text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
Mészáros Lőrinc neve immár hivatalosan is felbukkant az MKB körül, de valójában nem lettünk sokkal okosabbak a bank valódi haszonhúzóinak kérdésében.
Szemerey Tamás segíthetett Balog Ádámnak az MKB-tulajdonszerzés finanszírozásában. Még nem milliárdos a bank vezérigazgatója, de könnyen azzá lehet.
Az MKB vezetőjét megnyugtatja, hogy Matolcsy unokatestvérével együtt lett banktulajdonos, de nem mondja el, hogy tőle kapott-e hitelt a bankvásárláshoz.
Nagyjából 15 milliárd forintot kapott az ország 5. leggazdagabb embere a keményítőgyárára, amelyet az állam is támogatott pár milliárddal.
Eddig 16 milliárd forintot adott az MKB kormánypárti médiák felépítésére. De vajon megtérülnek-e ezek a hitelek?
Egy éve eladósorba került az MKB. A bankszakma azonnal egy elég képtelennek tűnő pletykát terjesztett.
Az terjedt el, hogy akármit is fogunk látni a felszínen, valójában
Orbán Viktor és Matolcsy György közvetlen környezete fogja megkaparintani a negyedik-ötödik legnagyobb hazai bankot.
Aztán látszólag nem ez történt, mert 2016. június 29-e, vagyis az értékesítés után ismeretlen, vagy legalábbis nem a fent nevezett méltóságok köreibe sorolt neveket hallottunk tulajdonosként. 37 milliárd forintért a luxemburgi, szingapúri Blue Robin Investments S.C.A., a frissen létrehozott sejtelmes Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár lettek a tulajdonosok.
Előbújnak az arcok
Aztán nem telt el egy év sem, és az eredeti, képtelen pletyka mégis kezdett valósággá válni. Ma már a bank 49 százaléknyi tulajdonosai (a régi Metis-alapok, illetve egy tervezett Metis 2 nevű alap) Mészáros Lőrincék kezelésébe kerülhetnek. Hiszen a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló Konzum elnevezésű alapkezelő átveszi a Metist a korábbi alapkezelőtől, amelyet úgy hívtak, hogy Minerva.
Figyelem, fontos: az alapkezelő csak gyakorolja a tulajdonosi jogokat (azt nem tudjuk, hogy magába az alapban ki rakott pénzt, és Mészáros köre ott tulajdonos-e).
De visszatérve az eredeti Orbán-Matolcsy-s felvetésre, a miniszterelnökhöz legközelebb álló üzletember érdekeltsége gyakorolja a tulajdonosi jogokat). Matolcsy környezetében pedig vannak olyanok, akik biztosan tulajdonosok, Hiszen áprilisban kis áttétellel megérkezett kisrészvényesnek Szemerey Tamás, a jegybankelnök unokatestvére, illetve Balog Ádám jelenlegi vezérigazgató, korábbi MNB-alelnök.
Értjük
Ha a big picture-t nézzük, akár azt is mondhatnánk, hogy köszönjük, nincs több kérdésünk. Ha azonban valaki szeret elszöszölni a részletekkel, akkor sok izgalmas kérdése merülhet fel.
Miért kellett egy éven át folyamatos tulajdonosi módosítások mentén napirenden tartani a sztorit?
Miért nem lehetett azonnal bejelenteni a ma végsőnek tűnő konstellációt?
Miért vesz a Mészárosék által kezelt érdekeltség a Szemerey-Balog érdekeltségtől is át 4 százalékot. Módosítani kellett az eredeti felosztást? Valaki pénzzavarba került?
Végül izgalmas kérdés az is, hogy van-e annak jelentősége, hogy a végső haszonhúzók csak áttétellel mozognak, vagyis maga a Blue Robin és a Metis, mint közvetlen tulajdonosok megmaradtak, csak a tulajdonos tulajdonosának tulajdonosa (tudjuk, hogy bonyolult, de korábban a Blue Robint kezelő Graha Hungary részvényesei változtak), illetve az alap (Metis) kezelőjének entitása módosult (régen Minerva volt, ma Konzum). Ezúttal semmit nem lehet tudni arról sem, hogy most miként árazódtak a részvények.
Először is rögzítsük a legfontosabbat! Ezek a tulajdonosi bejelentések a láttatásról szólnak. Arról, hogy hol tartanak jogilag folyamatok, mit vállaltak a vevők az eredeti privatizációban, milyen információkat képes kiperelni a sajtó, és ezek mentén az amúgy vélhetően változatlan végső haszonhúzói kör mit mutathat meg önmagából.
Azt aligha gondolja bárki, hogy ennél többről van szó, hogy valódi változások zajlanak a végső irányítói akaratban, hogy Jaksa János, a korábbi alapkezelő heteken át tárgyalt Mészáros Lőrinccel, vagy Jászai Gellérttel, kőkeményen izzasztották egymást éjszakába nyúlóan, aztán megegyeztek.
Korábban az sem volt túl valószínű, hogy Rakesh Kumar Aggarwal, aki szingapúri otthonában nagy lehetőséget látott egy budapesti, éppen szanálási folyamat alatt levő bankban, pár hónap megfeszített bank-feljavítás után úgy érezte, hogy itt az ideje az exitnek és realizálnia kell befektetéseit.
Ezért aztán el kezdte keresni a legjobb vevőt, végig roadshow-zta a potenciális bankvásárlókat, de mivel a legjobb ajánlatot éppen Szemerey Tamástól kapta, hasonlóan részletes szerződési folyamat után, végül megállapodtak. Természetesen nem voltunk ott a tárgyalásokon, de valamiért nem így képzeljük el ezeket a folyamatokat.
Mekkora üzlet a Metis kezelése? A friss beszámoló szerint 2016-ban a Minerva Tőkealap-kezelő nagyságrendileg 400 millió forint bevételt és 100 millió forint nyereséget ért el, ebből lehet arra következtetni, hogy a pár embert foglalkoztató Minerva jó üzlet volt Jaksa Jánosnak, az alapkezelő tulajdonosának. Úgy tudjuk, hogy az alapkezelő megmarad, de Jaksa Jánost nem tudtuk elérni, azt hallottuk, hogy most nagyon elfoglalt, nem fogadta a hívásunkat, így nem tudtuk megkérdezni, hogy milyen további tervei vannak, a most kiürült alapkezelőjével.
Sokkal inkább az valószínűsíthető, hogy az MKB már korábban is olyan kezekben volt, mint most, és a meghatározó stakeholderek, a folyamat valódi most éppen irányítói fordítottak egyet a történeten.
Ha Rakesh Kumar Aggarwal meghatározó tulajdonos volt, és ma már nem, akkor miért maradt igazgatósági tag? Ha a Metist eddig a Minerva alapkezelte, mostantól pedig a Konzum, akkor Jaksa János helyett, Jászai Gellért lesz majd az MKB elnöke, vagy Mészáros Lőrinc? Mi úgy tudjuk, hogy nem várhatóak ilyen változások.
Az MKB-t – legalábbis információink szerint – hasonló menedzsment és azonos testületek vezetik továbbra is. Mindenhonnan azt halljuk, hogy bármennyire is cserélődnek a tulajdonosok, ennek nincsen nyoma a meghatározó aktorokban.
Piaci és nem-piaci
Egy pillanatra hagyjuk itt az MKB történetét, és nézzünk meg egy valóban piaci bankvásárlást! Az OTP Horvátországban piaci áron megvásárolta egy igazi tranzakcióban a BNP Paribas francia bankcsoporttól a Splitska Bankát.
Rápillantottam a horvát bank honlapjára és a felügyelő bizottságban a következő neveket láttam: Pongrácz Antal, Létay Balázs, Annus Szabolcs, Békeffy Balázs. Most nagyjából mindegy is, hogy pontosan kik is ők, de a lényeg, hogy megváltozott a tulajdonos és a korábbi francia nevek helyett az új tulajdonos számára megbízható, magyar nevekkel töltötte fel a testületeket.
MKB-morzsák Az MKB a napokban 70 millió eurónyi (21 milliárd forintnyi) kötvényt bocsátott ki, 2024-es lejárattal Az MKB tulajdonosai eddig egy együttműködés alapján neveztek ki testületi tagokat, de most valami változott, februárban létrehozott ugyanis a bank nyolc elsőbbségi részvényt. Ezek tulajdonosai kaptak extra-jogokat. A bankból azt hallottuk, hogy maga a banküzem a félévhez közeledve is nagyon jól megy, állítólag szépek a számok.
A befektetési részvénytársaság
Egy befektetést sokféle entitásban lehet tartani a magyar jogi szabályozás szerint. Például egy semmi mással nem foglalkozó befektetési célú részvénytársaságban. A gazdasági társaságoknak mindig egy természetes személy (vagyis élő ember) az ügyvezetője. Ő személyesen és korlátlanul felel a tevékenységéért. A cégregiszterekből nyilvánosak a társaság tulajdonosai, akiknek részvényeik vannak, ezek testesítik meg a tulajdonukat.
A részvénytársaságok lehetnek nyilvánosak, vagy zártak, de az éves beszámolóik mindenki számára elérhetőek. Mondhatjuk, hogy maga a részvénytársasági intézmény többé-kevésbé átlátható, transzparens. A Blue Robin alapot kezelő Graha Hungary Investment Zrt. egy ilyen magyar részvénytársaság.
A magántőkealap
A Metis Magántőkealap, vagyis a másik nagy tulajdonos jogi helyzete, transzparenciája összetettebb. Ez egy nyílt végű, zárt alap. Vagyis az nincsen meghatározva, hogy meddig működik (nyílt végű), de a tulajdonosi köre zárt, az alap nyilvánosan nem toborozhat befektetőket. Az alapnak is vannak befektetői (a befektetési jegyek tulajdonosai), ám róluk semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudunk meg semmit.
Ráadásul az alap "ügyvezetője" már nem egy természetes személy, hanem az ő ügyvezetője egy intézmény, amit úgy hívnak, hogy alapkezelő. Ő gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Metis Magántőkealapról most kábé annyit tudunk, hogy hány befektetési jegye létezik, de nem tudjuk, hogy kik a valódi tulajdonosai.
A befektetési jegyek gazdái, vagyis az MKB egyes végső tulajdonosai Magyarországon – jelen szabályozás szerint – örökre titokban maradhatnak.
Sőt, a tőkealap befektetési jegyei nem is dematerializáltak, hanem papír alapúak, vagyis fizikailag ki vannak nyomtatva (összesen 42 milliárd forint értékben, egyenként egymilliós címleteken) , Így még sejtelmesebb a helyzet. Kis leegyszerűsítéssel, az a tulajdonos, akinél megvannak ezek a papírok.
Ha a logikát követtük, most gyakorlatilag nem történt semmi más a Metis Magántőkealapnál, csak az alap ügyvezetőt cserélt. Nem tudjuk, hogy eredetileg ki tett pénzt az alapba és nem tudjuk, hogy most ugyanaz maradt a befektetései jegyek tulajdonosa, vagy ez változott (erről nem kell senkinek beszámolni).
Vélhetően azért is nagyon fontos, hogy a Metis és a Blue Robin maradt a tulajdonos, mert a privatizáció során a tulajdonosok tettek bizonyos vállalásokat, ha ők tulajdonosok maradtak, akkor ezek nem sérültek.
|
[
"Rakesh Kumar Aggarwal",
"Jászai Gellért",
"Jaksa János",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Matolcsy György",
"Szemerey Tamás",
"Pongrácz Antal",
"Békeffy Balázs",
"Létay Balázs",
"Balog Ádám",
"Orbán Viktor",
"Annus Szabolcs"
] |
Az egyik letelepedési kötvényt árusító cégbe és Pogácsás Tibor volt monori polgármesterbe, illetve jelenlegi államtitkárba lehet belefutni az Átlátszó mostani kutakodásai alapján abban a bonyolult offshore-céghálóban, amely – mint már 2016-ban is írtak róla – a Pest megyei város önkormányzathoz kapcsolódó ingatlanügyletek mögött található.
Egyre népszerűbb és egyre nagyobb tömegeket vonz az évente megrendezett kisállatbörze – részben ezzel indokolta a monori polgármester, Zsombok László 2016. áprilisban, hogy a városban felépítendő új sportcsarnokot miért nem a település tulajdonában álló területen húzzák fel, és miért kellett megvásárolni egy másik telket. (Az RTL Klub több riportban is foglalkozott a monori városi ügyekkel.) Két hónappal később aztán Monor képviselő-testülete mégis felhatalmazta a polgármestert, hogy tárgyaljon a börze szervezőivel az áthelyezésről (516/2016. (VII. 21.) KT határozat).
A tervek szerint 2017 végéig, 1,5 milliárd forintból elkészülő sportcsarnok egy olyan területen fog felépülni, amely korábban az önkormányzaté volt. A Monori Városfejlesztő Nonprofit Kft. 2016. március 21-én nettó 158 millió forintért vásárolta meg a telket a GWH Ingatlanforgalmazó Kft.-től, amely magától a várostól jutottak hozzá 2009-ben, 100 millió forintért.
A GWH egy Újlengyelben bejegyzett cég, amelynek jelenleg két tulajdonosa van: az újhartyáni Silence Kft. és egy liechtensteini magánalapítvány, a Haman Stiftung. Korábban a Haman helyett egy szintén liechtensteini alapítvány, az MPN Stiftung volt a cég résztulajdonosa, mégpedig 2007. március és 2014. április között. Ezek az alapítványok helyi forrásaink szerint abban különböznek a sima offshore cégektől, hogy jóval nehezebb kideríteni a tulajdonosokat.
A Hamannak és az MPN-nek is ugyanaz volt a képviselője, Hölle János, aki korábban a volt monori polgármesterrel, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárával, Pogácsás Tiborral volt egy cégben. A Gastland Flight Catering Kft. Pogácsás érkezésekor, 2015. márciusban (és még utána néhány hónapig) a Silence Kft. mellett a liechtensteini Cibum Trust érdekeltsége volt. Ez utóbbi székhelye – Schaan, Landstrasse 27. – azonban nem csak a Haman Siftungéval egyezik meg, hanem ide jegyezték be VolDan Investments Ltd-t is. Ennek igazgatója, Josef Gabriel Hermann felbukkan a Cibum Trustban is.
A VolDan 2013. augusztusban kapott engedélyt magyar letelepedési kötvény forgalmazására több közel-keleti országban és Svájcban. A VolDan később egy ismeretlen tulajdonú belize-i céget, a Moranville Corp.-ot is bevonta az üzletbe, bár ehhez már nem kellett engedély a parlementtől. A Heti Válasz arról írt, hogy a VolDan mögött álló üzleti kör egy, az Átlátszó által bemutatott, Habony Árpáddal kapcsolatban álló izraeli üzletemberhez, Michael Gagelhez kötődik.
Az MPN egy másik ponton is kapcsolódik Monorhoz. Ez volt ugyanis az az alapítvány, amely Pogácsás polgármestersége idején, 2008. decemberben – vagyis akkor, amikor még a GHW-ban tulajdonos volt – 2,1 millió eurós hitelt adott a Monori Városépítő és Ingatlanfejlesztő Kft.-nek (MVI). A szerződést ifj. Szilágyi János ügyvéd jegyezte, a hitelügyletben pedig az MVI két tulajdonosa, az önkormányzat, illetve a Szolnoki István által vezetett MONIN Ingatlanhasznosító Kft. volt a két kezes. Nagy merészségre vallott egyébként a devizaválság idején ekkora összegű euróhitelt felvenni, közel 15 éves futamidőre.
A kapcsolatok azonban itt nem érnek véget, nézzük a GHW másik tulajdonosát, a Silence Kft.-t is. A cég két tulajdonosait már fentebb említettük, az egyikük Hölle János, a másik pedig Szolnoki István. Ha vetünk egy pillantást a Szolnokihoz kapcsolódó cégekre, újfent ismerős nevekre bukkanunk. Ő ugyanis a végelszámolás alatt álló MVI ügyvezetője, illetve tagja volt Pogácsás és Hölle egykori közös cégének, a Gastland Flight Cateringnek is.
Az MVI éveken keresztül adta bérbe Monoron az okmányiroda épületét az önkormányzatnak, míg végül 2014-ben nettó 257 millió forintért megvette a város. A Gastlandból Pogácsás 2016. júniusban, Hölle 2017. februárban szállt ki, így cikkünk írása idején a Silence Kft. a 100 százalékos tulajdonos. 2015. áprilisban, vagyis 1 hónappal azután, hogy beszállt a cégbe, Pogácsás államtitkárként vett részt a Gastland Flight Catering üzemét, és még beszédet is mondott: “Egy új üzletág beindulása nagyon fontos a cég tulajdonosi körének."
A monori önkormányzat szerződései között kutakodva felbukkan egy újabb cég, az újlengyeli Scott Bartlett & Cooper Kft. (SCB). A név alapján ügyvédi irodára asszociálnánk, valójában egy felszámolás alatt álló ingatlanfejlesztési cégről van szó. Az SCB 2008-ban szerződött a monori önkormányzattal a polgármesteri hivatal felújítási munkálataira, összesen 67 millió forint értékben.
A cég tulajdonosa akkoriban Surman Csaba volt, aki 2002-ben éppen Hölle Jánost követve lett az újlengyeli GHC Ingatlanforgalmazó többségi tulajdonosa. Szintén ebben a cégben volt Höllével egy időben ifj. Szilágyi János, a monori önkormányzat több szerződését jegyző ügyvéd is. A céget aztán 2009-ben és 2010-ben is alkalmazta az önkormányzat további építési munkálatokra, összesen nettó 69 millió forint értékben.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Pogácsás Tibor",
"ifj. Szilágyi János",
"Szolnoki István",
"Hölle János",
"Surman Csaba"
] |
[
"Josef Gabriel Hermann",
"Habony Árpád",
"Zsombok László",
"Michael Gagel"
] |
Nagy hadiipari tervei vannak a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató holdudvarába sorolt Mikó Istvánnak. Egy hadiipari referenciákkal jól elengedett céget szemelt ki a célra, amelyből első lépésben kivásárolt egy orosz vállalkozót. A jelenlegi többségi tulajdonost még nem sikerült, de Mikó egy bírósági beadványa szerint fokozott nemzetbiztonsági kockázatról van szó.
Különös cégért kezdett harcolni a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató embereként emlegetett Mikó István. Mikó legutóbb a szex- és korrupciós botrányába belebukó Borkai Zsolt győri expolgármester vallomását kiveséző Index-cikkben bukkant fel, mint aki a jachton rögzített szexvideó holléte utáni kutakodást segítette Tóth Csabával együtt. A cikk szerint mindkettőjükről köztudott, hogy Kubatov FTC-elnök köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak. (Mikó korábban az Átlátszónak azt mondta, igaztalan Kubatov katonáiként emlegetni a velük dolgozó, például a Ligetvédőkkel összetűzésbe kerülő biztonsági őröket. Cikkünk megjelenése után pedig azt közölte, hogy nincs és nem is volt köze Kubatov Gáborhoz és ügyleteihez, sem ő, sem Tóth Csaba nem tartozik a pártigazgató holdudvarához.)
Most viszont egészen más természetű ügyben akadtunk Mikó István nyomára: egy miskolci cégben, a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben próbál 49 százalékos tulajdonrészt bejegyeztetni, amihez a cégbíróság segítségét kérte. A miskolci cégbíróságnak benyújtott kérelemben azt állítja, hogy a Borsodi Általános Gépgyár ügyvezetője nem hajlandó bejegyeztetni a tulajdonrészét, holott arra visszavásárlási joga van Jurij Shabajkinnak, és a moszkvai illetőségű vállalkozó a visszavásárlási jogot gyakorló személyként Mikó Istvánt jelölte meg.
A miskolci cég nem a mérete miatt izgalmas, hiszen mindössze 3 millió forint a jegyzett tőkéje, 2016 és 2018 között összesen 10,5 millió árbevételt és több mint 50 millió forint veszteséget mutatott ki. Messziről és a főprofilja alapján egyszerű tanácsadó cégnek tűnik, bár másfél éve még olyan kalandos tevékenységeket is feltüntetett, mint a repülő- és űrjárműgyártás, és egy nem kevésbé rejtélyes leánycége is van, ami Nukleáris Tervező Intézet Kft. névre hallgat. Még izgalmasabb, hogy a Mikó-beadvány szerint a Borsodi Általános Gépgyár korábban engedélyköteles hadiipari tevékenységet folytatott, és az ügyvezető nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a cég gazdálkodásáról, "vagyonának – köztük hadiipari eszközök – hollétéről". Hogy konkrétan milyen hadiipari eszközök tűntek el a mérlegből, azt nem fejti ki a dokumentumban, viszont ennek kapcsán "fokozott nemzetbiztonsági kockázatot" említ.
Mikó a beadványában a cég törvényes működésének helyreállítását kéri a cégbíróságtól: taggyűlés összehívását, felügyelőbiztos kinevezését, aki levezényli Mikó tulajdoni részesedésének bejegyzését. Ezen felül indítványozza, hogy a bíróság sújtsa ötmillió forint bírsággal a kft. ügyvezetőjét – ez közepes méretű büntetés, a plafon 10 millió.
Mikó nem teljesen szokványos fordulattal a kérelmét alátámasztó dokumentumok beszerzését indítványozza, magyarán azt, hogy a cégbíróság keresse meg
a Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályát azzal a kérdéssel, hogy milyen büntetőeljárás van folyamatban az ügyvezető ellen,
a fővárosi kormányhivatal kereskedelmi, haditechnikai, exportellenőrzési és nemesfémhitelesítési főosztályát,
továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy miért vonták vissza a cég hadiipari engedélyét, és miért nem kapta vissza.
Az ügyvezető és többségi tulajdonos, aki miatt Mikó a cégbíróság beavatkozását kéri, Papp Csaba. Ő valaha a kormányhoz közelálló informatikai cég, a Synergon igazgatósági tagjaként szerepelt, de hadiipari ügyletekhez is volt köze, leginkább a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-n keresztül. Egyik beszállítója a balatonfűzfői, 950 millió forint uniós támogatással tervezett lőszergyár projektjének, amelyben nagy erők feszülhetnek egymásnak: volt olyan fázis, amikor a támogatás ellenőrzése közepette a gazdasági tárca azt állította, semmi sem valósult meg a projektből, viszont a támogatáslehívás 470 millió forintnál tart, ugyanakkor a Miniszterelnökség azt állapította meg, hogy minden rendben, a beruházás elkészült.
A miskolci cég, pontosabban akkori leányvállalata, a Hungarian Airlines Kft. vállalkozott volna kormánygépek beszerzésére is. Ez a cég volt az egyik jelentkező arra a tenderre, amelyik légi járművekkel látta volna el a létrehozni tervezett Állami Légiszállító Flottát. Katonai, állami és civil igényeket szolgált volna ki az állami tulajdonú, katonai üzemeltetésű flotta, nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe véve. A honvédelmi tárcával végül nem sikerült üzletet nyélbe ütni, a tendert lefújták fedezethiányra hivatkozva, hiába próbálkozott jogorvoslattal a Borsodi Általános Gépgyár Kft., amelyben akkoriban Papp Csaba és Shabajkin mellett az ugyancsak oroszországi címmel bejegyzett Vlagyimir Spicin is tulajdonos volt.
Előkerült korábban a miskolci kft. neve egy ennél is nagyobb, 10 milliárdos üzlettel, a hadrendből kivont MIG-29-es vadászgépekkel kapcsolatban is. A Metalexport-S nevű varsói céggel, az iraki kormány megbízásából 33 millió dollárt kínált a leharcolt huszonnégy MiG-ért. Más kérdés, hogy a honvédelmi tárca nem törte magát azért, hogy az üzlet megvalósuljon, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től nemrég azt a választ kaptuk, hogy a tavaly meghirdetett értékesítési akció nem hozott eredményt.
A Borsodi Általános Gépgyárnak mindenesetre az Oroszország ellen bevezetett embargó előtt volt engedélye, és vevője, sőt szerződése is a MIG-29-esekre. Állítólag éppen ez teszi izgalmassá a miskolci céget, még akkor is, ha azóta a haditechnikai külkereskedelmi engedélyét visszavonták.
Megkerestük Papp Csabát, azt tudakolva: miért nem engedi be tulajdonosként a cégbe Mikó Istvánt? Azt válaszolta, hogy a cégrész megszerzéséről nincs szerződés:
Mikó István Jurij Shabajkintól szerezte meg a BSGEP Kft. cégrészét, egy olyan szerződés alapján, amelyet az e-cégközlöny 2017. november 17-i bejegyzése szerint egy 2017. március 14-én törölt ügyvédi iroda adott be. Ez elvileg lehetetlen, mivel törölt adószámú ügyvédi iroda nem tudott tárhelyet nyitni, és kötelező jogi képviseletet ellátni. A szerződés nem létezik, a törölt iroda irodagondnoka azt nem tudta kiadni.
A talányos ügyben a hivatalokkal zátonyra futottunk. Hogy miért vonták vissza a Borsodi Általános Gépgyár hadiipari engedélyét, arra nem válaszolt a Mikó István kérelmében említett engedélyezési hivatal, ahogy az Alkotmányvédelmi Hivatal sem reagált lapunk megkeresésére. A Legfőbb Ügyészség szóvivője annyit válaszolt, hogy
személyes adatvédelmi okokból a hatóságok nem adhatnak arra nézve tájékoztatást, hogy van-e bármilyen büntetőeljárás egy adott személlyel szemben.
A Legfőbb Ügyészség főosztályai (így a cégbíróságnak beadott kérelemben említett Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya) nem végeznek nyomozást, feladatuk az alsóbb fokú ügyészségek tevékenységének vizsgálata, a joggyakorlat egységesítése, a Kúria előtti fellépés, tette hozzá.
Papp Csaba, az érintett nem tudott információt adni arról, konkrétan milyen eljárás folyik ellene, és bár az Alkotmányvédelmi Hivatalnál maga is érdeklődött, a rá vonatkozó eljárás részleteiről nem kapott tájékoztatást. Elmondása szerint mindössze annyit tudott meg, hogy ezek minősített adatok, tíz évre titkosították az ügyét – még ő maga előtt is.
A miskolci cégbírósághoz egy éve érkezett be a kérelem a Borsodi Általános Gépgyár Kft. törvényes működésének helyreállításáról. A cégbejegyzésekben azonban egy év elteltével sem látszik változás, mintha a cégbíróság nem intézkedett volna. A Miskolci Törvényszék elnökhelyettesének, Fuhrmann Gábornak eljuttattuk a kérdéseinket, hogy mire jutottak egy év alatt. Azt firtattuk, hogy
szabályosan vagy szabálytalanul működik a cég,
bejegyezték-e a kisebbségi tulajdonost,
megbüntették-e az ügyvezető Papp Csabát,
illetve ha szabálytalanul működik, miért nem törölték a cégjegyzékből a kft.-t egy év elteltével sem?
Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Mikó István ugyanakkor készségesen nyilatkozott lapunknak.
Fantáziát látok benne, valamikor hadiipari cég volt, jó referenciákkal rendelkezik
– ezzel indokolta a tulajdonszerzés értelmét a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben, amelyet helyre akar állítani, hadiipari cégként hasznosítana. Ezért kereste meg a korábbi kisebbségi tulajdonost, Jurij Shabajkint, akinek opciós joga volt az üzletrész visszavásárlása. Ezt az opciót vásárolta ki, és kifizette a vételárat – ismertette Mikó az üzletrészszerzés lépéseit, az összeget azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Annyit közölt az eddigi befektetéseit firtató kérdésünkre, hogy több százezer forintot fizetett már, ami ahhoz képest sok, hogy az eljárások elején tartanak.
Hogy a moszkvai vállalkozónak mekkora összeget fizetett, nem tudjuk, annyit láthatunk az üzletrész adás-vétellel kapcsolatban a cégbíróságnak benyújtott okiratok között, hogy az egyik tétel "a 10 ezer forint vételár megfizetésének igazolása".
Mikó István a kérelmében említett, a hadiipari engedély visszavonásával, illetve a fokozott nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő büntetőeljárásokról nem akart nyilatkozni, azok lezárulta utánra ígért konkrétumokat. Kérdésünkre, hogy miként jutottak olyan, nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő, hétpecsétes titkok a tudomására, mint az ügyészség terrorizmusra, pénzmosásra és katonai ügyekre szakosodott főosztályának, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az eljárása, azt mondta, ezekről Papp Csaba beszélt, a részletekről nem tud. De az kikövetkeztethető, hogy ha egy cég hadiipari engedélyét visszavonják, akkor a cég mögött álló magánszeméllyel kapcsolatban merülhettek fel aggályok – mondta.
"Papp Csaba mint ügyvezető az ítélőtábla jogerős végzése ellenére sem vezettette át a tagváltozást azért, mert állítása szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén szó volt erről az ügyről. Erre hivatkozott a Miskolci Törvényszék előtt is. Papp távozása indokolt a fentiek alapján, illetve vele szemben felelősség megállapítása iránti kereset előterjesztésére van lehetőség. A bíróság már határozott jogerősen, Papp Csabának pedig kötelezettsége, nem pedig lehetősége a jogerős végzés tartalmát maradéktalanul végrehajtani" – összegezte álláspontját Mikó István.
"A problémás személyt el kell távolítani" – tette egyértelművé Mikó, hogy nem elégszik meg Shabajkin üzletrészével, az egész Borsodi Általános Gépgyár megszerzése a cél.
Ezt eddig Papp Csaba nem adta.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Andrej Isakovic / AFP
|
[
"Kubatov Gábor",
"Mikó István"
] |
[
"Vlagyimir Spicin",
"Tóth Csaba",
"Jurij Shabajkin",
"Borkai Zsolt",
"Papp Csaba",
"Fuhrmann Gábor",
"Andrej Isakovic"
] |
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az elmúlt öt év kormányzati tevékenységét egyetlen szóval, a korrupcióval össze lehet foglalni.
Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője kedden Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a kormánykonferencián nem az elmúlt éveket értékelik, hanem a menetrendet készítenek a következő évek lopásaihoz.
Mint mondta, az elmúlt öt év kormányzásnak nevezett ámokfutását a magyar embereknek is értékelni kell. A szóvivő szerint az elmúlt években a magyar emberek azt érezték, hogy a gazdaság rosszabbul teljesített, gyengült a forint, az államadósság rekordra nőtt, félmillió magyar menekült el az "Orbán-rendszer elől", a statisztikák szerint négymillió szegény él Magyarországon.
Hozzátette: az elmúlt öt évben odavesztek a szabadság és a demokrácia intézményei. Szóvá tette a többi között a Quaestor-botrányt, a trafikpályázatokat, a kaszinókoncessziókat, a földtörvényt.
Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: "túl vagyunk egy maffiaháborún" a korábban minden pályázatot elnyerő Simicska Lajos és Orbán Viktor között. A rendszer "Simicskái" most már Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Andy Vajna, ők nyerik a közbeszerzési pályázatokat - közölte.
Elmondta, a DK szerint Orbán Viktortól az lenne az egyetlen elfogadható kormányértékelés, ha "teljes csapatával távozna a hatalomból".
|
[
"Simicska Lajos",
"Mészáros Lőrinc",
"Garancsi István",
"Orbán Viktor",
"Andy Vajna"
] |
[
"Gréczy Zsolt"
] |
A VII. kerületi önkormányzat 2014-ben és 2015-ben több Király utcai lakást is eladott a bérlőknek, akik a vásárláskor akár 70 százalék kedvezményt is kaphattak. Sokan közülük néhány hónappal később továbbértékesítették a lakásukat, több esetben kétszer annyiért, amennyi a lakás forgalmi értéke volt az önkormányzat által készített ingatlanbecslés szerint – és négyszer-ötször drágábban annál, amennyiért megvették a VII. kerülettől. 24 ilyen esetről tudunk, az önkormányzatot számításaink szerint akár több száz millió forint nagyságrendű kár érhette. Tíz egykori bérlakás azé a cégé lett, amelynek feljelentése nyomán 2006-ban elindult a Hunvald-ügyként elhíresült ingatlanpanamával kapcsolatos nyomozás.
Az erzsébetvárosi önkormányzat 2014-ben és 2015-ben több lakást is eladott a Király utca két épületében. A lakásokat minden esetben a bennük évek óta lakó bérlők vették meg a fideszes Vattamány Zsolt által vezetett kerülettől, mivel a vonatkozó helyi rendelet szerint csak számukra értékesíthetők a bérlemények.
Az ügyleteknek ez a része korrekt, különösen az előzményeket nézve. Korábban, Hunvald György polgármestersége idején az önkormányzat a bérlők elővételi jogát figyelmen kívül hagyva mindenféle furcsa cégeknek adott el komplett házakat bérlőstől együtt. Ez volt az erzsébetvárosi ingatlanpanama, amiben végül a szocialista Hunvald bűnösségét nem találta bizonyítottnak a bíróság.
2014-2015-ben tehát ilyesmiről szó sem volt, nem komplett házakat, hanem a bennük található önkormányzati lakásokat adta el a VII. kerületi önkormányzat. A vásárlók pedig az egyes ingatlanok bérlői voltak, akik átlagosan tíz éve, vagy még annál is régebben bérelték a lakásokat.
Tíz lakás, egy vevő
A megszerezhető ingatlanokból tíz lakást vett meg a Király MP Kft. a Király utca 15-ben. A céget régi kapcsolat fűzi a házhoz és az erzsébetvárosi önkormányzathoz, és bár a viszony nem volt mindig felhőtlen, néhány éve megjavult.
A Király MP Kft. 2006-ban a Levegő Munkacsoporttal és más civil egyesületekkel közösen tett feljelentést a VII. kerületi önkormányzat ellen az akkor még Hunvald György által vezetett testület jogellenesnek tartott ingatlaneladásai miatt. A cég úgy került a történetbe, hogy a 90-es évek óta bérelte a Király utca 15. földszintjén található 335 négyzetméteres üzlethelyiséget, és a lakókhoz hasonlóan sérelmezte, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat az elővásárlási jogát figyelmen kívül hagyva eladta a feje fölül a bérleményét. Vagyis ez a ház is része volt az elhíresült ingatlanpanama-ügynek, amiben a Király MP Kft. és a civil szervezetek közös feljelentése miatt indult nyomozás, ám – mint a cikk elején említettük – a bíróság végül nem találta benne bűnösnek a szocialista Hunvaldot.
2013-ban aztán fordulat következett be a Király MP Kft. és Erzsébetváros kapcsolatában. A kerület Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága 2013. augusztus 5.-én tárgyalta, majd szavazta meg egyhangúlag (4 igen, 0 nem, 0 tartózkodás) az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Csomor Sándor által benyújtott előterjesztést, amely nagy kedvezményhez juttatta a Király MP Kft.-t.
A cég ugyanis a Király u. 15. földszintjén bérelt 335 nm-es üzlethelyiséggel összefüggésben 58,5 millió Ft tartozást halmozott fel az évek során az önkormányzat felé. A 2013. augusztus 5-i döntés értelmében az önkormányzat ebből 38,5 milliót elengedett, és hozzájárult ahhoz, hogy a fennmaradó 20 millió forintot egy meg nem nevezett harmadik fél (“a Tartozás Teljesítője") fizesse ki a Király MP Kft. helyett. A tartozás rendezése után helyreállt a cég bérleti jogviszonya, ráadásul 20% árkedvezményt is kapott. A 2 900 Ft/nm helyett csak 2 320 Ft/nm árat kért tőle az önkormányzat, vagyis a 335 nm-es bérleményéért havi 971 500 Ft helyett csupán 777 200 Ft-ot kellett fizetnie.
Az önkormányzat remek ajánlatának volt azonban egy lényeges feltétele, amit szerencsére beleírtak a bizottsági határozatba is:
“a Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő elővásárlási jog iránt indított perben a keresetétől eláll."
Az elővásárlási jog iránt indított per a hunvaldos-ingatlanpanamás, amiben a Király MP Kft. 2006-ban civilekkel közösen tett feljelentést. Abban az ügyben kellett tehát elállnia a keresetétől a cégnek ahhoz, hogy megkapja a 38,5 millió Ft tartozáselengedést, és a havi 194 300 Ft bérletidíj-kedvezményt a fideszes Vattamány Zsolt által vezetett kerülettől.
2014-es sajtóértesülések szerint a 20 millió forintot a Király MP Kft. helyett az Orbán-család fogorvosának cégeként elhíresült Dr. Bátorfi Consulting Kft. fizette ki, ennek azonban nem találtuk nyomát semmilyen hivatalos dokumentumban.
Az viszont biztos, hogy a Király MP Kft. a 2006-os ügyben a civil szervezeteket képviselő Hoffmann László ügyvéd, és felesége tulajdonában volt a cég 1991-es megalakulásától kezdve egészen 2010-ig. Később két fiuk lett a kft. tulajdonosa, amely aztán 2011 novemberében egy dunakeszi lakos birtokába került, és az övé is maradt 2013 júniusáig.
2013. június 1-jén, tehát a cégnek rendkívül kedvező önkormányzati döntés előtt két hónappal lett a Király MP Kft.-nek új tulajdonosa: a 2003-ban bejegyzett Noir et L’or Étterem Budapest Király utca 17 Kft.
A beszédes név mindent elmond: a cég egy Noir et L’or nevű éttermet üzemeltet a szomszédos épületben, a Király utca 17-ben. Legalábbis üzemeltetett valamikor, mert áprilisi ottjártunkkor az üres vendéglátóhely üvegablakain felirat hirdette, hogy kiadó.
A cégnyilvántartás szerint az elmúlt 5 évben a Király MP Kft. végig veszteséges volt, és szinte ugyanezt elmondhatjuk a tulajdonos Noir et L’or Kft.-ről is, ami csak 2013-ban produkált egészen minimális, mindössze 1,44 millió forintos adózott eredményt. Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor mindkét vállalkozás kötelezettség-állománya nőtt, így elképzelhető akár az is, hogy hitelből fedezték a Király utca 15-ben történt lakásvásárlásokat. Persze a két cég 2015-ös mérlege még nem nyilvános, így az is lehetséges, hogy tavaly szert tettek annyi profitra, ami fedezte az ingatlanok árát.
A Noir et L’or Kft. ügyvezetője és tulajdonosa 2010 óta Tóth Endre, aki egyúttal a Király MP Kft. ügyvezetője is. Tőle megkérdeztük emailben, hogy milyen céllal vett meg a cége több lakást is a Király utca 15-ben, és Tóth ugyan reagált a megkeresésre, de az érdemi választól elzárkózott.
70 százalék kedvezmény, négyszeres haszon
A VII. kerületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos ügyeket a bérbeadástól az értékbecslésig és értékesítésig/elidegenítésig az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő (ERVA) Zrt. intézi. A cég vezérigazgatója 2012 januárja óta Csomor Sándor, aki egy 2014-ben nyilvánosságra került hangfelvételen arról beszélt, hogy neki nem a szíve csücske a szar levegőjű Erzsébetváros, mert ő asztmás, ráadásul a II. kerületben lakik, és ha valaki Budán lakik, akkor utál átjönni a hídon.
A 2012 óta hatályban lévő elidegenítési rendelet szerint Erzsébetváros háromféle kedvezményt ad a vevőknek: 1, az önkormányzati értékbecslésben megállapított forgalmi értékből levonják a bérlő által korábban elvégzett, beszámítható, és számlával igazolható munkák költségeit 2, az államtól térítésmentesen kapott önkormányzati lakások esetén a vételár a forgalmi érték 50 százaléka 3, aki a vételárat egy összegben fizeti ki, az 40 százalék kedvezményt kap
Az első kedvezmény teljesen logikus, azonban a másik kettő már érdekes. Ha ugyanis egy olyan lakást vesz meg a bérlő, amit az önkormányzat ingyen kapott meg az államtól, akkor csak a forgalmi érték felét kell kifizetnie. Ha pedig egy összegben fizet, akkor a félárból további 40 százalék kedvezményt, vagyis összesen 70 százalék kedvezményt kap, így a forgalmi érték 30 százalékáért jut hozzá az ingatlanhoz. Egy 10 milliós lakást például 3 millió forintért vehet meg így egy bérlő, ami elég jó üzletnek tűnik – mármint neki, és nem az ingatlanvagyonát harmadáron eladó önkormányzatnak.
A jelen cikkben szereplő lakások megvételekor különböző jogcímeken kaptak kedvezményt a bérlők, és minden esetben a forgalmi értéknél jóval olcsóbban – több esetben annak feléért vagy harmadáért – adta el nekik a lakást a VII. kerületi önkormányzat.
Az erzsébetvárosi 70 százalék kedvezmény kiugróan magas, ekkora még az V. kerületben sem volt: a belvárosi ingatlanbotrányban felmerült esetekben mindössze 30 százalék volt a bérlői kedvezmény, de Pintér Sándor egykori üzletfele is “csak" 65 százalék engedményt kapott.
Jó néhány bérlő pedig néhány hónappal azután, hogy megvette, már tovább is adta a lakást valakinek. Ami persze nem tilos, de az szembetűnő, hogy a bérlők minden esetben a VII. kerületi önkormányzat által megállapított forgalmi értéknél drágábban – nem egyszer annak duplájáért – adták el az ingatlanokat. Ha azt vesszük, hogy mennyiért vehették meg, és mennyiért adták tovább, akkor több esetben is négy-ötszörös szorzót kapunk, vagyis ekkora haszonra tettek szert a bérlők. Ez számszerűsítve átlagosan 10-20 millió forintot jelent, de vannak olyan bérlők, akik ennél is több pénzhez jutottak azzal, hogy kedvezményesen megvettek az önkormányzattól, majd nem sokkal később eladtak valakinek egy Király utcai lakást.
További csavar a történetben, hogy tudomásunk szerint több lakás esetében is az történt, hogy a későbbi vevő adta kölcsön a bérlőnek azt az összeget, amit ő az önkormányzatnak fizetett ki a lakás kedvezményes vételáraként. Vagyis a bérlők és a későbbi vevőik vélhetően a kezdetektől összejátszottak. Egy ilyen esetről írásos bizonyítékunk is van.
9 továbbértékesített lakás a Király utca 21.-ben
A Kazincy utca sarkán található épület kívülről egész jó, és belülről is tűrhető állapotban van, bár egy felújítás a belvárosi házak többségéhez hasonlóan erre az ingatlanra is ráférne.
Itt információink szerint összesen 30 lakást adott el az önkormányzat 2014-ben és 2015-ben a bérlőknek, akik közül 9-en néhány hónappal később milliós haszonnal adtak túl a kedvezményesen vásárolt ingatlanukon.
A legkisebb, 25 négyzetméteres lakást például 4,3 millió forintra értékelte az önkormányzat, és mindössze 1,548 millió forintért adta el a bérlőnek, aki aztán 12 millióért adta tovább. A bérlőnek az ügyletből 10,452 millió forint haszna származott. A kerületi értékbecslés és a piaci továbbértékesítés közötti árkülönbség 7,7 millió forint.
Táblázat a 9 ügylet legfontosabb adatairól:
A legkisebb bérlői haszon 4,688 millió forint, a legnagyobb pedig a ház legnagyobb lakásával kapcsolatos ügyletből lett: a 81 négyzetméteres ingatlant az önkormányzati értékbecslés 15,6 millió forintra taksálta, a bérlő 4,68 millióért vehette meg, és 29,3 millióért adta el. Ezzel a bérlő 24,62 millió forint nyereségre tett szert.
A második legnagyobb haszon 22,972 millió forint: a 66 négyzetméteres lakást 9,8 millióra értékelte a VII. kerület, majd 3,528 millióért adta el a bérlőnek, aki 26,5 millió forintért adta tovább.
Az összesítésből látszik, hogy a Király u. 21. esetében a) az erzsébetvárosi önkormányzat a lakásokat összesen – 81 millió forintra értékelte – 27,858 millió forintért adta el b) a bérlők – a lakásokat összesen 162,1 millió forintért adták el – összesen 134,242 millió forint haszonhoz jutottak c) a továbbértékesítési árak összesen 81,1 millió forinttal magasabbak az önkormányzati értékbecslések végösszegénél
A Király utca 15.-ben továbbértékesített ingatlanok
A kívülről is rossz állapotban lévő ház belülről is elég borzasztóan néz ki: az utcafronton állványok, és mindenütt málló vakolat.
Ebben a házban információink szerint 2014-től kezdődően 44 lakást értékesített bérlőknek az önkormányzat, amely tudomásunk szerint 2013-ban döntött arról, hogy társasházzá alakítja az ingatlant. A 44 lakásból 15-öt értékesítettek tovább az adás-vétel után néhány héttel/hónappal később a bérlőkből lett friss tulajdonosok, akik így többmilliós haszonra tettek szert.
A legkisebb, 44 négyzetméteres lakást például 7,6 millió forintra értékelte az önkormányzat, ami 2,736 milliót kért érte a bérlőtől, aki viszont 2,5 hónappal később 14,736 millió forintért adta el az ingatlant. Ezzel 12 millió forint haszna lett az egykori bérlőnek. A továbbértékesítési ár 7,136 millióval magasabb a kerületi értékbecslésben szereplő forgalmi értéknél.
Az alábbi táblázat mutatja a 15 eset legfontosabb adatait:
A legnagyobb, 131 négyzetméteres lakást a Király utca 15. szám alatti ingatlanban 20,7 millió forintra értékelte az erzsébetvárosi önkormányzat, és 7,452 milliót kért érte a bérlőtől, aki fél évvel később 41,6 millióért adta el. Ez 20,9 millió forinttal több annál, amennyi az önkormányzati értékbecslésben a lakás forgalmi értékeként szerepel, és 34,148 millió forint hasznot hozott az ingatlanhoz kedvezményes áron jutó bérlőnek. Ez a legnagyobb összeg, ami egy bérlőből tulajdonossá, és nem sokkal később eladóvá váló magánszemélyhez került a kedvezményes lakásvásárlás, majd az értékbecslésnél is magasabb áron történt piaci továbbértékesítés során.
A második legnagyobb haszon 30,228 millió forint egy 20,2 millióra értékelt, 7,272 millióért megvásárolt, majd 37,5 millióért eladott 125 négyzetméteres lakással kapcsolatos ügyletnél. A harmadik legnagyobb összeg pedig 23,78 millió forint egy 110 négyzetméteres, 18,7 millióra becsült, 11,22 millióért megvásárolt, és nem sokkal később 35 millió forintért eladott lakásnál.
A leggyorsabb ügylet pedig az I. emelet 5. lakásával történt: az 57 nm-es, az önkormányzat által 9,6 millióra értékelt ingatlant a bérlő 2015.05.20.-án 2,88 millió forintért vásárolta meg, majd 2015.06.05.-én 22,25 millió forintért adta tovább. Vagyis 16 nap alatt 19,37 millió forint haszonra tett szert.
Az összesítésből látszik, hogy a Király u. 15. esetében a) az erzsébetvárosi önkormányzat a lakásokat összesen – 179,3 millió forintra értékelte – 70,41 millió forintért adta el b) a bérlők – a lakásokat összesen 327,186 millió forintért adták el – összesen 256,776 millió forint haszonhoz jutottak c) a továbbértékesítési árak összesen 147,886 millió forinttal magasabbak az önkormányzati értékbecslések végösszegénél
Előlegből vásárlás?
Információink szerint a 15 továbbértékesítésből több esetben is az történt, hogy a későbbi vevő előleget adott a bérlőnek, aki abból fizette ki az önkormányzatnak a lakás kedvezményes vételárát.
Vélhetően vagy az történt, hogy a vevő tudomást szerzett arról, hogy a VII. kerület felajánlotta megvételre a lakásokat a bérlőknek, akiket ezután megkeresett az ajánlatával; vagy az történt, hogy a bérlőknek nem volt pénzük megvenni a lakásokat, ezért kerestek rá vevőt, akivel megegyeztek, hogy a későbbi vételárból előlegként kölcsönad nekik annyit, amennyiből ki tudják fizetni az önkormányzatnak az ingatlant.
Egy ilyen esetről tanúskodik az alábbi szerződés is:
A 2015. április 28-án aláírt adásvételi szerződés szerint a Király MP Kft. megvette egy magánszemély 44 négyzetméteres lakását a Király utca 15.-ben 14,736 millió forintért. A dokumentum szerint a vevő és az eladó már majdnem négy hónappal korábban, január 8-án adásvételi előszerződést és kölcsönszerződést kötöttek egymással. Azok értelmében a lakást megvásárló Király MP Kft. előlegként 3,436 millió forintot fizetett ki az eladónak.
Erről a lakásról írtunk már fentebb is. Mivel a házban időközben átszámozták a lakásokat, táblázatunkban nem földszint 23., hanem földszint 11. szám alatt szerepel. Szerencsére a helyrajzi száma nem változott, ezért a Főváros dokumentumaiban nyomon követhető a sorsa.
A Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága által írt egyik iratban szerepel, hogy a lakás bérlője 2015. február 16-án fizette meg az erzsébetvárosi önkormányzatnak a kedvezményes, 2,736 millió forintos vételárat.
Vagyis bő egy hónappal azután, hogy későbbi vevőjétől, a Király MP Kft.-től megkapott előlegként 3,436 millió forintot.
A Fővárosi Önkormányzat szeme előtt zajlott az egész
A Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga van az érintett, műemléki védelem alatt álló ingatlanokra, ezért minden egyes adás-vétel iratanyaga megfordult a Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága előtt.
“A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (4) bekezdése szerint műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében a fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg."
Mivel azonban a Főváros mindenféle kedvezmény nélkül, csak a VII. kerület által készített értékbecslésben megállapított teljes forgalmi értéken vehette volna meg a lakásokat, minden esetben lemondott az elővételi jogáról, és jóváhagyta az önkormányzat és a bérlő közötti ügyleteket, és később a bérlő általi továbbértékesítéseknél sem avatkozott közbe.
A Főváros elővásárlási jogának köszönhetően azonban az ügyletekről minden fontos adatot (lakások pontos címe, forgalmi értéke, bérlő által fizetett vételár, bérlő által a lakás továbbértékesítésekor kapott összeg) tartalmazó dokumentumok készültek, és érhetők el szabadon a budapest.hu-n.
Ha a kerületen múlt volna, semmi nem került volna nyilvánosságra az ügyekről, ugyanis a bérlakások elidegenítésre kijelöléséről és bérlőknek való eladásáról Erzsébetváros nyilvános jegyzőkönyveiben nem szerepelnek értékelhető adatok. A döntések általában zárt üléseken születtek, amelyeknek nem nyilvános a jegyzőkönyve. A zárt üléseken meghozott határozatok ugyan elérhetőek, de nem tartalmaznak a lakásokkal kapcsolatos konkrét információkat.
“A Fidesz ígérete" is hozzájárult a bizniszhez
Viszont a VII. kerületi önkormányzat hét tagú (4 fő Fidesz-KDNP, 3 fő DK-MSZP-EGYÜTT-FÜGE-PM-EEE) Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságának 2014. november 11-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből kiderül néhány dolog a Király utcai lakások eladásával kapcsolatban.
Németh Gábor, a bizottság egyik szocialista tagja azt mondta a Király u. 15.-re vonatkozóan, hogy “Sokan meg szeretnék vásárolni a lakásokat. Valószínűleg tovább értékesítésre, de ezt már nem az én tisztem megítélni. 36%-on tudják most megvenni az ingatlanokat. Jött egy levél a polgármester úrtól, hogy 30%-on is meg tudják vásárolni.“
Erre Csomor Sándor, a kerületi vagyonkezelő cég, az ingatlan-értékbecsléseket is elkészítő ERVA Zrt. vezérigazgatója azt válaszolta, hogy “Képviselő Úr! Voltam kint náluk több alakalommal is, és szinte már haza járok a Király 15-be. Elég érdekes lakóközösség van. Azt is mondhatnám, hogy a társadalom szűk keresztmetszete ez a ház. De viccen kívül, az a lényeg, hogy ez nyilvánvalóan a polgármester úr választási ígéretében volt benne, amiben valamire reagált. Ha ezt a polgármester úr leírta, akkor komolyan gondolta. Az ő ígérete, az a Fidesz ígérete.“
Csomor ezután beszélt a ház rossz állapotáról, az elvégzett és még elvégzendő felújításokról, valamint a műemléki védettségről, majd ismét szóba hozta a lakásértékesítéseket. Kimondta, hogy tudnak arról, hogy több bérlő is továbbadja az önkormányzattól kedvezményesen megvásárolt ingatlanokat.
“Van akinek sürgős, és már eladta a lakását előre, de ez minket nem zavar. Komolyan vesszük, hogy a tulajdonnal való rendelkezés alkotmányos alapjog. Nem kötünk ki elővásárlási jogot, nem kötünk ki elidegenítési tilalmat. Semmi olyat nem köt ki ez az önkormányzat, ami az állampolgárokat korlátozza. Ha valaki olyan helyzetben van, hogy önkormányzati lakásban lakik, és nem 100%-on veszi meg a lakást, akkor tudomásul kell venni, hogy olyan helyzeti előnyben van, hogy fizetett 20 éven keresztül bérleti díjat, fel is újította, minket nem zavar, hogy hány %-on vásárolja meg. De ez egy politikai döntés kérdése, hogy mennyi lesz.“
Kérdéseinkkel cikkünk megjelenése előtt megkerestük az Erzsébetvárosi és a Fővárosi Önkormányzatot is, de eddig még egyiküktől sem kaptunk választ.
Fotók: Baranya Ákos
A céginformációt az Opten és a Céginfó szolgáltatta.
|
[
"Csomor Sándor",
"Tóth Endre"
] |
[
"Hunvald György",
"Németh Gábor",
"Hoffmann László",
"Vattamány Zsolt",
"Pintér Sándor",
"Baranya Ákos"
] |
Még ebben az évben minden, Simicska Lajoshoz közel álló hivatalnoktól, cégvezetőtől megválhat Orbán Viktor. Ezt konkrétan még nem jelentette be senki, de az államigazgatásban dolgozók azt mondják, több vezetői poszton is érik a személycsere.
Még az idén megválik az összes, Simicska Lajoshoz köthető állami vezetőtől Orbán Viktor miniszterelnök – értesült a Figyelő. A lapnak név nélkül nyilatkozó állami dolgozók így fogalmaztak: "Teljesen gajra ment Simicska és Orbán barátsága, innen végképp nincs visszaút, Lajos embereinek mennie kell."
Vida Ildikó is távozhat
Ha ez valóban így lesz, akkor egy sor fontos állami hivatal, illetve cég élén várható még az idén változás. Vida Ildikó kapcsán jó ideje emlegetik, hogy távoznia kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal éléről. A lap szerint csak az a kérdés, hogy Orbán Viktor "mikor adja ki a parancsot".
Vajon tényleg Orbán Viktor parancsára várnak? Fotó: Polyák Attila - Origo
A Figyelő értesülései szerint többek között elküldhetik Baki Csabát, aki a Magyar Villamos Műveket igazgatja, és Dávid Ilonát, aki elismerten jó munkát végez a MÁV-nál. Ugyanakkor rajtuk kívül is egy sor fontos állami hivatal, cég élén jöhet még változás.
Totális médiaháború
A milliárdos vállalkozó nyíltan akkor került először összeütközésbe a kormányfővel, amikor meghirdették az új reklámadó tervét. Simicska Lajos ekkor totális médiaháborút ígért, de arra ő sem számított, hogy saját médiabirodalmának kulcsemberei kilépnek mögüle, szinte azonnal az összetűzés után.
Simicska Lajos embereinek mennie kell - írja a Figyelő Fotó: Bielik István - Origo
Szikszai Péter, a Hír TV médiaigazgatója február 6-án lelkiismereti okokra hivatkozva a Simicska-médiabirodalom számos más vezetőjével együtt távozott. Erről bővebben ide kattintva olvashat. Egyes hírek szerint a "lelkiismereti okok" alatt azt kell érteni, hogy a lemondott médiavezetők nem voltak hajlandók a miniszterelnököt kritizáló műsorokat, híreket készíteni.
"Mindenkit kibaszok!"
A vállalkozót ugyanakkor nem rázta meg emberei távozása: "Amíg én vagyok, minden van, és mindenkit kibaszok!" – mondta az Origónak. Majd az Indexnek azt mondta, hogy Orbán Viktor egy geci. Emiatt a Hír TV Célpont stábja is távozott. Azt mondták, "szerintünk Orbán nem geci".
|
[
"Simicska Lajos",
"Baki Csaba",
"Dávid Ilona",
"Vida Ildikó",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Szikszai Péter",
"Polyák Attila",
"Bielik István"
] |
A bíróság több cég vezetőjét hallgatta meg tanúként, többségük vállalkozását korábban munkaügyi bírsággal sújtották, és mellékbüntetésként kizárták a közbeszerzési eljárásokból, állami támogatások igényléséből. A gazdasági társaságok nyilvántartásba is kerültek emiatt. Az egyik tanú arról beszélt, hogy munkaügyi bírságot szabtak ki rájuk, de arról csak később értesült, hogy bekerültek a nyilvántartásba. Azonban ez, mivel nem pályáztak, igazából nem érintette súlyosan őket – közölte. Egy másik tanú – aki egy takarítócég egyik vezetője – szintén beszámolt arról, hogy munkaügyi bírsággal sújtották a vállalatot, és "feketelistára" is kerültek. Elmondta, a cég folyamatosan pályázik, ezért nagyon érzékenyen érintette, hogy bekerült a nyilvántartásba, és ezért méltányossági kérelemmel fordultak a hatósághoz. Ezt követően le is kerültek a listáról – mondta a tanú.
hirdetés
Az ügyben eljáró bírói tanács elnöke, Galajda Ágnes ismertette, hogy a méltányossági kérelem két héttel azután érkezett a főfelügyelőséghez, hogy a hatóságnál a szükséges iratokat bekérték.
A másodrendű vádlott Cseke Zoltán elnöki referens, majd osztályvezető észrevételként azt mondta: a cég nem került ki a nyilvántartásból, annyi történhetett, hogy más "menüpont" alá, más státusba helyezhették. Az a törvényi kötelezettség, hogy ott kell lennie a hatósági nyilvántartásban, nem sérült – jegyezte meg. Egy szakmailag indokolt belső intézkedéssel magyarázta Cseke Zoltán, hogy már a méltányossági kérelem beérkezése előtt bekérték az ügy iratait. "Egyetlen cég sem került le az én regnálásom alatt a nyilvántartásból" – jelentette ki a másodrendű vádlott.
A per hétfőn folytatódik, és Cseke Zoltán várhatóan csütörtökön vallomást tesz – közölte a tárgyalás végén Galajda Ágnes.
A vádirat
A vádirat szerint Papp István, illetve Cseke Zoltán 2006 és 2008 között kötelességüket megszegve, hivatali helyzetükkel visszaélve több esetben arra utasították az OMMF adatbázisának kezelésével megbízott köztisztviselőket: úgy változtassák meg a hatósági nyilvántartást, hogy az érintett gazdasági társaságokat a közbeszerzési eljárásokból, állami támogatások igényléséből ne lehessen kizárni. A vádhatóság szerint a két vádlott ezzel az adott gazdasági társaságokat jogtalan előnyben részesítette. Ez az ügyészség szerint azért történt, mert a társaságok képviselői hivatalos vagy informális úton megkeresték hol az egyik, hol a másik vádlottat annak érdekében, hogy mentesüljenek a hátrányos következmények alól.
Az ügyészség Papp Istvánt 14 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és 3 rendbeli hivatali visszaélés bűntettével, Cseke Zoltánt pedig 13 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és hivatali visszaélés bűntettével vádolja.
Forrás: MTI
|
[
"Cseke Zoltán",
"Papp István"
] |
[
"Galajda Ágnes"
] |
A szövetség vadonatúj teremmel kedveskedett a ceglédi olimpikonoknak. Igen ám, de életveszélyes a létesítmény, most is üresen áll. A szövetség szerint inkább örülnének.
Két éven belül, 2,4 milliárd forintból multifunkciós birkózócsarnok épülhet Csepelen, jelentette be a Magyar Birkózó Szövetség elnöke. Németh Szilárd arról is próbált mindenkit meggyőzni, hogy az az általa alapított alapítvánnyal biztosított a projekt átláthatósága és gyorsasága,
Azt nem nagyon vitatja senki, hogy a birkózók megérdemelnek egy normális létesítményt. A szövetség sajtótájékoztatóján egy régi lerohadt birkózóteremmel próbáltak sokkolni, ahol Németh szerint annyi a gomba, nemcsak a penész-, hanem a tönkös is, hogy még egy pörköltet is lehetne készíteni az ottani termésből.
Csepelen már évek óta tervezték egy birkózóterem felépítését, amire először 400 millió forintot szavaztak meg a költségvetésből, de egy tavaly év végi kormányrendelet már 2 milliárdot biztosított egy kibővített műszaki tartalommal bíró tervhez.
A múlt héten a csepeli önkormányzat megszavazta, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia a Csepeli Szabadidő Központ területén épüljön, ekkor vált ismertté az is, hogy
a beruházást az a Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány fogja majd felügyelni, ami Németh Szilárd lakhelyére van bejegyezve.
Tehát a Németh által vezetett szövetség kiadta a munkát egy, Németh által alapított alapítványnak. Az továbbra sem világos, hogy egy ilyen sportlétesítményt, miért nem a szövetség, vagy a Magyar Nemzeti Sportközpontok felügyelete alatt építenek fel, de Németh állítja, hogy ez a legjobb módja, hogy a közpénzből az alapítvány építtet.
Igaz, ilyen konstrukcióra itthon sem találtunk példát, de ő a szövetséget meggyőzte, hogy akkor átláthatóbb a beruházás, ha külön pénzügyi alapon működik. "Ennél tisztább helyzetet nem teremthettünk." Elmondta, az alapítvány nem szüntethető meg, és a bíróság dönthet arról, hogy kihez kerüljön, ha ő kiszáll. Azt mondta, neki az alapításon kívül már nincs más feladata benne.
Németh azt mondja, minden törvényes, a támogatási pénzeket közbeszerzési eljárás után lehet csak felhasználni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal állnak szerződéses jogviszonyban. A tervek szerint a közbeszerzések már június-júliusban elindulnak, két év múlva pedig már állni a fog a csarnok, amihez második ütemben az életpályamodellhez kötve kollégium is épül, és a hírességek csarnoka is elkészülhet. Erre újabb kétmilliárd forint mehet, a 2017-es költségvetésben egymilliárdot már el is különítettek.
Arra viszont egyelőre nincs válasza Némethnek sem, hogy az akadémiát ki és miből fogja fenntartani, és azt sem tudni, hogy az alapítvány miből fog fizetni 35 millió forint+áfát a csepeli önkormányzatnak a ráépítési jogért.
|
[
"Németh Szilárd"
] |
[] |
A bíróság szerint nem zsarolt a képviselő a választási kampányban
KALOCSA | Több, mint két évvel az úgynevezett kalocsai választási lehallgatási botrány kirobbanását követően a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokon kimondta: nem fenyegette meg az MDF által támogatott kalocsai képviselőjelöltet a fideszes Bagó Zoltán.
A választási kampány egyik negatív szenzációja volt az MDF állítása: telefonon fenyegette meg Bagó az MDF által támogatott kalocsai képviselőjelöltet.
A korabeli hírek szerint a beszélgetésben Romsics Imrétől, a városi múzeum igazgatójától visszalépést követelt, és egzisztenciálisan is megfenyegette. Romsics felvette a beszélgetés, aminek néhány részletét azután sajtótájékoztatón mutatta be az MDF.
Másfél óra múlva a Fidesz már visszahívta Bagót, Orbán Viktor bocsánatot kért Dávid Ibolyától, Bagó Zoltán pedig pert indított: állítva, hogy nem igaz a fenyegetés. Valótlanul állították be politikai zsarolónak egy másfél órás kötetlen, általa barátinak gondolt beszélgetés kiragadott, szemelvényezett, és megvágott részei alapján.
Első fokon, kedden, Bagó Zoltánnak adott igazat a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. Az ítélet szerint az MDF sajtótájékoztatón a Romsics Imre által elmondott kijelentés valótlan. Mely így szólt: "Bagó Zoltán fenyegetőzött és ígérgetett, megdöbbentő módon, kommunista módszerekre emlékeztetve, fenyegetett meg, hogy amennyiben úgy döntök, hogy mégis elindulok a 2006. évi országgyűlési választásokon, veszélybe kerülhet munkám, egzisztenciám."
A bíróság szerint a képviselőjelölt, majd ezt követően a média, megsértette Bagó Zoltán jó hírnévhez való jogát. Az ítélet ellen Romsics Imre fellebbezhet: ebben az esetben a Szegedi Ítélőtábla elé kerülne másodfokon a polgári per.
Egy büntetőügy is zajlik, tárgyalási napot még nem tűzött ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Ott rágalmazás, becsületsértés és magántitok jogosulatlan megsértése miatt kell majd felelnie Romsics Imrének.
|
[
"Bagó Zoltán"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Dávid Ibolya",
"Romsics Imre"
] |
Gergényi Péter megvárja az ellene folyó vizsgálat eredményét, nem akarja, hogy az megszűnjön, mondta el szombat reggel a Nap-keltében.
Hisz az igazságban, a törvényességben, a törvényekben és bízik az országos rendőrfőkapitány bölcsességében - jelentette ki Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában szombaton reggel.
Nem menekül
A volt főkapitányt, aki jelenleg felmentési idejét tölti és miniszteri engedéllyel ellenőrzési főelőadó egy cégnél, az ellene folyó fegyelmi eljárásról kérdezték. A műsorban az újságíró felidézte: Gergényi Péternek azt ajánlották, ha elmegy nyugdíjba, akkor a szerződéskötése miatt folyó fegyelmi vizsgálata megszűnne.
"Szó nem lehet arról, hogy én kvázi kimeneküljek ebből. Záruljon le a vizsgálat, megállapít, amit megállapít, és majd utána nagyon komolyan gondolkodom rajta, hogy rövidíteni fogom a felmentési időmet" - jelentette ki Gergényi Péter.
A volt főkapitány idézte a fegyelmit elrendelő határozat indoklását. "Két szerződést kötöttem a BRFK IPA Egyesület segítésének javára, és az elrendelő határozat szerint ezt a szerződést nem köthettem volna meg" - mondta. Hozzátette: az egyik szerződést tavaly november 5-én, a másikat január 8-án írta alá.
