text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe.
Csak a nádas zúgása hallatszik a gárdonyi Panoráma szabadstrandon: a kikövezett sétány szinte teljesen néptelen, legfeljebb egy-egy kutyasétáltató, szelet próbálgató szörfvitorlás jár erre október közepén. A strand bejáratától néhány méterre üres plakáthely árválkodik, még látszanak rajta egy sietősen letépett hirdetmény ragasztónyomai. Korábban őrzés nélküli fizetős parkolást jelző tábla állt itt, a Google Maps 2018-as utcaképén a régi tarifák is láthatóak. Ezek a díjak azóta csak nőttek, idén nyáron egy autó parkolási napidíja ezer forint volt, de egy motorkerékpár után is elkértek ötszáz forintot. Jelentéktelen összeg, mondhatnánk, de a napokban pont emiatt robbant ki országos sajtóvisszhangot kiváltó botrány a Fejér megyei településen. A strand két bejárata között 200 méteren húzódó földcsík közterület, amin minden strandszezonban több tucatnyi autó áll. Gárdony azonban bagóért adta ezt bérbe a Panoráma strand üzemeltetőjének, Dávid Zoltán helyi önkormányzati képviselő cégének.
A Gárdonyi Közlöny Facebook-oldal által kiszúrt 2017-es szerződésmódosítás szerint a Dávid Víz-Szer Kft. szezononként mindössze 55 ezer forintért bérli és adja ki parkolóként a 600 négyzetméteres földsávot. Az alul árazottnak tűnő önkormányzati szerződés miatt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rendőrségi feljelentést tett, a Gárdonyi Rendőrkapitányság pedig már nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz. Mi mindenben a szabályokat betartva jártunk el – hangoztatta Tóth István, Gárdony fideszes polgármestere, amikor a közterület bérbeadásáról kérdeztük. A település vezetője szerint a balliberális sajtó és politikusok egy kiragadott részletet nagyítottak fel, melyet csak a teljes történet ismeretében lehetne helyén kezelni.
"A Panoráma üzemeltetése 2011-ben került vissza korábbi bérlőjétől az önkormányzathoz. Választanunk kellett, hogy átvesszük a fenntartás terheit, vagy új pályázatot írunk ki rá. Az utóbbi mellett döntöttünk, de csak a második körös pályázat előtt jelentkezett Dávid Zoltán, hogy neki élete álma lenne egy szabadstrand üzemeltetése" – idézte fel az előzményeket Tóth.
Az érdeklődést tett követte, az önkormányzat pénzügyi bizottságát is vezető Dávid Zoltán cége egyedüli pályázóként nyerte el az üzemeltetési jogot. A szerződés értelmében a Dávid Víz-Szer szezononként 800 ezer forintért bérli és tartja fent Panoráma teljes partszakaszát – cserébe hozzá folynak be a büfék helyhasználati díjai és a parkolóbevételek. Mint kiderült, utóbbi megoldás teljesen megszokott Gárdonyban, az önkormányzat a 6-7 helyi strand mindegyikénél lemondott a parkolási díjról az üzemeltetés fejében. A problémát mégis a parkolás jelentette: Tóth elmondása szerint a szabadstrand vendégei nem hajtottak be a fizetős zónába, inkább a közterületnek számító sávon álltak meg, amit Dávid Zoltán cége tart rendben. A vállalkozó jelezte, így már nem éri meg a strandüzemeltetés, és döntés elé állította az önkormányzatot: vagy visszaadja a Panorámát, vagy megkapja a vendégek által használt közterület üzemeltetési jogát is.
"Úgy voltunk vele, hogy inkább segítünk: jelképes, 55 ezer forintos éves díjért átadtuk ezt a területet is a cégnek, Dávid Zoltán pedig vállalta, hogy karbantartja a helyet" – magyarázta a városvezető.
