text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
Korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség vezető beosztású rendőrökkel és civilekkel szemben. A hvg.hu úgy tudja, az egyik gyanúsított a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője. A rendőrség egyelőre nem adott tájékoztatást a példátlan ügyben.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei bilincsben vezették el munkahelyéről Kalmár Tamás ezredest, a Közrendvédelmi Főosztály vezetőjét – értesült pénteken reggel a hvg.hu. Az ügy részleteiről és a TEK embereinek bevetéséről megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), de egyelőre nem válaszoltak megkeresésünkre.
Ezzel egy időben viszont a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője, Fazekas Géza közleményben tudatta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vezető beosztású rendőrök és civil személyek ellen folytat büntetőeljárást.
Nagyszabású rendőri akció
"Ennek keretében a tegnapi napon a Központi Nyomozó Főügyészség – a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárító Központ, a Készenléti Rendőrség és speciális egységek részvételével – két vezető beosztású rendőrt és két civil személyt fogott el" – közölte a szóvivő. Fazekas Géza beszámolt arról is, hogy az akció során több helyen házkutatást tartottak, és "az elfogottakat korrupciós bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették".
Kalmár Tamás r. alezredes © police.hu
Fazekas jelezte, a nyomozás érdekeire tekintettel egyelőre nem tud bővebb felvilágosítást adni. Így nem tudtuk Kalmár Tamásra vonatkozóan megkérdezni őt. Az ezredes volt egyébként a fővárosban nem rég elindított Egy rendőr, egy autó elnevezésű közbiztonsági program felelőse. Kalmár Tamás, mint arról beszámoltunk korábban a csepeli rendőrkapitány munkáját segítette főkapitányi biztosként.
Összefüggés korábbi felmentésekkel?
Azt, hogy mi szükség volt ennyi szerv bevetésére, sem a BRFK, sem a KNYF nem árulta el. Egyelőre azt sem tudni, hogy ez a büntetőeljárás összefüggésben áll-e a május elején indult vizsgálattal. Mint megírtuk, Hatala József országos rendőrfőkapitány fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett – vezetői beosztásukból való felmentésük mellett – Markó Attila, a budapesti főkapitány rendészeti helyettese, Jánosik István, a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője és Ács Emese, a Biztosítási Osztály irányítója ellen. Felmerült a gyanú ugyanis, hogy több túlórát írtak-e be maguknak, és jelentős összeget vettek-e fel utánuk.
Emellett felmerült, hogy a rendezvények biztosításáról szóló szerződésekben foglaltakhoz képest a feladatok végrehajtása "eltért". A hvg.hu úgy tudja, hogy az ügyben érintett rendőrök között a legmagasabb beosztásból, a rendészeti igazgatói székből felmentett Markó Attila bűne az, hogy munkatársait nem felügyelte alaposan, hagyta, hogy saját ügyleteiket bonyolítsák. Ő és Jánosik István rendelkezési állományba kerültek.
Balogh Zoltán, a KNYF Budapesti Regionális Osztályának szóvivője a hvg.hu-nak korábban elmondta: a nyomozást május 14-én rendelték el szolgálati tekintély megsértésének bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. Kérdésünkre, hogy milyen más ügyekről lehet szó, Balogh azt felelte, ezt fogja tisztázni a nyomozás. Megkérdeztük a BRFK-t és az ORFK-t is, az előbbi részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg három személlyel szemben folyik fegyelmi vizsgálat, amelyekről a vizsgálatok befejezését követően adnak tájékoztatást.
|
[
"Markó Attila",
"Jánosik István",
"Kalmár Tamás",
"Ács Emese"
] |
[
"Hatala József",
"Fazekas Géza",
"Balogh Zoltán"
] |
A Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda jelenleg egy kártérítési perben képviseli a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-t, ám valószínû, hogy a megbízást a társaság visszavonja - mondta Bodnár Zoltán, az NA Rt. vezérigazgatója. Bodnár hozzátette: az említett peres eljárást a Strabag Kft. indította az NA Rt. 2002. június előtti vezetése ellen, mert az M3-as autópálya építésére és az M7-es felújítására 2000-ben nem írtak ki közbeszerzési eljárást. A vezérigazgató elmondta: a folyó ügy mellett a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda 2002. decemberében készített egy 6-8 millió forint értékû jelentést az NA Rt. számára, amiben szintén az NA Rt. korábbi vezetése által kötött, két, mintegy 3,5 milliárd forint értékû szerződés büntetőjogi felelősségre vonásának megalapozását kérték. Az elmúlt napokban került nyilvánosságra, hogy a kancelláriaminiszter ügyvédi irodája állami megrendeléseket vállalt el. A Forgács és Kiss ügyvédi iroda végezte a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítását is. Kiss Elemér kancelláriaminiszter csütörtökön bejelentette: levélben kérte korábbi munkatársaitól a Forgács és Kiss ügyvédi irodánál, hogy álljanak el az összes olyan megbízatástól, amit állami megrendelőtől kaptak. Közben fény derült arra is, hogy az ügyvédi iroda egyik ügyvédje, László András a Nemzeti Autópálya Rt. elnöke is egyben. A gazdasági miniszter csütörtök délután felmentette László Andrást a Nemzeti Autópálya Rt. éléről. Közben arra is fény derült, hogy a Magyar Nemzet és a Közlönykiadó Kft. közötti szerződési ügylet lezárását is a Forgács és Kiss iroda bonyolítja. A Közlönykiadó százszázalékos tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. A Magyar Nemzet szerint Kiss Elemérnek tudnia kellett a megbízatásról, mert a közlönykiadó alapító okiratából kiderül, hogy a tulajdonosi jogokat és a vezérigazgató feletti munkáltatói jogokat is a MeH-et vezető miniszter, azaz Kiss Elemér gyakorolja. A hasonló esetek elkerülése érdekében Kiss Elemér - Bárándy Péter volt ügyvéddel, jelenleg igazságügyi miniszterrel együttmûködve - 2 héten belül benyújtja az ügyvédi törvény módosító-javaslatát, hogy a kormánytagok érdekeltségi körébe tartozó ügyvédi irodák ne vállalhasanak állami megrendeléseket. Medgyessy Péter miniszterelnök közleményben tudatta, hogy egyetért Kiss Elemér törekvésével. (MTI)
|
[
"Kiss Elemér",
"László András"
] |
[
"Bárándy Péter",
"Bodnár Zoltán",
"Medgyessy Péter"
] |
A Jobbik vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást szorgalmaz az Országgyűlésben Szijjártó Péter ingatlanvásárlása miatt.
Novák Előd az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kéri annak kivizsgálására, hogy a külgazdasági és külügyminiszter "összekapcsolta-e a keleti nyitás politikáját a keleti bankszámlanyitással is", illetve "milyen idegen érdekek kiszolgálásából" származhat a vagyona. A jobbikos politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy Szijjártó Péter szerzett-e a magyaron kívül más útlevelet.
Novák Előd egyúttal bírálta, hogy a kormánypárt korábban leszavazta a kötelező vagyongyarapodási vizsgálatról szóló javaslatát. Az idei országgyűlési választás előtt összefogott baloldali pártok februárban már kezdeményeztek vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó Péterrel szemben, arra hivatkozva, hogy a politikus megtakarítása többel nőtt, mint amekkora bevétele volt. Szijjártó Péter akkor sajtófőnökén keresztül úgy reagált: immár sokadszorra teszi világossá, hogy vagyongyarapodásának két forrása a fizetéséből megtakarított összegek és befektetéseinek hozamai.
Csütörtökön pedig azt közölte Fülöp Judit a tárcavezető házvásárlásának forrásai közül 68 millió forint a miniszter saját megtakarításaiból, 10 millió forint felesége megtakarításából, szintén 10 millió forint felesége szüleitől, 79 millió forint pedig a miniszter szüleitől származik, 45 millió forintot kölcsönként, 34 millió forintot pedig ajándékként kapott.
|
[
"Szijjártó Péter"
] |
[
"Novák Előd",
"Fülöp Judit"
] |
Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének vádja alól Kemecse polgármesterét, a Fidesz megyei alelnökét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság.
A perben ügyészségi fellebbezés alapján döntő büntetőtanács jóváhagyta az elsőfokú Nyíregyházi Városi Bíróság ítéletét, amely szerint Lipők Sándor és társa nem követett el bűncselekményt a településen történt iskolaberuházás állami és területfejlesztési tanácsi támogatás-kérésnél, mivel nem tévesztette meg a pályázatot elbírálókat az önkormányzati önerő meglétével kapcsolatban.
A másodfokú ítélet kihirdetésének indoklásában Fázsi László bíró hangsúlyozta, hogy a 2001-es, támogatást kérő pályázatban a polgármester feltüntette, hogy - bár hitellel nem lehetett kiváltani a saját forrást - banki kölcsönből kívánják fedezni az önerő egy részét.
A másik részét pedig az önkormányzat költségvetésében jelölték meg, s a nyomozó és a vádhatóság nem vont be könyvvizsgáló szakértőt az összeg meglétének bizonyításához, a helyhatóság 2002-es pénzügyi helyzetéből viszont a bíróság szerint nem lehetett megítélni visszamenőleg, hogy megvolt-e a pénz, vagy sem a pályázat idejének benyújtásakor.
Lipők Sándor elmondta, hogy egy életveszélyessé vált iskola kiváltásához pályáztak mintegy 190 millió forint összegű támogatásra, amit meg is kaptak. A 48 millió forint összegű saját erőt pedig 20 milliós banki kölcsönből, az önkormányzat költségvetéséből, illetve az épület elbontásának költségeiből állták.
A beruházás 2003-ban természetesen megvalósult, politikai ellenfeleim viszont évekig meghurcoltak a bíróságon, hogy nem szabályosan jártam el a pályázat benyújtásánál - tette hozzá Kemecse fideszes polgármestere.
|
[
"Lipők Sándor"
] |
[
"Fázsi László"
] |
"Tiszta a lelkiismeretem. Az akkori körülményeknek és előírásoknak megfelelően írtam egy dolgozatot a legjobb tudásom szerint, és soha sem állt szándékomban plagizálni. Ennek ellenére elfogadom az egyetem azon döntését, hogy elvette tőlem a doktori címemet. De ennek semmi köze ahhoz, hogy én köztársasági elnök vagyok" – így foglalja össze a CNN Schmitt Pál ma esti interjújának lényegét, és hozzáteszi, hogy tüntetők demonstrálnak az államfő ellen a Sándor-palota előtt.
A lap arról is ír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az üggyel kapcsolatos első nyilatkozatában azt mondta, hogy az államfőnek kell eldöntenie, hogy mit lép. A CNN arról is megemlékezik, hogy Orbán egy pénteki rádióinterjúban azt mondta, hogy "senki sem dönthet rajta kívül", illetve hogy Schmitt Pál rajongói oldalát letörölték a Facebookról.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Orbán Viktor"
] |
A Magyarországon reklámokra szánt pénz durván harmada biztosan valamilyen kormányközeli vállalatnál landol, de van olyan szegmense a szektornak, ahol ez az arány a 60 százalékot közelíti. Ennek a körnek a részesedése a reklámtortából már jóval nagyobb, mint a Google-é és a Facebooké együttesen. A hirdetési bevételek a médiapiaci erőviszonyokat is elég jól megmutatják: lehet számolgatni a sajtótermékeket, de a kormánymédia forrással való ellátottsága nem összevethető a független sajtóéval.
A hazai hirdetési piac elmúlt éveinek egyik leginkább meghatározó tendenciája az állami reklámköltés hihetetlen ütemű felfutása volt, amiről mi is többször írtunk. Miközben a kormány néhány évvel ezelőtt a hivatalos indoklás szerint azért hívta életre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, hogy spóroljanak az évi 30-40 milliárdos állami reklámkiadásokon, tavaly már 55 milliárd forintnál is többet költöttek épp az NKOH-n keresztül.
A NER szerepe azonban nem csak a reklámpiac keresleti oldalán nőtt nagyon látványosan, mára egyértelművé vált, hogy a kormányközeli cégek a hirdetési felületeket keresők számára sem megkerülhetőek. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint 2019-ben a teljes magyarországi reklámköltés 245 milliárd forint volt, és ebből – az érintett cégek éves beszámolói alapján – egészen biztosan több mint 80 milliárd forintot költöttek el kormányközeli vállalatnál.
A továbbiakban szegmensenként nézzük át a hazai reklámtortában (illetve most már médiatortában, ahogy 2019 óta az MRSZ hívja), a NER-közeli vállalatok jelentőségét*Az MRSZ adatait a cégek beszámolóiban közzétett számokkal vetjük össze. Az érintett cégek többsége ad részletes bontást a bevételek összetételéről, így ebből az is kiderül, hogy mennyi folyt be reklámokból. Ahol ilyenek nem szerepeltek, ott becsültük a hirdetési bevételt, sajtótermékeknél például a példányszámból kalkulált lapeladási bevétel levonásával.
Az adatok többnyire összehasonlíthatóak, mert az MRSZ úgynevezett net-net (különböző ügyfél és ügynökségi kedvezményekkel csökkentett listaár alapján meghatározott) bevételi számokat összesít, és az esetek többségében a vállalati beszámolókban is ilyenek szerepelnek. A könyvelési gyakorlat azonban bizonyos esetekben eltérhet, így az összehasonlított adatok tartalmában is lehet némi különbség..
Digitális média és sajtó
A reklámtortából a legnagyobb szeletet évek óta itthon is a digitális szegmens hasítja ki magának, amit – ahogy a világon mindenhol – Magyarországon is egyre inkább a globális internetes cégek uralnak. Ez már önmagában azt indokolná, hogy ezt a szegmenst külön vizsgáljuk, de ez sajnos nem megoldható. A médiacégek jelentős része ugyanis print és online felületeket egyaránt fenntart, az ezekből származó bevételeket azonban szinte senki nem osztja meg ilyen elven a beszámolójában (illetve lehet, hogy úgy általában sem, mivel csomagban értékesít).
Éppen ezért kénytelenek vagyunk a digitális területet a további 41 milliárd forintnyi reklámot felszívó sajtóval együtt kezelni. A két szegmensre így a teljes reklámköltés közel 60 százaléka, több mint 140 milliárd forint jut. Ebből nagyságrendileg 57 milliárd forintot húznak be a globális szereplők, tehát elsősorban a Facebook és a Google, a hazai vállalatok digitális bevételei pedig nagyjából 44 milliárd forintra rúgnak*Pontos számot azért nem tudunk mondani, mert az MRSZ-nek adatot szolgáltató IAB Hungary két különböző módszertan szerint is kiszámítja a digitális reklámköltést. Ebből az úgynevezett net-net költés szerepel az MRSZ kiadványában, ez volt valamivel több mint 101 milliárd forint 2019-ben. A hazai és globális szereplők szerinti megoszlást azonban nem net-net, hanem az ettől némileg eltérő net bevételek alapján adja meg az IAB. Így az összes bevétel 104,7 milliárd volt, tehát közel 4 milliárd forinttal több, mint net-net alapon. Ebből a 104,7-ből jutott 59,2 milliárd a globális és 45,5 milliárd a hazai szereplőkre. Az elemzésben használt, ettől némileg eltérő két számot (44,1 és 57,4 milliárd) úgy kaptuk, hogy az MRSZ elemzésében szereplő teljes net-net adatot arányosítottuk a net megoszlás alapján..
Ezeken a piacokon a globális internetóriások után a legnagyobb szereplő egyértelműen a Mediaworks Zrt. (MW). Ez az a vállalat, amely összefogja a kormánysajtó nagy részét azóta, hogy nagyjából két éve a Fidesz-közeli vállalkozók többsége felajánlotta médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Az alapítvány több tucat vállalatot kebelezett be, amiket aztán valamilyen formában beszerveztek az MW alá. Utóbbi cég épp a közelmúltban hozta nyilvánosságra beszámolóját az első olyan évéről, amikor már lényegében minden médiatermék alá tartozott. Ebből pedig az derült ki, hogy a hatalmas portfólióval 2019-ben több mint 32 milliárd forintnyi hirdetési bevételre tett szert. Így ez az egy csoport a teljes reklámpiac 13 százalékát ellenőrzi; de a sajtó és a digitális szegmensben – ahol a legtöbb érdekeltséggel rendelkezik – ennél is sokkal nagyobb a jelentősége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Panamából is ömlik a pénz a kormányközeli médiábaA Fidesz-közeli médiaalapítványba tolt cégbirodalom bevétele a második legnagyobb kiadócég forgalmánál majdnem ötször nagyobb, az Indexénél hatvanszor.
A Mediaworksnek tévéje és rádiói is vannak (ezekről a későbbiekben még lesz szó), amelyek együttesen nagyjából 4 milliárd forintnyi bevételt hoztak 2019-ben. Ha ezt levonjuk a teljes forgalomból, akkor az látszik, hogy a sajtó- és digitális termékeikben valamivel több mint 28 milliárdnyi reklámot helyeztek el az előző évben. Ez a teljes összevont digitális és sajtószegmensben is 20 százalék körüli részesedést jelent, ha azonban kivesszük a képletből a globális szereplőket, akkor már jóval 30 százalék felett járunk.
Bár ezt a piacon senki nem közelíti meg, akad még néhány olyan kormányközeli online és print médiatermék, amiket nem hajtottak be az MW alá, azaz továbbra is önállóan működnek. Ezek közül a legnagyobb a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Magyar Hírlap közel 700 milliós reklámbevétellel, de százmilliós nagyságrendű hirdetési pénzzel büszkélkedhetett a Demokrata*A Demokrata kiadója nem bontja meg az árbevételét éves beszámolójában, így itt becsültük a reklámbevételeket., a Pesti Srácok, sőt a TV2 online kiadványai is.
Emellett meghatározó szereplő a piacon a tavaly már szintén kormányközeli tulajdonban lévő Indamedia Sales is, amely mások mellett az Index reklámfelületeit értékesíti, és tavaly összesen 3,35 milliárdos árbevételt ért el*Itt ugye nem konkrétan az egyes sajtótermékek bevételéről van szó, így ez az adat nem teljesen összehasonlítható az MRSZ által közölt számokkal, de nagyságrendi eltérés valószínűleg nincsen. .Ha ezeket az MW-hez képest kisebb szereplőket is figyelembe vesszük, akkor
a sajtóban és a hazai digitális felületeken megjelenő reklámok bevételének 39 százaléka került kormányközeli céghez.
A két szegmensből valószínűleg a nyomtatott sajtóban nagyobb a kormányközeli szereplők súlya. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha ezen a területen 50 százalék felett lennének, hiszen az MW is inkább printben erős, ráadásul az online reklámok véletlenül sem csak a hír- és egyéb tájékoztató portálokhoz folynak be, a neten lényegében bárki elhelyezhet hirdetéseket a saját oldalán.
Az MW dominanciáját – ahogy ezt a korábbi cikkünkben már bemutattuk – jól jelzi, hogy a vállalat teljes (tehát nem csak a hirdetési) forgalma az azonos tevékenységi körű cégek közül a második legnagyobb Blikk árbevételének nagyjából a tizenkétszerese. Ám még akkor is hatszoros a Mediaworks előnye, ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és az általuk megadott alaptevékenység mellett más médiához köthető tevékenységet is figyelembe veszünk.
Tévék
A reklámtorta második legnagyobb szegmenséből még nagyobb részt hasít ki magának a NER. Az MRSZ szerint tavaly tévés hirdetésekre valamivel több mint 65 milliárd forintot költöttek Magyarországon, amiből számításaink szerint 27,8 milliárd ment kormányközeli szereplőkhöz. Ennek nagy része a TV2-csoportnál kötött ki, amely egyedül 22,3 milliárd forintot húzott be reklámokból és további 1,4 milliárdot szponzorációból.
Az elmúlt években számos csatornával felhizlalt állami média tévéadóin a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beszámolója szerint nagyjából 2,5 milliárdot költöttek el hirdetésekre, a MW alá tartozó Hír TV-n pedig kicsit több mint 1,5 milliárdot. Ehhez jön még hozzá az MTVA minimális Teletext reklámbevétele.
Ezzel egyébként a TV2 és az egyéb kormányközeli tévék még mindig nem a legnagyobb szereplői a piacnak. A Magyar RTL Zrt. tavaly ugyanis 35 milliárd forintot is meghaladó árbevételt könyvelt el, és ugyan ezt nem osztották meg különböző tevékenységek alapján, de a beszámoló szerint a pénz nagy része "reklámtevékenységből származott".
Mindez egyébként jól mutatja azt is, hogy mennyire koncentrált a piac, hiszen a reklámköltés majdnem 90 százalékát gyűjtheti be a két legnagyobb szereplő.
Rádiók
A különböző médiumok közül a rádióknál a legnagyobb a kormányközeli szereplők súlya a médiapiacon, olyannyira, hogy itt már a forgalom több mint felét ellenőrzik. A reklámszövetség szerint a teljes piac 11,3 milliárdos volt 2019-ben, a különböző NER-közeli kiadók és rádiós cégek pedig ennek az 55 százalékát ellenőrizték.
Abban, hogy ez így alakult, elég aktív szerepe volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) erősen politikai érdekek mentén alakuló frekvenciagazdálkodásának.
A hatóság 2010 óta rengeteg olyan döntést hozott ezen a területen, amely üzleti szempontból teljesen érthetetlen volt, de a kormányzati érdekeknek megfelelt.
Az MSZP-közeli országos adó, a Neo FM bedőlése után nem indítottak versenytársat az akkor még kormánybarát Simicska Lajos rádiójával, a Class FM-mel szemben, hanem inkább szétosztották a felszabadult frekvenciákat. Később pedig, amikor Simicska ellenséggé vált, százmilliókról mondott le az NMHH, csak nehogy az egykori Fidesz-pénztárnoknál maradhasson az akkor már egyetlen országos kereskedelmi rádió, ami így el is hallgatott egy időre. Bár hivatalosan ekkor nem volt országos kereskedelmi csatorna (államiak ugye folyamatosan voltak), de az NMHH ebben az időszakban sorra írt ki olyan frekvenciákra pályázatot, amelyekkel Andy Vajna újonnan indult Rádió-1-e jogi kiskapukat kihasználva kvázi országossá válhatott. Majd, amikor újra meghirdették a tényleg országos frekvenciát, akkor az is az egykori filmmogul üzleti köréhez, majd onnan a KESMA-hoz került.
Így most van egy ténylegesen és egy kvázi országos kereskedelmi rádió, előbbi a fideszes médiaalapítványé, utóbbi pedig időközben Mészáros Lőrinc környezetébe került Andy Vajna özvegyétől. Emellett az MTVA is működtet országos rádiókat, és a KESMA, illetve a médiaérdekeltségeit üzletileg összefogó MW még egy szakajtónyi regionális rádiót is birtokol.
Ezek együttesen tavaly közel 6,3 milliárd forintnyi reklámbevételt hoztak össze a teljes 11,3 milliárdból. A KESMA és az MTVA egyaránt nagyjából 2,4 milliárdnyi hirdetési pénzhez jutott, míg a maradék 1,5 milliárd a Rádió-1-et fenntartó cégnek ment.
Közterület
Simicska Lajos kigolyózásával 2019-re újra a kormányközeli üzleti csoportok játszótere lett a köztéri hirdetési piac is. A 2015-ös nagy összeveszés előtt már volt egy ilyen időszak, akkor Simicska plakátos cégeihez valami egészen döbbenetes mennyiségű állami pénz áramlott. A G-nap aztán egy pillanat alatt alakította át a piacot. A kormány az egykori Fidesz-pénztárnok vállalatai helyett inkább a legnagyobb konkurensnél hirdetett, a korábban mesés nyereséget hozó Simicska-cégek pedig ha veszteségessé nem is váltak, de már csak a töredékét termelték a megszokott profitnak.
A 2018-as választások, majd Simicska kapitulációja után aztán a plakátcégek mandinerből Mészáros Lőrinchez kerültek, és már azelőtt újra visszatértek hozzájuk az állami megrendelések, hogy a felcsúti milliárdos házon belülre került volna. A legfontosabb plakátcég, a
Publimont tavaly – az első, már teljes egészében Mészáros-tulajdonban töltött évében – megduplázta árbevételét, adózott nyereségét pedig több mint hússzorosára növelte.
A kormányközeli közterületi hirdetéssel foglalkozó cégek bevételének dandárját így a Publimont hozta, de néhány százmilliónyi reklámot elhelyeztek a Simicska-Orbán háború egyik legemblematikusabb cége, a Mahír Cityposter Kft. oszlopain is. Ezek voltak ugye azok az oszlopok, amiket Simicska emberei saját testükkel védtek a főváros oszlopbontó hadseregével szemben még 2016-ban, és amelyek azóta szintén Mészáros Lőrinchez kerültek.
A felcsúti milliárdos mellett még – az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett – Garancsi István tudott komolyabb pénzt csinálni a köztéri hirdetésekből. A kandelábereken elhelyezett reklámfelületeket értékesítő ESMA Zrt. története szintén lekövette Simicska Lajos és a miniszterelnök kapcsolatát. A kormány először betiltotta az ilyen hirdetéseket, hogy Simicska cégeinek kedvezzen, majd az összeveszés után a vállalat egy részét hirtelen megszerezte Garancsi, a saját köztéri felület nélkül maradt Fidesz pedig újra engedélyezte a lámpaoszlopokon történő reklámozást. A biznisz 2019-ben több mint 2 milliárd forintnyi reklámbevételt hozott az ESMA-nak.
Mindent egybevetve a teljes reklámpiacon így jön ki az egyharmados részesedés a NER-nek. A 245 milliárdos tortából 2019-ben egy legalább 80,8 milliárdos szelet jutott a kormányközeli cégeknek, ami egész pontosan 33 százalék. Már persze ha a nagy nemzetközi internetes szereplőket is figyelembe vesszük, nélkülük ugyanis már 43 százalék ez az arány.
Adat Vállalat KESMA Mediaworks ner reklámköltés reklámpiac Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Simicska Lajos",
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Széles Gábor",
"Orbán Viktor"
] |
Ujvári Imre, Tiszafüred polgármestere a saját nagymamáját jelölte ki egy olyan önkormányzati lakás bérlőjének, amelyet nem sokkal korábban félmillió forintért újíttatott fel a város. A döntést a polgármester a képviselő-testület tudta nélkül hozta, ezzel a rokonai olyan családokat is beelőztek, akik évek óta várólistán vannak. Ujvári szűkebb családja valamivel több mint egy év alatt a második önkormányzati lakást szerezte meg,
Megy a háborgás a tiszafürediek független Facebook-csoportjában, a “Bosszankodó Tiszafüred“-en. Van, aki a jövőre esedékes önkormányzati választást emlegeti, mások a helyi ellenzék passzivitását kérik számon, van aki szerint a városban így ünneplik a családok évét.
A polgármester már amúgy is magára haragította a tiszafüredieket: miközben a városi közszolgáltatásokkal szemben sok a kifogás, és közmunkásokra is sokkal kevesebb pénz jut,
néhány napja a képviselő-testület elfogadta a polgármester előterjesztését 200 millió forint hitel felvételéről.
Az a sajnálatos helyzet állt elő ugyanis, hogy a város által tavaly elnyert 2 milliárd forintnyi fejlesztési forrás a mai építőipari árak mellett nem elég a projektek befejezéséhez.
A 200 milliós hitelhez hozzá lehet számolni azt a további 200 milliós hiányt, amit a város gazdálkodása mutatott az első félév végén, vagyis a város félmilliárd körüli hiánnyal fogja zárni az évet.
2014-ben Ujvári tartozás nélkül vette át a várost az előző polgármestertől,
akit egyébként másfél évvel korábban épp a város eladósodottságának ürügyén hurcoltatott meg a képviselőtestület fideszes többsége – a frakcióvezető Ujvári irányításával. 2012 végén a többség szavazataival a képviselő-testület adósságrendezést kért – ez kb. az önkormányzati csődeljárás – a város hat hónapon túli kifizetetlen számláira hivatkozva.
Ma már egyértelműen látszik, hogy az eljárás valójában politikai manőver volt, ami a független polgármester ellehetetlenítését célozta: az adósságrendezési procedúra megindulása után néhány nappal kezdődtek ugyanis a megbeszélések a minisztérium illetékeseivel az ún. adósságkonszolidációról, vagyis az önkormányzat adósságainak a központi költségvetésbe való átvezetéséről, semmi szükség nem volt a városnak komoly veszteségeket okozó adósságrendezési eljárásra.
A harmincas éveiben járó Ujvári viszont ezzel újabb karrier-állomáshoz érkezett: hamarosan Tiszafüred polgármestere lett.
És most eljött az idő, hogy jusson valami a családjának is: a polgármester saját hatáskörében eljárva a nagymamájának utalt ki egy sok százezer forintért felújított önkormányzati lakást.
A városban azt beszélik, hogy az ügylettel Ujvári szülei jártak jól: mivel az idős asszony gondnokság alatt áll, ezért teljesen jogszerű, hogy a polgármester szülei is a nagymamával költöztek az új lakásba. A lépés nemcsak ellenszenvet váltott ki a helyiekből – több mint harmincan várnak a városban önkormányzati lakásra, köztük gyerekes családok-, de jogilag is kétséges. Igaz ugyan, hogy tavaly a képviselő-testület a polgármesterhez delegálta a lakáskijelölés jogát, csakhogy a vonatkozó szabályok szerint Ujvárinak jeleznie kellett volna a személyes érintettségét, és kérni a döntéshez testületi felhatalmazást.
A dologról korábban is beszéltek a városban, de Spisák György független képviselő – a város korábbi jegyzője, Ujvári politikai ellenlábasa – írásban kérdezte a polgármestert, aki elismerte, hogy a rokonaiknak utalta ki a Feszty Árpád utca 100. alatti önkormányzati lakást.
Alig több mint egy évvel ezelőtt a polgármester nagybátyja és keresztanyja jutott hasonlóképp surranópályán önkormányzati lakáshoz.
Fotó forrása: Facebook – Ujvári Imre
|
[
"Ujvári Imre"
] |
[
"Spisák György"
] |
A Magyar Nemzet tegnapi számában írtuk meg, hogy a Jókai utca 10. számú épület értékesítése miatt az egykori, MSZP-SZDSZ-es koalíció több tagja és a kerületi jegyzők, összesen 15 személy ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyészség. A vádirat lényege szerint az ingatlan eladását támogatók megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri, ami a vádlottaktól független okból maradt csak el. A Fürst György előterjesztése alapján megszavazott eladás ugyanis végül azért hiúsult meg, mert a vevő cég nem tartotta be a megállapodásokat. Miután a vevő nem teljesítette a szerződési kötelezettségét, a szerződéseket felbontották, így a vagyoni hátrány nem következett be. A vádirat szerint a vádlottak többsége által veszélyeztetett érték meghaladja az ötvenmillió forintot.
|
[
"Fürst György"
] |
[] |
Kedden jogerős ítélet született a Guliga György volt békéscsabai plébános által felvett pénzek ügyében. A volt plébános 1995 és 1997 között több tízmillió forintot vett fel, de azt egyetlen hitelezőnek sem fizette vissza. A bíróság keddi ítéletében kötelezte a Békés megyei római katolikus egyházat a kölcsön és kamatai - mintegy 118 millió forint - visszafizetésére. Ez azt jelenti, hogy az egyházközség vagyonának jelentős részét elárverezik. A plébánia azt szerette volna elérni, hogy Guligának kelljen fizetnie az egyház helyett.
A Legfelsőbb Bíróság kedden jóváhagyta az ügyben hozott első- és másodfokú ítéletet. A békéscsabai és a Békés megyei bíróság ugyanis már korábban kötelezte a békéscsabai plébániát arra, hogy fizesse vissza a Guliga György volt plébános által felvett pénzeket kamatostul a hitelezőknek.
A plébánia jogi képviselői azt szerették volna elérni, hogy ne az egyházat, hanem kizárólag a kölcsönt felvevő Guliga Györgyöt terhelje a felelősség. Dr. Bálint Anna, a plébánia jogi képviselője azt állította, hogy Guligának nem volt joga felvenni a plébánia nevében a pénzeket. Ezért a kölcsönszerződések érvénytelenek, és kizárólag Guliga tehető felelőssé a visszaélésekért. Guliga az egyház álképviselőjeként tevékenykedett, ezért a római katolikus egyház nem tehető felelőssé a pénz eltűnéséért - állítja a jogi képviselő.
Dr. Bálint Anna az [*****]-nak elmondta: "Nem a plébánia kapta a pénzt. Guliga a pénzt magánszemélyként vette fel és használta. A pénz jelenleg is Guligánál van, ezért neki is kellene azt visszafizetnie. Ennek ellenére a plébániától foglaltak le használati tárgyakat. Eddig 22 millió forint kárigényt érvényesítettek. Mivel a kárigények elbírálása most is folyamatban van, a végleges összeg ennél jóval nagyobb: összesen mintegy 118 millió forint kár keletkezett. Az egyháznál nincs ebből a pénzből semmi. Az egyház nem azt szeretné, hogy a hitelezők ne kapják meg pénzüket, hanem hogy azt Guliga fizesse vissza" - mondta.
Dr. Baranyai János bíró, a Legfelsőbb Bíróság nevében ítéletet hozó testület elnöke közölte: a plébánia nevében a plébános jogosult intézkedni, így kölcsönt felvenni is. Ezért semmiképpen sem minősül a római katolikus egyház álképviselőjének Guliga György. A korábbi ítéleteket ezért helybenhagyta a Legfelsőbb Bíróság, a plébánia köteles visszafizetni a Guliga által felvett kölcsönt.
Guliga György 1993-1997 között volt békéscsabai plébános. 1995 és 1997 között vett fel - elsősorban híveitől - kölcsönt. A templom felújítására gyűjtött, és a banki kamatoknál jóval magasabb, 38 százalékos hozamot ígért a befektetőknek. Az összegyűlt több tízmillió forint legnagyobb része azonban eltűnt: sem a hitelezők nem kapták meg pénzüket, sem a templomot nem újíttatta fel Guliga.
Egy neve elhallgatását kérő hitelező kijelentette: több százezer forintot adott 1995-ben Guligának. A kölcsönszerződés szerint a plébánosnak egy év múlva kellett volna 38 százaléknyi kamattal együtt visszafizetnie a pénzt. Eddig egy fillért sem látott az öt éve Guligának fizetett pénzből.
Az [*****] meg nem erősített információi szerint a volt plébános több vállalkozásban volt érintett: többek között egy vallási kegytárgyakkal kereskedő cégben. Emellett nyomdát is működtetett, és egy országos bolthálózatban is érdekelt volt. Egy neve elhallgatását kérő egyházi személy szerint vállalkozásai rosszul mentek, ehhez kellett a sok millió forint.
Guliga ellen jelenleg is folyamatban van egy büntetőjogi eljárás: többek között sikkasztással, csalással, okirathamisítással vádolják a volt plébánost. A kedden lezárult ügy csak arról rendelkezett, hogy a Guliga által felvett összegeket az egyház vagyonából kell a hitelezőknek visszafizetni. Az továbbra sem tisztázott, kinél és hol van a kölcsönökből származó több tízmillió forint.
Azt, hogy mi történt a pénzzel, valószínűleg csak a volt plébános tudja. A keddi tárgyaláson Guliga György azonban nem jelent meg. Információink szerint jelenleg szanatóriumban kezelik.
Kovács Péter, a jelenlegi békéscsabai plébános az [*****]-nak elmondta: a Guliga-ügy hatása nem érződik a templom látogatottságán. Inkább a perselyek tartalmán lehet érezni a bizalmatlanságot. Az emberek nem szívesen adnak, mert nem tudják, hogy ki és hova viszi az adományokat.
Az egyházi vagyon elárverezésének a bíróság jogerős ítélete után semmi akadálya sincsen. Az elárverezhető ingóságokat már lefoglalták, az ingatlanvagyon becslése folyamatban van. A működéshez szükséges vagyont nem árverezhetik el, így a békéscsabai római katolikus egyház továbbra is működőképes marad.
Komáromi Gergely
|
[
"Guliga György"
] |
[
"Dr. Baranyai János",
"Kovács Péter",
"Komáromi Gergely",
"Dr. Bálint Anna"
] |
Félmilliárd forintra perli a magyar államot a Hunvald György büntetőügyében lefoglalt Cessna miatt a volt VII. kerületi polgármester felesége tulajdonában álló cég, amely a repülőgépet üzemeltette. Az MSZP kerületi pártszervezete élére frissen megválasztott Hunvald valahai, alapvetően posztszovjet bizniszekben érdekelt vállalkozásai mára kimúltak, az utolsót 2014-ben számolták fel.
2014-ben írta a HVG, hogy Ferihegyen "rozsdásodik" Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester gépeként emlegetett, valójában felesége érdekeltségében álló Cessna Citation 500-as ötszemélyes repülőgép. Olyannyira megfelelő szó lehetett a "rozsdásodik" a helyzet leírására, hogy az OTP Faktoring tavaly végrehajtást táblázott a gép tulajdonosára, a Skyjet Aviation Kft.-re.
Az OTP 160 millió forintos hiteléből vette ugyanis meg a Skyjet a Cessnát 2007-ben – ezt Hunvald mondta el most az Átlátszónak. A kisgép a cég első évi mérlege eszközeiben még 159,4 milliós értékként szerepelt, ez a tétel a tavalyi beszámoló szerint 11,8 millióra apadt.
Hunvald szerint a vagyonvesztés a magyar állam sara, miután úgy foglalták le a repülőt az ellene indult büntetőügyben, hogy a földön kellett maradnia, a cég nem dolgozhatott – árbevétele évek óta nulla forint -, még a svájci szervizbe sem jutottak el vele, a faktorcég szakértője szerint gazdasági totálkáros lett.
A Skyjet Aviationt a Washingtonban bejegyzett Westempt Worldwide LLC többségi, s a Malév két akkori pilótája kisebbségi tulajdonosként hozta létre, Hunvald elmondása szerint a Westempt egyharmada volt a feleségéé (2013 óta a Skyjet száz százaléka közvetlenül Hunvaldné tulajdona).
Az elgondolás az volt, hogy sűrűn utazó üzletembereket bérrepültetnek – az OTP el is fogadta az üzleti tervet. Az első teljes évben, 2008-ban 132 millió árbevétel csilingelt a kasszában, szóval az üzlet ígéretesnek tűnt.
Közbejött azonban a 2009-ben indult büntetőügy, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség lefoglalta a repülőt. Az ügyészség érdeklődött amúgy a végrehajtó kamaránál, hogy mi történik, ha nem a részvényeket, hanem a repülőt einstandolja, s ott azt válaszolták, hogy attól még a cég működhet. Később, már a bíróság előtt egy másik megyei végrehajtó kamara azonban ellentétesen döntött, miszerint a gépnek a földön kell maradnia.
Vagyis az üzlet befuccsolt, a bank pedig jobb híján rátette a kezét a másik zálogtárgyra, Hunvaldné ingatlanára. Ezek miatt a fejlemények miatt követel a Skyjet most félmilliárd forintot az államtól a minap indított polgári perében.
"Ez a repülő sztorija. A luxusautókból pedig egy szó sem volt igaz. Az történt, hogy a Garay piac épülete alatti mélygarázsában, a mínusz negyedik szinten a tulajdonos izraeli befektető autómúzeumot működtet – a mai napig egyébként -, erre hitte az egyik bulvárlap fotósa, hogy az enyémek a luxusautók" – állítja most az expolgármester, aki a múlt héten hivatalosan is visszatért a politikába.
Pár nappal azután, hogy az MSZP a szintén egykori vádlott-polgármestert, Molnár Gyulát választotta elnökké, Hunvaldot is megszavazta a VII. kerületi pártszervezet.
Ezzel együtt a politikai baltérféllel ellenségesnek nem mondható 168 Óra 2009-es, a Hunvald-jelenséget összegző cikkének a címe ez is volt: Hunvald múlt nélkül, Jaguárral érkezett.
Valamiért a Jaguár valóban megragadt a polfolklórban: ma is akad az MSZP-ben, aki akkori gúnynevén, Jaguár Gyurinak nevezi a volt polgármestert.
A "múlt nélkül" kifejezés pedig alighanem az ausztrál évekre utal, legalábbis a cikkben úgymond fekete lyuknak titulálják az 1990-1992-es esztendőt – s jelenleg is akadnak ismerői között, akik érzékeltették az Átlátszónak: szívesen tudnának többet ezekről az időkről.
Ma ő úgy emlékezik vissza: másodéves volt a gödöllői agráregyetemen, amikor 56-os kivándorló nagynénje odahívta. Ő akkor megszerezte az akkoriban szükséges magyarországi engedélyeket, de végül maradt. A diplomaszerzés, s rövid egyetemi karrier után – fiatal jegyesét hátra hagyva – mégis kiment Melbourne-be, úgymond szerencsét próbálni.
A szemészorvos nagynéni egyik betegének műanyag bútorokat gyártó cégénél dolgozott, de két év múlva ráunt az országra. "Lelassított, teljesen betompultam", mondja most. Időközben hazaugrott megesküdni, akkori arája azóta is a felesége: ő az, akit az állami Szerencsejáték Zrt. is foglalkoztatott belső ellenőrként már a családi bűnügy kipattanása után, jelenleg pedig Skyjet-tulajdonos.
Azt, hogy két év kinti munka után miért "csak" középfokú angol nyelvismeretet írt Hunvald későbbi önéletrajzába, úgy magyarázza, hogy nem volt szüksége magasabb szinten elmélyedni az angolban.
Hazatérvén nyomban beveti magát a vállalkozásokba, üzlettársai szinte – néhány rokon mellett – kizárólag a volt szovjet utódállamok polgáraiból tevődnek össze. Mint mondja, valamennyien egyetemi ismeretségek. Az elsőként, 1992-ben alakított Komrat Bt.-ben cégtársa volt a moldovai származású, Gödöllőn élő Pavel Dudoglo is – ő az, aki utóbb Weinek Leonard (SZDSZ) volt zuglói polgármesternek adott közterületi parkolási tanácsokat 2007-2008-ban.
A Komrattal Hunvaldék – a politikus elmondása szerint – a Rákóczi téri piacon árultak bútorokat, amelyeket a volt Szovjetunió fő bútorellátó országának számító, a "birodalom" szétesésével megrendelés nélkül vegetáló Moldovából hoztak be, ami Transznyisztria önállósági törekvései után kalandos vállalkozás volt, néha még az alapanyagokat, például a lakkot is ők szállították az ottani üzembe, de megérte.
A bútorcég húzta a legtovább, 2014-ben felszámolással szűnt meg, az utolsó ügyvezető Dudoglo volt. A másik két Hunvald-érdekeltség, a belarusz MTZ traktorokat forgalmazó Wolf Kft. 2005-ben, a Karbob-SN Kft. 2006-ban hivatalbóli törléssel (vagyis fantomcégként) szűnt meg – ekkor azonban Hunvald már régen elhagyta a vállalkozásokat. Mint mondta, 1998-ban, alpolgármesteri kinevezésekor lépett ki, hogy úgymond ne legyen támadható.
Ehhez képest furcsa ugyan a 2007-es Skyjet-alapítás, de a jelenleg harmadéves joghallgató Hunvald hárít, mondván, az a cég a feleségéé.
A politikának ekkor – a vállalkozások elhagyásakor – már részese volt: 1994 márciusában lépett be az MSZP-be, egy évvel később már a kerületi elnökség tagja volt, 1996-tól pedig az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő igazgatósági tagja.
Főképp a Karbob-SN-nek – benne szintén üzlettárs mások mellett Dudoglo – köszönhetően nem üres zsebbel csapott fel politikusnak. A cég, még Hippocampus néven Nyugat-Európából, illetve Magyarországról származó autókat kínált főképp ex-szovjet, elsősorban orosz vevőknek, Hunvald elmondása szerint a kilencvenes évek elején a Fővárosi Autópiac egyik legnagyobb értékesítője volt.
Rádi Antónia
|
[
"Weinek Leonard",
"Pavel Dudoglo",
"Hunvald György"
] |
[
"Jaguár Gyuri",
"Rádi Antónia",
"Molnár Gyula"
] |
A Fidesz egyik kedvelt győri ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, és CBA-s káderek is ingatlant vettek abban a balatonfüredi luxustársasházban, amelynek másik felében Polt Péter legfőbb ügyész a feleségével együtt lakást vett.
Jászsági milliárdos üzletemberek, tehetős ügyvédek és Kisteleki István sportvezető mellett egy Közgépnek dolgozó vállalkozó társaságába került a Balatonfüreden idén megvásárolt lakása révén a magyar ügyészség vezetője, Polt Péter és felesége, Polt-Palásthy Marianna – számolt be erről az Átlátszó néhány napja.
A legfőbb ügyész nem árulta el, mennyit tettek le a 62 négyzetméteres ingatlanért, de a Népszabadságnak hetven millió forintnál alacsonyabb összegről adott tájékoztatást. Mivel neje Matolcsy György jegybankelnök beosztottjaként havonta bruttó ötmillió forintot keres, így a házaspár valószínűleg egy percig sem aggódott a vételár megfizetésén.
Cikksorozatunk első része Bemutatjuk Polt Péter új lakótársait a balatonfüredi luxustársasházban Milliárdos üzletemberekkel, köztük jászsági menőkkel vagy a Közgépnek dolgozó vállalkozóval pihenheti ki magát a Balaton-parton, az Orbán Viktor által a NER legfontosabb pillérének mondott embere, Polt Péter legfőbb ügyész. Aki akár Kisteleki István sportvezetővel is eldiskurálhat az ingatlanhoz tartozó wellness-részlegben, míg neje, Polt-Palásthy Marianna a Simicska-cég vezérigazgatójának a lányával is összebarátkozhat a balatonfüredi apartmanház által nyújtott szolgáltatások kipróbálása közben.
Első körben azokat a lakótársakat néztük meg a tulajdoni lapok alapján, akik az apartmanház Polt Péterék által lakott részében szereztek ingatlant. Most pedig következzenek a B épületrész új lakói. Közöttük felbukkan az előző írásunkban már szereplő Alaszka 2000 Kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa a szintén milliárdos vállalkozóként ismert Ráthonyi Zoltán, továbbá Balogh Krisztián, akinek jól jövedelmező cége hulladékkezeléssel foglalkozik.
A jászsági üzletember mellett a ceglédi Sziládi Sándor is Balatonfüreden üdülhet cége, a Sziládi és Társa Ingatlanfejlesztő Kft. révén, továbbá a miskolci, többek között temetkezési vállalkozásokat is működtető Tóth Zoltán is élvezheti családjával a luxustársasház nyújtotta kényelmet a szolnoki DÁD 2002 Vasútépítő Kft. és a Diamant 12 Kft. tulajdonosaival együtt. Az utóbbi, egri székhelyű társaságnak az épület másik részében is van a nevén egy lakás.
És ha az üzleti élet alakjainál tartunk, akkor meg lehet említeni a hódmezővásárhelyi Schleiffer Judit Zsuzsannát is, akinek érdekeltségei közé tartozott a Lázár János miniszter városában található Ginkgo Hotel. De érdemes megemlíteni a szerszámgyártás révén jól menő ajkai vállalkozást, az L. Z. From Kft-t, amelynek tavaly a mérleg szerinti eredménye – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – 344 millió forint volt.
Kedvelt győri ügyvéd
Náluk azonban sokkal érdekesebb lehetnek a következő lakásokhoz jutott magánszemélyek: Rákosfalvy Zoltán, illetve Walter Gyula és Dienes Zoltán. Az előbbi egy győri, jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd, aki a városi önkormányzattal és a Fidesz parlamenti frakciójával is szerződéses kapcsolatban állt. A férfi a sajtóban megjelent hírek szerint Győr polgármesterével, Borkai Zsolttal olyan közeli barátságban van, hogy állítólag még együtt is nyaraltak.
A jó kapcsolatot erősíti meg egy két évvel ezelőtti VS-cikk, amely egyébként azzal foglalkozott, hogy az Audi a győri üzemének bővítésekor olyan területet vett meg, amelynek nagy része Rákosfalvy nevén volt. De 2012-ben is felkapta az ügyvéd nevét a sajtó, mivel szántó minősítésű területeket vett meg a győri ipari park mellett, amit aztán az önkormányzat átminősített, így a földek ipari célú hasznosításra alkalmasak lettek.
Az Átlátszó is írt egy olyan ügyletről, amelyben az ügyvéd is felbukkant Kavarás egy kisvárdai ingatlan körül: mire készülnek a fejlesztési miniszter barátai és üzletfelei?
CBA-s emberek
Walter Gyula és Dienes Zoltán is a fideszes körökhöz köthető; mind a ketten a párttal szimpatizáló CBA-s cégekben voltak érdekeltek. A napi.hu három évvel ezelőtt ismertette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal listája alapján azt, hogy az adóhivatal felé kiknek van a legnagyobb tartozásuk. A huszadik helyen szerepelt a CBA-Remíz-Ker ’99 Kft. mintegy 426 milliós adótartozással és 427 millió forint összegű bírsággal és késedelmi kamattal.
A cégnek, amely tagadta a tartozást és tévedésre hivatkozott, a tulajdonosai között volt Walter Gyula is. Az üzlethálózat egy másik cége, a CBA Remízker Plusz Kft. egy idő után A’Dios-Plus Kft-re változtatta a nevét. Ennek tagjai között szerepelt Dienes. A vállalkozásból kivált A’Dios Príma Kft-nek pedig Walter Gyula az egyik ügyvezetője.
További lakótársak
Molnár Ferenc csornai vállalkozó két lakást is vett az ingatlanban, ezek egyike a fia nevén van. Mindenkit nem felsorolva az apartmanház lakói között szerepel egy volt bíró, Pata Ildikó, aki jelenleg a fajszi Pata József Gépipari Kft. kereskedelmi igazgatója. A vállalkozás az elmúlt évben 2,6 milliárd forintos nettó árbevétel mellett mintegy 363 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el.
Színesíti a társaságot Veze Krisztina, az Adóaktuál Favorit Kft. ügyvezető-tulajdonosa, egy biztosítási bizniszben utazó férfi, Solymár Attila, aki a Bestens Gazdasági Elemző- Tervező és Tanácsadó Zrt. igazgatósági tagja és fő részvényese. A társaság tavaly 309 millió forintos saját tőkét jegyzett, emellett mérleg szerinti és adózott eredményei tekintetében is évről-évre mínuszban van.
Csikász Brigitta
|
[
"Rákosfalvy Zoltán"
] |
[
"Dienes Zoltán",
"Walter Gyula",
"Sziládi Sándor",
"Kisteleki István",
"Borkai Zsolt",
"Lázár János",
"Veze Krisztina",
"Tóth Zoltán",
"Polt-Palásthy Marianna",
"Molnár Ferenc",
"Solymár Attila",
"Polt Péter",
"Balogh Krisztián",
"Pata Ildikó",
"Csikász Brigitta",
"Matolcsy György",
"Ráthonyi Zoltán",
"Orbán Viktor",
"Schleiffer Judit Zsuzsanna"
] |
Veres "keze is benne van" a moszkvai ingatlanbotrányban? + Videó
A Fidesz a volt pénzügyminiszter felelősségét is felvetette
FMM
Mélyen áron alul, törvénysértően adták el a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületét, az ügyben Veres János volt pénzügyminiszter felelőssége is felmerülhet – jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a lisszaboni szerződés elfogadásának csehországi feltételeiről is beszélt.
"A világ legdrágább városában központi helyen lévő ingatlan olyan áron kelt el, mint egy rosszabb minőségű VIII. kerületi ingatlan" – közölte a fideszes politikus. Az Állami Számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működésére vonatkozó vizsgálatára hivatkozva emlékeztetett arra, hogy felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a Magyar Nemzeti Banknak a 3,5 milliárd forintos vételárat. Ez véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a Diamond Air "előre kellett tudja, hogy meg fogja nyerni, és mennyiért fogja megnyerni a pályázatot". Szerinte az ügyben illetékes Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt felügyelő Pénzügyminisztérium és a korábbi pénzügyminiszter, Veres János felelőssége is felmerül. Ezért Németh Zsolt pártja nevében felszólította a kormányt, hogy "vonják vissza Veres Jánosnak az európai bizottsági biztosként való jelölését".
Az MSZP-re utalva úgy vélte, hogy "egy antikorrupciós politikát hirdető párt nem teheti meg, hogy külföldre menekíti Veres Jánost, egy ilyen technikával". Az ügyben a Külügyminisztériumban indított belső vizsgálat kapcsán arra kérte a Külügyminisztériumot, hogy "a vizsgálat eredményeiről mielőbb tájékoztassa az Országgyűlés külügyi bizottságát". Elmondta még, hogy információi szerint 2001-ben egy orosz könyvvizsgáló cég 9,5 milliárd forintnak megfelelő összegre értékelte fel a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületétének értékét. Szerinte az azóta eltelt időszak inflációs és piaci hatásait figyelembe véve "nagyságrendileg 10 milliárd forintos kár érte a magyar államot".
Németh Zsolt szerint a már megindított ügyészségi vizsgálatok mellett "a nagy vagyonvesztést okozó hűtlen kezelés gyanúja is felmerül" a moszkvai ingatlan eladásával kapcsolatban. Végül felszólította a kormányt, hogy tájékoztassa a közvéleményt arról, kik állhatnak a nyertes cég hátterében, "külföldi befektetők, vagy akár politikailag is beazonosítható körök" – mondta Németh Zsolt.
Az Európai Unió működését megreformáló lisszaboni szerződés elfogadásával kapcsolatos cseh és szlovák álláspontokról elmondta, hogy "jogi, politikai és erkölcsi képtelenség", elfogadhatatlan, hogy a két ország felmentést kapjon a csehszlovákiai németeket és magyarokat a második világháború után vagyonvesztéssel és kitelepítéssel sújtó Benes-dekrétumok miatt a szerződés alapjogi része alól. Ez a felmentés a szerződés újabb ratifikációs folyamatának elindítása nélkül nem lehetséges.
(MTI)
|
[
"Veres János",
"Székely Árpád"
] |
[
"Németh Zsolt"
] |
A Balaton, Szigliget és a Badacsony is egyszerre látható Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralójából. Az irigylésre méltó panoráma Balatonederics fölött tárul ki, ahol a miniszter a legújabb ingatlan - a 167 milliós családi ház - megszerzése előtt négy évvel vásárolt egy kisebb birtokot. A több tagból összeállított egyhektáros telken két ház is van.
A külügyminiszter egy szokatlanul nagy, 700 négyzetméteres családi ház megvásárlásával vonta magára két hete a sajtó figyelmét. Kiderült, hogy Szijjártó Péter Dunakeszin 167 millió forintért egy olyan háromszintes villát vett, amelyben fitneszterem, autómosó és egy külön szárnyat alkotó úszómedence is van.
Nem tartozik az átlagos méretű ingatalnok közé Szijjártó Péter balatonedericsi nyaralója sem, derül ki az Index birtokába került képekből.
A fideszes politikus vagyonnyilatkozatai szerint 2009 és 2010 között vásárolta fel több részletben a falu fölötti szőlőhegyen a jelenleg egyben 10 000 négyzetméteres méretű, azaz egyhektáros területet, ahonnan az egykor előszeretettel luxusozó politikus kivételes panorámát élvezhet.
Szijjártó 2009-ben nősült meg, és azévi bevallása szerint 4/5 részben tulajdonosa lett egy 91 négyzetméteres edericsi nyaralónak is. Később a nyaraló mellé több külön helyrajzi számon szereplő földet és szőlőt vett. Ezeknek az újabb szerzeményeknek már csak felerészben tulajdonosa. Helyi forrásaink szerint hasonló méretű és elhelyezkedésű ingatlanhoz - bár ilyenből nem sok van a piacon - ma 25 és 40 millió forint közötti összegért lehet hozzájutni. Az egyik ingatlanos oldalon egy hasonló méretű házat negyedekkora telekkel 39 millióért hirdetnek. Kisebb, önálló beépítetlen telkeket - ezekből vett többet is Szijjártó - ugyanakkor 1000 forint körüli négyzetméteráron is kínálnak még ma is.
Az edericsi képeken látszik, hogy a telek elég nagy, és szinte teljes egészében rendszeresen nyírt fű borítja. A nyaraló, egy kétszintes, faganggal körülvett ház a hegyoldalon elhelyezkedő telek jobb kilátással rendelkező felső részén áll, és az épület alapterületével nagyjából megegyező méretű, terméskőből emelt terasz egészíti ki. A telek alján, a kapubejárat mellett egy további, kétszintes épület is található. A 70-es évek nyaralóépítészeti stílusának megfelelő ház Szijjártóék szerint a telek gazdasági épülete.
11 Galéria: Szijjártóék balatoni nyaralója Fotó: Gulyás Balázs - Fideszfigyelő
Megkérdeztük a minisztert, hogy ő összesen mennyit fizetett az eredetileg hat telekből összeállított ingatlanért, miért van két ház a telkén, és - hogy ami a Google mapsen kitakart területnek látszik, az egy medence-e.
Szijjártó Péter nem részletezte, hogy mennyibe került az edericsi birtok. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy vagyonnyilatkozataiban, így a 2009-esben és 2010-esben is eleget tett a vagyoni helyzete bemutatására vonatkozó törvényi kötelezettségeinek. (A miniszter vagyonnyilatkozatai itt elérhetőek.)
A nyilatkozatokból világosan látszik - írta Szijjártó - az általa négy, illetve öt éve vásárolt ingatlanok pontos leírása, köztük a feltüntetett két épület, az üdülő és a tárolóként használt gazdasági épület. A miniszter hozzátette, hogy a telken nincs úszómedence, csak "egy néhány négyzetméteres műanyag pancsoló a gyerekeknek, amelyben a három és fél éves kisfia lába is leér már".
A vagyonnyilatkozatokból nem olvasható ki, pontosan mennyit költött az edericsi ingatlanra. Ami biztos, az az, hogy Szijjártó megtakarításai 2009-ben bevallása szerint 20 millió forinttal csökkentek, de ezt két év alatt vissza tudta pótolni. 2010-ben már 6 milliót tudott félretenni – mindezt úgy, hogy közben további földeket vásárolt Balatonedericsen.
|
[
"Szijjártó Péter"
] |
[
"Gulyás Balázs"
] |
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben, az Üllői út 32. alatti Heinrich-udvart Vasudvarnak is hívják, mivel egykor a vasgyáros Heinrich család tulajdona volt. Az épületegyüttes három részből áll: az Üllői úti bérpalotából, az udvari földszintes raktárépületekből, és a Mária utcai többemeletes raktárból, amiben nem sokkal ezelőttig például a Tilos Rádió is működött.
Az épületegyüttes mindhárom elemét az 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet nyilvánította védetté, ami kiterjedt az udvari földszintes szárnyakra is, hiszen azok miatt viselte az “udvar" megnevezést. Tavaly decemberben azonban az épület védettségét váratlanul megszüntették, május elején pedig kiemelt beruházásként sorolták be a projektet, így mostantól a kerület építési szabályait sem kell betartania a beruházónak.
Az építkezés miatt a környéken lakók panaszkodnak, és egy önkormányzati képviselő is felszólalt. A szomszédos épületek ingatlan-tulajdonosai szerint az épület udvarán tervezett új, magas ház teljesen elveszi majd a fényt a lakásaiktól. Sátly Balázs (LMP) józsefvárosi önkormányzati képviselő május 1-i Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a beruházás keretében egy 117 szobás hotelt, és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakást húznak fel a helyszínen.
Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel from atlatszo.hu on Vimeo.
Az épületre vonatkozó műemlékvédelmi korlátozásokat váratlanul szüntették meg tavaly decemberben, a 19/2019. (XII. 20.) MvM rendelettel, a terveket pedig a tavaly őszi önkormányzati választások után, még az új önkormányzati testület felállása előtt tartott tervtanácsi (helyi építési ügyeket véleményező szakmai fórum) ülésen hagyták jóvá.
Józsefvárosnak ezen a részén (az úgynevezett Palotanegyedben) tavaly szigorodtak a beépíthetőségi szabályok, de ennek az ingatlan-projektnek sikerült még az új szabályozás érvénybe lépése előtt, tavaly nyáron beadnia a terveket. Annak ellenére kaptak zöld utat, hogy korábban műemlékvédelmi okokra hivatkozva egyszer már elkaszálta a Miniszterelnökség a műemlék épület részleges bontásával és újraépítésével megvalósítandó beruházást.
Az Átlátszónak neve elhallgatását kérve nyilatkozó szakértő szerint jogellenesen szüntették meg az épület műemléki státuszát, mert az épületegyütes ma is megvan, épen és hiánytalanul, pontosan olyan állapotban, amilyenben védettnek nyilvánították egy évtizede:
“Ezt a védelem megszüntetési esetkört arra találták ki, ha egy épületet nem műemléki okból nyilvánítottak műemlékké, hanem például politikai megfontolásból. Ilyenek voltak a 1989 előtti munkásmozgalmi emlékek, amiknek többnyire nem volt építészeti értékük, ezért a védettségüket a rendszerváltás után meg is szüntették. A Heinrich-udvar nyilván nem ilyen. Itt csókos befektető kérésére, jogellenesen szüntették meg a műemléki státuszt. És ez már a többedik ilyen eset volt, hiszen ugyanez történt a Radetzky-laktanyánál is, szintén befektetőknek való kedvezés céljából. Egyik esetben sem készült az örökségvédelmi törvényben előírt törlési dokumentáció, ahogy egyik esetben sem folytattak le az előírásoknak megfelelő törlési eljárást sem. Csupán egyik napról a másikra kimondták a védelem megszűntét."
Sátly Balázs önkormányzati képviselő az Átlátszónak nyilatkozva azt is kifogásolta, hogy az építkezés módosított terveit jóváhagyó tervtanácsi döntés óta a tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzattal az ügyről egyáltalán nem kommunikált sem az örökségvédelmi ügyeket felügyelő Miniszterelnökség, sem a hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal, sem a beruházóként érintett ingatlanfejlesztő cég.
Ironikus részlete a történetnek, hogy a tervtanácsi ülés napirendjében “rehabilitációs engedélyezési tervként" hivatkozzák a szakmai vélemények szerint a műemlék épület tönkretételével járó beavatkozást.
A képviselő szerint a Heinrich-udvar beépítésével járó eredeti tervek szerint az önkormányzat kezelésébe került volna egy rész (egy földalatti passzázs), így a fejlesztés gyakorlati megvalósulásához szükség lett volna az önkormányzat képviselőtestületének döntésére.
Sátly nem tudja, hogy a tervek változtak-e, viszont azt valószínűsíti, hogy a most megkapott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás-státusz azt a célt szolgálja, hogy a helyi építési szabályokhoz az ingatlanfejlesztésnek ne kelljen igazodnia, és a helyi lakókat képviselő önkormányzat ne kerüljön döntési helyzetbe az ügyben. Ezt a feltételezést erősítette meg egy másik, neve elhallgatását kérő forrásunk is:
“Azért lehetett szükség a projektet minden önkormányzati szabály alól mentesítve nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítására, mert az időközben ellenzékivé vált Józsefvárosi Önkormányzat már nem támogatta a beruházást, és akadt még egy-két helyi önkormányzati előírás, amit a tervek nem tudtak teljesíteni, és a közterület-használati szerződést is meg kellett volna kötni az önkormányzattal, de az húzódozott ettől. Így nem kaphatott volna építési engedélyt a terv."
Az Átlátszó információi szerint egy olyan, főként szállodai, kisebb részt lakó-funkciójú együttest akar itt megvalósítani a befektető, ami az udvari szárnyak teljes bontásával jár, az udvar helyére pedig hatalmas belső szárnyakat emelnének. Megkerestük az épület tervezőjét, aki azt mondta, a beruházó engedélye nélkül nem nyilatkozhat, s hogy a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. sajtósa válaszol majd a kérdéseinkre, de erre mostanáig nem került sor.
A Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt-ben 2019. szeptemberig az egyik tulajdonos az a Szabó Zoltán volt, akiről korábban a Magyar Narancs 2018-ban azt írta, hogy egykor Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa volt, és Garage Kft. nevű cégével a Millenáris Széllkapu nevű állami beruházáson is dolgozott. A Garage Kft. idén is kapott állami megbízást, a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai Várban kijelölt épületének (Szentháromság tér 6.) műemléki épületrekonstrukciójához kapcsolódó feladatok első ütemében.
“Ma Magyarországon már szinte semmi nem garantálja a műemlék épületek védelmét e befektetői érdekkel szemben" – így foglalta össze egy forrásunk a történetet.
“Építtetői körökben már egy ideje közszájon forog, hogy a Miniszterelnökség különböző szintű vezetői kaphatóak az üresen álló műemlék épületek védettségének levételére, csak kérni kell tőlük. Állítólag még védelem megszüntetését tartalmazó jogszabály szöveget is készen megküldik a tárcának, amit a miniszternek csak alá kell írnia, és kész. A vezetők megfélemlített beosztottjai pedig készségesen együttműködnek, így a rendszer olajozottan működik. Az eredmény pedig: nincs műemléki védelem, nincsenek költségnövelő kötöttségek, bármi szabadon bontható, és védettség miatt amúgy is nyomott áron megvett telken zöldmezős beruházás végezhető."
Több korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az UNESCO Világörökség Bizottságának is felkeltette a figyelmét, ahogyan a magyar kormány az épített örökséggel bánik, s a szervezet több alkalommal szakértőket küldött a budapesti helyzet felmérésére. Az UNESCO a magyar kormánynak küldött állásfoglalásaiban többször is kiemelte például a Tiborcz István és üzlettársának cége által épített szállodához darabjaira szedett MAHART-ház tönkretételét, amit szintén külön, személyre szabott kormányrendelet engedélyezett.
Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek.
Szöveg: Horn Gabriella — Videó: Németh Dániel
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Szabó Zoltán"
] |
[
"Tiborcz István",
"Varga Mihály",
"Németh Dániel",
"Horn Gabriella",
"Sátly Balázs"
] |
2008. 11. 11., 9:36
Utolsó módosítás: 2008. 11. 12., 11:07
Először nem kívánt vallomást tenni, majd a keddi tárgyaláson felolvasott nyilatkozatában részben elismerte a bûnösségét Zuschlag János csalásban és okirat-hamisításban. A tárgyaláson lejátszottak egy felvételt, amelyen Zuschlag egy Feri nevû embert emleget, aki szerinte már beteges küldetéstudattal rendelkezik. A titokban készült hangfelvételen az egykori képviselő arról is beszélt, hogy nem milliókat kért, hanem valami olyan feladatot, ami számára "egzisztenciális alapokat nyújt és a pártnak is jó".
Zuschlag felolvassa nyilatkozatát Sztráda infoSMS Ne sétáljon csapdába! Időben értesülhet az autópályákon és az M0-s autóúton a lezárással, eltereléssel járó balesetekről, a felújítási munkálatokról. Megtudhatja, mikor veszélyes a pálya havazás vagy jegesedés miatt, és mikor adnak át új szakaszokat. Fizessen elő Sztráda infoSMS szolgáltatásunkra! Megrendeléshez küldje a SZTRADAK hívószót egy # jellel (#SZTRADAK) SMS-ben a 777-es rövid hívószámra!
Az infoSMS szolgáltatást T-Mobile ügyfelek vehetik igénybe. Havidíja (illetve Domino ügyfelek esetén 30 napos időszaki díja) 399 Ft. A 777-re küldött SMS díja 72 Ft. KORÁBBAN Tilos közvetíteni Zuschlag kihallgatását
Lemutyizott pályázatokról vallott Zuschlag titkára
Nyilatkozatot olvasott fel a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kedden Zuschlag János, volt szocialista képviselő, akit 15 társával együtt bûnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bûntettével és más bûncselekményekkel vádol az ügyészség. Ebben részben elismerte a felelősségét a csalásban, tagadta ugyanakkor, hogy a bûncselekményeket üzletszerûen, illetve bûnszervezetben követte volna el. Állítása szerint a pályázati pénzeket részben törvénytelenül, de közösségi célra használták fel.
A vádiratban szintén szereplő magánokirat-hamisításokat nem felbujtóként, hanem bûnsegédként követtem el - nyilatkozta Zuschlag. A volt képviselő elismerte, hogy a pályázatokon nyert pénzt esetenként másra költötték, mint amire kapták, de vitatta, hogy minden esetben ő lett volna a felbujtó. Zuschlag elismerte, hogy egy alkalommal egy európai uniós támogatást sem arra a célra használtak fel, mint amire kapták, de azt állította, hogy ezt akaratán kívül tette.
Zuschlag azt állította, nem volt tudomása arról sem, hogy a Táncsics Alapítványtól (az MSZP pártalapítványától) származó pénzt szabálytalanul használták fel. Volt titkáráról, Lados Istvánról - aki korábban részletes vallomást tett a bûncselekmények elkövetéséről - azt mondta, ő csak végrehajtó volt, így nem tudhatta, valójában mi történik a pályázatokkal.Zuschlag emlékeztetett arra, hogy 50 millió forintot már megtérített, és még további 12 milliót szeretne visszafizetni.
Itt megnézheti Zuschlag nyilatkozatát!
A keddi tárgyalás kezdetén Zuschlag még megtagadta a vallomástételt. Azt mondta, a tárgyalás jelenlegi szakaszában nem kíván vallomást tenni, egyben azt ígérte, hogy később beszélni fog. Az eljárás így Zuschlag korábbi vallomásainak felolvasásával folytódott.