"Azt jelentette ez a támogatás, hogy a BRFK IPA Egyesületet támogatta a BRFK annyiban, hogy felvett egy személyt, megbízási szerződéssel. Magánszemélyről beszélünk, aki tolmácsolási feladatokat látott el, hangsúlyozom, öt nyelven beszél, szervezte az IPA-tagoknak az utaztatását" - mondta.
Hozzátette: "valójában az idézőjelben vett vád az, hogy nem segíthettem volna az IPA munkáját, illetve ezen a szerződésen a közgazdasági főosztályvezetői, illetve személyzeti főosztályvezetői ellenjegyzés nem szerepel, aminek szerintem nem is kell szerepelnie".
Szerződések
Mint mondta, a 19 megyei rendőr-főkapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság is segíti az IPA (Nemzetközi Rendőr Szövetség) egyesületének a munkáját, így ő is segítette, "gondoltam, ezzel jót teszünk". Megjegyezte: "ilyen megbízási szerződést egy főkapitány (...) a főkapitányság nagyságától függően tízes vagy százas nagyságrendekben ír alá".
"Óvatos ember vagyok, minden szerződést - hiszen százával írtam alá szerződéseket - (..) mindig legalább két-három jogász előtte megnézte, (...) szakemberek állították össze", de a felelősség - mint mondta - természetesen az övé, az első számú vezetőé.
Hangsúlyozta: "akkor még nem is volt Admiral Tours, tehát a mi cégünk, amiben többen vagyunk üzlettársak. (..) Sok kolléga előtt jelentettem ki, hogy ha egyszer meglesz a cég, mindennel utazhatnak, csak ezzel az eggyel nem". Arra, hogy egy lap nemrég azt írta, Gergényi Péter saját üzlettársával kötött szerződést a BRFK első embereként, kijelentette: azt a május 31-i szerződést nem is látta és nincs rajta az aláírása sem.
Idealista
"Én hihetetlen módon - lehet, hogy idealista vagyok -, hihetetlen módon hiszek az igazságban, a törvényességben, a törvényekben, és bízom az országos rendőrfőkapitány úr bölcsességében" - jelentette ki. Hozzátette: "hiszek az ártatlanságban".
Arra a kérdésre, hogy kinek állhatott érdekében a mostani fegyelmi eljárás, kijelentette: nem tudja, és "nem is érdekel igazán". A felvetésre, hogy esetleg egykori beosztottak visszavágásáról lenne szó, azt mondta, "elvileg lehetséges", hiszen a BRFK átszervezésekor - hogy a miniszter által meghatározott EU-konform szervezet alakuljon ki - 581 felesleges vezetői helyet szüntettek meg.
A műsorvezető kérdésére, számított-e arra, hogy meginoghat a széke, Gergényi Péter emlékeztetett rá: igen, ezért tavaly novemberben ő maga kérte nyugdíjazását, de akkor Gyurcsány Ferenc kormányfő "nem engedte el".
A volt főkapitány azt mondta: amikor távozott a testülettől, 50 százalék "pezsgőt bontott", de a rendőrök fele sajnálta. "Politikai döntés született, amit én nagy tisztelettel tudomásul vettem. Ez nem egy szakmai döntés; egy szakmai döntéssel lehet vitatkozni, egy politikaival nem. Egyetlen egyet lehet vele tenni, (...) én tisztelettel fejet hajtottam" - mondta.
Sokan mentek el
Az újságíró kérdésére, hogy véleménye szerint az elmúlt húsz évben a szakemberek hány százaléka hagyta el a rendőrséget, azt mondta, becslése szerint 80 százalék. De jöttek közben tehetséges fiatalok, akiknek csak a gyakorlatot kell megszerezniük. A volt főkapitány szerint tiszthelyetteseknél 5, tiszteknél 10 év kell ahhoz, hogy érteni kezdjenek a szakmához, ahhoz, hogy valóban komolyan értsenek a szakmához, becslése szerint 15 év gyakorlat kell.
Arra a kérdésre, hogy mikorra lesz létszámában és tapasztalatában megfelelő a rendőrség, kijelentette: "ezt világosan egyedül csak a jelenlegi országos főkapitány úr látja".
|
[
"Gergényi Péter"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint.
Az üzlet fontos az oroszoknak is, ezt mutatja, hogy Putyin a sajtótájékoztatón a megrendelést "meglehetősen jelentősnek" nevezte. De a magyar kormány is kiemelten kezeli: az október végi Orbán-Putyin találkozót Moszkvában előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter ezt említette elsőként a közös magyar-orosz projektek között.
A Direkt36 most arra utaló jeleket talált, hogy a beruházás kifejezetten az oroszoknak kedvez majd, miközben a kocsik gyártásához szükséges hitelt a magyar állam biztosítja. Az oroszok mellett a beruházással jól járnak majd kormányhoz köthető üzletemberek is: a megrendeléssel megbízott cégben idén nyáron megjelent Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, akinek volt közös üzlete Habony Árpáddal, Orbán Viktor főtanácsadójával. A céget pedig egy Illés Géza Márton nevű ügyvéd képviseli, aki az elmúlt években együtt mozgott Tombor András korábbi miniszterelnöki tanácsadóval.
A projektet eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a Transmashholding (TMH) került helyzetbe.
A beruházáshoz várhatóan hitelt biztosító Eximbank és a külügyminisztérium is annyit válaszolt, hogy részleteket banktitok miatt nem mondhatnak, de a jogszabályok betartásával nyújtanak hitelt, amivel magyar cégek is jól járnak. Illés azt írta a Direkt36-nak, hogy régóta "megbecsült ügyfele" Tombor András, de téves megközelítésnek tartja az ügyvédi irodáját Tombor személyével összekötni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet nem válaszolt a kérdéseinkre.
Hatalmas megrendelés egy apró cégnek
A vasúti kocsik gyártásáról szóló szerződést 2018 szeptemberében, egy héttel az Orbán-Putyin találkozó után írták alá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megállapodást a "magyar járműipar egyik legjelentősebb külföldi szállítási projektjének" nevezte. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy akkor egy szándéknyilatkozatot írtak alá, és egy kereskedelmi szerződést kötöttek. Ezek többek között azt részletezik, hogy pontosan milyen típusú kocsikat szállítanak majd az észak-afrikai országba.
A megállapodás egyik legfigyelemreméltóbb eleme az egyiptomiakkal szerződő cég. A Transmashholding Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cégcsoportja – korábban is dolgozott már Magyarországon, a csoporthoz tartozó Metrovagonmas újította fel a budapesti 3-as metró szerelvényeit. A cég azonban azt írta a Direkt36-nak, hogy az egyiptomi szerződést magyarországi leányvállalatuk, a Transmashholding Hungary Kft. írta alá.
A Transmashholding Hungaryt 2016 júliusában hozták létre mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével, amit az elmúlt három évben a cég már fel is élt. Több, a Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakember is érthetetlennek nevezte, hogy a többmilliárd forintos egyiptomi megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.
Az egyiptomi szerződést több mint egy éve írták alá. A kocsik szállítása még nem kezdődött meg, de két prototípus elkészült a TMH oroszországi gyárában, és folynak a projekt finanszírozásáról szóló tárgyalások is. Egyiptomnak ugyanis hitelre van szüksége a kocsik megvásárlásához. Ezt a tervek szerint a magyar külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank folyósítaná.
Magyar pénz, orosz érdek
Az Eximbank egy olyan állami pénzintézet, amely a magyar vállalkozások exporttevékenységét segíti. A bank az egyiptomi beruházásban akkor tud részt venni, ha a projektben a magyar hozzáadott érték legalább 50 százalék. A kormány tervei szerint ezt a feltételt úgy teljesítenék, hogy az oroszok a gyártásba bevonnák a magyar állam többségi tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító Kft-t (DJJ).
Már az egyiptomi tender kezdetén, 2016-ban felmerült, hogy a Dunakeszi Járműjavítót a magyar állam eladná az oroszoknak. Az orosz TMH többször is megerősítette, hogy érdeklődnek a cég iránt, tavaly márciusban pedig a vállalat vezérigazgatója az orosz sajtóban jelezte, hogy hamarosan 50 százalékos részesedést szerezhetnek a DJJ-ben. A magyar kormány az eladást akkor egy zárt körű pályázat kiírásával elő is készítette. A pályázat végül mégis sikertelenül zárult.
Idén májusban újra nekifutott az állam a Dunakeszi Járműjavító eladásának. Egy határozattal a Transmashholding Hungary Kft. leányvállalatát jelölte ki vevőnek és előírta, hogy június végéig le kell zárni a DJJ felvásárlását. A vevő azonban nem lépett az előírt határidőig, úgyhogy a Dunakeszi Járműjavító még mindig magyar állami tulajdon, pedig az oroszok azóta is jelezték, hogy továbbra is érdeklődnek iránta. A Direkt36 megkereste a DJJ-t és a TMH-t, hogy továbbra is tervben van-e a cég orosz felvásárlása, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az ügyet követő iparági forrás szerint az üzlet halogatása azzal függ össze, hogy az oroszoknak főként az egyiptomi megrendelés miatt van szükségük a DJJ-re, a felvásárlás viszont csak akkor éri meg nekik, ha az egyiptomi hitelszerződést aláírják.
A külügyminisztérium szerint ez még idén megtörténhet. A hitelszerződés szövegét már véglegesítették és a tervek szerint még idén aláírhatják azt – írta a minisztérium a Direkt36-nak. A külügy szerint a legalább 50 százalékos magyar beszállítói arány úgy fog teljesülni, hogy a megrendelt 1300-ból "legalább 651 vasúti kocsi Magyarországon kell, hogy elkészüljön." Az Egypt Today című angol nyelvű egyiptomi lap szintén arról írt, hogy a szerződés szerint 650 kocsi Magyarországról, 500 Oroszországból fog érkezni, a maradék 150-et pedig Egyiptomban gyártják majd orosz felügyelettel.
Ez a munkamegosztás meglepett több olyan szakembert is, akik dolgoztak már hasonló állami finanszírozású projekteken és ismerik a vasúti gépgyártás folyamatát. Szerintük az ilyen projektek rendszerint úgy néznek ki, hogy a konzorcium minden tagja részt vesz az összes kocsi gyártásában. Mindenki azt a munkafolyamatot végzi, amihez a legjobban ért.
"Ilyen szerződést még nem láttam, ez gazdaságilag irracionális" – mondta az egyik forrás arról, hogy a különböző országokban párhuzamosan gyártanának ugyanolyan kocsikat. Egy másik forrás megengedőbben azt mondta, hogy a szerelvények nagy száma miatt el tud képzelni egy ilyen felállást, de ő is logikusabbnak tartja, amikor a konzorciumi partnerek közösen vesznek részt a kocsik gyártásában.
Szerintük ez a munkamegosztás azért jelenthet problémát, mert a konzorciumban az orosz fél dominánsabb. Az orosz TMH nagyságrendekkel nagyobb vállalat, mint a magyar DJJ, ráadásul a kocsik terveit is az oroszok készítik. Emiatt az Oroszországban gyártott kocsikban valószínűleg nem lesz jelentős a magyar hozzáadott érték. Az egyik forrás szerint ez olyan, mintha az Exim az orosz exportot finanszírozná.
A legalább 50 százalékos magyar beszállítói értéket így főként a Magyarországon gyártott kocsiknak kell biztosítani. A DJJ viszont nem tud minden alkatrészt saját maga előállítani. Ezeket - például a belső berendezést, a villamos rendszert, a fékeket - meg kell vásárolnia magyar vagy külföldi beszállítóktól.
Az Eximbank erről azt írta a Direkt36-nak, hogy ha egy áru több országban készül, akkor a származási országnak azt kell tekinteni, ahol "az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt" munkát elvégzik. A gépgyártás területén ez a kocsik összeszerelését jelenti. Ebből az következik, hogy csak azok a kocsik lesznek magyar származásúak, amelyeket itthon szerelnek össze. Az Eximbank banktitokra hivatkozva a többi kérdésünkre nem válaszolt. A külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy az Eximbank finanszírozási feltétele, hogy az áruknak legalább a fele magyar származású legyen, ez a feltétel pedig ebben az esetben is teljesül.
Habony Árpád árnyéka
Nemcsak a szokatlan munkamegosztás érdekes, hanem a projektben részt vevő Transmashholding Hungary Kft. mögött feltűnő emberek is. A cégbírósági iratok szerint a Transmashholding Hungary jogi képviseletét az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda látja el. Illés ügyvédi irodája korábban is dolgozott már az oroszoknak, két éve a Népszava írt arról, hogy ez az iroda képviselte a Metrovagonmast, amikor megkötötték a 3-as metró felújításáról szóló szerződést.
Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol a miniszterelnök korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent. Például nagyjából abban az időszakban képviselte a tokaji állami borászatot, amikor annak Tombor volt a felügyelőbizottsági elnöke. Az ügyvéd dolgozott annál az uniós forrásokat kezelő, Tombor résztulajdonában álló alapkezelőnél is, amelynek működését az Európai Bizottság is kifogásolta. Tomborról pedig néhány éve derült ki, hogy 20 millió forintos kölcsönt adott Habony Árpádnak, a miniszterelnök főtanácsadójának.
Illés nem csupán a Transmashholding Hungary körüli jogi feladatokat látja el, de ő a kézbesítési megbízottja a cég egyik ügyvezetőjének, a brit Terence Stuart Watsonnak is. Watson korábban az Alstom egyik brit cégét vezette, és 2016-ban a brit hatóságok megvádolták a budapesti Alstom metrókocsik beszerzésével összefüggő korrupciós ügyben, de később felmentették a vádak alól.
Illés a Transmashholding Hungary-vel összefüggő kérdéseinkre ügyvédi titokra hivatkozva nem válaszolt. Tomborhoz való viszonyáról pedig azt írta, hogy a volt miniszterelnöki tanácsadó több mint 10 éve megbecsült ügyfele. "A Tombor Andráshoz köthető cégektől, illetve személyesen tőle származó megbízások ugyanakkor soha nem tették ki az ügyvédi iroda forgalmának, árbevételének többségét" – írta. Illés szerint emiatt téves megközelítés az iroda megbízásait általánosságban összekötni Tombor személyével.
A Transmashholding Hungary-nek pedig idén nyár óta már a tulajdonosai között is van magyar ember, aki szintén közel áll Habony Árpádhoz. Az Index írta meg, hogy júniusban 50 százalékos részedést szerzett a cégben Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, aki korábban a kormányközeli elemzőintézetnél, a Századvég-csoportnál töltött be vezető tisztséget, és a nyilvánosan elérhető adatok szerint semmilyen járműipari tapasztalata nincs.
Szalay-Bobrovniczky és Habony korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél, de Habony rendszeresen bejárt a Századvég-csoporthoz is, és Szalay-Bobrovniczkyn kívül a Századvég vezető elemzőjével is van közös üzlete. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló, idén tavasszal indult V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett. Szalay-Bobrovniczkyt is megkérdeztük az egyiptomi beruházásról és a magyar TMH-ról, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az egyiptomi beruházás valószínűleg téma lesz Vlagyimir Putyin október 30-i budapesti látogatásán is. A tárgyalást előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nak a közös orosz-magyar projektek között elsőként említette meg az egyiptomi járműbeszerzést október közepi moszkvai útján.
A cégadatok ellenőrzéséhez az Opten szolgáltatását használtuk.
|
[
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Tombor András"
] |
[
"Habony Árpád",
"Vlagyimir Putyin",
"Illés Géza Márton",
"Szijjártó Péter",
"Orbán Viktor"
] |
A Kínai Kommunista Párt meghívására járt Pekingben, majd Makaón tavaly decemberben - közölte Veres János korábbi pénzügyminiszter péntek délután. Az utazásról a Blikk számolt be, de Veres a lapnak még kitérő választ adott arra a kérdésre, volt-e Makaón. Veres szerint a makaói út "egy fillér közpénzbe" sem került. Veres eddig kétszer utazott a Miniszterelnöki Hivatal költségén külföldre Dobolyi Alexandra korábbi ep-képviselővel, mióta a nő vezeti a titkárságát.
Péntek délutáni közleményében elismerte Veres János keleti kapcsolatokért felelős kormánybiztos, hogy 2009 decemberében járt Kínában és az országhoz tartozó, szerencsejáték-iparáról ismert Makaón. Veres közleménye szerint a 2009. őszi budapesti tárgyalások folytatásaként tárgyalt 2009 decemberében Pekingben, a Kínai Kommunista Párt hivatalos meghívottjaként.
"Itt kaptam meghívást - több más ország képviselőjével együtt - a Makaó visszacsatolásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatra. A nevemre szóló hivatalos meghívó tehát nem közvetlenül Makaóra, hanem Pekingbe szólt, utam pedig egyetlen fillér közpénzt sem érintett" - írta. "Az eseményről megjelent hivatalos cikk és fotók egyébiránt a China Daily című újságban láthatók, olvashatók" - tette hozzá.
A Blikk pénteki számában számolt be egy birtokába került fotó alapján arról, hogy Veres és Dobolyi Alexandra egykori európai parlamenti képviselő, jelenleg Veres titkárságvezetője Makaóban járt tavaly decemberben. Veres a lap megkeresésére még kitérő választ adott: közölte, hogy ha a Miniszterelnöki Hivatal hivatalos utaslistáján nem szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nem volt külföldön. Dobolyi azonban már a Blikknek is megerősítette, hogy mindketten Makaón jártak.
Dobolyi is azt mondta a napilapnak, hogy Makaó Kínához való visszacsatolásának 10 éves évfordulójára utaztak az ázsiai városba. "Én az Európai Szocialista Pártot képviseltem, mivel elnökségi tag vagyok, Veres János pedig az MSZP-t képviselte, mivel ő ott elnökségi tag" - idézte a lap Dobolyit. A Blikknek viszont az Európai Szocialista Párt szóvivője azt mondta, hogy ők senkit nem küldtek a Makaóban rendezett ünnepségre, és az MSZP szintén azt közölte a lappal, hogy részükről senki nem járt Makaóban.
Veres péntek délutáni közleményében Dobolyi Alexandrát nem említette.
A novemberi közös út meghiúsult
A decemberi utazás nem szerepel a Miniszterelnöki Hivatal külföldi kiküldetéseinek listáján. A listán szerepel viszont Dobolyinak és Veresnek egy útja tavaly novemberben Kínába, egy konferenciára, Sanghaj tartomány XiAn városába. A listán e tétel mellett Dobolyi részéről 37 488 forint, Veres részéről 45 883 forint költség szerepel. Ez az út azonban elmaradt - közölte a Kormányszóvivői Iroda pénteken az [origo]-val. A Miniszterelnöki Hivatal már megrendelte a repülőjegyeket, ezek lemondása került ennyibe.
Dobolyi köztisztviselői státuszban van, és 2009. július 16-án kapott határozatlan időre kormányfőtanácsadói kinevezést - írta a Kormányszóvivői Iroda. Az [origo] kérdéseire küldött válasz szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján Dobolyit mint volt ep-képviselőt abba a státuszába kellett visszavenni, ahol képviselősége előtt volt. Ennek megfelelően vették vissza először az Országgyűlés Hivatalához 2009. július 15-tel, a mandátumának lejártával, és innen helyezték át a MeH-be. Mivel képviselősége előtt határozatlan idejű volt a kinevezése, a köztisztviselői törvény alapján ilyen státuszba kellett visszavenni - közölte a Kormányszóvivői Iroda.
Veres business osztályon utazhat kiküldetésben
Dobolyi havi illetménye 688 ezer forint, munkaköre a kormánybiztosi titkárság vezetése. A titkárság hét főből áll: ebből egy fő főosztályvezető-helyettes, egy fő politikai főtanácsadó, négy fő munkavállaló és egy fő középfokú végzettségű köztisztviselő. Veres munkáját a hét emberből Dobolyi mellett egy titkárnő is segíti. A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint a titkársághoz tartozik Huszty András miniszterelnöki megbízott is, illetve további három ember, akik Huszty munkáját segítik a sanghaji világkiállítás magyar részvételének előkészítésében.
Veres Dobolyi kinevezése óta - a makaói úton kívül - kétszer utazott együtt vele külföldre a Miniszterelnöki Hivatal kiküldetéslistája szerint. Tavaly szeptember 9. és 11. között Belorussziába utaztak a Magyar-Belorusz GVB alakuló ülésére. A számlát a MeH állta: Dobolyi útja 351 702, Veresé 361 972 forintba került. Idén január 11. és 14. között Mongóliában jártak, a Magyar-Mongol gazdasági együttműködés KB-ülésén. A költségeket ezúttal is a MeH állta, Veres János útja 1 339 971 forintba került, Dobolyié kevesebb mint felelannyiba, 635 489 forintba. A Kormányszóvivői Iroda szerint a különbséget az magyarázza, hogy Veres János kormánybiztosként a tengeren túli utaknál business osztályon utazhat, míg Dobolyi Alexandra nem.
|
[
"Dobolyi Alexandra",
"Veres János"
] |
[
"Huszty András"
] |
Amit tenni tudok: felállítok a NAV-on belül egy külön vizsgálati csoportot, amelyik képletesen szólva mikroszkóppal fogja újra átvizsgálni a Magyarországon működő összes számba jöhető céghez kötődő eddigi ügyeket és szálakat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke.
– Ön azok közé tartozik, akiknek az Egyesült Államokba való beutazását az amerikai nagykövetség nemkívánatosnak minősítette?
– Egyedüliként a NAV vezetői közül, vagy több kollégájával együtt?
– Többen vagyunk.
– Kik ők?
– A többieket nem szeretném megnevezni. Én vagyok a NAV elnöke, s ha egy ilyen aljas támadás ér minket, akkor az én feladatom, hogy megvédjem a munkatársaimat és persze magamat is.
– Tehát tudja, hogy önön kívül kiket tiltottak ki?
– Igen, elmondták nekem.
– Ön emiatt az ügy miatt kerülte feltűnően a nyilvánosságot az elmúlt hetekben?
– Csak részben. Azt, hogy szabadságra megyek, már régebben megszerveztem, most volt az őszi szünet, ekkor tudtam együtt lenni a gyermekemmel. A szabadságom előtt néhány nappal kaptam meg az amerikai nagykövetség értesítését, tehát később, mint ahogy az első hírek a médiában megjelentek. Másfelől viszont én is ember vagyok, és mélyen megrázott egyrészt maga az eljárás, amit példátlannak tartok, másrészt pedig az a minden tényállítást és bizonyítékot nélkülöző rágalomözön, ami rám zúdult és zúdul azóta is.
– Nem gondolja, hogy minden egyes nap, amelyet hallgatással töltött, növelte az ön ellen megfogalmazott vádak hitelességét?
– Tudom, hogy szerencsésebb lett volna hamarabb kiállnom a nyilvánosság elé. De ez az aljas támadás annyira megrendített, hogy napokig fel sem tudtam fogni, hogy mi történik velem. Egyszerűen most jutottam el idáig.
– Miért nevezi aljasnak az amerikai nagykövetség lépését?
– Az eljárásuk annyiban különbözik az ötvenes évek koncepciós pereitől, hogy azokat a pereket legalább lefolytatták.
– Miért támadnák meg önt ok nélkül?
– Ez számomra is érthetetlen, nagyon sokáig gondolkodtam ezen, kerestem az okokat. Az én lelkiismeretem tiszta, és abban is biztos vagyok, hogy a munkatársaim, akik évtizedek óta ott dolgoznak, szintén mindig a legjobb tudásuk szerint és tisztességesen jártak el. Nem tudom. Vannak vizsgálataink, amelyek olyan érdekcsoportok körül folytak és folynak napjainkban is, amelyek könnyen kapcsolatot teremthetnek az amerikai nagykövetséggel. Az is elképzelhető, hogy külső személyek, minden alap nélkül bár, de ránk hivatkoznak egyes esetekben, és ez ellen szinte lehetetlen védekezni. Mégis, nem gondolható ép ésszel, hogy ezeknek ilyen következményei lehetnek.
– Önt levélben értesítették?
– Mi volt abban a levélben?
– Pár sorban az írták, hogy a belépésem az Egyesült Államokba nemkívánatosnak minősül. Egy elnöki nyilatkozatra hivatkoztak, amelyikben van egy passzus, miszerint felfüggeszthetik a belépési jogát annak, aki korrupcióban érintett, vagy abból hasznot húz.
– Ennyi?
– Ennyi. Sem ügyet, sem tárgyat, sem semmit nem neveztek meg, hogy bizonyítékról már ne is beszéljek. Hogy lehet ez ellen védekezni? Gondolja meg, ha önre rámutatnak, hogy tolvaj, és napokkal később már mindenki ezt visszhangozza, mit tenne?
– Még aznap elmondanám, hogy nem igaz, és a továbbiakban nem törődnék vele. De tény, hogy én nem vagyok a NAV elnöke, és emiatt nem is tudom beleélni magam az ön helyzetébe. Egyébként azt, hogy az amerikai döntés minden konkrétumot nélkülöz, a média is felvetette, és André Goodfriend ügyvivő erre úgy reagált, hogy a magyar kormány minden szükséges adat birtokában van.
– Egyrészt a magyar kormány ezt cáfolta. Másrészt az ügyvivő minden alkalommal, amikor megszólalt, mást mondott. Először azt nyilatkozta, hogy kormánytagok is érintettek a kitiltásban, később pedig azt, hogy csak kormány közeli tisztviselők és üzletemberek vannak a listán. Először azt állította, hogy nem tud olyan amerikai cégekről, amelyeket érintene a NAV vizsgálata, majd pár nap múlva elismerte, hogy a Bunge már három évvel ezelőtt jelezte az áfacsalásokat a NAV-nak, s mivel szerintük a NAV semmit nem tett, jelentették az ügyet a nagykövetségnek. Amikor erre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra hozta, hogy a NAV 2011 óta vizsgálatot folytat a Bunge által jelzett ügyben, és el is indultak a büntetőeljárások és a letartóztatások, akkor az ügyvivő azt mondta, hogy Washington voltaképpen nem is kívánja, hogy a magyar állam a konkrét korrupciógyanús esetekben indítson vizsgálatot, csak szeretné, ha gesztusként lecserélnének néhány NAV-vezetőt. A legfurcsább pedig az volt, amikor azt mondta, hogy a kitiltottak hivatalos úton, Magyarország képviseletében továbbra is beutazhatnak az Egyesült Államokba. Vagyis hivatalos személyként nem vagyunk kitiltva, holott e vonatkozásban neveztek minket korruptnak, ellenben ki vagyunk tiltva magánszemélyként, amely minőségünkben nyilvánvalóan nem lehetünk azok.
– Amikor a levelet elolvasta, az abban foglaltakat jelezte a kormánynak?
– Igen, egy illetékesnek jeleztem.
– Kinek?
– Mindegy a név, a lényeg, hogy a kormány tudott az ügyről.
– Ha mindegy a név, akkor el is mondhatná.
– Nem szeretném ebbe az irányba elvinni az ügyet, mondom, a kormány tudott arról, hogy mi történt.
– Mit mondott önnek ez a bizonyos illetékes?
– Hogy bármilyen megfoghatatlan és homályos a vád, ki kell állni, és el kell mondani az igazat, mert a hazugság és a korrupció ikertestvérek, és ahol az egyik bekopog, ott tudnivaló, hogy hamarosan megjelenik a másik is.
– Az amerikai nagykövetség nyilvánvalóvá tette, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a neveket. A média tehát a mai napig csak találgatott. Felmerült önben, hogy esetleg megpróbálja eltitkolni, elhallgatni az érintettségét?
– Nem. De akkora ütést kaptam, hogy szükségem volt egy kis időre, hogy magamhoz térjek.
– Az ön személyén keresztül a NAV-ot is komoly vádak érték. Foglalkozott a lemondás gondolatával?
– Miért kellett volna, hogy foglalkozzak?
– Hogy tehermentesítse az adóhatóságot.
– Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat. Márpedig, és ez itt a lényeg, amit kerülgetünk, hogy semmit, érti?, semmit nem követtem el, semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok a részese, és tisztán állok bármilyen vizsgálat elé.
– Most nagyon könnyen le is válthatják, hiszen a kormánynak nyilvánvalóan nem érdeke, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata sokáig feszült maradjon.
– Akkor sincs más választásom. Ki kell állnom, meg kell védenem a NAV-ot, a munkatársaimat és magamat is. Anyatigristípus vagyok, és két családom van, az egyik a szűkebb családom, a másik maga a NAV. A végsőkig küzdeni fogok az igazunkért, és soha nem adom fel. Egyszerűen nem tehetek mást. Valaki, valahol, valamiért, arctalanul és minden konkrétum nélkül rám sütötte a bélyeget, hogy korrupt gazember vagyok, és akkor én mostantól éljek együtt ezzel a bélyeggel, tűrjem a rágalmakat, a rám zuhogó mocskot, tűrjem, hogy szétcincálják a becsületemet, hogy belegázoljanak a magánéletembe? Hát nem. Nem.
– Lehetséges, hogy hibázott? Itt van például a Horváth András-féle zöld dosszié esete. Annak idején, amikor ez a zöld dosszié foglalkoztatta a nyilvánosságot, a NAV egy nap alatt letudta a belső vizsgálatot. Nem kellett volna mégis több időt fordítani rá?
– Pontosan annyi időt szántunk rá, amennyi szükséges volt. Csak a kiemelt adóalanyok körét néztük át, hiszen a vádak erre vonatkoztak, s ez jóval szűkebb, mint a teljes adóalanyi kör. Minden eset számítógépes rendszerben van nyilvántartva, azonnal látni, hogy rendben, folyamatban vannak a vizsgálatok. A rendszerünk tele van kontrollpontokkal, ott van a törvényességi főosztályunk, a biztonsági főosztályunk, a tervezési főosztályunk, és vannak külső ellenőrzési pontjaink, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál pedig egy külön részleg foglalkozik velünk. Mindez rendkívül megnehezíti, hogy visszaélések történjenek. Amúgy pedig a gyors áttekintésen túl részleteiben is foglalkoztunk az üggyel. A törvényességi és a biztonsági főosztályunk egyetlen olyan esetet tárt fel, amelyben megállapították, hogy az eljáró illetékes intézkedése szakszerűtlen volt, de költségvetési kiesést ez az intézkedés sem eredményezett.
– Úgy tűnik, az amerikai nagykövetséget nem győzték meg.
– Ez már akkor is látszott, hiszen valóságos politikai hisztéria robbant ki az ügyben, elhangzott egy fellengzős és bizonyítatlan állítás, és az egész ellenzék nekiugrott a NAV-nak, hogy ilyen korruptak meg olyan korruptak vagyunk. Nem vagyunk.
– Elhangzottak általános állítások is az önök rovására, amelyek szerint tűrhetetlenül magas az áfacsalások aránya Magyarországon, és...
– ...Igen, hogy mi ehhez asszisztálunk. Teljesen légből kapott vád ez is. Néhány nappal ezelőtt jelent meg az Európai Bizottság tanulmánya az úgynevezett áfarésről. Az áfarés a beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbözetet jelenti. Ez Magyarország esetében 2011-ben és 2012-ben még ezermilliárd forint körüli összeg volt, most pedig azt írta le az Európai Bizottság, hogy 2013-ban már csak 900 milliárd forint volt a különbözet. S hogy ez magyar jelenség lenne? Nevetséges. Az egész uniót érintő problémáról van szó, a bizottság adatai szerint Európában a végösszeg 177 milliárd euró. Ebből ránk esik hárommilliárd euró. Magyarországon az áfarés 25 százaléknyi, ami hozza az európai átlagot. Romániában 44 százalékos, Szlovákiában 39 százalék. Hol van hát az a nagy magyar áfabotrány, hol? Persze a 900 milliárd forint is nagyon sok, ebből is faragnunk kell. Jogalkalmazók vagyunk, a normatív környezetet nem mi alakítjuk, persze, megtesszük a javaslatainkat, és kaptunk is az elmúlt években új jogi eszközöket, ilyen a fordított áfa, a preregisztrációs eljárás, a fokozott adóhatósági felügyelet, a kiutalási határidő meghosszabbítása, jövőre pedig bevezetjük az elektronikus árukövető rendszert.
– A másik ügy, amelyet a média összefüggésbe hozott az amerikai nagykövetség lépésével, a Bunge nevű amerikai cég esete. Ezt az Index tárta fel, s az volt a lényege, hogy a Bunge az áfacsaló cégek miatt állandó versenyhátrányba került a magyar piacon, s bár megtették a szükséges bejelentéseket, a NAV részéről nem történt semmi érdemleges intézkedés.
– De történt. Több ezer vizsgálat van az adott termékkört érintő területen, a Bunge jelzéseit komolyan vettük, mint ahogy egyébként minden bejelentést komolyan veszünk, elindultak a nyomozások, büntetőeljárások kezdődtek, és letartóztatások is történtek. Mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter el is mondta a nyilvánosság előtt, amikor a Bunge neve felmerült.
– Igen. És mégis, látjuk, hogy mindez nem volt elég. Mit tud még tenni?
– Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a felmerült kevés konkrétumról bebizonyítottuk, nem állják meg a helyüket, a homályos, általánosságokban megfogalmazott vádakkal szemben pedig szinte lehetetlen védekezni. Mégis, tudom, hogy ez nagyon súlyos ügy, amelyben mindenképpen gyors eredményeket kell felmutatnunk. Amit tenni tudok: felállítok a NAV-on belül egy külön vizsgálati csoportot, amelyik képletesen szólva mikroszkóppal fogja újra átvizsgálni a Magyarországon működő összes számba jöhető céghez kötődő eddigi ügyeket és szálakat, másfelől pedig a NAV és a magam nevében megindítom a ránk szórt rágalmak miatt a szükséges polgári és büntetőeljárásokat.
– Ami a vizsgálati csoportot illeti, ezt értsük úgy, hogy Vida Ildikó visszalő Washingtonra?
– Dehogy lövök, nem lövök sehová. De a NAV-ot, a munkatársaimat és engem is korrupcióval vádoltak meg, és olyan drasztikus diplomáciai eszközhöz nyúltak, hogy nyilvánvaló: mindezt nagyon komolyan kell vennünk. Megígérem, komolyan vesszük. A vizsgálati csoport munkáját személyesen én fogom felügyelni, és természetesen az összes jogszabály legszigorúbb betartásával és betartatásával fogjuk végezni ezt a feladatot is. Fel kell tárnunk, hogy valójában mi az amerikaiak problémája, miután hiába kérjük mi, hiába kéri a kormány, nem mondanak semmi konkrétumot.
– A levél kézhezvétele után kereste a kapcsolatot André Goodfrienddel?
– Nem. Azt is írta, hogy egy esetleges vízumkérelem során tehetek a döntésükkel kapcsolatban észrevételeket. Nos, nem vagyok korrupt, és a kollégáim sem azok, ennyi az észrevételem.
|
[
"Vida Ildikó"
] |
[
"André Goodfriend",
"Varga Mihály"
] |
Amióta Matolcsy György jegybankelnökként nekifogott a nemzeti értékek őrzésének, nagyobb figyelmet fordít arra is, hogy másfajta értékeket is a szerinte megfelelő polcra helyezzen. S mivel a család a legnagyobb érték, a rokonságot is megfelelő helyen érdemes tudni. Tágabb családjából ma hatan vannak pozícióban.
Forrás: RTL Klub
Az, hogy a jegybankelnök rokonai állami cégeknél, alapítványoknál viselnek tisztségeket, esetleg polgármesterek, nem teremt összeférhetetlenséget. A Matolcsyk szemére legfeljebb a mértékletesség hiányát lehet vetni, ám a hasonló ügyeket korábban is pártszínektől függetlenül kézlegyintéssel intézték el a politikusok. (Annak idején Szilvásy György tárcavezetőt sem zavarta, hogy felesége osztályvezető a Pénzügyminisztériumban.)
A jegybankelnök fia, Matolcsy Máté Huba azt követően lett elemző az MKB Banknál, hogy az állam megvette a pénzintézetet. A bank felügyeleti szerve ugyanis a jegybank, vagyis Máté Huba tevékenységét is az apja által irányított intézmény felügyeli. Hasonló a helyzet Szemerey Tamással, aki az elnök unokatestvére: ő a volt Evobank, most Növekedési Hitelbank tulajdonosa 2014 nyara óta.
Az unokatestvérek közül Szemerey Gabriella a jegybanki alapítványok alapította Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Kft. igazgatósági tagja. Matolcsy Károly pedig – már 2011 óta – az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) tudásközpontjának igazgatója.
Nyilvánvalóan nem a jegybankelnöknek, hanem a választóknak köszönheti posztját a balatonakarattyai és a kecskeméti polgármester egyaránt. Ám talán nem véletlen, hogy a tóparti településen a jegybankelnök nejét a Fidesz támogatta. Igaz, Matolcsy Gyöngyit a polgárok választották polgármesternek, ahogyan a Kecskeméten a Fidesz–KDNP színeiben induló Szemereyné Pataki Klaudiát is, aki György unokatestvérének felesége.
A Matolcsy-rokonság távoli ágán szerepelt Matolcsy Mátyás: a kuzin viszonylag rövid pályaívét a Nemzetgazdasági Minisztériumban még 2013-ban írta le. Négy hónapot töltött a tárcánál. A gépészmérnök végzettségű rokont nem az akkori miniszter rakta pozícióba, évtizedek óta dolgozott különböző szervezeteknek. Mindenesetre tény, hogy miután Matolcsy áttette székhelyét a jegybankba, menesztették a szakértőt szerződése lejárta előtt.
|
[
"Matolcsy Máté Huba",
"Matolcsy György",
"Matolcsy Károly",
"Matolcsy Mátyás",
"Szemerey Tamás",
"Szilvásy György",
"Szemerey Gabriella",
"Matolcsy Gyöngyi"
] |
[
"Szemereyné Pataki Klaudia"
] |
Hiába a közel 400 millió forint közpénzből épült klubház, továbbra is anyagi gondokkal küszködik Nagykőrös új focicsapata – alig egy évvel azután, hogy az előző csapat, a Kinizsi SE köztartozásokkal egy cégtemetőbe került. Az új csapat nemrég játékoshiány miatt nem tudott kiállni Újszilvás ellen, és ezzel csaknem egy időben az önkormányzattól kapott klubházat kávézóként és rendezvényközpontként kezdték el hirdetni az interneten.
Nagykőrös városát jelenleg a MozGo-Nagykőrös nevű csapat képviseli professzionális szinten a megyei labdarúgó bajnokságban. A csapat azonban csak utóbbi két évadban játszott a bajnokságban, előtte a nagykőrösiek a Kinizsi SE-nek szurkolhattak, egészen addig, amíg a nagy múltú csapat milliós adótartozások miatt gyakorlatilag megszűnt létezni.
Cégtemető és cserecsapat
A Kinizsi Sport Egyesület sorsával az Átlátszó korábban részletesen foglalkozott: Kinizsi néven nagykőrösi csapat 1951 óta kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan szerepelt a megyei bajnokságokon (a brand olyan intézmény volt a városban, mint például Kispesten a Honvéd), azonban a klub legutóbbi inkarnációja, a Nagykőrösi Kinizsi Sport Egyesület a 2018-19-es évadon már nem tudott elindulni súlyos pénzhiány miatt.
Pedig a klub az ezt megelőző években még százmilliós nagyságrendben vett fel közpénz-támogatásokat TAO-formájában, csakhogy utóbb ezek elköltésével nem tudott elszámolni.
Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa | atlatszo.hu Több mint százmillió forintos TAO- és önkormányzati támogatás lehívása után cégtemetőben végezte a nagy múltú Nagykőrösi Sportegyesület. A TAO-pénzekből magas díjazást kapott az egyesület képviselője, aki egyben fideszes közgyűlési képviselő is. A TAO-pénzeket később visszakövetelte az MLSZ és a Röplabda szövetség, de a tartozásokat aligha lehet behajtani, miután a csapat jogutódja egy másik településre, egy faluszéli tanyaépületbe tette át a székhelyét, új vezetője pedig köddé vált.
Bár a Kinizsi papíron az önkormányzattól független civil egyesületként működött 2011 óta, az önkormányzat fideszes tagjai vezető pozíciókat töltöttek be a szervezetben: 2021-ig az egyesület képviselője Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságának elnöke volt.
Szeptemberben az Átlátszó közérdekű adatigényléssel megszerezte azokat a pénzügyi beszámolókat, amelyeket a csapat a Magyar Labdarúgó Szövetség felé nyújtott be.
Ezekből kiderült, hogy a csapat 2014 és 2018 között számos kiadásáról egyáltalán nem mutatott be számlát.
Amikor pedig volt számla, akkor az esetek jelentős részében olyan cég számlázott, amely ellen azóta kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult. Volt köztük olyan kft. is, amelyet nem sokkal a Kinizsivel történő üzletelés után új címre jelentettek át, ahova még számos más, csődbe ment céget temettek el. Végül nemcsak a Kinizsi ügyfelei, hanem maga a sportegyesület is cégtemetőben kötött ki: a Kinizsi utolsó, 2021-es taggyűlésén megváltoztatták a csapat nevét és székhelyét, majd egy teljesen új vezetésnek adták át.
Kinizsi-ügy: nemcsak a focicsapat került cégtemetőbe | atlatszo.hu Az Átlátszó megszerezte az MLSZ-től a TAO-tartozások miatt cégtemetőbe küldött nagykőrösi focicsapat, a Kinizsi SE – illetve új nevén Roma-Gól SE – elszámolásait. Az iratok alapján a csapat a 2014 és 2018 között kapott TAO-pénzekkel nem tudott elszámolni, és a nekik számlázó cégek nagy része ellen hamarosan kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult.
A Kinizsitől ekkor már legalább 30 millió forintot követelt a NAV az MLSZ megbízásából, de valós tartozásuk ennél is nagyobb, hiszen a labdarúgó szövetség még vizsgálja a legutolsó évad kiadásait, és mert a Röplabda Szövetség TAO-támogatásaival sem tudtak elszámolni, így ezeket szintén visszakövetelik.
Az egyesület – új nevén Roma-Gól Sportegyesület – székhelye jelenleg egy közeli községen, Kókán található, a megadott ingatlan azonban valójában egy romos tanyaépület.
Az elnöknek kinevezett vállalkozó nevén az Opten cégadatbázisa szerint több kényszertörölt vagy felszámolás alatt álló cég található, elérni semmilyen módon nem lehet. A kókai emberek elmondása szerint a Roma-Gól, semmilyen érdemi tevékenységet nem végez.
620 négyzetméter, 90 ezres bérleti díj
A manővernek fontos része volt az is, hogy a nagykőrösi önkormányzatnak átadták a Kinizsi korábbi klubházát. Ezt a klubházat ugyanabban az időszakban kezdték el építeni, amikor a Kinizsi elszámolás nélkül költötte el a TAO-pénzeket.
A székházra összesen 380 millió forintot adott az MLSZ és a nagykőrösi önkormányzat.
A Kinizsi azonban ezt már nem tudta kihasználni, mert mire felépült, a csapatnak vége volt. Az önkormányzat, miután megörökölte a büfével, konferenciateremmel, nézőtérként is funkcionáló tetőterasszal, masszázshelyiséggel és orvosi szobával is felszerelt klubházat, azonnal bérbe is adta az időközben megalapított új városi sportegyesületnek, a MozGo-Nagykőrösnek. A 400 milliós ingatlant így már a MozGO-Nagykőrös elnöke, Csípő Kristóf nyitotta meg idén májusban.
A MozGo egyesületét 2019-ben jegyezték be, ám az alapító okiratában még nem is esett szó a futballról. A birosag.hu-n található okirat az alábbiakat jelöli meg célként: "a téli időszakban több sportolási lehetőség biztosítása, verseny és tömegsport részére. Téli sportolás lehetőségek folyamatos biztosítása városunkban. A versenysport és utánpótlás nevelés mellett, a szabadidős mozgás lehetőségek és az iskolai testnevelés lehetőségeinek bővítése. A jégkorong sport, mint Magyarországon is kiemelt látvány-csapatsport meghonosítása és oktatása Nagykőrösön."
Csípő Kristóf ugyan régebben a Kinizsiben focizott, az elmúlt években vállalkozóként volt ismert. A MozGo-t 2019-ben még eredetileg egy akkor megnyitott tenisz és fitness klubhoz kapcsolódóan hozták létre. Később azonban Csípő Kristóf teljes erővel beszállt a nagykőrösi futballba: nemcsak az új klubházat bérelte ki a MozGo számára, hanem a szintén általa vezetett Via-Kopp International Kft. – a volt beton kézilabdapálya helyén létesített – műfüves futballpályára is bérleti szerződést kötött.
Igaz, ez egészen minimális befektetés: a KecsUP.hu tudósítása szerint havonta 10 ezer forintot kért csak az önkormányzat a területért.
A cikk szerint a futballpálya hasznosítási pályázatáról Czira Szabolcs, a város fideszes polgármestere egyszemélyben döntött.
A volt Kinizsi-klubházat szintén rendkívül nagyvonalú áron bérelhette ki az egyesület: a 620 négyzetméteres komplexumot havi nettó 90 ezerért használhatják a 15+5 évre szóló szerződés alapján. Czira Szabolcs erről szintén egyénileg, a járványhelyzet miatti felhatalmazás alapján, rendkívüli határozattal hozott döntést.
Azonban a bérleti díjat bőven kipótolja az önkormányzattól kapott sporttámogatás: a közgyűlés idén februári határozata alapján a MozGo utánpótlás-nevelés jogcímen évente másfél millió forintban részesül a sporttámogatási keretből.
Elment az edző, vitte a teljes csapatot
Ennek ellenére több jel is arra mutat, hogy a hatalmas központ fenntartása több nyűgöt jelent, mint előnyt. Ennek köze lehet a (helyiek szerint magas) fenntartási költségekhez, és ahhoz, hogy az önkormányzattal kötött szerződésben a MozGónak vállalnia kellett meglévő sport-infrastruktúra (pályák, klubház stb.), valamint azok környezete (parkok, sövényes részek) "folyamatos ápolását", karbantartását is.
Az Átlátszó információi szerint mostanra a MozGo anyagi helyzete miatt az is bizonytalan, hogy fenntartható lesz-e a professzionális felnőtt focicsapat működtetése.
Ezt jól mutatja, hogy az október 2-i, Újszilvás elleni mérkőzésre a MozGo nem tudott kiállni: az MLSZ honlapján 3-0-s eredmény szerepel, de a gollövők és a pályára lépő játékosok nevei nélkül, ami azt jelenti, hogy a csapat visszalépett a mérkőzéstől. Úgy tudjuk, ennek oka az volt, hogy a pénzhiány miatt a MozGo már jó ideje rendkívül kicsi játékoskeretet tud csak fenntartani, és a legutóbbi meccsen a kezdő 11 kitöltésére sem volt elegendő beállítható játékos.
Bár a MozGo (amely jelenleg utolsó a megyei bajnokságban, az évad 5 meccséből 5-öt vesztett) kerete elvileg 27 játékosból áll, a jelenlegi idény meccseit szinte üres kispaddal játszotta végig, legfeljebb két cserejátékossal álltak ki. Októberben a Sportszeletnek, a közép-magyarországi régió sportlapjának nyilatkozott a MozGo korábbi edzője, Kőműves Csaba, aki azt mondta, idén nyáron "nem éppen önszántából kellett távoznia neki és játékostársainak".
Mint mondta, amikor a Nagykőrösi Kinizsi megszűnt, és új klub vette át a labdarúgást. Az egyesület elnöke felkérte, hogy szervezzen felnőtt gárdát a korábbi kinizsis utánpótlás-csapat volt játékosaiból. Ez sikerült is, és a 2020/21-es idényben a kimagasló 3. helyet érték el a megyei ligában. Ezután azonban az egyesület vezetése azt mondta neki, találtak egy menedzsert, aki más településről hoz majd egy teljes csapatot és szakmai stábot. Ezért a korábbi edző és a bronzérmes csapat teljes, 27 fős kerete egyszerre távozott, később mind Nyársapátra mentek át, ahol új klubot alapítottak.
Kőműves egyébként azt mondta,
már Nagykőrösön is csak "önköltséges formában volt lehetőségük futballozni", azaz a játékosok az előző évadban sem kaptak fizetést.
Ami a Nagykőrösre hívott menedzsert és a tervét illeti: ebből a jelek szerint nem sok valósult meg. Az MLSZ adatbankja szerint a csapat játékoskerete ma nagyrészt a megszűnt Kinizsi korábbi játékosaiból áll. Az Átlátszó egyik helyi forrása úgy fogalmazott, hogy a csapat vezetését "átverték," és amikor az új idény kezdete előtt nem gyűlt össze az ígért csapat, siettében összeverbúválták a keretet a volt kinizsisekből.
Fociszékházból esküvőhelyszín?
Hogy valóban a pénzhiány, szervezeti problémák vagy más áll a MozGo rossz szereplése mögött, nem deríthető ki teljes biztonsággal: az egyesületnek a birosag.hu adatbázisában nem elérhető a pénzügyi beszámolója (amelynek a beadására a jogszabályok alapján szeptemberig lett volna lehetősége). Az Országos Bírói Hivatal irodájában szintén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az egyesület még nem adott le beszámolót.
Több helyi forrásunk úgy véli,
Nagykőrösön veszélybe került a felnőtt futball jövője, ami hosszú távon az utánpótlást is elsorvaszthatja.
Hiszen az ificsapatok vonzereje is csökkenne, ha nem lenne felnőtt csapat a városban, ahova azok az utánpótlást kinevelhetik. Különösen, mivel a fiataloknak maguknak kell fizetniük azért, hogy focizhassanak.
Kérdéses az is, hogy három ificsapat (U19, U15, U13) működtetése igényli-e egyáltalán a 400 millióból épült hatalmas klubházat és a hozzá tartozó több sportpályát. Sportcélokra az egyesület aligha tudja kihasználni az ingatlant, hiszen a telep sportpályái csak labdarúgó mérkőzésekre alkalmasak, nem tartozik hozzá például uszoda, kosárlabdaterem vagy más sportlétesítmény. A benne lévő konferenciaterem, tetőterasz, sportorvosi szolgáltatások egy népszerű, sokak által követett, az élsportban aktív sportklubot tudna kiszolgálni, nem egy helyi utánpótlás-felkészítő klubot.
Valószínűleg ezzel függ össze, hogy októberben kávézót és rendezvényhelyszínt kezdtek el hirdetni a nagykőrösi futball-klubház címén. A Tó Club Cafe & Rendezvény című Facebook-oldalon azt írják, október végén egy nyílt napot is szerveznek majd a Nagykőrös központjától kívül eső telepen, és itt olyan szolgáltatások mutatkozhatnak majd be, mint esküvőszervezés, vőfélyek, konferenciaszervezés, gasztronómia, catering és hasonlók.
A város elvileg csak sporttevékenységre adta ki
A rendezvényközpont reklámja egyelőre egy üzleti tevékenység hirdetésének tűnik, azonban a MozGo jogilag egy nem profitcélú egyesület, ez szerepel a szervezet bírósági nyilvántartásáról szóló végzésben, ahol egyedüli tevékenységként sporttevékenységet, szervezeti formaként pedig sportegyesületet jelölnek meg A jogszabályok nem tiltják, de csak bizonyos keretek között engedélyezik, hogy ilyen szervezet kereskedelmi tevékenységet folytasson.
A 2004. évi I., sportról szóló törvény szerint sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A 2011-es civil törvény azt írja: csak addig minősülhet civil szervezetnek egy társaság, amíg nem éri el a 60 százalékot a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele, ilyen esetben "elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet". Emellett az üzleti tevékenységgel megszerzett profitot teljes egészében társadalmi célra kell fordítani, és az üzleti tevékenységek nem akadályozhatja a társadalmi célhoz kapcsolódó tevékenységet. Azonban a Tó Club Cafe hivatkozott Facebook-oldalán egyáltalán nem jelenik meg a társadalmi cél, csak a vendéglátási tevékenység.
Nem biztos, hogy az ingatlan ilyen módon történő hasznosítása megfelel annak a szerződésnek, amit korábban az önkormányzzattal kötött az egyesület.
A hasznosítási szerződés ugyanis egyértelművé teszi, hogy a megállapodás célja "sport, ifjúsági ügyek, a labdarúgósport lehetőségének bővítése". Az ingatlan használatára vonatkozó (III.) fejezetben szerepel, hogy a létesítményt a bérlő "kizárólag sportcélú (és sport céllal összefüggő) tevékenység céljából használhatja és hasznosíthatja". Igaz, itt a sporthoz "kapcsolódó, kiegészítő tevékenységként" olyan tevékenységeket is lehetővé tesz a szerződés, mint "rendezvényszervezés, vendéglátás, szabadidős tevékenységek".
A MozGo később saját Facebook-oldalán azt írta: a klubházat "annak eredetileg is tervezett multifunkciós adottságainak" megfelelően "rendszeresen használják kisebb-nagyobb rendezvények lebonyolítására, hiszen ez a célja, ezért épült meg ilyen formában". Ilyen rendszeres rendezvény elmondásuk szerint az edzői értekezletek, csapatértekezletek, éremosztó bankettek, szülői értekezlet, idény-nyitó/-záró vacsora, születésnapok megszervezése.
Ezek még teljesen meg is felelnek a sportegyesület vállalásainak (a civil szervezet célja szerinti besorolása és a besorolás kódja: 1.3. sporttevékenység) és a hasznosítási szerződésben leírtaknak. Más kérdés, hogy például a központ kiadása egy lagzi megtartására belefér-e a "sportot kiegészítő tevékenység" kategóriába.
A Facebook-posztban azt a MozGo megerősítette, hogy "a klubházat a sportesemények szünetelése alatti időszakokban, alkalmi jelleggel, akár külső rendezvények (pl. kiállítások, családi vagy céges rendezvények, esküvők stb.) helyszínéül" hasznosítanák, ezért 30-án szerveznek is egy "Esküvő kiállítás és nyílt napot" környékbeli rendezvényszervezőkkel. Azt is írják, hogy a "Tó Club Cafe" igazából csak fantázianév, nem állandó kávézót nyitnak, csak ezen a néven hirdetik az alkalmi rendezvényhelyszínt.
Újra eljárást indíthat az MLSZ
Az egyesület állítása egyébként, hogy a klubházat eredetileg is multifunkcionális helyszínnek tervezték, ellentmond a klubházat eredetileg építtetők céljainak. Az RTL Klub híradójában fél évvel ezelőtt Sohajda Márk, az egykori Kinizsi képviselője és fideszes önkormányzati képviselő azt mondta, "öltözőépületet, kiemelném, tehát nem székház, hanem öltözőépületet" építettek, "amelyben 4 öltöző, vizesblokkok találhatóak".
Az RTL Klub híradója, amely a múlt héten foglalkozott az üggyel, megkereste az MLSZ-t és a város fideszes vezetését, hogy az új hasznosítási forma mennyiben felel meg annak a célnak, amire a közpénzt kapták, de egyelőre nem kaptak választ. Az MLSZ mindezidáig lapunk levelére sem reagált.
Így nem zárható ki, hogy az MLSZ visszaköveteli az építésre nyújtott 200 milliós TAO-támogatást.
Kérdéses persze, hogy ezt kinek kellene visszafizetnie: a pénzt még eredetileg a Kinizsi kapta, ám a fantomizálódott egyesületen valószínűleg lehetetlen lenne behajtani a tartozást. De felmerülhet az önkormányzat is adósként, hiszen a Kinizsi költözésekor rájuk szállt át a klubház.
Hétfőn a nagykőrösi Heti Hírek az MLSZ-re hivatkozva azt írta, a nagykőrösi önkormányzat mint a székház tulajdonosa köteles 15 éven keresztül gondoskodni az épület sportcélú hasznosításáról, ezért a futballszövetség döntést hoz arról, hogy tegyenek-e lépéseket a székház ügyében. A Kinizsi bedőlését egyébként szintén az indította be, hogy az MLSZ felülvizsgálta a csapat kiadásait, és visszakövetelte a TAO-pénzeket.
Az egyik ellenzéki önkormányzati képviselő (és a 2022-es közös palamenti jelölt), Zágráb Nándor a Ceglédi Rendőrkapitányságon is feljelentést tett az ügyben.
Zágráb Nándor az Átlátszónak azt mondta: a klubház építése jelenlegi formájában "eleve nem a nagykőrösi sportéletet szolgálta". Ehelyett visszaélést sejt a beruházás mögött, mivel a megbízást a Czira Szabolcs vezette nagykőrösi önkormányzat kedvenc cége kapta meg, amely az elmúlt években sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat a városban.
Zágráb Nándor szerint
Nagykőrösön jóval nagyobb szükség lenne egy általános célú sportcsarnokra, ahol sokféle sportversenyt meg lehetne rendezni.
Hozzátette: fel lehetne mérni, milyen más sporttevékenységre lehetne a klubház rendezvénytermét használni, kisebb átalakításokkal, amennyiben az MLSZ ehhez hozzájárul (például: cselgáncs, birkózás, asztalitenisz). Így az legalább megfelne a jogszabályban és a szerződésben előírt céloknak.
A "nagykőrösi Mészáros Lőrinc" és az eredeti Mészáros üzlettársa
A klubházat megvalósító EU-Építő Kft.-t "Nagykőrös Mészáros Lőrincének" is nevezik, mivel a korábban viszonylag kicsinek számító vállalat néhány éve hihetetlen szerencsesorozatba kezdett a helyi közbeszerzési eljárásokon.
A vállalat 2014-ig 40-60 millió forint közötti árbevételekről adott számot az e-beszamolo.hu-n található dokumentumok szerint, 2014-ben viszont hirtelen több mint háromszorosára nőttek a bevételei. Ezt az évet több mint 150 milliós nettó árbevétellel zárta.
A következő években meredeken emelkedett a vállalat forgalma: 2018-ra a félmilliárdot is elérte, 2019-ben pedig az egymilliárdot is megközelítette a nettó árbevétele.
2017-ben az EU-Építő nyerte el – egyedüli indulóként – a piaccsarnok kialakítására kiírt 690 milliós tendert. 2018-ban két vállalkozó egyikeként újíthatott fel utakat egy 119,7 milliós, a Pénzügyminisztérium által finanszírozott pályázatban. 2019-ben szintén a cég építhette a Kecskeméti úti, a körforgalomtól a piacig tartó szakasz járdáit 69,467 millió forintért, valamint a piachoz tartozó épületet 106,295 millió forintért.
A főnyeremény persze a mintegy 400 milliós Kinizsi-klubház építése volt.
Az EU-Építő egyébként rendszeresen hirdet az önkormányzat hivatalos lapjában, az Önkormányzati Hírekben, amelynek impresszuma a közelmúltig Czira Szabolcs polgármestert jelölte meg felelős szerkesztőként és a kiadásért felelős személyként (jelenleg ezen a helyen a polgármester önkormányzati főtanácsadója szerepel).
A "nagykőrösi Mészáros Lőrinc" mellett egyébként a felcsúti Mészáros egyik üzlettársa is előkerül a történetben: a klubház építésére ugyanis eredetileg a TAO-támogatást Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa ajánlotta fel. 2010 szeptembere és 2019 között a Duna Aszfalt Mészáros cégeivel közösen több mint 2000 milliárd forint értékben nyert meg közbeszerzéseket. Nagykőröshöz, pontosabban Czira Szabolcs polgármesterhez Szíjj Lászlót családi kapcsolatok is fűzik, hiszen Szíjj egyik lánya Czira Szabolcs fiának felesége.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A nagykőrösi futballcsapat épülő klubháza (forrás: nagykoros.hu)
|
[
"Csípő Kristóf",
"Szíjj László",
"Czira Szabolcs",
"Sohajda Márk",
"Körtvélyesi Attila"
] |
[
"Kőműves Csaba",
"Mészáros Lőrinc",
"Zágráb Nándor"
] |
Wieszt János szombat este az Echo Tv Heti mérleg című műsorában azt mondta: az elhíresült videofelvételen valójában kölcsönt kapott a vállalkozótól.A műsorba együtt hívták meg a szocialista politikust és Kupper András fideszes kerületi képviselőt, hogy megpróbálják tisztázni, hogy az internetes videomegosztókra is felkerült felvételen valójában mi történt.Wieszt János szerint a videó teljes mértékben manipulatív, szerinte azt megvágták, ezért azt javasolta, hogy azt szakértővel vizsgáltassák meg.Közölte, a felvételen valójában egy 2,2 millió forintos kölcsön átvételének lebonyolítása látható.Elmondta, a kölcsönügyletről egy okirat is készült, majd a stúdióban az asztalra tett egy szerinte erről szóló, kézzel írt dokumentumot. Közölte azt is, rágalmazás miatt már feljelentette Kupper Andrást.Kupper András válaszul azt mondta, nem életszerű, hogy a szocialista politikusnak csak most jutott az eszébe a kölcsönügylet, pedig a héten többször is nyilatkozott az ügyben.Wieszt János reagált Lendvai Ildikó aznapi nyilatkozatára is. A leköszönő pártelnök kijelentette, ha Wieszt János vasárnapig semmilyen meggyőző választ nem ad az ellene felhozott vádakra, akkor kezdeményezik párttagsága felfüggesztését. Wieszt János erre utalva azt közölte, nem mond le, és tovább harcol az igazáért.A Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya tíz nappal ezelőtt vesztegetés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen indított eljárást annak kapcsán, hogy a Fidesz XI. kerületi szervezete hatalommal való visszaélés gyanúja miatt feljelentette Wieszt Jánost.A Fidesz helyi szervezete szerint Wieszt János kétmillió forint csúszópénzt fogadott el, amelyet egy titokban készített videofelvétel tanúsít; a bemutatott felvételen az látszik, hogy a szocialista politikus, aki a XI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának is az elnöke, egy borítékot vesz át.
|
[
"Wieszt János"
] |
[
"Lendvai Ildikó",
"Kupper András"
] |
Háromszázezer forintot kell fizetnie Patay Vilmos fideszes országgyűlési képviselőnek, amiért még 2009-ben megsértette a dombóvári szocialista alpolgármester személyiségi jogait.
Jogerősen is pert vesztett Patay Vilmos fideszes országgyűlési képviselő az MSZP korábbi dombóvári polgármester-jelöltjével (egykori alpolgármesterével) szemben, a Pécsi Ítélőtábla ugyanis nemrég másodfokon is megállapította, hogy a kormánypárti képviselő megsértette Krauss Péter személyiségi jogait.
A per tárgya a még a 2009-es polgármester-választás kampányidőszakában elhangzottak voltak, Patay ugyanis ekkor egy sajtótájékoztatón többek között azt mondta: "az önkormányzat két vezetője, Szabó Lóránd polgármester és Krauss Péter alpolgármester olyan gyakorlatot honosított meg, amely szégyent hozott Dombóvárra. Kioktató stílusok, állandó korrupciógyanús ügyek, személyi, családi összefonódások jellemezték a működést. Szinte semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, ha magukról vagy a hatalmukról volt szó".
Krauss emellett több kampányfüzetben és cikkben megjelent, hasonló tartalmú állítást is kifogásolt a régóta húzódó perben, amelynek eredményeként első fokon még százezer, másodfokon viszont már háromszázezer forint megfizetésére kötelezték a fideszes honatyát, akinek a perköltségek mellett a helyi lapban közzé is kell tennie az ítélet vonatkozó részét.
|
[
"Patay Vilmos"
] |
[
"Krauss Péter",
"Szabó Lóránd"
] |
Múlt csütörtökön több díjat és elismerést is átadtak Harkányban, többek között az év tanulója díjat, amelyet idén Baksai Tamás kapott – írta a Harkányi Hírek. A város fideszes polgármesterét Baksai Endre Tamásnak hívját, ezért megkérdeztük az önkormányzatot, hogy az év tanulója rokona-e a polgármesternek.
A Telex megkeresésére a Harkányi Önkormányzat megerősítette, hogy valóban a polgármester fia vehette át az év tanulója díjat a képviselő-testület augusztus 19-i ünnepi ülésén. "Az év tanulója és az év sportolója díjat minden évben a helyi Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete által javasolt diákoknak ítéli oda a képviselő-testület. Így történt ez idén is, hiszen minden általuk kitüntetésre javasolt tanuló megkapta az elismerést" – írta az önkormányzat.
Arra a kérdésünkre, hogy a polgármester nem tartja-e összeférhetetlenek, hogy a fia kapta az év tanulója díjat a városban, nem válaszoltak.
2018-ban a harkányi önkormányzat a polgármester apját és az alpolgármester apját is kitüntette a Harkányért érdemérmével. Baksai Endre és Kecskeméthy Pál azonos nevű édesapjaik korábban szintén önkormányzati képviselők, illetve alpolgármesterek voltak Harkányban – írta a 444.
|
[
"Baksai Endre Tamás"
] |
[
"Kecskeméthy Pál",
"Baksai Tamás"
] |
Nem tett vallomást a Kulcsár-per kilencedrendű vádlottja, Garamszegi Gábor a Fővárosi Bíróságon pénteken. A folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolt Garamszegi, a Betonút Rt. volt gazdasági vezérigazgató-helyettese egyúttal a tárgyaláson fenntartotta korábbi kijelentését, miszerint a vádat megértette. A tanács elnöke felolvasta a vádlottnak a nyomozati szakban tett vallomásait.
A vád szerint Garamszegi Gábor Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója révén ismerte meg Kulcsár Attilát, majd a Betonút Rt. 2001 augusztusában ügyfélszámla-szerződést kötött a K&H Equities Rt.-vel. A 2002-es év során a Betonút Rt. befektetési állománya folyamatosan növekedett, a korábbi kétmilliárd forintról 2003-ra több mint 13 milliárdra emelkedett. Az extraprofit igazolására Kulcsár Attila rendszeresen fiktív portfolió elszámolásokat küldött, illetve adott át Garamszeginek.
A vád szerint Garamszegi Gábor a számlanyitást követő két-három hónappal rábeszélte Kulcsár Attilát, hogy a jövőben kevesebb hozamot mutasson ki, és a tényleges, valamint az elszámolásokon feltüntetett nyereség különbözetét 50-50 százalékban osszák fel egymás között. A megszerzett pénzt Garamszegi egy off-shore cég, illetve a saját nevére nyitott svájci bankszámlára utalta át.
Garamszegi Gábort az eljárás kezdetén tanúként hallgatták ki, akkor azt vallotta, Rejtő E. Tibor mutatta be neki Kulcsár Attilát. Azt ugyanakkor tagadta, hogy tudomása lett volna a sikkasztásról.
