Dataset Viewer
text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
sequence | negative_people
sequence |
|---|---|---|
A 8. rendű vádlott egy szerelmi kaland miatt bonyolódott a Zuschlag-ügybe, de egyébként undorodik a mutyizástól és állítja, hogy meditációs tréningen volt, amikor egy pályázatot valaki aláírt a nevében. A per kezd tragikomédiába fordulni.
A 12. és a 8. rendű vádlott meghallgatásával folytatódott pénteken a Zuschlag-per Kecskeméten. Vámosi Zsolt 8. rendű vádlott írásban tett vallomást a bíróság előtt. A harmincnégy éves férfi – aki a grafikai bérmunkákkal foglakozó 3D Brigád Zrt. elnöke, valamint a VMI Capital Befektetési Kft. ügyvezetője – visszautasította a csalás vádját és felmentését kérte bíróságtól.
Vallomása szerint a rendszerváltás első éveiben, 17 évesen indította az Ifjú Zöldek Mozgalmát, majd részt vett az Ifjú Szocialisták néhány rendezvényén, s ezek egyikén az első szerelmével ismerkedett meg. Később vállalkozni kezdett és elfordult a politikától.
A rengeteg munka miatt azonban a magánélete tönkrement, nem maradt ideje a társasági életre, ezért 2000-ben – a nosztalgia miatt – elment egy ifjú szocialisták által szervezett balatoni táborba, ahol sikerült megismerkednie egy szép, szőke lánnyal. Itt ismerte meg Zuschlag Jánost is, aki szimpatikus volt számára. Zuschlag ebben a táborban felkérte az egyik általa alapított egyesület tiszteletbeli elnökének, amit örömmel elvállalt, mert úgy vélte, az egyesület jó cél szolgált. Vámosi állítja, hogy semmiféle alapító okiratot, és pályázatot nem írt alá, s hangsúlyozta: "Undorodom a mutyizástól, megvezettek és aljas módon visszaéltek a nevemmel!" Hozzátette: a vádban szereplő egyik pályázatot azért sem írhatta alá az iraton szereplő időpontban, mert egy több napos, zárt meditációs tréningen vett akkor részt.
A bíró ezután felolvasta Vámosinak a nyomozati szakban tett vallomását, amelyben arra hivatkozott, hogy az általa képviselt alapítvány könyveléséről nem tud, azt Kis-Baranyi László végezte. (Ő az a halott, akire Zuschlag a teljes szennyest rá akarta tolni, de nem sikerült.) Ügyészi kérdésre Vámosi azt válaszolta, azért hazudott és teljesítette Zuschlag utasítását, mert félt, hogy a volt képviselő ráküldi az APEH-et.
Kubatov Iván, az ügy 12. rendű vádlottja egy fakereskedéssel foglakozó kiskunhalasi vállalkozást működtetett, továbbá egy romániai, valamint egy ukrán székhelyű cég kézbesítési megbízottja volt. A magán-okirathamisítással és bűnpártolással vádolt férfi a bíróságon megtagadta a vallomástételt, s kijelentette: bírói, ügyészi kérdésekre nem válaszol. Az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát írásban nyújtotta be, amelyben részben elismerte a bűnösségét.
Hangsúlyozta: semmiféle politikai körnek nem tagja, és nem volt tudomása egyesületi pályázatokról. Véleménye szerint akaratán kívül sodródott bele ebbe az ügybe, mert szívességet tett korábbi ügyvédjének, Szente Zsoltnak, aki a per 10. rendű vádlottja. Hozzátette: Lados István vallomása – ő volt Zuschlag titkárságvezetője, a per II. rendű vádlottja - nem fedi a valóságot, amely szerint ő "pénzügyi problémák lefedésével" foglalkozik.
A bíró felolvasta Kubatovnak a nyomozati szakban tett vallomásait, amelyben a férfi elismerte a fiktív számlák készítését, valamint azt, hogy Szente Zsolt ügyvéd hamis vallomás tételére akarta rávenni.
A vallomás szerint Szente Zsolt segítséget kért tőle néhány egyesület elszámolásához, ezért az általa képviselt cégek nevében számlatömböket vásárolt, valamint a nevükre bélyegzőket készíttetett. Az ügyvéd irodájában saját kezűleg megírt néhány számlát, majd a tömböket, valamint a bélyegzőket átadta az ügyvédnek. Arra már nem tudott válaszolni az ügyészeknek, hogy hány számlát írt meg az ügyvéd irodájában.
Kubatov elmondása szerint később jött rá, hogy milyen ügybe is keveredett, ezért felkereste az ügyvédet, aki azt mondta neki: ne aggódjon, nem lesz belőle problémája, de figyelmeztette, hogy többet ne találkozzanak. Ennek ellenére 2007 tavaszán Szente kereste fel a lakásán, ahol – Kubatov szerint – azt mondta: szerez nekem egy grafológust, aki megtanít arra, miként változtassam meg az írásképemet, hogy az ne hasonlítson a számlákon lévőkre. A vallomás szerint az ügyvéd hozzátette: jobban járok, ha elviszem a balhét.
|
[
"Kis-Baranyi László",
"Vámosi Zsolt",
"Kubatov Iván",
"Szente Zsolt",
"Zuschlag János"
] |
[
"Lados István"
] |
A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ), több, hivatali úton érkezett jelzés nyomán vizsgálta a békési rendőrvezetők és az alvilág kapcsolatát - értesült a Magyar Hírlap.
Tonhauser László közölte, a békési ügyekről neki is voltak információi, amelyekről tájékoztatta a belső elhárítást. Az ORFK szóvivője bejelentette: várhatóan ezen a héten lezárul a '95-ös olajügyekkel kapcsolatos nyomozások és a Békés megyei rendőrségnél történt rendkívüli halálesetek ügyében indított vizsgálat. Bócz Endre, fővárosi főügyész megkapta Pallag László kisgazda-képviselő feljelentését, de mint mondta: nincs az ügyben illetékessége, mert ha valaki a helyi szerveket elfogultnak tartja, a legfőbb ügyészhez kellett volna fordulnia.
Orbán Viktor a tegnapi kormányülés után tudatta: felkérte Pintér Sándort, hogy a közeljövőben esedékes belügyminisztériumi sajtótájékoztatón ne csak a békési rendőrök személyével összefüggő ügyekre helyezzenek hangsúlyt, hanem az ezek alapjául szolgáló olaj-ügyletekről is szóljanak. Eközben Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője közölte: várhatóan ezen a héten lezárul az 1995-ös olajügyekkel kapcsolatos nyomozások és a Békés megyei rendőrségnél történt rendkívüli halálesetek ügyében indított vizsgálat. (Orbán Péter vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője a bűnügyi főigazgatót szeptember 22-én bízta meg azzal, hogy az említett ügyeket átnézze.)
Lapunk úgy tudja, hogy az RSZVSZ Kuzma Mihály alezredes - a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat békési vezetőjének - tavaly február 27-ei öngyilkossága után olyan adatok birtokába jutott, amelyek alátámasztották azt, hogy egyes békési rendőrök "olajügybe keveredtek".
Tonhauser László, a ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának tavaly ősszel nyugdíjazott vezetője lapunknak elmondta, évek óta szoros barátság fűzte Kuzma Mihályhoz, az általa vezetett Békés megyei szolgálattal több sikeres akciót hajtottak végre. Számos zsaroló ennek nyomán került rendőrkézre - tette hozzá. Kérdésünkre, hogy Kuzma tájékoztatta-e olyan ügyekről, amelyben felmerült annak gyanúja, hogy az alvilág egyes békési rendőröket korrumpál, Tonhauser azt válaszolta: ilyen információk birtokában mindig betartotta a szolgálati utat és ezt hivatalosan jelezte a belső elhárításnak, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának. Hangsúlyozta, hogy eltávolítása előtt röviddel az RSZVSZ-t irányító Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal (FEH) vezetőjének és munkatársainak is távozni kellett, azóta a FEH első embere a korábbi békési rendőrfőkapitány, Gál László.
Bócz Endre, a Fővárosi Főügyészség vezetője úgy nyilatkozott: megkapták Pallag László kisgazda-képviselő feljelentését, amellyel kapcsolatban jelenleg hivatalból vizsgálják a hatáskörüket és az illetékességüket. A törvény értelmében azonban nincs az ügyben illetékessége a Fővárosi Főügyészségnek. Tekintettel arra, hogy amennyiben a helyi szerveket elfogultnak tartják, a legfőbb ügyészhez kellett volna fordulniuk az ügyben.
Kurucz Ferenc Békés megyei rendőrfőkapitány az MH-nak úgy nyilatkozott, hogy a Világgazdaságban megjelent vádakkal kapcsolatban fontolgatja, hogy följelenti Karancsi Tibort. Amennyiben a nemrégiben leváltott rendőr százados bizonyítékokat fog föltárni, akkor bűnpártoló, mert bizonyítékokat titkol, amelyek alkalmasak lettek volna bizonyos bűncselekmények igazolására. Ha nem tudna bizonyítékokat előtárni, akkor viszont hamis vád miatt fontolgatja a főkapitány a följelentést.
Ferenczi Krisztina, Sengel Ferenc
(RTL Klub információ.)
|
[
"Gál László"
] |
[
"Ferenczi Krisztina",
"Karancsi Tibor",
"Tonhauser László",
"Pallag László",
"Garamvölgyi László",
"Kurucz Ferenc",
"Sengel Ferenc",
"Orbán Péter",
"Kuzma Mihály",
"Pintér Sándor",
"Orbán Viktor",
"Bócz Endre"
] |
Az MVM-nél belső vizsgálat zajlik, mert több milliárd forint került az állami tulajdonú óriásvállalattól offshore cégekhez az előző menedzsment idején. Az új vezérigazgató, Mártha Imre szerint csontvázak dőltek ki a szekrényből, elődjét, Kocsis Istvánt félrevezethették. A jelenleg a BKV-t irányító Kocsis most azt mondja, hogy a kifogásolt ügyletek egy részéről nem tudott, amelyekről viszont igen, azok szabályosan zajlottak. Offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre.
Számít arra, hogy az MVM-nél zajló belső vizsgálatot követően a cég májusban esetleg feljelentést tesz?
Nem számítok ilyesmire, nincs rá okom. Szerintem azoknak se, akik márciusban ezt az esetleges májusi lépést meglebegtették, hiszen elérték, amit akartak: a kiszivárogtatási kampánnyal lefejezték a paksi igazgatóságot.
Kapolyi László áramvásárlási szerződései miatt már feljelentést tett a Vértesi Erőmű, ön tudott ezekről az ügyletekről annak idején?
A Vértesi Erőmű esetében a kifogásolt ügyleteket tavaly szeptember környékén kötötte a Vértesi Erőmű vezetése, én akkor már négy hónapja nem dolgoztam az MVM-nél.
A Vértesi Erőmű privatizációja azonban már elég régóta húzódó folyamat. Az az átutalás, amelyből a gyanú szerint később az erőműért is fizettek, még 2008 márciusában történt az MVM-től a Kapolyi-féle Kárpát Energón keresztül egy offshore hátterű luxemburgi cégnek.
Én arról tudok beszélni, ami engem érint. A Kárpát Energo vásárosnaményi erőműprojektjébe szállt be az MVM, ezt sokszor tárgyaltuk az igazgatósággal is, a közgyűlés 2007 végén minden előkészítő lépést jóváhagyott. A projekt tervében 89 millió euró hitelszükséglet szerepelt, ebből márciusban 53 milliót adott az MVM arra, hogy a vásárosnaményi erőmű felépüljön. Úgy gondolom, hogy az MVM által delegált személyeknek semmi közük nincs ahhoz, hogy ott a pénzátutalások később hogyan történtek.
Nem tudott arról, hogy a Kárpát Energo az MVM-kölcsön több mint felét, 32,5 millió eurót néhány nap múlva továbbutalta egy offshore hátterű cégnek?
Az MVM holding tizenhárom részvénytársaságból áll, mindegyiknek az élén igazgatóság, felügyelőbizottság, és menedzsment áll. A cégek irányítása az ő dolguk, az MVM-vezér egyik céget sem irányítja napi operatív módon. Én annyit tudok, hogy a közgyűlés által jóváhagyott módon odaadtuk a hitelt, hogy az erőmű felépüljön. Az MVM által oda delegált egyetlen tisztségviselőnek sem volt hatásköre az utalásoknál.
Molnár Lászlónak sem, aki ebben az időszakban az MVM vezérigazgató-helyettese és a Kárpát Energo igazgatóságának elnöke volt, ma pedig a BKV-nál az ön főtanácsadója?
Az oda delegált egyetlen személynek sem volt banki átutalási jogköre a pénzeket illetően.
De észlelnie azért kellett az utalást?
Ezt tőle kell megkérdezni, a jóváhagyására ehhez nem volt szükség.
Ön mikor szerzett tudomást erről az utalásról?
Én az MVM vezérigazgatója voltam, nem pedig ügyintézője. A stratégiával foglalkoztam, nem pedig a kis részletekkel bibelődtem. A történtek után, valamikor később értesültem az utalásról.
MVM-milliárdok offshore cégeknek
Az Index értesülése szerint több milliárd forint "aggályos" pénzmozgást tárt fel 2006-2008-ban a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat. Több mint egymilliárd forintot költöttek egy meghiúsult horvátországi szállodabérletre, másfél milliárd forint befektetési kölcsönt kapott egy ciprusi, és közel tízmilliárd forintot egy Kajmán-szigeteki hátterű offshore társaság. Az offshore cégeket Szász András képviseli, akit Kocsis István volt vezérigazgató tanácsadóként foglalkoztatott. Mártha Imre, az MVM új vezérigazgatója szerint májusra tisztázódhat a veszteség mértéke. Az MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű Zrt. a múlt héten büntetőfeljelentést tett a tavalyi évben Kapolyi László "bíztatására" kötött áramvásárlási szerződések miatt, amiből az államnak jelentős kára származhatott.
Szász András az ön tanácsadója volt az MVM-nél?
Így van, az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiájának megvalósítását segítette a Meinl Bankkal közösen.
Tudott arról, hogy ő képvisel olyan offshore hátterű cégeket, amelyeknél MVM-es pénzek landoltak?
Nem tudom, és nem is kell róla tudnom, mert ilyesmikkel nem foglalkoztam. Az offshore cégek egyik lényeges vonása, hogy a tulajdonosi kör a háttérben marad, és nem szaladgál nagy táblával, hogy tulajdonos vagyok az offshore cégben.
Mi utánanéztünk, Szász András tisztségviselője annak a luxemburgi cégnek, amelynek a Kárpát Energó 32,5 millió euró befektetési kölcsönt adott 2008 márciusában. Ő képviseli azt a ciprusi offshore céget is, amely 2007-ben 6,35 millió eurót kapott az MVM-től hasonló célra. Mi célt szolgált az Aquifexszel való megállapodásuk?
Az Aquifex, a Meinl Bank és az MVM között született egy háromoldalú megállapodás arról, hogy az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiáját a Meinl Bank az általa kijelölt szakértő cégen keresztül segíti. Ez a Meinl Bank által kijelölt szakértő cég volt az Aquifex. Az együttműködés célja az volt, hogy külföldi terjeszkedéssel növeljük az MVM értékét.
Az én intézkedéseimet az MVM akkor érvényes stratégiájának ismeretében lehet megítélni. Nagyléptékű, nemzetközi, eredményes stratégiában gondolkodtam. Ez növekedésorientált stratégia volt, a holdingstruktúra kialakítása után az országhatáron túl is terjeszkedni szerettünk volna. Ezért kötöttünk stratégiai szerződést a Meinl Bankkal, hogy térképezze fel, hogyan tudna az MVM terjeszkedni. A Meinl Bank erről tanulmányt készített, amely szerbiai, boszniai, romániai és ukrajnai energiapiaci befektetési lehetőségeket vázolt fel, és 720 millió euró fedezetet biztosított a leendő projektekhez.
Akkor miért egy ciprusi offshore céggel, és miért nem a Meinl Bankkal szerződtek?
Az Aquifexet a Meinl Bank hozta az együttműködésbe azzal, hogy ők majd előkészítik a projekteket. Minden banknak sok offshore cége van, különösen a balkáni ügyletekhez.
Elfogadhatónak tartja, ha egy magyar állami vállalat eurómilliókat bíz ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cégekre?
A Meinl Bank jelölte ki ezt a céget, náluk ez így működik. Amikor kiderült, hogy az MVM stratégiája változott, már nem akar a régióban terjeszkedni és nem tart igényt a portfolióra, a befektetés pénzügyi követeléssé lett alakítva, amit az Aquifexnek május 31-ig kell teljesítenie.
Ha az Aquifex valóban a Meinl Bank energiaipari cége, minek tulajdonítja, hogy az MVM-kölcsön után megjelent magyar energianádtermesztő cégekben, sőt egy 500 ezer forintos törzstőkéjű ingatlanforgalmazó kft.-ben is? Ez hogyan illeszkedik az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiájába?
Ehhez semmi köze az MVM-nek, nem erre kapta a pénzt az Aquifex. Az MVM a Nád MPS-H Kft.-be egy forintot sem tett bele, szerződést nem írt alá, kötelezettségvállalás nem történt.
A Nád MPS-H Kft.-nek dokumentumai vannak arról, hogy a Paksi Atomerőmű részesedést akart vásárolni a cégben.
Még egyszer mondom, sem szerződés, sem kötelezettségvállalás nem keletkezett ebből az érdeklődésből.
Tehát a Meinl Bank gondolhatta úgy, hogy befektet a magyar energianádbizniszbe, és a maglódi ingatlanforgalmazásba?
Ezt a Meinltől kellene megkérdezni. A Meinl hozta az Aquifexet azzal, hogy rajta keresztül biztosít pozíciókat az MVM-nek Szerbiában.
Nem tartja összeférhetetlennek, hogy az MVM tanácsadója egyben a szerződött offshore cég képviselője is?
Szász András az MVM-nél a nemzetközi terjeszkedésre vonatkozó tanácsokat adott nekem. Hogy a partnernél ki a képviselő, azzal nem foglalkoztam, az MVM-nek nincs köze az Aquifex cégvezetési struktúrájához. Az MVM pénzt adott egy háromoldalú megállapodás keretében ahhoz, hogy a Meinl Bank által lefektetett stratégia alapján szerezzünk nemzetközi pozíciókat. A Meinl javasolta ezt a konstrukciót, mi biztosítottuk a pénzt, és várjuk az eredményt.
Úgy tudjuk, hogy a Paksi Atomerőmű is kibocsátott egy 445 ezer eurós váltót az Aquifexnek.
Én nem láttam semmiféle váltót, kérdezze meg Pakstól. A leányvállalatnak önálló vezetése van, nem tudom hogy adtak-e váltót, és nincs is közöm hozzá.
Az igazgatóságnak Pakson is tagja volt abban az időben.
Igen, de az igazgatóságnak nincs ehhez köze. Nem tudok róla, hogy az igazgatóság bármilyen döntést hozott volna erről Pakson.
Szász Andrásra azért volt szüksége, mert szakértője az energetikának, vagy az MSZP-s kapcsolatai miatt?
Nem tudom, milyen kapcsolatai vannak. A saját szakértőink nem tudták megmondani, hogy hova, hogyan érdemes befektetni az országhatáron túl. Nagyszabású terveink voltak a környező országokban: vizierőmű, ligniterőmű, biomassza-pozíciók, hálózatfejlesztés és az ottani társaságokban való részvényvásárlás. Ezt végigtárgyaltam a bosnyák, a szerb energetikai miniszterrel, végigjártam Szerbiát és Montenergót, háromoldalú megállapodástervezetet készítettem elő a szerb, a bosnyák és a magyar villamosművek között. Ez azt jelentette, hogy közösen megépíthettük volna például a kolubarai erőművet. Azonban a leváltásom után megváltozott a stratégia, és a tulajdonos úgy döntött, hogy az MVM nem lépheti át az országhatárt.
Le lehet ezt úgy egyszerűsíteni, hogy a Balkánon való terjeszkedéshez offshore cégekre lett volna szükség?
A projekteket meg kell szerezni: találkoztam az ügyben Djukanovics úrral, aki a montenegrói miniszterelnök, a szerb energiaügyi miniszterrel, a boszniai szerb köztársaság energia miniszterhelyettesével, a köztársaság elnökével, a kiszemelt vállalatok vezetőivel. Indulni akartam a két román áramszolgáltatóért is. És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek "alkotmányos költségei" is vannak, amiket az ön által említett offshore konstrukció nyilván jobban kezel. Vízió nélkül, stratégiai elképzelések nélkül nem lehet eljutni sehová. A Mol és az OTP mellett az MVM-en kívül más magyar cégnek nem nagyon van esélye regionális szereplővé válni, és ehhez a projekteket meg kell szerezni, mert ha nem szerezzük meg, elviszik mások. A terjeszkedéshez szükség volt erre, vagy maradunk a határaink között, és lemondunk a regionális szerepről.
A horvátországi szállodára is a terjeszkedés miatt lett volna szükség?
A szállodák ügyében úgy döntöttünk, hogy csoportszinten ésszerűtlen több mint egy tucat üdülőt fenntartani, ezért Balatonfüred kivételével mindent eladunk, és Balatonfüreden és a horvát tengerparton erősítünk. A horvát szálloda lízingje nagyon kedvező költségszintet biztosít az MVM-nek. Elhangzott itt mindenféle értékbecslés, noha nem ezek a mérvadóak. Ugyanis a lényeg a következő: egy ágyat egy napra tizenkét euróért vettünk. Ha ehhez a beszerzési árhoz hozzájön a teljes felújítás, üzemeltetés, a napi háromszori étkezés – így, minden egyéb járulékos költségel is csak negyven-egynéhány euróba került volna nem egy ágy, hanem egy szoba, a környéken átlagos 80-120 euro helyett.
Itt megint az a kérdés, hogy miért egy ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore céggel kellett ezt a lízingszerződést megkötni?
Tudomásom szerint azért volt erre szükség, mert az eladók nem kívántak Horvátországban adózni. Ilyen egyszerű.
Ismeri Alexander Gerstlt, aki az offshore cég nevében eljárt?
Miért kellene őt ismernem? Miért gondolják azt, hogy az MVM vezérigazgatójának a nyolcezer fős cégcsoport tizennégy részvénytársaságának minden egyes ügyével személyesen kellene foglalkoznia?
Akkor miért mondja most azt Mártha Imre, az ön utódja az MVM élén, hogy ezek olyan súlyos ügyek, hogy ha csak a negyedéről tudott volna, nem vállalta volna el a megbízatását?
Az MVM mai stratégiája más, mint az én stratégiám volt. Az én intézkedéseimet annak a stratégiának a tükrében kell vizsgálni, ami akkor érvényben volt. Regionális szerepre törekedtem, és két-háromszorosára növeltem volna az MVM értékét. Ha a nemzetközi terjeszkedésre vonatkozó sok projektből csak egyet is meg tudott volna valósítani az MVM, akkor ahhoz képest az előkészítési költség eltörpül. Fillérekből dolgoztunk. Ha még ott lennék, ma már négy-öt nemzetközi projektünk lenne. Ha ezeket a dolgokat félbehagyjuk, az természetesen okozhat valamennyi hátrányt.
De az offshore cégek mögött akár ön is állhat. Van bármiféle érdekeltsége offshore cégekben?
Nincsen. In-shore-ban igen, egy neves borászatban van tulajdonom, és van imitt-amott erdőm is, földem is. Ezen az alapon az is felmerülhet, hogy önöknek van-e részesedésük az Aquifexben.
Felmerülhet, de nekünk nem állt módunkban közpénzből feltőkésíteni a céget. Mi a véleménye arról az elképzelésről, hogy állami vállalatok ne üzletelhessenek offshore cégekkel, közpénz ne kerülhessen hozzájuk, pont azért, mert nem lehet ellenőrizni a tulajdonosi összefonódásokat?
Ha hoznak egy ilyen szabályt, be fogjuk tartani. De ezért nem a cégek felelnek, amíg ilyen az intézményrendszer, mindenki használja. Az offshore-t azért hozták létre, hogy bővítsék a gazdaság szereplőinek mozgásterét, az egész világ használja. Ez pénzügyi szabályozás kérdése.
