text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
Kétmillió forint a személyi alapbére Böröcz Istvánnak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
A Népszabadság azért fordult a médiahatósághoz ezért az adatért, mert a médiaszolgáltatási alap internetes lapján az idén csaknem 70 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó intézmény vezetőinek béréről annyi szerepel, hogy az öt vezető tisztségviselő – vélhetően a vezérigazgató és négy helyettese – átlagos havi személyi alapbére 1 millió 588 ezer forint, ehhez "előforduló juttatások" címszóval öthavi prémiumot, gépkocsi- és mobiltelefon-használatot, valamint havi 12 ezer forint étkezési jegyet sorolnak fel.
A médiahatóság tájékoztatása szerint a médiaszolgáltatási alapra nem vonatkozik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 2009-es törvény rendelkezése, amely előírja az állami pénzzel gazdálkodó intézményeknél a vezetői jövedelmek nyilvánossá tételét, mert az MTVA nem gazdasági társasági formában működik.
Az információs önrendelkezési jogról szóló 2011-es törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásai alapján azonban Böröcz István juttatásai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Ennek alapján közölte a médiahatóság, hogy Böröcz István személyi alapbére havi bruttó kétmillió forint, ezen túl számára külön feladat elvégzéséért prémium állapítható meg, melynek éves mértéke nem haladhatja meg öthavi bérét.
A médiahatóság közölte, hogy Böröcz István eddig nem kapott prémiumot. A vezérigazgató rendes felmondási ideje 90 nap, munkaszerződése a végkielégítés mértékére nem tér ki, arra a hatályos munka törvénykönyve rendelkezéseit kell figyelembe venni.
|
[
"Böröcz István"
] |
[] |
A Mathias Corinvus Collegium nevű elitgondozót fenntartó alapítvány megveszi a tömegképzésre szakosodott Perfekt Zrt.-t. Ez a tény első közelítésben annyit jelent, hogy a NER újabb stratégiai iparág, a felnőttoktatás bekebelezését készíti elő – miután állami eszközökkel már letarolta maga előtt a piacot. A történet igazi pikantériája, hogy a Perfekt egykor Gyurcsány Ferenc kulcsvállalata volt, sőt a Fidesz a cég mostani eladóját is az exkormányfő embereként azonosította. További "mellékzöngeként" Kóka János-szálat is találtunk a sztoriban: az üzletet egy olyan figura hajtotta fel az Orbán Balázs-féle MCC-nek, aki a volt SZDSZ-miniszter családi holdudvarával épült össze – hogy aztán állandó segítője legyen a Tiborcz–Garancsi–Habony–Rogán-érdekköröknek.
Október 5-én különös összefonodás-bejelentést iktattak a Gazdasági Versenyhivatalnál. A dokumentáció szerint a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.-t mindenestül felvásárolta egy Comino Invest nevű kft., amely tüstént tőkeemelésről is döntött – s a pénz biztosítására a Mathias Corinvus Collegium Alapítványt jelölte ki. (A MCC nevű tehetséggondozó fenntartója valójában egy "KEKVA", azaz közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, a Mol- és Richter-részesedésekkel megtámasztott Fidesz-mélyállam egyik tartóoszlopa. Amely próbál piaci pozíciókat is szerezni – például a Libri-Bookline-csoportban és másutt.) A lényeg, hogy a most zajló folyamat végére a Perfekt Zrt. tulajdonosi szerkezete átalakul: a tömeges felnőttoktatással foglalkozó vállalat háromnegyede lesz az MCC-é, 25 százalék pedig marad a Comino Investnél.
Eddig a szikár tények, melyek ugyan a HVG céghíradójában is megjelentek, mégsem vetettek semekkora hullámokat. Pedig a néhány mondatos versenyhivatali bejelentés valójában egy újabb stratégiai iparág "annektálását" jelenti. Hogy kik a szereplők? Egyrészt a Perfekt nem szimpla gazdasági társaság, hanem a legjobban meggyökeresedett magyar cégek egyike. Jogelődjét bő 70 éve, az "ántivilágban" hozták létre a Pénzügyminisztérium képzési igényeire; elsősorban számviteli ismereteket oktattak itt a tanácsrendszer és az állami vállalatok szakemberei számára. Később a Horn-időszakban – Medgyessy Péter pénzügyminisztersége alatt – Gyurcsány Ferencnek és az akkori SZDSZ gazdasági énjeinek privatizálták. Az egyébként a szoci háttérvilág emblematikus vállalalata fennállásának legnagyobb pályázatát az első Orbán-kormány idején nyerte el az államtól (okmányirodai munkatársak képzésére), majd a mai DK-elnök 2002-ben eladta érdekeltségét a tőle és az örökös Fidesz-belügyminiszter Pintér Sándortól egyenlő közelségre lévő Erdős Ákosnak. Tőle aztán a Sanoma-csoport vásárolta meg a neves céget (egy nagyobb csomag részeként), a finnek kivonulása után pedig – 2014-re – az ősperfektes Jókai Istvánhoz és régi menedzsertársához került "vissza" a társaság.
Ahhoz a Jókaihoz, akit a Fidesz korábban következetesen Gyurcsány Ferenc emberének bélyegzett, ennek ellenére most mégis bizniszt kínált neki: az MCC tőle vette meg a Perfekt Zrt. – a már említett Comino Invest közbeiktatásával. Utóbbi kft.-cske a napokban új vezérigazgatót is hozott a Perfekthez Jókai István helyett – konkrétan egy vadászfegyver-kereskedés ügyvezetőjét (lásd alább).
Lapunk természetesen az érdekelteket is megkérdezte a tranzakció részleteiről. A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által elnökölt MCC-től például azt tudakoltuk: mi szüksége van egy "elitképző" intézménynek egy tömegoktató vállalkozásra, mennyi pénzt fektetnek a Perfekt feltőkésítésébe, illetve miért kellett bevonni a vásárlási folyamatba az ismeretlen Comino Investet? A részletgazdag kérdésekre igen általános választ kaptunk, de nagy szó, hogy legalább kaptunk. Ezt itt: "A hazai felnőttképzés fejlesztése kiemelten fontos a Mathias Corinvus Collegium számára, előmozdítva ezzel azt, hogy a tehetséggondozás minél szélesebb körben legyen elérhető. E cél elérését támogatja a Perfekt Zrt.-t érintően létrejött stratégiai döntés. A Perfekt Zrt. több évtizedes gyakorlattal rendelkezik a felnőttképzés, főleg a pénzügyi-, gazdasági- és társadalombiztosítási képzések, ipari képzések, valamint a szakkönyvkiadás területén. Az MCC és a társaság közös célja, hogy minél több résztvevő számára, minél szélesebb körű és magas színvonalú szakmai oktatást biztosítsanak a felnőttképzés területén." A vételárról nem nyilatkoztak, alighanem üzleti titok.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) évnyitóján az újbudai Flamenco Hotelben 2021. szeptember 9-én (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Nyilvánvalóan a Perfekt-vásárlásba beékelt Comino Invest Kft. ügyvezetőjét, Hall Krisztiánt is "megszórtuk" néhány kérdéssel a hivatalos elérhetőségein, ám ő semmilyen formában nem reagált. Pedig nem akármilyen figuráról van szó: ahogy a cikkünk végén lévő gyűjtésből kiolvasható, Hall mára a NER üzletfelhajtójaként rendszeresítette magát – Orbán Balázsékon kívül aktívan segít Tiborcz Istvánnak, illetve dolgozott Garancsi Istvánnak, a Habony Árpád–Tombor András-féle csapatnak, Rogán Antal grúz-izraeli barátainak és ő a főhőse az állami MFB Csoport egyik reklámanyagának. Ennél is érdekesebb, hogy a PR-megjelenésekben "újgenerációs befektetőként" emlegetett Hall Krisztián 2008 óta egy tranzakciós tanácsadással foglalkozó stáb, a Saxum-csoport tagja – s ez a kör korábban azzal tette magát ismertté, hogy a Kóka János gazdasági miniszter és SZDSZ-elnök családja körüli bizniszeket olajozza. (Még Heti Válasz-korunkban írtunk meg, hogy a Saxum-klub – különösen a társaság főalakja, Kóbor Miklós – miként vett részt a Kókát és rokonságát érintő ügyekben, például az úgynevezett Dataplex-botrányban.)
A kérdések kérdése mindezek után a következő: miért kell ennyire az MCC-nek az egyébként nem túl jó bőrben lévő Perfekt Zrt., hogy nagy tempóban, profi szakemberrel felvértezve igyekszik maga alá rántani? A vállalati mérlegek szerint a részvénytársaság a Gyurcsány-időszakban még 162 főt foglalkoztatott, a Sanoma-érában volt év, amikor 3,3 milliárd forintos árbevétele tett szert, 2017-re azonban a forgalom nem érte el az egymilliárdot, az adózott eredmény pedig potom 200 ezer forintra rúgott. Ráadásul a piaci környezet is egyre kevésbé piaci: a kormányzat lényegében beszántotta az úgynevezett okj-s oktatási formákat, tavalytól ilyen típusú tanfolyamokat már nem lehet indítani – és vizsgákat is csak 2022. december 31-ig szervezhet a Perfekt. A jövőben a felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatnak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítványokat akkreditált vizsgaközpontokban lehet majd megszerezni. A 2020–22-es időszak tehát a kapuzárás, az utolsó roham "pillanata" a régebbi magánszereplőknél – amely újra magasabb árbevételt és eredményt jelent, de már csak másodpecekig.
Az MCC képében megjelenő Nemzeti Együttműködés Rendszere tehát egy végstádiumú Perfektet ment most meg – miután a kormányzat "letisztította" előtte a piacot. S természetesen minden iparági szereplő azt várja, hogy a jogszabályalkotók innentől kezdve a volt Gyurcsány-céghez terelik majd a felnőttképzési szolgáltatásokra vágyó/kényszerített embertömegeket.
A NER üzletfelhajtója – avagy milyen bizniszeket segített Hall Krisztián?
1. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Perfekt-felvásárlása. Ahogy cikkünkben írtuk, első lépésben Hall Krisztián cége, a Comino Invest Vagyonkezelő Kft. vásárolta fel Gyurcsány Ferenc és az egykori SZDSZ-holdudvar korábbi Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.-jét. Hall október közepével kinevezte vezérigazgatónak a vadászfegyver-kereskedő Blaser Group magyarországi irányítóját, Szentesi Pétert, illetve kijelölte a Perfektben való tőkeemelésre az MCC Alapítványt. Ennek következtében a kormánypárti elitképző iskolát fenntartó alapítványnak 75 százalékos többsége lesz a Perfekt Zrt.-ben, a vállalat negyede pedig marad a Comino Investnél.
2. Tiborcz-szerepvállalás a Kopaszi Gát-projektben. Nem sokkal a tavaszi parlamenti választások után jött a hír, hogy a miniszterelnök vejének tulajdonába került Diófa Alapkezelő Zrt. – pontosabban a cég által menedzselt Főnix Magántőkealap – közvetett egyedüli negatív irányítást szerzett a Kopaszi-projektben a DAM Invest Kft.-n keresztül. Vagyis Tiborcz István "betársult" Garancsi István és Hernádi Zsolt mellé a budai Duna-part legnagyobb ingatlanberuházásába, ahol önálló döntéshozatalra ugyan nem képes, de a döntések blokkolására igen. A Főnix-tulajdonú DAM Invest vezetője pedig nem más, mint Hall Krisztián.
3. Garancsi-részesedés a Kopaszi Gát-projektben. Hall Krisztián nem Tiborcz révén került közel a Kopaszi-fejlesztéshez; 2017-től idén márciusig ő vezérigazgatta a miniszterelnök barátjaként jegyzett Garancsi István Sinus Investment Zrt.-jét – amely a kezdetektől meghatározó tulajdonos az újbudai óriásprojektben.
4. Kicsinyke szelet a MET-bizniszből. Garancsi Istvánon kívül még többen szerepeltek a híres-hírhedt MET energiakereskedőt egykor birtokló offshore céghálóban. Az Átlátszó mások mellett a fent említett Kóbor Miklóst és Hall Krisztiánt is azonosította a kiterjedt – és változó összetételű – tulajdonosi körben.
5. A Brands.hu megszerzése. Az online divat outletet működtető Brands.hu Kft. eleinte Garancsi István tőkealapjához tartozott – és a társaságot 2015-ben a mai TV2-elnök, Vaszily Miklós ügyvezette. Ma már ez a cég is a Comino Invest, azaz Hall Krisztián tulajdona.
6. Társulás az állami Magyar Fejlesztési Bank magántőkealapjával. Az MFB Csoport alapkezelője idén májusban PR-cikket közölt a Portfolión Hall Krisztián "tranzakciós szakemberről" és "újgenerációs befektetőről", aki az állami forrás mellé társulva felvásárolta az ipari késeket gyártó Vág-Tech Kft.-t, valamint a gravírozásra, vizuális kommunikációs termékekre szakosodott Gravoform Kft.-t. Utóbbit Winkler Gyula, Bajnai Gordon egykori miniszterelnöki tanácsadója alapította, majd megfordult Kóbor Miklós kezei között is – hogy a végén aztán Hall Krisztiánnál landoljon.
7. Cégeladás a Strabag-lobbista Aczél Zoltánnak. Hall Krisztián családja tulajdonolta 2014-ig azt a Contrain Kft.-t, amely tavaly óta Strabag Vízépítő Kft. néven a nagy osztrák építővállalat egyik magyar leágazása. Ugyanez a cég közben neves Strabag-lobbista Aczél Zoltáné is volt, aki – mint megírtuk – régen az MSZP–SZDSZ-kettőssel, újabban a NER-rel találja meg nagyon a "hangot".
8. Erőműszerzés a Habony–Tombor-csapattal. Ahogy arról korábban már cikkeztünk, az elmúlt években Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és az őt hitelező Tombor András köreihez került Budapest legjelentősebb energiaelőállítója, a főváros távhőigényének közel 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű Zrt. Pontosabban: a társaságot az a CHP Energia Zrt. vásárolta fel az állami Eximbank kölcsöne segítségével, amelybe egy máltai cégen keresztül szállt be a Habony–Tombor-érdekcsoport (a Veolia nevű francia óriásvállalat mellé). Lássunk csodát, a CHP-ben 2018 és 2020 között Hall Krisztián is igazgatósági tag volt.
9. Közösködés Rogán Antal grúz-izraeli barátaival. Öt éve robbant a hír, hogy a miniszterelnöki kabinetfőnök letelepedésikötvény-bizniszben érintett – ma már a sajtópiacon is mozgó – barátai szeretnének belépni a gyorskölcsönök szegmensébe a MikroCredit Zrt.-vel. A jegybank azóta visszavonta a Provident kihívójaként emlegetett részvénytársaság tevékenységi engedélyeit, tény viszont, hogy Hall Krisztián 2020-ig a MikroCreditben is szerepet vállalt; konkrétan a vállalkozás felügyelőbizottsági tagjaként.
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
|
[
"Erdős Ákos",
"Szentesi Péter",
"Hall Krisztián",
"Gyurcsány Ferenc",
"Jókai István",
"Aczél Zoltán",
"Kóbor Miklós"
] |
[
"Kóka János",
"Bajnai Gordon",
"Hernádi Zsolt",
"Habony Árpád",
"Tombor András",
"Medgyessy Péter",
"MTI/Máthé Zoltán",
"Orbán Balázsékon",
"Tiborcz István",
"Rogán Antal",
"Garancsi István",
"Orbán Balázs",
"Pintér Sándor",
"Vaszily Miklós",
"Orbán Viktor",
"Winkler Gyula"
] |
Bűnös, valóban milliókat sikkasztott el egy V. kerületi iskola alapítványának pénzéből – ismerte el az a tanár, aki a bűncselekmény idején egyben az V. kerületi önkormányzat bizottságának Fidesz–KDNP delegáltja is volt. A rendőrség korábban leállította a nyomozást azzal, hogy nem történt semmi törvénytelen, ehhez képest ott voltunk a tárgyaláson, ahol a gyerekek tanulmányaira, kirándulására szánt pénzt lenyúló tanárt végül jogerősen elítélték. A kiszabott pénzbüntetést részletekben fizetheti ki a pedagógus, aki jelenleg is egy iskolában dolgozik – miközben a megrövidített alapítvány szerint máig nem térítette meg a diákjaiknak okozott teljes kárt.
Még azzal a lehetőséggel sem élt, hogy az "utolsó szó jogán" bármit mondjon, egyből elismerte a V. kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium egykor "a fideszes tanár úr"-ként emlegetett pedagógusa, hogy bűnös. Méghozzá abban, hogy éveken át dézsmálta az iskolai alapítvány pénzét, összesen 3 millió forintot elsikkasztva abból, amit a szülők, egykori diákok és más támogatók adtak össze a gyerekeknek táborozásra, kirándulásra, tanulmányi jutalmakra. A most már jogerősen elítélt Király András Győzőt azért emlegették így, mert a bűncselekmény idején, 2017-ben – a tanítással párhuzamosan – az V. kerületi önkormányzatban a Fidesz–KDNP által delegált tag volt, ráadásul pont a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottságban.
Iskolai forrásaink akkor a tanár fideszes hátterével magyarázták, hogy az ügyet először megpróbálták eltussolni, az összehívott tantestület tagjaival még egy titoktartási nyilatkozatot is aláírattak, nehogy kitudódjon.
Mindent tagadott, most mindent inkább beismert
A hvg.hu-nak mégis sikerült feltárni a sikkasztás körülményeit, és most, évekkel később ott voltunk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon decemberben tartott előkészítő ülésén is, ami után indult volna az érdemi büntetőeljárás, de mivel a tanár nem fűzött hozzá semmit az ügyész által ismertetett vádhoz – alapból igyekezett keveset beszélni –, helyből lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról és rögtön bűnösnek is vallotta magát, ezért gyorsan véget ért az ülés.
Mindez többszörösen tanulságos volt, hiszen az ügy leleplezésekor még a lapunknak eljuttatott nyilatkozatban egyszerűen valótlannak titulálta a cikkünket. Másrészt azért is sajátos volt végighallgatni a totális beismerést, mert bár nyomozás indult az eltűnt alapítványi pénz miatt, a rendőrség 2017 őszén megszüntette az eljárást arra hivatkozva, hogy
nem történt bűncselekmény, Király nem nyúlta le a milliós összeget, csak hazavitte
(erről a "bravúros" felderítésről és lezárásról itt írtunk).
Részletekben tüntette el a pénzt, most részletekben fizetve bűnhődhet
A cikksorozatunkat követően végül mégis folytatódott a büntetőeljárás. A decemberi tárgyaláson ismertetett tényállás szerint az iskolások támogatására létrehozott Szemerések a Szemeréért Alapítvány elnökhelyetteseként a tanár magánál tartotta a szervezet bankkártyáját, így a kivonatok, a tanúk elmondása, minden alátámasztotta, hogy ő apasztotta a számlát.
Királyt ezért "nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztásban" találták bűnösnek, és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, ami kevesebb a vád által javasolt összegű szankciónál. A bíró ugyanis a törvényi minimumhoz közeli összeget vett alapul, figyelemmel Király "személyi körülményeire". Ha nem fizetné meg, akkor fogházban letöltendő büntetésre váltják át, ugyanakkor megkönnyítették a tanár dolgát: megengedték a részletfizetést, így 6 hónapra elosztva, 50 ezer forintonként törlesztheti a kirótt összeget.
A bíróságon elhangzott, hogy "mégiscsak 1-5 évig terjedő bűncselekményről" van szó, és súlyosbító körülménynek számított, hogy huzamos időn keresztül dézsmálta a rá bízott pénzt. Viszont enyhítő körülményként figyelembe vették büntetlen előélete mellett azt, hogy Király a kár nagy részét, nagyjából 3 millió forintot magától megtérítette. Arra a részletre már nem tértek ki, hogyan történt a visszafizetés: amikor 2017-ben lapunk tudatta Királlyal, hogy cikket írunk a tudomásunkra jutott sikkasztásról, tőlünk időt kért a nyilatkozatra, de helyette már csak az iskola igazgatója jelentkezett azzal, a tanár váratlanul "visszahozta a pénzt".
Király ott rögtön tudomásul vette az ítéletet, az ügyész – pár nap gondolkodási idő után – szintén, így az jogerőre emelkedett. Még ott, a tárgyalóteremből kijövet szerettünk volna kérdéseket feltenni a frissen elítélt pedagógusnak, de nem kívánt nyilatkozni, majd gyorsan távozott is a bíróságról.
Jelenleg is egy iskolában dolgozik
Miután a történtek kirobbanása táján az V. kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnáziumból szabadságra ment, majd végleg eltűnt, Király egy másik iskolában helyezkedett el, a fenntartó Klebelsberg Központ (akkori lánykori nevén Klik) pedig szabályosan eltitkolta, hol alkalmazzák – közpénzből – a diákok alapítványi pénzét meglovasító kollégát. A most decemberi tárgyalás elején, a személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre válaszolva a pedagógus elmondta, hogy jelenleg is tanítóként dolgozik. Megkerestük az utolsó ismert munkahelye alapján illetékes tankerületi központot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A Szemerések a Szemeréért Alapítvány kuratóriumának egyik jelenlegi tagja névtelenséget kérve felháborítónak nevezte, hogy Király még mindig gyerekekkel, pedagógusként dolgozik, hiszen "most már jogerősen kimondták róla, hogy egy bűnöző". Főleg azért tartja ezt elfogadhatatlannak, mert szerinte a sikkasztás az iskolájuk életére máig hatással van, "hosszú távon hat a bizalomvesztés". "Hiába tettük utána rendbe az alapítvány pénzügyeit, a szabályzatot, hogy többé ne történhessen meg hasonló, hiába működik a szervezet azóta teljesen transzparensen, minden költést írásba foglalt döntéshez kötve, a mai napig akadnak olyan pejoratív megnyilatkozások, hogy "na, majd újra ellopják" – magyarázta.
Még mindig tartozik a gyerekek pénzével, de nem adja meg
Ráadásul miután nagyjából 3 millió forintot gyorsan visszafizetett, a felhajtás pedig elült, szerinte Király nem adta meg a többi pénzt, csaknem félmillió forinttal máig adós. Ezt a körülbelül 440 ezer forintos mínuszt még mindig nyögik, hiányzik a pénztárból, miután rajtuk csattant a bankszámláról lenyúlt milliós összeg elmaradt kamata, de még a bankköltség is, amit Király okozott – sorolta. Szerettük volna, ha Király erre is reagál, de ahogy jeleztük, nem akart válaszolni kérdéseinkre.
A perben az alapítvány még fennálló kárát hiába hozta fel az ügyvédjük, a bíróság erre annyit tudott mondani, hogy a szerintük hiányzó részt egy újabb, polgári jogi perben tudják érvényesíteni. Csakhogy ahhoz pont a diákok pénzéből kellene ennek költségére és ügyvédre költeniük, ezért Király megbüntetése ellenére is csalódottak, bár ahogy fogalmazott az alapítványi vezető, "nagy dolog, hogy valószínű a média nyomásának hatására" a 3 milliós részt legalább visszaadta. "A teljes összegre nézve kellett volna felelősségre vonni a tanárt, hiszen a hatóságnál kezdettől fogva, többször jeleztük, hogy a végül vádban megjelenő összegnél nagyobb veszteséget okozott. És még olcsón megúszta, felfüggesztett szabadságvesztést is kaphatott volna" – tette hozzá.
Elmeszelték, majd elhúzódott egy ilyen egyszerű ügy
A büntetőeljárásban a Transparency International Magyarország nyújtott jogi segítséget az iskolai alapítványnak. "Első ránézésre kis súlyú, mondhatni bagatell korrupciónak tűnik ez az ügy, miközben a korrupció minden olyan jellemzőjét magán hordozza, amelyek a nagystílű hatalmi visszaéléseknek is a sajátjai, ezért is tartottuk fontosnak, hogy fellépjünk. A helyi politika világából érkező, akár ejtőernyősnek is tekinthető elkövető elsikkasztja az iskolai alapítvány pénzét, és a rendőrség nem állapítja meg a felelősségét. Ez lehet a nyomozó hatóság elhamarkodott döntése, utalhat azonban arra is, hogy tényleg forró krumpliról volt szó, amit jobb minél hamarabb messzire hajítani. Legrosszabb esetben még az is elképzelhetőnek tűnt, hogy a politika óhajára vagy a politika kedvét keresve szállították a a nyomozásmegszüntető határozatot" – mondta Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.
Végül a Transparency által benyújtott panasszal egy időben a hatóságok maguktól is léptek és újranyitották a már lezárt aktát, így született több mint két évvel a nyomozás eredeti megszüntetése után ítélet – emlékeztetett Ligeti. Csakhogy "az egyébként örömteli végeredmény ellenére az alapítvány teljes kára nem térült meg, és a hatóságok a túl bonyolultnak nem nevezhető ügyben rekordlassúsággal jártak el". "Vagyis semmi garancia arra, hogy a jövőben a hasonló esetekben összeszedettebb vagy időszerűbb intézkedésre lehetne számítani, ahogyan arra se, hogy bárki, aki a közöshöz akar nyúlni, ennek az ügynek a hatására rettenne vissza" – tette hozzá.
|
[
"Király András Győző"
] |
[
"Ligeti Miklós"
] |
Tovább terebélyesedik Szivek Norbert MNV-vezér eddig sem jelentéktelen céges holdudvara. A hozzá köthető Lexan Holding hozott létre alapkezelőt a napokban. A menedzsmentet Carion-Buda Cash- és Garancsi-közelből verbuválták.
Százmillió forint alaptőkével befektetési alapkezelőt hozott létre a Lexan Holding Zrt. Editus Befektetési Alapkezelő Zrt. néven.
Bár a Lexan Holding soha nem volt Szivek Norbertté, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójáé, mégis mondható, hogy lehet némi rálátása a társaságra. Ugyanis a Lexan Holding...
– ...és közvetve Szivek a tulajdonosa a Dormotel Üzemeltető Kft.-nek, amely a Pázmány egyik kollégiuma körül sertepertél,
– ...volt tulajdonosa, Bajor András Gyula kuratóriumi elnök a Szivek Norbert által létrehozott Szivek a Szivekért Alapítványban. Mások mellett Bajor frontol a Tiborcz-Szivek-Vajna-féle milliárdos Mahart-székház-üzletben is.
– ...és Szivek közös befektetése a sokfelé érdekelt CRH Invest Kft. is. A CRH startolt rá az energiaipari Enefi Nyrt.-re, illetve résztulajdonos a belvárosi szecessziós műemlék Török Bankházban,
A Lexan Holding érdekeltsége továbbá a Danubio lakópark kivitelezője az Észak-pesti Vízafogón. A Danubio nemrégiben kapott közel félmilliárd forint közpénzből egy gyaloghidat a vizes vb ürügyén.
Az Editus Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója Kornisné Kálmán Katalin, akinek hozzátartozója, Kornis Gábor más munkavállaló titulussal kapott cégjegyzési jogot. Kornis – 2016. végén még biztosan – a Carion Holding Zrt. 10 százalékos, s ezzel a harmadik legnagyobb tulajdonosa volt. A Carion-csoportot hozta helyzetbe Rogán Antal a "nemzeti lakáslottóval".
Kornis közvetve érdekelt a nemzetközi betegfuvarozásra létrejött Trust Air Aviation Kft.-ben is, amelybe befektetett Garancsi István oligarcha Garangold Kockázati Tőkealapja.
Szintén "más munkavállalóként" írhat alá az Editus nevében az egykori Buda-Cash-es Szalóky Zoltán. A felügyelőbizottságban is helyet kapott a 2015-ös brókercsődben bedőlt Buda-Cash (pontosabban az ide tartozó DRB-csoport) egyik volt embere, Detre László. Ő valaha a Honvéd Egészségpénztárnál volt tanácsadó.
Az Index cikke szerint még ebben a minőségében éppen Detre fűzte be a HÉP-et, hogy fektessenek be a Buda-Cash-nél, ahová utóbb át is igazolt. A Buda-Cash botrányban 28 ezer katona, rendvédelmi dolgozó és titkosszolga vesztette el megtakarítását.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Szivek Norbert",
"Bajor András Gyula"
] |
[
"Kornis Gábor",
"Kornisné Kálmán Katalin",
"Detre László",
"Szivek Norbertt",
"Rogán Antal",
"Garancsi István",
"Szalóky Zoltán"
] |
Az MSZP helyi vezetője és családja tette rá a kezét 1,2 milliárd forintos EU-támogatás elosztására. A hódmezővásárhelyi Fidesz sajtótájékoztatón mutatta be a Leader-program koordinálását elnyerő szervezet mögött álló családi, baráti és politikai hálózatot.
A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség kapta meg öt évre Hódmezővásárhely és térségében 1,2 milliárd forint elosztásának jogát. Több mint harminc cég és önkormányzat szállt be a VVJHVK-ba, amely így felügyelheti az Európai Unió forrásaiból vidék-, környezet, illetve agrárfejlesztésre szánt Leader program pénzeit.
A Leader-programot nem "az MSZP pénzosztó műhelyeként" hozták létre, hanem azért, hogy segítse a vidék fölzárkóztatását, a munkahelyteremtést az elmaradott kistérségekben - hangoztatta a szerveződéssel kapcsolatban a hódmezővásárhelyi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának fideszes elnöke. Benkő Zsolt szerint a szocialista párt meghatározó befolyást szerzett a környék fejlesztéseit meghatározó, a pályázatok kiírásáról, azok elbírálásáról, a források elosztásáról döntő csoportban.
Benkő szerint a tagként megjelölt cégek mögött valójában Hernádi Gyula, a helyi MSZP képviselőcsoport vezetője, közvetlen családtagjai, a kistérség szocialista támogatású polgármesterei és MSZP-s képviselők szerezték meg az 1,2 milliárdos keretet. A fideszes politikus leszögezte: nem az a baj, hogy a szocialista párt helyi vezetői részt vesznek a Leader-program helyi munkájában, hanem az, hogy "csak ők vesznek részt" ebben.
A vidékfejlesztési közösségben egy bt. vezetőjeként részt vesz Hernádi testvére, egy tenisz klub révén felesége, egyéni vállalkozóként unokatestvére és egyetemi évfolyamtársa is. Az egészségvédő kft. képviselőjeként szereplő Hernádi Gyula mellett a szerveződés tagja lett még a városi FIB-elnök, egy MSZP-s önkormányzati képviselő, és több, a Fidesszel szemben politizáló független polgármester és helyi politikus is.
|
[
"Hernádi Gyula"
] |
[
"Benkő Zsolt"
] |
A Hír Televízió leleplezte, kedden kezdődik a dögei mutyi pere
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon kedden megkezdődik a dögei iskolaberuházással kapcsolatos ügy büntetőpere; az ügyészség Vincze Ferenc Tibort, a község független polgármesterét vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének elkövetésével vádolta meg.
A felvételen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Döge polgármestere, a független Vincze Ferenc Tibor arról beszél egy építési vállalkozónak, hogy az önkormányzati testület 6 tagja 20 millióért cserébe segíteni fogja a kivitelezéshez szükséges újabb összeg lehívását. A polgármester arra is utal, hogy a vállalkozó már korábban kifizetett 8 millió forint kenőpénzt. Ám a cég végül nem kapta meg az építéshez szükséges összeget, és tönkrement, felszámolják. A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség által benyújtott vádirat szerint az önkormányzati vezető a dögei általános iskola felújításának, bővítésének, illetve a hozzá kapcsolódó sportcentrum és uszoda építési munkáinak elnyeréséért húszmillió forint kenőpénzt kért egy kft. ügyvezetőjétől. A polgármester és az időközben elhunyt ügyvezető később újra találkozott, s a helyhatósági tisztségviselő arra emlékeztette a cégvezetőt, hogy a 20 millió forintból csak 8 millió "van letudva".
Az ügyről a Hír Televízió számolt be először 2007 októberében. Az ügyészség június óta nyomozott az ügyben, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tévében bemutatott riport alapján vizsgálatot indított.
Az ügyvezető diktafonra rögzítette a beszélgetést, amelyen az is hallható, hogy a polgármester "társai biztosítékot akarnak, mert ha a fennmaradó összeget nem kapják meg, a képviselő-testület elé viszik az ügyet". S ebben az esetben a megkötött kivitelezői szerződés szerint a kft.-nek súlyos kötbért kell fizetnie.
A dögei önkormányzat a Regionális fejlesztési operatív program pályázatán nyert 95 százalék arányú támogatást iskolájának – összesen 237 millió forint költségű – korszerűsítésére és bővítésére. Az építési munkálatokat közbeszerzési eljárás során nyerte el a kft., amely 2006. augusztus 31-i határidővel vállalta a befejezést. A társaság és az önkormányzat 2006 nyarán elszámolási vitába keveredett, s végül a beruházást egy másik cég fejezte be.
(MTI, MNO)
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[
"Bajnai Gordon"
] |
Egy befektetői csoport 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban – a hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor. Úgy tudjuk, hogy a bejelentés még a település önkormányzati képviselőit is meglepte, ők ugyanis nem kaptak meghívót, a prezentációról sem volt tudomásuk. A szűk körű bemutatón a parlamenti képviselő mellett a polgármester, Krisztin N. László vett részt.
Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy Badacsonyban szükség van minőségi szálláshelyekre. Egy befektetői csoport 70... Közzétette: Fenyvesi Zoltán – 2020. december 23., szerda
A bejegyzésből nem derült ki, hogy kik lehetnek az új befektetők, ezért felhívtuk a kormánypárti politikust. Fenyvesi elárulta, hogy a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) tervezi a beruházást, és már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát. A Hotel Volán évek óta üresen áll, egy forrásunk szerint az előző tulajdonosnak nagyra vágyó tervei voltak, de ezeket nem tudta megvalósítani. Ezt követően gyakorlatilag kiürítette a szállodát, amelynek az elmúlt években az ablakait már a szél fújta.
A Badacsony Heritage Company Kft.-ről először a hvg.hu írt, de tavaly nyáron még nem lehetett tudni, hogy miért alapították a céget. A BHC egyik tulajdonosa Fellegi Tamás családi cége, a Willard Partners Zrt., ami a volt miniszter és fia, Fellegi Áron irányítása alatt áll. Fellegi Tamás Orbán Viktor kormányában 2010-től a fejlesztési miniszteri posztot töltötte be, de alig másfél év után lemondott. Fellegi még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerte meg a későbbi miniszterelnököt.
A másik, többségi résszel rendelkező tulajdonos a Promotheus Agency Bt., amely a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök, Petneházy Dávid érdekeltségébe tartozik. Petneházyt és a badacsonytomaji önkormányzatot is arra kértük, hogy a december 23-án bemutatott terveket küldjék el lapunknak. A Petneházy Alapítvány elnöke a 24.hu-nak azt írta, hogy a beruházás jelen pillanatban előkészítési szakaszban van, és majd csak a tervezési fázis lezárultát követően hozzák nyilvánosságra a szálloda végleges látványterveit.
Az önkormányzat is arról tájékoztatott, hogy december 23-án a tervezés alatt álló szálloda látványterveit tekinthették meg, mégpedig azért, hogy azokat közösen véleményezni tudják. Az önkormányzat hozzátette, örülnek, hogy egy olyan szálloda épülhet, "amely nemcsak színvonalas szállást tud kínálni az ide látogató turistáknak – akiknek száma évről évre nő –, hanem az itt élő családok számára is biztosít remek munkalehetőséget". Megjegyezték azt is, hogy amint a tervek véglegesek lesznek, és a befektető rendelkezésükre bocsátja, nyilvánosságra fogják hozni azokat.
|
[
"Krisztin N. László",
"Fenyvesi Zoltán",
"Fellegi Tamás",
"Petneházy Dávid",
"Fellegi Áron"
] |
[
"Orbán Viktor"
] |
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. "Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is."
Mivel az épület jelenleg nem a közalapítvány tulajdona, így a nagyobb beruházásokat, valamint a szükséges átalakításokat jelenleg nem végezheti el a bérbeadó engedélye és hozzájárulása nélkül", ezért jobb, ha ő lesz a tulajdonos. Vagyis a kormány saját intézményét bírálja egy épület 20 éves elhanyagolásáért, sőt burkoltan még arra is céloz az idézett mondat, hogy a tulajdonossal nehéz vele tárgyalni a munkákhoz adandó hozzájárulásról.
Egyúttal elengedik a közalapítványnak a Nemzeti Vagyonkezelőnél fennálló "vagyonkezelési díjtartozását". Igaz, a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kertész Imre Intézetet működtető intézmény nem adhatja el a két budai épületet. Hogy pénze honnan lesz arra a felújításra, amire az államnak nem volt, arról nem szól a javaslat. De a 2020-as költségvetési törvény szerint működésre 6,2 milliárd, "felhalmozási kiadásként" egymilliárd forint közpénzt kap.
Schmidt Máriáról írtunk már ma:
A kormány kedvenc kommunikátorai félmilliárdért hirdetik a rendszerváltási emlékévet Az emlékévvel kapcsolatos feladatokra összesen 12 milliárdot irányzott elő a kormány.
Arról is írtunk ma már, hogy az egyházi szociális intézmények is ingyen megkapják ingatlanjaikat.
|
[
"Schmidt Mária"
] |
[] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 A házi őrizetes Antal majd telefonál, hogy bemegy-e dolgozni
A Vértes Volán a "főnök távollétében" is zökkenőmentesen működik
Legkésőbb március 19-én, pénteken jeleznie kell Antal Attilának a munkáltatója felé, ha a következő munkanapon nem tud munkába állni. Ennyit tudtak mondani a Vértes Volánnál a házi őrizetben lévő volt BKV-s vezér sorsát firtató kérdéseinkre. A Vértes Volán vezérigazgatójának a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a munkáltatója.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel cikkünkben megírtuk, a házi őrizetben lévő Antal Attila továbbra is a Vértes Volán vezérigazgatója, viszont munkavégzésében némileg korlátozva lévén, jelenleg éves vezérigazgatói szabadságát tölti. A korábbi BKV-s ügyei miatt elszámoltatás alatt álló szakember a Vértes Volán közlése szerint saját kérésére ment szabadságra. A cég kommunikációs munkatársa által elküldött üzenetben szerdán megerősítették: Antal utolsó szabadságon tölthető napja 2010. március 19.
Az MNO-hoz eljuttatott levél szerint a vezérigazgatónak legkésőbb ezen a napon kell jeleznie a munkáltató felé, ha a következő munkanapon, ami március 22., hétfő, nem tud munkába állni. Tehát legkésőbb jövő pénteken Antal Attilának fel kell emelnie a telefont és hívnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, közölnie kell, hogy mik a szándékai. Ugyanakkor a vagyonkezelőnek mint munkáltatónak is illenék tájékoztatni a megtévedt közlekedési szakember mellett a Vértes Volánt és a nyilvánosságot is arról, hogy hogyan tovább. Kérdéseinkkel természetesen megkerestük az MNV Zrt. sajtóosztályát is, ahol megígérték, hogy továbbítják azokat az illetékeseknek.
A Vértes Volánnál a helyettesítés megoldott, a társaság zökkenőmentes működése továbbra is biztosított – reagált a vezetési bizonytalanságból adódó esetleges problémákról szóló felvetésünkre a tatabányai központú cég vezetése. Mint azt korábbimegírtuk, a házi őrizetben lévő Antal Attila továbbra is a Vértes Volán vezérigazgatója, viszont munkavégzésében némileg korlátozva lévén, jelenleg éves vezérigazgatói szabadságát tölti. A korábbi BKV-s ügyei miatt elszámoltatás alatt álló szakember a Vértes Volán közlése szerint saját kérésére ment szabadságra. A cég kommunikációs munkatársa által elküldött üzenetben szerdán megerősítették: Antal utolsó szabadságon tölthető napja 2010. március 19.Az MNO-hoz eljuttatott levél szerint a vezérigazgatónak legkésőbb ezen a napon kell jeleznie a munkáltató felé, ha a következő munkanapon, ami március 22., hétfő, nem tud munkába állni. Tehát legkésőbb jövő pénteken Antal Attilának fel kell emelnie a telefont és hívnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, közölnie kell, hogy mik a szándékai. Ugyanakkor a vagyonkezelőnek mint munkáltatónak is illenék tájékoztatni a megtévedt közlekedési szakember mellett a Vértes Volánt és a nyilvánosságot is arról, hogy hogyan tovább. Kérdéseinkkel természetesen megkerestük az MNV Zrt. sajtóosztályát is, ahol megígérték, hogy továbbítják azokat az illetékeseknek.A Vértes Volánnál a helyettesítés megoldott, a társaság zökkenőmentes működése továbbra is biztosított – reagált a vezetési bizonytalanságból adódó esetleges problémákról szóló felvetésünkre a tatabányai központú cég vezetése.
|
[
"Antal Attila"
] |
[] |
Kulcsárnak akkor is volt mit a tejbe aprítani, ha rosszul mentek a dolgok
Ha jól ment, havonta több milliót, ha rosszul, akkor fél-egy milliót keresett Kulcsár Attila a K&H brókercégénél – hangzott el az elsőrendű vádlott korábbi vallomásainak ismertetése során a Fővárosi Bíróságon (FB) szerdán; a vádlott egyebek között azt mondta, sok mindenben tévedett, de elsősorban a saját terhére.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A megismételt elsőfokú eljárásban a sikkasztással vádolt exbróker vallomásainak felolvasását követően, várhatóan már a következő pénteki tárgyaláson megkezdheti a vallomástételt a másodrendű vádlott, Kerék Csaba. A tervek szerint február végéig tarthat a húsz vádlott meghallgatása, azután következhetnek a további bizonyítékok, szakértői vélemények, tanúk. A szerdai tárgyaláson Kulcsár Attila vádlott-társainak védői ismét felvetették, hogy valójában nem sikkasztás – azaz a bank pénzével való jogellenes manipuláció – történt, hanem megtévesztéssel elkövetett csalás, amiből az következik, hogy a bróker kifogásolt tranzakcióinak igazi sértettje nem is a bank, hanem éppen Kulcsár Attila azon ügyfelei, akik a bankban tartották pénzüket, és akik közül többen mégis a vádlottak padján ülnek fél évtizede.
A korábbi elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményező tavalyi másodfokú eljárásban az ítélőtáblán a fellebbviteli főügyészség képviselője is többször utalt arra, hogy Kulcsár Attila cselekménye minősülhet csalásnak is.
Szerdán a Fővárosi Bíróságon – a védelem kérésére – a bíró ismét nyilatkoztatta az ügyészt arról, hogy ki is a bűncselekmény sértettje, az első fokon eljáró Fővárosi Főügyészség képviselője azonban továbbra is kitart az eredeti vádirat mellett, amely szerint a bank sérelmére elkövetett sikkasztás történt. Kulcsár Attila korábbi vallomásainak ismertetése során megjegyezte, sok mindenben tévedett, de elsősorban a saját terhére.
A sokmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila és társainak büntetőperében a megismételt elsőfokú eljárás december 3-án kezdődött az FB-n. A vád lényege szerint Kulcsár 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégének dolgozójaként rendkívül magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, s ezzel sokmilliárdos kárt okozott. A vád jelenleg sikkasztás – bár a vádhatóság szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, 2010-ben a másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla előtt lehetséges minősítésként felvetette a csalást is –, valamint a vádiratban szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás. A vádlottak között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői.
A K&H Bank dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, és az FB első fokon őt is felmentette a vádak alól. Abban a két és fél évvel ezelőtt kihirdetett nem jogerős döntésben Kulcsár nyolc évet és 230 millió forintos pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát pedig letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel sújtották. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly tavasszal megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és az eljárás megismétlésére utasította az FB-t.
(MTI)
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Rejtő E. Tibor"
] |
Egy évvel ezelőtt indítottunk adatigényléses pert a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) ellen a Kocsis-éra offshore ügyeit vizsgáló belső jelentéseinek kiadásért, mivel az iratokat a társaság – per eredményeként – a korábbi vezetés felelősségét takargatva, erősen csonkítva adta csak ki. Az elsőfokú ítélet után a Fővárosi Ítélőtábla is osztotta a véleményünket abban, hogy főszabályként az MVM-nek ki kell adnia a kezelésében levő adatokat, ezt csak akkor tagadhatja meg, ha a konkrét ügyben bizonyítani tudja, hogy aránytalan sérelmet okozna a számára a nyilvánosságra hozatal.
Az ítélettel a magunk részéről elégedettek vagyunk: soha nem állítottuk, hogy az MVM-nek nem lehetnek jogszerűen üzleti titkai. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás az esetek túlnyomó többségében az átláthatóságot és a nyilvánosságot követeli meg, egy állami cégnek is lehetnek ugyanakkor olyan, a jogszerű üzleti tevékenység körébe tartozó érzékeny adatai, amelyek közzététele veszteséget okozna számára. A megkapott jelentésekből egyértelműen kiderül ugyanakkor, hogy a jelen ügyben az MVM nagyrészt nem jogszerűen próbálta titokban tartani a vizsgálati dokumentációt.
Csak azt nem értjük, miért ennyire fontos a cég jelenlegi vezetésének, hogy a korábbi menedzsment betyárbecsületét mentse, különösen akkor, amikor a jelentésekkel érintett több ügyben immár büntetőeljárás folyik Kocsis István és társai ellen. Bár elképzelésünk azért van a válaszról.
Baji Csabát is pénzelte Kocsis és Kapolyi offshore-mágusa Az atlatszo.hu birtokába került dokumentumok tanúsága szerint az MVM offshore ügyeiben ma már gyanúsított státuszú Szász Andráshoz köthető spanyol céggel is szerződésben állt a kérdéses időszakban Baji Csaba, az MVM Zrt. jelenlegi vezérigazgatója. Tovább a teljes cikkre.
A megkapott iratok:
1., Az ERNST & YOUNG Kft. által az MVM Zrt.-nek írt 2008. október 1.-én kelt levél és melléklete (PDF)
2., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2009. április 3-án kelt "Jelentés a Magyar Villamos Művek Zrt. egyes, nem engedélyesi tevékenységhez kapcsolódó ügyleteinek polgári jogi, munkajogi, társasági jogi és büntetőjogi vizsgálatáról a Magyar Villamos Művek Zrt. Felügyelő Bizottsága számára" című dokumentum (PDF)
3., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2009. január 29-én kelt "Jelentés a Magyar Villamos Művek Zrt. egyes, nem engedélyesi tevékenységhez kapcsolódó ügyleteinek jogi vizsgálatáról a Magyar Villamos Művek Zrt. számára" című dokumentum (PDF)
4., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2008. július 7-én kelt "Memorandum – A vodicei szállodához kapcsolódó egyes szerződések hatásköri szempontú értékelése" című dokumentum (PDF)
5., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2008. szeptember 25-én kelt "Memorandum – A NÁD MPS-H Kft.-vel szembeni szerződéses kötelezettségek vizsgálata" című dokumentum (PDF)
6., A 2009. március 25-én kelt Táblázat (PDF)
A pertörténet:
Az adatigénylést letöltheti itt. (PDF)
Az adatigénylés megtagadását letöltheti itt. (PDF)
Az MVM ellenkérelmét letöltheti itt. (PDF)
Az első tárgyalás jegyzőkönyvét letöltheti itt. (PDF)
Az MVM előkészítő iratát letöltheti itt. (PDF)
A második tárgyalás jegyzőkönyvét letöltheti itt. (PDF)
Az MVM bizonyítási indítványát letöltheti itt. (PDF)
A harmadik tárgyalás zárt volt, így annak jegyzőkönyvét nem közölhetjük.
A másodfokú ítéletet letöltheti itt. (PDF)
Korábbi cikkeink a témában:
Az MVM az utolsó töltényig védelmezi Kocsisék offshore-, szálloda-, és atomtitkait
MagyarLeaks: Kreatív könyvelés az MVM-nél
Pereljük az MVM-et, és megint szivárogtatunk
Miben és mennyiért adott tanácsot Kocsis Istvánnak az MVM mostani vezére?
Nagy nyárvégi MVM-játék
Atlatszo.hu vs MVM: az alperes húzza az időt
Vértesi Erőmű: a pert elbuktuk, a nyomozást megszüntették
MVM: Baji Csabát is pénzelte Kocsis és Kapolyi offshore-mágusa
Simicskával is szerződött Kocsis
Az MVM is havi 1 millióval honorálta Baji Csabát a szocialista panamák idején
A Paksi Atomerőmű is hirdetett a Mahirnál
Meghívó tárgyalásra: Meddig titkolja még az MVM a Kocsis-ügyeket?
Halott helyettesével takarózott Kocsis István a bíróság előtt
Belső jelentések Kocsisék offshore ügyeiről: atlatszo.hu – MVM 1:0
Döntött a Kúria: Nem megismerhető a Vértesi Erőművet tönkretévő ügylet
Tordai Csaba – Bodoky Tamás
(Fotó: innen.)
|
[
"Szász András",
"Kocsis István",
"Baji Csaba"
] |
[
"Tordai Csaba",
"Bodoky Tamás"
] |
Körülbelül 23 milliárd forinttal lett drágább átadása óta a 4-es metró, ebből csaknem 12,5 milliárdot kártérítésekre kellett kifizetni. Közben a Fidesz által minden idők legnagyobb korrupciós botrányaként emlegetett ügyön a kormány közelében is jól járnak. Az alagútfúró konzorciumot a nyilvánosság kizárása mellett zajló eljárások egy részében nem más képviseli, mint Trócsányi László igazságügyi miniszter ügyvédi irodája. A 24.hu értesülései szerint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda vezényletével az alagútépítő társaság tavaly év végén újabb kártérítési pert indított a BKV ellen. A tét 35 millió euró, azaz további 11 milliárd forint, ekkora összeg esetében pedig vélhetően az ügyvédi sikerdíj sem lehet csekély.
Bár 2014 márciusában, azaz 5 évvel ezelőtt adták át a budapestieknek a meglehetősen mostoha körülmények közt megépült 4-es metrót, az építkezést végző kivitelezőkkel folytatott kártérítési pereknek máig nincs vége.
A 24.hu megtudta, hogy BKV Zrt. csaknem 12,5 milliárd forint kártérítést fizetett ki a bírósági eljárások eredményeként, ráadásul több per még folyamatban van.
Ezzel együtt a 4-es metró – átadása óta – körülbelül 23 milliárd forinttal lett drágább. Az összeg a kártérítési perek mellett a kormány jóváhagyásával kötött megállapodásokra, valamint a beruházásáért felelős DBR Metró Projektigazgatóság fenntartására ment el. A számla pedig bizonyosan még ennél is magasabb lesz.
Az 5 éves évforduló alkalmából a főváros tulajdonában álló BKV Zrt.-hez fordultunk közérdekű adatigényléssel a kártérítési perek állásáról érdeklődve. Válaszukból kiderült, hogy
összesen 47 kártérítési per indult a közlekedési társaság ellen.
A perek közül 40 zárult le, 7 van folyamatban.
Az eljárások többsége – 38 per – a nyilvánosság teljes kizárása mellett választottbíróság elé került.
A BKV 31 esetben fizetett kártérítést, összesen 12 milliárd 348 millió forintnyi közpénzt.
17 per a BKV teljes vagy részleges pervesztességével zárult.
13 eljárás a közlekedési társaság teljes vagy részleges pernyertességével ért véget.
5 eljárás ítélet nélkül megszűnt.
3 esetben a pernyertesség aránya 50-50 százalék.
Mindössze 2 per zárult egyezséggel.
A 4-es metró összköltségvetését egyébként 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, és ebből a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik. Mint arról beszámoltunk, a 67,5 milliárd forintos keretet tavaly nyáron 38 milliárd forintra csökkentették a projekt lezárásáig várható szerződéses kifizetések alapján.
Utóbbi összegből fogyott el körülbelül 23 milliárd forint, tehát körülbelül 15 milliárd forint áll még rendelkezésre a folyamatban lévő perekre. Nem kizárt, hogy szükség is lesz az összegre, mert bár a még zajló eljárások a nyilvánosság teljes kizárása mellett, főként a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) mellett működő választottbíróság előtt folynak, néhány részletet sikerült kideríteni a folyó ügyekről.
Információink szerint a még hátralévő 7 per közül a legjelentősebb az alagútépítő társaság, vagyis a francia, német, osztrák és magyar cégek alkotta Bamco konzorcium által tavaly év végén indított kártérítési per, amelyben 35 millió euró, azaz 11 milliárd forint a tét.
A konzorcium jogi képviseletét értesüléseink szerint nem más látja el, mint Trócsányi László igazságügyi miniszter résztulajdonában álló Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda.
A miniszter ügyvédi irodája korábbi – 2014-ben és 2015-ben indult – perekben is képviselte már a Bamco konzorciumot, amiről a még kormánytól független Magyar Nemzet számolt be 2017-ben.
A tárcavezető nevével fémjelzett iroda szerepvállalása több szempontból is pikáns. Egyrészt azért, mert miközben az állam képviseletében 2014-ben miniszteri posztra lépett Trócsányi, a tulajdonában álló ügyvédi iroda a Bamco képviseletében állami kártérítésért, így közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedett a bíróságon.
Másrészt 2017-ben nyilvánosságra kerültek a 4-es metrót vizsgáló OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) részletei, amely megállapításai miatt 59 milliárd forintot visszafizetését helyezte kilátásba az Európai Unió. Akkor Varga Mihály akkori nemzetgazdasági (ma pénzügyminiszter) és Trócsányi László igazságügyi miniszter a 4-es metró beruházásával kapcsolatban feltárt korrupcióról és szabálytalanságokról tárgyalt Giovanni Kesslerrel, a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) főigazgatójával. A találkozó után a két tárca közleményben hangsúlyozta, az OLAF munkájának hatékonyságát támasztja alá a 4-es metróról készült jelentés is, amely
minden idők legnagyobb korrupciós botrányára hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.
Vagyis áttételesen Trócsányi ügyvédi irodája is keres a Fidesz kormány által a minden idők legnagyobb korrupciós botrányaként emlegetett ügyön.
Úgy tűnik, a bizalom töretlen, ugyanis a néhány hónappal ezelőtt indult perben is a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviseli az alagútfúró konzorciumot. A 35 millió eurós pertárgyérték pedig jelzi, hogy az ügyvédi sikerdíj sem lehet csekély.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
|
[
"Trócsányi László"
] |
[
"Giovanni Kessler",
"Mohos Márton",
"Varga Mihály"
] |
Az egyik tanú szerint az önkormányzati ingatlanok eladása előre le volt vajazva.
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott az erzsébetvárosi ingatlanpanamák ügyében folyó büntetőper a Fővárosi Bíróságon.
A Hunvald-ügyben meghallgatták az önkormányzat képviseletében az ingatlanok adásvételi szerződéseit készítő ügyvédet, aki azt állította, hogy a dokumentumokat a képviselő-testületi döntések alapján készítette el, és nem foglalkozott az egyes ingatlanok értékbecslésével sem.
Mint mondta, így nem tudja, hogy az értékbecslések valós tartalmúak voltak-e; szerinte abba azért nem is szólt bele senki, mert az értékbecslés külön szakma.
Bálint Tibor ugyanakkor jelezte, egyetlen alkalommal azért avatkozott bele mégis az értékbecslésbe, mert az általános forgalmi adóval kapcsolatban szakmai tévedést talált.
Elmondta, 1996-ben kezdte meg ügyvédi működését a VII. kerületi önkormányzatnál, tehát még Hunvald György (MSZP) polgármesterségét megelőzően, ám csak a 2004 áprilisa utáni szerződéseket készítette ő.
Bálint Tibor szerint az érintett ingatlanokat egyebek mellett azért nem kellett meghirdetni, mert az önkormányzati vagyonrendelet erre lehetőséget adott.
A bíróság megkezdte az egyik ügyvédi iroda munkatársának a meghallgatását is; ezen az irodán keresztül hozták létre azokat a projektcégeket, amelyek később egy-egy adott ingatlant megvásároltak.
Kiss Viktor, aki ügyvédgyakornokként dolgozott az irodában, az ingatlanvásárlási gyakorlatról azt mondta, előbb hozták létre a projektcégeket, és csak ezt követően döntött az önkormányzat az ingatlanok eladásáról.
Ügyészi kérdésre arról is beszélt, hogy 2003 körül értékbecslői szakképesítést szerzett, ám erre az ügyvédi irodai munkájában nem volt szükség, így azt sem tudja, hogy az ingatlanokat reális áron vették-e meg a projektcégek.
Kiss Viktor meghallgatását – a tanúmeghallgatás elhúzódása miatt – csütörtökön folytatja a bíróság.
Az ingatlanpanamákkal kapcsolatos vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő ingatlanértékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gál György volt erzsébetvárosi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnöknek adta a vételi ajánlatokat, majd a vesztegetési pénzt.
Az ingatlanonként 20-30 millió forintnyi, összesen 366 milliós kenőpénzt az ügyészség szerint többször is az SZDSZ kerületi irodájában vette át az elsőrendű vádlott.
Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald György, holott tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális piaci áron. A beavatott vállalkozói kör a nyomott áron megvásárolt Király utcai, Dob utcai, Dembinszky utcai ingatlanokat rövid időn belül sok tízmilliós, esetenként 100 százalékos haszonnal adta tovább külföldieknek.
Gál György és Hunvald György már a korábbi tárgyalásokon javarészt tagadta bűnösségét.
A büntetőperben 25 ember ellen emelt vádat az ügyészség hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, vesztegetés, csalás és más bűncselekmények miatt.
|
[
"Hunvald György",
"Gál György"
] |
[
"Bálint Tibor",
"Kiss Viktor"
] |
Miniszterek, tanácsadók, fél kormányok hullanak Kelet-Európában. Korrupciós és lehallgatási botrányok sorozatában gyengülnek meg. Magyarországon minden rendben, a kormány a helyén van.
Mi lenne, ha bekövetkezne az őszödi beszéd fideszes verziója? Mi történne Magyarországon, ha egyszer csak kijönne egy hangfelvétel, amin Varga Mihály, Fazekas és Pintér Sándorok, Lázár János és Szijjártó Péter Kövér Lászlóval együtt beszélgetnek a Nobuban? Mi lenne, ha a hangfelvételen azt hallanánk, ahogy a fél kormány nagypofájúan kijelenti, hogy csak a hülyék dolgoznak félmillió forintnál kevesebbért, és hogy David Cameron egy seggfej?
Nagyon nehéz kitalálni, hogy mi történne. Tényleg. Lehet, hogy pont ugyanaz, mint az őszödi beszéd kirobbanásakor. Egy közepesen népszerű, éppen újraválasztott miniszterelnök ellen szinte az egész ország felzúdulna, az utcák lángokban állnának, egészen addig, amíg az új kormány el nem bukik.
A lengyelek Őszöde
Lengyelországban azt láthatjuk, hogy mi történik akkor, ha ez nem közvetlenül a választások után, hanem előtte történik. A lehallgatási botrányba belebukott a fél lengyel kormány. Mert hogy Lengyelországban most pont az történt, amit fent leírtam. Egy menő varsói étterem pincérei felvették, ahogy a vezető politikusok és miniszterek arrogánsan, káromkodva őszinte dolgokat mondanak. Ez volt Lengyelország őszödi beszéde, csak ez még mindig tart.
Körülbelül fél éve kezdődtek a szivárgtatások. Radek Sikorski külügyminiszter, Lengyelország talán leghíresebb politikusa és Jacek Rostowski, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója David Cameront beszélték ki, akit Sikorski még Oxfordból ismert. Rostowski korábban a CEU-n dolgozott Budapesten, innen ment a lengyel kormányba, akkor még miniszternek. És innen jön a magyar szál is, mert Rostowski ezen a beszélgetésen mondta azt Sikorskinak, hogy a magyarok annyira jóban lettek az oroszokkal, hogy Orbán leszopta Putyint.
Fotó: Europress / AFP / Sergei Supinksy
Kirakta
A pincérek ellen eljárás indult, a kormányzó Polgári Platform pedig megroggyant. Ráadásul mindez pont akkor történt, amikor Donald Tusk miniszterelnök az Európai Tanács elnöki posztjára pályázott, egyébként sikeresen. Az utódját, Ewa Kopaczot pedig otthagyta, hogy kezelje a balhét.
Kopacz pedig kezeli, ezért rakta ki a fél kormányát. Elég szar helyzetben vannak. A jobbközép Polgári Platform a térség egyik legsikeresebb kormányaként vette át az irányítást 2007-ben. Kifejezetten ügyes anticiklikus gazdaságpolitikát csináltak, bár nem akkor kezdték.