Itt meghallgathatja Zuschlag és Lados beszélgetéseit
A bíróságon lejátszottak több lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyeken Zuschlag volt titkárával, Lados Istvánnal beszélt. Ezek akkor készültek, amikor már folyt a nyomozás Zuschlagék ellen. A volt képviselő többek közt arra utasította titkárát, hogy törölje le a számítógépen tárolt adatokat, illetve azzal nyugtatta, hogy nem lesz semmi gond, minden elintéződik.
Ferinek küldetéstudata van
Lejátszottak egy olyan felvételt is, amelyet Lados rögzített 2005. szeptember 12-én. A felvételen csak Zuschlag hangja hallatszik, aki a lemondása utáni időszakról mesél valakinek telefonon keresztül, többször említve Ferit, akinek a teljes nevét nem mondja ki. Egy alkalommal például arról panaszkodott, hogy "nem érti a Feri, hogy ez egy pénzből és erőből mûködtetett rendszer". "Úgy érzem Ferinek küldetéstudata van. Ez betegség. Ez nagyon súlyos betegség" - hallható a felvételen.
A Lados által rögzített beszélgetés felvétele
A Terror Háza előtti viccelődése miatt 2004-ben lemondott Zuschlag arról is beszél a felvételen, hogy ő valamilyen kompenzációt kért a párttól: "Nem azt mondtam, hogy adjanak 75 milliót vagy 50-et, hanem hogy akkor nézzünk nekem valami olyan feladatot, ami nekem egzisztenciális alapokat nyújt és a pártnak is jó". Megemlíti azt is, hogy Feri "gyakorlatilag mindent rám akar kenni", illetve hogy a pártvezetésben "még meg vannak sértődve, hogy védekezek, hogy alkudozni akarok".
Katus is nyilatkozott
Megtagadta a vallomástételt, és Zuschlaghoz hasonlóan egy nyilatkozatot olvasott fel Katus Ferenc, aki Zuschlaggal együtt az MSZP megyei közgyûlési frakciójának tagja volt. Katus tévesnek nevezte Lados állítását, amely szerint ő okirat-hamisítást végzett volna. Azt állította, nem tudta, hogy bûncselekményt követett el, de ha akaratán kívül mégis törvényt sértett, azért vállalja a felelősséget.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlottak alapítványokon és egyesületeken keresztül 75 millió pályázati pénzhez jutottak hozzá jogosulatlanul, amelyeknek felhasználását hamis beszámolókkal és fiktív számlákkal igazolták. Zuschlag 2007. szeptember 21-től előzetes letartóztatásban van.
|
[
"Zuschlag János",
"Lados István",
"Katus Ferenc"
] |
[] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2010. szeptember 14. 06:33
Frissítve: 2010. szeptember 14., kedd, 06:43
Hagyó Miklós "jól számolt, és jól tudott alkukat kötni", de utólag mégis jobb lett volna tőle már az első hibánál megszabadulni – mondta a Hírszerzőnek adott interjújában a leköszönő főpolgármester. Demszky Gábor beszélt a széteső fővárosi MSZP-ről, Szijjártó Péter "szemtelenségéről", arról, miért bukott meg pártelnökként, és miért költötték le előre két évre az összes fejlesztési pénzt.
Konjunktúrája van a csontvázkeresésnek, Tarlós István is "szekrénynyitogatással" fogja kezdeni, ha nyer, megígérte. Ki fog valami potyogni azokból a szekrényekből?
Nem hiszem, hogy meglepetés éri Tarlós Istvánt. Ha voltak is csontvázak, azok már rég kidőltek a fővárosi tulajdonú cégeknél, de nem a főpolgármesteri hivatalnál. Hangsúlyoznám, hogy itt nem volt korrupciós ügy. A város gazdasági helyzetéről pedig valós adatokat adtunk meg, ez az interneten részletesen is elérhető. Világos kimutatás készül a szerződésállományról is, bár azt elmondhatom, hogy 2012-ig le vannak kötve a fejlesztési pénzek. Sajnáltam, hogy Tarlós István nem tudott ott lenni a közgyűlés utolsó ülésén, amikor elmondtam, hogy szerintem mi az, amit a következő városvezetésnek érdemes folytatnia. Ilyen az a pénzügyi-tervezési modell, amit még Atkári Jánosék dolgoztak ki, és aminek lényege, hogy a város működési bevételeinek 10-20 százalékát fejlesztésre, például az uniós beruházások önrészére költsük. Ez jelenleg tizenkét százalék, harminc milliárd forint, ezt szerintem Tarlós Istvánnak is tartania, vagy növelnie kellene. Ez a város szabad pénze.
Pont Atkári János mondta, hogy szerinte rosszabb helyzetben van a város, mint ön állítja.
Ő ezt azért mondja, mert ez a pénz feladathoz kötött, ha úgy tetszik, előre el van költve, valóban. A működési eredményünk tényleg nem nőtt azóta, mióta ő távozott, de nem egyedül kormányozunk, hanem a szocialistákkal, akik mindig többet szerettek volna költeni a működésre. Az elmúlt húsz évben ugyanakkor 16 ezer fővárosi beruházás jött létre, a kerületek és a magánszektor nélkül, ezek révén lett Budapest a legjobb befektetési célpont a régióban a Financial Times szerint.
Mekkora mozgásteret hagy így az utódára, ha a következő ciklus közepéig elköltötték a pénzt?
Ez nem probléma szerintem. Itt 26 futó nagyberuházás van uniós támogatással, és számos egyéb fővárosi döntés kisebb beruházásokról, amelyeket 90 százalékban a Fidesz is megszavazott, és mellesleg Tarlós István adhat majd át. Ezen kívül egy 40 milliárdos szabad felhasználású hitelkeretünk is van, amit az Európai Beruházási Bank biztosít. Ha az új városvezetés új beruházásokat akar indítani a már megkezdettek mellett, megteheti. A probléma az, hogy 2013 után még két év van, amíg az unió felé el lehet számolni a beruházásokat, és ezután már sokkal rosszabb feltételekkel lehet majd pénzhez jutni Brüsszelből. Ezért van most egyszerre ennyi beruházás, mert a lehetőség csak most adott.
Nagyon sokat dolgoztunk azon az elmúlt években, hogy a támogatások esetében nagyobb hangsúlyt kapjon a városfejlesztés, mondjuk a mezőgazdasággal szemben. Eddig szennyvíztisztításra és városi tömegközlekedésre kaptunk pénzt, azt szeretnénk elérni, hogy ez 2013 után is megmaradjon, mert a villamoshálózatot egyedül soha nem tudjuk felújítani. Kérdés, hogy a városrehabilitációra megnyílnak-e új források, mert a panelházakat enélkül szintén nem fogjuk tudni felújítani. Lesz dolga tehát Tarlós Istvánnak is, de ehhez egységes nagyvárosi fellépésre is szükség van az unión belül.
"Későn fogtunk bele Budapest megalkotásába" (Fotó: Magócsi Márton)
Az Atkári Jánossal való szakítását nagyon sokan Mesterházy Ernő érkezésével hozzák összefüggésbe.
De az mennyire igaz, hogy Mesterházy Ernő egy idő után már politikai ügyekbe is beleszólt?
Ezért kellett létrehozni az úgynevezett szuperbizottságot, amit sokan a bűnök eredőjének tartanak?
Utólag hogy csinálta volna?
Talán túl jól is.
Amit most mond, azért rímel Tarlós István kritikájára, miszerint ön soha semmiért nem vállalja a felelősséget.
Demszky: ha Hagyó előbb megy, előbb jött volna a Fidesz (Fotó: Magócsi Márton)
Miért nem sikerült egységes arculatot kialakítani húsz év alatt Budapestnek?
Azért a felújított, graffitimentes prágai belvárost igencsak irigyeljük, ha arra járunk.
De ezt a helyzetet a Budapest Törvénnyel...
Amit maguk fogadtak el még az első ciklusban.
Kapott rá választ?
Szijjártó Pétertől szemtelen reagálást? Ilyet sosem tételeznék fel róla. Mi volt benne mégis?
Egy régi szövetségesét idézném: Bőhm András éppen a Hírszerzőnek írta önről : a magyar liberalizmus egyik felvirágoztatója lehetett volna, ehelyett sírásója lett. Erről mit gondol?
Több ezer fotót készített főpolgármesterként is. Ezekkel mit tervez? Kiállítja?
Először is: sosem fogom nyilvánosan bírálni Atkári Jánost, a város rengeteget köszönhet neki. Sajnálom, hogy elment, egy nagyon kicsi tételen múlt a kenyértörés, húsz milliót akart adni Schiffer János akkori főpolgármester-helyettes soron kívül egy színháznak, Atkári ezek után állt fel. Ugyanakkor kétségtelen, hogy 2004 után tényleg voltak olyan változások, amiket nehéz lett volna vele elfogadtatni, például, hogy az útfelújítási programot a kormány kihátrálása után is folytassuk. De nincs közvetlen összefüggés Mesterházy Ernő érkezése, és az ő távozása között. A szocialistákkal való állandó konfliktusnak volt ebben meghatározó szerepe inkább.A Városházán nem volt döntési joga. Az SZDSZ utolsó elnökei mellett politikai tanácsadó volt, itt csak a kormányzattal való kapcsolattartást segítette, amit már elmondtam sokszor. Segített a szocialisták meggyőzésében is, hogy az egyfős többségre tekintettel legyenek fegyelmezettek a közgyűlési döntések, például a költségvetés megszavazásánál. Erre az SZDSZ-frakció önmagában nem lett volna képes. Én sokszor megkérdeztem Steiner Pál MSZP-frakcióvezetőt fontosabb szavazásoknál, hogy megszavazzák-e, vagy sem, és a válasz sokszor az volt, hogy "nem tudom". Több egyeztetés után is csak annyi derült ki sokszor, hogy kik a problémás képviselők, akiket külön kellett győzködni. Ez nem Steiner Pálról szólt, hanem az MSZP-frakció szétesettségéről, a belső harcaikról például Hagyó Miklós és Hunvald György között.(Az MSZP-SZDSZ többség egy bizottság hatáskörébe helyezte a fontosabb fővárosi beruházásokat, személyi kinevezéseket, ebben már nem csak egyfős többségük volt, így könnyen érvényesíthették akaratukat az ellenzékkel szemben - a szerk.)Valóban hiba volt ennek a létrehozása. De ez akarta megoldani az egy fős többség zavarait. A cél az egyszerűsítés volt, minden gonosz hátsó szándék nélkül. De nem volt helyes, hogy ilyen széles hatáskört adtunk neki, ezt lehet már látni.Az első olyan feladatnál, amit Hagyó Miklós nem tudott megoldani - mert hiányzott hozzá a múltja, a tapasztalata - el kellett volna venni tőle a hatásköröknek legalább egy részét. A rászabott szuper-főpolgármester helyettesi feladat, benne a nagy közműcégek irányítása egyszerűen meghaladta a kompetenciáját. Attól függetlenül, hogy bizonyos dolgokban nagyon jó volt.Jól számolt, jól tudott alkukat kötni.Akkor azt mondom, értett hozzá, hogy jól előkészítsen megegyezéseket. Nélküle például az MSZP nem szavazta volna meg a parlamentben a távhő áfacsökkentését. De még egyszer mondom, amikor az első problémák jelentkeztek, el kellett volna venni tőle a területet. De ő volt az erős ember, tizenhat kerületi MSZP-szervezet volt mellette és a fővárosi képviselők többsége, ennek koalíciós szakítás lett volna az eredménye.Hogy ezután mi lett volna, azt láthattuk az utolsó évben: rettenetes kínlódás, nem működik semmilyen egyeztetés, vagyis Hagyó hatásköreinek csökkentése hozta volna magával az új választást, mondjuk 2008-ban, és akkor két évvel hamarabb jött volna a Fidesz. Nekem komoly, néha igencsak emelt hangú vitáim voltak vele, több számon kérő levelet írtam neki, de vezetői hibákat láttam, törvénybe ütköző ügyeket nem. Ha volt is ilyen, azt elkonspirálták, s így az igazságszolgáltatásnak kell felderítenie.Amikor a korrupciós botrány kirobbant, én két nap múlva vállaltam a politikai felelősséget mindazokért a döntésekért, amelyek Hagyó vagy az általa hozott BKV-vezetők megválasztásához vezettek. Nyilván, ha ismerem az azóta napvilágra került részleteket (és ezek igazak), már korábban más megvilágításba helyezte volna az egészet. Meg kell várni a bíróság ítéletét.Ebbe valóban későn fogtunk bele. Bojár Iván Andrásnak van egy kész koncepciója, remélem, folytathatja a munkáját. De eladni csak azt lehet, ami van. És most már van mit eladni. Azt mondanám, előkészítettük a talajt, és több dolog beért: nagyon sok a befektető, akik optimisták a fővárosi gazdaság kilátásait illetően, hogy az itt élők öt százaléka külföldi, hogy újra nő a város népessége, hogy élhetőség tekintetében az Economist szerint megelőztük Varsót,Prágát.Prágát valóban nagyon jól eladták a külföldieknek, de ott sok minden másképp működik. Kerületek ott is vannak ugyan, de nem szabdalták a várost darabokra, a központi városháza dönt a fontos kérdésekben. Nem privatizálták a belvárosi lakásokat, hanem megmaradtak bérlakásoknak, ami folyamatos bevételt jelent a városnak. Ha fölmegy az ember a Hradzsinra, és lenéz a városra, azt látja, hogy egyformák a háztetők, mert ugyanabból a palából vannak, ami központi felújítási programra utal. Nálunk minden háznak más a teteje, a felújítottak között még mindig sok a lerobbant épület, mert nincs pénzre a lakóknak. Mi, mint a központ, legfeljebb rehabilitációs alapból, műemléki alapból tudunk valamit segíteni, a hatáskör a kerületeknél van, de pénz ott sem.A másik, hogy Budapest vezetése valamilyen szinten mindig harcolt a központi kormányzattal, Prágát pedig nagyrészt állami pénzből fejlesztették. Nálunk folyamatosan vonták el a pénzt a fővárostól, az itt keletkezett személyi jövedelemadónak például már csak a két százaléka marad helyben az egykori száz, majd ötven százalék helyett. Ráadásul soha nem volt olyan, hogy a főpolgármester és a kormányfő hasonló párthoz tartozott volna, mint ahogyan Csehországban.Ez a törvény egy borzalom.Kétségtelen, bár nem egyedül, hanem az MDF-el. Más nem ment minket, mint hogy tapasztatlanok voltunk, és a korábbi időszak túlcentralizált állama helyett mindenki mást akart. Tarlós István pártjának most egyedülálló lehetősége lesz ezen változtatni, de attól tartok, saját klientúrája lesz a legfőbb akadálya. Én megírtam Orbán Viktornak egy részletes levélben, hogy hogyan működhetne egységesebben a főváros, elküldtem az általunk kidolgozott törvényjavaslatot is.Csak Szijjártó Pétertől kaptam egy nagyon szemtelen reagálást.Úriember olyat nem idéz nyilvánosan, ami abban a levélben volt.Ez az ő speciális nézőpontja. Azzal, hogy nagyon sokáig a választók többsége engem támogatott a fővárosban, az SZDSZ-ért is nagyon sokat tettem. Ezt azok, akik nem itt dolgoztak, a párton belül sem tudták sem kiköpni, sem lenyelni. Néhány kisvárost leszámítva, Budapest volt töretlenül az egyetlen stabil bástya az SZDSZ számára 1998 óta, amikor kis párt lettünk országosan. Én ennyit tudtam tenni az SZDSZ-ért. Amikor pártelnökként megpróbáltam leválasztani az SZDSZ-t a szocialistáktól, és középre vinni, azt a pártvezetés egy része, a szoclib média és az értelmiségi holdudvar egyöntetűen utálta el, és lényegében meghiúsította.A döntésem akkor azért volt helytelen, mert az elfogadottságom korábban a másik oldalon is megvolt, de onnantól pártpolitikusként tekintettek rám. 2000 őszén olyan kísérletbe fogtam, ami kudarcra volt ítélve, akkorra már túl szorosak voltak az MSZP-hez kötődő szálak, túlságosan be voltunk ágyazódva. Ezt próbálta meg később Fodor Gábor is, szintén sikertelenül. De Bőhm András nyilván a mostani helyzetre érti, amit írt. A városvezetői kritikáját elfogadom, az SZDSZ szempontjából szerintem elfogultan ítélt. Ő egyébként benne volt abban a körben, ami ezt a 2000-es leválási kísérletet előkészítette. Vagyis ily módon együtt buktunk meg.A nyolcvanas években készített roma képeim ma érdekesek igazán. A követésemről szólók is. Vagyis kell nekik idő, hogy "beérjenek". Amatőr fotós vagyok, dokumentálni szerettem volna ezt az időszakot. Akárcsak az a több száz karikatúra, ami ebben a húsz évben készült, ezeket például szeretném illusztrációként felhasználni a könyvemben, amit írok. De a fotókat, akárcsak a teljes levelezésemet vagy a főpolgármesteri kabinet ülések jegyzőkönyveit, és minden hasonló dokumentumot átadok a Szabó Ervin Könyvtárnak, hogy bárki számára kutatható legyen. Nyílt kártyákkal játszom.
|
[
"Mesterházy Ernő",
"Hagyó Miklós",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Atkári János",
"Magócsi Márton",
"Hunvald György",
"Iván András",
"Steiner Pál",
"Szijjártó Péter",
"Tarlós István",
"Schiffer János",
"Kósa András",
"Bőhm András",
"Fodor Gábor",
"Orbán Viktor"
] |
Elfogatóparancsot adtak ki a 4-es metró beruházásáért felelős DBR Metró volt vezetője ellen. Sajtóhírek szerint a korrupció miatt folyó nyomozás egyik gyanúsítottja Gulyás László lehet, aki külföldre távozott.
Tavaly októberben kihallgatásokat tartott, házkutatásokat végzett a 4-es metró beruházásához kapcsolódó Alstom-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség, az egyik gyanúsított pedig időközben külföldre szökött – írja a Magyar Hírlap.
A külföldre szökött férfit a Magyar Nemzet Gulyás Lászlóként, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetőjeként azonosítja, jelezve, hogy a legfőbb ügyész "név nélkül említette meg Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester egykori bizalmasát".
Mindkét lap a Polt Péter legfőbb ügyész által Szabó Tímea országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszból idéz; a Magyar Hírlap szerint két, a Magyar Nemzet szerint három embert hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben.
A Magyar Hírlap a legfőbb ügyészt idézve azt írja, a vádhatóság "folyamatos, intenzív kapcsolatot tart az ügyben érintett külföldi hatóságokkal" a külföldre szökött férfi ügyében, aki ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF szerint összeférhetetlenség, fejetlenség jellemezte a négyesmetró-beruházást. A Figyelő írt arról először, hogy a szabálytalan szerződések a beruházás 60 százalékát teszik ki – 452,6 milliárdból 272,8 milliárd forintot. Gyakorlatilag minden kifogásolható ügy Demszky Gábor főpolgármestersége idejére esett. A jelentés Medgyessy Péter volt miniszterelnök érintettségét is említi. A Fidesz korábban jelezte: vizsgálóbizottságot is akar minden idők legnagyobb korrupciós ügyében.
Az OLAF-jelentés kapcsán mondta azt a TV2 ma reggeli műsorában Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, hogy az már alapot adhat arra, hogy büntetőeljárás induljon ebben az ügyben".
Az üggyel az Országgyűlés gazdasági bizottsága is foglalkozik. Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester várhatóan elmegy a bizottság ülésére, míg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, akit volt kormányfőként hallgatnának meg, nem kíván elmenni az ülésre.
Fővárosi Törvényszék: nem körözik Gulyás Lászlót
A Fővárosi Törvényszék este közölte, hogy nem bocsátott ki Gulyás László ellen a Budai Központi Kerületi Bíróság sem nemzetközi, sem európai elfogatóparancsot az Alstom-ügyben, és ilyen indítvány nem is érkezett a bírósághoz.
|
[
"Gulyás László"
] |
[
"Tuzson Bence",
"Medgyessy Péter",
"Polt Péter",
"Gyurcsány Ferenc",
"Szabó Tímea",
"Demszky Gábor"
] |
Budai: A sukorói projekt "nem más, mint egy lopás"
Az államot és az adófizetőket is kár érte
• Sukorói kaszinóváros: Szollár oktondiságról beszélt
• Mégis épülhet a sukorói kaszinóváros?
• Közokirat-hamisítás? – Vádat emeltek a sukorói ingatlancsere ügyében A sukorói King’s City kaszinóprojekt nem más, mint a kormány által támogatott nagy lopás – jelentette ki a Magosz szövetségi igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Budai Gyula úgy fogalmazott: az ügyészség és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kimondta, hogy a jogügylet "nem más, mint egy lopás", ugyanis az államot és az adófizetőket is kár érte. Kijelentette, hogy a szerződést felül kell vizsgálni, és egy kormányváltás esetén a nyertes pályázatot meg kell semmisíteni. Ígéretet tett arra is, hogy egy kormányváltás esetén felelősségre vonják a résztvevőket.
Budai Gyula közölte: úgy látszik, hogy a hivatalos szervek álláspontja ellenére a kormány továbbra is támogatja a lopást és kiemelt projektként kívánja kezelni a beruházást. Hozzátette, "sajnos a pénzügyminiszter, Oszkó Péter is odaállt a lopás oldalára", miután azt mondta, hogy a beruházással kapcsolatban minden rendben van.
A Magosz szövetségi igazgatója közölte, a kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy Joáv Blum izraeli befektető ellen közokirat-hamisítás miatt vádat emeltek, mert nem él életvitelszerűen Sukorón. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség 500 millió forintos hűtlen kezelés miatt folytat nyomozást. Közölte, hogy a kiszivárogtatott ÁSZ jelentés alapján a magyar államot körülbelül 700 millió forintos kár érte, hogy amiatt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem indokolt ingatlancserét hajtott végre. Kijelentette, hogy jogilag is aggályos a csere, mert az ingatlanok értéke között jelentős eltérés van. Budai Gyula úgy fogalmazott, hogy az ügyben "cinkosan együttműködik" a földhivatal, az MNV Zrt. vezetése, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a kormány. Kijelentette: súlyos a pénzügyminiszter felelőssége, mert Oszkó Péter a tények ellenére eredményesnek ismerte el az egyetlen beérkezett pályázatot.
Az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti területen a hírek szerint King,s City néven gigantikus idegenforgalmi létesítményt – szállodákat, éttermeket, kaszinót, szórakoztatóközpontot – építene egy külföldi üzletemberekből álló befektetői csoport. Az elképzelés ellen erőteljesen tiltakoznak civil szervezetek és környezetvédők, mivel szerintük ezzel tönkreteszik a környezetet, károsítják a tavat.
(MTI)
|
[
"Joáv Blum",
"Oszkó Péter"
] |
[
"Budai Gyula"
] |
Különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Keresztes Imre élettársa - a főügyész szerint mindössze "hölgyismerőse" – ellen, akit 400 milliósra becsült csalással gyanúsítottak meg – értesült a Népszava.
Mint arról annak idején elsőként beszámoltunk, 2011 májusában rendelték el nyomozást a Generali Biztosító hivatalos ügynöke, H-né P. Mónika ellen, és több százmillió forintos bűncselekmény-sorozat elkövetésével gyanúsították meg. Keresztes Imre pozíciója miatt, s mert az asszony fia a BRFK gazdaságvédelmi nyomozója volt, a budapesti helyett a Pest megyei főkapitányságot jelölték ki az eljárás lefolytatására.
Amint megírtuk: a Generali Biztosító munkatársa hosszabb ideje sikkasztotta el az ügyfelektől a befektetési biztosításra felvett pénzt - a körülbelül 400 milliót. H-né P. Mónika különféle szerződéses ígéretekkel – magát hamisított okmányokkal fedezve - nagyobb összegeket vett fel tőlük. Viszonylag magas hozamú - évi 20 százalékos - ajánlatokkal vett át pénzeket régi, vele szinte baráti kapcsolatokat ápoló ügyfeleitől. Az összegekről nyugtát állított ki, melyek a Generali hivatalos nyugtatömbjéből származtak - mint kiderült: illegálisan.
A hozamokat eleinte készpénzben, rendben megfizette "szerződéses" partnereinek, ezek a kifizetések azonban egy idő után akadozni kezdtek, majd végképp elmaradtak - ahogyan egy "pilótajáték" esetében törvényszerű. Amikor az ügyfelek aggodalmuknak adtak hangot, H-né P. Mónika különféle kifogásokkal élve haladékot kért. Utóbb pedig elérhetetlenné vált, még barátainak sem fizetett, sőt a kapcsolatot is kerülte velük. Lapunk információi szerint a károsultak számára H-né elérhetetlenné vált, állítólag egy időre egy vidéki egyházi szeretetotthonban talált menedéket.
A Generali az ügy nyomán megszigorította minden olyan szabályzatát, amely a nyugták kiadásáról és az elszámolásokról rendelkezik. A károsultak ugyanakkor csak az ügy jogerős lezárása után - nyilván évek múlva - számíthatnak arra, hogy egyáltalán szóba kerülhessen kártérítési igényük - közölte a Generali.
A Pest megyei főkapitányság egyszer már vádemelési javaslattal zárta le az ügyet, az akta azonban valamiért nem a nyomozás szerint illetékes Pest megyei, hanem a Fővárosi Főügyészségre (FFÜ) került. Kiderült: a rendőrség meglehetősen felületesen járt el, ezért szinte minden elölről kezdődött.
Lapunk úgy tudja, a nyomozók "elmulasztották" H-né P. Mónika feletteseinek, munkatársainak kihallgatását. Tudomásunk szerint Keresztes Imre főügyész tanúkihallgatására sem került sor.
A rendőrségi vallomások szerint a sértettek személyesen Keresztestől is sokszor kértek segítséget, hogy beszéljen élettársával: adja vissza a pénzt. Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettes többször fordult az ügyben Keresztes feletteséhez, Polt Péterhez, de hiába.
Hároméves eljárás, és egy eredménytelen vádemelési javaslat után végre bírósági szakaszba kerülhetett az ügy.
A Generali Biztosítónak a nyomozás lezárulásáról nincs tudomása, így a vádemelési javaslat tartalmát sem ismeri, de természetesen a nyomozás eredményeképpen keletkezett információkat – amint azokról tudomást szerez - figyelembe veszi a kártérítési igények jogalapjának és összegszerűségének vizsgálata során.
A biztosító változatlanul vállalja, hogy a bizonyítottan megalapozott és jogos kártérítési igényeket rendezi. A biztosító korábban maga kezdeményezte az ügy kivizsgálását, kereste meg az ügyfeleket, és tett meg minden szükséges intézkedést ügyfelei védelmében, beleértve a rendőrségi feljelentést is. A büntetőeljárás sikere érdekében társaságunk minden szükséges információt, dokumentumot a nyomozó hatóság rendelkezésre bocsájtott.
Az ügyben jelenleg 4 polgári peres eljárás is folyamatban van a biztosítóval szemben. A biztosító természetesen ezen perek esetében is vállalja, hogy a bíróság által megalapozottnak és jogszerűnek tartott kártérítési igényeket rendezi – írták korábbi kérdéseinkre. Lapunk ismételten megkereste Generalit, és a főügyészséget is, amint választ kapunk, közöljük.
Veress Jenő
|
[
"Keresztes Imre"
] |
[
"Veress Jenő",
"Harangozó Tamás",
"Polt Péter",
"H-né P. Mónika"
] |
Csaknem tízmillió forint bevételt és szerény, félmilliós profitot könyvelt el tavaly a VMSEVEN Kft., ami Veres Margit, volt balmazújvárosi polgármester tulajdonában áll. Verest 2018 áprilisában 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadása miatt, ám az egykori városvezető három éve nem vonult börtönbe, mert kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz, amelynek elbírálását szabadlábon várhatja ki.
A VMSEVEN Kft.-t 2018 októberében alapította a volt polgármester, vagyis néhány hónappal azután, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítélte őt a bíróság. A társaságnak mindössze egy alkalmazottja van, ügyvezetője Veres Margit 21 éves lánya. Azt nem tudni, hogy a főtevékenységként üzletviteli és egyéb tanácsadással foglalkozó cégnek honnan vannak megbízásai, de tavaly és tavalyelőtt is nagyjából tízmillió forintos bevétele volt.
Gazdasági tevékenysége mellett Veres Margit nyilvános eseményeken is aktívan részt vesz, amíg várakozik Áder János államfő döntésére. 2019 karácsonya előtt a korábbi polgármester a hajdúnánási városbálon mulatott többek közt Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István MAGOSZ-elnök és Szolláth Tibor fideszes hajdúnánási polgármester társaságában. Korábban pedig Romániában, Csíkszentdomokoson tűnt fel, ahol a magyar országgyűlés csapata és a székelyföldi önkormányzati képviselők barátságos labdarúgó-mérkőzését tartották. Az állami televízió tudósításában az volt látható, hogy miközben Kövér László házelnök a csatornának nyilatkozik, Veres Margit a háttérben a résztvevőkkel cseveg.
Miután Veres Margit elítélése óta több mint három év eltelt, megkerestük ügyvédjét, Rácsai Lajost, aki elmondta, semmilyen értesítést nem kaptak az ügyfele ügyében sem a Köztársasági Elnöki Hivataltól, sem pedig az Igazságügyi Minisztériumtól. Előbbinek is elküldtük a kérdéseinket arról, hogy három év elteltével miért nem bírálja el az ügyet a köztársasági elnök, illetve mikorra várható a döntése. A hivataltól mindössze annyit válaszoltak:
|
[
"Veres Margit"
] |
[
"Kövér László",
"Szolláth Tibor",
"Jakab István",
"Áder János",
"Tiba István",
"Rácsai Lajos"
] |
nepszava.hu;
Miniszterelnöki Kabinetiroda;Batthyány Lajos Alapítvány;milliárdok;
2021-06-06 10:32:07
Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig
Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy "konzervatív kávézónak" például 600 millió forint jutott.
Az élet körforgása: a Rogán-féle Kabinetiroda több, mint 3 milliárdot ad egy alapítványnak, akik aztán továbbosztanak több, mint 700 milliót az Alapjogokért Központ mögött álló Kft.-nek. Akik aztán elmondják a TV-ben, hogy mennyire jó munkát végez a Kormány. Mindezt az adónkból – írja Facebook-oldalán a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor.
A civil szervezet a közhasznúként feltüntetett Batthyány Lajos Alapítvány 2020-as beszámolójában bukkant rá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásának jelentős részét: 720 millió forintot miként kapott meg a kormányoldalhoz egyértelműen kötődő Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.
Arról, hogy a közpénzt folyamatosan "öntik" alapítványi közvetítéssel az Alapjogokért Központba, és miként működik ez a hálózat, még márciusban közölt részletes tényfeltáró írást az Átlátszó. A K-Monitor most egy másik jelentős tételre is felhívta a figyelmet, ugyancsak a Batthyány Lajos Alapítvány beszámolójára hivatkozva:
"A másik nagy támogatott (Apriori Cultura NKft.) a konzervatív Scruton kávézó mögötti vállalkozás. 600 milliót kapott a konzervatív kávézó, amit több kormánytag is reklámozott a közösségi oldalán."
A Telex az ügyben azt is megírta: a Scruton tulajdonosa és ügyvezetője az Opten cégjegyzék szerint pedig az a Szalai Zoltán, aki a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. – Az MCC a közelmúltban több százmilliárd forintnyi állami vagyont kapott, összeszedni is nehéz, hogy mennyi támogatást és ingatlant juttatott a kormány kedvenc tehetséggondozójának – jegyezték meg.
(Képünkön az állami pénzből támogatott "konzervatív kávézó")
|
[
"Szalai Zoltán"
] |
[] |
A közbeszerzési szakértő szerint a Hegyvidéki Önkormányzat egyik legfrissebb eljárása újabb iskolapéldája annak, hogyan lehet törvényesen, mégis felháborító módon befolyásolni egy pályáztatás eredményét úgy, hogy szinte biztosan az általuk preferált cég legyen a befutó. A gyanús közbeszerzésre Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke hívta fel a figyelmet. Többek között az ehhez hasonló, egyajánlatos közbeszerzések is közrejátszottak abban, hogy uniós eljárás induljon Magyarország ellen.
Nemrég írtuk meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a Hegyvidéki Önkormányzat közbeszerzései megsértették a közbeszerzési törvényt azzal, hogy rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg a kerületi tenderekre. A Közbeszerzési Hatósághoz a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) fordult idén januárban, miután hiányolták a tisztességes versenyt a kerületben. A Közbeszerzési Döntőbizottság 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a fideszes Pokorni Zoltán (Fidesz) vezette önkormányzatot, amit szerintük majd a szerződött közbeszerzési tanácsadó fog kifizetni saját pénzéből.
Az MKKP most újabb gyanús közbeszerzést szúrt ki, szintén a Hegyvidéki Önkormányzathoz köthetően.
"Keretmegállapodás alapján épületüzemeltetési feladatok ellátása" címmel írt ki közbeszerzési eljárást Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálata. A nyertes pályázóknak a következő feladatokat kell majd ellátnia egy éves időtartamban:
Takarítási szolgáltatás nyújtása összesen 29 656 m2 területen, 47 különböző közintézmény és 10 egyéb önkormányzati tulajdonú ingatlanokban. Őrzési feladatok ellátása évi 80 416 munkaóra (36 hónapra 241 248 munkaóra) mennyiségben (portaszolgálat, nem fegyveres és fegyveres vagyonőri feladatok, eseti vagyonőri feladatok, rendezvénybiztosítási feladatok). Kazán-karbantartási, kazán és kazánház üzemeltetési feladatok ellátása, valamint eseti hibaelhárítási/javítási feladatok ellátása (74 db kazán karbantartása, 10 db kazán és 28 db kazánház üzemeltetése, egyéb eseti hibaelhárítási és javítási feladatok ellátása évi 160 munkaóra (36 hónapra 480 munkaóra) és évi 80 alkalom kiszállás (36 hónapra 240 alkalom) mennyiségben). Felvonó-karbantartási szolgáltatások és javítási munkálatok elvégzése, mentési szolgáltatás ellátása és felvonók felülvizsgálata (16 db felvonó berendezés karbantartása, javítási munkálatok, 16 db felvonó műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálata, 16 db felvonó villamos biztonsági felülvizsgálata).
A keretmegállapodás alapmennyiségének értéke nettó 3 000 000 000 forint, amelytől felfelé 30%-os (azaz nettó 900 000 000 forint) eltérés lehetséges.
A kiírásra 3 ajánlat érkezett: a B + N Referencia Zrt. konzorciumban a SHIELD PROTECTION SERVICE Kft.-vel, az UNISZOL-Létesítménygazdálkodási Zrt., valamint a KIPSZER FT Zrt. a Ferencz-ker Kft.-vel pályázott.
A nyertes a B + N Referencia Zrt. és a SHIELD PROTECTION SERVICE Kft. párosa lett, miután a másik két pályázót kizárták.
Mivel a két másik ajánlattevőt nagyon hasonló ok miatt zárták ki (az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának igazolásával voltak gondok), felmerülhet a gyanú, hogy ezek nem független indulók voltak, sőt, akár ugyanaz az ember készítette el az ajánlatukat, és ezért követték el ugyanazt a típusú hibát. Persze ezt nem lehet vizsgálat nélkül kijelenteni (mi nem is tesszük), de nem ez lenne az első eset az országban:
Érdi botrány: egyvalaki írta a "versengő" óvodai közbeszerzési ajánlatokat | atlatszo.hu Egy két évet felölelő vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint. A jelentéstevő közel 60 oldalon keresztül sorolja a közbeszerzési szabálysértéseket, korrupciógyanús részleteket. Az is kiderült, hogy a volt fideszes alpolgármester projektkoordinátora volt több olyan eljárásnak, amelyekben a pályázatot rokonának cége nyerte meg. A Pest megyei város ellenzéki polgármesterének feljelentése után büntetőeljárás kezdődött kartellbűncselekmény miatt.
Fontos megyjegyezni, hogy az Európai Bizottság statisztikája szerint Magyarországon a 4. legmagasabb (40%) volt az egyajánlatos közbeszerzések aránya, és többek között ezt is kifogásolták, amikor uniós eljárás indult az ország ellen. Bár a Közbeszerzési Hatóság kritizálta a mintavétel módját, közölte, hogy – egy 2021-es kormányhatározattal összhangban – "a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére."
Szinte lehetetlen feltételek
Az MKKP és lapunk is megkérdezett egy közbeszerzési szakértőt az eljárásról, aki leszögezte:
ez egy újabb felháborítóan versenykorlátozó kiírás.
Mint mondja, a legfőbb módszer, amivel a végletekig korlátozzák a versenyt az, hogy abszolút össze nem tartozó feladatokat vonnak egybe: a takarítást, vagyonvédelmet és a műszaki üzemeltetést. Ha ezekre külön engednék az ajánlattételt (részajánlattételt), akkor rengeteg ajánlat jönne. Így viszont, hogy összevonták a beszerzés tárgyát, és a referenciákat is valamennyi tevékenységre be kell mutatni, már drasztikusan lecsökken a lehetséges pályázók száma.
"Konzorciummal ugyan még lehetne teljesíteni a feladatokat (összeáll egy takarító, őrző-védő és egy karbantartó cég), de egy eldugott feltétellel ezt is ellehetetlenítik" – magyarázza a szakértő.
"A III.2. pont szerint Nyertes ajánlattevőnek legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjára rendelkeznie kell érvényes
A) épületüzemeltetés érvényességi területen ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszerre vonatkozó tanúsítvánnyal, vagy a Kr. 24. § (4) bekezdése szerinti egyenértékű tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű dokumentummal (az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések leírása);
B) épületüzemeltetés érvényességi területen MSZ EN ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerre vonatkozó tanúsítvánnyal, vagy a Kr. 24. § (3) bekezdése szerinti egyenértékű tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű dokumentummal (az egyenértékű minőségbiztosítási rendszer leírása).
Konzorciumi ajánlattétel esetén minden nyertes ajánlattevőre külön-külön vonatkozik a fenti kötelezettség" – idézi a korlátozást jelentő részeket a szakértő.
"Emellett van egy 10 millió forintos ajánlati biztosíték, ami megint eltántoríthat cégeket, és az alkalmassági feltételek is ki vannak maxolva. A legnagyobb versenykorlátozó faktor mégis egyértelműen az, hogy nem engedik a részajánlattételt, és csak olyan cégek indulhatnak, akik valamennyi részterülettel egyszerre foglalkoznak.
Erre az alábbi bicskanyitogató magyarázatot adták:
»Ajánlatkérő nem teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, mivel a jelen közbeszerzési eljárás tárgya olyan összetett közbeszerzési igénynek minősül, amely alapján megvalósuló szolgáltatások időbeli-, térbeli- és műszaki teljesítésének összehangolt megvalósítását optimálisan, szakszerűen, hatékonyan megvalósítani és a biztonsági szempontokat is figyelembe teljesíteni egy ajánlattevő tudja. Ezt meghaladóan a beszerzés tárgya nem osztható oly módon, hogy az a közpénzek hatékony felhasználását eredményezné«"
– írta a szakértő.
Kormányközeli vállalkozás a befutó
A 6516 fős B+N Referencia nem ismeretlen a piacon. Azon túl, hogy cég saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Ahogy arról az Átlátszó is beszámolt, 2017-ben például egy 12 milliárd forintos tendert húztak be a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, majd 2018-ban egy 24 milliárd forintos pályázaton is sikerrel szerepeltek. 2019-ben többek között egy nettó 26 milliárdos keretszerződést nyertek el szintén a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, és 2020-ban, amikor tombolt a járvány, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. által kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzését is a B+N Referencia Zrt. vitte el. Majd az év végén meghirdetett – szintén erősen korlátozó – gigatendert is megszerezték, így ők végezhetik a kórházak 300 milliárd forintos takarítási munkálatait 4 évig.
Év végi gigatender: 500 milliárdért őriztetné és takaríttatná a kormány a kórházakat | atlatszo.hu Ünnepek alatt pályázhat az a nagyon felkészült szolgáltató, aki szeretné Magyarország 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményének 372 telephelyét őrizni és takarítani. Az őrzésre kiírt 200 milliárdos pályázat mellé 300 milliárdért a takarításra is lehet ajánlatot tenni: ezért a pénzért közel 3,6 millió négyzetmétert kell rendben tartani. A pályázók körét eléggé leszűkítette a kiírás, de néhány NER-cégnek azért maradt esélye.
A sok sikeres közbeszerzés a cég bevételein is meglátszik: a B+N Referencia Zrt. éves forgalma az elmúlt öt évben 13,7 és 67,3 milliárd forint között mozgott, az adózott eredményük pedig 1,4 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt.
Arról, hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, több médium is cikkezett már.
A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább – mutatott rá a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható volt az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A SHIELD PROTECTION SERVICE Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. sokkal kisebb hal a magyar közbeszerzések tengerében. A 133 fős gödöllői cég bevétele 848 millió forint volt tavaly, a nyersége pedig 408 millió forint. A cég tulajdonosai Kis Károly, Lacza Ádám Illés és Szűcs Róbert János.
A két cég már korábban is dolgozott már együtt: 2016-ban például éppen a XII. kerületi önkormányzat épület-üzemeltetési feladatok ellátásárára kiírt közbeszerzést nyerték el. A 3 évre szóló keretszerződés értéke akkor 485 millió forint volt.
12 milliárd forint összértékű takarítási, felújítási munkákat nyert el a B+N Zrt. | atlatszo.hu Tavaly év végén belehúzott és mintegy 12 milliárd forintot nyert el közbeszerzések révén a B+N Referencia Zrt., pedig úgy látszott, hogy Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly távozása után nincs sok szerencséje a vállalkozásnak az állami szektorban.
Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, egyúttal XII. kerületi önkormányzati képviselő az Átlátszónak elmondta, újabb izgalmas kerületi közbeszerzéssel lettek gazdagabbak, ahol egy érvényes ajánlat maradt, és ugyanazok nyertek, akik legutóbb is.
"A Shield Protection abban a tekintetben mindenképp helyi cégnek nevezhető, hogy bár gödöllői a székhelye, eddig csak a XII. kerületben nyertek közbeszerzést – itt viszont már elég sokat.
A cég ugyanakkor a NER-hez is könnyen beköthető, dr. Martonyi Zoltánon, Martonyi János fián keresztül. A Shield Protection tulajdonosai közül kettő, Lacza Ádám és Kis Károly a Verton Security kft.-n keresztül kötődnek Martonyi Zoltánhoz. A Vertonban dr. Martonyi Zoltán tulajdonos volt 2012 és 2017 között, Lacza Ádám szintén tulajdonos 2012-től, Kis Károly pedig 2012-től ügyvezető és 2017-től tulajdonos. Martonyi Zoltán pedig a mostanra felszámolt TSDM holding tulajdonosa volt 2013-17-ben, ennek szintén tulaja volt a Green Investments 2013-15 között, a Greenben pedig ügyvezető és tulajdonos volt Tiborcz István 2014 és 2015 között.
Úgyhogy nagy meglepetés nem történt" – összegezte Kovács Gergely.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, miután leadta szavazatát a Terézvárosi Gyermekkönyvtárban kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. MTI/Mohai Balázs
|
[
"Tombor András",
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Kis Károly",
"Szűcs Róbert János",
"Lacza Ádám"
] |
[
"Simicska Lajos",
"MTI/Mohai Balázs",
"Fonyó Károly",
"Schmidt Mária",
"Tiborcz István",
"Pokorni Zoltán",
"Martonyi János",
"Mészáros Lőrinc",
"Garancsi István",
"Martonyi Zoltán",
"Szíjj László",
"Kovács Gergely",
"dr. Martonyi Zoltán",
"Jászai Gellért",
"Lacza Ádám Illés",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor",
"Bárány László"
] |
Tavaly május végén a Magyar Birkózószövetség elnöke több sajtótájékoztatón is arról számolt be, hogy rövidesen elkezdik építeni Csepelen a sportág első akadémiáját, amely a kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kozma István nevét viseli majd. A csarnok tervei és a szükséges engedélyek már akkor megvoltak Németh Szilárd állítása szerint, és abban reménykedett, hogy június–júliusban kiírhatják a közbeszerzési eljárást is. A terület használatáért 35 millió forint plusz áfát fizettek a csepeli önkormányzatnak, holott a kiszemelt ingatlan becsült értéke 134,3 millió forint – ezek szerint Csepel is hozzájárul 100 millióval az akadémiához. A teljes beruházás 4–4,5 milliárdba kerülhet, és az állam az első ütem költségét (2,4 milliárd forint) át is utalta a rezsibiztos által alapított, annak lakására bejegyzett alapítványnak. Mivel Németh Szilárd szerint az alapítványt a gyorsabb ügyintézés miatt jegyezték be az állandó lakcímére, joggal vetődhetett fel a kérdés, vajon hol tart az akadémia építése, mennyit költöttek el a nem csekély közpénzből.
hirdetés
Nos, a hazai szövetség első emberének egy hét sem volt elég arra, hogy válaszoljon a beruházással és a 2,4 milliárd forinttal kapcsolatos kérdéseinkre, pedig tavaly májusban éppen azt mondta, ő a legjobb biztosíték arra, hogy itt minden rendben és ellenőrizhető lesz. Mindenesetre lapunk utánajárt annak, vajon hol tart a Kozma István Birkózó Akadémia építése. Az elképzelések szerint 2019-ben vehetik majd birtokba az első akadémisták a kétszintes multifunkcionális sportcsarnokot, amely akár kilenc szőnyeg lerakására is alkalmas lesz. Emellett létrejön egy birkózócentrum és -akadémia százötven fős kollégiummal, nemzetközi edzőtáborozásra alkalmas apartmanokkal, konyhával, étkezővel, tanulószobákkal, közösségi helyiségekkel, konferencia- és erősítőteremmel, szaunával, merülőmedencével, orvosi és teljesítménydiagnosztikai szobával, összességében tehát mindennel, ami a modern, XXI. századi felkészülést szolgálja. A tervek alapján tizennégytől az U23-as korosztály felső határáig tud majd itt lakni és sportolni az a fiatal, aki hosszabb távon a birkózást választja.
Csepelen a Hollandi út 8. alatt, ahol az akadémia be van jegyezve, még semmi nem látszik abból, amiről 2017. május végén Németh Szilárd beszélt. Maga az akadémia elkezdte a működését, a szövetség négy iskolával szerződést kötött – itt tanulnak a birkózópalánták –, és az edzéseket a Körcsarnokban tartják a fiataloknak. A szakmai munkáért Péteri András és Struhács György felel. Azt jelenleg senki sem tudta megmondani, hogy az ígéretekhez képest mikor fognak az akadémisták a csepeli otthonukba kiköltözni.
Pedig a sportág nincs híján állami támogatásnak, ugyanis 2013-ban a birkózás is bekerült a kiemelt sportágak közé. Azt látni, hogy a közpénz megjelenése – ami ebben az esetben nem a taóból jön, de ugyanúgy nem a felnőtt profi sportra költhető – jelentős mértékű volt, hiszen öt év alatt összesen 3,447 milliárd forint áramlott a sportágba, ami évekre bontva a következő összegeket jelenti: 399 millió forint (2013), 798 millió forint (2014), 750 millió forint (2015), 750 millió forint (2016), 750 millió forint (2017), és az utóbbi két évben ebből 440-440 millió forint került az egyesületekhez. Mivel az utánpótlás terén eddig hozta a remélt eredményeket – hisz ugrásszerűen megnőtt a korosztályos világversenyeken nyert érmek száma –, nem mondhatjuk azt, hogy a sportágfejlesztési programnak nincs pozitív hatása. Ráadásul a versenyzők száma is nőtt, hiszen míg 2013-ban 2865 versenyengedélyt adott ki a szövetség, addig 2017-ben már 4024-et, amihez hozzávehetjük azt a 900 kisgyermeket is, akik az óvodásprogram segítségével kerültek kapcsolatba a sportággal. Összesen 22 kistérségi centrumot alakítottak ki, hogy a szakosztályok legjobbjainak heti-kétheti rendszerességgel a fejlődésükért közös edzéseket tartsanak. Két éven belül a sportág már a második felnőtt-világbajnokságot rendezi hazánkban – 2016 végén a nem olimpiai súlycsoportok, míg idén ősszel mindhárom szakág valamennyi súlycsoportjában –, azaz a sportdiplomácia terén is tapasztalható előrelépés. Az akadémia építésének megkezdése azonban a jelek szerint még várat magára.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.06.
|
[
"Németh Szilárd"
] |
[
"Kozma István",
"Péteri András",
"Struhács György"
] |
Simonka György pusztaottlakai polgármester - milliomos agrárvállalkozó
- írtuk 2010-ben az akkor a nagypolitikába készülő Simonka Györgyről. A politikus-vállalkozó akkoriban éppen dinnye- és paprikabizniszben utazott, nem is nagyon kedvelték őt mindaddig a dinnyetermelők, 2008-ban még az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak az alacsonyra nyomott árak miatt. 2010-re azonban már sikerült kibékülnie velük, ezzel a Parlamentbe katapultálnia a kacskaringós karrierű életművésznek, de előbb ugorjunk vissza Simonka fiatalkorára.
A '74-es születésű Simonka saját bevallása szerint 14 évesen utcára került, magát tartotta el, bolti lopásokat is követett el, 18 évesen orvvadászatba keveredett, majd bevonult a seregbe, sőt, a légióba is beállt, amit önéletrajzában parádésan "külföldi tapasztalatszerzésnek" hív. Hazatérve 1993-ban villamossági szerelői végzettséget szerzett, a Horn-kormány alatt pedig földeket bérelt, ezzel megalapozva a vállalkozásait. Olyannyira, hogy a Magyar Narancs cikke szerint 2001 óta egy újkígyósi, erődszerű, magas kerítéssel körbevett nagy házban lakik. Ez a ház lesz később egyébként az fontos szereplője az ellene indított nyomozásnak, de erről lesz szó még később.
2002-ben középfokú kereskedelmi- és mezőgazdasági papírt szerzett, majd 2006-ban, immár vállalkozóként, fideszes színekben Pusztaottlaka polgármestere lett 74 százalékkal, rommá verve a 16 százalékot kapó addigi polgármestert. 2010-ben a parlamenti választásokon a Fidesz dél-békési egyéni jelöltje lett, a kampányban egyik fórumán az országot elzálogosító zsidó hátterű bankokról, gazdasági nagyhatalomról beszélt. A dinnyetermesztőket megbékítve végül 57 százalékkal jutott be a Parlamentbe, aztán ősszel az önkormányzati választásokon 84 százalékkal lett újra polgármester Pusztaottlakán.
2012-ben a Dinnyeszövetség elnökeként az egykori olcsón felvásárló üzletember átállt a másik oldalra, és a dinnyekartellel lett országosan ismert, majd a hvg.hu közölt egy cikket az egyik céges ügyeskedéséről, amelynek lényege, hogy kertvárosi környezetben építhetett fel egy üzemet. Szél Bernadett akkori LMP-s politikus pedig azt állította, hogy személyesen győződött meg arról, hogy Simonka a saját vállalkozásában dolgoztat közmunkásokat, mire Simonka György rágalmazás miatt feljelentést tett.
2013-ban a gyanúsan rá kiírt, majd visszavont állami iskolagyümölcs-projekt miatt került elő a neve. A tender nagy beszállítója végül egyébként így is Simonka egyik ismerőse, üzlettársa lett. 2014-elején a HVG, majd a Magyar Narancs is cikket közölt a politikus-vállalkozóhoz köthető cégbirodalomról, amelynek egy része - ahogy a háza is - rokonai és üzlettársai nevén futott. Simonka és a hozzá köthető cégek a cikkek szerint behálózták a régiót, meglehetősen sikeresen pályáztak uniós forrásokra egymással karöltve, vagy egymás "ellenfeleként". Mint azóta kiderült, az egyikük által kiírt közbeszerzést rendre a másik nyerte, egymástól vásároltak eszközöket uniós támogatásból, illetve önkormányzati dolgozókat dolgoztattak a fóliasátraikban.
A HVG szerint Pusztaottlakán csak "nagy fehér főnökként" emlegették Simonkát. A politikus-vállalkozó arra a felvetésre, hogy mindegyik cégben vagy ő maga, vagy a rokona tulajdonos, és egymásnak adnak megrendeléseket, csak annyit válaszolt:
ő nem tehet róla, hogy a rokonai képzett, diplomás, tehetséges emberek, akik régóta vállalkozók.
Márpedig volt mit elosztani-megnyerni: a 400 fős Pusztaottlaka az Átlátszó összesítése alapján a 2007-15-es uniós ciklusban évi átlagosan 107 milliós forrást húzott be, ami egy főre vetítve 300 ezer forint, ezzel Felcsútot is jócskán lekörözte a település. Összehasonlításként: a szomszéd Medgyesbodzáson ez az összeg 2527 forint volt.
Mindennek ellenére, vagy lehet, hogy pont ezért 2014-ben is ő indult egyéniben a körzetben. A kampányban azzal került be a hírekbe, hogy kör-emailt küldött szét a körzetében dolgozó polgármestereknek, hogy kikérdezi, mindenki jól betanulta-e a pártüzeneteket. Pechére a leveleket véletlen egy ellenzékinek is elküldte. Végül 45 százalékkal jutott be a Parlamentbe, az új összeférhetetlenségi szabályozás miatt polgármesterként akkor már nem mérettette meg magát.
2016 volt az igazán sűrű év Simonkának. Nem is azért, mert a Blikk megnézte, kik azok a politikusok, akik állami pénzből szereltettek napkollektorokat a házukra, és mit az Isten, Simonka is köztük volt. ráadásul, mint később kiderült, rögtön duplán is, miközben rokonai, üzlettársai is sikerrel pályáztak.
Az igazi lavina akkor indult el, amikor egyrészt tavasszal kiderült, hogy másfél milliárdos tartozása van a hozzá köthető, már akkor felszámolás alatt álló Magyar Termés Tész Kft.-nek, miközben a vagyona csak 870 millió. Mindezt úgy, hogy hét év alatt 1,6 milliárd állami támogatást kapott. A politikus azt állította akkor, hogy nem tudott a csődről. Később a hatóságok arra jutottak, hogy csaknem egymilliárdos kár érte az ügyben adófizetőket.
Másrészt ugyanannak az évnek az őszén borult a Mengyi-ügy, amelynek lényege, hogy a fideszes képviselő a befolyásával termelői szövetkezeteket juttatott EU-s forráshoz, de úgy, hogy visszakérte a pénz 90 százalékát. Első körben ebben még nem volt szó Simonkáról, ám aztán Hadházy Ákos - akkor még - LMP-s politikus azt állította, hogy hasonló módszerekkel osztott pénzt a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány (DBMT) is, ráadásul ezekben az eljárásokban is benne volt a Mengyi-ügyben is részt vevő Public Sector Kft.
Márpedig a szóban forgó Alapítvány Simonka Györgyhöz volt köthető.
Innentől tehát
a közpénzeket zsebrevágó, majd csődöt jelentő cég, és a hozzá köthető alapítvány lezsírozottnak tűnő EU-s pénzosztó döntései miatt is
gyanússá kezdhetett válni a hatóságoknak. Olyannyira, hogy szeptemberben arról írtunk, hogy házkutatás volt Simonka György újkígyósi házában, amit ő valótlanságnak nevezett, a hatóságok viszont nem cáfoltak.
Decemberben derült ki, hogy már megy a nyomozás Simonka ügyében, méghozzá úgy bukott ki ez, hogy az Együtt helyi elnöke feljelentést tett "tartozás fedezetének elvonása" gyanúja miatt (értsd: vagyonkimentés, például a cégek másra íratása, vagy az, hogy az újkígyósi háza papíron eleinte Simonka nevén, majd az üzlettársáén, később a feleségéén, aztán unokahúgáén, majd egy cégén volt, ekkor társasházzá alakult, három különböző tulajjal). Ezt a feljelentést azzal az indokkal utasították el, hogy
már vizsgálnak egy ügyet, ami "szoros tárgyi és személyi összefüggésben" van ezzel.
A fideszesek kaptak is Simonka kollégájától egy sorvezetőt, hogy mit kell kommentelni, ha Simonkát a közösségi médiában bántja valaki, felsőbb szinteken pedig ennek apropóján egy megyei fideszes belháború kezdett a felszínre bukni, gyulai centrummal. Az érdekessége ennek a belháborúnak, hogy egy olyan ügy miatt zajlott, amivel eddig nem kötötte össze a közvélemény Simonkát: a szemétbiznisz, vagy szebben fogalmazva, a a térség hulladékgazdálkodási rendszerének működtetése miatt. A tétje pedig, hogy ki legyen a főfőnök az erre létrehozott önkormányzati társulásben.
2017 márciusában letartóztatták Simonka üzlettársát, majd kiderült, hogy még egy ügyben nyomozás indult, ami érintheti Simonkát. Az is a DBMT-ről és EU-s pénzek lenyúlásának gyanújáról szólt, ezúttal a Magyarország és Románia sajtókapcsolatainak javítására osztott pénz került Simonka-közelbe, miközben a kiírók és a nyertesek között összeférhetetlenségi probléma volt. Hogy Simonka nem fogta vissza magát még ekkortájt sem, azt egyebek mellett EU-s pénzből épült helyi kerékpáros központ, vadasparkfejlesztés, iparipark-fejlesztés bizonyítja, eközben az akkor épp ellenzéki Magyar Nemzet egy 2015-ös szerelőcsarnok ügyét ásta elő.
Simonka ennek ellenére elindulhatott a 2018-as parlamenti választásokon, még simonkás pólókat is osztogatott a gyerekeknek a kampányban, és ha szorosan is, 43 százalékkal hozta a körzetét. (Itt is az történt, ami rengeteg helyen az országban: ha a Jobbik és a balos ellenzék nem indul egymással szemben, legyőzhető lett volna a fideszes jelölt, itt épp Simonka.) A hírhedt alapítvány, a DBMTK sem állt le közben, sőt: a választások táján egy hónapon belül több százmillió forintot osztott ki közbeszerzéseken.
A Simonka elleni nyomozások pedig mostanra jutottak el oda, hogy az ügyészség a mentelmi jogának felfüggesztését kérte bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy amint nem lesz már mentelmi joga, pillanatokon belül gyanúsítottként hallgatják majd ki őt, az pedig majd valószínűleg a vádiratból derül majd ki, hogy pontosan mely cégek milyen kavarásait vélték jogszabályba ütközőnek a nyomozók és ügyészek.
Borítókép: Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke (b) és Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára medgyesegyházi dinnyét eszik a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt 2012. július 13-án a Vidéki Mustra termelői piac rendezvényén, amelyen a magyar dinnyét népszerűsítették. Fotó: Kallos Bea / MTI.
|
[
"Simonka György"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Szél Bernadett",
"Kallos Bea",
"Budai Gyula"
] |
Nem is került végül a fóti képviselő-testület elé Vass György fideszes polgármester jutalmazása. A mintegy 6 milliós jutalmat kezdetben megérdemeltnek, indokoltnak tartó polgármester sem erőltette már a dolgot, miután Gulyás Gergely miniszter helytelenítette a magas bónusz kiadását.
Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem tárgyalja Fót képviselő-testülete a csütörtökön 13 órakor kezdődött ülésén Vass György fideszes polgármester jutalmazását, mivel az ülés kezdetén nem is az előterjesztő vonta vissza az erről szóló javaslatot, hanem maga a polgármester vetette le a napirendről – tudta meg a hvg.hu.
Ez a fordulat nem volt meglepő azután, hogy a polgármester hathavi fizetésével felérő, közel bruttó 6 milliós összeg komoly vitákat váltott ki, még a szerdai kormányinfón is szóba került, ezután pedig maga a polgármester is "elgondolkodott" arról, tényleg felveszi-e a pénzt, ha megszavazzák neki.
A fóti polgármester "alszik egyet" hatmilliós jutalmára, miután Gulyás Gergely azt mondta, nem tartja méltányosnak Lehet, hogy mégsem veszi fel hatmilliós jutalmát Fót fideszes polgármestere, még akkor sem, ha azt csütörtökön a képviselő-testület megszavazná neki, legalábbis “elgondolkodik rajta" – mondta Vass György a hvg.hu-nak, miután Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón helytelenítette a nagy összeget.
"Alszom erre egyet, elgondolkodom rajta" – mondta az ülést megelőző nap a hvg.hu-nak Vass György, amikor arról kérdeztük, még mindig úgy érzi-e, hogy a hathavi jutalom felvétele a helyes döntés, miközben Fóton is takarékossági intézkedésekre kényszerül az önkormányzat, ráadásul
a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is azt mondta, hogy "nem tartja helyesnek" az ilyen nagy összegű bónusz kiadását.
Az ülésen Vassnak a napirendről levetetésről szóló bejelentése után az egyik ellenzéki, a DK-s Csorba István javasolta, hogy mégis tárgyalják, mert kíváncsi volt, vajon a kormánypárti többségű testület hogyan szavazna, ám indítványát elutasították. Az eredeti előterjesztés egyébként egymondatos indoklás alapján javasolta megjutalmazni a polgármestert. Eszerint
Városunkban 2021. évben 1.220 MFt, 2022. 10. 31-ig 1.435 MFt összegű, beruházás teljesítése történt meg."
Pedig múlt hét pénteken a pénzügyi bizottságban még támogatták – az egyetlen ellenzéki tag, Vargha Nóra kivételével – a polgármester jutalmazását. Sőt, e hét elején maga Vass is úgy érezte, hogy megérdemli a havi bruttó 975 ezres polgármesteri fizetésének hatszorosát jelentő jutalmat.
Vass akkor a hvg.hu-nak azt mondta, megdolgozott a jutalomért, rengeteg forrást, pályázati pénzt és az ipari parkba befektetőt "szerzett". Arra is hivatkozott, hogy az önkormányzatnál mindenki más is kap jutalmat – igaz, csak egyhavit –, és a megszorítások ellenére erre van fedezet, amúgy pedig
előre megígérte, hogy a bónusz "nagy részét" jótékony célra fordítja majd: két horgászegyesületet és két egyházat tervezett belőle támogatni.
Hatmilliós jutalmat kap Fót fideszes polgármestere, de szerinte a megszorítások mellett is jut rá Hathavi fizetésének megfelelő jutalmat kaphat idén is Fót fideszes polgármestere. Vass György a hvg.hu-nak azt mondta, a spórolás mellett is van közel 6 milliója erre a városnak, ő megdolgozott érte, más is fog kapni - bár kevesebbet -, amúgy meg a pénz nagy részét úgyis eljótékonykodja.
Végül tehát a mintegy 6 milliós összeg megtartani tervezett kisebb részéről is le kell mondania a polgármesternek, aki tavaly is kapott hathavi jutalmat, a különbség csak annyi, hogy tavaly Gulyás Gergely nem helytelenítette ezt – nyilvánosan legalábbis biztosan nem.
Nem Vass jutalma az egyetlen, amelyről véleményt mondott Gulyás, aki a kormányinfón neki feltett kérdés alapján ugyanígy nem tartja helyénvalónak egy másik fideszes politikus, Dézsi Csaba András győri polgármester 5,2 milliós jubileumi jutalmát sem – erről Dézsi közben jogi állásfoglalást kért.
|
[
"Vass György"
] |
[
"Gulyás Gergely",
"Dézsi Csaba András",
"Csorba István",
"Vargha Nóra"
] |
Kulcsár-ügy: Kerék Csaba részletesen elmond mindent, amit tud
• Új nevek is előkerülhetnek a Kulcsár-ügyben Befejeződött Kulcsár Attila nyomozati vallomásainak felolvasása a Kulcsár-ügy megismételt elsőfokú eljárásában hétfőn a Fővárosi Bíróságon (FB).
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Az iratismertetés után a hétfői tárgyaláson elkezdték a Kulcsár Attila ügyészek előtti vallomásáról készült 2004-es videofelvételek megtekintését, ez a következő, szerdai tárgyaláson befejeződhet, és még aznap megkezdheti vallomástételét Kerék Csaba másodrendű vádlott.
Ruttner György ügyvéd, Kerék Csaba védője azt mondta: ügyfele – ahogy eddig tette – szerdán is áll a hatóságok rendelkezésére, részletesen elmondja mindazt, amit a történtekről tud, és minden kérdésre válaszol. Az ügyvéd hangsúlyozta: tény ugyan, hogy védence Kulcsár befektetéseit mozgatta, ám bűncselekményt nem követett el, ilyesmiről tudomása sem volt, és nem is kellett, hogy legyen.
A sokkmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila és társainak büntetőperében a megismételt elsőfokú eljárás december 3-án kezdődött el az FB-n.
A vád lényege szerint Kulcsár 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégének dolgozójaként rendkívül magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, s ezzel sokmilliárdos kárt okozott. A vád jelenleg sikkasztás – bár a vádhatóság szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, 2010-ben a másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla előtt lehetséges minősítésként felvetette a csalást is –, valamint a vádiratban szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás.
A vádlottak között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői. A K&H Bank dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, és őt is első fokon felmentette az FB a vádak alól. Abban a két és fél évvel ezelőtt kihirdetett, nem jogerős döntésben Kulcsár 8 évet és 230 millió forintos pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát pedig letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel sújtották.
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly tavasszal megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és az eljárás megismétlésére utasította az FB-t.
(MTI)
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Ruttner György",
"Rejtő E. Tibor"
] |
Jó hír: van egy terület Magyarországon, ami egyértelműen hatékonyabbá vált és jobban működik, mint korábban. Rossz hír: ez a terület éppen a korrupció. Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi vezetője arról beszélt, hogy most már nem megszegni, hanem a helyzethez igazítani szokás a szabályokat, és nem tűnik úgy, hogy az embereket ez kifejezetten zavarná.
Új korrupciós minta rajzolódik ki Magyarországon: az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják – ez a legfontosabb tanulsága a Transparency International legújabb Nemzeti Integritás Jelentésének. Ha ez így van, az érdekcsoportoknak biztos van nevük és címük is. Kik ők?
Mindenki ezt kérdezi elsőre, de azért nincsenek a jelentésben nevek, mert magát az intézményrendszert vizsgáltuk. Azt néztük, hogy a rendszer engedi-e, hogy egy-egy érdekcsoport fogságába kerüljön az állam, és azt láttuk, hogy Magyarországon engedi. Az angol szakirodalomban a state capture bevett fogalom, az intézményrendszer pedig nem tudja kivédeni ennek kockázatait. A kutatásunk tavaly októberben zárult le, és azóta megjelentek olyan konkrét ügyek, amik alá is támasztják.
Egyértelműen ilyen például a dohányforgalmazási törvény ügye, ahol világosan látni lehetett, hogy a törvény magánérdekeket szolgál. Lehet, hogy egy másik cégnek más a magánérdeke, de antikorrupciós szempontból mindegy, hogy az éppen melyik cég, ha szemben áll a közérdekkel. Ha pedig már egy törvénynél magánérdek érvényesül, legalább lássuk, hogy ez hogyan történik. Igaz, a dohánytörvénynél végül is láttuk, és lehet, hogy részben éppen ez lenne a megoldás. Ha minden képviselő felvállalná, hogy kivel és hogyan egyeztet egy törvény megírásakor. Nem oldódna meg ettől a state capture problémája, de tisztább lenne a kép.
Mennyire sikerült a tűz közelébe kerülni? Készültek interjúk állami vezetőkkel?
Ez a jelentés nem így készült, jogszabályi szempontból néztük végig az intézményrendszert. Ugyanazt a mintát használják minden országban, ahol elkészül ez a vizsgálat. Végig kell nézni olyan szempontokat, mint például, hogy a bírák előléptetése mennyire látható át, hogyan juthat hozzá az állampolgár közérdekű adatokhoz, és mennyire nyilvánosak az objektív kritériumok, ehhez képest kell megnézni a gyakorlatot. A jelentésben nem konkrét korrupciós esetekre, inkább ügyekre hivatkozunk. Például, hogy az Állami Számvevőszék elnöke előző nap még frakcióvezető-helyettes volt. Mivel októberben fejeztük be, az nem is szerepel benne, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke (Handó Tünde) nem független politikailag.
Még a Közbeszerzési Tanács sem közbeszereztet "A Közbeszerzési Tanácstól akartunk adatokat szerezni. A tanács új épületet bérelt, a felújításra nem írt ki közbeszerzést – pedig nyilván kellett volna. A keretekbe belefért, de legalább a Közbeszerzési Tanács lehetne az, aki példát mutat. Jeleztük az ÁSZ és a GVH elnökének, de egyikük se gondolta, hogy az ő feladata lenne eljárást indítan" – mesélte Alexa Noémi.
A jelentés szerint ez új korrupciós minta, de valójában mi ebben az új?
A 2008-as jelentésben is megírtuk, súlyos a helyzet, a politikai és az üzleti elit összefonódott, nem volt átlátható a rendszer, és az is látszott, hogy a kontrollintézmények néha befolyásolhatóak. Mostanra egyértelművé vált, a kontrollintézmények függetlensége megkérdőjelezhető. A közpénzek elköltését ellenőrző intézmények lehet, hogy nem működtek jól, de a szabályok megfelelőek voltak és a vezetők is a helyükön voltak. Ez ma egyértelműen romlott.
