartás alapján Tiborcz István valamivel több, mint 360 millió forint vissza nem térítendő európai uniós agrártámogatást nyert el.
|
[
"Tiborcz István",
"Orbán Viktor"
] |
[] |
Jelentős részeket emelt át szöveghűen a Debreceni Egyetemen megírt doktori disszertációjába Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) címzetes egyetemi tanára, a HM Zrínyi Kiadó vezetője. A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges értekezés felét korábbi szakirodalmi művekből és internetes cikkekből ollózta össze, a legtöbb esetben szöveghű átvétellel, hivatkozások nélkül. Az Egyetem megkeresésünkre megindította doktori címének felülvizsgálati eljárását.
Isaszegi János 2011-ben leadott doktori disszertációjának 143 tartalmi oldalából csupán a feléről nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy tartalmaz szóról-szóra, vagy apró átírásokkal átvett teljes bekezdéseket, oldalakat más szerzők műveiből. A Debreceni Egyetemen leadott, “A globális és a regionális biztonsági környezet változásainak hatásai" című értekezése nem csak nélkülözi a szabályos hivatkozásokat, de többségében témába vágó internetes cikkeket vagy szakirodalmi írások részeit másolja be és tünteti fel saját szellemi termékeként. Teszi ezt annak ellenére, hogy az egyetem Doktori Szabályzata szerint az alkotásnak önálló szellemi terméknek kell lennie, melyről a doktorjelöltön kívül a témavezető is nyilatkozik.
Isaszegi témavezetője Raffay Ernő volt, akinek tudományos munkássága főként Románia újkori történelmével kapcsolatos. Raffay 2010 óta jellemzően szabadkőművesekről jelenteti meg gondolatait, így szakterülete távol áll Isaszegi disszertációjának témájától. Raffay mint témavezető az értekezésről a leadáskor úgy nyilatkozott, hogy az “a jelölt önálló munkája".
Isaszegi János nem teljesen ismeretlen az országos médiában sem. A kétezres évek folyamán többször is nyilatkozott honvédelmi témákban, 2010 tavaszán pedig a Magyar Nemzet és a Békés Megyei Hírlap is interjút készített vele kényszerű nyugalmazásának ürügyén. Előadásokat tart a migráció témakörében, katonai pályafutása pedig komoly karrierként könyvelhető el: okleveles szakmérnök és szakközgazdász, több magyar, amerikai és NATO-kitüntetést is kapott az Irakban végzett missziós tevékenységéért, ahol a Koalíciós Parancsnokságon a koalíciós hadműveletek főnöke..
A disszertáció törzsszövege mellékletekkel együtt 143 oldal. Csupán 37 szakirodalmi hivatkozást tartalmaz az irodalomjegyzékben, illetve 11 másikat lábjegyzetként feltüntetve. Ez tudományos igényű munkáknál feltűnően alacsony: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) elfogadott, hadtudományi témájú disszertációk jellemzően 100-150 hivatkozást tartalmaznak, míg a Debreceni Egyetemen regionális témákban leadott értekezések 80-150 tételes irodalomjegyzékkel rendelkeznek – szövegközi hivatkozásból pedig ennek sokszorosát tartalmazzák. Több olyan pontja van Isaszegi disszertációjának ráadásul, melyen részletesen közöl eseményeket, adatokat, hivatkozások nélkül. (pl. 63., 65-67., 108-112. oldalak) Itt közvetlenül nem mutatható ki plágium, ennek ellenére nyilvánvaló a megfelelő hivatkozások hiánya.
Isaszegi jelentős részeket emelt át Kiss Zoltán László “Magyarok a békefenntartásban" című 2011-es munkájából, mely annál a Zrínyi kiadónál jelent meg, melynek vezetője Isaszegi. 2011. márciusában maga Isaszegi mutatta be ünnepélyesen a kötetet. Kiss Zoltán László munkája szerepel ugyan az irodalomjegyzékben, de itt csak egy oldal van hivatkozva, és az sincs kötve a leírtakhoz. Isaszegi további bekezdéseket, oldalakat emelt át Boldizsár Gábor, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara dékánjának 2008-as doktori értekezéséből, illetve különböző weblapok cikkeiből – elsősorban az Index, az Origo és a Wikipédia bejegyzései kerültek szöveghű átvételre. Kisebb részben szövegegyezés található Jónás János 2008-as disszertációjával is. Különösen feltűnő a webes cikkek átvételénél az átírás, átszerkesztés hiánya – az értekezést olvasva keresés nélkül is érezni a váltásokat a szövegezés stílusában.
Példaegyezések (a szövegek közötti eltérést vastagbetűs kiemeléssel jelezzük)
Isaszegi János 15. oldal Boldizsár Gábor 26. oldal A II. világháborút követő majd fél évszázados időszakot alapvetően a két szuperhatalom és a környezetükben kialakult szövetségesi rendszerek antagonisztikus szembenállása határozta meg, melyben többé-kevésbé megvalósult a politikai és katonai stabilitás, ami a bipoláris rendszer nagyfokú stabilitását eredményezte globális szinten. Ez a stabilitás a szövetségesi rendszereken belül a tagállamok minden fajta együttműködésében szintén megjelent. A bipoláris világ felbomlásával nem érkezett el az általános béke, mai világunkat továbbra is a háborúk, a konfliktusok, a válságok, a fegyveres erőszak, az emberi szenvedés, a kizsákmányolás jellemzik. A ’90-es évek eleji változások szétrobbantották a többévtizedes regionális statikus stabilitást, és felszínre törtek az elfojtott indulatok, veszélyek, valamint számos új kihívás is megjelent. A normális nemzetközi együttműködés fenntartása, illetve kiépítése érdekében szükségessé vált a stabilitás valamilyen szintű biztosítása, a nemzetközi kapcsolatok zavarainak minimalizálása, illetve kiiktatása. A globális szembenállás megszűntével a régiók stabilitása lett az első számú feladat, és a régiók biztonságának összegéből ered a globális biztonság. A biztonság megteremtésének és fenntartásának egyik fontos eszköze a békeművelet, amelynek jellemzői alapján megkülönböztetjük a korai (I. világháborúig), az I. generációs (alapvetően a hidegháború korszaka), a II. generációs (’90-es évek), a III. generációs (terrorizmus elleni küzdelem és rendezés), valamint a IV. generációs (például a jövő élettér-háború jellegű) műveleteket. A II. világháborút követő majd fél évszázados időszakot alapvetően a két szuperhatalom és a környezetükben kialakult szövetségesi rendszerek antagonisztikus szembenállása határozta meg, melyben többé-kevésbé megvalósult a politikai és katonai stabilitás, ami a bipoláris rendszer nagyfokú stabilitását eredményezte globális szinten. Ez a stabilitás a szövetségesi rendszereken belül a tagállamok minden fajta együttműködésében szintén megjelent. A bipoláris világ felbomlásával nem érkezett el az általános béke, mai világunkat továbbra is a háborúk, a konfliktusok, a válságok, a fegyveres erőszak, az emberi szenvedés, a kizsákmányolás jellemzik. A ’90-es évek eleji változások szétrobbantották a többévtizedes regionális statikus stabilitást, és felszínre törtek az elfojtott indulatok, veszélyek, valamint számos új kihívás is megjelent. A normális nemzetközi együttműködés fenntartása, illetve kiépítése érdekében szükségessé vált a stabilitás valamilyen szintű biztosítása, a nemzetközi kapcsolatok zavarainak minimalizálása, illetve kiiktatása. A globális szembenállás megszűntével a régiók stabilitása lett az első számú feladat, és a régiók biztonságának összegéből ered a globális biztonság. A biztonság megteremtésének és fenntartásának egyik fontos eszköze a békeművelet, amelynek jellemzői alapján megkülönböztetjük a korai (I. világháborúig), az I. generációs (alapvetően a hidegháború korszaka), a II. generációs (’90-es évek), a III. generációs (terrorizmus elleni küzdelem és rendezés), valamint a IV. generációs (például a jövő élettér-háború jellegű) műveleteket.
Isaszegi János 22-23.
A műveletek különbözőségéből adódó nemzetközi jogi problémák, a nemzetközi körülmények változása és a közvélemény nyomása arra indította az ENSZ-t, hogy kategóriákba sorolja a válságkezelő nem háborús műveleteket. Erre az első kísérlet Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár 1992-es Béketerve volt, ennek kategorizálásán alapszik az ENSZ békeműveleteinek jelenlegi csoportosítása. A békeműveletek minden formájánál megfigyelhető a politikai döntések primátusa. A békeműveletek az ENSZ jelenlegi állásfoglalása szerint a következőképpen csoportosíthatóak:- Konfliktus-megelőzés (Conflict Prevention): A válságok megelőzése, a már jelenlévő válságok feloldása, illetve az esetleges eszkaláció megakadályozásának érdekében a diplomáciai erőfeszítésektől a katonai erő megelőző bevetéséig terjedhet. Eszközei lehetnek még tényfeltáró missziók, konzultációk, figyelmeztetés, ellenőrzés és megfigyelés. A politika primátusa egyértelmű, a feladatok nagy része civil feladat, katonai részvételt csupán a legvégső esetben igényel. – Békefenntartás (Peace-keeping): A válsághelyzet érintettjei közötti ellenségeskedés megfékezésére irányuló művelet. Célja, hogy a kialakult helyzetet stabilizálják, a válságot deeszkalálják, illetve felügyeljék a fegyverszünet betartását, szétválasszák az ellenséges csapatokat. Sajátossága, hogy valamennyi érintett fél hozzájárulásával valósul meg. A fegyveres erők általában csupán politikai eszközként jelennek meg, konkrét harci tevékenység elvben nem zajlik. – Béketeremtés (Peace-making): Ezen műveletek akkor kezdődnek meg, amikor a már kirobbant konfliktushelyzetet kell kezelni diplomáciai és katonai lépésekkel, azok együttes alkalmazásával. A békéltetés diplomáciai eszköze lehet a közvetítés, tárgyalás, esetleges blokádok kialakítása. A katonai erők demonstratív felvonultatása, a konfliktusban résztvevők sakkban tartása (embargó, tenger- és légtérellenőrzés), végső esetben kényszerintézkedések végrehajtása jellemző. A béketeremtés békés eszközökkel való elérése kizárólag civil-katonai együttműködésben képzelhető el. – Békekikényszerítés (Peace enforcement): Szintén lehet diplomáciai és gazdasági jellegű tevékenység is, de legjellemzőbben katonai eszközökre épít; a békés eszközök alkalmazásának sikertelensége esetén fegyveres akciókat is magába foglaló kényszerítő eszközöket alkalmaz, akár a szembenálló felek akaratával ellentétesen is. Szükség esetén fegyverrel állítja vissza a békét. A civil szerep itt a leggyengébb a békeműveletek között, de elmondható, hogy ez sem valósítható meg sikeresen a politikai célok pontos katonai követése és a civil társadalommal való együttműködés nélkül. – Békeépítés (Peace-building): Azon politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedések összessége, amelyekkel egy válság sújtotta térség társadalma képessé válik arra, hogy visszatérjen a mindennapi élethez, illetve amelyek az állam működésének elősegítését, esetenként alapvető funkcióinak megteremtését/újrateremtését szolgálják. E tevékenység a polgári hatóságok támogatásától a fegyverzetellenőrzésig, a fegyveres erők ellenőrzéséig, kiképzéséig, sőt, akár demokratikus választások kiírásáig terjedhet. A békeépítés végrehajtásakor a nemzetközi szervezetek civil szakembereinek nagyobb szerepe van, mint a katonáknak, de természetesen a katonai jelenlét elkerülhetetlen annak érdekében, hogy hosszú távon megakadályozzák a konfliktus, a fegyveres cselekmények kiújulását. – Humanitárius művelet (Humanitarian Relief): A válságkezelés, a békeműveletek keretén belül végrehajtott tevékenység, amely az emberi szenvedés csökkentése érdekében végrehajtott feladatokra irányul, azon esetekben és helyszíneken, ahol a helyi hatóságok nem, vagy csak korlátozottan képesek támogatást nyújtani a lakosságnak. A nemzetközi és helyi civil szerveződések kiemelt szerepet töltenek be.
Kiss Zoltán László 19-20.
A műveletek különbözőségéből adódó nemzetközi jogi problémák, a nemzetközi körülmények változása és a közvélemény nyomása arra indította az ENSZ-t, hogy kategóriákba sorolja a válságkezelő nem háborús műveleteket. Erre az első kísérlet Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár 1992-es Béketerve volt, ennek kategorizálásán alapszik az ENSZ békeműveleteinek jelenlegi csoportosítása. A békeműveletek minden formájánál megfigyelhető a politikai döntések primátusa, illetve egy olyan fontos elem, melyről már szó esett a dolgozatomban, de amire a következőkben fogok részletesen kitérni: a civil-katonai kapcsolatok szerepe. A békeműveletek az ENSZ jelenlegi állásfoglalása szerint a következőképpen csoportosíthatóak:- Konfliktus-megelőzés (Conflict Prevention): A válságok megelőzése, a már jelenlévő válságok feloldása, illetve az esetleges eszkaláció megakadályozásának érdekében a diplomáciai erőfeszítésektől a katonai erő megelőző bevetéséig terjedhet. Eszközei lehetnek még tényfeltáró missziók, konzultációk, figyelmeztetés, ellenőrzés és megfigyelés. A politika primátusa egyértelmű, a feladatok nagy része civil feladat, katonai részvételt csupán a legvégső esetben igényel.- Békefenntartás (Peace-keeping): A válsághelyzet érintettjei közötti ellenségeskedés megfékezésére irányuló művelet. Célja, hogy a kialakult helyzetet stabilizálják, a válságot deeszkalálják, illetve felügyeljék a fegyverszünet betartását, szétválasszák az ellenséges csapatokat. Sajátossága, hogy valamennyi érintett fél hozzájárulásával valósul meg. A fegyveres erők általában csupán politikai eszközként jelennek meg, konkrét harci tevékenység elvben nem zajlik.- Béketeremtés (Peace-making): Ezen műveletek akkor kezdődnek meg, amikor a már kirobbant konfliktushelyzetet kell kezelni diplomáciai és katonai lépésekkel, azok együttes alkalmazásával. A békéltetés diplomáciai eszköze lehet a közvetítés, tárgyalás, esetleges blokádok kialakítása. A katonai erők demonstratív felvonultatása, a konfliktusban résztvevők sakkban tartása (embargó, tenger- és légtérellenőrzés), végső esetben kényszerintézkedések végrehajtása jellemző. A béketeremtés békés eszközökkel való elérése kizárólag civil-katonai együttműködésben képzelhető el. – Békekikényszerítés (Peace enforcement): Szintén lehet diplomáciai és gazdasági jellegű tevékenység is, de legjellemzőbben katonai eszközökre épít; a békés eszközök alkalmazásának sikertelensége esetén fegyveres akciókat is magába foglaló kényszerítő eszközöket alkalmaz, akár a szembenálló felek akaratával ellentétesen is. Szükség esetén fegyverrel állítja vissza a békét. A civil szerep itt a leggyengébb a békeműveletek között, de elmondható, hogy ez sem valósítható meg sikeresen a politikai célok pontos katonai követése és a civil társadalommal való együttműködés nélkül. – Békeépítés (Peace-building): Azon politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedések összessége, amelyekkel egy válság sújtotta térség társadalma képessé válik arra, hogy visszatérjen a mindennapi élethez, illetve amelyek az állam működésének elősegítését, esetenként alapvető funkcióinak megteremtését/újrateremtését szolgálják. E tevékenység a polgári hatóságok támogatásától a fegyverzetellenőrzésig, a fegyveres erők ellenőrzéséig, kiképzéséig, sőt, akár demokratikus választások kiírásáig terjedhet. A békeépítés végrehajtásakor a nemzetközi szervezetek civil szakembereinek nagyobb szerepe van, mint a katonáknak, de természetesen a katonai jelenlét elkerülhetetlen annak érdekében, hogy hosszú távon megakadályozzák a konfliktus, a fegyveres cselekmények kiújulását. – Humanitárius művelet (Humanitarian Relief): A válságkezelés, a békeműveletek keretén belül végrehajtott tevékenység, amely az emberi szenvedés csökkentése érdekében végrehajtott feladatokra irányul, azon esetekben és helyszíneken, ahol a helyi hatóságok nem, vagy csak korlátozottan képesek támogatást nyújtani a lakosságnak. A nemzetközi és helyi civil szerveződések kiemelt szerepet töltenek be.
A fenti szövegegyezések általános jelenségként fordulnak elő a disszertációban. A következő táblázatban részletezzük az eddig fellelt plágiumokat,a bekezdés után ezek jegyzékét letölthető formátumban csatoljuk is. Isaszegi azóta írt egy könyvet is, mely pozitív fogadtatásra talált.
Plágiumlista
(Kiss Zoltán László = KZL; Boldizsár Gábor = BG; Jónás János = JJ)
Letölthető plágiumlista
Isaszegi János disszertációja
Boldizsár Gábor disszertációja
Kiss Zoltán László könyve
Jónás János disszertációja
A plágiumüggyel kapcsolatban megkerestük Isaszegi Jánost, témavezetőjét, dr. Raffay Ernőt, a Doktori Iskola vezetőjét, dr. Nagy Jánost, a szigorlati bizottságának vezetőjét, dr. Sinóros-Szabó Botondot, a Debreceni Egyetem sajtóosztályát, illetve a fő forrásműként szolgáló könyv szerzőjét, dr. Kiss Zoltán Lászlót. Cikkünk megjelenéséig dr. Sinóros-Szabó, dr. Kiss és a Debreceni Egyetem válaszolt, dr. Nagy pedig későbbre ígért választ. A szigorlati bizottság vezetőjét az értekezés szakmaiságáról és a védésről kérdeztük, elmondása szerint a felmerülő problémák nem a bizottságának hatáskörébe tartoznak, eljárást nem tervez indítani Isaszegi ellen. Dr. Kiss Zoltán László szóban hozzájárult, hogy művét Isaszegi forrásként felhasználja, a helyzetet nyilvánosan viszont nem szeretné kommentálni.
A Debreceni Egyetem részéről dr. Csernoch László rektorhelyettes válaszolt kérdéseinkre. Nem volt tudomásuk a plágiumról, azonban a doktori szabályzat szerint eljárást indítanak, hogy megvizsgálják az értekezést.
Amennyiben érkeznek még válaszok a megkeresett személyektől, cikkünket frissítjük.
Letölthető plágiumjegyzék
|
[
"Isaszegi János"
] |
[
"Raffay Ernő",
"Jónás János",
"dr. Sinóros-Szabó Botond",
"Kiss Zoltán László",
"dr. Nagy János",
"Dr. Kiss Zoltán László",
"dr. Csernoch László",
"dr. Kiss Zoltán László",
"Boutros Boutros-Ghali",
"dr. Raffay Ernő",
"dr. Kiss",
"dr. Sinóros-Szabó",
"dr. Nagy",
"Boldizsár Gábor"
] |
Több mint 60 millió forint, papíron másra szánt támogatást fordított az önkormányzat működésének finanszírozására Szűcs Gabriella, Szakoly volt polgármestere.
A Nyíregyházi Törvényszék közleménye szerint a bíróság 1 év 6 hónap – két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától Szűcs Gabriellát, Szakoly egykori polgármesterét, amiért
több mint 60 millió forintnyi támogatási pénzt használt fel az előírt céltól eltérően, az önkormányzat működtetésére.
Szűcsön felül az ügyben vádlott volt még a község alpolgármestere, jegyzője és az önkormányzat másik két munkatársa is. Az alpolgármester pénzbüntetést kapott, míg a többieket a bíróság megrovásban részesítette.
A tárgyalás három tényállás köré csoportosult. Az első alapján Szűcs és társai a helyi óvoda felújítására 2009-ben pályázaton nyert 11 640 000 forint támogatást az önkormányzat működésére fordították, majd a volt polgármester utasítására olyan beszámolót nyújtottak be a Magyar Államkincstár helyi igazgatósághoz, melyben valótlanul állították, hogy a támogatást megfelelően használták fel.
A második tényállás szerint 2016 májusában az Államkincstár felfüggesztette Szakoly község állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt Szűcs javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló pénzösszegekből fizessék ki. Ezt meg is tehették, mivel ugyanebben az évben kötöttek szerződést a helyben illetékes kormányhivatallal közfoglalkoztatottak alkalmazására, akiknek bérét és a programok egyéb költségeit a kormányhivatal térítette meg. Az elkülönített számlán kezelt pénzből Szűcs utasítására nagyjából 20 millió forintot az önkormányzat dolgozóinak fizetésére kellett fordítani.
A harmadik tényállás szerint Szűcs volt a szakolyi sportegyesület elnöke is, és ebben a minőségében mintegy 30 millió forintnyi tao-támogatást adott kölcsön a község önkormányzatának, holott tudta, hogy ezeket a pénzeket másra kellene felhasználnia.
|
[
"Szűcs Gabriella"
] |
[] |
A Magyar Bírói Egyesület szerint Rogán elhíresült rezesovázós videója a bíróság befolyásolásának a látszatát keltette, pedig ez fel sem merülhet.
A kormánypárt vezető politikusa 2013. december 3-án Facebook-oldalán közzétett és a médiában is nyilvánosságot kapott nyilatkozatában éles kritikával illetett egy folyamatban lévő ügyben – a kényszerintézkedés tárgyában – hozott nem jogerős bírósági döntést. A megfogalmazott nyilatkozat alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse, áll a Magyar Bírói Egyesület közleményében.
A Magyar Bírói Egyesület határozott álláspontja, hogy más hatalmi ágak képviselői nem fogalmazhatnak meg nem jogerős bírósági döntésekkel szemben elvárásokat. Magyarország Alaptörvénye ugyanis deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
Mit tett Rogán?
Rogán Antal, a Fidesz frakció vezetője kedden egy videoüzenettel tiltakozott a négy halálos áldozatot követelő balesetben vétkes Eva Rezešová házi őrizete ellen, és felszólította a parlament alkotmányjogi bizottságának elnökét és az igazságügy-minisztert, hogy vizsgálják ki a házi őrizet indokoltságát, és ha kell, a törvények szigorításával előzzék meg, hogy "még egyszer ilyen felháborító eset″ előforduljon.
A videót az előtt az új építésű ház előtt vették fel, ahol Rezešová a házi őrizetét tölti. Rogán magáról az ítéletről nem mondott véleményt – "ezt majd a másodfokú bíróság megítéli″ –, de felháborítónak nevezte, hogy a bíróság "rögtön, még a másodfokú eljárás előtt, luxuskörülmények közé" kihelyezte házi őrizetbe a nőt. "A házi őrizet ilyen esetben, ilyen körülmények mellett teljességgel elfogadhatatlan" – mondta Rogán.
Erre mit tesz Isten?
A másodfokú bíróság még aznap megváltoztatta az első fokon eljáró gödöllői bíróság döntését: a több ember halálát okozó ittas járművezetésért elítélt, majd a jogerős döntésig házi őrizetbe került Eva Rezešovának vissza kellett mennie a börtönbe.
|
[
"Rogán Antal"
] |
[
"Eva Rezešová",
"Eva Rezešova"
] |
A DBR Metró Projekt Igazgatóság 2007-ben és 2008-ban is javasolta a 4-es metró beruházásának leállítását – közölte Balogh Árpád, az igazgatóság volt vezetője a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésén.
A beruházás leállítását a 2007 végén és a 2008 elején készült két szakmai anyagban javasolták – közölte Balogh Árpád, aki 2007 júliusa és 2008 szeptembere között volt megbízott projektigazgató. Ezt "a szakmailag előnytelennek tűnő" szerződésekkel, valamint "a fúrópajzs és az állomások közötti kapcsolatrendszer" bonyolultságával és szövevényességével indokolták.
Az anyagok a fővárosi vezetők elé kerültek, de mindkétszer "falakba ütköztek" – közölte.
Balogh Árpád szerint a DBR Metró Projekt Igazgatóság az akkori létszámát, erőforrását és a szakmai összeállítást tekintve alkalmatlan volt a projekt lebonyolítására, arra, hogy a kohéziós alapból támogatást szerezzen. Ennek orvoslására tettek javaslatot, és erre fogadóképes is volt a főváros. A folyamat kimeneteléről azonban többet nem tud mondani – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy egyes tanácsadói szerződéseket közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek meg, Balogh Árpád arról is beszélt, hogy a határidőkre hivatkozással kapott a metróbiztoson keresztül utasítást arra, hogy ne indítsanak közbeszerzéseket. Elmondta azt is, hogy a 4-es metró ügye gyakran napirenden volt a főpolgármesteri kabinet ülésén, valamint azt is, hogy az állomások beépítése jóval olcsóbb lett az eredetileg tervezettnél.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, a munkacsoport vezetője az ülés után újságíróknak arról beszélt, hogy a tanácsadó-szerződések esetében a közbeszerzések elhagyására az instrukciót politikusok adták. A DBR akkori vezetősége Becker László metróbiztostól tudta meg, hogy kivel kell szerződést kötni, ő pedig két embernek tartozott felelősséggel: Demszky Gábor szabaddemokrata főpolgármesternek és Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettesnek – mondta.
A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést május 31-éig kell elkészítenie.
|
[
"Becker László",
"Hagyó Miklós",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Borbély Lénárd",
"Balogh Árpád"
] |
Míg a Demokratikus Koalíció hétfőn szólította fel a külügyminisztert, hogy családja vagyonosodásáról is valljon színt, addig most Jobbik most a Szijjártó-család vagyonát a hatóságokkal vizsgáltatná.
Az államadósságnál csak a fideszes politikusok ingatlanjai nőnek nagyobb mértékben - mondta Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke keddi sajtótájékoztatóján, aki Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének ügyéhez hasonlította Szijjártó Péter ingatlanvásárlását.
Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek
Szerinte a tárcavezető "gátlástalanul módosítgat" a fedezet forrását és a ház méretének meghatározását illetően, ezért felszólította Szijjártó Pétert, hogy álljon nyilvánosság elé, és tisztázza ezeket a kérdéseket.
Novák Előd álláspontja szerint a miniszter szüleinek cégadatai sem támasztják alá az ingatlanvásárlást, ezért a vagyongyarapodási vizsgálatot a családra is kiterjesztenék.
A Jobbik szombaton jelentette be, hogy vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást szorgalmaz az Országgyűlésben Szijjártó Péter ingatlanvásárlásával összefüggésben.
Hétfőn a Demokratikus Koalíció szólította fel a külügyminisztert, hogy tegye nyilvánossá, szülei milyen közpénzekre pályázhattak az utóbbi időben.
Jól jön a rezsicsökkentés
A nemrégiben külügyminiszternek kinevezett Szijjártó Péter nagylelkű szülei támogatásával 167 millió forintért vásárolt magának egy 400 négyzetméteres luxusházat Dunakeszin. A gazdagon díszített bútorokkal és egy aranyszínű csillárral is ellátott ház nem csak vételárával kelt feltűnést. Fenntartása is komoly összegeket emészt majd fel.
Az RTL Klubnak a politikus azt mondta, hogy a házra ráment a megtakarítása nagy része, emellett felesége tízmilliós megtakarítását is ráköltötték.
Azóta az RTL megtudta, hogy az új szerzemény nem is 400, hanem 708 négyzetméteres.
|
[
"Szijjártó Péter"
] |
[
"Simon Gábor",
"Novák Előd"
] |
photo_camera Korabeli híradó
Nemzetbiztonsági kockázat.
Erre hivatkozva nem adja ki a Miniszterelnökség, melyik szállodában szállt meg Lázár János londoni útja során.
Igen, ez még mindig az a per, amit az Origo egykori újságírója, Pethő András indított el, egyszerűen azért, mert kiváncsi lett a kirívó hotelszámlákra, a Miniszterelnökség viszont titkolózott. Menet közben távozott a főszerkesztő és összeomlott az Origo szerkesztősége, és született már bírósági ítélet is, arra viszont még mindig nem tudjuk a választ, ami az eredeti kérdés volt, vagyis, hogy
milyen feladatot látott el,
melyik szállodában szállt meg
illetve mennyi volt a szállásköltség utazásonként és szállodánként.
A történet két vonalon halad. Három utazásról van szó, ezek közül a svájci és az olaszországi ügyében született már bírósági ítélet - eszerint a Miniszterelnökségnek ki kell adnia az adatokat. A Miniszterelnökség ezt viszont megfellebezte, így megy tovább az ítélőtáblára az ügy.
A londoni út egy kicsit bonyolultabb. Itt már az elején is tudni lehetett, hogy ennek ez utazásnak egy része minősített adat, vagyis nemzetbiztonsági szempontok is felmerülnek. Ezért is tárgyalják külön ezt az utat. A csütörtöki tárgyaláson a Miniszterelnökség ügyvédje arról beszélt, az első kérdés, vagyis, hogy hogy mit csinált Lázár, titkosítva van, vagyis erre nem válaszolhatnak. A szállásról nem mondott ilyesmit, tehát nincs konkrétan titkosítva, de ezekről is azt állította, hogy “nemzetbiztonsági kockázatai lennének", ha kiadnák a részleteket. A bíróság most bekérte a Külügyminisztériumtól a titkosítás igazolását, ezt meg kell várni, így a tárgyalás októberben folytatódik.
A titkosítást ugyan nem, de a nemzetbiztonsági kockázatokat a másik két utazás tárgyalásakor is bevetette érvként a Miniszterelnökség, de a bíróság nem fogadta el.
|
[
"Lázár János"
] |
[
"Pethő András"
] |
Soha senkitől nem kértem és nem kaptam pénzt - jelentette ki a szocialista Hiszékeny Dezső csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón, miután Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta az Országgyűlés elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a mentelmi jog felfüggesztésére a vesztegetés és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként tett indítványt a legfőbb ügyész. Az ellenzéki politikus közölte, a konkrét ügyről nincsenek információi, a sajtóból értesült róla ő is, ezért majd megkeresi a legfőbb ügyészt is.
Hiszékeny Dezső azt mondta, lemond mentelmi jogáról és áll a nyomozó hatóságok rendelkezésére. Az ügyet úgy értékelte, hogy a legfőbb ügyész a köztársasági elnök helyett meghirdette a választási kampányt. Hozzátette: a forgatókönyv "unalomig ismert", politikai megrendelésre különböző intézmények, szervek azon kezdenek el dolgozni, hogy valakit lejárassanak. Jelen esetben is ez történik - jelentette ki.
Sokak szemét szúrhatta
Hiszékeny Dezső hangsúlyozta, nem követett el bűncselekményt. Katonacsaládban nőtt fel, ahol nagyon fontos volt a tisztesség és a becsület - fogalmazott. Azt mondta, a becsületében akarják megalázni, ezért meg kívánja védeni magát.
Az országgyűlési képviselő szerint sokaknak szúrhatta a szemét az, hogy szóvá tette, a nemzeti mobilfizetési részvénytársaság be akarja csapni az embereket. Azt is kifogásolta, hogy milyen színvonalon dolgozik az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága - tette hozzá. "Azt gondolom, hogy a hatalom el akar némítani. Nem fogok csendben maradni" - jelentette ki.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt közölte, négy gyanúsítottja van annak az ügynek, amelyben Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését indítványozták. A vesztegetés és más bűncselekmények miatti nyomozás tavaly januárban egy magánszemély feljelentése alapján indult. Egy embert novemberben, hármat pedig a múlt hónapban gyanúsítottak meg, valamennyiüket különböző korrupciós bűncselekményekkel, amelyek XIII. kerületi ingatlanokhoz kapcsolódnak. A gyanúsítottak egyike a XIII. kerületi önkormányzat egyik cégének alkalmazottja - ismertette.
A Legfőbb Ügyészség közölte, a megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó megtudta, hogy Budapest XIII. kerületében van egy olyan használaton kívüli üzlethelyiség, amelynek a bérleti jogát az önkormányzat addig nyilvánosan nem hirdette meg. 2013 januárjában Hiszékeny Dezső akkori alpolgármester - akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése - közvetítő útján ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a bérlemény üzleti hasznosítását tervező embernek juttassa. A pénz átadására végül nem került sor - tették hozzá. Az ügyészség szerint Hiszékeny Dezső cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas.
Hiszékeny Dezső az áprilisi parlamenti választáson az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP színeiben szerzett országgyűlési mandátumot a főváros XIII. kerületében, és az Országgyűlés MSZP-frakciójának tagja.
|
[
"Hiszékeny Dezső"
] |
[
"Polt Péter",
"Fazekas Géza"
] |
Egy 2012-es hangfelvételt hozott nyilvánosságra első korrupcióinfóján az LMP. A felvételen Szekszárd jelenlegi polgármestere magyarázza, hogyan működik ma Magyarországon a közbeszerzések rendszere, hogyan házalnak az előre lezsírozott projektekkel a bennfentes cégek.
Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője korrupcióinfó néven indított csütörtökön előadássorozatot. A politikus arra készül, hogy heti rendszerességgel mutat majd be olyan információkat, amelyek különféle visszaélésgyanús közbeszerzésekkel kapcsolatban jutottak a tudomására, de a hatóságok részéről eddig semmilyen hivatalos retorziót nem vontak maguk után.
2015-ben kulcsszerepük volt a hazai növekedésben az európai uniós támogatásoknak, a kormány a GDP mintegy 7 százalékát kitevő összeget hívott le. A rekordnak számító támogatásmennyiség azonban önmagában nem siker az ellenzéki politikus szerint.
A pénzeket a legtöbb esetben vagy rossz célokra használták fel, vagy egy külön erre a célra felépített, maffiaszerű hálózaton keresztül egyszerűen ellopták. A kormány által emlegetett közös sikerekben tehát nagyrészt csak a Fidesz és gazdasági hátországa osztozott, míg a magyar adófizetők és vállalkozások kimaradtak ebből.
Hadházy szerint a rosszul felhasznált források eredményeként kontraszelekció alakul ki a gazdaságban. Nem a saját lábukon megállni tudó vállalkozások, a jó termékeket és szolgáltatásokat kínálók élnek meg, hanem a mutyizók, a törleszkedők, akik egyébként életképtelenek lennének. Márpedig hamarosan elapadnak az uniós források, az ország viszont itt marad rengeteg állami pénzen felfuttatott vállalkozással, amelyek a kormányzati kapcsolatokon túl semmit nem tudnak felmutatni.
A kormányzati kapcsolatokkal működő cégek tevékenységére bizonyítékot is szolgáltatott a szekszárdi politikus. Hadházy egy 2012-ben rögzített hangfelvételt mutatott be, amelyen a város fideszes vezetői magyarázzák el a közbeszerzések működését.
Hallgassa meg a felvételt!
Szekszárdi mese
A szekszárdi önkormányzat képviselői, köztük a város jelenlegi polgármestere, Ács Rezső az egyik óvodaberuházás kapcsán arról beszélnek, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.
– 85 százalékos támogatottság!
– Igen, igen, de jó az ajánlat, vagyis a pályázati anyag, magas az összeg, ebből az összegből garantáltan meg lehet csinálni, úgy, hogy aki csinálja, azzal meg lehet finanszíroztatni, tehát nekünk nem fog pénzünkbe kerülni.
– Az energetikai befektetések középtávon a legjobb befektetések, mindenki ezt nyomja most.
– Jó, de a lényeg az, hogy ezzel az árral találunk olyan kivitelezőt, aki meg fogja csinálni úgy, hogy nem kell közben fizetnünk. Elég neki akkor fizetni, ha megvan a pályázati pénz. Tehát nem kell megfinanszíroznunk.
– Túl van árazva?
A képviselőcsoport megbeszélésének részleteit tartalmazó vágott felvétel végén maga Ács Rezső fideszes polgármester foglalja össze, ő mit szűrt le eddig a rendszer zárt ajtók mögött tapasztalt működéséből:
A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van.
Az Index megkereste Ács Rezsőt is, hogy valóban mondta-e az idézett mondatokat, illetve ha igen, milyen tapasztalatok mondatták ezt vele. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
Borítókép: Hadházy Ákos (MTI / Soós Lajos)
|
[
"Ács Rezső"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Soós Lajos"
] |
Sorozatunkban a legújabb kori, értsd 2014 utáni hazai oligarchaképződés jellemzőit vesszük számba. Miben más a Mészáros-éra, mint volt a Simicska-világ? Ezúttal a tőkeáttétellel foglalkozunk, vagyis azzal, hogy Mészárosék miért használnak annyi kereskedelmi banki hitelt.
Az új oligarchavilág jellemzőit követő sorozatukban igyekeztünk megtudni, hogy Mészáros Lőrincék miért pakolgatnak állandóan cégeket ide-oda.
De azt is megvizsgáltuk, hogy miért vonzódnak egy különös és új befektetési technikához, a titokzatos magántőkealapokhoz.
Ezúttal annak a jelenségnek a hátterét szeretnénk megmutatni, hogy valamiért Mészáros Lőrincék rengeteg idegen tőkét, vagyis bankhitelt is felhasználnak a gyarapodáshoz.
Vajon miért? Például azért, mert a bankhitel mostanában olcsó. De azért is, mert több saját bankja van a rendszernek, vagy finomkodva, több olyan kereskedelmi bank is működik ma Magyarországon, amelyre befolyása van a politika-közeli üzleti világnak. De persze az sem egy utolsó szempont, hogy tőkeáttétellel sokkal gyorsabb ütemben lehet bekebelezni a fél országot. Hiszen ha mindenre jut hitel, akkor szinte naponta lehet bejelenteni az agrárcégek, szállodák, médiavállalkozások bekebelezését.
Simicska az MFB-től kapott
Miben más a Mészáros-világ, mint volt a Simicska-világ? Ennek megértéséhez talán az első és logikus lépés, ha megnézzük, hogy a 2010 és 2014 közötti éra gazdasági háttér-birodalma mennyire épített a bankhitelekre.
Hitelre mindenkinek szüksége van, aki érdemi gazdasági birodalmat szeretne működtetni. 2010 és 2014 között a Fidesz legfontosabb gazdasági háttérembere Simicska Lajos volt, aki rengeteg infrastrukturális közbeszerzést nyert el, utakat, vasutat épített, volt közterületi reklámcége, médiacsoportja, médiafoglaló cége, filmes vállalkozása, amelyik kapott egy csomó megbízást és hirdetést.
Fotó: Bődey János
A terjeszkedéshez jól jött a hitel is, de ebbe a kereskedelmi bankokat Simicskáék nem nagyon vonták be.
A gazdasági háttérembernek elsősorban az állami Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) voltak legendásan jó linkjei,
illetve egy rövidebb időszakban az Eximbankra is volt befolyása.
A 2010 és 2014 közötti időszak hitelezésének gigantikus emlékműve az MFB 34 milliárd forintos hitelkerete volt, amelyet az építőipari Közgép-csoportnak nyújtott az állami fejlesztési bank. Ezt az adatot anno az Átlátszó.hu perelte ki.
A Simicska-érában is volt folyamatos bővülés, de nem ilyen gyors ütemben. A vásárlások fő forrása nem a bankhitel volt, hanem a sok magasan árazott infrastrukturális szerződésből jó sok nyeresége és osztaléka lett a cégcsoportnak, amelyből képes volt újabb és újabb vállalkozásokat megvenni.
Eközben "vissza is adott" a Fidesz-rendszernek, mert üzemeltette a lojális médiavállalkozásait, és még sportra is jutott: finanszírozott kézilabdát, kosárlabdát, jégkorongot és vízilabdát is. Sok pénze volt ennek a világnak, de kevesebb bankhitele és főleg nagyon korlátozott számú pénzügyi szakembere. A hazai gazdasági élet pedig nem annyira működött együtt ezekkel a cégekkel, hanem inkább idegenkedve tekintett a gazdaságnak erre a politikai hátszéllel működő furcsa részére.
És Mészárosék?
Mészáros Lőrincék világában sokkal gyorsabb a felhalmozás, mert a csapat rájött, hogy olyan is van, hogy kereskedelmi banki hitel. A piac pedig egyre inkább nem idegenkedve figyel, hanem valamilyen módon részese, beszállítója, tanácsadója próbál lenni a "királyi" cégcsoportnak.
Ha a baráti bankok (a piaciak közül főleg az MKB, a B3 Takarék, a Takarékbank, illetve a Gránit, míg az államiak közül az Eximbank, illetve az MFB mellett még a jóval piacibb gondolkodású OTP, vagy Erste is) hitellel is megtámogatják az új elitet, annak mindkét oldal számára sok előnye van. A bankok üzlethez jutnak, míg Mészárosék gyorsabban haladnak a vállalkozásbővítési, földvásárlási terveikkel, az agrárterjeszkedéssel, a médiavállalkozások megvásárlásával vagy a rendkívül gyors ütemű szállodafelhalmozással.
De nézzük akkor az okokat, miért van több bankhitel?
Mert olcsó.
Mert van kitől felvenni.
Mert gyorsít.
Mert legalizál.
Mert olcsó
Közhely, de igaz: a hitelkamatok a béka feneke alatt vannak, a zérókamatok világában szinte már nincs is a hitelnek ára. A nemzetközi tudósításokban már olyan hírek is olvashatók, hogy a német, a dán, illetve a svéd állam olykor már negatív kamatot fizet a kötvényei után, sőt, egy kisebb német bank már állítólag vállalkozásoknak is fizetett azért, hogy kihelyezhessen kölcsönt.
(Természetesen az ilyen helyzetek mindig összetettebbek, mert ha a hitel esetleg ingyen is van, a hozzá megkövetelt számlavezetés és egyéb kötelező pénzügyi szolgáltatások behozzák a bank költségeit). De a lényeg a lényeg, a hitel olcsó, könnyebb a gazdasági társaságoknak kitermelni a pénz árát.
Mert van kitől
A NER-ben csak úgy hemzsegnek a rendszeren belüli kereskedelmi bank. A befolyás erőssége és bizonyíthatósága különböző, de az biztos, hogy a cikkünkben sokat említett Mészáros Lőrincnek lehet befolyása az MKB, az FHB, a Takarékbank vagy éppen a B3 Takarék világára.
Fotó: Kovács Tamás
Állami tulajdonban van a Budapest Bank (ezt a bankot azonban valamiért mintha nem használná annyira a NER), kisebbségi részvényesként ott van az állam az Erstében és a Gránit Bankban is (utóbbiból azonban hamarosan kiszáll). Továbbra is működnek a nagy, tisztán állami bankok is, az MFB, az Eximbank, sőt még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is aktív a vállalatok közvetett hitelezésében.
Azt a helyzetet, amikor egy bank olyan embert finanszíroz, aki a saját tisztviselője, tulajdonosa, vagy más módon van befolyása a bank életére, belső hitelezésnek nevezzük. Ha a jog felől közelítünk, vannak ugyan a belső hitelezés lehetőségét szűkítő formai szabályok. Például, ha egy adott bank egy tőle független vállalkozáscsoportot 10 milliárd forintig hitelezhet, ez a limitje, akkor a belső hitelezésre csak 50 százalékos limitjei lehetnek. Tehát, ha a vállalatvezető úr benn ül a bank igazgatóságában is, akkor már csak legfeljebb 5 milliárd forint lehet a hitelkerete.
De ez csak akkor igaz, ha kimutatható a kapcsolat. A valóságban legfeljebb nem ülnek be a testületekbe. Vida József és Mészáros Lőrinc között biztosan ezer és egy kapcsolat van, de amikor a B3 Takarék Mészáros Lőrincet finanszírozza, az vélhetően nem számít belső hitelezésnek. Röviden és velősen, azért is használ sok hitelt a NER, mert már régen megszállta a bankrendszert is, vagyis bőven van kitől kölcsön kérnie.
Mert gyorsít
Nagyon fontos szempont a hitelfelvételnél a gyorsaság is. A tőkeáttétel gyorsít. Ha van 1 milliárd forintom, és a városomban éppen öt szálloda eladó, darabonként egymilliárd forintért, akkor két utat választhatok.
Megvehetek egyet, és ha jól megy az üzlet, akkor majd pár év múlva annyi pénzt termel nekem a szállodám, hogy egy másikat is megvehetek.
Vagy a remek banki kapcsolataim révén, 20 százalékos önerőből és 80 százalékos hitelből mind az ötöt megvehetem azonnal, termeljenek nekem profitot, remélhetőleg többet, mint amennyit a hiteltörlesztésre kell fordítanom.
Mészáros Lőrincék sietnek. Ennyi céget, szállodát, médiavállalkozást nem lehetne ilyen sebességgel megvenni az infrastrukturális építkezések díjain keletkezett nyereségből. Az túl lassú. Hiszen a folyamat nagyon időigényes, a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a Duna Aszfalt elnyer egy megbízást, azt megépíti, utána kifizetik, de még ki is kell venni a nyereséget a következő év közgyűlése után osztalékként. Ki tud évekig várni, amikor most vannak uniós források például a belföldi szálláshelyek felújítására, most érdemes bekebelezni a szállodabirodalmakat.
Mert legalizál
A hitel másik nagy előnye a források eredetének szabályos bizonyítása. Habony Árpád régóta elég nagy lábon élt már akkor is, amikor még nem nagyon volt a nevén működőképes vállalkozás. Aztán megtudtuk, hogy miből, Andy Vajna és Tombor András adott neki kölcsön. Van több kérdés?
Miből tudna Mészáros Lőrinc ennyi szállodát megvenni, hogyan lett Balog Ádám, az MKB Bank tulajdonosa, miből volt Matolcsy Ádámnak, Matolcsy György fiának annyi pénze bútorgyárra, vagy éppen az Origo portálra? Hát hitelből.
Fotó: Szigetváry Zsolt Balog Ádám az MKB Bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke 2015. augusztus 4-én.
Különös, de a hitel a nemzetközi origin of source vizsgálatoknál is sokkal egyszerűbb utat kínál, mint a saját forrás eredetének bizonyítása. Amikor az indiai-szingapúri Rakesh Kumar Aggarwal úr bevásárolt az MKB részvényeiből, a tőkéje eredetére vonatkozó kérdéseknél nemcsak azt kellett volna bizonyítania, hogy neki valóban volt a részesedésre legális forrása, hanem ennek a legálisan megszerzett pénzösszegnek a teljes útját is fel kellett volna tárnia, szerződésekkel, számlákkal.
Vagyis a forrást, annak keletkezésétől annak elköltéséig minden mozgáson keresztül kellett volna igazolnia. Ám ő más utat választott, gyakorlatilag részben készpénzfedezettel inkább felvett egy hitelt a részesedésvásárlásra (például a Gránit Banktól). A hitel aztán eredeti és tiszta forrásként már bemutatható volt.
Csak az a fránya kockázat
A hitel tehát gyorsít, a hitel legalizál, de ami a legvonzóbb benne a hitelfelvevők szempontjából, hogy a saját befektetésre vetítve növeli a megtérülést. Egy baj van, hogy a bankrendszerre és az adófizetőkre nézve óriási kockázatot is jelent.
Nézzünk erre egy fiktív példát! Tételezzük fel, hogy egy NER-oligarcha vesz egy lepukkant, piaci alapon kudarcra ítélt ásványvízcéget 300 millió forintért. Kér hozzá 250 millió forint hitelt, és mivel kap is, valójában 50 millió forint saját forrást kockáztat.
Amint a baráti vállalkozó megvette az ásványvízcéget, hirtelen szerencséje lesz, az állam bejelenti, hogy a honvédség és a rendőrség közbeszerzését ez a cég nyerte, a fegyveres testületek a jövő évben egymilliárd forint értékben rendelnek vizet a cégtől, amelynek ezen keletkezik 300 millió forint nyeresége. A vállalkozó egyetlen évi, megtámogatott működésből kitermeli a hitelt, és még marad is egy olyan cége, amelyik a következő évben is jó eséllyel nyer el baráti közbeszerzéseket. Üzleti kockázatot nem futott.
Ha fordulna a világ
De mi van akkor, ha a vízcég nem indul be, mert a Fidesz elveszíti a 2018-as választásokat, a baráti vállalkozónak eltűnik a hátszele. Az ásványvízcég piaci alapon, állami megrendelések nélkül nem lesz sikeres, a cég nem tudja fizetni a hiteleit. Bedől, és a bankra marad a veszteség.
Minden ideig-óráig tartó, politikai alapú hitelezésnek ez a nagy kockázata. A politika segítségével felemelkedett oligarchák, ameddig pikszisben vannak, biztosan jó adósok, mert könnyen keresnek pénzt, ebből futja a rendes hiteltörlesztésre. Ám ha egyszer az a féktelen sok politikai alapon kihelyezett hitel kockázatossá válik, mert elvész a politikai hátszél, akkor az a pénzügyi stabilitásra és az adófizetők pénztárcájára nézve is veszélyeket hordoz.
Ezek után legyen okos az adófizető honpolgár. Mindenki eldöntheti, hogy minek drukkoljon. Minden maradjon a régiben, gátlástalanul zsírosodjanak a csókosok? Vagy boruljon a NER, vesszenek a politikai hátszéllel nagyra nőtt vállalkozások, és az említett sok-sok hitel boruljon rá a hazai bankrendszerre és vélhetően majd az adófizetőkre? Hát, ezt hívják úgy, hogy stabilitási kockázat.
(Címlap és bortókép illusztráció: szarvas / Index)
|
[
"Simicska Lajos",
"Vida József",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Kovács Tamás",
"Matolcsy György",
"Habony Árpád",
"Tombor András",
"Rakesh Kumar Aggarwal",
"Matolcsy Ádám",
"Bődey János",
"Balog Ádám",
"Szigetváry Zsolt",
"Andy Vajna"
] |
Aki az elmúlt napokban figyelte a szlovákiai eseményeket, joggal szörnyülködhetett, hogy milyen szintű nemtelen összefonódások alakultak ki a titkosszolgálatok, a rendőrség, a bíróságok és a gazdasági elit között.
Magyarországról nézve ma ez talán elképzelhetetlennek tűnik, igaz nem kell sokat visszamennünk az időben, úgy 10-12 évet, és Magyarországon is volt egy rövid periódus, amikor a gazdasági elit, az állami és magántulajdonban levő szolgálatok, valamint a rendőrség felsőbb köreivel kapcsolatos eseménysorozat akár egy igazán nagy robbanással is fenyegetett.
A bal és a jobboldal között
Aki szeretne utánakeresni az egykori eseményeknek, a Gyurcsány-éra titkosszolgálati vezetői, a belügyi informatikában hatalmas bevételeket realizáló Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. és a furcsa biztonsági megbízásokat elnyerő, például a szolgálat munkatársait hazugságvizsgálóval tesztelő Zömök Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft. voltak a hírek középpontjában.
Látványos rajtaütések, súlyos vádakkal megfogalmazott gyanúsítások, majd elnyúló, hol felmentésekkel, hol súlyos büntetésekkel záródó bírósági perek zajlottak.
Ennek az eseménysorozatnak volt (mint kiderült végzetesen tragikus) mellékszereplője Katzenbach Imre egykori profi futballista és az ő úgynevezett sülysápi számlagyára .
Az Eclipse
A 2006-os őszödi beszéd után és a 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem előtt volt pár év (2007-2009 környéke), amikor a kormányon levő baloldal már nem volt elég erős, a szavazók többségének támogatását már bíró, de még csak "várakozó" jobboldal még nem volt elég erős ahhoz, hogy domináljon.
Ekkor a két politikai oldalhoz tartozó nemzetbiztonsági, vagy magánszolgálati támogatással is rendelkező cégek is ádáz csatát vívtak egymással. Lehallgatási botrányok, az MDF bukása, az UD Zrt. hanganyagai és hasonlók jellemezték ezt a korszakot.
Ebben az időben robbant az autók eredetiség-vizsgálatának informatikai rendszereit kialakító és üzemeltető Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. ügye. A szolgálati kapcsolatokkal is rendelkező cég ügyének ezer ága és boga volt, de a gyanú szerint a baloldali kormányok alatt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH) tartozó projekteken több tízmilliárd forint közpénzt elnyerő és ebből impozáns eredményt elérő cég számlagyárak segítségével is csökkentette nyereségét.
A furcsa csak az volt, hogy a társaságnak a jobboldalon is voltak kötődései. Pintér Sándor belügyminisztert is súrolta a botrány, mert az Eclipse-nél volt projektmenedzser a belügyminiszter lánya, a vállalkozás a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt-től bérelt irodákat az Angol utcában, egy magas rangú rendőr pedig az Eclipse német rendszámú Mercedesét használta.
Az eljárások
Egy időben mindenki rápattant a cégre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagyértékű adócsalást és pénzmosást, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) indokolatlan versenykorlátozást és túlárazást vizsgált.
A milliárdos áfacsalás vádjával indult Eclipse-ügy vádlottjai a Fővárosi Törvényszéken 2013. január 8-án. Az elsőfokú ítéletben bizonyítottság hiányában felmentették mind a 12 vádlottat – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Végül 2016-ban a Fővárosi Törvényszék a 12 vádlott közül nyolcat letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett. A bíróság az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta, valamint elrendelte, hogy kobozzák el a cég egyik korábbi vezetőjének Aston Martin típusú luxusautóját is. az elsőfokú ítélet szinte változatlan tartalommal jogerőre is emelkedett.
Az adóhivatal látókörében
Ekkor került a hatóságok, elsősorban az adóhivatal látókörébe Katzenbach Imre, az egykoron az MTK-val magyar bajnoki címet is szerző, kiváló futballista.
Katzenbach Imre 1964-ben Kiskunhalason született, a közelben, Soltvadkerten kezdett el focizni, az "arany háromszögben". Majd hamar felkerült az MTK-hoz, de profiskodott később két görög csapatnál is. Pályafutása és 2009-ig ismert élete végén is a hazai fociban maradt, Pest megyei kiscsapatoknál "vezetett le," például Tápiószecsőn, ahol mindenféle vállalkozások tulajdonosa is lett, majd itt is kezdett edzősködni.
(Személyes zárójel, hogy magam úgy 1986-től, általános iskolásként kezdtem el MTK-meccsekre járni, mert egy osztálytársammal kitaláltuk, hogy nekünk saját csapatunk lesz, és az osztályban fradista, dózsás, honvédos már volt. Onnantól nem sok meccset hagytunk ki, rengetegszer láttam Katzenbach Imrét is focizni, aki akkor alapember volt.)
A gazdag focista
Katzenbach nagyon jómódúnak tűnt, mindig, feltűnő autói voltak, de ezt a környezete azzal magyarázta, hogy abban az időben a Nyugatot is megjárt focisták már szép pénzt kerestek.
Rejtett "vállalkozói" élete csak akkor kezdett el derengeni, amikor eltűnt, majd amikor hamarosan kiderült, hogy szerepel a NAV különböző adóslistáin. Hamar világossá vált, hogy Katzenbach sülysápi és tápiószecsői számlagyára építőipari és mezőgazdasági profilú fantomcégek nevében számlákat adott az Eclipse-nek is, és az egykori gyanú szerint egy összetett láncolat végén maga Katzenbach vette fel a készpénzt.
A NAV által közzétett listáról ekkor kiderült, hogy Katzenbach, mint magánszemély is nagy adós volt, ahogyan egy vele azonos címre (Sülysáp, Hunyadi utca 61.) bejelentett nő is, de még vagy tucatnyi sülysápi magánszemély is több, mint tízmillió forinttal tartozott a NAV-nak. A százmilliónál nagyobb adótartozást felhalmozó cégek között pedig felbukkant Katzenbach és sülysápi társainak Arany-Konda nevű vállalkozása is.
A gyanús eltűnés
Amikor aztán a futballista egyik napról, a másikra eltűnt, egy ideig még két verzió tartotta magát focis körökben,
részben az, hogy egyszerűen meglépett mintegy félmilliárd forinttal,
részben az, hogy olyanokkal került elszámolási vitába, akikkel nagyon nem kellett volna. Már akkor az terjedt el, hogy akiket ő megkárosított, azok elől Magyarországon nem bújhatott el, vagy külföldre menekült, vagy már nem is él.
A fontosabb Katzenbach-cégek, így az építőipari Egon-Bau Kft, illetve Intrex Kft, valamint a mezőgazdasági profillal alapított Mező-Unió Kft és Arany-Konda Kft tulajdonosai Katzenbach mellett magyar, ukrán és görög magánszemélyek voltak. Akit a hatóságok akkor elértek, szintén előzetes letartóztatásba helyeztek.
Katzenbach Imre körözéséről szóló cikk a Nemzeti Sport 2010. március 17. számában – Fotó: Nemzeti Sport / Arcanum Digitális Tudománytár
Az Eclipse beékelődött
Az is beszédes egybeesés volt, hogy az Eclipse-csoport egyik cége, a ma már kényszertörlés alatt álló Eclipse Asset Management nevű társaság is Tápiószecsőn, az Ipar utca 5-ben volt utoljára bejegyezve. Mindez csak azért érdekes, mert az 1998 és 2006 között, Tápiószecsőn játékos-edzősködő Katzenbach Imre éppen itt volt üzletileg aktív.
Az Ipar utca 4-ben a hatóságok által felszámoltatott Mező-Unió Kft nevű Katzenbach-érdekeltség központja volt, míg az Ipar utca 6-7-ben egy másik Katzenbach-társaság, az említett Arany-Konda Kft elnevezésű, és szintén felszámolás alatt álló cég központja volt. A kettő közé ékelődött az Eclipse AM.