BKV-vezérként meddig maradhat talpon? Sem a buszbeszerzés, sem a holdinggá alakulás nem vált valóra, pedig ezek a programja alappilléreit képezték.
Sokat haladtunk előre, sok változást elértünk. Vita arról van a holding kapcsán, hogy mi legyen a menetrendje és a feltételrendszere az átalakulásnak. A finanszírozási hiányt, a húszmilliárdos veszteséget a holdinggá alakulás nem tudja önmagában megoldani. Pár milliárdot lehet vele hozni, de a teljes hiány nem fog eltűnni. Mindenesetre fontos eredménynek tartom, hogy ma már mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi stratégiát meg kell változtatni. Buszügyben is a finanszírozás hiányzik, erről folyik a vita, arról nincs vita, hogy ki kéne cserélni a buszokat, azt már régen meg kellett volna tenni. Mi azt képviseljük, hogy a kormány és a főváros jusson egyezségre, és jogszabály írja elő, hogy a hiányzó forrásokat hogyan kapja meg a BKV minden évben.
(Az interjút itt lehet kommentálni)
|
[
"Szász András",
"Kocsis István",
"Molnár László"
] |
[
"Kapolyi László",
"Mártha Imre",
"Alexander Gerstl"
] |
Gyakorlatilag visszavonta feltáró jellegű nyomozati vallomását Regőczi Miklós is. A BKV Zrt. volt kommunikációs vezérigazgató-helyettese semmilyen, a terhére rótt bűncselekményben nem érzi bűnösnek magát. A Hagyó-per tegnapi tárgyalásán Regőczi úgy fogalmazott: a nyomozás során tett vallomásai közül csak azokat tartja fönn, amelyeket "minden kényszertől és kényszerintézkedéstől mentesen" tett.
Ő is fölolvasta az előre leírt vallomását, és közölte, hogy kérdésekre a tárgyalásnak ebben a szakaszában nem kíván válaszolni. A bíróság előtt Regőczi politikai indíttatásúnak nevezte a vádakat. Felidézte, hogy a büntetőeljárás során az ügyében nyomozó rendőrök arra panaszkodtak, hogy valakiért ki kellett menniük kora reggel, hogy bevigyék kihallgatásra – de útközben utánuk telefonáltak, hogy engedjék el az illetőt. Neki, mint gyanúsítottnak azt is panaszolták a nyomozók, állította Regőczi, hogy előbb gyanúsítottak meg embereket, és csak azután kezdték gyűjteni a bizonyítékokat. Milyen büntetőeljárás az, ahol fontos vallomások hiányoznak a nyomozati anyagból? – tette fel a kérdést a nyolcadrendű vádlott, aki azt is kifogásolta: semmiféle bizonyíték nem került elő azzal kapcsolatban, hogy bárkivel össze akart volna beszélni, hogy meghiúsítsa a nyomozást, mégis előzetes letartóztatásba helyezték. Panaszolta, hogy őt meggyanúsították olyan dolgokért, amelyek az ő működése előtt és után is gyakorlatban voltak a BKV-nál – de azok valamiért nem minősültek hűtlen kezelésnek.
A kommunikációs szerződésekkel kapcsolatban Regőczi megismételte a többi vádlott védekezését: azokra szükség volt, hasznot hoztak a BKV-nak, értékarányos árat fizettek értük. Egyenként is kitért a különböző szerződésekre, és hangsúlyozta, hogy a szóban forgó munkákat elvégezték, a szabályokat betartva szerződtek, igazolták a teljesítést, és a piaci árnál valamivel kevesebbet fizettek értük.
Regőczi Miklós a vele felhozott váddal szemben hangsúlyozta: sem Hagyó Miklós, sem Antal Attila, sem Balogh Zsolt, sem Lelovics Ottó soha semmilyen utasítást nem adott neki – olyat pláne nem, hogy a BKV számára hátrányos szerződéseket kössön. Noha Horváth Évával kiváló munkakapcsolatban volt, élettársát, Mátay Lászlót, a Stop.hu című internetes portál főszerkesztőjét sohasem látta, és arról sem volt tudomása, hogy a három különböző szerződésre kifizetett mintegy 38 millió forintot valójában Horváth kedvese kapja. Regőczi szerint az F.F.V.D. Bt.-vel kötött szerződéseket a kollégái intézték.
Regőczi a bíróság előtt azt mondta: az előzetes letartóztatás szerinte a kényszervallatással egyenlő. A rendőrök értésére adták, hogy az a kivezető út, ha az ő sugallatuknak megfelelő vallomást tesz. Abból, amit mondott, bizonyos részeket kimazsoláztak, más részeket elvetettek. Például, amikor arról beszélt, hogy Demszky Gábor személyesen közbenjárt egy cég alkalmazásáért, akkor azt mondták neki, ha az SZDSZ-ről van szó, akkor inkább Mesterházy Ernőről beszéljen. Az nyilvánvaló volt, hogy Hagyó Miklóst a BKV-n keresztül kívánja támadni a sajtó és a politika, ami természetes is, de az már riasztó, hogy az ilyen politikai játszmáknak az ügyészség is a szereplőjévé válik.
Mivel Regőczi Miklós nem válaszolt kérdésekre, Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró megkezdte a nyomozati vallomásainak felolvasását. Azokban többek között elmondta, hogy Hagyó Miklós sajtósától, Lelovics Ottótól mindig utasításnak tekinthető kéréseket, javaslatokat kapott, amelyeket meg kellett valósítania a BKV-nál. Más helyen megerősítette: Lelovicson keresztül kapta az utasításokat, hogy mely cégekkel kössön kommunikációs szerződéseket. Csak a cég nevét mondták, azt már rábízták, hogy mi legyen a szerződés tartalma: az volt a lényeg, hogy az adott cég pénzt kapjon a BKV-tól. Ilyen volt például a KACU Kft., amelynek vezetője Hagyó kabinetjének a tagja volt. Lelovics arra utasította Regőczit, hogy találjanak neki valamilyen feladatot, amiért fizetni lehet. Nyomozati vallomásában Regőczi az ilyen szerződések jelentős részét még szükségtelennek minősítette, a bíróságon viszont azt állította: a szokásos piaci árnál is olcsóbban jutott hozzá e különleges, gyakran több tízmilliós szolgáltatásokhoz a BKV, amelyekre azonban nem érte volna meg saját embereket munkavállalóként foglalkoztatni.
A tárgyalás csütörtökön Regőczi nyomozati vallomásainak ismertetésével folytatódik.
|
[
"Lelovics Ottó",
"Horváth Éva",
"Mesterházy Ernő",
"Regőczi Miklós",
"Balogh Zsolt",
"Mátay László",
"Antal Attila",
"Hagyó Miklós",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Hadnagy Ibolya"
] |
Ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével a kedden másodszorra elfogadott jegybanktörvény-módosítás is - nyilatkozta lapunknak Róna Péter.
A közgazdász szerint ugyanis az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az MNB a közszféra része, azaz forrásai kizárólag közügyeket szolgálhatnak. Így nem értelmezhető az, hogy ha a versenyszférába lépnek, bizonyos adatokat lehet titkosítani esetükben.
Róna Péter
Róna Péter állítja, hogy a 260 milliárdos forrással bíró MNB-alapítványok nem is létezhetnének a jegybank működését szabályozó törvény szerint. Arról, hogy Schiffer András szerint nem ötmilliós fizetést érdemelne Matolcsy György jegybankelnök, hanem rabszíjon kellene elvezetni, azt mondta: ő se nem ügyész, se nem politikus, így nem menne el olyan messzire, hogy kijelentse, korrupcióról van szó. Mivel azonban az alapítványok, illetve az alapítványok által létrehozott gazdasági társaságok mögött nincs semmilyen törvényi felhatalmazás, a helyzet "ex lex", azaz törvénytelen, így törvénytelenül felhasznált közpénzekről van szó.
Munkatársunk kérdésére, miszerint a botrányos jegybanki közpénzkiáramlás miatt felvethető-e Orbán Viktor miniszterelnök, illetve fideszes kormánytagok személyes politikai felelőssége, Róna Péter igennel válaszolt, hozzátéve: "a felelősségük komoly, mivel tudtak róla, hogy a jegybank mire költi a közpénzeket".
További kérdésünkre, hogy ezt mire alapozza, elmondta: 2014-ben - amikor az MNB felügyelő-bizottságának a tagja volt - folytatott egy beszélgetést egy nagyon magas rangú fideszes politikussal, aki Orbán Viktorral napi kapcsolatban van - és kifejezetten felhívta a figyelmét az MNB költéseire, és a felügyelő-bizottság által készített jelentésre. Akkor számára úgy tűnt, hogy fideszes beszélgetőpartnere tudott mindezekről. Az általa említett zárójelentés aggályosnak ítélte az MNB- költéseket, és azt a felügyelő-bizottság egybehangzóan megszavazta, annak ellenére is, hogy fideszes többségű volt a grémium. A jelentést akkor elküldték az Országgyűlésnek, a házelnöknek, a parlamenti bizottságoknak és azok elnökeinek, és a frakcióknak is - emlékeztetett Róna Péter, aki maga egy televíziós műsorban is ismertette a kifejezetten aggályos részleteket, ami miatt az MNB büntető feljelentést helyezett akkor kilátásba.
|
[
"Matolcsy György",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Róna Péter",
"Schiffer András"
] |
Nem vette el a doktori disszertációjának több, mint felét másoló Isaszegi János fokozatát a Debreceni Egyetem júniusban. A nyári felülvizsgálati eljárás után az egyetem Doktori Tanácsa 4-5 arányban nem fogadta el a fokozat visszavonásáról szóló határozati javaslatot. Az eljárás dokumentumaiért sikertelen adatigénylést nyújtottunk be, a Debreceni Egyetem titkolja azokat, az elérhető információk alapján azonban nem végeztek alapos munkát a felülvizsgálat során.
Mint megírtuk, Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, az NKE címzetes egyetemi tanára, 2011-es doktori disszertációjának több, mint felét másolta más szerzőktől, internetes hírekből és a Wikipédiáról. A Debreceni Egyetem felülvizsgálati eljárása eredménytelenül zárult, a Doktori Tanács nem vette el Isaszegitől a fokozatát egy szavazás során. Eredeti cikkünk megjelenésekor Isaszegi János és konzulense, Raffay Ernő sem portálunknak, sem az RTL Klub híradójának nem kívánt válaszolni.
Az egyetem titkolózik
Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a felülvizsgálati jelentésért (melyet az Agrártudományi Doktori Tanács készített), az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) ülésének jegyzőkönyvéért és egy eseti bizottság ülésének jegyzőkönyvéért – itt hallgatták meg Isaszegit személyesen.
Csernoch László rektorhelyettes adatigénylésünkre nem válaszolt érdemben: az EDT üléséről készült egyoldalas emlékezetőt és a Tanács ügyrendjét kaptuk meg, utóbbit nem is kértük. Újabb kérésünkre Csernoch megküldte az Agrártudományi Doktori Tanács (ADT) elnökének féloldalas levelét, melyben Pepó Péter megindokolta, miért nem javasolták az EDT-nek a fokozat elvételét. A jelentést ekkor sem kaptuk meg.
Pepó Péter válasza szerint a nyomtatott szakirodalomból történt plágium (ami az ADT szerint a törzsszöveg 6,54%-át teszi ki) minimális, az internetes forrásmunkák pedig amúgy is bárki számára elérhetőek, így ez nem jelentett gondot számukra.
Vagy rosszul keresték a plágiumot, vagy nem mondanak igazat
Az ADT azonban nem mond igazat a plágium arányát illetően. A három fő szakmai forrásmű (Kiss Zoltán László, Boldizsár Gábor, Jónás János) esetében összesen 6,54%-os plágiumot írnak, míg valójában a törzsszöveghez viszonyítva (tehát a tartalomjegyzéket, címlapot és bibliográfiát levágva) a plágium valódi mértéke körülbelül 16,36% ebből a három műből. A törzsszövegben a leütések számát vettük figyelembe, melybe a nyomtatott karakterek és a szóközök beletartoznak, és a legelterjedtebb módszer akadémiai körökben.
Kétséges, hogy az ADT miként és miért számolta máshogy a viszonyítási alapot. Amennyiben a törzsszöveg részévé tesszük még a címlapot, tartalomjegyzéket, hivatkozásjegyzéket és eredetiségi nyilatkozatot is, vagyis azokat a részeket, melyek önálló jelleggel nem bírnak, 166 oldalasnak tekinthetjük a disszertációt. Ez csupán tíz százaléknyi különbséget jelent, míg az ADT számai a valós plágium 10-15%-át fedik csak le.
Az ADT 150 oldalnyi törzsszövegből közel 15 oldalnyi plágium felett siklott át, csak a fent említett három forrásmű tekintetében, pedig ezek az eredeti cikkünkben közzétett plágiumlistában benne foglaltattak. Az összesen 76 oldalnyi plágiumból a táblázatban foglaltak mellett 52 oldalt tesz ki az egyéb szerzőktől hivatkozás nélküli másolt tartalom. Az ADT elnöke szerint ezek azonban nem indokolják a fokozat elvételét. (Korábbi cikkünkben tévesen 143 oldalnyi törzsszövegről írtunk.)
Pepó Péter levele szerint a tudományos következtetések sajátjai a szerzőnek, így a fokozat elvétele nem szükséges. A válasz értelmében a Debreceni Egyetemen doktori fokozat kapható mások tudományos eredményeinek lemásolásával és összefoglalásával.
Újabb plagizált szövegrészek
Korábbi, a plágiumot felfedő cikkünk óta további másolt részeket fedeztünk fel a disszertációban. Főleg egyetemi jegyzetekből, internetes cikkekből és interjúkból emelt át Isaszegi bekezdéseket, oldalakat. Ezeket számos esetben úgy fogalmazta át, hogy saját meglátásainak tűnjenek. Az újonnan felfedezett részek több oldalt is kitesznek. Isaszegi plagizált a múlt-kor honlapról, a Biztonságpolitikai Szemléből, a néhai Mindentudás Egyeteméről, tanári szerzővel rendelkező egyetemi jegyzetekből, továbbá egyéb szakmai írásokból és interjúkból.
Az alábbi képen látható, valójában mekkora is az a szövegrész, melyet Isaszegi János más szerzőktől másolt a forrás feltüntetése nélkül, és saját gondolatának és ismeretének mutatta be azt. A sárga részek jelzik a szó szerinti átvételeket, vagyis a szigorúan vett plágiumot, míg a kék részeken olyan adatokat, ismereteket sorol Isaszegi, melyekhez forrás kellene, hogy tartozzon, illetve egy ilyen esetben megtévesztően hivatkozik. (A disszertációt jellemzi, hogy még adatok sorolása esetén sem található forrás, ezeket külön nem jelöltük.)
A dokumentum elején és a végén (a plagizált mellékletek előtt) szürkével lett kiemelve az, ami nem tartozik a törzsszöveghez: címlap, tartalomjegyzék, hivatkozásjegyzék, és a következtetések angol fordítása. Az alábbi képen látható eset a Debreceni Egyetem szerint nem indokolja a disszertációval elnyert doktori fokozat visszavonását. (A kihúzással nem jelölt részek nem feltétlenül eredetiek, csupán eddig nem találtunk az eredetiségüket kétségbe vonó adatot.) A plágiumvizsgálatot nehezíti, hogy idegen nyelvű források lefordítását felfedezni közel lehetetlen, még a mai technikai feltételekkel is.
Pránaenergia, holomező, és auratisztítás vízzel
Összevetettük továbbá, hogy a valóban hivatkozott források összefüggésben állnak-e az adott szövegrésszel, vagy csupán ad hoc jelleggel, látszólag lettek elhelyezve. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a disszertációban található 48 hivatkozás (37 jegyzékben és szövegben, 11 lábjegyzetben) tudományos igényű munkáknál feltűnően alacsony. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) elfogadott, hadtudományi témájú disszertációk jellemzően 100-150 hivatkozást tartalmaznak, míg a Debreceni Egyetemen regionális témákban leadott értekezések 80-150 tételes irodalomjegyzékkel rendelkeznek – szövegközi hivatkozásból pedig ennek sokszorosát tartalmazzák.
A hivatkozások átnézése közben azonban igen érdekes forrásra lettünk figyelmesek. Hodnik Ildikó 2004-es könyvének, a “Lélek teste – Auradinamika" című műnek egy fejezete (“Háborgó magnetikus mezők") is le lett hivatkozva. Nem világos, hogyan kapcsolódik szakmailag a regionális biztonságpolitikához az a könyv, melynek fejezetei között megtalálhatjuk a pránaenergiát, a holomezőt, vízzel való auratisztítást, vagy esetleg az atlantiszi mágusokat és a fénylényeket.
A 37 darab bibliográfiai hivatkozásból 3 darab a kétezres évek elején elhangzott előadást jelez, egy pedig egy megszűnt honlapra mutat, így ezek hitelességét ellenőrizni szinte lehetetlen. A fennmaradó 33-ban több olyan mű szerepel, melyekből Isaszegi plagizált. A kérdéses művekből van, hogy egy oldal van csupán lehivatkozva, miközben az átemelések tucatnyit is jelentenek (például Kiss Zoltán László könyve esetében), a szövegtörzsben való megjelölés nélkül.
Az általunk fellelt szakirodalmi és nem szakirodalmi források több esetben nem kapcsolódnak a hivatkozást tartalmazó bekezdéshez.
A doktori fokozat visszavonása más országokban nem tabu. Romániában a közelmúltban Gabriel Oprea volt belügyminisztertől és Victor Ponta volt miniszterelnöktől vonták meg doktori titulusukat.
Grafika: Deák Dorottya
|
[
"Isaszegi János"
] |
[
"Raffay Ernő",
"Pepó Péter",
"Jónás János",
"Kiss Zoltán László",
"Victor Ponta",
"Gabriel Oprea",
"Deák Dorottya",
"Csernoch László",
"Boldizsár Gábor",
"Hodnik Ildikó"
] |
Kuna Tibor cége, a Young & Partners megnyerte a közpénzt hihetetlen tempóban szóró Eximbank nagy tenderét. Erről a tenderről legutóbbi Eximbankos cikkünkben is beszámoltunk; akkor még nem hirdettek eredményt, de a Young & Partners honlapján a referenciák között már kint díszelgett az Exim logó.
Az Isten által pénzszerzésre kijelölt Kuna cégei idén 12 milliárdot takaríthatnak be az államtól, szóval ez mostani 125 milliós tender csak egy morzsa valójában.
Kuna Tibor, fotó: Botos Tamás.
A most elnyert pályázat keretösszege 125 millió forint, a feladatok:
hatékony ügyfél tájékoztatás;
márkaismertség növelése;
szakértői imázs erősítése;
edukáció;
terméket támogató kommunikáció.
Ezért különféle rendezvényeket, partnertalálkozókat, kitelepüléseket, konferenciákat kell szerveznie a Young & Partnersnek. Sőt, az Exim rögzítette a kiírásban, hogy "egyes rendezvényekre miniszterek is meghívásra kerülnek, amelynek következtében miniszterek fogadására is fel kell készülni."
Nem túlzás a legújabb állami kifizetőhelynek nevezni az Eximbankot: a gyorsan fúvódó állami külkerbank most már Garancsi István lakóház-beruházását, Andy Vajna TV2-vásárlását és hasonlókat is finanszíroz, 16 milliárd forintot ad egy Rogán Antalhoz több szálon is köthető alapkezelőnek, és sorozatban nyerik olyan kormányközeli cégek a közbeszerzéseit, mint a Századvég vagy a Humansoft Kft.
(Közbeszerzési Értesítő)
|
[
"Kuna Tibor"
] |
[
"Rogán Antal",
"Botos Tamás",
"Garancsi István",
"Andy Vajna"
] |
Zsinórban nyeri az állami milliárdokat Bárány László családi cége, a kisvárdai Master Good Kft. Legutóbb 3,4 milliárd forintot kaptak. A nagyvállalkozó szerint nincs ebben semmi különös, bárki pályázhat. Az más kérdés, hogy ha egyetlen jobboldali politikussal sincs jóban, és a focit sem szereti, nyerhet-e.
"Ez nem a fogd a pénzt és fuss című játék" – állítja Bárány László, akinek családi cége, a Master Good Kft. újabb 3,4 milliárd forintot kapott a kormánytól egy gigaberuházáshoz: emberek helyett robotok vágják majd a csirkéket a kisvárdai üzemben. Összesen 15 milliárd forintot költenek a fejlesztésre, ennek része a kormányzati támogatás. A vállalkozás célja a bővítéssel az, hogy végre megkapaszkodjanak a baromfifeldolgozók európai élmezőnyében, és úrrá legyenek az őket is sújtó munkaerőhiányon.
"Most 13 ezer 500 darab csirkét vágunk le óránként, Németországban két olyan gyár is van, ahol 15 ezret. A miénk lesz a harmadik ilyen üzem a világon" – mondja, majd gyors fejszámolásba kezd: "csak hogy el tudja képzelni: számolunk háromig és 12 csirke elment az orrunk előtt". Pedig már most is "úgy suhannak a csirkék a gyártósoron, hogy egy-egy kanyarban jobban kilengenek, mint Törőcsik Mari a Körhinta című filmben" – érzékelteti. Ez a tempó mégsem elég, gyorsítani kell, "hiába van jó minőségű árunk, jó áron, de amikor megkérdi a megrendelő, hogy mennyit tudsz ebből hozni hetente, és erre azt mondom, nagyjából 20 tonnát, akkor még megvárja, hogy megigyam a kávét, de üzletet már nem köt velem". Bárány László úgy számol, hogy 2020-tól évente 72 millió csirkét tudnak majd levágni, heti 6 napos munkarendben, két műszakban. Így lesz meg a kellő mennyiség. A cégcsoport tavaly 69 milliárd forint árbevételt ért el, ami az adófizetők pénzének (vagyis az állami támogatásnak), a saját befektetésnek és a fejlesztésnek köszönhetően a jövőben 50 százalékkal nőhet.
Közel a hatalomhoz?
A kormány az utóbbi években egyre több pénzt adott a költségvetésből magyar és külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak egyaránt. Nemrégiben tucatnyi céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, a kormánnyal kötött szerződésnek köszönhetően kaptak-e bármilyen beruházási, termékfejlesztési támogatást vagy kedvezményt, lett-e a megállapodásoknak kézzelfogható hasznuk. A válasz röviden: igen is, meg nem is, voltak, akik jól jártak, míg mások hoppon maradtak. Azt azonban mindenki megerősítette, hogy a sikerért meg kell dolgozni.
A támogatási rendszer régóta vitatott: pártolói szerint ezzel olyan beruházások valósulhatnak meg Magyarországon, amelyek egyébként nem. Mások közben a pénz felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg. A g7.hu nemrégiben vállalatvezetőkkel beszélgetve arról írt, hogy a cégek általában akkor keresik a támogatási lehetőségeket, amikor már eldőlt, hol lesz a fejlesztésük, és a pénzek egy része sokszor még így is nehezen átlátható közvetítőkön keresztül jut el hozzájuk. 2017-ben rekordot döntött a cégek állami támogatása: majdnem pontosan 125 milliárd forintot fordított erre a külügy- és a pénzügyminisztérium. Ez tekintélyes összeg, már csak azért is, mert az összes vállalat 624 milliárd forint társasági adót fizetett tavaly. A legnagyobb tételt az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások teszik ki: 2004 és 2018 között csaknem 430 milliárd forintot fordított erre az állam.
A Master Good Kft. sem először kapott támogatást:
2015-ben 438 millió 639 ezer 50 forint,
2016-ban 3,56 milliárd forint
vissza nem térítendő, beruházási támogatást kapott bővítésre, új munkahelyekre. Ehhez jön a mostani újabb 3,4 milliárd.
Sokan úgy tekintenek a pályázati pénzre, hogy ajándék, pedig nem az
– hívja fel a figyelmet Bárány László, aki a Napi.hu 100 leggazdagabb magyar listáján 39,5 milliárd forintos becsült vagyonával a 28. helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy mi alapján lehet állami milliárdokat szerezni, úgy válaszol, "gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás". A pályázati feltételek között ezúttal nem szerepelt, hogy alkalmazzanak több embert. Szerinte most azzal nyertek, hogy vállalták:
magasan képzett technikusokat és mérnököket vesznek fel, ők kezelik majd az új gépeket,
a robotokkal pénzt spórolnak, amiből a munkatársak átlagbérét emelik,
többlet árbevételt vállaltak a következő évekre.