A lengyel gazdaság azért lehetett a válság után jó ideig Európa leggyorsabban növekvője, mert Magyarországgal ellentétben ügyesen döntöttek. Amikor az uniós csatlakozás után rengeteg pénz áramlott be a lengyel gazdaságba, akkor abból növekedtek. Nem volt száznapos program, nem hogy második, de még első sem. Aztán amikor a válság jött, a pénz pedig elfogyott, még mindig kezelhető volt ahhoz az államadósságuk, hogy elkezdjenek állami segítséggel, hitelekből tovább növekedni.
Odavágott
A lehallgatási botrány ennek ellenére vágott nekik oda nagyon. Mostanra nyolc százalékponttal követik a náluk kicsit (eléggé) jobbra fekvő Jog és Igazságosság pártot. A kormánypárt 24 százalékon áll, a Jog pedig 32 százalékon. Ráadásul közben jött egy újvonalas erő is, amit egy rockzenész köré építettek fel.
Pawel Kukiz most 51 éves, a kétezres évek elején volt egy rakás nagyon sikeres slágere, és most is az ország egyik legismertebb zenésze. Januárban jelentette be, hogy csinál egy pártot, csak állampolgári adományokból.
Mostanra 20 százalékon állnak, Kukiz lett az ország harmadik legnépszerűbb erejének vezetője. Ez a 20 százalék pedig azokból jött össze, akik kiábrándultak a két nagy pártból és azok arroganciájából. Kukiz az átlagpolgár, aki ártatlan a politikában. Sok hasonló receptet láthattunk mostanában Európában, még a görög kormánypárt, a Sziriza is hasonló eset.
Ráfordult
Ezzel a hendikeppel fordult rá Kopacz a kampányra. Érthető, miért kellett kiraknia a fél kormányát, még akkor is, ha közeli emberei is voltak köztük. De ez is azt mutatja, hogy Kelet-Közép-Európában is meg lehet bukni, ha elég nagyot hibázunk.
Nem csak Lengyelországban, ami mintha jó ideje sokkal normálisabb hely lenne, mint a többi kelet-európai ország. Romániában is. Liviu Dragnea közigazgatási és regionális fejlesztési minisztert felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Csalásra buzdított a 2012-es népszavazáson, amikor leváltották Traian Basescu államfőt.
Még a miniszterelnök, Victor Ponta ellen is bűnvádi eljárást kezdtek. Okirathamisítással, pénzmosással, adócsalással vádolták. Ő mondjuk megúszta, Klaus Iohannis elnök nem függeszthette fel, mert nem a hivatali ideje alatt történt a korrupció, a parlament pedig leszavazta az ellene indított bizalmatlansági indítványt.
Elzavarták
Szlovéniában még 2013-ban zavarták el a miniszterelnököt. Janez Jansa a kormányához kötődő sorozatos korrupciós botrányok után abba bukott bele, hogy körülbelül háromszázezer dollárnyi vagyont nem vallott be a szlovén parlamentnek. Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene, a szavazást pedig elbukta.
És most végre demagógra fordul az idő, szeretnék felsorolni néhány politikai (véletlenül sem csak korrupciós) ügyet a közelmúltból.
Trafikügy
Önmagától táguló lakások a Pasa Parkban
Habony Árpád
Tarsoly Csaba és a Quaestor kapcsolata Szijjártó Péterrel és minisztériumával
Tarsoly Csaba és a Quaestor kapcsolata Fazekas Sándorral és a minisztériumával
Tarsoly Csaba és titkára kapcsolata Polt Péter legfőbb ügyésszel és lányával
Balog Zoltán kapcsolata a fekete ruhás nővérrel és az egészségügyi dolgozók túlórapénzével
Az V. kerület ingatlanügyi
A MET ügyei
Simicska Lajos és Orbán Viktor háborúja
Lázár János utazásai a nagyvilágban
Orbán Ráhel férfének, Tiborcz Istvánnak fantasztikus győzelmei állami tendereken
És most a fenti listához véletlenül sem kapcsolódva, összefüggést nem implikálva, szeretnék felsorolni néhány politikust, aki Magyarországon belebukott valamilyen politikai, vagy korrupciós botrányba:
Véletlenül sem szeretném azt állítani, hogy Magyarországon csak az elmúlt pár évben nem szokás belebukni politikai, vagy korrupciós botrányokba. Soha nem volt az. A legnagyobb ügyeket mintha mindig megúszta volna mindenki. Zuschlag János tényleg börtönbe ment, de ugyanez a két szocialista potentáttal, Hagyó Miklóssal és Hunvald Györggyel nem sikerült ilyen remekül. Jó, Hunvald egy darabig ült, de ennyi.
És még ők voltak a legmagasabb szinten a baloldalról felelősségre vontak között. Önkormányzati vezetők, semmi miniszter, vagy miniszterelnök. Még azt is nehéz lenne kimondani, hogy Gyurcsány Ferenc belebukott volna az őszödi balhéba. Végül akkor ment, amikor menni akart. Magyarországon egyszerűen jó ideje nagyon nehéz megbukni, pártállástól függetlenül.
|
[
"Simicska Lajos",
"Habony Árpád",
"Tiborcz István",
"Lázár János",
"Hunvald György",
"Tarsoly Csaba",
"Zuschlag János",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Ewa Kopacz",
"Klaus Iohannis",
"Balog Zoltán",
"Jacek Rostowski",
"Janez Jansa",
"Kövér László",
"Polt Péter",
"Traian Basescu",
"David Cameron",
"Sergei Supinksy\nKirakta",
"Pintér Sándor",
"Radek Sikorski",
"Hagyó Miklós",
"Donald Tusk",
"Victor Ponta",
"Fazekas Sándor",
"Varga Mihály",
"Gyurcsány Ferenc",
"Pawel Kukiz",
"Szijjártó Péter",
"Liviu Dragnea"
] |
Pintérnek munkában is jár a nyugdíj
Budapest — Jogosnak tartja Pintér Sándor (64) belügyminiszter, hogy havi mintegy 150 ezer forint nyugdíjat is felvesz.
A tárcavezetőt az LMP-s Dorosz Dávid (27) írásban kérdezte: szerinte helyes-e, hogy miközben egymilliárdos vagyona van, megkapja a juttatást.
Doroszt ez azért érdekelte, mert a volt főrendőr korkedvezménnyel vonult vissza, s a mostani kabinet megadóztatja ezen juttatásokat. Ráadásul a nyugdíjas közalkalmazottaknak is választaniuk kell: munkájukat tartják meg, vagy lemondanak juttatásukról. Ám Pintérnek jár 1,1 milliós fizetése.
– Jogosan kapom a nyugdíjat, mert 46 évig fizettem a társadalombiztosítási járulékot – írta válaszában Pintér. A miniszter kitért arra is, hogy azért kellett dolgoznia, mert – "vagyontalanként" – családját sem tudta eltartani az akkori 38 ezer forintos ellátásból.
Blikk-információ
|
[
"Pintér Sándor"
] |
[
"Dorosz Dávid"
] |
Sérti a tisztességes eljáráshoz való emberi jogot a Fővárosi Főügyészség vádirata és hozzáállása a Tarsoly Csaba és tíz társa ellen folyó büntetőügyben – az Átlátszó értesülései szerint egyebek mellett erre jutott a tárgyalás előkészítésekor a Fővárosi Törvényszék. A határozat szerint a vádirat ezer sebből vérzik, az ügyészek 60 napot kaptak, hogy pótolják a hiányosságokat.
"A pótlólag megküldött elektronikus adatok vizsgálata alapján a törvényszék megállapította, hogy azok gyakorlatilag áttekinthetetlenek, közöttük számos, a törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőügyhöz bizonyosan nem kapcsolódó magánjellegű dokumentum, üdvözlet, zenefájl stb. is található"
Aki (lehet, most túlzunk, vigyázat, de nem nagyon) cicás gifeket és randikérő üzeneteket bizonyítékként tálalt a Fővárosi Törvényszéknek, nem más, mint a Fővárosi Főügyészség, méghozzá nem egy akármilyen tyúkperben.
A bíróság a magyar gazdaság- és jogtörténet eddigi legnagyobb banki csalása ügyében indult büntetőeljárás, a Tarsoly Csaba és társai ellen csalás és más bűncselekmények miatt indult úgynevezett Quaestor-ügyben született vádiratot szedte ízekre a tárgyalás-előkészítő tanácsülésen április elején.
Az esetről április elején, a bírósági közleményre reagálva kiadott ügyészségi MTI-reagálás nem kicsit szépített az ügyön: e szerint mintha nem különösebben lényeges, ám technikailag kivitelezhetetlen elvárásokat támasztott volna a bíróság.
A gond azonban úgy fest, nagyobb a váddal. A törvényszék az Átlátszó birtokába jutott határozatában arra jutott: hatvan napot ad az ügyészségnek a vádirat hiányosságainak pótlására. A határozat indokolásában egyebek mellett olyan megalázó kijelentések szerepelnek, hogy például:
"...a fenti, milliós nagyságrendű adat kapcsán arra vonatkozó álláspontját, hogy azok közül a vádhatóság mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak, sem a vádirat, sem a pótlólagosan megküldött ügyészségi átirat nem tartalmazza még utaló jelleggel sem."
A törvényszék végzését átolvasva úgy fest, szinte semmi sincsen rendben a nagy csinnadrattával kezdett büntetőügyben.
Csak a feljelentések 62 ezer (!) oldalt tesznek ki a bíróságra megküldött paksamétában. Csakhogy itt is teljes az összevisszaság: nem derül ki, hogy melyik sértett esete melyik vádpontot alapozta meg.
A bizonyítékokkal is sok a gondja az Idzigné Novák Csilla vezette büntetőtanácsnak. A vádirat tárgyi bizonyítékként szinte kizárólag nyomozati cselekményekről (házkutatásról, motozásról, lefoglalásról stb.) készült határozatokat és jegyzőkönyveket prezentált, csakhogy a vádiratból nem derül ki, hogy melyik bizonyíték mely cselekmény megtörténtét támasztja alá az ügyészek szerint.
A törvényszék nehezményezi, hogy az ügyészség egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt a 226 kötetnyi nyomozati irathoz, illetve, hogy – bár arra törvény kötelezi – nem bocsájtotta a bíróság rendelkezésére az aktákat elektronikus formában, még felhívás ellenére sem (ezt az előkészítő ülésen pótolta az ügyész).
Utólag kaptak ugyan 104 darab CD-t és DVD-t, illetve egy USB merevlemezt, de csak kvázi kölcsönbe: a tárgyalás után az ügyészség visszakéri az adathordozókat. Egyébiránt ezeken található az a milliós nagyságrendű fájl, bennük az oda nem illő tartalmak.
Az előkészítő ülésen a bíróság kérdésére az ügyész úgy válaszolt: azért nem lehetséges megjelölni, az adattengerből mi számít egyáltalán bizonyítéknak és mit támaszt alá, mert "a terheltek a nyomozás során nem tettek érdemi vallomást", azt hogy később "a bizonyítékoknak milyen relevanciája lesz, az eljárás során jelölöm majd meg".
A bíróság szerint azonban ez az "improvizatív, ad hoc" hozzáállás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a magyar alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot. Mivel a terheltek és a védők nem tudnak felkészülni a védekezésre.
A bíróság hívta fel az ügyészség figyelmét – holott fordítva kellett volna történnie – hogy 5 procedúrában a nyomozást elkülönítették. Ezek: Magyar Nemzeti Kereskedőház, dán Saxo Bank, Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetei, az USA-beli Quaestor-cégek ügye, illetve az Orgován Béla ellen folyó büntetőeljárás.
Erre az ügyész az ülésen úgy reagált: "ezek kimaradtak a vádiratból".
A bíróság itt is szigorúbban kér számon: miután az ügyész a "szatelit-ügyekben" érintettek közül többeket tanúként kíván meghallgatni, nem lényegtelen az elkülönített ügyek állása.
A törvényszék mindezen hiányosságok ellenére törvényesnek mondta a vádat, felhívta ugyanakkor az ügyészséget a hiányok pótlására, így például arra is, hogy jelölje meg, kiket kíván értesíteni a tárgyalásról.
Rádi Antónia
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"Rádi Antónia",
"Orgován Béla",
"Idzigné Novák Csilla"
] |
Nem a néhai Welsz Tamás által csalással megszerzett cégnek, a panamai Five Star Solution S. A.-nak adott igazat első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt szerdán. A 2013 júniusa tartó eljárás tétje egy jelenleg több tízmillió forintot érő solymári telek.
Február 27-én elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a Five Star Solution S. A. keresetét, amelyet Bartók Attila ellen nyújtott be. Welsz Tamás egykori barátnőjének, Horthy Andreának a sógora 2007-ben jegyeztette be a Five Star Solution S. A. és az Acropolis Property Developments S. A. cégeket Panamában.
2012 augusztusában azonban Welsz Tamás a helyszínen a részvényesek nevében eljárva kezdeményezte az igazgatótanács összetételének, a vezetőknek, és a rezidens ügynökök személyének megváltoztatását.
Bartók Attila egy Welsz Tamás által írt levélből értesült arról, hogy a kalandor üzletember az Acropolis Property új elnöke. Mivel a panamai vállalkozás 55 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a magyar IVS Invest Kft.-ben, a többségi szavazati jog alapján Welsz Tamás ebben a cégben is változásokat hajthatott végre. Ezt megelőzendő Bartók Attila megbízottja révén 2013. március 8-án megsemmisíttette Welszék módosításait Panamában.
Ám Welsz Tamás ismét kiutazott a közép-amerikai országba, és újra a saját nevére íratta a cégeket. Majd eladta az egyik vállalkozás tulajdonában lévő Mercedes C500-ast 18 ezer dollárért, egy ingatlant 17 ezer dollárért, illetve az IVS Invest egyik befektetési csomagját, mely egy telekrész tulajdonának 55 százalékát jelenti részvények formájában, mintegy másfél millió dollár értékben.
Bartók erre feljelentést tett Panamában, és az ottani nyomozás arra az eredményre jutott, hogy a panamai hatóságok szerint Welsz Tamás és Horthy Andrea csalárd módon szerezték meg a vállalkozásokat, tehát elkövették az okirat-hamisítást, ami kint a közhitelesség elleni bűncselekmény (csalás) fogalma. A vádiratot korábbi cikkünkben nyilvánosságra is hoztuk.
A panamai ügyészség szerint csaltak Welszék az offshore cégekkel – közreadjuk a vádiratot Pontatlanok azok a sajtóban megjelent értesülések, amelyek szerint lezárta az V. kerületi kapitányság azt a nyomozást, amelyet Welsz Tamás hagyatékával kapcsolatban folytatott csalás és közokirat-hamisítás miatt. Az eljárásban gyanúsított lett a furcsa körülmények között elhunyt vállalkozó volt élettársa, Horthy Andrea. Első körben erre jutottak a nyomozók, majd utána elbizonytalanodtak abban, hogy kinek van igaza.
Az eljárás közben Welsz és élettársa megszegték a velük szemben elrendelt ország elhagyási tilalmat és megszöktek az országból. Miután ez kiderült, elrendelték a pár Interpol-körözését. A panamai bíróság 2017. december 18-án négy év szabadságvesztésre ítélte Welszt és Horthy Andreát és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A börtönbe vonulást azonban a nő kiválthatta 7 500 balboa, mintegy két millió forint egy éven belül történő megfizetésével.
Eközben zajlott a Five Star Solution S. A. által elindított per, amelyben február 27-én a PKKB döntést hozott.
Bartók Attila természetesen a kereset elutasítását kérte. Részben azért, mert a Five Star Solution S. A. az ő tulajdona és üzleti érdekeltsége, így Horthy Andrea nem volt jogosult a társaság képviseletére. A tárgyalás során igazolta is, hogy a szerződés megkötésekor neki volt jogosultsága eljárni. Emellett a védekezésében az alperes előadta azt is, hogy miután Panamában a cég működését felfüggesztették, így a Five Star Solution nem rendelkezik jogképességgel és nem is tehet érvényes jognyilatkozatot.
A perben harmadik nekifutásra hozott ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) február végén. Ugyanis először elutasította a keresetet, majd megszüntette a pert, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék mindkét esetben hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatását rendelte el.
A harmadik eljárásban a PKKB bírája, Vagyóczky Ildikó kimondta, hogy a kereset alaptalan, mert a szerződés megkötésekor az alperes, vagyis Bartók Attila volt a Five Star Solution S. A. képviseletére jogosult személy, így megköthette a per tárgyát képező, adásvételi szerződést felbontó megállapodást.
Az Átlátszó részt vett az ítélethirdetésen, és megkérdezte Bartók Attilát, hogy elégedett-e a bíró döntésével. Azt felelte, hogy igen, ám a cégében történt álképviselet miatt fontolgatja, hogy büntető feljelentést tesz. Megkerestük a másik felet is. A Five Star Solution S. A. ügyvédje, Stelzel Viktor nem kívánt arról nyilatkozni, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen, Horthy Andrea pedig bár visszahívást ígért, de eddig nem jelentkezett.
A fotó a szerző felvétele.
|
[
"Welsz Tamás"
] |
[
"Horthy Andrea",
"Stelzel Viktor",
"Bartók Attila",
"Vagyóczky Ildikó"
] |
Senki sem tudja, miből él Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád, az RTL Híradó viszont kiderítette a hivatalos lakcímét. Az Aranykéz utcában, egy olyan lapkiadó tulajdonában lévő lakásba van bejelentve, amely 2006 óta csaknem 400 millió forintnyi megrendelést kapott az ötödik kerületi önkormányzattól – hangzott el a kedd esti hírműsorban. Megkérdezték az ügyben a kiadó ügyvezetőjét, de ő nem árulta el, miért van az Aranykéz utcai lakásba bejelentve Habony Árpád.
Orbán Viktor tanácsadója a Fidesz más vezetői mellett Rogán Antal ötödik kerületi polgármesterrel, a párt országgyűlési frakciójának vezetőjével is jó viszonyt ápol. Azt viszont nem tudni, hogy Habony Árpád hivatalosan milyen minőségében segíti a kormány munkáját. Hivatalos tájékoztatás szerint nincs szerződése ugyanis sem a Miniszterelnökséggel, sem a Fidesz-frakcióval, sem az ötödik kerületi önkormányzattal. Ugyanerről az Index is írt már egyébként 2012-ben.
Így azt sem tudni, miből telik neki luxusautóra, amellyel a Szerb utca 9. előtt szokott parkolni. Ebben a házban vásárolt lakást az ötödik kerületi alpolgármester és fideszes polgármesterjelölt, Szentgyörgyvölgyi Péter is, az Együtt-PM szerint gyanúsan olcsón – mondták a kedd esti RTL Híradóban.
Habony Árpád cégéből, a Színes Tinták Bt. pénzéből biztosan nem telik luxuskiadásokra, mivel a társaságnak 2011-ben és 2012-ben a bevallás szerint 0 forint bevétele volt, tavaly pedig 128 ezer forint vesztesége. Ebből a cégkivonatból derült ki Habony Árpád lakcíme is, ami nem a Szerb utca 9., hanem az Aranykéz utca 4-6.
A földhivatali bejegyzés szerint a lakás, ahová Habony be van jelentve, nem az övé, hanem az Impress-Régió Kiadó Kft.-é, a kapucsengőn is a cég neve szerepel.
A társaságnak szerződése van az ötödik kerületi önkormányzattal: kiadják a Mai Belváros című lapot, amelyben a belvárosi önkormányzat hirdet. Míg 2006-ban még 3,6 millió forintnyi hirdetést helyezett el az ötödik kerület a lapban, 2007-ben már 45, 2010-ben pedig 83 millió forintnyit. 2012-ben 67 millió volt ez az összeg az átlátszó.hu adatai szerint.
Kereste az RTL Híradó az Impress-Régió Kiadó Kft. ügyvezetőjét. Karalyos József egy levelet küldött, amelyben nem cáfolta, hogy Habony hozzájuk van bejelentve, de szerinte a cég magánügye, mire használja az ingatlanát.
Keresték Habony Árpádot, de nem érték el. Idézték viszont a hvg.hu korábbi videóját, amelyben Orbán Tanácsadója azt hangoztatta, hogy ő szerinte nem közszereplő, ezért nem válaszol semmire.
|
[
"Szentgyörgyvölgyi Péter",
"Habony Árpád"
] |
[
"Orbán Tanácsadó",
"Karalyos József",
"Rogán Antal",
"Orbán Viktor"
] |
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az egyik horvát kereskedelmi televíziónak adott exkluzív vasárnapi interjújában megismételte, hogy sem ő, sem kollégái nem követtek el bűncselekményt a Mol-INA-ügyben. Hozzátette: minden idézésnek, amelyet szabályosan kapott, megfelelt, Horvátországból azonban szabályos idézést nem kapott.
Hangsúlyozta: ha a Mol nem hajtotta volna végre az éves szinten jelentkező 2,2 milliárd kunás költségcsökkentési programot az elmúlt években, az INA ma veszteségesen működne.
A horvát kormánynak szavai szerint vissza kell térnie a realitásokhoz: azt nem lehet, hogy az egyik oldalon elveszi a növekedési lehetőséget az INA elől, a másik oldalon pedig fejlesztéseket kér számon. Feltette a kérdést, ha a horvát kormány úgy gondolja, hogy a Mol elhanyagolja az INA-t, miért nem veszi vissza.
Horvátországban vádat emeltek Hernádi ellen
A horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) vádat emelt Hernádi Zsolt ellen a zágrábi megyei bíróságon. A vádemelésre az USKOK vizsgálata után került sor. Hernádit azzal vádolják, hogy 2009-ben lehetővé tette és megszervezte kenőpénz átadását Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek. Az USKOK azzal vádolja Hernádi Zsoltot, hogy 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanadernek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat az INA-ban, illetve azért, hogy a veszteséges gázüzletágat válasszák le a cégről, és azt a horvát állam vegye át.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Ivo Sanader"
] |
Aldi áruházakkal bővíti birodalmát Mészáros Lőrinc cége
Spar üzletek után Aldival áruházakat is üzemeltet Appeninn Nyrt.
A 18 SPar üzlet megvásárlása után az Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő-milliárdos érdekeltségébe tartozó Appeninn Holding bejelentette, hogy 513 millió forintos vételáron megvásárolt Miskolcon egy kereskedelmi fejlesztésre alkalmas ingatlant. Emellett szerződést kötött további két ingatlanra Egerben és Biatorbágyon. A három ingatlannal kapcsolatban az Appeninn hosszú távú bérleti szerződésekről tárgyal az ALDI-val.
A jelenleg különböző fázisban lévő tranzakciók során az országban számos, saját beruházásban megvalósuló zöldmezős ingatlanfejlesztésekre, illetve meglévő ingatlanok átalakítására kerülhet sor az elkövetkező öt évben.
Az ügyletek közül a miskolci ingatlan mintegy félmilliárd forintos vételárát az Appeninn Holding már kifizette; itt az ALDI saját beruházásban építi át az ingatlant, majd bérbe veszi az Appeninn projektcégétől. Emellett várhatóan további zöldmezős beruházásokra is sor kerül; az Appeninn szerződést kötött két vidéki ingatlanra.
Az Egerben és Biatorbágyon található ingatlanokon a társaság saját kivitelezésben épít áruházat hosszú távú bérbeadási céllal. Az elkövetkező öt évben megvalósuló tranzakciók értéke egyenként 3-5 millió euró között mozog és az előzetes kalkulációk alapján kiemelkedően magas, fizetett bérleti díj szerinti hozamot jelentenek majd.
Az Appeninn a közelmúltban tette közzé növekedési stratégiáját, amelynek egyik jelentős eleme kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. A most bejelentett ügylet szerves része ennek a fejlesztési stratégiának.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Láncfűrészek és aprítógépek zaja törte meg tegnap a csöndet a Gellért-hegyen. A Citadella melletti parkolótól a turisták kedvenc panorámáját adó kilátón át a Szirtes útig hallatszott, ahogy a Bérc utca 6/b szám alatt irtják az erdőt. Ezt a telket vette meg alacsonynak tűnő áron a Fővárosi Önkormányzattól az alföldi közbeszerzéseken igen sikeres – korábban a Közgéppel is együtt dolgozó – Tief Terra Építőipari Kft, mely a felcsúti polgármester tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft-t bízta meg egy luxusvilla építésével.
2012. december 19-én árverésen értékesítette a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt (BFVK Zrt.) azt az ikonikus budapesti látképpel rendelkező 1620 négyzetméteres, műemléki jelentőségű Bérc utcai telket, melyet mindössze egy pár tízméteres bozótos választ el a Citadellától. A BFVK Zrt. értékbecslése 376 milliós árat állapított meg a Budai Várra, a Dunára, a Bazilikára és a Parlamentre néző erdős területért, melyet két oldalról az utóbbi évtizedekben épített méretes luxusvillák vesznek körül.
Mészáros Lőrinc cége építkezik a Gellért-hegyen kivágott erdő helyén from atlatszo.hu on Vimeo.
Mivel a telekre – magánterület lévén – nem léptünk be, szemléltetésképpen egy másik Bérc utcai ingatlan panorámájával mutatjuk meg a hely legfontosabb adottságát:
A BFVK Zrt. árverésén két jelentkező volt. Ahogy az [origo] akkori cikke említi, a nagykőrösi székhelyű Tief Terra építőipari Kft. és az Albers Ingatlan Kft. Utóbbi, a német Carsten Albers tulajdonában álló cég mindössze 12 nappal az árverés előtt alakult, majd 2013 őszén felszámolás alá került és idén október 2-án meg is szűnt.
A nyertes Tief Terra számára viszont nem jelentett nagy fáradtságot megszerezni a telket, az [origo] által idézett jegyzőkönyv szerint Carsten Albers már az árverés megnyitása előtt bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni. Az eredmény alapján Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes előterjesztését 2013 február 22-én 18 igen szavazattal – 15 nem ellenében – fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A határozat ellen a Jobbik tiltakozott, de az ő módosítójukat – a többpárti ellenzéki támogatás ellenére – leszavazta a fideszes többség.
Alföldi építők
A Tief Terra Kft-t 2009-ben alapították 500 000 forint jegyzett tőkével, mely az idei év közepére 3 millióra nőtt. Árbevételük már 2010-ben meghaladta az egymilliárd forintot, 2011-ben pedig elérte a 4,5 milliárdot. Ebben az évben vették meg "a Nagy Elek nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Vegyépszer-csoport egyik darabját, a Nemzetközi Vegyépszer Bau Építőipari Kft.-t" – írja a HVG. Tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 2 milliárd forintot.
A vállalkozás az Opten cégadatai szerint sosem volt közvetlenül magyar tulajdonban: 2010 májusáig a német Terra-Tech Gmbh rendelkezett felette minősített többséget biztosító szavazati joggal, majd a svájci székhelyű EM Tiefbau Gruppe AG tulajdonába került. E cégnek a svájci cégadatok szerint egyetlen tagja van, bizonyos Albert Maximilian Friedery, akinek a neve jelenleg 88 vállalkozásnál szerepel, mint igazgatósági tag, részvényes, aláírási joggal rendelkező személy, vagy éppen tulajdonos.
A Tief Terra jelenlegi ügyvezetői Maróthy Edit és Varga Márta Julianna, de az építkezés műszaki ellenőre az a Heli András, aki korábban a Tief Terra ügyvezetője is volt, és akiről az [origo] az írta, hogy Czira Szabolcs ügyvéd, a nagykőrösi fideszes polgármester fia ellenjegyezte dokumentum jogosította fel a telek árverésén való cégképviseletre. Heli neve a cégjegyzékben többek közt a Swietelsky Magyarország Zrt. adatainál tűnik fel, a cégben 2004 és 2007 között "más munkavállalóként" volt cégjegyzésre jogosult.
A Tief Terra által elnyert közbeszerzések jellemzően az Alföldön találhatóak: útépítési, szennyvízhálózat-fejlesztési munkáik voltak székhelyükön, Nagykőrösön túl Öcsödön, Dabason, Cegléden, Kecskeméten, Baján, Lakitelken, Lajosmizsén, Zagyvarékason, Tiszajenőn, Dusnokon és Jászberényben is. Első állami megrendelésük a Nagykőröst Kecskeméttel összekötő kerékpárút építése volt, amit a Közgéppel és a Kelet-Út kft-vel közösen nyertek el, de a nagykőrösi elkerülőn, a Béke úton és a helyi szennyvízcsatornán is ezekkel a partnerekkel dolgozhattak.
Azóta csupán pár alkalommal nyertek konzorciumban. A Sade Magyarország Kft-vel építették közösen az öcsödi csatornahálózatot és szennyvíztelepet, valamint a Swietelsky Magyarország Kft-vel dolgoztak együtt a bajai agglomeráció csatornáin. A Gordiusz Kft-vel közösen és a Duna Aszfalt Kft., valamint a Vakond Via Kft. alvállalkozói bevonásával építettek utakat Dabason, de a Duna Aszfalt és a Vakond Via a 92 milliós dusnoki útépítésen is az alvállalkozójuk volt. Mindkét esetben az elnyert pályázat 24.5-24.5%-át kapta ez a két cég, ami nem mellesleg egy érdekeltségi körbe tartozik.
A Vakond Via 2013 eleje óta a Duna Aszfalt tulajdonában áll, a Duna Aszfalt nevű Simicska-érdekeltségről pedig azt írta nyáron a HVG, hogy a közpénzes megrendelések terén még a Közgépnél is jobban teljesít. A Tief Terra egyébként szinte minden közbeszerzésénél alvállalkozókkal dolgozik, de csupán a fentiek esetében, illetve egy inárcsi munkánál a Soltút Kft-ben jelölte meg már a pályázatában a partnereit. Egyedi konzorciumi partnere még a Penta Általános Építőipari Kft volt, mellyel Cegléden nyert közösen.
Mi készül a Bérc utcában?
A Bérc utcai favágás helyszínén elhelyezett tábla szerint a kivágott fák helyére tervezett 3 szintes luxusvilla 2015 végén fog állni, mely mellett csak idő kérdése, hogy – az Antal utca meghosszabbításában a Citadellára vezető ösvényt eltorlaszolva – mikor húznak fel egy utolsó kerítést az egyelőre az I. kerület tulajdonában lévő megmaradt erdős telek körül.
A házat a munkacsoport.net tervezte, felelős tervezője Bulcsu Tamás Vilmos, akinek nevéhez többek közt a zuglói Komócsy-ház és egy díjazott balatonakarattyai nyaraló kapcsolódik. A 376 millióért megszerzett telek értékén valószínűleg sokat fog emelni az épület, legalábbis erre enged következtetni, hogy a szomszédos Bérc utca 4. panorámás luxusvilláját 2009-ben 1,8 milliárd forintért árulták.
Bár egy beépítetlen telket nehéz összehasonlítani egy kész ingatlannal, azért utánanéztünk az utca jelenleg interneten meghirdetett ingatlanjainak is. A legolcsóbb eladó társasházi lakás egy 23 nm-es garzon 14,5 millióért, egy 70 négyzetméteres 2,5 szobás lakás 55 millióért vár gazdára, de hirdetnek egy 91 négyzetméteres lakást majd’ 74 millióért és ugyanabban a régi házban egy emelettel feljebb lévőt 74,5 millióért is. A legdrágább Bérc utcai ingatlan, amit jelenleg találtunk, egy 236 nm-es felújításra szoruló lakás egy több emeletes épületben, 169 millióért.
Ugyanebben az utcában kiadó lakások havi 461 000-től 768 000 forintig terjedő áron vannak meghirdetve. Az egyetlen kiadó ház, egy 2 emeletes és 6 szobás ingatlan havi 2,5 millióért szerepel a neten.
A hétfői favágáson egyébként még nem láttuk a kivitelezőként meghirdetett Mészáros és Mészáros Kft járműveit, a Garden Kft. munkagépét viszont igen. Ez egy 1990-ben alakult kertészeti cég, mely büszkén hirdeti honlapján a megbízóit, akik között a felcsúti Puskás Akadámia érdekeltségébe került Alcsúti Arborétum ugyanúgy ott van, mint több fővárosi kerület, a cégek közül a T-Mobile, az ELMŰ, a Fővárosi Vízművek, építőipari vállalkozások közül meg a Swietelskytől a Strabagon, a Porr-on, a Colas-on át a Hídépítőig, Gropius-ig és Arcadom-ig a legjava.
Halász Áron
|
[
"Carsten Albers",
"Mészáros Lőrinc",
"Bagdy Gábor"
] |
[
"Albert Maximilian Friedery",
"Heli András",
"Bulcsu Tamás Vilmos",
"Halász Áron",
"Tief Terra",
"Nagy Elek",
"Maróthy Edit",
"Varga Márta Julianna",
"Czira Szabolcs"
] |
A harcias politikai nyilatkozatokat némileg árnyalja a tény, hogy tucatnyi ellenzéki politikus kapott pozíciót a fővárosi önkormányzat különböző cégeiben. A kinevezéseket a főpolgármester terjesztette elő, és a kormánypárti többségű közgyűlés hagyta jóvá.
A tavalyi önkormányzati választásokkor a baloldal minden várakozása ellenére sikerült a Fidesznek megőriznie a többségét a fővárosi közgyűlésben; sőt, a korábbi (mindössze egyfős többséget biztosító) tizenhét képviselőjükhöz is hozzászámolhattak még egyet. A budapesti Fidesz és holdudvara tehát fellélegezhetett: nem kellett a hatalomátvételből kényszerűen következő személycserékkel, pozícióvesztésekkel számolniuk.
2014. december harmadikán Budapest főváros közgyűlése mégis az önkormányzat tulajdonában álló cégek több tucat igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagját hívta vissza, hogy újakat nevezzen ki a helyükre.
Ebből akár arra is gondolhatnánk, hogy a korábbi kinevezettek katasztrofálisan végezték a munkájukat. Az egy Vitézy Dávid kivételével azonban semelyik korábbi tisztségviselői szakmai munkája nem kapott komoly, nyilvános kritikát. Sőt, a korábbi BKK-vezér leváltásával kapcsolatban is arról írtak az újságok, hogy Vitézy esetében a szakmai kritika valójában politikai indokok álcázására szolgált.
Pénz, paripa
Valószínűleg közelebb járunk az igazsághoz, ha azt feltételezzük, az önkormányzati politikában ezeknek a pozícióknak nem a velük járó felelősség, hanem az utánuk húzható, néhány tíz- vagy százezres javadalmazás miatt tulajdonítanak jelentőséget. Ebből az következik, hogy a régiek nem rontottak el semmit; csak arról volna szó, hogy az új felállású önkormányzatban ezt a területet és ezt a pénzt is újraosztották.
Ezért nem meglepő, ha az új kinevezettek listáját végigböngészve fideszes politikusokra vagy holdudvarbeli személyekre is bukkanunk.
Az viszont már érdekesebb, hogy a szóban az Orbán-rendszer legvéresszájúbb ellenzéki pártjainak politikusai közül is sokan ültek be ilyen helyekre – noha a fideszes többséget semmi sem kötelezte arra, hogy az ellenzéknek is leejtsen néhány morzsát.
Így készült A kinevezések listáját tartalmazó önkormányzati rendeletek nyilvánosak, ezeket néztük át. A kinevezésről szóló rendeletek azonban mindössze neveket tartalmaznak, pusztán ezek alapján pedig nem lehet biztosan beazonosítani egyik vagy másik embert. Ezért nem dolgoztuk fel az összes új kinevezettet, de újságírói eszközökkel több tucat ilyen pozíciószerző személyazonosságának utánajártunk, a cikkben emlegetett szereplők személyazonosságáról kivétel nélkül meg vagyunk győződve.
Talán Tüttő Katáé a legérdekesebb név az új ellenzéki pozíciószerzők közül. Leisztinger Tamás oligarcha élettársa havi bruttó kétszázötvenezer forintért ülhetett be a Budapesti Közlekedési Zrt. – magyarán a BKV – igazgatóságába, ami azért érdekes, mert a XII. kerületben szocialista képviselőként is dolgozó Tüttő korábban annak a Hagyó Miklósnak egyengette az útját, akinek a későbbi bukásához jelentős mértékben hozzájárultak a budapesti tömegközlekedéssel kapcsolatos korrupciós botrányok. Tüttő egyébként nemrég arról panaszkodott, hogy a Fővárosi Közgyűlésben a fideszes férfiak megalázóan, szexista módon bántak vele.
Hagyó másik egykori hegyvidéki szövetségese is kapott egy széket: a ma a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagjaként ismert Élő Norbert a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. felügyelőbizottsági tagja, havi bruttó kétszáztízezer forintért.
No pasarán
A DK egyébként is jól teljesített a székfoglalós játékban. Két fővárosi közgyűlési képviselőjük, Gy. Németh Erzsébet és Hajdu László is felügyelőbizottsági (fb) tag lett – előbbi a Kolibri Színházat működtető cégben havi nyolcvanezerért, utóbbi a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft-ben hetvenezer forintért.
De Kerék-Bárczy Szabolcs – szintén DK-elnökségi tag – is felügyel önkormányzati vállalatot, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. fb-tagságáért havi százhúszezer forintot kap. Párttársa, Kóródi Istvánné – a DK belvárosi elnöke – a BFVT Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.-t felügyeli, havi mintegy százezerért.
A DK azonban nem áll egyedül az önkormányzati cégek felügyelete iránti különös affinitásával a baloldalon. Katona Tamás a Magyar Szocialista Párt (MSZP) pártigazgatója egyenesen a BKV felügyelőbizottságába ülhetett be kétszázezerét, a párt egyik óbudai képviselője Simonka Csaba pedig az Enviroduna Kft.-t felügyeli havi százötvenezres javadalmazás fejében.
Értelmes működés
Tanulságos történet a szintén szocialista Szenteczky Jánosé. A csepeli politikust a BKK fb-tagjává nevezték ki decemberben kétszáztízezres fizetéssel, nemrég azonban visszahívta az önkormányzat, mondván: méltatlanná vált a tisztség betöltésére. Szenteczky ellen hűtlen kezelés miatt emeltek vádat – az ügyről egyébként korábban is lehetett tudni. A sértett politikus a honlapján méltatlankodott:
“Szerintem ez a politizálás hányingerkeltő, az adófizetők megkárosítása és az ország egészét tönkreteszi. Ellehetetleníti az értelmes működést, a normális, nyitott értékképviselet helyett gyanút, gyűlöletet, paranoiát generál pártok és politikusok, illetve az őket megválasztók között. “
A Pesti Srácok egyébként Szenteczky ügyében megkereste Tarlós Istvánt is, a polgármester válaszából pedig a felügyelőbizottsági helyek elosztásával kapcsolatban is praktikus tanulságokat vonhatunk le:
“A Szenteczky a Felügyelő Bizottság tagja. Az ilyen pozíciókban változatlanul a politikai pártok állapodnak meg. Egész pontosan, politikai egyeztetésen elosztják a helyeket, s hogy melyik párt melyik helyre kit jelöl, abba a többiek nem szólnak bele. Így van ez a Parlamentben is (...) [Szenteczkyt] tehát az Ön vádaskodásával ellentétben nem én jelöltem, pláne nem én kezdeményeztem ezt, hanem az MSZP, a nekik jutó helyre."
A baloldali összefogók harmadik tagja sem maradhatott ki szórásból: noha mostanra eldőlt, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom és az Együtt – A Korszakváltók Pártja külön utakon haladnak tovább, akkor még nagyon is közel voltak egymáshoz, amikor Bódi Beáta Ágnest a Szolidaritás elnökségi tagját százhúszezerért a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. fb-tagjává nevezték ki.
A sorban találunk jobbikos és LMP-s politikust is. Losonczy Pál belvárosi jobbikos képviselő a BKK fb-tagja (kétszáztízezerért), Gál József, aki a Lehet Más a Politika (LMP) színeiben indult az óbudai polgármesteri címért, Budapesti Városigazgatóság Holding Zrt.-nél tölti be ugyanezt a pozíciót ugyanennyiért.
Jog és szokás Az érintett pártokat e-mailben kerestük meg; arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mi az álláspontjuk az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba beülő politikusaikkal, valamint az illetők javadalmazásával kapcsolatban. Választ cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk.
Ezzel szemben tanulságos telefonhívás érkezett az LMP egyik budapesti sajtós munkatársától: ő arról beszélt nekünk, hogy az ilyen pozíciók politikai elosztását jogszöveg szabályozza és alapozza meg. Mi erről nem tudunk.
Gál – akit telefonon megkerestünk – arról beszélt nekünk, hogy ő az fb-tagságát kifejezetten felelős tisztségként és a fideszes kinevezettek feletti kontroll lehetőségeként éli meg. Természetesen elképzelhetőnek tartjuk, hogy a cikkünkben szereplő bármelyik politikai kinevezettet becsületes okok motiválták a helyek elfoglalására.
Arra viszont nagyon kíváncsiak lennénk, hogy választóik felé hogyan számolnak el ezzel például azok a DK-s politikusok, akiknek a pártelnöke Orbán Viktor rendszerének legádázabb ellenfeleként állította be a pártját, vagy azok a szocialisták, akinek a korábbi vezetője beszélt arról régebben, hogy “az MSZP feladata az Orbán-rendszer lebontása".
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
A címlapképen a fővárosi közgyűlés egyik ülése látható, forrása a budapest.hu, a fotós Majtényi Mihály.
Sarkadi Nagy Márton
|
[
"Leisztinger Tamás",
"Élő Norbert",
"Szenteczky János",
"Tüttő Kata",
"Hagyó Miklós"
] |
[
"Vitézy Dávid",
"Kóródi Istvánné",
"Bódi Beáta Ágnes",
"Losonczy Pál",
"Majtényi Mihály",
"Simonka Csaba",
"Gy. Németh Erzsébet",
"de Kerék-Bárczy Szabolcs",
"Gál József",
"Tarlós István",
"Sarkadi Nagy Márton",
"Katona Tamás",
"Hajdu László",
"Orbán Viktor"
] |
|
2011. 08. 22., 6:28
Utolsó módosítás: 2011. 08. 22., 9:59
Lenyomta Kóka Jánost, büszkélkedett befolyásos kapcsolataival, és egy szûk bizalmas kört épített ki maga körül Kocsis István egykori MVM-vezér, akit most korábbi döntései miatt hûtlen kezeléssel gyanúsít a rendőrség. Kocsis a Gyurcsány-kormányt tette felelőssé az óriáscéget ért károkért, de vajon mi is zajlott valójában a színfalak mögött a hatalmi játszmákban?
"Egyértelmûen bizalmi kapcsolatban" állt egymással az a négy ember, akiket a Magyar Villamos Mûvek (MVM) 2006 és 2008 közötti szövevényes ügyei miatt gyanúsított meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egy, a vállalat akkori belső viszonyait ismerő forrás szerint. A névtelenséget kérő forrás szerint a legtitokzatosabb szerepe Szász Andrásnak, az akkori vezérigazgató, Kocsis István tanácsadójának volt, aki 2007 elején bukkant fel, és rendszeresen "járogatott be" Kocsishoz. "Rajta kívül nem volt ilyen ember. Soha nem indokolták, hogy Szász mivel foglalkozik, és tényleges munkájukról semmit nem lehetett látni" - tette hozzá a forrás (Szászról itt olvashat bővebben).
Az MVM gyanús ügyeit 2009 óta vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda a múlt héten hallgatta ki Kocsis Istvánt és Szász Andrást, aki Kocsis szerint az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiájának megvalósítását segítette. Így Molnár László volt vezérigazgató-helyettessel és Varga-Sabján Lászlóval, az MVM érdekeltségéhez tartozó Paksi Atomerőmû törzskari és humánpolitikai igazgatójával már négy gyanúsítottja van az ügynek.
Az MVM-ügy lényege, hogy az állami tulajdonú óriásvállalat különböző jogcímeken és szerződések alapján nagyobb összegeket utalt ismeretlen hátterû offshore cégekhez. A pénz jelentős részét azóta sem kapták vissza, illetve nem kapták meg a szerződésben szereplő ellenszolgáltatásokat. Az MR1-Kossuth Rádió értesülése szerint Kocsist két ügylet miatt gyanúsították meg. Az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore cég az MVM befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást, a másik ügylet pedig egy Milánóban bejegyzett cégnek nyújtott kölcsön, amelyet az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. Az MVM offshore ügyleteiről itt olvashat bővebben.
Gyanúsítotti kihallgatása után Kocsis közleményt adott ki, amelyben többek között azt írta, hogy "nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél", ha az általa irányított vezetés a helyén marad, és a regionális terjeszkedést célzó stratégiai beruházásait nem állítják le menesztése után. Kocsis 2009-ben az Indexnek adott interjújában azzal érvelt az offshore ügyletek mellett, hogy a terjeszkedési célterületként meghatározott balkáni országokban "bizonyos üzletszerzésnek 'alkotmányos költségei' is vannak", és szerinte hasonló ügyeket az "offshore konstrukció nyilván jobban kezel". Ezzel szokatlan nyíltsággal utalt arra, hogy egyes ügyletekhez kenőpénzre lehetett szükség, de részleteket nem mondott, és a mostani kihallgatása után is jelezte, hogy a közleményen túl nem akar nyilatkozni.
Csak tárgyalásokig jutott
"Sem az akkori, sem a mostani MVM-ben senki nem gondolta komolyan, hogy ezek mögött az ügyletek mögött tényleges befektetési szándék lenne" - mondta a Kocsis és a többi gyanúsított viszonyát leíró MVM-es forrás. Szerinte az akkori menedzsment is csak a 2009-es belső vizsgálat után értesült az offshore ügyletekről, mert Kocsis és köre "megkerülték a rendes céges döntési folyamatokat". Példaként erre azt hozta fel, hogy az MVM-nek a dolgozók üdültetésével foglalkozó részlege csak Kocsis menesztése után szerzett tudomást arról, hogy a cég 2008 januárjában 4,3 millió eurós kölcsönt nyújtott horvátországi leányvállalatának az MVM munkavállalóinak üdültetéséhez.
A belső vizsgálatról és a nyomozásról kiszivárgó információk szerint a Niker d.o. nevû cégnek 2032 decemberi lejárattal nyújtott kölcsön célja hivatalosan az volt, hogy színvonalas üdültetést biztosítsanak az MVM dolgozóinak. A Niker ebből a pénzből 3,5 millió eurót fizetett a Jadran Investments Limited nevû cégnek, amely szerződést kötött a vodicei Hotel Bili Kamen nevû szálloda haszonbérletéről, de 2008 júliusában a Niker és a Jadran közös megegyezéssel szerződést bontottak. Kocsis leváltása után az MVM visszakövetelte a bérleti díjat, de a Jadran nem fizetett.
"A felügyelőbizottság, az igazgatóság és a közgyûlés megkerülésével lehetett csak ezeket véghezvinni" - mondta a forrás, aki azt állította, hogy azóta sem került elő olyan dokumentum, amely alátámasztotta volna, hogy a pénzmozgások mögött tényleges üzleti stratégia lett volna. Szerinte semmilyen piacelemzés, szakmai vagy megvalósítási dokumentum nem készült, amely a Kocsis által említett nemzetközi terjeszkedési terveket szakmailag megalapozta volna.
Kocsis István jelenleg a BKV vezérigazgatója
Az MVM egyik akkori, névtelenséget kérő felügyelőbizottsági tagja azt mondta az [origo]-nak, hogy Kocsis részéről kommunikációs fogás összekötni a nemzetközi terjeszkedési terveket a hûtlen kezeléssel, mert "semmi közük egymáshoz". Szerinte Kocsis sokat beszélt a regionális terjeszkedés lehetőségéről, de egy-két tárgyalást leszámítva ennek semmilyen eredménye nem látszott. "Az pedig eléggé evidens, hogy ha egy vállalat növekedni akar, akkor terjeszkednie kell" - tette hozzá. Azt mondta, kézenfekvőnek tûnt, hogy a Balkánon terjeszkedjenek, de ehhez szerinte sem a pénzügyi háttér, sem a megfelelő felkészültség nem volt adott.
Egy szintén név nélkül nyilatkozó akkori igazgatósági tag szerint Kocsis rendszeresen beszámolt külföldi tárgyalásairól, de ezeket lehetőségként vázolta, döntéshozatalig nem jutottak el. A forrás a külföldi terjeszkedés kérdését a vállalat harmadik-ötödik legfontosabb célkitûzéseként jellemezte. Azt mondta, az MVM stratégiája leegyszerûsítve a nagyrészt állami kézben lévő cseh CEZ energetikai vállalat modelljét akarta utánozni, amely alapvetően a sikeres balkáni terjeszkedésével Európa egyik legnagyobb energetikai cégévé nőtte ki magát. "A Kocsis előtti menedzsmentnek nem volt határozott jövőképe, Kocsis viszont karakteres figura, aki nagyon erősen lobbizott a céljaiért" - mondta, hozzátéve, hogy a pénz hiánya és a menedzsment véges erőforrásai miatt csak partnerekkel közösen jöhetett volna szóba egy külföldi befektetés.
Egy másik MVM-es forrás szerint a stratégia sokkal inkább arra volt felépítve, hogy egy erős nemzeti céget kell felépíteni. "Ez volt a fókuszban, a régióra elég kevés figyelem jutott. A terjeszkedéssel ténylegesen nem is történt semmi, és nemigen lehet mondani, hogy egy horvátországi szállodabérlés jelenti a stratégiát" - mondta a forrás. Az ügyet ismerő források szerint az ambiciózus Kocsis komoly eredményeket ért el az MVM élén, ugyanis kinevezése évében, 2005-ben még veszteséges volt a cég, amit 2006-ban nullszaldóssá tett, míg 2007-ben már 42 milliárdos adózás előtti eredménnyel zárt a vállalat.
"Szeretett volna második Csányi lenni"
Ambiciózus tervei miatt ugyanakkor több konfliktusa is volt Kocsisnak, amelyeknek szerepük volt a menesztésében is több forrás szerint. "Szeretett volna a második Hernádi [Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója] vagy második Csányi [Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója] lenni" - mondta egy, az MVM és az akkori kormány kapcsolatát jól ismerő forrás. Kocsis több interjújában is mondta korábban, hogy az OTP-hez és a Molhoz hasonló regionális szereplőt szeretne csinálni az MVM-ből. Több korábbi újságcikk és nyilatkozat szerint az OTP-vezérrel személyesen is jó kapcsolatokat ápol Kocsis.
Egy Kocsis szándékait ismerő forrás szerint az egykori MVM-vezér az ehhez vezető út egyik fontos állomásának a Mavir megszerzését tartotta. Az átviteli rendszerirányító és az áramellátás fizikai infrastruktúráját tulajdonló Mavir 2006-ban került az MVM-hez az SZDSZ-es Kóka János által vezetett gazdasági minisztériumtól. "Óriási háború volt a Mavirért, de Kocsisnak sikerült megszereznie a minisztériumtól, ami korábban nem sikerült senkinek" - mondta a forrás, aki szerint az ügyben erősen lobbizó Kocsist ebben egyértelmûen támogatta a Fidesz is, amely meg is szavazta az erről szóló törvényjavaslatot.
Kocsis és Gyurcsány a 2005-ös újságíróbálon
Annak az időszaknak egyik befolyásos szabad demokrata politikusa szerint az SZDSZ-es vezetésû gazdasági tárca azért vesztette el a csatát, mert a Fidesz, az MSZP és az MVM is ugyanazon a platformon volt. A forrás azt állította, hogy az ügyben hosszas egyeztetések után jutott közös nevezőre az SZDSZ- és az MSZP-frakció, de megállapodásukat "csizmával rúgta szét" az MSZP által 2005-ben benyújtott, parlamenti konszenzussal megszavazott törvényjavaslat.
"Támogatandónak találtuk, hogy a Richterhez, az OTP-hez és a Molhoz hasonlóan egy regionális szereplőt csináljanak az MVM-ből, de túl nagy árnak láttuk azt, hogy ezért mesterségesen pumpálják fel a szervezetet" - mondta a szabad demokrata forrás. "Az MVM annak idején egy 'nemzeti champion' szerepét akarta magának" - mondta a politikus, és ezzel a leírással egyetért több más, az akkori történéseket ismerő forrás.
"Túljátszotta magát"
Bár 2005-ben még az MSZP is amellett volt, hogy a Mavir az MVM-hez tartozzon, egy Kocsis leváltásának részleteit ismerő forrás szerint Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő elsősorban azért menesztette Kocsist, hogy a Mavirt leválasszák a túl erőssé váló MVM-ről. Kettejük konfliktusát jelzi Kocsis közleménye is, amelyet múlt heti gyanúsítotti kihallgatását követően adott ki. Bár Gyurcsányt nem nevezte meg, feltehetően rá gondolt, amikor menesztését "politikai retorzióként" jellemezte. Kocsis azt is írta, hogy az "önös kormánypolitika" miatt keletkezett a vagyoni hátrány az MVM-nél.
Egy, az akkori MVM és a kormányzat viszonyát jól ismerő forrás szerint az állt a háttérben, hogy Kocsis "túl fontosnak gondolta magát, és az indokoltnál többet nyüzsgött a politika táján". "Azt gondolta, hogy nélküle már a miniszterelnök sem vehet levegőt. Túl gyakran kereste a minisztereket, annak érdekében, hogy nagyvállalatot csináljon" - mondta a forrás.
"Szeretett azzal kérkedni az igazgatósági üléseken, hogy a miniszterelnökkel vagy miniszterekkel találkozik" - mondta Kocsisról egy akkori igazgatósági tag. "Túljátszotta a szerepét, és ilyenkor a hatalom meg szokta mutatni, hogy hol a helye" - jelentette ki az akkori MVM és a kormányzat közös ügyeire rálátó forrás, aki szerint ennek a magyarázata az is, hogy "egy szinttel lejjebb", a BKV vezérigazgatójává nevezték ki. "Nem lett kegyvesztett. Fontos ember, de aktivitása unalmassá válhatott a másik oldalon" - utalt arra, hogy miért menesztette Kocsist Gyurcsány.
|
[
"Szász András",
"Kocsis István",
"Varga-Sabján László",
"Molnár László"
] |
[
"Kóka János",
"Gyurcsány Ferenc"
] |
A 4iG vezette konzorciuma lett a befutó a MÁV-hoz és a Volánhoz kapcsolódó közbeszerzésen, amelyen a két közösségi közlekedési vállalat e-jegy rendszerének kiépítésére kerestek vállalkozót – jelentette be a 4iG a tőzsde honlapján. A Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég közösen indult a közbeszerzésen azzal a T-Systemsszel, amelyet nemrég felvásárolt.
A vállalat által kiküldött sajtóközlemény szerint az új informatikai rendszer az elektronikus jegyértékesítésen túl számos olyan szolgáltatást biztosít – többek között integrált menetrendi rendszer, elektronikus ügyfélszolgálat – melynek köszönhetően az utasok számára tervezhetőbbé és kényelmesebbé válik majd a helyközi közlekedés. A várhatóan 2020 végére kiépülő országos rendszer, nettó 11,15 milliárd forintból valósul meg, melynek bevezetésétől a fenntartók "hatékonyabb és átláthatóbb üzemeltetési körülményeket várnak a közösségi személyszállítás területén".
A 4iG két nappal ezelőtt is nyert egy MÁV-hoz kapcsolódó beruházást, 36 hónapra szóló keretmegállapodást kötött az állami vasúttársasággal, annak a szerződésnek az értéke 900 millió forint.
|
[
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Az ülés berekesztését követően Rapcsák kijelentette: minden ellenkező állítással szemben törvényesen hívta össze a közgyűlést. Kijelentette: nem fogják tudni elmozdítani polgármesteri tisztségéből, s meg lenne lepve, ha munkáját, a városházán belüli mozgását bárki, vagy bármi megakadályozná.
A polgármestert a közgyűlés március 4-ikén függesztette fel állásából, mert fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene annak tisztázására, hogy használt-e fel közpénzeket magáncélra. Rapcsák András az eljárást törvénytelennek minősítette, s nem adta át a hivatalt. Szerdán a polgármesteri teendők ellátásával megbízott alpolgármester által összehívott közgyűlés 15 nappal meghosszabbította a fegyelmi vizsgálat határidejét, s megvonta Rapcsák Andrástól a költségtérítést, a hivatali gépkocsi és a rádiótelefon használatát.
Rapcsák András: miután parlamenti képviselő is, jelenlétét a városházán nem lehet megtiltani. Ezután is be fog járni, s végezni fogja munkáját
|
[
"Rapcsák András"
] |
[] |
Operaház: "A lehető legrosszabbkor selejtezte a papírokat"
A volt vezetők szerint nincs hiány az intézmény kasszájában
Tölgyesi Gábor
• Hónapokig tarthat a gyanús ügyek vizsgálata az Operában + Képek
• Botrány az Operában: iratmegsemmisítés, felmentett vezetők Október 22-én azonnali hatállyal visszavonta az Operaház korábbi főigazgatója, Vass Lajos, valamint a gazdasági igazgató, Szabó Attila megbízatását a nemzeti erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós. Az indok: pazarló gazdálkodás, több milliárd forint szabálytalan elköltése. Az egykori operaházi vezetők szerdán sajtótájékoztatón állították: az ő érdemük, hogy valószínűleg 100 millió forintos plusszal zárja az idei évet az intézmény.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Megaláztak, porba rántottak, lejáratták a nevemet – az Operaház volt főigazgatója, Vass Lajos szerdai sajtótájékoztatóján drámaian ecsetelte, menesztésével, valamint az azt taglaló lapbeszámolókkal milyen sérelmek érték. Állította, eddig csak a sajtóból értesült arról, milyen hivatalos kifogások érték egykori főigazgatói működését, miközben a napokban megtörtént az átadás-átvétel az intézményben, az Operaház jelenlegi vezetői több ezer oldal dokumentumot fogadtak el tőle – azaz ha valóban történt volna törvénytelenség főigazgatósága idején az intézményben, azért az új vezetés is vállalná a felelősséget.
Mint megírtuk, szeptember elsejével a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője (Nefmi) Horváth Ádám operaénekes személyében miniszteri biztost nevezett ki az Operaház élére, ekkoriban kezdte meg munkáját az intézmény gazdasági-pénzügyi működését átvilágító bizottság. Október 21-én a nemzeti erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós péntekre találkozót kért az Operaház főigazgatójától, Vass Lajostól, valamint a gazdasági igazgatótól, Szabó Attilától, ám még aznap este Horváth Ádám egyik munkatársa arra lett figyelmes, hogy a főigazgatói irodából gépzaj hallatszik ki: Vass Lajos titkárnője ugyanis iratokat semmisített meg. Másnap Réthelyi Miklós azonnali hatállyal felfüggesztette az operaházi vezetők megbízatását, az átvilágító bizottság addig elkészült jelentésére hivatkozva, amely pazarló gazdálkodást, több milliárd forint szabálytalan elköltését állapította meg az intézményben.
– Október 27-én közös megegyezéssel távoztam az Operából. A közös megegyezést nem azért vállaltam, mert elismerném az ellenem felhozott kifogásokat. Meggyőztek arról, hogy jobb, ha semmilyen pozícióban nem dolgozom tovább az intézményben – mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Vass Lajos, aki állítja, azóta sem ismerhette meg az átvilágítók vizsgálati dokumentumait.
A Vass Lajos főigazgatói működését érintő kifogások meglehetősen súlyosak: október közepéig 1,3 milliárdos hiány felhalmozása, pazarló gazdálkodás, VIP-bankkártya magáncélú használata, a közbeszerzési eljárások kijátszása. A sor hosszas, így nem is csoda, hogy az intézményt felügyelő Nefmi Kehi-vizsgálatot javasolt az Operaház ügyében. Egyértelműsítette továbbá Vass Lajos felelősségét, megemlítődtek az esetleges polgári peres, munkaügyi, büntetőjogi következmények is.
– Egyetértek a vizsgálat szükségességével, ám az engem ért vádak nem igazak. Lehetnek nem szándékos hiányosságok az elmúlt három év operaházi működésében, de törvénytelenség nem történt – kommentált Vass Lajos. – Az átvilágító bizottság csak a kötelezettségvállalásokat vette figyelembe, mikor az 1,3 milliárd forintos hiányt megállapította, a várható bevételeket nem. A mínusz valójában plusz: az Operaház valószínűleg 100 millió forintos maradvánnyal zárja az idei évet. Ezt az átadás-átvételi dokumentumok is megerősítik – állította Vass Lajos, aki két órán keresztül ecsetelte saját és gazdasági igazgatójának érdemeit. Többek között azt, hogy míg 2006-ban az átadás-átvételkor még 1,5 milliárd forint volt a forráshiány, 2008. december 31-ig ezt ledolgozta az Operaház. A VIP-bankkártya jogosulatlan használatáról Vass Lajos elmondta: kétszer nem olyan benzinkútnál tankolt, amely a közbeszerzési kedvezményezett volt, ám ezt indokoltan tette. Egyszer pedig a bécsi operabálra vett jegyet egy reménybeli főszponzornak.