Nagyon leegyszerűsítve, korábban legalább elméletben nem volt korrupció?
Korábban legalább elméletben volt esély kivédeni azt, ma már elméletben is jóval kevesebb. A jogalkotás pedig átláthatatlanná vált, nagyon gyorsan jönnek a módosítók, egyéni indítványok és a személyre szabott jogalkotás, például Szapáry György washingtoni nagyköveti kinevezése, akinek kedvéért felemelték a korhatárt. Ezek kiszámíthatatlan környezetet eredményeznek, még sokkal inkább, mint régebben.
Közmondásos, hogy korábban kormány és ellenzék között 70:30 volt az ellopott közpénzek aránya. Ma ez hogy működik?
Erre a 70:30-ra sosem volt bizonyíték, és én csak a modellről tudok beszélni, de ma a modell lehetővé teszi azt, hogy 100:0 legyen az arány.
Egyszerű állampolgárként rosszabb nekem a 100:0, mint a 70:30?
A legtöbb embernek ez valóban mindegy. Ha csak az egyik oldanak van lehetősége rátenni a kezét a közpénzekre, attól még nem tűnik el belőle több vagy kevesebb, mindennapi szinten ez nem látszik. A korrupció egyszerűen centralizáltabb lett.
Tóth István János korrupciókutató 2010-ben arról beszélt, hogy az egyik meghatározó tényező a korrupcióban a koherens szabályozás hiánya. A közbeszerzésekben például egyszerűsödtek a szabályok azóta, mégsem lett jobb a helyzet.
Olyannyira egyszerűsödtek, hogy bizonyos határ alatt már nem is kell közbeszereztetni. Egyszerűbbé vált, de átláthatóbbá és tisztábbá biztosan nem. Azért nem történt meg, amiért a pártfinanszírozást sem sikerült rendezni. A mindenkori politika önkorlátozása kellene ehhez. Vagy jön valami választói nyomás, vagy valami megvilágosodás, de külső hatás kell, másképp ez nem fog változni.
A választókat viszont mintha nem igazán érdekelné ez a kérdés. Itt van például a Margit híd felújítása, ami kétszer annyi pénzbe került, mint kellett volna, az ilyesmivel mégis kevesen foglalkoznak. Érezhető a politikusokon, hogy tudják, a társadalom hagyja a korrupciót?
Persze, ezek a dolgok mind számítanak. Ahogy az is számít, én magam befizetem-e az adót, és cserébe mennyire várom el, hogy tisztességesen működjön az állam. Ebben nem nagy a tudatosság. A Margít híd teljesen jó példa. Senkit sem zavar, hogy általános költségnek neveznek benne egy 1,2 milliárd forintos tételt a főváros pénzéből, miközben ez egy egyszerű adóbevalláson elképzelhetetlen lenne.
Egyre többet hallani mostanában oligarchákról. Kik ők igazából?
A jelentés alapján azt sem tudom feltétlenül mondani, hogy oligarcháknak kell hívni őket. Lehet, hogy egy család vagy egy baráti kör. A lényeg az, hogy a saját üzleti érdekeik szerint irányítják a törvényhozást és a közpénzek felhasználását . Az előző kutatások azt mutatták meg, hogy sok közpénz folyik el a közvetítőkön keresztül. Most már magát a törvényhozást befolyásolják, így igazból lefizetni sem kell senkit. Centralizáltabb és hatékonyabb lett a korrupció. Ezekről a csoportokról lehet szó, amikor oligarchákról beszélünk.
Ha ennyire vissza tudott fejlődni az intézményrendszer, az nem azt jelzi, hogy eddig sem volt igény rá? Hogy igazából annyira nem is kell nekünk az átláthatóság?
A társdalom részéről valóban nincs erre igény. Nem az foglalkoztatja az embereket, hogy függetlenek-e a kontrollintézmények, vagy az ombudsman. Az foglalkoztatja, kap-e egészségügyi ellátást, vagy nem kap, de hogy miért, az már nem érdekli. Pedig a kettő összefügg. Elméletben, ha abszolút tisztán zajlanának a beszerzések, sokkal több pénz maradna például az egészségügyben. Ez már megfogható példa mindenkinek.
Mennyi pénz van a korrupcióban? Pontos adatot nem lehet meghatározni ezzel kapcsolatban, becslések szerint a közbeszerzések árát átlagosan 25 százalékkal emeli a korrupció. Egy 2010-es cikkünk szerint tíz év alatt ez kétezermilliárd forint lehetett.
Néha azért nálunk is kirobbannak botrányok, ott van például Hunvald György vagy Hagyó Miklós ügye. Ez valódi tisztulás vagy csak hatalmi harcok eredménye?
Minden nyilvánosságra kerülő ügy, minden bírósági döntés a tisztulást jelzi. Ha felderítenek egy ügyet, az növeli a bizalmat. Közben persze azt is látjuk, hogy mindig a másik oldal ügyei kerülnek elő, akárki is van hatalmon. Felmerül a gyanú, hogy csak a politikai beállítottságtól függ, milyen ügyeket derítenek fel. Én szkeptikus vagyok, de annál azért optimistább, hogy azt mondjam, minden csak hatalmi harcok eredménye. A Sávolyi beruházás leállítása például, amit a TASZ-szal nyomtunk végig, lehet, hogy végül valami hatalmi alku volt, de azt hiszem, tényleg sokat tettünk érte.
Ma már nem lehetne leállíttatni egy hasonló beruházást?
Bajnai Gordonnak jeleztük miniszterelnöksége idején, hogy a gazdasági miniszter-jelöltje, Vahl Tamás régebben olyan céget vezetett, ami kartellbírságban részesült. Bajnai visszavonta a jelölést. Most, amikor szóltunk, hogy a versenyhivatal elnökét a PSZÁF korábban elmarasztalta cégvezetőként, így nem biztos, hogy ő a megfelelő ember a tiszta verseny ellenőrzésére. Választ sem kaptunk. Az is igaz viszont, hogy Bajnaié szakértői kormány volt, nem biztos, hogy ugyanez lett volna az eredmény egy Gyurcsány-kormány alatt.
Az, hogy egy kormány körül vannak befolyásos üzletemberek, stabil demokráciákban sem ismeretlen jelenség. Vegyük Amerikát. A mostani budapesti nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis Obama kampányának támogatója volt.
Ezen a konkrét példán éppen jól látszik a különbség. A washingtoni nagykövet korábban Orbán Viktor tanácsadója volt, eddig ugyanaz a két helyzet, de az ő kedvéért fölvitték a korhatárt, a törvényt módosították, ez pedig hatalmas különbség. Ráadásul Kounalakis nyíltan támogatta Obama kampányát, nálunk viszont legtöbbször nem tudjuk, ki kinek a támogatója.
Az is szerepel a jelentésben, hogy nem feltétlenül egy újabb korrupcióellenes intézmény lenne a megoldás, hanem a szélesebb nyilvánosság. Milyen most a helyzet, mennyire könnyen lehet közérdekű adatokhoz jutni?
Az adatigénylésben sincs áttörés. Az információszabadságot korábban jól működő törvény szabályozta és jól működött a bírói gyakorlat is. A közzétételi kötelezettség teljesítésével viszont eddig sem voltunk elégedettek, nincs például egy használható adatbázis a közbeszerzések eredményeiről. Azóta nemhogy javult volna a helyzet, de a szabályozás is kezd a gyakorlathoz igazodni. A Ptk. új tervezetében üzleti titkok lett a közpénzek jelentős része, a tendecia itt sem az átláthatóság felé vezet.
Megoldják valaha a pártfinanszírozás kérdését? Vége lehet a 386 millió forint hazugságának?
A pártonkénti 386 millió forint tényleg annyira gáz, hogy ezzel már mindenképpen kezdeni kell valamit. Többféle modell elképzelhető, de az alap az lenne, hogy egy kampányszámlán fizetnek ki mindent a pártok. Minden egyes kampényterméknek lenne egy jele, amit fel kellene tüntetni. Nem kell például megtiltani a vállalati támogatásokat, de legyenek egyértelműen láthatóak. És akkor az ÁSZ-ról nem is beszéltem – minden választás után aláírják a pártok elszámolását, hogy betartották a 386 milliós keretet, miközben a vak is látja, hogy ennek többszörösét költik.
Van arra példa, hogy bárhol a világban sikerült volna érdemben csökkenteni a korrupciót?
Olyat nem tudok mondani, ahol hirtelen sikerült volna drasztikusan javítani a helyzeten. Illetve igen, Hongkongban és Szingapúrban, de olyan eszközökkel, amik Európában, demokratikus keretek között nem megvalósíthatóak. Lettországban egy időre sikerült rendezni a pártfinanszírozás kérdését, amikor volt hozzá politikai akarat. Nagyon küzdelmes volt, de egy hasonló helyzet után, mint nálunk, bevezették a kampányszámlákat, minden kampányterméknél az utolsó támogatóig minden adatot fel kellett tüntetni. Létrejött egy ügynökség is, ami részletesen ellenőrizte és számon kérte a kampányköltéseket. Aztán amikor elkezdték az aktuális miniszterelnök ügyeit vizsgálni, leváltották a vezetőjét.
Ha igazából igény sincs a tisztaságra nálunk, ráadásul a világban még nem is történt olyan, hogy valahol javult volna a helyzet, miben reménykedjünk?
Finom mozgások azért vannak, kis változásokat el lehet érni. Az például megfigyelhető, hogy ez EU-csatlakozás előtt minden országban kicsit tisztul a kép, igaz, aztán általában vissza is csúsznak. Egy jól működő lobbitörvény például tudna segíteni. És lehetne szabályozni a forgóajtó-jelenséget is, vagyis, hogy ne legyen azonnali átjárás köz- és magánszféra között. Ne fordulhasson elő például olyan, hogy Draskovics Tibor egyik nap még miniszter, rögtön utána vezető a Pricewaterhouse Coopersnél.
|
[
"Draskovics Tibor",
"Szapáry György"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Handó Tünde",
"Tóth István János",
"Alexa Noémi",
"Hunvald György",
"Eleni Tsakopoulos",
"Vahl Tamás",
"Orbán Viktor",
"Hagyó Miklós"
] |
A Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó konzorcium által 1996-ban privatizációs pályázaton megszerzett mosonmagyaróvári Motim Kft. 705 millió forintos vételárából mindössze ötmillió volt a saját erő, 700 millió forint a hitel, amit sajtóértesülések szerint attól a banktól vett fel a győztes konzorcium, amelynek vezetője akkor Apró Piroska volt – mondta szerdán Szijjártó Péter, az Apró-Gyurcsány érdekkör vagyongyarapodását vizsgáló parlamenti bizottság fideszes elnöke.
A bizottság Mosonmagyaróváron, a Motim közelében, az út mentén tartott szabadtéri ülést a cég privatizációjáról. Szijjártó Péteren kívül Papcsák Ferenc és Balsai István fideszes országgyűlési képviselő jelent meg, Herényi Károly MDF-es és Csampa Zsolt független képviselőt is helyettesítve. A tíz tagú bizottság kormánypárti tagjai helyettesítő kijelölése nélkül távol maradtak.
Szijjártó felolvasta Gerezdes János levelét, amelyben a Motim vezérigazgatója közölte: nem jelenik meg a bizottság előtt meghallgatás céljából. A vezérigazgató szerint politikai botránykeltés zajlik, és a "politikai komédiában" nem kíván részt venni. Szijjártó az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta: a levél hangneme "megengedhetetlen" volt, s Gerezdes távolléte arra enged következtetni, hogy a kormányfőnek takargatni valója van az Rt. privatizációja miatt. Hozzátette: a bizottság írásban teszi fel kérdéseit Gerezdes Jánosnak.
Szijjártó az ülésen ismertette a Motim privatizációjának történetét. Elmondta: a Motim Kft. privatizációs pályázatát 1996-ban egy konzorcium nyerte meg, amelynek egyik tagja a Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó Altus Rt., a másik a GPS Kft. A GPS korábbi tulajdonosa Gyurcsány Ferenc és az Altus Rt. volt, azonban 1995 őszén a kft.-t az eladásra váró, állami tulajdonban lévő Motim Kft. akkori menedzsmentjének három tagja megvásárolta.
A Motim a privatizáció lezárása előtt 13 nappal 340 millió forintos értékben emelt törzstőkét, a Kft. ugyanis 1995 decemberében szintén beszállt a GPS Kft.-be. A bizottság erre irányuló kérdéseket is szeretett volna föltenni Gerezdes Jánosnak.
A Motim a privatizáció után részvénytársasággá alakult. A Gyurcsány Ferenc által képviselt Motim Rt. 1996 végén kiszállt a GPS Kft.-ből és a 340 millió forintos névértékű üzletrészét "érdekes módon" egymillió forintért adta el a Motim Kft. egykori menedzsmentje három tagjának – mondta el Szijjártó Péter.
A bizottsági elnök – azzal a sajtóértesüléssel kapcsolatban, hogy a hitelező bankot akkoriban Apró Piroska vezette – úgy vélekedett: a Motimmal kapcsolatos tranzakció azt a gyakorlatot látszik megerősíteni, hogy Gyurcsány Ferenc felhasználta politikai kapcsolatait meggazdagodása érdekében.
fidesz.hu, MTI, Info Rádió
|
[
"Gerezdes János",
"Apró Piroska",
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Csampa Zsolt",
"Balsai István",
"Herényi Károly",
"Szijjártó Péter",
"Papcsák Ferenc"
] |
Sok vitája van a magyar kormánynak az EU-val a támogatási pénzek elköltéséről, de ritka az, amikor konkrét korrupciós gyanút fogalmaznak meg. Ám pontosan ez történt egy 2012 májusában kiírt pályázat esetén, amelyet az OLAF, az EU csalás ellenes hivatala vizsgált ki.
Az OLAF megállapításai alapján az EU 100 százalékos korrekciót írt elő a magyar fél számára, ami azt jelenti, hogy a teljes támogatási összeget visszavonták ettől a projekttől. A vizsgálat eredményéről idén áprilisban értesítették a magyar kormányt.
Az ilyen büntetések esetében a magyar fél általában vitatkozik, alkudozik. Ebben az ügyben azonban nem ez a helyzet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár néhány hete levélben megköszönte az OLAF vizsgálatát, és biztosította a szervezetet, hogy egyetért megállapításaikkal. Azt is ígérte, hogy további hazai vizsgálatok után a felelősök büntetése nem maradhat el. (Az ügyben nagy anyagi veszteség nem érheti a magyar kormányt, mert a pályázati pénzek nagy részét nem fizették ki, a projektet menet közben leállították.)
Nagyon ritka az ilyen eset, amikor egy EU-s vizsgálat és a magyar kormány is arra jut, hogy egy pályázat nagyon bűzlik. Ám pont ennél a különleges esetnél merült fel Seszták Miklós KDNP-s politikus neve, akiről csütörtökön jelentette be Orbán Viktor, hogy a következő fejlesztési miniszter lesz.
Gyanús győztesek
A gyanús pályázaton öt olyan cég nyert 21,25 milliárd forintot szélessávú internet fejlesztésre, amelyeket közvetlenül a pályázat kiírása előtt alapítottak, mind ugyanarra a címre voltak bejegyezve, mind csak a minimálisan szükséges törzstőkével rendelkezett és a tulajdonosok között is átfedések voltak. Az egyik ilyen tulajdonos volt az Enternet 2001 Kft, ami az Enternet Invest Zrt. tulajdona volt.
Seszták Miklós ez utóbbinak volt felügyelőbizottsági tagja, illetve 2001-2011 között ügyvédként is képviselte a céget. Az fb-ben 2008-tól volt benne, ottani tagságáról 2012 júliusában mondott le azzal, hogy távozása legkésőbb 2013 januárjától lesz érvényes. (A pályázatot 2012-ben májusában írták ki, szeptemberig lehetett rá jelentkezni, a pályázat győzteseivel a támogatási szerződéseket 2013 január 17-én kötötték meg.) Seszták a pályáztatás idején tagja volt a parlament gazdasági és informatikai bizottságának, valamint a közbeszerzési albizottságának is. Így akkoriban az ellenzéki képviselőkben felmerült, hogy politikai befolyását érvényesíthette a gyanús körülmények között győztes pályázók javára.
Seszták annak idején minden vádat visszautasított. Azt mondta, hogy fb-tagságáért nem kapott pénzt, és nem is tudott arról, hogy ezen a pályázaton elindultak az Enternet Investhez tartozó cégek. Arról viszont nem számolt be annak idején az Indexnek, hogy jogászként is dolgozott korábban az egyik érintett cégnél.
A Miniszterelnökség 2013 október 7-én állt el a pályázattól, a szerződéseket felbontották. Akik annak idején a pályázat elbírásálását felügyelték, már nem dolgoznak ott.
|
[
"Seszták Miklós"
] |
[
"Lázár János",
"Orbán Viktor"
] |
A Tocsik-per valamennyi vádlottja felmentését kérte az utolsó szó jogán
2000. április 5., szerda, 16:13
A Tocsik Márta és társai elleni büntetőper tárgyalásának harmadik napján a vádlottak kaptak szót. Az első fokon felmentettek az ítélet helybenhagyását, a három elítélt pedig felmentését kérte. A bíróság április 12-én hirdet ítéletet.
Tocsik Márta
Fotó: Havaria Tocsik Márta jogásznő közel egyórás beszédben, konkrét példákat említve próbálta ártatlanságát bebizonyítani. Tocsik az ügyésznek arra a vádjára helyezte a hangsúlyt, miszerint ellenszolgáltatás nélkül vette fel a sikerdíjat. A jogásznő szerint az ÁPV Rt. adatbázisa a követelésekkel előálló önkormányzatokról meglehetősen hiányos volt, így neki kellett adatokat gyûjtenie. Az előzetes terveket díjazás nélkül készítette el - tette hozzá. Tocsik azt állította: csak akkortól kezdve vált anyagilag érdekeltté az ügyben, amikor az önkormányzatok redukált követeléseiről kezdtek el tárgyalni. A jogásznő különböző táblázatokat mutatott a bíróságnak, amelyekkel azt akarta demonstrálni, hogy az akkori bírói joggyakorlatot figyelembe véve - vagyis ha perre került volna a sor, mennyi pénzt kellett volna az önkormányzatok számára kifizetnie az ÁPV Rt.-nek - hány millió forintot sikerült megspórolnia megbízóinak. Tocsik szerint ezekből a nyereségekből ő nem minden esetben részesedett, vagy csak egy kis hányadát kapta meg. Tocsik az ügyésznek azt az állítását is tagadta, miszerint egyedül döntött minden egyes kérdésben. Azt mondta: neki csak tanácsadó szerepe volt, a szerződéstervezeteket minden egyes esetben megbeszélte az ÁPV Rt. igazgatótanácsával, de még így is 40 esetben felülbírálták döntését.
Tocsik hozzátette: öt alkalommal külön beszámolót tartott az addig elért eredményekről, hol az igazgatótanácsnak, hol a vezetőknek, hol az ÁPV Rt. összevont értekezletén. "Többszintû ellenőrzési fórum mûködött fölöttem" - mondta Tocsik. Tocsik korábbi bírói ítéletekre hivatkozva tagadta azt is, hogy olyan pénzekről tárgyalt, amelyek az önkormányzatokat nem illették meg. 1997 szeptemberében például hasonló ügyben az EGIS maximális árfolyamon per útján nyerte meg a szerinte őt megillető részvényeket, ezzel 2,8 milliárd forintot nyert. Az ÁPV Rt. esetében az idő múlásával egyre nagyobb kár érte volna a céget, mivel itt sok önkormányzat követeléséről volt szó. A szünetben ismerősei nyugtatták Tocsikot
Fotó: Havaria Tocsik megemlítette azt is, hogy a megbízatása alatt 9000-nél több telefonhívást bonyolított le, vagyis szerinte nem állíthatja azt az ügyészség, hogy nem végzett munkát. Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt vezető jogásza továbbra is azt állította: meggyőződése, hogy Tocsik Márta megbízása jó döntés volt, és a sikerdíj nagyságát sem tartja túlzónak. Azt azonban tagadta, hogy ő beszélte rá az igazgatótanácsot Tocsik megbízására. "Azt mondtam, az igazgatótanács tagjainak kell döntenie, úgy, ahogy akarnak" - közölte. Liszkai hozzátette: tudja, hogy ez nem mérvadó, de el akarja mondani, hogy belefáradtak már a sok pereskedésbe, és nem akarják újrakezdeni a pert. Lascsik Attila felmentését kérte az utolsó szó jogán
Fotó: Havaria Szokai Imre, az ÁPV Rt. elnöke az utolsó szó jogán csupán annyit mondott: nem érti az ügyészség állításait, mivel Tocsik Márta jelentős megtakarítást eredményezett a cégnek.
Spanyol József igazgatótanácsi tag és Lascsik Attila vezérigazgató csatlakoztak Szokaihoz. Az első fokú ítéletben elmarasztalt Vitos Zoltán vállalkozó, Boldvai László MSZP-s országgyûlési képviselő és Budai György szabad demokratákkal kapcsolatban álló üzletember csak annyit mondott: ártatlanok, ezért kérik felmentésüket. A bíróság egy hét múlva, április 12-én hirdeti ki ítéletét. Kapcsándi Dóra Korábban: (2000. március 29.) [origo]
Az [origo] kiadója az Axelero Rt. © Minden jog fenntartva Adatvédelem
|
[
"Spanyol József",
"Vitos Zoltán",
"Lascsik Attila",
"Tocsik Márta",
"Szokai Imre",
"Boldvai László",
"Liszkai Péter",
"Budai György"
] |
[
"Kapcsándi Dóra",
"Havaria Tocsik",
"Havaria Tocsik Márta"
] |
Sajátos környezetszennyezésre derült fény a Kaposvári Városgazdálkodási Rt.-nél (KVG Rt.). A cégnél sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt másfél éve folyik a nyomozás - eddig gyanúsított nélkül.
Régóta szóbeszéd tárgya Kaposvárott, hogy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő, hulladékgazdálkodással foglalkozó KVG évekkel ezelőtt költségtakarékossági okokból egyszerűen elásta több leselejtezett munkagépét, és jelentős mennyiségű fáradt olajat juttatott a földbe. Ennek járt utána nemrég két szocialista önkormányzati képviselő. Először tucatnyi, félig földbe ásott bitumenes hordót találtak a KVG telephelye mellett: eltávolításukra a területtulajdonos önkormányzatot kötelezte a hatóság.
Püspök Rudolf, a KVG elnök-igazgatója a környezetvédelmi felügyelőség határozatának tanúsága szerint cáfolta, hogy köze lenne a bitumenes hordókhoz, vagy hogy elástak volna gépeket, kiöntöttek volna olajat. Mivel a szakhatóság és a rendőrség leállt az ügy további feltárásával, az önkormányzati képviselők néhány hete saját költségükön hívtak egy szakcéget, és bukkantak egy elásott gépre.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a napokban arra kötelezte a KVG-t, hogy a központi telephelyén lévő fémhulladékot rövid határidőn belül távolítsa el, majd azonnal termelje ki a visszamaradt szennyezett talajt is. A próbafeltárásról készült, a szakhatóság által is hitelesített jegyzőkönyv szerint a kitermelt föld valószínűsíthetően szénhidrogénnel (olajjal) szennyezett. Mivel ez veszélyeztetheti Kaposvár egyik vízbázisát, a környezetmentesítési munkákat heteken belül el kell végezni. Azt várhatóan az ügyben indított rendőrségi nyomozás deríti ki, ki tehető felelőssé a környezetszenynyezésért.
A rendőrség több mint másfél éve nyomoz egy másik KVG-t érintő ügyben is. A társaság két kisrészvényese valamint a dolgozói alapítvány kuratóriumának vezetője tett feljelentést sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Ifj. Feigli Ferenc kisrészvényes kifejtette: a feljelentéséhez a bizonyítékokat is csatolta, ezért nem érti miért nem sikerült eddig lezárni a nyomozást. Többen politikai okokat sejtenek a nyomozás elhúzódása mögött a cég- és az önkormányzat fideszes vezetésének jó kapcsolata miatt.
Soczó László, Somogy megye rendőrfőkapitánya a nyomozás elhúzódását firtató érdeklődésünkre annyit közölt: az eljárás kellő alapossággal folyik, jelenleg az igazságügyi szakértő kiegészítő jelentésére várnak. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azt az értesülésünket, miszerint hamarosan lesz gyanúsítottja az ügynek, melyben több mint százmillió forintos nagyságrendben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés a vád. Az ügy iratait a rendőrségtől több hete átvevő megyei főügyészség vezetője, Horváth Szilárd a nyomozás lezártáig nem kívánt nyilatkozni.
A város és a cég vezetésének kötődését némiképpen bizonyítja, hogy a KVG elnök-igazgatójának, valamint Juhász Tibor fideszes alpolgármesternek két-két rokona néhány éve közös cégben vált résztulajdonossá. Ez a társaság egy ideig hulladékgyűjtést végzett a KVG alvállalkozójaként. A feljelentők szerint saját alkalmazottak és gépek hiányában a KVG emberei és gépei teljesítették a több millió forintos megbízásokat. Az egykori ügyvezető, Stier István szerint a vitatott időszakban bizonyíthatóan rendelkezett a cég saját dolgozókkal és gépekkel. A kérdésre végleges választ a rendőrség adhat a nyomozás lezárultával.
Egy másik történetből az derül ki, hogy Kaposvár vezetése meglehetősen elnézően bánik a KVG elnök-igazgatójával. Püspök Rudolfról három éve kiderült, hogy birtokában van egy szintén hulladékgazdálkodással foglalkozó romániai társaság, amelynek bérbe ad gépeket és eszközöket a KVG. (Az a tény, hogy birtokában van egy hasonló profilú cég, sérti a gazdasági társaságokról szóló törvényt, hacsak a cég társasági szerződése, vagy a közgyűlése másként nem rendelkezik.) Miután Püspök bejelentette, hogy eladta a cégét, az önkormányzat bizalma töretlen maradt a cégvezető iránt és megbízatását újabb öt évre meghosszabbították.
A város szocialista képviselőinek szorgalmazására indult egy vizsgálat az ügyben. Ennek vezetésével azonban nem független szakértőt bíztak meg, hanem a KVG felügyelőbizottságának fideszes vezetőjét, aki amúgy üzleti kapcsolatban állt a vizsgálandó céggel. Az elkészült jelentés szerint Püspök három éve eladta a romániai céget, amely egyébként a KVG számára "kifizetődő" üzleti partnernek minősíthető, tehát minden rendben találtatott.
Ennek ellentmondani látszik, hogy egy tavaly év végi cégkivonat szerint a romániai cég Püspök tulajdonában maradt, ráadásul információink szerint jelentős összeggel tartozik a KVG-nek. Nemrégiben elküldtük a cégkivonatot az önkormányzatnak, hogy vizsgálja ki az ügyet, mivel a cégvezető a kérdéseinkre több héten át nem válaszolt. Az önkormányzatnál a társasággal kapcsolatos ügyekért felelős Juhász Tibort külföldi tartózkodása miatt nem értük el. Kéki Zoltán a város címzetes főjegyzője érdeklődésünkre azt közölte: a KVG vezetője megkeresésére tévesnek minősítette az elküldött információkat.
|
[
"Püspök Rudolf",
"Juhász Tibor"
] |
[
"Stier István",
"Ifj. Feigli Ferenc",
"Kéki Zoltán",
"Horváth Szilárd",
"Soczó László"
] |
Engedély nélkül, ingyen használja a fővárosi villanyoszlopokat Garancsi István reklámcége – derült ki a Fővárosi Önkormányzat előterjesztéséből, amelyet szerdán el is fogadott Fővárosi Közgyűlés. A döntés értelmében a mulasztás ellenére további 5 évre kap használati jogot Orbán Viktor jó barátjának a cége. Korábban, amikor az ESMA reklámoszlopai sértették a Fidesz érdekeit, még nem volt ilyen engedékeny a kormány, épp ezért veszélyesnek kiáltották ki az "elefántfül-hirdetéseket". A tiltást - láss csodát - visszavontak, miután Garancsi kezébe került a cég.
Megírtuk: az ESMA Zrt. 2015-től úgy helyezett ki hirdetéseket a BDK üzemeltetésében lévő villanyoszlopokra, hogy ahhoz sem a cég, sem a közterület tulajdonos Fővárosi Önkormányzat engedélyét vagy hozzájárulását nem kérték, ráadásul közterület-használati vagy oszlophasználati díjat sem fizettek - szúrta ki a hvg.hu az előterjesztésből. Ezt azt jelenti, hogy a cég lassan két éve jogosulatlanul és ingyen használja városszerte ezeket a felületeket.
A Zoom.hu előrejelezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén mosdathatják ki Garancsi István kormányközeli vállalkozót, ami meg is történt. A képviselők ugyanis 18 igennel, 5 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést, ami további öt évre engedélyezi az ESMA használati jogát az oszlophirdetésekre.
Az ESMA ellehetetlenítése, és felvirágoztatása
A villanyoszlopra kihelyezett hirdetéseket az Orbán-kormány 2012-ben tiltotta be, amikor az akkor még Orbán Viktorral és a Fidesszel nagy barátságban lévő Simicska Lajos MAHIR-ját meglehetősen zavarták az "elefántfülnek" nevezett oszlophirdetésekben utazó spanyol–magyar ESMA cég reklámjai, ezért egyik napról a másikra balesetveszélyesnek kiáltották ki és a lex-ESMA-ként elhíresült módosítással betiltották azokat - emlékeztet a hvg.hu.
A korlátozást csak azután oldották fel, hogy a miniszterelnök jó barátja, Garancsi István megvette a jelentős piacvesztést elszenvedő, addig magyar–spanyol kézben levő céget. Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azzal magyarázta, hogy mégsem olyan veszélyesek a villanyoszlopos táblák, mint hitték, hiszen a balesetek száma nemhogy nem csökkent, de még nőtt is, amióta betiltották őket.
Garancsi István és Orbán Viktor, a két jó barát FOTÓ: Népszava
A tilalom 2015 júliusi feloldása után egy decemberi, újabb módosítással bevezették a "tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz" definícióját, amivel ismét engedélyezték az "elefántfüleket.
Erről határozott a Fővárosi Közgyűlés
A testület határozata szerint a Budapest területén lévő és a fővárosi önkormányzat, a BDK Budapesti Dísz-és Közvilágítási Kft. (BDK), valamint a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) tulajdonát képező közvilágítási oszlopokat "tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz" elhelyezése céljából a tulajdonosokkal közösen nyilvános pályázat útján közösen kívánja hasznosítani.
A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz definíciója szerint olyan, szolgáltatás, kulturális vagy idegenforgalmi tevékenység helyét megjelölő jelzés, amely segíti annak megtalálását. Azaz ugyanolyan reklámtábla, mint a többi, csak egy nyíllal mutatja, hogy merre van az adott bankfiók, bolt, üzlet, szálloda, stb. Kihelyezésük viszont egyszerűbb, mint a hagyományos elefántfüleké: az oszloptulajdonos áramszolgáltató engedélye helyett csak a hozzájárulása, közterület-használati eljárás helyett pedig csak egyszerű bejelentés kell, és közterület-használati díj helyett is csak egy fix, oszloponként 100 Ft/tábla/nap + áfa elhelyezési díjat kell fizetni.
A testület egyhangúlag támogatta Gy. Németh Erzsébet (DK) azon módosító javaslatát, amellyel felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgáltassa meg: miért nem fizetett az ESMA Reklám Zrt. 2015 végétől a fővárosi köztéri oszlopokon kihelyezett reklámtáblák, reklámhordozók elhelyezéséért; valamint kit terhel a mulasztásért, a főváros és cégei bevételeinek elmaradásáért a felelősség?
A közgyűlés döntése értelmében a fenti pályázat lebonyolításával a Vagyonkezelő Központ Zrt.-t bízzák meg, úgy, hogy a pályázat öt év hasznosítási időtartamot határozzon meg, továbbá a haszonbérleti díj a használatarányos díjelem mellett tartalmazzon egy fix alapdíjat is, amely a bevételtől függetlenül megilleti a haszonbérbeadót.
A BDK által üzemeltetett közvilágítási oszlopok száma mintegy 77 ezer, ennek 90 százaléka a BDK, 10 százaléka pedig a fővárosi önkormányzat, illetve a BKK tulajdonában van.
|
[
"Garancsi István"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Lázár János",
"Gy. Németh Erzsébet",
"Tarlós István",
"Orbán Viktor"
] |
Titkolják a felek, hogy finanszírozhatja-e a TV2 megvásárlását Andy Vajna közpénzből. Az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) ugyanis sajtóértesülések szerint a filmügyi kormánybiztos 20 milliárd forintos üzletének hitelezője lehet.
Az Exim tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, üzleti vezérigazgató-helyettese pedig Puskás András volt V. kerületi alpolgármester, aki aktívan részese volt a Rogán Antal vezette belváros gyanús ingatlanügyeinek. Mivel az alaptörvény értelmében a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, melyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik, kérdésekkel fordultunk az Eximbankhoz az után érdeklődve, tényleg hiteleznek-e Vajnának, és ha igen mennyit, milyen kondíciókkal. A sajtóosztály banktitokra hivatkozva már előre - informálisan, de határozottan - közölte: nem fognak válaszolni kérdéseinkre, "de azért küldjünk egy e-mailt". Ez utóbbira lapzártánkig nem érkezett válasz.
A Sony megvette a Viasatot A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy a Sony Pictures Television Networks felvásárolja a Viasat Hungária Zrt.-t a Modern Times Grouptól. Eddig a Sony portfóliójába tartozott az AXN, az AXN White és AXN Black lineáris csatornák és két digitális szolgáltatás, az AXN NOW és az AXN Player, most mindez kibővül a Viasat3 és Viasat6 csatornákkal, valamint a Viasat Play digitális szolgáltatással.
Korábban a 444.hu is próbált adatokat kérni az Eximbanktól, hasonló sikerrel. A portál bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig kimondta, hogy a banktitkokat még az alaptörvény sem oldja fel. Kérdéses ugyanakkor a százszázalékos állami tulajdonban lévő Eximbank tevékenysége milyen jogi megítélés alá esik egy, adott esetben közpénzből nyújtott hitelszerződés esetében. Péterfalvi Attila a konkrét ügyben - az idevágó tények és jogi érvelések hiányában - nem kívánt lapunknak előre állást foglalni, azt ugyanakkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta: általánosságban igaz, amire hivatkozott az Eximbank sajtóosztálya. Péterfalvi szerint ugyanis hiába állami tulajdonú egy bank, annak kereskedelmi célú hitelszerződései - a szerződés ténye, összege és egyéb adatai - egy magánszeméllyel, vagy céggel a banktitkok körébe tartoznak. Más jogászok viszont úgy látják, az Eximbank esetében, főként az alaptörvényben garantált közpénzfelhasználás miatt nyilvánosak kellenek, hogy legyenek bizonyos adatok, így adott esetben az adóforintokból fedezett hitelvállalásokra vonatkozóak is. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: álláspontjuk szerint a közpénzfelhasználás nyilvánosságához fűződő közérdek, illetve az idevágó alkotmányos szabályok erősebbek, mint a banktitkokra vonatkozó törvényi rendelkezések. Ám konkrét kérdéseink, s azok megválaszolásának megelőlegezett elutasításával kapcsolatban Ligeti is úgy vélte, az Eximbank esetében bírói döntésre lenne szükség.
Míg e hitelszerződés nyilvánosságra kerülése egyelőre bizonytalan, az egyre biztosabbnak tűnik, hogy Vajna felveszi a kölcsönt. Kiderült ugyanis, hogy a TV2 korábbi tulajdonosa, a Pro7Sat1 (P7S1) nem járult hozzá, hogy Fonyó Károly - s rajta keresztül Simicska Lajos érdekeltségei - átvegye a TV2 Media Group Holdings Kft. vezetését: a németek nem engedélyezték, hogy töröljék a cégen lévő zálogjogukat. A médiavállalat 2013-ban úgy adta el a tévét Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek, hogy meghitelezte nekik a vételárat, cserében pedig zálogosította a csoportot. Mivel a P7S1 Vajna tulajdonszerzését ismeri el, a filmügyi kormánybiztos jó eséllyel megszerezheti a csatornát.
Megírtuk: a TV2 Média Csoport Kft.-t - állítása szerint - Vajna cégein keresztül vásárolta meg. Ezen céget tulajdonló TV2 Media Group Holdings Kft.-t azonban - állítása szerint - a Simicska Lajoshoz köthető Fonyó egyik cégén, a Megapolis Media Zrt.-n keresztül két nappal korábban megvette. Bár ez utóbbi lehet, hogy mégsem biztos, mert noha a változásbejegyzés iránti kérelmüket Fonyóék beadták a cégbíróságra, az kiegészítést kért, s még a versenyhivatal is, mintha az Orbán Viktorral harcban álló gazdasági kör csatornaszerzése ellen dolgozna. A kormányoldal nyilván jobban örülne Vajna - most esélyesebbnek is tűnő - TV2-tulajdonának, hiszen a kereskedelmi csatorna eddig is, ma is fontos propagandaeszközük. Például a TV2 szombat esti, Sztárban Sztár című műsorát 1,5 millióan nézték, a reklámblokkokban pedig folyamatosan mentek a kormányzati hirdetések - melyek mostanában megszaporodtak a csatornán. Így egyébként az is fölmerülhet, ha összejön a "vásárlás", Vajna a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) 25 milliárdos állami reklámkeretéből is törlesztheti a hitelt, melyet közpénzen az Eximbank adhatott neki.
Nem is véletlen, amit a hvg.hu szúrt ki, hogy a TV2 csoport, illetve a tévét üzemeltető TV2 Média Csoport Kft. "kommunikációs vezető munkakörbe keres tapasztalt munkatársat". Vajna ráadásul már idejekorán kinevezte a csatorna új vezérigazgatóját is, Dirk Gekenst. Az RTL Klub volt vezetőjének átigazolása több kérdést is fölvet, hiszen ilyen magas pozíciók esetén általában összeférhetetlenségi és titoktartási záradékokkal szerződtetnek a cégek, ez pedig kizárhatná, hogy Gerkens néhány hónapon belül elszegődjön a konkurenciához. Az RTL Klub ennek kapcsán a német anyavállalathoz irányított minket, az RTL Group pedig nem kívánta kommentálni a Gerkens kinevezésével és szerződésével kapcsolatos kérdéseinket.
|
[
"Andy Vajna"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Yvonne Dederick",
"Fonyó Károly",
"Dirk Gekens",
"Rogán Antal",
"Puskás András",
"Péterfalvi Attila",
"Simon Zsolt",
"Ligeti Miklós",
"Orbán Viktor"
] |
"...a dandártábornok azt mondta, hogy neki pénz kell..."
Elvesztegetett honvédelem (II.)
Meg sem lepődött a HM térképészeti cégének volt gazdasági igazgatója, amikor kinevezése után, 2006 elején egy budapesti szállodába hívta a tárca volt védelemgazdasági főosztályvezetője, L. István Attila dandártábornok azzal, hogy "neki pénz kell" – derül ki a Magyar Nemzet birtokában lévő katonai ügyészségi jegyzőkönyvekből. A főtisztről ugyanis tudni lehetett, hogy "pluszpénzeket szerez", és állítólag később éppen azért nevezték ki moszkvai katonai attasénak, mert túl sok kenőpénzt szedett be a honvédelmi cégeken keresztül.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Ezekről az az L. Szilárd ezredes számolt be a nyomozóknak, aki korábban a térképészeti cég gazdasági vezetőjeként szerezhetett személyes tapasztalatokat a gyanús ügyletekről. A két férfi azóta már előzetes letartóztatásban van, mert a gyanú szerint a HM százszázalékos tulajdonában lévő cég beszerzésre szánt pénzeinek öt százalékát osztották le egymás között éves szinten, ami nagyjából ötmillió forintos extrabevételt jelentett. A pénzbehajtási rendszer állítólag a két tiszt átvezénylése után is folytatódott, bár nem olyan olajozottan, mint korábban. A vallomások szerint közvetítőkön keresztül a HM újonnan kinevezett védelemgazdasági főosztályvezetője, O. János dandártábornok is a kedvezményezettek között volt.
A HM felszólította a Katonai Ügyészséget, hogy vizsgálja ki, miként jutottak lapunk birtokába a büntetőügy kihallgatási jegyzőkönyvei.
Répássy Róbert eközben lemondásra szólította fel Szekeres Imre honvédelmi minisztert, mivel a tegnapi cikkünkben bemutatott bűnszervezet létrejötte egy minisztériumban a tárcavezető politikai felelőssége. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint az elmúlt hetek és hónapok eseményei bebizonyították, hogy a nagy fővárosi cégek és egyes minisztériumok az MSZP kifizetőhelyévé váltak, ahonnan gátlástalanul, talicskával, politikai megrendelésre tolták ki a közpénzt – írja a Magyar Nemzet szombati számában, melyből további részleteket is megtudhat az ügyről.
|
[
"Szekeres Imre"
] |
[
"L. István Attila",
"O. János",
"Répássy Róbert",
"L. Szilárd"
] |
Rég volt akkora bundabotrány a magyar fociban, mint ami azután tört most ki, hogy a harmadosztályú Tállya a kupában úgy verte meg 5-3-ra a másodosztályú, tavaly még Nb1-es Kaposvárt, hogy a vendégek a szünetben még 2-0-ra vezettek. A második félidőben bekapott 5 gól annyira gyanús volt, hogy a meccs ügyében nem más, mint Murányi Ferenc, a Kaposvár tulajdonosa kért vizsgálatot az MLSZ-től és a Szerencsejáték Zrt-től.
Ha nem ez lett volna a végeredmény, fel sem tűnne, de így kapásból érdekesnek tűnik, hogy Várhidi Péter, a Kaposvár edzője a szünetben pont azt a Balázs Zsoltot cserélte le, aki csapata mindkét gólját lőtte, amikkel akkor 2-0-ra vezettek.
Ezt persze életszerűen magyarázhatja az is, hogy a biztos vezetés birtokában az edző már ilyen hamar pihentetni akarta a játékosát. De az biztos, hogy Várhidi nem először szerepelt edzőként bundagyanús meccsen a vesztes fél trénereként. Igaz az előző alkalommal úgy került bele az ügybe, mint Pilátus a krédóba.
Miután két éven át a nagyválogatott szövetségi kapitánya volt, 2008-as kirúgása után Várhidi Péter megkapta az U21-es válogatottat, közvetlenül az Eb-selejtezők utolsó meccse előtt. A csapatnak ekkor még volt némi esélye, hogy továbbjusson az Európa-bajnoki sejetezőcsoportjából. Az utolsó fordulóban igazi ki-ki meccset játszottunk idegenben a szerbekkel, akiket itthon nem sokkal korábban 2-1-re legyőztünk. A csoportot a fehéroroszok vezették, mögöttük két ponttal lemaradva jött Szerbia és újabb kettővel lemaradva Magyarország. A továbbjutást érő második helyért tehát idegenben le kellett volna győznünk az itthon szűken, de megvert ellenfelet.
Az U21-es válogatott ehhez képest 8-0-ra kapott ki, úgyhogy a játékosok egy idő után szó szerint csak vonszolták magukat a pályán. Várhidi a meccs után felháborodottan nyilatkozott, a felelősséget teljes egészében a játékosokra hárítva, azt hangsúlyozva, hogy összesen két edzése volt a csapattal.
Várhidi Nemzeti Sportnak adott indulatos interjúja azonnali klasszikussá vált, hiszen ilyenek hangoztak el benne:
– Eszem ágában sincs magyarázkodni – mondta Várhidi Péter. – Nem érzem magam hibásnak.
– De hát mégiscsak ön ült a kispadon...
– Ez igaz. Ott ültem tehetetlenül, kiszolgáltatva és cserbenhagyva. Kikaptunk 8–0-ra, és a jegyzőkönyv szerint én irányítottam ezt a korosztályos válogatottat, de nem viszem el a balhét! Eszemben sincs!
– Akkor kit kérdezzünk? S egyáltalán ki a felelős ezért a blamáért?
– Kérdezzék a játékosokat, hogy miért nem tudtak futni.
– Úgy érti, nem akartak futni?
– A játékosok előttem megbuktak. Egytől egyig. (...)
– Önt tehát nem terheli felelősség?
– Nem! Én egyszerűen nem tudtam hibázni. Ezzel a garnitúrával korábban nem én dolgoztam. Két nappal a meccs előtt találkoztam a játékosokkal.
Várhidit ennek ellenére rövidesen kirúgták.
Jó egy évvel később aztán robbant a bomba. Vass Ádám, az U21-es válogatott játékosa 2009. novemberének végén kipakolt a Nemzeti Sportban, elárulva, hogy 2008-ban a csapat legalább egy tagja a Szerbia, Szlovákia és Wales elleni vereségek előtt is bundaajánlatokat kapott. A bejelentés erejét csak növelte, hogy Vass azt is elárulta, a gyanús eseményekről beszámolt az MLSZ vezetőinek is, akik nem foglalkoztak a dologgal. Bundáról magyar válogatott játékos ritkán beszélt olyan nyíltsággal, mint Vass, aki olyanokat nyilatkozott, hogy
“"Ajánlatot tettek, veszítsük el a Szerbia elleni meccset. Nem állítom, hogy a vesztegetők sikerrel jártak, ám azt igen, voltak, akik nem tettek meg mindent a sikerért."
A botrány utólagos kipattanásakor Várhidi Péter is megszólalt, a Blikknek ezt nyilatkozta:
"A találkozó után többen hívtak és mondtak érdekes dolgokat a mérkőzéssel kapcsolatosan. Szeretnék abban hinni, hogy ha egy labdarúgó felhúzza magára a címeres mezt, nem adja el saját válogatottja meccsét, de nekem is feltűnt, hogy többen lélektelenül játszottak a szerbek ellen."
A Blikk akkori cikkéből az is kiderül, hogy Várhidi a gyanújáról nem számolt be a meccsről kötelezően megírandó jelentésében, állítása szerint azért, mert nem voltak bizonyítékai.
A szerbiai meccs nemcsak az eredmény miatt a magyar foci azóta sem tisztázott szégyenfoltja. Az ügyet szőnyeg alá söprő MLSZ ugyanis látványos bosszút állt Vass Ádámon. Vass a bundaügyi kitálalása előtt 3 évvel, 18 évesen lett nagyválogatott. Amikor a nyilvánosság elé lépett az üggyel, karrierje csúcsán volt: a Brescia játékosaként 20 Serie A-s meccsen játszott. De válogatott soha többé nem lehetett Magyarországon.
|
[
"Várhidi Péter"
] |
[
"Balázs Zsolt",
"Vass Ádám",
"Murányi Ferenc"
] |
A horvátországi és az ausztriai vizsgálatok terhelő bizonyítékokat tartalmaznak Hernádi Zsoltra, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójára és közvetetten volt főtanácsadójára, Tóth Józsefre is, aki tulajdonrésszel rendelkezett abban a cégben, amely kenőpénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek az INA irányítási jogainak a megszerzéséért – írta tegnapi cikkében a horvát Jutarnji list. Az egykori főtanácsadó visszautasította a horvát Jutarnji list cikkében megjelenteket.
A horvát lap megjegyzi, hogy Tóth 2002 és 2010 között Hernádi főtanácsadója volt, és tulajdonrésszel rendelkezett a Hangarn Oil Products Trading Ltd-ben, amely az elsőfokú horvát bírósági ítélet szerint kifizette a kenőpénzt Robert Jezicnek, Sanader-ügy koronatanújának. Az újság megemlít egy másik társaságot is: a horvát ügyészség már évek óta bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a Torafin Trading and Finance tulajdonrésszel rendelkezik a Hangarnban, amit most az osztrák nyomozószervek is megerősítettek. Igaz, az osztrákok egy másik vizsgálat során jutottak ehhez az információhoz.
Tóth József viszont a lap állításaival szemben közölte: "sem közvetve, sem közvetlenül nem voltam tulajdonosa a Hangarn Oil Products nevű cégnek. Téves az az állítás is, hogy tulajdonosa lettem volna a sajtóhírek szerint egy időben a Hangarn Oil Products egyik tulajdonosának számító Torafin Trading and Finance Ltd-nek. A szóban forgó cégekhez semmilyen tulajdonosi érdek nem kötött és most sem köt"- írja közleményében volt főtanácsadó.
A lap információi szerint az osztrák hatóságok kiderítették, hogy a Torafin számlájáról Tóthnak és családtagjainak is történt nagyobb összegű kifizetés, ami a lap szerint bizonyítja, hogy a ciprusi bejegyzésű Hangarn Tóth József felügyelete alatt volt. Tóth József viszont hangsúlyozta: a téves állításokra alapozott minden sejtetés is hamis.
|
[
"Tóth József"
] |
[
"Robert Jezic",
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] |
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró az újrakezdett tárgyalássorozat első napján az ügy 15 vádlottja korábbi vallomásainak tartalmi kivonatát olvasta fel a Kecskeméti Törvényszéken. Kedden az érintettek közül Hagyó Miklós elsőrendű, Balogh Zsolt negyedrendű és Buday Tünde tizenötödrendű vádlott volt ott a tárgyaláson.
Az iratismertetés végén a bíró elmondta: a per következő tárgyalási napját szeptember 9-ére tűzték ki, amikor a korábban meghallgatott tanúk vallomásainak ismertetését kezdik meg, és a folytatást szeptember 11-ére tervezik - tette hozzá, jelezve, hogy várhatóan szeptemberben még négy napon tartanak tárgyalást a Hagyó-perben a Kecskeméti Törvényszéken.
A kiemelt büntetőügy Kecskemétre áthelyezéséről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke döntött. Ez alapján 2012. június 13-án kezdte meg a bizonyítási eljárást Hadnagy Ibolya bírói tanácsa, majd a Kecskeméti Törvényszék 2013 decemberében illetékessége hiányát állapította meg, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. A Magyar Nemzet május 13-án számolt be arról, hogy Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte: a legfelsőbb bírói fórum döntése értelmében ismét a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia a Hagyó-pert.
A per újrakezdésére azért van szükség, mert kiemelt ügyekben a hatályos jogszabályok szerint nem telhet el három hónapnál hosszabb idő két tárgyalási nap között.
Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig mintegy másfél milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.
|
[
"Buday Tünde",
"Balogh Zsolt",
"Hagyó Miklós"
] |
[
"Hagyó Mikós",
"Handó Tünde",
"Kónya István",
"Hadnagy Ibolya"
] |
Újabb rejtélyes kifizetésekre bukkantak az Országos Roma Önkormányzatnál. Többek között egymillió forintot költöttek "bankettszékekre", de a repülőjegyeket is aranyárban vették, Farkas Flórián és egyik társa 2011-ben Brüsszelbe 642 ezer forintért utazott el. A taxiköltség pedig 2011 és 2013 között több mint ötmillió forintba került. Kiderült az is, az ORÖ a közlekedési szabálytalanságokért kirótt büntetéseket is magára vállalta.
Egymillió forintot költött "bankettszékekre" az Országos Roma Önkormányzat, és ugyanennyibe került az egyik alkalmazott belföldi kiküldetése – újabb meghökkentő tételeket talált az ORÖ könyvelésében az ellenzéki képviselőkből alakult úgynevezett alternatív vizsgálóbizottság.
A vitatott kiadások az elmúlt években keletkeztek, amikor Farkas Flórián volt a testület elnöke. (Ettől a posztjától Farkas időközben megvált, hogy megtarthassa fideszes parlamenti mandátumát. Orbán Viktor kinevezte miniszterelnöki biztossá.) A lapunkhoz eljuttatott könyvelési lista szerint
|
[
"Farkas Flórián"
] |
[
"Orbán Viktor"
] |
Az Opus Global Nyrt. különös cég. Ötvözi a tőzsdei nyilvános társaságok jellemzőit (hiszen valóban az) és a családi vállalkozások karakterisztikáját.
Ha rámegyünk a tőzsdei cég oldalára azt látjuk, hogy komoly cégről van szó,
35 társaságot konszolidál a csoport,
2019-ben 199 milliárd forint volt a konszolidált forgalma
és a BÉT oldaláról az is kiderül, hogy március elején 170 milliárd forint körüli volt a cég kapitalizációja.
Emlékezhetünk, a társaság részvényeivel egy ideig nagyon szépen lehetett keresni, aztán ez a növekedés megtorpant (mindez persze érthető, hiszen a cégcsoportnak méretes idegenforgalmi kitettsége is van.)
Családi kör
Ugyanakkor a társaság a másik oldalról teljesen olyan, mint egy kis családi cég, vagy, ahogy Arany János írja, egy Családi Kör.
Leporoltuk az ötödikes irodalmi szöveggyűjteményt, és kerestünk néhány találó idézetet arról milyen az, ha egy családban működik a kaláka, mindenki szerepet vállal a vállalkozásban. Lássuk konkrétan is a négy családtagot.
De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Mészáros Lőrinc. Ő az alapító atya, a miniszterelnök bizalmasa, volt felcsúti polgármester. Fontos tulajdonos, de hivatalosan nincsen pozíciója a cégben. Ugyanakkor bizonyos ágazatokat (az építőipart és az energetikát) még nem engedte el, azokba közvetlenül is beleszól, a vezető testületekben ott ülnek, vagy legalábbis ott ültek ismert bizalmasai. Az alapítónak van továbbá három gyermeke, akik valóban örökösként viselkednek, máris belefolynak a cég életébe. A generációk különbözőek, van, aki még emlékszik, hogy minek köszönheti a sikereit, van, aki már úgy nő fel, hogy mi vagyunk az ország legtehetségesebb családja, miért vonja ezt kérdőre ez a sok irigy ember?
Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.
Mészáros Beatrix, vagy ahogyan a Mészáros Csoport társaságaiban mindenki emlegeti, Beji, az Opus Global elnöke. Ő valóban nagy ambíciókkal operatív kérdésekben is irányítja a társaságot, Sőt, most éppen visszatérőben van, vagyis még fokozza is a napi aktivitását. A család ezen ága kapcsán fontos megjegyezni, hogy a teljes szállodaipar, vagyis a Hunguest is Mészáros Beatrix "közelében" van, Détári-Szabó Ádám vezetése alatt áll.
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.
Mészáros Ágnes, a másik lánytestvér kevésbé aktív, ő az ásványvizes vonalat viszi, igaz az Aqua Lorenzo cég alatt építgetett ásványvíz fontosabb lehet a jövőben a társaságban. Ágnes férje Homlok Zsolt fontos építőipari, vasúttechnikai üzletember.
A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Mészáros Lőrinc (az ifjabbik) egyelőre elsősorban agrárfeladatokat visz, ő a Talentis Agro nevű cégben fejti ki a tevékenységét.
Az Opusnak van amúgy családon kívüli menedzsmentje is, Dzsubák Attila, a népszerű "Dzsubi", vagy "Dzsubakka" személyében, hivatalosan ő az első számú vezető, kiváló elemző volt az MKB-csoportban, kollégai nagyon becsülték, őt semmiképpen nem megbántva, most azonban a család és az ágazati vezetők között nem tűnik úgy, mintha tényleg lenne érdemi súlya a cégben.
Orbán Viktor miniszterelnök, Mészáros Beatrix, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszter és Mészáros Lőrinc korábbi felcsúti polgármester átvágja a nemzetiszínű szalagot a kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán Alcsútdobozon 2014. november 18-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az energiaiparban éljenek a hálózatok
A pénteki legfrissebb bejelentések szerint az Opus Global megveszi a svájci központú, de a hazai energiakereskedelmi piacról ismert MET-től az MS Hungary Holding AG 50 százalékát (azért ennyit, mert a másik fele már eddig is a család közelében, egy Status nevű cégben volt), és ezzel az Opus is 49,57 százalékot szerez a Tigáz Földgázelosztó Zrt-ben.
Döntött a cég az Opus Energy Kft. létrehozásáról is, ide sikeres tranzakció esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. fele kerülhet így a céghez. Az Opus Global régóta igyekezne váltani az áramtermelés (Mátrai Erőmű) felől a hálózatok felé, most az északkelet-magyarországi hálózatos cégei közül a Tigáz és a Titász is közelebb került a céghez és a családhoz.
A bejelentett struktúrák szerint az Opus csak felerészt birtokolja a gáz, illetve villamosenergia hálózatos céget, a másik fele a családhoz közeli magántőkealapnál lesz.
Adni, kapni jó. Ezért az Opus is ad valamit a MET-nek, ezek kisebb, napenergiaprojektekre szakosodott vállalkozások, mint a Jarlene Energy, a Buzsák Land, illetve a Green Arctech Kft.
Mi termel majd pénzt a csoportnak?
Ha mindezeket összegezzük és szeretnénk megnézni, hogy mi maradt ebben az ipari holdingban, mi fog itt értéket növelni és mi fog itt casht termelni, elég vegyes képet kapunk.
A csoport legnagyobb eleme immár az energetikai portfólió lesz, ami ugyan sok casht nem termel, de valóban nagy tőkelekötés és komoly érték. A következő években százmilliárdokat kell a hálózatok fejlesztésébe ölni, hogy azok alkalmasak legyenek a megnövekedett megújuló energia kapacitások kezelésére. Erre valószínűleg lesz uniós forrás is, ha a politikai összkép nem változik, itt nincsen rossz helyzete Mészáros Lőrincéknek.
Piaci értelemben, sőt, még nemzetközi piaci értelemben is nagyon erős lába lehet a csoportnak a Viresol és a Kall Ingredients. A két meghatározó élelmiszeripari alapanyaggyártó döcögve indult, sok hiba történt a beruházásnál, elég sok tőke van lekötve benne, de 3-4 év múlva ez a csoportelem már nagyon sikeres lehet.
Építőipar. Valójában az állami megrendelésekkel kitömött építőipari cégek termelik ma a legtöbb pénzt a csoportnak. A cash-flow szempontjából nélkülözhetetlen társaságok azonban csak addig lesznek "királyok", amíg Orbán Viktor van hatalmon, aztán kifutnak a szerződések, fél-egy évvel később már elég nehéz lesz hozni a számokat.
Az idegenforgalom a közvélemény számára alighanem a legirritálóbb portfólióelem. Erről a Válasz Online írt egy remek cikket. Ki, mennyiért épít, mi van a keményítőgyárral, ki diszponál egy hálózat felett – ezt kevesen követik. Vélhetően a Mátrai Erőmű deal fordulatait sem sokan értik, de a turizmusban sokan szenvednek, és amikor ők meglátják, hogy eközben mennyi pénzt kapnak a Hunguest szállodái felújításra, fejlesztésre, akkor sokak zsebében kinyílik a bicska. Ugyanakkor, az Opus Global életében ez az amúgy látványos portfólióelem messze nem olyan hangsúlyos, ezzel nem lehet csodát tenni.
Pénzügyi elemek. És végül a nagy kérdés a Bankholding. Esetleg idesorolhatjuk a CIG Biztosítót is, mint kisebbrészt a család által birtokolt biztosítót. Mire lesz képes az állami, fél-állami, Mészáros és barátai kezében levő bankholding azzal a versennyel, amelyben ott vannak a hazai éllovasok, így az OTP, a nemzetközi bankok, a globális fizetési megoldások (ApplePay, GooglePay és Alipay) és persze minden éhes fintech (Revolut, Transferwise, Curve). Itt most a kulcsember Barna Zsolt, aki szintén erős bizalmi kapcsolatba került a családfővel. Egy jó pénzügyi csoport lehet nagy érték, de legkorábban 5-6 év múlva járul hozzá a csoport cash-termeléséhez.
A Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzeme 2020. július 8-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Változhat a cég vezetése is
Személyi kérdésekről egyelőre most nem érkezett bejelentés, de a piacon az hírlik , illetve változhat a cég vezetése, egy mondatra lefordítva, gyengülhetnek az édesapához, Mészáros Lőrinchez közeli emberek és jönnek fel a Mészáros Beatrix által választottak.
Állítólag távozhat a cég vezetéséből Halmi Tamás is, aki az utóbbi időben a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb embere volt. Nem példa nélküli az ilyen helyzet, a családfő bizalmasai közül néha valaki magasra jut, aztán hopp, eltávolodik. Emlékezhetünk Antal Kadosa Adorján, Csík Zoltán, vagy Jászai Gellért tündöklésére és visszaszorulására. Van, akivel a jó viszony megtartása mellett sikerült szakítani, van, ahol azóta is nagy a hirig.
Ugyanakkor nem lennénk meglepve, ha az Opus Global vezetésébe is bekerülne Mészáros Beatrix és egyébként Mészáros Lőrinc bizalmát élvező Gombai Gabriella, aki annyi Konzum, Status, MKB, Talentis és mindenféle más nevű Mészáros-cégben is képviselő, hogy talán maga is nehezen tartja mindezt számon.
|
[
"Mészáros Beatrix",
"Gombai Gabriella",
"Mészáros Lőrinc",
"Halmi Tamás",
"Homlok Zsolt"
] |
[
"Mészáros Ágnes",
"Détári-Szabó Ádám",
"Antal Kadosa Adorján",
"Szigetváry Zsolt",
"Csík Zoltán",
"Koszticsák Szilárd",
"Fazekas Sándor",
"Arany János",
"Barna Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Dzsubák Attila",
"Mészáros Lőrince",
"Orbán Viktor"
] |
Heves megyében az öt évvel ezelőtti földárveréseken a területek több mint fele kilenc nagy érdekeltséghez került. A nyertesek között bankár, ügyész és szállodai menedzser is akadt.
Már csak négy megye földárveréseinek elemzése maradt hátra abból a munkából, amit Ángyán József, az első Orbán kormány államtitkára négy évvel ezelőtt kezdett meg. A Heves megye földárveréseit elemző dolgozat 15. a sorban. A professzor a tervei szerint 2022-re végezhet a teljes adatbázis feldolgozásával, majd egy földügyi könyvben foglalja össze az elemzéseket.
A Heves megyei nyertesek közül az Utassy családhoz került 657 hektár: Csányi Sándor üzlettársának, Utassy László Merkantil bankvezetőnek a felesége, és annak lánya is földtulajdonos lett úgy, hogy ők bankok igazgatótanácsi, ügyészségi osztályvezetői posztot töltenek be, illetve a lányuk a szállodaiparban dolgozik.
Nyertek a földárveréseken a megyei kormányközeli helyi prominensek, de 386 hektárt vásároltak az azóta Mészáros Lőrinc agrárcsoportjához vándorolt Gödöllői Tangazdaság, illetve az azt tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. vezetőihez, akik egyébként Budapesten, és Debrecenben élnek, tehát nem helyben lakók.
Heves megyében 4500 hektárt adott el az állam a liciteken, ezek 52 százaléka került összesen 9 érdekeltségbe úgy, hogy a földekre cégtulajdonosok, illetve a cégben alkalmazottak, családtagok licitáltak. Több alkalommal versenytársak sem jelentkeztek az árverésekre, Ángyán József véleménye szerint sok esetben előre egyeztethették az érdekeltek, hogy mely területekre ne licitáljanak. Összességében az előbbiek eredményezhették azt, hogy gyakran áron alul kelhettek el a földek, ami a befektetőknek jelentős hasznot jelent, mivel jóval a piaci árak alatt szerezhették meg a földet. Ha még azzal is számolunk, hogy a földforgalmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Unió a cégek vásárlásának megtiltása miatt, akkor az eljárás lezárása után feltételezhetően ugrásszerűen nőhetnek tovább az árak.
Heves megyében 6900 hektárt hirdettek meg, ebből 4500 hektár kelt el a liciteken, 2400 hektár mindösszesen 21 licitálón keresztül, 9 érdekeltséghez került, ezekhez 100 hektárnál nagyobb területek kerültek. A többi nyertes a "maradékon" osztozott, a licitálók 70 százalékához a dobra vert földek mindösszesen 20 százaléka, 860 hektár került, ők átlagosan 20 hektár alatti területeket szerezhettek meg. Csurrant-cseppent a hűbéri lánc alsóbb szintjeire is, kisebb falatok jutottak besenyőtelki, rózsaszentmártoni fideszes önkormányzati képviselőknek, ők 25–60 hektáros területekhez juthattak.
Ángyán József elemzésében arra is kitér, hogy a tényleges helyzet megismeréséhez a földértékesítési eljárás hátterét kellene vizsgálni, ám ebben semmiféle támogatást nem élvez, ugyanis a Nemzeti Földügyi Központ (az NFA utóda) továbbra sem teszi hozzáférhetővé az adásvételi szerződéseket, de még azok összegzett listáját sem. Így munkatársaival a közzétett árverési eredményeket tudják elemezni, de ezek jól mutatják a kormány szándékát, birtokpolitikáját.
|
[
"Mészáros Lőrinc",
"Utassy László"
] |
[
"Ángyán József",
"Csányi Sándor"
] |
Havi 25 millió forintot költ összesen 37 tanácsadóra a Főpolgármesteri Hivatal. Ezért a pénzért 22-en főtanácsadóként, 15-en tanácsadóként segítik a legkülönbözőbb szakterületeken Tarlós István főpolgármester és három helyettesének munkáját. Az évi mintegy 300 millió forint nagyságrendileg hasonló ahhoz, amennyit az elmúlt években ilyen célra költött a Városháza: 2015-ben például 34 fő volt a létszám, az éves bérkeret pedig 278 millió. A tanácsadók egy részénél ez a megbízás nem csak eseti jellegű döntéstámogatást jelent, hanem rendszeres, napi munkavégzést, mivel főtanácsadóként foglalkoztatnak iroda- és titkárságvezetőket, csoportvezetőket is.
A legtöbb "jobbkeze" Tarlós István főpolgármesternek van. Őt 17 tanácsadó, illetve főtanácsadó segíti – jogi, közigazgatási, műszaki, kulturális és nemzetközi kapcsolatok területeken. Külön "biztonsági szakreferenst" is foglalkoztat, ám a csapathoz idén év elején csatlakozott Földi László nemrég kellemetlen helyzetbe hozta főnökét.
Ez volt az utolsó dobása
A rendszerváltás előtt MSZMP-tagként még az állampárti Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségén, majd 1990 után az Információs Hivatalnál is hírszerzőként dolgozó, mostanában a közmédiát és a jobboldali sajtót biztonságpolitikai elemzőként végighaknizó Földi László havi bruttó 700 ezer forintot keres – plusz a többi (fő)tanácsadóhoz hasonlóan évi bruttó 200 ezer forint cafetériát is kap.
Maradhatott, de tartania kell a száját Legutóbbi botránya után ugyan nem rúgta ki Földit a főpolgármester, ám arra kötelezte, hogy migránsügyben ne nyilatkozzon a médiában: "Ha még egyszer megszólal ilyen ügyben, elköszönünk egymástól". A szigorú szabályt azután volt kénytelen bevezetni tanácsadójával szemben a főpolgármester, hogy Földi a Mészáros Lőrinc tulajdonolta Echo TV-ben a migránsokat segítő civilek likvidálásáról beszélt. Úgy fogalmazott. ""Most háború van. Ezek az emberek kollaboránsok, háborús bűnösök, hazaárulók, és így tovább. Ez egy egészen más fogalmi rendszer. Embercsempész a háborúban nem embercsempész, hanem egy olyan, gyakorlatilag szabotőr, akinek nincs jogállása. Magyarul ő szabadon likvidálható. Ugye ezt írja a háborús törvény: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk." Nem ez volt azonban az első meghökkentő nyilatkozata. A nyár végén például a Demokrata hetilapnak beszélt háttérhatalomról, a 3-as metró új kocsijait nem véletlenül megbénító fakockákról, a kisebbségi jogok fetisizálásáról, valamint olyan erőkről, amelyek "a bűnök, a devianciák iránti parttalan toleranciával" keltenek zavart a társadalmakban.
A főpolgármester 17 fős (fő)tanácsadói csapatában egyébként a legalacsonyabb havi fizetés 500 ezer forint, a legmagasabb pedig ennek éppen a duplája.
Egymilliós bért a főpolgármester három főtanácsadója kap.
Az átlag 767 ezer forint, összesen pedig 13 millió forintot visznek el havonta Tarlós tanácsadói.
A helyetteseknek kevesebb
Tarlós helyetteseinek már be kell érniük jóval kisebb támogató csapattal. Bagdy Gábor pénzügyekért felelős helyettes irodája 9 tanácsadót alkalmaz (ebből ketten most nem aktívak, hivatalosan "tartósan távollevők"). Ők 350 és 900 ezer forint közötti havi bruttó bért kapnak, az átlagfizetés tehát 593 ezer forint, míg összesen egy hónapban 5,3 millióba kerülnek.
Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes már csak 6 tanácsadóra támaszkodhat: ők 500 és 850 ezer forint között keresnek havonta, vagyis az átlagbérük 650 ezer forint, összesen egy hónapban pedig 3,9 milliós bérköltséget visznek el. Még kisebb, mindössze öt fős Szalay-Bobrovniczky Alexandra humánügyi helyettes tanácsadói stábja. Itt a legalacsonyabb, 536 ezer forint az átlagbér, ami személyenként 450-750 ezer forint közötti bruttó havi bért és 2,7 milliós havi bérkeretet jelent.
Bezzeg Demszky idején!?