"A kormány elvárása az volt, hogy a támogatási összeg 5 éven belül térüljön meg" – teszi hozzá. Eddig a berendezések kevesebb, mint egyharmada érkezett meg a gyárba, jövő szeptemberben indul a munka az új részlegben.
Élménynegyed vagy szegénynegyed?
A Fidesz-kormány a Master Goodon kívül számos más magáncég munkáját is megkönnyítette, 2010 óta több olyan vállalkozói körnek is segített, amely jó kapcsolatot ápol valamelyik jobboldali politikussal, olykor magával Orbán Viktor kormányfővel is. Kisvárda az előző kormány fejlesztési miniszterét adta, Seszták Miklós most az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjárt felelős kormánybiztos. Bárány László nem tagadja, jó a kapcsolata Sesztákkal, "jó miniszter volt, sok pénzt szerzett a térségnek" – érvel. Az ország egyik legszegényebb csücskében épült:
694 millió forintból csúszdapark,
1,9 milliárdból sportszálló és apartmanház,
273 millióból mozipark,
100 millióból gigaparkoló,
2,5 milliárdból stadion.
A Master Good 2016-ban nyert, 3,56 milliárd forintos beruházása is kiemelt státuszú lett, Bárány László szerint azért, mert vállalták: 8 éven át alkalmaznak 500 embert az elmaradott térségben.
Senki sem mondja, hogy könnyű az élet, de úgy néz ki, van a magyarokban szufla
– ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta 2014 nyarán, amikor átvágta a szalagot a Master Good kisvárdai üzemének átadásán. Bárány László szerint, ha rajta múlik, jövőre is a kormányfő adja majd át az új csarnokokat. Arra a kérdésre, hogy a kormány pályázatain a hatalomhoz közeli vállalkozóknak lejt-e a pálya, a vállalkozó így felel,
kicsit ránk is sütött a nap, de mint a csoda, ez is csak 3 napig tart, utána jönnek a dolgos hétköznapok.
Kiemeli, a tender nyitott volt, bárki számára hozzáférhető, "ezt nem a Bárány családra írták ki". Szerinte "ez nem úgy van, hogy tessék jó számokat beírni, lepontozzuk, adunk rá egy csillagos ötöst, és tessék vinni a pénzt, nagyon szigorúan ellenőrzik a felhasználást, és a vállalások számait". A mostani szerződésben azt is aláírták, ha 5 éven belül nem teljesül a kormány által remélt hatékonyság és bérnövekedés, a kapott pénzt időarányosan, kamataival együtt vissza kell fizetni.
© Master Good
A pályázati feltételeken azonban a nagyvállalkozó változtatna, ezt már többször is jelezte a kormány képviselőinek: szerinte a támogatások odaítélésénél a cégek nemzetközi értelemben vett versenyképességét is vizsgálni kellene. Azt is javasolta, hogy a pályázati feltételek közé kellene emelni: milyen az adott vállalkozás adóteljesítménye. A Master Good cégcsoport több mint 2 ezer embert foglalkoztat, tavaly 3,9 milliárd forint adót fizetett be.
Térnyerés, üzletpolitika
Bárány László az állami milliárdok ellenére is hisz a versenyben, azt mondja, "ez a legnagyobb igazságosztó, aki érzelmi alapon ki akarja ebből vonni magát, az magának állít csapdát". Úgy látja, néhány éven belül "csak a legrátermettebb, leginnovatívabb vállalatok maradnak meg", az ott dolgozók pedig a jelenleginél sokkal többet fognak keresni. A Master Goodnál eddig 18 százalékkal nőttek a bérek, a tulajdonos úgy számol, 3 éven belül elérik az 50 százalékot.
A baromfiágazat szerinte mára letisztult, "eltűntek a hamiskártyások". Arra a hírre, hogy Csányi Sándor agrárbirodalmának része lett a szentesi Hungerit Zrt., korábbi tulajdonosa, Magyar József pedig búcsúzóul gáláns jutalmakat, összesen 420 millió forintot osztott szét a dolgozók között, Bárány László úgy reagál, "a lehető legnagyobb tisztelettel és dicsérettel illetem Magyar urat, kalapot emelt volt kollégái előtt, elismerte, hogy nélkülük nem lett volna sikeres a cég, hallatlan gesztus". Csányi Sándorra pedig úgy tekint, mint "kedves konkurensre, szépen elmegyünk egymás mellett, úgy, hogy nem alakul ki semmilyen dörzshatás".
Bárány László ma már kizárólag a beruházások anyagi és műszaki előkészítéséért felel a Master Goodnál, a cégcsoportot évek óta fiai vezetik, mindketten 45-45 százalékos részesedéssel bírnak az anyavállalatban. A szavazati és az osztalékarány azonban három részre oszlik, "ahol három ember szavaz, ott soha nincs patthelyzet, de attól nincs borzasztóbb, amikor engem leszavaznak" – vallja be. Szerinte csak egy erős, összetartó családnak lehet sikeres vállalkozása, "én még veszekedő focicsapatot nem láttam győzni" – teszi hozzá.
Apropó foci: a Master Good névadó szponzora a város NB I.-es futballcsapatának. A családi vállalkozó bár – saját bevallása szerint - a focihoz nem ért, csak szereti, vallja, ez a sport "kiszámítható gazdasági értékkel nem bír, nem is ez a dolga, hanem az, hogy szórakoztasson". Szerinte ez több-kevesebb sikerrel össze is jön, "legutóbb megvertük az MTK-t, kezdjük komolyan venni a bajnokságot, most már az első csapatot küldjük a pályára, eddig csak edzőmeccseket játszottunk".
|
[
"Seszták Miklós",
"Bárány László"
] |
[
"Magyar József",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor",
"Törőcsik Mari"
] |
Tavaly augusztusban óriási közbeszerzést zárt le az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): a 480 millió forintos pályázat szakértői tanácsadásról és szolgáltatásnyújtásról szólt. A tanácsokat uniós pénzek, pontosabban a 2014-2020 közti EFOP-pénzek kiosztásához várták. Ezt némi meglepetésre egy fura hármas konzorcium nyerte el.
Bolond, aki nem közbeszerzési tanácsadónak ment
Az első két, kiugróan rossz hírű vállalat szinte már régi ismerősünk. Az egyik az aktuális közbeszerzési szupersztárunk, maga az Ész-ker, ami egyéb parádés megoldások mellett fontos szerepet töltött be az Elios korrupciógyanús milliárdjainak behúzásánál, róluk például itt írtunk bővebben. A vállalat egyébként több ponton kötődik Tiborcz Istvánhoz.
A másik az állam szintén sokszor korrupciógyanúba keveredő kedvence, a hírhedt Provital, a fideszes közbeszerzési piac korábbi koronázatlan királyai. Ők egyébként Mészáros Lőrinc szupercsapatához tartoznak közvetlenül.
Úgy tűnik, legutóbb az OLAF is eredményesen nyomozott utánuk: az például biztosan nem tetszett nekik, hogy korábbi tulajdonosuk, Homolya Róbert mostani államtitkár a világ legrégebbi trükkjével a döntéshozatalt és az ellenőrzést is befolyásolhatta pár milliárdnyi közbeszerzésüknél.
A kakukktojás se akkora kakukktojás
A harmadik nyertes viszont teljesen kilógott: a Csendes Consulting. A 2015-ben alapított, akkor 12 fős, kisebb cég hamar kilőtt a magyar közbeszerzési piacon, de az árbevétele sose érte el 400 milliót se. Az egyetlen tulajdonos, Csendes Richárd korábban is dolgozott tanácsadóként kisvárosoknak kisebb közbeszerzéseknél, az akadémiának vagy az államkincstárnak, de az nagyon meglepő volt, hogy legnagyobbak hirtelen bevették a munkaóránként nettó 16 ezer forintot fizető emmis közbeszerzési szakértésbe.
Piaci feladatokra egy nagyon képzett, tapasztalt szenior tanácsadót simán foglalkoztatnak óránként nettó 16 ezer forintos áron. A legmenőbb, Big4 tanácsadócég ékkövei, a partnerek bőven kiszámlázhatnak 50-100 ezer forintot is nálunk óránként a személyes munkájukért. De ide biztosan nem fog kelleni őrületes tudás: a leírás szerint várhatóan elég standard feladat lesz az egész, 4 ezer kisebb, közbeszerzési értékhatárt el nem érő közbeszerzést kell kitenni majd. Az ilyesmihez jellemzően egyetemi szintű alaptudás sem kell feltétlenül.
A külső szemlélő számára egyetlen különleges képesség tűnhet csak fel Csendes Richárdban, mégpedig az, hogy ő lett az Emmi friss helyettes államtitkárának Illés Boglárkának a barátja. Illés Boglárka a Fidelitas szárnyain szállt be villámkarrierrel az államigazgatásba, 2014-ben végzett jogászként az Eltén, utána ment is a Miniszterelnökségbe, aztán az Államkincstárhoz osztályvezetőnek, 2016 végén pedig helyettes államtitkár lett az Emmiben.
Illés korábban is híres emberrel járt, Palotai Dániellel, az MNB igazgatójával, Csendessel való kapcsolata viszont 2016-tól kezdődhetett. Legalábbis onnantól kezdték el a semmiből vadul lájkolgatni egymás képeit a Facebookon, Illés álarcban bár és név nélkül, de kitette már azt is, hogy idén a jogászbálra is párban mentek.
"A közbeszerzési piacon a megbízások a bizalmon alapszanak" – vallja Csendes Richárd a közbeszerzési tanácsadócégének honlapján. Ha a hirtelen irányába megnövekedő bizalom a barátnője pozíciójából fakad, az viszont még most is törvénytelen. Csendes azt is írja magáról céges bemutatkozásában, hogy már a néhány fős cége vezérigazgatójaként is a feladata elsősorban az új ügyfelek megszerzése és a stratégia kapcsolattartás.
Hasonló összeférhetetlenség derült ki idén Szele-Király Andreáról, a FM egyik helyettes államtitkáráról is, akinek férje az FM alá tartozó nemzeti parktól nyert el megbízásokat. Szele-Király cikkünk megjelenése után nem sokkal le is mondott.
Egy egész hadsereg kell Balogéknak, drágán Maga a közbeszerzés is elég furcsa volt. Egy ilyen nagyértékű tendernél nyílt eljárást kell hirdetni, azonban az elérhető adatok alapján csak három ajánlat érkezett, ezen nyertek az ismerős arcok, a másik két pályázatot nem ismerjük. Cserébe viszont a győztesek sem tudják maguktól ellátni a feladatot, boldog-boldogtalant bevették alvállalkozóként, például Csendes korábbi munkahelyét, a Tricsók Zrt-t. vagy az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.-t, a KÖKI-Innováció Kft.-t, az ODC Open Doors Consulting Kft-t és a Tender Innováció Zrt.-t is. Ahogy azt sem árt hangsúlyozni, hogy mintha kissé kevéssé sikerült volna a verseny: a nettó 16 ezer forint/órás szakértői ár magasnak mondható. Egy ember teljes, 40 órás munkahéttel számolva így legalább nettó 2,56 milliót fog leakasztani az államtól havonta a projekt keretében.
A Csendes Consulting váratlan sikere azért extrán furcsa, mert pont a pályázat kiírása előtt került be a friss cég először az országos hírekbe. Akkor is talán a lehető legrosszabb színben: ők tudtak összehozni ugyanis egy olyan autóbeszerzést, aminél az univerzum összes típusa közül csak kizárólag egyfajta felelt volna meg a centiméterre kimért feltételeknek. Cikkünk után egyébként azt a közbeszerzést inkább teljesen lefújta a kiíró. A fura együttállásról megkérdeztük az Emmit is, de semmit nem akartak válaszolni a kérdéseinkre.
Borítókép: Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár beszédet mond a Mol Mester-M díjak átadásán a Pesti Vigadóban 2018. március 5-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI.
|
[
"Csendes Richárd",
"Illés Boglárka"
] |
[
"Palotai Dániel",
"Tiborcz István",
"Koszticsák Szilárd",
"Homolya Róbert",
"Mészáros Lőrinc",
"Szele-Király Andrea"
] |
A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben. Egymásnak mondanak ellent a kormánytagok, mit is csináltak a Buda-Cash- és Quaestor-botrány kirobbanása között. Múlnak a napok, de nem tisztább, csak homályosabb a kép.
Egyre nehezebb követni, hogy a kormánytagok pontosan mit, mikor és miért tettek és miről tudtak a Buda-Cash-botrány és a Quaestor-botrány kirobbanása között eltelt időszakban. A brókerügyekben hozott kormányzati lépésekről nyilatkozott már a kormányfő, két miniszter (Lázár János és Szijjártó Péter) és a kommunikációs államtitkár (Giró-Szász András) is, de a kép csak nem tisztul.
Ennek az az oka, hogy a kormánytagok folyton ellentmondásba kerülnek egymással és a korábbi nyilatkozatokkal – vagy egész egyszerűen az időpontok nem stimmelnek, így folyamatosan újra kell értelmezni, kommunikálni a kormányzati lépéseket. Összeszedtük, hogy az elmúlt egy hétben milyen ellentmondásokba keveredtek a kormánytagok és hogyan próbálták kimagyarázni.
A brókerbotrány nyilatkozatai egy idővonalon
Első ellentmondás: miért vették ki a pénzt a Quaestorból?
Múlt kedden írta meg az Index, hogy a külügy egyik intézményének, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak befektetése volt a Quaestornál, és ezt március 9-én, épp a bedőlés napján kivette onnan. A döntés március 5-én született. A Külgazdasági és Külügyminisztérium így magyarázta az Indexnek a döntést: "az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket".
De. Mindezt felülírta Orbán Viktor rögtön másnap, amikor Sopronban kijelentette, hogy ő rendelte el a kormányülésen, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e brókercégnél pénze, és tüstént vegye ki onnan. A külügy erről az utasításról egy szót sem szólt előzőleg.
Második ellentmondás: mikor utasított Orbán?
Orbán nem jelölte meg akkor azt az időpontot, hogy pontosan mikor is utasította a kormánytagokat, csak annyit mondott az MTI szerint, hogy a kormányülésen rendelte el. Ennek azért van jelentősége, mert február 24. (ekkor robbant ki a Buda-Cash-botrány) és március 9. között (a Quaestor bedőlése) eltelt 12 nap, és fontos szerepe van annak, hogy Orbán mikor és milyen formában értesült a szektorral kapcsolatos problémákról.
Mit csinált tehát a kormány? A kormányzati kommunikáció alapján tehát a következő történt időrendben: Február 24.: kirobban a Buda-Cash-botrány Február 25.: állítólag egy éjszaka alatt elkészül a Varga-jelentés, Orbán ez alapján utasítja a kormányülésen a minisztereit a pénzek kivételére Február 26.: Megjelennek az első hírek a Honvéd Egészségpénztár érintettségéről. Március 3.: Két egészségpénztárnál is kifizetési tilalmat rendelt el az MNB, a Honvéd, illetve a PRO V1TA Egészségpénztárnál. Orbán már napok óta tudja elvileg, hogy a Buda-Cash-ügyben érintett bankoknál tartották a pénztári vagyonuk jelentős részét. Március 4.: Orbán találkozik a Buda-Cash-ügyben károsult polgármesterekkel. Március 5.: Szijjártó Péter utasítja a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a 3,8 milliárd forintot a Quaestorból. Március 9.: A külügy megkapja az állampapírokat készpénzben, ezután bedől a Quaestor. Április 2.: Eddigre készítik el elvileg a minisztériumok a jelentést arról, mennyi pénzük van brókercégeknél.
Múlt csütörtökön Lázár János és Giró-Szász András maratoni sajtótájékoztatóján az újságírók megkérdezték, mikor utasította a kormánytagokat a miniszterelnök. A két politikus összenézett, látszott a bizonytalanság, majd Lázár azt mondta: március első napjaiban. Szijjártó Péter pedig ezután, március 5-én rendelte el a külügyi pénzek kivételét. Lázár külön kiemelte, hogy Szijjártó azért volt ilyen gyors, mert az egyik leggyorsabban dolgozó kormánytag.
Csakhogy március elején nem volt kormányülés.
Az első kormányülés márciusban 11-én volt, tehát a Quaestor-bedőlés után. Ezután szivárgott ki az M1 nemzeti hírcsatornán keresztül az azóta megerősített információ, miszerint február 25-én, rögtön a Buda-Cash-botrány másnapján utasított Orbán.
Lázárék válasza tehát nem volt igaz, Szijjártó pedig mégsem lehetett olyan gyors.
Harmadik ellentmondás: mi alapján döntött Orbán?
Fontos kérdés, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre a miniszterelnök, hogy ki kell venni a pénzt a brókercégekből, így a Quaestorból is. Ha Orbánnak és a kormánytagoknak voltak információik arról, hogy a Quaestor összeomolhat, és ennek tudatában cselekedtek, bennfentes kereskedelemmel vádolhatják őket, amelyet a törvény súlyosan büntet.
Lázár János szerint szó sincs bennfentes kereskedelemről, Orbánnak semmi olyan információja nem volt, amelyet ne tudott volna egy egyszerű keményen dolgozó kisember, aki befektetett a Quaestornál. Lázár János azt mondta,
egyszerű életösztöne mozgatta a miniszterelnököt.
Mára azonban kiderült, hogy ha nem is bennfentes információja, többlettudása egészen biztosan volt Orbánnak. Ugyanis a miniszterelnök azt mondta korábban Sopronban és most hétfőn a parlamentben is, az alapján fogott gyanút, hogy kiderült, a Honvéd Egészségpénztárnak is bennragadt pénze a Buda-Cash-bedőlés miatt, illetve önkormányzatok is pórul jártak.
Azonban ez csak Orbán állítólagos utasítása után került nyilvánosságra . A Honvéd érintettségéről február 26-án jelentek meg információk, az MNB március 3-án rendelt el két egészségpénztárnál kifizetési tilalmat, az önkormányzati vezetőkkel pedig március 4-én találkozott a miniszterelnök.
Tehát Orbánnak ezekről a dolgokról mindenképpen korábban kellett tudnia.
Negyedik ellentmondás: most akkor mégsem az életösztön alapján utasított Orbán?
Világos tehát, hogy Lázár tévedett, és mégsem voltak ugyanazon az informáltsági szinten a kisbefektetők és Orbán, akinél nem egyszerűen az életösztön működött. Az RTL Híradója is felfedezte ezt az ellentmondást, és hétfőn megkérdezte Giró-Szász Andrást, aki váratlan magyarázattal állt elő:
Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik már, mi mikor és minek hatására történt a Quaestor-ügy kapcsán.
Február 25-re ugyanis állítólag elkészült a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy összefoglaló jelentés, a Varga-jelentés, amely feltérképezte, hogy milyen problémák vannak a szektorban. Az államtitkár szerint a jelentésben – amely tehát jóval kevesebb, mint egy nap alatt készült el – benne voltak olyan elemek, amelyek a sajtóban csak később jelentek meg (egészségpénztárak és önkormányzatok érintettsége). Ezt azért nem lehetett nyilvánosságra hozni Giró-Szász szerint, mert akkor a kormány rémhírt terjesztett volna, amit a törvény büntet.
A miniszterelnök tehát rosszul emlékszik, nem a sajtóból, hanem a titkos Varga-jelentésből értesült ezekről a körülményekről. Giró-Szász szerint nincs ezzel probléma, hogy a kormánytagok nem emlékeznek pontosan az időpontokra, "nem számon kérhető, hogy valaki egy hónap után négy vagy öt napot téved".
Ötödik ellentmondás: miért ilyen lassúak a minisztériumok?
Február 25-én tehát Orbán elvileg minden minisztert utasított, hogy vegye ki az állami pénzt a brókercégekből. Szijjártó Péternek ezek szerint nyolc napig tartott, amíg utasította a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a befektetett állampapírokat a Quaestorból. Ha tényleg február 25-én adta ki az utasítást Obán, vajon mi tartott nyolc napig a külügynél? Miért dicsérte akkor Lázár Szijjártót a gyorsasága miatt? Na és a többi minisztérium mit csinált azóta?
Orbán hétfőn a parlamentben nem válaszolt arra, hogy mennyi állami pénz volt vagy van brókercégeknél. Mivel állítása szerint még mindig nem tudja. A miniszterelnök cseppet sem megnyugtató módon azt közölte, hogy "a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre" érnek véget, és ekkor derül ki, hogy megvan-e az a pénz, amely fölött őrködnünk kell.
A kormány által kommunikált forgatókönyv egyik legfőbb gyenge pontja éppen ez: ha február 25-én világosan közölte Orbán Viktor, hogy baj van, és menekülni kell a brókercégektől,
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[
"Lázár János",
"Szijjártó Péter",
"Lázár Szijjártó",
"Giró-Szász András"
] |
Gyurcsány Ferenc felelőssége is megáll a Sukoró-ügyben, a volt szocialista miniszterelnöknek a tervezett telekcsere és a kaszinóberuházás tekintetében egyértelmű a politikai felelőssége, de szerintem Gyurcsánynak jogi felelőssége is van – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón a parlamentben.
A tárcavezető szerint komoly eredmény a Kúria mai jogerős ítélete, amely letöltendő börtönbüntetést szabott ki Tátrai Miklósra és Császy Zsoltra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két korábbi vezetőjére.
“Nehéz megítélni, hogy Tátrai Miklós esetében a 3 év letöltendő és Császy Zsolt esetében a 2 és fél év letöltendő arányos ítélet-e, de a Kúria mai ítélete komoly eredmény. Egyelőre csak két embert ítéltek el, szerintem Gyurcsány Ferenc is felelős, jogi értelemben is. Gyurcsány konkrétan részt vett a Sukoró-ügy intézésében, ő vezette például a tárgyalódelegációt. A mai ítéletből is kiderült, ha hatalmon vannak, hogyan bánnak a szocialisták a közvagyonnal" – szögezte le Lázár János.
Ismert, az ítélet mellett portálunk ma azt is megírta, hogy Gyurcsány Ferenc ismét megfenyegette a Sukoró-ügyben eljáró ügyészeket és bírákat. A Kúria csütörtöki ítélethirdetése után a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy nem a jogerősen elítélt vádlottak, hanem "a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök". Párttársa, Varju László mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró “fideszes" ügyészek, a csütörtöki ítéletet meghozó bíró és tanácsa “addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják".
A PestiSrácok.hu azt a kérdést is nekiszegezte Lázár Jánosnak, hogy mit üzen azoknak a román történészeknek, akik revíziós vádakkal illették a Miniszterelnökség vezetőjét amiatt, mert a Nemzeti Összetartozás Napján Szarvason Lázár erkölcsi jóvátételt sürgetett a magyarságnak Trianon miatt és nyomatékosította, a magyar nemzet áldozata Trianonnak és nem előidézője. Mindezen felháborodtak egyes román történészek, akik lejárató cikket is írtak Magyarországról, úgy fogalmaztak, hogy Lázár veszélyezteti a térség stabilitását, a román államfő pedig soha nem kérhet bocsánatot a magyaroktól, mert egy napig sem maradhatna hivatalában.
“Nem üzennék a román történészeknek, inkább csak azt mondom, hogy nem lehet olyan nagy a térség stabilitása, ha azt meg lehet rengetni Hódmezővásárhelyről. A következő három év jó alkalom arra, hogy Trianonról beszélgessünk románokkal, szerbekkel, szlovákokkal és másokkal. Nem jó az az Európa, amelyben az egyik államnak gyásznapja másoknak ünnepnap. Áder János köztársasági elnök Újvidéken bocsánatot kért a szerbektől a második világháborúban elkövetett erőszakért, tőlünk ugyanakkor nem kértek bocsánatot a szomszédos államok vezetői. Itt az ideje, hogy ezt megtegyék Trianon haszonélvezői" – egyértelműsítette Lázár János.
Módosítják a civiltörvényt
A kormány elfogadja a Velence Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében – mondta Lázár János a Kormányinfón. A tárcavezető ismertette, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai szempontú felvetéseit elutasították. Lázár János hangsúlyozta, a Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a civiltörvény módosításának legitimitását, vagyis a parlamentnek legitim célja rendet tenni ebben a kérdésben, továbbá helyes a különböző szervezetek külföldi finanszírozásának megismerhetősége.