Tóth szerint a Dávid Víz-Szernek nincsenek óriási bevételei, a szezon legfeljebb három négy-forgalmasabb hétvégét jelent a Velencei-tónál. Amikor emlékeztettük, hogy a Gárdonyi Rendőrkapitányság mégiscsak hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódik a bérbe adott terület miatt, azt mondta: nyugodt szívvel áll bármilyen bíróság, rendőrség elé. Egy 2014-es gárdonyi rendkívüli ülésen - a jegyzőkönyv szerint - egyébként felmerült, hogy pályázatot kellene kiírni a 600 négyzetméteres terület hasznosítására, mert itt parkolót üzemeltetni üzletileg előnyös, ennek ellenére már ezen az ülésen bérbe adták a területet. Érdekesség, hogy az ülésen maga Dávid Zoltán beszélt arról, hogy ő ezt a kis földdarabkát nem parkolóként hasznosítaná. A polgármester megerősítette, hogy a Dávid Víz-Szer valójában már hat éve bérli a területet és szerinte abban nincs összeférhetetlenség, hogy Dávid Zoltán a pénzügyi bizottság elnöke, mert személyesen nem vett részt cége kérelmének elbírálásában. Hogy Dávid mennyit profitálhat a strand és a két parkoló üzemeltetéséből, nem egyértelmű; a képviselő nem vette fel a telefont, nem reagált a témában elküldött levelünkre sem. A kinti parkoló bevétele mindenesetre egyetlen forgalmas nap alatt megtérítheti az 55 ezer forintos bérleti díjat akkor is, ha csak 30 férőhellyel számolunk. A benti fizetős zóna szintén jövedelmező lehet, és a strandon dolgozó három büfés és sportszerkölcsönző is több százezer forintos helyhasználati díjat fizethet – egyikük 450 ezer forintos tételt említett kérdésünkre. Emellett, a Dávid Víz-Szer profitál a 200 forintos díjjal működő nyilvános vécéből is. A strand üzemeltetésének és a személyzet fenntartásának ugyanakkor szintén vannak költségei. Az Opten cégadatbázisa szerint az egyfős cég a tavalyi évet mindenesetre 20 milliós nettó bevétellel és 20,5 milliós kötelezettségvállalással zárta, 3,5 milliós veszteség mellett.
|
[
"Dávid Zoltán"
] |
[
"Tóth István",
"Schmuck Erzsébet"
] |
Új szereplők kerülhetnek elő
Kulcsár Attila szerint a fel nem tárt igazságról szól majd az új eljárás
Eddig sikeresen elkerülték a felelősségre vonást a Kulcsár-ügy haszonélvezői, ez a közeljövőben változhat – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kulcsár Attila, aki szerint éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy új nevek is előjöhetnek a megismételt elsőfokú eljárásban. A K&H Equities Rt. volt befektetési tanácsadója hangsúlyozta, a brókercégnél történtek nincsenek feltárva, tisztázni kell, hogy a konkrét tranzakcióknak mely ügyfelek voltak a haszonélvezői. – Hatalmas, esetenként milliárdos összegeket kaptak olyanok, akik nem is voltak károsultak – fogalmazott a nem jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélt Kulcsár Attila. Elmondta, hogy volt olyan személy kiemelt ügyfelei között, akiket szerinte valójában nem is ért kár, sőt állami források bevonásával gyarapodott a portfóliójuk. Sokan közülük ráadásul kétséges választott bírósági döntések nyomán további százmilliókkal, milliárdokkal gazdagodtak.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A interjút a keddi Magyar Nemzetben olvashatja.
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
Önjáró bírósági végrehajtó vasalja be Portikék uzsorázásba fektetett olajos pénzeit
Önjáró, jogerős bírósági ítéleteket figyelmen kívül hagyó végrehajtó dolgozik azon uzsorások keze alá, akik még jelenleg is Portik Tamásék egykori olajos pénzeit forgatva semmiznek ki egykor rászedett embereket. A rendkívül jól jövedelmező üzlethez a minimális befektetésen kívül a jelek szerint csak türelem kell, így lehet realizálni húsz éve kölcsönadott kétmillió forintra csaknem ötvenhétmilliós kamatot. Történetünk bírósági végrehajtóját – ahogy sok más társát – az az átgondolásra szoruló törvény védi, amely szinte teljes szabadságot ad neki, hogy a még együttműködésre is hajlandó adósok életét ellehetetlenítse, utóbbiaknak pedig szinte semmi joguk nincs akkor sem, ha tisztességesen szeretnék rendezni tartozásukat.