A friss hírek
Katzenbach Imre környezetében az elmúlt években már aligha remélhette senki, hogy a futballista életben van. Az MTI mai híre szerint az Eclipse-ügy egyik gyanúsítottját, H. Attilát az emberölés kapcsán is gyanúsítottként hallgatták ki
Az Eclipse története pedig már csak azért is a régmúltba veszik, mert a jobboldal politikai egyeduralma alatt aligha működnének olyan cégek, amelyek a baloldal regnálása idején nyerték el üzleteit, de láthatóan a jobboldalhoz is kapcsolódtak.
Az Eclipse bukását talán az okozta, hogy még a mérhetetlen sok közpénz elnyeréséből sem volt hajlandó a cég megfelelően adózni. De az is lehet, hogy volt egy olyan konfliktus, egy olyan összeveszés, ami a színfalak mögött játszódott le
|
[
"Katzenbach Imre",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Máthé Zoltán",
"H. Attila"
] |
Ezúttal több mint százmillió forint uniós pénzt nyert régi ismerősünk, a Régiók Fejlesztéséért Egyesület, akik Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kedvenc borászfalujaként emlegetett Mádon, valamint Balatonvilágoson és Balatonfenyvesen fognak kertészkedni. Az egyesületről 2015-ben írtunk, akkor eléggé unióspénz-szivattyúnak tűntek.
Ha megfeszültünk, sem találtuk kézzelfogható eredményét azoknak a környezetvédelmi projekteknek, amelyekre 2009-től fogva nyert el összesen több mint 600 millió forint uniós forrás nyert a Régiók Fejlesztéséért Egyesület (RFE).
Szépen kicsinosított, ám munkaidőben "utcáról beesve" üresnek tűnő, nem látogatható, akkoriban ki sem nagyon táblázott környezetvédelmi központokat találtunk országszerte, illetve vitatható oktatási fejlesztéseket mutattunk be 2015-ben:
A nem kifejezetten ismert nevű egyesület több szálon kötődik a Lázár János kedvenc borászfalujaként aposztrofált Mádhoz. A borsodi falu két dolog miatt érdemelte ki a címkét: Lázár családjának szőlője van a határban, a település pedig szomszédaihoz viszonyítva el van árasztva uniós fejlesztési forrásokkal.
A balatonakarattyai központú egyesületnek volt már korábban is mádi munkája, s új uniós projektjük is részben a Tokaj-hegyaljai faluban valósul majd meg az ígéretek szerint. A RFE október eleji döntéssel nyert a munkák 80 százalékának megfelelő pénzt, összesen 107,5 millió forintot arra, hogy kertészeti és gondnoki szolgáltatást vállaljanak, illetve ilyen képzéseket nyújtsanak két balatoni településen, illetve Mádon.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Lázár János"
] |
[] |
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének korábbi beosztottja a személyzeti vezető csütörtöktől a Kúrián, az egyik elnökhelyettesi poszt várományosa pedig egy jobboldali körökkel jó kapcsolatot ápoló bíró.
Teljes ülést tartottak csütörtökön a Kúrián, és az eseményen Darák Péter új főbíró mellett részt vett a január 1-jével létrehozott Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője, Handó Tünde. Az ülésen néhány új embert is bemutattak, de információnk szerint az nem hangzott el, hogy kinek milyen posztot szánnak.
Úgy tudjuk, Suba Ildikó, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság korábbi elnökhelyettese – ahol Handó Tünde volt a főnöke – a Kúriára beosztott bíróként személyzeti vezető lesz. Rendes felsőbírósági bíróvá nem nevezhették ki, mert az ilyen posztra pályázatot kell kiírni.
Erős Mónika – amint lapunkban korábban írtuk – elnöki bíróként dolgozik majd, egyelőre ugyancsak oda beosztott bíróként. Fideszes körökben is megerősítették, hogy várhatóan ő lehet a Kúria egyik elnökhelyettese. Egyedüli konkrétumként csütörtökön elhangzott, hogy Kónya Istvánt, a büntető kollégium vezetőjét Darák igazgatási feladatok ellátásával bízta meg. Így valószínűsíthető, hogy később ő nyerheti el a másik elnökhelyettesi posztot.
Budapest, 2011. december 8. Handó Tünde, a Munkaügyi Bíróság elnöke irodájában. MTI Fotó: Kovács Tamás
A bírósági szervezetnél így szinte teljes hatalomátvétel megy végbe. A bírósági hivatal vezetője – aki maga dönthet a bírák és vezetők kinevezéséről, fegyelmi vizsgálat elrendeléséről, ügyek más bírósághoz való áttételéről – Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.
A Kúria személyzeti főnöke mostantól Handó korábbi helyettese, tehát nyilván bizalmi embere lesz, így az OBH elnöke közvetlenül befolyást gyakorolhat az igazgatási hatáskörén kívül álló szervezet működésére. Erős Mónika pedig fideszes források szerint is jó kapcsolatokat ápol meghatározó jobboldali politikusokkal.
|
[
"Szájer József",
"Handó Tünde"
] |
[
"Kovács Tamás",
"Suba Ildikó",
"Erős Mónika",
"Darák Péter",
"Kónya István"
] |
Mióta az Alkotmánybíróság utólag elkaszálta a bírósági ügyáthelyezések jogi alapját, legalább hét bűnügy vált gazdátlanná, köztük olyan nagy perek is, mint a BKV-botrány, a 15 milliárdos MVM hűtlen kezelés vagy a Sukoró-ügy. Ha a Kúria úgy dönt, hogy a pereket elkezdő vidéki bíróságok helyett mégis a vonakodó Fővárosi Törvényszék az illetékes, összesen száznál is több tárgyalási nap veszhet kárba. Az időmúlás pedig enyhítő körülmény az ítéleteknél.
A korábban véletlenül megjelent írás szerint tényleg sok a baj az alkotmánymódosítással.
Nagyon nincs rendben a bírósági ügyáthelyezés alapjául szolgáló döntés, de már mindegy.
A Kúria kezében van most a gazdátlanná vált hírhedt bűnügyek sorsa, azoké az ügyeké, amelyeket az ügyáthelyezések alkotmányellenességéről szóló AB-döntés után most már sem a Fővárosi Törvényszék nem akar vinni, sem azok a vidéki bíróságok, ahol végül is elkezdődtek.
Az Alkotmánybíróság december elején mondta ki, hogy alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény: az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét – a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot –, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.
Eleinte arról volt szó, hogy ez a már folyamatban lévő ügyeket nem érinti, hiszen az AB azt az indítványt visszautasította, ami a meghozott ügyáthelyező határozatok megsemmisítését kérte. December közepétől azonban az áthelyezett ügyeket tárgyaló vidéki törvényszékek egymás után elkezdték kimondani illetékességük hiányát. Erre megvolt a lehetőségük: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) december 17-i közleményében már az állt:
Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e és milyen kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. A bírák a döntéseiket a jogszabályok és a legjobb szakmai meggyőződésük alapján hozzák meg.
A Fővárosi Törvényszéken viszont érthető módon egyáltalán nem lelkesedtek azért, hogy a nyakukba szakadjanak újra azok az ügyek, amelyektől korábban már megszabadultak. Január 6-án tartottak egy büntető kollégiumi tanácselnöki értekezlet, ahol megint arra jutottak, hogy az eljárásokat igenis ott kell befejezni, ahol elkezdődtek, hiába állapították meg a vidéki törvényszékek az illetékességük hiányát.
A Fővárosi Törvényszék a szakmai értekezlet döntése alapján a visszaküldött ügyekben meg fogja állapítani az illetékességének hiányát, ezért az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria dönt – közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője az értekezlet után.
Két nappal később Kónya István, a Kúria elnökhelyettese azt mondta az MTI-nek, hogy a Fővárosi Törvényszék végzésének meghozásától számítva két hónapon belül lezárulnak a bírósági ügyáthelyezések. Az ügymenet úgy néz ki, hogy a Fővárosi Törvényszék meghozza a saját illetékességének hiányát kimondó végzéseit, aztán beszerzik az ügyészi indítványt, amelyet a Legfőbb Ügyészség haladéktalanul megküld, ezután azonnal dönt a Kúria.
Ha a Kúria a vidéki törvényszékeknek adja végül az ügyeket, akkor onnan folytatódnak, ahol abbahagyták őket. Ha viszont a Fővárosi Törvényszékhez utal egy ügyet a Kúria, akkor elölről kell kezdeni, legfeljebb egyes perkönnyítő megoldásokkal lehet munkát, pénzt és időt spórolni. A tanúkat például nem muszáj újra berendelni és kihallgatni, de a vallomásukat fel kell olvasni, ami nem sokkal rövidebb, mintha maguk mondanák el újra.
Csak egyetlen bűnügy ítéletén vagyunk túl
Az OBH december 17-i közleményében az állt, hogy 2011-ben és 2012-ben összesen 55 új ügyben jelöltek ki másik bíróságot a Fővárosi Törvényszék vagy a Fővárosi Ítélőtábla indítványára. Handó Tünde, az OBH elnöke még a nyáron azt mondta, hogy 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 ügyáthelyezés volt. Az OBH honlapján csak 2012-es kijelölő határozatok érhetőek el, és abból se mind a 42, csak 31 darab. A 31 darab 2012-ben áthelyezett ügyből az Index összesítése szerint 9 volt büntetőper, a többi polgári peres vagy gazdasági ügy.
"Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka már jogerősen lezárult" – írta az OBH-s közlemény decemberben. A statisztikát a polgári és gazdasági ügyek húzták fel, a bűnügyeknél sokkal rosszabb az arány.
A kilenc áthelyezett büntetőperből mostanáig csupán egy ért véget, az az egy, amelyben eredetileg nem a Fővárosi Törvényszék, hanem a Fővárosi Ítélőtábla lett volna az illetékes. 2012. június 21-én végül a Debreceni Ítélőtábla jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte az áfacsalással vádolt Varga Tamás Sándort, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját és társát, Lelkes Attilát. A többi 21 vádlottat felmentették.
Kecskeméten nem nyilatkoznak
Január 15-én körkérdést küldtünk valamennyi vidéki törvényszéknek az áthelyezett ügyekről. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, mennyi idő, hány lezajlott tárgyalási nap után kezdődhetnek most elölről ezek a perek. Sok helyről azt írták, nem volt náluk áthelyezett ügy; máshol volt, de nem bűnügy, hanem gazdasági per. A Kecskeméti Törvényszék – részben – megtagadta a válaszadást.
A Kecskeméti Törvényszéken tárgyalt Hagyó-ügy volt az, ami miatt az ügyáthelyezések dolga az Alkotmánybíróság elé került. A Kecskeméti Törvényszék december 17-én kiadott egy közleményt arról, hogy előző nap megállapították az illetékességük hiányát, és az ügyet áttették a Fővárosi Törvényszékhez. A Kecskeméti Törvényszéktől konkrétan azt kérdezte az Index, hogy az ismert Hagyó-ügyön kívül volt-e olyan más ügy, amelyben megállapították-e az illetékességük hiányát.
Ezt a választ kaptuk:
A H.M. és társai ellen indított büntetőügyben az áttételt követően tájékoztattuk a nyilvánosságot, ezt meghaladóan nem kívánunk nyilatkozni.
Száznál több nap veszhet kárba
Ez a táblázat a törvényszékektől kapott, illetve nyilvánosan elérhető információk felhasználásával készült:
Melyik ügy? Melyik bíróságon folyt? Mikor kezdődött? Hány tárgyalási nap volt eddig? BKV-botrány: Hagyó Miklós és társai Kecskeméti Törvényszék 2012. június 13. Becslésünk szerint 50 és 70 között. Pontos számot nem tudunk, a Kecskeméti Törvényszék nem kívánt nyilatkozni. Kocsis István volt MVM-vezér és társai: 15 milliárdos hűtlen kezelés Kaposvári Törvényszék 2013. január 21. 19 Sukoró-ügy: Tátrai Miklós és társai Szolnoki Törvényszék 2013. január 7. 23 Korrupcióvádas ügy budapesti rendőrök ellen I.: P. Péter és társai Zalaegerszegi Törvényszék 2013. február 13. 13 Korrupcióvádas ügy budapesti rendőrök ellen II.: N. Sándor és társai Szolnoki Törvényszék 2012. október 10. 22 Warez-ügy: W. Nortbert és társai, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői jogsértés Balassagyarmai Törvényszék 2012. április 4. 21 (10 tárgyalási nap után 2 vádlott vonatkozásában befejeződött a per, 26 vádlott vonatkozásában további 11 tárgyalási napot tartottak) Különösen nagy kárt okozó csalás, okirathamisítás: B. János és társai Pécsi Törvényszék 2012. december 7. 7 Kábítószerrel visszaélés: T. T. T. és társai
Szekszárdi Törvényszék 2012. október 15. 13
A táblázatban szereplő nyolc ügyből nyolcban megállapította az eljáró törvényszék az illetékességének hiányát, tehát ezek az ügyek gazdátlanná váltak.
Volt, aki már ítélethirdetésre várt
N. Sándor és 66 társa perében december 13-án már ítélethirdetésre készültek az érintettek, amikor a Szolnoki Törvényszék tanácsa bejelentette, hogy nem tartják magukat többet illetékesnek az ügyben.
A decemberi OBH-közlemény is kitért arra, hogy a büntetőeljárás elhúzódásával sérülhetnek a vádlott jogai, ugyanakkor a büntetéskiszabásnál enyhítő körülménynek számít, ha hosszabb idő telt el a bűncselekmény elkövetése óta, és ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt. Vagyis a fenti nyolc ügy vádlottjai közül némelyek – azok, akiket később jogerősen bűnösnek találnak majd – nyerni fognak az ügyáthelyezéses kanyarokkal.
|
[
"Kocsis István",
"Hagyó Miklós"
] |
[
"P. Péter",
"Handó Tünde",
"B. János",
"Varga Tamás Sándor",
"W. Nortbert",
"Tátrai Miklós",
"Kónya István",
"Lelkes Attila",
"N. Sándor",
"T. T. T."
] |
Lelkileg jó, egészségügyileg viszont rossz állapotban Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes, aki szerdán hagyhatta el a börtönt. A politikus jelenleg házi őrizetben van.
A múlt héten még arról volt szó, hogy a bűnszervezet gyanúja miatt nem lehet megszüntetni az előzetes letartóztatást.
Hagyó Miklós szerdán délután négy órakor hagyta el a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai épületét, miután a Fővárosi Bíróság megszüntette az előzetes letartóztatását. A volt politikust egy fehér autó várta, úgy tudni, állandó lakcímére, a XII. kerületi Rege utcába hajtottak.
Kádár András, a volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyvédje csütörtökön elmondta, hogy beszélt védencével, mint mondta, lelkileg jól van, egészségügyileg azonban nem. Két célt tűztek ki: az egyik, hogy ne kerüljön vissza ismét a börtönbe, a másik pedig, hogy tovább enyhüljön a kötöttség, vagyis, hogy a házi őrizetet felváltsa a lakhelyelhagyási tilalom.
A Fővárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy az enyhébb kényszerintézkedés is elegendő, mondta szerdán az Indexnek Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Az ügyben jelenleg huszonegy gyanúsított van. Szalainé Szilágyi Eleonóra és Antal Attila ellen lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, Lelovics Ottó házi őrizetben van. Az ügyészség legutóbb május 21-ig kérte a nyomozás meghosszabbítását.
Hagyó kilenc hónapos előzetes letartóztatásának hivatalos levelezését épp a múlt hét elején tették nyilvánossá egy honlapon. Az elsőfokú bírósági döntés előtt megszellőztetett dokumentumokból látható, hogy a politikus képviselői eddig hiába próbálkoztak, hogy meggyőzzék a hatóságokat arról, hogy Hagyónál nem áll fenn a szökés veszélye, és a tanúk befolyásolása sem lehet olyan súlyú érv, mint ahogy azt az ügyészség állítja. Érveltek azzal is, hogy a volt politikus több súlyos, krónikus betegségben szenved, és az előzetes letartóztatásban "testsúlyának 25 százalékát elveszítette".
|
[
"Antal Attila",
"Lelovics Ottó",
"Hagyó Miklós",
"Szalainé Szilágyi Eleonóra"
] |
[
"Kádár András",
"Fazekas Géza"
] |
Nem zavarja a szombathelyi fideszeseket az egyre nagyobb hullámokat keltő Elios-botrány: csütörtökön a város költségvetésével együtt azt is elfogadták, hogy 1,2 milliárd forintért, banki hitelből újítsák fel a város közvilágítását. A közbeszerzés még nem zárult le, ám lapunk úgy tudja: az Elios kaphatja a munkát.
Dacára, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemrégiben súlyos szabálytalanságokat, illetve szervezett csalássorozatot tárt fel a korábban Orbán Viktor vejének az érdekeltségébe is tartozott Elios közvilágítási tendereinél, a vasi megyeszékhely ezzel a céggel akarja elvégeztetni a helyi közvilágítás felújítását. Az uniós ellenőrök által vizsgált városokkal ellentétben Szombathelyen nem EU pénzből, hanem a város költségvetéséből állnák a munkákat. A baj csak az, hogy a városnak erre nincs 1,2 milliárdja, ezért egy 12 éves lízingkonstrukció keretében akarja finanszírozni a beruházást. A városháza tehát nem cégeket, hanem bankokat akar versenyeztetni és a hivatali folyosókon úgy hírlik: az a K&H lehet a befutó, amely az Eliosszal újíttatná fel a megyeszékhely világítását. Nemény András MSZP-s frakcióvezető a városi költségvetés elfogadása előtt napirenden kívül javasolta egy vizsgálóbizottság felállítását, amely ellenőrizné a folyamatban lévő közbeszerzéseket, ám ezt a fideszes képviselők leszavazták.
- Azt szerettük volna megszavaztatni, hogy ne kerüljön olyan céggel kapcsolatba a város, mely ellen uniós vizsgálat zajlik – mondta lapunknak Nemény. A szombathelyi fideszeseket egyáltalán nem zavarta, hogy az OLAF a "szomszédban", Zalaegerszegen is rendkívül súlyos visszaéléseket talált az Elios-körüli közvilágítási tenderekben.
A 24.hu birtokába jutott jelentésből kiderül, hogy a zalai megyeszékhelyen is úgy írták ki a közbeszerzést, hogy azon csak az akkor Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. nyerhessen. Az ajánlattevőknek például mindössze 18 napjuk volt, hogy megtervezzék és beárazzák a megyeszékhely közvilágítását, ami csak egyetlen esetben lehetséges: ha az ajánlattevő előre ismeri a feltételeket. Ráadásul olyan elvárásrendszernek kellett megfelelni, amit az Elioson kívül egyetlen hazai cég sem tudott teljesíteni. Az önkormányzat számára az elvileg független pályázati terveket ráadásul ugyanaz a Horváth Dezső villamosmérnök készítette, aki később, a pályázat lebonyolításakor a kivitelezési terveket is aláírta. Ez önmagában is súlyos megsértése a közbeszerzési törvénynek, ám ezen túl az is kiderült, hogy a szakértő részvételével manipulálták a kivitelezési árakat is, hogy alátámasszák az Elios árajánlatát.
Nem csoda, hogy a zalai fideszesek már eltitkolnák az OLAF-jelentést. Mint arról a Népszava már beszámolt, a múlt heti zalaegerszegi közgyűlésen a képviselők többsége még elfogadta azt az ellenzéki indítványt, hogy a város kérje ki a kormánytól az OLAF-jelentésnek a településre vonatkozó részét. Másnap a helyi fideszesek a budapesti pártközpontból érkező nyomásra rendkívüli közgyűlésen hatályon kívül helyezték a döntést. A megyeszékhelyen azt a levelet sem akarják kiadni, amelyet az OLAF küldött az önkormányzatnak a beruházással kapcsolatos kérdésekkel. Az ellenzéki képviselők a közgyűlés után próbálták kikérni a levelet, és a város válaszait, de nem kapták meg, mert előbb a jegyző nem találja a dokumentumot, majd a hivatalvezető tagadta meg a kiadást az ügyészi vizsgálat idejére.
- Addig én sem nyilatkozhatom, míg meg nem érkezik az ügyészségi állásfoglalás – mondta lapunknak Balaicz Zoltán, a zalai megyeszékhely jelenlegi Fidesz-KDNP-s polgármestere, aki arra sem válaszolt, elképzelhető-e, hogy törvénytelenségek történtek a beruházással kapcsolatban.
- Nem vagyok illetékes az ügyben – felelte megkeresésünkre Gyutai Csaba is, aki a projekt kezdetekor még Zalaegerszeg polgármestere volt a Fidesz-KDNP színeiben. Ám akkor sem volt hajlandó többet mondani, amikor éppen utóbbira hivatkozva kértük, véleményezze az OLAF-jelentésben foglaltakat. – Keressék a jelenlegi városvezetést, nyilván rendelkezésre áll minden irat náluk.
Az MSZP és a Párbeszéd most az Elios-ügy által érintett valamennyi önkormányzattól kikéri az az ezzel kapcsolatos iratokat – mondta el csütörtökön a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. "Látjuk, hogy milyen szánalmasan próbálják ezt az önkormányzatok megakadályozni. Innen hívnánk fel az érintett jegyzők figyelmét, hogy hivatali visszaélést követ el az, aki megválasztott képviselőnek nem adják át ezeket az iratokat."
Orbánt védte a kancelláriaminiszter Nem volt szó a Fidesz visegrádi frakcióülésén az Elios-ügyről, mert nincs miről vitázni – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Lázár János az OLAF jelentését egy véleménynek nevezte, megjegyezte ugyanakkor, hogy hiba volt magyar emberekre bízni az Elios-ügy kivizsgálását. Úgy gondolja, az egész ügyről csak azért van szó, hogy Orbán Viktor kormányfő érintettségét igazolják, noha Lázár szerint nincs ilyen.
Vas András, Batka Zoltán
|
[
"Gyutai Csaba",
"Balaicz Zoltán"
] |
[
"Vas András",
"Horváth Dezső",
"Gőgös Zoltán",
"Tiborcz István",
"Lázár János",
"Nemény András",
"Orbán Viktor",
"Batka Zoltán"
] |
Szentgyörgyvölgyi Péter az ingatlan vásárlása miatt a média és az ellenzék kereszttüzébe került. Ezek a támadások állnak a döntés hátterében - derül ki pénteki nyilatkozatából.
Elege van abból, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan a lakásvásárlása miatt támadják - közölte Szentgyörgyvölgyi Péter az MTI-vel közölte. "A belvárosiak október 12-én a támadások ismeretében is nagy többséggel választottak meg polgármesternek" - fogalmazott, kiemelve: amikor a lakást vásárolta, mindenben jóhiszeműen járt el.
Közlése szerint, ennek ellenére azt tartja helyes döntésnek, hogy a még a polgármesterré választása előtt vásárolt lakást visszaadja az önkormányzatnak. Ezt azzal magyarázta: tisztában van azzal, hogy a "vesztes politikai ellenfelei tovább fogják folytatni a rágalmazást". "Ezekre a továbbiakban nem kívánok reagálni, azzal szeretnék foglalkozni, amivel az emberek megbíztak, a polgármesteri feladataimra kívánok koncentrálni" - fogalmazott Szentgyörgyvölgyi Péter, megjegyezve: számára a Belváros és a belvárosiak az elsők.
Nyáron írt arról a 444.hu, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter gyanúsan olcsón jutott önkormányzati bérlakáshoz.
Együtt: Szentgyörgyvölgyi mondjon le
Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) V. kerületi polgármester azonnali lemondását követeli az Együtt, mert álláspontjuk szerint méltatlanná vált pozíciója betöltésére. Juhász Péter, a párt társelnöke pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hivatali visszaélés miatt feljelentést is tesz.
Juhász Péter szerint Szentgyörgyvölgyi azzal, hogy visszaadja az önkormányzattól vásárolt lakását, elismerte, hogy törvénytelenül jutott az ingatlanhoz.
Kifejtette: a polgármester törvénytelen eljárással költözött be, mert szolgálati lakásként kapta, de arra nem volt jogosult, 2010-ben csökkentették a lakás bérleti díját, az önkormányzat pedig áron alul adta el az ingatlant neki.
|
[
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] |
[
"Juhász Péter"
] |
Másfélszeresére nőtt a 2010-es önkormányzati választás előtt egy Borsod megyei kistelepülés szavazásra jogosult polgárainak száma. Az ügyészség megállapította: fiktív lakcímbejelentések történtek, és ezért a Fidesz kommunikációs igazgatójának édesapját is megrovásban részesítették.
Közokirat-hamisítás miatt megrovásban részesítette a szikszói ügyészség a Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté édesapját. Kocsis Sándor Abaújlakon alpolgármesterként részt vett abban az akcióban, amelynek nyomán a 2010-es önkormányzati választások előtti napokban negyven választópolgárral gyarapodott a falu lakossága. Öt személyt a Kocsis család házába jelentettek be – írja az Átlátszó.hu.
Az encsi rendőrkapitányság a 2010. október 3-i helyhatósági választással összefüggésben ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást, mert "Abaújlak községbe folyamatosan állandó lakcímre jelentkeztek be úgy, hogy az adott lakcímen nem laktak, életvitelszerűen nem tartózkodtak, így a bejelentkezésükkel közreműködtek abban, hogy a hatósági nyilvántartásba a valóságtól eltérő, valótlan adatok kerüljenek. Abaújlak községben az eredeti választói jegyzékben 81 fő választásra jogosult személy került rögzítésre, mely létszám 2010. október 2-án lezárt választási névjegyzékben 121 főre emelkedett" – olvasható az ügyészség 2012. december 12-i határozatában. A 2010-es önkormányzati választásokon a 121-ből 113 szavazó jelent meg.
A választás előtt nyolc abaújlaki ingatlanba az addig más Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, főképpen Szikszón élő lakosokat jelentettek be. Az ügyészség szerint a "legtöbb esetben az ingatlan tulajdonosai, haszonélvezeti jogosultja, mint szállásadók aláírásával ellátott bejelentkezési okiratok felhasználásával. Ezzel bűnsegédként közreműködtek abban, hogy a hivatalos hatósági nyilvántartás valótlan adatokat tartalmazott".
Az Átlátszó.hu úgy tudja, hogy a harmincegy gyanúsított közül az egyik Kocsis Máténak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának, Józsefváros polgármesterének édesapja volt. Ő öt személyt jelentett be az idősebb fia, Kocsis Gergely András tulajdonában lévő abaújlaki házba. A Völgy utca 16. szám alatti ház tulajdoni lapja szerint az ingatlant 1994-ben Kocsis Máté vásárolta meg, majd az 2009 januárban a testvére tulajdonába került, és akkor szerzett rajta haszonélvezeti jogot az édesapjuk.
Az ügyészségi határozatból kiderül: Kocsis Sándor a bűncselekmény elkövetését elismerte. A fiktív lakcímbejelentésekben egyébként a jelenlegi polgármester szintén közreműködött: ő 2010. szeptember 22-23-án – ugyanazokon a napokon, amikor Kocsis Sándor is – három személyt fogadott be saját otthonába.
A gyanúsítottak azzal védekeztek, nem voltak tisztában azzal, hogy bűncselekményt követnek el. Többen azt állították, hogy Abaújlakon készültek letelepedni, mások pedig valamilyen családi okra hivatkozva jelentkeztek be Abaújlakra, de folyamatosan egyikük sem tartózkodott a településen.
Már nem veszélyesek a társadalomra
Mindezek alapján az ügyészség bizonyítottnak látta, hogy fiktív lakcímbejelentések történtek. "A közokirat-hamisítás megvalósul, ha a gyanúsított olyan címre kéri tartózkodási helyének bejegyzését, amely ténylegesen nem az, és ezáltal valótlan adat kerül bejegyzésre a közhiteles nyilvántartásba" – állapította meg a vádhatóság.
A szikszói ügyészség 2010. december 12-én mégis megszüntette nyomozást, mert "a gyanúsítottak cselekménye már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb bűncselekmény kiszabása (...) is szükségtelen". A közokirat-hamisítást elkövető személyeket ugyanakkor megrovásban részesítette.
A 2010-es választásokon a korábbi polgármester, Pollák István Zoltán győzött 76 szavazattal, vetélytársa 35 szavazatot kapott. Abaújlakon 2006-ban 93 választópolgárt tartottak számon, és akkor Pollák 63 szavazattal nyert, s az ötfős képviselő-testület tagja lett Kocsis Sándor is, aki egyúttal a település alpolgármestere lett – emlékeztet az Átlátszó.hu.
Kocsis Sándor a 2010-es választáson nem indult, viszont a Horthy Miklós Társaság alelnöki pozícióját megőrizte, csakúgy mint a történelmi vitézi rendben örökölt vitézi címét.
Az abaújlaki lakosság gyarapodását a Központi Statisztikai Hivatal adattára is rögzítette: 2010. január 1-én 111, egy évvel később már 137 fő volt a település nyilvántartott népessége, ami 2012-ben sem csökkent 131 alá. Ez arra utal, hogy a 2010-ben fiktív módon bejelentkezettek többsége elvileg ma is a település lakója.
A megyei kormányhivatal nem tud semmiről
A megyei kormányhivatalnak nincs tudomása az esetről – tudta meg az Átlatszó.hu Demeter Ervin kormánymegbízottól. "Az ügyészség az eljárás folyamán, vagy azt követően nem kereste meg hivatalunkat, az eljárás eredményéről nem értesítettek. Ügyfél bejelentéssel nem fordult a hivatalunkhoz, az említett tárgyú ügyben Abaújlak község vonatkozásában nem jártunk el és jelenleg sincs folyamatban lévő ügyünk" – közölte.
Szerinte amennyiben a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyekben az ügyészség eljárt és döntést hozott, annak következményeit az érintettek viselik. A lakcímnyilvántartás vezetése a helyi jegyző feladata, és ha ő értesült az eljárásról, szükség lehet a helyi lakcímnyilvántartás aktualizálására.
A portál a lakosságszámra vetített állami normatív támogatás kapcsán is kérdéseket tett fel. Demeter szerint a támogatás folyósításának, felhasználásának szabályosságát a Magyar Államkincstárnak kell ellenőriznie. A kormánymegbízott ugyanakkor cikk szerzőjét arra kérte, amennyiben tudomása van arról, hogy pénzügyi visszaélés vagy szabálytalanság történt, vagy alapos gyanúval rendelkezik ezek tekintetében, tegyen az illetékes állami szerveknél hivatalos bejelentést.
Az Átlátszó.hu megkereste a selyebi körjegyzőséget, intézkednek-e a lakcímnyilvántartás aktualizálása érdekében. Nevelős Zita megbízott jegyző elmondta: elődje nemrégiben távozott, és az utódját pályázaton választják ki. Ha júliusban sikerül kinevezni az új körjegyzőt, azt követően körülbelül fél év múlva érdemes visszatérni az abaújlaki fiktív lakcímbejelentések ellenőrzésére - mondta.
Pollák István a portál megkeresésére nem kívánt nyilatkozni, másodszorra pedig letette a telefont.
|
[
"Kocsis Sándor"
] |
[
"Kocsis Gergely András",
"Nevelős Zita",
"Demeter Ervin",
"Kocsis Máté",
"Pollák István",
"Pollák István Zoltán"
] |
Nem mondott igazat az RTL Klub Híradója, az V. kerületben eladott ingatlanokról. A csatorna Habony Árpád unokatestvéreit hozta hírbe az ingatlanvásárlásokkal.
Az RTL Híradója arról számolt be, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó unokatestvérei is részvényesek abban a cégben, amelynek leányvállalatához legalább két V. kerületi ingatlan került kedvezményes áron Rogán Antal polgármestersége idején.
A belvárosi önkormányzat viszont a hvg.hu-val azt közölte, a képviselő-testület a Károly körút 26. szám alatti ingatlan értékesítéséről 2011. november 10-én döntött a Classic Immo Kft. részére. A Classic ImmoKft. tulajdonosa 2011. november 10-én a hiteles cégnyilvántartás szerint Széky Péter magánszemély, akitől a céget november 24-én vásárolta meg üzletrész adásvétellel a Komondor Zrt., és ezt a nyilvánosság számára látható módon december 22-én vezették át a cégközlönybe. Így az önkormányzat szerint nem a Komondor Zrt. és nem Pápa Marianne érdekeltségének adták el a Károly körút 26. szám alatti ingatlant, mert ők csak az adásvételről történő döntés után vásárolták meg a Classic Immo Kft.-t egy magánszemélytől.
Az önkormányzat mostani reagálása szerint az RTL Klub beszámolójában szereplő másik, a Bajcsy-Zsilinkszy út 54. szám alatti ingatlan bérlője a WE Business Kft., melynek tulajdonosa az önkormányzat szerint nem a Komondor Zrt., hanem két magánszemély. Az önkormányzat az ő cégükkel áll szerződéses kapcsolatban. Az önkormányzat azonban nem Pápa Marianne érdekeltségével volt bérleti jogviszonyban, és nem Pápa Marianne cége számára ajánlotta fel a vételi jogot.
"Minden olyan állítást, amely korábban azt állította, hogy Pápa Marianne érdekeltsége számára értékesítette az önkormányzata Károly körút 26. számú ingatlant, valótlanság miatt szintén beperelünk" - közölte a belvárosi polgármesteri hivatal.
|
[
"Habony Árpád"
] |
[
"Széky Péter",
"Rogán Antal",
"Pápa Marianne"
] |
Benedek Fülöp "megvadásztatta" Szekeres Imrét
Gráf József miniszter szerint minden a legnagyobb rendben van
Megdöbbentő bizonyítékot terjesztett elő tegnap az ügyészség a Heves Megyei Bíróságon zajló úgynevezett pákozdi földügyben. Egy hangfelvétel szerint Benedek Fülöp maga ismeri el, hogy – még mint az agrártárca szakállamtitkára – közbenjárt a 201 hektárt megszerző magánszemély érdekében, illetve hogy az ügy számukra megfelelő mederbe terelése érdekében kétszer is "megvadásztatta" Szekeres Imre honvédelmi minisztert. Tegnap Gráf József földművelésügyi minisztert is kihallgatták, aki azt állította: minden törvényes volt – olvasható a Magyar Nemzetben.
Több gyanús földüggyel összefüggésben is kiderült Benedek Fülöp érintettsége. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettese – aki korábban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkáraként intézkedhetett az állami birtokokkal kapcsolatban – ugyanakkor eddig csak egy esetben került a bíróság elé.
A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség tavaly emelt vádat ellene hivatalával való visszaélés miatt a "pákozdi ügyként" elhíresült államiföld-értékesítés kapcsán lefolytatott nyomozása eredményeként. A pákozdi ügy 2006 elején kezdődött, amikor egy befektető kiszemelte magának az akkor még a HM vagyonkezelésében lévő, lőtérként nyilvántartott 201 hektáros természetvédelmi területet.
Ez az állami birtok került át viharos gyorsasággal előbb az agrártárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA), amely eladta azt egy magyar állampolgárnak. Pár nappal később a vevő, aki a földért 90 millió forintot fizetett az államnak, a területet bevitte egy kft.-be, majd üzletrészével együtt 244 millió forintért továbbadta egy norvég állampolgárnak. Az ügyészség szerint az ügylet lebonyolítása során Benedek Fülöp, hivatali hatáskörét több esetben túllépve, telefonon utasítgatta a földhivatalt annak érdekében, hogy az adásvételi eljárást minél gyorsabban és gördülékenyebben üssék nyélbe.
A tegnapi tárgyalás során – amelyre a védők immár védőbeszéddel készültek, hiszen az előzetes várakozások szerint az ítélethozatal is megtörtént volna – a felperest képviselő ügyész egy újabb, meglehetősen súlyos bizonyítékot terjesztett be. Egy az ügyészséghez szeptember kilencedikén érkezett hangfelvétel tanúsága szerint Benedek Fülöp igen ingerülten jelzi beszélgetőpartnereinek, hogy ő maga járt el az ügyben és intézett el különböző dolgokat az ügylet lebonyolítása érdekében.
A bemutatott három hangfelvételrészletből Benedek Fülöp kettő esetében elismerte: az ő hangja hallható. Ezek közül az egyiken azt állítja, hogy a "p...ba, ennek egyetlen előnye lett volna, amit meg is teremtettem a bejegyzéssel" mégpedig az, hogy a vevőnek ne kelljen a kivonási díjat megfizetni, "csak megtámadták ezek a g...k a bíróságon". A második felvételen Benedek Fülöp – igencsak emelt hangon – arról beszél, hogy nem a vevő és nem Gráf József, hanem ő maga "gazsulált" Szekeres Imre honvédelmi miniszternél, mégpedig úgy, hogy egyszer vendégül látta, kétszer pedig "megvadásztatta" – olvasható a szerdai Magyar Nemzetben, amelyből további részleteket is megtudhat az ügyről.
|
[
"Szekeres Imre",
"Benedek Fülöp"
] |
[
"Gráf József"
] |
Összesen 1,5 milliárd forintot pumpált egy szlovák médiaalapítványba az Orbán-kormány
Nem pályázat, hanem egyéni kérelem alapján ítélte meg a Miniszterelnökség a pénzt a csekély példányszámú Magyar7 című sajtótermék kiadójának, mely egyébként még a 2018-as pénzügyi beszámolóját sem hajlandó nyilvánosságra hozni.
A cikk eredetileg a media1-en jelent meg.
A Bethlen Gábor Alapítvány oldalán a Magyar Hang a napokban megtalált egy viszonylag eldugott dokumentumot, amelyből kiderült, hogy a szlovák Pro Media Alapítvány működési költségeinek és eszközfejlesztéseinek támogatására egy összegben, 100 százalékos támogatási előlegként 474 millió 650 ezer forintot kapott.
A Pro Media Alapítvány immár harmadik alkalommal kap pénzt Magyarországról: korábban kétszer is hasonló összeg érkezett a számlájukra, tehát összesen már másfél milliárd forint.
A kedvezményezett alapítvány adja ki a Felvidéken a Magyar7 nevű, 2018 óta megjelenő hetilapot, és működteti a ma7.sk nevű honlapot.
Puskás Attila, a Pro Media Alapítvány igazgatója az Új Szó című felvidéki napilapnak elismerte: nem pályázaton keresztül szerezték a pénzt, hanem a magyarországi Miniszterelnökség alá tartozó Nemzetpolitikai Államtitkársághoz adtak be egyéni kérelmet.
Fotó: ma7.sk Fotó: ma7.sk
Politikai kötődés, kis példányszám
A magyar adófizetők pénzén támogatott szlovák alapítványt és médiatermékeit egyébként a Magyar Hang felvidéki forrásai egyértelműen a Magyar Közösség Pártjához kapcsolják.
Puskás Attila, az alapítvány vezetője dolgozott is a Magyar Közösség Pártja sajtóosztályán.
A lassan két éve működő hetilap nem remekel a szlovák lappiacon: piaci információk szerint az összesen 1500-1600 példányt úgy tudják eladni belőle hetente, úgy hogy mindössze 1 euróért árulják a lapot, és a Magyar Hang szerint a Magyar Közösség Pártjához tartozó önkormányzatoknak "illik megrendelniük". (Az eladási adatok nem hivatalosak, mert a Magyar7 nem auditáltatja eladási számait.) A Magyar Hang olvasói arról írtak a hetilapnak, hogy közintézmények, nagy forgalmú helyek hétről hétre ingyen, kéretlenül kapnak példányokat a Magyar7-ből.
Eközben az Új Szó kiadóját tíz éve nem támogatja Magyarország
Mindeközben az évtizedek óta létező Vasárnap hetilap az auditált számok alapján hetente 19 ezer példányban fogy, a felvidéki magyar napilapból, az Új Szóból 14–15 ezer darabot adnak el naponta.
Utóbbi két kiadványt ugyanaz a cég, a Duel-Press adja ki, mely több mint 10 éve kapott utoljára a magyar államtól támogatást.
Hiányzó pénzügyi beszámolók
Szintén a Magyar Hang figyelt fel rá, hogy a Pro Media Alapítvány weboldalán nem találhatók meg az alapítvány pénzügyi beszámolói, amiből át lehetne látni a gazdálkodását. A "Dokumentumok" résznél található PDF-fájlok vagy üresek, vagy a kiadványszerkesztők és grafikusok által használt latin kitöltő szöveg, a lorem ipsum, azaz zagyvaság található bennük.
Pedig 2018-ban, az első magyarországi támogatás érkezésekor Puskás Attila az Új Szó című lapnak azt ígérte, az alapítvány honlapján nyilvánosságra hozzák majd az elszámolást. A lapnak az igazgató elismerte, hogy a honlapra "még nem győzték feltölteni" az elszámolást, de állítólag hamarosan pótolják a mulasztást.
A beszámolókat a Magyar Hang is kérte az alapítványtól, de az alapítvány állítólag nem tett eleget a kérésnek.
A Pro Media szerint a Magyar Hang hazudik
A ma7.sk portálon szombaton cikk jelent meg, melyben így reagálnak a Magyar Hang Pro Media Alapítvány állami támogatásairól írt első cikkére:
"A hazai médiatámadásokra sem eddig, sem a jövőben nem fogunk reagálni, de nem tartom szerencsésnek, hogy a magyarországi sajtó belső vitáját a Felvidékre akarják exportálni. A Magyar Hang hazugságokon és féligazságokon alapuló cikkét több magát mértéktartónak nevező sajtótermék is átvette, anélkül, hogy annak valóságtartalmát ellenőrizték volna. Értékelem, hogy az Új Szó munkatársa legalább vette a fáradtságot, és megkeresett. Igaz, a Magyar Hang ferdítéseit ők sem voltak restek átvenni. (...) Fontos számunkra, hogy a hetilap időtálló közéleti-kulturális tartalmakat közöljön, ha bulvárosodnánk, nyilván több olvasóhoz jutnánk el. Személy szerint sajnálom, hogy az egyetlen napilap példányszáma folyamatosan fogy, mert leszoktatja az embereket az olvasásról. A ma7 hírportál napi, átlagosan 15-20 ezer egyéni látogatójával viszont már most kiállja a versenyt a konkurens portálokkal."
A Magyar7-tel azonos kiadójú ma7.sk azt is állítja, hogy
"a Magyar7 hetilap 7 ezer példányban jelenik meg, előfizetőinek száma folyamatosan nő. A Vasárnap családi hetilappal való összehasonlítás szerintük azért álságos, mert egy új termék bevezetése a sajtópiacon is több évbe telik. Mi idén leszünk kétévesek."
Megtévesztő lehet azonban, hogy a ma7.sk a megjelenési példányszámot, nem pedig az eladott példányszámot említi.
A Magyar Hang helyreigazítási kérelmet küldött Puskás Attilának a Magyar Hang cikkét hazugságoknak nevező, a Magyar Hangra nézve hátrányos kijelentésekkel kapcsolatban, de a szlovákiai alapítvány igazgatója nem volt hajlandó lehozni azt.
Puskás egyébként a Magyar Hangnak azt írta, hogy a Ma7 médiacsalád 33 állandó, további harminc-egynéhány időszakosan megjelenő szerzőből álló szerkesztőséget működtet, és a megvalósításaik (portál, hetilap, tematikus oldalak) között felsorolja az Instagram-oldalukat is.
A 658 követővel rendelkező Ma7 Instagram oldalán 41 bejegyzés található eddig.
(media1)
|
[
"Puskás Attila"
] |
[] |
Egyelőre nem kérelmezte Zuschlag János ügyvédje az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított szabadlábra helyezését – hallhattuk Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettestől, aki kifejtette: attól még, hogy Zuschlagnak várhatóan januárban gyermeke születik, teljes biztonsággal nem enyészik el szökésének-elrejtőzésének a veszélye. Ez volt amúgy az egyik fő indoka – a tanúk esetleges befolyásolásának szándéka mellett – a korábbi MSZP-s parlamenti képviselő, megyei ügyvezető pártelnök előzetes letartóztatásának.
A közelgő gyermekáldásra hivatkozva kérelmezi egyébként védője a szocialista politikus szabadlábra helyezését – adta hírül tegnap a Magyar Hírlap. Kovács M. Gábor ügyvéd szerint tekintettel arra, hogy a politikusnak januárban gyermeke születik, megkérdőjeleződik a szökés, elrejtőzés veszélye védence esetében, ezért kérelmezik a gyanúsított szabadlábra helyezését. Az ügyvéd megerősítette a napilap azon értesülését is, hogy Zuschlagtól a közelmúltban írásmintát vettek az ügyészségen. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó főügyészhelyettes ugyanakkor közölte: az előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista potentát továbbra sem tett vallomást.
Részletek a Magyar Nemzet 2007. december 7-i számában
Zsebők Csaba
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Kovács M. Gábor",
"Szabó Ferenc",
"Zsebők Csaba"
] |
Gyakorlatilag elérhetetlen több, közérdekű feladatok ellátására létrehozott vagyonkezelő alapítvány, amelyeknek ezer milliárd forintnál is több állami vagyont adott át a kormány az elmúlt években. Voltak olyan szervezetek, amelyeket a bírósági bejegyzésében székhelyként szereplő címen sem találtunk meg, az oda küldött ajánlott levelek pedig visszajöttek. Többnek e-mail-címük és honlapjuk sincs, noha fontos feladatokat testált rájuk az állam. Azok az alapítványok pedig, amelyek rendelkeznek elektronikus elérhetőséggel, néhány kivétellel eddig nem adtak érdemi választ az adatigényléseinkre. A vezető tisztségviselők havi illetménye egymillió forint körül van.
Van tíz olyan, sokmilliárdos vagyonnal rendelkező, az állam által alapított, közszolgálati feladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelynek még honlapja és email-címe sincs. Mindez úgy derült ki, hogy kutatásba kezdtünk, hogy megtudjuk, pontosan mire fordítják, hogyan használják azt az összességében több mint ezermilliárd forintos vagyont az elmúlt egy-két évben létrehozott alapítványok, amit az államtól kaptak, és mekkora díjazást vesznek fel a szervezetek vezető tisztségviselői, akiket lényegében életük végéig bebetonoztak a helyükre.
Elmentünk néhány – elektronikusan egyébként elérhetetlen – alapítvány a bírósági bejegyzésében megadott székhelyére is, hogy személyesen tegyük fel kérdéseinket, és esetleg láthassuk, hogyan működnek.
Először a Lázár János fideszes képviselő vezetésével működő Jövő Nemzedékek Földje Alapítványhoz vezetett az utunk. Az alapítvány egy elegáns Pasaréti úti villába van bejegyezve, ahol hiába csengettünk többször is munkaidőben, nem reagált senki sem a kaputelefonra. Viszont a kiírásokat böngészve rádöbbenhettünk, hogy milyen sok kapcsolódási pont van Lázár János egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter és Áder János köztársasági elnök között.
A Lázár által vezetett alapítvány ugyanis több, az államfőhöz köthető szervezettel működik egy villában. Ide van bejegyezve a köztársasági elnök által alapított Regőczi Alapítvány, amelyet a koronavírus áldozatainak árván maradt gyerekein megsegítésére hozott létre, és amelynek kuratóriumi elnöke Áder felesége, Herczegh Anita. És itt székel a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt., amelynek tulajdonosa a köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, valamint itt található a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázatkezelő Tőkealap is. A villát tavaly áprilisban vette meg Áder alapítványának egy másik cége, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft., amelynek ügyvezetője, Csepreghy Nándor korábban Lázár miniszterhelyettese volt. (A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt egy parlamenti döntéssel azóta bevették a vagyonkezelő alapítványok közé.)
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány fő feladata – az agrárképzés fejlesztése, a vagyonkezelésében levő földek megóvása, valamint az őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése mellett – a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság fejlesztése, ennek érdekében az államtól megkapta az egész állami gazdaság tulajdonjogát. A Békés megyei település mintegy 230 kilométerre van a Pasaréti úti székhelytől. A személyes érdeklődés kudarca után postai úton is megpróbáltunk kapcsolatba lépni az alapítvánnyal, de a székhelyükre címzett tértivevényes ajánlott levelet visszaküldte a posta, mert a címzett "nem kereste".
Annyit tudhatunk még az alapítványról, azt is a vagyonnyilatkozatokból, hogy Lázár János havi 950 ezer forint tiszteletdíjat vesz fel innen. Lázár egy másik alapítványban is benne van, onnan havi 1 millió forintot kap.
A következő állomás a Hauszmann Alapítvány volt az I. kerületi Döbrentei utcában. Az irodaházban a portások is ismerték a kuratórium elnökét, Madaras Bencét. Felküldtek minket a negyedik emeletre, ahol a Várkapitányság Nonprofit Zrt. irodái voltak. Nem tévedtünk el, jó helyen jártunk, csak Madaras Bence tárgyalt éppen. Amikor elmondtuk az ott dolgozó munkatársaknak, hogy miért jöttünk, megkérdezték, miért nem írtunk emailt. Elmondtuk, hogy azért, mert se honlapja, se email-címe nincs az alapítványnak. Erre adtak egy varkapitanysag.hu-ra végződő email-címet, ahol meg fogják kapni az adatigénylésünket.
Madaras Bence ugyanis a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is, e cég a budavári állami tulajdonú műemléképületek kezeléséért felel. A Hauszmann Alapítványt Hauszmann Alajos életművének fenntartására, a Hauszmann emlékház létrehozására, valamint "a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontjának működtetése céljából" hozták létre, külön kiemelve a közönséget vonzó online jelenlétet, ami egyelőre várat magára, mert még magáról az alapítványról sincs egy ismertető weboldal sem.
A Hauszmann Alapítvány végül eleget tett az adatkérésünkre, elküldték az alapító okiratukat, és minden kérdésünkre válaszoltak. Eszerint a kuratórium elnöke egymillió forintos tiszteletdíjat, a kuratóriumi tagok pedig 800 ezer forintot vehetnek fel havonta.
A Szabadság téri Bankcenter épületébe két, Szijjártó Péter külügyminiszter által alapított alapítványt jegyeztek be, a Közép-Európai Oktatási Alapítványt és a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt. Mindkettő kuratóriumi elnöke Szijjártó helyettese és államtitkára, Magyar Levente. Érdekes módon a Bankcenter recepciósai semmit sem tudtak a két alapítványról, amelyek a bírósági papírok szerint a 10. emeleten székelnek.
Néha jön nekik levél, de azokat visszaküldjük, mert nem tudunk róluk semmit. Az üzemeltetésen sem jelentkeztek be
– árulták el.
Amikor megkérdeztük, hogy legalább postaládájuk van-e, kiderült, hogy az sincs. Valószínűleg azért jegyezhették be erre a címre a két alapítványt, mert itt, a 10. emeleten van a Magyar Nemesfémvizsgáló (MANEVI Zrt.) székhelye, a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány pedig a többi között ennek az állami cégnek lett a tulajdonosa, miután egy kétharmados törvényben az összes törzsrészvényt átadta neki a kormány. A Közép-Európai Oktatási Alapítvány pedig egy 18 hektáros II. kerületi ingatlant, az egykori OPNI épületét kapta meg, hogy ott nemzetközi iskolát alakítson ki.
Mindenesetre mindkét alapítványt megcéloztuk egy-egy ajánlott levéllel, de hiába: visszaérkezett hozzánk, hogy a címzett nem kereste őket.
Kapcsolódó Ezek a politikusok akár életük végéig kaphatják a milliós fizetésüket A közérdekű feladatokat ellátó alapítványok kurátorai leválthatatlanok, így akár életük végéig betölthetik a milliós fizetéssel járó posztot. Akad köztük nem kevés politikus is.
Meglepő módon olyan nagy egyetemeket megszerző alapítványokat sem lehet elérni elektronikusan, amilyen a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és az Állatorvosi Egyetem alapítói jogait gyakorló szervezet. Ezek semmilyen információt nem tettek ki magukról a világhálóra.
Ugyanúgy nem létezik az interneten a Magyar Kultúráért Alapítvány, amelynek kuratóriumát a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd vezeti. Ez az alapítvány három nonprofit céget kapott az államtól, köztük a Petőfi Kulturális Ügynökséget, valamint másfél tucatnyi fővárosi ingatlant néhány vidékivel kiegészítve, így az óbudai Zichy-kastélyt, a Hajógyári-sziget déli részét és a Bem rakparti Andrássy-palotát is. Az alapítványhoz, amely egy februári kormányhatározat szerint további 48 milliárd forint állami támogatást kap, még email-címet sem találni, a székhelyeként a Petőfi Irodalmi Múzeum címét jelölték meg.
A Mol-Új Európa Alapítványról rövid ismertető ugyan felfedezhető az olajtársaság honlapján, de se telefonszám, se email-cím nincs a szervezethez, amelynek az állam mintegy 43 millió darab Mol-törzsrészvényt adott át tavaly tavasszal, ami akkori értéken 87 milliárd forintnak felel meg. A Mol is betett ugyanennyit, hogy az alapítvány "a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem" jelentős támogatója legyen. E-mail helyett postai úton küldtünk levelet, ami más alapítványokkal ellentétben működött, pár nap elteltével meg is kaptuk a választ. Ebben leírták, hogy
a kuratórium elnöke, Miklósa Erika operaénekes a minimálbér hatszorosát (1,2 millió forint) kapja tiszteletdíj gyanánt, a tagoknak pedig ötszörös minimálbér, azaz 1 millió forint jár.
Frissítés: cikkünk megjelenése után a Szollár Domokos, a Mol Nyrt. elnöki kabinetvezetője jelezte, hogy időközben elkészült az alapítvány honlapja, ahol minden információt közzétettek a működésükről.
Nincs semmi elérhetősége a Polgári Művelődésért Alapítványnak, amelynek Varga Mihály pénzügyminiszter a kuratóriumi elnöke. Az alapítvány több mint 3,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont kapott, a pesthidegkúti Klebelsberg-kúriát, amelyet nemrég varázsolt újjá az állam eredeti pompájában.
De azok az alapítványok sem bizonyultak együttműködőnek, akik feltüntették az elektronikus levélcímüket. Első körben ugyanis 22 vagyonkezelő alapítványnak küldtük el kérdéseinket még február első felében, de csak négyen válaszoltak érdemben (a többieknek postai úton adtuk be adatigényléseinket).
Tizenkét szervezetnél tarolhatott a koronavírus, a munkatársaik tömeges megbetegedésére hivatkozva kihasználták ugyanis azt a lehetőséget, hogy veszélyhelyzet idején 15 napról 45 napra meg lehet hosszabbítani a válaszadás határidejét, ha az adatkérés 15 napos teljesítése veszélyeztetné őket közfeladataik ellátásában. Mindez azért furcsa, mert nem kértünk tőlük egyebet, mint az esetleges módosításokkal egybe szerkesztett alapító okiratukat, hogy lássuk, milyen célok és elvek mentén működnek, illetve azt, hogy a kuratóriumokban és felügyelő bizottságokban mekkora kifizetések történtek az egyes tagoknak, és mekkora havi tiszteletdíjat vesznek fel a munkájukért. Azóta 45 nap is letelt, több alapítvány ezért már jelezte, hogy él a törvényben biztosított lehetőséggel és újabb 45 napos hosszabbítást kért, azaz 90 napra tolták ki az adatkérés határidejét. Hat alapítvány pedig válaszra sem méltatott minket.
A fent említett Haszmann és Mol-Új Európa Alapítványon kívül csak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) fenntartó alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tett mindenben eleget a kéréseinknek: elküldték az alapító okiratot és személyre lebontva leírták, hogy kinek mennyi a járandósága és mennyi pénzt vett fel eddig.
A MATE szerint az OTP-vezér Csányi Sándor kuratórium elnökként nem vesz fel tiszteletdíjat, de a tagok, köztük Nagy István agrárminiszter és Lázár János fideszes képviselő havi egy millió forintot kapnak, és februárig már 11-11 millió forintot vettek fel innen. Az MCC vezetője, Orbán Balázs Miniszterelnökségi államtitkár szintén díjazás nélkül látja el a feladatát, a kuratóriumi tagok azonban havi másfél millió forintért üléseznek.
Két másik alapítvány részben válaszolt csak, a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány (MUC ) az alapító okiratot kérésünk ellenére sem adta oda, a Fővárosi Törvényszékre irányítottak betekintésre, ahogy a Pécsi Egyetem fenntartó alapítvány, Universitas Quinqueecclesiensis sem. A tiszteletdíjak tekintetében név szerinti lebontással nem adtak ki adatot, de a MUC közölte, hogy a kuratórium tagjai havonta 1,5 millió forintot kapnak, a felügyelőbizottság tagjai pedig 500 ezer forintot, és azt is közölték, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér kuratóriumi elnökként nem veszi fel a tiszteletdíját. A pécsi alapítványnál a rektor béréhez kötik a tiszteletdíjakat, a kuratórium elnökének, Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkárnak 1 millió 724 ezer forint jár, de ő a tájékoztatás szerint nem veszi fel a juttatását. A tagok 1 millió 379 ezer forintot kapnak, így Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, egykori MSZP-s házelnök, illetve Mikes Éva kormánybiztos is. A felügyelőbizottság elnöke pedig 1,2 millió forintot kap.
A szakértők és az ellenzék is tiltakozott annak idején, amikor tavaly megteremtették a jogszabályi környezetet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására.