Brüsszelbe mennek a 3-as metró miatt
A kormány minden segítséget megad a 3-as metró felújításának elkezdéséhez, és támogatja Tarlós István főpolgármester megvalósítási tervét – jelentette be Lázár. Megerősítette, Tarlós István és a kormány arról állapodott meg szerdán, hogy egy közös tárgyalódelegációt küldenek Brüsszelbe azért, hogy megszerezzék az Európai Bizottság jóváhagyását az eredeti beruházási összegnek számító 137,5 milliárd forinton felüli kiadásokra. Ismertette, Brüsszel egyelőre nem adott írásos jóváhagyást a beruházás eredeti költségeire sem. Megjegyezte továbbá, hogy a kormány “normális hangvételű" beszélgetést folytatott Tarlós Istvánnal, a találkozón pedig több más fővárosi ügy is szóba került.
Többet érdemelnek a panelben élők
A panellakások ügyéről és az ezzel kapcsolatos kormányzati tervekről is beszélt Lázár a Kormányinfón. Előrebocsátotta, a kabinet célja az emberek életminőségének javítása. “Az elmúlt 15 évben 72 ezer panellakás felújítására került sor, ez a panelek mintegy 11-12 százaléka. A sokemeletesek 80-90 százalékát még nem tudta felújítani Magyarország. Segítségre szorulnak azok, akik panelban élnek. A kormány egyeztetést kezdeményez az ügyben, az építésztársadalommal is tárgyalunk majd és a lakókkal is közös nevezőre kell jutni. Ezek után Hódmezővásárhelyen, az én városomban mintaprogramot indítunk. Pontosan fel fogjuk mérni a házak technológiai állapotát, épületgépészetét. Mérlegre kell tenni a lehetőségeket. 3-4 megoldás is asztalon van, ebben van olyan, amit Németországban már megvalósítottak, ez az épületek visszabontása" – sorolta Lázár.
Dolgozik a gazdaság
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jó esély van arra, hogy az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a 2018-as költségvetési javaslatot. Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az 1990 és 2014 közötti időszakhoz képest már nem a költségvetési vita uralja a közbeszédet, ma a gazdaság teljesítménye nem képezi politikai, parlamenti viták tárgyát. Ez alapvetően nem a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók összefogásának eredménye – tette hozzá. Hangsúlyozta, három dolgot tűztek ki célul: a munkavállalók, a családok támogatását és a biztonság garantálását.
A kormány arra számít, hogy az illegális bevándorlás ügyében a következő fél évben felerősödik a vita a tagállami és európai uniós határkörökről – közölte Lázár János.
Soros György magyar származású amerikai üzletember azt javasolja, hogy a kérdésben az Európai Unió döntsön. Tehát ne az adott tagállam mondja meg, hogy ki éljen a területén, hanem ezt egy központi brüsszeli hivatal döntse el – mondta Lázár. Magyarország szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt – jelentette ki.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
|
[
"Handó Tünde",
"Császy Zsolt",
"Varju László",
"Lázár János",
"Polt Péter",
"Gyurcsány Ferenc",
"Tátrai Miklós",
"Tarlós István"
] |
[
"Trócsányi László",
"Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu",
"Áder János",
"Soros György",
"Orbán Viktor"
] |
A miniszterelnök volt biztonságpolitikai főtanácsadójához került a cég, amely többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is értékesíti.
A Tombor András üzletember, Orbán Viktor volt tanácsadója által alapított Visus Invest Kft. vásárolta fel a piacvezető tévés sales house-t, az Atmedia Kft.-t. A Visus azt ígérte: pénzügyi befektetőként lesznek jelen, nem terveznek szervezeti és üzletpolitikai változást a cégnél.
Az Atmedia értékesíti többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is. Nettó árbevétele 2014-ben 7,6 milliárd, 2015-ben már 9,2 milliárd forint volt. Alapítója, Tombor András az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, majd a 2000-es évek közepén a Multireklám vezérigazgatójaként dolgozott. 2012-től idén nyárig a Grand Tokaj élén állt, ügydöntő felügyelőbizottsági elnökként. Azóta a médiában többször is Habony Árpád hitelezőjeként emlegették.
Tombor most azt mondta: "Mint azt korábban is említettem, amennyiben kedvező lehetőséget látok, visszatérek a magyar médiapiacra, ugyanis az elmúlt évek tendenciái alapján jelentős fejlődési potenciál látszik benne. Az akvizícióra hosszú távú pénzügyi befektetésként tekintek. Az Atmedia jelenlegi menedzsmentje minden támogatást megkap a munkája folytatásához. A cég operatív működésébe nem kívánok beleszólni, mert a lehető legjobb csapat irányítja a céget, amely piaci áttörést ért el 2016-ban."
Az Atmediát 1998-ban, Lengyelországban alapították meg. A régiós terjeszkedés egy évtized múlva indult a cseh, majd 2009 végén a magyar leányvállalatokkal. Az elmúlt hat év alatt Magyarországon piacvezető kereskedőházzá vált. Az cég várhatóan idén zárja eddigi legsikeresebb üzleti évét.
|
[
"Tombor András",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Habony Árpád"
] |
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn tette közzé, kiket kért fel Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter az alapítvány kuratóriumába. A testület elnöke Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lesz, a tagok között pedig szerepel az agrárminiszter Nagy István, illetve Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is. Bekerült még Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja, valamint Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Az ITM közleménye szerint az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése. "A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is" – írták.
A modellváltáshoz fűződő elvárás az ITM szerint, hogy a megújult egyetem 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb agrárfókuszú egyeteme közé.
|
[
"Lázár János",
"Nagy István",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Bedő Zoltán",
"Palkovics László",
"Horn Péter"
] |
Feljelentették Vitézy Dávidot
Budapest - A BKK üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentették a korábbi vezérigazgatót, Vitézy Dávidot.
, Mohai Balázs
Budapest - A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt az igazgatóság döntése alapján feljelenetette VI. és VII. Kerületi Ügyészségen a közlekedési társaság korábbi
vezérigazgatóját, Vitézy Dávidot.
A Dabóczi Kálmán vezérigazgató által aláírt pénteki, MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a BKK a rendelkezésére álló hivatalos dokumentumok alapján megállapította, hogy Vitézy Dávid munkaviszonyának megszűnésekor nem tett eleget a társaság adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglalt kötelezettségének.
Hozzátették: valószínűsíthető, hogy a volt vezérigazgató jogosulatlanul birtokol adatvagyont, amely megvalósíthatja az üzleti titoksértés bűntettét, alkalmas lehet vagyoni hátrány okozására, jogtalan előnyszerzésre.
Vitézy Dávid szerint a társaságtól való távozásakor minden szabályosan történt az átadás-átvételi eljárásban, szerinte a BKK vezérigazgatója által aláírt, ezzel ellentétes tartalmú közlemény minden alapot nélkülöző
vádaskodás.
Mindeközben kiderült, nem a főpolgármester tett feljelentést, hanem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, és nem átadási jegyzőkönyvről, hanem a BKK "teljes informatikai adatvagyonának" elviteléről van szó a BKK előző vezérigazgatója, Vitézy Dávid ellen tett feljelentésben - közölte a cég péntek este az MTI-vel.
A BKK ezt arra reagálva tudatta, hogy Vitézy Dávid korábbi, ugyancsak pénteki közleményében azt írta: minden szabályosan történt az átadás-átvételi eljárásban, amikor távozott a társaságtól, szerinte a BKK vezérigazgatója által aláírt, ezzel ellentétes tartalmú közlemény minden alapot nélkülöző vádaskodás. Hozzátette: tavaly december 3-án, miután a Fővárosi Közgyűlés a felmentéséről döntött, vezetői értekezletet tartott, ahol felkérte minden szakterület vezetőit az átadás-átvételi dokumentációk elkészítésére. Az átadás-átvételi dokumentációt a késő esti órákban mindkét fél aláírta, és a dokumentációból egy-egy példány az ilyenkor szokásos módon a társaság, az átadó és az átvevő birtokába került - tette hozzá. Az átadás-átvételi dokumentációt semmilyen célra nem használta fel, abból semmilyen haszna nem származott és az egyáltalán nem tartalmaz olyan eredeti dokumentumot, amely a BKK-nál ne volna fellelhető - írta. Kitéer arra is, hogy mivel sem Tarlós István főpolgármesterről, sem a városvezetés más tagjáról "nincs oka feltételezni efféle lejáratási kísérletet", bizonyára valamiféle megfelelési kényszer, túlbuzgóság állhat a "feljelentgetés" mögött az új cégvezetés részéről.
Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ megalapításától, 2010 októberétől 2014. december 31-ig töltötte be a vezérigazgatói posztot, menesztéséről a Fővárosi Közgyűlés december 3-án döntött.
MTI
|
[
"Vitézy Dávid"
] |
[
"Mohai Balázs",
"Dabóczi Kálmán",
"Tarlós István"
] |
Vesztegetésben bűnösnek találta és tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Pécsi Törvényszék nem jogerősen azt a volt barcsi labdarúgót, aki tavaly bundázásra akarta rávenni Törtei Tamást, a PMFC-Matias játékosát. Ez volt az első bírósági ítélet a magyar fociban felgöngyölített vesztegetési ügyekben.
Az anyagi gondokkal küszködő Balogh Tamás 2011. szeptember 25-én, a pécsi vasútállomáson próbálta megvesztegetni barátját, az élvonalbeli pécsi labdarúgóklubban hátvédként játszó Törtei Tamást.
Ezer-ezerötszáz eurót ajánlott neki, amennyiben játékostársait bevonva úgy próbálja befolyásolni az október 5-ei PMFC-Siófok Ligakupa-mérkőzést, hogy azt a Pécs elveszítse. A vereségre Horvátországban akart fogadást kötni.
Törtei későn jelentette az esetet a klubjánál, emiatt a Pécs szerződést bontott vele tavaly októberben, tél óta az NB I-be jutásért harcoló Szolnokot erősíti.
Balogh Tamás a bírósági eljárásban nem akart vallomást tenni. Annyit mondott: nem érzi magát bűnösnek, nem ért egyet a váddal. Hozzátette, a történtek után az életében komoly szerepet játszó labdarúgást nem folytathatta, nem bírta, hogy összesúgnak a háta mögött, ezért pszichológushoz kellett járnia, és Németországban vállalt munkát. Jelenleg is ott dolgozik.
A tárgyaláson felolvasott korábbi vallomásában az állt, hogy aznap Törtei Tamással kettejük barátsága okán találkozott, és egy hirtelen ötlettől vezérelve vetette fel, mi lenne, ha a Pécs elveszítené a Siófok elleni mérkőzést. Ezt Törtei egyből visszautasította.
Balogh Tamás néhány nappal később meglepődve tapasztalta, hogy emiatt mekkora bajba kerültek, és az egész ügyet kabarénak nevezte. Állítása szerint olvasás nélkül írta alá a PMFC-nél az esetről készült jegyzőkönyvet. Úgy vélte, ez hiba volt, mert abban olyan részek voltak, amelyek nem feleltek meg a valóságnak.
A perben korábban tanúként meghallgatott Törtei Tamás emlékezett rá, hogy Balogh Tamás megkérdezte tőle, "meg lehet-e játszani egy meccset", de mivel ezt ő visszautasította, arról, hogy mit kellett volna tenni, kiket kellett volna megkeresni, nem esett szó. Törtei kérdésre válaszolva elmondta, hogy az 1000-1500 eurós fizetség elhangzott kettejük beszélgetése során.
A PMFC-Matias volt játékosa szólt arról is: megítélése szerint egyetlen játékos kevés ahhoz, hogy egymaga tudatos tevékenysége csapata vereségét okozza.
Törtei arra nem tudott magyarázatot adni, hogy ha nem élt a felkínált lehetőséggel, miért beszélt erről két játékostársának is, miért nem a munkáltatójának számolt be a történtekről. Mindössze annyit jegyzett meg: nem gondolta, hogy "ilyen gond lehet belőle".
A Pécsi Törvényszék szerint a vesztegetés megtörtént, és Törtei Tamás hátvédként egyedül is képes lehetett volna befolyásolni a végeredményt.
Az ítélethirdetés után az ügyész és a védő egyaránt három nap gondolkodási időt kért, így a határozat nem jogerős.
|
[
"Balogh Tamás"
] |
[
"Törtei Tamás"
] |
Behúzta első igazán nagy piaci ügyfelét a kormány legújabb kedvenc médiaügynöksége, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Design. Az elmúlt hónapokban több 10 milliárd forintnyi állami megrendeléssel gazdagodó Balásy-cégcsoport a Magyar Telekom "tipikusan magyar" szlogenű kampányában vállalt aktív szerepet. Ha megvalósul a kormányzati elképzelés, akkor ez csak az első lépés, és a jövőben az állami mellett a jelenleginél sokkal több piacai hirdetési pénz is átfolyhat a kormányhoz közel álló cégeken.
A Balásy-ügynökségek még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is kiemelkedő diadalmenetéről már többször írtunk, a mostani megbízás azonban így is kissé meglepő lehet elsőre. A vállaltan Fidesz-szimpatizáns vállalkozó két fő cége, a Lounge Design Kft., illetve a New Land Media Kft. ugyan három év alatt megszázszorozta árbevételét, ez azonban szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy fokozatosan egyre több állami hirdetési pénz folyt át rajtuk.
Sőt, mostanra csak ők végeznek ügynökségi tevékenységet*Az ügynökségek a hirdetési piacnak azok a szereplői, amelyek – némileg leegyszerűsítve – összekötik a hirdető cégeket a hirdetések megjelenítőivel. Azok a vállalatok, amelyeknek terhes a marketingnek ezzel a részével foglalkozni, egyszerűen kiszervezik a munkát az ügynökségeknek, akik letárgyalják a feltételeket például a tévékkel, újságokkal és a plakátcégekkel, sőt ha szükséges, megtervezik és le is bonyolítják helyettük a teljes kampányt. Persze a ügynökségi munka ennél azért komplexebb és több részre tagolódik, ma már sok esetben az egyes cégek a különböző részfeladatokra specializálódnak. az állami szervezeteknek, miután a korábbi két kormánykedvenc kiesett a pikszisből. Bár a korábban több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégeit a legutóbbi erre kiírt közbeszerzésen még győztesnek hozták ki, a szerződést már nem írták alá velük, mivel a Közbeszerzési Hatóság kizárta őket. Az általános piaci vélekedés szerint – és tavaly erről írt a Magyar Nemzet is – elszámolási viták álltak a hirtelen szakítások háttérben.
Mindez azt is jelenti, hogy a következő években állami kommunikációra szánt 90 milliárd forintot ügynökségi oldalról csak Balásy Gyula vállalatainál költhetik el az állami szereplők, így a például a minisztériumok, különböző hivatalok vagy éppen a köztulajdonban álló cégek.
Ez Kuna és Csetényi cégeit vissza is vetette, a két vállalkozó érdekeltségei ugyanis az állami láb mellett nem igazán építettek ki piacit, amíg nagyon ment a szekér. Egy-két üzleti ügyfelet ugyan behúztak, de ez elenyésző volt a közbeszerzéseken elnyert megrendelésekhez képest. Csetényi Csaba érdekeltségeinél (amelyek hamarabb szigetelődtek el a kormányzati köröktől) ennek már tavaly is volt érezhető hatása: a csoport nagyobbik cége úgy veszítette el forgalma felét, hogy bár túl sok új állami megbízást nem kapott, a korábbi évről még biztosan voltak átnyúló kampányok és így bevételek is.
Valószínűleg részben ezt akarja elkerülni Balásy Gyula is azzal, hogy a piaci szereplők felé nyit. A Lounge-csoportnál lapunk kérdésére azt mondták, hogy szakmai munkájukban az állami és piaci megrendelések egyensúlyára törekszenek, azt azonban egyelőre nem kívánták elárulni, hogy a idei bevételükben várhatóan hogyan oszlik majd meg ez a kettő.
Több forrásunk szerint azonban egy sima üzleti nyitásnál azért összetettebb koncepció áll a háttérben. A kormányzatnak ugyanis már régebb óta megfogalmazott célja, hogy az állami hirdetési pénzek mellett a piaciakat is legalább részben valamennyire ellenőrzött csatornán folyassa át.
Volt olyan forrásunk, aki azt mondta, hogy a jövőben akár nagyvállalatok üzeneteire is megpróbálnának majd hatni, ezt azonban a lapunk által megkérdezett ágazati szereplők többsége piaci alapon elképzelhetetlennek tartja. A pénz elköltésének helyét azonban bizonyos mértékben valószínűleg lehet befolyásolni. Márpedig az állami reklámok esetében ez már elég régóta fontos eszköz a kormány(ok) kezében a sajtó befolyásolására, illetve az afölötti kontroll megszerzésére: a kritikus médiumokat egyszerűen ki lehet véreztetni, a kormányközelieket pedig – például túlárazott reklámokra irracionálisan elköltött adóforintokkal – fel lehet hizlalni.
Ha a piaci hirdetési pénzek egy részét is el lehetne így téríteni, az a jelenleginél is erősebb torzulásokat hozhat a magyar médiában.
Ennek esélyeiről eléggé eltért forrásaink véleménye. Volt, aki azt hozta fel példának, hogy amikor az előző kormánykedvenceknek sikerült piaci partnert találni, akkor sem volt érdemi váltás az addigi, más (nem kormányközeli ügynökség) által tervezett stratégiához képest. Kuna Tibor cégeinek volt állítólag olyan ügyfele, amely még két évvel az Orbán-Simicska háború kirobbanása után is Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó vállalatoknál hirdetett,*Magyarul az ügynökség megbízója nevében az akkor a kormánnyal már nyíltan ellenséges viszonyban lévő Simicska Lajossal kötött megállapodást, vagy egyszerűbben fogalmazva Simicskáéknál költötte el partnere hirdetési pénzét. holott ez állami szereplőknél akkor már teljesen elképzelhetetlen volt.
Az ellenpéldát is azonban épp Simicska Lajos szolgáltatta. Már évekkel ezelőtt hallottunk olyan hazai, nem állami tulajdonban lévő nagyvállalatról, amelynek marketingosztályán nem sokkal a G-nap után – kormányközeli ügynökség nélkül is – bejelentették, hogy nem lehet az egykori Fidesz-pénztárnok lapjaiban hirdetni.
A helyzet azért bonyolult, mert igazából két érdek feszül egymásnak. Egyrészt – az állami szervezetek egy részével ellentétben – a piaci alapon működő vállalatoknál sokkal fontosabb, hogy a reklám elérje a célját. Ezek a vállalatok mégiscsak a piacról élnek, abból van bevételük és nyereségük, hogy eladják termékeiket, amihez hatékony marketing kell. Náluk ráadásul ugye működik a tulajdonosi kontroll, és sokkal tisztábbak a célok, mint egy állami vállalatnál, vagy még inkább valamilyen más állami felügyelet alatt álló szervezetnél.
"Nem lehet a teljes büdzsét átcsatornázni a Lokálba, aminek nincs is olvasottsági adata, mert összeomlik az egész" – foglalta össze röviden egy forrásunk.
Másrészt ugyanakkor az elmúlt években az is látszik, hogy még a kormányzathoz közvetlenül nem köthető nagyobb – akár külföldi tulajdonban lévő – cégek is tesznek azért különböző gesztusokat a kormánynak. Támogatják a sportot, felajánlják a társasági adójukat, beállnak a kormányzat számára fontos rendezvények mögé, páholyt bérelnek a felcsúti stadionban, nem hirdetnek Simicska-médiumokban. Ezek általában üzleti alapon önmagukban is védhető döntések, ám az igazi hozamuk nem elsősorban az adott ügyletből, hanem a lobbiból adódik. Tehát abból, hogy jó pontokat jelentenek a Fidesznél, amely 2010 óta sokszor megmutatta, hogy szinte bármely iparágban akár napok alatt át tudja szabni a játékszabályokat.
A kérdés igazából az, hogy két egymással ellentétes szempont (a piaci kényszer a hatékony marketingre, és a kormányzathoz köthető kapcsolat erősítése iránti igény) közül melyik az erősebb. Az azért valószínűleg a célkeresztben lévő nagyobb cégeknek nem nagy áldozat, hogy a meglévő ügynökségi partnerek közé Balásy Gyula vállalatait is bevonják, különösen, ha a New Land – Lounge kettős le is tesz valamit az asztalra, így üzletileg is védhető a döntés. Ám a konkrét reklámköltés átcsatornázása*Tehát az, hogy a Balásy-cégekre bízott marketingbüdzsét mely médiumokban, milyen csatornákon költsék ténylegesen el. már ennél sokkal bonyolultabb kérdés, ami rengeteg dologtól függ, az ágazati és céges sajátosságoktól kezdve az állami szabályozáson és a cégvezetők személyes kapcsolatrendszerén át az esetleges anyavállalattal való viszonyig. Az biztos, hogy kormányzati szándék lenne a reklámköltés irányának erőteljes befolyásolására is.
Mindenesetre a Magyar Telekom – amelynek felsővezetésében épp a kormányzattal való kapcsolattartás miatt volt váltás a közelmúltban – megnyitotta a kaput a Balásyék előtt, hiszen a mostani megállapodás referenciaként szolgálhat a későbbiekben. Úgy hallottuk, azóta más nagyobb céggel is tárgyal a Lounge vagy Balásy Gyula egy másik cége. Forrásaink szerint ugyanis nem biztos, hogy az üzleti partnereket is ugyanazok a vállalatok viszik majd, amelyek az államiakat, lehet, hogy a két "üzletágat" legalábbis cégszinten szétválasztják. A vállalakozónak két, már említett ügynöksége mellett eddig is volt három másik kisebb cége, ősszel pedig egy újabb társaságot szerzett meg.
A mostani kampány egyébként – ahogy ezt lapunknak mindkét oldalról megerősítették – csak egy egyedi projekt, a Magyar Telekomnak továbbra is vannak olyan ügynökségi partnerei, amelyekkel hosszabb távú kapcsolatban áll. Bár ezek egyike is részt vett a "tipikusan magyar" projekt kidolgozásában, Balásyék bevonására állítólag épp azért volt szükség, mert a régebbi partnerektől nem jött a Telekom elvárásainak megfelelő ötlet. A Lounge is augusztus óta dolgozott már a kampányon, amelyre azonban állítólag az első (nem piaci) visszajelzések nem voltak mind pozitívak.
Vállalat állami hirdetések Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Lounge Design Magyar Telekom New Land Media Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Balásy Gyula"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Csetényi Csaba",
"Rogán Antal",
"Kuna Tibor"
] |
– Több ezermilliárd forint az az áfa, amelyet Magyarországon maffiózócsoportok eltüntetnek a költségvetésből. Szervezetünk azért jött létre 2007-ben, hogy ez ellen fel tudjon lépni – mondta Vancsura István, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságának korábbi főosztályvezetője egy a Levegő Munkacsoport által szervezett sajtótájékoztatón.
A mi ügyünk arról szólt, hogy megpróbáltuk a lehető legjobban vezetni és működtetni a szervezetet, de olyan falakba ütköztünk, amelyek ezt ellehetetlenítették. A szervezetet az adóhatóság néhány vezetőjének hathatós együttműködése révén törvénytelen eszközökkel szétverték, majd az egész szervezetet megszüntették - mondta. 2010-ben egy új módszertant dolgoztak ki, de ez a vezetők eltávolítása után nem valósulhatott meg – Vancsura 2011-ben távozott a szervezettől. A szervezet létjogosultságát mutatta az évi 70 milliárd forint feltárt adókülönbözet. Konkrét neveket is említett Vancsura, Somos Katalin főigazgató, Rákosa Melinda, a helyettese és Kedves Lászlóné főosztályvezető személyesen akadályozták meg a munkát, s el tudták érni, hogy kormányzati szinten a megszüntetés mellett döntöttek.
Az adóhatóság közleményében cáfolta a volt főosztályvezető állításait. A NAV tartja magát korábbi közléséhez, amely szerint a kiemelt ügyek igazgatósága nem volt elég hatékony, s az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával már nem volt igazán szükség rá. Az új szervezetben a nyomozati jogkörrel is rendelkező pénzügyőrséggel kiegészülve saját bűnüldöző részleg dolgozik a nagy ügyekben. A hatóság emlékeztetett: sorra lepleződnek le több milliárd forint áfacsalást elkövető csoportok, legyen szó csokoládé, cukor vagy bármilyen más termék valós vagy fiktív adás-vételéről.