A Zoom.hu közérdekű adatigénylésére a (fő)tanácsadók javadalmazásának fenti adatait megküldő Sárádi Kálmánné főjegyző jelezte, hogy a 37 ember nem sok, mert a főváros saját rendelete alapján az ilyen munkakörben foglalkoztathatók létszáma akár 50 is lehet, ráadásul
"a Demszky-érában volt olyan időszak, amikor a (fő)tanácsadók létszáma elérte az 56 főt is."
Arra pedig ugyan kérdésünkben még csak nem is utaltunk, a főjegyző mégis fontosnak tartotta a válaszában leírni, hogy "minden főtanácsadó és tanácsadó rendelkezik munkaköri leírással, egyik köztisztviselő sem un. ‘fiktív’ munkavállaló".
Fenti gyűjtésünkből is látszik, hogy a fővárost 20 éven át vezető Demszky Gábor főpolgármestersége idejének utolsó két évében valóban több volt a (fő)tanácsadó, mint mostanában, ám az is látszik, hogy kevesebbet is kerestek. Csak az összehasonlítás kedvéért:
míg 2010-ben 44 tanácsadó bére vitt el havi 26 milliót, addig most a 37 fős csapat kerül 25 millióba.
Persze – lehet mondani – akkor többet ért ugyanaz a pénz, viszont a munka is alighanem sokrétűbb volt – legalábbis az elmúlt 7 évben a főváros költségvetése csaknem a felére esett, miközben feladatai és hatáskörei egyaránt csökkentek.
|
[
"Szalay-Bobrovniczky Alexandra",
"Szeneczey Balázs",
"Tarlós István",
"Bagdy Gábor"
] |
[
"Földi László",
"Mészáros Lőrinc",
"Sárádi Kálmánné",
"Demszky Gábor"
] |
Az Appeninn csütörtökön tartotta rendkívüli közgyűlését, amelynek keretében a közgyűlés 2018. augusztus 23-ától határozatlan időtartamra társaság igazgatótanácsi tagjainak választotta meg Dr. Tóth Juditot, Malik Zoltánt, Linczényi Aladin Ádámot és Tima Jánost.
Az Appeninn 2018. augusztus 23-án tartotta rendkívüli közgyűlését, amelyen a társaság közgyűlése ismét az igazgatótanács elnökének választotta meg Jászai Gellértet, a közgyűlés mindemellett Ádámosi György és Juhász Sándor igazgatótanácsi tagokat az igazgatótanácsi megbízatásukból a mai naptól visszahívta, továbbá a közgyűlés Dr. Egyedné Dr. Páricsi Orsolya...
|
[
"Malik Zoltán",
"Linczényi Aladin Ádám",
"Tima János",
"Dr. Tóth Judit"
] |
[
"Jászai Gellért",
"Juhász Sándor",
"Dr. Egyedné Dr. Páricsi Orsolya",
"Ádámosi György"
] |
A Bellavista Apartments Kft. nevét már emlegették a magyar sajtóban a Tiborcz-érdekeltségek között, de eddig senki nem fejtette meg, hogy valójában mit rejt ez az ingatlankezelő vállalkozás. Az Átlátszó most megtudta: a cég összesen 1118 négyzetméternyi belvárosi lakást gyűjtött be idén tavasszal – 12 darabot a Dorottya utcában és egyet a Hajós utcában.
Viharos gyorsasággal írja felül az élet a miniszterelnök vejének ingatlanportfoliójáról szóló híreket. Noha szeptember végén ebben a cikkben azt írtuk, hogy az épp összefonódó Gránit és Takarékbank közel 10 milliárd forintnyi kölcsönt öntött a Tiborcz család érdekeltségeibe, ez a szám máris 11 milliárdra "kerekedett".
Két bank önti a pénzt a Tiborcz-érdekeltségekbe – már közel 10 milliárd forintnyi hitelt kaptak Az elmúlt hetekben csak találgatni próbálta a sajtó, vajon hogy teremt elő újabb és újabb milliárdokat a semmiből – például műemlékfelújítására – a kormányfő veje. A turai kastélyra 1,9 milliárd forint kölcsönt kapott a BDPST Group, ezzel a Tiborcz-féle ingatlanérdekeltségek összes hitele megközelíti a 10 milliárd forintot.
A Takarékbank ugyanis a minap még rádobott 1,2 milliárdot a belpesti Mahart–Dorottya-háztömb luxusszállóvá alakítása munkacímű projektre (melyet az itt működő Vajna-cégek kiköltöztetésével kezdtek), így ennél az épületegyüttesnél már bő 7 milliárdon áll a hitelszámláló.
Szétköltözött Tiborcz István és Andy Vajna – indulhat a luxusfejlesztés a Mahart-házban Roma Oktatási és Kulturális Központ Nemzeti Hajsza környezetvédelmi engedélye Nemzeti Hajsza környezetvédelmi engedélye Gyermekvédelmi feladatok – utasítások Nemzeti Hajsza környezetvédelmi engedélye Ózdi Járási Hivatal Építésügyi Osztály határozata Bánhorváti, Rákóczi u. 2. sz. alatti épülettel kapcsolatban .
A 11 és a 7 milliárd különbözetéből más ingatlanvásárlásokat, -felújításokat finanszíroztak: a turai kastély rendbetételét, földszerzéseket, egy Andrássy úti palotaszint kiglancolását, továbbá még valamit 670 millió forint értékben. Utóbbi hitelrészről mindeddig csak annyit lehetett tudni, hogy a Tiborcz-féle BDPST Group leánycége, a Bellavista Apartments Kft. kapta. Ám hogy ez a társaság ténylegesen milyen javakat rejt, csak most sikerült kiderítenünk.
A kft. a földhivatali nyilvántartás szerint idén április 27-én lett bejegyzett tulajdonosa 1118 négyzetméternyi luxushajléknak – ebből 12 lakás a belvárosi Dorottya utca 9. szám alatti társasházban található, egy pedig az Operaház közelében, a VI. kerületi Hajós utcában. Az érintett egységek közül a legnagyobb 147, a legkisebb 37 négyzetméteres – és az ingatlanegyüttest egy pakkban vette meg a Tiborcz-cég egy magyar-olasz-luxemburgi csoporttól.
Utóbbiak a korábbi mérlegeikben 950 millió forintnyi lakásállományt mutattak ki, de az majd csak a 2018-as évről szóló beszámolókból derül majd ki, hogy a Bellavista mind a 950 milliónyit felvásárolta-e. Ingatlanpiaci szakértőink mindenesetre a kft. által felvett hitel 670 milliós összege és a 950 milliós maximumérték közé becsülik a 13 lakás árát.
Drónfelvételek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek ingatlanbirodalmáról from atlatszo.hu on Vimeo.
Kis színesként egy további adalék – immár a főváros határain kívülről. Tiborcz István annyiban kezd klasszikus ingatlankereskedővé válni, hogy nemcsak vesz és vesz, hanem néha eladni is képes. Az Átlátszó ugyancsak most szúrta ki, hogy a BDPST Zrt. augusztus végén értékesítette a műemléki besorolású badacsonyi Ranolder-villát a Zemplén Market Zrt.-nek.
Címlapfotó: a szerző felvétele.
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Andy Vajna"
] |
A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.
A magyar hatóságok nem tagadhatták volna meg Hernádi Zsolt kiadását Horvátországnak, miután Zágráb európai elfogatóparancsot adott ki a Mol Nyrt. vesztegetéssel gyanúsított elnök-vezérigazgatójára - döntött szerdán a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Hernádi Zsolt ellen hét éve indult büntetőeljárás a nyugat-balkáni országban: az ottani ügyészség gyanúja szerint a Mol-vezér mintegy tízmillió euró – több mint hárommilliárd forint – kenőpénzt fizetett volna Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol a legnagyobb, de nem többségi tulajdonosként 2009-ben átvehette a horvát államtól az INA nevű nemzeti energiatársaságuk feletti irányítást. Hernádi és Sanader következetesen tagad. A budapesti hatóságok elhárították a cégvezető kiadását Horvátországnak arra hivatkozva, hogy a magyar ügyészség nem talált ellene bizonyítékokat. Igaz, ennek keretében csak tanúként hallgatták ki. Az EU-Bíróság ítélete szerint a magyar ügyészségi érvelés nem állja meg a helyét. Az Európai Bíróság szerint a magyar fél nem utasíthat el egy európai elfogatóparancs keretében érkező kérelmet ama ügyészségi eljárásra hivatkozva, amelyben az érintett csak tanúként szerepelt – pontosította a döntés értelmezését lapunknak Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt ügyvédje. Felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum nem ítélet, hanem "előzetes döntés". Ennek második pontja szerint a hazai hatóságoknak az európai elfogatóparancs nyomán érkező valamennyi megkeresést érdemben meg kell válaszolniuk. A Fővárosi Törvényszék 2013-ban arra hivatkozva utasította el a Mol-vezér kiadatására vonatkozó első zágrábi ügyészségi kérelmet, hogy addigra a témában a magyar hatóság – ismeretlen tettes ellen – lefolytatta a nyomozást és Hernádi Zsoltot feddhetetlennek találták. A horvát bűnüldözőket ez kevéssé hatotta meg és a Mol-vezető ügyét – Ivo Sanaderével együtt – vádemelési javaslattal átadták a zágrábi bíróságnak. A volt horvát kormányfőt azzal a lendülettel börtönbe is küldték, ám de hamar szabadulhatott, mert alkotmánybíróságuk méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva az eljárást visszautalta első fokra. Habár Hernádi Zsolt ellen csak néhány hete kezdődött meg – távollétében, de már-már az elévülés árnyékéban – az első fokú tárgyalás, a zágrábi bíróság 2015-ben újra kérte (tavaly pedig pontosította) a Mol-vezér kiadatását. Erre viszont a hazai hatóságok a korábbi, hasonló elutasításra hivatkozva már nem adtak érdemi választ.
Az etika másodlagos Láthatólag egyik oldal se túl finnyás a lassan tíz éve zajló, igen szövevényes harc eszközeinek megválogatásában. A Hernádi Zsolt elleni bizonyítékok igencsak ingatagok, azok leginkább egy horvát üzleti ellenlábasa vélhetően vádalku során tett vallomásán alapulnak. Az eljárás kezdettől fogva politikai támadás színezetét öltötte, amiből az összes nagyobb horvát párt és a helyi sajtó is kivette a részét. Mindemellett a magyar hatóságok válaszait is Hernádi Zsolt kiemelt fontosságú védelme hatja át. Bár a hazai ügyészek megvizsgálták a horvátok által átküldött bizonyítékokat, lapunk hallott felületesebben vizsgált kérdésekről. A bírósági eljárás során pedig Hernádi Zsoltot korábbi jogi kolléganője, akkori vezető beosztású munkatársa felesége vádolta, meglehetős általános sérelmeket felróva. A felmentés ugyanakkor betonbiztos jogi védművet vont a Mol-vezér köré. Mindemellett az is tény, hogy a zágrábi kormány által indított választott bírósági perben a svájci Uncitral nevű szervezet semmiféle bizonyítékot nem talált a korrupcióra. (M. I.)
Jelenleg Hernádi Zsolt ellen nincs se nemzetközi Interpol-körözés, se európai elfogatóparancs: Horvátországon kívül bárhová nyugodt szívvel utazhat. Szakértők ugyanakkor valószínűsítik, hogy a luxembourgi ítélet nyomán a horvát bíróság újfent kiadja az európai elfogatóparancsot és a magyar szervekhez fordul. Zamecsnik Péter ebben az esetben hazai részről kézenfekvőnek tartaná azt a választ, hogy 2014 végén ugyanezen ügyben, de Hernádi Zsoltot már vádlottként kezelve magyar bíróság jogerősen felmentette a Mol-vezért. Márpedig azonos ügyben kétszer nem születhet ítélet. Így tehát Hernádi Zsoltot továbbra se vihetik Zágrábba. A luxembourgi bírák arról kétségkívül nem tettek említést, hogy egy jogerős felmentő bírósági ítélet megfelelő indok-e a kiadatás elutasítására. A szakértők szerint egy ilyen magyar lépésről Zágráb ismét kikérhetné az európai testület véleményét, például arra hivatkozva, hogy szerintük a két ügy nem ugyanaz, illetve a magyar ügyészség, a pótmagánvádló és a bíróság se feltétlenül a legnagyobb elszántsággal keresték a Hernádi Zsolt elleni bizonyítékokat, a jogerős bírósági ítélet olyan erős aduász lehet, ami előtt valószínűsíthetően az Európai Bíróság is meghajolna.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"M. I.",
"Ivo Sanader",
"Ivo Sanadere",
"Zamecsnik Péter"
] |
Németországban május elején kitüntették, itthon a becsületébe gázoltak. Heller Ágnes filozófus interjúban reagált a személyét ért támadásokra, és elmondta, Orbánék arra törekednek, hogy egy csoport döntései kötelezőek legyenek az egész országra nézve. Ezt bonapartizmusnak nevezi.
Heller Ágnes május elején Oldenburg városában megkapta a Carl von Ossietzky-díjat, melyet a Nobel-békedíjas, koncentrációs tábort is megjárt német publicistáról neveztek el - írja a filozófussal készült interjú bevezetőjében a balpart.hu. A zsűri indoklásában így fogalmazott: "Mint európai és kozmopolita fejjel gondolkodó értelmiségi lenyűgöző példát mutatott egy ijedt Európának".
Nagyon sokat jelent a díj - mondta Heller Ágnes. - Bár nem szoktam a saját személyemre vonatkozó dicséreteket ismételgetni, a díjat általában olyan emberek kapják, akik valamilyen módon Ossietzky példáját követik, tehát kiállnak a szabadságért, az emberi jogokért, és bizonyos típusú diktatúrák ellen lépnek fel.
Itthon ezzel szemben Sánta kutya díjat adtak neki (a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap másfél éve Budai Gyula kijelentései kapcsán hecckampányt indított ellene, a rendőrség a napokban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárásokat - A Szerk.). - A jobboldal nem tudja belátni, hogy a szellemnek hatalma van - mondta Heller. - Ilyenkor aztán rugdolódzik, mint a tehén, aki nem tudja, mi mást tehet. Különben az, hogy a politikában megtámadnak engem – még akkor is, ha övön alul ütnek – számomra természetes, hiszen politikailag kritizálom a mostani kormányt. Hogy ezután engem visszakritizálnak, az ellen semmi kifogásom. Abban az esetben viszont már van, amikor polgári becsületemben sértenek meg, ezt vonják kétségbe, és befeketítik a nevemet azon a címen, hogy polgári bűntettet követtem el, holott ténylegesen, kizárólag politikai ellenfélként akarnak megsemmisíteni – ez még játéknak is unfair.
A lejárató kampányról a filozófus azt mondta: három újság heteken keresztül azt közölte, Hellerék félmilliárd forintot elkutattak, ami annyit jelent, hogy loptak, sikkasztottak. - Nagyon nagy hibát követtek el, mert azt hitték, amit az emberek itthon bevesznek, azt külföldön is. Azonban ha például Németországban, Olaszországban vagy Franciaországban látnak egy ilyen kampányt, azonnal a kommunizmus jut az eszükbe, nem is egészen véletlenül, hiszen többen szemben álltunk a Kádár-rezsimmel. Az ügy külföldön azt a hatást váltotta ki, hogy a magyar kormány üldözi a filozófusokat, mert azok valamilyen igazságot fejeznek ki a jelenkori kormányzatról, és a filozófusok személyében a szabad gondolatot nyomják el. És ez így is van. Az a gyanúm, hogy a kormány dönti el, ki a filozófus, ki az író. Szerintük például Wass Albert egy nagy író, de ezt nem lehet eldönteni. Ez a Rákosi korszakban is így volt, de akkor sem ment. Akiről eldöntötték, hogy költő, annak öt év múlva a nevére sem lehetett emlékezni. A kormány nem érti meg, hogy egy ember munkásságának milyenségét azok fogják eldönteni, akik olvasnak, értékelnek, akik értenek hozzá.
- Többször bírálta Orbán Viktort, hogy szembefordul a nyugattal. Ez a politikai attitűd szembefordulást jelent az európai kultúrával, szabadsággal is? - tette föl a kérdést a balpart.hu.
- Ez a kormány az én megítélésem szerint bonapartista - felelte Heller Ágnes. - Politikája a hatalom koncentrálása, centralizálása, az ellenintézmények megszüntetése, vagy ha ez nem lehetséges, saját embereikkel való betöltése. Lényegében tehát arra törekszik, hogy egy csoport döntései kötelezőek legyenek az egész országra nézve – ezt nevezem bonapartizmusnak, ami viszont egyike az európai hagyományoknak a köztársasági hagyomány mellett. A bonapartizmus a liberális demokráciával, a köztársaság eszméjével, tehát az Európai Unió közös hagyományával áll szemben, de nem mondanám, hogy nincs köze Európához. Bár filozófus vagyok és nem jós, nem kizárt, hogy a 2014-es választásokon egy demokratikus platform fogja elfoglalni a kormánypozíciókat, de akkor sem lesz könnyű az intézményeket megszüntetni vagy átalakítani úgy, hogy azok megfeleljenek a demokratikus szabadság követelményeinek.
|
[
"Heller Ágnes"
] |
[
"Budai Gyula",
"Carl von Ossietzky-díj",
"Orbán Viktor",
"Wass Albert"
] |
A budapesti artmozik vesztét az okozhatta, hogy a nyereséges üzletágakat más cégekbe szervezte át a főváros moziüzemeltető cége. A filmforgalmazás bevétele nélkül viszont menthetetlenek voltak a kis fővárosi mozik, amelyek veszteséget vagy csak szerény nyereséget tudtak termelni. Éppen ezért vizsgálják, jogszerűen került-e magánkézbe a Demszky-korszakban önkormányzati tulajdonban álló Budapest Film Moziüzemeltető Zrt. kft.-je. Ma már orosz kézben van a cég többségi tulajdona.
Akik a budapesti filmszínházak bezárása miatt kesergetek éveken át, talán nem is gondolták, hogy nemcsak a multiplexek és a popcorn miatt mentek tönkre a legendás fővárosi mozik. Az artmozik hosszú haldoklásának egyik oka lehet az üzemeltető Budapest Film Zrt. pénzügyileg sikeres ágazatainak magánkézbe adása is. A filmforgalmazás nyeresége ugyanis inkább a vezetői által kiszervezett leányvállalatoknak és saját kft.-iknek jutott. Az artmozik közül a Művészt, a Puskint, a Toldit is kiszervezve üzemeltették, és csak a kft. többségi tulajdonrészének értékesítését megelőzően adták vissza a zrt.-nek.
Most vizsgálják a Budapest Film Kft. privatizációját, aminek köszönhetően a kilencvenes években alakult leányvállalat tulajdonostársai a tavalyi eladáskor részesedést kaptak: a német A Company AG vette meg akkor a kft. többségi tulajdonát, majd egy évvel később a német céget az orosz AR Films vásárolta meg. A kft. újabb tulajdonosváltása után Tarlós István indított vizsgálatot – az Index birtokába került dokumentum szerint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is ezt javasolta.
Leányvállalatok születése
A Kádár-rendszer forgalmazó és moziüzemeltető cége 1987-ben alakult Budapest Film vállalattá. Ettől kezdve az állami mozikat a főpolgármesteri hivatal kezelte, adta bérbe, értékesítette. 1996-ban a részvénytársaság saját fő tevékenységét, a jövedelmező mozi- és videoforgalmazást a tisztán önkormányzati rt. és annak vezetősége szervezte ki közös, már nem tisztán önkormányzati tulajdonában álló kft.-be. A leányvállalatok létrehozását annak idején azzal indokolták, hogy az üzletileg kockázatos tevékenységeket szervezik ki.
Magántulajdonosként vállalkozott a vállalati menedzsment a kockázatos tevékenységek elvégzésére, sőt voltak, akik még ezen túl az anyavállalatban és a leányvállalatban is viseltek tisztséget. Több leányvállalat jött létre 1996-tól, melyek ugyanazokat a feladatokat intézték, amik az rt., később a zrt. feladtakörébe is beletartoztak volna.
Csak a mozivagyon feletti rendelkezés maradt meg az önkormányzatnál. A Budapest Film Zrt. plázamozi-hálózattal szembeni törekvése, az artmozik felvirágoztatásának kísérlete azóta ellehetetlenült. Az artmozik okozta hiányt a Mammut mozi 2005-ös eladásából és a Corvin nyereségéből próbálta a vezetőség fedezni az állami támogatások mellett (az önkormányzattól a mozgókép közalapítványig), sikertelenül. A 2010-ben eladott Bem moziból mára kocsma lett, a 2011 tavaszán értékesített Európa oktatási intézményként működik, a Hunnia bezárt, üzemeltetőt keres.
A nagy múltú moziüzemeltető cég forgalmazó leányvállalata, a Budapest Film Kft. az önkormányzattól a névhasználatért évi 25 magyar és művészileg igényes külföldi film forgalmazását ígérte, amit egyre nehezebben tud tartani. Nyárra jegelte a forgalmazást Budapesten a Budapest Film Kft. új többségi tulajdonosa, az orosz AR Films (ami a céget megvásárló német cég többségi tulajdonát vette meg).
A Budapest Film Zrt. leányvállalatai: A forgalmazó Budapest Film Kft. után megalakult a dvd-forgalmazást intéző ADS Kft., a netes forgalmazással próbálkozó Filmklik Kft., az e-cinema rendszerrel kísérletező Cinereál Kft., ami korábban a zrt. ingatlanjainak kezelését is intézte, és a tékaüzemeltetéssel és moziüzemeltetéssel is foglalkozó Odeon Kft.
Önkormányzatiból magántulajdon
Érdemes áttekinteni a hátteret, hogyan privatizálták a leányvállalatok létrehozásával a Port Ferenc igazgatása alatti, eredetileg önkormányzati tulajdonban lévő forgalmazó céget; hogy lett a kft. önkormányzati részesedése 100 százalékból hatvan, majd 49, míg a vezetőség üzletrésze az eladásig növekedett. Port Ferenc elmondása szerint: "A Budapest Film Zrt. privatizálásához a Fővárosi Önkormányzat pályázati úton választott ki privatizációs tanácsadó céget az akkor főpolgármester-helyettes Atkári János közreműködésével, és az általa kidolgozott javaslat alapján a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése döntött a BF Zrt. szervezetfejlesztéses privatizálásáról."
A jövedelmi viszonyokra jellemző, hogy míg 2010-ben a kft. 260 millió veszteséget termelt, a zrt. munkaviszonyban álló vezetői, Port Ferenc vezérigazgató és Borsosné Lepedus Katalin gazdasági igazgató éves jövedelme együttesen bruttó 58 millió forint volt prémiummal és a munkaviszony megszűnése miatti járandósággal együtt.
A vezető beosztású munkatársak a fizetés, prémium és juttatások mellett tulajdonrészekhez is jutottak, vagyis ahogy Port elmondta, vették ezeket. A cégek értékesítésekor pedig kifejezetten jól jártak. Port Ferencnek emellett a gyerekei közvetlenül vagy közvetve dolgoztak a köztulajdonban lévő cég leányvállalataiban, üzleti partnereinél: "Másfél évig voltak alkalmazásban - árult el részleteket. - Nagyobbik lányom helyettesítő statisztikus volt a zrt.-ben, fiam a Cinerealnál afféle technikus futár volt. Havi 130 és 80 ezer forintos keresettel."
A Budapest Film Kft. a tavalyi eladáshoz megvette a leányvállalatok tulajdonosaitól a tulajdonrészt (mind a 16-tól), és egyben adta el a német cégnek. Az eladással Port szerint a zrt. sem járt rosszul, hiszen a kft. 163 milliós tartozását is kifizette a vevő. Érdekes kérdés, hogy a Kft. eladásakor Port Ferenc hogyan tárgyalta le a teljes értékesítést az ellentétes szempontokat képviselve: egyszerre a zrt. vezérigazgatójaként és Igazgatósága tagjaként, a kft. ügyvezető igazgatójaként és a kft. legnagyobb magántulajdonosaként. Utóbbi 12,27 százalékkal részesedett a kft. eladásából.
A filmterjesztési válság áldozata
Port Ferenc
Port Ferenc szociológusként végzett, majd KISZ-titkárként dolgozott az NDK-ban, később a cenzorként is működő filmfőigazgató helyettese lett, mielőtt a Budapest Film vezetőjévé emelkedett 25 évre. Közben multiplex mozivá alakították ugyan a Corvint, de hosszú távon nem tudták sikeresen felvenni a versenyt a plázákban tanyát vert mozikkal, nagyobb tőke, nemzetközi forgalmazói háttér nélkül. Megnyitották, üzemeltették, majd eladták az általuk alapított Mammutot, aminek egymilliárd forintos értékesítéséből 2011-re nem maradt pénz a céges kasszában.
"Ez a modell az elmúlt közel 15 évben remekül működött, azonban az általános gazdasági és pénzügyi, valamint a filmterjesztési válság miatt ellehetetlenült" - mondta az Indexnek Port. Azonban a moziüzemeltetés sem volt hosszabb távon működőképes állami támogatás nélkül. A Corvin 2007 óta nem nagyon nyereséges, és a Mammut eladásából feltöltött Talpalatnyi Mozi Alapítvány mellett az önkormányzat és a Mozgókép Közalapítvány adta a pénzt az artmozikra.
A Budapest Film tulajdonában lévő moziknak amúgy nem nehéz a sorsuk, hiszen nem kell bérleti díjat fizetniük az épületért. Ezek közé tartozik a Művész, a Puskin, a Toldi és a Corvin (utóbbi nem artmozi), illetve a Vörösmarty, ami a főváros közvetlen tulajdonában áll.
Mérleg szerinti eredmények - Budapest Film
BuFi ZRT. BuFi KFT. 2009 + 57 m Ft -244 m Ft 2010 -206 m Ft -146 m Ft* *A Kft. 2010-es adata csak 6 havi eredményt mutat.
(forrás: a társaságok beszámolói):
"A Budapest Film Kft. az eladása előtt termelte a 260 milliós veszteséget, jelenleg már halad a nyereséges működés felé - vázolta a helyzetet Port Ferenc. - Ez annak köszönhető, hogy az új tulajdonos mint nagy filmpiaci szereplő el tudta érni, hogy a rendkívül előnytelen minimálgaranciás filmbeszerzések helyett bevételi részesedés-szerződésekkel jusson hozzá a magyarországi filmjogokhoz".
Port szerint több vizsgálat volt, és nem találtak semmit: "A korábbi és a jelenlegi Fővárosi Önkormányzat egyaránt vizsgálatot indított a kft. többségi üzletrészének eladása tárgyában. A felkért gazdasági pénzügyi és jogi szakértők egybehangzó megállapítása volt, hogy a kft. többségi üzletrészének eladása gazdasági-pénzügyi szempontból előnyös volt a zrt. számára, jogi szempontból pedig korrekt volt az egész szerződéscsomag." A legutóbbi vizsgálat - aminek tényéről Port az Indextől értesült - azonban még nem zárult le.
A vezetők egy része az utolsó évben 260 milliós állami veszteséget termelő cég után kis magánvállalkozásba kezdett (az ADS Kft.-t vezető Szelényi Ákos Ristretto Distribution néven saját céget alapított, Berta Balázs Vertigo néven forgalmaz), a Budapest Film Kft. pedig egy Alekszandr Rodnyanszkij vezette orosz cég kezébe került. Ez a AR Films nevű cég ellenőrzi a legnagyobb orosz filmgyártót, a Non-Stop Productiont is.
|
[
"Port Ferenc"
] |
[
"Budai Gyula",
"Berta Balázs",
"Alekszandr Rodnyanszkij",
"Tarlós István",
"Szelényi Ákos",
"Atkári János",
"Borsosné Lepedus Katalin"
] |
Ez a cikk több mint 1 éves.
Czeglédy Csaba és 20 társa ellen hivatalosan is vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint "különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt" történt a vádemelés.
"A vádirat szerint dr. Czeglédy Csaba, mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt" – írja a közlemény.
A vádhatóság szerint Czeglédyék 2011 és 2017 között közvetített diákmunkaerőt multinacionális vállalatoknak.
"Az ehhez kapcsolódó közterhek megfizetésének elkerülése céljából dr. Czeglédy Csaba iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget" – közölte az ügyészség.
A vádirat arra is kitér, hogy Czeglédy a bűnszervezet egy részét közvetlenül, másik részét pedig közvetítőkön – például "az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanok"-on – keresztül irányíthatta.
A dokumentum 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint értékű vagyoni kár keletkezéséről ír, ennyivel kurtíthatta meg a magyar államot a bírósági bizonyítás előtt álló állítólagos bűncselekmény.
Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt színeiben szombathelyi önkormányzati képviselőként tevékenykedő Czeglédyt 2017 júniusában vették őrizetbe a pénzügyőrök, tavaly márciusban, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, másfél napra szabadlábra helyezték a férfit, de gyorsan fel is függesztették mentelmi jogát, így újra előzetesbe kellett vonulnia. Másfél évnyi előzetes után a férfi december közepén házi őrizetbe került át.
Mivel Czeglédy az MSZP és a DK környékén is megfordult, a kormány és médiumai a kezdettől fogva kiemelt figyelemmel kezelik az ügyet. Még 2017-ben az Origo ezret is meghaladó diákkárosultról beszélt, ám a bíróság ezt később helyreigazíttatta ezt. Ettől függetlenül a cikkben szereplő álhírekre alapozva a kormánytöbbség parlamenti határozatot is elfogadott az ügyben, majd később a kormány rendeletet írt a Czeglédy-ügy kárrendezéséről.
Az ügyben Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát is kihallgatták tanúként, amiért cégei több alkalommal kölcsönt adtak Czeglédy-cégeinek. A kihallgatás után Dobrev nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyvet, és kijelentette: azt nem tudja eldönteni Czeglédy bűnös-e vagy sem, de nevetségesnek tartja a saját magával szembeni eljárást. Kifogásolta, hogy a kormánypárti sajtóban előbb jelent meg, hogy őt befogják idézni kihallgatásra, mint hogy ő maga tudott volna róla.
|
[
"Czeglédy Csaba"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Dobrev Klára"
] |
Nem hiába háborodott fel Mesterházy Attila azon, hogy Rogán Antal eltitkolta, mennyit keresnek a tárcájánál a politikai tanácsadók, és emiatt még meg is fenyegette az ellenzéki politikust. Ennek hatására a miniszter mégis elárulta, hogy csaknem havi 4,5 milliót költenek a hét emberre.
Havi bruttó 350 és 888 ezer forint között keresnek a politikai tanácsadók és főtanácsadók a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán – hozta nyilvánosságra mégis a Kormányzati Tájékoztatási központ azokat az adatokat, amelyeket Mesterházy Attila írásbeli kérdésére Rogán nem akart kiadni.
A miniszteri és államtitkári kabinetekben dolgozó 7 (fő)tanácsadó havi bruttó illetménye:
politikai főtanácsadó 888 300 Ft
politikai főtanácsadó 713 900 Ft
politikai főtanácsadó 427 500 Ft
politikai tanácsadó 800 000 Ft
politikai tanácsadó 650 000 Ft
politikai tanácsadó 350 000 Ft
politikai tanácsadó 600 000 Ft
A közlemény előzménye, hogy Mesterházy Attila az Origónak nyilatkozva tűrhetetlennek nevezte, hogy írásbeli kérdésére minden minisztérium beszámolt arról, hány politikai tanácsadót foglalkoztatnak, és ők mennyibe kerülnek az adófizetőknek, egyedül az új, Rogán Antal vezette tárca nem volt hajlandó összeget közölni.
Ne fenyegesse őt Rogán
Egy miniszter nem fenyegethet egy képviselőt, főleg nem a tájékoztatási minisztériumot vezető Rogán Antal, és főleg nem egy ellenzéki képviselőt, amikor az a közpénzek elköltését érintő tájékoztatásért fordul hozzá – reagált Mesterházy arra a válaszlevélre, amelyet Rogántól kapott.
Mesterházy Attila felháborítónak nevezte Rogán titkolózását és fenyegetőzését Fotó: Origo
Mint arról az Origo beszámolt, az MSZP-s Mesterházy Attila körkérdéssel fordult minden minisztériumhoz, azt tudakolva, hogy hány tanácsadó dolgozik a tárcájuknál, kik ők, és mennyit keresnek.
Rogán azt válaszolta, hét politikai (fő)tanácsadó dolgozik náluk, de nem közölte, hogy kik ők, és mennyit keresnek. Azt írta, megmutatja Mesterházynak az adatokat, de ha a képviselő ezeket nyilvánosságra hozza, "az ebből adódó jogi és nem jogi természetű következmények" már őt terhelik.
159-en havi 100 millióért
Mesterházy Attila az Origónak azt mondta, miután már eddig is kétszáznál több államtitkár és helyettes államtitkár dolgozik a kormányzatban, egyáltalán nem mellékes, hogy a válaszok összesítéséből kiderült: további összesen 159 politikai (fő)tanácsadót fizetnek közpénzből.
Rogán Antal mégis nyilvánosságra hozta a tanácsadók fizetését, de a nevüket nem Fotó: Polyák Attila - Origo
A 159 ember havonta bruttó mintegy százmillió forintba kerül az adófizetőknek – számolta össze az ellenzéki politikus, aki a Rogán-tárca újabb közlésére most úgy reagált: örül, hogy a miniszter belátta, hogy nem titkolhatja el a közpénzből fizetett illetményeket, de ő ettől még kíváncsi mind a 159 névre is.
|
[
"Rogán Antal"
] |
[
"Polyák Attila",
"Mesterházy Attila"
] |
2010. március 24., szerda 20:04
Egyetlen árva szó sem igaz Regőczi Miklós állításaiból - így reagált az InfoRádió Aréna című műsorában Lendvai Ildikó a BKV volt vezérigazgató-helyettesének, amelyben többek között arról beszélt, hogy az elmúlt húsz évben a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött, és nemcsak a fővárosi, de az országos politikából is érkeztek kérések. Példaként említette, hogy Antal Attila akkori vezérigazgató megkereste azzal, hogy Lendvai Ildikó egyik ismerősét kellene elhelyezni.Az MSZP elnöke hangsúlyozta: Regőczi Miklóst nem ismeri, Antal Attilával pedig egyszer tárgyalt, de nem négyszemközt, a 47-es villamos útvonalának meghosszabbításáról.Lendvai Ildikó hozzátette: egyetlen ismerőse sem dolgozik a BKV-nál, a valótlan állítások miatt pedig valószínűleg beperli a BKV volt vezérigazgató-helyettesét. A pártelnök elmondta, hogy elvárta volna az interjút közlő napilapok újságíróitól, hogy ha már a neve felmerült, akkor kérdezzék meg őt is."Vérlázító és bicskanyitogató, ami a BKV-nél történik. Most megpróbál mindenki politikailag halászni, és olyan verziót találni, amiben felbukkan a pártelnök neve" - mondta Lendvai Ildikó, aki szerint az sem igaz, hogy a BKV a koalíció kifizetőhelye volt, mert a vállalattól pénz nem került a pártkasszába.A korrupció az egész ország rákfenéje, és most mindenki megpróbál előnyt kovácsolni abból, hogy a másikat vádolja - fogalmazott a pártvezető.
|
[
"Antal Attila",
"Lendvai Ildikó",
"Regőczi Miklós"
] |
[] |
Ungár Tamás;
Fidesz;bíróság;busz;Volvo;pécsi buszok;bírósági per;
2020-10-28 13:41:26
Fideszes politikusokra mutogatnak a pécsi korrupciós perben
Elkezdődött a Pécsnek egymilliárd forint kárt okozó buszbeszerzés büntetőpere. Az első rendű vádlott vallomása szerint a buszvásárlásról szóló döntéseket nem ő, hanem Baranya meghatározó fideszes politikusai hozták, akik viszont nincsenek megvádolva.
Egy olyan ügy bírósági pere kezdődött el a Kaposvári Törvényszéken, ami nagy port kavart Pécsen, és hozzájárulhatott ahhoz, hogy a városban az ellenzék hatalmas fölénnyel legyőzte a kormánypártokat a legutóbbi önkormányzati választáson. A történet előzményei 2014-re nyúlnak vissza, a baranyai megyeszékhely tömegszállító cége, az önkormányzati tulajdonban Tüke Zrt. akkor határozta el, hogy megújítja átlagosan 15 éves járműparkját. A céget a Volvo Hungária 2014 őszén arról tájékoztatta, hogy Hollandiában van egy 123 Volvo-buszból álló flotta, amit 2,8 milliárd forintért kínálnak. A pécsi önkormányzat pár héttel később döntést hozott, hogy a Tüke 3,5 milliárd forintot költhet a buszvásárlásra. Kiírták a járműpark közbeszerzését, s arra csak egy cég jelentkezett. A holland Bus and Coach 115 Volvo-buszt kínált a már említett flottából, 3,5 milliárd forintért. Így amikor Pécs megvette a buszokat, 35 százalékkal fizetett többet az eredeti árnál.
A sajtó többször írt arról, hogy a közbeszerzési eljárást eredménytelennek kellett volna nyilvánítania a fideszes vezetésű városnak, s nyilván azért nem tették meg ezt, mert a felár a hatalomhoz közel álló gazdasági érdekkörök zsebében landolhatott. A nyomozóhatóságok az ügyletet nem látták gyanúsnak, ám amikor Hollandiában vizsgálat indult egy banki átutalással kapcsolatban pénzmosás gyanúja miatt, akkor a magyar ügyészség is kénytelen volt lépni.
Többéves nyomozás után különösen jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással vádolták meg a Tüke korábbi vezetőjét, P. Istvánt, mivel a most 61 esztendős mérnök tudott róla, hogy korábban a buszokat olcsóbban kínálták, mégis arra tett javaslatot, hogy vásárolják meg a holland cég által túlárazott flottát. Mindez az ügyészség szerint 607 millió kárt okozott Pécs önkormányzatának.
Az ügy másodrendű vádlottja Csengő András egy holland-magyar állampolgár, aki korábban Hollandia tiszteletbeli magyarországi konzulja volt.
A harmadik vádlott, P. Endre Németországban élő magyar-amerikai állampolgár, aki a vád szerint a buszok eladási árából 172 milliónyi forintot kapott egy thaiföldi off-shore cégen keresztül. Az ügyészség úgy látta, hogy P. Endre tudhatta: neki – mivel semmit se tett a buszvásárlás dolgában – nem jár pénz, ezért pénzmosást követett el.
A törvényszéken szerdán előkészítő ülést tartottak a fenti ügyben. A harmadrendű vádlott elismerte a felelősségét, így ő már nem vesz részt a további tárgyaláson. Rá az ügyészség két év szabadságvesztést kért felfüggesztve, valamint 172 milliós vagyonelkobzást. A bíróság azonban az ítéletet csak később hozza meg, mivel az első- és másodrendű vádlottak ártatlannak tartják magukat, így a verdikt csak a bizonyítási eljárás végén hozható meg.
P. István írásos vallomást tett, amiben úgy fogalmazott, hogy a megvett járművek nem voltak túlárazva, és nem volt más hasonló flotta a használt buszpiacon, amit a Tüke megvehetett volna. A volt cégvezető vallomása szerint ő a Tüke élén csak műszaki szakvéleményt mondott a buszokról, ugyanakkor semmilyen érdemi döntést nem hozott a vásárlásról, azokért a város és a megye korábbi fideszes politikusai a felelősek. Jelesül Bánki Erik, a Fidesz baranyai parlamenti képviselője, pártja régiós vezetője, valamint Csizi Péter, aki a vásárlás idején Pécs fideszes országgyűlési képviselője volt. Ők ketten Hollandiában is tárgyaltak az üzletről, állította P. István.
Csengő András nem vett részt a tárgyaláson, a volt konzul a bíróság előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy ártatlannak érzi magát, és az ügyészség eljárása a Rákosi-rendszert idézi. A magával hozott búvárfelszereléssel A tanú című filmre utalt, ahol a kreált vádiratban a kitalált külföldi ügynökök búvárruhát öltve kémkednek. Csengő állította, hogy súlyos milliókért arra akarták rávenni, "vigye el az ügyet", de az is előfordult, hogy megfenyegették, ukrán verőembereket küldenek rá, ha nem engedelmeskedik. Utóbb megkérdeztük tőle, hogy miért őt vádolták meg, ha ártatlan, amire azt felelte, hogy elirigyelték a jutalékát, azt várták tőle, hogy adjon belőle másoknak, de ő erre nem volt hajlandó. Csengő kijelentette, hogy önként nem megy el a perre, csak rendőrrel lehet őt elővezetni, s még akkor is szembeszegül.
A per januárban folytatódik.
|
[
"Csengő András"
] |
[
"Bánki Erik",
"Csizi Péter",
"P. Endre",
"Ungár Tamás",
"P. István"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
Kedden azt is megerősítették, hogy hétfőn a Fidesz-frakció zárt ülésén – Orbán Viktor miniszterelnök távozása után – Rogán Antal ismertette Kövér László szombati, Magyar Hírlap-interjújának legfontosabb üzenetét: "a Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánumként". (A Mandiner információi szerint a Fidesz-központ a Kövér-interjút már hétvégén elküldte emailben az aktivistáknak és a párttagoknak.)
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Origónak nyilatkozva vérlázítónak nevezte, hogy egy zárt frakcióülésről ilyen információ kikerülhet, de magát az értesülést nem kívánta kommentálni.
Orbán elégtételt venne Simicskán A bojkott fideszeseknek szóló ajánlás egyik előzményének tekinthető, hogy a miniszterelnök hétfőn a parlamentben egészen meghökkentő módon reagált a Simicska Lajos által megfogalmazott ügynökvádra.
A Magyar Nemzet szintén arról írt, hogy a Fidesz-frakcióülésen információs blokádot hirdettek a lappal, a Hír Tv-vel és a Lánchíd Rádióval szemben. A lap azt is megtudta, hogy a zárt tanácskozáson az egyik képviselő megkérdezte: a tilalom kiterjed-e az ellenzéki ATV-re is, mire nemleges választ kapott. A Magyar Nemzet szerint nem lesz semmilyen szankció a Fideszben, ha valaki megszegné a tilalmat, és mégis nyilatkozna a Simicska-orgánumoknak, de abban az esetben – értesült a lap –, a nyilatkozó "azt kockáztatja, hogy teljesen kiírja magát a pártból és arról az oldalról".
A Magyar Nemzet arról is beszámolt, hogy nem lesz semmilyen szankció a Fideszben, ha valaki megszegi a tilalmat és mégis nyilatkozik a Simicska-orgánumoknak, de ez esetben a nyilatkozó azt kockáztatja, hogy "teljesen kiírja magát a pártból, és arról az oldalról".
"Nincs lelki szétziláltság"
Ami a Simicska-akciókat illeti; a kormányoldalon az az alapvetés, hogy Orbán Viktor volt harcostársának a miniszterelnök személyét célzó támadásai olyan méltatlanok és olyannyira a nyíltan a gazdasági érdeksérelmeiből fakadnak, hogy nemhogy nem "zilálják szét lelkileg" a jobboldali tábort, hanem inkább erősítik a kohéziót. "Simicska Lajos sok minden volt a jobboldalon, de idol soha. Orbán Viktor viszont maga a Fidesz, legalábbis akik Fidesz-szavazók, azok kilencven százalékban az ő személyében látják a garanciát, ha a jobboldal politikai jövőjéről van szó".
Forrásaink szerint már Orbán hívei között is a múlté a kormányfő személyét korábban övező szinte vallásos tisztelet. Ugyanakkor a mellette állók meggyőződése, hogy az "igazi" jobboldaliak többsége – minél inkább elkötelezett és radikális – az amerikaiakkal való nézeteltérések után még inkább kitart a szabadságharcos Orbán Viktor mellett, aki számukra a nemzeti szuverenitást szimbolizálja. Akkor sem fordulnak el tőle, ha netán hiányérzetük van például az egykori állampárti ügynökakták, vagy az elszámoltatás terén.
Összezárnak Orbán mögött
Forrásaink szerint nem jellemző a belső kritikátlanság Orbán Viktorral szemben sem, a személyét övező szinte vallásos tisztelet már a hívei között is a múlté. De az Orbán Viktor mellett állók meggyőződése, hogy az "igazi" jobboldaliak többsége, minél inkább elkötelezettek és radikálisok, az amerikaiakkal való nézeteltérések után annál inkább összezárnak a szabadságharcos Orbán Viktor mögött, aki számukra a nemzeti szuverenitást szimbolizálja - mondták munkatársunknak. Teszik ezt akkor is, ha hiányérzetük van például az egykori pártállami ügynökakták nyilvánossága, vagy az elszámoltatás terén.
Kedden arra nem kaptunk választ, ha más közvéleménykutatások is azt erősítik, hogy a Jobbik vészesen megközelítette a Fideszt, akkor is bojkottálnák-e a vezető fideszesek, kormánytagok a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet. Akadt, aki úgy látta: ha Orbán Viktor valóban elvárja a bojkottot, az egyúttal azt is jelzi, hogy a Fidesz előre "feladta" a tapolcai időközi választást.
|
[
"Simicska Lajos",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Kövér László",
"Gulyás Gergely",
"Rogán Antal"
] |
Több éves nyomozati munka után került bíróságra egy XVIII. kerületi bérlakásbiznisz ügye. A szerdán megkezdődött tárgyaláson kiderült, hogy időközben meghalt az ügy másod- és harmadrendű vádlottja, és a tanúk közül is hárman elhunytak. Lévay Leventét, Kispest egykori polgármesterét okirat-hamisítással vádolják.
A Lévay Levente és társai elleni büntetőügy első tárgyalásán, szerdán a bíróságon derült ki, hogy a beidézettek közül öten meghaltak. A történet egy félévtizedes nyomozás után került a bírósági szakaszba, de a kezdésénél már nem volt ott két vádlott, a koronatanú és az ügy két másik érintettje.
Lévayék fél évtizede buktak le azzal, hogy papíron egy Heves megyei faluban található üres telekre cseréltettek több XVIII. kerületi önkormányzati lakást. Az elszegényedett tulajdonosok aláírták a csereszerződést, a lakás bérleti joga pedig a vádlottakra szállt. A bérleti jog új jogosultja rövid határidőn belül megvásárolhatta kedvezményesen a XVIII. kerülettől az önkormányzati lakást. Minden egyes ügyleten több millió forint haszon keletkezett, amit a rendszer "üzemeltetői", illetve az egyes ügyletet névvel felvállalók osztottak szét.
A csereszerződésekben a kömlői telek rendszeresen családi házként szerepelt, az ingatlan tulajdoni lapján pedig egyetlen egyszer sem vezették át a budapesti bérleti jogot elcserélő magánszemély tulajdonjogát.
Az egykori, pedofil képek birtoklásának vádja miatt megbukott XIX. kerületi polgármester és társai ellen okirat-hamisítás a vád.
Az Index információi szerint a kerület ellenzéki képviselői azon csodálkoznak, hogy az ötéves nyomozati munka során végül csak Lévayék kerültek a vádlottak padjára, mert a kömlői telket legalább 20-30-szor elcserélték, és a hírek szerint voltak más ingatlanok is, amelyekért az értékaránytalanság ellenére hasonló rendszerben több kerületi bérlakás bérleti jogát becserélték a bentlakók. A kerületnél viszont gond nélkül regisztrálták, és átengedték a cseréket, miközben a dokumentáció alapján szinte egyértelmű volt, hogy fiktív ügyletekről van szó.
Az elhunyt másod- és a harmadrendű vádlott rokonságban állt a kerület építési osztályának dolgozójával. Elhalálozott a tranzakciókat ellenjegyző ügyvéd is, aki korábban tagja volt a kispesti képviselőtestületnek, és a XVIII. kerületi lakásosztály volt vezetője sem él már. A területet felügyelő korábbi aljegyző viszont azóta dolgozott a VI. kerületben, majd Zuglóban kötött ki. Meghalt az ügy koronatanúja is, aki az Üllő út 483-as számú házában található bérleményét adta Lévayéknak, halála előtt azonban részletes vallomást tett az ügyről.
|
[
"Lévay Levente"
] |
[] |
Megszüntette a Fővárosi Bíróság (FB) pénteken Gál György volt erzsébetvárosi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnöknek, a Hunvald-ügy elsőrendű vádlottjának előzetes letartóztatását, egyúttal elrendelte házi őrizetét.
A bíróság az ügyész indítványára döntött az előzetes letartóztatás megszüntetéséről és egyúttal a házi őrizet elrendeléséről. A legsúlyosabb kényszerintézkedés a törvény erejénél fogva december 30-án mindenképpen megszűnt volna, közölte az FB sajtóosztálya.
Gál György 2008 novembere óta volt előzetes letartóztatásban, amit ez év május-júniusában az FB döntése nyomán néhány hetes házi őrizet megszakított, de akkor a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla visszahelyezte Gált az előzetes letartóztatásba. Gált a vádbeli legsúlyosabb cselekmény alapján 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti, ez alapján pedig a törvény szerint legfeljebb 3 évig lehet előzetes letartóztatásban. Ez a határidő jár le az év végén, és erre tekintettel indítványozta az ügyész a legsúlyosabb kényszerintézkedés megszüntetését.
Mindez azonban az enyhébb fokozatú kényszerintézkedés elrendelését nem zárja ki. A bíróság pedig az ügyészi indítvánnyal egyezően úgy vélte, hogy továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, és ez indokolja a házi őrizet elrendelését. Ha a vádlott a házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető.
A sok száz milliós kárt okozó önkormányzati ingatlanpanamák, több tízmilliós fiktív szerződések, illetve milliós kárt okozó lakáskiutalások és más bűncselekmények miatt - részben bűnszervezetben elkövetett - csalással, vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség Gál Györgyöt és Hunvald Györgyöt, a kerület volt szocialista polgármesterét. A vádbeli - 2003 és 2009 között elkövetett - cselekményekért a törvény szerint halmazatban akár 15 éves szabadságvesztés is kiszabható.
Az egyik vádpont szerint Gál nemegyszer a Dob utcai SZDSZ-irodában vette át az áron alul értékesített önkormányzati ingatlanokért járó 20-30 milliós vesztegetési pénzeket, összesen 366 millió forintot.
Gál, Hunvald és 23 vádlott-társuk az idén áprilisban megkezdődött elsőfokú büntetőperben jobbára tagadta a terhére rótt bűncselekményeket. Néhány, kisebb súlyú cselekményekkel, cégügyek kapcsán okirat-hamisítással vádolt strómant az FB a napokban már elsőfokon pénzbüntetéssel, illetve próbára bocsátással sújtott. A többi, fontosabb vádlott ügyében várhartóan januárban kezdődnek a perbeszédek, és februárban megszülethet az FB az elsőfokú ítélete.
|
[
"Gál György"
] |
[
"Hunvald György"
] |
Nem kellett telekadót fizetnie eddig a Lágymányosi-öbölben beruházó Öböl XI. Kft.-nek. Újbuda arra hivatkozik, hogy a saját cégétől nem kell adót szednie, a Fidesz viszont furcsa indoklást talált a mentesítéskor. A cég a jövőben aligha őrizheti meg adómentességét, a polgármesteri hivatal ugyanis az immár közvetett portugál irányítás alá került cégnek nem hosszabbítaná meg a mentességét.
Az ellenzék szerint elővásárlási joga lett volna Újbudának Leisztinger tranzakciói közben, a polgármesteri hivatal szerint nem.
Leisztingerrel azért egyeztek meg, mert ő volt a szomszéd, mondja a XI. kerületi polgármester.
Nyilvánosságra hozták a XI. kerületi "Ingatlanok hasznosítását vizsgáló ideiglenes bizottság" jelentését az újbudai önkormányzat honlapján.
A jelentés érdekessége, hogy egységes szerkezetben, de kétféle véleményt ütköztetve került a képviselő-testület elé. A két vélemény közül a projektek szabályszerűségét kimondó megállapításokat fogadta el végül a szocialista-szabad demokrata vezetésű önkormányzat többsége.
Két kisebbség közül a többség győzött
A jelentés - amely tartalmazza mindkét úgynevezett kisebbségi véleményt, vagyis a helyi koalíciós pártok és az ellenzéki Fidesz-KDNP állásfoglalásait egyaránt - többnyire olyan megállapításokat tesz, amelyekről az Indexen a dokumentum nyilvánosságra hozatala előtt már beszámoltunk, így elsősorban a Lágymányosi-öbölfejlesztést bíráló ellenzéki vélemények részletei ismerhetők meg belőle.
A vizsgálóbizottság 3-3 tagú volt, politikai delegáltakból, képviselőkből állt, így mind a koalíció, mind az ellenzék "kisebbségben" maradt a saját verziójával, végül a képviselőtestület többsége döntött.
Kamaraerdő: vitatott értékbecslések
A jelentés vizsgálta a kamaraerdei és a madárhegyi ingatlanfejlesztéseket is. A Madárhegyen egyetlen politikai erő sem talált érdemi kifogásolnivalót, a Kamaraerdőben viszont két hibás értékbecslést és az egyik ingatlan pályázat nélküli eladását, egy másiknak pedig a pályázat nélküli hasznosítását bírálta a Fidesz és a KDNP.
Az ellenzék szerint az önkormányzat kárára tévedett tízmilliót a szakértő az egyik esetben, a másikban viszont a kár már a 72 milliót közelíti szerintük. A koalíció által elfogadott verzióba azonban ezek a megállapítások nem kerültek bele, ezért mondhatta Molnár Gyula polgármester vasárnapi sajtótájékoztatóján, hogy minden szabályosan történik Újbudán.
Az Öböl és Leisztinger
A legkomolyabb vita természetesen a Leisztinger-féle öbölberuházás miatt alakult ki a XI. kerületben, bár a polgármester itt sem lát semmilyen problémát. A képviselőtestület ugyan többségi döntéssel itt is arról szavazott, hogy minden rendben történt, de azóta Schneller Domonkos fideszes képviselő, a Fidelitas budapesti elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt.
Schneller feljelentésekor már írtunk arról, hogy a fideszes képviselő egy szerinte szabálytalan adóelengedés miatt (is) fordult a Legfőbb Ügyészséghez. A most nyilvánosságra hozott jelentésből azonban a részletek is kiderülnek az ügyről.
Szociális vagy egyházi besorolású a Leisztinger-beruházás?
Az ellenzékiek szerint a Lágymányosi-öbölben fejlesztést végző cég (az Öböl XI. Kft.) 2005 júliusában méltányossági kérelemmel fordult az önkormányzathoz a telekadó miatt. Két hónap múlva, szeptemberben az önkormányzat visszamenőleges hatállyal mentesítette a projektcéget adófizetési kötelezettsége alól. Ez éves szinten mintegy 8 millió forintot jelentett, négy évre vetítve pedig értelemszerűen 32 milliót.
Az ellenzék szerint nem világos a mentesítés jogalapja, a kérelmet a polgármesteri hivatal ugyanis nem méltányosságként kezelte, hanem a 31/2003/XI.ÖK rendelet 12. paragrafusának d.) bekezdése alapján bírálta el: Eszerint "a lakás, szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiséghez, illetőleg a költségvetési szerv, egyház tulajdonában álló építményhez tartozó telek" bizonyos részére vonatkozhat a méltányosság.
Nem marad adómentes az Öböl XI. Kft.
E szövegrészlet alapján az ellenzék számára egyértelmű, hogy az Öbölt XI. Kft. tulajdonában lévő ingatlanokra az adómenteséget megfogalmazó szabály nem alkalmazható. Ezért a jelentés azt javasolta Molnár Gyula polgármesternek, hogy vizsgálja meg, hogy a jogalapnélküli adóelengedésért ki a felelős, lehetséges-e az így elmaradt adóbevételt behajtani? (Azóta viszont Schneller Domonkos már az ügyészséghez is fordult az ügyben.)
Az Öböl Kft. azért kapott mentességet, tudtuk meg a XI. kerületi polgármesteri hivataltól, mert 2005-ben az önkormányzat még a vállalkozás tekintélyes hányadának volt a birtokosa, és saját cégétől nem akart adót szedni Újbuda. Mára változott a helyzet, az Öböl XI.-ben mindössze 1 százalékosra csökkent az önkormányzati tulajdon, így az Indexet arról tájékoztatták, hogy várhatóan adóznia kell majd a jövőben az időközben áttételesen prtugál irányítás alá került Öböl XI. Kft.-nek.
Folyamatosan változó tulajdonosok az Öböl XI.-ben
Az Öböl XI. Kft. Eredetileg a XI. kerületi önkormányzat alapította. Később beszállt a cégbe az Eravis Rt., Leisztinger Tamás egyik érdekeltsége. Ezután megjelent a Forrás Rt. és az Arago Rt. is a tulajdonosok között. Ezek szintén Leisztinger-vállalkozások.
Végül Leisztinger egyetlen cégbe összpontosította az Öböl XI.-ben meglévő részesedéseit: 2006-ban már az Öböl Invest nevű holdingcég volt a többségi tulajdonos. Ennek az Öböl Investnek a 75 százalékát értékesítette végül Leisztinger a portugál Mota-Engil építőipari csoportnak, de 25 százalékot megtartott magának. Az Öböl Invest jelenleg 99 százalékos tulajdonosa az Öböl XI. Kft.-nek.
|
[
"Molnár Gyula",
"Leisztinger Tamás"
] |
[
"Schneller Domonkos"
] |
Földlista! Nézd meg, kik kaptak pályázat nélkül!
Budapest – Itt lehet megnézni, hogy kik használhattak pályázat nélkül állami földeket 2014-ben.
A mintegy 25 ezer tételből listát Kozák Dániel, a Blikk munkatársa perelte ki a Nemzeti Földalapkezelőtől. Az adatbázisban helyrajzi számig lebontva minden lényeges adat szerepel, hogy ki (lakcímmel, hogy beazonosítható legyen), hol, mekkora és milyen minőségű földet kapott.
Ebben még szerepelnek Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek hatalmas földbirtokai, mert amikor a szerződéseket kötötték 2013 végén, akkor az üzletember még Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb bizalmasai közé tartozott. Azóta kiesett a pikszisből, csúnyán összerúgta a port régi barátjával, így minden, a listán szereplő földjét elvesztette.
Szerepel néhány földdarab elejéig Mészáros Lőrinc új cége, valamint néhány fideszes politikus érdekeltsége is.
Blikk-információ
|
[
"Simicska Lajos",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Kozák Dániel"
] |
Január elején már hat találatot adott a vizes vb-t szervező cég gazdasági igazgatójának nevére a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Balogh Sándor ellen a tavaly november végén és december elején kiadott, Magyarországon érvényes elfogatóparancsok mellett december közepén előbb két európai, majd pár napra rá két nemzetközi elfogatóparancsot is közzétettek. Utóbbiak azonban 2020 első napjaiban egyik pillanatról a másikra lekerültek a police.hu-ról.
A körözések eltűnése egy laikus számára arra utalhat, hogy a költségvetési csalással és befolyás vásárlásával gyanúsított vállalkozót vagy elkapták, vagy visszavonták az ellene kiadott elfogatóparancsokat. Ám mint kiderült, nem erről van szó.
Várható volt, hogy nem marad Magyarországon
Balogh Sándorral már azt megelőzően is több cikkben foglalkoztunk, hogy körözni kezdték volna. Még 2018 májusában írtuk meg, hogy az államot százmilliókkal megkárosító céghálót működtetett egykori felesége, az akkor kinevezett nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea lakásán. Ezt követően több cikkben írtunk egy nagyon hasonló Borsod megyei szervezetről, ami Balogh Sándor testvéréhez kötődött, és ami miatt a NAV már tavaly ősszel nyomozott, valamint feldolgoztuk a testvérek, illetve Bártfai-Mager Andrea kapcsolatát, és bemutattuk maga Balogh Sándor pályáját is.
A tavaly év végi első elfogatóparancsot is részben egy olyan cég, a CH-Plussz 2000 Kft. miatt adhatták ki, amit az üzletemberről szóló portrénkban mi is megemlítettünk. Legalábbis a cégbíróságon elérhető iratok szerint a nyomozás során arra jutott az adóhatóság, hogy
Balogh Sándor és társai több hazai és nemzetközi társaság, többek között a Globimpex Zrt., a Painth Automatika Kft. és a CH-Plussz 2000 Kft. felhasználásával költségvetési csalás bűntettét valósítják meg, és ezzel a költségvetésnek több százmillió forint vagyoni hátrányt okoznak.
Ebben az ügyben konkrétan valamivel több mint 587 millió forintot, ugyanis az iratok szerint ennyi adó elcsalásával gyanúsítják Baloghot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítjákTöbben egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.
Már az elején sejteni lehetett, hogy a hazai elfogatóparancsok önmagukban nem valószínű, hogy célt érnek. Az üzletembernek ugyanis eléggé kiterjedt külföldi kapcsolatrendszere van. Volt, aki korábban úgy nyilatkozott róla, hogy Afrikában magyarként nem lehet a tudta nélkül üzletelni, és Balogh valóban több hazai, Afrikával foglalkozó cégben és egyéb szervezetben benne volt. A vállalkozó azonban nem csak Afrikára fókuszált: hozzá kötődik a hasonló mintára létrehozott Magyar Ázsia Társaság, a Latin-amerikai–Magyar Egyesület és számos karitatívként hirdetett szervezet is. Emellett úgy tudjuk, rendszeresen járt Dubajban, több ismerője az elfogatóparancs megjelenését követően is azt feltételezte, hogy ott lehet.
Európában könnyen menne
Ezért is terjeszthették ki viszonylag korán a körözést először európai, majd ennél is szélesebb, nemzetközi szintre, ami lényegében a világ összes országára érvényes. A két elfogatóparancs közül az európai a hatékonyabb, némi leegyszerűsítéssel azzal egyenértékű, mintha a teljes EU-ban köröznék Balogh Sándort, és ha bárhol elkapják, átadják a magyar igazságszolgáltatásnak. Itt ugyanis az erről való döntés nem kormányközi, tehát nem politikai jellegű, hanem egy automatizált igazságszolgáltatási folyamat meghatározott határidőkkel. Ha a belga rendőrség elfog egy Spanyolországban körözött személyt, aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki a spanyolok, az nagyjából olyan, mintha otthon kapták volna el. Ezért a szakzsargonban ezt nem is kiadatásnak hívják – ami ugye a köznyelvben elterjedt szóhasználat – hanem átadásnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.
Ráadásul az elfogatóparancs közzétételével az adott személy bekerül az európai adatbázisokba, azaz lényégében bárhol beazonosítják. Így nem túl könnyű utazgatni, és szerencsés az igazoltatásokat is elkerülni. Ezért is kerülte a külföldi utakat Hernádi Zsolt Mol-vezér akkor, amikor érvényben volt ellene a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs.
A nemzetközi elfogatóparancs esetén egy fokkal bonyolultabb a helyzet, ott ugyanis már nem ennyire automatizált a dolog, jellemzően kormányközi megállapodások születnek. Itt eléggé eltérő, hogy milyen esély van a kiadatásra. Nagyjából két tucat országban viszonylag jó, van ugyanis egy olyan – összesen 50, többnyire európai állam által aláírt – európai kiadatási egyezmény, amely szintén hosszú évtizedek óta működik. Hasonló mechanizmus keretében adta át például Magyarország a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak*Mivel itt egy elítélt bűnözőről volt szó, egy másik, de az európai kiadatási egyezményhez nagyon hasonlóan működő egyezmény alapján..
Minisztertársa exférjéről dönthet Varga Judit
Még azoknál az országoknál is lehet esély viszonylag olajozott együttműködésre, amelyek nem részesei az európai kiadatási egyezménynek, hiszen kétoldalú megállapodást több más állammal is kötött korábban hazánk. Az Egyesült Arab Emírségekkel mondjuk – amint ez a 2013-as labdarúgó bundabotrány során is kiderült – pont nem, így ha tényleg Dubajban kötött ki Balogh Sándor, akkor onnan csak egyedi megállapodással kérhetik a kiadatását a magyar hatóságok.
Egészen pontosan az igazságügyi miniszter, a vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis ez az ő hatásköre.
Azaz előfordulhat, hogy Varga Judit egy kollégája ex-férjének kiadatását lesz kénytelen kérvényezni.
Ráadásul még ha ez meg is történik, a másik fél akkor is dönthet úgy, hogy megtagadja a kérést.
Persze a nemzetközi elfogatóparancs alapján a későbbiektől függetlenül lényegében bárhol letartóztathatják Balogh Sándort, hiszen egy ilyen kiadása után elvileg bekerül az Interpol adatbázisába is. Más kérdés, hogy ez egyelőre, úgy tűnik, nem történt meg. Az Interpol körözési listáján 19 magyar személy található, de a budapesti vizes vb gazdasági vezetője nincs köztük.
Ezen a ponton válik érdekessé, hogy miért tűnt el a police.hu oldaláról is a két nemzetközi elfogatóparancs. Különösen, hogy a jogszabály szerint azt több esetben is vissza kell vonni, például akkor, ha az igazságügyi miniszter nem terjeszti elő a kiadatási kérelmet.
Az ügyre rákérdeztünk az Országos Rendőr-Főkapitányságnál, amelynek kommunikációs osztályáról azt a választ kaptuk, hogy az elfogatóparancsok továbbra is érvényben vannak, és csak adminisztratív okok miatt nem látszanak jelenleg a honlapon. Azt írták, hogy a
körözések jelenleg két körözési eljárást folytató szerv közötti átadás alatt vannak. Az átvevő szerv az átvételt követően intézkedik a körözések police.hu oldalon történő megjelentetésére.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően, szerda délelőtt ismét hat különböző találatot adott Balogh Sándorra a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Ezek közül kettő európai, kettő pedig nemzetközi szintű. A két nemzetközi körözésből az egyik minden adatában megegyezik a december közepén közzétettel, a másik keltezése viszont január 21-i.
Közélet Balogh Sándor elfogató parancs interpol vizes világbajnokság Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Balogh Sándor"
] |
[
"Varga Judit",
"Bártfai-Mager Andrea",
"Hernádi Zsolt"
] |
A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a dús vegetáció miatt kell újra gyártatni 4,8 milliárd forintért az állami tulajdonú termőföldek légi fotóit az Országleltár projekthez. Az ország mezőgazdasági területeiről ugyan már a vidékfejlesztés rendelkezésére áll egy friss, mindössze 160 millió forintért készült térképészeti fényképkollekció, de ezzell a tárcának az a baja, hogy nyáron készült.
Az Index szerdán írt arról, hogy a kormány Országleltár projektjének első szakaszához nettó 4,8 milliárd forintért írt ki közbeszerzési pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi). A kiírás olyan jelentkezési feltételeket szabott, amelyeket valószínűleg csak a minisztérium közigazgatási államtitkárának régi cége, a Geodézia Zrt. tud teljesíteni.
Fazekas Sándor miniszter szeptember 8-án utasította a Fömi-t, hogy gondoskodjon a leltárhoz szükséges légi fényképezés lebonyolításáról, és szervezze meg, hogy az ortofotók, azaz a térképészeti méretarányos légi felvételek 2011. július 15-ig elkészüljenek.
A Fömi múlt pénteken jelentette meg az unió hivatalos közbeszerzési lapjában, a Ted-en (Tenders Electronic Daily) a pályázati kiírást. A gyorsított eljárás miatt a jelentkezőknek hétfőig kell leadni pályázati ajánlatukat. A pályázati dokumentáció szerint az Országleltár célja, hogy teljes körűen számba vegyék az állam tulajdonában lévő termőföldek és a hozzájuk tartozó művelésből kivett ingatlanokat, a számbavételezés pedig közhiteles ingatlan-nyilvántartáson nyugodjon.
Az Index megkérdezte a minisztériumot, hogy miért van szükség az ortofotózás szokásos áraihoz képest csillagászati összegért kiírt repülős fényképezésre, amikor a Fömi júliusi szerződéssel fejezte be az ország mezőgazdasági területeinek fényképeztetését. Az uniós támogatások ellenőrzéséhez szükséges Mezőgazdasági Parcella Ellenőrző Rendszer (MePaR) számára ugyanis 70 ezer négyzetkilométert fényképeztetett le az Eurosense Kft.-vel az intézet összesen 160 millióért.
A minisztérium szerint a MePaR esetében mindig nyáron, vegetációs időszakban történik a felmérés, amikor a növényzet a legdúsabb, hiszen a térképezés ott mezőgazdasági szempontú. Az Országleltárhoz azonban ezek a felvételek csak korlátozottan alkalmasak ingatlanok, azaz földterületek felmérésére, azonosítására - éppen a dús növényzet miatt. Az Országleltár felvételezése az ország legnagyobb részén vegetációs időszakon kívül, kora tavasszal - tavasszal történik, amikor a növényzet nem "zavar bele" az ingatlanok pontos lehatárolásába és feltérképezésébe. Minden tereptárgyat jól lehet majd azonosítani a felvételeken.
Sokat kell repülni rossz időben
A szakcégek szerint a Fömi olyan rövid határidőt szabott légi fotózás lebonyolítására, hogy az nagyon rizikóssá teszi a szerződési feltételek teljesíthetőségét. A pályázatban ugyanis megszabták azt is, hogy a fotózáskor milyen beesési szögben kell érkezni a napsugaraknak. A munka elvégzésére rendelkezésre álló hónapokban azonban ez 1-2 órára szűkíti naponta a repülési időt, jóllehet a becslések szerint a teljes országfotózásra legalább 130 órányi repülésre van szükség. További kockázatot jelent, hogy a felhőárnyékkal, hóval, füsttel, köddel, felhővel, szmoggal borított területekről ismételten felvételt kell készíteni, ezekre az akadályokra pedig az előírt, május 15-ig terjedő időszakban fokozottan számítani kell.
