text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
Az Indexen 2009. január 28-án "A Hunyadi téri vásárcsarnok eladását is vizsgálják" című, a Magyar Hírlapból lapszemében átvett írásában valótlanul szerepelt, hogy az önkormányzat Arie Yom-Tov egyik cégével, a Constrattic Kft.-vel kötött szerződést a Hunyadi téri vásárcsarnok hasznosítására.
Valótlanul állítás továbbá, hogy a Constrattic Kft. Arie Yom-Tov cége.
Fenti valótlan tényállítás kapcsán az a hamis látszatot keletkezett, mintha Arie Yom-Tov, illetve cége kizárólag azért jutott volna hozzá a fenti ingatlanhoz, mert olyan szoros barátságba került Fürst György alpolgármesterrel, hogy ő még az esküvői tanújának is felkérte.
Mindezekkel szemben a valóság az, hogy Arie Yom-Tov egyik cégével sem kötött szerződést a terézvárosi önkormányzat a Hunyadi téri vásárcsarnok hasznosítására, illetve a Constrattic Kft. nem Arie Yom-Tov cége, ezért Arie Yom-Tov és Fürst György barátsága nyilvánvalóan nem volt hatással egy meg nem kötött szerződésre, azaz a hivatkozott barátság az ügyben teljességgel irreleváns.
|
[
"Fürst György",
"Arie Yom-Tov"
] |
[] |
Az INA több vezetőjét őrizetbe vették, akik a gyanú szerint 100 millió kuna (körülbelül 5,5 milliárd forint) kárt okoztak - számolt be az Index.hu. Egyes hírek szerint a teljes kár ennek a többszörösét is elérheti.
A gázon nyerészkedtek?
A meg nem erősített információk szerint a vállalat igazgatója nyomott áron gázt vásárolt, majd ugyanazt a gázt drágábban külföldön értékesítette. A hasznot ezután társaival zsebre tették. Állítólag Damir Škugor, a kereskedelmi Szolgálat igazgatója és ügyvédje is a letartóztatottak között van.
"Nem áll módunkban nyilatkozni a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásokról. Az üggyel kapcsolatosan teljes mértékben együttműködünk a hatóságokkal a tényfeltárás érdekében" - reagált közleményében az INA.
A horvát cégben a Mol jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel, ám az RTL Híradó megkeresésére azt válaszolta, hogy
|
[
"Damir Škugor"
] |
[] |
A felügyelőbizottságoknak nincs lehetőségük megvonni a tiszteletdíjat azoktól a tagoktól, akik nem járnak rendszeresen az ülésekre. Az RTL Híradónak nyilatkozó egyik képviselő azt mondta, sokszor azok sem járnak, akik megtehetnék, a tiszteletdíjat mégis megkapják. Hunvald György VII. kerületi polgármester is, aki fél éve van előzetes letartóztatásban. Az ő visszahívásáról csütörtökön dönthet a fővárosi közgyűlés, mert csak most érkezett hozzájuk erről szóló indítvány
"Mindazok a képviselőtársaim, akik egyébként szabadlábon vannak, azok bizony nem igazán szoktak, vagy legalábbis sokan közülük nem szoktak eljárni a felügyelőtanácsi ülésekre" - ez Havas Szófia budapesti MSZP-s képviselő véleménye. Ezért az RTL Híradó több fővárosi cégtől is kérte, mutassák meg a felügyelőbizottsági ülések jelenléti ívét.
A BKV-nál ígérték, de nem küldték el. A csatornázási műveknél azt mondták, csak a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása után adják ki a papírokat. A Főtávtól a Híradó megkapta a jelenléti íveket. Ott idén 3 ülés volt. A 9 fős testületből 4-en soha nem hiányoztak, hárman csak egy-egy ülésre mentek el.
A MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint nem rendszeresek a hiányzások. "Azt nem mondanám, hogy nem járnak be, a felügyelőbizottsági tagok végzik a munkájukat. Amennyiben képviselőtársam úgy gondolja, hogy ezzel az üggyel foglalkozni kell, akkor majd felveti frakcióülésen" - mondta Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője.
Havas Szófia, aki a Péterfy Sándor Utcai Kórház felügyelőtanácsának tagja, azt mondja, ezt már megtették. Más lehetőségük nincs. "Mi azt tudjuk tenni, ahogy ezt a bizottság elnöke már meg is tette, hogy jelezte a frakciók felé, névsorral, hogy kik azok a képviselők, akik nem járnak el ezekre az ülésekre. Ennél több eszköz, hogy úgy mondjam, retorzióra nem áll rendelkezésünkre, jogilag legalábbis" - mondta Havas Szófia.
A felügyelőbizottsági tiszteletdíjat a vezetők fizetéséhez igazítják. Önkormányzati cégeknél ez azt jelenti, hogy néhány tízezer forinttól akár százezren felül is járhat a tisztségviselőknek. Akkor is, ha nincsenek ott az üléseken.
Így kaphat pénzt Hunvald György is, aki fél éve van előzetes letartóztatásban. Az erzsébetvárosi polgármestert várhatóan visszahívják a felügyelőbizottsági tagságaiból. Az MSZP hétfőn fogja ezt javasolni, a közgyűlés csütörtökön dönthet.
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Havas Szófia",
"Steiner Pál"
] |
Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda csődbűntett elkövetésével gyanúsította meg a napokban a Pápai Hús 1913 Kft. korábbi két vezető beosztású dolgozóját. A nyomozó hatóság lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre. Az ügyben Pápa önkormányzata tett feljelentést még tavaly májusban, mert a társaság korábbi menedzsmentje feltételezésük szerint hamis számokat tüntetett fel a könyvelésben a cég tavalyi átvilágítása idején. Emiatt a település vezetői úgy döntöttek a város cégben meglévő minimális tulajdoni hányadának növelése mellett, hogy nem voltak tisztában a pápai üzem valós gazdasági helyzetével. Miután a cégvezetők a valóságosnál jóval kisebbnek tüntették fel a kft. tartozásait, a társaság pénzügyi problémáit sem sikerült megoldani az önkormányzat által erre szánt 1,3 milliárd forintos tőkeemeléssel. A rendőrségnek küldött feljelentésben megfogalmazottak szerint a társaság tartozása a 2012-es decemberi átvilágítás és a négy hónappal későbbi cégátvétel között kétmilliárd forinttal nőtt. A gyanú szerint ekkora összeget titkolhattak el a település vezetői elől. Politzer József ügyvezetői megbízását tavaly május végi rendkívüli taggyűlésén vonta meg a kft. Idén februárban a Veszprém Megyei Bíróság jóváhagyta a Pápai Hús 1913 Kft.-nél született csődegyezséget, és befejezetté nyilvánította a cég tavaly júliusban indult csődeljárását. A csődegyezség január 16-án jött létre a kft. és a hitelezői között, és arról szólt, hogy a húsipari vállalat beszállítói követeléseinek mintegy ötven százalékát téríti meg.
Fontos kiemelni, hogy a pápai húsüzemben megvolt a nyereséges üzlet lehetősége, ezt a szakértők mindig is hangsúlyozták. A cég lényegében a Mónos Péter üzletember által fémjelzett Carnex cégcsoport áldozatává vált. A pápai feldolgozó ingatlanjait ugyanis a csoporthoz tartozó többi veszteséges cég miatt zálogosították el. E társaságok később csődbe mentek, s ez végeredményben a pápai üzem 2006. végi felszámolásához vezetett. A Pápai Hús Zrt. ellen nem sokkal azt követően indult el a felszámolási eljárás, hogy a francia– magyar tulajdonban lévő Carnex Kft. eladta a húsfeldolgozót a Pápainvest Kft.-nek. E tranzakció után pár nappal egyébként magát a Carnex Kft.-t is felszámolták. A Carnex vállalatbirodalom csődbe jutásával jelentős feldolgozókapacitás tűnt el a hazai piacról, többek között a Merián Rt., a Borsi Húsipari Rt., a Falcotrade, a Miskolci Hűtőipari Rt., a Békéscsabai Baromfi-feldolgozó, illetve a Zalabaromfi Rt. Ebből a helyzetből állt talpra 2009-ben a Pápai Hús 1913 Kft. Ezután a beruházások elmaradása és – a rendőrségi nyomozások szerint – feltételezhetően a vezetői visszaélések miatt került ismét csődhelyzetbe.
|
[
"Politzer József"
] |
[
"Mónos Péter"
] |
A tábornok egykori beosztottja, a jelenleg 75 esztendős Varga József nyugalmazott ezredes egy év hat hónap börtönbüntetést kapott. Nem jogerős ítéletében a bíróság kimondta, hogy a vádlottak a büntetés felének letöltését követően bocsáthatók feltételesen szabadlábra. A vádlottakkal szemben egy-egymillió forint vagyonelkobzást rendeltek el. A bíróság a vádlottakat társtettesként, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Varga József az ítélet szerint egy 2009-es közbeszerzési eljárásban részt vevő cég vezetőjétől a szerződés nettó értékének 8 százalékát kérte el annak fejében, hogy a vállalkozás nyerje el a tendert, majd az összegen a két vádlott megosztozott.
A minisztérium 1400 gravírozott missziós tőrt vásárolt, amelyeket a tárca vezetői adtak át a karácsonyi ünnepségek alkalmával a külszolgálatot teljesítő katonáknak. A közbeszerzés győztese 31 millió forintért leszállította a tőröket, majd a vállalkozás ügyvezetője a megbeszéltek szerint átadott legalább kétmillió forintot a másodrendű vádlottnak Varga Józsefnek, aki abból legalább egymillió forintot megtartott, míg egymillió forintot az főnökének továbbított.
Katona Károly már az eljárás kezdeti szakaszában beismerő vallomást tett. A tábornok a bíróság előtt azt mondta, nem kért pénzt a cégtől, hanem a vállalkozás vezetője ajánlotta föl beosztottján keresztül az összeget, s ő - megfogalmazása szerint - "mint egy öngyilkos", azt elfogadta. A vádlott közölte, az összeget 2009 karácsonya előtt vette át irodájában, s azt ki sem vitte onnan, a páncélszekrényében volt a következő nyárig, amikor a katonai ügyészségi vizsgálat elindult.
A másodrendű vádlott védekezését - mely szerint ő nem kért pénzt a cégvezetőtől, a férfitól egy lezárt borítékot kapott, amelyet felbontás nélkül továbbadott felettesének -, "életszerűtlennek" minősítette a bíróság. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbítás érdekében jelentett be fellebbezést. Az elsőrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért, Varga József és ügyvédje felmentés, illetve enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős. Az ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa tárgyalja.
|
[
"Katona Károly"
] |
[
"Varga József"
] |
Első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Győri Törvényszék kedden azt a férfit, aki magát államtitkárnak kiadva próbált pénzt és cégének megbízást szerezni 2009-ben és 2010-ben.
A Bóka Tibor bíró által ismertetett ítélet kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, hivatalos személyi jelleget színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedésben mondta ki bűnösnek Gergely Jánost. Az ál-államtitkár hasonló ügyekben csalás kísérlete miatt kiszabott büntetését tölti.
|
[
"Gergely János"
] |
[
"Bóka Tibor"
] |
Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője" volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.
Az Európa Tanács 2018 júliusában kizárta 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben "erős korrupciós gyanú" merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsálat során. A belső vizsgálat azt követően indult, hogy 2017. szeptemberében napvilágra került, hogy Azerbajdzsán kormánya európai politikusokat vesztegetett meg egy feketekasszán keresztül, és hogy ebből az összegből az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) tagjai is részesülhettek.
A bakui feketekasszából egyébként Magyarországra is dollármilliók érkeztek, éppen akkor, amikor a kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.
Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűléséből az azeri kenőpénz-botrány nyomán kizárt tagok egyike Stef Goris belga politikus, aki parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.
A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet "kulcsembere" volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.
Belga cégadatok szerint Stef Goris az "Európai Választási Megfigyelő Akadémia" mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak.
A Fidesz is pénzelte a belga politikus magáncégét
Úgy tudjuk, hogy az S.C. Services BVBA megrendelői között magyar politikai szereplők is akadtak: az Átlátszó értesülése szerint 2013 és 2015 között az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, az akkor Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA) pedig 151 ezer eurót utalt Stef Goris belga cégének.
A belga céggel kötött szerződéseket a minisztériumtól és a pártalapítványtól is közadatigénylésben kértük.
Az SZPMA tájékoztatása szerint valóban kötöttek két szerződést a szóban forgó belga céggel, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre válaszul meg is küldtek szerkesztőségünknek. A 2013. június 17-én kelt, Stef Goris (ügyvezető, S.C. Services) és Balog Zoltán (a kuratórium elnöke, SZPMA) által szignált első szerződésben (PDF) a Fidesz pártalapítványa jogi kutatómunkát rendel "a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával" témában.
Az elkészült tanulmányt a szerződés értelmében 2013. szeptember 15-ig kellett megküldeni a megrendelő erre kijelölt képviselőjének, aki Gulyás Gergely, az SZPMA akkori igazgatója, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt.
A második szerződés (PDF) 2015. július 15-én kelt, az SZPMA ismét jogi kutatómunkát rendelt Goris cégétől "a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja" témában. A tanulmánynak 2015. október 30-ig kellett elkészülnie, a szerződés aláírói ismét Stef Goris és Balog Zoltán, témafelelőse pedig Gulyás Gergely volt.
A szerződések alapján 2013-ban 90750 eurót (mintegy 27,2 millió forintot), 2015-ben pedig 60500 eurót (mintegy 19,2 millió forintot) utalt az SZPMA a belga politikus azóta felszámolt cégének.
Ezeken felül az SZPMA 2017. áprilisában egy további támogatási szerződést (PDF) is kötött egy szintén Stef Goris-hoz köthető, általa alapított belga nem-kormányzati szervezettel, az European Heritage NGO-val 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) értékben. Erről azonban úgy tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy "a támogatott szervezet által nem került felhasználásra, melyre tekintettel a támogatás teljes összege a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány részére 2018. november 5. napján visszafizetésre került". Emlékeztetőül: az azeri kenőpénz-botrány 2017. szeptemberében tört ki.
Másolt tanulmányokat vett a Fidesz pártalapítványa
Ismételt közérdekű adatigénylésünkre válaszul az SZPMA a belga cég által készített angol nyelvű jogi tanulmányokat is kiadta. Az első tanulmány (PDF) 103 oldalas, címe "Az új magyar alkotmány és jogi környezete – reflexiók és megjegyzések a nemzetközi kritikára".
A második tanulmány (PDF) 25 oldalas, címe "Jogi elemzés a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusáról, és az európai jog bizonyos elemeinek magyar implementációja".
Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint mindkét anyag túlnyomó részben szó szerinti idézet a magyar jogi szabályozásból, illetve különböző európai intézmények a magyar szabályozással kapcsolatos kritikáiból. A fennmaradó, nem idézőjelek közti szöveg tényszerűleg ugyan helytállóan, de a viták pontos tartalmának megértéséhez szükséges részleteket mellőzve veszi számba a magyar jogrendszert ért kritikákat, illetve az azokra adott kormányzati válaszokat.
Az eseménytörténet leírásához csak néhány bekezdésnyi terjedelemben kapcsolódik önálló szerzői álláspont annak többszöri rögzítésén túl, hogy a kritikák részben félreértésen alapulnak, részben pedig már kezelték őket. Érdemi kutatás nincs a tanulmányokban, a tartalmukra pedig nem volt a Fidesznek szüksége, hiszen a saját álláspontjukat ismertetik benne.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint a médiatörvény ügyében felvonultatott szerzői kommentárok sem tartalmaznak semmilyen olyan érvet, amit a magyar kormány ne használt volna rengetegszer ebben az időben, úgyhogy ezek a tanulmányok aligha tekinthetők a külföldi cég saját szellemi termékének.
"Érthetetlen, hogy miért volt a Fidesz pártalapítányának szüksége ezekre a tanulmányokra, hasonló jellegű összefoglaló anyagoknak ugyanis a magyar kormány közelében ebben az ügyben senki nem lehett híján, hiszen a viták során ezeket a magyar kormányzati apparátus is gyártotta" – mondta Sepsi Tibor, az Átlátszó jogásza.
A második, az új médiatörvényt elemző tanulmány ráadásul duplán is másolat, hiszen az elsőből készült copy-paste módszerrel, minimális formázással és szerkesztéssel, dupla sorközzel, ám tartalmi kiegészítések nélkül.
Tehát az SZPMA még egyszer megvette oldalanként közel egymillió forintért ugyanazt a szöveget, amit két évvel azelőtt egyszer már kifizetett a belga politikusnak.
A Miniszterelnökség szerint mindez nem nyilvános
Az Átlátszó úgy tudja, hogy az S.C. Services további 255000 eurót (mintegy 82 millió forintot) bevételezett a Miniszterelnökségtől ugyanebben az időszakban. A Miniszterelnökség azonban elutasította (PDF) az erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünket arra való hivatkozással, hogy "nyilvánosan megismerhető adat" nem áll a rendelkezésükre az ügyben. Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség között létrejött szerződéseket államtitoknak minősítették.
Az adatigénylés elutasítása ellen panaszt nyújtottunk be (PDF) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Gulyás Gergelyt és a Miniszterelnökséget többször is kerestük telefonon és emailben az ügyben, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A Miniszterelnökség sajtóosztálya arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy erősítsék meg vagy cáfolják hogy a Miniszterelnökség is több százezer eurót utalt az S.C. Services nevű belga cégnek 2013-2015-ben.
Stef Goris telefonos érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy "ezek a szerződések bizalmasak, nem mondhatok róluk semmit", és letette a telefont.
A Miniszterelnökség és a fideszes pártalapítvány utalásait összesítve 406250 eurót, vagyis nagyjából 130 millió forintot kapott Stef Goris magáncége a magyar adófizetőktől.
Éppen akkor zajlott egy jogállamiság vizsgálat
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács rendszeresen foglalkozik a magyar kormány tevékenységét érintő kritikákkal: legutóbb, március elején közleményben szólították fel Magyarországot, hogy hozza nyilvánosságra az ET-n belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) országjelentését, és hajtsa végre annak javaslatait.
2011-ben az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 24 tagja kezdeményezte, hogy induljon monitoring eljárás Magyarország ellen a jogállamiság sérelme miatt, jelentéstevői ezután többször jártak Magyarországon, állami tisztségviselőkkel és civil szervezetekkel találkoztak. A tényfeltárás eredményeképpen 2013-ban monitoring eljárást kezdeményeztek Magyarországgal szemben "a demokratikus fékek és ellensúlyok eróziója miatt", ezt azonban végül a közgyűlés leszavazta, és monitoring helyett csak az annál enyhébbnek számító "speciális vizsgálatba" kezdtek, amely 2015-ben ért véget különösebb elmarasztalás nélkül.
Címlapfotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 4-én. MTI/Illyés Tibor. Kis kép: Stef Goris belga politikus. A cikk elkészítésében közreműködött az Organized Crime and Corruption Reporting Project.
|
[
"Stef Goris"
] |
[
"Polyák Gábor",
"MTI/Illyés Tibor",
"Lázár János",
"Ramil Safarov",
"Stef Goris-hoz",
"Balog Zoltán",
"Gulyás Gergely",
"Sepsi Tibor"
] |
2010. január 6., szerda 15:40
Panulin Ildikó
Két töltőállomást is üzemeltet az MSZP-s Laboda Gábor, aki ráadásul a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának is tagja. A fideszes Kontrát Károly az üggyel kapcsolatban kijelentette: a magyar kormány a tender feltételeinek megváltoztatásával tulajdonképpen átjátszotta az osztrák OMV-nek a 16-17 milliárd forintos megbízást, ráadásul egy MSZP-s képviselő is érintett.Kontrát Károly emlékeztetett: a Fidesz kezdeményezte a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli ülésének összehívását a benzintender ügyében, ahol meg kívánják hallgatni Molnár Csaba kancelláriaminisztert, valamint Forgács Imrét, az igazságügyi és rendészeti tárca vezetőjét, és a képviselő reméli: az érintett MSZP-s politikus is megszólal majd.A fideszes politikus azt is elmondta: a legfrissebb hírek szerint még mindig vannak OMV-kártyák a rendőrségnél, "még mindig van bizonytalanság".A kormányszóvivő december 30-án jelentette be, hogy az OMV nyerte a kormányzati szervek egységes tankolására kiírt tendert, mivel az osztrák olajipari társaság minden üzemanyag-kategóriában 2-3 forinttal nagyobb kedvezményt ajánlott a MOL-nál. Kontrát Károly ezután emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a rendőrség, a rendvédelmi szervek, valamint a szolgálatok csak nemzetbiztonsági védelem alatt álló szolgáltatótól vásárolhatnak üzemanyagot, Magyarországon pedig egy ilyen cég van, a MOL.Szollár Domokos erre úgy reagált, hogy a köztársasági őrezred, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők továbbra is MOL-nál tankolnak. A kormányszóvivő hozzátette: mintegy ezer intézmény fog az osztrák olajtársaság kútjainál tankolni, mert ott sokkal olcsóbban kapják az üzemanyagot. Azok az intézmények azonban, amelyek nemzetbiztonsági szempontból érzékenyek, stratégiailag pedig kiemelten fontosak - 29 ilyet azonosított a kormányzat - továbbra is a MOL-nál fognak tankolni, az ugyanis az egyedüli üzemanyag-szolgáltató Magyarországon, amely nemzetbiztonsági védelem alatt áll.A MSZP-s Laboda Gábor az MTI-nek azt mondta: a tenderen egyszerűen az olcsóbb ajánlat nyert, egy benzinkút üzemeltető pedig érdemben nem tudja befolyásolni egy tender végeredményét. A képviselő hozzátette: a rendkívüli bizottsági ülésen nem lesz jelen, mert éppen aznap külföldre utazik.
|
[
"Laboda Gábor"
] |
[
"Panulin Ildikó",
"Kontrát Károly",
"Molnár Csaba",
"Forgács Imre",
"MOL.Szollár Domokos"
] |
A közbeszerzési dokumentumok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017 végéig összesen 476 milliárd forint értékű tendert nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint európai uniós forrás volt. Közben Orbán Viktor folyamatosan az EU ellen kampányolt, és többször nyilatkozta, hogy nem az uniós támogatások pörgetik a magyar gazdaságot.
Kigyűjtöttük a közbeszerzési adatbázisból, hogy a felcsúti polgármester és családtagjainak vállalkozásai hány tendert nyertek az elmúlt hét évben. Az adatokat táblázatba rendeztük, és infografikákra tettük a legfontosabb információkat.
Kilenc családi cég nyerte a megbízásokat
Bár Mészáros Lőrincnek a Heti Válasz szerint már 203 cége van, azokból csak néhány indul (és nyer) közbeszerzéseken. Összesítésünkbe belevettük továbbá a Mészáros gyerekei, veje, és testvére tulajdonában lévő vállalkozásokat is, amelyeket a tavalyi évben elnyert tenderekről szóló cikkünkben nem szerepeltettünk.
Mészáros és Mészáros Kft.: tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége
R-Kord Kft.: 2013.03.08.-tól tulajdonosa Mészáros Lőrinc
Euro Generál Zrt.: 2015.03.17-től tulajdonosa az Opimus Group Nyrt., aminek tulajdonosa Mészáros Lőrinc
Mediaworks Zrt.: 2016.11.14-től tulajdonosa az Opimus Press Zrt., aminek tulajdonosa az Opimus Group Nyrt., aminek tulajdonosa Mészáros Lőrinc
CLH Klímaszervíz Kft.: 2015.06.01.-től tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Varga Károly
CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.: 2015.06.01.-től tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Varga Károly
Agro-Felcsút: tulajdonosa Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János
Fejér-B.Á.L. Zrt.: tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyerekei, Ágnes, Beatrix és ifj. Lőrinc
Homlok Zrt.: többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt (M. Ágnes férje)
476 milliárd forint hét év alatt
A közbeszerzési dokumentumok szerint a Mészáros-családhoz köthető fenti kilenc vállalkozás 2010 elejétől 2017 végéig összesen nettó 476 milliárd forint értékű megbízást nyert el. Ebből nettó 396 milliárd forint európai uniós támogatás volt. Vagyis a Mészáros-érdekeltségek által hét év alatt elnyert összes megbízás 83 százalékát az EU fizeti.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy Mészáros Lőrinc jóbarátja, a magyar miniszterelnök évek óta az EU-t szidja, és tavaly többször nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság nem szorul rá az uniós forrásokra.
“Orbán szerint van egy olyan "színvonaltalan, de elterjedt" nézet, hogy az uniós támogatások húzzák a magyar gazdaságot. De nem hagyhatjuk, hogy külső tényezőknek tulajdonítsuk a magyar sikert. Ez a mi magyar sikerünk. Ezt jól mutatja a miniszterelnök szerint az is, hogy a költségvetési támogatások mértéke jelentősen meghaladja az uniós támogatásokét." – 2017.09.07., teljes beszéd itt.
“Ami Magyarországot illeti, tisztelt Hölgyeim és Uraim, az elmúlt éveknek, ha egymondatos népnyelvi összefoglalását akarnám megadni, akkor úgy fogalmaznék, hogy az ország a saját lábára állt. Rendbe tette a pénzügyeit, rendbe tette a gazdaságát, és ahhoz, hogy fönn tudja tartani magát, fejlődni tudjon, jövőt tudjon nyitni a saját maga számára, nem szorul sem másnak a pénzére, sem másnak a segítségére. “ – Orbán Viktor, 2017.11.09.
“A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek mondta Orbán, aki szerint senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll." – 2017.12.22., Kossuth-rádió
Igaz, a karácsonyi rádióinterjú után 19 nappal már egészen mást mondott:
“Közép-Európának jelentős hátrányokat kell ledolgoznia az infrastruktúra területén, sok még a tennivaló ezen a téren. Forrásokra van szükségünk az új utak vagy vezetékek építéséhez. Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk" – Orbán Viktor, 2018.01.10.
Csak a fele volt nyílt eljárás
A kilenc Mészáros-érdekeltség hét év alatt összesen 83 darab közbeszerzést nyert el. Táblázatunkban 97 tender szerepel, mert figyelembe vettük az árváltozást okozó szerződésmódosításokat is.
A 97 megbízásból mindössze 48 volt nyílt eljárás, ahol elvileg bárki pályázhatott, tehát a Mészáros-cégeknek versenyezniük kellett a munkáért. A többi esetben a megbízók különböző indokokra hivatkozva mellőzték a szabad versenyt, és hirdetmény nélküli vagy tárgyalásos eljárás során nyerték el a megbízásokat a Mészáros-érdekeltségek.
Egyre jobban megy egyedül
Az is jól látszik az általunk kigyűjtött adatokból, hogy a megbízások nagy részét nem egyedül, hanem más vállalkozásokkal együttműködve nyerték el a Mészáros-család cégei. Ennek oka vélhetően az, hogy a közbeszerzési piacra belépő új cégeknek sem megfelelő referenciája, sem technikai és személyi felszereltségük nem volt ahhoz, hogy társ nélkül dolgozzanak.
2014 volt az első olyan év, amikor a felcsúti polgármester és felesége tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. először nyert tendert partner nélkül, de még 2017-ben is többször pályáztak (és győztek) a Mészáros-cégek konzorciumban, mint önállóan.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. A Mészáros-érdekeltségek 2010-2017 között elnyert közbeszerzéseit összesítő táblázatunk itt megtekinthető.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Mészáros János",
"M. Ágnes",
"Szíjj László",
"Varga Károly",
"Orbán Viktor",
"Homlok Zsolt"
] |
Butikhotelt fejleszt az Andrássy úton Tiborcz István
Teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út egyik patinás épületét, a 116. szám alatt található, 1876-77-ben épült villát, amely egykoron Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában is volt, áll a csoport hétfői közleményében. A BDPST a miniszterelnöki vő, Tiborcz István cége.
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. Az Andrássy úti oldalon a kertben egy szezonális kávézóterasz is nyílik a tervek szerint.
Az épületet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Budapestre érkezett és itt letelepült Kallina Mór tervezte 1876–77 körül. Akkoriban az épület Budapest egyik büszkesége volt, a legendárium szerint öt évvel hamarabb volt benne villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában.
A Google utcaképen így néz ki az épület:
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Kallina Mór",
"Otto Wagner",
"Weiss Manfréd"
] |
Meglepetésként érte a Fideszt a Quaestor-botrány kitörése? Most kezdték vizsgálni a cég legnagyobb beruházását, a győri ETO Parkot? Hát nem. Az ETO Park ügyében négy éve, 2011 óta folyik a nyomozás, és tele van furcsaságokkal. Az Orbán-kormány minisztere, Fellegi Tamás kezdeményezte a feljelentést stadionhitel ügyében. A Kehi szerint a nyomozás azóta is tart, de a hivatal a napokban mégis új feljelentést tett. Tarsoly Csabát valamiért sosem hallgatták ki, sőt a kormány időközben további pénzt adott Tarsolynak, nehogy bedöntsék a hitelét. Az MFB szerint is volt feljelentés, a rendőrség viszont nem találja a nyomozati anyagokat.
2011. július 5-én fontos sajtótájékoztatót tartott a Magyar Fejlesztési Bank Orbán Viktor által kinevezett vezetése. Baranyay László elnök-vezérigazgató közölte, hogy alaposan átvizsgálták az állami bank korábbi, elmúlt nyolc évben kötött szerződéseit, és számos gyanús esetre bukkantak, "amelyeknek skálája a csalástól és a sikkasztástól a hűtlen kezelésig terjed".
Az MFB vezetője bejelentette azt is, hogy a gyanúsnak ítélt hitelszerződések között van az ETO Park-beruházás. Vagyis az a szerződés, amelyet az MFB vezetése a Quaestor-csoporthoz tartozó céggel kötött.
A győri stadionrekonstrukció és bővítés (16,9 milliárd forintos MFB kitettség) elkészült, de felmerültek problémák,
így például a kivitelező és a beruházó nagyjából ugyanazon cégcsoport volt – mondott egy példát Baranyay.
A Quaestor a feljelentés után négy évvel, idén márciusban teljesen bedőlt, és kiderült, hogy hosszú ideje pilótajátékszerűen görgetett maga előtt egy óriási hiánytömeget. A kormány azonban az ügyben a legnagyobb problémának nem a brókercég gazdálkodását, hanem az MFB-hitelből 140 százalékos fedezet mellett finanszírozott győri ingatlanprojektet tekinti. (A hitelről, illetve a fedezetéről itt olvashat.) Rogán Antal vizsgálóbizottságot kezdeményezett, Lázár János miniszter pedig ráküldte az ügyre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), amely feljelentést is tett április elején, de
arról senki sem beszélt, hogy ez nem először történik.
Egyszer már feljelentették
A kormány erős reakciója azért furcsa, mert ebben az ügyben 2011-ben lezajlott egy Kehi-vizsgálat, majd erre alapozva rendőrségi feljelentés született, és elindult egy óriási erőket mozgósító nyomozás, amelynek során éveken át tanúkihallgatások zajlottak.
Fellegi Tamás, akkori fejlesztési miniszter felkérte Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze az irányítása alá tartozó Kehinél az MFB 2010-es kormányváltás előtti gazdálkodását. Az MFB új menedzsmentje erre a vizsgálatra alapozva fordult a hatóságokhoz hat hitelügylettel, köztük az ETO Parkkal kapcsolatban.
Az Index információi szerint kihallgatták a bank szinte minden régebbi vezetőjét és azokat az alacsonyabb beosztású tisztviselőket, akiknek közük lehetett a Gyurcsány-korszakban kiadott hitelekhez.
A hitelt megkapó Quaestor-csoport vezetőjét, a jó fideszes és kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Tarsoly Csabát azonban sosem idézték be. Jóllehet a fideszes politikusok mostani megnyilatkozásai szerint a Quaestor nem törlesztette a hitelt, amiről nehezen elképzelhető, hogy egy nyomozás során ne merüljön fel információ.
Egyik forrásunk szerint Tarsolyt menet közben informálisan még tájékoztatták is a vizsgálat eseményeiről.
Tény, hogy az újabban minimum gazembernek bélyegzett Tarsolyt és cégének gazdálkodását az éveken át tartó vizsgálat során nem sikerült átvilágítani, így nem is robbant ki semmilyen Quaestor-ügy az előző Orbán-ciklus idején.
Az egész vizsgálatról az látszik, hogy az elejétől fogva arra koncentrált: megfeleljen a politikai elvárásoknak, és lehetőleg bűncselekményeket bizonyítson rá az előző, szocialista kormányzat idején működő bankvezetésre. Ezt támasztja alá az is, hogy a Kehi a rendőrség által megszüntetett MFB-s nyomozások esetében épp azzal panaszolta be a megszüntető határozatokat, hogy a rendőrség nem tett meg mindent a "gyanúk konkrét személyekre vonatkoztatása" érdekében.
Furcsaságok a feljelentéssel
Az ETO-nyomozás további furcsasága, hogy bár a Kehi úgy tudja, az eljárás a mai napig nem ért véget, mégis új feljelentést tett. A hivatalban éppen a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak választ arra a kérdésre, hogy az egy hete tett újabb feljelentésben a régi vizsgálatot használták-e fel.
A rendőrség és az ügyészség tovább fokozta a furcsaságokat. Hiába kértük,
a rendőrség nem találja az ügy nyomozati anyagait,
ezért azt sem tudtuk meg, hogyan fordulhat elő, hogy négy éven át folyjon egy nyomozás anélkül, hogy bárkit meggyanúsítottak volna.
Az ügyészség annyit közölt, hogy hozzájuk nem érkezett feljelentés, pedig az MFB-sek visszaemlékezései szerint a nyomozó ügyészség Zrínyi utcai épületébe jártak a kihallgatásokra.
Az Index az elmúlt napokban megkeresett minden érintettet, ahonnan vagy semmilyen, vagy ellentmondó válaszokat kaptunk.
Megkerestük az MFB-t, hogy megtörtént-e valóban a sajtótájékoztatón elhangzott feljelentés, és milyen eredménye lett. Az MFB szóvivője, azt mondta, "a kérdezett ügylet részleteit banktitok védi, azokról nem áll módunkban nyilatkozni". A szóvivő azonban annyiban elismerte, hogy történt feljelentés, hogy az eseményről beszámoló Magyar Nemzet-cikkről azt mondta, "a tartalmát sem akkor, sem azóta nem kifogásoltuk". A feljelentés tehát megtörtént. Fellegi Tamás, korábbi fejlesztési miniszter azt üzente az Index megkeresésére, hogy már nem tartja magát közszereplőnek, ezért nem kíván nyilatkozni az ügyben. A Kehi, amely átvilágította az ügy teljes anyagát és a múlt héten feljelentést tett, kérdésünkre elismerte, hogy már 2010–11-ben is vizsgálta az ügyet. Az Indexnek ezt írták: "tudomásunk szerint a hitelügyletekkel kapcsolatban hűtlen kezelés, illetve tartozás fedezetének elvonása bűncselekmények gyanúja miatt összesen 6 büntetőeljárás indult, a hivatal megállapításai szerint az ügyletek eredményeként az MFB-t (és így közvetetten a magyar államot) mintegy 47 milliárd forint vagyoni hátrány érte". A Kehi hozzátette, hogy a hivatal információja szerint "a büntetőeljárást 2 tényállás tekintetében a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya megszüntette". Kérdésünkre, hogy az ETO Park elleni nyomozást is megszüntették-e, a Kehi azt válaszolta: tudomásuk szerint az ETO Park nem tartozott a két megszüntetett eljárás közé. Megkerestük a rendőrséget is, hogy mi lett a Quaestor-csoportot érintő feljelentéssel, milyen intézkedéseket tettek, kihallgatták-e Tarsoly Csabát például. A rendőrségtől másfél hete nem kapunk választ, egyelőre tájékozódnak és keresik a dokumentumokat, addig türelmet kértek. Információnk szerint márpedig zajlott a nyomozás az ügyben, az MFB korábbi tisztviselőit kihallgatták, de Tarsollyal nem foglalkozott a rendőrség. Gondoltunk arra is, hogy esetleg az ügyészség átvette az ügy kezelését. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő azt mondta: "az ügyben sem a Legfőbb Ügyészségre, sem a Fővárosi Főügyészségre, sem a Központi Nyomozó Főügyészségre, sem pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségre nem érkezett feljelentés″.
Most tehát a hivatalok és hatóságok válaszaiból annyit tudunk, hogy 2011-ben már feltűntek a Quaestor-hitellel kapcsolatos problémák, alapos nyomozás, feltárás, a Quaestor-vezetők számonkérése, a cégcsoport átvizsgálása helyett azonban egészen más dolog történt.
2012-ben Tarsoly Csaba zavartalanul bővíthette az ETO Parkot, és átadhatta az új szállodát Szijjártó Péter akkori külügyi és külgazdasági államtitkárral közösen.
Szijjártó akkor azt mondta a győri önkormányzat honlapján szereplő tudósítás szerint, hogy az ETO Park elemei "önmagában is jelentős fejlesztések, akár az élményközpontra, akár a stadionra, akár a labdarúgó akadémiára, akár a szállodára gondolunk".
Szijjártó örült a beruházásnak
A mostani külgazdasági és külügyminiszter Győrnek az ETO Parkhoz hasonló fejlesztéseket is kívánt (ekkor ugye már egy éve feljelentették a hitelszerződést), és szerinte jó helyre került a stadionfejlesztési támogatás és az Új Széchenyi-terv 250 millió forintja. A szálloda ugyanis a Széchenyi-tervből is kapott vissza nem térítendő támogatást – immár az Orbán-kormány alatt, egy feljelentéssel és nyomozással a háta mögött.
Korábban megkérdeztük a Kormányinfó tájékoztatón, hogy ha 2011-ben is problémás volt a hitel, miért adott rá az Orbán-kormány 250 millió forintot (nem hitelbe, örökbe), és hogy avathatta fel egy kormánytag. Lázár János meglepőt válaszolt:
nem az a dolgunk, hogy bedöntsünk egy hitelt.
Vagyis a kormány azért adott pénzt a Quaestor-csoportnak, amelyet feljelentett 2011-ben, nehogy bedöntse. És hogy Szijjártó Péter miért dicsőítette a beruházást? Lázár szerint egyszerűen azért, mert "örült neki".
A győri stadionépítés egyébként a Fidesz 2000-es évek elején meghirdetett országos stadionépítési programjából nőtte ki magát. A focipolitika része volt, hogy az ország folyamatosan pályázott olyan nemzetközi események rendezésére, mint a futball-Eb, de akkoriban egyetlen stadion sem felelt meg az ezekhez szükséges standardoknak. Ezért egyre égetőbbe vált, hogy legalább egy, elfogadható minőségű projekt megépüljön.
A Quaestor-hitelt tehát most, négy évvel az első feljelentés után megint megvizsgálják a hatóságok, sőt egy parlamenti bizottság is. Remélhetőleg arra is választ találnak, hogy az elmúlt négy évben miért nem sikerült tisztázni az ügyet, és
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"Fellegi Tamás",
"Lázár János",
"Fazekas Géza",
"Rogán Antal",
"Baranyay László",
"Szijjártó Péter",
"Navracsics Tibor",
"Orbán Viktor"
] |
A képviselők úgy érezték, nem tudnak együtt dolgozni a polgármesterrel, aki viszont állítja, ő nem zárkózott el soha az egyeztetéstől. Az időközi választás a veszélyhelyzet miatt egyelőre elmarad, az új időpontig viszont várhatóan tovább fokozódik a településen érezhető feszültség. A polgármester korábban több furcsa ügy miatt is a sajtó látóterébe került.
A Fidesz támogatásával választották meg tavaly az önkormányzati választásokon Vizsoly új polgármesterét, dr. Palotás Andrást. Nagy István agrárminiszter is megjelent a bemutatkozó gyűlésen a templomban. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jelölt nemcsak orvos, hanem közgazdász és jogász is egyben, tehát egy valóságos főnyeremény a közel ezer fős borsodi Vizsoly számára.
Egy év elteltével azonban ismét választások lesznek a faluban, mert a képviselő-testület lemondott augusztus végén.
“Döntésünknek pártpolitikához nincs köze, ezért is szeretnénk kinyilvánítani döntésünk pártpolitika-mentességét. Dr. Palotás András polgármester úrnak a képviselő-testülettel való együttműködési hajlandóságának teljes hiánya vezetett döntésünk meghozatalához. Mint indítványozó képviselők, továbbra is jó kapcsolatot szeretnénk tartani a kormánypártokkal, mint ahogy mindannyian korrekt kapcsolatot ápolunk Dr. Hörcsik Richárd választókerületi képviselőnkkel, akinek érdemeit mind Bihi Miklós (korábbi) polgármester úr, mind pedig Dr. Palotás András polgármester úr idején végbement fejlesztések tekintetében is szeretnénk kiemelni."
Log into Facebook | Facebook Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
“Dr. Palotás András polgármester úr iránti bizalomvesztés a polgármester úr részéről fennálló, a településen élőkkel, valamint a képviselő-testülettel szembeni együttműködési hajlandóságának teljes hiányából fakad" – írta a Facebookon Árváné Hornyák Mónika, Urbán Józsefné és dr. Szegedi Szabolcs, Vizsoly község Önkormányzatának lemondott képviselői.
Nemzetközi csaló?
Palotás doktor neve leginkább borászok körében volt eddig ismert Magyarországon. No, nem a bor minősége, hanem az alkalmazott módszerek miatt. A polgármester ugyanis zenével “segíti" a szőlő növekedését.
“Az AM-Tokaj Pincészet egy úttörő kezdeményezést indított útjára azzal, hogy a borászat egyik gyöngyszemét, az AMADEUST a világon egyedülállóan olyan szőlőből készítik, mely az év minden napján klasszikus zenére nevelkedhet. A kiváló minőségű, Michelin-csillagos éttermek által is kedvelt AMADEUS bor elnevezése is igen beszédes, mert fényt derít arra, hogy bécsi klasszikusok oszlopos tagjának, Wolfgang Amadeus Mozartnak a művei táplálják a szőlőszemeket. S ez a csodás klasszikus zene nemcsak a szőlőültetvényeken szól, hanem a borospincében is, ezzel segítve a minőségi borrá válás folyamatát" – írják a technikáról.
“A kutatások szerint a zeneszó, és különösen Mozart zenéje kedvezően hat a magzati intelligenciára és a tehenek tejhozamára is. Ennek jelentőségét felismerve az AM – Tokaj Pincészet megalkotta a világ első zenével nevelt borát. Szeretné megízlelni a zenével készült AMADEUS bort? Rendelését örömmel fogadjuk! prof. dr. Palotás András" – áll a cikk végén.
Hogy mennyire van hatása a zenének a szőlőre, azt az általunk megkérdezett borászok legalábbis kétségesnek tartják. De nem ez az egyetlen furcsaság a polgármester körül.
2005-ben például a Délmagyarország írt egy cikket “P. A: doktor nemzetközi csaló?" címmel. A cikk szerzője egy 30 ezer dolláros csalásról számolt be, ami a cikk szerint összefüggésbe hozható Palotással. A cikkben meggyanúsított orvos túlzónak tartotta az összeget, de elismerte, hogy nem arra használta fel a pénzt, amire adták.
De nemcsak a tisztázatlan felhasználású pénzek miatt vívta ki annak idején a főnökei haragját, hanem azzal is, hogy azt állította, megkapta az Európa legjobb fiatal neurológusa címet, ami nem volt igaz.
És más okok miatt is főhet a Palotás doktort támogatók feje. Az orvosi kamara vizsgálja, hogy tényleg a vizsolyi rendelő takarítónője adta-e be időnként a pácienseknek az injekciókat, és miért dolgoztak vizsolyi közmunkások heteken keresztül a körzeti orvos polgármester tokaji birtokán.
Ez utóbbit Palotás is elismeri egy Facebook bejegyzésben. “Kocsmán innen és túl hallani, hogy ingyen dolgoztattam embereket a saját szőlő-területemen. Mint bizonyára sokan tudják, az én ötletem volt, hogy a korábban a Tokaj-Hegyalja részét képező Vizsoly több száz éves borászati múltját élesszük fel újra. Ezt meg is tettem: kiváló oltványokat hozattam Ausztriából, és szőlész-borász szak-emberek irányítása mellett be is ültettük az erre a célra használható egyik legjobb területet a falu határában. Gyönyörűen fejlődnek a kis szőlő-tőkék, azonban legalább 5 évet kell még várni ahhoz, hogy élvezzük a gyümölcsét. Felajánlottam, hogy az én privát szőlészetemben megtermelt borok tizedét odaadom a falunak, hogy ne kelljen 5 évet várni, hanem már most elkezdhessük a Vizsoly-i pincészet kialakítását, a helyi borok marketingjét, a brand-építést.
Ennek fejében a képviselő-testület munkaerőt kölcsönzött a számomra: ez a testületi ülések jegyzőkönyvében is jól olvasható"
– írta a polgármester.
Urbán Józsefné, a felmondott testület tagja az Átlátszónak elmondta, saját kezűleg gyűjtötte a menetleveleket, amelyen nyomon követhető, hogy mennyibe került a falunak Palotás földjének takarítása és trágyázása. “Pedig annak idején még én is neki kampányoltam a választások idején" – emlékezik az asszony az egy évvel ezelőtti választásokra. “Egy fideszes orvosprofesszor lesz a polgármesterünk? Ez egészen varázslatosnak tűnt".
Nyomoz a NAV
Dr. Palotás András azonban egész másképp látja a történéseket, szerinte lejárató kampány folyik ellene. A polgármestert emailben kerestük meg, hogy megtudjuk, miért romlott meg a viszonya a testülettel, valamint a korábbi cikkek kapcsán arra is rákérdeztünk, hol és mikor szerezte professzori címét (állítása szerint 2014-ben), mely Michelin csillagos éttermeknek szállít a pincészete, és hogy mikor dolgozott Kazahsztánban.
Palotás András először nem válaszolt a kérdéseinkre, később azonban mégis nyilatkozott az Átlátszónak – bár nem minden kérdésre adott választ, mert úgy véli, az üzleti ügyei és az önéletrajza nem kapcsolódnak az időközi választásokhoz.
Szerinte azért oszlatta fel magát a testület (gyávaságból, félelemből vagy bosszúból), mert ő feljelentést tett amiatt, hogy a testületi tagok 177 milliós hiányt hagytak hátra 5 év alatt. Más indokuk nem volt a feloszlatásra – véli a polgármester. Ezzel szemben ő több mint 200 milliós fejlesztést hozott a településre alig 10 hónapos polgármestersége során – tette hozzá.
Palotás ugyanakkor semmilyen részletet nem volt hajlandó elárulni a feljelentésről, pedig mindössze annyit kérdeztünk, hogy mikor és hol tette.
Ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon érdeklődtünk, hogy tett-e bárki feljelentést azzal kapcsolatban, hogy Vizsolyban az előző testület (vagy ismeretlen tettes) közel 200 millió forintos kárt (hiányt) okozott a településnek. Ha igen, mikor és milyen eljárás indult.
Válaszában a rendőrség közölte, hogy az említett tárgykörben érkezett hozzájuk feljelentés, azonban azt hatáskör hiányában megküldték a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának.
Felkerestük ezután a NAV-ot, hogy megtudjuk, indult-e eljárás az ügyben, és ha igen, milyen címen. A NAV azonban közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem hozhat nyilvánosságra részleteket. Ismét írtunk nekik, tisztázva, hogy nem részleteket kérdeztünk, hanem olyan adatra kérdeztünk rá, amely közügyet érint, és nem sérti a nyomozás érdekeit. A NAV újra megtagadta a válaszadást.
Mivel minden érintett titokzatoskodik, így egyelőre nem tudni, hogy pontosan miért és milyen eljárás keretében nyomoznak Vizsolyon.
Minden vádat tagad
Palotás András levelében utalt a személyét érintő vádaskodásokra is. Mint írta, “néhány parkoló-cetlin és gyorshajtás miatti fix bírságon túl soha semmilyen elmarasztalásban vagy büntetésben nem részesültem életem folyamán."
Emellett beszámolt arról is, hogy Vizsolyt Bihi Miklós korábbi polgármester 2002-től vezette. “A testületben ciklusról-ciklusra többnyire ugyanazok az emberek töltöttek be tisztséget, akik a mostani testület feloszlatásáról is döntöttek. A tavaly októberi önkormányzati választások után olyan inkasszók, visszafizetési kötelezettségek, rendezetlen közüzemi és egyéb vállalkozói számlák érkeztek egyik a másik után, hogy rövid idő alatt körvonalazódott egy 170 millió forint feletti összeg, melyről szó sem volt a választások során. Mindez késedelmi kamatokkal és bírságokkal, behajtási és egyéb költségekkel együtt 220 millió forint környékére rúgott: ez egy óriási hiány ehhez a parányi településhez képest" – írta. Keletkezett mindez úgy, hogy pár éve százmilliós nagyságrendben történt adósságrendezés az önkormányzatnál:
a mostani hatalmas deficit tehát már nem az első, a képviselők azonban mégis ugyanazok
– közölte Palotás.
Hozzátette: “a képviselő-testület visszaválasztott tagjai ennek a hatalmas tartozáshalmaznak a tudatában mégis megszavaztak 2 millió forint jutalmat mintegy “köszönetként" a távozó és Vizsolyt ekkora bajba taszító polgármesternek." Ezután részletezte, milyen egyéb szabálytalanságokat követett el tudomása szerint a korábbi testület, és hogy “ő az aggályos pénz-mozgások miatt" bejelentést tett a nyomozó-hatóságnál, illetve a Belügyminisztérium felé is jelezte a problémákat.
Minderről – és az őt érintő összes vádról – a Facebookon is beszámolt:
Log into Facebook | Facebook Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
Szerinte az elmúlt egy év alatt semmilyen konstruktív javaslattal vagy indítvánnyal nem tudott élni a három felállt képviselő, mégis őt hibáztatják az elmaradt egyeztetések miatt. Palotás szerint ráadásul semmilyen egyeztetés nem maradt el: a 10 hónap alatt 12 alkalommal volt hivatalos testületi ülés, így lett volna bőven alkalom egyeztetni.
Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy bár a sajtóban az jelent meg, hogy Vizsoly településen a takarító adja be az injekciókat, ez nem igaz, hiszen “az említett hölgy több mint 20 éve segíti, ápolja a körzet betegeit, melyhez minden szükséges végzettséggel rendelkezik, köztiszteletnek és szeretetnek örvend."
Sőt, a polgármester azt is megjegyezte, az injekciót ők vették meg a hölgynek, mert neki erre nem volt pénze, és az eset közel egy éve történt, “de csak most – a kampány során – kerül csak az ellenzéki média érdeklődésébe, amikor én is, és “ellenzéki" képviselőként a hölgy is indul a választásokon. Arról pedig végképp nem tudok, hogy az orvosi kamara bármit is vizsgálódna az ügy kapcsán" – szögezte le.
Választás elhalasztva
Az, hogy végül ki mellett dönt majd a település, egy jó darabig biztosan nem derül ki. A november 29-re kitűzött időközi választás ugyanis a koronavírus miatt elmarad. Az új időpontot a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell újra kitűznie a helyi választási bizottságnak.
Addig viszont várhatóan tovább forrnak az indulatok a közel ezer fős faluban. Egyes állítások szerint a polgármester indok nélkül küldött el dolgozókat a polgármesteri hivatalból, és szemet vetett a kőfejtőre is, amit természeti emlékhelyként tartanak számon. Csákány András, aki tavaly ősszel alulmaradt Palotással szemben, Facebook oldalán hangsúlyozta:
a támogatásokat nem Palotás hozta a településre, azokat a kormány már korábban megígérte a falunak.
De a hozzászólók között olyan is akadt, aki a lakosságnak elvileg kiosztott segélyt is számon kérte a polgármesteren.
Dr. Szegedi Szabolcs képviselő pedig azt vetette a polgármester szemére, hogy “a saját tiszteletdíját a maximumig emelte, míg ezzel szemben a képviselő-testület a sajátjáról évek óta lemond". Hozzátette, azt sem tartja etikusnak, hogy Palotás saját orvosi vállalkozásának a praxisfinanszírozáson felül több millió forint további költségfinanszírozásra köt önmagával szerződést.
Megkérdeztük Hörcsik Richárd fideszes képviselőt, hogy az új választás során is támogatják-e korábbi jelöltjeit. A képviselő az írta, tudomása szerint Palotás függetlenként indul az időközi választáson.
Palotás azonban úgy tűnik, nehezen veszi tudomásul a fideszes hátszél elmaradását. Egy Facebook bejegyzésben a “Fidesz által támogatott függetlenként" ajánlja magát. Mint írja: “a megnövekedett érdeklődésre figyelemmel tájékoztatom a tisztelt lakosságot, hogy az időközi polgármester-választáson független jelöltként, de politikai közösségem erkölcsi támogatásával indulok el."
Pusztai László
Fotó: Üvdözöljük Vizsolyban! Forrás: A település Facebook odala
|
[
"dr. Palotás András",
"Bihi Miklós"
] |
[
"Hörcsik Richárd",
"dr. Szegedi Szabolcs",
"Wolfgang Amadeus Mozart",
"Dr. Hörcsik Richárd",
"Urbán Józsefné",
"prof. dr. Palotás András",
"Árváné Hornyák Mónika",
"Pusztai László",
"Dr. Szegedi Szabolcs",
"Nagy István",
"Csákány András"
] |
Közel két és fél éves pereskedés után megkaptuk a Pénzügyminisztériumhoz tartozó állami intézménytől a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos adatokat.
Azért tartott ilyen sokáig, mert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az első és a másodfokú bírósági ítélet után is fellebbezett, és végül a Kúriának kellett kimondania, hogy a kért adatok nyilvános információnak számítanak, azokat nem lehet eltitkolni.*2016 áprilisában indítottam közérdekű adatigénylést, amit az ÁKK elutasított, ezért a Transparency International segítségével pert indítottunk. Az első, majd a másodfokú bíróság után, idén nyáron a Kúria is úgy ítélte meg, hogy közérdekből nyilvánosak a kért adatok.
Ezekből több dolog derült ki. Egyrészt a Fidesz-közeli, egy kivételével offshore helyszínnek nevezhető országokban bejegyzett közvetítő cégek elképesztő bevételre tettek szert az Orbán-kormány tömeges bevándorlási programjának köszönhetően.
A cégek mai árfolyamon számítva 162 milliárd forintot tettek zsebre.
Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.*A közvetítő cégeknek két bevételi forrásuk volt. Egyrészt az ügyfelek fizettek 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, másrészt a kötvények kamata is náluk landolt. Ez utóbbi körülbelül 29 ezer eurót tett ki. Egy ügyfélen tehát 74-89 ezer eurót nyertek, ami mai árfolyamon 24-28 millió forint. Az első állampapír-sorozatok tegnap jártak le, a magyar állam 107,5 millió eurót, azaz 34,7 milliárd forintot utalt olyan cégek számlájára, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban vannak bejegyezve. Az offshore cégek karácsonyi ajándékához a magyar adófizetők több mint négymilliárd forinttal járultak hozzá.
A letelepedési kötvényprogramon keresztül 6543 külföldi jutott úgy élethosszig tartó magyar tartózkodási-, illetve letelepedési engedélyhez, hogy a közvetítő cégeken keresztül kötvény jegyeztetett. További 13 312 személy családegyesítés címszóval kapott magyar papírokat. Egy kötvényjegyzésen keresztül tehát átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.
A program úgy működött, hogy az a külföldi, aki előbb 250 ezer, majd 2015. január 1-től 300 ezer euróért vásárolt speciális, erre a célra kibocsátott, euró alapú, ötéves futamidejű magyar állampapírt, automatikusan kapott egy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Emellett az Orbán-kormány annyira liberális volt, hogy a családtagok is megkapták a papírokat, de még a nagyszülők és a felnőtt korú gyermekek is. Pedig a nemzetközi jogban csak a házastárs és a közös háztartásban élő, kiskorú gyermeket illeti meg a családegyesítés jogcíme.
A dologban volt azonban egy csavar. A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. A világ országait felosztották egymás között, így lényegében monopolhelyzetben árulták a magyar letelepedési lehetőséget.*Cégnév, zárójelben a vállalat székhelye, a gondolatjel után a működési területe:
1. Hungary State Special Debt Fund (Székhely: Kajmán-szigetek) – Kína és Vietnam.
2. Innozone Holding Limited (Székhely: Ciprus) – Ciprus és India.
3. Arton Capital Hungary Kft. (Székhely: Magyarország) – Egyesület Arab Emirátusok, Indonézia, Szingapúr, Nigéria.
4. VolDan Investments Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Oroszország és más szovjet utódállamok.
5. Migrat Immigration Asia Ltd. (Székhely: Ciprus) – Malajzia, Dél-Korea, Mongólia.
6. Discus Holding Limited (Székhely: Málta) – Dél-Afrika, Kenya, Nigéria, Indonézia.
7. S&Z Program Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Észak-Afrika és Közel-Kelet.
8. Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd. (Székhely: Szingapúr) – Szingapúr.
A 2013-2017 között futó programban nyolc vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt, de a végén már csak öt működött, mert háromnak visszavonták a licencét. Ezek közül egy magyar vállalkozás volt, az Arton Capital Kft., a többi lényegében offshore cég volt.
Igaz, a magyar cégről is kiderült, hogy részben az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű offshore cégén keresztül szerződik a külföldiekkel. Ezt igazolja az is, hogy az Arton Capital a magyar üzleti beszámolójában sokkal kevesebb bevételt tüntetett fel, mint amennyi árbevétele volt az ügyfélszám után.
Két fontos állami szereplője volt a történetnek. Egyrészt a kötvénykibocsátást lebonyolító adósságkezelő (ÁKK) és a külföldieket ellenőrző Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Ennek a két hivatalnak volt a legnagyobb rálátása a programra, és ők férhettek hozzá az adatokhoz is.
A bevándorlók ellenőrzésének alaposságát jól jellemzi, hogy eleinte csak 8, de később is csak 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak arra, hogy átvilágítsák a külföldieket. A kormány szerint nemcsak a bevándorlási hivatal, hanem a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) is ellenőrizték a jelentkezőket nemzetbiztonsági szempontból.
Ez mind elvileg 8, illetve később 30 nap alatt zajlott le. Aligha életszerű, hogy ilyen rövid idő alatt valakit alaposan át tudjanak világítani. Erre még a világ legjobb titkosszolgálatai sem képesek. Már csak a bevándorlók közel húszezres létszáma miatt sem gondolhatja senki, hogy mélyreható vizsgálatokat folytattak le a magyar hatóságok.
A bevándorlási hivatal ellenőrzési színvonalát jól jellemzi, hogy ha az általuk kezelt adatokat összevetjük az ÁKK adataival, akkor az derül ki, hogy
332 állampapír hiányzik a rendszerből.
Az adósságkezelőnél 6543 személy nevében jegyeztek le kötvényt az elmúlt négy évben, a bevándorlási hivatalnál azonban csak 6211-ről tudnak. Az ÁKK számai lehetnek a helyesek, hiszen a bevándorlási hivatal – ebből is látszik, hogy milyen laza az ellenőrzés – a közvetítő cégek önbevallása alapján jut csak adatokhoz.
Persze a BMH leellenőrizhette volna a számokat az adósságkezelőnél, de úgy látszik, hogy ez nem volt opció. Akkor sem, amikor a program véget ért, és Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésben kérte ki a végleges számokat. Olyannyira slendrián a programban résztvevő külföldieket ellenőrző bevándorlási hivatal, hogy már az általa közölt adatokban is ellentmondások voltak.
A zavart részben az okozhatta, hogy amikor a kötvény árát 250 ezerről 300 ezer euróra emelték, az ÁKK az addigi egy darab 250 ezer eurós névértékű kötvény helyett az új sorozatban hat darab 50 ezres címletű állampapírt bocsátott ki. A közvetítő cégek azután jegyezték le az állampapírt, hogy a BMH jelezte: az illető jogosult a tartózkodási engedélyre.
Ez a procedúra 30 napig tartott, majd a közvetítő cégeknek 40 napjuk volt lejegyezni a kötvényt. Vagyis akinek az áremelés előtt már folyamatban volt az ügye, az még 250 ezerért jutott kötvényhez. Az új, 50 ezres címletű sorozatokból is vásárolhatott, de nem hatot, csak ötöt kellett vennie.
A cégek azonban, amikor adatot szolgáltattak a bevándorlási hivatalnak, egyszerűen azt közölték, hogy hány állampapírt vettek, de sokszor nem osztották el öttel vagy hattal. Emiatt alakult ki a 332 darabos eltérés.
Ez azonban még nem minden. Az elmúlt évek tucatnyi adatigényléséből kiderült, hogy a 2013-as és a 2014-es évben – amikor még csak a 250 ezer eurós címletű kötvény volt fogalomban – sem stimmeltek a számok. A 332-nek nagyjából a tizede valóban hiányzik a BMH-nál,
a G7 becslése szerint mintegy 30 kötvény hiányzik fizikailag is a rendszerből.
Az ÁKK szerint például a liechtensteini S&Z Program Ltd. nevű közvetítő cég 10 letelepedési kötvényt vásárolt meg, a BMH azonban 11-ről tud. Ezzel a céggel történt meg az is – legalábbis a BMH szerint -, hogy 2016-ben két személy számára jegyzett le letelepedési kötvényt. A gond az, hogy a parlamenti bizottság 2014 szeptemberében visszavonta a vállalkozás kötvényforgalmazási engedélyét, vagyis a cég már nem jegyezhetett volna le állampapírt 2016-ban. Az ÁKK adatbázisa szerint a cég nem is vásárolt kötvényt abban az évben.
Egy másik vállalkozás, a szingapúri Euro-Asia Investment az ÁKK szerint 43 személy után jegyzett le állampapírt, a BMH azonban csak 41-ről tud.
De sem a legnagyobb, kínai ügyfelekre specializálódott Hungary State Special Debt Fund, sem az Innozone Holdings, sem az Arton Capital számai nem egyeznek. Egyedül a Discus Holdings és a Migrat Immigration Asia adatai mutatnak egyezést a BMH és az ÁKK adatbázisában.
Ebből két dolog következhet:
Valakik úgy kaptak tartózkodási engedélyt, hogy nem volt mögötte kötvényjegyzés, ami törvényellenes. A közvetítő cégek több állampapírt jegyeztek le, mint ahány külföldi volt. Az euróövezeti nulla százalékos kamatkörnyezetben igen gáláns volt a magyar eurókötvények évi két százalékos hozama, így megérte megforgatni a pénzt.
A kormány szerint a legszigorúbb ellenőrzéseket hajtották végre a letelepedési kötvényprogramban, a tények azonban mást mutatnak. Kapott letelepedési engedélyt egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, de nem akadt fent a magyar hatóságok ellenőrzésén az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja sem, csak hogy a legszembetűnőbb eseteket említsük.