Ami Vancsurát illeti, vele folyamatban van egy munkaügyi per, amelyről azonban a felek ellentmondó információkat adtak. A hatóság szerint a munkaügyi bíróság szerint a volt főosztályvezető felmentése nem volt jogellenes, vagyis nem álltak meg a NAV-val szembeni vádjai. Az érintett ezzel szemben azt állítja, a folyamatban lévő perben számára kedvező ítélet is született.
A rapid osztály vezetőjeként a gyors reagálás volt a feladata Vancsurának, de a hatékonyságjavító munka el sem tudott kezdődni, mert a hatóság elnöke nem vette figyelembe a javaslatokat. Akik szembe mentek, azok az emberek nem sokáig dolgoztak a kiemelt ügyek főigazgatóságán. Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese korábban azt mondta, a főigazgatóság nem volt elég hatékony, túl kötött volt, ám ez az állítás Vancsura szerint nem állja meg a helyét. Nagyon sok üggyel ki lehet ezt a történetet egészíteni, zárta mondandóját a volt vezető.
De mi is ez a kiemelt ügyek igazgatósága és milyen hatékonyságbeli kérdések merülhettek fel? Az adóhatóság 2007 óta regionális rendszerben működik, s az egyes regionális főigazgatóságok saját területi határaikon belül dolgozhatnak. Épp ezt a rendszert lehet kihasználni azzal, hogy a csaló vagy eltűnni akaró cégek folyamatosan változtatgatják székhelyüket: ezzel mindig más és más főigazgatóság hatáskörébe kerülnek, amelyek nem látnak rá egymás munkájára. A régiós főigazgatóságok mellett működik egy kiemelt is, amely a legnagyobb vállalatokat öleli fel – 2013-tól a vidéki székhelyű cégek visszakerültek a régiókhoz. Vidékre körülbelül 700 cég került, a fővárosban pedig hozzávetőleg 750 maradt – az átalakítás mellett jelentősen leszállították azt az adómértéket is, amelyet elérve a cég kiemeltté válik, ez 2013-ban 1,18 milliárd forint lett. Mellettük kötelezően kiemelt például a részvénytársasági formában működő pénzintézetek is.
Hogy hatékonyabb vagy sem, az elég nehezen megállapítható éppen az átalakítások miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint – sajnos a legfrissebb csak 2012-es – a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó cégeknél tartott vizsgálatok során feltárt nettó adókülönbözet 2011-ben és 2012-ben egyaránt 75-80 milliárd forint között alakult. A megindított vizsgálatok száma kétezer körül alakult. Összehasonlításképpen: a teljes feltárt adókülönbözet 2012-ben 527 milliárd, 2011-ben 406 milliárd forint volt.
A Vancsura által megfogalmazott problémák, amelyeket a kiemelt ügyek igazgatóságának kezelnie kellett volna – s állítása szerint senkit sem érdekelt érdemben – jogosak, s egyes részüket azóta a hatóság be is építette. Más részük azonban továbbra sem megoldott.
Teljesen jogos kritika volt, hogy a nagy, országos szintű, esetenként száz céget felölelő áfacsalási láncok leleplezése speciális hozzáállást és munkát követel meg. Egy ilyen szervezetszerű ügyet nem lehet hatósági eszköztárral felderíteni – elévülés előtti évek bevallásait vizsgálva, egy-egy cégnél ellenőrzéseket lefolytatva. Itt akkor lehet hatékony a vizsgálat, ha sokkal rövidebb időszakokat vizsgálnak, s az lehetőség szerint a lehető legfrissebb időszakra vonatkozzon. Ezzel – vallja be – kisebb lesz a merítés és a feltárt adókülönbözet, ám jóval könnyebb az értékesítési láncokat feltárni. Hiszen nem felszámolás alatt álló, cégtemetőkbe dugott társaságokon kell átvergődni, hanem még aktív, működő cégeket lehet nyomon követni. Az adókülönbözet kicsi lesz relatíve, de az éveken át zajló szisztematikus csalások megakadályozhatók.
Részben megoldotta a hatóság az áfabevételek külön nyilvántartását, pontosabban nyomon követését. A NAV-nak ma már részletes, számlaszintű jelentést kell készítenie minden cégnek belföldi eladásairól és beszerzéseiről. Ezek összevetésével pedig elég könnyen kibukkannak az eltérések, így az ellenőrzési kiválasztás jóval egyszerűbbé válik. Hasonlóképpen komoly adatbázis áll a hatóság rendelkezésére a pénztárgépek adatai révén – persze ez csak akkor lesz teljes, ha minden gép le lesz cserélve és be lesz kötve.
Mind a Levegő Munkacsoport, mind Vancsura hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság elé lépést nem a politika indokolta. Ezzel együtt nem árt megjegyezni – függetlenül az állítások valóságtartalmától –, hogy Vacsura a volt MDF tagjaiból álló Jesz párt képviselőjelöltje Bács-Kiskun megyében. Az eseményen részt vett Vágó Gábor képviselő is, valamint Horváth Andás korábbi NAV-alkalmazott, aki öt hónapja robbantotta ki az áfacsalási botrányt. Állítása szerint több ezermilliárd forint értékű csalásokhoz a hatóság asszisztál. Horváth szerint öt hónapja semmi sem történt, ám ez idő alatt 500 milliárd forintot loptak el a csalók.
|
[
"Somos Katalin",
"Kedves Lászlóné",
"Rákosa Melinda"
] |
[
"Vancsura István",
"Varga Árpád",
"Horváth Andás",
"Vágó Gábor"
] |
Az ügyészség Tóth József DK-s polgári polgármester ellen 2010-ben fél évvel azután emelt vádat, hogy a terhére rótt ügy elévült – ezt állapította meg a törvényszék, amely alaposan kiosztotta a vádhatóságot, s megszüntette a politikus ellen indított büntetőeljárást.
– A bíróság szerencsére még tartja magát, de amit az ügyészség politikai nyomásra művel, az szégyenteljes - így kommentálta Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármestere a Debreceni Törvényszék mai ítéletét, amely megszüntette az ellene indult büntetőeljárást, s hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletét.
Mint beszámoltunk róla: a jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló Tóth Józsefet 2010 szeptemberében, vagyis az önkormányzati választás előtt pár héttel azért vádolta meg a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie egy olyan visszaéléssel kapcsolatban, amely még 2005-ben történt. A politikus 2005-ben még a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés MSZP-s alelnöke volt, s ebbéli minőségében tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek. A szabálytalanságokról Tóth feljegyzést készített, s írásban kérte a megyei közgyűlés vezetését a szükséges intézkedések megtételére.
A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt, de Tóth Józsefet a hatóság csak tanúként hallgatta meg.
Ám 2010-ben, röviddel azután, hogy Tóth bejelentette: ismét indul a helyi polgármester-választáson, a vádhatóság azzal állt elő, hogy Tóth József bűnpártolást követett el, mert nem az önkormányzat vezetését kellett volna tájékoztatnia, hanem a rendőrséget. Emiatt vádat emeltek ellene, a Debreceni Járásbíróság pedig egy évvel ezelőtt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nem jogerősen 540 ezer forint pénzbüntetésre és 750 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére ítélte.
Az ügy fellebbezés után került a Debreceni Törvényszékre, ahol mai perbeszédében Helmeczy László ügyvéd, Tóth védője azt mondta: amit a Tóth-ügyben látunk, nem más, mint a "borzalmas magyar valóság", hiszen az ügyészség a hatalom szolgálatába állt, s kiszolgálja a kormánypárt érdekeit. Mint mondta, az ügy fontosabb állomásait tekintve kiderül a politikai megrendelés szándéka, hiszen az ügyben 2007 végén röviddel azután indult nyomozás, hogy egy helyi fideszes politikust felfüggesztett börtönre ítéltek, Tóth ellen pedig akkor emeltek vádat, amikor a 2010-es kampány kezdődött.
Az utolsó szó jogán Tóth József közölte: politikai revánsvágy áldozata lett, s az elmúlt évek meghurcoltatása nem következett volna be, ha nem baloldali politikus lenne.
A Debreceni Törvényszék a mai, nem jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, megállapította, hogy Tóth Józsefet nem terheli büntetőjogi felelősség, s megszüntette ellene a büntetőeljárást. A bíró rámutatott: a Tóth terhére rótt cselekmény már 2010 elején elévült, s nem fogadható el a vádhatóság azon magyarázata, miszerint az elévülés nem érvényes a politikus akkor még fennálló mentelmi joga miatt. Az eljárás során ugyanis kiderült: az ügyészség nem is kérte Tóth mentelmi jogának felfüggesztését a 2006–2010-es ciklusban. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a cselekmény már 2010 elején elévült, azaz fél évvel korábban, mint hogy Tóthot egyáltalán meggyanúsították.
A törvényszék érdemben nem vizsgálta az ügyet az elévülés kérdésének eljárásjogi akadálya miatt, így a határozat nem jogerős. A vádhatóság képviselője három nap gondolkodási időt kért annak eldöntésére, hogy fellebbez-e, míg Tóth és védője tudomásul vette az ítéletet.
|
[
"Tóth József"
] |
[
"Helmeczy László"
] |
Megszüntette a nyomozást a rendőrség abban az ügyben, amelyben üzletemberek Leisztinger Tamás nagyvállalkozót vádolták zsarolással. Áprilisban még önbíráskodás megalapozott gyanújával folyt az eljárás. A nyomozás június 7-i megszüntetése előtt néhány nappal a BRFK 900 milliós szerződést kötött a nagyvállalkozóval.
A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya megszüntette a nyomozást zsarolási, majd később önbíráskodás-gyanússá átminősített ügyben, "tekintettel arra, hogy a beszerzett adatok alapján bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható". Ezt válaszolta Budapesti Rendőr-főkapitányság kérdésünkre, amikor az öt éve indult nyomozásról érdeklődtünk.
A zsarolás gyanúja miatt megkezdett nyomozás áprilisban még önbíráskodás megalapozott gyanújával folyt a rendőrség akkori tájékoztatása szerint. Mint arról beszámoltunk, az eljárás még 2008-ban indult, négy üzletember vallomása alapján. Egy újbudai ingatlanügy kapcsán mind a négyen Leisztinger Tamás üzletemberre vallottak, hogy megfenyegette őket, ha nem adják el a vállalkozásukat. A nyomozást 2011-ben felfüggesztette, 2012-ben azonban újraindította a BRFK.
A nyomozás határideje 2013. június 7 volt, erre az időpontra végül megszüntetéssel zárták le az ügyet. A döntés előtt hat nappal jelent meg a Közbeszerzési Értesítő, amelyben az állt, hogy a BRFK nettó 690 millió forint értékben kötött szerződést a Leisztinger Tamáshoz köthető Hunguest Hotels-szel és konzorciumi társával szálláshelybérlésre.
Mint arról a 444.hu júniusban beszámolt, a rendőrök a Budapest III. kerületi Hotel Touringban, a XI. kerületi Hotel Venturában és a VIII. kerületi Hotel Platánusban lettek elhelyezve. Bár a közbeszerzés eredményét csak júniusban hirdették ki, a BRFK tájékoztatása szerint maga a pályázat áprilisban lezajlott, a rendőrök május 1. óta már használják is a szolgáltatást.
|
[
"Leisztinger Tamás"
] |
[] |
Vizoviczki Lászlót a kilencvenes évek végétől sokan a budapesti éjszakai élet legnagyobb hatalmú, törvények felett álló üzletemberének tartották.
Legendák tucatjai szólnak arról, hogy nem volt ajánlott szembekerülni vele, mert változatos módszerekkel csinálta ki a konkurenseit.
Vizoviczki eddig ismert története szerint, akkor tört meg az uralkodása, amikor 2012-ben bilincsben vitték el az irodájából.
A rettegett üzletember befolyása azonban már jóval korábban megreccsent, még azelőtt, hogy Pintér Sándor megbízásából titkos nyomozás indult utána.
Vizoviczki hatalmát elsőként nem a politika vagy a rendőrség törte le, hanem az, hogy a budapesti szórakozóhelyek tulajdonosai egy emberként összefogtak ellene.
De a bulinegyedesek hiába gyűrték le az akkor még erőtől duzzadó diszkókirályt, a kormánnyal szemben ők is alulmaradtak.
A West Balkán-tragédia utáni néhány hét eseményeinek egy eddig ismeretlen történetéről szól ez a cikk, amiben a házi őrizetbe kerülése óta először Vizoviczki is exkluzív nyilatkozatot adott az Indexnek.
Amikor Orbán utasította Pintért, az okozott egy kis riadalmat a budapesti éjszakában
2011. január 15-én két gimnazista lány és egy huszonéves nő vesztette életét a West Balkán nevű szórakozóhelyen, mert a tömegben pánikhangulat alakult ki, a menekülő emberek pedig összenyomták őket. A boncolási jegyzőkönyvek szerint a fiatalok halálát fulladás okozta.
Máig nem derült ki pontosan, hogy mitől alakult ki káosz a klubban, több jelenlévő szerint valaki késelést kiáltott. A rendőrség a kezdetektől állította, hogy nem történt késelés, de azt nem cáfolták hivatalosan, hogy volt, aki késelést kiáltott.
A tragédiából rögtön politikai ügy lett, Orbán Viktor és felesége másnap gyertyát gyújtottak a West Balkánnál, és a kormányfő utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen szerencsétlenség. Hatósági szempontból ugyanis a tragédia abszolút elkerülhető lett volna, mert a lányok közvetetten azért haltak meg, mert azon az éjszakán a buli szervezői sokkal több embert engedtek be a klubba, mint hivatalosan lehetett volna, és egyéb előírásokat sem tartottak be. Orbán gyors és látványos reakciót várt el Pintértől, aki nem teketóriázott.
A következő napokban soha nem látott razziasorozat söpört végig az országon: a rendőrségi ellenőrzéseken részt vettek a NAV, a Katasztrófavédelem, az ÁNTSZ és a Munkavédelmi Főfelügyelőség emberei is. Bár a hatóságok nem kezdtek el becsukatni klubokat, a szórakozóhelyek tulajdonosai között kisebb pánik alakult ki, mert "senki sem látta a folyamat végét, és az is felmerült, hogy a kormány egy huszárvágással ellehetetleníti a budapesti partik kilencven százalékát" - emlékezett vissza a tragédia utáni kezdeti sokkra a rendezvényszervező-piac egyik legnagyobb befektetője.
A diszkókirály első nyilvános szereplése
Amikor a budapesti klubtulajdonosok és partiszervezők még csak a háttérben pusmogtak arról, hogy fel kellene venniük a kapcsolatot a kormánnyal, váratlanul a nyilvánosság elé állt Vizoviczki László, aki lényegében azt mondta, hogy ő a megoldás a budapesti éjszakai élet minden bajára.
Itt van velünk Vizoviczki László, aki talán mondhatom így, egyedülálló szórakozóhely-birodalom tulajdonosa a maga 40 klubjával Budapesten és az ország számos pontján. Az ön információiból tudom, hogy az elmúlt 12 évben több mint 20 millió beléptetést végeztek, 10 ezer rendezvény zajlott le gond nélkül az önök szervezésében. Mi ennek a titka?
- hangzott el 2011. január 19-én (három nappal a tragédia után) az MR1 Kossuth Rádióban a ma már történelminek nevezhető interjúkérdés, amire a vállalkozó úgy felelt: "Ennek a szakmának ugyanaz a titka, mint bármelyik másiknak. Tudás, tapasztalat, szorgalom".
A riporter kérdése azért történelmi, mert a nyilvánosság előtt ekkor jelent meg először Vizoviczki "egyedülálló szórakozóhely-birodalom" birtokosaként, azaz a hazai diszkók királyaként. Fél évvel korábban is mondott egy-egy mondatot a köztévének (9:20-tól) és a TV2-nek, miután az árvíz károsultjainak segélykoncertet szervezett a klubjaiban, de akkor még csak az adománygyűjtő buli ötletgazdájaként aposztrofálták, ami nagyon más szint.
Ráadásul Vizoviczki a rádiós interjúban egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy nemcsak mint független, rutinos partiszervező kíván megszólalni a West Balkán-tragédia kapcsán. Egyrészt biztosított mindenkit afelől, hogy az ő klubjaiban minden rendben van, "mintaszerűen" folytatnak le rendezvényeket, másrészt, amikor a riporter megkérdezte, hogyan lehet kiszűrni a klubokból azokat a partiszervezőket, akik nem tartják be az előírásokat, Vizoviczki előállt a nagy bejelentéssel (amit egyébként még aznap az Indexnek is elmondott):
Egyrészt magánvállalkozó vagyok, nekem semmilyen szerepem nem lehet egy ilyen kiszűrésben, hiszen ez hatósági feladat. Másrészt most létrehoztuk a Biztonságos Szórakozásért Egyesületet, amely majd ajánlásokat fog tenni a szórakozóhely-üzemeltetők és a hatóságok felé, hogy hogyan lehet elkerülni a jövőben a mostanihoz hasonló tragikus helyzetet.
A diszkókirály azt is megjegyezte, hogy az egyesülete egyfajta kamara lenne, és azokba a klubokba, amelyek tagjai ennek a kamarának, a szülők nyugodtan elengedhetnék bulizni a gyerekeiket.
Vizoviczki végül arra is kitért, hogy összeírtak egy szakmai anyagot, amit meg akar vitatni a hatóságokkal, úgyhogy várja a hivatalos szervek jelentkezését.
Úgy érezte, hogy egyedül nagyobb, mint a többiek együttvéve
A vállalkozó kérdésre válaszolva arról is beszélt öt éve a rádióban, hogy "vannak megkeresésre utaló jelek az egyesületük felé", de még formálódik a dolog. Vizoviczki nem a levegőbe beszélt, gyorsan be is jegyezték a Biztonságos Szórakozásért Egyesületet, amelynek tagjai kizárólag az ő klubhálózatából kerültek ki, tehát a diszkókirály gyakorlatilag egyesületi formába öntötte saját magát, és várta, hogy csatlakozzon hozzá a többi klubtulajdonos.
Vizoviczkinek csalódnia kellett, mert január 31-én (másfél héttel a médiamegjelenései után) a konkurensek megalapították az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért (EKBSZ), amivel pont ugyanazt a célt tűzték ki, mint Vizoviczki szervezete: javaslatokat tenni a kormánynak, hogy milyen irányba változzon a partiszervezés, hogy biztonságos és élhető rendszer alakuljon ki.
Az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért alapítói: A38, Avatar, Bladerunnaz, Blog Klub, Cinetrip, Corvintető, Culture Cherry, Girls & Mathematics, Hairy, Hi! Fly, Hypnosis Events / BFTP, IllegalParty, Instant, Kollektíva, Merlin, Minimalheadz / Technokunst / Aktrecords, Ninjabreakz, NVC, Ötkert, Palace, Rewind, Stayfly, Symbol, Több Technót a Parlamentbe
Adja magát a kérdés, hogy az EKBSZ-t megalapító, egyenként Vizoviczkinál egyenként jóval súlytalanabb szereplők egyszerűen fogták magukat, és lenyúlták a rettegett diszkókirály ötletét, de még lényegében az egyesületének a nevét is?
Az EKBSZ több akkori tagjával beszéltünk (a téma érzékenysége miatt egyikük sem akarta vállalni a nevét), és mindegyikőjük úgy emlékezett, hogy nem ők nyúlták le Vizoviczki ötletét, hanem pont fordítva. A sorrendiségből fakadó ellentmondást az EKBSZ-esek azzal oldják fel, hogy a West Balkán utáni partiszervezők közötti pusmogás Vizoviczki fülébe jutott, aki "gyorsan telekürtölte a médiát, mintha a saját ötlete lenne, hogy a többieknek ne maradjon más lehetősége, mint beállni mögé" - találgatta a diszkókirály motivációit az EKBSZ egyik ötletgazdája.
Vizoviczki tartogatott még csavart a történetben, mert az EKBSZ megalakulása előtti napokban egy közvetítőn keresztül megkereste a formálódó egyesület vezetőit,
és jelezte, hogy szívesen beszállna hozzájuk, méghozzá úgy, hogy ő lesz a szervezet elnöke.
A visszaemlékezések szerint erre lényegében rögtön nemet mondtak az EKBSZ képviselői, mert egyértelmű volt számukra, hogy ha Vizoviczki lesz a szervezet elnöke, akkor mindenki ki fog szállni az egyesületből. Tagként viszont befogadták volna a diszkókirályt, az elnöki pozíciót azonban több szempontból is problémásnak találták.
Ennyi embert nem lehet megfenyegetni
A háttérbeszélgetéseken legtöbbször elhangzott érv az volt Vizoviczki ellen, hogy nem volt elfogadott tagja a klubtulajok informális közösségének. Bár sokan korrekt tárgyalópartnernek írták le, "aki ha mondott valamit, ahhoz tartotta magát", de az ellenségeivel, riválisaival szemben alkalmazott módszerei sokakban visszatetszést váltottak ki.
Az EKBSZ-ben azért sem akarták, hogy Vizoviczki képviselje a szakmát, mert
fogalmunk sem volt arról, hogy Vizónak milyen egyéb érdekei vannak
- mondta a diszkókirály egy régi ismerőse, aki szerint Vizoviczki inkább csak PR-fogásként tekintett az egyesületre, amivel legitimálhatja magát a nyilvánosság előtt. Szintén a régi, nagy piaci szereplő feltételezése, hogy a diszkómogul így akart közel kerülni kormánypárti politikusokhoz, "akik egy szakmai szervezet élén kénytelenek lettek volna szóba állni vele, de anélkül nem tették volna". Ugyanez a nagy szereplő azzal támasztotta alá a PR-akcióról szóló elméletét, hogy
Vizónak nem annyira számított, hogy milyen szabályozás jön, mert a politikai-hatósági-rendőrségi kapcsolatain keresztül el tudta volna intézni, hogy az új, szigorúbb szabályokat ne ellenőrizzék a klubjaiban.
Ezt az elméletet támogatja, hogy az EKBSZ-esek szerint nem jöttek fenyegetések és üzengetések azok után, hogy visszautasították a diszkókirály visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatát, azaz Vizoviczkinek annyira nem volt annyira fontos az egyesület, hogy háborúzzon érte.
Egy másik egyesületi tag viszont úgy látja, hogy a vállalkozó nagyon akarta volna az elnökséget, de "túl sokan lettek az egyesületben, nemcsak diszkósok, hanem biztonságtechnikai szakemberek, gyermekvédelmisek, katasztrófavédelmisek", akik nem szerették volna Vizoviczkit az egyesület élére,
ennyi embert pedig nem lehet erővel meggyőzni, pláne nem egy demokratikusan működő szervezetben.
Az egyik vezető EKBSZ-es szerint éppen az egyesület nagysága miatt nem féltek Vizoviczkitől, meg "azért sem féltünk, mert a Vizoviczki-féléket a félelem teszi naggyá" - mondta.
Az EKBSZ-esek szerint Vizoviczki nem próbálkozott többször náluk, elsőre is felmérte, hogy itt neki nem osztottak lapot. Érdekesség, hogy más vonalon azért tett lépéseket: éppen az óvodában megismert Fidesz-alelnök, Kubatov Gábor nyilatkozta nemrég, hogy a West Balkán-tragédia után egyeztetett Vizoviczkivel a fiatalok biztonságos szórakozásáról. Azt már nem árulta el a politikus, hogy mire jutottak az üzletemberrel.
Vizoviczki: én voltam a világ első számú partiszervezője, mielőtt karaktergyilkosság áldozata lettem
Cikkünk állításaival kapcsolatban megkerestük Vizoviczki Lászlót is, aki az ügyvédjén keresztül levélben válaszolt a feltett kérdéseinkre. Azt írta, hogy a 2011. január 19-én létrehozott Biztonságos Szórakozásért Egyesület tagjai által üzemeltetett helyek lefedték a budapesti és debreceni szórakozók létszámának több mint felét, "ami önálló képviseletet érdemelt volna, de rövid időn belül kiderült, hogy nincs értelme a tevékenységnek, ezért átengedtük az érdekképviseletet a másik egyesületnek."