Bár alapítvány lévén vállalkozói tevékenységet nem végezhetett volna, évi százhúsz-százharminc millió forintért a Budapesti Operabarát Alapítvány épített és bontott díszleteket az Operaházban – a volt vezetőkkel szemben ezt is felhozta kifogásként az átvilágító bizottság. Szabó Attila egykori gazdasági igazgató szerint az operabarát alapítvány segítségével tudták csak külsős cégek bevonása nélkül, törvényesen megoldani a műszaki személyzet éjszakai túlóráinak kifizetését, míg az alapítvány többletbevételét művészek ösztöndíjára fordították. Arra azonban nem tért ki, mennyire volt szabályos, hogy az alapítvánnyal több esetben úgy kötöttek szerződést, hogy az aláíró az Operaház és az alapítvány részéről is ugyanaz a mindkét helyen vezető posztot betöltő személy volt. Vass Lajos titkárnőjének iratdarálási akciójára is kitért. – A lehető legrosszabbkor selejtezett fölösleges papírokat. A gazdálkodási dokumentumokat az általam bevezetett Docu-net rendszerben kezeljük, semmilyen fontos dokumentumot nem tudtunk volna eltüntetni – próbálta oszlatni a gyanút Vass Lajos.
|
[
"Vass Lajos",
"Szabó Attila"
] |
[
"Réthelyi Miklós",
"Horváth Ádám",
"Tölgyesi Gábor"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző 2011. február 14. 19:17
Frissítve: 2011. február 14., hétfő, 21:54
Sűrű héten van túl Székely Árpád, volt moszkvai nagykövet, a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása kapcsán kirobbant botrány egyik gyanúsítottja. Őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték, a kettő között pedig egykori munkáltatója, a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Trigránit Zrt. törölte munkatársai listájáról annak ellenére, hogy a cég állítja: december óta nem dolgozik nekik Székely.
Székely Árpád volt moszkvai nagykövet neve is felmerült a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása kapcsán, az egykori diplomatát gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség múlt héten. Székely több munkahelyen is dolgozott, legutóbb, 2008 júliusától a Trigránit Fejlesztési Zrt. oroszországi igazgatójaként tevékenykedett.
Úgy tűnik azonban, ettől a munkahelyétől is megvált: a Trigránit illetékesének elmondása szerint 2010 decemberében mondott fel Székely. "Azután lépett be hozzánk, hogy lejárt a nagyköveti megbízatása. Decemberben azonban jelezte, hogy máshová szeretne menni" – közölte a cég sajtóreferense. Ennek ellenére, a február 8-án megjelent hírekben még a Trigránit munkatársaként emlegették Székelyt és a cég honlapjának február 9-i pillanatképe szerint is ott dolgozott a volt moszkvai nagykövet.
Február 8-10
A cég illetékese által említett és Székely Árpád önéletrajzában fellelhető időpontok több szempontból is fontosak. Mint ismeretes, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet (2005-2008) a múlt héten gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása kapcsán, február 8-án, a volt moszkvai nagykövetet, Horváthné Fekszi Márta egykori külügyi államtitkárt és Tátrai Miklós volt MNV Zrt. elnököt is őrizetbe vették. Február 9-én hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke.
Egy nappal ezután, február 10-én a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza közölte: a főügyészség kezdeményezi Fekszi, Székely és Tátrai előzetes letartóztatását, a Pesti Központi Kerületi Bíróság azonban szabad lábra helyezte az ügy három érintettjét.
Volt, nincs
Úgy tűnik, a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának botránya kapcsán felmerült nevek – így Székely Árpádé - kellemetlenné váltak: a Trigránit honlapjáról február 9-én, nem sokkal este hét óra előtt szedték le a volt nagykövet profilját. A cég sajtókapcsolatokért felelős munkatársa kérdésünkre, ha már december óta nem dolgozik náluk Székely, miért csak e hónap második hetében távolították el a nevét és fényképét a honlapról azt felelte: technikai kérdésről van szó.
" Ha elmegy tőlünk valaki, nem azzal kezdjük, hogy leszedjük a honlapunkról" – közölte a Trigránit munkatársa. Egyébként Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szintén tavaly decemberben közölte: elkészült az ügyben a szakvélemény. "Az ingatlant lényegesen alulértékelték ahhoz képest, mint amennyit az valójában ér" – fogalmazott Budai. (A moszkvai kereskedelmi központ eladásának ügye a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság szeptemberi "csontvázjelentésében" is szerepelt – szerk.).
A google tárolt verizójában még fellelhető Székely neve, a kereső szerint a pillanatfelvétel február 9-i állapotot tükröz
Székely egyébként 2008 közepétől dolgozott a Trigránitnál, a Fidesz egy évvel később kezdte pedzegetni az ingatlan eladása körüli anomáliákat. A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó cég sajtókapcsolatokért felelős munkatársa azon kérdésünkre, nem tartották-e aggályosnak Székely foglalkoztatását az ingatlan eladása kapcsán megjelent hírek után közölte: amikor belépett a volt moszkvai nagykövet, nem vizsgálták korábbi tevékenységét és ők is csak a sajtóból értesültek a fejleményekről. "Mi nem kérdeztük, ő nem tájékoztatott bennünket az ügyről" – tette hozzá, ugyanakkor hiába kérdeztük arról, a Trigránit után hol vállalt munkát Székely.
Ami azért volna érdekes, mert a közszolgálati televízió híradója azt közölte, hogy a gyanúsítottakat lakásukról, illetve jelenlegi munkahelyükről állították elő, ezzel szemben Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Hírszerzőnek elmondta: ahogy Fekszit és Tátrait, úgy Székelyt is otthonában keresték fel. Fazekas ugyanakkor – mivel személyes adatról van szó és nem tartozik az ügyhöz – nem kívánta elárulni, jelenleg, illetve az őrizetbe vétel napján hol dolgozott a volt moszkvai nagykövet. Az egykori diplomata ügyvédje kérdésünkre, hogy ügyfele februárban a Trigránitnál dolgozott-e azt mondta: nem kapott felhatalmazást arra, hogy válaszoljon.
Mi történt 2005-2008 között?
Hónapokkal ezelőtt felröppent a hír, hogy a korábban a külügyminisztérium államtitkári posztját is betöltő Fekszi Márta tudhat a legtöbbet a korábban nagy port kavart moszkvai ingatlaneladásról. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november óta vizsgálja a moszkvai ingatlan eladásának körülményeit, ezzel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak. Az ügyészség azt gyanítja, hogy ha a jogszabályoknak megfelelő módon adták volna el a moszkvai ingatlant, akkor magasabb áron lehetett volna értékesíteni a korábban állami tulajdonban lévő épületet.
Székely Árpád, még az őrizetben a bíróságon: kényelmetlenné vált a személye
Ezen kívül magánokirat-hamísítás gyanúja miatt is nyomozott: az ügyészég gyanúja szerint ugyanis az épület eladásáról szóló első adásvételi szerződést nem a jogszabályok betartásával kötötték meg.
Egy korábbi, a Hír Televízió birtokába jutott nemzetbiztonsági jelentés szerint három adásvételi szerződés is született, egy 2005-ben, kettő pedig 2008-ban, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) vezetése színlelt pályázattal akarta eltussolni a korábbi eladást. A moszkvai épület eladásáról szóló adásvételi szerződést csak három évvel később, 2008-ban írták alá a vevővel, pedig az előleg már 2005-ben megérkezett: a Diamond Air ekkor utalta át a 21,3 millió dollárt.
A korábbi kormány annak ellenére váltig állította, hogy nem érkezett előleg és kitartott a 2008-as dátum mellett, hogy a 2008. márciusi szerződésben az állt: a vevő a vételáron felüli összeget - 500 millió forintos előleget - már korábban átutalta a magyar államnak. Az akkori kabinet azt állította: nincs tudomásuk az előleg megérkezéséről.
Az oroszok sem örülnek
A Vedomosztyi című üzleti lap múlt hét pénteki számában azt írta: az orosz regionális fejlesztési minisztérium hétszer annyiért vette meg az épületet, mint amennyiért azt a magyar fél eladta, de az továbbra sem világos, hogy kitől.
|
[
"Székely Árpád",
"Horváthné Fekszi Márta"
] |
[
"Budai Gyula",
"Fazekas Géza",
"Varga Mihály",
"Tátrai Miklós",
"Demján Sándor"
] |
Bűnösnek mondta ki csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügy négy fő vádlottját, megváltoztatva ezzel a Fővárosi Bíróság korábbi felmentő ítéletét.
A másodfokú ítélet így hangzott: "a Fővárosi Ítélőtábla a társtettesként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Princz Gábor és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2006. július 11. napján kihirdetett ítéletét Princz Gábor elsőrendű, Varga Iván másodrendű, Tarr József harmadrendű, Lovas Józsefné vádlott negyedrendű vádlottakkal szemben megváltoztatja. A vádlottak bűnösök hanyag kezelés vétségében, ezért az elsőrendű vádlottat 360, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottakat 150-150 napi tétel pénzbüntetésre ítéli a bíróság. Az egynapi tételt mindannyiuk esetében 10 000 Ft-ban állapította meg a bíróság, Princz Gábor esetében 3,6 millió, a többiek esetében 1,5 millió forint pénzbüntetést szabva ki. Meg nem fizetés esetén 360, illetve 150-150 nap fogház a büntetés."
Két másik vádlott esetében most jogerőre emelkedett az elsőfokú felmentő ítélet, a hetedik vádlott - P. Viktor - még az elsőfokú ítélet előtt elhunyt. A másodfokú döntés ellen Princz Gábor és három helyettese esetében az ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, így a per harmadfokon folytatódik tovább.
A vádlottak padján nem ülők
A bíróság a rövid szóbeli indoklásban kifejtette: az 1997-ben hatályos pénzintézeti törvény csak a banki vezetőkre tartalmaz konkrét szabályokat, ezért vizsgálta csak a négy fő vádlott - vagyis a banki vezetés - felelősségét.
Képek a csütörtöki tárgyalásról
Nehrer Péter bíró kitért arra is, hogy a hanyag kezelés vétségét már az elsőfokú, nem jogerős ítélet is felvetette, de külön nem indokolta. Ezért a táblabíróság, bár egyetértett az elsőfokú ítélet megállapításaival, a hanyag kezelést megállapította.
Az indoklás szerint az ítélőtábla egyetértett a korábbi döntéssel annyiban, hogy a vádlottak nem szándékosan okoztak kárt, ugyanakkor a vagyonvesztésben azzal, hogy a 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót nem teljesítették éveken keresztül és emellett a bank működését folyamatosan fenntartották, közrehatottak a vagyonvesztésben "a vádlottak padján nem ülőkkel együtt". Ez utóbbival arra utalt a bíró, hogy vannak olyanok, akik még felelősek lehetnek a Postabank botrányban, így a jelen lévő vádlottak felelőssége megoszlik.
Az ítélőtábla felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonos állam felelősségét is és egyetértett azzal az elsőfokú megállapítással, hogy a bank vagyonvesztése - amely szakértő szerint 17 milliárd forint volt - "jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be".
Az üzletpolitika vajon mi?
A bíró hangsúlyozta, hogy a fő vád az volt, hogy a Postabank vezetősége nem megfelelő üzletpolitikát választott akkor, amikor expanzív terjeszkedő tevékenységet folytatott úgy, hogy kamataikat úgy állapították meg, hogy túlságosan sikeresek voltak az induló tőkéhez képest.
Az elsőfokú ítélet tényállását az ítélőtábla szerint sem az ügyészség sem a védelem nem támadta: "azt állapította meg helyesen, hogy az üzletpolitika, mint olyan a vádlottak felelősségére nem róható" - mondta Nehrer Péter. "Mert mi is az üzletpolitika? Az üzletpolitika szinte a luxuria körébe tartozik. Ugyanis mit lát előre, miben reménykedik a kereskedő? Azt, hogy az áru, amit el akar adni - esetünkben a kamatok - majd megfelelő haszonnal fognak járni, és a kereskedői tevékenység sikeres lesz. De a reménykedésben mindig benne van, hogy kockázata is van, hiszen olyan kereskedést még nem találtak ki, ami biztos eredménnyel árulhatott volna. Illetve kitaláltak: a tervgazdasági körülményeket, az ötvenes években, akkor lehetett az üzletpolitika a vád tárgya, akkor sok büntetőper is folyt a gazdasági terveket nem teljesítők ellen" - indokolt a bíró.
A bíró külön kiemelte, precedens nélküli, hogy tizenegy éve húzódik ez az eljárás. A hanyag kezelés vétsége tekintetében 1997-ben, az elkövetés idején más, enyhébb jogszabályok voltak hatályban, mint ma, így a büntető törvénykönnyv értelmében az enyhébb jogszabályokat kellett alkalmazni. Tizenegy évvel ezelőtt három évig terjedő szabadságvesztést lehetett legfeljebb kiszabni gondatlan hanyag kezelésre. A vádlottak nem akadályozták az eljárás lefolytatását, az pedig, hogy ilyen hosszúra nyúlt az eljárás, nem nekik róható fel. Ez a nem mindennapi időmúlás olyan súlyú enyhítő körülmény, hogy szabadságvesztés kiszabása túlzás lenne. Ezért az enyhébb pénzbüntetést választotta a bíróság, de az 1997-es maximummal: akkor 360 nap volt a pénzbüntetés napi tételeinek legmagasabb foka. A 17 milliárd olyan összeg volt, hogy a maximumot kellett alkalmazni, ami napi szinten pedig tízezer forint volt.
Képek az ítélőtábláról
A bíróság a továbbiakban helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így a Princz Gábor elleni, a Budai Hengermalom Kft. üzletvásárlásával kapcsolatban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében hozott felmentő döntést is.
Nem jó ítélet
Princz Gábor nem akart nyilatozni az elmarasztaló ítélet kihirdetése után, ügyvédje, Bárándy Péter a bíróságon megjelent tudósítóknak úgy fogalmazott: ez az ítélet nem jó. "Azt állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az első fokú bíróság ítéletét nem támadta az ügyészi fellebbezés, ez az én álláspontom szerint nem így van. Az ügyészi fellebbezés másról sem szól, mint hogy az első fokú ítélet megalapozatlan, mert a tényállást nem állapította meg hiánymentesen. Erre a másodfokú bíróság választ nem adott. Kiindult a meglévő tényállásból és azt állapította meg, hogy szándékosságot nem lehet felróni a vádlottaknak, de gondatlanságot igen. Ennek az okát a magam részéről nem fedeztem fel az ítéletben. Mint ahogy annak az elemnek a a megállapítását sem, hogy bármiféle vagyoni hátránnyal okozati összefüggésben állt volna a vádlotti magatartás. Ezzel pedig el kell számolnia annak, aki bűnösséget megállapít."
Bárándy Pétert a jelek szerint meglepte az ítélet: "Ilyen döntést elég nehezen tudtunk volna elképzelni. Elképzelhető volt a helybenhagyás, elképzelhető lett volna a hatályon kívül helyezés, ami az elsőfokú ítélet megalapozatlanságára irányuló ügyészi támadást is figyelembe véve lehetett volna egy lehetőség." Az egykori igazságügyi miniszter nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mikor zárulhat le a Postabank-ügy.
Zamecsnik Péter ügyvéd az Index kérdésére a következőképp kommentálta az ítéletet: "nagyon nem értünk vele egyet szakmailag, ezért úgy gondoljuk, hogy menjen a Legfelsőbb Bíróság elé a per. Eljárásjogi és anyagi jogi kérésben sem értünk egyet a másodfokú ítélettel: a mi álláspontunk szerint az a helyes tényállás, ami le van írva az első fokú ítéletben, nem alkalmas bűnösség megállapítására. Eljárásjogilag pedig az ítélőtábla elévüléssel kapcsolatos okfejtése nem helyes. Ez az ügy elévült."
Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat egykori vezető beosztású munkatársát eredetileg azzal vádolták meg, hogy 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették és mindezzel 34,6 milliárd forintos különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el.
|
[
"Tarr József",
"Lovas Józsefné",
"Varga Iván",
"Princz Gábor"
] |
[
"Nehrer Péter",
"Bárándy Péter",
"Zamecsnik Péter",
"P. Viktor"
] |
A leggazdagabb magyar vállalkozók listáján előkelő helyen álló, eddig az építőiparban hasító vállalkozó vásárolta be magát egy agrárcégbe.
Eddig főként Mészáros Lőrinc szerzett magának a Csányi Sándoréval összemérhető agrárbirodalmat, és csipeget fel továbbra is kisebb-nagyobb mezőgazdasági cégeket. Nem kizárt, hogy a közeljövőben további tőkeerős versenyzőkkel is találkozhatunk az agráriumban, akiknek korábban semmi közük nem volt a szektorhoz. Olyan beruházási dömping indulhat ugyanis, amire a beígért uniós pályázatok ellenére sem lesz pénze még azoknak az agrárcégeknek sem, amelyek egészen jól működtek eddig.
A szegedi Floratom Kft. 22 hektáros üvegházakkal a kertészeti ágazatban az élmezőnybe tartozik, március végén ebbe vásárolta be magát a Forbes januári milliárdos listáján 43. helyezésű, solti építési vállalkozó. A paradicsomot, paprikát és gerberát termesztő kft.-t a Soltút tulajdonosa vásárolta meg. Rencsár Kálmán a februárban alakult Floratom Tomato Kft.-n keresztül vette meg az évtizedek alatt felépített kertészetet. A megvásárolt agrárcég ügyvezetője nem akarta kommentálni az adásvételt.
Szakmai körökben már egy ideje téma volt, hogy eladó a cég. Az mégis meglepő, hogy a Floratom Kft.-t megvásárló Floratom Tomato Kft. a februári alapításkor a CBA-s Lekeny Györgyhöz közel álló üzleti körökhöz került, majd alig egy hónappal később a Floratom Tomato Kft. egyedüli tulajdonosa Rencsár Kálmán lett, ő vitte egyedül a 22 hektáros kertészetet.
Lekeny érdekeltségei Szegeden éppen lakossági geotermikus rendszer kiépítésén dolgoznak, ők működtetik a nagybani piacot, és CBA üzleteket is üzemeltetnek, a napokban adták át a vadonatúj lakóparkjuk új üzletét. Akár lehetett is volna logika abban, ha hozzájuk kerül a Magyarországon igencsak nagynak számító kertészet, de az mégis a Soltút tulajdonosáé lett, pedig úgy tudjuk, hogy a társak megpróbálták kivásárolni a most eladott céget, de nem jött össze a pénz rá.
Ugyanis a Floratom Kft., amit végül a NER-cégvezér megvásárolt, a Floratom Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) legerősebb tagja. A TÉSZ elnöke, a batidai kastélyt üzemeltető Grosswiese Zrt.-ben Lázár Jánossal közösködő Szabó István. Lázár üzlettársa, az egyik korábbi cégét, a KIR Consulting Kft.-t tavaly nyáron Floratom Holding Kft.-nek keresztelte át, ekkor egy fővárosi társa is lett, a GF Vagyonkezelő Kft. A Floratom Holding Kft. főtevékenységként a vagyonkezelést jelölte meg a cégadatokban. Az adásvételi szerződés részleteit természetesen nem ismerjük, de a cégadatok alapján csak a TÉSZ vezető cégét vásárolta meg az új tulajdonos, a többi TÉSZ-tag maradt a korábbi felállásban a szövetkezetben.
Rencsár Kálmán az építőiparban hasított eddig jól, a több állami közbeszerzésen is nyertes Soltút is kedvezményezettje annak a keretmegállapodásnak, amellyel a kormány pár évre munkát és tízmilliárdokat adott néhány cégnek. Rencsáréknak nemrég óta van egy Rencsár Ménes Kft.-jük, családi lótenyésztésbe kezdtek, valamint egy burgonyapelyhet gyártó solti cégben is van részesedésük, nagyjából ennyi az eddigi kötődésük a mezőgazdasághoz.
Néhány hónapon belül ki kell derülnie, hogy az állami megrendelésekkel kitömött vállalkozó komolyan gondolja-e a mezőgazdasági pályafutását, vagy a kertészet Szeged frekventált területein levő ingatlanjait más célra használja fel. Ez utóbbinak talán a pletykák ellenére is kicsi az esélye a kormány most különösen kiemelt vidék- és agrárstratégiája miatt, de azért is, mert a megvásárolt cég majd 3 milliárd forintot nyert pályázatokon. Ám úgy tudjuk, hogy még csak bele sem fogtak a projektekbe, ez Rencsárékra vár. A társaság 2017-ben egy üvegház-korszerűsítési projektre nyert 710 millió forintos támogatást, amihez 100 milliót kellett volna még hozzátenni, és egy 2 milliárdosat, ezt 2021-ben. Az utóbbi összeget másfél milliárddal kellene megtoldani, de nem kizárt, hogy még ennél is több pénz kellene a projektek megvalósításához, hiszen az építőiparban is folyamatos a drágulás. A pályázatokban vállaltak szerint 850 milliót üvegház-korszerűsítésre kellene elkölteni, 3,3 milliárdból pedig üvegházakat építeni. Ha nem valósulnak meg a projektek, akkor vissza kell fizetni a támogatást, ha megvalósul, akkor Rencsáréké lesz a Magyarország jelenleg legnagyobb üvegházas kertészete.
Összehasonlításképpen: a három évvel ezelőtt nagy csinnadrattával beharangozott 330 milliárd forintos bezenyei beruházás részeként egy 30 hektáros üvegház felépítését is ígérte a FAKT AG. Az üvegház-beruházás irdatlan drága, ha a Floratom új tulajdonosa befejezi a még el sem kezdett beruházásokat, akkor nagyjából a 22 hektáros kertészetből egy Bezenyére tervezett méretű gazdaság lehet.
|
[
"Lázár János",
"Lekeny György",
"Mészáros Lőrinc",
"Szabó István",
"Rencsár Kálmán",
"Csányi Sándor"
] |
[] |
Kétes kutatások: megdöbbentek a filozófia hazai képviselői
• Káosz uralta a filozófiai intézetet
• Erkölcsi mélypont a filozófiatudományban – Félnek fellépni Hellerék ellen A Budai Gyula kormánymegbízott által tett feljelentés alapjául szolgáló tények és körülmények megfelelnek a valóságnak – közölte az MTI megkeresésére Boros János, a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Boros János úgy fogalmazott: "a filozófiai szakmát megrázó hírek több száz millió forint kétes minőségű kutatási felhasználásáról megdöbbentették a filozófia hazai képviselőit és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársait". Leszögezte, hogy a sajtóban visszhangot kapott hetvenmillió forintos pályázat körüli jogi anomáliákat a tavalyi év első felében ő maga kezdte el feltárni az MTA elnöke által elrendelt belső ellenőrzési vizsgálat egyes megállapításai alapján. Borbély Gáborral – a korábbi intézetigazgatóval – szemben pedig azért nem ő tette meg a feljelentést, mert megtudta, hogy 2010 nyarán ezt egy magánszemély már megtette – hívta fel a figyelmet. Mint írta, a Borbély Gábor által vezetett projekt résztvevői közül jelenleg már csak ketten dolgoznak az intézetben, Gábor György tartós betegállományban van, Geréby György pedig a pályázat idején sem volt az intézet munkatársa. "Miután a pályázat egy korábbi igazgató idejében zajlott, így jelenlegi igazgatóként csak megdöbbenésemet, sajnálkozásomat fejezhetem ki" – hangsúlyozta Boros János. Egyben kijelentette, hogy megteremtették annak személyi és intézményes garanciáit, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Ebben pedig az MTA elnökének teljes támogatását élvezte – tette hozzá.
"A filozófusok legjobbjai az igazságos társadalomért, a hatalmi befolyásolástól mentes, átlátszó társadalmi kommunikációért dolgoznak. A nyílt viták, a törvénytelenségek feltárása és megszüntetése, a félelem felszámolódása a demokrácia megerősödésének jelei" – zárta közleményét az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szombati sajtótájékoztatóján erősítette meg a Magyar Hírlap aznapi számában megjelenteket. A lap akkor közölt információi szerint a kormánybiztos jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz. A cikk szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) egy tanulmány elkészítéséért három év alatt 70,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a filozófiai kutatóintézetnek.
A Magyar Nemzet szombaton és hétfőn is bővebben foglalkozott az üggyel. A lap szerint hat pályaművel csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör. A lap birtokába került dokumentumok alapján azt írta, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain 2004-ben és 2005-ben Boda Miklós elnöklése alatt olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt azonnal vissza kellett volna utasítani, mert "témájuk köszönő viszonyban sem volt a pályázati kiírással", valamint "az elnyert összegek pedig irreálisan magasak a feladat súlyához képest".
A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak küldött feljelentés szövegére hivatkozva azt írták, hogy a korábban említett 70,5 millió forintos pályázati anyagban a program vezetőjeként Borbély Gábort, az intézet korábbi igazgatóját nevezték meg, aki tagja volt egy olyan cégnek, amelyet később egy részfeladat elvégzésével bíztak meg.
Ezen projekt összegéből az MTA belső ellenőrzési osztályának jelentése szerint Gábor György 4,17 millió, Geréby György pedig 7,68 millió forintot kapott. Előbbi 2003–2006 között a Gyurcsány-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal valláspolitikai tanácsadója, utóbbi Magyar Bálint tanácsadója volt – emlékeztetett a lap. Borbély Gábor a Magyar Nemzetnek azt mondta: "teljesen abszurdnak tartja a vádakat, szerinte minden jogszerűen történt". Szintén nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Palló Gábor, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének korábbi igazgatóhelyettese is, aki elmondta, hogy Borbély Gábor csak nagyon kevés intézeti dolgozót vont be a projektbe, jórészt külsős szakemberekkel dolgozott. Hozzátette: az intézet tudományfilozófiai csoportja is ajánlkozott, hogy részt venne a munkában, az igazgató erre azonban nem tartott igényt.
A Magyar Nemzet – a feljelentés alapjául szolgáló pályázat mellett – a másik öt nyertes pályaművet is ismertette. Mint írták, 2004-ben a nemzeti kutatási és fejlesztési programok részeként meghirdetett NKTH-pályázaton, unióval kapcsolatos témában három pályaművel egyszer 89, és kétszer 90 millió forintot nyertek el az említett filozófusok.
A 2005-ös Jedlik Ányos-programon belül egy Heller Ágnes vezette konzorcium 53,9 millió forintot nyert el pályaművével, amelynek győzelmét az Állami Számvevőszék is kifogásolta. Ráadásul a Magyar Nemzet szerint a pályázat bírálóbizottságának, valamint a nyertes alapítványnak is tagja volt Bacsó Béla. "Vagyis Bacsó saját kutatócsoportját hozta ki győztesként" – írta a Magyar Nemzet. Ugyanezen pályázaton 54,1 millió forintot nyert Weiss János – "filozófusi körök szerint Bacsó jó barátja" – projektjének pályaműve.
A többi pályázatban érintettek közül Vajda Mihály nem kívánt nyilatkozni a lapnak. Gábor György viszont "felháborítónak nevezte, hogy az egymástól független pályázatokat megpróbálják összemosni és egyetlen banda lopási ügyeként feltüntetni".
(MTI)
|
[
"Gábor György",
"Borbély Gábor"
] |
[
"Budai Gyula",
"Weiss János",
"Boda Miklós",
"Radnóti Sándor",
"Magyar Bálint",
"Palló Gábor",
"Geréby György",
"Bacsó Béla",
"Vajda Mihály",
"Boros János",
"Heller Ágnes"
] |
Jól ismerték a Postabanknál Máté Lászlót, a szocialista párt volt pénztárnokát, hiszen az MSZP-nek a bank volt a számlavezetője – mondta tegnap Princz Gábor a bíróságon. A volt bankár szerint azonban nem ez indokolta, hogy nagy figyelemmel intézték a Máté résztulajdonában lévő Budai Hengermalom Kft. ügyeit, hanem az, hogy ezt a céget is sújtotta a magyar élelmiszeripar gondja: a tőkehiány. A kft. üzleti pozícióját rontotta a két tulajdonos, Károlyi Vilmos és Máté László ellentéte és a vezetés alacsony színvonala is.
Princz Gábor úgy vélte: a malomipari cég össze is omolhatott volna, ha nem teszik lehetővé, hogy a Postabank 300 millió forintos hiteléből két vállalkozás megvásárolja Máté László 30 milliós üzletrészét. Az ügyészség azt állítja, a két vevő két strómancég volt: csak szívességből írták alá az ügyletet. Az üzletrészt maga a Postabank vette meg. Emellett a vételár túl magas volt: szakértői vélemény szerint az egész kft. nem 600, hanem csak 358 millió forintot ért. A bank tehát 121 milliót vesztett azon, hogy – hűtlen kezelést megvalósítva – Princz kisegítette Máté Lászlót. A hengermalom 60 milliós névértékű törzstőkéjéből egyébként – a tárgyaláson elhangzottak szerint – úgy lett 600 millió forint, hogy 1997 decemberében részvénytársasággá alakították át a céget, a vagyonát pedig a számviteli törvény alapján átértékelték.
Megírtuk: Károlyi Vilmos és Máté László 1994-ben privatizáció útján, a Postabank hiteléből és kárpótlási jegyből vásárolta meg az ország egyik legnagyobb malmát. Amikor Máté 1997 végén jó áron eladhatta üzletrészét, a cég már milliárdos tartozást görgetett maga előtt, s a csőd közelébe került.
|
[
"Máté László",
"Princz Gábor"
] |
[
"Károlyi Vilmos"
] |
Feljelentés-kiegészítést rendelt el a rendőrség, miután büntetőeljárást kezdeményezett egy adatigénylő a volt győri polgármester vagyonnyilatkozati ügyében. A Kúria ugyanis helybenhagyta a korábbi ítéleteket, ám Győr önkormányzata ennek ellenére nem adja ki neki emailben a szexvideó-botrányba belebukott politikus 2018-as vagyonnyilatkozatát.
2019 végén számoltunk be arról, hogy Borkai Zsolt jogerősen elbukta a 2018-as vagyonnyilatkozatáért indított pert. A legfelsőbb bírói fórum, a Kúria 2021-ben felülvizsgálati eljárásban vizsgálta meg az ítélőtábla ítéletét, és azt maradéktalanul helybenhagyta.
A pereskedés központi kérdése az volt, hogy az önkormányzatnak elektronikus másolatban – jelen esetben emailben – kötelessége-e kiadni egy önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatát.
Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.
Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok ugyanis eltérnek az országgyűlési képviselőkétől. Noha közérdekből nyilvános adatnak minősül a helyi képviselő vagyoni helyzete is, a nyilatkozatot nem kell automatikusan nyilvánosságra hozni, mint a parlamenti képviselők esetében.
Különleges szabály az is, hogy a legújabb vagyonnyilatkozat leadásakor az előzőt az önkormányzati képviselő visszakapja, abból egyetlenegy példány sem marad az illetékes képviselőtestületi bizottság páncélszekrényében.
Győr nem akarja e-mailben elküldeni
Bár a bírósági és kúriai döntés értelmében ki kéne adnia e-mailben, a győri önkormányzat lényegében az önkormányzati törvényre és a saját működési szabályzatára hivatkozva mindössze betekintést akar engedélyezni Borkai vagyonnyilatkozatába.
Praktikusan ez azt jelenti, hogy az adatigénylő felhívja az önkormányzat illetékesét, megbeszélnek egy időpontot, majd az adatigénylő elmegy Győrbe, és az önkormányzat illetékesének felügyelete mellett betekinthet a vagyonnyilatkozatba. Ha az adatigénylő az ország másik csücskében, vagy például Új-Zélandon él, vélhetően nincs sok kedve elindulni Győrbe, hogy felkeresse a Városház tér 1. szám alatti épületet, és ott megnézhesse Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen közérdekű adattal való visszaélés miatt, mert a győri önkormányzat a Kúria döntése ellenére sem adja ki neki e-mailben Borkai Zsolt 2018-as évről leadott vagyonnyilatkozatát.
A pert megindító adatigénylő arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alaptörvény átláthatósági rendelkezése (VI. cikk 3. bekezdés) és az információszabadságról szóló törvény alapján, ha valaki emailben kéri a közérdekből nyilvános adatot, például a vagyonnyilatkozatot, akkor azt e-mailben kell megküldeni neki.
A győri önkormányzat érvelése azért is meglepő és ellentmondásos, mert a bíróságok ítélkezési és az adatvédelmi hatóság jogértelmezési gyakorlata sok éve egységes és töretlen.
Egy 2012-ben befejeződött perben a Kúria kimondta, hogy e-mailben ki kell adni a vagyonnyilatkozatot. Akkor az érdi polgármesteri hivatalt perelték a fideszes T. Mészáros András vagyonnyilatkozatáért. 2018-ban az érdi polgármesteri hivatal zokszó nélkül e-mailben kiadta az ország egyik leggazdagabb polgármesterének vagyonnyilatkozatát.
Azóta más városvezetők, például a kecskeméti polgármester vagyonnyilatkozata miatt is hasonló eredménnyel zárult perek zajlottak. Az Átlátszó ebben a cikkben tesztelte a megyei jogú városok vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatát.
A Készenléti Rendőrséghez került az ügy
A Kúria Borkai ügyében 2021 februárjában meghozott felülvizsgálati ítéletével helybenhagyta az ítélőtábla határozatát. Így érvényben maradt az önkormányzat jogerős kötelezése a vagyonnyilatkozat kiadására. Ám ennek a győri önkormányzat nem tett eleget.
Értesüléseink szerint az adatigénylő ezután tett feljelentést a győri rendőrségen, ahol elfogultság miatt kizárási okot jelentettek be. Ezért került a feljelentés az Országos Rendőr-főkapitányságra.
A rendőrség kommunikációs szolgálata az alábbi tájékoztatást küldte az Átlátszónak:
"A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 2021. június 28-án feljelentés-kiegészítést rendelt el közérdekű adattal visszaélés vétség bűncselekmény gyanúja miatt, és kizárási indítványt terjesztett elő. Az Országos Rendőr-főkapitányság az eljárás lefolytatására a Készenléti Rendőrséget jelölte ki".
A feljelentésben szereplő közérdekű adattal visszaélés bűncselekményét alapesetben a törvény két évi szabadságvesztéssel bünteti. A bűncselekménynek van egy sajátos elkövetési alakzata: az követi el ezt a vétséget, akit a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezett, és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Ez a rendelkezés szinte egy az egyben alkalmazható Borkai vagyonnyilatkozati ügyére.
Kérdeztük Lipovits Szilárd jegyzőt és a város polgármesterét, Dézsi Csabát, hogy miért nem tesznek eleget a bírósági döntésnek. A Borkait a Fidesz színeiben a polgármesteri székben követő Dézsit arról is meg akartuk szólaltatni, hogy az egységes bírói gyakorlat ismeretében teljesen hiábavalónak bizonyult pereskedés miatt eddig mennyi közpénzt fecséreltek el. A megadott időpontig egyikük sem válaszolt.
Az MTVA ellen már volt ilyen
A feljelentés kiegészítése egy ilyen ügyben majdnem példa nélküli. Az Átlátszó által megkeresett információszabadság-szakemberek nem emlékeznek olyan esetre, hogy valaha is büntetőeljárás indult volna közérdekű adat visszatartása miatt. Hasonló tartalommal nyilatkozott az Átlátszónak Majtényi László adatvédelmi biztos is. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében a Btk. 220. §-ra rákeresve nulla találatot kapunk.
A feljelentés kiegészítése ugyanakkor még nem jelenti az eljárás elindulását. Azonban ha nem adják ki a vagyonnyilatkozatot, akkor minden bizonnyal elkerülhetetlenné válik a nyomozás elrendelése.
Az Átlátszónak már volt egy ilyen ügye: 2013-ban feljelentettük adateltitkolásért a közmédiát, mert a jogerős bírósági ítélet ellenére sem küldte meg az általunk kért közérdekű adatokat. Feljelentésünk nyomán a rendőrség büntetőeljárást indított, és végül ügyészi megrovást kapott az MTVA volt sajtófőnöke.
Ügyészi megrovást kapott az MTVA volt sajtófőnöke közadatok eltitkolásáért Két és fél évbe telt, de jobb sztorit írt az élet és a magyar büntető igazságszolgáltatás a Marslakók-ügyből, mint amilyen maga a sorozat volt. Lefoglalás az MTVA Kunigunda utcai székházában, elfogatóparancs az adateltitkoló céges politikát végrehajtó munkavállaló ellen, és egy rejtélyes, aláíratlan munkaköri leírás.
A volt győri polgármester vagyonnyilatkozati ügyének ironikus mellékszála, hogy az Átlátszó megszerezte Borkai vagyonnyilatkozatát – igaz, a 2017-ről szólót, nem a per és a büntetőfeljelentés tárgyát képező 2018-ast. Erről itt olvashat további részleteket sok más polgármesteri vagyonnyilatkozat mellett.
A vagyonnyilatkozatot maga Borkai Zsolt küldte el 2018 decemberében az Átlátszó munkatársának egyebek mellett a következő sorok kíséretében: "Tekintettel arra, hogy Önnek sürgőssé vált a vagyonnyilatkozatom cikke elkészítéséhez, mellékelve megküldöm azt, egyben kérem, hogy jövőben az arra illetékestől kérje azt, amennyiben szüksége van rá".
Címlapkép: Borkai Zsolt, Győr újraválasztott polgármestere a győri városházán tartott sajtótájékoztatóján 2019. október 15-én. A Fidesz helyi szervezetének elnöke bejelentette, hogy kilép a pártból. (fotó: MTI/Krizsán Csaba)
|
[
"Borkai Zsolt"
] |
[
"MTI/Krizsán Csaba",
"T. Mészáros András",
"Majtényi László",
"Lipovits Szilárd",
"Dézsi Csaba"
] |
Lehet, hogy nem a termőföld, sokkal inkább az alatta megbúvó ásványréteg érdekli azokat, akik oly vehemensen akarták megszerezni a dél-borsodi, mezőségi földek tartós bérleti jogát – állítják néhányan, köztük olyanok is, akik konyítanak a geológiához.
Igaz, kavicsbányát nyitni egyelőre bonyolult lenne ezeken a területeken: ahhoz első lépésben ki kellene vonni azokat a természetvédelmi oltalom alól, ami korántsem egyszerű procedúra, s az sem árt, ha a föld nem bérleményként, hanem tulajdonként szerepel az érdekeltek nevén. A mezőcsáti kistérségben élők szerint ez lenne a kisebbik probléma. Már most vannak ugyanis olyan hangok, hogy a földmoratórium lejárta előtt, vagyis még az elkövetkező két évben születhet olyan törvény, amely elővásárlási jogot biztosítana az állami földek jelenlegi bérlőinek.
Ráadásul túl sok pénzt nem kell majd előteremteniük hozzá, elég, ha a területalapú és az agrár-környezetvédelmi támogatásokat a következő két esztendőben félreteszik, az már jó induló tőke lehet egy ilyen ügylethez – mondják. Azt, hogy az állam nemcsak a tartós bérletet, de bizonyos földek tulajdonba adását is tervezi, Budai Gyula államtitkár ismerte el a gazdák előtt egy májusi mezőcsáti fórumon: szavai szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél lévő földek esetében a tíz hektár alatti területeket már nem használatra, hanem eladásra hirdetik majd meg.
Visszatérve a kavicsbányákhoz: az általunk megkérdezett vízügyi és mezőgazdasági szakértők – noha nem zárják ki a lehetőséget – nem tartják ésszerűnek, hogy ezeken a területeken érdemes lenne kavicsbányákat nyitni. Igaz, a mezőségi részek az úgynevezett mentett oldali tiszai ártérhez tartoznak, s a szabályozása előtt itt is jelentős hordalékokat felhalmozott a kiáradó folyó, de inkább löszös, aprókavicsos lehet a humuszréteg alatt megbúvó ásványkincs.
Más a helyzet Kesznyéten környékén, a Sajó-völgyben, a gyorsabb sodrású folyó ugyanis nagyobb szemű köveket hozhatott magával, s azt terítette szét.
– Ma még nem látni olyan autópálya-építéseket, amelyek piacai lehetnének az itt kitermelhető kavicsmennyiségnek – mondta lapunknak egy mérnök-vállalkozó.
Továbbra is tartja magát azonban az a másik vélekedés, hogy a mezőségi földek szétosztása, illetve az, hogy a most kiosztott közel háromezer hektár fele három, a Fideszhez, illetve Tállai András belügyi államtitkárhoz részben köthető vállalkozáshoz került, előkészít egy későbbi, a mostaninál jelentősebb földhatalmi koncentrációt. Érdekesnek tűnik a pályázatokat ismerő egyik forrásunk szerint, hogy a tiszaújvárosi fideszes képviselő, Kanyok Attila Start 2003 Bt.-je nem húsz, csupán két évre szerezte meg az elnyert közel ötszáz hektáros birtok egy részét.
– Számoljunk csak! A pályázati feltételek közt szerepel kéthektáronként egy-egy úgynevezett nagy állat – szürke- vagy szarvasmarha – megléte. Ez ötszáz hektár esetében kétszázötven fős állatállományt jelent, aminek megvásárlása piaci árakon számolva öt-hatmillió forintos kiadással jár az első évben. A második év végén azonban – amikor az esetleges szaporulatból már értékesíteni lehetne néhányat, s így csökkenteni a költségeket – már nem biztos, hogy a legeltetésre bérbe vett földek még mindig a most nyertes pályázó nevén lesznek, lejár ugyanis a kétéves szerződés. Igaz, eközben a földalapú és az agrár-környezetvédelmi támogatásokból is befolyik évente öt-hatmillió forint az ötszáz hektár után, s az állatokat el is lehet majd adni – mondta egy gazda.
Sőt – állították többen is – talán meg sem kell venni azokat: elég, ha csak papíron léteznek az állatok, azok "konkrétságát" senki nem ellenőrzi. – Gondolja, hogy a pályázatra felügyelő közhivatalnokok majd kimennek a legelőre, és egyenként végignézik, hogy a több száz marha azonosítószáma egyezik-e? – kérdezték, csodálkozva naivitásomon.
Mások arra utaltak: néhány esetben sejthető, hogy a nyertes pályázók mögött strómanok állnak. Egy gazda mesélte, hogy épp a földjét szántotta, amikor a szomszéd területen – amelyet nemrég nyert el a mezőségi földpályázaton egy másik településen élő vállalkozó – egy ismeretlen traktor dolgozott. Kíváncsiságtól hajtva odament hozzá, s kiderült: a munkás egy ismert debreceni mezőgazdasági nagyvállalkozó megbízásából szántja a negyven hektárt. A munkás elmondta: tudomása szerint a terület az újabb pályázatok kiírása után tovább növekszik majd, legalább hatszáz hektárnyira, legalábbis neki a "gazdája" ezt mondta.
A térségben élők eddig is attól tartottak, hogy a nemzeti parkos földterületek igazságtalan bérbeadása csak a jéghegy csúcsa, s a most pályázóknak leginkább arra a tizenhatezer hektárnyi földre fáj a foguk, melynek bérleti jogát várhatóan 2014-ben hirdetik majd meg.
Azt sem értik, miként nyerhet el egy gyesen lévő, Igriciben élő műkörmös kismama közel kétszázötven hektárnyi földterületet Mezőnagymihályban.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában kitért erre a történetre. "Vannak persze hangzatos esetek is, például a sokat emlegetett műkörömépítő hölgy, aki nyertes pályázó volt. Csak azt felejtették el elmondani, hogy ő egyébként aranykalászos gazda, aki eddig nem jutott földhöz" – érvelt a miniszter. (Hogy milyen "mélységű" lehet ez a tudás, azt jellemzi az egyik honlapon meghirdetett képzési felhívás: az április közepén indult aranykalászos gazdatanfolyamhoz "azonnali csatlakozási lehetőséggel" még vártak jelentkezőket, s azt ígérték, június első napjaiban, azaz nagyjából másfél hónap után már vizsgázni lehet. Persze nem vonjuk kétségbe, hogy az érintett műkörmös hölgy ennél hosszabb és alaposabb aranykalászos kiképzést kapott – A szerk.)
Ángyán József, a tárca volt államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő, a mezőségi haszonbérleti pályázatok visszásságait feltáró jelentésében azonban a nyertes hölgyről ezt írja: "Nem helyi lakos, hanem Igriciben élő, fiatal, gyesen lévő kismama, eredeti foglalkozására nézve jogi asszisztens, műkörömépítő. Gazdálkodási gyakorlata neki magának nincs. Helyi információk szerint férje mezőgazdasági vállalkozása csődbe ment, gépeiket is elárverezték. Nem tagja a gazdakörnek. A helyiek szerint vélhetően stróman, akinek hátterében egy miskolci multimilliárdos kereskedő, nagyvállalkozó állhat.
|
[
"Kanyok Attila"
] |
[
"Budai Gyula",
"Tállai András",
"Fazekas Sándor",
"Ángyán József"
] |
Hat NB I.-es bajnokit, öt Ligakupa-mérkőzést és egy-egy Magyar Kupa-, illetve előkészületi meccset biztosan vizsgál az elmúlt három futballszezonból a bochumi ügyészség és a magyar rendőrség a tavaly kirobbant európai méretű bundabotrány kapcsán. A hivatalos közlés szerint tizennégy hazai találkozó gyanús, listánkról csak egyetlen mérkőzés hiányzik.
Hivatalosan szinte még semmi konkrétumot nem tudni az egy évvel ezelőtt a bochumi tartományi ügyészség által nyilvánosságra hozott, Európa jelentős részére kiterjedő bundabotrány magyar vonatkozásairól. Mindössze annyit erősítettek meg többször a hazai és a külföldi szervek, hogy tizennégy magyarországi futballmeccs érintettségét vizsgálják abban az ügyben, amelyben a Berlinben élő, horvát Ante Sapina köré szerveződött hálózatot göngyölítették fel.
Kiderült az is, hogy a bajnoki címvédő Debrecen tavalyi BL-szerepléséből több meccs is gyanús, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) el is tiltotta Vukasin Poleksicet és Mészáros Norbertet, amiért nem jelentették a nekik irányzott vesztegetési kísérletet. A bundaügyben itthon illetékes Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) még mindig nem közölte, mely találkozókról van szó, kik lehetnek a gyanúsítottak, kit hallgattak ki eddig. A bochumi nyomozást jól ismerő informátorunk segítségével 13 meccset megismerhettünk a tizennégyből.
A 2007/08-as, a 2008/09-es és a 2009/10-es szezonból is vannak meccsek a listán, de a középső idény a leginkább érintett; ebből 11, a másik kettőből egy-egy mérkőzés esetében merült fel a gyanú, hogy manipuláció történt. Az NB I.-ből hat, a Ligakupából öt, a Magyar Kupából és a felkészülési időszakokból egy-egy találkozó lehet érintett.
A meccslista
Tatabánya-Vasas 0-2, 2008. február 23., NB I. 16. forduló,
Nyíregyháza-Vác-Újbuda 3-0, 2008. október 1., Ligakupa 1. forduló, Bőcs-Újpest 0-3, 2008. október 8., Magyar Kupa, nyolcaddöntő, 1. meccs,
Újpest-Paks 3-1, 2008. október 26., NB I. 12. forduló,
Bp. Honvéd-Vecsés 5-0, 2009. január 29., előkészületi mérkőzés,
Vasas-Diósgyőr 3-0, 2009. február 7. Ligakupa, 9. forduló,
Győri ETO-Lombard Pápa 0-4, 2009. február 7., Ligakupa 9. forduló, Szombathelyi Haladás-Siófok 3-0, 2009. február 7.., Ligakupa 9. forduló,
Újpest-Bp. Honvéd 3-0, 2009. április 24., NB I. 24. forduló,
Debreceni VSC-Kecskeméti TE 3-1, 2009. április 25., NB I. 24. forduló, Szombathelyi Haladás-REAC 1-0, 2009. április 24., NB I. 24. forduló, Zalaegerszegi TE-Vasas 3-1, 2009. április 24., NB I. 24. forduló,
Vasas-MTK 2-1, 2009. július 29. Ligakupa, 2. forduló
Összesen tizenkilenc csapat érintett legalább egy találkozóval a vizsgálatokban, és ez a szám akkor is magas lenne, ha csak a vesztes csapatokat néznénk: a tizenhárom megismert meccsen tizenhárom különböző csapat szenvedett vereséget.
Újra fontos megjegyezni, természetesen nem a klubokkal, hanem egyes jelenlegi vagy volt játékosaikkal kapcsolatban merült fel az esetleges érintettség. A közvélekedés szerint egy bundában a vesztes csapatok tagjai lehetnek az érintettek, informátorunk már korábban is felhívta rá a figyelmet, hogy nem egy esetben a győztes klub bizonyos futballistái is tudhattak arról, hogyan kell alakulnia az eredménynek. Sőt, olyan is előfordulhatott, hogy a meccs közben jeleztek egymásnak az ellenfelek, mi a megfelelő végkimenetel.
Ante Sapina
A vizsgált hazai meccsek listáját tehát szinte hiánytalanul ismerjük, azonban alig van információnk arról, mely játékosokra vetül gyanú, mennyi kenőpénz foroghatott az esetleges manipulációkban és mennyit nyerhettek a csalók. A bochumi ügyészség szóvivője az említett per vádiratában szereplő meccsekről azt mondta, a vádlottak szerint összesen húszezer euró (5,5 millió forint) fejében több magyarországi játékos is hajlandó volt együttműködni velük. Informátorunk állítja, a 2008-as Újpest-Paks mérkőzésre 60 ezer eurót (16,5 millió forint) tett fel az ügy főszereplője, Ante Sapina. Emellett egy másik meccsre is biztosan fogadott: a Nyíregyháza és a Vác szintén 2008-as Ligakupa-meccsére.
Egész Európát tekintve jelenleg összesen 270 meccset vizsgálnak, többek között Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Boszniában, Görögországban, Horvátországban, Macedóniában, Svájcban, Szlovéniában és Törökországban. A rendelkezésre álló adatokból annyi már biztos, hogy a korábban hasonló ügyben már börtönbe zárt Ante Sapina legalább öt-hat évet ismét ülni fog.
|
[
"Mészáros Norbert"
] |
[
"Ante Sapina",
"Vukasin Poleksic"
] |
Megérte tavaly megvennie Mészáros Lőrincnek a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t, ugyanis a zalaegerszegi székhelyű cég bődületesen nagyot kaszált 2019-ben - derül ki a cég beszámolójából. Rögtön az elején ideírjuk a számokat: 72,8 milliárd forintos nettó árbevétel, 6,7 milliárd forintos adózott eredmény és 5 milliárd forint osztalék. Ez 2018-ban sem volt sokkal rosszabb: 71,9 milliárd forintos forgalom, 5,6 milliárd forintos profit és 8 milliárd forintos osztalék. Tehát azt nem lehet állítani, hogy Mészáros Lőrinc tett volna csodát a céggel.
A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly januárban tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak. A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja.
Mondjuk azt lehetett sejteni, hogy a zalaegerszegi focicsapatot is szponzoráló ZÁÉV nagyot kaszált 2019-ben, mert a referenciái lenyűgözőek. Természetesen leginkább állami megrendelésekről van szó:
részben ők építették a 190 milliárd forintos Puskás stadiont
ők építik a 32 milliárd forintos Új Néprajzi Múzeumot a Városligetben
5,5 milliárd forintért Mészáros Lőrinc érdekeltsége építheti meg Zalaegerszegen a Mindszentyneumot és a hozzá tartozó parkolót.
Szintén Zalaegerszegen a napokban megtartották a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében, 9,5 milliárd forintból épülő városi uszoda bokrétaünnepségét.
És még nagyon sokáig lehetne sorolni.
Az elmúlt időszakban a ZÁÉV Zrt. minőségi munkavégzésének és jó hírnevének köszönhetően egyre több megrendelésnek tehetett magas fokon eleget, így vállalatunk éves forgalma folyamatosan meghaladja a 10 milliárd forintot
- szól a cég bemutatkozása, amit elég régen írhattak, hiszen 2017-ben már 35 milliárd forint volt az árbevétel, 2018-ban pedig jött a nagy ugrás és a 71,9 milliárd forintos forgalom. A g7.hu írt arról, hogy csak Mészárosék tulajdonszerzése óta, illetve az azt közvetlenül megelőző hetekben 29 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el önállóan, és másfélszer ennyit másokkal közösen. Az eddig jelentő öt Mészáros-társaság (Mészáros és Mészáros, R-Kord, V-Híd, Fejér B.Á.L., Euro-Generál) együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A ZÁÉV eredményével kiegészülve tehát elérheti ez a 250 milliárd, illetve a 30 milliárd forintot.
Lapunk is írt arról, hogy még májusban egyszerre három, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó régebbi cég éves beszámolója is megjelent. Ezekből a két vasútépítéssel foglalkozó cégnek - az R-Kord Kft.-nek és a V-Híd Zrt.-nek - a 2018-asnál kicsit gyengébb éve volt, panaszra azonban itt sem lehet ok, hiszen a többmilliárdos osztalék kifizetése biztosított volt a számok alapján.
A zászlóshajó cég, a Mészáros és Mészáros Kft. azonban még tovább tudott tavaly növekedni, pedig már a korábbi években sem volt aprópénznek nevezhető az, ami átfolyt a cég kasszáján. Az árbevétel valami egész elképesztő tempóban emelkedik tovább: 50,6 milliárd forint után tavaly 87,3 milliárdra ugrott. A cégek annyira jól prosperáltak, hogy közel 20 milliárd forintos osztalékhoz jutott belőlük Mészáros Lőrinc. Az összehasonlítás kedvéért: ez majdnem akkora összeg, mint amennyit a kormány munkahely-megtartó programokra fordított a koronavírus-járvány miatt május végéig.
Hogy a jövőben mi lesz a Mészáros-család elképesztő vagyonával, azt még nem lehet tudni. Mészáros Lőrinc és felesége a Magyar Távirati Irodán keresztül kiadott közleményben tudatta szeptember elején, hogy közös megegyezés alapján kezdeményezik házasságuk felbontását a bíróságon. Ahogy a bejelentéskor lapunk is felvetette, érdekes lesz megfigyelni, hogyan osztoznak az elmúlt évek során felhalmozott, tetemes vagyonon.
A Mészáros-család ugyanis mára Magyarország legnagyobb családi gazdaságának számít: számos nagy cégben tulajdonosok közösen, és úgy is, hogy mellettük még a három gyerekük is rendelkezik valamekkora tulajdoni hányaddal. Az valószínűnek tűnik, hogy Mészáros Lőrinc feleségénél marad a tévés társaság, a Media Vivantis Kft. A sajtóban korábban megjelent információk szerint az Echo TV-s szerepvállalása idején megtetszett neki ez a világ, így a csatorna KESMA alá történő bekerülése után megalakuló Media Vivantissal a Life TV-ért lett felelős.
A Forbes-lista szerint pedig a Mészáros-család cégbirodalma a legnagyobb Magyarországon 252 milliárd forintos becsült értékkel.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Jogosulatlanul vett fel több mint 145 millió forintot Kolompár Orbán és öt társa olyan foglalkoztatási pályázatokon, amelyeknek a célja eredetileg a hátrányos helyzetűek munkához juttatása lett volna - ez áll a csütörtökön benyújtott vádiratban. A cigány önkormányzat elnöke ellen már egy másik ügyben is vádat emeltek.
A Kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és öt társa ellen, akiket jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével gyanúsítanak - közölte csütörtökön Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes. Kolompár és társai egy uniós foglalkoztatási pályázat révén a közösségi költségvetésből 109,1 millió forintot, a hazai költségvetésből 36,4 millió forintot, összesen 145,5 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul, és további 76,5 millió forintot próbáltak megszerezni.
Az Európai Bizottság és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium illetékes hatósága azért írt ki pályázatot, hogy segítse a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek elhelyezkedését. A kiírásra a Kiskunmajsai Cigány Érdekképviseleti Szervezet - ennek elnöke Kolompár Orbán -, és még két szervezet, valamint a Kolompár Orbán által képviselt Cigányság Foglalkoztatásáért Kht. nyújtott be pályázatot.
A támogatási szerződést 2006. február 14-én aláírták, ezzel egy időben át is utalták a pénz egy részét. A vádirat szerint a szervezetek úgynevezett előrehaladási jelentéssel vettek fel további 81,75 millió forintot. Még 76,5 millió forint támogatási összeg kiutalását kérték ezt követően, ezt már azonban nem teljesítette az ellenőrző szervezet, és vizsgálatot indítottak.
A felvett összegek elszámolásához olyan gazdasági eseményekről nyújtottak be bizonylatokat, amelyek nem is történtek meg.
Egy másik ügyben a Kecskeméti Városi Ügyészség 2008 decemberében már vádat emelt Kolompár Orbán és társai ellen jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt. A vád szerint a Kiskunmajsai Roma Érdekképviseleti Szervezet valótlan számlákkal igazolt - egy pályázaton elnyert támogatásból 7,2 millió forintot.
Ebben az ügyben a tárgyalás is kitűzték már, de az európai parlamenti választás miatt elhalasztotta a bíróság a pert, mert Kolompár és egy másik gyanúsított indult a választáson, így mentelmi joguk volt. Ez a per várhatóan októberben megkezdődik.
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[
"Szabó Ferenc"
] |
Az Országgyűlés 2013. november 20-án függesztette fel Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki - közölte a főügyészség. Esztergom város volt polgármesterét jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződésével összefüggésben hallgatták ki.
Meggyes Tamás a gyanúsítással szemben panasszal élt, és vallomásában érdemi védekezést terjesztett elő. Az ügyhöz kapcsolódóan további négy gyanúsítottal szemben is eljárás folyik, ami jelenleg vád-előkészítési szakaszban van.
Az esztergomi önkormányzat 2003-ban életbiztosítási szerződéseket kötött a polgármester és az alpolgármester részére. A befektetési életbiztosítások kedvezményezettje a szerződésben rögzített határidő elérése esetén az önkormányzat volt, ezt azonban 2007-ben módosították, és a másik alpolgármesterre is szerződést kötve a határidő elérése esetén a kedvezményezettek ők maguk lettek.
A gyanú szerint az önkormányzat vagyoni hátránya 13,5 millió forint volt, ennyit fizetett ki a biztosító az életbiztosításokra 2010-ben: a két alpolgármester részére a magánszámlájukra, a polgármester esetében azonban az önkormányzat számlájára. Később a két alpolgármester a díjakat befizette az önkormányzatnak, így a vagyoni kár megtérült. Az ügyészség szerint szabálytalanul és jogszerűtlenül döntött az önkormányzat közbeszerzési és ügyrendi bizottsága, mert a városvezetők illetményéről csak a képviselő-testület dönthetett volna.
|
[
"Meggyes Tamás"
] |
[] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
Több forrásunk állítása szerint Welsz és "ügynökei", akik Welsz megbízásából értékesítettek bissau-guineai útleveleket, rendszámokat és forgalmi engedélyeket, afrikai országok jövedelemigazolásaival is sefteltek. Olyan iratokkal, amelyekkel tulajdonosaik a magyar hatóságok előtt "hitelt érdemlően bizonyíthatták", jövedelmük (vagy cégük nyereségének) egy része afrikai vállalkozásokból keletkezett, és a kérdéses összeg után az adott országban az adókat már megfizették. Mind több bizonyíték szól ugyanakkor arról, hogy a hatóságok tudtak Welsz illegális tevékenységéről, de valamiért nem tettek semmit.
Az elhunyt vállalkozó segélyszervezete misszióvezetőjeként
Forrás: WWW.CHARITYMARCH.COM
Welsz bissau-guineai diplomatának adta ki magát, noha nem volt az, bár ez nem rajta múlott. Először 2002-ben, még a Fidesz kormányzása idején jelölte Bissau-Guinea konzulnak. Az akkori külügyi illetékesek néhány kiegészítést kértek a jelöléshez, de nem kaptak választ, így az ügy ad acta került.
Három évvel később megismételték a kérést, amit akkor már az új külügyi vezetés elutasított. A döntést nem indokolták, de nem hivatalos forrásokból úgy tudjuk, Bissau-Guinea akkor másokat is jelölt tiszteletbeli konzulnak, s ezért mondott nemet Welszre (és a többiekre is) a külügy.
Az már csak hab a tortán, hogy ugyanabban az időben a térség egy másik országa, Mali is jelölt egy tiszteletbeli konzult, akinek a személyét arra hivatkozva utasították el, hogy bissau-guineai útlevéllel és rendszámmal közlekedett Magyarországon. A külügy eszerint 2005-ben már tisztában volt azzal, hogy magyar állampolgárok adóelkerülés, a közlekedési bírságok elkerülése végett bissau-guineai útleveleket és rendszámokat használnak.