Megpanaszolt, és a még el nem döntött ügy ellenére folytatta a megkezdett eljárását az a bírósági végrehajtó, aki lépésével meggátolja egyik olvasónkat abban, hogy a korábban a tudta nélkül keletkezett uzsoratartozását tisztességes körülmények között rendezhesse. Mint arról korábban beszámoltunk, Steinitz Ilona volt élettársa az egykori olajos körökkel üzletelt, és húsz éve keletkezett egy kétmillió forintos tartozása, amely a férfi szerint jogtalan volt, mert hitelezői átverték. A tartozást különféle törvénytelen eljárásokkal a hölgy házára terhelték, a két évtizede tartó pereskedés decemberben ért véget a Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletével, amellyel a bíróság elutasította az asszony keresetét. A felperes azt szerette volna elérni, hogy a törvényszék a jogi eszközeivel élve csökkentse azokat az elképesztő mértékű kamatokat, amelyek a jogtalan tízmilliós főkövetelésre számítva még több, mint háromszorosára növelték a tartozás összegét . A bíróság döntése után a hölgy panaszt tett, mert az ügyben eljáró végrehajtó, Dienes Árpád nem vette figyelembe az ítélet azon részét, amely kimondta: a főkövetelés tízmilliós összege a több, nagy összegű törlesztés miatt jelentősen csökkent. A laikusok számára nehezen értelmezhető szándékkal meghozott jogszabályok szerint a kifogást ilyen esetben magához az érintett végrehajtóhoz kell benyújtani, aki továbbítja azt az illetékes bíróságnak, esetünkben a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Utóbbi a törvényi határidők miatt szinte biztos, hogy nem foglalkozott még Steinitz Ilona észrevételeivel, de a jelek szerint az önjáró végrehajtó újabb akcióba kezdett, az általa a napokban olvasónknak megküldött végrehajtási díjjegyzékben az eredeti tízmilliós főkövetelésen felül már nem a korábbi harminc, hanem csaknem ötvenhétmillió forint kamat szerepel. Annak ellenére, hogy az ügymenetben a végrehajtó szerez tudomást először az általa indított, kifogásolt intézkedés tartalmáról, mégis figyelmen kívül hagyja azt, ugyanúgy, mint annak a jogerős bírósági végzésnek a tartalmát, mely alapján a végrehajtást tovább folytatta.
Újragondolhatnák a törvényalkotók a bírósági kamatszámítás gyakorlatát
A témában megjelent korábbi cikkeink egyikében már megírtuk: rendkívül aggályos a bíróságok kamatszámítási gyakorlata, az utóbbi években ugyanis szinte alig volt infláció, Steinitz Ilona esetében a jogerős döntést meghozó bíróság mégis helyben hagyta, az először évi harminckét százalékban meghatározott kamatok mértékét, amelyeket később huszonnégyre mérsékelt, ehhez hozzátartozik, hogy utóbbi szintet az uzsorások megkérdezése után, azok igényei szerint állapította meg. Figyelemre méltó, hogy ekkora pénzromlás még a Gyurcsány, és Bajnai kormányok idején sem sújtotta nemzeti fizetőeszközünket. A kamatok kiszámításakor a bíróságok vélhetőleg a jogszabályokat követik, – igaz, eléggé szabadkezűen járnak el – ezt a gyakorlatot azonban újragondolhatnák a törvényalkotók, mivel a forint állapota nem indokolja, a rendkívül magas kamatszint pedig kizárólag a lakásmaffia szélhámosainak, és a velük szimbiózisban élő, a velük kapcsolatba kerülő adósokat gátlástalanul kizsigerelő végrehajtóknak kedvez. A jelek szerint Dienes Árpádot nem érdeklik az olyan apróságok, hogy egy még elbírálatlan ügyben folytatta intézkedését, és olyan követeléssel él, amelyről korábban egyetlen bírósági döntés sem rendelkezett.