Azt írta, hogy az általa létrehozott egyesület "soha semmilyen hivatalos szervezettel nem tárgyalt", és az EKBSZ-szel sem volt kapcsolata. Ezután kérdésre válaszolva Vizoviczki megerősítette, hogy valóban bejelentkezett az EKBSZ vezetői pozíciójára.
Rendezvényeim több vendéget fogadtak, mint az összes többi rendezvény együttvéve, így természetes, hogy ezzel arányos vezetői szintet kértem
- írta, majd úgy folytatta, hogy mivel elvetették az ajánlatát, "az egyetlen 10 perces telefonbeszélgetésen kívül semmilyen további kapcsolat nem volt az EKBSZ-szel".
Vizoviczki szerint Kubatov azért tarthatta fontosnak, hogy tárgyaljon vele a West Balkán után, mert ő volt a "a legnagyobb létszámot fogadó rendezvénylebonyolító szakember".
"Az óriási mértékű karaktergyilkosságom 4 éve után néhány tájékozatlan, félrevezetett ember ma már furcsának akarja tartani a velem történt találkozót, pedig abban az időben az még teljesen természetes volt, hiszen akkor egy 51 éves, nagycsaládos, büntetlen előéletű, legális, nyílt nagyvállalkozói életet élő szakemberként fogadott, aki évente 10 Sziget Fesztiválnak megfelelő létszámot látott vendégül és a világ első számú klub rendezvénytartója volt."
Vizoviczki szerint a találkozója Kubatovval csupán egy tömör szakmai tájékoztatás volt a részéről
amit Kubatov Gábor meghallgatott, de ahhoz nem fűzött semmilyen észrevételt és semmilyen eredmény vagy döntés nem született.
Megkérdeztük Vizoviczkitől azt is, hogy szerinte ma megoldódott-e már a fiatalok biztonságos szórakozása, de ő már nem foglalkozik ilyesmivel: "A 2012. májusi letartóztatásomat követően nincs tudomásom a rendezvényvilágról és annak jogi szabályozásáról" - írta.
A kormányt nem érdekelte, hogy mit akarnak a diszkósok
Hiába pattintotta le magáról Vizoviczkit az EKBSZ, nélküle sem tudtak eredményesebben lobbizni a kormánynál, pedig időközben olyan komoly szereplők is csatlakoztak hozzájuk, mint a Sziget csoport.
Az EKBSZ egyszer egyeztetett a kormánnyal, de a Tállai András, majd pedig a Navracsics-Pintér miniszterek által jegyzett, tömegrendezvények szabályait módosító javaslattervekről már meg sem kérdezték őket.
Amikor elfogadták a kormányhatározatot, egymásra néztünk és elhalt a dolog
- mesélte az egyik korábbi egyesületi tag arról a márciusi napról, amikor Orbán Viktor aláírta a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendeletet. "Ezzel gyakorlatilag szabályba iktatták, hogy nyáron is essen a hó" - mesélte a rendezvényszervező piac egyik legnagyobb szereplője a partiszervezés új szabályainak betarthatatlanságáról.
A márciusban elfogadott kormányhatározat végül nem tartotta magát sokáig, a szabályok egy részét pár hónappal később enyhítették. A módosítások azonban több EKBSZ-es szerint csak a "nagy politikai potenciállal rendelkező fesztivállobbinak kedveztek", de igazán ők sem jártak jól.
A partiszervezéssel foglalkozó legnagyobb szereplők szerint a 2011-ben elfogadott határozat óta összességében nem lettek biztonságosabbak a tömegrendezvények, mint ahogy a West Balkán idején sem az enyhe szabályozás, hanem annak be nem tartása volt gond, ez pedig a város több kerületében azóta is probléma. Azt azért többen hozzátették, hogy a West Balkán óta nem nyílt Budapesten háromszáz fő feletti bulik megtartására alkalmas klub, tehát semmiképp sem nevezhető eredménytelennek az Orbán által aláírt kormányhatározat.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
|
[
"Vizoviczki László",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Kubatov Gábor",
"Tállai András",
"Orbán Viktor",
"Culture Cherry"
] |
Van úgy, hogy az ember elfelejt ezt-azt: bevásárolni, hogy hová tette a kulcsát, vagy hogy aznap van a házassági évfordulója. De az azért elég ritka, hogy valaki úgy felejtse el a jogerős szabadságvesztését, hogy a próbaidő még le sem telt.
Cserdi polgármesterével, Bogdán Lászlóval mégis ez történt. A PécsMa beszámolója szerint Bogdán 2010-ben egy pécsi összeszerelőüzemben dolgozott, és nagy tételben hozott ki mobiltelefonokat és alkatrészeket. 2014-ben jogerősen két év szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a büntetést négy év próbaidőre felfüggesztették.
A 2006 óta a falu élén álló Bogdán 2013-ban, a híres-hírhedt köcsögmentesítő akció után nyilatkozott az Indexnek. (A szerencsétlen elnevezésű program keretében a cserdi cigányoknak börtönlátogatást szervezett, hogy a látottak elrettentsék őket a bűnelkövetéstől, és így elkerüljék, hogy a börtönben szexuális erőszak áldozatává váljanak.) A többiek és általában a cigányok elé példaként állított karrierjét bemutatva felidézte, hogy szemétszedőből miként lett évek alatt termelési igazgató egy elektronikai eszközöket gyártó multinacionális vállalatnál (6:16-nál kezdődik ez a rész).
Bogdán László a PécsMa kérdésére azt nyilatkozta, nem tud az ítéletről, de ha a törvényszék ezt mondja, akkor “az biztosan így is van", ő azonban "nem követte az eseményeket". A helyi lap rákérdezett, hogy a büntetőügye és a börtönlátogató prevenciós program miként fér meg egymás mellett, amire Bogdán azt felelte, hogy erről személyesen beszélne, majd letette, merthogy “át kell szállnia a vonaton".
Cserdi a reflektorfényt megkedvelő polgármestere október elején először azért került a figyelem középpontjába, mert bejelentette, hogy faluja kész vendégül látni az Őcsényből kiutált menekülteket. Később arra panaszkodott, hogy egy szeptemberi budapesti roma összejövetelen megrugdosták és leköpték. Utóbb kiderült, hogy ezt valószínűleg csak kitalálta.
|
[
"Bogdán László"
] |
[] |
A Fidesz szerint a magyar kabinet nemcsak az osztrák államot, hanem az MSZP-t is támogatja a kormányzati benzintender eredményével. Azért gondolják így, mert kiderült, hogy Laboda Gábor szocialista országgyűlési képviselő cége a pályázaton nyertes OMV-s benzinkutakat üzemeltet.Kontrát Károly, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes tagja úgy tudja, hogy két érintett benzinkútról van szó, az M5-ös autópálya inárcsi pihenőjénél.A fideszes politikus már kedden elmondta, hogy pártja péntekre kezdeményezte, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli ülést hívjon össze a benzintender ügyében.Szollár Domokos kormányszóvivő december 30-án jelentette be, hogy az OMV nyerte a kormányzati szervek egységes tankolására kiírt tendert, mivel az osztrák olajipari társaság minden üzemanyag-kategóriában 2-3 forinttal nagyobb kedvezményt ajánlott a Molnál. Ezután indult útnak a botrány, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a rendőrség, a rendvédelmi szervek, valamint a szolgálatok csak nemzetbiztonsági védelem alatt álló szolgáltatótól vásárolhatnak üzemanyagot. Magyarországon pedig egy ilyen cég van, a Mol.Később kiderült, hogy a rendvédelmi szervek továbbra is a Molnál tankolnak majd, de bizonyos intézmények, például önkormányzatok, egyetemek, iskolák az OMV-hez térnek át.
|
[
"Laboda Gábor"
] |
[
"Kontrát Károly",
"Szollár Domokos"
] |
Nettó 4,9 milliárd forintos ajánlattal a győri West Hungária Bau (WHB) Építőipari Kft. és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójára kiírt közbeszerzést az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint. Az összegben nincs benne a 10 százalékos tartalékkeret. A WHB tulajdonosa a győri milliárdos Paár Attila, aki Tiborcz István, a kormányfő vejének üzlettársaként is ismert. Paár nagy szívességet tett az Elios-ügy miatt kényelmetlen helyzetbe került Tiborcznak: a WHB megvette tőle és üzlettársaitól a korábban közvilágítási tenderekkel taroló Eliost. A miniszterelnök veje rövid időre a WHB egyik leánycégben, a WHB Ingatlan Kft.-ben is megjelent tulajdonosként, mielőtt eladta részesedését egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore-cégnek. Tiborcz és Paár jelenleg is üzlettársak a BPA116 Vagyonkezelő Kft.-ben.
Tisza Kálmán miniszterelnök és a 102 éve meggyilkolt gróf Tisza István miniszterelnök egykori otthona leromlott állapotban van, ez jól látszik azon a videón is, amelyet a kastély felújítási munkálatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos, Lázár János Facebook-oldalára töltöttek fel. Ebből derült ki, hogy Lázár tavaly januárban Geszten, a helyi képviselő-testület ülésén jelentette be, hogy még 2020-ban, a trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából hozzálátnak az emlékhely kiépítéséhez.
Ha a konkrét felújítás nem is, a közbeszerzési eljárás tavaly elindult. Bár jókora megbízásról van szó, a munkáért nem volt nagy tolongás, a nyerteseken kívül csak a Laterex Építő Zrt., valamint a Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. nyújtott be ajánlatot, azonban mindkét pályázatot érvénytelennek minősítették, az egyedüliként "versenyben" maradt WHB és Build It tehát győzedelmeskedett. A két nyertesnek már van közös múltja: az Épkar Zrt.-vel kiegészülve pedig 10,7 milliárd forintért újították fel a budapesti Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest. (Érdekesség, hogy abban az eljárásban a Laterex Zrt. véletlenül rossz számlára utalta az ajánlati biztosítékot, így abból a versenyből is kizárták.) Ráadásul mindkét cég neve felbukkant a Mészáros Alapítvány támogatói között.
A mostani megbízás csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteme, amelyben a cégek a meglévő állapotról a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát. A nyertesek feladata lesz a bontás, az épületrekonstrukciós és felújítási munkák, a villamos és gépészeti közműkiváltások és új közművek, az utak és parkolók építése is. Ehhez alvállalkozókat vesznek igénybe: a MentArtis Kft.-t, az Ancien Bt.-t, az Artárium Studió Kft.-t és FÉSZ Zrt.-t. Utóbbi ugyancsak nem először kerül a WHB, illetve egy kastély közelébe: a FÉSZ Zrt. tulajdonosa a Paár Attila érdekköréhez sorolt Excidit Zrt., amely a fillérekért megvett, majd közpénz milliárdokból felújított bodajki Hochburg-Lamberg kastély ügyében is előkerült.
Kapcsolódó Tiborczék bagóért megvették, a jó ismerősök meg közpénzzel újíthatják fel a bodajki kastélyt Körön belül adták kézről kézre a kastélyt, hogy végül a 3 milliárd forintos felújítási pénzt is "házon belül" tartsák.
Tavaly decemberben számoltunk be róla, hogy a kormány egy évvel meghosszabbította a Nemzeti Kastély- és Várprogramot, mivel az öt éve – főként európai uniós forrásból – futó projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. Cikkünkben megvizsgáltuk az addig kiírt 25 közbeszerzést és arra jutottunk, hogy legalább 13 esetében lehet kapcsolatot találni kormányközeli szereplőkkel. A mostani megbízás is ebbe a sorba illik.
Gesztet 1766-ban kapta birtokul Tisza László, Bihar vármegye későbbi főjegyzője, aki korábban évekig pereskedett más, a török hódoltság alatt elvesztett birtokok visszaszerzéséért. Az 1772-ben elkészült épület eredetileg barokk stílusú volt, de később többször átalakították. Itt született unokája, Tisza Kálmán, aki a magyar történelemben leghosszabb ideig, majdnem 15 évig volt egyhuzamban miniszterelnök (1875 és 1890 között). Az ő fia volt gróf Tisza István, aki kétszer is viselte a miniszterelnöki tisztséget (1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között). A kastély kertjében állt egy kis nyári lak, amelyben 1850-ben Arany János lakott mint Tisza Domokos, Tisza Kálmán fiatalon elhunyt öccsének nevelője.
|
[
"Tiborcz István",
"Lázár János",
"Paár Attila"
] |
[
"Tisza Domokos",
"Tisza László",
"Tisza István",
"Arany János",
"Tisza Kálmán"
] |
Az államfő hivatala visszautasította, a kormányfő szóvivője pedig kacsának nevezte a Schmitt Pál elleni plágiumgyanút, de az érintett még nem szólalt meg. Hétfőn viszont a köztársasági elnöknek a nyilvánosság elé kell állnia.
Az államfőnek ma – először a disszertációjával kapcsolatos botrány kirobbanása óta – meg kell jelennie a nyilvánosság előtt, de kérdéses, hogy hajlandó-e reagálni a plágiumvádra – írja az fn24 hírportál.
Schmitt Pál délután a Sándor-palotában a sajtó nyilvánossága előtt nevezi ki az új tervezéskoordinációért felelős államtitkárt, Csizmadia Norbertet.
A héten további kellemetlen percek várnak a köztársasági elnökre, hiszen folytatja az országjárást, és az fn24 szerint Egerben kisebb tüntetést szerveznek ellene.
Szombaton a fővárosba szervez "diplomafosztást" az államfő kisdoktori dolgozata körül kialakult botrány miatt a Magyar Köztársaság barátai nevű Facebook-csoport.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Csizmadia Norbert"
] |
Napjaink egyik legjobban hasító biztonsági cégének vezetője maga is elismeri, hogy közel áll a Fideszhez. A vállalkozás egyik tulajdonosa bizalmas viszonyt ápol a miniszterelnökkel, a kormánytagok családtagjaival, a csendestárs pedig a mostani TV2-vezérnek adott tanácsokat, és jó barátja a korábbi MSZP-elnöknek. A cég felemelkedését alapvetően meghatározta Pintér Sándor korábbi biztonsági cégének szárnyalása, de fontos szereplő az életükben az egykori leggazdagabb magyar, Demján Sándor is. A kapcsolati háló szokatlanul terebélyes: a széteső Quaestor-birodalomtól a politikai elit étkeztetésén át Sarka Kata legújabb jól menő vállalkozásáig ér. Bemutatjuk a Valton Security eddig ismeretlen történetét.
Észrevette már, hogy 2010 óta nem ugyanazok a kigyúrt, sárga mellényt viselő férfiak vigyáznak a rendre a legnagyobb politikai és állami rendezvényeken, mint korábban?
A különbség szabad szemmel alig látható, a sárga mellényen is csak a logó változott, de az új kidobók megjelenésével párhuzamosan egy cég is felemelkedett a második Orbán-kormány megalakulása óta. Ez a Fidesszel rendkívül bizalmas munkaviszonyt ápoló cég a Valton Security. Néhány példa a vállalkozás közelmúltbeli politikai referenciáiból:
A cég felemelkedése számszerűsítve úgy néz ki, hogy míg éves nettó árbevételük 2010-ben alig haladta meg a 600 millió forintot, 2014-ben már 1,6 milliárd feletti eredménnyel zártak. Pár hete pedig közbeszerzésen elnyertek egy egész országra kiterjedő, 1,1 milliárdos munkát, ami azt mutatja, hogy idén tovább javulnak majd a pozícióik az állami megrendelések piacán.
A cég jelenleg két jó barát tulajdonában van. Varga Lajos és Bessenyei István a 80-as években ismerkedett meg egymással egy Bonanza Banzai-koncerten, kapcsolatuk annak ellenére sem romlott meg több évtized alatt, hogy egyikük jobbra, a másik balra húz.
De kik ők és mi a titkuk? Kisebb hírektől eltekintve eddig szinte semmit sem lehetett tudni a kormányzat támogatását látványosan élvező cégről és a mögötte húzódó kapcsolati hálóról, pedig különleges és fordulatos sikersztori az övék. (Ha nincs ideje elolvasni az egész cikket, a lényeget itt összefoglaltuk röviden.)
A hétvégi bulira akartak pénzt keresni
A Valton Security többségi tulajdonosa, Varga Lajos a 80-as évek végén kezdett vagyonvédelemmel foglalkozni. Akkoriban még nem cégek biztosították a rendezvényeket, hanem egymást ismerő, a szakmát épp kitanuló emberek. Nem egyszer úgy nézett ki egy-egy buli a BS-ben, hogy ő vigyázott a backstage-ben, a későbbi legnagyobb versenytárs, ifjabb Lasz György a beengedésre figyelt, a Sziget-tulaj Gerendai Károly pedig a bejárat előtt szórólapozott.
1990-ben Lasz apja megalapította az In-Kal Securityt, Varga pedig saját céget csinált Rabb Sándorral és Szabó Lászlóval. A programozó-matematikus Rabb néhány év után kiszállt a cégből, mert az Egyesült Államokba költözött, ahol filmezni kezdett. Dolgozott például a Titanic látványvilágán, és azóta is az egyik legsikeresebb magyar a számítógépes animációk világában.
Papíron Rabbnak ma már semmi köze a céghez, de egy email-címhez valószínűleg figyelmetlenségből megadott név miatt úgy tűnik, mégis van. Van egy leányvállalata a Valtonnak, ennél a látható tevékenység nélkül évi 800 milliót forintot kaszáló, foggal-körömmel eltitkolt cégnél váratlanul felbukkant Rabb neve, de a tulajdonosok azt mondják, csak véletlenül. De erre később még részletesebben visszatérünk.
Kedvenc fesztiválja: O.Z.O.R.A. A Valton politikai eseményeken kívül számos sportrendezvényt biztosít, például a magyar futballválogatott mérkőzéseit, de állandó partnere a Live Nationnek, amely a legnagyobb külföldi koncerteket hozza Budapestre. A fesztiválokat főleg az In-Kal Security védi, de a Szigeten velük dolgozik a Valton, pár éve pedig önállóan csinálják a legrégebbi magyar pszichedelikus találkozót, az O.Z.O.R.A.-t. Utóbbit azután vették át, hogy 2012-ben a Hír Tv lerántotta a leplet az internacionális "drogutcáról". Varga azt mondja, hogy volt benne egy kis félsz, mielőtt belevágtak, de aztán nagyon kellemesen csalódott. Több fesztiválon járt már, de az O.Z.O.R.A. magasan a kedvence, mert ott sosincs balhé, rendesen viselkednek az emberek, és egyáltalán nincs szemét. A fesztiválon teljesen elvarázsolta, hogy "a rét közepén is csikktartóba hamuznak az emberek". Varga egyébként ismerősei és saját bevallása szerint nagy munkabírású ember. Annak ellenére, hogy tulajdonos és ügyvezető a Valtonban, igyekszik minden nagyobb rendezvényükre elmenni, és személyesen koordinálni a beosztottjait. Határozott személyiségnek tartja magát, aki nem szereti, ha bárki beleszól a cége működésébe.
Rabb kiszállása után Varga és Szabó ketten folytatták az üzletet. A kezdeti időkről azt mondja Varga, hogy "nem volt üzleti tervünk, hobbicégnek indultunk, amivel megkereshettük a hétvégi bulira valót".
A 90-es években dinamikusan tudtak növekedni, mert kevesen foglalkoztak profi rendezvényvédelemmel, a nagyobb biznisz akkor is az objektumvédelem volt, amiről később szintén lesz még szó. Rendezvénybiztosítás terén azonban gyorsan a piac egyik legerősebb szereplői lettek, a 90-es években Oroszországban is dolgoztak a világ azóta is egyik legnagyobb koncertjén, egy ingyenes AC/CD–Metallica-bulin, ahol több ezer katonával és rendőrrel biztosította rendezvényt a néhány tucat magyar kidobó.
Ebben a játékban gyorsan megtalál a politika
Varga azt mondja, hogy a nagy bulikkal párhuzamosan ismerkedtek meg politikusokkal:
Ebben a játékban nagyon hamar kapcsolatba kerülsz a politikai szereplőkkel. Megjelenik egy védett személy egy koncerten, pártrendezvényeket szerveznek, te pedig vigyázol rájuk, és kialakul egy nagyon bizalmi viszony.
A cégvezetőről azt mondják pályatársai, hogy mindig is a jobboldal felé húzott, de Varga szerint nincs szó arról, hogy ők a Fidesz cége lennének: "Nekünk egyik feladat olyan, mint a másik, nem számít ki van hatalmon." Arra büszke, hogy az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is együtt tudott működni, csak utóbbiaktól már kevés megrendelés jön, vagy inkább semennyi, mert az ellenzéki pártokra nem jellemző mostanában, hogy sok rendezvényük lenne, főleg azokra nem, amik már megszűntek.
Varga azért megerősítette, hogy most több állami megrendelésük van, mint 2010 előtt, és hogy nagyon bizalmi a viszony a kormánypárttal.
Pedig kezdetben még nem ők voltak a Fidesz favorizált cége, hanem a szocialista oldalhoz elkönyvelt In-Kal, ami az MDF és a MIÉP rendezvényeit is biztosította. Az In-Kal és a Fidesz viszonya megromlott a 90-es évek közepén, mert a párt állítólag nem fizette ki több számláját.
Az első Orbán-kormány megalakulása után a részben állami tulajdonú Defend Kft. lett a biztonsági cégek között az első számú favorit a Fidesznél. A Defendet Földi László irányította, aki korábban a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségét vezette, és az Információs Hivatal műveleti igazgatója is volt. (Földi 2002-ben átadta a céget jó barátjának, Csintalan Sándornak, az egykori hírszerző manapság leginkább a kormány álláspontját támogató szakértői nyilatkozataival tűnik fel a médiában.)
Hát persze, hogy ismerem Tiborcz Istvánt!
Varga és a Valton a 90-es évek végén került kapcsolatba a kormánypárttal, a cégvezető szerint egy szerencsés véletlen útján. Azt mondja, egy rendezvényszervező ismerőse vitte a Miniszterelnöki Hivatalba, aki úgy akart elvállalni egy programot, hogy biztonsági cégről is gondoskodik. "Előtte még csak állami intézmény közelében sem voltam, leszámítva, hogy kiváltottam a jogosítványomat" – emlékezett vissza Varga.
A megbeszélés sikertelen volt, szerinte öt perc után kiderült, hogy a "döntéshozók" mégsem velük fognak dolgozni. Kifele menet viszont hirtelen szembetalálkozott a szerencsével:
Összefutottam egy régi barátommal a folyosón, és beszélgettünk pár percet. Azt gondoltam, hogy ez nem így dől el, de gyenge próbálkozásként odaadtam a névjegyemet, hátha egyszer szükségük lesz a szolgálatainkra.
Egy héttel később ő maga is megdöbbent, amikor csörgött a telefonja, és a régi barát azzal hívta, hogy nincs százszázalékosan megoldva a rendezvénybiztosításuk, kipróbálnák őket. Kaptak egy tesztmunkát az akkori Orbán-kormánytól, ami után Varga szerint meg voltak velük elégedve, ezért ha rendezvény van, azóta mindig őket hívja a Fidesz.
Hogy ki volt a titokzatos régi barát, azt nem árulta el Varga, mert szerinte "a sztori szempontjából lényegtelen, már nincs is ott, és nem is volt döntési helyzetben, csak javaslatot tehetett".
De azt mondja, neki annyira nincsenek fideszes kapcsolatai, hogy Lévai Anikó tavaly megkérdezte tőle: "Elnézést, Önnek mi is a vezetékneve? Mi mindig csak úgy hívjuk egymás között, hogy a valtonos Lajos." Pedig Varga rendszeresen közel kerül a fideszes vezetők családi életéhez, ezért "ha az a kérdés, hogy ismerem-e Tiborcz Istvánt, akkor azt mondom, hogy hát persze".
Emlékszik még arra is, amikor évekkel ezelőtt Tiborcz először feltűnt egy Fidesz-rendezvényen, és
megszeppenve szorongatta Ráhel kezét a backstage-ben.
De Varga szerint itt véget is ér a történet, nincsenek politikai jellegű üzleti kapcsolatai kormánypárti politikusokkal.
Azt is megjegyezte, hogy nemcsak a kormányzati politikusok családját ismeri, hanem a szocialista és az SZDSZ-vezetőkét is, de szerinte a munkájuk során ez természetes, mert őket is védik. Azt pedig hangsúlyozza, hogy szerinte nem ciki, hogy megbízik benne és cégében a Fidesz, sokkal inkább büszke rá.