(klubradio.hu, hirado.hu, Hír TV)
|
[
"Garamszegi Gábor",
"Rejtő E. Tibor",
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
Egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot költöttek kommunikációs tevékenységre különböző állami szervezetek és vállalatok. Ez nagyjából a két és félszerese annak, amit korábban a kormány célként jelölt meg. Bár az eredeti összeget lényegében a kezdetektől nem sikerül tartani, ilyen nagy mértékben azonban még sosem lépték át.
Ráadásul a legnagyobb pénzköltő éppen maga a kormány: a különböző minisztériumok közel 44 milliárd forintot kommunikáltak el, a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig egyedül több mint 35 milliárdot költött 12 hónap alatt. A trendekben nem látható változás, sőt, épp a közelmúltban kötöttek egy 30 milliárdos keretszerződést, hogy a rendezvényszervezést már ne a kommunikációs keretből kelljen fizetni.
Azért néztük át a kommunikációs megrendeléseket, mert június közepén volt egy éve, hogy aláírták az új keretmegállapodást, amiben elvileg három évre 90 milliárdot különítettek el ilyen célra. Ám ebben a 12 hónapban látványosan felpörgött az amúgy sem visszafogott kormányzati propaganda-gépezett, így biztosnak tűnt, hogy nem sikerült tartani a korábban 25 milliárdban korlátozott, később csendben 30 milliárdosra emelt éves keretet.
Kettő helyett ötmilliárd havonta
Korábban többször bemutattuk már, hogyan központosította az állami reklámköltéseket a kormányzat az elmúlt években. A rendszer lényege, hogy a direkt erre a célra életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bizonyos időközönként kiír egy gigatendert egy több tízmilliárdos keretszerződésre, ezen kiválasztanak néhány ügynökséget, és amíg a keret el nem fogy, már csak ezek a kiválasztott cégek versenyezhetnek a konkrét megbízásokért. Ha a keret kimerül, akkor újabb gigatendert hirdetnek, és ez így megy tovább.
Az NKOH-t eredetileg spórolási szándékkal hozták létre: a cél az lett volna, hogy a kormány becslése szerint korábban évi 40 milliárdos állami kommunikációs költést 25 milliárdra faragják le. Az első gigatendert így is írták ki, és ekkor nagyjából még sikerült is tartani a keretet. A második keretmegállapodásnál azonban már teljesen elszálltak a kiadások. Ez egy darabig két okból nem volt szembetűnő: egyrészt mert az NKOH nem kommunikálta az adatokat túl látványosan, másrészt mert a szerződésbe elrejtettek egy kikötést, ami szerint a 25 milliárdos keretet két alkalommal fel lehetett tölteni.
Így amikor elfogyott a pénz, nem kellett új közbeszerzést kiírni, egyszerűen csak hozzácsaptak még 25 milliárdot.
Ennek eredményeként a három évre szánt 75 milliárdos keretet sikerült alig több mint másfél esztendő alatt elégetni, ami miatt tavaly – a vártnál több mint egy évvel korábban – újabb tendert kellett kiírni. Itt ismét toltak egyet a kereten, a 25 milliárdos keretösszeget ugyanis 30-ra növelték, és immár ezt lehet kétszer feltölteni. A teljes összeg így elérte a 90 milliárd forintot.
A feltöltés lehetőségével élt is az NKOH, méghozzá alig több mint tíz hónap alatt kétszer is. Az első 30 milliárdot ugyanis még a tavalyi második félévben elkommunikálták az állami cégek és szervezetek, majd az idei első öt hónapban másodszor is lemerítették a keretet.
Azóta pedig a harmadik 30 milliárdnak is elfogyott már több mint a fele: a szerződés aláírása óta eltelt kevesebb, mint 14 hónap alatt összesen 75,1 milliárd forint ment el állami kommunikációra (ebből 65 milliárd egy év alatt, a maradék 10 milliárd azóta)*A konkrét megrendelésekre adott ajánlat közzétételének dátuma alapján. Az összegek jogszabály szerint tartalmaznak opciós részt is..
Kormánypropaganda és monopóliumok reklámozása
Méghozzá többnyire kormánypropagandára, a legnagyobb megrendelő ugyanis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. A legtöbb pénz pedig a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátokról ismert kampányokra ment el. Ilyenekre az új szerződés első évében 35,2 milliárd forintot szántak, azóta (idén júliusban) pedig leadott még egy 2 milliárdos megrendelést szaktárca.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénzHetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó kampányokra.
Rogánékhoz képest a többi minisztérium akár visszafogottnak is tűnhet, de 4,3 milliárdot csak elköltött az innovációs tárca is, többek között az "Egy a természettel" Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás promótálására, amire kicsit több, mint egy milliárdot fordítottak. A harmadik legnagyobb pénzszóró az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, de ők a Családbarát Magyarország idei kommunikációs kampányára szánt 1,2 milliárddal együtt is csak bő másfélmilliárdot költöttek.
A nem közvetlenül kormányzati szervezetek közül a legtöbbet a turisztikával foglalkozó ügynökségek költik az NKOH-n keresztül, ami valamennyire még indokoltnak is tűnhet egy stratégiai ágazat esetében. Az olyan állami monopóliumoknál, mint az MVM, vagy a Nemzeti Közművek azonban teljesen érthetetlen, hogy miért mennek el milliárdok kommunikációra, és az Államadósság Kezelő Központ esetében sem biztos, hogy indokolt az állampapír-eladások szigorúan belföldi kampányára kiszórt 4 milliárd forint.
Kellett még 30 milliárd rendezvényekre
Mindenesetre a trendeket látva nem lenne meglepő, ha még az idén újabb kommunikációs gigatendert kellene kiírni. Még akkor is, ha időközben az eddig szintén hatalmas összegeteket felemésztő rendezvényszervezési feladatokat szépen leválasztották a kommunikációról. Korábban nagyjából minden negyedik konkrét megbízás ilyen munkát is tartalmazott, néhány hete azonban erre már külön 30 milliárdos keretszerződés van, amit szintén az NKOH felügyel.
Magyarul jelenleg úgy állunk, hogy van egy 90 milliárdos kommunikációs keret, amiből 75 milliárdot elköltöttek, és egy 30 milliárdos keret, amit egy hónapja indítottak kizárólag rendezvényszervezési munkákra.
A rendezvényszervezésre kiírt tendert egyébként meglepő módon az állami tulajdonban lévő televízió- és rádióműsor-szórás, illetve –szétosztással foglalkozó Antenna Hungária nyerte el. Az állami cégnek azonban szerencsére a segítségére sietett az a csoport, amely jelenleg a kommunikációs költések egyetlen haszonélvezője is. Az AH-nak ugyanis a referenciát elsősorban Balásy Gyula cégei biztosították: a Moonlight Event Kft., a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft.
Utóbbi két ügynökség az, amelynél jelenleg az NKOH minden kommunikációs költést megrendel, azaz az elmúlt 14 hónapban elköltött 75 milliárd teljes egészében hozzájuk került. Bár a tavalyi 90 milliárdos gigatenderen Balásy vállalatain kívül még két győztest kihoztak, ezeket – az egyébként korábban szintén kormányközelinek tartott csoportokat – azonban utólag kizárták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét éve csúcson volt, most teljessé vált a NER-csillag bukásaEladta a két éve még állami milliárdokkal kitömött ügynökségeit Kuna Tibor. A vállalkozó két miniszterrel is jóban volt, most nyomoznak ellene.
Most úgy tűnik tehát, hogy a maradék 15 milliárd forint mellett – ami még a kommunikációs keretből rendelkezésre áll – további tízmilliárdokat kereshet a rendezvényszervezésen is a Balásy-féle cégcsoport. Igaz, itt még egy állami szereplőt is beiktattak az ügynökségek és a rendezvényeket megrendelő állami szervezetek közé.
Közélet miniszterelnöki kabinetiroda Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH plakát propaganda Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] |
[
"Soros György",
"Kuna Tibor"
] |
Életveszélyes vagy sem? Feleslegesen zárták be vagy jogosan? Felújítják, újjáépítik vagy hagyják tovább romlani? Ezek most a leggyakrabban feltett kérdések az Erkel Színház kapcsán. A politikus-operaénekes Gulyás Dénes szerint az állami tulajdon elfecsérlése lenne egy új Erkel megépítése, hiszen a régi pár milliárdból helyrepofozható.
– Nem életveszélyes az Erkel Színház – nyilatkozza lapunknak a Magyar Állami Operaház gazdasági igazgatója, Szabó Attila. Hozzáteszi azt is: a 2007-es bezárás előtt, körülbelül két hétig valóban áldatlan állapotok uralkodtak a jövőre százéves épületben, de ezt megszüntették. Az Erkelt ma próbahelyként használják, így üzemeltetési költsége 100 millió forint alatt van.
Az épület életveszélyessé nyilvánítását úgy sikerült elkerülni, hogy hálót feszítettek a tető alá, a nézőtéri menynyezet fölé. A háló felfogja a lepotyogó szigetelésdarabokat, amelyek néha magukkal rántanak kisebb betondarabkákat is – mondja Szabó. Baj akkor van, ha egy ilyen "betonhullós estén" mondjuk kétezren ülnek amai előírásoknak cseppet sem megfelelő nézőtéren, és beszakad a mennyezet. Hiller István volt miniszter, akinek felelősségét az ügyben külön parlamenti albizottság vizsgálja, a Népszabadságnak ennek kapcsán azt mondta: a vészhelyzet láttán döntött úgy, nem vállalja az épület további használatának felelősségét.
Amúgy Szabó szerint a színpad és a kiszolgálóhelyek sosem voltak teljesen alkalmasak az operajátszásra. Ezt az operaénekes Gulyás Dénes, az országgyűlés kulturális bizottságának fideszes tagja szintén megerősíti. Mint mondja, évtizedekig a mosdóban kellett skálázniuk, beénekelniük.
A gazdasági igazgató arra is felhívja a figyelmet: az Erkel színpadtechnikája siralmas, ha elkezdődhetne az Operaház ismét esedékes felújítása, és ide kellene áthozni az előadásokat, bajban lennének. Az Erkel újjáépítésére egyébként már Szinetár Miklós igazgatása alatt, 2005-ben pályázatot írtak ki. Akkor a jelenlegi épület felújítására 9,5–13 milliárd forintos ajánlatok érkeztek, az újjáépítésre pedig 18–20 milliárdos. De a pályázat ismertetése után a kérdés lekerült a napirendről.
Bajnai Gordon akkori miniszterelnök tavaly ősszel, az Operaház megnyitásának 125. évfordulójára rendezett díszelőadáson bejelentette: a kormány határozott arról, 2010-ben megkezdi az Erkel helyén egy új, modern színház építését, amely 2013-ban nyílna meg. Az ütemterv szerint a beruházáshoz szükséges pályázatot 2010 első negyedévében írta volna ki a dalszínház és a vagyonkezelő zrt., de ehhez új rendezési tervet kellett elfogadnia a józsefvárosi önkormányzatnak. A kérdést a Fidesz-többségű képviselő testület többször levette a napirendjéről, és számos körülmény tisztázását sürgette. A halasztó okok közé sorolták a 4-es metrónak a színház szomszédságában épülő megállóját is, mint olyasvalamit, ami befolyásolhatja a teátrum bővítését. Végül, 2010 tavaszán Józsefváros rábólintott az elképzelésre, de a folytatás a választások miatt már elmaradt.
– Ki lehetne nyitni az Erkelt, csak fel kellene újítani – nyilatkozza lapunknak az Erkel Színház ügyét vizsgáló albizottság vezetője, a politikusoperaénekesGulyásDénes. – Ez nagyságrendileg kevesebb pénzt emésztene fel, mint ledózerolni, és újjáépíteni egy nemcsak színházként funkcionáló komplexumként. A fideszes képviselő szerint a közvagyon elherdálásának minősül, ha egy állami tulajdont "eltúrnak", majd privát vagyonként építik fel 80 milliárdért. Gulyás szerint olyan állapotba kell hozni a teátrumot, hogy 20–25 évre játszásra alkalmas legyen. Ennek költsége –úgy saccolja – pár milliárdnál nem lehet több. Szerinte ugyanolyan jól működhetne a színház mondjuk oldalszínpad nélkül, igaz, némi korszerűsítés elengedhetetlen.
– Az Erkel helyén épülő új, színházi funkcióval ugyancsak bíró komplexum nem klasszikus PPP-konstrukcióban, hanem vagyonhasznosítási szerződés keretében épült volna fel, és nem került volna magánkézbe – jelenti ki Szabó. – Az állami telken egy magánvállalkozó épített volna fel egy komplexumot, amelyben a színház nem elidegeníthető, de hozzáépíthetett volna a saját hasznára további funkciókkal bíró épületeket is. Az állam évi maximum 3,1 milliárd forintot szánt a színház üzemeltetésére és a "bérleti díjra" 25 éven át, kifizetve az építést, és megfizetve az Operának szánt 120 napot. (Ráadásul a dalszínháznak vétójoga lett volna, hogy mi történne a színházban a fennmaradó időben.) A vagyonhasznosítás lényege: az nyer, aki az építést kevesebbért vállalja, mint amennyit az állam megajánlott. A hét eleji hír tehát, miszerint "leállították a PPP-s Erkel-projektet", azért nehezen értelmezhető, mert mint látható, ilyesmi el sem indult.
Természetesen mindenki örülne, ha állami pénzből helyrehoznák az Erkelt, de Szabó attól tart, ez esetben nem maradna pénz az Operaház rekonstrukciójára. Egyébként ha az Erkelt felújítják, külön forrást kell rendelni a működtetéshez, mert míg Szinetár Miklós igazgatása alatt 6,8 milliárd forint jutott az intézménynek, addig most Vass Lajosék 4,7 milliárdból gazdálkodnak. Persze az előző kulturális miniszter által beígért 5,3 milliárd forint is kevés lenne két színház, két társulat, két zenekar, két énekkar, két műszak fenntartására – mondja Szabó –, mert csak a bér- és járulékköltség 4 milliárd forint.
A gazdasági vezető elismerte, az Erkelben az utolsó időkben csak félig telt meg a nézőtér. Az tehát csak egy legenda, hogy a színház bezárásával vesztettek el 250 ezer nézőt. Nem most tűnt el a közönség nagyja, hanem – a statisztikák szerint – fokozatosan vesztették el.
Megkérdeztük Gulyás Dénest, ha az Erkelben három éve fél házak előtt játszottak, miért lenne most több néző, amikor a recesszió miatt még kisebb az érdeklődés. Az operaénekes úgy véli: olyan színvonalú előadásokat kell létrehozni, hogy vonzó legyen. Gulyás szerint az Erkel a művészképzésben is elengedhetetlen szerepet játszana, hiszen a Zeneakadémia ontja magából az énekeset, akik nem jutnak itthon munkához, így külföldön próbálnak szerencsét, és nem jönnek vissza. Amikor ő 1977-ben bekerült az Operaházba, évi majd hatszáz előadás ment, ma viszont már csak háromszáz, a balettekkel együtt. Az énekesnek akkor évente nyolcvan fellépésük volt, ma jó, ha tíz-tizenegy.
Felröppent a hír: Gulyás Dénes "pályázik" az Operaház főigazgatói posztjára. –Ez nem először fordulna elő – mondja az énekes, akit a társulatból már akkor több százan aláírásukkal támogattak, amikor Hegyi Árpád Jutocsa lett a direktor. Hogy most gondolkodik-e az igazgatáson? Még nem tud erre válaszolni, ahogy arra sem, mit választana: a politikát vagy a művészetet, noha úgy érzi, tudja, hogyan kellene a színházat jó irányba tolni. Megkérdezem azt is: mit szólt ahhoz, hogy nem hosszabbították meg posztján a megbízott művészeti igazgatót, Kovalik Balázst? Az énekes szerint Kovaliknak végig kellett volna csinálnia a következő szezont, mert a műsorstruktúrát ő állította össze, így valószínűleg csak ő tudja levezényelni. Kovalikot rendkívüli tehetségű embernek tartja, akinek abszolút helye van a hazai operaszcénában.
Védelem alá helyezték az Erkel Színház büféjében található két Bernáth Aurél-freskót – tudjuk meg Szabó Attilától, de az intézmény nem tudja a műveket légkondicionált, védett helyen tárolni. Két koncepció is készült arra, hogyan vinnék el a műveket új helyükre.
Ha viszont nem bontják le a régi épületet, a műalkotásokkal sem lesz gond.
|
[
"Hiller István"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Szinetár Miklós",
"Kovalik Balázs",
"Gulyás Dénes",
"Vass Lajos",
"Hegyi Árpád Jutocsa",
"Szabó Attila"
] |
Hoppon maradtak a korábbi beszállítók, immár Fejér megye mind a 80 iskolájába ugyanaz a vállalkozás szállítja a gyümölcsöt. Úgy tudjuk, a Matész-Fruct Kft. stratégiai igazgatójához köthető korábbi társaság milliókkal tartozik, egy új céggel ennek dacára tarolhattak. Korábban 10-12 szállító vitte a gyümölcsöt a megyei iskolákba, akik most mintegy százmilliós piacot veszítettek el.
Kedden megírtuk, háborognak a Fejér megyei termelők, a megye egészében ugyanis egyetlen céggel kötöttek az intézmények szerződést, ez pedig nem más, mint a győri székhelyű Matész-Fruct Kft. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lapunknak elküldött válaszából kiderül, a termelők, beszállítók nem túloztak: a programba 80 állami iskola jelentkezett, és mind a 80 intézmény a Matész-Fruct Kft.-vel volt kénytelen szerződni.
"Előzetes igényfelmérés kapcsán az intézmények döntése alapján Fejér megyében 80 intézmény jelezte szándékát az iskolagyümölcs-programban való részvételre. A 2014/2015. tanévi iskolagyümölcs-programban való részvételre 80 intézményre kötött megállapodást a tankerület megyei szinten a Matész-Fruct Kft.-vel. A pályázó szállítók közül négy pályázat ért el maximális pontszámot. A jogszabálynak megfelelően az azonos pontszámot elért pályázók közül azt kellett választani, aki időben az első volt, ezért a megyében a Matész-Fruct Kft. nyert" - áll a KLIK levelében.
A cég úgy nyerhetett, hogy Fazekas Sándor az utolsó pillanatban módosított a rendeleten, amelybe több újdonság is bekerült. Például, hogy azonos pontszám esetén azzal kell szerződést kötnie a KLIK-nek, aki először megkeresi az adott iskolát. Ám mint megtudtuk, nemcsak ez a módosítás jött kapóra a Matész-Fruct Kft.-nek.
Az új pontozási rendszer szerint az elérhető 64 pontból 32-őt a különböző marketingtevékenységekkel lehetett megkapni. Eddig ez nem volt kötelező elem.Pontosabban eddig mindössze egy, úgynevezett kísérő intézkedésben kellett közreműködni.
"Azért az nevetséges, hogy az nulla pontot ér, ha valaki három évig szállított problémamentesen, egy jó marketinggel pedig meg lehet szerezni a teljes pontszám felét" - panaszolta az egyik beszállító, aki szerint az is érdekes, hogy az iskoláknak semmilyen beleszólása nem volt abba, hogy kivel akarnak szerződni.
"Hiába adtuk be mi is a dokumentumokat, hiába akartak minket, a Matész-Fruct Kft.-vel kellett megállaponiuk, mert ők küldték be először az anyagukat. A pontozási rendszerbe se tették be azt a szempontot, hogy az iskolák kivel akarnak szerződni, a marketingtevékenység fontosabbnak bizonyult" - tette hozzá az egyik egykori beszállító.
/ Soós Lajos
Úgy tudjuk, a szakmai szervezetek is tehetetlenek voltak az ügyben, ugyanis a rendelettervezetet pont úgy küldték ki nekik véleményezésre, hogy mire bele tudtak volna nyúlni, addigra már megjelent.
"Számukra szerencsétlenül jött ki minden időpont, a Matész-Fruct Kft.-nek meg szerencsésen. Vannak ilyen véletlenek" - ironizált az egyik érintett.
Furcsának találják a beszállítók Lukács Róbert szerepét is a történetben. Ő a Matész-Fruct Kft. stratégiai igazgatója, volt felesége, Lampert Gyöngyi pedig az ügyvezetői posztot tölti be a kft.-ben.
Lukács Róbert egykori érdekeltsége, a Pannonker-Tész Zrt. korábban szintén részt vett az iskolagyümölcs-programban, de ez a cég már nem szállít. A társaság 2011 végén - éppen az új cég, a Matész-Fruct Kft. megalakulásával egy időben - gyakorlatilag eltűnt, jelenleg felszámolási eljárás van folyamatban ellene. A beszállítók azt mondják, a Pannonker-Tész Zrt. nem távozott tisztán: volt olyan termelő, akit nem fizettek ki, és akinek a cég a mai napig tartozik.
Kerestük Lukács Róbertet, hogy volt érdekeltségéről és tartozásairól kérdezzük. Válaszait egyelőre várjuk, amint megérkezik, közöljük. Volt felesége, Lampert Gyöngyi lapunknak azt mondta: Lukács Róbert a Matész-Fruct Kft.-ben nem tölt be ügyvezetői tisztséget, nem közéleti személyiség, így az iskolagyümölcs-program kapcsán személyes dolgai relevanciával nem bírnak.
|
[
"Lukács Róbert",
"Lampert Gyöngyi"
] |
[
"Soós Lajos",
"Fazekas Sándor"
] |
Simicska a botrány után elhagyta az országot
BUDAPEST – Ismeretlen helyre távozott "szánkózni" Simicska Lajos, akit péntek délután fotóztak le a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, miután nyilatkozataival megrengette a magyar sajtót. Az üzletember akkor azt mondta, kirúg mindenkit, aztán a hétvégén havas vidékre távozik.
Forrás: Facebook
A nepszava.hu úgy tudja, péntek délután Simicska Lajost a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren látták, nyilván utazási szándékkal. Bár azt is ígérte, hogy bemegy a Magyar Nemzetbe és kirúg mindenkit, de ezt az állomást végül kihagyta, lehet hogy sietett a járatához.
Külföldről is nyilatkozott
Simicska külföldről csak annyit nyilatkozott: "Sosem kértem olyat, hogy Orbán családját támadják" – mondta a Népszavának. Ezt arra reagálta, hogy Bayer Zsolt - aki állítólag többmillióval tartozik neki – azt nyilatkozta, hogy ezt az utasítást adta ki lapjai munkatársainak.
"Számomra a család szent, a sajátom is és a másoké is... De még csak azt sem kértem, hogy Orbán Viktor személyét kritizálják. Bírálatom a kormányfő politikájára és az őt körbevevő tanácsadókra vonatkozik, nem pedig Orbánra" - tette hozzá.
Széles Gábor akcióban
Közben a helyzetet megpróbálja kihasználni a másik jobboldali médiamágnás, Széles Gábor. Facebookon tette ki, hogy "nyitva vannak a kapui" azok előtt, akik bizonytalannak érzik a helyzetüket Simicska birodalmában, konkrétan munkát ajánlott az embereknek.
Simicska pénteken teljesen megváltozott a sajtóval, még az ipari kamerának is nyilatkozott, hogy minél több felületen támadhasson Orbán Viktorra. Pedig ők régen nagy barátok voltak, de folyamatosan romlott a viszonyuk az elmúlt háromnegyed évben, a 2014-es parlamenti választás után.
Egy Fidesz-tag rendőri védelmet kért Simicskára
Tényi István, a Fidesz tagja az Origóhoz juttatta el közérdekű bejelentését, miszerint a 2013. CLXV. törvény vonatkozó rendelkezései szerint felhívta a Budapesti Rendőr-főkapitányság figyelmét, hogy Simicska Lajos arról beszélt, hogy merénylet is érheti.
Egy paragrafust is idéz: az 1994. évi XXXIV. törvény 2. § (1) alapján: "A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait."
És akkor íme a kérése: "Kérem a Tisztelt Hatóságot, hogy nevezett személy kijelentései ügyében vizsgálatot elrendelni szíveskedjen. Amennyiben valóban veszélyben van nevezett személy, akkor az ő biztonságáról gondoskodjék" – zárul a közérdekű bejelentés.
Blikk-információ
|
[
"Simicska Lajos",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Széles Gábor",
"Bayer Zsolt",
"Tényi István"
] |
A Lázár János vezette szervezetben vizsgálják a hat szövetségi edzőt, a főtitkárt, a sportigazgatót és a keretorvost.
Koronavírus-járvány Friss cikkek a témában
Cikkünk frissül.
Feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöke azután, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen.
Az MTSZ elnökségének péntek délelőtti rendkívüli ülésén döntés született továbbá arról, hogy megszüntetik Marosi Katalin munkaviszonyát. A korábbi teniszező a válogatott csapatok szervezési feladatait látta el.
Felfüggesztik továbbá a szövetség sportigazgatóját a szükséges vizsgálatok lefolytatásáig, de legfeljebb a jogszabályok által lehetővé tett időtartamra.
Megszólalt a kamara a teniszszövetségnek kamu teszteredményeket kiállító orvosról A Semmelweis Egyetem orvosát, aki a teniszszövetség keretorvosaként is dolgozott, felfüggesztették.
A fegyelmi bizottság elnökét arra szólították fel, hogy a testület folytasson le fegyelmi eljárást az MTSZ alkalmazásában álló hat szövetségi edzővel, a főtitkárral, a sportigazgatóval, valamint az érintett PCR-tesztek elvégzéséért felelős orvossal szemben.
Az ellenőrző testületet pedig arra kérték fel, hogy haladéktalanul folytasson le további, részletekbe menő tényfeltáró vizsgálatot minden világranglistaponttal rendelkező magyar teniszező vonatkozásában.
A szövetség honlapján közzétették az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés szövegét is, anonimizálva, annyi azonban kiderül belőle, hogy olyasvalaki ellen tették, aki többek között egészségügyi feladatok ellátására szóló megbízási jogviszonyban állt az MTSZ-szel, és feladata volt többek között PCR-tesztek elvégzése ez azok alapján igazolások kiállítása.
Mint írják, a szövetségnek "tudomására jutott, hogy vélhetően több versenyző, sportszakember (edző), illetve szövetségi alkalmazott olyan PCR igazolással rendelkezett, amelyek ténylegess teszt elvégzésen nélkül kerültek kiállítása, vélhetően XXXX által". Ezeket "vélhetően több versenyző és edző külföldre történő utazáshoz, külföldi országba történő belépéshez, illetve versenyeken való részvételhez kapcsolódóan használhatta fel", erről azonban az MTSZ konkrét információval nem rendelkezik.
Az is olvasható benne, hogy a szövetség ellenőrző testülete február 3-án, csütörtökön belső vizsgálatot folytatott le, amelynek során versenyzőket, edzőket, szövetségi alkalmazottakat hallgatott meg az üggyel kapcsolatban. Álláspontjuk szerint "alappal feltételezhető, hogy a hamis PCR igazolások felhasználási céllal kerültek kiállításra, hiszen amennyiben azok nem kerültek volna felhasználásra, úgy azok kiállítására sem lett volna szükség".
A szövetség álláspontja szerint az ügyben több bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerülhet:
hamis magánokirat felhasználása,
közokirat-hamisítás,
közfeladati helyzettel visszaélés.
Az MTSZ úgy tudja, hogy valaki az ügyben már feljelentsést tett, ezért – ha annak alapján már folyamatban van büntetőeljárás –, összevonást javasolt.
|
[
"Lázár János"
] |
[
"Marosi Katalin"
] |
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán mintegy tízmillió forintos bírságot szabott ki az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő Zrt.-re, az elektronikus portfólió-nyilvántartásra, az ügyfélmegbízások rögzítésére, illetve az informatikai tartalék szerver működésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott terjedelmű átfogó vizsgálatot folytatott az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél (Opus Global Alapkezelő), a 2018. február 1-jétől a vizsgálat végéig tartó időszakot áttekintve.
Mint a jegybank feltárta, az alapkezelő által egyes alapok esetében alkalmazott rendszer nem felel meg teljes mértékben a portfóliónyilvántartási rendszerrel szemben támasztott követelményeknek. Az MNB így határozatában kötelezte az alapkezelőt, hogy valamennyi adatot időben rögzítsen a nyilvántartási rendszerében, így biztosítva a nettó eszközérték pontos alátámasztottságát.
A jegybank hiányosságot tárt fel az alapkezelő letétkezelői kapcsolatának dokumentáltságában, s kötelezte az alapkezelőt, hogy a letétkezelő megbízására minden esetben a vonatkozó jogszabályi előírás által megkövetelt formában kerüljön sor. Felszólította továbbá az alapkezelőt, hogy az irányítás és a jogosultságkiosztás szintjén biztosítsa az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától.
Az informatikai területet érintő működés kapcsán az MNB a vizsgálat során megállapította, hogy az alapkezelő nem rendelkezett megfelelő fizikai tartalék kiszolgáló szerverrel.
Az MNB határozatában összesen 9,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Opus Global Alapkezelőre, felszólította a hiányosságok megszüntetésére. Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor, hogy az Opus Global Alapkezelő a vizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított, s már a vizsgálat során intézkedéseket tett a feltárt hiányosságok kijavítására.
Az Opten adatai szerint az Opus Global Alapkezelő egyedüli részvényese Mészáros Lőrinc.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Szállodai szolgáltatásokra alakított céget a napokban a kormányfői vő cége, a BDPST Zrt., éppen az a cég, amely stratégiai befektetőként most vásárolja meg Mészáros Lőrinctől a Konzum PE Magántőkealap egyötödnyi részvénycsomagját az Appeninn Holdingban.
A BDPST Zrt. tőzsdei ügyletének ismertetésekor a főtulajdonos Tiborcz István a BDPST Group kifejezést is használta, immár indokoltan, mert a minap a zrt. leánycégeként megalakult a BDPST Hotel Management Zrt. is.
Ennek vezérigazgatója Somlyai Zoltán, aki az ötcsillagos budapesti szálloda, a Kempinski vezetője volt, amikor Orbán Ráhel ott dolgozott értékesítési menedzserként. A kormányfő lánya azóta az állami turisztikai menedzsment egyik tanácsadója lett. Somlyai az elmúlt években több olyan szállodaügyletben, illetve hotelirányításban is részt vett, amelyben Orbán Ráhel férje, Tiborcz István vagy a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc érdekelt volt.
A szállodai szakember, Somlyai jelenleg is a Hunguest Hotels Zrt. igazgatóságának tagja. A Hunguest a Konzum Nyrt. tulajdonában van, amely csaknem 40 százalékban a Konzum PE Magántőkealapé. Ettől vásárolta most meg Tiborcz cége az alap Appeninn-részvényeinek egyötödét. A bevásárlásnál BDPST Groupról beszélnek, mint vevőről, illetve Tiborcz úgy fogalmazott: a BDPST Group célja, hogy "a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált" kiaknázzák. Hogy ez pontosan mit jelent majd, az nyilván kiderül majd.
Az mindenesetre tény, hogy a BDPST-csoport legújabb tagja, a BDPST Hotel Management szállodai szolgáltatásokra készül, amivel adott esetben kiszolgálhatja akár a nem közvetlenül az Orbán családhoz, hanem csak Mészáros Lőrinchez köthető Konzum-csoport szállodáit is. (Az új BDPST-céget is abba a Gellért-hegyi villába jegyezték be, ahova az elmúlt hetekben összevonták Tiborcz István cégeit barátjának, Hamar Endrének az ügyvédi irodájában.)
Persze nemcsak a Hunguest 18 belföldi és 5 külföldi szállodája jöhet szóba, hanem más hotelek kiszolgálása is, hiszen a budapesti belvárosi Dorottya utcában már a kormánytól is kiemelt státust kapott a BDPST luxushotel-fejlesztése.
*Cikkünk előző változatában még azt írtuk, hogy Tiborcz kezébe kerülhet a Hunguest-szállodák kulcsa. Továbbra sem zárjuk ki, hogy ez egyszer bekövetkezik, a mostani hírek azonban nem jelentik ezt.
|
[
"Tiborcz István",
"Orbán Ráhel",
"Somlyai Zoltán"
] |
[
"Mészáros Lőrinc",
"Hamar Endre"
] |
Nemcsak adatokkal való visszaélés miatt nyomoz a rendőrség az adóhivatal feljelentése nyomán, hanem rágalmazás és hivatali visszaélés gyanúja miatt is. A NAV-botrányt kirobbantó Horváth András saját feljelentése ügyében is történt már ugyanakkor lépés a rendőrség szerint, de egyelőre nem közlik, hogy mi. Horváth szerint magasabb szintről jött a megbízás arra, hogy a házkutatáskor elvigyék a jegyzetfüzetét, azt gondolja, hogy egy másik államhatalmi szerv kutatja, kikkel találkozott ő mostanában.
A volt NAV-os szerint Varga Mihály egy írásos válaszában elismeri, hogy a nagyokat békén hagyják.
Az áfacsalás részleteiről szóló iratokat vitték el és a merevlemezét. Jogosulatlan adatkezelés a vád.
Korábban azt mondták, hogy nem lesz külön ellenőrzés, most mégis meggondolták magukat.
A TASZ szerint Horváth zaklatása jogtalan, a közérdekű bejelentőt éppen hogy védeni kellene.
Összesen három külön büntetőeljárást folytat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a NAV-botránnyal kapcsolatban – közölte az Index megkeresére az ORFK Kommunikációs Szolgálata.
Az áfacsalási ügyet kirobbantó volt adóhivatali dolgozó ellen a Nemzeti Adó-és Vámhivatal kettő darab feljelentést tett, és a két feljelentésben összeesen három bűncselekmény gyanúját vetették fel.
A feljelentésekre vonatkozó kérdéseinkre szombaton a NAV sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy mindkét feljelentést az ORFK-n tették meg. A feljelentések időpontjairól, sorsáról nem írtak a válaszban, helyette azt javasolták, hogy keressük meg az ORFK-t.
A rágalmazási nyomozás már egy hónapja tart
Az ORFK válaszából derült ki, hogy az egyik feljelentés következményeként már november 22-én elrendelték a nyomozást rágalmazás vétség gyanúja miatt. A másik feljelentés alapján két bűncselekmény – visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés – gyanúja miatt rendeltek el nyomozást december 11-én.
Az ORFK tájékoztatása alapján két nappal ezelőtt, december 9-én indult el az ügyben a harmadik büntetőeljárás, az, amelyik Horváth András hivatali visszaélés miatt tett feljelentésének a következménye.
Az érintettnek, Horváth Andrásnak még szombat délelőtt sem volt pontos, hivatalos forrásból származó információja arról, hogy rágalmazással végülis tényleg meggyanúsították-e, vagy esetleg elutasították a NAV feljelentését. Számára az is csak akkor lett egyértelmű, hogy személyes adattal való visszaéléssel gyanúsítják, amikor csütörtökön nyomozók jelentek meg nála átkutatni a lakását.
A zöld dossziéhez képest semmi a feljelentés
A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei a házkutatás végén Horváth szerint elvitték a számítógépének a merevlemezét, és sok más irat között azt a zöld dossziét is, amely állítása szerint a kiterjedt áfacsalásra utaló információkat tartalmazza. Sokkal több volt a zöld dossziéban, amit a csütörtöki házkutatáskor elvittek magukkal a rendőrök, mint ami a feljelentésében szerepelt, mondta az Indexnek szombaton Horváth András.
Sokkal több névről, sokkal több cégről, nagyon nagy adóösszegekről van szó a zöld dossziában, tette hozzá. Míg a feljelentésben csak néhány ügy szerepel, itt egész hálózatokról, rendszerszintű problémákat jelző dolgokról vannak információk, olyasmikről, amik túlmutatnak Horváth szerint egy büntetőeljárás keretein.
Zöld mappában az egész NAV-botrány
Magasabb szintű dolog?
Horváth azt mondja: nem a zöld dosszié elvitele háborította fel legjobban, hanem hogy elvitték tőle azt a jegyzetfüzetet is, amibe a találkozóinak időpontjait jegyezte fel. Ezt nagyon súlyos törvénytelenségnek tartja. A füzetben benne volt, hogy az elmúlt két-három héttel kikkel (főleg újságírókkal) beszélt. Horváth szerint a füzet az asztalán feküdt, amikor átkutatták a lakását, az egyik nyomozó belelapozott, aztán felmarkolta, és elvitték.
Horváth szerint a füzet elvétele azt mutatja, hogy nemcsak a feljelentés van, hanem "valamiféle magasabb szintű dolog is", azért "annyira kíváncsiak" arra, hogy ő mostanában kikkel beszélt, mert
"valami más államhatalmi szerv is ráugrott a témára".
Egyelőre abban maradtak a nyomozó hatóssággal, hogy egyeztetnek majd egy időpontot, amikor végigmennek az elvitt iratokon. Horváth szerint sok elvitt irat egyáltalán nem is tartozik az ügyhöz.
Számít, kinek ártott
Horváth továbbra is azt mondja, hogy alaptalannak tartja az egész nyomozást, szerinte ellene nem is lehetett volna büntetőeljárást indítani. Ugyanazon a jogi állásponton van, mint amit pénteken a TASZ, a TI-Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu írt meg közös közleményében: a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha azt haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követték el, márpedig Horváth jelentős érdeksérelmet legfeljebb a feljelentésében szereplő áfacsalóknak okozhatott azzal, hogy a hatóságok előtt leleplezte a tetteiket.
Az új Btk-hoz tartozó, jogászok által készített és Polt Péter legfőbb ügyész által szerkesztett magyarázó kommentárból az olvasható ki, hogy igenis számít, ki a jelentős érdeksérelem elszenvedője. "Az érdeksérelem jelentős fokát objektíve (de az adott sértett körülményeire hivatkozva) kell vizsgálni, annak megítélésénél azonban a sértett szubjektív érzékenységének nem lehet szerepe" – áll a jogalkalmazók, bírák munkáját segítő kiadványban.
Mindegyik ügyben történt már ez-az
Az ORFK válasza alapján a Horváth által kezdeményezett ügyben is történtek már lépések."A büntetőeljárások elrendelése óta valamennyi ügyben végzett már az eljáró szerv különböző nyomozati cselekményeket" – írta a kommunikációs szolgálat. Hogy mik ezek a cselekmények, azt viszont egyelőre nem árulják el. "További részleteket egyelőre nem kívánunk megosztani a közvéleménnyel" – közölték.
Horváthnak sincs tudomása arról, hogy mi történt az utóbbi időben az ő feljelentése ügyében. Őt nem értesítették semmiről azóta, hogy megkapta az egymondatos tájékoztatást a nyomozás elrendeléséről.
|
[
"Horváth András"
] |
[
"Polt Péter",
"Varga Mihály"
] |
2015-ben ígért fürdőt a pécsieknek Orbán Viktor, a projekt azóta nem indult el, a hozzá kapcsolódó sportcsarnok pedig Páva Zsolt polgármester szerint nem is fog megépülni. A közgyűlésen Páva egy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-hez köthető furcsa pénzmozgásáról is beszélt.
2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök vidéki haknikörútja egyik állomásaként Pécsett járt, ahol Páva Zsolt polgármesterrel aláírtak a Modern Városok Program pécsi fejlesztéseiről szóló megállapodást. Ennek fő eleme egy élményfürdő, valamint a hozzá kapcsolódó új sportcsarnok és uszoda volt, melyről azóta sem derült ki semmi – például az sem, pontosan hova is épülne.
A város most 800 millió forintos uniós támogatásból korszerűsíti a Lauber Dezső sportcsarnokot, a közgyűlésen pedig felmerült a kérdés, nem-e szembe ez a fejlesztés a Modern Városok programban beígérttel. Páva Zsolt szerint az élményfürdőhöz kapcsolódó sportcsarnok valószínűleg nem fog megvalósulni, de az uszoda még tervben van.
A közgyűlés egy másik naprendi pontja szerint a Pannon Filharmonikusok Pécs Nonprofit Kft. (PFZ) lemond a neki járó önkormányzati támogatás (évi 100 millió forint) feléről a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) számára. A ZSÖK az önkormányzat cége, a PFZ pedig a ZSÖK-é. A kulturális bizottság nem tárgyalta az előterjesztést, de állítólag az érintett cégek maguk kérték mindezt. A kérdésre azonban, hogy miért van szükség egyáltalán a ZSÖK kisegítésére, nem érkezett válasz - írta a Szabad Pécs.hu.
|
[
"Orbán Viktor",
"Páva Zsolt"
] |
[] |
Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Meggyes Tamás fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője megerősítette: a hét végén küldte meg a legfőbb ügyész az erre vonatkozó indítványát Kövér László házelnöknek.
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozott korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződéseivel összefüggésben. Olyan adatokra bukkantak, hogy az ügyben a volt polgármester is érintett.
Az ügy előzménye: az esztergomi önkormányzat 2003-ban életbiztosítási szerződéseket kötött a polgármester és az alpolgármester részére. A befektetési életbiztosítások kedvezményezettje a szerződésben rögzített határidő elérése esetén az önkormányzat volt, ezt azonban 2007-ben módosították, és a másik alpolgármesterre is szerződést kötve a határidő elérése esetén a kedvezményezettek ők maguk lettek.
A gyanú szerint az önkormányzat vagyoni hátránya 13,5 millió forint volt, ennyit fizetett ki a biztosító az életbiztosításokra 2010-ben: a két alpolgármester részére a magánszámlájukra, a polgármester esetében azonban az önkormányzat számlájára. Később a két alpolgármester a díjakat befizette az önkormányzatnak, így a vagyoni kár megtérült.
Az ügyészség szerint ugyanakkor szabálytalanul és jogszerűtlenül döntött az önkormányzat közbeszerzési és ügyrendi bizottsága, mert a városvezetők illetményéről csak a képviselő-testület dönthetett volna.
Gyanúsítottként hallgatták ki K. János és N. József volt alpolgármestert, valamint P. Józsefet és Z. Dánielt, akik az érintett bizottság tagjai voltak. Esetükben a nyomozás iratismertetéssel lezárult, az eljárás vádelőkészítő szakaszban van. A megalapozott gyanú szerint a bűncselekményt a két alpolgármester tettesként, a két bizottsági tag pedig bűnsegédként követte el.
Szeptemberben felröppent a hír, hogy Meggyes nem lesz parlamentiképviselő-jelölt, de a Népszavának elmondta: szerinte korai beszélni, hogy az esztergomi politikából, közéletből mikor és mennyire vonul ki.
Meggyes Tamás az Indexnek azt mondta, biztos benne, hogy bűncselemény hiányában fogják majd lezárni az ügyet. A volt polgármester szerint nem volt bűncselekmény a biztosítási megállapodások megkötése, sőt úgy véli, még erkölcsileg sem lehet aggályos az önkormányzat eljárása. Meggyes szerint a szerződések megkötése előtt jogi szakvéleményt kértek a biztosításról, amiben az állt, hogy nincs jogi akadálya az ügyletnek.
|
[
"Meggyes Tamás"
] |
[
"N. József",
"Kövér László",
"P. József",
"Z. Dániel",
"Polt Péter",
"Fazekas Géza",
"K. János"
] |
Magyar költségvetési forrásokból épülhet tanuszoda a "helyi fideszhez" ezer szállal kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A magyar kormány egyetért azzal, hogy a költségvetés fedezze azt a sportberuházást, amelynek alapján a beregszászi úgynevezett Mebelcsik stadion helyén tanuszoda és tornaterem épüljön – ez derül ki a kormány november végi határozatából. A pénzt az úgynevezett Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Társulás kapja majd meg támogatási szerződésben.
A társulást 11 nappal a kormányhatározat megszületése előtt hozta létre Kisvárda és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye önkormányzata, illetve az ukrajnai Kárpátalja Megyei Tanács. Elnöke Seszták Oszkár, a szabolcsi közgyűlés fideszes első embere, székhelye Kisvárdán található.
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük a társulást a támogatás pontos összegéről – ami nem szerepel a kormányhatározatban -, illetve arról is, hogy pontosan kinek a tulajdona jelenleg a stadion, illetve a tervek szerint kié lesz az ingatlan a beruházás végeztével. A kormányhatározat szerint ugyanis a kormány egyet ért azzal, hogy a társulás a beruházást "a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola javára" valósítsa meg.
Mihelyt megkapjuk a választ, közölni fogjuk. Ugyanaznapi Magyar Közlöny szerint a kormány egyébként az Országvédelmi Alap terhére 86 millió forintot csoportosított át a "nemzetpolitikai célok" megvalósulását szolgáló Bethlen Gábor Alap támogatására.
Szintén a kormányhatározatban szerepel, hogy a beruházás során a tanácsnak javallott együttműködnie a főiskolát működtető Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvánnyal. A nyíregyházi székhelyű alapítvány elnöke Orosz Ildikó, a főiskola vezetője is egyben, ezen túl választmányi tag a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségben (KMKSZ).
A KMKSZ voltaképpen "a" Fidesz-barát kárpátaljai magyar párt volt, még abból az időből, amikor létezett "balos" magyar párt is. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség papíron ugyan nem szűnt meg, a KMKSZ azonban pár éve uralja a "centrális erőteret" Kárpátalján. Ennek egyébként lett pozitív eredménye is: míg a korábbi választásokon egymással is versenyeztek a magyar pártok a kisebbségi szavazatokért, a legutóbbi önkormányzati megmérettetésen az eddiginél több magyar képviselőnek sikerült bekerülnie a helyi képviselőtestületekbe.
A KMKSZ exelnöke, Kovács Miklós szociológiát tanított a Rákóczin. Ő legutóbb azzal került a hírekbe, hogy havi bruttó több, mint egymillió forintért adott tanácsokat ukrán ügyekben Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A főiskolai alapítvány kurátora a magyar párt jelenlegi elnöke, Brenzovics László, aki a kijevi ukrán parlament egyetlen magyar képviselője is.
A főiskolának egyébként van versenytársa a kisebbségi oktatásban: az állami fenntartású Ungvári Egyetem magyar tannyelvű humán- és természettudományi kara.
Rádi Antónia
|
[
"Orosz Ildikó",
"Kovács Miklós"
] |
[
"Brenzovics László",
"Seszták Oszkár",
"Orbán Viktor",
"Rádi Antónia"
] |
Két körben 84 milliárd forint tőkét emelt az állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Mager Andrea miniszter a Magyar Fejlesztési Bankban.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. alaptőkéje 45 milliárd forinttal nőtt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett kibocsátói tájékoztatásban. Az alaptőke növelését a tulajdonosi jogok gyakorlója, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (vagyis Mager Andrea) rendelte el. Az emelést követően az MFB Zrt. alaptőkéje 349,9 milliárd forint lett.
Az MFB a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézete, értékpapírjait 2019 decemberében vezették be a részvénypiacra.
Ez egyébként már a második bejelentett tőkeemelés pár napon belül, az MFB az előző körben 39 milliárdot kapott, vagyis összesen 84 milliárdot.
A tőkeemelés minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a kormány december közepén több körben, több tíz- és százmilliárd forintot "csoportosított át" a költségvetésben közelebbről meg nem határozott állami vállalatok tőkeemeléseire, beruházásaira, illetve vállalati tulajdonrészek megszerzéseire. Ez immár menetrendszerű gyakorlat a kormány év végén mindig kiszórja a büdzsében esetleg megmaradt (mármint a tetemes hiánnyal együtt megmaradt) pénzeket.
Az állam elsősorban az MFB-n keresztül nyújtott és nyújt kedvezményes hiteleket a járványválság miatt bajba került cégeknek. Az MFB alapfeladata az, hogy vállalkozásoknak és magánszemélyeknek nyújtson kedvező konstrukciójú hiteleket, valamint uniós gazdaságfejlesztési forrásokat közvetítsen.
De a bank Fidesz-közeli szereplőket is szokott hitelezni és támogatni. Miután az MFB öt év után nyilvánosságra hozta egyéb, banki tevékenységéhez nem kapcsolódó kifizetéseinek listáját, kiderült: rajta van a Kubatov Gábor fideszes pártigazgató elnökölte Ferencvárosi Torna Club (FTC) felnőtt jégkorong és kézilabda, valamint utánpótlás vízilabda szakosztálya, ide összesen 48 millió forint jutott 2018-ban. De nem maradt le a békés meneteléseiről híres Civil Összefogás Fórum sem, az alapítványának, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) 2021-ben 25,4 millió forintot utalt át az MFB. (A CÖF-nek egyébként 2017 vége óta a Szerencsejáték Zrt. 170 millió forintos támogatást folyósított, de még ez is elmarad az MVM Zrt. 2016 őszén nekik utalt 508 milliójától.) Felkerült a támogatottak közé a kormányközeli Nézőpont Intézet Alapítvány, amely 36 millió forint jutott 2020-ban.
Mára se szeri, se száma a gazdasági életben a Fidesz-közeli nagyvállalkozóknak, így az MFB hitelezettjeinek sorában is bőven találni közülük. A Tiborcz István közvetett tulajdonában álló Dorottya Investment Zrt.-t, egy belvárosi luxusszálloda fejlesztésében például 8,4 milliárd forintos kölcsönnel segítette az MFB.
|
[
"Mager Andrea"
] |
[
"Kubatov Gábor",
"Tiborcz István"
] |
A megyei főügyészség újabb vizsgálata szerint vissza kell fizetnie a "feleségétől kapott" polgármesteri végkielégítés Simon Miklósnak.
A volt nyírbogáti polgármester utódja, a fideszes Simonné Rizsák Ildikó javaslatára kapott bruttó 3 millió 67 ezer forint végkielégítést, amire nem lett volna jogosult, hiszen a jogszabályok értelmében annak nem jár, aki a továbbiakban országgyűlési képviselőként működik.
Simon Miklósnak választania kellett 2014-ben a polgármesterség és az országgyűlési képviselői szék között. A politikus az utóbbi mellett döntött, így tizenhárom évnyi hivatali idő után öthavi végkielégítést - bruttó 3 millió 67 ezer forintot - és ki nem vett szabadságát - bruttó 2 millió 147 ezer forintot - kapott a nagyközség önkormányzatától.
Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél. Azonban bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, a megyei kormányhivatal is jogosnak tartotta a kifizetést.
A Legfőbb Ügyészség azonban felülvizsgáltatta a döntést a megyei főügyészséggel, amely arra jutott, hogy a döntéshozók tévesen értelmezték a jogszabályokat, de bűncselekménnyel nem gyanúsíthatók.
A Borsnak telefonon nyilatkozó Simon azt mondta, hogy bár még nem kapta kézhez a határozatot, visszautalt az önkormányzatnak 791 ezer 334 forintot, ami szerinte a kapott végkielégítés nettó összege.
Az ügyészség határozatát csak véleménynek tekinti, mivel szerinte a jogértelmezés nem az ő dolga. "Aki valamiért megdolgozott, azt ki kell fizetni, ha polgármesterről van szó, ha kőművesről" – véli.
|
[
"Simonné Rizsák Ildikó",
"Simon Miklós"
] |
[
"Pataki Márton"
] |
Őrizetbe vették Tátrai Miklóst?
A nemzeti vagyonkezelő volt vezetőjének kora délután óta tart a kihallgatása
Azt, hogy őrizetbe vette-e az ügyészség Tátrai Miklóst a sukorói földcserével kapcsolatban, Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője megkeresésünkre semmilyen formában nem kívánta kommentálni. Ismételt megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy még ma "fellebben a fátyol", még lapzárta előtt a Központi Nyomozó Főügyészség közleményt fog kiadni az ügyről. "Első a nyomozás, csak ezután következik a nyilvánosság" – mondta az MNO-nak a szóvivő. Zámbó Gyula, Tátrai Miklós ügyvédje később tud csak nyilatkozni arról, hogy őrizetbe vették-e védencét.
Emlékezetes, hogy lapunk 2008 novemberében tárta a nyilvánosság elé, hogy az MNV feltételezhetően jogszabályellenesen cserélte el a Velencei-tó partján fekvő, 70 hektáros, állami tulajdonban lévő földterületet egy izraeli–magyar állampolgárságú személy két, Pest megyei ingatlanával.
Az ügyben azóta Budai Gyula feljelentése nyomán a főügyészség is nyomoz. A vádhatóság megállapítása szerint az államot közel másfél milliárdos kár érte az ügylet miatt. Az elmúlt időszakban nemcsak Tátrait, hanem az MNV Zrt. volt ügyvédjét, illetve Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököket is tanúként hallgatták ki.
Császy Zsoltot őrizetbe vették
A Hír Televízió helyszínen lévő tudósítója kedden beszámolt arról, hogy a Tátrai Miklóssal egy időben kihallgatott Császy Zsoltot őrizetbe vette a rendőrség és már át is szállították a Gyorskocsi utcába. A nemzeti vagyonkezelő volt értékesítési és jogi igazgatójának ügyvédje elmondta a Hír Televíziónak, hogy panasszal élt a gyanúsítás miatt. Mint ismert, Császy készítette a sukorói telekcsere dokumentumait. A volt igazgató szerint a 1,5 milliárdos vagyonvesztés nem valósult meg és szerdán részletes vallomást tesz majd az ügyben.
Dénes Zoltán, Hír Televízió
|
[
"Bajnai Gordon",
"Tátrai Miklós",
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Budai Gyula",
"Császy Zsolt",
"Fazekas Géza",
"Dénes Zoltán",
"Zámbó Gyula"
] |
Lapkiadója, országos és megyei lapjai, magazinjai mellé most egy tévét is vett magának az ország legújabb médiamogulja.
Régóta pedzegették a szakmában, hogy új tulajdonoshoz kerül az Echo Tv, sokáig a Századvég tűnt befutónak, a végén viszont a kormányakol új médiamogulja, Mészáros Lőrinc lett az új tulajdonos. Az adásvételi szerződést tegnap írták alá, jelentette be a korábbi tulajdonos, Széles Gábor a Magyar Hírlapban, ami egyelőre még az ő lapja. Széles nem száll ki teljesen a tévéből, az öttagú igazgatóságban szerepet vállal, hogy
a Fidesz–KDNP szellemiségének megfelelő, a kormányhoz legközelebb álló csatorna maradjon az Echo.
Széles Gábor a továbbiakban inkább a magyar buszgyártásra akar fókuszálni, azaz szeretné felvirágoztatni az Ikarust, hogy néhány éven belül évi tizenkét-tizenötezer buszt gyárthassanak. Ha most lehetne fogadni nagyobb összegben, hogy a hármas metró leállásakor kiírásra kerülő metrópótlóbusz-tenderen ki lesz a befutó, Széles Gáborra tennénk.
Az Echo Tv eladásáról az interjúban az derül ki, hogy
több hónapos előkészítés előzte meg;
csak olyan vevő jöhetett számításba, akiknek az értékrendje hasonló a Széleséhez;
csak magyar vevőnek akarta eladni;
a leendő tulajdonossal politikailag is szót kellett értenie;
Mészáros Lőrinc korrekt és szerény ember, aki abban érdekelt, hogy az Echo Tv továbbvigye az eddigi szellemiségét.
A tévéről Széles azt mondta, nem jobboldali, hanem
a Fidesz–KDNP szellemiségének megfelelő, a kormányhoz legközelebb álló csatorna.
Ez a kitétel azért kell, hangsúlyozta, mert a Jobbikról az utóbbi időben nem nagyon lehet tudni, hogy melyik oldalon áll. Az Echo Tv 2,8 millió háztartásban fogható, és Széles szerint várható, hogy bekerül a szolgáltatók ingyenes csomagjába, ami plusz egymillió háztartást jelent. Mészáros Lőrinc érkezésével technikai fejlesztésekre kerülhet sor, új kamerákat vesznek, áttérnek a 16:9-es képarányra, és a stúdió vezérlőjét is kicserélik, a beígért létszámbővítéssel és fizetésemeléssel együtt ez másfél milliárd forintos beruházást jelent.
Széles a Magyar Hírlapot nem akarja eladni, a szerkesztőségben technikai fejlesztések következnek, bővítik az újságírógárdát, és sor kerül a bérrendezésre is.
|
[
"Széles Gábor",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Versenyfelügyeleti eljárást kezdett az IBM, az SAP Hungary Kft. és az ISH Kft. kartellgyanús összejátszása miatt a Gazdasági Versenyhivatal. Házkutatást is tartottak a cégeknél, és iratokat, elektronikus adathordozókat foglaltak le. Az Index úgy tudja, hogy felsőoktatási intézmények közbeszerzési pályázataival függ össze az eljárás, a három cég idén négy egyetem informatikai rendszereinek szállítását nyerte el, több mint hatmilliárd forint értékben.
Újabb enyhítést helyezett kilátásba a Gazdasági Versenyhivatal azon cégek számára, akik maguk tárják fel kartell tevékenységüket, vagy új bizonyítékkal segítik a vizsgálatot.
Rajtaütésszerű akciót tartott a GVH kartellcsoportja a múlt héten három informatikai cég székhelyén - tudta meg az Index. Az IBM Magyarország Kft., az SAP Hungary és a ISH (International System House) Kft. irodáiban tartott házkutatás során iratokat és számítógépes adathordozókat foglaltak le. A GVH sajtószóvivője az Index megkeresésére nem cáfolta az eljárás tényét, ugyanakkor részletek közlésétől elzárkózott. Az Index információi szerint az eljárást öt hazai egyetem gazdasági információs rendszerekre kiírt pályázatai miatt indították, melyeken a cégek több konkurens piaci szereplő szerint is egymással egyeztetve léptek fel, és a négy eddig lezárt tender mindegyikét megnyerték.
Nem csak egymással egyeztettek?
A cégek képviselői a pályázatok kiírása előtt részt vettek egy, az oktatási tárca által szervezett, "a felsőoktatási gazdálkodási feladatokat támogató információrendszerek bevezetésével kapcsolatban" tartott háttéregyeztetésen is. Egy, az Index birtokába került emlékeztető szerint a megbeszélésen részt vett a minisztérium részéről többek között Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár, az informatikai főosztály munkatársa, illetve Gábor András informatikai főtanácsadó, az egyetemek közül az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Egyetem, illetve a SOTE illetékese. A versenyszférát az a három cég képviselte, amelyek ellen most kartell gyanúja miatt vizsgálódik a GHV. Az OM más piaci szereplők részvételével nem szervezett hasonló megbeszélést.
A megbeszélésen az egyetemek képviselői lényegében szándéknyilatkozatot tettek, hogy a megjelent cégek termékeit választják. Édes István a debreceni egyetem képviseletében kijelentette "intézményében bevezették a MEDSOL alkalmazást (az ISH Kft. terméke - a szerk.), és akár pilothelyszínként is vállalná az SAP bevezetését". Juhászné Huszty Katalin, a SOTE gazdasági vezetője azt közölte: "intézménye stratégiai döntést hozott az SAP, mint ERP rendszer és a MEdsol, mint klinikai rendszer bevezetéséről. Ferenczi József, a Pécsi Tudományegyetem képviselője ugyancsak arról beszélt, hogy döntöttek a rendszer bevezetéséről, és "2005-től élesben kívánják tesztelni az SAP-t".
Az OM támogatja az összefogást
Gábor András ugyanakkor az emlékeztető szerint a megbeszélésén kijelentette: "ha a megbeszélésen résztvevő, ugyanazon SAP- illetve klinikai rendszer bevezetése iránt érdeklődő intézmények lehetségesnek látják az együttműködést, és hajlandóak az összefogásra, az OM támogatni fogja kezdeményezésüket".
Az oktatási tárca sajtóosztálya érdeklődésünkre nem cáfolta a megbeszélés tényét. Ugyanakkor az egyeztetést teljesen szokványosnak minősítette. A sajtóosztály szerint a fent idézet kijelentések nem értelmezhetőek úgy, hogy az egyetemek előre nyilatkoztak volna arról, mely cégekre számítanak a rendszerek bevezetés kapcsán.
Mindenhol ugyanazok nyertek
Az öt egyetem mindegyike az idei első félévben írt ki pályázatot. A három cég a tenderek mindegyikén részt vett valamilyen formában: bár előfordult az is, hogy az IBM és az ISH egymás ellen indult. A négy lezárt, összeségében több mint hatmilliárd forint értékű megbízást jelentő pályázaton (ELTE, Szeged, Debrecen, Pécs) az ISH nyert, ám a cég Pécsett és Szegeden is vállalta az IBM és az SAP alvállalkozóként történő bevonását.
Az ELTE tenderének eredményét az egyik ajánlattevő, az Oracle megtámadta, és a közbeszerzési bizottság döntése nyomán az ELTE új eredményt hirdetett: a győztes a KPMG lett, ám információink szerint alvállalkozóként e projektben is jelen lesz az IBM és az ISH.
Az IBM, az SAP és az ISH az Index megkeresésére a versenyhivatali vizsgálat tényét megerősítve csak annyit közölt, együttműködnek a hatósággal az eljárás során, de egyebet nem kívánnak hozzáfűzni az ügyhöz.
Szegeden el se indultak az SAP konkurensei
Az Index úgy tudja, a gazdasági informatikai rendszerek piacán résztvevő cégek már korábban felfigyeltek a lehetséges összefonódásra, egyes vállalkozások pedig az OM-ben tartott megbeszélés tényéről is értesültek. Információink szerint részben ennek köszönhető, hogy több vállalkozás a tenderektől való távolmaradás mellett döntött, Szegeden például csak az IBM és az ISH adott be ajánlatott. A három cég jelenlegi sikerei több piaci szereplő szerint egy lépést jelenhetnek a felsőoktatás egészének bevételére, így az elnyert tenderek értéke túlmutat az együttesen képviselt több mint hatmilliárd forinton is.
|
[
"Mang Béla",
"Gábor András"
] |
[
"Édes István",
"Juhászné Huszty Katalin",
"Ferenczi József"
] |
Összesen közel 800 ezer eurós tőkeemelés történt két olyan szlovén cégben, amely a magyar kormányközeli média külföldi terjeszkedéséhez kapcsolható.
A szlovén Vecer.com azt írja, hogy április 10-én Schatz Péter, a szlovén Ripost kiadó tulajdonosa és Habony Árpád üzlettársa 380 ezer eurós tőkeemelésről szóló papírt írt alá egy ljubljanai közjegyzőnél.
A Ripost Publishing a kiadója a Demokracija és Škandal24 lapoknak, ezen kívül Schatz a szlovén SDS párthoz köthető Nova24TV igazgatóságának is tagja.
Ennek a tévének a megszerzéséről itt írtunk hosszabban, a lényeg az, hogy az SDS elnöke, Janez Jansa, kiváló viszont ápol Orbán Viktorral és amennyiben nyerne a választásokon, miniszterelnökként szívesen követné a példáját. Erre utal az is, ahogy a magyar kormányközeli médiához hasonló módon kezdték el kiépíteni az SDS közeli laphálózatot.
Szlovén lap: Orbánék pénzelik ottani szövetségesük kampányát Erősödik is a magyar miniszterelnök szövetségesének, Janez Jansának a pártja, amely migránsozós kampányt visz.
A Schatz-féle tranzakció után mindössze 20 perccel később ugyanannál a közjegyzőnél megjelent Adamik Anna is, aki a saját cégében, a Crecol Mediában hajtott végre tőkeemelést, mégpedig 403 ezer euró értékben.
A hírportál szerint kérdéses, hogy ez a pénz honnan van, ugyanis információik szerint Adamik magyar cége mindössze 47 ezer eurós bevételt produkált 2016-ban.
A Vecer szerint a Ripost Publishing és a Crecol Media közötti kapcsolatra utalhat az is, hogy ugyanarra a címre jegyezték be mindkettőt. Szintén a ljubljanai Linhartova utca 13 szám alatt található meg a Nova24TV és a másik, ugyancsak SDS közeli Nova Obzorja is. Sőt, jegyzi meg a hírportál, a Nova24TV korábbi vezérigazgatója és az SDS tanácsadója, Mihael Hočevar cégének is itt a székhelye.
Azt, hogy pontosan mennyi pénz juthatott a Fidesz- és SDS-barát magyar-szlovén médiacégekhez, nem tudni: a Magyar Narancs egy korábbi cikkében 1,45 millió euróval számolt (445 millió forint), a Zurnal24 szlovén hírportál azonban 2,2 millió euróról beszél a Linhart utcai, SDS-hez is köthető vállalkozások kapcsán, ez nagyjából 700 millió forint.
Az egész tranzakció, mutat rá a Vecer, újra felerősíti a tiltott pártfinanszírozás elméletét, amely már korábban is felmerült az SDS-szel kapcsolatban. Ahogy arról a 24.hu-n is beszámoltunk, egy bonyolult – több szálon is Magyarországra vezető – ügylet során volt szó egy magyar kapcsolatokkal is rendelkező boszniai nő 450 ezer eurós hitelt adott a "semmiből" az SDS-nek.
Az ügyet azonnal vizsgálni kezdték a szlovén hatóságok az esetleges illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt, és az SDS vissza is fizette gyorsan az első lehívott hitelrészleteket. Ebben az időszakban derült ki azonban az is, hogy az egyik SDS-hez köthető, de a magyar résztulajdonban lévő kiadóvállalat, a Nova Obzorja szintén az SDS-nek adott kölcsön 60 ezer eurót.
Adamik Anna régi motoros volt a magyar köztévénél, 1984-ben kezdett, de 2011-re az egyik legfontosabb vezetővé vált. Az MTVA elhagyása után a Vecer forrásai szerint Adamik a Habony Árpád köreiben mozgó, szintén volt köztévés Schatz Péternek kezdett el dolgozni.
Közös munkájuk azonban nem csak Magyarországra és Szlovéniára terjed ki: Adamik és Schatz többségi tulajdonrészt szerzett több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban, amelyek a bukott macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit támogatják és gyakran terjesztenek provokatív álhíreket a volt macedón kormánypárt ellenfeleiről és civil csoportokról. Bár Schatz és Adamik papíron egymástól függetlenül üzletel a balkáni országban, számos alkalommal egyszerre utaztak Szkopjéba, és ugyanaz a helyi ügyvédi iroda intézi ügyeiket.
Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök (k), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
|
[
"Schatz Péter",
"Habony Árpád"
] |
[
"Nikola Gruevszki",
"Koszticsák Szilárd",
"Mihael Hočevar",
"Adamik Anna",
"Janez Jansa",
"Orbán Viktor"
] |
nepszava.hu;
Magyarország;ombudsman;leminősítés;
2022-05-24 20:38:00
Leminősítették a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával
Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét.
Az eddigi "A" kategóriából a "B"-be sorolta át a magyar emberi jogi állami intézményt a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI) – erről a Magyar Helsinki Bizottság számolt be.
