Split (3)

train · 11.4k rows

text stringlengths 328 82.2k	positive_people list	negative_people list
A kormányfő veje immár hivatalosan is óriásvállalkozó: három hónapja még csak 5 cégben látszott érdekeltnek, ma már 17-ben. Legutóbb azt a Longoria Holding Zrt.-t vette a nevére, amelyhez egy visegrádi és egy belpesti – ötcsillagos álomhotellé fejlesztendő – gigaépület tartozik. Az átláthatóság híveit két hónapja azzal örvendeztette meg Tiborcz István, hogy – némi sajtónyomásra – elismerte, övé a BDPST nevű luxusingatlan-kereskedő zrt. Ezt korábban legfeljebb gyanítani lehetett, hiszen a cégbírósági nyilvántartásban csak a társaság alapító részvényesei szerepelnek, a tényleges haszonhúzó (vagyis Tiborcz) neve nem. Mivel a BDPST-csoport az óévet további bővüléssel zárta, jelenleg már 17 cégről állíthatjuk biztosan, hogy – közvetve vagy közvetlenül – a miniszterelnök vejéhez tartozik. Nézzük a teljes listát! Azok a társaságok, amelyekben régebb óta jelen van Tiborcz István: 1. HCS Experts Kft. (elektronikus, számítástechnikai eszközök nagykereskedelme) 2. ES Hungary Kft. (ez a Tiborcz család régi, úgymond "mindenes" vállalkozása) 3. G2G Zrt. (desztillált szeszes ital gyártása) 4. Ital-Tár Kft. (ital-nagykereskedelem, a G2G leányvállalata) 5. IBC-Projekt Kft. (gazdasági tanácsadás) A BDPST-cégcsoporthoz tartozó régebbi vállalatok: 6. BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. (az anyacég, mely közvetlenül birtokolja a badacsonyi Ranolder-villát) 7. TRA Real Estates Kft. (a turai kastély felújítását végző társaság) 8-9. Viona Projekt Kft. és leánycége, az Apáczai 2005 Ingatlanhasznosító Kft. (a Pesti Vigadó melletti Mahart-ház tulajdonosa) 10. Bellevue Development Kft. (a társaságba apportként egy 350 millió forintot érő, XII. kerületi, Hangya utca 30. szám alatti telek került) 11. Downtown Development Kft. (a cégbe apportként az Andrássy út 43. szám alatti palota három – összesen 290 millió forintra értékelt – albetétje került, amely közel a teljes első szintet jelenti) Vadonatúj BDPST-leánycégek: 12. Bella Vista Kft. (bejegyzés alatt, vélhetően nem ez lesz a társaság végleges neve) 13. Bellavista Apartments Kft. (a minap jegyezték be, egyelőre nem tudni, milyen ingatlanprojektre jött létre) 14. Longoria Holding Zrt. (a cég kétharmada került nemrég a BDPST Zrt. birtokába, a további egyharmad a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t irányító Szivek Norberthez áttételesen köthető Lexan Holding Zrt. tulajdona) 15-16. Dorottya Investment Zrt. és leánycége, a Moons Kft. (a Longoria Holding közvetlen és közvetett tulajdonában álló két társaság a belpesti Vörösmarty térre "tekintő" Weber–Münnich-házakat menedzseli) 17. Hotel VSGRD Kft. (a Longoria Holding leányvállalata, mely a lepencei strand fölé tervezett luxusszállót birtokolja – a fürdőtől alig 500 méterre álló, 230 szobás hotel készültségi foka jelenleg 66 százalékos) És néhány kiegészítés a Tiborcz által most megszerzett Longoria Holding leánycégeivel kapcsolatban. A Dorottya Investment Zrt. belvárosi Weber- és Münnich-háza egy tömböt alkot azzal a Mahart-házzal, amelyet már korábban "benyelt" a BDPST-csoport. Ebből a palotaegyüttesből vélhetően ötcsillagos luxusszálló lesz – az épületek korábbi tulajdonosa a Marriott-lánchoz csatlakoztatta volna a leendő hotelt. A Longoria másik leánya, a Hotel VSGRD Kft. pedig ezt – az egykor Hiltonnak álmodott – szállodát készül megépíteni a Dunakanyarban: A visegrádi Hilton luxusszálló eredeti terve. A hotelt Tiborcz Istvánék fejezhetik be A borítókép Németh Dániel (Magyar Narancs) felvétele.	[ "Tiborcz István" ]	[ "Németh Dániel", "Szivek Norbert" ]
Több mint öt éve várják a zuglói Bíbor utca 14–16. lakói, hogy valóban tulajdonosai legyenek azoknak a lakásoknak, amelyekben élnek. Az akkor 15-20 millió forintos lakásokra az adásvételi szerződéseket megkötötték, a pénzt kifizették, ám a 102 lakásos épület továbbra sem kapta meg a használatbavételi engedélyt. Ránézésre nem jelent gondot a Bíbor utcai helyzet: a közművek működnek, órák bekötve, a számlák rendre megérkeznek. De nem kaphatnak a szokásos egyszerűséggel lakcímkártyát, és lakásaik papíron önállóan nem léteznek. A lakásokat megvásárlók hivatalosan csak egy földművelésből kivett, beépítetlen telek közös tulajdonosai, megfelelő részaránnyal, hiába áll rajta a ház. 2012-ben kaptak is felszólítást a zuglói önkormányzattól, hogy szüntessék meg a jogtalan lakáshasználatot. A lakások kiürítését ugyan sikerült elkerülni, az önkormányzat láthatóan a fiókba süllyesztette a javaslatot, de az érvényesítés elvi lehetősége továbbra is fennáll. 2013-ban a zuglói önkormányzat jelezte, hogy milyen feltételek mellett kaphatna jogerősen fennmaradási engedélyt az épület – ám a döntést az építtető megfellebbezte –, a használatbavételi engedély megadását viszont egyértelműen elutasította a zuglói építési hatóság. Ilyen körülmények között a tulajdonosok aligha tudnák eladni, legálisan kiadni vagy akár csak használni is a lakásaikat. Anyagi veszteség viszont akkor is fenyegeti a tulajdonosokat, ha egyelőre nem rakták ki őket onnan: mivel öt év után nem tudják bemutatni a használatbavételi engedélyt, azok, akik hitelt vettek fel a lakásra, oda juthatnak, hogy kénytelenek lesznek visszafizetni az arra adott állami kamattámogatást. Ez 10 milliónál már 1,5 millió lehet, amihez a büntetőkamatot is hozzá kellene csapni. De mi a baj a házzal? Ránézésre megint csak semmi, a lakásokat illetően minőségi kifogást nem emelt senki a kivitelezéssel megbízott cég munkájával szemben. (A lakók szerint az építtető, az önkormányzat és a kivitelező hármasából az utóbbi az egyetlen jól teljesítő szereplő.) A gond lejjebb van: A 102 lakásnak és három irodának helyt adó épület építési engedélye szerint összesen 105 jármű számára kellene parkolóhelyet biztosítania, nagyrészt a lakások alatti parkolóházban. Ide azonban ennél jóval kevesebb fér be: legalább ötven hellyel van kevesebb a szükségesnél. Az önkormányzat többek között erre hivatkozva sem adta meg a használatbavételi engedélyt. Emelőgépek helyett törpeautók Amikor az építtető Hermina Invest Ingatlanberuházó Kft. az építési engedélyért folyamodott, terveiben egy Budapesten legalábbis szokatlannak számító technikai megoldást ígért: egy háromállásos parkológépet tervezett a parkolóházba, amely gazdaságos helykihasználással tárolná az autókat. A gépezethez egy garázsmesteri helyiséget is kialakított, hogy napi 24 órában legyen, aki helyükre teszi az autókat. Az elgondolás praktikusnak tűnhet: megspórolható vele a költséges mélyépítés, így a házon nagyobb haszonnal, versenyképes áron lehet túladni, miközben nem sérül az önkormányzat előírása sem az autók elhelyezésére vonatkozóan. Az épület elkészülte után azonban kiderült, hogy a meghagyott belmagasságban a szerkezetek el sem férnének, nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra – hiányzik hozzá például az erősáram. Sőt, a lakók elmondása szerint a parkológépeket gyártó cégnél közölték: őket nem kereste az építtető, sem a terv elkészítője, pedig akkor elmondták volna neki, hogy ezek a típusok eleve csak nyílt terű parkolóházakba szerelhetők. A kivitelezési tervben, amelyben az elnagyolt engedélyezési tervvel szemben már az épület legapróbb részleteit kell rögzíteni, már nem is szerepelt az emelőszerkezet. (A kivitelezőnek már ennek alapján kellett dolgoznia.) Ezt azonban már az önkormányzathoz nem kellett benyújtani, így a különbség nem szúrt szemet. Az önkormányzattól rendszeresen kijöttek az építkezésre, elmondások szerint azonban a legutolsó ellenőrzésig nem láthatták a kész garázst: az alját csak később burkolták le, addig ránézésre úgy tűnhetett, beférhetnek oda a megadott parkológépek. A Hermina Invest felkérésére készült egy igazságügyi szakértői vélemény, amely szerint a garázs a parkológépek nélkül is alkalmas 82 autó elhelyezésére. Igaz, javarészt Micron és Smart autókkal számolva, ám az építési hatóság elutasította a törpeautókkal való kalkulációt, már csak azért is, mert így sem jött volna ki a megfelelő számú önálló parkolóhely. Ráadásul, ha az önkormányzati szabályozás nem is határozza meg a jármű pontos fogalmát, az OTÉK pontosan megadja a parkolóhelyek minimális méreteit. Ezt a cég vitatja. Az előírásoknak megfelelő átalakítás ma már vállalhatatlanul drága lenne, így erről a megoldást kereső lakóközösség letett. Enélkül viszont nincs használatbavételi engedély sem, így a közös tulajdon alapján akár egymáshoz is átvonulhatnának a lakók a mosdóba, mondván, közös tulajdonról van szó. (Igaz, jogi érvény nélkül, utalás szintjén a földhivatal jelezte a tulajdoni lapokon, hogy elméletileg melyik adásvételhez melyik lakás társul.) Sok Hermina nevű cég X-faktor-győztessel büszkélkedtek A ház olyannyira Hermina Bau, hogy amikor Kocsis Tibor, az X-faktor tehetségkutató győztese itt vett lakást, akkor a cég azzal hirdette magát, hogy az ő ingatlanját választotta Kocsis Tibor is. A reklám egyébként az énekes hozzájárulása nélkül született, Kocsis azonban, kifogásai ellenére nem ment perre. A háznak helyt adó két telek a zuglói önkormányzaté volt, mielőtt megszerezte a Hermina Invest Kft. A névvel sok vásárló csak az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában találkozott. Addig a Hermina Bau épületeként mutatták be a házat a megbízottak a potenciális vevőknek, a Hermina Investre is a Hermina Bau projektcégeként hivatkoztak. A Hermina Magic Metropol fantázianevű ház bejáratánál jelenleg is "Hermina Bau Társasházak" feliratú tábla függ. A Hermina Bau egyik képviselője viszont állítja, ők csupán összehozták az eladót a vevővel, közreműködtek az értékesítésben, a Hermina Invest volt a valódi eladó. És valóban, a cégek között nincs közvetlen kapcsolat. A Hermina Invest azonban, amellyel a vevők leszerződtek, időközben felszámolás alá került. A cég tulajdonosa 2010 októberéig Dózsa József volt, majd átadták egy 77 éves asszonynak, T. Ferencnének, aki 2011-ben aztán meghalt. (T. Ferencné haláláig még tucatnyi egyéb céget vett a nevére.) A kft. azonban a gyakorlatban nem került a nyugdíjas asszonyhoz. A szerződéskötésekkor Dózsa József ült le a vásárlókkal a cég megbízott ügyvezetőjeként. Kérésre be is mutatta a nevére szóló meghatalmazást, amelyet T. Ferencné állított ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Dózsa ügyvezetőként 2011 őszén is vett át a cég nevében előleget a lakásvásárlóktól, ráadásul az iratok szerint ügyvezetőként, noha elvileg csak megbízott volt. Már, ha volt egyáltalán, ekkor ugyanis T.-né már hónapok óta nem is élt. A cégbíróságon sem volt bejegyezve, hogy Dózsa ügyvezetőként járhatott volna el a cégnél miután az T.-néhez került. A névleges tulajdonos tehát meghalt, a Hermina Invest felszámolás alá került, a vevők pedig a mindeközben rendben működő Hermina Baun hiába is kérnének számon bármit, a két Hermina jogilag két teljesen különböző cég. Összeérnek a szálak A két vállalkozás között közvetett kapcsolatok mégis vannak. Dózsa József nemcsak a Hermina Invest egykori tulajdonosa volt, de a Hermina Bau műszaki igazgatójaként is megjelent a sajtóban – a Hermina Bau honlapján egy videó is látható, amelyben ő nyilatkozik a cég nevében. A Hermina Bau ügyvezetője és tulajdonosa jelenleg az a Görög Gábor, aki egyúttal a Hermina Center Kft. tulajdonosa is. Ez a cég az, amely a Hermina Happy Land II. ütemét is befejezte már a zuglói Öv és Pöstyén utca találkozásánál, és jelenleg 255 lakásos passzívház építésére van engedélye. (Az építkezés és az értékesítés már zajlik.) A cégek között az elsődleges kapocs pedig Almásy Sándor lehet, aki a Hermina Bau Hungary és a Hermina Center ügyvezetője és tulajdonosa is volt korábban, és a Hermina Bau honlapján marketingmenedzserként, épületfizikai szakértőként jelenik meg. Almásy vállalkozói múltjában is megjelenik T.-né: az asszonynál landolt Almásy Stildonix nevű, már megszűnt kft-je is. Az időzítés épp jó volt, T.-né alig három héttel később meghalt. Almásyt kerestük a Hermina cégek ügyben, de azt mondta, ő "nem akar ebből cikket", és így nem is kívánt nyilatkozni. A garázsból máshol is vita lett T.-nének szerencsére volt egy férje is, akihez egy másik herminás érdekeltség, a Happy Residence Kft. került. Dózsa itt is meghatalmazott képviselőként járt el. Például akkor, amikor Budapest Főváros Kormányhivatalához kellett fordulnia a már említett Happy Land egyik ütemének ügyében. A hivatal ugyanis megtagadta a használatbavételi engedélyt az épületre. A probléma ott is a garázsból adódott. A cég szintén parkológépeket ígért, ám azok mégsem kerültek üzembe a hatóságnak megfelelő módon. A cég szerint nem is kell, hiszen a garázs kihasználtsága nem indokolja, és szükség esetén egy-két óra alatt be lehet szerelni – igaz, a lakók elmondása szerint legfeljebb akkor, ha ők maguk hajlandók ezt beszerezni és finanszírozni. A képlet az Öv utca 129–131. cím alatti épületnél bonyolultabb, mint a Bíbor utcában. Az épület 2009-ben, tehát még Weinek Leonárd volt SZDSZ-es polgármester idején kapott használatbavételi engedélyt, ám ezt a garázshelyzetre hivatkozva – nevezetesen, hogy a parkológépek, amelyek az engedély kiadásakor legalább részben üzemben voltak, már nincsenek a garázsban – 2013-ban visszavonták. Ez alatt az idő alatt értékesítették a lakások egy részét, és részben az albetétesítés is megtörtént, így tehát több ottani lakó – ellentétben a Bíbor utcaiakkal – papíron is konkrét lakások, nem pedig egy osztatlan telek adott hányadának tulajdonosa. Nincs nyomozás A használatbavételi engedély visszavonása miatt az értékesítés leállt, ez azonban nem jelentett akadályt az épülethez köthető vállalkozás számára, hogy az ott lévő lakásokat kiadja. Igaz, a felkínált szerződések alapján olyan számlaszámot adott meg a bérbeadó cég, amely nem tartozik az adott vállalkozáshoz. A tulajdonhányad jelentős része az építtetők személyes tulajdonába került, legalábbis a tulajdoni lapokon az ő és hozzátartozóik nevei köszönnek vissza. A NAV-ot hivatalosan értesítette erről egy érintett, ám az adóhatóság nem találta indokoltnak a nyomozást. Ahogyan a zuglói rendőrség is lezárta bűncselekmény hiányában a nyomozást, amelyet a hoppon maradt Bíbor utcai lakók csalás gyanújában tett feljelentésére indítottak, látván, hogy lakásaik létét és a hozzájuk fűződő tulajdonjogot hivatalosan nem tudják igazolni és nincs rá esély, hogy az azóta megszűnt építtető rendezni fogja a helyzetet. Nem lett nyomozás abból sem, hogy a Hermina Invest Ingatlanforgalmazó Kft. nevében megbízott ügyvezetőként úgy járt el Dózsa a lakások értékesítésekor, hogy erről szóló adatok nem kerültek a cégbíróságra – derült ki a tartozásai miatt felszámolás alá vont cég ügyeit intéző felszámolónál. De nem lett nyomozás abból sem, hogy a cég megbízott képviselőként járt el a formálisan tulajdonossá lett T. Ferencné halála után is. A zuglói önkormányzatnál közölték: igyekeznek megoldást találni a Bíbor utcai helyzetre, de a jogi keretek szűkösek a szabályok alapján nem tudnak érdemben fellépni az építtetővel szemben, így az ostor valóban a lakásokat megvásárló tulajdonosokon csattan. Sokáig bíztak a cégben "Csak 2015-re állt össze a kép, előtte éveken át azt hallottuk a közgyűléseken a cég olykor-olykor megjelenő képviselőitől, hogy az önkormányzat akadékoskodik, pedig az épülettel minden rendben van“ – mesélte egy lakó, miért tartott évekig, mire eljutottak a feljelentésig. A nyomozás megszüntetéséről szóló idén szeptemberi rendőrségi döntést a feljelentők megpanaszolták, válasz erre a rendőrségtől egyelőre nem érkezett. (Az ügyben megkerestük a zuglói rendőrkapitányságot és a lakókat kihallgató NAV-ot is, válaszaikat beérkezésük esetén közöljük.) Gondban vannak a lakók Mint már feljebb említettük, a lakók egy részének azért is különösen rossz a fennálló helyzet, mert a használatbavételi engedély nélkül bukják a lakásra felvett kamattámogatott hitelt. Az épülő vagy használatbavételi engedélyt nélkülöző házban lakásvásárlásra jellemzően akkor ad a bank hitelt, ha magát az építkezést is ő finanszírozza, ebben az esetben a vásárlókat a MagnetBankhoz irányították. A MagnetBank és a Hermina Invest Kft. között személyes kapcsolat is kimutatható: utóbbinak Dózsa mellett 2009–10-ben társtulajdonosa volt Szentesiné Pállya Moria, aki a Céginfó adatai szerint tagja volt az FR-Invest Kft.-nek. Ez a cég a tulajdonosa a Magnet Bank Zrt.-nek. Az állami kamattámogatású hitelek visszakövetelése a pénzintézetet nem fenyegeti, a használatbavételi engedély bemutatásának kötelezettsége a lakókat terheli, így ebben az esetben is a lakók, nem pedig az építtető vagy a hitelfolyósító viszi el a balhét az engedélyezési tervtől eltérően megépített épület miatt. Egyszer csak kiüríttetik? Jogilag valóban lehetséges, hogy használatbavételi engedély híján egy épületet kiüríttetnek, "létezik ilyen jogi eszköz" – ismerte el válaszában a zuglói önkormányzat. "De a zuglói önkormányzat ilyet nem alkalmazhat, nincs is erre hatásköre. Zugló esetében még nem is volt ilyenre példa." "Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy megoldás szülessen az önhibájukon kívül bajba került lakók helyzetére, és az önkormányzatnak van is – álláspontunk szerint – jogszerű megoldási javaslata" – írta az önkormányzat sajtóosztálya. "Hivatalos úton már kértük a kormányhivataltól javaslatunk jogszerűségi vizsgálatát. Amint a választ a kormányhivataltól az önkormányzat megkapja és a javaslatot a kormányhivatal is jogszerűnek ítéli, úgy azonnal megtesszük a szükséges lépéseket a lakók érdekében." Az önkormányzat szerint egyébként van lehetőség a jelenlegi helyzetben is arra, hogy lakcímkártyát kapjanak az épületben lakók: "Ha egy bizonyos lakcím még nem szerepel a címnyilvántartásban, de a kérelmező a lakcím létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni." Márpedig a Hermina Magic Metropol Társasház 2011. április 15-én okiratokkal igazolta az illetékes földhivatalnál a cím létezését, ennek alapján a zuglói okmányiroda állíthatott ki lakcímkártyát a kérelmezőknek. Igaz, ez láthatóan ellentétben áll a használatbavételi engedély követelményével, amelynek hiánya miatt az önkormányzat egy ideig mégsem fogadta be a lakcímkártyára vonatkozó igényeket. A válasz alapján most rugalmasabb az önkormányzat, bár a lakcímkártya kiadása még mindig nem oldja meg az alapproblémát: a használatbavételi engedély hiányát és azt, hogy az ebből adódó jogi kockázatok a lakásokat megvásárló tulajdonosokat, nem pedig az építtetőt fenyegetik.	[ "Dózsa József", "Szentesiné Pállya Moria", "Almásy Sándor" ]	[ "Görög Gábor", "Hermina Bau", "Kocsis Tibor", "Almásy Stildonix", "T. Ferencné", "Weinek Leonárd" ]
Úgy volt, hogy Paár Attila kaparintja meg szépen áron alul, csak 313 millió forintért az ennél sokkal értékesebb, másfél hektáros honvédségi telket a Rózsadomb legértékesebb részén, a Szalamandra utcában de mégsem. (Paár onnan ismert, hogy ő vásárolta ki a miniszterelnöki vőt, Tiborcz Istvánt az Eliosból, cége, a WHB pedig Várbazár felújítója volt.) Ugyanis Hende Csaba elállt az üzlettől, tudta meg a Blikk: "(...) az új kormányzati vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáig nem kerülhet sor feleslegessé nyilvánított, állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére, a honvédelmi miniszter azt a döntést hozta, hogy a tárca a nyertes pályázóval ne kössön adásvételi szerződést." A területet a Honvédelmi Minisztérium átadja az MNV-nek. (Blikk)	[ "Tiborcz István", "Paár Attila" ]	[ "Hende Csaba" ]
Egy olyan üzletember révén ígér új munkahelyeket a fideszes képviselőjelölt és Szijjártó Péter miniszter, aki a magyar adófizetőknek 27 milliárdos kárt okozó cégben töltött be fontos szerepet, egy másik cégét pedig több mint 100 millió forint adótartozással számolták fel. A szerencsi üveggyapotgyárral kampányolt másfél hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. választókerület fideszes jelöltje Koncz Zsófia. A mai napig nem tisztázott luxusjachtozásáról elhíresült külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter támogatásával ígért a helyieknek 120, illetve 160 új munkahelyet. A sokadjára megígért beruházás a miskolci Pimco Kft. nevéhez fűződik. A vállalkozás – akkori tulajdonosa révén – 2018. október közepén megszerezte az Üveggyapotgyár Üzleti Dokumentáció és Megvalósíthatósági Tanulmány nevű dokumentumot. Ezt követően a Pimcót szinte azonnal (2018. december) megvásárolta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., ám a gyár csak nem akart kinőni a földből. A Pimco idén nyáron újabb tulajdonosváltáson ment keresztül: megvásárolta az Orbán György többségi, 70 százalékos tulajdonába tartozó OLP-TECH Kft. Érdekesség, hogy a június 26-i ügyletet a Mészáros-féle Talentis Group részéről a vezérigazgató, Konczné Kondás Tünde szignózta, aki a két héttel később tragikus hirtelenséggel (közlekedési baleset) elhunyt fideszes Koncz Ferenc felesége. A szeptember közepi kampányeseményen már Szijjártó és Koncz Orbán György tulajdonossal parolázott, és a videó tanúsága szerint Orbánnal ültek le – többek közt egy jó vágókép erejéig – tárgyalni is. Orbán György igazi helyi "nagykutya", az üzletember a 2000-es évek közepén már vállalkozott. A cégnyilvántartás adatai szerint több tucat cégből álló cégbirodalom fűződik a nevéhez, ám közülük számos már megszűnt, felszámolás vagy kényszertörlés alá került. Egyik cége az ENH EURO-NORP HARCON Zrt. volt, melyben ő maga 28 százalékos részesedéssel rendelkezett, egyben az ügyvezetői tisztséget is ellátta. A cégben felbukkannak olyan személyek is, melyekkel Orbán rendszeres üzleti kapcsolatban áll, így az üveggyapotgyárat felépíteni szándékozó cég tulajdonosaként már megismert OLP-TECH-ben is üzlettársaként szerepelt egy azóta is cégvezetéstől eltiltott személy, bizonyos Horti András. Az ENH EURO-NORP HARCON Zrt.-t azóta már felszámolták, a hitelezői igényeket azonban nem tudták kielégíteni. Olyannyira, hogy Koncz és Szijjártó barátjának a cége egész a felszámolás végéig szerepelt a NAV 180 napon túl több mint 100 millió forint adóhátralékkal tartozók listáján. E cégnek legnagyobb tulajdonosa volt a HARCON Építő és Szerelő Zrt., melyben Orbán György felügyelő bizottsági tag volt. A felügyelő bizottság feladata pedig a vállalkozás törvényes működésének felügyelete – lett volna! Merthogy a cég, melynek Orbán György ugyan nem, de üzlettársai közül többek közt a már említett, cégvezetéstől eltiltott Horti is tulajdonosa volt, egy, a magyar államnak 27 milliárd forintos kárt okozó üzlet kulcsszereplője. A moszkvai fantompláza néven elhíresült eset, melyet 2012-ben a Magyar Nemzet robbantott ki, 2008-ra nyúlik vissza. Az eredeti cikk már nem elérhető, de például ezen a linken még teljes egészében olvasható. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata azt állapította meg, hogy a botrányos ügyletben az Eximbank egy kazah kereskedelmi bankon keresztül nyújtott 124,2 millió euró (37 milliárd forint) hitelt egy luxemburgi vállalkozásnak egy moszkvai bevásárlóközponthoz. A hitelből végül 81,2 millió eurót (24,2 milliárd forint) folyósítottak. A luxemburgi cég, a Samuel Finance S. á. r. l. az Orbán György-féle Harcon Zrt.-t bízta meg mint fővállalkozót (és utalta át neki a pénzt), aki alvállalkozójához, egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore céghez, a Gamematch Ltd.-hez utalta tovább a tízmilliárdokat. Az offshore cég "természetesen" szőrén-szálán eltűnt, a kazah bank csődöt jelentett, így az Eximbank hitelét az azt biztosító, állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek (Mehib) kellett kifizetnie. A kár értéke 27 milliárd forint. A fantomplázára adott hitelből sem a luxemburgi, sem az offshore vállalkozás, sem Koncz és Szijjártó barátjának cége egy kapavágást sem végzett. Az ügy további érdekessége, hogy az Eximbank vezetője akkoriban a Liberálisok nevű mikropárt korábbi prominense, majd főpolgármester-jelöltje, Bodnár Zoltán volt, azaz Koncz és Szijjártó egy olyan üzletemberrel barátkozik, aki a "libernyák" Eximbank-vezér révén több tízmilliárdos kárt okozott a magyar adófizetőknek. Szijjártó Péter miniszter (b2) és Koncz Zsófia (középen) a botrányos ügyekkel terhelt Orbán Györggyel (j) Koncz Zsófi / Facebook A Kehi a Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt 2012 nyarán tett feljelentést. Lapunk érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata azt közölte, a nyomozás továbbra is folyamatban van, így annak részleteiről bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni. Az üveggyapotgyár dokumentációja tehát két éve a beruházó rendelkezésére áll, ennek ellenére még mindig csak zászlók és egy tábla jelzi, hogy ott valami készül. Csak remélhetjük, hogy nem egy fantomgyár újabb milliárdos károkkal.	[ "Horti András", "Orbán György", "Konczné Kondás Tünde" ]	[ "Koncz Zsófia", "Bodnár Zoltán", "Mészáros Lőrinc", "Koncz Zsófi", "Szijjártó Péter", "Koncz Ferenc", "Koncz Orbán György" ]
További 40 millió forinttal növelték meg a napokban azt a 3 milliárdos – egyébként holnap lejáró – keretszerződést, amiből Rogán Antal szomszédjának, Csetényi Csabának az érdekeltségei végzik a kvótaellenes népszavazás tájékoztató kampányát is. Hogy eddig pontosan mire és mennyit költöttek, továbbra sem tudni, pedig az adatvédelmi hatóság vezetője szerint ez közérdekű adat lenne. Miután közpénz felhasználásáról van szó, közérdekű adat, hogy a kormány a kvótaellenes népszavazás jelenleg is zajló kampányában pontosan mire költ, és mennyit. Az erről szóló adatokat részletesen ki kell adni, ha valaki kéri – mondta lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. A kormány viszont továbbra is titkolja a tájékoztatás részletes költségeit, noha erre többször is rákérdeztünk. Csak annyit lehet tudni, hogy több mint 3 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre, ebből viszont más kampányokat is fedeztek, például az adócsökkentés vagy az otthonteremtés ügyében is ebből a pénzből tájékoztatták az embereket. Vagyis nemhogy a részleteket nem tudni, még azt sem, hogy a népszavazás kampányára összesen mennyi pénz ment el eddig. A március elejétől augusztus 10-ig, azaz holnapig szóló vállalkozási szerződést Rogán Antal miniszter Pasa parki szomszédjának érdekeltségébe tartozó két céggel, a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel kötötték. (Csetényi Csaba érdekeltségei az utóbbi években több milliárd forint állami megbízást kaptak). A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapján a szerződés ugyan szerepel, de a hárommilliárdos keretösszegnél mindössze annyit írnak, hogy "a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása". Módosítottak Múlt csütörtökön kerültek ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapjára a tárca április és július közötti szerződései. Ezen ugyancsak szerepel (a korábbi, január–áprilisi szerződéslistához hasonlóan) az említett vállalkozási keretszerződés. Csakhogy, mint kiderült, módosítottak az összegen, és a korábbi 3 milliárd 42 millió 126 ezer forint helyett már 3 milliárd 83 millió 553 ezer forint szerepel a két, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó céggel kötött szerződésben. Szerettük volna megtudni, miért emelték meg több mint 40 millióval a keretszerződés összegét, de eddig nem kaptunk választ. (MN) Nehezen hihető ugyanakkor, hogy a hónapok óta dübörgő kampányt fedezni lehetne mindössze 3 milliárd forintból, amit ráadásul csak részben költenek erre. Az ország tele van a kvótaellenes népszavazás plakátjaival, ahogy az elektronikus és a nyomtatott sajtóban is egymást érik az ezzel kapcsolatos reklámok. Lapunk az ügyben kereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát, ahonnan egyelőre nem érkezett válasz, még júliusban viszont azt közölték, hogy "mivel a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról indított kormányzati kampány folyamatosan zajlik, ezért a végleges költségekről a tájékoztató akció végeztével, a teljesítési igazolások aláírását követően tudunk információt adni". Péterfalvi Attila viszont arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy ilyen esetekben a pontos összegekről már menet közben is tájékoztatni kell, és ezt nem lehet az utólagos elszámolásra hivatkozva megtagadni. Az ügyben kerestük Csetényi Csaba érdekeltségeit is, hogy megtudjuk, mire költöttek és mennyit, de onnan sem kaptunk választ. Mivel a kampány a népszavazás napján, azaz október 2-án este 7-kor ér véget, elképzelhető, hogy az ígért elszámolásra majdnem két hónapot várni kell. Korábban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője azt mondta, hogy augusztustól az eddigi hárommilliárdon túl újabb keret nyílik meg a népszavazási kampány céljára. Ezzel viszont a jelek szerint megvárják az eddigi szerződés szerdai lejártát. Érdekesség, hogy mivel a hivatalos kampányrajt csak szombaton lesz (az a népszavazást megelőző 50. nap), így a mostani kormányzati kampány valójában nem is számít kampánynak. Ez azt jelenti, hogy még a választási szerveknek sincs semmilyen beleszólásuk abba, hogy mi történik kampány címszó alatt. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 09.	[ "Csetényi Csaba", "Rogán Antal" ]	[ "Péterfalvi Attila" ]
Két olyan helyen is mindent rendben talált a hivatalos ellenőrzés, ahol felvetődött a gyanú, hogy tízmilliókkal támogatott szálláshelyre fideszes politikus vagy annak rokona költözött be. Legalábbis évekkel ezelőtt nem volt szabálytalanság az agárminiszter szerint, de az egyik turisztikai beruházást azért a jövőben még vizsgálják. A hvg.hu tárta fel, hogy egy 34 millió forintos uniós támogatásból épült hollókői vendégházat valójában a térség fideszes képviselője, Becsó Zsolt használ. A támogatást eredetileg a turistáknak szánt vendégház és egy pásztói teniszcentrum építésére kapták, de a megkérdezett helyiek szerint magánszállás lett belőle. Erről tett fel írásbeli kérdést Nagy István agrárminiszternek a DK-s Vadai Ágnes az országgyűlésben. A miniszter szerint a valóban támogatott ,,Görbeország vendégház" elnevezésű beruházást még 2015-ben helyszíni szemlével ellenőrizték, és nem tapasztaltak szabálytalanságot. Utána 2016 nyarán szintén a helyszínen vizsgálták a vendégház fenntartását, ennek során az üzemeltető a szálláshely működésének igazolására átadta a "fizető vendéglátó könyvet, az értékesített vendégéjszakákról szóló számlákat, azok könyvelését, továbbá az egyéb igénybe vett szolgáltatásokról vezetett nyilvántartást". Vagyis ezen az utólagos ellenőrzésen – két évvel ezelőtt – szerinte mindent rendben találtak. Bocskaikerten is simán zajlott az ellenőrzés Egy másik, nagyon hasonló ügyet is firtatott Vadai Ágnes: a HírTV Célpont című műsora derítette ki, hogy a Debrecen melletti Bocskaikerten három éve épült egy családi ház, amely egy alapítvány üzemeltetésében lévő vendégházként fut. Erre is 35 millió forint támogatást kaptak az uniós Darányi Ignác Tervből. Csakhogy a "vendégházban" turisták nem fordulnak meg, a fideszes Szőllős Sándor polgármester sógornője állítólag életvitelszerűen ott él. A polgármester tagadta, hogy a rokona lakna ott, szerinte csak a ház körüli teendőket végzi el. Nagy István válasza az előzőhöz részben hasonló: a szálláshely kialakítását még 2015-ben helyszíni szemlén ellenőrizték, és "nem tapasztaltak szabálytalanságot". Itt azonban utólagos ellenőrzés még nem volt, a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint erre sor fog kerülni, így a jövőben megvizsgálják, hogy vendégház üzemeltetése megfelel-e a vállalt kötelezettségeknek.	[ "Becsó Zsolt" ]	[ "Nagy István", "Vadai Ágnes", "Szőllős Sándor" ]
Harmadik alkalommal vádolnak meg tisztességes embereket a veszprémi baloldali politikusok. Először egy olyan vállalkozót rágalmaztak igaztalanul, aki nagyon sokat tesz Veszprémért és támogatja a helyi kultúrát, aztán egy újságírót próbáltak negatív színben feltüntetni és megfenyegetni, most pedig rajtam keresztül egy becsületes építési vállalkozót vádoltak meg korrupcióval – mondta még szerdai sajtótájékoztatóján Némedi Lajos, Veszprém város fideszes alpolgármestere. Elutasítjuk Kész Zoltán, Katanics Sándor és Hartmann Ferenc vádaskodását, felszólítom őket, hogy kérjenek bocsánatot az érintettektől és rágalmak helyett inkább Veszprémért dolgozzanak – fogalmazott Némedi. A helyi ellenzék, köztük Kész Zoltán, illetve Katanics Sándor DK-s és Hartmann Ferenc MSZP-s képviselő lassan több mint egy éve rágódik az alpolgármester házfelújításán. Több ízben gyanúsították közpénzek eltüntetésével, eleinte azt állítva, hogy az Intézményi Szolgáltató Szervezetnél eltűnt 40 millió forintból épített magának házat. Aztán kiderült, hogy Némedi nem épített házat, mindössze felújította a régi vidéki házukat, azt is hitelből, és a munkálatok minden mozzanatát számlákkal tudja igazolni. Az ISZSZ-nél pedig nem tűnt el egyetlen millió forint sem, hiszen ebben az esetben nem is tudták volna lezárni a költségvetési évet. Ennek ellenére a gumicsontot nem akarják elengedni. Már egy egyik országos ellenzéki magazin is terjedelmes cikket közölt a Némedi-ügyről, amiről persze továbbra sem derül ki semmilyen konkrétum, csak annyi, hogy valaki, vagy valakik közérdekű bejelentést tettek közpénzek eltűnéséről, soha meg nem történt, de papíron kifizetett próbatakarításokról. Kész Zoltán “független" országgyűlési képviselő még "nyomozati iratokat" is lengetett, mondván, azok igazolják, hogy az alpolgármestert igenis bűncselekménnyel hozták összefüggésbe. A legfrissebb vádak szerint Némedi Lajos javasolta azt a veszprémi közgyűlés bizottságának, hogy tekintsenek el egy építőipari cég több millió forint kötbérfizetési kötelezettségétől. Kikutatták, hogy a vállalkozás, amely a vállalt határidőre nem alakította ki a várossal kötött szerződésben szereplő köztereket, azonos azzal a céggel, amelyik az alpolgármester házfelújításán dolgozott. Sokadszor is elmondom, nincs Némedi-ügy. Engem a mai napig nem keresett meg egyetlen egy hatóság sem ilyen ügyben. Abban semmilyen összeférhetetlenséget nem látok, hogy egy helyi építőipari cég, amelyikkel magánemberként dolgoztattam, a városnak is dolgozzon, hiszen ennyiből nem mehetnék be a helyi boltba, vagy pékségbe sem. Ennyiből arra is mondhatnák, azért megyek oda, hogy nekem olcsóbban adják a sót, vagy kenyeret – reagált Némedi Lajos. Porga Gyula polgármester Katanics Sándornak címzett levelét is bemutatta, amely egyértelműen cáfolja az ellenzék vádjait. A levél szerint a vállalkozó önhibáján kívül nem tudta teljesíteni határidőre a kivitelezést, mert a vele kötött megállapodás után változott a rendezési terv, közben beállt a téli időjárás is, mindezek tükrében a határidőt meghosszabbították. A Tulajdonosi Bizottság pedig egyhangúan döntött a szerződés tartalmának módosításáról. Az állítólagos Némedi-ügy egyébként lassan mindennapos témája a helyi ellenzéknek, ha nem Katanics vagy Hartmann Ferenc tart sajtótájékoztatót, akkor Kész Zoltán álfüggetlen országgyűlési képviselő blogol, vagy irogat Facebook-posztokat, hogy napirenden tartsa a témát. Információink szerint a veszprémi önkormányzat által intézményeit érintő szolgáltatások összehangolására létrehozott Intézményi Szolgáltató Szervezet két korábbi dolgozója tett közérdekű bejelentést a rendőrségen, egyikük korábban a Fidesz önkormányzati képviselője volt, de miután személye vállalhatatlan lett, nem kapott szerepet. A baloldal által sokszor hivatkozott, birtokukban lévő állítólagos "nyomozati anyag" pedig nem más, mint a két bejelentő vallomása, amit a politikusok maguktól a bejelentőktől kaptak meg, a rendőrség ugyanis sem nyomozati dokumentumokat, sem vallomásokat nem ad ki, csakis az érintetteknek, okmánybélyeg ellenében, dokumentálva. Veszprém városát és az ISZSZ-t érintően közpénz eltűnése kapcsán a mai napig nem történt gyanúsítás, sem Veszprém sem más megye rendőr-főkapitányságán. Némedi Lajos alpolgármester sajtótájékoztatóján azt mondta az ellenzék módszeréről, "éhes disznó makkal álmodik", ő pedig még nem döntötte el, hogy a személyét ért rágalmak miatt milyen jogi lépéseket tesz. Fotók: vehir.hu	[ "Némedi Lajos" ]	[ "Hartmann Ferenc", "Katanics Sándor", "Kész Zoltán", "Porga Gyula" ]
Hiába ért véget lassan öt hónapja az 56-os emlékév, Schmidt Mária alapítványa továbbra sem hajlandó elszámolni a kormánytól kapott több mint 15 milliárd forinttal. Bravúros módon sejtette velünk ismét egy szoros kormányközeli kapcsolatokkal bíró szervezet, hogy a Matolcsy György jegybankelnök fia tulajdonolta Origót alighanem a kormány propagandaminisztériumából szerkesztik. Az 56-os emlékévet szervező, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt még október elején kerestük meg az emlékév elszámolását firtató kérdéseinkkel. A kormány 2016-ban 14,5 milliárd, 2017-ben pedig további 830 millió forintnyi támogatást utalt a szervezetnek az emlékév "méltó megünneplésére". Mivel az emlékév júniusban hivatalosan is véget ért, a programsorozat elszámolását pedig korábbi információink szerint augusztus 31-ig le kellett zárni, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a szervezethez, hogy árulják el, pontosan és tételesen mire költötték a több mint 15 milliárd forintnyi közpénzt. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány érdemi válasz helyett azonban a minisztériumoktól lassan megszokott módszerrel: egy Origo-cikkel válaszolt a kérdéseinkre. A stílusát és tartalmát tekintve leginkább sajtóközleménynek tűnő írás példátlan sikerként számol be az emlékévről. Amellett azonban, hogy felsorolja, hány program, emlékhely vagy kiadvány jött létre az állampolgárok adóforintjaiból, továbbra is csak a költések fő irányait számszerűsíti: hogy 13,21 milliárd forintot kaptak különböző programokra, amiből 7,26 milliárdot a forradalom és szabadságharc megidézését vállaló, önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok és magánszemélyek által benyújtott pályázatokra költöttek, további közel egymilliárd forintból pedig "országos hatókörű pedagógus-továbbképzést" tartottak. Az 56-os tematikájú pályázatok győzteseinek listáját – emlékezetes – az Átlátszó többszöri adatigénylése nyomán májusban hozta a közalapítvány nyilvánosságra. A legnagyobb összeget elnyerők névsorában keveseket meglepő módon számos Fidesz-, illetve kormányközeli cég és magánszemély szerepelt. 600 millió forint jutott például a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium kommunikációs tendereit is sorra nyerő, Balásy Gyula vezette New Land Media Kft.-nek, 342 millió az MNB alapítványok támogatási listájáról jól ismert Frank Digital Kft.-nek, az Origo korábbi tulajdonosa, Száraz István cégének (amiből pár hónapja egyébként szintén kiszállt), de 76 millió forint jutott a Pesti Srácokat kiadó Gerilla Press Kft.-nek is, egyebek mellett 56-os tematikájú airsoft-lőtér kialakítására és a főszerkesztő, Huth Gergely kocsmájának átalakítására. Pályázatokat? Nyilvánossá? Ugyan! A pályázatok támogatásával kapcsolatos kérdéseinkre viszonylag részletes választ ad az Origo-cikk: eszerint az 1605 támogatásra érdemesnek ítélt pályázó közül 64-en visszaléptek, az 1541 fennmaradt pályázat még le nem zárult utóértékelése során eddig három elszámolást utasítottak el, október 24-ig pedig összesen 180 318 479 forintot fizettek vissza a pályázók amiatt, hogy nem költötték el a teljes összeget. Magukat a pályázatokat viszont nem hajlandó kiadni a Schmidt Mária vezette szervezet, álláspontjuk szerint azok ugyanis sem közérdekű, sem közérdekből nyilvános adatnak nem minősülnek, mert nem a közalapítvány mint közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó adatokat tartalmaznak, hanem a pályázatot benyújtó természetes és jogi személyekre, illetve tevékenységükre vonatkozó információkat rögzítenek." Valóban, pont ezért lettünk volna rájuk kíváncsiak. A közalapítvány a biztonság kedvéért az üzletititok-kártyát is bedobta indoklásában: az információk nyilvánosságra hozatala érvelése szerint nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése a pályázók üzleti tevékenysége, illetve ötletei, szellemi alkotásai szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A nyertes pályázatokkal kapcsolatos, nyilvánosságra hozható információkat a pályázót terhelő kötelezettségeket – mint írják – a nyertes pályázókkal megkötött támogatási szerződések tartalmazzák, melyek nyilvánosságra hozatala már megtörtént. Csakhogy ez nem igaz, áprilisban mindössze a támogatást elnyertek névsorát és az elnyert támogatások összegét tette közzé a közalapítvány, egy 24 oldalas kereshetetlen listában, magukat a támogatási szerződéseket azonban nem. "A megvalósult pályaművek részleteiről a sikeresen pályázóknál kell érdeklődnie: ők jogosultak arra, hogy betekintést nyújtsanak az elkészült dokumentumokba, pályaművekbe" – írták még az elutasító levélben, csakhogy hiába keresett meg szerkesztőségünk több tucat pályázót, hogy betekinthessünk az elkészült pályaművekbe, a kérésünket többnyire azzal utasították el, a közalapítványnál érdeklődjünk, mert csak feléjük tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Kaucsuk rugalmasságú határidő Az emlékév komplett elszámolását – köztük a reklámok, PR-kiadványok, rendezvények költségét – szintén nem hajlandó nyilvánosságra hozni a közalapítvány. Indoklása szerint azért, mert "jelenleg is zajlik" az emlékév pénzügyi elszámolása, a részletes szakmai és pénzügyi beszámolót – mint írják – 2018. január 31-ig kell az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtani. Ez azonban annak fényében mindenképp furcsa magyarázat, hogy áprilisban azzal utasították el az Átlátszó elszámolást kérő adatigénylését, hogy a 14,5 milliárdnyi közpénz elköltéséről szóló dokumentumokat 2017 nyarán, az emlékév júniusi lezárulta után hozzák nyilvánosságra, mondván egy korábbi időpont megzavarná az esemény méltóságát. Amikor pedig júliusban – egy hónappal az emlékév lezártát követően – a Magyar Nemzet fordult adatigényléssel a közalapítványhoz, a Schmidt Mária vezette szervezet már nem takarózott azzal, hogy nincs még kész az elszámolás, csak közölték, hogy a kérdések megválaszolása a "munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével" járna, ezért összesen 352 ezer forintos költségtérítést kértek (volna) a szerkesztőségtől.	[ "Huth Gergely", "Schmidt Mária", "Rogán Antal", "Balásy Gyula", "Száraz István" ]	[ "Matolcsy György" ]
A Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala a tegnapi napon rendelt el nyomozást annak a feljelentésnek a tárgyában, melyet Kálmán Ferenc vállalkozó tett június 3-án a szocialista vezetésű kőbányai önkormányzat vagyonkezelésével kapcsolatban. Ezt megelőzően több szocialista alapszervezet azzal gyanúsította meg a X. kerületi pártvezetést, hogy fiktív tagokkal duzzasztották a létszámot, s hogy hatalmukat kétes gazdasági módszerek révén erősítik. A helyi MSZP-s vezetés úgy véli, ez csupán a tisztújításból kimaradt, sértett tagok alaptalan vádaskodása, mely lejáratásukra irányul. A Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala szerdán rendelt el nyomozást hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette, és hatósági eljárás akadályozásának bűntette miatt – nyilatkozta a Hír Televíziónak Dobos Gabriella a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A feljelentést egy vállalkozó tette magánszemélyként június 3-án a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalban egy választott önkormányzati tisztségviselővel szemben. A feljelentő, egy építőipari cég volt ügyvezetője – akit saját elmondása szerint életveszélyesen megfenyegettek – azt állítja: cége azzal a feltétellel juthatott állami megrendeléshez, ha a megbízási díj felét egy befolyásos helyi szocialista képviselő érdekeltségébe tartozó vállalkozás számlájára utalja át. Kálmán Ferenc vállalkozó "A tiszta közéletet Kőbányán!" elnevezésű csoport hétfői, június 5-i sajtótájékoztatóján mutatkozott be a nyilvánosság előtt. "A tiszta közéletet Kőbányán!" csoportosulás a huszonkilencből tizenöt kőbányai szocialista alapszervezet képviseletében követel magyarázatot az MSZP kőbányai, valamint budapesti elnökségétől arra, hogyan lehetséges az, hogy egy év alatt tízféle adatot közöltek velük a taglétszámmal kapcsolatban. Bár a párt folyamatosan arról tájékoztatja a tiszta közéletet követelő belső mozgalmat, hogy a vizsgálat már tart, megnyugtató tájékoztatást egy alkalommal sem közöltek. A szocialisták kőbányai szervezetét – mely az országban a legnagyobb – részben fiktív tagokkal töltötte föl a helyi vezetés annak érdekében, hogy az így kialakult többséget kihasználva dolgozhassanak az állami bevételek újraelosztásában – állítják az MSZP-s alapszervezetek képviselői, akik úgy tudják, olyan tag is szerepel a nyilvántartásban, aki már négy éve halott. A taglétszám mesterséges felduzzasztásához egyes helyi hatalmi köröknek azért fűződik nyomós érdeke, mivel a párt szabályzata értelmében öt párttag után egy küldött állítható. Ezek a küldöttek választanak polgármester jelöltet, országgyűlési képviselő-jelöltet és önkormányzati képviselő-jelöltet, akik meghatározó szerepet töltenek be Kőbánya gazdasági életében – áll "A tiszta közéletet Kőbányán!" szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Minden százharmadik tag után egy kongresszusi küldött jár, aki a fővárosi és országos vezetőket és politikusokat megválasztják. Jelen helyzetben és a kőbányai MSZP belső ellenzékének sejtése alapján vitatható, hogy a kerületnek mennyi a jogos kongresszusi küldöttje – vélik a tagrevíziót sürgető párttagok. - Korábban több ízben is kértünk felvilágosítást a tényleges taglétszámról, azonban rendre különböző adatok érkeztek, míg végül kitört a számháború. A taglétszám volt már ezer alatti és ezernyolcszázis, eközben a tényleges tagság úgy ezer főre tehető. A kőbányai vezetés úgy intézte, hogy nem vitték fel számítógépre a neveket, majd később eltűnt a floppy, és a számítógép is – közölte megkeresésünkre a tiltakozó alapszervezet egyik, neve elhallgatását kérő tagja. Hozzátette: ez csak a helyi trükkök egyike, melyekről még sokat lehetne mesélni. A szocialisták vas megyei taglétszám duzzasztási botránya csupán "kis úttörő" a kőbányaihoz képest – vélekedett megkeresésünkre Ficsór János. Megkeresésünkre Andó Sándor, a kerület szocialista polgármestere közölte, valóban vannak viták a párton belül, a kőbányai szervezet fiktív tagokkal történő felduzzasztásával kapcsolatos gyanú ténylegesen megfogalmazódott a helyi pártszervezeten belül. A vezetés úgy véli, a taglétszám felülvizsgálatának semmi akadálya. Andó Sándor hozzátette: a nyilvántartást valóban rendbe kell tenni, ennek az ellenőrzése zajlik, amely során minden bizonnyal képet fognak kapni a tagságról. A kőbányai MSZP-s vezetést illető, törvénytelen gazdasági ügyletekre vonatkozó vádakat illetően Andó Sándor úgy fogalmazott: a mai politikai eszköztár, s a mai politikai kultúra sajnálatos velejárója az ellenfél lejáratása. Azonban az efféle vádaskodások alapján levont következtetésekhez, melyek pusztán a szóbeszéd tárgyát képezik, nem tud hozzászólni – mondta a X. kerületi polgármester. Kaszab Csaba szocialista alpolgármester megkeresésünkre ugyanakkor úgy nyilatkozott: nincs tudomása arról, hogy a kerületben fiktív tagokkal töltötték volna föl a szervezet létszámát, ez butaság. Véleménye szerint emögött valójában hatalmi harcok húzódnak meg, ez a vita már régóta húzódik. A szocialista vezetés úgy véli, a bíráló csoport, miután kimaradt a tisztújításból, ilyesfajta sajátos eszközökkel kíván érvényt szerezni akaratának. A X. kerületi MSZP szervezet vezetői békét és nyugalmat szeretnének – vélekedett az alpolgármester. Kaszab Csaba hozzátette: inkább a választásokkal kellene foglalkozni ahelyett, hogy egymással törődnének. Novák Gyula főtanácsos az MNO megkeresésére elmondta: arról, ha valakinek tudomására jut, hogy a kerületben törvénytelen gazdasági ügyek zajlanak, állampolgári kötelessége, hogy feljelentést tegyen. Ezt követően pedig az ügyészség és a rendőrség kivizsgálja, hogy valóban történt-e bűncselekmény. Novák Gyula közölte, ő nem tud arról, hogy a kőbányai szervezetben történtek volna ilyesfajta visszaélések. Hozzátette: annak azonban, ha valaki hamisan vádaskodik, meglesz a következménye.	[ "Kaszab Csaba", "Andó Sándor", "Novák Gyula" ]	[ "Ficsór János", "Dobos Gabriella", "Kálmán Ferenc" ]
A 2010-es kormányváltás, illetve Domokos László Fidesz-honatya Állami Számvevőszék élére történt kinevezése után pár hónappal a korábbi politikus felesége is a közszektorban jutott álláshoz. Az ÁSZ-elnök házastársa, Dr. Pető Judit 2010 novemberétől a Magyar Fejlesztési Bank dolgozója, s 2011 májusától a mai napig cégjegyzésre is jogosult az állami tulajdonú pénzintézetben. Amikor Pető az MFB-hez került, az ÁSZ-nál már elkezdték előkészíteni az MFB-t is érintő ÁSZ-vizsgálatot, az ellenőrzési tervet maga a férj, Domokos László hagyta jóvá. A következő években is voltak az MFB-t érintő ÁSZ-vizsgálatok, amelyeket több esetben Domokos László kiadmányozott, illetve írt alá. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Fejlesztési Bank illetékesei érdeklődésünkre azt mondták, hogy a helyzet nem vet fel összeférhetetlenségi kockázatot. Mind a férj, mind a feleség munkahelyének kérdéseket tettünk fel ezzel kapcsolatban. Utóbbi, az MFB jóval részletesebben válaszolt: “Dr. Pető Judit több mint húsz éves kereskedelmi banki gyakorlattal rendelkező szakemberként csatlakozott az MFB-hez. Feladatkörébe elsősorban olyan jogszabályi megfelelőség-biztosítási feladatok tartoztak, melyek a végzettségéhez, képzettségéhez igazodnak. A Bankban olyan speciális ismereteket megkövetelő munkakörbe került, melyhez a korábban említett banki tapasztalat szükséges volt. [...] Dr. Pető Judit már 2010. november 15-én történt felvételekor jelezte, hogy az Állami Számvevőszék elnökének házastársa, majd 2013. szeptember 1-én, az új compliance vezető érkezésekor ezt az információt ismételten, írásban közölte az MFB-vel. Ennek megfelelően az MFB a belső banki előírások szerint gondoskodott arról, hogy érdekkonfliktus/összeférhetetlenség nem merülhessen fel. Dr. Pető Judit nem volt és nincs kapcsolatban az Állami Számvevőszékkel az MFB-s munkája során. A munkakörében nem szerepel az Állami Számvevőszékkel történő bármi nemű kapcsolattartásra, utasításokra, feladatkiadásra, belső kommunikációra vonatkozó előírás, ilyen tevékenységet nem végzett." – tudatta velünk Milassin Levente, a bank kommunikációs igazgatója. Az ÁSZ-nál jóval szűkszavúbbak voltak. Érintette-e a fentebbi ellenőrzés, illetve a későbbi esetleges vizsgálatok az MFB ama osztályát, részlegét, szervezeti egységét, ahol Domokos László házastársa dolgozik? – tettük fel a kérdést. Az ÁSZ reagálása: “Tájékoztatom, hogy az erről szóló jelentéseket elnöki jogkörben eljárva Warvasovszky Tihamér alelnök úr kiadmányozta, aláírását minden esetben az ezt jelző "h" jellel látta el." – felelte Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs osztályvezetője. Viszont ember legyen a talpán, aki mindezt a szóban forgó ÁSZ-jelentés laikus olvasójaként észreveszi. Az ÁSZ-illetékesek válaszukban azt állítják, hogy Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök aláírása szerepel a dokumentumon. Ugyanakkor ez nem derült ki egyértelműen. Nem gondolják, hogy minimum értelemzavaró, megtévesztő, ha a kézjegy/aláírás, illetve az alá nyomtatott név nem egyezik? – kérdezte a cikkíró az ÁSZ-tól. Ugyanis egész odáig abban a hiszemben lehet az írásszakértői kompetenciával nem rendelkező olvasó, hogy a nyomtatott és az aláírt név megegyezik, tehát jelen esetben mindkettő Domokos Lászlóé. Az összeférhetetlenségre, s annak megszüntetésére a dokumentumban semmiféle egyértelmű, konkrét utalás nincs – az írás szerzője legalábbis nem bukkant ilyenre. Az érintett szervezetet – az MFB-t – érintő ÁSZ-vizsgálat, ellenőrzés, bármiféle eljárás esetén az alelnök általi aláírásra, kiadmányozásra, az elnök általa való helyettesítésére nyilvánvalóan azért volt, illetve van szükség, mert az elnök, Domokos László az MFB-nél dolgozó házastársa miatt összeférhetetlenné vált. Illetve, ha ő írja alá, kiadmányozza az MFB-t is érintő jelentéseket, az problémákat vethetne fel, kifogásolhatóvá tehetné a dolgot. Nyilván ezért válaszolták az összeférhetetlenségre vonatkozó kérdésekre, hogy a fenti jelentésnél az alelnök kiadmányozott, írt alá. Innentől kezdve válik érdekessé “Az állami tulajdonban álló erdőgazdasági társaságok vagyongazdálkodási tevékenységének ellenőrzése – ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt." – címet viselő, 2015. november 17-én kelt ÁSZ-jelentés. Melynek 7. oldalán világosan leírják, hogy: “Az ellenőrzéssel érintett szervezetek: Az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Társaság kezelésében lévő állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek, valamint a Társaság állami tulajdonú részesedése feletti tulajdonosi joggyakorlók (MFB Zrt., MNV Zrt.,NFA)." A jelentés 26. oldalán pedig határozottan nem Warvasovszky Tihamér alelnök, hanem Domokos László elnök aláírása látható. Ahogy itt a “h’ jel sem található meg. Vagy beszélhetünk itt “Az állami tulajdonban álló erdőgazdasági társaságok vagyongazdálkodási tevékenységének ellenőrzése – EGERERDŐ Erdészeti Zrt." című, ugyanaznap kelt jelentésről. Melynek 7. oldalán ugyancsak érintett szervezetként van nevesítve az MFB Zrt., ahol Domokos László felesége cégjegyzésre jogosult munkavállaló. S a dokumentum 25. oldalán itt is Domokos László aláírása van, a “h" jelzés viszont sehol sem. De ugyanide sorolható “Az állami tulajdonban álló erdőgazdasági társaságok vagyongazdálkodási tevékenységének ellenőrzése – Pilisi Parkerdő Zrt." című, fenti dátumon kelt jelentés, amelynek 8. oldalán ugyancsak az MFB Zrt. van azt ellenőrzésben érintettként megemlítve, s a 26. oldalon szintén Domokos László neve látható – “h" jelzés nélkül. Tehát ezeket Domokos László ÁSZ-elnök írta alá, s kiadmányozta. Ha viszont a korábbi esetekben a Warvasovszky Tihamér alelnök általi kiadmányozásra azért volt szükség, hogy a rokoni – házastársi – érintettség miatti összeférhetetlenséget megszüntessék, akkor viszont jól látom, hogy itt, a fenti esetekben ez nem történt meg? Mert itt ugyanúgy érintett a dr. Pető Juditot, az ÁSZ-elnök, Domokos László házastársát foglalkoztató MFB Zrt., mint a korábbi kérdéseimben említett 2011-es jelentésnél. Akkor tehát miként is van ez? Egyszer összeférhetetlen Domokos László az MFB-s érintettségnél, máskor meg nem? Azt ki dönti el, hogy melyik esetben csinálja az elnök a kiadmányozást, aláírást, s mikor bízza ezt – összeférhetetlenségi okból – az alelnökre? Domokos László maga? S ha nem ő, akkor ki? – tudakoltuk. Fenti kérésekre válasz nem jött, utolsó, a fenti ellentmondásra rámutató levelünket az ÁSZ megválaszolatlanul hagyta. De azokban az esetekben is maradtak bőven megválaszolatlan kérdések, ahol Domokos László helyett az ÁSZ-alelnök járt el aláíróként. Kértük az ÁSZ-t, válaszoljanak arra, hogyan zajlik az összeférhetetlenség kimondása, illetve megszüntetése az Állami Számvevőszéknél. Például, hogy azokban az esetekben, amikor Domokos Lászlót az alelnök helyettesítette, mikor nyilatkozott hivatalosan, írásban, hogy összeférhetetlenség jött/jön létre, fog létrejönni e tekintetben? Mikor és milyen tartalommal született az elnöki jogkör e tekintetben való átadásáról, átvételéről a helyettesítésről rendelkező hivatalos irat, jegyzőkönyv? Kértük, hogy ezt a dokumentumot küldjék el vagy tegyék közzé weboldalukon, hogy a nyilvánosság is megismerhesse. Tehát, hogy tudjuk: Domokos László pontosan mikor “zárta ki" magát, mint rokonilag érintett ÁSZ-elnököt a vizsgálatból? – tettük fel a kérdéseket: érdemi válasz azonban nem jött. A cikkíró ezt firtató kérdéseire a TASZ-t nyilvánosan kérdezgető ÁSZ nem reagált. Megkérdeztük azt is, hogy az ellenőrzést végzőket, illetve az ellenőrzés alá vontakat mikor tájékoztatták hivatalosan – hivatalos értesítésben, belső utasításban, stb – arról, hogy az üggyel kapcsolatban semmiféle információt nem adhatnak át a vizsgálatból összeférhetetlenség miatt kizárt Domokos Lászlónak? Akinek elnökként joga van bármely ÁSZ-információhoz hozzáférni. (Mint ahogy ha például egy megyei főügyészséget, főkapitányságot a főügyész/főkapitány összeférhetetlensége miatt kizárnak a nyomozásból, arról az ügy összes érintettje tájékoztatást kap.) Az ÁSZ-illetékes válaszából erre sem derült fény. [sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"]	[ "Domokos László", "Dr. Pető Judit", "Warvasovszky Tihamér" ]	[ "Milassin Levente", "Horváth Bálint" ]
Bár több vevőjelölt is lett volna az ország egyik legnagyobb, de üzletileg megroppant ásványvízgyártó üzemére, a kormány döntése nyomán gyámként kirendelt állami tulajdonú felszámoló cég velük nem tárgyalt. A színen viszonylag hamar feltűnt Mészáros Lőrinc, és ezzel a még megmaradt érdeklődők is kiszálltak a ringből, volt aki jelzésre, volt aki magától. A felcsúti milliárdos vállalatcsoportja különböző cégjogi ügyletekkel fél év alatt teremtett olyan helyzetet, amelyben másnak már esélye sem volt megszerezni az üzemet. Az állami felszámoló csak ekkor írta ki a tendert, amin akkor már nem meglepő módon Mészáros Lőrinc futott be, de úgy, hogy a hitelezők jelentős része hoppon maradt, a NAV például 3 milliárdos követelését bukja. A felvásárlást egészen tegnap délutánig igyekeztek titokban tartani, ám fél nappal azután, hogy kérdéseket küldtünk az illetékeseknek, a felcsúti milliárdos fényre lépett. Kiemelte a kormány Napi háromezer raklap. Hat-hét évvel ezelőtt még ennyi ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott az Aquarius-Aqua, amely akkor termelést tekintve már évek óta a piac legnagyobb szereplője volt Magyarországon. A vállalat épp új gyárat épített Albertirsán, és fontos beszállítója volt lényegében az összes hazai kiskereskedelmi láncnak, a Tescótól kezdve a Sparon át a Lidlig. A cég azonban a piacot ismerők szerint már ekkor sem működött egészségesen, és amikor a fő tulajdonos áfacsalási ügybe keveredett, végképp megpecsételődött a sorsa. Az Aquarius-Aqua néhány év alatt kártyavárként omlott össze. A 2019-es évet már milliárdos veszteséggel zárta, közel 10 milliárd forinttal tartozott a partnereinek, és további bő 3 milliárdot követelt tőle a NAV, a korábbi évek be nem fizetett áfája miatt. A cég tulajdonosai 2019 őszén nem láttak más lehetőséget a túlélésre, mint hogy csődvédelmet kérjenek maguk ellen. A vállalat mellé ki is jelöltek egy csődbiztost, ám neki mindössze két hét munka jutott. A kormány ugyanis 2019 októberének végén úgy döntött, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánítja a megroppant vállalatot, márpedig az ilyen társaságoknál az állami felszámoló cég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el. Magyarul az Aquarius-Aqua durván két héttel a hivatalos bedőlése után állami gyámság alá került. Az indoklás szerint erre a vállalat "főtevékenysége illetve termelési kultúrájának egyedisége" miatt volt szükség – azaz tulajdonképpen azért, mert egy ásványvízgyártóról van szó. Több forrásunk is azt mesélte, hogy a vállalat fő tulajdonosa, Plutzer Tamás még ekkor is bízott benne, hogy megtarthatja a céget valahogy. Elvileg ekkor még esélye is volt erre. A cég ugyanis csődeljárás alatt állt, ami a szó köznyelvi használatával ellentétben épp azt jelenti, hogy megpróbálnak megmenteni egy rossz helyzetben lévő vállalatot. A társaság ilyenkor haladékot kap a tartozásai megfizetésére, és ha sikerül kiegyeznie a hitelezőivel, akkor folytathatja a tevékenységét. A korábbi tulajdonos egyik legfontosabb érve a vállalat megmentésére az volt, hogy a hazai ásványvízvagyon nem kerülhet teljes egészében külföldi kézbe, márpedig, ha az Aquariust is határon túli befektetőnek adják el, akkor ez történneA piac nagyjából 70 százalékát valóban három részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cég, a Magyarvíz, a Szentkirályi és a Coca-Cola ellenőrzi, és bár az Aquarius sokat vesztett pozíciójából az elmúlt években, kapacitása miatt még így is fontos szereplő.. A stratégiai kiemeléssel és annak indoklásával a kormányzat is ezt az érvrendszert tette magáévá. Többen is érdeklődtek Az Aquarius vezetése ennek megfelelően 2019 végére össze is állított egy tervet a vállalat megmentésére. Ebben azt ajánlották a hitelezőiknek, hogy a tartozásaik felét kifizetik. Ez elsőre elég arcátlan javaslatnak tűnhet, de egy hasonló helyzetben lévő cégnél sok hitelezőt elgondolkodtathat, mert ha a vállalatot végül felszámolják, jó eséllyel ennél is rosszabbul járnakIlyen esetben a többségük semmit nem kap, néhány hitelező azonban sokkal jobban járhat, mint az egyezséggel. Emiatt az érdekellentét miatt nagyon kicsi az esély arra, hogy mindenki belemenjen egy hitelezői megállapodásba.. Több, az akkori folyamatokra rálátó forrásunk is azt mondta, hogy hitelezői oldalról sokan hajlottak az egyezségre, még a bankok között is akadt olyan, amely valószínűleg belement volna. Végül azonban mégis meghiúsult a megállapodás, mivel az a pénzintézet, amelynek a legtöbbel tartozott a vállalat, semmiképpen nem akarta elfogadni az ajánlatot. A bankoknál még azzal sem sikerült célt érnie az Aquariusnak, hogy karácsony előtt egy nappal a teljes tartozásuk kifizetését is megígérték. Januárban erre az ajánlatra is nemleges választ kaptak. A visszautasítás oka valószínűleg az lehetett, hogy hitelezői oldalról nagyon sokan ekkor már egyáltalán nem bíztak az őket évek óta hitegető fő tulajdonosban. Márpedig az Aquarius ekkor épp egy elég komoly bizalmat igénylő történettel állt elő. Azt állították, hogy a tervre összesen legalább 3,1 milliárd forintot szereznének egy kockázati tőkebefektetőtől. A rejtélyes megmentőről azonban az írásos tervben semmit nem árultak el, és a lapunknak nyilatkozó érintettek is arról beszéltek, hogy nagyon zavaros volt az ügy. Az Aquarius Aqua kisebbségi tulajdonosa, Benedek Péter egyenesen azt mondta, ő egyáltalán nem tudott ilyen befektetőről. Szerettük volna megkérdezni Plutzer Tamást is arról, hogy ki adta volna a pénzt, ám ő nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre. A hitelezők elutasításával egyértelművé vált, hogy az Aquarius-Aqua nem marad a korábbi tulajdonosainál, és a céget fel fogják számolni. A vállalat körül azonban már ezt megelőzően is megjelentek az érdeklődők. Egy birtokunkba jutott dokumentum szerint Plutzer Tamást 2020 elején felhívta egy magyar brókercég vezetője azzal, hogy egy nemzetközi cégcsoport érdeklődne az Aquarius iránt. A brókercég említett vezetője a G7-nek megerősítette, hogy valóban próbált befektetőt találni a bajba jutott cégre, de ennél többet – üzleti titokra hivatkozva – nem árult el sem az érdeklődő kilétéről, sem az érdeklődés mélységéről. Több piaci szereplőtől is azt hallottuk, hogy a rejtélyes vevőjelölt a Pepsi, illetve a vele egy csoportba tartozó Szentkirályi lehetettA Pepsit több kelet-közép-európai országban, így Magyarországon is 2018. decembere óta ugyanaz a Mattoni cégcsoport forgalmazza, illetve palackozza, amelybe a Szentkirályi is tartozik.. Ez nem csak azért tűnik hihetőnek, mert a leírás illik a csoportra, hanem azért is, mert a Pepsi és az Aquarius között korábban is voltak már tárgyalások az együttműködésrőlÉvekkel ezelőtt az ásványvízgyártó cég még olyan gépeket is beszerzett, amelyekkel elvileg lehetett volna az albertirsai üzemben palackozni a Pepsi termékeit. Igen ám, de az együttműködés az utolsó pillanatban meghiúsult. A cég egy történeti összefoglalóban szemérmesen azt írta, hogy a szerződés aláírására végül ismeretlen okból nem került sor. A kudarc azonban forrásaink szerint nem volt független attól, hogy Plutzer Tamás közvetlenül a tárgyalási folyamat lezárása előtt került előzetes letartóztatásba a már említett áfacsalási gyanú miatt. A kisebbségi tulajdonos Benedek Péter is azt mondta, hogy a Pepsi ezzel indokolta visszakozását. A Pepsit forgalmazó Szentkirályi tehát adta volna magát, de Balogh Levente a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke és résztulajdonosa a G7-nek cáfolta, hogy a teljes céget meg akarták volna szerezni a csődeljárás során. A vállalatvezető azt mondta, folytattak ugyan tapogatózó tárgyalásokat, de csak bizonyos gépek kapcsán. A felszámoló azonban arról tájékoztatta őket, hogy nem részekben adják el a vállalatot, és más vevővel kezdték meg a lényegi tárgyalásokat. Márpedig érdeklődés nem csak a Szentkirályitól érkezett. A piac másik legnagyobb szereplője, a Primaverát és a Mizsét is gyártó Magyarvíz szintén felvette a kapcsolatot a felszámolóval, és további két olyan ágazati, üzleti szereplővel is beszéltünk még, amelyek érdeklődést mutattak a cég iránt. Olyan szereplő is volt, amely a teljes vállalat megvásárlásán gondolkodott. Megjelent Mészáros Lőrinc és mindenki elillant Vevőjelölt tehát lett volna, még akkor is, ha több forrásunk szerint a céggel már első ránézésre is annyira sok volt a gond, hogy a tárgyalások sikere egyáltalán nem volt biztos. Mivel azonban a külföldi felvásárlótól a korábbi tulajdonosi kör zárkózott el teljesen (illetve a kormányzati kiemelés sem arra utalt, hogy külföldi érdekkörrel szeretnék megmenteni a vállalatot), részekben pedig az érdeklődők szerint a felszámoló nem akarta kiárusítani az üzemet, az egyeztetések érdemben el sem indultak. Valamikor tavasszal azonban még ezek a kezdeti puhatolózások is egyik pillanatról a másikra megszűntek. Ekkor tűnt fel ugyanis a színen először Mészáros Lőrinc, és ezt követően lényegében azonnal visszavonulót fújt mindenki, akivel beszéltünk. Volt, aki az időbeli egybeesés ellenére nem a felcsúti milliárdos színre lépésével magyarázta a döntését, többen azonban igen. Akadt, aki azt mesélte, NER-közeli embertől kapott egyértelmű jelzést, hogy nem lesz sok keresnivalója az Aquarius körül. Más magától is erre a következtetésre jutott. A következő hónapokban a Mészáros csoport két lépésben megszerezta a bankoktól az Aquarius-Aqua hiteleit, így az ásványvízgyártó onnantól kezdve már neki tartozottEzt a folyamatot faktorálásnak hívják, és bankokhoz nem a Mészáros csoport valamely cége, hanem a szintén NER-közeli Hórusz Faktorház Zrt. kopogtatott be. A társaság korábban már benne volt olyan ügyletben, amit az Orbán-családdal is kapcsolatba hozható, a piacon pedig egyértelműen a felcsúti milliárdos előkóstolójaként tekintenek rájuk. A Hórusz aztán ez utóbbi hírének megfelelően tovább is passzolta az összegyűjtött jelzáloggal fedezett banki hiteleket a Mészáros csoportnak.. Egészen pontosan annak a Konzum PE Magántőkealapnak, amelyen keresztül a felcsúti milliárdos tőzsdei birodalmának jelentős részét is birtokoljaA lapunknak nyilatkozó felszámolók és banki szakértők szerint a bankok – attól függően, hogy milyen eséllyel lehet behajtani a hitelt – teljes összeg 30-80 százalékáért szoktak megválni a követelésüktől. Egy felszámoló által hozott példa szerint, ha egy bank adott valakinek 50 millió forint hitelt egy 100 milliót érő házra, akkor ezt a követelést nem fogja eladni senkinek, hiszen így is úgy is hozzájut a pénzéhez. Ha azonban a fedezetként szolgáló ház csak 10 milliót ér, akkor az 50 millió töredékéért is megválik a hitelétől. A helyzet a cégeknél is ugyanez. Az Aquarius-Aqua könyvei szerint a bankok elvileg nem voltak rossz helyzetben, hiszen papíron az előbbi eset állt fenn. A vállalat 6-7 milliárd közötti összeggel tartozott a bankoknak, azoknak azonban a cég vesszőfutásának végére lényegében már vállalat minden ingatlanján, gépén és egyéb eszközén jelzálogjoga volt. Ez elvileg több mint 13 milliárd forint fedezetet jelentett. A cég pénzügyi helyzetét jobban ismerők szerint azonban ez csak a látszat. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy az előző tulajdonosok lufit fújtak, az eszközök csak papíron értek ennyit, valójában sokkal kevesebb vagyona volt a társaságnak. Ráadásul a számviteli jogszabályok is inkább arra sarkalják a bankokat, hogy áron alul eladják az ilyen követeléseket. Ha az adós felszámolás alá kerül, akkor a hitelét lényegében veszteségként kell leírni, így ami ezután folyik be, az már ezt a veszteséget csökkenti.. Ilyenkor a követeléseket jellemzően nem annyiért vásárolják meg, amennyit ténylegesen fizetni kellene érte az adósnak, hiszen van némi kockázata annak, hogy az végül semmit sem fizet. Tehát a bankok a biztos pénzért lemondanak a teljes igényük egy részéről. Az Aquarius-Aqua tartozásait így viszonylag olcsón meg lehetett szerezni, és minden jel arra utal, hogy ez is történt. Megkérdeztük az érintett három bankot, hogy mennyiért adták el a követeléseiket, illetve megkerestük a velük tárgyaló, a követeléseket Mészároséknak továbbpasszoló közvetítőt is, hogy mennyit fizetett. A három bankból kettő – a jogszabályi előírások alapján érthetően – üzleti, illetve banktitokra hivatkozva utasította el a válaszadást, a másik két szereplő pedig nem reagált megkeresésünkre. Egy forrásunk ugyanakkor 2 és 3 milliárd forint körüli összegről beszélt, ami arra utal, hogy a hitelező bankok 50 százalékos, vagy akár ennél is nagyobb diszkonttal váltak meg a követeléseiktől. Ezt erősíti az is, hogy egy céges irat szerint a Konzum PE 3,3 milliárd forintért vásárolhatott meg egy olyan követeléscsomagot, amely nagyrészt ezekből a követelésekből állt, de úgy, hogy ebben plusz tételek is voltak, illetve még a közvetítőnek is lehetett haszna Az irat szerint a Konzum PE az említett követeléseket 3,335 milliárd forintos könyv szerinti értéken tartotta nyilván, a főszabály szerint pedig a könyv szerinti értéknek azzal az összeggel kell megegyeznie, amennyibe ez került a szervezetnek. . Röviden összefoglalva tehát tavaly év végén úgy állt a dolog, hogy az Aquarius-Aqua minden fontosabb eszközén Mészároséknak volt jelzálogjoga, és a jobb napokat látott ásványvízgyártó 6-7 milliárd forinttal tartozott nekik. Mindezért Mészáros Lőrinc a jelek szerint alig az összeg felét fizette ki. A bankok kivásárlásával párhuzamosan a Mészáros-csoport közelében egy céget is alapítottak a projektre. Az Aqua Lorenzo névre elkeresztelt vállalatnak (találó neve ellenére) eleinte papíron nem volt köze Mészáros Lőrinchez. A felcsúti milliárdos üzleti ügyeit kicsit jobban ismerők számára azonban így is kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy ő áll a háttérbenA társaságot ugyanis egy olyan címre jegyezték be, amely a csoport több más cégének is a székhelye, az egyszemélyes tulajdonos pedig Halmi Tamás lett, aki más fontos Mészáros érdekeltségekben is vezető tisztségviselő.. A felszámoló megvárta Lorenzót Mészáros Lőrinc személyesen végül csak december elején jelent meg a cégben. Akkorra a felcsúti milliárdos magántőkealapja megszerezte a banki követeléseket, és ezeket adta át a frissen alapított cégnek, amiért cserébe 99 százalékos részesedést szerzett a vállalatbanEzt a tranzakciót hívják apportnak, a Konzum PE nem pénzbeli hozzájárulásként átadta a követeléseket, így az Aquarius-Aqua (illetve a tranzakcióban érintett néhány más cég is) ettől kezdve nem a Konzum PE-nek, hanem az Aqua Lorenzónak tartozott.. Év végére így másnak már esélye sem nagyon volt megszerezni az albertirsai gyárat, és épp ekkor kezdődött a látványos mozgás az állami felszámolónál is. Miközben tavasszal és nyáron a háttérmunka folyt az Aquarius Aqua hitelei körül, a felszámolással sok látványos dolog nem történt. A háttérben biztosan zajlottak folyamatok, a cég eszközeit például felértékeltették egy nagy nemzetközi tanácsadócéggel, de kifelé ebből lényegében semmi nem látszott. Ám épp öt nappal azt megelőzően, hogy Mészáros Lőrinc a nevére vette az Aqua Lorenzót, kiírtak egy árverést az Aqua-Aquarius eszközeire. A nagyjából két tucat tételből álló csomagban lényegében benne volt a teljes albertirsai üzem (már ami az Aquarius tulajdonát képezte) gépekkel, ingatlanokkal, több egyéb berendezéssel, épülettel és védjegyekkel. Azaz két leánycégen kívül lényegében minden ott volt, ami értéket képviselt a cégben1. Albertirsa 0297/51 telephely ásványvíz palackozó üzem, iroda berendezésekkel 1,151 milliárd jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt. 2. Albertirsa 0316/2 telephely ásványvíz palackozó üzem 49,1 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt. 3. Albertirsa 0318/12 telephely ásványvíz palackozó üzem 314,7 millió, jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt. 4. Nyársapát 028/8 nyársapát használaton kívüli üzem 19 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt. Az ingatlanokhoz tartoznak dolgok pl. kutak, trafó, veszélyes hulladéktároló, portaépület, felszerelések, berendezések 5. Cegléd 277/A/10 2700 Cegléd, Árpád u. 30. egyéb helyiség és más ingatlanok is. 38 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt a. Cegléd 277/A/13 2700 Cegléd, Árpád u. 30. üzlethelyiség b. Cegléd 277/A/12 2700 Cegléd, Árpád u. 30 lépcsőház 8. 3032/14. Valszeg Miskolc kivett beépítetlen terület 59,5 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt. a. Miskolc 3032/5 kivett beépítetlen terület b. Miskolc 3032/25 kivett beépítetlen terület 11. CAN gépsor, 2017-es gyártás 915,6 millió jelzálog: Konzum PE 12. KHS gépsor, 1031,5 millió jelzálog: Konzum PE 13. Siedel 4 gépsor, 212,2 millió jelzálog: Konzum PE 14. Siedel 3 gépsor, 652,4 millió jelzálog: Konzum PE 15. Siedel 2 gépsor, 91,6 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt. 16. Siedel 1 gépsor, 41 millió tehermentes 17. Vízkezelő rendszer 20 tehermentes 18. Termékvízhűtők 7 db 15 millió tehermentes 19. Siad kompresszorok 6 db 18 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt. 20. Targoncák 13 db. 66 millió jelzálog: Konzum PE 21. Védjegyek 21 db 30 millió tehermentes 22. Készletek 534,4 millió jelzálog: Konzum PE 23. egyéb kisértékű berendezések eszközök 1800 db 81 millió jelzálog: Oberbank Az árverés egyébként a G7-nek nyilatkozó felszámolók szerint abszolút megszokott menete a dolgoknak. Az értéket képviselő eszközöket ilyenkor eladják, és a befolyó pénzből kifizetik a hitelezőket, már persze akinek jut belőle. Első körben azok kapják meg a pénzüket, akiknek a követelése biztosított, tehát van mögötte például jelzálogjog, majd a további sorrendről is jogszabály rendelkezik. Itt azonban utóbbinak már nem volt jelentősége. Az Aquarius-csomag minimális árát ugyanis kevesebb mint 5,2 milliárd forintban határozták meg, a céggel szembeni biztosított követelés pedig ennél több voltA reorganizációs terv szerint a felszámolás kezdete előtt 6,2 milliárd forint.. Ezt a követelést az árverés kiírásakor már szinte teljes egészében Mészáros Lőrinc birtokoltaEkkor még a Konzum PE, a pályázat tényleges kezdetekor azonban már az Aqua Lorenzo.. A Nemzeti Reorganizációs Kft-t és a kirendelt felszámolót is megkérdeztük, hogy miért épp így időzítették az árverést, volt-e bármilyen akadálya a korábbi kezdésnek, ám ők jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az árverés győztesét hivatalosan azóta sem nevezték meg, a sokáig rejtőzködő vevő kiléte azonban mostanra így is kiderült: az albertirsai üzemet nem meglepő módon az Aqua Lorenzo szerzi meg. A vállalat ezt nagyjából fél nappal azt követően jelentette be a versenyhivatalnak, hogy hétfő hajnalban kérdéseket küldtünk nekik a témában. A felvásárlást olyannyira próbálták titokban tartani, hogy az árverési honlapon kialakult párbeszédben például egy "szaúdi társra" hivatkoztak. Más kérdés, hogy ezzel sokakat nem tudtak megtéveszteni. A szektorban már jó ideje evidenciaként kezelik Mészáros Lőrinc érkezésétVagy inkább megerősödését, hiszen egy kisebb ásványvízgyártója már van a csoportnak, ez a Vivienvíz., és beszéltünk olyan bedolgozóval, aki állítása szerint már a bejelentés előtt is Mészárosék cégével tárgyalt a folytatásrólRáadásul az Aqua Lorenzo olyan ingatlanokat is elkezdett felvásárolni, amelyek korábban nem az Aquarius-Aqua tulajdonában voltak, de szükségesek az üzem működtetéséhez. Tehát még ha nem is ők vették volna meg az eszközöket, nélkülük nem lehetne működtetni a gyárat.. Mészárosék maguknak fizetnek, a NAV hoppon marad Az 5,2 milliárdos vételárat Mészárosék lényegében maguknak fizetik ki. A befolyó pénzt ugyanis a felszámoló a saját költségeinek és díjának levonása után köteles egyből továbbutalni a biztosított hitelezőknek, tehát az Aqua Lorenzónak. Mindez azt jelenti, hogy a felvásárlás teljes költsége Mészároséknak az a durván 3,3 milliárd forint volt, amennyiért megvették a banki követeléseket, illetve az a legfeljebb pár 100 millió forint, amit az állami felszámoló elkérhetAz eljárás dokumentációja szerint a felszámolás alatt folyamatosan működő üzem készleteit is meg kell vennie az Aqua Lorenzónak. A készleteket azonban időközben már kiszervezték egy másik cégbe, és az üzem értékét a készletek amúgy sem érintik, hiszen a mérlegben ezeket más soron tartják nyilván.. Ennél viszont a megvett üzem minden becslés szerint többet ér. Az eszközöket a Nemzeti Reorganizációs Kft. több mint 5 milliárd forintért hirdette meg, a bedőlt cég könyveiben pedig 8 milliárd forint környéki összegen tartották nyilvánElőbbi ár alul, utóbbi valószínűleg felül becsüli a tényleges értéket. Az állami felszámoló nem csak azért lőtték be alacsonyabbra az árat, mert a jogszabály szerint egyeztetni kellett az akkor már az eszközök többségén jelzálogjoggal rendelkező Mészáros-csoporttal, hanem azért is, mert bárki, aki nekifut láthatta, hogy ezen felül is milliárdokat kell költenie. A könyvekben pedig egyszerűen túl magas értéken tartottak nyilván eszközöket a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint.. A valós érték valahol 6 és 7 milliárd között lehet. A céges iratokból úgy tűnik, hogy a felkért nemzetközi tanácsadó is ennyire értékelhette fel a vállalatot, és ennek a sávnak a felső része jön ki akkor is, ha a korábban tervezett potenciális jövedelemtermelésből számítjuk ki az üzem értékétA cég reorganizációs tervében szereplő számok szerint az iparágban bevett árazási gyakorlat alapján.. A Mészáros-csoport tehát féláron juthatott hozzá egy lelakottA gépsorok felújítására elég jelentős összeget kell fordítani., de elég jó potenciállal rendelkező üzemhez. Közben a többi hitelező, az egykori beszállítók, és egyéb partnerek hoppon maradnak, hiszen nekik a befolyt pénzből már semmi nem jut. Ahogy a NAV-nak sem, így az adóhatóság is bukja a nagyjából 3 milliárdos követelését*A NAV-tól megkérdeztük, hogy számítanak-e pénzre az Aquarius-Aquától, de szintén jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a konkrét kérdésekre.. A megmentő Más kérdés, hogy a piacon többen úgy vélekedtek, hogy Mészárosékon kívül más nem is biztos, hogy meg tudta volna venni az üzemet. Az Aquarius körül ugyanis tényleg rengeteg probléma volt. A palackozásra szánt vizet például olyan kutakból nyerték, amelyek nem voltak a vállalat tulajdonában, de más, az albertirsai üzem működtetéséhez elengedhetetlen ingatlanokkal is ez volt a helyzet. A tulajdoni lapok szerint ezek között már van olyan, amit megszerzett az Aqua Lorenzo, de nem mindegyiket. Egy raktárcsarnok például biztosan egy másik cég tulajdonában áll még. Érdekesség, hogy erre az ingatlanra az adóhatóság épp aznap jegyzett be végrehajtási jogot, amikor Mészáros Lőrinc nevére vette az Aqua Lorenzót. Mindezek miatt volt aki úgy vélekedett, hogy az üzem egyben csak ezzel a vevővel maradhatott meg. Mészáros megjelenésének így végső soron még társadalmi haszna is lehet, igaz az ő hatalma és kapcsolatrendszere mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy ezt így meg lehessen csinálni – mondták. Ez összecseng azzal, hogy a beszállítók között is inkább az a kép egyelőre, hogy a felszámolási időszak és a mostani helyzet is kedvezőbb, mint ami az előző tulajdonos idején volt. A Mészáros-csoport kedden késő délelőtt végül válaszolt megkeresésünkre. Ebben azt írták, hogy a Mészáros Csoport rendszerint olyan működőképes üzemeket vásárol meg, melyeket a befektetői érdekeknek megfelelően reorganizálhatónak ítél. A reorganizáció során a cégcsoport mindig szem előtt tartja a munkahelyek megmentését, az üzemek fejlesztését, modernizálását. A konkrét ügyben annyit árulhatunk el, hogy komoly elképzeléseink vannak az üzemmel kapcsolatban. A munkahelyeket minden bizonnyal sikerül megmenteni. Az üzem által használt vízbázis magyar tulajdonos kezében marad. A további elképzelésekről a megfelelő időben sajtóközlemény útján tájékoztatjuk a széles nyilvánosságot. Vállalat Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában	[ "Plutzer Tamás", "Mészáros Lőrinc" ]	[ "Halmi Tamás", "Benedek Péter", "Balogh Levente" ]
Szórták a pénzt a miniszterek A kormányszóvivő viccelődött a milliós megbízási szerződéseket firtató kérdéseken Budai Bernadett kormányszóvivő a minap még viccelődött a Fidesz és a KDNP által tavaly év végén a minisztereknek feltett több mint 1300 kérdésen. Tréfálkozásra azonban aligha van oka, ugyanis a kabinet válaszait áttanulmányozva kiderült, hogy súlyos milliókat költöttek el tanácsadói szerződésekre 2008-ban, amelyeknek kedvezményezettjei nem egy esetben politikusok voltak. Az egyik legbotrányosabb megbízási szerződést Páva Zoltán cége kötötte meg. Az orvosiműszer- és gépkereskedéssel foglalkozó családi vállalkozása a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolattartásának koordinációját végezte négy és fél hónapon keresztül ötmillió forintért. Kupa Mihály, aki a Centrum párt elnöke volt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azóta már megbukott Új tulajdonosi programjának előkészítésében segített egymillió forintért. Részletek a Magyar Nemzet 2009. január 9-i számában.	[ "Páva Zoltán" ]	[ "Gyurcsány Ferenc", "Budai Bernadett", "Kupa Mihály" ]
Simon? Welsz? Portik? Juhász? Őszöd? Trigger warning: még mindig nem ítéltek el senkit. Az már most látszik, hogy a 2014-es választási kampány sehol sem volt a mostanihoz képest. (Elég csak arra gondolni, hogy hónapok óta annyi az üzenet, hogy Vona Gábor egy buzi, muszlim szar.) Sőt utólag nézve úgy tűnik, a legutóbbi kampányt direkt visszafogta a Fidesz, bár az akkori fideszes média a rendőrségi információkat okosan adagolva 2014-ben is a felszínen tartotta az ellenzékhez köthető bűnügyeket. Voltak köztük látványosan kamuk, illetve súlyos ügyek is. Hol tartanak most, egy teljes ciklussal később, amikor már végképp világos, hogy a 2010-ben beígért elszámoltatás egyáltalán nem történt meg? (Budai Gyula, az egykori elszámoltatási kormánybiztos állítja, a legjobb tudása szerint elszámoltatta volna a szocialista kormányok tagjait, de a bíróságokon nem történt meg a rendszerváltás.) 2014 februárjában derült ki, hogy az MSZP volt elnökhelyettese több 100 millió forintot tartott egy bécsi számlán, és ezt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amin szintén milliók vannak. Simon Gábort őrizetbe vették, és kisebb botrány lett abból, hogy a Magyar Nemzet megszerezte a Simon Gábor mellé helyezett zárkaügynök jelentését, ami ellen még az ügyészség is lépéseket tett minősített adatokkal való visszaélés miatt. Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt rendőr kíséri a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság 2014. március 12-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI A Központi Nyomozó Főügyészség 2016. márciusban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat Simon ellen. (Simon 128 millió forint adóhátralék befizetése után is annyira gazdag, hogy lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben, nehogy elszökjön.) A büntetőpere február 21-én folytatódik. Egyelőre csak egy másik, csalási ügyben ítélték el: első fokon 200 ezer forintos bírságra, másodfokon ezt is enyhítették, a pénzt megtarthatta, és csak megrovásban részesült. A Welsz-ügy A Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó, a Sólyom Airways "megmentője", a Budapest–Bamako-rali egyik szervezője, a Bissau-Guineában magyar konzuli címet használó, Panamában körözött és az Interpol által is keresett Welsz Tamás 2014. március 20-án halt meg egy rendőrautóban, miután egyes források szerint azt mondta az őt kihallgatásra szállító rendőrökkel, hogy bevett valamit. Welsz halálnak körülményei máig tisztázatlanok. Az ügyben 4 év után sem volt vádemelés, legutóbb ősszel írt arról a Magyar Idők, hogy az eredetileg költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettesek ellen kezdődött nyomozás során a főügyészség korábban célszerűségi okból az alapeljárástól több ügyet elkülönített, amikben már 13 gyanúsított van, de "még tetemes mennyiségű irat ellenőrzése van hátra, így akár politikus is felbukkanhat a terheltek között". A Hajdú-Bét-ügy A Hajdú-Bét Zrt., Magyarország egyik legnagyobb baromfi-feldolgozója 2004-ben ment csődbe úgy, hogy több beszállítójának is adósa maradt. Az ügyben először 2006-ban indult nyomozás csődbűntett gyanújával, de azt egy évre rá megszüntették. A kormány és a fideszes sajtó már 2013-ban felmelegítette az ügyet, majd a 2014-es választás után (annak ellenére, hogy miután Bajnai Gordon vezetésével a választáson nem sikerült legyőzni a Fideszt, Bajnai kiszállt a közéletből), az ügyészség a megszüntetett nyomozás folytatását rendelte el. Miután a cég könyvelését is lefoglalták, házkutatásokat is tartottak és több tanút is kihallgattak, 2015 októberében bejelentették: az újabb nyomozás is eredménytelen lett, nem volt megállapítható bűncselekmény. A Portik–Laborc-ügy Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az iratok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, és Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. Ezek szerint Portik azt mondta, fél, hogy 2010-ben a baloldal veszíti a választásokon, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. Portik Tamás 2014 februárján 1,5 órán át beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságával. A választások után, 2014. május 30-án véget ért a Portik–Laborc-találkozó miatti nyomozás, és közölték: nem történt bűncselekmény. A Prisztás-gyilkosság miatt megvádolt P. Tamás az ellene és két társa ellen emberölés miatt indult büntetőper tárgyalásán 2014. február 10-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI Portik Tamásnak más, súlyosabb ügyei is voltak. Az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. volt igazgatóját 2014 februárjában a Fővárosi Törvényszék első fokon 11 év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A hatóságok őt gyanúsították a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, illetve Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolásával is. Portik ebben az ügyben 2016 tavaszán 13 év fegyházbüntetést kapott. Miután 2016 őszén azt állította, kapcsolatban állt Rogán Antallal, a fideszes média megpróbálta Juhász Péterrel, az Együtt vezetőjével kapcsolatba hozni Portikot, de ez nem sikerült. A Juhász–Fapál-ügy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2010-ben kezdte el ütni az ügyet, és a Központi Nyomozó Főügyészség a ciklus közepén, 2012-ben emelt vádat hűtlen kezelésért Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter, MSZP-s parlamenti képviselő és Fapál László volt közigazgatási államtitkár ellen. A vád szerint Juhász 2006. júniusban a vagyonkezelési szabályokat megszegve engedélyezte, hogy Fapál megvegye a neki 2005 májusában határozatlan idejű bérleti szerződéssel juttatott lakást, Fapál meg felbujtóként vett részt a jogosulatlan lakásvásárlásban. Balról jobbra: Jaap de Hoop Scheffer akkori NATO-főtitkár, Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnök és Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter 2004. március 22-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP Az első fokú ítélet pont a választási kampányban született: 2014. február 28-án mindkettejüket felmentették. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont már bűnösnek mondta ki őket, és felfüggesztett börtönt kaptak, de 2016 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a vádlottakat. Az őszödi beszéd 2014 januárjában természetesen Gyurcsány Ferenc hírhedt, 2006-os beszéde is újra előkerült. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP Mint a választások után kiderült, az ügyet felmelegítő Szabó Bálint nem mondott igazat az ügyben, Gyurcsány és Bajnai szerint pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal által nyilvánosságra hozott részlet nem a hivatalos jelentésből származott. A ziccerként bedobott ügyben egyébként még a fideszes Kósa Lajos is magyarázkodni kényszerült. Az önkormányzati választásra is maradtak ügyek A fentiekkel szemben viszont két másik MSZP-s ügy, a sukorói telekcsere és Hagyó Miklós bűnügye nem volt hangsúlyos téma a választáson (bár Hagyót a CÖF szerepeltette a bohócos plakátjain). A választás után, az önkormányzati választási kampányban viszont pörgettek még ellenzéki pártoknak kellemetlen ügyeket, de azokban sem született még ítélet. Bár a Jobbik EP-képviselője, Kovács Béla ügyében 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal az Európai Unió intézményei elleni – a hírek szerint orosz érdekeknek megfelelő – kémkedés gyanúja miatt, az ő ügye már az önkormányzati választások előtti kampányt színesítette. Kovács ellen a Központi Nyomozó Főügyészség 2017. decemberben állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt emelt vádat. Kovács közölte, kilép a Jobbikból. Még nem volt tárgyalás az ügyben. Amikor az MSZP hevesen ellenezte a skinheadmúltja miatt a jobbikos Sneider Tamás jelölését az Országgyűlés alelnöki posztjára, a Magyar Nemzet 2014 májusában megírta, hogy az MSZP-s Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke 1992-ben ott volt a Kossuth téren azok között a kapucnisok és skinheadek között, akik kifütyülték Göncz Árpádot, ellehetetlenítve az október 23-i beszédét. 2017 őszén Botka László azután mondott le a miniszterelnök-jelöltségről, hogy azt mondta, fideszesek bújnak meg az MSZP-sek között, és egyértelműen utalt Molnár Zsoltra is, aki egyébként 2002-ben fiatal ügyvédként még a Fidesznek dolgozott.	[ "Simon Gábor", "Juhász Ferenc", "Portik Tamás", "Fapál László" ]	[ "Budai Gyula", "Seres Zoltán", "Laborc Sándor", "Göncz Árpád", "Kovács Tamás", "Medgyessy Péter", "Jaap de Hoop Scheffer", "Kovács Béla", "Molnár Zsolt", "Sneider Tamás", "Vona Gábor", "Rogán Antal", "Kisbenedek Attila", "Bruzák Noémi", "Juhász Péter", "Welsz Tamás", "Kósa Lajos", "Hagyó Miklós", "Bajnai Gordon", "Szabó Bálint", "Gyurcsány Ferenc", "Botka László", "P. Tamás" ]
Partnerünk a Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az "nem erre lett kitalálva". A kifogásolt projektek Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletemberéhez, Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához kötődtek. Hernádi is részt vesz ebben a Jeremie-programként ismert uniós projektben, amelyben több tízmilliárd forintot osztanak szét Magyarországon. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a Mol-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt. A 2015 novemberi epizódra a Jeremie-alapok belső iratanyagából derült fény, amelyet a Forbes szerzett meg, és a Direkt36 dolgozott fel. Már korábban is jelentek meg cikkek más Jeremie-alapok visszásságairól, de ez a több mint 20 ezer iratot tartalmazó dokumentumcsomag minden korábbinál részletesebb betekintést ad a program ellentmondásos működésébe. A dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, és részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki. Hernádiék állítják, hogy ők szabályosan jártak el minden ügyben, és hangsúlyozták, hogy olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél vállal anyagi kockázatot. A programot kormányzati szinten felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, ezért úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség. Garancsi István nem reagált a megkeresésünkre. Vegyünk bankfiókokat! Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A pénzt nem Brüsszelnek kell visszafizetnie, hanem a magyar állam kapja meg, amely újra felhasználhatja hasonló célra. Ha az alap nyereségesen száll ki a korábban támogatott startupból, akkor a haszon nagyobb része a magánbefektetőt illeti, de ha komolyabb veszteséggel zárul az üzlet, annak egy részét is viselnie kell. Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. Az alap elnevezése utalás Esztergomra, amelynek német neve Gran. Hernádi erősen kötődik a történelmi városhoz: ott nőtt fel, háza is van Esztergomban, és a település még díszpolgári címmel is kitüntette. Jeremie-alapja pedig nemcsak a nevében kapcsolódik Esztergomhoz, hanem ott zajlott több projektje is, köztük az MFB munkatársa által kifogásolt ingatlanügyletek is. Ezekben a projektekben két cég 840 millió forintot kapott ingatlanok felvásárlására. Az egyik cég alapítója a 38 éves Bacsa György, aki Hernádival rokoni kapcsolatban áll: több, a viszonyukat ismerő forrás szerint Bacsa a Mol-vezér unokatestvérének fia. (Hernádinak jeleztük ezt az információnkat, de ő nem reagált rá.) Bacsa céges vonalon is kötődik Hernádihoz, ő ugyanis a Mol üzletfejlesztési igazgatója, és a vállalathoz szintén kapcsolódó magyar-orosz gázkereskedő cég, a svájci székhelyű MET Holding AG igazgatósági tagja. A másik támogatott cég tulajdonosa a 39 éves Sasvári Viktor, az esztergomi önkormányzat fideszes képviselője. Bacsa és Sasvári közeli kapcsolatban állnak egymással, együtt jártak általános- és középiskolába, valamint közös ingatlanos cégük is van. Sasvári vezeti az esztergomi önkormányzat pénzügyi bizottságát, a testületnek Bacsa az egyik külsős tagja. Sasvári a Direkt36-tal közölte, hogy régóta ismeri Hernádit is. A két cég támogatásáról Hernádi alapkezelője egy úgynevezett "döntés-előkészítő anyag" alapján határozott. Ez egy olyan belső, a Gran által készített dokumentum, amely részletesen bemutatta a projekteket, illetve azok pénzügyi vonzatait az alapkezelő igazgatósága számára, amelynek tagja maga Hernádi is. Az irat több szempontból – például összeférhetetlenség alapján is – vizsgálta, hogy Bacsa cégének, a HEBBO Ingatlanüzemeltető Kft-nek a támogatása megfelel-e a szabályoknak. A dokumentum megállapította, hogy "közeli hozzátartozók" nem érintettek az ügyben. Jogi értelemben Bacsa tényleg nem számított "közeli hozzátartozónak", mert a a polgári törvénykönyv szerint ez a fogalom csak "az egyeneságbeli rokonokra" és testvérekre vonatkozik, az unokatestvér fia pedig nem esik ebbe a kategóriába. Vélhetően erre utalt a Gran, amikor kérdésünkre közölte, hogy "semmilyen összeférhetetlenség nincsen" abban, hogy Hernádi rokonával kötöttek üzletet. Bacsa nem reagált a Mol-on keresztül neki feltett kérdésekre. Bár a Gran a honlapján azt hirdeti, hogy "elsősorban egyetemeken, innovációs központokban meglévő kutatási projektek, tőkehiányos, de gyors növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások", illetve nagy kockázatú "innovációs projektek" számára nyújtanak támogatást, mégis felkarolta a HEBBO befektetését. (A cikk megjelenése után az idézett mondat eltűnt a honlapról.) Annak ellenére tették ezt, hogy a projektről a Gran saját döntéselőkészítő anyaga is megállapította, hogy nem innovatív, mivel érdemi újítás és kockázat nélkül lehetett vele fix jövedelemhez jutni. A koncepció arról szólt ugyanis, hogy a cég felvásárol négy vidéki (Balatonfüreden, Budaörsön, Esztergomban és Hatvanban található) ingatlant, amelyek az MKB Bank fiókjaiként üzemelnek. Ezek tulajdonosa korábban egy cégcsoport volt, és az MKB tőlük bérelte az ingatlanokat. A HEBBO-nak az ingatlanok megvásárlása után csak be kell szednie a bérleti díjat, az MKB Bankkal megkötött bérleti szerződések ugyanis hosszú távra szólnak, 2025-2028 után járnak le. A döntéselőkészítő anyagban az szerepelt, hogy a HEBBO az ingatlanokat bruttó másfél milliárd forintért fogja megvásárolni. A végleges összegről nincs információ az iratokban, de az kiderül, hogy a Gran 547 millió forint tőkejuttatást adott az üzlethez, a maradékot pedig a HEBBO saját forrásból, illetve banki hitelből fedezte. A tulajdoni lapok szerint a Garancsi István résztulajdonában álló Duna Takarék Bank adott hitelt kétmillió euró (616 millió forint jelenlegi árfolyamon) értékben. A döntéselőkészítő anyag azzal számol, hogy a HEBBO éves bevétele az a 100 millió forintos bérleti díj, amely az MKB-tól folyik be. Ebből a cégnek – a hitel törlesztőrészleteinek, illetve a működési költségek levonása után – éves 18-20 milliós haszna marad. Az előterjesztésből kiderül az is, hogy ezért a pénzért a cégnek nem sok mindent kell csinálnia, az ingatlanok karbantartása, javítása, valamint az üzemeltetési díjak befizetése a bérlőt, vagyis az MKB-t terheli. Erre írta az MFB munkatársa a 2015 novemberi levelében, hogy ez a megoldás "eléggé idegen a kockázati tőke ’szellemétől’". Az MFB-munkatárs nem írja azt, hogy ezek közül bármi szabálytalan lenne, de utal arra, hogy a befektetés koncepciójában szerepel egy olyan forgatókönyv, amely sérti az előírásokat. A döntéselőkészítő anyagban szerepelt ugyanis, hogy a Gran 2020-ban, a banki hitel lejártakor kiszállna a cégből, ami a szöveg szerint az üzletrész vagy az ingatlanok eladását jelenti. A Jeremie-program előírásai szerint azonban nem szabad olyan ingatlanprojektet támogatni, amelynek során az ingatlant továbbértékesítik. A Gran alapkezelő közölte, hogy végül olyan döntés született, amelyben már nem szerepelt ez a koncepció. Hangsúlyozták, hogy "nem tervezünk ingatlan értékesítést". Bevásároltak a belvárosban Sasvári Viktor fideszes önkormányzati képviselő ingatlanos projektjének a helyszíne szintén Esztergom volt. A politikus cégének, a Borostyán Udvar Kft.-nek két részletben 293 millió forintot ítélt meg Hernádi alapkezelője. Innováció ebben a koncepcióban sem fedezhető fel, a cég a pénzt ingatlanok vásárlására kapta, bevétel szintén a bérleti díjakból származna. Sasvári cége 2015 végén ugyanabban az Esztergom központi részén fekvő utcában vásárolt be, mint Bacsa vállalkozása, a HEBBO. A helyiek egyik kedvelt találkozóhelyétől, a Szamos cukrászdától induló Bajcsy-Zsilinszky utca 7-es házszáma alatt található az MKB fiók, amelyet a HEBBO szerzett meg. Sasvári cége a közvetlenül mellette fekvő több szintes, 523 négyzetméteres épületet vásárolta meg és újította fel. Az épület ottjártunkkor zárva volt, Sasvári megkeresésünkre közölte, bízik benne, hogy hamarosan bérbe tudják adni. "Elsősorban idegenforgalmi és üzleti hasznosítást tervezek" – írta. Az önkormányzati képviselő cége tavaly év végén a Grantól kapott pénzből megszerzett több önkormányzati ingatlant is, amelyek egyike Esztergom főterén található. A képviselői előterjesztés szerint az ingatlanokra nyilvános licitet írtak ki, ezekre azonban csak a Borostyán Udvar jelentkezett, a cég az öt ingatlant így 34 millió forintért szerezte meg. Az ingatlanok között van négy darab 40 és 90 négyzetméter közötti lakás, az ötödik pedig egy romos állapotban lévő 146 négyzetméteres üzlethelyiség. Sasvári az alacsonynak tűnő árat azzal magyarázta, hogy az épületek életveszélyes állapotban vannak, a nagyobb ingatlan felújítási költsége pedig szerinte meg fogja haladni a 150 millió forintot. Sasvári hangsúlyozta, hogy ő maga pedig nem vett részt az ügyben hozott önkormányzati testületi döntésekben. Ezt megerősítette az esztergomi önkormányzat is. A miniszterelnök barátja Hernádi Jeremie-alapos tevékenységében több szálon is feltűnik Garancsi István. A két üzletember régóta ismeri egymást: a ’90-es években Hernádi akkor irányította a Takarékbankot, amikor Garancsi a csoport befektetési vállalkozását vezette, a 2000-es évek elején pedig közösen vettek részt egy jól jövedelmező privatizációban, a CD Hungary ingatlanjainak megszerzésében. Összeköti őket az is, hogy mindketten közeli viszonyban vannak Orbán Viktor miniszterelnökkel, feltűntek közösen focimeccseken, de részt vettek közös túrázáson is. Garancsi a Figyelőnek mesélte el, hogy még 2009-ben az osztrák hegyekben került "kötélbarátságba" Orbánnal, és a háromnapos túrán ott volt Hernádi is. Hernádi és Garancsi a Jeremie programban is együttműködött. Öt olyan személyt találtunk, akik egyaránt tisztségeket töltenek vagy töltöttek be Hernádi, illetve Garancsi Garangold nevű alapkezelőjénél, amely szintén 3 milliárdot kapott az EU-tól. A tisztviselők közül ketten az alapok indulása idején vezető pozícióban voltak a Garancsi érdekeltségébe tartozó Duna Takaréknál is. A Gran és a Garangold belső kezelési szabályzata pedig szinte szóról szóra megegyezik. Ezek a kiszivárgott iratok között szereplő közel 50 oldalas dokumentumok azt részletezik, hogy az alapok milyen befektetési politikát követnek, és hogyan működnek. További kapcsolatot jelent az esztergomi lakcímű Kóbor Miklós, aki eleinte Hernádi alapkezelőjének a vezérigazgatója volt, majd egyik cége mindkét alapnál részt vett a befektetések előkészítésében. 2016 decembere óta pedig még szorosabbá vált a viszony a két alap között. Cégnyilvántartási dokumentumok szerint Garancsi úgy döntött, hogy tőkealapja felhagy "kollektív portóliókezelési tevékenységével". Garancsin kívül az összes igazgatósági és felügyelőbizottsági tag mandátuma megszűnt, az elmúlt pár hónapban pedig a Garangold több befektetését is Hernádi alapja kezdte el kezelni és képviselni a cégnyilvántartási adatok szerint. Kóbor jelezte, hogy nem akar nyilatkozni az ügyben. Az MFB pedig nem válaszolt arra, feltűnt-e nekik a két alap közötti összefonódás, illetve, hogy ez felvethet-e bármilyen aggályt. Kapcsolódási pont továbbá az is, hogy Hernádi alapkezelője 2014 végén befektetett egy olyan üzembe, amelynek Garancsi az egyik résztulajdonosa. A TRP – Terenye Kft. a Nógrád megyei Bátonyterenyén épített fel egy üzemet, amely biohulladékból állít elő tüzelőanyagot. A beruházó cég egyik tulajdonosa a Garancsi érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A közel kétmilliárdos beruházáshoz a Gran 400 millió forintot (ebből 200 millió a tőkejuttatás, 200 millió a hitel) ítélt meg. Megkérdeztük a Grant, hogy miért szálltak be Hernádi egyik régi ismerősének és üzlettársának az érdekeltségébe, mire a cég képviselője azt válaszolta, hogy "nem értem a kérdést". Garancsit több elérhetőségén is próbáltuk elérni, de egyik cégének munkatársa közölte, hogy az üzletember külföldön tartózkodik, és ők sem tudnak vele kapcsolatba lépni. Az EU felfüggesztette a kifizetést A Jeremie-alapok magyarországi működésével kapcsolatos problémák feltűntek az Európai Bizottságnak is. A Bizottság ellenőrei 2014 októberében három alap költéseit nézték át, Hernádi alapkezelője mellett megvizsgálták például a miniszterelnök korábbi kül- és biztonságpolitikai tanácsadójához, Tombor Andráshoz köthető Morandot is (amelynek visszásságait tavaly szeptemberben részletesen bemutatta a Forbes). A projektek egy részénél azt kifogásolták, hogy a támogatott cégek a közép-magyarországi régióban (ez a fővárost és Pest megyét jelenti) működnek, miközben ez elvileg tilos. Az EU célja ugyanis az volt, hogy a fejletlenebb térségekben működő startupok jussanak forráshoz, még ha ott esetleg nehezebb is találni ilyen vállalkozásokat. Az ellenőrök szerint néhány cég székhelye hiába volt vidéken, valójában a közép-magyarországi régióban tevékenykedtek. Ilyen problémát találtak két olyan vállalkozásnál is, amelyeket Hernádi alapkezelője támogatott. A Gran kérdésünkre először azt közölte, hogy ők ennél a két cégnél is szabályosan jártak el. Amikor erre reagálva elküldtük nekik a bizottsági jelentés részletét, amelyben konkrétan szerepelnek a Gran által támogatott cégekkel kapcsolatos kifogások, akkor erre annyit válaszoltak, hogy "az említett jelentést nem ismerjük, így nem is véleményezzük". A Jeremie-program szabálytalanságaival kapcsolatban a Bizottság regionális fejlesztésekért felelős főigazgatója 2015 áprilisában levelet írt Magyarország uniós nagykövetének. "A Bizottság ellenőrei az ellenőrzés során feltárt esetek száma alapján arra a következtetésre jutottak, hogy rendszerszintű szabálytalanságról van szó" – írta Walter Deffaa a Forbes birtokába jutott levélben. A főigazgató szerint "súlyos hiányosság tapasztalható" a magyar hatóságok munkájában, amelyek az ellenőrzéseik során nem tárták fel a szabálytalanságokat. Felszólította őket, hogy orvosolják a hibákat, egyben jelezte azt is, hogy megszakítják a kifizetéseket. Az Európai Bizottság nem kívánt válaszolni az ügyben feltett kérdéseinkre, egy másik kiszivárgott dokumentumból azonban kiderül, hogy a megszakítás 2015 júliusáig volt érvényben. A Bizottság vélhetően azért indította újra a kifizetéseket, mert a program végrehajtásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium szigorításokat vezetett be. A Bizottság javaslatára például 10 százalékos – összegszerűen 4,3 milliárd forintos – pénzügyi korrekciót, vagyis büntetést szabtak ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ténylegesen vissza is kellett volna adni a pénzt Brüsszelnek, mert az NGM közlése szerint a 4,3 milliárdos forrást a Jeremie program egy másik részében felhasználhatták. Nem kellett büntetést fizetniük az EU-s ellenőrzés által kifogásolt alapoknak, így Hernádi alapjának sem. Az uniós figyelmeztetés pedig nem akadályozta meg azt, hogy folytatódjon az ellentmondásos gyakorlat. A Gran például hónapokkal a Brüsszel által elrendelt szankciók után döntött azokról az esztergomi projektekről, amelyekről az MFB munkatársa megállapította, hogy még ha szabályosak is a projektek, azok mégsem passzolnak a Jeremie program szellemiségéhez. Az MFB nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy tettek-e bármilyen lépést ezeknek a kifogásolt projekteknek az ügyében, a Jeremie-programot felügyelő NGM pedig annyit közölt, hogy ők minden alapot külön értesítettek a Brüsszelből érkezett figyelmeztetésről. A Direkt36-nak küldött válaszukban hozzátették azonban azt is, hogy az alapok felelőssége "az európai uniós támogatások szabályszerű, és szerződésszerű felhasználása". A céges adatokhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk.	[ "Sasvári Viktor", "Hernádi Zsolt", "Tombor András", "Garancsi István", "Bacsa György" ]	[ "Hernádi Jeremie-alapos", "Walter Deffaa", "Garancsi Garangold", "Orbán Viktor", "Kóbor Miklós" ]
Győzött a MÁV reformját ellenzők, vagy azt legalábbis puszta megszorításként, teljesítménycsökkentésként elképzelők tábora. Kedden távozni kényszerült Devecz Miklós a személyszállítás éléről. A kívülről jött igazgató terjesztette ki az ütemes menetrendet, és szeretett volna tiszta viszonyokat teremteni, hogy a személyszállítés végre színvonalasan és gazdaságosan működhessen. A mutyilobbi erősebbnek bizonyult. Kérdezhetnénk, hogy miért nem hamarabb, hogy miért nem mindenhol, de inkább örüljünk, hogy az ország harmadán sokkal jobb lesz a menetrend. Az Index vasutasfórumának hozzászólása tartja rettegésben a MÁV-dolgozókat. Az érintettek nem akarnak találgatni. A vasúttársaság cáfol, a volt BKV-vezérből nem lesz második ember. Egy szar cégnél, ha valami jót csinálnak, az hibának számít, így föl kell lépni ellene. Július elsejére ígérte a Kóka János vezette gazdasági tárca és a MÁV vezetése, hogy a vasúti liberalizáció második nagy projektjeként elindul a MÁV-tól önálló MÁV Start, a szabad vasúti piac második fecskéje. A projekt azonban annyira előkészítetlen volt, hogy a társaság nem kapta meg a működési engedélyt. A MÁV és a gazdasági tárca hallgat. Kedden felmondott a MÁV személyszállítási vezérigazgatója, Devecz Miklós, értesült az Index. A hírt szerdán a MÁV is megerősítette. Helyére Mosóczi Lászlót, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettesét ültetik. Ezzel a MÁV-ot és a reformfolyamatokat ismerő szakértők szerint eldőlni látszik a kérdés: a kezdeti lendület után az igazi reformok helyett a megszorítás időszaka következik a magyar vasútnál. Koncepcionális különbség Devecz Miklós az Index kérdésére megerősítette, ő mondott fel, de mint fogalmazott, azért, mert a MÁV-vezetéssel szemben más elképzelései voltak a személyszállítás kiszervezéséről. Döntése indokát nem akarta részletezni. Devecz Miklós (Fotó: Index) Devecz Miklós (Fotó: Index) Az Index által megkérdezett szakértők szerint koncepcionális összekülönbözés volt a MÁV felső vezetése, Heinczinger István vezérigazgató és az általa képviselt "régi gárda" és a személyszállítás vezetője között. A Devecz Miklós által képviselt vonal ragaszkodott ahhoz, hogy tiszta viszonyok jöjjenek létre a MÁV Zrt.-ről leváló személyszállítási cégnél, a MÁV Startnál. A mutyilobbi diadalt arat A piaci viszonyok között működőképes, utasbarát és gazdaságos személyszállításhoz az önállóságot is biztosítani kell. Mint egyik forrásunk fogalmazott: "a mutyizás" politikája kerekedett felül. Mint arról már írtunk, a MÁV nem azért veszteséges (tavaly 30 milliárdos volt a deficit), mert a személyszállítás üzletképtelen vállalkozás. Ha ez igaz lenne, Európában sehol sem működne személyszállító vasúti vállalkozás. (Csak Barcelona környékén három konkurens cég szállít utasokat.) Sokkal nagyobb tehertételt jelentett a személyszállításnak, hogy a MÁV egyéb részlegei (pályavasút, karbantartó gépészet stb.) előnytelen, nem piaci alapú megállapodásokat kötöttek a személyszállítással, amely így képtelen volt talpra állni. A MÁV kifelé a bliccelők nagy számával, és a kihasználatlan járatokkal magyarázta a horribilis veszteséget, aminek következményeként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatástanulmányok nélkül kezdett a mellékvonalak bezárásához. Ütemes menetrend, piacibb viszonyok Mint minden kívülről érkezett menedzsert, Deveczet is bizalmatlanul fogadtak a vasutasok. Ő azonban szorgalmasan tanult, hajnalonta kijárt a pályaudvarokra, néha felült a vonatra, ami döbbenetes kivételnek számít a MÁV menedzsmentjében. A konfliktusokat felvállaló főigazgató fokozatosan szinte mindenkivel összeveszett, máshogy képzelte el az átalakítást: nemcsak spórolásban, hanem fejlesztésben is gondolkozott, ám ezzel "kihúzta a gyufát". A MÁV-os viszonyokat ismerők néhány konkrét példát is említettek. Amikor például egy mozdonyban elromlik a pálya biztosítóberendezésének jeleit felfogó berendezés, a kalauznak be kell ülnie a mozdonyvezető mellé, hogy figyelje a jelzéseket. Ilyenkor viszont nem tud jegyeket ellenőrizni, eladni. Devecz ragaszkodott hozzá, hogy a karbantartást elmulasztó gépészet fizessen kártérítést a személyszállításnak a kieső jegybevétel miatt, hiszen ez következne a piaci viszonyokból. Ugyanígy pénzt kért volna a pályavasúttól a pályahibák miatt fellépő forgalmi zavarokért, késésekért. Hadat üzent a MÁV-nak meglehetősen drágán és gyatrán takarító cégeknek, amelyek egy része volt MÁV-vezetők tulajdonában áll. Az ő nevéhez fűződik az európai tömegközlekedés alapját jelentő, ütemes, utasbarát, kínálati menetrend bevezetése az ország jelentős részén, ami nagy ellenállást váltott ki a Kádár-rendszerben szocializálódott, a kényelmes és veszteséges vonatosdihoz szokott MÁV-nál. A kínálati menetrend elvileg Devecz nélkül is a MÁV hivatalos politikája marad, ám távozásával bizonyára megkezdődik a rendszer fölhígítása. Egyes "kihasználatlan" járatokat törölnek, másoknak módosítják a menetrendjét "az utasok kérésére". Ezzel az egész, kiszámítható ütemes menetrend szűnik meg, amely már Magyarországon is bizonyítottan képes a meglévő kapacitások (pálya, járművek, munkaerő) jobb kihasználásával, minimális többletköltséggel növelni az utasszámot és így a bevételt. A halva születő MÁV Start A mutyizós gyakorlat egy önálló cég megalakulásával, a MÁV Starttal teljesen megszűnhetett volna, ha az új céget tiszta viszonyok között, korrekt szerződésekkel hagyják elstartolni. Ehelyett azonban a MÁV Zrt. vezetése arról is lemondott, hogy a személyszállítás megkapja a tevékenységhez szükséges, megfelelő számú és minőségű mozdonyokat, motorvonatokat és a hozzá tartozó mozdonyvezetőket, személyzetet. Forrásaink szerint az új beszerzésű, egyébként valóban kényelmes, és az autóval, Volánbusszal is versenyképes utazást biztosító vonatokat (Desiro, Flirt, Talent) előnytelen lízingszerződéssel akarják a MÁV Startnak átadni. Bár a gazdasági tárca vezetője, Kóka János a választások után büszkén hirdette, hogy elkezdődik a vasúti reform, úgy tűnik, a tárca képtelen arra, hogy valódi fejlesztések kezdődjenek a személyszállításban. Pályára lépni A MÁV Startnak július 1-jén kellett volna pályára lépnie, de mint arról múlt héten beszámoltunk, a cég nem kapta meg a működési engedélyeket. Mint a Magyar Vasúti Hivatal indoklásából kiderült, a benyújtott kérelem rendkívüli felkészületlenségről árulkodott. Devecz és a MÁV felső vezetése közötti ellentétek egyik jele volt az is, hogy a személyszállítás kiszervezésére meghirdetett projekt kidolgozását nem Deveczre, hanem a helyetteseként dolgozó, vasúti karrierjét a Keleti pályaudvar jegypénztáraiban kezdő Matéczné Németh Ágnesre bízták. Arra a kérdésünkre, miért hagyja elúszni a személyszállítás reformját az állami vállalat felügyeletét ellátó gazdasági tárca, olyan értelmű választ kaptunk, hogy az átalakítás a MÁV feladata, de drukkolnak nekik. Szakértők valószínűsítik, mostantól teljes gőzzel folytatódhat az, amit nem reformnak, fejlesztésnek, hanem szimpla megszorításnak, a költségek fűnyíróelvű leszorításának lehet nevezni, miközben marad a nem hatékony, veszteségtermelő vállalati struktúra. Zavarosban pedig könnyű halászni.	[ "Heinczinger István" ]	[ "Kóka János", "Matéczné Németh Ágnes", "Devecz Miklós", "Mosóczi László" ]
Ezentúl az MKB is nyújt kedvezményes számlacsomagokat az SZTE dolgozóinak, eddig ezt csak az OTP tette. Csányi Sándor bankja saját számításai szerint évente 300 ezer forint kedvezményt adott az egyetem dolgozóinak. A nagy falat a teljes egyetem számlavezetésének megszerzése lenne, de ez még a jövő zenéje. Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és az MKB Bank Zrt., melynek értelmében a bank kedvezményes szolgáltatásokat nyújt az SZTE munkavállalóinak és diákjainak – ünnepélyesen a sajtó képviselői előtt írták alá a megállapodást. Mészáros Lőrinc bankja az MKB Csányi Sándor bankjának, az OTP-nek teremt konkurrenciát. Az OTP sem régóta kínál kedvezményes csomagokat az SZTE dolgozóinak. Ha hinni lehet az egyetemi Univ Kft. anyagának, akkor az OTP 2016 februárja óta van jelen az egyetemen, az akkori dolgozókat csábító kiadvány szerint “akár több mint 300 000 Ft megtakarítás is elérhető az itt dolgozók számára". Persze, a felsorolt termékek igénybevételével. Az OTP nulla forintos csomagot is kínált, ami mellé más termékek kedvezménye is hozzácsapódott. Az egyetemen több mint 8 ezren dolgoznak. Ügyfélhalászatnak ideális terep. Fendler Judit kancellár arról beszélt, hogy az egyetem számláit a kincstár vezeti, mégis úgy gondolja, a piaci kapcsolatokat erősíteni kell. Szerinte ezeket később lehetne bővíteni. “A diákoknak és a dolgozóknak is ajánlhatjuk ezt a terméket. Ez nem csak nekünk lehetőség" – mondta a kancellár, szerinte az egyetemek számlavezetésének tiltása is enyhülhet esetleg a későbbiekben. Vagyis a kincstár helyett piaci szolgáltatók is megjelenhetnek. Mármint akár az egész egyetemen. Az OTP-s és az MKB-s megállapodások a dolgozók és (az MKB esetében) a diákok magánszámláira vonatkoznak. Ráadásul nem kötelezőek, az érintettek gusztusuk szerint máshol is bankolhatnak. Az SZTE számlaforgalma ugyanakkor évente több tízmilliárd forint – ezt megszerezni már komoly fegyvertény lenne bármelyik banknak is. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója úgy reagált, “átbeszélik, hol lehet lehetőség partnerségre". Szerinte az együttműködés kölcsönösen hasznos lehet. “Első lépésnek tekintem", mondta a vezérigazgató a megállapodásról. A kancellár az atlaszo.hu kérdésére azt válaszolta, ami van, az marad, vagyis, ha eddig az OTP nyújtott kedvezményes csomagot, akkor az megmarad. Fotó: a szerző felvétele	[ "Mészáros Lőrinc" ]	[ "Balog Ádám", "Fendler Judit", "Csányi Sándor" ]
Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs után most egy Heves megyei fideszes választókerületben derült fény gyanús uniós TOP-pályázatokra. Különösen alakultak a Településfejlesztési Operatív Pályázatok (TOP) Szabó Zsolt korábbi fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő hatvani választókerületében – hívta fel lapunk figyelmét Hadházy Ákos független képviselő. Mint megtudtuk, tizennyolc településen rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre a Heves megyei 3-as számú választókörzetben: közülük legtöbbször – tizennégyszer – a MOVIÁD Kft. került ki győztesen. A cég sikere annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy építőiparral alig négy éve éve foglalkozik a társaság, főtevékenysége a motor és turbinagyártás, miközben az elnyert munkák többsége épületszigetelés és felújítás volt összesen egymilliárd forint értékben. Egyre több megyében derül ki, hogy szervezettek, összehangoltak és irányítottak voltak az önkormányzati épületek korszerűsítésére, bővítésére kiírt zömmel TOP eljárások. A Népszava írta meg, hogy polipszerű hálózatban nyertek így cégek Nógrád megyében, a fideszes Becsó Zsolt és Becsó Károly körzetében: ebben az ügyben cikkünk megjelenése után rendőrségi nyomozás indult. Hasonlóan gyanús pályáztok voltak a fideszes Simon Miklós nyírbátori választókerületében, s ugyanez zajlott le a mentelmi jogától időközben megfosztott kormánypárti Boldog István mezőtúri kerületében is. Utóbbi esetben az ügyészség nyomoz, adataik szerint a képviselő hivatali helyzetével visszaélve jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért a vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott. A Heves megyei 3-as számú választókörzetben tizennyolc településen rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre, a legtöbbször – tizennégy alkalommal – a turbinagyártó MOVIÁD Kft. nyert. A második legtöbbet nyerő cég az a JRM Produkció Kft, amelyet korábban az MTVA műsorbeszerzéseinek kartellezése miatt több millió forintra büntettek: ők a televíziós műsorszolgáltatási tevékenységüket váltották fel 2015-ben lakó-, és nem lakóépületek építésére, majd nem sokkal később a hatvani körzetben 13 közbeszerzésen nyertek el munkákat, összességében 669 millió forint értékben. Háromszor még ellenfelük sem volt, egyedül pályáztak, további nyolcszor pedig mindössze egy céggel kellett "versenyezniük". A cégnek az opten.hu adatai szerint két alkalmazottja van. Jellemző azonosság még, hogy a települések – mivel a pályázati előírás szerint ez kötelező – meghívtak ugyan ajánlattételre összesen öt céget, ezek jó részének azonban semmilyen építőipari referenciája nem volt. Jó részük egy budapesti székhelyszolgáltatónál bejegyzett, telephellyel nem rendelkező társaság. Ebben a választókerületben a közbeszerzéseket a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. intézte. A Gyöngyöshöz közeli Ludas község 2018. március végi közgyűlési anyagából kiderül, hogy a cégben több önkormányzat is részesedést vásárolt, aminek lehetőségét Szabó Zsolt országgyűlési képviselő ajánlotta fel – ezt jegyzőkönyv rögzíti. Vargáné Csengeri Mónika ludasi polgármester pedig ugyanitt azt mondta: "Ezt a céget célirányosan azért hozta létre az államtitkár és a mérnökök, hogy a 36 település, amely a 3-as számú választókerülethez tartozik, hogy ezen települések egy kézben legyenek..." A ludasi óvoda korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljárás során – s ez is a jegyzőkönyvekben olvasható – több helyi képviselő kifogásolta, miért budapesti kivitelezők közül kell választaniuk, miért nem helybéli vagy megyei vállalkozások végzik a munkát, ráadásul többen hiányolták a meghívott cégek építőipari jártasságát is. Végül az óvodaberuházást 28 millió forintért mégiscsak a budapesti MOVIÁD Kft. vitte el, a projektcég által meghívott "versenytársak" ugyanis – amelyek neve később is felbukkan a térségben más településeknél ajánlattevőként – papíron 1-2 millióval magasabb áron vállalták volna a munkát. Érdekesség, hogy az egyik vesztes cégnek 2017-ig a főtevékenysége "testedzési szolgáltatás" volt, ezt váltotta át egyéb épületgépészeti szerelésre, de értékelhető építési referenciákkal ők sem rendelkeztek. A ludasi iskolafelújítást is a MOVIÁD nyerte el, 32 millióért, a másik négy ajánlattevő közül három szintén budapesti volt, a negyedik pedig tápiósági. Vagyis, ellentétben a Becsó testvérek körzetében tapasztalt tendenciával, ahol legalább helyi vagy Nógrád megyei cégeket hoztak előnybe, a hatvani körzetben a polgármesterek egy részének nem jutott eszébe térségbeli építőipari cégeket invitálni a meghívásos közbeszerzésekre. Megkérdeztük Szabó Zsolt fideszes képviselőt, szerinte irányított módon zajlottak-e az uniós pályázatok közbeszerzési eljárásai a körzetében, s emiatt sérültek-e a versenyjogok. Válasza szerint a magyar jogrendben nem létezik olyan fogalom, hogy irányított közbeszerzés, a térség települései a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint jártak el. Érdekes módon szinte szóról-szóra ugyanezt írta erre vonatkozó kérdésünkre Vargáné Csengeri Mónika ludasi polgármester is, hozzátéve még, hogy minden alkalommal a legmagasabb pontszámot elért céget választotta a testület, s az elvégzett munka minősége megfelelő volt. Hozzátette: a térség önkormányzatai a hatályos jogszabályoknak megfelelően, maguk bonyolították a projektekkel kapcsolatos feladataikat. Megkérdeztük a MOVIÁD Kft-t is, szerintük nyílt és tisztességes versenyben nyertek-e el egymilliárdos összértékű munkát Szabó Zsolt körzetében. Mór Viktor ügyvezető igennel felelt, arra pedig, hogy energetikai cégként miért pályáztak építőipari beruházásokra, azt válaszolta: a szabad vállalkozáshoz való jogot az alaptörvény biztosítja.	[ "Szabó Zsolt", "Becsó Zsolt", "Simon Miklós", "Boldog István", "Becsó Károly" ]	[ "Hadházy Ákos", "Mór Viktor", "Vargáné Csengeri Mónika" ]
(A szerző az MTA KRTK KTI főmunkatársa, a CRCB igazgatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.) Magyarország piacgazdaság, ahol a vállalkozások sikerének alapja a kreativitás, az innováció és a kemény munka. Egy ilyen rendszerben a közbeszerzések semmiben sem különbözhetnek a többi piaci tranzakciótól: a versenytárgyalások lebonyolítása, a szerződések céljai, a piaci árak szerepe, a szállítási kondíciók és minőségi szempontok érvényesülése és a többi nem különbözhetnek önmagában attól, hogy itt a vevő oldalon nem magáncégek a megrendelők, hanem maga az állam. A fentiek alapján kellene tehát interpretálnunk a közbeszerzési piacon részt vevő magyar vállalkozók sikereit is. Ezeket első közelítésben az innováció, a kreativitás megnyilvánulásaként és eredményeként kell értelmeznünk. Az alábbiakban egy olyan vállalkozóról lesz szó, aki az utóbbi években olyan gyors karrierre volt képes, hogy neve nemcsak belföldön, hanem már külföldön is fogalommá vált. Idézzünk itt a róla írt Wikipédia szócikkből: "...pályáját a kilencvenes évek elején kezdte el, amikor az állami gázprogram kapcsán egy (...) gépészettel foglalkozó társával elkezdték bekötni a faluban élőknek a gázt. A vállalkozás fejlődésnek indult, egyre jelentősebb munkákat kaptak a közeli településeken is, lakóparkokban, nagyobb épületekben dolgoztak. A sikereit annak köszönhette, hogy közvetlen stílusú, társasági ember, ugyanakkor kemény tárgyaló, és e nélkül nem tudott volna érvényesülni. A kétezres évek közepén azonban hullámvölgybe kerültek, a cég ekkoriban egyre kevesebb megrendelést kapott, megjelentek a megyében és a faluban is a konkurens gázosok, (...) majdnem csődbe is mentek: 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni." Ő pedig nem más, Mészáros Lőrinc gázszerelő-vállalkozó, akinek felívelő vállalkozói pályája, vállalatbirodalmának kiépülése, meggazdagodása a modernkori magyar gazdaságtörténet egyedülálló története. Ilyen pályára még a kiegyezés utáni korszakot vizsgáló gazdaságtörténeti, ipartörténeti munkák sem nagyon szolgáltatnak példával (lásd itt). Még a csepeli Weiss-Manfréd Művek – egyébként viharos sebességű – növekedése sem zajlott le olyan gyorsasággal (lásd itt), mint az övé. Az alábbiakban néhány ábra segítségével szeretnénk bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket Mészáros Lőrinc a közbeszerzési piacon ért el 2011 és 2018 között.A cikkben a 2005 és 2018 közötti években megkötött közbeszerzési eljárásokat, összesen 214 667 közbeszerzési szerződés adatait elemezzük. Az adatbázis felépítésére és az itt bemutatott elemzésre a CRCB kutatási programja keretében került sor. A kutatást magyar állampolgárok pénzügyi támogatása tette lehetővé. Nem foglalkozunk sem a vállalkozásainak juttatott állami támogatásokkal, sem diverzifikált (bankokat, szállodákat, ipari üzemeket, külföldi sportklubokat is magában foglaló) vállalatbirodalmának kiépülésével, sem a földüzletekkel, amelyek eredményeként Magyarország legnagyobb földbirtokosa lett, sem azzal, vajon hogyan tudja a nap 24 órájában igazgatni vállalatbirodalmát. Csupán a közbeszerzési piacon elért eredményeire koncentrálunk. Összesen nyolc ábrát fogunk ismertetni. Mészáros Lőrinc és családtagjai által tulajdonolt cégek közül hármat veszünk figyelembe. Ezek a Mészáros és Mészáros Kft., a Fejér-B.Á.L. Kft és az R-Kord Kft. A közbeszerzések adatait a Közbeszerzési Hatóság jóvoltából állnak rendelkezésünkre.A közbeszerzési szerződések adatait a Közbeszerzési Hatóság közzéteszi a https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/keres/hirdetmeny/ honlapon. Ezeket bárki elérheti, letöltheti, majd adatbázisba rendezheti, mi is így tettünk. Az elemzett közbeszerzési szerződések listáját természetesen külön közöljük (itt), hogy bárki ellenőrizhesse számításainkat. Az első ábrán azt láthatjuk, hogy Mészáros Lőrinc, miközben már a kilencvenes évek elején megnyitotta gázszerelő vállalkozását, viszonylag későn, 44 éves korában lépett be a magyar közbeszerzési piacra: 2011-ben nyerte első közbeszerzési szerződését. Ezt követően egyre több szerződést sikerült nyernie. Ezek száma különösen 2016 után emelkedett meredeken: 2017-ben 19, 2018-ban pedig már 27 tenderen hirdették ki nyertesként. Kettő kivételével mind építőipari projektekről van szó. Egy gyorsan fejlődő és sikeres vállalkozással érdemes együtt dolgozni. Ha egy ilyen vállalkozás indulni kíván egy közbeszerzésen, akkor legalább két okból is érdemes konzorciumi tagként csatlakozni hozzá. Egyfelől a konzorciumban való indulás lehetővé teszi, hogy nyerés esetén a közös munka során át lehessen venni azokat a modern módszereket, innovatív megoldásokat, amelyeket ez a vállalkozás használ. Széleskörű közgazdasági irodalom tárgyalja egyébként a cégek közötti különféle együttműködés hatását a technológia transzferre (vagy spillover-re), és aztán a cégek termelékenységére (lásd például itt és itt). Másrészt a leendő konzorciumi partnerek, már amiatt is érdemesnek láthatják, hogy csatlakozzanak egy-egy sikeres vállalkozáshoz, hogy így ők is nagyobb eséllyel nyerhessenek. A következő ábra jól mutatja azt, hogy egyre vonzóbb lehet Mészáros cégeivel indulni közbeszerzésen, de lehet az is, hogy maga Mészáros keresi egyre inkább más cégek együttműködését. Ennek célja lehet a fent említett szinergia is: Mészáros cégei olyan erőforrásokkal, kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek a többi konzorciumi partnernek nincsenek meg, és az utóbbiak is olyan erőforrásokkal, amelyek pedig Mészáros számára jelentenek hiányt. De az is lehet, hogy itt egyszerűen a projektek méretével összefüggő hatással állunk szemben: Mészáros cégei egyre nagyobb projektekre jelentkeznek, amelyeket egyedül már nem is tudnának megvalósítani. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy Mészáros és konzorciumi partnerei egyre nagyobb arányban részesednek 2011 óta a Magyarországon megkötött közbeszerzési szerződésekből: míg 2011-2016 között évente kevesebb, mint 1 százalékot, addig 2017-ben az összes éves közbeszerzési érték már 5,4 százalékát, 2018-ban pedig 3,7 százalékát nyerték meg. Eközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt 2011-2013-hoz képest. Mészáros és társai 2011 után közel 11 százalékát nyerték el az összes közbeszerzés értékének (összesen 498 milliárd forintot). Ennél is nagyobb arányban voltak azonban sikeresek az EU támogatásból finanszírozott projektek esetén. Itt az összes közbeszerzési érték mintegy 20%-át tudták elnyerni, 426 milliárd forintot. Ebből is látszik, hogy Mészáros és társai szinte kizárólag az EU támogatásból megvalósult projekteken indultak és nyertek 2011 óta. Az általuk nyert közbeszerzések értékének 85,6%-a EU támogatásokhoz kapcsolódik. Milyen jellemzők adják a Mészáros által elnyert szerződések különlegességét? Most csak kettőt fogunk ezek közül említeni. Egyrészt érdekes Mészáros és társai árazási gyakorlata: azokban a közbeszerzésekben, amelyekben nyertek, a nyertes árak közel 38 százaléka volt 100 ezer forintra kerekített, míg a többi közbeszerzésnél ez csak az esetek 21 százalékára volt igaz. Az utolsó két évben jelentősen nőtt ez az arány (52 százalékra), miközben a többi cég szerződéseinél ez csökkent (16 százalék). Az gondolhatnánk, hogy ez a jelenség egyértelműen összefügg a szerződések értékével. Pedig nem. Az építőipari projekteknél a "Mészáros hatás" a szerződéses értéktől függetlenül is érvényesül (lásd itt). A csalásfelderítés irodalma (például itt, itt, itt, és itt) fontos és vizsgálandó jelnek tekinti a kerekített értékeket,(even or rounded-dollar amounts) mint gyanús jelenséget, ami valamilyen, csalással kapcsolatos anomáliára hívja fel a figyelmet. Esetünkben a költség alapú árkalkuláció hiánya valószínűsíthető. A Harvard Egyetem kutatóinak vizsgálata a kerekített árak negatív következményeire talált bizonyítékot vállalati fúziók és felvásárlások esetén: a kerekített árakon megadott árajánlatokat komolytalannak tekintik az eladók és kevésbé is fogadják el, mint a precíz ajánlati árakat. A közbeszerzéseknél ez úgy nézhet ki, hogy a kerekített árakon megadott ajánlati árak tekinthetők komolytalannak, kitaláltnak. Ha az ilyen árakat egy állami intézmény számottevően magasabb arányban fogadja egy kitüntetett ajánlattevő esetén, akkor ez valamilyen rendellenességre utal, és felveti a korrupció lehetőségét. A másik érdekes jellemző, hogy a projektek előzetesen becsült értékéhez képest mennyivel magasabbak vagy alacsonyabbak a győztes pályázó árai. A becsült értéket a közbeszerzést kiíróknak kell megadniuk. A magyar és az EU szabályozás is azt ajánlja, hogy ezt az eljárás megindítása előtt, egy előzetes piackutatás alapján kell meghatározni. A következő arányt számoltuk ki: (nyertes nettó szerződéses ár – becsült nettó érték) / becsült nettó érték 100. Ennek a mutatónak a nyertes cégenként kiszámolt átlaga azt adja meg, hogy egy-egy nyertesnél a végső szerződéses árak átlagosan hány százalékkal haladták meg közbeszerzések előzetesen számolt becsült értékét. Van-e számottevő különbség ebben a többi magyar vállalkozó és Mészáros által nyert közbeszerzések árai között? A kapott eredmények arra mutatnak, hogy van, mégpedig jelentős. Az egész időszak alatt a magyar vállalkozók nyertes árai átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak voltak a becsült értéknél, addig Mészáros és társai által nyert közbeszerzéseknél az előbbiek 8,6 százalékkal voltak magasabbak. A két csoport ára között tehát mintegy 15 százalékpontos különbséget találtunk Mészárosék javára. Ez a különbség az időben nőtt: míg 2011-13-ban 7 százalékpontos, 2014-16-ban 13 százalékpontos, 2017-18-ban már 15 százalékpontos volt. A "Mészáros hatás" itt is érvényesült a szerződéses értéktől, a szektortól és a szerződés dátumától függetlenül is (lásd itt). Az építőiparban tevékenykedő más cégeknek 2017-ben, és 2018-ban nyert szerződéseivel összehasonlítva a szerződéses árak a Mészáros cégek által nyert tendereknél haladták meg leginkább a becsült értéket. Az eredmények vagy arra utalnak, hogy Mészáros cégei vagy a többi cégnél sokkal magasabb minőséget tudtak kínálni – ami aztán jogosan indokolta a becsült értéket a szokásosnál is jobban meghaladó szerződéses árakat, vagy valamilyen, a projektekre jellemző összetételhatás áll e jelenség mögött, vagy valamilyen módon befolyásolni tudták a közbeszerzési döntéseket úgy, hogy az ajánlatkérők esetükben inkább elfogadták az általuk kínált, a becsült értéket a szokásosnál nagyobb arányban meghaladó ajánlati árakat. Szóval valamilyen módon el tudták fogadtatni az ajánlatkérő állami intézményekkel azt, hogy ők a becsült értékhez képest drágábban dolgoznak. A végére hagytuk azt, ami talán legjobban mutatja Mészáros cégeinek kimagasló kvalitásait. Ki lehet ugyanis számítani, hogy ha egy cég indul egy közbeszerzésen, akkor hányszor nyer, és hányszor veszít. Ennek alapján megadható egy-egy cég nyerési esélye (nyert tenderek száma / vesztett tenderek száma).Az elemzés során ennek egy módosított formáját használtuk, mert volt olyan helyzet, amikor ha egy cég elindult, akkor minden esetben nyert. Ezért az esélyek kiszámításánál a következő formulát használtuk: (nyert szerződések száma plusz 1) / (elvesztett tenderek száma plusz 1). Az eredmények arra mutatnak, hogy ebből a szempontból Mészáros cégei az építőiparban a legjobbak: ha indulnak egy közbeszerzésen, akkor náluk a legmagasabb a nyerés esélye. Ezt látjuk a következő ábrán. E téren kissé megelőzik a Közgépet is, amely mára ugyan eltűnt, de korábban jelentős szereplője volt a magyar közbeszerzési piacnak. Mészáros cégei messze jobbak az olyan külföldi tulajdonban lévő cégeknél is, mint a Colas, a Strabag, vagy a Swietelsky. Ha csak az EU támogatásokból finanszírozott projekteket nézzük, akkor Mészáros jobban teljesít, sőt kimagaslóan: 19-szeres eséllyel nyerte ezeket a tendereket 2011-2018 között (56 nyert tenderre 2 vesztett jutott). Ha az esélyek változását időszakonként vizsgáljuk (ezt mutatja a következő ábra), akkor azt kapjuk, hogy míg az építőipari közbeszerzések jelentős szereplőinél a nyerési esélyek alig-alig változtak, addig Mészáros cégei 2017-2018-ban kilőttek és már 23,5-szörös eséllyel nyerték a közbeszerzéseket (46 nyert közbeszerzésre csak egy vesztett jutott). Miért nyernek Mészáros cégei ilyen kimagasló eséllyel? Mert ennyivel jobban tudnak innovatív, költségcsökkentő és magasabb minőséget eredményező működésre? Azaz, mert ennyivel gyakrabban tudnak azonos minőséget alacsonyabb áron, illetve azonos áron magasabb minőséget nyújtani, mint a többiek? Egyáltalán, milyen tanulságok vonhatók le a fenti eredményekből? Tegyük fel azt, hogy a bemutatott ábrák egy magyar vállalkozónak, és a tulajdonában lévő vállalkozásoknak a piacgazdaság körülményei között elért eredményeit mutatják. Ebből arra kellene következtetnünk, hogy Mészáros Lőrinc cégeinél a termelékenységnek (a munka-, a tőke- és a teljes tényező termelékenységtotal factor productivity hatásai együttesének) is kimagaslónak kell lennie. Ezért nyerhetnek e cégek egyre több közbeszerzési szerződést, ezért érdemes velük indulni más cégnek konzorciumban, ezért tudják emelni jóval a becsült érték fölé árakat, és ezért lehet náluk kimagaslóan magas és növekvő e nyerés esélye. Ha mindez a piaci versenyből származó siker, akkor úgy kellene folytatnunk ezt a gondolatmenetet, hogy nemcsak Mészáros Lőrincnek, de a magyar államnak, és ezzel a magyar állampolgároknak is az érné meg legjobban, ha Mészáros cégei jövőben még több közbeszerzést nyernének. Ezen túl pedig az lenne kívánatos, ha minél több magyar vállalkozás hasonulna Mészáros cégeihez, akár úgy, hogy ők vennék át Mészáros innovatív módszereit, vagy maga Mészáros venné át ezeket a cégeket. Mivel az eredmények arra mutatnak, hogy a Mészáros cégek messze a legsikeresebbek a közbeszerzési piacon, és e mögött az előbbi feltételezés szerint kimagasló termelékenységük állhat, ezért ezek a lépések növelnék leginkább a magyar állampolgárok jólétét, hiszen ezek a lépések a többi cégre jellemzőnél hatékonyabb termelési tényező-kombináció elterjedését jelentenék. Természetesen alternatív magyarázatok és ezekkel összefüggő következtetések is lehetségesek. De csak akkor, ha elvetjük azt, hogy az előzőekben a piacgazdaság körülményei között elért eredményekről van szó. Ekkor a Mészáros cégek közbeszerzési piacon elért sikeressége és cégeinek termelékenysége között nincs semmilyen összefüggés, és a közbeszerzési sikeresség mögött rendre más tényezők, mint például az alacsonyabb versenyerősség, vagy a miniszterelnökkel való jó személyes kapcsolatok állnak. Ekkor a közbeszerzési sikerességet tisztán az az egyszerű helyzet magyarázza, hogy Mészáros Lőrinc nem más, mint Orbán Viktor közeli barátja. Ezekre a kérdésre nem itt fogjuk megadni az empirikusan megalapozott választ. Ehhez tisztázni kell a közbeszerzési sikeresség, a közbeszerzési verseny erőssége és a cégek termelékenysége közötti kapcsolatokat, és az ezektől függetlenül érvényesülő baráti kapcsolat hatását, valamint a Mészáros-féle cégek saját tőkéjének alakulását. A közgazdaság-tudomány erejét éppen az adja, hogy mindezekre a kérdésekre egyértelmű válasz adható a közbeszerzési szerződések ökonometriai módszerekkel történő vizsgálata során. Adat Közélet közbeszerzés Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában	[ "Mészáros Lőrinc" ]	[ "Orbán Viktor" ]