Suha György, a Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok testületének elnöke pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: informálisan és hivatalosan is többször, több csatornán keresztül jelezték a Külügyminisztériumnak a "problémát".
Sőt, 2011-ben valaki, aki becsapva érezte magát, amiért utazásra alkalmatlan úti okmányt kapott Welsztől, fel is jelentette őt a rendőrségen. Érdeklődésünkre, hogy valóban feljelentették-e korábban Welsz Tamást, s ha igen, mi lett a feljelentések sorsa, a rendőrség írásban a következő választ adta: "A 26/2003. (VI. 26.) BM–IM együttes rendelet 4.§. 4. pontja értelmében az Ön által feltett kérdésre nem adható olyan tájékoztatás, amelynek során a gyanúsított, a sértett, a tanú, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy azonosíthatóvá válik."
Rendőrök az Országos Mentőszolgálat budai mentőállomásán, ahova rendőrök vitték Welsz Tamást
Mihádák Zoltán / MTI
Miután korábban a rendőrség azt közölte, hogy Welsz Tamást érintő büntetőeljárás nem folyik náluk, Welsz nem lehet sem gyanúsított, sem tanú, sem sértett, sem "részt vevő egyéb személy", tehát nem vonatkozhat rá a fenti rendelet.
A kérdés, amire a jelek szerint a rendőrség nem hajlandó választ adni, továbbra is az: mit lett a sorsa annak (vagy azoknak) a feljelentésnek, amelyet Welsz ellen tettek az elmúlt években? Eddig csak Simon Gáborról derült ki, hogy hamis bissau-guineai útlevele volt, és azt valakinek a segítségével fel is használta egy bankszámlanyitásra a Magnet Bankban.
A számlán később 75 millió forintnak megfelelő devizát helyeztek el. A bank azt állítja, szabályosan járt el. Annak ellenére is, hogy a Simon fényképét tartalmazó útlevélben nem volt schengeni vízum, azzal tehát soha senki nem léphetett be az Európai Unió területére. Az útlevél azonban eleve hamis.
Az útlevél Bissau-Guineában (is) állampolgárságot is igazoló okmány. Törvényesen az kaphat útlevelet, aki ott született (még ha nem ottani állampolgárok gyermekeként is), akinek a felmenői között volt bissaui állampolgár, vagy aki benősült az országba, illetve aki legalább öt éve ott élt folyamatosan, van erkölcsi bizonyítványa és előzetesen lemond az addigi állampolgárságáról, hiszen Bissau-Guinea a kettős állampolgárságot nem ismeri el.
Simon tehát az 1973 óta hatályos ottani állampolgársági törvény alapján nem kaphatott hivatalos útlevelet Bissau-Guineától. Persze nemcsak Simon Gábor útlevele hamis, hanem az összes többi ügyfélé. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes afrikai országok között ne lehetne velük utazni, s hogy egyes európai bankokban ne fogadnák el személyazonosító okmányként, s ne nyitnának a benne lévő adatok alapján bankszámlát.
|
[
"Welsz Tamás"
] |
[
"Mihádák Zoltán",
"Simon Gábor",
"Suha György"
] |
Ha nem tudnád, ki írta le ezeket a mondatokat, azt hinnéd, hogy egy elkeseredett ellenzéki politikus lázadt fel a NER bevett közbeszerési modellje ellen:
"Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sem normális, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen."
De nem egy ellenzéki városvezető fakadt ki, hanem Cser-Palkovics Andrásra, Székesfehérvár fideszes polgármesterére szakadt rá 2019 Magyarországa.
Cser-Palkovics azért írt posztot, mert két, székesfehérvári állami beruházást is leállított a kormány, egy harmadikat pedig polgármesterként ő akaszt meg.
Arról az RTL Klub számolt be kedden, hogy a kormány leállított egy székesfehérvári kórházfejlesztést, mert túlságosan drágán vállalta volna a munkát a kiválasztott cég. A brutális, 18 milliárd forintos ajánlatot nem más, mint Mészáros Lőrinc három gyerekének közös vállalkozása, a Fejér B.Á.L. Zrt. nyújtotta be, az Épkar Zrt.-vel közösen. Igen, Mészárosék olyan drágán dolgoztak volna, ami még a kormánynak is sok.
De nemcsak a kórházat nem fejlesztik majd Székesfehérváron, nem készül el az Alba Volán régóta ígérgetett jégkorongcsarnoka sem. Ez Cser-Palkovics posztjából derül ki. A csarnok a legjobb magyar hokicsapat otthona lett volna, évek óta ígérgetik. A Jégkorongblog szedte össze, hogy Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ez sem így lett, a munkákat végül 25 milliárd forintos ajánlattal Orbán Viktor barátja és repülő taxisa, Garancsi István cége nyerte el. De a kormány úgy döntött, hogy ezt a beruházást is lefújja.
A harmadik megtorpedózott beruházás oktatással függ össze. Egy 2500 fős középiskolai campust építettek volna, de nem fognak. A közbezserzést kiírták, de Cser-Palkovics érvénytelenítettni fogja.
Cser-Palkovics némileg komikusan az építőipart teszi felelőssé a túlságosan drága árakért, és értetlenkedik, hogyan fordulhat elő, hogy alig jelentkeznek közbeszerzési eljárásokra. Egy kis olvasnivaló Cser-Palkovics Andrásnak:
Tudományosan bebizonyították, hogy 2010 óta sokkal több lett a gyanús közbeszerzés
Mészáros cégei 96 milliárdos felárral dolgoztak a közbeszerzéseken
A polgármester szerint a három beruházás elkészül majd valamikor, "olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat".
Az a szerencse, hogy a legfontosabb, oktatást, egészségügyet megelőző beruházás elkészült tavaly Székesfehérváron. A focicsapat stadionját átadták.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Garancsi István",
"Orbán Viktor",
"Cser-Palkovics András"
] |
Keller László 2002-es közpénzügyi államtitkári kinevezése óta családjának tagjai felkerültek a Szerencsejáték Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Budapest Airport és az Országgyûlés fizetési listájára. A volt államtitkár szerint ez családi ügy, a magánéletet pedig el kell választani a politikától.
Keller szerint az MDF elnöke az előző kormány minisztereként nem akadályozta meg az MFB "második költségvetésként" történő működtetését.
Sümeghy Csaba fideszes képviselőnek felfüggesztették a mentelmi jogát, és a bíróság előtt tisztázhatja magát.
Az AB volt elnöke suhintotta meg Polt fenekét azon a vadászaton, ami miatt Keller vagyonvizsgálatot kezdeményezett a legfőbb ügyész ellen.
A kormányváltás óta Keller László lánya, veje és unokaöccse is nagy állami cégnél helyezkedett el, volt államtitkársági titkárnője pedig időközben már mint feleség lett a képviselő államilag fizetett asszisztense.
Szerencsés lány
2003-ban, háromnegyed évvel a közpénzügyi államtitkárság létrehozása után kapott nyilvánosságot, hogy Keller László lányát az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Rt. vette alkalmazásba. Keller Krisztina az akkori sajtóhírek szerint személyügyi munkatársként kezdett dolgozni a cégnél. A Szerencsejáték Rt. szóvivője akkor azt állította, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező Keller-lányt nem kiemelt státuszban vették fel. Az elmúlt időszakban Keller Krisztina férje szintén állami cégnél helyezkedett el. A volt államtitkár veje a Budapest Airport Rt. kontrolling osztályán dolgozik.
Átment a szomszédba
A közpénzügyi államtitkárság megszûnése miatt kellett új állás után néznie Keller unokaöccsének, aki addig a MeH keretéin belül mûködő üvegzsebtitkárság alkalmazottja volt. Szőke Péter 2004-ben a Magyar Fejlesztési Bankhoz került, ahol az agrárfinanszírozási osztály munkatársa lett.
Feleség és titkárnő
Szintén az államtitkárságon dolgozott titkárnőként Keller mellett Csernyák Krisztina, akit a politikus a közelmúltban feleségül vett. A személyes kapcsolat és a szakmai együttmûködés folytatódott a Gyurcsány-kormány idején is, annak ellenére, hogy az új miniszterelnök már nem tartott igényt a közpénzügyi államtitkár munkájára, és 2004 augusztusa után nem kínált fel újabb kormányzati tisztséget Kellernek. Volt titkárnőjét az egyszerû képviselőnek visszaminősített Keller továbbra is alkalmazta személyi asszisztensként.
Varjú László, az MSZP frakcióigazgatója az Indexnek elmondta, hogy Csernyák Krisztina már hosszabb ideje dolgozott megbízási szerződéssel a frakciónak, az idén pedig átminősítették, és köztisztviselőként lett a frakció alkalmazottja. A szerződés a jövő évi választásokig érvényes.
Pollitika elválasztása a magánélettől
Keller László az Index érdeklődésére nem kívánt reagálni családtagjainak munkahelyeire vonatkozó kérdésünkre. Az MSZP-s képviselő szerint ez a családra tartozik, a magánéletet pedig el kell választani a politikától, ezért "az Index se vájkáljon" a hozzátartozók ügyeiben.
|
[
"Szőke Péter",
"Csernyák Krisztina",
"Keller Krisztina",
"Keller László"
] |
[
"Sümeghy Csaba",
"Varjú László"
] |
A kormányhivatal szerint 69 fát, légi felvételek tanúsága szerint a 3,2 hektáros telken lévő erdő jelentős részét kivágták a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi táborában, mert ott sportcsarnokot, edzőtáborozásra is alkalmas apartmanházakat, sportlétesítményeket építenek.
A józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi tábora egy sűrű tölgyerdő közepére épült, tavalyig faházak álltak a háromhektáros erdő fái közt megbújva. A táborral szomszédos telkeken továbbra is gyerekek nyaralnak a hűs erdőben, a józsefvárosi tábor viszont 2015 nyarán már nem nyitott ki. Az ingatlan közelében élő helyiek azt mondják, hogy a bezárás után sokáig nem történt semmi, aztán 2016 decemberében munkagépek érkeztek, még két ünnep között is törték a faházak betontalapzatát és vágták a fákat, majd 2017 tavaszán leállt a munka, egészen most júniusig.
Eltűnt az erdő
"Tavasszal nem történt semmi, de két hete felvették a láncfűrészeket, és hatalmas ütemben elkezdték kivágni a fákat. A kerítés mellett sétálva jól látni, hogy rettenetesen sok fát vágtak ki, aminek nagyon nem örülünk" – mondja az Indexnek a tölgyfákért aggódó Seller Orsolya, akinek a tábortól egy perc sétára van háza. "Többször is telefonáltunk a balatonalmádi önkormányzathoz, beszéltünk a környezetvédelmi referenssel is, jeleztük, hogy szerintünk döbbenetesen sok fát vágnak ki, de ott azt mondták, hogy ők nem illetékesek" – fogalmaz a nyaralótulajdonos, aki igyekezett tájékozódni, hogy milyen beruházásról van szó, és miért vágnak ki több száz tölgyfát abból az erdőből, amire Balatonalmádi oly büszke.
A településen, amelynek Káptalanfüred a része, nagyon szigorúan szabályozzák a fakivágásokat.
A balatonalmádi önkormányzat 2015-ös, a környezetvédelem helyi szabályairól rendeletének 15.§-ában azt írják, hogy az
"Káptalanfüred városrészben a területre jellemző erdős jelleget meg kell őrizni.
A magántulajdonú ingatlanokon fás szárú növényzet kivágása 11-13. § rendelkezései szerint kizárólag az elsőfokú építéshatóság engedélye szerint létesítendő építmények helyén lehetséges. Akként, hogy pótlási kötelezettség esetén helyi természetes erdőalkotó fafajták (pl.: kocsánytalan tölgy) telepítését kell elrendelni."
Magyarország erdészeti webtérképe szerint ez az erdőrész nem áll védelem alatt, nem része tájvédelmi körzetnek és a Natura 2000 ökológiai hálózatnak sem. Mégis, Bardóczi Sándor tájépítész szerint az erdőtörvény értelmében az ilyen területeken is szigorú a fakivágás szabályozása. Amennyiben az erdő tulajdonosa ritkítja vagy kivágja az erdőt, akkor köteles ugyanakkora területen csereerdősítést végezni, illetve vállalnia kell a csemeték gondozását. A szakember szerint nem szokványos ez a nagy területű kopaszítás. "Manapság az ökologikus gazdálkodás jegyében már
nem vagy nagyon ritkán szokás tarvágást végezni,
vagyis nagy területen minden fát kivágni. Sokkal inkább évente néhány tíz négyzetméteres területeken vágják ki a fákat" – fogalmazott a tájépítész.
Oldalt megmaradt az erdő, de a légi felvételek alapján jól látható, hogy a telek középső harmadán, egy bő egyhektáros részen gyakorlatilag nem maradt fa (igaz, a letarolt részen korábban kisebb épületek is álltak). Megkérdeztük az engedélyeztetésért felelős Veszprémi Kormányhivatalt, hogy
hány darab és milyen fák, milyen korú fák kivágására volt engedélye a beruházónak;
és milyen pótlást/ültetést vállalt a beruházó a kivágott fák helyett.
A kérdéseinkre egy héttel később azt a választ kaptuk, hogy "a dendrológiai jelentés szerint 69 fát kell kivágni. Visszapótlásuk tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fajok telepítésével valósul meg."
Fotó: Index
Ugyanazon a napon, amikor a válasz megérkezett, a Magyar Időkben megjelent egy nagy cikk, amiben részleteket is közölnek a beruházásról. Ott azt írják, 3,5 milliárdos fejlesztésről van szó, és jóval több fáról, mint amennyiről az Indexnek a Veszprémi Kormányhivatal beszélt. Legalábbis 550 fát terveznek ültetni. "A szakvélemények alapján az elöregedett, beteg fák helyére 409 lombhullató és 142 örökzöld fát, továbbá 1500 tő évelő és egynyári növényt, valamint 1130 cserjét telepítenek. A zöldfelület aránya 67,45 százalék lesz az előírt 50 százalékhoz képest" – írják.
Kocsis Máté – Simicska Lajos – Mészáros Lőrinc
A 3,2 hektáros erdő balatonalmádi külterületén található, tulajdonosa 1997 óta a józsefvárosi önkormányzat.
Józsefváros – saját kerületi lapjuk beszámolója szerint – 2015-ben összeállt a veszprémi kézilabdacsapattal, amit akkoriban Simicska Lajos érdekeltségi körébe soroltak, tekintve, hogy a Simicska jobbkezeként ismert Fonyó Károly volt a klub elnöke. A klub akkori tulajdonosa és a VIII. kerület együttműködési megállapodás keretében sportágfejlesztési programot adott be a Magyar Kézilabda Szövetséghez, amely tartalmazza a káptalanfüredi tábor átépítési beruházását is. A dolog érdekessége, hogy a józsefvárosi polgármester Kocsis Máté, és ugyanő a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke is.
"A tervek szerint új lakó- és kiszolgálóegységeket építenek, emellett sportcsarnokot, kültéri futópályát is létesítenek, a terület komplett rehabilitálása mellett. Így – a józsefvárosi gyermekek üdültetése mellett – edzőtáborozásra, utánpótlás-nevelésre is lesz lehetőség" – írta 2015-ben a Józsefváros.hu. A tervek szerint tehát a táboroztatás nem szűnne meg, de egy sportkomplexum is lenne az ingatlanon. Ez áll a Magyar Idők cikkében is.
A káptalanfüredi tábor látványterve
Körülbelül egy időben azzal, hogy idén nyáron a munkagépek megjelentek a józsefvárosi tábor területén, a 24.hu arról írt, hogy Mészáros Lőrinc érdekkörébe került a kéziklub, legalábbis a felcsúti polgármester üzlettársa és barátja, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt Kft. többségi tulajdont szerzett a klubot működtető Veszprém Handball Team Zrt.-ben
Mészáros egyébként már tavaly betette a lábát a kézilabdaklubba, ugyanis a csapat vezetői szponzori szerződést kötöttek a Mészáros és Mészáros Kft.-vel, valamint az R-Kord Építőipari Kft.-vel, állítólag ez volt az első lépés a tulajdonjog megszerzése felé.
Borítókép: sm33 / Indafotó
|
[
"Mészáros Lőrinc",
"Kocsis Máté"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Bardóczi Sándor",
"Fonyó Károly",
"Szíjj László",
"Seller Orsolya"
] |
Schmidt Mária családi cége kivásárolta a titokzatos svájci tulajdonostársát a BIF Nyrt. ingatlancégből, ezzel tulajdoni hányada 71,5 százalékra nőtt, ezzel Schmidt lett a legnagyobb tulajdonos.
Nyerésben van a NER-főideológus, történész, múzeumigazgató, kormánybiztos üzletasszony. Pár hete még arról cikkezett a gazdasági szaksajtó, hogy akár Mészáros Lőrinc is állhat annak a titokzatos svájci cégnek a hátterében, amely májusban bevásárolt a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-be.
Utólag azonban kérdéses, hogy tényleg így volt-e. Vagy ha mégis, Schmidt tudhat valamit, amit még a felcsúti mágus sem: a svájci BFIN Asset Management AG ahogy jött, olyan hirtelen távozott is egy péntek esti tőzsdei közzététel szerint. A BFIN összes BIF-részvényét Schmidték családi cége, a Pió-21 Kft. vette át.
A Pió-21 így egyszerre ugrotta meg az 50 és a 75 százalékos bűvös tőzsdei küszöböt, s ezzel a BIF legnagyobb, 71,5 százalékos részvényese lett, ami a társaság tulajdonában lévő törzsrészvényre tekintettel 77 százalékos szavazati jogot jelent. A Spéder-Nobilis-féle üzleti kör és Schmidték céges küzdelme már korábban eldőlni látszott Schmidték javára.
A Pió-21 nagyot ment 2016-ban, adózott eredménye megközelítette a 2 milliárd forintot. A taggyűlés mégsem szavazott meg osztalékot a tulajdonosoknak, az 50 százalék feletti üzletrésszel rendelkező Schmidtnek és két gyermekének, az ügyvezető Ungár Annának és Ungár Péternek, az LMP elnökségi tagjának. Ez a cég közvetett tulajdonos a Figyelő új kiadójában is, de újabban horvátországi turisztikai befektetésbe is belefogtak, két leányvállalatot is alapítottak zágrábi székhellyel – derül ki a Pió-21 éves beszámolójából.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Schmidt Mária"
] |
[
"Ungár Anna",
"Mészáros Lőrinc",
"Ungár Péter"
] |
Pinke György, az MTV ügyvezetője február elején beszélt arról az MTI-nek, hogy a filmszerződésben érintett betéti társaságtól várja jelenleg a Magyar Televízió (MTV) Rt. a jogtalanul kötött megállapodás alapján kiutalt összeg visszafizetését.
Akkor azt közölte, a második felszólítást is kiküldték a társaságnak; ha az ebben közölt "szűkebb" határnapig sem fizetik vissza az összeget, "akkor ügyvédek megindítják az eljárást", és valószínűleg polgári pert kezdeményeznek Ragáts Imre decemberben lemondott elnök és a gazdasági társaság ellen is – tette hozzá.
Mint mondta, az intézmény közszolgálati kuratóriuma már decemberben felszólította az MTV Rt.-t, hogy nyilvánítsa semmisnek a szerződést és állítsák helyre az eredeti állapotot.
Pinke György akkori közlése szerint ez azt jelenti: "mi visszaadjuk a kazettát, ők fizessék vissza a közel 14 milliós átutalást". Rámutatott, "kuratóriumi felszólítás nélkül is kötelessége a tévének megtéríttetnie a kárát".
A volt elnök ellen kezdeményezendő esetleges büntetőeljárással kapcsolatban az MTV ügyvezetője felhívta a figyelmet az ezzel kapcsolatos nehézségekre. "Megoszlik a bírósági gyakorlat, hogy az aránytalanság hol kezdődik" – emlékeztetett. "Tudomásom szerint 40-60 százalékos eltérést még nem tekintenek aránytalannak" – tette hozzá.
Ugyanakkor emlékeztetett arra: a gazdasági társaságokról szóló törvény azt mondja ki, ha a cég felügyelő bizottsága (fb) javasolja a büntető feljelentést, és a vezérigazgató ezt nem teszi meg, az fb maga lép hivatalból az ügyben.
A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége csütörtökön tárgyalja az rt. felügyelő bizottságának (fb) azon jelentését, amely feljelentést javasol Ragáts Imre ellen, a volt tévéelnök tavaly decemberi távozása előtt nyilvánosságra került filmszerződés ügyében.
Az fb szerint "feltehető, hogy hanyag vagy hűtlen kezelés bűncselekményének alapos gyanúja áll fenn" az ügyben – mondta az MTI-nek szerdán Haraszti Miklós, a kuratóriumi elnökség tagja.
A Keresztül-kasul a tengereken című búvárfilm-sorozat egy adásperce kategóriája átlagárainak hat-hétszeresébe került. A sorozat több mint négyszer drágább volt az MTV számára, mint az utóbbi évek legköltségesebb ilyen műsorának egy adásperce – jegyezte meg.
A HVG december 18-ai számában jelent meg, hogy "azóta elvált felesége üzlettársának cégétől – állítólag a piaci ár háromszorosáért – vásárolt természetfilm-sorozatot Ragáts Imre, a köztévé elnöke" az MTV részére.
Ragáts Imre egy nappal a HVG megjelenése előtt, órákkal azt követően, hogy a hír nyilvánosságra került – egészségi okokra hivatkozva – január 1-jei hatállyal lemondott posztjáról. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége másnap, azaz december 18-án egyhangú szavazással elfogadta a lemondást.
|
[
"Ragáts Imre"
] |
[
"Haraszti Miklós",
"Pinke György"
] |
Százezres plusz a honatyák benzinpénzéhez
Budapest — Hónapok óta a korábbitól eltérően számolják Kövér László házelnök fizetését, ezért kaphat havi 313 ezer forinttal több utazásiköltség-térítést, mint korábban. A Blikk számításai szerint az eltérés oka a rendszer egyik legnagyobb visszásságából fakad.
Mint tegnap megírtuk, Kövér februárig havi 313 ezer forint költségtérítést kapott, majd ez – feltehetően márciusban – duplájára, 626 ezerre emelkedett. A különbség okát hiába kérdeztük az Országgyűlés Sajtóhivatalától. A Blikk szerint a váratlan növekedést az okozta, hogy Kövér költségtérítését korábban csak képviselői fizetéséből számolták, mostanra már hozzácsapták 1,5 milliós házelnöki bérét is.
Különbségek Az ábra azt mutatja, hogy mekkora eltérés lehet a képviselők utazási költségtérítése között. Akinek magasabb az alapfizetése, az ugyanarra a távolságra százezrekkel több pénzt kaphat.
A költségtérítés kiszámításának lényege, hogy az függ a politikus alapfizetésétől – tiszteletdíj és egyéb parlamenti tisztségekért járó fizetés –, illetve attól: milyen messze van Budapesttől a képviselt körzet. Így a Zala megyei listáról parlamentbe jutott Kövér 231 900 forintos alapfizetésre kaphatta a korábbi 313 ezer forintját. Csakhogy a bő 1,7 milliós teljes fizetése után már valóban 616 ezer forint jár. Ez persze azt is jelentheti: a házelnök 18-19 hónapon át csak felét kapta annak, mint amit a törvény szerint kellett volna.
Kövér László házelnök
Az, hogy a magasabb fizetés magasabb költségtérítést jelent, furcsaságokhoz vezet. Például Szászfalvi László (KDNP) Marcaliból jár a fővárosba, de minthogy csak 231 900 forint az alapfizetése, a költségtérítése alig 278 ezer forint lehet. A körülbelül hasonló távolságra lakó, így ugyanannyit utazó Ujhelyi István azonban a dupláját, 556 ezret vághat zsebre, mert alapfizetése majd 650 ezer forint.
– Azért alacsony a költségtérítésem, mert én is csak képviselői tisztség után kapok fizetést – mondta a Blikknek a szocialista Józsa István. – De nem ezért tartom rossznak a rendszert, hanem mert átláthatatlan. Az lenne a legtisztább, ha mindenkinek csak a valós költségeit térítenék meg.
Hasonlóan vélekedik Jávor Benedek (LMP), aki viszont kétszer annyit kap utazásra, mint Józsa, miközben ő is fővárosi. – Világos rendszer kell, ahol a politikusok az elvégzett munka alapján kapják a bérüket – mondta.
Maros László
|
[
"Kövér László",
"Szászfalvi László",
"Ujhelyi István"
] |
[
"Jávor Benedek",
"Józsa István",
"Maros László"
] |
A Fidesz aggályosnak tartja, hogy Ungár Klára lett a Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese. A kinevezés az SZDSZ politikai és gazdasági érdekeit szolgálja - mondta Pesti Imre, az ellenzéki párt szakpolitikusa.
A hétfői koalíciós megállapodás az egészségügyről nagyon bonyolultnak tűnik, de a betegnek 2008-ben legfeljebb szerződnie kell egy biztosítóval, a járulékot pedig ugyanúgy fizeti, mint eddig.
A kormányfő október 29-i hatállyal nevezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élére az eddigi főigazgató-helyettest.
Írjon levelet képviselőjének, bankjának a több-pénztáras rendszer ellen - javasolja a Védegylet.
Ungár Klára, aki tagja az SZDSZ országos tanácsának, nem egészségügyi szakember, hanem korábban a VII. kerületi önkormányzatban a vagyonkezelési bizottságban, a parlamentben pedig a privatizációs bizottságban tevékenykedett, mondta Pesti Imre.
Ebből is látszik, hogy az SZDSZ olyan gazdasági szakembert ültetett erre a helyre, jegyezte meg, aki a szabad demokraták politikai és gazdasági érdekeit fogja képviselni.
Egyértelműnek látszik, hogy a szabad demokraták már akkor biztosítani akarják maguknak az egészségügyben a privatizációt, mikor a parlament még meg sem szavazta a biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényt - fogalmazott a fideszes politikus.
Az Egészségügyi Minisztérium reagálásában közölte: Ungár Klára megbízatását nyilvános pályázaton nyerte el. A kommüniké szerint a főigazgató-helyettesi poszt betöltéséről szóló felhívásra összesen két pályázat érkezett, és a győztes teljes mértékben élvezi az egészségügy miniszter bizalmát.
Az Egészségügyi Minisztérium hétfőn jelentette be, hogy Ungár Klára lett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese. A megbízatást pályázat útján nyerte el.
A kilencvenes évek elején még a liberális Fideszben politizáló Ungár Klára szakmája közgazdász. 1994-1996-ig az Első Önkéntes Nyugdíjpénztár Ügyvezető igazgatója, 2002-től 2003-ig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) felügyelő bizottságának tagja volt. 2002-2003-ban a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. igazgatóságának tagja volt, illetve a Kopint-Datorg tudományos munkatársa.
|
[
"Ungár Klára"
] |
[
"Pesti Imre"
] |
Marsovszky ügyvédje a bűnszervezet vádját igyekezett cáfolni
Befejeződtek a védők perbeszédei Szegeden
• Zuschlag-ügy: a vádlottak védői enyhítést kérnek Korábban felszólaló ügyvédtársaihoz hasonlóan az üzletszerű elkövetés és a bűnszervezet vádját igyekezett cáfolni perbeszédében Bánáti János, Marsovszky Balázs hatodrendű vádlott védője a Zuschlag János és társai ellen folyó per másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán, ahol időközben befejeződtek a védők perbeszédei.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Az elsőfokú ítélete szerint Zuschlag János és társai civil szervezetek révén szabálytalanul használtak föl több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részét baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeinek, táborainak finanszírozására, illetve a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították. A bíróság Zuschlag János volt szocialista politikust folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete több ponton is szembehelyezkedik a Legfelsőbb Bíróság (LB) eseti döntéseivel. A védő hangsúlyozta, hogy Marsovszky Balázs a bűnösségét és a csalás tényét elismerte. A bűncselekményt azonban nem saját személyes haszna érdekében követte el, ezért – az LB egy korábbi ítélete alapján - az üzletszerű elkövetés kizárható. Nem lehet elverni a port a vádlottakon "húsz év magyar jogalkotásának bűnös mulasztása", a hazai pártfinanszírozás szabályozatlansága miatt – mondta Bánáti János.
A hatodrendű vádlott fővárosi, 40 négyzetméteres lakását és egy gépkocsiját bizonyítottan nem bűncselekményből származó összegből vásárolta, tízmillió kölcsöntartozás terheli - mondta a védő, aki ezekre tekintettel az első fokon kiszabott vagyonelkobzás mellőzését kérte. Védence megfogalmazása szerint "egész jövőjét elzálogosította", amikor tízmillió forintot kölcsönkérve megtérítette az okozott kárt – tette hozzá.
Bánáti János képtelenségnek nevezte azt az ügyészi javaslatot, amely az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések - Marsovszky Balázs esetében 2 év 4 hónap börtön - súlyosítását javasolta, illetve a szabadságvesztés fegyház fokozatban történő letöltését indítványozta. Az ügyvédi kamara elnöke szerint a "maffiavádat" a sajtó aggatta az ügyre. Az ügyet túldimenzionáltnak tartja, ezért arra kérte a táblabíróságot, a történteket úgy bírálja el, mint egy hetvenmilliós vagyonelleni bűncselekményt.
Tücsköt-bogarat hordtak össze a beszámolókban
A tizenkettedrendű vádlott, Kubatov Iván védője, Hofszang József csütörtökön elmondott perbeszédében többek között arra kérte a táblabíróságot: a döntése során vegye figyelembe a komoly sértetti közrehatást, hiszen olyan eset is előfordult, amikor úgy folyósítottak pénzt az ügyben érintett civil szervezeteknek, hogy azok nem nyújtottak be beszámolót, vagy abban "tücsköt-bogarat hordtak össze".
A tizenötödrendű vádlott, Kemecsei Árpád védője is sértetti közrehatásról szólt. Mint mondta, védence egymillió forintot visszautalt a Táncsics Alapítványnak, a szervezet azonban az összeget nem fogadta el és visszaküldte a vádlottnak, ezzel meggátolva a kár megtérítését. A pénzt végül letétbe helyezték – tette hozzá.
"Ezekből a pénzekből kell megoldani a pártot és a Te fizetésedet"
Szilágyi Lajos ügyész a védői perbeszédekre adott viszontválaszában hangsúlyozta, a saját haszonra törekvés nem kritériuma az üzletszerűségnek. Lehallgatott telefonbeszélgetések bizonyítják: a vádlottaknak közvetlen anyagi haszna is származott a fiktív pályázatokból, ahogy Zuschlag János elsőrendű vádlott fogalmazott, "ezekből a pénzekből kell megoldani a pártot és a Te fizetésedet". A vádat képviselő Horányi Miklós fellebbviteli főügyész keddi perbeszédében a kiszabott büntetések súlyosbítását, illetve azt indítványozta, hogy a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.
A tárgyalás a vádlottak felszólalásával folytatódik. Zuschlag János, illetve Katus Ferenc harmadrendű vádlott csak pénteken kerül sorra, mivel ők az utolsó szó jogán hosszabban kívánnak beszélni.
(MTI)
|
[
"Marsovszky Balázs",
"Kemecsei Árpád",
"Kubatov Iván"
] |
[
"Hofszang József",
"Bánáti János",
"Horányi Miklós",
"Szilágyi Lajos",
"Zuschlag János",
"Katus Ferenc"
] |
Nem tetszik a Magyar Gyógyszerész Kamarának, hogy az egészségügyi minisztérium kabinetfőnöke egy gyógyszertár társtulajdonosa is. Szerintük ez összeférhetetlen, a tárca szerint viszont nem az.
Matejka Zsuzsa tulajdonostársa a több-biztosítós modell iránt érdeklődő Axa Egészségpénztár igazgatóhelyettese - a tárca szerint ez nem összeférhetetlen.
Etikai eljárást kezdeményezett a Magyar Gyógyszerész Kamara az egészségügyi tárca kabinetfőnöke ellen, írja szerdai számában a Népszabadság.
A lap szerint a kamara azt szeretné tudni, hogy Matejka Zsuzsa megszegte-e az etika szabályait azzal, hogy államigazgatási funkciója mellett több gyógyszertári vállalkozás tulajdonosa is. A kamara álláspontja szerint ez igenis összeférhetetlen.
Mint azt a múlt héten megírtuk, az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöke nemcsak résztulajdonosa egy nemrég nyitott patikának, de közös cégben érdekelt az Axa Egészségpénztár egyik vezetőjével is, amely érdeklődik a több-biztosítós modell iránt is.
A tárca szerint ez az üzleti kapcsolat semmilyen előnyt nem jelenthet a cégnek. A köztisztviselők összeférhetetlenségéről szóló törvény szerint köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő-bizottsági tag. Az Egészségügyi Minisztérium szerint ebben az esetben nem áll fenn összeférhetetlenség. A tárca közlése szerint Matejka Zsuzsának 12 százalékos üzletrésze van a cégben, tehát kisebbségi tulajdonos, és jelenleg tulajdonosi jogait sem gyakorolja.
A tárca akkori válasza szerint "a gyógyszertárakra vonatkozó szabályozások általános jellegűek, azaz egy gyógyszertárat létrehozóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az összes többi patikára, így eleve kizárt, hogy valaki így előnyre tehessen szert", válaszolta kérdésünkre a tárca sajtóosztálya."
|
[
"Matejka Zsuzsa"
] |
[] |
Zsigó Róbert csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján – idézve lapunk információját – arról beszélt, Bajnai Gordon párttársa nem fizetett adót "gyanús ingatlanspekulációkból származó milliárdos bevételei után", ami erősen felveti annak gyanúját, hogy a vagyona bűncselekményből származik, és "a pánikszerű vagyonmentésnek" – vagyis hogy szinte mindenét gyermekei nevére íratta – is ez lehet az oka. A Fidesz felszólítja Bajnai Gordont, ne mentegetőzzön, ne csináljon úgy, mint akinek semmi köze a saját embereinek az ügyeihez – mondta a szóvivő, aki feltette a kérdést a volt miniszterelnöknek: tudott-e arról, honnan van párttársa milliárdos vagyona. Zsigó Róbert azt is firtatta, vizsgálták-e Bajnai Gordon pártjában Sipos Péter vagyongyarapodását. Az Együtt-PM szövetség vezetőjének viselnie kell a felelősséget, és válaszolnia kell a kérdésekre – mondta.
Sipos menti a vagyonát az adóhatóság elől
Portálunk csütörtökön arról írt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata állhat a hátterében annak, hogy a Párbeszéd Magyarországért színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter pánikszerűen megszabadult több száz milliós vagyonától.
Az Index írta meg elsőként, hogy a XII. kerületi képviselő idén januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint az elmúlt években szinte mindenét a gyermekei nevére íratta. A korábbi bevallása szerint csaknem 200 millió forintnyi pénzkövetelése, befektetési jegye és megtakarítása volt, illetve több ingatlana. Felerészben tulajdonosa volt egy XII. kerületi 124 négyzetméteres társasházi lakásnak, haszonélvezője egy szintén a kerületben található építési teleknek, illetve egy 133 ezer négyzetméteres biatorbágyi ingatlan is volt a nevén. Ezek mára már mind eltűntek. Az 1954-es születésű Sipos a hírportálnak azt állította, azért íratta a gyermekeire minden vagyonát, mert ő már öreg.
Gyanús ingatlanügyek
A Magyar Nemzet információi szerint azonban a vagyonának szisztematikus menekítése valójában egy jelentős összegű adóhátralékot feltáró vizsgálat miatt volt sürgős, Sipos ugyanis gyanús ingatlanügyletekbe bonyolódott. A lap úgy tudja, még a 2000-es évek elején vásárolt üzlettársaival több telket is a fővároshoz közeli Biatorbágyon, amelyeket az önkormányzat érdekes módon hamarosan belterületté minősített. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a területek értéke a többszörösére emelkedett, így néhány évvel később – 2007-ben és 2008-ban – óriási haszonnal tudta azokat értékesíteni. A Magyar Nemzet értesülései szerint az egyik – valamivel több, mint négyhektáros – területet 4,7 millió euróért – megközelítőleg 1,5 milliárd forintért – adták el egy cégnek, és a vételár jelentős része Sipost illette. Az eladási ár nagyságrendjét igazolhatja az a körülmény is, hogy a tulajdoni lapra az ügyletet követően 5 millió eurós (több mint 1,5 milliárd forintos) jelzálogot jegyeztek be.A telkek eladásának időszakára vonatkozó utólagos adóvizsgálat – a lap információi szerint – jelentős személyijövedelemadó-elmaradást állapított meg. Sipos vélhetően "elfelejtette" befizetni bevételei után az adót. A mostanra már végrehajtással is fenyegető NAV-ellenőrzés pedig indokolja, hogy értékeitől, ingatlanjaitól és vagyonától is inkább szabaduljon.
Az ügy azért is pikáns, mert éppen az LMP szakadárjaiból összeverbuválódott PM – Sipos is LMP-s színekben vált önkormányzati képviselővé – igyekezett az elmúlt időszakban a vagyonosodás kérdését fontos belpolitikai témává tenni.
|
[
"Sipos Péter"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Zsigó Róbert"
] |
Az oroszokkal is baráti a viszonya Klaus Mangoldnak, aki segített puhítani az uniót Paks 2. ügyében.
Klaus Mangold német üzletember, akinek komoly orosz kapcsolatai vannak, tavaly nagy botrányt okozott azzal, hogy magángépén reptette Budapestre Günther Oettinger EU-biztost. Hivatalosan egy konferenciára jöttek, de gyanítható volt, hogy Paks 2-ről tárgyaltak Orbán Viktor miniszterelnökkel. Aztán idén márciusban engedélyezte az orosz részvétellel, orosz hitelből zajló erőműbővítést az Európai Bizottság.
Botrány lett az uniós biztos budapesti útjából Günther Oettinger szerint a magyar kormány javasolta, hogy egy orosz lobbista magángépével jöjjön. A kormányszóvivő tagad.
Az Index blogja, az Eurologus most arról ír, hogy a bizottsági döntés indoklását október 6-án hozták nyilvánosságra. Mangold ráadásul tanácsokat is adott energetikai kérdésekben a magyar kormánynak, de hogy mennyiért, az sokáig rejtély volt. Még Fodor Gábor független képviselő írásbeli kérdésére sem adott választ a Miniszterelnökség.
Október 9-én végül felkerült a kormány honlapjára két tétel a Miniszterelnökség szerződései közé. Az egyik egy 126 ezer eurós (kb. 40 millió forintos) szrződés e-mobilitási stratégiák kialakításáról. Ez idén augusztus 1. és 2018. április 30. között érvényes.
A másik is hasonló összegű, 125 ezer eurós szerződés, ami energiapolitika tárgyában nyújtott stratégiai tanácsadásra vonatkozik. Ez idén július 15-től tíz hónapig érvényes. Mindkettőt egy Mangoldhoz köthető céggel kötötték, de hogy milyen tevékenységet végez ezért a vállalat, az nem került nyilvánosságra.
|
[
"Klaus Mangold",
"Günther Oettinger"
] |
[
"Fodor Gábor",
"Orbán Viktor"
] |
A Fidesz parlamenti írásbeli kérdésben kér tájékoztatást Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy hol tart a 4-es metró ügyében indult nyomozás, továbbá van-e már nyoma az ott eltűnt pénzeknek.
Kucsák László, a kormánypárt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) rendkívül komoly szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet a beruházással kapcsolatban, ahol a hűtlen kezelés, a sikkasztás, a csalás, a magán- és közokirat-hamisítás, valamint a közbeszerzési eljárási szabályok megsértésének gyanúi is felmerültek.
Az esettel összefüggésben mintegy 167 milliárd forint lehet érintett csalással vagy akár lopással, Magyarországnak pedig a történtek miatt akár 59 milliárd forintot kellene visszafizetnie Brüsszelnek – fejtette ki a Fidesz képviselője, hozzátéve, a kormány és a főváros vezetése mindent megtesz, hogy ezt az összeget csökkenteni lehessen.
Kucsák László szólt arról is, szerintük ekkora kár nem keletkezhetett volna anélkül, hogy valakik ne működtessenek egy "korrupciós gépezetet". A politikai felelősség szempontjából a szálak egyértelműen a korábbi MSZP–SZDSZ budapesti városvezetéshez és kormányokhoz vezetnek, így Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármesterhez, valamint Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi szocialista miniszterelnökökhöz – fejtette ki a kormánypárti politikus.
Hangsúlyozta, szomorúnak tartják, hogy az érintettek többsége nem jelent meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, az ügyben vizsgálódó testület ülésén részt vevő Medgyessy Péter pedig nem adott egyértelmű és megnyugtató választ a felmerült kérdésekre. Kucsák László példaként említette, hogy szerinte nem kaptak magyarázatot annak okára sem, hogy egy nemzetközi nyomozás alapján "korábban az Alstomtól Medgyessy Péterék 180 millió forintot kaptak".
A Fidesz képviselője elmondta, a nyomozásnak fel kell tárnia azt is, hogy az MSZP pártpénztárába is vándorolhatott-e pénz a 4-es metró beruházásából. Kucsák László szerint ez azért merül fel, mert a szocialisták volt pénztárnokával, Puch Lászlóval "komoly nagyságrendű szerződést kötött a metróberuházás kapcsán érintett egyik cég".
Kucsák László kérdésekre válaszolva kijelentette, a Fidesz a vizitdíjjal kapcsolatban továbbra is a 2008-as népszavazást tartja irányadónak, amelyen az emberek többsége egyértelműen elutasította ezt a megoldást.
A kormány január 12-én közölte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 166 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházásánál tavaly lezárult, négyéves vizsgálatában. A dokumentum alapján egyebek mellett csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés gyanúja merült fel, az észrevételek egy kivételével a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkoznak. A kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
A szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság 59 milliárd forint visszafizetésére kötelezheti Magyarországot.
|
[
"Bajnai Gordon",
"Medgyessy Péter",
"Gyurcsány Ferenc",
"Puch László",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Polt Péter",
"Kucsák László"
] |
Szombaton írtuk meg, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester/vállalkozó/Orbán Viktor barátja csaknem 20 százalékos részesedést vett a magyar tőzsdén jegyzett Konzum Nyrt.-ben.
A hétfői tőzsdei hírek alapján úgy tűnik, hogy Mészáros tulajdonszerzésében sokan nagy üzleti lehetőséget láthattak, ugyanis a cég részvényei a pénteki 57 forintos záróárról hétfő reggelre 68 forintra ugrottak, tehát csaknem 20 százalékot drágultak - írja a Portfolio.
Mészáros a Forlev Tanácsadó Kft. 4,08 millió darab részvényét vette meg 232 millió forintért. A Konzum Nyrt. további nagytulajdonosa Jászai Gellért. A hozzá tartozó cégcsoport vette meg 2016 októberében a Hunguest-hotelláncot Leisztinger Tamástól. A hotelbizniszbe is beszálló Mészáros Lőrinc korábban a Demokratának azt nyilatkozta: megkérte barátját, Jászai Gellértet, hogy az ő szállodáit is vegye be a Hunguest rendszerébe, és így működtesse őket.
Mészáros Lőrincről mint gazdasági csodáról ebben a cikkünkben olvashat további részleteket.
|
[
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Leisztinger Tamás"
] |
Bár a Budapesti Katonai Ügyészség a közelmúltban megszüntette a nyomozást a rendőri vezetők tavalyi kollektív illetményemelésének ügyében, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára, Szima Judit panaszt tett a határozat ellen. Így a Katonai Főügyészség vizsgálhatja, valóban fölvetődik-e a feljelentő által vélelmezett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, illetve az ezzel halmazatban megvalósítható elöljárói hatalommal visszaélés vétsége.
Az ügyben korábban tanúként hallgatták ki Petrétei József volt rendészeti minisztert és Bene László egykori országos főkapitányt is. Szima Judit még tavaly júniusban tett feljelentést, amiért 290 rendőri vezető több tízezer forintos fizetésemelést kapott, miközben a beosztottak bérét nem emelték. A szakszervezeti vezető panaszában arra hívta fel a figyelmet: tavaly tavasszal a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésén beismerték, hogy – a hivatalos indoklással szemben – nem azért van szükség a vezetők bérfejlesztésére, mert kimagasló munkát végeztek, hanem mert "egyesek úgy gondolták, hogy kevesebbet keresnek annál, mint amennyi járna nekik".
Szima Judit rámutatott: súlyos jogsértést követ el az a rendőri vezető, aki nem egyéni teljesítményértékeléssel, hanem kollektíven határozza meg, mely csoportok (jelesül a rendőri vezetők) részesüljenek kedvező elbánásban, és ezáltal diszkriminál más csoportokat (a beosztottakat). A Tettrekész szakszervezet főtitkára több olyan példát sorolt fel (például a 2006. őszi tömeges rendőri jogsértéseket vagy Gergényi Péter volt budapesti főkapitány botrányos szerződéseit saját cégtársával), amelyek azt mutatják, a teljesítményértékelést és az ezt követő esetleges jutalmazást, illetményemelést csak egyénre szabottan lehet alkalmazni.
Bene László volt országos rendőrfőkapitány (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank biztonsági vezetője) márciusi keltezésű levelében azzal érvelt, hogy a kormány a többletforrást kifejezetten a hivatásos állomány bérfejlesztésére szánta, az ORFK-nak nem volt beleszólása, hogy abban kik részesülhetnek. Ennek ellenére az exfőkapitány döntése alapján a közalkalmazottak és a köztisztviselők tavaly 25 ezer forintos üdülési csekket kaphattak – olvasható Bene levelében.
Pilhál Tamás
|
[
"Petrétei József",
"Bene László"
] |
[
"Pilhál Tamás",
"Szima Judit",
"Gergényi Péter"
] |
Több büntetőeljárás is folyik a Baranya megyei Alsószentmárton független polgármestere, az 58 esztendős Budai László ellen.
Országos visszhangja volt, hogy júniusban, az 1250 lelkes, csakis romák lakta faluban Budai és három társa rátámadt a helyi bolt tulajdonosára, Mali Zoltánra. Az üzlet kamerája rögzítette, ahogy a négy férfi – elsőként Budai - ledöntötte székéről Malit, majd ütötték-verték a védekezésképtelen vállalkozót. Mali számos sérülést szenvedett, az orra is eltört, ezért Budait és társait a napokban súlyos testi sértéssel gyanúsította meg a rendőrség, tudtuk meg Kutas Tamástól, a Baranya Megyei Főügyészség szóvivőjétől.
Korábban Mali és Budai jó viszonyban voltak, a politikába gyakran szerepet vállaló bolttulajdonos 2014-ben segített Budai választási kampányában. Később megromlott viszonyuk, s ennek az ellenségeskedésnek volt az egyik fejezete az említett bántalmazás. Mali szerint a Budai azért akart bosszút állni, mert a vállalkozó többször is feljelentette a polgármestert.
A főügyészség szóvivője – kérdéseinkre válaszolva – megerősítette, hogy Budai további büntetőügyekben is érintett. Az egyik eset úgy indult, hogy Budai feljelentést tett, mivel állítása szerint az önkormányzat épületéből elloptak egy betonelemgyártógépet. A rendőrség kiderítette, hogy nem volt lopás, mivel gép se volt. Egy 44 milliós, önkormányzati közmunkaprogram keretén belül kellett volna megvenni az egymillióba kerülő gépet, ám a vásárlás nem valósult meg, a vételről szóló számla pedig fiktívnek bizonyult. Ezért a számlát kibocsátó cég vezetőjét és a gépvásárlást igazoló polgármestert költségvetési csalással gyanúsította meg az adóhatóság.
Hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Budait. A 2014-es választást követően a polgármester felesége vállalta az önkormányzat hivatalának takarítását, havi 160 ezer forintért, ugyanakkor ez a nyolcórás foglalkoztatásként feltüntetett munka napi 1-2 órát igényelt, így a falu – az ügyészség szerint - túlfizette Budai házastársát. Ebben az ügyben a polgármester és a szerződést aláíró alpolgármester immár vádlott, s a per a siklósi bíróságon folyik majd.
Mali Zoltán idén májusban azért tett feljelentést, mert szerinte a Start program keretében a közmunkások munkaruhájára kapott 14 millió forintot az alsószentmártoni önkormányzat nem a pályázatban megjelölt célra költötte. Ebben az ügyben még folyik a vizsgálat, mondta Kutas Tamás, és egyelőre nincs gyanúsítottja a nyomozásnak. Szerettük volna megkérdezni a fentiekről Budai Lászlót, a polgármestert többször hívtunk, üzenetet küldtünk számára, ám nem sikerült vele kapcsolatba lépni.
Ungár Tamás írása a Népszavának
|
[
"Budai László"
] |
[
"Ungár Tamás",
"Kutas Tamás",
"Mali Zoltán"
] |
Kimentette vagyonát az őrizetbe vett Tarsoly Csaba
Vegyék el a bűnös brókerek vagyonát! – harsogta napokon át Rogán Antal. A Quaestor tulajdonosaitól – Tarsolytól, nejétől, illetve apjától –, bár vagyonosak, egy huncut forintot nem fog látni az adóhivatal.
És más sem. Azért nem, mert semmilyen értékesnek mondható vagyon nincs a nevükön. Tarsoly budai impozáns, százmilliókat érő villája egy svájci cég tulajdona. Apja, Tarsoly Vince budapesti, XVII. kerületi háza pedig Tarsoly Vincéné nevén van. Az asszonytól azonban nem lehet majd elvenni, mivel nincs üzletrésze a Quaestorban.
A Bors meglátogatta Tarsoly Vincét. A házuknál egy idős úr beszélt, de a nevét nem árulta el. Azt mondta: Tarsoly Vince kórházba került. Az idősebb Tarsoly házaspárt az utca lakói nem ismerik.
Hallgat és megvezet
A Miniszterelnöki Sajtóiroda nem válaszolt kérdésünkre, hogy Orbán Viktor miért nem tájékoztatta a Quaestor ügyfeleit a veszélyről.
Szijjártó Péter külügyminiszter visszautasította, hogy törvénytelen információi lettek volna a cég valós helyzetéről. A Figyelő arról írt, hogy Tarsoly Szijjártón át küldött levelet Orbánnak a csődhelyzetről.
A Quaestor szóvivője, Orbán Viktor volt elnöki tanácsadója nem válaszolt kérdésünkre, hogy az ideiglenes igazgatóvá kinevezett Orgován Béla milyen döntéseket hozott.
A Nemzeti Nyomozó Iroda egyelőre nem árulja el, van-e nyomozás bennfentes kereskedelem gyanújával.
Logikátlan érvelés
Orbán Viktor utasítása volt, hogy az állami szervek vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. Mindezt Lázár János miniszter erôsítette meg. Kiderült, a külügyön kívül más minisztérium is érintett volt, azaz a Quaestornál parkoltatta pénzét állampapírban. Giró-Szász András szerint azért nem tájékoztatták a lakosságot arról, hogy baj van, mert az rémhírkeltés lett volna.
Nyitva az iroda
A budapesti Mammut bevásárlóközpont Quaestor-irodájában jártunk. Kötvényt venni, eladni, értékpapírszámlát nyitni nem lehet, minden pénzt zároltak. Az utazási irodaként is üzemelő üzletben utat sem lehetett befizetni, ezek szerint a Tarsoly-birodalom turisztikai cége is léket kapott.
Csütörtökön tíz személyt előállítottak a rendőrök, kilencet gyanúsítottként, egyet tanúként, köztük van Tarsoly Csaba is, akit őrizetbe is vettek.
A Quaestor tulajdonosát gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntette miatt - tájékoztatta ügyvédje, Papp Gábor pénteken az MTI-t. Az ügyvéd azt is elmondta: védence, Tarsoly Csaba és ő is panasszal élt a gyanúsítás ellen.
10 súlyos kérdés, amire várjuk a választ
Miért kellett Orgován Bélát tíz napra kinevezni?
Mit írt alá Orgován Béla cégvezetőként?
Mikor jelent csődöt a Quaestor?
Hova utaltak pénzt az elmúlt tíz napban?
Segített-e Tarsolynak Szijjártó?
Miért nem szólt Orbán a csődről?
Kihez került a 150 milliárdnyi kötvény?
Kifizetik-e a károsultakat?
Kimentették-e a pénzüket a politikusok?
Később előzetesbe kerül Tarsoly is?
|
[
"Orgován Béla",
"Orbán Viktor",
"Tarsoly Csaba",
"Szijjártó Péter"
] |
[
"Tarsoly Vincén",
"Tarsoly Vince",
"Papp Gábor",
"Lázár János",
"Tarsoly Szijjártó",
"Rogán Antal",
"Tarsoly Csaba",
"Giró-Szász András"
] |
Hivatalosan is bejelentették, hogy véget ér Jeszenszky Géza nagyköveti megbízatása, derült ki a keddi Magyar Közlönyből. Az atlanti elkötelezettségű diplomata az Antall-kormány alatt külügyminiszter volt, az első Fidesz-kormányban pedig a washingtoni követséget vezette. 2011 óta Magyarország norvégiai és izlandi nagyköveteként dolgozott.
Bírálta a Fidesz politikáját
Jeszenszky az utóbbi években többször is bírálta a Fidesz oroszbarát politikáját.
Jeszenszky 2014 októberében hagyta ott az oslói nagyköveti posztot, miután a Norvég Alapokat kezelő magyar civilek kormányzati vegzálása rendkívül megnehezítette a munkáját. Hivatalosan azzal indokolta lépését, hogy egy könyvön szeretne dolgozni.
A magát atlantistának valló politikus nem sokkal távozása után, tavaly novemberben az Indexnek arról beszélt, hogy amennyiben a jelenlegi irány folytatódik, Magyarország két szék között a pad alá eshet.
Orbánt tanította
A kormány csak mostanra találta meg Jeszenszky utódját: Sikó Annát.
Sikó Annáról egy korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy értesüléseink szerint Orbán Viktort is tanította angolra. Annyi biztos, hogy a 2010-es kormányváltás után felívelt Sikó politikai karrierje, és Magyarország ausztráliai és óceániai nagyköveti posztját kapta meg. Kinevezése előtt a miniszterelnök személyesen mondott neki köszönetet, amiért az elmúlt években "szellemi hátországot" adott a Fidesznek. A köszönet többek között arra vonatkozhatott, hogy az IH vezetője, aki tagja a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának is, részt vett a Széll Kálmán terv kidolgozásában.
|
[
"Sikó Anna",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Jeszenszky Géza"
] |
2007. 09. 25., 13:52
Utolsó módosítás: 2007. 09. 25., 14:23
Nyilvánosságra hozták a hangfelvételt Ajánlat Hangfelvételen a móri ingatlan-ügy
Jogászok bevonásával dönt a móri önkormányzat arról, hogy milyen lépéseket tesznek az ATV kereskedelmi televízió ellen, amely az érintettek tiltása ellenére nyilvánosságra hozta a móri polgármester és a jegyző közötti beszélgetést rögzítő hangfelvételt - tudatta kedden közleményben a móri polgármester az MTI-vel.
Fenyves Péter közleménye szerint nem érte anyagi kár a móri önkormányzatot abban az ingatlanügyben, amelyről a polgármester és jegyző beszélgetett. Ugyanakkor az ügyben hûtlen kezelés bûntett gyanúja miatt a Székesfehérvári Városi Ügyészség elrendelte a nyomozást - tudta meg az MTI Várhomokiné Rabi Noémitól, az ügyészség szóvivőjétől.
Tárnoki Gábor jegyző a történtekről azt közölte, hogy a móri önkormányzat májusi ülésén döntött arról: 622 560 forintért elad egy 10 hektáros külterületi ingatlant a földterület bérlőjének. A szántó értékbecslését a helyi vagyonrendelet vonatkozó szabályainak figyelembevételével hivatalos értékbecslő végezte.
A jegyző szerint a képviselő-testület a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jogszabály figyelembevételével határozott, a terület haszonbérlőjeként ugyanis az ajánlattevő rendelkezett elővásárlási joggal. Azonban kiderült, hogy az érintett külterületi ingatlanra volt egy másik, kétmillió forintról szóló vételi ajánlat is. Amikor a vételárat letétbe kellett volna helyezni, az ajánlattevő ügyvédje csak 622 560 forintot helyezett letétbe - mondta a jegyző.
Időközben rájöttek, hogy a jogszabályban előírt három évnél rövidebb ideje volt csak haszonbérlője a vásárló a földterületnek, ezért a jegyző megtette az intézkedéseket a törvényesség helyreállítására. Ezt megkönnyítette, hogy családi okok miatt maga a kérelmező is kezdeményezte az ingatlan értékesítésére kötött szerződés közös megegyezéssel történő felbontását. A képviselő-testület tekintettel a kezdeményezésre és a felfedett hiányosságra, augusztus 7-i határozatában "az értékesítésre vonatkozó korábbi határozatát visszavonta".
"A meghozott intézkedések következtében a törvényesség helyreállítása megtörtént, Mór városát az ügyből kifolyólag semminemû anyagi kár nem érte, sem a polgármester, sem a jegyző, sem a képviselő-testület bûncselekményt nem követett el" - összegezte a történteket a polgármester közleménye.
Az ügyről zárt ülésen tárgyalt a testület. A hangrögzítő rendszer Fenyves Péter polgármesternek és a jegyzőnek már a zárt ülés kezdetén lefolytatott beszélgetését is rögzítette. Az ülés végén az egyik képviselő elkérte a zárt ülés hangfelvételét, amire a jegyző engedélyt is adott, egy másik képviselő viszont az ő tudta és beleegyezése nélkül jutott hozzá a hanganyaghoz - mondta el Tanárki Gábor. A hangfelvétel eljutott az ATV-hez, amelynek egy részét Friderikusz Sándor hétfői mûsorában - a polgármester és a jegyző írásban elküldött tiltakozása ellenére - lejátszotta.
Az adásba került felvételen az volt hallható, hogy a jegyző azt mondja a polgármesternek, aki a Fidesz-KDNP-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-Vállalkozó Pártja, Mór Város Jövőjéért Egyesület szövetség jelöltjeként lett a település első embere: az ingatlant "törvénytelenül, bagóért" adták el. "Benne vagyunk a lekvárban, mert, ha ez bíróság elé kerül, akkor rábaszunk, te is, meg én is, erre most" - fogalmazott a jegyző.
|
[
"Tanárki Gábor",
"Fenyves Péter"
] |
[
"Várhomokiné Rabi Noémi",
"Tárnoki Gábor",
"Friderikusz Sándor"
] |
Tíz hónap, egy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kedden, nem jogerősen a Szekszárdi Járásbíróság a Tolna megyei Sárpilis volt polgármesterét költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt.
Hegedűs János, aki 1998-tól 2010-ig volt a község független polgármestere, a bíróság szerint 2007 és 2009 között több fiktív számla kiegyenlítését hagyta jóvá olyan kulturális rendezvényekre, iskolai kirándulásokra vonatkozóan, amelyek nem történtek meg.
A másodrendű vádlott, egy gemenci vállalkozó, aki benyújtotta a számlákat a falu önkormányzatának, csalás miatt szintén tízhavi, egy évre felfüggesztett börtönbüntetést, és 280 ezer forint pénzbüntetést kapott. A perben hűtlen kezeléssel vádolt jegyzőt felmentette a bíróság.
A vállalkozó a 700 lakosú településen meg nem történt gyereknapi, karácsonyi programra, nyári táborra, gemenci kirándulásra hivatkozva számlázott 40-50 ezer forint körüli összegeket, amiről a polgármester is tudott. Az ítélet szerint a vállalkozónak 286 ezer forintot kell fizetnie a sértett sárpilisi önkormányzat részére.
|
[
"Hegedűs János"
] |
[] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Színlelt szerződést kötöttek Vonáék
A szakjogász úgy véli, a Publimont-paktum a szabályok kijátszását szolgálja
Leplezett bérleti szerződés az a megállapodás, amelyet adásvétel címén kötött a Jobbik és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont – közölte a lapunk által megkérdezett szakjogász, aki arra is emlékeztetett: az efféle szerződések a polgári törvénykönyv szerint semmisek. A Jobbik szóvivője tegnap megerősítette azt a pénteki hírt, hogy a plakátokat már visszavásárolták korábbi tulajdonosai, de a vételárról csak annyit mondott: alacsonyabb, mint amennyiért korábban ők megszerezték azokat.
Színlelt szerződést kötött a lapunknak nyilatkozó szakjogász szerint a Jobbik és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont. Az adásvételi szerződésnek álcázott bérleti szerződés célja az lehetett, hogy kijátssza a településkép-védelmi törvény listaáron történő plakáthirdetésre vonatkozó rendelkezésit, részben pedig az, hogy a választási kampány időszakában a Jobbiknak olcsó plakáthirdetési felületet biztosítson.