A döntés értelmében Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa
"Most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából" – jegyzik meg.
Mint írják, az alapvető jogok biztosa és hivatala
Az ombudsmannak fél éve volt arra, hogy demonstrálja függetlenségét a GANHRI előtt. Mint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi, Kozma Ákos egyelőre még a tényt sem tárta a nyilvánosság elé.
"Minket viszont magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorít a hazai ombudsmani intézmény leminősítése.
- fogalmaztak.
|
[
"Kozma Ákos"
] |
[] |
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nyilvánosságra hozta a kormány az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) teljes jelentését a 4-es metró beruházásáról. Az OLAF azt javasolja, hogy közel 60 milliárd forintot kérjenek vissza a támogatások kedvezményezettjeitől. Szabálytalanság, csalás, korrupció és EU-pénzek szabálytalan felhasználása szerepel az OLAF megállapításai között.
Az OLAF érintettként a fővárost, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezte meg. A volt miniszterelnök cége összesen csaknem 600 ezer eurót kapott a 4-es metró kocsijait gyártó Alstomtól tanácsadási és képviseleti munkáért. Medgyessy szerint a szerződésekben semmi kivetnivaló nincs.
Medgyessy Pétert az OLAF is megkereste a vádakkal kapcsolatban. Ő akkor úgy reagált: tulajdonosként nem az ő felelőssége lett volna, hogy ennyire részletekbe menően ismerje a cégek tevékenységét, különösen az olyan szerződéseknél, amelyeket még az előtt írtak alá, mint hogy ő tulajdonos lett. Medgyessy szerint nonszensz, hogy bármilyen szerepe lett volna a szerződések megkötésénél. A volt miniszterelnök az Indexnek nyilatkozott: mint mondta, amikor az első hirdetmények megjelentek a 4-es metróról 2005-ben, ő már nem volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenccel, valamint a főváros akkori vezetőivel pedig rossz volt a viszonya, vagyis politikai ráhatása sem lehetett az ügyre.
Az OLAF szerint a száznál is több szerződésben több súlyos szabálytalanságot, hibát, valamint "lehetséges csalás" jeleit találták meg. A 2007 és 2013 közötti beruházás már a kezdetétől fogva szabálytalanságokkal volt tele. Azok a szerződések, amelyekben szabálytalanságokat találtak, a 452 milliárd forintos beruházás nagyjából 60 százalékát, 272,8 milliárd forintot érintik. A szabálytalanságok összesen 166 milliárd forint kárt okoztak.
Az OLAF az Európai Bizottságtól függetlenül működő ellenőrző testület, nyomozati jogköre annyiban van, hogy hozzáférhet egyes iratokhoz, ám közvetlenül az ügyészséghez nem fordulhat. Mindössze javaslatot tehet – ez történik ebben az anyagban is –, a számokat pedig az Európai Bizottság vonatkozó útmutatása alapján számolta ki. A magyar illetékes hatóság ezek után dönthet arról, hogy feljelentést tesz-e. Európai ügyészség hiányában ezek után az ügy a magyar nyomozókhoz, majd esetleg a magyar ügyészséghez, bírósághoz kerül, végső soron ezek döntenek a büntetőeljárásban.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
- A DBR Metró Projektigazgatóságnak nem volt meg a kellő kapacitása ahhoz, hogy jól menedzselhessék a beruházást.
- A DBR több vezetőjénél és a főnökeik közül többeknél is összeférhetetlenséget találtak, olyan kapcsolatban álltak a szerződéses partnerekkel.
- Az Eurometro Kft. tulajdonosainál szintén fennállt az összeférhetetlenség.
- A beruházásnál nem vették figyelembe a FIDIC Sárga könyvének standardjait. A mérnöki szervezet ebben gyűjtötte össze az építészeti és mérnöki létesítményekhez szükséges szerződéses feltételeket.
- Mivel nem volt megfelelő a pénzügyi és technikai előkészítés, súlyos csúszások voltak a projektben, és az ára is megemelkedett. A csúszások miatt 67,5 milliárd forinttal többet kellett fizetni, mint ahogyan azt eredetileg tervezték.
Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik:
A Siemens-konzorcium, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, így a teljes uniós támogatást visszakérik tőle.
A metrókocsikat szállító Alstomtól is teljes visszatérítést javasol az OLAF, 22,9 milliárd forint értékben. A cég bennfentes információkhoz jutott, amelyeket felhasználva módosította az ajánlatát, ami jelentősen hozzájárult a győzelméhez.
A BAMCO konzorcium (Vinci Construction, Strabag, Hídépítő Zrt.) 62 milliárd forintért építette meg a metró alagútjait, ám az erre vonatkozó tendert jogszerűtlenül nyerte el. 8 milliárdnyi uniós támogatást kérhetnek vissza tőle.
A belsőépítészeti munkákat 40 milliárd forintért elvégzett Swietelskytől 7,6 milliárd forintot követelhetnek a tenderfolyamat szabálytalanságai miatt.
A Baross téri állomás szerkezetépítési munkáiért felelős Strabag és Hídépítő Zrt. az uniós forrás 25 százalékát, 2,5 milliárd forintot fizethet vissza.
Az Európai Beruházási Bank legalább 20 millió euró, azaz 5,1 milliárd forint összegben finanszírozott olyan szabálytalan szerződéseket, amelyekbe az állam is beszállt. Hitelt adtak Budapestnek is: a velük megkötött szerződések szabálytalanságai összesen 116,7 millió eurót, vagyis 30 milliárd forintot érintenek.
Így kerülhet vissza a pénz az EU kasszájába A pénzt az Európai Bizottság kérheti vissza. Elvileg nem büntetésről van szó, hanem akárcsak az aszfaltkeverő ügy esetében úgynevezett korrekcióról. Ennek az a lényege, hogy a pénzt csak a visszaélésekkel érintett tételeknél kérik vissza, és újra felhasználhatóvá teszik – például újra pályázatot lehet kiírni erre az összegre. A gond csak az, hogy a támogatás az előző, 2015 végén lezárt 2007-2013-as támogatási borítékból származott, erre új pályázatot már nem lehet kiírni. Az Európai Bizottság az érintett összeget nem a kedvezményezettektől, hanem a magyar államtól kéri vissza (ebben az esetben félig az állam maga a kedvezményezett is). Az államnak tehát nem feladata, hanem érdeke, hogy büntetőeljárást kezdeményezzen, és a pénzt azoktól szedje be, akik visszaéltek a támogatással.
Az OLAF-nál szereplő euró/forint árfolyam jóval kedvezőbb a mostaninál. A kurzus a 2008 decemberi, ekkor írta alá a főváros és az Európai Bizottság a négyes metró támogatási szerződését. Ebben a szerződésben – derül ki az OLAF-jelentésből - forintösszegek szerepeltek.
A korrekciónál elméletben kibúvót jelenthet az állam számára, hogy a projekt elszámolási határideje nem 2015. december 31-e, hanem 2017 vége. Márpedig a projekten belül is van olyan tétel, amely nem EU-támogatásból, hanem az EU finanszírozó bankjának, az Európai Beruházási Banknak (EIB) a hiteléből valósult meg. Ezt a hitelt átkonvertálhatják támogatásnak. Az unortodox módszerrel egyszer már élt a magyar kormány, a kettes metró járműbeszerzésénél kérték azt az Európai Bizottságtól, hogy az erre felvett EIB-hitelt vissza nem térítendő támogatássá alakítsák át.
Ha ezt most is sikerül meglépni – és a korrekció összege nem haladja meg az államnak biztosított hitel összegét, vagyis 472 millió eurót –, akkor elvileg az állam nem veszít semmit. Ettől függetlenül indíthat büntetőeljárást.
|
[
"Medgyessy Péter"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.
Ez volt a címlapi ajánlója annak a cikknek, amely A Ficótól a Mahirig és vissza címmel jelent meg napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 1998. augusztus 8-án a Népszabadság szombati számában. A cikket Rádi Antónia és Ungár Tamás írta. Bár akárcsak most, megjelenésekor a Fidesz volt hatalmon, a politikai és közélet nagyon másképpen festett – ne felejtsük, nyolc évvel voltunk a rendszerváltás után.
Akkor még tényleg több párt versenyzett egymással, bár kétségtelen, hogy a posztkommunista MSZP-nek volt a legerősebb a gazdasági hátországa.
Simicska Lajos még bivalyerős figurája volt a Fidesznek, és a párton belül senki nem szólt bele abba, miként intézi az ügyeket.
A Népszabadságot még nem darálta be a Fidesz, a legolvasottabb napilap volt a piacon.
De ami talán a legfontosabb: a politikai botrányokra még érzékenyek voltak az emberek.
Rádiék cikke nem kevesebbet állított, mint hogy azok a cégek, amelyek a Fidesz erős emberének már feleslegessé váltak vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, fantomizálódtak.
A történet 1995 nyarán kezdődött, amikor Simicska egyik bizalmi embere, Schlecht Csaba tizenhárom, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török férfinak. A cégek összesen mintegy 300 milliós köztartozást halmoztak fel, és vélelmezni lehetett: azért kell így megszabadulni tőlük, hogy ezeket a tartozásokat ne kelljen kifizetni. Bár a cégek papíron Schlecht tulajdonában álltak, azokat egy héttel korábban Simicskától, valamint a fideszes Kövér László testvérétől, Kövér Szilárdtól, valamint Varga Tamástól vette meg, utóbbit Fidesz-közelinek tartott vállalkozóként ismerték akkoriban. Miután a cégek Kaya Ibrahimhoz kerültek, egy fillért nem fizettek vissza az államnak. De nemcsak Kaya Ibrahim "vásárolt" fel ilyen cégeket, hanem a horvát állampolgárságú Josip Tot is, két évvel később, 1997 őszén. A Josip Tothoz került cégek is anélkül váltak kámforrá, hogy egy vasat is fizettek volna az államnak.
Maga a módszer, hogy így tüntessenek el cégeket, sem zseniálisnak, sem újnak nem számított akkoriban. Ha máshonnan nem, a kilencvenes évek olajbűnözéséből ismerős lehetett a nyilvánosság számára; a fehérgalléros bűnözők is így tüntették el a milliárdokat termelő, adócsaló cégeiket. Ami újdonság volt a Kaya Ibrahim-os sztoriban, hogy kiderült: ezt a maffiamódszert egy olyan párt követi el, amelyik akkor éppen hatalmon volt. Ez mindenképpen újdonság volt, ráadásul nem is nagyon lehetett mit tagadni, hiszen Rádi cikke száraz tényeken alapult.
Rádi még 1993 tavaszán került a Népszabadsághoz, gyakornokként. Simicska Lajossal 1994 elején, a választások előtt, azaz még az MDF-kormány idején foglalkozott először, amikor kiderült, hogy a Mahirt privatizálják, és hozzá kerülhet. Igaz, ekkor Simicska nem éppen a baráti arcát mutatta. Rádi úgy emlékszik vissza, hogy még gyakornok volt, amikor Simicska egy nem túl barátságos emberét küldte el a Népszabadsághoz. Rádi főnöke nem akarta egyedül elengedni őt, ezért egy másik gyakornokot, Gál J. Zoltánt kérte meg, menjen vele. Simicska egy Andrássy úti irodában fogadta Rádit, és az újságírónő emlékei szerint a Fidesz erős embere fenyegetően lépett fel. E rossz emlék ellenére azonban a későbbi években is találkoztak egy-egy téma miatt, és akkor már normális volt vele a nagyvállalkozó. Olyannyira, hogy a Népszabadságnak még interjút is adott, amiben egyebek mellett azt fejtegette, hogy a politikához három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Mindenesetre amikor a cégei fantomizálását tárta fel Rádi, akkor már nem tudott ez ügyben Simicskával beszélni, és később sem.
Az újságírónő az Indexnek azt mondja, szerinte nem derült volna ki a fantomizálásos történet, ha már akkor, a kilencvenes évek végén cégadatbázisból dolgozott volna, csakhogy erre még nem volt lehetőség a Népszabadságnál. Ez azt jelentette, hogy az újságírók csak a cégbíróságokon tudtak kutakodni, rengeteg időt kellett ezeken a helyeken eltölteniük. Ehhez persze ismerniük kellett legalább egy cégnevet, amin el tudtak indulni. És hogy miért maradt volna valószínűleg feledésben a történet, ha cégadatbázist használtak volna? Azért, mert a Kaya Ibrahim-os sztoriban nem minden cégnél lett jogerősen bejegyezve a változtatás, így csak a papírokon látszott, hogy miket művelnek ezekkel a társaságokkal.
Rádi szerint talán akkor sem derült volna ki a fantomizálás, ha Simicskát nem jelölik az adóhivatal élére. "Először a Világgazdaság írta meg saját infóként, hogy Simicska lehet az adóhivatal elnöke. Ez annyira abszurdnak tűnt akkoriban, hogy el sem akartuk hinni" – mesélte. Mindenesetre amikor a Népszabadság újságíróinak is megerősítették innen-onnan, hogy valóban az üzletember lehet az akkori APEH vezetője, Rádiék megnézték, mi történt a pártközeli cégekkel az elmúlt években. Ezért kezdtek el tüzetesebben foglalkozni Simicska cégeivel, és végül így kerültek képbe az újdonsült külföldi "tulajdonosok": Kaya Ibrahim és Josip Tot.
De Rádi állítja: nem lett volna feltárva ez a történet ennyire alaposan, ha nincs Zalai István akkori főszerkesztő-helyettes. "Zalai Pisti szúrta ki a mintát, amit Simicskáék alkalmaztak: csődbe megy egy cég, amit eladnak Schlechtnek, utána pedig fantomizálják" – mesélte. Rádi szerint az is sokat segített, hogy a Népszabadságnál ekkoriban ösztöndíjjal dolgoztak olyan kollégák, akik a Magyar Szótól voltak, és beszéltek horvátul. Így a horvát telefonkönyv segítségével megtalálták Josip Totot. Felhívták, ő felvette a telefont, ekkor derült ki, hogy fogalma sem volt, miről van szó. "Pisti zseniális szerkesztő volt. Mondta, hogy nem elég telefonon beszélni vele, keressék fel a kollégák, találkozzanak vele, menjenek a határ túloldalára. És mondta, hogy hívjuk fel újra. Akkor én ezt csuklóztatásnak éreztem, de utólag tudom, hogy mennyire fontos része volt ez a munkának. Josippal találkoztak a kollégák, ő azt állította, hogy ellopták az útlevelét, de szerintem életszerűbb, hogy fizetéskiegészítésként kölcsönadta a nevét" – magyarázta Rádi. Elmesélte, hogy még aláírást is szereztek a férfitól, az írásszakértő pedig megállapította, hogy kétséget kizáróan nem az ő aláírása szerepel a céges papírokon.
Az ügyben érintettek nem nagyon tudtak mit reagálni a hírre, pedig Rádiék szenzációs sztorijára az egész sajtó ráugrott. Igaz, tagadni sem tagadtak semmit. " Schlecht Csaba, a Magyar Hirdető munkatársa, számos Mahir-cég egyszemélyes ügyvezetője – továbbra is csendben van. Nincs mondanivalóm – közölte telefonon. Múlt héten személyesen is megkerestük, hogy legalább bemutatkozzunk. Érdeklődésünket előbb szelíden elhárította, majd idegesen folytatta: mondják meg, hogy rosszul tette, aki ideküldte magukat. A férfi és családja láthatólag belefáradt a sajtó cikkezéseibe. Megtörték őket az események" – írta hetekkel később a 168 Óra hetilap, amikor megpróbálta szóra bírni Schlechtet.
Ám hiába tárta fel a Népszabadság a történetet, és azt, hogy nyilvánvalóan bűncselekmény történt, az érintettek megúszták a felelősségre vonást. Bár 1998 októberében indult nyomozás, a rendőrség 2001. szeptember 11-én vádemelési javaslat nélkül lezárta az ügyet.
Aztán már az MSZP volt kormányon, amikor 2003-ban a rendőrség újra elővette az ügyet, miután a fantomizáló akció egyik szereplője, Weisz József – mivel a bűncselekmény elévült – beszélni kezdett a sajtónak, és elismerte, hogy ő továbbította Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozónak, aki egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor pénzügyi tanácsadója volt akkoriban. Aztán Kaya Ibrahim is megszólalt és interjút adott Juszt Lászlónak, amiben elismerte, hogy egyszer önszántából vett egy céget Weisztől, amit szintén fantomizáltak, de azt is állította, hogy a többi céghez nincs köze, csak ráhamisították az aláírását. Ám a beismerések ellenére ezúttal sem történt vádemelés, a nagy cégfantomizálást a Fidesz következmények nélkül megúszta.
Kaya Ibrahim és Weisz József egy 2008-as tévéinterjúban
Rádi szerint az, hogy nem emeltek vádat, az akkori legfőbb ügyésznek köszönhető. "Amikor a cikk megjelent, még nem Polt Péter volt a legfőbb ügyész, hanem Györgyi Kálmán. De ő azzal érvelt, hogy az ügyészség nem újsághírek alapján végzi a feladatát. Ez a cinikus magyarázat akkor még teljesen új volt, ma már megszokhattuk" – emlékezett vissza az újságírónő. Rádi utólag úgy véli, hogy a Kaya Ibrahim-os történet és a Fidesz állítólagos megfigyelési ügye között összefüggés van, mivel kormányra kerülve Orbánék ez utóbbival próbálták elterelni a figyelmet a fantomcégekről, egyúttal azt sugallták ezzel, hogy valamiféle megfigyelés áldozatai.
Pedig Rádi szerint csak szerencse, rengeteg munka és egy jó szerkesztő kellett ahhoz, hogy a kilencvenes évek egyik legsúlyosabb politikai botrányára fény derüljön. Amiért ő 29 évesen Pulitzer-emlékdíjat kapott.
És végül nézzük meg, mi lett a szereplőkkel húsz év után:
Simicska Lajos az ország egyik leggazdagabb embere lett, de miután a Fidesz másodszor is hatalomra került, egyre inkább megromlott a viszonya Orbán Viktorral. Végül a konfliktusuk annyira elmérgesedett, hogy már az egész magyar politikára hatással volt. A kettejük közti háborút Orbán nyerte.
Schlecht Csaba Simicska bizalmasa maradt, kitartott mellette az Orbán–Simicska-háború idején is.
Rádi Antónia a Népszabadság után a HVG-nél dolgozott tényfeltáró újságíróként, néhány éve már az Átlátszó csapatát erősíti.
(Borítókép: Az ügyet felelevenítő cikk a Népszabadságban 2002-ben – forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
|
[
"Kövér László",
"Simicska Lajos",
"Varga Tamás",
"Schlecht Csaba",
"Kövér Szilárd",
"Tasnádi Zsolt",
"Kaya Ibrahim",
"Josip Tot"
] |
[
"Juszt László",
"Zalai István",
"Weisz József",
"Rádi Antónia",
"Polt Péter",
"Györgyi Kálmán",
"Zalai Pisti",
"Ungár Tamás",
"Orbán Viktor",
"Gál J. Zoltán"
] |
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke alig két hónapja számolt be a heti rendszerességgel megtartott korrupcióinfóján arról, hogy Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselőhöz köthetően – parlamenti padtársához, Simonka Györgyhöz hasonlóan – különös családi üzlet zajlik. Mindkét kormánypárti politikus rokonai ugyanis egy-egy kiterjedt cégháló tagjai, s ezek a vállalkozások gyakran európai uniós pénzzel is gazdagodnak. Különbség ugyanakkor kettejük közt, hogy míg Simonka György esetében – aki amúgy maga is feltűnik egy-egy cégben – vér szerinti rokonok a cégek tulajdonosai, addig a Varga Gáborhoz köthető vállalkozásoknál a rokonság a felesége hozzátartozóinál mutatható ki. Ugyanakkor a trükk mindkét esetben többnyire ugyanaz: miközben a hálózat egyik tagja megnyeri a brüsszeli forrást, egy másik elhozza az arra kiírt közbeszerzési eljárást. Két érdekes uniós pályázatot ismertetett néhány hete az LMP politikusa, mindkettő Varga feleségének családjához köthető. A hitvesi rokonsághoz tartozó cégek közül kettő is elnyert összesen 40-40 millió forintot nyúltenyésztő telep létesítésére Bikácson.
hirdetés
Hadházy meglátogatta az egymás mellett létesített telepeket, azonban a helyszínen – mint elmondta – üres nyúlketreceket talált, és szerinte szinte semmilyen jel nem utalt arra, hogy valaha nyulat tartottak volna a telepeken. Mindez azért érdekes, mert a minap a Magyar Nemzet arról értesült, hogy a korábban uniós forrást elnyert szóban forgó társaságok egyik tulajdonosa, Koncz Gyula (aki nem más, mint Varga Gábor apósa) egy árulkodó hirdetést töltött fel az egyik népszerű apróhirdetési oldalra.
A férfi – akit egyébként öt évre el van tiltva a cégvezetéstől – "új, sosem használt" nyúlketreceket kínált eladásra 127 ezer forintos darabonkénti áron, összesen tehát több mint 7,5 millió forintért. Minderről fényképeket is közölt, amelyek megszólalásig hasonlítanak a Hadházy Ákos által a bikácsi nyúltelepeken készített fotókra. Ez azért pikáns, mert ha Varga apósa a brüsszeli pénzből vásárolt ketreceket árulja, akkor a korábban elnyert 40 millió forinton túl további milliók ütik a markát az értékesítés után. Ha pedig nem az uniós forrásból vett tárolókat árulja, akkor felmerül a kérdés, egyáltalán mi szükségük volt annyi ketrecre, amennyit nem tudnak kihasználni.
127 ezer forintért kínálta eladásra az új, sosem használt nyúlketreceit a fideszes képviselő apósa
Éppen ezért érdeklődőként kerestük meg Koncz Gyulát, aki telefonon elmondta, hogy a piaci árnál jóval olcsóbban árulja a nyúlketreceket, amiket állítása szerint azért ad el, mert nem akarja, hogy a tárolók "ott rothadjanak el a telepen, és el kelljen tüzelni". Arról is tájékoztatott, hogy körülbelül kétezer állatot lehet elhelyezni a sosem használt ketrecekben, amelyeket egyébként nem magánszemélyként értékesítene, hanem egy cég árulja, méghozzá a Farm-Energy Logistic Kft. Ez a társaság szintén a kormánypárti politikus rokonságának céghálójába tartozik. A cég Varga anyósa és sógornője tulajdona, de maga a fideszes politikus is jól ismerheti, ugyanis az általa vezetett Cecei Lovas Egyesület összesen 26 millió forintért vásárolt mezőgazdasági eszközöket a Farm-Energytől. Figyelemre méltó, hogy a cégtől a Bikácsi Közéleti Nőegylet is vásárolt mezőgazdasági eszközöket 2015-ben, amit éppen a cég egyik jelenlegi tulajdonosa, Varga anyósa, Konczné Kasos Erika képvisel. Igaz, a vásárláskor még nem volt közvetlen tulajdonosa a cégnek.
Megkerestük az érdekes hirdetéssel Hadházy Ákost is, ő pedig beszámolt arról, hogy sok szemtelen esettel találkozott már, de ez biztosan a dobogósok között van az arcátlanságot tekintve. Mint mondta, röviddel azután, hogy egy korábbi korrupcióinfón lebuktatta a képviselő körüli, uniós pénzek elszipkázására specializált hálózatot, Varga apósa nyilvános hirdetésben árulja a ketreceket, ráadásul azzal hencegve, hogy soha nem is használta őket... Hadházy kiemelte, ő úgy gondolja, ebben az esetben azonnal vissza kellene fizetni a nyúlketrecekre felvett európai uniós pénzt.
Ha már Simonka György neve is felmerült, említésre méltó, hogy a Farm-Energy Logistic Kft.-ben tulajdonrésszel rendelkezik a Breton Kft. is, utóbbi társaság a Simonka nevével összeforrt Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben is tulajdonos. Ez a cég összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének – közölte nemrég Polt Péter legfőbb ügyész. A céget érintően egyébként a Központi Nyomozó Főügyészség folytat nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. További hasonlóság Simonka és Varga között, hogy az utóbb említett kormánypárti politikushoz is köthető cégcsoport egyes tagjaival szemben is nyomozás folyik.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.18.
|
[
"Varga Gábor",
"Koncz Gyula",
"Simonka György"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Polt Péter",
"Konczné Kasos Erika"
] |
A Matolcsy-fiú villájától az utóbbi évek két nagy botrányáig vezetnek a szálak
Matolcsy fiának a cége halmozza a veszteséget, mégis 140 milliós villát vett
Bankjai vannak, de a garantált bérminimumnál alig fizet többet a Matolcsy-rokon központi cége
A Magyar Nemzeti Bank bútorok beszerzésére írt ki pályázatot, két részben, 70 millió forintért (900 darab ülőbútor), illetve 80 millió forintért (1800 darab irodai bútor). Ezek szerint egy ülőbútorra átlagosan 77 ezer forintot számoltak, egy irodai bútorra pedig 44 ezer forintot.
Hogy mi lesz azokkal a bútorokkal, amiket jelenleg használnak Matolcsyék a jegybank különböző épületeiben, azt nem tudni.
Az MNB korábban többek között sok tízmilliós szőnyegvásárlásával borzolta a kedélyeket, amikre Matolcsy György elnök adott érdekes magyarázatot:
Legutóbb pedig a nevezetes villavásárlással került be a hírekbe a jegybankelnök, illetve a fia:
Kiemelt kép: Beliczay László / MTI
|
[
"Matolcsy György"
] |
[
"Beliczay László"
] |
Megkezdődött a Debreceni Törvényszéken a balmazújvárosi polgármester büntetőpere csütörtökön. Azzal vádolják, hogy - még az önkormányzat jegyzőjeként - vesztegetést fogadott el.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint egy helyi vállalkozás 2012 őszén rendezvénycsarnokot kezdett építeni Balmazújvárosban. A kft. tulajdonos ügyvezetője, a másodrendű vádlott az akkor jegyzőként dolgozó Veres Margit elsőrendű vádlottal egyeztetett annak érdekében, hogy a cég a rendezvénycsarnok megépítésére önkormányzati támogatást kapjon.
A vádlottak az ügyészség szerint előre megállapodtak a képviselő-testületi döntést igénylő önkormányzati támogatás összegében és feltételeiben. A jegyző vállalta: a hivatalos eljárás során arra fog törekedni, hogy biztosítsa a megállapodásuknak megfelelő döntés megszületését. Ezután olyan, a jegyző által jóváhagyott tartalmú előterjesztés került a képviselők elé, amely azt indítványozta, hogy a rendezvénycsarnok építését 180 millió forinttal támogassák - áll a vádiratban.
Veres Margit, akit időközben Balmazújváros - független - polgármesterévé választottak, korábbi, az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: 2012 őszén a helyi férfi NBI-es kézilabdacsapat tulajdonosa megkereste a város akkori - fideszes -polgármesterét, Tiba Istvánt, hogy épít egy kézilabdacsarnokot, de az városi rendezvények lebonyolítására nem lesz alkalmas. Ha viszont az önkormányzat be tud szállni az építkezésbe, akkor megépülhet egy olyan rendezvénycsarnok, amelyre az ott élők évtizedek óta várnak.
A polgármester-országgyűlési képviselő kormányzati segítséget kért és kapott, így a képviselő-testület egyhangúlag döntött a 180 millió forintos támogatásról. Ennek fejében a város 15 éven keresztül évi 20 alkalommal (átlag 30-35 napig) ingyen használhatja a csarnokot városi rendezvényekre. Az ő feladata jegyzőként a testületi előterjesztések előkészítése, törvényességének ellenőrzése és az ülések törvényes menetének ellenőrzése volt - írta Veres Margit. Meggyőződése szerint "politikai csatározás eszköze" lett, ahol a cél "Tiba István és a képviselőtársai által megvalósított városfejlesztés lejáratása volt" - fogalmazott.
Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat a volt jegyző ellen. A tárgyalás február 25-én folytatódik majd a Debreceni Törvényszéken.
|
[
"Veres Margit"
] |
[
"Tiba István"
] |
Mészáros Lőrinc gázszerelő érdekeltségébe került Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája, az Andrássy Rezidencia. Úgy tudjuk, a szálloda dolgozói már tényként kezelik, hogy a miniszterelnök köre vásárolta meg a szálló épületét Tarcalban. A szállodát évek óta üzemeltető Accent Hotels további szerepvállalása azonban még kérdéses.
A szállodát - ami 2008-ban Andrássy Kúriaként kezdte meg a működését - 2010-ben vásárolta meg a CIB. A bank az Accentet bízta meg üzemeltetéssel, ami a korábbi négy csillagból ötöt csinált, és néhány év alatt eredményessé tette a szálló működését.
A CIB 2016 júliusában jelentette be, hogy több érdeklődő közül egy meg nem nevezett szakmai befektetőnek értékesíti a szállodát, miközben az üzemeltetés még idén március végéig az Accentnél marad. Az új tulaj terveiről későbbre ígért tájékoztatást. Az új tulajdonossal és az üzemeltetővel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a szállodának, amint válaszolnak, közöljük.
Témadesign Kft. A tulajdonosváltás már papíron is megtörtént a Heti Válasz szerint, a lap úgy tudja, hogy Mészáros családi vállalkozása, a Mészáros Gasztro Kft. vette meg a Témadesign Kft.-t, amely a földhivatali nyilvántartás szerint az Andrássy Rezidencia Wine & Spa-t rejti. Érdekesség egyébként, hogy mint az a céges papírokból kiderül, Mészárosék decemberi tulajdonszerzése után fel is vettek a céggel egy 550 milliós jelzáloghitelt a Gránitbanktól.
Mészáros Lőrinc az utóbbi időben őrületes tempóban terjeszkedik, Tokaj pedig már nem számít szűz terepnek, a szálloda mellett korábban már borászatokat is felvásárolt a gázszerelő-nagyvállalkozó a környéken.
Mészáros csak tavaly 12 céget alapított vagy vett bennük tulajdonrészt, ami szépen beleilleszkedik a trendbe, hogy Magyarország leggazdagabb polgármestere 2014 óta minden évben egyre több cégben lesz tulajdonos, legutóbb például a Konzumban és az Opimusban szerzett részesedést.
Mészáros, felesége, gyerekei vagy cégei tulajdonában most körülbelül harminc vállalkozás van, miközben a 2010-es kormányváltás idején még csak egy volt. A vállalkozó teljes vagyona a cégei saját tőkéje alapján a 2006-os 6,8 millió forintról tíz év alatt 12 milliárd forint körüli összegre nőtt.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.
Meglehetősen egyszerű dolguk van mostanában egyeseknek, akik a Médiahatóság kezébe adják a döntést a médiás terjeszkedésüket illetően. Andy Vajna is sorra nyeri a rádiós pályázatokat, és vásárolhatja fel a lapokat, Mészáros Lőrincnek sem tesznek keresztbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH). De nem volt ez mindig így, az RTL és a Centrál Média fúzióját vagy még korábban a Ringier és az Axel Springer fúzióját például elkaszálta a hatóság.
Pedig ránézésre pont ugyanarról van szó: fontos médiaszereplők akarnak még nagyobbá válni.
Hogy mire hivatkozva dönt a hatóság? "Ha az információforrások sokszínűsége veszélybe kerül a fúzió eredményeként" – említi meg Polyák Gábor, a Mérték Médiakutató Intézet vezetője az egyik olyan gumiszabályt, amelynek köszönhetően a Médiatanács gond nélkül támogathat vagy gáncsolhat el kérelmeket. Fontos leszögezni, hogy a magyar törvények szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem bírálhatja felül a Médiatanács döntését, tehát, ha nemmel szavaznak valamire, azzal a GVH sem tud érdemlegesen mit kezdeni. Na, nem mintha a GVH nem döntött volna rekordidő, mindössze nyolc nap alatt Mészáros javára.
NMHH és Médiatanács A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (feladata, hogy biztosítsa a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését. Hangsúlyt fektet a felhasználó ügyfelek érdekeinek fokozott védelmére. Feladata a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és fenntartása, valamint a szolgáltatók jogkövető magatartásának felügyelete, írja a magyar kormány honlapja. Feladata az elektronikus hírközlési piac működésének és fejlődésének figyelése, a fogyasztók és szereplők érdekeinek védése, a tisztességes verseny fenntartása és elősegítése, illetve a médiatörvény jogszabályainak betartatása. Az NMHH az alaptörvény szerint működő, önálló szabályozó szerv, elnökét a parlament választja kétharmaddal, és a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre. A jelenlegi NMHH a 2010-es kormányváltás idején állt össze. Az NMHH alá tartozik az ORTT helyét átvevő Médiatanács is. A Médiatanács az NMHH önálló szerve, elnökük ugyanaz. A médiára vonatkozó legfontosabb feladatokat is a Médiatanács látja el az NMHH-n belül, és gyakorlatilag minden fontos médiapiaci döntés a Médiatanács feladatkörébe tartozik. Ezért a jogi megfogalmazáson és bírói ügyeken túl teljesen mindegy, hogy az NMHH vagy a Médiatanács dönt valamiben, mert a kettő technikailag majdnem ugyanaz.
Ehhez a szabályhoz példaként ő is az RTL–Central-fúziót hozza fel, azt mondja, az ilyen, teljesen szubjektív szabályoknak köszönhetően végül is bármit meg lehet pró és kontra érvelni a Médiatanácshoz beérkező kérelmek esetében. Egyrészről az RTL és a Central fúziója ellen lehet azzal érvelni, hogy veszélyeztetheti az információs sokszínűséget azzal, hogy az ország első számú kereskedelmi tévéje immáron online tartalomszolgáltatóként is befolyást szerez a piacon, másrészről meg azt is lehet(ne) mondani, hogy növeli a sokszínűséget, ha egy ilyen fúzióval egy olyan tőkeerős médiacég jönne létre, ami komoly konkurenciát jelentene a vezető online hírportáloknak.
Vagy miközben egy RTL–Central-fúziónál lehetne mondjuk azt mondani, hogy torzítaná a hírközlési sokszínűséget, ha a jövőben a 24.hu kiemelten foglalkozna kizárólag az RTL műsoraival a TV2 kárára, addig ugyanezt el lehet mondani Andy Vajna esetében is, aki meg mondjuk a Bors új tulajdonosaként várná el, hogy a napilap kizárólag TV2-es kapcsolódású cikkekkel töltse fel az újságot a konkurens RTL kárára.
De a hatóság egyáltalán nem azonos mércével kezelte a két ügyet.
Miközben az RTL-Central esetében a Médiatanács részletes vizsgálatot végzett, Mészáros vagy Vajna bevásárlásai esetében úgynevezett indoklás nélküli, egyszerűsített határozatok születtek.
Elvileg ezeket az egyszerűsített határozatokat olyan esetekben hozzák meg, amikor nincs ellenérdekelt fél mondjuk egy fúziós ügyben. Viszont azt még jogi szöveggel is nehéz kimagyarázni, hogy miért ne lenne ellenérdekelt fél – tehát piaci konkurencia –, akit gazdaságilag érint, hogy Vajna új rádiót indít, vagy hogy Mészáros megvásárolta az egyik helyi lapot a területén. Magyarul a Médiatanács arra hivatkozik az indoklás nélküli, egyszerűsített határozatok esetében, hogy nincs olyan piaci szereplő, akit a kormányközeli fúziók zavarnának. Ez pedig olyan, mintha egy focicsapatba hoznának egy új kapust, de a régi emiatt nem szólna semmit.
Különösen kellemetlen a Médiatanács erősen érzékelhető részrehajlása Mészáros Lőrinc esetében. Amikor a milliárdos felcsúti polgármester-gázszerelő egyesítette a teljes médiaportfólióját, akkor az üzletember külön kérte a Médiatanácsot, hogy vizsgálja meg a fúziót a sokszínű információforrás veszélyeztetésére is kitérve.
A Médiatanács azonban visszadobta ezt a kérelmet, részükről nem okozott problémát, hogy egy hatalmas médiacég alá került az Echo TV-től kezdve a Magyar Időkön át (hivatalosan ez még nem Mészárosé, csak a napilapot kiadó cég közölte a tavalyi beszámolójában, hogy az idén beolvad a Mediaworksbe) 13 megyei napilapig minden, ami ma a Mediaworks részét képezi. Az NMHH megkeresésünkre elmondta, hogy minden esetben készül szakértői anyag a különböző kérelmekkel kapcsolatban, a gyorsított eljárás mellett pedig azért döntöttek, mert a törvény erre lehetőséget ad.
Konkrét kérdésekre általános jogászkodás Kerestük a Médiatanácsot is témában, de sajnos meglehetősen nehéz velük a kommunikáció. Hiába tettünk fel nekik konkrét, kifejtésre váró kérdéseket, az NMHH folyamatosan jogi szövegekkel, törvényi hivatkozásokkal és eljárási metódusokkal igyekekezett kikerülni a kérdéseinket. A módszer nem új keletű, mióta a média komolyabban rászállt a Médiatanácsra, a szervezet rendszeresen azzal védekezik, hogy a döntéseinek törvényi alapja van, de magáról a döntések miértjéről nem adnak konkrét válaszokat. A szöveg alatt található legördülő menüben mutatjuk a Médiatanács részletes válaszait a kérdéseinkre. A Médiatanács válasza Miért nem készült az RTL–Central-fúzióhoz hasonló szakhatósági vizsgálat a Pannon Lapok megvásárlásával, az Opimus és a Médiaworks fúziójával vagy a Lapcom megvásárlásával kapcsolatban? Látnak-e abban egyezést, hogy a szakhatósági vizsgálatok elmaradása minden esetben olyan ügyekkel kapcsolatos, ahol tulajdonosként jelen van Mészáros Lőrinc vagy Andy Vajna filmügyi kormánybiztos? A Médiatanács, akár előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem érkezik hozzá, akár a GVH keresi meg szakhatóságként fúziós ügyekben, minden egyes esetben lefolytatja a szükséges szakhatósági vizsgálatot, és minden eljárásban sor kerül szakértői vélemény megfogalmazására. A Médiatanács tervezett összefonódásra vonatkozó elemzései arra irányulnak, hogy a tranzakció milyen hatással lehet az összeolvadással érintett vállalkozások által előállított médiatermékek véleménybefolyásolási képességeire az egyes piacokon, illetve miként befolyásolja a tájékoztatás sokszínűségét, annak megőrzését. A mérlegelés során az egyedi ügy sajátosságait figyelembe véve, jogi és közgazdasági szempontok szerint vizsgálja, hogy a szóban forgó tervezett fúzió során sérülhetnek-e széles társadalmi érdekek, illetve a tervezett összefonódás engedélyezésével milyen piaci koncentráció vagy erőfölényes helyzet alakulhat ki. Ehhez a tranzakció által érintett médiavállalatok és az adott médiapiaci szegmensek adatai alapján – saját elemzéseken, illetve megvásárolt piaci adatokon és szakértői véleményeken alapuló anyagok segítségével – elemzi a médiapiac helyzetét, különböző – tematikus, közvetítőcsatorna és földrajzi – dimenziók mentén meghatározza a releváns piacokat, illetve megvizsgálja, hogy a konkrét fúziót illetően a tájékoztatási sokszínűségre vonatkozó káros hatás azonosítható-e vagy sem. Erre a szakértői vizsgálatra, elemzésre minden fúziónál, így a kérdésben említett fúziók kapcsán is sor került. A Médiatanács közigazgatási eljárását szabályozó törvény (Ket.) eljárási alapelvei között szerepel ugyanakkor az a rendelkezés, mely szerint a közigazgatási hatóság többek között a gyorsaságra és egyszerűségre törekedve jár el. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ha a kérelemnek teljes egészében helyt adó döntés születik, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a Médiatanács e döntést, tehát pl. a szakhatósági hozzájárulást – indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó – egyszerűsített határozati formában hozza meg. Ezért vonhattak le olyan téves következtetést egyes sajtócikkek, hogy a Médiatanács döntését nem előzte volna meg szakértői anyag elkészítése. A szakértői anyag az ügyirat része. A Médiatanács mérlegelési jogkörében az egyszerűsített döntés meghozatala mellett döntött, mivel annak az említett törvényi feltételei fennálltak. Miért nem áll fent az információforrások sokszínűségének veszélye a vidéki lappiacon, ha egyszerre 13 meghatározó megyei napilap is egy tulajdonoshoz tartozik? A Médiatanács a vonatkozó ügyben áttekintette a médiapiac, ezen belül a lappiac általános trendjeit a 2010–2015 közötti időszakban árbevétel és terjesztett példányszám adatok alapján. Ezt követően a tematika, a közvetítőcsatorna és a földrajzi kiterjedés dimenziói mentén azonosította a lehetséges piacokat, és elhelyezte a fúzió által érintett sajtótermékeket az azonosított piacokon. A Médiatanács a tranzakció által érintett piacokat külön-külön vizsgálta, abból a szempontból, hogy a fúzió milyen hatással lehet az összeolvadással érintett vállalkozások véleménybefolyásolási képességeire, illetve a tájékoztatás sokszínűségének megőrzésére. Az általános tematikájú regionális napilapok és az általános tematikájú regionális időszaki kiadványok piacán az elemzések alapján indokoltnak tartotta az egyes megyék önálló piacként kezelését. Az egyes, elkülönülő releváns piacok tekintetében nem azonosított olyan veszélyt, mely szerint káros koncentráció, a véleménypluralizmus korlátozása vagy káros erőfölény alakulhatna ki a fúzió következtében. Miért nem áll fent az információforrások sokszínűségének veszélye olyan esetekben, ahol mondjuk egy adott nagyváros helyi lapjának és rádiójának is ugyanaz a tulajdonosa? Alapvető eltérések vannak az RTL–Central Digitális Média (CDM) fúzió és a TV2–megyei lapok fúziója között. Míg a TV2-fúzió egy folyamatosan visszaszoruló piacot, a nyomtatott sajtó piacát érintette, addig az RTL tervezett fúziója egy trendben, dinamikájában, és lefedettségében teljesen más területet ölelt volna fel. Az internet fokozatos térnyerésével az M-RTL televíziós pozíciója és az online piac-összefonódás azt eredményezhette volna, hogy a tartalom-előállítás az egységesítés felé halad. Az alábbi két példát látva (ez és ez) az NMHH nem látja veszélyét az információs sokszínűség megsértésének? Miért nem indít vizsgálatot az NMHH a Mediaworks ellen, ami 13 megyei lapnál jelenteti meg ugyanazokat a cikkeket? Tudnának arra választ adni, hogy az ilyen szintű központosított információközlés miben segíti a magyar állampolgárok sokszínű információhoz való jutását? A médiapiac ágazati vizsgálatáról a médiatörvény rendelkezik. Ez alapján, a Médiatanács akkor indít hatósági ellenőrzési eljárást a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából, ha az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzul vagy korlátozódik. Ha az ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy a verseny torzulhat vagy korlátozódhat a vizsgált piaci folyamatok miatt a médiaszolgáltatások piacán, akkor a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordul, és versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez. Ha ez nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Médiatanács vagy a hivatal saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet. A vállalati összeolvadások engedélyezhetősége a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogkörébe tartozik. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a médiapiaci ágazati vizsgálat kifejezetten csak lineáris médiaszolgáltatások piacával (televízió, rádió) lehet kapcsolatos, míg a sajtótermékek vonatkozásában a Médiatanács ilyen hatáskörrel nem rendelkezik. Hogyan tudnak körültekintően dönteni a Mediaworksszel kapcsolatos ügyekben, ha a portfólióhoz köthető Magyar Idők nem auditálja publikusan az eladási példányszámait? Ez egy elméleti és nem aktuális kérdés, tekintettel arra, hogy a Médiatanács előtt jelenleg nincs folyamatban fúziós eljárás, melynek alanya a Mediaworks lenne. Miért preferálja a Médiatanács a rádiós frekvenciapályázatoknál a budapesti cégeket a helyi vállalkozásokkal szemben? A Médiatanács nem preferál egy pályázót sem, minden esetben kizárólag a vonatkozó törvényi előírások és az adott – az NMHH oldalán közzétett – pályázati felhívásban szereplő pályázati értékelési szempontok alapján bírálja el a benyújtott pályázati ajánlatokat. Miért nem adják ki a rádiós pályázati anyagokat, amire a médiatörvény is kötelezi a Médiatanácsot, és amiről a Kúria kimondta, hogy a pályázatok teljes anyaga nyilvános, és nem lehet üzleti érdekre hivatkozni? A jogszabályi előírások alapján és az eljárásban résztvevő pályázók törvény által védett adatra, titokra vonatkozó nyilatkozatai figyelembevételével, az ezek által lehetővé tett körben a hatóság minden érdeklődőnek biztosítja az iratbetekintés lehetőségét. Az iratbetekintési jog azonban korántsem automatikus és korlátlan jog, azt az ügyfelek eljárási és személyiségi jogainak védelme érdekében több törvényi előírás is korlátozza. A pályázókon kívüli fél csak a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén tekinthet be ezen iratokba. A Ket. – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény – 68. § (3) bekezdésének alapján az érdeklődőnek igazolnia kell, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. A le nem zárt pályázati ajánlatok dokumentumai nem adhatók ki addig, amíg az adott ügyben bírósági eljárás zajlik. Ilyen eset például a Békéscsaba 88,9 MHz, illetve a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz pályázati eljárása is, így ezekbe a pályázatokba csak a bírósági eljárás lezárása után, a nyertessel történő szerződéskötést követően lehet betekinteni. Ezen túl a törvény által védett titkot tartalmazó adatok is korlátot jelentenek. Ilyen adat megjelölésére – a médiatörvényben rögzített garanciális keretek között – bármely pályázónak joga és lehetősége van, és ha él e jogával, akkor az NMHH-nak a médiatörvény alapján a megjelölt védett adatok kapcsán biztosítania kell, hogy azok ne váljanak megismerhetővé az eljárási cselekmények, így az iratbetekintés során sem. A Ket. – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény – továbbá alapelvi szinten (5. § (4) bekezdés) előírja, hogy a hatóság a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről gondoskodni köteles. A pályázati ajánlatba történő betekintés, a közigazgatási eljárás során keletkezett egyéb iratok, dokumentumok megismerésének szabályait a Ket. 68-69. §-a tartalmazzák, a kiegészítő, speciális szabályokat pedig a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) 62. § (7) bekezdése és 153. §-a. Ezek alapján világosan látható, hogy az iratbetekintési jog nem automatikus és nem korlátlan jog, különösen, ha az iratbetekintést olyan harmadik személy kéri, aki az eljárásban nem vett részt. Megjegyzendő, hogy ezek a garanciális szabályok valamennyi közigazgatási eljárásban, ügytípusban (környezetvédelem, építésügy, közlekedés stb.) egyaránt érvényesülnek. Ha a kérelmező mégis olyan iratba kíván betekinteni, amelynek megismerhetősége a fenti jogszabályok alapján korlátozott, akkor a Médiatanács végzésével szemben biztosított a bírósági jogorvoslat lehetősége. A Kúria eddig egy adott ügyben hozott olyan döntést, hogy a keresetnek eleget kellett tennie a hatóságnak, de ez nem általánosítható. Mérlegelik-e azt az információs sokszínűség tekintetében, hogy a vidéki rádiók túlnyomó többségében mindenhol ugyanaz a Rádió 1 szól, ugyanazzal a műsorral? A hálózatba kapcsolódás olyan törvényben szabályozott együttműködési forma két rádió között, amely kölcsönös finanszírozási és műsorszerkesztési előnyöket kínál a feleknek. A létrejövő partnerségi kapcsolat mellett a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató továbbra is helyi média- és tartalomszolgáltató marad, hiszen törvény írja elő, hogy minimum napi négy óra saját műsoridővel kell rendelkeznie. Ugyanakkor a saját műsoridő maximuma nincs meghatározva, így az együttműködésben résztvevő szerkesztőségek, tulajdonosok és üzemeltetők megállapodásától függ, hogy hány órát sugároznak más rádiók által előállított műsorokból. Tehát a helyi tartalmak továbbra is megjelennek, amelyek mellett a hálózatba kapcsolódás folytán megjelenhet más tartalom, a helyi hallgatók az országos hírek vérkeringésébe is be vannak kapcsolva. Néhány példa: A Rádió 1 egyébként korántsem az egyetlen médiaszolgáltatás, amely hálózatba kapcsolódással működik: ilyen, hálózatba kapcsolódással működik többek között jelenleg a több helyen a Gong Rádió, a Helikon Rádió és a Lánchíd Rádió is Szegeden és Pécsen, illetve korábban ugyancsak hálózatba kapcsolódással működött a Juventus Rádió és a Klubrádió is. Emellett a Rádió 1 továbbra is versenyez a médiapiacon, Békéscsabán például összesen három kereskedelmi rádió üzemel. A Békéscsaba 88,9 MHz mellett a Békéscsaba 104,0 MHz-en a Csaba Rádió, míg a Békéscsaba 98,4 MHz-en a Mega Rádió működik. Mindegyik önálló 24 órás helyi tartalommal. Megjegyzendő, hogy a médiapiaci verseny és a frekvenciavagyonnal való felelős gazdálkodás jegyében az egyszer elnyert frekvenciahasználati jogosultságok nem korlátlan időre szólnak, tehát ha egy pályázó egyszer elnyert egy frekvenciát, akkor onnantól kezdve nem alanyi jogon, nem egyéni privilégiumként jár a médiaszolgáltatási jogosultság – hasonlóan a hírközlésre használatos frekvenciákhoz –, hanem a folytatáshoz annak lejárta után, a frekvencia újbóli kiírásakor, ismét pályáznia kell. Bezár
Brutális Fidesz-fölény a nyomtatott lapok piacán Andy Vajna lapcomos bevásárlása után megmutatjuk, hogy a Blikk után következő húsz legnagyobb példányszámú magyar napilap mögött milyen tulajdonosok állnak. Bors (Andy Vajna) Kisalföld (Vajna) Vas Népe (Mészáros) Kelet-Magyarország (Heinrich Pecina) Zalai Hírlap (Mészáros Lőrinc) Nemzeti Sport (Mészáros) Délmagyarország (Vajna) Észak-Magyarország (Pecina) Hajdú-Bihari Napló (Pecina) Napló (Mészáros) Népszava (Puch László) Új Dunántúli Napló (Mészáros) Petőfi Népe (Mészáros) Magyar Nemzet (Simicska Lajos) Somogyi Hírlap (Mészáros) Békés Megyei Hírlap (Mészáros) Új Néplap (Mészáros) Tolnai Népújság (Mészáros) 24 óra (Mészáros) Heves Megyei Hírlap (Mészáros)
A vidéki lapokkal kapcsolatban kiemelték, hogy egyes megyéket önálló piacként kezeltek, és nem azonosítottak olyan veszélyt, mely szerint káros koncentráció, a véleménypluralizmus korlátozása vagy káros erőfölény alakulhatna ki a fúzió következtében. Ezzel kapcsolatban azt a két példát hoztuk fel a több ezer közül, amikor az összes Mészáros-féle megyei lap ugyanazt a kormánypropaganda anyagot hozza le egyszerre, ugyanolyan kiemelt helyen, de erre annyi válasz jött, hogy nem rendelkeznek megfelelő hatáskörrel. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez korábban is így volt, az Axel Springer megyei lapjai a budapesti központból kapták az ott szerkesztett "központi" oldalakat, és egy fontos "központi" anyag az összes megyei lap címlapjára kikerült.)
A Médiatanács működésének egyik fontos eleme, hogy a szakhatósági állásfoglalásokat nem hozzák nyilvánosságra, illetve eltüntették a korábban a mediatorveny.hu oldalra kitett dokumentumokat is ezzel kapcsolatban. Ezeket kizárólag közérdekű adatigényléssel lehet megszerezni, vagy későbbi GVH-s határozatok alapján lehet némileg megismerni, de a legtöbb esetben (főleg a kormányközeli fúzióknál) egész egyszerűen nincsenek, vagy nem elérhetők azok a szakhatósági vizsgálatok, amivel elvileg alá kéne támasztani a Médiatanács döntéseit.
A kétes hátterű döntések mechanizmusát egyébként jól jellemzi a korábbi klubrádiós balhé is. Az összes bíróság kimondta, hogy a Médiatanács jogsértően járt el a Klubrádió frekvenciapályázatával kapcsolatban, ahol azon rugózott a hatóság, hogy a cég nem írta alá a pályázati dokumentumaik üres oldalait. Hiába mondta ki a bíróság, hogy jogsértés történt, az NMHH sohasem ismerte el, hogy hibázott, amikor törvényellenes módszerekkel próbálta megakadályozni, hogy meghosszabbítsák a Klubrádió frekvenciaengedélyét.
Eredetileg a Médiahatóság egy másik pályázónak adta a rádió frekvenciáját, azonban később a bíróság többször is megállapította, hogy nincs igaza az NMHH-nak, mégis újra és újra fellebbeztek. A Klubrádiót végül így sem sikerült elhallgattatniuk, ráadásul vissza is kell fizetniük a 103 millió forintos médiahasználati és frekvenciahasználati díjat, illetve további kétmillió forintot, amiért megsértették az adó jó hírnevét. Ország-világ előtt kiderült, hogy olyanért akarták negatívan diszkriminálni a Klubrádió pályázatát, amit semelyik másik pályázótól nem vártak el, vagyis a hatóság részrehajlást követett el egy közismerten ellenzéki rádióadóval kapcsolatban.
A tagok azóta is gond nélkül dönthetnek a magyar médiaipari beruházások sorsáról, sőt, Karas Monika elnök még úgyis maradt a Médiatanács élén a "G-nap" után, hogy a Simicskához köthető médiafelületeknek dolgozott korábban ügyvédként.
Ennél is súlyosabb ügyet hozott nyilvánosságra nemrég a 24.hu, nem túl meglepő módon szintén a rádiós piacról. Andy Vajna éppen a békéscsabai helyi frekvenciát igyekszik megszerezni egy olyan cégtől, ami 20 éve használja az ottani frekvenciát. A Médiatanács egyetlen szubjektív pont alapján végül Vajna pályázatát hozta ki győztesnek annak ellenére, hogy nem adott be megfelelő banki igazolást a pályázati kiírás szerinti kötelező tartalmi elemekkel, majd a hiánypótláskor sem stimmelt az igazolás. A békéscsabai vállalkozók bírósághoz fordultak.
És ez csak egy példa, a cikk szerint az országosan terjeszkedő Vajnát több helyen is hiányos pályázatok alapján hozhatták ki győztesnek, arról nem is beszélve, hogy itt már a Médiatanácsnak esze ágában sincs amiatt vizsgálódni, hogy legalább hat vidéki rádió kerül a Vajna birtokolta Rádió 1-hez, és ez mennyire sérti a sokszínű információforrást. Egyébként nem csak online igyekeznek titkolni vagy el sem készíteni a dokumentációkat, hanem a közérdekű adatkikérés ellenére sem mutatták meg a banki igazolásokat a 24 újságírójának, amivel igazolni lehetne, hogy Vajnáék tényleg jogszerűen pályáztak. Az már csak hab a tortán, hogy lehet, hogy papíron nem mindenhol Vajna cége pályázott, de a dokumentumok szövegezése sokszor szóról-szóra megegyezik. Az NMHH állítja, hogy bizonyos esetekben a harmadik fél (például egy újságíró) csak a pályázati győztes kihirdetése után férhet hozzá bizonyos dokumentumokhoz, de közben a rádiós frekvenciák közvagyonnak számítanak, így minden ezzel kapcsolatos dokumentum közérdekű adat, tehát bárki számára publikus.
Jelenleg ott tart az NMHH, hogy eltitkol a törvényben előírt dokumentumokat, nem vizsgálja a kormányhoz köthető vállalkozó médiás bevásárlásait, és az NMHH-val szorosan együttműködő Magyar Nemzeti Filmalap kormánybiztosának, Andy Vajnának ítélik sorra a rádiós frekvenciákat a helyi vállalkozókkal szemben.
Az ügy odáig fajult, hogy nemrég maga az NMHH kérte a bírósági tárgyalás felfüggesztését arra az információra hivatkozva, hogy a Radio Plus Kft.-ben hamarosan ügyvezetőváltás lesz, és ez gondot okozhat a tárgyalás lebonyolításában. A bíró a felvetésnek helyt adott, azonban a 24 cikkéből kiderül, hogy Vajna rádiós cége és az NMHH kvázi összejátszik annak érdekében, hogy a bíróság ne tudja hivatalosan kimondani, a médiaszervezet szabálytalanul hozta ki győztes a szabálytalan pályázattal induló Vajna-céget. Mindezt úgy, hogy Vajna rádiója egy másik frekvencián keresztül nyomulhat be végül a békési piacra.
Később arra is fény derült, hogy az NMHH kivételezik Vajnáék rádiós cégével, és napirenden kívül fogadják a Radio Plus Kft.-t, ha az jóval a pályázat lejárta után szeretné beadni a banki igazolásait. Az NMHH egyébként annyira jól értesült a Radio Plus Kft. ügyeiben, hogy Bakai Mátyás nemrég tényleg lemondott az igazgatói posztjáról, ezzel kérdésessé válhat, hogy tud-e a bíróság ítéletet hozni azzal kapcsolatban, hogy az NMHH szabálytalanul ítélte meg a békéscsabai frekvenciát Vajnáéknak.
Hogyan ne tegyünk keresztbe a kormánynak
A szervezet elbírálási folyamata más közigazgatási hatóságokhoz hasonlóan működik papíron. Beérkezik a kérelem, amit szignálnak egy ügyintézőnek. Kiválasztják azt a személyt, aki az adott kérelem felelőse lesz, és innentől normális ügymenetként folytatódik az elbírálás. Polyák szerint bizonyos esetekben érzékelhető, hogy a kérelmekhez igazítják az elbírálási szempontokat, az indoklást pedig a döntéshez, ahogy az például a RTL esetében is érzékelhető.
Az elnök mellett négy másik tag szavaz minden kérelemről, azonban ez csak egy látszatra demokratikus megoldás, vagy legalábbis nehéz elhinni a függetlenséget négy olyan tag esetében, akiket 2010-ben a Fidesz jelölt a posztra, és a klubrádiós balhé után is a helyükön maradhattak. Éppen ezért a Médiatanács belső működésére nagyon nehéz rálátni, és valószínűleg ez is volt a terv. Ha valamilyen csoda folytán a Fidesz engedte volna, hogy az ellenzék legalább egy ember beültessen a tagok közé, akkor sem lett volna a kétharmados többség miatt túl sok súlya a belső szavazásoknak, legalább lett volna valaki, aki nem a kormányhoz köthető, és rálát a belső működésre. Így viszont négy plusz egy Fidesz által beválasztott ember külső kontroll és lényegi rálátás nélkül dönthet a magyar médiapiac alakulásáról.
Az ORTT helyét átvevő Médiatanács elnökévé annak idején Szalai Annamáriát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét választották meg, köré pedig Auer Jánost, Koltay Andrást, Kollarik Tamást és Vass Ágnest tették. Szalai 2013-as halála után a helyét Karas Monika vette át, aki a Simicska Lajoshoz tartozó Magyar Nemzet és a Hír TV jogásza volt, és érdekes módon a 2014-es G-nap után is maradhatott a helyén. Nem ő az egyetlen nyíltan Fidesz-kötődésű ember a szervezetben, Kollarik például volt önkormányzati képviselő Zuglóban, illetve az ottani Fidesz-Fidelitas frakcióvezetője is. Ettől függetlenül legtöbbjüket úgy ismerik, mint a politikától és a tényleges hatósági munkától távol maradó, szürke emberek, akik 2010 óta annyira belekényelmesedtek a pozíciójukba (ugyebár 9 évre választják őket), hogy alig végeznek tényleges munkát a hatóságnál, és ennek a nyomát a hiányos pályázati és kommunikációs indoklásokban és alátámasztásokban, illetve a gond nélkül elfogadott kormányközeli fúziók elbírálásában lehet érzékelni.
A működésre való rálátás hiánya azért különösen aggályos, mert a médiatörvény nehezen konkretizálható pontjai miatt nyitva áll arra a lehetőség, hogy két hasonló ügyről kétféleképpen dönthessenek, a szabályokat teljesen szubjektíven értelmezve.
Egyébként hiába ültettek a Médiatanácsba minden, a kormánynak fontos kérelemre rábólintó embereket, a Fidesz őket megkerülve is hozott már a médiapiacba súlyosan belenyúló döntéseket. Ilyen például amikor az Antenna Hungárián keresztül gyanús körülmények között kivették a MinDig TV csomagjából a Euronewst, hogy helyette Vajna csatornái kerüljenek be, de lehet például az állami hirdetések rendszerét is említeni, amivel olyan médiafelületeket töm ki elképesztően sok állami pénzzel, ami piacilag sokszor teljesen indokolatlan. Lehetne a reklámadót is említeni, amivel szintén a független sajtóterméket megmaradását veszélyeztetik. Ezekben az esetekben az NMHH egyébként semmilyen közleményt vagy állásfoglalást nem adott ki.
Megtiltja, aztán mégis engedélyezi
A 2010-es médiatörvény megakadályozta a magyar lappiacon igen komoly szereplőknek számító Axel Springer és a Ringier fúzióját, aztán 2014-ben az Axel Springer és Ringier eladta a nagy részben politikai lapokat tartalmazó portfólióját a Heinrich Pecina fémjelezte VCP Capital Partnersnek, így létrejöhetett a korábban elgáncsolt Axel Springer–Ringier-fúzió, a másik oldalon pedig megalakult az a Mediaworks, amit a Népszabadság bezáratása után gyorsan el is adtak Mészáros Lőrincnek.
Ez azért is érdekes, mert korábban pont a politikai portfólió miatt nem engedélyezte a Ringier és az Axel Springer fúzióját a Médiatanács, viszont amikor az egész Pecinához került, akkor nemhogy zöld utat adott, de még szakhatósági vizsgálatot sem végzett az ügyben. Még ugyanebben az évben a Mediaworks felvásárolta a Pannon Lapokat, amivel 5-ről 13-ra nőtt a céghez tartozó megyei lapok száma. Ami közös mindkét esetben, hogy
a Médiatanács sem a Mediaworks megalakulásához vezető VCP Capital Partners-féle tranzakció, sem a Pannon Lapok felvásárlásának sem érezte szükségessét egy olyan részletes vizsgálatnak, mint az RTL–Central-fúzió esetében.
Mindezt úgy, hogy ezek a lapok immáron közel 1 millió emberhez jutnak el, de valamiért a Médiatanács nem érezte úgy, hogy ezen a piacon fennáll hír és vélemény homogenizálódása, vagyis a sokszínű információforrás veszélyeztetése, amire az RTL esetében utaltak.
Az biztos csak a véletlen műve lehet, hogy sem a VCP, sem a Pannon Lapok, sem az Opimus esetében nincs semmilyen fellelhető, részletes vizsgálati anyag, ami bármivel is alátámasztaná a szervezet döntéseit. A Pannon Lapok esetében például a Mértéktől 200 forintot kértek oldalanként a közérdekű adatnak minősülő vizsgálati anyagért, amit később megkaptak a GVH-tól. Az más kérdés, hogy ez mindössze egy kétoldalas dokumentum, ennyi helyre volt szüksége a Médiatanácsnak, hogy kielemezze több megyei lap egy cégbe való olvadását.
Mi azért rákérdeztünk erre. Az NMHH az RTL–Central- és a Vajna–Lapcom-fúziók közötti különbséget azzal magyarázza, hogy amíg az RTL az internetes média térnyerésével és a tévés pozíciójával egy összefonódás esetén az egységes tartalom-előállítás felé haladhatott volna, addig a TV2 és a megyei lapok esetében Vajnáék egy folyamatosan visszaszoruló piacra vásárolták be magukat.
Arról viszont hallgat az NMHH, hogy a Borsnak és a három Vajnához került megyei lapnak egyaránt van online, rendszeresen frissített és értékesített felülete, és az akvizicióval nem csak a nyomtatott lapokhoz, hanem az online felülethez is hozzájutottak. Éppen ezért az NMHH indoklása a két esettel kapcsolatban hiányos és nem vizsgálja rendesen a problémakört, ami szintén azt támasztja alá, hogy a szervezetnél valami nincs rendben.
Az Axel Springer és a Ringier nem indított pert a 2010-es döntés miatt. Ami azért érdekes, mert egy hasonló ügyben Németországban úgy álltak bele egy több éven át tartó perbe, hogy annak eredményétől függetlenül sem jöhetett volna össze egy ilyen fúzió.
Az RTL perel, és valószínűleg Strasbourgig is elmegy az ügyben, ha a magyar bíróság nem ad nekik igazat. A probléma az, hogy az ilyen esetekben nincs egy világos jogi módszertan, ami alapján igazságot lehetne tenni, az egész teljesen szubjektív alapon működik. Az Európai Unió maximum az állami pénzek mozgását vizsgálhatná például a hirdetéseken keresztül, de ezeket is a piaci szereplőknek kell jelezniük a hatóságok felé.
Addig maradnak az olyan ritkaságnak számító esetek, mint az RTL, a Klubrádió vagy a békéscsabai rádiótulajdonosok, akik bírósághoz fordultak a Médiatanács vélt jogszerűtlenségei miatt, és van, aki nyert (Klubrádió), van, aki miatt meg inkább menekülőt fújtak (Békéscsaba). Az már más kérdés, hogy az NMHH hétéves működése olyan súlyos torzulásokat okoz a magyar médiapiacon, amit pár elmarasztaló ítélet nem tud egyhamar megjavítani.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
|
[
"Karas Monika",
"Mészáros Lőrinc",
"Kollarik Tamás",
"Szalai Annamária",
"Andy Vajna"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Polyák Gábor",
"Bakai Mátyás",
"Heinrich Pecina",
"Puch László",
"Auer János",
"Koltay András",
"Vass Ágnes",
"Andy Vajná"
] |
Tízmilliós vérdíj a főzsaru fejére!
Budapest — Egyenként 10 millió forintot ér az alvilágnak Bolcsik Zoltán tábornok, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetőjének és minden emberének a feje!
Legalábbis az NVSZ ilyen tartalmú e-mailt kapott, miután négy korrupcióval gyanúsított rendőrt és az őket állítólag lefizető vállalkozót és emberét elkapták. "Az arcotok már megvan, 10 000 000 forint minden emberetekért." - írta az ismeretlen, aki Vadászként írta alá a levelét.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat azután kapta a fenyegető levelet, hogy több magas beosztású rendőrt is letartóztattak. Képünkön egyikük, Hopka Lajos.