A letelepedési kötvényprogramot eleve úgy alkották meg, hogy kormányváltás esetén se lehessen számonkérni a felelősöket. Az állami hatóságok helyett a végrehajtó hatalom ellenőrzését ellátó Országgyűlés egyik testülete, a gazdasági bizottság adta ki a közvetítő vállalkozások kötvényjegyzési engedélyeit.
A fideszes többségű bizottságban országgyűlési képviselők ülnek, akiket jogilag nem lehet felelősségre vonni azért, mert igennel vagy nemmel szavaztak a parlamentben. Ahogy a G7 megírta, még a bizottságon belül sem mentek szabályosan a dolgok, de a Transparency International feljelentése miatt indított nyomozás során a Központi Nyomozó Főügyészség nem talált bűncselekményre utaló jelet.
Az ügyészség szerint azért nem vétett a parlamenti bizottság a szabályok ellen, mert nem voltak szabályok.
Emiatt fordulhatott elő, hogy hitelre is lehetett kötvény venni, sőt harmadáron is letelepedési engedélyhez lehetett jutni.
A letelepedési programból az állam nem profitált, sőt a túl magas kamatok miatt több milliárd forintos veszteséget könyvelt el. A Transparency International tanulmánya szerint 20-30 milliárd forintot bukott az állam a projekten.
Az egész programon csak és kizárólag a Fidesz-közeli közvetítő cégek nyertek.
A személyes- vagy pártkötődés szinte kézzel fogható a bevétel 75 százalékát realizáló Hungary State Special Debt Fund esetében. A vállalkozást 2013. január 15-én alapították meg a Kajmán-szigeteken, egy hónappal azelőtt, hogy a nemzetgazdasági miniszter rendelete megjelent volna a program részleteiről.
A cég kiszervezte a kötvénymenedzselés lehetőségét a hasonló nevű Hungary State Special Debt Management*A cég 2014. január 14-én Hungary Immigration Consultingra változtatta a nevét. nevű vállalkozásnak. Ezt a céget még korábban, 2012. december 4-én, azaz három héttel azelőtt alapították Hongkongban, hogy életbe lépett volna a letelepedési programot szabályozó törvény és egy héttel azelőtt, hogy a magyar Országgyűlés szavazott volna a jogszabályról.
A nevében a Management utótagot viselő cégnek három tulajdonosa volt.*A végső tulajdonos három Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég:
25 százalékban a Star Wealth Ltd.,
30 százalékban a Prime Ally Ltd.,
45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. Az egyiket, a Brit Virgin-szigeteken székhellyel rendelkező Prime Ally Ltd. nevű offshore céget egy nappal azelőtt alapítottak meg (2012. október 26-án), hogy Rogán Antal fideszes képviselő egyáltalán beterjesztette volna a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabály-módosítási indítványát az Országgyűlésnek.
Honnan tudhatták Magyarországtól több ezer kilométerre, hogy másnap, azaz október 27-én Rogán Antal egy olyan módosítót terjeszt a parlament elé, amely a következő években több tízmilliárd forintos bevételt hoz a cégnek? Kérdéseinket elküldtük több állami szereplőnek is, de nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdöttBevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van.
Közélet Pénz Államadósság Kezelő Központ bevándorlási hivatal kormány letelepedési kötvény offshore Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Rogán Antal"
] |
[
"Demeter Márta"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleménye szerint 2016-ban Horváth Csaba – aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. A KNYF beszámol arról is, hogy "mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt."
A lapunk birtokába került vallomásrészletek alapján a három alkalommal hárommillió forintot kérő helyi politikus szintén Horváth Csaba polgármester lehet.
A pénzek átadásáról Fuzik így vallott:
Mind a kettőjüknek személyesen én adtam át a pénzt készpénzben
– mondta Horváth Csabáról és társáról. Kiemelte: "Biztos vagyok benne, hogy a pénzek átadásában senki más nem vett részt rajtam kívül."
Fuzik elmondta a nyomozó hatóságoknak, hogy
a vesztegetési pénzt a SIS Parking Kft. hamis számlák beállításával gazdálkodta ki.
– Ez a folyamat 2019 őszén ért véget, eddig az időpontig [...] Horváth Csabának 3-4 alkalommal adtam át összesen kb. 10-12 millió forintot. Horváth Csaba autóval a Kálvin tér közelében, a Múzeum utcában levő Café Company kávéházhoz jött, ott adtam át neki a pénzt. Azt is mondta, hogy ha főpolgármester lesz, akkor ezt külön is viszonozni fogja, hogy azon felül is adtam neki pénzt, ami az alapmegállapodás volt – mondta Fuzik a hatóságoknak.
A Magyar Nemzet úgy tudja, az ügyben más szocialista politikus is érintett.
A botrány szerdán reggel robbant ki, amikor a hatóságok házkutatást tartottak a zuglói polgármesteri hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél és Horváth Csaba MSZP-s polgármester otthonában. A Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmények kapcsán gyanúsítottként hallgatta ki a kerületvezetőt és egy politikustársát. A hírek szerint Horváth nem tett vallomást és a gyanúsítás ellen panasszal élt, a továbbiakban szabadlábon védekezhet. A politikus az esettel kapcsolatos közleményében a "rezsim" üldözöttjeként hivatkozik magára.
Sajtóhírek szerint az ügy alapja, hogy 2021 nyarán a NAV bevetési egysége a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. Ekkor harmincöt embert kihallgattak, három gyanúsítottat pedig azonnal le is tartóztattak. A gyanú szerint 19 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív számlákat a SYS IT Services Kft. és a cég alá tartozó harminc további gazdasági társaság. Ennek az ügynek az egyik gyanúsítottja Fuzik Zsolt, aki mint látható, Horváth Csaba ügyében is érintett. A gyanú szerint 4 milliárd forintnyi kár érhette a költségvetést.
Borítókép: Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester (
|
[
"Fuzik Zsolt",
"Horváth Csaba"
] |
[] |
Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett.
A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék.
Vagyis a magyar állam egy kormánydöntéssel elvesztette az irányítást a Budapest Bank felett, miközben a Magyar Bankholding Zrt. csak kisebbségi tulajdonnal rendelkezik.
A Bankholdingba a közismerten a miniszterelnök barátjának számító Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó MKB Bank Nyrt-t., és szintén a felcsúti milliárdos, illetve a Vida József, az egykori Szentgál és Vidéke, majd kilenc kis pénzintézet egyesülésével létrejött B3 takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője által ellenőrzött MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) olvadt be az állami BB mellett. Korábban, még 2018-ben felmerült, hogy az MKB megvásárolná BB-t, ám esélytelen volt, hogy az ehhez szükséges legalább 250 milliárd forintot Mészáros Lőrinc és a felcsúti lobbi előteremtse. Ezért egy év múlva 2019 őszén elindult a bankholding-koncepció, amelynek révén a NER-milliárdosok érdemi befektetés nélkül megszerezhetik az állami BB-t. A Magyra Bankholding közel 38 százalékos tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amely mögött Vida József áll. A második legnagyobb tulajdonos a magyar állam 30,35 százalékával a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-én keresztül, míg további közel 32 százalékot az MKB Bank tulajdonosai birtokolnak. Az MKB-s vonalon a Metis Magántőkealap 11,5 százalékot, további 10,8 százalékot a Blue Robin Invesment S.C birtokol a maradék mintegy 10 százalék az MKB kisebbségi tulajdonosaié. A Metis Magántőkealap mögött Mészáros Lőrinc áll, míg a Blue Robint sokáig Szíjj László a NER másik milliárdosához kötötték, ám, hogy most épp mely NER-oligarcha ellenőrzi luxemburgi befektetési céget, és így a Magyar Bankholding 10,8 százalékát, az sem a magyar cégiratokból, sem a Bankholdig honlapjáról nem derül ki. Az viszont bizonyos, hogy mára néhány NER-üzletember ellenőrzi a Bankholding többségét, s ha összefognak akkor akár az állammal-kormánnyal szemben is többségbe kerülhetnek. Jelenleg ez nem opció, hisz a NER nem fog a Orbán-kormánnyal szemben cselekedni, ennek valójában egy kormányváltás esetén lenne jelentősége. A Budapest Bank NER-kézre játszása illeszkedik abba a vonulatba, amit a kormány jelenleg a vagyonkezelő alapítványokkal művel, amelyek során az állami vagyont NER-bizalmasok kezére játszák ellenszolgáltatás nélkül. A Magyar Bankholding december közepén kezdte meg szervezetszerű működését, a közvetlen alkalmazottjainak száma mintegy 60 fő. A cél az, hogy 2023-ra három bankot egységes pénzügy szervezetté gyúrják össze. A fúzió mögött az a kormányzati szándék áll, hogy egy olyan magyar tulajdonú bank jelenjen meg a hazai piacon, amely nagyságában felveszi a versenyt az OTP-vel. A három bank bizonyos részpiacokon valóban versenyképes az OTP-vel, legalábbis a méretét tekintve, ám jövedelmezőségük össze sem hasonlítható:
az OTP az utolsó békeévben, 2019-ben 420 milliárd forintos nyereséget termelt – ebből 226 milliárdot idehaza -, ezzel szemben a három bank összesített nyeresége 65 milliárd forintra rúgott, ami azt sejteti, hogy közel sem azonos képességű versenyzőkről van szó.
A Bankholding egységes bankként 2023-tól akar önállóan piacra lépni, erről tájékoztatta a sajtót március végén a szuperbank, miután annak vezetősége elfogadta az ötéves startégiáját. A három külön-külön is erős, hazai kereskedelmi bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója is ekkor zárulhat le. Ekkorra állhat fel a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank, amely, mint hangoztatják, elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon. Barna Zsolt a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtót, hogy a piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárium területein egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése. A 2023-as indulás ambiciózus célkitűzésnek tűnik, hisz mintegy 60 céget érint a munka, egységesíteni kell a bank pénzügyi, HR, vállalatirányítási, ügyviteli és egyéb rendszereit, amire az eddig lezajlott összeolvadások alapján jóval több idő kellhet, mint másfél év. Bankholding felállítását jelentősen befolyásolhatják a 2022-es választások is, ugyanis egy kormányváltás alapjaiban kérdőjelezheti meg a holding létjogosultságát.
Vizsgálódás, GVH kizárva Bár a Magyar Bankholding létrejötte az elmúlt 30 év legnagyobb bankfúziója lesz, amely számos piaci szempontot sérthet, a kormány "nemzetstratégiai jelentőségű összeolvadásnak" minősítette, ezzel azt érte el, hogy a fúziót a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja. A lapunknak korábban nyilatkozó versenyjogi szakértő szerint a kormány rendelete kiválóan alkalmas arra, hogy a bankügyletet már amúgy is belengő homályt fenntartsa. Az ehhez hasonló összeolvadások esetén teljes mértékben átvilágítanák mind a három szereplőt, feltárnánk azok valódi tulajdonosi szerkezetét, s ez az amit a kormány vélhetően el akart kerülni. További nehezítés lenne, hogy a GVH vizsgálatai során feltárt eredmények, megállapítások egy bírósági eljárásban hivatkozási alapok jelentenének, ezért is hárítják el a vizsgálatot – fogalmazott a szakértő.
|
[
"Vida József"
] |
[
"Szíjj László",
"Mészáros Lőrinc",
"Barna Zsolt",
"Mager Andrea"
] |
1,64 milliárdos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. a Hung-Ister Filmprodukció Zrt.-vel. A cég a többek között a Hír tv-t, a Magyar Nemzetet és a Mahir Zrt.-t felölelő Nemzet-csoporthoz kapcsolódik, amely Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozik.
Jelentős üzletet ütött nyélbe a Szerencsejáték Zrt. régi partnerével, a Hung-Ister Filmprodukció Zrt.-vel az év végén. Az állami szerencsejáték-szervező vállalat saját internetes oldala szerint november 21-én kötött megállapodást a céggel "reklámok gyártására és azok közzétételére". A fellelhető adatok alapján a szerződés 2013 egészére szól, nettó összege 1,645 milliárd forint. A Hung-Ister hosszú ideje gyümölcsöző üzleti kapcsolatban áll az állami társasággal: az Atlatszo.hu által publikált szerződések értelmében a Szerencsejáték Zrt. megbízása alapján a Hung-Ister készíti a sorsolási műsorok adásait a köztévének és a kereskedelmi tévéknek. Lapunkkal az állami cégnél azt közölték, hogy a mostani megállapodás a régi sorsolási műsorok gyártására szóló szerződés meghosszabbítása, módosítása. (A társaság internetes oldalán mindenesetre e szerződés tárgyaként reklámok gyártását, közzétételét jelölték meg.)
A Hung-Ister a Fidesz holdudvarához tartozó médiabirodalmak egyikéhez, a Nemzet-csoporthoz (Magyar Nemzet, Hír TV, Hung-Ister, B-Reklám Kft., Mahir Zrt.) kapcsolódik, amely Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozik. A Hung-Ister az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a B-Reklám Kft. tulajdonában van, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos és a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. A Hung-Ister vezetője 2005 és 2010 között az a Fazekas Csaba volt, aki 2004-ben néhány hónapig a Hír TV vezérigazgatói posztját is betöltötte. Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke 2010 őszén Fazekas Csabát nevezte ki a közmédia teljes (2012-ben 69 milliárd forint) költségvetésével és vagyonával gazdálkodó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának, de ő 2011 februárjában lemondott, és visszament korábbi pozíciójába a Hung-Isterhez.
A közmédia műsorstruktúrájának 2011. őszi megújításakor az MTVA a Hung-Istert bízta meg a Magyarország, szeretlek! című show gyártásával. Az MTVA 2012. tavaszi tájékoztatása szerint a produkcióért adásonként áfával együtt 24,1 millió forintot (nettó 19 milliót) fizet a Hung-Isternek. A produkcióból éves szinten hozzávetőleg harmincöt-negyven adást készítenek, így az éves megrendelés összege megközelítheti az egymilliárd forintot. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a Magyarország, szeretlek! az egyik legsikeresebb, viszonylag magas nézettséget produkáló új műsora a közmédiának.
Az ügylettel kapcsolatban lapunk megkeresésére a Szerencsejáték Zrt. részéről úgy nyilatkoztak: a Hung-Ister Zrt.-t pályázat útján választották ki, amelyre – és a nyertes céggel történő szerződéskötésre – a tulajdonos (azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) döntését követően került sor. Korábban a kampányokon egy-egy ügynökség dolgozott, jelenleg a Hung-Ister végzi a kreatív tervezési feladatok nagy részét. Ennek az az oka, hogy az egységes vizuális és tartalmi arculat azzal biztosítható a leginkább, ha egyetlen ügynökség kezében összpontosul a tervezés. Emellett más kreatív ügynökségekkel is dolgoznak egy-egy kiemelt kampányon (tavaly és tavalyelőtt többek között a Carbon Group Kft.-vel, a Kiosk Kft.-vel és a Karmamédia Kft.-vel).
A keretszerződés összegét az adott évi marketingkommunikációs kampányok és akciók alapján tervezték meg – olvasható még az állami vállalat válaszában. Tartalékokkal is számolnak, mert nem lehet tudni, mikor lesz év közben halmozódás valamelyik számsorsjátékon, ezért ezek hirdetésének díját előre nem tudják pontosan betervezni. A szerződésben szereplő keretösszeg a maximális összeg, amelyet az előre nem tervezhető halmozódások miatt nem biztos, hogy teljes egészében felhasználnak – fűzték hozzá. Felvetésünkre kifejtették: míg a Hung-Isterrel éves keretszerződés alapján dolgoznak, a többi ügynökséggel egy-egy kampányra, projektre kötnek megbízási szerződést. Ilyen esetekben az ügynökséget (az összeg nagyságától függően) több árajánlat bekérése vagy pályázat útján választják ki. Azt is hozzátették: "kreatívok" (maguk a hirdetések) gyártására tavaly hozzávetőleg bruttó 800 millió forintot, médiamegjelenésekre pedig mintegy négymilliárd forintot költött a Szerencsejáték Zrt.
A mérlegadatok szerint a Hung-Isternek nem lehet oka panaszra, hiszen 2011-ben 2,73 milliárd forint árbevétel mellett (2010-ben ez még csak 1,55 milliárd volt) 715 millió forint adózott eredményt produkált, amelyet osztalékként ki is fizetett. Az utóbbi mutató több mint 100 százalékos növekedést takar a megelőző évi 339 millióhoz képest.
A témában szerettük volna megkérdezni a Hung-Istert is, de onnan előbb az állami céghez irányítottak minket, az utóbb elküldött mailünkre pedig lapzártánkig még nem kaptunk választ.
Reklámtorta
A közelmúltban a Szerencsejáték Zrt. reklámozási tevékenysége többször szóba került a sajtóban. Előbb az óriásplakátokra költött pénzek, legutóbb pedig a Class FM-nél és a Neo FM-nél leadott hirdetéseik.
Akkor a Hvg.hu egy a Szerencsejáték Zrt.-től kapott válaszra hivatkozva azt írta, hogy a társaság 2011-ben bruttó 707 millió forintot költött rádiós reklámokra, amelyből a Nyerges Zsolt vállalkozóhoz köthető Class FM-en 580 millió forint hirdetést vásároltak, míg az azóta tönkrement és elhallgatott Neo FM-en a hirdetésekre nem egészen nyolcmilliót költöttek.
|
[
"Simicska Lajos"
] |
[
"Szalai Annamária",
"Fazekas Csaba",
"Nyerges Zsolt"
] |
Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta.
Tavaly novemberben hirdettek nyertest abban a közbeszerzésben, amit a szombathelyi Sportliget felújítására írtak ki. A rekreációs központra az Európai Unió adott pénzt, összesen 1 milliárd 155 millió forintért építhette át a közbeszerzési győztes, a Homlok Építő Zrt.
A céget 2016-ban alapították, fő profilja a vasútépítés, 2018-ban indították el magasépítési üzletágukat. Tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje. Nem mellesleg a szombathelyi Haladás VSE ügyvezetője.
Nem ez az egyetlen Homlokék által elnyert helyi közbeszerzés. A cég nemrég a szombathelyi Víztorony felújítására kiírt tendert is megnyerte, itt 300 millió forintért renoválhatják az épületet.
Homlok egyébként nem csak kap a várostól, de ad is. A nagy port kavaró Szombathelyi Hírlapban – ez a Fidesz közeli újság, amit a szombathelyi polgármester sajtósának felesége ad ki – nemrég Homlok egy másik cége a Vasútvillamosító Kft. fizetett hirdetést.
Na de vissza a Sportligethez.
A projektben novemberben hirdettek győztest, a szabályozás szerint pedig a kihirdetés után a nyertesnek 60 napja van arra, hogy aláírja a szerződést. Ez azért érdekes, mert a kivitelezésre kapott 8 hónap a szerződés aláírásától lép életbe.
Homlokék nem is kapkodták el. Nem sokkal a határidő lejárta előtt, közleményben tudatták, hogy elindult a kivitelezés.
“A projekt részeként a területen található mind a kilenc sportpályát felújítják. A meglévő három kisméretű salakos labdarúgó pályát kibővítik, valamint a középső pálya nyugati oldala egy lelátóval is gazdagodik. Emellett épül egy teljesen új salakos focipálya is. Ugyancsak megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját." – írták akkor Homlokék a projektet ismertetve.
Az első ütem meg is valósult, vagyis április közepén a kivitelező úgy döntött, hogy a focipályák használható állapotban vannak.
Ezeken a pályákon jászták a kispályás bajnokság meccseit. A bajnokság tavasz-ősz rendszerben zajlik, vagyis most kezdték volna a sportolók az idei szezont. A versenyt szervező Szabadidősport Szövetség azonban úgy döntött, még egy fél hónapot kivár, hátha lesznek még munkák a területen, így az első fordulót csak május elejére, pontosan május 6. írták ki.
Egy dologgal azonban nem számoltak: az esővel. Május első hétvégéjén esni kezdett az eső. Esett május 6-án, hétfőn délelőtt is, így az aznapi meccsek elmaradtak, sőt, másfél nappal az eső után még mindig használhatatlanok voltak a frissen átadott salakos pályák.
Egy, az Ugytudjuk.hu-nak nyilatkozó csapatvezető azt mondta, hogy eddig csak akkor volt gond a pálya minőségével, amikor legalább 40-50 milliméter eső esett rövid idő alatt, most viszont úgy tűnik, a múlt hétvégi 12-16 milliméter is soknak bizonyult.
Mi szerdán voltunk kint a pályáknál, de még akkor is érezhető volt, hogy laza a talaj, nem száradt ki rendesen a salak, belesüppedt a cipőnk.
Május 6-án a versenyt lebonyolító Szabadidősport Szövetség úgy nyilatkozott, hogy megtörtént a pályabejárás és ellenőrizték a villanyvilágítást is. A szervezők végül megállapították, hogy minden megfelel az előírásoknak.
A pályán állva hívtuk fel a szövetség elnökét, Gerencsér Tibort, aki annyit mondott, hogy korábban, a száraz időben nem lehetett arra számítani, hogy eső után ilyen hosszú ideig marad használhatatlan a pálya. A továbbiakban a kivitelező és megrendelő dolga, hogy ezt az állapotot megbeszéljék és orvosolják, mondta.
Nem is kellett sokat várni, még aznap az önkormányzat egy helyszíni bejáráson egyeztetett a kivitelezővel, ahol arra jutottak, hogy bár néhány nappal korábban átadták a pályákat a focistáknak, most mégis vissza az egész.
A bajnokság mégsem tud elstartolni. Hogy pontosan mikor vehetik igénybe a területet, nem tudni. Még az is elképzelhető, hogy a salakos pályákon majd csak a szeptemberre ütemezett teljes átadás után lehet megrendezni az első focimeccset.
Szombathelyen a kispályás labdarúgó bajnokság nagyon népszerű. Az idei bajnokságba 79 csapat nevezett, ami nagyjából 1200 embert jelent. A csapatok a nevezésért és az igazolásokért 70 ezer forintot fizettek be.
Frissítés (2019. május 13.): A Homlok Építő Zrt. az alábbiakban reagált a cikkre:
“Több, pontatlanságot és valótlan információkat tartalmazó írás jelent meg a médiában az elmúlt napokban a szombathelyi Sportliget rekonstrukciójával kapcsolatban. Így több cikk tévesen állítja, hogy a Homlok Építő Zrt. 1 milliárd 155 millió forintért építheti át a Sportligetet. Ehelyett a valóság az, hogy Szombathely Város Önkormányzatától a Sportliget zöldfelületi fejlesztését és ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztéseket magába foglaló projekt megvalósítására a – Homlok Építő Zrt. és az önkormányzati résztulajdonban lévő PRENOR Kft. alkotta – Sportliget 2018 Konzorcium kapott megbízást, összesen nettó 730,77 millió forint értékben.
A teljes beruházás befejezésének határideje 2019. szeptember 14., a konzorciumi partnerek által megkezdett munkálatok a megrendelővel közösen egyeztetett és rögzített ütemben folynak. A Sportligetben található négy salakos labdarúgó-pálya felújítása a teljes projektnek csak egyetlen eleme, amelynek kivitelezése a szerződés szerint a PRENOR Kft., mint többségi konzorciumi partner feladatkörébe tartozik.
A négy salakos sportpályán a kivitelezési munkálatokra a tavaszi kispályás labdarúgó bajnokság megkezdése előtt került sor, kifejezetten a megrendelő kérésére. Ennek célja az volt, hogy a labdarúgó-pályákat egy ún. részműszaki átadás keretében – nem teljes funkcionalitásában – már a teljes projekt szerződéses határideje előtt birtokba lehessen adni. Ezzel ugyanis lehetővé válna, hogy a Szombathelyen nagy népszerűségnek örvendő városi kispályás labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit idén tavasszal is -, ha csúsztatva is – meg lehessen tartani. A labdarúgó-pályákat, az ezzel a feladattal megbízott konzorciumi partnerünk, a PRENOR Kft. április 30-án adta át a megrendelő, az üzemeltető, illetve a műszaki ellenőr részvételével megtartott részeljárás alkalmával. A részműszaki átadásról készült jegyzőkönyv szerint az ezzel összefüggő munkák a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően, az elvárt minőségben elkészültek. Az eljárás során a kivitelező átadta az üzemeltető részére a salakos labdarúgó pályák kezelési és karbantartási dokumentumát is, amely tartalmazza mindazon üzemeltetői feladatokat, amelyeket az első hetekben, azt követően pedig folyamatában el kell végezni.
Tény, hogy a május 4-5-i hétvégén leesett több mint 40 mm csapadék feláztatta a labdarúgó-pályákat, amelyet több cikk kifogásol. Ugyanakkor a frissen megépített és átadott pályák esetében az extrém mennyiségű csapadék nélkül is idő kell ahhoz, hogy a sportpályák anyagának tömörsége elérje az optimális mértéket. A kivitelezők és a megrendelő képviselői május 8-án közös bejárást tartottak a pályák állapotának ellenőrzése céljával. Ennek során a megrendelő és a kivitelező felek között egyetértés volt abban, hogy a sportpályák jó minőségben készültek el, a továbbiakban az üzemeltető feladata a szükséges karbantartási feladatokról gondoskodni.
Tény az is, hogy a labdarúgó-pályák körül munkaterület található. Ennek már említett oka, hogy a sportpályák felújítása csak az egyik eleme a Sportliget rekonstrukciójának. Emellett a Sportliget 2018 Konzorcium kivitelezői megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját. Egy új szolgáltató épülettel is bővül a liget, amelyben egy vendéglátó-egység, sporteszköz-kölcsönző és sportöltöző, valamint szociális helyiségek kapnak helyet. Egy raktár-géptároló udvar is épül a karbantartó gépek és eszközök elhelyezésére és több akadálymentesítést szolgáló fejlesztés is megvalósul. Emellett egy közel 1200 négyzetméteres alapterületű üres gyepterületen egy új pihenő- és bemutatókertet alakítanak ki, egy 3500 négyzetméteres területen pedig piknikövezetet hoznak létre, míg a Kalandpark nevű játszótér egy felnőttek és az idősebbek által is használható szabadtéri és asztali társasjátékokkal gazdagodik szeptember közepére."
|
[
"Homlok Zsolt"
] |
[
"Gerencsér Tibor",
"Mészáros Lőrinc"
] |
Számítottunk rá, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem adhat majd felvilágosítást Rogán Antal vagyonosodási vizsgálatáról, de azért mi feltettük nekik a kérdést, hogy valóban volt-e ilyen vizsgálat, és ha igen, milyen megállapításra jutottak.
"Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az adózást érintő bármely adat, tény, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat adótitoknak minősül" - válaszolta a hivatal.
Rogán Antalt, illetve a Fidesz-frakciót is kerestük, hogy betekinthetnénk-e a vagyonosodási vizsgálat megállapításaiba. Mivel Rogán Antalnak parlamenti képviselőként amúgy is kötelessége évente beszámolnia vagyonáról, nem gondoljuk, hogy ennek bármi akadálya lehet. Megkeresésünkre egyelőre még nem kaptunk választ.
Rogán Antal még a tavaszi parlamenti választás előtt ígérte meg, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez maga ellen. Az önkormányzati választások után már azt mondta:
Most már nyugodtan aludhat.
Állítása szerint lezárult a vagyonosodási vizsgálat, amiben az adóhivatal mindent rendben levőnek talált.
Az áprilisi választások előtt 10 nappal írtunk először arról, hogy Rogán Antal fideszes frakcióvezető március 21-én hirtelen módosította vagyonnyilatkozatát. MInt kiderült, éveken át hibásan tüntette fel tulajdoni arányát a budapesti otthonában. Addig azt írta, hogy csak felerészben tulajdonosa egy 149 négyzetméteres lakásnak, de 10 napon belül kiderült, hogy 100 százalékban tulajdonosa, és hogy a lakás alapterülete időközben 185 négyzetméterre nőt.
Az is kiderült, hogy tartozik hozzá garázs – ezt utólag bele is írta a vagyonnyilatkozatába – és egy 95 négyzetméteres tetőkert is. Rogánéknak van még egy 70 négyzetméteres lakásrészük is a pasaréti Pasa Park lakóparkban (a parkot álruhában be is jártuk). Rogánéknek van még egy balatoni házuk, ami szintén nagyobb annál, amit a vagyonbevallásban írt. Ahogy az autója is.
|
[
"Rogán Antal"
] |
[] |
Tornatanárból lett vállalkozó, húsz éve majdnem minden nagyberuházáshoz köze van Szentendrén és környékén, saját cégei és a városháza között ingázik. Simon Péter, a titokzatos háttérember, a város szerint a mai napig félmilliárddal tartozik az önkormányzatnak, tavaly mégis őt nevezték ki a fejlesztési iroda élére. Volt már közös biznisze Kulcsár Attilával és Dárdai Pállal, de belevágott botrányos strandfejlesztésbe és uszodaépítésbe is. Tévéjén, rádióján, lapján keresztül rajta tartja a kezét a helyi véleményformáláson, hivatalosan egy panelben lakik, valós vagyonáról csak találgatnak. Ügyei kapcsán már a Transparency International korrupcióellenes jogsegélyszolgálatához is érkezett bejelentés.
Nyolcezerötszáz négyzetméter, öt szint - csaknem egyedül vagyunk a hipermodern szentendrei sportközpontban. Az uszodában páran lézengenek, a wellness rész és a napfényterasz tökéletesen üres, a kabinos nő ásítozva nyújtja a háromezer forintos belépőjegyet. Pedig nyár van, kinn tombol a hőség, mégsincs senki. A medencék mellől, a hatalmas üvegfelületeken keresztül rálátni a kertváros házaira, amelyek körbeveszik a gigantikus épületet: az utca néptelen, még autós forgalom sincs igazán. Szentendrének ez a része még vidéki léptékkel sem tekinthető városközpontnak.
Fotó: V-8.hu
A megnyitásig volt érdekes
A szentendrei Vizes Nyolcas uszoda üzemi vesztesége durván 100 millió forint évente, a számlát a város önkormányzata, végső soron az adófizetők állják.
Hogy egy ekkora uszoda ezen a helyen biztos pénznyelő, nem lett volna nehéz megjósolni, Simon Péter, vállalkozó azonban ezt nézte ki magának. Simon, aki az uszodától alig két utcányira lakik a várostól annak idején mindössze a telket kérte, cserébe uszodát ígért, és 30 százalékot a cégben. 3 milliárd hitelt vett fel a Raiffeisentől, a város készfizető kezességet vállalt. Az építkezés magánberuházásként zajlott, mindent Simonék intéztek, közbeszerzés sem volt.
Az átadó ünnepségen Schmitt Pál és Dietz Ferenc polgármester is részt vett, ünnepélyesen átvágták a szalagot. Aztán röviddel az átadás után Simon közölte, elcserélné a várossal a tulajdoni arányokat, megelégedne 30 százalékkal, a városé lenne 70 százalék. Szentendre belement. Pedig tudták - hogy a lízing és a működési veszteségeket a tulajdonosi arányban kell majd kipótolni. Később Simon nagyvonalúan jelezte - ekkor már milliókat követeltek tőle - 1 forintért megválna 30 százalékos részétől is.
A város belement ebbe is, így lett Szentendrének hatalmas uszodája, és kiszámítható vesztesége évente. Simon cége pedig - a város kalkulációi szerint - a mai napig 445 millióval tartozik. Hogy megpróbálják-e behajtani rajta valaha, kérdéses. Bár az önkormányzat jogi bizottsága már felkérte a város ügyvédjét, hogy adjon szakvéleményt, induljon-e per, nincs előrelépés az ügyben.
Szentendrei kockakövek
A főtér megújult, a felújítással megbízott Épkar - a cég panelos ügyeiről itt olvashat részletesen - igazi európai értelemben vett teret húzott fel Szentendrén. A korábbi kockaköveket felszedték, 6000 négyzetméteren csináltak új burkolatot, lecserélték a köveket az Apor-hídnál, a Jókai utca egy részén, a Dumtsa Jenő utcában, a Péter-Pál utca egy részén és a teljes Fő téren, valamint a Bogdányi utcától a Lázár cár térig és a Malom utca is megújult.
Pontosabban nem cserélték le a köveket, csak papíron számolták el újként. Valójában elvitték Monorra a régit, feldarabolták és lerakták újból, állítja Filó András önkormányzati képviselő, aki feljelentést is tett az ügyben, a vizsgálat jelenleg is tart. A felújítást a száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, a fejlesztéseket koordináló Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. intézte, amelynek egyik vezetője Simon.
Drága gázmotor, trafik
Szentendre gázmotort vásárolt. Noha elvileg lett volna lehetősége közvetlenül a Budapesti Erőműtől megvenni, nem ez történt. Feltűnt a színen a QualiTeam Consult nevű cég, amelyik megvette, majd két évre rá eladta a városnak nagyjából másfélszer annyiért, mint amennyiért a gázmotort a könyvekben nyilvántartották. A város 323 milliót fizetett, a motor nagyjából 191 millió forintot érhetett. A céget megint csak Simon vezette.
Hosszasan lehetne sorolni a történeteket, a szálak számtalan esetben Simonhoz vezetnek, ügyei kapcsán már a Transparency International korrupcióellenes jogsegélyszolgálatához is érkezett bejelentés. A városi projektek jórésze mögött ott állt, akkor is, amikor a tervezett 770 millió helyett 1,6 milliárdból épült meg a rendelőintézet, akkor is, amikor magánkézben lévő médiacégeknek adott pénzt a város, amikor kézilabdaközpontot terveztek előbb Szentendrén, majd Pomázon (egyik sem valósult meg végül), akkor is, amikor hűtőművet. Sőt, neve legutóbb még a trafikok kapcsán is előkerült, lánya, Rédai-Simon Ágnes - aki mellesleg egy tahitótfalui fideszes önkormányzati képviselő felesége - több dohánybolt koncesszióját is elnyerte a környéken, Budakalászon, Leányfalun, Tahitótfalun és Szentendrén, egyet egyébként éppen a Vizes Nyolcas uszodával szemben.
Mindezek tetejébe Simon tavaly óta már hivatalosan is felel a városi projektekért, dacára cége korábbi tartozásának, a város vezetése úgy döntött, ő az az ember, aki a legalkalmasabb arra, hogy Szentendre fejlesztési és projekt menedzsment irodáját vezesse. Helyi pletykák szerint Simonnak egyébként erre részben azért van szüksége, mert kell az önkormányzati hivatali tapasztalat ahhoz, hogy később magasabb - akár minisztériumi - szintekre lépjen. Hogy így van-e, nem tudni, annyi viszont biztosnak tűnik, karrierje pártoktól függetlenül ívelt fel az utóbbi évtizedekben.
Tornatanárból vállalkozó
Bár sokat Simonról nem lehet tudni, állítólag testnevelő tanárként végzett, és Győrből költözött a Dunakanyarba a nyolcvanas évek elején, felesége óvónő. Szervezőkézségével, határozott fellépésével már a rendszerváltás előtt bedolgozta magát a város életébe, sportversenyeket szervezett és kapcsolatokat épített, a tanács sportosztályán dolgozott. Jóba lett az akkori visegrádi polgármesterrel, Hadházy Sándorral, de a környező településeken is sikerrel mozgolódott, hamarosan meghatározó ember lett nem csak Visegrádon és Szentendrén, de szerte a Dunakanyarban: Dunakeszin, Pomázon, Leányfalun, Budakalászon is fontos kapcsolatokat szerzett.
Simon a Castrum nevű cégén keresztül először a Papp-szigeti strand, a leányfalui strand és a lepencei strand átvételével kavart botrányt, mindenhol fejlesztést ígért a tulajdonért, ezek azonban nem, vagy csak részben valósultak meg. A leányfalui strandot azóta már vissza is vette az önkormányzat, a Papp-szigeti úgy ahogy üzemel, a lepencei évek óta egy romhalmaz. Civilek ugyan pert indítottak, hogy az önkormányzat visszaszerezze a telket, de elvesztették, a terület a Castrumé maradt. A cég 2010-ben csődöt jelentett, felszámolás indult ellene, 100 millió forintos adósságot halmozott fel.
Simon már az uszodaépítéskor az önkormányzat kéréseikor pénzügyi nehézségeire hivatkozott, amely cégeinek hivatalos beszámolói is megerősítenek, papíron erős mínuszban van évek óta lényegében mindegyik vállalkozásával.
Ha a lepencei strandfürdő nem is, megvalósult egy másik fejlesztés Visegrádon: Simon Péter volt a szakmai irányítója a Thermal Hotel Visegrád gyógyszálló beruházásnak. A végeredmény sikeresebb ugyan, mint a strandoknál, de a történetnek itt is számos érdekes szála van. Feltűnik benne Dárdai Pál futballista, de a brókerbotrányban érintett Kulcsár Attila és Kerék Csaba neve is, mind befektetőként vettek részt a Simon vezette építkezésben. A Kulcsárhoz kötődő Britton Kft. nagyjából 2-300 millió forintot tett bele a projektbe, és hasonló összeggel szállt be a Betonút Rt. is. Az állam a Széchenyi-tervből a fürdőre egymilliárd, a hozzá kapcsolódó szállodára pedig félmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.
A rejtélyes háttérember
Simonról sokféle pletyka terjeng a városban, többen hallották már a nevét, igazán jól azonban csak kevesen ismerik. Azt mondják, kerüli a nyilvánosságot, tudatosan a háttérben marad, nem feltűnősködik. Az interneten is mindössze két képet találni róla, mindkettő az ominózus uszoda átadáskor készült.
Informális kapcsolataival viszont behálózza az egész Dunakanyart, sokak tartanak tőle, és rajta is tartja a szemét a történéseken. “Simon keményen tárgyal. Tudja, hogy hol van a szerepe a gépezetben, hogy kivel mikor meddig mehet el. Nem köt kompromisszumot, nem próbál meg diplomatikus lenni. Megmondja, hogy kitől mit szeretne, nem tűr ellentmondást" - meséli egyik forrásunk.
Bár egyértelműen a Fideszhez sorolják, kapcsolatrendszere átnyúlik a párton. Beszédes, hogy a városi fejlesztéseket koordináló, önkormányzati tulajdonú Pro Szentendre már a szocialisták alatt is Simontól bérelt irodát, másik vezetője pedig az MSZP-hez közeli Bornemissza Miklós volt.
Simon vagyonáról csak találgatások vannak, hivatalosan egy szentendrei panelben él. Érdekes adalék: amikor bejött az a törvény, amely szerint az önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek is vagyonbevallást kell készítenie, Simon lemondott pozíciójáról a Pro Szentendrénél.
De nem kell számot adnia vagyonáról most sem, hogy a projektiroda élére került, a városi jegyző legalábbis visszautasította az ellenzéki képviselők erre irányuló kérését.
"A Fidesz Hagyó Miklósa"
"Simon az a típusú vállalkozó, akinek a karrierje és üzletei a kezdetektől összeforrnak a város életével, cégei mindig kéz a kézben jártak az önkormányzat cégeivel, olykor maga is önkormányzati szerepet vállalt, máskor kívülről segítette a hatalmas beruházásokat, intézett hitelt, befektetőt, talált megfelelő alvállalkozókat" - mesélték az Indexnek. Nem csoda, hogy a helyi képviselők is hallgatásba burkolóznak, ha Simon neve szóba kerül.
"Én ebbe nem akarok belefolyni" - mondta például Kun Csaba fideszes önkormányzati képviselő, amikor Simon és a város kapcsolatáról kérdeztük, azt mondta, szerinte Simon ügye eleve lerágott csont.
Kérdeztük, hogy lerágott csontnak tartja-e a Simon cég csaknem félmilliárdos tartozását is, amellyel a város szerint az időközben hivatalba emelt Simon még mindig tartozik, mire Kun azt mondta, a lényeg, hogy az uszoda helyzete most már rendeződött.
Nem volt különösebben segítőkész Filó András volt jobbikos képviselő és Dietz Ferenc fideszes polgármester sem. Előbbi nem akart az Indexnek semmit se mondani, utóbbi Simonnal kapcsolatos kérdéseinkre egyáltalán nem válaszolt. Pedig érdekelt volna többek közt az, hogy miért döntöttek a város szerint százmilliókkal tartozó vállalkozó kinevezése mellett, mit gondol a főtér felújításáról, a gázmotorról, uszodaépítésről.
Nem kívánt beszélni Simon és a város kapcsolatáról a korábban lemondott városüzemeltetési tanácsnok, Hidegkuti Gergely, fideszes képviselő sem, noha regnálása alatt számos Simon-projektre lehetett rálátása. Hidegkuti azt mondta, ő megfogadta, hogy szakít a közélettel, és ehhez tartja magát. Bár szívesen beszélne, “nem tudna a tükörbe nézni" ha megszegné magának tett ígéretét, magyarázta Hidegkuti.
Bármennyire is beágyazott azonban Simon a Fideszben, a szentendrei párttal felemás a viszony. Ismert történet a városban, hogy amikor felvételét kérte a pártba, Légrádi Tibor, a szentendrei Fidesz egykori elnöke állítólag azt mondta: “Azt tudjátok, hogy ha most őt felvesszük, a Fidesz Hagyó Miklósát vesszük fel?" Nem is lett a párttagságból semmi, legalábbis Szentendrén.
Simon és a helyi lapok
A helyi médiát mindenesetre nagyrészt Simon tartja kézben, így ha a város polgárai őt nem is nagyon ismerik, információkkal a helyi ügyekről főleg az ő cégei látják el őket. Az övé a szentendrei tévé, rádió és újság is, de a környező városokban is vannak médiaérdekeltségei.
A korábbi kisebb médiavállalkozásoknál egy idő után elapadtak az önkormányzati támogatások, miután azonban Simon megvette őket, az önkormányzat pénztárcája újból megnyílt. A város évente tízmilliókkal támogatja Simon médiavállalkozásait, a cég munkatársai pedig benn ülnek a város kommunikációs testületében, ahol átbeszélik, hogy a város milyen témában hogyan szeretne kommunikálni.
Az Indexszel, a saját ügyében például, úgy tűnik, sehogy. Nem telt el tíz perc azután, hogy a két idézett fideszessel beszéltünk, felhívtuk Simon Pétert is. Azt sem mondtuk, honnan hívjuk és miért, már tudott mindenről. Szikár, tárgyilagos hangon közölte: semmiről nem hajlandó velünk “megbeszélést folytatni", majd letette a telefont.
|
[
"Dietz Ferenc",
"Simon Péter"
] |
[
"Légrádi Tibor",
"Dárdai Pál",
"Schmitt Pál",
"Hadházy Sándor",
"Hagyó Miklósa",
"Bornemissza Miklós",
"Rédai-Simon Ágnes",
"Kun Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Filó András",
"Hidegkuti Gergely",
"Kerék Csaba"
] |
Kereskedőházat alapított a külügyi tárcától a Quaestor-botrány idején távozott volt helyettes államtitkár, Kohut Balázs. Az új cégben felbukkan a Rogán Antal propagandaminiszter-várományos kapcsolatrendszerébe sorolt Gubicza Ágoston is.
Central European Trade House Zrt., azaz Közép-európai Kereskedőház a neve annak az új cégnek, amely Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt helyettes államtitkára fő tulajdonával jött létre a napokban. Az ötmillió forint jegyzett tőkéjű, egy puccos hegyvidéki irodaházba bejegyzett társaság üzletviteli, vezetési tanácsadással foglalkozik majd.
A 39 éves Kohut, aki helyettes államtitkárként a gazdasági ügyekért felelt, akkor távozott a külügyből , amikor tetőzött a Quaestor botrány, és kiderült, a tárca milliárdokat fialtatott a bedőlt brókercégnél. Különösen jelentős volt, 72 milliárd forintra rúgott a KüKüm felügyelete alá tartozó Eximbank Quaestoros portfoliója – Kohut jelenleg is erősíti az Eximbank felügyelőbizottságát.
A külügyes érdekeltségek, köztük az új Kohut-céget alighanem inspiráló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. kiváló ütemérzékkel: a csőd bejelentése előtt órákkal vették ki a pénzüket. A külügyes szatelit-cégeket azonban nem perli a Quaestor állami felszámolója, ellentétben mindenki mással , akinél úgymond gyanút észlel.
A tárca azzal hárította az akkori híreket, miszerint Kohut távozása összefügg a brókerbotránnyal, hogy a közös megegyezéssel leköszönő tisztviselő eleve csak fél évre vállalta a munkát. Az államtitkár már az első Orbán-, illetve a Medgyessy-kormány idején is a közigazgatásban dolgozott: a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedett, majd a belügy közbeszerzési főosztályának vezetője lett 2004-ig.
Az állammal csak 2006-ban szakadt meg egy időre a kapcsolata: az Oktatási Minisztérium Professzorok Háza gazdasági belső ellenőre, tanácsadója, majd főigazgató-helyettese volt életrajza szerint.
Az új kereskedőház-cég igazgatóságába bekerült Gubicza Ágoston, aki a sármelléki repülőteret üzemeltető ír hátterű befektető cégek vezetőjeként vált ismertté, de a bulvár sajtóban is szerepelt, mint Rogán Antal (Fidesz) leendő kormány-propagandaminiszter első feleségének, Sonnevend Alexandrának jelenlegi férje.
Gubicza tavaly augusztusban vásárolta be magát a korábban, még a Fidesz-közeli oligarcha-háborút megelőzően – a kegyvesztettségéig történetesen szintén kereskedőház-bizniszben is utazó – Töröcskei István érdekeltségébe sorolt (valójában bizalmas munkatársa kisebbségi tulajdonában volt), közel 8,6 milliárd forint uniós pénz felett rendelkező Jeremie-elosztó Prosperitás Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.-be (jelenleg GB&Partners).
Maga az alap az idén tavasszal hozott létre biztonsági céget Sectum Security Zrt. néven, amelyben igazgatósági tag lett Gubicza és Tenk Zoltán ügyvéd is – Tenk szintén felbukkan a most létrehozott Közép-Európai Kereskedőházban. A szintén személybiztonsággal foglalkozó Sectum-leány, a Sectum Air Services Kft. ügyvezetője pedig Kohut lett júliusban.
Rádi Antónia
|
[
"Gubicza Ágoston",
"Kohut Balázs"
] |
[
"Töröcskei István",
"Tenk Zoltán",
"Rádi Antónia",
"Sonnevend Alexandra",
"Rogán Antal"
] |
Ki az a Wieszt János? (Fotó: Orosz Györgyi)
nem hisznek az olvasók
Az fn.hu megszondáztatta olvasóit és a cikk megjelenésének időpontjában szavazó többezres, nem reprezentatív mintából az derül ki, hogy az olvasók több mint 80 százaléka szerint nem manipulált a felvétel. A második legtöbb kattintást az kapta, hogy "Wieszt fejét rámontírozták egy fideszes testre", de voltak, akik azt sem zárták ki, hogy "Wieszt és partnere csak egy színdarabot próbált".
A hét végéig kapott haladékot a magyarázkodásra Wieszt János. Az újbudai MSZP-s politikust meghallgatta a szocialisták kerületi szervezete, ahol a kétmilliós borítékot eltevő Wieszt arra kérte párttársait, hogy a héten hadd hozza nyilvánosságra a saját verzióját az esettel kapcsolatban.Szabó Vilmos, az MSZP XI. kerületi elnöke az fn.hu-nak elmondta, az ártatlanság vélelme miatt adtak időt képviselőjüknek, aki a meghallgatásán azt mondta, "a történet teljesen ellentétes a videón látottakkal". Más forrásból úgy értesült lapunk, hogy Wieszt nem szolgált meggyőző bizonyítékokkal, így a "hadd kommunikálja a saját verzióját" kitétel inkább azt jelenti, hogy a párt igyekszik kilépni a rejtett kamerás felvételen szereplő politikus mögül.A telefonon elérhetetlen Wieszt János bele is kezdett saját verziójának nyilvánosságra hozatalába, közleményben jelentette ugyanis ki, "a bemutatott felvétel tényleges tartalma és annak az értelmezése között fényévnyi távolság van". Hozzátette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló verzióról igazságügyi szakértő véleményét kérte, aki "nem zárja ki a hang és a kép manipulálásának lehetőségét". Felhívta a figyelmet arra is, hogy "egy titkosszolgálati eszközzel készült videó ügyéről van szó, ami illegális, ezt a törvény bünteti".Megszólalt viszont a felvétel készítője, a Qwerty Computer Kft-t vezető Gálfi István. A Vastagbőr blogon közzétett írásában elismeri, hogy 2007-ben ő adta a 2,2 millió forintos kenőpénzt annak fejében, hogy megvehesse az általa 1995 óta bérelt Bartók Béla úti üzlethelységet.Gálfi közzétett egy újabb videót is, melyen egy öltönyös, ám névtelenségbe burkolózó férfi érdeklődik nála a Wieszt pénzátvételét bemutató felvételről. A vállalkozó arról is beszámolt, hogy az ügy kirobbanása óta betörték üzletének kirakatát, kapott egy APEH-vizsgálatot, és rakodó teherautóit egy hét alatt nyolcszor bírságolták meg.Mint mondja: "Sokan úgy gondolják, hogy ez a történet arról szól, hogy egy gazdag vállalkozó kenőpénzért jelentős haszonnal, rizikó nélkül nyúlja le a közvagyont. Én viszont úgy gondolom, ez a történet arról szól, hogy Abszurdisztánban hányszor lehet egy vállalkozóval kifizettetni a helyisége árát."
|
[
"Gálfi István",
"Wieszt János"
] |
[
"Szabó Vilmos",
"Orosz Györgyi"
] |
A sajtótájékoztató előzménye az volt, hogy hétfő óta az Index nevű portál több cikkben ismertette a cégvezető múltját, illetve azt, hogy a Pénzügyminisztérium nem támogatta a Balatonring állami hitelgaranciáját, a kormány mégis áldását adta rá. Három civil szervezet - a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország - szerdán arra kérte a miniszterelnököt, hogy függessze fel a Sávoly Motorcentrum Kft. részére megítélt 15,3 milliárd forint Magyar Fejlesztési Banki (MFB) hitel, és 20 milliárd forint költségvetési támogatás kifizetését.
A más néven sávolyi Balatonring-ként ismert beruházás egy olyan cég érdekeit sérti, amely az autó- és motorsportban érdekelt - mondta Kovács Bence János. Ez a cég 30 millió forintot akart megszerezni tőle, előbb a maga, majd egy ma parlamenten kívüli, de a mostani választásokon oda igyekvő párt részére, amelynek honlapján is olvasható, hogy ellenzi a két beruházást. A zsaroló szöveget, amelyben a pénz ellenében a sajtóhadjárat leállítását ígérték, a tájékoztatón lejátszották, illetve írásban is a sajtó rendelkezésére bocsátotta a cégvezető.
Az üzletember azt mondta, százmilliós nagyságrendű kártérítési pert indít az Index internetes portál ellen, az utóbbi napokban megjelent cikkek miatt.
Sávolyon eddig 7,4 milliárd forintot ruházott be a Milton közművekbe, a teljes magyarországi beruházása pedig 280 millió euró volt tavaly. Az említett hitelre, és garanciára azért van szükség, mert a válság miatt másképpen nem lehet hitelhez jutni - ismertette cége helyzetét Kovács Bence János.
A pátyi beruházás - golfpálya, illetve lakások és egyéb létesítmények - pedig a Zsámbéki medence régebb idő óta ott tevékenykedő ingatlan fejlesztőit sérti - mondta, hozzátéve, hogy a két beruházás elleni támadást egy közös agytröszt vezényli.
A zsarolás miatt Kovács Bence János büntető feljelentést tesz, és kijelentette: nem hagyja magát zsarolni.
A cikksorozat szerzője, Bodoky Tamás a hvg.hu megkeresésére közölte: akár bíróság előtt is bizonyítani tudja mindazt, amit cikkeiben leírt. Mint mondta, bár elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos informátoroknak esetleg zsarolási szándéka is volt, erről ő nem tudott. Állítja: ő lelkiismeretesen, az újságírás szabályait betartva járt el. "Visszautasítom, hogy bárki is befolyással bírt volna a munkámra. Az informátoraimnak nem volt rálátása a munkámra, ahogy arra sem, mikor jelenjen meg az anyag. Nem vagyok fogható." - mondta.
|
[
"Kovács Bence János"
] |
[
"Bodoky Tamás"
] |
Adócsalás alapos gyanúja miatt feljelentették Schlecht Csabát, aki annak idején egyetlen nap alatt nem kevesebb mint 14 céget adott el Kaya Ibrahimnak. Eddig a Mahir egyik vezetőjét csak tanúként hallgatták ki a közokirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen 1998 szeptembere óta tartó nyomozásban.
Az alapítói miatt úgynevezett Fidesz közelinek mondott cégek eladójával kapcsolatban a feljelentést Vida Ildikónak, az APEH elnök asszonyának címezték, aki azt az adónyomozókhoz továbbította. A magánszemélyként és az APEH üldözötteit tömörítő társadalmi szervezet elnökeként megfogalmazott beadványt az APEH Bűnügyi Igazgatóság is továbbadta, éspedig a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) "a további szükséges intézkedések megtétele céljából" - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Szerdahelyi Szabolcs. Az Apüsz elnöke azt kifogásolja, hogy miközben az APEH küzd a fantomcégek ellen, az ügyben csak a cselekmény egyik "kelléke", a közokirat-hamisítás miatt nyomoz a hatóság idestova két esztendeje." Nem folyik viszont nyomozás olyan alaposan gyanúsítható és létező személyek ellen, akik az alapcselekményt, az adócsalást feltehetően elkövették a cégek rejtélyes eladásával".
Mint emlékezetes, Schlecht Csaba első körben történt kihallgatásán nem emlékezett az eladás körülményeire, Kaya Ibrahim pedig, a nemzetközi jogsegély keretében idén tavasszal Németországban meghallgatott török vendégmunkás tanúvallomásában tagadta, hogy cégeket vásárolt volna Magyarországon. Ezt követően arra a megállapításra jutottak a hatóságok, hogy Schlecht Csaba "nem írásszakértő", nem tudhatta, hogy a papírokat az eladáskor aláíró személy hamisít-e.
Az ismeretlen tettesek, akik Kaya Ibrahim irataival visszaéltek, olyan cégeket vettek, amelyeknek tetemes adótartozásuk (is) volt. Schlecht Csaba a lapnak korábban azt mondta: csak akkor szólal meg a nyilvánosság előtt, ha az ügy nálánál lényegesebb szereplője is megteszi azt. A BRFK szóvivője a lappal közölte: nem adhat tájékoztatást arról, hol tart a nyomozás a Kaya Ibrahimnak eladott cégek ügyében.
(2000.01.04.)
|
[
"Schlecht Csaba"
] |
[
"Vida Ildikó",
"Szerdahelyi Szabolcs",
"Kaya Ibrahim"
] |
Kiengedték a fogdából Kenesei Zoltánt, Lázár Mátyást és Schultz Lászlót, akik mostantól házi őrizetben védekezhetnek. A három volt labdarúgót korábban a bundaügy kulcsszereplőiként emlegették, ma már nem csalással, hanem számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűnsegédletével gyanúsítják őket.
A Rangado.hu értesülését megerősítette a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza, aki elmondta, hogy a gyanúsítottak egy hónapig lesznek házi őrizetben, azután mérlegelik majd, hogy meghosszabbítják-e az őrizetüket.
Kenesei Zoltán és Lázár Mátyás 22 hónapja volt előzetesben. Akkor a nyomozók azt mondták, hogy Kenesei egy ázsiai bundamaffia megbízásából alakult magyarországi társaságot vezetett, és az volt a feladata, hogy a nemzetközi bűnszervezet vezetője által kiválasztott mérkőzések előtt szervezze meg a játékosok és a bírók megvesztegetését. A társaság tagja volt Lázár Mátyás és Schultz László is, utóbbi a gyanú szerint a szervezet egyik pénzfutára volt, Peruban tartóztatták le, és hét hónapot töltött egy limai börtönben, mielőtt saját kérésére kiadták Magyarországnak. A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekményt. Az idén februárban megváltoztatták ellenük a vádat, már nem csalással, hanem számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűnsegédletével gyanúsítják őket.
Fazekas Géza ezt korábban azzal indokolta, hogy büntetőjogi értelemben csalás esetén élő személyt tévesztenek meg, márpedig világhálós fogadás esetén ez nem valósul meg. "A történeti tényállás ettől nem változott" - szögezte le a szóvivő.
Az ügyészség összesen 46 személyt gyanúsít futballmérkőzések megbundázásával, a gyanú szerint összesen 33 hazai és nemzetközi meccs eredményét manipulálták, amivel több millió eurós kárt okoztak a nemzetközi fogadóirodáknak.
"A Központi Nyomozó Főügyészség befejezte a nyomozást ebben az ügyben, és jelenleg is tart a vádelőkészítő szakasz, ahol a bizonyítékok összegzése, mérlegelése zajlik. Eldől majd, hogy vádemelés vagy megszüntetés lesz az ügy további eljárása. A nyomozás lezárása egyben azt is jelenti, hogy a büntetőeljárás meghiúsításának a veszélye már nem áll fenn" - idézte Fazekas Gézát a Rangado.hu.
|
[
"Schultz László",
"Lázár Mátyás",
"Kenesei Zoltán"
] |
[
"Fazekas Géza"
] |
Tavaly tavasszal találtak videó és hang rögzítésére alkalmas készülékeket az MTVA vezérigazgatója, Vaszily Miklós tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban.
Azóta nyomozott a rendőrség az ügyben, ennek iratait január 16-án adta át a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyészségnek. A 444-en megírtuk, hogy Vast és Enyedit az ügy gyanúsítottjaiként hallgatta ki a rendőrség, mindketten felfüggesztették státuszukat az MTVA-ban.
Történt lehallgatás, de a közmédiában az nem bűncselekmény
Két lehetséges vádpontban zajlott nyomozás. Az első tiltott adaszerzés bűncselekménye, a másik pedig "kettős felhasználású termékkel visszaélés és haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés" bűntette miatt indult meg.
Előbbi értelemszerűen a lehallgatást jelöli, utóbbi pedig olyan megfigyelésre alkalmas készülékek felhasználására utal, amelyek engedélykötelesek. Mindkét bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
"A Fővárosi Főügyészség az iratokat megvizsgálta, és ennek eredménye alapján a tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette"
– írta szerdai válaszának első felében az ügyészség. Azzal magyarázzák a döntést, hogy a "töretlen jogalkalmazói gyakorlat" értelmében
"az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei".
Ezt nehéz másként érteni, mint hogy senkit nem lehet lehallgatni a közmédiában úgy, hogy az bűncselekmény lenne. Másképpen: bárkit le lehet hallgatni a közmédiában, és az nem bűncselekmény. Ez leírva is abszurd, és hiába kértük az ügyészségtől részletes indoklást, attól sem lett kevésbé az.
Bagoly Bettina szóvivő a Btk. 422. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozik, ami szerint tiltott adatszerzés csak "más lakásában vagy egyéb helyiségben" valósulhat meg. Az ügyészség szerint a helyszínek meghatározása során a házijog (azaz a lakás és annak használatához fűződő), mint alkotmányos alapjog mérvadó, így
egy olyan közintézményben, mint az MTVA épülete, lehallgatás bűncselekményként nem valósulhat meg.
Az ügyészség, hiába kértük, nem hozott példákat a "töretlen jogalkalmazói gyakorlatra", pedig, ha elfogadjuk az indoklást, az alapján Magyarországon hivatalokban, közintézményekben, köztereken, de munkahelyén is, tudta nélkül, bárkit jogszerűen le lehet hallgatni.
A döntés azért is különös, mert a nyomozás állítólag ügyészségi felügyelet mellett zajlott, és a Készenléti Rendőrség lassan több mint 10 hónapja dolgozik az ügyön. Ezek szerint csak azt nem közölték a hatósággal, hogy felesleges vádpont miatt gyűjtögettek bizonyítékokat.
Teljesen kizárt, hogy a titkosszolgálati akció történt; ebben az esetben eleve nem indult volna nyomozás, mint ahogy ez egyenesen következik a kettős felhasználású eszközök használatára vonatkozó vádpontból is. Az MTVA-ban valakik szervezetten, politikai célból figyeltek meg vezetőket.
Az eset azért is súlyos, mert mint az Index egy szeptemberi cikke rámutatott, a közmédia intézményei nemzetbiztonsági védelem alá tartoznak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak törvényileg nevesített felhatalmazása van az MTVA objektumvédelmére.
Az engedélyköteles lehallgatókészülékkel és kamerákkal történt visszaélés gyanúja miatt zajló nyomozás tovább zajlik, ennek határideje február 25, és remélhetőleg azt is tisztázza majd az ügyészség, mit lehet még csinálni nem engedélyezett lehallgatókészülékkel egy közintézményben tiltott adatszerzésen kívül.
Az eszközök telepítése magasabb célokat szolgált
A lehallgatási ügy tavaly tavasszal véletlenszerűen pattant ki: márciusban az MTVA elnöki tárgyalójában egy beázás után az üzemeltetők kibontották a falat, és onnan kiesett egy mikrofon.
A kiérkező rendőrök a mennyezet visszabontása után ugyanott egy rögzítő berendezést, a szomszédos szobában (Enyedi irodájában) pedig kamerát és lehallgatókészüléket is találtak. Nem sokkal később hasonló műszereket foglaltak le Vas Imre igazgató irodájában is. Első pillanattól világos volt, hogy belsős emberek érintettek az ügyben, mivel az érintett helyiségekbe csak nagyon keveseknek volt bejárásuk.
A 168 óra megírta, hogy az egyik biztonsági videófelvételen a rendőrök beazonosították Vas Imrét, aki azzal védekezett a nyomozók előtt, hogy "az eszközök telepítése magasabb célokat szolgál". Őt és Enyedit is gyanúsítottként hallgatták ki, de már tavaly is azt írtuk, "kis halak ők ahhoz, hogy ilyesmivel önszántukból próbálkozzanak".
Orbán Viktor és Várhegyi Attila a szokásos pénteki rádióinterjú előtt.
Hogy mi zajlik a közmédia Kunigunda úti épületében, arra a közmédia világát ismerők szerint legjobb eséllyel Várhegyi Attila tudhatja a választ. Az MTVA-ban, de a médiában is köztudomású, hogy a volt fideszes pártigazgató - aki hivatalosan tanácsadói szerződésben áll a közmédiával - a legfontosabb háttérember. Várhegyi ősfideszes, régi bizalmasa a miniszterelnöknek.
Korábban Várhegyi több helyiséget is használt a közmédia központi épületében, de miután cikkezni kezdett róla a sajtó, inkább tanácsadó cége, a Prestige Média irodájából irányította tovább a munkát.