A szerződés értelmében Vona Gábor pártja 2017. szeptember 19-én megvásárolt 978 óriásplakát közzétételére alkalmas hirdetőfelületet. A vételárat a felek 124 millió forintban határozták meg, azzal a kitétellel, hogy abból 2017. szeptember 28-ig valamivel több mint 26 millió, az országgyűlési választás után pedig 2018. május 31-ig nem egészen 98 millió forintot kell fizetnie a Jobbiknak.
A megállapodás azonban tartalmaz egy olyan záradékot, amely szerint ha a második részletet a párt nem tudja megfizetni, a hirdetési felületek visszaszállnak a Publimontra, a cég pedig a részére addig már megfizetett tételen kívül további követelést nem támaszt Vona Gáborékkal szemben.
A szakértő szerint ez a szerződés egyik kulcspontja; ez az, ami egyértelműen arról árulkodik, hogy valójában egy bérleti szerződés köttetett. Szintén a színleltséget támasztja alá, hogy a szerződés 2020. december 31-ig kizárja a Jobbik reklámberendezések feletti rendelkezési jogát, ami azt jelenti, hogy e felületeken lényegében csak a Jobbikot népszerűsítő plakátok helyezhetők el, és a Jobbik tulajdonosként sem másnak el nem adhatja, sem bérbe, sem más személy használatába nem jogosult adni az egyébként elvileg a tulajdonát képező reklámberendezéseket – vélekedett a szakjogász, hozzátéve, hogy a polgári törvénykönyv kimondja: a színlelt szerződés semmis.
Mint arról a napokban már beszámoltunk, a PestiSrácok birtokába került szerződések szerint Simicska Lajos kevesebb mint 130 millió forintért játszott át 1019 plakáthelyet a Jobbiknak. A Publimont a 978 plakáthelyét bruttó 124,2 millióért, a Publicity 41 reklámhordozóját 5,2 millió forintért adta el a pártnak. Vagyis az összesen 1019 eszközt mindössze 129,4 millió forintért szerezhette meg a Jobbik, ami meg sem közelíti akár csak a hirdetési hely bérbeadására vonatkozó piaci árakat.
A PestiSrácok számításai szerint plakátonként összesen 27 ezer forintot fizet a nyolc hónapra a Jobbik, ami egy hónapra vetítve 3373 forint bérleti díjat jelent, szemben a két cég hivatalos, 114–317 ezer forint közötti havi listaáraival.
Mindez azt követően került nyilvánosságra, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy hasonló, ugyancsak plakáthelyek átjátszása miatti ügyben 331 millió forintra bírságolta meg a pártot. Az ÁSZ hatósági jelzés alapján a Jobbik tavaszi óriásplakát-kampányát vizsgálva tárta fel a tiltott pártfinanszírozást.
– A Jobbik annak az összegnek a többszörösét költötte köztéri plakátokra, mint amennyiről a PestiSrácok írt, a pontos összeg azonban az üzleti titok – állította tegnap Mirkóczki Ádám. A párt szóvivője megerősítette, hogy a plakátokat már visszavásárolták korábbi tulajdonosai, de erről a vételárról is csak annyit mondott: kisebb, mint amennyiért korábban ők megszerezték azokat.
|
[
"Simicska Lajos"
] |
[
"Mirkóczki Ádám",
"Vona Gábor"
] |
Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is.
Az állami bevételek növelésének szükségességével indokolja magát a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által benyújtott, az állami vagyongazdálkodás egyes szabályait módosító salátatörvény. Az indoklás szerint a hatékonyság- és bevételnövelés érdekében erősíteni, központosítani kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerepét – ebben van is ráció, az állami vagyonelemek kezelése jelenleg meglehetősen szétszórt, sok vagyonelem (például ingatlan) tulajdonosi jogait az állam nevében az MNV gyakorolja, de számtalan intézmény, szerv, miniszter kezében is vannak jogok.
A csomag kapásból az MNV tulajdonosi joggyakorlása alá rendeli a társadalombiztosítási alapok részét képező ingatlanvagyonokat. Továbbá a korábban az önkormányzatok által működtetett, 2012-ben központi irányítás alá vont egészségügyi intézmények (például kórházak) tulajdonosi jogainak gyakorlója szintén az MNV lesz.
Könnyebb lesz bérbe- és eladni ingatlanokat
A csomag továbbá több ponton és jelentősen enyhítené azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák, hogy az állam (vagyis az adott állami vagyonelem tulajdonosi jogainak gyakorlója) milyen feltételek mellett, hogyan adhat el, illetve adhat haszonbérletbe vagyonelemeket (ingatlanokat).
A fontosabb változások:
Maximum 90 napra miniszteri engedély nélkül is hasznosításba lehet adni műemlékeket,
Maximum egy évre versenyeztetés nélkül bérletbe, hasznosításba adható állami vagyon,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 50 négyzetméternél kisebb terület,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 25 millió forint összérték alatti ingóság,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható ingatlan, ha az ahhoz kapcsolódó jog (különösen: bányászati jog) gyakorlásához ez szükséges,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni állami ingatlant a szomszédos ingatlan tulajdonosának,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni védett természeti területben meglévő kisebbségi állami részesedést tulajdonostársnak,
Értékesíthető művelés alól kivett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyásával,
A jelenlegi 15 helyett akár 25+5 évre adható hasznosításba állami vagyonelem.
Utóbbit a módosításcsomag azzal indokolja, hogy ha a bérlők saját beruházásokat hajtanának végre egy állami ingatlanon, akkor a jelenlegi 15 évnél hosszabb, 20-25 éves megtérülési időkre van szükségük.
A fenti lista alapján – ha az országgyűlés megszavazza a csomagot – érdemes lesz figyelni, hogy az állam milyen természetvédelmi területeket ad el, illetve
milyen bányászati joggal is rendelkező területeket ad hasznosításba versenyeztetés nélkül.
És kinek. A bányászati jogok explicit beemelése a törvényszövegbe legalábbis furcsa. Illetve nem egészen világos: ha egy bányászati területet versenyeztetés útján nem sikerül bérbe adni (minthogy ezek szerint nem kell senkinek), akkor miért lenne ez egyszerűbb versenyeztetés nélkül.
|
[
"Nagy Márton"
] |
[] |
A táblabíróság nem változtatott a Gál Györgyre kiszabott nyolc és fél év, valamint a Hunvald Györgyre kirótt másfél év szabadságvesztésen, de az elsőfokú ítélethez képest több vádpontban felmentette, illetve bűnösnek mondta ki őket.
Több vádlott esetében részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori szocialista polgármester ellen indított perben a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön.
Az ügyészség valamennyi olyan vádlott esetében, akinél az elsőfokú bíróságtól eltérően felmentő ítéletet hozott, a táblabíróság fellebbezést jelentett be. Fellebbezett a táblabíróság ítéletével szemben Gál György, Hunvald György és több más vádlott is, így a pert harmadfokon a Kúrián folytatják.
A táblabíróság megállapította, hogy Hunvald György előzetes letartóztatásakor már kitöltötte a rá kiszabott büntetést. Gál Györgynek az előzetes letartoztatásban és házi őrizetben töltött időt, valamint a lehetséges kedvezményeket beszámítva – a döntés jogerőre emelkedése esetén – körülbelül egy évet kell még börtönben töltenie.
A bíró az ítélet több mint háromórás indoklásakor kifejtette: az elsőfokú eljáráskor számos eljárásjogi hiba történt, ezek azonban nem indokolják a hatályon kívül helyezést.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésével okozott kár nagyságát a táblabíróság úgy határozta meg, hogy az épületek – szakértő által megállapított – tényleges forgalmi értékét az adásvétel során kifizetett összeggel vetette össze. A táblabíróság nem vizsgálta, mennyibe került a lakók kiköltöztetése, és azt sem, hogy később mennyiért kerültek új tulajdonoshoz az ingatlanok. Volt azonban olyan ingatlan is, amely reális áron kelt el, így itt bűncselekmény nem történt – indokolta a bíróság egyes vádpontokban hozott felmentő ítéletét Mezőlaki Erik.
A táblabíróság ítélete szerint 951 millió forint kár érte volna Erzsébetvárost, ha valamennyi, az ügyben érintett önkormányzati épületet értékesítenek. A ténylegesen okozott kár nagysága 232 millió forint.
A tanácsvezető bíró kifejtette, az elsőfokú bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés nem volt megállapítható. Hunvald György nem tudott a Gál György által megvalósított csalási cselekményről, illetve a negyedrendű vádlott értékbecslő – akinek büntetését két és fél évre súlyosbították – sem volt tisztában azzal, az elsőrendű vádlott miként használta fel az általa készített valótlan tartalmú szakvéleményeket.
Hivatali visszaélés bűntettében két lakáskiutalással kapcsolatban állapította meg a táblabíróság Hunvald György bűnösségét, leszögezve: önmagában az, hogy a polgármesterként dönthet bizonyos önkormányzati tulajdonú lakások bérlőiről, nem jogsértő. Egy bérlő azonban a jogos igénynél nagyobb lakást kapott, egy másik alkalommal pedig nem vizsgálták a szociális rászorultságot, pedig ezt a hatályos rendelet előírta.
A táblabíróság egy közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben is felmentette a korábbi polgármestert. Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében azonban bűnösnek találta, azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat mobiltelefont biztosított Szabó Zoltán egykori szocialista országgyűlési képviselő számára.
Szabó Zoltánt bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek a táblabíróság, ezért egy év, a végrehajtásban felfüggesztett börtönnel sújtotta. A döntés a fellebbezések miatt azonban esetében sem jogerős.
|
[
"Hunvald György",
"Gál György"
] |
[
"Szabó Zoltán",
"Mezőlaki Erik"
] |
Újabb két cég ügyében tett feljelentést a BKV; a vállalat lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a belső vizsgálat alapján a Gardien 2003 Bt.-nek és a Citynet Kft.-nek teljesített kifizetésekkel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merült fel.
Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs igazgató lapunknak azt mondta: 2007-ben összesen csaknem bruttó 2,5 millió forintot fizetett ki a BKV a két cégnek kommunikációs tanácsadásért, de sem az erről kötött szerződésnek, sem más erről szóló dokumentumnak nem bukkantak nyomára, csak a számlákra és az ezek kifizetéséről szóló utasításra. A cégnyilvántartási adatok szerint a Gardien 2003 Bt.-t 2003 nyarán alapították, negyvenezer forinttal, fő profilja megbízás alapján biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység, de emellett cipő-nagykereskedéssel és hírügynökségi tevékenységgel is foglalkozik.
A cég vezetője egy romániai, nagykárolyi lakcímű asszony, a kézbesítési megbízott egy rábapatonai illetőségű férfi.
Az érdi székhelyű, 1998-ban alapított Citynet Kft.-t 2002-ig Varga Tamás, az MSZP informatikai igazgatója vezette, utódja barátja, Szakos Szabolcs lett, aki jelenleg is a társaság vezető tisztségviselője. A cég neve előkerült a 2006-os kampányban: a Fidesz azzal vádolta az MSZP-t, hogy az ellenzéki párt szervereiről kampányanyagokat töltöttek le, ehhez pedig a céghez tartozó számítástechnikai eszközöket használták. A Citynet nyújtotta be elsőként kérelmét a magyarcharta.hu domainnév igénylésére, röviddel azután, hogy Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő tavaly nyáron életre hívta a mozgalmat.
A Citynet illetékeseit nem sikerült megszólaltatnunk, jövő hétfőre ígértek tájékoztatást.
|
[
"Szakos Szabolcs",
"Varga Tamás"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Székelyné Pásztor Erzsébet"
] |
Igazán nem nagy ügy: egy munkavállaló kifogásolja, hogy a munkáltatója egyoldalúan módosította a munkakörét, és most a munkaügyi bíróságon keresi az igazát. Csakhogy ebben az eljárásban a NAV az alperes, a felperes pedig Hegedűs Deme Zsolt, az egykor kiemelt ügyekkel foglalkozó, megszüntetett igazgatóság volt igazgatója. Múlt szerdán a bíróság őt hallgatta meg – a tárgyalóteremben megismerkedhettünk azokkal a szigorúan törvényes módszerekkel, amelyekkel az adóhatóság pokollá tette a hálózatos áfacsalás elleni harc egykori irányítójának az életét.
Hegedűs jelenleg betegállományban van, túl két műtéten, némiképp bizonytalan egészségügyi kilátásokkal és minimális esélyekkel, hogy a versenyszférában a végzettségének megfelelő munkát találjon. Azt mondja, egy közeli ismerőse hozta tavalyelőtt a hírt egy vadászatról az ország egyik legbefolyásosabb emberétől, hogy ne is próbálkozzon, mert "listán van".
Hegedűs tudta, hogy sem az oligarcha, sem az ismerős nem viccel – maradt tehát a NAV, ahol megbetegedéséig a volt igazgató afféle segéd-adóellenőrként naphosszat végezte a "mesterhármast": nyugta-, árueredet- és foglalkoztatással kapcsolatos ellenőrzéseket.
Valaki hibázott
Hegedűs 2011-es leváltásáig a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜIG) vezetőjeként egyike volt annak a néhány vezetőnek, akik kidolgozták a hálózatos adócsalás elleni hatékony fellépés információtechnológiai módszertanát, illetve megteremtették az ehhez szükséges feltételeket. Elsősorban az informatikai támogatás fejlesztésében, illetve az országos hatáskörű operatív munkát lehetővé tevő mobil "beavatkozó egység", a Rapid hatékonyabbá tételében volt jelentős szerepe.
A 2010-es kormányváltás, illetve Vida Ildikó kinevezése után nem sokkal azonban fogyni kezdett körülötte a levegő – a folyamat egybeesett az áfacsaló hálózatok felszámolásában ekkora már jelentős sikereket elérő KÜIG módszeres ellehetetlenítésével, majd 2013-as felszámolásával.
Hegedűs ebben az időben már Kecskeméten volt "operatív területen", azaz sima utcai adóellenőrként dolgozott, lévén 2011 áprilisában – több vezetőtársához hasonlóan – felmentették beosztásából.
Felmentése után viszonylag gyorsan haladt lefelé a karrierlétrán: egy évig tanácsadóként dolgozott a pesti központban, de azt egyértelművé tették számára, hogy a volt szakterületének a közelébe sem engedik. Majd visszakerült Kecskemétre, itt az ellenőrzendő adóalanyok kiválasztásért felelős osztályon afféle IT-s támogatóként dolgozott a tényleges ellenőrzést végző kollégái keze alá. Elmondása szerint egyértelműen megtiltották számára, hogy az adóalanyok érdemi ellenőrzésében részt vegyen.
Állítása szerint az ügyviteli rendszerekből történő adatlementés, vagyis az az ellenőrzés, mikor az adóhatóság az adózónál talált gépekről lementi a teljes adatállományt, alig működik. Ha ez így van, akkor visszatértek azok a régi szép idők, mikor az adóhatóság papíralapú ellenőrzéseket végez, és végeredményben azokból a könyvelési adatokból gazdálkodik, amelyeket az adózó a rendelkezésére bocsájt.
Megkerülni teljesen azonban nem tudták: a regionális informatikai munkacsoport kötelező megalakítását nélküle nem tudta volna abszolválni a megyei főigazgatóság, ezért ebbe a munkába bevonták: "Kénytelenek voltak, bár közkatonaként, de visszavenni az IT-be" – mondta a bíróság előtt.
Időközben megváltoztatták a munkakörét ("áthelyezetek operatív területre"), és az eddigi IT-s munka mellett rendes "utcai" adóellenőrként is teljesítenie kellett, sőt, az idő múlásával egyre inkább csak itt kellett teljesítenie: néhány hónap múlva azt vette észre, hogy a munkaideje túlnyomó részét az "operatív ellenőrzés": nyugták, számlák helyszíni ellenőrzése teszi ki.
Előadásából úgy tűnt, Hegedűsnek nem is ez a meglehetősen alacsony rangúnak számító feladat fájt igazán. Sokkal inkább az, hogy hiába kérte, sosem kapott "általános megbízót" – olyan meghatalmazást, amellyel önálló adóellenőrként is tevékenykedhetett volna.
A vegzálás közben nem hagyott alább: bár közvetlen vezetői elégedettek voltak a munkájával, "föntről" folyamatosan figyelmeztették, hogy nem felejtkeztek meg róla. Arra a bírói kérdésre, hogy miért fogadta el ellenvetés nélkül ezt a "lefokozást", Hegedűs azt mondta:
"Ketten vagyunk az egész igazgatóságon, akik hozzá tudnak szólni érdemben IT-kérdésekhez, tovább akartam vinni az IT-munkát, és erre csak az operatív osztályon volt lehetőség."
Igazgatóból végrehajtó
2014 novemberében, "egy emelt darabszámú pénztárgép- és nyugtaellenőrzési dömping során" Hegedűs tüdőgyulladást kapott, amiből olyan szövődmények alakultak ki, hogy idén januárban meg kellett műteni. A műtét relatív sikert hozott, de a folyamatos kezelés dacára is csak lassan gyógyult: három hónappal később újra műteni kellett.
Ebben az időszakban a megyei igazgató rendszeresen behívatta, hogy megtárgyalja vele a "Mit kezdjek én most magával?" kérdéskört. Ennek egyik mozzanataként március közepén közölte Hegedűssel, hogy áthelyezik Bajára, ahol adóellenőrként fog dolgozni.
A volt igazgató családjával Kecskeméten él. Az áthelyezés törvénytelen lett volna, mivel a felajánlott új munkahely tömegközlekedéssel csak egy órán túl érhető el, lévén Kecskeméttől száz kilométerre van. Mikor néhány nap múlva Hegedűs közölte, hogy az áthelyezés jogsértő, ezért nem fogadja el, az igazgató azzal reagált, hogy tekintse az ajánlatot tárgytalannak. Előadásának ezen a pontján Benda Ferencné igazgató élénk bólogatással erősítette meg Hegedűs szavait.
Április 1-jére Hegedűst tanúként idézték a Dávida Marianna kontra Népszava/Népszabadság-perben. A volt igazgató tanúvallomásában meglehetősen súlyos állításokat tett a NAV felsővezetésének egyes intézkedéseivel kapcsolatban – ezeket azóta sem cáfolta az adóhivatal.
Másnap hívatta Bendáné, és "rosszallását fejezte ki a tanúvallomás megtétele miatt." A megbeszélésen az igazgató olyan biankó nyilatkozatokat íratott alá Hegedűssel, melyekkel de facto hozzájárult az áthelyezéséhez, de Bendáné nem közölte, konkrétan milyen új munkakörről van szó.
Két héttel később újabb raportra került sor, amelynek során az igazgató asszony átadta a még mindig táppénzen lévő Hegedűsnek az új munkaköréről szóló dokumentumot: e szerint május elsejétől végrehajtóként fog dolgozni az adóhatóságnál. Hegedűs néhány nap múlva írásban közölte, hogy nem fogadja el az új munkakört – álláspontja szerint jogtalan a munkakör egyoldalú módosítása, de azt erkölcsi okokból sem tudja elfogadni.
"Én nem az az ember vagyok, aki képes arra, hogy becsöngessen családokhoz, és elvigye a tévét, mosógépet, amit éppen talál. Sem alkatomnál, sem erkölcsi meggyőződésemnél, sem pszichés állapotomnál fogva nem vagyok alkalmas erre a feladatra." – mondta Hegedűs.
Más lehetősége nem lévén, a volt igazgató munkaügyi perbe hívta a munkáltatóját – abban bízik, hogy a bíróság kimondja, jogtalan volt a munkakörének egyoldalú megváltoztatása.
A bíró a tárgyalást Hegedűs meghallgatása után felfüggesztette, a következő tárgyalási napot november 30-ára tűzte ki. Csakhogy Hegedűs táppénze két hét múlva lejár – ha október 1-jével nem veszi fel a munkát, vagyis nem kezd el legjobb meggyőződése ellenére is végrehajtóként dolgozni, borítékolható, hogy a legrövidebb úton kirúgják.
Tempora mutantur: a Hegedűst feketelistára helyező erős ember mára felkerült a rezsim feketelistájára, és már nem NAV-elnök Vida Ildikó, akit sokan a hozzá kötődő érdekkör delegáltjaként tartottak számon. Hirtelen nyugdíjba vonult Vida helyettese, Csillag Dezsőné is, aki Hegedűs szerint 2012 tavaszán átadta neki a selyemzsinórt.
Ennek ellenére úgy tűnik, valakiknek még mindig útjában van a volt igazgató.
Becker András
|
[
"Vida Ildikó"
] |
[
"Dávida Marianna",
"Hegedűs Deme Zsolt",
"Becker András",
"Csillag Dezsőné",
"Benda Ferencné"
] |
Újabb milliárdokkal tömte ki a kormány azt az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványt, amelynek főtitkára L. Simon László korábbi kabinetfőnöke. Az alapítvány tulajdonában álló Erzsébet Táborok Kft. ugyanis 15 milliárd forintot nyert azon a pályázaton, amelyet saját tulajdonosa írt ki a rászoruló gyerekek táboroztatására.
hirdetés
A "nyertes" cég egyedüli ajánlattevő volt. Feladatai közé tartozik a tábori szálláshelyek üzemeltetése, valamint az étkeztetés megszervezése is. A 15 milliárdos összegért 2017–2020 között kell elvégezni ezeket a feladatokat, évente pedig valamivel több mint 38 ezer gyereket, valamint az őket kísérő felnőtteket kell ellátni. Március közepén Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára jelentette be, hogy három év alatt összesen 26 milliárd forintot költenek az alapítvány kezelésében lévő zánkai, valamint fonyódi táborok felújítására. Vagyis az alapítvány – közvetve vagy közvetlenül – összesen több mint 40 milliárd forintot költhet el. A 17 milliárd forintra becsült táborhelyeket egyébként ingyen kapták, a vagyonkezelővel kötött szerződés szerint pedig 15 év után akár el is adhatják.
Tavaly a kormány kettéválasztotta a szociális üdültetési feladatokat, így a felnőttek nyaraltatása a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál maradt, míg a gyermek- és ifjúsági táborok szervezési joga az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz került. Utóbbinak az a Hornyák Tibor a főtitkára, aki korábban L. Simon László volt kulturális államtitkár kabinetfőnöke volt. Az alapítvány azonban más ponton is kapcsolódik a kormányhoz, az alapítói jogok ugyanis korábban a Szeged–csanádi egyházmegyéhez kötődő Szent Ágota Alapítványhoz kerültek. Az egyházmegye vezetője pedig Kiss-Rigó László püspök, akinek a Magyar Narancs cikke szerint külön helyet tartanak fenn a felcsúti Pancho Arénában.
A Közbeszerzési Értesítő szerint az Erzsébet Táborok Kft. – a cég ügyvezetője szintén Hornyák Tibor – bizonyos feladatok ellátására alvállalkozókat is bevonna. Ennek alapján várhatóan más vállalkozás végzi majd az őrzés-védelmi, a kertészeti, az élelmiszer-alapanyaggal, valamint a takarítással kapcsolatos feladatokat.
Egyébként a Közbeszerzési Értesítőből arra is választ kapunk, miért csak egyetlen pályázó volt. A kormánynak egyértelműen az volt a célja, hogy a táborokat a zánkai és a fonyódi ingatlanokba szervezzék, ráadásul – álláspontjuk szerint – kizárólag ezek a táborhelyek alkalmasak arra, hogy "a kívánt nagyságrendben és az elvárt színvonalon, felelősséggel" megtarthatók legyenek a táborok. Az ingatlanok az Erzsébet Táborok Kft. üzemeltetésében állnak, és szálláshely-üzemeltetési engedélyei is ennek a cégnek vannak, így – a pályázat indoklása szerint – csak ezzel a céggel lehetett megkötni a szerződést. Így fordulhatott tehát elő, hogy a pályázatot kiíró alapítvány főtitkára és a nyertes cég vezetője megegyezik.
Rétvári Bence államtitkár arról is beszélt, amikor bejelentette a táborok felújítását, hogy a modernizálás után kétszer annyi gyerek táborozhat majd az ingatlanokban, mint korábban. Ez azért különös, mert tavaly szeptemberi nyilatkozata szerint az Erzsébet program 2012-es indulása óta 300 ezer gyerek üdülését segítették, ám az Erzsébet Táborok Kft. négy éven keresztül évi 38 ezer gyerek üdültetését vállalta.
A táborokban a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyeznek a gyerekek nevelésére. Állami támogatást is kap az alapítvány, a kormány ugyanis az idén több mint ötmilliárd forinttal járult hozzá a gyerekek üdültetéséhez az Erzsébet-táborokban. Azt nem tudni, hogy az Erzsébet Táborok Kft. által elnyert támogatásban benne van-e ez az összeg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.29.
|
[
"Kiss-Rigó László",
"Hornyák Tibor",
"L. Simon László"
] |
[
"Rétvári Bence"
] |
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára nemrégiben nyilatkozatban cáfolta a felcsúti kisvasútra kalkulált utasszámról szóló tavalyi infónkat, de ezután hiába kértük tőle a beruházás uniós támogatásával kapcsolatos dokumentációt. Adatigényléssel fordultunk a projektért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely 30 nap után az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként. A NAIH-hoz fordulunk jogorvoslatért.
2015 márciusában írtuk meg, hogy a kormány 600 millió forint EU-s támogatást ad a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak a felcsúti kisvasút építésére. A cikk megjelenése előtt az alábbi kérdéseket küldtük el a Miniszterelnökségnek, de máig nem kaptunk rájuk választ.
– Önök szerint jogszerű és etikus, hogy egy kormányhatározattal a miniszterelnök gyakorlatilag utasítja az NFÜ-t, illetve annak jogutódját, hogy biztosítson “kiemelt felhívást", vagyis lényegében EU-s forrást egy magánvállalkozás projektjére? – Önök szerint jogszerű és etikus, hogy az említett magánvállalkozás ráadásul a miniszterelnök szívéhez és házához közelálló felcsúti stadiont üzemeltető alapítvány? – Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak vagy bárki másnak sem voltak ezzel kapcsolatban aggályaik? – Nem számítanak EU-s szankcióra a meglehetősen részrehajló kormányhatározatot követő, célzott pályázati kiírás miatt? – Miért részesítik ilyen kiemelt bánásmódban a felcsúti kisvasutat?
A cikkhez közadatigénylésben kértük ki a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) az eljárással kapcsolatos dokumentációt. Az NKH teljesen korrekten, határidőn belül válaszolt, és elküldte részünkre az összes papírt. Megkaptuk többek között a kisvasút részletes terveit is, amelynek a legfontosabb részei az alábbi adatok voltak:
– 5,724 kilométer hosszú, egyvágányú pálya épül – a vasútvonal öt telken megy át, ebből négy a focialapítványé, egy pedig Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesteré – két új állomás épül, a “Puskás Akadémia-állomás" és az “Alcsútdobozi Arborétum-állomás", a harmadik állomás a már 2011-ben felújított “Felcsút-állomás" lesz – nosztalgiavonat lesz, max 25km/h sebességgel – napi tíz vonatpár lesz – napi 2 560 – 7 080 utasra számítanak – ez csak a beruházás I. üteme, a II. ütemben a vonalat továbbépítik a bicskei vasútállomásig
Több mint egy év elteltével, idén júniusban a brit Telegraph nyomán bejárta a magyar sajtót a hír, hogy az EU vizsgálatot indít a felcsúti kisvasút miatt, mert
“A lap szerint a kormány az EU-finanszírozás kérelmezésekor azt állította, naponta 2 500-7 000 utas használhatja a vonalat, de az első hónapban mindössze 30-an szálltak fel rá átlagosan"
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára ezt követően a 444-nek azt nyilatkozta, hogy a kormány sosem ígért napi több ezer utast a vonalra. Csepreghy azt is mondta a 444-nek, hogy tavaly mi félreértelmeztük az NKH-tól kapott dokumentumokat, mert
– amit utasszám-becslésnek hittünk, az egy rutinkalkuláció, ami csak azt mutatja meg, hogy a kisvasúton közlekedő kocsik teljes és 50 százalékos kihasználtság esetén hány főt tudnának szállítani – az Átlátszó által bemutatott kalkuláció nem is a felcsúti kisvasútra, hanem a Bicske-Lovasberény normál nyomtávú vonal első ütemére vonatkozik
Bár az NKH-tól kapott iratcsomagnak már a nevében is szerepel, hogy Felcsút, továbbá azt is furcsálltuk, hogy Csepreghy több mint egy év elteltével és egy másik lapban cáfolja tavalyi cikkünk állításait, megpróbáltuk tisztázni a helyzetet.
Levélben kértük az államtitkárt, hogy küldje el részünkre a felcsúti kisvasút uniós támogatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot, különösen azokat, amelyek tartalmazzák, hogy a kormány mit vállalt a 600 millió forint EU-s pénzért cserébe. Vagyis azt kértük, amire a 444-nek adott nyilatkozatában hivatkozott.
Csepreghy Nándor munkatársa fél napon belül, telefonon keresztül tolmácsolta a választ: Csepreghy nagyon szeretne, de sajnos nem tud segíteni, mert bár megvannak neki az általunk kért dokumentumok, de nem adhatja ki őket, mert hivatalosan a NGM a projekt felelőse, forduljunk hozzájuk.
Megtettük, és ezzel a már egyébként is szürreális helyzet végképp átment komédiába.
Közadatigénylésben kértük a Nemzetgazdasági Minisztériumtól – a felcsúti kisvasút uniós támogatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot – az EU felé tett vállalásokat tartalmazó dokumentumokat minden mellékletükkel együtt – az EU-s támogatás odaítéléséről szóló döntést minden mellékletével együtt – a beruházóval kötött támogatási szerződést minden mellékletével együtt
Tizenöt nap elteltével, az Infotörvényben megszabott válaszadási határidő utolsó napján az NGM szűkszavúan közölte, hogy meghosszabbítja a válaszadási határidőt további 15 nappal. Ehhez joguk van az adatgazdáknak, és nagy mennyiségű adatra vonatkozó igénylés esetén szoktak is élni a lehetőséggel, vagyis türelmesen vártunk.
És nem is hiába.
A hosszabbítás utolsó napján, az adatigénylésünk benyújtása után 30 nappal megérkezett a minisztérium válasza. Egy link. Amin semmi olyasmi nincs, amit kértünk.
A KDOP-2.1.1/E-15-2015-0001 azonosítószámú Felcsút-Alcsútdoboz szakaszon kisvasúti útvonal turisztikai célú fejlesztése című projektről rendelkezésre álló adatok a következő linken érhetők el: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso
Mivel az EU-s projektekről általános információkat tartalmazó kormányzati honlapon természetesen nem találhatók meg azok a dokumentumok, amelyeket az NGM-től kértünk, a NAIH-hoz fordulunk az adatigénylés miatt.
Erdélyi Katalin
|
[
"Orbán Viktor",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Csepreghy Nándor",
"Lázár János",
"Erdélyi Katalin"
] |
"A bérlet valójában formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja, jelenleg nem kizárhatóan kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehetett" – egyebek mellett ilyen, s hasonló megállapításokat tett március végi határozatában a Fővárosi Főügyészség, amely nyomozásra utasította az eljárást korábban megtagadó Nemzeti Nyomozó Irodát a belvárosi ingatlanmutyi ügyében.
Az ügyészség Juhász Péter (Együtt) helyi önkormányzati képviselő beadványa alapján kezdett munkálkodni, de határozatát már hivatalból (azaz saját kútfőből) hozta, Juhász ugyanis, nem lévén sértettje a vélelmezett belvárosi machinációknak, nem élhetett volna jogorvoslattal az ellen, hogy az NNI nem akart nyomozni.
Az ingatlanmutyi lényege: a 2006-2014-ben Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi frakcióvezető által irányított Belváros-Lipótváros 30 százalékos kedvezménnyel nagyüzemben árusította ki az önkormányzati lakásokat, üzlethelyiségeket, nem ritkán a Fideszhez, pártvezetőkhöz, belvárosi, netán kormányzati potentátokhoz kapcsolódó, esetleg alvilági kötődésű vásárlóknak kedvezve – Juhász feljelentése és a mostani ügyészi határozat szerint is gyaníthatóan a jogszabályok megkerülésével (a lakásmutyi csak a botránysorozat hatására állt le a 2014-es önkormányzati választások után).
Fény derült egyebek mellett arra, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás volt élettársa is nyerészkedett (Károly körút 26.), az állami beszállító Századvéghez kötődő üzleti körnek is jutott (Dorottya utca 8.) – ezek az ingatlanok is a most elrendelt nyomozás tárgyai lesznek egyebek mellett.
A határozat teljes szövege itt olvasható:
A felettes ügyészség határozata kemény kritikát fogalmaz meg az NNI munkájáról. A fentebb citált mondaton túl olyan megállapítások is olvashatók, hogy például:
a nyomozó hatóság még az ingatlanok tulajdoni lapjait sem szerezte be,
nem vizsgálta, hogy a vevők fizettek-e egyáltalán, s mi lett az áfával,
a jogszerűség megállapítását igazolandó olyan rendeletet mellékelt, amelynek a hivatkozott időpontban még nem volt meg az idézett paragrafusa,
az önkormányzat számára értékbecslést végző cégnek (a néhai Szebellédi István érdekeltségének) nincsen ilyen tevékenységi köre, igaz, csak szakértelmet nem igénylő szorzásokat végzett,
Mindezek alapján döntött úgy a főügyészség, hogy "a tényállás nem lett teljes körűen felderítve (...), s a bűncselekmény gyanúját egyértelműen kizárni nem lehet".
Mindennek kemény politikai következményei lehetnek az amúgy is mélyrepülésben lévő (egyre népszerűtlenebb, az időközi választásokat rendre elbukó) Fidesz számára, hiszen adott esetben egyik erős embere, Rogán tevékenységét is érintheti a vizsgálat.
Rádi Antónia
|
[
"Rogán Antal"
] |
[
"Juhász Péter",
"Szebellédi István",
"Portik Tamás",
"Rádi Antónia"
] |
A Direkt36 kutatása szerint még a közelmúltban is futott a kormány egyik legújabb hirdetése, de más, Rogán Antal hivatala alá tartozó cég is költött pénzt a Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös weboldalát üzemeltető cégnél.
Rogán-Gaál Cecília annak ellenére sem került távol a kormány legbefolyásosabb tagjához, Rogán Antalhoz tartozó gigantikus állami költésektől, hogy 2019 végén a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 12 év házasság után elvált feleségétől – írta meg a Direkt36. A lap szerint még a napokban is futott kormányzati hirdetés, valamint olyan cégeké, amelyek Rogán Antal alá tartoznak.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös, bulvárhírekkel foglalkozó weboldalukat, a Top World Newst üzemeltető Top News Hungary Kft-ből 2021-ben 1,3 milliárd forint osztalékot vett ki. A cég az oldal csekély látogatottsága ellenére 1,5 milliárd forint nettó árbevételt produkált – emlékeztetett a Direkt36.
Urbán Ágnes közgazdász, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Direkt36-nak azt mondta, hogy a 85 százalékos profitráta "abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény, ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni". A Direkt36 az utóbbi hónapokban számos olyan hirdetést talált, amelyek kötődnek a kormányhoz és vele kapcsolatban álló gazdasági szereplőkhöz.
Az egyik ilyen a Poggyász című utazós tévéműsor, amely a kormányközeli TV2-n fut, és együttműködő partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet Rogán Antal minisztériuma felügyel. Emellett júliusban beágyazott videóként jelentek meg az oldalon a kormány legújabb, az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kisfilmjei. A hirdetés kattintás után a Magyarország Kormánya nevű hivatalos YouTube-csatornára visz. Az oldal mobilos verziójában korábban több cikknél a Szerencsejáték Zrt. hirdetései is megjelentek. Az állami tulajdonban lévő cég tulajdonosi jogokat gyakorló szervezete a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda.
A tevékenységével kapcsolatos kérdésekre a Top News Hungary Kft. nem válaszolt a Direkt36-nak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt válaszolta azokra a kérdésekre, hogy van-e közük a TWN-en megjelenő hirdetésekre, hogy nem ők döntenek "a kampányban használt médiumokról, hanem az ügynökség, aki maga rakja össze a média mixet".
|
[
"Rogán-Gaál Cecília",
"Rogán Antal",
"Sarka Kata"
] |
[
"Urbán Ágnes"
] |
Úgy tűnik, a pórul járt Green Holidays-ügyfelek egy részét nem kártalanítják, hiába volt a cégnek érvényes szerződése a Uniqa Biztosítóval. A biztosítótársaság ugyanis a hatályos jogszabályoknak megfelelően csak azoknak az ügyfeleknek fizet, akik utazási csomagot vásároltak, azoknak nem, akik a szállásra és repülőjegyre külön-külön szerződtek a Green Csoporttal vagy annak valamelyik viszonteladójával. A fedezet nélküli kár százmilliós nagyságrendű lehet, és egyelőre nem látszik, van-e más út a felültetett emberek kártalanítására.
Az alapproblémát a Green Holidays csődje kapcsán írott cikkünkben részletesebben is kifejtettük, de a lényeg, hogy hiába volt a cégnek utazásszervezőként 500 millió forintig vagyoni biztosítéka a Uniqával, ez csak a csomagban (repülőjegy+szállás) értékesített utazásokra érvényes.
Azonban mint kiderült, a Green Csoport, valamint viszonteladói nem csak a szabványos módon, hanem külön-külön szerződésekkel is kínáltak utakat. Az így vásárolt nyaralások pedig semmivel sem biztonságosabbak, mint ha magunknak foglalunk repjegyet vagy hotelszobát: vis maior esetén mi viseljük a kockázatot.
A csőd után még hetekig nem volt egyértelmű, mi lesz azoknak az ügyfeleknek a sorsa, akik a fenti hibába estek. A Uniqa azonban a héten kommunikálta, hogy előzetes várakozásainknak megfelelően
csak a csomagban vásárolt utak után fizet kártalanítást.
A külön szerződéses ügyfeleknek közleményükben azt javasolták, vegyék fel a kapcsolatot a Green Holidays-szel vagy az utazásközvetítővel, akin keresztül vásároltak.
Nem fogadják el a döntést
Utóbbiak közül a legjelentősebb az Indulhatunk.hu mögött álló Szállás Outlet Kft., a legtöbb bontva kínált utat ők adták el. A cég vezetése az Uniqára reagálva maga is közleményt adott ki, melyben döbbenetét fejezte ki a biztosító döntésével kapcsolatban, és közölte, hogy maguk is tönkrementek a Green Holidays csődjében.
Megkerestük a cégvezető Forró Tamást hogy megtudjuk, milyen további lehetőségeket látnak saját maguk és az ügyfeleik számára. Forró az Indexnek azt írta, keresik a megoldást arra, hogy a Green Csoport különböző számláira utalt pénzösszegeket milyen módon kaphatnák vissza, bár a Green tulajdonosi körét sehogyan sem tudják elérni. "A biztosító döntése még friss, egyeztetünk ügyvédekkel, nem fogadjuk el azt", tette hozzá Forró. Az iroda a Magyar Ügyvéd blog által részletesebben kifejtett uniós irányelv és hazai jog közötti eltérés miatt esetleg abban reménykedhet, hogy ha jogi útra terelik az ügyet, végső esetleg az állam fizeti majd ki az utasaikat.
Az Indulhatunk érvelése szerint az ügyfeleiknek ugyanúgy járna a pénz a biztosítótól, hiszen az ügyletek a szabályozó hivatal által ellenőrzöttek és elfogadottak voltak, és a törökországi vészhelyzetkor is ugyanolyan elbánásban részesültek. Nem az Indulhatunk bontotta ketté az utazási csomagokat, ezeket már eleve így kapták továbbértékesítésre, és jóhiszeműen jártak el, írták. "A Green Csoport a hozzájuk tartozó két cégben (Green Air Kft. és Green Travel NUI Kft.) bontotta ketté a csomagokat, és vállalta, hogy a Green Holidays egyesíti a kettébontott csomagot újra. 2016. novemberében, még az első befizetés előtt külön utánajártunk, hogy ez a konstrukció szabályos-e" – írta Forró Tamás hozzátéve, hogy a modell korábban működött is.
Fotó: Balogh Zoltán A fizetésképtelenné vált Green Holidays utazási iroda székhelye a fővárosi Veres Pálné utcában 2017. július 3-án
Így is kimerül a keret
Megkerestük az Uniqát is az ügyben, hogy képet kapjunk a kártalanításból kimaradó ügyfelekről. A Green-kártalanításért felelős Vereczki András elmondta, a kárigények feldolgozottsága még csak 60 százalék körüli, de már most látszik, hogy a teljes 500 milliós alapot azok az ügyfelek is ki fogják meríteni, akiket a törvények alapján kétségtelenül megillet a pénzvisszafizetés.
Az Indulhatunk ügyfeleivel kapcsolatban egyelőre nehéz biztosat mondani, de az már kiderült, hogy ügyfeleik közt többségben voltak a bontott utazást vásárlók. Vereczki a rendelkezésre álló információk alapján úgy becsülte, az Indulhatunkon csak minden harmadik ember vett csomagot, ami azt jelenti, hogy jelen állás szerint a vásárlóik nagyobb része nem fog kártalanítást kapni az elmaradt nyaralás után.
Százmilliók ragadhatnak bent
Kérdeztük az Indulhatunk.hu-t, nagyságrendileg hány ügyfélnek adtak el így vagy úgy olyan Green Holidays-utakat, amelyek már biztosan nem fognak teljesülni. A cég tájékoztatása szerint összesen nagyjából 1500 értékesítés történt 4500 fő részére, ebből 2000 utazott el. Ha ezeket a számokat összevetjük az Uniqa becslésével, és a szintén tőlük származó információval, miszerint egy átlag vásárlás 450 ezer forint körül mozgott az Indulhatunk.hu-n, kijön, hogy több mint 500 ügyfél nagyjából 200-150 millió forint kára nem lesz megtérítve a jelen állás szerint.
A Green Csoport ellen időközben csalás gyanújával rendőrségi nyomozás indult, ami részben a biztosító munkáját is nehezíti, mert a hatóságok sok dokumentumot lefoglaltak. Ettől függetlenül a kártalanítás - már annak, akit érint - a Uniqa tájékoztatása szerint már július végén elindulhat.
|
[
"Forró Tamás"
] |
[
"Balogh Zoltán",
"Vereczki András"
] |
Pozíciót vesztett a Fidesz Szentendrén az őszi önkormányzati választások során: egy képviselővel kevesebbet küldhettek a közgyűlésbe, ráadásul az ellenzéki pártok helyett egy helyi civil szerveződés delegálhatott a korábbinál több tagot.
Nem kifejezetten barátságos légkörben kezdte meg munkáját idén a szentendrei közgyűlés. Januárban Verseghi-Nagy Miklós polgármester nyílt levelet írt Fülöp Zsolt képviselőnek, a Társaság az Élhető Szentendréért Közhasznú Egyesület (TESZ) elnökének. A polgármester azt kifogásolta, hogy Kubatovics Áron, TESZ-képviselő – aki az Együtt helyi szervezetének is vezetője – korábban blogján kirohanást intézett a fideszes képviselők és Verseghi-Nagy ellen. Ez pedig a polgármester véleménye szerint akadályozhatja a konstruktív munkát:
"Kérem Elnök Urat, hogy szíveskedjen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a TESZ kíván-e pártpolitikai szempontok fölé emelkedve, a város érdekében együttműködni a város vezetésével, vagy továbbra is a városvezetés és a Fidesz frakció lejáratását helyezi célként a város érdekei elé?"
A TESZ már az előző ciklusban is elég sokat tett azért, hogy a városvezetés zűrös ügyei ne maradjanak visszhang nélkül – igaz, a Dietz-érában a kormánypárti politikusoknak is bőven volt szerepe abban, hogy a Fidesz a szentendreiek körében lejáratódjon.
Bukott polgármesterből kancellár
Dietz Ferenc a Fidesz-KDNP színeiben nyolc és fél éven keresztül volt Szentendre polgármestere. 2010-ben a szavazatok több mint felét (54,82 százalékot) sikerült megszereznie, így a másik három indulónak esélye sem volt.
Dietz akkor úgy nyilatkozott a Dunakanyar nevű portálnak, hogy sikeres projekteket tudhatnak maguk mögött, akkoriban kezdődött a szakorvosi rendelő és a belváros rehabilitációja, és célul tűzték ki a lakosság életminőségének javítását szolgáló területek (hulladékgazdálkodás, városüzemeltetés, energiahatékonyság) fejlesztését.
2006 és 2010 között az önkormányzat beszámolója szerint többek között felújították a P’Art mozit, óvodákat, bölcsödét, továbbá 800 millió forint jutott a Barcsay Jenő Általános Iskolára, megépítették az EuroVelo bicikliút helyi szakaszát, csatornáztak, kátyúztak a településen.
A polgármester tehát optimistán tekintett az elkövetkező négy évre – akkor még valószínűleg nem számított arra, hogy a következő választás előtt a Fidesz kihátrál mögüle.
2014. júliusban írta meg az Index, hogy Dietznek már korábban is komoly ellenzéke volt a pártban, ám eddig a helyi pártvezetés meg tudta védeni. Most viszont több befolyásos fideszes is személyes ügyként kezelte a szentendrei eseményeket, és a jelöltválasztást az országos választmány elé vitték. Az Index szerint két közvélemény-kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a polgármester támogatottsága gyenge, így Dietz helyett Verseghi-Nagy lett a hivatalos jelölt.
Azért az ex-polgármestert sem hagyta pártja az út szélén: Orbán Viktor 2014 novemberében a Budapesti Gazdasági Főiskola kancellárjának nevezte ki Dietzet, azzal, hogy rakja rendbe az intézmény finanszírozását. Ez azért is meglepő fordulat, mert Szentendre pénzügyi helyzete pont Dietz vezetése alatt rendült meg egy helyi vállalkozó, bizonyos Simon Péter ügyletei miatt – a párt éppen ezért nem indította a választásokon.
Vizes lepedő
A Simon Péter nevéhez kötődő botránysorozatról korábbi cikkünkben már mi is írtunk. Simon 1982-ben költözött Szentendrére, korábban leginkább a sporttevékenységéről, sportesemények szervezéséről volt ismert a városban. A kilencvenes években átnyergelt az üzleti életbe és vállalkozóként, ingatlanfejlesztőként kezdett tevékenykedni. 2008-ig a QualiTeam Systems Kft. egyik tulajdonosa volt, a cég ettől kezdve Cefam Hungary néven működött tovább.
A HVG egy korábbi cikke szerint Simon volt a Visegrád-lepencei termálszálló egyik ötletgazdája, a Thermal Hotel Visegrád Zrt.-nél 2000 és 2004 között az igazgatóság elnöke, illetve elnök-vezérigazgató volt. Érdekesség, hogy a Kulcsár-botrányban érintett Britton-csoport mint beruházó a K&H Equitiesből eltűnt pénzek egy részét éppen ebbe a termálszállóba szivattyúzta át.
A Kulcsár Attila tulajdonában álló Britton Llc.-ben aláírási joggal rendelkező Mészáros Jánost a Heti Válasz cikke szerint 2009-ben a szintén Simon-érdekeltség QualiTeam-Consult Kft.-nél lehetett elérni (a nyilvános cégadatbázisban ennek nem találtuk nyomát).
A 2002-ben alapított QualiTeam-Consult Kft. 70 százaléknyi üzletrésszel rendelkezett a Vizes Nyolcas uszodát építtető és üzemeltető Aquapalace Kft.-ben, míg a maradék 30 százalék az önkormányzaté volt. A beruházáshoz a Raiffeisen Bank adott 10,5 millió eurós hitelt, amelyért az önkormányzat vállalt készfizető kezességet. Mivel az önkormányzat kisebbségben volt a cégben, sem a tervezésnél, sem a kivitelezésnél nem volt közbeszerzés. 2009-ben aztán a QualiTeam kiszállt, és a cég teljes egészében az önkormányzaté lett.
Simon a megnyitó után ajánlotta fel, hogy elcserélné az üzletrészét az önkormányzattal. A TESZ ekkor már intenzíven foglalkozott az üggyel, szerintük a gáláns ajánlat mögött az állt, hogy az uszoda havonta 20 millió forint veszteséget termelt – ezt pedig a tulajdonosoknak, vagyis nagyobb részt Simonnak kellett volna állnia. Az önkormányzat többször felszólította Simonékat, hogy fizessék ki fél milliárd forintra nőtt adósságukat, eredménytelenül.
Az uszodához százmillió forintból építettek egy hőerőművet is, amelynek üzemeltetése évente 15 millió forint veszteséget okoz a városnak. A hőerőműben található gázmotort a Budapesti Erőmű Zrt. először a QualiTeam Consult Kft.-nek adta el, ismeretlen áron. A QualiTeam kiválásos jogutódja, az EnergiaBlokk Kft. 2008-ban 323 millió forintért adta el a városnak a gépet, amelyet – túl 60 ezer üzemórán – 191 millió forintos értéken tartottak nyilván a könyvekben.
A botrányok és az önkormányzattal szembeni tartozás ellenére a város nem hagyta cserben Simont. 2012 novemberében megválasztották a városi Fejlesztési és Projekt Menedzsment Iroda élére, bár 2014. januárban már nem dolgozott ott.
Lánya, Rédai-Simon Ágnes 2013-ban összesen öt dohánybolt üzemeltetésének jogát nyerte el a Dunakanyarban: Budakalászon, Leányfalun és Tahitótfalunk egyet-egyet, Szentendrén pedig kettőt. Simon Péter veje Rédai Dávid, aki a 2010-2014-es ciklusban a Fidesz színeiben Tahitótfaluban volt önkormányzati képviselő.
2013 végén a TESZ írta meg honlapján, hogy a szentendrei önkormányzat lemondott a QualiTeam-Consult Kft-vel szembeni igényérvényesítésről, vagyis nem kívánja behajtani a szakértő által megállapított 587 millió forint tőketartozást – értelemszerűen a kamatokra sem tart igényt. A szerencse azonban forgandó: idén februárban a szentendrei önkormányzat keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre a cég tartozásának behajtására.
A bukott jobbikos
A 2014-es választásokon Verseghi-Nagy Miklós mellett még négy másik jelölt is indult a polgármesteri címért. Közülük a TESZ-es Fülöp Zsolt szerepelt a legjobban, aki Verseghi-Nagy mögött (42,96 százalék) a legtöbb szavazatot szerezte (33,63 százalék). A harmadik helyre az MSZP-s Miakich István Gábor (11 százalék), a negyedikre a jobbikos Holló István (8,43 százalék) futott be, míg Filó András független jelölt alig négy százalékot szerzett.
Az önéletrajza szerint mérnök, közgazdász és jogász végzettséggel is rendelkező Filó a 2010-es választásokon még a Jobbik színeiben került be a képviselőtestületbe. 1997 és 2000 között egyszer már volt képviselő, de politikai múltja még ennél is messzebbre nyúlik vissza.
Húsz évig volt a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének elnöke, ezt követően csatlakozott a Jobbikhoz, valamint alapító tagja a Magyar Gárdának. 2010-ben náci karlendítést bemutató fiatalok társaságában fényképezték le, a Népszava pedig pert nyert ellene, amelyet azért indítottak, mert a szentendrei Jobbik-iroda kirakatába a zsidóságot sértő képek és szövegek kerültek ki.
Nem ez volt azonban az ok, ami miatt végül kirakták a pártból. Ehhez az kellett, hogy 2012-ben Filó András is megszavazza Szentendre új, reorganizációért felelős külsős alpolgármesterét, Polányi Sándort, a Herendi Porcelánmanufaktúra korábbi vezérigazgatóját. A döntést a város számláját kezelő Raiffeisen Bank is támogatta, olyannyira, hogy Polányi fizetését felesben vállalták: az önkormányzat és a bank bruttó 460-460 ezer forintos bért biztosított az alpolgármesternek megbízatásának 9 hónapjára.
Az önkormányzat döntése után a Jobbik közleményében azt írta, hogy a szentendrei eset annak a helyzetnek az iskolapéldája, amikor a nehéz helyzetben levő települések bankok alattvalóivá válnak. A párt Filót visszahívta a mandátumából, leváltották a szentendrei alapszervezet éléről és etikai eljárást is kezdeményeztek ellene. Filó 2014. ősszel jelentette be, hogy indul a polgármesteri címért. Facebook-posztjában arról írt, hogy sosem volt "párt által vezérelhető" politikus.
A Hortobágytól a Fidelitasig
A közgyűlés tagjai között olyan izgalmas személyiségeket nem találunk, mint Simon Péter, de némi kutakodás után érdekes összefüggéseket találhatunk. A kormánypárti Kun Csaba neve a hortobágyi földmutyiban bukkant fel. A HNP és a Hortobágyi Nonprofit Kft. (HN) 2013-ban visszamondta egy LIFE-projekt megvalósítását, így a területet ki lehetett osztani négy-öt olyan cégnek, amely mögött egyetlen érdekcsoport állhat. A HN Kft. felügyelőbizottságának egyik ülésén Kun Péter tiszacsegei gazdálkodó kijelentette, hogy 1422 hektárra lenne szükségük, és erről Fazekas Sándor miniszterrel is egyeztetett. A felügyelőbizottság elnöke, Ertsey Imre ebbe nem akart belemenni. Ertsey kikerült az fb-ből, a helyére pedig megérkezett Kun Péter rokona, Kun Csaba.
Az újonnan felállt képviselőtestületben helyet kapott Sólyomné Gyürk Dorottya, aki nem más, mint Gyürk András fideszes EP-képviselő, a Fidelitas egykori elnökének testvére. Az interneten fellelhető cikkek szerint Gyürk Dorottya jó ideje részt vesz a szentendrei közéletben, igaz, inkább mint a kultúra mecénása, mint politikus. Két másik helyi hölggyel alapította meg a Szentendrei Lakástárlat Alapítványt, amely havi rendszerességgel szervez tárlatokat az erre jelentkező magánszemélyek otthonaiban. Négygyermekes családanya, ahogy erről a magát "a Közigazgatás Hírszolgáltatójának" nevező OrientPress Hírügynökségnek is beszélt.
Gyürk Dorottya a választásokon nem csak képviselői mandátumot szerzett, de kulturális ügyekért felelős alpolgármesternek is kinevezték. Ezzel a kinevezéssel hozható összefüggésbe, hogy idén januárban a városvezetés menesztette Kálnoki-Gyöngyössy Mártont a Ferenczy Múzeum éléről. A Magyar Narancs arról írt, hogy a múzeum jól működött, a volt igazgató Dietz Ferenc korábbi polgármesterrel jól együtt tudott működni. Az új vezetés és Gyürk azonban inkább egy kortárs művészekre koncentráló múzeumot szeretne.
Gyürk András – közvetve ugyan – más módon is kapcsolódik a szentendrei önkormányzathoz. Pintér Ádám képviselő ugyanis a Fidelitas helyi szervezetének elnöke – 2001-ben, a szentendrei csoport alakulásakor, Gyürk András volt ennek a vezetője. Pintér már a 2010-2014-es ciklusban is önkormányzati képviselő volt, ráadásul akkor egy külön megállapodás révén a tiszteletdíján kívül egyéb juttatást is kapott a várostól.
Szentendre ugyanis 1,2 millió forintos szerződés keretében (140 000 Ft/hó) azzal bízta meg Pintért, hogy gyűjtse össze a város tulajdonában álló domainneveket, és dolgozzon ki új honlapstruktúrát – írta a TESZ a honlapján. A város sajtóreferense, Kádár Kristóf az ügy kapcsán azzal védekezett, hogy a törvény nem tiltja azt, hogy egy képviselő külön fizetségért végezzen munkát a városnak. A TESZ interpelláció keretében faggatta a polgármestert, így kiderült, hogy a pályázatra az önkormányzat ugyan három másik céget is meghívott, de érvényes ajánlatot csak Pintér Ádám nyújtott be, és "szerződésével messze a piaci ár alatt vállalta el ezt a munkát".
Petricskó Zoltán az azóta már megszűnt Atticus Investments Zrt. fb-tagja volt 2011. májustól 2012. márciusig. Korábban – éppen Petricskó érkezése előtt – Habony Árpád is ezt a tisztséget látta el Heim Péter, Lantos Csaba és Tiszolczi Renáta cégében – ezek a nevek nem utolsó sorban a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. révén ismertek.
Dombay Zsolt kapcsolata sem közgyűlési tagságával kezdődött a szentendrei önkormányzattal. 2010-ben őt nevezték ki a sportra fordított önkormányzati pénz elosztását és a sportcélú ingatlanok fejlesztését végző Szentendrei Sportcélú Kft. ügyvezetőjének, és ezt a tisztségét a cégadatbázis szerint egészen 2014. novemberig ellátta. Ebben a cégben Petricskó Zoltán is az fb-tagja volt 2010. május és 2014. november között.
D. Kovács lldikó
Címlapkép: Kirándulóhajó a Dunán, kilátás a Belvárosra (1946). Kép forrása: Fortepan
|
[
"Simon Péter",
"Dietz Ferenc",
"Kun Csaba",
"Rédai-Simon Ágnes",
"Kun Péter",
"Kulcsár Attila",
"Pintér Ádám"
] |
[
"Dombay Zsolt",
"Sólyomné Gyürk Dorottya",
"Rédai Dávid",
"Kálnoki-Gyöngyössy Márton",
"Polányi Sándor",
"Petricskó Zoltán",
"Kubatovics Áron",
"Tiszolczi Renáta",
"D. Kovács lldikó",
"Verseghi-Nagy Miklós",
"Ertsey Imre",
"Mészáros János",
"Filó András",
"Miakich István Gábor",
"Habony Árpád",
"Fülöp Zsolt",
"Gyürk András",
"Gyürk Dorottya",
"Fazekas Sándor",
"Holló István",
"Heim Péter",
"Lantos Csaba",
"Kádár Kristóf",
"Orbán Viktor"
] |
Nem tudott arról a kormányfő, hogy talicskával hordaná ki a sportminisztériumból a pályázati pénzeket Zuschlag János, derül ki Gyurcsány Ferenc Narancsnak adott interjújából. Nyilatkozatából kiderült, már tavasszal tudott a Zushclag-ügyről, ami a Fidesz szerint leleplezte Gyurcsányt, ugyanakkor az eljárás tényéről már 2005. októberében hírt adott a HVG.
"Ha beigazolódik az, ami ma még gyanú, akkor itt minket becsaptak, átvertek. Nem csak, hogy nem tudtuk, de föl is háborított volna minket" - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Narancsnak. A kormányfő arra a kérdésre válaszolt így, hogy "a miniszterelnök tudta-e, hogy Zuschlag jános talicskával tolta ki az aprópénzt a minisztériumból".
A kormányfő arról is beszélt a hetilapnak, hogy valamikor tavaly szerzett tudomást arról, hogy számviteli fegyelem megsértése vagy ehhez hasonló szabálytalanságok lehetnek Zuschlag János körül. "Az, hogy itt egy egészen más típusú ügy van, számomra is az idén tavasszal derült ki" - mondta Gyurcsány. A Fidesz csütörtökön közleményt adott ki, amelyben arról írnak, a miniszterelnök leleplezte önmagát azzal, hogy elismerte, már tavasszal tudomása volt a Zuschlag-ügyről. A Szijjártó Péter által jegyzett közlemény kitér arra, nem értik, hogy miért csak most kezdeményezte tisztasági csomagját a miniszterelnök, noha ezt már tavasszal is megtehette volna. A Fidesz szerint éppen ezért nem hiteles a miniszterelnöki akció, azért mostanra lett időzítve a bejelentést, mert most fogyott el a levegő Gyurcsány Ferenc körül.
Daróczi Dávid kormányszóvivő reagálásában közölte, az érintett szervezeteket 2005 óta vizsgálja az ügyészség, és az első cikk, ami ezzel foglalkozik, abban az évben jelent meg a Magyar Nemzetben. Amikor Zuschlag János idén tavasszal az ügyészség látókörébe került, erről értesítette a pártvezetőket is, de a konkrét gyanúsításig csak júniusban jutott el az ügy - idézte fel a kormányszóvivő. Daróczi Dávid hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azóta is tartja magát ahhoz a nyilvánosan is képviselt álláspontjához, hogy minden segítséget meg kell adni a nyomozóhatóságoknak, annak érdekében, hogy feltárja az igazságot.
Arról, hogy csalással gyanúsítják Zsuchlag Jánost június végén jelentek meg az első cikkek. Arról azonban már a HVG 2005. októberében írt, hogy az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítványnak ügyében nyomozás indult a Bács-Kiskun megyei rendőrségen és a társaság működése kapcsán különféle szabálytalanságok derültek ki. A HVG akkor azt írta, az alapítvány mögött Zuschlag állhat, aki azonban tagadta, hogy bármilyen kiskunhalasi alapítványhoz köze volna.