Portik emberei vették át az uzsorakölcsön ügyét
Steinitz Ilona volt élettársa 1999 tavaszán vette át a kétmilliós kölcsönt egy azóta elhunyt férfitól. Az uzsorás az összeg átadását szerződéshez kötötte, majd azt felhasználva – állítva, hogy a nő élettársa korábban már csaknem tizenhárommilliót kapott – további szerződéssel, és az asszony tudta nélkül terhelte meg a nő ingatlanját. A kölcsönt adó – egyébként a fellelhető dokumentumok szerint hivatalos bevétellel alig rendelkező kisnyugdíjas – fizetési meghagyással élt a pár ellen, akiknek lakásán ekkor már jelzálogjog volt. Steinitz Ilonát ezután párja ismerősei keresték meg, és további tartozásokra hivatkozva azt ajánlották neki, hogy adja el a házát, abból kifizetheti a hiteleket, ellenkező esetben olyan emberekkel lehet konfliktusa, akik nem egyezkednek, és gyilkosok is vannak közöttük. Néhány nap múlva az ajánlattevők újra jelentkeztek, és jelezték, hogy kiszállnak az üzletből, mert a tartozás ügyének rendezését a Portik Tamáshoz akkoriban közel álló emberek vették át, velük pedig még ők sem mernek vitába szállni. Portik emberei rendszeresen zsarolni, fenyegetni kezdték a családot, a történtek miatt büntetőeljárás is indult, a perben aztán az ítélethirdetés előtt lecserélték a bírót, utódja az asszony beszámolója szerint már egyértelműen a vádlottaknak akart kedvezni, akiket végül bizonyíték hiányában fel is mentett. A tárgyalások rendszeres résztvevője volt az uzsorás is, aki ugyan nem volt érintettje a pernek, mégis a bíróság tudtával és beleegyezésével egyeztetett a zsarolókkal és a védőkkel. A hitelező úgy vette át a terheltektől a tartozást az engedményezési szerződés szerinti tízmillió forintért – amely összeget gond nélkül ki is fizette –, hogy közben minden ügyben költségmentességet kért a bíróságtól az alacsony nyugdíjára hivatkozva. Jellemző, hogy az uzsorás az ehhez hasonló ügyeit mindig azzal az egykori földhivatali vezetővel intézte, akit azért tartóztattak le a történtek időszakában, mert kiderült, hogy számos alkalommal nyújtott segítséget a trükkös csalóknak, uzsorásoknak, a fiktív ügyletekhez szükséges okiratokat pedig minden szabályt áthágva szakmányban gyártotta az otthonában.
A bírósági végrehajtók a lakásmaffia befejező emberei
Az idő pénz, ami Steinitz Ilona ügyében fokozottan igaz, és a végrehajtó által megadott kamatok mértékének ismeretében érthetővé válik, hogy az alpereseknek miért nem érdeke sürgetni, hogy hozzájussanak követelésükhöz. A fentiekből is látszik, hogy a csinos összeg döntő részét már régóta a kamatok teszik ki, amelyek az idő múlásával csak tovább gyűlnek. Az elhunyt kisnyugdíjas követelését a lánya és a felesége vette át, előbbi ügyvédként dolgozik, bár a Budapest Környéki Törvényszéken befejezett perben egy kollégája képviselte. A történetet ismerők szerint és lefolytatott rendőrségi vizsgálat alapján az öt éve elhunyt uzsorás 1995 és 2000 között legkevesebb háromszázmillió forintot helyezett ki a fentiekhez hasonló ügyekben, amelyekből más családok esetében is pereskedés indult, de Steinitz Ilonán kívül már mindegyikük feladta a küzdelmet, és vagy fizettek, vagy hagyták, hogy otthonaik a haszonlesőké legyenek. Steinitz Ilona tudomása szerint az örökös ügyvédnő fő profilja nem a jog, hanem a bajba került ingatlantulajdonosok lakásainak megszerzése, vagyis elhunyt apja tevékenységét folytatja. Ugyanez a jog ugyanakkor a megoldást kereső adóst sújtja, mivel egy bírósági perben is csupán indítványozhatja, hogy az ügyvédnő ingatlan ügyeit tárják fel, arra ugyanis az állampolgárnak nem ad lehetőséget a törvény, hogy a földhivatalban megtudhassa, egy adott embernek mennyi, és milyen ingatlan van a nevén, kiktől, milyen körülmények között szerezte meg azokat. Erre annak a bírósági végrehajtónak van joga, aki az ingatlanokat a fentiekhez hasonló módon felhalmozó ügyvédnő érdekében jár el.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
|
[
"Portik Tamás",
"Dienes Árpád"
] |
[
"Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu",
"Steinitz Ilona"
] |
Az idén is Tasnádi László, vagyis a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkárának cége, az ESG Holding Zrt. ellenőrizheti a jegyeket és bérleteket a menetrend szerinti Volánbusz-járatokon. Az erről döntő tenderen az első ajánlatból úgy tűnt, hogy a busztársaságnak – ahogy azt a korábbi években megszokhattuk – ezúttal is jóval többet kell majd fizetnie a munkáért, mint az elmúlt évben, ám az ESG az utolsó pillanatban talált a rendszerben valahol 140 millió forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÓránként 15 ezerért ellenőrzi a jegyedet a Volánbuszon a volt rendészeti államtitkár cégeA kormányból minden bizonnyal jórészt ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő Tasnádi László bevásárolta magát egy cégbe, amihez elkezdtek dőlni az állami megrendelések.