Varga pályatársai szerint azért kicsit közelebbi viszonyban van a párt vezetőivel, mint mondja. Állítólag bármikor bárkit felhívhat az Orbán, Lázár, Rogán hármasból, ennek ellenére mégsem volt zökkenőmentes a cége felemelkedése a második Orbán-kormány megalakulása után.
Addig nyújtózkodhattak, amíg Pintér Sándor extakarója ért
Első látványos állami megbízásukként 2010. május 29-én a Valton biztosította Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét a Parlament előtt. A versenytársak azt hitték, hogy innentől nagyon meg fog lódulni a szekér a Valtonnal, de rövidesen kiderült a konkurensek számára, hogy nincs itt szó zökkenőmentes felemelkedésről.
Jobb ma egy jachtkikötő, mint tegnap egy biztonsági cég! 2007-től 2010-ig a Valtonban kisebbségi tulajdonos volt a Consilium Fortis Kft., amely akkor Makkos Gáboré volt. Az üzletember az ezredforduló idején a Pécsi Dohánygyár üzleti folyamatszervezőjeként tevékenykedett, majd beszállt a Valton elődjének számító, azóta több cégátalakuláson átesett Showsec Bt.-be és kft.-tag volt a szintén Vargához köthető Apple Party Servicesben. Makkos a biztonsági iparághoz képest jóval nyugodtabb vizeken is evez. Övé a kormányon keresztül uniós pénzzel is megtámogatott El Yacht Kft., ami Balatonfüreden üzemeltet jachtkikötőt, és jachtbérléssel is foglalkoznak. Makkos cége 2012-höz képest 2014-re megnégyszerezte bevételeit, legutóbbi mérlegük 54 millió forint volt.
A cég 2010. június 30. és július 7. között egy hétig szerepelt a NAV (akkor még APEH) végrehajtási listáján. "Akkoriban több vagyonvédelmi céget is keményen betámadott az adóhatóság, több helyen iratokat foglaltak le, cégvezetőket vittek el bilincsben, a Valtonnál is komoly kényszerintézkedések voltak" – emlékezett vissza a piac egyik korábbi, névtelenséget kérő szereplője. Varga szerint 2012-ben foglalt le a NAV iratokat a cégénél, ennek azonban nincs nyoma a hivatalos céginformációkban.
A NAV-vizsgálatot leszámítva 2010 után elkezdett látványosan jobban teljesíteni a cég, mint korábban: az árbevételen kívül a saját tőkéjük is meredeken emelkedni kezdett. Egy év alatt 800 millió forinttal nőtt meg a bevételük, aminek a felét a korábban a leggazdagabb magyar Demján Sándor érdekeltségébe tartozó vagyonvédelmi cégtől kapott megbízások adták. Demján és a Valton furcsa közös munkájára mindjárt visszatérünk.
2010 tavaszától a Valtonnak gyakorlatilag monopóliuma lett az állami és az ellenzéki időkhöz képest több és nagyobb fideszes rendezvények biztosítására, de Varga állítólag más állami megbízásokat is várt volna.
A rendezvénybiztosítás ugyanis nem túl jövedelmező munka, iparági forrásaink szerint nagyjából 5-8 százalékos árréssel lehet dolgozni, tehát gyakorlatilag alig lehet profitot termelni ebben a szegmensben. "Néhány óráig tart a munka, előtte operatív egyeztetéseken kell részt venni, óriási felelősség, bármi probléma van, a biztonsági céget veszik elő a nyilvánosságban" – mondta háttérben egy cégvezető, aki szerint a sorozatos nyilvános szereplések arra is alkalmasak, hogy rásüssék egy cégre, hogy ide vagy oda tartozik.
Sokkal nagyobb üzlet az objektumvédelem, ami folyamatos megbízást jelent, ezért jóval több pénzt lehet vele keresni. 2010 után azonban a Valton alig kapott védelmi munkákat állami objektumok körül, mert ezeket szinte teljesen bekebelezte Pintér Sándor korábbi cége, a Civil Zrt.
Ez szépen látszik Pintér exvállalkozásának bevételein: 2010-ben még 5 milliárdot kaszáltak, majd a belügyminiszter eladta üzletrészét, Pintér nélkül 2014-ben pedig már több mint 11 milliárd forint jött össze.
Közben volt olyan év is, amikor 16 milliárdos bevételük lett, ezzel magasan ők a legsikeresebb biztonsági cég Magyarországon.
Varga állítólag sok helyen panaszkodott arról, hogy az objektumvédelemben nem rúgtak labdába a Civil mellett, és úgy tűnik, lassan előttük is megnyílik ez a piaci szegmens. Márciusban elnyerték a Közbeszerzési Hatóság összes fővárosi és vidéki objektumának védelmére kiírt 1,1 milliárd forintos tendert, ami önmagában százmillióval megdobhatja a következő évi bevételeiket.
Megkérdeztük Vargától, hogy szóvá tette-e bármilyen körben, hogy szeretne több állami megbízást, a következőt válaszolta: "Nekem, mint a cég ügyvezetőjeként az a dolgom, hogy minél több munkát szerezzek a cégnek, mindegy milyen szférából érkezik, örülünk minden újabb megbízásnak."
Megetette Orbánt, Ádert és Matolcsyt
2010 után nemcsak a Valton, hanem Varga üzleti érdekeltségei is terebélyesedtek. A Céginfó szerint több mint egy tucat vállalkozásban van valamilyen szerepe, mikor rákérdeztünk nála, hogy pontosan mennyiben, kitérő választ adott, mert szerinte "ez nem érdekes, több cégben nem üzleti érdekből vagyok benne, hanem családtagoknak, barátoknak segítek, ezeket nem számolnám".
Varga nyitott a biztonsági biznisznél sokkal jobban jövedelmező vendéglátás felé. Olyan üzletek köthetők hozzá, mint a Fröccsterasz, a Budai Parkszínpad, a Városliget Café, a Gomba, a Müpa, az Operaház és az Erkel színház büféjének, éttermének üzemeltetése. Több vendéglátóhelyén önkormányzati tulajdonú épületet bérelnek, a XI. kerületben újranyitott Budai Parkszínpadot például havi 350 ezer forintért, ami nagyon baráti árnak számít egy 2750 négyzetméteres ingatlanért.
Sikeres vállalkozás az életében az Országalma Kft. is, amivel 2013-ig az Országház teljes gasztronómiai ellátását végezték. A cég eddigi legnagyobb dobása 2011-ben volt, amikor Magyarország az Európai Uniós soros elnökeként az Európai Parlament étkeztetéséről is gondoskodhatott.
Varga az EU-s projekt után szállt be a cégbe, de állítása szerint nem a parlament miatt, hanem mert baráti viszony alakult ki a Gála-csoporttal, és úgy gondolták, "összetolják az egységeiket". Szerinte jól hangzik, hogy ők etették a politikusokat, de ez a cég életének csak nagyjából öt százalékát teszi ki. A parlament étkeztetésén túl azért jócskán vannak még politikai, állami megrendelőik.
Varga vállalkozásával dolgozott már a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, az APEH, az MNB, a Legfelsőbb Bíróság, a Nemzeti és Szépművészeti Múzeum, az MTVA, és ez még csak nagyjából a fele a partnereiknek.
A cég egyébként Varga érkezése után kapott szárnyra: 2012-ben nettó 44 millió forint volt az árbevételük, 2013-ban 275 millió, 2014-ben pedig 373 millió. A cégvezér azt mondja: "Voltak vállalkozások, amik úgy érezték, hogy ha melléjük állok, az biztosíték a megrendelők felé. A gasztronómiában bekerültem egy spirálba, és onnantól kezdve nem volt kiszállás."
Átláthatatlan projekt Demján Sándorral
Bár az állami objektumvédelemből egyelőre nem sok jutott a Valtonnak, épületőrzés terén is voltak komoly munkáik: közel tíz évvel ezelőtt a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó BBB Zrt.-vel kezdtek dolgozni. Varga szerint számára "átláthatatlan" volt ez a projekt, ezért 2012-ben külön cégbe szervezték ki a munkát, így jött létre a Valton Hungary Kft.
"Volt egy olyan időszak az életünkben, amikor odakeveredtünk a Budapest Sportarénához, ami Demján Sándor érdekeltsége. Egy időben a Valton-Sec segített a BBB Zrt.-nek, de aztán ezt le akartuk választani az anyacégtől, mert hiába vagyonvédelem, nagyon távol áll tőlünk" –magyarázta Varga, hogy miért hozták létre a Valton Hungaryt.
Nem világos, hogy Varga itt mire gondolt pontosan, miért szervezték ki külön cégbe az objektumvédelemmel foglalkozó ágazatukat, ugyanis a cég működése szempontjából erre nem volt szükség, más cégek sem csinálják ezt.
Hamar rájöttem, hogy ez nem az a cég, amiben tulajdonos szeretnék lenni, hagytam, hogy kivásároljanak belőle, az okokról nem szeretnék beszélni
– mesélte Varga, hogy miért szállt ki gyorsan a Valton Hungaryből. Bár eladta a tulajdonrészét, és azt mondja, hogy neki semmi köze a Valton kistestvéréhez, úgy tűnik, mintha a valóságban nem lenne ilyen egyszerű a helyzet.
Két találkozó elég volt a százmilliós üzlethez
Az eladáskor Varga hagyta a Valton Hungarynek, hogy megtartsák a Valton nevet, a két cég irodája ugyanabban az épületben található, a Google-ben a Valton Hungaryre keresve csak valton-seces találatok jönnek elő.
A 800 milliós árbevételű Valton Hungary egy veszprémi panellakásba van bejegyezve, nincs hozzájuk elérhető telefonszám, a céget egy személyben birtokló és ügyvezető Csutak János pedig két hete nem válaszol a neki küldött kérdéseinkre. Vargán keresztül sem tudtunk elérni, mert azt állítja, hogy életében kétszer találkozott Csutakkal, és a telefonszámát sem tudja.
A cég email-címe az [email protected], de a levelezőcímet nem Csutak nevére jegyezték, hanem Dr. Rabb Margitéra, aki bt.- és kft.-tag volt Varga több cégében, és a Valton-alapító Rabb Sándor testvére. Dr. Rabb egyébként a Valton-Sec pénzügyi igazgatója.
További furcsaság a cég körül, hogy bár Varga azt állítja, hogy Demján Sándor BBB Zrt.-jével dolgoztak, ennek nincs nyoma a Céginfóban, de annak sem, hogy a Valton Hungary bármilyen céggel kapcsolatban állna jelenleg. Nem nyertek közbeszerzést, a magánszektorban sem hagytak maguk után nyomokat, de akkor honnan a 2014-ben 800 milliós nettó árbevétel? Hiába kérdeztük Vargát és a Valton Hungaryt, nem kaptunk választ.
A fantomcégnek tűnő vállalkozás 2014 óta kilenc alkalommal szerepelt a NAV végrehajtási listáján, tehát minimum adózási szempontból valami nagyon nincs rendben körülötte.
Varga szerint nincs itt semmi trükk, a Valton Hungary tőlük független, "önálló identitású cég", amivel korábban alvállalkozóként dolgoztak, de nincs átfedés a két vállalkozás alkalmazottai között, se más "formális kapcsolat".
Sarka Kata és a Quaestor oldalán
2012 nagy év volt Varga életében: megalapította a Valton Hungaryt, majd kiszállt belőle. Saját bevallása szerint a NAV ekkor foglalt le iratokat a Valton-Secnél. Tulajdonrésze lett egy vendéglátós vállalkozásban, ami hasítani kezdett, a biztonsági cégébe pedig beszállt 11 százalékkal kisebbségi tulajdonosnak régi, jó barátja, Bessenyei István.
"Legelőször talán egy Bonanza Banzai-koncerten találkoztunk, amikor ő valami menedzserszerűség volt a zenekar mellett. Hamar barátok lettünk, mert kiderült, hogy hasonló az érdeklődési körünk" – mondta Varga a kapcsolatukról. Bessenyei szerint a koncert stimmel, de nem volt menedzser, hanem a Magyar Televíziónál dolgozott.
Frei Tamástól az RTL-közeli offshore cégbe Bessenyei első komolyabb munkája a Frei-dosszié gyártása volt az Action News Kft.-vel, amin keresztül az ezredforduló környékén többször dolgoztak együtt a Valtonnal. A 2000-es évek közepétől több Bessenyeihez kapcsolódó tévés műsor gyártása körül voltak furcsa ügyek. 2005-ben nagy port kavart, hogy Bodnár György szerint az NB I.-es csapatok által közvetítési jogokra összedobott 250 millió forintot benyelte Bessenyei cége, az Apokalipszis Kft. "Remélem, hogy Bessenyei úr beperel, de ha nem teszi meg, akkor csak azért nem, mert nem tudja megmondani, hová tette azt hatvan-nyolcvanmillió forintot, amit a csapatoktól elvett" – mondta róla a korábbi befektető, aki Bessenyeit úgy jellemezte egy sajtótájékoztatón, hogy szájba baszott csavargó. A Bessenyei-féle Apokalipszis Kft.-t a 2000-es évek végén RTL Klub-közeli vállalkozásnak tartották. Kérdésünkre Bessenyei elismerte, hogy 2008-ig adott tanácsokat Dirk Gerkens tévés vezérigazgatónak is és dolgozott is a csatornánál. Úgy tudjuk, hogy vita alakult ki köztük, ami után Bessenyei eladta az Apokalipszist, és távozott az RTL Klubtól. Bessenyei azt mondta nekünk, hogy nem volt vita, de azt elismerte, hogy azóta nem dolgozik tévéknek. Saját bevallása szerint jelenleg egy luxemburgi cégcsoportban tölt be igazgatói posztot, ez a fő bevételi forrása. Az Apokalipszis 2010-ben került ismét reflektorfénybe, amikor az Origo cikksorozatban bemutatta, hogy Csetényi László Duna Tv-vezér három 96,9 millió forintos szerződés alapján filmsorozatokat vásárolt tőlük, a szakértők szerint jelentős túlárazással. Az is felmerült, hogy bizonyos produkciók jogait (Az utolsó mohikán, Zorró legendája, A dzsungel könyve) duplán adhatták el az MTVA jogelődjének, de a köztévé tagadta a vádakat, a szerződéseket viszont nem adta ki. Akkoriban megpróbálták felvenni a kapcsolatot az Apokalipszissel, de a cégnek nem volt nyilvános elérhetősége, a tulajdonosa pedig egy washingtoni székhelyű, Seychelle-szigeteki offshore cég volt. A vállalkozás 2011. október 28-án a 8. helyen szerepelt a NAV jelentős tartozásokat soroló feketelistáján 824 millió forintos hátralékkal. Kérdésünkre azt mondta erről Bessenyei, hogy neki ezekhez az ügyekhez már nem volt köze, ő még évekkel a botrány jó pénzt adta el a céget, ami utána történt, az már nem tartozik rá.
Aki ismer engem, tudja, hogy nem értek a vagyonvédelemhez, azért szálltam be a cégbe, mert Lajos hívott
– ezt már magáról mondta az Indexnek Bessenyei, aki nem emlékezett, hogy mikor vásárolt üzletrészt a Valtonban.
Életpályája alapján egyébként valóban az a kép rajzolódik ki Bessenyeiről, hogy nem ért a vagyonvédelemhez. A 80-as évektől majdnem minden országos televíziónál megfordult, volt beosztott, producer, műsorforgalmazó, de a sokrétű médiakarrier ellenére szeret a háttérben mozogni, nincs róla elérhető fotó az interneten.
Bessenyei egy hónappal ezelőtt került be ismét a hírekbe. Az Átlátszó írta meg róla, hogy a Quaestor-csoport ingatlanbefektetési cégére fáj a foga: portál szerint a Quaestor Invest Kft. többségi tulajdonát birtokló Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. üzletrészét Bessenyei és három üzlettársa szeretné megvásárolni. Az üzletember szerint ez félinformáció, és azt mondta, hogy
ez családi, illetve magánügy, nem szeretne arról beszélni, mivel próbálkoznak a Quaestor környékén.
Bessenyei legújabb vállalkozását tavaly decemberben alapította Hajdú-Sarka Katával. A Nakama&Partners üzleti tevékenységéről egyelőre nincs nyilvános adat, Sarka Kata azt mondta az Indexnek, hogy sztárok Facebook- és Instagram-felületeit értékesítik különböző vállalatoknak. Hajdú Péter felesége szerint "rengeteg" üzleti partnerük van már, ezek mind magáncégek.
Sarka azért alapított vállalkozást Bessenyeivel, mert közel tíz éve barátok, és "hitt benne, hogy ez működni fog". Arra nem emlékezett pontosan, hogy honnan ismerik egymást, szerinte Hajdú Péter mutatta be őket. Arra a kérdésre, hogy tudja-e, mikkel foglalkozik a partnere, Sarka azt felelte, hogy "soha nem számolt be arról, mivel foglalkozik még".
Bessenyeit egyébként "ősbaloldalinak" könyvelik az ismerői, ami azért is lehetséges, mert állítólag 2010-ig személyesen Mesterházy Attila, korábbi MSZP-elnöknek adott tanácsokat. Kérdésünkre Mesterházy azt mondta, hogy ez nem igaz, sosem volt formális kapcsolata Bessenyeivel, akit ettől függetlenül a mai napig a barátjának tart.
Iparági források szerint Varga éppen ezért, Bessenyei kiterjedt kapcsolatrendszere miatt akarta, hogy "csendestársként" beszálljon a Valtonba. Egyik beszélgetőtársunk szerint 2012, a Fidesz népszerűségének mélypontján logikus lépés volt maga mellé venni a baloldalon rutinosan mozgó Bessenyeit, hogy egy esetleges választási vereség, vagy a kétharmad elvesztése után "ne kelljen nulláról újraépítenie a kapcsolatrendszerét".
(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index )
|
[
"Varga Lajos",
"Bessenyei István",
"Tiborcz István",
"Rabb Sándor",
"Dr. Rabb Margit",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Lévai Anikó",
"Makkos Gábor",
"Szabó László",
"Csutak János",
"Csetényi László",
"Hajdú Péter",
"Gerendai Károly",
"Csintalan Sándor",
"Demján Sándor",
"Frei Tamás",
"Bodnár György",
"Dirk Gerkens",
"Mesterházy Attila",
"Sarka Kata",
"Földi László",
"Lasz György",
"Papír Rabb",
"Hajdú-Sarka Kata",
"Orbán Viktor"
] |
Megtörtént az első diplomáciai lépés a külügyi tárca részéről az ügyben, hogy a svéd hatóságok elküldjék Budapestre az úgynevezett Gripen-ügyben összegyűjtött nyomozati anyagokat – értesült a Népszabadság. Hogy ebből mi kerül nyilvánosságra, még nem tudni. A titkosított Vadai-jelentés most Orbán Viktor asztalán van.
Miután a Legfelsőbb Bíróság arról tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM), hogy a Gripen-ügyben keletkezett svéd nyomozati iratokat jogsegélykérelem keretében nem lehet megkérni a skandináv állam vádhatóságától, ezért a szaktárca a Külügyminisztériumot bízta meg, hogy kérjen diplomáciai úton tájékoztatást a svéd hatóságoktól. A közigazgatási tárca lapunkat arról tájékoztatta: amint megérkezik a Gripen-akta, annak tartalmáról tájékoztatják a nyilvánosságot. A KIM kommunikációs államtitkársága hangsúlyozta: a svéd ügyészség nem állította, hogy a 2001-es, azaz az első Orbán-kormány idején hozott döntésre a korrupció vagy a törvénytelenség vádja vetülne.
Az ügy előzménye, hogy Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetőhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elszámoltatási "hevülete" "szelektív". Hangsúlyozta, hogy az LMP csak akkor tud azonosulni a kormánypárt elszámoltatási szándékával, ha az ügyeket azok súlyossága és nem afféle "leszámolási terv" alapján rendezik sorba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vadászgépbeszerzés esetleges korrupciós hátterét évek óta nem tisztázták megnyugtatóan. Emlékeztetett rá, hogy bár a Legfőbb Ügyészség vizsgálta az ügyet, de nem talált bűncselekményt. Szerinte ugyanakkor az ügyészség vizsgálódása korlátozott lehetett, hiszen nem kérte be a svéd nyomozó ügyésztől, Christer van der Kwasttól a náluk lévő vizsgálati anyag másolatait. Holott a svéd vádhatósági vezető épp a Népszabadságnak nyilatkozva jelentette be: ha a magyarok kérik, megkapják a dossziét.
Navracsics Tibor igazság-ügyminiszter azt válaszolta: még nem volt idejük kikérni az aktát. Szerinte a svéd ügyészség azt állapította meg, hogy a 2002 előtti időszakban (azaz az első Orbán-kormány idején) nem voltak korrupciós nyomok az ügyben.
A svéd vadászrepülők 2001-es beszerzése különösen alakult. Harcászati elvek alapján az amerikai F–16-osok vásárlása volt indokolt és kézenfekvő, esetleg az orosz államadósság ellenében kapott MiG–29-esek hadrendben tartása és korszerűsítése. A honvédelmi tárca az F–16-osok megvásárlását szorgalmazta. A Gripenek beszerzéséről szóló döntés már csak azért is meglepte a harcászati szakma képviselőit, mert a Gripenek nehezen illeszthetőek a közös NATO-kontingensbe – egyebek mellett ezért kellett módosítani a szerződést a szocialista kormány idején.
A beszerzésről elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet döntéssel végződő ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig államtitok. Hamarosan megszületett a mindenkit meglepő döntés. Az eredeti szerződést végül a Medgyessy-kormány módosította. Ennek célja az volt, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek. A sajtó és az akkori ellenzék elsősorban azt emelte ki ebből, hogy a gépeket légi utántöltésre is alkalmassá tették, ám ez az egyébként valóban milliárdos tétel csak töredéke a módosításból adódó többletkiadásoknak, nagyobb hányada a kommunikációs rendszerre ment el.
Két éve a svéd közszolgálati csatorna egy riportfilmben azt állította: a magyar és a cseh Saab-megrendeléseknél (ez a Gripen gyártó cége) korrupciógyanú merült fel. A Gyurcsány-kormány által kezdeményezett Gripen-vizsgálat jelentése 2007 novemberében készült el. A Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár által vezetett testület azt állapította meg, hogy a szerződéskötés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte, a vásárlást közbeszerzési eljárás nélkül bonyolították le az Orbán-kormány idején, rossz volt a pénzügyi előkészítés ("elfelejtették" az áfafi zetést). A jelentést átadták a Legfőbb Ügyészségnek, de a vádhatóság nem talált semmit, ami "ügyészi fellépést" indokolna.
Vadai Ágnes lapunknak azt mondta: csak meglehetősen "hevenyészett" iratanyagokból dolgozhattak, ezért a svéd ügyészi dossziéban foglaltak érdekesek lehetnek. Igaz, a legtöbb részlettel az érintettek tudnának szolgálni: Orbán Viktor, Pintér Sándor, Varga Mihály és az akkori honvédelmi miniszter, Szabó János" – fogalmazott lapunknak Vadai Ágnes, hozzátéve, hogy az általa vezetett vizsgálóbizottság titkosított jelentésének egy példányát az átadás-átvétel idején megküldték a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak.