Szeptemberben az is kiderült, hogy Várhegyi korábban két olyan helyiséget is használt a Kunigunda úton, ahol a rendőrök lehallgatókészüléket találtak: korábban ő dolgozott Enyedi Csaba irodájában, és gyakran folytatott megbeszéléseket az elnöki tárgyalóban is.
|
[
"Vas Imre",
"Várhegyi Attila",
"Enyedi Csaba"
] |
[
"Vaszily Miklós",
"Bagoly Bettina",
"Orbán Viktor"
] |
Politikai körökről vallott az elítélt Földesi-Szabó
Budapest — Nem tud belenyugodni jogerős 6 éves ítéletébe Földesi-Szabó László (54). A Blikk információi szerint a volt rendőrtiszt, akit csalással és sikkasztással vádoltak meg, szorosan együttműködött a nyomozó hatósággal hazatérte után, hogy tisztázza magát.
Részletes feltáró vallomást tett. Igaz, az általa elmondottak egy másik büntetőügyben jelentenek majd perdöntő bizonyítékot, de szorosan kapcsolódnak az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatos sikkasztási ügyhöz. Részletesen beszámolt arról, hogy kinek mennyi pénzt juttatott az egész bűncselekményt - szerinte - irányító J. Róbert, aki a legfelsőbb politikai körökkel egyezkedett, üzletelt.
Állítólag volt olyan állami tisztségviselő, aki milliós havi fizetést kapott az alapítványtól. Akadt, akinek autót vásároltak, de az is előfordult, hogy egy házat tataroztak szívességből alapítványi pénéből. Az elsikkasztott pénz útja tehát már ismert a hatóságok előtt. Az ügyészség ezért új eljárás lefolytatását szorgalmazta volna.
– A vádlottak szerepe az új információk fényében változhatott volna, hiszen az általuk megnevezett, ebben az eljárásban nem szereplő személy szoros befolyása alatt követték el a bűncselekményeket – nyilatkozta ügyészségi forrásunk.
Az elítélt alapítványi vezér állítólag sorozatos fenyegetés miatt leköszönő ügyvédje a Blikknek elmondta: ügyfele felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.
K. Sz.
|
[
"Földesi-Szabó László"
] |
[
"J. Róbert",
"K. Sz."
] |
Ordító különbség lehet két nemzeti parki földhaszonbérleti pályázat kiírása között – az egyik helyen előnyt élvezhetnek a régóta helyben lakók, míg a másiknál azokat hozhatják helyzetbe, akik spekulációval, lakcím-átjelentkezéssel, vagy épp cégük profiljának átfazonírozásával próbálnak meg földhöz jutni. Vajon két-három megyével arrébb miért más rendelkezések érvényesek, hasonló védettséget élvező állami földterületek bérbeadásakor?
A különös ellentmondásra Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára hívta fel a figyelmünket. Nemrégiben három megyében írták ki ugyanis a földhaszonbérleti pályázatokat a Körös–Maros Nemzeti Park természetvédelmi területeire. Békés megyében Orosháza és Tótkomlós, Csongrádban Csanádpalota, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Szentes, Székkutas, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kunszentmárton, Öcsöd és Tiszaföldvár körzetében hirdettek meg pár hektáros, néhány esetben harminc-ötvenhektárnyi szántókat, legelőket. E térségben nincs tehát szó több száz hektáros, egybefüggő területekről, amelyek után tetemes földalapú támogatást lehet igénybe venni – talán ennek is tudható be, hogy itt a pályázati kiírással láthatóan nem is kedveztek olyanoknak, akiket nem a "földéhség" motivál.
Nézzük, melyek a különbségek a Bükki Nemzeti Park sokat vitatott mezőségi földjeire és a Körös–Maros Nemzeti Park területére kiírt pályázatok között! Borsodban a helyben lakás fogalma jelentette az egyik problémát, itt ugyanis mindössze annyi megszorítást tartalmazott a kiírás, hogy a pályázó lakhelye vagy székhelye legfeljebb húsz kilométernyire lehet az érintett termőföldtől. Ám azt, hogy mióta kell a pályázónak e körzeten belül laknia, már nem kötötték ki. Ezt kihasználva fordulhatott elő, hogy néhány héttel a pályázati határidő lejárta előtt egy rozsdás, leláncolt kerítésű, lakatlan mezőcsáti házba átjelentkezve közel ötszáz hektárnyi földet "vihetett el" Dél-Borsodban Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselő cége, a Start 2003 Bt. Ha a korábbi, oszlári telephellyel indul a pályázaton, kizárhatták volna.
E kiskaput a Körös–Maros Nemzeti Park már bezárta idén október elején közzétett pályázatában. Itt ugyanis az a kitétel szerepel: a pályázó bejelentett lakhelye, székhelye legalább 3 éve (!) a földterülettel érintett településen, vagy annak húsz kilométeres körzethatárán belül van. Az átjelentkezés itt már nem segít.
Békésben, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy másik változtatás is nehezíti a spekulánsok dolgát: eszerint a földért – a családi gazdálkodók mellett – olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet indulhat, amelynek bevétele a megelőző adóévben legalább 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származott. A Borsodban taroló Start 2003 Bt.-t e szigorítás is kizárta volna a versenyből, Kanyok Attila ugyanis néhány héttel a földhaszonbérleti pályázatok kiírása előtt változtatta át 2003-as alapítású, nyolcvanezer forintos tőkéjű bt.-je főtevékenységét fuvarozásról szarvasmarha-tenyésztésre. Meglehetősen neccesen tudott volna felerészben mezőgazdaságból származó bevételt felmutatni a Borsodban szintén nagy nyertesnek számító geleji Geter-farm Kft. is, amelyet alig néhány héttel a mezőségi földhaszonbérleti pályázatok kiírása előtt, 2012 januárjában alapítottak.
Érdekes módon a Körös–Maros vidékén már nem követelnek gazdálkodási tervet, amely Borsodban lehetővé tette a szubjektív elbírálást, sőt olykor az egyik fél javára teljesen elbillentette a mérleg serpenyőjét. Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca korábbi, a visszás földügyek miatt lemondott államtitkára épp ezt a feltételt bírálta a legkeményebben. Amikor ugyanis képviselőként betekintett a Bükki Nemzeti Park egri központjában tárolt, a nyilvánosság elől elzárt pályázati anyagokba, döbbenten tapasztalta: két, szinte szóról szóra megegyező gazdasági tervnél az egyiket tíz, a másikat hatvan pontra értékelték.
– Ezekkel a mostani feltételekkel a borsodi mezőségben sem az a nyertes kör alakult volna ki, amelyik végül tarolt. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóságának földhaszonbérleti kiírása is bizonyítja: az urak tisztában vannak a realitásokkal, legalábbis olyankor, amikor nem egy előre meghatározott, politikailag privilegizált kört kell nyertesnek kihozni – kommentálta a két pályázat közti különbségeket Sárvári Attila.
Szerettük volna megtudni, milyen okok állnak a nemzeti parki területek földhaszonbérleti pályázati kiírásainak szigorítása – vagy inkább ésszerűsítése – mögött. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vezetőjével, Sebestyén Róberttel nemrég készített beszélgetésünk alkalmával is rákérdeztünk erre az ügyre, s akkor azt a választ kaptuk, hogy a nemzeti parki területek haszonbérbe adásának feltételeit a vidékfejlesztési miniszter egy rendeletben szabályozta, idén nyáron. Az NFA sajtóosztálya tegnap kérdésünkre azt közölte: mivel a nemzeti parkoknak vagyonkezelésbe adják a földet, s ezt azok saját eljárás szerint adhatják haszonbérbe, az NFA az adott park pályázati rendszeréről nem tud felvilágosítást adni. Tirják László, a KMNPI igazgatója megkeresésünkre azt válaszolta: a nemzetipark-igazgatóságok földhaszonbérleti pályázatainak lebonyolítási rendjét a vidékfejlesztési tárca határozza meg. A tárcának hétfőn délelőtt küldtük el kérdéseinket, amelyre választ ígértek, ám azt lapzártánkig nem kaptuk meg.
Cukrász nyert az állattartó helyett?
Földügyekkel kapcsolatos okirat-hamisítás gyanúja miatt két ügyben is feljelentést tesz az MSZP – jelentette be kedden Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságnak alelnöke. Szavai szerint a Fejér megyei Csákváron öten jelentkeztek be egy lakhatásra alkalmatlan irodaházba, és közülük hárman sikerrel pályáztak összesen csaknem háromszáz hektár termőföldre. Az üres irodaházba bejelentkezők egyike korábban Debrecenből igényelt területalapú támogatást. Hozzátette: hasonló eset történt a bakonyi Nagyesztergáron, ahová valaki Fótról jelentkezett át a földhöz jutás érdekében, ugyanakkor a helyiek azt mondják, nem él a Veszprém megyei településen. Gőgös Zoltán szerint Kecskeméten egy sertéstartó helyett egy cukrász nyert földet. (MTI)
|
[
"Kanyok Attila"
] |
[
"Sebestyén Róbert",
"Gőgös Zoltán",
"Ángyán József",
"Sárvári Attila",
"Tirják László"
] |
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a Quaestor-ügy Magyarország elmúlt 25 évének legnagyobb brókerbotránya, és "benne van az Orbán-rezsim természete alfától ómegáig".
Ezt a párt alelnöke mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Pápa Levente a K&H Bank brókercégének egykori üzletági vezetőjére utalva az esetet a Fidesz "Kulcsár-ügyének" nevezte.
Úgy fogalmazott: most a keményen dolgozó kisemberek megint rosszul, míg a "keményen lopó" politikusok és barátaik megint jól fognak járni. A "Fideszhez közeli oligarchák" a kisemberektől ellopnak 150 milliárd forintot, majd a botrány előtti estén "még van pofájuk" az államhoz fordulni segítségért amiatt, hogy az adófizetők mentsék meg őket, azért, mert törvényt szegve elloptak 150 milliárd forintot - mondta.
Az Együtt alelnöke felhívta a figyelmet, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor elnök-vezérigazgatója kimondottan jóban van fideszes politikusokkal, ezen belül a győri kötődésű Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Véleménye szerint ezért történhetett, hogy Tarsoly Csaba "zsíros üzleteket kapott a keleti nyitás nevű kudarcsorozatban".
Az Együtt elvárja, hogy a Fidesz öt év kormányzás után ne kenje másra a felelősséget, mert a tőke- és pénzpiacok szabályozásának felelőssége 2010 óta a kormánypártot terheli - jelentette ki a politikus.
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"Pápa Levente",
"Szijjártó Péter"
] |
Aránytalan éves szinten mintegy 45 millió forintot kifizetni egy olyan válsághelyzetben, mint amiben a BKV jelenleg van – így reagált Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának civil tagja arra a hírre, hogy a közlekedési társaság vezérének egy bizottsági döntés érelmében megduplázzák fizetését, illetve igen súlyos prémiumra is számíthat a jövőben.
Vitézy szerint ez a budapesti utasok arcul csapása, semmibevétele. Mint az MNO-nak elmondta, ez a döntés a főváros nagyfokú érzéketlenségét mutatja akkor, amikor a drasztikus jegy- és bérletár-emelkedés, illetve járatritkítások korát éljük.
Mint a felügyelőbizottsági tag elmondta, semmi nem indokolja a juttatások ilyen mértékű emelését, miközben – mint fogalmazott – megbukott Antal Attila programja, amely szerint járatritkítás nélkül teszi nullszaldóssá a társaságot.
Mint ismert, a korábbi gyakorlattól eltérő szemléletű, hatékony gazdálkodási eredményességet és vállalatirányítást biztosító piacképes vállalati menedzsment kialakításával indokolta a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága, hogy zárt ülésén miért is szabta át a 17 budapesti gazdasági társaság első emberének javadalmazási rendszerét. Az Index úgy tudja, a grémium erről csak kormánypárti tagok szavazatival döntött. A fővárosi ellenzék szerint ez a lépés mintegy 80 százalékkal dobja meg a cégek első embereinek járandóságát.
A testület döntése értelében a BKV első embere például másfél millió forintos fizetéssel ülhet székében a korábbi 667 ezer forintos bére helyett, mindemellett a prémiumának összege az éves alapbérének 150 százaléka lesz a jövőben. Kormánypárti politikusok hivatalos verziója mindössze annyi: a cég előző vezérigazgatója menedzserszerződése alapján akár évi 20 millió forint körüli ösztönző prémiumot is megkaphatott a 8 millió forint körüli fizetése mellé. Ám az új szabályozás ennél jóval többet, akár 45 milliós juttatást is lehetővé tesz.
A bizottság egyik ellenzéki tagja egyébként megkérdezte, miért kell módosítani Antal bérét, mire a bizottság kormánypárti elnöke azt vágta oda: azért.
(Index/MNO)
|
[
"Antal Attila"
] |
[
"Vitézy Dávid"
] |
Megvádolta magát a bíróságon a volt főrendőr
Budapest – Védekezés közben saját magát is bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Kiss Ernő (62), a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori vezetője abban a rágalmazási perben, melyet Draskovics Tibor volt rendészeti miniszter indított ellene.
Draskovics azért indított pert a nyugalmazott rendőr dandártábornok ellen, mert az egy 2008-as, hvg.hu-nak adott interjújában elmondta: Horn Gyula állíttatta le az ellene hivatali visszaélés miatt folyó, Hézag fedőnevű operatív nyomozást 1996-ban. Kiss a tegnapi tárgyaláson is fenntartotta: a miniszterelnök személyesen utasította az ügy eltussolására.
Kiss Ernő védekezés közben megvádolta magát (Fotó: Fuszek Gábor)
– Pintér Sándor országos rendőr-főkapitánnyal együtt találkoztam Horn Gyulával '96 októberének elején, és megemlítettem neki, hogy a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselője, Draskovics Tibor és Csobánczy Péter ellen titkos nyomozás folyik – emlékezett Kiss Ernő. – Horn akkor erre nem reagált, de tíz nappal később soron kívül fogadott, és négyszemközt azt mondta: szüntessük meg a nyomozást, mert azt "politikai síkon rendezzük" - vallotta a volt főrendőr. Kiss Ernő a bírónő kérdésére elismerte: a kormányfőnek nem volt törvényes lehetősége arra, hogy ezt kérje tőle, ő pedig maga is hivatali visszaélést követett el, amikor végrehajtotta a miniszterelnök utasításait.
– Igen, bűncselekményt követtem el, mert attól tartottam, ha nem teszek eleget a kérésnek, akkor más rendőri vezetőkhöz hasonlóan engem is eltávolítanak a rendőrség állományából – vallotta be a dandártábornok.
Az általa leállított Hézag fedőnevű operatív nyomozás azt a gyanút volt hivatott alátámasztani, hogy Draskovics Tibor, akkori pénzügyminisztériumi államtitkár és helyettese, Csobánczy Péter hivatali hatalmukkal visszaélve érték el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje az üzemanyag-forgalmazással foglalkozó Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) bírságát. Arnold Mihály, a VPOP akkori vezetője a bíróság előtt tegnap úgy nyilatkozott: a minisztérium jogszerűtlenül utasította a VPOP-t arra, hogy az enyhébb bírságot szabják ki, és személyesen Draskovics Tibortól is kapott telefonhívást az ügyben. Csobánczy Péter szerint ugyanakkor "csupán szakmai véleményt" fogalmaztak meg, amit a vámosok szerinte tévesen utasításnak értelmeztek.
Draskovics Tibor a tárgyalás előtt pár perccel telefonon jelezte: betegség miatt nem tud részt venni az ülésen.
K. I.
|
[
"Draskovics Tibor",
"Kiss Ernő",
"Csobánczy Péter"
] |
[
"Fuszek Gábor",
"K. I.",
"Pintér Sándor",
"Horn Gyula",
"Arnold Mihály"
] |
Az ügyészségnek nincs törvényben biztosított lehetősége, hogy megvizsgálja Magyar Turisztikai Ügynökség karácsonykor hotelfelújításra kiírt, feltűnően gyorsan kimerített pályázatát – derült ki a legfőbb ügyész egy kérdésre adott válaszából.
A törvények értelmében nem vizsgálhatja az ügyészség, hogy hivatalos megjelenésük előtt kikerülhettek-e a Kisfaludy-pályázatok dokumentációi a későbbi nyertes pályázókhoz. A milliárdos támogatásokra, amiket a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) írt ki, például Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor érdekeltségében található vállalkozások szembeszökően rövid idő alatt voltak képesek sikeresen pályázni.
Az ügyre korábban a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes kérdezett rá írásban Polt Péter legfőbb ügyésznél: "Az MTÜ által lezárt Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció – nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztés és új szállodák létesítése dokumentáció kikerülhetett-e a megjelenés előtt a pályázókhoz?"
Polt Péter nemleges értelmű válaszát az Mfor.hu szúrta ki. A legfőbb ügyész ebben arra hivatkozott, hogy
az ügyészség a hatályos törvények értelmében nem vizsgálhatja az ügyet, mert a kérdéses pályázati eljárás nem tartozik a közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá, ami alapján el tudnának járni.
A képviselő azért kérdezett rá az ügyre, mert a pályázatot december 20-án írták ki, de január 7-én már fel kellett függeszteni, miután kiderült: kevés lesz a 20 milliárdos keret. A pályázok ugyanis legalább 40 milliárd forintnyi közpénzt igényeltek a két és fél hét alatt, amiben benne voltak a karácsonyi és szilveszteri munkaszüneti napok is.
Az Mfor.hu emlékeztetett, hogy ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz összeállítani és beadni egy pályázatot – üzleti tervvel, piackutatással, nyomtatványok kitöltésével együtt –, majd felidézte, hogy a pályázaton összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyert Mészáros Lőrinc a Hunguest Hotels vidéki szállodái felújítására, illetve több mint 8,6 milliárd forintot egy Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-vezérhez és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető szállodás cég.
|
[
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Polt Péter",
"Vadai Ágnes"
] |
Mit keresett a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára tavaly december végén az azóta megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának helyiségeiben? Korábban ezt kérdezte az Eötvös Károly Intézet, s érdemi válasz híján feljelentést tettek, amit az ügyészség elutasított.
Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva elérte a portaszolgálaton, hogy másodmagával beengedjék az időközben megszüntetett testület bizalmas iratokkal zsúfolt lezárt hivatali helyiségeibe – emlékeztet korábbi közleményére az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.
"Azt, hogy ott mi történt, nem tudhatjuk. Az esetet azért tartjuk súlyosnak, mert a végrehajtó hatalom képviselője jogosulatlanul hatolt be a bírói hatalom igazgatásáért felelős intézményének hivatali szobáiba" – hangsúlyozza az intézet.
A szervezet az ügyben korábban közérdekű adatigényléssel fordult Navracsics Tibor közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszterhez, majd, miután válaszát nem tartották kielégítőnek, hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.
A Keresztes Imre főügyész által jegyzett, 2012. február 28-án kelt, de csak most kézbesített határozata a feljelentést elutasítja. Annak ellenére is, hogy a határozat megerősíti a feljelentésben foglalt tényállást.
Az indokolás szerint ugyanakkor Szabó Erika államtitkárnak joga volt az épületben a tárca által bérelt helyiségeket megtekinteni, amivel az intézet nem ért egyet. A főügyész úgy tesz – fogalmaz a közlemény –, mint ha elfogadható lenne a KIM tényszerűségében is erősen vitatható érve, miszerint Szabó Erika azért volt jogosult az OIT helyiségeibe belépni, mert a bejárást előkészítő munkatársa nem tudta felvenni a kapcsolatot a hivatal munkatársaival.
Az ügyészség szerint a hivatali visszaélés bűntette csak egyenes szándékkal követhető el, így "abból, hogy (...) olyan helyiségeket is megnézett, amelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kizárólagos kezelésében voltak, nem vonható le következtetés szándékos hatásköri túllépésre, jogtalan hátrány okozására, illetve jogtalan előny szerzésére irányuló célzatra".
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint "a végrehajtó hatalom képviselőjének engedély nélküli behatolásával a bírói hatalom integritásának szándékos megsértése megtörtént, a célzat megállapításának vagy kizárásának kérdésére viszont csakis a törvény szerint független ügyészi nyomozás adhatott volna feleletet".
A határozat ellen az ügyészség szerint az intézet panasszal élhetne, erre azonban, mivel a kifogásolt cselekménynek nem a szervezet a sértettje, csak az Országos Bírósági Hivatal, mint az OIT hivatalának jogutódja lenne jogosult.
|
[
"Szabó Erika"
] |
[
"Navracsics Tibor",
"Keresztes Imre"
] |
A városházi vesztegetési ügy nyolc vádlottja közül hatot felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújtott, kettőt felmentett a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Az ügyész fellebbezést nyújtott be, részben súlyosításért, részben bűnösség megállapításáért. Az elítéltek többsége felmentését kérte, csak két vádlott ismerte be bűnösségét. Az ítélet nem jogerős, az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.
A szóban forgó vesztegetési ügy még 1996-ban pattant ki. A Főpolgármesteri Hivatal Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztálya írt ki pályázatot több, a főváros tulajdonában lévő középület felújítására. A pályázatok kiírásakor nyilvánvaló volt, hogy aki elnyeri a megbízást, nagy haszonra számíthat. Néhány építési vállalkozó semmit sem akart a véletlenre bízni, ezért adatokat gyűjtött a rivális cégek ajánlatairól, illetve lefizették a döntéshozó hivatalnokokat.
A csütörtökön elítélt személyek közül hárman a Városháza egykori munkatársai voltak, hárman építési vállalkozók.
Az önkormányzat volt munkatársait: Tamics Gyulánét, Pálinkás Antalt és Miklóssy Bulcsút hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt, az ügyben érintett négy vállalkozót: Tamics Gyulát, Bruzsa Gábort, és Schaller Attilát pedig hivatali vesztegetés miatt ítélték el első fokon.
Az ügyosztály három korábbi tagja 1996-97-ben pénzt - összesen 300 ezer forintot - fogadott el azért, hogy előnyben részesítsen egyes jelentkezőket középiskolák, illetve a Szent Imre Kórház rekonstrukciós munkálataira kiírt pályázatok elbírálása során.
A most elítélt tisztviselők és vállalkozók közül ketten, Schaller Attila és Miklóssy Bulcsú korábban elismerték tettüket, bár ezt később visszavonták. A többiek viszont mindvégig tagadták bűnösségüket.
A per elsőrendű vádlottja Tamics Gyuláné. Őt hivatali visszaélés miatt 8 hónap, 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 80 ezer forint pénzbírságra ítélték. Férje, Tamics Gyula kapta a legsúlyosabb büntetést - 1 év és négy hónap felfüggesztett börtönbüntetés és 80 ezer forint pénzbírság-, mivel mindegyik vesztegetési ügyben ő volt a két fél között a közvetítő és a felbujtó.
A vádlottak közül Biri Sándort és Nedbál Ervint felmentették. A többi vádlottat 8 hónap és 15 hónap közötti felfüggesztett börtönbüntetésre és 40 ezer és 100 ezer forint közötti pénzbírság megfizetésére ítélte a bíróság.
Az ügyben Schaller Attila járt a legrosszabbul. Futárként iratokat kézbesített főnöke, Nedbál Ervin megbízásából. Többek között a kenőpénzt tartalmazó borítékot is ő vitte, más pályázati anyagokkal együtt Miklóssyhoz, az önkormányzat munkatársához. Schaller a boríték átadásért 8 hónap felfüggesztett fogházbüntetést kapott.
Miklóssy Bulcsú korábban a rendőrségen tett vallomásában beismerte, hogy pénzt fogadott el, illetve Schaller elismerte, hogy pénzt adott át. A bíróság előtt mindketten visszavonták állításaikat. Közölték: csak azért ismerték be a vádakat és írták alá a jegyzőkönyvet, hogy kiszabadulhassanak az előzetes letartóztatásból.
Biri Sándort, az önkormányzat munkatársát azzal vádolták, hogy 1996 októberében megkereste a Thália Színház felújítására pályázó Főber Rt. vezérigazgatóját, és a pályázat kedvező elbírálásáért cserébe a beruházási költség - mintegy 2 milliárd 580 millió forint - 3 százalékát kérte az osztály dolgozói számára. Kérését azonban a vezérigazgató elutasította. Az osztályvezető-helyettes a tárgyaláson tagadta, hogy pénzt kért volna a vezérigazgatótól. A bíróság végül felmentette Birit.
Az ügy fő vádlottjai, a Tamics házaspár információkat adtak el a Szent Imre Kórház épületének rekonstrukciójára kiírt pályázat benyújtási határideje előtt Bruzsa Gábor vállalkozónak. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson Tamics Gyuláné azt mondta: az árajánlatról egy baráti beszélgetésen szerzett tudomást, a pályázat elbírálásánál nem volt döntési pozícióban.
A Bruzsa Gábor 90 százalékos tulajdonában lévő Főépszer Rt. munkatársai tanúvallomásukban elmondták: a kórházrekonstrukció pályázatának beadása előtt főnökük utasítást adott az árajánlat részleteinek módosítására. Tamics Gyuláné pedig saját állítása szerint is a beadás előtt látta a pályázat "költségvetés és szerződés nélküli szöveges változatát". Ebben szerepelt egy 180 millió forintos főösszeg, ami a pályázat beadásakor már 14 millió
forinttal kevesebb volt.
Bruzsa Gábor értesült a rivális cég árajánlatáról. Mindezzel kapcsolatban Bruzsa Gábor elmondta: nem a már kialakított árat csökkentették az információk hatására. Inkább a pályázat "kialakulásának, finomodásának folyamatáról" volt szó. A vádlott szerint a rivális pályázat árajánlatának ismerete egyébként sem jelent segítséget, hiszen csak a legritkább esetben kapja a legalacsonyabb árajánlatot tevő a megbízást.
A bíróság a kórházfelújítási ügyben kimondta Bruzsa Gábor és a Tamics házaspár bűnösségét. Az ítélet szerint Tamics Gyuláné a Főpolgármesteri Hivatalban szerzett tudomást egy konkurens pályázat paramétereiről, és a hallottakat férje közvetítésével továbbította a szintén pályázó Bruzsa Gábornak.
A bíróság a középiskolai felújítások kapcsán megállapította Tamics Gyula, Bruzsa Gábor, Miklóssy Bulcsú, Pálinkás Antal és Schaller Attila bűnösségét, Nedbál Ervint és Biri Sándort felmentette az ellene emelt vádak alól.
Miklóssy Bulcsúnak és Pálinkás Antalnak vissza kell fizetniük a megvesztegetésért kapott 200 ezer, illetve 100 ezer forintot.
Az első fokon elítélt hat személy közül négyen három nap gondolkodási időt kértek, hogy a fellebbezésről döntsenek, ketten viszont azonnal felmentésért fellebbeztek.
Az ítélet indoklásában szó esett az eljárás egyik legvitatottabb kérdéséről, a Tamics házaspár titkosszolgálati eszközökkel rögzített telefonbeszélgetéseinek bizonyító erejéről. A nyomozati anyagban bizonyítékként szerepelt ugyanis olyan felvétel is, amelyen Tamics Gyula telefonbeszélgetését rögzítették az otthoni készülékről, abban az időszakban, amikor még a bírói engedély csak Tamics Gyuláné beszélgetéseinek lehallgatására vonatkozott.
A kérdésben még nem rögzült mindenre kiterjedően a bírói gyakorlat, a jelen ügyben eljáró bíró pedig úgy ítélte meg: azok a felvételek, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy Tamics Gyula a felesége ügyében, a felesége megbízásából járt el, törvényes bizonyítékként értékelhetők.
Dr. Rónay István, a vesztegetési pert tárgyaló bíró az [*****]-nak elmondta: a korrupciós ügyek legnagyobb részére egyáltalán nem derül fény. Nehéz ugyanis bizonyítani a vesztegetéseket. Akkor lehetne egyértelműen bebizonyítani egy vesztegetési kísérletet, ha az, akit le akarnak fizetni, a pénzesborítékkal a kezében, amint megkapta, rögtön elszaladna tanúkat keresni. Ebben az ügyben is több olyan vádpont volt, amit a bíróságnak, meggyőződése ellenére, bizonyíthatóság hiányában kellett ejtenie.
Az ítélethirdetésen jelen lévő helyettes ügyész, Bércziné dr. Molnár Judit kijelentette: mind a 8 vádlott esetében az ítélet súlyosbítását kéri. Kettő év körüli felfüggesztett börtönt, illetve fogházbüntetéseket tartana indokoltnak az ügyészség - mondta dr. Molnár Judit.
Az ügyésznő elmondta: a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szükséges a telefonlehallgatási ügyben, mivel ilyen probléma még nem fordult elő a joggyakorlatban. Az ügyészség szerint a férj beszélgetéseit is be kellene számítani bizonyítékként. Ekkor ugyanis Tamics Gyuláné is súlyosabb büntetésre számíthatna.
A Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és információs főosztályán megtudtuk: 1999-ben 358 esetben indult eljárás hivatali visszaélésekkel kapcsolatban. Összesen 1456 korrupciós ügyet vizsgáltak tavaly Magyarországon, az esetek 85 százalékában vádat is emeltek.
angolul
|
[
"Miklóssy Bulcsú",
"Schaller Attila",
"Tamics Gyula",
"Biri Sándor",
"Pálinkás Antal",
"Tamics Gyuláné",
"Bruzsa Gábor",
"Nedbál Ervin"
] |
[
"Bércziné dr. Molnár Judit",
"Dr. Rónay István",
"Miklóssy Bulcsút",
"dr. Molnár Judit",
"Tamics Gyuláne"
] |
A magyar kormány vezetői úgy látják, az oroszok állhatnak a Mol elleni horvát támadások mögött, és folytatástól tartanak.
Vezető fideszes körökben úgy értékelik, hogy Hernádi Zsoltnak nem tesz jót a horvát gyanúsítás, hiszen ez "nem zörög a haraszt..." típusú feltételezéseket teremhet a személyével kapcsolatban. A kormánypárt meghatározó személyiségei lapunknak ugyanakkor azt mondták, hogy sem rövid, sem középtávon nem rendülhet meg a Mol elnök-vezérigazgatójának pozíciója.
A lapunknak szigorúan név nélkül nyilatkozó fideszes és kormányzati politikusok azt mondták, a gyanúsítás hátterében a horvát belpolitikai játszmákon túl felfedezni vélik az orosz vonalat is. Hernádi ugyanis évek óta tüske az oroszok szemében amiatt, hogy Szurgutnyeftegaz nem tudott valós tulajdonosi jogosítványokat szerezni a Molban a több mint 20 százalékos részesedése ellenére, ezért azt végül eladták az Orbán-kormánynak.
Az oroszok évek óta próbálják a horvátokat nyomni afelé, hogy próbálják függetleníteni a magyar befolyástól az INA-t.
Az oroszok igyekeznek akadályozni azt az unió által is támogatott magyar projektet is, hogy egy észak-déli gázvezetékrendszer megépítésével csökkentsék Közép-Európa orosz gázfüggődését. Ezért az oroszok a horvátokkal is tárgyalnak arról, hogy az észak-déli gázvezeték adriai végén lévő töltőállomások egyikét ők építsék meg, az ő tulajdonukba kerüljön.
Vezető kormánypárti politikusok nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy az oroszok a horvátok után Szlovákiában is akcióba lépnek, politikai szinten ott is megpróbálják megkérdőjeleztetni a Mol bevásárlását a Slovnaftba, így gyöngíteni a magyar tulajdonú nemzetközi olajvállalat regionális vezető szerepét.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[] |
Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.
"Szerepel a névjegyzékben az intézet, de nincs szám hozzárendelve" – közölte a hvg.hu-val a Miniszterelnökség telefonközpontosa, amikor arra kértük, kapcsolja a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI). Viszont megadta az intézmény elnökhelyettese, Fráter Olivér mobilszámát, ám amikor tárcsáztuk, akkor egy gépi hang közölte: "a szám átmenetileg ki van kapcsolva a forgalomból". Kicsengett viszont az elnök, Szász Jenő telefonja – melyen decemberben még elértük –, ám senki nem vette fel, sms-ünkre nem reagált.
A hvg.hu csütörtökön több órás keresgélés után sem tudta kideríteni, hogy lelhető fel a NSKI. A tudakozó szerint nincs is hivatalos elérhetőségük. Mivel a miniszterelnök által személyesen jegyzett, februárban kiadott alapító okirat szerint az intézet székhelye a Kossuth tér 1-3. szám alá van bejegyezve, ezért hívtuk a címen lévő Országházat is, de ott nem is halottak az NSKI-ről, sem a két vezetőjéről. Társadalomkutatói körökből azt az információt kaptuk, hogy Fráternek állítólag irodája van a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat kezelő alap Magyarság Háza nevű épületében, de ott sem tudták kapcsolni az elnökhelyettest, azt mondták, nem dolgozik ott.
Pedig a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet a kormány egyik legfontosabb háttérintézménye, alapító okirata szerint "a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal", alkalmazottai "fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek", akiknek a legmagasabb fokú titkosszolgálati átvilágításon kell átesniük. Az NSKI-t létrehozó december 11-i kormányrendelet szerint az intézet létszáma 100 fő, a kormány pedig tavaly az utolsó pillanatban úgy módosította a 2013-as költségvetést, hogy 1,2 milliárd forintot különített el a hivatal számára az idei évre.
Köd előttem, köd utánam
Nem az iroda fellelhetetlensége az egyetlen furcsaság. Szász Jenőt és Fráter Olivért a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki, de visszamenőleges hatállyal, egy nappal korábbi időponttól. Ugyanakkor egy december 18-i kormányhatározattal még a 2012-es költségvetés terhére elkülönítettek 100 millió forintot a hivatalra a Miniszterelnökség előirányzatából – azaz 6 munkanap maradt arra, hogy esetleg még abban az évben elköltsék a pénzt.
Szász Jenő Orbán mögött egy székelyudvarhelyi megemlékezésen © Túry Gergely
Tavaly decemberben viszont az intézet lényegében csak papíron létezett: az alapító okirat ugyanis február 11-én kelt. A 100 millió forint 2012-es elkülönítésekor pedig még az elnök sem volt kinevezve, márpedig hivatalosan ő gyakorolja az alkalmazottak felett is a munkáltatói jogokat, tehát februári kinevezéséig nem vehetett fel embereket sem. Szász Jenő kinevezése egyébként elhúzódott: két hónappal az intézetet létrehozó decemberi rendelet után született a kinevező határozat, miközben 2012 októbere óta lehetett tudni, hogy rá szabták a feladatot – akkor kérte fel Orbán Viktor a feladatra.
Információink szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az intézethez az embereket. A hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a romániai Sapientia Egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt mondta, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől azért, mert Szász és Fráter is politikus volt korábban, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
Államtitkári díjazás
Mivel a 2012-re elkülönített 100 millió forinttal – a kormányhatározat szerint – június 30-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felé kell elszámolnia az intézetnek, megkerestük a Kormányzati Információs Központot (KIK): hol lelhető fel a hivatal, hol tart az NSKI szervezése, hányan dolgoznak ott?
A kormányzati kommunikációtól kapott válasz szerint az intézetnek valóban a Miniszterelnökségen van a székhelye, amíg "végleges székhelyét el nem tudja foglalni" – de hogy ez hol lesz, azt nem tudtuk meg. Meg nem erősített értesülések szerint jelenleg a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky úton keresnek irodahelyiséget a hivatalnak. A KIK szerint Szász Jenő államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent.
Az NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, de várhatóan az intézetet is érinteni fogják a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolások – közölték. A kormányzati kommunikáció szerint egyelőre a Székelyudvarhelyre tervezett fiókot sem nyitották meg. Igaz, mint korábban megírtuk, míg a kulturális intézetek, sőt a konzulátusok létrehozásánál rendszerint rutin az adott ország jóváhagyásának megszerzése, egy központi hivatal esetében – mint amilyen az NSKI – a szomszédos állam akár indoklás nélkül is megtagadhatja, hogy területén egy másik állam ilyet nyisson.
Halovány életjelek
A határon túli kisebbségek kutatásával foglalkozó szakemberek azért is tartanak a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől, mert annak az alapító okirat szerint egyik feladata és célja "a nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások koordinációja", azaz ráhatása lehet a már folyó munkákra is. Nemcsak a Külügyi Intézeten belül, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, illetve a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben folynak évek óta hasonló, államilag finanszírozott kutatások, hanem a kormány 2011-ben már létrehozott egy, az NSKI-hoz hasonló intézményt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is. Sőt, az utóbbi jelenleg is szervezi a július 8-ra tervezett nyári egyetemét.
Fráter Olivér Lázár balján – ismeri a szolgálatokat © MTI / Mohai Balázs
A Szász Jenő vezette, 1,2 milliárdból gazdálkodó intézet viszont hónapok óta alig ad életjelet magáról. Konkrétan: április 25-én jelent meg a Csabai Mérleg című lapban, hogy Molnár György fogja kialakítani a hivatal Kárpát-medencei hálózatfejlesztési tevékenységét. Molnár vezette a kormány felnőttképzési háttérintézetének békéscsabai központját, és a lapnak azt nyilatkozta, a Kárpát-medencei hálózat központja Békéscsabán lesz.
Az MTI hírarchívumában Szász Jenő neve egy április 13-i hírben tűnt fel, amikor az NSKI elnökeként köszöntötte az új szerbiai református püspököt. Előtte februárban robbantott ki egy vitát a határon túli politikusok között, amikor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a kutatóintézet nevében felvetette, hogy a nem egy tömbben élő kisebbségi magyarok esetében el kéne gondolkodni a "kontrollált visszavonulás", a "területfeladás" lehetőségén. Bár később ő cáfolta, hogy erre gondolt volna, mondatait a határon túli politikusok azért bírálták, mert szerintük hiba lenne áttelepíteni Magyarországra a kisebbségben élőket.
Orbán–Kövér vita a háttérben
A Fidesz vezető politikusai egyhangúan állítják, Szász kinevezése és az intézet létrehozása egy Orbán és Kövér László házelnök közötti egyezség része.
Szász évek óta jó viszonyt ápol Kövérrel, egymás gyerekeit keresztelték. A kutatóintézet vezetője korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, amely 2004 óta van jelen a romániai politika színterén és deklaráltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellensúlyozására hozták létre. A Fidesz, illetve a vezető kormánypárton belül Kövér volt a szervezet fő támogatója.
Szász 1996 és 2008 között Székelyudvarhely független polgármestere volt, aki nagyon jó kapcsolatot ápolt Traian Basescu román államfővel. Az MPP azonban így sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mind a 2008-as, mind a 2012-es önkormányzati választásokon rosszul szerepelt: míg tavaly nyáron az RMDSZ jelöltjeire 393 ezren szavaztak, az MPP jelöltjeire csak 39 ezren. Több ilyen sikertelen választás után tavaly nyáron a párt nagyon rossz állapotba került, sokan az elnököt bírálták az eredmények elmaradásáért, ő viszont a miniszterelnöki felkérésig ragaszkodott a posztjához. Úgy tudjuk, a székelyudvarhelyi fiók létrehozásán Orbán Balázs dolgozik, annak a romániai magyar pártnak az ügyvezetője, melynek Szász Jenő korábban az elnöke volt.
Kövér az RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor mellett – más pályán játszanak © MTI / Kovács Attila
Látva a párt sikertelenségét, Orbán már 2010-ben úgy döntött, hogy Szász helyett a Tőkés László nevével fémjelzett, frissen alapított Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) kell támogatni. Egy magas rangú, a Fidesz elnökségében zajló munkára rálátó forrás szerint Kövér ezt sérelmezte, végül Szászt az NSKI létrehozásával akarták kiemelni az erdélyi közéletből. Ám ez sem sikerült maradéktalanul: az intézet elnöke december elején felszólította ez erdélyi magyarokat, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a romániai választásokon, mert az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe. Tőkés februárban vágott vissza, amikor azt mondta, jó ha az intézetet létrehozó Orbán is tudja, hogy a határon túliak körében az NSKI, különösen az elnök megítélése nem kedvező.
|
[
"Fráter Olivér",
"Kövér László",
"Szász Jenő"
] |
[
"Molnár György",
"Kelemen Hunor",
"Tőkés László",
"Fráter Olivér Lázár",
"Mohai Balázs",
"Túry Gergely",
"Kovács Attila",
"Traian Basescu",
"Orbán Balázs",
"Szász Jenő Orbán",
"Orbán Viktor"
] |
Tiltakozó menet indult szombat délután a Sándor-palotához, a résztvevők Schmitt Pálnak szerették volna elmondani véleményüket a lopott doktori dolgozatról. A politikai pártok szintén kiemelt helyen foglalkoztak az egy nappal korábbi botrányos államfői tévéinterjúval, amiben Schmitt Pál kifejtette, hogy nem mond le, hiába fosztották meg doktori címétől. Megszólalt az ügyben a Fidesz is.
"Lopás következmények nélkül" – ilyen transzparenseket lehetett látni abban a tömegben tudósítónk szerint, melynek tagjai Schmitt Pál hivatalához vonulva tiltakoztak az elnök pénteki botrányos tévéinterjúja miatt, melyben Schmitt bejelentette: nem mond le azok után, hogy bebizonyosodott: kisdoktori dolgozata nagy részét másoktól lopta, és emiatt a Semmelweis Egyetem megfosztotta doktori címétől.
Nagyjából ezer ember gyűlt össze, a tömeg rendőri felvezetéssel haladt egy sávot elfoglalva az útból. A résztvevők azt skandálták: "Schmitt Pál takarodjál". A Facebookon kezdeményezett akció résztvevői rendőri biztosítás mellett a Károly körút és a Szabad sajtó útja érintésével, a járdán, a közúti forgalmat nem zavarva vonultak az elnöki palotához. Azt tervezték, hogy a köztársasági elnök számára írt lemondó nyilatkozatot adnak át.
"Gyere ki!", "Gyáva!"
A tömeg megtöltötte a Szent György teret, többen azt kiabálták, hogy "Gyere ki!", "Gyáva!". A szervező Hallgatói Hálózat egyik képviselője megafonon beszélt a megjelentekhez: mint mondta, nekik mint egyetemistáknak egy olyan dolgozatot, amit Schmitt Pál adott be, soha nem fogadnának el, és szégyen, hogy Schmitt Pál nem hajlandó lemondani. A BRFK szerint a rendezvény "békés jellegű volt", rendben lezajlott, rendőri intézkedés nem történt. A szóvivő cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint rendőrségi helikopterek is részt vettek volna a biztosításban.
A BRFK tájékoztatása szerint még péntek éjjel a Lánchídról tizenhárom, míg a Szabadság hídról hat embert állítottak elő az V., illetve a IX. kerületi rendőrkapitányságra. A BRFK közölte azt is, hogy a rendőri intézkedéseket a parancsnoki kivizsgálás törvényesnek, szakszerűnek és jogszerűnek ítélte meg. A Lánchídon a Jobbik, míg a Szabadság hídon az LMP aktivistái próbálták akadályozni a forgalmat, hogy így követeljék Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását.
Schmitt Pált akarták látni a szombati tiltakozó menet résztvevői - Nagyítás-fotógalériánk a szombati tüntetésről © Stiller Ákos
Kiemelten kezelték a Schmitt-ügyet a szocialisták is is: a tisztújító kongresszus határozatban szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt: tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök az ő jelöltje volt, ezért ő is mozdíthatja el, hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén kezdeményezze Schmitt Pál lemondatását. Ezzel együtt kezdje meg az egyeztetést az új államfőről, aki szuverén, feddhetetlen tekintély kell legyen.
Tóbiás József, a szocialista párt frakcióigazgatója a kongresszus közben tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az államfő a pénteki interjúja alapján nem érzékeli a valóságot és nem érti, hogy már minden politikai oldalról kezdeményezték lemondását. A politikus kiemelte, Schmitt Pál plágiumügyéért a Fideszt terheli a felelősség, hiszen a köztársasági elnök korábban a kormánypárt színeiben lett előbb európai parlamenti, majd országgyűlési képviselő és házelnök, végül pedig Orbán Viktor javaslatára választották meg államfőnek.
A Fidesztől ennyi tellett
Schmittel foglalkozott az LMP is. Vágó Gábor, a párt országgyűlési képviselője szombaton a budavári Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormányzattal szembeni ellenállás a civil aktivisták segítségében és az LMP népszavazási kezdeményezésének támogatásában is tapasztalható. Arra buzdította az embereket, hogy az aláírásgyűjtés határidejéig hátralévő 48 órában mindenkit mozgósítsanak, hogy a szükséges 200 ezerhez még hiányzó 50 ezer aláírást össze tudják gyűjteni. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: Orbán Viktor kormányfő "az erő nyelvén ért", az aláírásgyűjtésük pedig erőt mutat, és véleményt mond arról, hogy "egy hazug rendszerben egy hazug elnököt" ne lehessen megtartani.
Hosszú hallgatás után megszólalt a Fidesz is. Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, "mi ehhez tartjuk magunkat" - közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Tóbiás József",
"Vágó Gábor",
"Selmeczi Gabriella",
"Stiller Ákos",
"Orbán Viktor"
] |
A kormány az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a vidéki sportélet támogatása érdekében 381 190 500 forint többletforrást biztosít Tura városának – derül ki a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyből. A pénzt Tura önkormányzata azért kapja, mert a kormány egyetért a város sportfejlesztési programjával, amelynek keretében új városi sporttelep kialakítását tervezik.
Az alig nyolcezres, Pest megyei Tura leginkább az ott található Schossberger-kastélyról híres. Ebben az épületben működik a Botaniq Hotel, Tiborcz István 19 szobás luxusszállodája, amely az előző évet 237 millió forintos veszteséggel zárta.
A turai Schossberger-kastély – Fotó: Wikimedia Commons
A kormány más települések sportfejlesztéseiről is határozott most:
|
[
"Tiborcz István"
] |
[] |
A Kisalföld a napokban foglalkozott vele, hogy a Kapuvári Hús Zrt. egykori gazdasági vezetőjét, Foltányi Árpádot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ötvenmillió forintos adócsalás gyanújának ügyében kihallgatta. A kapuvári húsgyár egykori gazdasági vezetője lapunknak kijelentette, amíg az említett ügy megnyugtatóan le nem zárul, nem vállal a cégben semmilyen feladatot. A magát ártatlannak valló volt vezető gazdasági igazgatói posztjáról már korábban lemondott.
|
[
"Foltányi Árpád"
] |
[] |
Tízmillió eurós vesztegetéssel vádolja Hernádi Zsoltot, a MOL vezérigazgatóját a horvát ügyészség - írja a Večernji list horvát napilap (a cikk feldolgozása magyarul a Serbia Insajd blogon). A lap szerint Hernádi Ivo Sanader volt horvát kormányfőt vesztegette meg, akit az Interpol elfogatóparacsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen. Hernádi ügye az ellene folytatott büntetőeljárás során került elő.
Hernádi Zsolt és Ivo Sanader (fotó: MTI/AFP)
A vád szerint Hernádi azért vesztegette meg 2008-2009 folyamán Sanadert, hogy a MOL átvehesse a horvát INA olajtársaság irányítását – írja a Večernji list. A lap szerint az ügyletben közreműködött Damir Polančec volt horvát alelnök is.
Az üzlet része volt a vád szerint az is, hogy az INA gázüzletágának nyereséges része a MOL-hoz kerül, a veszteséges rész pedig a horvát állam felügyelete alá.
Az Ivo Sanader elleni nyomozás kiegészült a MOL-INA üzlethez kapcsolódó korrupciós vádakkal - erősítette meg Barbara Göth-Fleming az osztrák igazságügy részéről. Sanader ügyeinek felderítésében az osztrák és horvát hatóság, valamint az Interpol is részt vesz.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Hernádi Ivo Sanader",
"Ivo Sanader",
"Barbara Göth-Fleming",
"Damir Polančec"
] |
Nem túl jó most a hangulat az adóhivatalban: elindult az átalakítás, egyre nagyobb a bizonytalanság. Kedden már a NAV átalakításáról szóló kormányhatározat is megjelent. Azt viszont nem tudni, kiknek a feje hullik, ki maradhat. Nőni fog-e a politikai befolyás az új struktúra miatt? Mi lesz a kiemelt adózók igazgatóságával? Milyen további változások jönnek még? A képviselők úgy szavaztak a törvényről, hogy azt sem tudták, mi van benne, az egykori vezetők is csak találgatnak az új irányokról.
Feszült a helyzet az adóhivatalban. A 23 ezer fős állami szervezet nagy átalakítás előtt áll. Ami alatt azonban a kormány főleg szemléletváltást és hatékonyságjavítást ért, abban a dolgozók leginkább leépítést látnak, az ellenzék pedig a politikai befolyás növelésének kockázatát.
Ez a három olvasat pedig akár valóban mind benne lehet a következő időszak történéseiben. Kedden az elfogadott törvény után már az átalakítás határidőit rögzítő kormányhatározat is megjelent, eszerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek március 31-ig van ideje arra, hogy az adóhatóság új szervezeti struktúrájára javaslatot tegyen.
Ami az eddig megjelentek alapján biztosnak tűnik: Megszűnik a regionális szint a NAV-ban, a feladataikat pedig szétdobják a központi irányítás és a megyei szint közt.
A NAV megszűnik önálló hivatalként működni, és államtitkárságként, az NGM-be betagozva fog működni Tállai András fideszes államtitkár és országgyűlési képviselő irányításával.
Kormányablakokhoz telepítik az adózói ügyfél-tájékoztatást, az ehhez szükséges intézkedéseket március végéig hozzák meg.
Szóba jöhet valamilyen életpályamodell, ezt március végéig kitalálják.
Lesz valamekkora leépítés.
Az, hogy a regionális szint és a hét igazgatóság eltűnik, nagyobb horderejű változás, valójában azonban nem különösebben problémás. Több névtelenséget kérő, volt adóhivatali vezetővel, illetve a szervezet működésére rálátó emberrel beszéltünk, de egyik sem ezt tartotta az átalakítás kulcskérdésének, és még csak nem is a tervezett leépítéseket, amelyek a szervezet akár tíz százalékát, vagyis több ezer embert is érinthetnek. Regionális szint eleve csak 2006 óta van a NAV-ban, és nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket a régiók koordinációs szerepe.
Tartanak Tállaitól
Ami az egész NAV átalakításban ezeknél fontosabbnak tűnik, az inkább az NGM-be tagozódás, és a szervezet vezetőjének a szerepe.
Az egyik forrásunk szerint az új felső vezetésben Tállai háttere miatt nőni fog a miskolci befolyás, az ottani adóigazgatóság embere lehet Tállai egyik új helyettes államtitkára is – ez a pozíció váltja a mostani elnökhelyettesi státuszt. Tállai András jelenleg két tanácsadóval dolgozik, az egyik a miskolci igazgatóságról érkezett, a másik pedig a Központi Hivatalból. Tállai embere a nyugdíjazását nem cáfoló adószakmai elnökhelyettes, Csillag Dezsőné posztjára kerülhet már államtitkári rangban – aki egyébként Vida Ildikóval együtt szerepel az amerikai kitiltási listán.
A kitiltás után A NAV vezetése körül azóta igazán forró helyzet, hogy az USA korrupció miatt kitiltotta az állami hivatal egyes vezetőit. Az egyik érintett, Vida Ildikó NAV-elnök, bár alaptalannak nevezte a vádakat, a helyzetre és családjára való tekintettel már akkor lemondott volna. Orbán viszont a tüntetések környékén egyáltalán nem akarta elfogadni elfogadni a számára nyilvánvaló politikai veszteséggel járó lemondást, ezért ott tartotta Vidát addig, amíg elfáradtak a tüntetők. A volt NAV-elnök elbúcsúzásakor mindenesetre még odaszúrt Orbánnak, kiemelve két fajsúlyosabb szakmai ügyet is, egyrészt, hogy a kidolgozott NAV-os életpályamodelljüket a kormány nem támogatta, másrészt, hogy úgy akarja átalakítani a kormány a NAV-ot, hogy abba az intézménynek semmi beleszólása nem volt.
A NAV belső ügyeiben járatos, névtelenséget kérő forrásunk szerint Sors László bűnügyi elnökhelyettes maradhat, a bűnügyi főigazgató pedig alighanem Vankó László marad – a NAV bűnügyi szervezeti felépítése most így fest. Úgy tudjuk, a külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, Varga Árpád viszont távozhat – a NAV vezetőiről és szervezeti felépítéséről itt olvashat.
Nagy kérdés, hogy lesznek-e az új kinevezettek között olyanok, akik korábbi ügyeik miatt támadhatók lesznek, ami nem lenne egyébként példátlan: az adóhatóság vám- és pénzügyőri elnökhelyetteséről, Kovácsics Istvánról korábban például a China Mart-os kötődései derültek ki, ami nem vetett jó fényt a szervezetre, és a minisztérium sem ebben, sem más korábbi ügyben nem állt ki erősen a NAV-vezetők mellett.
Ahogyan az ellenzéki pártok többsége, úgy forrásaink is aggályosnak tartják, hogy Tállai András képviselőként a törvényhozásban is helyet foglal, miközben a NAV-ért felelős államtitkárként a végrehajtó hatalomnak is a részese.
"Minarik Györgytől Vida Ildikóig az adóhivatali elnökök mind olyan emberek voltak, akik az életüket korábban a szakmában töltötték. Ez a szakmai pályafutásukban volt egy lépcső. És ez még Simicska Lajosra is igaz, ugyanis adóhivatali elnökként ő sem töltött be politikai funkciót. Az, hogy kikkel milyen kapcsolatban, milyen befolyással volt, az nem lényegtelen, de másodlagos abból a szempontból, hogy aktív politikai szereplő nem irányította az adóhivatalt" – mondta az egyik volt adóhivatali vezető.
Egy másik forrásunk úgy fogalmazott: a legnagyobb hatású változás leginkább a vezetők kiválasztásában lehet. Az új államigazgatási szervezeti formában nagyobb terep nyílik a nem szakmai, hanem politikai kinevezettek megjelenésének, hisz az egész szervezet eggyel közvetlenebbül kapcsolódik majd a kormányhoz, illetve a kormány egyik miniszteréhez, mint eddig. Persze a politikának eddig is döntő szava volt a NAV-ügyekben, mostantól viszont nagyobb esély van arra, hogy a közép- és felső vezetők között megjelenjenek azok, akiknek semmilyen adóhivatali szakmai múltjuk nincs. De könnyebben mehet majd bizonyos emberek eltávolítása is.
Az egyik volt adóhivatali elnök szerint "eddig, ha egy NAV-os igazgatót mondjuk le akart váltatni egy államtitkár, vagy egy országgyűlési képviselő, akkor behívatta a NAV elnökét. Aki utána azt simán visszautasította, ha szakmailag nem hibázott az érintett. Most ilyenfajta dilemmák nem lesznek, az államtitkár közvetlenül kirakhat bárkit."
Nagyon sok a kérdés
A minisztériumi betagozódásra kétféle érv merült fel: az egyik, hogy kormány megteheti, a másik, hogy vannak más országok is, ahol ez így van, például Szlovénia vagy Ausztria. Igaz, utóbbi hivatkozási alap mellé könnyű odatenni, hogy vannak más országok, ahol meg nem így van, mondjuk Anglia vagy Spanyolország és eddig mi is.
A másik homályos pont a nagy átalakításban, hogy mi történik majd a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságával (KAIG), erről ugyanis sem az elfogadott jogszabály, sem a kormányhatározat nem tesz említést. A KAIG annak idején nagy reformnak számított, nyugati adószakemberek is ezt a szervezeti megoldást másolták. Ehhez a területhez tartozik az a nem egészen ezer leginkább multinacionális nagyvállalat, ami extra figyelmet kap. A rájuk vonatkozó nemzetközi elszámolási és számviteli szabályok miatt ezek ellenőrzése bonyolult, mondjuk egy nagyobb bank átvilágítása egy mezei revizornak túl nagy falat lenni.
De ide tartozik még több ezer kiemelt társas vállalkozó, összességében úgy nagyjából a legnagyobb tízezer adózó, lényegében a magyar gazdaság meghatározó szereplői, akiknek a viselkedéséből kikövetkeztethetők a gazdaságban várható tendenciák - ezért ők extra adatszolgáltatásra kötelezhetők. Mindenki, akivel beszéltünk, eléggé fontosnak tartaná, hogy a kormányrendelet a KAIG-ot megtartsa. Ne feledjük, az adóhivatalon keresztül érkezik be minden évben az állami bevételek kilenctizede.
Mit öntenek ki a fürdővízzel?
A nagy NAV-átalakításokon belül azonban nem csak a nagy strukturális átalakítások érdekesek. Hanem az is, hogy a nagy újragondolás milyen eddig működő gyakorlatokat változtat meg, és miket hoz majd a helyükbe. Az átalakítás legközvetlenebb vagy inkább eddig leglátványosabb hatása például a vagyonosodási vizsgálatok körének szűkítése lesz. A jogszabály 2016 januárjától kiveszi a NAV kezéből a vagyonosodási vizsgálatok legfontosabb eszközét, az úgynevezett becslést.
A vagyonosodási vizsgálat lényegében egy személyi jövedelemadó vizsgálat, kiegészítve azzal, hogy ha a bevallott és a látható életvitel között látványosabb különbség van, akkor az adóellenőrök megbecsülhetik a bevallott és a valós adóalap közötti különbözetet, ami alapján bírságot és a különbözet befizetését szabhatják ki. A módszer rágóta létezett annak idején Gyurcsány Ferenc politikai okokból terjesztette ki évi legalább 10 ezer plusz egy vizságlatra, aki 2006-ban első körben maga és politikustársai ellen. Később szélesebb körben is kötelezően kiszélesítve az akkori APEH-nak egyre emelkedő éves ellenőrzési célszámokat megszabva.
A vizsgálatok mögöttes logikája az volt, hogy azok a pénzesebb vállalkozók, akik könyvelési és számviteli trükkök százaival eltüntették céges bevételeiket és eredményüket, ne ússzák meg ilyen könnyen. Mivel cégjogi oldalról nehezebb volt büntetni, kitalálták, hogy azokat a cégtulajdonosokat veszik elő, akik magánszemélyként bevallott személyi jövedelmeik alapján fenntarthatatlan életvitelt folytattak. Mondjuk kevés legális jövedelemből százmilliós budai villákban éltek, és hasonlók.
Az egyik forrásunk szerint nem így kellett volna szankcionálni a dolgot, nem magánszemélyként, hanem vállalati oldalon tulajdonosként kellett volna megfogni azokat akik megkárosítják a költségvetést (csalják az adót) vagy mondjuk pénzt mosnak. Ez lett lett volna a fenntarthatóbb és elegánsabb megoldás, de mivel annak idején nem ezt a módszert választották, most részben lehet azt mondani, hogy a vagyonosodási vizsgálatok nálunk meghonosított formája éppenséggel megérett a felszámolásra.
A gond, hogy nincs semmi, amit az elfogadott törvény a felszámolt módszer helyébe léptet. Ennek nyilván – nem kell hozzá nagy fantázia – politikai indíttatása is lehet, hiszen a politikai és gazdasági elitek köreiben most nagyon sokan megkönnyebbülhetnek. Januártól nyugodtan lehet kevés jövedelemből luxuskörülmények között élni, a NAV-nak nem lesz lehetősége ez ellen fellépni. Azaz egy módon mégis lesz: a jogszabály szerint a jövő évtől a Btk.-ba ütköző bűncselekmény nyomozóhatósági gyanúja esetén indítható olyan adóhatósági eljárás, amiben a NAV újra becsülhet. A hamarosan hatályba lépő szabály szerint tehát, aki nem kerül a nyomozóhatóság látókörébe, az megnyugodhat, mert az adóhatóság nem piszkálhatja többé.
A képviselők azt sem tudták, miről szavaznak
Magát a NAV átalakításáról szóló törvényt egyébként kivételes rohamtempóban fogadták el, a múlt hét hétfőn beadott, 30 törvényt módosító javaslatról egy napra rá kedden már döntött is a parlament. A törvényalkotási bizottság előzetes, november 30-i ülésén, ahol az ülés kezdetén osztották ki a hosszú törvényjavaslatot, az ellenzéki képviselők háborogtak is, hogy egy ilyen komoly horderejű szabályozást napokkal előtte meg kellett volna kapniuk, hogy el is tudják olvasni. Itt meg pár mondat vita után rögtön szavaznak róla.
Mire a kormánypártiak megvédték, majd kiderült, hogy ők se olvasták el, azaz pontosabban a hozzászólok közül fideszes Répássy Róbert "nem minden részletet" olvasott el, de abban teljesen biztos, hogy jogszerű minden, amit csinálnak. A szintén fideszes Galambos Dénes pedig átfutotta amíg a többiek beszéltek, közben pedig "igenis értelmezte", szóval nem igaz, hogy ennyiből nem lehet maximálisan támogatni a javaslatot. Az egész ülés csak egy óráig tartott, végül a fideszes többség simán elfogadta az egészet. Aznap tárgyalta az országgyűlés is, másnap gyorsan el is fogadták.
A rohamtempónak az volt az egyetlen, de nagy előnye, hogy a készítőkön kívül senki nem tudta alaposan megnézni, hogy mi van pontosan benne. Így sikerült elrejteni a NAV-törvényben egy olyan, nem is ide tartozó és nehezen megindokolható változtatást, hogy most már adott közbeszerzések kiírónak közeli rokonai is indulhatnak a közbeszerzéseken. Feltéve, hogy másik háztartásba vannak bejelentve. Ezzel egy csapásra iszonyatosan megnehezítették a korrupció elleni próbálkozásokat.
|
[
"Tállai András"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Vida Ildikó",
"Sors László",
"Kovácsics István",
"Varga Mihály",
"Galambos Dénes",
"Gyurcsány Ferenc",
"Csillag Dezsőné",
"Vankó László",
"Minarik György",
"Varga Árpád",
"Répássy Róbert"
] |
15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával. Köpeczi-Bócz közel másfél évtizedes államigazgatási karrierje során a kezdetektől az uniós források elosztása körül tevékenykedett – sokan szerint részben ennek köszönhető, hogy öt kormányváltást is háborítatlanul átvészelt. Menesztésében feltehetően szerepet játszott a Farkas Flórián vezette ORÖ botrányprojektjeivel kapcsolatos korrupciógyanú.
Bár a Lungo Drom székháza előtt várakozó újságírókat sikerült az OLAF oda érkező vizsgálóinak átverni, letagadva, hogy Farkas Flóriánt jöttek kihallgatni, a látszólagos csend ellenére halad a nyomozás az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányprojektje, a Híd a munka világába ügyében (TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001 "Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába").
Ez az a projekt, amelyet a projektmenedzsment a Tabán oldalában vett irodaházból irányított, a helyszíneket pedig havi 300 ezer forintért bérelt Opel Corsákkal látogatta. A botrány 2015 nyarán robbant, a minisztérium több hónapi vizsgálódás után felmondta a támogatási szerződést, arra hivatkozva, hogy a kedvezményezett, az ORÖ
"a vállalt szakmai tevékenységek lényegi elemeit igazolhatóan sem megvalósítani, sem működtetni, sem fenntartani nem képes. Az elállás jogkövetkezményeként kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket"
A projektmenedzsmentet elküldték, Farkas Flórián a töretlen kormányzati támogatás fedezékébe vonult, az ORÖ pedig csak azért nem ment csődbe, mert az év végi pénzszórásban lényegében megkapták azt az összeget, amit a projektben eltapsoltak.