Mégis megy olcsóbban
A kormányból vélhetően ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő államtitkár többségi tulajdonában álló cég sikere ezúttal egyáltalán nem volt meglepetés, hiszen egy ideje már ez a vállalat végzi a jegyellenőrzést, illetve a vitel- és pótdíj beszedését is a Volánbusz Zrt-nek.
Ez nem volt mindig így, tavaly részletesen bemutattuk, hogyan szerezte meg a 2017-ben még csak másfél milliós árbevételű ESG a milliárdos megbízást, amelyhez komoly referenciákra is szüksége volt. Furcsa módon ebben épp az az üzleti kör segítette, amely korábban a munkát ellátta, és amelytől az ESG 60 százalékát is megszerezte Tasnádi. Ahogy akkori cikkünkben írtuk:
a Volánbusz számára jegy- és bérletellenőrzést végző üzleti kör lényegében lepasszolta a munkát egy cégnek,
amely egy időben ugyan szintén hozzájuk tartozott, de ekkor már Tasnádi László többségi tulajdonában volt.
Ekkorra már elég jól fizető megbízásról volt szó, mivel a jegyellenőrzés valamiért nagyon sokat drágult az elmúlt években, különösen Tasnádi László megjelenését követően. Tavaly az ESG már 15 200 forintért vállalata óránként a munkát, ami egy év alatt bő 15, három év alatt több mint 50 százalékos növekedésnek felelt meg. Az ár különösen ahhoz képest tűnt nagyon magasnak, hogy az akkori álláshirdetések szerint egy hasonló munkát ellátó ellenőrnek havi bruttó 300 ezer forintot ajánlottak. Így egy alkalmazott óránként a cégnek nagyjából 2200-2300 forintnyi költséget jelentett*Persze ezen kívül vannak más költségek is, de a különbség így is szembetűnő..
A mostani ajánlatában az ESG első körben még erre az árra is rádobott majdnem 15 százalékot, és 17 400 forintos óradíjat adott meg*Ezúttal a kiírásban a feladatok között feltüntették az “ellenőrzésekkel
kapcsolatos adminisztratív munkák" elvégzését is, az azonban nem egyértelmű egyelőre, hogy ez ténylegesen többletmunkát jelent-e.. Mivel más ajánlattevő nem volt*Az elvárt referenciák miatt túl sok nem is lehetett volna., a vállalatot kénytelen volt ezzel az újabb áremeléssel is győztesnek nyilvánítani a Volánbusz.
Csakhogy Tasnádi cége egy nappal az eredményhirdetés előtt felismerte, hogy óránként 1400 forinttal olcsóbban is el tudja végezni ugyanezt a munkát, és mivel ezt jelezték is a busztársaságnak, végül módosították a megállapodást.
Ez a váratlan engedmény a teljes szerződést nézve összesen 140 millió forint különbséget jelent.
Megkérdeztük az ESG-t, hogy milyen üzleti megfontolásból mondott le erről a már tulajdonképpen megnyert megbízási összegről, illetve mi változott az első és a második ajánlat közötti bő egy hónapban, hogy hirtelen ennyit tudott engedni, de cikkünk megjelenéséig a cég nem válaszolt (amennyiben ez megtörténik, cikkünket kiegészítjük).
A Volánbusz több mint 100 ezer órányi keretmennyiséget adott meg a 2021-es ellenőrzési munkára, így az ESG-nek még az önkéntes engedmény után is 1,6 milliárd forintot meghaladó bevételt hozhat a megbízás.