A HVG már 2005-ben megírta, hogy hiányos volt az alapítvány könyvelése és a pályázati támogatásokat nem a vállalt célokra használták fel, amelyek a lap akkori híre szerint 1-2 milliótól 10 millió forintig terjedő összegekre rúgtak. Zuschlag a cikk megjelenése után pert helyezett kilátásba a hírt közlő HVG, és az információt utánközlő Magyar Nemzettel szemben, ám végül nem perelt a cikkek megjelenése miatt.
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Zuschlag János"
] |
[
"Daróczi Dávid",
"Szijjártó Péter",
"Zsuchlag János"
] |
A Fidesz-közeli rendezvényeket biztosító Valton-Sec kisebbségi tulajdonosának végrehajtási joga terheli a becsődölt Quaestor-csoport ingatlanbefektetési cégét – ez derül ki a jogerősen a minap felszámolás alá került Quaestor Invest Kft. cégirataiból. A csoport feje, Tarsoly Csaba és 11 társa ellen májusban indul a büntetőügy.
Ennél szomorúbban aligha nézhet ki cégmásolat: a Quaestor-csoport ingatlancégét, a Quaestor Invest Kft.-t számos végrehajtás és egyéb kényszer is terheli. A Fővárosi Főügyészség büntetőjogi intézkedést jegyeztetett be, a Készenléti Rendőrség vagyon-visszaszerzési hivatala – ahogy a becsődölt cégcsoport több tagjánál – biztosítási intézkedéssel próbálkozik.
Ezen túl sorjáznak a végrehajtások: a NAV mellett frissen jelentkezett végrehajtást kérőként a magyar állam, utóbbinak a kisebbségi tulajdonos Tarsoly Csaba üzletrészének lefoglalásáról van papírja.
A többségi tulajdonos Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. üzletrészére négy magánszemélynek is fáj a foga, közülük hárman Bessenyei István és az ő hozzátartozói.
A jelenleg luxemburgi lakcímen szereplő Bessenyeiről korábban már írt az Átlátszó, a férfi e szerint Dirk Gerkens örökös kereskedelmitévé-guru tanácsadója volt, s valaha egy később mutyigyanússá vált közmédia-beszállítóban volt érdekelt:
Bessenyei jelenleg a Fidesz-közeli rendezvényeket, például a Békemeteket biztosító, közmegbízásokkal tömött Valton-Sec Kft. 11 százalékos tulajdonosa, s érdekelt még a Nakama&Partners nevű reklámcégben, amelyet Hajdú-Sarka Kata vezet. Hajdú-Sarka Kata az olykor Habony Árpáddal promenádozó Hajdú Péter celeb-műsorvezető felesége.
A Quaestor Invest – amelynek végrehajtását már tavaly nyáron kezdeményezték, a döntés azonban csak a múlt héten vált jogerőssé – a tulajdonosa a brókerbotrány-sorozatban bedőlt cégcsoport számos ingatlanbefektetésének, köztük a győri ETO-ingatlanokat birtokló vállalkozásoknak is – lásd ábránkat:
Tavaly márciusban e cég ügyvezetőjének is megválasztotta a közgyűlés Orgován Béla közmunkást, majd a hónap végén Tarsoly Csaba visszavette az irányítást egészen mostanáig, a felszámolás jogerős elrendeléséig ő volt a cég első embere.
Tarsolyt és 11 társát az ügyészég bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztással vádolja, perük előre láthatóan májusban kezdődik a bíróságon. A 1548 oldalas vádiratban nem szerepel a több száz kisbefektető esete, ezekkel az ügyészség úgymond időtakarékosságból nem foglalkozott.
A vádiratban az elsikkasztott pénzt 77 milliárdra teszik, az összegről csak Tarsoly ügyvédje állítja, hogy meg lehet találni, mások a jelek szerint nem is keresik különösebben.
A céginformációt az Opten és a Céginfó.hu szolgáltatta.
|
[
"Tarsoly Csaba",
"Bessenyei István"
] |
[
"Habony Árpád",
"Hajdú Péter",
"Dirk Gerkens",
"Orgován Béla",
"Hajdú-Sarka Kata"
] |
Elutasította a Zágráb megyei bíróság szerdán kihirdetett döntésével Ivo Sanader volt horvát kormányfő szabadlábra helyezésének kérelmét, így a politikus vizsgálati fogságba marad - írja az MTI.
A volt kormányfő védőügyvédei szerint Sanadernek joga van szabadlábon védekezni, amit azzal magyaráztak, hogy letelt a törvényben meghatározott, legfeljebb három és fél éves határidő, ameddig egy vizsgálati fogság tarthat. A volt kormányfő pedig már közel négy éve van börtönben, ami eddig azért nem volt kérdéses, mert Sanadert korábban a bíróság jogerősen nyolc és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Hypo Bank- és az Mol-INA-ügy egyesített perében.
A múlt hónapban azonban a horvát alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó ítéletet. Jelenleg egy másik korrupciós ügyben is folyik eljárás Sanader ellen, abban azonban még nem született jogerős ítélet. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy számításai szerint nem telt le a határidő, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik korábbi ítéletére hivatkozott.
Az ügy magyar vonatkozásairól itt olvashat bővebben.
|
[
"Ivo Sanader"
] |
[] |
Néhány vádpontban megváltoztatta az első fokon eljáró bíróság ítéletét a szegedi bíróság, de maradt a másfél éves börtönbüntetés Hunvald György esetében.
Több vádlott esetében részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori szocialista polgármester ellen indított perben a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön.
A volt polgármester 2 év 3 hónapot, Gál György pedig 2 év 6 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. A táblabíróság megállapította, hogy Hunvald György előzetes letartóztatása során már kitöltötte a rá kiszabott büntetést. Gál Györgynek az előzetes letartoztatásban és házi őrizetben töltött időt, valamint a lehetséges kedvezményeket beszámítva - a döntés jogerőre emelkedése esetén - mintegy egy évet kell még börtönben töltenie.
Az ügyészség valamennyi olyan vádlott esetében, akinél az elsőfokú bíróságtól eltérően felmentő ítéletet hozott a táblabíróság, fellebbezést jelentett be. Fellebbezett a táblabíróság ítéletével szemben Gál György, Hunvald György és több más vádlott is, így a per harmadfokon a Kúrián folytatódik.
Ingatlanokat játszottak át
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én Hunvald Györgyöt, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármesterét nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét pedig nyolc és fél évre ítélte.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak - különböző módon és eltérő mértékben - részt vettek egyebek mellett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd értékesítésükben a baráti körhöz tartozó embereknek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság elé.
Hunvald György és Gál György, továbbá Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és öt társuk ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon is folyik egy per, abban az ügyészség mintegy 50 millió forintos kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja őket.
|
[
"Hunvald György",
"Gál György"
] |
[
"Weinek Leonárd"
] |
Eddig csak pletykálták, most a Válasz.hu bizonyítékot is talált arra, hogy Mészáros Lőrinc stábja vette át az ellenőrzést a Hunguest Hotels Zrt. felett. Ugyanők korábban már más luxusszállókat is bevettek.
Mészáros Lőrinc a Hír Tv-nek bevallotta, néhány éve még sejteni sem merte, hogy idén szállodákat fog vásárolni. A közvélemény eddig csak abban lehetett biztos, hogy immár hozzá, illetve a hoteljei üzemeltetését végző Event-Immo Kft.-hez tartozik a balatonalmádi volt Ramada, az egerszalóki Saliris és a Lifestyle Mátra.
Aztán pletykálni kezdték a piacon, hogy a felcsúti polgármester ennél is nagyobbat harap a hazai szállodaiparba, és a strómangyanús Jászai Gellért segítségével valójában ő szerzi meg a Hunguest Hotels-lánc 14 intézményét Leisztinger Tamástól. (A tranzakciónak nem volt része a lillafüredi Hotel Palota, a szegedi Hotel Forrás, valamint a montenegrói Sun Resort és az ausztriai Heiligenblut; ezeket Leisztinger megtartotta magának.) Később az állami tulajdonú Eximbank is beszállt a nagy Hunguest-átvétel finanszírozásába, egyértelművé vált tehát, hogy csakis az új "nemzeti burzsoázia" jelenhetett meg a vevői oldalon. Majd egy hónapja Mészáros Lőrinc balatonalmádi szállodája hirtelen nevet váltott (Ramadából Bál Resort lett), és tizenötödikként csatlakozott a Hunguest-lánchoz.
A legfrissebb fejlemény pedig az, hogy beérkezett a cégbíróságra a Hunguest Hotels Zrt. október 13-i közgyűléséről szóló jegyzőkönyv, melyből kiderül: Leisztinger Tamás emberei kivonultak a társaság igazgatóságából és felügyelőbizottságából. Hogy kik jöttek helyettük a két testületbe? Röviden: Mészáros Lőrinc és Tiborcz István lekötelezettjei. Hosszabban:
Igazgatóság:
Jászai Gellért – a Hunguestet (strómanként?) felvásárló Konzum-csoport képviselője
Schmidl Péter – a hivatalosan is Mészároshoz tartozó szállókat üzemeltető Event-Immo Kft. vezetője
Somlyai Zoltán – az immár a kormányfő vejéhez sorolt Mahart-ház új szállodaüzemeltető cégének (Pannon Tessera Hospitalis Zrt.) vezetője
Felügyelőbizottság:
Linczényi Aladin Ádám – a Jászai-féle Konzum-csoport embere
Malasics András – a Mediaworks kiadóvállalatot (Népszabadság, Nemzeti Sport, Világgazdaság) megszerző, szintén Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Group igazgatósági tagja
|
[
"Schmidl Péter",
"Somlyai Zoltán",
"Linczényi Aladin Ádám",
"Tiborcz István",
"Mészáros Lőrinc",
"Malasics András",
"Jászai Gellért"
] |
[
"Leisztinger Tamás"
] |
Szilvásy György titokminiszter állítja, hogy nem szólította fel nyilatkozata visszavonására, és nem fenyegette perrel Topolánszky Ákost, akivel az ifjúsági minisztériumban dolgozott együtt. Az ifjúsági tárcánál állítólag történt pályázati visszaélésekről nyilvánosan beszélő Topolánszky Ákos egykori helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek mondta azt, felhívta őt Szilvásy György titokminiszter és állításainak visszavonására szólította fel. Topolánszky szerint a miniszter közölte azt is, olyan közleményt tervez megjelentetni, amellyel bemártja a volt államtitkárt.
Az ifjúsági tárca egykori helyettes államtitkára, Topolánszky Ákos a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy a napokban felhívta őt Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. "A hivatalos számáról, hivatalos minőségében hívott fel, és felszólított arra, hogy a hvg.hu-nak adott interjúmban olvasható, őrá és munkatársaira vonatkozó összes állításomat vonjam vissza, különben jogi útra tereli a folyamatot, és megjelentetni tervez egy közleményt, amely arról szól majd, hogy egy alapítványon keresztül próbáltam bűnös módon szert tenni jelentős közpénzekre" - idézte a lap Topolánszkyt.
A volt helyettes államtitkár közölte, hogy alaptalannak tart minden ilyen vádat, és állítja, amikor megkérdezte Szilvásytól, hogy milyen alapítványra gondol, akkor nem kapott tőle érdemi választ. "Az a véleményem, hogy Szilvásy György magánemberként természetesen felhívhat engem, hogy kifejezze rosszallását, de így, hogy titokminiszterként tette, nos, ezt tízmillió magyar állampolgárból tízmillió fenyegetésként értékelné, és nem egy baráti gesztusként" - mondta Topolánszky a lapnak.
Szilvásy megerősítette, hogy volt ilyen beszélgetés, de szerinte másként történt. Amikor felhívta a HVG internetes kiadásán megjelent interjúja miatt, akkor állítása szerint először azt kérdezte tőle: "Tényleg te mondtad ezt?" Majd miután az egykori helyettes államtitkár megerősítette a hitetlenkedő Szilvásynak, hogy ő állítólag rövidre zárta a beszélgetést.
Szilvásy szerint "tényszerűen nem igaz" mindaz, amit Topolánszky a Magyar Nemzetnek nyilatkozott telefonbeszélgetésükről. "Nem szólítottam fel állításai visszavonására" - mondta az [origo]-nak a miniszter, aki szerint "nem ilyen hangú volt ez a beszélgetés". Szilvásy szerint az az állítás sem felel meg a valóságnak, miszerint perrel, vagy bármivel megfenyegette volna Topolánszkyt.
"Azt mondtam, hogy a kollégáimban felvetődött, nem bennem, hogy becsületsértés miatt beperlik őt" - közölte. A miniszter ezzel a hvg.hu-nak adott interjú azon részére utalt, amikor Topolánszky azt állította: Szilvásy kollégái - akikkel korábban az ifjúsági minisztériumban dolgozott - az Úttörőszövetségből jöttek, s ezek az emberek jelenleg együtt dolgoznak vele a kormányzati negyeden. "Ezek tényszerűen cáfolható állítások" - reagált erre Szilvásy.
A miniszter többször hangsúlyozta, inkorrekt dolognak tartja, hogy utólag vitáznak "egy beszélgetésről, aminek valós tartalmát csak ők ketten hallották. Legalábbis remélem, hogy csak mi ketten" - fogalmazott a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter.
Topolánszky Ákos volt helyettes államtitkár azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy múlt héten interjút adott a HVG internetes kiadásának, és az ifjúsági tárcánál történt állítólagos visszásságokról számolt be. Topolánszky az interjúban több fiatal szocialista politikust - például Ujhelyi Istvánt, Zuschlag Jánost - is úgy emlegetett, mint akik "folyamatosan jöttek-mentek a Hold utcában, körüldongták Szilvásy Györgyöt, aki egy ideig közigazgatási államtitkár volt a GYISM-ben, és Gyurcsányt, a minisztert." Állítása szerint "az MSZP ifjúsági tagozatának vezetői is dirigáltak" egy másik helyettes államtitkárnak. A Topolánszky által említett szocialista politikusok mindannyian tagadták ezeket az állításokat.
|
[
"Topolánszky Ákos",
"Szilvásy György"
] |
[
"Zuschlag János",
"Ujhelyi István"
] |
Most már formailag is rendben van. A parancsot a Fővárosi Törvényszékre küldik.
Az előírt formában is megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba (KIM) az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen - közölte a szaktárca a Facebook-oldalán pénteken délután.
A KIM délelőtt az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a horvátok nem megfelelő nyelven küldték meg a dokumentumokat. Az elfogatóparancs horvát nyelven íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott.
Az igazságügyért felelős miniszternek nincs döntési jogosítványa, az európai elfogatóparancsot a KIM-nek továbbítania kell a Fővárosi Törvényszékhez, és fel kell hívnia az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot, hogy vegyék őrizetbe Hernádi Zsoltot, és kísérjék őt a Fővárosi Törvényszék elé az őrizetbe vételtől számított 72 órán belül. A KIM tájékoztatása szerint az európai elfogatóparancs továbbítása és az őrizetbe vétel elrendelésének kezdete nincs határidőhöz kötve.
A horvát rendőrség kedden adott ki európai elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, majd szerda délután Horvátország kérésére felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára a neve. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar rendőrség megkapta a horvát szervek megkeresését Hernádi Zsolt ügyében, azt a szokásos eljárásnak megfelelően továbbította az igazságügyi tárcához.
Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, valamint a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Ivo Sanader"
] |
A Konzum Nyrt. közleményt adott ki, ebben azt írják, a cég résztulajdonában álló
BLT Group Zrt. felvásárolta a legnagyobb balatoni turisztikai vállalatot, a Balatontouristot.
A Konzum részben Mészáros Lőrinc cége, a felcsúti polgármester magánszemélyként vette meg a Konzum Nyrt. 19,57 százalékos részvénycsomagját február 22-én.
A Balatontourist saját üzemeltetésben, illetve franchise rendszerben 106 hektáron 12 tóparti kempinget működtet a Balaton körül 5800 kempinghellyel, 550 bungalóval, 180 mobilházzal, 50 bérelhető lakókocsival. A társaság saját tevékenységéből származó árbevétele 2016-ban meghaladta az 1,7 milliárd forintot.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett bejelentés szerint a BLT Group Zrt. – melyben a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. közvetetten 22,8 százalékos, Jászai Gellért pedig magánszemélyként közvetett és közvetlen módon összesen 77,2 százalékos befolyással rendelkezik – felvásárolta a Balatontourist csoportot.
Jászai Gellért neve is ismerősen csenghet az olvasó számára. Tavaly szeptemberben derült ki, hogy a Jászai érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport vásárolta meg a korábban Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc 14 szállodáját, méghozzá az állami Eximbank hitelével.
Márciusban a felek azt is világossá tették, hogy Jászai Gellért hosszú távú együttműködésre készül Mészáros Lőrinccel, Jászai akkor a Világgazdaságnak azt mondta cégeik – a Konzum és az Opimus – együttműködéséről, hogy
Mészáros Lőrinccel már több mint egy évtizede ismerjük egymást és vagyunk barátok, ennek ellenére most először fektetünk be közösen.
A veszprémi központú, 66 éves múltra visszatekintő Balatontourist márkaneve alatt jelenleg 106 hektáron 12 vízparti kemping jelenik meg a piacon, amelyek saját üzemeltetésben, illetve franchise rendszerben működnek.
A Balatontourist jelenleg három önkormányzati tulajdonú (Balatonfüred, Révfülöp és Balatonberény) továbbá kilenc magántulajdonban lévő (Siófok és Zamárdi Balatonakali, Balatonszemes, Keszthely, Siófok, Fonyód, Zamárdi, Zalakaros) kempinget üzemeltet a tó körül.
A nagy bejelentés Ahogyan beszámoltunk róla, március elején a Mészáros Lőrinchez köthető két tőzsdei cég, az Opimus és a Konzum is felfüggesztette kereskedését egy rejtélyes, nagy bejelentés miatt. A Konzum Nyrt. közleményéből, valamit a BÉT honlapjáról ki is derült a nagy hír: Mészáros Lőrinc, valamint a Konzum Management Kft. megvette azt a két Opimus-részvénycsomagot, amit két offshore cég adott el február végén. Mészáros 53,4 millió, a Konzum-cég 44,2 millió darab Opimus részvényt vett, a két részvénycsomag ára nagyjából 3,6 milliárd forint lehetett.
|
[
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Leisztinger Tamás"
] |
Az elmúlt néhány évben szinte mindegyik Fidesz vezette budapesti kerületet jellemzett néhány kétes ingatlanügylet, amelyekből kiderült, hogy önkormányzati dolgozóknak vagy adott esetben valamelyik városatya rokonának nagy kedvezménnyel adtak el vagy bérbe önkormányzati tulajdonú lakásokat. A közelmúltban lapunk főleg a budavári önkormányzat ügyeivel foglalkozott, ahol akár havi 440 forintos négyzetméteráron is bérlakáshoz lehetett jutni. Ugyanakkor mostanra már szinte mindenki megfeledkezett a belváros-lipótvárosi önkormányzati ingatlanok három évvel ezelőtti jóval áron aluli eladásairól. Pedig a 2014-ben az önkormányzati választások után is történtek érdekes dolgok: a belvárosban tulajdonost cserélt egy 131 négyzetméteres, központi helyen fekvő, nem mellesleg műemléki védelem alatt álló, a Mérleg utca 9. szám alatti harmadik emeleten található háromszobás lakás. Az új tulajdonos a sajtóban eddig feltűnést nem keltő Balázs Rita lett. Az általunk lekért földhivatali tulajdoni lap szerint az ingatlan 2015. január elején került teljesen a birtokába. A megvásárláshoz az önkormányzat 27 millió forint kölcsönt nyújtott, amit jelzálogként be is jegyeztek. Balázs Rita akkoriban a szintén nem nagyon ismert Nagy Ádám élettársa volt (azóta már felesége Nagy Ádámnak, és a nevét is Nagy-Balázs Ritára változtatta). A most 29 éves Nagy Ádám évek, pontosabban 2012 óta Rogán Antal – akkoriban V. kerületi fideszes polgármester, jelenleg kabinetminiszter – egyik fontos bizalmi embere és egyben személyi titkára: ő látható azon az Index.hu által készített videón, amelyen a miniszter Kertész Balázs ügyvéd irodájánál üti be a kapukódot. Nagy Ádám később a munkakapcsolaton túl olyan szoros viszonyt alakított ki Rogán Antallal, hogy ő lett a miniszter legkisebb gyerekének keresztapja.
hirdetés
Az ingatlan pontos vételárát nem tudjuk, az önkormányzat lassan egy éve nem válaszol megkeresésünkre. A honlapjukon is megtalálható üvegzsebben pedig ez az adásvétel valamiért nem lett feltüntetve – pedig a kerületnek nyilvánosságra kell hoznia az ötmillió feletti szerződéseket. Az csak a tulajdoni lapon látszik, hogy az említett ingatlan 1991-től 2015-ig a kerület tulajdonában állt, ahogy a házban lévő szinte összes lakás. Az önkormányzat egyik 2008-as értékbecslése a 131 négyzetméteres ingatlant 28 millió forintra taksálta, egy későbbi értékelés pedig már 34 millióra. Az ingatlanhirdetések alapján ma a Mérleg utcai ingatlanok négyzetméterára 900 ezer és egymillió forint között mozog. Egy a környéket jól ismerő ingatlanos szerint "ma legalább 110 millióért tovább is adhatná" ezt a lakást.
Az ingatlant már nem Rogán Antal polgármestersége alatt adta el az V. kerület, hanem utódja, Szentgyörgyvölgyi Péter idején, ám az adásvétel folyamatát még az önkormányzati választás előtt megkezdték. Mint a sajtó többször megszellőztette, Rogán Antal polgármestersége idején az önkormányzat nagyüzemben, évente több tucat ingatlant értékesített harmincszázalékos kedvezménnyel a bérlőknek. Számos ügyletről utóbb kiderült, hogy az új tulajdonos erősen kötődik a kerület vezetéséhez, esetleg Rogán környezetéhez, netán más kapcsolat miatt mondható kormányközelinek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.19.
|
[
"Szentgyörgyvölgyi Péter",
"Nagy Ádám",
"Balázs Rita",
"Rogán Antal"
] |
[
"Nagy-Balázs Rita",
"Kertész Balázs"
] |
Két Veszprém megyei borász céggel bővítette birodalmát Mészáros Lőrinc szeptemberben. A zánkai Tihanyi Borászati Kft. és a Tihany-Vin a közelmúltig Demján Sándor érdekeltségébe tartozott, a felcsúti polgármester családi érdekeltségén, a Búzakalász 66 Felcsút Kft.-n keresztül tett rájuk szert.
Valószínűleg tervez még valamit Zánkán Mészáros, erre utal, hogy az önkormányzat honlapján a szeptember 20-i ülés egyik napirendi pontja a Búzakalász 66 és a település között kötendő településrendezési szerződés-tervezet megvitatása volt. Ezt a témát zárt ajtók mögött tárgyalták meg,
Ilyen szerződést általában akkor kötnek, ha egy telek tulajdonosa valami nagy fejlesztésre készül, és emiatt átvállal bizonyos kötelezettségeket, vagy azok finanszírozását a falutól. Ilyen lehet például magának a településfejlesztési koncepciónak az elkészítése, a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása, írja az építésijog.hu.
Az Index szerint a településen azt beszélik, hogy Mészáros Lőrinc borhotel nyitására készülhet.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Zánka Mészáros",
"Demján Sándor"
] |
Költségvetési csalással gyanúsítja a Nemzeti Adó – és Vámhivatal a milliárdos pornógurut, Gattyán Györgyöt – értesült a PestiSrácok.hu. A Docler cégcsoport egyik vállalkozását érintő eljárásban összesen hat személyt gyanúsított meg az adóhatóság, amely már be is fejezte a nyomozást és az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.
Tavaly decemberben befejezte a pornómilliárdos Gattyán Györgyhöz köthető Docler cégcsoport egyik vállalkozását érintő, költségvetési csalás miatt múlt év májusában indított, az alapügytől elkülönített eljárást a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a NAV Bűnügyi Sajtóirodája. Az adóhatóság közölte azt is, hogy hat személy tekintetében az iratokat vádemelési javaslattal megküldte a IX. Kerületi Ügyészség részére. A PestiSrácok.hu információi szerint a gyanúsítottak között van egy ismert könyvvizsgáló cég munkatársa, az érintett vállalkozás két ügyvezetője és maga Gattyán György is. Úgy tudjuk, az ügy egy tulajdonjog kivásárlásáról szól, amelynek során a NAV szerint anyagi kár érte az államot, a hatóságok kezében pedig konkrét okirati bizonyítékok és tanúvallomások is vannak. Nemes Tamás, a cégcsoport kommunikációs vezetője az új fejleményekkel kapcsolatban annyit közölt portálunkkal, hogy a Gattyán Györgyöt érintő gyanúsítást nem kívánja megerősíteni, továbbá, hogy
A Docler tudomásul vette a cégcsoport egy cégét érintő korábbi gyanúsítás és vádemelési javaslat tényét, ugyanakkor a gyanúsítás ellen panasszal éltünk. Ahogy eddig, a továbbiakban is minden segítséget megadunk a nyomozó hatóságnak az ügy mielőbbi tisztázása érdekében. A korábbi ügyekben a cégcsoportunknak mind a hazai, mind a nemzetközi bíróság igazat adott, így bízunk benne, hogy ez az elkülönített ügy is hamarosan tisztázásra kerül. Az említett, konkrét ügy részleteiről eddigi gyakorlatunkhoz híven, a továbbiakban sem nyilatkozunk.
Gattyánék pert nyertek a NAV-val szemben
Az alapügy még 2012 szeptemberében azzal kezdődött, hogy az adóhivatal megszállta Gattyán magyarországi székhelyét, a mintegy 40 céget, befektetési társaságot, internetes start-upokat, játékfejlesztőket összefogó Docler-csoportot. Egyes információk szerint áfavizsgálatot tartottak, hiszen bár Gattyán társasági adó-, illetve szja-ágon nagy befizető, de a szolgáltatás után az áfa nem a magyar, hanem a portugál költségvetést gazdagítja. A Docler-csoport egyik tagja, a WebMindLicenses Kft. – melynek Gattyán az egyedüli tulajdonosa – ugyanis bérbe adta egy Lalib nevű portugál cégnek a livejasmin.com erotikus weboldal know-how-ját. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a két társaság közötti licencszerződés célja a magyar adójogszabályok kijátszása volt, és hogy a know-how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán György hozta meg. A NAV ezért hatalmas összegű adókülönbözet (társasági adó, áfa, innovációs járulék és kulturális járulék), valamint adóbírság megfizetésére kötelezte a WebMindLicenses-t. Ebben az ügyben továbbra is ismeretlen tettes ellen folyik az április 9-ig meghosszabbított, immár lassan öt éve tartó nyomozás. Ismert, a NAV eljárása miatt Gattyán az Európai Bírósághoz fordult, amely 2015 decemberében kimondta, hogy a magyar hatóság nem minősíthette volna visszaélésnek Gattyánék lépését azok alapján az adatok alapján, amelyek az adóhivatal rendelkezésére álltak. Meg kellett volna keresniük ugyanis a portugál adóhatóságot is, információkat kellett volna kérnie az adóhatóságnak a portugáloktól. Önmagában az, hogy egy alacsonyabb áfakulcsot alkalmazó országban levő társasággal kötöttek licencszerződést, további körülmények hiányában nem tekinthető visszaélésszerű gyakorlatnak – szögezte le az Európai Bíróság. Tavaly júniusban pedig a Docler a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon is megnyerte évek óta zajló perét a NAV-val szemben.
A volt üzlettárs is gyanúsított
Korábban arról is beszámoltunk, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt is nyomozást indított a NAV Gattyán másik cége, az Il Bacio di Stile luxusáruházat üzemeltető vállalkozás, az Il Bacio Kft. ügyében. Az eljárás eredetileg Magyari Tamásnak, a cég volt ügyvezetőjének a feljelentése nyomán, számvitel rendjének megsértése miatt, ismeretlen tettes ellen indult. Magyari jogi képviselője, Mikó István korábban azt mondta, azért is jelentette fel Gattyán Györgyöt a luxusáruházat üzemeltető vállalkozás kisebbségi tulajdonosa, mert véleményük szerint az egykor méregdrága portékákat árusító vállalkozásukból különös körülmények közt tűntek el a pénzek (A Docler Holding korábban visszautasította az őket ért összes vádat. Ezzel kapcsolatos közleményük itt elolvasható). Gattyán ezután válaszlépésként, szintén az Il Bacio zavaros ügyletei vonatkozásában, egy bérleti szerződéssel kapcsolatban feljelentette Magyarit. Korábbi értesüléseink szerint az ügyben hűtlen kezelés miatt utóbbi férfit meggyanúsította a nyomozóhatóság. Magyari Tamás jogi képviselője akkor portálunknak hangsúlyozta, a BRFK határozata ellen ügyfele panasszal élt.
Címlapfotó: Index.hu
|
[
"Gattyán György"
] |
[
"Mikó István",
"Magyari Tamás",
"Nemes Tamás"
] |
A kormány a 2018-as választásra készülve akár korrupciós kampánnyá dagaszthatja az M4-es ügyét - Miért nem hozza nyilvánosságra a kabinet a metróról szóló OLAF-jelentést? - Nem tagadja, hogy az 1998 és 2010 közötti időszakban háromszorosára nőttek az M4 költségei, de nem tudja, hogy 2010 és 2014 között hova lett több mint 82 milliárd – interjú Demszky Gábor volt főpolgármesterrel
– Felkészült rá, hogy elviszik vezetőszáron, kamerák kereszttüzében?
– Jól emlékszik, ez volt a 2010-es forgatókönyv. Akkor bevált. 2010-ben a Fidesz úgynevezett "amalgámos" technikával...
– ...mivel?
– Ez a sztálinista időkből származó terminológia. Össze nem függő ügyeket egybegyúrtak, hogy azt lehessen mondani: az elkövetők bűnszövetségben dolgoztak. Ezt a technikát használták 2010-ben is, amikor egy tucatnyi fővárosi vezetőt és cégvezetőt vezetőszáron vittek el. Azzal gyanúsították meg néhányukat, hogy bűnszövetségben bűncselekményeket követtek el, megkárosítva a fővárost. Az ügyészség által vezényelt manőver célja az volt, hogy a városvezetés lejáratásával a Fidesz bevegye Budapestet – a fővárosiak szavazatára volt szükség kétharmados többséghez. A 2010-es vádak hamisságát azóta ítéletek sora igazolta: az ügyek többsége már az ügyészi szakban elhalt, más esetekben a bíróság mentette fel a vádlottakat. Nokiás doboz nem volt, már a vádiratban sem szerepelt, de a jogtörténetben tanítani fogják.
– Szóval akkor lélekben már edz egy hasonló procedúrára? Hiszen Lázár János nyilvánosan feljelentette önt, Atkári János és Horváth Csaba főpolgármesterhelyettesekkel együtt. A Miniszterelnökség vezetője az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) az M4-es projekt visszásságait feltáró jelentésére hivatkozva tett így.
– Az OLAF-jelentést nem fogják közzétenni. Az "igazság utáni" politika korában élünk. Az igazságszolgáltatás Magyarországon ma nem független, de én még mindig bízom a bírói függetlenségben. Mivel nincs takargatnivalóm, nincs is mitől tartanom. De az a benyomásom, az, hogy ki ellen és milyen eljárás indul, nos, ez ma Magyarországon kizárólag Orbán Viktoron múlik. A miniszterelnök a mindent eldöntő főkegyúr.
– Márpedig állítólag a miniszterelnök rábólinthat az eljárásra. Ezt valószínűsíti, hogy miközben a kormány eddig az összes uniós kritikát és az OLAF korábbi megállapításait csípőből visszautasította, az M4-es kapcsán hajlandó lenne visszafizetni (legalábbis kommunikációja alapján) majdnem 77 milliárdot az EUnak. Talán mert így tolhatja az "évszázad korrupciós ügyét" a baloldalra.
– A Bibliát idézve csak azt tudom válaszolni, hogy "Te mondád".
– Miért hiszi, hogy a hatalom nem publikálja az OLAF-jelentést? Tarlós István azt szorgalmazza, hogy mielőbb adják közre.
– Tarlósnak ebben az ügyben sem osztottak lapot.
– Megéri titkolózni? Ha más forrásból kikerül a jelentés, besül a baloldalt amortizáló korrupciós kampány.
– Nem sokat kockáztat a hatalom. Az OLAF bizonyosan nem publikálja megállapításait – ezt egyértelművé tette a szervezet igazgatója. Így a szabályok értelmében csak a felhasználók adhatják közre a jelentést, de őket szigorú szabályok kötik. Tiszteletben kell tartaniuk a személyiségi jogokat, az alapvető szabadságjogokat, az érintett személyek jogát arra, hogy a velük kapcsolatos ügyekre reagáljanak.
– És mi a helyzet az állítólagos érintettekkel: önnel és két megnevezett politikustársával?
– A vizsgálat 2012-ben kezdődött és tavaly zárták le. A jelentés készítői sem velem, sem a helyetteseimmel nem beszéltek. Az OLAF-nak és a jelentés felhasználóinak egyaránt be kell tartania a hazai és uniós jogszabályokat. Az Európai Tanács és az Európai Parlament által elfogadott, az OLAF eljárását szabályozó rendelet szerint az érintetteknek lehetővé kell tenni, hogy az adott ügyben kinyilváníthassák véleményüket.
– Arra utal, hogy ha a neve szerepelne a jelentésben, akkor az OLAF-nak meg kellett volna hallgatnia önt?
– Így van.
– És nem hallgatta meg önt az OLAF.
– Nem. Ahogy tudomásom szerint Atkári Jánost és Horváth Csabát sem.
– Akkor tehát nem említi önt, önöket a dokumentum?
– Biztosra veszem, hogy a nevem nem szerepel a jelentésben. De hadd tegyem hozzá: az OLAF a beruházás teljes, 2006-tól 2014-ig terjedő időszakát vizsgálja, így a Tarlós-érára vonatkozóan is tartalmazhat olyan állításokat, amiknek kapcsán a jelenlegi kormány és városvezetés magyarázkodni kényszerülne. Vagyis sokkal nagyobb a hatalom mozgástere, ha a jelentés titkos marad. A helyzet kafkai: K. csak üzenetekből értesül a Kastély urainak szándékairól.
– Beszéljünk arról, ami már kiszivárgott. Lázár szerint 167 milliárdot – ami hazai és uniós forrásokból származik – használhattak fel szabálytalanul az előző városvezetés idején. Tarlós arról beszél, hogy a 2009-ig kötött tanácsadói szerződések, illetve a metrószerelvények kapcsán tüntette el ezt a pénzt az előző városvezetés. Ebből a két tételből "le lehet emelni" ennyi pénzt?
– Az eddig nyilvánosságra hozott vádakban elhangzó számokat és állításokat nem tudom értelmezni, nem ismerem a forrásukat – ezért nem is értékelem őket. De azt merem állítani, hogy amennyiben ezeknek a számoknak a töredékével kapcsolatos korrupcióról, csalásról tudtam volna, azonnal feljelentést teszek.
– Akkor miképpen kerülhettek az említett számok az OLAF jelentésébe?
– Azt feltételezem, hogy az OLAF 2012 és 2016 között vizsgálódott, azaz az információk jelentős része a Fidesz-kormány hivatalaitól származott. Egyfajta adatbrókerkedés folyik: kanyarog egy információfolyam a magyar kormánytól az OLAF-hoz, a szervezet jóhiszeműen összeállít egy dokumentumot, amire támaszkodva újabb eljárások indulnak.
– Arra céloz, hogy irányított/szűrt tényeket kapott az OLAF?
– Csak azt mondom, az OLAF abból indul ki, hogy Magyarország jogállam, ahol az igazságszolgáltatás független, ahol a törvények uralma érvényesül, és nem feltételezi, hogy azok az intézmények, amelyekkel kapcsolatba kerül, politikailag befolyásolhatók.
– Pedig igen?
– Érdemes megvizsgálni, miképpen viszonyul a magyar kormány és az igazságszolgáltatás az OLAF korábbi jelentéseihez. Az egyik vizsgálat a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó, közpénzeket elnyerő világítástechnikai cég LED-lámpás beruházásait több településen elemezve elmarasztaló megállapításokat tett. Ennek a jelentésnek az utóéletéről – ügyészségi-bírósági eljárás, felelősségre vonás – semmit nem tudunk. Fogalmazhatunk úgy, hogy az OLAF-jelentések következményei Magyarországon nem transzparensek, a szélesebb nyilvánosság nem értesül róluk.
– Az uniós vizsgálatok viszont transzparensek. A 4-es metró építése közben az unió bankja folyamatosan ellenőrizte a számlákat, a magyar ügyészség egy korábbi eljárásra alapozva azt mondta, nem érintett közszereplő az M4-es ügyében. Akkor mégis, mit tartalmazhat az önök ellen tett feljelentés?
– Nincs tudomásom erről, ezt a témát már körbejártuk.
– Igaz lehet az az állítás, hogy az OLAF azért követeli vissza a pénzt, mert nem teljesültek vállalások: többek között messze elmaradt az utasszám az ígérttől?
– Ismétlem, a jelentés nem nyilvános, nem tudjuk, mi szerepel benne. Az utasszám valóban messze elmarad a tervezettől. A második ütem megvalósulása esetén a Bosnyák térig futott volna az M4. A harmadik szakasz pedig Budaörs–virágpiacig épült volna. Éppen a fővárosi fideszes képviselők javaslatára. A második ütem megvalósításáról törvényt is hozott az Országgyűlés, vasúthatósági és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezett, az EU is támogatta, de Orbán és Tarlós meg sem próbáltak fedezetet teremteni rá. Pedig az első szakaszra eredetileg megítélt támogatás egy részét a Bizottság a második szakasz megépítésének támogatására tartalékolta. Az M4 jelenleg torzó, nem készült el az eleje és a vége, sokan úgy fogalmaznak, hogy nem vezet sehová. A támogatás feltételeit meghatározó Európai Bizottság elvárta, hogy a metró elkészülte után a főváros csökkentse a felszíni közlekedési kapacitásait és előírta a dugódíj bevezetését is. Ebből szinte semmi nem valósult meg. Következésképpen nem teljesítettük a tervezett utasszámot. A többi feltételről nem is beszélve. Emiatt az Európai Bizottság visszakövetelheti az unibekövetkezhet, nem kell hozzá pénzügyi visszaélés, elég rámutatni azokra a mulasztásokra, amelyek a főváros jelenlegi vezetésének számlájára írhatóak.
– Az viszont nem írható a jelenlegi kormány és városvezetés rovására, hogy 2010-ig a háromszorosára hízott a metró költségvetése.
– 2014-ig pedig a négyszeresére. De vegyük végig. Az 1998-ban kalkulált 151 milliárd forint 2010-re mintegy 370 milliárdra nőtt: a drágulás elsősorban az infláció és az eredeti tervekben nem szereplő többletfejlesztés (lásd táblázatunkat), valamint a megállóknál alkalmazott műszaki megoldások következménye. Az új városvezetés az M4-es projekt összköltségét 452,5 milliárd forintra növelte.
– Milyen tételek adják ezt a 82,5 milliárdos többletet?
– Erről nem láttam semmilyen adatsort.
– Elképzelése csak van?
– 2010-ig az M4-projektnek mintegy 65 százaléka készült el. Júniusra befejeződött az alagútfúrás, szerkezetkészek voltak a megállók, természetesen "beárazva" épültek a felszíni létesítmények. 2010 utánra a beruházás 35 százaléka maradt – ennek fedezete benne volt az említett 370 milliárdban. Következésképpen a többletköltség nem adódhatott a műszaki tartalom növeléséből.
– Akkor miből?
– Csak tippelni tudok. Például azokat a többletköveteléseket, amiket a kivitelezők nyújtottak be a beruházónak – például azért, mert a szerződésben foglaltaktól eltérő körülmények merültek fel –, nagyobbrészt ebben az időszakban kellett rendezni. Ezeknek a vitáknak a rendezését az úgynevezett FIDIC "sárga könyv" szabályozza, amelynek kötelező alkalmazását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően szerződésekbe foglaltuk. A "sárga könyv" legfontosabb szabálya az, hogyha nem sikerül rendezni a vitát a megrendelő és a kivitelező között, akkor választott bíróság dönt. Az én időmben is volt erre példa: az alagútfúrás hónapokig állt, mivel az azt végző BAMCO konzorcium több tízmilliárdos pluszpénzt követelt a BKV-tól. Jogfenntartással fizettünk ki egy jelentős összeget, azzal a feltétellel, hogy a végső döntést választott bíróságra bízzuk. Azt nem tudom, hogy 2010 után ezeknek az úgynevezett "claim"-eknek, vagyis a követeléseknek az elbírálása hogyan történt.
– Ön most a jelenlegi városvezetésre mutogat.
– Csak kérdést fogalmaztam meg. De az árdrágulással összefüggésben nézzünk meg egy kormányzati beruházást, konkrétan a vizes vb-re épített uszodát. Eredetileg 8 milliárd forintból készült volna el, de három év alatt, alacsony infláció mellett a költségei mára már meghaladják a 49 milliárd forintot. Ez több mint hatszoros drágulás – a metróé háromszoros volt. Ráadásul az elmúlt három évben minimális volt az infláció, a metróberuházás 12 éve alatt pedig erőteljes. Az uszoda épületét lecsupaszított, leegyszerűsített formában építik meg, így semmi nem indokolja a költségnövekedést. Sőt: jóval szolidabb és csúnyább lett az eredeti terveknél. A metró sokkal nagyobb volumenű műszaki tartalommal készült el, az esztétikai megítélése pedig vitán felüli. Éppen ezen a héten nyerte el a Fővám és a Gellért téri metróállomás egy neves nemzetközi építész-folyóirat "Az év közösségi épülete" díját.
+1 kérdés
– Túlélné-e Budapest az olimpiát?
– A főváros jelenleg a szmogtól fuldoklik és egy életveszélyessé vált metróvonalat sem tud felújítani. Az a főváros, amely nap mint nap ilyen bizonyítványt állít ki magáról, nem komolyan vehető tényező a nemzetközi versenyben. Sikeres olimpiát csak gazdag és erős önkormányzattal rendelkező nagyvárosok tudnak rendezni. Magyarországon 2010 óta megszűnt a szó valódi értelmében vett önkormányzatiság. És ez nemcsak azért óriási baj, mert ezt nap mint nap megszenvedjük, hanem azért, mert a politikai képviselet hiánya minden városfejlesztési ügyre kihat. Budapest vezetése nem minősítette érdemben a főváros zöldfelületeit, védve a Liget Projektet, nem foglalkozott azzal, hogy a kormány Várba költözik és ezzel kisajátítja a "res publica" közterületeit, egy szava sincs arról, hogy a rezsim különböző megaprojektekkel birtokba veszi a fővárost – az olimpia lenne a legnagyobb és legkártékonyabb megaprojekt. Aláírásommal támogattam, hogy a főváros közönsége népszavazáson döntsön az olimpiai pályázat benyújtásáról. A "vox populi" döntésig pedig vissza kell vonni a pályázat benyújtásáról szóló közgyűlési határozatot.
Demszky Gábor
jogász, szociológus. A demokratikus ellenzék meghatározó alakja (a ’80-as években szamizdatkiadói tevékenysége miatt nyolcévi állástilalommal sújtották), a Szabad Demokraták Szövetségének talán legismertebb politikusa. Öt választáson győz, így ő irányítja főpolgármesterként a várost 1990 és 2010 között.
- A főváros 122 milliárdot, az összköltség 30 százalékát fizette ki 2010-ig. Az új városvezetésnek elméletileg további 248 milliárdot kellett volna kifizetnie, ám a projekt 82,5 milliárd forinttal drágult, így végül 330,5 milliárdnyi számlát nyújtottak be nekik, a 4-es metró összköltsége pedig összességében 452,5 milliárdra növekedett.
A metróprojektet drágító pluszkiadások 2010-ig
Az ügy
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) alaposan átnézte az M4-es projektet. Többek között azt vizsgálta: miképp teljesültek a vállalások (metróvonal megépítése, utasszám, felszíni közlekedés átalakítása stb.); milyen módon használták fel a hazai, illetve az uniós pénzeket (a pályázatban meghatározott célra költötték-e; előfordult-e túlárazás; megrendeltek-e felesleges szolgáltatásokat etc.). A fentieket összegző jelentést az OLAF megküldte a magyar ügyészségnek. A dokumentum létezéséről először Lázár János beszélt – a Miniszterelnökség vezetője szerint gigászi korrupciós ügy sejlik ki a dokumentumból, ami a baloldali kormányok és a városvezetés sara. Noha az OLAF szerint a magyar illetékesek nyilvánosságra hozhatnák a jelentést, mindezt nem teszik, csak részleteket villantanak fel – például azt, hogy majdnem 77 milliárdot kell visszafizetni az EU-nak. Mindenesetre Lázár János feljelentést tett, aminek nyomán az ügyészség hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el. Az elsősorban építési és tanácsadói szerződésekre, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre, döntésekre fókuszáló nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja.
"Az új, "arénaszerű", számos építészeti díjat elnyerő M4-megállók "landmarkok", a város fejlődésének szimbólumai lettek."
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
|
[
"Demszky Gábor"
] |
[
"Lázár János",
"Tarlós István",
"Horváth Csaba",
"Atkári János",
"Orbán Viktor"
] |
A VIII. kerületi Tisztviselőtelep lakosai nem akarják megakadályozni a fejlődést, nem beruházás ellenesek, egyszerűen azt szeretnék, hogy a szomszédságukban a - szerintük értelmetlenül - ledózerolt békebeli villa helyén méltó, a miliőbe illeszkedő épület épüljön. Az új társasházat tervező iroda egyik tulajdonosa nem más, mint a kerület főépítésze, Miasnyikov Péter.
A békebeli villát nem a föld nyelte el, csak az új tulajdonos döntött úgy, hogy lebontatja. A környékbeliek későn kaptak észbe, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is - bár igyekezett - elkésett az épület műemléki védelem alá helyezésével. A VIII. kerületi Bíró Lajos u. 64. számú egylakásos villát - a lakosok és a KÖH legnagyobb sajnálatára - jogerős végzéssel és törvényes engedéllyel bontották le.
A KÖH ezután haladéktalanul intézkedett és ideiglenes műemléki védelembe helyezte a területet – a Tisztviselőtelepet is – mely döntés 2008. augusztus 15-ig van érvényben. Lapunk információi szerint a KÖH már elindította a folyamatot, hogy a terület véglegesen és végérvényesen is védelemben maradjon.
A lakókat tömörítő, 18 éve alakult Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület és az újonnan vásárolt ingatlan beruházója közötti hercehurca csak ezután kezdődött. A 100-120 éves házakat tömörítő polgárias negyedbe a megüresedett 300-350 négyszögöles telek helyén, a beruházó Danesz 2000 Kft, egy 55 lakásos, ötszintes társas házat kíván építeni, melynek alsó két szintjét irodák, bankfiók és egyéb szolgáltató egységek foglalnák el.
Az építési eljárás felfüggesztve
A környékbelieket különösen rémíti, hogy az épület stílusában, anyagában és homlokzati részében teljesen elüt a környezettől és semmilyen módon nem illeszkedik a Tisztviselőtelep addig épített házaihoz. A zárt, tömbszerű építmény teljesen elzárná a kilátást is.
Az önkormányzat előzetesen megadta az “építhetőség tárgyában" a szükséges engedélyt, de ezt a civil szervezet megfellebbezte a Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnál. Az önkormányzat válaszul márciusban, - míg a városképpel kapcsolatos vitában döntés nem születik - felfüggesztette az építési eljárást.
"Nem az építkezés ellen vagyunk, de azért harcolni fogunk, hogy legalább a környezetbe illeszkedő épület épüljön föl" – mondta a NOL-nak Pataki Tamásné a Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület vezetője.
Szavait megerősíti a civil szervezet ügyvédje is, aki lapunknak elmondta: - Megjelenésre csillogó-villogó üvegfelületes új komplexumot képzel oda a beruházó. Mi úgy gondoljuk, hogy lehet korszerű építőanyagok felhasználásával olyan tervet készíteni, amely megfelel a mai kor követelményeinek, de illeszkedik a városképhez is.
A környező egyszintes épületek maximális magassága 10 méter, ehhez képest a épülő társasház – utoljára
A Tisztviselőtelepet állami és magántisztviselők pénzt, időt és fáradtságot nem kímélve hozták létre az Orczy út, az Üllői út, az Elnök út, a Népliget és a Simor utca között, a főváros területén. A munkálatok 1884-ben kezdődtek, és 1890-re fejeződtek be. A kishivatalnokok igyekeztek a főváros nagy kőrengetegéből kikerülni és kertes családi házakban letelepedni. Helyválasztásukban szerepet játszott, hogy a főváros közelében maradhassanak és bejárhassanak dolgozni. A tisztviselők törekvéseit a főváros azzal egyengette, hogy előbb telket, később egy kisegítő lóvasutat, majd iskolát és gimnáziumot adott nekik. 1883-ban először Gaál Ferenc irányításával alakítják meg a Házépítő Tisztviselők Egyesületét és a munkálatokat Rózsa Péter vezetésével fejezik be. 1886-ban 46 ház készült el, és 1887-ben összesen 117 kiparcellázott telek lett beépítve.
(Magyar Szemle Online 1998)
Többször is megjárta a Tervtanácsot
módosított tervei szerint - legalacsonyabb pontja 14,94 méter, mely a Tisztviselőteleptől távolodva egyre növekszik. A legmagasabb pontja – a törvényben maximum 28 méter lehet – 18,44 méter lesz.
Az önkormányzat nevében nyilatkozó Építésgazdasági Iroda vezetője a NOL-nak úgy nyilatkozott: “Esztétikai megjelenést nem lehet méterekben kifejezni és a jogszabályi előírásoknak a terv megfelel." Wolford Ágnes kifejtette: a telket a beruházó 70 százalékig beépítheti, garázsokat, pincéket a telek 80 százaléka alatt építhet. A vezető lapunknak nyomatékosan hangsúlyozta: az építési terv többször megjárta a Tervtanácsot és legjobb tudomása szerint kivitelezésre ajánlották.
Wolford Ágnes rosszul tudja: a NOL-nak a Fővárosi Tervtanács nevében nyilatkozó Somogyi Judit elmondta, hogy a Fővárosi Tervtanács legutóbbi - ezzel az üggyel kapcsolatos - 2007. november 22-i ülésén kimondta, hogy a bemutatott tervet építésre nem ajánlják.
A titkárságvezető kifejtette: míg a helyi építési hatóságoknak csak arra van lehetőségük, hogy megvizsgálják, megfelel-e a terv a jogszabályi előírásoknak, addig a Fővárosi Tervtanácsnak és a Központi Tervtanácsnak arra is lehetősége nyílik, hogy kivizsgálják, az új épület esztétikai szempontból beleillik-e az őt körülvevő épített környezetbe.
Az ügyről a Fővárosi Tervtanács három ülésén tárgyaltak, az egyik ülést a Központi Tervtanáccsal közösen tartották. Az elutasító döntést megelőzően, kétszer foglaltak állást úgy, hogy csak abban az esetben támogatják az építkezést, ha a beruházó a terveket számos ponton megváltoztatja és átdolgozza. Egyebek mellett javasolták, hogy a homlokzatot zártabb, “anyagszerűbb" építőanyagból építse, a teraszokat szüntesse meg. Az épület látványát sem tartották elfogadhatónak.
Furmányos építészek
A helyzetet bonyolítja, hogy a tervet hivatalosan véleményeznie kell a KÖH-nek, és azt is figyelembe kell vennie, hogy a Bíró Lajos u. 64. szám alatti terület “intézményi besorolású", vagyis oda elsődlegesen szolgáltató intézményt (iskola, rendelő, óvoda stb.) lehet tervezni. A VIII. kerületi önkormányzat szabályzata viszont megengedi, hogy oda lakóépületet is tervezzenek.
Lapunknak név nélkül, de valamikor a Fővárosi Tervtanácsban dolgozó nyilatkozó azt mondta: "a furmányos építészek gyakran megtalálják a kiskaput itt is. Ilyen esetnél az épülő társasház alsó szintjére beterveznek egy bankfiókot, hogy kipipálhassák a közfunkciót ellátó megkötést."
A Fővárosi Tervtanács és a Központi Tervtanács azonban nem mindenható. A jogszabály hiányosságának köszönhetően, ha nem ajánlanak építésre egy tervet, akkor azt a helyi önkormányzatoknak nem kötelességük elfogadni, és megfellebbezhetik a Regionális Közigazgatási Hivatalokban. A VIII. kerületnek volt már vitás ügye a Fővárosi Tervtanáccsal és akkor éltek is a fellebbezési jogukkal.
|
[
"Wolford Ágnes",
"Miasnyikov Péter"
] |
[
"Rózsa Péter",
"Somogyi Judit",
"Gaál Ferenc",
"Pataki Tamásné"
] |
Cikkünk frissül.
Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. "Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is" – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon "sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján".
A Bizottság jelentése négy területet emelt ki: Magyarország esetében aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány "közvetett politikai befolyást" gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal; szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit "klientelizmus, kivételezés és nepotizmus" kockázata jellemzi, veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség; és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.
Négy területre koncentráltak
Igazságszolgáltatás: A jelentés szerint bár a magyar jogrendszer jól teljesít az eljárások lefolytatásában, magas szinten digitalizált, és folyamatosan emelkedik a bírák és ügyészek fizetése, egyre aggasztóbb a bírói függetlenség helyzete. Erre példa a Kúria elnökének helyzete is: Varga Zs. Andrást ugyanis az Országos Bírói Tanács (OBT) negatív véleménye ellenére választották meg. Ráadásul hiába kérte a Bizottság, hogy erősítsék meg a független OBT hatásköreit az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben, ez ügyben sem lépett előre a kormány.
Vejkey Imrével, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s alelnökével érkezik Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatására a Parlamentben 2020. október 8-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI
Korrupció: Nem halad úgy a korrupcióellenes stratégia, ahogyan azt a Bizottság várná. Kockázatosnak tartják a pártfinanszírozási rendszert, valamint a közigazgatás legmagasabb szintjein megjelenő "klientúra kiépítését, kivételezéseket és nepotizmust", ezek tekintetében sem történtek lépések. Hiába nagy szerintük a gazdasági és a politikai élet összefonódásának kockázata, ennek felderítésére nem elegendők a független ellenőrzési mechanizmusok.
"Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelési arány, és 2020 óta néhány új, magas szinten elkövetett korrupciós ügyben is eljárás indult, a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő ügyek kivizsgálása továbbra is korlátozott"
– írja a jogállamisági jelentés.
Média: Veszélyben érzi a magyarországi médiapluralizmust a Bizottság, és kételkedik abban, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) függetlenül és hatékonyan járna el szabályozó szervként. Erre példaként említik a Klubrádió analóg frekvenciájának lekapcsolását, és azt, hogy miközben a koronavírus-járvány okozta reklámbevétel-kiesések ellensúlyozására nem hoztak létre médiatámogatási programokat,
"a jelentős mennyiségű állami reklám továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára".
A járványügyi intézkedések miatt korlátozott az információhoz való szabad hozzáférés, és a "független médiumokat és újságírókat továbbra is akadályoztatják és megfélemlítik".
A Klubrádiónak 2021. február 14-e, vasárnap éjfél után elhallgatott a megszokott frekvencián, a 92,9 MHz-en – Fotó: Klubrádió
Jogállamiság: "Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, továbbra is aggasztó a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége" – írja a bizottsági jelentés. Szerintük megkérdőjelezhető az alapvető jogok biztosának függetlensége, a 2023 júliusában életbelépő alkotmánymódosítás (ami újradefiniálta a különleges jogrend fogalmát) pedig jelentősen korlátozza a kormány hatáskörét. Bár a Bizottság kötelezettségszegési eljárása nyomán az Országgyűlés visszavonta a régi civiltörvényt, az új szabályozás – ami több szervezet szerint is egy újabb lehetséges eszköz lehet "a civilek lejáratására és megbélyegzésére" – továbbra is politikai nyomás alatt tartja a kormánykritikus szervezeteket. Emellett a Bizottság aggasztónak tartja a jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok létrejöttét, amelyeket a legtöbb esetben az Orbán-kormány tagjai vagy bizalmasai irányítanak.
A Bizottság már a tavalyi jelentésben is bírálta a sajtószabadság magyarországi helyzetét. Akkor arra jutottak, hogy a kormány által a kormánypárti kiadványoknak adott nagy mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad arra, hogy politikai befolyást gyakoroljanak a médiára, és kritizálták a KESMA létrehozását is. Ezenkívül úgy találták, hogy Magyarországon komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási reform hiánya, valamint, hogy következetesen nincs határozott fellépés a magas beosztású tisztviselők, illetve közvetlen környezetük korrupciós ügyeiben.
A Bizottság a kedden kiadott jelentésről szóló közleményében azt is írta, hogy az évente elkészített dokumentum a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye, mindegyik tagállamot tárgyilagosan, ugyanazokat a kérdéseket feltéve vizsgálja. A tagállamok írásbeli észrevételekkel járultak hozzá a jelentés elkészítéséhez, és virtuális országlátogatások keretében fogadták a Bizottságot. Ennek keretében az az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint újságíró-szövetségekkel és civil szervezetekkel is beszéltek. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat, a tagállamokat pedig arra, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben feltárt kérdésekkel.
A jelentés a jogállamisági vita alapját jelentheti majd
Noha nincs közvetlen összefüggés a keddi jelentés és az uniós költségvetésben szereplő új jogállamisági feltételrendszer között, de a Politico szerint a mostani részletes dokumentum is alapját képezheti majd a lépéseknek, ha az Európai Bizottság esetleg úgy dönt, hogy megindítja országokkal szemben ezt a mechanizmust.
Bár többen azzal érveltek, hogy a jelentés nem fogja tudni megállítani a magyar és a lengyel demokrácia egyre aggasztóbb leépülését, Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos szerint a dokumentum nagyon is fontos.
Reynders az idei jelentés megjelenése előtt a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat például felhívja a figyelmet, és európai szintű vitát nyit arról, hogy mi történik az egyes országokban, ezzel pedig az Európai Tanács számára is fontos lehet. Kitért arra is, hogy számos EU-s ország reformokkal is élt a Bizottság tavalyi kritikáit követően.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról beszélt, hogy a tavalyi jelentés hatására először folytattak innovatív vitákat az egyes tagállamok igazságügyi reformjairól a Tanácsban. Az alelnök külön kitért a média helyzetére is. Szerinte fontos, hogy "az újságírók félelem nélkül végezhessék munkájukat, és kérdéseket tehessenek fel... Az újságíró elleni támadás a sajtószabadság és a demokrácia elleni támadás" – fogalmazott Jourová.
A Bizottság alelnöke kijelentette, hogy mostantól uniós szinten is fel fognak lépni a sajtószabadságért. "Az idei jogállamisági jelentés megállapításai is megerősítik munkánkat, mivel az újságírók biztonságára koncentráló, valamennyi tagállamnak szóló ajánlást készítünk elő" – jelentette ki. Az ajánlás az újságírók és jogvédők elleni visszaélésszerű peres eljárások elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket fog tartalmazni.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy sajtótájékoztatón Brüsszelben 2021. június 30-án – Fotó: Francisco Seco / Pool / Reuters
Jourová utalt a Pegasus-botrányra is, azt mondta, hogy a hírek szerint újságírókat figyelhettek meg az EU területén. "Ez elfogadhatatlan" – mondta.
Megy a huzavona a jogállamisági feltételrendszer miatt az EP és a Bizottság között
Az uniós költségvetésben szereplő, tavaly decemberben elfogadott jogállamisági feltételrendszer nemcsak a magyar kormány és az EU között váltott ki vitákat, hanem az unión belül is. Az Európai Parlament többször is bírálta az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságot.
Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az Európai Bíróság előtt a jogállamisági rendeletet, szerintük ugyanis az uniós jogszabály "súlyosan sérti a jogbiztonságot". Emiatt a Bizottság egyelőre nem büntet a jogállamisági elvek betartása miatt – bár állításuk szerint már január 1. óta figyelik a jogállami elvek betartását.
Az EP kérésére az uniós bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése. Október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó kormányoknak, illetve az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontja kifejtésére. Az Európai Bíróság akár már ősszel ítéletet hirdethet az ügyben.