Az NVSZ és a Belügyminisztérium azonnal megtette a szükséges biztonsági intézkedéseket. Nemcsak Bolcsik tábornokot és embereit, hanem családtagjaikat is védelem alá helyezték. A belügyminiszter pedig közölte: nem engednek a zsarolásnak, és folytatják az alvilág felszámolását. Egyébként még legalább féltucat további rendőrtiszt elfogása várható a rendszerváltozás utáni legnagyobb korrupciós botrányában!
A Blikk információi szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálja öt évre visszamenőleg a BRFK-nál és az NNI-nél szolgálatot teljesítő rendőri vezető vagyongyarapodását. Mindezt az az eddig meggyanúsított Gulyás Imre, az NNI főosztályvezetője, Kalmár Tamás, a BRFK főosztályvezetője, Hopka Lajos, az NNI osztályávezetője és K. Attila, a BRFK felderítője ügye miatt. Ők az alapos gyanú szerint V. Lászlótól százezres, sőt milliós fizetéseket kaptak azért, hogy az éjszakai élet vezető alakját megóvják a rendőrségi zaklatásoktól.
Blikk-információ
|
[
"Hopka Lajos",
"Gulyás Imre",
"Kalmár Tamás"
] |
[
"V. László",
"Bolcsik Zoltán",
"K. Attila"
] |
Volt-e hatástanulmány, kik és milyen eljárás keretében döntöttek az összesen közel 200 milliárd forinthoz juttatott MNB-s alapítványok létrehozásáról? Ilyen kérdésekre nem válaszolt a jegybank időben, ezért beperli őket a Transparency International.
Kik és milyen eljárásban döntöttek az MNB öt alapítványának létrehozásáról, az azoknak adott, egyenként is sok tízmilliárdos támogatásról, milyen hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok, felmérések, előkészítés előzte meg ezeket – többek között ezekre a kérdésekre volt kíváncsi a Transparency International (TI), amikor közérdekű adatigényléssel fordult pár héttel ezelőtt a Matolcsy György vezette jegybankhoz. Az MNB azonban egyáltalán nem válaszolt eddig az egy hónapja feltett kérdésekre (amúgy is 15 napja lenne rá), így a TI beperli a jegybankot, mondták el a hvg.hu-nak a TI-nál.
Az öt alapítványról a HVG rántotta le a leplet pár hete, akkor derült ki, hogy közel 200 milliárd forintnyi vagyont (a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét) juttatott az MNB ezeknek az idén létrehozott alapítványoknak, amelyeknek a kuratóriumai és felügyelőbizottságai tele vannak jegybanki vezetőkkel, vagy olyanokkal, akik Matolcsyhoz valamilyen formában kötődnek.
A Transparency azt is feszegette, hogy az alapítványok létrehozása és támogatása miként illeszkedik a MNB törvényi feladataihoz, és mi indokolja azt, hogy az MNB ilyen mértékű anyagi hozzájárulással vesz részt a magyarországi pénzügyi és közgazdasági képzés megújításában. Az egyik alapítvány ugyanis Kecskeméten létesít egy felsőoktatási képzést, amelyen egy új bankárgenerációt akarnak kinevelni Matolcsyék, a jegybankelnök pedig tankönyvet is ír.
|
[
"Matolcsy György"
] |
[] |
Mostantól egyetlen reklámügynökségen folyhat keresztül az összes állami kommunikációra szánt pénz. Az ilyen közbeszerzések összefogásával megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ugyan néhány napja még három kormányközeli csoporttal szerződött le a feladatra, ám Közbeszerzési Hatóság ezekből kettőt – Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit -, mint ma kiderült, már két héttel ezelőtt eltiltotta a tendereken való részvételtől. Emiatt az érintett cégekkel most szerződést bontottak, így csak egy konzorcium maradt, akivel élő megállapodása van a hivatalnak: Balásy Gyula cégcsoportja.
Az NKOH közleményben mindenkit megnyugtatott, hogy ennek a harmadik szereplőnek hála "a kormányzati kommunikációs szolgáltatások ellátása a jövőben is biztosított". Ugyanakkor az állami kommunikáció – ami eddig is egy olyan szürke zóna volt, ahol milliárdokat kaszáltak a kiválasztott ügynökségek – mostantól lényegében monopólium lett. A jövőben csak Balásy Gyula ügynökségei szervezhetik az állami kommunikációs kampányokat. Ha minden jól megy, 75 milliárd forint értékben.
Az NKOH-t papíron azért hozták létre, hogy az állam spóroljon a kommunikáción, de ennek pont az ellenkezője történt. A rendszer úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, 25 milliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget, vagy konzorciumot választanak ki. Ezekkel kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra már csak ebben a szűk körben hirdetnek versenyt.
Az első ilyen gigatendert még 2015-ben írták ki, akkor a 25 milliárd ki is tartott egy évig. Ez pedig – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint – tényleg spórolást jelentett, korábban ugyanis állításuk szerint 40 milliárd ment el évente ilyen célra. A második körben azonban már nem volt ilyen visszafogott az NKOH. Akkor már kormányközeli csoportok kerültek be a három kiválasztott közé: a tízmilliárdokon a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba, a több miniszterrel is jó kapcsolatban lévő Kuna Tibor és nemrég még reklámgrafikusként dolgozó, de szintén Fidesz-közelinek mondott Balásy Gyula ügynökségei osztozhattak.
Ráadásul nem is csak a 25 milliárdon, az új szerződést ugyanis már úgy írták alá, hogy a keretet háromszor feltölthetik új közbeszerzés kiírása nélkül. Ezzel pedig élt is az NKOH, így aztán másfél év alatt több mint 70 milliárdot kommunikáltak el a különböző állami szervezetek.
Már ebből a bő 70 milliárdból is Balásy húzta be a legtöbbet, aminek köszönhetően cégei öt év alatt megszázszorozták árbevételüket. Arról már korábban is lehetett hallani, hogy Csetényi Csaba fontos kormányzati szereplőkkel került konfliktusba, ezért kiesett a pixisből, és a csökkenő megrendelések miatt egyesek hasonlóan vélekedtek Kuna Tiborról is. Arra azonban valószínűleg senki nem számított, hogy a két üzletember cégeit egyszerűen kizárják a keretszerződésből.
Már csak azért sem, mert rajtuk, illetve Balásy két ügynökségén kívül más nem is indult az NKOH legutóbbi tenderén, amit még áprilisban írt ki a hivatal, miután észlelte, hogy vészesen fogy a 75 milliárdos keret. A három indulót annak rendje és módja szerint ki is hozták győztesként, sőt az NKOH mai közleménye szerint le is szerződtek velük.
A szerződést viszont már az aláírás másnapján felmondták, mert csak most vették észre, hogy időközben a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel Csetényi és Kuna cégeinél. Ezek miatt a hatóság kizárta, azaz lényegében eltiltotta a közbeszerzéseken való indulástól őket. Így pedig a törvény szerint nem lehet velük szerződni.
A szankcionált cégek ráadásul épp az előző NKOH-s keretszerződést szegték meg. Ha jól értelmezzük a nem túl egyszerű ügyeket, akkor Csetényiék nem vették igénybe azokat az alvállalkozókat (köztük a szintén kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítványt), akik segítségével befutottak a tenderen, Kunáék viszont épp ellenkezőleg: túl nagy arányban vontak be alvállalkozókat.
Bár valószínűleg ezek tényleg komoly vétségek, azt azért érdemes kiemelni, hogy nem a legnagyobb összegű kommunikációs közbeszerzéseket érintették. Csetényiek egy 138 milliós Paks 2-es projekten csúsztak el, Kunáék pedig a Reformáció 500 programsorozat kiemelt eseményeire kiírt 72 milliós pályázaton. Mindezt úgy, hogy Kuna ügynökségei szintén NKOH-s tendert követően 230 millióért gyártottak le egy századennyiből elkészíthető kisfilmet az vizes vb-ről, aminek az ugyancsak rájuk bízott nemzetközi kommunikációja teljes egészében elmaradt.
Szóval az szinte egyáltalán nem kérdés, hogy az érintett cégek többségét lett volna miért kizárni, a furcsa csak az, hogy miért épp ilyen ügyekkel, és miért épp most. Így ugyanis a tavaly amúgy is taroló Balásy Gyula cégei alkotta konzorcium maradt az egyetlen szerződött partner, azaz mostantól még annyi verseny sem lesz az állami megbízásokért, mint eddig. Teljesen monopol piac jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt szereplő, ahogy csak akar.
Normális piacgazdaságban az lenne a logikus lépés, hogy megismétlik az eljárást (igazából normális piacgazdaságban valószínűleg nem is lenne ilyen keretszerződés, de legalábbis biztosan nem így leosztott szerepekkel). A G7 által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint azonban erre nincs sok esély. A szerződést megkötötték, és hiába volt az eredeti szándék az, hogy három szereplő legyen, mivel végül csak egy maradt versenyben, lehet csak vele szerződni. Persze, ha érkezett volna a három kormányközeli csoporton kívül mástól is érvényes ajánlat, akkor most még lehetnének beugrók, de valamiért senki más nem találta vonzónak a 75 milliárdos tendert.
Közélet Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Balásy Gyula",
"Csetényi Csaba",
"Kuna Tibor"
] |
[
"Rogán Antal"
] |
Tartózkodási engedélyének meghosszabbításakor Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos nem csatolt be jövedelemigazolást, ellenben azt állította, hogy a tiszteletbeli konzul tartja el. Erről papírja is volt, amit a bevándorlási hivatal simán elfogadott. Pedig életszerűtlen, hogy egy külföldi befektetőt, aki nagy értékű ingatlanokat vett Magyarországon, egy másik magánszemély tart el. De arra jó volt ez a trükk, hogy a pénzmosással gyanúsított üzletember vagyoni helyzete rejtve maradjon a hatóságok előtt.
Hiába kérte Ghaith Pharaontól a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), hogy a tartózkodási engedélyének a meghosszabbításához igazolja, miből fog élni (a hatóság bankszámlakivonatot kért tőle), a szaúdi milliárdos ezt nem, pontosabban furcsa megoldással tette meg. Ennek ellenére meghosszabbították az engedélyét. Pharaon Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzuljának, Zaid Naffának az eltartói nyilatkozatát csatolta.
Az eltartói nyilatkozatban az állt, hogy Zaid Naffa tartja el Pharaont, minden költségét a tiszteletbeli konzul fedezi. Egyúttal csatolta Naffa kereseti igazolását, amiben az szerepel, hogy a tiszteletbeli konzul, mint eltartó, havonta minimum mennyit keres. De a BÁH azt nem tudta meg, hogy Pharaonnak van-e egyáltalán jövedelme, és ha igen, akkor mennyi – legalábbis az iratok között nincs a hatóság által bekért bankszámlakivonat.
Azaz a magyar hatóságok előtt rejtve maradt Pharaon vagyoni helyzete. De ez a BÁH-t nem zavarta, meghosszabbította az engedélyt.
Ez azért is érdekes, mert a papíron "eltartott" Pharaon tartózkodási engedélyének meghosszabbítását azért is kérték, hogy – idézzük szó szerint – "Dr. Pharaon úr tekintélyes befektető, aki már megvásárolt több nagy értékű ingatlant Magyarországon (kastélyok) és a következő években még számos újabb ingatlant kíván megvásárolni".
A BÁH tehát elfogadta magyarázatként, hogy van egy dúsgazdag szaúdi befektető, aki méregdrága ingatlanokat vásárolt már Magyarországon, és a jövőben is vásárolni akar ilyeneket, miközben őt magát egy konzul tartja el. Önmagában ez feltehetőleg nem törvénytelen, de egyáltalán nem életszerű. Ráadásul kérdéses, hogy a pénzmosás elleni harcban egy ilyen eljárás mennyire hatékony egy olyan ember esetében, akit ekkor pénzmosással is gyanúsítottak.
Az iratokból kiderül az is, hogy az ammáni magyar nagykövetség a tartózkodási engedély igénylésekor a következőket írta a BÁH-nak:
Zaid Naffa elmondása szerint otthon egyeztették a kérelem elbírálását.
Hogy kik egyeztették, az ugyan nem derül ki, de ez a szöveg is arra utal, hogy a BÁH-ra politikai nyomás nehezedett. Éppúgy, amikor Pharaon először kért vízumot Magyarországra, és abban jelezték, hogy azért utazik ide, hogy Orbán Viktorral találkozzon.
Minderre akkor derült fény, amikor Demeter Márta országgyűlési képviselő bement a BÁH-ba, és betekintést kért a Pharaon-iratokba. Korábban szintén az ex-MSZP-s Demeter volt az, aki a Külgazdasági-és Külügyminisztériumban is járt Pharaon-ügyben (akkor még Mesterházy Attila szocialista politikussal együtt), és kiszúrta: Pharaon már az első vízumigényléskor jelezte, hogy Orbán Viktorral fog találkozni Magyarországon.
A BÁH-iratokból más is kiderül. Például az, hogy a BÁH véleményt kért a Terrorelhárítási Központtól (TEK) és az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) is Pharaonnal kapcsolatban, de az iratok között nem találni sem a TEK, sem az AH válaszát. Ez jelentheti azt is, hogy a BÁH úgy hosszabbította meg Pharaon tartózkodási engedélyét, hogy meg sem várta a választ. De jelentheti azt is, hogy az iratok hiányosak. Demeter az Indexnek elmondta: levelet írt a TEK-nek és az AH-nak is Pharaon-ügyben, de válaszokat még nem kapott.
Pharaon "eltartójáról", Naffáról már korábban írtunk egy nagyobb portrét. A konzul kommunista hátszéllel jött a Közel-Keletről, szinte mindegyik vállalkozása becsődölt, mára mégis a legbefolyásosabb arab üzleti-politikai szereplőként tartják számon Budapesten. Pedig aranycsempészés gyanúja miatt még az is felmerült, hogy kiutasítsák az országból. Jó kapcsolata a jordán királyi családdal azonban minden nehézségen átsegítette, pár év alatt pedig annyira közel került a Fidesz elitjéhez, mint egy diplomata sem. A Pharaon-üggyel viszont megégette magát, és láthatóan kijjebb szorult Orbán bizalmának legszűkebb köreiből.
Tavaly októberben derült ki, hogy az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta a miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Azóta a fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi, éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól.
Ugyanakkor a Pharaon-ügyben több hónap elteltével sem látni tisztán, mert a történet szereplői és az érintett magyar hatóságok vagy összevissza beszéltek, vagy nem mondtak semmit. Ghaith Pharaon időközben elhunyt.
Demeter Márta szerint elképesztő, amit Pharaon-ügyben műveltek a magyar hatóságok. "A bűnöző állam a legveszélyesebb, mára a kormány is a szervezett bűnözés részévé vált, kormányzati körök a befolyásukat saját vagyonuk gyarapítására használják. Miközben az Orbán-kormány mindig az ország szuverenitását félti, ők maguk adják azt el nap mint nap" – nyilatkozta a politikus az Indexnek.
(Borítókép: Rosta Tibor/MTI)
|
[
"Ghaith Pharaon",
"Zaid Naffa",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Rosta Tibor/MTI",
"Demeter Márta",
"Mesterházy Attila"
] |
Az 1990-es évek kultuszfilmjének, a Macska-jajnak köszönhetően a pécsi vásártér is megkapta a neki járó 15 perces világhírnevet. Idehaza biztosan. Az Emir Kusturica alkotásában elhangzó utalás városfejlesztési dokumentumokban is hivatkozási pont lett, még úgy is, hogy a feleségvásárlás nem egy jellemző tranzakció manapság errefelé. Viszont szinte bármi mást lehet kapni a vasárnapi forgatagban, mert amit nem lehet kapni az állandó árusoknál, az bármikor felbukkanhat a bolhapiacon, a zsibin.
Minden is van | Fotók: Gűth Ervin
Ráadásul a dolog közéleti jelentőségét sem szabad alábecsülni, politikusok sem teszik, ezért is fordulhat elő kampányidőszakban, hogy fideszes és ellenzéki képviselőjelöltek spontán vitázni kezdenek itt, konkrétan a mázsaháznál.
Viszont a változó fogyasztói magatartás a vásárteret is utolérte: a 2000-es évek elején hanyatlani kezdett az érdeklődés – és megritkultak az árusítói sorok. A fideszes városvezetés 2013-ban egy nagy átalakítás keretében a terület jelentős részét a szomszédos telken működő gépgyártó cégnek, a Hauninak (ma már Körber Hungária Kft.), vagyis a város legnagyobb piaci foglalkoztatójának adta el. Az előterjesztés szerint 33 ezer négyzetméteres területet adtak át a cégnek nettó 363 millió forintért.
Találtak vevőt a 2 hektárra
A terület sorsa kétséges – Fotó: Gűth Ervin / Telex
A telekosztás és a vásár átszervezése után viszont kihasználatlanul maradt egy 2 hektáros terület, amire a cégnek 2016-ig elővásárlási joga volt. Nem éltek vele. Mint azt Szabó Szilárdtól, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. (PVH) vezérigazgatójától megtudtuk, a szomszédos Körbernek később sem állt szándékában megvenni ezt a részt. Tavaly augusztusban ismét nyilvánosan meghirdette a területet a tulajdonos PVH, és ezúttal vevő is akadt. Érdeklődő több is volt, de végül az ital- és élelmiszer nagykereskedelemmel, ingatlanokkal és informatikával is foglalkozó Vimpex Kft. vehette meg a területet nettó 184 millió forintért.
A vásárlás azért is érdekes, mert a Vimpexnek van telephelye a városban, mivel egy országosan aktív cégcsoportól van szó, aminek középpontjában Vu Quy Duong, azaz "Vu Zoli" található. A magyarországi vietnámi közösség "motorja" elsősorban a Sárkány Centerrel lett ismert, de részletes profilt már a 2012-2013-as trafikbotrány után készített róla az akkor még újságként működő Origo.hu. A cikk szerint a feleségével nem csak kimaxolták a megszerezhető trafikok számát, de a Vimpex alkalmazottai által létrehozott egyszemélyes vállalkozásoknak köszönhetően majdnem 100 trafikra szerzett befolyást az üzletember.
Vu Quy Duong azóta is jól taroló NER-közeli vállalkozónak számít, legalábbis az Átlátszó tavaly márciusi cikkéből nem nehéz erre következtetni. A dohányboltoshoz köthető projektcég 2020-ban 11,8 milliárd forint értékben szerződött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállítására. Ez úgy tűnik nem teljesült teljes mértékben, ráadásul a cikk szerint a beszerzett Covid-elleni védőfelszerelések minőségével is voltak problémák.
Újabb területet már nem adnak el
A 2 hektáros pécsi telek új tulajdonosát tavaly novemberben jegyezték be a tulajdoni lapon, de szemmel láthatóan azóta nem sok minden történt a területen. A Pécsi Vagyonhasznosító nem tudott felvilágosítást adni, hogy mihez kezd majd az új tulajdonos a területtel. A céget hetekkel ezelőtt a jogi képviselőjükön keresztül kerestük meg, hogy a pécsi vásártérrel kapcsolatos terveikről érdeklődjünk, de nem kaptunk választ.
Mindenesetre a PVH és a városvezetés – a rendre felröppenő pletykákat cáfolva – további területeket nem szeretne eladni, sőt elkötelezett a vásártér fejlesztése mellett. Az idén júniusban elfogadott fenntartható városfejlesztési stratégiában is kiemelt szerepe van. Ezt mutatja az is, hogy egy közös virtuális kiállításon mutatták be a PTE építészhallgatóinak a vásártérfejlesztési terveit.
Akármilyen fejlesztés valósul majd meg, reméljük, hogy a zsibvásárral mindenképpen számolnak, mert a jelenlegi és várható gazdasági helyzetben talán nem béljóslás azt mondani, hogy élénkülni fog a használt cikkek kínálata és kereslete is.
A cikk szerzője a Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője.
|
[
"Vu Quy Duong"
] |
[
"Vu Zoli",
"Szabó Szilárd",
"Gűth Ervin",
"Emir Kusturica"
] |
Tüttő Kata - az MSZP portrétára szerint - 1997 óta tagja az MSZP-nek és az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM). 1997-2002 között az ISZM országos elnökségi tagja, 1997-1999 között az ISZM budapesti elnöke, 1998 óta az MSZP XII. kerületi szervezetének elnökségi tagja, az MSZP Budapesti Tanácsának tagja, 2002-től volt a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) országos alelnöke, 2003 óta az MSZP budapesti elnökségének tagja.
A három nyelvvizsgával rendelkező, többdiplomás politikus a bíróság előtt tett vallomásában azt mondta, nem tud felidézni semmilyen konkrétumot a Fibisz 2002-2004 közötti elnökségének üléseiről, pedig a tagja volt.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére válaszolva elmondta: biztosan volt olyan, hogy a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban hozott határozatokat a Fibisz elnöksége, de ezekre nem tud visszaemlékezni. Az ügyészség által feltárt dokumentumok szerint Tüttő Kata a vádban szereplő egyik egyesület alapító tagja volt, de csak az ügyészségen szerzett erről tudomást.
"Nagyon régen történt mindez" - tette hozzá. Az egyesület jelenléti ívén az aláírások egy részét felismerte, de hozzátette: "az aláírásom sokat változott". Vallomása szerint csak a sajtóból tudta meg, hogy milyen civil szervezetek érintettek a vádiratban. A vádirat szerint, a Holnap Városáért Egyesület számlájáról 2002-ben 150 ezer forintot utaltak át Tüttő Kata személyes bankszámlájára, de az ügyészségi kihallgatásakor és a bíróság előtt sem emlékezett arra, hogy az átutalás milyen célt szolgált. "Csak valamilyen fibiszes programra érkezhetett a pénz" - tette hozzá.
A tanú, a személyes bankszámlája, valamint a Krausz Csaba ötödrendű vádlott és a Zuschlag János elsőrendű vádlott bankszámlái közötti pénzmozgásról elmondta: "Krausz Csabával és Zuschlag Jánossal baráti viszonyban vagyok, biztosan előfordult, hogy egymást anyagilag kisegítettük, és ezt a pénzmozgást mutatják az adatok".
Tüttő Kata arra emlékezett, hogy voltak általános jellegű viták az elnökségben a finanszírozás megoldatlansága miatt. Folyosói pletykákból hallotta - mondta -, hogy Zuschlag Jánost azzal vádolták, a Fibisz rendelkezésére álló összegekből magáncélra használt volna fel. "Én ennek nem tulajdonítottam jelentőséget, mert ez egy tipikus vád ott, ahol pénzügyekkel foglalkoznak". Mivel jól ismerte Zuschlag Jánost, elképzelhetetlennek tartotta, hogy van valós alapja a folyosói gyanúsítgatásnak - fűzte hozzá.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.
|
[
"Krausz Csaba",
"Zuschlag János",
"Tüttő Kata"
] |
[
"Fodor Endre"
] |
Úgy tűnik, nem kell étterem nélkül maradniuk az Oxygen Wellnessbe járóknak, miután Gianni Annoni nem tudta nyereségesen működtetni az ott lévő helyiséget, most megpróbálja Mészáros Lőrinc. A Naphegy utca és környéke Buda egyik legelegánsabb és legdrágább része.
A milliárdos vállalkozó Sunhill Bisztró néven hozott létre egy új céget – írta a 444. Egészen pontosan a Fájdalom Ambulancia a cég alapítója, ahová a felcsúti sikerember még 2020-ban vásárolta be magát. A diósgyőri futballcsapatot is ezen a cégen keresztül üzemelteti Magyar Mátyással együtt, akit a felcsúti fociakadémián ismert meg, és lett az egyik közeli bizalmasa.
Az Oxygen Wellness kedvelt helye a NER-nek, de az étterem veszteséget termelt eddig a cégadatok szerint, Mészáros mégis látott benne fantáziát. A fővárosban ez lesz az első étterme az ország egyik leggazdagabb emberének, akinek Czene Ferenc, a Mészáros Gasztro Kft. ügyvezetője segíti ezúttal is a munkáját.
|
[
"Magyar Mátyás",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Gianni Annoni",
"Czene Ferenc"
] |
Nem tartja magát túl fontos embernek Mesterházy Ernő, Demszky Gábor politikai tanácsadója, pedig az Indexnek adott exkluzív interjújából azért kiderül, hogy minden fontos ügy hozzá tartozik, a kiemelt fejlesztésektől a koalíciós egyeztetéseken át a metróig. Az eddig a nyilvánosságot kerülő tanácsadó az Indexnek adta élete első interjúját.
Ön egy igazi szürke eminenciás. Sokat lehetett már önről olvasni, de még sose szólalt meg. Mutassa be magát röviden.
Röviden azt tudom mondani magamról, hogy jelenleg egyike vagyok Demszky Gábor tanácsadóinak. A főpolgármesterhez kerülő ügyeket Demszky néhány tanácsadóval vitatja meg, és ennek a körnek én is részese vagyok. Ez a mostani szerepemre vonatkozik, ha az életpályámra kíváncsiak, az egy hosszabb válasz. Annyit elöljáróban, hogy bár nem ismertük egymást Demszkyvel, ugyanabból a szubkultúrából jövünk, csak kettőnk közül Demszky az ismert.
Igaz, én nem kiadtam, csak vásároltam a szamizdatokat. Olyan ember vagyok, aki az alternatív kultúrából jön, és ott is maradok, csak ez az alternatív kultúrának a súlypontja sokkal kevésbé látványos, mint amikor például egy alternatív zenei kiadót csináltam Bahia néven, és többek között az URH, Kontroll Csoport, Európa Kiadó, Trabant és a Balaton albumait adtam ki, vagy koncerteket szerveztem Magyarországon és külföldön az Európa Kiadónak, illetve például alternatív klubot működtetettem Ráday Klub néven a Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahová például elsőként hívtam meg buddhista szerzeteseket.
Nem fellelhető hivatalos életrajza, így csak találgatások vannak arról, honnan lett az első milliója. Egy budapesti blogban például úgy tudják, tőzsdei ügyletekkel alapozta meg vagyonát.
Nem a tőzsdén szereztem a pénzem. Én egy alternatív ruha- és ajándékkereskedéssel, a Bahiával kezdtem a vállalkozói létet. A cég sikerének a titka az volt, hogy azon kívül, hogy adott egy tárgyat meg egy ruhát, adott egy életérzést és tartalmat. Ezt a céget hoztam létre '89-ben, és ezzel értem el az első üzleti sikereimet. Ennek a hálózatnak fénykorában negyven boltja volt. A Bahia kiadó 140 lemezt jelentetett meg, és kiadtunk képzőművészeti albumokat és versesköteteket, például Müller Péter Sziámi, Víg Mihály műveivel és Wahorn András vagy éppen Bada Dada képeivel.
Kulturális menedzser volt, hogyan lett takarító cége?
A kilencvenes években, amikor a Bahiából pénzt kerestünk, próbáltuk a nyereségünket befektetni. Nagyon sok vállalkozásba beszálltunk, például ingatlanokat vettünk, ahol boltokat nyitottunk, aztán ezeket a helyiségeket később kiadtuk. De takarítási céget is alapítottunk, és ez valóban egy sikeres cég lett.
Első szereplése is e sikeres takarítócéghez kötődik, hiszen akkori cége megszerezte a sportingatlanok takarítási lehetőségét, egy későbbi vizsgálat szerint legalábbis az addiginál drágábban.
A kérdésben szereplő állítás nem igaz. Én nem szerepeltem sem akkor, sem később a sajtóban, nem adtam soha interjút. Amikor a Bahia fénykora volt, akkor sem nyilatkoztam sehol. Nem gondolom, hogy én érdekes volnék. A cégről írtak a sajtóban, és az Index is kiadott egy olyan helyesbítést, hogy én két éve nem vagyok benne a cégben. Az egész megbízás egyébként az Orbán-kormány ideje alatt történt. A céghez már évek óta nincs közöm, most viszont nem biztos, hogy örülnek nekem, mert amióta a fővárosban pozícióban vagyok, értésükre adtam, hogy a Fővárosban semmilyen pályázaton nem indulhatnak.
Sok filmnek a producere, és az TV2 igazgatóságában is benn ül. Hogyan jött a TV2-s poszt?
93-tól jártunk filmes barátaimmal Indiába dokumentumfilmet forgatni. Ezek kereskedelmi forgalomban nem kerültek, mert kevés bennük a beszéd, inkább afféle elgondolkodtató filmek, de például a Travel Chanelen ment egy évig egész Nyugat-Európában vasárnaponként, itthon a Spektrum tévén volt látható. Amikor a TV2 vezérigazgatója felkért igazgatósági tagnak, egy olyan embert akart, aki ért a médiához és az üzlethez is.
A legenda szerint Demszky köreihez azóta tartozik, hogy kisegítette őt a 2002-es kampányban, mert az SZDSZ nem finanszírozta a főpolgármesteri kampányt.
Ez nem így van. A 80-as évek óta ismertem azt a kört, amelyikhez Demszky is tartozott, bár vele személyesen akkor még nem találkoztam. Ehhez az kellett, hogy megismerjem a feleségemet, aki viszont 1985 óta ismerte Demszkyt. Demszky ugyanis beállított a feleségem apjához, Mécs Imréhez, hogy a nem működő nyomdagépüket megszereljék. Demszkyt személyesen azóta ismerem, hogy '97-ben feleségül vettem Mécs Mónikát.
A hírek szerint szorosabbá mégis 2002-ben vált a kapcsolatuk, mivel ön fizette Demszky kampányát.
Ez sem igaz. Szorosabbá 2000 körül vált a viszonyunk, azt pedig mindenki tudja, hogy minden politikus kampányát a pártja finanszírozza, így értelemszerűen az SZDSZ korteskedéseit is a párt finanszírozta, nem más. A kampányköltéseket az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és úgy tudom, nem talált problémát a liberálisok kampánykiadásaiban.
Üzleti körök szerint, ha egy cég el akar érni valamit Budapesten, akkor nem Demszky Gáborhoz irányítják, hanem önhöz.
Ez így, ebben a formában fantazmagória. Az a kérdés inkább, milyen cégről van szó, és mit akar. Az ugyanis Budapestnek is érdeke, hogy minél több világcég jöjjön ide, és itt fejlesszen, beruházzon. Vannak olyan társaságok, amelyek pedig a várostól akarnak valamit. A főpolgármestert rengeteg cég megkeresi, valakivel ő találkozik, valakivel főpolgármester-helyettesek, és van olyan találkozó is, amin tanácsadóként én is részt veszek. De ezek érdeketlen, protokoll-jellegű dolgok. Ha látszik, hogy az adott cég komolyan be akar fektetni Budapesten, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes tárgyal velük.
Érdemi beszélgetés nem szokott akkor zajlani mondjuk Demszky Gábor és Csányi Sándor között?
Én úgy tudom, nem, legalábbis én még sohasem vettem részt ilyenen.
Az már pártberkekből származó információ, hogy az SZDSZ elnökválasztási kampányában posztokat osztogatott, Fodor Gábor támogatásáért cserébe.
Ezt a pletykát én ishallottam már, de a budapesti elnökválasztás kapcsán. Mindenesetre egyik esetben sem igaz.
Az elnökválasztási hajrában ugyanakkor az SZDSZ több delegáltját is lecserélték a fővárosi közműcégekben, még a mandátumuk lejárta előtt.
Nagyon minimális csere volt, a helyek egy-két százalékában történt ilyen, ráadásul, ha jól tudom, Kóka János támogatói kerültek pozícióba, nem Fodoréi.
Nézzük akkor az SZDSZ budapesti tisztújítását. Ön Szabadai Viktor támogatói közé tartozott Lakos Imre ellenében, s posztokat is adott Szabadai támogatásáért cserébe.
Visszautasítom még a feltételezését is annak, hogy posztokkal szereztem volna szavazatokat. Az SZDSZ az egyetlen párt, ahol a fontos posztokra nem egy, hanem több jelölt is pályázik. A jelöltek pedig kampányolnak, és a dolog természete az, hogy csak egyikük győz, a többi pedig alulmarad. Demszky - akinek a tanácsadója vagyok - ebben a belső kampányban Szabadai Viktort támogatta. Én is így voltam ezzel, tehát kétségtelenül Szabadai támogatói közé tartoztam. Ha úgy tetszik, lobbiztam érte. Szabadairól tudni kell, hogy Kóka támogatói közé tartozott, akárcsak Lakos Imre.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen lobbizást?
Azoknak a választmányi tagoknak, akik a döntést hozták, elmondtam, hogy miért Szabadai Viktort támogatom.
Többen a szemére vetették, hogy a budapesti közműcégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak kinevezésekor az ön akarata érvényesült, nem pedig a párté.
Visszakérdeznék, mi a metódusa a tisztségviselők megválasztásának?
A közgyűlés dönt.
Nem a közgyűlés, hanem a gazdasági bizottság. De előtte a két frakció megszavazta a közös listát. A két frakció elé pedig a két főpolgármester-helyettes, vagyis Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós terjesztette be a neveket. Az én szerepemből annyi igaz, hogy tanácsadóként részt vettem a folyamatban, és el is mondtam a véleményemet pár emberrel kapcsolatban. De ez többszintű egyeztetés után került a testület elé, amely meg is szavazta.
A fővárosi SZDSZ-frakció pontosan három órával a nyilvános bejelentést követően ismerhette meg a neveket.
Ezt nem tudom sem megerősíteni, sem pedig cáfolni, mert a frakcióüléseken csak akkor veszek részt, ha meghívnak. El tudom képzelni, hogy más területek szakpolitikusai, akik nem vettek részt a jelölésben, csak később értesültek erről. Azt határozottan tudom állítani, hogy a helyettesek a frakciókkal folyamatosan egyeztettek.
Egykori üzlettársa, Bognár Attila pozícióba kerüléséhez (a budapesti fürdőcég iagazgatóságának tagja lett) csak van köze.
Ő a saját jogán, kulturális idegenforgalmi tapasztalatai miatt került be. Az A38 hajóval vívta ki magának az elismerést, ehhez nem volt rám szüksége. De miért volna baj, hogy olyan emberekkel dolgozunk, akiket ismerünk és tudjuk, hogy mire képesek?
Többen furcsállották, hogy a koalíciós egyeztetéseken sokszor Demszky Gábor helyett ön jelent meg. Hogy került a koalíciós tárgyalásokra?
A főpolgármester elkezdte a tárgyalásokat, utána ennek a vezetését átadta Ikvai-Szabó Imrének, és én, mint a főpolgármester megbízottja vettem részt az egyeztetéseken. Ezt a szocialisták elfogadták. Nem Demszky helyett, hanem az egyik tanácsadójaként. Vannak előkészítő tárgyalási szakaszok, ahol elég a szakértő is. Ez egy tárgyalássorozat volt, és ahogy Demszky sem vett részt mindig, úgy Molnár Gyula is többször hiányzott.
Rendben, de Molnár Gyula egy választott vezető, akinek van politikai felelőssége, például ha a választók elégedetlenek vele, legközelebb nem választják meg, de önnek, mint tanácsadónak milyen politikai felelőssége van?
Politikai felelősséget az vállal, aki tőlem tanácsot kér, vagy megbíz tárgyalásokon való részvétellel, helyettem tehát Demszky Gábor vállalja a politikai felelősséget. Ha engem Demszky vagy Ikvai-Szabó megkér valamire, akkor ezután a politikai felelősséget ők viselik.
Abban megegyezhetünk az eddigiek alapján, hogy ön Demszky Gábor jobbkeze?
Demszky Gábor körül van egy szűk kör, akiknek a tanácsaira hallgat, és ezek közül én vagyok az egyik fontos ember. Ez minden nagy politikusnál így van, nincs ebben semmi szenzáció.
Úgy érzem, mintha bagatellizálni akarná saját szerepét.
Demszky Gábor életében mindig is voltak tanácsadók, akik egy ideig fontosak voltak, aztán kevéssé fontossá váltak. Róluk mindig az a mítosz, hogy a főpolgármester jobbkezei. Ha meggondolom, hogy ki mindenkiről mondták már ezt, hosszú lenne a névsor. Ilyen volt például Székely Gábor, Bruck Gábor, Atkári János és Bőhm András is. Megtisztelő velük egy listán szerepelni.
Ki a szűk kör? Nyáry Krisztián, Gyekiczky András és ön?
Nem vagyok felhatalmazva, hogy további neveket mondjak. Akiket megemlített, kiváló emberek a maguk területén. De én is tudnék mondani még néhány nevet, ha felhatalmazásom volna.
Hogyan dolgozik Budapesten? Tanácsadóként fizetést kap?
Mivel ez egy átmeneti dolognak indult, és nem akartam köztisztviselővé válni, hogy ne kelljen más pozícióimat feladni, ezért a munkáért nem kértem és nem is kaptam díjazást. Például le kellett volna mondanom a TV2-t működtető cég igazgatósági tagságáról.
És a Miniszterelnöki Hivatalnál (MEH) is pénz nélkül dolgozik? Mert ugye ott is tanácsadó, és a főváros és a kormány közti koordináció a feladata.
A bázisom a Városházán van, és innen kiindulva próbálok közvetíteni minden olyan kérdésben, amit a főpolgármester fontosnak tart. Azért, hogy mire a nagypolitikusok elé kerül az ügy, már kevés vitás kérdés maradjon.
De a MEH-ben maradt tanácsadó?
Én nem voltam tanácsadó, Szilvásy György még kancelláriaminiszter korában kért meg, hogy vegyek részt a MEH és a Főváros közös ügyeinek előkészítésében. Vele egyébként töretlen a kapcsolatom azóta is, hogy már nem ő a kancelláriaminiszter.
De mégis milyen budapesti ügyben lehet a titokminiszterrel egyeztetni? Kezdek félni...
Szilvásy György nem csak titokminiszter, tagja a szűk kormánykabinetnek is. Egy kultuszminiszter sem csak a kultúrával foglalkozik. De kétségtelen, hogy kancelláriaminiszterként többet tudott tenni Budapestért.
Gazdasági ügyekkel nem foglalkozik?
Gazdasági ügy? A 4-es metró vagy az iskola-felújítási program gazdasági ügy? Mert ha igen, akkor foglalkozom ilyesmivel is. Az ügyeknek a fele legalább gazdasági ügy. Például az is az, hogy a kormánytól kapjunk támogatást az útfelújításokra.
Demszky Gábor azt nyilatkozta önről az Indexnek, hogy "Tanácsadó itt a városházán. Nagyon sokat segít bizonyos ügyek menedzselésében, ilyenkor ő a felelős a kapcsolattartásért a Miniszterelnöki Hivatal és a főváros között. Például, hogy a BKV megfelelő összegeket kapjon a költségvetésben. Meggyőz embereket." Ma kit győzött meg és miről?
Ma speciel senkit.
Egy példa azért csak akad.
Én a főpolgármester kérésére igyekszem meggyőzni az ismerőseimet a mi igazunkról. Az vezet, hogy a fővárosi emberek szempontjából Demszky Gábor minél jobb megállapodásokat tudjon kötni. Két ilyen példát tudok, az egyik a BKV, ami egy állandó ügy, hiszen a BKV szolgáltatásainak színvonala nagyban függ a társaság állami támogatásának mértékéről. De egyszerűbb példa is akad, a FŐTÁV ügye, az, hogy tíz százalék alapdíjcsökkentéshez kormányzati segítséget kapjunk, én ezért próbáltam lobbizni. A rendszer lényege, hogy a kormány támogatja távfűtés korszerűsítését, mérhetővé tételét.
De ehhez miért kell ön? Úgy tudom, a cég menedzsmentje, de Hagyó Miklós is járt már ez ügyben a miniszterelnöknél és a környezetvédelmi miniszternél.
Az eredmény mindig a politikusoké. De az előkésztő tárgyalások során mi is jártunk ebben az ügyben a különböző kormányszerveknél. Mindenki a maga kapcsolatrendszerét használja annak érdekében, hogy sikert érjünk el.
A tavalyi költségvetési vitában hatvanmillió forintot szántak a kormányzati koordinációs központnak, ahol ön is dolgozik. Mire kellett volna ez a sok pénz, ha anélkül is működik a dolog?
A nagy projektek, fejlesztések előkészítéséhez. Tulajdonképpen ennek egy része megvalósult. Kiemelt fejlesztésnek minősül például az óbudai gázgyári terület rendezése, a város szíve program, a jégpálya fejlesztése, illetve számos más projekt. Ezek olyanok, amiket külön eljárási rendben próbál megvalósítani a főváros. Ezek közül az első sikeres ügy a közraktárak helyzetének rendezése volt.
Tehát a kiemelt fejlesztések önhöz tartoznak?
Nem. Nekem egy általános feladatom van, amivel a főpolgármester megbíz. De valóban: az én dolgom az, hogy a fontos nagy ügyekről ne egymástól függetlenül tárgyaljon tíz minisztérium és hat önkormányzati szerv, hanem egy szálon fussanak össze a dolgok. De a projekteket nem én menedzselem, csak segítek a menedzselésükben. A projekteket a kiemelt fejlesztések bizottsága, illetve irodája menedzseli.
Bőhm András azt nyilatkozta a személyére vonatkozóan, hogy szoros együttműködést kell kialakítani a gazdaság szereplőivel, "de nem áldozhatjuk fel ennek oltárán politikai önállóságunkat". Veszélyeztetné az ön személye a szabad demokraták önálló budapesti politikáját?
Szerintem Bőhm András ilyet nem mondott, ez az ön értelmezése. Én egyébként sem azért vagyok Demszky tanácsadója, mert korábban úgymond gazdasági szereplő voltam, épp az előbb mondtam el, mi a feladatom.
A hírek szerint az előző ciklusban a gazdasági természetű pártközi tárgyalásoknak ön mellett Simicska Lajos és Somlyódi Csaba volt a másik két szereplője, a Fidesz, illetve az MSZP színeiben. Ma is vannak ilyen tárgyalások?
Sok városi legendát hallottam már arról, hogy milyen fontos ember vagyok, de ezt még én sem hallottam. Simicska Lajossal nem szoktam egyeztetni. Somlyódi Csabával igen, hiszen ő a kiemelt fejlesztések bizottságának elnöke. Simicskának nem tudok olyan pozíciójáról, ami miatt lehetne vele egyeztetni.
Ön azok szerencsések közé tartozik, aki ismeri Simicska Lajost?
Én a hazai gazdasági és politikai élet számos szereplőjét ismerem, vele is találkoztam már. De ismerem például Orbán Viktort is a feleségem révén.
Amikor nem Budapestért lobbizik, akkor azért része még az üzleti világnak?
Befektetéseim vannak, ezek hozamából mint részvényes részesülök, de aktívan nem vagyok jelen az üzleti életben.
Miért szükséges egy külön kht-nek a Budapestre érkező filmesekkel foglalkoznia? Hiszen úgy tudni, ez a projekt az ön szívügye, de egyelőre a dologból nem lett semmi.
Ez nem az én ötletem volt, hanem a filmes világé, amivel már korábban is foglalkozott a Városháza, de szerintem jó ötlet. A széttagolt budapesti önkormányzati rendszerben nagyon nehéz filmet forgatni Budapesten. Nincs egységes közterület-használati díj, nincs aki külön foglalkozzon a filmesekkel, pedig fontos, hogy filmek készüljenek a fővárosban. Ha létrejönne a külön szervezet a filmesek koordinálására, az így befolyt pénzt kultúrára, sőt akár filmekre is költhetné a város.
|
[
"Mesterházy Ernő"
] |
[
"Víg Mihály",
"Kóka János",
"Szabadai Viktor",
"Bada Dada",
"Ikvai-Szabó Imre",
"Simicska Lajos",
"Müller Péter",
"Lakos Imre",
"Molnár Gyula",
"Szilvásy György",
"Mécs Imre",
"Nyáry Krisztián",
"Bruck Gábor",
"Wahorn András",
"Csányi Sándor",
"Somlyódi Csaba",
"Bognár Attila",
"Fodor Gábor",
"Hagyó Miklós",
"Mécs Mónika",
"Székely Gábor",
"Gyekiczky András",
"Atkári János",
"Bőhm András",
"Orbán Viktor",
"Demszky Gábor"
] |
A Fidesz szerint a szocialista kormányok korrupciós ügyeire világít rá a Sukoró-ügy
A Sukoró-ügy is azt bizonyítja, hogy a szocialista kormányok tele voltak korrupciós ügyekkel – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. A politikus portálunknak hangsúlyozta, a Szegedi Ítélőtábla szerdai – felmentő – ítélete még nem jogerős, így bízik benne, hogy harmadfokon igazságos ítélet fog születni. Szerinte a korábbi, első fokon meghozott bírósági döntés pont arról szól, hogy a Gyurcsány-kormány idején olyan üzletet kötöttek volna egy külföldi befektetővel, amely, ha létrejön, akkor milliárdos kárt okozott volna az államnak.
Ismert, felmentette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot a Sukoró-ügyben szerdán másodfokon a Szegedi Ítélőtábla. A táblabíróság az első fokon különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében bűnösnek kimondott vádlottak esetében bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet.
Első fokon elítélték a vádlottakat
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor a vád szerint kár érte volna a magyar államot. A Szolnoki Törvényszék mindezekért tavaly szeptemberben első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst. Császy Zsolt három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is.
Megalapozatlan és iratellenes volt az elsőfokú döntés
Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró ugyanakkor kifejtette, hogy a vádlottak a telekcserével kapcsolatos döntés során joggal tartották szem előtt az állam érdekét, és érezték fontosnak a beruházás megvalósulását, amely 1,3 milliárd euró tőkebefektetéssel, munkahelyek teremtésével kecsegtetett. A vádlottak megalapozottan jutottak arra a következtetésre, hogy döntésükkel az állami vagyonban nem hogy kárt okoznának, hanem azt gyarapítják. Az illetékesség hiányával kapcsolatos védői és vádlotti kifogásokkal kapcsolatban a bíró leszögezte, elsőfokú bíróság kijelölése esetén fellebbezések ügyében a területileg illetékes másodfokú bíróság jár el. Gyurisné Komlóssy Éva részletesen kitért az elsőfokú eljárás során történt eljárásjogi szabálysértésekre, és kifejtette, azok egyike sem indokolta az ítélet hatályon kívül helyezését, azaz orvosolhatóak voltak másodfokon. A táblabíróság szerint ugyanakkor az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, a Szolnoki Törvényszék a tényállást hiányosan, helyenként iratellenesen állapította meg, és az ítélet indoklási kötelezettségének sem tett mindenben eleget. A tanácsvezető bíró kitért arra, hogy a törvényszék – figyelmetlenségből vagy leírási hiba miatt – tanúvallomások egyes részleteit az elhangzottakkal ellentétesen jegyzőkönyvezte. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egy részét is iratellenesen értékelte, és téves következtetéseket vont le. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva jogerősen felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt is. A táblabíróság V. Bálint ügyvédet – az első fokon kiszabott büntetést enyhítve – kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélte, amely az összesen 360 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. A döntés nem jogerős, mivel az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen, így az eljárás harmadfokon, a Kúrián folytatódik.
A védő szerint szakmailag kiemelkedő ítélet született
Dezső Antal, Tátrai Miklós védője a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy a másodfokú bíróság rendkívül megalapozott, szakmailag kiemelkedő ítéletet hozott. Hozzátette azt is, hogy az első fokú ítéletnek alig volt olyan bekezdése, amit a táblabíróság ne módosított volna. Az ügyvéd fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a Szegedi Ítélőtábla azt is kimondta, hogy a vádlottak nem csak bűncselekményt nem követtek el,hanem szándékuk szerint az állam érdekében jártak el. Tátrai Miklós az ítélet után a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy örül a bíróság döntésének és bízik abban, hogy az ügyészség belátja, hogy ezt az ügyet nem érdemes elvinni a Kúriáig. Hozzátette azt is, hogy a bíróság szóbeli indoklása azt tükrözte, amit ő a többi vádlottal évek óta következetesen képvisel. Császy Zsolt is arról beszélt, hogy elégedett a tábla döntésével és reméli, hogy a Kúria is ugyanígy fog dönteni.
Az ügyészséget is bírálták
Tátraiék emellett közleményt is kiadtak a másodfokú döntéssel összefüggésben. Azt írták, hogy a büntetőeljárás, melyet az ügyészség politikai nyomásra indított el, több mint hét éve tart. Az ügyészség hét éve akadályozta meg azt, hogy létrejöjjön Közép-Európa legnagyobb turisztikai beruházása, hogy a 300 milliárd forintot fektessenek be a Velencei-tó térségében, hogy 3000 munkahely jöjjön létre, és hogy az állam évi több 10 milliárd forint adóbevételre tegyen szert. Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy gazdaságpolitikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen. Ez a büntetőeljárás komoly sebet ejtett a jogállamon és a demokrácián, valamint az ügyészség szakmai tisztességén is. Nem utolsó sorban pedig tönkretette a vádlottak, sőt a tanúk egy részének életét és egzisztenciáját – írták, hozzátéve, hogy remélik, a politika ezek után végre távol tartja magát az igazságszolgáltatástól.
Halász: milliárdos kárt okozhattak volna az államnak
Az ügyben megkerestük a Fidesz-frakció szóvivőjét is. Halász János a szerdai ítélettel kapcsolatban kiemelte, hogy a vádlottakat első fokon elítélte a bíróság, így a döntés nem jogerős. Hozzátette: a korábbi ítélet arról szólt, hogy a Gyurcsány-kormány idején olyan üzletet kötöttek volna egy külföldi befektetővel, amely, ha létrejön, akkor milliárdos kár érte volna az államot. Ez felháborító – nyomatékosított a szóvivő, aki szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a szocialista kormányok tele voltak korrupciós ügyekkel, ami büntetést kellene, hogy vonjon maga után. A politikus emellett hangsúlyozta azt is, hogy tudomásul veszi a mostani bírósági döntés, ugyanakkor megjegyezte, hogy ez még nem jogerős, így bízik abban, hogy harmadfokon igazságos ítélet fog születni.
Címlapfotó: MTI
|
[
"Markó Andrea",
"Tátrai Miklós",
"Császy Zsolt"
] |
[
"Gyurisné Komlóssy Éva",
"Joav Blum",
"Dezső Antal",
"Halász János",
"F. Zsolt",
"V. Bálint"
] |
Már meg is szüntette a nyomozást az ügyészség az Új Nemzedék Központ ügyében – értesült a Magyar Nemzet. A szervezetet az Állami Számvevőszék jelentette fel, ám az ügyészség két hónap alatt megállapította, nincs oka az eljárásnak. Közben az LMP százmilliós gyanús kifizetésekre talált a főként fidelitasosok irányításával indult állami társaságnál.
Alighogy márciusban elrendelte a nyomozást az ügyészség a humántárcához tartozó Új Nemzedék Központnál, májusban már meg is szüntették az eljárást. A társaságot az Állami Számvevőszék jelentette fel "közreműködési kötelezettség megtagadása" miatt, a cég ugyanis nem adta át az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat a székházuk állítólagos beázása miatt. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség szerint azonban a főként fidelitasosok irányításával indult Új Nemzedék Központnál minden rendben van, nincs ok a nyomozásra. Az iratok visszatartása miatt az Együtt is akciózott a szervezet budapesti székházánál, úgy vélték, hogy a "fideszes állami szervezetnél" a kínos dokumentumok megsemmisítése zajlik.
Közben az LMP az Új nemzedék újratöltve program gyanús és cél nélküli pénzköltéseit mutatta be. Hadházy Ákos, a párt társelnöke huszonötödik alkalommal megtartott korrupcióinfós sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Fidesz ifjúsági szervezetéhez közel álló Új Nemzedék Központ Kft. összesen tizenegymilliárd forintot költhet el ifjúságfejlesztésre, ennek egy része az ötmilliárd forintos Új nemzedékek újratöltve program. Mint mondta, a programban röpködnek a milliók, köztük például csak projektmenedzsmentre százmilliót költöttek, egyéb szakértői költségekre kétszázötvenmilliót, marketingre, kommunikációra pedig háromszáznegyvenmillió forintot tervezetek. De – tette hozzá – huszonötmillió forintot fordítottak például egy "tudás- és tapasztalathasznosítást biztosító megoldások kifejlesztéséről" szóló tanulmányra is.
Az LMP társelnöke úgy vélte: ha a kormány valóban az új nemzedékeket akarja támogatni, akkor ezt sokkal egyszerűbben és a hatékonyabban megtehetné azzal, hogy ösztöndíjakat ad ebből a pénzből a tehetséges fiataloknak. Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúsági szakszóvivője azt mondta: jelenleg nem létezik magyar ifjúságpolitika, a programok nem az ifjúság boldogulását segítik, hanem a "haverok zsebeinek betömködését". Közölte: azt várják a kormánytól, hogy végre a fiatalokat állítsa politikájának középpontjába, valamint hagyjon fel a köz- és uniós pénzeket "lecsapoló" programokkal.
Az Új Nemzedék Központot 2011-ben hozták létre, ennek során egy fiatalokat segítő honlap és egy országos lefedettségű "kontakthálózat" jött létre. A kormány döntése nyomán hárommilliárd forint uniós pénz állt rendelkezésre a programban. A központ működését 2014-ben átvilágította a kormány, amikor átkerült az akkori közigazgatási minisztériumtól az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A humántárca a teljes vezetést leváltotta, a 444.hu birtokába került jelentés alapján több kétes kifizetés is történt.
A szervezetet egy korábbi fidelitasos, Mihalovics Péter miniszteri biztos felügyelte a váltásig, ő jelenleg Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kabinetfőnökeként dolgozik. Korábban megkeresésünkre közölte: két éve semmi köze a szervezet működéséhez. Mindez azért érdekes, mert az Állami Számvevőszék nagyrészt éppen az ő irányítása idején keletkezett adatokat hiányolja.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 22.
|
[
"Mihalovics Péter"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Seszták Miklós",
"Kanász-Nagy Máté"
] |
Új nyomozók faggatják Benedeket
Polt Péter legfőbb ügyész döntése értelmében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatja tovább a Benedek Fülöp egykori agrárállamtitkárral szemben indított büntetőeljárást – értesült lapunk. Az ügyben eddig eljáró Budapesti Nyomozó Ügyészségtől azért kerültek át a nyomozás iratai, mert azt a történtek súlya, valamint az eljárásban várhatóan a továbbiakban érintettként felbukkanó más személyeknek a cselekmények idején betöltött tisztsége indokolja.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Benedek Fülöpöt az ügyészség november elején őrizetbe vétele mellett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás elkövetésével gyanúsította meg. Benedek a gyanú szerint, mint az agrártárca akkori szakállamtitkára, 2005 és 2007 között jogosulatlanul szervezett meg különböző protokollvadászatokat, illetve 2006-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel fizettette ki a saját céljaira megrendelt facsemetéket. Ehhez fiktív tanácsadói szerződéseket kötött, amellyel vagyonkezelői kötelezettségét szándékosan megszegve több mint 30 millió forint kárt okozott a földalapkezelőnek. Benedeket legutóbb december elején hallgatták ki, amikor azt rótták a terhére, hogy 2005 és 2008 között úgy engedélyezte minisztériumi rendezvények többletköltségének kifizetését, hogy átlépte az általa is ismert kereteket, és ezzel 4,5 milliós kárt okozott a tárcának.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
|
[
"Benedek Fülöp"
] |
[
"Polt Péter"
] |
A volt ifjúsági és sportminiszter, fideszes európai parlamenti képviselő ezt Budai Bernadett csütörtöki sajtótájékoztatójára reagálva mondta az MTI-nek. Az MSZP szóvivője egyebek között azt mondta, a Zuschlag-ügy kapcsán elhíresült kézi vezérléses pénzosztást még a Fidesz találta ki, és Deutsch Tamás egykori sportminiszter alkalmazta elsőként.Deutsch Tamás kifejtette: Gyurcsány Ferenc volt ifjúsági és sportminiszter, egykori kormányfő a csütörtöki tanúkihallgatása előtt még úgy tett, mint egy nagyon bátor politikus, aki indulatosan támadja Orbán Viktort, a Fidesz elnökét.Csütörtökre azonban kiderült - folytatta Deutsch Tamás -, hogy neki is, feltehetőleg Mesterházy Attilának is és Szilvásy Györgynek is, akik még meg fognak jelenni a bíróság előtt tanúként, "tele van a gatyájuk".Úgy fogalmazott: "régi jó szokás szerint mozgósították a pártlapot", a Népszabadságot és a kormányszóvivőből pártszóvivővé lett munkatársukat, Budai Bernadettet, és "félelmükben, érintettségükben mindenféle buta hazugságokkal traktálják a nyilvánosságot".Közölte: a csütörtökön történtek után nemcsak egyszerűen örülne, hanem egyenesen szeretné is - természetesen tudva, hogy az ember nem jelentkezhet tanúnak -, ha a bíróság úgy döntene, őt is meghallgatja tanúként."Lenne mit mondanom, és ennek biztos, hogy nem örülne sem Budai Bernadett, sem Gyurcsány Ferenc, sem Mesterházy Attila, sem Szilvásy György" - jelentette ki.Arra a kérdésre, mit ért azalatt, hogy lenne mit mondania, úgy válaszolt: megosztaná tárcavezetői pozíciójában szerzett tapasztalatait a bírósággal. Hiszen - folytatta - lehet, hogy jogilag nem bizonyítható, de képtelenség, hogy Gyurcsány Ferenc, aki annak a minisztériumnak volt a vezetője, amelyet ő is irányított, nem tudott arról, hogy egy olyan magas pozícióban lévő ember, mint amilyen Zuschlag János volt, "intézményesen szivattyúzza le" a minisztérium pályázati forrásait.
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Deutsch Tamás",
"Szilvásy György",
"Mesterházy Attila"
] |
[
"Budai Bernadett",
"Orbán Viktor",
"Zuschlag János"
] |
Javarészt kikiáltási áron, sokszor a piaci ár alatt vásárolt be magának állami földekből a helyi elit Somogy megyében. Minden tizedik hektár külföldi vagy kettős állampolgár kezébe került. A kaposvári Fidesz-frakcióvezető, és a vadászház-botrányos izsáki polgármester fiai is kiterjesztették birtokaikat, derül ki Ángyán József legfrissebb elemzéséből.
Ángyán József a újabb jelentésben a Somogy megyében lezajlott három földárverési hullámot elemzi részletesen. A megye kiemelkedik az országos átlagból az összes privatizált hektár számában, a kikiáltási áron elkelt földek magas arányával, a nagy egybe függő területek arányával az összes területből, és a nyertes külföldi állampolgárok tekintetében is.
A hivatalosan közzétett tényadatok tanúsága szerint nem igaz a kormány propganda, hogy helyi gazdák nyerték a földeket tisztességes versenyben. A 12.100 hektár elárverezett területből 7.200 hektárt kikiáltási áron vittek el. A verseny szinte csak a húsz hektárnál kisebb földek árverésére korlátozódott. Az elkelt birtoktestek földterület minőségét jelző aranykoronánkénti árai bizonyos nyertes körökben a piaci ár alatti vásárlás gyanúját is alátámaszthatják.
Az adatok tanúsága szerint 179 db birtoktest, 3.030 ha, az elkelt területek 1/4-e (25,1%-a) erősen átlag alatti aranykorona-áron (50 eFt/Ak ár alatt) talált gazdára, és ráadásul közülük 155 db birtoktest (86,6%-a) esetében ez volt a kikiáltási ár, azaz licitálás és árverseny nélkül került a nyertesekhez. A aranykoronánkénti átlagos vételár 66.548 Ft/Ak lett a megyében.
A legalacsonyabb nyertes árajánlatot, csupán 23.466 Ft/Ak hektáros ajánlatot, Peitler Szilárd adta Balatonboglárról, egy Ordacsehiben található, 6,6 hektáros, 2032-ig saját maga által bérelt, kiváló, 41,7 Ak/ha értékű szőlőért, licit és versenytárs nélkül, kikiáltási áron leütött árverésen.
A számok arra mutatnak, hogy a száz hektár fölötti vevők, szűk köre vette el a birtokok felét, a földterület kétharmadát, a legjobb földeket.
A politika közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök is hasítottak az árveréseken. Nem meglepő, hogy Somogyban is ott találjuk Fidesz vezetők neveit a nyertesek között. Mihalecz András – a kaposvári közgyűlés kormánypárti frakciójának vezetője kilencvenmillióért vásárolt az állami földből.
A politika előtt állattenyésztéssel foglalkozó üzemmérnök által megvásárolt terület a városfejlesztési tervben sport- és konferenciaközpont céljára van kijelölve .A kérdéses területet eddig, a 2014-ig kanadai – magyar tulajdonú, ma Mihalecz és édesanyja 100%-os tulajdonában lévő Rio Alto Szarvasmarha-tenyésztő Kft. bérelte.
Mondok József Izsáki polgármester az EU-forrásokból saját célra vadászházakat építtető akciójával szerzett magának országos hírnevet. A városvezetőt nagybirtokosként, vadászként, a magyar Lovas világ oszlopos tagjaként is lehet ismerni, ezen felül trafikos és benzinkutas üzleti érdekeltségei is vannak. Mondok sokat járt vadászni Somogy megyébe. Mondok fiai a megyében Karádon összesen 158 millió forintért vásároltak be állami földekből, a másik pályázati csalás gyanús vadászház környékén.
Az eladott földek közel tizedét külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár nagybirtokosok (belgák, németek, olaszok, osztrákok) szereztek meg. Köztük vannak nagy agrárcégekből álló belga családi holding-vezetők éppen úgy, mint a 6.000 hektáros somogyi birtokkal rendelkező olasz Benetton-csoport magyarországi olasz intézői, vagy éppen a Magyar Államtól közel nyolcezer hektárt kilencven évre bérbe kapó német bankárok cégének német cégvezetője.
Az árverés alá nem került, hosszú távú bérletben lévő földek vizsgálata is szintén beszédes a Somogy megyei földárverési folyamatban, A megye állami földterületeinek eddigi nagy tulajdonos bérlőit nagyrészt elkerülte a privatizáció. Bérelt területeik (az olasz Benetton érdekeltségek, a német Braun bankár érdekeltségek, a Határőr Zrt., a Szukics-Maurer vagy pl. a Claessens érdekkörök cégei által bérelt tízezer hektárok) elvétve kerültek kalapács alá. Az általában igen kedvező, számukra komoly előnyt biztosító feltételekkel , extrém esetben akár 10 Ft/ha bérleti díjért évtizedeken keresztül az állami földterületeket, és vehetik igénybe az agrártámogatásokat.
Az alsóbogáti Festetics-Zichy kastély-együttes tulajdonosai összesen 218 millióért vettek földet. A bábonymegyeri földbérletpályázati botrányban elhíresült Ágh János családjának tagjai összesen 309 millió forintot költöttek az árveréseken. A Kaszói Erdőgazdasági Zrt vezetői 290 millióért jutottak földhöz.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Mihalecz András",
"Mondok József"
] |
[
"Ángyán József",
"Peitler Szilárd",
"Ágh János"
] |
A Miniszterelnökség 550 millió forintos keretszerződést írt alá az Inter Media Group (IMG) médiaügynökséggel a 2013-2014-es évekre vonatkozó kormányzati kommunikáció egyes feladatainak teljesítésére – derült ki a hétfőn közzétett megállapodásból. A szerződés 2014. május 31-ig érvényes, és az értéke – ha a megrendelő kívánja – további 495 millió forinttal megemelhető.
Több mint félmilliárdos keretszerződést kötött a kormány az IMG médiaügynökséggel az idei és jövő évi kormányzati kommunikáció feladatainak elvégzésére, amelynek az értéke további 495 millióval megemelhető.
A kormányzati portálon hétfőn közzétett megállapodás szerint az IMG feladata lesz többek között a média- és márkakommunikációs stratégia kidolgozása, a médiakampányok tervezése, a médiavásárlás és -gyártás, illetve a kampányok utóértékelése és kutatások elkészítése.
Az IMG partnercége, a Lounge Design Kft. is megbízást kapott a Miniszterelnökségtől a kreatív marketing kommunikációhoz és tervezéshez kapcsolódó feladatokra. Ennek a keretmegállapodásnak 150 millió forint az értéke, de további 135 millió forinttal szintén kibővíthető.
Az IMG tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatói posztját az első Orbán-kormány idején betöltő Patonai Péter, aki januárban vásárolta fel a társaság kisebbségi tulajdonrészét korábbi partnerétől, Somogyi Miklóstól.
A múlt havi tulajdonosváltásról beszámoló Kreatív Online korábban arról is írt, hogy az IMG 260 millió forintos nyereségével 2011-ben már a harmadik legnagyobb piaci szereplő volt. A portál szerint az IMG eredménynövekedése nagyrészt a közbeszerzéseken elnyert állami ügyfeleknek köszönhető.
A kormányváltás óta az IMG legnagyobb ügyfelei között tudhatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, a Magyar Turizmus Zrt.-t, a Miniszterelnökséget, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot – írta akkor a híroldal.
|
[
"Patonai Péter"
] |
[
"Somogyi Miklós"
] |
A beolvadás előtt álló MKB Bank emblematikus belvárosi székházát egy vadonatúj cégháló segítségével kötötték be a leggazdagabb magyar Andrássy úti cégközpontjába.
Az MKB Bank emblematikus székháza december közepe óta már nem az – egyébként a nagy bankfúzióig jelentős részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló – MKB Bank, hanem egy frissen létrehozott, és a milliárdos cégközpontjába, az Andrássy út 59.-be bejelentett gazdasági társaság, a Status Property Magántőkealap a végső tulajdonosa.
Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó 120 éves épülete, amely a Fidesz feltőkésítésével a rendszerváltás utáni politikatörténet alakulásában máig ható szerepet játszott, közel három évtizede került az MKB Bankhoz. A hatalmas ingatlant az 1993-as megvásárlása után felújították, majd a pénzintézet ingatlanhasznosító cégébe apportálták. Az utóbbi időszakban – több céges átalakulást követően – az MKB Üzemeltetési Kft. volt a tulajdonos.
A Takarékbankkal és a Budapest Bankkal fuzionáló MKB Bank tavaly novemberben adott ki egy szűkszavú közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy a bank közvetlen, 100 százalékos tulajdonában álló MKB Üzemeltetési Kft. saját vállalkozást alapított.
A közleményben arról nem esett szó, hogy ebbe a pár napos, Status Palace nevű társaságba egy újabb apporttal azonnal át is pakolták a teljes bankszékházat.