– Úgy tűnik, igazunk lett, hogy óva intettünk ettől az alapítványi konstrukciótól. Korábban sem volt nagyon átlátható az állami szervek működése és vagyongazdálkodása, de a közhatalmi feladatok és az állami vagyon kiszervezésével teljesen követhetetlenné vált ezek sorsa. Míg egy minisztériumnál tudhatjuk, hogy ki a miniszter, és mit csinál, vagy hol van a minisztérium, addig az alapítványok és az azokat vezető kuratóriumok ködbe burkolóznak. Nem tekinthető jó és gondos gazdának az a szervezet, amely még honlappal és elektronikus elérhetőséggel sem rendelkezik – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a 24.hu-nak. Szerinte az alapítványok bajba kerülnének, ha a válaszadás határidejének 45 napra történő hosszabbítását a bíróság előtt kellene megvédeniük, ugyanis az érveik meglehetősen gyenge lábakon állnak.
|
[
"Demeter Szilárd",
"Hernádi Zsolt",
"Bódis József",
"Mikes Éva",
"Szili Katalin",
"Lázár János",
"Varga Mihály",
"Nagy István",
"Orbán Balázs",
"Szijjártó Péter",
"Csepreghy Nándor",
"Magyar Levente",
"Madaras Bence",
"Csányi Sándor",
"Herczegh Anita"
] |
[
"Szollár Domokos",
"Áder János",
"Miklósa Erika",
"Hauszmann Alajos",
"Ligeti Miklós"
] |
Belföld Mentelmi jog: egykori nagyágyúk vághatják a centit
• Közel megduplázódott a korrupciós ügyek száma + Képriport Több képviselő, illetve jelölt is elveszti mentelmi jogát az új Országgyűlés megalakulásakor. Így az eddig felfüggesztett bírósági ügyek folytatódni fognak.
Hasonló várhat Dávid Ibolyára és Herényi Károlyra is. Az MDF parlamentből való kiesése után a két politikus is gyanúsítottja lehet az UD-ügynek. Dávidot és Herényit kényszerítés és személyes adattal való visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt hallgatták volna ki még az ősszel. Mentelmi joguk felfüggesztését azonban a szocialisták megakadályozták.
Nem évülnek el
Ha a parlament nem függeszti fel a mentelmi jogot, akkor nyugszik az elévülés, tehát ez az időtartam nem számít bele az elévülésbe – mondta el a Hír TV-nek Borbély Zoltán. A folyamatban lévő eljárásokról azonban részleteket nem árult el a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
Egyelőre azt sem tudni, hogy a szocialista Hagyó Miklósból gyanúsított lesz-e, miután több fővárosi cég vezetője is terhelő vallomást tett rá. A volt főpolgármester-helyettest május közepéig szintén védi a mentelmi jog.
Kolompár ügye júniusban folytatódik
Kolompár Orbán is csak időt nyert a többszöri képviselő-jelöltséggel. Az OCÖ elnökének büntetőperét többször is elnapolták. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Városi Bíróság sajtóreferense elmondta: 2010. június 17-én folytatódik az eljárás. Az ügyben a Kecskeméti Városi Ügyészség két vádiratát, valamint a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség vádiratát tárgyalja majd egyesített eljárásban a Kecskeméti Városi Bíróság. Kolompár Orbánt és társait többek között jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, magánokirat-hamisítással és sikkasztással vádolják.
Megduplázódott a korrupciós ügyek száma
A Legfőbb Ügyészség 2009-es évértékelőjéből
(hírTV) Hiába akart a mentelmi jog mögé bújni a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, az MSZP listáján elfoglalt 75. helyével nem került be az új parlamentbe. Az állítólagos megfigyelési ügy eddigi egyetlen gyanúsítottját már 2009 májusában rabosították, hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett, különleges személyes adattal visszaéléssel gyanúsítják.Hasonló várhat Dávid Ibolyára és Herényi Károlyra is. Az MDF parlamentből való kiesése után a két politikus is gyanúsítottja lehet az UD-ügynek. Dávidot és Herényit kényszerítés és személyes adattal való visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt hallgatták volna ki még az ősszel. Mentelmi joguk felfüggesztését azonban a szocialisták megakadályozták.Ha a parlament nem függeszti fel a mentelmi jogot, akkor nyugszik az elévülés, tehát ez az időtartam nem számít bele az elévülésbe – mondta el a Hír TV-nek Borbély Zoltán. A folyamatban lévő eljárásokról azonban részleteket nem árult el a Legfőbb Ügyészség szóvivője.Egyelőre azt sem tudni, hogy a szocialista Hagyó Miklósból gyanúsított lesz-e, miután több fővárosi cég vezetője is terhelő vallomást tett rá. A volt főpolgármester-helyettest május közepéig szintén védi a mentelmi jog.Kolompár Orbán is csak időt nyert a többszöri képviselő-jelöltséggel. Az OCÖ elnökének büntetőperét többször is elnapolták. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Városi Bíróság sajtóreferense elmondta: 2010. június 17-én folytatódik az eljárás. Az ügyben a Kecskeméti Városi Ügyészség két vádiratát, valamint a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség vádiratát tárgyalja majd egyesített eljárásban a Kecskeméti Városi Bíróság. Kolompár Orbánt és társait többek között jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, magánokirat-hamisítással és sikkasztással vádolják.A Legfőbb Ügyészség 2009-es évértékelőjéből kiderül : a korrupciós esetek száma egy év alatt elérte a 900-at. Nagy Tibor, az ügyészség főosztályvezetője kifejtette: ezzel közel megduplázódott az ilyen bűncselekmények száma, de bíznak benne, hogy ez részint a felderítés eredményességének köszönhető.(hírTV)
|
[
"Herényi Károly",
"Szilvásy György",
"Kolompár Orbán",
"Dávid Ibolya"
] |
[
"Nagy Tibor",
"Hagyó Miklós",
"Borbély Zoltán",
"Sárközy Szabolcs"
] |
Elmérgesedett a viszony a magyar és a horvát kormány között az után, hogy Zágrábban európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét a kormány.
Szerdai ülésén a magyar kormány úgy döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtöki, október 3-i, dubrovniki csúcstalálkozón. A kormány - a magyar állam képviseletében - mint a legnagyobb tulajdonos felkéri a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül a társaság portfólióját, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére. A kormány az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit arra utasította, hogy vizsgálja meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.
Hernádi Zsolt miatt tört ki a botrány Fotó: Pályi Zsófia - Origo
A magyar kormány mint Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője, a Mol legnagyobb tulajdonosa, áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet - áll a kormány közleményében. A horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit, és az elmúlt években közel 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tett eleget.
Mindezek miatt - a Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket - a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány számára már világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó.
Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül - áll a kormány közleményében.
A kormány szerint az állam eldöntheti, mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja. Tehát létezik kulturált módja az elválásnak.
A magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre - ezzel a világválság idején megmenti Horvátország legfontosabb vállalatát -, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, és kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást.
Az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek.
A horvát kormány nem kommentálja a budapesti közleményt, írja a Jutarnji list.
Horvát kérelmek, magyar nyomozás
Az INA-ban a Mol 49 százalékos részesedéssel rendelkezik, 44 százalék pedig a horvát kormány tulajdonában van. A maradékon magánszemélyek és intézményi befektetők osztoznak. A konfliktus oka, hogy a Mol többség nélkül is megszerezte az INA irányítását - a horvát álláspont szerint törvénytelenül, a volt kormányfő, Ivo Sanader lefizetésével. A zágrábi kormány álláspontja szerint az INA irányításáról szóló megállapodást felül kell vizsgálni, végső esetben pedig semmissé kell nyilvánítani.
A szervezett bűnözés és korrupció elleni ügyészség, az USKOK vádat emelt Sanader ellen. A volt miniszterelnököt azóta nem jogerősen 10 év börtönre ítélték: az egyik vádpont szerint a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és a Mol ezt folyamatosan cáfolta, ám az USKOK több ízben is ki akarta hallgatni Hernádit, és jogsegély-kérelemmel fordultak a magyar igazságügyi szervekhez. A Központi Nyomozó Főügyészség - a horvát dokumentumok alapján - lefolytatott egy nyomozást, majd azzal zárta, hogy a vesztegetési ügy nem kötődik sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
Idén júliusban a horvát ügyészség nemzetközi jogsegély keretében újabb kéréssel fordul a magyar hatóságokhoz, hogy a Sanader-ügyben horvát földön kihallgathassa Hernádit, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Hernádi nem jelent meg a zágrábi kihallgatáson, mire a horvát rendőrség elfogatóparancsot és nemzetközi körözést adott ki ellene. Ez történt hétfőn.
Erre válaszul jött a magyar kormány közleménye, amelyet a befektetők kvázi hadüzenetként értékelhettek, és folytatták a Mol-részvények eladását. Az árfolyamnak már az elfogatóparancs is igen rosszat tett, de az újabb fordulat után még olcsóbban forog a részvény. Erről itt olvashat bővebben.
Jogilag mit tehet a kormány?
Horvátország majdnem azt csinál a saját joghatóságán belül, amit akar, "Ebbe Magyarország kívülről beleavatkozni nem tud, csak mert nem tetszik neki, vagy mert meg van sértve" - mondta az Origónak Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE jogi kara Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója. Az ügyben Hernádi Zsolt az egyik érintett, aki a horvát jog által rendelkezésére bocsátott jogorvoslati lehetőségekkel tud élni, felfogadhat erre egy horvát ügyvédi irodát. "A magyar államnak ebben a felállásban nem sok helye van." A nemzetközi jogász szerint az állam azt az elképzelést kockáztatja, hogy ő és Hernádi Zsolt vagy a MOL egy és ugyanaz, ami politikailag kellemetlen helyzetet eredményezhet. Viszont - ahogy eddig meg is tették - megtehetik, hogy nem hajtják végre a horvát letartóztatási parancsot, ezzel védelmet nyújtva Hernádinak.
Az már más kérdés, hogy a magyar állam milyen védelmet tud biztosítani a MOL-nak, ezt viszont csak akkor dönthetik el, ha tisztán látják, milyen lehetséges veszélyek fenyegetik a vállalatot. Amennyiben azt feltételezik, hogy a horvát állam esetleg valamilyen módon, akár például egy spekulatív jogszabállyal államosítani szeretné annak INA-ban birtokolt részvényeit, akkor mint uniós jogot sértő lépést, az Európai Bizottsághoz fordulhatnak ez ellen, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezve. "Magyarországot jogi értelemben ért sérelmekről viszont egyelőre nehezen beszélhetünk."
Mennyit érhet az INA?
Olyan eszköz nincs - vagy legalábbis nagyon ritka -, ami ne lenne eladó, a nagy kérdés persze mindig az, hogy milyen áron - írja elemzésében az Investor.
Az INA tőzsdei kapitalizációja 7,5 milliárd dollár, vagyis nagyságrendileg 1635 milliárd forint, amiből a Mol-ra jutó rész 800 milliárd forintnak felel meg. Egyetlen Mol részvényre vetítve ez 7665 forintnak felel meg, vagyis az árfolyam felére rúgó összeg. Ha ennyit ténylegesen is kapna az INA-ért a Mol, valószínűleg a befektetők sem igazán húznák a szájukat.
A KBC augusztusi elemzése szerint az iparági átlagos EV/EBITDA mutatóból kiindulva 200 milliárd forintos érték adódik a Mol horvát vállalatban levő részesedésére. Ha csak ennyit kapna a Mol az INA-ért, azzal valószínűleg nem igazán lennének elégedettek a magyar olajcég tulajdonosai, hiszen a Mol 2008 végéig összesen 337 milliárd forintot költött 47 százaléknyi INA részesedésért. Azóta ráadásul folyamatosak voltak a beruházások, amit szintén szívesen látnának vissza a vételárban a befektetők.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Ivo Sanader",
"Lattmann Tamás",
"Pályi Zsófia"
] |
– Lackner Csaba vagy nagyon magabiztos, mert érinthetetlennek és ártatlannak gondolja magát, vagy nagyon hülye – reagált az autóvásárlás hírére Ferenczi István LMP-s kispesti önkormányzati képviselő. Hozzátette: Lackner talán óvatosabb lett volna, ha tudja, hogy ez az információ is szerepelt a felvételeken. Ferenczi indítványozta az őszi önkormányzati választások után, hogy Kispesten álljon fel az Antikorrupciós Tényfeltáró- és Vizsgálóbizottság (AKTV), amely a hangfelvételeken említett korrupciógyanús ügyeket vizsgálta volna. Bár a baloldali többség igyekezett elgáncsolni, hogy Ferenczi érdemi vizsgálatot végezzen, a bizottság végül megkezdhette a munkáját. Ám mire odáig jutottak volna, hogy elkezdődjenek a meghallgatások, kitört a koronavírus-járvány és azóta a képviselőtestület sem ülésezik. A XIX. kerületi önkormányzat eddigi hozzáállása alapján a Ferenczi a pandémia miatti korlátozások feloldása után már valószínűleg nem folytathatja a munkát az AKTV élén.
|
[
"Lackner Csaba"
] |
[
"Ferenczi István"
] |
Az NBH két korábbi főigazgatóját, Galambos Lajost és Laborc Sándort, valamint Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét egy évekkel ezelőtti illegális akciósorozat miatt gyanúsították meg kémkedéssel - írja az Index. hu. A gyanú szerint még nemzetbiztonsági vezetőként mindhárman részt vettek egy a kormányzati gerincháló és több kormányzati szerv informatikai rendszere ellen indított hackertámadás megszervezésében - tette hozzá a hírportál.Az Index információi szerint nem külföldi hatalmak megbízása áll a volt nemzetbiztonsági vezetőkkel szembeni kémkedési gyanú hátterében.Az MTI az ügyben szerdán mindhárom érintett ügyvédjét megkereste. Sebes Péter, Szilvásy György ügyvédje a cikket nem kommentálta, arra hivatkozott, hogy mivel az ügy részletei minősített adatok, így azok államtitkot képeznek. Nem kívánta kommentálni a cikket Zamecsnik Péter, Laborc Sándor ügyvédje sem. Annyit mondott: számára ez az egész történet teljesen ismeretlen, de egyben teljesen elképzelhetetlen is. Molnár Lajos, Galambos Lajos ügyvédje is azt mondta: ezt a történetet most hallja először. "Ez is egy találgatás a sok közül" - tette hozzá.
|
[
"Galambos Lajos",
"Szilvásy György",
"Laborc Sándor"
] |
[
"Sebes Péter",
"Molnár Lajos",
"Zamecsnik Péter"
] |
Vizoviczki László jobbkezével és titkárával, V. Istvánnal rendszeresen titokban találkozott a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közrendvédelmi főosztályának vezetője, Kalmár Tamás.
A két férfi a gyanú szerint nyilvános helyen egyeztetett heti rendszerességgel, mindezt úgy, hogy az ne legyen feltűnő. A férfiak rendszeresen együtt, egy időben edzettek egy jó nevű pesti konditeremben – így ott beszélgethettek úgy, hogy az ne szúrjon szemet senkinek.
A Blikk úgy tudja, könnyen lehet, hogy edzés közben kapta meg a belső rendőrségi információkat az éjszaka császárának embere, és valószínű, hogy utasítások is juthattak át a rendőrökhöz ezen a vonalon.
V. István és Kalmár Tamás hetente kétszer telefonon is egyeztetett, közel azonos időben. Minderről a cellainformációk, sőt lehallgatási jegyzőkönyvek is tanúskodnak. Sokan azt gondolták, hogy Vizoviczki személyes jó kapcsolatot ápolt főrendőrökkel is, ám információink szerint az igazság az, hogy csak kapcsolattartókon keresztül érintkezett velük.
Arató György, Kalmár ügyvédje szerint tévesek azok a hivatalos tájékoztatások, amelyek szerint védence nem hajlandó vallomást tenni, ugyanis mintegy kilencoldalas jegyzőkönyvet diktált az ügyészeknek.
A Blikk információi szerint a rendőrök több kollégáját, elöljáróját beidézték a hatóságok kihallgatásra. Sőt az egyik rendőr védője indítványozta, hogy a jelenlegi budapesti rendőrfőkapitányt, Tóth Tamást is hallgassák meg.
|
[
"Vizoviczki László",
"Kalmár Tamás"
] |
[
"Tóth Tamás",
"V. István",
"Arató György"
] |
A plágiumügyet vizsgáló egyetemi bizottság olyan döntést hoz, hogy Schmitt Pál maradhat a posztján – erre számítanak az Index által megkérdezett kormánypárti képviselők. A Fidesz belső fórumain az elmúlt hetekben nem merült fel a kérdés, kormánypárti források szerint azért, mert Schmitt sorsáról úgyis Orbán Viktor dönt. A plágiumügy bagatellizálására utal, hogy a Magyar Nemzet információi szerint a bizottsági vizsgálat csak annyit állapított meg, hogy a jelenlegi szabályokat sérti a dolgozat forráskezelése.
Nem foglalkoztatja különösebben a kormánypárti képviselőket, hogy milyen eredményre jut szerdán a Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyét vizsgáló egyetemi bizottság – derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket hétfőn folytattunk kormánypárti politikusokkal. Több képviselő is úgy fogalmazott, hogy "nem túl érdekes az egész ügy". Ezt azzal magyarázták, hogy szerintük a plágiumgyanúnál jobban érdeklik az embereket az IMF-tárgyalások és az ügynökkérdés rendezése. Többen hozzátették: a kérdés csak a vizsgálat után lesz politikailag aktuális.
Maradhat a doktori?
A Magyar Nemzet értesülése szerint a köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló bizottság szerint az 1992-es dolgozat megfelel az egyetemi és a törvényi feltételeknek. A bizottság szerdán hozza nyilvánosságra a jelentését. A lap értesülése szerint nem indokolt a doktori cím elvétele, ám a bizottság a disszertációban felhasznált források megjelölését szakszerűtlennek minősítette. A bizottság szerint a hiányosságokra már az előopponensi véleményben fel kellett volna hívni Schmitt Pál figyelmét, ami azonban nem történt meg.
Egy kormányzati tisztséget is betöltő politikus szerint az érdektelenség a Fidesz belső fórumain is érezhető volt az elmúlt hetekben. A forrás szerint korábban a képviselők négyszemközti beszélgetésein, viccelődéseiben többször is előkerült a téma, az elmúlt hetekben azonban ez már nem volt jellemző. Nem került szóba a kérdés a hétfői frakcióülésen sem. A politikus szerint ennek az lehet az oka, hogy a képviselők úgy vélik, ha Schmittnek távoznia kell, akkor az Orbán Viktor kormányfő döntésén múlik majd, a frakciónak ebbe nem lesz beleszólása. Az érdektelenséghez hozzájárulhatott az is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárások miatt több fontos téma is napirenden volt az elmúlt hetekben.
A forrás szerint az ellenzék sem kényszerítette rá arra a kormánypártokat, hogy komolyabban foglalkozzanak a témával. Az ellenzéki képviselők parlamenti felszólalásaikban nem sokszor hozták szóba a témát, Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció például írásbeli kérdést tett fel az egyetemi vizsgálatról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek. Réthelyi március 20-i válaszában azt írta: "A kormánynak semmilyen befolyása nincs az ügyre. Kizárólag az egyetem tudományos közösségének joga, hogy a tudományos vizsgálat módszerét, időigényét és a tudományos értékítéletet meghatározza.". A kormánypárti képviselő szerint a kormány így könnyen tudta magát tartani ahhoz a stratégiához, hogy a nyilvánosság előtt nem beszél Fideszen belül is többek által kínosnak minősített kérdésről.
A képviselő azt mondta: arra számít, hogy az egyetemi bizottság felemás döntést hoz: elismeri, hogy a kisdoktori a jelenlegi szabályok alapján már nem állna meg a helyét, de megállapítja, az akkori előírásoknak megfelelt. A kormányzati tisztséget is betöltő politikus várakozása szerint Schmittet így valószínűleg nem fosztják meg a doktorijáról, maradhat a posztján. Egy másik kormánypárti politikus arról beszélt, ha Schmittet elmarasztalják, az lesz érdekes, hogy mennyire lesz negatív a bizottság jelentése. Ha ez nem lesz teljesen negatív, az is elképzelhető, hogy Schmitt a posztján maradhat, mondta. Példaként Medgyessy Péter korábbi MSZP-s miniszterelnököt említette, aki azt követően is a posztján maradt, hogy kiderült, SZT-tiszt volt a rendszerváltás előtt. Ráadásul a képviselő szerint utóbbi nehezebben védhető, mint a plágiumvád.
Ha Schmitt kénytelen lenne lemondani, az komoly presztízsveszteséget jelentene a kormányzatnak, mondták többen. Az egyik forrás szerint ráadásul ez ellentétes is lenne a kormány jelenlegi hatalomgyakorlási technikájával, ami arról szól, hogy a kormánypártok minden fontosabb pozíciót megpróbálnak megszerezni, a posztok betöltőit pedig megvédik a támadásoktól. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy a képviselők közti beszélgetéseken az sem merült fel komolyabban, hogy ki lehet Schmitt utóda, ha az államfő kénytelen lenne távozni. Az egyik forrás szerint pletykaszinten például Martonyi János külügyminiszter neve merült fel, akiről még február közepén írta a Népszava írta, hogy Schmitt távozása esetén esélyes lehet az államfői posztra.
A hvg.hu januárban arról írt, hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A Köztársasági Elnöki Hivatal még aznap visszautasította a cikk állításait. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja január végén jelentette be, hogy létrejött a köztársasági elnök kisdoktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság. A bizottság vizsgálatának eredménye március 28-ára készül el, Schmitt Pál Szöülban várja majd a szerdai bejelentést.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Medgyessy Péter",
"Martonyi János",
"Gyurcsány Ferenc",
"Réthelyi Miklós",
"Orbán Viktor"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2010. július 29. 06:31
Frissítve: 2010. augusztus 05., csütörtök, 17:48
Összesen 131 millió forint értékben kötött szerződést különböző cégekkel tanulmányok, stratégiák készítésére a regionális fejlesztéssel foglalkozó, állami tulajdonú VÁTI Kft. az előző utolsó hónapjaiban. Közbeszerzés nem volt, a pénzt lehet, hogy szabálytalanul különítették el a célra, az ügyben büntetőjogászok is vizsgálódnak a Hírszerző információi szerint.
A mindig-államtitkár
Szabálytalanul használhattak fel 131 millió forint közpénzt (Fotó: Magócsi Márton)
Közbeszerzés nélkül
> Médiafigyelés 9 millióért: a szerencsés megbízottak Ziam Beruházási Tanácsadó Kft. : A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások körének bővítése, ill beruházások felgyorsítása érdekében tett intézkedések vizsgálata, kiemelt beruházások és azok hatása az építőipari beruházások gyorsítására. A kapcsolódó eljárásrend vizsgálata javaslatok kidolgozására. Értéke: 5.000.000 Ft+ÁFA.
Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. : "A Regionális Válságkezelő Program" szakmai koncepciójának összeállítása, a válságövezetek lehatárolásának definiálása, és a program megvalósíthatóságának előkészítése. Értéke: 7.900.000 Ft+ÁFA. Cikkünk megjelenését követően levélben kereste meg szerkesztőségünket Gion Gábor, a Deloitte elnök-vezérigazgatója, aki szerint a cég nem Bajnai Gordon miniszterelnökségének utolsó hónapjaiban, hanem 2009 áprilisában kötötte meg a szerződést a VÁTI-val, és így a cikk valótlan állítást tartalmaz, és hátrányos helyzetben tünteti fel a céget.
MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. : Magyarország versenyképességének és a gazdaság élénkítésének előmozdítását támogató integrált programcsomag kidolgozására. Értéke: 7.900.000 Ft+ÁFA.
Actio Radius Kft. : Ügyfél-elégedettségi vizsgálat az UMFT keretében támogatást nyert kedvezményezettek körében. Értéke: 4.800.000 Ft +ÁFA. Ezen kívül értékelő, elemző zárótanulmány az előző szerződés keretében létrejött interjúkból és jegyzőkönyvekből. Értéke: 1.200.000 Ft +ÁFA.
VB & Partners Tanácsadó és Szolgáltató BT : Az építőipari "Gyorsítás II." csomag és azon belül kiemelten a lánctartozás ellen kidolgozott program koncepcionális véleményezése, a szakmai egyeztetések mentén szükséges javaslatok megfogalmazása és a módosító törvényjavaslati szöveg összeállításában való részvétel. Értéke: 3 840 000 Ft,-+ ÁFA.
M.S CONCORD Tanácsadó és Szolgáltató BT : A hazai ágazatfejlesztési programok szakmai véleményezése és az akciótervek kidolgozásához szükséges szaktanácsadói feladatok ellátása. Értéke: 4.900 000 Ft,-+ ÁFA.
ITD Hungary és az IFUA Horváth & Partners Kft. : "A Buszrekonstrukciós Programiroda" szakértői támogatása a hazai járműipar versenyképességének növelését célzó Autóbusz Rekonstrukciós Program első (pilot) fázisának megvalósítása során, illetve a VÁTI ezen megállapodás aláírásával való bekapcsolódása a projektbe. Értéke: 7.950.000 Ft+ÁFA.
FORSENSE Piackutató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság. : A válság hatásait vizsgáló nagymintás kutatás a hazai lakosság és a kkv-k körében, kérdőívek segítségével. Értéke: 7 500 000 Ft,-+ ÁFA.
Green Capital Zrt. : tanulmány késztése "A zöld energiapolitika – valóban gazdaságstimuláló eszköz?" címmel. Értéke: 3.000. 000 Ft,-+ ÁFA.
Social Development Institute Kutató és Elemző Intézet Nonprofit Kft. : tanulmány készítése "Mennyire voltak hatékonyak a válságkezelés gazdasági szereplőket érintő intézkedései? – nemzetközi körkép" címmel. Értéke: 2.950.000 Ft,-+ ÁFA. A Hírszerző birtokába került dokumentumon szerepel a Social Development Kft. is, de cikkünk megjelenése után a cég akkori ügyvezetője, Gyulai Attila arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a szerződést végül nem kötötték meg.
Bármennyire is lendületesen folyik a kádercsere, azért a jelek szerint a Fidesz sem nélkülözhet néhány vezető kormányzati tisztviselőt. Orbán Viktor például a Belügyminisztérium helyettes államtitkárává nevezte ki azt a Szaló Pétert, valószínűleg csúcstartó a magyar közigazgatás elitjében : helyettes-, illetve szakállamtitkárként dolgozott településfejlesztési területen az Antall-, a Horn-, az első Orbán-, a Gyurcsány-, és a Bajnai kabinet alatt is, és aki információink szerint hamarosan akár egy rendőrségi feljelentés alanyává válhat.Szaló Péter Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumi (NFGM) szakállamtitkár jóváhagyásával csoportosítottak át a minisztérium költségvetéséből összesen 131 millió forintot egy 2008 december 12-én kelt megállapodás eredményeképpen a regionális fejlesztéssel foglalkozó, állami tulajdonú VÁTI Nonprofit Kft. részére, amiből a társaság különböző tanulmányokat, stratégiákat, felméréseket rendelt meg összesen tizenkét cégtől. A teljesítés a megállapodás szerint két ütemben, 2009 július 31, illetve 2009 november 30-i határidővel történt.A VÁTI részéről Benedek János vezérigazgató szignálta a megállapodást, ő annak a Greenfield Capital nevű cégnek is az igazgatósági tagja volt, amelyről már írtunk: a cég mindenféle referencia nélkül kapott 14 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől a választások előtt azért, hogy kis-, és közepes vállalkozásokat juttasson tőkéhez. A Greenfield igazgatósági tagja Mosonyi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik vezető tisztviselője is, úgy tudjuk, mindketten jó viszonyt ápolnak Bajnai Gordonnal.A pénz az NFGM költségvetésének két sorából származott, a Közpolitikai kutatások, elemzések" célirányzattól 31, a "terület és régiófejlesztési célirányzat központi fejlesztési feladatok" sorról 100 millió forintot utaltak a VÁTI-nak. Utóbbi esetében felmerült, hogy erre a célra nem költhettek volna pénzt, mert egy kormányrendelet pontosan meghatározza a felhasználási területet: "A leghátrányosabb helyzetű cégek felzárkóztatásához kapcsolódó szakmai tanácsadás". VÁTI a pénzből más célokra bízott meg cégeket, közbeszerzés nélkül. (Lásd keretes írásunkat.)Erre akkor van lehetőség, ha a megbízottak bizonyítják, hogy olyan speciális szaktudással rendelkeznek, amivel más nem, így nem lehetséges a versenyeztetés. Médiaelemzésre, "elégedettség mérésre" azonban (ilyen is szerepelt a megbízások között) nyilván számos egyéb társaság képes a magyar piacon. A közbeszerzési törvény szerint valószínűleg a megbízások összértékét, vagyis a 131 millió forintot kellett volna értékhatárnak venni, vagyis mindenképpen ki kellett volna írni közbeszerzést. Ez felvetheti a vezérigazgató személyes felelősségét.Az egész pályás letámadásnak tehát egyelőre vannak "túlélői", ami láthatóan az új hatali apparátuson belül is okozhat ellentéteket.
|
[
"Mosonyi Balázs",
"Benedek János",
"Szaló Péter"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Gyulai Attila",
"Magócsi Márton",
"Kósa András",
"Gion Gábor",
"Orbán Viktor"
] |
Az előválasztás második fordulójában bebizonyosodott, hogy Rogán Antal hivatala és baráti köre nemcsak a Fideszt építi, hanem – például a grúz-izraeli Shabtai Michaeli médiacsoportján keresztül – az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik összekuszálni. A 2022-es parlamenti voksolás előtti időszak egyik kulcskérdése: mi jön a Pesti Hírlap–168 Óra-csoport egyoldalú Dobrev Klára-kampánya után? Milyen szerepet szánnak az ugyancsak NER-kitettségben működő – de még sajtószerű – Indexnek, Népszavának vagy ATV-nek?
Kevesek által figyelt, de annál sebesebb sajtópiaci koncentráció ment végbe az elmúlt hónapokban Magyarországon, amelynek politikai jelentőségére először az előválasztás mutatott rá. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a baloldal hagyományos "tábori újságja", a 168 Óra és a 168.hu internetes portál, a nemrég az LMBTQ-szerelem mellett több különböző címlappal kiálló Elle magazin, a lakberendezéssel foglalkozó Elle Decoration, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap – amely, mint alább dokumentáljuk, meghökkentően egyoldalú Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki háziversenybe. Ugyanez a csapat – mint a Media1 megírta – még a 2022-es a választások előtt előrukkolhat egy teljes vidéki laphálózattal, továbbá a közéleti televíziózás és a rádiózás irányába is nyitnának.
A Pesti Hírlap előválasztási aktivizmusa alighanem arra utal, hogy a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Rogán Antal – illetve a kabinetminiszter baráti köre – immár nemcsak a Fideszt építi, hanem az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik befolyásolni (Orbán Viktor újrázása érdekében). Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a következő hetekben, hónapokban bezárják vagy durván áthangolják a már NER-kézre került, állami reklámokkal megtámasztott kormánykritikus médiumokat. Inkább "csak" azt, hogy például kiemelt feladatukká teszik a harmadik erőként felbukkanó pártok menedzselését, vagy épp az ellenzéki káosz, a Márki-Zay Péter mögött formálódó tömb belső konfliktusainak felnagyítását, gerjesztését. Azaz a baloldali, liberális vagy exfideszes bizonytalanok voksolási hajlandóságának letörését, hogy százalékokban mérhető kárt okozzanak a Márki-Zay-listának. Nézzük tehát közelebbről az előválasztási pilot projektet, vagyis amikor
a Rogán-művek a Fidesz összes létező felületén a "Stop Gyurcsány!"-szlogent futtatta, a függetlennek vagy balliberálisnak látszó – de NER-finanszírozású – Pesti Hírlap–168 Óra-csoport viszont "Start Dobrev!"-üzemmódba kapcsolt.
Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ne Márki-Zay Péter legyen Orbán Viktor kihívója 2022-ben. Először álljon itt egy "seregszemle": mi fán terem, kikből áll és kik pénzelik pontosan a fent említett Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingot?
A társaság motorja a korábban külföldön médiavállalkozgató, majd a hazai sajtóportfoliója egy részét a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) köreitől megszerző Milkovics Pál – a lapcsoport neves új befektetője pedig Rogán Antal grúz-izraeli barátja, az épp fogászati implantátumgyártással hasító Shabtai Michaeli. Utóbbi régóta kerülgeti a politika álló- és hullócsillagait. Korábban az SZDSZ-es fővárosi városvezetéssel "hangolódott" össze a metróállomásokon üzemelő Princess pékséglánc és néhány zavaros ingatlanügy haszonhúzójaként, később pedig ugyanőt a Rogán-féle "fideszes" letelepedésikötvény-biznisz egyik szereplőjeként rajzoltuk körbe. Noha a Tbilisziből Tel-Aviv környékére, majd Budapestre származott üzletember hevesen tagadja, hogy érintett lett volna pénzes (orosz) bevándorlók Magyarországra közvetítésében, végül minden ellenünk indított perét jogerősen elbukta. S hogy még mosolyogtatóbbá tegye saját védekezését, az általa fémjelzett új médiaholding igazgatóságában az az Oláh Zoltán is helyet kapott, aki anno a letelepedésikötvény-kereskedést is menedzselte.
Milkovics Pál és Shabtai Michaeli egyaránt úgy nyilatkozott, hogy közös ismerősük, Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja révén kerültek sajtótulajdonosi kapcsolatba – "ő mutatott be minket egymásnak a zsinagógában". Bodnár egyébként most nyáron ugyancsak igazgatósági tag (sőt elnök) lett a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingban, tehát szó sincs arról, hogy a lapcsoport nagyon eltávolodott volna Köves Slomóéktól. A jegyzőkönyv kedvéért pedig most felidézzük, Milkovics és Michaeli hogyan állt eredetileg a sajtószabadság és a politikai függetlenség ügyéhez – legalábbis a szavak szintjén.
Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatója a Válasz Online-nak 2020 októberében...
• arról, hogy megbízást teljesít-e; konkrétan Habony Árpádét, esetleg a Fideszét: "Mutassanak egyetlen cikket a Pesti Hírlapból vagy 168 Órából, amely nem volt korrekt, netán a kormány szekerét tolta!"
• arról, hogy akar-e "cimboráskodni" kormányemberekkel, illetve állami hirdetésekből gazdagodni: "Piaci alapon akarunk működni, erre építettük fel az üzleti modellünket, nem cimboráskodásra. (...) Nem politizálni jöttem, nem politikai pártot, pártokat, ideológiákat kiszolgálni. A klasszikus újságírásban hiszek."
Shabtai Michaeli, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. társtulajdonosa a Media1-nek 2021 júliusában...
• arról, hogy kapcsolatban áll-e a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével: "Rogán Antal már több mint tíz éve barátom. (...). Ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt (...), nem kérek tőle tanácsokat, magam hozom meg a döntéseket.
• arról, elmondta-e Rogánnak, hogy beszáll a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportba: "Nem, nem osztottam még meg vele, de ha módomban lesz, el fogom mondani, ahogy azt barátok teszik."
• arról, hogy lesznek-e állami hirdetések a lapokban, miután megjelent a médiacsoport tulajdonosi körében: "Nem azáltal, hogy beszálltam ebbe a vállalatba, hanem azáltal, hogy eljutunk arra a szintre, hogy akarjon nálunk hirdetni az állam.
• arról, hogy beleszól-e az újságkészítésbe: "A nyomatékosság kedvéért álljon itt: tartalmi kérdésekbe nem szólok bele. (...) Ahogy azt már többször elmondtuk, objektív, kiegyensúlyozott médiumokat működtetünk."
Milkovics Pál a Telexnek 2021 júliusában...
• arról, előnyös-e a médiacsoportnak, hogy Shabtai Michaelinek vannak nagypolitikai kapcsolatai: "Shabi nem politikai összekötőnek jött, hanem mint pénzügyi befektető. (...) Ugyanakkor nincsenek illúzióim, pontosan tudom, hogy ebben az interjúban nem fogom meggyőzni a legtöbb olvasót bármiről is. Ön valószínűleg majd adni fog egy olyan címet, amiben benne lesz, hogy »Rogán« vagy »Habony«, azért, hogy kattintsanak."
• arról, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Michaeli, aki eleinte nem szólt bele semmibe, később beforgatja a médiacsoportot a NER világába: "Én Shabit nem tartom NER-közeli befektetőnek."
• arról, hogy üzleti szereplőként mennyire lehet szabadon működni a magyar médiában: "Nekem eddig sikerül. Lehet ma Magyarországon üzletileg sikeres médiavállalatot működtetni anélkül, hogy valamilyen kormánybarát tartalmat kelljen előállítani."
S hogy mi történt ilyen előzmények és fogadkozások után az első politikailag éles helyzetben a Pesti Hírlappal? Az ellenzéki előválasztás második, kormányfőjelölti fordulója idején az addig kiegyensúlyozott és államihirdetés-mentes Pesti Hírlap hadrendbe állt. A 2021. október 6-i lapszámban még kizárólag a médiacsoport saját promóciós anyagai jelentek meg (Elle, 168 Óra), piaci és kormányzati reklámok véletlenül sem. Aztán október 7-én egy oldal terjedelemben már feltűnt Merkely Béla és "Az oltás működik, Magyarország működik" című fizetett kormánytartalom. A 8-i újság borítóján az állami Szerencsejáték Zrt. lottóhirdetése szerepelt, az igazi címlapon pedig a tetterős Dobrev Klára fotója mellett ez a szöveg: "A győztesek soha nem adják fel, akik feladják, sohasem győznek!". A belíveken aztán találtunk még interjút is a DK miniszterelnök-aspiránsával ("Dobrev: Felkészült vagyok" címmel), illetve megint egy fizetett Merkely-fejet. Ahogy az alábbi montázson látszik, az október 11-i szám nyitóoldala egy kiragadott mondattal hergelt Márki-Zay Péter ellen, belül pedig ismét jött a lapnak állami zsetont jelentő Merkely-arc, kiegészítésként pedig egy agrárminisztériumi hirdetés. Október 12-én újra egy tetszetős lottóreklámmal csigázták az olvasókat, majd a második címlapon Dobrev szerepelt a "Szívvel, lélekkel kormányozna" felirat társaságában, az alsó sarokban pedig a "hazaárulózó" Márki-Zay szomorkodott. Belül még: Merkely-fej, továbbá riport a Gyurcsány-párti kormányfőjelölt tatabányai útjáról – "A nők mindent megoldanak" címmel –, ahol, mint kiderült, "a hideg, esős idő ellenére" rengetegen várták a nagyszerű szónokot. Az október 13-i lap újabb Márki-Zay-nyírással indult (lásd lent), majd jött Merkely, aztán megtudtuk – Dobrev Klára debreceni fórumának rezüméjeként –, hogy "A változás elkezdődött". Megtaláltuk még a lapban az állami Magyar Villamos Művek hirdetését, valamint a kormány zöldpolitikai elkötelezettségét igazolni hivatott kreatív reklámot (egy-egy kolumnán). A további lapszámokat is lenne miért szemlézni, de a legtöményebben e négyben jelent meg a "Start Dobrev!"-kampány.
Ráadásként az előválasztás utolsó napján a Pesti Hírlap testvérmédiuma, a 168.hu még közölte azt a villámhírt, hogy Gyurcsány Ferenc szerint valójában Soros György áll Márki-Zay Péter mögött, de ezt a csodát végül leszedte a hírportál. Mindezen fejlemények után a Válasz Online e-mailben kereste meg Milkovics Pált és Shabtai Michaelit. Megkérdeztük tőlük, van-e összefüggés az állami hirdetések megérkezése és az előválasztási kampányban történő aktív Pesti Hírlap-részvétel között? Továbbá: a tulajdonukban álló újságcsalád milyen volumenű és időtartamú reklámszerződést kötött a kormányzattal, illetve helyeslik-e, hogy a sajtójuk ilyen nyilvánvalóan beszállt az ellenzéki belharcba?
Napokat hagytunk nekik a válaszadásra, de nem kívántak élni a felkínált lehetőséggel. Mások viszont felmondással feleltek helyettük: Pion István főszerkesztő és társai azért távoznak, mert szakmailag vállalhatatlannak tartják a Pesti Hírlap fenti címoldalait, melyeket "nem mi találtunk ki, nem a főszerkesztő ötlete volt". Az pedig nyilvánvaló, hogy egy újság függetlensége akkor szűnik meg egyértelműen, ha nem a szerkesztői gárda műve a tartalom és a forma.
A Válasz Online idén januárban jelezte: miután nyíltan kormányközeli tulajdonos vette át az Indexet, immár legalább 50 százalékos a NER-kontroll a közéletet tematizálni képes sajtótermékek piacán – a politikával is foglalkozó televíziók és napilapok esetében pedig kétharmados. (Úgy ráadásul, hogy a megyei újságokat nem másfél tucat, hanem egyetlen termékként számoltuk el, és még nem tudhattuk, hogy a Milkovics–Michaeli páros vidéki laphálózatot is tervez.) Ezek tehát az infrastrukturális adottságok – ettől persze az "istenadta nép" még dönthet úgy, hogy szívesebben olvas és tart el pártfüggetlen orgánumokat.
Korábbi összeállításunkban világossá tettük, hogy léteznek bizonytalan státusú médiumok, amelyek (még) sajtószerűen, de (már) Fidesz-kitettségben üzemelnek. Ahogy láttuk, a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportot az előválasztás során politikai fegyverként használta – és finanszírozta – a hatalom. Ezek után nagy kérdés, önazonos maradhat-e hosszabb távon az ATV, melynek egyik végső haszonhúzója a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagy mi lesz a most főszerkesztőt váltó, a kétkulacsos Leisztinger Tamás által kiadott Népszava sorsa, illetve hagyják-e a normalitás keretei között működni – a TV2-vel és a Pesti TV-vel egyértelműen a Fidesz-hatalmat propagáló – Vaszily Miklós máig jelentős online portálját, az Indexet?
Nyitóillusztráció: MTI és Media1 nyomán (Rogán Antal és Shabtai Michaeli)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
|
[
"Rogán Antal",
"Milkovics Pál",
"Shabtai Michaeli"
] |
[
"Bodnár Dániel",
"Köves Slomóéktól",
"Oláh Zoltán",
"Habony Árpád",
"Dobrev Klára",
"Pion István",
"Leisztinger Tamás",
"Merkely Béla",
"Németh Sándor",
"Gyurcsány Ferenc",
"Vaszily Miklós",
"Soros György",
"Márki-Zay Péter",
"Orbán Viktor"
] |
Fotó: G7
Egymilliárd és még nagyjából 50 millió forintot fizetett Mészáros Lőrinc cége, a Talentis Group Gyárfás Tamás vállalatának azért az ingatlanegyüttesért, ahol eddig az Echo TV működött, és ahonnan néhány napja már a Hír TV adását sugározzák. Mindez azokból a céges dokumentumokból derül ki, amelyeket egy tavalyi vállalati ügylet miatt adott le a cégbíróságon az egykori felcsúti polgármester vállalkozása.
Az egyébként nem különösebben jelentős tranzakció miatt a Talentis Group két különböző vagyonleltárt is közzétett. Ez azért érdekes, mert normál körülmények között ilyet nem hoznak nyilvánosságra a cégek. Különösen nem kettőt gyors egymásutánban, amiből ugye nemcsak az látszik, miben van a vagyona a vállalatnak, hanem az is, hogy mi változott néhány hónap alatt.
Az Angol utcai ingatlan 2014-ben
Márpedig a Talentis Groupnál mind a vagyon összetétele, mind annak változása érdekes. Az nem meglepő, hogy viszonylag sokat érnek a társaság különböző céges érdekeltségei, hiszen Mészáros Lőrinc tavaly, amikor átszabta birodalmát, lényegében mindent a Talentis alá pakolt be, amit nem adott át legalább részben tőzsdei cégeinek.
Állami pénzből felújították, majd jött Mészáros
Az azonban már érdekes, hogy az ingatlanokról mit árulnak el a leltárok, ebből ugyanis nagy pontossággal ki lehet deríteni, mennyit fizetett Mészáros Lőrinc Gyárfás Tamásnak a Nap TV székházáért.
A három épületből álló, két telken, nagyjából 4500 négyzetméteren elhelyezkedő ingatlanegyüttessel az elmúlt években többször is foglalkozott a sajtó. A komplexum a 90-es évek óta a Gyárfás Tamás érdekeltségébe tartozó St. Plusz Kft. tulajdonában volt. Sokáig itt forgatták a Napkelte adásait, de miután a műsor megszűnt 2009-ben, az épületek kihasználatlanul álltak. 2016 márciusában azonban Gyárfás felajánlotta az ingatlant a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Nonprofit Kft.-nek. A vb szervezőbizottságában társelnöki szerepet betöltő Gyárfás akkor azt nyilatkozta a 444-nek, hogy a cég a teljes Angol utcai épületet a biztosított bútorokkal együtt havi 1 forintért bérelheti, és jogában áll a
"saját igénye szerint rendbe hoznia".
Utóbbival élt is a Bp2017 Kft., és 28 millió forintért – állami pénzből – fel is újították a komplexumot. A szép új irodákat azonban nem tudták addig használni, amíg szerették volna. A megállapodás szerint elvileg 2017 végéig engedték át nekik az ingatlant, ám időközben jött Mészáros Lőrinc, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tett Gyárfásnak, és így 2017 elején meg is vette az ingatlanegyüttest. A Bp2017-nek pedig néhány héttel a vizes vb kezdete előtt költöznie kellett.
Akkor azonban a felek nem árulták el a vételárat, ami ilyen ügyleteknél nem is annyira meglepő. A vagyonleltár szerint ugyanakkor a Talentis 2017 végén 1,02, tíz hónappal később pedig ennél 30 millió forinttal alacsonyabb összegen tartotta nyilván az épületeket és a telket. Mivel a cégnek a könyveiben az ingatlanokat olyan összegen kell szerepeltetnie, amennyiért vette, és ezt csak az időarányosan elszámolt amortizációval lehet csökkenteni, viszonylag könnyen kiszámolható, hogy
1 milliárd 40 és 1 milliárd 50 millió forint között lehetett a vételár.
A 190 milliós logóváltás
Úgy tudjuk, hogy magáért a két ingatlanért, tehát az Angol utca 65. és az Angol utca 67-69. szám alatt található telkekért és a rajtuk lévő épületekért egymilliárdot fizetett a Talentis Group, de ezen kívül megvette az ott található bútorokat is, további 50 millióért.
Az egykori Nap TV székházban az adásvétel, illetve az azt követő felújítás óta, lassan másfél éve az Echo TV működött, néhány napja azonban már a Hír TV műsorait forgatják itt. Persze ez sok változtatást nem jelent, a két kormánypárti tévé ugyanis tavaly év vége óta egy szervezet, a fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában van, amely épp a napokban vonta össze őket. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sokáig a miniszterelnökkel összebalhézó Simicska Lajos tulajdonában lévő Hír TV-től lényegében mindenkit kirúgtak, az Echo TV műsorain pedig lecserélték a logót.
Bár utóbbi nem tűnik nagy dolognak, valójában egy százmilliós ügyletről van szó. A HírTV szóvédjegy ugyanis szintén a Talentis tulajdonában volt tavaly októberben, és a társaság 187,9 millió forintos értéken tartotta nyilván. Azóta, ahogy minden médiaérdekeltségét, vélhetően ezt is továbbadta Mészáros a KESMA-nak, így kerülhetett most sor a logóváltásra.
Befutott a bankszámlára majdnem 10 milliárd
Persze a védjegy kerekítési hiba abban a pakettben, amit a felcsúti milliárdos a fideszes alapítványnak adományozott. Utóbbi nagyságrendjét jól mutatja, hogy jó eséllyel emiatt a tranzakció miatt jelent meg hirtelen közel 10 milliárd forint a Talentis bankszámláján. A hatalmas összegnek 2017 végén még nyoma sem volt, akkor mindössze 45 millió forintja állt bankbetétben a cégnek. Tavaly október végén azonban már 9,98 milliárd és további közel 40 millió elkülönített számlákon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóváHiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.
A hirtelen megugrásra az lehet a magyarázat, hogy ekkor vette át a később a KESMA-nak továbbadott Opus Presst a Talentis Mészáros tőzsdei cégétől, az Opus Nyrt.-től. Az átadásra egy elég furcsa ügylet keretében került sor, a Talentis ugyanis lényegében elcserélte a Mátrai Erőmű többségi részesedését a nagyjából 70 lapot és online kiadványt, köztük a Világgazdaságot, a Nemzeti Sportot, a Vasárnap Reggelt és a megyei lapok többségét tömörítő médiaportfólióra. A tranzakciót pedig szinte pontosan annyira értékelték, amennyi pénz feltűnt a társaság bankszámláján: 9,89 milliárdra. Később – egyebek mellett – ezt a csomagot adta tovább az alapítványnak Mészáros, aki a legbőkezűbb felajánló volt. A bankbetét ugyanakkor – ha tényleg ehhez van köze – csak tovább bonyolítja az amúgy sem könnyen átlátható ügyletet, hiszen az nem teljesen egyértelmű, hogy a cseréhez miért kellett feltűnnie milliárdoknak a Talentis bankszámláján. Számvitelileg ugyanis ezt semmi nem indokolja.
Pénz Vállalat Angol utca Bp2017 Nonprofit Kft. Echo TV Gyárfás Tamás Hír TV Mészáros Lőrinc Nap TV Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Mészáros Lőrinc",
"Gyárfás Tamás"
] |
[
"Simicska Lajos"
] |
Biztosak lehetünk-e a rendőrségi fejléces papírra írt formailag szabályosnak látszó határozatok hitelességében? A Fővárosi Bíróságon két rendőrtiszt ellen hivatali visszaélés vádjával folyó megismételt büntetőeljárás alapján a válasz: nem. Mert ott, ahol egykor felelős beosztást betöltő rendőrök bíróság előtt nyilvánvalóan hamis okirattal próbálják bizonyítani az igazukat, bármi megtörténhet.
Két rendőrtiszt, F. Károly és Sz. Zsolt az ügyészség vádirata szerint 23 rendbeli hivatali visszaélést követtek el azzal, hogy 2004-ben és 2005-ben egyes szabálysértőkkel szemben nem tettek feljelentést. Valójában több száz ügyről van szó, a tárgyaláson ugyanis kiderült, bevett gyakorlat volt a BRFK illetékes osztályán, hogy bizonyos esetekben az elkövetőket számukra kedvezőbb elbánásban részesítették.
Lapid Lajos, aki a kérdéses időszakban Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese volt, a bíróság előtt felolvasott vallomásában (amelyet még a nyomozás alatt tett) azt mondta: "a polgárbarát rendőrség jegyében" bizonyos ügyeket feljelentés nélkül megszüntettek. Olyan eseteket például, amikor a jogosítvány esetleges elvételével a munkavégzésben akadályozták volna az elkövetőt. A tárgyaláson azonban az derült ki, hogy más szempontok alapján is szelektáltak. Felsőbb utasításra bizonyos hírességek ügyét is lenyelték. A rendőrtisztek szerint így szüntették meg az MSZP akkori parlamenti frakcióvezetőjének, Lendvai Ildikónak az ügyét, Demszky Gábor korábbi budapesti főpolgármester és egyik rokona ellen sem indult eljárást, mint ahogy Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő és Juszt László, az ATV műsorvezetője ellen sem. Ha ez a névsor a nyilvános tárgyaláson nem hangzott volna el, a bíróság talán már ki is hirdette volna az új első fokú ítéletet.
Egyszer már első fokon felmentették a két vádlottat, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla új eljárást rendelt el. Már ez is a végéhez közeledett, amikor a vádlottak védekezésüket alátámasztandó – sok esetben felsőbb utasításra cselekedtek, s ők meg voltak győződve arról, hogy bizonyos esetekben jogukban áll eltekintetni a szabálysértők feljelentésétől – előhúztak néhány korabeli rendőrségi határozatot.
Nos, Juszt László átadta szerkesztőségünknek az "ő ügyében keletkezett iratot", azzal a megjegyzéssel, hogy 21 éve nincs autó a nevén. Cége autóival közlekedik, s ha vállalkozása címére szabálysértési bírságról szóló határozat érkezik, munkatársai azonnal átutalják az előírt összeget.
A "Juszt ügyében" keletkezett határozatra valaki kézzel azt írta, "Gergényi úr kérésére", mintegy bizonyítandó, hogy Juszt az akkori budapesti főkapitánnyal, Gergényi Péterrel intéztette el, hogy ne kelljen szabálysértési bírságot fizetnie. Juszt azonban tagadja, hogy ilyen kéréssel megkereste volna a tábornokot. Nem is tehette, a kérdéses határozatot ugyanis soha nem kapta, nem is kaphatta meg.
A határozat – első ránézésre – szabályos. De csak első ránézésre. A szabályos rendőrségi fejléc és az iktatószám után olvasható a határozat érintettjének a neve, majd két üres sor. Juszt születési hely és ideje, édesanyja neve nem szerepel a határozaton, lakcímeként pedig egy nem létező utca nem létező házszáma olvasható. A Holdvirág utcában aligha vehette át Juszt a határozatot, márpedig akkor módja és oka sem volt Gergényi közbenjárását kérni. A többi, "felsőbb utasításra" eltusolt ügyben is komoly kétségek merültek fel. Deutsch Tamás autója állami tulajdonban volt, a bírságot megállapító határozatot így bizonyosan nem neki postázták. Lendvai Ildikó pedig húsz éve nem vezet.
Juszt feljelenti a nyilvánvalóan hamis iratot felhasználó rendőröket és magyarázatot kér – mint mondta – "jobb híján" a rendőrség mai vezetésétől: miképpen keletkezhettek ilyen, nyilvánvalóan hamis rendőrségi határozatok. Az őt érintő irat a rajta olvasható dátum szerint 2004-ben íródott, azaz, ha valódi lenne és szabályosan irattárazzák, már két éve le kellett volna selejtezni. Hogy került akkor a két vádlotthoz? Mikor íródott? És mit reméltek a megvádolt rendőrök a nyilvánvalóan hamis (de minimum, több mint gyanús) iratoktól? Hogy mindent megúsznak, ha bizonyítják, feletteseik utasítására követtek el törvényértést?
A kérdések még hosszan sorolhatók. A rendőrség egyelőre nem kíván reagálni az ügyre. Azt mondják, őket sem a bíróság, sem az ügyészség nem szólította még meg, csak a sajtóból értesültek a többségében már nyugdíjazott rendőri vezetőket érintő vádakról és a bizonytalan eredetű határozatok bírósági felbukkanásáról. Azt azonban elismerik, a rendőrség egészének szavahihetőségét, hitelességét kérdőjelezi meg, ha kiderül, bírósági eljárásban hamis rendőrségi határozatokkal próbálták (próbálják) rendőrök igazolni állításaikat.
Az ügy jelen állása szerint a bírónak van módja nyomozást elrendelni az iratok hitelességének tisztázására, de az első fokú ítélet kihirdetése után az ügyész is megteheti ugyanezt.
|
[
"Juszt László",
"Lapid Lajos",
"Deutsch Tamás",
"Lendvai Ildikó",
"Gergényi Péter",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Sz. Zsolt",
"F. Károly"
] |
– Kiléptem a Fideszből, mert untam már, hogy ők csak olyan beruházásokat szavaznak meg, amikből visszakapnak pénzt – magyarázta P. Elek 68 éves hajdúsámsoni nyugdíjas hétfőn a Debreceni Törvényszéken egy olyan büntetőper másodrendű vádlottjaként, amelynek furcsa módon egyben ő lehet az egyetlen koronatanúja is.
Az elsőrendű vádlott ugyanis nem más, mint a 38 éves Máthé Attila Gyula, a Fidesz városi elnöke, frakcióvezetője, aki 2006-2010 között az alpolgármesteri posztot is betöltötte Hajdúsámsonban, s akinek a múlt ciklusban frakciótársa volt P. Elek is. A nyugdíjas férfi azt állítja, hogy Máthé Attila Gyula egy városi beruházás költségeiből kétmillió forintot kért vissza kampánycélokra, így a városi elnököt és P. Eleket a Központi Nyomozó Főügyészség két rendbeli, vezető beosztású hivatali személy által elkövetett vesztegetéssel vádolta meg.
Az ügy egy helyi beruházáshoz kapcsolódik: Hajdúsámsonban – nem mellékesen P. Elek választókörzetében – egészségházat szeretett volna létesíteni az önkormányzat, ami P. Eleknek politikai érdeke volt, elvégre az ő körzetéről volt szó, a létesítmény szerepelt is a 2006-os választási programjában. A 2010-es választás felé közeledve P. Elek sürgette a városvezetést, hogy valósítsák meg a megígért beruházást, s elérte, hogy az ügyet a testület legalább napirendre tűzze.
Az önkormányzat meghirdette, hogy az egészségház céljára ingatlant vásárolna, s mit ad isten, erre éppen egy olyan ikerház két tulajdonosa jelentkezett, amely ikerházat a korábban építési vállalkozóként dolgozó P. Elek épített. Az ikerház egyik felében Varga Andrea – a botrány későbbi kirobbantója lakott –, a másik felében pedig P. Elek egyik felnőtt korú gyermeke. Az ikerházat összesen 24,7 millió forintra értékelte föl a szakértő. Most pedig adjuk át a szót a vádhatóság képviselőjének:
– Máthé Attila Gyula 2009 őszén azt a kijelentést tette a másodrendű vádlottnak, hogy az ikerház két tulajdonosának egy-egy millió forintot vissza kell juttatnia neki kampánycélokra – fogalmazott a hétfői tárgyaláson az ügyész. – Az elsőrendű vádlott ezt a kijelentését 2010 tavaszán megismételte, s kérte képviselőtársát, hogy ezt közölje az ikerház tulajdonosaival. Az önkormányzat végül nem vásárolta meg az ingatlant, majd a másodrendű vádlott 2010 nyarán nyilvánosságra hozta, hogy mit is kért tőle Máthé Attila Gyula. Ezután Varga Andrea az ügyészségen feljelentést tett, amit aláírt a másodrendű vádlott is.