A Bizottság viszont a késlekedéssel jogszabályt sért az Európai Parlament szerint, így decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot arról, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében azonnal el kell indítani az eljárásokat, majd június 10-én nagy többséggel egy olyan állásfoglalást is elfogadtak, amivel az eljárások megindítására utasították a Bizottságot. Az állásfoglalásban az EP-képviselők arról írtak, hogy a Bizottság már megtehetné a szükséges lépéseket, és elindíthatná a vizsgálatokat például Magyarország és Lengyelország ellen, mert a kritériumok egyértelműek. Az EP következő lépésként június 23-án szólította fel levélben a Bizottságot, hogy azonnal és teljes körűen alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert.
A vitának külön aktualitást ad a júniusban elfogadott, a melegellenes módosítókkal eltérített magyar pedofiltörvény. Az EP július elején több mint kétharmados többséggel szavazott meg egy állásfoglalást, amelyben az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az EU belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írják le az LMBTQI-ellenes magyar törvényt. Az Európai Bizottság pedig a törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított.
|
[
"Varga Zs. András"
] |
[
"Věra Jourová",
"Ursula von der Leyen",
"Varga Zsolt András",
"Vejkey Imre",
"Illyés Tibor",
"Francisco Seco",
"Didier Reynders"
] |
2007. 06. 28., 13:26
Utolsó módosítás: 2007. 06. 28., 13:42
Bejáratott, jól mûködő rendszer és eleve csalásra létrehozott alapítványok állhatnak annak az ügynek a hátterében, ami miatt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsít hét embert, többségükben megyei MSZP-s politikusokat. A feltételezés szerint a csoport fiktív pályázatokat nyújtott be, majd a pénz megnyerése után szintén fiktív számlákkal igazolták a pénzek elköltését.
A nyomozás jelenlegi adatai szerint egy idő után olyannyira bejáratottan ment a pályázatokon való elindulás, majd azok megnyerése, hogy a gyanú szerint a rendszert háttérből irányító Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőnek már szólni se kellett, mikor melyik szervezet nyerjen. Az elbírálásnál - a sok-sok pályázó mellett - ezek közül automatikusan mindig nyert valamelyik. A rendőrség szerint 2002 és 2006 vége között több mint 50 millió forintot vettek fel illetéktelenül a gyanúsítottak, akik vagy tagadták a bûncselekmény elkövetését az [origo]-nak, vagy nem kívántak nyilatkozni. Zuschlag szerepéről védője, Kovács Gábor sem kívánt egyelőre semmit sem mondani.
A Zuschlag-ügyben gyanúba keveredett kilenc civil szervezet többségét kifejezetten pénzszerzési céllal hozták létre - derül ki a vallomásokból. A többnyire ifjú MSZP-s politikusok által mûködtetett XXI. Századi Kulturális Egyesület, az Atlas Egyesület, a Biztos Pont Ifjúsági Egyesület, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány, a Holnap Városáért Alapítvány, a Hoppá Egyesület, a Szövetség a Modern Magyarországért, a Vörösfenyő Egyesület és az Y-Generáció Egyesület többsége az alapító okiratban szereplő tevékenységet egyáltalán nem végzett.
K. Csaba a másik kulcsfigura
Az alapítványokat mozgató oldal nagyrészt ismert az ügyészség előtt. A kihallgatottak közül Zuschlag János volt parlamenti képviselő, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal közelmúltbeli volt fővárosi vezetője, Katus Ferenc, a Bács-Kiskun megyei közgyûlés szocialista tagja és Kullai Tamás, aki az előző ciklusban volt MSZP-s kecskeméti önkormányzati képviselő alapítója, vezetője vagy képviselője volt bizonyos ideig a fenti szervezeteknek.
A mellettük meggyanúsítottak közül ehhez az oldalhoz köthető még valószínûleg Õ. András és V. Zsolt, valamint Zuschlag volt titkára, Lados István, akit köröz az ügyészség. Az eltûnt Ladost leszámítva mindannyian panasszal éltek a gyanúsítással szemben. Kovács Gábor ügyvéd elmondta, Zuschlag esetében ezt ők azonnal a meggyanúsítás napján, múlt pénteken megtették. Jelenleg várakoznak, közölte a védő. Zuschlag korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy semmi köze a bûncselekményhez.
A hetedik gyanúsított, K. Csaba kulcsfigura lehetett az ügyben - közölte az [origo]-val Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője. A nyomozás jelenlegi állása szerint ő volt "a rohangáló ember", aki a pénzt és a fiktív számlákat intézte, amelyekkel hamisan igazolták az alapítványok a pályáztatók felé, hogy arra költötték a megnyert összegeket, amire kapták. A szóvivő szerint K. Csaba intézte a papírmunkát, pótolta az esetleg hiányzó iratokat. A pályázó, majd törvénytelenül pénzt elnyerő oldal tehát nagyjából behatárolható, a nagy kérdés az, hogy kik álltak a másik oldalon, kik bólintottak rá - sok esetben automatikusan - a pályázatokra.
A 2005-ben indult nyomozás során - leginkább az elmúlt fél évben - már több mint száz tanút kihallgatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, s mint azt Szabó Ferenc elmondta, ezek között köztisztviselők is voltak. Azt is elmondta a szóvivő, hogy tovább bővülhet a gyanúsítottak köre, valamint a jelenleg 50 millió felettire taksált eltûnt összeg mértéke is. Arra ugyanakkor nemmel felelt a szóvivő, hogy gyanúba keveredett volna az ügyben a fentieken kívül más politikus vagy köztisztviselő is.
Nem tûnt fel semmi
Az elmúlt években különféle néven mûködő ifjúsági és szociális minisztérium mellett Zuschlagék a Fővárosi Önkormányzattól nyertek pénzeket. Önkormányzati forrásból úgy tudjuk, a szervezetek közbiztonsági célú pályázatokon szereztek támogatást. A Városrendészeti Bizottság írta ki, majd bírálta el a pályázatokat, döntött a támogatások odaítéléséről és a beszámolók elfogadásáról. Danielisz Béla MSZP-s bizottsági elnök - aki nem emlékezett ezekre az alapítványokra - elmondta, hogy miután az illetékes ügyosztályuk ellenőrizte a pályázók papírjait, maga a bizottság szavazott a pénzekről, amelyek utalása a döntés után a fővárosi közgyûlés hatáskörébe tartozott.
"Nem emlékszem rá, hogy baj lett volna valaha" - mondta Danielisz, aki hozzátette: az ügyészség kérésére elküldték a szükséges iratokat, és a tudomása szerint az ő munkatársai közül senkit nem hallgattak ki. Szabó Ferenc erre úgy reagált, a bizottság tagjait valóban nem hallgatták ki, a Fővárosi Önkormányzat több ügyintézőjét viszont igen. A Városrendészeti Bizottság egyébként évente átlagosan 80 millió forint értékben osztott ki különféle pályázatokon pénzeket.
Az éveken át szintén pénzeket átutaló szociális minisztériumtól - amelynek több munkatársát szintén kihallgatták tanúként - két napja ígéretet kaptunk arra, hogy közlik: a gyanúsított szervezetek közül melyik mikor, mennyi pénzt kapott tőlük. Eddig azonban nem kaptuk meg a választ ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.
A különösen nagy kárt okozó csalás kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Azonban mivel ebben az ügyben felmerül a bûnszövetségben történt elkövetés, akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet a büntetés.
|
[
"Marsovszky Balázs",
"Lados István",
"Kullai Tamás",
"Zuschlag János",
"Katus Ferenc"
] |
[
"K. Csaba",
"Szabó Ferenc",
"Kovács Gábor",
"Õ. András",
"Danielisz Béla",
"V. Zsolt"
] |
Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal megtagadta a nyomozást Torgyán József kisgazda pártelnök ellen. Torgyánt Deésy Géza jelentette fel hamis vád bűntette miatt. Deésyről Torgyán sajtónyilatkozatában azt állította, hogy bűncselekményeket követett el. A Nyomozó Hivatal azzal az indokkal utasította el Deésy keresetét, hogy csak az követi el a hamis vád bűntettét, aki hatóság előtt vádol, de a sajtó előtt tett nyilatkozat nem minősül annak. Deésy emellett rágalmazás miatt magánvádas eljárást is kezdeményezett a kisgazda vezér ellen.
Bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást az Ügyészségi Nyomozó Hivatal Torgyán József ellen. Torgyánt Deésy Géza vállakozó - a Torgyán Attila felé irányuló megvesztegetési-ügy egyik tanúja - jelentette fel hamis vád miatt még februárban.
Deésy szerint a kisgazda pártelnök sajtónyilatkozataiban több olyan kijelentést tett, hogy Deésy ",megzsarolta" a titkárság vezetőjét és több más egyéb bűncselekményt is elkövetett. Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal viszont megtagadta a nyomozást, azzal az indokkal, hogy a hamis vád bűntettét csak az követi el aki hatóság előtt tesz hamis állításokat. Az indoklás szerint Torgyán nem hatóság előtt tette kijelentéseit, hanem az MTI-nek nyilatkozott, de a sajtó nem tartozik ebbe a kategóriába.
Deésy Géza emellett rágalmazásért magánvádas eljárást is kezdeményezett Torgyán ellen. A magánvádas eljárás során Deésy szerint Torgyán a bírósághoz eljuttatott beadványában megismételte a korábbi sajtónyilatkozatát. Deésy ezért újra feljelentte Torgyánt, mert úgy vélte a vádaskodás már hatóság előtt történt.
Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal bekérette és megvizsgálta a kisgazda pártelnök bírósági beadványát, de úgy ítélte meg, hogy az nem tartalmaz olyan tényállítást, amely Deésyre nézve bűncselekmény elkövetésére utalna.
A Nyomozó Hivatal állásfoglalásában közli, hogy a titkárságvezető megzsarolására vonatkozó állítás konkrét "elkövetési magatartás" megjelölése nélkül, köznapi kifejezés, amely nem alkalmas a büntetőeljárás megindítására. Így Torgyán részéről ismételten sem állapítható meg a hamis vád bűntette - áll az ügyészségi nyilatkozatban.
Borbély Zoltán a Fővárosi Ügyészség szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy Deésy Géza panaszt tehet emiatt, így az ügy még nincsen teljesen lefutva.
(2001.04.11.)
(2001.04.06.)
|
[
"Torgyán József",
"Torgyán Attila"
] |
[
"Deésy Géza",
"Borbély Zoltán",
"Torgyán Deésy Géza"
] |
Orosz érdekeket képviselhet az energetikai nagybevásárlásban az első számú magyar oligarcha, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.
Energiaipari berkekben régóta beszédtéma, hogy a Mátrai Erőműben Mészáros Lőrinccel tulajdonszerzésre készülő cseh cég mögött orosz tőke áll, és a konstrukciónak még csak nem is az orosz energetikai nyomulás a legfigyelemreméltóbb eleme. Az ügylet lényege az lenne, hogy az oroszok a ma még német kézben lévő erőmű jelentősen felülárazott megvételével törlesztenek azért a segítségért, amit bizonyos német aktorok nyújtottak a paksi bővítés uniós elfogadtatása során. A hasonló húzások nem állnak távol az Orbán-kormánytól, az időközben részlegesen az orosz Gazpromnak átengedett hazai gáztárolók visszavásárlásánál is felbukkantak hasonló motívumok. Arra pedig, hogy az orosz tőke valóban jelen lehet a tranzakcióban, Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint számos közvetett bizonyíték utal.
Ahogyan arról a Népszava már beszámolt, a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. magántőkealapja, valamint a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH) által alapított Mátra Energy Holding Zrt. vásárolja meg az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve, a Mátrai Erőmű Zrt. többségi, 72,66 százalékos tulajdonrészét. A bevásárlás könnyen beilleszthető lenne abba a keretbe, hogy az Orbán-szomszéd oligarcha naponta megveszi valamelyik iparágat vagy üzletláncot, a cseh cég szerepe és jelenléte azonban magyarázatot igényel.
Az EPH 2015 óta már bent van a magyar energiapiacon, akkor vásárolta meg ugyanis a Budapesti Erőmű Zrt.-t a francia EDF-től. A kelenföldi, az újpesti és a kispesti erőműveket birtokló cég jelentős gázfogyasztó, övé a budapesti távhő-ellátás 60 százaléka, de áramtermelőként is fontos tényező. A tulajdonos cseh cég vezetőjének, Daniel Křetínský-nek a nyilatkozata szerint az EPH Csehországban és Szlovákiában is a legnagyobb hő- és áramtermelők közé számít, emellett pedig egy olyan átviteli hálózatot üzemeltet Európában, amely kulcsfontosságú az oroszországi földgáz nyugati értékesítésében. Vagyis a vállalat felhasználóként és szállítóként is érdekelt abban, hogy az orosz gáz eljusson az európai piacra.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy amikor az EPH terjeszkedik, azt jellemzően orosz tőkéből teszi. A vállalat szlovákiai bevásárlásait például a 90 százalékban orosz állami tulajdonban lévő, és a Kremlhez nagyon közel állóként jellemzett VTB Bank finanszírozta. A Wikileaks szerint az EPH-ról már a szlovákiai akvizíció idején is felmerült, hogy valójában nem magának veszi a gáz-cégeket, hanem csupán köztes vásárló, amely orosz vállalatok – legnagyobb valószínűséggel a gázexportőr Gazprom – érdekében jár el.
Az erőmű ügye kétszeresen is energiapolitikai irányváltást jelez. FOTÓ: Molnár Ádám
Hogy most is ilyesfajta fedett vásárlás zajlik, arra Jávor szerint az előzményeken túl más, logikai bizonyítékok is utalnak. Annak, hogy Mészáros Lőrinc egy cseh céget, illetve idegen, akár orosz tőkét vonjon be a vásárlásba, az elmúlt évek tapasztalatai alapján nincs reális indoka, hiszen a vagyonát egyetlen év alatt 100 milliárd forinttal növelő oligarcha nem szorul pénzügyi mankóra, bármilyen ötletét készséggel finanszírozzák az állami kézben lévő magyar pénzintézetek. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a vétel valójában orosz érdeket szolgál, a közös fellépés azonnal magyarázatot nyer, hiszen Mészáros felbukkanásával nyilvánvalóan minden hatósági akadály elhárul a tranzakció elől. Holott az EP-képviselő szerint az ügyletet több ok miatt is indokolt lenne vizsgálni.
– Az Európai Unió közös, a magyar kormány által is elfogadott energiabiztonsági stratégiája szerint az EU első számú külgazdasági kockázata az orosz energiafüggés, és éppen Magyarország, valamint Szlovákia számít ebből a szempontból a legkiszolgáltatottabbnak. Eközben azonban az Orbán-kormány az orosz részvételű paksi bővítéssel, az előnytelen, az európai szabadpiaci árnál drágább orosz importot tartósító gázszerződés meghosszabbításával, a gáztároló-kapacitások átadásával egyre szorosabban odaláncolja Magyarországot az orosz energiahordozókhoz. Ez egyformán ellentétes a nemzeti és az európai érdekekkel – hangsúlyozta kérdésünkre Jávor Benedek, arra is utalva, hogy Oroszország az energetikai befolyását szereti politikai befolyássá transzformálni.
A politikus szerint a Mátrai Erőmű ügye kétszeresen is teljes energiapolitikai irányváltást jelez. Egyrészt a nyugati cégek kiebrudalása és a keleti befolyás erősítése kapcsán, másrészt azért, mert egy korábban bezárni tervezett, a legrosszabb minőségű szenet égető ligniterőműről van szó, amelyet most, hogy Mészáros Lőrinc védőernyője alá kerül, aligha fenyegeti a bezárás veszélye. "Minden profitot ki fognak facsarni belőle, a következményektől függetlenül", ami geopolitikai, energetikai és környezetvédelmi szempontból is "életveszélyes" - véli Jávor. Az is kérdéses, hogy Mészárosék folytatják-e az erőmű német tulajdonosa által megkezdett "zöldítést", amelynek keretében Magyarország legnagyobb napelem-farmját tervezték felépíteni. Az EP-képviselő azt is megjegyezte, hogy a majdani naperőmű már bekerült a kiemelt áramátvételi árat és biztos profitot garantáló úgynevezett KÁT-rendszerbe – lehetséges, hogy ez a jogosultság is a vásárlás egyik indoka volt.
Hargitai Miklós
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Molnár Ádám",
"Hargitai Miklós",
"Daniel Křetínský-nek",
"Jávor Benedek",
"Orbán Viktor"
] |
Volt valaha kellemetlen érzése olyan tévés vitaműsort nézve, ahol elvileg két független szakértő vitatkozott, de az egyik mégis úgy beszélt, mintha Orbán, Rogán vagy Kósa ülne a stúdióban?
Nem önben van a hiba, egyszerűen csak felismerte a modern politikai marketing egyik szürkezónában működő zsoldosát, az álcivilt.
Az álcivil olyan személy vagy szervezet, amely látszólag társadalmi ügyekre szakosodott igazi civilként viselkedik, csak éppen a kormány működteti azért, hogy független palástban propagálja a kormány nézeteit.
A naiv újságolvasó, tévénéző azt gondolja, hogy a nyilatkozatban, műsorban, rendezvényen független véleményt hallgat. A színfalak mögött azonban a civilnek gondolt szervezettel is a kormány propagandistái báboznak.
Bár a magyar közéletet olyannyira eluralta a jelenség, hogy a legnagyobbakról, például a CÖF-ről talán már a rajongók sem hiszik, hogy független, a jelenség azért nemzetközi. Elnevezése GONGO, azaz government organised non governmental organisation, magyarul kormányzati civil szervezet. (A valódi civil szervezet az NGO.)
A gongókat, azaz álcivileket két okból is szereti a hatalom:
Megvezetik a közvéleményt. Hiteltelenítik az igazi civileket. Hiszen míg a kormány kritikusai leálcivilezik az álcivileket, a kormánypártiak visszaálcivilezik a civileket. A vita így végül nem az adott ügyről szól, hanem egymás minősítgetésébe torkollik.
A tisztánlátás végett összeszedtük a jelenleg legaktívabb kormányzati álcivileket, rengeteg hivatkozással, hogy ne merüljünk el a második pontban ismertetett mocsárban. Kutatómunkánk során meglepve láttuk, hogy az álcivilek feliratú ajtó mögött nem csak a napi sajtóból ismert néhány szervezet lakik. Kiderült, hogy a kormány zsebcivilek egész hadseregét hozta létre, a napi politikától a családügyön át a történelmi emlékezettel vagy akár a nyelvvel foglalkozó szervezetekig. Ezen szervezetek így bármilyen felmerülő témában aktivizálhatók, addig pedig alvóügynökként szöszmötölnek irodáikban.
Álcivil-határozónkban öt szervezetet mutatunk be, hogy mostantól ne lepődjön meg, ha Németh Szilárd szavait hallja a tévében egy nem Németh Szilárdnak tűnő ember szájából.
Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA)
Megjelenés: békemenet, konferenciák, kormányt támogató nyilatkozatok.
Tevékenység: ha egyetlen szervezetben kellene elmondani, hogy mit jelent az álcivil szervezet, akkor elég a CÖF-öt a boncasztalra helyezni. A CÖF működésében az álcivilség minden kritériumát megtalálhatjuk: kormányt támogató működés, jelentős állami támogatások, összefonódás állami hivatalokkal, átláthatatlan pénzügyek, a kormányt egyéb fórumokon (tévéműsorok, lapok, üzleti világ) támogató tagok.
A 2009-ben alakult szervezet a kormány aktuális lépéseit támogató békemenetekkel lett ismert. Az első kormánytámogató menetet 2012-ben rendezték, ekkor tűnt fel az azóta mémmé vált "Nem leszünk gyarmat" szlogen, amelyet a menet elején vitt magyar zászlóra írtak fel. A Fidesz közismert támogatóinak felvezetésével zajló felvonulások kormányhoz való viszonyát jelzi, hogy Orbán Viktor egy 2012-es interjúban azt mondta: a nemzetellenes támadások után nem maradt volna miniszterelnök a békemenet támogatása nélkül.
A CÖF szerepet kapott a kampányban is. A párt nekik szervezte ki a negatív kampányt, hogy maga ne sározódjon be. A CÖF-kampány 2013-ban az "Együtt tették tönkre az országot" plakátokkal kezdődött, amelyek Gyurcsányt és Bajnait támadták plakátokon, buszok oldalán, újságokban. Később ugyanígy estek neki Vonának és Gyurcsánynak, amikor bohócként ábrázolták őket óriásplakátokon.
A negatív kampány outsource-olása azért is hasznos volt, mivel azokat elvileg egy független szervezet fizette, így nem lehetett firtatni a ráfordított összeget. A költés ráadásul nem számítódott be a Fidesz kampánybüdzséjébe.
A CÖF-öt teljes fegyverzetében a 2014-es választások idején vetették be utoljára, amikor egyetlen nap volt Fidesz pártgyűlés és békemenet. Azóta Csizmadiáék a kormány támogatóinak tartanak előadásokat, jelenleg pedig a "népfelség tudományáról" szerveznek konferenciát, bármit is jelentsen ez.
A pihenőidőszak végét jelzi, hogy a 2018-as választások közeledtével a CÖF még saját mércéjével is magas, 500 milliós támogatást kapott.
Gazdálkodás: évek alatt derült csak ki, hogy a CÖF állami vagy államhoz közeli százmilliókból gazdálkodik. A szervezet 2013-ban elismerte, hogy a Fidesz alapítványától, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól 40 millió forint támogatást kapott, amit "a nemzeti érzelmű polgárok összefogásának érdekében használt fel".
Az összegek eredetét és a költéseket is csak nagyvonalúan ismertető beszámolókból az kiderül, hogy a szervezet a civil szektorban amúgy szokatlanul jelentős összegekből gazdálkodik: 2016-ban 70 millió, 2015-ben 55 millió, 2014-ben 262 millió, 2013-ban 305 millió forintot fordíthattak álcivil kampányra. 2017 végén kiderült, hogy félmilliárd forintot kaptak az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-től.
Átláthatóság: a CÖF vezetője, Csizmadia László a legfontosabb állami civiltámogató szervezet, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának elnöke. Azaz Csizmadia munkaidőben a kormány pénzét osztja azoknak a civileknek, akik szerinte megérdemlik. Munka után viszont a legerősebb kormányt támogató civil szervezet vezetője. A NEA tavaly 3,5 milliárd forint felett rendelkezett.
Migrációkutató Intézet
Tevékenység: a 2015-ben alapított Migrációkutató Intézet célja önbevallásuk szerint "a migráció jelenségének összetett szempontrendszer szerinti kutatása". A kutatása valóságban a kormány menekültügyi intézkedéseit alátámasztó nyilatkozatok gyártását jelenti.
Az intézetet leginkább a Századvég Alapítványban is alkalmazott Orbán Balázs képviseli, akit a kormánymédia kérdez meg a kormány aktuális menekültügyi intézkedéseiről. Ezekről Orbán Balázs bebizonyítja, hogy helyesek voltak. Így megtudhatjuk, hogy rendben volt a népszavazási kérdés, hogy nem volt jogos, amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság elítélte Magyarországot, de kimutatták azt is, hogy milyen hasznos a kerítés.
Az intézet a kormány által működtetett médiabuborékban működik, az azon kívül rendezett szakmai konferenciákon nem láttuk jelenlétüket, mint ahogy a független sajtóval is ritka a kapcsolatuk. Oldalukon is leginkább az M1, Kossuth rádió, Magyar Idők cikkeiből szemezgetnek.
Gazdálkodás: a Migrációkutató honlapján még említés szintjén sem kerül elő, hogy működésüknek bármilyen pénzügyi vonzata lenne. A Migrációkutatót a kormányközeli nagyvállalkozó Tombor András elit kollégiuma, az MCC és a Századvég Alapítvány hozta létre. Utóbbit a közel ötmilliárdos állami tanulmányírási megrendelések, és közel hétmilliárdos állami tanácsadói megbízások miatt ismerhetjük, a Migrációkutatót vélhetően ezen állami pénz egy részéből finanszírozzák. Levélben kérdeztük meg, hogy miből működik az intézet, de nem kaptunk választ.
Átláthatóság: nyilvános információk hiányában csak következtetéseket vonhatunk le a szervezet működéséről. Mivel a Migrációkutató a Századvég honlapján is feltűnik, valószínű, hogy ők egyszerűen a kormányközeli kutatóintézet fiókszervezete. Ezt az érzést erősíti, hogy az intézet főigazgatója Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója is egyben. Ha az intézmény gazdaságilag, szervezetileg és munkatársai révén is a Századvég része, akkor feltételezhetően csak azért hozták létre, hogy a migrációs kérdésekben ne a kormánykapcsolatairól ismert Századvég, hanem egy függetlennek tűnő intézet nyilatkozzon.
Alapjogokért Központ
Tevékenység: a 2013-ban alapított szervezetet főleg akkor vetik be, ha alkotmányjogi ügyekben vagy nemzetközi bírálatokkal kapcsolatban kell megfogalmazni a kormány álláspontját a médiában. Az Alapjogokért Központ (AK) megállapította már, hogy tévedett az Európai bíróság, amikor a kvótaperben elítélte Magyarországot, fontosnak érezte megtámadni a korrupcióellenes népszavazási kérdést a Kúriánál, és amikor Strasbourg elítélte az országot egy menekültügyi kérdésben, azt is javasolta, hogy egyenesen lépjünk ki az emberi jogi egyezményből. A központ néha általánosabb feladatot is kap, így legutóbb egyszerű sorosozással került be a Magyar időkbe.
A szervezet tanulmányai valahogy mindig arra jutnak, hogy a magyar kormánynak igaza van: írtak genderügyet elítélő tanulmányt, kimutatták, hogy nincs akadálya az alkotmánymódosításnak pont akkor, amikor Orbán felvetette az újabb alkotmánymódosítás ötletét, és a miniszterelnökkel egyetértve mutattak rá az erős nemzetállamok szükségességére.
Gazdálkodás: az Átlátszó derítette ki, hogy az AK-t az alapítás első két évében egy fedőcégen, a Jogállam és Igazság Kft.-n keresztül támogatta a Fidesz pártalapítványa. 2013-ban 31,6, 2014-ben 49 millió forintot kapott az AK-t működtető cég. A céget az AK igazgatója, Szánthó Miklós jegyezte be. Bár a központ továbbra is titkolta támogatóit, később feltárták, hogy az egyik Matolcsy-féle közpénzszivattyú, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) is támogatta őket 34,9 millióval 2016-ban.
Átláthatóság: oldalukon nyoma sincs annak, hogy tevékenységüket pénzért végeznék. A "partnerként" feltüntetett Századvég Alapítvány és a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány azonban sejteti a szoros kormányzati kapcsolatot. A független jogvédő szervezet kutatási igazgatója, Törcsi Péter fideszes önkormányzati képviselő volt Solymáron, míg korábban a KDNP ifjúsági szervezetének alelnökeként tanulta a civil működést. Szánthó Miklós elnök korábban a fideszes kötődésű Nézőpont intézetben volt politikai elemző.
Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség
Tevékenység: a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSz) működése rajzolja ki legjobban az álcivil szervezetek működtetési mechanizmusát. A neve alapján szakmainak tűnő szervezetet a szélesebb nyilvánosság a vasárnapi boltzár körüli vitákban ismerte meg, amikor is teljes mellszélességgel álltak ki a kormány terve mellett.
Csak később derült ki, hogy a nyilvánosságnak korábban sem lett volna lehetősége megismerkedni velük, mivel nem sokkal a boltzár ügye előtt hozták létre őket. Céljuk hivatalosan a magyar kereskedelem érdekeinek képviselete, noha erre már évtizedek óta jelen van az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Sokáig úgy tűnt, hogy a vasárnapi zárva tartás vitája előtt létrehozott szervezet egyetlen témája a vasárnapi zárva tartás marad. Amikor azonban a kormány rászállt a nagy kereskedelmi láncokra, az MNKSZ gyorsan kiállt a multik ellen.
Gazdálkodás: honlapján semmilyen nyoma nincs támogatásnak vagy egyéb bevételnek. Tagjai közt van a CBA, a Regio játékkereskedő cég és a Manna élelmiszerbolt.
Átláthatóság: a szervezet elnöke Szatmáry-Jähl Angéla, aki zöldségesből lett az egyik leggazdagabb budapesti fideszes képviselő. Fia, Szatmáry Kristóf pedig sikeres fideszes politikus, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban volt államtitkár. A Szatmáry család üzleti és politikai birodalmát részletesen bemutattó cikkünk lényegét már akkor sejti, ha megemlítjük, hogy a családnak összesen 12 trafikja van.
A szervezet főtitkára Neubauer Katalin, a CBA korábbi kereskedelmi igazgatója. Az MNKSZ telefonszámmal nem rendelkezik, megadott címén egy Hyundai autókereskedés működik.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE)
Megjelenés: média, érdekvédelem, tanácsadás, programszervezés, konferenciák.
Tevékenysége: a NOE értékelése nem egyértelmű, hiszen már a Fidesz előtt, 1987-ben léteztek. Keresztény, konzervatív elvek mentén működnek, ami nyilván legitim hozzáállás. A Fidesz családpolitikájával való egyetértés az utóbbi években azonban átadta a helyét a kormány nyílt támogatásának, amely nemcsak elfogult nyilatkozatokban vagy kormánypárti médiaszereplésekben ölt testet, hanem abban is, hogy a tevékenységükhöz nem köthető, de a kormány számára fontos témákban is megnyilvánulnak.
Az IMF-botrány idején a NOE felszólalt például a Valutaalap ellen annak állítólagos családellenes követelései miatt. De a NOE az új elnök, Kardosné Gyurkó Katalin beiktatásával kezdett látványosan igazodni. A szervezet nyilatkozatokban, interjúkban üdvözölte a kormány családbarát politikáját, a csokot, de hálás volt a rezsicsökkentésért is.
Kardosné egy felháborodást kiváltó Kossuth rádiós interjúban azt mondta, hogy a kormány családbarát intézkedései akkora fordulatot hoztak, hogy segélyvonalukról eltűntek a panaszos betelefonálók.
Legutóbb 30 éves születésnapi ünnepségük botránya miatt lehetett róluk hallani: a nemzetközi családvédő szervezet elnöke a menekültek és a melegek jogairól is beszélt, ami után nemcsak a közönség akadt ki, de a NOE főtitkár is leszögezte, hogy számukra a család egy férfi és egy nő közösségét jelenti, ahogy azt egyébként a kormány is rögzítette.
A kormánnyal való jó viszonyért cserébe a NOE-t meghívják olyan kormányzati fórumokra, amelyekhez egyébként szakmailag sincs köze. Így szakérthetett például a köznevelési kerekasztalnál.
A Nagycsaládosok stratégiai megállapodást írtak alá az Emmivel, majd a kormány a születésnap alkalmából 300 millió forinttal lepte meg őket, Semjén Zsolt pedig külön méltatta a szervezetet.
Gazdálkodás, átláthatóság: a szervezet a kormány zsebciviljeitől szokatlan módon évekre visszamenőleg elérhetővé teszi pénzügyi mérlegét. Innen tudható, hogy működésükben nagy szerepet vállal az állam finanszírozza. A NOE tavalyi 137 millió forintos bevételőből 53 millió forint költségvetési támogatás és 2 millió önkormányzati támogatás volt. Ehhez jön még nem részletezett gazdasági társaságoktól kapott 44 millió, 4 millió magántámogatás, és 31 millió forint tagdíj. Az egyszázalékos felajánlásokból csupán egymillió forintot kaptak.
A szervezet álcivilesedését mutatja, hogy mellesleg létrejött egy Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége nevű szervezet, amely pénzügyi beszámoló címszó alatt "Mit csináltam a nyáron" típusú dolgozatokat publikált, de azt is utoljára 2015-ről. A határon túli családi szervezeteket összefogó szövetség ugyanakkor pont ugyanoda van bejelentve, mint a NOE, alapszabályát és működési szabályzatát is tőlük kapta. És így bár a NOE alszervezetének tűnik, mégis a NOE mellett hívja meg a kormány egyeztetésekre, azt a hatást keltve, hogy ott rögtön két szervezet is kiáll mellette.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
|
[
"Szatmáry-Jähl Angéla",
"Szánthó Miklós",
"Csizmadia László",
"Orbán Balázs",
"Törcsi Péter"
] |
[
"Németh Szilárd",
"Tombor András",
"Semjén Zsolt",
"Kardosné Gyurkó Katalin",
"Szatmáry Kristóf",
"Neubauer Katalin",
"Orbán Viktor"
] |
Egy év dzsungelharc: meddig tart a kormány-Ökotárs háború?
2014. április 8-án Lázár János akkori miniszterelnökségi államtitkár norvég EU-ügyi miniszternek írt levelével kezdődött a Norvég Civil Támogatási Alap odaítéléséről döntő konzorcium elleni kormányzati támadássorozat. A norvég támogatású civilek csütörtökön este "ünnepelték" az évfordulót.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2014. április 8-án írta meg Vidar Helgesennak, az uniós ügyekért felelős norvég miniszternek, hogy a magyar kormány furcsaságokat észlelt a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásainak odaítélésénél. Többek között a döntéshozók állítólagos LMP-s kapcsolatait kifogásolta. Lázár arra tett javaslatot, hogy a két kormány, illetve az NCTA és a magyar kabinet kezdjen tárgyalást a pénzek elosztásáról, mivel az alap támogatásait szétosztó konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány szerinte "ezer szállal kötődik az LMP-hez".
Az évfordulóra írt cikkében Móra Veronika, az Ökotárs vezetője felidézte: nem Lázár levelében, hanem az NCTA első körös pályázatainak elbírálása után, 2013-ban a Heti Válaszban vádolták meg először LMP- és Soros-közeliséggel az alapítványt.
Az Ökotárs mindenesetre cáfolt, a norvég miniszter pedig április 24-én válaszolt Lázár Jánosnak. Vidar Helgesen azt írta, meglepték Lázár vádjai, melyeket nem tart igaznak.
"Szélhámos gittegyletek"
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára április végén már úgy nyilatkozott, hogy sem Norvégiának, sem Magyarországnak nem érdeke, hogy "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletek" kezeljék a norvég alap nyújtotta támogatást, ezért az államra bíznák annak kezelését.
A Norvég Civil Alapban lévő, 2016-ig felhasználható, tízmilliárd forintos nagyságrendű forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Unióval kötött megállapodásuk értelmében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja. Az alap átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll rendelkezésre. Magyarország az Alapok harmadik legnagyobb kedvezményezettje a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között.
Júliusban Csepreghy Nándor az ATV élő adásában kért bocsánatot azért, hogy korábban azt nyilatkozta, hogy "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletek" kezelik a Norvég Alap nyújtotta támogatást. "Bocsánat, a szélhámos gittegyletet valóban szerencsétlen volt nekem megfogalmaznom, mert elvitte a vitát egy olyan személyeskedésbe, ami teljesen felesleges volt"- mondta a helyettes államtitkár.
Május elején Norvégia új frontot nyitott. Oslo Lichtensteinnel és Izlanddal együtt a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, azt kifogásolva, hogy Magyarország egyoldalúan megváltoztatta a pénzek elosztását. Közölték: Magyarország lépései az ügyben elfogadhatatlanok, és a magyar kormány nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megoldást keressen a kialakult helyzetre.
Kehi-vizsgálat
Május 21-én Csepreghy Nándor bejelentette, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Kifejtette: az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e.
Az Ökotárs ekkori közlése szerint a Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap felett.
A fejlesztési szakmában "nagynorvégnak" hívják a magyar állam által szétosztott pénzt, míg "kisnorvégnak" a civilek által elosztható, nagyságrenddel kisebb keretet. 2013 végéig az állami felügyeletű támogatások sorsát, a "nagynorvégot" a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül osztották szét. 2013 végén azonban fordulat történt, a kormány elégedetlen volt az uniós fejlesztési pénzek lehívásának ütemével, ezért gyökeresen átalakították a rendszert. Leváltották a NFÜ vezetését, az intézmény hatásköreit különböző minisztériumok között dobták szét, a felügyeletük pedig a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alá került. A Norvég Alap ekkor a Széchenyi Programiroda "égisze" alá került. Ám az együttműködést szabályzó államközi szerződés módosítása is elmaradt, ezért leállították a Norvég Alap kifizetéseit- írtuk szeptember elején
Csepreghy Nándor ugyanakkor jelezte, "a Magyar Kormánynak nem csak joga, de kötelessége is vizsgálni", hogy a hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden rendben zajlott-e, mert a Norvég Alapból érkező pénz nem magánadomány, hiszen annak alapja az EU, illetve Norvégia, Izland és Lichtenstein hivatalos megállapodása arról, hogy utóbbi országok miként tudják az EU által nekik biztosított kedvezményekért cserébe az egyes tagországok fejlesztéseit támogatni.
Berendelt nagykövetek
Az ügy odáig fajult, hogy berendelték Magyarország norvégiai nagykövetét. Válaszul Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter is bekérette Tove Skarstein budapesti norvég nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjen a norvégok nyilatkozatairól.
Június 12-én Brüsszelben tárgyalt a magyar kormány küldöttsége a patthelyzet feloldásáról. Csepreghy Nándor beszámolt róla, hogy a kormányhoz tartozó 9 program kérdéséről sikerült megállapodni, ugyanakkor a norvég civil alapról nem közeledtek az álláspontok. A magyar küldöttség jelezte a norvég partnernek, hogy a Kehi a vizsgálatot befejezi. Lázár János miniszter utasította is a Kehit, hogy a lehető leggyorsabban végezzék el a munkát.
Néhány nappal később aztán a Kehi bejelentkezett több civil szervezethez is, melyek támogatást kaptak a Norvég Civil Alaptól. A Krétakör Alapítvány ekkor közölte, hogy nem működnek együtt a Kehivel. Véleményük szerint ugyanis nincs joguk a NCTA-tól elnyert pénzeket vizsgálni. Az Átlátszó és a Szivárvány Misszió Alapítvány is megtagadta az együttműködést az ellenőrökkel.
Júliusban a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette az ügy, a francia Libération című lap egyenesen arról írt, hogy "boszorkányüldözés" zajlik Magyarországon. A hónap végén az Európa Tanács emberi jogi biztosa is felszólalt az ügyben, aki a vizsgálatok felfüggesztését kérte. A kormány azonban közölte: nem állítják le a vizsgálatokat.
Híres/hirhedt tusnádfürdői beszédében a magyar kormányfő is foglalkozott a norvég alappal kapcsolatos botránnyal. Orbán Viktor szerint az ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.
Nyomozás indul
Augusztus 1-én kiderült, hogy a magyar kormány részben megfogadta a norvégok kérését, ezért a Miniszterelnökséghez került a Széchenyi Program Irodától a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt 9 program esetében. Ekkor derült ki az is, hogy az Ökotárs ügyében a rendőrség sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.
Orbán tusnádfürdői beszédére augusztus végén jött a reakció. Vidar Helgesen Magyarország útja vissza a múltba címmel közölt olvasói levelet a Financial Times európai kiadásában. Szerinte a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak 25 évvel azután, hogy Magyarország megnyitotta határait Nyugat felé, és mozgásba lendítette Európa újraegyesítését. Helgesen szerint Orbán Viktor "szellemi vaskupolával" védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, s illiberális államot szeretne létrehozni. Helgesennek Szijjártó Péter válaszolt, aki szerint a norvég miniszter nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket. Augusztus 29-én a The Local angol nyelvű norvég hírportál közölte, hogy Norvégia uniós fellépést kért a magyar kormány ellen azzal az indokkal, hogy utóbbi aláássa a demokráciát.
A Miniszterelnökség még ezen a héten levelet küldött az Európai Unió, a NATO, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagországai Budapesten akkreditált nagyköveteinek, melyben azt írták, hogy a magyar kormány a norvég kormánnyal fennálló vitájának gyors és eredményes lezárásában érdekelt, és visszautasítja, hogy Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét bárki kétségbe vonja (a levélben foglaltakról itt írtunk részletesen).
Feljelentés és razzia
Szeptember elején aztán a Kehi feljelentést tett az Ökotárs Alapítvány ellen, mivel a gyanú szerint hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adtak tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy erre nem volt engedélyük.
Az Ökotárs vezetője az ATV-ben elmondta, eseti jellegű, az utófinanszírozott pályázatok támogatásait megelőlegező kölcsönöket nyújtottak a pályázaton nyertes szervezetek némelyikének, amiről ráadásul maga az alapítvány számolt be éves jelentéseiben. Néhány nappal később megszállták a nyomozók az Ökotárs irodáit. A nyomozók szerződéseket, számlákat és Móra Veronika laptopját foglalták le, de mivel a számítógép otthon volt, az Ökotárs vezetőjének a lakására is kimentek. Móra Veronika másnap az atv.hu-nak elmesélte, mi történt:
A razziára ismét reagált Vidar Helgesen, aki szerint "teljesen elfogadhatatlan" az akció. "A magyar hatóságok a szeptember 8-i rendőri razziával megmutatták, hogy folytatódik a civil társadalom zaklatása, és nem szándékoznak tiszteletben tartani az ország által aláírt egyezményeket" - írta a norvég miniszter.
Megszólalt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is, aki mélységes aggodalmának adott hangot. A razzia híre bejárta a nemzetközi sajtót is. A Fox News elemzésében a norvég európai ügyekért felelős miniszter azt állította: Magyarország eltávolodik az európai normáktól. A "Der Standard" egyenesen azt írta: az Ökotárs elleni nyomozásnak soha nem is volt jogalapja. A Helsinki Bizottság pedig bejelentette, hogy otthagyja a magyar kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztalt. Lázár János ezután közölte, hogy Magyarország Brüsszelhez fordulhat a Norvégiával fennálló vitái rendezése érdekében.
A házkutatás után ismét megszólalt Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte: a törvények mindenkire vonatkoznak, nem lehet úgy elkölteni Magyarországon közpénzeket vagy magánpénzeket, hogy a mindenkire érvényes szabályok, ellenőrzés alól kivonják azokat.
Atlanti vihar
Szeptember második felében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felfüggesztette az NCTA pénzeit elosztó konzorciumot alkotó Ökotárs, Demnet és Kárpátok Alapítvány adószámát. A Kehi közölte: azért kezdeményezték az intézkedést, mert a szervezetek a jogszabályokat megsértve nem adták át a kért adatokat. Később a NAV intézkedésének végrehajtását felfüggesztették.
Szeptemberben Barack Obama amerikai elnök arról beszélt, hogy szerinte Magyarország is a civil társadalmat korlátozó országok között van. Az amerikai elnök találkozott a Washington szerint üldözött civil szervezetek vezetőivel, köztük Móra Veronikával is.
Október elején jelent meg a hír, hogy lemond Magyarország norvégiai nagykövete. Az elsős szabadon választott kormányban külügyminiszteri posztot betöltő Jeszenszky Géza elhatározásában komoly szerepet játszott, hogy folyamatosan magyarázkodnia kellett a Norvég Alapokat kezelő magyar civil szervezetek elleni hatósági lépések miatt. "Egy nagykövet feladata mindenekelőtt a küldő és a fogadó ország viszonyának minél jobbá, meghittebbé tétele. Ez a helyzet most nem áll fenn Magyarország és Norvégia között (...) Sajnos nem látom magam előtt a továbblépés más lehetőségét – jelentette ki a Heteknek nyilatkozva Jeszenszky.
A botránnyal kapcsolatban október elején az ATV Szabad szemmel című műsorának vendége volt Lázár János és Tove Skarstein norvég nagykövet. A miniszter szerint a norvég kormány hisztérikusan reagált a civil alapokkal kapcsolatos magyar kérdésekre is, nemhogy segített volna a problémák rendezésében.
Lázár közölte, hogy a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi kritikákban is nagy szerepe van a norvég kormány ténykedésének.
A norvég nagykövet azonban visszautasította, hogy hisztérikusan reagáltak volna. Kijelentette, továbbra is kiállnak az Ökotárs Alapítvány mellett, hiszen sosem volt velük semmilyen probléma. Nem sokkal később Rogán Antal a kitiltási üggyel is párhuzamba hozta a Norvég Alapok körüli botrányt.
Vizsgálat itt és ott
Október 22-én végül közölték, hogy lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata: a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja - közölte a hivatal, amely ezekben az ügyekben feljelentést tett.
Az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint a Kehi jelentésében tényekkel alá nem támasztott vádak szerepelnek, melyekre "nagyon nehéz, sőt lehetetlen érdemben reagálni". Ha úgy találták, hogy szabálytalanságok történtek, akkor le kellelett volna írni: ki, mit követett el milyen összegben – magyarázta Móra Veronika. Közölte, az egész Kehi-eljárás jogszerűségét a kezdetektől fogva vitatták, "soha nem kaptak érdemi magyarázatot" arra, hogy milyen jogi alapon vizsgálódnak.
Norvégia a Kehi-jelentés kapcsán közölte, nem sok hitelt adnak a dokumentumnak. "Világossá tettük, hogy az ellenőrzés az adományozó feladata" – közölte Vidar Helgesen, hozzátéve, hogy ez az ellenőrzés jelenleg folyamatban van. Norvégia kifejezte azt a szándékát is, hogy tovább folytatja a magyar civil szervezetek támogatását, ameddig csak lehet. Helgesen egyúttal kárhoztatta a jelenlegi magyarországi, szerinte "tekintélyelvű, mélyen aggasztó tendenciákat".
November elején a budapesti norvég nagykövet közölte, hogy az illetékes norvég miniszter nem fogadja el Lázár János meghívását a helyzet rendezésére, mivel nem ismerik el a Kehi nyomozásának jogosságát. Tove Skarstein közölte: az ügyben saját vizsgálatukat veszik majd figyelembe. Senki sem bűnös, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik - tette hozzá.
A diplomata az ATV Egyenes Beszédben arról is beszélt, hogy azon múlik a pénzek további kifizetése, hogy az Ökotárs folytathatja-e a munkáját. Csepreghy Nándor erre úgy reagált, hogy nem engednek semmiféle zsarolásnak, és arra kérik a norvég felet, hogy tartsa be a szerződésben foglaltakat.
A Svájci Alapot is vizsgálják
December közepén kiderült, hogy a Norvég Alap után a Svájci Alapot is vizsgálják. A vizsgálat részben ugyanazokat a szervezeteket érinti, mint a Norvég Alap esetében, így például az Ökotárs Alapítványt. Az is kiderült, hogy a Kehi a norvég pénzek elosztása miatt nemcsak rendőrségi feljelentést tett, hanem a NAV-hoz is fordult.
December végén bejelentették, hogy átmeneti megállapodás született a Miniszterelnökség és Svájc között a hazai civileknek szánt összegek kifizetéséről. A megállapodás értelmében január közepétől a nyertes szervezetek megkaphatják az összegeket öt hónapnyi csúszás után.
Január közepén Móra Veronika közölte, hogy a NAV és az ügyészség vizsgálja két-két, a Norvég Civil Alap által támogatott civil szervezet működését. Később kiderült, hogy az egyik alapítvány a Krétakör, melynek három évre visszamenőleg vizsgálja a gazdálkodását a NAV.
A norvég alapok körüli botrány az Amnesty International 2014-es, Magyarországról szóló jelentésében is szerepet kapott. Mint fogalmaznak, a kormány "egyre ellenségesebben" viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek.
Pert veszít az Ökotárs
Március elején kiderült, hogy első fokon elvesztette az Ökotárs azt a pert, melyet Csepreghy Nándorral szemben indítottak jó hírnév megsértése miatt, azért, mert "szélhámos gittegyleteknek" nevezte a magyarországi alapkezelő szervezeteket. A helyettes államtitkár a döntést úgy értelmezte, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint ezt a kijelentést a megfogalmazásakor "nem alap nélkül tette". Csepreghy az ítéletet követően kijelentette: "a szélhámos gittegylet kifejezés nemcsak akkor volt időszerű vélemény, hanem ma is fenntartható". Az Ökotárs fellebbezett a döntés ellen.
Csepreghy Nándor az ATV Startban ezt követően arról beszélt, hogy a kormánynak azért van lehetősége kritizálni a Norvég Civil Alapot kezelő alapítványt, mert Magyarország egy nemzetközi szerződést írt alá, amely a magyar civil szektor teljeskörű finanszírozásáról szól, ehhez képest a forrásokhoz csak egy szűk kör férhet hozzá.
Az Ökotárs vezetője minderre úgy reagált, hogy jó lenne tudni, hogy a gyerekek demokráciára nevelését, a szülési ellátás körülményeinek a fejlesztését, vagy esetleg a betegszervezetek megerősítését tekinti-e a kormány marginális ügynek, hiszen ezek azok az ügyek, amelyekre a Norvég Civil Alap forrásokat ad.
atv.hu
|
[
"Csepreghy Nándor",
"Lázár János"
] |
[
"Tove Skarstein",
"Martin Schulz",
"Rogán Antal",
"Barack Obama",
"Jeszenszky Géza",
"Szijjártó Péter",
"Navracsics Tibor",
"Móra Veronika",
"Orbán Viktor",
"Vidar Helgesen",
"Oslo Lichtenstein"
] |
A balatonfüredi kemping jobb adózott eredményt ért el, mint 2019-ben.
Úgy tűnik, hogy a járvány által a turizmusra mért csapás kevésbé viselte meg a Mészáros Lőrinc cégbirodalmában található szálláshely-üzemeltetőket. Az idegenforgalmi szektor általában veszteségesen működött, a Balatontourist Camping Kft. viszont friss mérlege szerint 150 millió forintos osztalékot fizetett ki a 2020-as eredmények alapján. A cég tavaly 58 millió forintos adózott eredményt ért el, 503 millió forintos nettó árbevétel mellett. Ugyan ez visszaesés a 2019-es számokhoz képest (83,7 milliós eredmény, 777 milliós bevétel), de figyelemre méltó teljesítmény, hogy még ilyen körülmények között is nyereséget tudott termelni a vállalkozás.
A Balatontourist Füred Club Camping Kft. ennél szerényebb, 25 millió forintos osztalék kifizetését határozta el, pedig a számok náluk sem rosszak, sőt. A cég az adózott eredményén tavaly még javítani is tudott 2019-hez képest: 57 millió forintot hozott össze, míg két éve ez 41,5 millió forint volt. Az árbevétel (716 millió forint) azonban kicsit gyengébb lett, mint egy évvel korábban (793 millió forint), de így is 700 millió forint felett maradt.
Ugyanekkora osztalékot fizetett ki a Balatontourist Kft. is, amely a társainál jóval alacsonyabb, 3,4 millió forintos adózott eredményt ért el. Ez azonban még mindig kiváló eredmény 2019-hez képest, amikor 284 millió forintos veszteséget könyvelt el. A sikerhez hozzájárulhatott, hogy 2020-ban 407 millió forintos nettó árbevételhez jutott, nagyjából annyihoz, mint 2019-ben. Ahogy az is, hogy az átlagosnál 25 százalékkal kevesebb kempingezőt valamelyest ellensúlyozni tudta az áfacsökkentés.
Mindhárom kempingcég a Hunguest Hotels Zrt. tulajdonában van, a húsz hotelt üzemeltető szállodalánc azonban 2,5 milliárd forintos veszteségről számolt be 2020-ban, annak ellenére, hogy a nettó árbevétele 12,3 milliárd volt. Ez a 2019-es, 26,8 milliárd forintos forgalomhoz és 3,1 milliárd forintos nyereséghez képest visszaesés, ám érdemes megjegyezni, hogy a Hunguest már tavaly tavasszal, a járvány elején kirúgta a dolgozóinak több mint a felét, miközben 17,7 milliárd forint állami támogatást kapott a vidéki szállodáinak felújítására.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Háromszázezer forint bírságot rótt ki a GVH elnökjelöltjére a PSZÁF tíz éve. Juhász Miklós most magyarázkodik. A korrupcióellenes civilek Orbánhoz fordultak, hogy gondolja újra a jelöltállítást.
A Gazdasági Versenyhivatal arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a gazdaságot élénkítő
Háromszázezer forintra bírságolta tíz éve bennfentes kereskedelem miatt a PSZÁF Juhász Miklóst, aki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelenlegi elnökjelöltje - írta szombati számában a Népszabadság és a Népszava.
A CA-IB Értékpapír Rt. 1999 tavaszán a tőzsdén jegyzett Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) részvényeiből vásárolt. A PSZÁF ugyanakkor megállapította, hogy az ügylet egyes tranzakciói mögött Juhász Miklós állt, aki akkor a BIF felügyelőbizottsági elnöke is volt, így bennfentes személynek minősült. A tranzakciókat ezért jelentenie kellett volna a felügyeletnek, ám ezt nem tette meg.
Juhász a Népszabadságnak adott hétfői interjújában azt mondta: “az egyik CA-IB-es tulajdonos - a nevét ügyvédi titoktartás miatt nem fedhetem fel - megkért arra, hogy a nevében vásároljak BIF részvényeket. Tehát nem magam számára vásároltam részvényt. A bírságot az érintett személy kifizette, nem kértem jogorvoslatot."
Megkérdőjelezett hitelesség
Aggályos lehet Juhász Miklós jelölése a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöki posztjára, mert 1999-ben megbírságolta őt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bennfentes információval való visszaélés miatt - erre hívta fel a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek írt hétfői leveleiben a Transparency International (TI), tudósít a Független Hírügynökség.
A korrupcióellenes szervezet álláspontja szerint megkérdőjelezhető lenne a jelölt hitelessége a tisztességes piaci verseny kikényszerítéséért felelős Gazdasági Versenyhivatal élén.A kormányzati intézkedések sikere nagymértékben függ az azokat végrehajtó vezetők szakmai és etikai hitelességétől - írják. Úgy fogalmaznak: a Gazdasági Versenyhivatal elnöki posztjára jelölt személyt, illetve azt a céget, amelynek Felügyelőbizottsága elnökeként a cég jogszerű működésének ellenőrzéséért a jelölt felelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete olyan ügylet miatt marasztalta el, amelynek során bennfentes információval élt vissza.
A TI a levelekben feltüntette a PSZÁF vonatkozó határozatait, amelyek szerint Juhász Miklóst 300 ezer, az érintett társaságot pedig 800 ezer forint bírság megfizetésére kötelezték 1999-ben.
A korrupció elleni fellépés hatékonysága és hitelessége szempontjából elengedhetetlen, hogy a felelős pozícióra jelölő és jelölt személyek saját magukkal szemben magas etikai mércét állítsanak - fogalmaznak az Orbán Viktornak és Schmitt Pálnak írt levélben.
Múlt héten jelentették be, hogy Juhász Miklóst jelölte a Gazdasági Versenyhivatal elnökének Orbán Viktor kormányfő. A hatályos törvény alapján a GVH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A versenyhivatal mostani vezetőjének, Nagy Zoltánnak novemberben jár le második 6 éves mandátuma.
Nosztalgiából GVH elnök
"Nosztalgiával gondolok vissza a bírói pályafutásomra, ez is hozzájárult ahhoz, hogy elfogadtam a felkérést" – mondta az Indexnek a GVH elnökjelölte. Juhász kinevezését lapunknak azzal magyarázta: a rá váró feladat nagyon hasonlít a bírói tevékenységre, példaként a hivatali döntéshozatali mechanizmust említette. "Igaz, a Versenyhivatal közigazgatási eljárásokat folytat le, de sok elem köszön vissza a bírósági eljárási gyakorlatból."
Juhász Miklós az Indexnek azt mondta: szakterülete a polgárjog, de alkalmanként versenyjoggal kapcsolatos ügyekkel is foglalkozott ügyvédi pályafutása során. Ezzel elismerte: a versenyjog nem szakterülete.
Nobilis Kristóf nyilatkozata
A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) jelenlegi elnöke, társtulajdonosa – Nobilis Kristóf – a következő nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe augusztus 11-én:
"Megdöbbenéssel olvastam, hogy egy tizenegy évvel ezelőtti tranzakció a BIF volt fb-elnökét, Juhász Miklóst kellemetlen helyzetbe hozta. A félreértések elkerülése érdekében szeretném tájékoztatni az érintetteket az ügy valódi hátteréről. 1998-ban a nagyobb tulajdonosok közül – köztük igazgatósági tagok is – többen vásároltunk BIF-részvényeket. A vásárlások koordinációját személyesen én írányítottam. Az egymás közötti elszámolás előre nem látható okokból átcsúszott a következő 1999-es évre, amikor kisebb mennyiségű részvényt átkötöttünk egymás között a BÉT-en. Az átkötések bennfentes személyek között zajlottak, ahol mindegyik fél ugyanazokkal az információkkal rendelkezett. A PSZÁF az ügyletet kivizsgálta, és megbírságolta a résztvevőket, bennfentes időszak alatti ügyletek tilalmának megsértése miatt (ÉPT 143§ (3)) , tekintettel arra, hogy az ügyletet olyan időszakban kötöttük, amikor a bennfentes személyek számára tiltott a kereskedés. Az időpontot sajnos én néztem el, ezért természetesen barátaimnak és üzlettársaimnak is én térítettem meg a kiszabott büntetetést. Téves tehát az az állítás, hogy Juhász Miklóst bennfentes információval való visszaélés miatt marasztalta volna el a PSZÁF, ügyvédi titokra való hivatkozásából is látszik, hogy az információkat Juhász Miklós mindig korrekt módon kezelte és kezeli. Juhász Miklóst az ügyben semmilyen felelősség nem terheli, ezúton is elnézését kérem, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hoztam.
Nobilis Kristóf
s.k.
2010-08-11"
|
[
"Juhász Miklós"
] |
[
"Schmitt Pál",
"Nagy Zoltán",
"Orbán Viktor",
"Nobilis Kristóf"
] |
Nem a múlt heti házkutatás-sorozat volt az utolsó hatósági cselekmény az FHB Bank körül – nem kockáztat nagyot, aki erre a lehetőségre fogad. Az FHB frontembere, nemrég még Orbán Viktor bankügyi megmondója, Spéder Zoltán ellen kora középkori tanulmányainkat idéző, könyörtelen leszámolás folyik, a Simicska-féle G-nap ehhez képest lányregény.
“A förgeteg egyetlen hópihéje sem gondolhatja, hogy ő maga a vihar"
– idézte forrásunk Orbán Viktor állítólagos mondását, amit a miniszterelnök még a Simicska-affér idején ejtett el, legalábbis őrá hivatkozva terjed a kormány-közeli szcénában. Ugyanitt, mármint Orbán környezetében elérkezettnek érzik az időt az orbáni plebejus bölcsesség aktualizálására: Spéder Zoltán az FHB Bank-csoport és a CEMP médiabirodalom tulajdonosa túl nagyra nőtt, és túl önjáró lett – veszte intés minden feltörekvő oligarchának.
Az üzenet kétségtelenül ütős – a G-nappal megszűnt a barátság, mint politikai szempontból értelmezhető kötődés, csak alá-fölérendeltség van, bárki bármikor pótolható és páriává tehető.
Ha Spéder messze nem is volt akkora befolyással a pártügyekre, mint az egyébiránt pártonkívüli Simicska, már az OTP Bankban, amelynek 2007-ig vezérigazgató-helyettes alelnöke volt, a "fideszes" alelnöknek nevezték. Ellentétben azonban Simicskával, Spédernek volt formális kötődése is a Fideszhez: az 1994-es országgyűlési választásokon az országos pártlista – mandátumszerzés szempontjából kb. esélytelen – 165. helyén szerepelt.
Ez az a lista egyébként, amelyen a 17. képviselőjelöltet Polt Péternek hívták.
"Oligarcha oligarchának farkasa" – vetítettük előre az elmúlt napok eseményeit január eleji cikkünkben, éppenséggel Spéder helyzetével igazolva elméletünket. Korábbi cikkünket azoknak is ajánljuk, akiket érdekel a régmúlt: hogy hogyan lett a Tokaj-hegyaljai falusi fivérekből Rajk-szakkollégista, majd Spéderből "fideszes" sikerbankár, akinek vagyonát a Forbes 20+, korábban a HVG 30 milliárd forintra becsülte.
A jelen időben zajló vendettának már korábban is voltak előjelei. Magára haragított alapvetően mindenkit, akivel kapcsolatba került, de ami nagyobb gond: a politikai dzsungel olyan csúcsragadozóit, mint (szigorúan ABC-sorrendben) Csányi Sándor és Orbán Viktor.
Az apafigura megint győztes
Nem titok, hogy Csányival nem maradtak kebelbarátok, miután Spéder 2007-ben elhagyta az OTP-t.
Az azonban kevésbé közismert, hogy, legalábbis bankárkörökben úgy emlékeznek, távozta után egy évvel még volt egy közös ügyletük. A hitelválság tombolásakor intézett – amúgy full legális – részvénymentő akcióról szól a fáma, ami mindkettejüknek az érdekében állt volna tetemes részvénytulajdonuk miatt, viszont a költségek csak Csányit terhelték – nos mindez lehet, a városi szájhagyomány része, Csányi környezetében ugyanis cáfolták az esetet (Spédert valamennyi ismert elérhetőségén kerestük, de egyelőre nem jelzett vissza).