A projekt másik főszereplőjéről, a konzorciumi partner Türr István Képző és Kutató Központról (TKKI) azonban szinte nem is esik szó. Pedig a TKKI is százmilliókba kerülő projektelemekért felel: ők szervezeték és bonyolították a "munkavégzésre felkészítő tanfolyamokat", egyéni és társas kompetenciák fejlesztettek, pszichoszociális támogatást nyújtottak, egészen addig, míg az EMMI le nem állította a projektet.
Információink szerint az EMMI-n belül működő irányító hatóság munkatársai közül többen többször jelezték, hogy súlyos visszaélések gyanúja áll fenn, néhányan fel is mondtak – a TKKI viszont rendületlenül menetelt a projektgazda ORÖ-vel.
Farkas Flórián rendíthetetlen partnere
Az együttműködés a két szervezet között nem ezzel a projekttel kezdődött: 2012-ben indult hasonló felállásban a másfél milliárd összköltségű Támop-5.3.1-B-2-es pályázati konstrukció ("Nő az esély"), a TÁMOP-5.3.6-11 (Komplex telepprogram), melyben az ORÖ és a TKKI kötelező konzorciumi partnerek voltak – összességében mintegy 10 milliárd forintnyi projektben dolgozott együtt a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért a TKKI és az ORÖ.
A TKKI által elszámolt költségekkel kapcsolatban egyetlen alkalommal kerekedett botrány: a Hetek 2012 májusában megírta, hogy a TKKI egyes tevékenységekért elképesztő összegű számlákat nyújt be a komplex telepprogramban nyertes pályázóknak: alkalmanként 600 ezer forintért tart kiégés elleni tréningeket, 1,2 millióért szervez családi napot, 6 millióért készít "szolgáltatási térképet", ami egy két oldalas Word-dokumentum.
A TKKI főigazgatója ebben az időszakban Köpeczi-Bócz Tamás volt. 2016-ban viszont, mikor az ORÖ botrány kirobbant, Köpeczi-Bócz már az EMMI államtitkáraként felügyelte az uniós fejlesztéseket. Így amikor a Híd-projekt ügyében megindított nyomozásban eljáró NAV az egyes kifizetések ügyében szakvéleményért megkereste a felügyelő minisztériumot, Köpeczi-Bócz már államtitkárként irányította a területet.
A pénzügyi nyomozók megkeresésére a minisztérium – az ügyészségi határozat szerint – úgy nyilatkozott, hogy
"a jogszerűen, szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban az érvényes és nyertes ajánlati ár alapján az eredményes eljárásban megajánlott ellenérték tekinthető a piaci árnak."
Vagyis minden kifizetés jogszerű volt, és a projekt céljait szolgálta.
A szakvélemény a határozat szerint az EMMI Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságtól származik. Ilyen szervezeti egység ugyan nincs, de van ilyen helyettes államtitkár, Garai Péternek hívják. Garai 2014-es kinevezése előtt egy évig a minisztérium felzárkózási államtitkárságán volt helyettes államtitkár, 2011 és 2013 között pedig a TKKI pécsi igazgatóságát vezette – ebben az időszakban a szervezet főigazgatója Köpeczi-Bócz Tamás volt.
Vagyis a helyettes államtitkár egy olyan büntetőügy kapcsán kellett, hogy nyilatkozzon, amely felvetette az akkori – egyben mostani – közvetlen főnöke felelősségét. A nyomozást ezen nyilatkozat alapján, bűncselekmény hiányában lezárták.
A társadalmi felzárkóztatás nélkülözhetetlen szakembere
Köpeczi-Bócz államigazgatási karrierje 2003-ban indult meg igazán, de már korábban is fontos pozíciót töltött be, 1993-tól a Nemzeti Szakképzési Intézetben dolgozott, előbb megbízott, majd teljes jogkörű főigazgatóként. A 2002-es kormányváltás után is maradt a pozíciójában, 2003-tól a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium Alapkezelőjének főigazgatója.
Forrásaink szerint koalíciós alku eredményeként került az éppen csak felálló, káderhiánnyal küzdő uniós forráselosztási rendszerbe, konkrétan a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának (HEP IH) élére Köpeczi-Bócz. A HEP IH már az előcsatlakozási szakaszban is jelentős uniós forrásokhoz jutott, de a 2004-es csatlakozás után hatalmas összegek felett diszponált a Köpeczi-Bócz vezette HEP/HEFOP IH, 2008-től kezdődően pedig ezer milliárd forintot meghaladó forrás elköltésére volt döntő ráhatása a szervezetnek.
Forrásaink szerint a főigazgató már ekkor is megközelíthetetlen volt: a szűk vezetői teamen kívül nem tartott kapcsolatot senkivel, sem a szervezeten belül, sem a partnerszervezetekben. A szakmai tanácskozásokon is csak a kötelező minimumig vett részt, inkább küldött valakit maga helyett.
Talán ez is közrejátszott abban, hogy a környeztében Köpeczi-Bóczról elég kedvezőtlen kép alakult ki: sokan afféle táskás embernek tartották, aki nem zárkózik el a politikai megrendelésektől. A HEP IH-ban Köpeczi-Bócz idején dolgozó forrásaink szerint a pályázati források kezelésének ez a gyakorlata akkora stresszt jelentett a munkatársaknak, hogy a büntetőjogi következményektől félve sorra hagyták ott a szervezetet.
Forrásaink szerint ez volt az a másfél-két éves időszak, amikor Sági Zsolt, Köpeczi-Bócz állandó helyettese, aki az HEP IH-ban igazgató volt, szintén otthagyta a szervezetet. Sági 2010 után tért vissza korábbi főnökéhez: a TKKI-ban főigazgató-helyettes, majd a minisztériumban főosztályvezető, végül helyettes államtitkár. Úgy tűnik, Sági karrierje is megszenvedi főnöke bukását: idén januárban Balog javaslatára őt is felmentették.
Érinthetetlen vezető
Dacára annak, hogy a róla terjedő pletykák, és a nevéhez tapadó epitheton ornans is ezt sugallja, Köpeczi-Bócz ellen egyszer sem indult eljárás korrupciós bűncselekmények gyanújával. Korábbi érinthetetlenségét forrásaink azzal magyarázzák, hogy mindkét oldal a lekötelezettje – a NER korai időszaka tekintetében Petykó Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi vezetőjét, illetve Pokorni Zoltánt emlegetik, mint Köpeczi-Bócz pártfogóit.
A 2010-es nagy tisztogatást is átvészelte, előbb főosztályvezető a Balog Zoltán vezette felzárkózási államtitkárságon – mivel Balog és közte a hierarchiában nincs senki, ezért ezen a területen de facto Balog helyettese, nyilvánosan ebben a minőségben, helyettes államtitkárként nyilatkozik.
A 2010-es év októberében azonban megjelenik egy cikk a Hírszerzőn, amely szerint "Több súlyos szabálytalanságot, esetenként tudatos jogszabálysértésre utaló jeleket talált egy belső ellenőrzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) tartozó Humán Erőforrás Operatív Program Irányító Hatóságánál (HEP IH)."
A Hírszerző birtokába került "Előzetes Jogi Vélemény" szerint az IH-nál esetenként kijátszották a közbeszerzési előírásokat, gyanús megbízási szerződéseket kötöttek, esetenként vezető tisztviselőkkel is. A Hírszerző cikke hivatkozik egy 2010 júniusi uniós auditra is, amely súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel, a vizsgálat alapján tízmilliárd forintnyi támogatással kapcsolatban találtak szabálytalansági eljárás megindítására okot adó mulasztást.
Az írás nevesíti Köpeczi-Bóczot, és felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tisztségviselőjeként épp annak a területnek az ellenőrzését/átvilágítását felügyeli, amelyiknek a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt az irányítója volt.
A KIM reagált, de a cáfolat elég sajátosra sikeredett: Köpeczi-Bóczot, és vele az NFÜ-t nagyon megvédték. Az ügy ezzel el is tűnt a nyilvánosság elől, és az ezzel kapcsolatos eljárások – Köpeczi-Bócz töretlen karrieríve alapján – a volt főigazgató számára kedvezően zárultak le.
A játszma vége
Az államtitkár felmentését 2016. július 19-én kezdeményezte Balog Zoltán miniszter, a hivatalos indoklás szerint a 2014-2020-as uniós fejlesztési programok szakpolitikai koordinálásának hiányosságai miatt.
Bár a mondat tele van fontosnak tűnő szavakkal, valójában nem jelent szinte semmit. Különösen annak fényében, hogy a szakpolitikai koordinálásra leginkább jóval korábban, a program tervezésekor volt szükség: Balog 2012. május 21-én nevezte ki Köpeczi-Bóczot miniszteri biztosnak, a feladata éppen a 2014-20-as humánerőforrás-fejlesztési operatív program előkészítése volt.
2013 januárjában már kész volt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1.0-ás változata, egy évvel később már a végleges dokumentumot hagyta jóvá az EMMI szakmai vezetői értekezlete, az év végén pedig lezajlott a Brüsszelbe küldendő végleges változat "társadalmi vitája" is.
Ennek a folyamatnak kétségkívül Köpeczi-Bócz volt az első számú felelőse, ő volt az EMMI vezetői kapcsolattartója – csakhogy az elvégzett a munkájával kapcsolatban semmilyen nyilvános bírálat nem fogalmazódott meg, és forrásaink nem tudnak a minisztériumon belüli komolyabb kritikáról sem.
Tegyük hozzá, ez az időszak Köpeczi-Bócz karrierjének tetőpontja: 2014-ben még a Türr István Képző és Kutató Intézet főigazgatója, néhány hónappal később már államtitkári rangban irányítja a területet a minisztériumban, ahol két régi volt beosztottja, Garai Péter és Sági Zsolt dolgozik alatta helyettesként. Eközben olyan kisebb súlyú pozíciókat is megtarthat, mint az unió számára a szakképzés helyzetéről éves országjelentést író szakmai szervezet vezetése.
Vagyis 2016 nyarán, Köpeczi-Bócz felmentésekor nem látszik semmilyen olyan közvetlen ok, ami indokolná az államtitkár felmentését. Ez persze nem jelenti azt, hogy az államtitkár működésében ne lettek volna problémák: forrásaink szerint mindenképp felróható Köpeczi-Bócznak a TÁMOP-os programokon mutatkozó forrásvesztés, illetve az új EFOP-pályázatok körüli súlyos anomáliák.
Forrásaink szerint az államigazgatás normál üzemmódjában ezek valóban elégségesek lennének a felmentéshez. Viszont a NER működésének hatodik évében merőben szokatlan, hogy egy államtitkárt, akinek a kisujjában van a fejlesztéspolitika intézményrendszere, ráadásul megmagyarázhatatlan módon átvészelte a 2010-es nagy tisztogatást, viszont hat éve töretlen hűséggel szolgálja a rendszert, szakmai hiányosságokra hivatkozva felmentsenek.
Nem közös megegyezéssel távozik, nem áthelyezik, hanem kirúgják. Ehhez valami súlyosabb oknak kellett lennie a háttérben.
Akárhogy is történt, ha a teljes immunitást élvező Farkas Flórián előre tudta, hogy a projektgazda ORÖ súlyos visszaélései kapcsán induló büntetőeljárásokat előbb-utóbb megszüntetik, a visszafizetendő támogatást pedig átvállalja a kormány, akkor nehéz azt hinni, hogy a felzárkózási pénzek lenyúlásának következményeiről ne politikai megfontolások döntenének. Viszont továbbra is kérdés, miért bukott bele az ügybe a terület szürke eminenciása.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Petykó Zoltán",
"Garai Péter",
"Pokorni Zoltán",
"Köpeczi-Bócz Tamás"
] |
[
"Balog Zoltán",
"Farkas Flórián",
"Sági Zsolt"
] |
A Tiszántúli Természetvédők Társulata vesztegetéssel vádolt elnökének debreceni büntetőperében ma tanúkat hallgattak meg, többek közt tanúskodott Nagy Tamás politikus is.
Tanúk meghallgatásával folytatódott ma a vesztegetéssel vádolt Zsák Ferenc Tibor büntetőpere a Debreceni Törvényszéken. A bíróság a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) tagjait hallgatta meg, akik egybehangzóan azt állították: sem az Audi, sem más cégek esetében nem pénzszerzésre törekedtek. Mint mondták, korábban is kötöttek megállapodásokat különböző cégekkel, de ezeket nem az motiválta, hogy pénzért elálljanak a pereskedéstől. A TTT kihallgatott tagjai kiálltak Zsák Ferenc Tibor mellett, s azt állították, hogy a zöld vezető nem követett el bűncselekményt.
A bíróság meghallgatta Nagy Tamást, a TTT egykori alelnökét, aki azt mondta: az Audival folyó tárgyalásokat már nem követte nyomon szorosan, mert akkor már politikai tevékenységbe kezdett, így csak telefonon beszélt az ügyől, annak részleteit kellő mélységben nem ismeri. Annak idején Nagy Tamást az LMP Hajdú-Bihar megyei vezetőjeként ismerte meg a debreceni közvélemény.
Mint beszámoltunk róla: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2012-ben vesztegetés megalapozott gyanúja miatt tett vádemelési javaslatot a győri Audi-gyár bővítését megakadályozni próbáló TTT elnöke ellen. Az 1957-ben született Zsák Ferenc Tibor által egy személyben vezetett, húsz éve működő egyesület a bíróságon támadta meg 2011-ben a gyár környezethasználati engedélyét, ám közben tárgyalt az Audival, s a vád szerint 200 millió forintot kért azért, hogy visszavonja a fellebbezését a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos bírósági eljárásban. A pénzt támogatási szerződés alapján, öt évre elosztva kérte. Az Audi elfogadta az ajánlatot, aláírta a szerződést, de a tárgyalás során értesítette a rendőrséget, majd feljelentést tett.
A vádirat ismertetése során a múlt heti tárgyaláson az ügyész közölte: Zsák Ferenc Tibor tévedésbe ejtette az Audit azzal, hogy a gyár céljaira kijelölt ingatlan természetvédelmi értékét túlbecsülte, és így jogtalanul próbált anyagi forrást szerezni.
A vádlott a tárgyaláson tagadta bűnösségét, és a saját védelmében több mint két óra hosszan olvasta föl írásbeli vallomását, majd a bíróság kérdéseire is válaszolt. Védekezésének lényege az volt, hogy ő maga vagyontalan ember, a TTT-től soha nem vett föl bérjellegű juttatást, és az Audi esetében nem a pénzszerzés, hanem a természetvédelmi értékek megóvása volt a célja.
A zöld vezető tárgyalása december 4-én folytatódik.
|
[
"Zsák Ferenc Tibor"
] |
[
"Nagy Tamás"
] |
Földesi-Szabó előzetesben marad
Hiába értett egyet az ügyészség és a védelem, a bíróság jogerősen is másként döntött
Nemcsak védője, a vádhatóság is házi őrizetet indítványozott az Egymásért-ügyben első fokon elítélt és bujkálása után előzetes letartóztatásba helyezett Földesi-Szabó Lászlóval szemben, de a bíróság úgy döntött, a gyanúsított rács mögött marad – tudta meg lapunk.
Rács mögött maradhat Földesi-Szabó László, az Egymásért nevű, titkosszolgálati hátterű alapítvány egykori, csempészésért és adócsalásért nem jogerősen hét év szabadságvesztésre ítélt vezetője. Berényi András ügyvéd, a gyanúsított védője lapunknak különös fordulatként értékelte, hogy az első- és másodfokú bíróságok annak ellenére utasították el a kényszerintézkedés enyhítését, hogy azt nemcsak ő, hanem a Fővárosi Főügyészség, majd a Fellebbviteli Főügyészség is indítványozta – részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
|
[
"Földesi-Szabó László"
] |
[
"Berényi András"
] |
Lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság Góczi Istvánnak. Az Emfesz ügyvezető igazgatóját szerdán vették őrizetbe, nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanújával. Góczi a 27. legnagyobb magyar vállalatot, a magyar gázpiac negyedét ellenőrző céget irányítja.
Pénteken kora délután szabadon távozhatott a bíróságról Góczi István, az Emfesz szerdán őrizetbe vett ügyvezető igazgatója. A forgalma alapján a 27. legnagyobb magyar vállalat vezetőjét nagy értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják.
Góczi hazamegy (Fotó: Barakonyi Szabolcs)
Góczi előzetes letartóztatását az ügyészség nem kezdeményezte. Ugyanakkor a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el számára. Ez azt jelenti, hogy Budapest közigazgatási határát nem hagyhatja el.
Góczit a bíróság előtt egy nagy fekete Mercedes, és egy testőr és egy sofőr várta. Az Emfesz irodáiban szerdán a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást is tartott. Góczi visszakaphatott néhány lefoglalt anyagot, mert nagy köteg iratot raktak kocsija csomagtartójába.
Góczi István ellen május óta nyomoznak, mert furcsa körülmények között adta el az általa vezetett céget. Az Emfeszt a tulajdonos akarata ellenére, egy dollárért adta el egy svájci offshore cégnek.
|
[
"Góczi István"
] |
[
"Barakonyi Szabolcs"
] |
Ózdon nem vették napirendre a Fidesz indítványát, hogy a helyi "morális válság" miatt mondjanak le a képviselők, és legyen új választás. A szocialista polgármesterről és egy másik MSZP-sről korábban kiderült, nincs, illetve hamis az érettségije.
Nem tűzte napirendre az ózdi önkormányzat közgyűlése szerdai rendkívüli ülésén az ellenzéki Fidesz frakció azon javaslatát, hogy a borsodi városban kialakult morális válság miatt mondjanak le mandátumokról a képviselők, és legyen új választás. A képviselők november 16-án dönthetnek majd a javaslatról. Szerdán négy napirendi pontot tárgyaltak meg az ózdi önkormányzati képviselők, akik az úgynevezett polgármester-botrány óta először üléseztek, a polgármester, Benedek Mihály (MSZP) betegsége miatt nem vett részt az ülésen.
A városvezetőtől néhány héttel ezelőtt vonta meg a bizalmat az MSZP helyi szervezete, mert hamisan állította, hogy van érettségi bizonyítványa, illetve egyeztetés nélkül, a korábban fegyelmi alatt álló jegyzőnek jutalom címén járulékokkal együtt 26,4 millió forintot fizettetett ki. Az összeg nagyságáról nem tájékoztatta a balközép képviselőcsoportot.
Később egy másik MSZP-s képviselőről is kiderült: érettségi bizonyítványa nem valódi. A szerdai rendkívüli ülésen Almási Csaba jegyző azt közölte a képviselőkkel: a szervezeti és működési szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a Fidesz frakció javaslatát napirendre tűzzék, így azt egy másik rendkívüli ülésen tárgyalják majd meg. Ennek időpontja november 16-a. Az ellenzéki képviselők azt szeretnék elérni, hogy a kialakult morális válság miatt valamennyi képviselő egyenként mondjon le mandátumáról, így hatvan napon belül időközi választást lehetne kiírni.
|
[
"Benedek Mihály"
] |
[
"Almási Csaba"
] |
|
2011. 07. 04., 6:45
A mindössze néhány év alatt látványosan megerősödött Közgép növekedése tovább folytatódott az elmúlt hónapokban is. Részt vesznek az ország jelenleg legnagyobb vasúti fejlesztéseiben, és már nemcsak hazai, hanem külföldi terjeszkedésben is gondolkodnak, közben pedig igyekeznek nem kimaradni a várhatóan érkező nagy kínai üzletekből sem.
Még tart a Margit híd felújítása is Ajánlat Rámozdul az évszázad üzletére a kormányzati kötődésû cégbirodalomOlvassa el a Közgép-csoporthoz tartozó E-OS-ról szóló cikkünket! JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
Egy profiljához képest szokatlan befektetéssel került be a hírekbe május közepén a főként építőipari munkákat végző Közgép Zrt. A cég akkor közölte, hogy tulajdont szerez a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben, és "ezzel mentőövet dob a finanszírozási nehézségekkel küzdő" cégnek. A több mint 150 éves múltra visszatekintő vállalkozásban történt tulajdonszerzés nem az első alkalom volt, hogy a Közgép szimbolikus jellegû befektetésre szánja el magát. 2010 tavaszán - többek között a Mol és az OTP mellett - részese volt annak az összefogásnak is, amelyet azzal a jelszóval hirdettek meg, hogy stabil anyagi hátteret biztosítsanak Overdose-nak, a világhírû magyar versenylónak.
A jelképes fejlemények mellett ugyanakkor nagy üzletek is jelezték, hogy a Közgép az elmúlt fél évben tovább erősödött. Tavaly decemberben megjelent cikkünkben bemutattuk, hogy a vállalat hogyan jutott el néhány év alatt az apróbb feladatoktól az olyan nagy beruházások levezényléséig, mint például a Margit híd felújítása. A cég nem tért le a felívelő pályáról az utóbbi hónapokban sem, elnyert ugyanis újabb értékes állami megbízásokat.
Munkák a vasúton
Idén márciusban hirdettek például eredményt a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által meghirdetett építési pályázaton, amelyet a Közgép a Swietelsky-vel közösen nyert el 3,4 milliárdos ajánlatával. Áprilisban pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közölte, hogy többek között a Közgéppel is kötött egy 2,3 milliárdos keretszerződést útfelújítási munkákra. Ebben a szerződésben a Közgép partnerei a Swietelsky és az Euroaszfalt nevû cégek voltak.
Ezek a megbízások azonban eltörpülnek azon vasútfejlesztések mellett, amelyekben szintén részt vesz a Közgép. A vállalat nyerte el - más cégekkel közösen - a Szajol és Püspökladány közötti vasúti pálya felújítását, valamint a Záhony térségében lévő vasúti hálózaton zajló fejlesztés kivitelezését is. Ezeknek a megbízásoknak az értéke összesen 114 milliárd forint, de nem egyedül a Közgépet illeti a bevétel, miután mindegyik munkát konzorciumok tagjaként végzi (az nem ismert, hogy mekkora arányban osztoznak az összegen).
A Közgép részéről ez is egy tudatosan felépített stratégia megvalósításának tûnik. A 2000-es évek elején indított nagy útépítési programok az évtized végére kezdtek lecsengeni, így az építőiparnak ezzel a részével foglalkozó cégeknek új terület felé kellett fordulniuk. Ilyen például az uniós átlaghoz képest jelentősen elmaradott vasút, amelynek fejlesztésére már az előző kormány idején több százmilliárd forintot (jellemzően uniós forrást) különítettek el. A Közgép láthatóan már évekkel korábban készült arra, hogy részt vegyen ezekben a munkákban, 2008-ban például belépett a Hungrail nevû, vasutas cégeket tömörítő egyesülésbe, és különböző konzorciumok tagjaként részt vett több korábbi pályafelújítási munkában is. Így meg tudta szerezni a szükséges referenciákat ahhoz, hogy a később kiírandó pályázatokon eséllyel indulhasson.
A kínai kapcsolat
A Közgép ugyanakkor tervez további bővítést is, és már nemcsak hazai, hanem külföldi piacokban is gondolkodik. A cég június elsején kiadott közleményében jelentette be, hogy Nyerges Zsolt üzletember (akiről tavalyi cikkünkben kimutattuk, hogy régóta részt vesz a Közgép döntéseiben) a vállalat új elnöke, és a változást azzal indokolták, hogy "a nemzetközi partnerekkel való együttmûködési lehetőségek bővítése és a nemzetközi kapcsolatok élénkítése érdekében vált szükségessé".
Egy, a Közgép stratégiájának részleteit ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint a külföldi terjeszkedés alatt a cég elsősorban a környező országokat érti, ahova még meg tudják oldani az anyagszállítást. A külföldi piacon való megjelenést pedig azért tartják szükségesnek, mert tartanak attól, hogy hosszú távon nem tudják lekötni magyarországi projektekkel a cég eredeti profilját is jelentő acélszerkezetgyártó-kapacitást.
A közleményben említett "nemzetközi együttmûködés" ugyanakkor távolabbi kapcsolatokat is jelent. Az Orbán-kormány által szorgalmazott kínai-magyar közeledés része lesz ugyanis az, hogy kínai tőke bevonásával készül el több magyarországi beruházás, és köztük lehet például - Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy június elején tett nyilatkozata szerint - a ferihegyi gyorsvasút, illetve nagyobb pályaudvarok rekonstrukciója. Ezek a tervek összetalálkoznak a vasútépítésben komoly jövőt látó Közgép szándékaival is, így a cég stratégiáját ismerő forrás szerint a vállalat most azon dolgozik, hogy "ne maradjon ki az üzletből".
|
[
"Nyerges Zsolt"
] |
[
"Fellegi Tamás"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Az ügyészség elrendelte a nyomozást az Altusnál
Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: a kerületi ügyészség előzőleg megvizsgálta az MNB panaszát, és megállapította, hogy a feljelentés-kiegészítés során beszerzett, valamint a panaszban szereplő újabb adatok alapján a felvetett bűncselekmény gyanúját kizárni nem lehet.
Ismert: a jegybank augusztusban 15 millió forint bírságot szabott ki a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben.
Az MNB megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.
A jegybank feljelentése alapján a IX. Kerületi Ügyészség rendelt el feljelentéskiegészítést, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg, ám a rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben.
Az MNB ezután élt panasszal, mondván: a lépés szakmai kötelességük, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak, ugyanakkor a jogosulatlan pénzügyi tevékenység ellen nemcsak felügyeleti, hanem büntetőjogi eszközökkel is fel kell lépni.
– A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta a panasz megtételekor Barnóczki Péter.
A jegybank igazgatója az Altus által végzett jogosulatlan tevékenység nagyságrendjének érzékeltetésére kifejtette: számos, MNB-engedéllyel rendelkező, üzletszerű kölcsönnyújtást végző pénzügyi vállalkozás nem éri el az Altus tevékenységének volumenét, amely ráadásul nem rendelkezik engedéllyel.
Amikor az MNB panasszal élt, Dobrev Klára közösségi oldalán azt írta, "sok hazugság, félrevezetés után kiderült, minden erőfeszítésük ellenére még Orbán rendőrsége sem tudja bizonyítani, hogy ez akár csak felvetné bűncselekmény gyanúját. De nyugodtan támadjanak. Továbbra is erővel és sok derűvel várom."
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Dobrev Klára"
] |
[
"Czeglédy Csaba",
"Barnóczki Péter",
"Bagoly Bettina"
] |
Számvitel megsértése is a gyanúk között van, amivel a NAV nekiesett a párt állítólagos józsefvárosi feketekasszájának, amiből sok mindent finanszíroztak egy hangfelvétel szerint.
Nyomozást indított a NAV a józsefvárosi MSZP-s feketekassza ügyében számvitel rendjének megsértése és más bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen – írja a Magyar Idők szerdai számában.
Az eljárást a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatja le december 2-ig, ezt szükség esetén a bűnügyi igazgatóság meghosszabbíthatja. A lap felidézi, hogy október elején feljelentéskiegészítést rendelt el a NAV a VIII. kerületi MSZP-s feketekassza ügyében. Ennek határidejét a NAV november 1-ig meghosszabbította.
A lap birtokába jutott egy hangfelvétel, amin az MSZP józsefvárosi szervezetének februári tanácskozásán Komássy Ákos kerületi elnök arról beszélt az MSZP pártigazgatójának, Katona Tamásnak, hogy 2014-ben a szervezet “feketekasszájából" finanszírozták azokat a kiadásaikat, amiket nem tudtak bizonylattal fedezni. Köztük a szervezet személyi kiadásait, illetve bizonyos kampánykiadásokat is. Egy magánszemély és a Fidelitas is feljelentést tett az ügyben – írja az MTI.
|
[
"Katona Tamás",
"Komássy Ákos"
] |
[] |
A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a napokban közzétette elődje, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2022 első negyedévében kötött szerződéseit. (A minisztériumi struktúrát az áprilisi választási győzelem után alakították át Orbánék.) A kormány kedvenc médiaügynöksége, egy nemrég kinevezett kormánybiztos kommunikációs cége, a Fidesz-közeli think tank és a Budapest Airport visszavásárlásában érdekelt cég is szerepel a listán.
A nemrég nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossá avanzsált műsorvezető-vendéglátós, Rókusfalvy Pál kommunikációs cége is szerepel az ITM listáján. A Roxer Kommunikációs Kft. rögtön két megbízást is kapott idén februárban (ekkor még nem volt kormánybiztos Rókusfalvy):
Átfogó kommunikációs kampány tervezése és megvalósítása, valamint rendezvényszervezési feladatok ellátása: bruttó 1,02 milliárdos keretösszeg.
keretösszeg. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz és az EURES Magyarország hálózathoz kapcsolódó komplex kommunikációs feladatok ellátása: bruttó 782 milliós keretösszeg.
Egyébként a kormánybiztos cége is indult azon a 75 milliárdos közbeszerzésen, amit Balásy Gyula cégei nyertek el teljes egészében.
Rókusfalvy Pál – Fotó: Illyés Tibor / MTI
A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és a Század Konjunktúrakutató Zrt. "kiegészítő kormányzati szakpolitikai tanácsadásra" szerződött a minisztériummal. A márciusban között megállapodás alapján a kormányközeli think tank bruttó 2,16 milliárdos keretösszegért végzi a feladatot.
Az Indotek Group alapítójáról és többségi tulajdonosáról, Jellinek Dánielről többször írtunk már, például akkor, amikor cége megvásárolt 14 olasz szupermarketet, vagy amikor Orbán Viktor veje megvette tőle a Diófa Alapkezelőt. A szintén Jellinek érdekeltségébe tartozó Pacific Kft. tavaly szerződött le a technológiai minisztériummal, egy üzleti jelentést vettek meg Palkovicsék a cégtől: a Budapest Airport Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vonatkozó üzleti jelentésért bruttó 47 milliót fizetett a tárca.
Még tavaly röppent fel a hír, miszerint a kormány visszavásárolná a a Budapest Airportot. Később kiderült, hogy a magyar állam hivatalosan is tárgyal a többségi tulajdonossal, az AviAlliance GmbH-val. A kormány állítólag 4,44 milliárd eurót, azaz a tavaly őszi árfolyamon számolva 1600 milliárd forintot kínált a repülőtérért. Ehhez adott volna tanácsot 8,2 milliárd forintért az Oroszország egyik európai lobbistájának tartott Klaus Mangold, de az üzletből végül nem lett semmi.
Valószínűleg nem véletlen, hogy Jellinek egyik cége készített üzleti jelentést a Budapest Airportról. A pletykák szerint a magyar állam mellett két magánbefektető, a Mol Nyrt. és a Jellinek-féle Indotek is benne lett volna a repteret megvásárló konzorciumban.
Balásy Gyula cégei rendre milliárdos megrendeléseket kapnak a kormánytól kommunikációs feladatokra. Palkovics László minisztériuma is a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t találta a legalkalmasabbnak a "TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért" kampány lebonyolítására. Bruttó 121 milliós keretösszegre szerződtek, ami szinte aprópénznek tűnik a többi állami megbizatásuk mellett. Az nem teljesen világos, hogy a szerződés miért szerepel a minisztérium listájában, mivel a szerződést tavaly októberben kötötték meg, és a teljesítés határideje 2021. december 5. volt.
|
[
"Rókusfalvy Pál"
] |
[
"Palkovics László",
"Jellinek Dániel",
"Illyés Tibor",
"Balásy Gyula",
"Klaus Mangold",
"Orbán Viktor"
] |
67 négyzetméter térkő, három asztal, egy vécé és még egy kis parkoló is kijött 21 millióból. Ilyen pályázatok miatt nyomoznak Szabó Zsolt ellen tavaly szeptember óta.
A hét elején megírtuk, hogy Atkáron három asztal, egy vécé és egy betonplacc jött ki 26 millióból piacfejlesztés címszó alatt uniós forrásból. Cikkünk után egy olvasónk megírta, hogy a fideszes Szabó Zsolt választókerületében a közeli Boconádon is történt egy hasonló fejlesztés, ott 20,8 millióból.
Olvasónk szerint az atkári piachoz hasonlóan itt sem nagyon árul senki. A pályázat összefoglalója szerint hét boconádi őstermelő írt alá szándéknyilatkozatot, hogy árulna itt.
A kiírás szerint a boconádi piacteret egy Településfejlesztési Operatív Program (TOP) helyi gazdaságfejlesztés pályázatán elnyert pénzből fejlesztették. A megvalósítás kezdetének 2018 márciusát, befejezésének 2021 januárját adták meg.
21 millióból a következőket építették:
egy 67 négyzetméteres árusító terület térburkolattal,
egy vizesblokk konténer akadálymentes mosdóval
egy hét férőhelyes parkoló,
két elektromos autótöltő,
valamint hat kerékpártároló,
illetve három darab "egyedileg tervezett" stand.
A beruházás következtében felpezsdül a térség gazdasági élete
– állítják az összefoglalóban.
Azt is írják, hogy "a beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel" készült. Kalkulációik szerint a bérleti díjakból évente 400–500 ezer forint folyik be majd be az önkormányzathoz, az üzemeltetés pedig 200–250 ezer forintba kerülhet.
Tavaly októberben arra kérték meg a Heves megyei 3. számú, hatvani központú választókerület polgármestereit, hogy egy előre megfogalmazott nyilatkozat aláírásával álljanak ki Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő mellett.
Szeptember közepén derült ki, hogy a rendőrség nyomozást folytat Szabó választókörzetében az EU-s forrásból finanszírozott Településfejlesztési Operatív Program pályázatainak ügyében. Az eljárást a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi alosztálya indította szeptember 1-jén, közbeszerzési eljárásban elkövetett versenykorlátozó magatartás bűntettének megalapozott gyanújával.
|
[
"Szabó Zsolt"
] |
[] |
Tulajdonost váltott a Quaestor maradékának egyik értékes darabja, a budai Napfény hotel
A vevő céget Németh Szilárd egykori titkára vezeti, tulajdonosa Árpa Attila barátnője és egy holland dizájner
Meglepően olcsón szerezték meg az ingatlant, luxushotelt terveznek működtetni ott.
Van egy elhagyatott hatemeletes épület messze a város szmogja felett, a Svábhegy tetején, közel a Normafához, aminek szögletes sziluettjét az egész városból látni, és fordítva, az épületből belátni egész Budát és Pestet.
Ez a budapesti Napfény hotel, ami a Quaestor-csoport tulajdonában volt, egészen a közelmúltig.
Az Eötvös út, Fülemile út és Őzike út által határolt telken lévő épület a hatvanas években készült, és amíg a Magyar Iparszövetség alapítványa tulajdonában állt, a kétezres évek közepéig szállodaként működött. 2006-ban viszont – a mátrai Bérc Hotellel, valamint egy balatonberényi szállodával egy csomagban – megszerezte a Quaestor az iparszövetségtől. A vételár ismeretlen, de a magyar ingatlanbuborék felfúvódásakor nem lehetett alacsony.
A szálloda 70-80 szobás, 4200 négyzetméter az épület bruttó területe, a telek 8500 négyzetméteres. A Quaestorban úgy látták, hogy nincs sok értelme hotelként működtetni tovább, ezért funkcióváltásban is gondolkodtak. Tarsoly egyik gyanúsítotti meghallgatásán hosszan beszélt a hotelről, itt a szó szerinti jegyzőkönyv.
"A Széchenyi-hegy tetején is van egy szállodánk, amit ebben a hármas csomagban vettünk, ott két elképzelés is futott, az egyik, hogy a cégközpontunkat költöztetjük oda fel, de ezt végül is elvetettük, az elképzelés ... (érthetetlen) ..., hogy egy ilyen egészséges életmód központot akartunk kialakítani, makrobiotika központtal felvettük a kapcsolatot, én azt gondolom, hogy ez egy olyan létesítmény, egészségügyi létesítmény tudott volna lenni, ami az egészséges életmódra szoktatja rá az embereket. Ez a makrobiotika egy japán professzor által kitalált egészségügyi táplálkozás tudományi program, elindul egy lélektani építésből és ebből épít fel egy teljes életmódot. Én azt gondolom, hogy ez a rendszer az, amiben több százmilliárd forint bevétel lett volna várható az elkövetkező tíz években, ennek a folyamata most kezdődött el, ez is idén kialakítottuk volna ezt az épületet, jövőre indult volna be a tevékenység, sajnos ez is így befejeződött a cégcsoport részéről."
Tehát felmerült, hogy ide költözzön a Váci úti cégközpont, vagy valami makrobiotikai egészségközpontként zúdítsa a százmilliárdos bevételeket a Quaestorra. De a cégcsoport a hotelépületet alapvetően más befektetőknek kínálta vételre saját honlapján.
Így érte a 2015 márciusi bedőlés a gazosodó telken álló épületet.
Mivel a Quaestor 260 milliárd forint körüli adósságait csak kis részben fedezték a cég vagyonelemei, ezért különösen fontos lett volna, hogy minél jobb áron adják el a csoport maradékát. Már csak azért is, mert a Quaestor-csőd utáni időszakban a károsultakkal hihetetlen packázásba kezdtek a fideszes politikusok, az állami hivatalok és a cégcsoport cégeinek különböző felszámolói – sokan reménykedtek viszont, hogy a vagyonelemek értékesítése révén valami még vissza is jöhet az elvesztett pénzükből.
Tarsoly Csaba a Quaestor-ügy bírósági tárgyalásán azt mondta, hogy a szálloda értéke 1,5-2 milliárd forint, és az ingatlan tehermentes. Ez utóbbi így van: bár egy időben többmilliárdos CIB-es jelzálog terhelte az ingatlant – a balatonberényi szállodával együtt –, ez 2013-ban lekerült róla, csak pármillió forint adótartozás terhelte az ingatlant.
De valószínűleg árban sem mondott nagyot Tarsoly. Elég lepusztult állapotban van a már tíz éve üresen álló Napfény Hotel, de több dolog is mellette szól. Azon kívül, hogy a környéken lakik a magyar elit, és ezért az átlagos lakóépület-négyzetméterárak igen magasak, és hogy az épületnek tényleg egyedülálló panorámája van, a legnagyobb mellette szóló érv a kerületi szabályozás.
Ilyen nagy épületet ugyanis a környéken nem lehet már építeni.
A 2005 óta hatályos XII. kerületi városrendészeti és építési szabályzat szerint a Széchenyi- és a Sváb-hegy fennsíkján semmit nem szabad olyan magasra építeni, hogy az építmény eltakarja a hegy gerincvonalát, mint "a budai hegyvidék városi látványt meghatározó vonulatát". Ezt az építőknek a Kis-Sváb-hegyről és a Sas-hegyről készített fényképekkel kell bizonyítaniuk, ahol be kell satírozniuk az építendő épület tervezett körvonalát.
Szóval ha valaki egy nagy épületet akar Budapest környékén a jó levegőn, nincs sok opciója. Ennek elvileg jelentősen növelnie kellene az amúgy felújítható épület értékét. (Bár az is igaz, hogy amennyiben részben lebontanák a korszerűtlen épületet, csak trükközéssel lehetne megoldani, hogy ne kelljen újra engedélyeztetni.)
A végelszámoló Patik, Varga és Társaik Zrt. ehhez képest elég olcsón hirdette meg az épületet, először tavaly júniusban mindössze 950 millió + áfáért. Aztán tavaly szeptemberben levitték az árat 855 millióra, végül, decemberben még egyszer levitték 770 millióra. De ez csak a nettó irányár volt, tehát olcsóbb ajánlattal is lehetett pályázni.
Idén tavasszal új táblák kerültek ki az épületre: egy nagy
#BudaBaron,
és egy másik, ami megemlíti a beruházó cég nevét is: Rooof Hungary Zrt.
Értesüléseink szerint az épületet 635 millió forintért vette meg a Rooof Zrt. Ezt jövőre megerősítheti a cég, ha leadja a 2017-es mérlegét. A cég a tulajdoni lap szerint március 6-án lett az ingatlan tulajdonosa. (Megkerestük a Patik, Varga és Társaik Zrt.-t és a Rooof Hungary Zrt.-t is, de kérdéseinkre nem válaszoltak.)
A #BudaBaron természetesen egy Instagramos hashtaget rejt, ami pedig főként maga "budabaron", illetve Asztalos Gabriella és egy holland dizájner, Marcel T. L. G. Wanders posztjai miatt pörög. Nem meglepő módon ők ketten a Rooof Zrt. tulajdonosai. Asztalos Gabriella korábban tévés műsorvezető volt, később külföldön dolgozott bútordizájnerként. Az utóbbi hónapokban Árpa Attila barátnőjeként írtak róla a pletykalapok.
Budabaron főként "szégyentelenül, extravagánsan elit luxuriőz luxus" életérzésről posztol képeket, kizárólag véletlenszerűen kiválogatott magazinfotók segítségével: Bentley-k, luxusnők, luxuskarórák és luxus-épületbelsők váltogatják egymást.
Asztalos Gabriella azt mondta a tervről januárban a Fix tévének adott interjújában, hogy három év múlva lesz kész, és "a magyaroknak meg kell érnie hozzá, rá kell hangolódnia, meg kell értenie".
A Rooof Zrt. ügyvezetője Asztalos Dávid, Asztalos Gabriella öccse. Ő a Fidelitas 17. kerületi csoportjának elnöke, és egy ideig Németh Szilárd titkáraként is dolgozott a rezsiakciócsoportban – egészen pontosan ő volt a rezsicsökkentés végrehajtásáért felelős munkacsoport kabinettitkára. Tagja volt a nemzetpolitikai munkacsoportnak is.
Asztalos Dávid három éve azzal került be a hírekbe, hogy éppen akkor indított fogyasztóvédelmi referensképzéssel foglalkozó céget, amikor Németh Szilárd beadott egy törvényjavaslatot, ami kötelezővé tette a fogyasztóvédelmi referensek alkalmazását. Erről az azóta kinyírt Népszabadság írt, arról pedig a hvg.hu, hogy az eredetileg budapesti, XII. kerületi Asztalos Dávid bejelentkezett egy hajdúszoboszlói lakcímre, hogy felvehesse a fiatal vállalkozóknak járó hatmillió forintot, amit egy fuvarszervező céghez használtak fel.
Asztalosék üzleti vállalkozásai nem mentek rosszul. Az édesanya nevén futó Fogyasztóvédelmi Referens Képző és Közvetítő Központ Kft. 2014-ben 67, 2015-ben 23 millió forintos árbevételt hozott. (Az Asztalos Dávid tulajdonában lévő másik referensképző cég, Nemzetközi Energetikai és Fogyasztóvédelmi Központ Kft. egyelőre nem mutat életjeleket.)
Az AB Team International Kft. nevű fuvarozócég szintén hasít: 2014-es 13 millió forintos árbevételét 2015-re meg-hét-és-félszerezte, 98 millió forintra, 2016-ban 69 millió forint forgalmat bonyolítottak. A cég Asztalos Dávid és barátnője, illetve volt fidelitasos helyettese, Barkó Ivett tulajdonában van, székhelye Hajdúszoboszlón van, központja viszont az álláshirdetések szerint egy Balassi Bálint utcai iroda.
Ingatlan- vagy hotelbizniszben mindenesetre zöldfülűnek számítanak az Asztalos testvérek, még akkor is, ha holland partnerük portfóliójában több luxushotel dizájnja is szerepel.
A valódi finanszírozót nem ismerjük.
Asztalos Dávid március 8-án, tehát néhány nappal az ingatlan megszerzése után tett közzé álláshirdetést a Facebookján, a budai Hegyvidékre kerestek irodavezetőt, "kimagasló bérezés és prémium munkakörnyezet".
A Quaestor-hagyaték elkótyavetyélése viszont mindenképpen trendbe illeszkedik. A bukott cégcsoport hat, kevésbé kapós ingatlanját (a Napfény hotelen kívül: a balatonberényi Beach Hotel, a szegedi Régi Hungária szálló, egy leányfalui és egy szentendrei kisebb szálloda, továbbá egy balatonkenesei golfprojekt) összesen 2,8 milliárd forintért hirdették meg a felszámolók. Az együttes ár azóta több lépcsőben lement 2,1 milliárd forintra, és értésüléseink szerint egyelőre még mindig csak a normafai hotelt sikerült eladni, szóval további árcsökkenések várhatóak.
A Quaestor legjobban menő hoteljére, a ma Lifestyle Hotel Mátra néven futó korábbi Bérc Hotelre már rátette a kezét Mészáros Lőrinc. A négycsillagos hotelt tavaly óta a felcsúti üzleti lángész birodalmába tartozó Event-Immo Kft. üzemelteti. Ez a hotel továbbra is bűnügyi zár alatt van, a szálloda üzemeltetését éppen a végelszámolás elrendelése előtt szervezték ki a Mészáros-cégnek.
Ezeknél is fontosabb, hogy mi lesz a soroksári Duna-ág melletti DunaCity sorsa, ami a Quaestor-csoport legfontosabb vagyoneleme volt. Ezt 28 milliárd forintért hirdették meg, ami – az olimpiai pályázattal és az általános ingatlanár-emelkedéssel együtt – elég nagy felháborodást okozott a Quaestor-károsultak körében. A felszámoló itt is a Patik, Varga és Társaik Zrt.
A 28 milliárdos ár nagyjából feleakkora négyzetméterárat jelentett volna, mint amennyiért a szomszédos telkek gazdát cseréltek, a Quaestor bukása előtt nem sokkal Ghaith Pharaon ennél jelentősen többet ajánlott a területért. Az is furcsa volt, hogy pont ezt az ingatlant nem vonták bűnügyi zár alá. Akármilyen tervük is volt a kormányközeli köröknek ezzel a méretes telekkel, az olimpiai pályázat bukásával az valószínűleg összedőlt. Úgy tudjuk, jelenleg egy ajánlattevővel tárgyal a végelszámoló.
|
[
"Asztalos Dávid",
"Asztalos Gabriella"
] |
[
"Árpa Attila",
"Ghaith Pharaon",
"Mészáros Lőrinc",
"Tarsoly Csaba",
"Marcel T. L. G. Wanders",
"Barkó Ivett",
"Németh Szilárd"
] |
A Transparency International a Facebook-oldalán közölte, hogy az ügyvédjük által képviselt Pethő András, volt origós újságírónak kedvező ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék, amikor úgy döntött, hogy a Miniszterelnökségnek 15 napon belül ki kell adnia Lázár János svájci és olaszországi utazásainak részleteit.
A Miniszterelnökségnek meg kell mondania, hogy Lázár János mely feladatainak végrehajtása érdekében volt szükség az utazásra, milyen szállodában szállt meg a delegáció, továbbá a szállásköltségeket, utazásonként és szállodánkénti bontásban.
A Fővárosi Törvényszék indoklása szerint a Miniszterelnökség nem vitatta, hogy az utazásokra közfeladat ellátása céljából került sor, azok költségeit pedig a Miniszterelnökség fizette, ezért ez közérdekű adatnak minősül, amit az információs törvény alapján ki kell adni az újságírónak.
A részítélet nem jogerős, a felek 15 napon belül fellebbezhetnek.
Lázár János május végén visszafizette kétmillió forintos utazási költségtérítését az államkasszába, holott Giró-Szász András akkori kormányszóvivő azt mondta: "Az államtitkár a miniszterelnök megbízásából utazott, és az ország érdekében történtek a találkozók."
Az Origo cikksorozata szerint Lázárék szállásköltsége egy 2012. november végi háromnapos angliai utazáson 920 ezer forint volt, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. A kérdésre, hogy kivel vagy kikkel utazott Lázár ezeken az utazásokon, sem Lázár János, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt.
Lázár Jánost tolmácsként két ember kísérte: Sonkodi Balázs, aki azóta a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lett, valamint Perényi Zsigmond, aki a Lázár János által felügyelt Magyar Holokauszt 2014 – Emlékbizottság titkára.
A cikksorozat szerzője, Pethő András június elején felmondott az Origónál azt követően, hogy meg nem erősített hírek szerint ezen cikkek miatt kellett távoznia a lap főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek.
|
[
"Lázár János"
] |
[
"Sonkodi Balázs",
"Perényi Zsigmond",
"Pethő András",
"Giró-Szász András",
"Sáling Gergő"
] |
Retkes Attila cége az elmúlt években többmillió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA), úgy, hogy az SZDSZ új elnöke közben az NKA zenei szakmai kollégiumának tagjaként bele tudott szólni abba, hogy ki nyerjen,. Retkes Attila elmondta, hogy 2001 óta évente körülbelül 5 millió forintot nyertek, ám csak 2008 óta a döntéshozó testület tagja. Amikor cégének 3,7 milliós támogatásáról döntött a kollégium, nem vett részt a döntéshozatalban.
A Checkpoint Charlie című blog szerint Retkes Attila a Nemzeti Kulturális Alap zenei szakmai kollégiumának tagja és ebben a minőségében tizedmagával (az elnököt is beleértve) diszponál a kulturális járulékból és a költségvetésből elkülönített forrás zenére fordítandó éves kerete felett. Az új pártelnök a Klasszikus és Jazz Lap-, Könyv- és Hanglemezkiadó Kft. (valamint más vállalkozások), a Gramofon című zenei folyóiratot (és hanglemezeket, könyveket is) megjelentető cégek vezetője, a lap főszerkesztője.
A blog arról számol be, hogy Retkes cégei és a döntéshozói pozíció karöltve járnak, erről az NKA keresőjével is meg lehet bizonyosodni. Az NKA kedden közölte, hogy, Retkes kiadója az alaptól összesen 47,5 millió forint támogatást kapott.
Az MTI hétfő este megjelent híre szerint Retkes Attila egy zenei kiadót is vezet. Ennek kapcsán közölte, hogy főállású pártelnök akar lenni, ezért lemond a kiadó ügyvezetői posztjáról.
Retkes Attila a cikk megjelenése után megkereste az Indexet és elmondta, hogy nem több, hanem egy cégnek a vezetője (Klasszikus és Jazz Lap-, Könyv- és Hanglemezkiadó Kft.). A kft 2001 óta pályázik folyóiratkiadásra és koncertrendezésre, évente átlagosan 5 millió forintot nyert el, ami összesen legfeljebb 50 millió forint, nem 145 millió forint, ahogy arról az összeférhetetlennek tűnő helyzetről először beszámoló blog írt.
Retkes hozzátette, hogy a döntéshozó kollégiumnak azonban csak 2008 január 1-től tagja, 2001-07 között nem volt testületi tag. (2005-2006-ban viszont az NKA egy másik, szintén zenei támogatásokkal foglalkozó kollégiumának volt a tagja.) A politikus szerint 2008 egy átmeneti év volt, amikor a kft egyszer, decemberben kapott támogatást, összesen 3,7 millió forintot, ám a belső szabályok szerint nem vehetett részt az őt érintő döntéshozatalban. Ugyanakkor az NKA honlapjáról az is kiderül, hogy Retkesnek ez az állítása nem pontos. Vállalkozása 2008. januárjában is kapott összesen 3,6 millió forint támogatást.
Kérdésre, hogy szerencsés volt-e ilyen módon pályázni, közölte, ahhoz, hogy a cég működni tudjon, szükséges volt beadni a pályázatot. Elmondta, hogy 2009-ben már eleve kizárttá tették a szabályok, hogy olyan cég pályázzon, amelynek vezetője testületi tag. Retkes feltételezése szerint az Index által idézett blogbejegyzést egy olyan újságíró írta bosszúból, akit régebben elbocsátottak a Gramofon című laptól. Ezt az érintett a blogján kedden cáfolta, állítása szerint hét éve egyetlen alkalommal írt honoráiumért cikket a Gramofonnak.
|
[
"Retkes Attila"
] |
[] |
Négy évvel a Heves megyei cigány kisebbségi időközi önkormányzati választás után a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyva jogerősen felmentette a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény vádja alól Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat egykori elnökét.
Az ügyészség eredetileg az elsőfokú eljárás megismétlését indítványozta, mivel a visszavont, módosított és átértelmezett vallomások sora miatt álláspontja szerint a tényállást nem sikerült a bíróságnak egyértelműen tisztáznia.
Az ügyeket addig intéző testület önfeloszlatása miatt 2008. november 16-án időközi cigány kisebbségi önkormányzati választást kellett tartani Heves megyében. Rendben le is zajlott a referendum, sem előtte, sem a voksolás napján senki nem tett panaszt a választási bizottságnál a jelölés vagy a szavazás lebonyolításával kapcsolatban.
Fél évvel később azonban a Hír Tv Célpont című műsorának 2009. június 5-i adásában a novemberi választásokon történt visszaélésekre utaló kijelentések hangoztak el egyes akkori résztvevők szájából. Néhány nappal később két rendőr kereste fel a Célpontnak nyilatkozó két roma férfit. A beszélgetésről rendőri jelentés készült június 15-i keltezéssel. A kikérdezett romák nagyjából ugyanazt mondták el még akkor, mint előzőleg a Célpont riporterének.
Másnap a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya a szóban forgó rendőri jelentés alapján rendelt el nyomozást "a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanújával". Mint az már az elsőfokú felmentő ítéletből is kiderült: ez volt az első, de talán a legsúlyosabb hiba, amit a hatóságok elkövettek.
Amikor a rendőrök elbeszélgettek a Célpont riportalanyaival, még nem rendelték el a nyomozást. Így a rendőrökkel "beszélgetőket" sem kellett kioktatni a hamis tanúzás következményeire, a tanú jogaira, kötelességeire. Semmire. Nem is tettek ilyet a rendőrök, hiszen nem volt elrendelt nyomozás. Más kérdés, hogy tudhatták: a két nyilatkozó az ügyben – ha lesz ügy – tanúként szerepel majd, hiszen ők állították a Célpontban, hogy visszaélések történtek a választásokon.
Tanúkat viszont csak büntetőeljárás, azaz elrendelt nyomozás keretében lehet kihallgatni, viszont az ő kihallgatásukról csak jegyzőkönyv készíthető, jelentés nem. Mivel ezeket a szabályokat a rendőrség megsértette, a bíróság kirekesztette a bizonyítékok közül a nyomozás elrendelését megalapozó jegyzőkönyvet.
A rendőrség mentségére legyen mondva, az ügyészség országosan és töretlenül követett gyakorlata szerint "sajtóhírek alapján nem rendelnek el nyomozást". Bármilyen súlyos bűntényekről számoljanak is be a médiumok, az ügyészség csak akkor foglalkozik velük, ha a médium, vagy valamelyik nézője, olvasója, az adott témában valamilyen formában érintett hatóság (esetünkben ilyen lehetett volna a területi választási bizottság) feljelentésként megküldi azt az illetékes nyomozó hatóságnak.
Persze a rendőrség saját hatáskörében is érzékelhette volna, hogy a Célpont riportjában választási bűncselekményekről van szó, de ezt valamiért nem tették meg. Talán abból indultak ki, hogy "sajtóhírek alapján nem kell nyomozniuk". De akkor miért küldtek ki mégis két nyomozót elbeszélgetni a Célpontnak nyilatkozókkal másfél héttel az ominózus adás után? Erre a kérdésre eddig senki nem adott választ...
Kirekesztette a bizonyítékok sorából a bíróság magát a Hír Tv szóban forgó riportját is, mivel az túlnyomórészt nem a vád tárgyával tett cselekménnyel kapcsolatos. "A felvétel tartalmazza ugyan két, a vádiratban is megnevezett tanú nyilatkozatát, de a felvezető szöveg és a kommentár a vádlottak felelősége tekintetében értékítéletet tartalmaz, ezért az a pártatlan bírósági tárgyaláson nem vetíthető le" – szögezte le az elsőfokú ítéletben a bíróság.
De miről is szólt akkor ez a közel három és fél éven át zajló eljárás?
A vád szerint H. Sándor elsőrendű, Kolompár Orbán másodrendű és D. Edina harmadrendű vádlottak kétféle bűncselekményt is elkövettek a 2008. novemberi választással összefüggésben. H. és Kolompár a választások rendje elleni bűncselekményt, emellett H. még egy okirat-hamisítást is, amiben D. Edina bűnsegédként vett részt.
Az ügyészség szerint Kolompár H. Sándor közreműködésével 30-50 ezer forintos havi jövedelmet biztosító kistérségi referensi megbízást ajánlott némelyeknek cserébe, hogy rá és szervezetére, a Magyarországi Cigányok Országos Fórumára (MCF) szavazzanak. Egyes tanúvallomások szerint voltak, akik mobiltelefont is kaptak a voksukért.
A nyomozás során ezt a feltételezést több tanú vallomása is alátámasztani látszott, azonban a bíróság előtt minden megváltozott. Volt olyan tanú, aki kijelentette, a jegyzőkönyvbe az került be, amit a rendőrök mondtak. Más egyszerűen nem értette, hogy írhatták le a nyomozók azt, ami a jegyzőkönyvben áll, hiszen ők ilyet nem mondtak.
Néhányan ismerték el csupán, hogy mondtak olyasmiket, hogy a szavazatukért ajánlottak nekik szerződést, meg mobilt, de csak azért, mert dühösek voltak, amiért az ígért pénzt hónapokon keresztül nem kapták meg. Később kiderült, hogy a szervezet megválasztott képviselőinek alanyi jogon járt egy mobil, de csak annak, akit valamelyik tisztségbe megválasztottak.
A bíróság végül azt állapította meg, hogy a kistérségi referensi rendszer kialakításáról egy nappal a hevesi választási lista lezárása után döntött az MCF. Azaz a jelöltek már elfogadták a felkérést, hogy felkerüljenek az MCF listájára, amikor a referensi rendszerről döntés született. Az elsőfokú ítélet indoklásának tanúsága szerint ugyanakkor az ügyészségnek nem voltak bizonyítékai arra, hogy Kolompár és társai előre tudták, hogy ez a döntés átmegy az MCF illetékes fórumain, és ennek tudatában ígérgették a szerződéseket.
Azt a vádat pedig, hogy a listára felkerült személyeket is korrumpálták volna a kisebbségi referensi szerződésekkel, a bíróság azzal az indokkal vetette el, hogy különösebb ráhatás (meggyőzés vagy megvesztegetés) nélkül is elvárható egy listára felkerült jelölttől, hogy magára és az őt jelölő szervezetre szavazzon, és erre buzdítson másokat is.
Ettől persze még a szerződésekkel nem volt minden rendben. Kettőről bebizonyosodott, hogy nem az töltötte ki a formanyomtatványt és írta alá a szerződést, akinek a nevére szólt. Ezért marasztalta el a bíróság az első- és a harmadrendű vádlottat magánokirat-hamisítás vétségében.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség megfellebbezte az első fokon a választások rendje elleni bűncselekmény elkövetésének vádja alól Kolompárt és H.-t felmentő ítéletet. Álláspontjuk szerint ugyanis a bíróság nem tárta fel az ügy tényállását, nem tisztázódott egyebek között az egyes a nyomozati szakban és a bíróság előtt tett vallomások közti különbségek okai, és nem egyértelmű az sem, miért ez utóbbit fogadta el végül a bíróság. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
Hogy ezzel véget ért-e Kolompár Orbán hevesi ügye, még nem tudni. Az ügyészség – úgy tudjuk – még vizsgálja, maradt-e lehetőség további jogi lépésekre az ügyben...
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[
"H. Sándor",
"Kolompár H. Sándor",
"D. Edina"
] |
Arató Gergelyt tanúként hallgatták meg a Zuschlag-perben. Kiderült, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett ifjúsági és sporttárca vezetőivel voltak különböző szintű egyeztetések civil ügyekben, amelyeken rendszeresen részt vett vele együtt Zuschlag János, valamint Újhelyi István is.
Arató Gergely szocialista képviselőt, a Kulturális és Oktatási Minisztérium államtitkárát tanúként hallgatta meg csütörtökön a bíróság Kecskeméten, Zuschlag János és társai büntetőperében. Aratót elsősorban az általa alapított Fiatal Városért Egyesület működéséről faggatta a bíróság. Az egyesület jogutódja, a Holnap Városért Egyesület ugyanis szerepel a vádiratban, mint pályázati támogatások lehívására szakosodott, érdemben nem működő szervezet.
Baráti kör
Az államtitkár elmondta 1997-től 1999-ig volt a Fiatal Városért Egyesület elnöke, a szervezetet elsősorban fiataloknak szervezett programok és rendezvények lebonyolítására alapították, amelynek célja volt e mellett a baloldali értékrend bemutatása is. Hangsúlyozta: az egyesület nem végzett jelentős pályázati tevékenységet, az alapítás körülményeire nem emlékszik pontosan, mert az egyesület gerincét lényegében egy baráti kör alkotta, amelynek tagjai volt többek között Marsovszky Balázs - a per VI. rendű vádlottja - és testvére, valamint Krausz Csaba - a per V. rendű vádlottja.
A bíró azon kijelentésére, miszerint meglepné-e, ha azt mondaná, hogy az alakuló közgyűlés az ön lakásában volt, Arató azt válaszolta, ez lehetséges, mert náluk is rendszeresen összejött ez a baráti kör.
A bíró ezt követően megmutatta Aratónak az egyesület alapítási okiratait, a cégbírósági bejegyzési kérelmet, a közgyűlési jelenléti ívet, valamint elnöki lemondó nyilaktozatát. Arató azt válaszolta, az iratokon szereplő aláírások tőle származnak. Emlékei szerint mind a tizenkét ember, aki szerepel a jelenléti íven, ott volt az alakuló ülésen.
Arra a tényre, miszerint a tizenkét személy közül - a vádlottakon kívül - a meghallgatott tanúk azt mondták, nem írták alá a jelenléti ívet és sohasem jártak Arató Gergely lakásában, az államtitkár a bírónak nem tudott magyarázatot adni.
Arató arra sem emlékezett, hogy az egyesület pályázatait ki készítette, és ki könyvelt a szervezetnél, annyi viszont eszébe jutott, hogy a pályázati elszámolások rendben voltak. Kiderült: Zuschlag János is tagja volt kezdetektől az egyesületnek, de Arató elmondása szerint nem volt kiemelkedően aktív a többiekhez képest. Elnöki lemondásával kapcsolatban azt mondta, egyéb elfoglaltságai miatt nem jutott már ideje az egyesület dolgaival foglalkozni.
A nagy tervek köre
Az egyesületi munka mellett Arató 2002-ig az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) is elnökségi tagja, valamint elnöke volt. Elmondta a mozgalomban finanszírozási és gazdasági kérdésekkel nem foglakozott, csak az éves beszámolók alkalmával szembesült ilyen jellegű adatokkal. Kiejelentette: a napi gazdálkodásért Zuschlag János volt a felelős.