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter első házasságából származó huszonhárom éves lánya, Juhász Ildikó a tárcavezető 95 millió forintos Lejtő utcai villavásárlása után néhány hónappal 13 millió forintért vásárolt egy társasházi lakást Nyíregyházán – közölte Lengyel Zoltán fideszes képviselő tegnap, mielőtt átadta újabb vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményező kérvényét Géczi József Alajosnak a parlament mentelmi bizottsága szocialista elnökének. Szerinte ez azért is különös, mert a Juhász család a miniszter eddigi állításai szerint az utólsó tartalékait is felélte, hogy 95 millió forintot költsön egy budai villára a németvölgyi Lejtő utcában. Információink szerint Juhász Ildikó tavaly szeptemberben vásárolt 6 millió forintért ingatlanrészt egy nyíregyházi 833 négyzetméteres építési telken. A területet értékesítő Főnix Ingatlan Kft-vel Juhász Ildikó az adásvételi szerződés aláírása napján vállalkozói szerződést is kötött egy 54,84 négyzetméter alapterületű, 6,12 négyzetméteres loggiával rendelkező társasházi lakás megépítéséről, amelyért 6 millió 735 ezer forintot kell kifizetni a kivitelezőnek vállakozói díjként. A 27 lakásból, 8 üzlethelyiségből és 21 garázsból álló társasházban épülő lakás vételára tehát közel 13 millió forint volt, amelyet ütemezetten, a számla kibocsátását követő tíz naptári napon belül kell megfizetni az építtető Juhász Ildikónak. A nyíregyházi földhivatal adatai szerint Juhász Ildikó, testvérével, Ágnessel együtt tulajdonosa egy nyíregyházi Deák Ferenc utcai társasházi lakásnak, tehát ennek eladásából nem juthattak tavaly szeptemberben nagyobb összeghez az ingatlanvásárláshoz. Lengyel Zoltán szerint Juhász Ildikó lakáshitelt sem vehetett fel, mert ingatlanrészeinek tulajdoni lapján nincs erre utaló bejegyzés. A képviselő továbbra is állította, hogy a vagyonnyilatkozatokból és Juhász Ferenc vagyoni helyzetéből nem vezethető le a miniszter és családja 95 millió forintos villavásárlása. Emlékeztetett arra, hogy Juhász Ferenc családja az adásvételi szerződés tanúsága szerint tavaly július 9-ig kifizette a Lejtő utcai villa vételárát, de ennek fedezetét szerinte nem tudta egyértelműen igazolni. Mint ismert, a miniszter azt állította a parlament mentelmi bizottságának, hogy a vásárlás fedezetéül részben saját 7 millió 600 ezer forintos és felesége, Szendrák Csilla mintegy 13 milliós megtakarítása, valamint első kerületi, legalább 30 millió forint értékű Pauler utcai lakásuk szolgált. A földhivatali bejegyzés szerint azonban ezt a lakást csak idén januárban adták el az ukrán ügyvezetővel működő Hungarogrand Ingatlanforgalmazó Kft-nek, de a tulajdonjogot továbbra is fenntartották. Lengyel Zoltán szerint, mivel a lakás tavaly év végén még a család tulajdonában volt, olyan "holt tőkének" számít, amely nem számítható bele a budai villa vételárába. A fideszes politikus úgy véli, hogy ugyanez mondható el a Juhász által megemlített négymillió forint értékű személygépkocsiról is. A miniszter közlése szerint a házvásárláshoz a szüleitől is kapott kétmillió forintot és a nagyszülőktől nyolcmilliós örökség szállt rá, de a Fidesz információi szerint a hagyatéki leltárban csak az egyik nagyszülő tiszaeszlári birtoka szerepel, amely egy 6-800 ezer forint piaci értékű parasztházból és egy 30 aranykorona (a helyi ingatlanárak szerint megközelítőleg 200 ezer forint) értékű földterületből áll. Juhász állítása szerint a házának egyharmadát apósa vásárolta meg 33 millió forintért, de Szendrák Béla nyékládházi házát nem adta el, hanem felújította – közölte a képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy Szíjjártó Péter (Fidesz) a Borsod-Abaúj Zemplén megyei adóhatósághoz fordult, mert meglepőnek tartja, hogy egy szerény körülmények között élő nyugdíjas rendelkezhet ekkora összeggel. A vételárhoz számoltak 30 millió forint magánkölcsönt is, amelynek a felét Füzesi István vállakozó adta, akinek nevén jelzálogot jegyeztek be a Juhász házaspár Pauler utcai lakására. A vállakozó fia tavaly igazgatósági elnök lett a Honvédelmi Minisztérium egyik cégében. Lengyel Zoltán úgy tartja, hogy ez szintén nem vehető figyelembe a vételár fedezeteként, hiszen Füzesi nevén a villavásárlás után egy hónappal jegyezték be a jelzálogot. A politikus azt is furcsának tartja, hogy a másik 15 millió forintos kölcsönt egyetlen ingatlanra sem terhelték rá, ami ekkora összeg esetén rendhagyónak számít. Az el nem adott lakás és a személygépkocsi nélkül tehát a családnak 81 millió forint állt rendelkezésére, vagyis hiányzik 14 millió forint és a ház felújításának költsége a vételárból – állította a képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy a vásárlás után hat százalékos illetéket is kell fizetni, és ez több millió forinttal növeli a vásárlás költségeit. Lengyel Zoltán meglepőnek nevezte, hogy nem található Juhász 1999-es vagyonnyilatkozata, pedig ebben az évben jegyezték be a Pauler utcai lakás tulajdonjogát. Tájékoztatása szerint az ingatlan először a miniszter 2001-es vagyonnyilatkozatában jelenik meg, így nem állapítható meg, hogy miből vették a lakást. - Lezártnak tekintem az ingatlan-vásárlásról szóló vitát, mert nem látom értelmét védekezni olyan hibák miatt, amelyeket nem követtem el – közölte Juhász Ferenc az MTI-vel. Kiemelte: a decemberben ismertetett helyzethez képest tegnapig annyi történt, hogy vérmezői lakását az idei képviselői vagyonnyilatkozat beadása előtt eladta, és a magánkölcsönöket ebből, valamint 15 millió forint értékű piaci kamatozású hitelből törleszti. Mivel a fideszes politikusok "nem találtak rajtam fogást", családtagjaimat szemelték ki "legújabb koncepciós eljárásuk áldozatának" – fogalmazott a képviselő.	[ "Juhász Ferenc" ]	[ "Juhász Ildikó", "Szendrák Csilla", "Szendrák Béla", "Géczi József Alajos", "Szíjjártó Péter", "Füzesi István", "Lengyel Zoltán" ]
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel. Teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalait: meghökkentő, hogy mennyire eltérően értelmezik az erre vonatkozó törvényt. Azon megyei jogú városok polgármesterei, akik önként és azonnal nyilvánosságra hozzák a vagyonnyilatkozatukat: Kriza Ákos (Fidesz, Miskolc), Páva Zsolt (Fidesz, Pécs), Márki-Zay Péter (független, Hódmezővásárhely), Porga Gyula (Fidesz, Veszprém), Dénes Sándor (Fidesz, Nagykanizsa), Botka László, (MSZP, Szeged), Puskás Tivadar (Fidesz, Szombathely) Szalay Ferenc (Fidesz, Szolnok) és Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Azok, akik adatigénylésünkre adták ki a vagyonnyilatkozatukat: Szarvas Péter (független, Békéscsaba), Papp László (Fidesz, Debrecen), Habis László (Fidesz, Eger), Szita Károly (Fidesz, Kaposvár), Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz, Kecskemét), Kovács Ferenc (Fidesz, Nyíregyháza), Fekete Zsolt, (MSZP-DK-Együtt-TVE, Salgótarján), Cser-Palkovics András (Fidesz, Székesfehérvár), Schmidt Csaba (Fidesz, Tatabánya), Balaicz Zoltán (Fidesz, Zalaegerszeg). Akik megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a vagyonnyilatkozatuk megismerését: Cserna Gábor (Fidesz, Dunaújváros), Borkai Zsolt (Fidesz, Győr), Fodor Tamás (Fidesz, Sopron), Ács Rezső (Fidesz, Szekszárd). Mészáros András, Érd polgármestere külön kategória: az adatigénylésre a kért módon ugyan kiadta a vagyonnyilatkozatát, de könnyen lehet, hogy ezt a jövőben a KiMitTud rendszeren többet nem teszi meg. A törvény betűje Az adatigénylések alapszabálya így szól: "A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni." Amikor az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozati adatait akarjuk megismerni, akkor az infotörvény ezen rendelkezései az irányadóak. Viszont néhány megyei jogú város önkormányzatánál még most is úgy gondolják, hogy a hivatal, illetve a polgármester dönti el, betartja-e az infotörvény rendelkezéseit, vagy trükkös megoldásokkal lehetetlenné teszik az adatok megismerését. Esetleg helyi rendeletekkel, jegyzői utasítással az adatigénylőt könnyen azonosítható, nyilvántartásba vehető lakosként kezelik. Ki a leggazdagabb? Az alapkérdés, amire választ kerestünk, elég egyszerű: a megyei jogú városok polgármesterei közül vajon ki a leggazdagabb? Mostanában többször is foglalkoztunk Érd polgármesterének vagyoni helyzetével. Tavasszal kikértük a polgármesteri hivatalától T. Mészáros András vagyonnyilatkozatát – ennek nyomán most először kerültek nyilvánosságra a 2006 óta a polgármesteri székben ülő érdi városvezető vagyoni helyzetének adatai, holott a korábbi években többen is betekinthettek T. Mészáros papírjaiba. A vagyonnyilatkozata alapján az érdi polgármester tizenöt tételből álló ingatlanportfóliójával, több tízmilliós készpénzvagyonával meglehetősen jómódú, már-már nagypolgári egzisztenciának tekinthető. Ám a 2017-es évről szóló vagyonnyilatkozat bevételi oldala alapján lehetetlen megválaszolni a kérdést: miből gazdagodott meg ennyire? Kértük a korábbi évek vagyonnyilatkozatait, amelyekből e gyarapodás forrása megismerhető lenne – viszont érdemi válasz helyett oda jutottunk, hogy Érd polgármestere legutóbb már nem is válaszolt a kérésünkre. Adódott a kérdés, vajon más megyei jogú városi polgármesterek is meggazdagodhattak-e ennyire? Ezért a KiMitTud-on keresztül kikértük azon megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatát, akik nem hozták önként nyilvánosságra a vagyonnyilatkozatukat 2018-ban. Azt nem gondoltuk, hogy minden nehézség nélkül megkapjuk a vagyonnyilatkozatokat, de ara nem számítottunk, hogy a felcsúti modell él és virágzik – ráadásul rábukkantunk egy különösen szélsőséges változatra. Felcsúton találták ki Mindennél jobban árulkodik az adott városvezetés információszabadsággal kapcsolatos alapállásáról, hogy miként kezeli a vagyonnyilatkozati adatok nyilvánosságát. A vagyonnyilatkozati adatok közérdekből nyilvános adatok, lényegében azok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a közérdekű adatokra. Az immár eurómilliárdos egykori gázszerelő, korábbi felcsúti polgármester vagyonnyilatkozata iránt akkor nőtt meg az érdeklődés, amikor ismertté vált Mészáros Lőrinc példátlanul gyors meggazdagodása. A felcsúti jegyző által alkalmazott betekintési protokollal később több más településen is lehetett találkozni. Az eljárás alapja a 2011-es önkormányzati törvény, mely szerint az önkormányzati képviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vagyonnyilatkozatait az önkormányzat kijelölt bizottsága kezeli. A vagyonnyilatkozatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezésekre alapulnak az önkormányzatok azon belső szabályzatai, amelyek mindössze betekintést engedélyeznek a vagyonnyilatkozatokba. A bizottság elnökével időpontot kell egyeztetni, majd az előírt adminisztrációs kötelmek teljesítése után felügyelet mellett az állampolgár beletekinthet a kért vagyonnyilatkozatba – vagy nem tekinthet bele, hanem legfeljebb kívülről megnézheti, mint annak idején az Átlátszó Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatának lezárt borítékját. Ez a modell, amellett, hogy durván törvénysértő, eleve nyomás alá helyezi az állampolgárt, aki – alapvető jogával élve – közérdekből nyilvános adatokat akar megismerni. Az állampolgárnak ugyanis személyesen kell a városháza hivatalos emberei elé járulni. Szúrós tekintetek figyelik, amikor lapozgatja a vagyonnyilatkozat oldalait. A felcsúti modell legfontosabb következménye a megfélemlítés. Holott az adatvédelmi és információszabadság hatóság és a bíróságok számos döntése mutatott rá, hogy ezekben az esetekben az infotörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis emailben, a név megadásával lehet kikérni a vagyonnyilatkozatokat. Ha az adatigénylő elektronikus másolat kiadását kéri, akkor azt kell megkapnia. Vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlat Júniusban kezdtük kikérni a vagyonnyilatkozatokat. A válaszadási határidő a törvény szerint 15 nap. Két fideszes önkormányzat polgármesteri hivatala volt a leggyorsabb: Egerből öt nap után kaptuk meg Habis László, Debrecenből pedig 6 nap alatt Papp László vagyonnyilatkozatát. Jelentős késlekedéssel, sürgető levelünk után tett eleget törvényi kötelezettségének Szita Károly kaposvári, Kovács Ferenc nyíregyházi és a baloldal által jelölt Fekete Zsolt, salgótarjáni polgármester. Még februárban kértük ki az érdi polgármester adatait a KiMitTud-on, akkor annak rendje és módja szerint megkaptuk a nyilatkozatot. Azonban okunk van azt feltételezni, hogy a következő évben T. Mészáros már nem fog eleget tenni az ilyen módon hozzá eljuttatott kérésnek. A T. Mészáros vagyoni helyzetéről szóló cikkünk megjelenése után ugyanis egy felhasználó adatigénylést nyújtott be a KiMitTud-on, amelyben az érdi alpolgármesterek és önkormányzati képviselők 2018-as vagyonnyilatkozatait kérte közérdekű adatként kiadni. A város jegyzője lényegében megtagadta a kéréseket. Okfejtése szerint azért nem tesznek eleget a KiMitTud-on érkező ilyen kéréseknek, mert a válasz így automatikusan nyilvánosságra kerül. A jegyző egyedi kérelmeket kért a vagyonnyilatkozatok kiadásához, amelyeket levélben vagy emailben lehet előterjeszteni a polgármesteri hivatalnak. Ezek alapján feltételezhető, hogy ezentúl a polgármester sem adja ki a vagyonnyilatkozatát a KiMitTudon keresztül, csak egyedi megkeresésre, levélben. Kérdés persze, hogy ha a megyei jogú városi polgármesterek többségét nem zavarja a vagyonnyilatkozatuk KiMitTud-os nyilvánosságra hozatala, akkor az érdi jegyzőnek miért problémás ez a megoldás? Nincs nálunk, illetve tessék időpontot kérni "Sopron MJV polgármestere vagyonnyilatkozatát, az önkormányzati SzMSz alapján a Jogi- és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván. A polgármester vagyonnyilatkozatába betekinthet hivatali időben. Az időpont egyeztetés végett kérem keressen" – írta a soproni jegyző válaszul a Fodor Tamás soproni polgármester vagyonnyilatkozatát érintő adatigénylésre. Vagyis a soproni jegyző láthatólag a felcsúti modell elkötelezett híve. A felcsúti modell ortodox változatát követi a szekszárdi jegyző, aki a vagyonnyilatkozati törvény rendelkezéseire hivatkozva azt válaszolta, hogy az Ács Rezső polgármester vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot csak az arra illetékes bizottság jelenlétében lehet felbontani. Dr. Molnár Kata jegyző egyebekben közölte, hogy csak személyes betekintést engedélyezhet – azt is azután, ha megjelöltük, hogy milyen célból akarjuk megismerni Ács Rezső polgármester vagyonnyilatkozatát. Az adatigénylő dolgát Dunaújvárosban nehezítik meg a legjobban. Ebben a Fidesz által uralt városban azzal kezdik az adatigénylő ijesztgetését, hogy egy formanyomtatvány kitöltésére kötelezik. Jogforrásként a dunaújvárosi aljegyző a jegyző egyik utasítására hivatkozik. A képlet roppant egyszerű: az adatigénylő úgy gyakorolhatja alkotmányos alapjogát, ha teljesíti a jegyző által előírt feltételeket. Az eljárás akkora képtelenségnek hatott, hogy bele kellett mennünk a játékba. Az újabb meglepetés ekkor jött: az igénybejelentő lapon olyan személyes adatokat kértek, mint a kérelmező levelezési címe és telefonszáma. Az igazi fordulat ezután következett: miután a kitöltött formanyomtatványt eljuttattuk Dunaújvárosba, az aljegyző írásban közölte: hiába kértük emailben a vagyonnyilatkozatot, hiába adtuk oda a formanyomtatványon a személyes adatainkat, a kérés csak úgy teljesíthető, ha időpontot egyeztetünk, és elmegyünk Dunaújvárosba megnézni Cserna Gábor polgármester vagyonnyilatkozatát. Bónusz: a betekintés során ott lesz velünk a bizottság elnöke és egy köztisztviselő. A hivatkozott szabály forrása ismét egy SZMSZ, most a dunaújvárosi közgyűlésé. Az erős mezőnyből is kiemelkedik a győri jegyző válasza. Dr. Lipovits Szilárd az önkormányzati törvényre hivatkozva azt írta, hogy Borkai Zsolt polgármester vagyonnyilatkozatát nem a polgármesteri hivatal kezeli. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy az önkormányzati képviselőtestület egyik bizottságának páncélszekrényében lehet Borkai vagyonnyilatkozata. Vagyis itt is időpontot kell egyeztetni, majd személyesen tekinthetjük meg a dokumentumot. Erre a megtagadási érvre szintén létezik jogeset. A T. Mészáros András által vezetett érdi önkormányzat polgármesteri hivatalát korábban egy hasonló vagyonnyilatkozati ügyben beperelték, az ügy T. Mészárosék teljes pervesztésével fejeződött be a Kúrián: a jogerős ítélet kimondta, a polgármesteri hivatal is adatkezelőnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatokat a hivataltól jogszerűen lehet igényelni. De most akkor melyik polgármester a leggazdagabb? Az mindenesetre jól látszik, mennyire esetlegesen értelmezik a polgármesteri hivatalok a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat. Debrecen fideszes polgármesterének vagyonnyilatkozatát pár nap alatt megkaptuk, az ország másik végében, a győri polgármesteri hivatalban azt állítják, hogy semmi közük a polgármester vagyonnyilatkozatához. A főpolgármester az interneten is nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát, Dunaújvárosban viszont formanyomtatvány kitöltését és személyes adatokat kérnek azért, hogy aztán az adatigénylő időpontot kérhessen az illetékes bizottság elnökétől. A vagyonnyilatkozatok hiányában így egyelőre nehéz megválaszolni a kérdést, ki a leggazdagabb "megyés" polgármester, de nem adjuk fel, be fogjuk szerezni a hiányzó információkat. Ha meglesz az összes, az eredményről részletesen is beszámolunk, de már első ránézésre is több érdekességre bukkantunk. A megyei jogú városok szövetségének elnöke, Szita Károly kaposvári polgármester például 2017-ben 750 ezer forintot keresett blogolással, a havi 997 200 polgármesteri illetmény, 149 580 költségtérítés, és 200 ezer forintot cafeteria mellé. A kifizető az MTVA leányvállalata, az Új Média és Teletext Kft., a blog neve pedig az Urbánus blog, ami 2017. március végén frissült utoljára. Szita egy családi ház és gazdasági épület/udvar tulajdonjogának felével, nagyjából harminchárommilliós értékpapír-vagyonnal és nyolcmillió forint készpénzzel rendelkezik. Szita nem egyedül viszi a jól fizető blogot, de bloggertársa, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere alighanem ingyen vállalta a posztok írását, mert a vagyonnyilatkozatában nem találtuk nyomát az Új Médiától érkező kifizetésnek. Balaicznak ugyancsak 997 200 forint a havi fizetése, és négy forint híján a költségtérítés összege is megegyezik Szitáéval. Takarékbetétben 4,5 milliót tett félre, készpénzvagyonát 3,7 millió forintban jelölte meg. A polgármestert 2010-ben egy 58 négyzetméteres társasházi lakással ajándékozták meg, majd 2015-ben adásvétellel szerzett egy másik, valamivel kisebb belvárosi lakást. Balaicz ezeken felül egy garázs résztulajdonát ás egy Opel Insigniát vallotta be 2018 januárjában. Az érdi T. Mészáros András mellett néhány más megyei jogú városi polgármester is figyelemre méltó ingatlanvagyont gyűjtött össze. A nyíregyházi városvezető, Kovács Ferenc például az örökölt egyharmad családi ház mellett Nyíregyházán és Budapesten szerzett társtulajdonosként ingatlant. Darabra a legtöbb ingatlannal alighanem a szombathelyi polgármester, Puskás Tivadar rendelkezik: a vagyonnyilatkozatában 17 ingatlan szerepel. A címlapképen a főpolgármester online is nyilvános 2018-as vagyonnyilatkozata	[ "Cserna Gábor", "Borkai Zsolt", "T. Mészáros András", "Ács Rezső", "Szita Károly", "Fodor Tamás" ]	[ "Papp László", "Cser-Palkovics András", "Schmidt Csaba", "Szemereyné Pataki Klaudia", "Mészáros Lőrinc", "Kriza Ákos", "Dénes Sándor", "Fekete Zsolt", "Porga Gyula", "Szalay Ferenc", "Páva Zsolt", "Szarvas Péter", "Kovács Ferenc", "Habis László", "Dr. Lipovits Szilárd", "Balaicz Zoltán", "Márki-Zay Péter", "Puskás Tivadar", "Tarlós István", "Botka László", "Dr. Molnár Kata" ]
A Hortobágyi Nemzeti Park 800 hektárnyi legelőre írt ki pályázatot. A legnagyobb nyertes a megyei földalapkezelő vezetője, volt fideszes képviselő, a kormány által nemrég elővett Hajdú-Bét ügy legismertebb károsultja, aki 2004-ben éhségsztrájkkal demonstrált a károsultak érdekeiért és Bajnai Gordon ellen. A pályázaton tíz évre elnyert föld évente több tízmilliós garantált bevételt jelent. A Hajdú-Bét-ügy egyik legismertebb károsultja, Ónodiné Demeter Éva a legnagyobb nyertese a Hortobágyi Nemzeti Park 800 hektáros földpályázatának (a pályázaton egyébként sokkal több földet osztottak ki, a 800 hektár Bagota környékére esik). A szóban forgó területre pályázók közül három győztest hirdettek, a 800-ból összesen 350 hektárnyi legelőt Ónodiné családi cége, az Avis'96 Bt. szerzett meg (a Céginfó szerint Ónodiné 2013. január végéig volt tulajdonos, most a férje nevén van a vállalkozás). Ónodiné nemcsak a Hajdú-Bét ügyben ismert közszereplő a térségben: 2006 és 2010 között Hajdúböszörményben fideszes önkormányzati képviselő volt (és a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke). 2010-es újrázása néhány szavazaton elúszott, azonban a Fidesznek és a kormánynak fontos politikai ügy főszereplője ezután sem maradt állás nélkül: 2011 óta a Nemzeti Földalapkezelő Hajdú-Bihar megyei irodáját vezeti. Ez azért fontos, mert a most kiosztott 350 hektár tulajdonosi jogait Ónodiné munkaadója, a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) gyakorolja. A pályázati kiírás viszont csak a terület vagyonkezelőjének, a Hortobágyi Nemzeti Parknak a dolgozóit zárta ki az indulók közül. Emiatt az, hogy egy megyei NFA-vezető érdekeltségébe tartozó cég pályázhatott egy NFA-tulajdonban lévő terület tartós bérleti jogára, a kiírás szerint rendben van. Titkos pályázatok A politikai szál A Hajdú-Bét története nem mentes a politikai áthallásoktól sem. Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, az ellenzéki Együtt 2014 vezetőjét előszeretettel támadják politikai ellenfelei a Hajdú-Bét ügyével. A társaságban ugyanis még a kilencvenes évek végén akkor szerzett tulajdont a Wallis, amikor annak vezetője Bajnai volt. Ezért a cég csődjével kapcsolatban rendre felemlegetik Bajnai felelősségét is, noha már több bírósági ítélet is kimondta, hogy ő nem vett részt a Hajdú-Bét operatív irányításában, sem az üzletpolitikájának alakításában, így nem felelős az ott történtekért. A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt. A víziszárnyas termékek előállításában európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére. Ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. Bajnai 2000-ben került a Wallishoz. Az viszont, hogy nemcsak pályázhatott, hanem minden indulónál nagyobbat nyert – elvitte a földek majdnem felét, miközben heten-nyolcan hoppon maradtak –, a helyi gazdák szerint megkérdőjelezhető. Az egyik sértett, Kapusi István például ugyanarra a 202 hektáros területre pályázott, ami végül – egy másik, közel 150 hektáros területtel együtt – az Avis'96 Bt.-hez került. Kapusi azt mondja, neki jóval több, nagyjából kétszer annyi állata van, nem cégként, hanem családi gazdálkodóként indult – emiatt szerinte előbérleti és elővételi jog is megillette –, és a kiírás szerint 80 pontot érő gazdálkodási tervében is komoly vállalásokat tett: a szokásos egy-két munkavállaló helyett hat ember foglalkoztatását ígérte meg, bevállalta a gazdasági épületek felújítását, és egy gépvásárlási pályázaton is elindult volna. Ráadásul az Avis'96 Bt. és Kapusi pályázatát ugyanaz a debreceni cég, az Agrármenedzser Bt. írta. Kapusi azt mondja, ő úgy hallotta, hogy a legtöbb új állást ő vállalta be, bár ezt a pályázati anyagok titkosítása miatt bizonyítani nem tudja. Jól ismerik egymást "Biztos én is igazságtalannak érezném az eredményt Isti helyében, mert én nyertem, ő pedig nem" – válaszolta kérdésünkre Ónodiné. Azt mondja, senkit nem korrumpált, nem hívott fel, nem próbált semmilyen előnyhöz jutni, a kiírás pedig nem tiltotta az indulását. A földek tulajdonosi jogainak a gyakorlója ugyan tényleg a munkaadója, de a pályázatot a vagyonkezelő nemzeti park írta ki. Az NFA-tól csak egy ügyvédi ellenjegyzés kellett, így nem érzi a pályázást és a győzelmet erkölcsileg aggályosnak vagy összeférhetetlennek vezetői pozíciójával. Ónodiné elmondja, hogy a Hajdú-Bét csődje 40 milliós veszteséget okozott neki, 13 ezer libája veszett oda, amit hitelre vett a családi agrárvállalkozása az uniós csatlakozás után megnyíló lehetőségekben, támogatásokban bízva. Azóta évente nagyjából 4-5 millió forintnyi hitelkamatot fizet, úgy, hogy még összesen 20 millióval tartozik több hitelezőjének, most legalább visszakapott valamit az élettől, állítja. Kapusit régóta ismeri, szorgalmas, dolgos ember, ő és családja a földdel és az állatokkal foglalkozik régóta. "Az eredményhirdetés után volt egy feldúlt beszélgetés közöttünk", ismeri el, ezt nagyon sajnálja, és reméli, hogy egy következő pályázaton a mostani vesztesek is nyernek. Szerinte most annyi történt, hogy az Avis'96 Bt. pályázata jobb volt, ezért több pontot kapott, és nyert. "A pályázat az egész életemet megváltoztathatta volna" – mondja viszont Kapusi. Most azért, hogy juhait legelteti, évente kétmilliót fizet. Ha győzött volna, neki fizettek volna a legeltetésért, ráadásul a kétmillió többszörösét tíz éven át (és ez tíz évvel meghosszabbítható lett volna a pályázat szerint), amiből szépen meg lehet élni úgy is, ha közben fejleszt, és új munkásokat fizet. És ez még messze nem minden. Miért olyan jó a nyertesnek? Jelenleg egy hektár föld után az euró-forint árfolyamtól függően nagyjából 60 ezer forint területalapú támogatás jár. Ehhez jön az agrár-környezet gazdálkodási támogatás hektáronként 70 ezer forintja. Utóbbit általában a természetvédelmi területen gazdálkodók kapják – pályázni öt évente kell. Mivel a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi terület, ezért szinte biztos, hogy a pályázó ezt meg is kapja. Ezek mellé jár egy harmadik, 18 ezer forintos támogatás is. Így hektáronként közel 150 ezer forint biztos jövedelemről beszélhetünk. A konkrét esetben ez azt jelenti: az Avis'96 Bt. az elnyert 350 hektár után évente legalább 28 milliót kaphat tíz éven át, de ez évi 52,5 millióra is emelkedhet, ha a cég az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra is sikeresen pályázik jövőre. Ennyi pénz tíz éven át tényleg megváltoztathatja egy család és egy vállalkozás életét. Az ügyben megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a Nemzeti Földalapot, hogy megtudjuk: a pályázatokat hol és hogyan bírálják el, miért csak a vagyonkezelő nemzeti park alkalmazottai voltak kizárva, a tilalom miért nem terjedt ki az NFA-dolgozókra, és a vesztesek hová fordulhatnak jogorvoslatért? Azt is megkérdeztük, hogy lesz-e hasonló pályázat a közeljövőben, amiben a mostani vesztesek reménykedhetnek. A földalapkezelő későbbre ígért választ.	[ "Ónodiné Demeter Éva" ]	[ "Bajnai Gordon", "Kapusi István" ]
Sztriptízbárt üzemeltetett a DK-s képviselő – részletek Székesfehérvár – Sztriptízbárt is üzemeltet a DK székesfehérvári jelöltjéhez köthető cég, amelynek tulajdonosi háttere miatt az előválasztás fináléjában estek egymásnak a pártok. "Székesfehérvár belvárosában, exkluzív környezet, jó zene, csinos lányok" – ezzel a kétségkívül csábító jellemzéssel hirdeti magát az Amigo Bár és Night Club, amely a belváros egyik nyugodt sétáló utcájában várja a vendégeket este 10 és hajnali 5 között. A "nagy múltra visszatekintő szórakozóhelyre" potom ezer forintért lehet jegyet váltani a bejutáshoz, ami nem tűnik soknak, hiszen cserébe "a szórakozásról jó zene és csinos lányok gondoskodnak". A bár saját leírása alapján kb. 30 főt tud fogadni, készpénzzel nem lehet fizetni, illetve a dohányzást sem tolerálják. A helyi önkormányzat nyilvántartása szerint a bár jelenleg is nyitva tart, alapterülete 100 négyzetméter. Az impozáns klubot ugyanakkor – meglepő módon – egy bizonyos Alba Autómosó Kft. üzemelteti: első blikkre úgy tűnhet, a cég neve, fő tevékenysége és a klub imidzse viszonyában legfeljebb a szép lökhárítók lehetnek a közös halmaz. A vállalkozás neve ismerősen csenghet az előválasztási adok-kapokot figyelők számára: az ügyvezetője ugyanis egészen idén júniusig a DK helyi politikusa Ráczné Földi Judit volt, akiről a Válasz Online azt írta, köze lehet egy offshore céghez. Egész pontosan dokumentumokkal igazolva azzal vádolták a képviselőjelöltet, hogy az Alba Autómosó Kft-ből júliusban szállt ki egy offshore helyszínre bejegyzett vállalkozás, amelynek a hivatalos szlovák nyilvántartás szerint ő a képviselője. Az viszont újabb kérdéseket vet fel, hogy jelöltté válása előtt, már aktív politikusként milyen formában vett részt az éjszakai klub üzemeltetésében. Erről, a tulajdonosi háttérrel való kapcsolatáról és a klubbal kapcsolatban felmerülő esetleges erkölcsi aggályokról is szerettünk volna beszélni vele, ám megkeresésünkre nem reagált. Utóbbi kérdéskör azért is merülhet fel, mert az ellenzéki pártok egy része, köztük a DK is gyakran tiltakozik a "nők tárgyiasítása" ellen. Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes például tavaly épp erre hivatkozva kezdeményezte a szexistának ítélt plakátok betiltását Budapesten. A közgazdász végzettségű Ráczné Földi Judit 2013-ban csatlakozott a DK-hoz. 2015 óta önkormányzati képviselőként, valamint a székesfehérvári önkormányzat Gazdasági Szakbizottságának alelnökeként dolgozik, emellett helyet foglal pártja országos elnökségében is. Feljelentés is született Az offshore-tulajdon összeegyeztethetetlen az előválasztás szabályaival, így – a helyben másik jelöltet támogató – Karácsony Gergely főpolgármester és Tóth Bertalan MSZP-társelnök eljárást kezdeményezett Ráczné ellen, ám az etikai beadványt az Előválasztási Bizottság kétharmados arányban elutasította. A DK-s politikus mindvégig tagadta a vádakat és pártja is kiállt mellette. "Közjegyzői okiratba foglalt, hivatalos dokumentumokkal tudom igazolni, hogy minden vád ellenem hamis, azokból egy szó sem igaz" – fogalmazott még a döntés megelőzően Ráczné. Az ügyet kirobbantó Válasz Online továbbra is dokumentumokkal alátámasztva áll ki saját igaza mellett, sőt, kedden azt írták, Tényi István feljelentést is tett költségvetési csalás gyanúja miatt.	[ "Ráczné Földi Judit" ]	[ "Tóth Bertalan", "Gy. Németh Erzsébet", "Tényi István", "Karácsony Gergely" ]
Tegnap már hosszabb cikkben foglalkoztunk vele, most azonban közre is adjuk a PestiSrácok.hu által megszerzett azon levelet, amelyet Dömény Zoltán felvidéki, nagymegyeri vállalkozó írt saját kézzel, még a februári eltűnése előtt. Megírtuk, az adócsalásokban részt vevő, a gabonakereskedő bűnszövetkezet működését pontosan ismerő Dömény dokumentumában egyebek mellett azt áll, hogy akkori kormánypárt, azaz az MSZP pártkasszájában landolt a 2010 előtti adócsalással érintett gabonaügyletek jövedelmének egy része. Az eltűnt vállalkozó a levelében egy céget is megemlít, amely csinos összegű támogatást kapott a szocialista kormánytól. Ma tovább nyomoztunk, és kiderült, a Dömény Zoltán által megnevezett vállalkozás támogatásáról 2008-ban döntöttek, a cég bankszámlájára több mint 330 millió forintot utaltak. Közreadjuk a PestiSrácok.hu által megszerzett Dömény-levelet, amellyel tegnap már részletesebben is foglalkoztunk. Akkor megírtuk, az adócsalásban részt vevő, február 7-én eltűnt nagymegyeri vállalkozó egyebek mellett azt írta az alább olvasható kézzel írt dokumentumban, hogy az akkori kormánypárt, azaz az MSZP pártkasszájában landolt a 2010 előtti adócsalással érintett gabonaügyletek jövedelmének egy része. Azt persze, hogy mindez fedi-e a valóságot, majd a nyomozóknak kell kideríteniük. Mindenesetre Dömény egy szövevényes ügyletet tár fel a levélben. Ez az a gigantikus bűnügy, amelynek egy másik szálában a most korrupciót kiáltó amerikai Bunge is az adónyomozók látókörébe került – mint a bűnszövetkezet által közvetített gabona egyik legnagyobb felvásárlója. Ismert, Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője kérdésünkre azt közölte, az adóhatóság komolyan veszi Dömény állításait, megtették a szükséges intézkedéseket és büntetőeljárások is folynak. A PestiSrácok.hu-hoz a vállalkozó környezetéből juttatták el Dömény tízoldalas levelét. Ennek szövegéből kitűnik: az irat egy füzetnyi leírás részlete, amit Dömény arra az esetre készített, ha vele, vagy “ne adj Isten" a családjával valami történne. Tegnap megírtuk, Dömény Zoltán cége, a Feed Trade s.r.o. az AGROPODNIK és a BELAGRA takarmánygyáraiból közvetített elcsalt áfájú szállítmányokat Magyarországra, a BUDA FOOD Kft.-nek. A magyar cég ugyanakkor minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizette meg a szállítmányok vételárát, így mintegy 850 millió forinttal rövidítette meg a csaló vállalkozásokat. Dömény Zoltán szerint ezen jelentős összeg egy része landolhatott végül az MSZP kasszájában. Pikáns, hogy a BUDA FOOD Kft. és a Balaton Meat Kft. is ugyanazon személy, Molnár István érdekeltségébe tartozik. Molnár és fia is vezető tisztséget töltött be a szóban forgó cégekben. Az Opten céginformációs rendszerében utánanéztünk és kiderült, a BUDA FOOD 2009-től szerepel az adóhatóság 100 millió forintot meghaladó, 180 napon túli adótartozással rendelkező "feketelistáján", a vállalkozást 2012-ben felszámolták. A Balaton Meat Kft. ellen pedig 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben, 2013-ban és idén is indított végrehajtást az illetékes NAV hátralékkezelési osztálya. Augusztus elsejétől azonban már nem Molnár István Zoltán, hanem Szeremet Zoltán a Balaton Meat Kft. ügyvezetője. A PestiSrácok.hu ma tovább nyomozott az ügyben és megtudta, 2008-ban “mezőgazdasági termékek értéknövelésére" 333 046 828 forintos támogatást kapott a Balaton Meat Kft. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. Információink szerint a Balaton Meat Kft. a támogatási összeg 94 százalékával elszámolt, ezért a támogatás 2013. június 26-án lezárult. megjegyzés	[ "Molnár István", "Dömény Zoltán" ]	[ "Sárközi Alexandra", "Szerém Zoltán", "Molnár István Zoltán" ]
A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vészesen kihalt mostanában, a forgalom csak töredéke, egynyolcada az egy évvel ezelőtti időszaknak. Ám ha egyszer végre visszaáll a régi rend, újra megjelenhet a megszokott reptéri nyüzsgés. A földi kiszolgálók (ground handling szektor), vagyis a reptér legfontosabb szolgáltatói most szinte munka nélkül vannak, hiszen amit végeznek (utasfelvétel, utasok ki- és beszállítása, poggyászok kezelése, rakodása, repülőgép-takarítás, rámpakezelés, jégtelenítés) az a kevesebb járat, utas és csomag esetén arányosan kevesebb feladat és bevétel. A földi kiszolgálás amúgy jó üzlet, nagy nemzetközi átlagban a fapados cégek kiszolgálása járatonként körülbelül 400 eurós, a hagyományos légitársaságoknak végzett minőségibb munka pedig járatonként 800 eurós feladat, ettől természetesen az egyedi szerződések akár jelentősen is eltérhetnek. Beszállási pont A koronavírus idején azonban csak úgy sorjáztak itthon azok a helyzetek, amikor az állam vagy egy az állammal jó viszonyt ápoló hazai üzleti réteg egy-egy kényszerűen letérdelő szegmensben beszállási lehetőséget lát. Ilyen a munka nélkül maradt rendezvényszervező piac átformálása, a Kartonpack nevű debreceni cég megszállása, és eléggé úgy tűnik, hogy ilyen lehet a hazai repüléssel kapcsolatos szolgáltatások megszerzése is. Ez az átfogó kifejezés jelenthet légitársaságot, repteret, de az említett földi kiszolgálópiacot is. Magyarországot sokszor éri a vád, hogy nálunk nem a törvényeknek van hatalmuk, hanem a hatalomnak vannak törvényei. A kormányzat aktívan belefolyik a gazdasági életbe, olyan törvények híresülnek el, amelyek testre szabottan kezelnek egy-egy konkrét céges helyzetet, vagy személyi döntést (lex Mol, lex CIG, lex CEU, lex reptér, lex Patyi), itt olvasható erről a jelenségről a Zoom.hu elemzése. >>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<< Emiatt aztán sokan már akkor is az állam nemtelen fellépésétől tartanak, amikor nem feltétlenül arról van szó. Egy példával, ha a NER a nehéz helyzetbe jutó ágazatokban szerez pozíciókat, akkor a hatalom ellenfelei már a szeptemberi újabb határlezárásokat is a terjeszkedés eszközének tekintik, noha azt nyilván nem a szállodák, a reptér vagy a földi kiszolgálók kivéreztetése miatt, hanem valójában a járvány elleni védekezés miatt lépte meg a hatalom. Reptéri helyzetkép A kormányzat mindenesetre valóban lezárta a külföldiek előtt a határokat, ami nagyon megnehezítette a légitársaságok, a reptér és a földi kiszolgálók életét, és az új helyzet megcsillantotta azokat a régi kormányzati törekvéseket is, hogy ebben a nehéz helyzetben akár meg lehetne nyerni egy légitársaságot Malév-pótlék szerepre, kinyílhat a reptér magyar megvásárlásának lehetősége, illetve nagyobb szerepet kaphat a földi kiszolgálópiacon a magyar üzleti elit. Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy az Airport Service Budapest Zrt. (AS) személyében már meg is jelent a NER a földi kiszolgálópiacon, hiszen ez a társaság, mint a cég vezetése a Telex.hu-nak megerősítette, már rendelkezik a szükséges engedélyekkel, miközben a tulajdonosai – legalábbis honlapjuk, illetve az Opten tanúsága szerint – ismert közbeszerzési bajnokok. Maga a cég ezt írta nekünk: "A földi kiszolgálás piacán az Airport Service Budapest Zrt. 100 százalékban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező gazdasági társaság jelen van. Társaságunk a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét 2020. június 24-én kapta kézhez és 2020.október 1-től nyújt földi kiszolgálási szolgáltatásokat légitársaságok részére a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren." A cég honlapjáról ez is kiderül, hogy a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa: Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék), B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék), Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék). Mindegyik cég komoly, külön-külön is milliárdos profitot termelő, és jelen kormányzat alatt erőteljes expanziót elérő társaság. Nézzük sorban! A Civil Biztonsági Zrt. Pintér Sándor belügyminiszternek volt a biztonsági cége, immár Tasnádi László volt rendészeti államtitkár a vezérigazgatója, akit biztonsági és nemzetbiztonsági ügyekben a mai napig az egyik legfontosabb háttérembernek tartanak. A cég tavaly az Opten adatai alapján 20 milliárd forintos forgalom mellett 2 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el. A B+N Referencia Zrt. komlóskai takarítócég, Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonosa, tavaly 36 milliárd forintos forgalom mellett 4,5 milliárdos nyereséget realizált. A sajtó szívesen gyűjtötte eddig is csokorba az állam különböző szegmenseiben elnyert megbízásaikat (épület-takarítások, MÁV) és a 24.hu szerint a cég tulajdonosa Rogán Antallal ápol jó kapcsolatokat. Ezen írás összesítése 33 milliárd forint értékben mutatott ki állami megbízásokat az üstökösként felemelkedő cégnél, amely még az MNB kötvényprogramjába is bekerült. A B+N Referencia Zrt. takarítói dolgoznak a Nyugati pályaudvaron – Fotó: Máthé Zoltán / MTI Végül a Valton-Sec Zrt., vagyis Varga Lajos és Bessenyei István biztonsági cége, ahogy az Mfor.hu is írja, a kormányzat által újabban a leginkább használt biztonsági cég tavaly 9 milliárd forintos forgalmat ért el, és ehhez is 1 milliárd forintot meghaladó profit járt. A cég rendre felbukkan a Rogán-minisztérium szerződéseinek nyertesei között (például az Antenna Hungáriával párban) a jó kapcsolatot a cikkek részben azzal magyarázták, hogy Rogán Antal korábbi felesége, Gaál Cecília és a Valton-Sec egyik tulajdonosának párja, Sarka Kata jó barátnők és üzlettársak. Az Airport Service Budapest az elmúlt években átlagosan 1,5 milliárd forintos, de 2019-ben már 3,7 milliárd forintos forgalmat generált, ugyanakkor csak nullszaldós cég. A vezetője Móró Lajos is volt állami cég, a HM EI Zrt. vezérigazgatója volt, ez a haditársaság volt felelős a menekültektől védő déli kerítésért. Maga a társaság úgy ítéli meg, hogy az csak előny a munkájuk során, hogy eddig más tevékenységekkel foglalkoztak, és a jövőben is ellátnak "a földi kiszolgálási tevékenység mellet légiközlekedés-védelmi, létesítmény-üzemeltetési, valamint személy-, és vagyonvédelmi feladatokat". Nézzük meg, hogy mi a helyzet most a budapesti földi kiszolgálópiacon. Ha rápillantunk az alaposan megroggyant forgalmú reptér honlapjára, és átböngésszük, hogy milyen földi kiszolgálók dolgoznak, azt gondolhatjuk, hogy mostanában semmi nem változott. A honlap szerint a következő cégek dolgoznak: A Malév GH nevű, felszámolás alatt álló állami magyar ground handling cég szolgálja ki például a következőket: Air France, Air China, Emirates. A Malév GH Zrt. tavaly 4 milliárd forintos árbevétel mellett 850 millió forintos veszteséget ért el. A piacvezető török Celebi partnere többek között a British Airways, a Lufthansa, a Ryanair. A Celebi Kft. 12 milliárd forintos forgalom mellett tavaly 1 milliárd forint adó előtti eredményt ért el. Végül a brit Menzies például az Easyjet, a Norwegian, illetve a Wizzair partnere (a fapados nemrég még a Malév GH ügyfele volt, szolgáltató-váltása alaposan átrendezheti a piacot), a bit cég hazai részlege 3 milliárd forintos forgalom mellett nullszaldó körüli eredményt ért el. Más szolgáltatót nem találtunk, vagyis látszólag semmi nem változott, de mégis megbolydult a piac. Az új fiú Bár a reptéri honlapon az Air France–KLM-csoport partnereként cikkünk írása idején a Malév GH volt feltüntetve, a reptéri ügyekben megbízható Airportal.hu szakportál már egy cikkben bejelentette, hogy az említett Airport Service Budapest, vagyis az új magyar szolgáltató is elindult. Az új ügyfelek tényét Móró Lajos is megerősítette számunkra: "Az AS első és kiemelt légitársasági partnere az Air France–KLM-csoport, így 2020 október elsejével az Air France, Air France HOP!, KLM és KLM Cityhopper légitársaságok hivatalos földi kiszolgálójaként működik a budapesti repülőtéren. Az Air France–KLM-csoporton túl a Finnair, az Egyptair, a Rossiya és az Emirates által kiírt pályázaton is sikeresen vettünk részt és így szerződést kötöttünk ezen légitársaságok földi kiszolgálási feladatainak ellátására. Több légitársaság által kiírt pályázat még folyamatban van, de ezek még nem zárultak le, így ezekről nem tudunk még tájékoztatást adni. " Csomagszállító jármű halad a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - Fotó: Földi Imre / MTI A folyamat elsőre örömteli, hiszen arról szól, hogy volt és lesz is magyar szolgáltató a piacon. A Malév GH, vagyis az államilag sokat támogatott, de életképtelen magyar állami cég hamarosan úgyis kiesik, már felszámolják. A versenytársak nem is teljesen értik, hogy még miként lehet engedélye, illetve telephelybiztonsági tanúsítványa ilyen körülmények között, helyette jöhetne a jó állami kapcsolatokkal rendelkező magyar cég. A szakma inkább amiatt aggódik csak, hogy ne kapjon indokolatlan előnyt a támogatott cég, sőt, vannak, akik azt jelzik, hogy ez már meg is történt. A nyár végén ugyanis a reptéren dolgozó úgynevezett kritikus cégeknek tanúsítványt kellett szerezniük. Ez minden, repülőtéren végzett engedélyköteles tevékenységre vonatkozott, és – vélik a szektorban – ez az engedélyeztetés különösebb indokolás nélkül is képes volt megrostálni a piacot. A telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata, a hivatal pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokhoz, személyesen Pintér Sándor alá tartozik, akinek, mint említettük, egykori cége (Civil), illetve egykori kollégája (Tasnádi László) is érintett volt a folyamatban. A magyar cég megkapta a tanúsítványt, de volt, aki nem. Azt hallottuk, hogy szeretett volna tanúsítványt szerezni például a görög hátterű Goldair BHS Kft. is, egy hatalmas európai uniós cég magyar leánya. A görög Goldair-csoport több tucat uniós reptéren dolgozik, és az elutasításuk állítólag diplomáciai üzenetváltásokat is eredményezett. A nagypolitikát kár talán ebbe a piaci vitába belekeverni, de a hagyományosan rossz török–görög nexust figyelembe véve az mindenképpen pikáns, hogy az unión kívüli török Celebi zöld lámpát kapott, a görög, vagyis uniós Goldair pedig nem. Érdekesség, hogy Nagy-Britannia uniós távozása után a magyar reptéren a külföldiek közül már csak unión kívüli, külföldi földi kiszolgálók dolgozhatnak. Információink szerint meg kellett küzdeni a jóváhagyásért az elsőre szintén elutasított brit Menziesnek is, ők is komoly brit diplomáciai lobbit mozgósítottak, de ők másodjára átmentek a rostán. Utasszállító repülőgép a Celebi által biztosított mobil lépcsővel a Liszt Ferenc-repülőtéren - Fotó: Mohai Balázs / MTI Nemzetbiztonság Azt természetesen senki nem vitatja, hogy a reptér mint Magyarország egyik legfontosabb kapuja a biztonság szempontjából kiemelt helyszín, jelen van a TEK, a nemzetbiztonság, rengeteg esetben kell védett személyekre vigyázni, békeidőkben milliónyi turistának, üzletembernek, sportolónak és diplomatának ez az egyetlen lehetséges ki- és belépési pontja az országba. Így nehezebb is megkérdőjelezni a nemzetbiztonsági tanúsítványok kiadását. Ettől függetlenül persze furcsa, hogy a felszámolás alatt levő, illetve a földi kiszolgálás terén még tapasztalatlan magyar cégek kapnak tanúsítványt, de a említett nagy uniós szereplő nem. Ráadásul, mint említettük, az új társaságnak csupa olyan tulajdonosa van, amelyik rendre nyeri a közbeszerzéseket, és legjobb kormányzati kapcsolataiknak éppen azt a Rogán Antalt és Pintér Sándort tartják, akinek közvetlen kapcsolatuk is van a tanúsítványhoz. Pintér Sándor a topvezető a biztonsági, rendvédelmi, nemzetbiztonsági kérdésekben, így e tanúsítvány kiadásában is. Rogán Antal pedig a számára magas jövedelmet biztosító elhíresült szabadalmi ügyében éppen az a Hunguard Kft. szerepelt, amelyik az állam fő partnere a telephely biztonsági tanúsítványok területen. És amelyről a HVG nemrég azt is bemutatta, hogy a cég végső haszonhúzója, Rogán jobbkeze, vagyis Kertész Balázs. A két politikus felségterületei olykor össze is gabalyodnak, amit hol együttműködve, hol némileg versenyezve kezelnek, ilyen volt a letelepedésikötvény-üzlet, amelyet Rogán parlamenti bizottsága dolgozott ki, de mindig volt nemzetbiztonsági aspektusa is, de ilyen a belügyhöz kapcsolódó informatika is. Mindenesetre a reptéri kiszolgálópiacot "leszűrte" a nemzetbiztonság. Mellékszál, hogy azóta – ettől vélhetően teljesen függetlenül – két fontos szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, mind az Információs Hivatal élén is lemondott a vezető, és mindkét intézményben a helyettesek léptek a távozó Kiss Zoltán és Czukor József helyére. Végül pár szót az állami cég kivonulásáról. Az MNV korábban – esősorban Szivek Norbert vezetése alatt – próbálta megmenteni az állami Malév GH-t, de az menthetetlen volt, pedig mint azt az Indexben írtam, egyszer még a felszámolási törvényt is módosították a kedvéért. Szintén emlékezetes eset volt az is, amikor 2016 októberében, egy kiszivárgott hangfelvételen Szivek Norbert, Kisvári Jánost, az állami Malév GH Zrt. akkor éppen frissen menesztett vezérigazgatóját azért korholta, mert Kisvári bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál egy kartellmegkeresésről. A beszélgetésből kiderült, hogy a török Celebi áregyeztetési szándékkal kereste meg a Malév GH-t, amit Kisvári jelentett a GVH-nak, de Szivek ezt sérelmezte, önkéntes rendőrnek nevezte a menedzsert. A menthetetlen cég felszámolás sorsára jutott, de a kormány július 9-én mégis stratégiailag kiemelt társaságnak minősítette. Így a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. az ilyen cégekre vonatkozó ezért a magyar államnak speciális elővásárlási jogai vannak a vagyon értékesítésénél. Hogy hova fog kerülni az eszközpark, ma még nem tudni, de úgy tűnik, hogy az Airport Service Budapest sok munkavállalót vett már át az állami cégtől, nem lenne meglepő, ha az eszközöket és az ügyfeleket is szeretné megszerezni. Az AS elmondta, hogy a cég létszáma folyamatosan növekszik, a tervezett 238 fős földi kiszolgálási feladatokra specializálódott állományból már 231 főt felvett a társaság. "Célunk, hogy a Malév GH felszámolása miatt munkanélkülivé vált szakemberek alkalmazásával sok száz ember számára (közvetve azok családtagjainak is) is stabil megélhetést tudjunk biztosítani ezekben a nehéz időkben" – írta a cég nekünk.	[ "Varga Lajos", "Bessenyei István", "Kisvári János", "Kis-Szölgyémi Ferenc", "Szivek Norbert", "Pintér Sándor" ]	[ "Tasnádi László", "Móró Lajos", "Sarka Kata", "Mohai Balázs", "Gaál Cecília", "Czukor József", "Rogán Antal", "Kiss Zoltán", "Kertész Balázs", "Földi Imre", "Máthé Zoltán" ]
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester kivételes feledékenységének semmilyen következménye nem lesz - hangzott el az RTL Klub csütörtök esti híradójában. Ennek a rendszernek így nincs értelme - mondta Gémesi György, a települési önkormányzatok szövetségének vezetője az RTL Klub híradójának, amikor arról a szerdán megszellőztetett ügyről kérdezték, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor jó barátja egymilliárd forintot kifelejtett a polgármesteri vagyonnyilatkozatából. Mészáros Lőrinc azt az 1 milliárd 27 millió forintot hagyta ki a vagyonnyilatkozatából, amelyet 2014-ben vett ki osztalékként cégéből, a Mészáros és Mészáros kft.-ből. A hiányra az RTL Klub riporterei kérdeztek rá, ezután javította Mészáros a nyilatkozatot, azzal a kommentárral, hogy elfelejtette beírni, annak a javát pedig ingatlanokra és a megélhetésére költötte. Gémesi György azt mondta a híradósoknak, hogy a jogszabályban nincs meghatározva, hogy a hamis adatok beírásának milyen következménye legyen, tehát ha kijavítja, akkor minden mehet a régiben. Gémesi erre értette, hogy ennek így semmi értelme. A riportban elhangzott még, hogy a vagyonnyilatkozatokban szereplő tételek valódiságát senki sem ellenőrzi. A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szintén azt mondta a műsorban, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adóhatóságnak minden évben össze kellene vetnie a jövedelembevallással, és ki kellene szűrnie, ha indokolatlan meggazdagodást tapasztal.	[ "Mészáros Lőrinc" ]	[ "Ligeti Miklós", "Orbán Viktor", "Gémesi György" ]
Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrás I/2. ütem elnevezésű közbeszerzési eljárást – tájékoztatott az Opus. Mint írják, a tenderen a felcsúti milliárdos cége adta ár-érték arányban a legjobb ajánlatot, melynek összege 1 765 107 790 forint. A közbeszerzést még augusztus végén írta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a feladatok az alábbiak: A kitermelt mederanyag fogadására alkalmas NYZK 1 jelű zagykazettához tartozó zagygát (nyomvonalas vízi létesítmény) kiépítése: 872 folyóméter hosszban, 19 300 köbméter mennyiségű földmunka Az NYZK1 jelű zagykazetta zagyterületének kialakítása: 5,36 hektár területen Az NYZK1 jelű zagykazetta üzemeltetéséhez szükséges létesítmények kialakítása (2,5 méter széles bukó, földmedrű vízelvezető árkok 550 folyóméter hosszban, átereszek stb.) Munkaterületre való felvonulás (csővezeték kiépítése, felvonulás úszómunkagéppel): 1 alkalom Mederiszap eltávolítása 8,2 hektár kotrási területen hidromechanizációs kotrással 1,22 méter (0,8-1,5 méter) átlagos rétegvastagsággal: 30 000 köbméter Zagyvíz visszavezető szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, karbantartása: 200 méter hosszban Nyugati elevátor beálló kialakítása: 1 darab Keleti elevátorbeálló javítása: 1 darab Fenntartóút stabilizációja kőszórással: 1000 köbméter A kikötő területének stabilizációja kőszórással: 260 köbméter II. fázis: tervezetten 2023. évben teljesítendő feladatok: Nyertes Ajánlattevő által elvégzendő főbb munkamennyiségek az alábbiak: Mederiszap eltávolítása hidromechanizációs kotrással 1,22 méter (0,8-1,5 méter) átlagos rétegvastagsággal: 70 000 köbméter Munkaterületről való levonulás (csővezeték elbontása, levonulás úszómunkagéppel: 1 alkalom Egyéb ellátandó tevékenységek az I. és II. fázis vonatkozásában is: Szakfelügyeletek biztosítása, A munkavégzéshez szükséges engedélyek megszerzése, vizsgálatok lefolytatása Zagytér jó állapotban tartása, zagygátak állapotának figyelemmel kísérése: 8,2 hektár területen Az ajánlatok benyújtási határideje eredetileg szeptember 16-a volt, azonban a Közbeszerzési Értesítő korrigenduma azt egy héttel, szeptember 23-ig kitolta. A közbesszerzési dokumentumok között fellelhető, október 14-i keltezésű összegezés tanúsága szerint Mészáros Lőrinc cégbirodalmának zászlóshajóján kívül a Szabadics Építőipari Zrt. adott be ajánlatot, az ő ajánlatuk 1 milliárd 825 millió forintról szólt.	[ "Mészáros Lőrinc" ]	[]
A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk. Ha egy közvélemény-kutató megmérné, mire asszociál a magyar lakosság a mutyi szóról, akkor valószínűleg elsöprő többségben lennének a látványos építőipari és ingatlanberuházások. Esetleg még felférnének az átlagember mentális mutyitérképére az utóbbi időben megszaporodott nagyszabású kommunikációs kampányok is, de szinte biztos, hogy az informatikai innováció laikusoknak nehezen érthető területét kevesek említenék. A startupvilág és a technológiai innovációk támogatása olyasvalami, amitől semmiképpen sem kéne sajnálni a pénzt és az energiát, mivel ezek nélkül sehol nem leszünk versenyképességben, már középtávon sem. Pontosan ezért nagyon nem mindegy, kik, milyen keretből, milyen projektekre, mekkora összegeket kapnak, és hogyan sikerülnek a közpénzből támogatott fejlesztések. A jelenlegi magyarországi teljesítmény alapján viszont bátran odatűzhetjük az informatikai ágazatot az uniós pénzek legkevésbé hatékony felhasználásában élen járó szektorok közé. Magyarországon a szektorban piaci alapon próbálkozók alapélménye, hogy egy masszív kör telepedett rá az uniós támogatások kisajtolására. A rendszer működését jól szemlélteti egy üzleti angyalként is tevékenykedő forrásunktól származó anekdota. Egy szakmai rendezvényen előadása után odalépett hozzá egy ismeretlen, és együttműködést ajánlott, de arra a kérdésre, pontosan miben utazik, milyen eredményei vannak, csak ennyi volt a válasz: Az elmúlt években kétmilliárdot kutattunk el. És ez nemcsak azért baj, mert erkölcsileg kifogásolható elképesztő mennyiségű támogatást haveri alapon szétosztani, hanem azért is, mert ez lesz a legfájóbb epizódja annak a történetnek, amit majd az unokáinknak mesélhetünk Magyarország elhalasztott történelmi lehetőségéről a felzárkózásra. Ömlik a közpénz innovációra Augusztus végén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 68 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztott ki 247 cég között, amelyek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kiírt pályázaton indultak. A nagyvonalú keretösszeg a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) néven futó uniós alapból származik, és csak töredéke annak, amit 2015–16 során vállalati kutatás-fejlesztésre és innovációra a rendelkezésre áll, vagyis ez a terület a különösen bőséges húsosfazekak közé tartozik. A szóban forgó 68 milliárdos pályázatra nagyjából ötszörös volt a túljelentkezés, arról tehát semmiképp sincs szó, hogy nem volt miből válogatni a bírálóknak. Hivatalosan a szűrési folyamat is rendkívül komoly és szakmai, első körben a pályázatokról anonim szakmai értékelések készülnek, amelyek alapján egy szakmai értékelőtestület panelenként megvitatja őket, majd döntenek a támogatásukról. A támogatott projektek kiválasztásánál az NKFIH tájékoztatása szerint az is szempont, hogy egy-egy ember vagy kör ugyanabban a körben ne kaphasson több különböző projektjére pénzt, legalábbis Pálinkás József a 68 milliárdos kör kiosztásának apropóján rendezett háttérbeszélgetésen kifejtette: nem jutnak át a szűrőn az innovációs blablák, a túlárazások, és neki nem meggyőzőek az olyan pályázók sem, akik sok projektben benne vannak. A nyertes cégek és projektek listája elérhető a hivatal honlapján, de egy trükk azért van benne: bár a cégek többsége másik céggel vagy cégekkel együtt pályázott (így lehet a legnagyobb támogatási összeget lehívni), a táblázatban csak a konzorciumvezető látszik. A partnerek listája nem érhető el, és ezt az NGM többszöri kérésünkre sem volt hajlandó odaadni nekünk. Ez az információ azért nem mellékes, mert pályázatírásban utazó forrásaink szerint gyakori trükk, hogy egy cég vagy érdekcsoport úgy teszi rá a kezét egy körön belül több forrásra, hogy csak konzorciumi partnerként szerepel más cégek nevével fémjelzett projekteknél. Ehhez a cikkhez tehát csak a nyertes konzorciumvezető cégeket, ezeken belül is főleg az IKT-projekttel (információs és kommunikációs technológiák) pályázókat vizsgáltuk, de még ebben a szűkebb merítésben is találtunk arra utaló jeleket, hogy a Pálinkás által hangoztatott alapelvek – ne nyerjenek ugyanazok az emberek sok projekttel – sérültek a kiválasztáskor, ráadásul Orbán Viktor egyik közeli ismerőse, Garancsi István és érdekköre feltűnően jól szerepelt a pályázaton. Utóbbiakra rá is kérdeztünk az NKFIH-nál, válaszukban közölték, hogy a hivatal elnöke csak arra utalt, hogy "a projektjavaslatok K+F+I újdonságtartalmát tekintve ritkán fordul elő, hogy ugyanaz a vállalkozás ugyanazon felhívásra több értékes projektet is ki tud dolgozni". Csomó pénz, de mire? Mivel a vonatkozó hazai és uniós jogszabályok szerint sem a nyertes, sem az elutasított pályázatok tartalma nem ismerhető meg, nehéz dolga van a laikusnak, ha egy-egy támogatott projektről el akarja dönteni, hogy: értelmes, innovatív dolgot takar és korrekt összegért fejlesztik ki; értelmes, innovatív dolgot takar, de túl van árazva; értelmes, de mások által már régen kifejlesztett dolgot takar, tehát nem innováció; vagy csak jól hangzó idegen szavakat pakoltak egymás mellé, és igazából csak a támogatás bezsebelése a lényeg. Pusztán a projektek címe alapján ezt szinte lehetetlen megállapítani, a részletekre vonatkozó transzparencia híján így a választópolgár kénytelen a bíráló hatóság megítélésében bízni, ami esetenként mellényúlásnak bizonyul. Rogán Antal az Új Széchenyi-tervből 256 millióval megtámogatott találmányáról például azóta kiderült, hogy már régen kitalálták mások, tehát a harmadik kategóriába tartozik. És ugyanez igaz a TIOP-on keresztül félmilliárdnyi uniós pénzből lemásolt iKórlapra is. Pedig itt nem kis összegekről van szó, egy cég akár egymilliárd forint vissza nem térítendő forráshoz juthatott csak a legutóbbi GINOP-körben. Ennek ellenére a nyerteseknek az uniós és hazai előírásoknak megfelelően az utólag benyújtandó pályázati dokumentáción kívül semmiféle utánkövetésnek nem kell megfelelniük, nem nézi senki, hogyan muzsikálnak a piacon néhány év elteltével. Így gyakorlatilag esélytelen kideríteni, hogy egy-egy százmilliókkal támogatott innovációs fejlesztésnek lett-e bármilyen használható eredménye, és levonni a tanulságokat. Az egyetlen lehetőség az előzetes kutakodásra a nyertes cégek hátterének feltérképezése marad, amiből legalább annyit jó eséllyel meg tudunk állapítani, melyek a gyanúsak és milyen ismert arcok állhatnak egy-egy támogatott pályázat mögött. Fuvarozástól egy lépésben az IT-bizniszig Ha szigorúan vesszük az infokommunikációs technológiák kategóriát, akkor ilyen célokra a teljes keretből közel három tucat projektre mintegy 8 milliárd forintot osztottak ki. Ezen a területen igen komoly az innovációs verseny, lévén az innovátoroknak tőkeerős nemzetközi cégeket és nagy múltú külföldi egyetemeket kell lenyomniuk, hogy valami újat (és főleg használhatót) dobjanak – a feladat nem lehetetlen, de azért elég ügyesnek kell lenni hozzá, hogy valaki lenyomja a Google-t, a Facebookot vagy mondjuk az MIT kutatólaborjait egy-egy piacképes IKT-fejlesztéssel. Ezért aztán rögtön elsőre szembeötlő, hogy a két legnagyobb összeggel támogatott projektet nem informatikai fejlesztőcégek fogják kivitelezni, hanem teljesen más profilú vállalatok. A GINOP-ból 921 millió forint jutott egy bizonyos Work-Metall Trans Kereskedelmi, Szállítási és Szolgáltató Kft.-nek a "Védett kulturális és természeti örökség távérzékelési technológiai kutatási centrumának létrehozására, új méréstechnikai módszerek és dokumentációs eljárások kidolgozására". A kondorosi cég a cégadatok alapján jól működő fuvarozóvállalat, az azonban legalábbis érdekes, hogy rögtön egy közel egymilliárdos projekttel vágnak bele az IKT-bizniszbe, ami tevékenységi köreik alapján abszolút nem tűnik profilba vágónak. A második legnagyobb összeget a tápiószentmiklósi KM-Trans Kft. nyerte, nekik 788 millió jutott "Ipari hatékonyságnövelés és vészhelyzetek előrejelzése többdimenziós szenzormátrix adatainak mesterséges intelligenciával támogatott big data elemzésével" című projektre. A fiatal és kicsi cég tevékenységi körei közt nagyon változatos dolgokat találni, de ezek nagy része kereskedelmi jellegű, az informatikai szektorhoz kapcsolódókat egy éven belül vette fel. Árbevétele csekélynek mondható, pláne az elnyert támogatáshoz képest, tavaly 8 millió forintról számoltak be – most ennek közel százszorosát kell majd okosan elkölteniük. Simlis ingatlanosból a modern orvoslás királya De az infokommunikációs területről továbbevezve is találni különös nyerteseket. A Corex Projektfejlesztési Kft. nevű tanácsadócég például "Innovatív, beton alapanyagú úszómű létrehozásának kutatása és modul rendszerű felépítmény fejlesztésére" kapott 665 milliót. A Corex egyik vezetője Jaksa Gábor, aki korábban az állami közbeszerzéseken hasító MultiContact Consulting tanácsadó cégben is benne volt, a családja pedig már felkeltette az Átlátszó érdeklődését uniós támogatásokból kivitelezett fantomprojektekre. A Miklós Parkolóház Kft. debreceni ingatlanfejlesztő pedig a lista szerint "Minimál invazív, lézeres tüdősebészeti és prosztatasebészeti műtéti technológiai eljárásokat" fejleszt, és ezekhez "klinikailag megalapozott protokollt" fog kidolgozni 612 millióból. A Miklós Parkolóház tulajdonosa egy másik cégen keresztül Balogh Róbert, aki régebben az azóta megszűnt Épszer Generál Rt. ügyvezetője volt. Az Épszer Generál a kétezres évek egyik debreceni korrupciós botrányának főszereplője volt Balogh vezetése alatt, az ügy miatt a város vagyonkezelőjének akkori igazgatója felfüggesztett börtönt is kapott, mert el nem végzett munkákért fizetett tízmilliós nagyságrendben az Épszer Rt.-nek A nyertes projektlistát böngészve a példákat még hosszan lehetne sorolni, ahogyan azokat az elutasított pályázókat is, akik igazságtalannak érzik a döntést. Egy névtelenséget kérő forrásunk pályázatát például azzal az indokkal dobták vissza, hogy pályázata "nem innováció", amiben csak az a furcsa, hogy ugyanazt az ötletet minősíttették a Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatalával is, ami szerint viszont igen. Kis adalék, hogy az elutasítás után a cég képviselői kimentek a kockázati tőkében bővelkedő Szilícium-völgybe piaci alapon befektetőket keresni az itthon lepattintott ötletükhöz, és két hét múlva több mint egymillió dolláros befektetési ajánlattal tértek haza. Az itt felsorolt nyerteseknél rákérdeztünk, hogyan nyerhettek teljesen más tevékenységi kör ellenére, volt-e esetleg mögöttük egy hozzáértő konzorciális partner, vagy van-e tapasztalatuk, ami nem olvasható ki a céginformációs rendszerből. Cikkünk megjelenésééig csak a Work Metall Transtól kaptunk választ; azt írták, cégük stratégiája a több lábon állás, illetve büszke arra, hogy ilyen lehetőséggel élhet, és a maga módján hozzájárulhat az innovációra egyre inkább építő magyar gazdaság teljesítményéhez. Orbán barátja itt is tarol A hazai viszonyok ismeretében még komolyabb aggodalomra adhat okot, ha azt látjuk, hogy a támogatások jókora szelete egy közismert oligarcha köreihez vándorol. A K+F+I pénzeknél csúnyán kilóg Garancsi István üzleti partnereinek lólába a nyertes projektlistából. Hogy ezt kiszúrjuk, egy kicsit messzebbről kell indítani, és megnézni, milyen cégekbe invesztált a Garancsi tulajonában álló Garangold kockázati tőkealap. A Garangold a híres-hírhedt Jeremie-program utolsó körében (az első egyébként még a Gyurcsány-kormány alatt indult) jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez, ami egyébként csak igen kis szelete a Jeremie teljes, 131 milliárdos keretének. Az időközben kifutott program elméleti célja az innovatív, de tőkehiányos mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt tulajdonrészért cserébe befektetett pénzzel, de hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. Sokan úgy vélik, ekkora összeget még akkor sem lehetett volna ennyi idő alatt értelmesen elkölteni a magyar kisvállalkozások piacán, ha erre lett volna szándék, így az egészbe kódolva volt a pénzégetés. Épp ezért állítólag a Jeremie-t váltó új tőkeprogramban már szigorúbb feltételrendszerre és piaci szereplők hangsúlyosabb bevonására lehet számítani. A Garangold honlapján elérhető a cégek listája, amelyekben az alap fantáziát látott, és amelyek többségében van egy közös pont: majdnem mind Garancsi Istvánhoz közeli vagy a Fidesz környékéről ismert emberek érdekeltségébe tartoznak, és valami véletlen folytán ugyanezek cégek felbukkannak a 68 milliárdos GINOP-kör nyertesei között is. Uniós pénzből nem kockázatos a haverokba fektetni Garancsi tőkealapja összesen 14 cégbe szállt be, hogy mekkora összegekkel, azt kérdésünkre nem árulták el, de az NGM közérdekű adatigénylésre válaszul elküldte a pontos számokat. A befektetett összegeket – melyek 30 százaléka a minisztérium tájékoztatása szerint piaci forrás – az alábbi táblázat foglalja össze: Cég neve Ennyivel szállt be a Garangold (millió Ft) GINOP-pályázaton is nyert? AgroNode Kft. 130 Brands.hu Kft. 306,6 Cycleme Bérkerékpár Rendszerek Kft. 257 DataMagic Hungary Kft. 400 igen Energo Group GmbH 338,4 Energy Hungary Energetikai Zrt. 255 MineData Műszaki és Kereskedelmi Kft. 130 igen Pirocapital Kft. 685 Smart City Solutions Kft. 200 TrustAir Aviation Kft. 416,8 Tundralog technolgies Kft. 190 igen Visual Europe Zrt. 711,7 Winery Datamanagement Kft. 190 igen KGF Hungary Kft. n.a. igen A cégek érdekessége, hogy rövid kutakodással szinte mindnél találtunk valamit, ami Garancsi István személyéhez vagy a NER-hez köti őket. A korábbi operatív programban is taroló KGF Hungary a Garancsi-féle építőipari cégből, a Market Zrt.-ből ismert Scheer Sándor rokonainak érdekkörébe tartozik. Az Energy Hungary egyik vezetője Komondi Zsolt, a Fellegi Tamás vezette NFM-ben volt Fellegi kabinetfőnöke. A Trust Air Kft. egyik tulajdonosa Kornis Gábor, aki a Carion Holding tulajdonosa is egyben. A Carion az a cég, amire sokak szerint egyenesen rászabták Rogán Antal nokos (aka lakáslottós) törvényét, és Matolcsy unokatestvérének Növekedési Hitelbankja is hitelezi őket. A Brands.hu egyik ügyvezetője az MTVA-s Vaszily Miklós, tulajdonosa egy másik cégen keresztül keresztül György Róbert, a Fidesz esztergomi elnöke. Az Agronode, a Winery Datamanagement, a Tundralog, a Minedata és a Smart City Solutions nevű nagyon fiatal cégek pedig egy eddig nem ismert, de Garancsi Istvánnal gyümölcsöző üzleti kapcsolatban lévő pályázatíró-üzletember, Walter János (és társa, Szabó Sándor) érdekkörébe tartoznak, a Smart City Solutionst már együtt is alapították Garancsival. A DataMagic tulajdonosa nem Walter, hanem kizárólag a Garangold, de a székhelye ugyanaz a székesfehérvári cím, mint a többi fenti cégé. A cégadatok szerint összesen hét vállalkozás működik itt egy kertes házban. Walter János egyben az IKT-s GINOP-pénzek nagy nyertese is, egy személyben cáfolva rá Pálinkás József állítására, miszerint a pénzosztásnál direkt odafigyeltek rá, hogy ne álljanak ugyanazok az emberek több projekt mögött. Ezek lehetnek az ország legígéretesebb cégei A 14 garangoldos cég közül ötöt a innovációs pályázat nyertesei közt is megtalálunk, a KGF Hungary mellett Walter János és Szabó Sándor majdnem minden fent megnevezett cége behúzott néhány százmilliót. Sőt, olyan cége is nyert, amibe a Garangold nem szállt be pénzzel. Ennek alapján úgy tűnik, a bírálók szerint ez lehet Magyarország leginnovatívabb vállalkozói köre. A Winery Datamanagement "Winery Datacollector rendszer kutatás-fejlesztésére" kapott 184 milliót, a Minedata "iConSec – intelligens építőipari azonosítási, vagyonbiztonsági és minőségbiztosítási technológia kutatás-fejlesztésére" nyert 252 milliót. A Tundralog "Hűtőházi logisztikai folyamatok szenzortechnológián alapuló minőségbiztosítását és integrált, azonos idejű folyamat monitoringját lehetővé tevő rendszer technológia kutatás-fejlesztésére" kapott 162 milliót, a Datamagic pedig 404 millió forinttal lett most gazdagabb, a pénz "Innovatív, szenzortechnológiára épülő sportszakmai rendszer kutatás-fejlesztésére" kell fordítaniuk. Díjazták még a szintén Walter Jánoshoz köthető Pillar Mérnökiroda pályázatát is, a cég 219 milliót kapott "Automatizált csomagméret-detektáló rendszer mozgásban lévő, összetett formájú szállítmányok optikai és lézerszkennelés útján történő 3D méret detektálásának" kidolgozására, ami mondjuk még laikus szemmel is felveti azt a kérdést, hogy erre ugyan mi szükség van. A Walterhez köthető cégek az IKT-ra juttatott 8 milliárdból összesen több mint egymilliárdot kaptak. Szintén nyert – 333 millió forintot – az Opticon Kft., amely információink szerint egyes Walterékhez köthető vállalkozásokkal a múltban többször közösen indult pályázatokon, a Pillar honlapján pedig szerepel a cégek között, amelynek a mérnökiroda K+F tanácsadást nyújtott. A most támogatott Walter-féle vállalkozások az őket tömörítő PI Holding honlapja szerint mind startupok, tevékenységük alapján többségük projektcég, vagyis kifejezetten a mostanihoz hasonló pályázatokból élnek, honlapjukon is ott díszeleg a Széchenyi 2020 logó. Csak szakmaiság és más semmi Megkérdeztük Walter Jánost és Szabó Sándort, mióta ismerik Garancsi Istvánt, és hogy mi a titka, hogy több cégük is sikerrel pályázott a Jeremie és a legutóbbi GINOP-kör esetében is. Válaszukban közölték, hogy Garancsit nem ismerték a Jeremie-befektetések előtt, és azóta is csak a Garangold munkatársaival állnak kapcsolatban. A befektetéseket megelőzően hivatalos csatornákon keresztül több kockázati alapot is megkerestek innovatív ötleteikkel, végül Garancsiéknál több szintű döntési folyamat eredményeként választották ki a cégeiket. A sikeres GINOP-pályázatok szerintük a szakmai felkészültségüknek tudhatók be. "A kutatóhely körül kialakult ökoszisztémában közel száz fő magasan kvalifikált mérnököt és kutatót alkalmazunk, lefedve a tudományos és mérnöki kompetenciák széles körét, a fizikai és információtechnológiai és képfeldolgozási alkalmazott kutatástól az egyedi hardverfejlesztésen át a mobil és szerver oldali alkalmazás fejlesztésig" – írták. Arról is érdeklődtünk, nyertek-e már korábbi pályázati körökben állami támogatást, és ha igen, milyen projektekre. Erre annyit válaszolt Walter János, hogy többször is nyertek az elmúlt években, ezekről "a nyilvános adattárakban és a pályázati rendszer által meghatározott kommunikációs szabályoknak megfelelően a honlapjukon közölnek információkat". A nyertesek kiválasztásáért felelős NGM-et is megkérdeztük, mit gondolnak arról, hogy egy adott körhöz a támogatások aránylag nagy része csorgott be, és hogy pluszpontot kaptak-e az értékelésben jeremie-s cégek, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az építőipar és a plakátozás már nem elég Ha összeadjuk az összegeket, amelyeket Garancsihoz közel álló vállalkozások kaptak a Jeremie-ből és a GINOP-keretből, csinos kis összeg jön ki, pláne ha hozzávesszük, hogy Orbán barátja saját cégével is sikerrel indult az innovációs pályázaton. A Garancsi által tavaly felvásárolt Esma nevű köztéri plakátos cég 244 millióhoz jutott hozzá "Intelligens reklámtáblák vezérlésére alkalmas rádiókommunikációs szenzorhálózat kutatás-fejlesztésére", ami minden bizonnyal közérdek. Garancsi egyébként a Simicska–Orbán-konfliktus után szállt be a plakátbizniszbe, vélhetően abban a reményben, hogy idővel betöltheti az ügyeletes plakátkirályi posztot, a kormány ugyanis már nem szívesen pénzeli a barátból ellenséggé vált Simicska Lajos cégeit ezen a piacon. És a legutóbbi hírek szerint be is jönnek a számításai. Az Esmát is beleszámolva Garancsi-közeli cégeknek juttatott összeg összesen több mint hárommilliárd forint közpénzt tesz ki a Jeremie-ből és a GINOP-ból a rendelkezésre álló adatok alapján (úgy, hogy a konzorciális partnereket meg sem nézhettük). Ez aprópénznek tűnhet az oligarcha által az építőiparból felmarkolt összegekhez képest, viszont ha azt nézzük, az infokommunikációs szektorban mennyi mindent lehet kihozni ennyiből értelmesen elköltve, akkor nagyon sok. Persze nincs kizárva, hogy ezek a cégek a pénzből létrehoznak valami életképeset, de transzparencia és rendes utánkövetési rendszer híján jó eséllyel az sem fog soha kiderülni, ha nem. A legnagyobb veszélye az informatikai projekteknél annak van, hogy a végén a cégek leszállítanak valamit, de nem piacképes, vagy olyan képtelen összegekért hozzák össze, hogy a más szektorokban ügyeskedő Mr. Húsz Százalékok csak álmélkodva néznének rá. Az informatikai tárgyú közbeszerzéseknél elképesztően magas a korrupciós kockázat és a túlárazás mértéke több százszoros lehet a Korrupciókutató Központ adatai szerint. Jellegükből adódóan ugyanez igaz lehet a közpénzzel támogatott innovációs projektekre is. Egy infrastrukturális beruházásnál mindenkinek egyértelmű, ha nem készül el, vagy háromszor annyiba kerül, mint kéne neki, a szellemi termékek előállítása nehezebben megfogható terület. Vagyis könnyű őket túlárazni, és az sem feltétlen tűnik fel a nyilvánosságnak, ha használhatatlan a végeredmény. Épp ezért több százmilliós tételek kiszórásánál még akkor is érdemes lenne gyanakodni, ha a pénzt nem teljesen más profilú cégek és oligarchák zsebéből előbújt vállalkozók kapják. (Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)	[ "Kornis Gábor", "Szabó Sándor", "Rogán Antal", "Garancsi István", "Walter János", "Balogh Róbert", "Jaksa Gábor", "Pálinkás József", "Vaszily Miklós", "Komondi Zsolt", "Scheer Sándor", "Orbán Viktor" ]	[ "Fellegi Tamás", "György Róbert", "Simicska Lajos" ]