A tulajdoni lap szerint a két külön helyrajzi számon nyilvántartott, összesen több mint 5000 négyzetméteres tömböt a földhivatal december 12-én írta át a Status Palace Kft. nevére, maga a cég pedig három nap múlva már az új tulajdonosnál kötött ki. A bank a december 15-i rövid közleményében tette közzé, hogy az MKB Üzemeltetés megvált a Status Palace-tól.
A vevő szintén egy Status nevű cég volt, így Mészáros Andrássy úti irodaházában felállt a Status Palace Kft. – Status Real Estate Kft. – Status Property Magántőkealap tulajdonosi sor, amelynek létrehozásában a cégbirodalom kipróbált emberei működtek közre. A két kft.-t például Gombai Gabriella vezetésével alapították, aki tavaly júniusban az MKB Bank igazgatóságába is bekerült, a nyáron pedig rábízták egy másik, Mészároshoz köthető vagyonkezelő ügyvezetői posztját.
A székházeladással kapcsolatban megkerestük az MKB Bankot, szerettünk volna többet megtudni a tranzakció részleteiről és arról, hogyan függ össze az ingatlan gyors kiszervezése a három bank összeolvadásával. A pénzintézet kommunikációs osztálya levelünkre azt írta, hogy a kért információk az üzleti titok körébe tartoznak, ezért nem áll módjukban válaszolni.
Jóllehet az ingatlan eladási áráról sem adtak információt, a tulajdoni lapokból kiderül, hogy a vásárlásához a Budapest Bank adott kölcsönt a Status Real Estate Kft.-nek.
December elején a székház mindkét, külön helyrajzi számon nyilvántartott részére 4,55 milliárd forintos jelzálogot jegyeztek be.
A bank a Fidesztől és a MDF-től vásárolta meg az épületet még 1993-ban. A volt tiszti kaszinót a két párt egy évvel korábban az Antall-kormány titkos rendelete értelmében közös pártszékházként kapta meg az államtól, ám az épületet gyorsan pénzzé is tették: a 28 éve, 1993 januárjában aláírt szerződés alapján az MDF 833, a Fidesz 697 millió forintot kapott az akkor még állami kézben lévő banktól.
A nyilvánosság teljes kizárásával lebonyolított székházeladás sztorija csak hónapokkal később szivárgott ki a sajtóba, akkor viszont akkorát robbant, hogy a választási győzelemmel kacérkodó Fidesz népszerűsége jelentősen visszaesett. A 1994-as választáson csak kevésen múlt, hogy újra be tudtak jutni a parlamentbe, viszont a pénzből stabil, egyben a nyilvánosság számára átláthatatlan gazdasági hátországot építettek ki az ebben az ügyben is kulcsszerpet játszó Simicska Lajos segítségével.
A székházból származó pénzből – az Élet és Irodalom 1999-es tényfeltárása szerint – az egyik Fidesz-közeliként leírt cég a részben Orbán Győző érdekeltségeként ismert Dolomit Kft.-be is bevásárolta magát, hogy aztán a névérték töredékéért el is adja üzletrészét a Dolomit Kft.-nek, amelynek köszönhetően aztán vagyonossá lett a miniszterelnök családja.
|
[
"Simicska Lajos",
"Orbán Győző",
"Gombai Gabriella",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Nyolc év után jogerősen megszüntetett Kulcsár Attila ellen minden kényszerintézkedést a Fővárosi Bíróság (FB) a megismételt elsőfokú büntetőper pénteki tárgyalásán.
Nagy Gábor ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője a tárgyaláson egyebek mellett arra hivatkozva kérte a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését a bíróságtól, hogy ügyfele évek óta minden tárgyaláson megjelenik, együttműködik a hatóságokkal, így a szökés, elrejtőzés veszélye nyilvánvalóan nem áll fenn. Továbbá Kulcsár Attila a magyar joggyakorlatban példátlan módon 8 éve áll folyamatos kényszerintézkedés - hol előzetes letartóztatás, hol házi őrizet, hol pedig lakhelyelhagyási tilalom - hatálya alatt.
Az eddig előzetesben, illetve házi őrizetben töltött idő és a jogerős szabadságvesztés büntetések végrehajtásánál általában adható kedvezmények beszámításával Kulcsár Attila már mintegy négy és fél, öt évet tekinthet letöltöttnek, azaz ha ehhez hasonló időtartamú lesz majd a jogerős büntetése, akkor be sem kell vonulnia a börtönbe.
Nagy Gábor az MTI-nek elmondta: a bíróság a kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló döntés szóbeli indoklásában utalt arra is, hogy Kulcsár a tárgyalásokon érdemi észrevételeket tett, amiből az a következtetés vonható le, hogy érdemben kíván védekezni, így nem áll fenn a szökés, elrejtőzés veszélye.
Az FB pénteki döntése ellen az ügyészség nem fellebbezett, így az nyomban jogerőre emelkedhetett.
A tavaly decemberben újrakezdődött elsőfokú büntetőperben most másfél hónapos tárgyalási szünet következik, a következő tárgyalást április elsejére tűzte ki az FB. Erre a szünetre vélhetően az eljáró bírói tanács egyéb ügyei miatt volt szükség, illetve azért, mert más, sokvádlottas büntetőpereket fognak tárgyalni az FB esküdtszéki termében.
Nagy Gábor elmondta, hogy áprilisban az összesen 18 vádlottból eddig még az új eljárásban sorra nem került 3-4 meghallgatása következik, majd pedig a tanúk és a szakértők. Az eljáró bírói tanács tájékoztatása szerint várhatóan még akkor is legalább egy-másfél évig tart az elsőfokú büntetőper, ha minden kedvezően alakul - közölte Kulcsár Attila védője.
Hozzátette: álláspontja szerint a megismételt eljárásban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Kulcsár Attila nem követhetett el sikkasztást, hiszen nem volt rendelkezési joga a K and H brókercégénél, és a tárgyalásokon egyre több érdekes információ kerül napvilágra azzal kapcsolatban, hogy hová tűnhetett a pénz.
A vádirat lényege szerint Kulcsár Attila a K and H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.
A vád jelenleg sikkasztás, bár a vádhatóság szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, tavaly tavasszal a másodfokú büntetőperben lehetséges minősítésként felvetette a csalást is, amely az eddigitől részben eltérő bizonyítást, mi több, a Bécsben kézre kerített Kulcsár esetében Ausztriában új kiadatási eljárást is szükségessé tenne.
A sikkasztás vonatkozásában Kulcsár a tárgyalásokon vitatta, hogy lett volna rendelkezési, utasítási vagy aláírási joga a K and H brókercégénél, így viszont sajátjaként sem rendelkezhetett a pénzzel, a csalás megállapításához pedig a többi között azt kellene bizonyítani, hogy Kulcsár tévedésbe ejtette a sértetteket.
A vádpontok között szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás.
A 18 vádlott között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői. A K and H dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, és őt is első fokon felmentette az FB 2008-ban.
Az akkori, nem jogerős ítéletben Kulcsár nyolc évet és 230 milliós pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel sújtották.
A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon tavaly májusban megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította az FB-t; ez a megismételt eljárás kezdődött el tavaly decemberben.
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Nagy Gábor",
"Rejtő E. Tibor"
] |
Napirendre sem vették az MSZP-s polgármester lemondatását + Videó
A dombóvári képviselő-testület Fidesz-frakciója ismét felszólította Szabó Loránd polgármestert, hogy vesztegetési ügye miatt mondjon le tisztségéről. A szocialista politikus most az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatára hivatkozva utasította el az indítvány napirendre vételét.
A dombóvári képviselő-testület először tartott rendes ülést a vesztegetéssel gyanúsított polgármester lebuktatása óta. A helyi Fidesz-frakció három sikertelen próbálkozás után ismét megpróbálta módosíttatni az előzetes napirendi javaslatot. Patay Vilmos, a dombóvári Fidesz frakcióvezetője kérte Szabó Loránd polgármesteri tisztségéről történő lemondásának megtárgyalását. A polgármester a szervezeti és működési szabályzatra hivatkozva a kérést elutasította. A szocialista többségű testület 9:7 arányban leszavazta az indítványt.
Dombóvár polgármestere kétmillió forintot és egy tanácsnoki állást ajánlott Naszvadi Balázs fideszes képviselőnek, ha eláll az ellene indított és első fokon megnyert rágalmazási pertől. A pénz átadását a Hír Televízió kamerája rögzítette. A vesztegetés gyanújával elrendelt nyomozást két héten belül lezárja a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.
(hírTV)
|
[
"Szabó Loránd"
] |
[
"Naszvadi Balázs",
"Patay Vilmos"
] |
A Népszabadság nem idézte pontosan, amit mondott, ezért nem felelt meg a nyilatkozata a valóságnak - állította a Magyar Nemzetnek Lusztig Péter, Lamperth Mónika korábbi munkatársa, aki egy lehallgatott telefonbeszélgetés szerint segítséget ígért a csalással vádolt Zuschlag Jánosnak. A Népszabadság csütörtökön azt írta, hogy Lusztig szerint kötelessége volt segíteni, mivel egy képviselő kereste meg, a lehallgatott beszélgetés idején azonban Zuschlag már évek óta nem volt képviselő.
A Népszabadság pontatlanul idézte, ezért tűnik úgy, hogy valótlanságot állított - mondta a Magyar Nemzetnek Lusztig Péter, Lamperth Mónika kabinetirodájának egykori munkatársa, az igazságügyi minisztérium tanácsadója. A Népszabadság csütörtökön azt írta, Lusztig azzal magyarázta, hogy miért ígért segítséget egy telefonbeszélgetés során a csalással vádolt korábbi MSZP-s képviselőnek, Zuschlag Jánosnak, hogy egy minisztériumi tanácsadónak kötelező értesítenie a megyei rendőrfőkapitányt és a főügyészt, ha erre egy parlamenti képviselő kéri. Zuschlag azonban már három éve nem volt parlamenti képviselő, amikor telefonon beszéltek.
Lusztig úgy került kapcsolatba a Zuschlag-üggyel - melyben Zuschlagot és 15 társát bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel vádolják -, hogy a per tárgyalásán lejátszottak több olyan lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyet a bíróság szerint Lusztig és Zuschlag folytatott az ügy kapcsán. Zuschlag a felvételeken többször segítséget kért tőle és Lusztig egy 2007. január 29-én rögzített felvételen azt mondta: "Rendben van, holnap beszélni fogok a megyei főkapitánnyal, és szükség esetén javasolni fogom, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel. Jó?"
Zuschlag és Lusztig beszélget
A telefonbeszélgetésben Lusztig feltehetően a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitányra utalt, a helyi rendőrség nyomozott ugyanis Zuschlag ügyében. A beszélgetés rögzítése idején Király Ferenc volt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, aki azóta már távozott posztjáról.
Lusztig egy pécsi ügyvédi irodában dolgozik, ahol az [origo]-val kedden közölték, hogy nem elérhető, de nem is nyilatkozik az ügyben. Szerdán ismét kerestük, de akkor sem volt elérhető. Lusztig végül az MTI-nek nyilatkozott szerdán a Zuschlag-ügy kapcsán. Azt mondta, hogy Zuschlag János, mint a hivatalból az ilyen ügyekkel foglalkozó köztisztviselőhöz fordult hozzá. Hozzátette: Zuschlag akkor sem gyanúsított, sem tanú nem volt, ezért bejelentését, mint minden más magyar állampolgárét, ekként is kezelte, és hivatali feletteseit minden esetben tájékoztatta. Állítja, hogy nem követett el jogszabálysértést, és visszautasítja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a jelzett időpontoknál jóval később, a Zuschlag János ellen kezdeményezett büntetőeljárásban bármiféle jogellenes szerepet játszott volna. Lusztig a Magyar Nemzetnek azt mondta, az MTI-nek adott nyilatkozata a mérvadó.
Zuschlag és Lusztig második beszélgetése
Az [origo] szerette volna megkérdezni, hogy Lamperth Mónika tudott-e arról, hogy munkatársa kapcsolatban áll Zuschlag Jánossal, és ha igen, akkor mit tett ez ügyben, Lamperth azonban nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.
Lusztig Péter a rendszerváltás előtt rendőrként, illetve hírszerzőként dolgozott - erről a munkájáról maga beszélt egy 1997 szeptemberi sajtótájékoztatóján -, majd 1994 és 1998 között az MSZP országgyűlési képviselője volt. Jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerződéses munkatársa is, de év végén megszűnik megbízatása. A tárca szerdán kiadott közleménye szerint Lusztig "a napokban - más jellegű elfoglaltsága miatt - kérte az igazságügyi és rendészeti minisztertől, hogy 2008. december 31-én lejáró szerződését ne hosszabbítsa meg". A minisztérium szerint Draskovics Tibor miniszter a kérést elfogadta.
|
[
"Lusztig Péter",
"Zuschlag János"
] |
[
"Király Ferenc",
"Draskovics Tibor",
"Lamperth Mónika"
] |
2009. április 22., szerda 18:17
A közlemény szerint az MNV Zrt. új Humánpolitikai is Koordinációs Főigazgatója, Szilvásy György a hét elején kezdte meg munkáját a társaságnál. A főigazgató irányítása alá tartozik a Humánpolitikai Igazgatóság, az Igazgatási és Koordinációs Igazgatóság, valamint a Logisztikai és Biztonsági Igazgatóság.Az MNV Zrt. dolgozói nem közalkalmazottak és nem köztisztviselők. A főigazgatói pozíció betöltésére kinevezés útján a munkatörvénykönyve alapján, munkaszerződés megkötésével került sor - hangsúlyozza az MNV.Korábban a Fidesz azt követelte: a vagyonkezelő hozza nyilvánosságra, mennyibe kerül Szilvásy György állása az adófizetőknek. Balsai István országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a Fidesz tudni szeretné, hogy a "bukott kormány bukott tárca nélküli miniszterének újabb zsíros állása mennyibe kerül az adófizetőknek".A Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy Szilvásy György a titkosszolgálatok irányítása után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) humánpolitikai és koordinációs főigazgatójaként folytatja pályafutását.Emlékeztetett a Fővárosi Ítélőtábla egy közelmúltban hozott döntésére, mely szerint tucatnyi állami vállalat vezetőjének javadalmazása nyilvános adat.A Fidesz politikusa szerint "beszédes" az is, hogy Bajnai Gordon kormányfő Szilvásy György feleségét, Csáky Bernadettet a napokban kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal egyik szakállamtitkárának. Emlékeztetett: Csáky Bernadett mostanáig a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára volt és korábbi hírek szerint havi egymillió forintos fizetése mellé tavaly 4,6 millió forint jutalmat kapott.A Magyar Nemzet szerint a szóvivő azt közölte, azért nem írtak ki nyilvános pályázatot a humánpolitikai főigazgatói posztra, mert a korábbi vezető személyes okokból távozni kényszerült. "Nem tudjuk, mik lehetne ezek a személyes okok. Gondolom megmondták neki, hogy el kell menni, mert jön a Szilvásy" - reagált erre Balsai István.A politikus közölte azt is: az MNV humánpolitikai igazgatóságának egyik feladata, hogy az állami cégek vezetőinek járó jövedelmet kiszámítsák.Az MNV három elődszervezet - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő szervezet - összevonásával kezdte meg a működését 2008 januárjában. Ez azt jelenti, hogy az összes állami vagyont ez a szervezet kezeli - emlékeztetett a politikus.
|
[
"Szilvásy György",
"Csáky Bernadett"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Balsai István"
] |
A liberális párt tavalyi elnökválasztása után senki nem kérdőjelezi meg az eredményt, sem a nyertes, sem a vesztes nem is vonja kétségbe azt, az tiszta választás volt – fogalmazott T. Asztalos Ildikó közleményében.
A Hír TV múlt pénteki Célpont című műsora szerint manipulálták az SZDSZ tavalyi elnökválasztását, Kóka János álszavazatokkal nyerhette meg a választást. Ezt a műsorban a szavazás résztvevőiként bemutatott, név nélkül és kitakart arccal, eltorzított hanggal nyilatkozók állították. Hétfőn Köteles Péter miskolci vállalkozó a Borsod Online nevű internetes portálnak elismerte, hogy a manipulációról ő nyilatkozott a televíziós csatornának.
A férfi a Célpontban arról beszélt, hogy néhány Borsod megyei küldött hiányzott a választásról, helyettük rendezők és szimpatizánsok voksoltak. "Hallottam, hogy T. Asztalos Ildikó mondta nekik, hogy húzzátok be gyorsan Kókát, meg van vele beszélve" – nyilatkozta a csatornának a miskolci vállalkozó. Köteles Péter tagja a liberális pártnak, és a 2006-os helyhatósági választásokon önkormányzati képviselőjelöltként indult a borsodi megyeszékhelyen.
T. Asztalos Ildikó szerdai közleményében hangsúlyozta: az akció időzítése nyilvánvaló, Köteles Péter sértett ember, akit tavaly szeptemberben a miskolci SZDSZ visszahívott helyi bizottsági tagságából, "most pedig ezzel az akcióval akar bosszút állni a megyei elnökön". Az SZDSZ borsodi elnöke kiemelte: mivel Köteles Péter megsértette a párt belső etikai normáit, ezért a megyei jószolgálati és etikai bizottságnak etikai eljárást kell indítania ellene.
T. Asztalos Ildikó szerint mivel ebben az esetben őt rágalmazták meg, ezért összeférhetetlenséget jelentett be a párt országos ügyvivő testületénél. Ez a testület az etikai eljárás lefolytatására a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnököt, Jüttner Csabát kérte fel.
(MTI)
|
[
"Kóka János",
"Köteles Péter",
"T. Asztalos Ildikó"
] |
[
"Jüttner Csaba"
] |
Bontják a Csipak-villát?
Budapest — Alig két hete van még Csipak Péter villájának, amit a dúsgazdag vállalkozó nem ott épített fel, ahová az engedély szólt – tudta meg a Blikk. A Hármashatár-hegynél fekvő, milliárdos értékű palotát az eredeti tervektől eltérően 8 méterrel arrébb, részben természetvédelmi területen emelték.
Ördög Nóra újra forgat: ebben a műsorban tér vissza – fotó
Egy jogszabályváltozás kötelezi a II. kerületet, hogy ledózerolja az épületet, hacsak Csipak nem kéri bíróságon a bontási határozat felfüggesztését. Információink szerint eddig nem kérte, vagyis kérdéses, a vállalkozó és ügyvédei tudnak-e az előírás megváltozásáról. A szövevényes jogvita előzménye, hogy Csipak Péter megfellebbezte a kerület bontási határozatát a budapesti kormányhivatalnál. Ám a kormányhivatal is úgy döntött, hogy a villa eldózerolható. A hivatal erről levélben értesítette a kerületet még a két ünnep között. Január utolsó napjaiban telik le a 30 nap, amikor is az önkormányzatnak ki kell vezényelnie a buldózereket. Csipak Péter csak úgy úszhatja meg a pusztítást, ha bíróságtól kéri a bontási határozat felfüggesztését.
A légi felvételen látható, hol építkeztek bele a természetvédelmi területbe
Megkerestük a vállalkozót, tud-e a jogszabályváltozásról, de nem kívánt nyilatkozni. Balaton Balázs, a II. kerületi önkormányzat szóvivője is elhárította érdeklődésünket.
Korábban a kerület vezetése azt közölte, ezentúl az engedélyeket semmibe vevő építkezéseket bontással büntetik.
V. J. Z.
|
[
"Csipak Péter"
] |
[
"Balaton Balázs",
"V. J. Z.",
"Ördög Nóra"
] |
Azt már több helyen olvashattuk, hogy a sok vitát kiváltó kormányzati plakátok kihelyezésére egy olyan nettó 300 millió forintos megbízás alapján kerül sor, amelyet nyílt verseny nélkül nyert el a HG 360 Reklámügynökség. A cég különös ismertetőjegye, hogy tulajdonosa – Csetényi Csaba – Rogán Antallal egy lakóparkban lakik. Pedig legalább ilyen érdekes lehet, hogy a verseny nyilvánosságát biztosító eljárás mellőzésére nehezen kerülhetett jogszerűen sor, de azzal szemben eddig nem emelt kifogást a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és a több, mint fél tucat arra jogosított állami szereplő sem.
Közpénzt ekkora összegben nyílt versenyben szokás elkölteni, így kicsit nehezebb túlárazni vagy havernak adni állami megbízást. Radikálisan könnyebb mindezt megtenni, ha nincs nyilvánosság (vagyis hirdetmény) és nincs verseny (vagyis egyetlen piaci szereplőt hívnak fel ajánlattételre). Ennek ellenére vannak esetek, amikor az átláthatóság, a költséghatékonyság és tisztességes verseny szempontjait indokoltan írják felül más megfontolások. Ugyanis egy közbeszerzési eljárás lefolytatása hosszú, és van olyan, hogy egy nyílt versenyen alapuló közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs idő, mert az simán eltart két-három hónapokig is.
Ha télen tönkremegy egy óvoda fűtési rendszere, nem szabad heteket-hónapokat eltölteni a közbeszerzéssel, mert megfagynak a gyerekek. Ha kiderül, hogy méreg szivárog az Illatos úton a talajba, akkor a mérgező anyagokat sürgősen el kell szállítani. Ha évszázados vihar káros következményeinek enyhítéséhez gépek szükségesek, akkor gyorsan megvesszük a szükséges eszközöket, és nem jogi eljárásokkal bíbelődünk. És a legitim példákat sorolhatnánk. Meglehet, ilyenkor kevésbé hatékonyan költjük el a közpénzt vagy éppen valamelyik kedves politikus barátja nyeri el a megbízást, de ezt az árat megfizetjük, mert ilyenkor a tisztességes versenynél fontosabb a sebesség.
Az ilyen esetekre – tehát a váratlanul, előre nem látható okból előálló, azonnali beavatkozást igénylő rendkívüli helyzetekre – biztosítja a közbeszerzési törvény 94. § (2) bek. d) pontja az olyan gyorsabb és egyszerűbb eljárást, amely a nyilvánosságot teljes mértékben kizárja, mivel a sürgősséget ilyenkor méltányolhatóbb érdeknek tekinti, mint a transzparenciát. A rendkívüli sürgősségre alapított eljárásfajta tekintetében elöljáróban szükséges annak kiemelése, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a jogalkotó nem a sürgős, hanem a rendkívül sürgős, azaz kivételes helyzet fennállása esetén teszi lehetővé az eljárás alkalmazását.
Ez az eljárásfajta abban az esetben alkalmazható, ha a normál eljárásra előírt határidők nem tarthatóak be, a rendkívüli sürgősség az ajánlatkérő oldalán, a beszerzés tárgya tekintetében, az ajánlatkérő által előre nem látható okból áll elő és a rendkívüli sürgősséget eredményező körülmények nem vezethetők vissza ajánlatkérő mulasztására. Ezen feltételek fennállása esetén a Kbt. kivételesen felmentést ad – többek között – a nyilvános eljárás kötelezettsége és az ahhoz szükséges minimum eljárási határidők alól.
Ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy amennyiben az ésszerűen lehetséges, ilyenkor is legalább három ajánlattevőt fel kell hívni ajánlattételre: vagyis a főszabály a nem nyilvános és korlátozott verseny.
Ebben a szabályozási környezetben került sor a nemzeti konzultációs plakátok kihelyezésére hirdetmény és verseny nélkül elnyert megbízás alapján. Nézzük, hogyan indokolja a Miniszterelnökség a felsorolt feltételek fennállását.
A kommunikációs kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti konzultációra, annak fontosságára és súlyára, ezáltal is növelve az abban résztvevő állampolgárok számát, végeredményben pedig a nemzeti konzultációs sikerességét, amely megalapozhatja a szükséges döntések meghozatalát.
A nemzeti konzultáció oka, hogy több példátlan terrorcselekmény rázta meg Európát. A szörnyű történések azt is megmutatták, hogy az Európai Unió nem képes megfelelő módon kezelni a bevándorlás kérdését. Indokolttá vált tehát a bevándorlással kapcsolatos magyar jogszabályi környezet felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban a kormány szükségesnek látta, hogy közvetlenül is kikérje a magyar állampolgárok véleményét. A feladat maradéktalan teljesítése érdekében elengedhetetlen követelmény a folyamat társadalmasítása, ennek keretében kommunikációs kampány lefolytatása. A megélhetési bevándorlás és a terrorizmus kérdésében folytatandó nemzeti konzultációból fakadó kommunikációs kötelezettség ténye és időpontja, valamint az ebből adódó feladatok ellátásának szükségessége olyan külső objektív tényező, amelyre az ajánlatkérőnek ráhatása nem lehetett. A Miniszterelnökség ugyanis nem láthatta előre, hogy április 30-án a Kormány ilyen határozatot fog hozni. A konzultáció legfőbb üzenetéből fakadó kommunikációs folyamatot elengedhetetlen magához a konzultációhoz kapcsolni.
És most vegyük át tételesen, hogy mennyi alapja van ennek az indokolásnak.
A nemzeti konzultációból fakadóan semmilyen kommunikációs kötelezettség nem keletkezett. Az erről szóló kormányhatározat ilyet nem ír elő. Egyébként a korábbi konzultációkhoz kapcsolódóan sem került sor plakátok kihelyezésére, lehet kérdezni plakátozás nélkül is. Így a rendkívüli sürgősség a beszerzés tárgya szempontjából erősen kétséges. Az objektív, külső ok hiánya is érdekes szempont: a Miniszterelnökség – mint a miniszterelnök munkaszervezete – számára mégsem annyira külső szereplő a miniszterelnök által vezetett kormány, amelynek határozata jelentené külső okot jelen ügyben. A kormányhatározat április 30-án született meg, a nemzeti konzultációs kérdőíveket május első felében kezdték meg kiküldeni. Ehhez képest a plakátozáshoz szükséges szerződést május 21-én kötötték meg, az első plakátok pedig június elején kerültek ki. Vagyis a nemzeti konzultációs kérdőíveket már hetekkel azelőtt postázták milliós számban, hogy a plakátok láthatóak lettek volna. Így nehezen áll meg az az érv, hogy a nemzeti konzultációhoz feltétlenül szükséges a kampány. A plakátok tartalmának semmi köze nincs a konzultációs kérdőívek címzettjeihez. A plakátok a külföldiekhez szólnak felszólító módban, a miniszterelnök elmondása szerint pedig az embercsempészekhez. A plakátokra ahhoz biztos nincs szükség, hogy kérdőíveket küldjenek szét, és ahhoz sem kellenek, hogy megfogalmazzák a kérdőíven szereplő kérdéseket. De ahhoz sem, hogy kerítést építsenek vagy jogszabályt módosítsanak – akkor különösen nem, ha az ezekre vonatkozó döntéseket a nemzeti konzultáció vége előtt hetekkel meghozzák. Semmilyen rendkívüli kár nem állt volna elő akkor, ha a) a kormány biztosít időt a kommunikáció megtervezésére, vagy b) a Miniszterelnökség nem helyeztet ki plakátokat. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint az a tény, hogy válaszok százezrei visszaérkezhettek a nemzeti konzultáció alapján úgy, hogy szegény válaszadók nem láthatták válaszaik megadása előtt a plakátokon az embercsempészekhez intézett felhívást, hogy Magyarországon be kell tartani a törvényeket.
A hirdetmény nélküli eljárás jogszerűségét a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hivatalból köteles megvizsgálni, és amennyiben nem tartja jogszerűnek a verseny mellőzését, hivatalból köteles eljárást indítani. A KDB honlapja szerint ilyen eljárás nincs folyamatban, így annak elnöke szerint a felsorolt ellenvetések lényegtelenek.
De a KDB eljárásának megindítását kezdeményezhetik a következők is:
a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Számvevőszék; c) a kormányzati ellenőrzési szerv; d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvető jogok biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; i) a Gazdasági Versenyhivatal; j) az európai támogatásokat auditáló szerv; k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) az ügyész; m) a közbeszerzésekért felelős miniszter.
Mivel nincs folyamatban ilyen eljárás, a felsoroltak közül sem kifogásolta eddig senki, hogy 300 millió forintot verseny nélkül az ismertetett indokolás alapján folytattak le. Pedig a KDB azt is szokta állítani (lásd BH 2015.6.176), hogy a rendkívüli sürgősség csak vis maior esetében áll fönn. Márpedig egy nemzeti konzultációt egy vulkánkitöréshez hasonlítani problematikus lenne, hacsak nem szimbolikusan értjük az analógiát.
Címlapkép: MKKP
|
[
"Csetényi Csaba",
"Rogán Antal"
] |
[] |
A Frankfurter Allgemeine vasárnapi kiadása, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung egész oldalas interjút közöl Heller Ágnessel, akit a 20. század egyik legfontosabb filozófusának nevez a cikk szerzője.
A Németországban sikeres könyvszerzőként is ismert tekintélyes újságírónő, Johanna Adorján a kérdésein keresztül egy olyan Magyarországot mutat be az olvasóknak, amelynek sajtója meghatározóan Orbán befolyása alatt áll és erősen jobboldali. Heller Ágnes ezt megerősíti, ugyanakkor cáfolja, hogy ő és megvádolt öt filozófustársa állami pénzeket herdált volna el, utal rá, hogy százhatan kaptak támogatást, de csak és kizárólag őket pécézték ki, azt a hat szellemi embert, aki kül- és belföldön nyíltan bírálta az Orbán-kormányt.
A Magyar Nemzet című napilap a többi magyar jobboldali orgánummal együtt tehát nyilvánvalóan politikailag motivált lejárató kampányt indított ellene és filozófustársai ellen, hiszen e cikkekben mindig utalnak rá, hogy ők egy liberális csoportot alkotnak. A Magyar Fórum című hetilap teszi egyértelművé szerinte, hogy e filozófusokkal az is probléma, hogy zsidó származásúak. Antiszemitizmus keveredik tehát antiliberalizmussal: ha valakit liberálisnak bélyegeznek a mai Magyarországon az rosszabb, mint ha szocialistának neveznék; a liberális valami olyasmit jelent a jobboldal számára, mint hogy hazaáruló, ráadásul zsidó.
Heller utal rá, hogy midőn Orbán először került a kormányfői székbe, minden hivatalos mondatban szerepelt a polgár, a polgárság szó, egy polgári Magyarország kiépítéséről szólt a hivatalos propaganda, ma viszont nyoma sincs a polgár szónak, helyét átvette a forradalom formula, ami totális elitváltást jelent a gyakorlatban.
"Ez nem jelent fasizmust, hanem radikalizmust, amelyet jobboldali ideológiával manipulálnak" - mondja Heller, egyúttal megvédi Orbánt az antiszemitizmus vádjától. Szerinte a miniszterelnök olyasfajta kliensi, ideológiailag központosított, "Orbán-centrikus" rendszer kialakítására törekszik, mint amilyen például Mussolini Itáliáját jellemezte.
A filozófus arra a kérdésre, hogy nem akar-e emigrálni Magyarországról, egyértelmű nemmel felel, mondván: "ez a hazám, ennek az országnak vagyok az állampolgára és ennek megfelelően vannak állampolgári feladataim".
Az interjú végén Heller Ágnes önkritikus hangon kifejti, hogy azt gondolta az elmúlt években, a filozófiának nincs értelme, mert senki se figyel a filozófusokra, de most kiderült számára, hogy mégiscsak hallgatnak rájuk, és ha manapság a filozófusokra támadnak, akkor azt nem vereségként, hanem győzelemként lehet értékelni.
|
[
"Heller Ágnes"
] |
[
"Johanna Adorján"
] |
A csikóstőttősi horgásztó lehet hazánk Loch Nesse. A dél-dunántúli állóvíz ugyan még nem bír legendás lakóval, de már keletkezésének körülményei is roppant rejtélyesek.
Az előzmények közül a Csikóstőttős polgármesteréhez kötődő ügyekből érdemes szemezgetni. Pintér Szilárd ugyanis a település vezetése mellett a Tolnai Hármas Összefogás Vidékfejlesztési Szövetség – egy tolnai LEADER-közösség - elnökségi tagja, a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás ügyvivője, korábban elnöke, a Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás volt elnöke, egyéni vállalkozó és egy 2013 közepén alakult Kft., az APIÉPKER egyik vezetője és tulajdonosa.
Arról korábban már írtunk, hogy az APIÉPKER és Pintér mint egyéni vállalkozó is sikeresen vettek részt pályázaton és jutottak pénzhez azon a LEADER-közösségen keresztül, ahol Pintér elnökségi tag. Nemrég pedig a Pécsi STOP jutott olyan információhoz, hogy miközben Pintér a csaknem 3 milliárdos projektet ügyező ivóvizes társulás elnöke volt, az APIÉPKER más munkákban alvállalkozóként dolgozott együtt a program kivitelezőjével.
Van egy tó a ház alatt
A LEADER-programnak egyaránt örülhetett Csikóstőttős és polgármestere. Egy 2014 júniusi kistérségi társulási beszámoló alapján – amelynek elnöke akkor éppen megint csak Pintér Szilárd volt – a Csikóstőttősi Faluszépítő Egyesület nyert "Horgászturizmus feltételeinek megteremtése" című pályázatán, és Pintér Szilárd is mint egyéni vállalkozó "magánszálláshely kialakítására". A polgármester 10,4 millió LEADER-forintnak örülhetett, míg a civil szervezet 17,7 millióval gazdagodott.
Érdekes összefüggések itt is akadnak. A polgármester magánszálláshelye ugyanis éppen annak a horgásztónak a tőszomszédságában található, amely a fenti projektből épült fel 2013-ban. Az már csak egy mellékszál, hogy a tó közel 70 tulajdonosa között van a polgármester és felesége is.
A horgásztó titka
A legérdekesebb itt mégsem a furcsa összefonódások pókhálója, hanem maga a tó keletkezése, amelynek rejtélye mellett az afrikai tündérkörök vagy a Moeraki-gömbsziklák is elszégyellnék magukat.
A tó 68 természetes személy tulajdonában van, kialakítására pedig a faluszépítő egyesület nyert 17,7 millió forintot. Annyit a Hír 24 megtudott az egyesület elnökétől és a polgármestertől, hogy a projekt teljes költsége 27,2 millió forint volt. További kérdéseinkre azonban egyelőre nem válaszoltak, így nem tudtuk meg, hogy milyen megállapodás köttetett a tulajdonos magánszemélyek és a tulajdonos egyesület között a LEADER-pályázaton való indulásról, ahogyan azt sem, hogy milyen forrásból és hogyan osztozott az önkormányzat a faluszépítőkkel a csinos, csaknem 10 millió forintos önrészen.
Ami ennél is érdekesebb, hogy a birtokunkba került egy vállalkozói szerződés a projekt kivitelezésére, 2013 januárjából, egy Dombó-Bau nevű Kft-vel, bruttó 24,6 millió forintról. Ez nem fedi le a teljes, 27,2 milliós költséget, ám azt egyelőre nem tudjuk, mi lett a fennmaradó pénzzel.
A rejtély megoldásához az sem visz közelebb, hogy egy másik cégnek, a Tam-Bau Kft-nek egy nyilatkozat tanúsága szerint maga Pintér Szilárd adott át 13 és fél ezer köbméter "ásványi nyersanyagot" 2012 novemberében az önkormányzat képviseletében. A dokumentumban szerepel az is, hogy a talajt horgásztó kialakítása érdekében termelték ki. Utóbbi tervezett üzemi térfogata ennek éppen megfelel, 13 ezer köbméter a – szintén a birtokunkban lévő - vízjogi engedély tanúsága szerint.
Azt tudjuk egy másik jegyzékből, hogy a Tam-Bau az agyagot és földet a dombóvári szeméttelep rekultivációjához használta fel. Kitermelte, elszállította, beépítette.
Ezek után, mivel a tóparton lévő pár pad és beálló aligha került 25 millióba, nagy kérdés, hogy a kivitelező mire vette fel a pénzt, miután a tavat egy másik társaság gyakorlatilag már kikotorta, ingyen, a talajért cserébe.
Természetesen megpróbáltuk megtudni a csikóstőttősi polgármestertől és az ügygazda civil szervezet vezetőjétől egyebek mellett azt is, hogy mit végzett a pénzért a kivitelező Dombó-Bau, de egyelőre nem kaptunk választ.
|
[
"Pintér Szilárd"
] |
[
"Loch Nesse"
] |
A Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügyben csütörtökön két olyan tanút hallgattak meg, akik a tárgyalt események idején is a Fradi biztonsági emberei közé tartoztak, az első tanú, B. Imre a sportklub biztonsági szolgálatának vezetője 2010 óta.
Akkoriban még Fradi Securitynek hívták a céget, ami a biztonsági feladatokat ellátta, de a tanú szerint ez az ügy 2015-ben "úgy megtépázta a hírnevüket", hogy átalakították a vállalatot. Szégyen volt, hogy a Fradi körül ilyen történhetett – mondta B. Imre.
A bírósági ügynek van egy különös szereplője, Sz. Ferenc, aki a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt akkoriban, rá több vádlott is hivatkozott a bíróságon, a tanúk közül is többen úgy beszéltek róla, mint az ügy egyik szereplője, de nincs ott a vádlottak között, a bíróság pedig hiába szeretné meghallgatni, egész egyszerűen nem találják, nem tudják, hol van jelenleg.
B. Imre úgy fogalmazott a tanúmeghallgatásán: Sz. Ferenc teremthette meg azt a hátteret, ami a vállalkozók felé azt a látszatot kelthette, hogy a későbbi vádlottaknak van befolyása a dolgok alakulására. (Azt a látszatot keltették a vállalkozókban, hogy le tudják ültetni őket olyan emberekkel, akikről azt feltételezték, hozzásegíthetik őket közpénzes megbízásokhoz.) A biztonsági vezető korábban a rendőrégnek tett vallomásában azt mondta: Sz. Ferenc szerepét az ügyben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták.
A csütörtöki tárgyaláson B. Imre arról is beszélt, hogy 2015-ben részben azért vált meg a klub Sz. Ferenctől, mert ebben a befolyással üzérkedéses ügyben is lehetett valamilyen szerepe. Az ügy elsőrendű vádlottját, M. Jánost Sz. Ferenc mutatta be a klub több alkalmazottjának. Kubatov Gábor FTC-elnök jobbkeze, Kindlovits Máté is arról beszélt a tanúmeghallgatásán: az egykori hírhedt szurkolói koordinátor mutatta be neki az elsőrendű vádlottat.
A bíró leginkább arról kérdezte a klub biztonsági vezetőjét, B. Imrét, hogyan kezdték felgöngyölíteni az ügyet, miután a tudomásukra jutott, hogy valakik pénzeket kérnek vállalkozóktól a Fideszre, Kubatovra és Kindlovitsra hivatkozva. B. Imre arról beszélt, hogy "belső vizsgálatot" tartottak, amin jelen voltak azok az emberek, akiknél fennállt a gyanúja az illegális tevékenységnek – tehát a mostani bírósági ügy vádlottjai közül többen is -, illetve B. Imre mellett Sz. Ferenc és Kindlovits Máté is ott volt a "szembesítésen".
Nem bízták rögtön a rendőrségre
A korábbi tárgyalásokon már volt szó arról, hogy ezen a Fradi székházban tartott belső vizsgálaton az egyik olyan vállalkozóval "szembesítették" a gyanús embereket, akitől a vád szerint szintén pénzt kértek az ügye megfelelő intézéséért.
Ezen a szembesítésen a biztonsági vezető szerint a gyanús személyek önkéntes nyilatkozatokat tettek arról, hogy melyik vállalkozóktól, hol, mennyi pénzt kértek. B. Imre azt mondta: "onnantól, hogy szembesítve voltak, már nem volt visszaút nekik", de szerinte semmiféle ráhatás, nyomásgyakorlás, erőszak nem kellett ehhez. "Együttműködőek voltak, nem láttam sérülést."
B. Imre a vádlottakat képviselő ügyvédek kérdéseire azt mondta, egy belső vizsgálat azokra terjedhet ki, akik a Fradinál dolgoznak. Az ügyvédek ezután érdeklődtek arról, hogy ha ezen a szembesítésen a szembesítettek közül kizárólag Sz. Ferenc dolgozott a Fradinak, akkor a többi emberre hogyan terjedhetett ki a belső vizsgálat. B. Imre szerint ez nem "munkaügyileg szabályozott belső vizsgálat" volt, de azt feltételezték azokról az emberekről, hogy visszaéltek a klub vezetőinek nevével, "és ki akartuk deríteni, hogy mi történt." (...) "Lehet, hogy nem voltam teljesen kóser, de próbáltam megoldani ezt a dolgot" – mondta.
Erről a belső vizsgálatról hangfelvételt is készítettek B. Imréék, amelyen a későbbi vádlottak beismerik, hogy pénzeket kértek a vállalkozóktól. Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottakról van ilyen hangfelvétel, hogy lehet, hogy pont olyan felvétel nincs, amin Sz. Ferenc, tehát az egyetlen Fradi-alkalmazott beszélt volna arról, hogy neki volt-e szerepe az ügyben. A biztonsági főnök azt mondta, hét év távlatából nem emlékszik rá, hogy ez miért van így.
Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottak önként beszéltek mindenről, és a hangfelvételek is rövidek, akkor ezek a nem Fradi-alkalmazott emberek miért voltak a biztonsági személyzet több tagjával a klub székházában hosszú órákig. B. Imre ennyi év után nem emlékszik rá, pontosan mennyi ideig voltak ott. A vádlottak védői arról is érdeklődtek, hogy még az egész "belső vizsgálat" előtt miért nem fordultak a rendőrséghez, ha súlyos bűncselekményekre utaló dolgok derültek ki. B. Imre szerint mielőtt a rendőrséghez fordultak, "tudniuk kellett, miről van szó."
A keddi tárgyaláson a Kubatov Gábor kabinetvezetőjeként dolgozó Kindlovits Máté arról beszélt a tanúmeghallgatásán, hogy azért sem vitte be a klubszékházbeli szembesítésen készült hangfelvételeket a rendőrségre, amikor első alkalommal elment feljelentést tenni, mert nem tudta, hogy bevihet-e a rendőrségre egy ilyen felvételt, nem tudta, elhangzanak-e rajta személyes adatok. Nem volt vele tisztában, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, hiszen ez a Fradi biztonsági főnöke, azaz B. Imre hatásköre volt, aki korábban 25 évig dolgozott életvédelmi rendőrnyomozóként.
Egy korábbi tárgyaláson az egyik vádlott védője arról beszélt, hogy a hangfelvételeket több okból is ki kéne zárni az eljárásból, például mert felmerülhet, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak.
Amikor a csütörtöki tárgyaláson az ügyvédek azt pedzegették, miért nem fordultak rögtön a rendőrséghez, miért kezdték el maguk felderíteni az ügyet, akkor a korábbi rendőr B. Imre kérdőre vonta őket: "ahhoz a rendőrséghez forduljunk, akik engem háromszor hallgattak ki, mintha én lennék az ügy elsőrendű vádlottja?! (...) Dolgoztam rendőrként, tudom, hogy amíg mi nem jutunk hozzá bizonyos információkhoz, addig a rendőrség magától semmit nem csinál."
|
[
"Kubatov Gábor",
"Kindlovits Máté"
] |
[
"B. Imré",
"Sz. Ferenc",
"B. Imre",
"M. János"
] |
A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett információk szerint a Jászai Gellért érdekeltségében lévő KZF Vagyonkezelő Kft. megvásárolja a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap informatikai vállalatban lévő részvénycsomagját. Az üzletember, aki tavaly június óta már a 4iG legnagyobb befektetője, az adásvétel lezárását követően 61,79 százalékra növeli részesedését az informatikai társaságban – derül ki a 4iG közleményéből.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett bejelentés értelmében Jászai Gellért vagyonkezelő társaságán keresztül megvásárolja az Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap tulajdonában lévő 4iG részvényeket. A felek az Opus 9,95 százalékos, valamint a Konzum PE 11,63 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséhez szükséges adásvételi megállapodásokat az igazgatóságok és a tulajdonosi hozzájárulásokat követően megkötötték.
Ezzel Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészáros Lőrincéket a 4iG-ből.
A most bejelentett ügyletek jelentős változást eredményeznek a társaság tulajdonosi szerkezetében, Jászai Gellért ugyanis közvetett módon – IKON Befektetési Alapkezelő Zrt.-n és a KZF Vagyonkezelő Kft.-n keresztül – a társaság mindösszesen 61,79 százalékos részvénycsomagját tulajdonolja majd, amely szavazatok 63,86 százalékos arányát biztosítja.
Az utóbbi időben a 4iG hasított az állami tendereken, amelynek köszönhetően a társaság árbevétele jelentősen megnőtt. A vállalat emellett korábban azzal is bekerült a hírekbe, hogy ajánlatot tett a Telekom informatikai leányvállalatára, a T-Systemsre, az ügylet azonban végül meghiúsult.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
|
[
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Marjai János/24.hu"
] |
Jelenleg hét olyan ügy van - illetve már volt - bírósági szakaszban, amelyben az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálódott, és tett feljelentést; ezek között van például a sukorói telekcsere és a honvédelmi minisztériumi (HM) ingatlanok ügye - tájékoztatta az MTI-t Budai Gyula, akinek augusztus 31-ével ér véget elszámoltatási kormánybiztosi megbízatása. hirdetés Budai Gyula a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, Lázár Jánossal és Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen értékelte csütörtökön sajtótájékoztatón az elmúlt két évben végzett elszámoltatási munkát, amelyről Lázár János azt mondta: eredményesen zárult az elszámoltatás feltáró része. A sajtótájékoztató után Budai Gyula az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában is emlékeztetett, hogy idén augusztusig hivatala 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben még folyik a nyomozás, 7 ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat. Az MTI-nek megküldött dokumentumban a kormánybiztos részletesen is kitér arra a hét ügyre, amely bírósági szakban van, illetve volt. Ezek között szerepel egy pákozdi 200 hektáros állami földterület művelésből történő kivonása és értékesítése - amely miatt tavaly másfél év felfüggesztett börtönt kapott Benedek Fülöp volt szakállamtitkár -, a bábolnai ménesbirtok ügye - amelyben nem jogerősen, bűncselekmény hiányában felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetőjét a Tatabányai Törvényszék -, továbbá az agrárintervencióval összefüggő visszaélések, amelyek akár hétmilliárd forintos vagyoni hátránnyal is járhattak. Az ügyek között szerepel - olvasható a tájékoztatásban - a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) feltárt vesztegetési ügy is, az úgynevezett tábornokper, amelyben három dandártábornok, hat ezredes, három alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntett miatt emelt vádat a katonai ügyészség. Budai Gyula közlése szerint az ügyben 200 millió forintos nagyságrendű vesztegetési pénzről lehet szó. Szintén a HM-mel kapcsolatos az az ingatlanvásárlási ügy, amelyben Fapál László, a tárca volt közigazgatási államtitkára és Juhász Ferenc, a tárca volt minisztere is vádlott - közölte a kormánybiztos. A sukorói telekcsere ügyében vádalt emelt az ügyészség Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen - sorolta a kormánybiztos. A hetedik ügy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-vel függ össze: ebben néhány hete emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa - köztük Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója, valamint az MVM-mel korábban kapcsolatban álló Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő - ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek - zárul Budai Gyula tájékoztatása, hozzátéve, hogy a hét üggyel több mint 24 milliárd forint kár érhette a magyar államot.
0
|
[
"Császy Zsolt",
"Fapál László",
"Benedek Fülöp",
"Kovács József",
"Markó Andrea",
"Tátrai Miklós",
"Juhász Ferenc",
"Kocsis István",
"Mezei László"
] |
[
"Budai Gyula",
"Lázár János",
"Kapolyi László",
"Giró-Szász András",
"F. Zsolt",
"V. Bálint"
] |
Eva Rezesová ügyvédje arra gyanakszik, hogy védence a közhangulat miatt került újra előzetesbe kedden. A bíróság szerint viszont semmi nem befolyásolta őket, és a tanács akkor már ülésezett, amikor Rogán Antal videoüzenetben sürgette az M3-ason balesetet okozó szlovák nő házi őrizetének megszüntetését. A bíróság úgy ítélte meg, hogy nyomkövetővel is kockázatos lett volna házi őrizetben hagyni Rezesovát.
Kedden egymás után két hír is napvilágot látott Eva Rezesováról, az M3-as autópályán balesetet okozó szlovák nőről, akit első fokon hat év szabadságvesztésre ítélt a bíróság. Délelőtt egy videoüzenetben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője Rezesová háza előtt állva kifogásolta, hogy a nőt "luxuskörülmények közé, házi őrizetbe" helyezte a bíróság, és vizsgálatot és törvénymódosítást is sürgetett emiatt.
Pár órával később, kedden este érkezett a hír, hogy a Budapest Környéki Törvényszék megszüntette Rezesová házi őrizetét, és elrendelte újra az előzetes letartóztatását. A nőt kedden már be is vitték a XIII. kerületi otthonából a büntetés-végrehajtási intézetbe.
"Semmi összefüggés nincs Rogán Antal nyilatkozata és a bíróság döntése között" – mondta az Origónak Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője. Szerinte ezt az bizonyítja a legjobban, hogy a Rezesová személyi szabadságáról döntő bírói tanács már ülésezett akkor, amikor kedden délelőtt Rogán kirakta a videót, és a sajtóban elterjedt a hír. A szóvivő szerint a tanács tagjai csak az után értesültek Rogán videójáról, hogy az előzetesről szóló végzést aláírták. "Fizikailag kizárt, hogy ez a politikusi nyilatkozat bármilyen hatást gyakorolt volna a bíróságra" – mondta Koszta.
Hozzátette, hogy sem Rogán, sem más politikus nem kereste meg a bíróságot a döntés előtti napokban Rezesová ügyével kapcsolatban, ami "így helyes, mert ez nem kívánságműsor". Vagyis szerinte a független bíróságot sem egy politikus, sem bármi más nem befolyásolhatja. A bírói tanács Koszta szerint egyszerűen más következtetésre jutott, mint első fokon a Gödöllői Járásbíróság, és úgy találta, hogy az adott tények alapján megvan a szökés kockázata.
Már rég megszökhetett volna
Eva Rezesová ügyvédje szerint viszont igenis, az ítélet óta kialakult közhangulat vezetett oda, hogy védencének el kellett hagynia a házi őrizetét. "A közhangulat, a megjelent cikkek miatt Eva Rezesová már számított arra, hogy ismét előzetesbe zárják" – mondta Novák Péter ügyvéd.
A döntést a bíróság a keddi közleményében azzal indokolta, hogy Rezesová külföldi, semmi nem köti Magyarországhoz, és így semmi érdeke nem fűződik az itteni tartózkodáshoz. Ráadásul úgy ítélték meg, kiemelkedő vagyoni háttere és külföldi kapcsolatrendszere nagymértékben megkönnyíti az esetleges külföldre szökését – még akkor is, ha elektronikus nyomkövetőt visel.
Novák Péter ügyvéd szerint viszont, "ha Rezesová el akart volna szökni, az elmúlt 11 napban megtette volna". A bíróság szóvivője erre azt mondta, hogy lehet, hogy 11 napig nem szökött meg, de a 12. napon elszökhetett volna. Az ügyvéd azért is furcsállta a másodfokú döntést, mert bár Rezesovát hat évre ítélték, a kiszabott büntetésből – az eddig előzetesben töltött hónapokat és a kedvezményeket figyelembe véve – kevesebb, mint 2 év és 9 hónap van hátra. Az ügyvéd tapasztalatai szerint ilyenkor a bíróság megelégszik a házi őrizettel.
A bíróság szerint viszont mivel az ügyész súlyosbításért fellebbezett, ami 5 évtől 13 évig terjedő büntetést jelent, ez a fenyegetettség a szökés veszélyét tovább fokozza.
Kabódi Csaba büntetőjogász, az ELTE büntető eljárásjogi tanszékvezetője szerint viszont a bíró azt mérlegeli ilyenkor, hogy mennyi esély van a szökésre, elrejtőzésre. A büntetőjogász azt mondja, "nem kell különösebb dolgokat látni" a mostani döntés mögé: az ügyész a hat év fogház kiszabása után valószínűleg meghökkent a házi őrizeten, és fellebbezett, a másodfokon eljáró tanács pedig az iratok és az ügy eddigi fejleményei alapján úgy döntött, Rezesová menjen vissza az előzetesbe. Szerinte nem kivételes eset, hogy másodfokon megváltoztatja a bíróság az eredeti döntést. A nő ügyvédje ugyanakkor bármikor benyújthat szabadlábra helyezési kérelmet, ha vannak újabb bizonyítékai.
Helyreállt a bíróságba vetett hit
Koszta János, a bíróság szóvivője szerint sem történt semmi kivételes, és az eset rámutat arra, hogy "egy büntetőeljárásnak akkor van vége, amikor megszületik a jogerős döntés". Ugyanez igaz a teljes eljárásra is, vagyis Rezesová büntetéséről is akkor érdemes véleményt nyilvánítani, ha megszületik a jogerős döntés – mondja Koszta.
Megkérdeztük Rogán Antalt, hogy azok után is szükségesnek tartja-e a vizsgálatot és a törvénymódosítást, hogy a bíróság másodfokon visszatette előzetesbe Rezesovát, illetve azt is, hogy jelezte-e korábban a bíróságnak, hogy nem ért egyet a házi őrizettel. A frakcióvezető egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre. Az előzetesről szóló döntés kihirdetése után viszont a Facebookra azt írta ki Rogán, hogy "sok embernek a magyar igazságszolgáltatás józanságába vetett hitét állította helyre ez a mai döntés".
Az M3-ason balesetben elhunytak hozzátartozóinak ügyvédje, Hantos Ádám azt mondta az Origónak, hogy a család egyetért a bíróság döntésével. Őket azért zavarta a házi őrizet, mert szerintük nem büntetés, ha Rezesová egy olyan házban lakik, amelyben wellnessrészleg is van. A szabályok szerint három nap házi őrizet felel meg egy nap fogháznak, ám Hantos szerint "három nap wellnessluxus nehezen hasonlítható össze egynapi fogházzal".
|
[
"Rogán Antal"
] |
[
"Koszta János",
"Eva Rezesova",
"Hantos Ádám",
"Eva Rezesová",
"Novák Péter",
"Kabódi Csaba"
] |
2018 novemberében mondta fel Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató a német Scheidt & Bachmann (S&B) vállalattal kötött szerződést. Az eredetileg 2014-ben aláírt, 28 milliárd forintos szerződés a teljes fővárosi e-jegyrendszer kiépítését és ötéves üzemeltetését irányozta elő, de a – rendszerintegráció helyett inkább jegyautomaták építéséhez értő – német cég a felmondásig nem volt képes igazán közelebb jutni a célhoz.
Míg a németek a projekt megvalósításban voltak elképesztően lassúak, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a magyar igazságszolgáltatás az ügy feltárásában. Tarlós István főpolgármester 2018 decemberében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az e-jegyrendszerrel kapcsolatosan, amelynek alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozóhatóság a nyomozást a BKK tájékoztatása szerint 2021 októberében megszüntette azzal az indoklással, hogy a "cselekmény nem bűncselekmény".
Bíróság elé pedig valószínűleg azért fog Dabóczi Kálmán, a BKK egykori vezetője állni, mert a fővárosi vizsgálóbizottság előtt utalt rá, hogy korrupciós üzeneteket vélt a cég vezetőjétől felfedezni. Ezzel kapcsolatban az S&B magyarországi leánycégének korábbi ügyvezetője, Hraboczki Márton azt jelentette be, hogy rágalmazási pert indított.
Az ellenzéki város- és BKK-vezetés eddig nem érezte szükségesnek, hogy büntetőfeljelentést tegyen.
A BKK tájékoztatása szerint többéves vizsgálódás után a projekt során korrupció és visszaélés jelére nem bukkant.
Mi ezt egy kicsit másképp látjuk – eléggé úgy néz ki, hogy 160 millió forint egy olyan NER-es kötődésű cégcsoporthoz került, aminek a valós teljesítése nem igazán látszik.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy
milyen szerződéses hibák vezettek ahhoz, hogy az S&B a jelek alapján ne törekedjen a projekt megvalósítására;
a módosítások hogyan rontottak tovább a helyzeten;
azt is megmutatjuk, hogy mely magyar vállalkozói kör jutott volna félmilliárdos nagyságrendű megrendelésekhez;
felsejlik a Habony-Tombor érdekkör, amely a bukott projektből is százmilliós nagyságrendű bevételt húzhatott;
mindezek ellenére a BKK és a főváros soha nem nevezte meg a mai napig a projektben érintett cégeket, hiába ígért vizsgálóbizottságot és elszámoltatást az ellenzéki városvezetés.
Rossz kezdés után erőteljes visszaesés
A BKK még Vitézy Dávid vezérigazgatósága alatt írta alá a szerződést az S&B-vel, aminek jelentős mértékű módosítása már Dabóczi Kálmán idejére esett. A szerződés felmondásáig, 2014 és 2018 között összesen 11,1 milliárdot költöttek el a projektre, amiből 8,8 milliárdot kapott meg az S&B. A leszállított eszközöket alig lehetett hasznosítani, alig pár száz milliónyi eszközt tudtak valamire felhasználni. Felelős viszont a mai napig nincs.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnélLassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.
A projekt bedőlésének számos oka volt, onnantól kezdve, hogy a finanszírozást biztosító Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) beszerzési szabályait vették figyelembe a magyar közbeszerzés helyett. Ennek pedig jelentős szerepe volt abban, hogy sokkal alacsonyabb volt a projekt transzparenciája, és hogy végül egy alkalmatlannak bizonyuló pályázó nyerhette el a megbízást. A szerződés nem szabályozta eléggé részletesen a megrendelői és vállalkozói feladatokat, viszont a főváros, a BKK és az EBRD közös döntéshozatala olyan lassú és bonyolult volt, hogy esélytelennek tűnt bármilyen felmerülő probléma kezelése.
A legkritikusabb hiba azonban az lehetett, ahogyan módosították az eredeti szerződést. Erre mindenképpen szükség volt, mert 2015-ig nagyjából csak levelezgetés folyt arról, hogy kinek mi a feladata, ennek nyomait látva könnyen az lehet az ember érzése, hogy az S&B a projekt kezdete óta a felelősséget kívánta hárítani. Végül a BKK igazgatósága 2015 júliusában hagyta jóvá ezt a nem túl sikeres módosítást.
Az eredeti szerződés abban előnyös volt a BKK-nak, hogy az egyes munkacsomagok teljes elkészülte után fizetett volna az S&B-nek. Csakhogy nem határoztak meg olyan árakat, amelyek az egyes módosítások beárazását lehetővé tették volna. Így az S&B kezdettől azon lovagolt, hogy mi módosult a projekttel kapcsolatban, és amíg ezt nem ismerik el, addig nem teljesít. Kis túlzással úgy tűnt, mintha több jogászt, mint mérnököt dedikáltak volna a projektre.
A szerződésmódosítás óriási engedményt adott az S&B-nek: mindig azt számlázhatta le, amivel elkészült. Olyan komponenseket is, amelyek nem alkottak működő szolgáltatáscsomagot, magyarán használhatatlanok voltak. Ez okozta azt, hogy gyakorlatilag semmi sem használható a projektből.
Hiába módosították a szerződést, újabb egy év telt el érdemi munka nélkül, az S&B el volt foglalva a pótmunkaigények megfogalmazásával. 2016 júniusában újabb érdemi átrendezést hajtottak végre a projekten: egy új alvállalkozói kört alakítottak ki, amihez a BKK előzetes engedélye kellett. A vállalat egy előterjesztése 467 millió forint többletköltséggel számol magyarországi alvállalkozók bevonására, ami eredetileg nem volt a projekt része. Amikor az S&B bevonta ezeket az alvállalkozókat, a BKK elismert az S&B számára számos többletköltséget, közel 2,5 milliárd forint értékben.
A BKK és az S&B egy különös emlékeztető írt alá Mönchengladbachban, az S&B székhelyén 2016. január 29-én. Ebben megállapítják, hogy a jövőben is együtt kívánnak dolgozni, és hogy egy bejegyzés alatt álló cég, az Integrator Company Team Zrt.-vel (ICT) fog az S&B alvállalkozói szerződést kötni, ha a BKK is jóváhagyja. Erről a BKK igazgatóságát azonban csak hónapokkal később tájékoztatták.
Az ICT nemcsak egy lett az alvállalkozók közül, hanem projektintegrátorként jelölték meg később. Ilyen feladatokat az eredeti szerződés nem is tartalmazott, ráadásul nem egy nagy tapasztalattal rendelkező informatikai projektmenedzser vagy rendszerintegrátor cégről van szó, hanem egy még bejegyzés alatt lévő vállalkozásról. A céget végül 2016. február 1-jén jegyezték be, és 2016-ban rögtön 139 millió forint bevételhez jutott, 2017-ben 11, 2018-ban 10 millióhoz, azóta nem volt bevétele az elérhető információk alapján. Könnyen elképzelhető, hogy az ICT 2017-es 139 milliós bevétele jelentős részben vagy akár egészében az S&B-től érkezhetett, legalábbis más projektet, megbízást a nyilvánosság előtt vagy az elérhető cégdokumentumok alapján nem hoztak összefüggésbe a céggel.
Dániai kapcsolatok
Az ICT 20 százalékos tulajdonosa 2016 márciusától novemberig a Zelles Sándor tulajdonában lévő Pure Investment Kft. volt. Ezt a céget is 2016 januárjában jegyezték be, és 2017-ben – az ICT jelentős 2016-os bevételét követően – 3 millió forint bevételt ért el, majd azóta sem regisztrált bevételt. Zelles Sándor Gyurcsány Ferenc kincstárnoka volt, és a Válasz Online korábbi cikke szerint a TV2-ből az ő máltai érdekeltségen keresztül vehetett ki pénzt Habony Árpád köre.
2016 novemberétől az ICT tulajdonosa a dán Lillegaards Investments ApS lett, amelyet időközben átneveztek Amalie6 ApS-sé.*Ezt idén decemberi adatok szerint elfelejtették a magyar cégregiszterben átvezetni. A dán cégadatbázis szerint a tényleges tulajdonos 2017 augusztusáig egy olyan ember volt, aki 22 cégben vezető vagy tulajdonos aktuálisan, 70-ben pedig korábban, így feltételezhető, hogy mások számára vállal tulajdonosi feladatokat. A cégnek az elmúlt években 10-20 ezer eurós éves bevétele volt.
Az ICT jelenlegi székhelye a MOM Park irodaközpontban pontosan ugyanazon a címen van, ahol az Energy Star Kft.-é. Ráadásul mindkét cég jelenlegi ügyvezetője Imre Gábor. További hasonlóság, hogy mindkettőnek dán tulajdonosa van – az Energy Starnak az Ayudate Investments Group Aps.
Ez a név nem sokat mondhat, pedig az Ayudate Investments az afrikai magyar kereskedőházakat üzemeltette. A dán anyacég egyik igazgatója Terner Géza volt, aki az Alstom- és Strabag-botrányokból lehet ismerős – talán nem véletlen, hogy a metróbeszerzés is a fővárosi közösségi közlekedéshez kapcsolódik, ahogy az e-jegy. A kereskedőházakat pedig leginkább Habony köréhez sorolták a magyar médiában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzínre lépett a NER és a Strabag közé besimult építőipari csodacég tulajdonosaA semmiből jött cég mesés szerencsével százmilliárdos közbeszerzéseket nyert, a nyereséget Bécsbe utalták.
Az Átlátszó 2017-ben írt az afrikai magyar kereskedőházakról és az Ayudate tulajdonosi és kapcsolati hálójáról. A cikkben az ICT ügyvezető Imre Gáborról azt írták, hogy Tombor Andrással és fivérével hozható kapcsolatba. Sőt, az ICT pénzügyi beszámolóit is az Ayudate Holding Tanácsadó Kft. készítette – ez is a dán Ayudate leányvállalata volt, ma már végelszámolás alatt áll, a NAV-végrehajtás pedig ara utal, hogy adótartozást is hagytak maguk után.
A feltehetően az S&B-től az e-jegy projekthez kapcsolódóan
közel 160 millió forinthoz jutó, frissen alapított Integrator Team Company a más ügyekben is együtt szereplő Terner Géza, Tombor András és Habony Árpád kapcsolatrendszeréhez köthető.
Volt cégét hozta helyzetbe a BKK tanácsadója?
Az ICT nem az egyedüli hazai alvállalkozó lett volna, hanem integrátorként 18 másik cég tartozott volna alá. Mivel az S&B alvállalkozóiként dolgoztak volna, így nem kellett közbeszerzést kiírni, és a nyilvánosság elől is elrejthették a cégek kilétét. Márpedig erre az ICT kapcsolati hálóján kívül is bőven volt ok.
A bevont cégek egy része a piacon régóta jelen lévő, elismert vállalkozás, amelyek azóta is működnek. Számos olyan szereplő is feltűnt azonban, akik a Synergonban dolgoztak vagy a Futár projekt alvállalkozóiként. A Futár projekt finoman szólva sem volt egyszerű a BKK életében, gyakorlatilag kézi vezérléssel sikerült ezt a Vitézy vezette cégnek megvalósítania. A Synergon pedig csődbe is ment.
A Scheidt & Bachmann tervezett magyarországi alvállalkozói struktúrája
Ebben a struktúrában terveztek 467 millió elkölteni, de az ICT végül 2016 és 2018 között 160 millió forint bevételhez jutott. Érdemes lehet itt a 2016-ban aláírt BKK-S&B emlékeztetőre visszatérni. Azt ugyanis a BKK részéről Jutasi Zoltán írta alá, aki a Navigátor Informatika Zrt. egykori ügyvezetője és felügyelőbizottsági tagja volt, a BKK-nak a nehézkesen megvalósuló Futárt szállító, becsődölt Synergon ügyvezetője. A Navigátor Informatika a Nav-Invest Kft.-n keresztül a Wallis-csoport, majd a Synergon tulajdona volt. A Navigátor Informatika nem működött egyébként már sokáig, 2018 áprilisában felszámolás alá került. Azt nem tudjuk, hogy egyáltalán kapott-e az e-jegyrendszerből megbízást.
Jutasit Dabóczi Kálmán hozta a BKK-hoz, tanácsadóként dolgozott, és nem az e-jegyrendszeren. Kérdéses, hogy akkor miért ő járt Mönchengladbachban az S&B-nél tárgyalni. Kerestük Jutasi Zoltánt, de nem kívánt az ügyel kapcsolatban nyilatkozni.