Beindult az üzlet
A társaságnak egyébként elég jól megy, amióta a volt államtitkár 2018 őszén megszerezte a cég többségét. A társaság 2018-ról 2019-re megtízszerezte az árbevételét, 2017-hez viszonyítva pedig majdnem ezerötszázszoros volt a növekedése. Két éve már masszív, 180 milliós nyereséget is termelt az ESG, amit a tulajdonosok teljes egészében ki is vettek a cégből. Egy részét egy összegben (ebből nagyjából 50 millió forint jutott Tasnádira), a többit pedig havi részletekben. Ez utóbbi jelenleg is valamivel több mint 4,3 millió forintot hoz minden hónapban a volt államtitkárnak*Egészen pontosan a cégnek, amelyen keresztül Tasnádi birtokolja az ESG 60 százalékát..
Az ESG sikere jelentős részben állami megrendeléseknek köszönhető. A társaság a Bisnode adatai szerint Tasnádi László tulajdonszerzése óta önállóan is több mint 3,8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el*Ezeknek egy része keretösszeg, ám az ilyen keretösszegeket a legtöbbször nagyjából kihasználják az állami cégek.. A Volán megbízások mellett végeztek, vagy végeznek őrzésvédelmi és vagyonvédelmi feladatokat például Pécsett, Kőbányán a vagyonkezelőnek, és a zalaegerszegi járműipari tesztpályán is.
Az igazán nagy pénz azonban még csak nem is ezekben az egyedi megbízásokban van. Ezeken túl ugyanis
az ESG több gigantikus keretszerződésbe is bekerült amióta Tasnádi a tulajdonos.
Már 2019-ben kiderült, hogy az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait 12 milliárd forintért láthatja el elvileg négy évig egy olyan, 9 cégből álló konzorcium, amelyet az ESG vezet. Ám ennél is nagyobb volt a MÁV szintén 2019-es tendere, amellyel a vasúttársaság egy 24,5 milliárd forintos személy- és vagyonvédelmi keretszerződést írt alá több más vállalat mellett velük is*Ez nem jelent automatikus megbízást, mivel versenyújranyitásos eljárás volt, ahol az egyes konkrét feladatokért elvileg a keretszerződésbe bekerült 11 cég külön versenyez. Az aláírás óta azonban az ESG már több ilyen konkrét megbízást is kapott a vasúttársaságtól..
Tavaly pedig az állami ingatlanokat üzemeltető Kiving Kft. és a Volánbusz őrzés-védelmi tenderén is sikerült befutniuk többedmagukkal. Előbbi 4,8, utóbbi 1,7 milliárdos megbízást jelent a nyertes konzorciumoknak.
Érdekesség, hogy a más cégekkel közösen elnyert megbízások során az ESG egyik partnere több esetben is az egykor a belügyminiszter, Pintér Sándor tulajdonában lévő, ma Tasnádi által irányított Civil Zrt. volt.
Vállalat ESG Holding Tasnádi László Volánbusz Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Tasnádi László",
"Pintér Sándor"
] |
[] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Módosult a vád Hagyó Miklós és társai perében
A vád módosítását jelentette be tegnap az ügyészség a Hagyó Miklós (képünkön) egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken zajló büntetőperben – értesült lapunk az ügy elsőrendű vádlottjának védőjétől. Kádár András arról tájékoztatott, hogy a vádhatóság egy 16 oldalas módosítást nyújtott be Hadnagy Ibolya tanácsvezető bírónak.
Ismert, Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig mintegy másfél milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet. A kiemelt büntetőügy áthelyezéséről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke döntött. Kecskeméten 2012. június 13-án kezdte meg a bizonyítási eljárást Hadnagy Ibolya bírói tanácsa, majd a Kecskeméti Törvényszék 2013 decemberében megállapította, hogy nem illetékes az ügy elbírálására, és azt áttette a Fővárosi Törvényszékhez. Ezután a Kúria arról döntött, hogy a Hagyó-pert a törvényszéknek kell tárgyalnia. Az újrakezdett eljárást 2014. július 1-jén nyitották meg Kecskeméten.