A másik akadály az, hogy az Országleltár elkészítéséhez a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tartja megfelelő felbontásúnak a MePaR képeit. Az uniós projekthez általában 50 centiméteres képfelbontással készültek az ortofotók, a vagyonleltárhoz viszont 20 cm felbontású felvételeket kérnek.
"Ez a különbség viszonylag kicsinek tűnhet, de a gyakorlatban sokkal könnyebb az épületek, ingatlanok azonosítása és lehatárolása a 20 cm-es vagy annál jobb felbontású felvételeken. A felvételek pontossági előírásai is jóval szigorúbbak, mint a MePAR-ban megszokott értékek, így az azokból származtatott adatok is megbízhatóbbak lesznek" – írta az Index kérdésére a minisztérium sajtóosztálya hozzátéve, hogy az Országleltár egyik részfeladata az állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartás és a valós állapot között előforduló ellentmondás feltárása. Erre a feladatra az 1 méteres megbízhatóságú MePAR-hoz használt ortofotó nem elégséges.
A kiírás szerint a majdani győztes cégnek helyszíni felméréseket is kell végeznie, a minisztérium válasza azonban arra nem tért ki, hogy mi eredményezte a két projekt közti harmincszoros árkülönbséget.
Tény viszont, hogy a Fömi pályázati kiírása olyan magasan húzta meg a pályázók számára az induláshoz szükséges éves árbevételi szintet, hogy az a hazai pályán működő geodéziai szakcégek közül egyetlen vállalkozásnak biztosítja a részvétel lehetőségét. A magyar cégek közül ugyanis kizárólag a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-nek volt az elmúlt három évben 1,5 milliárd feletti a forgalma.
A Geodéziai és Térképészeti Zrt. a kormányváltáskor két emberét delegálta a közigazgatásba, egyik igazgatósági tagjából, Farkas Imréből közigazgatási államtitkár lett a projektfelelős Vidékfejlesztési Minisztériumban, a másikból, Toronyi Bencéből pedig főigazgató a pályázatot kiíró Földmérési és Távérzékelési Intézetben. Farkas és Toronyi kinevezésükig tagjai voltak a Geodézia igazgatóságának, és mindketten résztulajdonosai is voltak a korábban állami kézben lévő vállalkozásnak.
|
[
"Toronyi Bence",
"Farkas Imre"
] |
[
"Fazekas Sándor"
] |
Immár Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozik az I. kerületi Andante Borpatika nevű étterem, amit éveken át Kovács Ákos énekes, valamint Tiffán Zsolt borász, a Fidesz volt parlamenti képviselője üzemeltettek – tudta meg a 24.hu.
Mint azt cikkünkkel egy időben az mfor.hu is megírta, a Lánchíd lábánál, a Bem rakparton található vendéglőt üzemeltető társaságból tavaly év végén szálltak ki Ákosék. Akkor egy rövid időre egy ügyvéd lett a tulajdonos, majd idén március közepén a Talentis Group Zrt. vásárolta meg a céget, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. A társaság ugyanis fele-fele arányban Mészáros Lőrinc és felesége tulajdona.
A budai Andante Borpatika nevű étterem egy 277 négyzetméteres helyiségben működik 2005 óta. Az ingatlant az I. kerületi önkormányzattól bérli az üzemeltető társaság, amit 2015-ben Nagy Gábor Tamás, akkori fideszes polgármester javaslata alapján további 5+5 évre hosszabbítottak meg (Az előterjesztés a 115. oldalon található).
Az étteremről a 444.hu írta meg 2016-ban, hogy annak kibérlése négyzetméterenként kevesebbe kerül a társaságnak, mint amennyiért egy nagyfröccsöt kínálnak. Akkor ugyanis kevesebb mint nettó 410 forintos négyzetméteráron bérelték az ingatlant, összesen 113 153 forint plusz áfa összegű bérleti díjat fizettek havonta a Budavári Önkormányzatnak. Ez az összeg annyiban módosult, hogy minden évben a jegybanki alapkamat mértékével emelik meg a bérleti díjat.
Ez alapján a négyzetméterenkénti bérleti díj most sem haladja meg a nettó 450 forintot.
A Budavári Önkormányzat egyébként korábban elsősorban azzal indokolta az Andante szerény bérleti díját, hogy a helyiség ingatlanpiaci pozíciója a vendéglátás szempontjából nagyon gyenge. Az étterem előtti járda és útszakasz évekig felvonulási és építési terület volt, nehéz volt megközelíteni, és csak az erős programkínálattal lehetett biztosítani a pozícióját.
Ákosnak és Tiffán Zsoltnak egyébként nem sikerült nyereségesen üzemeltetni az éttermet, az elmúlt évek többségében veszteséges volt a társaság, néhányszor értek el minimális profitot. Ákos másik cége ugyanakkor jól prosperál, utolsó beszámolója szerint 560 milliós bevétel mellett 240 milliós profitot termelt az előadó-művészettel foglalkozó Fehér Sólyom Bt. nevű vállalkozás.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
|
[
"Kovács Ákos",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiffán Zsolt"
] |
[
"Marjai János",
"Nagy Gábor Tamás",
"Orbán Viktor"
] |
A Büntető Törvénykönyv szerint a vesztegetés feljelentésének elmulasztása bűncselekményét az a hivatalos személy követi el, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést.
A feljelentés elutasításának indoka egyrészt az volt, hogy nem állja meg a helyét a feljelentő azon érvelése, hogy a külföldi hivatalos személy a feljelentési kötelezettség szempontjából azonos megítélés alá esik a magyar hivatalos személlyel.
Másrészt tartalmilag sincs feljelentési kötelezettség, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján nem azonosítható be konkrét bűncselekmény. A feljelentési kötelezettség elmulasztását ugyanakkor csak még le nem leplezett, konkrét korrupciós bűncselekménnyel kapcsolatban lehet elkövetni - derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből.
Két héttel ezelőtt a CÖF ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a kitiltási ügyben, hogy kiderüljön, történt-e mulasztás az amerikai nagykövetségen azzal kapcsolatban, hogy magyarországi korrupciós bűncselekményekről szereztek tudomást, de erről nem értesítették a magyar hatóságokat.
Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője akkor arról beszélt, hogy a magyar törvények szerint nemcsak a korrupció büntetendő, hanem az is, ha valaki elmulasztja bejelenteni a tudomására jutott korrupciós cselekményt. Az amerikaiak ezt nem tették meg a kitiltási ügyben - hangsúlyozta a szóvivő.
Erre reagálva André Goodfriend , az Egyesült Államok budapesti ügyvivője Twitter-üzenetében azt írta, hogy a Bécsi Egyezmény "mindig hasznos olvasmány diplomáciatörténeti szempontból", valamint a nemzetközi kapcsolatok alapjainak ismeretéhez is.
Szerző: Világgazdaság Online
|
[
"André Goodfriend"
] |
[
"ifjú Lomnici Zoltán"
] |
A Miniszterelnöki Hivatal tízezer amerikai dollárt fizetett egy tanulmányért az MSZP parlamenti választási kampányában közreműködő Ron Werbernek. A tanulmányban a kommunikációs tanácsadó a kormány szervezeti és szerkezeti felépítéséről írt.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő az [origo]-nak elmondta, hogy azért kérték fel Ron Werbert egy, a kormányzat szerkezeti és szervezeti felépítéséről szóló tanulmány elkészítésére, mert a nemzetközileg is elismert, az MSZP-nek is dolgozó kommunikációs tanácsadó több kormány működését is jól ismeri. Így össze tudta hasonlítani a magyar kormányt más országok kormányaival. A kormányszóvivő szerint a tanulmányban leírtakból már több javaslatot megvalósítottak. Werber tanácsaitól azt remélik, hogy hatékonyabbá válik a kormányzat működése.
Hogy pontosan milyen változások történtek a Ron Weber tanulmánya alapján, arra nem tért ki a szóvivő. Lapinformációk szerint azonban a közeljövőben kettéválik a kormányfő apparátusa. Új csoport alakul Draskovics Tibor kabinetfőnök vezetésével, amely távlati koncepciókkal foglalkozik majd. A közigazgatási és adminisztratív területet és az államtitkárságokat továbbra is Kiss Elemér kancelláriaminiszter felügyeli. Emellett a tervek szerint megszűnik az Orbán-kormány által bevezetett referatúrarendszer a Miniszterelnöki Hivatalban. Ez alapján minden tárcának külön referatúrája volt a MeH-ben, amely nélkül nem is hozhatott fontosabb döntéseket. Valószínűleg átalakul a nemzetbiztonsági és a külpolitikai kabinet is, amely fokozottabban felel majd az egységes kormányzati szándék megfogalmazásáért.
A tanulmányt három hónap alatt készítette el Werber két munkatársával. A kifizetett tízezer dollár a közbeszerzési összeghatár alatt van, így nem kellett pályázatot kiírni - mondta Gál J. Zoltán.
A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy az MSZP a tavaszi választások után is kapcsolatban maradt Werberrel. A szocialista párt azóta is együtt dolgozik vele, az MSZP Európai Uniót népszerűsítő kampányában is részt vesz. A MeH terveiben állítólag nem szerepel, hogy újabb felkérést kap Werber, Gál J. szerint egyszeri felkérésről van szó.
Ron Werber tízezer dolláros állami megbízása azután derült ki, hogy a Magyar Nemzet beszámolt a tanulmányról keddi számában.
|
[
"Ron Werber"
] |
[
"Draskovics Tibor",
"Gál J.",
"Ron Weber",
"Kiss Elemér",
"Gál J. Zoltán"
] |
2011 környékén két magyar vállalkozó többször is járt üzleti úton Afrika egyik legszegényebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga nevű tartománya óriási üzleti lehetőségeket rejtett számukra. Komoly előnyt jelentett, hogy egyikük rokoni kapcsolatban állt a Franciaország méretű tartomány kiskirályával, társa pedig budapesti ingatlanbefektetéseinek köszönhetően finanszírozni tudta az első üzleteket.
Előbbi neve René Hutton-Mills, apja révén ghánai származású magyar üzletember, partnere pedig a szintén ingatlanokkal üzletelő Serfőző Péter volt, aki Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógoraként többször szerepelt a sajtóban. Hutton-Mills kapcsolatainak köszönhetően először egy három kilométeres utat építettek meg a világszinten is jelentős bányavidék központi városában, a kétmilliós Lubumbashiban, ami lényegében előfeltétele volt egy 125 milliárd forint értékű óriásberuházás elnyerésének.
Ez egy világkereskedelmi szempontból is számottevő út lesz, ha elkészül, ugyanis napokkal lerövidítené a kongói ásványkincsek szállítását a tengeri kikötőkhöz. A projektben Serfőző Péter jogilag már nincs benne, viszont egy sokkal jelentősebb magyar építőipari cég vállal szerepet az útépítésben. Ez a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, amely az állami tendereken legsikeresebb magyar építőipari céggé vált Simicska Lajos kiszorulása után. Bár a projektről a magyar kormány is beszámolt két éve, a magyarországi médiában egyáltalán nem jelent meg róla hír. A helyi lapokban azonban számos cikk jelent meg az útépítésről, és több emberrel is beszéltünk, akik ismerik a projektet.
Pannonhalmi bencések és zambiai hőlégballon
A kongói beruházáson már közel tíz éve dolgozik a csak Renéként emlegetett ghánai-magyar üzletember. Az ötven év körüli René a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1985-ben, majd közgazdászként végzett. Mások elmondása alapján igazi playboy-típus, aki fellépése alapján húsz évet letagadhatna a korából. Hasonló benyomást tett rám is, amikor hosszas egyeztetés után – mivel közben Afrikában járt – egy budapesti plázában találkoztam vele. Végül csak negyedórát beszéltünk, mert arra jutott, hogy csak akkor mondana részleteket a projektről, ha elkezdődik. Kereste már a Forbes afrikai kiadása is, de szeretné megvárni azt a pár hónapot, amíg elindul az építkezés.
Afrikai érdekeltsége honlapja szerint René könyvvizsgálóként, majd tanácsadóként dolgozott. Az afrikai útépítések előtt pedig ingatlanokkal foglalkozott Budapesten, így ismerkedett meg Serfőző Péterrel. “René jó pár üzletben segített, és jó viszonyba kerültem vele" – mondta nekünk Serfőző, aki szerint René hajtotta fel például azt a portugál befektetőt, aki 2007-ben megvásárolta a Balettintézetet.
Cégadatbázisok alapján René több vállalkozással is próbálkozott, bár ezek jellemzően megszűntek vagy otthagyta őket. Tavaly el is tiltották a cégvezetéstől öt évre, mivel egymillió forintos tartozást halmozott fel az egyik érdekeltsége. René ekkor már az afrikai projektjére fókuszált, bár korábban is dolgozott több afrikai országban. Többek között lehúzott két évet Zambiában, ahol a kétezres évek közepén hőlégballonos turistaprogramot szervezett a Viktória-vízesésnél. 2010 környékén aztán megkereste Serfőzőt, hogy építsenek utakat a Kongói DK-ban.
A 80 milliós ország a világ egyik legkorruptabb és legszegényebb országa, ahol a lakosság nagy része napi egyszer eszik*Az ország nehéz sorsa II. Lipót belga királyig vezethető vissza, aki a magánvagyonaként gyarmatosított területen kegyetlen rémuralmat tartott fenn, amely során a lakosság fele, tíz millió ember halt meg. A belga elnyomásra jellemző, hogy 1960-as függetlenné válásakor Kongó akkor húszmilliós lakosságból összesen harmincan jártak egyetemre, és nem volt egy képzett orvos, tanár vagy katonai vezető sem.
A következő katasztrófa a világ valaha volt egyik legkorruptabb vezetője, az 1965-től 1997-ig uralkodó Mobotu Sese Soko volt, aki becslések szerint az összes állami bevétel harmadát nyúlta le uralkodása idején. A kilencvenes években aztán két háború is volt az országban, a másodikban több régiós ország is részt vett. Több mint ötmillióan haltak meg főleg járványok és éhezés miatt, ez volt a legvéresebb háború a második világháború óta. Az országot azóta vezető Kabila-családot is Mobutuhoz hasonló kleptománia jellemzi. (a csillagra kattintva olvashatsz a Kongó nyomorúságos történelméről). Az egy főre jutó GDP 400 dollár annak ellenére, hogy az ország – elsősorban Katanga tartománya – rendkívül gazdag ásványkincsekben. Innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátorjaihoz nélkülözhetetlen kobalt-kitermelés hatvan százaléka.
Az ország gazdaságát meghatározó ásványvagyon exportálása miatt kulcsszerepe van a szállítási útvonalaknak, de a Magyarországnál 25-ször nagyobb Kongói DK-ban kevesebb az aszfaltozott út, mint Luxemburgban. A kongói export 50 százaléka a tanzániai főváros, Dar es-Salaam kikötőjén megy át, amelyhez döntően a katangai Kasumbalesa határátkelőn keresztül szállítanak. Az oda vezető úton azonban európai szemmel elképzelhetetlen a forgalom: a teherautók átlagos várakozási ideje öt nap a határátkelőnél, volt már 70 kilométeres feltorlódás is a határon (videó a határról).
Jellemző videó a kongói útviszonyokról.
Emiatt jelentős változást és komoly üzleti lehetőséget jelent egy alternatív út, amely elkészítésére a René érdekeltségébe tartozó GED Africa nevű cég nyerte a tendert. René és Serfőző 2011 körül kezdtek utakat építeni Katanga fővárosában*Katangát 2015-ben feldarabolták négy részre., a második legnagyobb kongói városnak számító Lubumbashiban. Katanga az egyik legfontosabb történelmi tájegység Kongóban, ásványvagyona miatt gazdasági szerepe a gyarmati időktől kezdve meghatározó volt. A tartományt 2007-től Moise Katumbi vezette, aki az egyik legbefolyásosabb politikus volt a Kongói DK-ban. Katumbi szerepe a magyar útépítés miatt kulcsfontosságú, ugyanis rokoni kapcsolatba került Renével, sógori viszonyban álltak.
Katumbi apja görög szefárd zsidó volt, aki a fasiszták miatt menekült el Kongóba 1938-ban az olasz megszállás alatt álló Rodoszról. Katumbi 13 évesen kezdett halat árulni egy bányavállalatnál, majd saját cégcsoportot alapított, amely főleg bányászattal és szállítással foglalkozott. Az ország egyik legvagyonosabb embere lett, majd Katanga kormányzója.
Katumbi a tulajdonosa az egyik legsikeresebb afrikai focicsapatnak, a 2010-es klubvilágbajnokságon második helyezett Mazembének, mondjuk az eredménynél talán a kitörölhetetlen emlékű, seggenugrálásból álló kapusgólöröm is meglepőbb volt. Katumbi az ország második legbefolyásosabb emberének számított és kifejezetten népszerű politikus volt, de miután szembefordult korábbi szövetségesével, az országot 2001 óta vezető Joseph Kabilával, el kellett hagynia Kongót.
Nagyon kemény hely ám
“René annak köszönhetően került képbe, hogy Katumbi volt a sógora, de később nagyon szépen kiépítette a kapcsolatrendszerét Kongóban. Hatalmas energiákat fektetett abba, hogy ezt a projektet megcsinálja, már nyolc éve benne van" – mondta Serfőző. Szerinte René azért kereste meg a kongói lehetőséggel, mert befektetőre volt szüksége. Miután többször közösen elutaztak Kongóba, Serfőző úgy döntött, hogy finanszírozza az útépítéseket.
“Közösen építettük a vállalkozást, 2011-12 körül sokat sertepertéltem e körül" – mondta. Sok nehézségük volt, Serfőző szerint Kongó “nagyon kemény hely ám biztonság és pénzügy szempontjából is", volt, hogy mindannyian maláriásak lettek. Bár Kongó rettentő szegény, az elmaradott infrastruktúra miatt sok minden lényegesen drágább az európai áraknál. Serfőző példaként említette, hogy vettek egy speciális gépet Ausztriában, amelyet 6 ezer dollárért szállítottak Dar es-Salaamba, onnan viszont 26 ezer dollár volt az útiköltség a kétezer kilométerre fekvő Lubumbashiba.
Az kezdetleges infrastruktúrából adódóan azonban óriási lehetőségek is vannak Kongóban. A kongói útépítéseket jól ismerő forrásunk szerint a Renéékhez hasonló beruházásoknál a befektetett pénzt dupláját lehet kivenni: egy 100 millió forintba kerülő útért 200 millió forintot el lehet kérni a megrendelőtől.
Az elképesztő profitráta abból adódhat, hogy a Kongói DK az egyik legkorruptabb ország a világon. A Transparency International korrupciós listáján a vizsgált 180 országból kevesebb mint húsz előzi meg. A helyi viszonyokat hűen tükrözi, hogy még az országból való kilépés is úgy működik, hogy adni kell húsz dollárt a hatóságoknak a repülőtéren. “Az építkezésekkel kapcsolatos közbeszerzésekhez pedig nagyon jó kapcsolatok kellenek" – mondta nekünk Kovács József, aki ’56-os magyarként ötven éve él Kongóban, ahol az építőiparban dolgozik.
100 ezer új munkahely
Renéék több kisebb utat építettek Lububashiban és környékén, mielőtt megnyerték volna a tendert a Kongói DK-t Zambiával összekötő autóútra. Ezekben már a Duna Aszfalt egyik akkori munkatársa is szerepet vállalt. Az azóta elhunyt Mosonyi László korábban több afrikai útépítésen is részt vett, majd a Duna Aszfalt vállalkozási igazgatója volt 2012-ig. Volt iskolájában tartott előadása szerint 2011-ben Katangában vett részt “útépítési munkák beindításában", majd nyugdíjazása után az ő irányításával tervezték építeni a Kongót Zambiával összekötő utat.
Az út megépítéséről szóló szerződést végül 2016-ban írták alá Zambia fővárosában, Lusakában. Az aláírásról a magyar kormány honlapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium is beszámolt. A KKM szerint a beruházás igazolja a déli nyitás afrikai létjogosultságát, hiszen a komplett tervezés és a projektvezetés is magyar céghez köthető. A KKM szerint Renével hosszú ideje közösen dolgoztak az útépítés megvalósulásáért. Mostani kérdéseinkre a KKM úgy reagált, hogy a dél-afrikai nagykövetségen keresztül nyújtott diplomáciai támogatást. A szerződés aláírásán Magyarországot képviseltében a dél-afrikai nagykövet is részt vett.
Signing of the first Zambian PPP project in Lusaka. Kasomeno-Mwenda toll road project pic.twitter.com/BLQrRWu1F3 — András L. Király (@kiralyal) August 5, 2016
Bejegyzés Király L. András pretoriai nagykövet Twitteréről az aláírásról. A piros mikrofon takarásában René.
Úgy tudjuk, az is felmerült, hogy az KKM-hez tartozó Eximbank is tárgyalt az útépítés finanszírozásáról, de ez végül nem valósult meg. A KKM azt írta, hogy valóban felmerült az Eximbank bevonása a “szükséges magyar önrész biztosításához", de végül a beruházók nem fordultak hozzájuk. A KKM 2016-os bejegyzése szerint a projekt biztosítja, hogy magyar vállalatok alvállalkozóként részt vehessenek a munkálatokban. Nekünk pedig azt írták most, hogy az azóta eltelt időszakban a “KKM szerepe továbbra sem mutatott túl a szükséges diplomáciai háttér biztosításán".
A tervek szerint a kongói Kasomenót a zambiai Mwendával összekötő 182 kilométeres út és a hozzá kapcsolódó beruházások összköltsége 473 millió dollár (125 milliárd forint) lesz. Az építkezés PPP-konstrukcióban*Public-private partnership, azaz a közszféra és a magántőke együttműködésében megvalósuló beruházás. valósulna meg a zambiai és a kongói kormánnyal, és az állami tulajdonban lévő Dél-Afrikai Fejlesztési Bank finanszírozza. A dél-afrikai közbeszerzési értesítőben részletesen írnak a tervekről. Ez alapján a René-féle Ged Africa a beruházásért cserébe 25 éven át üzemeltetné az utat, amelynek a leglátványosabb eleme egy 350 méter hosszú híd lenne a Luapua nevű határfolyón. A ferdekábeles hidat egy magyar cég, a Speciálterv tervezte, és a referenciái között is megtalálható, amikor a Csepel és Újbuda közötti híd tervezésére pályázott.
A leírás szerint a Katangában kitermelt ásványkincsek 95 százalékban csak azon a határátkelőn szállíthatóak a tengeri kikötőkhöz, ahol az átlagos várakozás öt nap. Az új út viszont 235 kilométerrel rövidebbé tenné a Dar es-Salaamhoz vezető kétezer kilométeres utat, és az ötnapos várakozás egy napra csökkenne. Egy zambiai újság 2016-os cikke szerint a híd és az út mellett a GED Africa négy iskolát is építene az út mentén, valamint öt rendelőt, piacokat és szabadidő központokat.
René egy tavalyi zambiai beszámoló szerint arról beszélt, hogy a projekt közvetlenül és közvetve 100 ezer munkahelyet létesítene. Azt mondta, 25 évig üzemeltetnék a fizetős utat, ezt követően pedig Kongó és Zambia venné át az üzemeltetését. Azt hallottuk, hogy az útdíj egy útra 600 dollár lehet (160 ezer forint), amely európai szemmel meghökkentőnek tűnik, viszont a helyi viszonyok alapján reális ár lehet. A Lubumbashit a mostani zsúfolt határátkelővel összekötő 94 kilométeres szakaszért 300 dollárt kell fizetni. A magas árat az is magyarázza, hogy alapvetően teherautók használnák az utat. Serfőző azt mondta, hogy jogilag már nincs benne a projektben, de szerinte korábban úgy számoltak, hogy az üzleti modell könnyen finanszírozhatónak tűnik, 6-7 éven belüli megtérüléssel számolnak, még úgy is, hogy az érintett államok csak pár millió dollár értékben tesznek bele pénzt.
Jelentős változás azonban, hogy a beruházásban a Duna Aszfalt is szerepet kap, amely számos közbeszerzést nyert Magyarországon az elmúlt években. A Duna Aszfalt a projekttel kapcsolatos megkeresésünkre megerősítette, hogy dolgoznak Európán kívüli nagyberuházásban. A konkrét projekttel kapcsolatban pedig türelmünket kérik, mert “fontos, hogy az előkészítési fázis megnyugtatóan lezáruljon". A Külgazdasági és Külügyminisztérium ennél konkrétabb választ adott, azt írták, a Duna Aszfalt konzorciumi tagként vesz részt a projekt megvalósításában. Szerintük ez növeli magyar részről hozzáadott értéket, “ami azt jelenti, hogy a tervezés mellett több kivitelezési feladatot fognak magyar cégek ellátni".
A Mészáros Lőrinccel közeli viszonyt ápoló Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon, mióta a Fidesz van hatalmon. Három év alatt ötszörösére növelte a bevételét, amely 2015-ben 124 milliárd volt. A Napi.hu idei listája szerint Szíjj 55 milliárd forintos vagyonával a 17. leggazdagabb magyar. A KKM és René szerint a kongói óriásberuházás még idén megkezdődhet, így hamarosan tovább növelheti bevételét a cég.
A cikk elkészítésében részt vett Csonka Anna.
Világ Afrika Duna Aszfalt Kongói Demokratikus Köztársaság Zambia Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Serfőző Péter"
] |
[
"Csonka Anna",
"Simicska Lajos",
"Moise Katumbi",
"Kovács József",
"András L. Király",
"Joseph Kabila",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Mosonyi László",
"Mobotu Sese Soko",
"II. Lipót",
"René Hutton-Mills",
"Giró-Szász András",
"Király L. András"
] |
Rafael Gyula éppen megmondja a tutit Fotó: youtube.com
A lakájmédia attól volt hangos az elmúlt napon, hogy egy Rafael Gyula nevű, állítólagos roma politikus bejelentette, hogyha a baloldali pártok nem mondanak nemet a Jobbikra, akkor bizony egy szavazatot se várjanak a magyarországi cigányságtól. Ha cinikusak lennénk akkor azt mondanánk, hogy a köztörvényes Farkas Flórián korábban már úgy is megmondta, hogy a cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni. De vegyük komolyan a dolgot: számunkra például talány, hogy egy-egy magát cigány vezetőnek gondoló politikus, honnan veszi a bátorságot, hogy az egész roma közösség nevében nyilatkozzon. Ja, Rafael még azt is "megaszondta", hogy tüntetést szervez a Kossuth térre Sneider Tamás ellen. Mert "potyognak a csontvázak a Sneider Ádámról" (sic!). Vettük a fáradságot és utánajártunk, hogy ki is ez a nagyhangú "politikus", akit most sikerült megtalálnia a fideszes lakájmédiának, hogy minél nagyobb sületlenségeket beszéljen. Az ugyanis érthető, hogy Orbán országos cimboráját, Farkas Flóriánt - a milliárdnyi közpénzt felemésztő botrányai után - már nem lehet bevetni a "Párt" érdekében, de azért jobban utánamehettek volna a propagandisták, hogy kiből csinálnak "hivatásos rettegőt".
Dabas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, Rafael Gyula nagy bejelentést tett a kormánypárti lakájmédia egyik televíziócsatornájának valamelyik orbánista műsorában. Az országos politika képzeletbeli medencéjébe vakmerő módon ugrótoronyból csukafejest abszolváló roma politikus sajnos elfelejtette ellenőrizni a vízszintet és egyből egy üres medencébe csapódott.
Arra most nem térünk ki részletesen, hogy a lakájmédia által nyilvánosságra hozott "titkos" hangfelvétel bármelyik lakossági fórumon készülhetett volna, hiszen egyértelmű, hogy azon Sneider Tamás magáról, viccelődve azt mondja el, hogy hogyan látták az ő elnökjelölését külső szemmel egyesek. Nem magát jellemzi, hogy ő mit gondol magáról. Ez egyértelmű, ha az ember végighallgatja a felvételt. A jellemzést pedig egy általa is kinevetett, önironikus csattanóval zárja a magyar országgyűlés alelnöke. De a lakájmédiának nyilván nem az igazság kiderítése az érdeke, hanem a hazugság. Ugyanis a propagandagépezetet most az ellenzéki összefogás megtorpedózásával bízták meg Orbánék, ezért fullba kell nyomni a kretént, ha tetszik, ha nem. Mi persze nem lepődünk meg, hiszen volt itt már buzizás, muszlimozás, sőt gyilkosozás is. Egy nácizás, vagy rasszistázás egy snassz sci-finek számít a sok fantasy között.
No, de ki is ez a Rafael Gyula? Egyes pletykák szerint Rafael Gyula rokonságban áll azzal az alvilági Rafael családdal, amelyiknek tagja a Marian Cozmát szíven szúró Rafael Sándor is. Ezt a szóbeszédet azonban mi képtelenek vagyunk elhinni, hiszen egy ilyen kézenfekvő kapcsolódást még az egybites propagandisták is elvégeznek, mielőtt stúdióba hívnak politizálni egy kiszemelt donort.
Rafael Gyula az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (EU-ROM – sic! – szerk.) szóvivőjeként beszélt a választások előtt a köztelevízióban. Nem hallottak még a mesés nevű pártról? Ne szégyenkezzenek, nincsenek egyedül! A párt népszerűségével kapcsolatban beszédes adat ugyanis, hogy honlapjuk nincs és a 2012-ben létrehozott Facebook-oldalukat is mindösszesen 511-en lájkolták a kezdetek óta. A párt egyébként már 2014-ben 19 milliós bírságot kapott, amiért több száz ajánlóívvel nem tudtak elszámolni.
Rafael Gyula, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt szóvivőjeként (Forrás: petofilive.hu)
Ennek ellenére a 2018. áprilisi választásokon újra megmérettették magukat, ahol a méltán híres Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus országos listája 1002 darab értsd ezerkettő szavazatot (0,02 százalék) kapott a tavaszi parlamenti választáson. A társadalmi támogatottságukról mindent elárul, hogy ezzel az eredménnyel egyébként az utolsó helyen végeztek az országos listát állító pártok közül. De valamiért mégis megéri választásosat játszani. Mutatjuk, hogy miért!
A tavasszal hatályos kampányfinanszírozási szabályok alapján 152 millió 983 305 forint állami támogatást kaptak volna, ha nem vonták volna le tőlük még a 2014-es választási támogatásuk után maradt tartozás miatt az összeg harmadát. Na, jó, de még így is maradt százmillió. A végül több mint 150 millió forintos, közpénzből történő támogatást az 1 százalék alatti szereplés miatt Rafaeléknek az utolsó fillérig vissza kellene fizetniük, viszont ezt mind a mai napig nem tették meg.
A párt elnöke azt nyilatkozta 2018. októberében a sajtónak, hogy a maradék 100 milliót elköltötték, és nem is tudja, hogy hogyan fizessék vissza a pénzt.
Rafaelék pártja egyébként felkerült az Átlátszó 18-as pártlistájára, amelyen azon - országos listát is állítani tudó - pártok szerepeltek, amelyeknek ajánlóívein olyan személyek aláírása szerepelt, akik biztosan nem írtak alá nekik, viszont nevük és személyes adataik mégis felkerültek az ajánlóívekre.
Persze ettől függetlenül még összejöhet pár száz ember a Kossuth térre Rafael Gyula vezetésével, hiszen, ha áprilisban több százezer szavazót sikerült buszoztatnia a Fidesznek, akkor ez meg sem kottyan nekik. Ki tudja, talán még Rafaelék pártjának százmilliós tartozását is elengednék...
Milyen érdekes, hogy április óta nem töltöttek fel az oldalra semmit. Ja, nem!
|
[
"Rafael Gyula"
] |
[
"Sneider Tamás",
"Sneider Ádám",
"Rafael Sándor",
"Farkas Flórián",
"Marian Cozma"
] |
A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a "nemzeti érzelmű" jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott.
Az Andrássy út 70. alatt álló impozáns épületben, rögtön a bejárat után jobbra, a márványmellvédes lépcsőn felsétálva meseszép terembe juthatnak a belépésre jogosult kevesek. Az egykori Lukács cukrászda iparművészeti védettséget élvező, szecessziós szalonjában üveggyöngyökből fűzött csillárok szikráznak a fehérre fényezett, kazettás famennyezet alatt, a tér hosszanti végét lezáró márványkandalló előtt.
Ide nem léphet be akárki. A Hauszmann Alajos tervezte, neoreneszánsz épületben a Miniszterelnökség alkalmazottai dolgoznak. A szalonban működő exkluzív kávézó ajtaja azonban nemcsak a kormánytisztviselők, hanem egy kevéssé ismert jogászklub, az Aurum ötven tagja és az ő vendégeik előtt is megnyílik. A különleges kávéház ugyanis sajátos módon kétféle szerepet is betölt:
egyszerre funkcionál a miniszterelnökségi dolgozók kantinjaként és az Aurum klubhelyiségeként.
A Miniszterelnökség épületében lévő klubhelyiségbe bejáratos jogászok szervezetét MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök is megtalálható.
Az Aurum alapítvány működését ugyanaz a végső soron közpénzből finanszírozott, nemhivatalos támogatási program teszi lehetővé, amelyről korábban már megállapítottuk, hogy célja egy Fidesz-barát, álcivil szervezetháló létrehozása. Az Aurumnak juttatott – és részben a volt Lukács cukrászda szalonjára költött – 35 millió forintos összeg célja hivatalosan
"a nemzeti értékeket valló magyar jogászság utánpótlásának biztosítása".
Kérdésünkre az Aurum e-mailben azt közölte, a támogatást főként tehetséggondozásra és a "jogászhagyományok ápolására" fordították. A két éve létező szervezet jogászkörökben is inkább a mentorprogramjának, mintsem a csecse Andrássy úti szalonnak csinált hírverést.
Mi legalábbis úgy hallottuk, az Aurumot jogi körökben egy Fidesz-kegyelt ügyvédek által gründolt, tehetséggondozó- és jogászklubként ismerik, amely ugyan érzékelhetően jobboldali elkötezettségű, de direktben nem pártpolitizál, és amelynek a tehetséggondozó programja szakmailag "a fideszes jogászprojektek átlagához képest" legalább színvonalasnak mondható.
A szervezet környékén ugyanakkor több olyan ember is felbukkan, akik más, világos politikai irányultságú káderkeltetőkben vállaltak prominens szerepet.
Kolléga és káder
Az Aurum Jogászklub a Tehetségekért Alapítványt 2019-ben alapította Deli Gergely, aki ma az Alkotmánybíróság (a fideszes többségű Országgyűlés által megválasztott) elnökének, Sulyok Tamásnak a főtanácsadója, egyszersmind a Közszolgálati Egyetem államtudományi karának dékánja.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) korábbi öregdiákjaként Deli 2002 és 2009 között igazgatóhelyettesként dolgozott a már akkor is inkább jobboldali kötődésű MCC-nél. Érdekesség, hogy az MCC-társalapítású Migrációkutató Intézet vezetője, Dezső Tamás a kuratóriumi elnöke annak a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), amely az Aurumot is finanszírozó nemhivatalos kormányzati támogatási programot bonyolította.
Miután a kormány százmilliárdokkal tömte ki a kormányközeli elitképző intézményt fenntartó alapítványt, Deli tavaly felügyelőbizottsági tagként tért vissza az MCC-hez.
"Nemzetellenes cselekedetnek tartanám, ha [ellenzéki erők] megkérdőjeleznék a tehetséggondozás szükségességét"
– mondta Deli egy, az MCC honlapján idén megjelent interjúban.
Nem Deli az egyetlen olyan ember az Aurum környékén, aki korábban jobboldalinak tartott tehetséggondozó intézményben vállalt kulcsszerepet. A 27 éves, jogászcsaládból származó Sárhegyi István úgy lett 2019-ben lett az Aurum kurátora, hogy eközben még a JÖSZ jogi szakkollégium mellett működő egyesület igazgatójaként dolgozott.
A kurátor édesapja, Sárhegyi Zoltán 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja. Ügyvédi irodája az Orbán-kormányok, valamint a holdudvar ügyeiben is rendre aktívan jelen van.
Az idősebb Sárhegyi legmagasabb nexusa a másodgenerációra is öröklődött: a miniszterelnöki fiú Orbán Gáspár és az ügyvédsarj Sárhegyi István a jogi egyetemen, majd a közpénzből működtetett JÖSZ szakkollégium történetében is találkoztak. Az ifjak előbb a JÖSZ egyesület alapításánál bábáskodtak, később Orbán a szakkollégium fenntartójának alapítójaként, Sárhegyi pedig az egyesület igazgatójaként tért vissza.
Finom egybeesés, hogy a szakkollégisták részére toplokációjú egyetemi ingatlant bérlő, Orbán Gáspár-gründolta JÖSZ alapítványt is a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) támogatta mintegy 60 millió forinttal.
Korábban azt hallottuk egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunktól: ez egy "nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (...). Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt."
Az Aurum kuratóriumának elnöke a szegedi Ádám Attila. A Fidesz-közeliként ismert ügyvédet az alapító Deli Gergely a főnökén, Sulyok Tamáson keresztül ismerheti: a szegedi jogász korábban évekig közösen vitte a jelenlegi fő-alkotmánybírával a Sulyok és Ádám ügyvédi irodát. Hivatalosan az iroda szegedi címére jegyezték be az Aurumot is.
Ádám korábban több ügyben együtt mozgott a volt szegedi fideszes polgármester Bartha Lászlóval. A jogász ügyvédkedett is a városvezetőnek, valamint alelnöke volt a Bartha-elnökölte Mindent Szegedért Mozgalomnak is. Mindkettejüket emlegették egy olyan ügyben, amelyben politikaközeli alakok spekulálhattak ingatlanokra belsős információk alapján: a 2003-tól épülő holt-marosi híd közelében megvásárolt ingatlanok tulajdoni lapjain a volt polgármester és Ádám feleségének nevével is lehet találkozni.
Ádám Attila rossz nyelvek szerint 2005-ben a Fidesz szegedi szervezetének elnöki posztjára is pályázott, azonban ezt az állítást Ádám a szegedma.hu-n cáfolta.
Az alapítvány kezdő kuratóriumának tagja volt még Ágostházy Szabolcs Imre, akkori miniszterelnökségi kabinetfőnök (ma az innovációs minisztérium államtitkára). Érdekesség: Ágostházyt azóta Panyi Miklós váltotta, aki jelenleg is a Miniszterelnökség kabinetfőnöke.
Panyiról korábban már írtunk: a Fidesz európai parlamenti frakciójának korábbi sajtósa az Aurumot 35 millió forinttal támogató BLA kuratóriumi tagja volt egészen 2019-ig, majd – miniszterelnökségi megbízatását megelőzően – a szintén a BLA-tól származó 1,6 milliárd forinttal kitömött Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese volt.
Arany, ami fénylik
A Batthyány Lajos Alapítvány – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – a kormány egyfajta házipénztáraként működik, amely révén a kormánypárt az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
A BLA költségvetésének oroszlánrésze (közel 7,9 milliárd forint) 2018 és 2020 között, szintén támogatásként, a propagandaminiszternek is csúfolt Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett. Ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét a BLA egyből tovább is adta másoknak, ismereteink szerint több esetben is Rogánék tudtával.
A támogatások címzettjei közül sokan maguk is médiát működtetnek, a kormánybarát médiában szereplő "szakértőik" révén befolyásolják a nyilvánosságot, vagy fiatal értelmiségieket csalogatnak vonzó képzési- és karrierlehetőségekkel. Az Aurum ez utóbbi kategóriába illik, bár szolid 35 milliós támogatási összegével a kisebb versenyzők közé sorolható.
Az Aurum nyilvános beszámolóiból kitűnik, hogy az elmúlt két évben a BLA-féle támogatás oroszlánrészének megfelelő cirka 30 millió forintot bevételeztek támogatásként. Ebből a pénzből az alapítvány tájékoztatása szerint mintegy 12,8 millió forintot költöttek a szalonban működő kávézóval szorosan összefüggő kiadásokra. Viszont eközben egészen a tavalyi évig az Aurum egyéb bevételi forrásai elhanyagolható mértékűek maradtak.
Miután 2020 decemberében birtokba vették a Miniszterelnökség épületében működő kávézót, már 3,2 millió árbevételről is számot adott a szervezet. Feltehetően ez fedezi a szalon bérleti díját, amellyel kapcsolatban az alapítvány arról tájékoztatott minket: nem a BLA támogatásából fizetik. Az ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy közvetve a szalonban működő kávézóban kapható kézműves süteményeket, kávé-és italkülönlegességeket, szendvicseket és leveseket beburkoló miniszterelnökségi dolgozók állják ezt a cechhet.
Kézműves tehetséggondozás 2020 végével bezárólag összesen hét mentorált vett részt az Aurum tehetséggondozó programjában – olvasható ki az alapítvány beszámolójából. Egyikük például Deli alapító főnökével, Sulyok Tamás fő-alkotmánybírával írt közösen tanulmányt. A szervezet egy Női jogászok a magyar jogászságért című, valamint egy online, joggal és a gazdaságtannal foglalkozó kurzust is indított.
Az egykori Lukács Cukrászda szecessziós stílusú szalonját az Aurum ugyanis legalábbis különös konstrukcióban a minisztériumok és a Miniszterelnökség működéséhez szükséges munkakörnyezetet biztosításáért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF) bérli úgy, hogy ott az Aurum klubhelyiségeként is szolgáló szalonban a dolgozók részére büfét üzemeltet. (Kérdés, hogy van-e még olyan kormányzati kantin, ahol a gasztronómiai koncepciót, az "étel- és italsortimentet" Pavluska Tamás pincér-gasztroguru álmodta meg, ahogy az Aurum kávéházának esetében a 2020. évről szóló beszámoló szerint történt.)
Az alapítvány KEF-el kötött szerződésében az áll: az Aurum jogászklub csak az alapvető büfészolgáltatást nem veszélyeztető módon szervezhet rendezvényeket a kávézóba.
Ez a kitétel (a gyakorlatban legalábbis) nem tűnik túl szigorúnak: az MCC idén szeptemberben megjelent hangulatvideójában Deli a töküres miniszterelnökségi büfében elmélkedik arról, hogy mekkora jóság volt anno a tehetséggondozó szervezet kollégistájaként egy gellérthegyi lakásban élnie.
A szalon mögötti különtermet az ötvenfős tagság bármikor igénybe veheti.
Politikus, újságíró, rektor
Az Andrássy út 70. alatti épületet, amelyben korábban a Lukács Cukrászda működött, 2018 nyarán vette meg a magyar állam, élve a világörökségi épületekre bejegyzett elővásárlási jogával. Az ingatlanvásárlás körül több kérdőjel is felmerült: a világörökségi épület 2017-ben becsült értékének mintegy kétszeresét különítette el az állam az ingatlan megvásárlására, az adásvételi szerződéseket pedig bruttó 3 millió forintért bonyolította le Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája. Kérdés, hogy miért bízott meg egy külsős ügyvédet az állam, miközben a Miniszterelnökségen is dolgoznak jogtanácsosok, akik a fizetésükért cserében végezhették volna el a munkát.
Répássy neve az Aurum felügyelőbizottsági tagjai között is felbukkan: az épület adásvételét lebonyolító ügyvéd tagja az alapítvány háromtagú felügyelőbizottságának. Felügyeli az alapítvány működését a NER médiapiaci mókolásához asszisztáló Médiatanács volt tagja, Koltay András, a Közszolgálati Egyetem jelenlegi rektora is.
A harmadik fb-tag Kereki Gergő, a Mandiner 28 éves főszerkesztőhelyettese. Úgy hallottuk, Kerekit kimondottan a Fidesz emberének tartják a kormányoldali KESMA-istállóhoz tartozó hetilapnál. Az újság a Fideszhez húzó médiacsoport zászlóshajója; a lapot az MCC-hez és a Fidesz-közeli álcivil világhoz is személyes kapcsolatok sora fűzi.
A BLA támogatásairól szóló cikksorozatunkban Szalai Zoltán Mandiner-lapigazgató és MCC-főigazgató a Scruton kávéházat működtető, 900 millió forinttal megtolt Apriori Cultura Nonprofit Kft. volt tulajdonosaként és az összesen 660 millió forint (végeredményben közpénzből származó) forrást benyelő Rubicon Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosaként szerepelt, Partos Bence ex-főszerkesztőhelyettest a 30 millió forint támogatást kapott Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. környékén találtuk meg.
Csak a jogászok
Az Andrássy út 70. épületében 1912-ben nyitott meg a Lukács cukrászda – helyiségei közt a most a Miniszterelnökség-lerakat büféjeként működő szalonnal –, ami évtizedekig a pesti értelmiség kedvelt találkahelyeként, az államszocializmus éveiben pedig kiemelt, Különlegességi Cukrászdaként működött.
A rendszerváltás után önkormányzati tulajdonban lévő épület első adásvételi szerződését (amelyet a terézvárosi önkormányzat és a CIB Hungária Bank Rt. kötött 1996-ban) a műemlékvédelmi hatóság azzal a feltétellel engedélyezte, ha a vevő kötelezettséget vállal a cukrászda üzemeltetésére. Az épületet megvásárló újabb és újabb tulajdonosok ezt úgy értelmezték, hogy amíg nem változtatnak az iparművészetileg védett berendezésen, addig a cukrászda termeinek bármilyen funkciót adhatnak. Vagyis a jelen helyzetben a szélesebb nyilvánosság számára zárt klubhelyiség, illetve büfé szerepét is.
"A »kávézó« alapvetően munkahelyi büféként üzemel, és mint ilyet, alapvetően az épületben dolgozók vehetik igénybe. Nem a mi döntésünk volt ez, a vonatkozó üzemeltetési szerződésünk tiltja, hogy kívülről, az »utcáról« vendégeket fogadjunk" – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre az Aurum.
A Budapest Folyóirat terézvárosi önkormányzati forrása szerint viszont nem szabadna elsiklani a műemlékvédelem korábbi feltétele fölött: "az önkormányzat jogászainak egyöntetű álláspontja [szerint az épület megvásárlója] kötelezettséget vállal a Lukács Cukrászda üzlethelyiségének üzemeltetésére. Nem pedig arra, hogy az üzlethelyiséget, vagy, ahogy ő fogalmaz, a cukrászdát, cukrászdaként üzemelteti."
A Miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti osztályának online regisztere ma is úgy tartja nyilván a szalon műemléki védettségű belsőépítészeti tárgyegyüttesét, mint ami nyilvánosan látogatható.
A kávéház megtekintésére szeptemberben kísérletet tévő munkatársunkat ugyanakkor az épület biztonsági őre azzal tessékelte ki, hogy
a szalonba a Miniszterelnökség dolgozóin túl "csak a jogászok" léphetnek be.
Rédl Boglárka—Sarkadi Nagy Márton
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A címlapképen a volt Lukács cukrászda szalonja látható, forrása a Miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti hatósági főosztálya.
|
[
"Ádám Attila",
"Sárhegyi István",
"Kereki Gergő",
"Deli Gergely",
"Koltay András",
"Répássy Róbert",
"Panyi Miklós"
] |
[
"Sulyok Tamás",
"Nagy Márton",
"Orbán Gáspár",
"Rogán Antal",
"Rédl Boglárka—Sarkadi",
"Sulyok és Ádám",
"Ágostházy Szabolcs Imre",
"Hauszmann Alajos",
"Bartha László",
"Dezső Tamás",
"Pavluska Tamás",
"Sárhegyi Zoltán",
"Szalai Zoltán",
"Partos Bence",
"Orbán Gáspár-gründolta"
] |
A Jobbik aggályosnak tartja, hogy egy hónappal a Gyermekrák Alapítvány ügyében tett feljelentése után sem történt semmi. Az ellenzéki párt szerint azt is vizsgálni kellene, hogy az elmúlt években mennyit és milyen célokra költött az alapítvány.
Erről Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy december 20-án tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen hanyag kezelés, valamint csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Hozzátette: eddig annyi történt, hogy az ügyet áthelyezték a VIII. kerületi ügyészségre, amely információi szerint feljelentéskiegészítést rendelt el, ez pedig azt jelenti, hogy újabb egy hónapon keresztül nem történik semmi az ügyben.
Ezt Szilágyi György azért tartja aggályosnak, mert amennyiben történt bűncselekmény, az elkövetőknek kellő idejük van arra, hogy eltüntessék az iratokat. Hozzátette: azért is aggályos a lassúság, mert az ügy miatt a közbizalom megrendült a karitatív szervezetekben, az egyszázalékos-adófelajánlások pedig közelednek, és félő, hogy az állampolgárok kevesebb pénzt ajánlanak fel.
Szilágyi György beszámolt arról is, hogy a Legfőbb Ügyészségnek hétfőn küldött levelében felhívta a figyelmet arra, a Gyermekrák Alapítvány vezetője január 3-án az Echo TV-ben ellentmondásosan nyilatkozott arról, mekkora összeget költött a szervezet az elmúlt 15 évben a gyermekek gyógyítására. Egyszer 1,6 milliárdot, majd 3 milliárd forintot említett - tette hozzá, megjegyezve, szükségesnek tartják az alapítvány működésének teljes körű vizsgálatát.
A Magyar Nemzet szerdán számolt be arról, hogy feljelentéskiegészítés keretében vizsgálják, hogy megalapozott-e Szilágyi Györgynek a Balogh István vezette Gyermekrák Alapítvány ügyében tett feljelentése.
Az Index december 17-én írt arról, "mentős körökben jó ideje terjed a pletyka", hogy a Gyermekrák Alapítvány Gyermekmentő feliratú Mercedesével reggelente Balogh István, az alapítvány elnöke furikázik otthona és a belváros között. A hírportál újságírója többször is tanúja volt, hogy Balogh István az adományokból vásárolt betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII. kerületi, Rákóczi téri irodája között. A portál kérdésére az alapítvány elnöke azt mondta, a betegszállítót néha "közérdekű ügyintézésre" is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják.
Ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága azt közölte: fontosnak tartják, hogy a társadalom tisztán lássa, mire fordítják az életmentésre, a gyógyításra felajánlott összegeket az egyes, gyógyításért adományokat gyűjtő alapítványok. Ezért az átlátható adományozás érdekében Semmelweis garancia védjegyet vezet be.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója akkor bejelentette, pártjuk rendőrségi vizsgálatot követel.
Az alapítvány pedig azt közölte, hogy jogi lépéseket tesz "a méltatlan médiatámadások" miatt.
|
[
"Balogh István"
] |
[
"Szilágyi György",
"Kocsis Máté"
] |
A Makovecz-akadémia ügyes húzással szerezte meg az állami művészeti akadémia nevét, derült ki a korabeli dokumentumokból. A most alkotmányba emelt jobbos szervezet valójában nem közösködne az MTA társult szervezetével, egyedül terelgetné a művészeti életet a helyesnek gondolt irányba.
"Nem igaz, hogy felhőtlen a viszony a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SzIMA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) között – cáfolta a SzIMA ügyvezetője azt a nyilatkozatot, amelyet az MMA küldött a Makovecz-akadémia alkotmányba foglalását ismertető cikkünkhöz. – Egyáltalán nincs kapcsolat a két szervezet közt."
Makovecz-akadémia titkára nyilatkozatában ugyanis azt állította: "Az elnökség és a tagság eddig is mindent megtett azért, hogy jó kapcsolatot ápoljunk egymással. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a rendezvényeinkről." Ezzel sugallva, hogy bár az alkotmány révén kikerülhetetlenné tett Makovecz-akadémia a jobbos értelmiségiek szervezete, az összefogás révén a művészeti élet teljességét fogják képviselni.
Az ügy előzménye az volt, hogy a Fidesz tervezete név szerint beleírta az alkotmányba és örökös pénzügyi támogatásról is biztosította Makovecz Imre civilszervezetét. Majd megkezdődött a jogi háttérmunka ahhoz, hogy a civilszervezetet a művészeti életet terelgető köztestületté alakítsák. Így a Makovecz-féle magánszervezet a Magyar Tudományos Akadémiával egyenlő súlyú intézményé válhat, évi százmilliós támogatással, és hamarosan beköltözhet az állami támogatásból felújított Vigadóba is.
A lépés megrökönyödést keltett, mivel a Makovecz-akadémiával párhuzamosan működött egy ugyanilyen funkciójú állami szervezet is, a SzIMA, ráadásul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szárnyai alatt.
Makovecz magánakadémiájának alkotmányba betonozása a kritikusok szerint a hazai művészeti élet politikai megosztottságát fokozná, hiszen tagjai a jobboldali politika mellett nyilvánosan elköteleződött művészek: Finta József építész, Jankovics Marcell a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Fekete György KDNP-képviselő, vagy a saját könyveit állami pénzen terítő honvédelmi minisztériumos Gubcsi Lajos mellett meglepő módon helyet kapott az MMA-ban a művészeti tevékenységet egyáltalán nem folytató, de a jobbos politikát támogató milliárdos, Demján Sándor is.
Pártművészek és független művészek
Két alkalommal kereste meg a Makovecz-akadémia a SzIMA-t, mondta Ferencz Győző. Először a két szervezet 1992-es alapításakor, amikor az ellenszervezetként létrehozott Makovecz-akadémia felvette a kapcsolatot a SzIMA-val. A találkozó után az MMA azonban nem jelentkezett többet. A következő megkeresés a 2010-es választások előtti időszakra esik, amikor Makoveczék olyan nyilatkozat aláírását kérték, amely a lehetetlen hazai közállapotokról, a művészet és a társadalom válságáról szól, és hogy ez ellen össze kell fogni végre.
A SzIMA azért nem csatlakozott a nyilatkozathoz, mivel nem érezték céljuknak, hogy politikai vagy akár művészeti nyilatkozatokat bocsássanak ki. "Tudományos kérdésekben elképzelhető, hogy van igazság, művészeti kérdésekben viszont nincs értelme egy igazságot vagy esztétikát meghatározni. Ezért nem csatlakoztunk az MMA nyilatkozatához. Ez ellentétben van akadémiánk alapállásával" – mondta az ügyvezető.
Lenyúlták a nevet
A Makovecz-akadémia nyilatkozatában azt is sugallta, hogy ők nem ellenakadémia, mivel néhány hónappal az állami SzIMA előtt jegyezték be őket. "A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia az MTA társult szervezeteként működik 1992 májusától fogva. Az MMA 1992 január végén alakult meg, mint önálló társadalmi szervezet" – írták.
Az MTA korabeli közgyűlési jegyzőkönyveit áttanulmányozva azonban kiderült, hogy Makoveczék trükkel előzték meg az állami szervezetet, sőt, a nevüket is tőlük vették el.
Makoveczék 1991 december másodikán Ajánlás címmel levelet olvastak fel az MTA közgyűlésén. Levelükben – még mint egy csoport független művész - együttműködésükről biztosították az MTA akkor már évek óta folyó kezdeményezését egy művészeti akadémia létrehozására. A dokumentumokból az is kitűnik, hogy nem csak irodalmi, hanem a művészet minden ágát képviselő szervezet létrehozása volt az MTA célja.
Ezen a közgyűlésen hangzik el a tervezett állami akadémia neve: Magyar Művészeti Akadémia. "A Magyar Művészeti Akadémia előkészítéséhez a közgyűlés sok sikert kíván" – számol be az 1991. decemberi gyűlésről az Akadémiai értesítő 1992. március 10-i száma.
Makoveczék meglepő módon 1992 januárjában puccsszerűen megalapították a jobbos akadémiát, nevének pedig az MTA-n egy hónappal korábban elhangzott Magyar Művészeti Akadémia nevet választották. Így az állami akadémiának kellett más nevet keresnie, és jegyezték be végül Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiaként.
A helyzet annyira zavarba ejtő volt, hogy a korabeli lapok tévedésből az MTA hivatalos szervezeteként ismertették az MMA-t, és csak később hoztak le a helyzetet tisztázó cikkeket.
Kaptak választ
Legutóbbi cikkünk megjelenése óta mégis érkezett válasz az MTA-tól a SzIMA kérdéseire. A Makovecz-akadémia alkotmányba foglalásáról ugyanis annyira nem volt szakmai egyeztetés, hogy még a SzIMA is csak cikkeink révén értesült arról, hogy a kormány átnyúlt a feje fölött. Az MTA-hoz intézett kérdéseikre azonban csak késve kaptak választ.
Az MTA vezetője, Pálinkás József nem tudott pozitív hírekkel szolgálni a SzIMA-nak. "Jogilag eldöntött, hogy az MMA bekerül az alkotmányba" – idézte az akadémikust Ferencz Győző. Megnyugtatónak nevezte viszont, hogy Pálinkás szerint az MTA és a SzIMA viszonya nem sérül.
|
[
"Gubcsi Lajos"
] |
[
"Makovecz Imre",
"Jankovics Marcell",
"Fekete György",
"Finta József",
"Pálinkás József",
"Ferencz Győző",
"Demján Sándor"
] |
A köztársasági elnök reggel 9 órakor bement a hivatalába, lemondta mindhárom pénteki programját, és délután 1 óráig semmit sem lehetett tudni arról, bejelenti-e lemondását. A tévéinterjúban mégcsak kérdést sem kapott a lemondásáról, viszont hosszan magyarázhatta a bizonyítványát, és bejelentette: PhD-dolgozatot ír.
A Schmitt-botrány talán legizgalmasabb napján február után újra megszólalt egy 13 perces interjúban a köztársasági elnök, és világossá tette, hogy a doktori címe visszavonása ellenére esze ágában sincs lemondani.
Egész pontosan: a délután 1-től nagy érdeklődéssel várt interjúban még csak kérdés sem hangzott el a lemondásról. Schmitt hosszasan ismételte azt, amit már februárban, a Kossuth rádiónak elmondott, miszerint disszertációjának megírásakor jóhiszeműen járt el. Új elem volt, hogy: 1. Rosszul esett neki, hogy akkor vették el a doktori címét, amikor Szöulban, egy nukleáris biztonsági világkonferencián képviselte Magyarországot, és esélyt sem adtak neki, hogy megvédje magát. 2. Hetven évesen bebizonyítja, hogy most is képes egy új, a mai követelményeknek megfelelő PhD-dolgozatot írni, témája a sportversenyek zöldítése lesz.(Ha Schmitt komolyan gondolja, a következő három évet kemény kutatómunkával és publikálással kell töltenie.)
Fotó: MTVA/Index
Az interjú hangulatára jellemző volt Obersovszky Péter riporter kérdése arról, hogy nem akarja-e perelni az őt rágalmazókat.
A reggeli órákban még úgy tűnt, hogy az események Schmitt Pál lemondása felé haladnak. A Köztársasági Elnöki Hivatal lemondta az összes mára tervezett programot, amelyikben a szlovén külügyminiszter fogadása, egy innovációs nagydíj-átadás és egy bécsi kiállításmegnyitó szerepelt. A Sándor-palota előtt közben több tucatnyian tüntettek az elnök távozását követelve. A lemondást erősítették magas szintű fideszes körökből származó csütörtök esti információk, miszerint a lemondás elkerülhetetlen.
Kora délutáni képeink a Sándor-palota előtti térről (Fotó: Huszti István)
Délután 1 óráig semmit sem lehetett tudni arról, milyen forgatókönyv szerint alakul a pénteki nap, amikor az előzetesen ígérthez képest két órás csúszással Kiss Norbert, a KEH társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetője a Sándor-palota előtt jelentette be: Schmitt Pál a péntek esti Híradó után exkluzív interjút ad a közszolgálati televíziónak.
A hivatalába reggel 9-kor érkező Schmittet valószínűleg a bejelentés alatt vitték el a Sándor-palotából, ekkor az újságírógyűrűtől szabadon távozhatott az elnöki konvoj, és egyből a parlamenti dolgozószobájába vitték, ahol felvették vele az este sugárzott interjút.
Orbán Viktor kétszer is megszólalt Schmitt-ügyben, előbb reggel a rádióban, majd délután megismételte kijelentését, miszerint a köztársasági elnök sérthetetlen. (A sérthetetlenség valódi alkotmányos jelentőségéről bővebben itt olvashat.) Orbán nem látta indokoltnak azt a kérdést, hogy csalt-e Schmitt. A Fidesz vezetői kitértek a nyilatkozatadás elől, a párt közleményt sem adott ki, az ellenzéki pártok Schmittt lemondását követelték.
Közben kora estére elterjedt a hír, hogy a köztársasági elnök nem mond le, erre az interjú amúgy is alkalmatlan műfaj. A miniszterelnöki kabinet délelőtti ülésén véglegesített forgatókönyv szerint az államfő arra kapott lehetőséget, hogy megvédje magát. Befolyásos fideszesek egy állítólagos szerdai kutatásra is hivatkoztak, eszerint Schmitt a Fidesz-szavazók kétharmadának bizalmát élvezi. Vannak olyan vélemények, hogy a Fidesz akkor lép az ügyben, amikor Schmitt már a párt népszerűségét veszélyezteti. (Jegyzetünk a várható következményekről.)
Forrásaink szerint a hétfői frakcióülésen biztosan éles vitákat hozhat majd a döntés, és nyilvánvalóan szükség lesz a miniszterelnök jelenlétére és magyarázatára: "ha az ügynökügyből is élesebb vita kerekedett, ez most hatványozódhat", fogalmazott egy képviselő. A pártnak vannak olyan tagjai, akik leforrázva érzik magukat, akik teljesen egyértelműnek vélték, hogy tarthatatlan a helyzet.
A nap tüntetésekkel ért véget. Az LMP és néhány, az LMP-t vegzáló szélsőséges a Sándor-palotánál tüntetett, a Jobbik ifjúsági szervezete rövid időre ülősztrájkba kezdett a Lánchídon, a Hallgatói Hálózat tagjai néhány civil fiatallal karöltve szintén rövid időre a Szabadság hidat zárták le. Összesen egy tucat embert vettek őrizetbe, főleg jobbikosokat és LMP-seket. A különböző megmozdulásokon összesen is csak néhány száz ember vett részt.
Esti képeink (Fotó: Huszti István)
A plágiumügyet január 11-én a hvg.hu robbantotta ki, amikor megírták, hogy Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része gyakorlatilag szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével, ami felveti a plágium gyanúját.
Akkor Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője minősíthetetlen bulvárkacsának nevezte a Schmitt elleni vádakat.
Egy héttel később az Index írta meg, hogy Schmitt dolgozata egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájából is szó szerint tartalmaz hosszú szövegrészeket, melyek összesen 17 oldalt tesznek ki. Március 6-án újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolták őket. A vizsgálat valamennyi plágiumot igazolta, az egyetem ezért a doktori címet visszavonta.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Obersovszky Péter",
"Huszti István",
"Kiss Norbert",
"Klaus Heinemann",
"Szijjártó Péter",
"Orbán Viktor"
] |
Az uniós támogatások korrupt kormányokkal szembeni védelme a kulcs az Európai Unió Bíróságának múlt heti határozatához – mondja Vadász Viktor, aki évekig a magyar bírói függetlenségért folyó küzdelem egyik élharcosa volt az Országos Bírói Tanács szóvivőjeként. Aztán váratlanul bírói tisztjéről is lemondott és Németországba költözött, hogy idén januártól az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyetteséként folytassa pályáját. Tőle kértünk tehát segítséget, hogy megértsük, mit jelent Magyarország és Lengyelország pervesztése az uniós bíróságon. A tét az uniós támogatások egy részének elvesztésénél is nagyobb. Ha megrendül Magyarországgal szemben a többi tagállam bizalma, az a vegyesvállalatokra, a vegyes házasságokra, de még a határon átnyúló bűnözésre is hatással lehet. Interjú.
– A teljes 850 kilométert, vagy csak az utolsó százat tette meg az El Caminóból?
– Honnan hallott erről?
– Újságíró volnék, és nem fordul elő túl gyakran, hogy valaki a magyar igazságszolgáltatás helyzete miatt induljon zarándokútra.
– A harmadik El Caminóm volt, de az első téli, így most csak az utolsó 280 kilométeres szakaszt tettem meg.
– Megdöbbentünk, amikor hírét vettük, hogy lemondott bírói pozícióról. Az elmúlt években az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivőjeként ön jelenítette meg a bírói függetlenségért folytatott harcot.
– Aki az eke szarvára teszi a kezét, ne hátrafelé nézzen. Mielőtt Németországba költöztem, lezártam magamban ezeket a dolgokat. Persze tudtam, hogy a tárgyalóterem, a tárgyalás, a bírói létnek ez a fele hiányozni fog. Szépnek élem meg azt a tizenhárom esztendőt, amelynek jelentős részében ítélkező bíró voltam.
– Talán nem haszontalan visszamennünk az időben, hogy az összefüggéseket megértsük. 2019 áprilisában járunk, Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, az állam által kinevezett vezető (ma alkotmánybíró) sorban nyilvánítja eredménytelennek a bírói vezetői pályázatokat. Ön a bírák által választott tanács szóvivője, a két szervezet napi harcától hangos a sajtó. És ekkor megpályázza a Fővárosi Törvényszék elnöki székét...
– Fel tudtam persze mérni: ha Handó Tünde dönt a pályázatról, akkor nem sok esély van arra, hogy én legyek a törvényszék elnöke.
– És ő döntött. Eredménytelennek nyilvánította. Azért ön is nyert egy fontos ütközetet: a törvényszék bírái nem Handó jelöltjét, hanem önt támogatták. Több száz bíró volt jelen, és dörgött a vastaps a teremben.
– A bírák kétharmada támogatott. Mindig szívesen fogok emlékezni erre a szavazásra. Fontos állomás volt abban a küzdelmes időszakban.
Vadász Viktor az El Caminón
– Összefügghetnek ezek az elkeseredett hazai bírósági ütközetek a múlt héten jóváhagyott uniós döntéssel, hogy pénzeket vonhassanak meg tagállamoktól a jogállamiság sérülése esetén?
– A közvélemény valóban úgy értelmezte, hogy jogállamisággal kapcsolatos döntés született. Ám ez nem így van.
– Miről van szó hát?
– Az Európai Unió Bírósága nem a jogállamiságot, hanem a költségvetést védő mechanizmusról döntött. Az EU a saját költségvetését kívánja óvni azzal, hogy szankciókat helyez kilátásba, ha egy tagállamban a jogállam sérülékenysége miatt a védelmi mechanizmusok nem megfelelőek.
– Tehát a korrupcióról van szó.
– Igen, alapvetően. És a korrupció üldözésének hiányáról. Most nem általában a jogállamiságról, hanem az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés rendszerszintű hatékonyságáról, és csak egyetlen szempontból vizsgálva: hatékonyan védik-e a tagállamok az EU költségvetését, forrásait, támogatásait.
– Amikor közéleti vitákat folytatunk, azt halljuk, hogyan ne lenne Magyarország jogállam, hiszen nálunk nem börtönöznek be ellenzékieket, nem lövik le a bírókat. Tisztázzuk tehát: a jogász számára mit jelent a jogállamiság fogalma?
– A jogállam a hatalmi ágak szétválasztásán alapul. Működik a demokratikusan megválasztott, átláthatóan működő, plurális törvényhozó szerv, a parlament. A végrehajtó hatalomnál, a kormányban és a közigazgatásban érvényesül a hatalom önkényességének tilalma. A kormány nem tudja uralni a többi ágat a fékek és ellensúlyok rendszerének köszönhetően. A harmadik elem pedig a független és pártatlan igazságszolgáltatás.
– A hatalom az Országos Bírósági Hivatalon (OBH) keresztül beleszól a bírósági vezetők kinevezésébe. Ez a baj?
– Igen, többek között az is baj, ha ebbe bele tud szólni, bár 2019 óta valamelyest javult a helyzet nálunk: az összbírói értekezletek által támogatott jelöltek pályázatát az OBH elnöke már nem nyilvánítja érvénytelenné. Ám önmagában a magyar bírói függetlenség megsértése nem lenne elég ahhoz, hogy a bíróság múlt heti döntése alapján az úgynevezett kondicionális rendeletet alkalmazni lehessen.
– Mert összefüggésben kell állnia a korrupcióval?
– Igen. A döntés csak annyiban érinti az igazságszolgáltatás függetlenségét övező vitákat, ha kimutatható lesz, hogy a nyomozóhatóság, az ügyészség nem megfelelően végzi a munkáját, a hatalom beleszól a nyomozásokba, vagy a bíróságok képtelenek hatékony jogorvoslatot biztosítani ilyen ügyekben, és ezáltal komoly kockázata van annak, hogy az uniós pénzek védelme nem megfelelő egy adott országban.
– A szankciók is anyagi természetűek.
– Igen, az uniós támogatások egy részének megvonása.
"A közvélemény úgy értelmezte, hogy egy jogállamisággal kapcsolatos döntés született. Ám ez nem így van" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– De hogyan lehet ezt bizonyítani? Valaki elnyer egy uniós pályázatot, akár többszáz millió forint értékben, majd nem épül meg a "pályamű", nincs üzem, netán a vendégházról kiderül, hogy a család maga használja. Sajtóhír megjelenik ugyan erről, de nyomozás nincs. Szinte kizárt, hogy legyen egy hangfelvétel, levél, bármilyen bizonyíték a nyomozás gátlásáról.
– Félreérti a helyzetet. A mostani rendelet alapján nem konkrét ügyeket vizsgálnak majd, hanem az igazságszolgáltatási rendszerben levő elvi lehetőségét annak, hogy intézményi okokból nem működik megfelelően.