– Ha tényleg tisztán akar látni a közvélemény ebben az ügyben, úgy érdemes lenne ennek az anyagnak a nyilvánosságra hozatalát felülvizsgálni, ahogyan sokatmondó lenne, ha a kormány hozzájárulna a 2001-es Gripen-szerződés eredeti, angol verziójának megismeréséhez is – tette hozzá Vadai Ágnes.
|
[
"Matolcsy György",
"Varga Mihály",
"Pintér Sándor",
"Orbán Viktor",
"Szabó János"
] |
[
"Jávor Benedek",
"Vadai Ágnes",
"Navracsics Tibor",
"Christer van der Kwast"
] |
Még a kerület saját átlagos árszabásához képest is a töredékéért bérel lakásokat az I. kerületi önkormányzattól a Hernádi Zsolt Mol-vezető, Csányi Sándor OTP-vezér és Orbán Viktor miniszterelnök barátjának számító Garancsi István üzletember tulajdonában álló CD Hungary Zrt. A budai Várnegyed frekventált részén található Úri utcában a cég egy 45 négyzetméteres lakásért havonta csak 13 800 forintot, egy 340 négyzetméteres lakásért pedig 220 ezret fizet Budavár önkormányzatának – derült ki a kerület független (korábban DK-s) képviselője, Veres Dávid közérdekűadat-igényléséből. Nem ez az első eset a kerületben, hogy egyesek sokkal kedvezőbb körülmények között bérelnek ingatlanokat, mint az átlagemberek. Korábban a Magyar Nemzet derítette ki, hogy az I. kerületben, a főváros egyik legelőkelőbb részén, a Várnegyedben jutott hozzá egy 71 négyzetméteres önkormányzati lakáshoz Nagy Gábor Tamás, a városrész polgármestere.
hirdetés
Egy, a birtokunkba került döntéselőkészítő irat bizonyítja, hogy a kerület vezetése még a kerület saját árképzésénél is sokkal alacsonyabb áron adta oda a CD Hungarynak az említett ingatlanokat. Egy átlagembernek pályáznia kell a kerületi ingatlanokra, többen is adhatnak be kérelmet, majd egy folyamat végén választják ki őket.
A birtokunkban lévő irat szerint ugyanott – az Úri utcában – egy 46 négyzetméteres, félkomfortos lakást 76 ezer forintért adott ki egy magánszemélynek a kerület, tehát majdnem hatszoros áron. Viszont ha valaki nem az önkormányzattól bérel lakást a budai Várban található Úri utcában, hanem piaci áron akar hozzájutni egy bérleményhez, akkor súlyos százezreket kell fizetnie.
Egy ingatlanhirdetési oldalon böngészve nem találtunk olyan hirdetést, amely százötvenezer forintnál alacsonyabb áron kínálna bérleményt az Úri utcában. A CD Hungary alapvetően saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozik. Egy kis keresgélés után meg lehet találni a társaság korábbi árlistáit. Ezek szerint a környéken a CD Hungary átlagosan négyzetméterenként 4000 forintért kínál bérbe adó ingatlanokat. Az Úri utca 70.-ben pedig még tavaly 6500 euróért kínált egy, az önkormányzati bérleményhez nagyon hasonló paraméterekkel bíró ingatlant. Ebben az épületben most a szudáni nagykövetség kereskedelmi képviselete működik.
Az Úri utca 70. Egyes minisztériumok Várba költözésével még értékesebbek lesznek az Úri utcai ingatlanok Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
Az I. kerület eddig is értékes ingatlanai amúgy hamarosan még értékesebbek lesznek. Felköltözik ugyanis a Várba három minisztérium, velük több ezer ember. Ez a lakásoknál és a vendéglátásban is fellendíti majd az amúgy is magasan árazó piacot és a keresletet, így a mostani és a jövőbeli ingatlannyertesek még nagyobbat szakíthatnak egy sikeres pályázattal. Az I. kerületi cégeknek adott, meglepően olcsó bérletek listájából kiderült, szinte nincs olyan önkormányzati ingatlan, amelyet piaci áron adna ki az önkormányzat.
– Az egész rendszer felülvizsgálatra szorul. A folyamatot én egy feljelentéssel igyekszem majd gyorsítani – mondta lapunknak Veres Dávid. A képviselő hozzátette, hogy ezeket az ingatlanokat a kerület is bérbe adhatta volna piaci áron, nem kellett volna közvetítő, mert így a kerület pénzt veszít, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.05.
|
[
"Nagy Gábor Tamás",
"Garancsi István"
] |
[
"Hernádi Zsolt",
"Balogh Dávid",
"Veres Dávid",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor"
] |
Hadházy Ákos arról írt, hogy a korábban a BKV-s szerződések mögött álló, azóta a számlagyár üzemeltetésének gyanújába keveredett cég ügyében tartanak házkutatást, az önkormányzat azt még nem árulta el, hogy mi miatt folyik a vizsgálat.
Házkutatás zajlik a zuglói polgármesteri hivatalban és a kerület parkolási cégénél.
Hadházy Ákos, a körzet ellenzéki képviselőjelöltje a Facebookon azt írta: hallott olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, "mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai". Az önkormányzat egyelőre nem árulta el, hogy milyen ügyben tartanak házkutatást, a hvg.hu-nak a kerület sajtóreferense megerősítette a házkutatás tényét, egyelőre ők is próbálják kideríteni, mi áll a háttérben.
Nem sokkal később Horváth Csaba, a kerület polgármestere azt írta a Facebookon: az ügyészség munkatársai nemcsak a polgármesteri hivatalban jelentek meg, hanem a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, és az ő lakásában is. Az eljárás pontos okát egyelőre nem ismeri.
Kerestük az üggyel kapcsolatban az ügyészséget is, amint válaszolnak, a cikkünket frissítjük.
A SYS IT Services az a cég, amellyel még Tarlós István főpolgármestersége alatt kötöttek szerződést a BKV informatikai rendszereinek üzemeltetésére, 2021-ben pedig a csoporthoz köthető személyek ellen a NAV költségvetési csalás miatt indított nyomozást. A gyanú szerint hatalmas számlagyár működött a vállalat árnyékában, erről az ügyről itt írtunk bővebben:
Hogyan épülhetett ki észrevétlenül a BKV-s szerződések mögött álló cégnél egy adócsaló maffia? Hatalmas számlagyár működött annak az informatikai vállalatnak az árnyékában, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését, és a munkában egészen idén június végéig részt is vett.
(Címlapképünkön a zuglói polgármesteri hivatal épülete.)
|
[
"Horváth Csaba"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Tarlós István"
] |
Jankovics Soma
2013. 05. 07., 15:49
Utolsó módosítás:2013. 05. 07., 17:10
Lázár János milliós veszteségből bombabiztos üzletté varázsolja a nemzetidohánybolt-nyitást - aki ezt nem látta előre, az most fogja a fejét. Egy átlagos trafikos évi 3-5 milliós tiszta nyereséget tehet zsebre, de a jobb helyen lévő boltosok kezébe a tízszerese is kerülhet. És akkor még az alkohol és a sorsjegy profitjával nem is számoltunk.
Amikor Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár április 25-én benyújtotta a trafiktörvény legújabb módosítását, első ránézésre csupán annyit tett, hogy nyereséges működést akart biztosítani a vállalkozóknak.
Erre oka is lehetett volna, hiszen a trafikpályázatok első köre alapján 1400 település dohánybolt nélkül maradt. Ezek zömükben kistelepülések, ahol az alacsony forgalom miatt - az eredeti feltételek mellett - nem feltétlenül érné meg trafikot nyitni. A pályázat meghirdetésekor ugyanis még csak 3-5 százalékos árréssel számolhattak az árusok, amivel a dohányüzlet egyáltalán nem tűnt jó befektetésnek. Lázár módosítójának egyik célja, hogy "egy megfelelő, tízszázalékos mértékű kereskedelmi árréssel" biztosítsák a dohányboltok "szerény jövedelmezőségét".
Amit Lázár "szerény jövedelemnek" hív, az valójában remek biznisz. Számításunk szerint egy trafik húszéves joga mai értéken körülbelül 30-50 millió forint lesz, ha valóban 10 százalékos árrést garantálnak a dohányárusoknak. (Azzal a módszerrel számoltunk, ahogy egy profi trafikos is átgondolná a döntését: megbecsültük, hogy mekkora lehet a következő 20 év nyeresége évente, és ezek összesen mennyit érnek ma az úgynevezett nettó jelenérték-számítás alapján.) Az átlag természetesen függ attól, hogy marad-e a jelenlegi 5415 koncessziós jog, vagy az 1400 kimaradó kistelepülés is kap-e egy-egy trafikot - a pontos számot ma még nem tudjuk, de az látszik, hogy az első évben 3-5 millió forint nyereségre számíthat egy átlagos trafiktulajdonos, az igazán forgalmas nemzeti dohányboltok pedig ennek a többszörösét is bezsebelhetik.
Ők pályáztak, mi meg koppantunk
"Át lett verve mindenki" - mondta panaszosan az [origo]-nak egy jászberényi italkereskedő, aki eddig is árult cigarettát, így maga is gondolkodott azon, hogy indul a trafikpályázaton, de aztán letett a tervéről. "Számolgattunk, de a régi árréssel nem érte volna meg, ezért nem pályáztunk, pedig az új húzással még üzlet is lett volna" - mondta a férfi. "Mindig mondtam, hogy a jelenlegi árrés vicc, de a tíz százalék már tisztességes haszon. Egy szűk bennfentes kör biztosan előre tudott erről az akcióról, ők pályáztak, mi meg koppantunk" - mondta. Gyanúját csak erősítheti, hogy mint kiderült, a dohánytenderről szóló döntések több esetben a helyi Fidesz-testületekben születtek meg, kapott trafikot Rogán Antal és Lázár János ismerőse is.
A jászberényi trafikos ennek ellenére úgy gondolja, a nemzeti trafik nem tuti biznisz. Nagy indulótőke, kapcsolatok, piacismeret kell, hogy valaki jól csinálja, de a szűkülő kereslet miatt még így is kockázatos az üzlet. A városukban 12 trafikhelyet pályáztattak meg, szerinte jó, ha hat fenn tud majd maradni. A további kockázatok közül az sem elhanyagolható, hogy most ugyan 20 évre szerezhet valaki dohányértékesítési koncessziót, de nincs trafikos, aki meg tudná mondani, hogy a következő parlamenti ciklusok valamelyikében nem változtatnak-e a szabályokon.
Az állam rossz üzletet köt
A bizonytalanság már érződik, de egyelőre finomabb falatnak látszik a dohányárusítás, különösen az után, hogy Orbán Viktor miniszterelnök közölte, ő inkább 12 százalékos árrést tartana megfelelőnek. Ha a kormánypártok automatikusan hozzáadnak további "szerény" 2 százalékpontot a garantált jövedelemhez, akkor - megint a húszéves nyereséget visszaszámítva - már 50-70 millió forintot érő üzletet vehet át júliusban egy átlagos trafikos.
Eddig még nem adtak be olyan módosítót, amely a kormányfő igényét tükrözi, így a 10 százalékos haszonkulcsot vesszük alapul, és azt sem tudjuk, hogy a falvak trafikjaival mi lesz, ezért 5415 dohánybolttal számolunk. A cigaretta ára emelkedni fog (erről bővebben itt olvashat), ez hatással lesz a piac méretére, ugyanakkor várható a feketekereskedelem bővülése is, amelyről pontos becslést nehéz készíteni.
A trafikok együtt 270 milliárd forintos üzletet vesznek át az államtól, amely 200 ezer forintos átlagos koncessziós díjjal számolva körülbelül 1 milliárd forintot kap cserébe évente. Mai értékre átszámolva a húszévnyi egy-egy milliárdot ez kevesebb, mint 10 milliárd forintot ér, vagyis pusztán pénzügyi szemüvegen keresztül nézve a kormány 270 milliárd forintért vásárolt 10 milliárd forintot.
Alkohol, újság, sorsjegy csak a ráadás
Az állam tehát nem feltétlenül jár jól, a trafikosok viszont annál inkább. Átlagosan 50 millió forintos bizniszre számíthat az a dohányboltos, aki egy minimálbérest alkalmaz, havi 200 ezer forintból oldja meg a bolt fenntartását (rezsi, bérlet, takarítás), kifizeti az évi 200 ezer forintos koncessziós díjat, és olyan önkormányzat területén nyitja a boltját, ahol maximális, 2 százalékos a helyi iparűzési adó (ennek alapja az árbevétel mínusz az áruk beszerzési értéke).
Az eleve jó üzletet az teszi bombabiztossá, hogy a trafikok újságot, alkoholt, szerencsejáték-termékeket, üdítőket is kínálhatnak, márpedig ezek bevételét nem számoltuk az 50 milliós átlagba, de a kiadások nagy részét igen. Az olyan egyéb bevételeket sem számítottuk be, mint például az az összeg, amelyet a dohánygyártók csorgatnak vissza a kiskereskedőknek különböző előnyökért cserébe. Lázárék ezt a fajta anyagi motivációt megtiltanák, de valószínűsíthető, hogy a gyártók így vagy úgy megtalálják a módját, hogy a trafikosok az ő terméküket részesítsék előnyben.
A motiválás azért is valószínűsíthető, mert a dohánygyártók a jelenleginél kevesebb üzleten keresztül dobhatják piacra a termékeiket, vagyis kevesebb kiskereskedővel kell megállapodniuk. A talpon maradt trafikosok a pályázat után igen kedvező pozícióba kerülnek, egy-egy területen kvázimonopóliumok lesznek. Amelyik településen csak egy trafik lesz, ott szó szerint ők lesznek a dohányelosztók, de a többiek is örülhetnek, a vetélytársakkal a közelben már nem - vagy jóval kisebb versenyt - kell vívniuk.
Kis forgalom: kis haszon, nagy forgalom: óriási pénz
A pályáztatás során mindez még nem tűnt ilyen jó üzletnek. Mivel az eredeti feltételek szerint csak dohányt lehetett volna értékesíteni (így írták ki a pályázatokat is), önmagában ebből - a korábban jellemző 4 százalék körüli haszonkulccsal - egy átlagos trafikosnak vesztesége származott volna. Számításunk szerint maximum 4 százalékos árréssel mínusz 4 millió forintot érne a dohánykereskedés joga.
Ilyesmire jutott a jászberényi mellett az a trafikos is, aki még februárban beszélt az [origo]-nak arról, hogy miért nem indult a pályázaton. Osztott-szorzott, és úgy találta, nem éri meg dohánnyal kereskednie a jövőben, mert egy, az új szabályoknak megfelelő trafik kialakítása a pályázati költségeken túl is belekerülhetett volna néhány millió forintba. Ha akkor tudja, hogy a pályáztatás egy későbbi fázisában felvesznek más termékeket a dohány mellé, többszörösére emelik a garantált hasznot, vagyis teljesen újraírják a szabályokat, és ehhez menet közben új üzleti tervvel ő maga is alkalmazkodhat, akkor - cserébe az 50 milliós üzletért - alighanem másképp döntött volna.
Egy trafikos utánaszámolt, hogy amikor szerény a forgalom, akkor átlagosan 5 percenként megy el egy doboz cigaretta, ez a 12 órás nyitva tartás mellett napi 144 dobozt jelent. Egy átlagos doboz cigaretta 850 forint, ez a forgalommal felszorozva körülbelül 35 millió forintos éves árbevételt jelent (az átlagos trafik százmilliós árbevételt generál). Egy ilyen szerény forgalmú trafikosnak már át kell gondolnia az üzletet, de ha olcsón kihozza a rezsit, vagy nem vesz fel alkalmazottat, számára is megéri az üzlet. Ha a kiadásokat havi 100 ezer forinton tudja tartani, és egyedül viszi az üzletet, saját magát minimálbérre bejelentve, akkor 2 milliót ér a boltja.
A cigaretta királyai azok lesznek, akik forgalmas helyen - például a nagyobb városok központjában - tudnak nemzeti dohányboltot nyitni. Naponta körülbelül kétezer doboznyi cigarettával könnyen lehet évi 400 millió forintos árbevételt elérni. Aki ilyen helyen pályázott és nyert, az most dörzsölheti a tenyerét. Két minimálbéres alkalmazásával, és viszonylag magas 200-300 ezer forintos fenntartási kiadással számolva is durván 30 milliós profitra számíthat az első évben, a húsz év összesített és diszkontált nyeresége pedig 300 millió forintos üzlethez juttatja.
|
[
"Lázár János",
"Rogán Antal"
] |
[
"Jankovics Soma",
"Orbán Viktor"
] |
Ma több fontos fejlemény is történt a korrupció miatt Amerikából kiutasított magyar kormányzati figurák ügyében, folyik a sunyítás és a taktikázás.
A legtöbbet Lázár János miniszter árulta el a Parlamentben, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Három dolgot ismételgetett végig:
mi Amerika barátai vagyunk fingunk sincs, kiket érint az ügy ha segítene Amerika, feltárhatnánk az ügyet, de nem segít
A miniszter ezen kívül arra is célozgatott, mekkora képtelenség megtudniuk, hogy a 100 ezer kormányzati alkalmazottból kiket érint a tiltás.
Ez a porhintés különösen nyilvánvaló, hiszen az egész ügy messze legdurvább eleme az az egyelÅre az érintett által sem cáfolt pletyka, hogy Vida Ildikó NAV-elnök is a listán van. És Lázár úgy tett, mintha nem pontosan egy darab telefonhívásba került volna legalább annyit megtudnia, igaz-e a hírnek ez a része.
IdÅhúzásra játszó szereplése után az biztosnak látszik, hogy:
a kormány valamilyen fokon megijedt a kemény amerikai lépésektÅl (hiszen nem támadnak vissza agresszívan, mint gyakran szoktak, Lázár pedig tényleg vagy harmincszor pendítette meg az "Amerika a barátunk" tematikát)
nyilvánvalóan sokkal többet tudnak az érintettek listájáról, mint amit elárulnak; feltehetÅleg az egészet ismerik, de ha nem is, annyit garantáltan, hogy érintett-e a NAV-elnök
az eredeti korrupciós ügy igen kínos lehet a kormányra nézve, ha nem így lenne, már léptek volna valamit, nem töketlenkednének
a kormányzati kommunikáció arra utal, hogy szépen el akarják altatni az ügyet, az amerikai félre tolva a felelÅsséget, amiért nem Åk nyomoznak a magyarok helyett
André Goodfriend amerikai ügyvivÅ sajtóbeszégetésén viszont az derült ki, hogy:
Amerika nagyon nem akarja, hogy a magyar kormánynak sikerüljön elaltania az ügyet
ez tényleg igen komoly tesztje a magyar lojalitásnak, ebbÅl a szempontból az egész tényleg összefügghet az Orbán-kormány heves Putyin-barátságával
Szijjártó külügyminiszert jól meg fogják fingatni Washingtonban
Az Index és az Átlátszó mai cikkei alapján talán tényleg az amerikai étoljagyártól kért korrupciós pénz volt a kirobbantó ok, bár ez egyelÅre persze bizonytalan elmélet.
Az ügy megmagyarázhatatlan balfácánja a Századvég Alapítvány. Ha nem robbantják ki az egész botrányt a saját lapjukban, a Napi Gazdaságban íratott, dezinformációgyanús cikkel, a kutya nem gondolná, hogy Åk kapták volna a korrupciós pénzt. Így viszont sikerült ezt a hamis látszatot kelteniük saját maguk ellen, pedig soha senki nem publikált semmilyen erre vonatkozó bizonyítékot. Ekkora PR-öntökönszúrást ritkán látni.
Ezt a hóhér tudja. Az biztosnak néz ki, hogy a kormánynak kell valami B-terv, mert az elsÅ napok idÅhúzós-altatós taktikája az amerikaiak elszántsága miatt nem fog bejönni. Vagyis a hazai sajtóban működhet a kifárasztás, de ez azért nagyobb üggyé fújódott annál, hogy ennyivel le lehessen tudni. Ha a Századvég tényleg érintett lenne, papírforma szerint biztosan soha nem lesz rendes nyomozás. Ez egyben lehetÅség is, hogy a kormány leoltsa a huhogókat, és pártatlan nyomozás végén az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnösöket, ha vannak.
Valamit lépniük kell. Ez az ügy a hazai médiában a legfanatikusabb híveiknek talán eladható újabb Magyarország elleni támadásként, erÅsítve az ostromlottvár-tudatot. De az a baj, hogy a Fidesz-kormányt nem a mindennel megetethetÅ rajongói, hanem az EU és a világgazdaság szereplÅinek tÅkeelhelyzései tartják hatalmon. A világ szemében pedig ez rettentÅen kínos eset.
Ez a botrány emiatt igazi, Medgyessy Péter-i értelemben vett útelágaözkodás: a Fidesznek el kell döntenie, hogy alapvetÅen a szabad, liberális világgal tart-e (ebben az esetben terelés helyett érdemi vizsgálatot indít, amit záros idÅn belül be is fejez), vagy gyorsan még mélyebbre fúrja magát Vlagyimir Putyin segg alakú pénztárcájában.
A jó hír az, hogy egyelÅre abszolúte van választási lehetÅség!
|
[
"Vida Ildikó"
] |
[
"Vlagyimir Putyin",
"Lázár János",
"André Goodfriend"
] |
A 17,4 millió forintos megbízást a Kecskeméti Televízió igazgatójának cége nyerte.
Augusztus 19-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. három oktatófilmet rendelt nettó 17,44 millió forint értékben. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson ajánlatot tett a Speedzone.hu Kft., a Q-Art Bt., és az Art Vision Stúdió Kft., valamint a megbízást végül elnyerő Világ-Film Kft.
A szerződés szerint a filmek célközönsége a 4-12 éves korosztály lesz, amelynek “szemléletformáló jelleggel" mutatják be az FKF tevékenységét és szolgáltatásait. A három film témái: hulladékkezelés, köztisztaság és komposztálás.
A megbízást elnyerő Világ-Film Kft.-t tavaly novemberben jegyeztette be egyedüli tulajdonosa, Eckhardt Balázs. Ő a Kecskeméti Televízió igazgatója, aki rendező volt az MTVA botrányokkal kísért Marslakók című sorozatában, valamint a Ridikül című beszélgetős műsorban is.
Eckhardt neve legutóbb februárban, a vizes vb imázsfilmjének kapcsán került elő. Akkor derült ki, hogy az Eckhardt által vezetett Kecskeméti Városi Televízió (KTV) Nonprofit Kft. összesen 55,6 millió forintot fizetett ki az Argus Film and Art Kft.-nek a 2017-es budapesti úszóvébét népszerűsítő imázsfilm elkészítéséért.
A félperces alkotás producere természetesen Eckhardt volt, de a történet igazi pikantériája az, hogy korábban Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester azt állította, hogy a város tulajdonában lévő KTV készítette a félperces alkotást.
Kapcsolódó cikk Magáncéghez került az úszóvébé félperces imázsfilmjéért járó 55 millió forint
Az FKF-es kisfilmeket legkésőbb 2017. január 31-ig kell elkészítenie Eckhardt cégének, a Világ-Film Kft.-nek, melynek ez az első elnyert közbeszerzése.
Erdélyi Katalin
|
[
"Eckhardt Balázs"
] |
[
"Erdélyi Katalin",
"Szemereyné Pataki Klaudia"
] |
A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként.
A Flamenco átadása már zajlik, az új funkciónak megfelelő átalakításokat az MCC fogja a saját igényei szerint elvégezni. Az ingatlan bérbeadásával az üzemeltetés sem marad a Danubiusnál.
Az MCC egy tehetséggondozó intézmény, amely a Kárpát-medencében nyújt oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. Alapítója Tombor Balázs és Tombor András. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadója volt, és arról is ismert, hogy Habony Árpád korábban azt állította az adóhatóságnak, hogy Andy Vajna és Tombor kölcsöneiből él. 2020 végén a kormány százmilliárdos vagyont juttatott az MCC alapítványa számára.
Az MCC, pontosabban az azt működtető Tihany Alapítvány tavaly tavasszal egy törvény értelmében óriási vagyonhoz jutott, a kormányoldal a Richer- és Mol-részvények 10 százalékát adta az alapítványnak. A csomag értéke úgy 300 milliárd forint körüli, az éves hozam 7–8 milliárd forint körül mozog.
Ezt a juttatást fejelte meg ősszel a kormányzati többség azzal, hogy egyrészt vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi – a révfülöpi kikötőhöz tartozó ingatlanokat takarja –, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt kapott az alapítvány.
Mindezekre tett rá egy lapáttal a kormány karácsony előtt nem sokkal, amikor csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak, a szakkollégiumot működtető szervezet 35 helyen akar képzéseket indítani a pénzből tízezer diáknak.
Közben az MCC 25 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Libri-Bookline csoportban.
A szervezet budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt található, és a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához, állaguk nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot. A bontási munkálatok és az építkezés idejére az épületbérlés mellett döntöttek, aminek kiválasztásában lényeges szempont volt, hogy az MCC jelenlegi központjához közel találjanak alkalmas ingatlant.
|
[
"Tombor András",
"Tombor Balázs"
] |
[
"Habony Árpád",
"Orbán Viktor",
"Andy Vajna"
] |
End of preview. Expand
in Data Studio
- Downloads last month
- 1