Bírói kérdésre elmondta: Zuschlag nem közölte vele, hogy gazdálkodási nehézségei lennének a mozgalomnak, és elmondása szerint arról sem tudott, hogy különböző ifjúsági civil szervezetek pályázatain keresztül is támogatják az ISZM működését.
Vallomásából kiderült, az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának tagjaként 2002 és 2004 között rendszeres egyeztetések zajlottak hétfő délutánonként a munkacsoport tagjai, valamint a szaktárca államtitkárai között. Ezeken az egyeztetéseken többek között részt vett Zuschlag János és Újhelyi István is. Hangsúlyozta: a megbeszéléseken konkrét pályázatokról sohasem esett szó, csak távlati tervekről és a tárca elképzeléseiről. Hozzátette: voltak szűkebb körű megbeszélések is Gyurcsány Ferenc sportminisztersége idején, amelyek a minisztérium tárgyalójában zajlottak.
Ezeken a megbeszéléseken Gyurcsányon kívül már csak ő, Zuschlag, Újhelyi István, valamint Bakonyi Tibor, az ifjúsági és sportbizottság elnöke vett részt. Bírói kérdésre elmondta: ezeken a találkozókon sem esett soha konkrét pályázatokról és támogatásokról szó, mert itt csak a nagy tervek megbeszélései zajlottak, példaként említette, hogy együtt vitatták meg a készülő sporttörvény főbb részleteit.
Arató cáfolta Lados István - Zuschlag személyi titkára a per másodrendű vádlottja - azon kijelentéseit, miszerint a két képviselő által közösen használt 116-os számú irodában zajlott a fiktív pályázatok és számlák készítése, amiről neki tudomás volt. Arató hangsúlyozta: nagyon ritkán járt be a 116-os irodába, csak az újságokból értesült arról, hogy ott mi zajlott valójában.
Lados István ennek ellenére fenntartotta kijelentéseit. A per jövő héten további tanúk meghallgatásával folytatódik.
Zuschlag János és tizenöt társának büntetőpere 2008 októberében kezdődött. A volt szocialista honatyát és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc fő csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. A kárérték - amelynek nagy részét a vádlottak megtérítették - mintegy hetvenötmillió forint. A vádlottak közül az első rendű vádlott Zuschlag, valamint a harmad rendű Katus Ferenc múlt év szeptembere óta előzetes letartóztatásban van.
|
[
"Arató Gergely"
] |
[
"Marsovszky Balázs",
"Bakonyi Tibor",
"Lados István",
"Újhelyi István",
"Gyurcsány Ferenc",
"Krausz Csaba",
"Zuschlag János",
"Katus Ferenc"
] |
Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Az 1924-25-ben épült, vízpartra néző, mediterrán hangulatú kastély teljes méltóságában lényegében csak a Balatonból látszódik.
A kastély a II. világháború után szállóként, majd az MSZMP üdülőjeként működött. A hetvenes-nyolcvanas években további két szállodaépületet építettek a kor stílusában a közel hathektáros vízparti területre. A vendégek kényelmét hosszan elnyúló strand, gondozott park és számos sportpálya szolgálta (több kép ide kattintva látható a kastélyról).
Az egykori pártüdülő jó ideje kihasználatlanul áll, az elmúlt másfél évben azonban jelentős állami támogatást osztottak ki a felújítására. Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége két körben 11,5 milliárd forintot kapott az ingatlanra, részben egy visszás állami pályázaton.
A piacon nem élne meg
Az egykori tihanyi pártüdülőt még 2006-ban privatizálta a főleg diplomataingatlanokat kezelő CD Hungary, amely szintén Csányi, Hernádi és Garancsi közös cége. Ezt követően több mint tíz éven át nem történt lényegi előrelépés, a kihasználatlan kastély állaga jelentősen leromlott.
A tulajdonosok éveken át tervezték a terület hasznosítását, ami egy 2018 áprilisi tanulmányból derül ki, amelyet a CH Hungary leánycége rendelt meg. A tanulmány két lehetséges fejlesztési irányt jelölt meg: egy lakópark megépítését, illetve egy szállodáét. A tanulmányban az is szerepel, hogy a szállodai projekt támogatások nélkül nem valósítható meg gazdaságos módon “a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan".
2018 végén végül a tihanyi polgármester jelentette be, hogy az egykori hotelnek sikerült pályázati támogatást nyernie szállásfejlesztésre, így a szállodai projekt valósul meg. A december eleji közmeghallgatáson a polgármester azt mondta, hogy 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit, és az építkezés 2019-ben kezdődhet.
2019 január végén valóban nyilvános lett, hogy a Csányi, Garancsi és Hernádi tulajdonában lévő CDHT Hotel Projekt Kft. 2,9 milliárd forintos támogatást kap az állami Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). A hotelfejlesztésről azonban lényegében semmilyen érdemi információt nem osztottak meg a nyilvánossággal, mindössze a tihanyi önkormányzat lapjából derült ki annyi, hogy az egykori főhercegi rezidencián négy vagy ötcsillagos szálloda létesül, a “koncepciótervek már készen vannak", és a program szerint 2021-re be kell fejezni a beruházást.
A beruházásról sem korábban nyilvánosan, sem most nekem nem árult el semmilyen részletet se a támogatást nyerő CDHT, se a Magyar Turisztikai Ügynökség. Egyedül a szállodaszövetség*Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége honlapján szerepel az, hogy a beruházást 4,2 milliárd forintosra tervezték, amely alapján a projekt 70 százalékára kaptak állami támogatást*Ez a szám némileg homályos, mivel a szállodaszövetség honlapján lévő adatokat az AB Inform nevű építésőipari projektformációs oldaltól származik, amelynek a képviselője “saját információként" hivatkozott az adatra..
Felfüggesztett pályázat, négyszeres keretösszeg
Az építkezés azonban mégsem indult el a tavalyi év során nem tisztázott okokból, és a 4,2 milliárdos beruházási terv ellenére a CDHT az MTÜ újabb pályázaton indult el. Ez volt az a pályázat – ahogy a 24.hu bemutatta -, amelyen javarészt kormányközeli milliárdosok érdekeltségei között osztottak szét 83 milliárd forintot május végén, miközben a forgalom összezuhanása miatt az egész szektor kormányzati segítségre várt.
Ahogy korábban írtuk, a pályázat nem csak amiatt kirívó, mert egy gazdasági válsághelyzetben a politikai elittel szoros kapcsolatban álló vállalkozókat támogatja adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adta, hogy érezhetően nem törekedtek a látszat árnyalására: több esetben lényegében üres cégek kaptak milliárdokat adott esetben olyan hotelek építésére, amelyekről nyilvános információt sem lehet találni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyertSok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.
Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.
A pályázat nem csak az eredményhirdetés miatt volt visszás: a 2019 karácsonya előtt megnyitott lehetőségre eredetileg március végééig lehetett pályázni, de végül jóval hamarabb, január 7-én felfüggesztették. Így aki nem feltételezte azt, hogy a karácsonyi-szilveszteri időszakban kell elkészítenie a pályázati anyagot, elesett a támogatás lehetőségétől. Az eredetileg 20 milliárdos keretösszeget ezt követően nem teljesen tisztázott okokból 83 milliárd forintra növelte az MTÜ.
11,5 milliárdot kértek a 4,2 millirádra becsült projektre
A májusban közzétett döntési lista alapján a Csányi-Hernádi-Garancsi féle cég kapta meg egyben a legmagasabb összeget a pályázaton, összesen 8,6 milliárd (egészen pontosan 8 632 723 437) forintot*A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels összességében többet, 17,7 milliárdot kapott, mivel külön-külön pályázott az egyes projektekre.. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 20 milliárdos keretösszeg közel felére pályáztak.
Az nem világos, hogy a korábban 4,2 milliárd forintosra becsült beruházásra miért igényeltek a korábban megkapott 2,9 milliárd forint mellé további 8,6 milliárd forintot, mivel a CDHT nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre se. Azt sem árulták el, minek köszönhető, hogy ilyen gyorsan, a felfüggesztés előtt beadták a pályázatukat. Mivel az MTÜ eddig egy megkeresésemre sem válaszolt, az sem derült ki, hogy a korábban támogatásként adott 2,9 milliárd forint része-e a legalább 30 százalékos önrésznek.
A tihanyi polgármester, Tósoki Imre telefonon azt mondta nekem, hogy ő sem tudja, mikor indulhat a beruházás és mekkora lehet a költségvetése. A fideszes politikus szerint a támogatási szerződés után indulhat az engedélyezés, és azt követően a kivitelezés. Feltételezése szerint azért igényelhettek újabb támogatást a beruházók, mert jelentősen megdrágultak az építkezések az elmúlt időszakban. Azt mondta, számára nem egyértelmű, hogy négy vagy ötcsillagos lesz a hotel, de nagyon bízik benne, hogy ötcsillagos.
A szállodaszövetség honlapján szereplő – nem hivatalos – áprilisi beruházási lista szerint négycsillagos lehet a tihanyi beruházás. A 2018-as tervek szerint magában a kastélyban 15 szoba jönne létre, az ingatlan egyik felújítandó épületében 36, “új szállásépületekben" pedig 99 szoba.
Amennyiben valóban 150 szobás lenne a hotel, az azt jelentené, hogy szállodai szobánként 77 millió forint állami támogatásban részesül a beruházás. Összehasonlításképp az MTÜ egy 60 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési programot írt ki májusban, amelyben szobánként 1 millió forinttal támogatnák “a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban". Tehát az iparág összeomlása idején Magyarország néhány különösen vagyonos embere arányaiban 77-szer annyi támogatást kap, mint egy válságba került kisvállalkozó (aki örülhet, ha igénylése belefér a keretbe, és megkapja a támogatást).
“Újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni"
Csányi, Garancsi és Hernádi a Forbes szerint egyaránt az ötven leggazdagabb magyar közé tartoznak, összvagyonunk megközelíti az 500 milliárd forintot. Ezzel együtt nem először részesülnek jelentős állami segítségben. Például a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó mohácsi vágóhídra közel hárommilliárd forintot kapott, tavaly év végén pedig hatmilliárd állami támogatásban részesült két érdekeltsége.
Garancsi István lett például az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát birtokló cég új tulajdonosa Andy Vajna halála után, amely 2018-ban mintegy tízmilliárd forint profitot termelt. Garancsi és Hernádi cége is milliárdokat kapott egy EU-s programban arra, hogy karoljanak fel ígéretes vállalkozásokat. Hernádi azonban többek között egyik rokona, illetve Garancsi érdekeltségét támogatta, vagy éppen egy szexpartner-keresőt, amin az EU is kiakadt. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálta is Garancsi és Hernádi alapkezelőit kartellezés gyanúja miatt.
Hernádi Zsolt egy másik érdekeltsége pedig korábban is kapott állami támogatást az MTÜ-től. A Napi.hu írta meg, hogy Hernádi megvett egy félkész esztergomi hotelt, amelyre 2,8 milliárdot kapott a turisztikai ügynökségtől. A pályázat beadása idején Hernádi unokaöccse, a jelenlegi esztergomi polgármester, Hernádi Ádám igazgatósági tag volt a pályázatokat bonyolító cégben.
Hernádi akkor azt mondta, hogy azért volt szükség az állami támogatásra, mert “újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni, állami támogatás nélkül nem lehet nyereségesen megvalósítani ezt a beruházást". “Vannak megtakarításaim, de veszteséges üzletbe nem fektetek be, mert azt pazarlásnak hívják. A pazarlás pedig bűn. Ezt közgazdászként és vallásos emberként is mondom" – mondta.
A három üzletembert az is összeköti, hogy közeli viszonyban állnak Orbán Viktorral, adott esetben együtt néznek focimeccset. A Market Zrt. többségi tulajdonosa, Garancsi nyíltan beszélt barátságukról, a Mol-vezér Hernádi szintén közeli kapcsolatban áll vele, Csányi Sándorral pedig a kölcsönös tisztelet hangján beszélnek egymásról.
Közélet Balaton CD Hungary Csányi Sándor Garancsi István Hernádi Zsolt Magyar Turisztikai Ügynökség Tihany turizmus Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Habsburg József",
"Hernádi Ádám",
"Tósoki Imre",
"Szíjj László",
"Orbán Viktor",
"Sáfrány Tamás",
"Andy Vajna"
] |
Lemondott párttagságáról és a párt XII. kerületi elnöki posztjáról is Hagyó Miklós MSZP-s politikus, egykori főpolgármester-helyettes. Országgyűlési képviselői mandátuma és mentelmi joga viszont megmarad, jelentette be vasárnap Nyakó István. Az MSZP szóvivője azt is elmondta, hogy ez az ügy "már rég nem az igazságról szól", a párt továbbra is hisz Hagyó ártatlanságában.
Hagyó Miklós, az MSZP korábbi főpolgármester-helyettese vasárnap felfüggesztette tagságát a pártban és lemondott a párt XII. kerületi elnöki posztjáról is, jelentette be vasárnap az MSZP szóvivője. Nyakó István hozzátette: a politikus nem kívánta a BKV-ügyek körül kirobbant botrány miatt megnehezíteni a szocialisták választási kampányát.
Hagyó Miklós országgyűlési képviselői mandátumáról - így mentelmi jogáról sem - mondott le. Az MSZP továbbra is bízik a volt főpolgármester-helyettes ártatlanságában, mondta Nyakó István. Az MSZP szóvivője szerint ez az ügy "már rég nem az igazságról szól".
Hagyó Budapest főolgármester-helyetteseként egy személyben felelt a BKV irányításáért. Érintettségéről a BKV korrupciós ügyeiben már januárban pletykáltak, akkor az MSZP budapesti vezetése - köztük korábbi támogatója, a szocialisták fővárosi elnöke, Burány Sándor - arra kérte, hogy lépjen vissza az egyéni képviselőjelöltségtől és az MSZP budapesti listájáról, valamint mondjon le fővárosi mandátumáról.
Arról, hogy a BKV akkor őrizetbe vett vezetői közül Antal Attila volt vezérigazgató és Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató is Hagyó ellen vallhatott, elsőként a szocialistákkal jó kapcsolatokat ápoló ATV hírportálja számolt be január végén. Burány Sándor a hírre reagálva már jelezte, hogy visszalépésre fogják kérni Hagyót, két nappal később ezt már hivatalosan is megtette.
Hagyó végül egy nap gondolkodás után, egy, az ártatlanságát hangsúlyozó sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy eleget tesz a felkérésnek, de országgyűlési mandátumáról, ezzel mentelmi jogáról nem mondott le. Mivel a parlament tavaszi ülésszaka három ülésnap után már februárban véget ért, Hagyó mandátuma lejártáig élvezheti a mentelmi jogot, így az új parlament felállásáig biztosan nem indulhat ellene hivatalosan bűnvádi eljárás.
Tény ugyanakkor, hogy az ügyészség a februári ülésnapokon nem kérte a politikus kiadatását a parlamenttől.
Hagyó körül januárban kezdett látványosan fogyni a levegő. Ahogy tartóztatták le a BKV vezetőit, úgy bátorodtak fel korábbi bírálói - végül már felettese, Demszky Gábor főpolgármester is arra utalgatott egy interjújában, hogy Hagyó meg nem engedhető módszerekkel irányította a közlekedési vállalatot. Amikor pedig a rendőrség februárban őrizetbe vette Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját - aki a Főváros gazdasági szuperbizottságában Hagyóval egyezkedve ténylegesen döntött a város tulajdonában álló vállalatok pénzügyeiről -, a nyomozás hivatalosan is elérte a főváros politikai vezetését.
Balogh Zsolt végül a szombati Magyar Nemzetnek adott interjújában maga is beismerte, hogy a rendőrségen Hagyó Mikós ellen vallott, bár konkrét bizonyítékokat a nyomozás érdekeire hivatkozva nem tárt a nyilvánosság elé. Azt állította, hogy igazgatósága idején Hagyó legalább hetven millió forint készpénzt vett fel a BKV-tól. Balogh és Antal valószínűleg vádalkut kötöttek a rendőrséggel, amit az is alátámaszthat, hogy mindketten szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádak ellen.
Az ügy többi szereplőjét a bíróság az ügyészség indítványára előzetes letartóztatásba helyezte.
|
[
"Hagyó Miklós"
] |
[
"Mesterházy Ernő",
"Nyakó István",
"Balogh Zsolt",
"Hagyó Mikós",
"Burány Sándor",
"Antal Attila",
"Demszky Gábor"
] |
Orbán május 31-ével végleg távozik
Tata | Orbán István, a tatai edzőtábor többek között sikkasztással gyanúsított igazgatója március 31-én felmondta közalkalmazotti jogviszonyát, s május 31-ével végleg távozik az intézményből s annak éléről.
Ez idő alatt két havi bérnek megfelelő illetményt kap, de a munkát már nem vehette fel, tudtuk meg Vass Károly miniszteri megbízottól, az Edzőtábort is felügyelő Nemzeti Utánpótlás-Nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) főigazgatójától.
– A törvényi előírásoknak megfelelően kapta meg ezt a pénzt, a közalkalmazottak jogviszonyáról rendelkező passzusok ugyanis egyértelműen kimondják, ez jár. Azt viszont hozzá kell tennem, hogy semmilyen más illetményt nem kapott – mondta el lapunknak Vass Károly, akitől azt is megtudtuk, hogy a NUSI a bírói szakaszban kívánja majd érvényesíteni kárigényét Orbán Istvánnal szemben. Az ügyészség februári tájékoztatása szerint ez akár milliós nagyságrendű összeg is lehet.
Az Edzőtábor igazgatói álláshelyére a márciusban szabadlábra helyezett Orbán távozása után kiírtak egy pályázatot, mert azt csak így lehet betölteni. Orbánt még tavaly szeptemberben helyezték előzetes letartóztatásba, amelyből majd' fél év után engedték szabadlábra. Azóta lemondott városi önkormányzati mandátumáról is.
|
[
"Orbán István"
] |
[
"Vass Károly"
] |
Hivatalos ügybeni külföldi utazással mentette ki magát egy bírósági tárgyalásról, ám egyik munkahelye sem tud arról, hogy utazott volna.
Mi számít olyan hivatalos útnak, amellyel az ember kimentheti magát egy olyan bírósági tárgyalás alól, amelyre valakit a személyes megjelenés kötelezettségével idéztek?
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára sajátosan értelmezi a hivatalos ügy fogalmát, de az is lehet, hogy a minisztériumokban nem kellően naprakészen vezetik az utazások listáját, annak ellenére, hogy erre törvény kötelezi a tárcákat. Az Országgyűlés pedig még csak nem is összesíti az adatokat.
Legalábbis erre lehet következtetni kutakodásaink alapján. Egy ideig ugyanis figyelemmel követtük azt a személyiségi jogi pert, amelyet Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója indított Budai Gyula ellen, aki elszámoltatási kormánybiztosként többször is azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a Bábolna-ügyben szerinte Tátrai magánszámláján köthettek ki pénzek. Ebben az ügyben egyébként Tátrai ellen nyomoztak, s vádat is emeltek, az ügyet már tárgyalja a helyi bíróság.
Tátrai visszautasítja az elszámoltatási kormánybiztos állításait, ezért személyiségi jogi pert indított Budai Gyula ellen, amelynek első tárgyalásán a kormánybiztos nem jelent meg, a második, március nyolcadikára kitűzött tárgyalási napra ezért a személyes megjelenés kötelezettségével idézte be a bíróság. Akkor sem volt ott, ám kimentette magát, a dokumentumok szerint mindezt azzal indokolta, hogy hivatalos ügyben külföldre utazik.
Csakhogy útja nem szerepel azokban a listákban, amelyek az első negyedéves vezetői utazásokat összesítik. A Vidékfejlesztési Minisztérium listáján több mint tucatnyi utazás is fel van sorolva az első negyedévre, de Budai útja nincs ezek között.
A Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Budai Gyula, mint elszámoltatási kormánybiztos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állományához tartozik, ez a minisztérium azonban elég takarékosan utaztatja a vezetőit: az első negyedévben mindössze két utazást jelöltek meg, egyik sem volt Budai Gyula. Hivatalos ügyben utazhatott volna még parlamenti delegációval, az ottani sajtóosztálytól azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs olyan összesítésük, mint amilyet a tárcáktól kaptunk. (Pedig a törvény értelmében lenni kellene.)
Kerestük telefonon az érintettet is, hogy megkérdezzük, mely tisztségében hová utazott hivatalos útra és milyen céllal, de eddig nem válaszolt a hívásunkra.
|
[
"Budai Gyula",
"Tátrai Miklós"
] |
[] |
Csepel nem tud kilépni a megszokott kerékvágásból: Werner Péter után ismét olyan szakembert ültettek milliárdos önkormányzati vagyon tetejére, aki a - most már - bavallottan kormánypárti újság és érdekkör környékéről érkezik.
Kicsi a világ, az ország egy falu, három ismerősön keresztül bárkihez elérhetünk – ismerjük ezeket a közhelyes megállapításokat. Egy kicsit más megvilágításba kerülnek, ha szemügyre vesszük, milyen kapcsolati pókháló szövődött szomszédos önkormányzatok és a Napi Gazdaság között. De még az ELTE kancellárja is látókörünkbe kerül.
Ahhoz, hogy rácsodálkozhassunk a főváros legnagyobb szigetén történt csodás véletlenekre, egy kicsit távolabbról kell indulnunk. Mert a humánerőforrás-varázslat nem most kezdődött.
2013 júniusában a Magyar Narancs Családcentrikus megoldások címmel közölt oknyomozó cikket két dél-pesti szomszéd kerület, Csepel és Pestszentlőrinc-Pestszentimre (XVIII. kerület) közötti személyi átfedésekről. A Csepeli Városgazda Zrt. – az önkormányzat ingatlanvagyonát kezelő mamutcég – a XVIII. kerület KDNP-s alpolgármesterének honlappal sem rendelkező cégét kérte fel különböző beruházások szakmai előkészítésére. A Csepeli Városgazda vezérigazgatója ekkor Werner Péter volt, aki a pestszentlőrinci városgazda igazgatósági elnöki székét is maga alatt tudhatta ebben az időszakban. A Csepeli Városgazda alkalmazta Dánsáné Székelyhidi Mónikát is, aki Dámsa József pestszentlőrinci önkormányzati képviselő felesége. Ebben a cikkben bukkan fel először a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., illetve a Branko Befektetési Kft. neve. Csepel több száz millió forintot kapott déli lakóközpontjának rehabilitációjára, a pályázatban lehetséges konzorciális partnerként említik a vállalkozásokat, amelyek szintén összekötik a kerületeket. A Branko Befektetési Kft.-nek Werner alapítója, 1994 októberétől 1995 augusztusáig ügyvezetője és résztulajdonosa volt – éppen úgy, mint Banyár László, a pestlőrinci vagyonkezelő feje. 2011-ben Pestszentlőrincen a helyi egészségügyi szolgáltató kft.-nél “a számviteli feladatok ellátását (...) a Branko Kft. vette át" – egy testületi anyag szerint, azonban a lap kérdésére nem erősítette meg az önkormányzat, hogy konkrétan melyik Branko-fiókáról van szó.
De ez még semmi.
Ebben az időszakban Németh Szilárd (rezsibiztos, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, jelenleg listáról bekerült parlamenti képviselő) vezette a kerületet, aki minden bizonnyal sokszor találkozott Pestszentlőrinc polgármesterével, Ughy Attilával, mivel fővárosi közgyűlési képviselőként együtt dolgoztak. Ughy Attila pedig minden bizonnyal jól ismerte Werner Pétert mégpedig egy, történetünk szempontjából fontos szál, a Napi Gazdaság Kiadó Kft. révén, ahol a csepeli városgazda vezetője 2001 és 2003 között ügyvezetőként tevékenykedett, míg Ughy Attila a cég marketing- és értékesítési igazgatóhelyetteseként dolgozott.
Csak a dátumokat figyeljék!
2014 szeptemberében a közélet már a október 12-ei önkormányzati választásokkal foglalkozott, Csepel képviselőtestületének azonban e hónap 25-én még volt lendülete megszavazni Werner Péter ügyvezető igazgatói kinevezését – 2014. október 1-étől egészen 2019. szeptember 30-áig. Sürgősséggel. Az előterjesztést Németh Szilárd jegyezte, az ülésen résztvevő MSZP-s képviselő Dobák István meg is jegyezte: nem korrekt a választások előtt öt évre előre kinevezni fontos posztok betöltőit. A szocialista frakció kivonult az ülésről, amely elvileg az utolsó lett volna a voksolás előtt (gyakorlatilag nem az volt, utána még két rendkívüli testületi ülést szerveztek).
Október 12-én ismét a Fidesznek szavaztak bizalmat a legtöbben a XXI. kerületben, így Németh Szilárd helyét a korábbi alpolgármester, a kerületszerte Németh jobbkezeként számontartott Borbély Lénárd vette át.
Borbély Lénárd, Csepel jelenlegi polgármestere
Ő szintén nagyon elégedett lehetett Werner Péterrel, mivel még egy kisebb időcsapda sem állta útját a cégvezető elismerésének. A november 27-i ülésén szavazta meg Csepel képviselőtestülete Werner Péter október 1. és december 31. közötti prémiumfeladatait, Borbély Lénárd sürgősségi indítványa alapján. December 16-án a testület úgy ítélte meg, hogy Werner teljesítette pluszmegbízatását, így az ezért járó 1,7 millió forinttal indulhatott neki a karácsonynak a cégvezető. Werner egy kicsit nehéz szívvel léphetett ki a tanácsteremből, mivel ezen az ülésen döntöttek visszaléptetéséről, utódjáról és korábbi birodalma, a Csepeli Városgazda Zrt. szétdarabvolásáról is, ezúttal is Borbély Lénárd sürgősségi előterjesztései alapján. Lelki szemeink előtt megjelenhet egy félmosoly Werner arcán, amikor azzal nyugtatta magát: nincs minden híd felégetve és legalább ismerős kezébe kerül a staféta. A fideszes polgármester javaslatait a fideszes többségű képviselő-testület megszavazta, így
Werner Péter – bár szeptemberben még sürgősséggel szavazták meg kinevezését 2019-ig – közös megegyezéssel, január 5-ei hatállyal távozott a mamutcég éléről
helyére Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábbi főigazgatója került
aki viszont nem örülhetett sokáig magas pozíciójának, Borbély Lénárd javaslatára a Csepeli Városgazda Zrt. Városfejlesztési Osztályából önálló kft-t hoztak létre a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. néven (a Városgazda megmaradt)
az új önkormányzati cég élére pedig Süle László került.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint Süle László akkor volt ügyvezető a Napi Gazdaság Kiadó Kft-ben, amikor Werner Péter is: ő 2001 és 2003 között töltötte be a posztot, Süle 1998-tól 2004-ig. Süle – ezek utén szinte természetes – korábban a XVIII. kerületben is megvetette lábát, a Magyar Narancs cikke szerint energetikai ügyekben adott tanácsokat Pestszentlőrinc önkormányzatának.
Sülének és Wernernek ezután sem kell nélkülözniük egymást szakmailag: miután a csepeli önkormányzat közös megegyezéssel elengedte Wernert, vissza is szerződtette tanácsadóként, havi 25 óra elfoglaltságért cserébe bruttó 450 ezer forintot kap gazdaságfejlesztési tanácsadói feladatok ellátásáért. A szerződést idén március 13-án kötötték meg, március elsejétől hatályos, határozatlan időre szól.
Nem fogja kitalálni, miért hagyta ott a 21. kerületet Werner Péter. Január 5-e óta benne tisztelhetjük a Városrehabilitáció18 Zrt. vezérigazgatóját. “A Városrehabilitáció18 Zrt. aktívan részt vesz a Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata által benyújtani kívánt uniós pályázatok előkészítő munkálataiban" – mutatkoznak be honlapjukon. Werner Péter elődje a már említett Banyár László volt.
Tovább is van, mondjam még? A nol.hu tavaly októberi cikke Werner Péter kapcsán említi Melles Emil nevét, aki Csepelen és Pestszentlőrincen is több megbízotton keresztül köthető a Csepeli Városgazda egykori fejéhez. Megnéztük: Melles Emil az Opten szerint munkavállalóként dolgozik a friss csepeli cégnél, a Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft-nél. A cég felügyelőbizottsági tagja a Fidesz-közeli cégek tájékáról ismerős dr. Scheuer Gyula, akinek szaktudására 2010 és 2014 között nem csak Csepel, hanem – dobpergés – az Ughy Attila vezette Pestszentlőrinc is támaszkodott. Scheuer Gyulát és Melles Emilt összeköti a MIT Miskolci Ingatlanfejlesztő Kft., amelyben Melles az Opten szerint munkavállalóként, Scheuer pedig vezető tisztségviselőként munkálkodott. Ahogyan Szlávik László is, aki a Népszava cikke szerint több XVIII. kerületi cégnél is felügyelőbizottsági tagságot vállalt. Dr. Scheuer Gyula egyébként az ELTE kancellára, nála van a kassza kulcsa, ő vigyáz az intézmény gazdasági stabilitására.
A Hír24 2013 májusában írta meg, hogy Csepel Önkormányzata zsíros megbízásokkal látta el a Giró-Szász Ügyvédi Irodát, amely nem másé, mint Giró-Szász András akkor még kormányszóvivő, ma már a Miniszterelnökség kommunikációjáért felelős államtitkár unokabátyjáé. A szerződés nettó értéke 450 ezer forint + 425 ezer forint/hó volt. Giró-Szász András 2010 márciusában, Heim Péterrel közösen hozta létre a Századvég Gazdaságkutató Zrt-t, amelyet a kormány tisztességesen ellát állami megrendelésekkel. Giró-Szász 2011-es kormányszóvivői kinevezéséig dolgozott itt. A Századvég Gazdaságkutató 2013-ban vette meg a Napi Gazdaságot, amely nagy átalakulás előtt áll: bevallottan kormánypárti napilappá vedlik új névvel, sok-sok Magyar Nemzettől igazolt újságíróval és akciós árral. A Napi Gazdaság Kiadó Kft. ügyvezetője az a Keresztesi Péter, aki Habony Árpád miniszterelnöki agytröszt Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. nevű újsütetű cégének, az új jobbos médiabirodalom alapkövének vezérigazgatója. Mindkét vállalkozás az óbudai Perc utcába van bejegyezve.
|
[
"Werner Péter",
"Ughy Attila",
"Németh Szilárd",
"dr. Scheuer Gyula"
] |
[
"Dámsa József",
"Szlávik László",
"Habony Árpád",
"Dánsáné Székelyhidi Mónika",
"Banyár László",
"Heim Péter",
"Süle László",
"Melles Emil",
"Giró-Szász András",
"Borbély Lénárd",
"Keresztesi Péter",
"Dobák István",
"Pintér István"
] |
Egy önkormányzati képviselő volt férjének cégei több beruházás kivitelezőjeként bukkannak fel a XIX. kerületben 2017. január 1-je óta.
Igazán nem panaszkodhat a kispesti önkormányzat egyik szocialista képviselője, Somogyi Lászlóné volt férje: cége, az Anildia Kft. csak 2017-ben több mint 150 millió forintnyi megbízást kapott az önkormányzattól. A kft. 2006-ban alakult, egyedüli tulajdonosa Somogyi László, de korábban felesége, az ellenzék közös jelöltjeként újraválasztott Somogyi Lászlóné is tulajdonos volt a cégben. A legutolsó pénzügyi beszámoló szerint 2018-ban a vállalkozás nettó árbevétele 138 millió 930 forint volt. A cég az interneten úgy hirdeti magát, hogy számos építőipari területen tevékenykedik, de ezek közül is kiemelné a festést, aszfaltozást, térkövezést, térburkolást, lakásfelújítást. Azt írják:
Akár egy szétlakott albérleti szobát kell felújítani, vagy akár a régi családi házát renoválni, dolgozóink munkájának színvonala önmagáért beszél.
Az Anildia Kft. szerződései is szerepelnek azon a listán, amelyet a Lackner-botrányban is emlegetett vagyongazdálkodási vezetőtől, Kránitz Krisztiántól kapott meg a Momentum helyi képviselője, Paróczai Anikó, és amelyet a hvg.hu is megszerzett. Összesen 18 kontraktusról van szó. Ezekenkívül szerkesztőségünkhöz eljutott a 2017. január 1-jétől napjainkig kötött valamennyi önkormányzati megbízás, az ötmillió forint alattiak és felettiek is.
Tarolt az Anildia
2017-ben júliusban született az első szerződés a kispesti önkormányzat és az Anildia között, ez az önkormányzat tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő felszíni vízelvezetők és parkolók karbantartási, javítási, korszerűsítési munkáinak elvégzéséről szólt, amelyért bruttó 144 millió forintot kínált a kerület.
© kispest.hu
Szeptemberben jött a következő együttműködés, amely a Kispesti Rendészeti Központ rendbetételéről szólt, bruttó 1,25 millió forintért.
Novemberben felpörögtek az események, nagyjából átlagosan hetente szerződött az önkormányzat valamire Somogyi cégével:
november 10-én a polgármesteri hivatalban lévő kazánház festésére bruttó 1,89 millió forintért,
november 16-án egy Batthyány utcai ingatlan felújítására bruttó 2,4 millió forintért,
november 24-én a polgármesteri tárgyaló kialakítására és felújítására bruttó 5,05 millió forintért.
Érdekesség, hogy a polgármesteri hivatal kazánházának felújítására 2017-ben négy hónapon belül háromszor is szerződtek, három céggel:
2017. július 14-én: az ATROX-Mérnök Kft. a beruházás nettó értékének 4 százalékáért,
2017. szeptember 4-én: a Compassion Kft. 35 millió 467 ezer 498 forintért,
2017. november 10-én: az Anildia Kft. 1,9 millió forintért.
A felsorolásban szereplő Compassion Kft. abból a szempontból érdekes, hogy a 24.hu beszámolója szerint ez az a vállalkozás, amely papíron az Anildia Kft.-hez kötődik, és megnyerte a kerületi egészségügyi intézet felújítását. Ezt az MSZP-ből időközben kizárt kispesti önkormányzati képviselő, Lackner Csaba is emlegette az egyik kiszivárgott hangfelvételen. Úgy fogalmazott, hogy
Somogyi Laciék csinálják az egészségügyi intézet átalakítását.
A Magyar Nemzet is írt arról, hogy a Compassion Kft. kapcsolattartója Somogyi László, aki rendszeresen felbukkant a kft. által kivitelezett projektek helyszínein. A Compassion 2013 óta csaknem tucatnyi kispesti közbeszerzést nyert el több százmillió forintos értékben.
Kéz a kézben
Tavaly januárban például ez a cég lett a befutó azon a közbeszerzésen, amelyet a kispesti önkormányzat kezelésében lévő szilárd burkolatú utak és járdák helyreállítására írtak ki 200 millió forint értékben. A Közbeszerzési Értesítő szerint a pályázaton másik négy cég – a Berecz Kivitelező Kft., az M-Bond Kft., a D&L ÉP Építőipari Szolgáltató Kft. és a Mélyközép Kft. – is elindult, a győztes azonban a Compassion lett. Nem is csoda, hogy a háromfős vállalkozás nettó árbevétele 2018-ban már megközelítette a 150 millió forintot.
A Compassion nagyot szakított a kispesti Kossuth tér és környezetének rendezésén is: nettó 228,6 millió forintot kapott a Harmat Kert Kft.-vel közösen. Utóbbi cégnek sincs oka a panaszra: szintén 2017-ben, ősszel ismét a Kossuth tér, illetve a Kosárfonó utca előtti terület környezetének rendezéséért tudott behúzni 36 millió forintot. A pénzt nem egyedül kapta, a Park és Forma Kft.-vel osztozott rajta.
Kedvelt vállalkozás még a kerületben a Pemark Kft. is: 2017-ben, viszonylag rövid időn belül több megbízást is elnyert:
május 31-én egy Jahn Ferenc utcai ingatlan felújítását, bruttó 1,9 millió forintért,
augusztus 1-jén egy Nagysándor utcai épületrész, illetve az ehhez tartozó udvarrész felújítását, bruttó 38 millió forintért.
Szeptember 27-én pedig három szerződést is nyélbe ütöttek:
az Ady Endre utcában egy földszinti ingatlan részleges felújításáról szólót bruttó 895 ezer forintért,
egy Kosárfonó utcai ingatlan felújításáról szólót bruttó 1,3 millió forintért,
és egy Munkácsy utcai ingatlan rendbetételéről szólót bruttó 2,3 millió forintért.
A kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) által Paróczai Anikónak bemutatott szerződésekben is jól szerepelt a Pemark: 1,3 millió forintot kapott például egy Zoltán utcai kéményépítésért és kazáncseréért, míg a József Attila utcában megközelítőleg 1,9 milliót a vízkár utáni felújításért, helyreállításért.
A VAMÜSZ Somogyi László cégével, az Amildiával is bőkezű volt: 2018 szeptemberében 1,7 millió forintot fizetett a cégnek egy Árpád utcai megsüllyedt udvar helyrehozásáért, 4,8 milliót a VAMÜSZ iroda emeleti konyhájának átalakításáért, illetve 1,1 milliót egy felújításért az Ady Endre utcában.
Az ügyben kerestük a XIX. kerületi polgármestert, a szocialista Gajda Pétert. Arra voltunk kíváncsiak, hogy
miért bíztak több céget a polgármesteri hivatal kazánházának felújításával,
mi indokolta az Amildia Kft., a Compassion Kft, illetve a Pemark Kft. kirívóan jó szereplését az önkormányzati megbízásokon,
illetve összesen 18 szerződést kötött a VAMÜSZ, vagy többet?
A polgármester kérdéseinkre válaszolva azt közölte, hogy minden, 10 millió forintot meghaladó szerződés ügyében a Vállalkozásba Adási Munkacsoport, közbeszerzési értékhatár felett pedig szakbizottság dönt a hatályos jogszabályoknak megfelelően és nem a polgármester. Az általunk megjelölt időpontban két külön tevékenységre, a kazánház felújítására, valamint ezen munkákhoz kapcsolódó műszaki ellenőri, szakértői feladatokra kötöttek szerződést, a jogszabályi előírások szerint.
Vezetőkép: Üres iroda a Kispesti Polgármesteri Hivatalban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete egész napos országos sztrájkja idején 2016. szeptember 14-én.
|
[
"Somogyi Lászlóné",
"Somogyi László"
] |
[
"Somogyi Laci",
"Lackner Csaba",
"Paróczai Anikó",
"Kránitz Krisztián",
"Gajda Péter"
] |
Vagy Pintér Sándor, vagy Fónagy János nem mond igazat arról, hogy ki építi a második kerítést a szerb határon.
Néhány héttel ezelőtt furcsa ellentmondásba került a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal kapcsolatban, hogy ki is építi a szerb-magyar határra felhúzott "okoskerítést", vagyis a már meglévő határzár mellett épülő új, elektronikus jelzőrendszerrel és kamerákkal is fölszerelt határzárat.
Míg a belügy azt állította, hogy a kerítés mintaszakaszát rabok építették és a büntetés-végrehajtás szervezetei, a kamerákat és jelzőrendszereket pedig az állami MVM OVIT telepítette, a fejlesztési minisztérium tagadta, hogy a felügyelete alá tartozó MVM OVIT dolgozott volna a kerítésen.
Mivel úgy tűnt, a két állítás egyszerre nem lehet igaz, a szocialista Tóth Bertalan közérdekű adatigényléssel fordult az MVM OVIT-hoz, kikérte egyebek mellett azoknak a szerződéseknek a listáját is, amelyeket az állami cég a büntetés-végrehajtással kötött az okoskerítés építésével kapcsolatban.
Ebből derült ki, hogy az ellentmondás csak látszólagos: az MVM OVIT-nak ugyan valóban van köze a kerítésépítéshez, de talán tényleg túlzás azt állítani, hogy sokat dolgoztak rajta: a munkát ugyanis szinte teljes egészében alvállalkozóknak passzolták le. Az egyik legnagyobb nyertes pedig a fideszes kötődésű politikus, Bozó Zoltán cége, a MetalCom. Bozó a 2014-es szentesi önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben indult a polgármesterségért, de kikapott baloldali vetélytársától.
Cége egyébként jelentős szereplő a saját területén, mindhárom mobilszolgáltatónak dolgoztak már, de egyre erőteljesebben vállalnak szerepet az állami szférában is, az Antenna Hungáriával és az MVM-el is évek óta rendszeresen együttműködnek. Hogy ezúttal mi alapján esett éppen a MetalComra a választás, arról megkérdeztük az MVM-et, de nem kaptunk rá választ.
A szerződések szerint mindenesetre ők építették a gerinchálózat egy részét 1,72 milliárd forintért, velük szerződtek az intelligens jelzőrendszer megtervezésére és kivitelezésére nagyjából 16 milliárdért, oszlophely-tisztítást végeztek további 140 millióért, ADSS-t telepítettek 71 millióért, Tisza átfúrást végeztek 78 millióért. Hogy mennyi lesz a teljes számla, az okoskerítés teljes költsége, arról a Belügyminisztérium még nem nyilatkozott, azt mondták, hogy majd később készítenek elszámolást.
|
[
"Bozó Zoltán"
] |
[
"Tóth Bertalan",
"Fónagy János",
"Pintér Sándor"
] |
Nem szereti magától nyilvánosságra hozni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyébként kötelezően közzéteendő listáit. A Hírklikk először tavaly év elején kérte a tárcától, hogy hozza nyilvánosságra legalább azt a csekély adatmennyiséget, amit az üvegzseb törvény alapján ki kellene tennie a tárca honlapjára. Adatigénylésünk előtt teljesen hiányzott a kormányzati honlapról a külügy valamennyi szerződése. Az utolsót még Navracsics Tibor minisztersége idején publikálták, 2015-ben.
Az akkori szerződésekből kiderült, szívesen finanszírozza a külügyi tárca magyar zenészek külföldi koncertjeit. Például a kormány által agyontámogatott Havasi Symphonic Kft koncert Show-t rendezett a gdański Ergo Arénában, amihez 150 millió forintot adtak. (További részletek a tavaly februári cikkünkben.)
Tavaly novemberben pedig szintén az adatigénylésünk nyomán került ki az a szerződéslista, amiből kiderült, mely cégekkel kötött szerződést a Covid elleni védekezéshez a külügy. Végül magukat a szerződéseket is kénytelenek voltak idén februárban közzétenni. Ekkor derült ki, hogy tavaly decemberig 428 milliárd forintot költöttek el különféle eszközök, például lélegeztetőgépek és maszkok megvásárlására.
Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.
A tavalyi költekezés-cunaminak egyébként sincs semmi nyoma, ilyen keveset vélhetően sosem költött időarányosan a minisztériium. Tavaly csak úgy röpködtek a 10 és 100 milliók kormányközeli cégeknek és szervezeteknek. Most viszont a legnagyobb tétel egy hat éves irodabérleti szerződés: a CANADA-SQUARE Kft. június 1-jétől 2026. június közepéig 578 millió 513 ezer 969 forintért szerződött Szijjártóékkal. Szintén majdnem félmilliárd forintért szerződött a kormány a kabinet kedvenc állami rendezvényszervezőjével, az Antenna Hungáriával. A közzétett lista szerint "Hungexpo bérleti díj és rendezvényszervezés" címén 498 millió 611 ezer 652 forintot számlázhatnak 2020 és 2021 decembere közt.
Nem hagyta az út szélén kedvenc sportolóit sem Szijjártó Péter minisztériuma. Erre az évre már 12 millió 142 ezer 944 forintot kap Gyurta Dániel, egykori olimpiai bajnok úszó, akinél a szerződési cím ez: "Sportdiplomáciai tevékenység folytatása.". Hogy ez pontosan, miben nyilvánul meg, az nem világos, mivel néhány interjún kívül a legnagyobb dobása az volt, hogy az oltási kampány jegyében személyesen Merkely Béla SOTE-rektrotól kapta meg a Covid elleni védőoltását. Szintén maradt a külügy állományában Kökény Roland, a fideszes médiaholding zászlóshajójaként működő Tények hírigazgatója, Szalai Vivien exsportoló exférje. Ő 9,6 milliós megbízási szerződést tudhat magáénak, és ezen a címen fizet neki a tárca: "a Külgazdasági és Külügyminisztérium sportdiplomáciai tevékenységében való közreműködés, valamint a sportdiplomáciai márkaépítő tevékenység támogatása."
Felbukkan a megbízási szerződéses munkatársak közt Hóvári János is, aki a Türk Tanács magyarországi irodavezetőjeként kap erre az évre csaknem 14 millió forintot, ami havi több mint 1 millió 108 ezer forintos juttatást jelent. A Türk Tanács egyébként egy tavaly novemberi 444 cikk szerint addig félmilliárd forintjába került az adófizetőknek, mert a kormány egy patinás villát bocsátott a szervezet rendelkezésére, illetve egy bérelt Medve utcai épületben is működnek irodáik.
A tízmilliós nagyságrendű tételek közül említésre érdemes még Patay Géza ügyvéd szerződése. A közbeszerzésekre szakosodott jogász ügyvédi irodájának állandó megbízói az állami szervezetek. Korábbi sajtóhírek szerint sikerének egyik titka az lehet, hogy irodájának egyik munkatársa nem más, mint Cser-Palkovics Tamás, a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András testvére.
|
[
"Gyurta Dániel",
"Hóvári János",
"Kökény Roland",
"Patay Géza"
] |
[
"Cser-Palkovics Tamás",
"Müller Cecília",
"Cser-Palkovics András",
"Merkely Béla",
"Szalai Vivien",
"Szijjártó Péter",
"Navracsics Tibor",
"Gulyás Gergely"
] |
Nemzetbiztonsági kockázatot rejtő üzleti vonalat építettünk ki Afrikában a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. égisze alatt működő Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-n keresztül. Merthogy utóbbi tulajdonosi köre mélyreható orosz kapcsolatokat ápol. Etióp hadügyi beszállításaink mellett ráadásul az ellenzéki összefogás vezetőjét támogatjuk Botswanában, egy amerikai befolyás alatt álló térségben. Balekok vagy eszközök vagyunk egy nemzetközi játszmában?
Nagy utat tett meg Duma Gideon Boko, a botswanai ellenzéki pártok egyesített mozgalmának – Umbrella for Democratic Change (UDC) – vezére: szegénysorból felemelkedve jutott el a Harvardra, majd a mozgalom élére. Az általa vezetett tömörülésnek esélye van arra, hogy a következő választáson leváltsa az országot az 1966-os függetlenné válás óta megszakítás nélkül vezető kormányoldalt, amelyet a 2008 óta hivatalban lévő Ian Khama vezet, aki egyébként az ország első elnökének fia. Pártja, a Botswana Democratic Party (BDP) jelentős támogatásokat kap az Egyesült Államok költségvetéséből is gazdálkodó National Endowment for Democracy (NED) alapítványtól.
Botswana máris kampányüzemmódba kapcsolt, mert a 2019-es választások fordulatot hozhatnak, s Boko történelmet írhat. Ez a lehetőség azonban túlmutat az országon. A Dél-Afrikával és Zimbabwéval is szomszédos államban, amely a Brit Nemzetközösség tagja, erős az amerikai befolyás, Boko viszont az önrendelkezést tűzte zászlajára. Mindemellett az ellenzéki vezér – aki Hillary Clinton meghívását elfogadva jelen volt a demokraták 2016-os philadelphiai konvencióján – közben másfelé is kacsingat, és élvezi a fű alatt érkező támogatások előnyeit. Boko ugyanis a marokkói, valamint a botswanai kereskedőházat üzemeltető Hungbots Ltd. vezérigazgatója is – s magyar szemmel a történet itt kezd érdekessé válni.
A cég társtulajdonosa, Imre Gábor, aki amúgy az infokommunikációs szektorra specializálódott, és a kormányzati hálózatbiztonság fejlesztésében is szerepet játszó Ayudate Holding Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Ez utóbbi cég a meghatározó tulajdonosa a Magyar–Etióp Kereskedőház Kft.-nek, amelyet tavaly Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-re kereszteltek át. A másik tulajdonostárs a magas szintű orosz kapcsolatokkal rendelkező Hujber Ottó köpönyegéből előbújt Dunai Repülőgépgyár Magyarország Kft.
Hujber a kilencvenes években az MSZP vállalkozói tagozatának elnöke volt. Az ő, Máté László – 1990 után az MSZP pénztárnoka, majd alelnöke – és Kapolyi László korábbi ipari miniszter vállalkozásai kaptak a Horn-kormány idején állami felhatalmazást az orosz államadósság leépítésére. A folyamat botrányoktól volt hangos. Ebben központi szerepet játszott Hujber egyik cége, a fegyverkereskedelmi engedéllyel is rendelkező Intertraverz Zrt. A vállalkozás már a kilencvenes évek elején orosz katonai és polgári helikoptereket állomásoztatott és javított az egykori Pestvidéki Gépgyár tököli hangárjaiban. A cégből a felszámolást követően alakult meg a Dunai Repülőgépgyár Rt., ennek régi-új vezérigazgatója, Kovács Géza Péter az Intertraverz igazgatótanácsában is helyet kapott, s egyben a haditechnikai cégeket tömörítő Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke volt.
A tököli gyárból évekkel később többek között négy helikoptert is eladtak Etiópiának, emellett a cég az etióp katonai vezetés megrendelésére helikoptereket újított fel. A stockholmi székhelyű békekutató központ, a SIPRI adatbázisa szerint 2011 és 2015 között Magyarország Ukrajna és Kína után a harmadik helyen állt a hadiipari beszállítások terén Etiópiában 41 millió amerikai dollár értékű forgalommal.
A Panama-iratok kiszivárgása után derült fény arra, hogy Hujber a tulajdonosa – a liechtensteini bejegyzésű Ost–West Stiftungon keresztül – a dél-karibi offshore paradicsomban bejegyzett Loyal Banknak, amely jelentős kétes eredetű orosz és bolgár pénzeket forgat.
De a Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft. társtulajdonosi köre is figyelemre méltó. Az Ayudate Holding Tanácsadó Kft. a dániai Ayudate Investments Group anyavállalat tulajdonában van. Utóbbi valódi tulajdonosait a Tamares Holdings Cyprus Ltd. rejti, amely ciprusi bejegyzésű, és orosz nevű tisztségviselői vannak. Az Ayudate Investments Group jogelődjét Terner Géza alapította. Terner Hujber régi harcostársa, ő próbálta megmenteni a szocialista pártnak egy opciós szerződéssel a volt csillebérci úttörőtábort, majd a 4-es metró projektcégének vezetője lett. Szerepelt a neve a Magyar–Orosz Kereskedelmi Kamara tagjegyzékében is. 2017 januárjában az Alstom metrókocsik beszerzése kapcsán indított büntetőügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indítványára a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Terner nemzetközi körözését, a Strabag építőipari cég korrupciógyanús pártfinanszírozási ügyeiben az osztrákok is szerették volna meghallgatni tanúként, de eddig nem sikerült megtalálni. Egymástól független sajtóinformációk szerint Izraelben tartózkodik.
Az üzlet azonban nem ismer határokat. A Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft. ugyanis részt vesz a kontinens tömegközlekedésének fejlesztésében: a villamosbizniszben is utazik.
Etiópiába már megérkezett annak a villamosnak az eddig Szegeden porosodó prototípusa, amelyet a Dunai Repülőgépgyár az afrikai piacra gyártana.
Ezeket a villamosokat helyben szerelnék össze. Ráadásul ha a fejlesztésekre rábólintanak a térségben, akkor a nyomvonalak kialakítását is a cég végezné, miképp az utastájékoztatási, valamint a szoftveres vezérlési rendszereket is Magyarország szállítaná.
Külföldi források szerint a magyar állam havonta 25 és 45 ezer dollár közötti összeggel finanszírozza az afrikai kereskedőházainkat. Szerettünk volna pontos számot tudni, ezért kerestük a Magyar Nemzeti Kereskedőház, valamint a Magyar–Afrika Kft.-ben domináns Ayudate Kft. illetékeseit, de írásbeli kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ. Az etióp sajtó viszont arról számolt be a közelmúltban, hogy a projekt sínen van, a Bank of Ethiopia, valamint a magyar Eximbank megállapodott a tömegközlekedés-fejlesztési program finanszírozásról.
Időközben Boko egyik harcostársa, Titus Wa Nteyathei nyílt levelet jelentetett meg a The Botswana Gazette című lapban. Ebben azt veti Boko szemére, hogy a saját képére formálta az UDC mozgalmát: megváltozott, intoleráns a kritikusokkal szemben, ezért ideje lenne félreállnia. A kormánypárt pedig, hosszú évek tapogatózását követően, hirtelen elindította egy új, elektronikus választási rendszer beszerzését indiai forrásból. A Bharat Electronics Limited évtizedes gazdasági kapcsolatot tart fenn az ország vezetésével, miközben korábban más cégek nyilvános prezentációját – egyben pályázati részvételét – élből elutasították. A rendszert már több országban letiltották, mert szakértők szerint alkalmas a választási eredmények manipulálására.
Ebben az egyre feszültebbé váló helyzetben úgy tűnhet, hogy a magyar kormány, az ellenzék vezetőjének orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal és fegyverkereskedelmi engedéllyel is rendelkező üzleti érdekeltségeit támogatva, állást foglal a botswanai politikai táborok között, s ezzel a térség nemzetközi érdekviszonyaiba is beleavatkozik.
A hazai külügy viszont optimista. Arra hivatkoznak, hogy működnek gazdasági kapcsolataink a fekete kontinenssel. Vajon tényleg nem látják, hogy milyen árat fizethetünk érte?
|
[
"Terner Géza",
"Hujber Ottó",
"Imre Gábor"
] |
[
"Ian Khama",
"Duma Gideon Boko",
"Kapolyi László",
"Hillary Clinton",
"Kovács Géza Péter",
"Máté László",
"Terner Hujber",
"Titus Wa Nteyathei"
] |
A sportállamtitkárságon pihen 11 milliárd forint értékű tao-szerződés: amíg a papírok ott vannak, Mészáros Lőrincéknek nem kell kiadniuk a számlákat, a fűtött focipályák és a Makovecz-stílusú kazánház építésére kötött szerződéseket a DK-nak.
Lassan másfél éve, 2017 októberében rendelte el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ellenőrzését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de mostanra biztossá vált, hogy a tavaly egyszer már meghosszabbított vizsgálat további fél éven át zajlik majd.
A 24.hu információja szerint az Emmi sportállamtitkára, Szabó Tünde a napokban újabb 180 nappal meghosszabbította Mészáros Lőrinc futballalapítványának vizsgálatát. Az ellenőrzést eredetileg azzal indokolták, hogy az alapítvány "finanszírozási forrásai tekintetében adódhattak elvi átfedések".
A sportállamtitkárnak éppen akkor jutott eszébe megvizsgálni, s ehhez bekérni a felcsútiak iratait, amikor a focialapítvány kifogyott a jogi lehetőségekből, és ki kellett volna adnia a számlákat és a szerződéseket arról, hogyan költött el nagyjából 11 milliárd forintnyi tao-támogatást 2015-ig.
Az összeg egyébként azóta tovább nőtt, már tavaly áprilisban arról írtunk, hogy a felcsúti labdarúgás támogatására összesen 17,72 milliárd forint jutott a társasági adóból. A miniszterelnök faluja ezzel a rendszer messze legnagyobb kedvezményezettje: a második helyen a Mezőkövesd 3,3 milliárd forinttal szerénykedik.
A Demokratikus Koalíció 2015 óta próbálja elérni, hogy betekinthessen a felcsúti alapítvány irataiba. Varju Lászlóék közel négy éve kérték először az alapítványtól, hogy adja ki a 2013 és 2015 közötti tao-támogatások elszámolásait, valamint a felhasználás során kötött szerződéseket. Ezek közül is leginkább a Puskás Akadémia stadionja mellett megépített fűthető futballpályák, valamint az azokat ellátó Makovecz-stílusú kazánház beruházási szerződéseire voltak kíváncsiak. Az ügy egészen a Kúriáig jutott, és jogerős döntés született arról, hogy a tao közpénz, az alapítvány pedig nem rejtegetheti a támogatások dokumentációját.
A felcsúti szervezet papírjait azonban 2017 novemberében bevitték az Emmi sportállamtitkárságára. Mészáros Lőrinc néhány hónappal később személyesen írt levelet a DK-nak, sajnálkozva, hogy nem tudja átadni a kért iratokat, mert minden irat eredeti példánya a minisztériumban van, az alapítványnál másolat sem maradt. Az alapítvány 45 doboz iratot vitt be sportállamtitkárságára, ahol aztán nyolc hónapon keresztül hozzá sem nyúltak papírokhoz.
Szabó Tünde 2018 júniusában értesítette Mészáros Lőrincet, hogy az alapítvány vizsgálatára rendelkezésre álló 180 nap lejárt, ezért újabb 180 nappal meghosszabbítja az eljárást. A 24.hu birtokába került államtitkári levélből az is kiderül, hogy 2017 novembere és 2018 júniusa között egyáltalán nem bíbelődtek a papírok átvizsgálásával. Az államtitkár ugyanis csak ekkor kérte fel Mészáros Lőrincet, hogy válogassa ki az alapítvány 45 doboznyi könyveléséből a minisztériumi ellenőrzés szempontjából releváns iratokat.
Soron kívül szíveskedjen a könyvelési szempontokat követő dokumentációt a helyszínen, azaz az államtitkárságon rendezni, és az utóellenőrzés szempontjából releváns sportfejlesztési programokra lebontani.
– írta tavaly június 14-én kelt levelében az államtitkár.
A jelek szerint az ellenőrzés elvégzésére a 2018 decemberében lejárt félév sem volt elég. A harmadik hosszabbításról hivatalosan nem értesítették a DK-t. Az eddigi vizsgálat eredményéről pedig az Emmi nem nyilatkozik. Megkérdeztük a minisztériumot arról, hogy született-e már valamilyen eredmény a vizsgálat során, vagy ha nem, akkor mikorra várható, hogy tényleg befejezik az iratok áttekintését, de választ nem kaptunk.
Időközben a DK a jogerős bírósági ítélet birtokában végrehajtási eljárást indított a felcsúti alapítvány ellen, hogy az eltüntetett iratokat megszerezze. A végrehajtó azonban addig tehetetlen, amíg a folyamatban lévő ellenőrzésre hivatkozva a minisztériumban raktározzák a teljes könyvelést. A DK már decemberben bejelentette, hogy "elege van a kormányzati bűnpártolásból", képviselőik személyesen fognak bemenni az Emmi épületébe a kiperelt számlákért. Varjuék azonban nem jártak sikerrel, csak az épület bejáratáig és a kabinetfőnökig jutottak.
Ha a pénz elköltésének részletei nem is ismerhetők meg, hosszú évek után legalább már arról nyilvánosságra kerültek információk, hogy mely cégek utalják a társasági adójukra szánt pénzt az államkassza helyett a miniszterelnök által alapított, Mészáros Lőrinc irányította akadémiának. Az Átlátszó és a 444 cikkei alapján a Mészáros-birodalom vállalkozásai, a közbeszerzések fő nyertesei, illetve állami cégek dobják össze a felcsútiak költőpénzét: százmilliós, milliárdos adományozó a többi közt a Mol és cége, az FGSZ Földgázszállító Zrt., az MKB Bank, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a Mészáros és Mészáros Kft., a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., a Mészáros-gyermekek cége, miként a Hódút Kft. vagy az R-Kord Kft.
Kronológia 2015. november 27.: Varju László, a DK képviselője közérdekű adatigénylést adott be a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2013 és 2015 közötti tao-számláira és a pénzből finanszírozott beruházások szerződéseire. 2016. november 24.: A székesfehérvári bíróság ítéletében kötelezte az alapítványt, hogy 15 napon belül adja ki a kért papírokat. 2017. február 9.: A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete helybenhagyta az elsőfokú döntést. 2017. április 18-án lejárt a bírósági ítélet által megszabott határidő. 2017. április 20.: Varju László megbízásából Czeglédy Csaba ügyvédi irodája feljelentést tesz közérdekű adattal való visszaélés miatt az alapítvány és Mészáros Lőrinc ellen. Czeglédyt egy hónap múlva előzetes letartóztatásba helyezték gazdasági bűncselekmények gyanújával. 2017. október 24.: Az Emmi értesíti Mészáros Lőrincet, hogy a sportállamtitkár utólagos ellenőrzést rendelt el a tao-pénzek felhasználása ügyében. 2017. november 10.: Mészáros Lőrincék beszállítják az Emmibe az alapítvány összes papírját. 2017. november 15.: A Kúria kimondja, hogy a tao-támogatások közpénznek minősülnek, az alapítvány ezért köteles kiadni a pénzek elköltésére vonatkozó iratokat. 2017. december 15.: Az Emmi-vizsgálat első 180 napjának hivatalos kezdete. 2018. február: Mészáros Lőrinc levelet ír a DK-nak, sajnálattal közölve, hogy nem tudja átadni a kért iratokat és számlákat, mert az Emmi októberben ellenőrzést rendelt el, és minden irat eredeti példányát bekérték. 2018. szeptember 18.: Az Emmi tájékoztatja a DK-t, hogy újabb 180 nappal meghosszabbította a vizsgálatot. 2018. december 10.: Lejárt az Emmi-vizsgálat második 180 napos ciklusa. 2019. január 2.: A végrehajtó elrendeli a végrehajtási eljárást az alapítványnál.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
|
[
"Szabó Tünde",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Czeglédy Csaba",
"Mészáros Lőrince",
"Varju László",
"Máthé Zoltán"
] |
Több tízmilliót zsebelt be az államtól Bajnai leendő jobbkeze
Busás állami megrendeléseket kapott a Gyurcsány-kormánytól és leendő főnökétől, Bajnai Gordontól Szigetvári Viktor. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a Hír Televízió birtokába jutott belső kimutatása szerint cége havi másfél millió forint alatt nem dolgozott sem a kancelláriának, sem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek.
Szigetvárit az elsők között kereste meg Bajnai Gordon, hogy dolgozzon a stábjában. A kommunikációs szakember korábban helyettes államtitkári rangban szolgálta a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányt, a 2006-os választások után pedig elismerte felelősségét a kampányban elhallgatott államháztartási adatokért.
30 milliós állami megrendelés
Bajnai Gordon leendő kabinetfőnöke profitált MSZP-s kapcsolataiból: 2007-2008-ban magáncége számtalan kormányzati megbízáshoz jutott. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a szervezet honlapján lévő adatok szerint majdnem 30 milliós állami megrendelést kapott, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kommunikációjával kapcsolatos tanácsaiért például 21,5 millió forintot zsebelt be.