Hogy P. Elek miért írhatott alá egy olyan feljelentést, amelyben végül is saját magát szintén megvádolta? Erre magyarázatul szolgál a nyugdíjas férfi egyik elejtett megjegyzése a tárgyaláson:
– Nekem a fejemet vette a lakosság, hogy hol van az egészségház, ha egyszer benne volt a programomban. Mert hát benne volt, gyűlések is voltak, végül meg lettem alázva, mint egy kutya. Ezt nem tudtam elfogadni.
Máté Attila Gyula viszont magát a vádat nem fogadja el. Habár a politikus nem kívánt vallomást tenni a törvényszék előtt, a fölolvasott kihallgatási jegyzőkönyvből kiderült: "szemenszedett hazugságnak" tartja egykori frakciótársa állításait. Szerinte a férfi bosszúból rágalmazza őt, miután a párt nem kívánta újraindítani P. Eleket a 2010-es önkormányzati választáson. Érdekes mozzanata volt a tárgyalásnak, amikor a bíróság Máthé Attila Gyula havi jövedelmére kérdezett rá. A politikus azt válaszolta, hogy havonta 350 ezer forintot keres, ami azért meglepő, mert részint az önkormányzattól is kap pénzt, részint pedig összesen három trafikot is nyert a dohánykoncessziós pályázaton, egyet ráadásul a Kósa Lajos által irányított Debrecenben.
Habár az ügyben már 2010-ben nyomozás indult, az eljárás furcsa módon csak most, három év elteltével került tárgyalási szakaszba. Igaz, az elsőrendű vádlott mintha időhúzásra játszana. Erre enged következtetni, hogy a frakcióvezető nem sokkal ezelőtt ügyvédet váltott. Késlelteti az ítélethozatalt az is, hogy a törvényszéken a közelmúltban váratlanul új bírói tanácsot jelöltek ki az ügy tárgyalására: jelenleg Balláné Szentpáli Edit az eljárás bírónője.
A jövő évi választások előtt talán már nem is születik ítélet, tekintettel arra, hogy maga a bíróság sem sieti el a dolgot: a következő tárgyalást több mint két hónap múlva, november 27-én tartják.
|
[
"Máthé Attila Gyula"
] |
[
"Balláné Szentpáli Edit",
"Máté Attila Gyula",
"P. Elek",
"Varga Andrea",
"Kósa Lajos"
] |
A Fidesz és a KDNP is szűkszavű közleményben jelentette be, hogy a Schmitt Pál kisdoktori disszertációját vizsgáló bizottság jelentésével lezártnak tekintik a dolgozat eredetiségéről szóló vitát. Az ellenzéki pártok azonban lemondásra szólították fel az államfőt a jelentés miatt. A Jobbik röhejes következtetésekről beszél, a Demokratikus Koalíció áruházi tolvajokról beszél, Schmitt minden ellenzéki párt szerint lopott.
A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését megismerve a Fidesz lezártnak tekinti az ügyet. Ezzel az egymondatos nyilatkozattal reagált a Fidesz a Schmitt Pál doktori disszertációjának ügyét vizsgáló bizottság jelentésére.
Közleményt adott ki a Kereszténydemokrata Néppárt is. A KDNP reményei szerint "végre pontot tett a politikai támadások végére a Schmitt Pál államfő kisdoktorija ügyében a független és szakmai testület által lefolytatott és a hibákat feltáró eljárás". Úgy értékelték, hogy a vizsgálóbizottság jelentése megnyugtató lezárása lehet azon felvetéseknek, amelyek szerint kérdéses az államfő dolgozatának eredetisége.
Jobbik: röhejes következtetéseket vontak le
Az ellenzéki pártok ugyanakkor máshogy értelmezték a Schmitt Pál kisdoktorijának ügyében felállított bizottság megállapításait. A Jobbik szerint a bizottság megállapította, hogy az államfő plagizált, de "ebből röhejes következtetéseket vont le". Dúró Dóra, a párt képviselője közölte: már önmagában a plágium ténye is elegendő ahhoz, hogy Schmitt Pál lemondjon posztjáról. Hozzátette: ha a Fidesz nem szólítja fel Schmitt Pált a lemondásra, akkor bebizonyosodik, hogy "egy politikai káder pozícióban tartása fontosabb nekik, mint a közélet tisztasága."
A jobbikos politikus szerint a jelentés egyértelműen megállapította, hogy érvénytelen a dolgozat és az államfő "más tollával ékeskedett." Az ellenzéki párt szerint Schmitt Pál tetteinek és viselkedésének hatására a köztársasági elnöki poszt méltósága sérül és a felsőoktatás presztízse is megkérdőjeleződik.
Orbánt idézi az LMP
Az LMP délután közölte, hogy szerinte Schmitt Pál mind a doktori címre, mind a köztársasági elnöki pozícióra méltatlanná vált. Heltai László, a párt szóvivője szerint kiderült, hogy "Schmitt Pál doktori disszertációjának 95 százaléka tulajdonképpen másoláson alapul". A politikus ezután felidézte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi szavait, amelyek szerint "Magyarország nem lehet a jövőben olyan következmények nélküli ország, mint az elmúlt nyolc évben volt".
Heltai László azt mondta, hogy Schmitt Pál tette sem maradhat következmények nélkül. "Azt gondoljuk, hogy az amit elkövetett, az plágium, magyarul lopás. Más munkáit használta fel arra, hogy saját céljait elérje, hogy saját előmenetelét biztosítsa". A szóvivő szerint a köztársasági elnöknek azért kell lemondania, mert magatartásával nem tud példát mutatni azoknak a fiataloknak, "akikről annyit beszél". Az LMP szerint a Schmitt dolgozatát vizsgáló bizottság azért nem merte levonni a megfelelő következtetéseket, mert tagjai attól félnek, retorziók érik őket.
Politikai kivételezést sejt az MSZP
Az MSZP nevében Mesterházy Attila, a párt elnök-frakcióvezetője szólította fel lemondásra az államfőt, mivel szerinte is egyértelművé vált, hogy Schmitt Pál "lopta" doktori disszertációját. Mesterházy azt mondta, a Fidesz felelőssége, hogy egy morális tartással rendelkező embert válasszon meg államfőnek. Szerinte Orbán Viktor adhat "utasítást" Schmitt Pált leváltására és ezt a Fidesz-frakció a kétharmadával minden további nélkül megteheti.
A tényfeltáró bizottság jelentésről az MSZP elnöke azt mondta: a "dodonai megfogalmazás" és az ügy "elkenése" egészen biztosan "valamilyen politikai szálat is magában rejt". Mesterházy Attila kérdésre válaszolva az eljárást "egyértelmű politikai kivételezésnek" nevezte, szerinte hasonló esetben másnak nemhogy nem adnák meg a doktori címet, de el is csapnák a doktori iskolából.
Áruházi tolvajhoz hasonlítja az államfőt a DK
A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) kedd délután szintén lemondásra szólította fel Schmitt Pált. Molnár Csaba, a párt alelnöke azt mondta, hogy bár a dolgozatot vizsgáló bizottság "mentegetni próbálja" a köztársasági elnököt, a jelentésből kiderül, hogy Schmitt Pál "tudományos értelemben lopott, és jogellenesen jutott doktori címéhez". Molnár szerint a bizottság kimondta, hogy "Schmitt Pál lopott", mégis ártatlannak ítéli, mert "nem szóltak neki erről". "Ez olyan, mint ha valaki lop a Tescóból, majd a rendőröknek azt mondja, nem volt kiírva, hogy tilos lopni" - mondta.
Molnár Csaba közölte: ha az államfő egy héten belül nem mond le, pártja jövő kedden az elnöki hivatal előtt tüntetést szervez ellene. Hozzátette: mindaddig, amíg Schmitt Pál köztársasági elnök marad, a DK elnökségében és parlamenti képviselői között doktori címmel rendelkező tíz politikus nem használja doktori címét.
A Semmelweis Egyetem vizsgálóbizottsága kedden hozta nyilvánosságra jelentését, amelyben megállapítják: az államfő dolgozatában szokatlanul sok átvett rész van, ám az ügyben nem Schmitt Pált marasztalták el. (A jelentés megállapításairól és következtetéseiről itt olvashat bővebben).
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Dúró Dóra",
"Molnár Csaba",
"Gyurcsány Ferenc",
"Heltai László",
"Orbán Viktor",
"Mesterházy Attila"
] |
A Zuschlag János és tizenöt társa ellen bűnszervezett tagjaként, folytatólagosan elkövetett nagy értékű csalás miatt folyó büntetőperben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon ma újabb tárgyalást tartanak. Az elsőrendű vádlott folytatta a múlt héten megkezdett vallomását.
Egészen 1998-ig senkit nem zavart, ha a civileknek hirdetett pályázatok közül a Fidelitas vagy a BIT egyenként akár féltucatnyit is megnyert, vagyis a politikai ifjúsági szervezetek támogatása egészen addig megoldott volt. A Fidesz-kormány idején azonban elzárták a csapokat, mert a pártok szatellitszervezetei attól kezdve nem pályázhattak.- derült ki Zuschlag János volt szocialista politikusnak a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon tett mai vallomásából.
Zuschlag János, volt szocialista parlamenti képviselő vallomást tesz a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, az ellene folytatott per február 17-i tárgyalásán.
A civil ifjúsági szervezetek számára biztosított források elosztására létrehozott mechanizmus azonban mindjárt magában hordozta a megoldás lehetőségét: az érintett a gyermek- és ifjúsági alapprogram tanácsába és a regionális ifjúsági tanácsokba a civilek szinte kivétel nélkül politikailag elkötelezett delegáltjaikat ültették - a tárcák, illetve a regionális tanácsban az önkormányzatok képviselői sem voltak persze függetlenek -, így természetesen a pártok érdekeinek megfelelő döntések születtek.
A minisztériumi forrásokat ugyancsak hasonló logika szerint osztották el. Ha például az aktuális miniszter jó viszonyban volt a HÖOK-kal vagy éppen a Magyar Úttörők Szövetségével, akkor egyedi döntés alapján egyik vagy másik kapott némi pénzt, de az egyensúly kedvéért - és ez nagyjából konszenzusos gyakorlat volt - az ellenoldalnak, mondjuk a cserkészszövetésnek is leesett valamennyi.
Zuschag szerint ennek szinte természetes következménye volt, hogy minden oldal igyekezett a civil hálót kialakítani. Vagyis: a politikai ifjúsági szervezetek keresték a kapcsolatot a velük szimpatizáló szerveződésekkel, esetleg maguk alakítottak ilyeneket. Szükség volt ugyanis a legalább formálisan olyan politikafüggetlen egyesületekre, amelyek pályázhattak az állami pénzekre. Azt pedig már senki nem nézte, hogy például az egyik civil szervezet tagsága jórészt ugyanaz volt, mint a Fiatal Baloldalé (FIB), s meghirdetett programja is igen nagy hasonlóságot mutatott a FIB-éhez.
A vezetőségben mindenki tudatában volt annak, hogy a finanszírozási problémákat meg kell oldani - árult el újabb részleteket Zuschlag -, különben az ifjúsági politikai szervezetek teljesen működésképtelenné válnak. Ezért a kétezres évek elején a mozgalomban több-kevésbé egyetértés alakult ki arról, hogy az efféle lehetőségekkel élni kell. Ezért először valós egyesületeket hoztak létre, majd 2002 után jutottak el addig, hogy a pénzszerzésre már fiktív szerveződéseket alakítottak, hiszen a mozgalmi feladatok finanszírozására egyre több forrást kellett találni.
A vádlott hozzátette, hogy minden pályázat esetében érdemi tevékenységről volt szó. Így legfeljebb az tűnhetett volna fel, hogy a "civil háló" tulajdonképpen mozgalmi munkát végzett, de Zuschlag szerint a rendszer minden oldalon hasonlóképpen működött, ezért senkinek nem lehetett érdekében "borítani".
Zuschlag egy ideig ügyvezető elnöke volt az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM), és ha pénzre volt szükség valamilyen rendezvényhez, akkor általában nála kopogtattak. Ilyenkor pedig keményen lobbizott a megfelelő fórumokon és a megfelelő személyeknél. Például amikor pénz kellett egy nyári táborra, elballagott az MSZP valamelyik vezetőjéhez - a vádlott szerint ez volt a legkevésbé ígéretes módszer -, a párt holdudvarához tartozó vállalkozókhoz, illetve valamelyik "civil" szervezet nevében minden lehetséges alkalommal és elfogadhatónak tűnő programra pályázatot nyújtottak be. Arról, hogy mennyi pénzt sikerült szerezni, Zuschlag nem tudott pontosan nyilatkozni, de úgy becsüli, hogy tíz éve az ISZM körülbelül húszmillióval gazdálkodott.
A pályázatokat egyébként kezdetben működő egyesületek nevében nyújtották be - ismertette Zuschlag. Tehát vagy meglevő szerveződéseket kértek fel, vagy tíz ISZM-tag egyszerűen létrehozott egy-egy egyesületet. Miután a programok kerete elég laza volt, belefért például az, hogy egy "civil" ifjúsági rendezvényen szocialista politikusok sora lépjen fel - tette hozzá.
Főként kényelmi szempontok diktálták a fiktív ifjúsági szervezetek létrehozását, hiszen így még egyszerűbben lehetett a pályázatok benyújtása - hozakodott elő egy újabb szemponttal a tárgyaláson Zuschlag. Ezekről az ISZM elnöksége döntött, majd az iroda elkészítette a szükséges dokumentumokat, és benyújtotta azokat a bírósághoz.
Később már azzal sem nagyon törődtek, hogy az új egyesületeknek legalább valós tagsága legyen: több esetben az alapítók is fiktív személyek voltak. Az iratokat pedig, hogy mindent "lepapírozzanak", tanúként a rendezvényeken vagy az irodában megforduló ifjúszocialisták írták alá - sokszor nem is tudva, mihez adják a nevüket.
Így jöttek létre 2001-2002-ben az Atlasz, az Y Generáció, a Vörös Fenyő, illetve a XXI. Század egyesületek. Ezek nevében 2003-2004-től kezdődően több pályázatot is benyújtottak, de a pénzszerzés célja - amint azt Zuschlag gyakran ismételgeti - kizárólag valódi programok finanszírozása volt. Maguk olyannyira takarékosan gazdálkodtak - mondta mély meggyőződéssel -, hogy az ISZM irodának alkalmazottai sem kaptak fizetést.
|
[
"Zuschlag János"
] |
[] |
Így vitték el a nyomozók Tarsoly Csabát - fotók!
Így vitték el a nyomozók Tarsoly Csabát - fotók!
Több órán át tartott a házkutatás Tarsoly Csaba házában, miközben a brókercég vezérigazgatóját előállították az egyenruhások.
Információink szerint a vezérigazgató meghallgatása jelenleg is folyik.
Csütörtök délután a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai három személyt állítottak elő a Quaestor-üggyel kapcsolatban. Információink szerint a vezérigazgatón kívül T.-né R. Erika és M. Zsoltot vitték be az egyenruhások.
Előállították a Quaestor-vezért
A Police.hu egyelőre annyit közölt több helyszínen történt házkutatás, és a nyomozók a vagyonvisszaszerzési intézkedéseket is megkezdték.
Házkutatást tartottak Tarsoly Csaba házában is
Szerdán annyit lehetett tudni, hogy csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást. Azonban a nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni.
Blikk-információ
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"M. Zsolt",
"T.-né R. Erika"
] |
Az Európai Uniótól érkező pénzt Magyarországnak előre megszabott időkeretben kell elköltenie.
Az egyik ilyen szakasznak most decemberben lesz vége, ezért a kormány pörgeti a pályázatokat, hogy minél kevesebbet bukjunk, ne ragadjon be pénzünk.
Ezzel önmagában nem lenne feltétlen baj, más országokban is történik ilyesmi.
Itthon most a kapkodás miatt egy picit jobban belelátni, hogy osztják az uniós százmilliókat.
A módszereinket nem biztos, hogy Brüsszel díjazni fogja.
“Aljas és visszataszító, és valószínűleg a bűncselekmény kategóriájába tartozó dolognak tartom azt, amit az EU – forrásokkal művelnek."
Ez a dühös szöveg olvasható az uniós pénzekről szóló hivatalos kormányzati oldalon egy friss pályázati kiírás alatt. A hozzászólás írója láthatóan el van keseredve amiatt, hogy szerinte a Brüsszelből érkező pénzt a kormány nem arra költi, amire azt eredetileg szánták.
Utánanéztünk a konkrét pályázatnak, és a kiírásban találtunk pár különös bekezdést.
Mi segíti leginkább a munkavállalást? Hát persze, hogy a szabadidős sport!
Az említett pályázat a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) része. Ebben a programban Brüsszel jellemzően mindenféle képzésekre, oktatásokra ad pénzt, hogy így segítse a magyar emberek munkavállalását, és hogy csökkenjen itthon a munkanélküliség. Van mire költeni.
Eddig is voltak itt vitatott projektek. Például amikor a hátrányos helyzetű romákat munkához segítő program pénzéből gellérthegyi irodaházra ment. Vagy amikor egy tésztagyártóból lett üzletviteli tanácsadó ment nagyot a pályázatokon.
A most megjelent pályázati felhívás nem a TÁMOP-os programok klasszikusabb vonalát követi, hanem az egészségi állapot javításával próbál a munkavégző képességen. Egészen pontosan a
“szabadidős sportmozgást rendszeresen végzők létszámának dinamikus bővítése (...) [és ezen keresztül a] családok és közösségek összetartásának erősítése"
a cél.
Erre 250 millió forintot szán most a magyar állam az EU pénzéből.
Biztos, hogy az egészségesebb emberek többet tudnak dolgozni, mint azok, akik betegek, és az is, hogy a rendszeres sportnak kifejezetten jó hatása van az egészségre. Ezzel együtt talán mégsem a szabadidejükben tollasozók, vagy kirándulók számának felpörgetése tudna most a legnagyobbat dobni a magyar munkaerőpiacon. Ha holnap 10 munkaerőpiac szakértő, vagy vállalatvezető fejéhez tartanának pisztolyt, hogy mondjanak egy területet, ahol 250 millió forintot elköltve a legjobb eredményeket lehetne elérni, akkor nem hiszem, hogy bármelyikük a “szabadidős sportmozgást rendszeresen végzők létszámának dinamikus bővítését" említené.
De a kiírással még ez a leginkább véleményes, legkevésbé egyértelmű probléma.
Azt csak a hülyék gondolják, hogy sok kicsi sokra megy
Mindjárt az 5. oldalon újabb meglepetés éri az olvasót. A 250 millió forintos pályázatban ugyanis az van leírva, hogy
“a támogatott projektek várható száma: 1 db."
Azokban az üzleti körökben, ahol mondjuk Orbán Viktor miniszterelnök lányának férje, vagy éppen Mészáros Lőrinc, a kormányfő jó barátja mozog, ott egy ilyen 250 milliós “kis" pályázat nem feltétlen számít óriási tételnek. Ezzel szemben a szabadidős sport világában elég sok mindenre elég kellene lennie ennek a pénznek
Ilyen értelemben nem triviális, hogy miért egy darab projektet akar támogatni az állam 250 millió forintért, miért nem mondjuk 5 helyre adnak 50-50 millió forintot, ha már mindenképpen a szabadidősportot kell támogatni. A pénz egyben történő kiszórására csak részben lehet indok, hogy sietni kell, mert ha a pályázatot nem zárják le az év végéig, akkor bukjuk ezt a 250 milliót. A pályázatokat és az uniós pénzeket kezelő állami rendszernek azért ezt 5 nyertessel is le kéne tudni vezényelnie.
A pályázó alapszabályában szerepelni kell ...
A kiírás szerint az egyszer 250 milliós, szabadidősportos támogatásra kizárólag
“egyéb sportszövetség"
nevű jogi / gazdasági formában működő szervezet nyújthat be pályázatot. A lehetséges indulók körének ilyen szűkítése nehezen érthető. Ennél is érdekesebb a kiírás következő része, amiben ez szerepel:
“Kizárólag olyan országos hatáskörű közhasznú szervezet nyújthat be pályázatot, amely alapszabályában rögzítetten, sportágra valamint mozgásformára történő megkötés nélkül az egészségmegőrzés, egészséges életmód, a lakossági sport, a munkahelyi sport, a szabadidősport és az ezekkel kapcsolatos ismeretterjesztés és népszerűsítés terén folytat tevékenységet."
Vajon milyen érdeke fűződik ahhoz a magyar államnak, hogy megszabja, minek kell szerepelnie egy szervezet alapszabályában, aki egyáltalán elindulhat egy pályázaton?
Nem kell sokáig keresgélni, hozzá, hogy az ember találjon alkalmas jelöltet.
“A szövetség közhasznú, sport tevékenységet folytat az egészségmegőrzés, egészséges életmód, a lakossági sport, a munkahelyi sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén."
A kírásban szereplő szöveg szinte szó szerint, még a különböző tevékenységek sorrendjét is tartva köszön vissza a Magyar Szabadidősport Szövetség alapszabályában.
A szövetség elnöke Czene Attila, aki 2010 és 2012 között sportügyeket felügyelő államtitkár volt az Orbán-kormányban.
Hogy mire kell 250 millió? Például együttműködések kialakításara, felkészítések lefolytatására
A támogatott tevékenységek felsorolása is elég jópofa. Hadd soroljak gyorsan néhány nagyon is kézzelfogható pontot:
felmérés és rendszertervezés
a szakemberek felkészítéséhez szükséges tartalomfejlesztések
képzők képzése
felkészítésben résztvevő szakemberek toborzása
együttműködések kialakítása
felkészítések lefolytatása
Nem akarok igazságtalan lenni, mert például a 2.3/d/2 pontban szerepel, hogy akár a “eszközöket" is be lehet szerezni a pénzből, sőt “indokolt esetben a terem/szoba/épületrész nem engedélyköteles átalakítása" is szóba jöhet.
Közben tényleg olyan kép rajzolódik ki, mintha a magyar állam szerint ma 250 millió forint uniós forrást úgy tudna az ország a leghasznosabban elkölteni, ha a pénzt
kizárólag szabadidős sportra
kizárólag egyben, egy projektre
kizárólag a kiírással megegyező tartalmú alapszabállyal
kizárólag egy “ egyéb sportszövetség " formában működő szervezetnek
adnák oda.
Ezeket nem szeretik annyira Brüsszelben
Egy ilyen feltételekkel kiírt, ennyire szűkre szabott pályázatra simán felfigyelhet az OLAF, az unió csalás elleni hivatal is.
Az még a jobbik eset, ha egy, a fentiekhez hasonló feltételekkel kiírt tendert valamilyen meglévő tevékenység finanszírozására írnak ki, mármint a feladatként megjelölt dolgokat valaki már most is csinálja, és kvázi ezt utófinanszírozza az unió. Ettől még lehet feleslegesnek tűnő dolgokra sok pénzt költeni, lehet korlátozni az indulók számát, de még is csak történik valami a pénzért. Ezt se szeretik kint, de mondjuk egy ilyen történetért nem fogják “visszakérni" a százmilliókat
A rosszabb esetben egy szakember összedob gyorsan néhány kétes szakmai értékű tanulmányt, elszámolnak pár irreálisan magas autóbérlést, vagy hasonlót, és felveszik a pénzt. Ebben az esetben történhet az, hogy vizsgál az OLAF, aztán szólnak, hogy erre az unió egy fillért nem fog fizetni.
|
[
"Orbán Viktor",
"Czene Attila"
] |
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
2012. április 01., vasárnap, 16:30 • Utolsó frissítés: 2012. április 01., vasárnap, 21:36
Címkék: plágium; Schmitt Pál; Semmelweis Egyetem; Tulassay Tivadar; plágiumügy; Schmitt-bizottság;
Távozik posztjáról a Semmelweis Egyetem rektora. Ezt maga Tulassay Tivadar jelentette be egy vasárnapi háttérbeszélgetésen. A rektor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolja távozását, egyben kijelentette: etikailag, szakmailag és jogilag is magáénak érzi és támogatja az egyetem szenátusának Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásáról szóló döntését.
A rektor döntése indoklásakent elmondta: Schmitt Pál plágiumügyének kezelése során a SE-t fenntartó Nefmi részéről bizalmatlanságot észlelt a személye iránt, ezért hétfőn Rethelyi Miklós miniszternek levélben jelenti be döntését.
A személyével szembeni bizalmatlanságról Tulassay Tivadar azt mondta: Réthelyi Miklóssal már az egyetem tényfeltáró bizottságának működése során közölte, hogy a bizottság jelentését állásfoglalást kérve meg fogja küldeni neki, a miniszter ennek ellenére felbontatlanul küldte vissza a jelentést a rektori hivatalba.
Tulassay Tivadar Fotó: Fülöp Máté
A Nefmi az ügy során végig magára hagyta az egyetemet, amit Tulassay a személye és az intézmény iránt megnyilvánuló bizalmatlanságként értékelt, ezért hétfőn távozik posztjáról, az intézményt pedig a Schmitt doktori címének visszavonásáról is döntő szenátusi ülésen július elsejei hatállyal rektorrá választott Szél Ágoston eddigi rektorhelyettes fogja vezetni.
Egyedül, mint az ujjam
Az egyetem ennek az ügynek a kezelésében egyedül volt, mint az ujjam – mondta újságírók előtt a rektor vasárnap délután.
Az egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését Tulassay Tivadar hétfőn ismerte meg, és kedden reggel Réthelyi Miklóst is tájékoztatni kívánta a jelentés elkészültéről, a miniszter titkárságán azonban Réthelyi Miklós elfoglaltsága miatt nem járt sikerrel.
Amikor a jelentést Réthelyi felbontatlanul visszaküldte, azt mérlegelte, hogy zuhan-e tovább az egyetem – Schmitt Pál plágiumügye miatt amúgy is megtépázott – presztízse. Emlékeztetett arra, hogy az Economist úgy írt Schmitt csalásáról és a tényfeltáró bizottság munkájáról, hogy az egyetem "egy egér bátorságával" nyúl a kérdéshez.
Tulassay szerint az egyetem doktori tanácsa és a szenátus az egyetlen helyes döntést hozta, nem csupán etikai, de gyakorlati szempontból is. Az intézménynek évi 7 milliárd forint bevétele van fizetős külföldi hallgatókból, az ő bizalmuk megtartása stratégiai kérdés az egyetem számára. "Így is óriási a renoméveszteség, de a doktori tanács és a szenátus legalább kármentést tudott végezni" – szögezte le a rektor, egyértelművé téve: a maga részéről mindkét döntéssel azonosul.
A döntési folyamat során azonban Réthelyi Miklós miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár részéről a személyével kapcsolatban olyan "gyökeres bizalomvesztést" érzékelt Tulassay, ami szerinte a továbbiakban kárt okoz az általa kilenc éve vezetett egyetemnek. Ezért célszerűnek tartja hétfőn átadni az egyetem vezetését Szél Ágostonnak, a csütörtöki szenátusi ülésen július elsejei hatállyal megválasztott rektornak.
Fotó: Fülöp Máté
A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: "a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam". Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.
A Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódó anyagaink itt olvashatók.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Szél Ágoston",
"Hoffmann Rózsa",
"Rethelyi Miklós",
"Tulassay Tivadar",
"Fülöp Máté",
"Réthelyi Miklós",
"Orbán Viktor"
] |
Ismét önálló könyvesboltja van a saját városában a pécsi székhelyű Alexandrának. A baranyai megyeszékhely belvárosában pár hete nyílt meg az új üzlet, de a néhány éve még meghatározó könyvkereskedelmi és kiadócsoport más szegmensben is terjeszkedik. Visszaszerezték az alexandra.hu domént, mostantól az ő kezükben van az itt zajló online kereskedelem is.
"A név kötelez"
– ezzel a szlogennel adott hírt a fejleményekről az Alexandra, jelezve, hogy "végre ismét a kiadócsoporthoz tartozik a teljes Alexandra brand". A bejegyzést illusztráló fotón a kiadót vezető Matyi Alexandra édesapjával, az Alexandra csoportot alapító, a szakmában kétes megítélésű Matyi Dezsővel szerepel együtt. Matyi Dezső évek óta nem szerepel a nyilvánosságban – azóta, hogy az Alexandra céghálózatának nagy része 2017-ben csődbe jutott.
Négy éve mentek csődbe, a nyomozás gyanúsításig sem jutott
Az Alexandra meghatározó szereplője volt a magyar könyvpiacnak, a piac közel harmadát tudhatták a magukénak, kiadóik mellett az online és offline kereskedelmük is megkerülhetetlen volt. Több mint 80 boltjuk működött az országban, voltak könyvpalotáik, az országos hálózatuk az egész szegmenst átfogta. Szakmai hírük azonban elég rossz volt, elsősorban azért, mert rendszeresen csúsztak a szerződéses kifizetésekkel, akár hónapokat, fél éveket is. A kívülállóknak mégis váratlan volt a 2017-es csőd, ami után több száz kisebb könyvkiadónak maradtak adósai, emiatt sokan kerültek súlyos helyzetbe. Akkor sokan tartottak attól, hogy az Alexandra-csődbe az egész magyar könyvszakma bele fog rokkanni. Bár a piac összességében jobban jött ki a sokkból, mint előzetesen gondolták, főleg a kisebb szereplőknek ez így is súlyos csapást jelentett.
Az Alexandra saját narratívája szerint azért kerültek annak idején lehetetlen helyzetbe, mert az átvilágításukra felkért cég átverte őket, másoknak adta bérbe az ő üzleteiket, miközben 3,8 milliárd forinttal tartoztak nekik – a másik oldal szerint Matyi Dezső vett ki szabálytalanul pénzt az üzletekből. Matyi több részből álló cégbirodalmának legnagyobb vállalata, a Pécsi Direkt KFT. a csődje után 11 milliárd forint tartozást hagyott maga után. Az utcai árusból lett könyves üzletember eleinte azt állította, hogy a kiadók felé fennálló tartozásaikat a nagykereskedelemmel foglalkozó másik cége, a Könyvbazár Kft. fogja rendezni, de aztán hamarosan ez a cég is arról tájékoztatta a kiadókat, hogy az átvett könyveik után nem tud fizetni. A végfelszámolás tudomásunk szerint azóta sem záródott le.
Az Alexandra Károly körúti könyvesháza 2017. január 19-én – Fotó: Marjai János / MTI
Az Alexandra-csőd miatt több feljelentés is született, négy év alatt azonban az ügyészség a gyanúsításig sem jutott el. A Fővárosi Főügyészség a nyomozás jelenlegi állásával kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van. Tájékoztatásuk szerint a nyomozás "sikkasztás úgynevezett egyszerű gyanúja miatt" zajlik. Ilyen esetben a nyomozásnak a büntetőeljárási törvény szerint nincs határideje.
Az Alexandra mostani visszatérése ezért sokakat dühít a magyar könyvkiadók között – pedig valójában soha nem is tűntek el teljesen. Az Alexandra kiadói csoportja, ami szervezetileg független volt a csődbe jutó kereskedelmi szegmenstől, tovább működött. Az Alexandra kiadó néhány magyar szinten sztárszerzőnek számító írót is megtartott illetve leigazolt, náluk jelennek meg például Frei Tamás könyvei, és a csoporthoz tartozik a tinilány-irodalomban rendkívül népszerű Leiner Laura regényeinek kiadója is. Szintén az Alexandra-csoporté a minőségi irodalommal foglalkozó Európa Könyvkiadó.
A könyvüzleteknek más sorsa lett, 2017 után az Alexandra boltjainak többségét átvették a versenytársak, az Alexandrának most csak öt kisebb saját márkaboltja van. A legjobb helyen lévők többségét a Libri vette át, számszerűen pedig a Líra üzemeltette tovább a legtöbb kereskedelmi egységet. A magyar könyvpiac óriásai tehát tovább bővültek, és hosszabb távon sokak szerint nem jártak rosszul az Alexandra bedőlésével, amivel a saját online kereskedelmi rendszerük is nyert. A sokak szerint egészségtelen szerkezetű magyar könyvpiac az események hatására azonban még tovább koncentrálódott. Ma már a Libri a teljes piac több mint felét uralja, miközben az MCC résztulajdonszerzésével kormányközeli szereplők is bevásárolták magukat a feltételeket diktálni képes vállalatbirodalomba.
A karácsonyi csúcs előtt vették vissza az online kereskedelmet
Tíz, jellemzően kevésbé kedvező adottságú Alexandra-boltot a Könyvmolyképző Kiadót vezető Katona Ildikó Bookangel KFT.-je vitt tovább. Bár az Alexandrának rossz híre volt a könyves szakmában, a vásárlók között a csőd vélhetően nem okozott akkora érzelmi törést, az üzletek pedig népszerűek és bejáratottak voltak. Nem mindegyiket sikerült azonban gazdaságosan üzemeltetni: négy átvett bolt azóta be is zárt, köztük a budapesti Nyugati téren az ötemeletes könyvpalota, aminek nem lehetett kitermelni a költségeit.
Abban, hogy az Alexandra-boltok egy része már csak vitte a pénzt, általánosabb folyamatok is benne vannak. Azok az üzletek, amelyek egy országos hálózat részeként még üzemképesek voltak, önmagukban már nem feltétlenül álltak meg saját lábon, és a vásárlói szokások is változtak: egyre inkább a nagyobb plázákban lévő könyvesboltok a meghatározóak, a járvány hatására pedig nagy löketet kapott az online kereskedelem is a hagyományos rovására.
"Olyan helyzetben kellett dönteni, amikor az egyik legnagyobb könyvpiaci szereplő esett ki. Az Alexandra bedőlése a könyvszakmának is nagy veszteség volt, és az olvasók számára is fenyegető volt, hogy megszűnnek a kedvelt könyvesboltjaik. Független kiadóként egy vadul koncentrálódó piacon úgy gondoltuk, hogy akkor van nagyobb biztonságban a munkánk, ha kereskedésünk is van" – mondta most a Telexnek Katona Ildikó. Ő akkor a boltok mellett megszerezte az alexandra.hu domént is, ahol azóta a saját online könyvkereskedelmi rendszerét üzemeltette. Mindezt előremenekülési stratégiaként írja le: szerinte a könyvszakmában olyan szintű gravitáció van, a kisebb szereplők annyira ki vannak szolgáltatva, hogy csak az olvasók önálló elérése volt a járható út. Utólag úgy látja, talán igaza volt azoknak, akik szerint hiba volt megőrizni az Alexandra nevet, mert a brand túlságosan sérült a csőd és a cég renoméja miatt.
Most azonban szinte egyik napról a másikra az alexandra.hu is visszakerült az Alexandra csoporthoz, vagyis ezután azt szintén Matyiék működtetik, és az odaszokott vásárlók miatt ez már értékesebb felület, ha nem is közelíti meg a 2017 előtti, több milliárdos értékét. A doménre szóló szerződés határozott idejű volt, így Katona Ildikó elmondása szerint az valamikor mindenképpen visszakerült volna a pécsi céghez. Az, hogy ez már most, a könyvkereskedelemben kiemelkedőnek számító karácsonyi szezon előtt megtörtént, váratlanul és súlyosan érintette – a szerződés felmondását elmondása szerint az Alexandra egy közelebbről nem részletezett banális hiba miatt tudta elérni. Az alexandra.hu korábbi vásárlói ezentúl az aranybagoly.hu-n érik el az eddigi online kereskedést, januártól pedig a korábban Alexandra néven működő könyvesboltok is Aranybagoly könyvesboltok lesznek.
Matyi Alexandra és Matyi Dezső az Alexandra-csoporthoz tartozó Moobius.hu oldal karácsonyi köszöntőjén – Forrás: moobius.hu
"Ezzel visszakerült a teljes brand a kiadói csoporthoz, így jobban tudunk az olvasókkal kommunikálni. Mostantól, ha azt mondják, hogy Alexandra, az már mind valóban mi vagyunk" – mondta a Telexnek az Alexandra ügyvezetője, Matyi Alexandra. Az Alexandra-csoport az ő nevét viseli, Matyi Dezső annak idején a lányáról nevezte el a könyves cégcsoportot, és három éve hivatalosan is ő vette át a céget. Maga Matyi Dezső jelenleg is el van tiltva a cégvezetéstől, korábbi vállalatbirodalma maradéka különböző családtagjai nevén van. Matyi Alexandra elismeri, hogy édesapja szokott neki tanácsokat adni könyves kérdésekben: "Ha szükségem van rá, itt van mellettem, de neki már más dolgai vannak az életben, a könyvkiadást és a kapcsolódó tevékenységeket már én csinálom" – mondta a Telexnek.
"Mindig azon leszek, hogy megháláljam édesapámnak azt a gesztust, hogy rólam nevezte el a céget"
- fogalmazott.
"A munka mindig megtérül" – bíztatja a könyveseket a milliárdos tartozást hagyó Alexandra vezetője
Az Alexandra-örökség továbbvitelét nem mindenki nézi hasonló örömmel. "Az Alexandra-csőd miatt a könyves szakmát négymilliárd forint kár érte, ki lehet jelenteni, hogy itt valaki ellopta a pénzt. Most pedig azt látjuk, hogy a Matyi-féle cégbirodalom folytatja a pályafutását, mintha mi sem történt volna" – mondja Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke. A kisebb független kiadókat tömörítő szervezetet 2017-ben, éppen az Alexandra-válság után hozták létre. Mint Galambos mondja, többeknek akkor fel is kellett függesztenie ideiglenesen a tevékenységét az Alexandra kifizetetlen számlái miatt, volt, aki az Auchanba ment árufeltöltőnek. Az MKÉSZ demonstrációkat szervezett és feljelentéseket is tettek, Galambos pedig felháborítónak tartja, hogy négy év után sehol nem tart az ügyük. Ő úgy gondolja, hogy az Alexandra-csoportnak a bevételeiből kellett volna a könyvkiadókat kompenzálnia. Azt is elvárta volna, hogy a nagy könyvkiadók a történtek után bojkottálják az Alexandrát, ez azonban szintén illúzió maradt:
"Nincs szolidaritás, úgy látszik, ebben az országban mindent meg lehet csinálni"
- mondta a Telexnek a MKÉSZ elnöke.
Galambos Ádám, a G-Adam kiadó (és Szalontai Attila, az Elektro Press Stúdió képviselője demonstrál az Alexandra Nyugati téri könyvesházánál 2017. február 17-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Az Alexandra-bojkott a gyakorlatban nehezen lenne kivitelezhető: a forgalmazók saját érdekeikkel mennének szembe, ha nem árusítanának olyan népszerű könyveket, mint A gyűrűk ura sorozat, csak azért, mert az az Alexandra-csoporthoz tartozik. Az alexandra.hu oldalon is megjelennek a nagy rivális kiadói csoportok kiadványai, ott vannak már a Líra könyvei is. A kiadók, ha akarnák, sem tudnák könnyen megakadályozni, hogy a könyveik megjelenjenek az Alexandránál, hiszen egy közbeiktatott könyvterjesztő annak adja tovább a könyveket, akiknek akarja.
"Bár formálisan ez már nem Matyi Dezső cége, a szakma egy része érthető módon ideges az Alexandra aktivitását látva. A kapitalizmus azonban úgy működik, hogy ha valakinek van áruja, akkor azt árulni is fogják" – fogalmazott a Telexnek Gál Kati, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnök-igazgatója. Mint hozzátette, egy bojkott megszervezésének jogi akadálya is van. "Folyamatban lévő jogi eljárás alatt az Egyesülés csak etikai fenntartásainak adhat és ad is hangot rendszeresen. Reméljük, hogy a hatóság mielőbb mindkét cég – Pécsi Direkt, Könyvbazár – felszámolásának végére ér, a büntető feljelentések beérnek, perek lezajlanak és a károsultak számára hosszú idő után megnyugtató ítéletek születnek. Addig is a kiszolgáltatott írók, szerkesztők, fordítók, kiadók várakozni kényszerülnek, az optimisták reménykedhetnek, hogy valaki majd egyszer kifizeti a cég tartozásait."
Az Alexandra vezetőit is megkérdeztük, hogy tervezik-e a kiadói csoport bevételeiből kompenzálni a károsult kiadókat, fordítókat, szerkesztőket, könyves szakembereket. Matyi Dezső a megkeresésünkkor a lányához irányított, Matyi Alexandra pedig azzal hárította el a kérdést, hogy ő a 2016-os dolgokban nem illetékes nyilatkozni, különben is, ők is károsodtak akkor, nemcsak más kiadók. "A könyvkiadók egy része még mindig arra apellál, abból él, hogy a 2016-os eseményekre hivatkozik. Az Alexandra szenvedte el a legtöbb veszteséget, de kemény munkával helyre tudtunk állni. Nagyon kívánom a többieknek is, hogy ezt ők is el tudják felejteni, és ne a múltból táplálkozzanak. A befektetett munka mindig megtérül" – mondta az Alexandra-csoport vezetője.
|
[
"Matyi Alexandra",
"Matyi Dezső"
] |
[
"Katona Ildikó",
"Leiner Laura",
"Frei Tamás",
"Gál Kati",
"Balogh Zoltán",
"Szalontai Attila",
"Galambos Ádám",
"Marjai János"
] |
Ismét gyarapszik Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, bankrész tulajdonos médiaguru, ingatlanvállalkozó, szőlőbirtokos birodalma. Orbán Viktor kormányfő közeli barátja részesedést szerzett az egykor Járai Zsigmond, volt MNB elnök nevéhez köthető CIG Pannónia Életbiztosítóban. A tulajdonszerzés 350 forintos részvényárfolyamon, 8.213.107.000 forintos tőkeemeléssel történik, így Mészáros Lőrinc a Konzumon keresztül 24,85 százalékos tulajdont szerezhet a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben. A tranzakciók lezárásához a CIG Pannónia januári 19-i közgyűlésének jóváhagyása mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti eljárása is szükséges.
A Konzum Nyrt. számára a CIG Pannónia Nyrt.-ben tervezett több mint 8,2 milliárd forintos tőkeemeléshez, illetve 24,85 százalékos tulajdon megszerzéséhez szükséges forrást fele részben a Konzum PE Magántőkealap biztosítja. Az alap követelését 3.000 forintos részvényárfolyamon kibocsátott új részvények zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki a Konzum Nyrt. Az ily módon forgalomba hozott 1.368.851 darab új részvényt a Konzum PE Magántőkealap 3.000 forintos meghatározott árfolyamon értékesíti a CIG Pannónia Nyrt.-nek. Az ügylettel az életbiztosító a jelenleg kibocsátott és ezen tranzakció által forgalomba hozott részvények darabszámához viszonyítva 6,16 százalékos tulajdont szerezhet a Konzum Nyrt.-ben.
A CIG Pannónia Nyrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb hazai tulajdonú független szereplője. A VKB vagyon- és életbiztosítójának 2016 év végi megvásárlását követően a CIG az egyik legjelentősebb növekedési potenciállal rendelkező biztosító, amely a hazai biztosítási piac jövőbeli konszolidálójává válhat.
A Konzum Nyrt. számára a bank, biztosítási, pénz- és tőkepiac kiemelt befektetési területek és ezen szegmensekben a társaság komoly növekedési potenciált lát. A Konzum Csoport az MKB Bank Zrt. fölötti 49%-os befolyás megszerzését követően, a CIG Pannónia Nyrt.-vel tervezett kölcsönös tulajdonszerzés a Konzum Nyrt. számára olyan hosszú távú stratégiai együttműködés, amely maximálisan illeszkedik a társaság befektetési politikájába.
A CIG Pannónia Nyrt. nyereséggel működik és a jelenlegi piaci viszonyok mellett növekedési pályára állt.
Bonta Miklós
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Bonta Miklós",
"Járai Zsigmond",
"Orbán Viktor"
] |
Csepreghy: Nem került szóba az uniós pénzek leállítása
A 25. születésnapját ünnepelte a GKI, ebből az alkalomból az euró bevezetéséről rendeztek konferenciát. Vértes András, az intézet elnöke nyitó előadásában a közös pénz bevezetése mellett és ellen is érvelt, bemutatván az előnyöket és a hátrányokat. Természetesen szóba került a politikai akarat, illetve annak hiánya is, mint a bevezetésről szóló döntés talán legalapvetőbb feltétele.
Vértes ennek részletezése során megemlítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem a szorosabb együttműködés híve az Európai Unióban. Ez azonban változhat 2018 áprilisa után - tette hozzá, utalva a közelgő parlamenti választás idejére.
Ennek részben az alkalmazkodási kényszer is a hajtóereje lehet, a változóban lévő Európai Unió ugyanis a kétsebességes közösség kialakulásához fog vezetni. A vezető tömb politikai és gazdasági hatalma megerősödik, a periférián maradók befolyása gyengül, amint arra mostanában sokszor figyelmeztetnek elemzők. A konferencián elhangzott a klasszikus reklámszlogen ezzel kapcsolatban: aki lemarad, kimarad.
Ugyanakkor egy ilyen tartalmi politikai váltás nagyon éles lenne, pláne, hogy a kormányzati propaganda szerint ezen az őszön még Brüsszel - illetve az unió központi adminisztrációját állítólag zsebben tartó Soros György - számítanak az első számú ellenségeknek.
Ezért megkérdeztük az eseményen vendégként felszólaló Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség államtitkárát, miniszterhelyettest (eredetileg Lázár Jánost hívták meg, de a miniszter a hódmezővásárhelyi polgármester halála miatt nem tudott részt venni a konferencián), hogy valóban bekövetkezhet-e ez a váltás a brüsszeli kapcsolatainkban, s új igazodási pontot keres a kormány jövő tavasszal.
Nem változtatunk az irányon - reagált portálunknak az államtitkár, aki szerint ennek semmi alapja, realitása nincs.
Csepreghyt a folyamatban lévő uniós támogatási ellenőrzésről is kérdeztük. Tájékoztatása szerint a brüsszeli delegáció hétfőn érkezett, csütörtökig folytatnak megbeszéléseket a Miniszterelnökségen, majd hazautazva néhány hónap alatt készül el az itt tapasztaltak értékelése.
Sajtóhírek szerint kifejezetten kritikus látogatás elé nézett a kormány, mivel az uniós audit több olyan ügyet is napirendre tűzött, amelyek miatt könnyen az uniós támogatások leállításáról születhet döntés. Ez részben a támogatásokat közvetítő rendszer hibáira visszavezethető, részben a pénzek odaítélésében felfedezni vélt korrupciós szálakra.
Az államtitkár szerint valóban több ügy is terítékre került az elmúlt napokban, például fejlesztéspolitikai adatbázis- és információs rendszer, a FAIR is, amely a korábbi monitoring rendszert, a politikai korrupciós botrányok miatt az utóbbi időben sokat emlegetett EMIR-rendszert váltotta. De az ellenőrök kitértek az elektronikus közbeszerzést üzemeltető cég vezetését érintő felvetésekre is. A Miniszterelnökség a NEKSZ vezetését Csányi Istvánra bízta, aki korábban az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődőnek mondott ÉSZ-Ker szakmai irányítója volt. Az ezzel kapcsolatos bírálatokat nem érti Csepreghy, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a NEKSZ nem egy piaci alapítású cég, hanem állami.
A miniszterhelyettes arról tájékoztatta az mfor-t, hogy az egyeztetések során nem került szóba az uniós támogatások folyósításának leállítása, ilyen jelzést nem kaptak a másik féltől. A kormány két hete tudott lehívni egy 100 millió eurós keretet, ami az államtitkár szerint azt mutatja, hogy olyan nagy baj azért nem lehet a közvetítő rendszer működésével. Hozzátette: minden ilyen, tervszerűen végrehajtott vizsgálat esetén elmondható, hogy a lehetséges szankciók közé tartozik a folyósítás leállítása, ebben nincs újdonság.
mfor.hu
|
[
"Tiborcz István",
"Csányi István"
] |
[
"Csepreghy Nándor",
"Vértes András",
"Lázár János",
"Soros György",
"Orbán Viktor"
] |
Az elmúlt néhány évben látványossá vált a jobboldali építkezés a médiapiacon, ami jócskán át is rendezte a korábban beállt egyensúlyi állapotot. Újságokat, tévéket, rádiókat vásároltak fel és adtak el, teljesen új lapokat alapítottak kormányközeli oligarchák, amelyek nagy része egyelőre az állami hirdetések köldökzsinórján csüng. Közben a médiamágnásként is jelentős Simicska Lajos pálfordulása is borzolta a kedélyeket, amit mindkét oldal megsínylett a maga módján. Médiapiaci körképünkből – aminek külön aktualitást ad, hogy az ingyenes terjesztésű Metropol épp ma jelent meg utoljára – kirajzolódik, hogy a negyedik hatalmi ágba beszállni alig néhány befektetőnek éri meg pusztán üzleti céllal, közpénzből viszont bőséges forrást biztosítanak a jóbarátoknak.
A céges beszámolókból arról is képet kaphatunk, hogyan teljesített az elmúlt évben a hatalmas viharokon átesett magyar médiapiac. Ezt nem olyan egyszerű megmondani, mint amilyennek hangzik, mivel a sajtótermékek esetében a sikerességnek többféle mércéje is elképzelhető, a tulajdonosok más-más helyzetből, lehetőségekkel és célokkal indulnak.
Az ingoványosabb terültnek számító és nem is minden esetben rendelkezésre álló elérési adatok helyett mi most megmaradtunk a beszámolókból kiolvasható gazdasági eredményességnél, amelyet sok esetben erőteljesen befolyásol, hogy az állam minden korábbinál nagyobb súllyal van jelen a hirdetési ágazatban. Lássuk, mi a helyzet a leginkább átalakult lappiacon, és hogy hogyan muzsikáltak a tartalmi szempontok alapján kormányközelinek minősíthető médiabirodalmak 2015-ben.
Kevés cégnek igazán jó üzlet az újságkiadás
Ha az elemzési keretet az újságokra szűkítjük, még úgy is nehéz dolgunk van a megszámlálhatatlanul sok napi-, heti- és havilap, ezek online változata és különböző hírportálok erdejében. Ezért ebben az esetben tartalmi szempont alapján szelektáltunk, azokkal a népszerűbb újságokkal foglalkoztunk, amelyek legalább heti rendszerességgel megjelennek, és érdemben foglalkoznak politikai-közéleti témákkal, plusz a látogatottabb online felületekkel, amelyek szintén megfelelnek ennek a követelménynek.
A grafikonon pirossal jelzett árbevétel leginkább arról árulkodik, mennyire sikeresen értékesíti a reklámfelületeit egy lap, illetve a nyomtatott kiadványok esetében arról is, mennyire fogynak az újságárusoknál. Utóbbi tétel törvényszerűen lefelé ívelő tendenciát mutat, épp ezért ma már minden print lapnak van növekvő súlyú online változata is – a print és online formátumban is megjelenő lapokat egybe számoltuk. A grafikonon csillaggal jelölt esetekben (HVG, Magyar Nemzet, Heti Válasz) a lapok teljesítményének mérését az is nehezíti, hogy ezeknél a cégeknél nem kizárólag a nyomtatott és az online lap bevételei folynak egybe, de könyvkiadóként is működnek.
A narancssárgával megjelenített adózott eredmény a tulajdonképpeni profit, már amennyiben a pozitív tartomány felé nyúlik, ellenkező esetben a veszteséget jelöli. A tavalyi számokból látszik, hogy a lappiacon nem sok újság tudott számottevő nyereséget termelni tulajdonosának, amiből az is következik, hogy
keveseknek kifizetődő pusztán haszonszerzés céljából a írott sajtóba fektetni.
Bevétel és profit szempontjából is abszolút bajnok a Ringier Axel Springer által kiadott Blikk, ami nem meglepő figyelembe véve, hogy a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség mérési eredményei szerint még ma is közel 120 ezer példányban értékesítik naponta, ehhez jön hozzá az online felület bevétele. A Ringier Axel Springer több mint 6,3 milliárdos árbevétel mellett egymilliárdos eredményt hozott, ki is vette osztalékban az egészet a tulajdonos Axel Sprineg International.
Meglepően rosszul ment viszont a piros oszlopok szerint még második helyezett Origónak annak ellenére, hogy látogatottsági adatok alapján máig első vagy a második helyet foglalja el (attól függően, milyen módszertannal vizsgáljuk): több mint 360 milliós mínuszt termelt 2015-ben a Telekomnak. A távközlési cég meg is szabadult tőle télen, az egyik legrégebbi magyar hírportált a Vs.hu-t is üzemeltető, az MNB alapítványai által rengeteg közpénzből támogatott, Száraz István- és Szemerey Tamás-féle New Wave Production szerezte meg 4,2 milliárd forintért.
A grafikonon nem látszik, de több újság nem önmagában áll, hanem valamely cégcsoportba tartozik, ilyen például a Népszabadság, amely (a Világgazdasággal, a Nemzeti Sporttal és számos másik, itt nem jelölt kiadvánnyal együtt) az osztrák FHB Bank-résztulajdonos Heinrich Pecina tulajdonában álló Mediaworks Kft. része. A Mediaworks tavaly több mint 600 milliós veszteséget könyvelt el, és a korábbi években a Népszabadság is mínuszos volt, a mostani számok feltehetően nem a normál működésből adódó eredményt mutatják.
Egy körbe, Simicska Lajoshoz köthető a Magyar Nemzet, Heti Válasz duó is. A grafikonon ábrázolt 2015-ös eredmények pluszosak, de ha összehasonlítjuk őket a 2014-esekkel, akkor azért meglátszik rajtuk az Orbán–Simicska-háború okozta bukás.
Szintén egy csoportot alkotnak a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó CEMP-kiadványok, az itt ábrázoltak közül ide számít az Index, a Napi.hu és a Portfolio, melyek együttesen több mint 400 millió forint profitot termeltek ki, és a lapcsoport része még több olyan, szintén nyereséges portál is, amely nem a közéleti-politikai vonalban érdekelt, így az ábrára nem raktuk fel (pl. Dívány, Femina, utóbbit a CEMP tavaly vette meg).
A lappiac egyik legfiatalabb szereplője, a 444 továbbra is mínuszos, de növelte bevételeit és faragott veszteségéből is egy év alatt: míg 2014-ben még csak 142 millió folyt be, 2015-ben már 205 millió, és az adózott eredmény is közel 25 százalékot javult. A portál a főszerkesztő Uj Péter, a vezérigazgató Kardos Gábor többségi és a Media Development Investment Fund kisebbségi tulajdonában van.
A legérdekesebbek talán az egyre terebélyesedő Fidesz-közeli lapcsalád adatai. A Habony Árpádhoz köthető újságok nagyobb részének láthatóan elég jól ment méretükhöz képest, rájuk a későbbiekben még visszatérünk. Ugyanakkor nem minden kormánypárti újság hasított, a Magyar Idők például az Origo után a második legnagyobb veszteséget hozta össze, és a Faktor.hu-t sem sikerült önfenntartóvá tenni egy év alatt – igaz, ide áramlott a legkevesebb pénz a kormányhű lapok mezőnyéből.
A Vs.hu-t és a most már az Origót is birtokló
New Wave Production a határidő lejárta ellenére sajnos még mindig nem tette közzé 2015-ös beszámolóját,
pedig kíváncsiak lettünk volna, milyen eredményeket produkáltak az MNB-alapítványok bőkezű támogatásával.
A grafikonra a 24.hu sem került fel a hírportálok közül, mert az eredménye nem érhető el a Central Médiacsoport rengeteg másik kiadványáról leválasztva. A mérsékelt jobboldali befektetői kör tagjakét számontartott Varga Zoltán kezében lévő Central egyébként masszívan profitábilis lapcsoport (hozzá tartozik többek közt a Nők Lapja és még egy sor másik magazin), több mint 7,8 milliárdos árbevétele és közel 750 milliós adózott eredménye volt tavaly.
Simicska vesztésre áll, de nem adta fel
Mivel az elmúlt egy-két évben vált igazán láthatóvá a fideszes építkezés eredménye a médiában, azt is érdemes áttekinteni, hogyan teljesítenek a tartalmuk alapján a kormányhoz húzó médiaportfóliók, és mennyire lehetnek boldogok a pénzügyi teljesítménytől az őket birtokló oligarchák.
Az egyik legérdekesebb fejlemény 2015-ben a Simicska-médiabirodalom átfordulása volt a G-nap után. A milliárdos birtokolja a konzervatív oldal évtizedeken át legbefolyásosabb, jobboldali pártkötődésű napilapját, a Magyar Nemzetet, amely az Orbán–Simicska-viszony elmérgesedése után gyorsan tiltólistára került a kormány és a kormánnyal szimpatizáló szavazók körében, konkrétan elvesztette olvasóinak negyedrészét.