Az S&B vezetői és Jutasi mellett a másik aláíró az ICT részéről a cég későbbi vezérigazgatója volt, aki 2006-tól 2016-ig dolgozott a Navigátor Informatikánál, közvetlenül a Synergonnál pedig 2012 és 2014 között. Eléggé úgy fest a megismerhető adatokból, hogy a volt synergonosokkal akarta a BKK az e-jegyrendszert megmenteni. Mindezt azonban úgy találták ki, hogy a nyilvánosság lehetőleg ne tudhasson róla.
Elszámoltatás nélkül
A fővárost 2019 októbere óta ellenzéki pártok és főpolgármester vezeti, akik elszámoltatást ígértek. Tarlós István főpolgármestersége alatt a legnagyobb kárt a főváros és cégei talán a bebukott e-jegyrendszerrel szenvedték el. Mégsem történt érdemi előrelépés. Ugyan alakult vizsgálóbizottság, de csak a Tarlós István kezdeményezésére indult nyomozások vannak folyamatban, újabb feljelentés nem történt.
A BKK annyit jelentett be, hogy nemzetközi választottbírósághoz fordult, mivel az EBRD által tető alá hozott szerződésben nem a magyar jogrendet kötötték ki. Ez borítékolhatóan drága és hosszú lesz, és ezek a bíróságok a vállalkozók felé szoktak hajlani, igen meglepő lenne, ha a BKK végül visszakapná a pénzt. Azt a BKK pertaktikai okokból nem árulta el, hogy mekkora összeget követel a 8,8 milliárdból az S&B-től.
Érdekes módon az senkinek nem jutott eszébe sem a korábbi, sem a mostani városvezetés idején, hogy Németországban is feljelentést tehetnének, és a német hatóságok segítségét kérhetnék, hogy tisztázzak, felmerülhet-e a korrupció gyanúja a projekttel kapcsolatban – hiszen a tárgyalások jó része Németországban történt. Az sem mellékes, hogy a szerződések módosításainak a végső haszonélvezője mégiscsak az S&B lett, amely jelentős bevétellel tudott levonulni egy olyan projektről, amit talán sose lett volna képes befejezni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásraA Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjétMég a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejetlenség és késlekedés után 735 millióért kell kipofozni a budapesti jegyautomatákatA BKK berendezéseit érdemes életben tartani, de a magyar vállalkozók hiába készültek, a munkát a visszavont tenderek után az eredeti szállító, a T-Systems kapja meg.
Közélet bkk elektromikus jegyrendszer Habony Árpád navigátor Scheidt & Bachmann synergon tombor andrás Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Habony Árpád",
"Dabóczi Kálmán",
"Tombor András",
"Terner Géza",
"Hraboczki Márton",
"Zelles Sándor",
"Jutasi Zoltán",
"Imre Gábor"
] |
[
"Vitézy Dávid",
"Tarlós István",
"Gyurcsány Ferenc"
] |
Az elmúlt napokban több fideszes képviselőről is kiderült, hogy hibásan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát. Most van egy újabb: Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a tavaly beadott 2012-es vagyonnyilatkozatában nem szerepeltette, hogy fele részben tulajdonos egy XVI. kerületi házban. Szatmáry az Origónak azt mondta, hogy a nyilatkozat kitöltésekor már átadta a feleségének azt a tulajdonrészt, csak a tulajdoni lapon ezt később jegyezték be.
Nem a földhivatali adatoknak megfelelően töltötte ki a 2012-es vagyonnyilatkozatát Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A tulajdoni lap szerint Szatmáry Kristóf és felesége 2012. július 20-án fele-fele arányban vásároltak egy házat a XVI. kerületben. A földhivatali adatok szerint a ház fele 2013. március 7-ig Szatmáry Kristófé volt, de ez nem szerepel a képviselő 2013. január 30-án kitöltött vagyonnyilatkozatában.
A szabályok szerint a vagyonnyilatkozatban fel kellett volna tüntetnie a fideszes képviselőnek ezt a tulajdonát. A vagyonnyilatkozat nyomtatványán külön figyelmeztetik a képviselőket, hogy a nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni.
Szatmáry Kristóf a következőképp magyarázta az Origónak, miért hagyta ki a tavalyi vagyonnyilatkozatából ennek a háznak a felét: "A feleségemmel volt egy másik XVI. kerületi házunk, ennek fele-fele arányban voltunk tulajdonosai. Hogy tisztább legyen a helyzet, 2012 végén elcseréltük a tulajdonrészeinket, így régi házunk 100 százalékban az enyém lett, az új ház pedig teljes egészében az övé."
2012 végén aláírták a cseréről szóló szerződést a feleségével, és el is küldték a földhivatalnak a tulajdonosi változásról szóló adatokat, ezért nem is szerepeltette a később, 2013 januárjában kitöltött bevallásban. Arról ugyanis szerinte nem tehet, hogy a földhivatal csak hónapokkal később, márciusban jegyezte be a változást. A 2014-ben leadott vagyonnyilatkozatában értelemszerűen már nem szerepel ez a ház (csak a feleségéében, amely nem nyilvános), hiszen akkor már nem volt semmilyen tulajdonrésze ebben. Szatmáry hozzátette, hogy 2012-ben nagyrészt egy korábbi lakásának az eladásából fedezték a házvásárlást, ez kiderül a korábbi vagyonbevallásából is.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára Forrás: MTI/Kovács Tamás
Szatmáry Kristóf 2006 óta fideszes képviselő, 2011 óta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, emellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A mostani választáson Budapest 13. választókerületében a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje.
Az elmúlt napokban több fideszes képviselőről is kiderült, hogy korábban nem szabályosan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, Rogán Antal frakcióvezető az elmúlt napokban többször is módosította, emellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Potápi Árpád is javította a közelmúltban a nyilatkozatát.
|
[
"Szatmáry Kristóf"
] |
[
"Potápi Árpád",
"Rogán Antal",
"Varga Mihály",
"MTI/Kovács Tamás"
] |
Rogán autóját a Fidesz fizeti! És Habonyét?
Budapest – Közös autóflottából származik Habony Árpád, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető kocsija?
A kormánypárti politikus Volkswagen Multivanjának a rendszáma ugyanis néhány számmal tér csak el attól a VW Multivantól, amellyel Habony Árpád közlekedett, ráadásul a rendszámkeret is azonos. Emlékezetes, Habony két hónappal ezelőtt Andy Vajna filmügyi kormánybiztossal az anyósülésen több szabályt is megszegve menekült a Fő utcában a sajtó elől.
A közeli rendszámok gyakran szoros kapcsolatról árulkodnak. – A nagyobb okmányirodák százas csomagokban kapják a rendszámokat. Ha egy cég egyszerre adja be a szükséges papírokat, akkor nagy valószínűséggel egymás utáni rendszámokat fog kapni – ismertette a rendszámkiosztás gyakorlatát Cseri József, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének alelnöke.
Beszáll. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kisbuszával távozik Orbán évértékelőjéről. Fotó: Grnák LászlóA többi képért kattints a fotóra!
Rogán a pénteki várbeli Orbán-beszédre hajtatott az ezüstszürke autóval, ott szúrtuk ki a kísérteties hasonlóságot. Kerestük a Fidesz-frakciót, kinek a tulajdonában van a Rogán által használt minibusz, ahol azt a választ kaptuk, hogy "az említett gépjármű tartós bérlésben van a Fidesz-frakcióban".
A Fidesz-frakció Sajtóosztály levelet írt ezzel a cikkel kapcsolatban, ezt változatlan formában közreadjuk, ugyanakkor jelezzük: sem most, sem az eredeti cikkben nem állítottuk azt, hogy a Fidesz fizeti Habony Arpád autóját, vagy hogy közös flottából származik a két jármű. A kérdést feltettük a Fidesz sajtóosztályának a cikk készültekor, a válaszukat közöltük.
Az autót korábban a Porsche Hungária hirdette, a 180 lóerős, idén év elején forgalomba helyezett dízelt 17,8 millió forintért kínálták. Habony Volkswagene is a Porsche Hungáriáé volt, amelyet eladtak a Porsche Lízing Kft.-nek. A tanácsadó járműve azért is rejtélyes, mert a rendszáma nem is szerepel az ügyfélkapu nyilvántartásában, csupán egy hibaüzenetet ad ki a rendszer. Pedig még a kormányfőt szállító kisbusz rendszámára is kiadja az adatokat. Minden állami szerv tagadta, hogy az ő flottájába tartozna az autó és most a Fidesz is így nyilatkozott.
Közeli. A rendszámtábla kerete és a rendszám arra utal, ugyanott, ugyanakkor vehették a kocsikat. Fotó: Fuszek Gábor
Az egyik legnagyobb autóforgalmazó cég, a Porsche Hungária számos állami megrendelést kapott az elmúlt években. A cégtől vették az állami vezetők Škoda Superbjeit, de a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlési Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, valamint számos más állami szerv szerezte be innen az autóit.
Blikk-információ
|
[
"Habony Árpád"
] |
[
"Cseri József",
"Habony Arpád",
"Habony Volkswagen",
"Fuszek Gábor",
"Rogán Antal",
"Grnák LászlóA",
"Orbán Viktor",
"Andy Vajna"
] |
A legutolsó pillanatban vonta vissza egy eddig látványosan hajtogatott tervét a Fidesz. Nem kell leszedni a közúti közlekedés megzavarására alkalmas hirdetőtáblákat, amivel pont jól járnak a kormány kedvenc köztéri hirdetőcégei.
Tavalyelőtt kezdte, majd 2012-ben folytatta a kormány az utak mellé kihelyezett óriásplakátok, táblák elleni hadjáratát. A hirdetések elvonják az autósok figyelmét - szólt az érvelés. A törvénymódosítások illegálissá nyilvánították többek között a villanyoszlopokra szerelt reklámtáblákat és a lakott területen kívüli óriásplakátokat. Most azonban az utóbbiak egy részének fennmaradását engedélyezik - pont ez az a piac, ahol Simicska Lajosnak és Nyerges Zsoltnak jelentős érdekeltségei vannak. Simicska a kilencvenes évek közepén a Fidesz gazdasági igazgatója volt, és a párt több politikusa szerint jelenleg is fontos gazdasági háttérembernek számít, Nyerges Zsolt pedig egy vele szorosan együttműködő, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd.
Először csak türelmi időt kaptak volna 2014 végéig bizonyos útszéli táblák (azok a lakott területen kívüli, legfeljebb 12 négyzetméteres óriásplakátok, amelyeket 2010 végéig közútkezelői engedéllyel helyeztek ki). A javaslatot Manninger Jenő fideszes képviselő nyújtotta be.
A módosító indoklásában az a nehezen értelmezhető kitétel állt magyarázatként, hogy "a törvényi szigorításokat megelőzően engedéllyel kihelyezett reklámok hatósági eljárása kezelhetetlenné vált, ezért szükséges volt átmeneti ideig való fennmaradásuk tudomásulvétele". Az nem derült ki belőle, mitől vált kezelhetetlenné a hatósági eljárás. (Manninger Jenőt kerestük telefonon, munkatársa hétfő délután visszahívást ígért, cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg.)
Némethné segítő keze
A képviselő indítványát a parlament nagy többséggel támogatta, így bekerült az egységes javaslatba, de hiába: az utolsó pillanatban a kormány átírta. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter május 24-ei, zárószavazás előtti módosító indítványa az ideiglenes fennmaradási engedély határidejét kivette a szövegből, így a 2010 vége előtt kihelyezett plakáthelyek végleg kint maradhatnak. A törvényt az Országgyűlés hétfőn este ebben a formában megszavazta.
Az ily módon korlátlan időre szóló kivételezést a miniszter által jegyzett javaslat azzal indokolja, hogy "a kivételesség biztosítása nem fér össze a jogbiztonság követelményével", továbbá azzal, hogy "az érintettek (táblatulajdonosok, hirdetők, közútkezelők, hatóság) részéről beérkezett tapasztalatok alapján" szükséges.
Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy pontosan milyen tapasztalatokról van szó, illetve mitől kevésbé veszélyes egy plakát, ha 2010. december 31. előtt helyezték ki. A minisztérium válaszában úgy érvel, hogy 2010 után már szigorúbbak lettek a szabályok, az előtte kihelyezett táblákat viszont túl nagy erőfeszítés árán lehetne csak eltüntetni. "Az ügyek jelentős részében a magyar külterületi birtokviszonyok, telekhatárok, geodéziai felmérések pontossága, a különféle hozzájárulások és engedélyek összhangja, érvényességi idejük, átruházási lehetőségeik, az eltérő regionális eljárások közti különbségek, a fellebbezési eljárások időigénye akadályozta a végrehajtást. A hatóságokat terhelő, több esetben kezelhetetlen mennyiségű feladat, egyes eljárások eredménytelensége miatt vált logikussá egy kezdő időpont kijelölése" - írják. Az NFM-nél abban bíznak, hogy a régi táblák szép lassan kikopnak majd.
Máshol maradt a szigor
A települések lámpáira, villanyoszlopaira szerelt kandelábertáblákat - az útszéli óriásplakátokkal szemben - azonban a kihelyezés időpontjától függetlenül le kellett szerelni tavaly augusztus óta, és a 12 négyzetméternél nagyobb út menti táblákat sem kíméli a mostani enyhítés. (Korábbi cikkünk erről a piacról és az ESMA plakátcég küzdelmeiről itt olvasható.)
A óriásplakát-piac egy jelentős része Fidesz-közeli üzletemberekhez kötődő cégek kezében van, amelyek egyébként sem kandeláberreklámokkal, sem 12 négyzetméternél nagyobb táblákkal nem foglalkoznak.
A Publimont nevű cég Simicska Lajos és üzlettársa, Nyerges Zsolt érdekeltsége. Ez az a cég, amelynél a kormányváltás óta az állami vállalatok nagy része a leginkább szereti elkölteni a hirdetésre szánt pénzét, sokmilliárdos nagyságrendben (erről bővebben itt olvashat). A társaság 2011-ben egymilliárd forintos nyereséget ért el, melyet mindjárt ki is fizetett osztalékként a tulajdonosoknak.
Egy másik szereplő, az Euro AWK szintén azon kevés cég közé tartozik, amelyek felületeire a kormányváltás óta is kerültek ki nagyobb állami hirdetők plakátjai. Résztulajdonosa Fonyó Károly, aki 2011-ben a Metropol című ingyenes napilap tulajdonosa is lett. A tavalyi első félévben a Publimont és az Euro AWK vitte el a közterületi reklámpiacon elköltött állami pénz 80 százalékát.
Simicskáéké a piac jó része
Egy közterületi reklámpiacon dolgozó szakembertől kapott adatok alapján a közterületi reklámpiacon 14-15 milliárd forint forgalmú Epamedia a piacvezető. Ez a cég megközelítőleg a teljes piac 35 százalékát birtokolja. A második legnagyobb a Publimont (25%), a harmadik az Euro-AWK (10%). A maradékon osztoznak a többiek. Ezen adatokkal egybevágóan a Kreatív egy éve az Outdoor Media Audit Kft. felmérésére hivatkozva azt írta: 2012 áprilisában az Epamedia felületek szerinti országos részesedése 35 százalék volt, a Publimonté 26 százalék, az Euro-AWK-é 10 százalék.
A közterületi reklámpiacot megnyirbáló, 2010 végén beterjesztett törvényt Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter nyújtotta be, de a Kreatív értesülése szerint főként Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár bábáskodott körülötte. Schváb Zoltán a kinevezése előtt a Közgép építési, tervezési és vasúti igazgatói pozícióját töltötte be - az állami tendereken a kormányváltás óta taroló építőipari vállalatról tavaly április óta tudható, hogy Simicska Lajos tulajdonában van.
Cikkünk korábbi változatában az szerepelt, hogy az NFM nem válaszolt a kérdéseinkre. Valójában válaszaikat már kedden elküldték, amit utólag be is tettünk.
|
[
"Simicska Lajos",
"Schváb Zoltán",
"Nyerges Zsolt",
"Fonyó Károly"
] |
[
"Fellegi Tamás",
"Németh Lászlóné",
"Manninger Jenő"
] |
A Népszabadság hétfőn arról írt, hogy tavaly decemberben Martonyi János külügyminiszter a csődvédelem alatt álló Nemzetközi Vegyépszer nevű cég gépén, jutányos áron utazott Líbiába. A cikk legfontosabb állításait az Index is közölte.
A cég tiltakozó levelet küldött szerkesztőségünknek. "A külön-gép bérleti díját, a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben nem a csődvédelem alatt álló Nemzetközi Vegyépszer fizette. A költségeket a résztvevők önállóan fizették meg. Társaságunk egyik részvényesét képviselő Nagy Elek szintén maga fizette a rá eső utazási költséget" - áll a cég közleményében.
|
[
"Martonyi János"
] |
[
"Nagy Elek"
] |
Vannak az ügyészségnek olyan információi, amelyeket nem osztott meg a védelemmel - állítja Zuschlag János. A volt szocialista politikus szerint ő nem kezdeményezett semmilyen adatgyűjtést az ügyészekkel szemben, és az ügyével kapcsolatos titkos iratokhoz sem jutott hozzá. Zuschlag állítja, nem dugipénzből fizetett vissza ötvenmilliót az okozott kárból.
Az ügyészség olyan információkkal is rendelkezik, amelyeket nem osztott meg a védelemmel - állította Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon hétfőn.
Az elsőrendű vádlott szerint például szóba került, hogy egy második mobiltelefont is találtak a zárkájában, hivatalos eljárás azonban csupán egy készülékkel kapcsolatban indult.
Hozzátette: sajtóhírek szerint létezik egy titkos ügyészségi feljegyzés is arról, hogy egy ügyvéd az ügy kapcsán megpróbált eljárni a Legfőbb Ügyészségen.
Nem azért nem beszél róla, mert takargatni valója volna
Zuschlag János meghallgatásának nyolcadik napján elmondta, a legutóbbi tárgyalási napon, csütörtökön nem azért tagadta meg a választ bizonyos ügyészi kérdésekre, mert takargatni valója van, hanem mert úgy érezte, azok nem tartoznak az ügyhöz, azon jelentősen túlmutatnak.
A vádlott hangsúlyozta, az ügyészekkel szemben nem kezdeményezett semmilyen adatgyűjtést, s ilyen nem is történt. Ugyanígy a nyomozással kapcsolatban sem folytatott információgyűjtést, s az üggyel kapcsolatos titkos jelentésekhez, nyomozási összefoglalókhoz és lehallgatási jegyzőkönyvekhez sem jutott hozzá - mondta Zuschlag János.
Nem dugipénzből van az ötvenmillió
Az elsőrendű vádlott közölte, 2008 májusában 50 millió forintot megtérített az okozott kárból, ez azonban nem eldugott pénzből, s nem a zárolt vagyonán felüli forrásból történt.
Az elsőrendű vádlott meghallgatásának nyolcadik napján ügyvédi kérdésekre megerősítette korábbi vallomását, mely szerint a politikai ifjúsági szervezetek programjainak finanszírozásába bevont egyesületek adminisztrációjával kapcsolatos munkát elsősorban Lados István végezte.
A praktikum időnként felülírja a szabályokat
Zuschlag János beszélt arról is, hogy a harmadrendű vádlott, Katus Ferenc, "aggályoskodó természetű" volt, nehezen fogadta el, hogy "a praktikum néha felülírja a szabályokat". Még a nyomozás elindulta előtt előfordult, hogy Katus Ferenc egy beszámolóval kapcsolatos gond miatt visszamondott egy támogatást.
Feldmayer Péter ügyvéd kérdésére Zuschlag János hangsúlyozta, az - ügyben vádlottként érintett - egyesületi elnökök nem voltak tisztában azzal, hogy az elnyert támogatásokat nem arra költik, amire nyerték, s arról sem tudtak, hogy a pályázatokra fiktív beszámolók készültek. Ezért szerinte alappal hihették azt, hogy az elnyert pénzt szabályosan, a célnak megfelelően költötték el.
Az elsőrendű vádlott elismerte, bár nem volt szabályos, előfordult, hogy belenézett egyes pályázatokba, s mintaként használtak bizonyos anyagokat.
|
[
"Zuschlag János",
"Lados István",
"Katus Ferenc"
] |
[
"Feldmayer Péter"
] |
Az Akció BTL Kft. különböző rendezvényeket fog szervezni a jegybanknak. Az MNB már korábban is több szerződést kötött Borókai Gábor lányának cégével.
2015 februárjában összeszedtük, hogy 2011 óta mennyi pénzt kaptak a HetiVálasz-főszerkesztő Borókai Gábor lányának érdekeltségei a Magyar Nemzeti Banktól. Az összeg akkor a félmilliárd forintot közelítette, de – mint a Napi.hu beszámolt róla – az egyik szerződés keretösszegét tavaly megemelték 69,5 millió forinttal.
A Közbeszerzési Értesítőben május 12-én megjelent tájékoztatás szerint az MNB most nettó 213 millió forint értékű keretszerződést kötött az Akció BTL Kft.-vel. A rendezvényszervezési szolgáltatásokra szóló szerződés maximum 30 hónapra vagy a keretösszeg kimerüléséig szól.
Borókai Flóra cégének az összegért
– évi legalább 3 alkalommal gyerekprogramokkal egybekötött dolgozói rendezvényeket, és csapatépítői programokat kell szerveznie, melyeken a várható legnagyobb létszám 1.300 fő lesz
– évente legalább 35 alkalommal konferenciaszervezési és egyéb rendezvényekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó feladatokat kell ellátnia, itt a várható legnagyobb létszám 300 fő
– évi legalább 3 alkalommal nemzetközi protokolláris események szervezési és kivitelezési tevékenységét kell ellátnia, a várható legnagyobb létszám 500 fő
Az Akció BTL Kft.-t 2011 őszén alapították, Borókai Flóra akkor csak résztulajdonos volt benne, 2016 óta azonban egyedül birtokolja a vállalkozást.
Borókai 2012-ben alapította meg másik cégét, az Akció Rendezvényügynökség Kft.-t, amelyhez szintén került MNB-s pénz. 2015-ben és 2016-ban 10 szerződést kötött a céggel az egyik jegybanki alapítvány, a PAGEO, összesen nettó 98,74 millió forint értékben.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Borókai Flóra"
] |
[
"Borókai Gábor"
] |
Összesen 870 millió forintnyi áfa elcsalásával gyanúsítják őket. A gyanú szerint kimondottan az áfacsalásra optimalizálták céghálózatuk működtetését.
Egy hónapra, július 9-ig elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a négy férfinak a letartóztatását, akiket többek között különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítanak – jelentette be a Fővárosi Törvényszék.
A közleményben ugyan nem szerepel a neve, de az egyik letartóztatott az a többek között futballmérkőzések és a Városligetben zajló építkezések biztosításáról ismert Tóth Csaba, akit hétfő hajnalban vettek őrizetbe.
Őrizetbe vették a biztonsági piac egyik meghatározó alakját, Tóth Csabát A többek között futballmérkőzések és a Városligetben zajló építkezések biztosításáról ismert Tóth Csabát hétfő hajnalban őrizetbe vették lapunk értesülése szerint. Tóth neve a Borkai-ügyben is felbukkant.
A törvényszéki közlemény szerint a most letartóztatott gyanúsítottak
2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfafizetési kötelezettségek alól mentesüljenek.
A bűnszervezet tagjai jól elkülönített feladatkörökben – az I. rendű gyanúsított irányítása és utasításai alapján – működtek. Az eredményekről a terhelt rendszeres visszajelzést várt, a feladatok végrehajtásáról, illetve a bevételek, a kiadások és a munkabérek alakulásáról a társait rendszeresen elszámoltatta.
A rendelkezésre álló adatok alapján a terheltek a cselekményeikkel
az állami költségvetésnek több mint 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.
A törvényszék szerint a gyanút az adóbevallások, az adóhatósági alapadatok, a bankszámlaforgalmi adatok, a lefoglalások eredménye, illetve "leplezett eszközök alkalmazásával kinyert információk" támasztják alá.
A bíróság megalapozottnak találta az ügyészség letartóztatásukra vonatkozó indoklását, vagyis hogy ha szabadlábon hagynák őket, akkor megnehezítenék a bizonyítást, bűnt ismételnének, és azt is megállapította, hogy mindegyikük esetében alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a még ki nem hallgatott személyeket befolyásolnák, a még fel nem lelt tárgyi bizonyítási eszközöket elrejtenék, megsemmisítenék, továbbá két terhelt esetében – a korábbi elítéléseik miatt - tartani lehet attól is, hogy újabb bűncselekményeket követnének el.
Az I. rendű vádlottnál a szoros családi kötődés miatt a szökés, elrejtőzés veszélyét nem találták megalapozottnak, de attól még letartóztatták. A végzés nem végleges.
|
[
"Tóth Csaba"
] |
[] |
Az Együtt felszólítja Matolcsy György jegybankelnököt, hogy vessen véget a pénzszórásnak. Pofátlanságnak tartják, hogy két év alatt 20 százalékkal emelték az átlagbért a Magyar Nemzeti Banknál, miközben az árak csak 2 százalékkal nőttek.
Van, aki ötmilliót keres
A Népszabadság szerdai számában írt arról, hogy havi egymilliárd forintot költ munkatársai fizetésére a jegybank. Külön kiemelik, hogy Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna havi 5 millió forintot keres a jegybank ügyvezetőjeként, öt munkatársával egyetemben.
Az Együtt szerint az MNB teljesen átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül működik, és nem tartják be az elvileg minden állami alkalmazottra kiterjedő kötelező bérplafont, amelyet a Fidesz vezetett be. Az Együtt a Fideszt arra szólítja föl, hogy tegye lehetővé az MNB felügyelőbizottságának felállítását.
|
[
"Matolcsy György"
] |
[
"Polt Péter",
"Polt-Palásthy Marianna"
] |
A 6 milliárdos költségvetési csalással gyanúsított szocialista politikus tárgyalásán Gyurcsány Ferenc is megjelent, sőt végig is várta a háromórás tárgyalást. Azt mondta, úgy érzi, ez politikai kötelessége. A DK elnöke szerint Czeglédy Csaba egy koncepciós eljárás áldozata. A Fidesz úgy reagált, Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pénztárnoka lehet, ezért tesznek meg mindent, hogy kiszabaduljon – hangzott el az M1 Híradójában.
"Nem egyszerűen az emberi szolidaritás hozott minket ide Szegedre Czeglédy Csaba mellett" – így kezdte sajtótájékoztatóját Gyurcsány Ferenc a Szegedi Járásbíróság előtt. A DK elnöke a helyszínen akarta megvárni, amíg a bíróságon döntenek arról, hogy Czeglédy Csabát ismét előzetes letartóztatásba helyezik-e. Azt mondta, politikai kötelességének érzi, hogy kiálljon Czeglédy Csaba mellett.
Gyurcsány Ferenc a tárgyalás előtt azt taglalta, hogy a szombathelyi politikus szabadlábon töltött egy napja alatt többször is beszéltek Czeglédy Csabával. De saját bevallása szerint minden alkalommal kizárólag egymás hogyléte felől érdeklődtek. A DK elnöke ez után bement az épületbe, hogy a tárgyalóteremnél várja Czeglédy Csaba érkezését.
A NAV nyomozói kísérték Czeglédyt
Czeglédy Csabát a NAV nyomozói kísérték a bíróságra, a politikust ugyanis jelenleg több mint 6 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítják. Czeglédy Csaba nyár eleje óta volt előzetes letartóztatásban. Mivel azonban megszerezte a jelöléséhez szükséges aláírásokat, mentelmi jogot kapott, és csütörtökön kijöhetett a börtönből. Mindössze egy napra, az ellene folyó büntetőeljárás miatt ugyanis a mentelmi jogát pénteken felfüggesztették, a NAV nyomozói pedig ismét őrizetbe vették.
A bíróság úgy döntött, 30 napra ismét előzetes letartóztatásba helyezik. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője úgy fogalmazott, Czeglédy Csabát korábban egy hasonló ügyben egyszer már jogerősen is elítélték, ezért a törvények szerint megalapozott például a szökés, elrejtőzés vagy a bűnismétlés gyanúja.
Czeglédy szerint jogtalanul tartják fogva
A tárgyalás után Czeglédy Csaba csak annyit mondott, szerinte jogtalanul tartják fogva.
Gyurcsány Ferenc a háromórás tárgyalás alatt végig a bíróság épületében maradt. A döntés után az M1-nek arról beszélt, szerinte Czeglédy Csaba ellen koncepciós eljárás zajlik.
Gyurcsány Ferenc szerint Czeglédy Csaba ügyében az igazságszolgáltatás képviselőinek kell majd felelnie. A DK elnöke nem először fogalmaz így: tavaly nyáron a sukorói botrányként elhíresült hűtlen kezelés elítéltjei mellett állt ki. Gyurcsány Ferenc akkor a kúria döntésére azt írta: az elítéltek ártatlanok, a nyomozó ügyészek és bírák a bűnösök. A Czeglédy-ügyben most arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek napjai meg vannak számlálva.
Fidesz: Czeglédy az MSZP és a DK közös titkos pénztárnoka
A Fidesz részéről Budai Gyula kijelentette, Gyurcsány Ferenc ismét elárulta magát azzal, hogy "hétfőn is rohant Czeglédy Csabához Szegedre". A politikus szerint a baloldal azért védi továbbra is a szombathelyi képviselőjelöltet, mert a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pártpénztárnoka lehet.
"Teljesen egyértelmű, hogy ezért védelmezik őt, ezért tesznek meg mindent, hogy kikerüljön az előzetesből, és hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól az ellene indult büntetőeljárásban" – mondta Budai Gyula. Szerinte ezért gyűjtöttek neki ajánlásokat is, és akarták a mentelmi jog mögé bújtatva kihozni az előzetes letartóztatásból. Hozzátette, a DK elnökétől továbbra is választ vár arra a kérdésre, hogy az elmúlt napokban miről egyeztetett Czeglédy Csabával.
|
[
"Czeglédy Csaba"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Budai Gyula"
] |
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. arculatváltási kampányából nagyjából 300 millió forintot keresett a Fidesz-közeli média, viszont most az Index birtokába jutott az állami cég összes 2015-ös és 2016-os reklámköltéséről szóló adat. Ez alapján az látszik, hogy további százmilliók is jutottak még Fidesz-közeli média- és reklámipari vállalkozásoknak:
tavaly az MVM összes reklámkiadásának nagyjából 75 százaléka, másfél év alatt nagyjából 2 milliárd forint kormányközeli cégeknél landolt.
Az MSZP-s Heringes Anita által kikért közérdekű adatigényléssel megszerzett adatok alapján (ezeknek az adatoknak a 2016-ra vonatkozó részét már korábban kikérte az LMP) az látszik, hogy 2016-ban a monopolhelyzetben lévő MVM összesen csaknem 2,7 milliárd forintot költött el reklámokra.
Nem Csetényi cége az Odex Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy az Odex Csetényi Csaba cége. A cég két tulajdonosa a luxemburgi Simade S.A., és az IKO Production Média Szolgáltató Kft., ami a szintén luxemburgi Opticorp S.A. tulajdonában van. A Rákosi Tamás tulajdonában lévő IKO Production Dirk Gerkens vezette RTL Klub egyik legnagyobb műsorbeszállítója volt, de Gerkens TV2-höz igazolása óta az IKO nem gyárt már műsorokat az RTL-nek, viszont a TV2-n már futnak az IKO által gyártott műsorok.
A reklámköltések
nagyjából 15 százaléka, 422 millió forint kötött ki Habony Árpád érdekeltségeinél (Ripost, Modern Media, Nouvelle Media),
de elég jól járt a többek között Habony hitelezőjeként elhíresült, Mandiner.hu-t nemrég megszerző Tombor András is, akinek a 2016 végén megvásárolt cégénél, az Atmediánál landolt az MVM tavalyi reklámköltéseinek negyede, több mint 712 millió forint.
Ezenkívül jutott bőven a részben Rákosi Tamás tulajdonában lévő Odexnek is (352 millió), és Andy Vajna érdekeltségei (TV2, Radio Plus) is kaptak több mint 200 millió forintot reklámokért cserébe.
A Szemerey–Száraz-érdekkörbe tartozó Origónál – ahol egyébként az MVM kommunikációs igazgatójával nemrég remek alákérdezős interjút készítettek – összesen csaknem 139 millió forint értékben hirdetett a cég.
Az ábrán az is látszik, hogy a narancs színnel jelölt fideszes médiabirodalom kevésbé meghatározó szereplőinél is szívesen reklámozott az MVM tavaly. A PestiSrácok.hu-t kiadó Insider Media például 72 millió forintos reklámbevételt könyvelhetett el a cég felől. Szintén nagyobb összeget, 96,56 millió forintot kapott az SA Day nevű cég, aminek a tulajdonosa az a Hajdú Angéla, aki a Pesti Srácok kiadójának az ügyvezetője. A Liszkay Gábor-féle Magyar Időknél is reklámoztak kicsit több mint 71 millió forint értékben úgy, hogy a lapnak hivatalosan nem mérik az olvasottságát.
A békemenetes Bencsik András cége, a Demokrata című lapot kiadó Artamondo Kft. 44 millió forintot kapott az MVM reklámozásáért cserébe. A Magyar Konyha kiadója csaknem 17 millió forintot kapott, ennek a lapnak a szerkesztőbizottsági elnöke nem más, mint Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó.
A Mészáros Lőrinc-féle Mediaworksnek is jutott 7,65 millió forint, és a Magyar Természetjáró Szövetség is reklámozta az MVM-et 7,45 millió forint értékben. Ez utóbbi azért érdekes, mert ennek az elnöke nem más, mint a Videoton focicsapatának tulajdonosa és cégeivel számos állami megrendelést kapott építési vállalkozó, Garancsi István. A Magyar Hírlapot kiadó Rising Star 6,49 millió forintot kapott a reklámokért.
Az MVM 2015-ös reklámköltései alapján is előszeretettel reklámoztak kormánybarát lapoknál és cégeknél, ugyanakkor az állami cég 2015-ös reklámbüdzséje csak kicsit volt több, mint a 2016-os büdzsé hét százaléka (204 millió forint). Ezenkívül az is kiderül a számokból, hogy tavalyelőtt még jóval kisebb arányban költötte az MVM az adófizetők pénzét Fidesz-közeli cégeknél: nagyjából a pénz harminc százaléka került ilyen vállalkozásokhoz (és amennyiben ilyennek a tekintjük az Andy Vajna által csak 2015 végén megvásárolt, de az állam által már korábban is preferált TV2-t, akkor is csak 50 százalék körüli az arány).
Az ábrán látszik, hogy 2015-ben főleg az MTVA-nál, a TV2-nél és a Rákosi-féle Odexnél költött reklámra az MVM, összesen nagyjából 100 millió forintot. Bár az MTVA gyakorlatilag a fideszes médiabirodalom része, mivel egy állami cégtől megy egy másik állami céghez a pénz, az MTVA-t nem tekintettük Fidesz-közelinek se a 2015-ös, se a 2016-os adatok esetében.
2015-ben már szintén ott volt az MVM által jó reklámfelületnek ítélt lapok és cégek között a Ripost, a Lokált kiadó Modern Media Group, az Origo, a Magyar Idők és a Mediaworks is, de ezek a reklámköltések a 2016-os költések elenyésző részét képezik csak.
Csetényi Csaba egyébként nem csak az Odexen keresztül ápol jó üzleti kapcsolatokat az MVM-mel, hanem a Trinity International Communications Kft.-n keresztül is, ami a 2016-os imázskampányt szervezte. Nemrég rákérdeztünk az MVM-nél: hogyan értékelik ennek a kampánynak a hatékonyságát. A cég az Index kérdésére közölte, hogy 2016 decemberében lett vége az imázskampányának, jelenleg pedig még zajlik ennek az értékelése, előreláthatólag júliusban lesz eredmény.
|
[
"Habony Árpád",
"Tombor András",
"Csetényi Csaba",
"Garancsi István",
"Lévai Anikó",
"Andy Vajna",
"Hajdú Angéla"
] |
[
"Bencsik András",
"Heringes Anita",
"Rákosi Tamás",
"Orbán Viktor"
] |
A fideszes országgyűlési képviselő az előző uniós ciklus során nyert pályázati pénzeket vetette össze a helyreállítási alapból kapható összeggel. Hegedüs Péter szerint ezek a számok nem összehasonlíthatók, Tiba csak lejárat és félretájékoztat, miközben ő kormánypárti politikusként valóban az emberek meglopásához járul hozzá.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!
Tiba István (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú országos egyéni választókerület országgyűlési képviselője, a parlament jegyzője egy november 28-án a közösségi oldalára feltöltött rövid videóban közel egymilliárd forint "ellopásával" vádolta meg Balmazújváros vezetését, Hegedüs Péter (független) polgármestert név szerint is megemlítve. Tiba a videóban arról beszél, hogy míg a város 2014 és 2018 közötti fideszes vezetése, élén a 2018-ban jogerősen 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de azóta is szabadlábon lévő Veres Margittal (független) 3,191 milliárd forint uniós fejlesztési támogatást nyert el Balmazújvárosnak, addig Hegedüs Péter és a Szabad Városok Szövetségének fizetett hirdetése szerint 2,228 milliárd forint jár a városnak. Arról Tiba semmit nem mondott, hogy utóbbi összeg mire vonatkozik, ugyanakkor kijelentette, hogy Hegedüsék 963 millió forinttal kevesebb támogatást szánnának Balmazújvárosnak. "963 millió forintot akarnak ellopni a várostól. El a kezekkel Balmazújvárostól!" – szólította fel a település vezetését.
Hegedüs szerint inkább Tibát kellene kérdezni a lopásról
Mivel Tiba majdnem egymilliárd forint "ellopásával" vádolta meg Balmazújváros vezetését, kíváncsiak voltunk, hogy Hegedüs Péter ezek után mit reagál a politikus szavaira. A polgármestert november 30-án telefonon sikerült elérnünk, a Debrecinernek arról beszélt, hogy értetlenül állnak Tiba István mondatai előtt. "Mivel nem feltételezzük, hogy Tiba pszichiátriai eset, ezért azt gondoljuk, hogy semmi más nem vezérli, csak a lakosság félretájékoztatása és a jelenlegi városvezetés lejáratása" – mondta Hegedüs Péter.
Hegedüs Péter Facebook
A polgármester szerint Tiba egy uniós ciklus során elnyert támogatások összegét hasonlította össze a járvány miatt létrehozott uniós helyreállítási alapból remélt bevétellel, ezt a két számot azonban nem lehet összevetni, ugyanis semmi közük egymáshoz. A polgármester véleménye szerint Tiba vádjával szemben fel lehetne tenni a kérdést, hogy ő, mint a Fidesz parlamenti képviselője, aki beleegyezik abba, hogy a kormány megvétózza a helyreállítási alapot, nem lop-e el a magyar emberektől több ezer milliárd forintot, Balmazújvárostól pedig több mint 2,2 milliárd forintot. "Ha a helyreállítási alapot a magyar kormány megvétózza, és nem kapja meg Magyarország az alapból neki járó összeget, amelynek az általunk szorgalmazott módon az 50 százalékát közvetlenül az önkormányzatok felé csatornáznák be, akkor azt mondhatjuk, hogy ellopják a magyar emberektől ezt a helyreállítási alapot" – érvelt Hegedüs.
A polgármester a Debrecinernek arról is beszélt, hogy a 2021-27-es pénzügyi ciklus során 10,3 milliárd forintra fog pályázni Balmazújváros, tehát 7 milliárd forinttal nagyobb összegre, mint amennyit az előző ciklusban a Tiba Istvánhoz közel álló városvezetésnek sikerült Balmazújvárosba hoznia.
Facebook
|
[
"Veres Margit",
"Tiba István"
] |
[
"Hegedüs Péter"
] |
A félresiklott magyar kapitalizmuskísérlet egyik aggasztó jellemzője, hogy a gazdasági és politikai élet csúcsain tejsűrű ködben ügyködhetnek a topdogok, a transzparencia vagy mi a retek csak a tőzsdei elemzők és a kellemetlenkedő jogvédő szervezetek értelmetlen frázisa maradt.
Aki akar, találgathat, ki mennyit és hogyan, miből és miért. A hivatalos közlemények, híradások kábé annyira komolyan vehetők, mint a Pravda 1964-ben:
Hruscsov elvtárs dácsájában – saját kérésére –, menekülés közben tarkón lőtte magát.
Tapasztalataink szerint a polgazd-sztratoszszférában szinte ciki igazat mondani. Lehet, hogy büntetik is. Kényszeresen csúsztat, terel, ködösít mindig mindenki, még akkor is, amikor mindenki számára nyilvánvaló a hazugság.
A magyar sajtó pedig különösen udvariasan bánik a médiapiac legnagyobb mecénásával, a Mol-OTP csoporttal, készségesen elhisz bármit, amit a banknál elhitetni szeretnének. (Még azt sem tudja biztosan, hogy ez egy csoport vagy sem.) Így lehetett, hogy Csányi Sándor pénteki drámai részvényeladása után többen is halál komolyan leközölték a hivatalos magyarázatot, miszerint az elnök-vezérig. agrárbefektetéseket tervez, erre kell a pénz. Összesen 11 milliárd forintot kesselt ki hétfőig. A Népszabadság online-ja azt is megkockáztatta, hogy a Mohácson épülő új gigavágóhídra kell a pénz.
Egy vágóhídért dobta volna piacra Csányi hatalmának, gazdasági erejének szimbólumát, a saját nevére vett OTP-részvénycsomagot? Ezért rogyasztotta volna be az árfolyamot, kockáztatva, hogy milliárdos kárt okoz saját munkatársainak, befektetőinek?
Racionális üzleti döntés?
Csányi Sándor a rendszerváltás utáni magyar gazdaság elsőszámú embere. A legnagyobb gazdasági hatalom.
Maga is jelkép. Ez a gesztus egy korszak végét jelezné.
Nem kérdés, hogy a kormányfő (és vele összenőtt pénztárnoka), aki nemrég még Csányi jó barátjának tűnt, szeretné lezárni ezt a korszakot.
A csütörtök és hétfő között kiszórt OTP-részvények történetét próbálja megfejteni a sajtó napok óta. Mi is tennénk egy kísérletet.
A lépést megpróbálhatjuk úgy értelmezni, mint teljesen racionális üzleti döntést, és úgy is, mint gesztust, a kormánynak (ki másnak?) szóló figyelmeztetést.
A racionális magyarázatok halmazából nyugodtan kivehetjük a hivatalos verziót, az agrárbefektetést. Szinte biztos, hogy nem erről van szó. Ha van is benne olyan elem, ami igaz vagy félig igaz, a motiváció akkor is egész más lehet . Például: Csányinak elege lett Orbánék újabb és újabb OTP- és bankellenes lépéseiből, az üzleti kilátásokat annyira rossznak ítéli, hogy a biztosabb befektetésnek tűnő agrárszektorba menekül.
Így már hihetőbb.
De nem valószínű. Csányi nagy küzdő. Sosem adná föl ilyen könnyen.
Eddig három kormány próbálta kiütni a kezéből az OTP-t, túlélt több nagy válságot, a belső puccskísérletekről csak sejtéseink lehetnek. Mindenki ravasz, nagy játékosnak tartja. Sokszor emlegetik 1995-ös trükkjét, amikor személyes ellenfele, Bokros Lajos pénzügyminiszter az akkor még meghatározó állami részvénycsomag képviselőjeként a közgyűlésen nem tudott szavazni az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztásáról, mert a nyomda nem készült el a részvényekkel. A két poszt szétválasztása azt jelentette volna, hogy a cég kikerül a Csányi-menedzsment ellenőrzése aló, és az állam, amely akkor még 25 százaléknál többet birtokolt a bankból, valakit beültet a cégvezetésbe. A trükk bejött, maradt az elnök-vezér, és az állam nemsokára eladta maradék részvényeit is, befejeződött a privatizáció, pontosan úgy, ahogy Csányiék szerették volna. Talán abban a pillanatban dőlt el, hogy a Csányi-csoport (OTP-Mol) lesz az ország legnagyobb gazdasági erőközpontja.
Második, racionális típusú magyarázat:
Nagy tőkeáttétes, bonyolult hitelkonstrukciók miatt kellett likvidálni a részvényeket. Jött, vagy a héten várható árfolyamesés miatt hamarosan jönni fog a margin call Svájcból vagy New Yorkból, és teljesíteni kell. 11 milliárd forint készpénzt nem egyszerű előteremteni még Csányi Sándornak sem. Ez a verzió azt jelentheti, hogy a bankár pénzügyei rosszabbul állnak, mint sokan gondolták. Éhen halni így sem fog, nyilván, de vagyona erősen fogyatkozóban van. Ezt a verziót nem zárhatjuk ki, de igazából más jelek nem utalnak rá.
Mi mennyi?
Itt fontos kérdéshez érkeztünk. Az egyik legfontosabbhoz, amire senki sem tud pontos választ adni. (Legalábbis: senki sem akar.) Mekkora lehet Csányi Sándor vagyona, mekkora a tulajdonrésze az OTP Bankban?
A magyar gazdaságot illetve az országot a közepesnél jobban ismerő tudja, hogy a látható, újságokban, toplistákon közölt Csányi-vagyon csak egy része lehet a valódinak. És máris a 64-es Pravdánál vagyunk: a hivatalos számokat komoly ember egy percig sem hiszi. Látja vagy sejti (hallott harangozni felőle), hogy milyen offshore- vagy strómancéghálózatok működnek a magyar gazdaság sztratoszférájában, hogy a mindféle szupergazdag listákon előforduló emberek, köztük Csányi egykori beosztottjai is több tizenmilliárdos vagyonelemeket mozgatnak. Akkor sejthető, hogy a főnök még több nulla felett diszponál.
A számok ebben az OTP-eladós ügyletben sem stimmelnek. Illetve könyv szerint stimmelnek, csak a sztorival, a látható, érezhető hatalommal nem jönnek össze.
Ugyan miért lenne megrázó erejű tranzakció, ha valaki, mégha az elnök-vezérigazgató is, 2,3 millió darab részvényt elad? Amikor az OTP-nek összesen 280 000 010 darab részvénye van piacon. 280 millió. Egy százaléknyi sincs az a 2,3 millió, könnyű kiszámolni. A Portfolio.hu számításai szerint márciusban 2 743 500 darab OTP-részvény volt Csányi Sándor közvetlen vagy közvetett tulajdonában. Még az sincs egy egész százalék. Ez lenne a korszak leggazdagabb és legbefolyásosabb emberének teljes OTP-tulajdona? WTF?
Sokan sejtik és sejtetik, hogy ennél jóval nagyobb tulajdoni hányadot tart ellenőrzése alatt Csányi. A magyar piac ügyeiben elég elfogulatlan orgánumnak tűnő Frankfurter Allgemeine Zeitung egy 2005-ös cikkében több mint húsz százalékra becsülte Csányi Sándor részesedését az OTP-ben, az elnök-vezérigazgatót sejtve több obskúrus részvényes (New York-i alapok) mögött. Nehéz elképzelni, hogy egy minden információval rendelkező, a hitelekhez és bármilyen finanszírozási konstrukcióhoz szinte korlátlanul hozzáférő szakember ne zsákolt volna be a tuti hozamot ígérő részvényekből.
A nagy kérdés tehát az, hogy nem látható Csányi-részvényekkel mi történt. Ha ezek a rejtélyes tulajdonosok is megszabadultak a papírjaiktól az utóbbi hetekben, akkor az erősítheti a “bedobta a törülközőt" spekulációt.
Ha nem, akkor csak figyelmeztető gesztusként kell értelmezni a pénteken történteket.
Too Big to Fail
A Fidesz kormány megalakulása óta szopatja a bankokat. Csányi ennek ellenére kitartott Orbánék mellett, nyilvánosan nem kritizálta a gazdaságpolitikát, sőt, még kényszeredett mosollyal dicsérte is a bankadót. (Aztán óvatosan megjegyezte, hogy nem lenne jó sokáig rendszerben tartani.) Majd visszakapja másutt – gondolta mindenki, a földbérleti ügyeket és földtörvényt is emlegették. Gyurcsány alatt nem volt ilyen türelmes: 2005-től rendszeresen bírálta a gazdaságpolitikát, a mostaninál sokkal szerényebb mértékű bankadót is katasztrofálisnak nevezte, sőt előrehozott választásokat is sürgetett.
Hiába volt sokkal türelmesebb Orbánékkal, a kormány egyetlen szavát sem tartotta be bankadóügyben, és egyre nyilvánvalóbban próbálja megtörni az OTP gazdasági hatalmát.
Csak az elmúlt néhány hétben a következő fejlemények rontották Csányi kilátásait:
1. Orbán egy múlt heti interjúban belengette, hogy banki különadó marad. Akár tíz évig is, ha rajta múlik.
2. Navracsics miniszter (Orbán korábbi, Szász Károlynak címzett bírálata után) a Hír TV-ben arról nyilatkozott, hogy újabb devizahiteles-mentőcsomag készül, és az árfolyamveszteségeket a bankokkal akarják kifizettetni. Nagyon úgy néz ki, hogy a rezsicsökkentések mellett ez lesz a kormány fő kampánytopikja a jövő évi választások előtt. Csak ez az intézkedés több százmilliárdos veszteséget okozhat az OTP-nek.
Az elemzők mégis úgy vélték, hogy Csányi nem (csak) emiatt adott el, az intézkedés hatása előre látható, beárazható, a részvény 600 forint körüli esését indokolná, aminél nagyobb árfolyamesést okozott maga a Csányi-pánik.
3. A hazai bankviszonyokat ismerők biztosra veszik, hogy az új takarékszövetkezeti rendszerrel (amelyet sokan erőszakos államosításnak látnak) Orbánék egy OTP-konkurenst szeretének gründolni. A szövetkezetek integrálásával és a Magyar Posta közreműködésével a Takarékbank hatalmas lakossági bankká nőhet. A terv állítólag Spéder Zoltántól, az FHB elnök-vezérigazgatójától származik. Spéder emberei foglalták el a Posta menedzseri pozícióit, és a takarékszövezeti átalakításba is belefolytak.
Spédert küldeni Csányival szembe, sötét huszár fenyeget – újabb zseniális és cinikus lépés Orbán nagymestertől. Spéder tizenegy éven át volt második ember az OTP-nél, 2006-ban, teljesen váratlanul lépett ki. A szakítás mindenkit meglepett, a bizalminál is bizalmibb ember volt, csakis valami súlyos konfliktus vezethetett idáig. Megint: Pravda, 1964. Senki nem mond semmit. A két bankár nyilvánosan nem konfrontálódott, viszonyuk udvarias és diplomatikus. Aki jobban ismeri őket, érezheti a közöttük vibráló feszültséget, súlyos sértettséget és bizalmatlanságot. Kábé három éve néhány órára a Youtube-ra is kikerült UD Zrt.-s hangfelvételek egyikén Csányi Sándor felesége azonnal Spédert gyanítja egy családját fenyegető őrült akciója mögött. Ebből sejthető, miket feltételeznek egymásról, mennyire barátságos a viszony.
4. Horvátország uniós belépésével egyre kevésbé tartható Hernádi Zsolt Mol-elnök pozíciója. A speciálisan korrupciós ügyek vizsgálatára létrehozott horvát ügyészség (USKOK) azzal gyanúsítja Hernádit, hogy tízmillió euró kenőpénzt juttatott Ivo Sanader volt horvát kormányfő köreinek, amikor a MOL megvásárolta az INA horvát olajtársaság (INA) egy részét. Sanader azóta börtönben van, tíz évet kapott. Nem túl biztató előjel Hernádinak. A horvátok bármelyik nap kiadhatják az európai elfogatóparancsot Hernádival szemben. Ezt az USKOK szinte a uniós csatlakozás másnapján jelezte, és most a magyar válaszra vár.
A MOL menedzsmentje és Hernádi egyértelműen Csányihoz kötődik. (Azt megint csak nehéz megbecsülni, mekkora tulajdonrésze lehet az olajvállalatban.) Az állam illetve a kormány itt is offenzívában van: tavaly több mint 500 milliárd forintért megvásárolta a Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjét. Ha Hernádinak le kell mondani az elnök-vezérigazgatói posztról, akkor az állam (a kormány) a saját emberét tolhatja a Mol élére, de hogy Orbán nélkül nem lehet új vezért kinevezni, az biztos. Újabb csapás a Csányi-csoportnak.
A négy vonal bármelyike alkalmas lehet arra, hogy megroppantsa vagy komolyan meggyengítse az egyébként nagyon is stabil lábakon álló Csányi-birodalmat. És ez a négy most együtt fenyeget.
Ez már alapos indok lehetne a visszavonuláshoz.
A kormányzati szándék egyértelmű, de mégsem vehetik be rohammal az OTP-t. A legnagyobb bank megroggyanása akár az egész magyar pénzügyi rendszert megrendíthetné, és az államkasszára is katasztrofális hatása lehetne.
Inkább középtávú cél lehet az OTP meggyengítése.
Orbán (Simicska) vs. Csányi
Vajon miért feszültek neki Orbánék a Csányinak? Nincsenek vele jóban?
Nem könnyű ezt megmagyarázni, kicsit jobban meg kell ismerni a Kreml viszonyait.
Csányi nagy kapcsolatépítő, csaknem húsz éve fejlesztgeti és használja politikai és gazdasági networkjeit. A poltikai hatalommal mindig is jól megvolt, ha balos, ha jobbos, mindig voltak emberei a megfelelő helyeken, mindig voltak bizniszei, tudta kezelni a helyzetet. Érték támadások is, nem is ritkán, de mindig időben tudott lépni: szövetségeket kötni, elmozogni. 2010-ig úgy tűnt, legszorosabb politikus szövetségese éppen Orbán Viktor lesz.
Az első MSZP-kormány (Horn Gyula) alatt még csak épülgetett a későbbi OTP-birodalom. 1994-ben nem kisebb pénzügyi hatalmasság, mint Soros György próbálta befolyása alá vonni az OTP-t, illetve rávenni Hornékat, hogy az ő terve szerint privatizálják. Végül mégis a Csányi-féle megoldást fogadták el. Hogy a háttérben mi történhetett? (Megint csak az 1964-es Pravda-évfolyamhoz fordulhatunk segítségért.) Még ki kellett védenie Bokros kísérletét a vezérigazgatói és az elnöki poszt szétválasztására (lásd fenn). Csányi egyik legfontosabb szövetségese ekkor (az OTP-részvényes tb-önkormányzatok révén) Nagy Sándor szakszervezeti vezető volt, aki akkor még komoly befolyással bírt az MSZP-n belül, később miniszter lett, sőt sokáig miniszterelnök-jelölt- és pártelnökesélyesként is emlegették. Bokrossal közismerten rossz viszonyban volt. (Ez is jellemző, Csányi-féle pragmatikus vagy opportunista szövetségi politika: a piacpárti tőkés simán szövetkezik a piacellenes, “hagyományos baloldali" szakszervezetissel.)
Az 1998-ban kormányra kerülő Fidesz gyanakodva tekintett a formálódó gazdasági szuperhatalomra, annak ellenére, hogy az OTP két csúcsvezetője, Spéder Zoltán és Lantos Csaba is kitűnő személyes kapcsolatban voltak a kormány és a Fidesz vezérkarával, egyetemi barátok voltak, Fidesz-alapítók. Az állam ismét megpróbált volna jelentősebb tulajdonrészt szerezni a bankban a tb-önkormányzatok illetve vagyonuk államosításával, de valahogy úgy alakult, hogy az önkormányzatok még az utolsó előtti pillanatban eladtak egy csomó részvényt, az államnak nem maradt elég, hogy komolyabb befolyást szerezzen. Csányiék ismét jól hárítottak.
Már akkor is érezni lehetett, hogy a párt független anyagi bázisát minden eszközzel megteremteni igyekvő Simicska Lajost (és feltétlen szövetségesét, Orbán Viktort) a frász kerülgette attól, hogy van egy tőlük teljesen független, általuk ellenőrizhetetlen és egyre erősödő hatalmi centrum. Csányi itt megint húzott egyet: 2001-ben az OTP Lakástakarékpéztár Rt. vezérigazgatójává nevezte ki Simicska Lajos korábbi APEH-elnököt, aki a választások előtt, a sorozatos sajtótámadások miatt éppen háttérbe akart vonulni.
Üzletileg sem jött ki rosszul a ciklusból: az Orbán-kormány elindította az államilag támogatott lakáshitelprogramot, aminek a legnagyobb nyertese épp az OTP lett. Eddig is nyomasztó túlsúlya a lakossági piacon tovább nőtt.
A kormányváltás után az OTP felügyelőbizottságában kötött ki Pintér Sándor volt belügyminiszter, és még vagy tucatnyi Fidesz-közeli gazdasági szakember talált menedéket a cégnél.
A 2002-ben megalakult Medgyessy-kormánnyal szinte konfliktusmentes volt a viszony, a szintén bankár miniszterelnökkel igen jól kijöttek. A kapcsolatot az sem zavarta meg, hogy Csányi egyre nyíltabban tett gesztusokat a jobboldal felé. 2003-ban a Prima Primissima-közönségdíjas Hír Tv-t dobta meg 50 000 eurós különadománnyal. Baloldali publicisták már fideszes politikai karrierjét jósolgatták.
Gyurcsánnyal sokkal kevésbé volt jóban, bár akkoriban már nem is szorult rá a miniszterelnök személyes barátságára, éppen elég magas kapcsolata volt az MSZP-ben. Gyurcsány – ugyan csak magánbeszélgetesekben, hivatalos nyilatkozatban soha – nyíltan is hangoztatta Csányi-ellenes nézeteit, több alkalommal leoligarcházta, és azt fejtegette, hogy a demokrácia szempontjából üdvös lenne visszaszorítani a túl nagy hatalmú bankvezért. Nyílt konfliktus nem lett a dologból, bár pletykák keringtek arról, hogy amikor beütött a hitelválság, és még a Soros Fund is shortra spekulált az OTP ellen, a részvényárfolyam beszakadt, megpróbálták volna, akár orosz segítséggel átrendezni a tulajdonosi szerkezetet. Nem sikerült.
Ebben az időben Csányi egyértelműen jobbra tájékozódott. Gemenci vadászházában gyakran megfordul Orbán Viktor, viszonyuk minden korábbinál bensőségesebbnek tűnt.
Apró közjáték: 2005-ben a Multireklám-ügyben keresztezték egymás útjait Simicska Lajossal (a köztéri reklámcéggel a bankvezér Simicska Lajos hagyományos üzleti területére lépett be, nem is kis lendülettel). Az összefeszülés érezhető volt, de nagyobb balhé nem lett (a Magyar Nemzet azért odavágott egyet Csányinak), érezhetően nem volt egy súlycsoportban akkor a két üzletember.
2007 az Orbán-Csányi románc legforróbb éve. Orbán nem csak hogy támogatja (frakciójával együtt) az úgynevezett Lex Molt (T/3660. számú törvényjavaslat a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról) , ami egyértelműen a Hernádi-Csányi menedzsmentet védi meg az ÖMV-től egy kis patrióta, piacvédős maszlagba bújtatva, de még azt is fontosnak tartotta, hogy fölszólaljon a parlamentben. (A négyéves ciklusban mindössze tizenkétszer kért szót.) Gyurcsány alatt Csányi minden korábbinál nyíltabban is politizált, elsősorban persze gazdasági kérdésekben nyilvánult meg, kritizálta a kormányt. Volt mit. De érezhető volt, hogy egyre mélyebbre nyúl politikai ügyekben is. Ebben az időszakban robban ki UD-botrány, amelynek részletei máig tisztázatlanok. Dávid Ibolya MDF-elnök verziója szerint a Fideszben partvonalra került Stumpf István a volt multireklámos, exkém Csányi-ember, Tombor András és a volt titkosszolgákból verbuvált UD Zrt. segítségével szerette volna a párt élére segíteni Almássy Kornélt, és Fidesz-barátabb irányba állítani a pártot. A pereskedés illetve az ügyről kiszivárgott hanganyagok azt a képzetet erősíthették, hogy az OTP saját titkosszolgálata elég magabiztosan mozog a politikai terepen is.
Csányi legegyértelműbb politikai nyilatkozata az RTL Klubon, a kormányválság (Gyurcsány lemondása) idején lement félórás interjúja. A Csányi Pincészet boroshordói között megfelelően sok feltételes módba csomagolva nem zárta ki, hogy vezető szerepet vállalna egy válságkezelő, szakértői kormányban, ha éppen az ország érdeke úgy kívánja. Az interjú meglepően visszhangtalan maradt. (El tudjuk képzelni, mit érezhetett ekkor a barát, és az egyetlen igazi Miniszterelnök, Orbán Viktor!)
A csúcson nincs barátság
A laikusok és a Pravda-olvasók talán azt gondolhatták, hogy 2010-ben a második Fidesz-kormány hatalomra kerülésével – Pintér Sándor ismét belügyminiszter, az UD Zrt.-s Horváth József a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesi székébe kerül, egy csomó OTP-ben parkoltatott ember landol állami vállalatoknál, hatóságoknál, az államigazgatás kulcspozícióiban –, Csányi Sándor és az OTP is kényelmes helyzetbe került. Akik kicsit jobban járatosak a politikában, máshogyan látták. A csúcson nincs barátság. Viszont van gyanakvás, paranoia, intrika bőven. Egyáltalán, ki van a csúcson? Ki a legerősebb kutya? Ezt le kell rendezni.
Csányi MLSZ-elnöki megbízatását is sokan értékelték amolyan behódoltatási gesztusként, hogy “te itt komoly tényező nem lehetsz, foglalkozz csak a focival!" Orbánnak zseniális érzéke van az ilyen trükkökhöz: az MLSZ-elnökség pont az a pozíció, amit ha úgy nézünk, szinte kitüntetés (a miniszterelnök kedvence, a legnépszerűbb és legtöbb pénzt mozgató sport), ha meg amúgy, akkor büntetés (eleve reménytelen sikert elérni, égeti magát, csak a pénzt húzzák le róla, és a komoly dolgokhoz nem engedik közel).
Aztán az Orbán kormány rájött, hogy a legegyszerűbb, ha a költségvetési egyensúlyt nem spórolással teremti elő, hanem egyszerűen elveszi azoktól a gazdasági szereplőktől, akiktől még el lehet, például az igen népszerűtlen, de elég jól működő bankoktól. Összeszámolni is nehéz, hányadik körben nyúlja le a bankokat a kormány, a különadóktól az előtörlesztésig, az árfolyamgáttól a tranzakciós adóig. És még nincs vége.
Közben kifejezetten személyeskedő támadások is indultak Csányi ellen. Először Ángyán oligarcházott a földbérletek miatt, aztán a kormányzati poziciókban egyre magasabbra jutó, ma Orbán mögött második embernek számító Lázár János polipozása jelezte, hogy a Fidesz egyáltalán nem tekinti feltétlen jó barátjának az OTP-vezért. Érdekes módon magánbeszélgetésekben Csányi még ekkor is mentegette Orbánt, hogy ő jó srác, csak ezek a gonosz, valódi oligarchák, Simicska, Nyerges meg az emberük, a Lázár támadják őt, aki eddig csak költött a magyar mezőgazdaságra, és soha egy fillért sem vett ki.
Lázár az első komoly beosztású fideszes kormánypolitikus, aki nyíltan Csányi ellen megy. Nehéz elképzelni, hogy ez valami magánakció lenne.
Ekkorra már mindenfelé beszélték, hogy a kétharmados diadalmenet nem állhat meg a Nádor utcai székház kapujánál. Most itt az alkalom végre megszerezni, vagy legalábbis eltakarítani az útból az ország legnagyobb gazdasági-hatalmi erőközpontját, az elmúlt húsz év egyik jelképét. Ha nem ebben a ciklusban, akkor a következőben. Ma már a Reuters is arról ír, hogy megindult a kormány Csányi ellen.
Most akkor ne lássunk valami üzenetszerűt abban is, hogy kirúgták az ex-UD-s katonai kémfőnököt?
A takarékszövetkezeti átszervezésnek álcázott új Postabank-terv már nyílt hadüzenet. Jön a végső ütközet?
Csányi túlélt már egy pár ilyen kísérletet. Ha a mostani eladás meghátrálásnak is tűnik, biztosak lehetünk benne, hogy lesz még meglepő húzása, és nem adja fel ilyen könnyen. Az OTP brutálisan erős alapokon áll, sok mindent kibír. De Orbánék sem szoktak elpuhulni, ha arról van szó.
Mi van, ha az ellenállhatatlan erő áthatolhatatlan falba ütközik?
Ha Hruscsov elvtárs dácsájában menekülés közben elsül a kapanyél?
|
[
"Simicska Lajos",
"Hernádi Zsolt",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Too Big to Fail",
"Pintér Sándor",
"Tombor András",
"Horváth József",
"Spéder Zoltán",
"Szász Károly",
"Almássy Kornél",
"Lázár János",
"Ivo Sanader",
"Lantos Csaba",
"Dávid Ibolya",
"Nagy Sándor",
"Soros György",
"Stumpf István",
"Horn Gyula",
"Bokros Lajos"
] |
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt, aki részesedésért cserébe kijárta volna a több száz millió forintos támogatást egy mezőgazdasági vállalkozásnak - írtuk szerdán az ügyészség közleménye alapján. Később az agrárminisztérium közleményéből derült ki: az érintett nem más, mint Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte Nagy István miniszter.
A szerda éjszaka megjelent Magyar Közlönyben meg is jelent a szűkszavú miniszterelnöki határozat: dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből december 2-ai hatállyal felmenti Orbán Viktor.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást; a vád szerint egy vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott cégében azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban meg is szerezte.
|
[
"Nagy János"
] |
[
"Nagy István",
"Orbán Viktor"
] |
A turizmusban dolgozók úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, a járulékkedvezmény és a bértámogatás már kifutott, szükség lenne a korábban beharangozott állami milliárdra. A programért a turisztikai ügynökség felel, de még a kiírásig sem jutott el.