– És az elég?
– Elég lehet. Fontos azonban leszögezni, hogy az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki múlt heti döntésében, hogy Magyarországon vagy Lengyelországban vannak ilyen gondok. Most egy elvi jellegű döntés született arról, hogy az eljárás lefolytatható, összeegyeztethető az unió alapszerződésével és a jogállamiság elvével. Lényeges az is, hogy a döntés nem ellenünk irányul: az Európai Bizottság bármelyik uniós állam kapcsán elindíthatja a vizsgálatot, ha úgy látja, hogy megvan az összefüggés, amiről beszélünk. Vagyis, hogy azért nem megfelelő az unió pénzügyi érdekeinek védelme, mert rendszerszintűek a problémák, például nem biztosított a bíróság függetlensége.
– Lassan felnő egy nemzedék, amely folyton azt hallja, hogy ilyen jelentés, meg olyan, elmarasztalják Magyarországot, és végül nem történik semmi. Megint elindul egy hosszú hercehurca?
– Lényegesen gyorsabb intézkedés várható. A Bizottság jelzi a tagállamnak az eljárás megindítását és legalább egy, legfeljebb három hónapot biztosít, hogy a tagállam korrekciós mechanizmusokat elindítson.
– Magyarul?
– Intézkedjen, kiküszöbölje a hibát. Ha nem teszi meg, vagy az intézkedéseket a Bizottság nem tartja megfelelőnek, akkor az ügyet továbbadja az Európai Tanácsnak, a kormányfőkből álló testületnek, és javaslatot tesz arra, hogy milyen szankciórendszer lépjen életbe. Jóval gyorsabb tehát a hetes cikkely immár negyedik éve húzódó eljárásánál, ahol egyhangú döntés kell a szankciók alkalmazásához. Itt egyszerű többség is elég.
– Nem segít tehát a borítékolható lengyel vétó, mint a hetes cikkelyes eljárás esetében.
– Nem. Azért azt még hozzá kell tennem, hogy az egész jogállamisági krízis kapcsán folyamatosan
van egy olyan személyes benyomásom, hogy a jogászoktól, bíráktól várják sokan annak a helyzetnek a megoldását, amit alapvetően a politikusok okoztak. Nem teljesen fair ez így.
– Nemcsak a jogászokban lehet kellemetlen érzés, az átlagemberben is, hiszen a bírósági döntés kapcsán mégiscsak a hazánk kerül szégyenpadra, a mi jogállamiságunkról folyik a vita. Miközben azt is szeretnénk, ha véget érne a kijelölt oligarcháknak adott közbeszerzések, a profit közös eljachtozásának, elmagánrepülőgépezésének kora.
– Kicsit érdemes eltávolodni a konkrét ügytől, és a tényekre koncentrálni. Folyamatosan arról beszélünk, hogy a hazánkkal szemben történik valami, de ezek az eszközök nem rólunk szólnak, még ha hajlamosak is vagyunk magunkat a középpontba állítani. Nemcsak Magyarország és az EU között létezik ilyen feszültség.
"A döntés nem ellenünk irányul, az Európai Bizottság bármelyik uniós állam kapcsán elindíthatja a vizsgálatot" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– Persze, ott vannak még a lengyelek, kettőnkre találták ki az egész eljárást.
– Azt gondolja, hogy csak Magyarországon és Lengyelországban létezik korrupció? Máshol nincs feszültség az igazságszolgáltatás rendszere körül? A tagállamok érdeke máshol is ellentétbe kerülhet az unióéval, máshol is hallható olyan értelmezést, hogy az unió korlátozza a nép által megválasztott kormányt vagy parlamentet. Ez valós konfliktus. Minden kormány, minden parlamenti többség szeretné maga alakítani a demokratikus berendezkedés helyi intézményeit. A tagállami szuverenitás és az uniós jog között mindig van és lesz feszültség. A vita nem Magyarországon kezdődött, és nem is itt fejeződik be. A német alkotmánybíróság például néhány éve ugyancsak szembement az Európai Unió Bíróságának döntésével.
– A hitelfelvétel kapcsán azt vitatva, az európai vagy a német jognak van-e elsőbbsége.
– Igen, az uniós jog az aduász, amely mindent visz. A tagállamok szuverenitása és az uniós jog közötti viszony, a tagállami és az uniós hatáskör kérdése a lengyel, a német, az olasz, a román és a magyar alkotmánybíróság egyes döntéseiben is megjelent.
– A magyar kormányfő dzsihádról beszél hazánk ellen, még annak kérdése is felvetődött, vajon évértékelő beszédében belengette vagy sem az unióból való kilépés lehetőségét. Ez is általános lenne?
– A németek is politikai vita részeként élték meg az alkotmánybíróságuk döntését, a lengyel kormány pedig szintén úgy érvel: olyan igazságszolgáltatási rendszert alakítanak ki, amilyet szeretnének; olyan fegyelmi rendszerrel, amilyet szeretnének, mert nekik erre felhatalmazásuk van a választópolgáraiktól.
– Merthogy az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör.
– Valóban az.
– Milyen szerencse, hogy az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyettese ül velem szemben. Ha ez így van, akkor az unió milyen alapon szól bele mégis jogállamisági kérdésekbe?
– Mert az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése vagy a közös pénz nem megfelelő felhasználása egy határok nélküli egységes Európában a többi tagállamra is kihat, ezért ebbe van beleszólása az Európai Uniónak. A feltételeket pedig nem csak a csatlakozáskor, hanem folyamatosan biztosítani kell a tagállamoknak.
– Mégis mi köze van annak a többi tagállamhoz, hogy a lengyel fegyelmi kamara tagjait a parlament választotta meg és nem a bírák maguk közül? Vagy hogy a magyar parlament a bírák választott testületének kifejezett ellenzése dacára nevezi ki a Kúria új elnökét?
– Ez azt okozhatja, hogy a bírák nem lesznek függetlenek a politikai behatásoktól. A lengyeleknél például nem biztosított a független jogorvoslat a bírák számára, ha az igazságügyi miniszter egy-egy nem kívánt döntésük miatt el akarja távolítani vagy meg akarja félemlíteni a bírákat.
– Hátrányos lehet ez a lengyeleknek, és értem, hogy Magyarországnak sem jó, ha a bírák önképviseleti szervére, a bírói tanácsra olyan nyomás nehezedik, hogy hirtelen sok választott tagnak lesz egészségügyi, családi problémája, vagy megpályáz egy németországi állást, és lemond a pozíciójáról.
– Ez a személyes döntésem volt, nem presszióból mondtam le.
"Nem presszióból mondtam le" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– Akkor is pályázott volna, ha elnyeri a Fővárosi Törvényszék elnöki címét, amiben a bírák kétharmada támogatta? Vagy ha nem "száműzik" a Markó utcai főépületből a Fő utcába, a katonai bírák közé, hogy ne legyen annyira szem előtt?
– Előttem a bírósági karrierutak valóban lezáródtak, de nem éreztem magam száműzöttnek, szép élményeim kötődnek ahhoz az épülethez is, és nem menedékkérelmet nyújtottam be, hanem egy vezetői állást pályáztam meg Németországban.
– Ott tartottunk, hogy mi köze az uniónak a magyar ügyekhez. Lényegében ön is ugyanazt mondja, mint Orbán Viktor, aki szerint az EU úgy gondolja "a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet (...) az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei."
– Valóban vitatható, mennyiben van beleszólása az uniónak az igazságszolgáltatás rendszerének kialakításába. Ám ha a rendszer hibás működése elér egy olyan pontot, amelytől már nem biztosítható többé a független bíráskodás, akkor az Európai Uniónak igenis van beleszólása.
– Miért lenne, ha az igazságszolgáltatás tagállami hatáskör? Nincs olyan, hogy egy szintig tagállami, azután meg már uniós. Miből vezeti ezt le?
– A saját példámból. Amikor magyar bíróként döntéseket hoztam, az kötelező és végrehajtható volt az unió minden országában. A német vagy a holland rendőrnek, büntetés-végrehajtási intézménynek ugyanúgy kellett kezelnie az én magyar ítéletemet, mintha egy német vagy holland bíró határozata lett volna.
– Hogyan került az ön határozata egy német rendőr vagy börtönőr kezébe?
– Ha például elfogatóparancsot állítottam ki egy magyarországi ügy kapcsán egy német állampolgárral szemben, akkor a német állam kérdés nélkül adta ki az illetőt, hogy lefolytathassam az eljárást vele szemben. Mi alapján? A kölcsönös bizalom alapján, mert a magyar bíró független, és ugyanolyan tisztességes eljárást fog biztosítani az uniós állampolgároknak, mint a német, holland, spanyol vagy olasz bíróság, mert ez egy közös nevező, közös alap, a közös értékeink része. Benne is van az EU alapszerződésében.
– Azért ritkán adott ki német állampolgárra elfogatóparancsot, nem?
– Nem, ez nem kivételes helyzet, ez az unió, mint jogi intézményrendszer működésének egyik alapja. Ha egy magyar bíró elrendeli egy olyan cég felszámolását, amelynek németországi vagyona is van, akkor a döntés erre is vonatkozik. Ha a bíró elhelyezte a vegyes állampolgárságú házasságban született gyereket, akkor nem kérdezte meg a másik állam, milyen eljárásban döntöttek így, hanem elfogadták. Az unióban működő közös piachoz szükséges a tőke, a munkaerő szabad áramlása, de a bűnözés sem áll meg a határon. Különböző állampolgárságú emberek házasodnak egymás között, gyermekeik lesznek, elválnak. A cégek befektetnek az unió többi tagállamában. Ám ennek a szabadságnak a legfőbb akadálya, ha az ítéletek hatása csak a határig terjed, és kölcsönös megfeleltetési eljárásra lenne szükség egymás ítéleteinek elfogadásához. Tehát
a szabadságunk feltétele, hogy egyenrangúnak tudjuk elfogadni a másik bíróság döntését.
– Vagyis a bírói függetlenség nem belügy, tényleg kihat az unió egészére, s ha elvész a bizalom, az mindannyiunk életére hatással lehet?
– A határozatok kölcsönös elismerésének rendszerén már évekkel ezelőtt megjelentek a repedések, és ezek most már inkább árkok. Emlékszik az embertelen hazai börtönviszonyok miatt kirótt strasbourgi szankciókra?
– Hogyne. 2020-ban még nemzeti konzultációt is tartottak arról, hogy több mint tízezer rab kért kártérítést a magyar államtól a börtönök túlzsúfoltsága miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján.
– Nézzük ennek a másik oldalát. Kiadtam az elfogatóparancsot, és a másik ország észleli, hogy nem lesznek biztosítva az alapvető emberi jogok az adott országban a végrehajtás során, mert az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint a magyar helyzet egyes esetekben embertelen bánásmódnak minősülhet. A másik ország bírója nem adja ki az állampolgárát, mert fennáll annak reális veszélye, hogy nem biztosítunk számára minimális emberi bánásmódot. Ez egy jelentős repedés, és ha szétnyílik, annak nagyon komoly gazdasági, bűnüldözési és családjogi következményei lehetnek az egész unió számára.
– Térjünk vissza a bírói függetlenség kérdésére. Elvi lehetőségről beszélt, de hallott olyan is, hogy a bírákat közvetlen politikai nyomás éri? Hogy odaszólnak fentről, milyen ítéletet várnak?
– Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban az első kérdés: eljut-e a bíróságra egy ilyen ügy. Ha nem, mindegy mi van a bíróságon.
– Ha nincs nyomozás, nincs vádemelés, nincs ítélet sem.
– Így van. A következő fontos kérdés: Magyarországon érhet-e retorzió egy bírót, ha például közbeszerzési, uniós támogatási ügyben előzetes döntéshozatali kérdéssel fordul az Európai Unió Bíróságához. Indulhat-e ezért fegyelmi eljárás ellene, elveszítheti-e a bírói státuszát, mert alkalmatlannak minősítik egy nem tetsző döntés után?
– Az előzetes döntéshozatali kérdés azt jelenti, hogy van egy magyar jogszabály, ami ellentétesnek látszik az uniós joggal, és a bíró erre akar rákérdezni az uniónál?
– Igen, és az unió bírósága erre azt mondhatja: ha nem oldható fel az ellentmondás, az uniós jog elsőbbsége alapján a bíró hagyja figyelmen kívül a magyar törvényt.
– Mert az uniós jog az erősebb. Ahogy korábban fogalmazott: az aduász.
– Ilyenkor úgy kell meghozni a döntést, mintha a magyar mondat a törvényben – ebből a szempontból – nem létezett volna.
– Egyébként ugye Vasvári Csabára célzott, az OBT jelenlegi szóvivőjére, aki ellen fegyelmi eljárást indítottak egy ilyen kérdésért, majd a közfelháborodás hatására visszavonták?
– Igen, és a sajtóhírek szerint egy bírónőt hasonló előzmények után távolítottak el a bírói karból. Alkalmatlannak nyilvánították. Korábban a menekültüggyel kapcsolatos szabályozás miatt tett fel kérdést az Európai Unió Bíróságának. Ha ilyen miatt retorzió érhet egy bírót, akkor ennek komoly következményei lehetnek bármely ügyben.
"A szabadságunk feltétele, hogy egyenrangúnak tudjuk elfogadni a másik bíróság döntését" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– Akkor is, ha ezek a döntések nem a korrupcióval voltak kapcsolatosak?
– Igen, megkérdezhetik a magyar kormánytól: milyen korrekciós intézkedéseket tett annak érdekében, hogy ilyen egy költségvetési csalás, közbeszerzés vagy uniós támogatás miatt indult ügyben ne fordulhasson elő. A következő fontos pont lehet a bírói kirendelések ügye, amikor nem átlátható módon derül ki, ki fogja tárgyalni az ügyet. Vagy itt van a jutalmazás kérdése: ha év végén a bírák annak alapján kapnak jutalmat, ki szimpatikus az elnök úrnak és elnök asszonynak, akkor állampolgárként nem biztos, hogy örülnöm kell annak, ha pont a jutalmazott kedvenc tárgyalja a közbeszerzési, adó- vagy büntetőügyemet.
– Mekkora értékről beszélünk? Egy nagyobb bonbonról?
– A havi javadalmazással összemérhető összegekről. Az objektív, átlátható jutalmazási rendszer hiányáról. Tessék megnézni, kik osztják a jutalmakat, szabadon rendelkezve róluk.
– Az elnökök.
– Akik nagyrészt ugyanazok, akik aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben az OBT bírák által választott tagjait lemondásra szólították fel. Egyvalamire jók voltak ezek a levelek: bizonyítékul szolgáltak arra, hogy Magyarországon a rendszer nem megfelelően működik. Nincsenek garanciák, nincs korlátozva a bírósági elnökök hatalma. Az unió szempontjából egyszerű a kérdés: van vagy nincs szankció arra, ha egy bírósági elnök megsérti a bíróságok integritását? Ha azt ígéri, hogy ellehetetlenít egy bírót, vagy ha adatokat gyűjt arról, mely bírák tagjai a Magyar Bírói Egyesületnek?
– Vagyis a szakmai érdekvédelmi szervüknek.
– Igen. Ebben az ügyben az adatvédelmi hatóság megállapította a jogsértést és bírságot szabott ki a törvényszékre.
– Akkor minden rendben, nem?
– Nem tudjuk, volt-e bármilyen következménye a törvénytelen adatokat gyűjtető törvényszék elnökére, még azt sem, hogy ki fizette ki a bírságot: ő vagy a törvényszék.
– Összefoglalva: miután kiderült, hogy az unió a hetes cikkely alapján nem tudja megrendszabályozni a magyarokat és a lengyeleket, most innovációba kezdett, alkotott egy olyan rendeletet, amely alapján nem húzható el évekig az eljárás. Az EU-s források elapadása a választások előtt így sem lesz érezhető, ugye?
– Ez egy politikai feltételezés, amelyre nem kívánok reagálni. Az Európai Tanács, mint politikai döntéshozó által kialakított eljárási rend szerint, ha az Európai Bizottság levele megérkezik, onnantól indul a magyar fél reagálási határideje, amely legalább egy hónap.
– Ilyen levél még nincs.
– Nincs.
– A rajtvonalnál sem állunk még. Fáj majd, esetleg, de csak jóval a választások után.
– Nyilván Lengyelországnak is fáj a napi egymillió eurós büntetés, amit egy kötelezettségi eljárás miatt róttak ki rá. A mostani rendelet ennél is súlyosabb: egy tagállam versenyképességére jelentősen kiható elvonásokat tartalmazhat. Viszont látni kell azt is, hogy
az egész Európai Unió jövője múlik azon, sikerül-e ezeket a repedéseket megszüntetni. Mindenkinek az az érdeke, hogy változtassunk. Az Országos Bírói Tanács számtalan javaslattal élt az igazságszolgáltatás kapcsán. Lenne mihez nyúlni.
– Végül is sikerült az El Caminón meggyőznie magát, hogy távozása nem megfutamodás volt?
– Nagy megtiszteltetés, hogy hatvan pályázó közül engem választottak az Európai Jogi Akadémia igazgató-helyettesének. Egyrészt fontosnak tartom a bírák, ügyészek és ügyvédek uniós jogi továbbképzését, másrészt 42-43 évesen már arra is gondol az ember, ha sokáig kell egy monoton, kihívások nélküli munkát végeznie, előbb-utóbb kiég. Én pedig még szeretném odatenni magam, és így tekintek erre a lehetőségre. Sajnálom persze, hogy az OBT-ben dolgozó bíró kollégáimat hátra kellett hagynom, de továbbra is figyelem a döntéseiket. És: büszke vagyok rájuk.
Vadász Viktor az interjút nem az Európai Jogi Akadémia képviseletében adta, saját véleményét fogalmazta meg.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
|
[
"Handó Tünde"
] |
[
"Vasvári Csaba",
"Vadász Viktor",
"Orbán Viktor"
] |
Bedöntheti a VII. kerületi önkormányzatot a Király utcai ingatlanok pere. A kötbér-számláló már 11 milliárd felett jár. Niedermüllerék a szerződés létét is vitatják.
A Király utca 23-29. szám alatt három lakóház és egy telek található (ez utóbbin még a sarokszomszéd Wichmann Tamás többszörös olimpia érmes sportoló támogatásával létesült játszótér). Az épületeket lebontanák, és az ingatlanokon egy ötemeletes hotelt építtetnének Fidesz-közeli befektetők (lásd keretes írásunkat). Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóházakat és a mellettük lévő játszóteret 2019-ben a fideszes többségű, Vattamány Zsolt kormánypárti polgármester vezette önkormányzat adta el. Ez a jelenlegi kerületvezetés jogértelmezése szerint törvénytelenül történt meg – tájékoztatta a Népszavát a jelenleg már Niedermüller Péter (DK) vezette kerület. Kifogásolják, hogy egyrészt áron alul, mindenféle pályázat nélkül, Erzsébetváros szempontjából előnytelen feltételekkel adtak túl az ingatlanokon, másrészt úgy vállaltak kötelezettségeket a szerződéssel összefüggésben, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi alapja. Az előző, fideszes vezetésű önkormányzat többek között vállalta, hogy az épületeket záros határidőn belül kiüríti, de a lakók nem tudtak kiköltözni, mert a számukra felajánlott – több esetben nagyon rossz állapotú – cserelakások felújítása nem történt meg. És bár ezeket a munkákat a kerület igyekszik befejezni, de a családok egy részét azóta sem sikerült kiköltöztetni a Király utcai házakból. Ennek következtében, szinte a szerződéskötés pillanatában kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett az önkormányzatnak, ami azóta is halmozódik, és jelenleg 11 milliárdos fenyegetést jelent a kerületnek. Összehasonlításként: ez Erzsébetváros költségvetésének csaknem fele. (A 24.hu korábbi információ szerint az ingatlanokért eredetileg kialkudott vételár 2,6 milliárd forint volt.) Az önkormányzat eddig két pert indított és büntetőfeljelentést is tett a szerződésekkel összefüggésben. Az önkormányzat mindezek révén azt szeretné elérni, hogy a Király utcai ingatlanok a tulajdonában maradjanak, azokat ne lehessen lebontani, és ne épülhessen fel a vevő Sunbelt Kft. elképzelése szerinti ötemeletes hotel. Erre egyébként még nincs érvényes építési engedély, sőt engedélykérelemről sem tud az önkormányzat. A Király utcai tervezett ingatlanfejlesztés mellett áll az elmúlt napokban nagy vihart kavart színes múltú, Wichmann Tamás egykori kocsmájának helyet adó Kazinczy utcai épület. Ennek bontásához szintén az előző kerületvezetés járult hozzá, hogy egy minihotelt építsen a helyére a Rum Garden Kft. A 2018-ban készült értékvédelmi dokumentáció szerint az egy emeletes épületet 1867-ben húzták fel, de jelenlegi formájában alaprajzi kialakításában egyáltalán nem, míg homlokzati kialakításában az emeleti szinten részben őrzi az építéskori állapotot. A szakvélemény készítői csak a kapuzat és a lépcsőház kovácsoltvas díszítőelemeit tartották megőrzésre érdemesnek. Az épület nem élvez műemléki védettséget és bontása, illetve az új épület a kerület építési szabályzatával sem ellentétes. A belvárosi műemlékvédelemben jelentős szerepet vállaló civil Óvás Egyesület mindenesetre azt fontolgatja, hogy az UNESCO segítségét kéri az épület védelme érdekében. A kerülethez egyelőre nem érkezett be közterület foglalási engedély, amelynek megtagadását többen is javasolták a kerületvezetésének, mondván így megakadályozható a bontás. Csakhogy ez egy hivatali eljárás, amelyet kérésre le kell folytatni, s ha a kérelem megfelel az előírásoknak, akkor a kiadását nem lehet megtagadni – figyelmeztették a Népszavát az önkormányzattól.
Offshore-hátterű cég a tulajdonosok között A Rum Garden és Sunbelt Kft. ugyan egymástól függetlenül vásárolta meg a Kazinczy, illetve a Király utcai ingatlanokat, de az a közös bennük, hogy mindkettő több szálon is kötődik a NER-hez. A Rum Garden egyik tulajdonosa az offshore hátterű Gevin Hill Holding. Ügyvezetője, Udvari Angéla, aki több szálon kapcsolódik Lefkovics Györgyhöz, akit viszont Rogán Antallal emlegetnek együtt. A cég másik tulajdonosa az FLLGroup Hungary Zrt., amelynek ügyvezetője Kassai Szilvia tavaly augusztusig az orosz Gazprommal kereskedő Panrusgáz Zrt.-ben volt igazgatósági tag. Az FLL másik tulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek ügyvezetője, Tóth Gábor Szilárd a Fidelitas tagja volt. A Panrusgáz igazgatóságában egy ideig Szivek Norbert a Nemzeti Vagyonkezelő vezetője is feltűnt, aki akkortájt az iparipark-fejlesztésekre milliárdos tőkével létrejött állami NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. felügyelőbizottságának is vezetője volt a tulajdonos állam képviselőjeként. A céget pedig 2019 júniusáig Török Zsombor vezette, aki egészen tavaly nyárig a Király utcai ingatlanokat megszerző Sunbelt Holding vezérigazgatója is volt. Jelenleg az egyik leányvállalatot irányítja.
A Wichmann-ház története A Wichmann Tamás olimpikon egykori kocsmájának helyet adó épület története egészen 1834-ig nyúlik vissza, amikor is a magyar kártya lapjait megrajzoló kártyafestő vette meg az akkor még földszintes épületet, hogy ott rendezze be a nyomdáját. Később működött itt bordélyház, tejcsarnok, üzemi étkezde is. A bulinegyed történelmi magjában, a Kazinczy utca 55. szám alatti épületet végül a Wichmann-házaspár eladta a Rum Garden Kft.-nek. Ahogy arról a Falanszter blog elsőként beszámolt: a cég 2019-ben bontási engedélyért folyamodott a kormányhivatalhoz, amelyet még abban az évben meg is kapott. Az építési engedélyt tavaly júliusban szerezte meg egy 12 szobás szállodához - ásta ki a blogot író Jamrik Levente.
Jószerivel csak a homlokzatot hagyják meg
Áldását adta a kormány az Agrárminisztérium átépítésére. Az irodák mellett lesz benne hungarikumokat áruló mintapince és trianoni kiállítás is. Mindez része a Kossuth tér és az Országház tágabb környezetének megújítását célzó Steindl Imre Programnak, amelynek keretében újabb építkezések indulnak idén. A Kúria épületét csupán felújítják, az Agrárminisztérium 1887-ban átadott, elve államigazgatási célra készült palotáját viszont teljesen átépítik. A palota alá három szintes 260 autó befogadó mélygarázst vájnak. Ennek 23 százalékát az Alkotmány utca túloldalán lévő Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum), 77 százalékát a földművelésügyi tárca munkatársai kapják használatba – derül ki a csütörtöki kormányhatározatból. Ehhez azonban el kell bontani a meglévő épület legkevesebb felét, jószerivel csak a Kossuth tér felőli homlokzat marad érintetlen. Eltűnik a Kozma Ferenc utcára néző szinte teljes hátsó szárny, valamint a belső udvarok körüli traktusok a középső kivételével. Az új épület tehát legalább fele részben új lesz, ami súlyos kérdéseket vet fel a hazai műemlékvédelmet illetően. Az eredeti épületről készült értékleltár szerint az elbontandó részek közül a keleti homlokzat és valamennyi belső udvar homlokzata műemléki értéket képvisel, akár csak a melléklépcsőházak és az udvarok körül végigfutó keresztboltozatos közlekedők. Szerencsére az oszlopos előcsarnok, a középső udvar, a két díszes főlépcsőház és a Kossuth térre néző miniszteri helyiségcsoport megmarad. A Kozma utca és a Kossuth tér között a belvárosi Parisi Udvarhoz hasonlatos belső passzázst hoznak létre. Az Alkotmány utca felőli részen a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyhez kötődő kiállítóhely nyílik, illetve kialakítanak egy hungarikumok bemutatására és árusítására szolgáló mintapincét és egy éttermet is. Az épületben lesz egy külön étkezde a minisztérium és a Kúria dolgozóinak. A két épületnek közös lesz a fűtési és épületfelügyeleti rendszere is, hogy az Igazságügyi Palotához a lehető legkisebb mértékben kelljen hozzányúlni. Így is kicsi lesz a célra, ezért a kormányhatározat szerint a közelben lévő épületekben is lesznek irodái a Kúriának.
A Földművelésügyi Minisztérium épületrekonstrukciójának célja a Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti gazdagságának hiteles helyreállítása és ezzel az épület Kossuth Lajos téren betöltött városképi szerepének rehabilitálása, valamint a jelen kor követelményeinek megfelelő irodák kialakítása a minisztérium dolgozói számára – válaszolta a Népszava kérdésére Wachsler Tamás, a SIP programigazgatója, aki szerint a több mint egy éve folyó előkészítő munka, illetve a koncepció kidolgozása során maximálisan tekintettel voltak az örökségvédelmi szempontokra és rigorózusan betartják a műemlékekkel kapcsolatos jogszabályokat. Az épület külső homlokzatait Bukovics Gyula tervei szerint állítják helyre, beleértve az időközben elpusztult építészeti elemeket és szobrokat. A hátsó traktus elbontását az eredendően hibás alaprajzi rendszerrel magyarázta Wachsler, amelynek következményeként az irodák nagy részébe most kevés természetes fény jut. Erre megoldást kellett találni. Az átalakítás ugyan – ismeri el – egyes épületrészek ideiglenes elbontásával jár, de ez nem érinti a műemléki dokumentációban felsorolt értékeket. Így megőrzik a homlokzatokat, restaurálják az értékes belső tereket, mint például a középső udvar menti keresztboltozatos térsort és a főlépcsőházakat is. Az épület belső traktusainak egyes részeit és a hátsó szárnyat szintén elbontják, de azután "hiteles visszaállítják". Az egykori Igazságügyi Palota reprezentatív épületének rekonstrukciója a műemléki értékek méltó helyreállítását és az eredeti funkció visszaállítását célozza. A teljes épület műemlék, így csak az utólag beépített, értéket nem képviselő részeket bontják el. Cserébe helyreállítják a meglévő és elpusztult eredeti épületelemeket, visszahozzák az elhurcolt festményeket, szobrokat és bútorokat. Hamarosan mindkét épület tervezése befejeződik. A kivitelezői tendert a kiviteli tervek véglegesítése után, várhatóan 2021 második negyedévében írják ki. A feltételes beszerzés során – a kivitelezés költségeinek mérséklésében használt – árlejtéses eljárást fogják alkalmazni, majd annak lezárulta után, a nyertes ajánlat ismeretében kérik a kormánytól a szükséges forrás biztosítását. A kivitelezés várhatóan még idén megkezdődik, de az átadás határidejét csak a tender lezárulta után lehet meghatározni. - SZ. A.
|
[
"Lefkovics György",
"Tóth Gábor Szilárd",
"Rogán Antal",
"Vattamány Zsolt",
"Szivek Norbert"
] |
[
"Wichmann Tamás",
"Jamrik Levente",
"Török Zsombor",
"Bukovics Gyula",
"Udvari Angéla",
"Niedermüller Péter",
"Wachsler Tamás",
"Kassai Szilvia"
] |
Tállai András NAV-elnök legfontosabb mezőkövesdi bizalmasának fia üzemelteti a Mezőkövesd Zsóry FC stadion vendéglátóhelyeit, ahol a szombati NB I-es forduló idején nyugatadás nélkül árusították az üdítőket és a szeszes italokat. A 24.hu videofelvételen rögzítette, hogy a meccs alatt nem ütötték be a forgalmat. A NAV nem reagál.
Egyszer sem kaptunk nyugtát a Mezőkövesd Zsóry Futball Club stadionjának vendéglátó egységeiben szombaton. A főbejárat melletti Lucky Pub nevű söröző-lottozóban és a stadion lelátóján működő büfében is több próbavásárlást végeztük, miután drukkerektől az információ érkezett hozzánk, hogy ezeken a helyeken rutinszerűen megy az elszámolási előírások megsértése.
Vettünk sört, üdítőt, chipset, de a 10-12 termék közül egyet sem ütöttek be a gépbe. A nézőtéri elárusítóhelyen az is kiderült, hogy egyetlen néző fogyasztásáról sem adtak blokkot, a meccs alatt ugyanis nem volt bekapcsolva az adóhatósághoz bekötött pénztárgép.
A szórakozóhelyeket ellenőrző navosok rendszerint vasszigorral róják ki a büntetéseket, ha az üzemeltetők akár egy vagy két sör esetében is elmulasztják a nyugtaadást, Mezőkövesden azonban nem csak a büntetés a tét, hiszen a helyi futballklub elnöke Tállai András, fideszes országgyűlési képviselő egyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője is.
A 24.hu cikkének vasárnapi megjelenése óta a Tállai vezette NAV nem reagált a klubját érintő ügyre.
Az elmúlt napokban pedig kiderült, hogy Tállai András nem csak klubelnökként lehet felelős a futballstadion vendéglátó helyeinek szabályos működéséért.
A vendéglátó egységeket ugyanis Tállai bizalmasának és választókerületi helytartójának családja kapta meg a két évvel ezelőtti stadionmegnyitó után. A pubot és a két lelátóbüfét a futballklub ügyvezető igazgatói posztját betöltő Bocsi Anna 23 éves fia, Wenczel Ádám üzemelteti.
A vállalkozó kilétét eddig nem nagyon reklámozták.
Wenczel nevét sem a vendéglátóhelyek cégtábláin, sem a Lucky Pub Facebook-oldalán nem tüntették fel, sőt a futballklub weboldalán sincs utalás arra, hogy kinek és milyen kondíciókkal adták ki az 1,2 milliárdos állami stadionberuházás során létrehozott üzlethelyiségeket. 2016 óta a Lucky Pub árusítja a Mezőkövesd Zsóry FC felnőtt labdarúgó csapatával kapcsolatos szurkolói termékeket, sálakat, zászlókat is, és egy NB I-es mezőkövesdi sárga-kék csíkos bajnoki mezért 12 ezer forintot kérnek.
Megkérdeztük a klubvezetést, hogy a vállalkozót milyen módon választották ki, kértek-e tőle bérleti díjat, és ha igen, mennyit. Válasz ezidáig nem érkezett.
A pénztárgépek az április 4-i meccsen már működtek, így a nyugtákból kiderült, hogy a két stadionbüfé is a pubhoz tartozik, azaz mindhárom helynek Wenczel Ádám a főnöke. Wenczel vállalkozóként egy Bocsi Annával közös mezőkövesdi címre van bejelentve.
A helyiek szerint Bocsi Anna manapság Mezőkövesd egyik legbefolyásosabb emberének számít.
Tállai András polgármestersége idején az önkormányzati hivatalban ívelt fel a karrierje. Sokáig ő vezette a helyi okmányirodát, majd jegyzői referens lett, 2011-ben pedig önkormányzati főállása mellé sportigazgatói címet is kapott a klubnál.
Bocsi a klub ügyvezetőjeként egyre nagyobb tao-pénzek fölött is diszponál, de a 168 Óra korábbi riportja szerint tevékenysége nem merül ki a szorosan vett szakmai munkában. Rendszeresen megjelenik Tállai András választókerületi szereplésein, sőt a környékbeli települések képviselő-testületi üléseken is, hogy képviselje a Fidesz helyi erősemberének érdekeit. Bocsi lényegében Tállai kampányfőnökeként irányítja a választókerület kormánypárti ügyeit.
A futballklub kérdéseinkre nem reagált, csupán korábbi cikkünk után adtak ki egy közleményt, amelyben azt állították, hogy meghamisítottuk a vásárolásokról készült felvételeket, és jogi lépésekkel fenyegetőztek. A feljelentéseiről ismert Tényi István viszont közérdekű bejelentésben kérte a NAV-ot a stadion vendéglátó egységeinek "elfogulatlan és pártatlan" hatósági átvilágítását.
Kiemelt képünkön a Mezőkövesd Zsóry FC felújított stadionjának bejárata az avatóünnepség napján, 2016. június 5-én
Fotó: Vajda János / MTI
|
[
"Wenczel Ádám",
"Bocsi Anna"
] |
[
"Tállai András",
"Tényi István",
"Vajda János"
] |
Nem hozott békességet a borsodi mezőségi "új földosztás": a gazdák szerint a Bükki Nemzeti Park tulajdonában lévő csaknem ötezer hektáros területet korábban potom pénzért bérlő olasz céget az államnak sikerült ugyan "parcellán kívül" helyezni, s felbontani vele a szerződést, ám az új bérlők egy részét politikai alapon s a Fideszhez való kötődésük révén választották ki.
A mezőségi földügybe bukott bele Duska József, a nemzeti park korábbi igazgatója, akit hivatalosan bizalomvesztés miatt állítottak fel székéből. Tizenöt évvel ezelőtt, a Dél-borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor – mint arról korábban beszámoltunk – egy olasz vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot, hogy húsz évre rendkívül nyomott áron megkapja hozzá a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti parki földterületeket. Ám mivel megszegte a természetvédelmi szabályokat, felmondták a szerződést. Majd egy évtizednyi pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság tavaly döntött: a külföldi bérlőnek mennie kell, s a földeket újra birtokba kell adni.
Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos aláírásával levelet kapott a Bükki Nemzeti Park igazgatója, amelyben arról tájékoztatják: olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Ám aznap, amikor lejárt a földigénylő pályázatok beadási határideje, a vidékfejlesztési miniszter Duska Józsefet felmentette posztjáról, s váratlanul visszavonták a földigénylésre kiírt pályázati felhívást.
A gazdák nem értették az eljárást. Abban reménykedtek, talán csak azért vonták vissza a pályázatot, hogy egy sokkal jobbat írjanak ki, ami a kormányzat meghirdetett agrárstratégiájával összhangban még inkább garantálja a helyi parasztcsaládok megerősödését. Ám csalódtak.
Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára hozzánk eljuttatott levelében ezt így foglalta össze: "Szembesültünk azzal, hogy a kistérségi gazdák reményei, elvárásai, szakmai-társadalmi elgondolásai nem teljesültek... Nem ezt ígérték!" Majd konkrét példán mutatta be, milyen körből jutottak földekhez a második, immár újraírt pályázaton a résztvevők.
Kanyok Attila cége és hektárjai
Az első, visszavont pályázatra igényt bejelentők között volt egy pedagógus végzettségű, közeli városban élő fiatalember is. Földigényét akkor 300 hektár gyepre és 100 hektár szántóra jelentette be. A helyi gazdák, tudva, hogy az illető a Fidesz színeiben küzdött lakóhelye polgármesteri székéért, nem akartak ujjat húzni az aktuális hatalommal, ezért azt javasolták, juttassanak ennek az illetőnek is 25-25 hektárt, hátha komolyan gondolja a gazdálkodást.
A második, újonnan kiírt pályázaton a fiatalember már egy 2003-as alapítású, nyolcvanezer forint tőkéjű, "közúti áruszállítás" főtevékenységű betéti társaság tulajdonosaként és ügyvezetőjeként indult, amely cég azonban 2012 januárjában jelentős átváltozáson ment keresztül: tőkét ugyan nem emelt, de székhelyét Oszlárról Mezőcsátra helyezte át. (Oszlár kívül esett volna azon a húsz kilométeres körzeten, amelyet a földbérléshez a törvény feltételül szab – a szerk.). Főtevékenysége pedig fuvarozásból egyéb szarvasmarha-tenyésztésére változott. Így jogosulttá vált a földbérleti pályázásra, és – miként Sárvári Attila írja – három versenyszámban kiáltották ki győztesnek, s három birtoktestben négy hektár híján ötszáz hektáros földterülethez jutott.
Kovács Tibor borsodi szocialista országgyűlési képviselő a napokban egy sajtótájékoztatón név szerint is megemlítette az ügy főszereplőjét, Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselőt, a párt korábbi polgármesterjelöltjét. Ő lett ugyanis annak a hajdani fuvarozócégnek a vezetője, amely nemrégiben profilt váltott, majd csaknem ötszáz hektáros területet nyert el a mezőségi földekből.
A képviselőt nem sikerült elérnünk, telefonhívásainkra nem reagált. A gazdák már most félnek, mi lesz 2014-ben, amikor a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet többi területét, mind a 15 ezer hektárt újraosztják. Úgy vélik, akkor már a megélhetésük, a családjuk és a falujuk jövője lesz a tét.
A miniszteri biztos szerint mindig lesznek összeesküvés-elméletek
Szerettük volna megtudni a Bükki Nemzeti Park álláspontját az új földbérleti pályázatokról, ám onnét a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz irányítottak. "A földhaszonbérletre beadott pályázatok elbírálásánál szigorú szempontrendszer érvényesül, s a legtöbb pontot elérő jelentkező nyerheti el húsz esztendőre egy adott terület bérleti jogát" – mondta Szabó Csaba, a tárca állami tulajdonban lévő földekkel és földhasznosításokkal foglalkozó miniszteri biztosa. Szavai szerint, amikor egy mezőgazdasági terület hasznosítására tíz pályázat érkezik, mindig lesz kilenc csalódott ember, aki igazságtalanságot emleget, és összeesküvés-elméleteket gyárt, hisz egyedül a nyertesnek van oka örömre.
Közölte: nincs kőbe vésve, hogy egy-egy területet csak olyanok kaphatnak bérbe, akik már évek óta gazdálkodnak, sőt: a kormánynak épp az a célja, hogy újonnan induló vállalkozásokat is segítsen. "A felmérések szerint 2004-ben 208 ezer cég élt meg a mezőgazdaságból, mára ez a szám 178 ezerre csökkent, vagyis harmincezren eltűntek ebből a szektorból: jó lenne, ha ez a szám újból emelkedne" – mondta a miniszteri biztos.
Szavai szerint a Bükki Nemzeti Park vitatott, csaknem ötezer hektáros borsodi mezőségi területeit korábban egyetlen olasz cég bérelte fillérekért, most a bérbe adott 2800 hektáron tizenöt vállalkozás osztozik. Kilencszáz hektár terület még per alatt áll, a régi bérlővel eddig nem sikerült megegyezni az átadásról. Ha ez megtörténik, akkor ennek a kilencszáz hektárnak a bérleti jogát is meghirdetik, ezer hektáron pedig a nemzeti park fog gazdálkodni.
"A legutóbb megpályáztatott földeket mezőcsáti, geleji, igrici, mezőkeresztesi és más környékbeli gazdálkodók művelik majd meg, hisz feltétel, hogy a bérlő székhelye húsz kilométeres körzeten belül legyen, mert így tudjuk támogatni a helyben élő gazdákat" – mondta Szabó Csaba. Hozzátette: az is elvárás, hogy a vállalkozók munkahelyeket teremtsenek, ezért előnyt élveznek azok, akik állattartást vagy kertészeti hasznosítást jelöltek meg a pályázatukban. A földbérleti szerződés megkötéséhez gazdálkodási tervet kellett benyújtani, s az abban foglaltak teljesítését egy éven belül ellenőrzik: ha valaki mulasztást követ el, azzal szerződést bontanak.
A gazdák félelmeiről, hogy 2014-ben, a korábbi földhaszonbérleti szerződések lejárta után sokan elveszíthetik jelenlegi jogosultságaikat a területekre, Szabó Csaba azt mondta: törvény rendelkezik arról, hogy az állami földeket csak pályázaton lehet bérbe adni, s a régi és az új jelentkezőknek egyenlő feltételeket biztosítanak. Mint megjegyezte, igazságos versenyt csak így lehet teremteni.
|
[
"Kanyok Attila"
] |
[
"Budai Gyula",
"Szabó Csaba",
"Kovács Tibor",
"Duska József",
"Ángyán József",
"Sárvári Attila"
] |
Vasárnap elhunyt Komáromi András üzletember, a Welt 2000 Kft. volt tulajdonosa. Szombatig jogtulajdonosa volt a cég legfontosabb termékének, az EMIR-nek. Ez az a szoftver, amelyik Magyarország EU-csatlakozása óta kezeli a brüsszeli pénzek pályáztatását és elosztását. Komáromi nem volt beteg, 47 éves volt. Közeli barátai szerint nagyon megviselte a cég eladása körüli vita, és nem kizárt, hogy váratlan halála összefügg ezzel.
Lázár János megszerezte
Szombaton írták alá az adásvételi szerződést a Welt 2000 tulajdonosai és a Miniszterelnökség képviselői. A tárgyalásokat az állam részéről Lázár János államtitkár vezette.
A céget a tulajdonosok eredeti szándékuk szerint nem akarták eladni. A Miniszterelnökség viszont meg akarta venni, és határozott nyomást gyakorolt a cégtulajdonosokra.
A Welt 2000-ért folytatott játszmában voltak egészen meglepő fordulatok is. Januárban például a kormány emberei bejelentették, hogy a céget már megvették, holott ez nem volt igaz. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár egy január 13-án megjelent interjúban még az árról is beszélt (egymilliárd alatti összeg). Az időzítés nem lehetett véletlen: aznap estére volt kitűzve a tulajdonosok és Lázár János között az újabb forduló a tárgyalásról.
December elején a NAV fegyveres ellenőrei szálltak ki a Welt 2000 irodájába, és a tulajdonosok lakására is. Komáromi Andrásnál is megjelentek kora reggel, iratokat és számítógépeket foglaltak el. Nem hivatalos forrás szerint áfacsalási ügyben nyomoztak. A decemberi akciók után viszont újabb lépést nem tett a NAV az ügyben, legalábbis olyat nem, amiről a cégnél tudnának.
Az adóhivatal váratlan és látványos intézkedését a cégnél dolgozók közül sokan úgy értelmezték, hogy része lehet a kormányzat nyomásgyakorlásának. Lázár János viszont határozottan állította, hogy nem tudott a NAV-os vizsgálatról, annak semmi köze a Miniszterelnökség vételi szándékához. Csepreghy Nándor pedig kijelentette "nem hiszünk az ilyen módszerekben".
Még októberben született egy kormányhatározat, ami arra kötelezte a kormányt, hogy január 1-től vegye át a Welt 2000 által végzett feladatokat. Ezt meg lehetett volna oldani elvben egy új program rendszerbe állításával is, de erre valójában esély sem volt: egy új rendszer brüsszeli akkreditációja nem lehetett volna kész ennyi idő alatt. Vagyis ősztől a kormány lényegében előírta a Welt 2000 Kft., vagy legalább az EMIR állami tulajdonba vételét, miközben a cég és a program tulajdonosai egyiket sem kívánták akkor még eladni.
Több mint tíz évig dolgoztak az államnak
A Welt 2000 Kft. az első Orbán-kormány idején lett beszállítója a magyar államnak. Egy pályázatkezelő szoftvert adtak el az akkor Matolcsy György vezette gazdasági minisztériumnak. Néhány évvel később ezt fejlesztették tovább úgy, hogy a program az EU-s pályázatokat is kezelje. Ezeket az eszközöket az államigazgatás a mai napig használja.
A program forráskódja mindvégig a Welt 2000 tulajdonában maradt, a cég frissítette és tartotta karban a programot, ami elég jó üzlet volt: 2004 óta becslések szerint körülbelül 15 milliárd forint megrendelést jelentett. A cég munkadíját EU-s pénzből fizette a magyar állam.
Lealkudták
Komáromi András a Welt 2000 alapítója volt (még 1995-ben), sokáig tulajdonosa is, 2006-ban adta el a részét. Az EMIR-nek azonban ezután is jogtulajdonosa maradt. A programot ugyanis, mint szellemi terméket levédették. Így a mostani adásvételi szerződés Komáromit is érintette, mert a kft. mellett az EMIR jogait is megvette az állam.
A cég évente legalább egymilliárd forint bevételt termelt. A Miniszterelnökség hivatalosan azt állítja, hogy most kevesebb mint egymilliárdért vették meg. Februárban 800 millió körüli ajánlatról hallottam. Nem hivatalos értesülés szerint a végső összeg szombatra már csak 500 millió forint lett.
Eddig nagyon nem adták
A program jogait több kormány is meg akarta már vásárolni, mert úgy vélték, hogy sokkal olcsóbb lenne belülről megoldani a szükséges fejlesztéseket. A tulajdonosokkal azonban sosem jutottak dűlőre. Sem Komáromi Andrással, sem pedig Galambos Lászlóval, a program másik gazdájával, és a Welt legutóbbi tulajdonosával.
Sok pletyka terjedt az államigazgatásban arról, hogy ezt a számára rendkívül kedvező üzleti konstrukciót csak úgy érhette el a Welt, ha valamilyen korrupciós csatornán tudta megközelíteni a döntéshozókat. Ezeket a pletykákat erősítette, hogy Komáromi egy ideig az MSZP jelöltjeként tagja volt a kőbányai önkormányzatnak. A cég vezetői ezeket a vádakat mindig is visszautasították. Galambos ismerőseinek többször mesélte, hogy pontosan tudja, hogy ki és miért terjeszti ezeket a vádakat, és szerinte ez tudatos lejárató akció volt. A Miniszterelnökségnél korábban érdeklődtem, hogy mit gondolnak erről, de informálisan csak annyi választ kaptam, hogy a pletykát ismerik, de semmi konkrétumról nem tudnak.
Galambos László nem akart nyilatkozni az egész ügyről. Úgy tudjuk, a cégvezető környezetében sokan meglepődtek, amikor decemberben telejsen váratlanul úgy határozott, hogy mégis eladja a céget az államnak. Azóta már csak a feltételeken akart javítani.
Korábban minden vételi szándékot kategorikusan visszautasított ő is, és Komáromi is. Pedig voltak próbálkozások, akkor is amikor Bajnai Gordon felügyelte az EU-s pénzeket, és a 2010-es kormányváltás után is. Többek között Rogán Antal, a Fidesz mostani frakcióvezetője is érdeklődött nem hivatalos úton. Amióta pedig Lázár János vette át az EU-s pénzek kezelését, hivatalos kormányzati cél lett az EMIR jogainak megszerzése.
Hogy a messziről is látható jeleken túl (Csepreghy fura interjúja, a NAV rajtaütésszerű akciója) mitől érezték a tulajdonosok, hogy nincs más választásuk, mint a cég eladása, az nem világos. Erről Galambos nyilatkozhatna, de nem beszél. Csak annyit üzent, hogy elfogadja a kormány szándékát.
Ismerősei szerint Komáromi is érzékelte az erős nyomást, de nem akarta eladni a birtokában lévő jogokat. Szombaton mégis aláírta az adásvételi szerződést. Másnap meghalt.
|
[
"Komáromi András"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Matolcsy György",
"Lázár János",
"Rogán Antal",
"Galambos László",
"Csepreghy Nándor"
] |
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes súlyos tudományetikai vétséget követett el 1992-es szociológiai szakdolgozatával, állapította meg az ELTE-n felállított bizottság. A vizsgálat arra jutott, hogy jelentős a szövegazonos egyezés Semjén diplomamunkája és konzulense két írása között. Eljárást viszont utólag már nem tud indítani az egyetem, a megállapításoknak az intézmény részéről nem lesz következménye. A dékán ugyanakkor úgy fogalmazott: "az erkölcsi vétkek nem avulnak el". Semjén közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet.
Az ELTE által felállított bizottság megállapította, hogy "nagyon jelentős szövegegyezés" van Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 1992-es szociológiai szakdolgozata és konzulense, Molnár Attila írásai között, jelentette be péntek délelőtti sajtótájékoztatóján, Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja. A bizottság Tausz szerint azt mondta ki, hogy Semjén súlyos tudományetikai vétséget követett el, de nincs eljárásrend arra, hogy ennek az egyetem részéről következménye legyen.
Az 1992-es tanulmányi és vizsgaszabályzatban nem volt részletes útmutatás ilyen helyzetek kezelésére. Tausz azt mondta, hogy jogkövető állampolgárként nem tudnak egy ma érvényes szabályozást visszamenőlegesen alkalmazni. "Sem az akkori, sem a most hatályos jogszabályok nem adnak eligazítást arra az esetre sem, ha az oklevél kiadását követően derül fény arra, hogy az oklevél kiadásának esetleges feltételei nem állnak fent", állt a nyilatkozatában. A dékán hangsúlyozta, hogy az egyetem se nem bíróság, se nem nyomozó hatóság, ugyanakkor úgy fogalmazott: "az erkölcsi vétkek nem avulnak el".
Semjén Zsolt 1991-ben védte meg teológiai témájú doktori disszertációját a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, az ELTE szociológiai tanszékén pedig 1992-ben készítette szakdolgozatát. A két írás között a plágiumgyanút felvető hvg.hu szerint jelentős az átfedés, azonban a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a cikkeket. Semjén november 19-én közzétette 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint a szociológia szakdolgozatát is a kormányzati portálon.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem későbbi állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. Az ELTE szociológiai tanszékének vezetőjének is az volt az első reakciója, hogy indokolatlannak tartja bármilyen vizsgálat lefolytatását Semjén Zsolt szakdolgozatának ügyében. Egy héttel később, november 29-én Tausz Katalin mégis bejelentette, hogy háromtagú bizottság vizsgálja Semjén Zsolt szakdolgozatát.
A változás oka az volt, hogy az egy hét alatt a hvg.hu megírta azt is: a szociológiai szakdolgozat javított, második kiadása jelentős átfedést mutat Semjén témavezető tanárának, Molnár Attilának két, egy 1992-es és egy 1993-as tanulmányával. A döntést Tausz akkor azzal indokolta, hogy a sajtóban felmerült vádak az intézmény oktatóinak szakmai hitelességét is érintik.
A hvg.hu emlékeztet rá, hogy Molnár Attila még a vizsgálat bejelentésének napján azt állította, hogy az 1993-ban megjelent tanulmány saját szellemi terméke, illetve hogy az egyetemi életben megszokott módon számtalan közös kutatást folytatott hallgatóival, ebben az esetben is. Társszerzőként azonban nem tüntette fel a tanulmánya Semjén Zsoltot, erre pedig nem adott magyarázatot.
A bizottság magas tudományos fokozattal rendelkező oktatókból állt. A bizottság kizárólag azzal foglalkozott, hogy Semjén szakdolgozata mutat-e szövegazonosságot Molnár Attila Károly írásaival. A pénteki sajtótájékoztatón a dékán azt mondta: Molnár Attila felelősségét szerinte nincs miért felvetni, a vizsgálat megállapításainkat őt érintő következménye sem lesz az intézményen belül. Molnár korábban a nyilvánosság számára tett írásbeli nyilatkozatában kijelentette, hogy soha semmilyen szöveget nem plagizált más szerzőktől, így korábbi hallgatóitól sem.
Semjén lezártnak tekinti az ügyet
A dékán közlése szerint az eset megítélése a tudományos közélet, az egyetemi közösség, valamint az érintett személyek komptenciája.
Semjént kerestük telefonon, de nem értük el, mert külföldön tartózkodik. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan viszont a nevében azt közölte, hogy Semjén Zsolt tudomásul veszi az ELTE bizottságának hivatalos állásfoglalását, amelynek alapján semmilyen intézkedés nem indul szakdolgozata ügyében. A politikus"véglegesen és hivatalosan is lezártnak tekinti a témát", tette hozzá.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az Index kérdésére kifejtette: szerinte az egyetem megállapításainak párton belül nem lesz különösebb visszhangja, tekintve, hogy egy később megjelent munkáról van benne szó, így ez morális kérdést sem vet fel. Szerinte azért is súlytalan az ügy, mert nincsen jogi követkeménye.
Schmitt-ügy: a tagadástól a lemondásig A Schmitt Pál lemondásához vezető plágiumügy 2012. január 11-én robbant ki, amikor a hvg.hu megírta, hogy a köztársasági elnök 1992-es, summa cum laude minősítésű olimpiatörténeti témájú kisdoktori dolgozatában 215 oldalból mintegy 180 szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítás és átvétel egy bolgár sporttörténész, Nikolaj Georgiev évekkel korábbi tanulmányából. Egy héttel később az Index megírta, hogy a Schmitt-dolgozat egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájából isszó szerint tartalmaz 17 oldalt. Március 6-án újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolták őket, a táblázatokkal és diagramokkal együtt 225 oldalas doktori disszertációból így 213 oldalról sikerült megállapítani, hogy korábban megjelent művekből származnak. A SOTE tényfeltáró bizottsága március 27-én A SOTE tényfeltáró bizottsága március 27-én megerősítette , hogy a dolgozat nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul. Az egyetem szenátusa a doktori tanács javaslatára március 29-én megfosztotta megfosztotta Schmitt Pált a doktori címétől. Schmitt mindvégig tagadta, hogy etikátlanul járt volna el, szerinte nem sértette meg az akkor érvényes doktori szabályzatot. Az egyetem döntésekor külföldön volt, és azt nyilatkozta, hogy nem mond le a köztársasági elnöki posztról. Hazaérésekor, március 30-án emlékezetes interjúban próbálta cáfolni, hogy plagizált volna. Április 2-án azonban az Országgyűlésben mégis bejelentette a lemondását , mondván a személye megosztóvá vált.
Schmitt és Semjén ügye között az a lényeges különbség, hogy Schmitt esetében a doktoriját elvevő szenátus megalapozottnak látta, hogy a szövegazonos, hivatkozás nélküli fordítás sértette az akkor érvényes doktori szabályzatot. Semjén esetében viszont a rá vonatkozó, vagyis 1992-ben érvényes tanulmányi szabályzat nem rendelkezett arról, hogy mi a teendő, ha egy szakdolgozatról utólag derül ki, hogy nem felel meg a követelményeknek. Az egyetem szerint amennyiben egy szakdolgozatban idézési, szakirodalom-felhasználási problémák merültek fel, annak kizárólag a konzulensi munka és az értékelés körében lehettek volna érdemjeggyel kifejezett következményei. Ezért nincs most mód őt a végzettségétől megfosztani.
|
[
"Semjén Zsolt"
] |
[
"Harrach Péter",
"Schmitt Pál",
"Tausz Katalin",
"Klaus Heinemann",
"Molnár Attila",
"Nikolaj Georgiev",
"Havasi Bertalan",
"Molnár Attila Károly"
] |
Ügyvédje szerint bármelyik klubnál szabadon vállalhatna munkát Aczél Zoltán, a Siófok, a REAC és a Haladás korábbi vezetőedzője, akit több mérkőzés eredményének manipulálásával gyanúsítanak a nemzetközi fogadási csalások kapcsán.
Ügyfelét februárban ugyan felmentette jogerősen a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli bizottsága, ám véleménye szerint tévesen, a versenyszabályzat március 1-jétől hatályba lépett módosítása miatt sokan azt hiszik, hogy nem ülhet le egyetlen csapat kispadjára sem - mondta Czeglédy Csaba ügyvéd.
A módosítás szerint "az a sportszakember, továbbá labdarúgó, aki ellen labdarúgó-mérkőzés eredményének vagy eseményeinek bármilyen módon történő jogellenes befolyásolása okán közvádas, szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult, az MLSZ versenyrendszerében semmilyen tevékenységet nem folytathat az eljárás jogerős befejezéséig, megszüntetéséig".
Aczél Zoltán © Pataky Zsolt
"Nyilvánvaló, hogy az MLSZ jogkövető magatartást tanúsít, ezért egy ilyen rendelkezés nem vonatkozhat a március 1. előtti esetleges jogsértésekre" - mondta Czeglédy. "Értelemszerűen visszamenőleg nem lehet egy ilyen szankciót érvényesíteni, egy korábban nem létező szabály alapján nem lehet büntetni a múltbéli esetleges cselekményt. Személy szerint persze egyetértek azzal, hogy az MLSZ ilyen módon próbálja kezelni a kialakult helyzetet, de ezt csak a jövőre nézve teheti meg. Aczél Zoltán foglalkoztatásának, ha bármelyik magyar klub ezt szeretné, jogi akadálya nincs."
Aczél Zoltánt, aki 2008 és 2010 között a magyar válogatott másodedzőjeként is dolgozott, tavaly november 30-án vették őrizetbe, mert két rendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja merült fel vele szemben még a Siófok vezetőedzőjeként. Később bővült a gyanúsítás egy 2008 első felében lejátszott Ligakupa-találkozóval, amikor a REAC csapatát irányította a tréner.
Czeglédy szerint Aczél Zoltán most is munkát vállalhatna bármelyik klubnál. "Az MLSZ nem tilthatná le, nincs ellene semmilyen jogerős határozat. Abban a pillanatban, ha szerződést kapna, vagy leülne a kispadra és ezt bárki problémásnak találná, akkor az MLSZ-nek kellene eljárását indítania. Itt csak az a kérdés, hogy ez az eljárás, miképpen fejeződne be, de mi ki tudnánk fejteni a jogi álláspontunkat, mint ahogy azt a fegyelmi eljárásban is eredményesen megtettük."
Szerinte Aczélt több, alacsonyabb osztályú csapattól is megkeresték már, ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt "rendkívül óvatosak" ügyfelével szemben. "Aczél Zoltán akár tízezer forintért is elmenne edzőnek, azt vették el tőle, ami az élete." - tette hozzá.
Szerinte a legutóbbi gyanúsítás ellen panaszt tettek, amelyhez részletes indokolást is fűztek, ezt az ügyészség azonban a mai napig nem bírálta el. Úgy vélte, Aczél ügyét semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy az elmúlt időszakban 13-ra emelkedett a bundabotrányban gyanúsított korábbi, vagy jelenlegi REAC-játékosok száma.
"Több jogász kollégámmal közös véleményünk az, hogy a korrupció műfajától távol áll, amivel őt és a többi REAC-játékost gyanúsítják" - mondta Aczél jogi képviselője.
|
[
"Aczél Zoltán"
] |
[
"Pataky Zsolt",
"Czeglédy Csaba"
] |
vélemény Az fn.hu megkereste Szabó Ferencet, a Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettest, aki az ítélet részletes indoklásának elhangzása előtt nem akarta kommentálni a bíróság döntését. (A több óráig elhúzódó indoklás jelenleg is tart.) Szabó tavaly decemberben adott interjút lapunknak, akkor ezt mondta: "Az ügy fontosabb szereplőit bűnszervezetben való elkövetéssel vádoljuk. Ezzel eleve duplájára emelkedik az egyébként irányadó büntetés. Zuschlagnál ez húsz évet jelentene. Természetesen az ügyészség sem gondolja, hogy az ítélet akárcsak megközelítené ezt, de úgy gondolom, hogy a 20 év felét nagyjából közelítenie kell a kiszabott büntetéseknek."
Az indoklás
"A Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet"
Lados memóriája
Kampányfinanszírozás
Középmérték
Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán Kecskeméten. A bíróság nem minősítette bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek a vádlottak tevékenységét, az indoklásban azonban már arról beszélt Fodor Endre tanácsvezető bíró, hogy az elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult.A bíróság Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser László kilencedrendű vádlottat pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélte. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.Német Zsolt ügyész a másodrendű és a tizenhatodrendű vádlottat illetően tudomásul vette az ítéletet, míg a többi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A börtönbüntetésre ítélt vádlottak esetében fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbez. Indítványozta Zuschlag János és Katus Ferenc előzetes letartóztatásának, valamint Lados István házi őrizetének a meghosszabbítását, továbbá az ötödrendű, a hatodrendű és a hetedrendű vádlott - Krausz Csaba, Marsovszky Balázs és Kullai Tamás - előzetes letartóztatásának az elrendelését.A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak.Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztériumban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor - Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében - azt kellett feltételezni, hogy ezek a személyek relevánsak. Az már másodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban - tette hozzá.A bíróság kiemelte: az írásos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek voltak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt.A Zuschlag-csoport által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult - mondta ki az ítélet jogi indokolásában a tanácsvezető bíró. Fodor Endre a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai ítélethirdetésén azt is kijelentette, hogy "a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet".Három vagy több személy által, öt évet meghaladó büntetési tétellel büntethető szándékos bűncselekmény elkövetése megvalósult, ezért a Btk. szerint bűnszervezetben elkövetettnek minősül a Zuschlag János és hét társa által elkövetett cselekmény - indokolta ítéletét a bíróság.Fodor Endre kiemelte: a rendelkező részben nem mondta ki a bíróság azt, hogy bűnszervezetben követték el a bűncselekményt, mert ezt felsőbb iránymutatásra a jogi indokolásban kell kimondani.Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltáró volt, a tényállás alapját képezte. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette - mondta a bíró.A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást.A bíróság bizonyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempontjából nem érdekes, ki értesítette - mondta a bíró, hozzátéve: ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehallgatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitoknak minősülő adatokhoz is hozzájutott - fűzte hozzá.Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasználásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a pártalapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzeket legnagyobb részét.A bíróság szerint a pályázatok "felháborítóan" rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként "A nők, mint veszélyeztetett korcsoport" címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró. Mint mondta, azért lehetett ezt megtenni, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette.Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: az ítélet indoklása a déli szünet után folytatódik.A tárgyalási nap elején szünetet rendelt el a bíróság, mert a negyedrendű vádlottra várt, ám Őri András nem jelent meg. A bíró bejelentette: Őri András távolmaradása nem akadálya az ítélet kihirdetésének.A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János egykori szocialista politikus és társai ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civilszervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.A bizonyítási eljárásban a bíróság csaknem kétszáz tanút hallgatott meg. A tanúk egy része írásban tehetett vallomást.Az ügyész a vádbeszédében fegyházbüntetést kért Zuschlag Jánosra, s azt indítványozta, hogy annak hosszát a büntetési tétel - 5-20 év - középmértékéhez közel határozza meg a bíróság. Lados István másodrendű vádlottal szemben - aki feltáró vallomásával segítette az ügy felderítését - a törvényi minimumban megállapított börtönbüntetés kiszabását kérte.További hat vádlottra letöltendő fegyházbüntetést, három vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, míg öt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
|
[
"Marsovszky Balázs",
"Lados István",
"Gyurcsány Ferenc",
"Krausz Csaba",
"Prácser László",
"Kullai Tamás",
"Zuschlag János",
"Őri András",
"Mesterházy Attila",
"Katus Ferenc"
] |
[
"Fodor Endre",
"Német Zsolt",
"Szabó Ferenc"
] |
A Simicska Lajos érdekeltségében álló Közgép Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, és gyors egymásutánban több ügyben is jogorvoslatot kért. A múlt héten az 55. számú főút Mórahalom–megyehatár közötti szakaszának burkolatmegerősítéséről szóló eljárást támadta meg, amely a 15,7 kilométeres főútszakaszon kívül a párhuzamos kerékpárút építését is tartalmazza. Ugyancsak a napokban nyújtott be kérelmet a 12,7 kilométeres, csomópontokkal, alul- és felüljárókkal tűzdelt 47. számú főút Hódmezővásárhelyt elkerülő szakaszára kiírt tender, illetve a 62. számú főút Szabadegyháza–ipartelep elkerülő, valamint a 21. számú főút egyik szakaszára kiírt tender miatt.
A Közgép nem reagált a Világgazdaság megkeresésére, de a versenytársak úgy érzékelik, "mindenki visszatért az eredeti startégiájához". Vagyis a Simicska-cég azt teszi, amit a szakítás után gyakorolt: annyi pályázaton indul el, amennyin csak tud, olcsó árajánlattal vág a versenytársak alá, s mivel ezzel sem nyer, megtámadja a tendereket. Ezzel a technikával korábban hónapokra blokkolta az infrastruktúra-fejlesztésre szóló közbeszerzési eljárások eredményhirdetéseit. Simicska azt ígérte a G-nap után, hogy "minden jogi lehetőséggel" élni fog a Közgép védelmében, és a jelek szerint nem tesz mást most sem.
Közben a kormányzati oldal sem adta fel. A Közgép-piacról való kiiktatása eddig nem sikerült sem az M4-es autópálya Abony–Fegyvernek szakaszán bedobott kartellgyanúval, sem a győr–gönyűi kikötőfejlesztésen orrontott hamis adatszolgáltatással. (Annyira nem, hogy az utóbbi ügy miatt az Európai Bizottság – ahogy a Világgazdaság közölte – a Közgép kizárása miatt 1,4 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta.)
A Lázár János kancelláriaminiszter kérésére vizsgálódó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) sem ért el áttörést, a Tisza-híd építését elnyert Közgép-A-Híd Zrt. esetében 2,5-2,5 millió forint büntetésre elegendő szabálytalanságra lelt. A kudarcok után némi meglepetésre a Kehi a múlt héten újra nekifutott az ügynek, és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a Tisza-híd kivitelezésére szóló tender miatt. Igaz, nemcsak a Közgépen próbál fogást találni, július során a két másik szakaszt elnyert Colas és a Strabag ügyében is jogorvoslati kérelmet adott be.
Az újabb nekifutást úgy értelmezik útépítői berkekben, hogy a kivitelezőkkel folytatott elszámolási vitához kapcsolódik, az elvégzett munka kifizetését szeretné megúszni az állami megrendelő. Az eredetileg nettó 110,8 milliárd, majd 18 milliárddal megemelt költségű projekt kivitelezői a tavaly márciusban leállított építkezésen elvégzett munkákért, károkért összesen mintegy 70 milliárd forintra tartanak igényt. Ami a takarékos közpénzfelhasználást illeti, ez rosszul fest: az összesen 29 kilométeres szakasz durván harmadáig – a híd feléig – készült el, részben feleslegesen, hiszen sztráda helyett gyorsút épül, és nem is teljesen azonos nyomvonalon.
Szerző: Vitéz F. Ibolya
|
[
"Simicska Lajos",
"Lázár János"
] |
[
"Vitéz F. Ibolya"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Medgyessyéknél landolt az Alstom 600 ezer eurója
A korrupciós botrányba keveredett cég egyik magyar kapcsolata a szocialista exkormányfő volt
Két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott a korrupciós botrányba keveredett francia Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez – tudta meg a Magyar Idők. Az Alstom kétes ügyeivel összefüggésben az Egyesült Királyságban és hazánkban is büntetőeljárás folyik.
A 2004-es kormányfőváltás után nem sokkal Medgyessy Péter – már mint utazó nagykövet – újrakezdte tanácsadói tevékenységét. Miniszterelnöksége kezdetén eladta a Gresham-üggyel összefüggésben sokat emlegetett Medgyessy Tanácsadó Kft.-t a társaság ügyvezetőjének, Toll Károlynak. 2004 novemberében azonban feleségével új vállalkozást alapított M. P. Európa Tanácsadó Kft. néven. A cég már első teljes évében komoly, jóval százmillió forint feletti adózás előtti eredményt produkált.
Gyanús lobbi A Medgyessy Tanácsadó Kft. a nagy port felvert Gresham-ügyben is központi szerepet játszott. A vállalkozás százezer dollárt – körülbelül harmincmillió forintot – fogadott el a Roosevelt téri luxusszállodát építő Gresco Rt.-től cserébe azért, hogy rábírja a kerület szocialista képviselőit a beruházás támogatására. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága nyomozást folytatott a lobbiügyben. Az 1998-as szerződést olvasva ugyanis több neves ügyvéd kijelentette: fennállhat a befolyással üzérkedés bűntette, majd többen feljelentéseket juttattak el a rendőrségre. Medgyessy Péter azt hangoztatta: személyesen kereste meg az V. kerületi politikusokat, miközben a képviselők ezt határozottan cáfolták. Szerintük nem kellett őket befolyásolni, ők ugyanis kezdettől fogva támogatták a beruházást. A nyomozást a rendőrség végül bűncselekmény hiányában szüntette meg.