A lap ezek után gyorsan profilt váltott, új szerzőket vett fel, és egyre több kormánykritikus cikk jelent meg benne. Hasonló folyamat játszódott le Simicska többi érdekeltségénél: a Heti Válaszban, a Hír Tv-n, a Fonyó Károlyon keresztül szintén hozzá kötődő, épp ma utoljára megjelenő Metropolon és a Lánchíd Rádión, a pár hónappal ezelőttig szintén az ő tulajdonában levő Class FM-en csak azért kevésbé, mert ott eleve nem a politikára volt kihegyezve a tartalom. A Simicska-média bevételein meg is látszik a pálfordulás,
2015-ben kivétel nélkül mindegyik sajtóorgánuma kevesebb pénzt hozott, mint 2014-ben, ahogy hirdetési cégei is
A legdrámaibban a Hír Tv esett vissza, melynek árbevétele majdnem megfeleződött, profitban pedig kevesebb mint harmadannyit tudott hozni, mint egy évvel korábban. Érdekes módon az oligarcha pont attól a cégétől szabadult meg májusban – de csak miután jól lekopasztotta egy 1,5 milliárdos osztalékkal –, amelyik relatíve a legjobban ment: a Class FM-et szolgáltató Advenio Zrt.-től. Ezen túl azonban nem látszik annak jele, hogy fel akarná adni médiás érdekeltségeit, a Hír Tv-ből és a Nemzet Kiadóból még osztalékot sem vett ki, ami arra utalhat, hogy ezekkel hosszú távra tervez, ezenkívül megkísérelte megvenni a TV2-t is.
Hollywood és a kaszinózás után média
Utóbbi meccsben alulmaradt Andy Vajnával szemben, aki végül a befutó lehetett a második legnagyobb kertévé (illetve vele együtt a csoportba tartozó Super TV2, FEM3 és PRO4) felvásárlásánál, ezzel a kaszinó-, gyémánt-, ingatlan-, fánk- és ki tudja még milyen bizniszek mellett a médiába is beszállt. Ráadásul nem is csak tévévásárlással, egy kicsit később rádiófrekvenciát is szerzett magának, és úgy hírlik, szeretne még egyet.
A grafikonon jól látszik, milyen nagyságrendű üzletről van szó:
a TV2-csoport több mint 14 milliárdos bevételéhez képest minden más aprópénznek tűnik
még úgy is, hogy az RTL Klub 25 milliárdot talicskázott össze tavaly. A TV2-csoport egyébként durván veszteséges volt tavaly (5,5 milliárdos mínuszba került), ez azonban 2016-ban könnyen változhat: a tévé márciustól duplázott listaáron értékesíti reklámidejét. Ez a húzás egyáltalán nem a hirdetési piac valós viszonyait tükrözi, inkább arról árulkodik, hogy a vezetés ártól függetlenül továbbra is számít az állami hirdetőkre, biztosan nem alaptalanul.
Nagyon megtolták a Habony-műveket, és ez még csak a kezdet
A Habony Árpád és Győri Tibor tulajdonában álló Modern Media Groupból, illetve a szintén Habonyhoz köthető Nouvelle Media Kft.-ből és Ripost Média Kft.-ből álló lapcsoport (Faktor, Lokál, 888, Ripost) összesen több mint egymilliárd forintnyi bevételt hozott össze 2015-ben. Az újságok teljesítménye ugyan eltörpül az ábrán szereplő régi nagyok némelyikéhez képest, de azért szép összeg ez, pláne ha hozzáadjuk, hogy az egy részük egészen új, tehát nem is 12 hónapos üzleti évet zárt. Ahogy az sem jelentéktelen szempont, hogy ennek a pénznek jókora része közpénz.
Az MMG-lapok ezzel a teljesítménnyel a lappiac középmezőnyében tanyáznak árbevétel szempontjából. A nem hivatalosan szintén Habony-érdekeltség, Ómolnár Miklós volt Story-főszerkesztő tulajdonában álló bulváros Ripost az egyetlen az új kormányközeli lapok közül, amely talán jelentősebb állami hirdetési kampányok nélkül is életképes lehetne.
A médiabirodalom legújabb hajtása a napi Lokál. Ez a mostantól Lokál Extra néven futó hetilap mellett jelenik meg, terjesztése hétfőn kezdődött, ingyen osztogatják a közlekedési csomópontokban. Érdemes megnézni az ingyenes lapok piacán eddig egyeduralkodó Metropol számait az ábrán, hogy képet kapjunk, mennyibe is kerül egy ilyen újság fenntartása: a Metropol 1,8 milliárdos árbevétel mellett is mínuszba ment lett 2015-ben – a Lokál belépése és ez a tény együtt oka is lehet a lap leállításának. Habonyéknak tehát legalább ennyi pénzre lesz szükségük a Lokál működtetéséhez, aminek előteremtésében az eddigi tapasztalatok alapján ezután is bizton számíthatnak az állami hirdetőkre. A pikszisből kiesett Metropol viszont úgy tűnik, eddig húzta, hétfőn bejelentették, hogy megszűnik.
Bőven tudnak még hova fejlődni
A kormányközeli média kevésbé szépen muzsikáló szegmenséhez tartozik a Széles Gábor-féle Echo Tv és Magyar Hírlap, amelyek hiába hoztak össze 1,3 milliárdos árbevételt, összességében mínuszos a mérlegük. Az üzletemberről eddig is lehetett tudni, hogy médiacégeit nem haszonszerzés céljából tartja, inkább valamiféle missziónak tekinti, hogy neki tetsző hangok is megjelenjenek a palettán. Mindez tavaly több mint 190 millió forintjába fájt, de ez nem igazán vághatja földhöz a 100 milliárdos vagyonnal rendelkező, a Napi listája szerint jelenleg 4. leggazdagabb magyart.
Hiába az állami hirdetések, ennél is nagyobbat bukott a Magyar Idők, ami hiába hozott össze 870 milliót lapeladásból és reklámokból, mégis 340 millióval a nulla alá csúszott az eredménye valószínűleg részben a beindítással kapcsolatos kiadások miatt. A régebben Napi Gazdaságként futó lapot a kormányközeli Századvég elemzőintézet vásárolta meg a CEMP-től 2013-ban, majd 2015-ben továbbadta Liszkay Gábor volt Magyar Nemzet-főszerkesztőnek. Az üzletbe időközben beszállt Lázár János hódmezővásárhelyi ismerőse, a dohánymilliomos Sánta János, feltehetően az ő cigarettapiaci tarolásából befolyó jövedelmei tartják életben a lapot.
Bár a felpumpált lapok olvasottsága egyelőre bőven elmarad a médiapiac bejáratott szereplőiétől, az agresszív terjeszkedésnek idővel meglesz az eredménye: az új és újonnan megszerzett lapok, rádiók, tévék és a közmédia pillanatok alatt létre tudnak hozni olyan hivatkozási láncot, amellyel az általuk közvetíteni kívánt üzenetek tényleg sok emberhez jutnak el, még ha ez iszonyú sok pénzébe is kerül az adófizetőknek.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
|
[
"Simicska Lajos",
"Habony Árpád",
"Andy Vajna",
"Spéder Zoltán"
] |
[
"Sánta János",
"Fonyó Károly",
"Ómolnár Miklós",
"Lázár János",
"Kardos Gábor",
"Uj Péter",
"Heinrich Pecina",
"Győri Tibor",
"Liszkay Gábor",
"Varga Zoltán"
] |
Ezúttal Albániában terjeszkedik Jászai Gellért érdekeltsége.
Megvásárolja a 4iG Nyrt. az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagját a török Calik Holding többségi érdekeltségébe tartozó Cetel Telekomtól. A Jászai Gellért vezette magyar cég tulajodonostársa az ALBtelecomban az albán állam marad, amely kisebbségi tulajdonosi jogait továbbra is az Albán Gazdasági Minisztériumon (13,78 százalék) és az Albán Postán (2,47 százalék) keresztül gyakorolja a társaságban.
Az albán vállalat részvénycsomagja több lépésből álló tranzakcióval kerül a 4iG-hez, a Calik Holding pedig 3 százalék körüli tulajdont szerezhet a hazai infokommunikációs cégben.
Az ALBtelecomnak 743 alkalmazottja van, az elmúlt évben 57,9 millió euró bevétele mellett 17,4 millió eurós EBITDA-t ért el. A társaság 168 ezer vezetékes hang-, 129 ezer internet-, illetve 71 ezer tévé-előfizetőjével a legjelentősebb albániai vezetékes távközlési szolgáltató, 420 ezer mobilelőfizetőjével pedig a harmadik legjelentősebb mobiloperátor – írják a közleményben.
A 4iG balkáni terjeszkedése nem meglepő, már áprilisban kijelölték az irányt, amikor bejelentették a DIGI megvásárlását. Azóta arról számoltak be, hogy felvásárolják a Telenor Montenegrót, illetve a Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is a vezető informatikai szolgáltatónak számító TeleGroupot is.
|
[
"Jászai Gellért"
] |
[] |
Bruttó egymilliárd forintot költ a kormány az egyébként érvénytelenül zárult október 2-i népszavazás most is zajló utókampányára – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda lapunknak küldött válaszaiból. A kormányzati honlap szerint a "Megüzentük Brüsszelnek: 98% NEM! a kényszerbetelepítésre!" szövegű plakáthadjáratra vonatkozó szerződést már a referendum előtt, szeptember 27-én megkötötték a Rogán Antal miniszter szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó két társasággal, a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel. A "szerződés tárgya", ahogy az a korábbi hasonló, többmilliárdos megbízásoknál előfordult, ezúttal is "a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok" ellátása volt.
Újabb kampányok jöhetnek még
Egyelőre nem tudni, hogy az utókampányt meddig folytatja a kormány. Az ominózus keretszerződés hatálya jövő augusztus 10-én jár le, az viszont kevéssé valószínű, hogy jövő nyáron is az októberi népszavazás eredményéről tájékoztatják a lakosságot. Nem kizárt, ha marad pénz, azt más kampányokra is felhasználják majd, ahogy a népszavazást megelőző különböző keretszerződések között is voltak "átfedések".
Felvetődik viszont a kérdés, a kormány miért költ el egymilliárd forintot arra, hogy ismertesse azt a népszavazási eredményt – ami már október 2-án este egyértelművé vált és szinte minden híradásba bekerült, sőt a közéleti és politikai vitákban azóta is rendszeresen foglalkoznak az eredményekkel. A népszavazás óta eltelt egy hónapban a kormány nemcsak óriásplakátokon, hanem elsősorban a baráti, illetve a Fidesz-közeli médiumokban közzétett televíziós és újsághirdetésekben, valamint internetes fórumokon is tudatja, mit üzentünk Brüsszelnek. Az üzenet amúgy némileg félrevezető, mert bár az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka valóban nemet mondott a népszavazáson feltett kérdésre, ámde a referendumon a választásra jogosult majdnem 8,3 millió (hazai és határon túli) választópolgárnak csak a 44,08 százaléka vett részt, azaz mintegy 4,7 millióan nem voksoltak, és volt csaknem 225 ezer érvénytelenül szavazó választópolgár is.
Mivel az említett keretszerződést a népszavazás előtt öt nappal kötötték, a kormány ezek szerint előre tudta, hogy a referendum eredményével később kampányolni fog, és arról tájékoztatja a lakosságot. Ez még akkor is érdekes, ha tudjuk, nagy kockázatot nem vállaltak, mivel már a referendum előtt nyilvánvalóvá vált, hogy nagy többségben lesznek a nem szavazatok, még akkor is, ha az érvényességi küszöb elérése az utolsó pillanatig kérdéses volt.
A "barátok" is jól jártak
A népszavazás előtti reklámhadjárat költsége egyébként a mostani utókampányénak a többszöröse volt. Arra ugyanis még a kormány saját bevallása szerint is nettó 5,9, vagyis bruttó 7,5 milliárd forintot költöttek el. A népszavazás előtti hivatalos, ötvennapos kampányidőszak reklámköltései, illetve az azt megelőző, szintén a népszavazásról szóló tájékoztatósorozat viszont valószínűleg ennél többe, nagyjából 12-13 milliárdba kerülhetett. Közös pont ezekben a szerződésekben, hogy azokat az említett két, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó céggel kötötték, és a szerződések után a kiválasztott cégek 15 százalékos reklámközvetítői, illetve közzétételi díjat tehettek zsebre. A Fidesz-közeli emberek, illetve cégeik pedig nemcsak a közvetítői, hanem médiaoldalon is jól kerestek, hiszen a kampányszakaszokban is a hirdetések nagy része "baráti" médiumokhoz, például az Andy Vajna tulajdonában lévő a TV2-csoporthoz, a Magyar Időkhöz, vagy a Habony Árpádhoz köthető társaságokhoz került.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 07.
|
[
"Csetényi Csaba",
"Habony Árpád",
"Rogán Antal",
"Andy Vajna"
] |
[] |
Megalapozott a Zágráb megyei bíróság keddi döntése szerint a Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen beadott horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészségi (USKOK) vád.
Az USKOK március 31-én emelt vádat Hernádi ellen, mivel szerintük tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol megszerezze a többségi irányítási jogokat az INA-ban.
Hernádi védőügyvédei szerint a vád megalapozatlan és nincs jogi alapja annak sem, hogy Hernádiról távollétében döntsön a horvát bíróság. A védelem kérte, hogy töröljék el a vizsgálati fogságra vonatkozó döntést is, amelyet a bíróság a szökés veszélye miatt rendelt el.
Hernádi lekerülhet az Interpol listájáról
Mint arról a Magyar Nemzet június 7-én beszámolt, a Hernádit felmentő magyar ítélet nyomán egyre valószínűbb, hogy a közeljövőben a Mol elnök-vezérigazgatóját végleg leveszik az Interpol körözési listájáról. Erre utal, hogy a napokban a horvát rendőrséget megkereste a nemzetközi szervezet, s érdeklődött, hogy a magyar bírósági döntés ellenére továbbra is érvényben van-e a körözés Hernádi ellen Horvátországban. Az ügyben az Interpol belső adatellenőrző bizottsága várhatóan a napokban dönt – erről már Jelena Bikic, a horvát belügyminisztérium szóvivője beszélt június 6-án a Hina hírügynökségnek.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Jelena Bikic",
"Ivo Sanader"
] |
A Tumblren szedték össze, hogy micsoda egy munkakutya Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Nézzük meg, hogy 2015-ös vagyonnyilatkozata alapján mit bír ez a csodalény!
Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete – egyetemi tanár – az Intézet honlapja szerint igazgató – havi bruttó 350 ezer forint
az Intézet honlapja szerint igazgató Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszék – egyetemi tanár – havi bruttó 232 ezer forint
egyetemi tanár Nemzeti Közszolgálati Egyetem – kutatóprofesszor – havi bruttó 328 ezer forint
Magyarország kormánya – igazságügyi miniszter – havi bruttó 1,1 millió forint
Trócsányi a 4 közpénzes állást ráadásul úgy tudja egyszerre vinni, hogy abból kettő ugye a fővárosban, kettő Szegeden van, 177 kilométer távolságban.
A miniszter azért nem vállalja túl magát, résztulajdonában lévő ügyvédi irodájában például szünetelteti a tevékenységét. Egy bölcs ember tudja hol vannak a határai, azokon nem megy túl.
Bárcsak még több ilyen kiváló ember építené a jobban működő Magyarországot, sokkal hamarabb elkészülne.
|
[
"Trócsányi László"
] |
[] |
Rapcsák András Hódmezővásárhely négy és fél hónappal ezelőtt állásából felfüggesztett polgármestere feljelentette helyettesét, Novák Imrét. Rapcsák hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt kezdeményezett eljárást.
A város mostani vezetői az útépítésre tartalékolt több mint 1 milliárd forintból az eltelt hónapok alatt korrupciógyanús szerződésekkel fél milliárd forintot - ahogy fogalmazott - "lenyúltak". Emellett működésképtelenné tették az önkormányzatot és a várost, jó szakembereket menesztettek intézményekből és bizottságokból, s durván beletiportak a demokrácia értékrendjébe - mondta Rapcsák indoklásában. Szerinte a politikai ügyeket nem lehet a jog eszközeivel megoldani, ezért, élve a demokrácia adta lehetőségekkel, hamarosan népgyűléseken, demonstrációk szervezésével tiltakoznak a jelenlegi vezetők törvénysértő eljárásai ellen. A helybéli polgárok közül egyre többen ítélik el ezeket a módszereket, amelyeket a közigazgatási hivatal mellett immár a bíróság is törvénysértőnek minősített - hangsúlyozta Rapcsák András. Véleménye szerint azzal, hogy a Szegedi Munkaügyi Bíróság hétfői nem jogerős ítéletével kötelezte a közgyűlést az ellene indított első fegyelmi eljárás lezárására, a testület lehetőséget kapott visszatérni a jog útjára.
Még nem kapták meg a bíróságtól írásban az ítéletet, ezért nem dönthettek arról, fellebbez-e az önkormányzat - közölte Túri József alpolgármester. Valótlan állításnak mondta továbbá, hogy a tartalékolt pénzből 500 millió forintot elköltöttek .
1999. június 21.
|
[
"Rapcsák András"
] |
[
"Túri József",
"Novák Imre"
] |
Kékesi Tibor, Terézváros szocialista parlamenti képviselője nem tud róla, hogy bármilyen eljárás indult volna ellene. A mentelmi joggal védett honatya is megszavazta 2004-ben az Andrássy út 47. szám alatti ház eladását, amely miatt a rendőrség kedd óta az összes akkori szocialista és szabaddemokrata képviselőt gyanúsítottként hallgatja meg.
Nem kapott semmilyen hivatalos értesítést Kékesi Tibor (MSZP), a VI. kerület országgyűlési képviselője arról, hogy bármilyen eljárás indult volna vele szemben - ezt maga a politikus nyilatkozta a Népszabadságnak. Kékesi - aki 2002 óta képviseli Terézvárost a Parlamentben - tagja volt az előző ciklusban a kerületi képviselőtestületnek, és ő is megszavazta az Andrássy út 47. szám alatti épület hasznosítását, amely miatt kedd óta gyanúsítottként hallgatják ki hűtlen kezelés vádjával az előterjesztést annak idején megszavazó képviselőket.
Kékesi lapunknak úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy a választott képviselőt a szavazatáért kizárólag politikai felelősség terheli, más - munkajogi, polgári vagy büntető - felelősség nem. A képviselő rendkívül veszélyesnek nevezte az ezzel ellentétes hozzáállást. Mint fogalmazott, e gondolatmenetet tovább folytatva akár azért is felelősségre vonható volna a honatya, hogy megszavazza a költségvetést, az alkotmánybíró azért, mert megkeresésre döntést hoz, ad absurdum a választó is elkövethet bűncselekményt voksának leadásával.
Terézváros országgyűlési képviselője szerint a most folyó eljárás fenekestül forgatja fel a demokráciába vetett hitet, és reméli, hogy az esetből mindenki levonja a megfelelő tanulságot.
Egy gombnyomással a börtönbe?
Gyanúsított a teljes MSZP- és SZDSZ-frakció
Terézvárosi ingatlanügyek
Gyanúsított ügyvédnő - a Bajcsy-Zsilinszky úti galéria története
|
[
"Kékesi Tibor"
] |
[] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Botka László a villa helyett a készpénzt választotta
Tanú is megerősítette a politikust korrupcióval vádoló férfi szavait
Készpénz helyet egy balatoni villával is kifizethették volna Botka Lászlót – mondta lapunknak F. Attila, az a vállalkozó, aki állítása szerint 125 millió forint kenőpénzt fizetett ki a szocialista politikusnak egy pécsi ingatlanügyletben nyújtott segítségéért. Egy tanú megerősítette: az MSZP-s polgármester Hagyó Miklós társaságában nézett meg öt fonyódi villát, mivel azonban a felújításukra éveket kellett volna várni, Botka inkább a készpénzt választotta.
Átváltotta volna a Szent István-akna megszerzéséért "járó" kenőpénzt egy balatoni villára Botka László – közölte a Magyar Időkkel F. Attila, az a vállalkozó, aki a pécsi ingatlant megvásárolni szándékozó német befektetők közvetítője, megbízottja volt a 2000-es években.
Az esetről egy tanú azt mondta lapunknak: "a cégcsoportunknak abban az időben két nagyobb projektje volt. Az egyik a Szent István-akna, a másik a fonyódi villapark, amely öt történelmi villa teljes körű felújítását és értékesítését jelentette." A férfi F. Attilával egybehangzóan állítja: a szocialista politikus, Szeged polgármestere az egyiket kinézte magának, végül azonban nem kötöttek üzletet.
– Hagyó Miklós társaságában tekintette meg az épületeket Botka László.
Mindkettejüknek tetszett a környék, elvégre az ott a Balaton Rózsadombja, viszont a felújításra nem akartak éveket várni, ezért nem lett semmi a dologból – idézte fel az esetet az egyelőre névtelenséget kérő tanú. A férfi hozzátette: egy nyaraló ára körülbelül 150 millió forint lett volna.
Ez az összeg majdnem annyi, mint amennyit F. Attila szerint a pécsi projekt "megsegítéséért" fizettek ki az MSZP-s polgármesternek. – Abban az esetben, ha meg tudtunk volna állapodni, Botka úr az ingatlant kapta volna meg.
Így megkíméltük volna a céget a nyűgös készpénzkivételtől, szóval ez egy kulturált adminisztratív módja lett volna az ügy elintézésének – fogalmazott a vállalkozó.
Botka László ezek szerint tehát nem lett egy balatoni villa tulajdonosa, viszont F. Attila állítása szerint készpénzben megkapta azt a 125 millió forintot, amiben megegyeztek. Erre tekintettel említésre méltó, hogy egy évvel később, 2007-ben a szegedi polgármester a feleségével együtt vásárolt egy nyaralót Szuha-Mátraalmáson, aminek fele részben tulajdonosa.
F. Attila februárban beszélt előszőr arról, hogy Botka, valamint jó barátja és párttársa, Toller László, a 2010-ben elhunyt pécsi városvezető a vételáron felül negyedmilliárd forintot kért a Szent István-aknáért.
A férfi a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett fejleszthető ingatlant.
A pécsi területet elmondása szerint Botka ajánlotta a figyelmébe, megbízóinak pedig megtetszett az egykori bányavidék. Az ingatlan akkor a gazdasági tárcához tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt. F. Attiláéknak 2004-ig nem sikerült dűlőre jutniuk az MBVH-val, ezért – mint lapunknak is elmondta – Botka és Toller felajánlotta: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. Az "ügyintézésért" 250 millió forintot számoltak fel.
A pénzt jellemzően tíz- és harmincmilliós részletekben fizették ki – közölte lapunkkal a vállalkozó. A férfi azt mondta: az első alkalommal ő maga adott át ötvenmillió forintot a Kossuth térhez közeli Biarritz étterem különtermében a két szocialista politikusnak.
A későbbiekben a cég valamelyik kollégája vitte az összegeket, általában Szegedre, a polgármester házához. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy állításait tanúk igazolják. Egyikük a Szegedma internetes portálnak elmondta: ő vette ki a bankból az első, ötvenmilliós tételt és vitte le F. Attila irodájába.
|
[
"Botka László"
] |
[
"F. Attila",
"Hagyó Miklós",
"Toller László"
] |
Egy Teréz körúti ügyvédi iroda – nem olcsón osztott – jogi tanácsaira lett kíváncsi hirtelen számos fővárosi tulajdonban lévő cég azt követően, hogy Hagyó Miklósból főpolgármester-helyettes lett. A Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Iroda többek között a BKV-val és Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel kötött nagy összegű szerződést, és az iroda szakértett 84 millióért közbeszerzés-ügyben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-nek is, amikor a céget 7 millióra büntették a fürdők beléptető-rendszereinek kiépítésére meghirdetett milliárdos pályázat körüli durva visszaélések miatt.
Kocsis István, BKV-vezér és Hagyó Miklós, közlekedési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes között öt hónapja, 2009 augusztusában tört ki a háború.
Hagyó vesztett, hétfőn az MSZP ellenállása is megtört, és a politikust visszahívta egyéni és listás képviselő-jelöltségeiből.
Hagyó konzultál, aztán majd dönt
Hagyó Miklós az MTI-nek hétfőn azt mondta: az egész MSZP-nek tartozik elszámolással, de úgy etikus, ha a döntés előtt az őt delegáló és az általa vezetett alapszervezet elnökségével konzultál. Hagyó a megbeszélés után válaszolja meg a budapesti elnökség kéréseit. Hangsúlyozta: tiszta a lelkiismerete. Arra a kérdésére, mi a véleménye az atv.hu-n megjelent szombati hírről, miszerint terhelő vallomást tett rá Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató, úgy válaszolt: sajtótalálgatásokkal nem foglalkozik, a hatóságok teszik a dolgukat.
A harc azzal kezdődött, hogy Kocsis több gyanúsnak ítélt szerződést adott át a fővárosi Fidesz-frakciónak. A csomagban voltak a Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Iroda (HDL) BKV-s megállapodásai is, azzal a kísérő információval, hogy a Horváth Iván vezette iroda a Hagyó Miklós tulajdonában álló Wirtass Kft. jogi képviselőjeként kezdte meg fővárosi karrierjét.
A BKV-botrány kitörését követően Hagyó hosszú hónapokra háttérbe húzódott, így a céges ügyek is csak lassan értek el hozzá. Az ügyvédi iroda szerepét is csak néhány újság firtatta. A Heti Válasz kutatása szerint például Horváthék 2007 óta összesen közel 230 millió forint értékben kötöttek tanácsadói, jogi szakértői szerződéseket a fővárosi önkormányzat cégeivel. A lap szerint a BKV háromszor is megújította megállapodását a HDL-lel, és összesen 98 millió forintot fizetett ki a cégvezéreknek nyújtott tanácsadásért és az utastájékoztatás fejlesztésének jogi háttérmunkáiért. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 45 millióra, a BKV-DBR Metró Igazgatóság pedig 2,8 millióra szerződött az ügyvédekkel.
A jogi tanácsokkal ellátott BKV-vezérek időközben rendőrségi vizsgálat alanyai lettek, de büntetőeljárás folyik Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél is, ahol 83,7 milliót áldoztak az iroda közbeszerzési ügyekkel kapcsolatos szakértelmére.
A BGyH 2008 elején hirdetett meg egy milliárdos közbeszerzést 13 gyógyfürdő beléptető rendszerének kialakítására és üzemeltetésére. A pályáztatás azonban botrányba fulladt, mert kiderült, hogy az egyik pályázó cég, a Navigator Zrt. a pályázat kiírójával íratta saját dokumentációját. A HírTv Célpont című műsora szerint a Navigator egyszerűen alkalmazásba vette azt a szakértőt, aki a BGyH felkérésre közreműködött a tender szövegezésében. A Célpont azt is állította, hogy birtokába került egy titokban készített felvétel, amely bizonyítja, hogy az egyik pályázó arról beszélt egy tárgyaláson, hogy győztesként a tender összegéből 140 millió forintot le kellene adnia "fővárosnak".
A bukta után tavaly nyáron a második körben a Vilati Zrt. nyerte meg a tendert, de a céget a szerződéskötés utáni napokban megvette a Navigator. Az Index információi szerint lejárt ugyan az átadási határidő, de eddig nem üzemelték be a rendszert.
A nagy összegű közbeszerzés miatt a BGyH Zrt.-t csaknem hétmillió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert több ponton megsértette a közbeszerzésről szóló törvényt.
Az Index kérdésére Dóczi Tamás, az HDL egyik tulajdonosa elismerte, hogy nekik is volt feladatuk a beléptető-rendszer pályázatával, de cégük nem vett részt a döntéshozatalban, csupán az eljárás előkészítésében segédkezett.
Dóczi Tamás elzárkózott viszont attól, hogy további információkat adjon az iroda önkormányzati szerződéseiről.
|
[
"Hagyó Miklós"
] |
[
"Balogh Zsolt",
"Kocsis István",
"Antal Attila",
"Horváth Iván",
"Dóczi Tamás"
] |
A civil szervezetek pályázatokon elnyert pénzei nehezen követhető úton vándoroltak különböző magánszemélyekhez, majd Zuschlag Jánoshoz és vádlott-társaihoz - derült ki a Zuschlag János és 15 társa ellen folyó perben kihallgatott tanúk vallomásaiból szerdán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
A szerdai tárgyaláson elsőként kihallgatott tanú számlájára a vádban szereplő XXI. Századi Egyesülettől és az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítványtól több alkalommal utaltak pénzt. A tanú, vallomása szerint, 2003-2005 között az MSZP-frakció szakértőjeként, a Képviselői Irodaházban dolgozott, ahol arra kérte Őri András vádlott, hogy a számlájára átutalt összegeket vegye fel és adja át neki. A nyomozati szakban az ügyészségen még határozottan azt vallotta a tanú, hogy Őri Andrásnak adta át a pénzt, míg a bíróság előtt már azt vallotta, hogy Zuschlag Jánosnak és Lados Istvánnak is adott át pénzt, miután az a számlájára megérkezett.
A tanú határozottan kijelentette: nem volt arról tudomása, hogy pályázati tevékenységgel összefüggésben érkeztek a pénzek a számlájára.
Lados István másodrendű vádlott a szembesítéskor kijelentette: nem vett át pénzt a tanútól.
A következő tanú, aki búvároktatóként dolgozott, a Zuschlag Jánoshoz kapcsolható egyesülettől a számlájára érkező 350 ezer forinttal kapcsolatban kijelentette: kölcsönt kért Zuschlag Jánostól egy utazásához, amit a következő év elején visszaadott.
Zuschlag János elsőrendű vádlott másként emlékezett az esetre: kijelentette, hogy egyesületi pénzből magáncélra soha nem adott kölcsönt. A szembesítés eredménytelen volt.
A bizonyítási eljárásban kihallgatott következő tanú 2003-ban az Ifjúsági és Sportminisztériumban dolgozott, mint ifjúsági turisztikáért felelős osztályvezető. Az ő felettese volt Ocsovai Tamás államtitkár, aki Lados István másodrendű vádlott vallomása szerint segítette a Zuschlaghoz kapcsolódó szervezetek pályázatainak elbírálását.
A tanúnak a vádban szereplő és Zuschlag Jánoshoz kapcsolható XXI. Századi Kulturális Egyesület számlájáról egymillió forintot utaltak át. Az átutalás idején a tanú már nem dolgozott a minisztériumban.
A tanú Fodor Endre bírói tanácsa előtt azt bizonygatta: ő kölcsönadott részletekben egy személynek egymillió forintot, és ezt utalták vissza a számlájára. A megnevezett személy az ügy kilencedrendű vádlottjának, Prácser Lászlónak a munkatársa volt, és semmilyen módon nem hozható összefüggésbe azzal az egyesülettel, amely a "kölcsönt" visszautalta. Prácser László kilencedrendű vádlott, aki korábban az MDF ifjúsági szervezetéhez, az IDF-hez kötődött, a nyomozati szakban tett vallomás szerint a pályázatok elkészítésében segítette a Zuschlag Jánoshoz kötődő ifjúsági szervezeteket.
A tanú, elmondása szerint, a nevezett személy részére nyújtott kölcsönt visszakapta, de nem tudott arról, hogy az egy Zuschlaghoz kapcsolható egyesület számlájáról utalták át a számlájára.
A bíróság tanúkénti kihallgatásra idézte meg Zuschlag János édesanyját, valamint Katus Ferenc harmadrendű vádlott feleségét. A tanúk - élve jogukkal - nem tettek vallomást.
Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: a júliusban kezdődő ítélkezési szünet után szeptemberben kezdődik és várhatóan december 16-ig tart a bizonyítási eljárás.
A 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják.
|
[
"Őri András",
"Zuschlag János",
"Ocsovai Tamás",
"Lados István"
] |
[
"Fodor Endre",
"Prácser László",
"Katus Ferenc"
] |
Havonta 20-30 ezer, összesen 900 ezer forintot nyer Vajda Zita az alacsonyabb törlesztőrészletekkel azon, hogy kedvezményes kamaton kapott kölcsönt korábbi munkahelyétől, a jegybanktól. Hiába hagyta el az intézményt, egy ideig még marad a szuperolcsó hitele. Ráadásul további 550 ezer forint hasznot is behúz azzal, hogy ennyivel kisebb lesz az adóssága. Csaknem másfél milliós "ajándék" közpénzből Matolcsy barátnőjének.
Már eddig is jutott bőven a jóból annak a Vajda Zitának, aki Matolcsy György jegybankelnök barátnője: az MNB-ben havi nettó 1,1 millió forintos fizetésével a legjobban fizetettek egyike volt nemzetközi szakmai titkárként, az egy évvel ezelőtti távozása után pedig ennél is többet húzhatott be a jegybanki alapítványoknál kapott posztjainak köszönhetően. Nem beszélve arról, hogy a jegybanki alapítványok által dotált pécsi doktori iskola hallgatójaként a busás ösztöndíjból is részesülhet. Ezt fejeli meg most azzal a munkáltatói kölcsönnel, amellyel a jegybank hozzásegítette lakáshoz Budapest egyik legmenőbb környékén.
Ezzel pedig kétszeresen is nyer.
Az eddig – a Zoom.hu jóvoltából – napvilágra került információk alapján 32,2 millió forintos munkáltatói hitelt nyújthatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Vajda Zitának, hogy ő 2015 májusában megvásárolhasson egy bő 60 négyzetméteres lakást a fővárosban, a Naphegyen. A 24.hu közérdekű adatigénylésére adott jegybanki válaszokból pedig az derül ki: ez kedvezményes (legfeljebb 10 éves futamidejű) lakáscélú hitel, mégpedig változó kamatozású, a kamat a mindenkori jegybanki alapkamattal egyezik meg. A változó kamatozás azt jelenti, hogy ahogyan módosul a jegybanki alapkamat, gyakorlatilag azonnal módosul a már felvett munkáltatói kölcsön kamata is.
Ilyen olcsón átlagos magánszemély nem juthat hozzá hitelhez. Ha kereskedelmi banktól vesz fel hitelt az ember, a bankok valamilyen kamatfelárat is felszámítanak, amiatt éri meg nekik hitelt nyújtani lakásvásárlásra, ezért a kereskedelmi bank által nyújtott lakáshitel drágább, mint a jegybanki alapkamaton ketyegő kölcsön.
A számok nyelvén: amikor 2015 májusában Vajda Zita megkaphatta az MNB-től a kedvezményes munkáltatói kölcsönt, azt 1,8 százalékos kamatra kaphatta meg (annyi volt a jegybanki alapkamat). Akkoriban egy kereskedelmi banktól hasonló kondíciók mellett felvett lakáscélú hitelt ennél érdemben magasabb, 3,7 százalék körüli kamattal adtak a hitelintézetek.
A jegybanki alapkamat időközben szépen fokozatosan csökkent, egy éve már csak 0,9 százalékos kamaton ketyeg Vajda Zita jegybankkal szembeni adóssága. A kereskedelmi bankoktól felvehető hiteleknél is látható a kamatcsökkenés, de még mindig többe kerül ez a kölcsön, az induláskor 3,7 százalékkal kezdett kamat mostanra 2,15 százalék körüli szintre jött le.
Ez a különbség pedig a törlesztőrészletekben is meglátszik.
Számításaink szerint jó darabig havonta 30 ezer forintot tudott spórolni Vajda Zita a Matolcsy-féle jegybanktól kapott munkáltatói kölcsöne révén, ennyivel volt kisebb annak a havi törlesztőrészlete egy normál kereskedelmi banki hitelhez képest. (290 ezer körüli törlesztőrészlet kontra 320 ezer forint.) Az elmúlt fél évben aztán kissé szűkült a rés a kettő között, de még most is havi 20 ezer forinttal jobban jár Vajda (280 ezer kontra 300 ezer forint).
Hiába hagyta ott az MNB-t, kölcsöne egy ideig még marad szuperolcsó
Annak ellenére, hogy Vajda bő egy éve, 2016 májusában – vagyis a kedvezményes kölcsön felvétele után egy évvel – kilépett a jegybanktól, egy ideig még élvezheti a kedvezmény előnyeit. A hatályos jegybanki szabályzat szerint ugyanis közös megegyezés (vagy a munkáltató – nem azonnali – felmondása) esetén a kölcsönszerződés a munkaviszony megszűnésétől számított két éven át még változatlan feltételekkel él tovább, és csak utána nő meg a kamat a jegybanki alapkamat+5 százalékra.
Vagyis Vajda Zita 2018 májusáig még ezen a nyomott jegybanki kamaton fizetheti a kölcsönét, utána érdemes lesz azt kiváltania egy kereskedelmi banktól felvett hitellel vagy egyösszegben visszafizetnie.
Ez annyit tesz, hogy összességében 2015 május-2018 május között kihasználhatja Matolcsy barátnője az olcsó jegybanki hitel előnyét.
Ebben az időszakban számításaink szerint összesen durván 900 ezer forintot tud spórolni a jegybanki kölcsönnek hála, ennyivel kevesebbet kell törlesztenie így, mintha kereskedelmi banki hitelből vette volna meg a lakást.
1,45 milliós “ajándék", közpénzből
Ráadásul azért is jár jobban, mert 2018 májusában már kisebb lesz a tartozása. A kezdeti 32,2 millió forintos kölcsönből akkorra 22,9 millió forint marad fenn, míg ha kereskedelmi banktól piaci feltételekkel kapta volna a kölcsönt, akkor 23,45 millió forint lenne az adóssága.
Vagyis nemcsak a havi 20-30 ezer forinttal kisebb törlesztőrészlettel nyer Matolcsy barátnője, hanem azzal is, hogy amikor érdemes lesz lecserélnie vagy visszafizetnie a jegybanknak a kölcsönt, akkor 550 ezer forinttal kevesebb lesz a tartozása.
Ez így összességében az alacsonyabb törlesztőrészlet és a kisebb fennmaradó tartozás miatt durván 1,45 millió forintos “ajándék" Vajda Zitának. A jegybank pénze pedig közpénz, így közpénzből húz csaknem másfél milliós hasznot Matolcsy barátnője.
Az külön pikánssá teszi az egészet, hogy Vajda Zita azok között van, akik az egyik legnagyobb összegű kedvezményes munkáltatói kölcsönt kapták Matolcsy jegybankjától. Matolcsy néhány embere még ennél is nagyobb kedvezményes hitelhez juthatott az adófizetők pénzéből – tudta meg Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja egy másik, általa beadott közérdekű adatigénylésre adott válaszokból. Az öt legnagyobb igényelt hitelösszeg 39 és 50 millió forint közötti.
Eközben egy átlagos magyar család 6 millió forint értékben tud hitelt felvenni lakásvásárláshoz, azaz Vajda és társai az átlagosnál 6-8-szor nagyobb hitelekhez jutottak extra kedvező feltételekkel
– emelte még ki az Együtt politikusa.
És mivel, amint lapunknak írták, az MNB 402 élő kölcsönszerződést tart nyilván 3,6 milliárd forint értékben, vagyis az átlagos munkáltatói kölcsön az MNB-ben 9 millió forint, ennek pedig a három és félszeresére rúg a Vajda által kapott összeg, nem túlzás azt állítani, hogy ahogyan a kereset alapján is az egyik legfelső polcon lehetett Matolcsy barátnője a jegybankban, úgy a kapott hitel tekintetében is előkelő helyet foglal el.
Sok tízmilliós lakásokat vehetnek meg nagyon sokan ezáltal
Megússza az adót is A kedvezményes kamaton ketyegő munkáltatói kölcsön esetén fő szabályként a piacinál kisebb kamat miatt személyi jövedelemadót kell fizetnie a dolgozónak, és egészségügyi hozzájárulást a munkahelynek. Ezt azonban Vajda Zita jogszerűen ússza meg, ugyanis abban az esetben adómentes a juttatás, ha a lakásban lakó egy-két személy esetén a megvásárolt lakásnak legfeljebb 3 lakószobája van. Vajda Zita bő 60 négyzetméteres lakása a tulajdoni lap szerint kétszobás.
A több mint 400 felvett munkáltatói kölcsön mást is mutat. Mivel ez legfeljebb tízéves futamidejű, és az előző, 2007-től hivatalban volt elnök, Simor András alatt pedig nem igen volt ilyen (forrásaink egy része úgy emlékszik, egyáltalán nem is volt akkor ilyen kedvezményes munkáltatói lakáscélú kölcsön, másik részük úgy, hogy ha volt is, elhanyagolható azok száma, akik éltek vele), ezért gyakorlatilag szinte mind a 402 kölcsönt a Matolcsy-érában nyújthatta a jegybank a dolgozóinak. Az “adósok" között lehetnek olyanok is, akik azóta már kiléptek a jegybankból (ahogyan Vajda Zita esete is mutatja), és olyanok is, akik még ott dolgoznak. A jegybank dolgozóinak létszáma Matolcsy regnálása óta 1100-ról 1400 fölé duzzadt.
Mindezekből az látszik, hogy meglehetősen sokan éltek az olcsó hitel nyújtotta lehetőséggel, a Matolcsy-féle jegybank akár minden negyedik-ötödik egykori vagy mostani dolgozója is kaphatott.
Máshol Kedvezményes munkáltatói kölcsönt nemcsak a jegybank nyújt, hanem gyakorlatilag bármely cég, intézmény (kifizetőhely) adhat – és sokan adnak is, kereskedelmi bankok is. De amíg a kereskedelmi bankok a dolgozóiknak a bank pénzéből nyújtanak kedvezményes kölcsönt, addig a közintézményként működő jegybank közpénzből teszi mindezt. Az sem túl jellemző, hogy több tízmilliós, kedvezményes hiteleket biztostanának piaci alapon működő magánvállalkozások az alkalmazottaiknak.
Nem tudjuk hivatalosan, kik és milyen pozícióban levők, de két okból is valószínűsíthető, hogy fejesek is kaptak kölcsönöket. Egyrészt jegybanki forrásaink is arról számoltak be, hogy vezetőtől egyszerű elemzőig is vettek fel kedvezményes munkáltatói hitelt. Másrészt a hitel feltételei és a felvett top összegek is erre engednek következtetni. A hitel maximális nagysága a munkavállaló bérétől, a háztartásában egy főre eső jövedelemtől, az önrész mértékétől és a futamidő hosszától függ. (Az önrésznek amúgy legalább 30 százalékosnak kell lennie.) A már említett, 40-50 millió forint közötti top5 hitelt igénybe vett jegybanki személyek is alighanem jól keresnek házon belül.
A Matolcsy-érában osztott munkáltatói kölcsön pedig már nem szociális jellegű. Egyrészt minél magasabb valakinek a keresete, annál több hitelt vehet fel, másrészt az igénybe vett hitelek nagysága is ezt mutatja, és harmadrészt a megvásárolt lakások értéke is erre utal.
Az a személy, aki 50 milliót igényelt, az a 30 százalékos minimális önrész miatt legalább 70 millió forintos lakásra fente a fogát. (Ha a tényleges önrésze nagyobb volt, például a lakás értékének a fele, akkor az 50 milliós hitel 100 milliós lakáshoz segítette.) Vajda Zita 30 százalékos önrésszel számolva 46 milliós lakáshoz juthatott.
Ezekből az látszik, hogy a Matolcsy-vezette jegybankban osztott kedvezményes kölcsön nem egy afféle szociális célú lakáshitel. Korábban egészen más volt a helyzet
– kommentálta a kirajzolódó képet Spät, aki maga is dolgozott – még Surányi György és Járai Zsigmond idején, a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején – a jegybankban, ám nem vett fel ott hitelt.
Akkor pár millió forint kölcsönt kaphattak a dolgozók lakáscélra, ami tényleg az első, induló lakáshoz nyújtott némi segítséget. Akinek már volt lakása, az nem is kaphatott ebből a munkáltatói kölcsönből.
Ötmilliót is spórolhattak A cikk megjelenése után sajtótájékoztatót tartott az Együtt, ahol Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja arról beszélt, hogy akár 5 millió forintot is spórolhatnak a teljes 10 éves futamidő alatt amúgy jól kereső jegybanki vezetők a Matolcsy György vezette jegybankban osztogatott kedvezményes lakáscélú munkáltatói kölcsön révén. Nem tudni, hogy maga Matolcsy és a Polt-család jegybankban dolgozó két tagja is nyerészkedik-e a gyakorlatig ingyenpénzen, fogalmazott Spät, ezért az ellenzéki párt másik politikusa, Szabó Szabolcs írásbeli kérdést tesz fel Matolcsy Györgynek.
|
[
"Matolcsy György",
"Matolcsy"
] |
[
"Szabó Szabolcs",
"Simor András",
"Járai Zsigmond",
"Surányi György",
"Spät Judit",
"Vajda Zita"
] |
Az MNB hat alapítványa nettó 890 millió forintért megvette a Matolcsy György jegybankelnök felesége, Matolcsy Gyöngyi polgármester által vezetett Balatonakarattya területén lévő 6 hektáros MÁV gyermeküdülőt, ahol vezetéstudományi iskolát terveznek működtetni. Folytatódik a cégalapítás is, ezúttal tanácsadó vállalkozást hozott létre a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS), amelyben igazgató Matolcsy másik rokona.
A Magyar Nemzeti Bank hat alapítványa a MÁV Vagyonkezelő Zrt. pályázatán az eredeti, 890 millió forint+ÁFA hirdetési áron megvásárolta a balatonkenesei MÁV-üdülőt – olvasható az alapítványok honlapján.
Nem tévedés: Kenesét írnak, holott a több mint hat hektáros, jelentős vízparti területtel rendelkező ingatlan a szomszédos Balatonakarattyához tartozik, a település honlapja szerint még testületi üléseket is tart a terület rendezvénytermében a Matolcsy György jegybankelnök felesége, a 2014-ben független színekben, Fidesz-támogatással választást nyert Matolcsy Gyöngyi polgármester által vezetett balatonakarattyai önkormányzat.
Az elírás onnan eredhet, hogy az akarattyaiak nem túl régen, 2012-es népszavazáson döntöttek a leválásról Balatonkeneséről, a szakítás a tavalyi önkormányzati választások óta hatályos.
Nem csak a címregiszterek szorulhatnak frissítésre: az egyébként szintén fideszes vezetésű Kenese kezdetektől vitatta a területi megosztást, mondván aránytalanul sok nagy-adófizető került "Matolcsyfalvára", nem kizárt, hogy a keneseiek bíróságon támadják meg a népszavazással eldöntött határokat szentesítő kormányhivatali határozatot.
A jegybanki alapítványok által most megvásárolt vízparti ingatlanon valaha vasutasgyerekek üdülhettek, a jelenlegi bérlő kft magánszállásokat működtet, és fesztiváloknak ad helyet, a jövőben pedig – a tervek szerint 2016 nyarától – oktatási és konferenciaközpontot működtetnek ott a Pallas Athéné-k, s a létesítményben működik majd az úgynevezett Magyar Vezetéstudományi Iskola is.
A Matolcsy família évek óta kötődik Akarattyához: Matolcsy György nagyapja horthysta minisztériumi hivatalnokként részt is vett a nyaralótelep parcellázásában, a családnak jelenleg csinos kúriája van a faluban.
Eközben tovább terebélyesedik az MNB-közeli cégháló is: Ferida Zrt. néven üzletviteli, vezetési tanácsadással foglalkozó vállalkozást hozott létre a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány.
Az új cégben – ahogy több jegybank-alapítványos vállalkozásban – igazgatósági tag lett Matolcsy György jegybankelnök rokona, Szemerey Gabriella, valamint Bánkuty Tamás, az MNB felsőoktatás és gazdaságtervezője, illetve Patakiné Gramantik Ildikó, a PADS igazgatója – az új vállalkozás fő tulajdonosa a PADS.
A jegybanki alapítvány ezúttal visszafogott volt, ami a befektetést illeti: a Ferida alaptőkéje "minössze" 5 millió forint. Emlékezetes, a közelmúltban több, milliárdos jegyzett tőkéjű társaságot is létrehoztak az MNB alapítványai.
A jegybank 2014-es beszámolójának parlamenti vitája után az ellenzék betámadta a költekezést, mondván, a központi bank csaknem 250 milliárd forintot tolt alapítványaiba, amelyek 2,4 milliárdos értékben ingatlanjuttatásban is részesültek.
Rádi Antónia
|
[
"Matolcsy Gyöngyi",
"Matolcsy György"
] |
[
"Szemerey Gabriella",
"Rádi Antónia",
"Bánkuty Tamás",
"Patakiné Gramantik Ildikó"
] |
Felmentette Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésével, közölte az MTI-vel Sebes Péter ügyvéd, a vádlott védője.
Szilvásy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség tett feljelentést 2011 tavaszán a Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár ellen folyó nyomozásban, mert a főügyészség szerint Szilvásy tanúként hamisan állította azt, hogy a Benedek közreműködésével vásárolt facsemetéket kifizette.
Az ügyvéd szerint a bíró indoklásában arról beszélt, hogy az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy Szilvásy tanúvallomásában nem mondott igazat.
Az ügyész fellebbezett, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken folytatódik majd másodfokon.
|
[
"Szilvásy György",
"Benedek Fülöp"
] |
[
"Sebes Péter"
] |
Nagy üzletet talált ki a kormány az online pénztárgépekkel. A kasszák bekötése az adóhatósághoz igazán zsíros falat lett Garancsi István érdekeltségének, a Mobil Adat Kft.-nek. A társaságot 2012 végén hozták létre, az Orbán Viktor hoz közel álló milliárdos 2014 óta többségi tulajdonosa. Ez a cég forgalmazza a pénztárgépekhez a SIM-chipet, és biztosítja a távközlési szolgáltatást. Ennyi elég is volt, hogy árbevétele 2014-ben 1,5 milliárd fölé emelkedjen. Ezzel több mint 226 milliós adózott eredményt termelt, 220 milliót ki is fizettek osztalékként a tulajdonosoknak. Mint arra korábban a Népszabadság felhívta a figyelmet, tavaly már 2 milliárd fölötti forgalma volt a cégnek, és 453 milliós nyeresége, amiből 420 millió forint lett osztalék.
Az engedélyezett online pénztárgépeket forgalmazó társaságok is jól jártak ugyan a kasszacserével, de nem ennyire. A cégek 2014-ben látványosan megugró árbevételt értek el az előző évhez képest, majd 2015-ben ismét alacsonyabb forgalmat realizáltak. Az új gépek bevezetése 2013-ban kezdődött, de az eszközök nagy részét 2014-ben telepítették. A folyamat során jellemzően megmaradtak a régi pénztárgép-forgalmazók, de néhány kisebb vagy új szereplő is nagyobb részesedést szerzett a piacon.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A verseny vitathatatlan nyertese a hódmezővásárhelyi Micra-Metripond Kft., melynek többségi tulajdonosa a lengyel Comp-csoport. A cég 2013 második felében az elsők között kapott engedélyt több gépére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól (MKEH). Ennek köszönhetően árbevétele 2014-ben 6,6 milliárd forintra ugrott, az előző évi majd tízszeresére és az egy évvel korábbi hússzorosára. A társaság adózott eredménye pedig 252 millió forintra, az előző évi harminchatszorosára nőtt, osztalékot azonban nem vettek ki a tulajdonosok.
Azok a cégek jártak a legjobban, amelyek az elsők között rendelkeztek alkalmas gépekkel és engedélyekkel – mondta a Világgazdaságnak Várkonyi Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) volt pénztárgép-munkacsoportjának vezetője. A gépek bevezetése a piacra hosszadalmas folyamat volt. A fejlesztés, a gyártás és az engedélyeztetés hónapokig tartott. Ezután következett a tesztelés pár száz géppel a boltokban, majd a hibák javítása és az új szoftverek engedélyeztetése. Jellemzően a szoftverek második-harmadik változatával lehetett tömegesen piacra vezetni az új rendszernek megfelelő pénztárgépeket. Az a piaci szereplő lemaradt, aki magának akarta a teljes üzletet azzal, hogy saját fejlesztésű gépet akart forgalmazni. Jobb taktika volt csak a kereskedelemre öszpontosítani, és már engedélyezett gépet újra engedélyeztetni és forgalomba hozni. Így tett például a Montel informatika Kft. és az LA Pénztárgép Kft., amely a Micra-Metripond Kft. gépére kért és kapott engedélyt – mondta Várkonyi Gábor.
A versenyzők közül a leglátványosabb bravúrért járó díjat az LA Pénztárgép Kft. érdemelné. A társaság a fideszes oligarchaként számon tartott, Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral jó barátságot ápoló Horváth László milliárdos cégbirodalmába tartozik. A céget 2013 júliusában jegyezte be a cégbíróság, és augusztus végére kiállították gépére a forgalmazási engedélyt. A társaság kapásból 1,6 milliárd forintos bevételt realizált 2014-ben, 160 millió forintos adózott eredménnyel. A tavalyi év már gyengébben alakult, 380 millió forint volt a nettó árbevétel és 11 milliós veszteség lett az adózott eredmény. Hasonló bravúrt csak egy esetben, a Pfk Kft.-nél láttunk. A cég forgalma 2014-ben az előző évinek közel százszorosára ugrott.
Bővül a kör Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban, a boltokban, benzinkutaknál, gyógyszertárakban, a vendéglátóhelyeken és a szállodákban. Az év végéig további 25-30 ezer pénztárgép kerülhet piacra, ugyanis szeptember végétől online pénztárgép használatára kötelezik a gépjárműjavítókat, a karbantartási, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpáralkatrész-kereskedelmet és -javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzőket, a diszkókat, a ruhatisztítókat, a wellness-szolgáltatást nyújtókat és az utazási irodákat. Jövő év január 1-jétől a taxisok és a pénzváltók is bekerülnek a körbe.
Szerző: Máriás Leonárd
|
[
"Garancsi István"
] |
[
"Várkonyi Gábor",
"Máriás Leonárd",
"Fazekas Sándor",
"Móricz-Sabján Simon",
"Varga Mihály",
"Horváth László",
"Orbán Viktor"
] |
Tegnapi teljes ülésén kezdte tárgyalni soron kívül az Alkotmánybíróság (Ab) az állami földeladásokkal kapcsolatos beadványt. Ellenzéki képviselők október második felében nyújtottak be indítványt az Ab-hez, mert szerintük az állami földek eladásához nem kormányhatározatra, hanem törvénymódosításra lett volna szükség.
Az indítvány a Földet a gazdáknak! program keretében az állami földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről hozott szeptemberi kormányhatározat és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását részletező kormányrendelet egyes rendelkezéseit támadja. A benyújtott indítványt az országgyűlési képviselők egynegyede - több jobbikos, szocialista, LMP-s és független honatya - írta alá.
Az időközben elindult földlicitekkel kapcsolatban meglepő felfedezést tett az Agrárszektor.hu, miszerint eddig Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató cégeinek földjeit nem hirdette meg árverésre a nemzeti földalapkezelő. A Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. is 2001-2003–as privatizációjukkor kapták meg a hozzájuk tartozó földterületeket az államtól tartós bérletbe. Az agrárportál arra is felhívja a figyelmet, hogy A K-Monitor korábbi számításai szerint Csányi agrárérdekeltségei több mint 28 ezer hektár után jutnak területalapú támogatásokhoz, e földek jelentős része állami terület lehet. A fenti cégeken kívül még 10 kiemelt társaságról lehet szó, amelyek földjeit nem írják ki árverésre. A lap úgy tudja, hogy ezeknek a cégeknek a területei mintagazdaságok lehetnek a jövőben.
Az új tulajdonosok felemelhetik majd a bérleti díjat, aminek mértékét az agrárkamara értékbecslése határozza meg – hívta fel a figyelmet egy, a parlament előtt levő törvénymódosításra Szabó Rebeka. Azt is kiemelte, hogy a javaslatot benyújtó fideszes Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A PM elnökségi tagja véleménye szerint - éppen mert az Alkotmánybíróság előtt van az ügy - azonnal le kell állítani a földprivatizációt.
|
[
"Csányi Sándor",
"Győrffy Balázs"
] |
[
"Szabó Rebeka"
] |
Tévesen írta pénteken az MTI, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyelőre nem döntött arról, indítanak-e eljárást a NOB-tag Schmitt Pál ellen a plágiumügye miatt. A forrásként használt hírügynökségi beszámolókban nem ez szerepel, ráadásul a hvg.hu kérdésére a NOB sajtóosztályán ismét megerősítették, hogy már folyik a formális eljárás Schmitt ügyében.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó, illetve etikai bizottsága egyelőre nem döntött, hogy indítanak-e eljárást a NOB-tag Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök ellen plágiumügye miatt – közölte pénteken az MTI az AP és a Reuters hírügynökségek beszámolóit idézve.
Amennyiben eljárást indítanak Schmitt ellen, és elmarasztalják, akkor a figyelmeztetéstől a kizárásig terjedhet a szankció – tette hozzá az MTI az AP hírére hivatkozva.
Az MTI azonban tévesen idézte a hírügynökségek beszámolóit, azok ugyanis nem arról szóltak, vajon indít-e egyáltalán eljárást Schmitt ügyében a NOB bizottsága. Maga az eljárás ugyanis már folyamatban van – a Chicago Tribune című lap már április 20-án megírta, hogy a NOB formális vizsgálatot kezdett Schmitt ügyében. Ezt a hvg.hu kérdésére a NOB sajtóosztálya pénteken újra megerősítette.
"Az NOB végrehajtó bizottsága megtárgyalta Schmitt úr ügyét és további dokumentációra vár, hogy befejeződhessen az eljárás. Azt reméljük, hogy a közeljövőben határozat születhet az ügyet illetően" – írták.