A szerződések szerint másfél millió forint alatt nem dolgozott havonta. A honlapon feltüntetett üvegzsebadatok azonban eltérnek a Hír Televízió birtokába került dokumentumokban található számoktól. Eszerint Szigetvári több megbízást is kaphatott a Bajnai Gordon irányította szervezettől. Az ügynökség belső kimutatásában szereplő felsorolásban többször is szerepel a neve: szakértésért 1,8 millió forintot, tanácsadásért pedig több mint 16 millió forintot kaszált 2007-ben, szerződését pedig 2008 végéig meghosszabbították. A hivatalos és a belső dokumentumok közötti eltérés oka egyelőre tisztázatlan.
Kézi vezérlés
Bajnai Gordon médiaszerepléseit szintén Szigetvári cége elemezte abban az időszakban, amikor kiderült, hogy az uniós pénzek egy részét lenyúlják. A többségében a hírTV által feltárt visszaélésekre adott válaszokat a leendő kampányfőnök bírálta: szerinte Bajnai a híradókban kifejezetten előnytelenül szerepelt, szerencsétlen mondatai miatt határozatlannak tűnt. Szigetvári javaslatot is tett: a problémát szerinte a sajtó befolyásolásával kellene kezelni, a nem jobboldali újságírókat kell kézi vezérlés alá venni.
Kétmillió forint egy hónapért
Szigetvári cége nem csak a fejlesztési ügynökségtől kapott megbízásokat. Volt munkahelye, a Miniszterelnöki Hivatal egy hónapnyi munkáért kétmillió forintot fizetett neki tavaly év végén.
(hírTV)
|
[
"Szigetvári Viktor"
] |
[
"Bajnai Gordon"
] |
Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk. A kivitelezőket az MLSZ választja ki nem nyilvános eljárás során, nem közzétett szempontok szerint. Az önkormányzatok pályáznak, hogy csak 10 vagy 30 százalék önerő befizetésével új focipályájuk/öltözőjük legyen, de az árat az MLSZ határozza meg.
Szeptember végén írtunk arról, hogy Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője a II. kerületben elérte, hogy az önkormányzat ne kössön meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) egy drága szerződést.
A megállapodás értelmében ugyanis az MLSZ felújított volna a kerületben egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millió forintért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Juhász Veronika és a szintén MKKP-s Szirmai Zsuzsa, a kerület pénzügyi bizottságának külsős tagja kiszámolta, hogy a felújítás ára 671 ezer forint lenne négyzetméterenként, ráadásul gépészeti munkák és költségbecslés nélkül, ezért levelet írtak a polgármesternek, és ezzel elérték, hogy a kérdés lekerüljön napirendről.
Az MKKP képviselője megakadályozott egy irreálisan drága MLSZ-projektet a II. kerületben A II. kerületi önkormányzat egy olyan megállapodást akart kötni a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ), hogy felújítanának egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millióért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kéne fizetnie.
Kiválasztott kivitelezők
Ez a II. kerületi beruházás az MLSZ Budapesti Pályafejlesztési Programja keretében valósult volna meg, amit 2016-ban indítottak el a fővárosi futballpályák és öltözők felújítására, illetve újak építésére. A programra a kormány 2017-ben közel 5 milliárd forintot biztosított, és az MLSZ ebből fizeti a pályákkal kapcsolatos munkálatok költségeinek 90 százalékát, a maradék 10 százalékot pedig a pályák tulajdonosai (jellemzően önkormányzatok) állják.
Létezik ugyanakkor az Országos Pályaépítési Program is, amelynél az önkormányzatoknak a munkálatok összköltségének 30 százalékát kell kifizetniük, és 70 százalékot áll az MLSZ társasági adókedvezményből (TAO), vagyis vállalkozások által az államkasszába adózás helyett sportcélra felajánlott pénzből.
Az MLSZ honlapján olvasható programismertető szerint a kivitelezőket a szövetség választja ki: “Valamennyi helyszínre meghívásos kivitelezői tendert ír ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek. A kivitelezői tender értékelése előre meghatározott, rögzített és meghirdetett szempontok szerint történik. A nyertes ár ismeretében az MLSZ az önkormányzattal/sportszervezettel együttműködési megállapodást köt, a kivitelezővel pedig vállalkozási szerződést."
Nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó – ennek semmi nyoma a Közbeszerzési Értesítőben sem -, hanem egy sokkal szűkebb körről. A cégek jelentkezhetnek az MLSZ-nél kivitelezőnek, és ha megfelelnek a labdarúgó-szövetség előminősítésén, akkor adhatnak ajánlatot egy-egy konkrét munkára.
Ezután az MLSZ kiválasztja a neki tetsző árajánlatot, és azt közli az önkormányzatokkal. Azoknak tehát nincs beleszólásuk se az árba, se a kivitelező személyébe, csak eldönthetik, hogy akarnak-e focipályát/öltözőt felújítani/építeni az MLSZ feltételeivel vagy sem.
Az MLSZ és a pályaépítési programban résztvevő önkormányzatok között létrejött megállapodásokban ennek megfelelően szerepel az a kitétel, hogy “Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a kivitelezést az MLSZ által tenderen kiválasztott vállalkozó végzi."
Három cég tarolt Budapesten
Évenkénti bontásban megtalálható az MLSZ honlapján (a jobb oldali sáv legalján) az elkészült pályák listája a helyük, a méretük és a kivitelezők nevének feltüntetésével együtt. Pdf-formátumban olvashatók a 2012-ben, a 2013-ban, a 2014-ben, a 2015-ben, a 2016-ban, a 2017-ben, és 2018-ban átadott, illetve a 2019-ben elkészült/tervezett (ezt a listát majdnem egy éve, 2019. november végén frissítették utoljára) pályák adatai.
Ezekből az összesítésekből kiderül, hogy országszerte rengeteg focipálya épült az évek során, és a fociszövetségnek viszonylag kevés, de nagyrészt állandó kivitelezője van. A cégek egy része csak bizonyos földrajzi területeken dolgozik, egy másik részük viszont az ország egész területén aktívan építi a pályákat.
A II. kerületi projektről szóló cikk után kiválogattuk az MLSZ által közzétett listákból a budapesten elkészült pályákat, és arra jutottunk, hogy a fővárosban leggyakrabban három cég, a Cornus Kert Kft., az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. volt a beruházások kivitelezője.
A 2010-ben alapított, Isaszegre bejegyzett Cornus Kert Kft. 2012 óta több mint 20 fővárosi pályaépítés kivitelezője volt, de dolgozott az MLSZ megbízásából Hatvanban, Kistarcsán, és Tatabányán is. A Skribek Szilárd és Szenczy Miklós tulajdonában lévő cég nettó árbevétele 2015-ben 155 millió forint volt, 2016-ban 240 millióra ugrott, 2017-ben és 2018-ban nagyjából 200 millió volt, tavaly pedig már 301 millió lett. A forgalom növekedésével összhangban nőtt a cég adózott eredménye is: a 2015-ös 540 ezer forint után 2016-ban már 4,6 millió lett (ez közel 9-szeres emelkedés), majd a 2017-es 1,9 millió, és a 2018-as 4,1 millió után 2019-ben meghaladta az 58 millió forintot.
Vagyis a Cornus Kert Kft. profitja négy év alatt, 2015-ről 2019-re óriási mértékű, 107-szeres növekedést produkált. Ebben nyilván része volt az MLSZ-es megbízásoknak is.
Az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. mondhatni fej-fej mellett dolgozott a fővárosban: mindkét cég nagyjából 10 pályát épített különböző kerületekben.
A Cornus Kft.-hez hasonlóan szintén isaszegi székhelyű Everling Kft. tulajdonosa Everling Balázs és Tóth József. A 2003-ban bejegyzett vállalkozás nettó ábevétele 2015 óta minden évben 2 milliárd forint körül mozog, az adózott eredménye pedig 30 millió forint körül alakult egészen tavalyig, amikor meghaladta a 100 milliót. A cég szintén az MLSZ országos partnere: épített már focipályát Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, és Villányban is.
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs, Bicskei Bertalan, és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, majd minden évben dinamikusan emelkedett, és tavaly már közel 2 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2019-ben pedig már 129 millió, vagyis 14-szeresére nőtt a kft. profitja négy év alatt.
A XVI. kerület nem küldte el az adatokat
Mivel a különböző hivatalos iratok tárolási ideje általában 5 év, az MLSZ listáiból kiválogatott fővárosi pályaépítések közül azoknak kezdtünk el utánajárni, amelyek 2015-ben vagy az azt követő években valósultak meg.
Közadatigénylésben kértük ki az MLSZ-szel kötött megállapodásokat és mellékleteiket, valamint az MLSZ honlapján feltüntetett kivitelezőkkel kötött szerződéseket az érintett önkormányzatoktól:
Egy kivételével valamennyi önkormányzat elküldte az általunk kért dokumentumokat, vagy azok nagy mérete miatt – nagyon modernül, ezúton is köszönjük – feltöltötte őket a honlapjára vagy egy ideiglenes felhőbe.
Csak a XVI. kerületi önkormányzattól nem kaptunk semmit: ez a kerület azt válaszolta – elektronikusan benyújtott – adatigénylésünkre, hogy lemásolták a kért dokumentumokat, és azokat papír alapon átvehetjük a polgármesteri hivatal recepcióján.
Válaszunkban az Infotörvény 30. § (2) bekezdésére hivatkozva kértük, hogy szíveskedjenek elküldeni emailben az iratokat, erre megint azt írták vissza, hogy személyesen, papír alapon tudjuk átvenni őket a hivatalban. Ezután ismételten hivatkoztunk az Infotörvény releváns részére, ami kimondja, hogy az adatigénylést az adatigénylő által kért formában kell teljesíteni. Azóta nem történt semmi, de még bízunk benne, hogy befutnak a XVI. kerületi adatok is.
Fociöltöző aranyáron
Az adatigénylésekre kapott rengeteg iratot átnézve a XX. kerületben találtunk egy olyan drága öltözőprojektet, amihez hasonlót az MKKP-s képviselő megakadályozott nemrég a II. kerületben.
A XX. kerületi önkormányzat 2019. május 31-én írt alá egy megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Budapest Pályaépítési Projekt keretében a Zodony u. 2. szám alatt található Zodony utcai Sporttelep területén épül egy 4 blokkos fociöltöző bruttó 173,25 millió forintért, amelynek 10 százalékát, bruttó 17,325 milliót fizet az önkormányzat.
Az öltöző alapterülete 265,7 négyzetméter, tehát az ár 652 ezer forint négyzetméterenként.
Szerencsére az önkormányzat honlapjáról remekül rekonstruálható a beruházás története: egy 2019 januári testületi ülésen határoztak úgy, hogy leszerződnek az MLSZ-szel a Zodony utcai öltözőre, de ekkor még csak bruttó 16,5 millió forintos önerőről volt szó. Viszont 2019 márciusában az MLSZ arról értesítette az önkormányzatot, hogy ez kevés lesz, tartalékkerettel együtt bruttó 17,325 millió önrészt kell fizetniük.
Végül a 2019. április 11-i testületi ülésen megtárgyalták és megszavazták a megállapodás aláírását. A polgármester előterjesztése szerint 2019 januárjában még egy 300 négyzetméteres öltözőről volt szó, ám az áprilisi ülésre becsatolt terven már csak egy 265,7 négyzetméteres épület látható.
A XV. kerületben szintén volt MLSZ-es öltözőprojekt, méghozzá kettő is. Az önkormányzattól kapott iratok szerint 2017-ben megállapodtak a szövetséggel, hogy a Szántóföld u. 3. szám alatt található Ifjúsági és Sportközpont területén két műfüves labdarúgó-pályát és egy öltözőt alakítanak ki bruttó 513,8 millió forintért, melynek 10 százalékát állja az önkormányzat.
2018-ban pedig arról állapodott meg a XV. kerület az MLSZ-szel, hogy a Vasgolyó utca 51. szám alatti sporttelepen létesítenek egy új, világítással ellátott nagyméretű műfüves focipályát, és felújítják a már meglévő öltözőt. Ennek a beruházásnak az ára a szerződéskötéskor bruttó 215 millió forint volt, a szokásos 10 százalékos (bruttó 21,5 millió) önkormányzati önrésszel, ám ezt 2019-ben jelentősen megemelték. A módosítás értelmében a projekt költsége bő 138 millió forinttal nőtt, összesen bő 353 millió forint lett, az önkormányzati önrész pedig ezzel összhangban 35,3 millió forintra emelkedett. Indoklás nélkül.
Sajnos azonban ezeknél a XV. kerületi projekteknél nem tudjuk, hogy a 2 beruházáson belül mennyibe kerültek a pályák, és mennyibe az öltözők, mert az önkormányzat nem küldte el a részleteket tartalmazó műszaki mellékleteket arra hivatkozva, hogy azokat nem ők, hanem az MLSZ készíttette, ezért “a tervek nyilvánosságra hozatalának korlátai előttünk nem ismeretesek".
Dupla biznisz: kialakítás és előkészítés
A fővárosi önkormányzatoktól kapott adattengerben bukkantunk rá arra is, hogy 2015 és 2019 között legalább két kerületben a fentebb említett Cornus Kft. egyes projekteknél duplán jól járt: az MLSZ megbízásából focipályákat épített, és azokhoz kapcsolódó munkákra külön leszerződött az érintett önkormányzatokkal.
Az egyik ilyen projekt a X. kerületben volt: 2016. április 6-án állapodott meg az önkormányzat az MLSZ-szel arról, hogy a kőbányai Szent László Gimnázium (Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.) udvarán létesítenek egy 22×42 méteres focipályát bruttó 23,5 millió forintból, melynek 30 százalékát fizeti az önkormányzat, vagyis 7 millió forintot. Az MLSZ által közzétett, 2016-ban átadott pályákat tartalmazó lista szerint a beruházás kivitelezője a Cornus Kert Kft. volt.
Emellett azonban az önkormányzat külön is szerződést kötött a céggel: az adatigénylésünkre válaszul küldött lista szerint 2016. június 5-én a gimnázium udvarán épülő pálya előkészítő, majd 2016. szeptember 21-én a pálya befejező munkálataival bízták meg a Cornus Kert Kft.-t.
Az önkormányzat által kiadott szerződések szerint az előkészítő munkákért bruttó 1,18 millió forintot, a befejező munkálatokért pedig bruttó 2,7 milliót fizettek a cégnek. Vagyis az MLSZ-nek fizetett önrésszel együtt közel 11 millió forintot költött erre a focipályára az önkormányzat.
A Cornus Kft. az előkészítés során felszedte és elszállította a meglévő műfüvet és kerítést, térkövezést javított és csapadékvíz-elvezetést csinált – ezekre a munkákra lehet mondani, hogy külön feladat, de azt is, hogy hozzátartozik a pálya kialakításához.
Viszont a befejező munkálatok olyan elemeket tartalmaznak, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy egyértelműen részei a pályaépítésnek. A szerződéshez csatolt, alább olvasható ajánlat szerint ugyanis a Cornus Kft. például aszfaltozást, aszfaltjavítást és -kiegyenlítést végzett, elszállította a bontott aszfaltot, szintre helyezte az aknafedlapokat, szegélyt készített, és hálót helyezett el.
Cornus Kft. – Szent László Gimnázium műfüves pálya befejező munkái by Katalin Erdélyi on Scribd
A másik hasonló eset a XVIII. kerületben történt: itt az önkormányzat 2016. július 11-én kötött megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Gloriett Sportiskola (Tövishát u. 8.) területén kialakítanak egy 20×40 méteres focipályát bruttó 25,6 millió forintért, amelyből az önkormányzati önerő 30 százalék, bruttó 7,68 millió forint. Az MLSZ által közzétett 2016-os pályalista szerint a kivitelező itt is a Cornus Kft. volt.
Nem sokkal később, 2016. szeptember 23-án az önkormányzat megbízta a Cornus Kft.-t a Gloriett területén épülő pálya előkészítési munkálataival. A szerződés szerint a cég talajkitermelést és -tömörítést végzett, valamint elbontott két darab beton kandelábert, és telepített egy új kötődobozt összesen bruttó 1,37 millió forintért.
A hivatalos Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma sem a Cornus Kert Kft. X. kerületi, sem a XVIII. kerületi szerződéseinek, vagyis a cég valószínűleg nyílt pályáztatás nélkül kapta a megbízásokat az önkormányzatoktól.
Olcsónak tűnik, de nem biztos, hogy az
Összességében tehát elmondható, hogy az MLSZ által koordinált, közpénzből finanszírozott program során az MLSZ nem nyilvános pályázaton, nem közzétett szempontok szerint választja ki a kivitelezőket, akik mondanak egy árajánlatot egy-egy projektre. Az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem az árba nincs beleszólásuk, csak azt dönthetik el, hogy akarnak-e új/felújított focipályát vagy öltözőt az MLSZ feltételeivel.
Természetesen nem az MLSZ kényszeríti az önkormányzatokra a beruházásokat, hanem az önkormányzatok pályázhatnak a szövetségnél, ha részt akarnak venni a programban. Nyilvánvalóan vonzó lehet, hogy egy beruházásnak csak a 10 vagy 30 százalékát kell kifizetni, a többit pedig az MLSZ finanszírozza állami támogatásból vagy TAO-pénzből.
Viszont ahogy Juhász Veronika MKKP-s képviselő mondta a II. kerületbe tervezett MLSZ-es öltözőfelújítás kapcsán, amit sikerült megakadályoznia: a felelős gazdálkodás az, ha a teljes összeget mérlegeli az önkormányzat.
“Bár lehetséges úgy gondolkodni, hogy az önkormányzatnak csak a ráeső 23,5 millió forint fedezetének meglétével kell foglalkoznia a felelős gazdálkodás megvalósításához, szerintem viszont fontos meggondolni, hogy ha a kivitelezés MLSZ-re eső 90%-a túlárazott, akkor az önkormányzatra eső 10% is az. Mivel pedig kormányzati finanszírozásról van szó, a testületi döntés itt általánosságban is szólna a közpénzek felhasználásáról, amiben az önkormányzatnak felelőssége van." – nyilatkozta a képviselő az Átlátszónak.
Címlapkép: Egy 12×24 műfüves pálya (forrás: MLSZ)
|
[
"Everling Balázs"
] |
[
"Tóth József",
"Bicskei Balázs",
"Juhász Veronika",
"Szenczy Miklós",
"Skribek Szilárd",
"Katalin Erdélyi on Scribd",
"Szirmai Zsuzsa",
"Bicskei Bertalan",
"Bicskei Károly"
] |
A Fővárosi Bíróság kedden eltiltotta a főváros vállalatát, a Budapest Közút Zrt.-t a Mahir Cityposter oszlopainak bontásától.
A Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma előtt hétfőn reggel kezdődött a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég által indított per, amelyben a cég kétségbe vonta a Fővárosi Önkormányzattal kötött 25 évre szóló szerződés felmondásának jogosultságát.
A Mahir Citypostert képviselő Magyar György ügyvéd ideiglenes intézkedést kért a hirdetőoszlopok bontásának leállítására és az eredeti állapot helyreállításának elrendelésére. Magyar György szerint különösen sürgős szükség áll fenn, ezért kérte a bíróságot az azonnali bontási tilalom kimondására.
Az elsőfokú döntés szerint az eredeti állapotot nem kell visszaállítani, de biztosítani kell mind a 644 oszlop rendeltetésszerű használatát.
A törvényszék többek között indokolásában utalt arra, hogy a bontás jelentős és indokolatlan kárt okoz a Mahirnak, mivel a hirdetésre vonatkozó szerződéseit nem tudja teljesíteni. Ugyancsak utal az indokolás arra, hogy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása indokolt, mivel többek között a per szempontjából a Mahir szerződésszerű teljesítésének bizonyítását is lehetetlenné teszi a perbeli oszlopok szétszerelése és elbontása azok helyszínéről.
Közben a Mahir Citiposter Kft. 50 százalékos tulajdonosa – a német euroAWK köztéri reklámcég, illetve annak hazai leányvállalata – azt közölte, hogy nem indítottak, és nem is terveznek pereket sem nemzetközi, sem itthoni bíróságokon a fővárosi önkormányzat ellen.
A Mahir másik tulajdonosa, Mahir Zrt. nevű vállalkozásán keresztül Simicska Lajos.
A 24.hu által közzétett közlemény szerint
az euroAWK (sem annak magyar leányvállalata) nem kezdeményezett jogvitát sem a washingtoni beruházásvédelmi vitarendezési fórum, sem más nemzetközi vagy hazai vitarendezési fórum előtt, ilyen indítását nem is tervezi, továbbá nem adott semmilyen megbízást ilyen jogvita előkészítésére vagy kezdeményezésére. A sajtóban megjelent minden ezzel ellentétes állítás nem helytálló.
A közleménnyel kapcsolatban Magyar György az Indexnek azt mondta, hogy ő a megbízását a Mahir Citypostertől kapta, és azt továbbra is érvényesnek tartja, valamint minden e tárgyú korábbi nyilatkozatát változatlanul fenntartja.
Az ügyvéd szerint a cégben ugyan 50-50 százalékban osztozik van a német és a magyar tulajdnos, de a szindikátusi szerződés szerint a menedzsment a magyar fél kezében van. A Mahir Cityposter egyik tulajdonosa egy nemzetközi cég, ami azt jelenti, hogy a Mahir Cityposter számára megnyílhat a jogorvoslat a nemzetközi fórumokon is.
Magyar György példája szerint a helyzetet úgy kell elképzelni, mintha egy társasháza képviselne. A jogi képviseletre a megbízást a társasház adta, innentől vajmi keveset számít, hogy az egyes lakók, akár külföldiek is, mit nyilatkoznak.
|
[
"Simicska Lajos"
] |
[
"Magyar György"
] |
Rossz rendőrségi elgondolás alapján, valódi bizonyítékok nélkül, koncepciós módon zajlott a nyomozás a "fideszes kémügyben", állítja Maxin Norbert, akit az USA, az IMF, illetve a Svájci Alap javára történt kémkedéssel gyanúsítanak a hatóságok, és jelenleg házi őrizetben, GPS-nyomkövetővel a bokáján várja sorsának alakulását. A férfi az Átlátszónak adott először interjút, miután több mint féléves fogvatartás után kiengedték az előzetesből. Azt mondja, politikailag a Fidesz felé volt elköteleződve, ezért érthető hogy a kormányzat hallgatásba burkolózik az ügyben, ugyanakkor Magyarország nemzetközi megítélésének rengeteget árthat, ha nyugati szövetségeseit kémkedéssel vádolja.
Az ügye egyik furcsasága, hogy amíg a jobbikos Kovács “KGB" Béla ügyében a Fidesz teljes nyilvánosságot követelt, addig ezt az állítólagos kémügyet elhallgatta, reagálás nélkül hagyta. Mi lehet ennek az oka?
Úgy gondolom, nem voltak felkészülve rá, és a kormánypártnak több szempontból is kellemetlen lehetett volna az ügy. Ennek az eljárásnak ugyanis kemény nyugatellenes szála van, mert a nyomozó hatóság állítása szerint USA-tiszteknek, az IMF magyarországi képviselőjének, illetve a Svájci Alap vezetőjének adtunk ki fontos információkat, amivel veszélyeztettük Magyarország érdekeit. Márpedig velük konfliktusba kerülni elég kellemetlen lenne.
Ha beleáll a kormányzat az eljárásba, az rosszabb lett volna számára. Nem reagálták le az ügyet, és ez nekem azt mutatja, hogy nem is tőlük indult ki az eljárás, ami teljesen olyan, mint egy ötvenes évekbeli politikai koncepciós per. Nincs is kémügy, bizonyítékok meg végképp nincsenek rá, ez csak egy rosszindulatú elgondolás a hatóságok részéről.
Mégis milyen érdekeket szolgáltak ki a rendőrök ezzel a koncepcióval?
Nem vontam le ebből következtetéseket, mint ahogy más ügyekben is óvatos vagyok ezzel, mert szerintem, ha ezt elhamarkodottan teszi meg az ember, akkor könnyen téves következtetésekre juthat és később már a feltevéseihez keres bizonyítékokat. Annyi biztos, hogy a rendőrök nem tettek mást, mint megálmodtak egy komplett kémszervezetet, amely szerintük kiszolgálta a nyugati országokat és tájékoztatta őket mindenről, ami érdekes lehetett nekik.
Mindazonáltal elég meredek állításnak tartom, hogy az USA részéről a Pentagon a hadiipar egyes szereplőinek kémkedett. Az ott is bűncselekmény és az USA ilyet nem is tesz. Ha tenne, akkor a saját érdekeiért kémkedne, nem a hadiiparnak. Visszatérve a magyar rendőrökre, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai úgy gondolják, a Pentagon-tisztek megrendelést kaptak az amerikai hadiipar egyes cégeitől a magyar honvédség fejlesztési stratégiájának megszerzésére. Bizonyítékuk viszont nincs erre.
Miért lett volna nekik ez az anyag annyira fontos?
Nem tudom, de én a dokumentumot sem ismertem, amíg a kezembe nem adták. Nekem teljesen érdektelen ez az anyag és szerintem az amerikaiaknak is, főleg, ha hozzátesszük azt, hogy velük egy szövetségi rendszerbe, a NATO-ba tartozunk, így vélhetően a fejlesztési stratégiát együtt tekintették át. Ezért ezzel a dokumentummal kapcsolatban kémkedni teljesen felesleges.
Egyébként is vad feltételezés, mert ez nem a CIA kémkedése, hanem egy katonai "összeesküvés" a NATO-szövetség rendszerén belül, amit a Pentagon követett el az NNI szerint. Nem hallottam még ilyet, főleg saját szövetségessel szemben nem. Egyfelől elég udvariatlan dolog, más felől teljesen értelmetlen. De nem is találtam bizonyítékokat erre a nyomozati anyagban.
Mi a helyzet a Svájci Alap és az IMF esetében?
A nyomozók azokban az ügyekben sem rendelkeznek bizonyítékokkal. Sőt meg sem keresték az érintetteket, holott az eljárás elején még szó volt róla. Ha megtették volna, akkor ez az ügy már akkor hamvába holt volna. A hátuk mögött titokban kijelenteni, hogy ezek a szervezetek kémkednek, eléggé rosszindulatú, mivel nincs módjuk a védekezésre.
Miért kellene egyébként ezeknek a külföldi szervezeteknek beismerniük, hogy kémkedtek?
Feltehetően nem vallanák be, de joguk lenne tudni róla. De ez a két gyanúsítási pont azért érdekes, mert sem az IMF, sem a Svájci Alap a nem az a klasszikus kémszervezet, és Svájc sem egy kémállam. Mindkettő sok milliárd forintot juttatott hazánknak, támogatta a gazdaságot. Ha hozzátesszük, hogy hazánk úszik a svájcifrank-hitelekben, nem biztos, hogy egy ilyen konfliktus jól jönne.
Van egy bizonyíték erre a rendőrség szerint, mégpedig az egyik gyanúsított számítógépén megtalált dokumentum.
Ha azt hiszik, hogy a svájciak kémkedtek hazánk ellen, akkor higgyék azt. Biztosan igazuk van a nyomozóknak abban, hogy a magyar elitben dúló korrupcióról információt gyűjteni, Magyarország érdekeit veszélyeztető tett, és emiatt bűncselekmény. Ha ez így lenne, akkor az olyan, a korrupció ellen küzdő civil szervezetek, mint a Transparency International, vagy tényfeltáró újságírók is kémkedés gyanújába keveredhetnek.
Egyébként a Svájci Alap ügyében még úgy folyik a nyomozás ismeretlen tettes ellen, hogy megállapították, a szervezet vezetője elkövette a kémkedést. A hölgy biztosan nagy szemeket mereszt majd, ha értesül minderről.
Valakinek csak érdekében állhat, hogy baráti államokat és szervezeteket hozzanak ilyen helyzetbe. De mégis mit szolgált volna az elgondolás? A Fidesz nem használta fel a kémügyet és nem szajkózta nap, mint nap, hogy támadás alá került az ország. Pedig mi erre számítottunk.
Tisztában vannak azzal, milyen kínos diplomáciai helyzetbe kerültek volna, ha ezt megteszik. Főleg, hogy az IMF egy hitelszervezet, a pénzügyi stabilitás oszlopa a világon. Még azok az államok – Argentína, Malajzia, Ciprus vagy Görögország – sem jöttek elő ilyesmivel, amelyekkel a szervezetnek rossz lett a viszonya. Minden alap nélkül ezeket az erőket betámadni ostobaság. Ezért bár kiötlöttek a magyar hatóságok egy nagyszerűnek látszó ügyet, egy kémügyet, a kormány inkább hallgatott.
Említette, hogy ön szerint koncepciós ügyről van szó. Az eljárás mely része vagy mozzanatai támasztják alá, hogy előbb léptek, aztán ahhoz igazítottak mindent, vagyis a kabátot varrták a gombhoz?
Előbb készültek el a kémkedést megállapító jelentések, és csak utána kezdték megvizsgálni, vannak-e bizonyítékok. Szerintem ez nem sikerült, és ezért akartak tőlünk gyanúsítottaktól beismerő vallomásokat kicsikarni. Így ment ez a régi koncepciós ügyekben is. Nem hiába mondta a kommunista koncepciós per fő teoretikusának tartott Visinszkij: a bizonyítékok királynője a beismerő vallomás.
Az érthető, hogy a hatóság erre törekszik.
Csak nem mindegy, milyen eszközökkel. Például azt hangoztatni valakinek, hogy addig nem láthatja a gyerekeit, amíg mindent be nem ismer, már nem megengedhető. Engem csak felszólítottak párszor arra, hogy ismerjek be mindent. Ennél sokkal durvább volt az esetemben, hogy bizonyítékok nélkül helyeztek előzetes letartóztatásba. Szigorított fegyház fokozatú cellában tartottak fogva, ami elviselhetetlen körülményeket és nagy nyomást jelentett.
A rendőrség arra hivatkozott a bírónál az előzetes elrendelésekor, majd azok meghosszabbításainál, hogy amikor elfogták, meg akart szökni.
Ez önmagában nem ok az előzetes letartóztatásra. Az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékok kellenek hozzá. Márpedig arra, hogy a Birodalom elnevezésű kémszervezetet vezetném, semmilyen bizonyíték nem volt a nyomozók kezében. Sem októberben, sem novemberben, sem decemberben. Ez egy légből kapott állítás. Beleírták egy jelentésbe, és ez a papír lett a bizonyíték az ügyben.
A Birodalom egyébként a baráti köröm tagjait jelentette. Különben is az üzlet és a politika teljesen más lapra tartoznak. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai abból indultak ki, és azt szerették volna felfesteni, hogy ez a baráti társaság maga a kémszervezet. Valójában persze nem. A barátaim is azt nyilatkozták, hogy nem tudtak ilyesmiről. De nem is tettünk ilyet.
Meg azért az is mutatja, hogy ez milyen nulla, légből kapott ügy, hogy a hatóság szerint a baráti társaság tagjainak a becenevei ügynöki fedőneveket takartak. Holott azt azért az átlagemberek is tudják, hogy az ügynökök nem mutatkoznak be a fedőnevükön. Képtelen feltevés, amit csak azért találtak ki, hogy egy nagyobb kémszervezetet tudjanak vizionálni.
A felbujtói státuszomat, amit semmi nem igazol egyébként, arra alapozták a nyomozók, hogy szerintük egy volt alkalmazottam kém, így nyilvánvalóan én, mint főnöke, a kémkedésben is irányítottam őt és a többi alkalmazottat. Pedig ha egy cég két dolgozója elmegy bankot rabolni, az nem jelenti egyben azt is, hogy a munkahelyi főnökük utasítására teszik.
Ha két gyanúsítással kapcsolatban megvolt az iratismertetés, a Svájci Alap ügyében pedig nem önnel, hanem ismeretlen tettessel szemben folyik az eljárás, visszakapott minden holmit és iratot, amit lefoglaltak öntől?
A nyomozás lezárása után, mindent, ami nem bizonyíték az ügyben, ki kellett volna adniuk. Mivel a Svájci Alap esetében sem tudják, ki az elkövető, erre az ügyre hivatkozva sincs joguk az irataimat és a személyes dolgaimat maguknál tartani. Mindezek ellenére sem az üzleti feljegyzéseimet, sem magániratokat, sem a bizánci birodalom történetéről szóló kéziratomat, továbbá a fotóimat és cégirataimat sem kaptam vissza.
Mit szóltak ahhoz a rendőrök, amikor az ismerősei között olyan emberekkel találták szembe magukat, mint a fideszes Schneller Domonkos vagy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, korábban a Miniszterelnökséget vezető államtitkár? Kérdezgették róluk?
Nem tudom, mit véltek, csak utalásokat tettek arra, hogy lehet hogy ez egy nem létező kapcsolatrendszer. A rendőrség álláspontja szerint a testület politikától mentes. Őket inkább az érdekelte, hogy miként lehet az, hogy valaki kapcsolatban áll a svéd Wallenberg-csoport embereivel, az amerikai hadiipari cégekkel, meg a Gaz De France Suezzel, az IMF alkalmazottaival stb. Felvilágosítottam őket arról, hogy az üzleti tevékenység lényege éppen az, hogy az ember széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik és ismer bizonyos szereplőket.
Miért ne gondolhatnák a rendőrök, hogy az üzleti tevékenység álcája alatt szerezett meg információkat, és továbbította azokat külföldi szervezetet számára?
Gondolni lehet, persze, nincs ezzel semmi probléma, csak szeretném látni az erre vonatkozó bizonyítékokat. Mert még csak minimálisan sem sikerült azokat beszerezni. Ráadásul, ha ezen logika mentén haladunk tovább, akkor bármelyik üzletemberre rá lehet fogni a kémkedést. Elmeháborodott feltevés, hogy mindenki kémkedik, az USA, a Nemzetközi Valutaalap és a Svájci Alap is. És mindegyik Magyarország ellen és mindegyik az én segítségemmel.
Szijjártó Péter alapítványának hogyan lett az elnöke, és miért az ön Váci úti irodájában volt a szervezet székhelye? Egyáltalán milyen kapcsolatban volt a politikussal?
Azért lettem az alapítvány (Fiatalok a Demokráciáért) elnöke, mert támogattam a fiatal fideszesek szervezetét, a Fidelitast, ezért lett az irodám az alapítvány székhelye. Így ismertem meg Szijjártó Pétert, a Fidelitas akkori elnökét is. Vele egyébként felületes kapcsolatban voltam, jobban ismertem a kerületi szervezetek vezetőit, meg Schneller Domonkost, a Fidelitas egykori budapesti elnökét, korábbi XI. kerületi önkormányzati képviselőt. Az alapítvány nem azt jelentette, hogy a Fidesz csúcsvezetőivel voltam kapcsolatban.
Varga Mihályt állítólag jól ismerte. Milyen viszonyban voltak?
Néhány havonta találkoztam csak vele, intelligens embernek ismertem meg, ami ritka a politikában, számos dologhoz ért. Valami oknál fogva a nyomozók a kémügyben lefoglalták a vele kapcsolatos feljegyzéseket is, és nem hajlandóak azokat visszaadni.
Számíthatott volna arra, hogy a múltbéli jó kapcsolat miatt a kormány vagy a Fidesz részéről a kémügyben kiállnak ön mellett?
Nem, azzal szerintem rosszul jártak volna, rögtön involválódtak volna. A hallgatás is kínos, de ha nyilatkoznak, az nem jött volna jól nekik.
Mennyire kötődött a Fideszhez üzletileg? Tárgyalt például az állam számára történő helikopter-vásárlásról.
Üzletileg nem kötődtem, mert politikailag elköteleződtem a párt felé. És ha valamilyen állami tenderen indultunk és nyertünk volna, rögtön betámadtak volna ezzel. Bármilyen furcsa, ezt el akartam kerülni. Így nem is nagyon indultunk tendereken. Nincs annál rosszabb, mint amikor egy ember politikai kapcsolatok révén felfúj egy céget, majd amikor bekövetkezik a kormányváltás, akkor a vállalkozás nem jut megrendelésekhez.
Rövidtávon vannak ugyan előnyei a hatalmon lévőkkel való biznisznek, hosszútávon azonban már nem igazán. Még ha az olvasóknak ez hihetetlen is, de nekem ez a véleményem. Persze tudom, hogy a jelenlegi gyakorlat más, és az emberek nagy része úgy gondolja, hogy sok pénznél jobb a több, de hosszútávon másképp kell gondolkodni.
Szép hozzáállás, ám a cége, a Polygon Kft. sem működött nagyon sokáig.
Az egyik tulajdonos voltam a társaságban, amely 2012-ben hirtelen konfliktusba keveredett az OTP-vel és a bank egyik napról a másikra megszüntette a hitelszerződését, illetve inkasszózta a számlánkat. A cég működése ezek után ellehetetlenült. Olvastam a sajtóban, hogy a bank azért lépett fel velünk szemben így, mert az OTP-nek azt mondták, hogy a Polygon kémkedéssel foglalkozik. Ezt megemlítik a kémügyben is, de hogy konkrétan miképpen zajlott, a rendőrök nem írták le.
Úgy tudjuk, hogy a Polygonnál akkor kezdődtek a gondok, amikor a társaságnak új vezetői lettek, akik konfliktusba kerültek a régi cégvezetéssel.
Igen, ekkor derült ki, hogy éveken át nagyobb összeget utaltattak egy külföldi bankszámlára. A cég kára közel egymilliárd forint. Lényegében arról volt szó, hogy az ügyvezetés részéről arra kérték az amerikai partnert, hogy a svájci Polygon Gmbh-nak utaljanak, mert a kettő egy és ugyanaz a társaság. Amikor ez néhány tulajdonostárs számára kiderült, akkor lett belőle rendőrségi ügy.
Már négy éve vizsgálódik a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, ám ez idő alatt sehová sem jutottak, pedig a bizonyítékok megvannak. Sőt az adóhivatal is megállapította, hogy hiányzik a pénz és bírságot szabott ki a Polygonra.
Ez hozzájárult az ön 2013-as eltűnéséhez?
Az járult hozzá, hogy már akkor felvetődött ez a kémkedéses sztori, mint az OTP-vel kapcsolatban megemlítettem. Az is megtörtént, hogy az irodámba magukat rendőrnek kiadó biztonsági őrök betörtek és szétnéztek. Természetesen ettől nem éreztem magam olyan nagy biztonságban. Főleg hogy azt is közölték, aggódnak az életem miatt. Amikor az ember ezt mástól hallja, nem túl jó érzés. Jobbnak láttam, ha nem vagyok a környéken. Egyébként meg az ember ott lakik, ahol akar.
Amikor úgy döntött, hogy háttérbe vonul, átgondolta, hogy mi lesz a cégekkel, és az értékes műkincs- és könyvgyűjteményével?
A vállalkozásokra vonatkozóan azt gondoltam, megy majd minden a maga útján. A gyűjteményemet is biztonságban éreztem, nem gondoltam, hogy eltüntetik. Többek között lába kélt az 1890-es évekből való, több ezer darabos Zsolnay-készletnek, keleti műtárgyaknak, festményeknek, 1848-as Kossuth-kéziratoknak, Deák Ferenc és Széchenyi István leveleinek, valamint Weöres Sándor kiadatlan leveleinek és verseinek, továbbá a Rákóczi-szabadságharc első pátensének.
Ezeknek a különleges értékeknek a megőrzésére egy alapítványt szerettem volna létrehozni, de most már hiába. Van sejtésem arról, hogy kinek a keze van a dologban, de a rendőrség dolga kideríteni pontosan mi történt.
Miből tudta ezt az állítólag több milliárd forintot érő könyv- és műkincsgyűjteményt megvenni?
Nem én, hanem a cégek vásárolták meg mindet. Befektetésnek is jó volt, hiszen egyedi dolgokról beszélünk. Persze lehetett volna ingatlanokban is gondolkodni, de én a műtárgyak értékállóságában hittem.
Nemrég került ki az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe. Egy ilyen eljárás közepén milyen tervei lehetnek az embernek?
Továbbviszem a korábbi üzleti terveket, még ha nem is egyszerű jelenleg a helyzetem; szerintem a hatóságok még legalább három évig próbálkoznak majd. Engem továbbra is a modern technológiák érdekelnek, pontosabban azok alkalmazási lehetőségei, valamint az, hogy külföldön miként értékesíthetőek. Nehezebb a dolgom természetesen, de menni kell tovább azon az úton, amelyen elindultam, még akkor is, ha kevés barát és munkatárs maradt meg mellettem.
A külföldi irányt többre értékelem, mert úgy látom, hogy hosszabb távon nem érdemes a magyarországi piacon üzletelni, mivel az nagyon kicsi, a lakosság pedig csökken. Minek építenék várat a mocsárra, ha előre várható, hogy elsüllyed? Nyilván a külföldi kapcsolatrendszeremet is lebombázta ez a kémügy, és jól tudom, lesznek olyan vállalatok, szervezetek, illetve emberek, akik emiatt nem állnak majd szóba velem, de amit elkezdtünk, folytatjuk ezektől az ügyektől függetlenül.
Csikász Brigitta
|
[
"Maxin Norbert",
"Varga Mihály"
] |
[
"Deák Ferenc",
"Schneller Domonkos",
"Weöres Sándor",
"Széchenyi István",
"Kovács “KGB\" Béla",
"Szijjártó Péter",
"Csikász Brigitta"
] |
A szépen gyarapodó Symmetria Magyarország Zrt. társtulajdonosa, Griecs-Farkas Emese kapcsolatban is áll Tiborcz Péterrel, a miniszterelnök vejének testvérével.
Bár az utóbbi időben a NER informatikai üstököseként a Mészáros Lőrinctől a korábbi jobbkezéhez, Jászai Gellérthez vándorolt 4iG Nyrt.-t szoktuk emlegetni, néhány éve még egy másik cégről suttogták azt, hogy a legmagasabb körökhöz van bekötve. Ez a vállalat a Symmetria Magyarország Zrt., amely ugyancsak szépen gyarapszik, és az iparági pletykák szerint a Tiborcz család, közelebbről Tiborcz István bátyja, Tiborcz Péter befolyása alatt áll.
A szóbeszédet a cégadatok alapján nem lehetett igazolni, Tiborcz Péter neve ugyanis nem fordul elő a bejegyzések között, és ránézésre nem sokat mond a Symmetria jelenlegi többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese, illetve az ügyvezető, Teasdale Harold neve sem. Annyit lehetett megállapítani, hogy a Symmetria körül rendre olyan emberek bukkannak fel, akik családi vagy üzleti vonalon kötődnek Tiborczékhoz, és egyre-másra esnek be a céghez a közpénzes megrendelések, például a Zala Megyei Kormányhivataltól, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, a Lechner Nonprofit Kft.-től, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től vagy éppen a Magyar Fejlesztési Banktól és a Belügyminisztériumtól.
Tiborcz-nyomok a Symmetria körül A Symmetria környékét bőven átszövik a Tiborcz-szálak. A jogelőd cég projektmenedzsere, Bertha Péter a nagyanyja révén rokonságban áll a Tiborczokkal, Berthát pedig korábban olyan Tiborcz-cégekbe vették be tulajdonostársnak, amelyek közelébe a miniszterelnök veje legfeljebb bizalmasát, Hamar Endrét engedte, és amelyek révén a rokon közel került olyan ügyekhez, mint az Elios-botrány és a keszthelyi kikötő megszerzése. Árulkodó volt Zibriczki Béla megjelenése is a Symmetriában, ő jelenleg is Bertha tulajdonostársa a külgazdasági tárca kereskedőházi hálózatába bevont Syncope-Project Befektető és Tanácsadó Kft.-ben. Tavaly év végén pedig az Átlátszó vette észre, hogy Tiborcz Péter vezérigazgató lett egy olyan cégben — a TransCon Húngaro Zrt.-ben — , amely a Symmetria-Syncope csoport kvázi testvérvállalata.
Ezeknél egyértelműbb bizonyíték is akad azonban a Symmetria-Tiborcz összefonódásra: mint a 24.hu megtudta, a Tiborcz család V. kerületi, Báthory utcai lakását használta az utóbbi években milliárdos állami megrendelésekkel kitömött Symmetria Magyarország Zrt. többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese. A 89 négyzetméteres ingatlanban jelenleg Tiborcz Péter cégei működnek.
A lakást 2016-ban vásárolta meg Orbán Ráhel férje, Tiborcz István, hogy alig fél év múlva elajándékozza édesapjának, Tiborcz Sándornak.
A lakásban működtette egyéni vállalkozását Griecs-Farkas — ekkor a Symmetria Magyarország Zrt. igazgatósági tagja, jelenleg többségi tulajdonosa — egészen addig, amíg Tiborcz Sándor 2018 februárjában tovább nem ajándékozta a lakást a másik fiának, Tiborcz Péternek, aki a cégbírósági adatok szerint jelenleg is itt él, és ide jegyeztette be a vállalkozását is.
Sőt, ebben az idővel a Tiborcz család három tagja által is tulajdonolt lakásban volt a Choridon Kft. székhelye is: ezt a céget Griecs-Farkas Emese Teasdale Haroldtól, a Symmetria jelenlegi ügyvezetőjétől vásárolta meg.
Az ingatlan tulajdonviszonyait itt tekintheti át:
A jogász végzettségű Tiborcz Péter a Fidesz tagja volt, pártkarrierje a 2006–2010-es ciklusban a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöki posztjáig repítette, de dolgozott a bicskei önkormányzatnál és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) is, majd 2014 nyarán a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetője lett. Ő volt a jelenleg felszámolás alatt álló HCS Experts Kft. ügyvezetője, ennek a neve előkerült a Microsoft-botrányban is.
Griecs-Farkasról már nehezebb konkrétumokat mondani: a szektorra rálátó forrásaink szerint az informatikai területen gyakorlatilag ismeretlen. Ami biztos, az az állammal való egykori kapcsolata: Tiborcz Péterhez hasonlóan őt is tanácsadóként foglalkoztatta az NFM.
A minisztériumtól a Symmetriáig A 33 éves Griecs-Farkas Emese neve a sajtóban elsőként egy 2011-es HVG-cikkben jelent meg: az írás apropója az volt, hogy 18 millió forint közpénzt költöttek el arra, hogy a magyar delegáció részt vegyen a mexikói Cancúnban megtartott klímacsúcson. A küldöttségnek voltak olyan tagjai, akik a fejlesztési vagy a külügyi tárcát képviselték, ám akadtak olyanok is, akiknek a jelentétét nehezebben lehetett indokolni. Közéjük sorolták Griecs-Farkast, aki ekkoriban az Egészségbiztosítási Felügyeletnél dolgozhatott. A Hivatalos Értesítő 2013. májusi száma szerint nem távolodott el a közszolgálattól: az NFM személyügyi híreiben találkozhatunk a nevével ismét, januárban áthelyezéssel új pozíciót kapott a közigazgatási államtitkártól: az NFM szakmai tanácsadója lett. 2015 áprilisában közös megegyezéssel távozott a minisztériumból.
Zibriczki Béla 2014-ben társtulajdonosként került a Symmetria jogelődjéhez, amit két év múlva zrt.-vé alakítottak. A cégbírósági papírok szerint ekkor, a fordulat előtt került a céghez Griecs-Farkas Emese, akit 2016 szeptemberétől külsős megbízással foglalkoztattak, önálló cégjegyzési joga nem volt. Valószínűleg ezért volt szükség egyéni vállalkozására. Griecs-Farkas 2018-ban – Teasdale Harold jelenlegi kisebbségi tulajdonostársával együtt – Zibriczki üzletrészéből vásárolt, így már tulajdonosként jelent meg a milliárdos forgalmat bonyolító cégnél.
Teasdale Harold ügyvezető lapunknak megerősítette, hogy ő és Griecs-Farkas is ismeri Tiborcz Pétert, és személyesen válaszolt a cége kapcsolatrendszerét feszegető kérdéseinkre. Rákérdeztünk az informatikai berkekben készpénzként kezelt pletykára, miszerint tulajdonostársa, Griecs-Farkas Emese magánéleti kapcsolatban áll Tiborcz Péterrel, mire azt válaszolta:
Úgy tudom, hogy van kapcsolatuk egymással. Az, hogy ez mennyire szoros – élettársi, házastársi –, erre nem tudok válaszolni, és nem is tisztem.
A cégvezető szerint azt az eldöntendő kérdést, hogy kapcsolatban állnak-e a Tiborcz családdal, nem lehet megválaszolni egy igennel vagy nemmel.
Tiborcz Istvánnal semmilyen üzleti kapcsolatban, sem én, sem az igazgatóság, sem a tulajdonosi kör nem áll. Biztosan vannak, akik szeretnének vele kapcsolatban lenni, és lehet, hogy nekünk is könnyebb lenne, de mi a saját utunkat járjuk. A Tiborcz családra vonatkoztatva: Tiborcz Péterrel évekre visszanyúló, szoros és régi jó kapcsolatom van, de ez egy baráti kapcsolat.
Sőt: Teasdale Harold szerint üzleti ügyekről nem is beszélnek.
Dr. Tiborcz Péterrel van egy személyes, jó kapcsolatom, de elképzelhető hogy a Tiborcz családdal másnak is van kapcsolata a cégen belül. De talán ugyanolyan esélye van, hogy a Gyurcsány vagy a Medgyessy családdal is lehet kapcsolata bizonyos kollégáinknak. Multinacionális környezetben szocializálódtam, nem az alapján veszek fel senkit, vagy tartom a cégen belül, hogy milyen a származása vagy a családfája.
Nem tud a cégről, amit vezetett
Teasdale Harold arról is beszélt, hogy Griecs-Farkas Emesét 2015-2016 táján ismerte meg a Syncope-Projekt Kft.-n keresztül. Mint mondta: ekkoriban a jelenleg felszámolás alatt álló cég a "helyét kereste a világban", magyar innovációkat segítettek a nemzetközi piacra, Griecs-Farkas Emese pedig a nemzetközi piac ismeretével támogatta az üzleti stratégia létrehozását. A Symmetria Magyarországnál is hasonló területen dolgozik.
Beszélgetésünkben szóba került Tiborcz Péter új cége, a TransCon Húngaro Zrt., amely ugyanabban az irodaházban működik, ahol 2018 közepéig a Symmetria tevékenykedett.
Fogalmam sincs, hogy ennek a cégnek hol a székhelye, vagy éppen ki vezeti. Az ottani ügyvezetőt kellene megkérdezni. De igen, a Symmetriának volt ott székhelye
– mondta, majd jelezte, csak véletlenről lehet szó. Mindenesetre érdekes, hogy az üzletember nem tud sem a cégvezetőről, sem a székhelyről: a vezérigazgatói posztot Tiborcz Péter éppen tőle vette át 2018 nyarán, a vállalkozás pedig az alapítása óta nem költözött. Teasdale Harold értesüléseinket megerősítve elismerte, hogy Tiborcz Péter járt a Symmetria jelenlegi székhelyén.
Diszkrimináció lenne
Teasdale Harold szerint "súlyos diszkrimináció" lenne, ha bármely kollégáját családi kapcsolatai vagy származása miatt utasítaná el. A kérdéseinkben felvetett esetleges összeférhetetlenség pedig számára értelmezhetetlen, hiszen a közbeszerzési eljárásokban csak az objektív feltételeket – például a referenciákat, illetve a megajánlott árat – veszik figyelembe, azt nem, hogy a cég tulajdonosai, vezetői milyen magánéleti, családi kapcsolatban állnak egymással. Tiborcz Péterrel pedig, mint mondta, nem beszélget a közbeszerzésekről, nem kéri sem a segítségét, sem a tanácsát.
A cégvezető szerint bevételeiknek csak minimális részét teszik ki a közbeszerzéseken elnyert munkák, azonban arról beszélt, hogy alvállalkozóként segítik a 4iG Nyrt.-t, a T-Systems Nyrt.-t és a Delta Csoportot is.
Konkrét munkákról nem beszélt, a korábban több szakmai forrásunk által említett országos e-jegyrendszer kialakításában való közreműködésüket nem erősítette meg. (Az országos e-jegyrendszer a jelenlegi állás szerint több mint 11 milliárd forintba kerül: a 4iG Nyrt. és a T-Systems Zrt. konzorciuma nyerte el. Bővebben itt olvashat róla.) A beszélgetésben többször előkerült, hogy a Symmetria elsősorban a külföldi piacra készül, viszont az említett három társaság akkora szeletet hasít ki a magyar piacból, hogy nem lehet kikerülni a velük való együttműködést. Ahogyan az állami megrendeléseket sem: Teasdale Harold szerint gyakorlatilag csak az állam tud bizonyos hatalmas, átfogó projekteket megvalósítani, így aki ilyen jellegű feladatokban részt akar venni, állami megrendelésen fog dolgozni. Hogy ez esetükben melyik nagy állami projektet jelenti, nem tudtuk meg.
|
[
"Zibriczki Béla",
"Tiborcz István",
"Griecs-Farkas Emese",
"Bertha Péter",
"Tiborcz Sándor",
"Tiborcz Péter"
] |
[
"Griecs-Farkas Emese Teasdale Harold",
"Mészáros Lőrinc",
"Teasdale Harold",
"Hamar Endre",
"Jászai Gellért",
"Orbán Ráhel"
] |
Schmitt Pál életrajzában nem szerepel az a több mint egy évre tehető, 1980-81-es időszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe. Fenyvesy Csaba, a háromszoros olimpiai bajnok csapattárs ekkoriban, Schmitt révén, ismerkedett meg Csima Ferenccel, a Fórum Szálló Szervező Iroda műszaki igazgatójával. Csima ellen "Angyal" fedőnéven akkor már egy éve nyomozás folyt. Az 1982-es perben "vesztegetés és devizabűncselekmény elkövetése" miatt Csimát 5 és fél éves szabadságvesztésre ítélték, Fenyvesy felfüggesztettet kapott, Schmitt kihallgatásának nincs nyoma.
Schmitt Pál, az Astoria egykori igazgatóhelyettese © MTI
Az SZT-tiszti adatbázist és Schmitt Pál ezzel kapcsolatba hozható adatait értelmezve Ungváry Krisztián Schmitt hivatalos önéletrajzából indult ki. Mint írja, az 1976 és 1981 között az Astoria szállóban igazgatóhelyettesként dolgozott Schmitt Pálról életszerűtlen feltételezni, hogy "fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei munkahelyén". A Wikipedia is arról tud (több hivatalos forrásra hivatkozva), hogy Schmitt Pált "1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A turisztikai szakmából 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei (NSI) főigazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1983-ig töltötte be."
Érdeklődésre tarthat számot az az iratanyag, amely az osztrák hitelkonstrukcióval épülő budapesti és vidéki szállodák kivitelezésével kapcsolatos, nagyarányú korrupciós bűncselekmények felderítésére indított bizalmas nyomozás dokumentumait tartalmazza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárában (O-18396/1-3). Ebből kiderül, hogy a Fórum Szálló Szervező Iroda, amely az épülő szálloda ügyeit bonyolította, átmenetileg a Hotel Duna Interkontinentál üzletsorán, a fodrászat és a Pan Am kirendeltség között működött. Egy 1980. július 9-i jelentés szerint "többször előfordult, hogy dr. Niklai Ákos igazgató, Csima Ferenc műszaki igazgató, Schmitt Pál igazgatóhelyettes a késő esti órákban egyedül vagy barátaik társaságában felkeresik az irodát".
© Révész Béla
A Fórum Szálló Szervező Iroda titkárnője – tanúvallomása szerint – Fenyvesy Csabát onnan ismerte, hogy az irodában gyakran meglátogatta Schmitt Pált. Fenyvesy "1981 februárjától, Schmidt Pál (sic!) elkerülése után Csimát több alkalommal is felkereste". Egy 1981. március 4-i állambiztonsági jelentés szerint (a jelentést szignáló D-107-es ügynök kiléte máig ismeretlen), Csima Ferencnek "igen érdekes kapcsolata Dr. Fenyvesy Csaba, aki köztudott, hogy sportpályafutása alatt együtt küzdött Schmitt Pállal, aki jelenleg a Fórum Szálló Szervező Iroda igazgatóhelyettese". A szervek Fenyvesy Csaba büntetőeljárás keretében történő felelősségre vonását 1981. június 8-án kezdeményezték, mint a hivatalos iratokból kiderül, megjegyezve, hogy "ebben a kérdésben eddig felsőbb szinten állásfoglalás nem történt. Javasoljuk, hogy a nyomozást a III/1. folytassa le". Csima 1980 végén és 1981 elején Adler Tibor bécsi közvetítőnek összesen mintegy 150 ezer shillinget adott át, amelyet Fenyvesi forintban fizette ki neki Budapesten.
Az 1981. október 15-én keltezett jelentés szerint "Fenyvesi a valutáért nyakkendőselymet vásárolt az NSZK-ban, amit édesanyja üzletében (Rákóczi . 27/b) késztermékként értékesített, illetve más üzleti vállalkozásba fektetett be...Fenyvesi Csabát 1981. szeptember 7-én gyanúsítottként hallgatta ki a III/1. osztály. Szóban elismerte, de a jegyzőkönyv aláírását megtagadta. Kihallgatását követően kapcsolatot keresett a III/III-5. osztályon, melynek korábban hálózata volt. [Ezt a tényt a Schmitt Pál 1964-es elítélésével kapcsolatos dokumentumközlés is megerősíti.] Volt kapcsolattartójától azt kérte, hogy érdemeire tekintettel vonják ki a fenti ügyből. Miután elutasító választ kapott, illetéktelen személyekkel közölte az operatív tiszttel folytatott megbeszélését, amelynek során becsmérelte a BM beosztottait. Ismerősei körében mártírnak tünteti fel magát, mint aki ellen jogtalan eljárás folyik. Ugyanakkor cinikusan elmondja, hogy ’bombákat helyez el’ befolyásos személyeknél, akik majd az eljáró szerveket visszavonulásra kényszerítik. Elképzelésének magvalósítására újságírók, riporterek, élsportolók körében keres patronálókat, akik személyét népszerűsítő riportok közlésével pozitív közhangulatot teremtenek irányába. Ennek alapján Kő András újságíró 1981. október 30-án cikket jelentetett meg a Népsportban Fenyvesi Csabáról. Dr. Hegedűs Csaba olimpikon és más személyek segítségével lépéseket tett hasonló cikkek megjelentetésére a Magyar Ifjúságnál András Emil, és Kocsis Levente Mihály újságírók felé...Meghallgatást kért továbbá az OTSH elnökétől is annak érdekében, hogy saját érdemeire hivatkozva közbenjárását kérje. Az információkat továbbítottuk a BM III/III-5. o. részére. A BM III/1. osztállyal egyetértésben nem tartjuk célszerűnek Fenyvesi személyét népszerűsítő újságcikkek megjelentetést, illetve riportok közlését" – áll a jelentésben.
A bírósági tárgyalás 1982. május 25-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Csima Ferencet, mivel "a budapesti szállodák beruházási munkálatai során az osztrák Neokommerz cégtől schillingben kapott jutalékait illegálisan forintosította", vesztegetés és deviza bűncselekmény elkövetése miatt halmazati büntetésül 5 év hat havi börtönre, Adler Tibort egy évi szabadságvesztésre, Fenyvesi Csabát 1év 2 havi felfüggesztett börtönre ítélték.
Az ügy egyéb részletei és a Legfelsőbb Bíróság másodfokú ítélete pillanatnyilag még nem ismerhetők meg, mivel "Csima Ferenc és tsai." vizsgálati dossziéinak öt kötete (V-164140/1-5) minősítését az NBH 2012-ig fenntartotta.
Egyelőre nincs nyoma annak sem, hogy Schmitt Pált a három évig tartó eljárás során kihallgatták volna. Pedig a négy helységből álló iroda ötfőnyi személyzete – benne három vezetővel – az együtt töltött egy év alatt sok mindent megtudhatott egymásról (ahogyan a többiek kihallgatási jegyzőkönyveiből ez ki is derül). Ráadásul a tárgyalási jelentések tanúsága szerint Schmitt Pál és Csima Ferenc 1980 során rendszeresen közösen vettek részt a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokon. (A nyugati, elsősorban német és osztrák lapok már 1980 elejétől tényként tálalták a magyar beruházásokat körüllengő korrupció híreit.)
Ha tehát Schmitt Pálról életszerűtlen feltételezni, hogy – amint Ungváry Krisztián írja – fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei az Astoria szállodában, ugyanígy nem valószínű a Fórum-ügyben való teljes tájékozatlansága sem. Miközben – teszi hozzá Ungváry – felfüggesztett börtönbüntetéssel végződő korábbi bűnügyére a Köztársasági Hivatal mind a mai napig nem adott választ. De ezek az adatok már valóban nem férnek bele a hivatalos életrajzokba.
|
[
"Fenyvesi Csaba",
"Schmitt Pál",
"Csima Ferenc"
] |
[
"Kő András",
"Kocsis Levente Mihály",
"Ungváry Krisztián",
"Schmidt Pál",
"András Emil",
"Dr. Fenyvesy Csaba",
"© Révész Béla",
"Fenyvesy Csaba",
"Dr. Hegedűs Csaba",
"Adler Tibor",
"dr. Niklai Ákos"
] |
Mészárosék adnak pénzt a kaszinókra Seszták körének
A győri és a pécsi kaszinókoncesszió elnyerője Mészáros bankjánál jutott pénzhez. Információink szerint azonban a miskolci koncesszió is a Treff-Klubé.
A Seszták Miklós fejlesztési miniszter köréhez köthető Treff-Klub Kft. előbb a győri, majd idén a pécsi kaszinó működtetésének jogát is megszerezte. Ahogy korábbi beszámolóinkban is írtuk, a cég tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán, a győri önkormányzat ügyvédje, aki korábban a Fidesz-frakciónak is dolgozott. Előtte Zámbó Istváné volt a társaság, aki Kisvárda korábbi alpolgármestere, önkormányzati képviselő. Seszták Miklós ennek a körzetnek az országgyűlési képviselője. Ám nem ez az egyetlen közös szál Seszták és az újdonsült kaszinótulajdonosok között, hiszen a Treff-Klub ügyvezetője az a Kruppa Zsolt András, akinek felesége Seszták feleségével közösen vezet egy céget.
Hiába azonban a kiváló kapcsolatok, a Treff-Klubnak úgy tűnik, forráshiánnyal kellett megküzdenie. A cégkivonat november 9-i bejegyzése szerint ugyanis október 18-ától Rákosfalvy üzletrészére zálogjogot jegyeztek be, a jogosult pedig Mészáros Lőrinc bankja, az MKB. Vagyis ennek értelmében, ha valami balul sülne el a kaszinókoncessziókat birtokló cégnél, a tulajdonjog Mészárosék körébe kerülhetne. Igaz, erre vajmi kevés esély mutatkozik tekintve Szima és Andy Vajna kaszinóinak teljesítményét.
(Forrás: cégkivonat) (Forrás: cégkivonat)
Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire is kellett a külső forrás, vannak tippjeink.