Benik Balázs tereprali-bajnok cége, a B Build & Trade Kft. nettó 1,8 milliárd (bruttó 2,3 milliárd) forintért végezheti el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit – erről kötöttek szerződést a Pécsi Nonprofit Zrt.-vel, amelyet a Közbeszerzési Hatóság honlapján hoztak nyilvánosságra (pdf-ben itt találja). A Benik-cég akkor került a figyelem középpontjába, amikor az Átlátszó megírta, hogy Bánki Erik fideszes képviselő családja uniós pénzből szépíti lovardáját. A B Build & Trade Kft. összesen három közbeszerzést nyert el Bánkiék lovas projektjében. A Pécs Ma cikke szerint tavaly márciusban rakták le a pécsi legendáról elnevezett, id. Dárdai Pál Labdarúgó Akadémia alapkövét, és az ünnepségen Őri László alpolgármester arról beszélt, hogy az akadémiát a gyerekeknek építik. Hozzátette: Külön kiemelem a magyar kormány támogatását, mely biztosította a fejlesztéshez szükséges 1,5 milliárd forintos forrást. Hálásak vagyunk azoknak a pécsieknek, edzőknek és szülőknek is, külön Bánki Erik képviselő úrnak, akik az elmúlt években nem csak hittek a pécsi utánpótlásnevelés megerősítésében, de sokat is tettek érte. A Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint a B Build & Trade Kft. számára nem idegen a pécsi terep, az utóbbi három évben összesen több mint 2,4 milliárd forint értékben dolgoztak egyénileg vagy konzorciumi tagként pécsi beruházásokon: 2018 márciusában 328,9 millió forintért vállalták el a pécsi Testvérvárosok téri óvoda és bölcsőde teljes felújítását. Tavaly 181,8 millió forintért nyerték el a tíz elektromos autóbusz befogadására alkalmas, 600 négyzetméteres, könnyűszerkezetes fedett csarnok kivitelezését. Még ebben a hónapban elvitték a pécsi Déli Ipari Park fejlesztésére kiírt tendert 639 millió forintért. 2017-ben a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Rókus utcai épületeinek kivitelezésére kiírt közbeszerzést vitték el, 244,3 millió forintot számlázhattak. Az egyetem Damjanich utcai főépületén a Scorpio-Trans Kft.-vel dolgoztak 529,6 millió forintért. 2015-ben Pécs önkormányzata kétrészes közbeszerzésben keresett vállalkozást a Mecseki ökoturisztikai élménypark kialakítása a pécsi állatkert funkcióbővítő fejlesztésével és kerékpár turisztikai infrastruktúra fejlesztésével tárgyú projekt megvalósítására. Mindkét részt a B Build & Trade Kft. vitte el, összesen 268,6 millió forintért. Budapesten is több közbeszerzésen befutottak, például a Digi-X Építő Kft.-vel közösen 3,8 milliárd forintért, a becsült összegnél 1,6 milliárd forinttal drágábban tervezik meg és építik fel a X. kerület új orvosi rendelőjét. Kiemelt kép: iStockphoto	[ "Benik Balázs" ]	[ "Őri László", "Bánki Erik" ]
Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett. Demeter Szilárd még a NER történetében is rendkívüli villámkarriert futott be a kormányzati hátszélnek köszönhetően. Két évvel azután, hogy kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatói posztjára, majd kormánybiztosnak, az idén megjelent parlamenti és kormánydöntések nyomán már közvetve és közvetlenül az ő irányítása alá kerül a hazai kultúrpolitika szinte minden fontosabb intézménye. A központosítás itt is hasonló modellt követ, mint az egyetemek és főiskolák esetében: a kultúrpolitika intézményeit egy nagyobb alapítványhoz csoportosítják át, így ezek gyakorlatilag kikerülnek a korábbi állami irányítás alól. Az átcsoportosított intézmények mellett a Demeter Szilárd vezetése alatt álló szervezetek (az idén bejelentett Magyar Kultúra Alapítvány és az alá szervezett nonprofit cégek) milliárdos értékű nemzeti vagyont is kapnak, köztük különösen értékes ingatlanokat. Az alábbi ábrán láthatók a legértékesebb, korábban állami tulajdonú ingatlanok, amelyekhez Demeter cégei hozzájutottak: A cikkben részletesen is bemutatjuk a Demeter-féle birodalom kiépülését és a most megszerzett ingatlanvagyont. Kultúrharcos múzeumigazgató Amikor a korábban lapszerkesztőként és a Századvég Alapítvány munkatársaként ismert Demeter Szilárd 2018-ban átvette a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetését, már egy országos intézményhálózat élére került, hiszen a PIM több településen is rendelkezik tagintézményekkel. Hozzá tartozik a Kassák Múzeum, az Ady Endre Emlékmúzeum, a Jókai Mór Emlékszoba, a Kazinczy Ferenc Múzeum, a Magyar Nyelv Múzeuma, a Mesemúzeum és Műhely. Az előző főigazgatót, Prőhle Gergelyt azután mentette fel az intézményt felügyelő Kásler Miklós miniszter, hogy a Magyar Nemzet cikksorozatában támadták a munkáját. A Kinek a kulturális diktatúrája? című cikkeket író Szakács Árpád azt kifogásolta, hogy szerinte Prőhle megjelenési lehetőséget ad "balliberális és kormányellenes" művészeknek. (Szakács Árpád egyébként később nem volt elégedett Demeter Szilárd munkájával sem, márciusban nyíltan bírálta az aktuális kultúrpolitikát is, ezúttal eredmény nélkül. Szakács egyébként legutóbb egy oltásellenes rendezvény felszólalójaként tűnt fel: a Mi Hazánk Mozgalom politikusai és ismert vírustagadó influenszerek mellett tiltakozott a kormány járványkezelése ellen). Alig fél évvel Demeter Szilárd hivatalba lépése után világossá vált, hogy a kormánynak nagyretörő tervei vannak a PIM-mel: a hvg.hu hozta nyilvánosságra "a PIM hosszú távú fejlesztési és működési koncepciójáról" szóló kormányzati előterjesztést, amely azt írta, a múzeumot "nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá" kell változtatni. Az előterjesztés eképpen határozta meg az új PIM céljait: "Ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat". Szintén 2019-ben a PIM korábbi, 2,9 milliárd forintos költségvetését megduplázták, három évre összesen 17 milliárd forintos támogatást biztosítottak. Emellett a PIM átvette a korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. felügyeletét is, amely ezután az irodalmi programok mellett újságíróképzést is indított. Bejelentkezett a kastélyokért Még ugyanebben az évben a PIM kezelésébe került a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza (Károlyi-palota) is – Demeter Szilárd szervezete ekkor még nem lett tulajdonosa az 1300 négyzetméteres állami ingatlannak, csak a tulajdonosi jogot gyakorolhatta a szerződés értelmében. Az átadáskor azt is bejelentették, hogy 1,2 milliárd forintból felújítják az épületet. Nem sokkal később a PIM közölte, hogy Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) néven új nonprofit szervezetet hoznak létre, amelynek célja a kortárs magyar irodalom népszerűsítése lesz itthon és külföldön is. Az alapításról szóló tanácskozáson a PIM közleménye szerint Orbán Viktor személyesen vett részt. Az Opten céginformációs rendszerének adatai szerint a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-t több mint 183 milliós kezdőtőkével alapították, és 2020-ban a kezelésében lévő vagyon (ingatlanok, pénzeszközök) értéke a 6 milliárd forintot is meghaladta. A 2020-as évben újabb nagyszabású terv került nyilvánosságra, ami ezúttal – a dokumentumot nyilvánosságra hozó Index szerint – személyesen Demeter Szilárdhoz volt köthető (Demeter akkor annyit ismert el, hogy "látott ilyen előterjesztést). A terv egy Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó nevű csúcsintézmény létrehozását javasolta, aminek elnöke a PIM főigazgatója lenne, és amelyben valamilyen formában részt venne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ), a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány. A Diákvárosba terveztek beruházást, de jött a Fudan Az elképzelésben szerepelt az ún. Magyar Nyelv Házának létrehozása is, amely "az anyanyelvi kultúra központjaként mutatná meg a magyar nyelv világteremtő erejét". Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy egy teljesen új, zöldmezős ingatlanba költözne a teljes Országos Széchenyi Könyvtár és maga a PIM is, ami kiköltözne mostani, Károlyi utcai központjából (érdekesség, hogy ezt akkor a Diákváros-projekt részeként gondolták megvalósítani – most viszont úgy tűnik, ebben a formában a Magyar Nyelv Háza végül nem valósul meg, valószínűleg azért, mert azóta a Diákvárosnak tervezett terület nagy részét inkább a Fudan Egyetemnek adná a kormány). Az előterjesztés emellett a PIM alá rendelte volna a már említett Cseh Tamás Archívumot és több szakmai ösztöndíj működtetését, amelyek a Cseh Tamás Archívumhoz hasonlóan a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) tartoztak. További mérdföldkő volt az előterjesztésben, hogy a PIM közvetlenül bejelentkezett számos ingatlanért: Demeterék kiszemelték például a MANK tulajdonában álló Galyatetői alkotóházat, a Balatonfüredi fordítóházat, valamint az állami tulajdonú Óbudai Zichy-kastélyt, ahol jelenleg is működik a Kassák Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Térszínház és az Óbudai Múzeum. Még annál is többet kapott, mint amennyit kért A következő év tavaszán, azaz 2021-ben végül jelentős részben meg is valósult a fenti terv, sőt, Demeter Szilárd még sok szempontból jobban is járt az eredeti előterjesztésnél. Áprilisban a parlament megszavazta több ezermilliárd értékű közvagyon alapítványokba való kiszervezését. A törvény elrendelte a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozását is, amely a korábban javasolt Anyanyelvi Kulturális Társulás utódjának tekinthető. Az alapítvány alá sorolták a Petőfi Irodalmi Ügynökséget, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t is. A vagyonkezelő induló tőkéje 600 millió forint, de persze nem ennyiből fedezi minden projektjét, hanem az államtól még számos beruházásra (ingatlanfelújítások, építkezések stb.) további milliárdokra számíthatnak. Októberben az alapítványt már hivatalosan is bejegyezték, és kuratóriumának elnöke Demeter Szilárd lett. A kuratórium további tagjai: Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója; Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője; Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója. Paloták, kastélyok A törvény azokat az ingatlanokat is Demeter Szilárd egyik szervezetének juttatta, amelyekre előzőleg bejelentkeztek, és még ezeken felül is néhányat. Tavasszal a Petőfi Irodalmi Ügynökség tulajdonába került összesen 20, korábban állami tulajdonú ingatlan. A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. (PIÜ) 2021 júniusában megszűnt, Demeter Szilárd elmondása szerint azért, mert időközben olyan feladatokat kapott, amelyekre a korábbi elnevezés és forma már nem lett volna elegendő, jogutódja egy nonprofit zrt., a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (PKÜ) lett. Az eredeti Petőfi Ügynökség tevékenységi köreként még csak PR és kommunikációs szolgáltatásokat regisztráltak, a jogutód profiljában azonban már szerepel többek között újság- és könyvkiadás, múzeumi tevékenység, kulturális képzés és oktatást segítő tevékenység. A kulturális ügynökség bejegyzett tevékenységi körei között meglepő elemeket is találunk, például járművezető-oktatást, munkaerőkölcsönzést, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást, valamint alapkezelést. Az már kevésbé meglepő, hogy az új Petőfi Ügynökség, a PKÜ tevékenységei közé bekerült az ingatlankezelés, -bérbeadás és -üzemeltetés, hiszen a cég megörökölte elődje ingatlanvagyonát is. Ennek része a 2500 négyzetméteres, a Bem rakparton álló Andrássy-palota is, amelynek egyébként már december óta vagyonkezelője volt a Demeter-féle cég. Az ingatlan értéke ma bőven egymilliárd forint felett lehet: a kultúrközpontként működtetett épületrészt az I. kerület önkormányzata korábban 895 millió forintért adta el az államnak, ami a mostani polgármester, V.Naszályi Márta szerint jóval a piaci ár alatt volt, és jelentős vagyonvesztést jelentett a kerületnek. Az Andrássy-palotában az átadásról szóló törvény alapján található iroda, üzlethelyiség, de több kiadható lakás is. Az is tudható, hogy az épület felújításra szorul, a korábbi kormánynyilatkozatok alapján erre a jövőben még mintegy 800 millió forintot fordíthatnak. A budai palotába egyébként pár éve még Andrássy-emlékmúzeum létrehozását tervezték, és 2018-ban ezt a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak is nyilvánította egy kormányrendelet. A múzeum előkészítésére azóta milliókat költöttek, azonban úgy tűnik, ebből mégsem lesz semmi. Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába \| atlatszo.hu Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok... Demeter Szilárd a HVG-nek azt mondta: ehelyett az épületet "igényes rock-dzsessz központtá formálják, és Cseh Tamás Archívum is helyet kap benne". A portfólió másik ékköve az Óbuda Fő terén álló 18. századi barokk műemlék, a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély. Egyelőre bizonytalan, hogy a kastélyt hogyan hasznosítaná Demeter cége, szeptemberben a Telexnek csak annyit mondott, szeretné, "ha az épületegyüttes az igényes és minőségi kultúra otthonává válna". A helyzet azért is bonyolult, mert az épületben most is több kulturális intézmény működik, és ennél is nagyobb probléma, hogy a területének közel felében önkormányzati intézmények – ráadásul egy ellenzéki önkormányzatéi – működnek. Egyelőre nem tudni, hogy ezek bármilyen formában maradhatnak-e majd az épületegyüttesben. A Zichy-kastélyt az Andrássy-palotához hasonlóan szintén rekonstruálhatják: 2018-ban már megjelent egy erre vonatkozó megvalósítási tanulmány az óbudai városfejlesztő cég honlapján, itt egy ilyen projekt bruttó összköltségét 8,875 milliárd forintra becsülték. Vizoviczki egykori birodalmát is megkapja A fentieknél is értékesebb lehet a Hajógyári-sziget közel harmadát kitevő 30 hektáros terület, összesen 8 ingatlan, amely szintén a PKÜ-höz kerül. A területhez tartoznak a római kori Hadrianus-villa romjai, és még számos műemlékstátuszú épület, valamint azok a területek, ahol korábban a börtönre ítélt Vizoviczki László szórakozóhelyei működtek. Demeternek már az átadás előtt voltak tervei a Hajógyári-szigettel: 2020-ban a könnyűzenéért felelős miniszteri biztosként részt vett egy stratégia kidolgozásában, amelynek része volt egy itteni könnyűzenei központ felépítése is. Erre a célra a Petőfi Irodalmi Ügynökség számára már a vagyonátadás előtt 23 milliárd forintot különített el a kormány 5 évre. Szintén teljes mértékben Demeter Szilárd birodalmáé, a Petőfi Ügynökség tulajdona lett az Írószövetség székháza, valamint a Szegedi Irodalmi Rezidensház is. Alkotóházak: százmilliós bevétel, millárdos állami kiadás A korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonában álló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) megszerzésével Demeter Szilárd alapítványa szintén egy igen értékes ingatlanportfólióra tett szert. A mai MANK elődjét, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt megszüntető 2011-es kormányhatározat alapján akkor közel 8 milliárd forintot ért az az ingatlanvagyon, ami a jelenlegi szervezethez került. Ez elsősorban az ország számos részén található, alkotóművészeti célra rendelt ingatlanokból áll, azaz művésztelepekből, bérelhető műtermekből és alkotóházakból. A MANK 2021-es üzleti terve tételesen fel is sorolja az ingatlanvagyont: a portfólióból érdemes kiemelni a zsennyei, hédervári és szigligeti alkotóházat (utóbbi a korábbi Puteani-Esterházy-kastély), a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelepet és a Hódmezővásárhelyi Művésztelepet, valamint a MANK két szentendrei galériáját. A MANK ingatlanjainak nagy részét most is rendszeresen hasznosítják valamilyen kulturális célra, vagy bérbe adják, így ezeknél nagy átalakítás nem várható, azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az idei üzleti terv több ingatlan közelgő felújításával számol. Érdekesség, hogy a dokumentum a MANK tulajdonaként tünteti fel a Budapest X. kerületi, Szállás utca 4-6. alatti ingatlant is, ahol információink szerint nem működik semmilyen művészeti intézmény. A 4-es házszám alatt egy használtautó-kereskedés található, a 6-os házszámon pedig a Bábolna Bio kártevőirtó cég székhelye található – ez utóbbi végezte évtizedekig Budapesten a patkányirtást, 2018-ban viszont jogszerűtlenül veszítették el a megbízást. Az alkotóházak működtetése és az ingatlankiadás nyomán a MANK tavaly több mint 100 millió forint bevételről számolt be, de állami támogatásként ennek közel tízszeresét kapta. Ám a PKÜ nem csak kap, hanem vásárol is ingatlanokat: legutóbb a kisoroszi Ujváry Alkotóház került a birtokukba, amit 41,4 millió forintért vettek meg az önkormányzattól. Demeter Szilárdékhoz került a kisoroszi Ujváry műterem-alkotóház is \| atlatszo.hu Nem csitulnak a kedélyek Kisorosziban, amely néhány hónappal ezelőtt a meghiúsult Szigetspicc-beruházás miatt került be az országos sajtóba. Most népszavazást akartak tartani egy ingatlannal kapcsolatban, ám erre nem került sor, cserébe pillanatok alatt Demeter Szilárdék lettek a kisoroszi Ujváry alkotóház új tulajdonosai. Ujváry Ignác egykori alkotóháza remek helyen áll Kisorosziban. Az alapítványi kiszervezéssel az a hálózat, amelyet Demeter Szilárd megkap, valószínűleg még egy esetleges kormányváltás után is érintetlen maradna, megtartva tekintélyes ingatlanvagyonát is. Ugyanis nem sokkal azelőtt, hogy a korábbi állami vagyontárgyakat alapítványoknak adták át, az Országgyűlés módosította az alaptörvényt, hogy a közfeladatot ellátó alapítványok működéséhez ezután csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Azaz a kormánybiztos és más, Fidesz-közeli szereplők leváltása a vagyonkezelők éléről, kétharmados parlamenti többség híján aligha lehetséges, az általuk kezelt vagyon pedig legfeljebb visszavásárlás útján kerülhetne újra állami tulajdonba. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a PKÜ néhány ingatlana	[ "Demeter Szilárd" ]	[ "Szakács Árpád", "V.Naszályi Márta", "Banai Péter Benő", "Kásler Miklós", "Kelemen László", "Závogyán Magdolna", "Ujváry Ignác", "Vizoviczki László", "Prőhle Gergely", "Hadházy Ákos", "Orbán Viktor", "Cseh Tamás Archívum", "Békés Márton" ]
Habony Árpádot húszmilliós kölcsönnel segíti ki, pártelnökbuktató kémjátszmába keveredik, milliárdos bizniszben segít Csányinak. Moszkva felé figyel, de nyugati arisztokraták életét éli. Mindeközben pedig fiatalokat gyűjt maga köré, hogy elitcsapatot neveljen belőlük, és fontos pozíciókban tarthassa velük a kapcsolatot. Portré a Fidesz mindenes háttéremberéről, Tombor Andrásról. A keresztapa című film legendás dallamai csendültek fel váratlanul a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kihelyezett, őszi buliján. A dj hirtelen improvizációja Tombor Andrásnak, a kollégiumalapító érkezésének szólt, és bár viccesnek szánta, egyrészt később egy baráti elbeszélgetésben azért közölték vele a kollégium vezetői, hogy nem kellett volna, másrészt valójában azért nem áll messze attól a képtől, ami Tombor és az MCC viszonyáról kialakult. A sajtóban csupa botrányszagú, de egymástól totálisan függetlennek tűnő ügyekkel megjelenő, mindig a Fidesz környezetében mozgó Tombor munkájában az általa irányított és működtetett kollégium tűnik a legszilárdabb pontnak, és bár kevesebb figyelmet kap, mint a többi projektje, a háttérben talán ez az egyik leghasznosabb befektetése - nem csak a diákoknak, neki is. És a haszon nem pénzben mérhető. Az MCC-t a kommunistaellenes, a rendszerváltás előtt a vagyonától megfosztott családból érkező Tombor az édesapja adományából indította 1996-ban. A kollégium ma már az általános iskolás korosztálytól az egyetem utáni vezetőképzőig nyújt oktatást a legtehetségesebbeknek, Tombor pedig maga sem csinál titkot abból, hogy az elitképzésről mit gondol. Az elsős diákjaival kötelezően elolvastatja az Alamut című könyvet, aminek a hivatalos ajánlóját nehéz úgy végigfutni, hogy ne jussanak eszükbe áthallások. A tizenegyedik századi Perzsia északi hegyvidékén áll a bevehetetlen sasfészek, Alamut vára. Innen indítja el szent háborúját a perzsa birodalom ellen a hitében csalódott várúr, Haszan ibn Szabáh. A borotvaéles eszű, hallatlanul művelt filozófust kiválóan képzett harcosok, hitoktatók, tudósok maroknyi csapata segíti. Feladatuk, hogy kéttucatnyi jó képességű, önként jelentkezo fiatalembert természettudományra, matematikára, zenére, verstanra, irodalomra tanítsanak. A fiatalok kemény harci kiképzést is kapnak. Minden lépésüket a Koránból vett idézetek irányítják. Ők lesznek majd ibn Szabáh követei, terveinek végrehajtói, mozgalmának terjesztői az iszlám világban. "Tudatosan építi a kapcsolati hálóját", mondta egy diákja. Az egyébként minden beszélgetőtársunk által nyugati mintára, nyugati minőségben működőnek leírt elitképző kollégium lényege, hogy más jónevű egyetemeken - Közgáz, ELTE, CEU, Pázmány - tanulóknak szállást és olyan órákat nyújt, ami másképp elérhetetlen lenne nekik. Más kérdés, hogy mivel ezt nem a diákok szervezik, és nincs klasszikus diákönkormányzata sem, a híres szakkollégiumok nem nagyon akarják a körükbe fogadni. Olyannyira, hogy a fentiek miatt az InterKoll-listán, a kvázi hivatalos szakkollégiumi listán sincs rajta. Egyszer, az indulás környékén kérték a felvételüket, de nem szavazta meg az illetékes bizottság, úgyhogy többet nem is próbálkoztak. "Azt a tartalmi keretet, amit kapnak, nem akarják tágítani, javítani, nincs meg az állandó gondolkodás, hogy mit, hogy kéne, nincs alulról szerveződés. A pénzt sem maguknak kell előteremteniük a működésre", mondta minderről egy nem MCC-s szakkollégista. Ettől még nincs feszültség az MCC-sek és a "többiek" között, azt a külsősök is elismerik, hogy minőségi oktatást kapnak a diákok a Mathiasban. A legjobb szakemberek, jogászok, cégvezetők, kormányzatban dolgozók tartanak ugyanis előadásokat, a közéleti vitakörökre a legfontosabb, legérdekesebb embereket hívják el. Tombor 2009-ig minden félévi értékelésen maga is megjelent, és bár ezt azóta kihagyja, gyakran tart olyan beszélgetéseket, amelyeken mesél az életéről, a terveiről, szabadon lehet kérdezni, és válaszol a botrányairól szóló sajtóhírekkel kapcsolatos kérdésekre is. (Hogy pontosan mikre, és miket, arról később.) Diákjaival jó, kötetlen és segítőkész a viszonya, többen is elmesélték, hogy ha kell, Porsche terepjárójával fuvarozza el diákjait egyik helyszínről a másikra, a fiatalokat minden októberben a saját tokaji borászatába viszi bulizni az "OkTomborfeszt" keretében, a kollégiumban pedig "bármit lehet mondani bármiről, nincs ideológiai nyomás". Az így kialakított bizalmi légkört aztán nem felejtik el a tanulói. "Használja a kapcsolatait, persze", mondták róla egybehangzóan a diákjai. Az MCC-ben végzettek, alumnik aztán fontos helyekre, Alkotmánybíróságra, Külügyminisztériumba mennek dolgozni, és a multik középvezetői szintjein is vannak MCC-sek. A végzetteket Tombor tudatosan összetartja, hogy a Collegium falai közül kikerülve, sokszor még az országot is elhagyva, megőrizzék MCC-s identitásukat és a szervezet által nyújtott kereten belül is szoros, tartalmas kapcsolatot ápolhassanak egymással és az alma materrel. A cégvezetők és politikacsinálók mellett a kollegisták - és Tombor - újságírókkal is jóban tudnak lenni, több neves újságíró is médiaórát tart náluk. Fidesz, plakát, Csányi A kezdetek Az 1973-ban született Tombor András az Eltén szerzett történészdiplomát, amivel az UNESCO-nál, az EBRD-nél, a PriceWaterhouseCoopersnél, és a Citibanknál dolgozott, majd 1999-ben az amerikai Johns Hopkins egyetemen szerzett nemzetközi közgazdasági diplomát. 2000-ben lesz az Orbán-kormány tisztviselője. Tombor már fiatalon magasan kezdett az Orbán-kormány közelében, 2000-ben került a Szemerkényi Réka mostani washingtoni nagykövet által vezetett kül- és biztonságpolitikai tanácsadó csapatba a Miniszterelnökségre, és bár a leköszönő Fidesz-kormány még bebetonozta őt főtisztviselőként, kormányváltás után inkább az üzleti világ sűrűjébe vetette magát. Egykori bencés diákként egy másik bencés, az azóta elhunyt Sopronyi János vette maga mellé az akkor jól hasító plakátos cégébe, a Multireklámba. Tombor a magabiztos, jó fellépésével a cég tárgyaló-lobbistája lett, egy forrásunk szerint lényegében az lett a dolga, hogy az önkormányzatoknál kijárja, hogy a Multireklám sok citylightot szerelhessen fel. "Tombor mindig jó volt ebben", emlékezett vissza egy ismerője. A cikkhez sok emberrel beszéltünk, azt mindenki megemlítette, hogy Tombor az első pillanattól fogva az ujja köré tudja csavarni az embert szellemességével, műveltségével, tudásával és személyiségével. Tombor ezt olyan ügyesen csinálta, hogy fokozatosan átvette Sopronyitól a céget, sőt, 2004-ben már ő tárgyalta le a Multireklám eladását. Két nagy játékos jelentkezett be, Csányi Sándor és Simicska Lajos. Tombor végül Csányit választotta, állítólag nem jött be neki Simicska agresszív tárgyalási stílusa. Tombor aztán maga mesélte a kollégiumi diákjainak, hogy ezért sokáig büntetésben volt a Fidesznél, pontosabban Simicskánál, de ez akkoriban ugyanazt jelentette. Tombor a diákjainak az életét megalapozó üzletként emlegeti a plakátozást, nem véletlenül: szakmai berkekben azt beszélik, hogy amikor Csányi három év múlva elképesztő összegért, 75 millió euróért, azaz 20 milliárd forintért adta tovább a céget osztrákoknak, akkor a vételárból jutott a céget vezető és a tárgyalásokat lebonyolító Tombornak is: a pénz negyedét két offshore-cég kapta, amik mögött a mai napig Tombort és üzlettársát, Kiss-Szölgyémi Ferencet sejtik a szakmában. Csányi pedig örökre hálás lehet a rövid plakátbizniszért, az OTP-vezér akkor az elköszönésnél szűk körben azt mondta, ötszörös pénzt keresett az eladással. Talán nem véletlen, hogy Csányi a kollégiumot is segíti egy "jelentős összeggel", olyannyira, hogy a "partnereink" menüpontban említik is a bankot. Tombor egy időre eltűnt a plakátbizniszből, és egészen másba fogott. Egyrészt a beérkező pénzből Tokajban (egész pontosan Erdőbényén) borászatot fejlesztett, ami édesanyjáról elnevezve a Bardon Borászat nevet kapta. Erről később még lesz szó. A titokzatos kétmilliárd Másrészt mozgolódni kezdett a Stumpf István-vezette, 2007-ben alapított Ybl-klubban. Stumpf tehetséges jobboldali fiatalokat gyűjtött maga köré, egyesek szerint azért, hogy az akkor már két választást elvesztő Orbán ellenében építkezzenek, más olvasat szerint csak azért, hogy üzleti kapcsolatokat építsenek a jobboldalon. A klub védnöke lett Csányi, és Kocsis István MVM-vezér is. Utóbbi név évekkel később ismét feltűnik a Tombor-sztoriban. Hogy a társaság aztán 2008-ban egy fordulat után, Orbánnak hűségesküt téve, a Fidesznek kedvezve próbálta meg bedarálni az MDF-et, vagy át akarta venni a pártot, hogy ellen-jobboldali erőt építsen, máig nem világos. Ami az ügyből kiolvasható: Tombor András egy telefonhívás szerint a Csányi cégeinek is sokat dolgozó UD Zrt.-t bízta meg, hogy Dávid Ibolyáról lejárató adatokat szerezzen, és aztán őt megbuktatva saját emberét, Almássy Kornél MDF-es politikust tegye a párt élére. Engem felhívott egy nagyvállalkozó, hogy Tombor András adományt kért tőle, mert 2 milliárd forintot akart összeszedni Dávid Ibolya megbuktatására emlékezett vissza egy egykori MDF-es politikus, akinek így elmondása szerint nem volt már meglepetés a telefonhívás után kibukó UD-történet, ami után Tombor még tett egy próbát, és végigjárta az MDF-et, hogy léptessék vissza Almássyt. Forrásunk hozzátette, hogy ez volt a második alkalom életében, hogy Tombor Andrásról hallott. "Először 2000-ben találkoztam a nevével, amikor időközi választás volt valahol Borsodban, és mi is támogattuk a fideszes jelöltet. Ekkor ugyanarra a kampányeseményre hívták meg őt, mint Orbán tanácsadóját és engem is". A kétmilliárd aztán az ügy kapcsán kirobbant perekben is előjön: Boross Péter azt mondta tanúként, hogy Almássy elnökjelölti visszaléptetését ő maga vetette fel 2008 őszén, mert a fiatal politikus pontosan ennyit ígért a pártnak, de nem árulta el, honnan érkezne a pénz. Andris, a törzsvevő Arra azonban több beszélgetőtársunk is felhívta a figyelmet, hogy a 2008-ban nyilvánosságra hozott, ma már elérhetetlen UD Zrt.-s hangfelvételek között több olyan is volt, ami arra utalt, hogy Tombor szoros kapcsolatokat ápol a biztonsági céggel. "Arra az ügyvédi irodára, amely az OMV–Mol-csatában is dolgozott az OMV érdekeit védve, az UD is rá volt állítva. Egy UD-s beszélgetésen a két cégvezető között el is hangzott hogy ha nincs más ember, akkor majd odaküldjük Andrist, mondta egy forrásunk. Másvalakinek az ütötte meg a fülét a hanganyagokban, hogy az UD-sek azt mondták Tombornak, hogy nem baj, ha nem fizet rögtön, "úgyis törzsvevő". Mindketten azt állították egyébként, egymástól függetlenül, de konkrétumok ismerete híján, hogy Tombor akkori mozgását, UD Zrt.-s beszélgetéseit ismerve nem tudják elképzelni, hogy ne kapott volna profi kiképzést valamilyen módon a titkosszolgálatoktól. Tombor rejtelmességét mutatja az is, hogy beszélgetőtársaink közül négyen is említették, hogy mostanában külföldön élt vagy él, de az országot tekintve nem voltak egységesek az információk, hallottunk Olaszországot, Dubajt, Angliát is. Diákjai szerint viszont ez kizárt, annyit van jelen az MCC-ben. 2009-ben Tombor a plakátbizniszből ismert Szölvényi-Naggyal takarító- és őrző-védő cégbe vásárolta be magát, bő egy évig maradt ott, a cégadatok és a korabeli hírek alapján sok vizet nem zavart, majd 2010-ben jön a fordulat: a kormányváltás. Ahogy Tombor állítólag a diákjainak fogalmazott, a 8 szűk esztendő után végre támogatást kaptak a Fidesz-kormánytól is. Ő pedig nagyobb fordulatszámra kapcsolt, és több területen is kiterjesztette a csápjait. 1. Lovaspóló Tombor András 2010 környékén - a pontos időpontra nem emlékeztek forrásaink - egy nagyvállalati szponzor VIP-vendégeként vett részt totálisan kívülállóként egy lovaspóló-rendezvényen Tabajdon, majd annyira megtetszett neki a sport, hogy maga is belefogott, nem is akárhogy. 2010-ben a PQ című nemzetközi pólómagazinban már élettársával (azóta felesége, egy közös gyerekük is van) pózol egy dubaji versenyen, 2011-ben megalakította saját, Bardon Team nevű csapatát (édesanyja, Bardon Beatrix vezetéknevét őrzi a név), majd "a magyar csapat vezetőjeként" nyilatkozott egy dubaji torna után. 2012-ben már a Hazai Lovaspóló Szövetség elnökeként kapott levelet az ausztráloktól. Az interneten számos nyoma van, hogy főként Bardon Polo nevű csapatával, de néha anélkül Dubajban, Angliában, Spanyolországban, Svájcban, Olaszországban játszik. Egy pólóban járatos beszélgetőtársunk azt mondta, a "magyar csapat", meg "magyar válogatott" név megtévesztheti a laikust, ilyen hivatalosan nincs, a póló működését nem úgy kell elképzelni, mint bármely más sportágat. A pólóban bevett dolog, hogy a profi - jobbára argentin - játékosok pénzért megszerezhetők egy-egy tornára. A játéktudást úgynevezett handicap pontban mérik, ahány pontos valaki, nagyjából annyiszor ezer eurót kér egy tornára. Az ilyen megmérettetésre csak a nevezési díj néhány ezer euró, így ló- és lovászbérléssel együtt nagyjából 20 ezer euróba (több mint hatmillió forintba) kerül egy ilyen torna a csapatfőnöknek, azaz Tombornak. Tombor két gyakori partnere az interneten fellelhető információk szerint a dubaji klub menedzsere, Martin Valent és oktatója, Matias Machado. Mindketten öt handicap pontosak, vagyis egy versenyért ötezer eurót kérnek. Amikor pólós berkekben azt kérdeztük, hogy miért lett a magyar szövetség elnöke Tombor, akkor azt a választ kaptuk, hogy a szervezet remélte, pénzt hoz Tombor, másfelől pedig "ha ez van valakinek a névjegyén, az sok ajtót megnyit előtte". Olyan külföldi arisztokratákkal ülhet le vacsorázni egy versenyhétvégén, akikhez egyébként nincs bejárás. Tombor végül nem hozott pénzt a szövetségnek, így az elnöki poszttól békében, feszültség nélkül elköszönt. Megkeresésünk után egyébként felfüggesztették a Bardon Polo Team Facebook-oldalát, és a szövetség oldaláról is levették Tombor fotóját, csak az archívumban kereshető vissza. 2. Budapest A BKV 2014 novemberében kiírt egy pályázatot a 3-as metró felújítására. Akkor még valószínűleg csak nagyon kevesen sejtették, hogy milyen viharos ügyet indított el ezzel a közlekedési vállalat. A befutó végül az orosz Metrowagonmash lett, miután kizártak egy másik, észt indulót. Forrásaink közül többen is említették, hogy Tombor ezidőtájt az orosz cég lobbistája volt. Hitelt érdemlően ezt persze nagyon nehéz bizonyítani, az azonban bizonyos, hogy Tombor ügyvédje egy bizonyos Illés Géza Márton. Ő járt el több, Tomborhoz köthető cég nevében (például a Morando és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács ügyeiben, de a privát borászata mögött álló külföldi cég kézbesítési megbízottja is ő) , ő is MCC-s volt, amit a LinkedIn oldalán is feltüntet, az egyik MCC-évkönyvbe is írt. És eszerint az irat szerint ő volt a tendernyertes Metrowagonmash jogi képviselője. Forrásaink szerint nem véletlen egyébként, hogy a tender kiírása után szinte azonnal távozott a nem kifejezetten oroszpártinak megismert Vitézy Dávid a BKK éléről. Az nem világos, hogy Tombor hogy került a BKV-nál tűzközelbe, mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy külügyes forrásaink a moszkvabarát vonalhoz sorolják, illetve az egész felújítási projektet BKV-vezérként még a jó orosz kapcsolatokkal rendelkező Kocsis István indította el és sürgette. Ő az, aki az Ybl-klubba még MVM-vezérként segített be, és Csányival is jóban van, csakúgy, mint Tombor. a BKK ex-informatikai igazgatója, jelenleg tanácsadója Jutasi Zoltán, aki több szálon is kapcsolható Tomborhoz: mindketten benne vannak a Morando-érdekkörben, és az UD Zrt-ügyben is előkerült mindkettejük neve. Tombor 2015 augusztusában beszállt egy esztergomi generálkivitelezőcégbe, az EVB Kft.-be. Éppen akkor, amikor a húsz éve működő családi cég két fővárosi közbeszerzést is nyer (1,2) úgy, hogy sem előtte, sem azóta voltak befutók állami-önkormányzati tenderen. A közbeszerzés kiírója az a BKK-Közút volt, amelynek vezetője Tombor régi ismerőse, az ex-MDF-es Almássy Kornél. Forrásunk szerint Tombor célja az volt, hogy közbeszerzéseken elnyert építkezéseken keressen pénzt a céggel, de aztán ez a vonal "nem jött be" az EVB-nek, úgyhogy elváltak útjaik. Városházi ellenzéki forrásunk szerint Tombor állt a 2015. december 22-ére összehívott rendkívüli közgyűlés mögött is, amelyen megszavazták a Mahir citylightok lebontását. Ezzel Tombor úgy tért vissza a plakátpiaci kavaráshoz, ahogy sok évvel ezelőtt abbahagyta: Simicska Lajost megszívatva. 3. Bor Tombor még 2006-ben vásárolt szőlőket Tokajban, a Bardon Borászat mára kiváló borokkal is büszkélkedhet (a Facebook-profilt, csakúgy, mint az azonos nevű lovaspóló csapatét, megkeresésünk után felfüggesztették). Tombor nem reklámozza helyben a borászatát, amikor személyesen jártunk Erdőbényén, a helyiek azt mondták, a pince zárt, nem látogatható, és nem ismerik a tulajdonosát, csak annyit tudnak, hogy budapesti. Tombor ide hívja bulizni minden évben az MCC-seket, de a falusiak ebből elmondásuk szerint semmit nem vesznek észre. Egy 2012-es cikk szerint akkor 8,5 hektárjuk volt három dűlőn, 2014-ben 9 hektárról írtak. Beszéltünk valakivel, aki bár Tombort szintén nem ismeri személyesen, tudni vélte, hogy a Bardonnak most "hat szőlője van a környéken", ami jónak számít, "azzal már lehet kezdeni valamit". +1 szál: a bencések Tombort 2011-ben négy évre a bencés diákszövetség alelnökévé választják. A szövetség és az MCC több szálon is összefonódik: A diákszövetség főtitkára a bencésként, majd MCC-sként végzett, a kollégium igazgatóhelyetteseként nyilatkozó Deli Gergely. A diákszövetség elérhetősége is az MCC, és az üléseiket is ott tartják. Az MCC-ben tanít Kukorelli István alkotmányjogász, a bencések elnöke is. Úgy tudjuk, Tombor az alelnöksége alatt igyekezett segíteni a szövetséget, például az egyik éves bálnak is támogatója volt a borászatával együtt, aztán 2015-ben egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem vállalta a jelöltséget, így feszültségektől mentesen elvált a két fél. Felhívtuk a borászatának szakmai vezetőjét is, aki elmondta, hogy Tombor szívesen választ fiatalokat, hogy irányítsák a gazdaságát, és sokat van Erdőbényén, "mindenről maga dönt, hogy milyen térkő hova menjen például a felújításnál". Megbeszéltük vele, hogy körbevezet minket a birtokon, de másnap a szüreti időszakra hivatkozva lemondta a találkozót. Tombor aztán országos feladatot kapott borügyben: a 2014-ben alakult, de csak 2015-ben induló Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, illetve az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági elnöke lett, és nekilátott megújítani az állam és Tokaj viszonyát. Egy forrásunk szerint erről Tombor szűk körben azt mondta, ez egy jó esély, hogy "visszakapaszkodjon Orbánnál". A nagyívű tervek aztán nem jöttek be, helyi borászokkal beszélve nagyjából az a kép rajzolódik ki, hogy nem éreztek semmit a fejlesztésekből, csalódtak Tomborban, aki nem érezte jól, mire lenne szükségük a helyieknek, Tombor pedig távozott. Milliárd az államtól, milliók Habonynak Az utóbbi időben Tombor két ügy miatt került be a sajtóba. Az egyik, hogy a Forbes tényfeltárása szerint a hozzá (is) köthető Morando kockázati tőkealap rengeteg állami forrást csatornázott saját maga, így egyebek mellett Tombor borászata felé. A másik, hogy Habony Árpád NAV-vizsgálatakor azt mondta, ő adott 20 millió forintos kölcsönt neki. Tombor az erről érdeklődő MCC-seknek a Morando-ügyről azt mondta, meggyőződése, hogy szervezett lejáratásról van szó, és ő egyébként is csak a vitatott üzletek után vásárolta be magát az említett cégbe. A Habony-kölcsönt pedig szimplán elviccelte, érdemi magyarázatot nem adott rá. Ez utóbbi ügy egyébként azért érdekes, mert Tombort a sajtó inkább Lázár-közelinek tartotta, amibe a Habony-barátság nem nagyon fér bele. Egy ismerője erről azt mondta, Tombor "lényege, hogy mindenkivel megpróbál jóban lenni, mindenkinél igyekszik jó pontokat szerezni". Az ilyen ügyeknél azt is világosan kifejezi a diákjainak, hogy gyűlöli az újságírókat, akiknek szerinte az a módszerük, hogy hazugságokat írnak, majd azokat mások is átveszik, így a végén már olyan, mintha közszereplő lenne, holott szerinte egyáltalán nem az. Az MCC közben fejlődik, és - bár Tombor mindig elmondja a diákoknak, hogy nem lesznek káderképző, és 2010 előtt is hiába próbálta az épületért indított perekkel sarokba szorítani őt a szocialista kabinet - egyre szorosabbra fűzte a szálakat a Fidesz-kormányzattal. 2012-ben 250 milliós, 2014-ben (xls) és 2016-ban is 300 milliós támogatást kapott, Több mint százmillió forintot szerzett (50 milliót innen, 51 milliót innen) MNB-alapítványoktól, miközben a diákok között keres munkatársakat a politikaközeli bizniszként emlegetett MET. Mindemellett az MCC a Századvéggel közösen megalapította tavaly novemberben a Migrációkutató Intézetet. Ez utóbbit információink szerint már az MCC-sek is fanyalogva fogadták, nem tudják, hogyan fér ez össze a tényleg politikamentes kollégiumi hangulattal. Beszéltünk migrációkutató szakemberrel is, ő azt mondta, alapjában véve rendben van szakmailag az intézet, az anyagaik megalapozottak, de észrevehető volt a kutatások tudatos időzítése és az irányított kérdésfeltevései a kampányban. És - bár egész más szint, mint Nógrádi vagy Spöttle - tagadhatatlan, hogy a kormány felhasználta az intézet tanulmányait a migránsellenes kampányban, vélekedett forrásunk. a migrációkutató intézet álláspontja Feltettük kérdéseinket a Migrációkutató intézetnek arról, hogy mennyi pénzből működnek, és Tombor milyen befolyást gyakorol akár hivatalosan, akár nemhivatalosan a működésben. Az alábbi választ kaptuk: A Migrációkutató Intézet 2015 szeptemberében jött létre a Századvég Alapítvány és a Tihanyi Alapítvány együttműködésében és közös döntésével. A két alapító célja egy olyan szellemi műhely létrehozása volt, amely a migráció - mint az Európát és Magyarországot a XXI. században érintő egyik legfontosabb társadalmi jelenség - komplex megközelítésben történő kutatását és megértését segíti, kihasználva a két alapítóban, Magyarország legjelentősebb agytröszt szervezetében és az elitképzés hazai fellegvárában rejlő szinergiákat. Az alapítók által meghatározott cél megvalósítása érdekében az Intézet az elmúlt egy évben rendkívül aktív tudományos, szakmai és kutatási tevékenységet folytatott, illetve jól érzékelhetően hozzájárult a migrációval kapcsolatos közéleti viták alakításához is. Az Intézet nem külön jogi személyiségként, hanem egy funkciójában elkülönült szervezetként jött létre a két alapító megállapodása alapján, amelynek értelmében a két alapító a felmerülő költségeket közösen, a meglévő saját forrásokból, erre a célra rendelt többletforrás nélkül biztosítja. Az Intézet székhelye a Mathias Corvinus Collegium - ahogyan az a honlapon is látható. A kutatók emellett természetesen részt vesznek mind a kollégiumban, mind a Századvégben folyó szakmai munkában. Az Intézet vezetésére a megbízás számomra a két alapító szervezet vezetésétől közösen érkezett. Bezár Vissza a plakátokhoz És hogy mostanában hol bukkanhat fel Tombor András? Egyrészt kiszivárgott egy törvénytervezet, ami rendet rakna a plakátpiacon, és a kezdeti kérdőjelek után ma már úgy látja a szakma, hogy a a JCDecaux francia plakátcéget, az egykori Multireklám utódját hozná helyzetbe, például azzal, hogy maximum 9 négyzetméteres plakáthelyet ír elő, ami a nyugat-európai, 8-hoz szokott cégeknek jön jól. A szakmában dolgozók szerint Tombort látták is mostanában a cég irodája körül, ráadásul a fővárosi utak melletti plakáthelyeknél az Almássy vezette BKK-Közútnak is szava van. Egy budapesti ellenzéki politikus azt mondta, Tombor ezzel, és a már említett fővárosi Mahir-oszlopos üggyel láthatóan a Fidesz "plakátfelelőse" lett. Másrészt Tombor a diákjainak azt mondta nemrég, hogy a nagy bizniszt mostanában a műanyagoktól várja, állítólag azoké a csomagolóanyagoké a jövő, amelyeknél előre meg lehet határozni, hogy egy hét, egy hónap vagy egy év múlva bomoljanak le. Nem tudni, van-e összefüggés, de Tombor szeptemberben jegyeztetett be két új céget, a Polymateria Hungary Kft-t, melynek a főtevékenysége a műanyag-alapanyag gyártása, és ennek tulajdonosát, a vagyonkezelő Polymateria Invest Kft-t. Az MCC-s kapcsolatok itt is átjönnek: a Polymateria Hungary ügyvezetője a kollégium ügyvezetője, Szalai Zoltán. Harmadrészt pedig információink továbbra is nyitott kérdés, hogy beszáll-e a Mandiner online újságba, úgy tudjuk, az Átlátszó által másfél éve belengetett ügy azóta is lezáratlan, nincs szó visszalépésről egyelőre egyik fél részéről sem. Tombor Andrást a titkárnője útján kerestük meg. A felajánlott személyes találkozót visszautasította, írásban kérte kérdéseinket, majd miután múlt héten elküldtük azokat, nem érkezett több reakció, újbóli megkeresésünkre sem. (Borítókép: Tombor András a Mathias Corvinus Collegium alapító kurátora beszél a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közös rendezésű nemzetközi vezetői konferenciáján 2012. november 23-án a budapesti President hotelban. Fotó: Soós Lajos/MTI)	[ "Habony Árpád", "Tombor András", "Almássy Kornél", "Illés Géza Márton", "Kocsis István", "Csányi Sándor" ]	[ "Vitézy Dávid", "Simicska Lajos", "Martin Valent", "Matias Machado", "Bardon Beatrix", "Deli Gergely", "Haszan ibn Szabáh", "Bardon Polo", "Szalai Zoltán", "Soós Lajos/MTI", "Jutasi Zoltán", "Dávid Ibolya", "ibn Szabáh", "Kiss-Szölgyémi Ferenc", "Kukorelli István", "Boross Péter", "Szemerkényi Réka", "Sopronyi János" ]
Csak a bíróság ítélete vethet véget a fóti polgármester és a képviselőtestület közt kialakult háborúságnak. A Pest megyei kisváros képviselőinek többsége fegyelmivel küldené el posztjáról a polgármestert, aki viszont azt mondja, csak sértett emberek áskálódnak ellene. Szent-Iványi Géza felfüggesztését a helyi Fidesz-elnök is megszavazta, pedig tavaly ősszel még támogatták, a szocialisták pedig még a testületet is feloszlatnák, hogy megszabaduljanak a polgármestertől. Sapkát húzott a fejére Szent-Iványi Géza, Fót polgármestere, a Budapest mellett fekvő kisváros képviselő testületének július 30-i ülésén, hogy ezzel jelezze: mindegy hogy van rajta sapka vagy nincs, ellenfelei úgyis le akarják váltani. A testületi ülésen ugyanis a képviselők többsége másodszor is megszavazta a polgármester felfüggesztését, miután a korábbi, hasonló határozatot a bíróság formai okokból megsemmisítette. A képviselők többsége döntött arról is, hogy kérik a Pest Megyei Bíróságot, "sorozatos törvénysértések" miatt szüntesse meg Szent-Iványi megbízatását, de újabb ügyekkel is kiegészítették a polgármester ellen folyó fegyelmit, APEH- és állami számvevőszéki vizsgálatot és vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményeztek ellene. Szent-Iványi szerint politikai támadás folyik ellene - amelyben ráadásul összefogtak a helyi szocialisták és fideszesek -, és ismét bíróságon támadta meg a felfüggesztő határozatot. Szent-Iványi az [origo]-nak azt mondta, a helyi szocialisták vezetője nem tudja elviselni, hogy nem ő lett a polgármester, a Fidesz fóti szervezetének vezetője pedig az fájlalja, hogy nem választották meg alpolgármesternek. A 2006-os önkormányzati választáson ugyanis a várost, akkor már nyolc éve függetlenként vezető Szent-Iványi immár a Fidesz színeiben indult, és 26 szavazattal legyőzte a szocialisták jelöltjét, Fábry Bélát. A testületbe rajta kívül 7 fideszes, 6 MSZP-s és 4 független, illetve civil jelölt került be. A Fidesz is a fegyelmi mellett A testület és a polgármester közti összecsapás közvetlen előzménye a sokáig húzódó alpolgármester-választás volt. Korábban ugyanis a polgármester úgy egyezett meg az őt támogató helyi Fidesz-szervezettel, hogy annak elnökét, Móczár Bélánét jelöli alpolgármesternek. Ezt kétszer meg is tette, de a testület többsége nem támogatta. Végül a civilek és a szocialisták közt létrejött egy megállapodás, ami után Fábryt, az egyik civil szervezet képviselőjét, Földi Pált és egy fideszes képviselőt, Bartos Sándort választották alpolgármesternek. Szent-Iványi szerint Móczár Béláné és férje - aki szintén képviselő - azért támogatták a szocialisták által kezdeményezett fegyelmit, mert megsértődtek. Móczár Béla azonban az [origo] kérdésére tagadta, hogy erről lenne szó. Azt mondta, nem igazán érti, hogy miért lennének megsértődve, ahogy azt sem, hogy a választások után 10 hónappal ez a kérdés még mindig központi helyet foglal el a polgármester életében. A felfüggesztés mellett szavazó fideszes képviselőket az vezette, hogy derüljön ki az igazság a polgármester esetlegesen kétes ügyeiről - mondta Móczár, hozzátéve, hogy a Szent-Iványival szemben folyó fegyelmi vizsgálatot nem a szocialisták és a Móczár-házaspár kezdeményezte, hanem az ügyrendi és jogi bizottság, a testületben pedig 17 képviselőből 13 megszavazta, köztük 6 fideszes képviselő. A képviselő szerint ugyanakkor Szent-Iványi volt az, aki mindent megtett azért, hogy a feleségét ne válasszák meg, és ő hozta tető alá azt a megállapodást, aminek következtében végül három alpolgármestert választottak, akik közt nem volt ott Móczár Béláné. A polgármester szerint azonban ilyen megegyezésre nem volt szükség, hiszen a szocialisták és a civilek közvetlenül a választások után jelezték, nem fogadják el Móczárné személyét alpolgármesternek. Négy és fél év a jegyzőnek A polgármester bírálói szerint a vizsgálat nem politikai támadás, csak a végére akarnak járni a polgármester - szerintük - gyanús ügyeinek, illetve szeretnék, ha a bíróság megszüntetné a megbízatását és új választást írnának ki. Acél Sándor szocialista képviselő az [origo]-nak azt mondta, március óta vizsgálják az önkormányzat hatályos szerződéseit, és eddig 74-et találtak, amelyeken nem volt ellenjegyzés, vagyis a polgármester személyesen, egyedül kötötte meg. Szent-Iványi szerint minden szerződés mögött testületi döntés áll, ő azokat hajtotta végre, az ellenjegyzésről pedig a jegyzőnek kellett volna gondoskodnia. A polgármester azt is kifogásolja, hogy 1999-ig visszamenőleg vizsgálódnak, holott a testület és az ő megbízatása is 2006. október 1-től érvényes. Szent-Iványi ellenfelei felemlegetik, hogy a polgármestert első fokon hűtlen kezelés miatt marasztalták el egy büntetőügyben: pénzbüntetést kapott, amiért aláírt egy olyan kifizetést, ami mögött nem volt valódi tejesítés. A polgármester azonban hozzáteszi: az ügy elsőrendű vádlottja a város korábbi jegyzője volt, akinek visszaélései miatt épp ő fordult a rendőrséghez. A jegyző nem jogerősen 4 és fél év börtönbüntetést kapott. Az eljárásban Szent-Iványi, mint hatodrendű vádlott szerepel, mert aláírt egy megállapodást, ami egy közös megegyezéssel távozó hivatalnok és az önkormányzat között jött létre. A polgármester fellebbezett az ítélet ellen, mert szerinte ezzel nem okozott kárt. A képviselők a július 30-i ülésen még egy ügyet hoztak elő: a szerződések közt ugyanis nem találták azt a megállapodást, ami alapján a Cora hipermarket 2005-ben és 2006-ban egy-egymillió forint értékű vásárlási utalvánnyal támogatta a várost. Acél Sándor az [origo]-nak azt mondta, hogy a támogatást ugyan az önkormányzat kapta, de azt nem vezették be a költségvetésbe, arról kizárólag a polgármester rendelkezett. Ez szerintük hűtlen kezelésnek minősül, ezért feljelentést tettek az ügyészségen. Szent-Iványi azt mondta, ő az utalványokat rendeltetésszerűen, a városlakók javára használta fel: az iskolák évzáróin kapták meg jutalomként a tanulmányi versenyeket nyert diákok és a felkészítő tanárok. A polgármester szerint az, hogy szerepelnek-e a könyvekben az utalványok, csak adminisztrációs kérdés. Szerinte az is ellenfeleinek politikai motivációit mutatja, hogy a város három- és félmilliárdos költségvetéséhez képest jelentéktelen összegű utalványokkal próbálják megfogni. Szabadság és feloszlatás A polgármester és a képviselők is magabiztosan várják a bíróságok döntéseit, amelyek nyár végén, ősz elején születhetnek meg. Szent-Iványi azt mondta, hozzászokott a támadásokhoz, hiszen már az előző ciklusban is folytattak ellene fegyelmi vizsgálatot. Úgy tekint a mostani helyzetre, hogy a testület kényszerszabadságra küldte őt, de ez alatt legalább foglalkozhat a családjával. Biztos benne, hogy a bíróság ismét megsemmisíti a felfüggesztő határozatot, és ő visszaülhet a polgármesteri székbe. Acél Sándor azonban abban reménykedik, hogy kérésüknek megfelelően a bíróság megszűnteti Szent-Iványi polgármesteri megbízatását, és új választást írnak ki. Ez utóbbi ugyan a jelenlegi politikai klímában nem kedvezne a szocialistáknak, de azt mondta, szükség esetén még a képviselő testület önfeloszlatását is hajlandók megszavazni, hogy ezzel kényszerítsék ki a polgármester távozását.	[ "Szent-Iványi Géza" ]	[ "Fábry Béla", "Acél Sándor", "Földi Pál", "Móczár Béláné", "Móczár Béla", "Bartos Sándor" ]
"Elszabadult hajóágyúhoz" hasonlítják a helyiek Csák István fideszes polgármestert, Terem község vezetőjét, aki a tavalyi önkormányzati választás óta törvénysértések és mulasztások sorozatát követi el, s aki immár egy rendőrségi eljárás gyanúsítottja is a jegyzőjével együtt. A falut 1990 óta vezető Csák István "ámokfutásának" az az oka, hogy a Fidesz tavaly októberben elvesztette a többségét az önkormányzatban, így ő maga is kisebbségben maradt. A többségben lévő képviselők azt szavaznak meg, amit jónak látnak, ezért Csák törvénytelen eszközökkel hátráltatja a munkát. Előfordul, hogy ha kényesebb téma kerül szóba, berekeszti az ülést. Nem engedi kérdések feltevését, a képviselők kérése ellenére nem jegyzőkönyvezik a hozzászólásokat, nem adja meg nekik a szót, jogszabályellenes tájékoztatásokat ad, nem hív össze testületi üléseket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője, Kozma Péter már több törvényességi felhívást küldött a polgármesternek, de ezeknek nem volt hatása. Kisebbségben maradt Igaz, a polgármester despotikus hajlama nem újkeletű: mint korábban írtunk róla, Szabolcsban a települést sokan "Csákfalvának" nevezik, mert a névadó "kiskirályt" basáskodó vezetőnek tartják, aki a falut korábban "családi vállalkozásban" vezette. A múlt ciklusban az egyik alpolgármestereként a fia dolgozott, míg a másik alpolgármesternek megtette a vejét. Egy másik veje a helyi iskola vezetője, lánya pedig a polgármesteri hivatal dolgozója volt. A polgármester ellenzékének egyik hangadója Margiticsné Kobolák Andrea önkormányzati képviselő, aki már tizenhat panaszt tett ellene a kormányhivatalban. A képviselő tisztában van vele: Csák sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozat alapján keresetet nyújthat be ellene a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a tisztsége megszüntetése érdekében, sőt egyidejűleg kérheti a tisztségéből történő felfüggesztését is. Csakhogy a döntéshozatalt eddig nem sikerült keresztülvinni, mert a polgármester megakadályozza a kérdés napirendre kerülését. Legutóbb november 30-án tartottak testületi ülést, de ott sem sikerült dűlőre jutni. Margiticsné Kobolák Andrea szerint a polgármester azt a taktikát választja több mint fél éve, hogy vagy nem hajlandó felvenni az ellenzék által javasolt napirendi pontokat, vagy ha mégis hajlandó rá, akkor a napirendről ő maga mond egy mondatot és döntés nélkül áttér a következőre. A képviselő szerint számtalanszor fordult már elő, hogy mielőtt dönteni tudtak volna, egyszerűen berekesztette az ülést, és nem érdekelte a tiltakozás. A polgármester és társai rendőrségi meggyanúsítása is egy önkormányzati üléshez kötődik. A testület idén februárban úgy döntött, hogy az a képviselő, aki állandó bizottsági tag, az alapdíjon felül 10 ezer forint tiszteletdíjat kap, míg a tanácsnok 5 ezret. A Csák István polgármester és Kerekes Imre jegyző által aláírt, valamint P. Lászlóné által vezetett jegyzőkönyvet azonban hamisított tartalommal továbbították a Nemzeti Jogszabálytár törvényességi felügyeletéhez: a hamis jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy a képviselőket nem illeti meg sem 10, sem 5 ezer forintos juttatás. Később azonban Csák saját magának olyan jogot kreált, amiről nem is szavaztak: egy hamis jegyzőkönyvben a polgármester 500 ezer forintos rendelkezési jogot állapított meg magának a költségvetésen belüli átcsoportosításokra. A rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki Csák Istvánt, Kerekes Imrét és P. Lászlónét hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt. Az ügyről megkérdeztük a kormányhivatalt, de nem kaptunk választ, s nem reagált megkeresésünkre a polgármester sem.	[ "Kerekes Imre", "Csák István" ]	[ "P. Lászlóné", "Margiticsné Kobolák Andrea", "Kozma Péter" ]
Verók István szocialista polgármester és SZDSZ-es helyettese, Bajor Zoltán meghallgatását kezdeményezi a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsága, miután a testület hétfői ülésén – a több mint 300 millió forint értékű belvárosi üzlethelyiség eladása ügyében indított eljárás részeként – a cég ügyvédjét faggatták. – A jogász beismerte, hogy a kerületi képviselő-testületi határozattal ellentétben és határidőn túl a polgármester kifejezett kérésére kötöttek adásvételi szerződést a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti üzlethelyiségre – közölte Wertán Zsolt (KNDP) helyi önkormányzati képviselő. Mint megírtuk, az MSZP felsőbb köreihez is elérhet a büntetőügy, amelyben vesztegetés miatt a rendőrség nyomoz. Berecz Károly vállalkozó, az érintett ingatlan volt bérlője Bajor Zoltán után terhelő vallomást tett két vezető szocialista politikusra: Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselőre, a szocialisták budapesti ügyvezető alelnökére, illetve párttársára, Kolozs András fővárosi képviselőre, XVI. kerületi MSZP-elnökre, a kormányfő volt tanácsadójára is. Berecz szerint ők ajánlották Juhászt mint közvetítőt, és bemutatta a szocialista kapcsolatot bizonyító dokumentumokat. Molnár Zsolt, aki kedden rágalmazást emlegetett, tegnapi közleményében beismerte: "Az ügyben Kolozs András fővárosi frakcióvezető-helyettes keresett meg mint jogászt egy szerződésmódosítással kapcsolatban. A szerződés tartalmát megismertem, annak tárgyában segíteni nem tudtam." – Az ügyről mással nem beszéltem, Berecz Károlyt pedig, akinek minden alapot nélkülöző állításai rossz színben tüntetnek fel, nem ismerem – tette hozzá. Verók István és Kolozs András többszöri megkeresésünkre sem reagált.	[ "Verók István", "Kolozs András", "Bajor Zoltán", "Berecz Károly", "Molnár Zsolt" ]	[ "Wertán Zsolt" ]
A Vagyonkezelő szerint Kapolyi László nem mondott igazat az Indexnek amikor azt állította, hogy a Vértesi Erőmű privatizációja során nem tájékoztatták a környezetvédelmi károkról, hogy a bánhidai zagytározót a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács engedélyével vonták be a Nemzeti Földalapba, és hogy az MNV főigazgatója döntött volna a Kapolyi által ajánlott kárátalány ügyében. Közleményben reagált az MNV Zrt. a Kapolyi Lászlóval készült interjúnkra pénteken. Az MNV szerint Kapolyi a Vértesi Erőmű Zrt. meghiúsult privatizációja kapcsán a tényeknek nem megfelelő módon nyilatkozott. Az MNV szerint nem felel meg a tényeknek Kapolyi László azon állítása, miszerint az eladói oldal nem jelezte volna, hogy az erőművi, illetve bányászati tevékenység megszűnésével kapcsolatban ne jelentkeznének környezetvédelmi kárelhárítási feladatok a Vértesi Erőmű Zrt.-nél. A kárelhárítás várható feladataival kapcsolatos összes dokumentáció a pályázók számára rendelkezésre állt, az adatszobában időben elhelyezésre került. A környezeti kárelhárítási feladatok a jogszabályok alapján a szennyező tevékenység folytatóját (az erőművet) kötelezik kárelhárításra, függetlenül attól, hogy ki a terület tulajdonosa. A zagytér tulajdonjoga soha nem volt összefüggésben a privatizációval, mivel a terület sosem állt az erőmű tulajdonában. Az MNV szerint valótlan Kapolyi azon állítása is, miszerint a zagytározót a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács engedélyével vonták be a Nemzeti Földalapba, ugyanis a vonatkozó jogszabályok alapján a Tatabánya 01026/4 hrsz-ú ingatlan már 2004, a Tatabánya 01028 hrsz-úingatlan pedig 2006 óta a Nemzeti Földalap része. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács pedig 2007. szeptember 25-én alakult. A közlemény szerint téves az az állítás is, miszerint az ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Tátrai Miklós vezérigazgató engedélyével adta el, ugyanis az értékesítési szerződést az állam nevében még az MNV Zrt. működésének megkezdése előtt, 2007. december 10-én a Földalap elnöke írta alá. Az MNV szerint az az állítás sem igaz, miszerint az MNV Zrt vezérigazgatója elutasította volna Kapolyi kérését a kárátalány ügyében. Egyrészt a Vagyonkezelő nem is vett részt a privatizációs eljárásban, így nem volt döntési hatásköre. Valamennyi döntést a Magyar Villamos Művek, mint a Vértesi Erőmű tulajdonosa hozta meg. Másrészt hónapokkal a részvény adásvételi szerződés 2008 májusi megkötését követően Kapolyi cége azzal a kéréssel fordult az MVM Zrt-hez, hogy a kármentesítés általa becsült, mintegy 3,5 milliárd forintos költségét – lényegében a vételár csökkentésével - az MVM Zrt. már előzetesen biztosítsa számára. Tekintettel arra, hogy a kármentesítés technológiájáról a környezetvédelmi hatóság még nem hozott jogerős döntést, annak költségéről sem állt rendelkezésre hiteles információ. Az MVM Zrt. közgyűlése kompromisszumot ajánlott Kapolyinak: a kármentesítésre elkülönít 3 milliárdot a vételárból, és ebből a keretből a hatóság majdani határozata alapján elvégzett, számlával igazolt munkák költségét a vevő visszaigényelheti. Vagyis az MVM nem volt hajlandó biankó csekket kiállítani a vevőnek, de a tényleges költségeket hajlandó lett volna megtéríteni. A tárgyalások sikere érdekében a közgyűlés döntött arról is, hogy a tranzakció zárási határidejét meghosszabbítja. Kapolyi cége azonban még így sem vállalta a szerződés teljesítését - közölte az MNV pénteken.	[ "Kapolyi László" ]	[ "Tátrai Miklós" ]
Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtökön, megbízatása hat évre szól. A volt miniszterelnöki főtanácsadó, országgyűlési képviselő, és EMMI-miniszternek van még egy jelenleg is érvényes pozíciója, ő a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Fidesz pártalapítványától október elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük, milyen református szervezeteket támogattak az elmúlt években. Kavecsánszki Ádám, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója sokáig nem értette pontosan a kérdésünket, és csak tegnap, a püspöki szavazás lezárulta után küdött érdemi választ. Először az volt a kifogása, hogy nem jelöltük meg milyen időszakra vagyunk kíváncsiak, másodszor definíciós problémái voltak, mindkétszer az adatigénylés pontosítását kérte. Így végül azoknak az elmúlt öt évben támogatott szervezeteknek a listáját kértük, amelyeknek az elnevezésében szerepel a "református" szó. A válasz tegnap jött meg, nem sokkal a Balog Zoltán püspökké választását hírül adó közlemény előtt (de legalább jött valamilyen válasz, manapság már ennek is tudunk örülni). A Fidesz pártalapítványától kapott táblázatban az látszik, hogy rendszeresen támogatták a kuratórium elnökét most püspökké emelő egyházkerületet, és más református szervezeteket is. Összehasonlításképpen kértünk egy listát ugyanerről az időszakról azokról a támogatott szervezetekről is, amelyeknek az elnevezésében szerepel a “katolikus" szó, erre egyelőre nem érkezett válasz. Nem minden egyháztag örül a kormánypárti nyomulásnak a Magyarországi Református Egyházban: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook posztjában tegnap azt írta, hogy “Ma a Református Egyház püspököt választott és az Isten helyett Mammon előtt hajolt meg. Balog Zoltán választása mellett egyetlen érv lehetett: a Fidesztől várt pénzhalmok ígérete. Balog kulcsszereplőként asszisztált a legszegényebbeknek szánt EU-s pénzek ellopásához, többek között az ő védence volt a romáknak szánt milliárdokat elcsaló Farkas Flórián is. Az Egyház azonban a pénz bűvöletében még saját szabályait is átírta, csak hogy Balog püspök lehessen." A Fidesz pártalapítványáról legutóbb azt írtuk, hogy másolt tanulmányokért fizettek tízmilliókat egy belga politikusnak éppen akkor, amikor Magyarország ügyében egy jogállamiság vizsgálat zajlott az Európa Tanács parlamenti bizottságában. Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője" volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Címlapkép: Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd	[ "Balog Zoltán" ]	[ "Stef Goris", "MTI/Koszticsák Szilárd", "Áder János", "Kavecsánszki Ádám", "Farkas Flórián", "Hadházy Ákos" ]