Az MTI beszámolójában is szerepelt, hogy Jacques Rogge NOB-elnök a végrehajtó bizottság quebeci ülésén kijelentette, további információkra, dokumentumokra van szükség ahhoz, hogy tisztán, becsületesen tudjanak dönteni. Hozzátette, tiszteletben tartják Schmitt Pál védelemhez való jogát, és reméli, gyorsan lezárják az ügyet.
Az 1983 óta NOB-tag, vívóként kétszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál - aki a NOB sport- és környezetvédelmi bizottságának elnöke egyben – április 2-án mondott le államfői tisztségéről plágiumügye miatt, azt követően, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa március 29-én visszavonta doktori címét.
A Chicago Tribune internetes kiadásában Philip Hersh április elején a plágiumra hivatkozva több cikkben is szorgalmazta Schmitt Pál kizárását a NOB-ból. Azzal is érvelt, hogy Schmittnek az Európai Parlament és a NOB által kiadott hivatalos életrajzában az szerepelt, hogy megszerezte a PhD fokozatot, holott csak egyetemi doktor volt.
Hersh szerint a lemondott magyar elnök többet ártott az olimpiai szervezetbe vetett bizalomnak, mint egy doppingoló, ezért ha nem mond le, a NOB-nak ki kell őt zárnia a tagjai közül.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Philip Hersh",
"Jacques Rogge"
] |
Visszaesőként elkövetett adócsalással vádolta meg az ügyészség Stadler József vállalkozót, aki korábban négy és fél évig volt fegyházban adócsalás miatt. Stadler öt és fél éve szabadult feltételesen.
Különös visszaesőként, folytatólagosan elkövetett adócsalás miatt vádat emelt kedden a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Stadler József ellen - közölte Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes vezetője. A vádirat szerint a korábban csalás miatt börtönbe került Stadler a szabadulása után nyitott ruházati áruházába az áruk jelentős részét számla nélkül szerezte be, illetve nagy értékű - 151 millió forintról kiállított - fiktív számlákat fogadott be a vállalkozása, hogy így bújjon ki az áfafizetés alól.
A juhászból milliárdos vállalkozóvá lett akasztói vállalkozó 5 és fél éve szabadult feltételesen a börtönből, ahol adó- és áfacsalás miatt töltötte négy és fél éves fegyházbüntetését. Mivel a feltételesen szabadult Stadler saját nevére nem alapíthatott cégeket, az üzletbe bevont két üzlettársát is adócsalással vádolja az főügyészség. Stadler és társai szabadlábon védekezhetnek.
|
[
"Stadler József"
] |
[
"Szabó Ferenc"
] |
Orbán Viktor miniszterelnök idén július végén Bécsbe utazott, ahol Karl Nehammer osztrák kancellárral tárgyalt. Orbánnal ment legalább 3 miniszter és a delegáció teljes létszáma nagyjából 40 fő volt. A miniszterelnök és kísérete az osztrák főváros egyik legdrágább szállodájában aludt a találkozó napján, de a kirándulás költségeit sem parlamenti, sem újságírói kérdésre nem árulták el. Adatigénylésünkre 90 nap hosszabbítás után annyit közölt a kormányzati utazásokat szervező Külügyminisztérium, hogy 541 forint költség merült fel az úttal kapcsolatban – augusztus végéig. Amit esetleg később fizettek, az ebben nincs benne.
A magyar miniszterelnök július 28-án találkozott ausztriai kollégájával, az ottani kormányt irányító Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról, és az illegális migrációról tárgyaltak.
Az viszont "kimaradt" a hivatalos kormányzati tudósításból, hogy hatalmas stáb ment Orbán Viktorral, és Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg a népes magyar delegáció. Mindezt az Azonnali írta meg július 30-án: a lap szerint még az osztrákokat is meglepte a rongyrázás.
Az ugyanis a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közölt fotón is látszik, hogy Orbánnal ment Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, továbbá Bóka János európai uniós kérdésekért felelős államtitkár, és Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is.
Az Azonnali szerint viszont rajtuk kívül 25 fős stáb kísérte a miniszterelnököt, plusz Szijjártó is vitt körülbelül 10 főt, így a küldöttség létszáma összesen 40 fő körül volt. A lap arról is beszámolt, hogy bár Bécs csupán néhány óra autóval Budapestről, és a hivatalos program mindössze 2-3 óra hosszan tartott, a magyar delegáció nem jött haza utána, hanem Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Bristolban töltötte az éjszakát.
A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) került egy éjszakára.
Nyilvánvalóan igazak voltak a lap értesülései, és valaki(k)nek nagyon fájt a bécsi luxusutazás kiderülése: néhány nappal az útról szóló cikk után Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő, az Azonnali tulajdonosa bejelentette a lap megszüntetését. A Válasz Online pedig megírta, hogy kirúgtak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről, amiért az út részletei nyilvánosságra kerültek.
Az Azonnali cikke után Kálmán Olga extévés, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. A képviselő azt tudakolta, hogy mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor "bécsi rongyrázása", és hajlandóak-e az út számláit nyilvánosságra hozni, de csak a tárgyalások fontosságát hangsúlyozó mellébeszélést kapott válaszul.
Orbán Viktor és kísérete Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg, de a költségeket nem árulják el | atlatszo.hu Az Azonnali szerint a találkozó meglehetősen rövid volt: Orbán Viktor fél órát tárgyalt négyszemközt Karl Nehammerel, ezalatt a minisztereknek és Orbán Balázsnak is szerveztek egy-egy kétoldalú találkozót, majd volt egy félórás plenáris megbeszélés, végül egy egyórás ebéd. Vagyis összesen 2 óra, szünetekkel együtt max.
Mi az üggyel foglalkozó első cikkünk megjelenése előtt egy nappal, augusztus 21-én közadatigénylést nyújtottunk be az összes olyan minisztériumhoz, ami illetékes lehet az ügyben. Mindegyiktől az Orbán Viktor 2022. július 28-i bécsi útjával kapcsolatos költségek listáját kértük.
Nem gondoltuk, hogy ez az egyszerű kérdés zavart okoz, pedig így lett: vélhetően időhúzási céllal a (koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború miatt elrendelt) veszélyhelyzetre hivatkozva, a jogszabályi lehetőséget kihasználva egységesen 45 nappal meghosszabbította a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, és a Külügyminisztérium is a válaszadási határidőt.
Október elején talán mondanak valamit Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről | atlatszo.hu Annyi azért tudható Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről, hogy a Bristol honlapján foglalva a hotelben 1 éjszakára a legolcsóbb szoba 375 euró (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euró (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euró (2,4 millió forint).
A 45 nap letelte után a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a Kabinetiroda közölte, hogy ők nem is adatkezelők az ügyben. Ezt nyilván tudták másfél hónappal korábban is, csak halogatták a válaszadást – ez szokásos taktika, hogy elüljön a botrány, mire mondanak valamit, hiszen addig száz más dolog történik.
Egyedül a Külügyminisztérium maradt játékban: a tárca október elején újabb 45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt. Ennek letelte után, november 21-én küldték meg végre az érdemi választ a 3 hónappal korábban beadott adatigénylésünkre.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint "Orbán Viktor és delegációja 2022. július 27-28. közötti bécsi útja során az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint
341.800 forint összegű napidíj előleg és 199.452 forint összegű egyéb dologi költség előleg merült fel."
Vagyis augusztus 21-ig, az adatigénylésünk benyújtásáig összesen 541.252 forint kiadás merült fel a Külügynél, de mindkét összegnél szerepel, hogy előleg. Vagyis vélhetően voltak még költségei az útnak, amit később fizettek ki – erre utal a Bristol áraihoz képest csekély félmillió forint mellett az is, hogy Szíjjártó Péter tárcája kihangsúlyozta, csak "az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint" közli az adatokat.
Sebaj, most egy új adatigénylésben kikértük a bécsi út költségeit a jelenleg rendelkezésre álló elszámolás szerint, és izgatottan várjuk a választ.
Címlapkép: Karl Nehammer osztrák kancellár (b) katonai tiszteletadás mellett fogadja hivatalában Orbán Viktor miniszterelnököt Bécsben 2022. július 28-án. Vivien Cher
|
[
"Nagy Márton",
"Bóka János",
"Orbán Balázs",
"Szijjártó Péter",
"Gulyás Gergely",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Karl Nehammerel",
"Ungár Péter",
"Szíjjártó Péter",
"Vivien Cher",
"Kálmán Olga",
"Karl Nehammer"
] |
Mészáros Lőrinc általában megkapja, amit akar, annál nagyobb feltűnést kelt, ha valami látszólag nem sikerül neki. Ez volt a helyzet egy patinás Jász-Nagykun-Szolnok megyei mezőgazdasági vállalat, a Kunhalom Agrária Kft. esetében, amelyet 2017 elején megszerzett, aztán pár hónap után megvált tőle. Nemrég viszont újra megvette.
Az Index 2017 júliusában foglalkozott a történettel, bemutatva a társaság fénykorát is, amikor 600 tehén évi 5 millió liter tejet adott, és 4000 hektáron folyt a gazdálkodás. A vállalkozás politikai szempontból is érdekessé vált, amikor 2015 elején részben Ökrös Imre kezébe került, aki több cikk szerint is Orbán Viktor sógora (Lévai Gizellának, Lévai Anikó testvérének az élettársa).
A céget részben tőle vette meg Mészáros Lőrinc, aki 2017 májusában továbbadta egy egyfős budapesti cégnek, a Bétéel Média Kft.-nek, amelynek tevékenysége – kommunikáció és PR – elég messze esett az agráriumtól. Ahogy az Index megírta, ez aggodalmat keltett a kisebb beszállítók és a hitelezők körében, akik attól tartottak, hogy az új tulajdonos bedönti a céget, ők pedig hoppon maradnak.
A bedőlés meg is történt, november 22-én a bíróság elrendelte a Kunhalom Agrária felszámolását. A végzésből az is kiderült, hogy az erre irányuló kérelmet április 13-án, tehát még akkor adták be, amikor Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos.
A 24.hu a felszámolás kezdetén írt cikkében kiemelte: a vállalkozás nagy értéke az a több mint 1500 hektár föld, amelyet a 90-es évek elején abban a rövid periódusban vásárolt meg, amikor cégeknek is lehetőségük volt erre. Jogi személyek azóta sem szerezhetnek földtulajdont, csak magánszemélyek, legfeljebb 300 hektárt.
Öt éve a Népszabadság írt arról, hogy Lévai Gizella családtagjai szerették volna megszerezni a Kunhalom Agrária földjeit, de végül csak a cégen keresztül tudták ezt megtenni. A felszámolás elindulásakor pedig az volt a gyanú, hogy a hitelekkel, szállítói követelésekkel súlyosan megterhelt céget hagyják kimúlni, az értékeket pedig kimazsolázzák belőle.
Ehhez a forgatókönyvhöz képest váratlanul alakultak idén a dolgok. Június 10-én ugyanis Mészáros Lőrinc ismét megszerezte az ekkor még mindig felszámolás alatt lévő társaságot, ezúttal egy másik családi érdekeltségén, a Talentis Agro Zrt.-n keresztül. Ezt követően pedig a jelek szerint rövid úton megegyezett a hitelezőkkel, mert július 27-én lezárult a Kunhalom Agrária felszámolása, mégpedig úgy – ami ritka kivételnek számít –, hogy a társaság tovább működik.
Eltűntek a tehenek
Megkerestük az érintetteket, hogy segítsenek a történtek megértésében, de sem a Bétéel Kft. ügyvezető-tulajdonosának, sem a Talentis Agro Kft.-nek küldött e-mailre nem érkezett válasz a megadott határidőig. A felszámoló pedig lényegében annyit közölt, hogy a felszámolási eljárás jogerősen lezárult, egyezségre tekintettel.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a hitelezők követelésük mekkora részéhez jutottak hozzá. A legnagyobb közülük alighanem az OTP, mert a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egy 650 milliós és egy 80 milliós biztosított követelése van a Kunhalom Agráriával szemben.
Az OTP nem válaszolt G7 kérdésére, hogy milyen arányban jutott hozzá követeléseihez a hitelezői egyezség során. Pedig a felszámolás kezdetén elkészített mérleg szerint
a hitelbiztosítékok egy része már nincs meg a cégnél. Ilyen például a teljes szarvasmarha-állomány.
A 2015-ös beszámoló kiegészítő mellékletében még ezt olvashattuk: az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés a gazdaság fő profilja. "A 2008-as gazdasági év végére a szarvasmarha-telep is teljes férőhely-kihasználtsággal dolgozik, modern technikával felszerelve." Ennek megfelelően 2015 végén még több mint 133 millió forint értékben tartották számon a tenyészállatokat a társaság könyveiben.
A 2016-os beszámoló elhallgatta ezt a kérdést, a felszámolás kezdetén közzétettből viszont kiderült, hogy ennek az évnek a végén már egyáltalán nem voltak tenyészállatai a cégnek. Azaz még Mészáros Lőrinc első színre lépése előtt megvált a cég az állataitól, abban az időben, amikor egyebek mellett Ökrös Imre tulajdonolta a vállalkozást.
Ez valószínűleg két másik OTP-zálogfedezetet is eltüntetett: a Milktrader Kft.-vel és a Sole-Mizo Zrt.-vel kötött szerződésekből befolyó bevételt. Ebben ugyan mezőgazdasági termék adásvételéről van szó, de a cégek profilját ismerve minden bizonnyal tejről van szó, amit ugyebár tehén nélkül nem lehet előállítani. Így az OTP zálogfedezetei közül alighanem már csak egy Challenger erőgép lehet meg.
Az 1500 hektár föld viszont még valószínűleg megvan,
mert a könyvekben 2,67 milliárd forintos forgalmi értéken tartják nyilván az ingatlanokat. Ebbe belefér az 1500 hektár az átlagos megyei földárakkal, és párszáz millió az épületekre, telephelyre is marad. Annak sincs nyoma, hogy a felszámolás során a földet meghirdették volna eladásra. Ez a jelek szerint csak 98 darab borjúketreccel történt meg, amelyekért 6 millió forintért lehetett volna hozzájutni, de nem kellett senkinek. (Amúgy ezeken is OTP-jelzálog van.)
Többet hivatalosan akkor tudhatunk majd, amikor nyilvánosságra kerül a Kunhalom Agrária következő beszámolója. Ez ahhoz is támpontul szolgálhat majd, hogy miért alakult ilyen kacifántosan a cég sorsa. Az egyik lehetőség nyilván az, hogy Mészáros Lőrinc egyszerűen meggondolta magát, de ekkora kitérőket azért még ő sem szokott tenni a cégvásárlásai során.
Milliárdos kezességek
Egy felszámolás alkalmat adhat arra, hogy egy cég megszabaduljon a tartozásai egy részétől (ha ebbe a hitelezők is belemennek, cserébe azért, hogy valamennyit azért megkapnak). Ebben az esetben azonban a kötelezettségek 1,86 milliárdos összegénél sokkal jelentősebb tétel, hogy a cég összességében közel 3,8 milliárd forint értékben vállalt készfizető kezességet. Ebből 542,5 millió ugyan a Mészáros-féle Dráva Kalászhoz kapcsolódik, de a maradék is jelentős összeg. Hét vállalatról és egy magánszemélyről van szó, és ebben a halmazban mindenki mindenkivel kapcsolatban van közös cégtulajdonlás, ugyanarra a címre bejegyzett vállalkozások és valószínűsíthető rokoni kapcsolatok révén. Ökrös Imre ebben a csoportosulásban is felbukkan.
Az egyik cég, amelynek készfizető kezességet vállalt (229 millió forint erejéig) a Kunhalom Agrária, a Cider Alma Kft., az emlékezetes, állami hátterű, félresikerült almabiznisz főszereplője, amely szintén kapcsolódik Lévai Gizella családjához. A cég amúgy egy ideje már felszámolás alatt van.
Amúgy is kórság tizedeli azokat a cégeket, amelyeknek készfizető kezességet vállalt a Kunhalom Agrária. A Páhok-Szolg (10 milliós kezesség) ellen öt nappal a Kunhalom Agrária után indult felszámolás, a Cider Alma ellen – egy téves januári közzétételt követően – májusban. A TISA Trade Kft.-nél (976 milliós kezesség) csődeljárás indult idén június 19-én.
Mindennek azért van jelentősége, mert a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben valamennyi követelés lejárttá válik, ezért a jogosult azonnal a kezeshez fordulhat, felszámolása esetén hitelezőként jelentkezhet be a folyamatba. Egyéb esetekben (csődeljárásnál is) akkor fordulnak élesbe a dolgok a kezes szempontjából, ha az eredeti adós nem fizet. Így az is kérdés, ebben a körben mennyit kellett esetleg áldozni arra, hogy visszatérhessen a Kunhalom Agrária a rendben működő cégek sorába.
A G7 által megkérdezett felszámolási szakember nem zárta ki, hogy a felszámolás során, ha nem elég rámenős az eredeti adós cég hitelezője, akkor a készfizető kezes megszabadulhat kötelezettségétől.
Van olyan jogértelmezés, hogy amíg az eredeti adós rendben fizet, függő követelésként sem lehet bejelentkezni a kezes cég felszámolásába. Ebben az esetben viszont az egyezség révén megszabadulhat a kezességtől a Kunhalom Agrária. Ezt elkerülheti a hitelező, ha erőlteti a kezesség nyilvántartásba vételét, akár bírósági úton is, vagy arra kötelezi adósát, hogy másik kezest hozzon helyette.
Az valószínűtlennek tűnik, hogy az Orbán-rokonság követeléseitől szeretett volna megszabadulni Mészáros Lőrinc, az ő alkalmi üzlettársaik esetében viszont ez egyáltalán nem elképzelhetetlen.
Vállalat föld Kunhalom Agrária Lévai Gizella Mészáros Lőrinc Ökrös Imre tehenek Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Ökrös Imre",
"Mészáros Lőrinc",
"Lévai Gizella"
] |
[
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor"
] |
Itt a pénz Schmitt házára
Budapest - 150 millió forintot szán a kormány Schmitt Pál lakásgondjainak megoldására! Noha sem a lemondott államfő, sem a hivatala nem adott választ eddig arra a kérdésre, hogy kér-e rezidenciát,
Plágiumbotránya miatt áprilisban mondott le Schmitt
Schmitt Pál vélhetően jelezte Orbán Viktornál, hogy igényt tart állami villára.
Egy néhány nappal ezelőtti kormányhatározatban ugyanis intézményi beruházási kiadások címmel 150 millió forintot különítettek el az államfőváltás költségeire. Ez hasonló tétel, mint amiből elődjeinek vettek szolgálati lakást. Ennyi pénzből pedig nívós, úszómedencés luxusingatlanok közül lehet válogatni. További 19,5 millió forintot dologi kiadásokra csoportosítottak át, vagyis az esetleges felújítási munkákat és bútorok beszerzését lehet ebből az összegből finanszírozni.
– A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) illetékes a volt köztársasági elnök lakáskérdésében – válaszolt a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a Blikk Schmitt ingatlanügyét firtató kérdéseire.
Ez arra utalhat, hogy Schmitt beadta igényét az állami rezidenciára, hiszen az MNV Zrt. végrehajtó szerv, amely más állami szervek, köztük a KEH utasításait, kéréseit teljesíti.
Azonban az MNV-nél sem árultak el nekünk ennél többet.
– A Köztársasági Elnöki Hivatal az illetékes, az adja a megbízást – dobták vissza a labdát a vagyonkezelőnél a Blikk érdeklődésére.
A plágiumbotránya miatt április elején lemondott Schmittnek azért kellene az állami segítség, mert úgy tűnik, egyik villájába sem tud visszaköltözni, a Béla király úti rezidenciát hamarosan visszaadja, hogy utódja, Áder János beköltözhessen. Schmitt 320 négyzetméteres budaligeti villájában külföldi bérlők laknak, a másik két budai luxuslakásában pedig a lányai. Van még egy belvárosi lakása is, ez a 68 négyzetméterével nem alkalmas egy volt államfő állandó lakhelyének.
Schmitt Pálnak az állami villa mellett élete végéig jár az elnöki fizetés, amely jelenleg havi 1,5 millió forint, korlátlan autóhasználat sofőrrel, valamint egy kétfős titkárság is. De mivel még mindig nem tett záró vagyonnyilatkozatot, ezeket a juttatásokat a törvény szerint egyelőre nem is veheti igénybe.
K. D.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"K. D.",
"Orbán Viktor",
"Áder János"
] |
Nekem nem volt különvonatom, csak gyerekkoromban, amikor ilyen kis makettvasutam volt - ezt mondta az agrárminiszter arra az ellenzéki felvetésre, hogy miért utazott egy átadó ünnepségre különvonattal.
Az Országgyűlésben Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról kérdezte Fazekas Sándort: miért kellett különvonattal érkeznie a Püspökladány-Szajol vasútvonal átadására. A miniszter azt válaszolta: "nekem nem volt különvonatom, csak gyerekkoromban, amikor ilyen kis makettvasutam volt" - majd elmagyarázta, hogy egy ekkora beruházás átadása megérdemel egy nagy ünnepséget, ő azonban ott csak vendégként volt jelen a helyi képviselők mellett - írja a vg.hu.
Az ügy előzménye, hogy elkészült a Szajol-Püspökladány közötti vasútvonal felújítása: Magyarország legnagyobb vasúti fejlesztését a napokban adták át a püspökladányi vasútállomáson; az átadási ünnepségen Fazekas Sándor mondott beszédet.
A kormany.hu tájékoztatása szerint az avatóünnepségre Törökszentmiklósról - a néhány percen át óránként 160 kilométeres sebességgel haladó - különvonattal érkező Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a közel 121 milliárd forintos beruházás támogatásával a nemzeti ügyek kormánya kétmillió ember közlekedésének és ezáltal életminőségének javításához járult hozzá.
|
[
"Fazekas Sándor"
] |
[
"Bangóné Borbély Ildikó"
] |
Hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség a Bencze József országos rendőrfőkapitány ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával tett feljelentés ügyében. A nyomozást Fazekas Géza szóvivő közlése szerint ismeretlen tettes ellen rendelték el.
Miután a feljelentés-kiegészítés 15 napos határideje kedden lejárt, ezért a Központi Nyomoz Főügyészség nyomozást rendelt el ismeretlen tettesek ellen hűtlen kezelés gyanújával - közölte a Népszabadsággal Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője.
Miként arról lapunk korábban hírt adott, Cseke István aláírással valaki feljelentést tett Bencze József országos rendőrfőkapitány ellen hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. "Cseke" szerint az országos rendőrfőkapitány hivatali hatalmával visszaélve segítette egy XIII. kerületi lakáshoz Andrékó János dandártábornokot, annak ellenére, hogy neki már volt egy lakása a III. kerületben.
A feljelentésben olvasható még, hogy Bencze ügyvéd élettársa használja rendszeresen (eközben minden esetben rendőrségi üzemanyagkártyával tankolja) a tábornok szolgálati Volkswagen Passatját, amit egy év alatt kétszer is összetört, mintegy másfélmilliós kárt okozva ezzel. Végül a feljelentő azt is vizsgálatra érdemesnek tartotta, hogy miért kap az illetményén felül évi húszmillió forintot egy szerződés alapján a Borsod megyei főkapitányság egyik alkalmazottja, Smitku Ferenc alezredes? A hivatalos indoklás szerint azért, mert csak neki van bérszámfejtő programja. A feljelentő szerint azonban ez az indok nem elfogadható.
Fazekas Géza a Népszabadságnak azt mondta: a feljelentés-kiegészítés alatt beszerzett dokumentumok alapján a feljelentésben foglalt témakörök mindegyikét nem lehetett a bűncselekmény gyanúját kizárni. Ezért rendelték el a nyomozást - ismeretlen tettesek ellen.
Emlékeztetőül: Közvetlenül Cseke István feljelentése előtt, ismeretlenek feljelentették Tóth Gábor budapesti főkapitányt, egy, a budapesti polgárőrséggel kötött szerződéssel összefüggésben. Majd kevéssel ez után érkezett meg a Központi Nyomozó Főügyészségre Bencze József feljelentése, amelyben az ORFK gazdasági főigazgatásának egyes feljelentéseit kifogásolta.
Bencze az ORFK belső ellenőrzésének vizsgálata alapján azért tett feljelentést formailag ismeretlen tettes, valójában gazdasági helyettese, Sipos Gyula tábornok ellen, miután kiderült, a főigazgatóság egy céggel rövid időn belül két szerződést is kötött ugyanannak a munkának az elvégzésére. (Sipos magas rangú rendőri vezetők előtt beosztottaira hárította a felelősséget és azzal védekezett, hogy felsőbb utasításra járt el az adott ügyben, "fentről nyomták azt a szerződést", ezért nem tűnt fel, hogy az adott céggel már volt egy azonos tartalmú megállapodásuk.)
A rendőri vezetők elleni feljelentések és a meginduló büntetőeljárások időzítése nem a véletlen műve. Rendőrségi közökben senki nem tudja még, hogy kiket tart meg pozíciójukban az új kormány és kiknek kell távozniuk. Azonban az valószínűnek látszik, hogy nem maradhatnak pozíciójukban azok, akik ellen - még ha csak névtelen feljelentések alapján is - de eljárás indult.
|
[
"Tóth Gábor",
"Sipos Gyula",
"Bencze József",
"Smitku Ferenc"
] |
[
"Andrékó János",
"Fazekas Géza",
"Cseke István"
] |
Bár csak idén szeptemberben startol el az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, a rendezvény mögött álló cég tavaly sem sajnálta a közpénzt a reklámra: beszámolójuk szerint 2020-ban 1 milliárd 372 millió forintot költöttek kommunikációra és megjelenésre. A cég tavaly csaknem 7 milliárd forint támogatást kapott, összesen 5 milliárd 248 millió forintot költött el, azaz durván minden negyedik forint reklámra ment el.
Hogy nagyrészt kihez, az nem nagy meglepetés: a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő Balásy Gyula érdekeltségeihez. A beszámoló szerint tavaly 30,7 millió forintot számoltak el a kiállításra készülő állatpreparátumokra, ezt alátámasztja a cég közzétételi listája is: 2019 áprilisa és 2021 áprilisa között összesen 49,5 millió forintnyi megbízást adtak Horváth Helga preparátornak.
Mennyi pénz jutott Balásy Gyulához? 2019 májusában nettó 1027 millió forintos keretszerződést kötöttek a vadászati kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra. Keretmegállapodásról lévén szó, pontosan nem lehetett megmondani, hogy mennyi pénz került Balásyhoz, de mára ez is tisztább: e megbízásból 2020 december végéig összesen 1033 millió forintnyi megrendelést kapott, tehát a teljes keretet kimerítették. Még tavaly októberben el is kezdték költeni a második kommunikációs milliárdot, ugyancsak egy Balásyval kötött keretszerződés alapján. Ennek teljesítéséről ugyan még nincsenek adatok, de nagyobb részt ez a két megbízás fedheti le a 2020-as 1372 milliós kommunikációs büdzsét.
Az állami kiállításszervezőnél megugrottak a bérköltségek és a létszám is: míg 2019-ben az átlagos állományi létszán 15 fő volt, a múlt év utolsó napján már 49 embert foglalkoztattak. A mérleg említést tesz három felügyelőbizottsági tagról is, egyiküket, Kovács Zoltán feleségének egykori üzlettársát éppen nemrégiben mutattuk be. Orbán Viktor 2018 végén nevezte ki a 2021-es vadászati világkiállítás kormánybiztosává az egykori kormányszóvivőt, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt. A kiállítás lebonyolításáért felelős cégben már alapításkor felügyelőbizottsági helyet és havi bruttó 250 ezer forintos apanázst kapott Kovács Róbert, a fideszes politikus feleségének akkori üzlettársa. Mára a korábban ugyancsak fideszes politikusként jegyzett Szikora Linda teljesen átvette a céget Kovács Róberttől, erről bővebben itt olvashat.
A felügyelőbizottságra tavaly a járulékokkal együtt összesen 13,3 millió forintot költöttek, az ügyvezetés 49,3 millió forintot vitt el.
A cég feladatait szakmai partnerszervezetekkel valósítja meg, nekik összesen 2 milliárd 96 millió forint támogatást juttattak (54 szervezetnek, 71 támogatási szerződés keretében). Hogy pontosan ki, mennyi pénzt kapott, arra vonatkozó információt a társaság honlapján nem találtunk, tőlük pedig hiába kértünk segítséget, nem érkezett válasz megkeresésünkre. A társaság mérlegéből annyi silabizálható ki, hogy
28 támogatási szerződés keretében összesen 226 millió forint támogatást kapott az Országos Magyar Vadászkamara és megyei szervezetei.
15 támogatási szerződést kötöttek erdőgazdaságokkal, összesen 102,2 millió forint értékben.
Egyetlen nemzeti park kapott pénzt tőlük, 6,6 millió forintot.
27 támogatási szerződés jött létre egyéb szervezetekkel (múzeumok, szakmai egyesületek, egyéb szervezetek). Az általuk felhasznált támogatás összesen 1 milliárd 761 millió forint.
A beszámoló szerint a szervezetek a támogatásból mintegy száz eseményt, rendezvényt valósítottak meg, tételes felsorolást a költségekkel azonban nem találtunk. Kiemelik viszont azt a 480 millió forintos támogatást, amelyet az idei Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajokság akadálypályájának megépítésére kaptak. Az Eb-t a Lovassport Szövetséggel együtt valósítja meg az állami cég.
A cég tavaly 6 milliárd 960 millió forint közpénzes támogatást kapott (ebből 480 millió forintot a már említett Négyesfogathajtó Eb előkészítésére), ebből 1 milliárd 711 millió forintot az idén használnak fel. Mozgásterük azonban ennél jóval nagyobb, hiszen májusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium több mint 6 milliárd forintot adott a kiállítás és felvezető eseményeinek szervezésére. A RTL Klub számításai szerint csak ez az összeg több mint amennyit a külföldi vadászok egy évben Magyarországon hagynak. Ennek ellenére a helikopteres rénszarvasvadászatáról is ismert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a kiállítás jó befektetés. Kovács Zoltán pedig egyenesen egymillió látogatót vár.
Hogy a kiállítás kinek lesz jó üzlet, az a rendezvény után kiderül, az viszont biztos, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. kifizetési listáján Balásy Gyula cégei mellett ott találjuk a kormányközeli Hír TV-t, a NER kedvenc szobrászát, aki egy agancskaput készít 240 millió forintért, de akadt forrás Mészáros Lőrinc bizalmasának szakácskönyvére is.
|
[
"Semjén Zsolt",
"Balásy Gyula",
"Szikora Linda",
"Kovács Róbert",
"Horváth Helga",
"Kovács Zoltán"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Mészáros Lőrinc"
] |
A francia pártelnök Nemzeti Frontja is kamu asszisztenseket foglalkoztathatott EU-pénzből. A kár nem kevés, 5 millió euróra becsülik.
Bizalommal való visszaélés gyanújával eljárás indult pénteken Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke ellen a párt állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében – közölte a politikus ügyvédje.
"Az elnökválasztási kampány alatt tett ígéretének megfelelően Marine Le Pen ma megjelent a (francia korrupcióellenes hivatal) vizsgálóbíróinak idézésére, akik, ahogy várható volt, eljárás alá vonták" – jelezte Rodolphe Bosselut.
Az ügyvéd hozzátette: Le Pen fellebbez az eljárás ellen, amely szerinte sérti a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét. Le Pen korábbi EP- és jelenlegi francia nemzetgyűlési képviselőként is mentelmi jogot élvez.
Az EP csaknem 5 millió euróra becsüli azt a kárt, amelyet az FN okozott azzal, hogy uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel álcázva fizette ki 2012 és 2017 között a franciaországi alkalmazottait, akik viszont nem végeztek munkát Brüsszelben.
A jobbikos Kovács Bélát hasonló visszaélésekkel vádolják, és a kamu gyakornokok miatt meg is vonták az EP-képviselő mentelmi jogát június elsején. A gyanú szerint négy magánszemély kaphatott brüsszeli fizetést Kovács Béla keze alatt, miközben valódi munkát nem végeztek. Az ügyben felmerül a költségvetési csalás gyanúja.
|
[
"Marine Le Pen"
] |
[
"Kovács Béla",
"Rodolphe Bosselu"
] |
2017 egészében 38 egyedi döntéssel kicsivel több mint 71 milliárd forint támogatást osztottak szét Orbánék különböző vállalkozások magyar beruházásai között. Ez az összeg minden eddiginél nagyobb, a korábbi csúcs az előző évhez köthető, 2016-ban 63,9 milliárd értékű támogatásról döntött a kormány - derül ki a kormany.hu oldalára feltöltött egyedi kormánydöntéseket listázó dokumentumból.
A 71 milliárd forint rekordnagysága ellenére nem párosult rekordszámú új munkahellyel, hiszen "mindössze" 8611 új állást hoztak létre az új projektek. Ennél a 2014-es év volt egyedül jobb, akkor 9552 új állás született 43,6 milliárdos kormányzati támogatás segítségével.
Mindezek eredményeként ha leosztjuk a támogatási összeget a munkahelyek számával, akkor kiderül, hogy egyetlen állás megszületését a kormány 8,2 millió forinttal támogatta. 2016-ban az egy munkahelyre jutó támogatási összeg 11 millió forint volt.
A dokumentum szerint tavaly a Hírös-Vitál Zrt. részesült a legnagyobb kormányzati támogatásban. A lekvár és befőtt gyártással, valamint ásványvíz palackozásával foglalkozó cég beruházása 7,044 milliárdos támogatásban részesült, mellyel 650 új munkahelyet hoznak létre. A dobogó második fokára a ZF Hungária Kft. került, a 770 új állást eredményező beruházása 6,699 milliárdos kormányzati támogatást kapott. Mögötte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Visonta Projekt Kft. szerepel 6,2 milliárdos támogatással, a beruházással mindössze 250 munkahelyet hoznak létre.
A fentiekből már leszűrhető, hogy a felcsúti polgármesterhez köthető projekt fajlagosan kiemelkedő kormányzati "anyagi hátszelet" kapott. Egyetlen új munkahelyre ugyanis 25,1 millió forint jut. Bár ez jelentős összeg, mégsem ez a beruházás kaphatja meg a legdrágább új munkahely címét.
26,6 millió forint támogatás jutott ugyanis az Alföldi Tej Kft. beruházásával létrejövő egy új állásra. A kormány még április közepén adott a társaságnak 4,8 milliárd forintot egy olyan beruházáshoz, amivel "mindössze" 181 új munkahely jön létre. A dobogó legalsó fokára a Material-Plastik Kft. került, az 1,4 milliárdos kormányzati támogatással megvalósuló beruházással ugyanis csupán 66 új munkahely jött létre, ami 21,3 milliós fajlagos támogatást jelent.
2004 óta egyébként a legdrágább munkahelyeket a Richter Gedeon hozta létre. A kormány 2016 augusztusában ugyanis a 125 új pozíciót eredményező beruházáshoz 4,9 milliárdos támogatást adtak, ami egy munkahelyre vetítve 39,6 millió forintos kormányzat dotációt jelentett.
mfor.hu
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Polt Péternek is déja vu érzése volt, amikor az ellenzék pártjai ugyanazokat az érveket sorolták vele szemben, mint 2000-ben, amikor először választották legfőbb ügyésszé. Akkor sem, most sem tartja érvnek a kinevezésével szemben, hogy egykoron Fidesz-tag volt. A Népszabadságnak adott interjúban Polt egyebek között arról beszélt, teljesen mindegy, milyen elvárásaik vannak a pártoknak az ügyészséggel szemben, ők a törvények szelleme és betűje szerint teszik a dolgukat.
– Csak nekem volt déja vu érzésem? Mintha a mai ellenzék szóról szóra ugyanazokkal érvelt volna az ön legfőbb ügyésszé választása ellen, mint tíz éve, amikor az első ciklusát kezdte.
– Számomra sosem volt komoly érv, hogy azért nem lehetek legfőbb ügyész, mert egykor a Fidesz tagja voltam. Én is emlékszem, ugyanazokkal a szavakkal érvelt ellenem az akkori ellenzék 2000-ben is, amikor először választottak a köztársaság legfőbb ügyészévé, mint a maiak. Öt évvel korábban, amikor 1995-ben nagy többséggel ombudsmanhelyettesnek választott a parlament, nem volt kizáró ok az addigi párttagságom. Amikor legfőbbügyészjelölt lettem, az lett. Büszke vagyok rá, hogy egy ideig tagja lehettem egy rendszerváltó pártnak, és nem gondolom, korábban sem gondoltam, hogy emiatt ne lennék alkalmas legfőbb ügyésznek. Ahogy egykori Fidesz-tagságom sem gátol abban, hogy munkámat csakis a törvényeknek alárendelve végezzem, ahogy az a törvényben áll.
– A parlamenti ellenzék mégis azzal érvel, hogy ön pártkatona, aki pártutasításokat hajt végre.
– Politikusokmondanak ilyeneket, ők megtehetik. Én nem vagyok politikus, nem is szeretnék politikai csatározásokba bocsátkozni. Ami nem jelenti azt, hogy néha nem kell (majd) felvenni a kesztyűt, s ha máshogy nem megy, bíróság előtt elégtételt venni az engem vagy az ügyészi szervezetet ért alaptalan vádaskodásokért, rágalmakért. Ha van tanulsága az előző ciklusomnak, az egyik mindenképpen az, hogy ha a szakmának és az adott ügyek iránt érdeklődő közvéleménynek hitelesen be tudjuk mutatni, hogy mit miért tettünk, illetve miért nem, hogy miképpen születtek meg azok a döntések, amelyekért egyik vagy a másik oldal támad minket, még olyan "politikai pergőtűzben" is meg tudjuk őrizni a hitelességünket, mint amilyenben 2000 és 2006 között működtünk. Akkor az Alkotmánybíróság után – fej fej mellett a bíróságokkal – az ügyészségben bíztak a leginkább az emberek. A "politikai el nem fogadottságunkat" tehát a közvélemény nem tartotta irányadónak magára nézve, mert a teljesítményt nézte.
– A közéletben sokan úgy tartják, az ön által vezetett ügyészség "eltussolta a Fidesz kínos gazdasági ügyeit", ellenben lelkesen nyomozott a szocialisták, a szabad demokraták ellen...
– Ma is vállalom azokat a döntéseket, amelyeket azokban az úgymond "a közéletben vitatott" ügyekben hozott az ügyészség. Oda-vissza végigsakkoztuk valamennyit, minden lehetséges lépest mérlegeltünk, és a végén szakmai alapon döntöttünk. Valamennyi döntésünk kiállta az idő és minden lehetséges jogorvoslati fórum próbáját. Mondhatják-e ugyanezt magukról azok, akik – az ügyészség által jogerősen megnyert bírósági perek tanúsága szerint –megalapozatlanul vádolták annak idején az ügyészséget, annak egyes munkatársait, vezetőit részlehajlással?
– Parlamenti berkekben pedig most is azt beszélik, hogy ön nem Schmitt Pál, hanem Orbán Viktor jelöltje. A miniszterelnök megüzente az államfőnek, hogy önt látná szívesen e poszton és úgy is lett.
–Nem ismerekminden pletykát. Ami tény, hogy engem két hete Schmitt Pál titkárságáról hívtak fel, majd találkozásunkkor az elnök úr azt mondta, széles körű konzultációt folyatott a legfőbb ügyészről, és felvetődött a nevem. Akkor még nem mondott többet, másnap újra hívtak, hogy rám esett az elnök úr választása. Ezt megtiszteltetésnek vettem, elfogadtam.
– Megválasztása előtt a Fidesz frakcióvezetője azt a kérdést, "növeli-e annak az esélyét, hogy Gyurcsány Ferencet vasban vigyék a tömlöcbe, ha Polt lesz a legfőbb ügyész", azzal hárította el: nem tudja, mert ő nem bíró. Ön, hogy látja ezt a kérdést?
– Erre csak azt mondhatom, hogy az ügyészség a törvényes keretek között, a törvényeknek alávetve végzi a munkáját. Nem megbízatásokat teljesít, nem kíván megfelelni ilyen-olyan elvárásoknak, csak azt nézi, hogy egy esemény vagy cselekmény törvénysértő-e, s ha igen, az eljárás lefolytatása az ügyészség hatáskörébe tartozik-e. Eljárásainkban a törvény minden részét, kitételét alkalmazzuk, semmit nem hagyunk figyelmen kívül, de nem is terjeszkedünk túl a törvényi kereteken.
– Most a kormányoldal azt várja öntől, hogy tárja fel az elmúlt nyolc év disznóságait, lenyúlásait, és veresse vasba a felelősöket. A kormányoldalt lenyúlással, tolvajlással vádló ellenzék előtt pedig úgy bizonyíthatná függetlenségét, ha becsukat néhány kormánypárti közpénzlenyúlót...
– Én pedig arra tettem esküt, hogy a törvények szerint járok el, a törvények szelleme és betűje szerint vezetem az ügyészséget. És mindent megteszek annak érdekében, hogy ebben senki és semmi ne gátolhasson meg.
– Folytatja ott, ahol négy és fél éve, első mandátuma lejártakor abbahagyta, vagy valami egészen újba kezd az ügyészség élén?
– Sok tekintetben folytatni fogom azt a munkát, amelyet 2006-ban abbahagytam, de amit utódom, Kovács Tamás legfőbb ügyész úr is folytatott. Másfelől, nyilvánvaló, hogy sokat változott azóta a világ, elengedhetetlen az ügyészség szervezeti megújítása. Magyarország uniós elnöksége alatt két európai ügyészi konferenciának is a házigazdája, illetve szervezője lesz a magyar ügyészség; az egyiket Budapesten, a másikat Hágában tartjuk. Ezeken olyan, az unió egészét érintő kérdések kerülnek majd terítékre, mint a korrupció, a kábítószer- és emberkereskedelem, a terrorizmus és azok a pénzügyi bűncselekmények, amelyek mértékét szakértők a világkereskedelem éves forgalmának öt százalékában határozzák meg.
– Lesznek saját kezdeményezései valamelyik kérdésben?
– A korrupció elleni fellépéssel, valamint a nemzetközi együttműködés hatékonyságának javításával kapcsolatban biztosan lesznek magyar ügyészségi kezdeményezések. Emellett nyilvánvalóan téma lesz, hogy miképpen álljon fel a leendő Európai Ügyészség.
– Milyen lesz, milyenné válik a magyar ügyészség az elkövetkező kilenc évben?
– Szándékom szerint modernebb, rugalmasabb és felkészültebb lesz. Ma sincs baj az ügyészi munka szakmai színvonalával, látni kell azonban, hogy elkerülhetetlen az ügyészség specializálódása, szakosodása. Új, speciális tudást és nyomozási, bizonyítási módszereket igénylő bűncselekmények jelentek meg, a régi módon és a régi szervezeti keretek között ezekben már nem járhatunk el a jövőben. Korszerű technikára és több, még több felkészült ügyészre lesz szükség ahhoz, hogy az ügyészi szervezet képes legyen megfelelni a hazai és az európai kihívásoknak. Mivel azonban nem terem minden bokorban ügyész, egykét éven belül nem látok lehetőséget jelentősebb létszámfejlesztésre. A parlament a közelmúltban döntött: felvehetünk 200 új ügyészt, hogy az Alkotmánybíróság döntésének eleget téve minden tárgyaláson ott legyen az ügyész, 35-öt a közszférában lefolytatandó megbízhatósági vizsgálatok felügyeletére és még 55-öt a korrupcióellenes szervezet felállítására.
– Ezzel együtt is kevés az ügyész. Sok ügy azért húzódik, mert nem érnek rá foglalkozni vele...
– Előfordul, ezen a téren azonban – mielőtt pluszlétszámért kiáltanánk – át kell tekinteni a jelenlegi gyakorlatunkat. Nem hatékony és jogilag sem indokolt, ha egy ügyész a rendőrség minden lépését azonnal felülvizsgálja. Biztos, hogy szükség van erre? Nem lenne szerencsésebb, ha csak a valóban bonyolult vagy újszerű ügyekben látna el szoros felügyeletet az ügyész, a rutinügyekben pedig hagyná, hogy a nyomozó hatóság végezze a dolgát? Általában is szeretném gyorsítani az eljárásokat. Az elmúlt időszak törvénymódosításai csökkentették a perelhúzó praktikák alkalmazásának a lehetőségét, nekünk is jobban oda kell majd figyelni, hogy ne húzódjanak el az ügyek se a nyomozati szakban, se később, ügyészi, illetve bírói szakban.
– Korrupcióellenes egység alakul az ügyészségen belül, mint mondta, 55 fővel. Ha hinni lehet a Transparency International Magyarország korrupciós felméréseinek, akkor nem túl nagy "hadsereggel" indulnak harcba.
– Ne feledje, hogy az ügyészség hatáskörébe ma még kizárólag a hivatali korrupció tartozik. Hosszabb távon érdemes végiggondolni, hogy ez a bűncselekményfajta (tehát az öszszes korrupciós ügy) ne tartozzon-e egy az egyben ügyészségi hatáskörbe. Terveink szerint a Központi Nyomozó Főügyészség keretei között áll majd fel az új korrupcióellenes szervezet, országos hatáskörrel. A hivatalos személyeket érintő korrupciós ügyek mellett ez az egység járhat majd el más, kiemelt jelentőségű vagy kiemelkedően nagy kárt okozó vesztegetési ügyekben is.
– Sok olyan ügy volt és van ma is, amelyekben milliárdok tűnnek el következmények nélkül, mert a hatóságok szerint, ami történt, nem bűncselekmény, vagy ha mégis az, akkor "a személyi felelősség nem megállapítható". Ilyenkor jönnek aztán a politikai indíttatású találgatások. És majdnem mindegy, kinek van igaza, a közpénz eltűnt, az állam és "szervei" pedig tehetetlenek. Ez azért csak nincs így jól!
– Ebben egyetértünk. Tervezzük is néhány törvény módosításának kezdeményezését. És itt elsősorban nem a hatályos büntetőjogszabályok megváltoztatására gondolok, bár az sem kizárt. Sokkal fontosabb azonban, hogy az ügyészségnek ne csak akkor legyen joga és lehetősége fellépni egy-egy szerződéssel kapcsolatban, ha azt nyilvánvalóan semmissé kell nyilvánítani, hanem azokban az esetekben is, amikor egy-egy megállapodás súlyosan sérti a közérdeket. Ma hiába fordul valaki hozzánk, hogy ne hagyjuk, hogy valakivel egy közszolgáltató olyan szerződést kössön, amelynek lejártakor sok milliót kell majd fizetni a semmiért. Házon belül is szorosabbra kívánom fűzni a közigazgatási, a magánjogi és a büntető szakág együttműködését. Lehet és kell is nyomozni a közpénzeket hűtlenül vagy hanyagul kezelők ellen, de még jobb, ha időben megakadályozzuk a közpénzek – ahogy mondani szokták – lenyúlását, eltüntetését. E téren azonban ma még a jog nem vértezi fel kellően hatékony eszközökkel az ügyészséget.
|
[
"Polt Péter"
] |
[
"Schmitt Pál",
"Kovács Tamás",
"Orbán Viktor",
"Gyurcsány Ferenc"
] |
A szocialisták két hónapja várják a választ a fideszes Németh Szilárdtól arra, hogy ő maga mennyit nyert a rezsicsökkentésen. A "főarc" azonban hallgat.
Szinte naponta tart sajtótájékoztatót, meg haknizza körbe a közmédiát Németh Szilárd, a Fidesz rezsikommandójának főarca, mégsem képes válaszolni most már 2 hónapja arra az alapvetően fontos kérdésre: mennyit nyert ő a rezsicsökkentésen - írja az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében Török Zsolt parlamenti képviselő, az MSZP szóvivője.
A közlemény szerint "a rezsicsökkentés felkent fideszes szolgájának" első számú kötelessége lenne a február elsején feltett kérdést végre megválaszolni. Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy Németh Szilárd politikai álláshalmozása révén bezsebelt bruttó fizetése "csak" 1,7 millió forint, de az igazságtalan orbáni adórendszer miatt 300 ezer forinttal növekedett a nettója.
Török Zsolt leszögezi: az MSZP továbbra is támogatja a rezsicsökkentést, ám azt is fontosnak tartja, hogy a kormány és a Fidesz erről beszélő politikusai világossá tegyék saját számlacsökkenésük mértékét.
|
[
"Németh Szilárd"
] |
[
"Török Zsolt"
] |
Alacsonyan szállnak a milliárdok a BKK elvetélt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A fővárosi cég úgy tájékoztatott minket, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő rendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) – amelynek szerződését egy éve mondta fel – az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után.
Ez azonban nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amiben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben.
A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki – egy soha nem működő rendszerért. A felmondást követő előterjesztésben Dabóczy Kálmán azóta menesztetett BKK-vezérigazgató és Szegvári Péter igazgatósági elnök által írt levél az tartalmazta, hogy ez a tényleg furán hangzó eset azért fordulhatott elő, mert még Vitézy Dávid vezetésével a BKK így írta alá az S&B-vel a szerződést.
Vitézy Dávid azonban már korábban is jelezte, hogy a fő problémát a távozása utáni BKK-vezetés idézte elő. Cikkünkre reagálva elmondta, hogy az a szerződésmódosítás, mely lehetővé tette a vállalkozónak, hogy nem igazoltan működőképes, nem tesztelt eszközökért is számlázzon, 2015 nyarán született, Dabóczi Kálmán akkori vezérigazgató írta alá. Ennek a módosításnak lett az eredménye, hogy végül a BKK milliárdokat fizetett ki működő rendszer nélkül. Többek között ez, az igen kétséges körülmények között született dokumentum is vezethetett ahhoz, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester büntetőfeljelentést is tett az ügyben.
Így viszont a vállalkozó úgy jutott tehát bevételhez, hogy nem kellett érte sok mindent csinálnia.
Tarlós István akkori főpolgármester azzal próbálta a csúfos bukást menteni, hogy folyamatosan azt kommunikálta, az eszközök megmaradnak, azokat a későbbiekben is fel lehet használni. Az említett tavaszi előterjesztésben is az szerepelt, hogy elkészültek beléptetőkapuk a Deák Ferenc téren és a Boráros téri HÉV-állomáson, illetve 29 buszt is felszereltek a jegykezelőkkel. Ez is csúsztatás volt azonban:
a tesztelésre használt beléptetőkapuk és jegykezelők sosem kerültek a BKK tulajdonába, a kivitelező S&B várhatóan a napokban leszereli a tesztelésre használt eszközöket.
A szerződés értelmében hét részre osztották a projektet, ebből a nulladik az előleg volt, ezt követően a harmadikig sikerült eljutni a szerződés felmondásáig. A fázisok az alábbi tevékenységet tartalmazták:
A nulladik fázisban körülbelül 630 millió forintért a rendszertervek készültek el – ezek más cég eszközeivel már jó eséllyel nem használhatók. Az első fázisban két szerverközpontot telepítettek nagyjából 2,9 milliárd forintért. Ezek feltehetően a továbbiakban is használhatók, az árazás azonban túlzottnak tűnik, bár részletek nem ismertek a szerverekről. A második fázisban körülbelül 800 millió forintot fizettek a jegypénztárakban használt szoftverekért – kérdés, ezekből lehet-e bármit használni a későbbiekben. Ezen kívül ebben voltak hordozható jegyértékesítők is, de nem tudni, mennyi. A harmadik fázisban újabb szoftverekért fizettek, nagyjából 600 millió forintot. A szoftverekről annyit tudni, hogy a CCS, CRM, BCHS és FareGo nevűek készültek el – az utóbbi az S&B rendszere, ezt a szoftvert más rendszerekkel jó eséllyel nem lehet használni.
Néhány kétségesen integrálható szoftveren kívül csupán két szerver maradt a felmondott e-jegy szerződés után a BKK-nál. Mindezt úgy, hogy az eredetileg 28,4 milliárdos, ötéves üzemeltetést tartalmazó szerződésből 7,4 milliárdot kifizettek.
Tarlós István az e-jegyrendszer bedőlése után már 2020 végére működő e-jegyrendszert ígért, de helyette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevezetett egy okostelefonos, elég bonyolult applikációt, amit aztán e-jegyként próbáltak tálalni. Ez azonban messze nem az, amiről szó volt. Pedig még idén áprilisban is 2020 végi határidőt emlegetett a korábbi főpolgármester.
A belügyminiszterrel ünnepélyesen aláírt megállapodást a fővárosi közgyűlés 2019. március 27-én fogadta el. Ez egy csupán négyoldalas megállapodás, amiben az Elektra, AFC, Rigó nevek után Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszerre (FVR) nevezték át a projektet. Ebben csak annyi szerepel, hogy papírmentesen is meg lehessen venni a BKK jegyeit. Magyarán le is tett a főváros egy valódi elektronikus jegyrendszerről. Ez abban lenne más, hogy minden jegyet elektronikusan kellene kezelni minden járművön. Így Tarlósék terve szerint volna maradt volna a papírjegy, a mechanikus lyukasztók, és emellett mobilon is elérhetővé tették volna az összes jegyet.
Azóta pedig nem került a közgyűlés elé újabb javaslat, a BKK szerződései között sem találtunk újabbat.
Így az új városvezetés nem is nulláról, hanem mínusz 6 milliárdról kezdheti a munkát,
hiszen az előző bedőlt projekt hiteleit is ki kell fizetni. Ennyit használt fel ugyanis a főváros az e-jegyrendszer kiépítésére felvett EBRD*Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank-hitelből. A 2019-es BKK-s üzleti tervben 1,34 milliárd forintot terveztek be az EBRD-hitel törlesztésére. Azzal is adós maradt a Tarlós-féle városvezetés, hogy lezárja a hitelszerződést az EBRD-vel.
Az új fővárosi vezetés számára a kiutat az jelentheti, ha a BKK csatlakozik az országos rendszerhez. A magyar államnak ugyanis van egy bár igen lassan fejlesztett, de alapvetően jól kitalált projektje. Ez a NEJP kódnevű kezdeményezés a MÁV és a Volánbusz jegyrendeszereinek digitalizálását és egységesítését tűzte ki célul. Ehhez jelentette be a csatlakozást Tarlós István. De erről sem született még megállapodás. Ráadásul a fentiek miatt nincsenek is meg azok az eszközök – a beléptetőkapuk és a jegykezelők – amiket ebbe a rendszerbe integrálni lehetne.
Számos olyan probléma is van, amit alapos tervezéssel meg kellene oldani, ha a budapesti jegyrendszert integrálni szeretnék a NEJP rendszerbe. A fővárosi tömegközlekedés ugyanis teljesen más dimenzió, mint a helyközi buszok vagy vonatok: egy kalauz esetében, ha lassabb az internet, leterhelt a szerver, néhány másodperc csúszás nem okoz gondot a jegyek ellenőrzésekor, ezért nem is kell ilyesmivel foglalkozni. A metrók esetében azonban pont az a kihívás, hogy a másodperc tört része alatt kell rengeteg utas adatát élőben ellenőrizni, és kiadni az utasítást a kapuk nyitására.
Tarlós István ezek alapján tehát duplán blöffölt, amikor 2020 végére működő e-jegyrendszer ígért Budapesten. A jelek szerint elképzelése sem volt a fővárosnak és a BKK-nak, hogy honnan lesznek beengedő kapui. Ezek költsége tízmilliárdos nagyságrendű. Egy ilyen tender kiírása és a leszerződés közel fél év, de a gyártás és szállítás is legalább fél-egy év. A felszerelés sem kis feladat, mert áram- és internetcsatlakozást kell kialakítani, és a tervezett 794 beléptetőkapu telepítése is több hónapot vesz igénybe. Így nulláról kezdve legalább két év ez a munka.
A másik, hogy nincsen a fővárosnak és a BKK-nak élő szerződése arra, hogy ki és hogyan fogja az e-jegyrendszert üzemeltetni. Ehhez ki kellene dolgozni a tarifát, a beszedési módokat, és számos olyan technikai részletet, hogy mely kártyával lehet fizetni és azonosítani a felhasználókat, vagy hogy éppen mely adatbázisból lehet a diák- vagy nyugdíjaskedvezményt ellenőrizni. Ebből számos kérdésre biztosan ad megoldást a NEJP, de összetett informatikai fejlesztés kell ahhoz, hogy ez a rendszer a BKK rendszereivel probléma nélkül együtt tudjon működni. Szerződés nélkül pedig nehéz elképzelni, hogy informatikai fejlesztésekbe bele lehet vágni. Ráadásul ez is legalább 1-1,5 éves folyamat a szakértők szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHihetetlen összegek folytak ki a fővárosi közbeszerzésekenTarlós, ha győz, teljesen kiirthatja Vitézy örökségét, a kormánynak pedig a fővárosi közbeszerzési céggel sem kell foglalkoznia, hogy a NER gazdasági holdudvarának adja a munkákat.
Közélet bkk e-jegyrendszer Scheidt & Bachmann Tarlós István vitézy dávid Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Dabóczi Kálmán",
"Tarlós István"
] |
[
"Vitézy Dávid",
"Szegvári Péter",
"Bachmann Tarlós István",
"Dabóczy Kálmán",
"vitézy dávid"
] |
Megszüntette Wieszt János volt szocialista politikus házi őrizetét és egyúttal lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.
A Fővárosi Bíróság honlapjára felkerült közlemény szerint W. János házi őrizetének a megszüntetését és a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését a Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta.