Egyrészt a győri kaszinó a 2016-os megnyitása utáni néhány hónapban veszteséget termelt, ami önmagában sem túl kedvező tény. A pécsi kaszinót december 1-jén nyitották meg, amihez szintén szükség volt tőkére, arról nem is beszélve, hogy a százmilliót is meghaladó koncessziós díjat is ki kellett fizetni valamiból.
Bukást hozott a győri kaszinó első pár hónapja
Információnk szerint a két kaszinó ráadásul nem is elég Rákosfalvyéknak. A törvény szerint 11 kaszinó működhet Magyarországon, melyből 10 már elkelt:
5 budapestit Andy Vajna üzemeltet,
a debreceni és a nyíregyházi Szima Gábor és a debreceni focicsapat tulajdonában van,
Garancsi István a soproni kaszinóba szállt be,
a Treff-Klub pedig a győri és a pécsi kaszinót viszi.
Az utolsó kaszinó pedig Miskolcon nyílhat meg, melyet piaci forrásaink szerint szintén a Treff-Klub Kft. üzemeltethet.
Vagyis a 3 kaszinóval Seszták Miklós körébe tartozó személyek a második legnagyobb kaszinótulajok lehetnek Magyarországon.
|
[
"Rákosfalvy Zoltán",
"Mészáros Lőrinc",
"Garancsi István",
"Kruppa Zsolt András",
"Zámbó István"
] |
[
"Andy Vajna",
"Seszták Miklós",
"Szima Gábor"
] |
Kedden a jogászok egyezkedésével újabb forduló zajlott abban a Schmitt Pál által kezdeményezett eljárásban, amelyben az egykori köztársasági elnök formai okokra hivatkozva próbálja elérni a Semmelweis Egyetemen, hogy semmisítsék meg a doktori fokozatát visszavonó szenátusi határozatot.
Hosszabb jogi küzdelemnek ígérkezik Schmitt Pál, korábbi államfő és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának összecsapása.
Az Index információi szerint kedden a két fél jogászai egyezkedtek, a találkozó azonban eredménytelenül zárult.
Schmitt Pál még áprilisban nyújtott be felülbírálati kérelmet az egyetem szenátusának márciusban meghozott határozatával kapcsolatban. A szenátus a hosszúra nyúlt plágiumbotrány végére tett pontot, amikor visszavonta Schmitt egyetemi tudományos fokozatát, és leszögezte, hogy a dolgozat nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapult, ezért nem felelt meg az egyetemi doktorátus szakmai-etikai kritériumainak.
A döntés után Schmitt lemondott ugyan a köztársasági elnöki címéről, de alig két héttel megszületését követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a szenátusi döntés ellen.
Információink szerint a volt köztársasági elnök nem a plágium tényét vitatja, hanem jogi formai hibákra hivatkozva akarja elérni a határozat megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy Schmitt jogászainak legfőbb érve az, hogy dolgozata ügyében őt személyesen nem hallgatták meg.
A Testnevelési és Sporttudományi Karon felállított Schmitt-bizottságot az új dékán, Radák Zsolt vezeti. Az intézmény marketing és kommunikációs igazgatósága kérdésünkre megerősítette, hogy továbbra is folyik a felülbírálati kérelemmel kapcsolatos eljárás. Az eljárás részleteiről azonban csak az ügy befejeztével fogják tájékoztatni a nyilvánosságot.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Radák Zsolt"
] |
Belföldi, majd nemzetközi és európai elfogatóparancsot is kiadtak a 4-es metró projekt egyik szereplője ellen, válaszolta Szabó Tímea kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész. A Magyar Nemzet azt írja: a szökésben lévő gyanúsított Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetője, akit a lap "Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester egykori bizalmasának" nevez.
Frissítés, 17.44: Nem Gulyás Lászlót körözik a hatóságok.
Szabó Tímea független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke azzal a kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez, hogy az elmúlt hat évben miért nem történt érdemi előrelépés a 4-es metró beruházással kapcsolatos nyomozásban.
Megszólalt Demszky is Demszky Gábor egykori főpolgármester az ATV-nek nyilatkozva azt mondta, hogy amikor a négyes metró projekt indult, Gulyás László volt az egyetlen a környezetükben, aki korábban metrót épített, ő volt az első igazgatója a DBR metróprojektnek. "Soha semmilyen szabálytalanságot nem tapasztaltam a munkájában, ő egy tiszta, kitűnő, kiváló szakember, és nem hiszem, hogy ő bujkál." Azt mondta, ő sem bujkál, csak nem érték el a hatóságok, a Fővárosi Bizottság meghallgatására azért nem ment el, mert tíz nappal később kapta meg a levelet. Demszky egyébként tűzbe tenné a kezét Gulyásért.
Polt Péter válasza szerint a magyar hatóságok már évekkel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatának megkezdése előtt tettek lépéseket gyanús visszaélések ügyében:
Karsai Péter országgyűlési képviselő és az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség 2009. december 2-án rendelt el nyomozást tizenegy, a 4-es metró projekthez kapcsolódó szerződés miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában 2012 . július 27. napján megszüntette az eljárást. A szintén a 4-es metró projekthez kapcsolódó, az Alstom Transport SA-val metrókocsi-beszerzésre kötött szerződés miatt 2011. január 3-án a Fővárosi Önkormányzat feljelentésére rendeltek el nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt. A nyomozást 2016. szeptember 16-ig a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta, az ügyet ezután ügyészi hatáskörbe vonta a Központi Nyomozó Főügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség 2016 októberében házkutatásokat hajtott végre, és két gyanúsítottat hallgatott ki. Az ügyben egy harmadik gyanúsított is van. A Központi Nyomozó Főügyészség egy más eljárásban 2016 . október 3-án elrendelte ennek a harmadik személynek az őrizetbe vételét, ezt azonban a bíróság elutasította. Ez az ember ezután elhagyta az országot. Ellene belföldi elfogatóparancsot adtak ki, majd nemzetközi és európai elfogatóparancsot is. A nyomozást legutóbb 2017. április 3-ig hosszabbították meg. A Magyar Nemzet azt írja, hogy a szökésben lévő gyanúsított Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetője, akit a lap "Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester egykori bizalmasának" nevez. Az OLAF zárójelentésének megállapításai alapján több szerződés miatt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A Központi Nyomozó Főügyészség idén január 23-án hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda végez.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásával kapcsolatos jelentése "már alapot adhat arra, hogy büntetőeljárás induljon ebben az ügyben", mondta csütörtökön a TV2 reggeli műsorában Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Tuzson azt mondta: a jelentésében hat-nyolc bűncselekménytípust sorol fel az OLAF, és az ügyészség döntése, ki ellen indít eljárást a "szövevényes nemzetközi bűnügyben", amelyben felbukkannak 2010 előtti kormányok mellett budapesti városvezetők és nemzetközi nagyvállalatok.
Az államtitkár minden idők legnagyobb csalásának, visszaélésének nevezte az esetet. Az OLAF jelentésében foglaltakat úgy összegezte:
|
[
"Gulyás László",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Tuzson Bence",
"Lázár János",
"Polt Péter",
"Karsai Péter",
"Szabó Tímea"
] |
Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos "meghívásos pályázatok" is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.
A 2020. november 17-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint "a Kormány – a magyar nyelvű írásbeliség gyarapítása és a kultúraközvetítés ösztönzése érdekében – egyetért a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakításának szükségességével", ezért "felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évben 1 800 000 000 forint többletforrás biztosításáról". A pénzügyminiszter pedig bizonyára eleget is tett a felhívásnak, legalábbis erre utal, hogy 2021. július 1-étől 2021. július 31-ig lehetett pályázni működéstámogatásra és szakmai programokra a szépirodalmi, valamint működésre a tudományos folyóiratoknak.
Mint írtuk, a keretösszeg éppen a kormányhatározatban rögzített 1, 8 milliárd forintban volt megadva, noha a kiírás szerint felhasznált összeg 1 milliárdot tesz csak ki. Akkor értetlenkedve néztünk a 800 millió lebegő közpénzre, amely szerepelt ugyan a szövegben, de konkrét pályáztatási cél nem kötődött hozzá.
1,8 milliárd forintot oszthat folyóiratoknak Demeter Szilárd kulturális ügynöksége | atlatszo.hu Június 22-ikén adta hírül a kultura.hu , hogy megalakult az a két szakmai kollégium, amelyik döntéselőkészítési folyamat során jóváhagyta a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (lánykori nevén: Petőfi Irodalmi Ügynökség) által kiírt 1,8 milliárd forint keretösszegű folyóirattámogatási pályázat felhívásait. Ebből folyóiratok működésének támogatására 400 millió, folyóiratok szakmai programjaira 500 millió és tudományos folyóiratok működésére 100 millió forint pályázható.
Igényeljen közadatot Demeter Szilárdtól
Cikkünk után közadatigénylést nyújtottunk be, hogy segítsenek tisztázni ennek a tetemes közpénzösszegnek a helyét/szerepét/célját. Mivel a PKÜ cégbíróságon leadott e-mailjéről visszapattant a levelünk, a május óta létező állami cégnek pedig nincs honlapja, se nyilvánosan elérhető e-mail címe, másodjára a Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) címeztük az adatkérést.
Onnan néhány munkanap elteltével kaptunk egy válaszlevelet Demeter Szilárd aláírásával, melyben jelezte, hogy "az Ön által igényelt adatokat a Petőfi Irodalmi Múzeum nem kezeli, azok nem állnak rendelkezésünkre, így adatigénylését nem áll módunkban teljesíteni.
Kérjük, megkeresését címezze a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (sic!) részére".
A válaszlevélben nem csak az a fura, hogy szívélyesen közöl egy sehol máshol nem fellelhető e-mail címet, ahova újra elküldhettük a kérdéseinket, hanem hogy a főigazgató egy adatigénylésünk időpontjában már nem létező céghez (Petőfi Irodalmi Ügynökség) irányít bennünket. Persze nem csoda, hogy nem tudja követni, épp milyen nevet visel a hatókörébe tartozó vállalat, hiszen szinte naponta nőnek ki a semmiből újabb és újabb cégek, alapítványok, kuratóriumok, amiket elnökölnie kell.
Mindenesetre elküldtük adatigénylésünket az általa megadott címre, ahonnan pár nap múlva megkaptuk a nyílt pályázati kiírás szövegét, valamint azt, hogy még nem született döntés. Így továbbra is izgatottan várjuk, hátha sikerül megtudnunk, mire és mennyi közpénzt ad a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó PKÜ a "a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakítása" címszóval.
Gombamódra szaporodó folyóiratok
Az átalakítás jeleit addig mi magunk is megpróbálhatjuk felfedezni. Kulturális pályázatokról lévén észrevehető ugyanis, hogy mostanában nem csak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) illetékes szakkollégiumainál lehet pályázni, hanem a Magyar Művészeti Akadémiánál, illetve a(z elvileg már megszűnt, és PKÜ-vé alakult) PIÜ-nél is. Lélegzetelállítóan pörög az állami szubvenció az irodalmi "piacon" (már amennyiben lehet még piacról beszélni egy ennyire manipulált közegben).
Nem is csoda, hogy egy ilyen termékeny miliőben gombamódra szaporodnak az irodalmi folyóiratok. Nemrég fedeztük fel, hogy júniustól szintén a PIÜ/PKÜ jelentet meg havi rendszerességgel egy Magyar Kultúra című folyóiratot, aminek nemsokára kijön az ÖTÖDIK lapszáma Vándorlás címmel. Reméljük, minden kultúraszerető embernek megvan otthon, bár a folyóirat Facebook-oldala nem mutat nagy aktivitást, weboldaluk pedig valamiért nincs – a megadott linken csak előfizetőket gyűjtenek.
A PKÜ (még PIÜ korától kezdődően) 2020-tól jelenteti meg a kortárs irodalom "best of" darabjait látványos (és valószínűleg elég drága) angol nyelvű sorozatában. Van itt minden: krimi, dráma, gyerekirodalom, kispróza, képregény. Ezt – a főszerkesztő Pál Dániel Levente szavai szerint – amolyan népszerűsítő kiadványnak szánják, mely a nemzetközi könyvpiac érdeklődését szeretné felhívni a kortárs magyar irodalom jelenleg érvényben levő trendjeire.
A márkamonitor.hu azt írja, hogy "a PIÜ-kiadványok tartalmi és vizuális üzenete kiemelkedik az irodalmat is elárasztó reklámzajból, a sorozat megállja a helyét az irodalmi katalógusok rendkívül erős nemzetközi mezőnyében".
A kiadványok egyébként itt fellapozhatók, az olvasó jobb rálátása érdekében álljon itt pár név a PIÜ exportra szánt, angol nyelvű katalógusainak szerzői közül: Kácsor Zsolt, Berta Ádám, Herczeg Szonja, Kiss Tibor Noé, Milbacher Róbert, Nagy N. Zoltán, Péterfy-Novák Éva, Száraz Miklós György, Mészöly Ágnes, Réti László, Péterfy Gergely, Láng Zsolt, Hász Róbert, Tasnádi István, Tóth Krisztina, Nagy Gerzson, Jászberényi Sándor, Tompa Andrea, Kötter Tamás. Igen, a Megafon-sztár, író és még sokan mások.
Az lehet, hogy a reklámzajból kiemelkedik a sorozat, némi disszonanciát azonban lehet érzékelni – és nem biztos, hogy kizárólag a minimalistának tűnő, de azért a cirkalmas grafikai megoldások kísértésének sem mindig ellenszegülő katalógus megjelenése miatt.
És ez még mind nem elég: a legutóbbi cikkünkben szemlézett PKÜ-folyóiratok – 1749.hu; Előretolt Helyőrség; igyic.hu; kultura.hu – mellett kb. egy hete újabb PKÜ-magazin bukkant fel a semmiből The Continental Literary Magazine címmel. Mivel az előfizető-gyűjtés szándékán kívül ennek a honlapja sem mutat még semmilyen aktivitást, Facebookon megjelenő bemutatkozásuk alapján tudhatjuk meg, hogy ennek a negyedévenként megjelenő, angol nyelvű magazinnak, mely a közép-európai irodalomra fog fókuszálni, az a célja, hogy platformot kínáljon a kortárs magyaron túl az egész közép-európai írótársadalom számára.
Főszerkesztőjéről és szerkesztőbizottságáról hivatalosan semmit nem közölnek, egyes körökben viszont az a hír járja, hogy Jászberényi Sándor író, újságíró, valamikori átlátszós szerző fogja vinni ezt a kitüntető feladatot. Ha így van, ezúton kívánunk munkájához kitartást és lelkesedést, a Jóisten áldását (ahogy mondani szokás), hogy e törekvésében mindenekelőtt a közpénzek átlátható elköltése, a szakmai korrektség és a színvonalas irodalom szolgálatának eszménye vezesse.
Kultúrpolip?
Amennyiben, természetesen, ez nem áll ellentmondásban a fenntartó PKÜ szándékaival. Mindezidáig azonban ezzel kapcsolatban nem túl sok biztatót lehet mondani – jóllehet a cég 2021. július 1-től létezik Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. (PKÜ) néven, mint mondtuk, honlapja nincs, e-mail címe nyilvánosan nem fellelhető, ugyanúgy a plf.hu domaint használják (ami a Petőfi Literary Fund rövidítéseként érthető), mint amikor még Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. voltak.
Tulajdonképpen azon túl, hogy nőnek körülötte/alatta az új folyóiratok, mint a gomba, és milliós pályázatokat hirdet meg, nem igazán látjuk a PKÜ működésének valós körvonalait. A cég az Opten adatbázisa szerint jelenleg még állami tulajdonban van, de sajtóhírek szerint az a Magyar Kultúráért Alapítvány lesz a vagyonkezelője, amiről Demeter Szilárd PIM-igazgató, az alapítvány kuratóriumi elnöke alig egy hónapja azt nyilatkozta az Indexnek, hogy
"azért hoztuk létre a Magyar Kultúráért Alapítványt, hogy a magyar kultúra jelentős részét megvédhessük a politikai konjunktúra változásainak hatásaitól. Nagy ívű kulturális fejlesztéseknél minimum öt-tíz éves időtávval kell számolni".
Érdekesség, hogy a momentumos Halmai Róbert múlt heti Facebook-bejegyzése azonban ugyanezt a kérdéskört egy teljesen más szemszögből fogalmazza meg, amikor arról ír, hogy "a Magyar Kultúráért Alapítvány bejegyzésével Demeter Szilárd polip-szerű hálózata leválik a magyar államról. Így kormányváltás esetén is lényegében egyszemélyben tud hatalmas vagyon felett dönteni. Ezzel meghatározó szereplője marad a könyvkiadásnak, az irodalmi életnek, alternatív könyvtári beszállító marad, a teljes képzőművészeti terület a keze alá kerül, jelentős múzeumok felett lesz irányító, és a könnyűzenei rendezvényszektor felett is egyszemélyes döntéseket tud majd hozni."
Ezt a jövőt sejtetik a szervezet működésében tapasztalt eddigi zavarok, üzengetések és terelések, melyek mintha a nyilvánosság ellenőrző tekintetétől óvnák az alapítványt, és annak a döbbenetes nagyságú közpénznek az elosztását, aminek részleteiről itt-ott a sajtóban lehet olvasni.
Halmai összegyűjtötte azt is, milyen ingatlanok kerültek a cégekkel Demeter Szilárd birodalmába. A lista meglehetősen impozáns, bár készítője szerint korántsem teljes. Szerte az országban van benne több kastély, apartmanház, műemléképület, hétvégi ház, művésztelep és galéria.
"Megbecsülni is nehéz mekkora értékű vagyon került ezzel az állam, azaz mindannyiunk kezéből egy ellenőrizhetetlen és számon kérhetetlen alapítvány kezébe. Talán nem túlzás, ha százmilliárdos vagy annál nagyobb tételről beszélünk – amely most lényegében tulajdonost váltott" – írta Facebook-oldalán a Momentum politikusa.
A hőzöngés mint kommunikációs stratégia
Ha közelebbről megvizsgáljuk, egy olyan kommunikációs stratégia sejlik fel a számos területért felelős kultúrmindenes Demeter Szilárd megnyilatkozásai mögött, amelyik a következő menetrendet követi:
megjelenik egy kormányhatározat (általában arról, hogy már megint mennyi minden kerül Demeter Szilárd hatókörébe),
felkapja a sajtó (szívroham környékezi az érintetteket, bőszen románoznak/rommagyaroznak a kommentelők),
ezt követően friss, ropogós végrehajtói lendülettel megszólal (ír és/vagy nyilatkozik) maga Demeter, aki
– előbb hosszan hőzöng, személyeskedik,
– majd "cáfolatként" elmondja, hogy mindenki nagyon hülye, hiszen természetesen tárgyalni fognak, aminek nyomán magától értetődően a szakmai kuratóriumok hozzák meg a végleges döntést,
– miközben ő tulajdonképpen csak megőrzi, megmenti, terjeszti, oltalmazza és felvirágoztatja a magyar kultúrát.
Mintegy odavetőlegesen hősi halottnak és/vagy nemzeti hősnek láttatja magát, de a tanulság mindenképp az, hogy ő a mi megmentőnk, meg még Erdélyé is, sőt, alapvetően tokkal-vonóval az egész Kárpát-medencei magyarságé. Az ember őt hallgatva már-már szégyellni kezdi magát, amiért kezdetben gyanakodott, esetleg mást gondolt. Volt olyan forrásunk is, aki szerint nem rossz arc ő, csak nem szeret tökölni (amit vélhetően úgy kell értenünk, hogy nem szeret a joggal elvárt átláthatóságra alapozó demokratikus eljárásrendnek megfelelően működni). Mások úgy magyarázzák a világot, melyben élünk, hogy le kell hajolni az apróért.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok...
De mi folyik a tárgyalóban?
Ennek a habitusnak, illetve a Demeter által követett eljárásrendnek egyik izgalmas mozzanata a nyilvánosság számára természetesen nem látható "tárgyalás" eseménye. Valószínűleg ebben a fázisban áll be az a lélektani pillanat, amit az előbb szégyenérzetként említettem. Persze jól megfontolt érdekek és a soha meg nem ismerhető ígéretek nyomán – mert azt, hogy mi folyik a tárgyalóban, nyilván soha nem fogjuk megtudni. És rossz az, aki rosszra gondol: megvett tárgyalófelekre, előbb kiéheztetett, majd kézből etetett kulturális ágensekre és a kultúrszféra önkéntes (bár kikényszerített) alárendelődésére.
De hogy a nyilvánosság ebből mennyit láthat, azt például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöksége által 2021. március 23-án kiadott sajtóközlemény és annak átláthatatlan következményei is szépen jelzik. A MKKE elnöksége ugyanis tavasszal a következő tartalommal adott ki egy közleményt:
"A járványhelyzet könyvszakmát sújtó következményeinek enyhítésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) tárgyalásokat folytatott Demeter Szilárddal, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal. A megbeszélések eredményeképpen, a mikro- és kisvállalkozásokat megsegítő gazdasági program égisze alatt, a tavalyi »Könyvet otthonra« pályázathoz hasonló, 200 millió Ft keretösszegű, könyvkiadók számára meghirdetett pályázatra kerül sor."
Ne fogjon senki könnyelműen az egér nyomogatásihoz, és ne lásson neki a neten ennek a "meghirdetett pályázatnak" a nyomait felkutatni (úgy is mint kiírás, leadási határidő, pályázók köre stb.), mert semmit nem fog találni. Talán annyit, hogy a szinhaz.online 2021. április 29-én publikált interjújában maga a PIM főigazgatója azt mondja, hogy "most éppen 200 millió forint értékben vásárolunk könyveket magyar kiadóktól, amelyeket hétezer iskolai és közkönyvtárba juttatunk el. A könyvek listáját az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei átnézték és jóváhagyták".
Erről se pályázati kiírást nem találunk, sem pedig a könyvlistát nem ismerjük, mint ahogy az átnéző "szakemberek" sem ismertek a nyilvánosság előtt. (Pár szóban köszönetet mond ugyan a szarvasi, a dorogi és a kisújszállási könyvtár azért a 34 db könyvért, amit a PIÜ-től állományfejlesztés okán kapott.) Mégpedig azért nem, mert ez a pályázat a "meghívásos konstrukció" frappáns hívószavával közvetlenül a kiadók elektronikus postafiókjában landolt. Talán maga a MKKE sem így képzelte, mikor a tárgyalás után kiírta sajtóközleményét a weboldalra, talán csak így akart garanciát szerezni arra, hogy a tárgyalóban elhangzottak nem maradnak az elszálló szavak szintjén – nem tudhatjuk.
Meglepetés!
Demeter egyébként bizonyos "könyvinnovációs projektekkel" kapcsolatban épp a fent emlegetett interjúban vázolja fel a közpénzek elköltésével, illetőleg a közérdekű adatkezeléssel kapcsolatos eljárásmódjának egy másik sajátosságát: "ezeket így most nem mondanám el előre, hogy legyen majd meglepetés".
Ha viszont esetleg valaki inkább a Mikulásra bízná meglepetés-élményeit, és a közpénz elköltésének ezen innovatív módjait inkább az átláthatóság fogalomkörében helyezné el, annak jelezzük, hogy sajnos, a kultúrafinanszírozás itt elemzett eljárásrendje szerint láthatóan kevés esélye van erre.
Különösen az ilyen ún. "meghívásos pályázatok" miatt, amelyek mintegy búvópatakként táplálják a magyar irodalom szépen virágzó mezejét, még a mindezidáig ellenszegülőnek tartott, esetleg az ellenzékiség vagy éppen a túlzottan erős kritikai hangütés vádja által árnyékolt szegleteit is.
Legalábbis az Átlátszóhoz eljutott dokumentumok azt bizonyítják, hogy ma a magyar kultúrafinanszírozás rendszerében virágzik a "meghívásos pályázat" intézménye, amelynek keretében mindenki támogatáshoz juthat, aki valamilyen módon kifejezi erre vonatkozó igényét. Csak elég találékonynak kell lenni a tekintetben, hogy ezt a "valamilyen módot" először is megtalálja az ember, másodszor pedig minden tragikus meghasonlás nélkül kifejezésre is tudja juttatni. Cserébe a "meghívásos pályázat" nem nyilvános jellege megvéd a kortársi szemrehányásoktól vagy az esetleges szőrszálhasogató számonkérésektől.
Elmondhatjuk viszont, hogy a jelek szerint a magyar kultúrszféra e tekintetben is igen kreatív, feltéve, ha jól értelmezzük a PIM főigazgatójának azon szavait, miszerint:
"A szakma is kezd az együttműködés irányába elmozdulni".
Most már csak az a kérdés, hogy "a szakma" mikor unja meg, hogy kormányzati körökben ma jobbára csak spanyolfalnak használják a közpénzek követhetetlen és mindenféle szakmai etikának ellentmondó áramoltatásához, melyekkel épp a szakma hitelét járatják le hosszantartó hatással.
Darabos Enikő
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Petőfi Sándor-emlékévről tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2021. június 1-jén. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
|
[
"Demeter Szilárd"
] |
[
"Réti László",
"Láng Zsolt",
"MTI/Koszticsák Szilárd",
"Kötter Tamás",
"Nagy N. Zoltán",
"Tasnádi István",
"Darabos Enikő",
"Mészöly Ágnes",
"Száraz Miklós György",
"Kiss Tibor Noé",
"Kácsor Zsolt",
"Jászberényi Sándor",
"Halmai Róbert",
"Berta Ádám",
"Pál Dániel Levente",
"Hadházy Ákos",
"Nagy Gerzson",
"Tompa Andrea",
"Hász Róbert",
"Péterfy Gergely",
"Péterfy-Novák Éva",
"Milbacher Róbert",
"Herczeg Szonja",
"Tóth Krisztina"
] |
A Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné alapítványok közzétették azokat a gazdasági tanulmányokat, amelyek darabjáért havi 750 ezer forint fizettek a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás BanKonzult Kft. nevű cégének. Ezeket itt lehet megtekinteni.
Mint arról beszámoltunk, a díjazás a piaci viszonyokhoz képest meglehetősen túlárazott. A GKI például hasonló jellegű, de sokkal komolyabb elemzéseit 60 ezer forint/hó áron kínálja. A még mélyebb, 60 oldalas, egész évre szóló negyedéves előrejelzéseit pedig 650 ezer forint/év áron nyújtja, annak, aki előfizet rá. Korábban amúgy a GKI is készített az MNB-nek gazdasági elemzéseket, de ezeket Matolcsy György elnöksége idején lemondták.
A másik – súlyosabb – probléma a Bankonzult tanulmányaival az, hogy nincs bennük semmi eredeti anyaggyűjtés, ami esetleg költségessé tenné az előállítást, sem egyedi megközelítés, ami értékessé tenné őket.
A tanulmányok átolvasása után legalábbis nem találtunk bennük semmi újszerűt. A “jelenség-folyamat-eredmény" szerkezetben összerakott anyagok az adott hónap legfontosabb globális és pénzügyi trendjeit foglalják össze. A havi jelentések 12 témát érintenek, a legutolsó 2016. augusztusiban például megállapítják, hogy “az elektromos autók forradalmasíthatják az autóipart". Vagy: “gyorsulhat a GDP-arányos államadósság csökkenése".
Mind a hat alapítvány, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, és még az MNB-tulajdonban lévő GIRO Zrt. is rendelt Matolcsy unokatestvérének cégétől. Ezekért összesen havi hatmillió, évi hetvenkét millió forint körüli összeget fizettek. Volt olyan tanulmány (ugyanaz), amelyet többször megvettek a Pallas Athéné alapítványok.
Az MNB alapítványai eredetileg titkolni szerették volna a közpénzből vásárolt tanulmányok közzétételét. Arra hivatkoztak, hogy a nyilvánosság a Bankonzult üzleti titkait sértené. Azokat azonban mégis közzétették az alapítványok, és így talán már érthető, miért is akarták őket eltitkolni.
A Pallas Athéné Alapítványok reagálása cikkünkre Cikkünk megjelenése után a Pallas Athéné Alapítványok lapunkkal azt közölték, hogy a tanulmányok közzétételét az tette lehetővé, hogy a Bankonzult hozzájárult a kiadvány hat hónapnál régebbi számainak közzétételéhez, “azok üzleti értéke ugyanis elsősorban aktualitásukban rejlik, az időmúlással azonban a nyilvános elérhetővé tétel már nem sérti a tanácsadó cég gazdasági érdekeit". Azt is írták, hogy a Bankonzult személyes konzultációkat is biztosított az alapítványok számára, így a tanácsadói csomag semmiképpen sem tekinthető túlárazottnak, illetve az árszabás a jelenlegi piaci gyakorlatnak megfelelő mértékű. Hozzátették: visszautasítják azt is, hogy a tanulmányokban nincs eredeti hozzáadott érték, hiszen azokban előremutató megállapítások találhatóak. Példaként hozzák fel azt, hogy a tanulmányok már 2014. májusában előre jelezték a magyar lakás és ingatlanpiac fellendülését.
|
[
"Szemerey Tamás"
] |
[
"Matolcsy György"
] |
Feljelentést tesz a rendőrségen a Párbeszéd I. kerületi képviselője, miután a Budavári Önkormányzat még áprilisban lemondott egy több százmillió forintot érő vári műemléképület elővásárlási jogáról Orbán Viktor miniszterelnök veje, azaz Tiborcz István javára.
V. Naszály Márta a Karácsony Gergely főpolgármester-jelölttel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hűtlen kezelés és károkozás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést. Szerinte ugyanis a Fortuna utcában található ház méretei és az az összeg (370 millió forint – a szerk.), amennyiért a vevő megvehette az ingatlant az önkormányzat döntése után, feltűnő aránytalanságban áll a várban található ingatlanokhoz képest.
A Párbeszéd I. kerületi polgármester-jelöltje azt mondta, szerinte egyáltalán nem volt előkészítve a döntés, amellyel az önkormányzat lemondott a jogáról, ugyanis képviselőként sem tájékoztatták arról, hogy mi is az, amit nem kíván megvenni a kerület. V. Naszály Márta közölte, a felkínált 370 millió forintos vételár meglehetősen jutányos ár lett volna az önkormányzatnak az ingatlanért.
Szerinte ez esetben nem érvényesült a felelős gazdálkodás, ezért fordult a hatóságokhoz.
Emlékezetes, a Budavári Önkormányzat fideszes többségű képviselő-testülete mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Karácsony Gergely",
"V. Naszály Márta",
"Marjai János",
"Nagy Gábor Tamás",
"Orbán Viktor"
] |
A KEKKH belső vizsgálata szerint megfelelt a szabályzatnak, hogy Gál András Levente barátnője, Detre Diána cégével szerződtek.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal (KEKKH) belső ellenőrzésén megállapította, hogy a hivatal szabályzatainak és a hatályos közbeszerzési törvénynek megfelelően járt el, amikor Detre Diána windszörfös olimpikon cégével, a néhány hónapos Blue Shine Kft.-vel kötöttek 23,9 millió forintos szerződést.
Az Index számolt be arról, hogy Detre cége kapta a nemzeti egységes kártyarendszer (NEK) központi nyilvántartás-adatbázishoz kapcsolódó tanulmányok készítésére, a nyilvántartás kapcsolattervezésére és kommunikációs feladatok ellátására szóló megrendelését.
Az Index szerint Detre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) korábbi közigazgatási államtitkárának, Gál András Leventének a barátnője. Az eset után Navracsics Tibor miniszter rendelt el belső ellenőrzést.
A KIM korábbi államtitkárának barátnője mellett a Magyar Vitorlás Központ Kft. is kapott egy 24 milliós megrendelést a Nemzeti Egységes Kártyarendszer előkészítő munkálataiból. A volt államtitkár, Gál András Levente a zánkai cégben felügyelő bizottsági tag.
|
[
"Gál András Levente",
"Detre Diána"
] |
[
"Navracsics Tibor"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
A múlt kedden rögzített beszélgetésben – amelyben Kisberk elmondása szerint Simicska előbb maradásra próbálta bírni, majd megfenyegette – a médiavállalkozó azt mondta neki: "Figyeljen ide! Az egy kemény beszélgetés volt a Liszkayval csütörtökön, amely pénteken kiéleződött a Liszkayval meg a Csermellyel." (Liszkay Gáborról, a Magyar Nemzet nemrég lemondott főszerkesztőjéről és helyetteséről, Csermely Péterről van szó – a Szerk.)
"De én megmondtam, hogy a torkukra tették a kést, és én egy fordulatot várok."
Best of Simicska Lemaradt a Simicska-Orbán háború eddigi epizódjairól? Itt bepótolhatja!
A Népszabadság számolt be a közelmúltban arról, hogy a jobboldali médiumok vezetői azt követően "lázadtak fel", hogy Simicska Lajos 180 fokos, "népszavás" fordulatot kért tőlük.
Liszkay Gáborral azt közölte: 180 fokos fordulatot vár mindenkitől, "át kell állítani a váltót" Orbán-ellenesre, mert "az ellenségem ellensége a barátom". Állítólag azt is mondta, hogy aki ezt nem veszi tudomásul, azt ki kell rúgni. Mindezt akkor Simicska lapunknak adott nyilatkozatában tagadta, Kisberknek azonban lényegében elismerte.
Az utolsó közös felvétel. Orbán Viktor és Simicska Lajos 1999-ben, amikor a miniszterelnök egykori kollégiumi szobatársa volt az APEH elnöke
A hangfelvétel szerint Kisberk Szabolcs arról is kérdezte Simicskát, lesz-e médiaháború. "Igen, és én nyerem meg!" – hallható a vállalkozó válasza. Erről egyébként korábban lapunknak is beszélt Simicska; akkor a médiaháborút attól tette függővé, hogy a kormány valóban a tervezett ötszázalékosra módosítja, illetve szétteríti-e a médiavállalkozások között a szakma számos szereplője által is hevesen bírált reklámadót.
A Pesti Srácok által nyilvánosságra hozott felvételen Simicska Lajos megismételte elhíresült kijelentését (amit a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetőségének felmondása után tett), miszerint "Orbán Viktor egy geci".
|
[
"Simicska Lajos"
] |
[
"Csermely Péter",
"Kisberk Szabolcs",
"Orbán Viktor",
"Liszkay Gábor"
] |
A Parlamentben a szocialista Bárándy Gergely azonnali kérdést tett fel Matolcsy György jegybankelnöknek arról a várkerületi luxuslakásról, amit sajtóhírek szerint az UniCredit Bank első emberétől kapott használatra, miután elismerte a beosztottjával folytatott viszonyt, és elköltözött a feleségétől. Mivel a jegybank a kereskedelmi bankokat is ellenőrzi, Bárándy szerint ez klasszikus korrupciós helyzet. Bárándy Matolcsyt a barátnőjéről, annak fizetéséről és indiai tanulmányaira kapott jegybanki közpénzről is kérdezte.
Blöffsorozat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke blöffsorozatnak minősítette az elhangzottakat, amelyek szerinte egy tudatos lejáratókampány részei, ami 2014 augusztusa óta tart. Olyasmiről beszélt, hogy a jegybank nem vett hegedűt, és hogy unokatestvére, Szemerey Tamás sem kapott 600 millió forintot az MNB alapítványaitól.
Az UniCredit vezetőjétől, Patai Mihálytól kapott lakásról szóló hír valóságalapjáról semmit nem közölt, némi kajánsággal csak annyit mondott, hogy azt az azóta megszűnt
bulvárszabi
című lap írta, majd ismertette balatonakarattyai állandó lakcímét.
Bárándy ezt nagyon gyengének minősítette, majd a 21. századi magyar diktatúráról és annak haszonélvezőiről értekezett. Szerinte annak vezetői a börtönben vagy a
morális szemétdombon
végzik. Végül arra kérte Matolcsyt, hogy ha már beperelte, fáradjon is el a bíróságra.
"Hát ezért nem mondom el a jelenlegi tartózkodási helyemet", válaszolta talányosan Matolcsy, majd ismét blöffsorozatról beszélt és arról, hogy Bárándyék minden lépésben egy "támadó forgatókönyv" szerint járnak el. Aztán, a biztonság kedvéért, megint elmondta balatonakarattyai címét.
Felügyeleti problémák
Nem sokkal később a szintén MSZP-s Szakács László a jegybank felügyeleti munkájának hiányosságairól kérdezte Matolcsyt. Szerinte az MNB pazarlóan működik, és nem takarékosságra tanítja az embereket.
Matolcsy helyesnek nevezte a magánnyugdíjpénztárak államosítását, mert szerinte azok pazarlóan működtek. A PSZÁF és az MNB összeolvasztását is helyesnek nevezte. A jegybanki fizetések szerinte az ott elvégzett kitűnő munkát jelzik.
Szakács erre megint megkérdezte Matolcsyról, hogy miként fordulhatott elő, hogy a felügyelet nem vette észre a Quaestornál folyó rablást. Matolcsy szerint a 15 éves csalássorozat zöme az összevonás előtt történt, és ki kell vizsgálni, hogy abból kik húztak hasznot.
Mértéktelen, erkölcstelen, szabálytalan
Matolcsyt harmadjára a szintén szocialista Burány Sándor kérdezte a jegybank szerinte mértéktelen, erkölcstelen és szabálytalan praktikáiról. Az MNB a könyv szerinti érték többszöröséért történt ingatlanvásárlásait mértéktelennek nevezte, Matolcsy barátnőjének és rokonainak jegybanki foglalkoztatását erkölcstelennek, a költségvetést állampapírok vásárlásával való segítését pedig szabálytalannak.
Matolcsy kioktatta Burányt, hogy a könyv szerinti érték nem ugyanaz, mint a piaci, ami magasabb. A barátnőjével kapcsolatos felvetésre nem reagált, viszont a jegybanki alapítványok szerinte nem közvetlenül az Állampapír Kezelő Központtól, hanem a másodlagos piacon vásároltak állampapírokat, ami nem szabálytalan.
|
[
"Patai Mihály",
"Matolcsy György",
"Matolcsy"
] |
[
"Szakács László",
"Szemerey Tamás",
"Bárándy Matolcsy",
"Burány Sándor",
"Bárándy Gergely"
] |
Orbán Viktor miniszterelnök nem kapott információt arról, hogy még ellenzéki politikusként lehallgatták volna telefonját, de arról már a nyár elején tájékoztatták, hogy a titkosszolgálatoknál a híváslistája alapján feltérképezték, kikkel áll közvetlen kapcsolatban. A miniszterelnök a Heti Válasz cikkére reagált. A lap szerint Laborc Sándor, volt NBH-főnök leadott hivatali laptopján találtak két, "Ovi" és "Bajusz" nevű mappát, amelyek a kormányfő és Kövér László megfigyeléséről tanúskodtak.
Disznóságnak minősítette Orbán Viktor, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalban még ellenzéki politikusi időszakában feltérképezték, kikkel állt közvetlen kapcsolatban. A miniszterelnök szerint ilyet."rendes ember nem csinál".
Orbán a TV2-nek adott interjújában elmondta, tudomása volt arról, hogy az ő és felesége telefonhívásai alapján kapcsolati ábrát készítettek személyes és hivatali beszélgetéseiról. "Jómagam és a feleségem telefonhívásait összerendezték", "híváslistákat állítottak össze, és egy rajzot készítettek arról, hogy kikkel állunk kapcsolatban a telefonhívásaink alapján" – közölte Orbán a Tényekben.
A miniszterelnök szerint Pintér Sándor már 2-3 hónappal ezelőtt jelentett neki erről, de a titkosszolgálatoktól származó információkból az nem derült ki, hogy a hiváslisták felhasználása mellett a beszélgetéseket is lehallgatták-e.
Orbán a Heti Válaszban megjelent állítások kapcsán nyilatkozott. A lap csütörtöki számában arról írt, hogy az elhárítás egyik volt felső vezetője, - más források szerint maga Laborc Sándor korábbi NBH főigazgató - "Ovi" és "Bajusz" nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött adatokat. Az Orbán- és Kövér-mappák állítólag Laborc Sándor egyik NBH-s laptopjáról kerültek elő. A laptopot a főigazgató még hivatali ideje alatt lecserélte egy másikra, de olyan adatokat hagyhatott rajta, amelyek egy későbbi átvizsgáláskor feltűntek a kollégáknak.
A Heti Válasz szerint az ügyben Balajti László, az elhárítást jelenlegi irányítója tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A hetilap azt is tudni véli, hogy a "Gyurcsány-érában" az Orbánt érintő eseten kívül is kerültek a szervezet számítógépeire olyan telefonbeszélgetés-, híváslista-, és cellainformáció-elemzések, amelyek parlamenti politikusokat érintettek.
Szilvásy György a Népszavának nyilatkozva azt állította, hogy a sajtóban megjelent információkat csak azért tehették közzé a jobboldali orgánumok összehangoltan, mert azok nem képeznek államtitkot - nem is képezhetnek, hiszen nyilvánvalóan nem igazak a hírek. Amennyiben valósak lennének ezek a csak találgatásnak nevezhető feltételezések, államtitoksértés miatt nyomozást kellene indítania az ügyészségnek - mondta.
|
[
"Laborc Sándor"
] |
[
"Kövér László",
"Szilvásy György",
"Pintér Sándor",
"Balajti László",
"Orbán Viktor"
] |
A rendőrség kedden vette őrizetbe B. Csabát, az FVM alá tartozó GMS '96 Kft. volt ügyvezetőjét, akit 100 milliós sikkasztással és hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. A nyomozók szerint fiktív szerződések alapján döntött tízmilliók kifizetéséről. Az FVM-cégeknél már hat embert vettek őrizetbe.
Az ORFK kezdeményezésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte B. Csabát, a GMS '96 Kft. volt ügyvezető igazgatóját. B. Csabát százmilliós sikkasztással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A bróker a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonában lévő Concordia Közraktározási Rt. megbízásából gabona kereskedelemmel és raktározással foglalkozott. B. Csabát kedden házkutatás és kihallgatás után vették őrizetbe a rendőrök.
Az büntetőeljárást Boros Imre Phare-miniszter kezdeményezte, amikor Torgyán József lemondása után átmenetileg a földművelésügyi tárcát is ő irányította. A feljelentése nyomán indult nyomozás közben B. Csabával együtt már hat embert vettek őrizetbe az FVM alá tartozó vállalkozásoknál.
A múlt héten helyezték szintén előzetes letartóztatásba az Agrárinnovációs Kht. két volt vezetőjét, akik hivatalosan meg nem erősített hírek szerint elismerték a hűtlen kezelést, de a felelőséget kiterjesztették Szabadi Béla volt politikai államtitkárra is. Ezzel kapcsolatban Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta, hogy eddig nem kezdeményezték Szabadi tanúkénti meghallgatását, de hangsúlyozta, hogy ez a nyomozás jelenlegi állására vonatkozik.
A Concordia közraktár akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy a törvényi tiltás ellenére fedezetet vállalt a GMS '96 Kft egyik váltójára. Miután a kft nem tudott fizetni, a Concordia 300 milliót veszített. A GMS vezetője B. Csaba előtt Simon László volt, aki szoros kapcsolatban állt Torgyán József földművelésügyi miniszterrel.
(2001.06.01.)
|
[
"Szabadi Béla"
] |
[
"Simon László",
"Garamvölgyi László",
"Boros Imre",
"Torgyán József",
"B. Csaba"
] |
A kormányszóvivő szerint Bajnai Gordon 2000 és 2005 között a törvényi előírásoknak minden szempontból megfelelő cégeknek volt a vezetője.
A kormányszóvivő szerint Bajnai Gordon a Wallis-csoport vezetőjeként 2000-2005 között olyan, a törvényi előírásoknak minden szempontból megfelelő cégeknek volt a vezetője, amelyek szerepelnek a Wallis-csoport mérlegében, adataik, működésük bárki számára megismerhető.
Nem bújtak ki
Budai Bernadett kérdésre válaszolva hangsúlyozta: ezek a cégek nem offshore cégek. Hozzátette: Bajnai Gordon, illetve az általa vezetett cégek nem akartak és soha nem is bújtak ki az adófizetési kötelezettségük alól. Ezzel szemben a tény az, hogy az általa vezetett cégek a magyar és külföldi törvényeket minden esetben betartva működtek, jártak el - szögezte le. Hangsúlyozta: az ezzel ellentétes állítások, sejtetések hamisak.
A külföldi még nem offshore
A téma annak kapcsán került elő a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy a Magyar Nemzet keddi száma szerint Oszkó Péter hétfői parlamenti válaszában vagy tudatosan félre kívánta vezetni az országgyűlési képviselőket, vagy nem ismeri a magyarországi adójogszabályokat. A pénzügyminiszter - Szijjártó Péter (Fidesz) a kormányfő által korábban vezetett Wallis egyik üzleti tranzakciójára vonatkozó kérdésére válaszolva - azt mondta: ha valakinek voltak külföldi társaságai, az önmagában nem jelenti azt, hogy azok offshore cégek. Hozzátette: a képviselő által ismertetettek alapján véleménye szerint nem történt adókikerülés.
Álljanak elő
A keddi kormányszóvivői tájékoztatón Budai Bernadett arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök lemond-e, ha a Magyar Nemzet bebizonyítja, hogy korábban vezetett offshore cégeket, úgy válaszolt: megvárná az erről szóló cikket, nem akar egy feltevést előre kommentálni. Álljanak elő a bizonyítékokkal - mondta a lap újságírójának. Budai Bernadett emlékezetett arra: ahogy azt Bajnai Gordon már a válságkezelő program ismertetésekor elmondta, a kormány megadóztatná a különböző offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont. Erre azért van szükség, mert a magyar gazdaságot és a magyar költségvetést éri kár azzal, ha a hazai földön, hazai munkaerővel, hazai tevékenység révén megtermelt nyereség után más ország fölözi le a hasznot úgy, hogy közben a magyar vállalkozások nem veszik ki indokolt mértékű részüket a közteherviselési rendszerből. A kormány éppen ezen a tarthatatlan helyzeten akar változtatni - hangoztatta.
Megszűnik az amnesztia
Közölte: a 2010-es adócsomag javaslatot tesz a 30 százalékos forrásadó bevezetésére az olyan országokba történő kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre vonatkozóan, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. A jövő évi adószabályok tartalmazzák azt is, hogy az idén, december 31-ével megszűnne az amnesztia, vagyis csak eddig az időpontig lehetne kedvezményes, 10 százalékos adózással hazahozni a külföldre vitt vagyont. A kormányszóvivő elmondta: a kabinet a cégek és a magánszemélyek esetében is kiterjesztené az adókötelezettséget a kivont és a megtermelt jövedelemre egyaránt, amennyiben látható, hogy a kapcsolt viszony fennáll az adóparadicsomban lévő társaság és hazai partnere között. Ez a szabály vonatkozik a 2010. év előtt felhalmozott, de haza nem hozott jövedelemre is.
Ne lehessen kivonni
Budai Bernadett hozzátette: a kormány tervei szerint új szabályok vonatkoznának az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy az allokált eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól. Ez azt jelenti, hogy a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján előírt adózás előtti eredménymódosítás kiterjed az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is, úgy, mintha a telephely önálló vállalkozás lenne. Ez biztosítja azt, hogy ne lehessen kimenekíteni az itthon megtermelt nyereséget egy külföldi telephelyre csak azért, hogy elkerüljék az adózást - mondta. Budai Bernadett kitért arra, hogy a hazai vagyon védelmét és az átláthatóságot szolgálja az a tervezett szabályozás is, amelynek révén az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is Magyarországon kell adóznia a részesedés eladásával elért árfolyamnyereség után.
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Oszkó Péter",
"Budai Bernadett",
"Szijjártó Péter"
] |
Elsősorban néhány jótékony cégnek, illetve a tao-támogatásoknak köszönhetően több mint 6 milliárd forintos bevételre tett szert 2017-ben a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az Orbán Viktor által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt szervezet így kétszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint amennyit tornatermek építésére szánt a kormány az előző évben.
Az alapítvány költségvetése ugyan volt már ennél nagyobb is, de egy évvel korábban például be kellett érniük 3,2 milliárd forinttal. A mostani bővülés persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy bár mindig is a felcsúti alapítvány volt a tao támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője, soha akkora keretet nem hagytak még jóvá számukra, mint a futó szezonban.
A labdarúgó-szövetség döntése értelmében 5,4 milliárdnyi adóforintot irányíthat magához a szervezet. Ehhez csak az kell, hogy néhány vállalatot meggyőzzenek, a központi költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat (ez a tao-támogatások lényege). Márpedig ez Felcsúton nem szokott problémát jelenteni. Mivel korábban is milliárdokkal gazdagodtak ilyen forrásból, van gyakorlatuk a dologban.
Egy héttel a keret jóváhagyása után 2,2 milliárd forintot már össze is szedtek, ebből 1,3 milliárd ráadásul egy cégtől érkezett. Utóbbiról akkor azt írtuk, hogy azért érdekes, mert ha teljes egészében a 2017-es nyereség után fizette a nagylelkű tao-donor, akkor az érintett vállalatnak az idei profitja meghaladhatta a 18 milliárd forintot. Meglepő módon Mészáros Lőrinccel jó barátjának és üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari vállalata, Duna Aszfalt épp ekkora nyereséget ért el tavaly.
A teljes pénzt azonban nem sikerült összeszedni december végéig, azaz a bevételek egy része átcsúszhatott 2018-ra. Erre az alapítvány is utal beszámolójában, amely szerint a bevétel fele, tehát több mint 3 milliárd forint nem is taó-ból, hanem céges adományokból érkezett. Hogy pontosan mit kell ez alatt érteni, azt azonban nem részletezi a dokumentum.
A két fő forrás mellett kaptak támogatást az államtól illetve az európai és a magyar futballszövetségtől, magánszemélyektől, de 356 ezer forintot még a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából is összeszedtek.
Ami a korábbi (főleg a 2016 előtti) évekhez képest némi változás, hogy a befolyt pénzt elég nagy arányban el is költötték. Míg korábban hatalmas nyereségeket mutatott ki a felcsúti focialapítvány, ezúttal csak 1,1 milliárd forint volt a profit. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az alkalmazottakra, és a működéshez szükséges beszerzésekre elköltött pénz mellett volt 1,7 milliárdnyi egyéb ráfordítása is az alapítványnak. Hogy mi, azt azonban nem fejtették ki.
Az immár évek óta milliárdokból gazdálkodó alapítvány egyébként hatalmas vagyont halmozott fel. Eszközállománya meghaladja a 21 milliárd forintot. Ebben csakúgy benne van a tao-pénzből felhúzott Pancho Aréna, és a szintén így finanszírozott sportcsarnok, mint az az 1,3 milliárd forint, ami az év végén a szervezet bankszámláin pihent.
Pénz Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Orbán Viktor",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Szíjj László"
] |
Ha a miniszterelnök veje - még aktív világítás-korszerűsítőként - megnyerte volna azt a 9000 ledes lámpa közbeszerzésére kiírt pályázatot, amit az amerikai New Hampsire államban lévő Machester írt ki, vélhetően még gazdagabb lehetne, mint jelenleg. Az országhatár nem lett volna akadály, mert arra már volt példa, hogy Tiborcz volt cégét külföldi munkálatokra ajánlgassák.
Ahogy azt korábban megírtuk, a ledes technológiára váltó brazil Sao Paulo világítás-korszerűsítéshez a magyar külügyi tárca ajánlgatta az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt-t. Az tehát, hogy egy közvilágítási tender nem Magyarországon zajlik, nem akadály. Jól lehet azóta megjelent az is, hogy a miniszterelnök veje kiszállt a közpénzes tendereken milliárdokat bezsebelő cégből, attől még a hírre, hogy az amerikai Manchesterben egyetlen projektben több mint 9000 ledes közvilágítási lámpát szerelhet fel a Siemens, idehaza is rángani hkezdhetett néhány szemhéj.
Közvilágítási munkálat Magyarországon © Stiller Ákos
A Siemens ráadásul 4500 közvilágítási lámpát már le is cserélt a New Hampshire államában lévő városkában, s a teljes szerelési munkával szeptember végéig el is készül, miközben a céget azzal is megbízták, hogy a szükséges javítási és karbantartási munkákat is végezze majd el.
Az üzlet pontos összege nem ismert. A LED technológia 60 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást és jelentős pénzügyi előnyökkel jár a város számára; évente 500 ezer dollárral lesz alacsonyabb az eddigi rendszerfenntartási költsége. Manchester az első város az államban, ahol az utcai világítást hosszú élettartamú, energia-hatékony LED-re állítják át.
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Stiller Ákos"
] |
2011. február 7., hétfő 19:21
Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke múlt csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be: a Kehi befejezte a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.Gaál Szabolcs Barna akkor azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét. Hozzátette: több olyan iratot tártak fel, amely szerintük megalapozza annak gyanúját, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan már folyik egy nyomozás Sukoró ügyében, csakúgy, mint a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget-projekttel összefüggésben.Gaál Szabolcs Barna több olyan dokumentumot is ismertetett, amely a Kehi szerint arról tanúskodik, hogy "számos gyanús körülmény" között születtek meg a sukorói beruházás koncessziós szerződésével kapcsolatos döntések. Kifejtette: a sukorói kaszinóprojekttel kapcsolatos pályázatot 2008 decemberében írták ki, ám több mint egy évvel azt megelőzően az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai a későbbi nyertes beruházó kft.-vel tárgyalásokat folytattak. A jegyzőkönyv - mint folytatta - "kifejezetten arra utal, hogy a koncesszióval kapcsolatos támogatást előrevetítik", és ennek következtében a pályázaton végül igazi verseny ki sem alakulhatott.Bemutatott egy Bajnai Gordon akkori tárcavezető részére készített 2008. májusi - vagyis fél évvel a pályázat megjelenése előtti - feljegyzést is, amelyben az áll, hogy a kaszinó koncessziós jogának tisztázása érdekében a Pénzügyminisztérium munkatársai egyeztetnek a befektetőkkel, és javasolták a megvalósítás "célterületének" a velencei-tavi helyszínt. Több másik irat arra enged következtetni, hogy az előzetes egyeztetések a koncessziós pályázat egyes feltételeire is kiterjedtek - mondta a Kehi-elnök.Gaál Szabolcs Barna szavai szerint összességében számos olyan dokumentum áll rendelkezésükre, amely megalapozza azt a gyanút, hogy meg nem engedhető módon, jogszabályellenesen történt a pályázati kiírás és lett a későbbi nyertes kihirdetve. Egy további iratra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Oszkó Pétert tájékoztatták arról, "az ingatlancsere-ügylettel kapcsolatban problémák lehetnek". A Kehi elnöke úgy fogalmazott, azzal, hogy Budai Gyula még mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója elkezdte támadni az ingatlanügyletet, "porszem került a gépezetbe".Hozzátette azt is, amiatt, hogy egy természetes személy, nem pedig egy társaság kezességvállalása került be a szerződésbe, az állam gyakorlatilag már most sem tudja érvényesíteni az őt megillető követeléseket.Budai Gyula a Kehi vizsgálatát úgy értékelte, hogy egyértelműen a korábbi kormányzaté a felelősség a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Példaként azt mondta, hogy Bajnai Gordon korábbi miniszter, miniszterelnök folyamatosan egyeztetett a befektetőkkel, jelen volt 2008 májusában a Parlamentben tartott egyeztetésen, és ő terjesztette elő a beruházás kiemeltté nyilvánítását is. Mások mellett Veres János is "teljesen egyértelműen meghatározható ebben a körben" - jegyezte meg.A Kehi-vizsgálat egyértelműen bizonyítja azoknak a volt kormánytagoknak a felelősségét, akik közül ma Gyurcsány Ferencen és Veres Jánoson kívül senki sem parlamenti képviselő - mondta a kormánybiztos.Gaál Szabolcs Barna a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségét firtató kérdésre úgy válaszolt: az ő neve ilyen aspektusban a dokumentumokban nem jelent meg. Ugyancsak újságírói felvetésre hozzátette, Veres János és Oszkó Péter a feljelentésben is nevesítve vannak más volt kormánytagokkal együtt, utóbbiak nevét azonban a hivatal elnöke nem árulta el.A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot.
|
[
"Bajnai Gordon",
"Veres János",
"Oszkó Péter"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Budai Gyula",
"Gaál Szabolcs Barna"
] |
Dínóparkra és sík bobpályára is ment uniós pénz a gazdaságfejlesztés helyett. A Célpont a felesleges pénzköltéseknek járt utána.
Berettyóújfaluban építették meg Magyarország első sík bobpályáját. A pálya azóta villámcsapás miatt a zárva, és a kúszófeszültség miatt a terület életveszélyes.
– Hát, énszerintem nem volt még kész, mert az ősszel sem működött. – És akkor nem is jártak itt turisták, nem is használták? – Nem, nem, nem.
Az ügyvezető, Mezei József nem akart kamera elé állni.
– A Hír Televízió Célpont című műsorától keresem. – Jaaa, értem. Tehát akkor... Politikai dolgokban nem akarok részt venni. – Ez nem politikai dolog, érdeklődnénk, hogy... – Ha bobozni szeretne, akkor legyen szíves, írja meg a megrendelőjét és küldje el. – Érdeklődnénk, hogy ugye itt van egy ötszázmilliós uniós beruházás, és hogy mennyire... – Minden elkészült és minden rendesen működik. – Hát, most ezt nem feltétlenül látják így a helyiek... – Jó, nem fogok így telefonon, írja le, hogy mit szeretne. Leírja? – Írunk egy e-mailt, akkor kaphatunk egy interjút? – Tehát nem tudom, hogy harmadjára mondom el, másodjára a gyerekemnek elmondom, a seggére verek.
Érdemi választ írásban nem kaptunk, Mezei úr szerint minden rendben van. Az unió ötszázmillió forintot adott egy olyan bobkart-pályára, ami azóta sem nyitott ki.
Elhanyagolt udvar, lakatra zárt kapu. Ez a miskolci science múzeum. A korábbi fűtőmű átalakítására 1,7 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg, a számla nagy részét az unió állta.
"Ez úgy halva született ötlet, ahogy éppen csinálták. Na, most, ha már megcsinálták, hát akkor már annyi eszük nincs, hogy karban tartsák, és valamilyen célt szolgáljon ez az épület, ha már egyszer eldöntötték, hogy kezdenek valamit ezzel" – mondta egy helyi nyugdíjas.
Az építkezés megkezdése után derült ki, hogy további egymilliárd forintra lenne szükség a befejezésre. Az időközben lecserélődött városvezetés leállíttatta a beruházást, majd költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett.
– Mi nem kaptunk másfél milliárd forintot, összesen mi hétszáz körül kaptunk, a többi máshová vagy nem tudom, mire ment. – Az ügyben nyomozás is indult, keresték Önöket ennek ügyében? – Nem tudom, majd még lehet. (A Lyukóbau Kft. volt ügyvezetője)
Tiszaderzsen, az ezerlelkes település szélén 181 millió forintból épült a dinópark.
– Szórják a pénzt, nem tudják, mit csinálnak. Hát, egy fodrász, egy vasboltüzlet nincs itt, Tiszaderzsen. Én arra költöttem volna. Ami a legfontosabb. Hát, az embernek át kell mennie Abádszalókra vagy Tiszafüredre fodrászhoz, mert nem tud hova menni" – mondta el egy lakó.
Az üzemeltető, a D-rex Park projektvezetője szerint idén tízezer látogatójuk volt.
– Mennyire térült meg a beruházás? – Ezt így telefonon, csak így? – Miért, hogy? – Jó, hát akkor szerintem, nem tudom, akkor így ebben az ügyvezetővel szeretne beszélni vagy.. Most így telefonon nem tudom hirtelen, hogy így... – Hogy mennyire térült meg? – Hogy nem, hogy egyáltalán ön ki, honnan telefonál, most... – Hír Televízió Célpont című műsorától telefonálunk. – Jó, én értem, csak így most az ismeretlenből nem tudom, hogy mennyire adunk ki így információt.
Unikális turisztikai vonzerő kialakítására adott pénzt az unió, cserébe pedig rendezetlen parkot és fröccsöntött őslényeket kaptak az adófizetők.
hirdetés
|
[
"Mezei József"
] |
[] |
További telefonlehallgatási felvételek ismertetésével folytatódott Kecskeméten Zuschlag János és társai büntetőpere. Az egyik hívás alkalmával elhangzott Lusztig Péter - Lamperth Mónika belügyminisztersége idején kabinetfőnökének helyettese - neve, akit azért kell felhívnia Zuschlagnak, mert néhány egyesület vezetőjénél házkutatást tartott a rendőrség.
Zuschlag János, I. rendű, valamint Őri András, IV. rendű, - 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakció gyermek, ifjúsági és sport munkacsoportjának alkalmazottja - közt 2007 elején hivatalosan lehallgatott telefonbeszélgetések felvételeinek ismertetésével folytatódott a per hétfőn délelőtt Kecskeméten. Mint ismert, a bűnszervezetben, különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalással vádlott nyolc fő közül eddig Lados István - II. rendű vádlott, Zuschlag titkárságvezetője - kivételével érdemi vallomást nem tettek. A Zuschlag János és Őri András közt folytatott telefonbeszélgetésekből kiderül: a volt országgyűlési képviselő a rendőrségi kapcsolatain keresztül informálódott az egyesületek gazdálkodását vizsgáló nyomozásról, illetve megpróbálta annak kimenetelét befolyásolni. Amikor házkutatások megkezdődtek néhány Zuschlag érdekeltségébe tartozó egyesületnél, Őri az egyik beszélgetés során kérte a volt honatyát, hogy hívja fel Lusztig Pétert - volt Baranya megyei rendőrfőkapitány, 1994-1998 között MSZP-és honatya, Lamperth Mónika, volt belügyminiszter kabinetfőnökének helyettese - mert tarthatatlan, ami zajlik. Zuschlag egy másik beszélgetés alkalmával pedig próbálja nyugtatni Őrit és azt mondja neki: "a rendőrséget tudom fogni...nyomoznak wazze, ez a dolguk, kimentek házkutatni és semmit sem találtak." Amikor pedig Őri azzal hívja fel, hogy kihallgatásra hívták Kecskemétre az ügyészségre, Zuschlag azt válaszolja, fut néhány kört az ügyben és majd visszahívja, elhangzik: ha kiderül, az egyesületeknek két könyvelése van, megbonyolíthatja az ügyet. Egy 2007. február eleji telefonbeszélgetés alkalmával pedig, amikor Őri hevesen beszélni kezdene, Zuschlag határozottan leállítja. Őri ekkor rákérdezett: "Ne beszéljek? Ne! Utaltak rá? Ne beszélj, majd holnap személyesen a Köztéri irodában!" - válaszolta Zuschlag.
Mint ismert, Lados István a nyomozás során, valamint a bíróságon is azt állította: Zuschlag a magas rangú rendőrségi kapcsolatain keresztül - Király Ferenc, volt Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányt és Lusztig Pétert nevezte meg - befolyásolni tudja rendőrségi nyomozást, hogy az lényegében érdemi vizsgálat nélkül lezáruljon, illetve, információja volt a telefonjainak a hivatalosan elrendelt lehallgatásáról. Az ügyészség 2007 elején átvette a több mint egy éve gyanúsítottak nélkül zajló rendőrségi nyomozást, majd néhány hónap múlva Zuschlag és társai gyanúsítottak lettek.