Egy alföldi kisváros úgy dönt, hogy a fürdőturizmus révén fog kitörni a jelentéktelenségből. Az ötlet nem túl eredeti – ráadásul a fürdőfejlesztések eddigi útját is inkább projektek hullái mutatják, és még a konkurencia is elég erős a környéken. Kockázatok ide vagy oda, a tenni akarást felsőbb helyről is méltányolják. A nagy tavaly év végi pénzszórásban a kisvárosnak is bőven jutott a jóból: a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint 500 milliót kap a helyi sportklub fejlesztéseire, és megjött a kormány jóváhagyása is, így a város felvehet 230 millió forint hitelt a négycsillagos hotel megvásárlására. Az ügylet pikantériáját az adja, hogy az eladó és a vevő képviselője egyazon korrupciós büntetőper első, illetve másodrendű vádlottja. Az ügyészség szerint dr. Veres Margit, az ügy elsőrendű vádlottja, Balmazújváros jelenlegi polgármestere, akkor még jegyzője, 2012. december 21-én este egy borítékban ötmillió forint készpénzt vett át a másodrendű vádlott K. Sándortól – ebből 4,5 milliót továbbadott valakinek-, hogy a másodrendű vádlott számára kedvező irányba befolyásolja egy beruházással kapcsolatban a városi képviselő-testületet. A vád szerint a jegyzőnek egy 180 millió forintos állami támogatással kapcsolatban kellett azt a látszatot keltenie, hogy az csak a K. Sándor rendezvénycsarnokának építésére fordítható. Az ügyészség elsősorban a felek lehallgatott telefonbeszélgetéseivel kívánja bizonyítani, hogy vesztegetés történt. Aprónak tűnő, de országismereti szempontból emblematikus mozzanat, hogy az a valaki, aki a borítékban maradt 4,5 millió forint címzettje volt, Tiba István, akkori polgármester-képviselő, most már csak képviselő, akit ennek ellenére csak tanúként hallgattak meg az eljárásban. Az ügyészség számára meggyőző volt Tiba érvelése, hogy a neki küldött pénznek semmi köze nem volt se a csarnoképítéshez, se az ő polgármesteri stallumához, tiszta magánjogi ügyletről van szó, A kölcsönadott B-nek 4,5 milliót, pont. Ebből a szempontból tehát nincs jelentősége annak a mondatnak sem, amelyben – a perről tudósító sajtóbeszámoló szerint – Veres Margit emlékeztette a vállalkozót, hogy "a főnök lobbizott neked pénzt" (A főnök értelemszerűen Tiba képviselő.) A 2015 novembere óta tartó büntetőperben várhatóan idén születik első fokon ítélet – a balmazújvárosi képviselő-testület viszont tavaly október 26-án úgy döntött, hogy elfogadja a polgármester előterjesztését, és megvásárolja a hasonló nevű kft-től a négycsillagos Thermal Hotel Balmaz szállodát. A cég tulajdonosa K. Sándor, a vesztegetési per másodrendű vádlottja. Az előterjesztés szerint a város lépéskényszerbe került: K., a szálloda (és a büntetőperben szereplő rendezvénycsarnok) tulajdonosa másfél évvel ezelőtt közölte a polgármesterrel, hogy el akarja adni a Thermal Hotelt – időközben pedig két érdeklődő is jelentkezett. Csakhogy a potenciális vevő nem biztos, hogy szállodaként üzemeltetné tovább az épületet, akkor pedig kútba esnek a város nagyívű fürdőfejlesztési elképzelései. A polgármester ezért felbecsültette az ingatlant – a szakértő szerint nettó 281 milliót ér -, majd alkudoztak kicsit K. Sándorral, és végül abban állapodtak meg, hogy a város bruttó 230 millió forintért megveszi tőle a Hotel Thermalt; a képviselő-testület októberben megszavazta a vásárlást, december elején pedig az ehhez szükséges hitelfelvételt. Itt bukkan föl az ügyletben a borítékos történet harmadik szereplője, Tiba képviselő, akinek – a városi tévé vele készült PR-interjújának sugallata szerint – szerepe volt abban, hogy december 20-án a város az 1803/2016. számú kormányhatározattal "Turisztikai célú szállodafejlesztés"-re 300 millió forint támogatást kapott. Jött még a legfelső helyről 100 millió az uszodafejlesztésre, és 500 millió a városi sportra. Az üzlet tehát létrejött, de hogy a projekt nyereséges lesz-e Balmazújváros számára, azt nehéz megmondani: a városka termálvizes fürdője 2015-ben szolid nyereséget produkált, a Termál Hotel Balmaz Kft. viszont évek óta masszívan veszteséges, 2015-ben 19 milliós mínusszal zárt. Kérdés, hogy a fejlesztések tudnak-e ezen fordítani, vagy néhány év múlva a város arra kényszerül, hogy olcsón adja el a drága szerzeményt. Becker András	[ "Tiba István", "dr. Veres Margit" ]	[ "K. Sándor", "Becker András" ]
Több mint 950 millió forintos osztalékjövedelme volt a miniszterelnök édesapjának a család legnagyobb bányászati érdekeltségéből, a Dolomit Kft.-ből. Bár az elmúlt években előfordult már, hogy ennél is több pénzt vehetett ki a vállalatból Orbán Győző, 2021 így is kiemelkedően jó éve volt a cégnek. Ebben pedig komoly szerepet játszott, hogy a társaság hihetetlenül magas profitrátával működik. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek. Kétszer annyit keresnek, mint az iparági átlag A Dolomit Kft. tavaly ötmilliárd forintos árbevétel mellett közel 1,9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, ami azt jelenti, hogy a forgalom 37 százaléka maradt meg profit soron. Ez kiugróan magas érték, a zúzott kőnél és csatornázási elemeknél sokkal magasabb feldolgozottságú terméket előállított cégeknél is ritka az ilyen. A Dolomit Kft.-nél azonban egyáltalán nem, a korábbi években is hasonló hatékonysággal működött a cég, rendre az iparági átlag feletti nyereségrátával. A fenti ábrán az látható, hogy tavaly, illetve az azt megelőző öt évben mennyi volt az árbevétel-arányos nyeresége Orbán Győző cégének, illetve a tíz legnagyobb, Dolomit Kft.-vel megegyező tevékenységűkőfejtés, gipsz, kréta bányászata vállalatnak. Mivel a kőbányászat nem egy túl sokszereplős szektor, így ez a tíz vállalat az ágazat elég jelentős részét lefediA cégek között akadnak olyanok, amelyek más tevékenységet is végeznek, de az elemzésbe bevont vállalatok főtevékenysége kivétel nélkül megegyezik a Dolomit Kft.-jével.. Amint látható, a Dolomit nyereségrátája több mint a duplája volt a tíz legnagyobb cégének. Hasonló a helyzet akkor is, ha a csak magyar tulajdonú kőfejtőket nézzükEz hat vállalat a tízből.: ezek átlagos nyereségessége jellemzően inkább alatta volt a teljes ágazati értéknek, de az elmúlt két-három évben jelentősen már nem tért el attól. Ennek mások mellett azért van jelentősége, mert a nagy nemzetközi csoportok adózási okokból játszhatnak azzal, hogy melyik országban mutatják ki a nyereséget, ám ebben a szektorban nincs nagy különbség a vállalkozások eredményességében a külföldi és magyar tulajdonú cégek között. Kivéve persze a Dolomit Kft.-t. Ebben a hat évben az iparági átlagos nyereségrátával számolva Orbán Győző cége 5 milliárd forinttal kisebb nyereséget ért volna el, mint amennyit ténylegesen. A kiugró nyereségességnek külön élt ad, hogy a kormányzat a közelmúltban épp egyes ágazatok cégeinek "extraprofitjára" hivatkozva vetett ki különadót, ám a kiszemelt szektorok között nincs ott sem a kormányközeli köröknek oly fontos építőipar, sem az építőalapanyag-gyártás. Az nem teljesen egyértelmű, hogy a kabinet mit ért extraprofit alatt, de a közgazdaságtanban, ha használják ezt a kifejezést, akkor épp arra szokták, ha egy cég – mint Orbán Győző bányavállalata – az ágazati átlag feletti eredményességgel tud működni. Nem adózik az extraprofit Elvileg tartósan ilyen helyzet nem nagyon fordul elő, de amint látható, a Dolomit Kft.-nek ezt is sikerült elérnie. Persze Orbán Győző cége sem hozott mindig ilyen magas profitrátát. Ha kicsit jobban visszamegyünk az időben, látható, hogy a cég árbevétel-arányos nyeresége a 2010-es évek elején kezdett el nagyon dinamikusan emelkedni. Ha ötéves átlagokat nézünk, akkor 2007 és 2011 között 13,4 százalékos profitrátával működött a cég, 2012 és 2016 között szinte hajszálpontosan ennek duplájával, a legutóbbi öt évben pedig már közel háromszorosával. Az eredményesség ilyen ütemű felfutását magyarázhatja a 2008-as válságból való kilábalás, illetve az elmúlt évek építőipari szárnyalása, de a Dolomit Kft. egyre gyakoribb közvetett állami megrendelései is. A Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft. A kormányzat egyébként tavaly nyáron egyes építőipari alapanyagokat gyártó cégekre – szintén azok extraprofitjára hivatkozva – vetett ki különadót, és bár sok vállalkozást nem érintett az intézkedés, a Dolomit Kft.-t pont igen. Akkor azonban nem a költségvetésben tátongó lyukak betömése volt a cél, hanem az elszabaduló árak emelkedésének megállítása. Ráadásul a különböző alapanyagok esetében elég eltérően alakult a szabályozás: a Dolomit által forgalmazott termékeknél például kifejezetten puhán. A jogszabály értelmében az érintett cégeket kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezték, ha egy bizonyos szintnél drágábban értékesítik termékeiket. Elvileg a meghatározott árszintnél magasabb bevételük 90 százalékát kellett, illetve kellett volna befizetniük különadóként. Igen ám, de miközben a homok, a kavics és a cement esetében konkrét árat határoztak meg, addig – ahogy a Portfolio fogalmazott a különadó bevezetésekor – a kőre, a mészre, a gipszre vagy az agyagra nem adtak meg ilyen hatósági árat, ezen termékek esetében csak úgy általánosságban volt érdemes betartani a tisztességesnek vélt piaci árazást. A Dolomit Kft. termékeinél tehát érzésre kellett megállapítani, hogy tisztességesen áraznak-e. Ennek megfelelően Orbán Győző cége a jelek szerint nem is fizetett különadót, vagy ha igen, legfeljebb minimális összegűt. A cég beszámolójában azon a soron, ahol ezt a tételt kimutathatnák, durván 96 millió forintos összeg szerepel, ebben azonban más kiadások is benne vannak, sőt könnyen előfordulhat, hogy csak más kiadások vannak benneAz egyéb ráfordításokon belül adók, illetékek, hozzájárulások címén költött ennyit a vállalat.. Ez utóbbira utal, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben összességében csökkent a cég ilyen jellegű ráfordításainak összértéke. Röviden összefoglalva tehát Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek ezért nem kell érdemi különadót fizetnie. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésbőlA 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-család szállítmányozó cégét nem viselte meg a koronavírusA cég referenciái között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, és a Közgépet váltó Duna Aszfalt is. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj területen robbanthat Orbán Viktor családjaMajdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében, ahol a családnak már több bányája is van. Vállalat dolomit kft extraprofit Orbán Győző Orbán-bányák Olvasson tovább a kategóriában	[ "Orbán Győző" ]	[ "Simicska Lajos", "Orbán Viktor" ]
Lázár János frissen vásárolt lakása egy XII. kerületi, négylakásos svábhegyi ingatlanban van, amit az első Orbán-kormány idején építettek 2000 körül. A közszolga idén áprilisban vette a lakást a fia nevére, de ezt a júniusi vagyonnyilatkozatában elfelejtette bevallani. A lakáson Lázár feleségének, édesapjának és az édesanyjának is holtig tartó haszonélvezeti joga van - derül ki az ingatlannyilvántartás adataiból. A lakás piaci értéke 60-70 millió forint lehet. Lázár azt mondta az RTL Klubnak, hogy a 60-70 milliós vételár nem rossz becslés, és a lakást megtakarításaiból, hitelből, illetve családi segítségből vette. A 117 négyzetméteres, földszinti, háromszobás lakás első tulajdonosa a Balance Független Pénzügyi Elemző Iroda Kft. volt, amely közvetve Serfőző Péter, Gíró-Szász András későbbi sógorához köthető. Ő 2000-ben, amikor az új társasház alapító okiratát bejegyezték a földhivatalba, egyik tulajdonos-ügyvezetője volt a Balance Kft.-ből 1996-ban kivált Branko Befektetési Kft.-nek. Úgy tudjuk: Serfőző cége volt a társasház fejlesztője, a lakásokat a cége és ő is tulajdonolta. A Balance Kft. 2002-ben eladta a lakást Serfőző Péternek és egy másik magánszemélynek, akik felesben voltak a tulajdonosai az ingatlannak egészen 2010-ig. Serfőző hivatalos lakcíme jelenleg is az épületben van, csak egy másik lakásban. Más közös cégeikben is ugyanez a lakcím szerepel állandó lakcímként az Opten céginformációs rendszere szerint. Tőlük az Unicredit Ingatlanlízing Zrt. vette meg a lakást 2010-ben, amit idén áprilisban adtak el Lázáréknak. Serfőző Péter neve onnan ismerős, hogy egy általa igazgatott offshore cég áron alul jutott hozzá egy Dorottya utcai ingatlanhoz a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzattól 2010-ben, a Blikk szerint. Az ingatlanon 3,1 milliárd forintból egy négycsillagos hotelt épít egy frissen alapított cég, amelyben Serfőző és sógora, Gíró-Szász András is tulajdonos.	[ "Lázár János", "Serfőző Péter" ]	[ "Rogán Antal", "Gíró-Szász András" ]
Csak nehogy Mészárosék beleessenek a mézesbödönbe :( Cégbírósági dokumentumok szerint a Mészáros János érdekeltségében álló Agro-Felcsút Kft. lett a tulajdonosa a szintén felcsúti székhelyű Nektárplast Műanyagfeldolgozó, Élelmiszercsomagoló és Kereskedelmi Kft.-nek. A mézcsomagolásra alkalmas termékek tervezésével és gyártásával foglalkozó cég eddig családi vállalkozásként működött, a tulajdonosváltást július 20-án jegyezték be. Mészáros János a jólismert felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, futballklub-tulajdonos, befektető, egykori polgármester Mészáros Lőrincnek az öccse, korábban Felcsút alpolgármestere volt. Az Agro-Felcsút Kft. egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője a cég nyolc évvel ezelőtti megalakulása óta Mészáros János. A cég tavaly novemberben egy 1,7 milliárd forintos, közpénzes megrendelést kapott a MÁV-tól, 2016-ban pedig az apróért is lehajoltak: 35 millió forintért szállítottak abroncsköpenyeket a vasútnak. Tőlük rendeltek szerszámokat a Várkert Bazár felújításához és még sószórókat is vett a Magyar Közút 770 millióért. A cégnek évek óta nincsen honlapja. A Nektárplast Kft. hat fővel működik, 2017-ben bevételük 105,2 millió forint volt. Honlapjuk szerint mézes flakonokat, mézpumpákat, lapocskákat forgalmaznak, csomagolótermékeiket maguk tervezik. A termékeket Magyarország mellett Szlovákiában és Erdélyben is forgalmazzák. Fotó: AFP	[ "Mészáros János" ]	[ "Mészáros Lőrinc" ]
Jövő héten lesz Schlecht Csaba vállalkozó folytatólagos kihallgatása - értesült a Magyar Hírlap. Schlechtet a Kaya Ibrahimnak eladott cégek közül a Centum Kft.-vel kapcsolatban tizenkétmillió forintos csődbűntettel és harmincötmillió forintos adócsalással gyanúsítják. A nyomozás érdekeire való tekintettel azonban ezt megelőzően nem tekinthet bele Schlecht a felszámolási iratokba. Nem kapta meg a felszámolási eljárás elindításával kapcsolatos iratokat Schlecht Csaba védője, mert a nyomozás érdekeire hivatkozva a nyomozó hatóságok ezt nem tették lehetővé. Futó Barnabás elmondta, még nem döntött arról, hogy ezek után mit tanácsol védencének a tekintetben: tegyen-e vallomást. Hozzátette: pár nap óta nem tud kapcsolatba lépni védencével. A védő korábban úgy nyilatkozott, hogy a felszámolási dokumentumok alapján mérlegel. Mint ismert, Schlecht Csabát május 11-én gyanúsították meg, és nem kívánt vallomást tenni. A harmadik éve ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás gyanújával folyó nyomozás adatai szerint Schlecht 1995. július 25-én tizennégy úgynevezett Fidesz közeli céget adott el Kaya Ibrahim török vendégmunkásnak, köztük a Centum Kft.-t is. A fantomizálódott cégek nevüket arról kapták, hogy a Fidesz egyes vezetői, illetve hozzátartozóik érdekeltségébe tartoztak. A Centum Kft.-t többek között Orbán Viktor, Stumph István, Kövér László alapította Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft. néven. Korábban megírtuk, hogy a Centum Kft. 53 millió forint tb-tartozást hagyott hátra, egy napilap pedig azt adta hírül: 28 millió forint volt a cég adótartozása. A köztartozásokkal kapcsolatban Simicska Lajos járt el a cég képviseletében, azonban az adósságot a későbbiekben sem rendezték. Az APEH felszámolási kérelmet terjesztett be. (Simicska, az MFB főtanácsadója és Schlecht üzlettársak voltak a korábbi években, a Mahir élén Simicskát Schlecht váltotta a '98-as választások idején). (2001. május 8.)	[ "Schlecht Csaba" ]	[ "Kövér László", "Simicska Lajos", "Stumph István", "Simicska Schlecht", "Futó Barnabás", "Kaya Ibrahim", "Orbán Viktor" ]
2014. november 01., szombat, 20:15 Utolsó frissítés: tegnap Már 52 milliárd forint a vagyona az MNB botrányt kavart öt Pallas Athéné Alapítványa közül kiemelten kezelt, Matolcsy György kuratóriumi elnöksége alatti Domus Animae-nek, miután 10 milliárd forint azonnal elkölthető pénzt kapott a jegybanktól. Alig két héttel az után, hogy a HVG által feltárt 200 milliárd forintos MNB-alapítványi juttatások (HVG, 2014. augusztus 28.) országos botrányt kavartak, a jegybank skrupulusok nélkül módosította az öt ominózus alapítvány egyike, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapító okiratát. Mindenekelőtt azért, mert az alapítvány céljára – Matolcsy György MNB-elnök szerint közgazdászképzésre – rendelt pénzbeli vagyont 10 milliárddal, 52 milliárd forintra emelte. Ezzel a PADA már 53,8 milliárdnyi vagyon birtokosa, miután 1,8 milliárdos értékben számították be a neki helyet adó budai, Úri utcai műemlék épületet. Egyúttal az MNB 2 milliárdról 12 milliárd forintra duzzasztotta azt a keretet, melyet az alapítvány a teljes vagyonából a céljainak megvalósítására felhasználhat. Az nem változott, hogy a további 40 milliárdnak – melyből 10 milliárdnyit az MNB euróban adott oda – csak a hozamát lehet elkölteni, Matolcsy indoklása szerint azért, hogy az alapítványi vagyon még évtizedek múlva is meglegyen. Pontosan ez az oka, hogy az öt Pallas Athéné-alapítvány vagyonából az MNB eredetileg egységesen csak 2-2 milliárdot tett közvetlenül felhasználhatóvá. Hogy miért nyújtotta most ötszörösére a PADA takaróját, az a törvényszéki dokumentumokból nem derül ki, az MNB pedig elhárította a HVG érdeklődését, hogy eddig kik milyen összegű támogatást nyertek el az alapítványoktól. A jegybankelnök augusztus végén kijelentette, hogy az alapítványok tőkéje, értékének megóvása érdekében, tartósan csak magyar állampapírban lehet, például – ahogy Matolcsy fogalmazott – aranyban, gyémántban vagy külföldi állampapírban nem, az alapítványok alapító okiratában viszont e korlátozás nem szerepel. Aszerint a kuratórium a vagyont – kamatozó banki letét, kötvény, kincstári vagy letéti jegy mellett – az aranyhoz és gyémánthoz hasonlóan kockázatos részvényekbe is fektetheti, földrajzi megkötés nélkül. MNB-s alapítvány székházának bejárata és díszkút a Szabadság téren, háttérben a jegybank épületével. Öntik a pénzt Fotó: Túry Gergely Matolcsy láthatóan szívügyének tekinti a PADA-t. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy annak kuratóriumi elnöki posztját maga tölti be, hanem az is, hogy igazgatójának az egyik rokonát kérte fel. Hogy pontosan kit, a tekintetben van némi bizonytalanság, csupán annyi biztos, hogy Szemereyt. A PADA igazgatójaként ugyanis a Fővárosi Törvényszéknek április 1-jén írt nyilatkozatban Szemerey Tamásné, a szeptember 30-aiban pedig Szemerey Gabriella szerepel. MNB-alelnöki teendői mellett Windisch László nem tudja az általa szükségesnek ítélt figyelmet és időt szentelni a 42 milliárd forintos vagyonú Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) kuratóriumi elnöki feladatainak ellátására – ezzel indokolta lemondását a Fővárosi Törvényszéknek. Utódja, Naszvadi György jobban ráérhet, hiszen a tavaszi országgyűlési választásokat követően távozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Ennél a PADOC kuratóriumi elnöksége valószínűleg jóval kisebb elfoglaltsággal jár, még úgy is, hogy Naszvadi az ugyancsak a jegybank által 200 millió forinttal, szeptemberben alapított MNB-Biztonsági Szolgáltatások Zrt.-ben is felügyelőbizottsági tagságot vállalt. Nincs még igazgatója viszont a kecskeméti Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványnak (PADMA), miután az e pozícióra az MNB által januárban felkért Palkovics László júniusban – egy hónappal azután, hogy a felkérést elfogadta – mégis inkább az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkári székét választotta. "Folyamatosan keressük az igazgatói pozícióra alkalmas személyt, amíg meg nem találjuk, az alapítvány titkára, Faragó Attila látja el megbízottként az e hatáskörrel járó feladatokat" – tájékoztatta a HVG-t a PADMA kuratóriumának elnöke, a volt fideszes országgyűlési képviselő Varga László. A rendszerváltás előtt tíz éven át várositanács-tag, egykori református püspökhelyettes kuratóriumelnöki kinevezése ellen a városi MSZP augusztus végén tiltakozott, miután egy hónappal korábban már felszólította, tisztázza állítólagos ügynökmúltját. Arról azonban nem Varga tehet, hogy míg három MNB-s alapítvány (az Animae, a Scientiae és a Concordiae) már javában költi, illetve fialtatja az MNB-től kapott vagyont, addig a Mentisnek erre jövő január 31-éig esélye sincs. Akkor adja át ugyanis a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet a megyei kórház MNB által 1,7 milliárd forintért megvásárolt Izsáki úti részlegét az alapítványnak, mely addig nem ír ki pályázatot – tette egyértelművé Varga. Aki még maga sem tudja, hogy az alapítvány kezelésbe kapja-e az ingatlant, vagy a tulajdonosa lesz. Lassan őrölnek a Kecskeméti Törvényszék malmai is: bár az MNB már májusban 10 milliárd forinttal, 22 milliárdra hizlalta a PADMA-nak juttatott vagyont, azt az ünnepek előtt még nem jegyezték be. Varga azonban nem aggódik, mondván, "az alapítvány célja meglehetősen hosszú távú: legalább 300 évre létesíteni egy egyetemet". CSABAI KÁROLY	[ "Matolcsy György" ]	[ "Szemerey Tamásné", "Naszvadi György", "CSABAI KÁROLY", "Palkovics László", "Túry Gergely", "Faragó Attila", "Varga László", "Szemerey Gabriella", "Windisch László", "Domus Animae" ]
A legdrágább a Magyar Turisztikai Ügynökség kampánya volt, nettó 2 milliárd forintba került. De jutott közel félmilliárd az elektronikus adóbevallás és a Nemzeti Közművek reklámozására is. Tavaly novemberben számolt be a 444 és a Kreatív arról, hogy az állami cégek 2017-es kommunikációjára kiírt 25 milliárd forintos gigatenderen nem meglepő módon három befutó lett: Csetényi Csaba cégei (Network 360 Kft., Affiliate Network Kft.), Kuna Tibor cégei (Young and Partners Kft., Trinity Communications Kft.) a Sprint Nyomdaipari Kft.-vel, és Balásy Gyula cégei (Lounge Design Kft., New Land Media Kft.). A Rogán Antal által vezetett propagandaminisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2017. augusztus elsején közzétette az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy 2017 második negyedévében bő 4 milliárdot költöttek el a hatalmas összegből. Balásy Gyula cégei: – 2017. évi kommunikációs tevékenységekhez kapcsolódó ügynökségi feladatok ellátása az Első Nemzeti Közműszolgáltató, (ENKSZ, jelenleg már Nemzeti Közművek Zrt.) részére, nettó 531,73 millió forint – Az E-gázszámla igénybevételét növelő promóciós kampány az ENKSZ részére, nettó 40 millió forint – E-SZJA kommunikációs kampány a NAV-nak, nettó 472,44 millió forint – A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2017. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátása, nettó 61 millió forint – 2017. évi kommunikációs szolgáltatások a Szépművészeti Múzeum és intézményei részére, nettó 30,8 millió forint – A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. külföldi és belföldi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatok, nettó 2 milliárd forint – A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. részére kommunikációs kampányokhoz PR ügynökségi, online és közösségi média-szolgáltatások, médiatervezés és -vásárlás, rendezvényszervezés és gyártás, nettó 220,44 millió forint – A Magyar Állampapírok értékesítésének támogatása érdekében reklámajándékok, dekorációs eszközök beszerzése, egyedi nyomatokkal való ellátása és szállítása, nettó 13 millió forint – A Hiventures Zrt. kommunikációs tevékenységét támogató online ügynökségi feladatok ellátása, nettó 9 millió forint – Hirdetési és médiaszolgáltatások megrendelése, valamint médiavásárlási feladatok ellátása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem részére, nettó 10 millió forint – A Diákhitel Központ Zrt. 2017. évi kommunikációs tevékenységével, médiakampányaival összefüggő, médiatervezési és-vásárlási, kreatív és grafikai tervezési, gyártási feladatok ellátása, nettó 64,3 millió forint – Az Agrármarketing Centrum nemzeti közösségi agrármarketing tevékenységének 2017. I. félévi marketing és PR eszközökkel történő segítése, a marketingkomm. stratégiájának kivitelezésében való részvétel, nettó 214,48 millió forint Kuna Tibor cégei: – Próbavásárlások beszerzése a MÁV-START-Zrt. vonatain, nettó 11,14 millió forint – PR és kommunikációs tevékenység biztosítása, PR ügynökségi szolgáltatói és tanácsadói feladatok ellátása, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények szervezése a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. részére, nettó 35,5 millió forint – Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kommunikációs tevékenységét támogató PR ügynökségi, grafikai tervezési és nyomdai feladatok ellátása, nettó 43,5 millió forint – Nemzetközi programsorozat szervezése a Családbarát Ország Nonprofit Kft.-nek, nettó 160,1 millió forint Csetényi Csaba cégei: – Kommunikációs feladatok ellátása az Ifjúsági Garancia Program keretében az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. részére, nettó 37 millió forint Ha összesítjük a számokat, akkor kiderül, hogy 2017 második negyedévében Balásy Gyula cégei 3,7 milliárd, Kuna Tibor cégei 250 millió, Csetényi Csaba cégei pedig 37 millió forintot kaptak az állami cégek reklámozására. [sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]	[ "Balásy Gyula", "Csetényi Csaba", "Kuna Tibor" ]	[ "Rogán Antal" ]
Az adóhatóság százmilliárdos összeget bízott egy Tiborcz-közeli vállalkozóra A következő 4 évben Kárpáti Péter György cége, az Ész-ker Kft. fogja intézni a NAV közbeszerzéseit tokkal-vonóval, 840 millió forintért cserébe – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Az ár ahhoz képest jutányosnak mondható, hogy a NAV eredetileg 1,4 milliárd forintot szánt a megbízásra, az Ész-ker-nek a Juratio Zrt, az Equinox Tender Kft. és a Laczkó Ügyvédi Iroda konzorciumával kellett versenyeznie. Hatalmas megbízásról van szó, a tájékoztatás tanúsága szerint az Ész-ker 4 év alatt több mint ezer NAV-os eljárást fog intézni, százmilliárdos összegben. A NAV szerint előreláthatólag a 3+1 év alatt 200-240 darab, a közbeszerzési értékhatárt elérő/meghaladó értékű eljárás lesz, 160-200 darab, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű eljárás, valamint 600-640 darab központosított közbeszerzési rendszerben lebonyolítandó eljárás, évente összesen nettó 35-50 milliárd forint értékben. A NAV 2.0 Projekt keretében összesen 130-190 darab eljárás lesz, összesen előreláthatólag nettó 80-110 milliárd forint értékben. A NAV úgy saccolja, a 4 év alatt 20-24 darab speciális (minősített adatot, az ország alapvető biztonságát, nemzetbiztonsági érdeket érintő stb.) eljárás várható. Lázár városától a Miniszterelnökségig A nyertes Ész-Ker tulajdonosa és vezetője Kárpáti Péter György, akinek vannak fideszes (sőt az Orbán-családhoz való) kötődései. Egyik üzleti partnere Hamar Endre, akinek több közös érdekeltsége is volt az elmúlt években Orbán Ráhel férjével, Tiborcz Istvánnal. Az Ész-ker emellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez áll közel, mára nyugodtan tekinthetjük a Miniszterelnökség házi tanácsadó-cégének. Az Ész-Ker nemrég az SBGK Ügyvédi Irodával közösen nyerte meg a Miniszterelnökség szűk ötmilliárdos közbeszerzési és jogi tanácsadói keretszerződését (ez 2020-ig szól). Az, hogy az Ész-Ker nyert, már akkor sem okozott meglepetést senkinek, már a sokadik ilyen szerződése volt a Miniszterelnökséggel. Azóta a két cég konzorciuma behúzott egy kisebb, hasonló megbízást a Miniszterelnökségtől, 2018 januárjában 472 millió forintos keretmegbízást kaptak közbeszerzési, jogi tanácsadásra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János még Hódmezővásárhely polgármestere volt, amikor az Ész-Ker sok más mellett egy 129 milliós közbeszerzési és energetikai tanácsadói szolgáltatások nyújtásáról szóló közbeszerzést nyert a városnál, írta meg a 444.	[ "Kárpáti Péter György", "Lázár János", "Tiborcz István", "Hamar Endre" ]	[ "Orbán Ráhel" ]
Bizonyos újságírók nevét számra nem veszem. A "cuius regio, eius religio" (akié a terület, annak a vallása [követendő]) megtestesítőjét. Az idillikus hangulatokat kedvelő habzó szájú uszítóét, aki legújabb írásában filozóﬁai szakértővé avanzsált. A förtelmes düháriáival lassan világhírre vergődött heccmesterét. A szerencsétlen provinciális zsurnalisztáét, aki mindent megtesz (nincs, amit meg ne tenne), hogy a fővárosi napilap alkalmazza. A moralista giccsőzt, aki bár mindig csak megérteni szeretne – keserű sors! –, folyton-folyvást ítélkezésre kényszerül. Az imposztoroknak azt a hosszú sorát, akik frusztráció, karrierizmus, bosszúszomj, gyűlölet, előítélet, eltorzult meggyőződés, s ki tudja, mennyi más motívumtól vezettetve minden mértéket elvesztettek és elvetettek, s akik hecclapokká változtattak jobb napokat látott sajtótermékeket. Heller Ágnesnek nincs szüksége arra, hogy korára és érdemeire hivatkozzam. Bár azok sem tévednek, akiknek visszatetsző a tollnokok lovagiatlansága. S azok sem, akiknek feltűnik a mákvirágok végtelen magabízó, öntelten műveletlen, bizalmaskodó bunkósága, ahogyan életművéről nyilatkoznak. Én azonban másképpen fogok eljárni. Megvizsgálom a Heller Ágnes elleni támadások három hullámát. Az első a legismertebb, s mivel már majd négy hónapos, ezzel foglalkozott a legtöbbet a sajtó. Ez Heller Ágnesnek és más, nyilvánvalóan politikai okok miatt kiválasztott kollégáinak kriminalizálása. Az, hogy nem tudnak bizonyos pályázati pénzekkel elszámolni. Érintettként magam is számos nyilatkozatot tettem az ügyben – nem ismétlem magam. Ma már világos, hogy a vádak gyönge lábakon állnak. Heller és mások több sajtópert nyertek meg első fokon a Magyar Nemzet ellen. Aki vette magának a fáradságot, hogy pert indítson ezzel az újsággal szemben, kivétel nélkül nyert. Az ítéletet tudomásom szerint minden egyes esetben más-más bíró hozta meg. A vizsgálatok még nem zárultak le, de az bebizonyosodott, hogy Heller Ágnes egyetlen fillért nem kapott a pályázati összegekből, a konzorcium vezetéséről pedig már az első pályázati év kezdetén lemondott. A munkában tanulmányok írásával, illetve konzultációval vett részt – minden ellenszolgáltatás nélkül. Az első támadás – amelynek valódi értelme a példázat a magyar értelmiség számára: milyen következményekkel járhat a kritikus közéleti föllépés – megtervezett és egybehangolt volt. A kormánysajtó és a kormánybiztos véleményem szerint összejátszott. A másodikat az alkalom szülte, a harmadik pedig ennek következménye volt. A második hullámot Heller brüsszeli reakciója váltotta ki jobbikos és kormánypárti EU-képviselők provokációjára. A tárgyhoz nem tartozó kérdés a 2006. évi budapesti rendőrterror volt, amelyet Heller ingerülten elutasított. Nem fogok nevetséges nyelvi vitákba bonyolódni, mert az eset után Hellert ismételten megkérdezték, és ő világosan elmondta, mire gondolt. Az ellen tiltakozott, hogy a magyar rendőri brutalitást összemossák a terrornak azokkal az eseteivel, amelyek például az utolsó hónapokban is számos halálos áldozattal jártak az észak-afrikai országokban. Magyarország demokratikus állam volt 2006-ban. Budapest nem volt Tunisz, Kairó vagy Tripoli. Bár az emlékezet furcsa jószág, talán még vannak, akik emlékeznek, mi történt öt évvel ezelőtt. A televízió ostromakor egy szervezetlen, tapasztalatlan, megrettent rendőrosztag védte a középületet, amelyet a tömeg elfoglalt. Október 23-án a megalázott rendőrség visszacsapott. Az igen komoly veszélyt jelentő zavargást (amelyben számos rendőr is megsérült) aránytalan erőszakkal verte le. Földön lévő embereket rugdostak, odakeveredő járókelőket bántalmaztak, súlyos sérüléseket okoztak. Azonban a sokk, amelyet ez gerjesztett, kiváltotta a demokrácia önkorrekcióját. A sisakokon megjelentek az azonosító számok, s a későbbi oszlatásokkor alkalmazott erőszak arányos maradt. Figyelemre méltó, hogy az abszurd semmisségi törvény (amelyet – mint kiderült – huszonkét perújrafelvétellel ki lehetett volna váltani az egész rendőrség és az egész bírói kar megalázása nélkül) ezt az önkorrekciót önkéntelenül maga is elismeri, amennyiben kizárólag a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakra vonatkozik. Miért olyan érzékeny kérdés ez? Azért, mert a széljobb hisztérikus történelemhamisítását az uralkodó párt magáévá tette, s mintegy uralmának alapítástörténetébe illesztette. Akit tehát azzal lehet vádolni, hogy tagadja, hogy a rendőrök a tömegbe lőttek (és itt szándékosan elmismásolják, hogy éles vagy gumilövedékkel), azt bűnbaknak lehet kikiáltani. Véres diktatúrának állítják be a Harmadik Köztársaság öt hetét, s mivel e köztársaság két évtizedének (ahogy mondják, "az átmenet zavaros időszakának") patologikusparanoid gyűlölete alapozza meg lebontását, kapóra jön, ha egy reprezentatív személyiségben bemutathatják a "szekértolót". S végül a támadás harmadik hulláma. Hankiss Ágnes publikálja Heller Ágnes 1959-es politikai önkritikáját. Az Európa Parlament kormánypárti képviselője, a Hamvas Béla (!) Kultúrkutató Intézet igazgatója egy – mint mondja –évekkel ezelőtt megtalált történelmi dokumentumot politikai okokból, időzítve, Heller Ágnes sajtótörvény- és alkotmánykritikájára válaszul kiszolgáltat a Magyar Hírlap ebeinek, ahelyett, hogy – mondjuk – a Valóság című folyóiratban tenné közzé, olyan, az igazság számos oldalát mérlegelő tanulmány kíséretében, amelyre valaha – Martinovics Ignácról vagy Bethlen Gáborról szólva – törekedett. Erről megvan a véleményem, de ezzel nem azt mondom, hogy a történelmi dokumentumok ne kerüljenek napvilágra. E dokumentumról ma könnyebb volna beszélni, ha Heller Ágnes nem fojtja el, s megemlíti önéletrajzában. Ifjúkori szégyen ez, s talán titkos ihletője Heller egyik legragyogóbb művének, A szégyen hatalmának. Heller ebben az önkritikában elárulta önmagát és eszméjét. De –akár egésze, akár része származik az ő tollából – mást nem árult el. Nem mártott be embereket, nem denunciált, nem tett hitet – a Magyar Hírlap szalagcímével ellentétben – a megtorlás mellett, s kínálni sem kínált mást, mint egy művének filozófiai revízió ját. A mai fiatalok és középkorúak nem tudják, de a korszak minden ismerője számára nyilvánvaló, hogy a kommunista mozgalom gyászos rituáléjának, az önkritika műfajának ez nem aljas darabja. Ugyanis csak magának ártott vele. El lehet tűnődni azon, hogy 1959-ben volt-e olyan veszedelem, amely e lépést kikényszerítette (Hellernek magánéleti okai voltak rá), de elérni sem ért el vele semmit, sőt e levél után zárták ki a pártból. Az önkritika eltűnt Kállai Gyula iratainak süllyesztőjében, s Heller csak négy év múlva térhetett vissza a tudományos munkához, a hatvanas évek elejének politikai enyhülése következtében, hogy aztán egy évtized múlva újra kiakolbólítsák a tudományos intézetből, ahol dolgozott, majd négy év állástalanság után emigrációba kényszerüljön. Több mint ötven év makulátlan intranzigens magatartása, kivételes szellemi és személyes bátorsága van a mérleg egyik serpenyőjében, egy fiatalkori botlás a másikban. A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet nem így tudja. Árad belőlük a szenny, a gyalázatos koncepció, a tudva tudott hazugság. A bődületes tájékozatlanság és a gyűlölködő rosszindulat elegyéből gyúrt morális fensőbbséggel ítélkeznek. És élvezik. A kör bezárul: Hellert kriminalizálták, Hellert bűnbaknak kiáltották ki, Hellert erkölcsileg lenullázták. Hellert nem kell félteni. Amikor legutóbb beszéltem vele, az áradat közepében nyugodtan készült következő feladatára, berlini egyetemi előadására a reneszánsz filozófiájáról. Magunkat kell félteni. Az ország erkölcsi állapotát. Undorodom és émelygek. A szerző filozófus	[ "Heller Ágnes" ]	[ "Hamvas Béla", "Bethlen Gábor", "Kállai Gyula", "Martinovics Ignác", "Hankiss Ágnes" ]
Eddig még csak fideszes országgyűlési képviselőkről és milliárdos üzletemberekről írtuk meg, hogy vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a kormányzati felügyelet alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázaton a szálláshelyük fejlesztésére. Azt hittük, hogy ennél már nincs feljebb, de tévedtünk. Ugyanis Demeter Ervin Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottjának cége is nyert. A Demetervin Kft. mádi szálláshelye 8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott - derült ki az MTÜ folyamatosan frissülő döntési listájából. Családi pincészetünk Tokaj-Hegyalján, Mádon gazdálkodik, kizárólag saját mádi ültetvényeinkből származó alapanyagot dolgozunk fel. A három épületben 17 vendég számára apartmanok is kialakításra kerültek a borászathoz kapcsolódó helyiségek mellett - olvasható a Demeter családi pincészet oldalán. A Demetervin Kft. tavalyi beszámolója még nem érhető el, de 2018-ban 37 millió forintos forgalmuk volt. Demeter Ervin átveszi kormánymegbízotti kinevezését Orbán Viktor miniszterelnöktől - Fotó: Botár Gergely Demeter Ervin átveszi kormánymegbízotti kinevezését Orbán Viktor miniszterelnöktől - Fotó: Botár Gergely A kormánymegbízottakat Orbán Viktor kormányfő nevezi ki. Demeter Ervin már 2011 óta tölti be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kormánymegbízott tisztséget. A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága és más mértéke, mint az emberek és a haza szolgálata - mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2018. június 26-án, kedden az Országházban, a kormánymegbízottak kinevezési okiratának átadásán. A kormányfő azt kérte tőlük, hogy azzal a testtartással végezzék munkájukat, amelyben ott van egy ezeréves magyar állam. A kormánymegbízottak kulcsszerepet játszanak a járványhelyzetben is, hiszen a legfontosabb döntések a megyei védelmi bizottságokban születnek, ahol ők elnökölnek. Demeter Ervin életrajza szerint a Pannon Bormíves Céh tiszteletbeli tagja, de volt ő polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter is még az első Orbán-kormányban 2000-2002 között. A kormány már többször megpróbálta elmagyarázni, hogy miért nem probléma, hogy fideszes képviselők vagy milliárdos üzletemberek is kapnak vissza nem térítendő közpénzt a privát szálláshelyek felújítására. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. Ezért nemzetgazdasági érdek, hogy mindenkit támogassunk, aki megfelel az előírt feltételeknek - válaszolta korábban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Vadai Ágnes (DK) képviselő írásbeli kérdésre. Tehát nincs törvényi akadálya annak, hogy egy kormányzati programon egy kormánymegbízott is pályázzon, a kormányzati felügyelet alatt álló MTÜ pedig megítéljen 8 millió forintot a kormánymegbízott cégének, hiszen Demeter Ervin is magyar ember. Az MTÜ vezérigazgatója, Guller Zolán jelentette be, hogy lezárult a Kisfaludy-program magán-, és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázata; a másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. A forrásból bármilyen korszerűsítésre lehet költeni, bútorcserére, napelemre, vagy lehet bővíteni, szaunát, medencét építen. Az is érdekes adalék, hogy csak egyszerűsített elszámolás vonatkozik a pályázati források felhasználására, az MTÜ csak szúrópróbaszerű ellenőrzést tart a megvalósítást követően, de minden nyertesnek, így Demeter Ervin kormánymegbízottnak is záróbeszámolót kell benyújtani legkésőbb 2021. március 31-ig.	[ "Demeter Ervin" ]	[ "Vadai Ágnes", "Dömötör Csaba", "Botár Gergely", "Guller Zolán", "Orbán Viktor" ]
Nem volt gazdasági oka a letelepedési kötvényprogram beindításának, de a közvetítők lenyeltek 60 milliárd forintot. A pocsék konstrukcióval az ország óriásit bukott, a kormány szerint a kritika hátterében Soros György áll. 2012 őszén Rogán Antal kezdeményezte a Letelepedési Magyar Államkötvények kibocsátását. Indoklása szerint a valutakeret feltöltésére, az államadósság finanszírozására szolgált volna a program. A konstrukcióban Európán kívüli állampolgárok 300 ezer euro értékű állampapírba fektettek be öt évre. A kötvényesek lejárat után a pénzt visszakapják, de a letelepedési engedélyt nem kell visszaadni, azt életük végéig megtarthatják. Az érintettek hitelt adtak Magyarországnak, cserébe a schengeni övezeten belülre kerültek. A kötvényeket territoriális monopóliumot élvező cégeknek szervezték ki: egyetlen kivétellel ezek az összesen 60 milliárd forintos haszonnal dolgozó közvetítők egy kivételel offshore-hátterű vállalkozások voltak, magyar kötődéssel. 2013 és 2017 márciusa között 19 855 külföldi személy érkezett így az országba. A magyar program olyan nagyvonalú volt, hogy nem csak a közvetlen családtagok, hanem akár az érintett nagyszülei is a kötvényessel tarthattak Magyarországra. A kötvényprogram akkorára nyitotta a kaput, hogy azon gyakorlatilag bárki befért: nem kellett befektetni az országban, az ügyintézés 20 nap volt, az utolsó időkben pedig még hitelből is lehetett kötvényt venni. A program elsősorban Kínában volt népszerű, de a Direkt36 nyomozása szerint több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő orosz állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak. A magyar hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva nem adják ki a kötvényvásárlók nevét. Magyarországon ütött akkorát a gazdasági világválság, hogy évekkel később, 2012-ben, megtömött valutatartalékkal és javuló eredményekkel is elhitte Rogán Antalnak, hogy az államadósság finanszírozásához szükség van az úgynevezett letelepedési államkötvénynek kibocsátására. A Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) közös konferencián mutatatta be tanulmányát arról, hogy a kormány milyen reflexekre alapozta a körmönfont manővert és milyen sumákságokon át vezetett az út odáig, hogy az ország elbukjon legalább 30 milliárd forintot. A kacskaringós gazdasági és jogi ügylet summázatát az eseményen Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdász-doktora mondta ki: bűn felgyorsítva használni egy olyan forrást, ami sokkal rosszabb, mint a szabad piacon elérhető hitelek. Márpedig 2016 után, amikor már nagyban dübörgött a Magyarország jobban teljesít sikerpropaganda, magasabb fokozatra kapcsolt a gépezet és mit sem törődve az egyre halmozódó adóssággal, még több Európán kívüli családnak adtak letelepedési papírokat, potompénzért. Az ügylet részletezése előtt fontos leszögezni, hogy a letelepedési kötvény önmagában nem ördögtől való dolog, bár Európában szokatlan megoldásnak számít. Méltányolható elvárás, hogy egy tehetős üzletember fizikailag is befektetései közelében legyen, ehhez pedig megfelelő törvényi szabályozás mellett megoldás lehet, ha befeketetésekért cserébe (!) ezt lehetővé teszik számára. Azt is fontos tudni, hogy a hasonló letelepedési megállapodások sehol sem teljesen átláthatóak, legyen szó a portugál, a máltai vagy a ciprusi kötvényprogramról, mindenhol találhatunk homályos részleteket. Egyvalami viszont csak nálunk fordult elő: az ország ráfizetett a kötvényprogramra. Biztos volt oka, csak nem a valutahiány Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényprogramra nem volt szükség, már ami a makrogazdasági tényeket illeti. A gazdasági világválság a lakosságban még élénken élt, a válság emlegetése is erős érzelmeket váltott ki, azonban épp a gazdaság döcögése miatt a piacokat a jegybankok olcsó pénzzel öntötték el. A magyar valutatartalék 2012-ben és utána is elérte a Világbank által javasolt szintet, de ha mégis pénzre lett volna szükség, a kormány könnyedén olcsó hitelhez juthatott volna. Mégsem ez történt: beindították a kötvényprogramot, amivel a TI és a KFI tanulmánya szerint Magyarország 1 666 millió euróhoz jutott, cserébe viszont 1844 millió eurót kell majd visszafizetnie. A magyar adófizetőknek tehát 178 millió eurójába kerülnek a letelepedési kötvények, ami 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a szokványos devizakötvények értékesítése került volna. A tanulmány szerint még ennél is olcsóbban megúszhattuk volna, ha a kormány a befolyt pénzből nem építi le az Európai Beruházási Banktól (EIB) kapott rendkívül kedvező hiteleket: ha nem fizetik ki a méregdrága kötvénypénzből az EIB kintlevőségeit, 30 milliárd forinttal több marad a közös kasszában. Szinte érhetetlen, hogy ilyen rossz kondíciók mellett miért mozgattak meg minden követ, hogy a kötvényprogram a lehető legtöbb embert érje el. A megfeszített szándékról sokat elmond az a történet, amit Wiedemann Tamás, a G7 újságírója mondott el. Egy alkalommal, még az azóta megszüntetett Magyar Nemzet újságírójaként lakossági bejelentést tett a letelepedési kötvények ügyében, az ügyészség válaszában pedig arról tájékoztatta, hogy nem történt szabályszegés, mert a kötvényprogramnak gyakorlatilag nem voltak szabályai. A kutatók arra jutottak, hogy a kormány azért dönthetett a kockázatos és méregdrága kötvényprogram mellett a sokkal olcsóbb EIB helyett, mert utóbbi feltételekhez kötötte volna a pénz felhasználását, így viszont a pénz jelentős része az államkassza helyett ismeretlen üzletemberekhez vándorolt. Gyertek, bevándorlók! A letelepedési államkötvényekkel nem csak anyagilag veszített sokat az ország. Bár a pralament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai számtalanszor rákérdeztek, sem a Terrorelhárítási Központ, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem más szerv nem adott érdemi választ arra, hogy hogyan, milyen eszközökkel, milyen mélységben végezték el a kötvényesek nemzetbiztonsági ellenőrzését. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint a kötvényprogramot elszúrták: sem biztonságilag, sem anyagilag nem kért megfelelő árat a bizalmi papírokért az ország. Az pedig beszédes, hogy a programmal elvileg a tehetős üzletembereket és befektetéseiket akarták az országba csábítani, de többen hitelből fedezték a lekötéseket. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője Varga Mihály korábbi megszólalását idézte. A pénzügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy az anyagi problémák orvosolására volt szükség a kötvényesek bevonására Romhányi szerin azonban csak Görögországban volt akkora a forráshiány, ami egy ilyen lépést indolna. Kitalálják? Soros. Hétfő délután a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált a civilek által felvetett problémákra. Eszerint 2012 és 2016 között Magyarországnak vissza kellett fizetnie a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hiteleket. Ezt Soros György is szívesen finanszírozta volna, de Magyarország más utat választott. Lakossági devizakötvényekből és letelepedési kötvényekből fizettük vissza az adósságot. Ez Soros gazdasági érdekeit sértette. Ezért rágalmazzák a Soros által fizetett szervezetek – mint például a Transparency International – a magyar kötvényprogramot. Kiemelt képünkön: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b) érkezik a Fidesz-KDNP kihelyezett tanácskozásának helyszínére Balatonfüreden 2016. szeptember 7-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI	[ "Rogán Antal" ]	[ "Ligeti Miklós", "Bod Péter Ákos", "Bodnár Boglárka", "Varga Mihály", "Wiedemann Tamás", "Soros György", "Romhányi Balázs" ]
2,5 milliós juttatással távozott Pintér III/II-es államtitkára Tavaly év végén Tasnádi László rendészeti államtitkár némileg váratlanul úgy döntött, hogy lemond a bruttó 997 ezres fizetést biztosító posztjáról. Tasnádi távozását hivatalosan nem indokolták, de közrejátszhatott benne az a botrány, amit az 1956-os forradalom évfordulóján bejelentett előléptetése váltott ki. Lázár János a kormányinfón minősítette kínosnak, hogy a III/II-es múltú államtitkárt vezérőrnagyból altábornaggyá léptették elő. A hírek szerint Tasnádinak az fájt, hogy nem védték meg a miniszterrel szemben, az indoklás azonban sántít, hiszen III/II-es múltja miatt korábban is érték már támadások és kritikák. Tasnádi László korábban ugyanis Orbán Viktor Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde idején még a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a beépített ügynököktől várt jelentéseket az ott történtekről. Korábbi munkájáról azt mondta, az említett III/II-2 alosztályon kém-, majd terrorelhárítással foglalkozott, amely a rendszerváltás idején beolvadt az újjáalakuló Nemzetbiztonsági Hivatalba, ahol a terrorelhárítási igazgatóságon dolgozott. Később a hírszerzésre került, ahol a terrorfelderítő osztályon végzett munkát. "Tehát kijelentem, hogy senkiről nem jelentettem semmit. Én a kém- és terrorgyanús személyekről jelentettem az akkori vezetésnek". Pintér Sándor belügyminiszter és Tasnádi László volt rendészeti államtitkár Mindenesetre Lázár kritikája betehette a kiskaput az államtitkárnál és tavaly év végén lemondott posztjáról, mellyel összefüggésben jelentős, egyszeri juttatáshoz jutott. A kormany.hu-n elérhető dokumentum szerint december 10-én összesen 2,5 millió forint került a számlájára. Egyrészt szabadságmegváltás címén kapott 963 ezer forintot, másrészt pedig az "állami vezetői felmentés után járó juttatásként" 1,5 millió forintot tehetett zsebre. A hírek szerint azonban nem sokáig kellett a tartalékaiból élnie az egykori államtitkárnak, hiszen a 24.hu információi szerint három héttel később munkát kapott egykori főnöke, Pintér Sándor, belügyminiszter korábbi cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél. mfor.hu	[ "Tasnádi László", "Pintér Sándor" ]	[ "Lázár János", "Orbán Viktor" ]
Katona Magda, az Afganisztánért Alapítvány képviseletében és Najibullah Kabuli képviselőjelölt, az Emrooz TV tulajdonosa a Bustan-i Kabul parkban Lapunk telefonos interjút készített Najibullah Kabuli afgán választási képviselőjelölttel, az Emrooz TV tulajdonosával, aki a Katona Magdáról készült videót dokumentumfilmként jellemezte. Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a film hiteles és valóban ő látható benne – mondta. Najibullah Kabuli nem tudja pontosan, hogy Katona Magda mekkora összeget kapott az őt megvesztegető személytől, de elmondása szerint sok pénzzel távozhatott Afganisztánból, minthogy más külföldiek is hasonlóan kaptak pénzeket. Najibullah Kabuli azt állítja, hogy a dokumentumfilmet az egyik képviselőjelölt munkatársa vette fel a választások alatt. Lapunknak elmondta: ismeri Katona Magdát, egyszer találkozott vele, a választások alkalmával Kabulban. Úgy tudja, hogy egy nemzetközi alapítvány figyelőjeként érkezett az afgán fővárosba a választásokat felügyelni. Lapunk kérésére az Emrooz TV rendelkezésünkre bocsátotta a szóban forgó videofelvételt.Katona Magda lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a videó rossz minőségű és töredezett, értelmetlen, logikátlan, egymáshoz nem illeszkedő mondatfoszlányokat tartalmaz. A foszlányokhoz tartozó fiatal női hang tartozik, iráni perzsát beszél, az egyik húsz év körüli, a másik harmincöt körüli –kommentálta a videót Katona Magda. "Én afgán darit beszélek, akcentus nélkül, anyanyelvemként némi tadzsik színezettel. A filmen látható nő alacsony termetű, testes, zömök. Én 178 centi magas és 56 kiló vagyok" – hívja fel a figyelmet a különbségekre. A felvételen látható nő tömzsi ujjaival elvesz egy darab papírt (nem látszik, hogy pénz-e, nem számolja meg), majd azt mondja, hogy továbbítja az illetékeseknek és úgy tűnik, hogy ő ígéri, hogy a hiányzó hatezer éjfélre meglesz.Katona Magda szerint a szöveg csak akkor logikus, ha hamisított választói igazolványt vesz valaki éppen. Átveszi, megígéri, hogy továbbítja a csalással kapcsolatos panaszt, de csak kétezer (nem dollár, afgáni) van nála, a hiányzó hatezerrel ő tartozik, ami ígérete szerint éjfélre meglesz. A felvétel alapján sejthető, hogy a hamis igazolványt vásárló nő nem fogja elárulni, hogy kitől vette az okmányt, az eladó megbízhat benne. "Azért játszatták el a hamisigazolvány-vásárlást, mert köztudott volt, hogy én szereztem pakisztáni és iráni gyártmányokat is, és ezt Najibullah Kabulinak is meséltem a parkban a kampánygyűlésen, ez kampánytéma volt" – magyarázta az esetet Katona Magda. Csak azt nem tudta Kabuli, hogy nem személyesen vásároltam a hamis igazolványokat, hanem szerezték nekem – tette hozzá.Katona Magda szerint Najibullah Kabuli nem véletlenül indított ellene lejárató hadjáratot. Szeptember 18-án, a választások napján ugyanis durva atrocitás ért megfigyelői munkám során – mondta. Kelet-Kabulban jártam sorra a választási központokat, amikor a Lami Shahid Líceum elé érvén autóm majdnem összeütközött két terepjáróval, akik nyolc férfit szállítottak, közülük hatan AK-47-es gépkarabélyokkal és talkie-walkiekkal voltak felszerelve. Amire kikászálódtam a kocsiból, az öt fegyveres a tilalom ellenére bemasírozott a helységbe, parancsnokuk megvetően végigmért, majd utasította a kinn álló afgán rendőröket, ezt jól motozzátok meg. Tiltakozásom ellenére betuszkoltak egy fülkébe, ahol két nő nekem esett, levetkőztettek, a hajamban turkáltak. Amire kiszabadultam, már feltehetően megtörtént az urnapakolás.Kócosan és megalázottan egyenest a Választási Panaszbizottsághoz hajtattam, ahol Betsy Weltsh bírónőnél tettem meg írásban a bejelentésemet, leírván azt is, hogy a szavazóhelyiséget megszálló privát milicistákban felismertem Najibullah Kabuli képviselőjelölt, az Emrooz Tv tulajdonosának testőreit – magyarázza Katona Magda. A panasznyomtatványon fel kellett tüntetnem adataimat, ahol természetesen szerepelt, hogy melyik megfigyelői entitás képviselője vagyok. Ilyenkor az az eljárás, hogy a Panaszbizottság eljuttatja az érintettnek saját nyomtatványán, hivatalos megkeresés kíséretében az anyagot, hogy válaszoljon, előadhatja védekezését.Katona Magda szerint az Emrooz TV tulajdonosa Najibullah Kabuli egy iskolázatlan kereskedő, aki a betűvetéssel is hadilábon áll. Nyilván a Választási Panaszbizottság okmányait úgy azonosította, hogy én az Afganisztánért Alapítvány delegáltjaként a Panaszbizottság nevében, dolgozójaként jártam el ellene. Pályafutását koldusszegény fővárosi tadzsik proligyerekként a Najibullah-rezsim titkosszolgálatánál kezdte, mint verőlegény. Beceneve hírhedt vallató módszeréről körmös Najib volt. Később megtagadta múltját, választási életrajzában már az szerepel, hogy mint mudzsáhidot, bebörtönözték a kommunisták. Nem sokkal később Iránba járt kereskedni, és rövid idő alatt mesés vagyonra tett szert. A rossz nyelvek szerint a kábítószerből, és a rossz nyelvek szerint emiatt gyűlt meg a baja az iráni hatóságokkal, mert kiutasították az országból. Ekkor magántévéje az Emrooz TV kígyót-békát fújt a szomszéd országra, mígnem az iráni hatóságok elérték, hogy az Emrooz TV-t bezárják rágalmazásért, a választások alatt nem is működött. Pár nappal az inkriminált felvétel közlése előtt engedték működését. Katona Magda beszámolója szerint az Emrooz TV újraindulásának valamiféle feltétele lehetett a róla levetített lejárató film.Najibullah Kabuli lapunknak nyilatkozva a fentieket teljes hazugságnak tartja, állítása szerint a magyar választási megfigyelőt semmilyen atrocitás nem érte sem tőle, sem az embereitől. Egyértelmű, hogy Katona Magda ezzel a történettel akarja elterelni a figyelmet a megvesztegetéséről – nyilatkozta lapunknak.	[ "Katona Magda" ]	[ "Najibullah Kabuli", "Betsy Weltsh" ]
Az ingatlanpanamát vizsgálja a négy VII. kerületi frakcióvezető + Képek A négy helyi frakcióvezetőből álló grémium vizsgálja a VII. kerületi önkormányzat ingatlanelidegenítési gyakorlatát és a gazdasági bizottság ilyen irányú tevékenységét, s a képviselő-testület hétfői döntése értelmében esetlegesen javaslatot tesz a gyakorlat és a bizottság működésének megváltoztatására. A képviselő-testület rendkívüli ülését a novemberben kirobbant ingatlanbotrány miatt hívták össze. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint összesen 9 önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak – köztük az előzetes letartóztatásban lévő Gál György (SZDSZ), a gazdasági bizottság elnöke és Kardos Péter, a pénzügyi bizottság elnöke – összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, s további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. A rendkívüli ülés egyetlen napirendi pontját - az önkormányzat elidegenítési gyakorlatának felülvizsgálatáról szóló javaslatot - Hunvald György (MSZP), a kerület polgármestere terjesztette elő. Mint mondta, az önkormányzat célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálják meg az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésének minden pontját. Ha hibát találnak, azt javítsák ki, ha nem találnak, de új megoldások lehetőségét igen, akkor változtassanak annak érdekében, hogy erősödjön a bizalom - hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy a bizalom mindenkit megillet addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy arra érdemtelen. A napirend vitájában Vattamány Zsolt, a hétfőn megalakult kerületi Fidesz-frakció elnöke kifejtette: a polgármester javaslata nem ad választ arra, hogy a jogi felelősségen túl hogyan állapítható meg az érintettek felelőssége. Szerinte a politikai alkalmasság kérdése is felvetődik, ezért ha azt nem tisztázzák, akkor mindössze "olcsó színjáték" zajlik. A politikai felelősség vizsgálatára vizsgálóbizottság felállítására tett javaslatot, amelyet a képviselő-testület nem támogatott. Gerenday Ágnes (KDNP) szerint a gazdasági bizottságnak túl nagy hatalma van, a döntések egy kézbe értek. Mint mondta, korábban már szóvá tette ezt, de mindig volt olyan indok, amivel megmagyarázták. Bolesza Emőke (független) közölte, hogy nem támogatja a vizsgálóbizottságokat, ugyanis szerinte a most vizsgálódó szerv az autentikus. Kecskés Gusztáv (KDNP) a grémium felállításával kapcsolatban azt javasolta, hogy a vizsgálóbizottság a négy helyi frakcióvezetőből álljon, és egyúttal javasoljon módosítást a szervezeti és működési szabályzatban a gazdasági bizottságra vonatkozóan. A képviselő-testület ezt a felvetést támogatta. (mti)	[ "Kardos Péter", "Hunvald György", "Gál György" ]	[ "Vattamány Zsolt", "Kecskés Gusztáv", "Bolesza Emőke", "Gerenday Ágnes" ]
Szavazatvásárlás, hazugságvizsgáló, megfélemlített közmunkások, vádak, cáfolatok – mély konfliktusok sejlenek fel a botrányos pusztahencsei időközi polgármester-választás hátterében. - Hazugságvizsgálót szeretnék. Az bebizonyítaná, hogy igazat mondok. Ezt ismételgeti Bán István, Pusztahencse december 17-én megválasztott polgármestere, akit a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság utóbb megfosztott tisztségétől. A Pakstól 8 kilométerre fekvő faluban szinte mindenki támogatna egy ilyen vizsgálatot: a 950 lelkes település lakói szeretnének tisztán látni. Az országos visszhangot kiváltó ügy előzményei 2014-re nyúlnak vissza. Akkor már 12 éve Lengyel Jánosné volt Pusztahencse polgármestere, ám a faluvezető nyugdíjba ment, és megüresedett posztjáért öt független jelölt indult harcba. A paksi erőmű nyugdíjas villanyszerelője, Bán István látszott a legesélyesebbnek, mivel húsz éven át nagy bizalmat élvező, helyi képviselő volt a faluban, ám 21 voksnyi előnnyel legyőzte őt Iker Ibolya, az óvoda vezetője. A tanító és táncpedagógus végzettségű Iker hencsei származású, pályáját szülőfaluja iskolájában kezdte, aztán évtizedekig másutt szolgált, és családjával a szomszédos Györkönyben telepedett meg. Onnan ingázott Pusztahencsére, miután 2013-ban megbízták őt egy évre az óvoda irányításával. Bán és Iker szembenállása hamar megosztotta a hét tagú képviselő-testületet. 2015 tavaszán Bán írt egy levelet a képviselőtársainak, amiben úgy fogalmazott, hogy nem jár be a testületi ülésekre, amíg nem lesz rend az önkormányzatnál. Tíz hónap után viszont bejött, mivel úgy látta, hogy a polgármester rendszeresen a testületet megkerülve hoz milliós döntéseket, és más nevén vesz fel útiköltségtérítést. Több feljelentést is tett, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és okirathamisítás gyanújával, Iker viszont őt jelentette fel rágalmazásért, mondván: Bán a testületi tagok előtt korruptnak láttatta őt. A testület megfosztotta a polgármestert attól, hogy akár egy forintról is egyedül döntsön. A konfliktus odáig fajult, hogy Bán 2017 szeptemberében azt javasolta, oszlassa fel magát a testület, s az előterjesztést a grémium 5:2 arányban megszavazta. Időközi választást írtak ki, és azon, december 17-én Bán 19 szavazat különbséggel legyőzte Iker Ibolyát. Két nappal később Iker megtámadta az eredményt, szerinte ugyanis Bán a voksolás napján a választási helyiségtől tíz méterre kampányolt, már pedig ez a törvény szerint 150 méteren belül tilos. A beadványhoz csatoltak egy levelet, amin 212 helybéli tanúsítja, hogy tudomásuk szerint Bán ötezer forintot ígért azoknak, akik rá szavaznak. A helyi választási bizottság elutasította a panaszt, a területi viszont hatályon kívül helyezte a választás eredményét. A határozatot Bán megfellebbezte, így a pécsi táblabíróság elé kerül az eset. Bán István állítja, hogy a választás napján nem kampányolt, nem tett mást, csak beszélgetett a barátaival. A 63 éves férfi attól összeomlott, hogy vetélytársa beadványa őt választási csalásba keveri. A köpcös villanyszerelő otthon a szőnyegre ülve, az ágy szélének támasztja fájós derekát, s hangja elcsuklik, amikor odaérünk, hogy ajánlott-e pénzt a rá voksolóknak: – Hogy tettem volna ilyet? – kérdez vissza. – Még csak olyat se mondtam, ami félreérthető lett volna. Bán azt gondolja, hogy a segélyre szorulók – a polgármestertől való függésük miatt – írták alá a szavazatvásárlásról szóló nyilatkozatot. Elmondja, hogy a választás hetében kilencven rászoruló kapott 3-3 mázsa tűzifát a polgármester-asszonytól, úgy véli, főleg ők és családtagjaik írhattak alá. A faluban 56 regisztrált állástalan van, az aktív korúak csaknem ötöde, nekik és családjuknak a közmunka és a segély jelenti a megélhetést. Iker Ibolya nem állítja, hogy Bán megvette a voksolókat, úgy fogalmaz, hogy semmi köze a 212 szignóval ellátott nyilatkozathoz. Nem ő kérte és szervezte a gyűjtést, neki csak elhozták a helybéliek (hogy kik hozták, azt nem árulja el), s ő kötelességének érezte, hogy csatolja ezt a dokumentumot a beadványához. A pusztahencseiek roppant mód szégyellik, hogy a sajtóban falujuk egy csalásról híresült el. Megfaggattam vagy félszáz helybélit, s a kérdezettek túlnyomó többsége elképzelhetetlennek tartja, hogy Bán fizetett volna a voksokért. – Ugyan! – utasította el ezt a feltételezést egy harmincas éveiben járó, kivitelezőcégnél dolgozó férfi a falu kocsmájában. – A Pista bácsi még egy fröccsöt se fogad senkitől, mert akkor az illetőt vissza kell hívnia, és azt már a többiek félreértenék. Az ivóban kvaterkázó féltucat hencsei buzgón bólogat, hogy ez nagyon így van. Mindjárt hozzáteszik, hogy a 212 aláíró legalább fele egy olyan papírt írt alá, amin az állt: "nem értek egyet a választás eredményével". Később írták rá azt, hogy tudnak az ötezer forintos ajánlatról. Most már ők visszavonnák az aláírásukat, de félnek, hogy akkor eljárás indul ellenük a hamis tanúságért. Ugyanezt erősíti az utcán megszólított Béda György, gépkocsivezető, és a társaságában lévő négy helybéli asszony is, a 48 esztendős férfi hozzáteszi: – A falut annyira felháborította ez a hazugság, hogy ha mégis lesz új választás, akkor Bán István sokkal nagyobb arányban nyer majd, mint múltkor, mert a hencseiek nagyon megharagudtak Ibolyára. Iker Ibolya leghűbb támogatói viszont nem tartják kizártnak, hogy megtörtént a Bán Istvánnak tulajdonított szavazatvásárlás. – Beszéltem olyan asszonnyal, aki állítja, hogy neki ajánlott pénzt a Pista bácsi – mondja Fazekas Sándor. A fakitermelésen dolgozó, 55 éves, apró termetű, bajszos férfi megjegyzi, hogy Iker Ibolya három év alatt 100 milliót hozott a falunak, így új konyha, orvosi rendelő épült, szépült a község, Ibolya tájékozottabb és jobb kapcsolatokkal rendelkezik, mint Bán, ezért hagyni kellett volna, hogy töltse ki mandátumát. Azt amúgy Fazekas nem cáfolja, hogy a nyilatkozaton szereplő aláírások gyűjtésében neki is szerepe volt, szerinte azonban az aláírók közül talán ketten vagy hárman állították, pénzt ígért nekik Bán István. A többiek csak azt vállalták, hogy hallottak erről. Hogy azonban ki azok, akik ajánlatot kaptak Bántól, azt Fazekas nem árulja el, így nem kereshetem meg őket. Az ügyben a pécsi táblabíróság hoz majd jogerős ítéletet. Momentum: pillanatnyi zavar Az időközi választás után a Momentum egyik helyi tagja azt kürtölte világgá, hogy Bán István az ő támogatásukkal nyert. Bán független jelölt volt, de a kampány utolsó heteiben a párt aktivistáitól tényleg kapott praktikus tanácsokat. Mást azonban nem. A Momentum kereste meg őt, s ő ezt elfogadta. Bán szerint a Momentumnak azért volt fontos az ő támogatása, mert Iker Ibolyát – kapcsolatai okán – kormánypártinak sejtették. Iker elismeri, hogy jók a kapcsolatai a térség fideszes politikusaival, ám a szocialistákkal is, ezeket a kontaktusokat a falu érdekében építette ki. Abból, hogy a Momentum utóbb Bán mellett vallott színt, Iker táborában terjed, hogy Bán ellenzi az atomerőmű errefelé egyöntetűen támogatott bővítését, és egyetért a migránsok betelepítésével. Az erőműben 30 évet lehúzó Bán erre csak legyint, s azt mondja, nem csodálkozik már semmin, kommunistának is minősítették, pedig soha egy pártnak nem volt a tagja. Eztán még annyira se lesz. Ungár Tamás	[ "Bán István", "Iker Ibolya" ]	[ "Ungár Tamás", "Béda György", "Lengyel Jánosné", "Fazekas Sándor" ]
A Fejér megyében tartott földárveréseken újabb földrészeket vásárolt magának a miniszterelnök veje, és családja. A Nemzeti Földalapkezelő weboldalán megjelentek a 2016. március 1-15. között tartott licitek eredményének hirdetményei. Tiborczék Ezekből derült ki, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István és apja, Tiborcz Sándor egyetlen nap alatt tíz árverésen tettek meg a legmagasabb ajánlatot. Tiborczék március 7-én összesen 216.7 millió forintot költöttek el, hogy megvegyenek 193 hektárt a Bicske közigazgatási területéhez tartozó földekből. Az új területek közel vannak Tiborczék régi birtokához a Csabdi határárban lévő Tükröspusztához. A birtok, amely Felcsúttól is alig 6 kilométerre van, 1997-ben került a családhoz. A területen egy 40 hektáros lovas szabadidőparkot alakítottak ki. A lovas parkot és a közelében lévő Tiborcz tanyát Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt még eladásra hirdették meg tulajdonosai, összesen 420 millió forintért, később azonban a hirdetést visszavonták. A család az év elején a Csabdi másik szomszéd településén, Mányon is terjeszkedett. Ott csak kettő parcellát vettek, de mindkettő óriási terület, 166, illetve 133 hektár, amiért összesen több mint 330 millió forintot fizettek. Mészárosék Újabb területet vett a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester rokonsága is. A szintén felcsúti illetőségű Mészáros János március elején Száron vásárolt közel 49 millió forintért 77,7 hektár földet. Mészáros Lőrincről a múlt héten írtuk meg, hogy tetemes birtokrendszererét újabb 3960 hektár állami földdel gyarapította, miután feleségével felesben megvette a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság utódcégét, az Agrosystem Zrt.-t. A céget még az első Orbán-kormány alatt, a 2001-es privatizációja idején kitömték állami földekkel. Ötven évre kapott használatra 3960 hektárt, amit így kvázi nem lehet eladni, mert tulajdonosváltás esetén is csak az Agrosystem használhatja 2051-ig. Mészáros és családja emellett rástartolt az alcsútdobozi földekre is. A rokonsággal együtt több mint egymilliárdot tettek le a falu környékének, többek között az Orbán Győző tulajdonát képező Hatvanpuszta majorság körüli földek felvásárlásáért. Az Alcsútdoboz közigazgatási területéhez tartozó, frissen elárverezett földeket szinte kizárólag a Mészáros-família tagjai birtokolják.	[ "Tiborcz István", "Tiborcz Sándor" ]	[ "Orbán Győző", "Orbán Ráhel", "Mészáros Lőrinc", "Mészáros János" ]
A nagyapja, Bárándy György tavaly, a kilencvenedik születésnapján azt mondta, nem beszélt többet önnel. Már szóba állnak? A nagyapja azt is mondta, kifejezetten neheztel önre, amiért a politikai pályát választotta, miközben édesapjáról úgy vélekedett, hogy egy jogásznak a szakma egyik csúcsa a miniszteri poszt... Azért a nagyapjával követik egymás munkáját? Ezek szerint ön arról sem tud, hogy amíg nagyapja a HírTv-ben nyilatkozott, felhívta valaki Hagyó Miklós nevében, hogy vállalná-e Hagyó jogi képviseletét? Nem is beszélt Hagyóval mostanában? Köztudomású, hogy az MSZP-be Hagyó Miklóson keresztül került be... Ez mit jelent? Ha jóban voltak, feltételezhető, hogy tudott egyet s mást Hagyó ügyeiről... Az ötperces találkozásaik nem inkább jogi tanácsadások voltak? Mikor beszéltek utoljára? Elvállalná a jogi képviseletét, ha kérné? életrajz A 34 éves ügyvéd Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter fia, országgyűlési képviselő és az MSZP XII. kerületi szervezének tagja. A 2006-os országgyűlési választásokon pártja fővárosi listájának 20. helyéről jutott be a parlamentbe. Ügyvédi munkája mellett a Magyar Kriminológiai Társaság Igazgató Tanácsának tagja, adjunktus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőjogi Tanszékén és számos társadalmi funkciót is betölt. 2006 óta tagja az OIT-nak. 1999-ben A tenger keresztes lovagjai címmel könyvet adott ki Velencének a negyedik keresztes hadjáratban játszott szerepéről. A kötetben Bárándy a korabeli szerződések, történelmi tények ismertetésének útján szinte védőbeszédet szerkeszt a Velencét elítélő vádakkal szemben. Nagyapja szintén ügyvéd: Bárándy György. (Wikipédia) Minden családban léteznek konfliktusok. Mindhárman, apa is, nagyapám is és én is erős egyéniségek vagyunk, ami magában hordja a konfliktusok lehetőségét, de ez nem tartozik a nyilvánosságra.Érdekes gondolatmenet, hogy a szocialista párt által támogatott igazságügy miniszter rendben van, miközben egy országgyűlési képviselő, aki szakpolitikus, tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és az Alkotmányügyi bizottságnak, az miért nincs rendben. Én ezt nem kívánom minősíteni.Egyáltalán nem. Az ő ügyeiről, vállalásairól, szakmai életéről én sem tudok semmit, mint ahogy – tudomásom szerint – ő sem tud semmit az én munkámról.Erről tudok, az újságokból, de sem Miklóssal, sem a nagyapámmal nem beszéltem erről. Véleményem szerint ez valamilyen provokáció lehetett.Nem, nem hívtuk egymást. Ennek ellenére én emberileg továbbra is úgy élem meg, hogy jó viszonyban vagyok vele. Semmi okom, hogy haragudjak rá. Remélem, hogy tudja igazolni a vádak ellenkezőjét.Én az MSZP Hagyó Miklós által vezetett XII. kerületi pártszervezetébe léptem be, de nem rajta keresztül ismerkedtem meg a szocialistákkal. Először 2000-2001-ben Kósáné Kovács Magdának – akinek sokat köszönhetek, akitől rengeteget tanultam, s akit azóta is politikusi etalonnak tartok – voltam büntetőjogi szakértője. Ekkor kerültem kapcsolatba a párttal, majd néhány jogásztársammal megalakítottuk az MSZP jogi tagozatát, melynek elnöke lettem. És csak ezután léptem be a pártba. De tény, hogy Miklós, mint tapasztalt fiatal politikus is sokat segített nekem a politikai pályámon.Budapesten a mi generációnk – természetes módon – kapcsolatban volt egymással, politikai szövetségeket kötöttünk és segítettük egymást abban, hogy ki-ki megtalálja azt a posztot, ami neki való. Miklós szinte azonnal elment a budapesti politika felé, én pedig az országos szintű szakmapolitika felé mozdultam. Nekem ezért nem is volt rálátásom a budapesti és a városházi ügyekre.Feltételezhető, de nem így van. Miután Miklós főpolgármester-helyettes lett, a találkozásaink száma drasztikusan lecsökkent. Volt, hogy több hónapig nem is beszéltünk egymással. Ha mégis összefutottunk, inkább beszélgettünk magánéleti kérdésekről, pártügyekről. A városháza szóba sem került. Amióta kipattantak az ügyek, legfeljebb pár ötperces találkozásra volt módunk. Nem érdeklődtem az ügyeiről.Abszolút nem. Ezek vagy párton belüli egyeztetések, vagy magánjellegű találkozások voltak.Volt egy kampányértekezlet a budapesti pártszervezetben, Tapolcán, nagyjából két hónapja. Hosszabb beszélgetésünk már nagyon régen volt.Nem gyanúsított, úgyhogy most nincs rá szüksége. De ha lenne, mint ügyvéd megtenném, ugyanakkor nem javasolnám neki, hogy egy szocialista politikus legyen a védője.	[ "Hagyó Miklós" ]	[ "Bárándy Péter", "Kósáné Kovács Magda", "Bárándy György" ]