2006 augusztusában ezt a társaságot felhasználva vásárolta magát vissza a Medgyessy Tanácsadó Kft.-be, amely akkor AssistConsult néven futott. Toll Károly az Origónak 2007-ben azt mondta, az Assist üzletviteli tanácsadással foglalkozik, elsősorban vállalati fúziókhoz, működőtőke-befektetésekhez ad szakértői segítséget.
Hangsúlyozta, Medgyessy Péter kizárólag tulajdonosként van jelen a vállalkozásban, semmilyen szerepet nem vállal sem a cég napi munkájában, sem az új üzletfelek szerzésében. Medgyessy az M. P. Európáról annyit mondott, két-három nagy nemzetközi csoport az ügyfele, nevüket azonban nem árulta el.
– Ők nagyra értékelik, ha véleményt mondok a gazdaság helyzetéről, és elmondom, milyen változások várhatók a szabályozásokban – fogalmazott az Origónak. Kifejtette azt is, hogy ezért tisztességes díjazást kap, "hiszen egy volt miniszterelnök tanácsait mindenhol a világon jól megfizetik".
Már akkor sokan a volt miniszterelnök szemére vetették, miként fér meg egymással az, hogy valaki egy kormány utazó nagykövete, miközben nemzetközi cégeknek ad tanácsokat. Medgyessy rendre csupán annyit válaszolt, kínosan ügyel arra, hogy ha követként megy valahova, akkor nem megbízásokat szerez, ha pedig üzleti ügyeket intéz, akkor nem él a politikusként kialakított kapcsolatrendszerével.
Medgyessy 2007-es nyilatkozatát igencsak érdekes megvilágításba helyezi az a tény, hogy a remek francia kapcsolatokkal rendelkező volt miniszterelnök ügyfélkörének egyik ékköve a hatalmas korrupciós botrányba keveredett Alstom.
Mint köztudott, az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok is vizsgálódnak. A rendőrség 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket.
A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. A nyomozás jelenleg is tart.
Forrásaink szerint az SFO-tól 2011-ben érkezett jogsegély adatai alapján az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. A hivatal szerint a szóban forgó megállapodásokkal korrupciót lepleztek.
A Magyar Idők úgy tudja, Magyarországon az Alstom a fent már említett – Medgyessy-érdekeltségű – AssistConsult Kft.-vel és a 2006 nyaráig offshore-résztulajdonban lévő Honfran Kft.-vel kötött tanácsadási, illetve képviseleti szerződést. Az AssistConsult Kft.-vel létrejött megállapodás alapján az Alstom 2007. március 30-án 259 ezer, 2008. január 22-én 338 ezer eurót utalt át. Néhány napon belül szinte a teljes összeg Medgyessy családi cégénél, az előbbiekben már szintén megemlített M. P. Európa Tanácsadó Kft. számláján kötött ki.
(Folytatjuk)
|
[
"Medgyessy Péter"
] |
[
"Toll Károly",
"Polt Péter",
"Tarlós István"
] |
Az alkotmányügyi bizottság hétfőn nem vette tárgysorozatba azokat az ellenzéki határozati javaslatokat, amelyekben lemondásra kérik Schmitt Pál köztársasági elnököt.
Az egyik határozati javaslatot Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, valamint Hiller István és Tóbiás József szocialista képviselők jegyzik; ebben az Országgyűlés azt állapítaná meg, hogy Schmitt Pál méltatlan tisztségére, ezért felkérné, hogy haladéktalanul mondjon le.
A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független Molnár Csaba által beterjesztett határozati javaslatban pedig az Országgyűlés arra kérné fel a köztársasági elnököt, hogy Magyarország, valamint a tudományos élet tekintélyének megóvása érdekében fontolja meg a lemondást. Molnár Csaba emellett a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényhez is benyújtott egy módosítást. Eszerint ha az államfő megbízatása "erkölcsi integritásával" kapcsolatban szűnik meg, akkor a továbbiakban nem illetik meg a volt köztársasági elnököknek járó jogosultságok és juttatások.
A bizottsági ülésen - amelynek napirendjét a fideszes Vas Imre indítványára egészítették ki a három javaslattal - az előterjesztésekhez nem volt hozzászólás, vita nélkül szavaztak a bizottsági tagok. Molnár Csaba két javaslatára senki nem szavazott igennel, a szocialista indítványt pedig az ülésen jelen lévő egyetlen szocialista képviselő, Bárándy Gergely támogatta.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Tóbiás József",
"Molnár Csaba",
"Vas Imre",
"Bárándy Gergely",
"Hiller István",
"Mesterházy Attila"
] |
Sikkasztással gyanúsítja az ügyészség Bereznai Csabát, a tatabányai közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőjét. A Népszava szerint a Zuschlag-ügyhöz hasonló a recept, Bereznai szerint viszont csak magasabb hozamot akartak elérni a banki kamatnál. A meggyanúsított Bereznai újabban a dunántúli civilszervezetek támogatását végző szervezet élén elnököl.
Vádemelési javaslattal zárta le a Fidesz tatabányai frakcióvezetője, Bereznai Csaba elleni nyomozást a rendőrség. A Népszabadság beszámolója szerint a Komárom-Esztergom megyei Főkapitányság két, folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsította meg a politikust.
A Népszava szerint a fideszes önkormányzati képviselő ügye "kísértetiesen hasonlít" a Zuschlag-ügyből megismert recepthez, mert a gyanú szerint a politikus a civil szervezetek programjaihoz kapott pályázati támogatásokat részben feltehetően a saját, illetve a helyi Fidesz céljaira költötte. Bereznai Csaba, a Majki Népfőiskolai Társaság egykori elnökeként a társaság pénzét forgatta meg. A Népszava úgy tudja, hogy az ügyben korábban folytatott nyomozás alapján felmerült: több, Bereznaihoz köthető szervezetet is érinthetnek visszaélések - nem tudnak elszámolni egyesületi, alapítványi pénzekkel. A lap szerint az egyesületi pénzből finanszíroztak egy helyi jobboldali lapot, és a 2006. október 23-i rendőri túlkapásokat bemutató fotókiállításra is jutott belőle.
Az újabban a Nemzeti Civil Alapprogram Közép-Dunántúli Regionális Kollégiumának elnökeként működő Bereznai Csaba verziója szerint viszont a Majki NT elnöksége döntött úgy, hogy a banki egy-két százalékos kamatnál magasabb hozamra kössék le a civil szervezet vagyonát, mert különben minden évben jelentős kár éri az egyesületet. Két húszéves lejáratú befektetést kötöttek.
A Tatabányai Városi Ügyészségnek továbbított vádemelési javaslat szerint Bereznaiék 2005. szeptemberében befektetéshez kapcsolt életbiztosításokat kötöttek, és 2006. októberéig 7,5 millió forintot utaltak át a Majki NT számlájáról a biztosításokra. Az ügyészségnek egy hónap áll rendelkezésre, hogy eldöntse: vádat emel, visszaküldi az anyagot a nyomozóhatósághoz vagy megszünteti az eljárást.
|
[
"Bereznai Csaba"
] |
[] |
Simor megúszta a vagyonnyilatkozati eljárást
Nem rendeli el vagyonnyilatkozati eljárás megindítását Simor András jegybankelnökkel szemben Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke. Az eljárást a fideszes Répássy Róbert kezdeményezte június elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ellen. • Cser-Palkovics: Simor alkalmatlan és morálisan is megbukott
• Kimenekítősdi? Géczi "még nem olvasta el" Simor levelét
• Simor András hazahozza Cipruson fialtatott százmillióit
A mentelmi bizottság szocialista elnöke keddi, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában azt írta: Simor András a vagyonnyilatkozatát – a házszabály vonatkozó bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a kezdeményező által kifogásoltakon is túlmenően kiegészítette, kijavította, megmagyarázta, a pontosításokat pedig nyilvános vagyonnyilatkozatában feltüntette.
Géczi József Alajos kifejtette: Simor András az egyéb közlendők rovatban feltüntette az általa tulajdonolt gazdasági társaságban elhelyezett befektetéseit, illetve a cég személyesen általa használt gépkocsiját. "Ezzel megmagyarázta a kezdeményező által felvetett pénzvagyonmozgás ellentmondásait" – közölte. Ezen felül a bizottsági elnök tájékoztatásából az is kiderül, hogy az MNB-elnök a nyugdíjpénztárban elhelyezett megtakarítását is kijavította, és válaszában a korábbi évek adatait is részletezte. Végezetül nyilatkozatának egyik pontját kiegészítette azzal, hogy a Zeneakadémia Gazdasági Tanácsának elnökeként kapott jövedelmét nem veszi fel, annak összegét a zenekultúra céljaira rendszeresen visszajuttatja – írta Géczi József Alajos.
Emellett kitért arra is, hogy a vagyonnyilatkozati űrlapon a részben vagy egészben tulajdonolt vállalkozásban elhelyezett befektetések, illetve az onnan személyesen használt vagyontárgyak feltüntetésére nincs külön rovat. A bizottságnak e hiányosságot pótolni célzó módosító javaslataira nézve mindeddig nem jött létre megegyezés - fűzte hozzá, kifejtve: "június 15-én, jóval a kezdeményezés benyújtása után bizottsági állásfoglalással orvosoltuk az egyértelmű törvényi rendelkezés hiányát. Azt ajánlottuk, hogy a képviselők az ilyen természetű adatokat egységesen az Egyéb közlendők rovatban tüntessék fel." Hozzátette, hogy a beadvány vonatkozó részeivel hatáskör hiányában nem foglalkozhatott, ugyanakkor megjegyezte: Simor András a parlament színe előtt is bejelentette, hogy a külföldön bejegyzett cégében elhelyezett befektetését hazahozza Magyarországra.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese június 4-i sajtótájékoztatóján jelentette be: pártja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez az MNB-elnök ellen, hogy kiderüljön, miért csökkent egy év alatt közel 900 millió forinttal Simor András vagyona, és ez milyen összefüggésben van a jegybankelnök offshore cégével. Ennek előzménye, hogy június 4-én több napilap is beszámolt a jegybankelnök vagyonnyilatkozatairól, amelyekből kiderült, hogy a 2007-es dokumentum szerint Simor András összesen 923 millió forintos, befektetési alapokban tartott megtakarítással bírt. Az egy évvel később tett nyilatkozatában viszont már azt közölte: csupán 67 millió forintja van befektetési alapokban.
A jegybank sajtóosztálya a Fidesz kifogásaira akkor úgy reagált, hogy Simor András a törvénynek megfelelően, az előírt tartalommal, tényleges vagyoni viszonyait feltüntetve tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. Egy nappal később, június 5-én Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője lemondásra szólította fel Bajnai Gordon kormányfőt és Simor Andrást. Navracsics Tibor akkor úgy fogalmazott, hogy azért kell a miniszterelnöknek és a jegybankelnöknek azért kell távoznia, mert elkerülték a magyarországi adófizetési kötelezettséget. Simor András június 8-án az Országgyűlésben, egy azonnali kérdésre adott válaszában bejelentette: értékesíti ciprusi cégében lévő befektetéseit, majd megszünteti a társaságot, a befolyó pénzt pedig hazautalja.
(mti)
|
[
"Simor András"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Géczi József",
"Géczi József Alajos",
"Navracsics Tibor",
"Répássy Róbert"
] |
Nem hosszabbította meg a próbaidő lejárta után a Világgazdaság című napilap Máriás Leonárd újságíró szerződését. Formailag a döntésnek nincsen köze ahhoz, hogy értesüléseink szerint a Soma- és Tarnói Gizella-díjas tényfeltáró riporter pár napja konfliktusba keveredett a szerkesztőivel azon: megírhatja-e a Magyar Nemzeti Kereskedőház gigantikus veszteségéről szóló hírt. Ezt a lapot (is) Mészáros Lőrincnek szánják.
Június 7-én büszkélkedett közleményben a Mediaworks kiadócsoport, hogy lapjuk, a Világgazdaság leigazolta a HVG online kiadásától Máriás Leonárd többszörösen díjazott tényfeltáró újságírót. A munkaviszony nem tartott sokáig: értesüléseink szerint a próbaidőt nem követte véglegesítés, ez pénteken derült ki.
A próbaidő tudomásunk szerint pár napon belül lejárt volna, ilyenkor nem is szükséges föltétlenül az indokolás.
Máriás nem kívánt nyilatkozni az Átlátszónak, a Mediaworksbe küldött kérdésünkre egyelőre nem érkezett válasz. Más forrásokból úgy tudni, pár napja az újságíró erősnek mondható konfliktusba került a szerkesztő gárdával, s cenzúrát, illetve öncenzúrát is emlegetett.
Történt, hogy a múlt hét közepén, több hónapos késés után a külügyminisztérium botránycége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. végre közzé tette 2015-ös éves beszámolóját, amiből kiderült, horribilis, csaknem 6 milliárd forintos veszteséggel gazdálkodott. Máriás erről akart hírt adni, de témaötlete falakba ütközött a múlt csütörtöki témamegbeszélésen. Komolyan vehető szakmai indokolást – miért nem érdekes a cikk – gyakorlatilag nem kapott. Az esetet több neve elhallgatását kérő újságíró is megerősítette most az Átlátszónak.
Nehezen is adható lapszerkesztési szempontból értelmezhető magyarázat a közlés megtagadására. A hír gazdasági jellegű, aktuális, érdekes és fontos, ráadásul a Világgazdaság a közléssel alighanem megelőzte volna a versenytársakat. Adott esetben, az online felületükön megjelenve akár a témáról elsőként író Átlátszót is: a mi cikkünk múlt péntek reggel jelent meg.
Mindehhez képest a Világgazdaság szerdán barátkozós, a sikereket (!) hangsúlyozó interjút közölt az MNKH vezérigazgatójával egy másik szerzőtől.
Az esetet kényessé teszi, hogy napok (hetek) óta találgatás tárgya: a tulajdonos Vienna Capital Partners eladja-e (netán már el is adta) Mészáros Lőrinc érdekeltségének a Mediaworksöt.
Frissítés (2016. szeptember 7.) A Világgazdaság főszerkesztője és szerkesztősége az alábbi közlemények megjelentetését kérték a cikkel kapcsolatban:
Tisztelt Főszerkesztő! Lapjukban szeptember 3-án rendkívül súlyos állítások jelentek meg a Világgazdaságról. Az Átlátszó újságírója a cikk elkészítése előtt szerkesztőségünket semmilyen formában nem próbálta megkeresni, annak ellenére, hogy az írásában igen komoly vádakat fogalmaz meg lapunk szerkesztési gyakorlatával kapcsolatban. Az elmúlt két napban lefolytattam egy belső vizsgálatot, melyből kiderült, semmiféle törekvés nem történt az újságíró elhallgattatására – sem most, sem pedig korábban bármikor. Annak, hogy Máriás Leonárd nem írhatott a kereskedőház eredményéről, rendkívül prózai oka volt: szabadságon volt. Szerdán az Origón látott elsőként napvilágot a kereskedőház hatmilliárdos veszteségének ténye, az ügyeletes szerkesztőnk pedig felkérte a témában járatos kollégát, ennek apropóján készítsen interjút a kereskedőház vezetőjével. Máriás Leonárd ekkor szabadságon volt. A kereskedőház az interjúkérést még aznap visszaigazolta. Mikor Leonárd csütörtökön, miután visszatért szabadságáról jelezte, foglalkozna a kereskedőház ügyével az ügyeletes szerkesztő közölte vele, a feladatot már előző nap kiosztotta más kollégának. Ha az Átlátszó újságírója vette volna a fáradságot, hogy a Világgazdaság szerkesztőségét, mint érintett felet megkeresse az ügyben számára is kiderült volna, hogy szó sem volt semmiféle cenzúráról. Mivel a cikk a szerkesztőség munkatársait rendkívül rossz színben tüntette fel, kérem, az alábbi levelüket változatlan formában közzétenni szíveskedjék. tisztelettel, Mezősi Tamás főszerkesztő Világgazdaság A Világgazdaság szerkesztőségének nyilatkozata A Világgazdaság szerkesztőségében nincs cenzúra. Ha volna, már nem dolgoznánk itt. Munkánkat igyekszünk a lehető legmagasabb szakmai-etikai mércék szerint végezni, ezért megdöbbenéssel olvastuk az Átlátszón megjelent, ennek ellenkezőjét állító cikket. Az írás a Világgazdaságnál dolgozó szerkesztőket és újságírókat személyében sértette. Témáink kiválasztásakor és feldolgozásakor függetlenül döntünk, aki olvassa lapunkat, ennek bizonyítékaival nap mint nap találkozhat. Az Átlátszó újságírója viszont véleményünk szerint nem teljesítette azt az újságírói szakmai minimumot, hogy próbálja megismerni a másik fél álláspontját is, hozzánk nem érkezett tőle megkeresés. A cikk egy volt munkavállaló – akivel egyéb okokból nem hosszabbítottunk szerződést – nézőpontjából, egyoldalúan mutatja be a történéseket, a mi szemszögünkből nézve egészen másként történt az eset. Akit érdekelnek a részletek, elérhetőségeink megtalálhatók – mint ahogy a cikk megszületése előtt is megtalálhatók voltak -, például a vg.hu oldalon. Egyet ismételten leszögezhetünk: a Világgazdaságnál nincs cenzúra. Ha volna, már nem dolgoznánk itt. A Világgazdaság szerkesztősége
Az Átlátszó megjegyzése: Nem felel meg a valóságnak, hogy kollégánk nem próbálta reagáltatni az érintettet, az alábbi megkeresést küldte a Világgazdaság kiadójának a cikk megjelenése előtt, amire a mai napig nem kapott választ.
——– Original Message ——–
Subject: Fwd: Re: Máriás Leonárdot is leigazolta a Világgazdaság
Date: 2016-09-02 17:15
From: Rádi Antónia <[email protected]>
To: “Bozsik, Brigitta" <[email protected] >
Kedves Bozsik Brigitta,
az alábbi közleményben értesítettek nem régen, hogy a Mediaworks leigazolta Máriás Leonárd kollégát.
Tudomásom szerint ma kiderült, nem hosszabbítják meg a szerződését a próbaidő letelte után.
Kérdésem: összefügg-e ez azzal, hogy pár napja a kolléga szerkesztője nem engedélyezett egy témát (Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. mérlege), és ebből konfliktus alakult ki a kollektívában?
Köszönöm, hogy segíti a munkámat, üdvözlettel:
—
újságíró
Átlátszó.hu
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Bozsik Brigitta",
"Máriás Leonárd",
"Mezősi Tamás",
"Rádi Antónia"
] |
Továbbra is rengeteg a nyitott kérdés a Magyar Tenisz Szövetségnél kitört botrányban, a szervezet pedig – bár hangsúlyozza, hogy az átláthatóság szellemében ügyködik – nem töri magát, hogy megválaszolja őket. A hvg.hu felvetéseire nem reagáltak, de egyenválaszukban "támadást" emlegetve máshol megjelent információkat igyekeznek cáfolni.
Ahogy pénteken megírtuk, feljelentésről, kirúgásról, felfüggesztésekről döntött a tesztelési botrányba keveredett Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöksége. Az intézkedések azután születtek, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai – vélhetően több versenyző, edző és szövetségi alkalmazott – számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen.
Az ügy csütörtökön pattant ki. Aznap a szerkesztőségünkhöz is eljutottak róla információk, hivatalosan azonban nem tudtuk megerősíttetni az értesüléseinket: a szövetség általunk elért képviselői azt kérték, e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Megtettük, érdeklődtünk arról, hogy valóban felfüggesztették-e a keretorvost, Sávolt Attila szakmai igazgatót és másokat, illetve hogy valóban érinti-e az ügy a tavaly novemberi Davis-kupa-döntőn részt vett csapatot.
Megszólalt Lázár János a teniszszövetség botrányában Rövid, de határozott üzenetet küldött a szervezet fideszes elnöke.
A szövetség nem reagált a kérdéseinkre, az elnökség rendkívüli, pénteki ülésén meghozott intézkedései azonban többet megválaszoltak közülük. Egyebek mellett kiderült, hogy Lázár János, a szövetség elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az erről szóló dokumentum anonimizálva került fel a szövetség honlapjára, de az kiderül belőle, hogy olyasvalaki ellen szól, aki többek között egészségügyi feladatok ellátására szóló megbízási jogviszonyban állt az MTSZ-szel, és feladata volt többek között PCR-tesztek elvégzése ez azok alapján igazolások kiállítása. Emellett megszüntették Marosi Katalin, a válogatott csapatok szervezési feladatait ellátó munkatárs munkaviszonyát és felfüggesztették Sávolt Attila szakmai igazgatót. Továbbá fegyelmi eljárást kezdeményeztek a hat szövetségi edzővel, Sütő Csilla főtitkárral, Sávolttal és a PCR-tesztek elvégzéséért felelős orvossal szemben.
A pénteki elnökség ülést követően többször kerestük többek között Marosi Katalint és Sávolt Attilát, de egyszer sem fogadták a hívásunkat. Emelllett újabb kérdéseket küldtünk a szövetségnek. Szerettük volna megtudni, hogy felvetődött-e az elnökség vagy az elnök lemondása vagy legalább az, hogy bizalmi szavazást kérnek maguk ellen, s ha nem, miért gondolják azt, hogy az elnökséget nem terheli semmiféle felelősség az ügyben. Arról is érdeklődtünk, hogy tájékoztatták-e a nemzetközi szövetséget (ITF) a történtekről, s hogy számíthat-e az eset miatt az MTSZ bármilyen szankcióra.
Telefonon sikerült elérnünk egy, a szervezet vezetéséhez közel álló személyt is, aki nem kívánt nyilatkozni, azt azonban megígérte, hogy megsürgeti a válaszadást a kérdéseinkre.
A szövetségtől végül vasárnap késő este érkezett levél, amelyben olyan kérdésekre válaszoltak, amilyeneket fel sem tettünk, a felvetéseinkre azonban egyáltalán nem reagáltak. A szövegben, amelyet több más lapnak is megküldött az MTSZ, felidézték a pénteken meghozott intézkedéseket és hangsúlyozták, hogy "amennyiben a vizsgálatok lezárulnak, ugyanúgy, mint február 4-én, a Szövetség tájékoztatni fogja a nyilvánosságot, a teljes transzparencia érdekében".
Azt is írták, hogy az elnökség
kellően komolyan veszi az ügyet, ugyanakkor nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a PCR-tesztek ügyét kiforgatva újabb »támadás« indult a Magyar Tenisz Szövetség jelenlegi vezetése ellen, vélhetően olyan személyek részéről, akik már hosszú ideje igyekeznek ellehetetleníteni a Szövetség jelenlegi vezetését".
Azt valószínűsítik, hogy ezek a személyek "olyan információkat juttattak el több szerkesztőséghez, amelyek egyrészt csúsztatásokat tartalmaznak, másrészt kifejezetten arra irányulnak, hogy a Szövetség működését, működtetését elnehezítsék".
Az egyik valótlan állítás az MTSZ szerint az, hogy 271 millió forintot kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) tavaly koronavírustesztek elvégzésére. Azt írták, hogy a tárca valóban elutalt nekik ennyi pénzt, de nem a tesztelésre, hanem hogy ebből az összegből finanszírozzák "a járványhelyzet miatt a sportszakmai tevékenység visszaállítását, helyreállítását és a COVID miatti többletfeladatok költségeit a Szövetség, illetve a szakmai munka támogatását, annak zökkenőmentes működését" megoldják. A pénzzel február 28-ig van idejük elszámolni.
Állításuk szerint az sem igaz, hogy az ITF már vizsgálatot indított ellenük a PCR-tesztek ügyében. Valóban kaptak e-mailt – közölték –, de abban nem volt szó vizsgálatról: magyar cikklinkek szerepeltek benne, a szervezet pedig információt kért az esettel kapcsolatban. "A levélben az ITF semmilyen általa indítandó vizsgálatról nem ír, mindösszesen azt kéri, hogy az ITF által előírt határidőben küldje meg számára a Szövetség, hogy mik igazak a sajtóban megjelent állításokból, valamint azt, hogy az MTSZ folyamatosan tájékoztassa az ITF-et az ügy kapcsán."
Mivel a nemzetközi szövetség magyar nyelvű cikkek linkjét küldte el, az MTSZ azt gyanítja, hogy "valakik közreműködtek abban, hogy a Magyarországon megjelent hírekről, információkról, azokat gondosan átválogatva, pár órával a pénteki elnökségi határozatok megjelenését követően az ITF tudomást szerezzen".
Hétfőn kérdéseket küldtünk a nemzetközi szövetségnek, hogy megtudjuk, honnan értesültek az ügyről, indítottak-e vizsgálatot az MTSZ-szel szemben, és hogy milyen következményekkel járhat az eset a szervezetre, illetve a magyar teniszezőkre nézve.
A Blikk úgy tudja, kedden újra elnökségi ülést tart a magyar szövetség a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban, ahol további érintetteket vonhatnak felelősségre.
Csütörtök délután jelentetett meg közleményt a Lázár János vezette Magyar Tenisz Szövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy az alapos gyanú szerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek". Ennek nyomán az elnöksége határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, valóban történhetett-e visszaélés, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi tesztelése során.
Úgy tudni, hogy az ügyben érintett a tavaly november végén a Davis-kupa-csoportmeccsekre Torinóba utazott válogatott és stáb, de utánpótláskorú sportolók is. Ez utóbbi értesülést alátámasztja egy, a szerkesztőségünkhöz eljutott, eredetileg fiatal teniszezők szüleinek szóló e-mail is, amelyben arról értesítették őket, hogy a gyerekeknek nem kell mintát adniuk a külföldi utazáshoz szükséges PCR-teszthez, a negatív igazolás kiállításához elég a személyes adataikat elküldeni.
Ugyancsak csütörtökön a Semmelweis Egyetem (SE) is közleményt adott ki, amely szerint Merkely Béla rektor azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső eljárást indított, miután kiderült, hogy az intézmény nevében több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy mintáikat a laborjuk nem vizsgálta. Az SE felfüggesztette a leleteken szereplő orvost a munkavégzés alól és visszavonta azt az engedélyt is, amely alapján az MTSZ keretorvosaként dolgozhatott.
Az ügy furcsasága, hogy bár az MTSZ csütörtökön azt írta, az azt megelőző 48 órában értesült esetleges hamis PCR-igazolások kiállításáról, a később fegyelmi eljárás alá vont főtitkár, Sütő Csilla azt nyilatkozta a 24.hu-nak: a szövetség által megbízott válogatott keretorvos és egészségügyi vezető szerződését már január 14-én,
a gyanú felmerülésekor közös megegyezéssel saját hatáskörében megszüntette.
Pénteken lapunknak egy, a szövetség vezetéséhez közeli forrás határozottan azt állította, hogy valóban csak azon a héten értesült az ügyről. Azt is hozzátette, furcsának találja, korábban miért nem volt senki – így szülők sem –, aki jelezte volna, hogy ilyen módon jutottak negatív teszthez.
Másfél éve irányít Lázár
Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter 2020 júliusának végén lett a teniszszövetség elnöke. Egyetlen ellenfele volt, Markovits László Vasas-elnök – aki aztán az MTSZ alelnöke lett –, s 156 igen szavazattal, két érvénytelen voks mellett választották meg. Lázár azt megelőzően arról nyilatkozott, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel a feladatra.
Az akkoriban Szűcs Lajos fideszes parlamenti képviselő vezette szövetségnél azért kellett tisztújítást tartani, mert májusban lemondott az elnökség mind az öt tagja, miután tudomásukra jutott: a szervezet 4 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Az MTSZ azóta több ügyben is eljárást indított két korábbi főtitkár, Richter Attila és Juhász Gábor ellen.
Az anyagi helyzet rendezésére Lázár érkezése óta a kormány előbb 3,9 milliárd, majd 800 millió forinttal támogatta meg a szövetséget.
|
[
"Sütő Csilla",
"Lázár János"
] |
[
"Juhász Gábor",
"Markovits László",
"Merkely Béla",
"Richter Attila",
"Marosi Katalin",
"Szűcs Lajos",
"Sávolt Attila",
"Orbán Viktor"
] |
Hatmilliárd forintot veszített Budapest VI. kerülete a "Balettpalota" 1997-es eladásán - derült ki a minap, amikor újra tulajdonost váltott a luxusszállónak kiszemelt épület.
Noha a Globes nevű üzleti világportál már egy hónapja megírta, hogy az izraeli Elbit Medical Imaging fejlesztőcég eladta az Andrássy 25. Ingatlanhasznosító Kft.-ben lévő 50 százalékos tulajdonrészét, a hazai sajtóban eddig visszhang nélkül maradt az esemény - pedig a tranzakció a gyakorlatban a volt Balettintézet továbbszármaztatását jelenti. Azt a tényt pedig, hogy ezzel egy időben a Vörös-tenger környéki szállodaláncot üzemeltető Red Sea Hotels is megvált a magyar kft. másik felétől, még az izraeli (online) magazinok sem igen emlegetik. A tulajdonoscsere körülményeit és a vevő kilétét viszont egyenesen titkolják az eladók, amit Vadas Vera, az Elbit közép-európai érdekeltségeként ismert Plaza Centers kommunikációs igazgatója azzal magyaráz lapunknak, hogy az illetékesek jelenleg "privát szabadságukat" töltik. A Heti Válasz ugyanakkor más forrásból megtudta: az Elbit-Red Sea páros a portugál gyökerű Aquapura Hotels csoportnak értékesítette az Andrássy 25.-öt, vagyis a palota - a tervek szerint - hamarosan luxusszállókülsőt és -belsőt kaphat.
A leglényegesebb tényező azonban alighanem a közel 30 millió eurós, azaz 7,5 milliárd forintos vételár: ezzel ugyanis maga a piac igazolta, hogy Terézváros önkormányzata 1997-ben - enyhén szólva - eltékozolta a kerület egyik ékességét. Merthogy a helyhatóság akkor potom 220 milliót(!) kért az Operaház "szembeszomszédjáért". Ha tehát az összes későbbi mellékkörülményt (inflációt, ármódosítást, kilakoltatási költségeket) figyelembe vesszük, ma csakis azon folyhat a vita, hogy mekkora a vagyonvesztés mértéke: harmincnégyszeres, tizenhétszeres vagy "mindössze" hatszoros.
Hogy az előző mondat elnyerje értelmét, érdemes felidézni a Drechslerpalotaként is emlegetett épület közelmúltját. A szocialista-szabad demokrata irányítású VI. kerület még 1996-ban megállapodást kötött néhány kiemelt ingatlan hasznosítására, befektetők felkutatására a magántulajdonú Trivest Kft.-vel. A pályáztatás nélkül kiszemelt (értsd: csókos) közvetítőcég hamarosan szállított is egy 554 millió forintos értékbecslést a Balettintézetről, ami - miként Lászay János ellenzéki képviselő akkoriban felrótta - "mindössze egymondatosra sikeredett". Aztán megszületett az inkriminált képviselő-testületi határozat, amely szerint az önkormányzat - figyelemmel a bérlők majdani kiköltöztetésének költségeire - 554 helyett 220 millió forintért biztosít vételi jogot a Trivest által létrehozandó Andrássy 25. Kft.-nek. Vagyis a főváros egyik legpatinásabb épülete 20 ezer forintos négyzetméteráron, azaz külvárosi bádogbódénak "álcázva" került ki a kerület vagyonnyilvántartásából. Mi több, a határozat azt is rögzítette, hogy "a vételi jog gyakorlására nyitva álló idő 24 hónap", vagyis a vevő két év fizetési haladékot is kapott a palotája mellé.
Egy hónappal az önkormányzat 220 milliós határozata után a Trivest persze továbbpasszolta az Andrássy 25. Kft.-t a fent említett izraeli cégkettősnek, pontosabban: a két társaság hollandiai bejegyzésű alvállalatának (hogy mennyiért, természetesen üzleti titok). Ugyan 1999-ben az immár fideszes vezetésű helyhatóság "kitárgyalt" még 220 milliót az új tulajdonosokból, ám a kerület a legjóindulatúbb számítás szerint is csak 440 milliót nyert a Drechsler-palota eladásán - igaz, közben megspórolta a bérlők, köztük a Magyar Táncművészeti Főiskola kitelepítésének költségét. Az egyenleg azonban így is siralmas: ha a portugálok által fizetett 7,5 milliárd forintos piaci árat megfelelő értékmérőnek tekintjük, Terézváros legalább hatmilliárd forintot bukott a Balettintézet "hasznosításán". S hogy ki nyert az ingatlanbulin? Az Elbit-Red Sea páros mellett az önkormányzat kegyeltjeként bemutatott közvetítőcég, a Trivest.
"Az üzleti eredményeim jelentették az anyagi alapot ahhoz, hogy a New Orleanst (zenés mulató a VI. kerületi Lovag utcában - A szerk.) társaimmal közösen ne csak elgondoljam, hanem meg is valósítsam" - nyilatkozta 2001-ben a Budántúl online magazinnak Márton István, a Trivest korabeli ügyvezetője. A máig az ingatlanbizniszben utazó ügyvéd és a kerületi szocialisták intézményesült összefonódását igazolja, hogy 2004-ben az - újra baloldali fennhatóság alá került - önkormányzat éppen a New Orleans táncterén rendezte meg az első terézvárosi bált.
S hogy a tények mellé további arcok (felelősök) is kerüljenek, íme a Drechsler-projekt lebonyolítói: a "balettpalota" eladását célzó 220 milliós határozat előterjesztője Kékesi Tibor, a vagyongazdálkodási bizottság egykori elnöke, Terézváros jelenlegi országgyűlési képviselője volt, aki - mint önéletrajzában hangsúlyozza - maga is bejegyzett ingatlanforgalmazó és értékbecslő. A tíz évvel ezelőtt született határozat végrehajtásáért Borsány György polgármester felelt - ő manapság Csepelen teljesít önkormányzati képviselői szolgálatot. S nem mellékesen: a két nagyság pénz- és ingatlanügyi szakértője az a Fürst György volt, aki később Terézváros gazdasági alpolgármestereként vétette észre magát, újabban pedig a fővárosi Centrum Parkoló Kft. "jó" hírnevét védi - a társaság ügyvezetőjeként.
|
[
"Kékesi Tibor",
"Borsány György",
"Fürst György",
"Márton István"
] |
[
"Vadas Vera",
"Lászay János"
] |
Uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben nyomoz az ügyészség. Hadházy Ákos tudomása szerint az ügyben érintett a térség országgyűlési képviselője is, de ezt a fideszes politikus és az ügyészség is cáfolja.
Polgármesterek elégelték meg, hogy térségük fideszes országgyűlési képviselője kvázi zsarolja őket: csak akkor juthatnak uniós forrásokhoz, ha az illető politikus barátai nyerik a közbeszerzéseket – erről tájékoztatta egy helyi forrás Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hadházy szokásos Korrupcióinfóján tegnap az is elhangzott, hogy bár a települések egy része úgymond behódolt, azokat a polgármestereket viszont, akik ellenálltak, "személyükben is zsarolta" a politikus. Egyikük – előre menekülve – feljelentést tett.
Hadházy összesen négy kérdést tett fel Polt Péternek az üggyel kapcsolatban:
1, Érkezett-e feljelentés (vagy nyomozás áttétel) Önökhöz 2017. óta olyan ügyben, amely Jász- Nagykun-Szolnok megye 04. számú országgyűlési egyéni választókerületét (a választókerület székhelye Törökszentmiklós) – azok településeit – érinti, olyan vonatkozásban, hogy választókerület települések uniós pályázatai pénzeinek a felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének a gyanúja merült fel?
2, Amennyiben nyomozás folyik a fenti paraméterekkel rendelkező ügy(ek)ben, mikor rendelték el a nyomozást, s annak (azoknak) mi a határideje? Egyesítettek-e nyomozásokat?
3, Van-e már gyanúsítottja az esetleges nyomozásoknak?
4, Felmerült-e a nyomozás(ok) során parlamenti vagy önkormányzati képviselők érintettsége?
Polt annyit válaszolt, hogy “az Ön által feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy."
Hadházy megnevezte az ügyben szerinte érintett fideszes politikust, a vidéki körzetet, sőt, felsorolták azokat a beszállítói beszerzéseket is, amelyeket a forrás szerint a politikus erőltetett ki a településekből: turisztikai és infrastrukturális munkákról van szó a legtöbb esetben.
A térség országgyűlési képviselője a Coca-Cola plakátjai miatt felháborodó Boldog István, és Hadházy őt nevezte meg tegnapi sajtótájékoztatóján. Boldog a neki elküldött kérdéseinkre nem válaszolt, de az alábbi közleményben reagált a vádakra az Index beszámolója szerint:
“Ez az egész csak egy politikai cirkusz, hangulatkeltés a választási kampányban, eddig egyetlen hivatalos megkeresést sem kaptam, de szükség esetén természetesen állok a hatóságok rendelkezésére."
A Polt Péter által vezetett Legfőbb Ügyészség szintén közleményt adott ki, melyben azt írják, hogy
“Dr. Polt Péter legfőbb ügyész dr. Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. (...) Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a 2019. szeptember 23-án kelt válaszában az országgyűlési képviselőt arról tájékoztatta, hogy a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. A legfőbb ügyész válasza kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint."
Címlapkép: Hadházy Ákos/Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Boldog István"
] |
[
"dr. Hadházy Ákos",
"Polt Péter",
"Hadházy Ákos/Facebook",
"Dr. Polt Péter",
"Hadházy Ákos"
] |
Korábban nem ez volt a jellemző, de most már úgy működik a politika, hogy, "ha vitám van veled, kicsinállak" – ezt Molnár Gyula mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, miután a másodfokú bíróság hivatali visszaélés miatt nyolc hónap börtönre ítélte.
A volt XI. kerületi polgármester szerint vagy politikai elfogultság, vagy nagyon komoly szakmai hiba volt ebben az ítéletben. Molnár Gyula az ítélet után közleményt adott ki. Ebben többek között rámutatott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az egy évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely őt és korábbi helyettesét bűncselekmény hiányában mentette fel a hivatali visszaélés vádja alól. "A hat éve tartó eljárásban egyetlen bizonyíték vagy tanú, még a vád koronatanúja sem támasztotta alá sem a vagyoni kárt, sem az eljárás szabálytalanságát. Sőt az ügyészség is elismerte, hogy nem érte kár a kerületet és az elsőfokú bíróság eljárása kifogástalan volt.
Ennek ellenére a másodfokú bíróság pusztán vélelmekre alapozva megváltoztatta a döntést" - tette hozzá a volt polgármester. Molnár Gyula közleményében úgy fogalmazott: a mindössze két napon át tartó másodfokú eljárás során a bíróság egyetlen tanút hallgatott meg, egy általa 2003-ban elbocsátott egykori munkatársát, aki a vád tárgyát képező 2006-os ügyről értelemszerűen semmilyen információval nem tudott szolgálni. "Az új tanú vélelmei és sejtései azonban felülírtak minden eddigi szakértői véleményt és tanúvallomást, és elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a hosszú évek nyomozati és bírósági eljárását zárójelbe téve másodfokon maga a bíró vesse fel a vád megváltoztatását az ügyész helyett! Innen már csak egy lépés a Tanú című film, amelyben az ügyvéd kér súlyosabb ítéletet a védencére (...) Bízom benne, hogy a jogerős ítélet a lehető leghamarabb megszületik, és emelt fővel állhatok azok elé, akik nevében engem meghurcolnak és alaptalanul gyanúsítanak" - írta közleményében a szocialista expolgármester.
Mint arról a Népszabadság korábban beszámolt: szinte bizonyos, hogy Molnár Gyula lenne, illetve lett volna az MSZP újbudai polgármesterjelöltje a jövő évi önkormányzati választásokon; az országgyűlési egyéni körzetben Józsa Istvánt jelölte a szocialista párt. Az ítélet azonban nyilvánvalóan befolyásolja az MSZP és Molnár ez irányú terveit.
Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke a Népszabadság megkeresésére azt mondta: példátlan, hogy egy elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányában mentsen fel valakit, majd másodfokon letöltendő büntetést szabjon ki. "Rettenetes nagy zavar van a bíróságon, aminek több motivációja is lehetett: politikai vagy jogi tévedés; ezt még világosan látni nem lehet. A párt kiáll Molnár Gyula mellett és szolidáris vele" - fogalmazott Molnár Zsolt. A budapesti pártelnök lapunk kérdésére hozzátette: figyelemre méltó, hogy a kampány kezdetét megelőzően született meg ez a vitatható döntés. "Molnár Gyula, aki a párt egyik fővárosi képviselője, komoly esélyekkel indul jövő ősszel az újbudai polgármesteri címért. Továbbra is ő az MSZP jelöltje ebben a kerületben" - jelentette ki a fővárosi pártvezető. Molnár Zsolt azon kérdésünkre, miszerint mi lesz az MSZP lépése, ha a Kúria is helybenhagyja a másodfokú döntést, a pártelnök azt válaszolta: amennyiben felsőfokú, jogerős döntés születik, úgy a jogi kényszer mindenkit kötelez majd. (Tudniillik, az Ítélőtábla nemcsak letöltendő börtönre ítélte a politikust, de a közügyekről is eltiltotta.) "Bízunk benne, hogy a Kúria az elsőfokú eljárás megállapításaival ért majd egyet" - tette hozzá lapunknak Molnár Zsolt budapesti pártelnök.
|
[
"Molnár Gyula"
] |
[
"Józsa István",
"Molnár Zsolt"
] |
A Fittelina Kft. a beruházás több mint 10 millió forintos áfáját visszaigényelhette az államtól, amit magánszemélyként nem tehettek volna meg. Mindezek mellett pedig a miniszterelnök cége mind a mai napig csökkenti a társaságiadó-alapját a luxusberuházás alapján elszámolásra kerülő többmilliós értékcsökkenés összegével. Ezek az adóügyletek azonban kizárólag azon a Dobrev és Gyurcsány közötti megállapodáson alapulnak, amely szerint Dobrev Klára egészen 2002-ig átadta lakásának kizárólagos bérbeadási jogát a Fittelina Kft.-nek. Bérlők hiányában viszont joggal feltételezhető, hogy egy színlelt szerződés alapján elvégzett beruházás után volt lehetősége a cégnek visszaigényelni az áfát, valamint hogy a megállapodás éveken keresztül lehetővé tette és jelenleg is lehetővé teszi a miniszterelnök cégének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését.
A tisztánlátás érdekében érdemes megnézni azt is, hogy egy ilyen hatalmas beruházás mellett milyen bevételei voltak az 5 millió forint törzstőkéjű társaságnak. Nos, 1995-ben 5 millió forint árbevétele volt a Fittelina Kft.-nek, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag már semmi. A Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc vezette cég a saját lakásuk átépítésén kívül még a részvényspekuláció iránt mutatott nagyobb érdeklődést: rendszeresen adta-vette a különböző Gyurcsány-cégek részvényeit, üzletrészeit. Ennek a belterjes "kereskedésnek", valamint a villafelújításnak a pénzügyi fedezetét viszont nem Dobrev lakásának a bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították a kft.-nek, hanem kölcsönök. Vagyis a Fittelina valójában kölcsönökből fedezte a kiadásait.
A cég tartozásállománya 2000-ben már meghaladta a 78 millió forintot. A kölcsönök azonban nem bankhitelek voltak, mivel a kft. nem volt hitelképes, és számottevő részük nem is a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó cégektől származott. Hanem főként magánkölcsönökből, a társaságnak nyújtott tulajdonosi hitelekből tevődött össze a tartozás. Gyurcsány például 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta azt is, hogy határozatlan ideig, szükség szerinti gyakorisággal további 2 milliós összegeket fog a társaságnak meghitelezni.
A teljesen eladósodott kft.-hez azután 2001-ben "váratlan" segítség érkezett: Gyurcsány Ferenc anyósa, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. sietett a Fittelina gondjait enyhíteni. A Gyurcsány tulajdonában lévő és Apró Piroska által képviselt Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Gyurcsány házaspár vezetésével eladósított Fittelina Kft.-ben, amely összeget az Altus be is fizette a kft. számlájára. Az Altus bevételei között volt az évi több mint 12 millió forintos – állami cégtől származó – bérletidíj-bevétel is, azaz a Fittelina tőkeemelésében ilyen módon állami forrás is szerepelt.
Az Altus Rt. tőkebefizetését követően a Fittelina tartozása jelentős mértékben lecsökkent, vagyis a részvénytársaság állami bevétele is hozzájárult ahhoz, hogy a 40 milliós tőkeemelést követően Gyurcsány és Dobrev kft.-je vissza tudta fizetni saját maguknak is a magánkölcsönöket és a tagi hiteleket.
2002-ben a cég életében ismét jelentős változás történt: Dobrev Klára kiszállt a kft.-ből, üzletrészét férje vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Dobrev-lakás kizárólagos hasznosítására vonatkozó szerződést, és a cég székhelyét áttették az Altus-központba, a Szalay utca 4. szám alá. Az eddigiek alapján már meg sem lehet lepődni azon, hogy Dobrev Klára kilépését sem "sikerült" törvényesen megoldani. A hasznosítási jog megszűnésével egy időben ugyanis a luxusberuházásokat ki kellett volna vezetni a Fittelina Kft. könyveléséből, amelynek következtében a társaság adóalapját ezzel az értékkel meg kellett volna növelni. A hasznosítási jog megszüntetésekor Dobrev Klára magánvagyonába került az akkor bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás. Mivel ez természetbeni juttatásnak minősült, ezért ezután 24,7 millió személyi jövedelemadót és 6,1 millió egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie a kft.-nek. Ennek a befizetésnek a társaság könyveiben nincs nyoma. Látható viszont az, hogy a Fittelina jogsértően továbbra is feltüntette könyveiben a luxusjavakat és tovább amortizálta.
A törvénytelenül nyilvántartott uszodaberuházás sorsa további váratlan fordulatot vett. A kormányfő zsigeri ösztöneinek engedve lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel az uszodára, a liftre, a szaunára és az öntözőrendszerre. A Gyurcsány Ferenccel kötött lízingszerződésnél a Gyurcsány tulajdonában lévő Fittelina Kft.-t Gyurcsány Ferenc ügyvezető képviselte. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt saját cégétől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában álló uszodát, liftet és egyéb javakat.
Az különösen érdekes, hogy a Dobrev és Apró Piroska ingatlanának részét képező uszodát, liftet, öntözőrendszert Gyurcsány hogyan tudta önmagában a ház nélkül jogszerűen lízingbe venni. Ezáltal ugyanis az a furcsa helyzet áll elő, hogy az egész villa Dobrev Klára és Apró Piroska tulajdona, kivéve a liftet, az uszodát és például az öntözőrendszert, mert azok a lízing következtében Gyurcsányéi lesznek.
A tulajdonjogi zűrzavaron kívül természetesen nagyon is kézzelfogható előny származik a lízingszerződésből: az uszodát, a liftet, a szaunát, a szoláriumot, a csillárokat és az öntözőrendszert kizárólag Gyurcsány Ferenc használhatja a lakásukban. A szerződéskötést megelőzően a Fittelina Kft. a luxusjavak könyvelésben szereplő értékét több mint 20 millió forinttal, 22,4 millióra csökkentette le. A rendkívüli értékcsökkenés következtében viszont Gyurcsánynak kisebb összegű lízingdíjat kellett fizetnie a hirtelen lecsökkent értékű javakért. A Fittelina Kft. a folyamatos értékcsökkenéseknek is köszönhetően 2002-ben – az alapításától kezdődően számítva összesen – 24,5 milliós veszteséget "ért el". 24,5 millió forint veszteség pedig nagyon jól tud jönni, ha a hiányt képező társaságot egy igen nyereséges cégbe szeretnék beolvasztani. Ilyenkor ugyanis a beolvadó társaság veszteségével csökkenteni lehet a nyereséges beolvasztó társaság adóalapját, ami után természetesen kevesebb adót is kell fizetni.
2003 októberében a veszteséges Fittelina Kft.-t – Gyurcsány által Jagiellowicz Györgyné vezérigazgatónak adott, törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján – beolvasztották a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás alapján az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, amelynek következtében a Szemlőhegy utcai villaberuházás 22 milliós "maradványértéken" nyilvántartott javai átkerültek az Altus könyvelésébe, azaz az uszoda, a szauna és a lift értékcsökkenési leírásával jelenleg is csökkentik Gyurcsány egy másik cégének, a milliárdos bevételű Altus Rt.-nek az adóalapját.
A Fittelina tehát teljesítette küldetését, és eltűnt a színről. Nyomai azonban megmaradtak, könyvekben, cégbírósági és egyéb hatóságoknál fellelhető dokumentumokban. Holnapi számunkban összegezzük a történetet, s annak mélyreható tanulságaival is megismerkedhetnek az olvasók.
Továbbra is szerettük volna megtudni Dobrev Klárától, hogy az ingatlan hasznosításával megbízott Fittelina Kft. bérbe adta-e bárkinek vagy bármilyen cégnek 1995 és 2002 között a Szemlőhegy utcai Dobrev-lakást, valamint ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, befizette-e a 16 millió forintos bérbeadási jog, illetve a beruházás miatt jelentős értéknövekedés utáni – őt és édesanyját, Apró Piroskát terhelő – személyi jövedelemadót (szja), azonban a kormányfő feleségének személyi titkára lapzártánkig ezúttal sem adott választ kérdéseinkre.
Élményuszoda tízmilliókért. Gyurcsányék 1995-ben körülbelül harmincmillió forintért, vagyis mai értéken 65,6 millió forintért építettek uszodát. A hazai uszodatechnikai piac egyik meghatározó résztvevőjeként számon tartott Kerex Kft. tulajdonosa a Magyar Nemzetnek elmondta, 65,6 millió forintból egy 200-300 négyzetméteres élménymedencét, vagy egy komplett vízgépészettel fölszerelt 25 méteres sportmedencét is meg lehet valósítani. Az országban eddig több mint ötezer magáncélú és közösségi használatra szánt medencét megvalósító Kerex vezetője úgy emlékszik, magánszemélytől még soha nem kaptak ilyen hatalmas összegű megrendelést.
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Dobrev Klára",
"Apró Piroska"
] |
[
"Jagiellowicz Györgyné"
] |
11,5 milliárdot adtak határon túli focira Orbánék 1,5 év alatt
2016-ban összesen 8 milliárd forint ment el a költségvetésből határon túli sportfejlesztésekre, a költekezéssel idén sem állt le a kormány, 3,5 milliárdot már kiszórtak.
Az Orbán-kormánynak különösen fontos a sport és a foci, ami részben abban nyilvánul meg, hogy szinte egymás hegyén-hátán nőnek ki a földből az újabb közpénz-emésztő stadionok és sportcsarnokok. A sportrajongás egy újabb fejezetét jelentheti, hogy a kormány egy ideje már a határon túli területeken is terjeszkedik, és egyre több esetben nyújt támogatásokat akadémiákhoz a magyar költségvetésből.
Ezt támasztja alá a múlt héten benyújtott zárszámadási törvény is, melynek egyik melléklete a nemzetpolitikai, határon túli feladatokra fordított forrásokat összegzi. Eszerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről összesen 8 milliárd forintnyi támogatás ment el tavaly a határon túli sportfejlesztésekre. Egymilliárd forintban részesült:
a Munkácsi Labdarúgó Akadémia,
a Csíkszereda Sport Akadémia,
a Sepsiszentgyörgy Sport Akadémia,
az Eszék Sport Akadémia (mely Mészáros Lőrinc tulajdonában van),
és a Dunaszerdahely Sport Akadémia.
A Délvidék Sport Akadémia pedig ennek tripláját, 3 milliárdot kapott.
A munkácsi fociakadémia a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós számára bírhat különös jelentőséggel. Munkácson ugyanis a kisvárdai fociakadémia egyik "telephelyét" fogják a magyar állam segítségével létrehozni.
A csíkszeredai akadémia sem áll túlságosan távol Mészáros Lőrinctől, hiszen a csíkszeredai klub egyrészt partnere a felcsúti csapatnak, másrészt Mészáros gyakran támogatja, aminek köszönhetően díszpolgárrá is avatták. A tavaly juttatott 1 milliárd azonban nem az első magyar állami dotáció volt, korábban az ottani utánpótlás-nevelés már kapott 1 milliárdot. Ezt akkor Mészáros még 300 millióval megtoldotta. Mészáros horvát fociakadémiája sem maradhatott ki az állami pénzszórásból, így megkapta a maga egymilliárd forintját, melyet egy új stadion építésébe fognak beleforgatni.
Dunaszerdahely is kapott egymilliárdot az akadémiájára, és bár nem teljes egészében állami pénz, de a MOL névadó szponzorként nagyjából 620 millió forintnak megfelelő euróval támogatta a stadionépítést.
Ezeken azonban bőven túltesz a Délvidék Sport Akadémiának juttatott 3 milliárd forint. Az akadémia a pénzről való döntés pillanatában még nem is létezett, azt lényegében az állami támogatásból fogja létrehozni a szerb harmadosztályú együttes, a Topolya. A pénzt telekvásárlásra és focipályák kialakítására használták fel az eredeti elképzelések szerint.
Idén sem áll le a pénzosztás
A határon túli focisták kinevelésével idén sem állt le a kormány, hiszen már több akadémia is kapott pénzt Orbánéktól. A Magyar Közlönyben megjelent határozatok alapján
a felvidéki fociakadémia létrehozására 1,45 milliárdos,
a komáromi stadionépítésre 1,8 milliárdos,
a székelyföldi labdarúgó akadémiának pedig 240 milliós támogatást adott a kormány.
Így idén 3,49 milliárd forint ment el a határon túli focisták fejlődésére, kinevelésére a tavalyi 8 milliárd után. Vagyis 1,5 év alatt közel 11,5 milliárdról beszélhetünk.
Miért jó pénzelni a határon túli focit?
"A határon túli magyarok sportolási igényeinek minél teljesebb körű, a mai kor követelményeinek megfelelő kiszolgálása érdekében támogassuk új sportlétesítmények építését, a meglévők felújítását, korszerűsítését, továbbá, hogy ezzel elősegítsük a tehetséges határon túli fiatalok sport iránti elköteleződését, a lakosság számára pedig az egészséges, mozgásban gazdag életmód kialakításának lehetőségét" - válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy korábbi megkeresésünkre.
Hozzátették, "a többségében magyar lakta területekre történő határon átnyúló kiterjesztésével létrejöhet egy nemzetközi, ugyanakkor a hazai utánpótlás-nevelési rendszer sportszakmai pillérein alapuló együttműködés, amely közép-hosszú távon a hazai utánpótlásbázis növelését segíti elő perspektívát adva az akadémistáknak a magyarországi egyesületek irányába történő továbblépésre és szakmai fejlődésre."
mfor.hu
|
[
"Mészáros Lőrinc",
"Seszták Miklós"
] |
[] |
Séllei Árpád is marad a cégnél.
A Szombathelyi Haladás közleménye
Tulajdonosváltás a Szombathelyi Haladás futball klub többségi tulajdonosánál
A gazdasági stabilitás és az elkötelezett professzionális szakmai munka feltételeinek folyamatos biztosítása a cél a Szombathelyi Haladásnál, ezért tulajdonosváltásról döntöttek a futball klubot üzemeltető gazdasági társaság minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tulajdonosánál, a Haladás Marketing Kft.-nél.
Ennek, a labdarúgó klubot üzemeltető gazdasági társaságnak a tulajdonosa 2022. július 01-től Homlok Zsolt, aki így a jövőben közvetlenül tudja segíteni a szombathelyi labdarúgó klubot a kitűzött célok elérésében.
Az új tulajdonos célja a kiszámítható, átlátható,stabil gazdasági háttérrel megvalósítható építkezés . A patinás futball klub belátható időn belül a hazai bajnokság első osztályában kíván szerepelni. A stabil működés és a fejlődés érdekében további befektetők és támogatók érkezésére is számítanak a klubnál.
Séllei Árpád továbbra is a Szombathelyi Haladás Kft. ügyvezető igazgatójaként folytatja a munkát. A felkészülést Németh Szabolcs vezetőedző és Mészöly Géza szakmai vezető irányítása mellett kezdte meg a következő idényre a Haladás. Egyelőre nyolc új, motivált - többen közülük helyi kötődéssel rendelkező - átékos erősíti a csapatot, de még további játékosok érkezésével is számolnak a szezon megkezdéséig. A tulajdonos, a vezetők és a csapat egyaránt számít a szurkolók támogatására.
A fenti közleményt péntek délután kaptuk.
Azaz Homlok Zsolt lett a Haladás többségi tulajdonosa, ami nem meglepő. Tavaly október végén írtuk , hogy hivatalosan Séllei Árpád, de a valójában Homlok Zsolt a Haladás labdarúgóklub új tulajdonosa, és hogy Homlok Zsolt segítségével golyózták ki a Haladás labdarúgóklubból Illés Bélát.
Homlok Zsolt és Séllei Árpád Szombathelyi Haladás
Homlok Zsolt, pontosabban tavaly ősszel a saját tulajdonában álló a Vasútvill Kft. fizette ki a Haladásban többségi tulajdonos Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. helyett a kötelezően előírt tőkeemelést. Ami azt is jelentette, hogy az Illés Béla érdekeltségébe tartozó, az Illés Akadémiát működtető Illés Sport Alapítvány elveszítette többségi tulajdonrészét.
Séllei Árpád, Haladás Labdarúgó Kft. ügyvezetője lapunknak akkor azt mondta, "Homlok Zsolt fel fogja vállalni a nevét a Haladás tulajdonosaként, ha minden rendben megy a csapatnál"
Talán nem túlzás, ha azt írjuk, hogy Homlok Zsolt mostani színre lépése jelentheti a csapat gondjainak megszűnését. Tavaly ezt írtuk cikkünk végén: "...senki sem kritizálta Homlok Zsolt térnyerését, inkább üdvözölték, hogy tőkeerős vállalkozó érkezik a csapathoz" .
|
[
"Séllei Árpád",
"Homlok Zsolt"
] |
[
"Illés Béla",
"Németh Szabolcs",
"Mészöly Géza"
] |
Andy Vajna vagyonkezelője többet fizet a cégvezetőknek, mint amennyit Orbán miniszterei keresnek.
A média-, film- és kaszinóguru Andy Vajna részvénytársasággá alakítja fő vagyonkezelő holdingját, az AV Investments Befektetési Kft.-t. Akad bőven kezelni való, a sztárproducerből lett NER-oligarcha az előkelő 14. helyen áll a legvagyonosabbak toplistáján a Napi.hu által becsült 69 milliárd forintos vagyonnal.
Elég jól fizet az AV Investments Kft., legalábbis a mérlegbeszámolóhoz fűzött kiegészítő melléklet szerint 2017-ben
a cégvezetőknek 170 518 dollár tiszteletdíjat fizettek ki. Ez 276 forintos árfolyammal számolva 47 millió forint.
Még ha háromfelé kell osztani, fejenként akkor is több, mint az Orbán-kormány csúcsain, a minisztereknek ugyanis csak évi 13,2 millió forint a hivatalos apanázsa. A vagyonkezelő holdingnál amúgy három ügyvezető szerepel a nyilvántartásban: Vajnán kívül Kovács Andrea, valamint a Las Vegas-i illetőségű Samuel Russell Falconello.
Ő Andy Vajna régi harcostársa, bő két éve vezeti az AV Investments Kft.-t. Falconello korábban több magyarországi Vajna-érdekeltség felügyelőbizottságában is felbukkant, a luxemburgi bejegyzésű Las Vegas Casino S.a.r.l.-ben pedig Vajna ügyvezetőtársaként tűnt fel. Utóbbi cég magyarországi leánya nyerte el a budapesti kaszinókoncessziókat. És az öt kaszinó egyre több nyereséget fial Vajnának, tavaly már 7 milliárd forintnál is többet kaszált velük:
Andy Vajna több mint 7 milliárdot kaszinózott össze a múlt évben A vagyonánál talán csak a befolyása nőtt jobban az amerikai sztárproducerből az Orbán-kormány oligarchájává átlényegült Andy Vajnának.
A vagyonkezelőnél nagy sürgés-forgás amúgy nem lehet, legalábbis a létszámadatoknál 2 fő munkavállalót említenek, akiket heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatnak. Annál több lehet a papírmunka: 308 215 dollár a kimutatott jogi, tanácsadói és számviteli-könyvvizsgálói költség, ez a legnagyobb tétel a cég anyagjellegű ráfordítások között.
Az AV Investments Kft. mérlegében 344 ezer dollár árbevételt tüntetett fel, pénzügyi műveletekből 14,9 millió dollár bevétele származott, zömmel a leánycégektől kapott osztalékból, az adózott eredménye pedig 12,3 millió dollár, vagyis mintegy 3,2 milliárd forint volt 2017-ben. A profit nagyobb részét eredménytartalékba helyezték, de jutott belőle így is Vajnának osztalékágon bő félmilliárd forint.
Év közben osztalékelőleget fizetett a cég: 20 ezer dollárt személyesen Vajnának, 1,98 millió dollárt pedig a Las Vegasban bejegyzett Cinergi Picture Entertainment Inc. számára.
Az erről szóló taggyűlési határozatot Vajna kétszer is aláírta: egyszer Vajna András Györgyként, egyszer pedig Andrew G. Vajnaként, mint a Cinergi Picture képviseletében jelenlévő igazgató. Így kellett lennie, hiszen az AV Investments Kft.-t formálisan két tulajdonos jegyzi, a mérlegbeszámoló adatai alapján az üzletrészek 90 százalékát maga Vajna András György, 10 százalékát pedig a Cinergi Picture Entertainment Inc. birtokolja. A többségi tulaj Vajna András György szavazatával vihette a bő félmilliárd forintot Andrew G. Vajna Las Vegasba. Az AV Invetments Kft.-t egyébként Vajna a birodalma magyarosítási akciója során vette a nevére, eredetileg két amerikai cég alapította, a Delaware-ban bejegyzett AGV Invesments LLC, és a nevadai Airborne Charter Inc. Az osztalék útvonalát azonban a váltás úgy tűnik, nem befolyásolta.
A négy éve működő AV Investments Kft. könyveiben közel másfél tucat cégben meglévő, összesen 21,5 millió dollárnyi (csaknem 6 milliárd forint) részesedését tüntette fel a múlt évben. Közülük a legnagyobb tétel a luxemburgi AV Investments S.A. 100 százalékos részesedése, de a leányvállalatai közé tartozik a Tv2 megvásárlásában fő szereplő Magyar Broadcasting Co. Zrt., a Vajna-Tv-nek beszállító IKO Holding Kft., vagy a rádióüzemeltető Radio Plus Kft., illetve a luxuséttermet működtető Buno Kft. is.
Október végére tervezik a társaságiforma-váltást, az átalakulási mérleg tervezete alapján az AV Investments zrt-ként 14,4 millió dollár saját tőkével kezdi majd meg a működését, jegyzett tőkéje 50 millió dollár lesz, kötelezettségei pedig 21,7 millió dollárt tesznek ki, döntően a kapcsolt vállalkozásokkal szemben.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán
|
[
"Samuel Russell Falconello",
"Andy Vajna",
"Kovács Andrea"
] |
[
"Andrew G. Vajna",
"Balogh Zoltán",
"Vajna András György"
] |
A köztársasági elnök a BruxInfónak adott szerdai nyilatkozatában "messzemenőkig" visszautasította a doktori értekezésével kapcsolatos plágiumvádakat. A nyilatkozat alapján, úgy tűnik, az államfő nincs tisztában a plágium fogalmával. Hiába hivatkozik arra Schmitt, hogy a dolgozata megfelelt a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak, mind az akkori törvények, mind az egyetem akkori szabályzata a tudományos fokozat megszerzésének feltételként szabta az önálló kutatást, a tudósok, akadémikusok pedig 1992-ben is a legsúlyosabb vétségnek tartották a plagizálást.
"Nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori 20 évvel ezelőtt" – ezzel magyarázta az idézőjelek és az idézett tanulmányokat feltüntető lábjegyzetek hiányát a köztársasági elnök a BruxInfónak adott interjújában. Schmitt Pál most szólalt meg másodszorra azóta, hogy kiderült, az 1992-ben benyújtott doktori disszertációjának jelentős része más kutatók tudományos munkáinak szinte szó szerinti átvétele.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezéséből mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített tanulmányával. Az Index és a hvg.hu egy héttel később azt is feltárta, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. Ezen a héten pedig újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu az államfő doktori disszertációjában.
Ezek alapján a dolgozat végén található – szintén Georgievtől átvett – táblázatokat és diagramokat tartalmazó oldalakat is ideszámítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Schmitt szerdai, BruxInfónak adott interjújában több olyan érvet említett, ami állítása szerint kizárja, hogy doktori disszertációjával kapcsolatban a plágium gyanújáról lehessen beszélni.
A sors furcsa iróniája
A ma megszerezhető tudományos fokozat, a PhD és az 1990-es évek elején még létező kisdoktori közötti különbség felemlegetése már a január 18-i rádióinterjúban is előkerült. Schmitt Pál egy héttel a plágiumgyanút megfogalmazó cikk megjelenése után azt mondta, hogy az egyetemi doktori fokozat megszerzése esetében kevésbé szigorú követelményeknek kellett megfelelni: "tartalmilag ez egy kisdoktori volt. Ez azért fontos, mert ez megengedte, hogy a dolgozat végén egyben soroljam fel a forrásmunkákat".
Schmitt Pált dísztoktorrá avatják 2011-es törökországi látogatásán © MTI / Soós Lajos
Valójában a Schmitt disszertációját elfogadó Testnevelési Főiskola (TF) tudományos munkaként kezelte a kisdoktorikat. A TF 1992-ben hatályos doktori szabályzata szerint az egyetemi doktorátus abban különbözik az egyetemi diplomától, hogy "az adott tudományterületen, az egyetemi végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi anyag elsajátításánál magasabb tárgyismeretről, az elméleti és gyakorlati kérdések alapvető összefüggéseinek ismeretéről, a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásában való jártasságról tanúskodik".
Ezen túlmenően azonban az 1992-ben hatályos jogszabályokból egyértelműen kiderül az is, hogy az úgynevezett kisdoktori tudományos fokozatnak számított, s a tudományos közlés szabályai vonatkoztak rá. A tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről szóló 1983. évi 24. számú törvényerejű rendelet szerint "Az egyetemeken (...) egyetemi tudományos fokozatként, egyetemi doktorátus szerezhető." A törvényerejű rendelet végrehajtási szabálya, az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról szóló minisztertanácsi rendelet ezt megismételve egyértelműen leszögezte: "az egyetemi doktorátus – egyetemi tudományos fokozat". Az egyetemi doktorátusról szóló művelődési miniszteri rendelet emellett világosan rögzítette azt is, hogy: "az egyetemi doktorátus megszerzésének feltétele (...) a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló értekezés vagy alkotás benyújtása".
Schmitt Pál 1983-as kinevezése a Magyar Közlönyben © hvg.hu
A sors furcsa iróniája, hogy az 1983-as Magyar Közlönyben a tudományos fokozatokról szóló minisztertanácsi rendelet és az egyetemi doktorátusról szóló művelődési miniszteri rendelet közé ékelődve található az az – MSZMP KB Titkársága, azaz többek között Kádár János és Szűrös Mátyás hozzájárulását igénylő – minisztertanácsi határozat, melyben Schmitt Pált a sportot irányító központi hatóság, az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnökhelyettesévé nevezték ki. Schmitt miniszterhelyettesi rangú állami vezetőként volt a hivatal egyik vezetője.
A tudományos fokozatokról és Schmitt kinevezéséről © hvg.hu
Schmittnek ugyanakkor hivatalból is foglalkoznia kellett ezekkel a jogszabályokkal, törvényekkel, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottságban – melynek 1983-tól főtitkára, 1989-től elnöke volt – hozzá tartoztak a nemzetközi ügyeken kívül az oktatási és tudományos ügyek is, a Testnevelési Főiskolát pedig éppen az OTSH felügyelte.
"Az egyik legdurvább etikai vétség"
Az államfő plágiumvádat visszautasító másik érve szerint, még ha nincsenek is lábjegyzetek a kisdoktorijában, a forrásokat a disszertáció végén feltüntette. "Ha az ember a dolgozatában a forrásokat megjelöli, és nem deklarálja száz százalékosan a sajátjaként, akkor a plágium vádja fel sem merülhet." Schmitt hasonlóképpen nyilatkozott az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának január 18-án: "abban az esetben tehát, hogy ha egy tanulmány a bibliográfiájában, amit én is csináltam, a hivatkozások között szerepeltet egy művet felhasznált irodalomként, akkor ez az úgynevezett szellemi eltulajdonítás fogalma kizárt".
Csakhogy a tudományos életben már az 1980-as években, az 1990-es évek elején is másképp vélekedtek erről. Beck Mihály akadémikus egy 1992 márciusában a Magyar Tudományban publikált cikkében így vélekedett: "A hivatkozás elmulasztása valamely fontos, az adott körülménnyel jelentős tartalmi átfedésben lévő dolgozatra a tudományos közlés esetében plágiumnak tekintendő".