Egymilliárd forintos vis major keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére – derült ki még március 6-án abból az interjúból, amelyet az ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán adott a Világgazdaságnak. Azóta eltelt négy hónap és a magyar turizmus lényegében teljesen összeomlott a járvány miatt: a Központi Statisztikai Hivatal épp a napokban közölte a magyarországi turizmus májusi adatait, és ezek szerint a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele 93 százalékkal volt kisebb, mint egy éve ilyenkor. A külföldi vendégek száma 99, a vendégéjszakák száma 98 százalékkal esett vissza, ez gyakorlatilag a turizmus leállását jelenti, különösen, hogy áprilisban is ugyanez volt a helyzet. Guller korábban azzal érvelt, hogy éppen ezért van szükség az egymilliárdos alapra, és azt is mondta, a pénz felhasználásáról később döntenek. Azóta eltelt négy hónap, de döntés máig sincs.
A hvg.hu egy olvasója azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy családi vállalkozásokat üzemeltet vidéken, két hónapja pedig e-mailben fordult segítségért a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, hogy a hónapokkal ezelőtt beharangozott turisztikai vis major keretről érdeklődjön, mert mint írta, "családi vállalkozásuk többszörösen érintett". Az egyik szállodában zömmel román vendégek voltak, de "hiába nyílt meg a határ, nem nagyon jönnek, ugyanez igaz a belföldi vendégekre is, annyira a Balatont nyomatják, hogy aki megy, oda megy" – mondta.
Épp ezért szerette volna tudni, ki és milyen feltételekkel igényelheti az állami támogatást. Az MTÜ oldalán azonban az igénylésről semmilyen információt nem talált, szerinte, ha
az ember rákeres a turisztika vis major keretre, akkor csak a nagy hírverésbe fut, ami mögött nincs semmi, még csak tájékoztatás sem, hallgatnak, mint hal a szatyorban
Kerestük az ügynökséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy
egyelőre nem született ebben döntés, nem született meg a kiírás. Amint lesz e téren fejlemény, minden felületünkön kommunikálni fogjuk.
Olvasónk Messengeren is írt az MTÜ-nek, azt válaszolták, hogy folyamatosan egyeztetnek a kérdésben a Miniszterelnöki Kabinetirodával és a szakma képviselőivel. Információt azonban a Miniszterelnöki Kabinetirodától sem kaptunk.
Van állami segítség, csak kevés
Orbán Viktor miniszterelnök még március 10-én nyilatkozta azt, hogy nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség a turizmusban, mivel az ágazatnak a járvány miatt "kampó". Azt is megígérte, hogy ezeknek a kormány megteremi a pénzügyi feltételeit. Eddig annyi történt, hogy
csökkent a Széchenyi Pihenőkártya adóterhe,
június 30-ig megszűnt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége,
3 havi bértámogatást kaptak a veszélyeztetett munkavállalók,
a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani,
a bérleti díjakat nem lehet emelni,
felfüggesztették a magánszemélyek és a vállalkozások hitelfizetési kötelezettségét,
a vállalkozások kérhetnek munkahelymegtartó hitelt.
A szektorban dolgozók azonban mindezt keveslik. A korábban említett vidéki szállodatulajdonos erre úgy reagált, hogy
a június végén kifutott járulékkedvezmény annyit ért, mint halottnak a csók, azóta minden visszaállt a régi kerékvágásba, igen ám, csak nincs vendég.
Ő attól tart, hogy a hónapokkal ezelőtt beharangozott 1 milliárdos keret is ugyanarra a sorsa jut majd, mint a Kisfaludy-pályázat: olyan vállalkozásoknak is jutott a támogatásból, amelyek nem sokkal az eredményhirdetés előtt alakultak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly karácsonykor írt ki pályázatot hotelfelújításokra, és ahogyan arról korábban a hvg.hu írt Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor érdekeltségében lévő vállalkozások feltűnően rövid idő alatt tudtak sikeresen pályázni. A támogatást kapott szállodák listáját májusban tették közzé.
Spirit Hotel
Akkor derült ki, hogy az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett az MTÜ 83,5 milliárdot osztott szét a szállodaiparban, és a Mészáros érdekeltségében lévő Hungest Hotels több száz embert kirúgott, még mielőtt a milliárdos támogatást megkapta volna. A pénzből 1,5 milliárd jutott négy vidéki ötcsillagos szállodának is:
a Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft. 499 millió forintot,
a Divinus Hotel Kft. 360 milliót,
a hévízi AEG Ingatlanhasznosító Zrt. 155,7 milliót,
a siófoki Breeze Lake Zrt. pedig 426 milliót kapott.
Budapesttel mi lesz?
Miközben a kormány önti a milliárdokat a turizmusba, Budapest nem kap pénzt, noha a magyarországi vendégéjszakák csaknem felét itt kötik le. Az Mfor írta meg, hogy míg vidéken már szinte az összes szálloda kinyitott, Budapesten több, nemzetközileg is ismert hotel zárva van. Ráadásul a Kisfaludy-programot is úgy találták ki, hogy csak vidéki szálláshelyek pályázhatnak ezúttal további 60 milliárd forintra. Az MTÜ legutóbbi kiírása úgy szól: az a cél, hogy 28 ezer szálláshely összesen 55 ezer szobájának mindegyike szobánként 1 millió forintot kapjon még ebben az évben, annak érdekében, hogy ezzel is támogassák a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban. Jelentkezni július 15-ig lehet, de fővárosi helyek nem indulhatnak.
© MTI / Jászai Csaba
Szintén a Kisfaludy-programon keresztül ígértek pénzt, 300 millió forintot a hónapok óta munka nélkül lévő idegenvezetőknek. Fejenként 200 ezer forintot kaphatnak, de csak azok, akik vidéken dolgoznak, a fővárosiaknak ebből – nem tudni miért – szintén nem jár, noha Budapesten dolgozik a legtöbb idegenvezető, és a külföldiek elmaradása is őket érinti a leginkább. A pályázati feltételek között szerepel az is, hogy csak olyan idegenvezető kaphat támogatást, aki a pályázat benyújtásakor is fenntartja ezt a tevékenységét, vagyis nem adta vissza az "ipart" annak ellenére sem, hogy március óta nincs munkája, folyamatosan fizeti a költségeket. Az idegenvezetők nagy része a kata szerint adózik, vagyis havonta 50 ezer forintot akkor is fizetnie kell, ha nincs bevétele – június 30-án ugyanis lejárt az adómentesség is, amelyet a kormány biztosított az ágazatban dolgozók számára, miközben sokaknak még most sincs bevétele.
|
[
"Guller Zoltán",
"Mészáros Lőrinc",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Jászai Csaba",
"Orbán Viktor"
] |
Az utolsó mozaik hiányzott csak ahhoz, hogy egyértelmű legyen: a Háda-cégcsoporthoz kötődő tulajdonosi kör egyik cége visszaélésszerűen vett igénybe 338 millió forint munkahelyteremtő támogatást. A munkaügyi központ most megkapott adatai szerint a sikeres munkahelyteremtés nyomán felvett 115 regisztrált munkanélküli kétharmada két héttel korábban még a Háda-1 Kft-nél dolgozott.
2014 áprilisában hirdetett eredményt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a kis-és közepes vállalatoknak kiírt munkahelyteremtő pályázat ügyében. Meglepetést keltett, hogy a legnagyobb összeget, 338 millió forintot egy olyan mikrovállalkozás nyerte, melynek előző évi árbevétele nem érte el a támogatási összeg tizedét sem, dolgozó létszáma pedig 0 fő volt.
A Maxx Pont Kft-t az előző év nyarán vette meg az ismert használtruha-nagykereskedő Háda György, az országos üzlethálózattal rendelkező Háda-cégek tulajdonosa. A Maxx Pontban kisebbségi tulajdonos lett Háda veje és állandó üzlettársa, Lakatos Roland, Háda pedig néhány hónappal később kiszállt a kft-ből. Több ok is indokolhatta a cég felvásárlását, az eredmény mindenesetre az lett, hogy a Maxx Pont elindult, és nyert is 338 millió vissza nem térítendő támogatást a kkv-knak kiírt pályázaton.
Az érintettek nem nagyon rejtették véka alá, hogy a támogatás tényleges címzettje nem a Maxx Pont, hanem a Háda-cégcsoport: maga a cégvezető is arról beszélt, hogy a támogatásból épülő új üzemcsarnok a cég egy másik egységét fogj kiváltani, és a kormánynak az új üzemcsarnok avatásakor kiadott közleménye is a Háda-cégcsoport sikeréről beszélt.
Az elmaradhatatlan szalagátvágást Czomba Sándor államtitkár és Seszták Miklós miniszter abszolválták.
Cápa a kismedencében: így tett szert a Háda-cégcsoport 338 millió forint munkahelyteremtő támogatásra Az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedő cége a kisvállalkozásoknak kiírt munkahelyteremtési támogatásból épített magának új üzemcsarnokot. Úgy tűnik, az ügylethez asszisztált Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Czomba Sándor államtitkár is. Tovább a teljes cikkre.
Seszták miniszter ismeretsége a milliárdosként emlegetett Háda Györggyel nem ekkor kezdődött: Háda a maga eszközeivel kampányolt Seszták mellett az országgyűlési választások előtt, a miniszter pedig Háda polgármesteri ambícióit segített megvalósítani az önkormányzati választási kampány idején tett tiszakanyári látogatásaival.
A kisvárdai csarnokot annak rendje módja szerint felavatták, a felhőtlen ünnepi hangulatot egyáltalán nem zavarta meg a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának gyanúja.
Pedig két mozzanat is arra utalt, hogy a felvett támogatást egyáltalán nem a kiírói szándék szerint használták fel: egyrészt a pályázó Maxx Pont, bár formálisan kisvállalkozás, és nem kapcsolt vállalkozása Hádáéknak, erősen kötődik a Háda családhoz: a nagy Háda-cégekben többségi tulajdonos Háda György ugyan már nem tulajdonos, viszont a Maxx Pont egyetlen tulajdonosa Lakatos Roland egyrészt Háda veje, másrészt kisebbségi tulajdonos a többi Háda-cégben is.
Az az elszólásszerű nyilatkozat pedig, miszerint a támogatásból épülő csarnok majd a Háda-cég tiszakanyári üzemét váltja ki, egyértelművé tette, hogy összességében itt nem lesz semmiféle érdemi létszámbővülés. A legjobb esetben is arra lehetett számítani, hogy a leépítésre ítélt régi üzem dolgozóit majd felveszik a támogatásból épült újba. Vagyis a kkv-szektor munkahelyteremtő beruházásaira szánt támogatásból egy nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó projekt valósul meg, érdemi foglalkoztatásbővítés nélkül.
A ravasznak sem nevezhető trükközést egyébként a helyiek mint magától értetődőt kezelték: nemcsak a névtelenül nyilatkozó tiszakanyáriak, de még a cég alkalmazottai is a Háda-cég új részlegeként emlegették a Kisvárdán felépített új csarnokot. (A pályázat elbírálóinak egyébként azt sem sikerült észre venni, hogy a támogatott projekt éppen a Háda telkén valósul meg.)
A nagy Háda-trükköt leleplező cikkünk megjelenésének következménye csak annyiban lett, hogy Hádáék büntetőfeljelentést tettek ellenünk, és jóhírnév megsértése miatt 1 millió forint sérelemdíjra polgári peres eljárást is indítottak. A rágalmazás miatt indított büntetőeljárás az első tárgyalás után meg is szűnt, a polgári perben viszont a cikk pontatlan címadása miatt 250 ezer forintot megítélt Hádának a bíróság.
A történetnek azonban mégsem ez lett a vége. Egyrészt az LMP-s Széll Bernadett még a tavasszal kérdezte írásban, majd interpellálta Varga Mihály minisztert az ügyben. Mindkét esetben a klasszikus semmitmondó válasszal reagált a minisztérium illetékese, mintha meg sem értették volna, mit kérdez a képviselő – lényegében ismertették a pályázat nyilvánosan is hozzáférhető adatait.
"Én azt kérdeztem, hogy ha önök szerint a Maxx Pont kapta ezt a támogatást, akkor miért küldték oda a minisztert meg az államtitkárt egy Háda által szervezett avatóra? Erre miért nem válaszolt? Most önöket vagy átverték, vagy tudták, hogy ez zajlik (..)" – replikázott a képviselő, kilátásba helyezve, hogy feljelentést tesznek költségvetési csalás gyanúja miatt.
Hogy egyértelmű bizonyosságot kapjunk a trükközésről, megpróbáltuk kideríteni, tényleg a Hádától mentek-e át a dolgozók a Maxx Ponthoz. A helyi tapasztalataink egyértelműen alátámasztották ezt, és a Háda létszámadatai is azt mutatták, hogy mintegy 130 fővel csökkent a Hádánál dolgozók létszáma.
Ezzel párhuzamosan adatigénylésekkel próbáltuk kideríteni, honnét érkeztek a Maxx Ponthoz felvett dolgozók. (A Maxx Pont a pályázatban azt vállalta, hogy legkevesebb 100 regisztrált munkanélkülit vesz fel – ez lesz a munkahelyteremtés.)
A hónap elején aztán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivataltól az alábbi tájékoztatást kaptuk:
" A [Maxx Ponthoz felvett] 115 munkavállalóból korábban 72 fő dolgozott a Háda Kft. [helyesen: a Háda-1 kft.] munkáltató alkalmazásában (...) Azon munkavállalók, akik a Háda Kft. alkalmazását követően váltak álláskeresőkké, 3-14 nap regisztrációs idő elteltével kerültek a Maxx Pont Kft. alkalmazásába."
Vagyis most már számok igazolják a gyanút: a Maxx Ponthoz felvett regisztrált munkanélküliek kétharmada két héttel korábban még a Háda dolgozója volt.
Mindezek után adja magát a kérdés, amit az LMP képviselője is feltett a Parlamentben: vajon tudták-e a színjátékban résztvevő kormánytagok, hogy mi is történik valójában, vagy valamilyen fondorlattal őket is becsapta a dörzsölt használtruha-nagykereskedő?
És mielőtt ezt a nem túl bonyolult, ámde nagyon egyértelmű ügyet is sikerülne a szokásos politikai ködbe borítani, csodálkozzunk rá arra az egyszerű tényre, hogy egy munkanélküliség sújtotta térségnek szánt 340 milliós támogatásból döntően nem új munkahelyek létesültek – ebből az összegből a KSH átlagkeresetével számolva közel száz ember egy éves bérköltségét lehetett volna fedezni-, hanem új üzemcsarnok épült a miniszter egyik helyi támogatójának.
Becker András
|
[
"Seszták Miklós",
"Háda György",
"Lakatos Roland"
] |
[
"Széll Bernadett",
"Becker András",
"Czomba Sándor",
"Varga Mihály"
] |
"Fájónak tartom, hogy egy felsőbb bíróság nincs tisztában az összbüntetés kötelezően alkalmazandó intézményével" – vélekedett lapunk megkeresésére Sebes Péter miután a Szegedi Ítélőtábla úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy Hunvald Györgynek 11 hónapra ismét börtönbe kell vonulnia, mert a bíróság megváltoztatta korábbi jogerős végzését a VII. kerület egykori szocialista polgármesterének előzetes fogva tartásának idejének beszámításáról.
Hunvald ügyvédje szerint lehetetlen, hogy ügyfelének akár csak egy napra is vissza kelljen mennie a börtönbe: a korábbi politikus ellen valóban született két jogerős ítéletet, ám a törvény szerint csupán egyetlen összbüntetést kellene kiszabni rá. Ehelyett az ítélőtábla összeadta a tételeket, így állapították meg a 3 év 6 hónapos börtönbüntetést, amelyből Hunvald két és fél évet már letöltött előzetes fogva tartásban. Sebes szerint a bíróságnak 2 év 10 hónapos összbüntetést kellett volna kiszabnia, melynek háromnegyedét Hunvald feltételes szabadlábon töltheti - így gyakorlatilag már letöltötte azt előzetesben.
"Az egész azért felháborító, mert Hunvald György jelenleg próbálja visszarendezni az életét, ezt pedig lényegesen megnehezíti az ítélőtábla hamis közleménye" – tette hozzá Sebes. Később maga Hunvald is cáfolta a megjelent értesüléseket. A korábbi városvezető a Klubrádiónak azt mondta, álláspontja szerint nem kell börtönbe vonulnia: "nincs is jogértelmezési vita, egyszerűen téves információ jelent meg a sajtóban".
A Kúria 2014. július 1-jén jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélte a politikust az erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült büntetőperben, a Szegedi Ítélőtábla pedig 2015 áprilisában jogerősen két és fél év börtönnel sújtotta az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt.
SZ.P.
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Sebes Péter"
] |
Méltatlannak mondta ki a polgármesteri tisztségre Madácsi Imrét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisléta egykor fideszes, ma már független polgármesterét jogerős ítéletében a Nyíregyházi Törvényszék. Vagyis a törvényszék helybenhagyta az első fokon meghozott ítéletet.
Toma Attila, a törvényszék sajtószóvivője az MTI-hez pénteken eljuttatott, a polgármestert nem nevesítő közleményében azt írta, a bíróság nemperes eljárásban döntött Kisléta polgármesterének méltatlansági ügyében.
Egy év börtönt kapott
Madácsi Imrét, Kisléta 2014-ben megválasztott, akkor még Fidesz-KDNP-s polgármesterét 2015-ben a Debreceni Ítélőtábla jogerősen egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének büntette miatt.
Mivel a településvezető nem távozott posztjáról és a felmentésének ügyében sem hozott határozatot a képviselő-testület, méltatlanságának megállapításáért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a bírósághoz fordult. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015 novemberében mondta ki először méltatlannak a posztra a polgármestert, akinek tisztsége 2016. január 11-én szűnt meg.
Madácsi Imre
A 2016. április 24-én megtartott időközi kislétai polgármester-választáson ismét Madácsi Imre nyerte el a polgármesteri posztot, immár független jelöltként. A régi-új polgármester ellen közben egy másik ügyben is eljárás indult: a Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 28-án folytatólagosan elkövetett csalás és számvitel rendjének megsértése miatt nem jogerősen négy és fél év börtönre ítélte.
Majd újraválasztották
Toma Attila a Nyíregyházi Törvényszék most meghozott ítéletével kapcsolatban azt írta, az eljárást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kezdeményezte, mivel a kislétai önkormányzat képviselő-testülete a polgármester 2016. április 24-ei újraválasztása óta nem hozott döntést a településvezető méltatlanságával összefüggésben.
Az első fokon eljáró Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem jogerősen kimondta, hogy a polgármester a tisztségre méltatlan, megjegyezve, hogy a méltatlanságot a bíróságok 2015-ben már megállapították, azonban a polgármestert 2016. április 24-én megtartott időközi választáson újraválasztották - közölte a sajtószóvivő.
A korábbi méltatlanság kimondása is azon alapult - írta Toma Attila -, hogy a polgármestert előbb a Nyíregyházi Törvényszék, majd a Debreceni Ítélőtábla szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Hangsúlyozta, mivel a polgármester az újraválasztása után is ezen büntetőítélet hatálya alatt áll, ezért polgármesteri tisztséget nem tölthet be.
Az elsőfokú ítélet ellen a polgármester fellebbezést jelentett be, és kérte a végzés megváltoztatását, a másodfokú bíróság azonban helybenhagyta a korábbi végzést, így a méltatlanság kimondása jogerőssé vált.
|
[
"Madácsi Imre"
] |
[
"Toma Attila"
] |
Adócsalás gyanújával vették őrizetbe Balázsi Tamást a múlt héten. A bírósági határozat elleni fellebbezéséről e héten döntenek.
Múlt héten őrizetbe vették az MSZP vecsési elnökét. Balázsi Tamás állítólag fantomcégek számláit használta fel a párt könyvelésében, őrizetbe vételére azután került sor, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatóságának dolgozói kihallgatták - adta hírül a Havaria Press.
Az MSZP-s politikust adócsalás alapos gyanújával helyezte előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt hét pénteken - tudta meg az [origo] a Fővárosi Bíróságon. A bírósági szóvivő elmondta, hogy Balázsi és védője fellebbezett a bírósági határozat ellen. A fellebbezésről még ezen a héten dönt a testület.
[origo]
|
[
"Balázsi Tamás"
] |
[] |
A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, mert a párt tudni szeretné, hogy ki építheti fel a szerb-magyar határon azt a kerítést, amely lapinformációk szerint 22 milliárd forintba kerül majd - közölte a DK szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
Gréczy Zsolt azt mondta, a Fidesz évek óta az "oligarchái pénzelésének szolgálatába állította" a politikát, ezért a DK szerint az is lehetséges, hogy Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa vagy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester fogja felhúzni a "vasfüggönyt" a magyar-szerb határra.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a kormányhatározat a magyar-szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. Eszerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat.
A "rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről" szóló határozatban a kormány elrendelte a mintegy 175 kilométer hosszúságú magyar–szerb határszakaszon - a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében - egy négy méter magas ideiglenes kerítés felállításának előkészítését - áll a szövegben.
|
[
"Mészáros Lőrinc",
"Garancsi István"
] |
[
"Gréczy Zsolt",
"Orbán Viktor",
"Varga Mihály"
] |
Bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisításért szerdán jogerősen is megrovásban részesítette a Debreceni Törvényszék Juhászné Lévai Katalint, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés és a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács korábbi szocialista elnökét.
A törvényszék ezzel helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság tavaly áprilisi, elsőfokú ítéletét.
A vádirat szerint a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács – amelynek az elkövetés időpontjában a vádlott volt az elnöke – a területfejlesztéshez kapcsolódó, illetve adminisztrációs és koordinációs feladatainak elvégzésére létrehozta a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaságot. A tanács 2003. május 22-én hozott határozatával a közhasznú társaság könyvvizsgálóját 2003. május 31-i hatállyal visszahívta, majd a kht. ügyvezetője 2003. május 30-án a könyvvizsgáló jogviszonyát azonnali hatállyal, írásban felmondta. Egyben a könyvvizsgálói feladatok ellátására 2004. május 30-ig megbízási szerződést kötött egy céggel.
A vádirat kitér arra, egy évvel később a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság ügyvezetője észlelte, hogy a kft. megbízatása lejárt, meghosszabbítására van szükség, valamint azt, hogy a korábbi könyvvizsgáló 2003. május 31-i visszahívását és az őt követő könyvvizsgáló megbízatását a cégnyilvántartásban nem vezették át.
A kht. ügyvezetője a társaság ügyvédjéhez fordult, kérte a helyzet megoldását, és egyben tájékoztatta a felmerült problémáról Juhászné Lévai Katalint is.
A vádirat tartalmazza, hogy a kht. ügyvédjének tanácsára a vádlott a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács elnökeként saját hatáskörben eljárva, a tanács nevében 2004. május 31-én két "alapítói döntést" hozott. Az egyik rendelkezése szerint a korábbi könyvvizsgálót 2004. május 31-i hatállyal visszahívja, a másik rendelkezése szerint 2004. május 31-én a kht. könyvvizsgálójává választja a céget.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az "alapítói döntések" valótlan tartalmú rendelkezéseket tartalmaztak, mert a tanács egy évvel korábban, 2003. május 22-én tartott ülésén határozott a könyvvizsgáló visszahívásáról, illetve ugyanezen az ülésen bízta meg a céget.
A valótlan tartalmú "alapítói döntéseket" a vádlott is aláírta. Arról, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak, Juhászné Lévai Katalinnak, a kht. ügyvezetőjének és ügyvédjének is tudomása volt.
A vádlott a cselekmény elkövetésének idején országgyűlési képviselő volt, képviselői mandátuma – és ezzel mentelmi joga – 2010. május 13-án szűnt meg.
Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2011 januárjában hozott ítéletével a kht. ügyvezetőjét bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt, a kht. ügyvédjét pedig közokirat-hamisítás bűntette miatt megrovásban részesítette. A Debreceni Járásbíróság 2013 áprilisában a legenyhébb szankciót alkalmazva megrovásban részesítette Juhászné Lévai Katalint. Az ítéletet akkor az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Debreceni Törvényszék elé.
Felmentést kért az ügyvéd
A szerdai tárgyaláson a vádlott nem, csak ügyvédje volt jelen. Ő megismételte: álláspontjuk szerint nem várható a bíróságoktól az ügy elfogulatlan kezelése, és meglátása szerint eljárási jogokat is sértett a bíróság azzal, hogy nem zárta ki a nyilvánosságot a tárgyalásokról, hiszen védence akkor már nem volt közszereplő. Védekezésében kitért arra is, hogy a cselekmény nem irányult bűncselekmény elkövetésére, hiszen éppen a jogellenes állapot felszámolása volt a célja. Az ügyvéd ismét kérte, hogy Juhászné Lévai Katalint bűncselekmény hiányában mentsék fel.
A bíró az ítélet indoklásában rögzítette: álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat mind az elfogultság, mind a nyilvánosság tekintetében betartotta, megállapításai helytállók. Szavai szerint helytállóan értékelték az enyhítő körülményeket, jelesül, hogy a vádlott igyekezett orvosolni a hibát.
|
[
"Juhászné Lévai Katalin"
] |
[] |
A Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. nyerte el az Örkény István Színház részére klíma gépcsere és hozzá kapcsolódó feladatok elvégzésére kiírt közbeszerzést 24,9 millió forintért - derült ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A szerződés értékét eredetileg 19 millióra becsülték. A felcsúti polgármester, aki a Forbes szerint Magyarország 30. leggazdagabb embere 2015 júniusában szerzett tulajdonrészt a klímatechnikai vállalkozásban. A cégnek kifejezetten jó éve van, áprilisban a közmédiától kaptak 12 milliós megbízást, nyáron pedig az Átlátszó arról írt, hogy a CLH újítja fel a Lehel Csarnok klímáit 225 millió forintért és még az MTK-stadion építésében is szerepet kapott.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.
Egyetlen ember van a Vajdaságban, úgy beszélik, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, és az nem Pásztor István, a magyar kormánnyal megbonthatatlan szövetségbe forrt VMSZ elnöke. Hanem egy máshol kevéssé ismert topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János. Ő lett a magyar kormány Kárpát-medencei futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense. Zsemberi formálisan ugyan nem vesz részt projekt irányításában, de az egyértelmű, hogy megkerülhetetlen figura a már most 4,5 milliárd forintos költségű programban.
2016 decemberében fogadta el a magyar kormány az "egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról" szóló határozatot. Ennek alapján kapott – mások mellett – a Délvidéki Sport Akadémia a fejlesztési keretből 3 milliárd forintot, majd 2017-ben további 1,5 milliárd forintot.
Egy kézben a támogatás
A Délvidéki Sport Akadémia, vagyis a támogatás kedvezményezettje vélhetően egy ernyőszervezet, amelynek célja egy fő- és több alközpont létrehozásának támogatása a Vajdaságban – azért csak vélhetően, mert ilyen nevű szervezet sosem létezett Szerbiában. A támogatás ettől függetlenül egy kézben összpontosul, a topolyai székhelyű labdarúgó klubnál, a TSC-nél, amelyet 2005-ben regisztráltak a Gazdasági Társaságok Nyilvántartásában. A csapat története egyébként jóval korábbra nyúlik vissza.
Az első topolyai futball klubot 1912-ben alapították, de hivatalosan 1913-ban jegyezték be Topolyai Sport Klub néven. Az elkövetkező évtizedekben a csapat többször nevet változtatott. Történelmének legnagyobb sikere, hogy a hetvenes évek végén többször is dobogós helyet ért el a harmadosztályban, majd 1980 és 1984 között négy szezont a JSZSZK II. Szövetségi Ligájában, vagyis az országos másodosztályban játszott. 2003-ban a klub anyagi nehézségek miatt megszűnt, és csak az ifjúsági csapatok maradtak meg. 2005-ben a Bajsa csapatával összeolvadva jegyezték be ismét FK Topolya néven, végül 2013-ban, a százéves fennállás emlékére felvette egykori nevét, így lett a ma is aktuális csapatnév Labdarúgó Klub TSC. Az egyesület elnöke és főigazgatója Palágyi Szabolcs, edző.
A klub főtámogatója az ismert topolyai vállalkozó, Zsemberi János, a szerbiai labdarúgó-szövetség elnökségi tagja, aki évek óta mecénása a sportnak, egyengeti a helyi focicsapat útját. Egy időben a TSC labdarúgó klub elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett. Zsemberi egyébként 2018. június 27-éig, írásos lemondásának elfogadásáig Topolya Község tanácsának is tagja volt. A 2016-os választáson a VMSZ – VMDP – Pásztor István nevű lista második helyén szerepelt, majd két évig töltötte be az önkormányzati tisztséget a magyar kormány stratégiai partnerének delegáltjaként.
A topolyai csapat, mielőtt a magyar kormány figyelmének középpontjába került, szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a 2. ligában (harmadosztály) szerepelt. Áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén a prigrevicei Bratstvo 1946 és a Novi Banovac-i Ifjúság klub elállt a feljebbjutástól. A csapatok úgy nyilatkoztak a döntésről, hogy anyagi helyzetük nem engedi meg a magasabb ligában való játékot, hiszen ezzel számos, a FIFA-standardoknak megfelelő fejlesztésre köteleznék magukat: például licenccel rendelkező edzők szerződtetése, stadionfelújítás, illetve a játékosállomány erősítése, hogy a csapat megállja a helyét a magasabb osztályban is.
A két klub ezért inkább lemondott a másodosztályról, a TSC két helyet is ugorva bekerült az 1. ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után. A 2017/18-as szezont a csapat jó eredménnyel, a csoport negyedik helyén zárta, ami egyben újabb történelmi siker volt.
Így tűnik el a közpénz
Jóllehet a TSC többször nyilatkozott a fejlesztésekről, konkrétumokat mégis nehéz kicsikarni tőlük. Adatigényléssel fordultunk a sportegyesület elnökéhez és a főszponzorhoz is. Szerettük volna látni a TSC Labdarúgó Klub MLSZ-szel aláírt támogatói szerződését, az előzetes helyzetértékelő elemzést és hatástanulmányt, valamint azoknak a kivitelezőknek a listáját, akiket bevontak az építkezésbe; továbbá az eddigi és tervezett további kiadások tételes listáját – de nem jártunk sikerrel.
Kérésünkre a szerb köztársasági adatvédelmi biztos hivatala is megerősítette, hogy mivel a sportegyesület nem minősül állami intézménynek, ahogyan az alapítói és támogatói között sincs állami intézmény, illetve nem használ szerbiai költségvetési forrásokat, nem tartozik abba a körbe, amelynek közérdekű adatszolgáltatási kötelezettsége van. Ez a jogi kibúvó – az MLSZ és a BMSK "hírzárlatával" kiegészülve – az átláthatóság teljes hiányát eredményezi: a projekt résztvevőin kívül senki nem tudhatja, mire fordítja a TSC a magyar kormány által juttatott 4,5 milliárd forintnyi, azaz hozzávetőleg 14 millió eurós támogatást.
Nem maradt más lehetőség tehát, mint a nyilvánosan elérhető adatok elemzése. A TSC 2017-es mérlege szerint ebben az évben, vagyis az első támogatási összeg birtokában, amikor megkezdték a topolyai akadémia építését, valamint a kisebb klubok infrastrukturális felújításait, 638 millió dinárral, vagyis 5,4 millió euróval gazdálkodtak – ez a teljes támogatás nem egész 40 százaléka –, de ebből 2,6 millió eurót átvittek a 2018-as évre. A TSC előző évi mérlegei ennél több nagyságrenddel kisebbek voltak, 2014 és 2016 között az egyesület forgalma évi 14-15 ezer euró (1,7 millió dinár) között mozgott – ez egyébként Topolya város összes sportra fordított támogatásának 12-15%-át, a futballra költött támogatásnak pedig a negyedét tette ki.
Az önkormányzat jól járt
A támogatás nem csak az infrastrukturális fejlesztéseket, hanem az ingatlanpiac mozgását is beindította, több ingatlan is gazdát cserélt ebben az időszakban. A fociakadémia telkének szánt önkormányzati tulajdonú parcellák elidegenítéséről a tanács még 2016 végén hozott határozatot, a nyilvános pályázatot 2017. januárjában tették közzé. A TSC az ingatlant 73 ezer euróért vásárolta meg, a kivitelezést pedig novemberben kezdték meg.
Topolya község tavaly májusban határozott arról, hogy a korábban az önkormányzat tulajdonában lévő stadion telkét is eladja. Majd szeptemberben fogadták el az egyetlen ajánlattevő, a TSC árajánlatát, így 165 ezer euróért a futball klub birtokába került a stadion is. Ez év áprilisában 32 ezer euróért a stadion melletti területeket is megvette a klub.
Az önkormányzat tehát, ahogyan azt a júniusi hivatalos lapban is közlik, jelentős bevételekre tett szert az ingatlaneladásokból. A TSC Labdarúgó Klub ingatlanvásárlásaiból összesen 270 ezer euróhoz jutott a város – ez az összeg egyébként a sportakadémiának nyújtott támogatás mindössze 2 százaléka. A település bevételei közt jegyzik azt is, hogy 2017 októberében az önkormányzat ingatlancserét hagyott jóvá a Sat Pro Kft-vel, Zsemberi egyik cégével.
A szóban forgó telkek a fociakadémiával szemben, az utca túloldalán találhatók. Korábban hátrányos helyzetű családok laktak ott, ám ahogyan azt az egyik lakó is nyilatkozta, az új tulajdonos megoldotta a lakhatásukat azzal, hogy a telkeken élő családok 10 ezer euró értékig új házat kereshettek maguknak a környéken, amelyet aztán a vállalkozó megvásárolt nekik. Sokéves huzavona oldódott meg azzal, hogy Zsemberi ingatlant vásárolt azoknak a hátrányos helyzetű családoknak, amelyek jogtalanul építették fel lakóépületeiket ezeken az önkormányzati területeken.
Kérdeztük Zsemberi Jánost, mit tervez építeni a birtokába került telkekre – a nevében nyilatkozó kommunikációs cég szerint még nincsenek konkrét terveik az ingatlannal. Az önkormányzati döntés szerint azonban eleve befektetés céljából került sor a cserére: érdeklődésemre azt válaszolták, a beruházót érdeklő telek biztosítása, vagyis az ingatlancsere, a helyi önkormányzat érdeke, hiszen a beruházás a község bevételét is növelni fogja.
A csere tárgyát képező ingatlanok összértéke a hivatalos lapban közölt információk alapján valóban mindössze a fele annak, mint amekkora a Zsemberi által felajánlott ingatlanok értéke, és a dokumentum rögzíti, hogy az önkormányzatnak nem kell kifizetnie a különbözetet. Arról egyelőre csak szóbeszédet hallani, hogy hotelt, esetleg parkolót fognak építeni az ingatlanokra. Sportszakértők szerint nagyon is jól jöhet egy nagyobb kapacitású sporthotel a 45-50 főre tervezett akadémia épülete mellett, amelynek üzembe helyezése a szemközti ingatlanok értékét is azonnal megdobja.
Az akadémia után jöhet a stadion felújítása
A topolyai labdarúgó-akadémiának egyébként augusztus elejére kellett volna elkészülnie, ám erre némi csúszással, csak szeptember 27-én került sor. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel a labdarúgó akadémiát Topolyán, és beszédében arra is kitért, hogy azért éppen ebben a városban kezdeményezték a fejlesztéseket, mert Zsemberi János személyében találta meg azt a "bátor, elszánt és nagy képzelőerejű társat, aki vállalta a magyar sporttámogatások eljuttatását és ésszerű felhasználását Szerbiába".
A közeljövőben megkezdik a stadion felújítását is, amíg ez tart, a TSC Zentán játssza a meccseit – éppen ezért a zentai stadiont már előzőleg fel is újították.
Mivel nem láthattunk bele a Délvidéki Sport Akadémia megvalósítására előzőleg készített elemzésbe és hatástanulmányba, amelyben felmérték a prioritásokat és fejlesztési területeket, ezért az sem világos, miért két részletben ítélték meg a támogatást – 2016-ban 3 milliárd, 2017-ben további másfél milliárd forintot. Azaz, hogy milyen elemekkel és költségekkel egészült ki a program, melyek miatt 50 százalékkal növelni kellett a már egyébként is jelentős költségkeretet.
A vajdasági focira adott támogatás összege mind a sportklubok, mind a külhoni régiók támogatása tekintetében a legmagasabb a hat ország összesen nyolc klubja közül. A szlovéniai Lendva 1,3 milliárd, a horvátországi Eszék 2 milliárd, a szlovákiai Dunaszerdahely és Révkomárom összesen 2,2 milliárd, az ukrajnai Munkács 2,6 milliárd, a romániai Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig összesen 3,5 milliárd forintot kapott a 2016-os és 2017-es év sporttámogatásiból. A magyar kormány két év alatt mindösszesen 16,1 milliárd forint összeggel támogatta a határon túli futball klubokat.
Az, hogy a támogatásnak helye van a Vajdaságban, meg egyáltalán a határon túl, az nem kérdés. Az viszont már sokkal inkább, hogy valóban egy ilyen mértékű sporttámogatás-e az a prioritás, amelyre a helyi magyarságnak a legégetőbb szüksége van. Ráadásul úgy, hogy nincs nyilvános stratégia, és nincsenek célszámok sem, amelyek alapján ellenőrizhető lenne a támogatás felhasználása. Helyette a magyar állam és a szerb kormány adminisztrációs rendszere között tátongó információs fekete lyuk van, amelybe ismét számolatlanul ömlik a magyar adófizetői pénz.
Gyurkovics Virág (Szabadka)
A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült. A fotók a szerző felvételei.
|
[
"Zsemberi János"
] |
[
"Palágyi Szabolcs",
"Gyurkovics Virág",
"Orbán Viktor",
"Pásztor István"
] |
Jogszerűnek kell lenni, nem lehet mást tenni – mondta Papcsák Ferenc egykori elszámoltatási kormánybiztos a lapunknak adott interjújában. Zugló polgármestere beszélt a régi fideszes képviselőkkel kötött tanácsadói szerződésekről, a zuglói kutatóközpontról és arról is: örül az építő kritikának.
Zuglóban nemrég rovásírástáblákat helyeztek el. Önnek mi van a rovásán?
Elszámolnivalója az embernek mindig van, leginkább a jóistennel. Tartozásom elsősorban a családommal szemben van. Aki ugyanis közéleti szerepre adja a fejét, annak azzal kell számolnia, hogy nagyon kevés időt tud azokkal tölteni, akiket igazán szeret. Nincs az embernek elég szabadideje. De pozitív szemléletű vagyok, igyekszem hamar túllépni azon is, amikor támadnak. Azért van Magyarországon demokrácia, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, természetesen a jogszabályi keretek között.
Milyen eredményei vannak az elszámoltatásnak Zuglóban?
Nem azért vállaltam a polgármesterséget, hogy az előző ciklus ügyeivel foglalkozzam. Ez afféle egyenlegmegvonás. Zuglóban sajnos összefüggés mutatkozik a korábbi VII. kerületi eseményekkel, még a szereplők személyét illetően is, emiatt különös óvatossággal és körültekintéssel kellett átvennünk a hivatalt. De nem azért lettem polgármester, hogy elszámoltassak. Azért tekintünk mindent át, hogy valós képünk legyen a vagyonról és a lehetőségeinkről. Zuglót pénzügyi és gazdasági adottságait tekintve Miskolccal és Győrrel lehet összehasonlítani. Ha önálló város lenne, jószerivel semmi gondunk nem volna. Csak iparűzési adóból tizennégymilliárd folyna be a gazdasági tevékenységnek köszönhetően, s ezzel minden polgármester könnyedén hátradőlhetne. A sajátos forrásmegosztás miatt azonban ennek csak a felét kapjuk meg, és számos olyan intézményt örököltünk, amelynek fenntartása és kihasználtsága gazdaságtalan.
"Olyan csapokat zártam el, amelyek jelentős nyomással működtek"
Polgármesteri munkásságával kapcsolatban az első kritikák a szerződéskötési gyakorlata miatt érték. Tud pontos számot mondani, hány millió forintba kerülnek a kerület jelenlegi vezetésének adott tanácsok?
Soha nem mondtam, hogy nincs szüksége tanácsadókra egy munkaszervezetnek. Jellemzően olcsóbb egy adott eseti vagy időszakos feladatra tanácsadót megbízni, mint külön munkavállalót felvenni és fizetni a bérét meg annak járulé kait. Amikor átvettük a hivatalt, olyan, sok esetben speciális szaktudással és tapasztalattal rendelkező szakértőkre volt szükségünk, akik nem voltak részei a korábbi rendszernek, ha úgy tetszik, nem voltak betagozódva. Ahhoz, hogy tiszta képet kapjak a rendszerekről és alrendszerekről, tanácsadókat alkalmaztunk. Rá adásul nagyon sok olyan nem önkormányzati feladat van, amely egy ekkora rendszer működtetéséhez szükséges. Ezek közé sorolom a kommunikációt, a jogi auditálást vagy a jogi képviseletet. Eddig tizenkét-tizenhárom ügyvédi irodával volt szerződése Zuglónak, most csak néggyel. Tanácsadói, szakértői szerződésekre összességében körülbelül hatvanötmillió forintot tervezünk kifizetni év végéig a teljes átvizsgálást is beleértve – szemben azzal a közel kétszázmillióval, melyet az előző vezetés alatt fordítottak ugyanezekre évente, átvizsgálás nélkül. Ezért is felháborítóak azok a valótlan kijelentések miszerint többet költöttünk tanácsadásra, mint az előző ciklusban.
Azért az érdekes, hogy ön és az önkormányzat vezetése elsősorban olyan személyekkel és azok cégeivel szerződött több százezer forintos havi megbízási díjra, akik korábban fideszes képviselők voltak, vagy azok családtagjai. Egyikük költségvetési tanácsadást végez, más az oktatási koncepciókat véleményezi, van, aki a testvérvárosi kapcsolatokat ápolja havi fizetéséért, valaki sajtóstraté giát dolgoz ki, de példaként hozható a korábbi fideszes polgármester, Rátonyi Gábor is, akinek cége sportügyi tanácsadást nyújt.
Eredményeket kell felmutatni. Vannak olyan területek, amelyekkel az önkormányzat eddig nem foglalkozott. Zugló a sport és a kultúra városa. Ötvennégy intézményünk van, emellett olyan országos és nagy múltú szervezetek, mint a BVSC, az MTK vagy a Postás S. E. Számomra és a kormánynak is fontos a sport, ezért gondoltam azt, hogy a területhez értő volt polgármestert, aki ráadásul a bizalmasom, megbízom e feladat felépítésével és ellátásával. Számos olyan munka van, amit az önkormányzati apparátus nem tud és nem is köteles ellátni. Ezek a munkák azért fontosak, hogy három év múlva eredményeket tudjunk felmutatni. Csak egy példa: informatikai tanácsadót alkalmaztunk, a kifizetések közt ugyanis szerepelt egy százmilliós nagyságrendű díj is, amelynek a hozadékát jelenleg nem látjuk.Most vettük át a térfigyelő kamerák üzemeltetését a fővárostól és addig, amíg az ezzel kapcsolatos közbeszerzést nem nyeri meg valaki, az üzemeltetésért mi felelünk. Mivel a térfigyelő kamerák tekintetében komoly fejlesztéseket szeretnénk, át kellett tekinteni a teljes szisztémát, ehhez pedig tanácsadóra volt szükség. Továbbá Zugló Kártya néven kedvezménykártyát fogunk kiadni a kerületi lakosoknak. Az informatikai háttér kifejlesztéséhez szintén szükség van szakemberek munkájára.
Épp az előbb mondta, hogy a korrekt áttekintéshez olyan embereket kell megbízni, akik nincsenek "betagozódva". Akikről most beszélünk, az elmúlt önkormányzati ciklus zuglói képviselői voltak, fideszes színekben. Mi ez, ha nem betagozódás?
Azért, mert valaki fideszes, még érthet ahhoz, amivel megbízzák. Azok, akik az előző években itt voltak ellenzéki képviselőként, az eredeti szakmájukban megbecsült emberek. A rendszerekhez kapcsolódó stratégiai átalakításokhoz szükség van szakértelemre. Ezeknek az embereknek helyismeretük van. Azért támaszkodom rájuk, mert ismerik az elmúlt éveket, ismerik a hibákat. Sokuknak egyébként lejárt már a szerződése.
Nem foglalkoztatja vissza őket más módon?
Megállapodás kérdése. Azok számára teszünk ajánlatot, akik az átvilágításban átmenetileg részt vettek szakértőként és a továbbiakban is szükség van a munkájukra. Akikre nincs szükség, azoktól elköszönünk. A legfontosabb Zugló érdeke. Arra szegődtem, hogy az itt élők érdekét szolgáljam, és rendet tegyek. A helyiek bizalmát most is élvezem, különben nem nyertünk volna az időközi választáson. Az átvilágítás öt hónapja alatt hét testületi ülést tartottunk, számos fejlesztést indítottunk el. A racionalizálásokkal kétmilliárdot tervezünk megtakarítani, csak az önkormányzat hivatalánál közvetlenül négyszázmillió forintot fogunk spórolni.
Támadták az önkormányzat ügyvédi megbízásai miatt is. Hiszen épp az a Sárhegyi és Társa iroda kap havi nettó kilencszázezer forintos megbízást, amelynél ön az ügyvédi karrierjét kezdte, egy másik iroda pedig havi hétszázezerért az oktatási intézményrendszert mérte fel. Ez jogászi feladat?
Akkor nézzük először ezt az utóbbit. Pályázatot írt ki az alpolgármester, s a három jelentkező közül az Esztári Ügyvédi Iroda adta a legkedvezőbb és legköltséghatékonyabb ajánlatot. Most készült el a jelentésük, tudtommal több mint ezer oldal. A napokban kapom meg a vezetői összefoglalót, a költségvetésért felelős alpolgármester már vizsgálja az anyagot, de idővel a testület és a szakbizottság elé is le tesszük az asztalra. A céggel való elszámolás csak azután történik meg. Ha eredményesen végezték a dolgukat, megkapják a díjukat. Hétmillió körüli, egyösszegű fi zetésre tettek ajánlatot. Ami a Sárhegyi Ügyvédi Irodát illeti: valóban, itt voltam ügyvédbojtár. Sárhegyi úrral nagyon régóta ismerjük egymást, a gazdasági jogban talán a legjobb szakemberek egyike. A bizalmon és az emberi kapcsolaton túl azért esett rá a választásom, mert szakmailag ők a legalkalmasabbak arra, hogy például a milliárdos ingatlanügyeket, tranzakciókat megfelelően áttekintsék. Sárhegyi úr azoknak a nagyberuházásoknak a felülvizsgálatával van megbízva, amelyek hosszú évekre meghatározzák Zugló arculatát, ilyen például a városközpont és a főtér. Ezt nem mindegy, hogy ki csinálja. Én ebben nem látok kivetnivalót, a város csak jól jár ezzel.
Sokan értetlenül olvasták az önkormányzati szerződések között azokat a megállapodásokat is, amelyek a "Polgárosodás Modernkori Kutató Központjának" létrehozásáról szólnak. Ezzel egy ismerősét, Kun Miklóst bízta meg, aki nem mellesleg a "Zugló a Nemzetért" című konferenciasorozat egyik szervezője. Mellette két további személyt is foglalkoztattak az események szervezésére. Hárman összesen négymillió forin tot számlázhattak, a Magyar Narancs pedig a teljesítés igazolásaival kapcsolatban rámutatott, hogy azok közt olyan tételek is szerepelnek, mint például "önéletrajzok áttekintése", négy órában.
Kun Miklós az ország egyik legmegbecsültebb történésze, akinek komoly érdemei vannak a kommunizmus bűneinek a feltárásában. Kun tanár urat ésmunkatársait azért kértük föl erre a feladatra, mert számomra fontos, hogy az önkormányzatnak legyen egyfajta missziója. Zuglónak súlya és rangja van. Azért fontos egy ilyen kutatóközpont, mert ez a régió volt a polgárosodás bázisa. A jövő szempontjából pedig fontos, hogy a fiatalok valamire büszkék lehessenek, valamihez tartozni tudjanak. A "Zugló a Nemzetért" konferenciasorozat sikeres, a kommunizmus gyermekáldozatairól szóló rendezvény például egyedülálló információkkal járult hozzá a nemzeti emlékezethez. Messze megérte. Valami nem mindennaposat tettünk. A kutatóközpont egyelőre nincs kész, az eddigi teljesítéseket és eredményeket most értékelik ki. De fontosnak érzem, hogy ez a kutatás elindult. Hogy megtudjuk, kik és honnan érkeztek Zuglóba, milyen értékekből táplálkoztak, ezt hogyan tudjuk átemelni a mai korba, akár az oktatási rendszerünkbe. Szeretném, ha visszatérne a polgári tudat, a polgári gondolkodás.
Korábban úgy nyilatkozott, hogy a polgármesteri tevékenységével kapcsolatos kritikák valójában "rágalomhadjáratok". Nem érzi visszásnak, hogy míg korábban a hasonló módon kifogásolható szerződéskötések miatt az ön párttársai rendszeresen támadták a szocialista és liberális városvezetéseket, addig most ugyanezért rágalomhadjáratról beszél?
Azt, hogy ellenem rágalomhadjáratot indítottak, azt az azóta megtörtént nagyarányú helyreigazítások és a nekem igazat adó bírósági ítéletek bizonyítják. Tőlem olyat biztosan nem hallott, hogy valamelyik önkormányzati vezetést az indokolt szakértői megbízásai miatt kritizáltam volna. Nem az építő kritikákkal van baj, hanem a valótlan adatokkal való híreszteléssel, a hangulatkeltéssel. Azt meg soha nem gondoltam volna, hogy azért fognak támadni, mert saját pénzből vásárolt gépkocsival járok, sofőrt és benzinköltségtérítést nem veszek igénybe – mindezzel negyvenmillió forintot spórolok a kerületnek. Elszámoltatási kormánybiztosként, érdekes módon, senki nem támadott ilyen intenzitással. Vajon miért? Amint zuglói vezető lettem, azonnal elindult ellenem a gépezet. Mindenre igyekszem odafigyelni, tisztán és jogszerűen működünk. Természetesen nem láthatok mindent én sem, ezért kifejezetten örülök annak, ha valaki felhívja a figyelmemet arra, ha valami nem jó.
Ehhez képest, ha valaki szól, hogy nem jó, rágalomhadjáratról beszél és a "balliberális érdekkörök" sérelméről.
Mert ez így van. Igen, jelentős érdeksérelmeket okoztam, amióta polgármester lettem. Olyan csapokat zártam el, amelyek jelentős nyomással működtek. De, ha felhívják a figyelmemet arra, hogy valaki nem végzi a munkáját, magam fogom elbocsátani. Ha kiderül, hogy valaki a környezetemben lopott vagy csalt, magam jelentem fel. Jogszerűnek kell lenni. Nem lehet mást tenni.
|
[
"Papcsák Ferenc"
] |
[
"Kun Miklós",
"Rátonyi Gábor"
] |
Vizoviczki László azóta büntetőeljárás alá került diszkópápa rendezvénycsarnokában értékelte az öszödi beszédet Orbán Viktor. Az eset még 2007-es, de ad neki egy vajszínű árnyalatot, hogy nemrégiben kiderült: a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor kapcsolatot tartott Vizóval.
Nincs unalmasabb dolog a tegnapi újságnál, tartja a mondás. Kiegészíthetjük bátran: nincs izgalmasabb a tegnapelőttinél. Olvasónk hívta fel a figyelmet egy 2007 szeptemberi, az MTI nyomán az akkori médiát bejárt hírre, miszerint a Hajógyári szigeten az úgynevezett Studio csarnokban értékeli majd – a hírhez képest pár nappal később – Orbán Viktor a Fidesz elnöke a politikai helyzetet, az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének első évfordulója apropóján.
A hír szerint – ami Szijjártó Péter akkori frakcióvezető, jelenlegi külügyminiszter nyilatkozatán alapult – 1200 meghívottat vártak a csarnokba, ahol rendezvényen Bús Balázs, Óbuda fideszes polgármestere köszönti a megjelenteket, majd Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője (jelenlegi főpolgármester), és Navracsics Tibor parlamenti frakcióvezető (most uniós biztos) mond beszédet, végül Orbán Viktor pártelnök tart helyzetértékelést.
A Hajógyári szigeten – vagyis a Bús, korábban pedig Tarlós által vezetett III. kerületben – található rendezvényhelyszín Vizoviczki László érdekeltsége volt, legalábbis az összes fellelhető piacelemzés oda kötötte, reklamációnak nincs nyoma.
"Lots of drugs and agressiveness" azaz egy rakás drog és erőszak
– így értékelte a Tripadvisor egyik felhasználója a helyet tavalyi hozzászólásában. Másoknak a személyzet extrém durvaságával gyűlt meg a baja, s azt a tapasztalatát is leírta, miszerint egy József nevű alkalmazott nevetve közölte vele, hogy a rendőrségre itt hiába számít.
Ez a nemzetközi partyarc viszont imádta a Studiót, ami egyébként saját Facebook-oldala szerint úgy fest, a rendezvényeit mintha a XI. kerületi Ríóba költöztette volna – erről a szintén hírhedt klubról Molnár Gyula új MSZP-elnök pályaívét bemutató cikkünkben olvashat.
A III. kerületi polgármesteri hivatal kereskedelmi szolgáltatói nyilvántartása szerint mindenesetre létezik Studio Café nevű hely a Hajógyárin, igaz, étteremként, az üzemeltető céget pedig 8 éve felszámolták.
Azt, hogy végül meg is tartotta a Fidesz az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc "hazugságbeszédéről" az értékelést, az Index belpolitikai blogjáról, a Képviselő Funkyról lehet tudni – a blog 2012-ben, már a Vizoviczki-féle büntetőügyek kezdete után emlékeztetett a rendezvényre.
A sztorinak az ad kínos apropót, hogy számos hír jelent meg az elmúlt napokban, ami összefüggésbe hozta a költségvetési csalással, vesztegetéssel és egyéb bűncselekményekkel vádolt Vizoviczkit Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával.
Az Index írta meg, hogy már oviba is együtt jártak, a pesterzsébeti Gézengúz Óvoda 110 évfordulóján például egymás mellett ülnek. Kiderült az is, hogy a kapcsolatot az évek folyamán felmelegítették, igaz, az érintettek szerint ezek ártatlan szakmai találkozók voltak rendezvénybiztonsági kérdésekben.
Az N1TV szerint ugyanakkor egyenesen Kubatovtól remélt segítséget Vizó az ellene indult büntetőügyekben.
A számos és nem makulátlan hírű klubot működtető vállalkozó és a mindenféle színű politikusok kapcsolatrendszerét a 444 is elemezte. Az üzletember 250 millió forint óvadék ellenében jelenleg házi őrizetben védekezhet.
Rádi Antónia
|
[
"Bús Balázs",
"Kubatov Gábor",
"Tarlós István",
"Vizoviczki László",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Rádi Antónia",
"Molnár Gyula",
"Gyurcsány Ferenc",
"Szijjártó Péter",
"Navracsics Tibor"
] |
Mészáros Lőrinc a csúcsra ért: már ő a leggazdagabb magyar
Mészáros Lőrinc megelőzte Csányi Sándort a Forbes-listán úgy, hogy öt évvel ezelőtt még nem szerepelt neve a levagyonosabbak között. A lap közzétette az ötven leggazdagabb magyar listáját.
A magyar gazdaság 2017-ben 4 százalékkal, 2018-ban a harmadik negyedévben 5 százalékot meghaladó módon növekedett éves alapon – ez meg is látszódik a Forbes gazdaglistáján, az ország legvagyonosabb emberei rendre jó üzleti éveket zártak az elmúlt években, így a tavaly felfutó kereskedelem és építőipar mellett az agráriumban érdekelt üzletemberek vagyona is szépen gyarapodott - írja a Forbes magyar kiadása. Összességében elmondható, hogy miközben a magyar gazdaság szárnyal, a gazdagok még gazdagabbak lettek.
2018-ra Mészáros Lőrinc lett Magyarország leggazdagabb embere soha nem látott vagyonnal, 381,3 milliárd forinttal.
A vagyongyarapodás elsődleges forrása a tőzsde volt, és nemcsak a Mészáros-részvények szárnyalása, hanem egy februárban bejelentett tranzakciósorozat miatt.
Ennek részeként Mészáros nagy termelő- és építőipari cégeinek jelentős tulajdonrészeit apportálták a szintén Mészáros többségi tulajdonába tartozó Opus Global tőzsdei befektetési holdingcégbe, a vételárat Mészáros Opus-részvényekben kapta meg – az pedig igencsak jó valutának számít jelenleg a magyar államkapitalizmusban.
Ezzel letaszította az élről az OTP-vezér Csányi Sándort, akinek a lap számításai szerint mintegy 70 milliárd forinttal kisebb vagyona van, a Forbes becslése szerint 317,2 milliárd forint.
Mészáros ott lett két év alatt a legbefolyásosabbnak számító NER-milliárdos, ahol eddig Csányi volt az erős ember: energetika, agrárium, pénzügy (Mol vs. Mátrai Erőmű; Talentis Agro, Viresol és Kall Ingradients vs. Bonafarm; MKB és Takarékbank vs. OTP).
Hogy a széljárás erősen változóban, azt mi sem jelzi jobban, hogy a listát vezető Mészárossal az 50-es rangsorból 16 üzletembernek volt valamilyen gazdasági kapcsolata vagy üzlete. Ennyire direkt, közvetlen kapcsolata ilyen arányban Csányinak sosem volt a többi Forbes-listással.
A Forbes címlapja A Forbes címlapja
Gattyán György tavaly óta nem rontott, de nem is javított a helyezésén, 244,7 milliárd forintjával a harmadik helyet érdemelte ki.
A negyedik helyen Demján Sándor örökösei állnak, míg az ötödik helyezett Veres Tibor lett.
További részletek a Forbes-ban.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Veres Tibor",
"Gattyán György",
"Kall Ingradients",
"Demján Sándor",
"Csányi Sándor"
] |
Az index.hu márciusban megkérdezte az MTVA Filmbeszerzési Igazgatóságának élére frissen kinevezett Kálomista Zsuzsannát, hogy férje filmgyártó cége miatt nem összeférhetetlen-e az új közhivatalával. Kálomistáné erre azt válaszolta hogy nem összeférhetetlen, hiszen “eddig sem vásárolt és értékesített a HungariCom és a Megafilm az Alap részére". Azt nem mondta hogy ezután sem fog, azt meg pláne nem hogy műsort gyártani sem fog, a szakember rendkívül óvatosan fogalmazott.
Ehhez képest – ahogyan egy kedves olvasónk is felhívta rá a figyelmünket – az MTVA által kiadott, az atlatszo.hu által nyilvánosságra hozott 2011-es szerződéslistából kiderül, hogy a Mega Film Kiadó Kft. (tulajdonos: Kálomista Gábor) az MTVA által nem közölt összegért adta el egy Cseh Tamás emlékest felhasználási jogait az állami műsorszolgáltatónak, a Megafilm Service Műsorgyártó és Szolgáltató Kft. (tulajdonos: Kálomista Gábor) pedig “Munkaügyek" című tévésorozat gyártására szerződött 216 millió forintért. (A Cseh Tamás emlékest miatt egyébként márciusban a NEFMI miniszteri döntésével még az NKA is megtámogatta 10 millió forinttal a Mega Film Kft-t.)
A “munkaügyek megafilm" kulcsszavak kombinációjára a Google a Duna TV tavalyi fantomcégbotrányáról szóló cikkekre irányít minket: egy olyan tévésorozat címe lett volna “Egy különleges ember – munkaügyek", amelyet a Megafilm 68 millió forintért forgatott le, üzleti partnere, a Jadedragon Kft. pedig 205 millió forintért adott tovább a közszolgálati tévécsatornának, aztán teljesítés nélkül fantomizálta magát. Maga a tévésorozat azóta sem került elő, kíváncsian várjuk a bemutatót.
|
[
"Kálomista Gábor",
"Kálomista Zsuzsanna"
] |
[
"Cseh Tamás"
] |
Hivatali pozíciójával élt vissza az ügyészség szerint Szabó Zoltán korábbi MSZP-s képviselő, amikor 2009-ben a gyanú szerint a büntetés megfizetése nélkül levetette az autójára szerelt kerékbilincset. Az ügy miatt csütörtökön gyanúsítottként hallgatták ki a politikust az ügyészségen, ő azonban megtagadta a vallomástételt. Szabót egy állítólag jogtalanul használt telefon miatt is meggyanúsították a Hunvald-ügyben, szerinte azonban csak politikai támadás folyik ellene.
Csak egy telefonhívásba került Szabó Zoltán korábbi MSZP-s képviselőnek, hogy leszereltesse a tilosban parkoló kocsijáról a kerékbilincset 2009 júliusában - állítja a Központi Nyomozó Főügyészség, amely többek között emiatt hallgatta ki gyanúsítottként a politikust csütörtökön. Az ügyészség a vélhetően jogtalanul használt önkormányzati telefonja miatt is meggyanúsította Szabót, aki az ellene felhozott gyanúsítások egy részét tagadta, kerékbilincses történetéről pedig nem volt hajlandó vallomást tenni.
Szabót a Hunvald György erzsébetvárosi polgármester és társai ellen folyó büntetőeljárás keretében idézték be gyanúsítottként, noha a képviselő által a gyanú szerint elkövetett bűncselekmények nem kapcsolódnak közvetlenül az erzsébetvárosi ingatlanbotrányhoz. Az ügyben a gyanúsítottak ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás, Szabót viszont azzal gyanúsítják, hogy visszaélt hivatali tisztségével egy bírság elkerülése érdekében, illetve hogy önkormányzati telefonjának számlájával okozott vagyoni hátrányt a kerületnek.
Kérésre leszerelt kerékbilincs
Az ügyészség csütörtöki közleménye szerint Szabó Zoltán 2009. július 17-én kocsijával tilosban állt meg a VII. kerületi Wesselényi utca és Kazinczy utca sarkán, ahol a közterület-felügyelet kerékbilincset rakott a kocsijára. Az ügyészek szerint Szabó országgyűlési képviselőként, hivatali helyzetével visszaélve még aznap este telefonon kérte meg a kerület jegyzőjét, hogy távolíttassa el a kerékbilincset.
A jegyző a gyanú szerint másnap felszólította az Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet igazgatóját, hogy minden további jogkövetkezmény nélkül szereltesse le Szabó kocsijáról a kerékbilincset: ez az ügyészek szerint meg is történt. Az ügyészség szerint Szabó Zoltán így felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettét követte el.
Az ügyben az ügyészek meggyanúsították a kerületi jegyzőt és a közterület-felügyelet igazgatóját is: előbbit felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette, utóbbit hivatali visszaélés bűntette miatt már korábban gyanúsítottként hallgatták ki. Ők mindketten tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését, és panaszt jelentettek be a gyanúsításközlésekkel szemben, panaszukat azonban a Legfőbb Ügyészség elutasította.
Hatmilliós telefonszámla nyolc év alatt
Az ügyészség szerint Szabó Zoltán terhére a kerékbilincses történet mellett egy önkormányzati telefon jogtalan használata is felróható. A politikus 1998. és 2002 között Erzsébetváros kerület polgármestereként a Polgármesteri Hivatal által előfizetett mobiltelefont használt, ezt azonban hivatali idejének lejárta után is megtartotta, előbb mindenféle jogcím nélkül, majd fiktív jogcímen, a polgármester tanácsadójaként. Az ügyészség szerint Szabónak a kerülettel nem volt sem tanácsadói, sem egyéb megbízási szerződése, Hunvald György polgármester mégis engedélyezte neki a telefon használatát.
Az egykori parlamenti képviselő a múlt héten az [origo]-nak azt mondta, hogy a polgármesteri megbízása végén egyezett meg Hunvald Györggyel a telefon megtartásáról: a politikus szerint a kerület a telefonköltségei átvállalásával járult hozzá egyéni képviselői munkájához (erről itt olvashat). A politikus telefonjának hívásaiért az erzsébetvárosi önkormányzat 2002 és 2010 között összesen 6 348 873 forintot fizetett ki Hunvald György polgármester felhatalmazása alapján - állítja az ügyészség.
Ezzel a gyanú szerint Szabó "szándékosan segítséget nyújtott" Hunvald Györgynek "az idegen vagyon kezeléséből fakadó kötelessége megszegéséhez". Az ügyészség tehát a 6 millió forint vagyoni hátrányt okozásával és hűtlen kezeléssel Hunvaldot gyanúsítja, Szabót pedig bűnsegédlet gyanújával vették elő. Az ügyészség szerint Szabó a gyanúsításközlés ellen panasszal élt, és a mobiltelefonos gyanúsítás ügyében vallomást tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
Szabó politikai támadást sejt
Szabó Zoltán kihallgatása előtt az ügyészség épületénél nevetségesnek és mondvacsinált ügynek nevezte az ellene felhozott vádakat, és közölte: sem visszaélést, sem bűncselekményt nem követett el. A politikus szerint politikai támadás áldozata lett.
"Nem az én szégyenem, hogy gyanúsítotti kihallgatásra idéztek - jelentette ki. Hozzátette: félő, hogy nem ő lesz az utolsó szocialista politikus, akit ilyen módon megpróbálnak hírbe hozni. Szabó bejelentette, hogy az MSZP honlapján csütörtöktől Célkeresztben címmel olyan rovatot hoztak létre, ahol minden "hasonló módon" meggyanúsított szocialista politikus dossziéját közzéteszik.
A korábbi képviselő mentelmi jogának megszűnése után két nappal kapta kézhez az idézést, amelyen csütörtökre gyanúsítottként hívták be. Szabó Zoltán a VII. és a VIII. kerület országgyűlési képviselője volt, a mostani választáson azonban a második fordulóban visszalépett az LMP-s Moldován László javára, az országos listán pedig nem szerepelt befutó helyen.
Szabó korábban az [origo]-nak azt mondta, "nehéz elhárítani a gyanút", hogy a most ellene indított eljárás annak a következménye, hogy az utóbbi hónapokban keményen kritizálta a fideszes vezetésű önkormányzatokat. Szabó korábban hetente tartott sajtótájékoztatót "Így kormányoztok ti" címmel, amelyben fideszes önkormányzatokban szerinte elkövetett visszaélésekről számolt be. A Fidesz Szabónak ezekre a vádjaira szinte sosem adott érdemi választ, helyette mindig egy idézetcsokorral reagált. Ebben MSZP-közeli emberek mondatait idézte arról, hogy a szocialista pártban jelen van a korrupció.
|
[
"Szabó Zoltán"
] |
[
"Hunvald György",
"Moldován László"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.