A végzésben az olvasható: a bűncselekmény megalapozott gyanúja jelenleg is fennáll, további nyomozásra van szükség, és fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított a tanúk befolyásolásával, illetve egyes iratok megsemmisítésével veszélyeztetné a bizonyítási eljárás eredményességét. A bíróság szerint ugyanakkor W. János esetében jelenleg az enyhébb kényszerintézkedés, a lakhelyelhagyási tilalom elrendelése is elegendő. Ez az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig érvényes. A végzés jogerős - áll a közleményben.
A Wieszt-ügy tavaly májusban pattant ki. Az Index.hu-n megjelent videofelvételen a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint Wieszt János, az MSZP akkori helyi frakcióvezetője kétmillió forint csúszópénzt fogadott el. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról volt szó. A Fidesz helyi szervezete a videofelvétel alapján hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett a politikus ellen.
Wieszt János - aki a vagyongazdálkodási bizottság elnöke volt - akkoriban ártatlanságát hangoztatta, illetve azt mondta, hogy a politika áldozata. A nyomozó ügyészek tavaly június közepén gyanúsították meg, és a szocialista politikus több hónapra előzetes letartóztatásba került. Tavaly november óta házi őrizetben volt Wieszt János.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korrupcióellenes osztályát vezető ügyész ez év júniusában a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy már nemcsak vesztegetés, hanem befolyással való üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt is zajlik a büntetőeljárás a több mint egy éve indult újbudai vesztegetési ügyben.
|
[
"Wieszt János"
] |
[
"Fazekas Géza",
"W. János"
] |
Nagyon jó reklám volt nekem az ellenem emelt, minden alapot nélkülöző ügyészségi vádemelés, illetve a helyi pártok támadása, hisz Veresegyház választói elsöprő többséggel megerősítettek tisztségemben - közölte a Pest megyei város polgármestere vasárnap az MTI-vel.
A 72 éves Pásztor Béla (független), az ország legrégebben regnáló településvezetője 46. évét kezdheti Veresegyház első székében, miután a vasárnapi voksoláson 64, 79 százalékot szerzett, míg Horváth Ernő (Fidesz) 29,52 százalékot, Tatár Sándor (LMP) 5,69 százalékot kapott.
Pásztor szerint azoknak köszönheti mostani győzelmét, aki jól ismerik őt, tudják, hogyan él, s hisznek abban, hogy az ellene hűtlen kezelés miatt indított vád alaptalan. A politikus azt mondta az MTI-nek: tökéletes egészségnek örvend, így semmi sem akadályozza abban, hogy hétfőn visszaüljön megszokott íróasztala mögé, s folytassa azt a temérdek munkát, melyet abba sem hagyott. A régi-új polgármester hozzátette: több tucat baráttal és kollégával, családi körben ünnepli a győzelmet, ami pedig a bírósági eljárást illeti: áll elébe.
Pásztor Bélát pénteken több veresegyházi párt- és civil szervezet visszalépésre, illetve magánemberként helyzete tisztázására szólította fel azt követően, hogy kiderült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség - egy 1996-os ingatlanügy miatt - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt ellene. A felszólítás ellenére Pásztor Béla kijelentette: nem lép vissza, mert tiszta a lelkiismerete, az ellene felhozott vádak alaptalanok.
Döntsék el a helyi emberek, bíznak-e bennem, vagy sem- közölte Veresegyház első embere.
|
[
"Pásztor Béla"
] |
[
"Horváth Ernő",
"Tatár Sándor"
] |
Pintér Sándor belügyminiszter 5 millió forint nem vagyoni kártérítést kér keresetében, amelyet jó hírnév megsértése miatt nyújtott be Pallag László kisgazda képviselő, az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság elnöke ellen jó hírnév megsértése miatt. Mivel ez a per polgári eljárás, Pallagnak annak ellenére meg kell jelennie a bíróság előtt, hogy a parlament nem függesztette fel mentelmi jogát.
A belügyminiszter arra kéri a bíróságot, hogy "állapítsák meg a jogsértést, és tiltsák el a képviselőt további jogsértésektől". Pintér Sándor szeretné azt is, hogy a bíróság "megfelelő elégtétel adására" kötelezze Pallag Lászlót. Az első tárgyalást augusztus 31-ére tűzték ki.
Pintér Sándor most polgári peres eljárás keretében fordult a bírósághoz, mert szerinte Pallag megsértette jó hírnevét. A belügyminiszter június közepén nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt már tett feljelentést a kisgazda képviselő ellen. Pintér azután perelte be Pallag Lászlót, hogy a kisgazda politikus sajtótájékoztatóján nyilvánosság elé tárta Nógrádi Zsolt vállalkozónak az olajbizottság előtt tett vallomását. A vállalkozó az olajmaffiával hozott összefüggésbe több politikust, közéleti személyiséget, köztük Pintér Sándort.
Pallag mentelmi jogát a parlament nem függesztette fel. A kisgazda politikus ezért nem jelenik meg a bíróság előtt abban a perben, amelyet Berke Imre volt szeghalmi rendőrkapitány indított ellene. Berke rágalmazás miatt tett feljelentést. Pallag ugyanis januárban azzal vádolta Berkét, hogy iratok eltüntetésével megakadályozta a békési olajügyek felgöngyölítését.
Nógárdi Zsolt június 8-án, a parlament olajügyi bizottságának zárt ülésén azzal vádolt meg több politikust, többek között Szabó Iván volt pénzügyminisztert, Lezsák Sándor MDF-es képviselőt, Zsíros Géza kisgazda politikust és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy korábban együttműködtek az olajmaffiával. A megvádolt politikusok mindegyike tagadta, hogy köze lett volna az olajügyekhez, Szabó és Pintér pedig feljelentette Pallagot. Nógrádi nagy vihart kavaró vallomása hétfőn érkezett meg az ügyészségre.
(MTI)
|
[
"Pallag László",
"Lezsák Sándor",
"Nógrádi Zsolt",
"Szabó Iván",
"Pintér Sándor",
"Zsíros Géza"
] |
[
"Berke Imre",
"Nógárdi Zsolt"
] |
A sukorói projekt létesítésére már kiírták a koncessziós pályázatot, amikor Oszkó Péter pénzügyminiszter lett, a pályázati feltételeket csak a pályázat elbírálásakor, 2009. augusztus közepén ismerte meg; a pályázatot a pályázatértékelő bizottság értékelése alapján nyilvánította eredményesnek, kinyilvánítva: a legszigorúbb feltételeket kell szabni az ingatlan birtoklásával kapcsolatban – erről Oszkó Péter kedden, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma előtt folyó jogvitában beszélt, ahol tanúként hallgatták meg.
A keresetet a nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a magyar állam képviseletében a KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elsőrendű és Ronald S. L. másodrendű alperesek ellen a koncessziós szerződés felmondásával kapcsolatos meghiúsulási kötbér, valamint a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatti kötbér megfizetése végett, összesen 936 millió forint tőke erejéig, a másodrendű alperes készfizető kezességet vállaló nyilatkozata alapján. A keddi a második tárgyalási nap volt, amelyen tanúkat hallgattak meg.
Oszkó Péter elmondta: pénzügyminiszterként az első intézkedése a pályázatértékelési bizottság felállítása és annak ügyrendjének meghatározása volt a Sukoró-ügyben. A pályázati kiírással nem foglalkozott, az értékelő bizottság beszámolója alapján hozott döntést. Hozzátette: a pályázati kiírás lehetővé tette, hogy a koncessziós szerződésben módosításokat tegyenek.
"Az általam személyesen megfogalmazott igény alapján került bele a koncessziós szerződésbe kötelezettségként, hogy már 2011. január 1-jével tudni kell bizonyítani a koncesszió jogosultjának, hogy rendelkezik olyan ingatlannal, amelyen a szükséges beruházást végre tudja hajtani, s a kaszinókoncessziót meg tudja valósítani. Ez a pályázati kiírásban nem volt kötelezettség" – hangsúlyozta.
Az értékelő bizottság arról tájékoztatta: a pályázó tulajdoni lapot csatolt a pályázatához, azonban ezzel egyidejűleg a vagyonkezelőtől olyan tájékoztatást kaptak, miszerint hatósági jogviták vannak az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban. Azért döntött úgy, hogy eredményes a pályázat, mert a bizottság és a Pénzügyminisztérium munkatársai is úgy ítélték meg, hogy ez nem kizáró ok, megfelelő koncessziós szerződéssel ez a kockázat kezelhető. Hozzátette: megkérdezte, van-e lehetőség arra, hogy elhalasszák a döntést, amíg kiderül, hogy az ingatlan birtoklásával kapcsolatban megalapozottak-e az aggályok, azonban azt a választ kapta, nincs jogi lehetőség a döntés elhalasztására, ez egyértelműen a koncessziós eljárás megszegése lenne.
Abban az időszakban nem volt bizonyított, hogy ne lenne birtokon belül a pályázó, a későbbi eljárás eredményét pedig nem lehetett előre tudni. Ennek figyelembevételével döntött úgy, hogy a pályázat legyen eredményes, de a koncessziós szerződésben a lehető legszigorúbb feltételeket szabják az ingatlan birtoklására. "Olyan szerződést kellett kötnöm, ami minden szempontból biztosítja az állami érdekek védelmét. Ilyen szerződést is kötöttünk, ennek a szerződésnek az alapján volt lehetősége az államnak felmondani a koncessziós szerződést" – mondta.
Arra a kérdésre, miért nem nyilvánította eredménytelennek a pályázatot, azt válaszolta: azért, mert olyan nagy értékű beruházásról volt szó, amitől, ha szabályszerűen megvalósulhat, ne essen el az ország egy utólag rossznak bizonyuló döntés miatt, ha pedig szabálytalan volt, a magyar állam érdekei minden tekintetben élvezzenek védelmet. "Az, hogy most pillanatnyilag a kötbérről szól ez az eljárás, azt bizonyítja, hogy jó döntést hoztam" – jelentette ki.
Arra a kérdésre, köteles volt-e a pályázó a koncessziós társaságot azon a településen megalapítani, ahol a tevékenységet folytatni kívánta, azt válaszolta, nem volt ilyen szándék. A helyszínt ugyanis később is kiválaszthatta, illetve 2011. január 1-jéig volt lehetősége arra, hogy az ingatlan birtoklását igazolja. Így nem volt kizárva annak lehetősége sem, hogy a céget egy másik székhelyen megalapítsa, majd a székhelyet akár át is helyezze, ha más településen van. De ez már a szerződés jogértelmezésének határát súrolja, jogi kérdésben pedig nem szeretne állást foglalni – tette hozzá. Az viszont egyértelmű elvárás volt, hogy 2011. január 1-jén az ingatlan ugyanazon a településen legyen, ahol a koncessziós társaság székhelye van.
A teljes beruházási terv nem csupán egy kaszinó, hanem egy kiemelt turisztikai beruházás létrehozásáról szólt, csupán egy eleme volt a King’s City beruházásnak. A pályázó sukorói helyszínnel tervezte a beruházást, a pályázati kiírás azonban nem korlátozta Sukoróra. Magyarországnak hasznos lett volna egy ilyen befektetés, ezért lehetővé akarták tenni, hogy máshol is megvalósulhasson.
A kötbér mértékéről úgy vélekedett: nem tűnik túlzottnak ahhoz képest, hogy évente több mint 900 millió forint koncessziós díjbevételnek kellett volna befolynia, aminek meghiúsulásával komoly érdeksérelem érte az államot.
A biztosítékok ellenőrzése nem a pénzügyminiszter személyes feladata, a kezességvállaló nyilatkozatot a tárgyaláson látta először – mondta Oszkó Péter.
A volt miniszter elmondta: nem tud arról, hogy a készfizető kezességvállalással kapcsolatban a kollégái aggályokat fogalmaztak volna meg; feltételezhetően úgy gondolták, hogy az adott időszakban felmerülhető kötelezettségeket a biztosíték fedezi, s ha az időszak lejár, a biztosíték megújítható.
A beszámolókészítési kötelezettség célja az volt, hogy az állam az általa fontosnak tartott beruházás alakulásáról tájékoztatást kapjon. Ha ugyanis megvalósul ez a beruházás, rengeteg munkahelyet teremtett volna, a koncessziós díjon kívül adóbevételeket is hozott volna – mondta Oszkó Péter.
Mint ismert, tanúként hallgatják ki Oszkó Péter volt pénzügyminisztert a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóváros koncessziós szerződésének ügyében indult perben a Fővárosi Törvényszéken.
|
[
"Oszkó Péter"
] |
[
"Ronald S. L."
] |
A Miniszterelnökség felügyelete alá rendelt Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., azaz az ÉMI egészen 2016 végéig rendelkezett egy nagyon értékes budai telek 65,19 százaléka felett. Ez a telek az, ahol most a Vajna Tímea-féle gyémántboltot kivitelező, az Erzsébet-táborokat felújító és az Eiffel Palace-t a Magyar Nemzeti Banknak rendbehozó DVM Group egy hatalmas lakóparkot tervez építeni. A helyiek egy része ki is van emiatt, a 350 lakásos és több száz férőhelyes mélygarázzsal tervezett lakópark ugyanis egyelőre túl nagynak tűnik a környék méreteihez, és jó eséllyel túl is zsúfolná a majdnem teljes hosszában egyirányú Diószegi utat.
A Heti Válasz most azt is kiderítette, mennyire gyanús körülmények közt került a telek az állami tulajdonban lévő ÉMI-től a DVM-hez.
A lap szerint az ügyleten a magyar állam több milliárd forintot is veszíthetett.
Az ÉMI 2015-ben jött rá, hogy szeretné eladni a Diószegi út 37. alatti telekben lévő tulajdonrészét, és ehhez tessék-lássék meg is keresett néhány állami céget, hátha ők átvennék, de nem jártak szerencsével. Akit viszont nem kerestek meg, az pont a XI. kerületi önkormányzat, amit valószínűleg a leginkább érdekelt volna az ingatlan.
Mivel az ÉMI elkönyvelte, hogy nem sikerült állami cégnek továbbadni, 2016 őszén meghirdette a telket a honlapján és az újbudai önkormányzat egyik hirdetőtábláján. A Heti Válasz szerint ez arra utalhat, hogy a hirdetményt igyekeztek elrejteni, amennyire csak lehet.
2016 nyarán, nem sokkal a pályázat kiírása előtt, bejegyezték a Walnut Estate Zrt. nevű céget, aminek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs lett.
Tekse korábban szoros munkakapcsolatban volt a telket eladásra kínáló ÉMI vezetőjével, Henn Péterrel,
ugyanis mindketten a Magyar Cserkész Szövetség befolyásos vezetői voltak, amíg le nem váltották őket.
A Walnut Estate rögtön a megalapítása után megvette az ÉMI által kínált telek 2,86 százalékos tulajdonrészét az osztrák Warimpex ingatlanfejlesztőtől, és ezt a telekrészt utána 280 milliós áron szerepeltette a könyveiben.
A Walnut aztán ajánlatot tett az ÉMI 65,19 százalékos telekrészére is, és a pályázaton csak egyetlen kihívója akadt: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő, azaz Emaing nevű cég. Az Emaing vezetője ekkor a Telesport korábbi szerkesztője, Schulek Csaba volt, és hogy a két pályázó, azaz az Emaing és a Walnut között is volt kapcsolat, azt bizonyítja, hogy a Heti Válasz szerint Schulek két rokonának is pozíciói voltak a Walnutban.
És itt jön a csavar: a Walnutot végül kizárták a pályázatból, az Emaing nyert. De a telekrészt mégis a Walnut szerezte meg, ugyanis azzal, hogy korábban megvették az osztrákok kisebbségi telekrészét, elővásárlási jogot szereztek a nagyobb szeletre is. Így a Walnutnak elég volt megfizetnie az Emaing által kínált árat.
Hogy mennyire együtt mozgott a két ajánlattevő cég, abból is látszik, hogy ekkorra Schulek Csaba már át is ült az Emaingből a Walnut vezetésébe.
Az ÉMI elismerte a Heti Válasznak, hogy a telekeladásból 1,529 milliárd forint folyt be.
Ennek érdemes kicsit utánaszámolni: ha korábban megveszik ugyanannak a teleknek a 2,86 százalékát 280 millióért, akkor hogy kerülhetett a telek 65,19 százaléka csak másfél milliárdba?
Az eladás a kormányban sem mindenkinek tetszett, idén nyáron ugyanis az ÉMI-t felügyelő Lázár János miniszter visszavonta Henn Péter vezetői megbízását. A Heti Válasz szerint a döntésben a botrányos telekeladás is közrejátszhatott.
A Walnut egyébként mindössze egyetlen hétig birtokolta a telket, utána továbbadták az osztrákoktól és az ÉMI-től megszerzett tulajdonrészt a lakóparkot fejlesztő DVM-nek. Hogy mennyiért, az viszont csak a jövő évi beszámolókból fog kiderülni. A Heti Válasz megjegyzi azt is, hogy a strómankodáshoz a Walnut elenyésző saját forrást mozgósított, minden kiadása mögött már eleve a DVM Group előlege állhatott.
|
[
"Henn Péter",
"Tekse Balázs"
] |
[
"Lázár János",
"Schulek Csaba"
] |
Már nem Tiborcz Péter Sándor a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetője – derül ki a szervezet vezetőinek elérhetőségét tartalmazó excel-tábla frissített változatából. A táblázatot március 20-án módosították, de a hvg.hu információi szerint Tiborcz Péter már március elején elhagyta az adóhivatalt. (Az adóhatóságot megkerestük a távozás okáról és pontos idejéről, amint válaszolnak, cikkünket kiegészítjük.)
Tiborcz Péter annak a Tiborcz Istvánnak a bátyja, aki Orbán Viktor kormányfő veje.
Tiborcz Péter 2014 nyarán került a NAV-hoz, nyomban főosztályvezetővé tették. Tiborcz Péter benne volt egy olyan cégben, amelyik a NAV informatikai elnökhelyettesének korábbi érdekeltségébe tartozott. Mint az Átlátszó.hu kiderítette, Tiborcz Péter 2012 júniusáig igazgatósági tag volt a Professzionál Zrt.-ben, a cég pedig Vágujhelyi Ferenc korábbi érdekeltsége az Átlátszó szerint.
Tiborcz Péter jogász, 2008-ban fejezte be a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. Dolgozott a Fejér Megyei Közgyűlésben 2006–2010 között (környezeti és energiaügyekért felelős alelnök), és a Bicskei Önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának az elnöke is volt. A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban energetikai tanácsadói pozíciót kapott. A versenyszférában, írta az Átlátszó, Tiborcz 2006–2009-ig jogi munkatársként is dolgozott, előbb a Dr. Elek László ügyvédi irodánál, majd pedig a Swot Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft.-nél.
|
[
"Tiborcz Péter",
"Vágujhelyi Ferenc"
] |
[
"Tiborcz István",
"Dr. Elek László",
"Tiborcz Péter Sándor",
"Orbán Viktor"
] |
Az MVM csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye – áll abban a jelentésben, amit egy nemzetközi ügyvédi iroda készített az MVM felügyelőbizottságának. Az offshore cégeket képviselő Szász András szerint viszont minden szabályosan zajlott, és az okozott sokmilliárd forintos kárt az országnak, hogy az MVM új vezetősége visszatáncolt az előkészített külföldi befektetésektől, amelyek regionális szereplővé emelhették volna a nemzeti áramszolgáltatót.
Vaskos dokumentumcsomagot juttatott el csütörtökön egy "Dr. Kocsis István" néven levelező ismeretlen több sajtóorgánumnak az MVM csoportnál lezajlott belső vizsgálat anyagából. A januári, illetve április keltezésű jelentéseket egy jó nevű nemzetközi ügyvédi iroda készítette, és az offshore cégekhez került milliárdok polgári jogi, munkajogi, társasági jogi és büntetőjogi aspektusait taglalják az MVM adatszobájában fellelt iratok alapján.
A jogi szakvélemény szerint az MVM csoport részéről eljáró személyek esetében a hűtlen kezelés és a sikkasztás, míg az ügyletekben résztvevő külső felek részéről az orgazdaság, a pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység bűncselekmények, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúja merülhet fel, ám egyelőre minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.
Az ügyvédek az Aquifex Limitednél (Ciprus) eszközölt 6,35 millió eurós befektetést, a Decotra S.R.L. (Olaszország) részére nyújtott 2 millió eurós kölcsönt, a Puerto S.R.L. (Ibiza) számára folyósított 460 ezer eurós előleget, az EPIC Financial Consulting GmbH (Ausztria) 175 ezer eurós, és további eurómilliókat kilátásba helyező tanácsadói szerződését, a NIKER d.o.o. (Horvátország) részére szállodabérlés céljából átutalt 4,3 millió eurós kölcsönt, a Meinl Bank (Ausztria) 480 ezer eurós tanácsadási díját, valamint a Kárpát Energo Zrt. által a Power Investments International II. s.á.r.l. (Luxemburg) számára nyújtott 32,5 millió eurós kölcsönt, illetve a Kárpát Energo Power Investments II. részvényjegyzését vizsgálták.
A magyarországi ügyek közül a Kárpát Energo Zrt. által folyósított 12,3 millió eurós előleget, a Paksi Atomerőmű által a Villkesz Kft.-vel kötött 3,3 milliárd forintos beruházási szerződést, a Paksi Atomerőmű és az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. 40 millió forintos tanácsadói szerződését, a Nád MPS-H Kft. 23 milliárd forintos kártérítési követelését, és a Paksi Atomerőmű által az Aquifex Limited részére kibocsátott titokzatos váltó ügyét vizsgálták a jogászok az MVM-nél fellelt iratanyag alapján.
Sokmilliárdos vagyonvesztés
Az MVM audit bizottsága az üzleti szempontból megalapozatlannak és célszerűtlennek ítélt ügyletek egy részének esetében a várható veszteséget is kiszámolta, ezeket az MVM 2008-as beszámolója is tartalmazza. Eszerint az Aquifex befektetési szerződése miatt 1,8 milliárd forint, a Decotra részére nyújtott kölcsön miatt 527 millió forint, a horvátországi szállodabérlet miatt 985 millió forint, a Power Investments II. kölcsönszerződése miatt pedig 4,4 milliárd forint vagyonvesztéssel számol az MVM csoport. A jelentés szerint a könyvvizsgálók az offshore cégek bevonását is célszerűtlennek találták.
Mártha Imre
Mártha Imre, aki 2008. júniusában váltotta Kocsis Istvánt az MVM vezérigazgatói székében, az Indexnek adott interjújában korábban úgy fogalmazott, hogy csontvázak dőltek ki a szekrényből, és ha erről tudomása lett volna, nem vállalta volna a pozíciót. Kocsis István viszont azt mondta, hogy a kifogásolt ügyletek egy részéről nem tudott, amelyekről viszont igen, azok szabályosan zajlottak. Offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, a Balkánon készült befektetésekre, ahol "bizonyos üzletszerzésnek "alkotmányos költségei" is vannak.
Amint arra cikksorozatunkból fény derült, az MVM-ügyben érintett offshore cégek Szász Andráshoz, és üzlettársához, a bécsi illetőségű Alexander Gerstl-hez köthetők. Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt, az MVM nemzetközi terjeszkedésére vonatkozó tanácsokat adott a vezérigazgatónak. Ugyanakkor üzletileg és a nyilvánosság előtt ő képviseli az MVM-ügyben érintett két legnagyobb halat, az Aquifex Limited és a Power Investments II. ismeretlen tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű cégeket is. Ezt az Indexnek nyilatkozva sem Kocsis, sem Szász nem tartotta összeférhetetlennek.
Szász elúszott lehetőségről beszél
Szász András szerint az ügyben egyoldalúan tájékoztatják a közvéleményt, ezért csütörtökön több olyan dokumentumot az Index rendelkezésére bocsátott, amelyekből kiderül, hogy valóban zajlott érdemi munka a balkáni üzletszerzés területén, ami az elképzelés szerint regionális szereplővé emelhette volna a magyar nemzeti áramszolgáltatót. Ez Kocsis – Szász segítségével kidolgozott – stratégiájának központi eleme volt, amiről a dokumentumok tanúsága szerint az MVM akkori igazgatótanácsát is részletesen tájékoztatták.
A Decotra S.R.L. nevű cégre például azért volt szükség, hogy befektetési lehetőséget teremtsen a szerbiai Loznicában létesülő 110 MW-os földgáztüzelésű erőműbe, ami az előterjesztés szerint tíz éven belüli megtérüléssel kecsegtetett. A tanácsadócégek tíz országban harminc akvizíciós célpontot tártak fel, köztük gáz-, lignit-, és széntüzelésű erőműprojekteket, vízerőműveket, és egy a Duna alsó szakaszán létesítendő szivattyús energiatározó erőművet, amely megoldhatná a magyar villamosenergiarendszer szabályozási problémáit is.
Szász András
Minderről Kocsis Aleksandar Popovic akkori szerb energiaügyi miniszterrel is tárgyalásokat folytatott, és az MVM-hez hasonlóan a privatizáció előtt álló Elektropriveda Srbije (EPS) nevű szerb nemzeti áramszolgáltatóval való stratégiai együttműködést szorgalmazott, mert önállóan mindkét cég kisebb a regionális versenytársaknál, és a régióban jelenlévő multinacionális energiacégeknél. Szász szerint pénz is lett volna az akvizíciókra, nemzetközi pénzintézetek finanszírozták volna a nagyszabású terveket.
A BKV végre válaszolt Szerdai cikkünk megjelenése után a BKV Zrt. végre válaszolt június 2-án feltett kérdésünkre. Tájékoztatásuk szerint a társaság nettó 13,5 millió forint értékű felújítási munka elvégzésére kötött szerződést az offshore hátterű Pannónia Bau Kft.-vel. Az MVM csoport viszont még mindig nem árulta el, hogy a Paksi Atomerőmű vagy az MVM csoport más tagja miről, és mennyiért szerződött a Pannónia Bau Kft.-vel, ezért szerdán ismét közérdekű adatigényléssel fordultunk mindkét állami vállalat illetékeseihez, és ezúttal már a Pannónia Bau Kft.-vel kötött szerződéseket is kikértük. Kíváncsian várjuk a válaszokat.
Szász András szerint a magyar államot hosszútávon sok milliárd forintos kár érte amiatt, hogy a vezetőváltást követően az MVM új irányítói visszatáncoltak a már előkészített befektetésektől, ezért a tanácsadócégek a régióban aktív európai energetikai multinak, az RWE csoportnak ajánlották fel azokat, amely 7,5 milliárd euró befektetésére készül Szerbiában. "Kidobtuk a projekteket, és átengedtük a németeknek" – mondja Szász, aki szerint az Aquifex az MVM új vezetőségét is figyelmeztette erre, de azok válaszra sem méltatták.
Az offshore ügyletek kapcsán az MVM csoportot ért károk tehát Kocsisék verziója szerint annak köszönhetők, hogy az MVM pénzt költött az előkészítésre, majd elállt a nemzetközi terjeszkedés tervétől. A döntés ugyanakkor véglegesnek tűnik, hiszen Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az Index kérdésére a közelmúltban is úgy fogalmazott, hogy lekerült a napirendről az MVM külföldi terjeszkedésének ötlete, "az MVM inkább itthon építsen erőművet és abban magyar munkavállalókat foglalkoztasson, mint hogy abból a pénzből Szerbiában vásároljon egyet".
Hogy óriáspanama, vagy elúszott lehetőség az MVM-ügy, minden bizonnyal a rendőrség, az ügyészség és a bíróság fogja eldönteni, ha tudja, hiszen az MVM képviseletében eljáró ügyvédi iroda a Nemzeti Nyomozó Irodánál április elején ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett a feltárt visszásságok miatt.
A cikket itt lehet kommentálni
|
[
"Szász András",
"Dr. Kocsis István",
"Alexander Gerstl"
] |
[
"Kocsis Aleksandar Popovic",
"Mártha Imre",
"Tátrai Miklós"
] |
Az Mfor.hu vette észre, hogy Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, amely így hangzik:
Az MTÜ által lezárt Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció – nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztés és új szállodák létesítése dokumentáció kikerülhetett-e a megjelenés előtt a pályázókhoz?
A kérdésfeltevést az indokolja, hogy a Rogán Antal minisztériumának felügyelete alatt tevékenykedő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) január 7-én, bő két héttel a minimum 100 szobás vidéki hotelek felújítására kiírt Kisfaludy-pályázat megjelenését követően kénytelen volt felfüggeszteni a pályázatot, mivel kevésnek bizonyult a 20 milliárd forintos keretösszeg, mivel 40 milliárdnyi igénylés érkezett. A dolog azért szúrhatott szemet sokaknak, mert csak december 20-tól lehetett pályázni, vagyis a karácsonyi és szilveszteri ünnepnapokat is számítva 18 nap alatt sikerült többszörösen kimeríteni a keretet. Az Mfor.hu szerint a szállodások gyorsaságából arra is lehetett következtetni, hogy már a fiókban voltak a kész pályázatok, csak az MTÜ felhívására vártak. Ilyen rövid idő alatt ugyanis elég nehéz a pályázathoz szükséges precíz üzleti tervet, piackutatást, és számos bürokratikus nyomtatványt elkészíteni és beadni.
Polt Péter magyarázata szerint azonban az ügyészség nem vizsgálhatja a villámgyorsan kiszórt milliárdokat. Érvelése szerint fellépési jog akkor illeti meg az ügyészt, ha a támogatás odaítélésének eljárása a közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint folyik. Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti eljárás nem tartozik a törvény hatálya alá, és az ügyésznek az érintett körben az állami támogatásokkal kapcsolatos döntések esetén nincs fellépési joga, ezért vizsgálatot sem folytathat.
A lap feleveníti: a pályázat legnagyobb nyertese Mészáros Lőrinc, aki az Opus Global Nyrt.-n keresztül a Hunguest Hotels vidéki szállodáit összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatja fel. Szintén támogatást kapott a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-vezérhez és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére, összesen 8 milliárd 632 millió forintot.
Kiemelt kép: Illyés Tibor/MTI
|
[
"Hernádi Zsolt",
"Polt Péter",
"Mészáros Lőrinc",
"Garancsi István",
"Rogán Antal",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Vadai Ágnes",
"Illyés Tibor/MTI"
] |
Több mint két év alatt egyetlen gyermeket sem utaztatott ki a Délnyugat-floridai Gyermekkórházba kezelésre a Gyermekrák Alapítvány Egyesült Államokban bejegyzett szervezete annak ellenére, hogy Balogh István korábban a sajtónak éppen ezzel a tevékenységgel kívánta bizonyítani, hogy alaptalanul támadják őket – tudta meg lapunk.
A 2012. január 31-én kelt dokumentum szerint a felek arra vállalkoztak, hogy a magyarországi Gyermekrák Alapítvány Amerikában alapított szervezetén, a Children Cancer Foundationön keresztül lehetőségeket keresnek, hogy rákban szenvedő gyermekeket az Egyesült Államokban juttassanak kezeléshez, illetve mindkét országban közös rendezvényekkel segítsék őket. – Valóban létrejött együttműködési szerződés az alapítvánnyal 2012-ben, azóta azonban egyetlen gyermek sem érkezett kezelésre Magyarországról – fogalmazott kérdéseinkre küldött válaszlevelében a Lee Memorial Health System sajtóosztálya, amelynek tagja a Délnyugat-floridai Gyermekkórház.
Mesterházy sleppjében Többször felbukkant az MSZP rendezvényein Mesterházy Attila társaságában a Gyermekrák Alapítvány vezetője; Balogh István előéletét egyébként számos bűncselekmény terheli.
Ez azért is meglepő, mert az együttműködési megállapodásra hivatkozott Balogh István is egy januári sajtótájékoztatóján, hogy bizonyítsa, a megjelent hírekkel szemben alapítványai valóban a rákos gyermekek kezelésére fordították az összegyűlt adományokat. A dokumentumot a Children Cancer Foundation honlapjára is feltöltötték, és a sajtónak készített összefoglaló anyagban is szerepelt.
Balogh elmondása szerint a Children Cancer Foundation azért jött létre, hogy együttműködést alakítson ki amerikai kórházakkal, amelyekben orvosi javaslatra kezelhetnek majd magyar rákos beteg gyermekeket, mivel "az Egyesült Államokban jelentősen jobb a rákos gyermekek gyógyulási esélye".
Az Egyesült Államokban 2009-ben jegyezték be a Children Cancer Foundation Inc.-t New York államban, majd később Floridában is. Utóbbi esetben azonban – a floridai mezőgazdasági és fogyasztói szolgáltatások hivatalának tájékoztatása szerint – az alapítványnak nem volt eredetileg engedélye arra, hogy Floridában gyűjtsön adományokat. Ettől függetlenül Balogh a sajtónak készített összeállításban említést tett arról is, hogy tavaly decemberben az öt kilométeres floridai "piros sapkás" jótékonysági futásra háromezer dollárt gyűjtött össze.
Az alapítvány 2012-ben, New Yorkban beadott kötelező bevallása szerint 2011-ben 11 107 dollárra (két és fél millió forint), 2012-ben pedig már 99 183 dollárra (több mint 22 millió forint) tett szert ajándékok, pályázatok, adományok és tagsági díjak formájában.
A Gyermekrák Alapítvány tavaly év végén került össztűz alá, mivel a sajtó a működésével kapcsolatban számos visszásságról számolt be. Januárban Balogh egy saját maga tisztázása céljából tartott tájékoztatón kijelentette: a személye – és ezáltal a szervezet – ellen indított lejárató kampány a gyermekek életét, valamint a teljes civil szférát veszélyezteti. Beszámolójából kiderült, hogy az alapítvány ötmilliárd forintból építene kórházat, és ez az oka annak, hogy nem költi el az adófelajánlásokból befolyt közel hatszázmillió forintot a rászorulókra.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
|
[
"Balogh István"
] |
[
"Mesterházy Attila"
] |
Szalai Anna;
Budapest;nemzeti együttműködés rendszere;Orbán-kormány;kiemelt beruházás;Örökmozgó Filmmúzeum;
2022-06-30 15:15:00
Évek óta veszteséges cég építene három emeletet az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben
Orbán Viktor kabinetjének láthatóan fontos az ügy.
A fővárosi kormányhivatal – pontosabban a NER hűséges hivatalnokaként ismert Kosztyu Anikó által vezetett Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály – szerint jól megfér egymás mellett a stilizált antracit fém dombormű, a százéves angyalos relief, az új idők nagy lamellás függönyfal árnyékolója, az 1913-as állapotot megidéző tornyok és a félintenzív zöldtető. Különösebb hezitálás nélkül ki is adták az építési engedélyt az Első Katonai Biztosító Intézet egykori Károly körúti székházának tetőfelújítására és bővítésére.
A zsinagógával szemközti szecessziós épület eredetileg öt tornyos tetőszerkezete a második világháborúban megsérült, és később leegyszerűsítve állították helyre. A váci székhelyű Károly Palota Loft Kft. most visszaépítené az eredeti tornyokat. De hogy haszon is legyen a munkán, a meglévő hét szintre további 3 emeletet húz a cég. Az új szinteken 14 lakást és egy irodát alakítanak ki.
A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg. A kormányrendelet szerint a kabinet az épület eredeti arculatának visszaállítása mellett legalább ilyen fontosnak tartotta "a terek belső udvarok felé történő hasznosítását is". Így lesz 10 szintes, legmagasabb pontján 46 méteres az egykori bérház. A bővítés terveit készítő építésziroda nevét nem tüntették fel a nyilvánosan elérhető tervlapokon. De nem sokkal több információ áll rendelkezésre az építtetőről sem.
A terv részleteire, a társasháztól megkapott hozzájárulásra, illetve sok százmilliós, illetve – a felhasználni kívánt anyagok minőségétől függően – milliárdos projekt pénzügyi hátterére vonatkozó kérdéseinket hiába tettük fel a Károly Palota Loft Kft.-nek, hosszas várakozás után sem kaptunk választ. Holott nem érdektelen, hogy miképpen biztosítja a munkához szükséges forrást az ingatlanpiacon, illetve építőiparban is ismeretlen cég, amelynek hivatalos tulajdonosai szintén kevés nyomot hagytak eddig az üzleti életben.
A vállalkozást 2014-ben alapították, de az elmúlt öt évben semmilyen árbevétele nem volt, vesztesége 5 és 13 millió forint között ingadozott, az adóhatóság pedig többször is végrehajtást rendelt el, amit azután megszüntettek. A testvérpár tulajdonos többi cége se futott be, vagy felszámolták vagy jogutóddal megszüntették. Komoly pénzintézet aligha nyújt hitelt ilyen hátterű cégnek. Hacsak az engedélyt megszerző vállalkozás mögött nem áll egy másik – kilétét feltárni nem kívánó – befektető.
A céget ugyan azóta átjelentették egy váci címre, de a kézbesítési e-mail címe – ahol mi is kerestük – nem változott. Ez pedig megegyezik a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda hivatalos elérhetőségével. Az ügyvédi iroda egyik tagja, Biczi Tamás, Kötter Tamás néven kormánypárti influenszerként ismert.
Ez az ügyvédi iroda intézi évek óta a gödi Samsung gyár erősen vitatott terjeszkedéséhez szükséges ingatlanfelvásárlásokat a gödi önkormányzat megbízásából. A Magyar Narancs szerint az iroda Tuzson választási körzetéhez tartozó Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzatától sok tízmillió forintos jogi megbízásokat kapott az elmúlt években. A Samsung gödi beruházásának adójának útja is érdekes: ezt a kormány elvonta Gödtől és felhasználását a fideszes többségű megyei közgyűlésre bízta. Ebből a pénzből a helyi tűzoltók helyett egy olyan alapítványt is támogattak, amely kuratóriumának akkori elnöke Benkovics Boglárka a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt, ma az MTVA munkatársa.
Ugyanő néhány hónapig a Dunakeszi Járműjavítónál is feltűnt, amelynek cégvezetését az állam 2014-es tulajdonossá válása után Tuzson Bence saját bizalmi embereivel töltötte fel. A társaság élére Szepessy Tamást nevezték ki, aki korábban Tarlós István bizalmai embereként lett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgató-helyettese, ahol néhány hónap múlva bombaüzletet hozott tető alá az akkor még Biczi, Turi és Tuzson ügyvédi irodával: a több száz millióért vett telekre további százmilliókat kellett költeni, hogy sót tárolhassanak ott. Ennél is nagyobb botrányt kavart a Szepessy-Tuzson korszakban az FKF munkavállalóira kötött biztosítás. A közbeszerzési tanácsokat a Biczi és Tuzson iroda adta, az alkusz szerepét az azóta Mészáros Lőrinc felügyelete alá került Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. játszotta. Szepessynek közös vállalkozása volt korábban Puskás Péterrel is, akinek fivére Puskás András évekig volt Rogán Antal alpolgármestere az V. kerületben, majd az Eximbank vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, amely később a járműjavító legfontosabb üzletének az egyiptomi vasútikocsi-beszerzésnek a finanszírozója volt.
Tuzson nemrég nagy örömmel avatta fel annak a Penta Kft.-nek az új műhelyét Gödön, amely főnökének – Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinet vezetőjének – egyik kedvenc kivitelezője volt. Ez cég újította fel annak idején a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is, amelyet éppen most vett el az Orbán-kormány a fővárosi önkormányzattól és adott át Rogán volt kerületének, Belváros-Lipótváros önkormányzatának. Így már érthetőbbnek tűnik a Károly körúti palotára áramló kitüntető kormányzati figyelem.
|
[
"Tuzson Bence",
"Szepessy Tamás"
] |
[
"Benkovics Boglárka",
"Mészáros Lőrinc",
"Puskás András",
"Rogán Antal",
"Biczi Tamás",
"Puskás Péter",
"Kötter Tamás",
"Tarlós István",
"Kosztyu Anikó",
"Szalai Anna",
"Orbán Viktor"
] |
A vád szerint Hunvald aláírta több vádlott-társának megbízási szerződését. Így vehetett fel havi bruttó 300 ezer forintot - érdemi munkavégzés nélkül - a VII. kerület gazdasági bizottsága volt szabad demokrata elnökének hölgyismerőse. Gál György barátnője kisebbségi referensi feladatokat kapott, de Hunvald bírói kérdésre nem tudta elmagyarázni, mi szüksége volt ilyen jellegű segítségre egy önkormányzat gazdasági bizottsági elnökének.Azt azonban hozzátette: a pártfrakciók döntötték el, hogy milyen feladatra kit kérnek fel, a több százezres megbízási díjak pedig akkoriban szokásosak voltak, nem volt kikötve, hogy ezért mennyi munkát kell elvégezni."Erzsébetváros nem kivétel, így volt az egész országban" - jegyezte meg a volt szocialista politikus, hozzáfűzve azt is: sajtóhírek szerint a zuglói önkormányzatnál most is ilyen összegű megbízási szerződések vannak, Dombóváron pedig havi bruttó 600 ezerről is lehet hallani.Az önkormányzati képviselők hölgyismerőseinek kiutalt, majd rövid időn belül rendkívül kedvezményes áron, esetenként a piaci ár tizedéért eladott lakásokkal kapcsolatos bírói kérdésekre Hunvald úgy reagált: a kiutalásokról 60-40 százalékos arányban az Erzsébetvárost uraló szocialista-szabad demokrata frakció döntött, ő csak aláírt, a kedvezményes eladásokhoz pedig semmi köze.A vádban ezzel kapcsolatban az szerepel, hogy Gál fiatal barátnője előbb 60, majd 100 négyzetméteres önkormányzati bérlakást kapott. Hunvald ezzel összefüggésben többször hangsúlyozta, nem volt feladata a kiutalások ellenőrzése, ő csak aláírt, az egyes önkormányzati döntések törvényességét egyébként is a jegyző kontrollálta, az önkormányzati határozatokat pedig a közigazgatási hivatal, és a vádbeli esetekben nem emeltek kifogást.A több száz millió forintos önkormányzati ingatlaneladások kapcsán Hunvald azt emelte ki, hogy a lakott, esetenként rendkívüli rossz műszaki állapotú, bontásra ítélt, vagy éppen műemlékvédelem alatt álló házakra éveken át nem találtak magyarországi befektetőket. A bérlők számára azonban a bizonytalan helyzet egyre nehezebben volt elviselhető, így nem csoda, hogy amikor sikerült egy-egy ilyen épületet értékesíteni, a képviselő-testület többnyire egyhangúlag szavazta azt meg, azaz az ellenzéki képviselők is támogatták.A megvádolt szocialista polgármester szerint sok érdekes körülményre fény derülhetne, ha megismerhetnék annak a Nagy Györgynek a gyanúsítotti vallomását, aki a vevőket képviselte az önkormányzati ingatlanok eladásánál, de a büntetőeljárásban idővel gyanúsítottból tanú lett, sajtóhírek szerint pedig vallomásai terhelőek a vádlottak egy részére nézve, és a vádat támasztják alá. Hunvald György kifogásolta azt is, hogy álláspontja szerint a Nagynál lefoglalt iratoknak csak töredéke vált az eljárás anyagává, pedig azokból a dokumentumokból sok fontos momentumra fény derülhetne.A büntetőper jövő héten várhatóan a harmadrendű vádlott, Kardos Péter - a VII. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottsága egykori szabad demokrata elnökének - vallomásával folytatódik.
|
[
"Hunvald György",
"Gál György",
"Nagy György"
] |
[
"Kardos Péter"
] |
A Fidesz méltatlannak tartja a miniszterelnöki posztra Bajnai Gordont, mert az ellenzéki párt szerint erkölcsi és politikai értelemben is összeférhetetlen, hogy a kormányfő egy offshore cég igazgatója volt - hangsúlyozta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.
Cser-Palkovics András a Magyar Nemzetben szerdán megjelent írásra hivatkozva azt mondta: minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy "Bajnai Gordon egy unión kívüli országban létrehozott, ismeretlen tulajdonosi hátterű, magyarországi adófizetési kötelezettség elkerülésére alkalmat adó, tipikus offshore cég igazgatója volt".
A miniszterelnöki poszt és az offshore cégek igazgatói pozíciója összeférhetetlen egymással, mind erkölcsi, mind politikai értelemben. Nincs jogalapja megértést és adófizetési fegyelmet követelni egy olyan miniszterelnöknek, aki maga is adóelkerülési technikákat vett igénybe - jelentette ki a fideszes szóvivő. Mint mondta, Bajnai Gordon az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy egyértelműen alkalmatlan a miniszterelnöki poszt betöltésére, de mostanra az is kiderült, hogy nem csak alkalmatlan, hanem méltatlan is.
Az MTI azon kérdésére, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén ezeket az ügyeket is kivizsgálják-e, és ha igen, milyen jogszabályba ütközhet az offshore cégek létrehozása, Cser-Palkovics azt mondta: szerinte ezeket az ügyeket is ki kell vizsgálni és azt is, hogy "jogilag kinek mire volt lehetősége", illetve hol van esetleg olyan szabályozási hiányosság, amit pótolni kell.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az ügy jogi megítélésén túl, politikailag és morálisan is elfogadhatatlannak tartják, hogy a miniszterelnök brutális megszorításokkal sarcolja az embereket, adófizetési fegyelmet követel tőlük, miközben róla kiderül, hogy az elmúlt években offshore cégek igazgatójaként adóelkerülési technikákat vett igénybe. Szerinte a magyar embereket joggal érdekli az a kérdés, hogy mennyi adót nem fizettek be Magyarországon a Bajnai-féle offshore cégek. Ezek a pénzek hiányoznak a költségvetésből, miközben a Bajnai-kormány éppen arra hivatkozva vezet be megszorításokat, hogy kell a pénz a költségvetésnek - jegyezte meg a Fidesz helyettes szóvivője.
Cser-Palkovics úgy vélte, hogy az elmúlt hetekben érdemi magyarázatot nem hallhattak a miniszterelnök offshore-ügyeivel kapcsolatban, csak magyarázkodást, és ezekről is bebizonyosodott, hogy hazugságok voltak.
Szerinte a szocialisták "újra csúnyán becsapták az embereket", akkor amikor a kormányszóvivő azt állította, hogy a miniszterelnök nem volt offshore cég igazgatója, majd a kormány látványos figyelemelterelő akciósorozatot indított az offshore cégek ellen.
A kormányszóvivői iroda a múlt héten kilenc témában utasította vissza a Bajnai Gordon és családja ellen folytatott, "hazug állításokkal és hamis vádakkal leírható politikai indíttatású, karakterromboló kampányt". A kormányszóvivői iroda a közleményben hangsúlyozta: Bajnai Gordon nem vezetett bújtatott hátterű offshore cégeket és az általa korábban irányított társaságok mindig a törvényeknek megfelelően jártak el. A tájékoztatás kitért arra: Bajnainak nincs közkeletű szóval "offshore" cégnek nevezett társasága. A Wallis csoport egykori vezérigazgatójaként vett részt a cégcsoport külföldi érdekeltségeinek felügyeletében. Ennek a munkának a keretében játszott szerepet esetenként egyes, a Wallis csoport konszolidált mérlegében megjelenő és adókimutatásaiban szereplő, transzparensen és a törvényeknek megfelelően működő vállalkozásoknak a felügyeletében.
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Cser-Palkovics András"
] |
Gyanúsítottként hallgatta ki vesztegetés és más bűncselekmények miatt Hiszékeny Dezsőt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF), ám a volt XIII. kerületi alpolgármester megtagadta a vallomástételt, és a gyanúsítás ellen is panasszal élt.
A KNyF közlése szerint egy vállalkozó megtudta, hogy a XIII. kerületben van egy üzlethelyiség, amely jelenleg használaton kívül van, és a bérleti jogát az önkormányzat eddig nyilvánosan nem hirdette meg. 2013. januárjában az akkori alpolgármester Hiszékeny - "akinek a működési körébe" tartozott a kerületi üzlethelyiségek és lakások kezelése - a gyanú szerint közvetítő útján jogtalanul ötmillió forintot kért azért, hogy egy, a bérlemény "hasznosítását tervező" személynek juttassa. A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor.
Néhány hete arról lehetett olvasni, hogy Hiszékeny első kihallgatására a nyomozók egy hangfelvétellel is készültek, amely a kenőpénz kérését bizonyíthatja. Ezzel azonban tegnap vélhetően mégsem szembesítették az országgyűlési képviselőt, akinek mentelmi jogát felfüggesztették. Az ügynek Hiszékenyen kívül további négy gyanúsítottja van, akit a nyomozás korábbi szakaszában szintén valamilyen korrupciós jellegű bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt már kihallgatott a KNyF. Hiszékenynek nincsenek illúziói, eleve maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését, és azt mondta, nem követett el bűncselekményt, egy előre megtervezett forgatókönyv szerinti akcióról, politikai koncepciós eljárásról van szó, amelyben szerinte manipulatív eszközöket használnak.
|
[
"Hiszékeny Dezső"
] |
[] |
Több nagy értékű Budapest belvárosi ingatlan kerülhet kedvezményes áron egy kormányközeli üzleti körhöz, amennyiben az V. kerületi képviselő-testület csütörtökön megszavazza az erről szóló előterjesztést.
A kedvezményezett közvetetten az a Szivek család lenne, amelynek egyik tagjához köthető érdekeltségek nemrég Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető körökkel szereztek hatalmas ingatlanvagyont a belvárosban.
Csonka Krisztián LMP-s önkormányzati képviselő blogbejegyzése szerint a testület elé kerül javaslat szerint a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel akarnak eladni több Mérleg utcai és Október 6. utcai ingatlant a Spielberg Ingatlanforgalmazó Kft.-nek.
Ez a cég az ingatlanokat 2014 óta bérli az önkormányzattól, de az eltelt idő alatt semmilyen tevékenységet nem folytatott az üzlethelyiségekben. Bár Csonka szerint ezt eleve érdekes lenne elvárni tőlük, hiszen ingatlanforgalmazó vállalkozásról van szó, amely ugyebár általában nem üzleti tevékenységet végez az ingatlanokban, hanem adja és veszi őket.
A Spielberg ingatlanforgalmazó Kft., melynek ügyvezetője és korábbi tulajdonosa Szivek Ferencné, aki Szivek Norbert néhai édesapjának második felesége volt. (Cikkünk korábbi verziójában hibásan az szerepelt, hogy Szivek Ferencné Szivek Norbert édesanyja, de ez nem igaz.)
Szivek Norbet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatótanácsának tagja, és enyhén szólva nem ismeretlen a kerületben. Legutóbb hozzá köthető érdekeltségek egy Vörösmarty téri luxushotel-fejlesztésre kaptak gigahitelt az állami Eximbanktól. Ebben a bizniszben Tiborcz István körei voltak a partnerek.
A cég jelenlegi tulajdonosa egyébként a Szivek család büki szállodájának igazgatója, Dr. Kolits Ágnes Katalin, tehát elég bármerre is indulunk, mindenhol a Szivek családba botlunk a vállalkozás körül.
Bár korábban a belvárosban több, még ennél is kényesebb ingatlanügy került felszínre, a rendőrség mégis mindent rendben talált az eladások kapcsán. De amúgy nem V. kerületi sajátosságról van szó, nemrég írtuk meg, hogy az I. kerületben is elég bőkezűek csókosaikkal és saját magukkal az önkormányzatnál, ha a kerületi ingatlanvagyonról van szó.
|
[
"Szivek Ferencné",
"Tiborcz István",
"Szivek Norbert",
"Dr. Kolits Ágnes Katalin"
] |
[
"Csonka Krisztián",
"Szivek Norbet",
"Orbán Viktor"
] |
Beperli a róla szerinte hazugságokat állítókat Béres András, az Együtt-PM óbudai polgármesterjelöltje, aki szerint őt soha nem vádolták adócsalással, így nem is ítélték el, bár arra nem tért ki, igaz-e, hogy 13 éve fél évet előzetes letartóztatásban töltött.
A III. kerületi Fidesz lemondásra és a választáson való indulástól visszalépésre szólította fel az Együtt-PM óbudai polgármesterjelöltjét, miután a PestiSrácok.hu a róla pénteken megjelent cikkben azt állította, hogy értesüléseik szerint "milliárdos áfacsalás vétségének gyanúja miatt fél évet ült előzetes letartóztatásban Béres András".
Pert indít a hazugságok miatt
A korábban vállalkozó politikus közleményben reagált, és közölte: a portál hazugságokat állít róla, ezért pert indít. Szerinte az igazság az, hogy "soha az életben nem vádoltak adócsalással, a cégemtől egyetlen forint áfát sem követeltek, azt mindig, a jogszabályok szerint befizettem".
Béres András, az Együtt-PM polgármesterjelöltje Forrás: Együtt-PM
A politikus által kifogásolt cikk szerint Béres gazdasági bűncselekmény vétségének gyanújába keveredett, és azért kellett 2001-ben előzetesben ülnie, mert az Audiobox Kft. "elfelejtett" mintegy kétmilliárd forintnyi áfát befizetni, a cégnek pedig ő volt a többségi tulajdonosa 2006. január végéig.
Az előzetesről nem beszélt
Béres nyilatkozott a Pestisrácok.hu-nak az előzetessel összefüggésben: "Semmilyen bűncselekményt soha el nem követtem, és semmi ilyenben soha el nem ítéltek". Későbbi közleményében sem tért ki konkrétan az előzetesre, de abban is leírta: ahogy a politikában, az üzleti életben is mindig betartotta a törvényeket.
A videóban még kitért arra is: a sajtóhírekkel szemben nem kilenc, hanem egy cégnél volt tisztségviselő, amikor azt felszámolták - ez történetesen éppen az Audiobox Kft. volt. A cég Béres szerint több milliárd forint adót fizetett be 14 éves működése alatt, de a a gazdasági válság miatt végül csődbe ment.
Ott sem volt a cégek többségénél
Azt mondta, a többi cégről nem tud, mert lehet, ha dolgozott is azoknál korábban, évekkel, vagy évtizedekkel később számolták fel őket. Azt nem tudja, milyen problémák léptek fel a vállalkozásoknál, miután elhagyta őket, de megjegyezte, ezt számon kérni rajta "olyan, mintha Orbán Viktort vonnák felelősségre az őszödi beszédért, csak azért, mert ő is miniszterelnök".
Lejárató kampányt emleget
Az Együtt-PM óbudai polgármesterjelöltje a közleményben kitért arra is, hogy a mostani eset szerinte annak a lejárató kampánynak a része, ami azért folyik ellene, mert előállt azzal az üggyel, hogy Menczer Erzsébet volt óbudai fideszes képviselő korábban a fia menyasszonyát segítette önkormányzati lakáshoz.
|
[
"Béres András"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Menczer Erzsébet"
] |
A Pharos ’95 Kft. bővítheti a budapesti Fehér úti lőteret nettó 600 millió forintból. A vállalkozásról már írtunk: hasít a kisebb volumenű stadionépítkezések terén, a ZTE futballcsapatának a tulajdonosa és telephelye van Felcsúton, Mészáros Lőrinc címére bejegyezve.
Nemrég jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a Budapest Fehér úti Nemzeti Lőtér bővítésére kiírt pályázat eredménye: a munkát nettó 599 013 403 forintért a Pharos ’95 Kft. végezheti. A beruházó Nemzeti Sportközpontok és a cég március elején már alá is írta a szerződést. A bővítés során építenek egy nyitott, illetve egy fedett 50 méteres lőteret (a már meglévő 25 méteres mellé), valamint kiszolgáló épületet kap a sporttelep. A felhívásban hathónapos határidőt tűztek ki a munkálatokra.
A Fehér úti Nemzeti Lőtér bővítése már 2013 óta napirenden van: a Nemzeti Sportközpontok honlapján található ismertető szerint 2016 májusában lett volna a műszaki átadás. A kormány 2014-ben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást.
A lőtéren több világverseny is zajlott már: 1969-ben Balczó Andrásék, 1989-ben Fábián Lászlóék lőtték magukat az öttusa-világbajnoki cím felé.
A Fehér út felmerült olimpiai helyszínként is, a PwC tavalyi olimpiai megvalósíthatósági tanulmánya a sportlövészet helyszíneként számolt a területtel, 1,6 milliárdos beruházással kalkulálva. Az olimpiai rendezéstől függetlenül megvalósuló, előkészített létesítmények közé sorolták.
Amikor azonban január végén a fővárosi közgyűlés döntött az olimpiai helyszínekről, nem a Fehér úti létesítményt, hanem az ORFK nagytétényi lőterét jelölték meg a sportlövészet helyeként.
Vagyis százmilliókért fejlesztenek egy sporttelepet, amelyet a mostani tervek szerint mégsem használnának az esetleges olimpia idején.
Ennél is érdekesebb a kivitelező Pharos ’95, amelyről korábban részletesen írtunk. A dunavarsányi székhelyű cég elsősorban futballpályák építésével foglalkozik, és kiváló felcsúti kapcsolatokkal rendelkezik. Nemcsak a Puskás Akadémia műfüves pályáját és a Pancho Aréna gyepét készítette (utóbbit egy évvel az átadás után cserélni kellett), a Pharos tulajdonosa, Végh Gábor adományozta a stadion előtt álló egészalakos Puskás-szobrot.
Ha ez nem lenne elég, a Pharos ’95-nek a dunavarsányi székhelye mellett van egy telephelye is Felcsúton, a Fő út 0311/5. alatt. Erre a címre van bejegyezve a Mészáros és Mészáros Kft. is, illetve a cégadatok szerint ez Mészáros Lőrinc állandó lakcíme.