Közel kétmilliárdos kamarai költségvetésről döntött a BKIK Küldöttgyűlésen döntött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a 2019. évi költségvetéséről. A BKIK tájékoztatása szerint a bevételi terv összesen 1,985 milliárd forintot irányoz elő. A költségek és ráfordítások valamint a beruházási kiadások jövő évre tervezett együttes összege 1,984 milliárd forint. Szavazásra várva (forrás: Rácz László/N3 Kommunikáció) Szavazásra várva (forrás: Rácz László/N3 Kommunikáció) A bevételek és a kiadások különbözeteként 1,035 millió forintos pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, vagyis nyereséggel számolnak. Ezt a pénzt a BKIK a közel 300 ezer fővárosi vállalkozás érdekében használja fel – írja a kamara. A külföttgyűlés az új alapszabállyal összhangban aktualizálta a legmagasabb fórum, a küldött közgyűlés ügyrendjét. “Ezzel és a kamarát korábban ért támadásokra az Ellenőrző Bizottság javaslatára adott válaszokkal a BKIK Küldöttgyűlése ígéretéhez híven lezárta a múltat" - közölték. Mindezekkel összhangban, az alapszabály adta lehetőségek keretében a Küldöttgyűlés feltöltötte a harmadik általános alelnöki posztot is, amelyre Nagy Eleket (akinek a neve az első Orbán-kormány idején az autópálya-építéseken favorizált egykori Vegyépszerrel fort egybe – a szerk.) választotta, Koji László és Csonka Tibor mellé.	[ "Nagy Elek" ]	[ "Koji László", "Rácz László/N3", "Csonka Tibor" ]
Magyarország 21. leggazdagabb emberének, Nagy Eleknek a cége letarolta az erdő egy részét, és elbontotta a hegy oldalát Budapest 12. kerületében, hogy luxuslakásoknak csináljon helyet. A telek korábban az önkormányzaté volt, de azt még nem árulták el, hogy mennyiért adtak túl rajta. Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy a főváros XII. kerületében a Csillagvölgyi úton rengeteg fát vágtak ki egy építkezés miatt. Sőt, elbontották a hegy oldalát is, hogy a helyére luxusapartmanokat húzzanak fel. Kirándultunk egyet, hogy megnézzük Budapest egyik legzöldebb utcáját, és ezt a tájpusztító beruházást. A kanyargós úton először egy erdő mellett haladtunk el, amit később egy villasor vált fel. Az ott élők eddig erdőre néző kilátással büszkélkedhettek, azonban az utóbbi időben a teraszukról nézhették végig az új lakópark kivitelezését kísérő természetrombolást. Az építkezésre a főbejáratánál lehet belátni, ahol drótkerítés van, illetve a kerítés tövében lévő dombokról lehet befotózni a területre. Itt korábban erdő volt A tájrombolást nem nehéz kiszúrni: az út jobb oldalán nagy területen eltűnt az erdő, a hegy egy részén pedig jelentős földmunkát végeztek, hogy helyet csináljanak a társasházaknak. Ahhoz ugyanis, hogy valaki ilyen terepre tudjon építkezni, elég komoly előkészítő munkákat kell végeznie az alapok lerakásához. A Google felvételeinek tanúsága szerint itt korábban erdős hegyoldal volt. A természetrombolás már a Google műholdfelvételein is jól kivehető: a telken megszűnt az összefüggő zöldfelület. Az építkezéssel szemben, az út túloldalán egy helyi jelentőségű védett természeti terület, a szomszédságában pedig egy Natura 2000 terület található. A Natura-hálózat keresője szerint viszont a letarolt telek nem áll védettség alatt, és a szemközti védett területnek sem része. A Minerva Térinformatikai Rendszere szerint a 10496/14 helyrajzi számú telek az Lke-3 kategóriába esik, (ami kertvárosias sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterületet takar), ahol a zöldfelület legkisebb mértéke 70 százalék lehet, a beépítettség legnagyobb mértéke pedig 10 százalék. A Google műholdképeit nézve úgy tűnik, hogy a korábbi zöldfelületnek több mint 30 százaléka tűnt el az erdős hegyoldalról. Az önkormányzatnál és az építtetőnél is érdeklődtünk, hogy az építkezés után hány százalék lesz a telken a zöldterület aránya és a beépítettség mértéke, azonban választ eddig nem kaptunk. A kivágott fák pótlását egyébként egy kormányrendelet szabályozza, ami a természetbeni pótlást (vagyis új fák ültetését) részesíti előnyben. A pótlást lehetőség szerint ugyanazon a földrészleten kell teljesíteni, de amennyiben ez nem lehetséges, akkor a jegyző által kijelölt ingatlanon. Ha az sem lehetséges, akkor az építtetőt pénzösszeg megfizetésére kötelezik. 3 társasház lesz 14 lakással Az építkezés a Csillag-Home Kft. projektje, a cég pedig Magyarország egyik legvagyonosabb emberének, Nagy Eleknek az érdekeltségébe tartozik. Nagy Elek a Forbes listája szerint a 21. leggazdagabb magyar: vagyonának becsült értéke 59,2 milliárd forint. Érdekeltségeihez tartozik a BÁV és a Főtaxi is, valamint egy kiterjedt, 100 ezer négyzetmétert meghaladó kereskedelmi ingatlanportfólió. Az építkezés kapujánál lévő tábla szerint a munkálatokat 2019 augusztusában kezdték, és a tervek szerint 2021 végén fejezik be, a kivitelező pedig a MAHÍD 2000 Zrt. A Csillagvölgyi út 3/A szám alatt folyó beruházás Csillagvölgyi Társasházak néven fut, és a projekt keretében összesen 14 lakást építenek (két ötlakásos és egy négylakásos épületet, valamint egy terepszint alatti teremgarázst). Az építkezés alapterülete közel 3000 négyzetméter. A 2018 elején alapított Csillag Home Kft. az Opten cégadatbázisa szerint egy fővel működik. Három tulajdonosa van: a Stelius Zrt., az Immotus Zrt., és Nagy Elek. Ha kicsit tovább nézelődünk a cégadatbázisban, akkor kiderül, hogy a Stelius Zrt. tulajdonosa szintén Nagy Elek. A hegyoldalt bontó projektcégnek sem 2018-ban, sem 2019-ben nem volt bevétele. A vesztesége tavalyelőtt 1,1 millió, tavaly 7,9 millió forint volt. Rövid lejáratú kötelezettségei (fizetnivalói) a 2018-as 30 millióról 2019-ben 2,6 milliárd forintra nőttek, ám mivel pénzeszközei 2,5 milliárdot, rövid lejáratú követelései pedig 266 millió forintot tesznek ki, a 2019-es mérlegéhez csatolt, 2020. március végén írt kiegészítő mellékletben erre hivatkozva az áll, hogy “a társaság vagyoni és pénzügyi helyzete stabil". Ennek ellenére 2020. április 21-én a Csillag-Home Kft. elhatározta, hogy 1,6 milliárd forintos jegyzett tőkéjét 100 millióra csökkenti. Ez a tulajdonosok között úgy oszlik el, hogy a Stelius Zrt. része lesz 65 millió, Nagy Eleké 35 millió, az Immotus Zrt. tagsági jogviszonya pedig megszűnik. Az erről szóló közleménybe azt írták, hogy “A törzstőke leszállításának oka, célja: tőkekivonás, veszteségrendezés és a saját tőke elemeinek rendezése.", vagyis a pozitív hangvételű márciusi mérlegmelléklettel ellentétben lehet hogy mégsem olyan fényes a cég (és vele a lakóparkos projekt) helyzete. Az önkormányzaté volt az erdős telek A telek tulajdoni lapját Kovács Gergely, a budapesti XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzati képviselője, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) társelnöke juttatta el hozzánk, aki szintén kiment a helyszínre megnézni a pusztítást. A telek korábban az önkormányzat tulajdona volt, amit apportként bevitt a Land-Trade Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft-be. A telek tulajdonjoga 2004-ben a tulajdoni lap szerint Dr. Gelenczi Csillához került, aki Nagy Elek felesége volt, 2018-ban pedig a Csillag-Home Kft. vásárolta meg az ingatlant. (A tulajdoni lapban elírás lehet: nem Gelenczi, hanem Gelenczei Csilláról lehet szó.) A Napi.hu egy korábbi cikke szerint a Land-Trade Kft-t a XII. kerületi önkormányzat és a Magyar Követeléskezelő (MKK) Rt. hozta létre a szomszédos Béla király úti lakópark építésekor. A lap szerint a XII. kerület képviselő-testülete még 1999-ben döntött arról, hogy a tulajdonában lévő értékes, Béla király úti szabad területeket nem adja el, hanem apportként beviszi az ingatlan beépítésére vállalkozó MKK-val közösen alapított társaságba. Sikeres ingatlanfejlesztés esetén az egyszeri vételárnál jóval nagyobb hozamot várt a kerület, mintha csak eladta volna a telket. Kovács Gergely úgy tudja, hogy mire eladta a Land-Trade a telket, az önkormányzat már nem volt tulajdonos a cégben. Az önkormányzatnál rákérdeztünk, hogy milyen ellenértéket kaptak, amikor kiszálltak a Land-Trade-ből, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A cégadatbázis szerint a XII. kerület 2016 júniusa óta nem tulajdonos a Land-Trade Kft.-ben, ami azóta a Virex Vagyonkezelő Szolgáltató Kft. és a Stelius Befektető Zrt. birtokában van. A Virex Kft. a Stelius Zrt. többségi tulajdonában van, a Stelius pedig – ahogy fentebb írtuk – Nagy Elek érdekeltsége. Nagy Elek és a Vegyépszer-botrány A Napi.hu 2018-ban írt arról, hogy Nagy Elek is belépett az ingatlanmágnások közé, amikor “nevére vette" az amúgy már korábban is neki tulajdonított ingatlanportfóliót és cégeket. Az Inforg Zrt.-hez és a Stelius Zrt.-hez tartozó kereskedelmi ingatlanok összesen 130 ezer négyzetméteres nagyságot tesznek ki. Korábban Nagy Elek érdekkörébe tartozott a Vegyépszer, ami a Betonúttal párban alkotta azt a Magyar Autópályaépítő Konzorciumot, amelyik a Hídépítő Zrt.-vel kiegészülve 1998 és 2002 között 300 milliárd forintot meghaladó értékű közbeszerzéses munkákhoz jutott. A cég a második Orbán-kormány idején dőlt be, és a Vegyépszer az alvállalkozóival szembeni, tízmilliárdokra rúgó tartozásaitól alig kétszázmillió forint kifizetésével meg tudott szabadulni. Ingyenműszak – a Vegyépszer kifosztott és tönkretett alvállalkozói A mérlegadatok szerint a 2009-es évet még 200 milliós nyereséggel zárta, alig másfél évvel később viszont harmincmilliárd forintnyi kifizetetetlen követelés és a fizetésképtelenség kimondása elől csődvédelembe menekült a Vegyépszer Hungária Zrt. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó/ Zsilák Szilvia Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!	[ "Nagy Elek" ]	[ "Gelenczei Csilla", "Dr. Gelenczi Csilla", "Zsilák Szilvia", "Kovács Gergely" ]
Másfél évről egy évre enyhítette a Kúria Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester börtönbüntetését, de hivatali visszaélés bűntettében bűnösnek mondták ki. Egy évre enyhítette a Kúria harmadfokon Hunvald György volt szocialista országgyűlési képviselő, Erzsébetváros egykori polgármestere börtönbüntetését az erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült büntetőperben kedden. A volt polgármestert bűnösnek mondta ki a Kúria – a Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletéhez képest – további egyrendbeli hivatali visszaélés bűntettében a Gál György és társai, köztük Hunvald György ellen indult perben. A Kúria hatásköre az első- és a másodfokon hozott eltérő döntések felülvizsgálatára terjedt ki. Gál György volt szabad demokrata önkormányzati politikus és Hunvald György esetében a kiszabott szabadságvesztésben nem volt eltérés, előbbit nyolc és fél évre, utóbbit másfél évre ítélték korábban mindkét bíróságon. A vádlottak a több mint fél évtizede tartó eljárásban javarészt tagadták bűnösségüket. Belegi József kúriai tanácselnök az ítélet indokolásában elmondta, hogy Hunvald György esetében a büntetést enyhítő rendelkezés egyrészt azon alapul, hogy a terhére rótt bűncselekmények egy része tekintetében a büntetőeljárást elkülönítették. Tehát ezekért a jogerős elbírálás alá nem eső cselekményért nem szabható ki ebben az eljárásban büntetés. Másrészt – folytatta – az elkülönítésből származó enyhítés mértékének meghatározásánál a Kúria tekintettel volt arra, hogy a bűnösségét egy további bűncselekményben, hivatali visszaélésben meg kellett állapítani. © MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Az ügy elsőrendű vádlottját, Gál Györgyöt négyrendbeli hivatalos visszaélésben is bűnösnek mondta ki a harmadfokú bíróság. Az ítélet szerint Gál György korábban kiszabott szabadságvesztését börtönben kell végrehajtani, és leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra. Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy Gál György esetében további súlyosító körülmény a kenőpénzek kimagasló összege. A Kúria nem értett viszont egyet a legfőbb ügyész álláspontjával, hogy Gál György, Hunvald György és egy másik vádlott esetében a bűncselekmény korrupciós jellege további súlyosító körülmény lenne. A tanácselnök elmondta, valamennyi vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülmény az, hogy hosszú időn keresztül álltak a büntetőeljárás hatálya alatt. Gál György és Hunvald György esetében pedig ennek a nyomatékát számottevően növeli, hogy az eljárás nagy részében személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés vonatkozott rájuk, ezen belül hosszú időn át előzetes letartóztatásban voltak – mondta. Hunvald György mintegy két és fél évet töltött előzetesben, többet, mint amilyen hosszú szabadságvesztésre ítélték. A Kúria a Szabó Zoltán volt szocialista országgyűlési képviselőre hivatali visszaélés miatt kiszabott fél év, két évre felfüggesztett szabadságvesztést négy hónap, egy évre felfüggesztettre csökkentette. Emellett 250 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte, a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés vádja alól azonban felmentette. A Kúria több vádlott esetében további hivatali visszaélést is megállapított. Az ítélethirdetés előtt a Kúria végzést hozott arról, hogy azokat a vádpontokat, amelyekben Hunvald György volt szocialista országgyűlési képviselőt, egykori erzsébetvárosi polgármestert hűtlen kezeléssel vádolta meg az ügyészség, elkülöníti. A Kúrián június 17-én kezdődött a milliárdos nagyságrendű korrupciós ügyek vádjával indult büntetőügyben a harmadfokú eljárás, amelyben most ítélet született. A nyomozás még a Gyurcsány-kormány időszakában kezdődött, 2008 őszén tartóztatták le Gált, 2009 februárjában pedig Hunvaldot. A vádirat három nagyobb ügycsoportban rögzíti az erzsébetvárosi önkormányzatnál Hunvald hivatali idejében, 2003 és 2009 között történt bűncselekményeket. Van köztük sok százmilliós ingatlanpanama, fiktív tanácsadói szerződések alapján több tízmilliós kárt okozó visszaélés csakúgy, mint néhány milliós vagy néhány százezer forintos hivatali mobiltelefon-használat vagy önkormányzati bérlakás-kiutalás. A Fővárosi Törvényszék 2012 februárjában első fokon Gált nyolc és fél év, Hunvaldot másfél év szabadságvesztésre ítélte. Addigra már mindketten több évet töltöttek előzetes letartóztatásban. Több vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A törvényszék Gált a kenőpénz összegének megfelelően 366 millió forintos vagyonelkobzásra és az önkormányzat sok száz milliós polgári jogi igényéből több mint 230 millió megfizetésére, Hunvaldot pedig mintegy 21 millió forint megfizetésére kötelezte. A fellebbezések után a Szegedi Ítélőtáblára kerülő ügyben másodfokon nem változtattak Hunvald György és Gál György büntetésén, ám a bűnösség tekintetében több részcselekménynél az első foktól eltérő álláspontra helyezkedtek, így a másodfokú döntés fellebbezések miatt nem emelkedhetett jogerőre.	[ "Szabó Zoltán", "Hunvald György", "Gál György" ]	[ "Belegi József", "Szigetváry Zsolt" ]
Több százezer forint ösztöndíjat kaphat az egyik Pallas Athéné alapítványon keresztül Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója és felesége, Hidvéghiné Pulay Brigitta – értesült lapunk. Úgy tudjuk, sikeresen pályáztak az egyik közpénzből fenntartott jegybanki alapítvány ösztöndíjprogramjában. Hidvéghi így fideszes szóvivősége mellett két éve havi 300 ezer forintos ösztöndíjra jogosult, bár nem tudjuk, ezt az összeget felveszi-e. A Fidesz kommunikációs igazgatója – aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőjének, Matolcsy Györgynek az elnöki tanácsadója is volt – a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Földtudományok Doktori Iskolája hallgatójaként részesül a bőséges havi apanázsban. A kommunikációs igazgató jogász végzettségű felesége szintén a PTE Földtudományok Doktori Iskolájának tanulója. A program egyik ösztöndíjasától úgy tudjuk, ezért a szerinte nem túl megerőltető képzésért nem azokat a szokásos feladatokat kell ellátni, mint egy átlagos doktoranduszhallgatónak. hirdetés Forrásunk úgy jellemezte a dolgot, hogy "kamuelőadásokat kell tartani, lényegében nem kell tanítani sem". A Pallas Athéné alapítványok korábban soha nem adták ki az alapítványi ösztöndíjban részesülő személyek listáját, a közérdekű adatigénylések ellenére sem. Pedig nem lenne ez érdektelen, az ösztöndíjprogramban kiválasztott hallgatók ugyanis 3 évig (jobban mondva évente tíz hónapon át), amíg a doktori iskola hallgatói, havonta nettó 300 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek. Ez egyébként egy professzori fizetéssel egyezik, ami bérfeszültséget is okozott a pécsi egyetemen, amint arról Mellár Tamás, a PTE KTK egyetemi tanára is beszélt lapunknak korábban. A Magyar Nemzet most megtudta, hogy több, a Pallas Athéné alapítványok által támogatott hallgató június végén részt vett egy, az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által rendezett konferencián. A kolozsvári egyetemen tartott Geopolitikai folyamatok és lehetséges hatásaik című konferencián Hidvéghi Balázs a közép-európai geopolitikai folyamatok témáról értekezett, míg jogi végzettségű felesége a következő rejtélyes címmel tartott előadást: A hiányzó 18. fenntartható fejlesztési cél. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által támogatott földtudományi képzést egyébként a kormányzó párt kommunikációs szóvivője és felesége 2015-ben kezdte el a Doktori.hu-n megtalálható adatlapjuk szerint, a befejezés pedig 2018 második felében esedékes. Úgy tudjuk, hogy a kolozsvári egyetemen megtartott konferencián szinte csak a jegybanki alapítványok által támogatott hallgatók vettek részt, ráadásul nagy részük vagy a jegybank által fenntartott valamelyik alapítványnál dolgozik, vagy magánál a nemzeti banknál. Az előadók között találtunk olyan személyt is, aki jegybanki osztályvezetőként vesz részt a ösztöndíjas programban. Egy másik személy pedig szintén a nemzeti bank egyik osztályán dolgozik menedzserként. Korábban az is kiderült, hogy a jegybankelnök, Matolcsy György barátnője, Vajda Zita is a jegybanki alapítványoknál dolgozott, és egy időben nem kevesebb mint négy helyről vett fel fizetést. A Pallas Athéné alapítványok, illetve a jegybank körül egyébként sok a személyes összefonódás és furcsaság: nemcsak a jegybankelnök jelenlegi barátnője dolgozott ilyen alapítványnál, hanem Polt Péter legfőbb ügyész lánya is állást kapott az MNB-nél. A dolog további pikantériája, hogy a legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna az MNB személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, és több alapítványban vezetőségi tag. Az alapítványok korábban 266 milliárd forintnyi vagyont kaptak a jegybanktól, miáltal szerintük és a kormány szerint a közpénz "elveszítette közpénz jellegét". Törvénybe is akarták foglalni, hogy soha ne lehessen kikérni az adatokat arról, az alapítványok mire költik a pénzt, de az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a tervet. Az alapítványoknak számos érdekes húzásuk volt a több tíz milliárd forintra rúgó ingatlanvásárlások mellett: így például Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás cégétől öt alapítvány is megrendelte ugyanazt a kiadványt, egyenként havi 750 ezer forintért. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.10.	[ "Hidvéghi Balázs", "Matolcsy György", "Hidvéghiné Pulay Brigitta" ]	[ "Szemerey Tamás", "Polt Péter", "Mellár Tamás", "Polt-Palásthy Marianna", "Vajda Zita" ]
Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel. A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát. Demeter Márta egy korábbi adatigényléséből tudható, hogy több mint 13 ezer külföldi juthat – a befektető külföldi állampolgár jogán – letelepedési engedélyhez. Az biztos, hogy 10 ezren már megkapták, de 3600 külföldi családtag sorsa kérdéses. Ha minden kérvényező sikerrel jár, akkor több mint 19 ezer bevándorlónak adott az Orbán-kormány magyar letelepedési engedélyt, vagyis 14-szer többnek, mint amennyit – 1294 fő – az Európai Bizottság kért Magyarországtól az uniós szolidaritás jegyében, amit egyébként Orbán Viktor kormányfő is megszavazott Brüsszelben. hirdetés Habár a kormány igen ellenséges kommunikációt folytat a "Brüsszel által erőltetett betelepítéssel" szemben, a saját bevándorlóival sokkal engedékenyebb. Miközben a családegyesítés a nemzetközi szokásjog szerint a házastársra és a háztartásban élő kiskorú gyermekekre vonatkozik, az Orbán-kormány a letelepedési programban ezt a nagykorúakra is kiterjesztette úgy, hogy nem követelte meg az együttlakást, sőt a nagyszülőkre is vonatkozik. Vagyis egy 300 ezer eurós kötvény vásárlásával – amelyet harmadáron, 125 ezer euróért is meg lehetett venni – akár nyolc bevándorló is letelepedési engedélyt kaphatott Magyarországon. Ebben az esetben fejenként 4,8 millió forintot kellett a letelepedésért fizetni, vagyis aligha nevezhetők gazdag befektetőnek a kötvényes bevándorlók. Ennyit nem ritkán az embercsempészeknek is fizetnek a menekültek. Az, hogy miért vállalt ekkora politikai kockázatot az Orbán-kormány az irányított bevándorlás során, könnyen érthetővé válik a közvetítő – egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett – Fidesz-közeli offshore cégek eredményeiből. Ezek a vállalkozások jegyezhették le az államkötvényt, így értelemszerűen náluk landolt a papírok után fizetett kamat és a szolgáltatási díj is. Az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpád, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be, miután csak a Kosik Ügyvédi Iroda vehette át az elkészült okmányokat, fejenként ötezer euró díjért cserébe. Összesen tehát 155,5 milliárd forint bevételt hozott a kötvényprogram a kormányközeli szereplőknek. A magyar állam eközben óriásit bukott a kötvényprogramon, hiába tagadja a kormány a mai napig, hogy hazánk rosszul járt volna az üzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. A végleges számok alkotta valóság azonban mást mutat. Számításunk szerint 17,6 milliárd forintos veszteség érte a költségvetést csak a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt. (Ebben nincs benne a bevándorlási hivatal és a rendőrség tizenkilencezer embert érintő ügyintézésének rezsidíja.) Nem világos, hogy mi volt Rogán Antal célja, amikor 2012-ben beadta a letelepedési kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát az Országgyűlésnek. A fideszes képviselő ugyanis a speciális állampapír kamatát úgy határozta meg az indítványában, hogy az euróalapú ötéves futamidejű magyar kötvények másodpiaci hozamánál másfél százalékkal olcsóbb, de legalább két százalék kamatot kell az offshore cégek számára kifizetniük a magyar adófizetőknek, miután ezek a cégek jegyezhették csak le az állampapírt. A program első két évében nyert a költségvetés, de miután két százalék alá került a piaci hozam és életbe lépett a kétszázalékos fix kamat, már vesztett a letelepedési kötvényeken. Idén például a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett volna, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos luxuskamata. Csak idén 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.08.	[ "Habony Árpád", "Rogán Antal", "Kosik Kristóf" ]	[ "Orbán Viktor", "Demeter Márta", "Varga Mihály" ]
Kocsis István, az MVM vezérigazgatója sajnálja, hogy nem épült meg az RWE-nek odaígért két új ligniterőmű. Az akkor még az ÁPV-nél dolgozó vezető írta alá erről a szerződést 1995-ben, amelyet az Orbán-kormány felmondott, és az állam 30 millió dollárt bukott ezen. Az MVM most a tőzsdére készül és külföldön terjeszkedne. A közelmúltban megjelent egy cikk az Indexen a Mátrai Erőmű privatizációjának titkosított mellékletéről. Hogyan emlékszik a melléklet aláírásának körülményeire? Úgy tűnik, hogy nem egy átlagos munkamenet volt. Nem volt a privatizációs dokumentumok között egy sem átlagos, mindegyik mögött egyedi ügyek, egyedileg kezelendő helyzetek álltak. A konkrét kérdés egyébként rendkívül egyszerű. Magyarország erőműparkja elöregedett, korszerűtlen volt abban az időszakban. Emiatt határozott törekvésünk volt, hogy valamennyi vevő vállaljon fejlesztési, korszerűsítési kötelezettségeket. Felhívom a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszék éppen egy idei jelentésében állapította meg, hogy Magyarország erősen lemaradt az új erőművi kapacitások létesítésében. Ez az ÁSZ szerint lassan az ellátás biztonságát veszélyezteti. Ezt a veszélyt tizenhét évvel ezelőtt mi már láttuk, és erőfeszítéseket tettünk a megoldás érdekében, hogy ne csak társasági értékesítések történjenek, hanem épüljön új kapacitás. Ne feledjük: 2020-ig 6000 MW új kapacitást kellene Magyarországon létrehozni. Ráadásul kalkuláljuk be, hogy a leggyorsabban létrehozható gázturbinás erőmű is csak 4-5 év alatt épülhet meg. Eladó, vevő, átvevő: Kocsis az árampiac minden oldalán Kocsis István az árampiac mindegyik oldalán dolgozott már vezető beosztásban. Az ÁPV vezérigazgató-helyetteseként ő felelt többek között az energetikai szektor privatizációjáért. 1997-ben innen távozott az RWE német energetikai céghez. Az RWE több privatizációban is érdekelt volt, többek között ők vették meg a Mátrai Erőművet, e szerződés egyik aláírója az állam részéről Kocsis István volt. 2002 végén nevezték ki a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának. Beiktatása után alig fél évvel válságmenedzserként is bizonyítania kellett, hiszen vezetése alatt súlyos üzemzavar történt az erőműben. 2005-ben nevezték ki az MVM élére. E pozícióban többek között az RWE-vel és a Paksi Atomerőművel is tárgyalnia kell az áram átvételi áráról. Kocsis István karrierjét a műszaki egyetem tanáraként kezdte. Az Antall-kormány idején az ipari minisztériumban dolgozott, majd az ÁV illetve az ÁPV Rt. Vezérigazgató-helyettese, később utóbbi vezérigazgatója volt. Közös borászati vállalkozása van Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával. Tagja az OTP igazgatótanácsának is. Hobbija a vadászat. Ez a külön megállapodás tehát arról szólt, hogy az ÁPV a kormány tudtával támogatja, hogy jöjjön létre két 400 MW-os erőműblokk. Ez az akkori energiastratégiának, de ami talán még fontosabb, a mai energiastratégiának is megfelel. Ha ez a 800 MW-os erőmű jelenleg működne, az egész régiónkban tapasztalható piaci hiány jóval kisebb volna, és például a küszöbön álló árampiaci nyitást kedvezőbb kondíciók mellett várhatnánk. Mellesleg, ez a 800 MW lignitkapacitás évi egymilliárd köbméter gázt tudna kiváltani. Ez különösen fontos tényező lett mára, hiszen mindenki emlékszik az utóbbi évek elején rendszeresen megismétlődő gázellátási krízisekre. Borotvaélen táncoltunk például, amikor akadozott a gázimport az orosz -ukrán vita miatt. Az a helyzet, hogy az ország nem tudja megúszni, szükséges lesz erőműveket építeni. Kár, hogy ez az akkor olcsó és korszerű 800 MW-os erőmű nem valósult meg a 90-es években. Nemcsak a melléklet tartalmi részével kapcsolatban merült fel vita, hanem a formájával összefüggésben is. Az ÁPV igazgatótanácsa és a pályázati döntéshozók is kihozták győztesnek az RWE-t a tenderben kiírt feltételek alapján. Miért e döntések után, egy titkosított mellékletben volt szükség erre a kiegészítésre? Milyen más utat tudtunk volna választani? Ki lehetett volna írni például eleve bővítéssel együtt a tendert. Nem lehetett volna a bükkábrányi bővítésre is kiírni, hiszen az egy másik telephely. Ez rendkívül egyszerű. Az RWE kiváló ajánlattal nyert. Ne felejtsék el, két érvényes induló volt, amiből az RWE 74 millió dolláros ajánlatot tett, a másik pályázó pedig 10 millió dollárosat. Mit lehetett volna tenni? Mi azt mondtuk: rendben, jók vagytok, nyertetek, de Magyarország érdekében legyetek kedvesek építeni még egy új erőművet is. Ez a megállapodás nem szólt másról, csak erről. Építsenek még egy 2x400 MW-os blokkot, és azt mi támogatni fogjuk minden lehetséges, jogszerű eszközzel. Erőmű kell Magyarországnak, a helyzet nem változott több mint tíz év alatt, ezt kéne forszírozni most is. Tehát a szerződés felbontása szakmailag elhibázott volt 1999-ben? A korábbi kormányzat teljes kapacitásbővítési tervét 90 százalékkal csökkentette az új kormány. Nem mondanám, hogy elhibázott volt, a gazdasági életben nagyon ritkán fogalmazhatunk ilyen sarkosan. 1997-ben írta ki az MVM a kapacitástendert. Akkor ezt helyesen és szakszerűen tette, mert látható volt, hogy kevés a termelő egységünk. 98-ban azonban jött az EU-direktíva, ami a piaci szemléletet helyezte előtérbe. Azt mondta, hogy a hosszú távú szerződések nem igazán piackonformak. Ez azóta is nagy dilemma a szakmában. A 99-es szerződés felmondását véleményem szerint az európai piacnyitással összefüggésben kell kezelni. A hosszú távú megállapodások vizsgálata pedig még mindig napirenden van. Át kell alakítani ezeket a szerződéseket. Ez nehéz helyzetet teremt, ebből is látszik, hogy az EU-irányelvek előtérbe kerülése valóban megkérdőjelezte a korábbi döntéseket. A Mátrai Erőmű eladásának titkos mellékletében is volt utalás arra, hogy az állam az új erőmű építésének megtérüléséig garantálja az ott termelt áram átvételét. Aki ért ehhez a kérdéshez, világosan látja, hogy hosszú távú áramvásárlási szerződések nélkül lényegében képtelenség erőművet építeni. Ez a véleményem az előbb említett vitában is. Gondoljon bele, ahhoz, hogy valaki a saját 500 millió euróját beletegye egy ilyen projektbe, 30 évig egyfolytában el kell tudnia adni a villanyt, különben keményen ráfizet. Ha az építő elmegy a bankba hitelért, megkérdezik, van-e ilyen áramvásárlási szerződése. Ha azt mondja, hogy nincs, a bank nem ad hitelt. Ezt bizonyítja az elmúlt 15-20 év, hiszen nemigen épített senki állami támogatás (kötelező átvétel) nélkül erőművet. A mátrai ligniten kívül nincs hosszú távon rendelkezésre álló primer energiahordozó Magyarországon. Ez az igazi probléma. A gázfüggőség növelése pedig, amint láttuk, veszélyes. A szerződések kritikusai nem is azt vitatják, hogy az államnak garanciát kellett adnia a vevőknek, inkább annak mértékét tartották erősen túlzottnak. Talán elég idéznem a "luxusprofit" kifejezést, amivel a Fidesz jellemezte az erőmű-tulajdonosok nyereségét. A politikai szlogeneken túl is több szakember állította, hogy gyakorlatilag semmilyen kockázatuk sem volt a befektetőknek. A privatizációs tenderek tartalmaztak egy profitgaranciát, amit a Pénzügyminisztérium szigorúan, létező európai tapasztalatok alapján állított össze. 8 százalékos korrigált, saját tőkearányos profitról volt szó. Úgy gondolom, nem kell hozzá túl sok szakismeret, hogy ezt reálisnak minősítsük. Nem helyes az ön megállapítása, hogy semmilyen kockázatot sem vállaltak, hiszen terhelte őket a nem csekély fejlesztési kötelezettség és az erőmű működtetésének elég jelentős kötelezettsége is. Egy lerobbant erőműparkot adtunk át, és ezeket a befektetők rendbe tették és környezetvédelmi beruházásokat is végrehajtottak. Ha már a nyolc százalékot magasnak ítéli, akkor a 2001-ben bevezetett, 9,3 százalékos eszközarányos garanciáról mi a véleménye, ami az előző értékhez képest dupla profitot garantált? Mert erről 2001-ben rendelkezett a kormányzat. Most az MVM élén önnek kell a privatizáció idején kötött hosszú távú megállapodásokat felmondani és újakat kötni. Hogy állnak ezek a tárgyalások? Jól állunk. A paksi, a mátrai szerződéseket letárgyaltuk, kint vannak Brüsszelben. A pécsi megállapodást közös egyetértéssel felmondtuk. Haladunk a további szerződésekkel is. Hangsúlyozom, hogy ezek valamennyien egyedi kezelést igénylő, eltérő fázisban lévő ügyek, de összességében jól állunk. Az ön munkáját nehezíti vagy segíti, hogy a piac másik oldalán is dolgozott? A gazdasági életben nemzetközileg azokat a menedzsereket szokták elismerni, akik az adott szakma különböző területeit is megismerték. A munkámat segíti, hogy sok tapasztalatra tettem szert az oktatás világában, az államigazgatásban, illetve az rt.-k világában is. Amikor Németországban dolgoztam az RWE-nél, akkor kezdődött a piacnyitás Európában. Németország mindig eminens, ők teljes mértékben megnyitották a piacot, nagyon izgalmas volt szemlélni, hogy ez milyen következményekkel jár. Ezek a tapasztalatok nagyon sok pluszt adtak ahhoz, hogy a mostani magyarországi helyzetben felhívjam a figyelmet arra, mivel kell számolni a liberalizáció során. Jövőre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerül az MVM. Az ÁPV utódjának joga van a társaság negyedének eladására. Mennyire valószínű, hogy ezzel a lehetőséggel élni fog? Ön szerint ez jót tenne az MVM-nek? A törvény lehetőséget biztosít 25 százalék mínusz 1 szavazat nagyságú részvénycsomag értékesítésére. Hogy akarja-e a kormányzat és a parlament, ez az ő illetékességük, nekünk ebben nincs kompetenciánk. Egyben viszont van: az MVM úgy dolgozik, hogy minél hamarabb tőzsdeképes legyen. Ha a cég tőzsdeképes, akkor piaci értéke, versenyképessége és az állam vagyona is nagyobb lesz. Ez mind pozitívum, és úgy gondoljuk, hogy jövő év őszére megteremthetjük ennek a lehetőségét. Az MVM csoport értéke el fogja érni a néhány évvel ezelőtti háromszorosát! Akkor a kormányzat mérlegelheti, hogy kívánja-e a tőzsdei bevezetést, vagy sem. Az előbbi a privatizációs bevétel miatt hasznos lehet a kormányzat számára. Ugyanakkor a többletforrások egy részét szerintem itt kéne tartani az MVM csoportnál, hogy terjeszkedni tudjunk a régióban. Áramkereskedelmet jelentene ez a terjeszkedés? A teljes villamosenergia-ellátási vertikumban gondolkodunk, vizsgáljuk a regionális lehetőségeket a termelés, a nagy feszültségű hálózaton keresztüli szállítás, a kereskedelem és akár a végfogyasztói értékesítés területén is. Minél több területen aktív a nemzeti tulajdonú MVM, annál több területen marad az ott realizált nyerség idehaza.	[ "Kocsis István" ]	[ "Csányi Sándor" ]
Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra. A polgármester támogatja, hogy a "kaotikus állapotú" kisnádast rendbe hozzák, a helyiek szerint viszont a háborítatlan nádasban semmi "revitalizálandó" nincs. A fás telekre évekig hordták az aszfaltot, a hatásvizsgálat szerint a "köves talajt" a terep feltöltésére fogják használni, azonban a beruházó azt állítja, elszállíttatja az építési hulladékot. Márciusban számoltunk be arról, hogy a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít állami támogatással szállodát Tihanyban, ami jelentős természetpusztítással fog járni. Az egyik olvasónk ezután hívta fel a figyelmünket, hogy a félsziget déli részén egy másik hotel építése miatt, még nagyobb környezetpusztítás várható. "A Tihany Révnél kezdődő mocsaras-lápos, Kenderföldek elnevezésű terület beépítéséről van szó, ahova 100–120 szobás szállodát, valamint több mint 20 lakóépületben 388 lakásos apartman komplexumot, medencéket és wellness központot képzelnek el. Szeretném megakadályozni, hogy itt hotel épüljön, ugyanis meg akarom őrizni ezt a lápot a mostani állapotában" – mondta lapunknak a helyi lakos. Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét. Az önkormányzaté volt az értékes terület. A Balaton-parti ingatlan 2018-ig az önkormányzat tulajdona volt, hosszú éveken keresztül szerették volna értékesíteni az úgynevezett Kenderföldeket, de nem találtak rá megfelelő vevőt. A könnyebb eladhatóság érdekében kezdődött el a Kenderföldek felaprózása: a 10,5 hektáros ingatlant a képviselő-testület megosztotta és annak felét, 5,4 hektárt igyekezett értékesíteni. Az önkormányzat 2018-ban beapportálta az ingatlant a Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szálloda Hasznosító Kft.-be, a telekért cserébe az önkormányzat többségi tulajdonosként szállt be a cégbe. "Megfelelő vevő híján ez volt az egyetlen esélyünk arra, hogy hasznosítani tudjuk a területet" – nyilatkozta 2018-ban Tósoki Imre fideszes polgármester. Tósoki Imre vezette önkormányzat egyébként akkoriban még "csak" egy 150 szobás szállodát vizionált, az ingatlan másik felét meghagyták volna pihenőparknak. Az önkormányzat néhány hónap után kiszállt projektből Kezdetben az ingatlant tulajdonló Félsziget Resort Kft.-ben többségi tulajdonos volt az önkormányzat, a cég másik részét a Félsziget Villapark Zrt. birtokolta. Az utóbbi cég tulajdonosa a tihanyi és a füredi Malackrumpli bisztrók tulajdonosa, Járosi Tamás volt. (Ő az a balatoni üzletember, aki tavaly rögtön a járvány kitörése után az állami tulajdonú Tihany Yacht Club kikötőjének megújítására és bővítésére 195 millió forint állami támogatást kapott, nagyjából egy hónappal később pedig otthagyta a kikötőt üzemeltető céget.) A cégadatbázis szerint az önkormányzat 2018 végén, néhány hónap után kiszállt a projektből, kicsivel később Járosi Tamás is távozott. A Félsziget Resort Kft. többségi tulajdonosa jelenleg az Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft. (51 %), a másik fél a Félsziget Villapark Zrt. maradt (49 %), immáron új tulajdonosokkal. Az ingatlan volt és jelenlegi tulajdonosi köréről készítettünk egy céghálót, hogy az könnyebben átlátható legyen. Az Omega 99 Kft.-nek fele-fele arányban két milliárdos a tulajdonosa, Nyíri Viktor és Futó Péter György személyében. Futó Péter a Forbes 2020-as listája szerint a 29. leggazdagabb magyar, aki ingatlanfejlesztőként tett szert a vagyonára, a legismertebb érdekeltsége a Futureal-cégcsoport. A CORDIA a Futureal-csoport lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó tagja. Dr. Nyíri Viktor szintén milliárdos üzletember, akit kockázati tőkebefektetőként tartanak nyilván. Érdeklődtünk az önkormányzatnál, hogy mennyi pénzt kaptak a projekt elhagyásakor. Tósoki Imre fideszes polgármester válaszából kiderült, hogy az ingatlant 746 millió forintért értékesítették. A milliós összegből több felújítás valósult meg a városban, a vételár fele pedig a tartalékalapba került, ami jól jött a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben. "Az önkormányzat – a jelenlegi, de már a korábbi is – korábban is megpróbálta értékesíteni ezt a területet, de az alacsony árajánlatok miatt ez nem sikerült. Több nyilvános, de sikertelen pályázat után ezért döntöttünk úgy, hogy az 1841/23 hrsz-ú területet apportáljuk egy ingatlanfejlesztő cégbe. Szándékunk azonban már akkor is az volt, hogy üzletrészünket értékesítjük, hiszen ebből a forrásból tudtunk pályázatainkhoz önerőt biztosítani. Akkoriban 720 millió forintra értékelték hivatalosan az ingatlant, ezen az értéken apportáltuk a terület. Üzletrészünket később 746 milli forintért értékesítettük. Ennek az összegnek a feléből fedeztük az új Sportcsarnok, a Civilek háza megépítésének önrészét, az általános iskola energetikai fejlesztését, több utcában az útépítést, aszfaltozást, a Major utcában és a Völgy utcában a járda megépítését és néhány kisebb beruházást. A vételár másik 50% -a a tartalékalapba került. Most ez volt a nagy szerencsénk, mert a koronavírus-járvány miatt komoly veszteségeket szenvedtünk el. Köztudott, hogy Tihany a turizmusra van utalva, csak a turizmusból származó bevételekre építhetünk, itt nincsenek ipari parkok, üzemek. 2020-ban a tartalék ezen a nagyon nehéz időszakon segített át minket. Sajnos, az idén is hasonló problémával szembesülünk; idegenforgalmi adót nem szedhetünk, és még a parkolás sem indult el" – írta a polgármester a levelében. Tósoki Imre arra kért minket, hogy a válaszokat változtatás nélkül közöljük. Már a helyi építési szabályzatot is módosította a polgármester Tósoki Imre idén februárban módosította a helyi építési szabályzatot a beruházás kedvéért. A telek (1841/23 helyrajziszámú terület) keleti része, ahová a hotelt tervezik (a térképen K-szk4) különösen kedvező beépíthetőségi feltételeket kapott. A legalább 70 százalékban szálláshely-rendeltetést tartalmazó épület esetében a maximális beépíthetőséget 20 százalékról 30 százalékra ugrott, a minimális zöldfelület aránya pedig 55 százalékról 40 százalékra csökkent. A telek nyugati részére vonatkozó szabályok (a térképen K-szk1), ahová az apartmanokat, az utakat és egy parkos részt tervezik, kevésbé drasztikusan módosultak, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lesz drasztikus a fakivágások mértéke. A módosítás után: a minimális zöldfelület aránya 60 százalékról 55 százalékra csökkent, a terepszint alatti maximális beépítettség a mélygarázs miatt 20 százalékról 30 százalékra ugrott, a maximális beépíthetőség 20 százalék maradt. Ha megnézzük a műholdfelvételeket, akkor látjuk, hogy a területet jelenleg zöld borítja. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ sem a beruházótól, sem az önkormányzattól, hogy nagyságrendileg mekkora fakivágás várható. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy nem csak az épületek miatt várható fakivágás, hanem a burkolt felületek miatt is, ami nem számít bele a beépíthetőségbe. Burkolt felületekből pedig bőven lesz a telken, a felszínre és a föld alá parkolókat is terveznek, ami szintén a zöldfelület csökkenésével jár. A tervekben több mint félezer, 593 darab személygépkocsi parkoló szerepel, amelyből 339 darab mélygarázsban lesz elhelyezve. A négycsillagos wellness szállodához 1,5 darab (sic!) beltéri és két darab kültéri medencét is álmodtak. A beruházás természetvédelmi szempontból " semleges " lesz A fejlesztés jelenleg tervezési szakaszban van, a benyújtott környezeti hatásvizsgálat alapján előzetes vizsgálati eljárás indult. A környezeti hatásvizsgálat szerint az építést öt ütemre osztották, a szálloda és egy lakóépület az első ütemben, a tervezett átadás 2023-ban valósulna meg. A további ütemezés még kérdéses, a teljes befejezést 2030-ra tervezik. Az eredeti tervek szerint az apartmanok nagyon magasak, összesen öt szintesek (földszint + 3 emelet + penthouse szint) lennének. A terület része a Balaton-Felvidéki Nemzeti Parknak, vagyis az országos jelentőségű védett területnek. A terület más védettséget nem élvez, nem része a Natura 2000 hálózatnak. A környezetvédelmi hatásvizsgálat megjegyzi, hogy maga a telek komoly természeti értékekkel rendelkezik – szinte közvetlen vízparti kapcsolattal –, melyek megfelelő megtartása és kiaknázása alapvető felelősség. A dokumentum készítője azonban arra a megállapításra jut, hogy a beruházás környezetre gyakorolt hatása "semleges". A hatásvizsgálatban vannak furcsaságok. Például, egy oldalon keresztül sorolják a védett madárfajokat, amiket észleltek a területen (145. oldal), majd pár oldallal lejjebb leírják, hogy "a beépítésre szánt területen védett faj nem található, így a beépítés a területre természetvédelmi szempontból SEMLEGES hatással bír" (152. oldal). Egy másik furcsaságra is bukkantunk, mégpedig, hogy a Balatonból tervezik locsolni a füvet. Megkérdeztük a beruházót, aki azonban cáfolta, hogy a Balaton vizét használnák fel. "A telek területét az elmúlt évtizedek alatt elvadult, invazív fajokat is tartalmazó növényzet nőtte be. A beruházás tervezése során külön figyelmet fordítunk a szükség szerinti fatelepítésre, és arra is, hogy a nagyobb, nem invazív facsoportokat megóvva helyezkedjenek el a jövőbeni épületek. A projekt üzemeltetésében majd a megújuló energiaforrásoknak is kiemelt szerepük lesz. Az ingatlan természetesen a városi vízhálózatra csatlakozik majd: a zöldterületek öntözését ezzel, valamint az összegyűjtött csapadék felhasználásával biztosítjuk" – írta a beruházó. A szállások miatt a Kenderföld út felől jelentős autós forgalom várható, ami a törvényben rögzített határértéket is jócskán átlépi. "Az üzemelés fázisában a tervezett létesítmény maximális forgalma a Kenderföld út (meglévő zsákutca) forgalmának zajkibocsátásánál nappal 8,4 dB(A) növekményt okoz az alapállapothoz képest, amely a gyakorlatban is jól észlelhető különbséget jelent, és ez a határértéket is túllépi" – olvasható a tanulmányban. Veszélyes hulladék is lehet a telken A környezeti hatásvizsgálat 2020-ban készült el, amihez a szakemberek kilátogattak a helyszínre. A beszámoló szerint a felmérés idején a terület egy része víz alatt állt (a vízmélység átlagosan 10–30 cm között volt). A beépítésre szánt területen a vízzel elöntöttséget meg kell szüntetni, ezért a beépítésre szánt területet körülbelül 1 méteres átlagvastagságban feltöltik. A dokumentumból az is kiderül, hogyan tervezik feltölteni a területet. "Ez jelen esetben az ingatlan északnyugati részén lerakott, egyéb helyekről származó tereprendezésből lerakott köves talaj elsimítását, valamint a mélyebb térszíni helyzetben lévő területrészek feltöltését jelenti." A lapunkhoz eljutott fényképek alapján az északnyugati részen aszfalttörmelék került elhelyezésre, a hatásvizsgálat szerint az északnyugati részen lévő "köves talajt" a terep feltöltésére fogják használni. Mivel a környezeti hatásvizsgálat nem szól arról, hogy az aszfaltot el kell szállítani, és mivel az aszfalt az összetételétől függően lehet veszélyes hulladék, aggályok merültek fel. "A szóban forgó telket nyílt tenderen elindulva vásároltuk meg. Tudunk arról, hogy a területen építési hulladék is található: ezt természetesen elszállíttatjuk, és csak a feltöltésre alkalmas földet fogjuk hasznosítani a jövőben" – ígéri a beruházó. " Kaotikus állapotú " kisnádasra építenének utat Közben a HÉSZ újabb módosítása van napirenden a településen, ugyanis a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni a fejlesztők, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra, ez a terület egy kapuként szolgálna. A módosítási kérelem miatt az önkormányzat társadalmi egyeztetést indított. A fejlesztők a kisnádas területét (1841/9 ingatlan) szeretnék revitalizálni és egy feltáró út segítségével bemutatni. Ennek érdekében pedig szükséges a természetközeli közkert-övezetben műtárgyak és utak kialakíthatóságát lehetővé tenni. Ezzel szeretnének lehetőséget teremteni a gyalogos megközelítésére. "A kérdések között említett, Zkkt3 övezetbe sorolt szomszédos mocsaras terület nem a cégcsoportunké, hanem az önkormányzat tulajdona. Ezt a területet nem építjük be: a helyhatósággal egyetértésben itt rendezett, gondozott zöldterületet szeretnénk kialakítani" – írta a beruházó. "Önkormányzati tulajdonú területről van szó. Az elképzelés összhangban áll a szabályozási terv módosításával, amelynek folyamata már elindult. Jelenleg a lakossági, civil egyeztetés zajlik, később a környezetvédelmi hatóságok döntik el, hogy támogatják-e a módosítási igényt. A kívánt módosítás célja, hogy lehetővé tegye a jelenleg kaotikus állapotú, közpark jellegű területeken a természetes élőhelyek visszaállításának elősegítését" – közölte az Átlátszóval az önkományzat. "A tervezett szabályozás szerint a jövőben sem emelhető ezeken a területeken épület; csak pihenőterületi, sétány funkciókat szolgálhatnak. A Tihany 2030 projekt, amelynek elemeit tavaly állítottuk össze és a félsziget hosszú távú, koncepcionális fejlesztéseit határozza meg, tartalmazza a zöldterületek rehabilitációját, a félsziget humanizálását. A Balaton partján például egy sétányt és tanösvényt alakítanánk ki, de sok, ma kissé elhanyagolt zöldterületen is helyreállítanánk az egészséges ökoszisztémát, élőhelyeket. A szabályozási terv törekvései összhangban állnak ezekkel a célokkal. A kenderföldi részekre vonatkozó felújítási terveket neves tájépítész iroda készíti – ez a garancia a zöldterületek minőségi megújítására" – írta lapunknak az önkormányzat. Védett vagy nem védett? A hotel tervei alapján a feltáró út a Balatonba vezetne, ehhez egy mólót is szeretnének építeni. A tervezett móló területén jelenleg a Vízpart rehabilitációs-tanulmányterv szerint másodosztályú, védett nádas van. "A telek előtt elhelyezkedő nádas nem II. A, hanem IV. minősítésű, és bár nem védett, a stég kiépítése során csak minimális beavatkozásra kerül sor. Természetesen itt is mindenben a jogszabályoknak megfelelően járunk el" – írta a beruházó, aki csatolta a nádastérképet, amin ugyanez a hely negyedosztályú nádasként szerepel. Nádastérkép dokumentumai – Tihany by atlatszo on Scribd Kerestük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, hogy a két dokumentumban miért szerepel más besorolás alatt a nádas, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A háborítatlan nádasban semmi "revitalizálandó" nincs A Révbe Érünk Egyesület elnöke, Molnár György Sándor levelet küldött Bujdosó Judit tihanyi főépítész részére, amiben arra kérik, hogy ne módosuljon a kisnádas (1841/9 ingatlan) jelenlegi építési övezetbe való besorolása, és hogy a partnerségi egyeztetés lezárása előtt, veszélyhelyzet után tartsanak egy lakossági fórumot. Az Egyesület 2021. márciusában azzal a céllal jött létre, hogy Tihany község Halásztelep, Kenderföld, Kopaszhegy és Cserhegy területének lakosai és nyaralói hatékonyabban léphessenek fel érdekeik érvényesítése érdekében az őket is érintő önkormányzati döntések kapcsán. "Nagyon fontosnak látjuk, hogy a balatoni régióra nehezedő beruházói nyomás ellenére Tihany ne kövesse azon kevésbé szerencsés Balaton-parti települések szomorú példáját, amelyek különböző profithajhász beruházások következtében folyamatosan veszítik el természeti és építészeti értékeiket. Tihany erre nem szorul rá" – olvasható a levélben. Álláspontjuk szerint, ha az újonnan kialakítandó Zkkt4 helyrajzi számú építési övezet a jelenlegi kis nádas helyén megengedné az épületnek nem minősülő műtárgyak és utak kialakítását, akkor azok később, a szomszédos ingatlan 388 lakással tervezett beépítése miatt, előre most pontosan még nem látható célokra is felhasználhatóak lesznek. Továbbá az egyesület szorgalmazza, hogy a szomszédos telek (1841/23 helyrajzi számú ingatlan) beépítése kapcsán egy új, független hatástanulmány készüljön, mert a jelenlegi dokumentummal kapcsolatban számos aggály merült fel. Az üzemeltetés során várható hatásokat szerintük alábecsülték a környezeti hatásvizsgálatban, így például a környezeti hatásokat és forgalomnövekedés mértékét. A polgármester azt ígéri, nincs több zöld áldozat Tósoki Imre 15 éve igazgatja Tihany ügyeit. 2020 őszén egy gyűlésen a polgármester azt ígérte, hogy amíg ő vezeti a települést, addig a Kenderföldeken kívül más zöldterületeket nem áldoznak be a költségvetési egyensúly érdekében. Bartus Sándor helyi képviselő ezen a gyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy a félsziget elérte kapacitásainak felső határát. Az önkormányzatnak pedig nagy a felelőssége abban, hogy "Tihany Tihany maradhasson". A tihanyi önkormányzat 747 millió forintot kapott az ingatlanért, Bujdosó Judit főépítész ezen a találkozón azonban igyekezett hárítani a jelenlegi vezetés felelősségét: már legalább húsz éve beépíthető területként jelölték meg a Kenderföldeket, így ezt a szabályozást utólag visszafordítani nem lehet, mert az ingatlanfejlesztő óriási kártérítésre lenne jogosult. Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. Rákérdeztünk a polgármesternél, hogy pontosan mit is jelent, hogy nem lesz több zöld áldozat. "Amikor ezt mondtam, a Kenderföldi rész már közel 40 éve építési területnek volt kijelölve, tehát az építkezés nem új területet vesz el. Ahogy ígértem, ahhoz tartom magam: újabb zöldterületeket, közparkokat és külterületi zöldövezeteket nem minősítünk át építési területté" – nyilatkozta lapunknak. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tervezett hotel és apartmanok helye. Forrás: Google Earth Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!	[ "Nyíri Viktor", "Futó Péter", "Járosi Tamás" ]	[ "Habsburg József", "Bujdosó Judit", "Tósoki Imre", "Bartus Sándor", "Futó Péter György", "Molnár György Sándor" ]
Legalább ötször tárgyaltak vállalkozók abban reménykedve, hogy ha az FTC-t támogatják, akkor az állam segítséget ad nekik – olvasható az ügyészség vádiratában. Többször is tárgyaltak vállalkozók a Fidesz székházában és az FTC központjában abban bízva, hogy ha egy nagyobb összeggel támogatják a Ferencvárost, akkor fontos gazdasági ügyleteikben a számukra megfelelő döntések születnek – állítja a Fővárosi Főügyészség egy most is folyó bírósági eljárásban, amelynek az iratait Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra. A vádirat szerint Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté legalább öt alkalommal fogadott vállalkozókat a két említett helyen – írja Hadházy. A vállalkozók az irat szerint azt remélték, hogy a Magyar Nemzeti Bank feloldja a zárolt számláikat vagy állami megbízásokat kapnak, ezért az FTC-t anyagilag támogatták volna. A találkozót a fradista biztonsági emberek szervezték, akik ezért a közvetítésért több millió forintot kaptak. Az ötödik ilyen alkalom után a vádirat szerint Kindlovits feljelentést tett a közvetítők ellen befolyással üzérkedés miatt. A képviselő azt is írta – ám ennek a valóságtartalma az általa közzétett dokumentumok alapján már nem igazolható –, hogy a feljelentést az után tették meg, hogy a vállalkozók reklamálni kezdtek, amiért valaki más nyert el helyettük egy közbeszerzést háromszoros áron. A bírósági tárgyalás csütörtökön kezdődik.	[ "Kubatov Gábor", "Kindlovits Máté" ]	[ "Hadházy Ákos" ]
A közlekedési vállalat felügyelőbizottsága hétfőn hallgatta meg a vezérigazgatót, a vele szemben még MVM-vezetőként felmerült, aggályosnak tartott ügyekről. Az fb elfogadta Kocsis tájékoztatóját, aki szóban és "közhiteles okiratokkal" igazolta, hogy felesége nevén nincs offshore cég. A felügyelőbizottság elfogadta a vezérigazgató tájékoztatóját azon ügyekről, amelyek a sajtóban Kocsis Istvánnal még mint Magyar Villamos Művek-vezetővel szemben fogalmazódtak meg. A BKV vezér írásban nyilatkozott arról, hogy az említett ügyekben semmilyen hatósági eljárásban nem érintett. A testület átvette a vezérigazgatótól azokat a "közhiteles okiratokat", amelyekből kitűnik, hogy Kocsis feleségének nincs semmilyen offshore cége - nyilatkozta lapunknak Szabó István, az fb tagja, a Budapesti Trolibusz-közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: az fb azt is tudomásul vette, hogy a vezérigazgató az általa alaptalan sajtóvádaskodásnak minősített cikkek kapcsán peres eljárásokat indított. Az Index korábban arról számolt be, hogy egy brit cégnyilvántartási dokumentum szerint egy bizonyos "Mrs. Istvan Kocsis" a valódi tulajdonosa annak a brit bejegyzésű offshore cégnek, amely csaknem egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának, de szerződésbontást követően nem fizette vissza a bérleti díjat. Kocsis ezzel kapcsolatban "rosszhiszemű névhasználatot vagy névazonosságot" emlegetett, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, hangsúlyozva, sem neki, sem feleségének nincs köze az ominózus offshore céghez. Mint arról beszámoltunk, az MVM-ügyek miatt Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes július elején tudatta, hogy a Kocsissal szembeni vádak rossz fényt vethetnek a BKV-ra, amelyek alól Kocsisnak mindenképpen tisztáznia kellene magát, ellenkező esetben megvonhatják tőle a bizalmat. Ezt a főpolgármesteri kabinet is megerősítette, a vezérigazgatót a BKV felügyelőbizottsága már a múlt héten meghallgatta volna, Kocsis azonban akkor szabadságon volt.	[ "Kocsis István" ]	[ "Istvan Kocsis", "Hagyó Miklós", "Szabó István" ]
Egyelőre nem zárult le az MVM Magyar Villamos Művek belső vizsgálata az állami energiacég által 2017-ben ötmilliárdért megvett, megfigyelők szerint értéktelen és szükségtelen "központi termelésmegjelenítő és felügyeleti" (ktm-) rendszer kapcsán – tudtuk meg. Az MVM elnök-vezérigazgatói posztját augusztus óta betöltő Kóbor György novemberben a Figyelőnek abbéli reményét fejezte ki, hogy december elejére rendelkezésükre állhatnak az üggyel kapcsolatos legfontosabb adatok. A testület összetétele, munkamódszere és a befejezés várható időpontja azóta is titok. Akadt, aki a határidőt lapunknak legkorábban ez év februárjára tette. Feljelentés se született és számos jel szerint továbbra sem ez a kutakodás fókusza. Több érintettet még meg sem hallgattak. A legvalószínűbb forgatókönyvként egyre inkább az körvonalazódik, amit Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, Fónagy János már szeptemberben megpendített az üggyel kapcsolatos szocialista felkérdezésekre. Eszerint minden a legnagyobb rendjén, a megvásárolt termék igenis megér ötmilliárdot. Ehhez képest az MVM által saját, nem sokkal azelőtt alapított svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól megvásárolt ktm-rendszer valós értékét forrásaink legfeljebb ha százmilliósra becsülték. Ebben az esetben viszont több milliárdnyi közpénznek veszhetett nyoma. Az MVM a mérlegek május végi leadási időpontjában állítólag emiatt bontott szerződést az anyag ellenjegyzését erre hivatkozva megtagadó KPMG-vel. De hasonló sorsra jutott a több hónapos késéssel leadott anyagot végül ellenjegyző könyvvizsgáló is. A nyár végén Bártfai-Mager Andrea, egy nappal azután, hogy magához vonta az MVM tulajdonosi jogait, eltávolította az állami holding elnökét és vezérigazgatóját és a teljes vezetőség is kicserélődött. Ennek nyomán a titokzatos svájci leányvállalat igazgatóságában nemrég Mihalovics Pétert - Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter egykori kabinetfőnökét -, Zsuga János korábbi MVM-vezérigazgatót és Csanádi Zsoltot, a holding egykori jogi vezetőjét Kóbor György, valamint Cseh Tamás Zoltán jogi vezérigazgató-helyettes váltotta. Továbbra is a testület tagja maradt Szarapka Lehel ügyvezető. Háttérbeszélgetéseink során senki se tagadta, hogy az ügyletsorozat valójában a közpénzek megcsapolását szolgálhatta. Miközben a felelősséget mindenki hárítja, a gyanú első látásra leginkább a – Fidesz-KDNP bizalmát továbbra is élvező – Seszták Miklós körére irányul. Igaz, az Index korábban kapcsolatot talált a ktm-rendszer eladói és a nyilvánosságtól augusztus óta mereven elzárkózó Zsuga János között is. Ehhez képest arra a felvetésünkre, hogy a vizsgálat nyomán várható-e érdemi felelősségre vonás, egyik forrásunk sokat mondóan visszakérdezett: "Ön szerint?" Kérdéseinkre az MVM-től nem kaptunk választ.	[ "Szarapka Lehel", "Zsuga János", "Seszták Miklós" ]	[ "Fónagy János", "Bártfai-Mager Andrea", "Kóbor György", "Mihalovics Péter", "Csanádi Zsolt", "Cseh Tamás Zoltán" ]
Elrendelte a Gyermekrák Alapítvány törvényességi ellenőrzését a Fővárosi Főügyészség - értesült az Index. A Fővárosi Főügyészség január elején elrendelte a Gyermekrák Alapítvány törvényességi ellenőrzését - derült ki egy az Index birtokába került dokumentumból. Az ügyészség előreláthatólag 60 napig vizsgálódik. A Magyar Nemzet pénteken arról írt, hogy hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a Balogh István vezette Gyermekrák Alapítvány ügyében. Az ismeretlen tettes ellen folyamatban lévő büntetőeljárás elrendeléséről a január 6-án megkezdett feljelentéskiegészítés után döntöttek. Az alapítvány ügyében Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő december 20-án hanyag kezelés, valamint csalás gyanúja miatt tett feljelentést. Az alapítvány vezetőjéről az Index írta meg, hogy az adományokból vásárolt betegszállítót saját céljaira használja: reggelente azzal kerüli meg a dugót, gyakran szabálytalanul közlekedve. Balogh István a szerinte "méltatlan médiatámadások" miatt jogi lépéseket fontolgat.	[ "Balogh István" ]	[ "Szilágyi György" ]
Törölték a Csányi Sándort érintő lehallgatott telefonbeszélgetések egy részét a YouTube-ról. Az Ud Zrt.-hez köthető megfigyelési botrányhoz kapcsolódóan újabb, mintegy húsz, eddig nem ismert hangfelvételt tett közzé egy ismeretlen, magát HungarianDemocratként jegyző felhasználó a YouTube videómegosztó portálon. A pár nappal ezelőtt kiszivárogtatott felvételek zömén Tóth János, az Ud Zrt. vezetője hallható, s a beszélgetőpartnerei között van Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Csányi Erika, az OTP-vezér felesége, valamint maga Csányi Sándor is. A megfigyelési botrányba keveredett UD Zrt.-t egyebek mellett államtitoksértés, lőfegyverrel való visszaélés és személyes adatok jogosulatlan megszerzése miatt a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója, Laborc Sándor jelentette fel még 2008 szeptemberében. A vádak többségét az ügyészség utóbb megalapozatlannak találta. Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke ellen viszont büntetőeljárás folyik, mert a vád szerint szerepük lehetett abban, hogy hasonló felvételek korábban nyilvánosságra kerültek. Emellett a cég több személyiségi jogi pert is indított, továbbá a titkosszolgálattól, illetve a felügyeleti szervétől másfél milliárd forint vagyoni kártérítésre tartanak igényt. A Magyar Nemzet információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal azt vizsgálja, hogy a hangfelvételek között található-e olyan, amelyet a polgári elhárítás nem adott át a nyomozó hatóságnak, amikor a lehallgatási üggyel összefüggésben eljárások indultak. A lap úgy tudja, a vizsgálat eddigi eredményei alapján a most közzétett beszélgetéseket azoknak a korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) állományában dolgozó munkatársaknak a közreműködésével rögzítették, akiknek a nyugdíjazását még Laborc Sándor, a szervezet korábbi főigazgatója hagyta jóvá. A cikk szerint a telefonlehallgatások folytatására jogosult Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem volt hajlandó részt venni az UD Zrt. elleni akcióban, ezért azokat nem a szakszolgálat bázisán, hanem külső helyszínekre "kihajtott" telefonvonalakon végezték. Nemzetbiztonsági berkekben valószínűsítik, hogy tömegével kerülhettek ki telefonlehallgatások során rögzített hanganyagok a polgári titkosszolgálatoktól - tartalmazza az írás. A Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: nem zárható ki, hogy a szervezettől távozott személyek más üggyel összefüggésben is nyilvánosságra hozhatnak hangfelvételeket.	[ "Hernádi Zsolt", "Tóth János", "Szilvásy György", "Dávid Ibolya", "Csányi Sándor" ]	[ "Csányi Erika", "Laborc Sándor" ]
Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására, egy szolnoki hotelre pedig négy milliárd közpénzt adtak. És fideszes önkormányzatok sora is jelentős összeghez jutott. Nem szakít eddigi gyakorlatával a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amely teljesen átláthatatlanul osztogatja az adófizetők pénzét. Az MTÜ oldalán található közel 200 oldalas, szinte teljesen rendezetlen dokumentum az állami szervezet összes tavalyi pénzosztását felsorolja. Azt, hogy a tavaly elnyert állami támogatások kedvezményezettjeinek köre bővült, csak onnan lehet tudni, hogy a nyerteseket felsoroló, nemrég még 173 oldalas dokumentum 181 oldalasra bővült – szúrta ki a 24.hu. A vissza nem térítendő állami támogatások átláthatatlanná tett nyilvántartását tavaly év végi cikkünkben elemeztük. Akkor többek közt az derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök faluja, Felcsút is hatalmas támogatáshoz jutott. Kapcsolódó Orbán falujába és Mészáros-féle kempingre is jut a titokban osztott állami pénzből A Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi döntése alapján kapott pénzt az állami szervezet volt tanácsadója is. De a friss lista is tartogat érdekességeket. Hétfőn számoltunk be arról, hogy Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere 70 szobás hotelt épít a Balatonnál Petneházy Dáviddal, a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnökkel. Most az is látszik, hogy ehhez jelentős állami segítséget kapnak. Az MTÜ által indított, 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy turisztika program frissített táblázatából kiderült, hogy Orbán Viktor korábbi fejlesztési miniszterének cége 1,5 milliárdos állami támogatásból építheti újjá a régi Hotel Volánt. Egy másik, korábban szintén nagy hatalmú fideszes miniszter, Lázár János körébe is jutott az MTÜ turisztikai pénzeiből. A korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amely 840 millió forintot kapott a Hotel Nonius megújítására. De ez még nem minden. Tiszaparti szálláshelyfejlesztésre kapott 285 millió forintot Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter üzleti körébe tartozó vállalkozó, Mikucza Tamás cége is. De jutott pénz bőven a NER-ben meredeken felfelé ívelő pályát befutó, nemrég a Magyar Rektori Konferencia társelnökének is megválasztott Mocsai Lajos családjának is. A Bánó Birtok turisztikai fejlesztésére 60 millió forintot kapott Mocsai Lajosné cége. A Magyar Turisztikai Ügynökség egyébként az egyik legkomolyabb támogatást a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztésére szánja. A Fons Sacer belső egyházi jogi személy 3,2 milliárd forint állami támogatásban részesül, de hogy pontosan mi épül Szentkúton, az a táblázatból nem derül ki. Még ennél is több pénzt kapott, összesen 4 milliárd forintot a Green Plan Center Oktatási, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztésére. A társaság egy bizonyos Plachy László résztulajdonában van, aki a napelem üzletben is érdekelt, és – mint azt a 444.hu megírta – kiváló kormányközeli kapcsolatokkal is rendelkezik. A portál riportja többek közt arról szólt, hogy állami segítséggel hogyan tudott a Plachy által vezetett cég megszerezni egy olyan földet, amit a gazdája nem akart eladni. A friss adatok szerint jutott támogatás, összesen 400 millió forint közpénz Rókusfalvy Pál cégének is. A korábbi rádiósnak az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére utaltak több száz milliós állami támogatást. Rókusfalvyról tavaly írtuk meg, hogy egyik cégével 2,2 milliárdért kommunikál az államnak. Ahogy arról már tavalyi cikksorozatunkban írtunk, a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi támogatás néven pályázat nélkül is osztogat állami támogatásokat. Guller Zoltán az MTÜ vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy egy szakmai grémium dönt a pályázatokról, de azt már lassan egy éve nem árulják el – az ügy jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál van –, hogy kikből áll a döntőbizottság. Ezzel az egyedi támogatással nemcsak vállalkozók jutnak soron kívüli támogatáshoz, de önkormányzatok is. És az MTÜ a tavalyi évhez hasonlóan most is a fideszes önkormányzatoknak osztotta ki a nagy összegű támogatásokat: Esztergom fideszes önkormányzata 5 milliárd forintnyi támogatást kapott többek között élményfürdő felújítására, de 1,1 milliárdot például a városháza épületének homlokzatfelújítására is adott a Magyar Turisztikai Ügynökség, Csurgó fideszes önkormányzata 3 milliárd forintot kapott szálloda fejlesztésére, Csorna fideszes önkormányzata 2,2 milliárd forintot kapott a termálfürdő értékmentő revitalizációjára, Berettyóújfalu fideszes önkormányzata strand, uszoda és gyógyvizes fürdő fejlesztésre kapott 2 milliárd forintot, Balatonboglár fideszes önkormányzata 500 millió forintot kapott a Buborék élményfürdő fejlesztésére, Kiskunhalas fideszes önkormányzata 500 millió forintot kapott a Csipke Gyógyfürdő fejlesztésére, A független vezetésű, de fideszes többségű Hajdúszoboszló 400 millió forintot nyert új konferencia-központ létesítésére, Tiszavasvári fideszes önkormányzata 100 milliót kapott gyógyfürdő-fejlesztésre, Békés fideszes önkormányzata 120 milliót kapott fürdőfejlesztésre, Tamási fideszes önkormányzata 50 milliót kapott gyógyfürdőjének fejlesztésére, Pápa fideszes önkormányzata 200 milliót kapott egy termálhotel megépítésére.	[ "Rókusfalvy Pál", "Mocsai Lajosné", "Fellegi Tamás", "Lázár János", "Mocsai Lajos", "Guller Zoltán", "Petneházy Dávid", "Seszták Miklós", "Mikucza Tamás", "Plachy László" ]	[ "Orbán Viktor" ]