Ellenben a budapesti úri kávéházak látogatói arra emlékeztetnek, hogy egy minapi hétvégén, már a kormányzati Spéder-vadászat tombolásakor többen felismerni vélték a két bankárt egy elegáns cukrászda vendégei között. Azaz alighanem Spéder meg kellett kezdje a Canossa-járást.
Holott a bankszférában mindenki – mármint mindenki, aki háttérnyilatkozatával segítette az Átlátszó mostani cikkét – váltig állítja, hogy Spéder szemében Csányi valamiféle meghaladni vágyott, nyomasztó apafigura. Miközben nem véletlen, hogy az elnök-vezérigazgató azzá vált aki – az ország legnagyobb hatalmassága bármilyen színű kormányzás idején.
A "történelmi" okokon túl ebben közrejátszott egykori helyettesénél lényegesen szociálisabb személyisége is.
Spéder egészen kiváló második ember, mondják ismerői. Nagy pénzügyi-közgazdasági tehetség, de az első számú vezető szerepe meghaladta a képességeit. Nem a szakmaiakat, hanem azt, amitől egy tehetséges szaki jó irányító is egyben: épít, együttműködik, előre gondolkodik, kivár stb. Ezek hiányát most szenvedi el, állítják kritikusai.
A takarékbanki fúziót, a Magyar Postával és az FHB-val kibogozhatatlan konglomerátummá nőtt "vidékbankja" hálózat kimunkálását alig burkoltan az OTP, konkrétan Csányi uralmának megtörésére eszelte ki Orbán agytrösztje – az sem lehet véletlen, hogy éppen Csányi ellenlábasát, az annak idején még az OTP-vezérigazgatói posztra is esélyesként emlegetett Spédert tették meg tótumfaktumnak.
Nem mintha nagy lett volna a felhozatal, forrásaink még Simor András volt jegybankelnököt emlegetik, mint aki elméletben képes lenne ekkora feladat vezénylésére, de őt már korábban lekaraktergyilkolták mint úgymond balos jegybankelnököt.
Vezető bankárkörökben kezdetben nem idegeskedtek a fővárosi bankvilágban lesajnált, szövetkezeti alapon szerveződő falusi takarékfiókok körüli kormányzati fontoskodás miatt, a gömböc azonban nőttön nőtt. Elérve a Csányi-féle potentátok ingerküszöbét is.
Alighanem ez az ellenérzés is vezethetett Patai Mihály bankszövetségi elnök Varga Mihály gazdasági miniszterhez leveléhez, amelyben több kritikával illetve a takarékfúzió központi pénzintézetét, a Takarékbankot és az FHB-t is. Nem minden alap nélkül, ami a versenyelőnyt és a kusza tulajdonosi szerkezetet illeti, de azért "bank+szövetség" elnöke lévén mégis csak különös a részéről bankokat támadni a kormánynál.
Csányi személyesen nem involválódott, a Figyelő múlt heti elemzése ugyanakkor emlékeztetett több brüsszeli beadványra, amit az OTP tett az FHB állami helyzetbe hozását kifogásolva.
Csányi mindeközben több forrásunk szerint is reaktiválta kiváló kormányzati kapcsolatait, egyebek mellett fátylat borítva nem is olyan régi leoligarcházására is – amit egyébiránt a Spédert a legutolsó percekig barátjaként aposztrofáló Lázár János kancelláriaminiszter követett el annak idején.
Az OTP első embere is megérezhette az idők szavát: a Csányi-bizalmas Nagy György, illetve a Csányi alelnökségével működő Mol Nyrt. után az Orbán-bizalmas Garancsi István is beszállt az offshore gázbiznisz MET-holdingba. A legújabb hírek szerint pedig Mészáros Lőrinc Felcsúti polgármester és milliárdos stróman cégcsoportját hitelmilliárdokkal segíti az OTP – annak ellenére a nagyvonalúság, hogy a cégek egy része történetesen Csányi érdekeltségeinek is versenytársa az élelmiszeriparban.
Mindez együtt arra enged következtetni, hogy kínosan felsült az OTP ellenében kiépíteni tervezett bankbirodalom terve – Csányi maradt, ami volt, kikerülhetetlen pénzügyi és közhatalmi tényező.
Csakhogy eközben Orbánnak sem csökkent a tekintélye – holott, ne legyünk naivak, az ő terve dőlt dugába. Legkésőbb akkor, amikor június 6-án – a takszöv-integrációból eddig látványosan kirekesztett – Varga Mihály gazdasági miniszter olyan törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek, amely nem csak Spéder hatalmát töri meg, de megkérdőjelezi a Takarékbank eddigi kulcsszerepét is, a takarékügyi centrumot "központi bankként" emlegetve.
Vagyis adott esetben másik "konkurens" bank is beugorhat a Takarékbank helyére.
Nem hogy nem csökkent Orbán tekintélye, de a könyörtelen hadjárat, a szűk egy éven belüli második oligarcha-leszámolás akár növelheti is a respektet. Miközben a kormányfőnek lehetett személyes oka is a bizalmatlanságra Spéderrel: a bankár egyike volt az emlékezetes (és kudarcos) 2006-os "pártpuccsistáknak", akik Orbán ellenében kasztingoltak új jobboldali pártvezért (Áder Jánost amúgy).
A tíz évvel ezelőtti puccskísérletről többször írtunk, a legbővebben a szintén puccsistaként emlegetett Giró-Szász András pályáívét bemutató cikkünkben.
Az egykori puccsistáknak "megbocsájtott" Orbán, vagy legalábbis követte azt a hatalomgyakorlási elvet, miszerint a potenciális ellenséget célszerű a lehető legközelebb tartani. Ám most mintha nem csak Spéderre járnának rossz napok közülük – még ha az ő megszégyenítése az ötvenes évek filmhíradóit idézi is.
Kiszorult Giró-Szász is (miniszterből államtitkár lett, majd tavaly lemondott), egy időben karcosan viaskodott Schmidt Mária és Lázár János, Tombor András már nem tokajügyi fontosember, Áder pedig, úgy fest, nem újrázhat köztársasági elnökként, mert "a Viktor nem engedi meg".
Az egyébként nem lebecsülendő hatalmi játszmákon túl kétségtelenül lehetnek gazdasági, netán büntetőjogi érvek is Spéder háttérbe szorítása mellett – még ha a "háttérbe szorítás" alighanem ment volna kisebb csinnadrattával is.
A csatazajt az ővele nem kifejezetten rokonszenvezők szerint – s hevenyészett kutakodásunk azt mutatja, valamiért ők vannak erős túlsúlyban – nem köszönheti másnak, mint saját ádáz természetének. Való igaz: a CEMP kétkezi hírrobotosai éppúgy nehéz szívvel gondolnak rá, mint azok, akik milliárdos üzleteket kötöttek volna vele, de valamiért átverve érzik magukat.
Újabb bankcsőd a láthatáron?
Kormányközeli források szerint a helyzet egyszerűbb, mint az elméletek: az FHB ismételt feltőkésítési tervei aggályokat vetettek fel, az állami kríziskommunikáció bajosan birkózott volna meg egy újabb Buda Cash-Hungária-Quaestor-Széchenyi Bank-stb-üggyel.
A tőkeemelési hadakozások tavaly kezdődtek, amikor is az FHB nagy tulajdonosai – cégeik révén lényegében Spéder, illetve a Heinrich Pecina osztrák pénzember nevéhez fűződő Vienna Capital Partners – megpróbálták kigolyózni a kisebbségi tulajdonos magyar államot a tranzakcióból, amelyben viszont részt vett a vidéki takarékszövetkezetek résztulajdonában álló Takarékbank.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdetben perrel fenyegetőzött, majd megbékéltek, az állam megtartotta 7,3 százalékos arányát.
Ehhez képest nem csak a már korábban is nyűgösködő takarékszövetkezetek, de az eddig Spéderrel kapcsolatban nem különösebben szűkmarkú kormányzat emberei is arcpirítónak érezték, hogy az FHB június 16-ra ismét közgyűlést hívott össze, a kiszivárgott hírek szerint azért, hogy újabb, több tízmilliárdos takarékbanki tőkét vonjanak be a veszteséges Spéder-bankba.
Ez volt az a terv, ami miatt Demján Sándor nagyvállalkozó az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként Orbán Viktornak szóló nyílt levélben parazitázta le Spédert.
A közgyűlés dátuma adott volt, addig kellett lépni – mondják a Miniszterelnökségre is bejáratos forrásaink az időzítés okát firtató kérdésünkre. Ez látványosan meg is történt: a jegybank 105 milliós bírságot szabott ki az FHB-ra tiltott piacbefolyásolás miatt, majd megjelentek a nyomozók is a Spéder-érdekeltségeknél.
A rendőrségen – mint az ORFK sajtóügyelete az Átlátszót tájékoztatta – csalás miatt, ismeretlen tettes ellen nyomoznak, állítólag már január 11. óta.
A nyomozás érdekeire hivatkozva többet nem árultak el, más forrásból azonban úgy tudni, az eljárás összefügghet egy titokzatos 2012-es 102 millió eurós FHB-s kötvénykibocsájtással, amiről a 444 közölt tényfeltáró írást. A sztori lényege, hogy az FHB évek óta tőkeinjekciókon él, de az állam az uniós tilalmak miatt nyíltan nem pumpálhatja többel, így kerülőhöz folyamodtak: ilyen volt a Magyar Posta részvényvásárlása is, ráadásul alighanem a magyar államnak volt köze az euró-százmilliós kölcsöntőkéhez is.
Közvetett bizonyítékokból – például a Magyar Fejlesztési Bank mérlegéből – úgy fest, az állam nem kapott egy vas kamatot sem azért, hogy fél évre megsegítette az FHB-t egy szerény 30 milliárdos tétellel.
A tízmilliárdos nagyságrendben mínuszos FHB-mérleget, és a (botrányok hatására nem csoda, hogy) zuhanó részvényárfolyamokat nézve még az sem kizárható, hogy hiába akarta – föltéve, hogy valóban akarta – a politika elkerülni az újabb bankválságot, éppenséggel olajat öntött a tűzre.
A bankok ugyanis természetüknél fogva forgatják a pénzt, vagyis egyik sem bírná ki az összes betétes egyidejű rohamát. Márpedig ha egy bankról rossz hírek kezdenek terjengeni, az könnyen aláássa az egész bankrendszerrel szembeni bizalmat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Bankok környékén ezért tilos a hisztéria gerjesztése.
Belügyi berkekben mindenesetre nem tartják elképzelhetetlennek, hogy Spédernek esetleg idézést kell kézbesíteni a közeljövőben. Tehát egyrészt korai triumfálni: a bankcsőd még nincsen megelőzve. Ráadásul az FHB-ban ugyan bőven az "elmúltnyolcévben" kezdett terpeszkedni Spéder, de a takarékügyi teljhatalmat már Orbánéktól kapta.
Ráadásul nem volt olyan régen, amikor (idén februárban, tehát már a nyomozás megindulása után!) még törvény született arról: a Magyar Postának – alig burkoltan éppen a Spéder-mutyik zavartalansága érdekében – joga van eltitkolni a közpénzjelleg elvesztését is.
Proxyk hiénaszerepben
A másodlagos hadszíntereket mindehhez képest érdemes értelmezni.
E csatamezők főképp: a vájt fülű keveseknek címzett kormányzati üzenő füzetek (Pestisrácok, 888, Mandiner), illetve szélesebb publikumnak szóló Habony-Vajna bulvármédia (Ripost, Tv2) nehezen jellemezhető stílusú lejárató hadjárata, a részben Spéder-érdekeltség ingatlancég, a BIF belviszályai, az FHB-tulajdonostárs Pecina elleni osztrák vádemelés, továbbá az érintettek mögött álló politikus támogatók közötti villongások.
Nem érdektelen például Simicska szerepe sem. Neki is szólhat az erős üzenet: mit úszott meg azzal, hogy egykori barátja viszonylag visszafogottan vonta őt ki a forgalomból. Illetve: mi várhat még rá, ha mégis úgy döntene, kilép a veszprémi árnyékból.
Csakhogy Simicska és Spéder között volt személyes kapcsolat is: forrásaink szerint a még teljhatalmú főoligarcha nem zárkózott volna el attól, hogy médiabirodalmában tudja a befolyásos Indexet, s átverve érezte magát, hogy ez az üzlet végül nem jött össze.
A G-nap után kormánykritikussá vált Magyar Nemzet osztotta is a Posta-FHB-Takarékbank Bermuda-háromszöget, még ha kifinomultabb stílusban is, mint a friss kormánycsahosok.
Csakhogy a mostani FHB-s botrány előzményeire alighanem Simicska is ráláthatott. Valaha az ő emberének tartották ugyanis a második Orbán-kormány fejlesztési miniszterét, Németh Lászlónét, aki jelenleg a Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára – vagyis a takarékintegráció egyik fő kormányzati felelőse.
De nem csak Simicska, valamint a szipolyozott takarékszövetkezetek, illetve a tőkeemelésből csaknem kitúrt állam érezi úgy, hogy a Spéderrel üzletelni a szokásosnál magasabb kockázattal járhat. Információink szerint például Spéder BIF-beli tulajdonostársa – és egykori "összeesküvő" harcostársa – Schmidt Mária 56-os kormánybiztos és múzeumigazgató történész ügyvédei szintén jogi lépéseket fontolgatnak egy közelmúltbeli ügylet miatt.
Új fejlemény, hogy a CEMP-csoport révén Spéder-érdekeltség Portfolio már a botrány csúcsidejében, az FHB-s házkutatások után tette közzé: két ingatlanán is túladott a BIF. Az Ungár-Schmidt család szerint azonban az eladás lényegesen áron alul történt, ráadásul nem tudják eloszlatni a gyanút, hogy a telek Spéder-közelben landolt.
Schmidt nyilván kevés könnyet ejt most Spéder meghurcolása miatt, csakhogy a kormánybiztos-múzeumigazgató szintén egykori puccsistaként alighanem egyéb lehetőségeken, a háború eszkalálódásának esélyein is kénytelen elmerengeni.
A jelenlegi hatalmi erőviszonyok ugyanakkor mintha neki kedveznének: minden tekintetben jók a pozíciói a Rogán-Habony-körnek, amellyel kellemes viszonyt ápol értesüléseink szerint.
Kétségtelenül Habonyék lehetnek az egész vircsaft fő haszonélvezői. Föltéve, hogy sikerül a fő terv, az egyik legbefolyásosabb magyar médiaként elismert Index kormánybaráttá áramvonalasítására. Már ha nem kerül az egész CEMP cégszerűen át a Habony-Vajna csoportba valamilyen módon.
Nem mintha ez, tekintve Habonyék korlátlannak tetsző erőforrásait, sokat számítana, de a CEMP, dacára a magyarországi média lesújtó gazdasági helyzetének, tavaly 435 milliós nyereséggel gazdálkodott.
Nem feltétlenül Habony-rajongó fideszes körökben is általános a rosszallás az Index kormánykritikus (más megítélések szerint Orbán-kritikus, Rogán-ellenes, ám Lázár-barát) hangvétele miatt, különös tekintettel arra, hogy Spédert 2010 óta limitet nem ismerve tolta az állam pénzzel, lehetőségekkel és szabályozókkal.
Nincs új a Nap alatt: az érvek szinte ugyanazok, mint amikkel a szocik simfelték évtizedeken keresztül a 26 százalékos tulajdonukban volt Népszabadságot.
Ami szintén egyike lehet a mellékes hadszíntereknek. A 2014-es Ringier-VCP-váltás óta találgatás tárgya, hogy vajon miért támadt kedve Pecinának pénzt égetni az anyagi gondokkal küzdő médiacsomag átvételével? Magát képviseli, esetleg valaki mást?
A szálak – úgyis, mint a VCP tulajdonosi szerepe az FHB-ban, illetve az FHB finanszírozói szerepe a VCP Mediaworks-ében – rendre Spéder felé vezettek. Ami, ha igaz, azt jelenti, hogy a skandalum járulékos hasznaként nyúlható médiacsoport jóval terebélyesebb.
Ráadásul Pecina helyzete Spéderétől függetlenül is szorult: Ausztriában hűtlen kezelésre és sikkasztásra felbujtás miatt emeltek vádat ellene, mint a Hypo-Adria Bank privatizációs tanácsadója ellen. Az esetről – nem kevés spéderezéssel – a Pestisrácok tudósított, a cikk azonban hamar lekerült az oldalról.
A Figyelő egyenesen tudni véli, hogy azért, mert Pecina már átállt, az FHB-t pedig a titokzatos körülmények között nemrég privatizált MKB válthatja a Mediaworks finanszírozói között.
Az MKB Bank neve többször felmerült a Spéder-sztoriban, például úgy, mint ami esélyes lehet beugrani a Takarékbank központi helyére. Márpedig az MKB új tulajdonosairól szinte kizárólag találgatások jelentek meg. A kulcsszereplőnek a szakcikkek a Minerva Tőkealap-kezelő METIS nevű új alapját mondják.
Minerva történetesen a latin megfelelője a görögül Pallas Athénének nevezett istennőnek, Matolcsy György jegybankelnök kedvenc mitológiai személyiségének. Újságírók ezen túlmenően is gyanakodtak az MNB-alapítványok esetleges szerepére az ügyletben, az állítólagos közvetítő cég azonban cáfolt.
Akárhogyan is, Matolcsy mindenképpen a nyertesek közé sorolható. Bankfelügyeletként az MNB fontoskodik, bírságol az FHB háza táján, miközben az alapítványok giganyúlása, a Spéder-ügynek hála, lassan, de biztosan elvesztette közérdeklődés-jellegét.
Rádi Antónia
|
[
"Matolcsy György",
"Spéder Zoltán",
"Nagy György",
"Lázár János",
"Garancsi István",
"Demján Sándor",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Tombor András",
"Simor András",
"Schmidt Mária",
"Rádi Antónia",
"Polt Péter",
"Mészáros Lőrinc",
"Varga Mihály",
"Áder János",
"Heinrich Pecina",
"Pallas Athéne",
"Giró-Szász András",
"Patai Mihály",
"Németh Lászlóné"
] |
Witzmann Mihály tagadja, hogy a Közgép pénzelte volna a kampányát, szerinte elegendő a kampányra a törvényben megszabott összeg. Mint mondta, jogi lépéseket tesz az ügyet lehozó újság ellen. A siófoki fideszes jelölt szerint újabb bajai videó a róla kiszivárgott hangfelvétel.
Witzmann Mihály tagadja, hogy a Közgép támogatta volna a kampányát. Siófok és környéke Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltje az erről szóló cikk miatt jogi lépéseket tesz rágalmazás, becsületsértés és szándékos lejáratás miatt – közölte csütörtökön.
Mint arról a hvg.hu is beszámolt, egy hangfelvételen fideszes politikusok – Balázs Árpád, Siófok polgármestere és Witzmann Mihály – állítólag arról beszélgetnek, hogy a Közgép beszállhat a kampányba, "mint eddig minden választásba be is szállt". Az ügyben Schiffer András, az LMP társelnöke feljelentést tesz.
"A Közgép Zrt. semmilyen formában nem támogatta a kampányomat. Fel sem ajánlotta azt, és el sem fogadtam volna, mert a törvény által biztosított források éppen elegendőek a kampányköltségek fedezésére".
A politikus szerint a megjelent felvételrészletek és azok leírása több ponton is csúsztatásokat, valótlanságokat tartalmaznak, ezért felvetődik a manipuláció gyanúja, éppen úgy, mint például a hamis bajai videó esetében.
A kivonatos leirat nyilvánosságra hozatalát Witzmann Mihály egy lejárató kampány részének tartja. Értékelése szerint ez "egy reménytelen helyzetben lévő pártszövetség kétségbeesett próbálkozása annak érdekében, hogy a Józsa-, Harangozó-, Szigetvári-, Gyurcsány-, Kőhegyi- és Simon-ügyekről elterelje a figyelmet".
|
[
"Balázs Árpád",
"Witzmann Mihály"
] |
[
"Schiffer András"
] |
Mészáros Lőrincék átvehetik a rossz hírű, pillanatnyilag Opimus nevű tőzsdei céget, a GVH szerint bármi káros horizontális vagy vertikális hatás teljesen kizárható, írja az MTI. Mészárosék még az első negyedévben vették meg, a korábban a Fideszhez és az MSZP-hez is közel álló céget, bár maga Lőrinc ezt elsőre igyekezett tagadni.
Most majd többek közt a hirdetési felületek értékesítésének piacán, az irodai célú ingatlanhasznosítási piacon, a szállodai szolgáltatási és az építőipari szolgáltatási piacon biztosan nem károsítják majd a versenyt a GVH szakértői alapján. Itt olvashat arról, hogy ebben a felállásban Mészáros épp melyik alvezérét használja ebben az ügyletben.
Az Opimus csoport egyébként a magyar tőzsde egyik leghírhedtebb cégéből jött létre egy sokadik névváltoztatással. A Phylaxia-Pharma, Phylaxia 1912 Holdingból lett Opimus Groupnál mindennapos gyakorlat volt az apportnak beszámított cégek valós érték feletti beszámítása, és így a befektetők átverése. Ma is egészen sokféle cég tartozik hozzájuk: szállodától, fűtőkészülék-gyártáson át irodaházig, építőiparig sokféle vállalkozásban érdekeltek.
A legnagyobb részvényes sokáig Buda-Cash tulajdonos-vezető Pintér Zoltán volt, jelenleg ismeretlenek bújnak meg egy kajmán-szigeteki és egy nigériai főtulajdonos offshore cég mögött. A harmadik legnagyobb tulajdonos, a Status Capital Zrt. megyei fideszes erős emberek által irányított cég. Pintér részleges lebukása után érkezett a vállalathoz Csík Zoltán egykori rendőr, mostanában nagypénzű befektető, akinek a jelenléte eddig jellemzően Mészáros Lőrincet szokta megelőzni. Most is így történt, illetve a kiderült, hogy a Rogánhoz közeli Bánki Eriknek is volt korábban 70 milliója a cégben, csak azt nem tudni, hogy honnan lett volna erre legálisan pénze.
|
[
"Bánki Erik",
"Pintér Zoltán",
"Mészáros Lőrinc",
"Csík Zoltán"
] |
[] |
Ide tartozik a Mars téri piacrekonstrukció, a Tekecentrum és a Ligetfürdő körül kialakult botrány. A döntések előkészítője és közgyűlési beterjesztője minden esetben Szentgyörgyi Pál volt. Ezekben az ügyekben a Fidesz-KDNP-frakciószövetség képviselői többször felhívták a figyelmet arra, hogy a döntések problémásak, és Szeged vagyonát és érdekeit veszélyeztetik. Ezekben az ügyekben felvetődik az erkölcsileg kifogásolható döntések mellett a gazdasági alpolgármester jogi felelőssége is – fogalmaznak, és mint írják, szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét ezekre a gyanúsnak ítélt ügyekre, mert úgy ítélik meg, az esetleges büntetőeljárás mellett csak a nyilvánosság lehet az az eszköz, amellyel megóvhatják Szeged vagyonát és hatékonyan képviselhetik érdekeit – szemben a magánbefektetők és egyes személyek privát bizniszével.
Ennek érdekében Szegedi korrupciószámláló fantáziacímmel internetes közvélemény-kutatást indítunk, melyben azt tudakoljuk, hogy a szegediek törvényesnek, illetve erkölcsileg elfogadhatónak tartják-e Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármesteri működését.
A megalapozott szavazást elősegítendő a konkrét ügyekkel kapcsolatban a sajtóban megjelent cikkekből is hozzáférhetővé tesznek honlapukon egy csokorra valót.
Szavazni az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (x!) szegedi honlapján, a www.xszeged.lapja.hu oldalon lehet három héten át. Az eredmény függvényében megfelelő ajándékkal "lepik meg" városunk gazdasági alpolgármesterét.
|
[
"Szentgyörgyi Pál"
] |
[] |
Lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról Hunvald György, Erzsébetváros előzetes letartóztatásban lévő szocialista polgármestere. Ezzel megoldódott a fővárost hónapokig bénító politikai patthelyzet, és várhatóan májusban elfogadhatják az idei budapesti költségvetést. Hunvald helyére a közgyűlésben a XXIII. kerületi MSZP-elnök, Kivágó Ivánné kerülhet.
Lemondott főváros képviselői mandátumáról Hunvald György, előzetes letartóztatásban lévő erzsébetvárosi polgármester - közölte lapunkkal Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke. Hunvald György az ügyvédjén keresztül juttatta el lemondását hozzá, amely péntektől hatályos.
Burány lapunknak azt mondta: az MSZP budapesti párttanácsa legkésőbb hétfőn rendkívüli ülésen dönt a mandátum sorsáról. Lapunk úgy tudja, Hunvald helyére a Fővárosi Közgyűlésben Kivágó Ivánné, soroksári alpolgármester, MSZP-frakcióvezető az esélyes.
"Nagyra értékelem, hogy Hunvald György meghozta ezt a felelős döntést a város érdekében, a fővárosi MSZP továbbra is bízik a politikus ártatlanságában. Hunvald döntésével van lehetőség arra is, hogy végre elfogadhassák a főváros idei költségvetését" - tette hozzá az MSZP budapesti elnöke. A büdzséről várhatóan májusban dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
Demszky Gábor is üdvözölte Hunvald lemondását. A főpolgármester lapunkhoz is eljuttatott közleményében azt írja: annak ellenére, hogy a koalíció egyfős többsége helyreállt, tovább folytatják a költségvetésről szóló egyeztetéseket az ellenzékkel. "Eddigi találkozóinkon bebizonyosodott, hogy a fővárosi ellenzéki pártok - különösen az MDF és a KDNP - értik Budapest problémáit" - fogalmazott Demszky.
Hunvald György február 12-e óta van előzetes letartóztatásban; a főügyészség szerint az előző önkormányzati ciklusban eldöntött, 14 önkormányzati épület hasznosításával összefüggésben hétrendbeli csalással és kétrendbeli csalás kísérletével gyanúsítják a politikust. Az ügynek Hunvaldon kívül még 11 gyanúsítottja van, köztük két korábbi erzsébetvárosi bizottsági elnök is. (A pananagyanús ügyekről bővebben itt olvashat.)
Márciusban aztán újabb gyanú merült fel a polgármesterrel kapcsolatban; a főügyészség szerint Hunvald, valamint az ugyancsak előzetesben ülő két korábbi bizottsági elnök, Gál György és Kardos Péter hivatali helyzetével visszaélve, rokonainak bérlakásokat utalt ki, ezzel egyben azonnali és kedvezményes vételi lehetőséget is biztosítottak nekik. (A bérlakás-panamákról bővebben itt olvashat, a budapesti, gyanús ingatlanügyekről szóló összefoglalónkat pedig itt találja.)
Csütörtökön a polgármestert hivatali vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel, valamint magánokirat-hamisítással is meggyanúsította a Központi Nyomozó Főügyészség. A hűtlen kezelést és az okirat-hamisítást Hunvald elismerte, a hivatali vesztegetés elkövetését viszont tagadta.
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Kardos Péter",
"Gál György",
"Kivágó Ivánné",
"Burány Sándor",
"Demszky Gábor"
] |
168,6 millió forintért nyert el Felcsúton közbeszerzést a “békési Mészáros Lőrincként" emlegetett Barkász Sándor érdekeltségébe tartozó cég, a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz-és Mélyépítő Kft. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a békési székhelyű, a közbeszerzéseken rendre szépen szereplő Békés Drén a “Felcsúton meglévő árvízcsúcs csökkentő tározó rekonstrukciójára a Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére Felcsúton (I. és II. ütem) TOP-2.1.3-15-FE1 pályázati forrásból" elnevezésű projektet zsákolta be. A feladatok részletezéséért kattintson ide.
A szerződést május 19-én kötötte meg a vállalkozás és Felcsút Önkormányzata, az ügylet kapcsolattartója a település vezetője, Magyarország egyik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc.
A Békés Drén felemelkedéséről az Átlátszó írt cikksorozatot. A Békés Drén az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2014-es tenderén a Mészáros és Mészáros Kft.-vel és a Duna Aszfalt Kft.-vel 25,8 milliárd forintot nyertek meg, további 8,2 milliárd forintot pedig egy másik céggel, az Aquaprofit Zrt.-vel közösen hozott el az ivóvízminőség-javító program keretében. A cikk emlékeztet: a Duna Aszfalt Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. több tenderen szerepelt a Békés Drén Kft. konzorciumi partnereként. A két céggel az OVF-es tender mellett további négy "vizes" közbeszerzésen indult közösen a cég, ezeken összesen 7 milliárd forintot nyertek.
Barkász Sándorról szűkebb pátriájában úgy tartják, hogy egy Daciával építette fel birodalmát. Mára már olyan úri passziót is megengedhet magának, mint a labdarúgás patronálása. 2012-ben vásárolta be magát a másodosztályban játszó Békéscsaba 1912 Előre FC-be. Békéscsabának nem sokkal később stadionfejlesztésre 800 millió forint közpénzt irányoztak elő.
A Békés Drén Kft.-nek nem új a felcsúti pálya: a vállalkozást a miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogatói között szerepeltetik.
|
[
"Barkász Sándor",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
A fideszes vezetésű csepeli önkormányzat augusztus végén úgy döntött, hogy közterületeinek használatát 2034-ig Mészáros Lőrinc reklámcégének adja. Ahhoz, hogy a Publimonttal megköthesse a szerződést, az önkormányzat eltért a saját korábbi rendeletétől is – amire különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből van lehetősége. A megállapodás értelmében Mészáros plakátcége 60 CityBoard-ért csupán havi nettó 108.800 forintot fizet. Vagyis egy kétoldalas felületért mindössze havi 1813 forintot kap a XXI. kerület, de a szerződés szerint a reklámeszközök egyik oldalát az önkormányzat használhatja.
Augusztus végén a 24.hu írta meg, hogy a csepeli önkormányzat Borbély Lénárd polgármester (Fidesz) indítványára egy rendkívüli, zárt testületi ülésen úgy döntött, hogy a kerület közterületeinek használatát a Publimont Kft.-nek, Mészáros Lőrinc reklámcégének adja.
A Publimont Kft. korábban Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdona volt, és rengeteg közpénzes megbízást kapott. Miután Simicska összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a céget – több másikkal együtt – először Nyerges vette át tőle, majd Mészáros Lőrinc egyik bizalmasa, Vörös József ügyvéd, végül 2019 májusában maga Mészáros lett a tulajdonosa.
Az ülés jegyzőkönyvéből (PDF, 4. oldal) és annak kivonatából (PDF, 5. oldal) csak az derül ki, hogy a határozatot 14 igen, 1 nem, és 2 tartózkodás szavazattal fogadta el a fideszes többségű képviselőtestület. Sem az előterjesztés, sem a Publimonttal kötött szerződés nem elérhető a XXI. kerület honlapján.
Bogád Zoltán közadatigénylésben kérte ki a csepeli önkormányzattól a Publimonttal kötött szerződést, és néhány információt arról, hogy miért és hogyan állapodott meg éppen ezzel a céggel a kerület.
A csepeli jegyző részletes választ adott, melyből kiderül, hogy a Publimont nyújtott be közterülethasználati kérelmet az önkormányzathoz, ami a szerződéskötés érdekében eltért a saját vonatkozó rendelététől is.
A közterületek rendjéről és használatáról szóló 14/2015. (III.26.) önkormányzati rendelet (PDF) szigorú szabályokat tartalmaz, de a 4.§ (5) bekezdés kimondja, hogy “A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből" el lehet térni a rendelettől.
A jegyző tájékoztatása szerint a csepeli önkormányzat a Publimonttal való szerződéskötéskor több pontban is eltért a saját közterülethasználati rendeletétől:
“A rendelet 7. § (1) bekezdés zs) pontjától a közérdekű célra hasznosítható felületek ingyenes felajánlása okán, a 10. § (2) bekezdésétől a 15 éves határozott időtartam miatt, valamint a 11. § (1) bekezdésétől tért el a Képviselő-testület egyedi döntése nyomán. Ez utóbbi esetben a díj mértéke a mindenkori rendeleti díjnak megfelel, csak a fizetési kötelezettség utólagos a könnyebb elszámolhatóság érdekében."
Bogád kérésére a csepeli jegyző megküldte a Publimonttal kötött szerződést (PDF), amelynek lényege, hogy Mészáros Lőrinc cége
60 darab kétoldalas CityBoard reklámeszközt telepít a kerületben
ezekért összesen havi nettó 108.800 forintot fizet a csepeli önkormányzatnak
minden CityBoard egyik oldalát az önkormányzat használhatja térítésmentesen
A jegyző elküldte a megállapodás mellékleteit is: az első (PDF) a Publimont Csepelre tervezett reklámfelületeinek helyét tartalmazza, a második (PDF) pedig a CityBoard nevű eszköz leírását és műszaki paramétereit.
A Publimont már el is kezdte telepíteni a reklámfelületeket a XXI. kerületben, az ellenzék pedig egy részüket felmatricázta.
Sokaknak nem tetszik, hogy a csepeli önkormányzat 15 évre szerződött Mészáros Lőrinc reklámcégével, és a szerződéskötés körülményei is érdekesek.
Bogád Zoltán közadatigénylésében külön rákérdezett arra is, hogy “Mi az oka annak, hogy nem volt versenyeztetés a közterületi reklámhelyek odaítélése előtt?"
Erre a csepeli jegyző azt válaszolta, hogy:
“Az önkormányzati hatósági ügy elbírálása során az Önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el."
Papíron tehát minden rendben, de arra nincs magyarázat, hogy a Csepel milyen közérdekből vagy önkormányzati érdekből tért el a saját rendeletétől is annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc reklámcégével szerződhessen 2034-ig.
Címlapkép: a Publimont egyik CityBoard-ja Csepelen (fotó: Bogád Zoltán)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Bogád Zoltán",
"Vörös József",
"Nyerges Zsolt",
"Borbély Lénárd",
"Orbán Viktor"
] |
Levélben értesítette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a feljelentése nyomán indult eljárást, amit a Mátrai Erőmű eladása miatt tett. A képviselő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt fordult a hatósághoz.
Szél szerint a levélben azt írja az NNI, hogy alapos nyomozást végeztek az elmúlt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy
az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet.
Az ellenzéki politikus szerint az állami cég súlyos kárt okozott az adófizetőknek azzal, hogy megvásárolta "a veszteséget termelő, lebontásra ítélt és környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet." Szél azt is hozzátette, hogy a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon. Palkovics László pedig még azt is elmondta, hogy 2-300 milliárdos forrásbevonásra lesz szükség az átálláshoz.
Szél úgy véli, hogy a fenti költségeket nem vették figyelembe az erőmű megvásárlásakor, ugyanakkor a nyomozás során a rendőrség olyan üzletértékelésre alapozva határozta meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának költségeit.
A potenciálisan bekövetkező üzleti és gazdasági események vizsgálata vagyonkezelői feladatkör, melynek határai között eljárva az üzleti kockázatot értékelni lehet és szükséges is. Az üzletrész megszerzése során az MVM Zrt. részéről eljárók ezt a kötelességüket teljesítették
– idézte a határozatot Szél.
A képviselő bejegyzésében jelezte, hogy betekintést kér a nyomozati anyagokba, és addig megy, míg nem látja, mire készül a kormány az erőművel.
A Mátrai Erőművet megvételét március 26-án jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a létesítmény 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.
Az állami MVM egyébként 5,9 milliárd forint veszteséggel veszi át a Mátrai Erőművet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opustól. Az is kiderült: 2019-ben direkt csak 57 százalékos kihasználtsággal üzemeltették a blokkokat, hogy legalább ettől ne nőjön még nagyobbra a veszteség.
További részletek itt:
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Szél Bernadett",
"Gulyás Gergely",
"Palkovics László"
] |
Varju László, a parlamenti frakcióval nem rendelkező párt országgyűlési képviselője pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, azért fordulnak most a fideszes kerületvezetőhöz, mert korábbi beadványuk után Rubovszky György, az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságának KDNP-s elnöke megtagadta az Orbán Viktorral szembeni vagyonnyilatkozati eljárás elindítását.
Az ellenzéki politikus azt mondta, a miniszterelnök a bizottságnak elismerte, hogy a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatoknál nagyobb területet építettek be, vagyis - folytatta - úgy látják, Orbán Viktor "folyamatos adócsalást" követ el, hiszen a valóságosnál kisebb méretű ingatlan után fizet adót a XII. kerületi önkormányzatnak. Varju László szerint beadványukban ezért ennek kivizsgálására, illetve a törvényes mértékű terhek kivetésére szólítják Pokorni Zoltán fideszes kerületi polgármestert.
A miniszterelnök ellen a Demokratikus Koalíció (DK) független képviselője, Vadai Ágnes kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást április közepén arra hivatkozva: a Népszabadság információja szerint a miniszterelnök valótlan adatokat közölt a vagyonbevallásában. Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke levélben tájékoztatta Orbán Viktort az őt érintő indítványról és arra kérte a kormányfőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon az ügyben. Ez a határidő most járt le és a miniszterelnök válaszolt is a megkeresésre.
© Népszabadság
Rubovszky György az MTI megkeresésére pénteken azt mondta: a hatályos szabályozás alapján az ingatlannal kapcsolatos adatokat az ingatlannyilvántartás adatai szerint kell kitölteni, és miután Orbán Viktor vagyonnyilatkozata ennek a szabálynak megfelel, úgy döntött, megtagadja az eljárás megindítását. Kifejtette: a szóban forgó budapesti, Cinege utcai ingatlan egy társasház, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes azt feltételezi, hogy a hozzáépítések során további tulajdoni illetőségeket szerzett meg a kormányfő a közös tulajdonból. A háznak van kívülálló, harmadik tulajdonosa is Orbán Viktoron és feleségén kívül - jegyezte meg.
A bizottsági elnök tájékoztatása szerint a miniszterelnök azt közölte a bizottsággal, hogy mihelyt a változás földhivatali átvezetése megtörténik, attól kezdve az új adatok szerint fogja vagyonnyilatkozatában feltüntetni az ingatlant - folytatta Rubovszky György. Hozzátette: a fennálló rendelkezések szerint az ingatlannal kapcsolatos adatokat az ingatlannyilvántartás szerinti adatok alapján kell kitölteni, tehát Orbán Viktor nem követett el hibát.
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[
"Pokorni Zoltán",
"Varju László",
"Vadai Ágnes",
"Rubovszky György"
] |
A sok teketóriázás után az elmúlt hónapokban végre elkezdték szétosztani azt a több mint százmilliárd forint uniós pénzt, amit az ivóvízminőség javítására fordíthat az ország. A kormány sok önkormányzattól elvette a döntést, hogy gyorsítsa a munkát, és állami felügyelet mellett választották ki, kire bízzák a munkát. Az eddigi nyertesek között ott van Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor vejének üzlettársa és egy vidéki fideszes képviselő vállalkozása is.
“Kis kormányzati nyomásra a fővállalkozó a multit választotta" - Barkász Sándor vállalkozó 2012-ben egy interjúban még ezzel magyarázta, hogy cége, a Békés Drén Kft. a szerinte egyedülálló módszerei ellenére miért nem tudott közbeszerzéseken jó munkákat elnyerni. Barkásznak ma már nem lehet oka panaszra, a 2010-ben még csak 2 milliárd, 2012-ben pedig 4 milliárd forint árbevételű cégének jól indult az év: egy konzorcium tagjaként megnyertek egy több mint 34 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot.
Ez a 34 milliárdos pályázat valószínűleg az egyik legnagyobb szelet lesz abból az összesen közel 140 milliárd forintnyi uniós pénzből, amit ivóvízmőség-javításra költhet el az ország. Tavaly év elején a kormány arra kényszerült, hogy az ország több tucat településére lajtos kocsikkal szállítson ivóvizet, mert a magas arzéntartalma miatt nem felel meg az uniós előírásoknak. Magyarország már az uniós csatlakozáskor kötelezettséget vállalt a víztisztításra, de ezt 2000 óta annak ellenére nem sikerült megoldani, hogy az Unió pénzt is adott rá (a késlekedés okairól tavaly részletesen írtunk ebben a cikkünkben).
Áder János köztársasági elnök a Nyírségvíz Zrt. telephelyén. Forrás: MTI/Balázs Attila
Miután tavaly év elején lejárt az a többször meghosszabbított türelmi idő, amit a probléma rendezésre adott az Európai Unió Magyarországnak, a kormány az ideiglenes vízosztás mellett több intézkedést is tett, hogy gyorsítson az évek óta csak cammogó vízminőség-javító projekteken. A kormányváltás után a vízügy - ezen belül a víztisztítási feladatok is - a Vidékfejlesztési Minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz kerültek, és egy kormányzati forrásunk tavaly már ezt is garanciának látta arra, hogy végre elkezdődjön a munka. "Amit tíz év alatt nem sikerült megvalósítani, azt majd most a Pintérék izomból átnyomják" - mondta.
A kormány rögtön határozatot is hozott arról, hogy bármelyik önkormányzattól elvehetik a víztisztító projekteket, ha úgy ítélik meg, hogy lassan halad a munka. A hosszú évekig tartó tétlenség után nem véletlen a sietség, az uniós pénzeket ugyanis 2015. június 30-áig el kell költeni, különben elvesznek. Azaz még körülbelül egy év van a hosszas közbeszerzési eljárásokkal nehezített munka lebonyolítására, úgy, hogy az érintett több mint 400 településen tavaly év elején még legfeljebb csak a tervezgetésig jutottak el. “Most megy ki az összes közbeszerzés, ez rengeteg munka. Ha minden alkalmas cég jelentkezik a beruházásokra, akkor is örülhetünk, ha csücskösen sikerül majd tartani a határidőt" - mondta akkor a közbeszerzéseken dolgozó egyik forrásunk.
A kormány tavaly októberig összesen 33 projektet vont a saját hatáskörébe, ezekből kettőben hirdettek nyertest, 11-ben pedig megkezdődött a tényleges előkészítés, néhány esetben már mérnöki munkák is zajlanak. Ez a 33 projekt 227 település vízminőségének javítását fogja össze (becslésünk szerint az érintett emberek kb. fele él itt), ami azt jelenti, hogy ezeken a helyeken a Belügyminisztérium alá tartozó Országos Vízügyi Főigazgatóság intézi a teljes munkát, ők írják ki a közbeszerzéseket, ők választják ki a kivitelezőket is. A közbeszerzési értesítő szerint még csak most kezdődik majd a munkák java, a január végén kihirdett 34 milliárd forintos pályázat csak a második projekt, amelyben a kivitelezők kiválasztásáig is eljutottak már.
Egy kisebb, de szép falat Az első, kivitelezásig jutott projekt értéke 12 milliárd forint, ez egy több tucat településre vonatkozó kivitelezési pályázat. Ezt a pécsi Aquaprofit Zrt. és a Szabadics konzorcium nyerte el. A pécsi cég nagyon jól ismeri a vízminőség-javító projekteket, mert az elmúlt években ők tervezték az érintett települések többségén - összesen közel másfélmilliárd forintért - az ivóvíztisztítás előkészítését, tervezését, engedélyezését. A közbeszerzési értesítőből nem derül ki, hogy a Szabadics Konzorciumnak a zalakarosi, családi tulajdonban lévő, az elmúlt években kis árbevételű Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt.-n kívül kik a tagjai. Az első, kivitelezásig jutott projekt értéke 12 milliárd forint, ez egy több tucat településre vonatkozó kivitelezési pályázat. Ezt a pécsi Aquaprofit Zrt. és a Szabadics konzorcium nyerte el. A pécsi cég nagyon jól ismeri a vízminőség-javító projekteket, mert az elmúlt években ők tervezték az érintett települések többségén - összesen közel másfélmilliárd forintért - az ivóvíztisztítás előkészítését, tervezését, engedélyezését. A közbeszerzési értesítőből nem derül ki, hogy a Szabadics Konzorciumnak a zalakarosi, családi tulajdonban lévő, az elmúlt években kis árbevételű Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt.-n kívül kik a tagjai.
Barkász Sándor megnyugodhat
A Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye településeit is érintő 34 milliárd forintos nagy beruházást eredeileg nettó 30 milliárd forintosra becsülték a közbeszerzési kiírásban, és bár az értékelésnél az ár volt a legfontosabb szempont, végül a tervezettnél több mint négymilliárd forinttal többet fog kapni érte a közbeszerzést két részletben elnyerő öt cég.
A Békés Drén Kft. az első, 8,2 milliárd forintos, és a második, közel 26 milliárd forintos részében is nyert. A céget még 1993-ban indította tulajdonosa, Barkász Sándor, aki korábban a Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulatnál dolgozott fő-építésvezetőként. A ma már száz főt foglalkoztató cég honlapjáról nem derül ki semmi eddigi munkáikról, de Barkász 2012-ben egy interjúban azt mondta, hogy a speciális mélyépítés, egyedi cölöpözés, résfalazás, nagy mélységű és függőleges drénezés a szakterületük. Barkász a cég vezetése mellett közéleti tevékenységet is folytat, 2006 óta önkormányzati képviselő Békésen, az akkori és a 2010-es választásokon a Fidesz és a helyi jobboldali összefogás jelöltjeként indult.
A beruházás első szakaszában a pécsi Aquaprofit Kft.-vel fognak együtt dolgozni. A beruházás második részében a fideszes önkormányzati képviselő cége a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel, illetve a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft.-vel nyert. Ezek a cégek nem először dolgoznak majd együtt közbeszerzésen elnyert munkákon: a Duna Aszfalt és a Békés Drén tavaly egy harmadik céggel együtt nyerte el a fővárosi önkormányzat csatornázási tenderét. A Békés Drén és a Mészáros és Mészáros Kft. 2012-ben versenytárs nélkül nyerte el a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egyik hosszú távú fejlesztési programját, illetve a Közgéppel és két másik céggel közösen ők nyerték a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás hulladéklerakók rekultivációjára kiírt közbeszerzését is.
A Békés Drén egy másik nagyobb, 1,1 milliárd forintos vízminőség-javító pályázatot is elnyert, ezt a Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás írta ki, és öt Csongrád megyei településen kell megoldaniuk a vízminőség javítását. Szerettük volna megkérdezni Barkász Sándort arról, minek tulajdonítja cége sikereit, de a cégén keresztül csak a titkáráig jutottunk el, aki arról érdeklődött, hogy még április 6-a előtt szeretnénk-e megjelentetni a cikket, majd megígérte, hogy ha Barkásznak lesz ideje válaszolni a kérdéseinkre, jelentkezik.
A kiválasztottak
A kormány irányítása alá került projektek közül 11 projektnél a Közbeszerzési Értesítő szerint eddig csak az első lépcsőfokig, a projektmenedzserek kiválasztásáig jutottak el. A közbeszerzési törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a meghirdetett munka becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, akkor nem kell minden cég számára nyitott, tárgyalásos eljárást tartani, hanem elég, ha az ajánlatkérő legalább három cégtől ajánlatot kér, majd a meghívott cégek közül választják ki a nyertest.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság minden projektmenedzseri pályázatnál élt ezzel a lehetőséggel, és minden pályázatra ugyanazt a hét céget hívták meg. A meghívott cégek közül egy, a 2007 óta működő Envecon Környezetvédelmi és Projekttervező Kft. nem nyert el egyetlen pályázatot sem. Pedig a cég honlapja szerint van tapasztalatuk az ilyen munkákban: a referenciák között említik, hogy több mint 22 millió euró összértékű szennyvízkezelési és vízminőség-javítási projekten dolgoztak eddig.
Ugyanakkor négy, összesen több mint 75 millió forint értékű megbízást is elnyert a titokzatos EuPro Kft., amelynek honlapján márciusban egy telefonszámon és e-mail címen kívül semmi információ nem szerepelt - a telefonszámot pedig hiába hívtuk, egy nő válaszolt, aki azt mondta, nem ismeri a céget. A számot azóta levették a cég honlapjáról, az e-mail címre küldött kérdéseinkre pedig hetek óta nem kaptunk választ. Az EuPro Kft. tavaly április elején, a vízminőség-javító projektek beindulásának idején alakult át az addig Hód Event Kft. néven futó cégből. A kft. a cégbejegyzés szerint tavaly áprilisig éttermi és mozgó vendéglátással foglalkozott, csak a névváltás után került be tevékenységeik közé az üzleti és egyéb vezetési tanácsadás.
A cégnek április ötödikén az új név és tevékenységi kör mellett egy új tulajdonosa is lett: a PBE Energiamenedzsment Üzletviteli Tanácsadó Kft., amelynek tavaly január óta Hamar Endre az egyetlen tulajdonosa. Neki egészen az EuPro átalakulása előtti napig, április 4-ig közös cége volt Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal, és más vállalkozásokban is volt közös érdekeltségük. (Hamar két cégével, köztük a PBE Energiamenedzsment Kft.-vel az Átlátszó egy korábbi cikke szerint több négyszázmillió forintot nyert tavaly azon a napelemekre kiírt pályázaton, amelyet aztán Lázár János közbelépésére leállítottak.)
Az EuPrónak tavaly nyár óta Hamar cége mellett Fahn Gábor ügyvéd is a tulajdonosa. Az EuPro a négy projektmenedzseri feladat közül hármat a CePro Management nevű céggel közösen nyert meg. Ez a cég Fahn Gábor ügyvédi irodájának címére van bejegyezve, és szintén csak tavaly év eleje óta foglalkozik üzletviteli és egyéb tanácsadással, előtte a cégbejegyzés szerint többek között villanyszerelés, különböző építési munkák, zöldterület-kezelés, festés és weboldal-üzemeltetés tartozott a szerteágazó profiljukba. A cégnek tavaly év eleje óta Fahn Gábor korábbi üzlettársa a tulajdonosa, illetve egy magyar nevű, de szlovákiai lakhelyű férfi, aki megkeresésünkre azt ígérte, hogy írásban válaszol a kérdéseinkre, de azokra március közepe óta hiába várjuk a választ. Fahn Gábort mind a két cég sikereiről szerettük volna megkérdezni, az ügyvéd telefonon azt ígérte, hogy írásban válaszol a kérdéseinkre, de március 26-a óta tőle sem érkezett válasz a leveleinkre.
A meghívott cégek között volt, és két, összesen 34,8 millió forintos projektmenedzseri megbízást nyert el az OVF pályázatain az Econoterm Gazdasági Tanácsadó Kft., amely ugyan 2000 óta működik, de azóta összesen négy közbeszerzést nyert meg, mind a négyet tavaly, és mind a négyet ivóvízminőség-javító projektben. A cég a Hajdók család tulajdonában van, tavaly szeptember óta Jakab-Hajdók Fanni a cég egyetlen tulajdonosa, de korábban az édesanyja, Hajdókné Hazai Zsuzsanna, és az édesapja, Hajdók János Tibor voltak a cég tulajdonosai. Hajdók János Tibor a cégnyilvántartás szerint állami cégekben is dolgozik: az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnél főosztályvezető, de korábban a Budapesti Fővárosi Vagyonkezelő Zrt.-nél is volt tisztsége, akárcsak Hajdókné Hazai Zsuzsannának, aki 2007 előtt a cég igazgatóságának elnöke volt. A cég nemcsak az OVF-től kapott projektmenedzseri megbízásokat, a hódmezővásárhelyi és a székkutasi, az önkormányzatok által meghirdetett vízminőség-javítási projekteket is ők fogják menedzselni.
Az Econoterm több pályázatot is a sződligeti Sport-Infrastruktúra Tanácsadó és Beruházó Kft.-vel közösen nyert el. Ennek a cégnek a jelenlegi tulajdonosok mellett 2010-ig ügyvezetője és tulajdonosa volt Gyulai Zsolt is, aki, miután távozott a cégből, a Hungaroring Sport Zrt., majd 2012-től a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője lett. A Sport-Infrasturktúra Kft. a cégnyilvántartásban elérhető gazdálkodási adatok szerint nem túl sikeres cég, a 2012-es évet 8 millió forintos árbevétel mellett majdnem egymillió forintos veszteséggel zárta. A Közbeszerzési Értesítő szerint a vízminőség-javító projekteken kívül csak két másik projektben voltak nyertesek (az egyikben szennyvízkezeléssel foglalkoztak, a másik mentőkorszerűsítésről szólt), mindkettőt tavaly szeptember óta kapták meg. A ügyvezetője, Domján Zsófia az Origónak azt mondta, hogy bár az OVF-fel korábban nem volt kapcsolatuk, a cég már 20-25 nagyobb értékű KEOP-os pályázatnál volt menedzser, így van tapasztalatuk ilyen munkákban. Domján szerint a cégnek Gyulai Zsolttal már nincs kapcsolata.
Erős négy év
Az OVF projektmenedzseri pályázataira rajtuk kívül még három céget hívtak meg: a Forrás Unió Kft. három pályázatot nyert meg összesen 44,5 millió forintért, a Gekko Consulting és a T-Projekt nevű cég közösen két megbízást kapott, összesen 40,2 millió forintért. A három cég ugyan különböző tulajdonosok kezében van, de keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A Gekkónak és a T-Projektnek van egy közös érdekeltsége, a Forrás Uniónak pedig korábban ugyanabban a VIII. kerületi lakásban volt a székhelye, ahova most a T-Projekt be van jegyezve, a lakás postaládáján még mind a két cég neve szerepel.
A cégekben közös az is, hogy 2010 óta egyre sikeresebbek. A Gekko Consulting a cégadatbázisban elérhető gazdálkodási adatok szerint 2010 óta megháromszorozta az árbevételét, és egymillió forintról 16 millió forintra növelte az adózott eredményét. A cég a honlapján elérhető referenciák szerint tucatnyi önkormányzatnál volt projektmenedzser, főleg a szennyvíztisztítást célzó uniós támogatású projektekben, amelyeket 2010 óta nyertek el. A 2008 óta működő Forrás Unió Kft.-nek is jól megy a kormányváltás óta: 2010-ben még egy csak 1 közbeszerzést nyertek meg, 2013-ban már 30-at. A cég 2010-ről 2012-re 83 millióról 540 millióra tudta növelni az árbevételét, az adózott eredményüket pedig közel megtízszerezve 16 millió forintról 152 millióra növelték.
Megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy megtudjuk, hogyan választották ki a közbeszerzésekre meghívott cégeket, de az OVF-től március 19-e óta nem kaptunk választ a kérdésinkre.
|
[
"Barkász Sándor",
"Mészáros Lőrinc",
"Hajdókné Hazai Zsuzsanna",
"Hamar Endre",
"Fahn Gábor",
"Gyulai Zsolt",
"Hajdók János Tibor"
] |
[
"MTI/Balázs Attila",
"Tiborcz István",
"Lázár János",
"Jakab-Hajdók Fanni",
"Domján Zsófia",
"Áder János",
"Orbán Viktor"
] |
Szlovénia feszült hangulatban készül a májusi parlamenti választásokra. A liberálisok és a szociáldemokraták által támogatott Miro Cerar miniszterelnök március 14-én lemondott. A jobboldali Janez Janša visszatérne, csak éppen kínos, magyar vonatkozású korrupciós ügyekben magyarázkodhat.
Szlovénia májusban parlamenti választásokat rendez. A ma legerősebb ellenzéki politikus, a jobboldali Janez Janša az egyik esélyes. A politikus sohasem tagadta, hogy lelkes híve, barátja és szövetségese Orbán Viktornak, a magyar kollégának, akinek médiapiaci és gazdasági hívei alaposan beszálltak a szlovén kampányba.
A Magyar Narancs szlovén-magyar koprodukcióban született cikkéből sok részlet kiderül erről a kapcsolatról. A lap felidézi, a korábban már a 24.hu és az átlátszó.hu által is bemutatott különös ügyeket, például azt, ahogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) hazai médiavállalkozói is tőkét emeltek egyes szlovén pártkötődésű médiacégekben.
De a lap arról is beszámol, hogy egy ismert magyar építőipari vállalkozó, Varga Károly, aki korábban Szíjj László tulajdonostársa volt a Duna Aszfaltban három magyar médiacég nevében maga fizette be a tőkeemelés összegét egy maribori bankfiókban.
Ráadásul a lap szerint a Habony Árpád nem-közszereplő, főstratéga nevéhez köthető Danube Business Consulting londoni tanácsadócég átfogó stratégiai tanácsadással is igyekezett támogatni, a korábban már kétszer is miniszterelnökként tevékenykedő, de korrupciós ügyekbe keveredő Janez Janšát.
Zavaros politikai helyzet
Miro Cerar, a szociáldemokraták és a liberálisok által támogatott szlovén miniszterelnök nyolc napja lemondott. Alapvetően elfáradt, koalíciós torzsalkodásokkal is kellett bíbelődnie, de a közvetlen kiváltó ok egy, a már említett Janša és pártja a Szlovén Demokrata Párt (SDS) által kezdeményezett referendum volt. Az SDS majdnem annyira erős a parlamentben, mint a kormánypártok, és elérte, hogy a Koper-Divaca vasútvonal építési projektjéről döntsenek a szlovénok.
Janša ugyanis túl drágának és korruptnak minősítette az épitkezést, A népszavazás ugyan végül érvénytelen lett, de Cerar mégis a népszavazás kapcsán mondott le. Mindez azért inkább csak jelképes volt, hiszen májusban amúgy is parlamenti választást tartanak.
Gépezet
A Magyar Narancs cikke részletesen bemutatja, hogy az SDS erősnek mondható médiagépezetét (amelynek két fő pillére a Nova 24 Tv és a Demokracija nevű médiacsoport) miként segíti a NER, miképpen tőkésítette fel az SDS-hez közeli Nova24TV-t birtokló Nova24tv.si nevű vállalatot a Modern Media Group Zrt., a Ridikül Magazin Kft. és a Ripost Média Kft.
A cégek 15-15 százalékos részesedéshez jutottak, és állítólag a tőkeemelést Varga Károly "rendezte" egy maribori bankban. Szlovénia második legnagyobb városa viszonylag közel van a magyar határhoz. A 15-15-15 százaléknak azért van jelentősége, mert a 25 százaléknál kisebb részesedéseket nem vizsgálják külön eljárásban a szlovén hatóságok.
A magyar szálból azért lett korrupciós ügy, mert Janša egy adótanácsadó barátjához, egykori cellatársához köthető boszniai nő Dijana Đuđić a médiadeal kapcsán 450 ezer eurót kölcsönzött az SDS pártnak. A szlovén törvények szerint az állampolgárok nem adhatnak ekkora kölcsönt egy politikai pártnak.
Danube Business Consulting
A cikk állítása szerint a Habony Árpád birtokában álló londoni Danube Business Consulting (ezt a céget Habony, az azóta elhunyt amerikai Arthur J. Finkelsteinnel közösen indította) szintén aktív Szlovéniában, átfogó stratégiai tanácsadással állt be Janša mögé.
Hogy ennek örüljön-e a szlovén politikus, vagy nem, azt nehéz megítélni, korábban ugyanis elsősorban olyan jobboldali politikusokról hírlett, hogy a Danube tanácsaira hallgattak, akik később megbuktak.
Ilyen volt
Tomislav Karamarko, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű jobboldali keresztény párt erős embere, aki ugyan választást nyert, de aztán szinte azonnal lemondani kényszerült,
illetve Nicolas Sarkozy, aki tavalyelőtt Franciaországban még a visszatérésre készült, mint republikánus elnökjelölt, de ezekben a napokban éppen a francia rendőrség vendégszeretetét élvezte.
Kevés "migránshír"
A szlovénoknak mindenesetre van mit tanulnia a magyar médiatársaktól. Cikkünk írása idején a Nova24 Tv oldalán egyetlen menekültekkel foglalkozó anyag sem volt a címoldalon. Ez azért itthon elképzelhetetlen lenne.
Kevésbé volt visszafogott a Demokracija.si, amely nem csak menekültekkel foglalkozó anyaggal nyitott a honlapján, de a címlapon tálalták a Svédországból elmenekült "Grofica Natalie"t is, vagyis Natalie Contessa Sandeberget, aki ugyan maga is menekült volt egykoron, de elmondása szerint Svédországból, Magyarországra emigrált a túl sok menekült elől.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) és Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnök, a Szlovén Demokrata Párt elnöke az Európai Néppárt máltai kongresszusa szünetében Vallettában 2017. március 30-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
|
[
"Habony Árpád",
"Varga Károly"
] |
[
"Dijana Đuđić",
"Nicolas Sarkozy",
"Janez Janša",
"Szíjj László",
"Miro Cerar",
"Szecsődi Balázs",
"Janez Jansa",
"Arthur J. Finkelstein",
"Tomislav Karamarko",
"Grofica Natalie",
"Orbán Viktor",
"Natalie Contessa Sandeberg"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.