A folyóirat júniusi számban közölt hozzászólásában Koncz Katalin részletesebben foglalkozott a plagizálás kérdésével. A közgazdász szerint "az egyik legdurvább etikai vétség mások publikált vagy nem publikált írásműveinek, vagy azok egy részének idézőjel használata nélküli, szó szerinti átvétele. A plagizálás érinthet csupán egy szerzőt, de továbbfejlesztett változatában bővíthető a szerzők köre, eredményeik egyszerű 'összeollózásával'. Ez a módszer még akkor is megengedhetetlen, ha a plagizáló valamilyen módon hivatkozik az eredeti szerző(k)re. Durvább változatában előfordul a hivatkozások elhagyása is. Az elkövető alkalmasint azzal védekezik, hogy különbség van a tudományos igényű közlés és a nem tudományos kritériumokat követő közlés között. Úgy vélem, hogy szó szerinti átvétel sehol és semmilyen formában nem engedhető meg".
Mi a plágium? A szótár szerint A köztársasági elnök MR1-Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában a plágium fogalmának értelmezésével kapcsolatban már megadta az iránymutatást: "ha egy szó nincs definiálva, akkor meg kell nézni a Magyar Értelmező Kéziszótárt!". A Magyar Értelmező Kéziszótár (2003) plágium szócikke így hangzik: "Szellemi alkotás eltulajdonítása, sajátként való közlése." (Schmitt az interjúban pontatlanul idézte a definíciót.) Más szótárak hasonló fogalommeghatározást adnak. Az Idegen szavak szótára (2007) szerint a plágium "idegen, szerzői jog által védett mű vagy műrészlet változatlan vagy módosított, engedély nélküli felhasználása saját szerzői jog bitorlásával". A fogalom jelentéstartalma az elmúlt évszázadban meglehetős változatlanságot mutat. A Révai Nagylexikon (1922) irodalmi lopásként definiálja a kifejezést, "mely abban áll, hogy valaki másnak szellemi (irodalmi vagy művészi) termékét sajátjának adja ki". Az értelmezésben a szocialista éra sem hozott változást: a számos kiadást megért Új Magyar Lexikon (1962) szerint a plágium "idegen szellemi alkotás részbeni vagy teljes eltulajdonítása vagy idegen műnek saját névvel való közlése". Az előzőeknél részletesebb kifejtést a Pedagógiai lexikon ad, amely a plágium fogalmát a ’kutatási etika’ címszó alatt a hivatkozási etika megsértése eseteként tárgyalja: "A legdurvább vétség a plágium: más(ok) szellemi termékének felhasználása (=eltulajdonítása) a forrás feltüntetése nélkül. Változatai a szövegplágium: hivatkozás elmulasztása szövegátvétel esetén; a tartalmi plágium, azaz gondolati, tartalmi, témaazonosság hivatkozás (forrás feltüntetése) nélkül; az önplágium: saját eredmény többszöri, több közleményben való »értékesítése« ennek említése nélkül."
Telepátia és "törzsanyag"
Az államfő a január 18-i rádióinterjúban azt mondta: "21 különböző könyvből merítettem, hogy a bizonyos törzsanyagot tisztába legyek". A doktori disszertáció irodalomjegyzékében valóban 21 tétel szerepel, viszont a köztársasági elnök egyetlen mondattal intézte el a legfontosabb forrásait, az olimpiai mozgalom dokumentumait: "A NOB ülések és kongresszusok jegyzőkönyvei, 1894-től – Lausanne, Svájc, Olimpiai Múzeum". Ráadásul az államfő szerint azért van egyezés a disszertációja és Georgiev műve között, mert mindketten ugyanazokból a jegyzőkönyvekből dolgoztak, másrészt a BruxInfónak adott interjújában úgy vélekedett "azt, hogy 1936-ban volt a berlini olimpia, nem kell idéznem, hogy honnan tudom".
Nikolaj Georgiev 1987-es kétkötetes munkája - a törzsanyag © hvg.hu
1991-ig 11 olimpiai kongresszust tartottak és 97 NOB-ülésre került sor – ez sok száz oldalnyi jegyzőkönyvet jelent, melyeket nem tüntetett fel külön-külön az irodalomjegyzékben. Márpedig a "törzsadatok", amelyekre a köztársasági elnök hivatkozik, éppen ezekből és – elsődleges forrásokról lévén szó – csak ezekből a dokumentumokból szedhetők össze. Schmittnek tehát összesen több száz, némely esetben igen terjedelmes dokumentumból kellett merítenie, összefoglalnia a lényeget.
Viszont Schmitt a jegyzőkönyvekben található rengeteg adat, információ közül csak azokat emelte ki, melyeket Georgiev is feldolgozott az 1987-es kétkötetes munkájában. A köztársasági elnök a doktorijában az egyes olimpiák, illetve az olimpiai programok elemzését is elvégezte – tehát nemcsak az olimpiák évszámát, az egyes sportágakat sorolta fel –, ám szinte szó szerint ugyanúgy tette ezt, ahogy a bolgár kutató. Ugyanakkor minden adat és tény, amely egy eredeti kutatás eredményeként válik ismertté, a hatályos jogszabályok szerint szerzői jogi védelmet élvez. A német kutatótól, Klaus Heinemanntól átvett, a sport és a gazdaság közti kapcsolatról szóló rész nem a jegyzőkönyvekben található – Schmitt szerint bárki által feldolgozható – adatok beidézése, hanem egy elemzés a pénz szerepéről a sportolásban.
Az államfő dolgozatában ugyanakkor – ahogyan erre a hvg.hu a már beazonosított szövegek esetében rámutatott – pontatlanul szerepelnek a források bibliográfiai adatai, ráadásul az 1992-ben még csak idegen nyelven elérhető művek címeit magyarra fordítva közölte.
A 21 tétel közül csak kettőről nem sikerült megállapítanunk a pontos adatokat, a listát az alábbiakban közöljük.
Kattintson a teljes listáért! © hvg.hu
Feltétel volt az önálló kutatás
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) január 11-i közleménye és Schmitt rádióinterjúja is arra utal, hogy az államfő máig jelentős szerepet tulajdonít Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató közreműködésének. A KEH közleménye szerint "kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek", a rádióinterjúban a köztársasági elnök ezt úgy egészítette ki, hogy valójában inkább Georgiev segítette őt a munkában: "ő nekem nagyon sok tanácsot adott". Sőt, Schmitt szerint Georgiev "nagyon örült, hogy, na, lám, máris gyümölcsöt hoz az ő (mármint Georgiev – a szerk.) munkája, hogy van egy olimpiai bajnok, egy NOB-tag majd idéz az ő munkájából".
Ennek ellenére a doktori disszertációban a köztársasági elnök egyetlen helyen sem említi Nikolaj Georgiev nevét – leszámítva a mű végén található, hibásan összeállított irodalomjegyzéket, amely a mű megjelenésének helyét is rosszul adta meg. Együttműködésükre, a bolgár kolléga tanácsaira sem történik utalás, a tanácsokért Schmitt Pál 1992-ben elmulasztotta kifejezni köszönetét a disszertáció előszavában. Pedig Beck Mihály akadémikus idézett, 1992-es tanulmánya szerint fontos, hogy a mű létrejöttét segítő személyeknek a szerző kifejezze köszönetét. Az állítólagos együttműködésről Georgiev sem tett említést az 1987-es kézirat előszavában.
Schmitt a botrány kirobbanása után a parlamentben © Túry Gergely
Schmitt Pál a január 18-i rádiós interjújában azt mondta, azért nincsenek láb- és végjegyzetek a dolgozatában, mert szerinte ez akkoriban megengedett volt, hiszen akkor ilyenek voltak a szabályok, és a konzulens, illetve az opponens is megfelelőnek találta a munkáját. A TF 1992-ben érvényes – 1985-ben kiadott – doktori szabályzata valóban nem említi a láb- és végjegyzeteket, de leszögezte, hogy a doktorátus megszerzésének feltétele "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés (...) benyújtása".
Csak Schmitt nem ismerte az idézőjelet
Úgy tűnik, 1992-ben egyedül Schmitt nem tudott arról, hogy alapvető feltétel egy tudományos munkában az idézőjelek használata, az átvételeknél az idézetek pontos helyét mutató jegyzetek készítése. Az Origo január közepén megnézte azokat a doktori disszertációkat is, amelyek Schmitt Páléhoz hasonlóan 1992-ben készültek el. Abban az évben összesen tízen doktoráltak, amiből nyolcat tudott megnézni a hírportál munkatársa: mindegyik szerző készített jegyzeteket, hivatkozásokat, a tudományos normáknak megfelelően idéztek.
Abban Schmittnek igaza van, hogy az opponensek a legmagasabb minősítéssel engedték át a disszertációját. Viszont mindkettőjüknek feltűnt a jegyzetek, hivatkozások hiánya. "Egy ilyen terjedelmes anyaggyűjtés esetében elvárható, hogy a szerző pontosan feltünteti adatai lelőhelyét. A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni. A jegyzetanyagban vagy egy külön függelékben hivatkozni kellett volna a hivatkozott kongresszusok, ülésszakok jegyzőkönyveire, egyéb adalékaira" – írta Kertész István ókortörténész a bírálatában. Kertész a hvg.hu-nak a plágium-ügy nyilvánosságra kerülése után azt mondta, feltűnt neki a hivatkozások hiánya, de miután az egyetem vezetősége megnyugtatta, hogy ez nem gond, úgy látta, hogy "a dolog formai részével" nincs több dolga.
Nemcsak Kertész, hanem Schmitt témavezetője, Takács István is hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését. Takács azt írta, ha később nyomtatásban megjelenik a mű, akkor ezeket a hiányosságokat pótolni kell. Az Origo január 12-én arról számolt be, hogy a disszertációt jelesre értékelő és átengedő két bíráló tagja volt egy olyan szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett MOB hozott létre.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Koncz Katalin",
"Túry Gergely",
"Takács István",
"Kádár János",
"Klaus Heinemann",
"Soós Lajos",
"Kertész István",
"Beck Mihály",
"Nikolaj Georgiev",
"Szűrös Mátyás"
] |
A Rise of the Raven címen futó sorozat nemzetközi koprodukcióban készül.
Nemrég írtuk meg, hogy a Nemzeti Filmintézet 77 millió forintot ítélt meg a Bán Mór Hunyadi-regényfolyamából készülő tévésorozat előkészítésére, és várhatóan több milliárdos nagyságrendű állami támogatásban részesül majd. Kiderült az írók személye is, valamint az, hogy Rob Lantos producer mellett a showrunner a szintén kanadai-magyar George Mihalka lesz, akinek leghíresebb filmje a 80-as évek egyik kulthorrora, a My Bloody Valentine.
Szíves türelmüket kérjük. A Hunyadi-sorozat nemzetközi koprodukcióban készül, hamarosan a külföldi partnerekkel együtt tájékoztatjuk a sajtót a részletekről
– válaszolta akkor a 24.hu érdeklődésére a Filmintézet. Az alkotók most a Varietynek nyilatkoztak a projektről, bejelentve, hogy Lantos produckiós cége, a David Cronenberg filmjeit is gyártó Serendipity Point Films a Babylon Berlint és a Gomorra-sorozatot készítő Beta Film is részt vesz a projektben. A munkacím Rise of the Raven (A holló felemelkedése), és tíz epizód lesz, amelyet Magyarországon és Szlovéniában a TV2 vetít majd (a többi országban még tárgyalások folynak).
Puszta bátorsággal és fortéllyal, Hunyadi János legyőzte a megszálló Ottománok nagyobb seregét, ezzel megmentve Európát. Tíz éve dolgozok az alkotótársaimmal, hogy Bán Mór különösen erős tízrészes történelmi regényét filmre vigyük. A Beta Filmben olyan partnerre leltem, akik osztoznak a nagyratörő ambíciónkban
– mondta Lantos az amerikai lapnak, Mihalka pedig arról beszélt, hogy régi álma teljesül azzal, hogy szülőföldjén, Magyarországon forgathat, ráadásul az első Magyarországon készülő nemzetközi gyártású sorozatot. Az első két epizódot Robert Dornhelm rendezi, aki az utóbbi időben a Bécsi vér című sorozaton dolgozott, de 1977-ben Oscarra jelölték egy dokumentumfilmjét. A Variety szerint Nagypál Orsi szintén rendez majd pár epizódot, jelenleg a szereplőválogatás zajlik.
|
[
"George Mihalka",
"Rob Lantos"
] |
[
"Nagypál Orsi",
"David Cronenberg",
"Bán Mór",
"Hunyadi János",
"Robert Dornhelm"
] |
A volt felcsúti polgármester érdekeltségeibe tartozó céghálózat a keretszerződésekkel rendelkező közbeszerzések 27,5 százalékát söpörte be 2016 és 2021 között.
Mészáros Lőrinc cégei úgy is képesek tendereket nyerni, hogy a közbeszerzések becsült értékénél is magasabb árakat mondanak be – derül ki a Corruption Research Center Budapest adataiból. A 2011 és 2021 között eltelt tíz év során a becsült értéküknél átlagosan 5,05 százalékkal magasabb áron vitték el a Mészáros-cégek a közbeszerzéseket, a részletesebb bontásból az is kiderült, hogy a csúcsidőszak 2017 és 2018 között volt, amikor ez 11,26 százalékkal magasabb összeget jelentett.
Ugyanezen tízéves időszak alatt a többi magyar cég átlagosan 4,14 százalékkal ígért alá a közbeszerzés becsült értékének, a 2017 és 2018 között eltelt egy év során ez a szám 3,31 százalék volt.
Mindezek ismeretében érdekes látni, hogy 2016 és 2021 között a Mészáros érdekeltségbe tartozó cégek a keretszerződéssel rendelkező közbeszerzések 27,5, a keretszerződés nélküli tenderek 32,8 százalékát nyerték el. Még eredményesebb volt Mészáros Lőrinc az EU-s pályázatok terén, ahol a keretszerződéses tenderek 30,9 az anélkülieknek pedig a 41,3 százalékát hozták el.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél. A Válasz Online észlelése szerint őket több esetben volt Gyurcsány-stábtagok vagy SZDSZ-közeliek segítik – nemrég például a Fodor Gábor 2007-es pártelnöki kampányát egyengető Törő Csaba lett az egyik kulcsfigura.
Néhány napja figyelemfelkeltő poszttal jelentkezett Hadházy Ákos. Mint írta, számításai szerint a kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc járjon jól. A lakossági számlán szereplő összeg két komponensének – vagyis a rendszerhasználati díjnak és az áram ellenértékének – aránya ugyanis attól függött, hogy a felcsúti milliárdos épp energiatermelő egységet vagy villamosenergia-hálózatot birtokolt. Amíg a Mátrai Erőmű volt az övé (2020-ig), a képleten belül az áramdíj aránya magasabbra rúgott. Amióta viszont az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója, az Opus Titász Zrt. van nála (2021-től), a rendszerhasználati díj ugrott meg – az áramkomponens rovására. (Mindezt a kormány nem cáfolta, a Mészáros-féle Titász pedig azzal "védekezett", hogy nemcsak ők, hanem a többi szolgáltató – értsd: a magyar állami MVM és a német E.ON – is élvezi a helyzet előnyét.)
A lényeg: a Fidesz-kormány relatíve gyakran hoz példát arra, hogyan kell hatósági eszközökkel jobb helyzetbe hozni alapinfrastruktúrát működtető NER-nagyságokat, központi akarattal kijelölni monopolszereplőket, vagy épp állami hitelekkel segíteni egyes magántulajdonosok piaci egyeduralmát és extraprofitját. Ezekre mind hozunk majd példát, amikor az alábbi bekezdésekben végigvesszük, kiknél landoltak nemzetstratégiai jelentőségű vagyonelemek az elmúlt években, hónapokban, napokban. Ám elöljáróban annyit: Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke az efféle jelenségek miatt is nevezhette a rendszert "a szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keverékének" a Corvinus minapi diplomaosztóján. És alighanem ugyanezért bátorkodott felvetni lapunkban a "nemzeti tőkésosztály" fokozott adóztatását a kormánypártokhoz jóval lojálisabb – Tusványoson például Bayer Zsolttal is ölelkező – Lentner Csaba. A közgazdász adójavaslata azért sem méltánytalan, mert az elit jellemzően titkos hátterű magántőkealapokon keresztül vásárolta meg vagy privatizálta az ország alapinfrastruktúrájának egy részét; a magántőkealapba való befizetés pedig köztehermentes, és a mai szabályok szerint addig nem is kell adót fizetni, amíg a befektető nem realizál valós hozamot.
A fenti NER-működés netovábbjaként Mészáros Lőrinc és a kormánytagok jachtoztatását is vállaló Szíjj László nemrég úgy szerezte meg 35 évre a hazai autópályák építésének, karbantartásának jogát, hogy a feladatra összesen hét – útügyi referenciák nélküli – magántőkealappal nevezett be. A koncesszió azt jelenti a két üzletember számára, hogy a várhatóan kevesebb megrendeléssel járó mostani válságidőszakban is kiszámítható, folyamatos bevételhez jutnak. Lázár János új építésügyi miniszter meg bosszankodhat, hogy hiába sorolták a tárcájához a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-t, a sztrádák ügye máris "kiszerveződött" alóla. Az ország vasúti óriásprojektjét, a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszának kivitelezését ugyancsak Mészáros cégeihez rendelték; aligha csoda, hogy Palkovics László ipari miniszter Audi- és Mercedes-főnököknek kijáró tisztelettel éttermeztette – pechjére egy KATA-tüntetés közelében – a vállalatcsoport csúcsmenedzserét. Ahogy írtuk, a kormányzat áramáras játékán nagyot nyerő, 790 ezer végpontra szolgáltató térségi monopólium, az Opus Titász is a felcsúti milliárdos által kezelt magántőkealapokra épül, csakúgy mint a vezetékes földgázelosztók legnagyobbika, az egymillió felhasználóval büszkélkedő Opus Tigáz. Alábbi gyűjtésünkből kiolvasható továbbá, hogy szintén Mészáros vette a nevére a kormányfői udvar kiemelt ügyeit szinte korlátlanul finanszírozó MKB Nyrt.-t (Magyar Bankholdingot), Szíjj László pedig váratlanul katonai beszállító is lett.
A hadiipari lehetőségek immár a Jászai Gellért fémjelezte távközlési szuperholdingot, a 4iG-t is új bizniszre sarkallták – részletek lent –, de ennél fontosabb, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf új honvédelmi miniszter Hernádi Zsoltnak adta át az állami Magyar Fejlesztési Bank gigahitele segítségével megvett cseh repülőgépgyárát (mely "természetesen" máris a magyar kormányzat beszállítója).
A Mol első embere ezzel Mészáros-kaliberű NER-tartóoszloppá vált, pláne, hogy időközben az általa menedzselt olajtársaság 35 évre a teljes hazai hulladékgazdálkodást is besöpörte. Sőt: Hernádi kezeli azt a magántőkealapot is, amely most a hazai vasúti gépgyártás expresszsebességgel fejlődő – Egyiptomnak is szállító – egységét, a Dunakeszi Járműjavítót birtokolhatja, miután Szalay-Bobrovniczky ettől az érdekeltségétől is megvált.
Ám a legnagyobb csoda nem az, hogy Hernádi magántőkealapja a retrocsengésűre keresztelt Ganz-MaVag-cégcsoporton keresztül ellenőrzi a járműjavítót és az egyiptomi exportot. Hanem, hogy a Ganz-MaVag-társaságok irányítását arra a Törő Csabára bízták, aki 2007-ben Fodor Gábor SZDSZ-elnöki kampányának mozgatójaként tett szert országos hírnévre. (Törő egyébként régebben is megfordult már Hernádi és Szalay-Bobrovniczky közelében, vagyis, ha úgy nézzük, csak "hazatért". Legalábbis az ezredforduló után az általa irányított – és a mai hadügyminisztert is a soraiban tudó – PanTel szerezte meg a Mol távközlési rendszereinek üzemeltetését.) Törő Csaba mai beágyazottságára utal az a tény is, hogy nemrég résztulajdonos lett – Sequor Holding nevű vállalkozásán keresztül – a Tiborcz István által hátrahagyott Appeninn ingatlankezelőben.
A Tombor Andrást igazgatósági taggá fogadó Budapesti Erőmű kelenföldi üzeme a Mol épülő székházából fotózva 2021. augusztus 3-án (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Egy pillanatra vissza kell térnünk az egyiptomi vagonexporthoz, hiszen az erre szakosodott egyik érdekeltség (Ganz-MaVag International Kft.) birtokosi körében Hernádi Zsolt mellett feltűnt a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó "hitelezőjeként" emlegetett Tombor András is. Akit nem mellesleg most választottak be a kelenföldi, kispesti, újpesti üzemekkel rendelkező, a főváros távhőigényének 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű igazgatóságába – miután egy hozzá erősen kötődő máltai társaság az állami Eximbank kölcsöne segítségével résztulajdonosként is megjelent az energiacégben. Erről korábban már írtunk, és arról is, hogy az erőművi offshore-ügyletben Tombor a Gyurcsány-korszak kincstárnokára, bizonyos Zelles Sándorra támaszkodott.
Az alábbi összeállításban még ennél is több érdekességet villantunk fel – például Zellesen és Törőn kívül további Gyurcsány- és SZDSZ-árvákat azonosítunk, akik ma már a Nemzeti Együttműködés Rendszerének vezérkarát szolgálják. Jelige: "A haza nem lehet ellenzékben".
A nemzetstratégiai jelentőségű infrastruktúra "kijelölt" gazdái
Mészáros Lőrinc és Szíjj László:
A kormány a két üzletember által kezelt magántőkealapoknak (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) szervezte ki a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2023-tól a következő 35 évre. A Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint Mészáros és Szíjj hamarosan közös irányítású vállalatot hoz létre a feladatra. A felcsúti milliárdos birtokolja továbbá – a magántőkealapon "nyugvó" Opus Global Nyrt.-n keresztül vagy közvetlenül – a legjelentősebb magyar vasútépítő társaságokat (RM International Zrt., V-Híd Zrt., R-Kord Kft.), melyek egyebek mellett a "979 év alatt megtérülő" Budapest–Belgrád-vonal hazai szakaszát kivitelezik. Ugyancsak Mészáros Lőrinc tőzsdei-magántőkealapos cégbirodalmához tartozik a legnagyobb itthoni vezetékes földgázelosztó (Opus Tigáz Zrt.), mely egymillió felhasználóval áll kapcsolatban, valamint az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója (Opus Titász Zrt.). Utóbbi közel 790 ezer otthonban és munkahelyen biztosítja az áramáramlást. Jórészt szintén Mészáros-féle magántőkealapokra épül a NER-elitet és a magyar miniszterelnök személyes "ügyeit" – például a francia Marine Le Pen elnökjelölti kampányát – finanszírozó Magyar Bankholding (MKB Bank Nyrt., Takarék-csoport). Mindeközben Szíjj László, pontosabban a résztulajdonában álló HT Division Zrt. a hadiiparba szállt be: a cég a német Rheinmetall partnereként török eredetű katonai járműveket fejleszt és gyárt.
Bónusz: a Mészáros Lőrincet állandó jelleggel segítő, mi több, az üzletember Andrássy úti főhadiszállásán működő Kertész és Társai Ügyvédi Iroda egyik főalakja az a Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként dolgozott.
Hernádi Zsolt
A hazai olaj- és gázipar csúcsintézményeként jegyzett Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a minap újabb iparágat "húzott be" az általa irányított óriásvállalat alá: az állam 35 évre a legnagyobb magyar cég kezébe adta a hulladékgazdálkodást. Hernádi Zsolt azonban nemcsak menedzser, hanem immár stratégiai tulajdonos is: a honvédelmi miniszterré avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf helyett övé lett a cseh bejegyzésű Aero Vodochody Aerospace katonai repülőgépgyártó. Továbbá Hernádié az a társaság is (Gran Private Equity Zrt.), amely a Solva II Magántőkealapot kezeli. Utóbbi pedig arról híres, hogy megszerezte – szintén az új hadügyminisztertől – a magyar vasútipari gépgyártás kulcsszereplőjeként jegyzett Dunakeszi Járműjavító Kft. anyacégét, a Ganz-MaVag Invest Zrt.-t, illetve az Egyiptomnak vagonokat szállító Ganz-MaVag International Kft.-t is.
Bónusz: Hernádi fent említett alapkezelőjét korábban Kóbor Miklós vezette – aki amellett, hogy máig ott kering egyes Mol-befektetések körül, máshonnan is ismerős lehet. Például onnan, hogy anno rendre feltűnt a Kóka János volt SZDSZ-elnökhöz köthető bizniszekben. Ennél is pikánsabb, hogy a Ganz-MaVag Invest Zrt. és a Ganz-MaVag International Kft. csúcsvezetője nemrég az a Törő Csaba lett, aki a "hősidőkben" még Fodor Gábor SZDSZ-pártelnöki kampányát menedzselte – épp Kóka ellenében.
Zelles Sándor, Lacfi Endre és Törő Csaba
Tombor András
Az üzletember idén májusban társtulajdonossá vált – a Cato Investments Kft.-n keresztül – a Hernádi–Törő-féle vagonszállító egységben, a Ganz-MaVag International Kft.-ben. Júniustól pedig igazgatósági tagként tartják nyilván Tombor Andrást a Budapesti Erőmű Zrt.-ben, amely a főváros legjelentősebb energiatermelője: a cég a helyi távhőigény 60 százalékát termeli meg, és ezzel 144 ezer lakást – körülbelül félmillió fogyasztót – szolgál ki.
Bónusz: a Budapesti Erőmű többségi tulajdonosa a Veolia nevű francia gigász, a kisebbségi rész viszont áttételesen egy máltai társaságé (Apium Media Holding Ltd.), melynek tulajdonosa Zelles Sándor. Aki ebben a konstrukcióban inkább Tombor strómanjának tűnik – ami viszont biztos, hogy a Gyurcsány-korszakban ő vezette a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot.
A magántőkealapokra épített távközlési-műholdas szuperholding, a 4iG Nyrt. már rengeteg informatikai és telekommunikációs céget bekebelezett – például privatizálta a stratégiai jelentőségű Antenna Hungáriát. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági értelemben is jelentős AH Net Zrt. (korábban: MVM Net) Jászai-féle magánosítása váratlanul elakadt a 2022-es választások előtt – így az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerének üzemeltetése, azaz a teljes állami adatvagyon felügyelete egyelőre a kormányzatnál maradt. Korábban a 4iG azt kommunikálta, hogy csak átmeneti döccenésről van szó, és hamarosan folytatódhat a kiszervezés – ezt majd meglátjuk. Az viszont biztosnak látszik, hogy a jövőben a 4iG-re katonai szerep is hárul: a cég az állam egyik honvédelmi érdekeltségével és a fent már említett Rheinmetall AG-vel közösen a fegyveres erők digitalizációját tűzte ki célul. Az együttműködés szinte magától értetődik, hiszen a Jászai Gellért vezette vállalatban a német hadiipari mamut közel 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
|
[
"Hernádi Zsolt",
"Tombor András",
"Mészáros Lőrinc",
"Zelles Sándor",
"Szíjj László",
"Lacfi Endre",
"Törő Csaba",
"Jászai Gellért",
"Kóbor Miklós"
] |
[
"Marine Le Pen",
"Kóka János",
"Habony Árpád",
"Palkovics László",
"MTI/Máthé Zoltán",
"Tiborcz István",
"Lázár János",
"Hadházy Ákos",
"Bayer Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Fodor Gábor",
"Jaksity György",
"Lentner Csaba"
] |
Négy éve még a berettyóújfalui tejporgyárral kampányolt, ám ma már foglalkozni sem akar vele a fideszes Vitányi István. Az üzemet a 2014-es országgyűlési választás előtt nyitották újra, ám szinte azonnal tönkre is ment. A fideszes képviselő DK-s testvére telekspekulációt sejt a háttérben.
Bár szobor és rajta emléktábla hirdeti, hogy 2014-ben újranyitották, a berettyóújfalui tejporgyár évek óta nem működik. Pedig az üzemet a 2014-es országgyűlési választás kampányának hajrájában ünnepélyesen fel is avatták. Több fideszes politikus, például az akkori képviselőjelölt, Vitányi István is felszólalt.
hirdetés
– Magyarországon a legnagyobb tejporgyár a berettyóújfalui tejporgyár volt, és itt a csúcsidőben több száz ember dolgozott, és több mint 200 ezer tejet dolgoztak fel – fogalmazott a fideszes képviselő.
Az 1957-ben alapított és 2012 közepéig működő gyárat egy felvidéki magyar testvérpár vette meg. Biztos kínai és orosz piacról, 6 milliárdos éves árbevételről és 200 új munkahelyről beszéltek.
– Ha a pasztörizálónk beindításával a tej felvásárlását is meg fogjuk tudni kezdeni, főként a környékbeli megyebeli, illetve Békés megye északi részének tejtermelőire számítunk – nyilatkozta Galló Ferenc, a Berettyó Tej Kft. ügyvezető igazgatója.
Az indulás után azonban az üzem szinte azonnal be is zárt. Sajtóhírek szerint ugyanis a tulajdonosok az újranyitáshoz nem kaptak forgóeszközhitelt. Bár az államtól 113 millió forint beruházási támogatást nyertek, végül erről is lemondtak. A cég ellen végül felszámolás indult, az üzem pedig új tulajdonoshoz került.
Telekárban vásárolták meg, egy Fideszhez közeli vállalkozó. Gyakorlatilag 60 millióért kelt el a gyár.
A DK választókerületi elnöke – aki nem mellesleg a fideszes országgyűlési képviselő, Vitányi István testvére – telekspekulációról beszél.
– Jelenleg a gyár lebontásra kerül, az itt lakóknak a vesztére, hogy így fogalmazzak, és lakópark épül a helyén – reagált Vitányi Ferenc.
A térség fideszes képviselője az idei kampányban már nem akart a tejporgyárral foglalkozni.
Kerestük Vitányi Istvánt, aki nem kívánt a Hír TV-nek nyilatkozni, telefonon azonban annyit elmondott, hogy 4 évvel ezelőtt a kampány során nem egy üzemavatón vett részt, hanem egy szoboravató rendezvényen, és azon ígért több száz új munkahelyet.
A tejgyűjtő munkás szobrát valóban felújították. A rajta lévő tábla azonban egyértelműen azt támasztja alá, hogy az ünnepséget gyáravatónak szánták.
|
[
"Vitányi István"
] |
[
"Vitányi Ferenc",
"Galló Ferenc"
] |
A szerdai kormányülésen törölték az Országleltár projektet. Az ország légi fotózására kiírt ötmilliárdos tenderről az Index írta meg, hogy harmincszor drágább, mint az eddigi hasonló munkák, ráadásul a pályázati feltételeket éppen a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának régi cégére passzították.
A vidékfejlesztési államtitkár volt cége az esélyes a méregdrágára árazott légi fotózási biznisz elnyerésére, pedig egy ilyen projekt épp most zárult le, töredékáron.
A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a harmincadáron legyártott friss térképfotók nyáron készültek, ezért nem jók a leltárhoz.
Forráshiány miatt arra kérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatóját, hogy az Országleltár első ütemére vonatkozó közbeszerzési eljárást nyilvánítsa eredménytelenné, közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) .
A csütörtök este kiadott közlemény szerint a döntés oka, hogy a Mal Zrt. ajkai zagytározójának 2010. október 4-i gátszakadása miatt a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki, a minisztériumnak pedig jelentős összegekkel kell hozzájárulnia a károk elhárításához.
Az Index információi szerint viszont a nettó 4,8 milliárdos közbeszerzést nem a jövő évi költségvetés katasztrófaokozta új fejleményei torpedózták meg, hanem az, hogy kiderült róla, elképesztően túlárazták, ráadásul a kiírás módja korrupció gyanújat is felveti.
Ezért a szerdai kormányülésen újra elővették a VM javaslatát, amelynek nyári elfogadásában a jól csengő név, az országleltár is szerepet játszott.
Akkor még arról volt szó, hogy az állami tulajdonú termőföldek légi fotóira és a problémás nyilvántartási helyek korrigálására van szükség, és ehhez a már meglévő ortofotó adatbázist felhasználva, esetleg a honvédség eszközparkját igénybevéve készüljön egy friss dokumentáció. Információink szerint a kormányzat több tagját is meglepte, amikor erre a tervre 4,8 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot írt ki a Vidékfejlesztési Minisztérium a hozzá tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézeten (Fömi) keresztül.
A projektről az Index írta meg, hogy drága, mert a korábbi, hasonló nagyságú ortofotózások csupán 130-160 millió forintba kerültek, a pályázat pedig a munka nagyságához képest szokatlanul rövid időt hagyott a térképészeti cégeknek a felkészülésre. A tender október 15-én pénteken jelent meg, és október 25., hétfő reggel volt a leadási határidő.
A kiírás szokatlan jelentkezési feltételeket is tartalmazott. A jelentkezési kritériumnak feltüntetett másfél milliárdos éves forgalmat a magyar piacon csak a minisztérium közigazgatási államtitkárának, Farkas Imrének régi cége, a Geodézia Zrt. tudta teljesíteni.
A Geodézia, ahogy várható volt, egy konzorcium tagjaként meg is jelent a pályázók között. Az indulók névsorát a VM éppen szerdán, tehát egy nappal a lefújás előtt hozta nyilvánosságra. A tárca akkori közleménye még semmilyen költségvetési nehézségről nem beszélt, csupán a közbeszerzés lebonyolításának részleteit ismertette.
A Geodéziai és Térképészeti Zrt. a kormányváltáskor két emberét delegálta a közigazgatásba, egyik igazgatósági tagjából államtitkár lett a projektfelelős Vidékfejlesztési Minisztériumban, a másikból pedig főigazgató a pályázatot kiíró Földmérési és Távérzékelési Intézetben.
Farkas Imre a kormányváltás után június 2-án vette át vidékfejlesztési államtitkári kinevezését, május 27-ig tagja volt a cég igazgatóságának, és a Geoinvest-Geodézia Befektető és Szolgáltató Kft.-n, a Geodézia Zrt. egyik meghatározó részvényesén keresztül résztulajdonos is volt a cégben. A VM felügyelete alá tartozó intézetben, a Fömiben Toronyi Bence június 21-től lett főigazgató. Toronyi is május 27-én szüntette meg geodéziás igazgatósági tagságát, egy nappal korábban pedig megvált a Domen-Geodézia Befektetési és Szolgáltató Kft. ügyvezetőségétől. Ez a cég áttételesen szintén tulajdonos a Geodézia Zrt.-ben. Toronyinak ráadásul messze sem kellett menni új munkahelyére, a Fömi központja ugyanis egy irodaházban székel a Bosnyák téren a Geodéziával.
Az LMP a hétfői parlamenti ülésen támadta a pályázatot, szerdán pedig közleményben követelte, a tender visszavonását, mert annak "kelet-európai abszurdba illő" körülményei korrupciót sejtetnek.
|
[
"Toronyi Bence",
"Farkas Imre"
] |
[
"Fazekas Sándor"
] |
2007. 10. 25., 12:11
Utolsó módosítás: 2007. 10. 25., 18:40
Vizsgálatot rendelt el az adóhatóság Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, és Kubatov Gábor pártigazgatóval szemben - közölte Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője csütörtöki tájékoztatóján. Az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága öt évre visszamenőleg rendelt el vagyonvizsgálatot a Fidesz elnökével és pártigazgatójával szemben.
Bakonyi Ágnes, az APEH sajtófőnöke az [origo]-nak elmondta: a vizsgálatok adótitkot képeznek, így azokról nem rendelkezi információkkal, de valószínû, hogy Orbán Viktor pártelnökkel és Kubatov Gábor pártigazgató ellen csak szja-vizsgálatot kezdeményeztek, amely a vagyonosodási vizsgálatot előzi meg általában. A szóvivő szerint előbbit abban az esetben kezdeményezik, ha valaki pontatlanul tölti ki adóbevallását. Amennyiben kiderül, hogy ennél többről van szó, vagyis a vizsgált személy életvitele nem egyezik a jövedelmével, akkor kezdeményezi az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatot - közölte a szóvivő, aki szerint ezt minden esetben megelőzi a rutinszerû szja-vizsgálat.
18 milliót ért Orbán könyve
Orbán Viktor egymást követő vagyonnyilatkozataiban nincsenek látványosabb változások: 2002 óta egy XII. kerületi, 193 négyzetméteres ház felének tulajdonosa, tavaly decemberben pedig több, összesen ötezer négyzetméternyi belterületi ingatlant vásárolt Felcsúton, amelyekre 50 éves ingyenes használati jogot biztosított a Felcsút Utánpótlásáért Alapítványnak.
Tulajdonosa még egy 2001-es VW Golfnak. Orbán Fidesz-elnökként 723 ezer forintot keres havonta, ehhez járul még a képviselői tiszteletdíja, illetve 2004-ben, A történelem főutcáján címû könyvéért kapott 18 millió forintot. 2002-ben felvett 20 millió forint jelzáloghitelt. Legutolsó vagyonnyilatkozata szerint bankbetétje, értékpapírja vagy gazdasági érdekeltsége nincs.
Sorszámok
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint az októberi keltezésû, az APEH által kiküldött levelek sorszámai egymás után következnek. Pártja áll a vizsgálatok elébe, és mindenkit megvéd, akivel szemben a hatalom ilyen módon akar eljárni - mondta Szijjártó. A kormányszóvivő korábban tagadta, hogy a miniszterelnök politikai célokra használna fel állami hatóságokat - emlékeztetett Szijjártó, aki szerint az élet megcáfolta a kormányzati állítást.
Az APEH visszautasítja azok az a vádakat, hogy az adóhatóság politikai megrendelésre kezdeményezte volna a vizsgálatokat - mondta az [origo]-nak Bakonyi. Szerint a kormányfőnek nincs joga vizsgálatot kezdeményezni, és nem is lenne életszerû, ha ebben a kiélezett politikai helyzetben ilyet tenne.
A fideszes politikusoknak kiküldött levelek sorszámai azért következnek egymás után, mert a politikusok és az ismertebb mûvészek ügyeit úgynevezett VIP-revizorok kezelik - mondta Bakonyi. Erre azért van szükség, hogy a politikus is olyan elbánásban részesüljön, mint egy vízvezeték-szerelő: így biztosítható, hogy az ellenőr ne ijedjen meg, és ne is kérjem autogrammot, ha Orbán Viktorral vagy Gáspár Győzővel kerül szembe. Orbán Viktornak és Kubatov Gábornak kiküldött levelek sorszáma így azért követi egymást, mert azokat az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóságának prominens személyiségekkel foglalkozó csoportja küldte ki.
A vagyonosodási vizsgálat
Ha mégis vagyonosodási vizsgálat indul Orbán ellen, akkor elképzelhető, hogy neki magának kell igazolnia: minden bevétele tiszta forrásból származik. A vagyonosodási vizsgálatok lefolytatására 1996 óta van törvényi lehetőség, de 2007 előtt viszonylag ritkán alkalmazták. A gazdaság kifehérítésének céljából azonban a kormány az idei évre tízezer ilyen vizsgálatot rendelt el, amihez az APEH ötszáz ellenőrt vehet fel.
Míg korábban a vizsgálatokat feljelentések vagy bírósági végzések alapján indították, jelenleg már az APEH maga határozza meg, kit von eljárás alá. Mivel idén már az illetékeket is az APEH szedi be, az adóhatóságnak rálátása van az illeték-köteles vagyontárgyakra (ingatlag és autó) is. Az APEH adatokat kérhet be bankoktól, földhivataloktól, cégbíróságtól, okmányirodától, közjegyzőktől és cégektől.
Az eljárás során az adózó vagyonát és életszínvonalát (például utazásait) hasonlítják össze a jövedelmével. Ha eltérést tapasztalnak, megfordul a bizonyítási teher, tehát az eljárás alá vont személynek kell bebizonyítania, hogy honnan származik a kérdéses összeg. Ha revizorok hiányt állapítanak meg, az után személyi jövedelemadót, bírságot és kamatokat is kell fizetni.
|
[
"Kubatov Gábor",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Bakonyi Ágnes",
"Szijjártó Péter",
"Gáspár Győző"
] |
Egy olyan bizalmi vagyonkezelővel birtokol felesben egy vadiúj médiacéget Vaszily Miklós, amely Mészáros Lőrinc pénzét forgatja, és amelynek a kedvezményezettje is a felcsúti milliárdos. A májusban bejegyzett Progress Média Hungary Kft. nevű vállalatba alig két hete félmilliárd forintot tettek be tulajdonosai. A végső pénzforrást elrejtő struktúra és az időzítés az előző napok Index körüli fejleményeinek fényében elég érdekes, még akkor is, ha az új vállalat a főtevékenysége alapján nem az online, hanem a tévés piacon fog ténykedni.
Az elmúlt hónapok legfontosabb médiapiaci fejleménye egyértelműen az Index szerkesztőségének előző vasárnapi bejelentése, amely szerint úgy látják, hogy veszélybe került a szerkesztőség függetlensége. A cikk megjelenéséhez vezető céges intézkedések és tervek mögött a piacon egyértelműen azt a Vaszily Miklóst sejtik, aki március végén maga jelentette be, hogy megszerezte az Index hirdetéseit és pénzügyeit menedzselő Indamedia Kft. 50 százalékos részesedését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Index nélkül tényleg nem maradna sok a szabad internetből MagyarországonA legnagyobb magyar internetes újság politikai befolyás alá kerülése megrendítő pofont adna az egész nyilvánosságnak.
Egy ilyen folyamat véghezvitele Vaszilytól egyáltalán nem állna távol, hiszen az elmúlt években Liszkay Gábor mellett ő volt a kormányközeli média egyik legfontosabb építője.
A vezetése alatt távolították el Sáling Gergőt az Origo éléről, amit követően megindult a portál propaganda lappá válása,
három évig irányította a közmédiát közvetlenül annak átalakítása után, közben
vezette a Mészáros Lőrinc, majd a fideszes médiaalapítvány tulajdonában lévő Echo TV-t,
jelenleg pedig a TV2 igazgatóságának elnöke.
Ezért önmagában jelzésértékű volt, amikor Vaszily feltűnt az Index körül. Igaz, az Indamedia, aminek a kormányzati médiaember a felét megszerezte, csak közvetett csatornákon tud befolyást gyakorolni az Index kiadójára: ez a cég folyósítja az Index bevételeit, irányít számos kapcsolt vállalkozást a blog.hu-tól a Totalcarig, és birtokolja azt a céget, amely az Indexet tulajdonló alapítványt alapította. Vaszily egyébként eleve egy kormányközeli médiavállalkozót, Oltyán Józsefet váltja az Indiamedia fele részének tulajdonosaként.
Vaszily tulajdonjogát azonban a lassan három hónappal ezelőtti nagy bejelentés ellenére a múlt hétig az Indamediában sem jegyezték be. Éppen ezért utánanéztük a cégnek, illetve annak, hogy a nagy átalakítónak milyen egyéb médiapiaci kötődései vannak.
Így bukkantunk a Progress Média Hungary Kft-re, amely hiába alig több, mint másfél hónapos cég, így is túl van már néhány érdekes cégjogi tranzakción. A vállalatot eredetileg Vaszily egy olyan céggel közösen alapította, amelynek egyik tulajdonosa Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere, Tima János, a másik pedig a Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmához köthető CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. igazgatósági tagja, Fedák István.
Tima és Vaszily közös üzletelése annyira nem meglepő, hiszen az alcsútdobozi alpolgármester amellett, hogy Mészáros Lőrinc több cégében is szerepet vállal, közben a TV2 igazgatóságában is bent ül Vaszily mellett.
Csakhogy Tima és Fedák közös cége csak egy rövid ideig volt tulajdonos, június 8-án eladta a részesedését az akkor épp egy hónapos vállalatban. A vevő a Bizalom Vagyonkezelő Kft. volt, amely – amint ez a nevéből is látszik – egy úgynevezett bizalmi vagyonkezelő, azaz egy olyan cég, amely a rábízott vagyont kezeli, úgy, hogy jellemzően nem derül ki, hogy ki adta a pénzt, és ki az egész elrendezés kedvezményezettje. Egy teljesen zavaros cégjogi ügylet végén egy ugyanilyen cég szerezte meg a TV2-t is valamikor tavaly, azaz ez a tulajdonosi forma egyáltalán nem ismeretlen a magyar sajtóban.
A Bizalom Vagyonkezelő tulajdonosa sokáig egy személyben Nagy László volt, aki egy szekszárdi vállalkozó. Pár héttel az adásvétel előtt azonban ebbe a cégbe is beszállt Tima János.*Tima azóta el is adta a részesedését, igaz, ezt még nem jegyezték be cégbíróságon. Itt azonban magának a cégnek kevésbé fontos a tulajdonosa. Sokkal érdekesebb, hogy ki az úgynevezett vagyonrendelő, aki a pénzt adja bizalmi vagyonkezelőnek, és ki a kedvezményezett, aki a hasznokat élvezi.
Ez az, ami általában nem szokott kiderülni, nem véletlenül bizalmi vagyonkezelés a tevékenység neve. Ezúttal azonban a cég valamilyen okból*Vélhetően, hogy igazolja bizalmi vagyonkezelői jogosultságát. benyújtott egy olyan jegybanki hatósági bizonyítványt a cégbíróságra, amelyben minden szereplőt nevesítenek. A június 2-i keltezésű dokumentum szerint pedig magának a cégnek a tulajdonosa valóban Tima és Nagy, a vagyonrendelő és a kedvezményezett azonban Mészáros Lőrinc.
Ez azt jelenti, hogy a cég, amely a TV2-t vezető és az Index hátterében megjelent Vaszily Miklóssal közösen birtokol egy médiavállalkozást, a felcsúti milliárdos vagyonát kezeli.
Méghozzá nem is keveset, hiszen azt követően, hogy a Bizalom Vagyonkezelő megjelent tulajdonosként a Progress Médiában, rögtön beletett a cégbe 500 millió forintot. Ezért ráadásul nem is kért sokat, mindössze annyit, hogy a korábban 46,7 százalékos részesedése 50 százalékra emelkedjen. Azaz jelenleg Vaszily és a Mészáros Lőrinc százmillióit kezelő cég fele-fele arányban birtokolja a jelentős likviditással rendelkező vállalatot.
Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek ugyan nagy előnye, hogy elrejtheti a pénz forrását, de közben be is korlátozza a vagyont biztosító mozgásterét, hiszen a vagyonrendelő elvileg jogszabály szerint nem utasíthatja a vagyonkezelőt. Más kérdés, hogy a felek közötti szerződésben ezt a kérdést kezelni lehet, és ezt a szerződést nem kell nyilvánosságra hozni.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy mire készül a pénzel a Progress Média. A céget megkerestük, és a vállalkozás ügyvezetője, Kovács Gergely – aki egyébként az egyik a közmédia és a TV2 csoport reklámjait értékesítő Atmedia anyacégének, a Visus Investnek is az ügyvezetője – szűkszavú válaszában elmondta, hogy sem az Index vagy az Indamedia, sem a TV2 körül nem fog szerepet vállalni a Progress Média, és a cég tévéműsor gyártásra készül.
Mészáros Lőrinc személyes feltűnése mindenesetre komoly fordulat, ilyenre ugyanis nem igazán volt példa azóta, hogy a felcsúti milliárdos ingyen és bérmentve átadta médiabirodalmát a fideszes médiaalapítványnak.
Megkerestük az ügyben a Bizalom Vagyonkezelőt is, és sikerült is elérnünk Nagy Lászlót, ő azonban nem kívánt arról nyilatkozni, milyen médiapiaci terveik vannak. A Mészáros csoportnál pedig – akiktől egyebek mellett azt kérdeztük, hogy hány befektetési alapban, magántőkealapban, bizalmi vagyonkezelőben, befektetési alapkezelőben van érdekeltsége Mészáros Lőrincnek – azt válaszolták, hogy a kérdéseinkre a válaszok nyilvánosan elérhetőek. Ez alól a zárt magántőkealapok képeznek kivételt, amelyekre azonban általánosságban igaz: nem nyilvánosak, hogy kiknek a pénzét kezelik. Így ezekkel kapcsolatban értelemszerűen ők sem rendelkeznek információkkal.
Közélet index Mészáros Lőrinc Vaszily Miklós Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Vaszily Miklós",
"Tima János",
"Nagy László",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Fedák István",
"Tima János.*Tima",
"Liszkay Gábor",
"Oltyán József",
"Kovács Gergely",
"Sáling Gergő"
] |
Ötcsillagos ügyeskedés: újabb értékes telek került a debreceni önkormányzati cégvezetőhöz
Lapunk múlt heti számában tártuk fel: a debreceni önkormányzat tulajdonában álló Cívis Ház Zrt.-t igazgató Kováts Ákos olyan ügyesen privatizált egy értékes ingatlant, hogy a telket megvásárló cég, a Déco Apartman Kft. fél év múltán észrevétlenül került a tulajdonába. Kovátsnak ehhez egy stróman vállalkozóra, jó adag furfangra, a közgyűlés felületességére és közvetlen munkatársa segítségére volt szüksége, akit szintén belerántott az ügyletbe.
Kováts a történteket elismerte, ugyanakkor szerinte csupán egy kínálkozó üzleti lehetőséggel élt. Érvelése szerint visszaélésről azért nem lehet szó, mert többször meghirdették a telket.
Nem a fenti, Antall József utcai azonban az egyetlen olyan ingatlan, amely a Cívis Ház Zrt.-től feltűnően rövid úton került Kováts Ákos érdekeltségébe. Egy másik értékes belvárosi telket is megszerzett a Kováts tulajdonában álló Déco Kft. Egy Miklós utcai ezer négyzetméteres ingatlanról van szó, amelynek értékesítéséről a város közgyűlése tavaly márciusban döntött. A hétlakásos épület évek óta lakatlan volt, 40 millió forintra értékelték a hivatal által felkért ingatlanbecslők.
Az értékesítésről szóló szerződést 2018. november végén írták alá az önkormányzat közzétételi listája szerint (ezen az ötmillió forintnál nagyobb ügyleteket részletezik). E szerint az ingatlant egy Cseh Krisztina nevű nő vásárolta meg. Ilyen néven létezik egy ingatlanközvetítő, aki éppen debreceni ingatlanokat forgalmaz, ő telefonon azt mondta, nem róla van szó. A vásárlás azért furcsa, mert a nő neve nem szerepel a tulajdonlapon. Erre az lehet a magyarázat, hogy elmulasztotta a földhivatali bejegyzést, így nem is kerülhetett fel a neve a tulajdonlapra.
Az ügylet azért vet fel kérdéseket, mert néhány hét múltán megvált az ingatlantól. A földhivatali irat szerint az ingatlan 2019 januárjában adásvétellel került a Déco Kft. tulajdonába. Azaz Kováts Ákos cége minden bizonnyal a nőtől vásárolta meg azt, utóbbinak így strómanszerep jutott.
Hogy pontosan miként zajlott az üzlet, mi történt 2018. november vége és 2019 januárja között, és hogy Kováts Ákos ismeri-e Cseh Krisztinát, a vezérigazgatótól próbáltuk megtudni. Ám mindössze azt közölte: az ingatlanról magánszeméllyel kötött adásvételi szerződést, a részletekről nem jogosult tájékoztatni.
A Miklós utcai telken az építkezés jelenleg is zajlik, a cég honlapja alapján 26, ötcsillagos szállodai szobának megfelelő garzonlakást alakítanak ki.
Kováts múlt héten bemutatott ingatlanügye nagy port kavart a városban. A polgármesteri hivatal érdeklődésünkre a Fidesz-frakció közleményét továbbította. E szerint a vétellel előálló cég semmilyen kapcsolatban nem állt a Cívis Házhoz, vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-hez, illetve az önkormányzathoz köthető személlyel. A feltárt ügyről sem a városvezetésnek, sem a Vagyonkezelőnek nem volt tudomása, ezért utóbbi vezérigazgatója vizsgálatot rendelt el.
Mindenesetre feltáró cikkünk megjelenése óta az ellenzéki pártok egymásra licitálva próbálnak politikai tőkét kovácsolni az ügyből. Kőszeghy Csanád Ábel, a Momentum, a Jobbik és az LMP polgármesterjelöltje Kováts lemondását követelte a Cívis Ház vezérigazgatói tisztségéről. Varga Zoltán (DK, MSZP, PM, Szolidaritás) városvezető-jelöltje pedig rendkívüli közgyűlés összehívását és Kováts visszahívását sürgette. Sőt, Varga Zoltán a Miklós utcai ügylet feltárásával kísérletezve pontatlan és megalapozatlan állításaival Papp László polgármesterre (Fidesz–KDNP) is megpróbálta ráhúzni a vizes lepedőt, amivel a debreceni Fidesz haragját is kiváltotta. Ezzel politikai csatározás tárgyává vált az ügy, ám a kölcsönös üzengetésben a felek nagyon elbeszéltek egymás mellett. Kováts korábban lapunknak azt írta, esze ágában sincs lemondani. Szerinte ugyanis nem történt olyan dolog, ami személyével szemben bármilyen intézkedést igényelne.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/40. számában jelent meg október 4-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/40. számban? Itt megnézheti!
|
[
"Kováts Ákos"
] |
[
"Cseh Krisztina",
"Papp László",
"Varga Zoltán",
"Kőszeghy Csanád Ábel"
] |
Folytatódik a magyar gazdaság simicskátlanítása. A folyamat legújabb állomása, hogy Orbán Viktor barátja, a Videoton FC tulajdonosa, Garancsi István vásárolta meg a reklámpiacon szereplő spanyol–magyar ESMA Zrt. részvényeinek 100 százalékát. Az ESMA megszerzésével Garancsi most Simicska Lajos területére nyomul be. A cég a közterületi reklámpiacon aktív ugyanis – ez az a terület, ahol Simicska Mahir Zrt.-jének is fontos pozíciói vannak. Illetve – úgy tűnik – már csak voltak.
Az ESMA Zrt. tulajdonában van egyebek között a villanyoszlopreklámok joga, amelyek használatát három éve törvény tiltja. Ez jelentős bevételi forrástól fosztotta meg az ESMA-t. A Népszava értesülései szerint azonban a tiltás hamarosan megváltozhat, mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál már készül a törvénymódosítás, amely újra megengedné a lámpaoszlopokra illesztett plakátokat.
Az ESMA-t egyébként 2009-ben a Mahir is meg akarta vásárolni, de a menedzsment akkor még ellenállt. Ezt követően született meg az a törvény, amely megtiltotta a lámpaoszlopreklámokat.
"Az a meggyőződésem, hogy az egész ország, így az én személyes érdekem is az, hogy a jelenlegi kormányt váltsák le. Bárkinek segítek, akinek ez a célja. Akár a rendelkezésemre álló természetbeni eszközökkel, akár pénzzel" – nyilatkozta akkor a HVG-nek Bleuer István, az ESMA tulajdonosa.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
|
[
"Simicska Lajos",
"Orbán Viktor",
"Garancsi István"
] |
[
"Bleuer István"
] |
Számháború, freudi elszólások, röhögő egyetemisták, gárdázó ellendrukkerek – címéhez képest meglepően izgalmasnak bizonyult a Korrupció és elszámoltatás elnevezésű vitaest az ELTE-n.
A Jövőképp! – Fiatalok Magyaországért Egyesület szervezésében az Orbán-kormány két volt elszámoltatási biztosát: Budai Gyulát és Papcsák Ferencet ültették egy asztalhoz volt tanárukkal, Hack Péter jogásszal és Alexa Noémival, a Transparency International (TI) korrupció-ellenes szervezet magyarországi vezetőjével. Az ELTE lágymányosi campusában kedden tartott vitaesten Alexa Noémi és Hack Péter bemutatták a TI európai korrupció-jelentését, ami hazánkat a közepesen korrupt országok közé sorolja, többek között megállapítva, hogy a magyar állam érdekcsoportok foglyává vált. Ezzel a minősítéssel az európai középmezőny aljára kerültünk, megelőzzük többek között Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. (A tanulmányról szóló korábbi cikkünket itt olvashatják: >>>). Budai Gyula és Papcsák Ferenc pedig az elszámoltatás sikereit ecsetelték, némi önkritikát is gyakorolva az általuk is "neuralgikusnak" tartott pártfinanszírozás rendezetlensége terén.
Budai Gyula szerint komoly társadalmi elvárás volt 2010-ben az előző kormány korrupciógyanús ügyeinek feltárása, az elszámoltatásnak azonban már volt hagyománya – és itt rögtön egy személyes sérelmével is felhozakodott, miszerint ő és Papcsák voltak Keller László szocialista közpénzügyi államtitkár "ámokfutásának első áldozatai". Őt az ügyvédi kamarában próbálták szerinte ellehetetleníteni, míg "jóbarátja", Papcsák Ferenc ellen büntetőfeljelentést is tettek annak idején (történetesen Budai volt a védője), de mindhiába.
Nulla, mint siker
A felvezetés után Budai egy komplett parlamenti vitát levívott önmagával: felsorolta az ellenzéki vádakat, miszerint ez nem elszámoltatás, hanem leszámolás, politikai boszorkányüldözés. Cáfolat gyanánt pedig azt hozta fel, hogy számos büntetőeljárás (BKV-, Hagyó-, Zuschlag-ügyek) még a kormányváltás előtt indultak, úgyhogy "semmi új nem volt a nap alatt". Majd feltette a kérdést, vajon mitől sikeres az elszámoltatás? A választ a statisztikákban vélte meglelni, bár az egyetemista közönségben némi fejszámolás után mosolyogva konstatálták, hogy a siker azt jelentené, hogy 1442 lefolytatott vizsgálatból egyetlen sem jutott el ítéletig, bírósági szakaszba is csak 7 ügy jutott el. (Összesen 61 ügyben tettek feljelentést, ezek felében rendeltek el nyomozást, összesen 47 gyanúsított van és 39 embert vádoltak meg eddig.) Az ügyek elhúzódását Budai Gyula a jogrendszer lassúságával, túlterheltségével és a bürokráciával magyarázta.
Igazság meg sehol?
Budai ezek után újabb vitát folytatott le önmagával – ismét megmosolyogtatva közönségét – arról, hogy mennyi közpénzt tudtak az elszámoltatás során visszaszerezni: "ezt a vitát a sajtóval lefolytattuk, ebben senkinek nincs igaza". A végösszeg szerinte százmilliárd fonint körüli lehet, "tudják, milyen jól jött ez az ezer sebből vérző költségvetésnek?" Több vizsgált cég az eljárás megindítása után hogy, hogy nem, visszafizette a felvett állami hitelt, szerinte ettől sikeres az elszámoltatás.
'Ha hárman tudnak róla...'
Budai Gyula ezek után újabb kritikákra reagált; a szélsőségesek azt hiányolják, mondta, hogy miért nincs minden volt kormánytag börtönben, a fideszes szavazók pedig lassúnak, körülményesnek tartják az elszámoltatást. Budai válasza: "nem voltam nyomozó hatóság", ez megint csak a sajtó téves interpretációja. Mint kiderült, ez Budai másik nagy sérelme, hogy tudniillik "Budai Gyulát beskatulyázták egy pozícióba", pedig ő nemcsak az elszámoltatásért felelt, hanem a korrupció elleni küzdelemért is. A korrupció elleni harc azonban nem annyira látványos, ahogy maga a korrupció sem az – "ha már hárman tudnak róla, az már nem jó", mondta az egyre szélesebben vigyorgó hallgatóságának.
Érdekcsoportok foglya
Budai sikertörténetét nem igazán támasztotta alá a Transparency kutatása, amelyet Hack Péter és Alexa Noémi ismertetett, sőt: megállapításuk szerint Magyarországon olyannyira meggyengültek az intézmények – a pártoktól az üzleti szférán át az igazságszolgáltatásig –, azaz olyan magassá vált a korrupciós kockázat, részint a korrupció ellen fellépni képes intézmények politikai befolyásoltsága miatt, hogy az állam mára "érdekcsoportok foglyává vált". Hack Péter (korábbi SZDSZ-politikus) arról beszélt, hogy már a 2007–2008-as elemzésük is kritikus volt, a 2011 végén lezárt újabb felmérés ehhez képest is romló tendenciát mutat, az azóta – idén – bekövetkezett változások (alaptörvény, igazságszolgáltatási, választási rendszer átalakítása) pedig még tovább rontottak a helyzeten, vagyis tovább növelték a kockázatokat. A három legfertőzöttebb terület a politika (párt- és kampányfinanszírozás), az üzleti szféra, valamint a kormányzati korrupcióellenes szervezet. Ezek a pillérek a leggyengébbek, a legerősebbek pedig a választási szervek – ezért Hack szerint a választási törvény módosítása helyett inkább a politikával, vagyis saját házuk táján kellett volna kezdeni az átalakításokat. (Később Budai Gyula félig viccesen közbevetette, hogy a korrupcióellenes szervezetekre adott 47 pont nem is olyan rossz az 50-ből, de Alexa Noémi lehűtötte, hogy 100 pont volt a maximum).
Komisszárok kíméljenek
Alexa Noémi előadása szerint az elmúlt években jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere, ebben 2007 óta egyértelműen romló tendenciát regisztráltak. Számos intézményt politikai kinevezettek vezetnek, ezek függetlensége nem garantált, a jogalkotás kiszámíthatatlan és átláthatatlan, a korrupcióellenes szervezet gyenge, sorolta az elmúlt évek változásait. Alexa már azt sem érti, miért van egyáltalán szükség elszámoltatási kormánybiztosra, ha van független rendőrség és ügyészség? Olyan szintre kell hozni szerinte a hatóságokat, hogy ne legyen szükség újabb intézményekre. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány tavasszal bejelentett korrupcióellenes programja csak a központi közigazgatásra vonatkozik, éppen a legsérülékenyebb pillér: a pártok maradtak ki belőle.
Mind foglyok vagyunk
"Magyarország semmivel sem rosszabb ország, mint a világ bármelyik országa, közép-európai mércével pedig kifejezetten erős jogrendszerünk van" – próbálta ellensúlyozni a Transparency lesújtó kritikáját Papcsák Ferenc (Budai hivatali elődje, fideszes képviselő), azt pedig "óriási dolognak" nevezte – szintén derültséget keltve –, hogy szólásszabadság van. Papcsák – szintén parlamenti felszólalásait idézve – szabadságharcozással folytatta, mondván minden állam érdekcsoportok foglya, az "USA-tól Namíbiáig", csak az nem mindegy, milyen érdekcsoportok befolyásolnak. Az elmúlt nyolc évben szerinte a spekulatív tőke foglyává vált az ország – lám-lám, kik adósították el a devizahiteleseket –, a világot átszövő érdekcsoportokkal küzd a kormány, ami "nem egyszerű feladat".
Bonyolult dolgok
Papcsák Ferenc újabb vidám pillanatokat szerzett a hallgatóságnak, amikor a közbeszerzési visszaélésekbe bonyolódott: szinte legendává vált, mondta, hogy a tendereket korábban offshore hátterű cégek nyerték, "most ilyesmi nem történhet meg", hiszen a pályázóknak nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi hátterüket (ennek köszönhetően derült ki, hogy a Közgép mögött valóban Simicska Lajos áll – A Szerk.). A közönség azt is díjazta, amikor az elszámoltatási eljárások elhúzódását Papcsák azzal magyarázta, hogy a "kisnyomozók" nem értik ezeket a bonyolult ügyeket. Ezt Budai ráadásul azzal fejelte meg, hogy az elkészült 110 vizsgálati jelentésük összeseen 2500 oldalas, az pedig rengeteg. Az eljárások azért is ilyen hosszadalmasak szerinte, mert sok privatizációs ügy a rendszerváltásig nyúlik vissza, az idő múlásával ezeket egyre nehezebb felderíteni. (Később még egy számháborút levívtak, amikor Hack Péter – a törvénybe foglalt korrupcióra vonatkozó kérdésre – a földtörvényről azt mondta, hogy az a nagybirtokosoknak, főleg a kormányoldalhoz közelebb állóknak kedvez. Budai azt válaszolta, tudna statisztikát mondani, de nem mond, az 1100 nyertes pályázat között egyetlen nagybirtok sincs, a megítélt átlagosan 10-50 hektáros területek "kis-közepes" birtoknak számítanak, az viszont tény, hogy az állattartókat részesítették előnyben a földbérleti pályázatokon, márpedig az állattartáshoz nagyobb terület kell).
Közös dolgaink
A közönséget leginkább a "fogoly-dilemma" érdekelte, az egyik kérdésre, miszerint ez alatt Simicska Lajost kell-e érteni, Alexa Noémi azt felelte, ez is jó példa, ahogy az is, amikor a kormánypárti frakcióvezető elismeri, hogy a barátja írta a dohánykereskedelmi törvény módosítását, akinek a cégének a változtatás kedvez – "de nem teljesen újkeletű jelenségről van szó". Egy másik kérdésre – mekkora az összefonódás a két politikai oldal között – Hack Péter válaszolt: látszik, hogy vannak közös érdekek, akárki van hatalmon, óvakodik a változtatástól, különösen a párt- és kampányfinanszírozás kérdésében: 22 éve áll fenn a közös érdekrendszer, ami szembenáll az átláthatóság és a számonkérhetőség követelményével. Budai Gyula azzal vágott vissza, hogy Hack már csak tudja, hiszen jóval régebb óta politizál, mint ő, de azt elismerte, hogy 22 év alatt valóban nem történt látványos változás, "de még van két évünk". Innentől már többen pukkadoztak a nevetéstől, főleg Hack Péter válaszán: "türelem, az mindig van". Az estét Budai koronázta meg, amikor egy Schiffer Andrással korrupció-ügyben vívott parlamenti vita apropóján megemlítette, hogy Schiffer amúgy a barátja, "vannak közös dolgaink", mármint együtt játszottak a Vasasban – ezt már Papcsák sem bírta nevetés nélkül.
Állnak rendelkezésre
A továbbiakban azon vitáztak, hogy ki miatt fulladtak kudarcba a kampányfinanszírozásról folytatott – a Transparency által moderált – pártközi egyeztetések. Papcsák Ferenc szerint a Fidesz nyitott volt rá, de az első egyeztetésen az ellenzék nem vett részt, a másodikra ő nem tudott elmenni, aztán a Transparency "megsértődött", és nem hívta össze többé. De "sohasem késő elkezdeni", amúgy pedig a kampányfinanszírozás témája szerinte is "neuralgikus pont". Alexa Noémi emlékeztetett, hogy 2007-ben kezdték szervezni az egyeztetéseket, konferenciákat, workshopokat, előadásokat tartottak – "ennél több szakmai egyeztetést nehéz lenne összehozni". Mégsem sikerült megegyezniük a pártoknak (leszámítva a tavaszi hatpárti nyilatkozat tető alá hozását), "vagy éppen, hogy nagyon könnyen megegyeztek, ezért nincs előrelépés". Legutóbb pedig a Fidesztől nem tudtak időpontot kérni, a kétharmados többséggel rendelkező párt részvétele nélkül pedig nem látták értelmét a találkozónak. Papcsák ismét azzal hárított, hogy más elfoglaltsága volt, de biztosította a Transparencyt, hogy bármikor áll a rendelkezésükre, "akár ma délután, vagy ma este" (ez este 8 körül hangzott el – Ny. M.).
Polgármester nem cibál
Az esemény fényét még tovább emelte, hogy a rendezvényt a "Változást 2014" mozgalom aktivistái is megtisztelték, mint kiderült, azért, hogy Papcsákot mint zuglói polgármestert faggassák a gárdistákkal megtartott önkormányzati Turul-avatásról (Október végén a Magyar Nemzeti Gárda tagjainak részvételével avatta fel a szobrot a zuglói önkormányzat, a szintén fideszes alpolgármester jelenlétében.) Papcsák kérésükre sem határolódott el a gárdistáktól, csak a felelősségtől: önkormányzati rendezvényen báki megjelenhet, mondta, ami "fantasztikus erénye a demokráciának", ahogy az is, hogy az aktivisták elmondhatják véleményüket, és nem vezetik ki érte őket a teremből, mint ahogy a kommunizmusban vele tették volna. Az meg a hatóságok dolga, hogy ki milyen formaruhát visel – a polgármesternek nincs felhatalmazása, hogy bárkiről lecibálja a pólóját, "önökről sem fogom", ezért azt javasolta, forduljanak inkább a rendőrséghez.
Szóbeli helyett
A két volt elszámoltatási kormánybiztos egyébként – éppen az ellendrukkerek láttán – még a vita előtt arra kérte a szervezőket, hogy a közönség soraiból ne tehessenek fel szóban kérdéseket, csak írásban – biztos, ami biztos.
|
[
"Budai Gyula",
"Papcsák Ferenc",
"Simicska Lajos"
] |
[
"Keller László",
"Alexa Noémi",
"Schiffer András",
"Hack Péter",
"Ny. M."
] |
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította az Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeni vagyonnyilatkozati eljárást, amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezett, írja az MTI.
Varju László, a DK elnökségi tagja, független parlamenti képviselő elmondta, pártja decemberben indítványozott eljárást, szerintük ugyanis a kormányfő vagyonnyilatkozatai
minden részletükben biztosan nem fedhetik a valóságot, mivel a miniszterelnök vagyonosodását a fizetése mértéke soha nem igazolta. Ám a mentelmi bizottságot vezető KDNP-s Vejkey Imre ezt valamiért nem tartotta érdekesnek
− fogalmazott Varju László.
A DK most azt szorgalmazza, hogy Orbán Viktor személyesen számoljon be vagyonosodásának körülményeiről a mentelmi bizottság előtt.
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[
"Varju László",
"Vejkey Imre"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.