Csak arról szólt Tarlós István pénteki, elsősorban a 3-as metró felújítását érintő tájékoztatója, akinek a nevét nem ejtette ki: Lázár Jánosról. A főpolgármester szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter tények helyett hisztérikusan vagdalkozik, miközben valódi segítséget nem nyújt a metró felújításához. "Én hazudok?" – kérdezte a láthatóan elkeseredett főpolgármester. Tarlós főbb állításai a 3-as metró felújításával kapcsolatban: A kormány hiába állítja, hogy 200 milliárdot ad, ez csak 137,5 lehet, de még azt sem látni. Azért késik az infrastruktúra felújítása, mert a beérkezett ajánlatok a 137,5 milliárdnál jóval magasabbak, szokatlanul egységesen. A magasabb összegre nincs meg a fedezet, hiába mondják a kormányból valakik, hogy adnának többet is a beruházásra. Nem igaz, hogy megoldható lenne a 3-as metró teljes kiváltása a felújítás alatt buszjáratokkal. teljes kiváltása a felújítás alatt buszjáratokkal. Nem igaz, hogy ellehetetlenítették a magyar buszgyártókat, elvégre Mészáros Csaba cége, az Evopro indult. Nem igaz, hogy volnának rendelkezésre álló magyar buszok, ha lennének, bemutatták volna. Nem igaz, hogy a kormány támogatja a buszvásárlást, ezt lényegében határozatban megtiltotta. Van valaki, akinek a nevét nem mondja ki, de nem mond igazat, és sohasem válaszol a kérdésre. Szánalmas, hogy egy ilyen vitában Orbán Viktor beavatkozását kell kérnie. Viszket-e Tarlós tenyere Lázárra gondolva? – ez a kérdés merül fel először Tarlós István pénteki Budapest-infóján. Elvégre a főpolgármesterről ezt már Lázár János a csütörtöki kormányinfón kimondta, azzal vádolva Tarlóst, hogy nem tesz meg mindent a 3-as metró felújításának lebonyolításáért, valamint a metrópótló buszok beszerzéséért, és helyette mindenkibe beleköt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós közötti csörte nem szokatlan, bár már olyan is volt, hogy Lázár végül bocsánatot kért a főpolgármestertől. "Markáns, olykor pikáns a Budapest-infó, némi humorral is fűszerezve, de a mai nem lesz ilyen" – kezdte borúsan a polgármester. "Nagyon komolyan szeretnék önökkel beszélni. Szeretek verekedni, meg viccelődni is, de arra jutottam, hogy ezeknek az emelt szintű kommunikációs adok-kapok játékoknak semmi értelmük nincs." Tarlós ezzel egyértelműen Lázár János csütörtöki kormányinfójára reagált, de jelezte: tájékoztatóján nevek nem fognak elhangzani: "Hogy mit szólok ahhoz, hogy mit mondott X vagy Y, arra nem is reagálok. A jövőben is el fogom ezt kerülni." A név kerülése sikerült, Lázárról alkotott véleményének eltitkolása nem. Tarlós szerint tévedés, hogy a kormány 200 milliárdot bocsát rendelkezésre: A metrószerelvények felújítására felhasználható 69 milliárd forint hitel, amit Budapest vett fel és fizet is vissza. További 137,5 milliárd forintról pedig szó van, de még mindig nem látható. Hol van a 200 milliárd forint? Én még nem láttam – mondta Tarlós. Megjegyezte, az sem igaz, hogy a kormány kész fizetni, ha a projekt túlcsúszna ezen az összegen. Az általa idézett kormányhatározatból kiolvasható: a plafon a kormány részéről 137,5 milliárd forint lehet. Márpedig a beérkezett ajánlatok, "szokatlanul egységesen", mind jóval magasabbak ennél az összegnél. A 3-as metró felújításának elkezdése azért csúszik, mert a beérkezett ajánlatok szerint megadott összegre nincsen fedezet. A főváros ezért az ajánlatokat nem fogadhatja el. Tarlós szerint nem indokolja sem anyagminőségi, sem technológiai, sem mennyiségi kérdés a beérkezett ajánlatok árszintjét. 10-15 százalékos eltérés még talán alátámasztható lenne, de ilyen nagyfokú – 30 százalékos – eltérés csak akkor volna elképzelhető, ha nagy méretű technológiai változás, anyagminőségi, mennyiségi változás merülne fel a kivitelezésben, erről azonban nincsen szó. A kormány azt várja el, amit megtiltott Tarlós szerint kétszer figyelmeztette levélben a BKV-t, hogy sor kerülhet a 3-as metró leállítására, amennyiben azt biztonsági szempontok indokolják. A teljes szakasz leállítása azonban megoldhatatlan feladat elé állítaná a várost: " A BKV kiszámította: 17 kilométeres szakaszon végig csuklós busz bonyolítaná le a forgalmat, akkor 1,5-2 percenként hét csuklós busznak kéne beállni, felvenni az utasokat és elindulni. A keresztirányú forgalmat ez tökéletesen megakadályozza. Képes valaki, akinek általános iskolainál magasabb végzettsége van, hogy ez éveken át megvalósítható?" A főváros ezt nem is így képzeli el, csak szakaszos felújítás esetén jelenthet alternatívát a felszíni közlekedés. Erre a főváros buszbeszerzési tendert írt ki – a lengyel Solaris futott volna be –, ám a pályázat durva háborúba torkollva megfeneklett. Tarlós idézte a kormány 1229/2016 május 6-i kormányhatározatát, amely lényegében visszavonta a támogatását az EIB-hitel buszvásárlásra való felhasználásáról. Nem vehet tehát buszt a főváros, miközben a kormány ezt elvárná a fővárostól Szükség lenne a 150 buszra Tarlós szerint, de visszautasította, hogy megakadályozták volna a magyar buszok beszerzését. "Fél évet vártunk a buszokra, nem jött meg. Mondják, azért nincs magyar busz, mert a magyar önkormányzatok nem fogalmaznak meg erre keresletet. Budapest kétszer is benyújtott keresletet: tavaly buszbeszerzési tenderen, aztán a szolgáltatás-vásárlási tendernél, ahol a Volán elindult, befogadták a pályázatot. Ha van magyar busz, akkor miért lett a tender megsemmisítve? A Volán hozhatta volna a magyar buszait, ha elengedték volna a tendert. Ha lennének buszok. Nem lett volna így a legegyszerűbb bebizonyítani, hogy a főváros hülyeségeket beszél? Fél éve megtehették volna. Adtunk esélyt, hogy magyar buszok jelenjenek meg. Tarlós szerit egyetlen magyar buszgyártó, inkább összeszerelő cég jelentette a BKV-nak, hogy 2017 júniusáig hét darab buszt tud leszállítani. "Rendeltünk 10 buszt, mai napig nem szállították le." A migránsokkal sem bírt az állam A főpolgármester kifakadt arra is, hogy a kormányüléseken "egy államtitkár" állítólag hat magyar buszt is bemutatott. "Gondolom, nem gurultak be a Nándorfehérvár-terembe, csak fényképek voltak, amelyek Kaliforniában is készülhettek, vagy rajzok, de buszt rajzolni az unokám is tud." "A kérdést egyszerűen el lehetne dönteni, ha előállna 50 magyar busz a Hősök terén. Hol vannak a buszok? Hat hónapja nem mutatják be. Mutassák be és abban a pillanatban kapitulálok" – mondta Tarlós. A buszvásárláson túl korábban alternatívának tűnt a buszszolgáltatás vásárlása is, ezt a lehetőséget azonban a múlt héten a főváros már kizárta. Tarlós nem is hiszi, hogy volna elég busz, hiába állítja valaki, hogy volna elegendő kapacitás. (Lázár állította ezt csütörtökön, kijelentve, hogy ha valaki képes biztosítani a feladatot, az a magyar állam.) "Néhány ezer migránst kellett két éve elszállítani, azt se tudta az állam megoldani, BKV-s sofőrök és buszok kellettek hozzá – szúrt oda Tarlós, aki viszont nem aggódik amiatt, hogy a szakaszos felújításhoz ne lenne önerőből elég busz. Ehhez "a BKV és a BKK összeszedett 60 csuklóst és 150 szólóbuszt. Bőven tudjuk biztosítani azt a 70 buszt, amely egy szakasz kivitelezési munkájakor szükséges." Tényleg Orbán kell egy ilyen ügyhöz? "Csalódott vagyok és értetlen. Úgy látom, nincs értelme a kommunikációnak. Szakmailag megalapozott, tényekkel alátámasztott kérdésekre ködös demagóg, szakmailag dilettáns válaszokat kapunk, nem is a feltett kérdésre" – mondta Tarlós Lázárra utalva, majd egy – vélhetően nem a rendszert, hanem a Miniszterelnökséget vezető minisztert jellemző monológba kezdett: "Homályos, vádaskodó, hisztérikus, általánosító válaszokat kapunk, amelyeket az égvilágon semmivel nem lehet alátámasztani, de az ellenkezőjét igen. Én kormányhatározatokat, számokat, tényeket mondok, mikor vannak erre hasonló fajsúlyú, tényekkel megalapozott válaszok? Soha. Nem veszik észre? Soha nincsenek. Hatályos kormányhatározatokat tagadnak le, az utazó közönség biztonságától papolnak, miközben ebből csak a főváros csinál kérdést. Vagy segítsenek, vagy mondják meg, miért nem akarják segíteni a felújítást. Tarlós szerint nevetséges, hogy egy ilyen ügyben, a beruházás részletkérdéseiben is Orbán Viktorhoz kell fordulnia segítségért a fővárosnak.	[ "Lázár János", "Tarlós István" ]	[ "Tarlós Lázár", "Mészáros Csaba", "Orbán Viktor" ]
Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő A parlamentben nem túl aktív, de kapott már fontos feladatot Orbán Viktortól Vagyonnyilatkozatai alapján nem kiemelkedően vagyonos és soha nem is volt az Van viszont egy budapesti kertvárosi ház, amit lakcímként használ és mégsem szerepel a nyilatkozataiban Pesti szerint ez így van rendben, de ezt a vagyonnyilatkozati törvény és sok más képviselő példája is cáfolja Embermagasságú kerítés mögül emelkedik ki egy kétszintes, dísztégla borítású családi ház a XVII. kerületi Rákosliget egyik számozott utcájában. A postaládán szereplő névtábla alapján a Fidesz egyik parlamenti képviselője, Pesti Imre és felesége lakik a házban. Pesti régóta ezt a házat tünteti fel székhelyként vagy lakhelyként a céges érdekeltségeinél, legutóbb 2016 februárjában tett így, amikor a Hungary Business Kereskedőház felügyelőbizottsági tagja lett. Az ingatlanban Pestinek jelenleg nincs tulajdonrésze, de holtig tartó, akár több millió forintot is érő haszonélvezet van bejegyezve a javára. A vagyonnyilatkozatokról szóló törvényhez csatolt melléklet szerint az ilyen érdekeltséget is fel kell tüntetniük a képviselőknek, ennek ellenére az ingatlan nem szerepelt Pesti Imre egyik vagyonnyilatkozatában sem 2006-os képviselővé választása óta. A Pesti Imre által használt ház Pesti ezt azzal indokolta a Direkt36-nak, hogy 2006-ben még nem kellett nyilatkozni a haszonélvezetről. A vagyonnyilatkozati adatlap azonban 2013 óta kifejezetten felsorolja a haszonélvezetet, mint olyan jogviszonyt, amiről nyilatkozniuk kell képviselőknek. Korábban ez nem volt ennyire egyértelmű, de sem a törvény, sem a vagyonnyilatkozati minta nem mentesítette a képviselőket az ilyen jogviszony bevallásától. A Vagyonkereső adatai alapján ezzel sok képviselő tisztában volt már 2013 előtt is. A Fideszből többek között Papcsák Ferenc, Bencsik János és Mátrai Márta is vallott be nyilatkozatában olyan ingatlant, amelynek haszonélvezői. Pesti másik érve arra, hogy miért nem tüntette fel a házat nyilatkozatában az volt, hogy az ingatlant képviselővé választása előtt 13 évvel szerezte. Az ingatlanokat azonban nem csak megszerzésük évében kell bevallaniuk a képviselőknek, hanem minden évben, amíg valami közük van hozzá. Rákosligeti postaláda Pesti Imre nevével Mivel a képviselői vagyonnyilatkozatok jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, a Direkt36, a 444 és a Transparency International Magyarország egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A Vagyonkereső célja, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket, átláthatóbbá tegye személyes gazdagodásukat. A képviselői vagyonnyilatkozatokban található ellentmondásokról cikksorozatot indított a Direkt36. Első cikkünkben azt mutattuk be, hogyan hagyott ki nyilatkozataiból ingatlanokat és több millió forintnyi támogatást Tasó László közlekedésért felelő államtitkár. Tasó tagadta, hogy rosszul töltötte volna ki vagyonnyilatkozatait és perrel fenyegette meg a Direkt36-ot. A cikk megjelenése után egy kormányzati átszervezés részeként Tasó önálló döntési jogkörének egy részét elvették. Egy nem túl vagyonos háziorvos Az orvos végzettségű Pesti Imre 2006 óta parlamenti képviselő, vagyonnyilatkozatai alapján a kevésbé vagyonos képviselők közé tartozik. A rákosligeti családi háznak 1993 és 2002 között feleségével közösen voltak az első tulajdonosai, majd a ház 2002 márciusában adásvétellel egy akkor 67 éves nőhöz került (Pesti nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az adásvételen kívül fűzi-e bármilyen kapcsolat őt vagy családját az ingatlant megvásárló nőhöz). Az adásvétellel egy időben Pesti és felesége is holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett az ingatlanban. A haszonélvezet azt jelenti, hogy jogosultja ellenérték nélkül használhatja más személy ingatlanát annak ellenére, hogy nincs benne tulajdonrésze. A haszonélvezeti jog önállóan nem forgalomképes, tehát nem lehet értékesíteni, de rendelkezik egy képzeletbeli értékkel. Ezt úgy számítják ki, hogy a tulajdon értékét elosztják 20-szal, majd beszorozzák egy életkortól függő számmal. Mivel az ingatlan tulajdoni lapján csak a telek mérete van megadva (ami 882 nm), Pesti pedig nem árulta el a ház méretét, nem tudjuk megbecsülni, hogy mekkora lehet az ingatlan értéke. De ha például 40 millió forintba kerülne a családi ház, akkor Pesti haszonélvezeti joga 12 millió forintot érne. Pesti Imre fővárosi kormánymegbízottként Forrás:budapest.hu Kilenc hónappal később, 2002 decemberében az új tulajdonos már el is adta a házat: az ingatlan Pesti akkor 16 éves fiához került. Pesti és felesége haszonélvezeti joga megmaradt ez után az adásvétel után is. Évekkel képviselővé választása után, 2015 júniusában fia Pesti Imrének ajándékozta az ingatlant, aki így egyedüli tulajdonos lett, de csak pár hónapig, novemberben lányának ajándékozta az ingatlant. Ugyanazon a napon, amikor lányának ajándékozta a házat, Pesti Imre nevére ismét holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztek be az ingatlanra. Pesti házának tulajdonosváltásai Megkérdeztük Pestit arról, hogy mekkora a ház területe, tudomása szerint mekkora az értéke, és mi volt az oka annak, hogy előbb eladta a házat, majd a fia neki ajándékozta, pár hónap múlva pedig a Pesti ajándékozta el a lányának, de egyik kérdésünkre sem válaszolt. Pesti pályafutása kezdetén nyolc évig volt körzeti orvos Galgamácsán. Utána a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórházban dolgozott, majd 1996-tól háziorvosi praxisa volt. Voltak közös cégei a feleségével, részben a háziorvosi praxisához kapcsolódóan, de ezek nem értek el kiugró üzleti eredményt. Pesti 2006 és 2010 között egy örökölt turai házat és egy galgamácsai szántót tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban saját ingatlanként. 2011-ben a turai házat feleségének ajándékozta, a következő évben pedig 50 százalékos tulajdonosa lett egy tihanyi teleknek, amelyen építkezni kezdett. Vagyonnyilatkozatai alapján 2011-re 23,5 millió forintot takarított meg, de miután megvette a tihanyi építési telket és elkezdett építkezni, megtakarításai lenullázódtak, és 22,5 millió forintnyi hitele lett. Orbántól is kapott fontos feladatot Politikai pályafutását 1988-ben az MDF-nél kezdte, majd egy szünet után 2002-ben tért vissza a politikába, a Rákosmente Polgári Körök vezetője lett. 2006-ban a parlamenti mellett fővárosi képviselő is lett, és politikusként szinte kizárólag a fővárost és az egészségügyet érintő kérdésekben volt aktív. A parlamentben ellenzéki képviselőként volt tevékenyebb, 2006 és 2010 között 63-szor szólalt fel, szinte kizárólag egészségügyi témában. 2010 óta mindössze 13-szor szólalt fel. Képviselői fizetése jelenleg havi bruttó 748 ezer forint, kormánymegbízottként képviselői fizetésén felül havi bruttó 997 ezer forintot keresett. A 2010-es önkormányzati választás után rövid ideig főpolgármester-helyettes volt, majd 2011-től a ciklus végéig budapesti kormánymegbízott. Az Origo szerint Pesti főpolgármester-helyettesi kinevezését Orbán Viktor kérte azért, hogy a Fidesz Budapesttel foglalkozó regionális pártigazgatója jelen legyen Budapest irányításában. Ebben az időben gyakran szerepelt a médiában, elsősorban Tarlós Istvánnal való konfliktusai miatt. Az Origo akkori cikke szerint Tarlós nem akarta, hogy a Fidesz erős budapesti embereként jellemzett Pesti korlátozza mozgásterét. A magyar cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.	[ "Pesti Imre" ]	[ "Mátrai Márta", "Bencsik János", "Tasó László", "Tarlós István", "Papcsák Ferenc", "Orbán Viktor" ]
Százötvennégy milliót kap a tévétől Borbás Marcsi Kifizetődő a gasztroangyal szerepe.Borbás Marcsi saját vállalkozással gyártja közszolgálati műsorait, tavaly nettó 154,8 millió forintnyi szerződést kötött vele az MTVA. Borbás Marcsi 1995-ben bemondóként kezdte pályafutását a Magyar Televíziónál, ahol aztán műsorvezetőként tevékenykedett tovább, 2013 óta pedig párjával közösen már saját céggel, saját stábbal készíti a köztévének a Gasztroangyal és az idén egyelőre szüneteltetett Ég, föld, férfi, nő című műsorait. A 46 éves tévés megjárta a ranglétrát, arra azonban minden bizonnyal ő sem számított, hogy hazánk egyik legnépszerűbb gasztronómiai műsora kapcsolódik majd a nevéhez, ami a jelek szerint igencsak kifizetődő a számára. A vidéket járva nemcsak jól fôzô, de érdekes embereket csal a kamerák elé Az MTVA nyilvános adatai szerint a Gasztroangyal műsorgyártása miatt tavaly kétszer kötött szerződést az MTVA Borbás Mária jól menő cégével, egyszer nettó 24 millió forint került a papírra, ami 13 adásra szólt, majd tavaly decemberben idén márciusig ismét rendelt a köztévé tíz epizódot nettó 18,5 millióért. A műsorvezető cége nettó 1,85 millió forintért gyártja le a Gasztroangyal adásait. Aki figyelemmel követi a népszerű műsort, az jól látja, hogy a különböző vidéki termelőknél vagy falusi közösségeknél forgató Borbás Marcsi a műsorban a tájegységre jellemző ételeket készíti el és az italokat kóstolja meg a kedves helyi emberek segítségével. Mindezt olyan jóízűen, hogy magazinműsorhoz képest kimagasló nézettséget produkál. Borbás Marcsi mûsorait imádják a nézôk. A honoráriumot látva a köztévé vezetôsége sem elégedetlen vele... A forgatás körülményeiről és költségeiről szerettük volna megkérdezni a műsorvezetőt is, de ő nem reagált megkeresésünkre. Korábban az origo.hu-nak így mesélt minderről. – Három-négy héttel a forgatás előtt megkezdődik a munka, felkutatunk mindenkit, leszervezzük a helyszíneket és az időpontokat. Pontos adásmenettel érkezünk, reggel fél hatkor indulunk útnak, és másnap este tízig forog a kamera. Aztán a többórás anyagból meg kell vágni a lényegi részt, ez egy hetet vesz igénybe. Aki nézi a műsort, láthatja, hogy sokat kóstolok, de igazából nem is eszem többet az elkészült ételekből. Ha mindent befalnék, ami elkészül, akkor már 150 kiló lennék. Imádom ezt a műsort, a nehéz csak az benne, hogy rengeteget vagyok úton – nyilatkozta Marcsi nemrég az Origónak, amikor is elárulta, milyen büszke arra, hogy saját stábbal dolgozik. A műsorvezető 2014-ben egy másik műsort is szállított a köztévének, az Ég, föld, férfi, nőt, amelyből 25 epizódot rendelt az MTVA összesen nettó, 112,25 millió forintért. Az sem kevés...	[ "Borbás Mária" ]	[ "Borbás Marcsi" ]
Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt szedte össze, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég. A tavalyi beszámolójuk szerint 735 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele, plusz "támogatás, jóváírás" címszó alatt szerepel még egy 160 milliós tétel is a bevételeknél. Nem ez volt az első veszteséges év a társaságnál, a 2018-as üzleti évet is mínusszal zárták. Bár az újság kiadója átalakulással megszűnt, a lap nem tűnt el. A kormányhoz hű sajtó ugyanis egy nagyon furcsa átalakuláson ment át az elmúlt időszakban, a legtöbb fideszes médiaorgánumot a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) csomagolták a tulajdonosok, amelyet aztán a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített, nehogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdjen kekeckedni a hatalmas piaci erőt egy kézben összpontosító alapítvánnyal. Korábban részletesen megírtuk, hogy az állam elég rendesen kitömte hirdetési pénzekkel az Ómolnár Miklós nevével fémjelzett, de Habony Árpádhoz is köthető bulvárlapot, amely a kormány lejárató kampányaiban is aktívan részt vesz.	[ "Ómolnár Miklós", "Habony Árpád" ]	[]
"Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel" - nyilatkozta 2004-es miniszterelnöki hattyúdalában Medgyessy Péter. Gyurcsány Ferenc lapzártánkig nem mondott hasonlót, ám a véletlen(?) úgy hozta, hogy az elmúlt másfél hétben az SZDSZ-hez közel eső ügyletekben indult nyomozás, illetve keletkezett médiazaj. A Strabag esetei a magyar állammal (2000-2008) Az egyik gyanú szerint 2003-ban, Csillag István gazdasági miniszteri periódusa alatt ócskavasáron adták el a MÁV tehervagonkészletének 15 százalékát.A 2006-os fővárosi útfelújítások kapcsán pedig jogosulatlan előnyszerzés gyanúja miatt nyomoznak - és a sajtó Demszky Gábor érintettségéről értekezik.Hétfőn a Profil című osztrák hírmagazin robbantott; a lap által közzétett dokumentumokból kiolvasható legfőbb gyanú pedig az, hogy a liberális Hans Peter Haselsteiner által felvirágoztatott Strabag az ausztriai Liberális Fórum képviselőin (Alexander Zach, Aczél Zoltán), illetve az általuk jegyzett szervezeteken, cégeken (Liberális Intézet, Eurocontact) keresztül hatmilliárd forint értékben korrumpált magyar pártokat - abban az időszakban (2003-2005), amikor liberális miniszterek (Csillag István, Kóka János) vezették a magyar autópálya-milliárdok egy részét a Strabagnak juttató gazdasági tárcát.Táblázatunkból nyomon követhető, miként lett az ezredforduló Magyarországán még a túléléséért küzdő Strabagból 2008-ra Kelet-Európa vezető sztrádakoncessziós társasága. A Profil szerint az osztrák cég - az állami megrendelésekért cserébe - MSZP és SZDSZ környéki érdekeltségeket jutalmazott. Egy szintén Strabag-érdekű, 2004-es kórházberuházással a Fidesz budapesti szervezetét is kapcsolatba hozza a lap; véletlen egybeesés vagy sem - írja a Profil -, az osztrák fél később Lezsák Sándor és Gyürk András rendezvényeit támogatta összesen százezer eurónyi "köszönőpénzzel". Az egybeesés véletlenségére utal, hogy Lezsák négy éve még független képviselőként mutatkozott, Gyürk pedig addigra fizikailag is távol került a fővárosi Fidesztől (az Európai Parlament tagja lett).A Strabag csak kisebb útépítésekben vesz részt, kevés állami megrendeléssel. Főbb megbízói a nagy bevásárlóközpontok (Tesco, Auchan). A Strabag kezdi építeni - társtulajdonosként - az Asia Centert.Megjegyzés - "A Strabag a túlélésért küzd Magyarországon, miután a Fidesz-kormány úgy döntött, hogy a sztrádaépítésekre nem hirdet nyilvános pályázatot" - írta az osztrák Die Presse. A cég vezetői jelezték: emiatt készek elmenni az európai bíróságig is.A kormányváltás után "liberalizálják" a sztrádaépítési piacot: az M7-es Becsehely-Letenye közötti 9 kilométeres, és az M70-es autóút Tornyiszentmiklósig tartó 18,6 kilométeres részét a Strabag kivitelezheti - 44,8 milliárd forintért.Megjegyzés - A Gazdasági Versenyhivatal később pert nyert a 2002-2003-ban helyzetbe hozott autópálya-építők - köztük a Strabag - ellen kartellezés miatt. Az állam jelenleg 32 milliárdot próbál behajtani rajtuk. \| Heti Válasz, 2008. április 10.Kiderül, hogy közbeszerzés helyett az AKA Rt. építi tovább az M5-öst Szegedig, majd Röszkéig, a fővállalkozó pedig az rt. tulajdonosi körének egyik cége, a Strabag lesz. A kormány bejelenti, hogy az állam 40 százalékos részt vásárol az M5-öst működtető AKA-ban - így ez a sztráda is bekerül a matricás rendszerbe. Cserébe a kabinet vállalja, hogy évi 20 milliárdos rendelkezésre állási díjat fizet a Strabag-csoportnak. A 2006-os kampányban felavatják a Röszkéig érő pályarészt. (Az osztrák cég az M35-ös, M0-ás és M7-es utak továbbépítésében, illetve a hírhedt kőröshegyi völgyhíd felhúzásában is részt vesz.)Megjegyzés - A Profil című osztrák lap mostani dokumentumai és értelmezése szerint a Strabag-pénzeket közvetítő Aczél Zoltán éppen az M5-ös ügyletek kapcsán állapodott meg az MSZP és az SZDSZ pénztárnokaival 11 millió euró szétosztásában. Az újság emellett az M35-ös, M0-ás és M7-es autópályákkal kapcsolatos iratokat hozott nyilvánosságra - ezzel a 2002-2006-os ciklus összes Strabag-sztrádaügyletét lefedte. A Die Presse korábban ugyancsak az M5-ösre utalva emlegetett egy 15,2 millió eurós "osztrák" tételt, amellyel az MSZP-t hozta kapcsolatba.Az MSZP-SZDSZ kormány újra magánosítja az AKA Zrt. 40 százalékát, ami aztán a Raiffeisenen keresztül a Strabaghoz kerül. Ezután jelenti be az osztrák cég, hogy Kelet-Európa vezető sztrádakoncessziós cégévé vált. Néhány hónappal korábban - még Kóka János minisztersége alatt - azt is kihirdetik, hogy a Strabag nyerte az M6-os Szekszárd és Pécs közötti szakaszának megépítésére és harmincéves üzemeltetésére kiírt koncessziós tendert.Megjegyzés - Először Kóka János kísérelte meg az M5-ös újbóli eladását, de akciója uniós botrányt okozott; információink szerint ezért mondott le a GKM vezetéséről. Majd utódja, Kákosy Csaba beteljesítette a feladatot. \| Heti Válasz, 2007. augusztus 30., 2008. január 24. Riportunkban bemutattuk: az épülő M6-oson a Strabag nem létező hegyekbe fúr alagutakat, miután a GKM a drágábbik útvonaltervre kért árajánlatokat. \| Heti Válasz, 2008. szeptember 4.	[ "Csillag István", "Aczél Zoltán", "Kóka János", "Demszky Gábor" ]	[ "Hans Peter Haselsteiner", "Medgyessy Péter", "Lezsák Sándor", "Gyürk András", "Kákosy Csaba", "Gyurcsány Ferenc", "Alexander Zach" ]
Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál Lázár János ugyan nem vesz fel díjazást, helyettese, Csepreghy Nándor viszont bruttó hárommillió forint körüli összegért viszi az operatív ügyeket, miközben államtitkárként is kétmilliót keres. Sorcsere történt nyáron a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál, amely egy márciusi törvénymódosítással került be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivételezett körébe, és amelyet Áder János mégköztársasági elnökként hozott létre. Martonyi János ex-külügyminiszter helyett Áder lett a kuratórium elnöke, és bekerült a testületbe Lázár János, aki építésügyi miniszter az ötödik Orbán-kormányban, valamint Lázár helyettese, Csepreghy Nándor is, aki előzőleg az alapítvány igazgatója volt. Korábban minden kuratóriumi tag ingyen látta el a tisztségét, de ez is megváltozott. Áder és Lázár továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat (igaz, Lázár két másik vagyonkezelői alapítványban is szerepet vállal, összesen 1,95 millió forintért), Csepreghy viszont, amikor megkerestük azzal, hogy információink szerint a Kék Bolygónál több pénz kap, mint a bruttó 1 millió 975 ezer forintos államtitkári illetménye, elismerte ezt. (Az alapítvány nem válaszolt a kuratóriumi tagok díjazásával kapcsolatos kérdéseinkre.) Mint Csepreghy kérdésünkre elmondta, nettó kétmillió forintot vesz fel az alapítványtól, ami hozzávetőleg bruttó 3 millió forintnak felel meg. Ez kiemelkedő díjazásnak számít még a vagyonkezelő alapítványok mércéjével is, mert a nem teljes embert kívánó munkájukért jellemzően bruttó 1–1,5 millió forint közötti összeget kapnak a kurátorok. Korábban én voltam az alapítvány igazgatója, most kuratóriumi tagként viszem az operatív ügyeket: én gyakorlom az ott dolgozó munkatársak feletti munkáltatói jogokat, több mint tízmilliárd forintnyi vagyonért felelek. Államtitkári kinevezésem óta összeférhetetlenségi okokból nem lehetek igazgató, de kuratóriumi tag igen, és delegálás révén lényegében továbbra is ellátom az igazgatói feladatokat – magyarázta a 24.hu-nak Csepreghy, hogy a többi taggal ellentétben miért vesz fel pénzt, és miért annyit, amennyit. Csepreghy egyébként tavaly igazgatóként összesen 25,3 millió forintot juttatást kapott az alapítvány éves beszámolója szerint, ami bruttó 2,1 millió forintos fizetésnek felel meg, vagyis most kuratóriumi tagként ennél is többet kap. Áder és Lázár a hírek szerint korábban is szoros kapcsolatban állt egymással, de az, hogy a volt államfő alapítványában maga mellé vette a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztert és helyettesét, a külvilág felé is nyilvánvalóvá teszi ezt. Ennek korábban is voltak jelei, például a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány székhelyét abba a pasaréti villába jegyezték be, melyet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tulajdonában álló cég, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. vásárolt meg. A cég ügyvezetője az adásvétel idején Csepreghy Nándor volt, aki már a Miniszterelnökségen is Lázár jobbkezeként szolgált. A pasaréti ingatlanban működnek a Kék Bolygó által létrehozott gazdasági társaságok, és ide van bejegyezve Áder másik alapítványa, a koronavírus miatt árván maradt gyerekek megsegítésére létrehozott Regőczi Alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke a volt államfő felesége, Herczegh Anita. Biztos állások és ezermilliárdos vagyon a 34 vagyonkezelő alapítványnál A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt években sorra alapította a kormány több mint ezer milliárd forintnyi állami vagyont adva át ingyenesen e szervezeteknek. Összesen 34 vagyonkezelő alapítvány van a Kék Bolygóval együtt, a legtöbb közülük felsőoktatási intézményeket tart fenn. A vezetői testületek jellemzően kormányzati tisztviselőkből, politikusokból, kormányközeli üzletemberekből állnak, új tagokat pedig csak a kuratóriumok választhatnak, így egy esetleges kormányváltás esetén sem tudna az új kormány beleszólni a működésükbe. Lázár és Áder valaha egyaránt erős embernek számított a Fideszben, de aztán kiszorultak a döntéshozói körből: Áder a 2006-os választási vereség után, amikor a Magyar Nemzetben lényegében egy Orbán Viktorral szembeni puccskísérlet szervezésével vádolták meg, míg Lázár a 2018-as kormányalakítást követően. Ádert végül 2012-ben, Schmitt Pál bukása után Kövér László közbenjárására hívta haza a miniszterelnök Brüsszelből, ahol 2009 óta mezei EP-képviselőként szolgált, ekkor rendezte a viszonyát Orbánnal (bár némi bizalmatlanság maradt, Ádert államfőként például a Terrorelhárítási Központ helyett a Készenléti Rendőrség védte, mivel a hírek szerint nem bízott meg a TEK-ben). Lázár pedig, aki nem is nagyon titkolja a miniszterségnél komolyabb ambícióit, májusban négy év után újra kapott kormányzati pozíciót. Amikor két hete a Tranzit fesztiválon firtatták visszatérését, a miniszter John F. Kennedy elnökkel példálózott, aki arra a kérdésre, hogy miért választotta alelnökének a vele korábban rosszt viszonyt ápoló Lyndon B. Johnsont, azt válaszolta: sokkal jobb, ha Johnson kifele hugyozik a sátorból, mintha befele tenné.	[ "Csepreghy Nándor", "Lázár János", "Áder János" ]	[ "Lyndon B. Johnson", "Kövér László", "Martonyi János", "Schmitt Pál", "John F. Kennedy", "Orbán Viktor", "Herczegh Anita" ]
A Duna TV fizette Cselényiék luxusát Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett gazdasági főigazgató az egyik legexkluzívabb fővárosi magánklinikától rendelt orvosi szolgáltatásokat. A két vezető nemcsak saját maga osztályon felüli ellátásáról gondoskodott, de a feleségéről sem feledkezett meg. A gond csak az, hogy a magánluxus számláját a közvagyon részét képező Duna TV kasszájából fizették. A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.	[ "Cselényi László" ]	[]
Egy földije, valójában korábbi protokoll-tanácsadója színműveit protezsálta több színházzal rendelkező város polgármesterénél Gyenesei István. A nyári, habkönnyű produkciót az önkormányzati miniszter többek között Kósa Lajos debreceni fideszes városvezetőnek ajánlotta fel a darab producerének elérhetőségeivel együtt. Gyenesei nem lát ebben semmi kivetnivalót. Barát "Pénteken Siposhegyi Péter barátom ötvenedik születésnapjára voltunk hivatalosak. A kaposvári származású ismert drámaírót a Rátkay Klubban köszöntöttük. Sajnos nem találtuk a legjobb egészségben, de fantasztikus memóriája és szarkasztikus humora nagyszerű élményeket hagyott bennünk. Személyisége évtizedek óta szellemi felüdülést jelent mindenkinek, aki eltölt vele néhány percet. Politikai éleslátása elkelne bármely nagy párt tanácsadó testületében, így luxus, hogy parkolópályán van." Forrás: Gyenesei blogja Öt és fél éven át volt kommunikációs tanácsadó Gyenesei István Somogy megyei közgyűlési elnök mellett Siposhegyi Péter, akinek színdarabjait az időközben miniszterré kinevezett Gyenesei ajánlotta több város polgármesterének. Az önkormányzati tárca vezetője kultúrmisszióként jellemezte saját akcióját abban a levélben, amelyet minisztériumi fejléccel, hivatalos pecséttel küldött szét az ország kőszínházzal rendelkező településeinek. Fontosnak tartja ugyanis, hogy "az országban minél színvonalasabb kulturális rendezvények kerüljenek megrendezésre, és a színházak, művelődési intézmények egyre szélesebb közönséghez szólva működjenek". A miniszter - a levél szerint - ezeket a célokat szem előtt tartva döntött úgy, hogy a polgármesterek figyelmébe ajánlja Siposhegyi Péter "remekbeszabott zenés darabját", a "Kikötő"-t és a "Hantjával sem takar" című drámáját. A figyelemfelkeltő levelet többek között Debrecenbe, Kósa Lajosnak küldte el a minisztérium. Mellékletként hozzáfűzték a darabok producerének elérhetőségeit is. "Könnyű kis nyári darabnak indult, de maradandó darab lett belőle, egy kicsit líra, kicsit dráma, kicsit tragikomédia, szerelem, zene, tánc" - foglalta össze a nyári bemutató után a Kikötőről alkotott véleményét a rendező, Harsányi Gábor egy tévés interjúban. A balatoni strandokon előadott darabban többek között az egyik kereskedelmi csatorna "Jóban rosszban" című szappanoperájának szereplői léptek fel, a 70-es évek tóparti hangulatát felidézni hivatott retróslágereket pedig Vincze Lilla adta elő. Az egyik szereplő szerint a Kikötő pontosan arra való, hogy az emberek a strand után lehuppanjanak a nézőtéren. Az önkormányzatok kulturális kiadásait is kezelő miniszter az ajánlólevélben nem tett említést arról, hogy a szerző korábban az ő alkalmazottja volt. Az Index fórumán a parlamentben a fideszes Deutsch Tamás által kipattantott ügyet maga Siposhegyi igyekezett helyretenni bevallva, hogy öt éven és tíz hónapon keresztül vett fel havonta 60 ezer forintot kommunikációs tanácsadásért. Az összegért a Somogy megyei közgyűlési elnök média-megjelenéseinek tartalmi és stiláris kérdéseivel kellett foglalkoznia, valamint közreműködött néhány protokollkiadvány megfogalmazásában is. Siposhegyi szerint mivel a megállapodás megkötésekor a megyét a Fidesz és a Somogyért Egyesület koalíciója vezette -, amely a színműíró megjegyzése szerint világnézetéhez közeli formáció volt - a szerződésről kaposvári fideszesek is tudtak. "Egyetlen megjegyzésük volt vele kapcsolatban: túlságosan olcsó vagyok" - állította Siposhegyi. "Miért lenne aggályos?" - kérdezett vissza a miniszter, amikor az ügyet szóba hoztuk. Gyenesei István az Indexnek azt mondta, Siposhegyi Péter többször drámaíró versenyt nyert Magyarországon, műveit nagyon sokan látták a nyáron. "Jó ügyet szolgáltam, és a polgármesterek nagyon jó néven vették, hogy figyelmükbe ajánlottam a produkciókat, ez senkinek nem volt aggályos" - mondta a miniszter. Szerinte a magyar valóság ismeretének a hiányára utal, ha valaki 18 évvel a rendszerváltás után egy szelíd hangú levelet nyomásgyakorlásnak vesz. "Akik ezt állítják, saját magukból indulnak ki" - tette hozzá. Gyenesei István úgy látja, Gusztos Péter is arányt tévesztett, amikor lemondásra szólította fel. "Egy magánjellegű blogban elmélkedett, ez nem lehet mértékadó. A parlament értékítélete nekem sokkal fontosabb, és ott nagy többséggel fogadták el az ügyben hozzám intézett interpellációra adott választ" - mondta.	[ "Gyenesei István", "Siposhegyi Péter" ]	[ "Harsányi Gábor", "Deutsch Tamás", "Vincze Lilla", "Kósa Lajos", "Gusztos Péter" ]
Vádat emeltek Bakos Gyula, a vám- és pénzügyőrség volt dél-dunántúli regionális parancsnoka ellen, mert az ügyészség szerint az egykori vezető kedvezőbb vámeljárást ígért egy pécsi vállalatnak, amennyiben ott ismerőse cégét bízzák meg az őrző-védő feladatokkal. Kötelességszegéssel elkövetetett vesztegetés és hivatalos visszaélés miatt emeltek vádat a vám-és pénzügyőrség volt dél-dunántúli parancsnoka ellen. Bakos Gyula a gyanú szerint kedvezőbb vámeljárást ígért a finn érdekeltségű, elektrotechnikai termékeket gyártó pécsi Elcoteq Magyarország Kft. egy szállítmányára vonatkozóan, ha a vállalat az egyik ismerőse cégével szerződik őrző-védő feladatok ellátására. Ha a volt parancsok bűnössége bebizonyosodik, akkor öttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. Bakost az ügy kirobbanását követően tavaly március 10-én felfüggesztette beosztásából a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka. A Baranya Megyei Bíróság szóvivője elmondta, hogy az ügy iratai már megérkeztek a megyei bíróságra, a tárgyalás időpontját azonban még nem tűzték ki.	[ "Bakos Gyula" ]	[]
Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia. Hadházy sajtótájékoztató-sorozaton (Korrupcióinfó) tár fel szerinte szerinte “mutyigyanús", uniós támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket több, mint két éve. A mai rendezvényén bemutatott esetet így foglalta össze: “Ilyen a 21. századi feudalizmus. Aki hűséget fogad a királynak, az birtokot kap érte." Ha birtokot nem is, de több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott egy tófalusi tehenészetet birtokló cég, a Biogas Productor Kft., melynek egyik tulajdonosa Süli Balázs, akinek a nevére az apja, Süli János íratta a céget, amikor őt tárca nélküli miniszternek nevezték ki. Hadházy Ákos többek között azt sérelmezi a cég által kapott uniós támogatások kapcsán, hogy a cégadatbázis szerint a Biogas Productor Kft évek óta nem rendelkezik szinte semmilyen forgalommal, nem végzett üzleti tevékenységet, mégis kapott 468 millió forintnyi uniós támogatást egy olyan tehenészet fejlesztésére ahol csak az iroda és a szociális helyiségek területe 1000 négyzetméter. A képviselő a napokban személyesen is megnézte, hogy mi történik a telepen, ami a fenti támogatáson kívül még kapott 160 millió EU támogatást a Vidékfejlesztési Programból vágóhíd létesítésére és további 110 millió forintot szarvasmarha takarmànyozást célzó kutatásra (az “Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházások támogatása" nevű projektből). Hadházy teheneket nem talált a tófalusi helyszínen, csak néhány korábbi épületet és több új épület eddig elkészült betonaljzatát. Az Átlátszó telefonon megkereste a telepet birtokló Biogas Productor Kft. egyik tulajdonosát, Süli Balázst, hogy a kapott támogatásokról kérdezzük. Ő megerősítette, hogy valóban kaptak összesen 468.205.586 forintot a Mezőgadasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül szarvasmarha telepek korszerűsítésére. A nekünk küldött e-mailben ugyanakkor azt írta, hogy ezen a támogatáson kívül további uniós támogatást a cég nem kapott az elmúlt 5 évben. Mivel Hadházy kifogásolta többek között, hogy a hatalmas támogatást kapott cégnek nincs valódi tevékenysége, Süli Balázst megkérdeztük, arról is, hol találjuk a lakóhelyétől 200 kilométerre tehenészetet építő cége weboldalát, hogy onnan tájékozódjunk. A válaszában megadott címen egy feltöltés alatt lévő üres weboldalt találtunk. Felhívtuk telefonon a telep építésével közbeszerzésen keresztül megbízott Dunareklám Kft-t is. Az Opten cégadatbázis szerint a cég ügyvezetője és tulajdonosa Veres-Mucsi Orsolya, aki kérdésünkre azt mondta, hogy a telep építése 50% -os támogatást kapott (az összeg másik felét saját forrásból kell biztosítaniuk a tulajdonosoknak), s hogy a mélyépítési munkákkal már elkészültek. Megtudtuk azt is, hogy a majd ott dolgozók számára apartmanok is készülnek és lesz egy 200 fő befogadására is alkalmas előadóterem az egyik épületben. A kivitelező Dunareklám Kft. korábbi tulajdonosa 2016-ig több éven át a Budapest 5000. Ügyvédi iroda 2016-ban pedig néhány hónapig egy Dubajban bejegyzett cég, a Logoda Consulting Ltd. volt – az offshore cég kézbesítési megbízottja a Budapest 5000. Ügyvédi Iroda volt. Hadházy szerint a Biogas Productor Kft. által elnyert pályázatokból a két kisebb biztosan a gazdáknak járó vidékfejlesztési pénzekből származott, de a képviselő kétségbe vonja, hogy folyt-e valaha is valódi gazdálkodás helyszínen. Sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy az ügyről őt tájékoztató forrása szerint “a telep melletti 50 hektáros területre korábban egyszer odaszállítottak egy “fantomcsordát" – ez a földügyekből ismert kifejezés arra, amikor egy “álgazda" a megszerzett területre rövid időre odaszállíttatott állatokat, hogy ezzel igazolja a földbérlet jogosságának igazolásához vagy uniós támogatás szerzéséhez szükséges állattartást. Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!	[ "Süli János", "Süli Balázs" ]	[ "Hadházy Ákos", "Veres-Mucsi Orsolya" ]
Tizenhat gyanúsított ellen nyomoznak a hatóságok, egy több milliárd forint értékű adócsalási ügyben. Ennek kapcsán vették őrizetbe az MSZP vecsési elnökét. A politikus előzetes letartóztatása elleni fellebbezését öt napon belül bírálja el a bíróság. Többmilliárdos adócsalás ügyében nyomoznak a hatóságok 16 gyanúsított ellen, akik fiktív számlákat állítottak elő. Az adócsalással gyanúsított személyek közül ötöt már előzetes letartóztatásba helyeztek. Köztük van az MSZP vecsési elnöke is, Balázsi Tamás, akit a múlt héten vettek őrizetbe, szökésének és a büntetőeljárás meghiúsításának lehetősége miatt - mondta el az [origo]-nak Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A bírósági határozat ellen Balázsi és védője fellebbezett, melyet ma kapott meg a bíróság, így legkorábban holnap megszülethet a határozat - tudta meg az [origo] a Fővárosi Bíróságon. Az ügyben öt napon belül kell döntést hozni. Borbély Zoltán elmondta az [origo]-nak, hogy a nyomozás nem egy párt vagy annak tisztviselői ellen folyik, hanem köztörvényes bűncselekmény - adócsalás - elkövetői ellen. A folyamatban lévő vizsgálatok érdekeire hivatkozva egyéb részleteket nem közölt a szóvivő. Szabó Imre, az MSZP Pest Megyei Szövetségi Tanácsának elnöke elmondta az [origo]-nak, hogy mivel a párt nincs az áfa-körben, és mivel a gazdasági ügyeket megyei szinten kezelik, pontatlan az a sajtóértesülés, hogy Balázsi a párt költségvetésében szerepeltetett hamis számlákat. Szabó elmondta, hogy a vecsési pártszervezetnek átlagosan csupán havi 2000 forint forgalma van. A politikus szerint Balázsit sógora miatt tartóztatták le, aki az egész áfacsalási ügynek a főszereplője. A párt amúgy csak akkor indítja meg a tagjának kizárására irányuló eljárást, ha bebizonyosodik bűnössége. Őrizetbe vették az MSZP vecsési elnökét	[ "Balázsi Tamás" ]	[ "Szabó Imre", "Borbély Zoltán" ]
Megéri gyanúsítottnak lenni? Szokatlanul kedvező korengedményes nyugdíjba vonulhat Hosszú Sándor a MÁV-tól Hosszú Sándor, a MÁV Informatika vezérigazgatója, akit a rendőrség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésével gyanúsít, szokatlanul kedvezményes feltételekkel vonulhat korengedményes nyugdíjba. Hosszú Sándornak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, azaz csaknem három évig előre, egy összegben kifizetik nyugdíját a nyugdíjfolyósítónak. Ez hatmillió forint. A vezérigazgató több céggel írt alá fiktív megbízási szerződést, egyebek között az internetes jegyrendelés rendszerének megvalósítására, de a cég munkát nem végzett, a leadott számlákat mégis kifizették. A hatóság szerint Hosszú döntései, a cég gazdálkodása negyvenmilliós vagyoni hátrányt okozott a MÁV Informatikának és az anyavállalatnak. A vasúttársaság azonban fel sem függesztette Hosszú munkaviszonyát, amiért továbbra is havi 1,4 millió forint fizetést kap, így februári meggyanúsítása óta csaknem tízmillió forintot tett zsebre – további részletek a Magyar Nemzet szombati számában.	[ "Hosszú Sándor" ]	[]
Sem Csányi Sándor OTP-vezér, sem Hernádi Zsolt Mol-elnök nevét nem említette a Financial Timesnak adott interjúban Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója. Hernádi Zsoltot és Csányi Sándort szolgálja a lex Mol, ez a brutális kísérlet arra, hogy az állam magánérdeket védjen, állítja a volt pénzügyminiszter. A gyanúsan együtt szavazó MSZP és Fidesz manipulálja a közvéleményt a volt pénzügyminiszter szerint. A volt pénzügyminiszter ugyan beszélt oligarchákról, azonban ezekhez nem kapcsolt konkrét neveket, ezt az FT újságírója tette meg az interjú szabad beszédes részében. Mint ismeretes, Bokros Lajos egy, az FT-nek adott interjúban jelezte az aggályait a lex Mol kapcsán. A cikk kapcsán feltett kérdésre adott válaszaként Bokros már a Népszabadság október 11-i számában jelezte, neveket ugyan nem említetett, de fontosnak tartja, hogy a magánérdek közérdekké nyilvánításáról széles körű társadalmi vita bontakozzék ki. Bokros Lajos interjújáról az FT alapján az Index és a Portfolio.hu is beszámolt. Fontos azonban kiemelni, hogy a CEU vezérigazgatója a múlt héten csak a Népszabadságnak jelezte, hogy az interjú kapcsán neveket nem említett, önálló közleményt a félreértésről nem bocsátott ki.	[ "Hernádi Zsolt", "Csányi Sándor" ]	[ "Bokros Lajos" ]
Egy tanú szerint a sportminisztérium egykori helyettes államtitkára döntött azokról az egyedi kérelmekről, amelyek alapján pénzhez jutottak a csalással vádolt Zuschlag János egykori MSZP-s képviselőhöz köthető alapítványok. Zuschlagék gyakran kaptak az átlagnál magasabb támogatást - állította. Az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól gyakran kaptak az átlagnál jóval magasabb összegű egyedi támogatást a Zuschlag Jánoshoz köthető civil szervezetek - mondta a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per szerdai tárgyalási napján meghallgatott tanú. A tanú tudott arról, hogy Zuschlag János civil szervezetekből álló hálózatot működtetett, de erről korábban azt vallotta, hogy senki sem látta azoknak a szervezeteknek a tagjait. Szerinte köztudomású volt, hogy mely szervezetek tartoznak Zuschlag János érdekeltségi körébe, annak ellenére, hogy egyiken sem szerepelt a politikus neve. Az egyedi kérelmekről Ocsovai Tamás akkori helyettes államtitkár döntött, akinek volt pénzkerete a civil szervezetek közvetlen támogatására - mondta a tanú, aki Ujhelyi István elnöksége idején a Fibisz elnökségi tagja volt, majd Ocsovai Tamás beosztottjaként a minisztériumban dolgozott. Ocsovai Tamás viszont hétfőn azt vallotta a bíróság előtt, hogy a kifogásolt pályázatokról sok esetben a sportminisztérium vezetése, Mesterházy Attila akkori államtitkár, az MSZP jelenlegi frakcióvezetője, illetve Gyurcsány Ferenc akkori miniszter, későbbi miniszterelnök is tudott. (Ocsovai Gyurcsányt érintő vallomásáról itt olvashat.) A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) ülése előtt a civil oldal szóvivőjével, Prácser Lászlóval - aki most az ügy kilencedrendű vádlottja - egyeztetett Ocsovai Tamás, aki akkor az ifjúsági ügyekért is felelős minisztérium helyettes államtitkára volt, és arra kérte, hogy támogassa a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó szervezetek pályázatait - mondta a tanú, aki 2002-től 2006-ig az Ifjúsági és Sportminisztériumban, majd jogutódjainál dolgozott szakreferensként. Prácser László elismerte, hogy a GYIA-tanács ülése előtt "valóban felmerült az, hogy a támogatásért cserébe a civil oldal felvállalja a kormányzati oldal előterjesztését". A tárgyaláson Zuschlag János is megszólalt és megerősítette, hogy a pályázatok elosztása előtt széleskörű egyeztetés volt a civil oldal és a kormányzati oldal között. "Az nem igaz, hogy ez arra a hat-hét szervezetre irányult, amivel engem összefüggésbe hoznak" - tette hozzá. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással és más bűncselekményekkel vádolja Zuschlag Jánost és 15 társát. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak fiktív civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre. Zuschlag János, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő 2007. szeptember 21. óta előzetes letartóztatásban van. (A Zuschlag-ügy fejleményeit itt követheti.)	[ "Gyurcsány Ferenc", "Ocsovai Tamás", "Zuschlag János", "Mesterházy Attila" ]	[ "Prácser László", "Ujhelyi István", "Ocsovai Gyurcsány" ]
Újabb, csaknem félmilliárd forinttal lett drágább a Szombathely és Zalaszentiván közötti vasútvonal villamosítása, pedig a felcsúti polgármester cége már eleve a becsült árnál 40 százalékkal drágábban vállalta el a munkát. Az eredmény meg is látszik: 750 millió forint ütötte Mészáros Lőrinc markát. Csak tavaly indult be a felcsúti R-Kord Kft. üzlete, azóta viszont akkor is ez a cég nyeri el a vasútépítéseket, ha a mérnökök előzetes számításainál jóval drágábban tudja megvalósítani az építkezést. A legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Szombathely és Zalaszentiván közötti vasútvonal felújítására további 427 millió forintot kellett előteremtenie a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-nek, mert a "műszaki tartalom" változott, és a tervezettnél többet kellett megvalósítania a kivitelezőknek, vagyis Mészáros Lőrinc cégének, az R-Kordnak és társának, a Swietelsky Vasúttechnikai Kft.-nek. A beruházás eredetileg becsült értéke 9,5 milliárd forint volt, most viszont már 13,7 milliárdnál tartanak, igaz, mindezt európai uniós pénzből fedezi az osztrákokkal közös állami vasúttársaság. Tavaly a korábban mindent vivő Közgép meg is támadta a pályázati kiírást, mert abban előírták, hogy az ajánlattevő referenciái között szereplnie kell "egyvágányú vasúti fővonalon" elvégzett felsővezeték-építésnek, a Közgépnek viszont csak kétvágányú vonalon volt gyakorlata. Az R-Kord nyerte el azt a feladatot is, hogy országszerte biztonságosabbá tegye a vasúti átjárókat, az erről szóló dokumentumok augusztus végén jelentek meg. A csaknem 2 milliárd forintos megbízás ebben az esetben is 80 millió forinttal nagyobb lett, mint amire a MÁV eredetileg számított. A dél-balatoni vasútvonal, amelynek az egyik kivitelezője ugyancsak az R-Kord, 72 milliárd forintba kerül, jóllehet előzetesen csaknem 20 milliárd forinttal kevesebbet szánt rá az állami infrastruktúra-fejlesztő, és a Felsőzsolca-Hidasnémeti szakaszon is eredetileg abban bízott a MÁV, hogy belefér egymilliárd forintba a felújítás, de végül több mint 1,1 milliárd forintra szerződtek Mészáros Lőrinc cégével. Az R-Kordnak éveken át egymilliárd forint körüli árbevétele volt. 2013-ban lett tulajdonosa Mészáros Lőrinc. 2015-ben már 6,5 milliárd forintra ugrott a cég forgalma, amelyen 750 millió forint eredmény termelődött, és azt a tulajdonos ki is vette osztalékként.	[ "Mészáros Lőrinc" ]	[]
Simonka: Csak elszenvedője voltam az egésznek Úgy tűnik, az emberek néha teljesen másként látják saját cselekedeteiket, mint az a közösség, amelyben élnek. Ugyanis a megalapozott gyanú szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az eddigi adatok alapján a Simonka rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot. Simonka úgy véli, az ellene indított eljárásban ő is áldozat, aminek hangot is adott saját közösségi oldalán. "Az elmúlt napok igazán embert próbálóak voltak. Nem az eljárás! Sokkal inkább a szavak, amivel támadtak olyanok, akiknek fogalmuk sincs semmiről; ráadásul nem kímélték a családomat és a barátaimat sem. Ezért az elmúlt napokban elsősorban velük voltam, hogy erősítsük egymást. Megviselt ez mindannyiunkat, de hála az Úrnak, minden oké! Nagyon sajnálom, hogy a hozzám közelállóknak is át kellett élni ezt... Bár magam is csak elszenvedője voltam ennek az egésznek, de mindezek ellenére bocsánatot kérek az érintettektől, valamint hálásan köszönöm a támogatásotokat, nagyon jól estek és nagyon kellettek! Sokat gondolkodtunk, kellett-e ez nekünk?! Miért pont MI? (Ha nem harcolok mindenki ellen, aki lassíthatja Dél-Békés fejlődését, akkor most nincs ez a támadás.) Én viszont mindig a gyermekeink jövőjéért, helyben való boldogulásukért dolgoztam, és úgy gondolom - hogy így is megérte -, bár vannak, akik szeretnének lassítani, hátráltatni. Üzenem, nagyon nehéz lesz, mert továbbra is Dél-Békés jövőjéért fogok dolgozni! És nem vagyok egyedül! Tehát, ha valakinek hiányoztam, vagy szüksége van a segítségemre, keressetek!" – fogalmazott Facebook-oldalán Simonka. Maga a büntetőlejárás a NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult. Az ügyészség eddig 34 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, mindannyian szabadlábon védekezhetnek. Simonka a gyanúsítás ellen panasszal élt, tagadta, hogy bűncselekményt követett el, s azt közölte a kihallgatásán, hogy később tesz vallomást. Mindenesetre a mentelmi jogát a parlament már felfüggesztette. Az igazságszolgáltatás következik...	[ "Simonka György" ]	[]
Simicska Lajos mélyen a piaci ár alatt adja a lovat a szélsőséges párt alá, miközben a Fidesz minden lehetőséget elvenne az ellenzéktől. A történet 2018-ról szól. A Jobbik által pénteken este kiadott közleményben szereplő adatok alapján a párt áprilisban és májusban egyaránt mintegy 27-27 millió forintért támadta köztéri plakátokon Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot és Rogán Antalt. A Simicska Lajos tulajdonában álló reklámcégek ezek szerint a piaci ár töredékéért adták a plakáthelyeket. Még annál is sokkal olcsóbban, mint ahogyan korábban a Fidesznek, pedig a piac ismerői szerint az sem fedezte még az önköltséget sem. A Szabó Gábor pártigazgató és Schön Péter gazdasági igazgató által jegyzett közlemény nem tér rá ki, de korábbi nyilatkozatok alapján tudható, hogy a Jobbik áprilisban 2468 óriásplakátot és mintegy 300 "city light" hirdetőhelyet vett igénybe. A Népszava más jobbikos forrásból úgy értesült, hogy a párt kéthetente számol el Simicska cégeivel, és az óriásplakátokért háromezer, a city lightokért ezer forintot fizet. Ez a mi számításunk szerint kéthetente nem egészen 15 millió forint, ami valamivel több a havi 27 milliónál, de az eltérés végül is belül van a "hibahatáron". Lapunk korábban úgy értesült, hogy a NAV által az érintett cégeknél kezdett vizsgálat a kezdeti stádiumában nem találta nyomát tényleges kifizetésnek, és az sem teljesen világos, hogy a fent említett összegek tartalmazzák-e az áfát. Arra sincs válasz, hogy a piaci ár legfeljebb ötödének-hatodának megfelelő összeg tartalmazza-e az előállítás költségeit. Ha igen, akkor még feltűnőbb a Simicska-cégek engedékenysége. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy Simicska, mint korábban a Fidesz esetében is tette, a politika szolgálatába állítja a 90-es évek privatizációs hulláma során megszerzett hirdetési cégeket. Ezzel komoly anyagi áldozatot vállal, és elesik a normálisan várható kereskedelmi haszontól, miközben a pénzre szüksége van média-érdekeltségei, például a Magyar Nemzet és a Hír TV finanszírozására. A személyeket célzó kampánnyal ráadásul magára vonta a NAV figyelmét is, ami, ő már csak tudja, hiszen volt az adóhatóság elnöke, sosem jó hír egy vállalkozónak. A Fidesz azonban nem bízik a NAV hatékonyságában, ezért a más ügyekben is szokásos módon, rapid törvénykezéssel próbálja megoldani politikai konfliktusát. Miután az ellenzék támogatásának híján nem tudta átverni a parlamenten a politikai óriásplakát-kampányokat gyakorlatilag betiltó kétharmados törvényt, várhatóan már pénteken rendkívüli parlamenti ülésen próbálkozik ugyanezzel. A demokratikus ellenzéki pártok csapdában vannak. Nekik nincs Simicska Lajoshoz hasonló finanszírozójuk, ezért eleve csak ritkán és kevés plakáthelyen tudnak hirdetni. Például Botka László "Fizessenek a gazdagok!" üzenete is csak elszórtan és rövid ideig volt látható. A kormány azonban a szigorúan vett kampányidőszakon kívül még ezt a keveset is betiltaná, miközben gátlástalanul használja az adófizetők pénzét a saját propagandacéljaira. (Az is emlékezetes, hogy a 2014-es választás előtt ingyen bocsátotta a Fidesz rendelkezésére a "Magyarország jobban teljesít", kormányzati kampány fő kreatív elemeit, így egységesítve a párt- és állami hirdetéseket.) Ha az ellenzék valamilyen formában lehetővé teszi a Simicska és a Jobbik közötti egészségtelen viszonyt célba vevő törvény elfogadását, azzal lemond az utcai kampány maradék lehetőségéről. Pedig a Fidesz óriási médiatúlsúlya miatt ez az egyik utolsó eszköz üzeneteik célba juttatására. Ha viszont marad a mostani helyzet, akkor a Jobbik Simicska segítségével "az életnagyságúnál is nagyobbnak" tűnhet, s a versenyhelyzet nem egyenlőtlen lesz, hanem szinte teljesen megszűnik. A cukiságkampányt nyilvánvalóan átmenetinek szánó, a szélsőjobboldali nézetekkel csak látszólag és úgy is csak részben szakító Jobbik a mostani kampányával máris előnybe került. A baloldalt az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a hadszíntérről, de legalábbis képtelen lesz szólni azokhoz, akik nem használnak aktívan internetet. A hirdetési piacot domináló oligarcha és a kormány, a pénz és a politikai hatalom csatájának végső áldozata a választások tisztasága, és ezzel maga a demokrácia. A helyzeten csak egy valós esélyegyenlőséget teremtő szabályozás segítene, ami viszont nem illeszkedik a Fidesz eddigi magatartásába. A kormánypárt és a Jobbik már 2017-ben el akarja dönteni a 2018-as választást. Piaci alapon A közterületi reklámpiacot jól ismerő szakértő forrásunk szerint Magyarországon mintegy 25 ezer óriásplakát-hely van. Ezeket általában havi 30-40 ezer forintért lehet bérelni, amihez jön még a gyártás költsége. Ez utóbbi erősen függ a legyártatni kívánt plakátok számától, lehet akár 9 ezer forint is, de ötszázas tétel esetében darabonként mintegy 2500 forint. A kisebb méretű "city light" poszterek bérlése akár annyiba, vagy még többe is kerülhet, mint egy-egy óriásplakáté, minden attól függ, hol van a felület. A legdrágábbak a nagy forgalmú utcák, például a budapesti Nagykörút. Évszakonként is van eltérés, a tavaszi és az őszi szezon drágább, a nyár és a tél olcsóbb.	[ "Simicska Lajos" ]	[ "Schön Péter", "Habony Árpád", "Botka László", "Rogán Antal", "Mészáros Lőrinc", "Szabó Gábor", "Orbán Viktor" ]
Ez derült ki a kilencedrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomásából, amelyet Fodor Endre tanácsvezető bíró olvasott fel a Zuschlag-per keddi tárgyalásának délutáni részében a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A felolvasás után folytatódott a vádlott meghallgatásával a bizonyítási eljárás. Prácser Lászlót jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével (mint társtettest) és magánokirat-hamisítás vétségével (mint tettest) vádolja az ügyészség. A nyomozati szakban tett vallomás szerint a bűncselekmények elkövetésének időszakában az MDF ifjúsági szervezetéhez, az IDF-hez kötődő vádlott nemcsak a pályázatok elkészítésében segítette a Zuschlag Jánoshoz kötődő ifjúsági szervezeteket, hanem mint a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) tanácsának tagja a pályázatok elbírálásában is részt vállalt. Prácser László, aki tagja volt több, a jobboldalhoz köthető és számos keresztény ifjúsági szervezetnek is, 1997-ben az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament (OGYIP) elnöke lett, majd a pályázatokról döntő GYIA tanács 14 tagú döntéshozó testületébe is bekerült. Vallomása szerint szavazatával támogatta a Zuschlag Jánoshoz köthető civil szervezetek pályázatait a tanácsban, valamint értesítette az elsőrendű vádlottat, ha az utólagos elszámolással kapcsolatban probléma merült fel. Határozottan visszautasította azonban, hogy ezért pénzt kapott volna. Elmondása szerint Zuschlag János csak kölcsönadott neki pénzt, amit ő visszaadott. A vallomásból az derült ki, hogy a 14 tagú tanács 7, kormányoldalhoz köthető tagja és a többi tag egyezséget kötött az általuk preferált pályázatok elbírálásakor. Lados István másodrendű vádlott (Zuschlag személyi titkára) korábbi vallomása szerint egy alkalommal Zuschlag János "bombariadót rendelt" azért, mert Prácser László "nem jól állt" az ifjúsági szervezeteket tömörítő Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) vezetőválasztó gyűlése előtt. A bombariadó után, a megismételt választáson már Prácsert választották a GYIK elnökévé. A másodrendű vádlott vallomásában elmondta, hogy erről Zuschlag beszélt neki még 2003-ban, amikor Prácser László Zuschlagot meghívta az ifjúsági szervezeteket tömörítő szervezet vezetőválasztó gyűlésére. Lados István korábban beszámolt arról: Zuschlag és Prácser együttműködött abban, hogy az érdekeltségeikbe tartozó egyesületek pályázatai eredményesek legyenek. A másodrendű vádlott elmondta, hogy több alkalommal vitt át pályázati papírokat Zuschlagtól Prácserhez, mert ő tudott "jó pályázatokat" írni a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) által kiírt pályázatokra. Lados szerint Prácser László olyan pályázatíró csapatot működtetett, amelynek tagjai nagyon jó pályázatokat írtak. Prácser csapata Zuschlaghoz köthető civil szervezetek NCA-hoz beadott pályázatait is elkészítette, ezért 35 százalék "sikerdíjat" kapott. A bizonyítási eljárás csütörtökön a tizedrendű vádlott, Szente Zsolt meghallgatásával folytatódik. Fodor Endre tanácsvezető bíró a tárgyalási nap végén beszámolt a bírói tanács döntéséről, amelyet Zuschlag János elsőrendű, valamint Katus Ferenc harmadrendű vádlott előzetes letartóztatásának ügyében, valamint Lados István másodrendű vádlott házi őrizetének ügyében hoztak. Ezekben az ügyekben azért kellett dönteni, mert a vádemelés óta fél év telt el. A bírói tanács úgy határozott, hogy az elsőfokú végzésig a kényszerintézkedéseket fenntartja; a döntés ellen a vádlottak fellebbezhetnek. Zuschlag János - aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke, kiskunhalasi önkormányzati képviselő és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja is volt - 2007. szeptember 21-től előzetes letartóztatásban van.	[ "Prácser László", "Zuschlag János" ]	[ "Fodor Endre", "Szente Zsolt", "Lados István", "Katus Ferenc" ]
Egy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját bemártó feljelentés kapcsán került a rendőrség látókörébe Pető György volt nyugállományú rendőrtiszt, aki tavaly ősztől vezeti a Fővárosi Biztonsági Irodát (FBI) és a Fővárosi Közterület-felügyeletet. Pető a feltételezés szerint még 2010-ben, a BRFK-n dolgozó rendőrként olyan személyeket szervezett be informátornak, akik a választás után nagy fővárosi cégek vezetői lettek. A BRFK egy feljelentés szerint Bété és Huszár fedőnéven szervezett be többek között informátorokat az önkormányzati választások előtt. A beszervező Pető György volt, aki 2010 októberéig a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának nyugállományú nyomozójaként tevékenykedett, majd otthagyta a rendőrséget, és a Fővárosi Közterület-felügyelet, valamint a fővárosi önkormányzat cégeinek biztonságáért felelős Fővárosi Biztonsági Iroda vezetője lett. A két informátor a feljelentés szerint egy-egy nagy fővárosi tulajdonú cégnek lett a vezérigazgatója novemberben. A feljelentést eredetileg az FKF-kamutanulmányok ügyében tették tavaly év végén, amikor kiderült, hogy a BRFK lezárta a nyomozást az ügyben. A feljelentés nyomán, ami egyrészt új tényekkel szolgált, másrészt az eljárás lezárásának körülményeit is boncolgatta, újabb nyomozás indult, ám azzal már a Nemzeti Nyomozó Irodát bízták meg. Az NNI jelenleg is nyomoz. Mint arról korábban beszámoltunk, a feljelentés kapcsolatot feltételez a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának egyes emberei és a főpolgármesteri hivatalhoz tartozó, frissen alapított Fővárosi Biztonsági Iroda (FBI) között, amelynek feladata az önkormányzat cégeinek, így például az FKF Zrt.-nek is a biztonsági (korrupcióellenes) felügyelete. Arról is beszámoltunk, hogy az FBI vezetője jelenleg Pető György volt szocialista önkormányzati képviselő, egykori állambiztonsági tiszt, aki 2010 elejétől 2010 őszéig a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán dolgozott nyugdíjasként, és a fővárosi közműcégeknél történt visszaélésekkel foglalkozott. A közreműködésével indulhatott eljárás 2010 első felében többek között az FKF-nél, a Főtávnál vagy a főváros gyógyfürdőcégénél történt gyanús ügyekkel kapcsolatban. Az őszi önkormányzati választás után Pető Tarlós István felkérésére a frissen alakult FBI és a Fővárosi Közterület-felügyelet élére került egyszerre. Pető egyes vélemények szerint a munkahelyváltás ellenére is hatással maradhatott némely rendőrségi eljárásokra. A lapunk birtokába jutott újabb részletek szerint Pető korábban rendőri pozícióját úgy használta ki, hogy a fővárosi cégek akkori vagy korábbi munkatársai, tisztségviselői közül többet beszervezett, akik nyilvántartásba is kerültek mint szervezett kapcsolatok. Az informátorok belső értesülésekkel segítették a 2010 tavaszán belendülő nyomozásokat. Volt informátor, aki ekkoriban azt hangoztatta többeknek, a választás után ő lesz a cég vezetője. Megkerestük a fővárosi önkormányzatot az ügyben, ahol nem kívántak reagálni. Maga Pető György sem kívánta kommentálni a cikket.	[ "Pető György" ]	[ "Tarlós István" ]
A Magyar Televízió jelképesnek mondható, alkotásonként 100 forintos vetítési díjért engedett át a Millenáris Kht-nak filmarchívumából 120 órányi anyagot. Ugyanakkor 2 millió forintot fizetett a tévé a Millenárisnak az ottani rendezvényekről a park által, a maga számára készített felvételek darabjáért, valamint az ezekről készült összefoglalókért külön 900 ezer forintot. A Magyar Televízió az évek során több milliárdos adósságot halmozott fel, a héten a tévé kuratóriumának elnöke azt mondta: szeptembertől kritikus pénzügyi helyzetbe kerülhet a tévé. A Magyar Televízió jelképesnek mondható, alkotásonként 100 forintos vetítési díjért engedett át a Millenáris Kht-nak filmarchívumából 120 órányi anyagot. A Népszabadság értesülései szerint a tévé nagyvonalúan a kért produkció kikereséséért, sem átírásáért nem számolt fel díjat, sőt a kazettákat is ő biztosította. Más megrendelők esetén mindezért komoly összeget számol fel az MTV, a másolásért például percenként 500-700 forintot szokott elkérni. Az archívum munkatársai ugyanakkor 2,5 millió forintot kaptak munkadíjként (az előző árakon a kikeresésért 3,6-4 milliót számolhatott volna fel). A szerződést Mendreczky Károly tévéelnök írta alá. A lap szerint a nagyvonalúság folytatódott a két intézmény között akkor is, amikor a tévé megvásárolta a Millenárisban tartott rendezvények közvetítési jogát is, amelynek darabjaiért kétmillió forintot fizetett. A felvételeket az Ezüsthajó készítette 400 millió forintért a Millenárisnak. A programokról 900 ezer forintos áron 15 darab 25 perces összefoglalót is megvásárolt a tévé. Korábban ugyanakkor egymillió forintot fizetett volna a köztévé a Millenáris Kht-nak, de az akkori elnök, Szabó László Zsolt sokalta az összeget, távozása után azonban Mendreczky a dupláját fizette ki a felvételekért. A szerződés megkötéséért, Szenes Andrea akkori tévé alelnök tanácsadójaként Wermer András, az Ezüsthajó Kft alapítója közbenjárt. Három hónapon belül elfogyhat a köztévé pénze Negyedéért etetnék a halakat a Millenárisban	[ "Mendreczky Károly", "Szenes Andrea", "Wermer András" ]	[ "Szabó László Zsolt" ]