A Pharos ’95 az elmúlt bő egy évben számos stadionos megbízást elnyert, dolgozott, dolgozik többek között Balmazújvárosban, Békéscsabán, Mezőkövesden és Tatabányán. Zalaegerszegen a ZÁÉV Zrt. partnereként fejezi be nettó 1,148 milliárd forintért a ZTE stadionját. Apró szépséghiba, hogy a Pharos a stadiont használó klub többségi tulajdonosa. A cég tehát stadiont épít a csapatának – az állam pénzén.
Januári összesítésünk szerint 2,5 milliárd forint felett jár a Pharos ’95 konzorciumi tagként vagy önállóan elnyert stadionos-sportpályás építkezéseinek értéke az elmúlt két évben.
Kép: Nemzeti Sportközpontok
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Végh Gábor",
"Fábián László",
"Balczó András"
] |
Jövő tavasszal megkezdődhet az M44 gyorsforgalmi út 62 kilométeres, Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának építése – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) szerdán.
A közlemény szerint a nyertes vállalkozókkal a szerződést december elején kötik meg, a munka 2017 elején kezdődik. A kivitelezés 2019. harmadik negyedévére fejeződik be – írja az MTI. Az új nyomvonalon vezető, kétszer két forgalmi sávos gyorsforgalmi úton négy külön szintű csomópontot, 44 alul- és felüljárót, Cserkeszőlőnél és Kondorosnál egyszerű, Szarvasnál komplex pihenőt alakítanak ki.
A Kőrös felett 450 méteres acél ívhíd épül, díszvilágítással. Két kisebb híd is épül, a Dögös–Kákafoki csatorna és a Mezőtúr–Orosháza vasútvonal felett. A tájékoztatás szerint Kardosnál üzemmérnökségi telepet hoznak létre.
A 62 kilométeres szakasz három ütemben valósul meg, a nyílt közbeszerzési eljáráson nyertes, legalacsonyabb ajánlatot tevő kivitelezők: az első ütemet 56,5 milliárd forinttal a harmadikat 45,2 milliárd forinttal Duna Aszfalt Kft. és a Hódút Kft. nyerte, a másodikat pedig az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Swietelsky Magyarország Kft., Soltút Kft. és A-Híd Zrt. 43,98 milliárd forinttal. Az útszakasz megépítéséhez szükséges forrás a hazai költségvetés terhére biztosított.
A Duna Aszfalt Kft.-vel kapcsolatban korábban már megírtuk, hogy a Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó építőipari cégeivel összefonódó vállalkozás az elmúlt egy-két évben rakétaszerű gyorsasággal nyeri az elsősorban útépítésre szóló közbeszerzéseket.
A kivitelezés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában valósul meg.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Szerző: ZH Online - Pénteken a nagykanizsai közgyűlés, mint fegyelmi tanács újabb megrovásban részesítette Marton István polgármestert. A városvezetőnek rövid időn belül ez már a 3. megrovása.
Ezúttal az Arany János utca 8. alatti ingatlan adás-vétele kapcsán végzett tevékenysége miatt döntött a fegyelmi tanáccsá alakukt közgyűlés Marton István megrovása mellett.
Mint arról december 18-án beszámoltunk, a fegyelmi tanáccsá alakult kanizsai közgyűlés az Arany János utca 8. számú ingatlannal kapcsolatos fegyelmi ügyben ismeretlen tettes ellen bűntető feljelentésről döntött és annak kivizsgálása végéig felfüggeszti a Marton Istvánnal szemben indított fegyelmi eljárást.
Mindezek után januárban megszületett a megyei főügyészség határozata az Arany János utca 8. számú ingatlan értékesítése kapcsán Marton István polgármester ellen a kanizsai közgyűlés, mint fegyelmi tanács által tett feljelentés ügyében. A határozat szerint a hivatali visszaélés-, közokirat és magánokirat ha misítás miatti feljelentésből, valamint az ahhoz csatolt iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy semmilyen bűncselekmény gyanúja sem áll fenn az ingatlan értékesítése kapcsán.
Az ügyészek azt is jelezték, hogy Marton István polgármester a szóban forgó telek elővásárlási jogáról szóló közgyűlési döntés kapcsán szakmailag és jogilag is indokoltan járt el, a közreműködésével készült okiratok formailag és tartalmilag valósak. Mindezek miatt a feljelentést január 7-i hatállyal a főügyészség elutasította.
Az ügy "visszakerült" a közgyűlés elé, mely február 13-án újra fegyelmi tanáccsá alakult és döntött: a történtek miatt megrovásban részesítik Marton Istvánt.
A döntés után Marton István is megszólalt. Kommentárja alapján a Fidesz, mint polgári párt Nagykanizsán megszűnt lépezni. Erkölcsi értékét akkor vesztette el, mikor szövetségre lépett az SZDSZ-szel.
A polgármester szerint a Fidesz Nagykanizsán ma nem több, mint véd- és dacszövetség, melynek egyetlen célja hogy a Cseresnyés Péter a 2010-es parlamenti választáson bejutó helyen szerepeljen a párt megyei listáján.
A város első embere úgy fogalmazott, hogy ezért a célért hajlandóak akár Nagykanizsa jövőjét is feláldozni - ezt bizonyították a SZDSZ-Fidesz koalíció lépései az elmúlt néhány hónapban.
|
[
"Marton István"
] |
[
"Cseresnyés Péter"
] |
Gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség Mengyi Rolandot
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyanúsítottként hallgatta ki Mengyi Roland (Fidesz) országgyűlési képviselőt, majd több helyszínen házkutatást tartott – közölte a főügyészség kedden az MTI-vel.
Mengyi Roland tagadta a bűncselekmények elkövetését, érdemi védekezést terjesztett elő és panasszal élt a gyanúsítással szemben – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Közölték, a KNYF a politikust “vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének, bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette kísérletének megalapozott gyanúja" miatt hallgatta ki hétfőn. Ugyanezen a napon a főügyészség több helyszínen házkutatást tartott, melyek eredményeként több helyszínen bizonyítékokat foglalt le. Mint írták, az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta. A gyanúsított szabadlábon védekezik. A nyomozás határideje december 12.
Az Országgyűlés szeptember 12-én függesztette fel a fideszes Mengyi Roland mentelmi jogát.
Forrás:MTI
|
[
"Mengyi Roland"
] |
[
"Polt Péter"
] |
Úgy tudjuk, a Nemzeti Nyomozóiroda birtokában van egy hangfelvétel, amin a terézvárosi vagyonkezelő igazgatója 18 millió forint kenőpénz kifizetését ajánlja egy vállalkozónak egy kerületi üzlethelyiség bérleti jogáért. A kenőpénz közvetítője azt állítja, az ügylet mögött az egyik terézvárosi alpolgámester áll, de ő vadul tagad.
Korrupció vádja vetül a terézvárosi képviselőtestület felsővezetésére, legalábbis ezt állítja egy vállalakozó. Berecz Károly, a Müárt-Press Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy a cége Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyisége miatt közvetítőkön keresztül a VI. kerület döntéshozói 18 millió forint csúszópénz megfizetésére kötelezték. Az érintettek vadul cáfolnak, de Berecz bevonta az ügyletbe a rendőrséget, és a hamis eurókkal megtömött kenőpénzes táska átadása-átvétele idején lebuktatta a politikusok közvetítőit.
Úgy tudjuk, a beavatás után a rendőrség több hangfelvételt is készített, és számos telefonbeszélgetést is rögzíthetett a politikusok és közvetítőik között, és ezek alapján (is) fogták el a korrupcióban részt vevő közvetítőket.
A Müárt-Press Kft. és a VI. kerületi önkormányzat vagyonkezelője 2006 júniusában adásvételi előszerződést írt alá a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti üzlet megvásárlásáról. A kft. igazgatóját - elmondása szerint - ekkor négyszemközti beszélgetésre hívta K. Péter, a Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, hogy tudassa, 18 millió forint csúszópénzt, úgynevezett prémiumot szeretnének kapni a döntéshozók, még a végleges szerződés aláírása előtt.
A helyiséget addig bérlő kft. ügyvezetője ebbe nem ment bele, mire az önkormányzat képviselője azt felelte, hogy akkor Bereczéknek nem lesz végleges szerződésük. Berecz erre közölte K. Péterrel, hogy jegyzőkönyveztetni fogják a vesztegetési kísérletet, és értesítik a sajtót is. Erre a vagyonkezelő vezérigazgatója azt mondta, hogy átgondolták a dolgot, és mégis aláírják a szerződést.
A szerződést ugyan megkötötték, de a Müárt-Press Kft. nem tudta kötelezettségeit teljesíteni, mert a szükséges banki hitel beragadt egy ügyintéző akadékoskodása miatt. Berecz azonnal bankot váltott, és hogy ne essen el a szerződéstől, haladékot kért az önkormányzattól. A VI. kerületi vezetők - mondja Berecz - a helyzetet kihasználva újra zsarolni kezdték a Müárt-Press Kft.-t.
Berecz Károly az Indexnek azt állítja, január 22-én "bedrótozva" találkozott K. Péterrel, aki azt magyarázta neki, hogy a 18 millió forintot egy vállalkozónak, J. Károlynak kell odaadnia, és "az egész vesztegetési ügy középpontjában pedig Bajor Zoltán alpolgármester áll". K. Pétert és J. Károlyt másnap, január 23-án őrizetbe vették, azóta szabadlábon védekeznek. Másnap, január 24-én ülésezett a VI. kerületi önkormányzati testület. Napirend előtti téma volt a vagyonkezelő vezérigazgatójának esete. Az ellenzéki felvetésekre a testület többségét adó MSZP–SZDSZ-frakció korábbi gyakorlatától eltérően azt javasolta hogy azonnal pályázaton hirdessék meg a Bajcsy-Zsilinszky 61-et.
A Berecz által megvádolt Bajor Zoltán alpolgámester azt állítja, neki semmi köze az ügyhöz, szerinte az egész egy aljas rágalom, amiért be is perli Bereczet. Tény, hogy a nyomozók még nem hallgatták ki az ügyben. (A rendőrök a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kommentálják értesüléseinket.)
Bajor Zoltán állításai
Néhány napja az ATV Egyenes beszéd című műsorában, majd kedd reggel a Napkeltében Bajor azt mondta, eleve nonszensz az egész ügy, hisz 2007. novemberében felmondták a bérleti szerződést, mi dolguk lett volna Bereczcel aztán decemberben, majd januárban, amikor az állítólagos vesztegetés történt.
Berecz viszont azt állítja, cége bérleti jogviszonyát valóban megszüntették, de később K. Péter, a vagyonkezelő igazgatója azt közölte vele, a döntéshozók belementek abba, hogy cége a bérleti díj hátralékát és a vételárat is a banki hitelből fizesse meg. Eleve így készítették el már 2006. júliusában megkötött adásvételi előszerződést, majd a 2007. szeptember 26-án aláírt végleges megállapodást, amihez K. Péternek a vagyonnal rendelkező Verók István polgármester és az ügyet intéző Bajor Zoltán alpolgármester hozzájárulása is szükséges volt.
Bajor Zoltán az ATV-ben azt is kifogásolta, hogy Berecznek nem hamis eurókkal kellett volna J. Károly vállalkozóhoz mennie, hanem 130 millió forinttal a VI. kerületi önkormányzathoz, ennyi volt ugyanis a MÜÁRT-PRESS Kft hátraléka.
Berecz erre úgy reagált, nem az ő, hanem a nyomozók ötlete volt hamis eurókat tenni a táskába. Ráadásul ha Berecz nem vette volna át a többmilliós bérleti díjjal lógó céget, akkor az önkormányzat bottal üthette volna a 130 milliós bérleti díjtartozás nyomát. Még ügyvédje, Bárándy György szerint is érthetetlen, miért akar a kerület nagy hirtelen elesni ettől az összegtől, hiszen Berecz meg akarta venni a helyiséget, és a tartozást is ki akarta fizetni, már a hitelt is intézte.
|
[
"Bajor Zoltán",
"Berecz Károly"
] |
[
"Verók István",
"J. Károly",
"Bárándy György",
"K. Péter"
] |
Bácskai János polgármester bosszújának tartja Jancsó Andrea önkormányzati képviselő, hogy a ferencvárosi képviselő-testület múlt heti döntése után kizárták őt és Baranyi Krisztinát (Együtt) a városfejlesztési bizottságból. A két politikus ugyanis az elmúlt hónapokban számtalan visszás ügyet derített fel: Jancsó Andrea adatkérései nyomán számoltunk be például a kerületi önkormányzati lakásokkal kapcsolatos botrányról, míg Baranyi Krisztina volt az, aki felhívta a figyelmet a helyi parkolási ügyre, és eredményt ért el az Illatos úti környezetszennyezés elleni harcban.
hirdetés
Úgy indokolta a bizottságból való visszahívást a kerület vezetése, hogy a két politikus rendszeresen a sajtóhoz fordult, amikor gyanús üggyel találkoztak, és mindezt – állításuk szerint – hamis információkkal tették. – A képviselő-testület nem a sajtó által kiszivárogtatásnak tekintett tevékenységet tartotta elfogadhatatlannak, hanem a csúsztatáson, információk elferdítésén alapuló, az önkormányzat szándékos lejáratására törekvő sajtóhadjáratot – írta lapunknak az önkormányzat.
– Állításaimat minden esetben bizonyítékokra, például közérdekűadat-igénylésekre kapott válaszokra, határozatokra alapoztam. Könnyebb azt mondaniuk, hogy féligazságokat állítok, mint hogy vállalják a felelősséget – reagált a kerületi vezetés álláspontjára Jancsó Andrea. Egyébként az ügyek megalapozottságát a hivatalos dokumentumok mellett az is jelzi, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el hűtlen kezelés gyanújával. A kerület lapunknak azt hangsúlyozta, nem történt törvénysértés, ám Jancsó Andrea szerint ez csak a "legalizált korrupció" eredménye lehet. – Olyan jogszabályok vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik a visszaéléseket – fogalmazott.
Kitérnek a kizárásról szóló kerületi indoklásban arra is, hogy a két politikus semmibe vette a helyi "több évtizedes politikai szokásjogon alapuló kultúrát", és "a konstruktív együttműködést hirtelen felváltotta a rémhírterjesztés". Ez Jancsó Andrea szerint arra utalhat, hogy ők nem vettek részt abban a színjátékban, amely a kerületi döntéseket megelőzte. Baranyi Krisztina számtalan alkalommal felszólalt az üléseken, de csak lehazugozták és leostobázták – állította az LMP-s képviselő. Ezzel indokolta azt is, hogy a sajtóhoz fordult, szerinte ugyanis az intézményi kereteken belül soha nem kapott érdemi válaszokat. Úgy vélte, a színjátéknak részesei a szocialista ellenzéki képviselők is, akik egyébként tartózkodtak a két politikus kizárásáról szóló szavazáson, mert – mint mondták – "nem akartak részt venni ebben a kutyakomédiában". – Nem számítottam másra tőlük – kommentálta a voksolást Jancsó Andrea, aki szerint ha igazságtalanul éri támadás az ellenzéket, akkor össze kellene zárni.
Az LMP-s képviselő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a döntés nem rettenti el. – Lehet, hosszabb időbe telik, mire megkapjuk kérdéseinkre a választ, de folytatjuk a munkánkat – mondta. A kizárás valóban csak időhúzásra lehet elég, a két politikus ugyanis továbbra is önkormányzati képviselő marad, felszólalhat az üléseken, betekinthet a jegyzőkönyvekbe, sőt részt vehet még a bizottsági üléseken is. Hátrányuk – a fizetéscsökkenésen túl – leginkább abból adódhat, hogy feltett kérdéseikre lassabban kaphatnak majd válaszokat. A folytatást egyébként olyannyira komolyan gondolja Jancsó Andrea, hogy lapunk kérdésére elmondta, azt sem tartja kizártnak, hogy indul a következő polgármester-választáson.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.11.
|
[
"Bácskai János"
] |
[
"Jancsó Andrea",
"Baranyi Krisztina"
] |
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője diadalittasan panaszolta, hogy Simor András cégeladási papírjai nem érkeztek meg az illetékes parlamenti bizottsághoz. Tényleg nem, mert Kövér László asztalán parkoltak.
Kövér László házelnök megkapta, áttekintette és ma reggel továbbküldi a Parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának Simor András korábbi cégének eladási iratait. Erről maga az Országgyűlés elnöke nyilatkozott a Lánchíd Rádiónak, hozzátéve: át kellett néznie a papírokat, "nehogy véletlenül személyiségi jogvédelem okán szó érje a ház elejét. Azt a helyzetet kellett elhárítani, hogy nehogy ebből olyan probléma legyen, amit senki nem akar".
A házelnök azt követően nyilatkozott, hogy Szijjártó Péter, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke az MTI-nek azt mondta: nem érkeztek meg az MNB elnökétől a parlament költségvetési bizottságához a dokumentumok arról, hogy Simor András valóban eladta off-shore cégét, és valóban hazahozta a vagyonát.
Arról, hogy ezeket a jegybankelnöknek be kell mutatnia, a bizottság még október 18-án határozott. Ez úgy szólt, hogy Simor Andrásnak október 30-ig meg kell küldenie a bizottság számára mindazokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta ciprusi cégét, az abban lévő vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette.
Most tehát kiderült, Simor is teljesítette a kérést, s Szijjártó szavai is helytállóak, miszerint a bizottság még nem kapta meg a papírokat. Noha azok mégis a Parlamentben voltak. Kövér Lászlónál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya hétfőn közölte az MTI-vel: Simor András elnök a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat még a múlt héten megküldte Kövér Lászlónak.
|
[
"Simor András"
] |
[
"Kövér László",
"Szijjártó Péter"
] |
Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús “vízüzemű motor" révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.
Hét végrehajtói pályázat végeredményének befolyásolásában lehetett benne a keze Völner Pálnak, a napokban lemondott igazságügyi államtitkárnak - derül ki abból a határozat-tervezetből, amelyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János írt alá, miután hétfőn úgy döntöttek, hogy kezdeményezik az fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését múlt hét kedden kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. A gyanú szerint rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar vezetőjétől. Völner a róla szóló hírekre úgy reagált: nem követett el bűncselekményt, de lemondott az államtitkári pozíciójáról, majd kifejezetten kérte mentelmi jogának felfüggesztését is. Az ügyészség indítványáról azt írta, az őt érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozóhatóságnak reagál. Áder János szerdán mentette fel posztjáról az államtitkárt.
A hét végrehajtó
A határozati javaslatból részletesen kiderül, hogy mikkel gyanúsítja a Legfőbb Ügyészség a volt államtitkárt, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vele 2017 augusztusa előtt “korrupciós kapcsolatot kialakító", de ma már őrizetben lévő korábbi elnökét, Schadl Györgyöt.
Eszerint Schadl rendszeresen adhatott Völnernek 2 és 5 millió forint közötti összegeket (a legtöbb esetben 3 milliós tételeket) “lényegében fizetésként" annak érdekében, hogy hivatali pozíciója révén
elérje a Schadl által javasolt emberek bírósági végrehajtóvá kinevezését,
érvényesítse az elnök elképzeléseit a MBVK hivatal működtetése során,
támogassa őt abban, hogy “az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Kar elnöke által megjelölt személy vagy cég",
nem hivatali hatáskörébe tartozó ügyekben is intézkedjen.
A két férfi az ügyészségi indítvány szerint rendszeresen találkozott, éttermekben vagy csak Völner szolgálati kocsija mellett, aki ekkor kapta meg a pénzeket, konspirált módon. A dokumentumban felsorolják, hogy pontosan mikor és mekkora összegeket kaphatott Völner, a 2018. május 22-től idén július 13-ig tartó időszakban összesen 67 millió forintnyi összeget tartalmaz a felsorolás, jóllehet összegezve azt írják, hogy Schadl “összesen 83 000 000 forint jogtalan előnyt adott át" Völnernek.
A határozati javaslat értelmében Schadl ily módon érte el, hogy az általa javasolt embereket nevezzék ki bírósági végrehajtóvá - még úgy is, hogy az érintetteknek nem volt gyakorlatuk, vagy a pályázaton nem ők érték el a legtöbb pontot. Összesen hét, a
Győri,
Monori,
Szekszárdi,
Szigetszentmiklósi,
Ceglédi és
Fonyódi Járásbíróság, valamint a
Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) mellett működő önálló bírósági végrehajtó kinevezését intézte el Völnernél a végrehajtói kar elnöke.
Schadl a dokumentum alapján összesen 884 852 000 forintnyi összeget kaphatott a közbenjárásával végrehajtóvá kinevezettek irodáinak osztalékából, tételesen:
Győrben 39 450 000,
Monoron 190 575 000,
a BKKB-n 254 800 000,
Szekszárdon 78 000 000,
Szigetszentmiklóson 197 850 000,
Cegléden 81 500 000,
Fonyódon 42 677 000 forintot.
Az összegeket sofőrje segítségével kellett hozzá eljuttatni.
Az irat szerint Schadl és Völner azonban nem csak a végrehajtói pozíciókkal üzletelhetett.
Az oktatási cég és a "víz üzemű motor"
Az idézett ügyészségi gyanú szerint legalább 150 millió forintot ígérhetett nekik egy ismerősük, ha elintézik, hogy a Mátrix Oktatási Stúdió megkapja az engedélyt több képzésük szeptemberi elindításához különböző állami szervektől. Ennek érdekében Völner egyeztetett az ITM és az Emmi több, “ismeretlenül maradt" beosztottjával is, amiről rendszeresen tájékoztatta Schadlt az irat szerint.
Ezen felül azzal is gyanúsítják Schadlt, hogy Völner segítségével pályázati pénzeket akart intézni egy meglehetősen kamuszagú találmánynak, ami egy “belsőégésű benzinüzemű Otto-motorból átalakított víz üzemű motor" lett volna. Ez az eszköz, amit két, csupán neveik kezdőbetűjével jelzett fejlesztőtől vásárolt meg Schadl, az iratban idézettek szerint
vízből állít elő mechanikai- illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát.
A motort a Calmit Hungária Kft. nevű megemelt szén-dioxid-kvótájú cégnél akarták hőtermelésre hasznosítani.
Völner Schadllal egyeztetve állítólag vállalta, hogy az ITM klímapolitikai államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki pályázatot “csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására", amire a kérdéses motorral és a Calmit Hungária Kft.-vel pályáztak volna támogatásért. Schadl, Völner illetve három további, csupán nevük kezdőbetűjével jelzett ember (kettőjükre a motor fejlesztőiként hivatkoznak) többször is egyeztettek a pályázati anyagról, ezek során a harmadik, S.K.B. betűkkel jelzett illető többször is jelezte a motor működőképességével kapcsolatos aggodalmait.
Ez azonban az irat szerint nem zavarta a két vezető gyanúsítottat, akik még azt is fontolgatni kezdték, hogy egy nagyobb pályázati projektet gründoljanak, ennek részévé téve a “víz üzemű" motoros ötletet, és Völner ennek érdekében még a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert is megkörnyékezhette.
A mentelmi jog felfüggesztését Völner esetében arra hivatkozva indítványozzák, hogy felmerül a “vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette" gyanúja.
Az iratban rögzítik még azt is, hogy a fenti információkat lehallgatás, “információs rendszer titkos megfigyelése", gyanúsítotti vallomások, bűnjelek okirati és tárgyi bizonyítványok, elektronikus-, hívásforgalmi-, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
|
[
"Schadl György",
"Völner Pál"
] |
[
"Hargitai János",
"Áder János",
"Völner Schadl"
] |
A Horváth Csaba (MSZP) vezette zuglói önkormányzat 2021-es költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, a Kezdj Itthon Nonprofit Kft., aminek 2021-ben 28,8 millió forintot fizetnének és ezen kívül a Zuglói Védelmi Alapból is kapna 18,8 millió forintot. Több zuglói képviselő ellenzi a nullás cég támogatását, ami mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll.
Az önkormányzatok legfontosabb év eleji feladata a költségvetés összeállítása és elfogadása. Zuglóban a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét a 2021-es évre közel 41 milliárd forintban állapították meg. Ebből a tervezett saját bevételük 35 milliárd forint, a költségvetési hiány összege 3,7 milliárd forint, amit az előző évi költségvetési maradványból fedeznek.
Az interneten elérhető, 2021. február 25-i rendkívüli tervezetben szó van arról, hogy a Horváth Csaba (MSZP) vezette szocialista önkormányzat költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, aminek 2021-ben 28,8 millió forintot utalnának. A cég a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. nevet viseli. Ráadásul a Zuglói Védelmi Alapba is bekerült a cég támogatása, további 18,8 millió forinttal. Zugló Önkormányzata azért hozta létre a Zuglói Védelmi Alapot, hogy a kormányrendeletekkel elvont, kiesett, valamint nem kárpótolt összegeket pótolni tudja. A pénzalapot a tisztviselők felajánlásaiból hozták létre és kérik, hogy a lakosság is csatlakozzon ehhez.
A cégre Várnai László független önkormányzati képviselő, a CivilZugló Egyesület vezetője hívta fel a figyelmet egy blogbejegyzésben. A képviselő szerint a kft. működésére elég lenne kevesebb összeg: ő 3,8 millió forintot javasolt. A módosítási javaslatát azonban nem szavazta meg a testület.
A cégre Ruskal-Klemm Csilla, a Gazdasági Bizottság tagja is felfigyelt, de hiába kérte, hogy juttassák el hozzá az előző évi szöveges szakmai beszámolót és a támogatási összeg felhasználásáról a pénzügyi elszámolást.
"Zugló önkormányzatának a költségvetésében ismételten megtaláltam a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. támogatását 28,8 millió Ft értékben. Egy olyan évben, amikor költségvetési megszorítások vannak, még meg is emelik a támogatást 22,677 millió forintról 28,8 millió Ft-ra. Ráadásul a Zuglói Védelmi Alapba is bekerült a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. támogatása további 18,8 millió forinttal."
– mondta Ruskal-Klemm Csilla (Momentum) a testületi ülésen (a linkre kattintással a dokumentum tölthető le).
Kocsis-Barna Tamás, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság külsős tagja pedig azzal az észrevétellel élt, hogy
"a Kezd Itthon Nonprofit Kft. kap 28.800 e Ft-ot, miközben az utcai szociális munka ellátásához 800 e Ft, Családok átmeneti otthona működtetéséhez 50 e Ft-ot adunk? Felháborítónak tartom, hogy egy magát szociálisan érzékeny, baloldalinak mondó városvezetés, egy Zugló számára ismeretlen, »üres« cégnek ad ilyen összegű támogatást. A cég a Nemzeti Cégtár alapján 0 pénzmozgással, 0 fő létszámmal működik. Ráadásul olyan egyesületeknél, alapítványoknál kaphat nagyságrendekkel magasabb összeget, akik évek óta bizonyítottan tettek a kerületi lakosokért, a kerületért. Javaslaton egy 0 elvétele az összeg végéről (2.880.000 Ft) és kiemelt figyelem a cég zuglói tevékenységére, az elkövetkező időszakban".
Egy, az kormányzat oldalán fent lévő, előterjesztői kiegészítés címet viselő dokumentum szerint (a linkre kattintással a dokumentum tölthető le) Horváth Csaba (MSZP) polgármester egy kiegészítést tett a költségvetéshez február közepén, ami szerint a 28,8 milliós összeg 15 millió forintra csökkent. A költségvetés egy másik mellékletében is 15 milliós összeg szerepel.
A nullás cég mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll
A cégadatbázis szerint a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. valóban 0 fővel működik. A 2009-ben alapított cégnek 2017 óta nulla az árbevétele és emellett 2019-ben már 44,7 millió forint veszteséget termelt.
A cég ügyvezetője Inotay Petra, akinek a neve a divatban jártas olvasóknak lehet ismerős. A tulajdonában lévő Maison Marquise egyike azoknak a cégeknek, amiket a sajtó az Orbán Ráhellel jóban lévő cégek közé sorolt. Iparági értesülések szerint a miniszterelnök lányának érdekkörébe tartozik a Magyar Divat és Design Ügynökség, és Orbán Ráhelnek a divat lehet az, ami Orbán Viktornak a foci.
Inotay Petra, a FIVOSZ Alapítvány Kuratóriumi elnöke a Fiatal Vállalkozók Hete szervezőjeként is ismert, továbbá ő a FIVOSZ Női Bizottságának az elnöke.
A Kezdj Itthon Nonprofit Kft. tulajdonosa pedig a FIVOSZ, azaz a Fiatal Vállakozók Országos Szövetsége. A FIVOSZ egy országos szervezet, aminek az alapító elnöke Kovács Patrik, aki az Opten adatbázisa szerint a Kezdj Itthon Nonprofit Kft.-ben 2012-ig volt tag.
A FIVOSZ "független szövetség", de jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal
"Mind a politikától, mind más szervezetektől független szövetség a FIVOSZ. Mivel érdekvédelmi szervezetként is működünk, törekszünk mindenkivel a jó kapcsolatokra" – nyilatkozta korábban Dr. Kovács Patrik.
Blaskovics Dávid alelnök definíciója szerint "a FIVOSZ társadalmi szervezetként 42 000 fiatal vállalkozó aktív közössége, akiknek az aktív segítség mellett a véleményét is becsatornázzuk a kormányzat részére – ezzel hozzájárulva az ország gazdasági-társadalmi sikeréhez".
A Fiatal Vállalkozók Hete 2020-as támogatói között találjuk a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, a Miniszterelnökséget, az Igazságügyi Minisztériumot, a Hungarian Fashion Designer Agency-t és a Magyar Nemzeti Bankot.
Az előadók között volt Rácz Zsófia, az EMMI fiatalokért felelős helyettes államtitkára is, akit 2020 januárjában nevezett ki Novák Katalin. Rácz kinevezése nagy port kavart, hiszen még törvényt is módosítottak azért, hogy megfelelő diploma hiányában betölthesse a pozíciót.
A 2020-as FIVOSZ-esemény promóanyagában 35 előadásból csupán Rácz Zsófia mondatait idézték. A helyettes államtitkár többek között arról beszélt, hogy
"A családi vállalkozásoknál a generációváltás komoly kihívást jelenthet, úgy az idősebb, mint a fiatal korosztály számára. Fiatalként az a dolgunk, hogy tanuljunk, képezzük magunkat, hogy amikor előáll a lehetőség és a feladat a családi vállalkozás átvételére vagy továbbvitelére, felkészülten nézzünk szembe ezzel a szép kihívással".
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Rácz Zsófia (@zsofia.laura.racz) által megosztott bejegyzés
Nagy a csend a pénzügyi elszámolás körül
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy miért nem közvetlenül a FIVOSZ-szal kötöttek szerződést, miért egy üres cégen keresztül fizetnek a szervezetnek? Szerettünk volna belenézni a Kezdj Itthon Kft. legutóbbi, Zuglóra vonatkozó szakmai beszámolójába és a támogatási összeg felhasználásáról szóló pénzügyi elszámolásába is. Választ azonban a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Megkerestük a Kezdj Itthon Kft.-t és a FIVOSZ-t is, de a kért dokumentumokat ők sem juttatták el hozzánk és nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy a zuglói szerződés miért nem közvetlenül a FIVOSZ-szal köttetett.
"Társaságunk nonprofit tevékenysége keretében látja el a Vállalkozz Zuglóban program szakmai megvalósítását, mely keretében a kerületi vállalkozóknak és vállalkozni vágyóknak nyújt segítséget. Többek közt információs kiadvány készül főként vállalkozásindítás, üzletiterv írás és cégvezetés témákban, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel az ingyenes kiadványban az aktuális kihívásokra is találnak tanácsokat az olvasók. A mostani helyzetre való tekintettel rendszeresen online eseményeket és online konferenciák is kerülnek megrendezésre, melyekre nagy igény és pozitív visszajelzés mutatkozik"
– tájékoztatott minket a cég és az Átlátszó érdeklődésére azt közölte, hogy "a kerületieknek szakértők osztják meg tapasztalataikat és tanácsaikat az érdeklődőkkel. Továbbá zuglói vállalkozókkal több tucat videó, és podcast készül, ahol aktuális tanácsokkal, lehetőségekkel és információkkal találkozhat a hallgatóság".
A "Vállalkozz Zuglóban!" programot 2016-ban, Karácsony Gergely polgármestersége alatt, a FIVOSZ együttműködésével indították el a kerületben. A program bemutatóját Tóth Csaba, Zugló akkori MSZP-s országgyűlési képviselője nyitotta meg. A "Vállalkozz Zuglóban!" program célcsoportjába a 18 és 40 év közötti vállalkozók és vállalkozni szándékozók tartoznak. A Facebook-oldalukon az utóbbi időben a zuglói vállalkozásokat mutatják be, de a közösségi oldal annyira nem pörög, hiszen az elmúlt évben közzétett tartalmak posztonként csupán egy-két lájkot kaptak. A YouTube-on közzétett videóik azonban már nagyobb nézettséget értek el, és a Zugló Televízió is rendszeresen hív meg vállalkozókat a FIVOSZ "Vállalkozz Zuglóban!" programja keretében.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: FIVOSZ Ünnepi konferenciája 2019-ben. (forrás: FIVOSZ)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Inotay Petra"
] |
[
"Novák Katalin",
"Ruskal-Klemm Csilla",
"Tóth Csaba",
"Várnai László",
"Rácz Zsófia",
"Karácsony Gergely",
"Kovács Patrik",
"Kocsis-Barna Tamás",
"Dr. Kovács Patrik",
"Rácz Zsófia",
"Orbán Viktor",
"Orbán Ráhellel",
"Orbán Ráhel",
"Horváth Csaba",
"Blaskovics Dávid"
] |
P. L.;
Jakab Péter;Jobbik;szerződések;pártalapítás;
2022-08-04 10:29:00
Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából
Legalábbis pártja némiképp kiegészítette az eddigi értesüléseket.
Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak.
A BRFK a Telexnek megerősítette a feljelentés tényét, s közölték, feljelentéskiegészítést rendeltek el. A lap megkereste a Jobbik sajtóosztályát is, ahonnan azt a választ kapták: "az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes".
A párt válasza szerint ugyanis Jakab Péter két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. A Jobbik belső szabályzata szerint a volt elnöknek előbb egyeztetnie kellett volna erről a frakció vezetésével, egyedül nem dönthetett volna, mégis ez történt. A párt közlése szerint
Az efféle szerződéseket ugyanis az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, ők intézik a kifizetéseket is a frakciók állami kereteiből, a hivatalnál pedig csak azt ellenőrzik, hogy a dokumentum formailag szabályos-e, illetve rajta van-e a frakcióvezető aláírása.
Miután a frakciótagok értesültek Jakab akciójáról, a már említett módon közbeléptek, így amikor a bukott pártelnök újabb szerződéseket akart intézni körülbelül 83 millió forint értékben, értesült, hogy nincs mögöttük fedezet. Jakab minderre a Telexnek úgy reagált:
Úgy tudni, az így hoppon maradt politikusok között van a korábban "judapestező" Bíró László is, aki 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként kapott ki időközi választáson a fideszes Koncz Zsófiától Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében. Ő a Telexnek reagálva nem is értette, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, mert szerinte nem akart senki pénzt lopni a párttól. Hozzátette, inkább "most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt."
Mindezen felül Jakab Péter és Molnár Enikő minden jel szerint új párt alapításán munkálkodik. A volt pártelnök posztjaihoz már hetek óta nem használja a Jobbik logóját, helyette "A nép pártján" szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon és egy új Facebook-oldalt is létrehoztak ezen a néven. Emellett országjárásba is kezdett. Az, hogy az új pártra mégis miféle társadalmi igény mutatkozna, nem tudni, mindenesetre Jakab a Telexnek korábban egyebek között azt mondta: "az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van."
Kilépési szándékát eddig ugyanakkor nem jelezte a párt felé, a Jobbik pedig közölte: "mi hiszünk abban, hogy Jakab Péter szíve és esze jobbikos, csak rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban".
|
[
"Jakab Péter"
] |
[
"Jakab Péter;Jobbik;szerződések;pártalapítás",
"Koncz Zsófia",
"P. L.",
"Molnár Enikő",
"Bíró László"
] |
Hűtlen kezeléssel vádolja a VI. kerületi önkormányzatot a Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út sarkán lévő üzlethelyiség korábbi albérlője, a Premier Média Kft. Szerintük a főbérlő, a Duett Méter és Rövidáru Kft. tíz éven át törvénytelenül adta ki az üzlethelyiséget, és vagy 100 millióval rövidítette meg a tulajdonos önkormányzatot. Verók István polgármester beérte 6,5 milliós "vigaszdíjjal". A visszavett üzlethelyiséget ezután az önkormányzat 64 millióért eladta, holott volt a fiókban egy 310 milliós ajánlat. Csupa rejtély. A rendőrség nyomoz.
VI. kerület-Duett megállapodás.
Fizess 6,5 milliót, és a dolog el van felejtve!
A Premier Média az Andrássy út 2. (illetve Bajcsy-Zsilinszky 13.) szám alatt, két szinten (raktár és üzlethelyiség) összesen 387 négyzetméteres videokölcsönzőt üzemeltetett. Az üzlethelyiséget 1997 és 2007 között a Duett Kft. adta ki "albérletbe", de mint kiderült, ehhez nem kért engedélyt a tulajdonos önkormányzattól. A Premier Kft. ügyvezetője, Liszeckij László szerint a Duett mintegy 100 millió forinttal károsította meg a kerületet a tíz év alatt, mert a beszedett havi 1 millió forint (plusz áfa) bérleti díjnak csak egyharmadát fizette ki a tulajdonos terézvárosi önkormányzatnak.
Amikor az albérlővel közölték, hogy a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzati bérleményt mégsem lehetett volna neki kiadni, a meglepett "albérlő" kérte a Duett Kft.-t, csináljon rendet a bérleti szerződés körül. A Duett erre írásba adta, hogy tíz éven át "az önkormányzat hallgatólagos beleegyezésével" adta bérbe a helyiséget. Ezt megerősíteni látszott az is, hogy bár az elmúlt évtizedben több önkormányzati ellenőrzés is volt az üzletben, mindig mindent rendben találtak.
Liszeckij László 2007. június 12-én kérte a terézvárosi önkormányzatot, illetve Verók István polgármestert, tegye rendbe a dolgokat: már tíz éve működnek azon a helyen, és semmi kedvük onnan elköltözni. Liszeckij elmondása szerint Verók közölte, előbb tájékozódnia kell, mert semmit sem tud az ügyről. Ám kiderült, hogy egy héttel korábban, június elején már aláírt a Duett Kft.-vel egy megállapodást, amelynek értelmében a kft. 6,5 milliót fizet az önkormányzatnak, amiért tíz éven át illegálisan, jelentős összeg visszatartásával adta bérbe az üzlethelyiséget. Ezzel kölcsönösen jóhiszemű tévedésnek, illetve elintézettnek nyilvánították az ügyet (képünkön a szerződés fénymásolata).
Bonyolítja a dolgot, hogy a főként ingatlankereskedelemmel foglalkozó Unione-C Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Budapest, I. Lánchíd u. 7-9.) 2007 áprilisában 309,6 millió forintos ajánlatot tett le a Terézvárosi Vagyonkezelő asztalára, meg akarták venni az akkor még a Duett által bérelt üzlethelyiséget. Az ajánlat az önkormányzathoz került. Ám a Verók István aláírásával június 27-én kelt, Kokas Ferenc ügyvezetőnek címzett levélben az önkormányzat elutasítja az ajánlatot azzal, hogy a Duettnek mint bérlőnek elővételi joga van.
Terézváros önkormányzata alig egy hónapra rá, július 31-iki határozatával bezáratta a videotékát. Nem sokkal később a Duett lemondott bérleti jogviszonyáról, és a bérleti jogot 2007 szeptemberében az ingatlanberuházó SCD Csoporthoz közeli Polgári Ingatlan Építőipari és Szolgáltató Kft.-nek adták át, amely jelezte vételi szándékát is. Az adásvételi szerződést tavaly november 3-án aláírták, és annak rendje és módja szerint lebonyolították. Azt is figyelembe vették, hogy a Polgári Ingatlan mint új bérlő élt az elővásárlás jogával, így 80,7 millió forint helyett 64,5 millióért jutott az ingatlanhoz. A Polgári Ingatlan nem is titkolja, az adásvételi szerződésben is rögzítette, hogy továbbértékesítésre veszi meg az üzlethelyiséget.
Fintha-Nagy Ádám, a Polgári Ingatlan jogi képviselője a hvg.hu munkatársának elmondta: a cég már most is számos nagyértékű belvárosi ingatlant birtokol, és folyamatban van több adásvételi szerződés előkészítése az V., VII. és VIII. kerületekben. A cég ingatlanokat ad és vesz, de a VI. kerületi önkormányzattal most nem tárgyalnak további ingatlanszerzésekről. Az ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy a kft. vajon továbbra is az SCD csoport egyik leányvállalata-e, azt mondta: jelenleg nem a csoport tulajdona a cég. A Bajcsy 13-as üzlethelyiséget továbbértékesítik, hogy cégcsoporton belül vagy kívül, az még elválik – tette hozzá.
Többen furcsállják, hogy az önkormányzat megelégedett a 64,5 millió forint vételi árral, holott az Unione-C öt hónappal korábban 309,6 milliós ajánlatot tett, amit visszautasítottak. Wertán Zsolt Zoltán KDNP-s önkormányzati képviselő az ügy kapcsán bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mert úgy gondolja, a 250 millió forintos vételárkülönbséggel megkárosították a VI. kerületi önkormányzatot. A "jelentősen nagy értékkülönbséget okozó eljárás" kivizsgálását kéri a hatóságtól.
Liszeckíj érvelése (Oldaltörés)
Az eladott üzlet. A régi cégér még fenn van © Stiller Ákos
Liszeckíj László, a kiebrudalt Premier Média ügyvezető igazgatója ennél messzebb ment. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi főosztályának címzett bejelentésében "egy több mint 100 millió Ft értéket meghaladó, az államot súlyosan megkárosító gazdasági ügyről" beszél. Mint kifejti, "írásos bizonyítékokkal rendelkezem arról, hogy a Terézvárosi Önkormányzat polgár-mesterének tudtával és jóváhagyásával egy magáncég több mint 100 millió Ft értékben károsította meg az Önkormányzatot, azáltal, hogy egy nagy értékű ingatlannal illegálisan üzletel. Erről a tényről, mint a Premier Média Kft. ügyvezetője, a cégünk ügyvédjének jelenlétében személyesen tájékoztattam a polgármester urat, és arra kértem, hogy a továbbiakban gátolja meg az állam megkárosítását, és a hatályos jogszabályok szerint tegye lehetővé a Bajcsy-Zsilinszky út 13. alatt található önkormányzati ingatlan bérlésének, vagy megvételének nyilvános megpályázását.""A polgármester ekkor megígérte, hogy kivizsgáltatja az ügyet, de e helyett, inkább azt választotta, hogy az önkormányzatot súlyosan megkárosító céggel írásbeli megállapodást kötött, hogyha befizetik az önkormányzatnak okozott kár kb. 5%-át, akkor jóhiszemű tévedésnek tekintik az ügyet. Egyúttal ahhoz is hozzájárult, hogy ez a magáncég tovább üzletelhessen az ingatlannal, és mindenféle korlátozás nélkül kiárusíthassa annak bérleti jogát. A megállapodással szándékosan, és ismét, súlyos kárt okoztak az önkormányzatnak, mert csak így lehetett kijátszani az üzlethelyiség nyilvános megpályáztatását, amellyel minden kétséget kizáróan jelentősen jobban járt volna az önkormányzat.""A megállapodást követően az értékes ingatlant az önkormányzat szokatlanul gyorsan és meglepően alacsony áron adta el a Polgári Ingatlan Építőipari és Szolgáltató Kft.-nek, méghozzá úgy, hogy figyelmen kívül hagytak minden más magasabb összegű vételi ajánlatot. Ráadásul az adásvételi szerződés szerint a vevő az ingatlant kimondottan továbbértékesítési céllal vásárolta meg. További írásos dokumentumokat tudok bemutatni arról, hogy a szóban forgó ingatlannal való nagy kárt okozó illegális üzletelés az önkormányzat tudomásával történt" – írja Liszeckij László február 29-én kelt bejelentésében.A VI. kerületi Önkormányzat szerint az ügylet jogszerű volt. Mint rámutatnak: a Duett Kft. az ingatlan korábbi bérlője volt. A Duett Kft-től az Önkormányzat jóváhagyását követően a Polgári Ingatlan Kft. vette át a bérleti jogot és a helyiiség bérlője lett. Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekértékesítésére az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 58. és 60. §-a, valamint az elidegenítést szabályozó helyi rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Az Ltv. 58. § (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiségekre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Az Önkormányzat a fent hivatkozott jogszabály alapján az elővásárlási jog jogosultjának - a Polgári Ingatlan Kft. bérlőnek - értékesítette a Budapest VI. ker. Andrássy út 2. (Bajcsy-Zs. út 13.) szám alatti ingatlant- mutat rá az Önkormányzat válaszlevele.Persze, továbbra sem világos, hogy miért nem a Polgári Ingatlannál ötször többet kínáló Unione-C-vel állapodott meg az Önkormányzat, amikor 2007 szeptemberében felbontotta bérleti szerződését a Duettel? Hiszen az Unione-C-t azzal utasította el 2007 áprilisában, hogy a bérlőnek, akkor még a Duettnek, elővételi joga van. Azután, hogy-hogy nem, a Polgári Ingatlannal kötöttek bérleti szerződést, és az új bérlő rögtön közölte, megveszi az ingatlant. Íígy keletkezett elővásárlási joga.
|
[
"Verók István"
] |
[
"Liszeckíj László",
"Kokas Ferenc",
"Liszeckij László",
"Stiller Ákos",
"Wertán Zsolt Zoltán",
"Fintha-Nagy Ádám"
] |
Több szabálytalanságot is feltártak az Operaház korábbi éveit vizsgálva, de még hónapokig folytatódhat a vizsgálat, jelentette be az intézmény pénzügyeit átvilágító bizottság elnöke. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium várhatóan KEHI-vizsgálatot javasol majd.
Nem a jogszabályoknak megfelelően gazdálkodott az elmúlt években az Operaház, lényeges szabálytalanságokat állapítottak meg, mondta Hardy F. Gábor, az Operaház pénzügyeit átvilágító bizottság elnöke. Az iratoknak csak egy kisebb részét tudták eddig áttekinteni, de a feltárt szabálytalanságokból arra következtetnek, hogy még hónapokig tart majd a vizsgálat, mondta.
Skultéty László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy bár az átvilágítás még nem zárult le, valószínű, hogy a tárca a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatát javasolja majd.
Szerinte a vizsgálati eredményeknek komoly következményei lehetnek, akár munkajogi, akár polgári jogi vagy büntetőjogi, és úgy gondolják, hogy ehhez szükségesek a KEHI megállapításai is.
Hardy F. Gábor szerint már a korábbi vizsgálatok is lényeges szabálytalanságokat állapítottak meg, ennek ellenére nem történt alapvető változás az intézmény gazdálkodásában. A jelenlegi ellenőrzés eddigi tapasztalatai szerint az Operaház nem a jogszabályoknak, illetve nem a belső jogi rendnek megfelelően működött.
Egyes produkcióknak például gyakorlatilag nem volt költségvetése, illetve pénzügyi kontroll nélkül vittek színpadra előadásokat. A vizsgálóbizottság nem egyszer találkozott azzal, hogy egy A4-es papíron soroltak fel néhány adatot, ennek alapján tervezték meg a produkciót, de az ezeken a papírokon szereplő költségeket sem tartották be. Többször azt tapasztalták, hogy egy előadás akár a tervezett kétszeresébe is került, teljes volt a pénzügyi káosz, mondta Hardy F. Gábor.
A könyvvizsgáló azt állapította meg, hogy semmilyen számlarendet nem tartottak be az intézményben. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az Operaház VIP-kártyájával egyes vezetők úgy vettek ki pénzt, hogy azzal nem számoltak el megfelelően. Többször nem tartották be a közbeszerzési előírásokat, illetve kijátszották a közbeszerzési törvény rendelkezéseit.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter október 22-én vonta vissza a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Vass Lajos, illetve az intézmény gazdasági igazgatója, Szabó József Attila vezetői megbízását. Az intézményt szeptember óta miniszteri biztos irányítja.
|
[
"Szabó József Attila",
"Vass Lajos"
] |
[
"Hardy F. Gábor",
"Réthelyi Miklós",
"Skultéty László"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett vizsgálat dokumentációja alapján Budai Gyula hivatalosan, írásban kereste meg azon cégeket, amelyeknek - a tavalyi Európa-bajnoksághoz köthető szerződéseik révén - a MÚSZ hónapok óta, összességében több mint 80 millió forinttal tartozik.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos arra kérte Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökét, hogy a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) gazdálkodását érintő vizsgálat befejezéséig a MOB ne teljesítsen kifizetéseket a MÚSZ részére - többek között erről tájékoztatta a kormánybiztos Czene Attilát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkárát, aki pénteken hivatalában fogadta őt. A szövetség péntek délután úgy reagált erre, hogy miután kiderült, a MÚSZ-nak nem is folyósították azt a 100 millió forintot, amelyet eddig tőle visszaköveteltek, és tisztázódott, hogy a tervezettnél jóval kisebb összegből rendezte meg a 2010. évi Európa-bajnokságot, újabb kifogást keresnek vele szemben.
A NEFMI délelőtti közleménye szerint az úszás olimpiai felkészülésére és az utánpótlás-nevelés folyamatosságának fontosságára való tekintettel Czene Attila egyeztetést kezdeményez a MOB elnökével, a kormánybiztos kérésére a kifizetések felfüggesztése ugyanis indokolt lehet. A tájékoztatás kitér arra is, hogy "a sportág műhelyeiben a szakmai munka fenntartása, a pénzügyi stabilitás hátterének biztosítása ugyanakkor kiemelt figyelmet igényel".
"Mindenképpen el kell kerülnünk a magyar úszó sportág eredményességét biztosító műhelymunka megtorpanását, leállását. A MÚSZ vezetésének pénzügyi elszámolásából fakadó problémák nem taszíthatják válságba a szakmai műhelyeket" - fogalmazott az úszó olimpiai bajnok Czene Attila az egyeztetésen.
A megbeszélésen elhangzott - az államtitkárság tájékoztatása szerint -, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által végzett vizsgálat dokumentációja alapján Budai Gyula hivatalosan, írásban kereste meg azon cégeket, amelyeknek - a tavalyi Európa-bajnoksághoz köthető szerződéseik révén - a MÚSZ hónapok óta, összességében több mint 80 millió forinttal tartozik. A kormánybiztos a cégek vezetőitől bekérte az általuk kiállított - a MÚSZ felé címzett - fizetési felszólítások hiteles másolatát.
Budai Gyula a vizsgálat lefolytatásához számos kiegészítő dokumentum és szerződés másolat megküldésére is felszólította a KEHI-t. A vizsgálat kiemelt jellegére való tekintettel beérkeztek a miniszterelnökségre a MÚSZ és a RA-FU Kulturális Szolgáltató Bt. között létrejött, több tíz millió forintról szóló szerződések, melyeket a szerződő felek képviselőiként Gyárfás Tamás, a MÚSZ elnöke és Ruza József, a MÚSZ volt főtitkára, a RA-FU Bt. megbízottja, mint beltag látott el kézjegyével.
A szövetség péntek délutáni válasza azzal kezdődik, hogy miután kiderült, a MÚSZ-nak nem is folyósították azt a 100 millió forintot, amelyet eddig tőle visszaköveteltek, és tisztázódott, hogy a tervezettnél, a 2006. évinél 345 millió forinttal kisebb összegből sikerült megrendezni a 2010. évi Eb-t, Czene Attila újabb kifogással állt elő.
"Miután a korábbi támadásokról kiderült, hogy megalapozatlanok, Czene pénteki közleményében ismét támadást indított. Az újabb vádak sem helytállóak. A sportállamtitkárság ez alkalommal már nem a nem létező állami tartozásokat, hanem a külső partneri szerződéseket elemzi" - olvasható a MUSZ állásfoglalásában. - Az államtitkár a közleményt elnagyolja, nem említi, hogy a szerződések összesen bruttó 40 570 millió forintról szólnak (32 millió Ft. + Áfa), és több mint négy évre, 49 hónapra 2008. szeptember 1-jétől, miután a MUSZ elnyerte a 2010. évi Eb rendezésének jogát 2012. szeptember 30-ig, az olimpiai program lezárásig tartanak. Számlára: havi átlagban 660 ezer forint+Áfa került kifizetésre. A KEHI javaslatára a szövetség elnöke a szerződéseket 2011 februárjában március 1-től felbontotta."
A szövetségi tájékoztatás kitér arra is, hogy a MÚSZ elnöke a megítélt összeget indokoltnak tartotta, "annál is inkább, mert számos más sportág egy-egy világverseny előtt külön apparátust szerződtet, amelynek költsége ennél jóval magasabb". A közleményben a MÚSZ azt írja: Czene látszatra kivonja magát az úszó ügyekből, arra való hivatkozással, hogy nehogy elfogultsággal vádolják, valójában visszavág egykori sérelmeiért.
"Czene 1996-ban a MÚSZ elnöke által vezetett Sport plusz - OTP SE tagjaként lett olimpiai bajnok. 1 millió forint körüli volt a havi fizetése. Nehezményezte, hogy ezt az összeget már nem kaphatta meg, amikortól nem edzett komolyan. A FINA sportolói bizottságába a korábbi ciklusban (2005-2009) a MÚSZ őt delegálta, annak lejárta után azonban titkos szavazással Kovács Ágit jelölte. Ezt sem vette jó néven."
A szövetség március 10-én azt közölte, hogy eleget tett az állam felé még fennálló tartozása visszafizetésének. Az elszámoltatási kormánybiztos múlt szerdán jelentette be, hogy Bánki Eriknek, az Országgyűlés sport- és turizmus bizottsága fideszes elnökének felkérésére vizsgálatot indított a MÚSZ-nál. Az ügy előzménye, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal február elején jelezte, szabálytalanságokat állapított meg a MÚSZ-nál a tavalyi, margitszigeti Európa-bajnokság költségvetési támogatásának felhasználását illetően.
|
[
"Ruza József",
"Gyárfás Tamás"
] |
[
"Budai Gyula",
"Bánki Erik",
"Borkai Zsolt",
"Czene Attila",
"Kovács Ági"
] |
|
2012. 05. 14., 10:07
Utolsó módosítás:2012. 05. 14., 11:31
Bár Áder János már május 10-én átvette a köztársasági elnöki feladatokat, még mindig nem lehet tudni, hogy mikor költözik ki Schmitt Pál volt államfő a Béla király úti elnöki rezidenciáról. "Minden olyan információt, amely időszerû, megkapnak majd" - mondta az [origo]-nak hétfő reggel Kiss Norbert arra a kérdésre, hogy mikor adja át Schmitt a rezidenciát, illetve hogy új lakásának keresése elkezdődött-e.
Kiss Norbert (aki Schmitt Pál államfősége alatt a KEH társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetőjeként dolgozott, majd őt Áder János első határozataiban mentette fel munkája alól) annak ellenére sem válaszolt a kérdéseinkre, hogy az megítélésünk szerint közérdekû adat. Próbáltuk elérni a Köztársasági Elnöki Hivatalt is, egyelőre sikertelenül.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011. CXII. törvény szerint annak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret (...), így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a mûködést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Kiss Norbert a múlt héten sem válaszolt a költözést firtató kérdéseinkre, mondván az nem időszerû, bár akkor még nem történt meg Áder János beiktatása.
"Nem tudok kiköltözni, mert még nincs meg az új helyem" - mondta Schmitt Pál a közelmúltban az RTL Klubnak arra a kérdésre, hogy mikor hagyja el a Béla király úti rezidenciát, amelybe Áder János és családja költözne. Schmitt Pál az [origo]-nak a múlt héten azt mondta, az elmúlt napokban az átadás-átvétellel foglalkozott. Abban állapodtak meg, hogy Schmitték körülbelül egy hónap múlva fognak kiköltözni a Béla király úti épületből. "Ami jár, az jár, ami nem jár, az nem jár" - szögezte le az RTL Klubnak Schmitt. Utalt arra, hogy igénybe venné az állami segítséget, hiszen állítása szerint továbbra is dolgozni szeretne valamilyen "jószolgálati poszton" Magyarországért.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény nem rögzíti, hogy mennyi idő után kell a posztjáról lemondott államfőnek elhagynia a köztársasági elnöki rezidenciát.
A plágiumügye miatt lemondott államfő a vagyonnyilatkozata szerint három nagy méretû budai családi ház tulajdonosa (ezek mellett egy belvárosi lakás és egy Luppa-szigeti nyaraló is szerepel a bevallásában), a legkisebbnek is 195 négyzetméteres az alapterülete. Schmitt a köztársasági elnökké választása előtt a II. kerületben álló, 320 négyzetméteres villában lakott, ebben azonban most albérlők élnek. A törvény szerint, ha Schmitt kéri, külön rezidenciát is kaphat, de hivatala korábban nem tudta megmondani, élni kíván-e ezzel a lehetőséggel.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Kiss Norbert",
"Áder János"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.