Soha, sehol, senkinek
A délelőtt második felében a bíróság meghallgatta Marsovszky Balázs VI. rendű vádlottat, a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnökét. Marsovszky részben elismerte büntetőjogi felelősségét, de bírói, ügyészi, valamint ügyvédi kérdésekre megtagadta válaszadást. Elmondta, a csalás vádját elismeri, de tiltakozott az ellen, hogy üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként tevékenykedett volna egyesületi elnöksége idején. Hozzátette: a támogatási rendszer hiányosságai miatt sodródott bele ebbe az ügybe, mert a politikai ifjúsági szervezetek nem kaphattak pályázati támogatást, a független civil szervezetek viszont igen, ezért a segítségükkel közösen bonyolítottak le rendezvényeket. Hangsúlyozta: soha semmilyen formában nem merült fel, hogy fiktív szervezeteket alapítsanak a pályázati pénzek megszerzése érdekében, és soha, semmilyen formában nem kapott juttatás és pénzt egyesületi tevékenységéért. Marsovszky felelevenítette Lados vallomásának azon pontját, amelyben a titkárságvezető azt állította róla, hogy tíz százalékot kapott a fiktív pályázatokra kapott támogatásokból.
Marsovszky elmondta: valóban zajlott egy ilyen jellegű beszélgetés közte és Ladost közt, de ezt a feltételezést ő már akkor is felháborodottan visszautasította.
|
[
"Marsovszky Balázs",
"Király Ferenc",
"Zuschlag János",
"Lusztig Péter",
"Őri András"
] |
[
"Lados István",
"Lamperth Mónika"
] |
Papcsák Ferenc volt tavaly a legjobban kereső képviselő, a legnagyobb bevétele az ügyvédi irodájából származott. Az ügyvédi irodák gazdálkodásáról szinte semmit sem lehet tudni, az átláthatóságot rontja az is, hogy a közszférának az ügyvédi munkákat 2009 óta nem is kell közbeszereztetnie. Papcsák Ferenc fideszes képviselő és Zugló polgármestere, ráadásul elszámoltatási kormánybiztos is volt. Már csak ezért is azt gondoltuk, irodája mesés szárnyalásának története a közvéleményre tartozik. A Papcsák Ügyvédi Iroda azonban kérdéseink után perrel fenyegetőzött.
Papcsák Ferenc lenyomta Gyurcsány Ferencet, és ő lett 2013 legjobban kereső képviselője, havonta átlagosan bruttó 15,5 millió forinttal lett gazdagabb. Más bevételei mellett, egyedül az ügyvédi irodájából bruttó 160 millió forint osztalékot vett ki.
Ezzel két év alatt megháromszorozta az irodától származó bevételét: 2010 és 11-ben még csak bruttó 51 és 40 millió forint osztalékot fizetett a képviselőnek a Papcsák Ügyvédi Iroda. A kiugró osztalék nemcsak önmagában meglepő, de Papcsák irodájának méretéhez viszonyítva is az: a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint mindössze egy ügyvédből és két ügyvédjelöltből áll az iroda csapata, meg egy titkárságvezetőből.
Átláthatatlan ügyvédek
A cégekkel szemben az ügyvédi irodák gazdálkodásáról szinte semmit sem lehet tudni, de tényleg semmit. 2015 januárjától a cégekhez hasonlóan az összes ügyvédi iroda gazdálkodási adatait nyilvánosságra kell majd hozni, addig azonban csak a sötétben tapogatózunk. Különösen, mert az ügyvédi irodák nagyon könnyen elrejthetik, ha állami pénzt kapnak.
Az ügyvédi irodáknak – a cégektől eltérően – nem kell nyilvánosságra hozniuk a mérlegüket, vagy beszámolójukat, noha ugyanúgy adóznak.
2009 óta az ügyvédi szolgáltatásokra nem kell közbeszerzést sem kiírni, így a közpénzből fizetett ügyvédi munkák nem szerepelnek a közbeszerzési értesítőben vagy más nyilvános dokumentumokban, üvegzsebben sem.
Az ügyvédi irodák megbízást is adhatnak más ügyvédeknek, "alvállalkozóknak″, ami tovább nehezíti egy adott iroda tevékenységének követését. Ebből két dolog is következik.
Egyrészt ezzel a módszerrel el lehet rejteni egy bármilyen irodához érkező közpénzt. "Lehet például, hogy egy állami szerv köt egy 200-500 milliós keretmegállapodás egy irodával, de az érdemi munkát mégsem az iroda munkatársai, hanem »alvállalkozók« végzik el. A valódi munkavégzők nevei így meg sem jelennek az üvegzsebben, mert az állam a közvetítővel köt szerződést" – mondta egy budapesti ügyvéd az Indexnek.
Másrészt emiatt egy kis létszámú ügyvédi iroda is bonyolíthat nagy forgalmat, ha a tényleges munkavégzést másoknak szervezi ki, a hasznot pedig lefölözi.
Ráadásul az ügyvédek óradíjukról nem beszélnek szívesen, általában üzleti titokként kezelik.
A fentiek miatt a Papcsák Ügyvédi Iroda gazdálkodásáról is nagyon kevés a nyilvánosan elérhető adat. Nem volt hát mit tenni, magához Papcsák Ferenchez kellett fordulnunk.
Én már nem látok bele, ő pedig nem közszereplő
Azt feltételeztük, az egykori elszámoltatási kormánybiztos, az "elmúltnyolcév" korrupciós ügyeinek vizsgálója partner lesz abban is, hogy feltárja saját ügyvédi irodája elképesztő sikerének részleteit.
Sajnos nem így történt.
Találkozni szerettünk volna Papcsák Ferenccel, aki erre nem volt hajlandó, csak telefonon beszélgettünk, válaszait be is építettük a cikkbe. Amikor az ügyvédi irodájáról kérdeztük, többször is azzal hárította el a válaszadást, hogy már nem aktív ügyvéd, így nem lát bele annak az irodának a működésébe, melyből tavaly bruttó 160 millió forint osztalékot vett ki. A kíváncsiságunkat ezzel a magyarázattal nem sikerült eloszlatnia, ezért felvetettük, hogy akkor az irodát vezető Trencsán Gábort keresnénk meg. Erre Papcsák azt válaszolta, Trencsán nem közszereplő, nem fog válaszolni a kérdéseinkre, nem is érdemes őt megkeresnünk.
Amikor viszont másodszor is megkerestük Papcsák Ferencet, illetve irodáját, már egyenesen perrel fenyegettek minket, ha bármit leírunk az iroda – amúgy nyilvános adatbázisokból összegyűjtött – üzletfeleiről. Ügyvédi és üzleti titokra hivatkoztak.
Állateledel, használt elem, közbeszerzés
A nyilvános adatbázisokból azonban kiderült Papcsákék néhány megbízója, köztük világcégek magyar vállalatait is megtaláltuk az elmúlt évekből. Az iroda itt felsorolt ügyfeleit a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból szedtük össze, használtuk a bíróságok anonim határozatkeresőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala keresőjét, a cégjegyzéket, és persze a Google-t, ami a "Papcsák+közbeszerzés+pdf" szavakra adott ki találatokat.
Egy 2011-es ügyben képviselték a Nutreco N.V. holland állateledelgyártó-óriás magyar leányvállalatát, a pert megnyerték, ebben az ügyben 900 ezer forint ügyvédi munkadíjat ítélt meg a bíróság
Közbeszerzésekben is közre szokott működni a Papcsák-iroda, más ügyekben képviselték (2011-ben, pdf) például a több önkormányzati megrendelést (többek között 2012-ben Ferencvárostól, 2009-ben Óbudától) is elnyerő ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft.-t.
A Veszprém megyei önkormányzattól van ma is élő megbízási szerződése az irodának, de Papcsák Ferenc elmondása szerint a gyakorlatban ez a szerződés már nem él, nem dolgoznak a megyének. Papcsák azt állította az Indexnek, ezen kívül állami, vagy önkormányzati szervvel nincs szerződésük.
Védjegybejelentéssel is foglalkozik az iroda, ők jelentették be 2009-2010-ben például a RE'LEM elemgyűjtő dobozok formatervezési védelmét. A RE'LEM Kft-nek az Energizer, a Procter & Gamble és a Varta a tulajdonosa.
Papcsákék képviselték 2013-ban a Transit-Speed Kft.-t közbeszerzési eljárásban. A cégnek 2012-ben 1,4 milliárd forintos árbevétele volt, és tavaly is nyert egy egymilliárd forintos uniós támogatást.
Sokféle pert is visznek Papcsákék, a nyilvánosságra hozott bírósági döntések között az elmúlt három évből találtunk adásvételi vitát, kisajátítást, közbeszerzést és kártérítési vitát is.
A RE'LEM használtelem-gyűjtő edényeinek formatervezési mintája a védjegybejelentésből. Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatbázisa.
Az iroda honlapja szerint négy fő területtel foglalkoznak: agrárjoggal, közbeszerzési joggal, nonprofit szervezetekkel és társasági (cég) joggal. Agrárjogi ügyek közül több olyat találtunk, ahol olyan külföldi földműveseket képviseltek, akik Magyarországon akartak termelni.
Papcsák itt, Papcsák ott, meg amott is
A legérdekesebb kapcsolata Papcsák irodájának a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVA) van. Az MVA egy alapítványában és egy cégében is tisztségviselő Papcsák, az MVA jogi képviselője pedig Papcsák irodájának vezetője.
A többek között a magyar kormány, a Nemzeti Bank, minisztériumok és bankok által közösen létrehozott MVA a kis- és középvállalkozásokat segíti, mikrohitelprogramot működtet és hasonló tevékenységet lát el. Az MVA létrehozott egy megyei hálózatot, megyénként alapítványokat működtet. Papcsák vagyonnyilatkozata szerint a hálózatba tartozó Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumát ő vezeti, ezért a tisztségéért 2013-ban havi bruttó 500 ezer forintot kapott (pdf, 12. oldal).
Az MVA jogászaként pár nappal ezelőtt még Papcsák Ferenc volt feltüntetve az alapítvány honlapján. Papcsák azonban ügyvédként nem aktív, mint már írtunk, az Indexnek is erre hivatkozva állította azt, nem lát bele saját irodája ügyeibe. Inaktív ügyvédként már jogi képviseletet nem láthat el, ezért megkerestük az MVA-t, hogy tisztázzuk a kérdést. Válaszukban csak annyit közöltek, az alapítvány jogi képviselője már nem Papcsák Ferenc. Egy nappal később Papcsák nevét arra a Trencsán Gáborra cserélték le az MVA honlapján, aki Papcsák irodáját vezeti.
De menjünk tovább! A MiFiN mikrofinanszírozással foglalkozó céget szintén a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hozta létre. Ebben a cégben Papcsák felügyelőbizottsági tag, a cég nevét és logóját védjegyként 2007-2008-ban Papcsák irodája jegyezte be. Ekkor még Papcsák semmilyen tisztséget nem töltött be a MiFiN-nél, 2010-ben lett felügyelőbizottsági tag.
Fotó: index.hu / index.hu
Sok vagy kevés a 160 millió?
Papcsák 2013-as vagyonnyilatkozata szerint bruttó 160 millió forintot vett ki osztalékként, ez körülbelül nettó 140 millió forintnak felel meg. Papcsákék nem válaszoltak, amikor arra voltunk kiváncsiak, hogy ez az összeg egy vagy több év osztaléka volt. Mivel eddig minden évben vett ki osztalékot Papcsák, nem valószínű, hogy pont a választások előtti utolsó évben venne ki többévi pénzt az irodájából, de persze semmi sem kizárt.
Forrás: Papcsák Ferenc 2011-es 2012-es és 2013-as vagyonnyilatkozata. Ahol bruttó összeg szerepelt a vagyonnyilatkozatban (2010, 2011 és 2013), abból 16 százalékos személyi jövedelemadót és 450 ezer forint egészségügyi hozzájárulást vontunk le.
Egy átlagos, kis iroda, ahol van egy tag, egy beosztott meg egy-két ügyvédjelölt, 10-15 milliós árbevétellel dolgozik, legalábbis ez a nagyságrend
– mondta az Indexnek egy budapesti ügyvéd, amikor megpróbáltuk felmérni, hogyan viszonyul a budapesti ügyvédi piac átlagához Papcsák irodája. Azonban, ahogy korábban is írtuk, nem tudjuk, Papcsák Ferenc irodájának kis létszámú csapata a valóságban még hány külsős ügyvédnek ad megbízást egy-egy általuk vitt ügyben.
Magyarországon csak egy évre vonatkozóan ennyit kivenni az adózás utáni eredmény terhére, ez csak a legnagyobb, főleg nemzetközi ügyvédi irodák vezető partnereire jellemző, akik nemzetközi, nagy ügyeken dolgoznak. A magyar ügyvédi irodák nem ebben a ligában játszanak. Egy tipikus budapesti ügyvéd valamivel él jobban, mint az átlag magyar értelmiségi
– tette hozzá az általunk megkérdezett budapesti ügyvéd.
Egy nagy nemzetközi hálózat magyar irodájánál dolgozó ügyvédjelölt az Indexnek elmondta, hogy náluk egy idősebb, tapasztalt partner óradíja 6-800 euró (180 ezer – 250 ezer forint) is lehet, ennyibe kerül az ügyfélnek az ügyvéd egy órányi munkája. Ezek az ügyvédek évente 160 milliónál jóval több pénzt is hazavihetnek osztalékként, van, ahol a nemzetközi iroda globális nyereségéből részesülnek. Ez azonban tényleg csak a legnagyobb három-négy irodára jellemző. Bár a Papcsák Ügyvédi Irodának a névadójával alliteráló "profizmus, precizitás, partnerség" szlogenje elég lehengerlően hangzik, azért a globális piacon még nem jegyzik a legjobb három-négy között.
Egy nemzetközi ügyvédi irodánál nem szabad azokból az óradíjakból kiindulni, amit papíron mondanak. Egy ügyvédjelölt 100-150 euró (30-45 ezer forint), egy ügyvéd 200-300 euró (60-90 ezer forint), egy partner 300-350 eurót (90-110 ezer forint) kér el óránként
– ezt már egy másik, az Indexnek nyilatkozó ügyvéd mesélte az átlagos, jó nevű nemzetközi irodákról. Papcsák az óradíjakról csak annyit mondott az Indexnek, hogy díjszabásuk
megegyezik a budapesti nagyobb ügyvédi irodák óradíj- és munkadíjszabási gyakorlatával.
Egy átlagos, nem nemzetközi irodánál dolgozó budapesti ügyvéd óradíja 15 és 50 ezer forint között van, az ügyvédjelöltek óradíja alacsonyabb az ügyvédekénél. 2013-ban körülbelül kétezer munkaóra volt, ha ezt megszorozzuk a három alkalmazottal és óránként 15-50 ezer forinttal, éves szinten 90-300 millió forint bevételt kapunk. Ez persze egy erősen túlzó becslés, mert egy ügyvéd sosem dolgozik úgy, hogy a teljes munkaidejét ki lehessen számlázni az ügyfélnek. Valószínűbb, hogy Papcsák irodája más ügyvédeket is megbíz "alvállalkozóként" és így tud akkora bevételt termelni, amiből 160 milliós osztalékra is futja, de amikor erről érdeklődtünk, nem adott magyarázatot.
De akkor most miből jött össze a pénz?
A fő kérdésre tehát nem kaptunk választ, köszönhetően az ügyvédi irodákra vonatkozó szabályozásnak, és annak, hogy 2009-től az ügyvédi munkákra nem kell közbeszerzést kiírni. Papcsák Ferenc azt állította, a Veszprém megyei önkormányzattal meglévő szerződésen kívül más állami vagy önkormányzati megbízójuk nincs. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Papcsák Ügyvédi Iroda kapcsolatára vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ.
Az viszont megtudtuk, hogy "legalább háromnegyed részben″ tulajdonosa a róla elnevezett irodának. Rajta kívül még egy tulaj van, hogy ki, azt azonban szintén nem árulta el.
És hogy honnan van Papcsáknak ilyen jól menő ügyvédi irodája? Egy őt személyesen régről ismerő forrásunk erről csak annyit mondott:
|
[
"Papcsák Ferenc"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Trencsán Gábor"
] |
Szerda reggel álltak bíróság elé Földesi-Szabó László és társai az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A vádlottak a hatóságok szerint a kiemelten közhasznú szervezet révén jótékonysági célra hoztak be élelmiszert, ám azt nem adományként használták, hanem eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet róható a terhükre. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolják.
Majd egy év telt el azóta, hogy a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot – 2008. július 18-án – a Fővárosi Bíróságra az Egymásért Alapítvány ügyében; a mintegy másfél évig tartó nyomozás eredményeképpen nyolc emberrel szemben emeltek vádat. A bíróságon június 3-án elkezdődött tárgyalás nem tartott sokáig, mivel a hatodrendű vádlott, Papp Gábor ügyvédje, Mucsy Márton bejelentette, hogy egy hét felkészülési időt kér, mert csak május 29-én kapott megbízást, s néhány nap alatt nem tudott felkészülni az ügyből. A bíró, Kenéz Andrea méltányolta a kérést, ugyanakkor etikailag kifogásolta azt, hogy a volt védő, Sáros Péter, aki több vádlott védelmét is ellátja, ugyanakkor aki a mai tárgyaláson nem vett részt, épp az utolsó pillanatban adja vissza a megbízását. A tárgyalás június 12-én, várhatóan a vádirat ismertetésével folytatódik.
Az Egymásért-ügy nyomozati iratai egyébként mintegy tízezer oldalt tesznek ki. Mint arról a hvg.hu is beszámolt, az egykor rendőrként dolgozó, majd az Egymásért Alapítványt létrehozó Földesi-Szabó László 2007 tavaszán sokat szerepelt a médiában: egyrészt a Törökországba vitt Mehmet Karcsika hazahozatala, másrészt az ex-szépségkirálynővel, Bálint Antóniával folytatott szerelmi kapcsolata miatt.
Az alapítvány munkájáról kialakítandó képet negatívan befolyásolta a 2007. április 13-án kipattant csempészési ügy. A pénzügyőrök az alapítványnál és több budapesti vállalkozásnál tartottak házkutatást, s több embert – köztük az Egymásért kuratóriumának elnökét, Földesi-Szabót, valamint cégvezetőket és vámügyintézőket – vettek őrizetbe, majd helyeztek előzetes letartóztatásba. Gyanújuk szerint ugyanis az alapítvány az érintett vállalkozások révén Magyarország európai uniós csatlakozása után, 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.
A vám- és pénzügyőrség szerint csaknem 8500 tonna árut – elsősorban konzervet – importáltak, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Európai Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfa-mentesen vámkezeltették az élelmiszert, amelyet az alapítvány ténylegesen nem vett át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesített. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.
A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György és az alapítvány jogtanácsosa – az NBH egy volt munkatársa –, Simon Ibolya, akik ellen nem indult büntetőeljárás. A történtek után csatlakozott az alapítványhoz az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos, s az előbb említettekkel együtt – az Egymásért honlapja szerint – jelenleg ő is a kuratórium tagja.
Az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára, ellenzéki kezdeményezésre, parlamenti vizsgálóbizottság is alakult. A testület előtt Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta, hogy az alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe akkor, amikor az uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, s kiderült többségük egyetlen ügyfélhez, az alapítványhoz köthető.
Bencze József tábornok, jelenleg országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen beszámolt arról is, hogy Földesi-Szabó mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott abban az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért Alapítvány későbbi létrehozójának apját, Jakubinyi Róbertet. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Az esetről Bencze annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette. Földesi-Szabóról Bencze elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.
Földesi-Szabó magyarázata (Oldaltörés)
A bizottság meghallgatta Földesi-Szabó Lászlót is, aki az alapítvány megalakulásával kapcsolatban elmondta, hogy azt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori parancsnoka kezdeményezte, s a céljuk az volt, hogy így segítsenek a rászorulóknak, főleg gyerekeknek. A közhasznú szervezet létrehozásának mélyebb okairól csak akkor tud nyilatkozni – tette hozzá –, ha megkapja a felmentést a titoktartási kötelezettség alól.
Földesi-Szabó sok mindenről nem beszélt © Stiller Ákos
A kuratóriumi elnök beszámolt arról is, miként lehetséges, hogy a 100 ezer forintos tőkével létrehozott kiemelten közhasznú szervezet néhány év alatt több százmillió forint támogatást kapott, illetve tudott továbbosztani. Közölte: nem kellett támogatókat keresniük, mert Mehmet Karcsika elhíresült ügye miatt a médiában való sorozatos szereplés megfelelő PR-t biztosított ahhoz, hogy a támogatók maguk jelentkezzenek és tegyenek felajánlásokat. Ennek köszönhetően – derült ki – az alapítvány 2005-ös záróegyenlege, 27 millió forint volt, tízszerese az előző évinek, 2006-ban pedig 602 millió forinttal, illetve 2007-ben 900 millió forinttal zárták az évet.
Földesi-Szabó kifejtette azt is, hogy az ügyben jogértelmezési problémával állnak szemben, mivel szerinte az élelmiszert eladhatták – a vámmentesség továbbra is fennállt –, csak a kapott összeget karitatív célokra kellett fordítani. Ezt pedig az Egymásért Egy-Másért Alapítvány teljesítette is. Mint elmondta, egy magyar élelmiszer-üzletlánc cégcsoportja 900 millió forinttal támogatta az alapítványt, ezzel járultak hozzá a családon belül erőszakot elszenvedett áldozatok segítésére szolgáló országos hálózat létrehozásához. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az alapítvány számlájáról a VPOP 20 millió forintot foglalt le. Arról viszont nem tett említést, hogy az Egymásért Alapítvány számlájára átutalt 27 millió NBH-forinttal mi lett.
A Szilvásy-kapcsolat Számos kérdés firtatta az alapítvány és a Szilvásy-család kapcsolatát. A kuratórium elnöke erről úgy nyilatkozott, hogy Szilvásy Péter grafológust az alapítvány egyik programja kapcsán, Dobó István maradványainak felkutatása során ismerte meg. Szilvásyt kérték fel ugyanis, hogy végezze el a régi dokumentumokon szereplő Dobó-aláírások eredetiségének vizsgálatát. A grafológus ezt következően lett részese az Egymásért Alapítvány Talentum-programjának, s kapcsolódott be a tehetséges gyermekek kiválasztásába.
Evidensnek tartotta, hogy egykori rendőrként támogatta a volt belügyi kórházat, s ismerte az intézményt vezető Szilvásy Istvánt. Találkozott Szilvásy Györggyel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszterrel is – tette hozzá –, de erről további részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy ez a "titokkörbe tartozik".
A bizottság elnöke, a fideszes Demeter Ervin az NBH és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolatáról azt mondta, rendezetlen és tisztázatlan, mivel megvannak a törvényes lehetőségei és belső szabályai annak, hogy titokban végezzen tevékenységeket a szolgálat. Kijelentette: "szabálytalan, és, megkockáztatom, jogszerűtlen" az NBH és a kiemelten közhasznú szervezet kapcsolata. Úgy vélte, ezt ismerte el a volt főigazgató, Galambos Lajos, amikor lemondott a posztjáról. Mint hozzátette: a volt titkosszolgálati vezető elismerte ezt, de bővebben nem kívánt erről beszélni.
Demeter úgy vélte, hogy az NBH egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György korábbi meghallgatásán elhangzottak azt a látszatot keltették, miszerint a VPOP-nél meg lehet venni vámeljárásokat. Ám semmi erre utaló nyomot nem találtak az NBH irataiban, és határozottan tiltakozott a gyanúsítás ellen a VPOP parancsnoka, Nagy János. Demeter hozzátette: Gyarmati a bizottság előtt azt is kijelentette, hogy "az alapítvány ellen indított büntetőeljárás a VPOP bosszúja volt".
A bizottság 2009 januárjában elfogadott közös jelentése – amelyet egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadott el – megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak, de az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt.
A vádlottak egyébként tagadták a terhükre rótt cselekményeket, és ártatlanságukat hangoztatták. Földesi-Szabó László egy korábbi, a hvg.hu-nak adott interjújában azt állította, hogy az Egymásért Alapítvány kapcsán elindult nyomozásnak "személyes okai voltak, amit persze feketén-fehéren nem tudok bizonyítani, de az egésznek boszorkányüldözés jellege van".
|
[
"Földesi-Szabó László",
"Papp Gábor",
"Jakubinyi Róbert"
] |
[
"Sáros Péter",
"Mehmet Karcsika",
"Bálint Antónia",
"Dávid Ibolya",
"Stiller Ákos",
"Dobó István",
"Nagy Lajos",
"Szilvásy Péter",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Gulyás József",
"Mucsy Márton",
"Gyarmati György",
"Bencze József",
"Nagy János",
"Kenéz Andrea",
"Simon Ibolya",
"Demeter Ervin",
"Galambos Lajos"
] |
Költségvetési csalás és sikkasztás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Gáspár Győző ellen, és a nyomozás keretében április közepén házkutatást is tartottak a szép emlékű Romantic együttes frontemberénél. A múlt héten csütörtökön aztán egy budapesti bankban is megnézte a NAV, mi is van Győző széfjében.
Innen 194 millió forintot foglaltak le.
"Az nem az én pénzem volt" - mondja erre Gáspár Győző, aki azt állítja, dokumentumokkal is igazolni tudja az állítását.
"A nagymamámtól nagyon sok pénzt kaptam korábban. 2004-ben 136 millió forintot adott nekem. Ez neki nem volt nagy összeg, ő nagyon gazdag volt. Többek közt ezt a pénzt is egyszer már elvitték a NAV-osok, még 2011-ben, amikor adócsalással vádoltak minket Beával. Sokáig zárolva volt a pénz, aztán amikor visszakaptuk, akkor úgy döntöttem, hogy nekem ez nem kell, a lányaimnak adtam, és még kiegészítettem. Két éve 97 milliót kapott Evelin, és ugyanennyit Virág, ez volt a pesti széfben elzárva" - magyarázta Győzike.
Az énekes szerint mivel sem a pénz nem az övé, sem a széf nincs a nevén, a NAV jogtalanul vitte el a milliókat. A lefoglalási jegyzőkönyvben egyébként benne is van, hogy a széfhez Gáspár Evelinnek van kulcsa, és ő papírokkal igazolta is, hogy az övé a pénz egy része. A NAV azonban írásszekértőt rendelt ki, mert azt akarják bizonyítani, hogy Győzike járt el a lánya helyett, mikor alá kellett írni a széffel kapcsolatos papírokat.
Az apa elismerte, hogy többször járt a széfnél Evelinnel, de állítása szerint csak azért, hogy megnézze, lánya nem vett-e ki a pénzből, ráadásul nemrég ki is kellett cserélni a hamarosan lejáró bankjegyeket újakra. (Blikk)
|
[
"Gáspár Győző"
] |
[
"Gáspár Evelin"
] |
"Jó munkakapcsolat" alakult ki Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével – írta tizenöt oldalas vallomásában még tavaly márciusban Völner Pál volt igazságügyi államtitkár. Az rtl.hu információi szerint a korrupcióval vádolt politikus azt állította: senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.
"A gyanúsításban foglalt állítások teljesen életszerűtlenek. 14 éves koromban létesítettem először munkaviszonyt. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet" – az rtl.hu információi szerint egyebek mellett ezzel védekezett Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a Schadl-ügyként ismertté vált eljárásban. A politikus tavaly márciusban tett írásbeli vallomást, a 15 oldalas dokumentumban pedig részletesen kifejtette, hogy miért tartja alaptalannak az ellene megfogalmazott – akkor még – gyanúsítást.
A 2020 novemberében kirobbant botrány két központi figurája Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) azóta is hivatalban lévő elnöke, valamint Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter korábbi helyettese. Az ügyészség szerint az ügy első- és másodrendű vádlottja korrupciós kapcsolatot alakított ki 2018 májusát megelőzően, a kar elnöke pedig rendszeresen készpénzt, alkalmanként 2-5 millió forintot (összesen 83 millió forintot) adott az államtitkárnak azért, hogy Völner Pál Schadl György érdekei szerint járjon el. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot.
Az egyik vádpont szerint Schadl György elérte, hogy azok az emberek kapjanak végrehajtói kinevezést, akikkel ő előzőleg megállapodott. Az így pozícióba került végrehajtóknak az iroda működéséből származó osztalékot részben vagy teljes egészében át kellett adniuk Schadl Györgynek, aki így az ügyészség szerint összesen 924 millió forinthoz jutott. (A végrehajtói irodák vezetőinek ez azért érte meg, mert havi juttatást kaptak Schadl Györgytől, vagy megtarthatták a – gyakran igen jelentős összegű – osztalék egy részét.)
Völner Pál ezzel a vádponttal kapcsolatban azt írta a vallomásában, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése utána a tárca szervezeti és működési szabályzata (szmsz) alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek.
Ennek megfelelően szerinte nem is tudta befolyásolni a kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem az Igazságügyi Minisztérium másik államtitkára.
"A minisztériumban a hivatásrendekkel, bíróságokkal, ügyészségekkel, közjegyzőkkel, végrehajtókkal az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár tartotta a kapcsolatot és látta el a minisztériumi feladatokat.
E tekintetben teljeskörűen Dr. Vízkelety Mariann, később Dr. Hajas Barnabás államtitkárok jártak el, én csak néhány kiemeltebb protokolláris eseményen szerepeltem.
A nevezett államtitkárok egyébként véleményem szerint semmilyen módon és senki által nem voltak befolyásolhatók, feladatukat mindvégig kiemelkedően és kiválóan látták el" – fogalmazott Völner Pál. Azt is megjegyezte: soha nem próbált a vádban megfogalmazott módon hatni az államtitkártársaira, akik tőle függetlenül dolgoztak, nem voltak neki alárendelve.
Új pozíciók, hasonló védekezés
A szerepkörök azonban a 2015-ös államtitkári kinevezés után módosultak: Varga Judit igazságügyi miniszter ugyanis 2019 júliusában a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek miniszteri biztosává nevezte ki Völner Pált, aki ezzel párhuzamosan parlamenti államtitkár is maradt. A vallomás szerint az új pozíció nem érintette az államtitkárok feladatkörét, mert a miniszteri biztosnak csak általános felügyeleti jogköre volt, de az operatív működésben nem vett részt és nem volt irányítási, utasítási joga sem.
Objektív pontok, szubjektív értékelés
A végrehajtók kinevezéséről itt írtunk részletesen, röviden összefoglalva a pályázóknak egy két részből álló felvételin kell pontokat szerezniük, az öt legtöbb pontot elérő jelöltet pedig felterjesztik az igazságügyi miniszter elé, aki kinevezi a végrehajtót. Ez utóbbi feladatot az igazságügyi miniszter delegálta az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárnak. A felvételiket igen sok bírálat érte, az objektív feltételek (képzettség, tapasztalat, stb.) alapján megszerezhető pontok mellett ugyanis van egy szóbeli rész is, ahol – a panaszt megfogalmazó jelöltek szerint – már előtérbe kerülnek a szubjektív szempontok is, így akár befolyásolni is lehetett, hogy végül melyik öt pályázatot terjesztik fel a minisztériumnak.
Völner Pál miniszteri biztosi munkájáról azt írta: A miniszteri biztosnak valóban van olyan jogköre, miszerint a felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatokat, "azonban a szövegezésből kitűnik, hogy sem a felterjesztés összeállításában nem vesz részt, sem az igazságügyekért felelős államtitkárnak azt a jogkörét nem vonja el, hogy a felterjesztéstől eltérő kinevezési döntést hozzon. A jogkör lényegében betekintési jogot biztosít a miniszteri biztos részére" – írta Völner Pál.
Ez azt jelenti, hogy a politikus szerint valójában csak láthatta, hogy kiket jelöltek végrehajtónak, de a jelöltek kiválasztásában és a végső kinevezésben sem volt szerepe. Állítása szerint miniszteri biztosi elődje, Molnár Zoltán is hasonlóan dolgozott ebben a szerepkörben, ő pedig követte ezt a gyakorlatot.
"Egyetlen olyan esetre sem emlékszem, amikor a felterjesztést megváltoztattam volna, a meghallgatásokra pedig semmilyen formában nem vettem részt, sem azokat, sem a kinevezési döntéseket semmilyen formában nem befolyásoltam" – írta.
Völner Pál a helyzet tisztázása érdekében indítványozta a két érintett államtitkár, azaz Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás tanúkénti meghallgatását is.
Utóbbi politikus meghallgatását nem tartotta indokoltnak az ügyészség, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a vádemeléshez szükséges tényállást a szükséges mértékben felderítették.
Vízkelety Mariannt viszont behívták volna, de vele kapcsolatban azt állapították meg tavaly nyáron, hogy ő "nem hallgatható ki tanúként". Ennél a pontnál a büntetőeljárás azon részére hivatkoztak, amely négy esetben nem teszi lehetővé a meghallgatást. Ha az illető a védőügyvédként vagy egyházi vezetőként szerezte az ügy szempontjából fontos információkat, valamint ha nem kapott felmentést titoktartási kötelezettsége alól, vagy ha testi, szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. (Információink szerint beteg.)
Volt ugyanakkor még egy fontos változás a feladatkörök elosztásában, 2021 áprilisában ugyanis megszűnt az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárság, a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek pedig már a szervezeti és működési szabályzat szerint is átkerültek Völner Pál államtitkárságához. A 2021 áprilisa és a botrány novemberi kirobbanása, valamint Völner Pál decemberi lemondása között azonban már nem neveztek ki új végrehajtókat. (Volt egy pályázat, de azt visszavonták miután kiderült az ügy.)
Egy másik ponton pedig megjegyezte:
Hogy Schadl György a saját befolyását mire használta fel, azt nem róhatják az én terhemre.
Összegezve tehát ezt a vádpontot azért tartja megalapozatlannak Völner Pál, mert a kérdéses időszakban szerinte nem ő felelt a végrehajtói kinevezésekért, amikor pedig már hozzákerült ez a terület, akkor már nem történt új kinevezés. A vallomása egy pontján azt állította, arról sem volt tudomása, hogy Schadl György informálisan bárkit támogatott volna a végrehajtó-jelöltek közül.
"Sem egyben, sem részletekben nem vettem át" 83 millió forintot
A nyomozás során a Nemzeti Védelmi Szolgálat leplezett eszközöket is alkalmazott, így az ügyészség a lehallgatott beszélgetések és megfigyelések eredményeit is fel tudta használni a vádemeléskor. A megalapozott vád szerint például Schadl György több alkalommal is kenőpénzt adott át Völner Pálnak.
"A gyanúsításban szereplő azon állítást, hogy én Schadl Györggyel 2017 augusztusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakítottam ki teljesen megalapozatlan, nem igaz. Nem igaz az az állítás sem hogy a korrupciós kapcsolat keretében rendszeresen 2-5 millió forint úgynevezett rendelkezésre állási pénzt kaptam volna Schadl Györgytől. (...) A gyanúsításban szereplő 83 millió forint jogtalan előnyt sem egyben, sem részletekben nem vettem át" – írta ezzel kapcsolatban Völner Pál.
Némelyik résznél azt is kétségbe vonta, hogy igazak-e egyáltalán a Schadl Györggyel kapcsolatban megfogalmazott állítások:
A végrehajtói irodáktól a gyanúsítás szerint Schadl György által beszedett összegekből mint korrupciós összegekből – ha egyáltalán igaz ez az állítás – nem részesültem
– fogalmazott a volt államtitkár.
Schadl György ugyanakkor az elmúlt években jelentős mennyiségű ingatlant, ékszert halmozott fel, míg Völner Pál és családja szintén nagyértékű vagyont szerzett. Arra a vallomás nem tér ki tételesen, hogy utóbbit miből finanszírozta a volt politikus, de állítása szerint csak a magánjövedelméből szerzett pénzt.
Úgy vélte, a vele szemben megfogalmazott állítások teljesen életszerűtlenek. "14 éves koromban létesítettem először munkaviszonyt. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet. (...) Mindig megfelelő jövedelemmel rendelkeztem ahhoz, hogy tisztes polgári életszínvonalon éljek, ezt meghaladó igényeim pedig nincsenek". Hozzátette, hogy a több évtizedes munkáját, pályafutását soha nem tette volna kockára. "Minden esetben hivatali kötelességemnek, legjobb szakmai tudásomnak, és az ország érdekeinek figyelembevételével cselekedtem" – írta.
Schadl György, "aki alkalmas arra, hogy rendet teremtsen"
Völner Pál vallomásában kitért arra is, hogy miként ismerte meg Schadl Györgyöt.
"A minisztériumba új emberként kerülve olyan hírekre emlékszem, hogy a végrehajtói szabályozás reformjait követően
ő az az ember, aki alkalmas arra, hogy rendet teremtsen a korábbi zavaros kamarai viszonyok után.
Az ő feladata volt a karon belül megvalósítani azokat a változásokat, amelyek a jogi végzettséghez kötött személyváltozásokat követően igazi jogi hivatásrenddé teszik a kart. (...) Kinevezésemkor már Schadl György volt a kar új elnöke, és ezt követően egy protokolláris eseménye a miniszter helyettesítve ismertem meg őt. Agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elkötelezett a végrehajtói kar megújítása mellett."
Völner Pál szerint azért volt indokolt a kapcsolattartásuk, mert a végrehajtókkal kapcsolatban számtalan parlamenti kérdés, interpelláció és sajtómegkeresés érkezett hozzájuk. (A sajtóügyekben és a parlamenti munkában az szmsz alapján nagy szerep hárult Völner Pálra.)
"Ezekben az ügyekben elkerülhetetlen volt a kapcsolattartás az érintett területtel és annak vezetőjével, Schadl Györggyel. Jó munkakapcsolat alakult ki köztünk, mivel minden végrehajtással kapcsolatos kérdésben tájékozott volt, gyorsan akár telefonon tudott pontos információkat mondani, vagy nagyon rövid határidőn belül segített abban, hogy a végrehajtóktól pontos információkat kaphassak a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A jogszabály változásoknál is folyamatosan egyeztetnünk kellett, hiszen a parlamenti vita során több ismeretanyaggal kellett mindig rendelkeznem, mint a hivatalos adatok ahhoz, hogy felkészülten tudjak válaszolni a viták során felmerülő kérdésekben. Kapcsolatunk nem érintette a gyanúsításban megfogalmazott kinevezési kérdéseket" – írta a volt államtitkár.
Egy másik résznél úgy fogalmazott: "Schadl Györggyel munkánkból kifolyólag sokszor találkoztam, kifejezetten jó munkakapcsolat alakult ki, többször ebédeltünk együtt.
Névnapokhoz, ünnepnapokhoz kötődően italt is ajándékoztunk egymásnak. Emlékezetem szerint 2021 április 15-én György napra tekintettel én ajándékoztam a részére italt, hogy ő is adott volna italt, nem emlékszem, de nem zárom ki.
A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint aznap Schadl György arra kérte a sofőrjét, hogy vigyen neki egy "hármast", mert el kell mennie a "szokásos barátunkhoz". A telefonbeszélgetés során a végrehajtói kar elnöke hozzátette: tegyen mellé "valami viszonylag normális piát" is.
Völner Pál vallomása két másik vádpontra is kitér, erről következő cikkünkben olvashatnak majd.
Nyitókép: Kovács Tamás/MTI
|
[
"Schadl György",
"Dr. Hajas Barnabás",
"Dr. Vízkelety Mariann",
"Völner Pál"
] |
[
"Varga Judit",
"Molnár Zoltán",
"Kovács Tamás/MTI"
] |
Információink szerint Hornyák Tibor, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (EKGYA) főtitkára szerdára kiköltözött abból a monoszlói luxusvillából, ahol az elmúlt hetekben lakott.
A 24.hu szerdán írta meg, hogy az Erzsébet-táborokat működtető egyházi hátterű alapítvány főnöke a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyét bérelte. Hornyák, aki tavaly óta egyszemélyben az alapítvány főtitkára és a gyermektáborok fenntartásáért felelős kft. ügyvezető igazgatója is, egy napi 110 ezer forintos bérleti díjjal hirdetett luxusvillából járt be dolgozni a zánkai táborba.
Bár az alapítványt már a cikk megjelenése előtt megkérdeztük, a szervezet csak szerda délután adott ki reagálást az ügyben.
Az EKGYA sajtóközleménye szerint a szervezet
nem bérelt ingatlant és semmiféle bérleti díjat nem finanszírozott a monoszlói ingatlannal kapcsolatban.
A közleményhez csatolták Hornyák néhány mondatos reakcióját is, amelyben azt állítja, hogy saját zsebből fizetett ki több mint egy hónapot a fővárosi szállodák árait megszégyenítő szálláshelyen.
A családommal minden évben belföldön nyaralunk. Munkám okán a szabadságomat nyáron nem vehetem ki, így az említett, zánkai táborhoz közeli ingatlant 35 napra, saját költségen, kedvezményes áron béreltem ki a családom számára. Így az idő alatt, amíg a feleségem és gyermekeim pihentek, én a zánkai és fonyódligeti táborokban is el tudtam végezni feladataimat
– állította Hornyák.
Amennyiben igaz a 35 napos bérlés, akkor annak ára 3,85 millió forint lenne a turisták számára több helyen is hirdetett alapáron.
Kiemelt kép: MTI/Nagy Lajos
|
[
"Hornyák Tibor"
] |
[
"MTI/Nagy Lajos"
] |
Miután az Elios miatt az OLAF megkereste a várost, Siófok független polgármestere elzáratta a város két közvilágítás-korszerűsítési beruházásának dokumentumait, árulta el a Szabad Pécsnek.
mondta Lengyel Róbert. A rendőrség november elején jelentette be, hogy a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Később kiderült, hogy több érintett várostól sem kérték ki a problémás közbeszerzések dokumentumait, így például sem Hódmezővásárhely, sem Siófok önkormányzatát nem keresték meg. A Szabad Pécs szerint a "szokásos" Elios forgatókönyv valósult meg Siófokon is:
Lengyel Róbert a lapnak elmondta, hogy
"maga is csak a Parlamentben, az ellenzéki vizsgálóbizottság márciusi ülésén szembesült azzal, hogy a siófoki projektek szereplői is csaknem ugyanazok voltak, és a tender is teljesen hasonlóan bonyolódott, mint számos más városban."
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Lengyel Róbert"
] |
A tranzakcióra a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak kell még rábólintania.
A Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban, az Equilor Befektetési Zrt.-ben – közölte a bank pénteken.
A részesedésszerzést követően az Equilor neve, vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítják majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket.
A Gránit Bank tulajdonszerzése azért is jelentős, mert így Tiborcz István, a miniszterelnök veje is tulajdonosa lesz a brókercégnek, mivel az év elején cége, a BDPST, 43,19 százalékos tulajdont vásárolt a Gránit Bankban Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatótól.
Nem látszik, honnan lapátolta össze a pénzt Tiborcz István a bankvásárláshoz A miniszterelnöki vő cégének nagyon jól megy, ám annak gigantikus hitelállománya nem világos, miből fizette két pénzügyi projektjét a Gránit Banknál, illetve a Diófa Alapkezelőnél.
A közlemény szerint a tranzakció mindkét társaság és ügyfeleik számára előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.
A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Hegedüs Éva",
"Szécsényi Bálint",
"Gereben András"
] |
A kormány hivatalosan az Európai Bizottsággal áll kapcsolatban, így megvárják a bizottság álláspontját, arra kívánnak reagálni – idézi az MTI Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár vasárnapi megjegyzését.
hirdetés
Tuzson annak kapcsán mondta ezt, hogy sajtótájékoztatóján újságírók emlékeztették rá: a uniós csalás elleni hivatal, az OLAF szerint csalhattak az Elios Zrt. vidéki közvilágítási tenderein. A 35 vizsgált pályázatból 17 esetében sablonszerűen nyerte a pályázatokat a vállalat 2013 és 2015 között, amikor még Tiborcz István érdekeltségében állt a cég.
Az államtitkár többször is megismételte sajtótájékoztatóján, hogy meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját az ügyben.
"Azokat az ügyeket, amiket egyszer már megvizsgáltak, meg lehet vizsgálni még egyszer, természetesen állunk elébe, kampány van, de a törvényességhez természetesen nem férhet kétség" – fogalmazott Tuzson Bence. Tény, hogy a rendőrség 2016-ban már valóban nyomozott Elios-ügyben, de meglepő módon semmi gyanúsat nem találtak ott, ahol az OLAF üzemszerű visszaéléseket fedezett fel.
A Brüsszelre való mutogatás azért is érdekes, mert a kormánypárti kommunikáció máskor fenntartások nélkül állítja, hogy az Európai Bizottság az ENSZ-hez hasonlóan a Soros-tervet követi, Brüsszel pedig a magyarországi választásokba is beleszólna – most mégis az ősellenség álláspontjára kíváncsiak.
Az államtitkár sajtótájékoztatójának tervezett része már a Stop, Soros! törvényjavaslatról szólt, amit annak ellenére is napirenden tart a kormány, hogy több pontja is alkotmányba ütközhet. Tuzson elmondta, hogy a tervezetről szóló társadalmi vita keretében több mint hatszáz érdemi véleményt kapott a kabinet, többségük támogatja a csomagot, vagy még szigorítana is rajta. Az észrevételekben a többi közt a 25 százalékos határvédelmi illeték megemelését kezdeményezik akár 150 százalékra, valamint a büntető törvénykönyv szigorítását vagy azt, hogy az érintett szervezetek csak magyar bankoknál vezethessék számlájukat.
Tuzson Bence szerint továbbra is cél, hogy regisztrálják magukat a migrációt szervező vagy támogató szervezetek, a külföldről érkező pénzek után határvédelmi illetéket kelljen fizetniük, és az is, hogy az országtól távol tarthatók legyenek azok az emberek, akik támogatják vagy szervezik a migrációt – a megfogalmazás szerint ilyen szervezet lehetne a Belügyminisztérium is, ahol egészen az utóbbi időkig százmilliókkal támogatták a menekültek és oltalmazottak hazai társadalmi beilleszkedését.
A Stop, Soros!-hoz hasonlóan drasztikus programot Európában eddig csak az autoriter vezetésű Oroszországban valósítottak meg, ahol az ügynöktörvény részeként külföldről támogatott civil szervezetek irodáit, vagyonát foglalják le, adott helyzetben pedig ki is tiltják őket orosz területről.
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Tuzson Bence"
] |
Az MKB Bank értékesítette lakossági nemteljesítő hiteleinek egy részét – értesült az Index.hu. A vevő az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leányvállalata, vagyis a Magyar Követeléskezelő (MKK) Zrt. volt.
Látszólag felszállt a fehér füst az MKB tulajdonosai körül, valójában még sok a homály. És ez akár örökre így maradhat.
A hitel olcsó, a hitel gyorsít, a hitel legalizál. És szerencsére bőven vannak baráti bankok, amelyek örömmel finanszírozzák a NER nagyvállalkozóit.
A milliárdos polgármester több üzlettársa is utazhatott azon a luxusgépen, amely az MKB bankot privatizáló csoport tulajdonában van.
Eladott rossz lakossági hiteleiből az MKB. Ez mostanában teljesen bevett üzleti gyakorlat, a bankok végre fellélegezhettek, hosszú idő után lett másodpiaca az NPL-csomagoknak, vagyis a nemteljesítő hiteleknek. A nagy regionális lakossági bankok közül már többen is adtak el ilyen csomagokat Magyarországon is, de a térség más országaiban is.
Az MKB kiemelt helyzete
Az MKB helyzete annyiban kiemelt, hogy különös állami reprivatizációja, az Európai Központi Bank (ECB) által is követett MNB-s szanálási eljárása majd újabb piaci értékesítése miatt extra figyelem hárul a bankra.
Ráadásul, noha először úgy tűnt, hogy piaci vevők (hazai magántőkealap, pénztár, illetve külföldi alap) vásárolták meg a bankot, elég gyorsan politikai kötődéssel is bíró hazai üzletemberek bukkantak fel a tulajdonosi struktúrában, elsősorban Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester köre, illetve Szemerey Tamás, a konkurens NHB tulajdonosa, aki egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére.
Az állam a vevő
Ráadásul azért is lehetett figyelemre érdemes az eleinte csak piaci pletykaként hallott rossz hitel eladás, mert a piacon az terjedt el, hogy a vevő az állami hátterű MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. lehet, amely az MFB-csoportba tartozik.
Kérdéseinkkel megkerestük az érintetteket, vagyis az eladó MKB-t, a vevő MFB-csoportot és az állítólag tanácsadóként közreműködő Deloitte-ot is. Az MKB megerősítette az információinkat, az állami MFB eddig nem reagált, míg a Deloitte jelezte, hogy a tranzakció részleteiről nem adhat felvilágosítást.
Hivatalos információk
"Az MKB környékén sok minden figyelmet érdemel, sok minden gyanús, de higgye el, el ez az üzlet most tényleg piaci volt" - mondta egy bennfentes.
Az MKB hivatalos elmesélése alapján a bank tervszerűen építi le a nemteljesítő hitelállományát, és ez összhangban van az EU által támasztott vállalások teljesítésével is. Mint megtudtuk, "az értékesített portfólió több éves késedelemmel rendelkező, jellemzően jelzáloggal fedezett ügyleteket érintett.
Az értékesítési tender közel egy tucat hazai és nemzetközi hátterű követeléskezelő részvételével zajlott. A tendereljárás szoros eredménnyel zárult, összességében valóban az MKK ajánlata volt a legkedvezőbb. A kedvező vételár mellett az MKK mellett szólt az MKK erős fogyasztóvédelmi tapasztalata és az MNB előírások betartásával kapcsolatos gyakorlata."
A Deloitte szerepe
A piacon felmerült, hogy a folyamatot levezénylő, a potenciális vevőket egyenként megkereső Deloitte miképpen lehetett tanácsadó az ügyletben, hiszen egyszerre volt az eladó és a vevő könyvvizsgálója is. Ugyanakkor az MKB úgy vélte, hogy a Deloitte az értékesítési folyamat koordinálását segítette, megbízása így semmilyen szempontból nem volt összeférhetetlen a könyvvizsgálói tevékenységgel.
Bár a piacon pontos összegek keringenek mind az eladott portfólió méretéről, mind a tanácsadó jutalékáról, ezeket a számokat nem tudtuk a felekkel megerősíttetni, mert mint az MKB írta: az értékesítés részletei, így az értékesített hitelállomány vételára üzleti és banktitok.
Többektől megkérdeztük, hogy amennyiben éppen az MKB-val sok szálon összekapcsolódó állam ígéri a legmagasabb árat a rossz portfólióért, az nem tűnik-e a bank újabb állami kisegítésének, a tranzakcióban részt vevő érintetteknek volt azonnali reakciója: "ezt csak az üzletről lemaradt versenytársak terjesztik." Mivel mi nem versenytárstól hallottunk az ügyletről, annyit hozzátehetünk: nem csak ők.
|
[
"Mészáros Lőrinc",
"Szemerey Tamás"
] |
[
"Matolcsy György"
] |
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) 1,32 milliárd forintért államosította a Idomsoft Zrt. közigazgatási informatikai rendszereket szállító céget. Az ügy azért különösen érdekes, mert az átlátszó.hu kiderítette, hogy az Idomsoft fő megrendelőjének számító KEKKH elnöke az a Vetési Iván, aki az IdomSoftot átvilágító, majd megvásárló NISZ felügyelő bizottságának tagja is, illetve közvetett üzleti kapcsolatban van az Idomsoft tulajdonosával, Vertán Györggyel.
Az Idomsoft eggyel korábbi tulajdonosa 2012 februárjáig Schäffer István volt. Ő onnét lehet ismerős, hogy ő volt a miniszterelnökségi hivatal alá tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetője több olyan milliárdos informatikai közbeszerzésnél, ahol például egy napos volt az ajánlattételi határidő, kifejezetten Microsoft termékekre írtak ki 25 milliárdos tendert vagy az állam számára olyan kirívóan hátrányos feltételekkel kötöttek szerződést az Erzsébet téri Design Terminál estében, hogy nyomozást indított a rendőrség, ezek után távolították el Schäffert a hivatal éléről.
A kormány 2012. november 6-án hozott határozatot arról, hogy megvizsgálják az Idomsoft Zrt. közvetett állami tulajdonba vételének lehetőségét annak érdekében, hogy egyes, az állam működése szempontjából kiemelt fontosságú informatikai rendszerek működtetése, illetve folyamatos fejlesztése a jelenleginél költséghatékonyabb, ugyanakkor magasabb biztonsági szintű legyen - közölte a NISZ Zrt., amely a friss bejelentés szerint fel is vásárolta a társaságot.
A cégvásárlást szabályozó részvény-adásvételi szerződést 2012. december 21-én írták alá, a versenyhivatal január 13-án hagyta jóvá a tranzakciót, a pénzügyi zárás pedig február 28-án történt meg.
|
[
"Vertán György",
"Vetési Iván",
"Schäffer István"
] |
[] |
A testvér vezette egyesületé a földvári polgármester jutalma
A balatonföldvári polgármester visszakért jutalma - nettó egymillió forint - a helyi vízisport egyesületnél landolt, pont ott, ahol a polgármester öccse a vezető. Vajon erre gondolt Orbán Viktor? Holovits Huba azt mondja, a legeredményesebb civil szervezetet támogatta, s rossz az, aki rosszra gondol.
A balatonföldvári fideszes polgármester ellenzéke egyetért Orbán Viktorral – ez is kiderült a város képviselő-testületének ülésén, ahol az év végén felvett, majd a miniszterelnöki felszólításra jótékony célra átutalt polgármesteri jutalom is téma volt. De nem csak ott, hírportálunkra is érkezett "bennfentes" hozzászólás annak kapcsán, hogy Holovits Huba földvári polgármester – ahogyan megírtuk – éppen a helyi vitorlás egyesületnek ajánlotta fel bruttó kétmilliós jutalmát. Bolka 84 azt írta: "A Balatonföldvári Vízisport Egyesület elnöke hosszú ideig Holovits Huba volt, jelenleg a testvére, Holovits Csaba. Balatonföldváron vitorlásoktatással Holovits Huba foglalkozik, de a felesége nevén van a vállalkozás. Kinek fogja az oktatási díjat kifizetni az egyesület? Hát a családnak, ügyes..."
Nanszák György azonnal le is reagálta, így: "Bolka84! Te miről beszélsz? Arról a Vízisport Egyesületről, ahol ingyen tanulhattak a földvári gyerekek vitorlázni, evezni és nem a Holovits Vitorlás Iskola tanította őket. Kikérem a mostani és a volt vezetőség nevében is az ilyen szemét rágalmakat."
"Erre gondolt Orbán Viktor?" – ezzel a kérdéssel szerkesztőségünknek Földvárról küldött e-mail is feszegette az ügyet, úgy érvelve, hogy "a Holovits Csaba elnökségével működő civil szervezet nem pályázhat önkormányzati támogatásra, a polgármesteri felajánlással mégis lehetővé vált, hogy ez a szervezet a közkasszából pénzt kapjon."
– Elmondtam a testületi ülésen is a polgármesternek, hogy mi előre szóltunk, s lám, Orbán Viktor is úgy gondolja mint mi, hogy nem feltétlen volna muszáj a polgármesternek jutalmat fölvenni – mondta lapunknak Gáspárné Koseluk Zsuzsa független képviselő, egyike a két tagú földvári ellenzéknek.
– A Balaton partján élünk, a gyerekeknek akartam a nettó 1 054 000 forintot juttatni, ugyan hová máshová szándékozhattam volna, mint éppen a város legeredményesebb civil szervezetének? – kérdezett vissza Holovits Huba polgármester. – Ez objektív mérce alapján megítélhető: a számos evezős és vitorlás bajnokságot rendező klub fiataljai az elmúlt tíz évben több száz érmet nyertek az országos bajnokságokon. Nyaranta tizenöt éve közel száz helyi gyerek tanulhat meg vitorlázni ingyenesen, de például most télen is hatvan helyi diák edz az egyesületnél. Az én cégemnek ehhez semmi köze. Még csak a vitorlástelepet sem használjuk, hanem a kikötőt és ráadásul a közlekedési hatóság égisze alatt mi felnőttoktatást végzünk, azaz a tizennyolc éven felüliek számára hajóvezetői jogosítványt adunk. A gyerekeket eddig sem mi oktattuk és ezután sem mi fogjuk. Rossz az, aki rosszra gondol, azt is mondhatnám, ki mint él, úgy ítél...
A polgármester hozzátette: ő csak egy az év végén pluszjuttatásban részesült 187 földvári önkormányzati dolgozó közül. – Mindenki kapott ilyet kivétel nélkül és nem csak a városháza, hanem például a Gamesz, a közösségi ház, vagy a kistérség dolgozói is. Vajon akad-e még egy ilyen kétezres lélekszámú település az országban? – így Holovits.
|
[
"Holovits Huba"
] |
[
"Bolka 84",
"Nanszák György",
"Holovits Csaba",
"Orbán Viktor",
"Gáspárné Koseluk Zsuzsa"
] |
Papcsák: A pannon polip bögyében vagyok
Szabályos leleplezőnek szánt írást tett közzé a Népszava Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztosról. A legsúlyosabb kritika a képviselővel szemben az, hogy álláshalmozó, miközben a szerzők megpendítik az összeférhetetlenséget is. A szocialistáknak és párthű szócsövüknek a legnagyobb gondjuk mégsem ez lehet a kormánybiztossal, hanem sokkal inkább az, hogy Papcsák és munkatársai erős elszántsággal igyekeznek felgöngyölíteni az elmúlt évek alatt nyélbe ütött gyanús, kormányzati ügyleteket.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel – A Népszava több évre visszamenőleg átvilágította az ön képviselői, ügyvédi és üzleti tevékenységét. Az egyik önre nézve legsúlyosabb állításuk az, hogy ön összeférhetetlenségbe keveredett, amikor fővárosi képviselőként beült a Főkert Zrt. felügyelőbizottságába, miközben a konkurenciához tartozó egyik magáncég jogi képviseletét is ellátta.
– Ez nem volt összeférhetetlen, mégpedig azért nem, mert számtalan olyan szereplő van a piacon, amelyek egymásnak nem konkurensei. Ugyanazon a piacon működnek, versenytársak, de valójában mindenki tudja, hogy milyen árakkal dolgoznak. Itt ugyanis egységárak vannak, vagyis a fővárosi parképítési munkáknál mindenki pontosan tudja, mi mennyibe kerül.
– De akkor sem bevett szokás, hogy egy cég jogi képviselője beleláthasson felügyelőbizottsági tagként az ugyanazon a piacon működő másik cég gazdálkodásába...
– Ilyen probléma nem merült fel. Ebben én akkor nem láttam semmi kivetnivalót. Később, amikor valaki felvetette nekem ezt a problémát, lemondtam erről a tisztségről.
– Azt is a szemére vetik, hogy a feleségével közös családi cégük is ugyanezen a piacon tevékenykedik.
– A feleségem 1993 óta egyáltalán nem dolgozik ezen a piacon, és ő egyébként sem közszereplő. A magánéletembe való súlyos beavatkozásnak tekintem a szocialisták ilyen jellegű megnyilvánulásait.
– Amiatt is támadják önt, hogy az első Orbán-kormánynak is dolgozott ügyvédként, miközben országgyűlési képviselő is volt.
– Büszke vagyok rá, hogy az Orbán-kormánynak dolgozhattam ügyvédként, és arra a munkára, amit elvégeztünk. Azóta egyébként semmilyen állami megrendelést nem vállaltam. Az elmúlt nyolc évben összesen két ilyen típusú megbízásom volt: az egyik egy megyei, a másik pedig egy helyi önkormányzattól. Tehát jellemzően a magánszektorban dolgozunk, az árbevételünk 95 százaléka innen származik.
– Ön a fővárosi tulajdonú Bajcsy-Zsilinszky Kórház felügyelőtanácsának is tagja volt. A Népszava azt állítja, hogy tavaly el sem járt az ülésekre, a tiszteletdíját mégis felvette, ráadásul a vagyonbevallásában elmulasztotta feltüntetni.
– Rögzítsünk két dolgot. Az egyik, hogy a fővárosi önkormányzati képviselői vagyonbevallásomban ez is benne volt. A jelenleg hatályos szabályok szerint ezeket az összegeket külön fel sem kellene tüntetni. Egyébként havi körülbelül nettó harmincezer forintról beszélünk. Amikor egy LMP-s képviselő interpellált, hogy miért nem tüntettem fel a vagyonnyilatkozatomban külön is ezt a díjat, akkor én még aznap bementem, és korrigáltam. Semmilyen jogszabályi kötelezettségem nem lett volna erre, de mégis megtettem. Utána természetesen elnézést is kértem azonnal. Hangsúlyozom: a bevallott fővárosi közgyűlési tagsági díjamban ez benne volt.
– A közvéleményben mégis visszatetszést kelt, hogy önről azt állítják, el sem járt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház felügyelőtanácsának üléseire...
– Ez nem igaz. Ezért be fogom perelni a Népszavát. Az elmúlt két hétben körülbelül negyven pert indítottunk meg, és ebből 15 esetben rágalmazás miatt büntetőeljárást indítottunk különféle internetes portálok, bloggerek ellen. Megjegyzem, akit én eddig bepereltem, azok ellen mindig nyertem. Így volt ez a Nyakó István ellen indított per esetében is, akitől csak végrehajtó útján sikerült az okozott érdeksérelemért megítélt kártérítést behajtani, mely összeget jótékony célokra fordítottam. Egyébként nyilván benne vagyok a bögyükben, hiszen bekértük az összes szerződést az említett kórháztól. A probléma gyökere a botrányos kórház-igazgatói pályázatra nyúlik vissza. Bíróság elé vittem az új kórházigazgató kinevezésének ügyét, mert szerintem jogellenesen zajlott, véleményem szerint ugyanis nem felelt meg a pályázati kiírásnak a kinevezett személy. Egyébként folyamatosan bejártam a kórházba, most éppen a CT-ügy miatt támadjuk a kórház vezetését. A műszerrel végzett diagnosztikai vizsgálatokat ugyanis kiszervezték egy olyan cégbe, ahol a kórház egyik volt vezetőjének hozzátartozója is dolgozik. Havonta 120 millió forintra kötötték le az üzletet, tekintet nélkül arra, hogy hány OEP által finanszírozott vizsgálatot végeznek az adott hónapban. Ez egyébként jelenleg havonta 6-7 millió forint veszteséget okoz a kórháznak.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2010. szeptember 25-i számában olvashatja.
|
[
"Papcsák Ferenc"
] |
[
"Nyakó István"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.