Eljutott hozzánk a KEHI és a norvégok közötti, a norvégbalhé jogi vonulatának alapját képező hatásköri vitában képviselt álláspontokat tükröző levélváltás. A levelezést közzétesszük, a norvég válaszban megjelölt dokumentumok alapján azt is bemutatjuk, hogy mely szerződéses pontok rögzítik kristálytisztán, hogy a norvég fél felháborodása jogos: a magyar állam semmibe veszi azt a megállapodást, amely alapján milliárdokat kapott ajándékba Norvégiától, Izlandtól és Liechtensteintől. Gál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke augusztus 4-én kelt levében fordult a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő Finanszírozási Mechanizmus Irodához. Ebben a 2005-2009-es és a 2009-2014-es finanszírozási időszakra vonatkozó kérdéseket tesz fel, jelezve, hogy a KEHI a Norvég Alapok felhasználására vonatkozó alapelvek tiszteletben tartását vizsgálja. Válaszában – amelyet szintén itt publikálunk – a norvég fél kéri, hogy mivel semmi hatásköre nincs a KEHI-nek a vizsgálatra, ezért azt haladéktalanul fejezzék be, mert azzal folyamatos jogsértést követnek el. És udvariasan jelzik, hogy a 2005-2009-re vonatkozó dokumentumokat keressék otthon, mert akkor még a magyar fél végezte az ellenőrzéseket. A nevezett levélben Gál tájékoztatja Stine Andresent, a norvég Finanszírozási Mechanizmus Iroda (angolul Financial Mechanism Office, FMO) igazgatóját, hogy a KEHI által folytatott vizsgálat kiterjed a norvég alapok magyarországi székhelyű kezelőinek tevékenységére is. A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy a norvég alap működése során mennyire érvényesültek az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a költséghatékonyság és az esélyegyenlőség elvei, amelyek a vonatkozó szerződések alapján kötelezően tiszteletben tartandó normák. Ennek érdekében kérte augusztusban a magyar fél a következő iratokat: A FMO által megrendelt vagy kezdeményezett, a norvég alapokkal kapcsolatos auditriportok. Mindkét programidőszakra vonatkozóan a magyarországi alapokat kezelők kiválasztására vonatkozó adatokat: milyen jogot alkalmaztak, milyen szabályok alapján jártak el és milyen eljárásban választották ki őket (különösen, hogy volt-e közbeszerzés). Amennyiben nem lett volna közbeszerzés, kéri a KEHI, hogy az EGT Megállapodás 65. cikk (1) bekezdésére annak XVI mellékletében foglaltakra tekintettel – adjon magyarázatot az FMO a közbeszerzés mellőzésének okára. A magyarországi alapkezelő kiválasztási eljárásával kapcsolatos folyamat dokumentációja. Az NGO Grant Irányelv 1.1 pontja alapján a Pénzügyi Mechanizmus Bizottság, a Norvég Külügyminisztérium és a magyar nemzeti fókuszpont között létrejött megállapodást arról, hogy a programoperátor funkcióit a FMO-hoz telepítették. A norvég alapok magyarországi működésére vonatkozó összes dokumentum. A KEHI felhívja a norvég fél figyelmét, hogy a magyar szabályok szerint az esetre vonatkozik közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény, mert annak hatálya az államháztartási és uniós források mellett kiterjed a "nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programok"-ra is, és a törvény alapján az Ökotárs által a pályázattal, a pályázat eljárással és döntésekkel kapcsolatosan kezelt adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Sőt, Gál Szabolcs Barna azt is megemlíti, hogy a büntető törvénykönyv hűtlen kezelésre vonatkozó szabályai sem tesznek különbséget a kezelt pénz forrása között, ezért szerinte a nemzetközi forrásból származó pénzre vonatkozóan is elkövethető bűncselekmény (itt már költségvetési csalásról beszél érthetetlen módon). Hozzáteszi azt is, hogy az Ökotárs Stine Andresen leveleire hivatkozva folyamatosan megtagadja kiadni ezen közérdekből nyilvános adatokat, amiért a KEHI az adószám felfüggesztését tervezi (ami azóta ugye megtörtént). Ezért kéri Gál a norvég féltől, hogy járjon el az Ökotársnál a szervezet jogszerű működése érdekében, és ezzel párhuzamosan küldje meg a kért dokumentumokat. Stine Andresen elsőként rögzíti, hogy a 2005-2009-es időszakra vonatkozó ellenőrzést a magyar fél hatóságai – köztük a KEHI – végezhették, ezért az ezekre vonatkozó dokumentumokat legyen szíves attól kérni, aki az ellenőrzéseket végezte Magyarországon. Majd következik a világos beszéd: a 2009-2014-es időszakban az FMO által működtetett programok kapcsán a kedvezményezett államok szervei, beleértve a KEHI-t is, semmilyen szerepet nem kaptak a pénzügyi ellenőrzés vagy auditálás kapcsán. A civileknek címzett pénzeket is az FMO kezeli, ezért a magyar hatóságoknak nincs hatásköre azt ellenőrizni. A levél szerint a Miniszterelnöki Hivatalt az FMO már májusban tájékoztatta arról, hogy a Norvég Civil Alap auditjára folyó év őszén fog sor kerülni a vonatkozó szabályoknak megfelelően. Ugyanakkor a vizsgálat felfüggesztésére vonatkozó többszöri felszólításnak nem tett eleget a KEHI, sőt, most az alap kezelőjével (Ökotárs) szemben további lépések megtételéről ír. Ez Stine Andresen szerint a norvég finanszírozási mechanizmusra (illetve az EEA Grants-re) vonatkozó szabályok magyar fél általi folyamatos megsértésének minősül. Ezt követően biztosítja Andresen a KEHI-t arról, hogy az FMO a vonatkozó szabályoknak megfelelően választotta ki és szerződtette az Ökotársat. A csatolt mellékletek felsorolása után pedig újra felszólítja a KEHI-t arra, hogy fejezze be az Ökotárs elleni vizsgálatokat. Mi van a dokumentumokban? Vegyük számba, hogy milyen szerződéses rendelkezések alapján mondja azt a norvég fél, hogy a KEHI-nek nincs joga ellenőrizni az Ökotárs tevékenységét. A legnagyobb gondja a KEHI-nek a történetben a feladat végrehajtása során az, hogy még a nemzeti jogszabályokban se találni semmit, aminek alapján hatásköre lehetne. A KEHI azért hivatkozik a számára eljárási hatáskört meg nem állapító, a közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényre, mert maga a kormányzati ellenőrzés feladatait meghatározó államháztartási törvény a nemzetközi szerződés alapján nyújtott támogatások közül csak azok ellenőrzésére oszt a KEHI-nek lapot, amelyek az államháztartáson átfolynak. Ezek a pénzek viszont nem ilyenek: anélkül jutnak el a kedvezményezettekhez, hogy magyar állami szerveken keresztülfolytak volna. Tehát ebben a pillanatban nincs olyan hazai jogszabály, ami megfelelő alap lenne a vizsgálatra. Ugyanakkor ennek a mechanizmusnak éppen az a sajátossága, hogy a kedvezményezett ország azzal se menne semmire, hogyha megalkotna ilyen ellenőrzési szabályokat. Ugyanis az ellenőrzés kérdését az Európai Unió és a három donorállam (Norvégia mellett Izland és Liechtenstein) közötti nemzetközi szerződések, illetve az ennek alapján született további egyezmények, illetve más normák – az uniós jog szép hagyományainak megfelelően még a hasonló magyar jogszabályoknál is bonyolultabb – rendszere rendezik, amelyeket lerontani vagy átírni a magyar fél egyoldalúan nem tud. Független ember vagy? Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt! A 2009-2014-es támogatási időszakra vonatkozó legfontosabb szabály az EU és Norvégia, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus esetében az EU és a norvég-izlandi-liechtensteini hármas által kötött államközi szerződés, amely a Norvég, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretösszegét és felhasználásának alapelveit rögzíti. A két, nagyon hasonló szövegű nemzetközi szerződésnek, amelyek magyarul itt olvashatóak, a végrehajtása szorosan összekapcsolódik, hiszen az izlandiak és a liechtensteiniek lényegében a közös támogatási struktúra működtetését a norvégokra hagyták. Így aztán az EGT Finanszírozási Mechanizmusra utaló EEA Grants logó mellett mindig ott találjuk a Norway Grants-ét is. Mindkét egyezményben a 8. cikkek rendelkeznek arról, hogy ki és hogyan dönt az ellenőrzésről: az (5) bekezdés Norvégiának (illetve a donorállamoknak) biztosítja a saját belső szabályaik szerinti ellenőrzést és szabálytalanságok esetén a finanszírozás felfüggesztésének lehetőségét, előírva a kedvezményezett államoknak, hogy ebben számára segítséget nyújtsanak ("the Beneficiary States shall provide all necessary assistance, information and documentation to this effect"). Ez a rendelkezés azonban önmagában még nem lenne döntő, hiszen a (8) bekezdés mindkét egyezmény 8. cikkében érdemi megkötés nélkül utalja a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések meghatározását további normákra. Ezekért azonban – ugyanúgy, mint magának a két támogatási rendszernek az irányításáért – nem a kedvezményezett államok, nem az egyezmény alapján létrehozott multilaterális szervezet és még csak nem is az EU felel – hanem maguk a donorok. A támogatott országoknak csak annyi jogosultságuk van a végrehajtási szabályok tekintetében, hogy azokról elfogadásuk előtt egyeztetni kellett velük, az általuk a donorokkal kötött megállapodások megkötése előtt pedig ezeknek megismerhetőnek kellett lenniük. Ennek alapján tehát lehet persze azt gondolni, hogy az Európai Unió működéséből sok tekintetben profitáló három EGT-állam, de különösen Norvégia több beleszólást is hagyhatott volna a támogatási programok végrehajtásába, azonban amellett nagyon-nagyon nehéz érvelni, hogy ne lenne az elejétől fogva egyértelműen rögzítve, hogy a kereteket itt az határozza meg, aki a pénzt adja. Nézzük, hogy hogyan is néznek ki pontosan azok a keretek, amelyekre most a norvégok hivatkoznak. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásáról szóló szabályzatot ("Regulation on the implementation of the Norwegian Financial Mechanism 2009-2014") a norvég külügyminisztérium adta ki. Ez egyebek közt általános szabályokat ad az ellenőrzésre arra az esetre, ha a kedvezményezett állam hatóságai részt vesznek a program végrehajtásában, mint ahogy azt teszik is számos támogatási forma esetében. Ugyanakkor a Szabályzat 5.13. pontja szerint ha a programot maga a Finanszírozás Mechanizmus Iroda, kormányközi szervezet vagy a donorállam-beli szervezet irányítja, akkor a kedvezményezett állam semmilyen felelősséget nem visel a végrehajtásért. Márpedig a civil programok 12,6 millió eurós magyarországi keretösszegét a 2009-2014-es tervezési időszakban kiosztó EGT Támogatási Mechanizmusról a magyar állam és a három donorállam között kötött együttműködési megállapodása a Finanszírozási Mechanizmus Irodára bízza a végrehajtást. A megállapodás 4. cikk (3) bekezdése általában mondja ki, hogy az FMO feladata a Mechanizmus irányítása és "a pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló döntések meghozatala a Szabályzattal összhangban", a B. melléklet D. pontja pedig kifejezetten a civil szervezetek támogatása tekintetében tartalmazza, hogy a program működtetésére az FMO kap megbízást a Szabályzat már hivatkozott 5.13 cikke értelmében. Ezzel felénk csak annyi megkötés jár, hogy az alapkezelőt a nemzeti kapcsolattartóként kijelölt magyar hatósággal egyeztetve kellett kiválasztani. A megállapodás 9. cikke megismétli a két EU-val kötött egyezményből ismerős rendelkezést, amely szerint a kedvezményezett ország "minden szükséges segítséget, információt és dokumentációt" köteles a szakmai ellenőrzést végző szervek rendelkezésre bocsátani, de csak "a Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, az EFTA Könyvvizsgáló Bizottság és képviselői jogosultak a programok és projektek tervezésének, végrehajtásának, nyomon követésének, valamint a támogatások felhasználásának ellenőrzéséhez szükségesnek ítélt bármilyen szakmai vagy pénzügyi jellegű látogatás, illetve felülvizsgálat lebonyolítására." Összefoglalva tehát: nincs magyar hatóságoknak ellenőrzési joga, mert az EU így szerződött a donorállamokkal, nincs magyar hatóságoknak ellenőrzési joga, mert a norvégok itt nem adtak nekünk ilyet, és nincs a magyar hatóságoknak ellenőrzési joga, mert mi magunk is így szerződtünk a donorállamokkal. Ez persze független attól, hogy a norvégalapos támogatást felhasználó szervezeteknek a – nagyrészt egyébként a jelenleg az atlatszo.hu-t erősítő jogászok által előkészített – 2007-es törvény alapján kérés esetén nyilvánosságra kell hozniuk azt, hogy mire költötték ezeket a forrásokat, ahogyan azt például az atlatszo.hu-val együttműködő Asimov Alapítvány meg is tette. Ég és föld a különbség azonban aközött, hogy a nyilvánossággal kell elszámolniuk a szervezeteknek, vagy hogy a KEHI hatáskör hiányában, mindenféle hatósági represszióval akar olyan ellenőrzési hatáskört gyakorolni, amire őt nem jogosítja fel a jogrendszer. Értjük mi persze, hogy ha ezt a KEHI és az őt eljárásra utasító kormányzat elismerte volna, akkor sokkal nehezebb az "idegen zsoldban álló" szervezetek elleni fellépés, ám ez a vita így akkor is egészen abszurd. Tudjuk, hogy a kormány a civilellenes-illiberális projekt eredményességét nem azon fogja lemérni, hogy megáll-e majd bármi belőle a bíróságok előtt, de ha valaki egy komoly együttműködés közepén ilyen alapvető kérdésben generál vitát a partnereivel, akkor még az a legkisebb probléma ennek következményei között, hogy hülyének nézik.	[ "Gál Szabolcs Barna" ]	[ "Stine Andresen", "Stine Andresent" ]
A rendőrök szerint nem vett be semmit a rendőrautóban Welsz Tamás, a csütörtökön elhunyt vállalkozó. Legalábbis "az eljárásban részt vevő rendőrök nem észlelték, hogy a később elhunyt férfi bármilyen idegen anyagot, élelmiszert, gyógyszert vett volna magához" − mondta Kovács Viktória, az ORFK szóvivője, péntek esti sajtótájékoztatóján. A szóvivő szerint Welsz maga jelentkezett a rendőröknél, hogy bizonyítékokat szeretne átadni a Simon üggyel kapcsolatban. A budapesti lakására kiérkező rendőrökkel együttműködő volt. A lakásról Érdre vitték, majd az autóban azt vették észre a rendőrök, hogy Welsz rosszul lesz, szemei felakadnak. Tíz perccel később a legközelebbi rendelőintézethez értek vele, de fél órával később már halott volt az üzletember. A Welsz Tamáson elvégzett igazságügyi orvos szakértők jelenlétében elvégzett boncolás során nem találtak külsérelmi nyomokat. A rendőrök nem alkalmaztak semmilyen kényszerítő eszközt, így bilincset sem vele szemben. Az orvosszakértői vizsgálat részletesebb eredményéről későbbre ígért tájékoztatást a rendőrség. A lefoglalt tárgyakról pedig nem mondtak semmit. Csütörtökön halt meg az MSZP-s Simon Gábor ügyével összefüggésbe hozott üzletember, akit korábban Panamában csalással vádoltak, és az Interpol körözte. A Sólyom Airways megmentőjeként színre lépő Welsz lakásában találták meg Simon hamis útlevelét, és ő segíthetett pénzügyeinek rendezésében is. A rendőrség sajtótájékoztatóján elhangzottak alátámasztják az Index korábban értesüléseit, miszerint Welsz saját maga hívta ki a rendőröket a lakására csütörtökön, mielőtt rosszul lett. A rendőröknek állítólag útleveleket akart átadni. A rendőrség péntek esti közleménye alapján még most sem zárható ki teljesen, hogy öngyilkos lett. Egyelőre hivatalosan nem lehet tudni, mi okozta a halálát, ezt államigazgatási eljárásban az V. kerületi rendőrkapitányság rendkívüli halálesetek osztálya vizsgálja.	[ "Welsz Tamás" ]	[ "Simon Gábor", "Kovács Viktória" ]
Különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség kedden Dunai György ellen. A Betonút Rt. tulajdonosának magánszámlájára Kulcsár Attila - több részletben - 168,5 millió forintot utalt. Huszonnégyre emelkedett a Fővárosi Bíróság előtt tavaly május óta zajló brókerper vádlottjainak a száma, miután a Fővárosi Főügyészség kedden vádat emelt Dunai György, a Betonút Rt. tulajdonosa ellen. Morvai Attila, a főügyészség szóvivője a Népszabadságnak azt mondta: az ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság Dunai ügyét egyesítse a folyamatban lévő perrel. Dunai ellen a brókerügy nyomozásának befejezése után kezdett vizsgálódni a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután a K & H Bank panasszal élt az ügyészségen, amiért szerinte a Kulcsár Attila és társai ellen indított eljárás keretében a nyomozó hatóságok nem minden "érintett" felelősségét vizsgálták. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a 1993 novembere és 2004 áprilisa között Kulcsár Attila több részletben 168,5 millió forintot utalt át Dunai magánbankszámlájára. Ehhez a Britton off shore cégnek a K & H-nál, és a Mondtrade Ltd.-nek a londoni Barclay's Bankban lévő számláját használta. A szóban forgó összeg Dunai cégének, a Betonút Rt.-nek a K & H Equities Rt.-nél elhelyezett befektetése extrahozamából származott. Kulcsár Attila vallomása szerint ő és Garamszegi Gábor (a Betonút vezérigazgató-helyettese) állapodtak meg arról, hogy a bróker a Betonút befektetésének hozamát fele részben a cég számlájára, fele részben pedig "kerülő úton" magánbankszámlákra utalja. Erről a megállapodásról Dunai is tudott. Az egyezség szerint a magánszámlákra utalandó öszszeget a következőképen osztották el: felét (72:28 százalékos arányban) Dunai és Garamszegi, a másik felét 40:40:20 százalékos megosztásban Kulcsár, Rejtő E. Tibor, a K & H Bank akkori vezérigazgatója és Kelemen László ügyvéd kapta volna. (A nyomozás adatai szerint Rejtő E. és Kelemen végül nem kapott a pénzből.) Az ügyészség Kulcsár vallomása, valamint a nyomozás során lefoglalt dokumentumok (Kulcsár hozamkimutatásai, és a bankközi átutalások alapján) bizonyíthatónak látja Dunai bűnösségét. (F. Gy. A.)	[ "Garamszegi Gábor", "Dunai György", "Kelemen László", "Rejtő E. Tibor", "Kulcsár Attila" ]	[ "F. Gy. A.", "Morvai Attila" ]
Uniós beruházásokon tarol a fidesz-közeli makohirado.hu, ami az algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után derült ki, hogy a meghívásos közbeszerzésekre egy sándorfalvi önkormányzati képviselő cégét, valamint Fidesz-közeli üzletembereket invitáltak meg még. Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel – írtuk szeptemberben: 40 millió forintos önkormányzati megbízást kapott az algyői Fidesz-elnök cége a makói fideszes polgármestertől Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel. A fideszes többségű önkormányzat akkor azt hangsúlyozta az Átlátszónak küldött levelében, “Makó Város Önkormányzata a beszerzési eljárások során mindenben az arra vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság." Arra, a korábban feltett kérdésünkre, miszerint mely cégeket hívták meg a pályázatra, és azok milyen ajánlatot adtak, szerintük mennyire elfogadható, hogy pártpolitikus tulajdonában álló cég pályázzon önkormányzati megbízásra, ezen belül közpénzre, továbbra sem válaszoltak. Így újabb közadatigénylést nyújtottunk be a KiMitTud-on keresztül. Érdekes, hogy önkormányzat ugyan nem válaszol levelünkre, a közadatigénylést viszont határidő előtt teljesíti. A Makó városi piac tetőszerkezetének és infrastruktúrájának rekonstrukciójával kapcsolatos nyilvánosságért 166 ezer forint jutott a Csanád Média Kft.-nek, a közbeszerzésre még a Kisbíró Kft.-t, és a Szerdahelyi József Nkht.-t hívtak meg. Mindketten 6-8 ezer forinttal nagyobb ajánlatot adtak, nem nyerhettek. A Kisbíró Kft. 2018 októberéig annak a hódmezővásárhelyi Égető Gyulának a tulajdonában állt, akiről megírtuk, 2018-ban az időközi polgármester-választáson nyíltan a fidesznek kampányolt. Cége ősszel először Lázár János jobbkezéhez, Csepreghy Nándorhoz, majd Rákay Philiphez került. Lázár-közelbe került a korábban az önkormányzat által pénzelt hódmezővásárhelyi Rádió 7 Sajtószabadságért kiáltott a Rádió 7, pedig 16 évig a hódmezővásárhelyi önkormányzat pénzelte benne a róla szóló előre egyeztetett híreket. Mindezt havi nettó 540 ezer forintért. Azután lett fontos a szabadság, hogy Márki-Zay Péter felmondta a szerződést. Égető Gyula gyorsan el is adta Fidesz-közeli embereknek a rádiót. De a másik meghívott pályázó sem valódi piaci szereplő. A Szerdahelyi József Nkht. valójában a már bezárt hódmezővásárhelyi önkormányzati tévé. Megújuló Csipkersor “soft programok megvalósítására" is Égető egykori cégét és a vásárhelyi tévét hívták meg a Fidesz-elnök vállalkozása mellé. A két ajánlattevő 7,2, illetve 7,4 millió forintos ajánlatot tett a Csanád Média közel 7 milliós ajánlatával szemben. A közadat-igénylésből az is kiderül, hogy a Csanád Médiával egyidőben szinte mindig ugyanazokat hívták meg. Az önkormányzat adatai szerint az “Értékközvetítés a Makó térségi közösségekben", “Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben" projektek kötelező nyilvánosságára és szakmai kommunikációjára két további céget is meghívtak. Az egyik a hódmezővásárhelyi Puerto de Dinero Kft., a másik pedig a budapesti Euro M-Érték Kft. A Puerto de Dinero Kft. (beszédes elnevezés, a név magyarul nagyjából Pénzkikötőt jelent) honlapján azt ígéri, hogy hamarosan lesz. Ez az egyetlen ott fellelhető információ, az oldalt 2011-ben regisztrálták. Ha működő honlapja nincs is, a Google azt legalább látja, hogy a Puerto de Dinero a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseken is indult a korábbi kormánypárti városvezetés idején, a már említett fidesz-barát Kisbíró Kft.-vel. Nyert is 10 millió csatornázási kommunikációs tendert. És nem csak ott, a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál is nyertek, 2016-ban 10 millió forintot “Csongrád megye munkaerőpiaci helyzete 2010-2016 között" című tanulmány elkészítése és webes felületű informatikai alkalmazás fejlesztésére. A cég mérlege azt mutatja, míg 2015-ban 81 millió forintos nettó bevétellel számolhattak, addig ez 2018-ra 17 millió forintra apadt. Tulajdonosa a pályázatok idején Sebestyén András volt, aki a cégadatok szerint korábban a budapesti Euro M-Érték Kft. tulajdonosai között is feltűnik. Sebestyén sem mondható civilnek, a sándorfalvi képviselőtestület tagja. Forrásaink szerint korábban jó kapcsolatot ápolt Kakas Bélával, a Csongrád Megyei Önkormányzat egykori fideszes elnökével. 2006-óta testületi tag, 2014-ben és 2019-ben is függetlenként indult. A Puerto de Dinero Kft. 2018 januárjáig volt Sebestyéné. Az Euro M-Érték Kft-nek sincs honlapja. Vagyis átlagos piaci szereplő nem találhat rájuk, ahogy a sándorfalvi képviselő kommunikációs cégére sem. Az Euro M-Érték Kft. nevét is uniós pénzek elköltésénél találja meg a Google, a közbeszerzési adatbázisban 22-szer szerepel nyertésként a nevük, országszerte vittek el tendereket. Hódmezővásárhelyen még 2014-ben nyert, 31 millióért végezték a keleti elkerülő megvalósíthatósági tanulmányát. Ezen kívül számos kisebb projektben is megjelenik, mint projektmenedzser, van éppen tanulmánykészítő, közbeszerzés lebonyolító. A makói önkormányzattól korábban kérdeztük, hogy aggályosnak tartják-e hogy pártelnök cégét hívták meg közbeszerzésre, de arra nem válaszoltak. Látva, hogy a kérdéses közbeszerzésekre önkormányzati képviselő cégét, saját városi tévéjüket, Fidesz-közeli vállalkozót is meghívtak, talán érthető, miért kerülték a választ. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: Farkas Éva Erzsébet makói polgármester Lázár Jánossal, forrás: Farkas Éva Erzsébet/Facebook Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!	[ "Pongrácz Tamás", "Égető Gyula", "Farkas Éva Erzsébet", "Sebestyén András" ]	[ "Lázár János", "Rákay Philip", "Kakas Béla", "Farkas Éva Erzsébet/Facebook", "Csepreghy Nándor", "Márki-Zay Péter" ]
"Nemrég találkoztam vele, nyugodt volt és magabiztos. Dörzsölt üzletember, nem kell félteni, nem szalad bele hülyeségekbe" – jellemezte a HVG-nek az ország egyik leggazdagabb emberét, a péti Nitrogénműveket és a szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket tulajdonló, 170 milliárdosra becsült vagyonú Bige Lászlót egy közeli ismerőse. A magyarországi műtrágya-kereskedelem 60 százalékát uraló nagyvállalkozó azonban most komoly bajban van: a múlt héten 48 órára őrizetbe vette és vesztegetés gyanújával hallgatta ki a rendőrség. Zamecsnik Péter védőügyvéd egyelőre nem beszélhet a részletekről, annyi tudható csak, hogy panaszt nyújtottak be a gyanúsítás ellen. Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bigét, amelynek során állítólag nem piaci áron adott el műtrágyát – súgták meg a HVG-nek. Egy ilyen üzlet mindenképpen versenytorzító, bűncselekménnyé azonban akkor válik, ha valamelyik fél kárt szenved, miközben az elkövetők osztoznak a másikkal szemben elért hasznon. "A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?" – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. Azonmód megadta a választ is: a homályba burkolózó ember mehetett el a hatóságokhoz, hogy ő maga megúszhassa a következményeket. A büntető törvénykönyv szerint mentesülhet az eljárás alól az, aki "a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja". A vesztegető egyébként maximum nyolc-, az előnyt elfogadó pedig tízéves börtönbüntetést kaphat. Bige László © MTI / Balázs Attila A vállalatbirodalma felfuttatásáért az elmúlt másfél évtizedben folyamatos, botrányokkal és perekkel tarkított küzdelmet folytató Bige körül tavaly ősz óta ritkul rohamosan a levegő. Akkor mintegy 300 rendőr jelent meg az évente több tízezer tonna veszélyes hulladékot kezelő szolnoki telephelyén, és még mindig nyomoznak "hulladékgazdálkodás rendjének megsértése" gyanújával, ami szintén bűncselekmény. A Gazdasági Versenyhivatal pedig immár két éve vizsgálja a magyar műtrágyapiac legnagyobb szereplőit kartellezés – például az unióból érkező importot alacsony árakkal ellehetetlenítő kereskedés – miatt, amibe akár a gyanúba keveredett ügylet is belefér. Az eljárásnak azonban még nincs eredménye. A GVH annyit válaszolt a HVG megkeresésére, hogy nem tett feljelentést Bige ellen, s a különféle hatósági eljárások teljesen függetlenek egymástól. Nem így látják ezt a NER-en kívül álló nagyvállalkozó környezetében. "Régen rossz az, ha az állam a maga hatósági eszközeivel beleavatkozik az oligarchák közötti gazdasági háborúba" – kommentálja a Bige körül sűrűsödő hatósági eljárásokat a közeli ismerős. Maga az érintett kerüli az újságírókat, annak az álláspontjának azonban hangot adott, hogy évek óta zaklatják a hatóságok, és a szolnoki gyárát többször bezárással fenyegették. Pedig, mint a Bige Holding néven futó cég friss éves beszámolójából kiderül, 2018-ban az illetékes hivatal megújította a környezethasználati engedélyét. Piaci megfigyelők azt vélelmezik, hogy egyes nagyvadak igazából a térség legnagyobb, kilenc államban jelen lévő műtrágyavertikumára, a korszerű (ám adósságban fuldokló) péti Nitrogénművekre vetettek szemet. "Egyet tudok: Bige sosem szállna ki a Nitrogénművekből" – szögezte le a HVG-nek egy, a péti óriáscég termékeiből vásároló agrárintegrátor gazdasági vezetője. Ha azonban bárki bármire készül, kapóra jöhet, hogy a péti gyár a szokásos karbantartási munkálatok miatt a nyáron pár hétre leáll. A piaci kalkulációkban három kellően tőkeerős, a műtrágyagyár megszerzésében igencsak érdekelt kérő szerepel: Andrej Babis cseh kormányfő Agrofert nevű cégcsoportja, amelynek Szlovákiában van is már egy műtrágyagyára; Csányi Sándor OTP-vezér évi 300 milliárd forintos árbevételt elérő KITE integrátormamutja; valamint az agrárszektorba búzakeményítő- és izocukorgyár révén betüremkedő, befolyását ebben a szektorban is láthatóan növelni igyekvő Mészáros Lőrinc. Ráadásul a friss mérlegbeszámoló alapján a nitrogéngyár ázsiója romolhat: az árbevétele ugyan 90 milliárd forint fölé nőtt, ám a korábbi tízmilliárdos nyeresége 15 milliárdos veszteségbe fordult – igaz, nem az alaptevékenységek, hanem a pénzügyi műveletek miatt. Közben a tartozásai 120 milliárd forint fölé ugrottak. Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton Szolnokon, a Bige Holding területén © MTI / Mészáros János A Nitrogénművek esetleges felvásárlásához bármelyik nagykutya esetében a versenyhatóságnak is lehetne egy-két szava. Igaz, Magyarországon a piaci erőfölény nem feltétlenül akadály, ha a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló vállalkozói körről van szó. A hatóságnak a potenciális vevők közül a legkisebbel, Mészárossal lehetne a legkevesebb akadékoskodnivalója. Az Agrofert magyarországi leányánál a HVG kérdésére azt mondták: a sajtóban felröppent hírek alaptalanok, nem készülnek újabb akvizícióra Magyarországon. (Övék az egykori bábolnai szocialista mintagazdaság leszármazottja, az IKR.) "Csányi úr egyáltalán nem foglalkozik a Bige László körüli eseményekkel" – ezt pedig a bankár sajtófőnöke közölte a HVG érdeklődésére. Ráadásul finoman szólva is kérdéses, hogy Csányi – legyen bármilyen befolyásos – képes lenne-e még a rendőrséget is mozgósítani saját érdekében, még ha szándékában állna is. Az egykori vadásztársak egyébként nem voltak mindig ádáz ellenségek; Csányi a kezdetekben részese volt a műtrágya-birodalom felépítésének. Az Erdélyből áttelepült, gyógyszervegyész végzettségű, a műtrágya-kereskedést a kilencvenes években romániai importtal kezdő Bige mindkét nagy magyarországi gyárát az OTP hiteléből vette meg (a szolnokit 1997-ben, a pétit 2002-ben), s a bank képviselői eleinte a gyárakat tulajdonló vállalkozások vezetésében is részt vettek. Egy évtizeddel később, 2008-ban azonban már nyilvánosan is megromlott a viszony, s az OTP leállt a Bige-csoport hitelezésével. Az okok máig nem ismertek, a háttérben mindenesetre egy kétes körülmények között adott, mindössze 200 milliós magánkölcsön állhatott. Kacifántos jogi és üzleti adok-kapok után Bigének végül sikerült megtartania a Nitrogénműveket, amelynek a Gyurcsány-kormány dobott mentőövet az állami MFB által nyújtott, több tízmilliárd forintos kölcsön képében. Ezt később Brüsszelben burkolt állami támogatásnak minősítették, mivel a kormány részben készfizető kezességet vállalt érte. Az önállóságát megőrző Bige következő célpontja egy agrárintegrátor lett volna, hogy egy centrumból teríthesse a műtrágyát a termelőknek. (A felhasználók most Bige Genezis nevű kereskedőláncától vásárolhatnak.) Még a válság előtt sikertelenül forgolódott az IKR körül, majd a legnagyobb KITE került a célkeresztjébe, ám azt Csányi öt éve – trükkösen, egy köztes vevő előretolásával – elhappolta előle. Bige Leszló © MTI / Balázs Attila Nem könnyíti meg Bige helyzetét, hogy a mintegy 140 milliárd forintos péti korszerűsítést nem éppen előnyös kondíciójú kölcsönökkel, vállalati kötvényekkel finanszírozza. Hat évvel ezelőtt 200 millió dollárnyi kötvényt bocsátott ki, amit 7,85 százalékos kamat fejében jegyeztek le. A kötvényeket tavaly lejárat előtt visszavásárolta, de úgy, hogy 2025-ben lejáró, 7 százalékkal kamatozó eurókötvényeket dobott piacra helyettük. A hitelcsere és a forintgyengülés lehet az oka, hogy a Nitrogénművek hosszú lejáratú kölcsöntartozása tavaly hétmilliárd forinttal nőtt – de ezzel együtt a társaság stabil. Sőt erős lábakon áll a teljes, százmilliárd forintos saját tőkéjű és jócskán százmilliárd feletti éves árbevételt hozó cégcsoport is, amelybe a két nagy gyáron túl nádudvari folyékonyműtrágya-gyártó, szabolcsi almaüzem, illetve kereskedő- és tanácsadó hálózat is tartozik. A főnök elleni büntetőeljárás azonban megroppanthatja a birodalmat (Bige László pénteken már a gyár bezárását is belengette), amely kiemelt kormányzati figyelemre – akárcsak a Gyurcsány-érában – most is számíthat ugyan, ám ismerve az Orbán-kormány módszereit, nem biztos, hogy örülni fog neki. A múltban már többször is szorult helyzetbe került Bigéről ugyanis nem hírlik, hogy a politikai elithez dörgölőzne, ami Mészárossal (és Csányival) szemben mindenképpen hátrány. Ismerői azonban úgy vélik, Bige túléli majd a mostani vihart is. Az első Orbán-kormány idején folyt már ellene büntetőeljárás a román műtrágyaimport kapcsán. Akkor is őrizetbe vették, de végül nem sikerült bűncselekményt rábizonyítaniuk. [email protected]	[ "Andrej Babis", "Csányi Sándor", "Bige László", "Mészáros Lőrinc" ]	[ "Balázs Attila", "Bige Leszló", "Mészáros János", "Zamecsnik Péter" ]
Kivizsgáltatjuk az államtitkár pénzét Budapest - Hiába a Blikk cikkei, ismert jogászok egyértelmű álláspontja, Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkár hallgat a havi 300 ezer forintos fizetéséről. Lapunk ezért úgy döntött, összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez a parlament mentelmi bizottságánál. Mint azt megírtuk, Pleschinger az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) igazgatósági tagságáért vagyonnyilatkozata szerint havi 300 ezer forintot vesz fel. A kormánytagok és államtitkárok jogállásáról szóló törvény azonban megtiltja, hogy "politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt" létesítsen. A tárca szerint Pleschinger azért lehet az OBA igazgatóságának tagja, mert Matolcsy Györgynek delegálási joga van a testületbe, s e jogot "nyilvánvalóan nem kívánta szűkíteni" az általunk idézett jogszabály. Ám az érvelés jogászok szerint is sántít, így nem maradt más lehetőség, mint a bizottságnál, s annak elnökénél, a KDNP-s Rubovszky Györgynél tegnap e-mailben kezdeményeztük az összeférhetetlenségi eljárást. Nem értenek egyet Pleschinger "másodállásával" a blikk.hu olvasói sem: 83 százalékuk szerint vissza kell fizetnie a tavaly november óta felvett 1,8 millió forintot, majd lemondani. 13 százalék szerint maradhat igazgatósági tag, de ezért fizetés nem járna. S csak 4 százalék mondja azt: ha bírja energiával, folytassa a munkát pénzért. M. L.	[ "Pleschinger Gyula" ]	[ "Matolcsy György", "M. L.", "Rubovszky György" ]
Jogsértő a Közbeszerzési Hatóság szerint a Római-parti mobilgát tervezésének közbeszerzés nélküli kiszerződése a Fővárosi Csatornázási Műveken keresztül a Tér-Team Kft.-nek. Az ügyben Jávor Benedek EP-képviselő fordult a Közbeszerzési Hatósághoz, mert szerinte a tender nélküli szerződés sértette a közbeszerzési jogot. A hatóság most jogorvoslati eljárást kezdeményezett, és november 27-én el is indította azt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Jávor Benedek szerint, ha a tervezési szerződés semmis, akkor új közbeszerzést kell kiírni, majd újra kell tervezni a projektet, az új tervek pedig azt is jelenthetik, hogy a változások miatt új engedélyezési eljárást kell lebonyolítani. A politikus a Facebookon üzent Tarlós István főpolgármesternek is. Ezt írta: "Kedves Tarlós István, nem lenne egyszerűbb most már végre normálisan nekiállni ennek az egésznek, és nem egy néhány befektető érdekeit képviselő félnáci álcivil szervezet javaslatait átnyomni a fővárosi közgyűlésen, majd törvénytelenül erőltetni a megvalósításukat, hanem érdemi szakmai elemzés és társadalmi egyeztetés nyomán megoldást találni?	[ "Tarlós István" ]	[ "Jávor Benedek" ]
Néhány hónap tétlenkedés után öles léptekkel halad tovább a kormány a Fudan Egyetem budapesti előkészítésével: bejegyzik a fenntartó alapítványt, melynek kuratóriumában vannak igen érdekes nevek is. Cikkünk frissül! Benyújtották a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány bejegyzési kérelmét – derül ki a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának előkészítésért felelős Palkovics László kormánybiztos által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből. Azt írják, hogy az Országgyűlés döntésének megfelelően “közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre a világszínvonalú, kutatás-orientált egyetem létesítésének támogatására". Az alapítvány bejegyzésének folyamata a kérelem benyújtásával megkezdődött – jelentette egyúttal a tárca. A bejelentés néhány öt nappal azután érkezett, hogy a hvg.hu megírta: bár a kormány nem engedte el a Fudan tervét, az előkészítés leállt. Azt írtuk: hiába írta elő ugyanis kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár. A “késlekedést" a jelek szerint néhány nap alatt behozta a kormányzat, és megtették a lépéseket az alapítvány létrehozására. Sőt – a tárca közleménye szerint – már meg is találták azokat a szakembereket, akik az alapítványt felügyelő kuratórium tagjai lesznek. Ez a névsor: Palkovics László kormánybiztos, miniszter (elnök) Szilas Cecília volt pekingi nagykövet, majd helyettes államtitkár, most miniszterelnöki főtanácsadó Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, Kovácsics Iván miniszteri tanácsadó P. Szabó Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője A szaktárca közlése szerint az alapítvány feladata az előkészítés, a hatástanulmányok és tervek elkészítése után az egyetem megépítéséről népszavazás fog dönteni. A beruházás előkészítését a Palkovics László kormánybiztos vezetésével felálló öttagú kuratórium vezényelheti le. Megjegyezték: a kormány 2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek az előkészületekről és a várható költségekről. A legérdekesebb név az ötfős kuratórium listáján Horváth Leventéé. Őróla megírtuk, hogy egy, a beruházás körül felbukkant, frissen alapított kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének a férje. A céget, a Fudan Magyarország Kft.-t idén január végén, 3 milliós jegyzett tőkével alapították. Fő tevékenységeként a felsőfokú oktatást jelölte meg, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem tavaly nyáron alapított. A magyar kisvállalkozás ügyvezetője pedig a Fudanon végzett Niu Shan, akivel későbbi férje, Horváth Levente a Fudanon ismerkedett meg, mivel ő is ott tanult. Emellett Horváth korábban volt sanghaji főkonzul is.	[ "Szilas Cecília", "Palkovics László", "P. Szabó Sándor", "Horváth Levente", "Kovácsics Iván" ]	[ "Niu Shan", "Horváth Leventé" ]
Zárolhatják Tarsoly Csaba vagyonát Budapest — Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója nem költözött el otthonából, és a kezdetektől fogva együttműködik a hatóságokkal – reagált lapunk hétfői cikkére Papp Gábor, a cégvezető jogi képviselője. Szomszédai azért nem látják Tarsolyt, mert dolgozik – állítja az ügyvéd / Az ügyvéd lapunknak elmondta, hogy Tarsoly Csaba immár két hete éjt nappallá téve dolgozik, ezért fordulhatott elő, hogy az utcában lakó szomszédai napok óta nem találkoztak vele, s hogy a Blikk munkatársa sem talált senkit vasárnap a házban. A csődöt jelentő Quaestor Financial Hrurira Kft. 210 milliárd forintnyi vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből feltételezhetően 150 milliárd fiktív. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. Hétfői számunkban azt írtuk, hogy a budai utcácskában a szomszédai napok óta nem látták Tarsoly Csabát. A múlt hét elején ugyanakkor az egyik lakó éjszaka teherautókra figyelt fel Tarsolyék háza előtt, amelyekre a házból rakodtak. Tarsoly ezt cáfolta. – Ha voltak is arra teherautók, azok nem Tarsolyékhoz érkeztek. A vezérigazgató nem szándékozik elköltözni – szögezte le a cég jogi képviselője. Papp Gábor hozzátette, a Quaestor vezetőjét eddig háromszor hallgatta ki a felügyelet, s minden kérdésre igyekszik kimerítő választ adni. Tarsoly Csaba minden erejével azon van, hogy az ügyfeleket a lehető legkevesebb kár érje. A megbukott cég vezetője egyébként akár teljes ingóságát is felpakolhatja és elszállíthatja. – A hatályos törvények értelmében a hatóságoknak nincs lehetőségük arra, hogy személyes vagyontárgyakat vegyenek nyilvántartásba vagy foglaljanak le bárkitől addig, amíg nem hallgatták ki az illetőt gyanúsítottként – mondta lapunk jogi szakértője, Kamarás Péter ügyvéd. Ha a gyanúsítás megtörtént, akkor van lehetőség bűnügyi zár alá vételre – tette hozzá. A Blikk kérdezte az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Irodát, történtek-e kihallgatások, van-e már gyanúsítottja a nyomozásnak, illetve tettek-e bármilyen lépést annak érdekében, hogy az esetleges későbbi gyanúsítottak vagyontárgyaikat ne tudják eltüntetni, de a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívántak válaszolni. – Mindent meg kell tenni azért, hogy a csaló brókerek ne tudják elrejteni a vagyonukat – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint azért, hogy a későbbiekben zárolt vagyonok a kártalanítást szolgálják, állami vagyonfelügyelő kirendelését is javasolják. Mindez komoly szigorítást jelent a jelenlegi jogszabályokhoz képest. Rogán tegnap már be is nyújtotta a tervezetet a parlamentnek. Ez többek között rögzíti, hogy nemcsak a csalásban közvetlenül érintett cég, hanem a teljes cégcsoport vagyonát zár alá kell venni. Ez vonatkozik a céget jegyző vezetőkre, a meghatározó tulajdonosokra, az igazgatótanács tagjaira, a felügyelőbizottság tagjaira, sőt a könyvvizsgálókra is. Mindez tehát azt jelenti, hogy zárolnák Tarsoly Csaba milliárdos vagyonát is. Rogán a törvényjavaslat kapcsán konkrét példaként a Buda-Casht és a Quaestort említve kifejtette: megvizsgálják, hogy az elmúlt hetekben milyen céges, illetve magánvagyon-átruházás történt, és amennyiben aránytalanságot észlelnek, a semmisség elve szerint kell eljárni, és az átruházott vagyont is zárolni fogják. G. Z.	[ "Tarsoly Csaba" ]	[ "G. Z.", "Papp Gábor", "Kamarás Péter", "Rogán Antal" ]
Megkezdődött Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, jelenleg DK-s polgári polgármester büntetőügye a Debreceni Városi Bíróságon. Egy 2005-ös ügy miatt gyanúsították meg még 2010-ben, a politikus szerint ebben politikai motivációk is szerepet játszottak. Megkezdődött a bűnpártolással gyanúsított Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármesterének pere csütörtökön a Debreceni Városi Bíróságon. A jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló polgármester ellen 2010 szeptemberében azért indított eljárást a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie az M3 Kht.-nál még 2005-ben tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatban. Mint korábban beszámoltunk róla: 2005 februárjában Tóth Józsefnek – aki akkor a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke volt – tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek, ezért ezekről feljegyzésben tájékoztatta a megyei közgyűlés vezetését. Személyesen is tárgyalt a kht. illetékeseivel, akik közül egyikük titokban hangfelvételt készített a beszélgetésről. Ebből kiderült: Tóth József indulatosan kérdőre vonta az elkövetőket, s javasolta, hogy amit papíron lehetséges elrendezni, azt rendezzék el esetleges visszadátumozással is. A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt. Az eljárás során Tóth Józsefet mindvégig tanúként hallgatták ki, de 2010-ben – röviddel az önkormányzati választások előtt – az ügyészség bűnpártolással gyanúsította meg. Erről akkor Tóth József azt mondta: "A bűnpártolás elkövetésével való ügyészségi meggyanúsításom az önkormányzati választásokra időzített politikai támadás. Ami ellenem zajlik, az a választási kampány része, azaz politikai boszorkányüldözés a javából". A két évvel ezelőtti meggyanúsítás ügyében ma tartották az első tárgyalást, amelyen az ügyészség képviselője ismertette a vádat. Mint mondta, Tóth József – a nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint – a pénzügyi szabálytalanságok papíron való kezelésére a törvényesség látszatát keltő megoldásokat javasolt, továbbá az általa tapasztalt visszásságokról csupán feljegyzést írt a megyei közgyűlés elnökének, ám feljelentést nem tett, holott ez kötelessége lett volna. Tóth József a bíróság előtt elmondta: a nyomozás során azért tagadta meg a vallomástételt, mert felháborítónak és törvénytelennek tartotta, hogy a debreceni ügyészség – szerinte politikai motivációtól nem mentesen – az önkormányzati választások előtt, a kampányidőszakban gyanúsította meg. Hozzátette: emiatt a bírósági tárgyalásokon az ügyészség kérdéseire a továbbiakban sem kíván válaszolni, hiszen szerinte alaptalanul nyújtották be ellene a vádiratot. Mint mondta, a dokumentumok alapján egyértelmű, hogy nem követett el bűnpártolást, hiszen a közgyűlés elnökének a szabálytalanságok fölfedezése után ezt írta: "Kérem az elnök asszonyt, hogy tulajdonosi jogkörében eljárva a szükséges intézkedéseket tegye meg, és az M3 Kht. közmunka-programjában részt vevő vezetőkkel szemben kezdeményezzen eljárást". A tárgyaláson kiderült, hogy az M3 Kht. szóban forgó vezetőinek személyes meghallgatásához a védő, az ügyész és a bíróság is ragaszkodik, így a jelenleg Angliában élő P. Barnabást és B. Pétert a következő tárgyalásra tanúként megidézik. Ennek időpontja 2013. február 14.	[ "Tóth József" ]	[ "P. Barnabás", "B. Péter" ]
Demszky Gábor nyilvánvalóvá tette, hogy aki bármit el akar érni a városházán, annak Hagyó Miklóshoz kell igazodnia - mondta 2010 februárjában tett és a hvg.hu birtokába került rendőrségi vallomásában a volt főpolgármester egykori bizalmasa, a BKV-s ügyekben gyanúsítottá vált Mesterházy Ernő. Belenéztünk egy másik gyanúsított, Horváth Éva vallomásába is. Mindkét vallomásban felbukkant az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László neve. BKV-akták a hvg.hu-n első rész. A BKV-s ügyek miatt közel 163 millió forintos vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított Mesterházy Ernő 2010 februárjában a nyomozóknak tett vallomásában következetesen azt állította, hogy a cég ügyeiben az ő szerepét a nyomozók félreértelmezték. A Demszky Gábor egyik egykori bizalmasa elmondta: "maga a borzalom volt" az a koalíció, amelyre az MSZP és az SZDSZ a fővárosban kényszerült 2006-ban. A koalíciós tárgyalásokat elmondása szerint ugyan Demszky nyitotta meg, de aztán végig ő helyettesítette a főpolgármestert "Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy Hagyó 2010-ben főpolgármester akar lenni" – mondta a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesről Mesterházy. Szerinte "Demszky úr két szempontból is átengedte Hagyó Miklósnak a pályát, azaz átengedte Hagyónak a jövőkép formázásának a lehetőségét, illetve Demszky úr indirekt módon nyilvánvalóvá tette, hogy aki bármit el akar érni, annak Hagyóhoz kell igazodnia, mert a jövőben ő lesz az első számú vezető." Mesterházy vallomásában azt állította: azt javasolta Demszkynek, hogy hagyják a BKV-t (Hagyóéknak), vagy irányítsák csak ők, s ekkor a politikai felelősség is az övék. De Demszky nem hallgatott rá – vallotta. "Beszédhibás, emiatt gátlásos vagyok" Demszky bizalmasa a nyomozóknak arról is beszélt, hogy neki mennyire fontos volt a politika, a jövőjét a nagypolitikában képzelte el. "Én folyamatosan politikai szerepre törtem. Ennek egyik nagy hátránya volt, hogy sajnos beszédhibás vagyok, emiatt gátlásos vagyok, így kénytelen voltam mindig is a háttérben maradni. De mindig is a politika érdekelt és vonzott, ezért hagytam abba az összes többi művészeti és gazdasági tevékenységemet." Mesterházy Ernő és ügyvédje a Fővárosi Bíróságon, 2010-ben © MTI / Szigetváry Zsolt Vallomásában kitért az ún. Hatokra, amelynek ő is tagja volt, s amely Demszky Gábor szűk tanácsadói köréhez tartozott. Rajta kívül Tiba Zsolt főjegyző, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, Gyekiczky András kabinetfőnök, Nyáry Krisztián kommunikációs igazgató volt a tagja ennek a körnek - és persze a főpolgármester. Mindeközben Mesterházy a nagypolitikával is kacérkodott, mert tudta, hogy Demszky vissza fog vonulni. Ezzel kapcsolatban beszélt arról is, hogy "nagy küzdelmet folytattunk a Kóka János által fémjelzett csoportosulás ellen, akik mögött állt az SZDSZ régi vezetésének a köre és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök". Mesterházy vallomása szerint a BKV ügyei kapcsán többször volt találkozó közte, Hagyó Miklós, Puch László (az MSZP pénztárnoka) és Szilvásy György között. Azt állította, hogy minden BKV-s ügyben neki kellett tárgyalnia Hagyóval, ezért hitte szerinte mindenki azt, hogy ő jóban van vele, "pedig ez nem volt így". "Fontos volt, hogy az illető ezt elhiggye" Miután a BKV élére Kocsis Istvánt nevezték ki, az új vezetővel titokba kellett találkozgatnia, hogy ezt Hagyó Miklós ne tudja meg. Mesterházy vallomásában elmondta: néhányszor találkozott a korábbi, megbízott vezérigazgatóval, a később Kocsis általános helyetteseként dolgozó Balogh Zsolttal is, de ezek csak udvariassági találkozók voltak. "Úgy csináltam, mintha figyeltem volna (Baloghra - a szerk.), vagy a dolog érdekelt volna, és az is fontos volt, hogy az illető ezt elhiggye. Ez egy nagyon gyakori magatartásforma a politikában nálam is és másoknál is, hiszen ezek az emberek azt várják el, hogy az általuk felvezetett problémákra mások figyeljenek" – vallotta Demszky egykori bizalmasa. Milliós szerződésekről dalolt a volt sajtóreferens A hvg.hu birtokába került még Horváth Éva vallomása is. (A dokumentum letölthető az átlátszó.hu-n itt, itt és itt). Az ügyészség gyanúja szerint Horváth Éva, Hagyó Miklós sajtófőnöke a BKV Zrt. veszteséges működése ellenére a közlekedési társaság egyes, vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit szándékosan rávette arra, hogy szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére szerződjenek. Így Regőczi Miklós az F.F.V.D Bt-től 2007-ben megrendelte több rendezvény – két Sulikezdés és a Mosolyellenőrök elnevezésűt –, amelyekre mintegy 31 millió forintot ki is fizettek. A vádhatóság megállapításai alapján szintén Horváth Éva vette rá Regőczi Miklóst, hogy kommunikációs feladatokra alkalmazzák a K. L. Kommunikációs és Szolgáltató Iroda Bt.-t, amelynek ilyen tevékenységekre mintegy 1,2 millió forintot ki is fizettek. De így került be a BKV-hoz az Anova Bt. is, amely összesen 18 millió forintot kapott a BKV-tól. Internetes, online hírfigyelő szolgáltatás szervezésére és üzemeltetésére pedig 2007 novembere és 2008 júniusa között mintegy 5 millió forintot adott ki a BKV, szintén Horváth Éva felbujtására – közölte az ügyészség. Ugyanígy vélekedett az ügyészség a Siteflex Kft-vel, a Soda Kft-vel és a Dam Bt-vel megkötött kontraktusokról is, és úgy vélték, Horváth azzal, hogy szándékosan rábírta a BKV vezetőit szerződések kötésére a társaságnak összesen 102 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Ebben társai voltak a közlekedési vállalat vagyonkezelési jogkörrel rendelkező vezető tisztségviselői és "beosztott bűntársai", ami miatt – a vádhatóság szerint – a hűtlen kezelést az érintettek bűnszövetkezetben követték el. Az ügyészség külön kiemelte, hogy a szükségtelen és nagy kárt okozó szerződéseket akkor kötötték, illetve a kifizetéseket akkor teljesítették, amikor Horváth Éva Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes kabinetjében dolgozott. Az előnytelen és felesleges kontraktusok megkötésén túl az ügyészség úgy találta, hogy Horváth Éva egy időszakban tényleges munkavégzés nélkül vett fel 24 millió forintot, amivel csalást is elkövethetett. Horváth – a hvg.hu birtokába került nyomozati anyag alapján – mindkét gyanúsítást tagadta. A sajtófőnök 2010. január 19-én tett vallomásában arról számolt be, hogy 2007. február elsején kezdett dolgozni a DBR Metrónál, és 2008 februárjáig ő volt a társaság egyedüli sajtósa, de eközben a BKV sajtóreferenseként szerepelt, bérét pedig a BKV fizette. A DBR, mint Horváth is megjegyezte, a BKV része volt, de gazdálkodását a BKV elkülönítetten végezte. A DBR-től került át egyébként Hagyó kabinettjébe, miközben továbbra is a BKV alkalmazásában állt. Horváth: Puch intézett pénzeket Horváth Éva beszámolt arról is, hogy a BKV-hoz többek között az MSZP volt pénztárnokának, Puch Lászlónak az ajánlására is vettek fel embert, így Kőhegyi Andrást. Egy beszélgetést is visszaidézett Horváth, ami közte és Puch Városházán dolgozott titkárnője között zajlott, utóbbi Horváth szerint közölte, hogy "beugrom Andráshoz, akit apánk helyezett a BKV-hoz." Sőt "emlékezetem szerint valamikor 2007. év vége felé egy alkalommal, amikor mentem Antal Attilához, az felháborodva elmesélte, hogy Kőhegyi Andrást fel kell vennie Puch közbenjárására titkárságvezetőnek, de szinte alig dolgozik, hol tanulmányi szabadságon van, hol betegszabadságon, nem lehet a munkájára számítani." Amikor pedig később Balogh Zsolt "már felmondott, vagy valamilyen módon megszüntette Kőhegyi András munkaviszonyát, azt követően elmondta nekem, hogy magas végkielégítést volt kénytelen adni neki." Puch László © Túry Gergely Aztán kiderültek más dolgok is: így az, hogy a Horváth cége által működtetett Stop.hu-nak Puch intézte el, hogy a fővárosi cégek, a Főtáv Zrt., Fővárosi Vízművek Zrt és az FKF Zrt. hirdessenek, amit a Média Magneten keresztül tettek meg. Horváth Éva ezzel együtt elmondta azt, hogy kivel milyen telefonszámokon tartotta a kapcsolatot, így Puch László 20-as mobilszámát is megadta. Emellett elmondta, ki Puch kedvenc strómanja (F. Árpád), s neki mi a telefonos elérhetősége. De Puchnak akkor a főstrómanja Sz. Gábor volt, másik strómanja pedig egy S. Dénes nevű üzletember. A volt sajtófőnök megnevezte Puch László "alpénztárnokát", és hogy a nő irodájában hol található az a rejtett páncél, "amelyekből az illegális kifizetések történnek." A Horváth Éva által elmondottakból kiderül az is, hogy Puch "az Alkotmány utcában lévő Next klubban szokott tárgyalni, ha azt akarja, hogy a tárgyalópartnerével ne lássák az MSZP székházban." Horváth azt is elmondta, hogy Puch nem igazán ért az informatikához ugyanis "nem használ számítógépet, így papírjai lehetnek sok mindenről."	[ "Horváth Éva", "Kőhegyi András", "Mesterházy Ernő", "Puch László", "Regőczi Miklós", "Hagyó Miklós", "Demszky Gábor" ]	[ "Kóka János", "Tiba Zsolt", "F. Árpád", "Túry Gergely", "Szilvásy György", "Gyurcsány Ferenc", "Antal Attila", "Balogh Zsolt", "Gyekiczky András", "Kocsis István", "S. Dénes", "Nyáry Krisztián", "Szigetváry Zsolt", "Ikvai-Szabó Imre", "Sz. Gábor" ]
Már a Digi felvásárlása előtt is szinte fénysebességgel tört előre a hazai informatikai piacon a 4iG. Előző cikkünkben a tervezett tőkeemelés mellett azt mutattuk be, hogy a közbeszerzési győzelmek milyen óriási segítséget adtak ebben a növekedésben. Nem mindenki látja mindezt pozitívan: a Scope Ratings hitelminősítő szeptemberben a cég eddig sem túl veretes BB minősítését BB- megjelölésre rontotta. Sőt a számtalan felvásárlás és az állami beszerzések sokasága miatt még ezt is negatív kilátással tette – szerintük ugyanis nőnek a kockázatok. A tényleges leminősítésére nem is kellett sokáig várni: a Digi 232 milliárd forintos felvásárlása után mindössze egy nappal, azaz csütörtökön már B+ volt a 4iG minősítése. A fő indoklás erre az, hogy a számításuk szerint összesen 460 milliárd forintos felvásárlások 80 százalékát hitelből finanszírozzák, leginkább a várhatóan 350 milliárdos MNB Növekedési Kötvényprogramból. Az ebben való részvételhez feltétel, hogy legalább B+ legyen a cég minősítése – ez most pont megvan, ennél lejjebb azonban már nem szabad csúsznia a 4iG-nek. Ebben a cikkben azt mutatjuk be: hogyan tört a hazai programozási piac élére a 4iG; milyen állami és uniós támogatások segítették ebben; mely magyar és külföldi cégeket vásárolt vagy vásárol fel tervei szerint; hogyan lehet a 23. legnagyobb magyar cég akár már jövőre. Ágazati első helyre törve A 4iG növekedése nemcsak önmagában, de a piachoz képest is nagyon gyors. A cég főtevékenysége a számítógépes programozás, megnéztük ezért, hogy az ilyen főtevékenységű cégek piaca*Azt vizsgáltuk meg, hogy a szintén a számítógépes programozást főtevékenységként végző cégek összesített árbevétele mekkora volt, és ezen belül hogyan alakult a 4iG részesedése. hogyan alakult az elmúlt években. Mára a programozással foglalkozó cégek piacának 8 százalékát megszerezte a 4iG. Mivel mással is foglalkozik a vállalat, ezt a számot csak viszonyítási alapként érdemes kezelni. A bővülés mindenesetre elképesztően gyors volt: a 2020-ban 700 milliárdos méretű piacon 2016-2017-ben három, 2018-ban kétszázalékos piaci részesedésű 4iG szédületes sebességgel érte el a 2020-as szintet. Ez idén már borítékolhatóan 10 százalék fölé fog nőni, de ha az utolsó negyedév eredménye nem bicsaklik meg, és a piac sem nő a szokásosnál sokkal erőteljesebb, akár 13 százalék is lehet. Ugyan az árbevételben óriási a 4iG, eredményességben elmarad a versenytársaitól, a piac összesített üzemi eredménynek csak a 3,3 százalékát adja, de az alkalmazotti létszáma is nagyon alacsony – az iparági foglalkoztatottak alig 2,7 százaléka dolgozik nála. Az elmúlt években gyors változások zajlottak le a hatékonysági mutatószámokban. Az egy főre jutó hozzáadott érték 2018-ról 2019-re megduplázódott, ilyet több milliárd forintos árbevételű cégnél igen ritkán lehet csak látni. Ráadásul egy olyan cégről beszélünk, amely a piachoz képest korábban az érdemi hatékonysági mutatókban, így a hozzáadott értékben és a jövedelmezőségben is kifejezetten rosszul teljesített. A változás szinte varázsütésre történt. Mivel a főtevékenységen kívül sok más tevékenységet is végez a 4iG, minden olyan céget megvizsgáltunk, amelynek főtevékenysége szerint köze van az informatikához, de a 4iG így is egészen nagy szereplőnek számít. A teljes informatikai piacon már a harmadik helyen állt tavaly az 57 milliárdos konszolidált bevételével, és csak az állami NISZ előzte meg 76 milliárdos, illetve a T-Systems 86 milliárdos teljesítménnyel. Megvan az esélye, hogy az elmúlt években csökkenő pályán lévő T-Systems-et idén már előzni fogja a 4iG, és így 2021-re már a teljes informatikai piac legnagyobb hazai szereplője lehet – még a Digi-csoport felvásárlása nélkül számolva is. (Ha azonban a német Deutsche Telekomhoz tartozó Systems Solutions Kft-t és a Magyar Telekom leányának számító, de így szintén közvetett német tulajdonban lévő T-Systems-et egynek számoljuk, akkor az közel 140 milliárdos cégcsoportot alkot.) A 4iG piaci részesedése ezen a jóval nagyobb piacon is gyorsan növekedett, és 2020-ra már 2,9 százalék volt. Ennek elérését sok támogatás segítette, ráadásul nagyon szerteágazó területeken. Brüsszel és az állam segítségével Nemcsak a magyar, de az európai adófizetők is részt vesznek a NER informatikai cégének építésében: a 4iG és jogelődjei összesen 2,7 milliárd forintnyi uniós támogatást nyertek el. A halsperma minősítésére, mélyhűtésére és rendszerezésére szolgáló k+f projektre 2015-ig 293 milliót hagytak jóvá számára. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) pályázatain is sikerrel vették az akadályokat a 4iG Nyrt. és a jogelődjei: három projekthez összesen 831 millió forint támogatást nyertek el a partnereikkel együtt. Egy 394 millió forinttal támogatott, 2023-ban záruló projektben még a génszekvenálás területén is megpróbál újat mutatni a cég. A fenti uniós összesítésen kívül: Az Antenna Hungáriával közösen drónelhárításon dolgoznak 2 milliárdos uniós támogatásból. Acélszerkezetek vizsgálatára kaptak 200 milliót az NKFIH-tól. Szintén az NKFIH adott 240 milliót univerzális jármű- és gépipari minőség-ellenőrzésre. 350 milliós projektben vesznek részt rákkutatásban. Egészségügyi kompetenciaközpontot alakítanak ki 325 millió forintból Pécsen. Telemedicina keretrendszert fejlesztenek 150 millióért. Ha ezeket mind összesítjük, akkor azt kapjuk, hogy a 4iG és a cégcsoport jogelődjei közel 6 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak. Mindent elnyelő kis gömböc A lendületet a folyamatos cégfelvásárlások is jelzik, tavalyelőtt a Veritas Consultingot vásárolták meg, 2020-ban az Innobyte Zrt-t, egy 3,6 milliárdos árbevételű, 130 fős cégcsoportot vettek meg, de az áttörést 2021 hozta el: az Invitech bekebelezésével már egy 27 milliárdos cégcsoport került a 4iG-hez, 600 munkavállalóval. 2021 novemberéig összesen 17 jelentősebb céget alapítottak és vásároltak meg, így a 4iG leányok 2020-as árbevétele már 50,5 milliárd forint volt, és 1200 főt foglalkoztattak. A jelentős bővülést segítette, hogy 2021 márciusában 15,6 milliárd forint tőkét vontak be az MNB Növekedési Kötvényprogramjának keretében, A Digi 232 milliárdos megvásárlása azonban mégis teljesen más nagyságrend a korábbi bővülésekhez képest. A következő lépés az Antenna Hungáriával közös holding alapítása szintén jelentős előrelépés lehet. A jelenleg a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő céget nem megvennék, hanem a profiljába illő cégeket apportálva egy olyan közös társaságot hoznának létre, amelyben vélhetően a 4iG lenne a többségi tulajdonos. A 2020-ban 41 milliárdos árbevételű Antenna Hungária 1,9 milliárd forintos üzemi eredményt ért el, és közel 550 alkalmazottja van. Érdekes helyzet lesz ez a Gazdasági Versenyhivatal számára, hiszen a Digi már a mobilpiac körülbelül 2 százalékát tudhatja magáénak, miközben az Antenna Hungária 25 százalékos tulajdonában lévő Telenor 27 százalékon áll. Így közel sem biztos, hogy a társaságok minden területét egy cégbe össze lehet majd vonni. Ennél azonban különösebb, hogy az Antenna Hungáriához kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is – vagyis az állam a saját kommunikációs rendszereinek többségi tulajdonától megválik. Külföldre is gurulna Eddig nem túl acélos a külföldi terjeszkedése a 4iG-nek: a 2019-ben még 1,3 milliárd forintos exportárbevétel 2020-ra 0,6 milliárdra esett vissza, és a teljes árbevétel arányában 3,2 százalékról 1,1 százalékra süllyedt. A felvásárlások ugyan eddig a hazai cégekre irányultak, az idei harmadik negyedéves jelentésben már a külföldi növekedés reményét vázolták fel: a belgrádi központú TeleGroup informatikai és hálózatfejlesztő vállalatcsoport 70 százalékos, többségi tulajdonának megvásárlására kötöttek előzetes megállapodást. Ez a szerb cég Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is jelen van, illetve kuvaiti és libanoni irodája is működik, gyorsan növekedett az elmúlt években, 78 millió eurós 2020-as árbevétele 28 milliárd forintnak felel meg, és közel 600 alkalmazottja van. Emellett a Telenor montenegrói szolgáltatóját tervezik még 2021 végéig megvásárolni. Ez a cég piacvezető a kis balkáni országban, a 621 ezer lakosból 328 ezer előfizetője van, 2020-as árbevétele 43 millió euró, azaz 15 milliárd forint volt. Ennél jóval nagyobb falat lehet az izraeli Space-Communication Ltd. megvétele. Ezt az Antenna Hungáriával közös, 75 százalékban a 4iG-hez tartozó Hungaro Digitel Kft-n keresztül vásárolnák meg. A céghez tartoznak az Amos műholdak, 87 millió dolláros 2020-as árbevétele azonban 35 millió dolláros veszteséggel párosult – amit a magyar felvásárló közleménye diplomatikusan nem részletezett. Bár az űripar jól hangzik, a 28 milliárd forintos árbevétel még a magyar felvásárlási célpontokhoz képest sem jelentős. Igaz, 2021 első kilenc hónapjában kétharmadával csökkent a veszteség az előző évihez képest, és a cégbe nem tőkeemeléssel, hanem részvényvásárlással szállna be a 4iG, eléggé úgy fest, hogy az Eurocom Holdings Plc. tulajdonrészét vennék meg. Ha minden felvásárlás megvalósul, a 4iG 300 milliárdosnál is nagyobb árbevételű cégcsoporttá növekedhet, a Scope hitelminősítő is 380 milliárdos jövő évi bevételt vár. Ezzel már nehezen megkerülhető céggé válik a hazai piacon. Mint a grafikonon látható, ha más vállalatok közben nem növelnék a forgalmukat, a 4iG-csoport prognosztizálható árbevétele 2022-ben a 23. helyre tenné a magyarországi vállalatok mezőnyében. Közben persze a többiek is növekednek, de annyi így is látszik, hogy az első 50 mezőnyébe jó eséllyel beférhet jövőre a Jászai Gellért vezette csoport. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója. Vállalat 4iG 4ig nyrt. felvásárlások informatika jászai gellért ner terjeszkedés Olvasson tovább a kategóriában	[ "Jászai Gellért" ]	[]
Semmilyen hátrány nem érte a Magyarországon működő amerikai vállalatokat, az adóhatóság (NAV) nem zaklatta ezeket a társaságokat, és nem hagyta figyelmen kívül az általuk tett bejelentéseket sem – derül ki annak a belső vizsgálatnak a most közzétett összefoglaló jelentéséből, amelyet azután indított a NAV, hogy az Egyesült Államok kitiltott több magyar magánszemélyt, köztük Vida Ildikó elnököt. A vizsgálatot végző munkacsoportot maga Vida Ildikó vezette, ő írta alá a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) internetes oldalán szerdán megjelentetett összefoglaló jelentést is – magát a teljes vizsgálati anyagot nem hozták nyilvánosságra. A mindössze 18 oldalas dokumentum szerint sorra vették az amerikai hátterű cégekkel szemben folytatott eljárásokat, összevetve azok gyakoriságát az átlaggal. Emellett azt is megvizsgálták, hogy az amerikai hátterű társaságok által jelzett kifogások, bejelentések milyen fogadtatásban részesültek. A vizsgált több mint tízezer ügyből az irat szerint a NAV mindössze öt olyan esetet talált, amelynél az általános eljárási rendtől eltérő, szokatlan körülményt tapasztalt. Elrendelte ezek soron kívüli kivizsgálását, amely még tart. Az úgynevezett kitiltási ügyben az Egyesült Államok nem hozta nyilvánosságra, hogy kiket és konkrétan miért nem enged belépni az országba. André Goodfriend, a budapesti nagykövetség akkori ideiglenes ügyvivője csupán az érintettek számáról beszélt, Vida Ildikó – egyedüliként – maga ismerte el, hogy szerepel a listán. Lapinformációk szerint azonban azt kifogásolták, hogy a NAV nem lép fel kellő eréllyel adócsaló vállalkozásokkal szemben, amelyek így piacot szereznek a legálisan működő cégektől, így amerikai vállalatoktól. A cégek állítólag arra is panaszkodtak, hogy míg az adócsaló vállalkozások lefülelése érdekében nem töri magát a NAV, az amerikai társaságokat rendszeresen zaklatja.	[ "Vida Ildikó" ]	[ "André Goodfriend" ]
Milliárdos adócsalás vádlottja Növényi Budapest — Kilenc vádlott, adóhatóság elől eltüntetett százmilliók, és egy szlovák fantomcég ügyeibe keveredett Növényi Norbert (57), aki szerdán a bíróságon – ahogy a többiek – nem tett vallomást. Növényi nyugodtan érkezett a tárgyalásra, de a sajtó érdeklődésének nem örült F. Tibor, az egykori "banánkirály" a vádhatóság szerint a feje a több, hálózatszerűen működő cégszervezetnek, amely fiktív számlákat állított ki és fogadott be 1,5 milliárd forint értékben. Egy kocsmában felszedett hajléktalant, H. Istvánt szervezték be strómannak: néhány százezerért aláírt és lepecsételt iratokat, hogy a fiktív számlák alapján a papíron felhalmozódott milliárdos értékű "raktáron lévő" gyümölcsöt és zöldséget eltüntessék. A Szlovákiában bejegyzett cégnek a székhelye is valótlan volt, ahogy az áru szállítására hivatott járművei is. Növényi Norbert szerepe elenyésző az ügyben, bár a vádiratban több helyütt is szerepel a neve. Szerdán a Fővárosi Törvényszékre higgadtan érkezett az olimpikon, akinek öt éve olimpiai járadékát is megvonták az ügy miatt. Hatodrendű vádlott az ügyben, a tárgyaláson nem tett vallomást, de a rendőrségi iratát felolvasta a bíró. – F. Tibor házában volt egy konditerem, oda jártam edzeni őt, de nem jártunk egy társaságba, szorosabb viszonyunk sem volt, míg fel nem kért a cége reklámarcának – vallotta Növényi, aki a vevőkkel, beszállítókkal is tartotta a kapcsolatot. – Néha elkísértem Szlovákiába, ahol nem tudom, mi történt, de a számlázási és könyvelési ügyekre nem volt rálátásom – vallotta. Az olimpikon a vádlottak padján a második sorban ült. Ő a hatodrendű vádlott / Fotó: Pozsonyi Zita Szerdán a tárgyaláson a többi vádlott sem tett vallomást. Őket is adóbevételt különösen nagy értékkel csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás és háromrendbeli okirat-hamisítással vádolják F. Tibor bűnsegédeiként. Az egykori banánkirály sem vallott, de öt évvel ezelőtti rendőrségi kihallgatásának jegyzőkönyvét felolvasta a bíró. Eszerint ő csak a cégek működéséhez szükséges anyagi forrást biztosította, a könyvelésbe és az ügymenetbe nem avatkozott be. Tagadta, hogy fiktív számlákat állított volna ki, vagy fogadott volna be. Azt állította, Növényit kérte, egyik volt cégét adja neki, mert felfuttatná. A Blikk úgy tudja, a vádlottakat titkosszolgálati módszerekkel figyelték, telefonlehallgatások is történtek. Sch. Zs.	[ "Növényi Norbert" ]	[ "Pozsonyi Zita", "F. Tibor", "Sch. Zs.", "H. István" ]
Részesedését sem az előválasztásra leadott, sem a 2021-ben, Székesfehérvár önkormányzatánál benyújtott vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Márton mindkét dokumentumban egyszerűen üresen hagyta a gazdasági érdekeltségeire vonatkozó részt. Mindez azért is különösen kínos, mert a baloldali jelölt 2020 óta az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsának az elnöke. Tehát Márton Rolandnak azt a testületet irányítja a szocialista pártban, amelynek feladata, hogy bármilyen szabálytalanság vagy visszaélés gyanúja esetén első fokon vizsgálódjon, és megállapítsa az esetleges vétséget. Az etikai tanács elnökétől minimálisan elvárható lenne, hogy betartsa a szabályokat, például azt, hogy a vagyonnyilatkozatában feltünteti a céges érdekeltségét. Az előválasztás után azért is pikáns ez az ügy, mert ellenfele éppen abba bukhatott bele, hogy egy hasonló nyilatkozatát a nyilvánosságban úgy értékelték, hogy nem mutatta be a teljes valóságot. A DK fehérvári jelöltje, a párt elnökségének tagja, Ráczné Földi Judit, helyi forrásaink szerint leginkább az előválasztás hetében kirobbant, országos hírekbe is bekerült offshore-gyanús botránya miatt maradt alul. Ismert, hogy a DK-s politikus aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amelyben az áll, nincs offshore vállalkozás a saját vagy családja tulajdonában. Aztán kiderült, hogy épp ugyanezen a napon egy Delaware államban bejegyzett offshore társaság képviseletében járt el, sőt tavaly nyáron még az amerikai cég tulajdonosaként tüntette fel magát a magyar cégbíróságon iktatott hivatalos dokumentumok szerint. Márton esetében is egyértelmű a cégnyilvántartás alapján, hogy bár az IGARMIX jó ideje árbevétel nélküli vállalkozás, a cég ma is működik és a politikus résztulajdonosa a haszonállat-eledel gyártással foglalkozó társaságnak. Érdekesség, hogy Marton egyik cégtársa 2018 áprilisától 2023 áprilisáig eltiltás hatálya alatt áll, az illető eddigi tíz cégéből nyolcat felszámoltak, vagy kényszertöröltek. Egy másik cégtársa hasonló gazdasági "sikereket" vonultathat fel, ugyanis a cégnyilvántartás alapján tíz céghez volt köze, amiből hét kényszertörölt, felszámolt vagy felszámolás alatt áll. Márton egyébként nem igazán sikeres a közéletben, ugyanis 2014-ben országgyűlési képviselőjelöltként, 2014-ben és 2019-ben pedig polgármester-jelöltként szenvedett vereséget Székesfehérváron. A székesfehérvári baloldali jelölt céges ügye illeszkedik abba a botránysorozatba, aminek része az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó diplomabotránya, a sashalmi pártiroda sajátos, helyi pártelnök általi "magánosításának" története, illetve a zuglói parkolási- és BKV-s vesztegetési botrány, amely kis túlzással felszámolhatja az MSZP még megmaradt elitjének többségét. Utóbbi ügyekben ugyanis olyan régi szocialista politikusok érintettek, mint Horváth Csaba, Baja Ferenc, Molnár Zsolt és Tóth Csaba. Egyelőre azonban sem a 16. kerületi pártiroda mutyinak, sem a BKV-s vesztegetési és zuglói parkolási botránynak nincs következménye az MSZP-n belül. Az is kérdés, hogy Márton az etikai tanács elnökeként a saját ügyében miként járhat majd el. Borítókép: Márton Roland, az MSZP önkormányzati képviselője (	[ "Márton Roland" ]	[ "Ráczné Földi Judit", "Tóth Csaba", "Baja Ferenc", "Bangóné Borbély Ildikó", "Horváth Csaba", "Molnár Zsolt" ]

Subsets and Splits

No community queries yet

The top public SQL queries from the community will appear here once available.