A tegnapi tárgyaláson elhangzott, hogy az ügyészi vádmódosítás értelmében az ügy kilenc- és tizedrendű terheltjét a vádhatóság már nem sorolja a bűnszervezetet alkotó vádlottak közé. A bizonyítási eljárás eredményeként egyes részcselekményeket kiterjesztettek több vádlottra is.
A vádmódosítás miatt a per csütörtöki fordulóján nem fejeződhetett be a bizonyítási eljárás, mert Hagyó védője erre hivatkozva kérte, hogy a védelem nyolc napot kapjon a módosítások tanulmányozására. A késedelem miatt az ügyész perbeszéde szeptember 12-e helyett október 15-én kezdődik, és a vádlottak számára tekintettel várhatóan több napig tart majd. A per szeptember 29-én folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken.
|
[
"Hagyó Miklós"
] |
[
"Hagyó Mikós",
"Kádár András",
"Handó Tünde",
"Hadnagy Ibolya"
] |
Egy hónappal elhalasztotta a BKV a használt buszok pályázatának eredményhirdetését, mert a Fővárosi Közgyűlés csak márciusban tárgyal a még hiányzó pénz jóváhagyásáról. Az elhíresült buszbeszerzést a napokban rendkívüli ülésen tárgyalják.
Soha nem volt a cég alkalmazottja - állítja kitartóan Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettese minden kérdésre, amely azt firtatja, milyen viszonyban áll a fővárosi közlekedési cég vezérigazgatójának, Antal Attilának a fia azzal az Alfa Busz Kft.-vel, amelyik egyedüliként indult a BKV használtbusz-pályázatán. Mint arról többször beszámoltunk, bombaként robbant a Heti Válasz híre: a tendert kiíró cég - a BKV - vezérigazgatójának a fia, Antal Zsolt az Alfa Busz Kft.-nél dolgozik. Azóta több forrásból pontos és kevésbé pontos információ, sőt találgatások is megjelentek a hírrel kapcsolatban. Ezt tisztázandó tegnap végül a vezérigazgató, Antal Attila a FigyelőNetnek kijelentette: a fia az Alfa Busz Kft. egyik alvállalkozójának dolgozott 2006 végétől 2007 végéig, de soha nem volt döntéshozói pozícióban, csupán logisztikai munkatárs. Antal hangsúlyozta, hogy az ominózus egy év alatt a BKV-nak semmilyen jogi kapcsolata nem volt az Alfa Busszal.
Információk szerint az Alfa Busz, a Volvóval közös konzorciumban, Genfben leselejtezett, hat-hét éves Volvo buszokat kínál, darabonként 48 millió forintért a BKV-nak. Szakértők szerint ez legalább 10-13 millió forinttal több, mint a tényleges piaci ár. Ha a tendert az Alfa Busz nyeri, akkor a BKV a piaci árnál 1-1,5 milliárd forinttal többet fizet a járművekért.
Az ügy egyelőre zavaros, s egyesek szerint egyre inkább az lesz. A BKV mindenesetre két nappal ezelőtt úgy döntött, hogy egy hónappal elhalasztja az eredményhirdetést, igaz, nem a pályázat körül kialakult botrány miatt, hanem azért, mert a Fővárosi Közgyűlés akkor tárgyalja a BKV költségvetését - tudtuk meg Regőczi Miklóstól. A kommunikációs vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta azonban, hogy a döntés az eredetileg tervezett időpontban, február 20-án megszületik, de eredményt csak egy hónappal később hirdetnek. Attól kezdve a közgyűlésen a sor, a politikusoknak kell eldönteniük, elfogadják-e a döntést, s megszavazzák-e a cég költségvetését, amely a hiányzó hárommilliárd forintot is tartalmazza.
Az ügyben egyébként vizsgálatot kér a főpolgármester, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága és a Fidesz fővárosi frakciója is. A pályázat körüli eseményekről példátlanul nagy a titkolózás, szinte minden a színfalak mögött zajlik - nyilatkozta lapunknak Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának a tagja.
|
[
"Antal Attila",
"Antal Zsolt"
] |
[
"Vitézy Dávid",
"Regőczi Miklós"
] |
Nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogták a csődbe ment Ybl Bank volt vezetőjét, O. Nagy Imrét pénteken, Bécsben. O. Nagy Imrét nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt jogerősen négy év börtönbüntetéssel, négy év közügyektől való eltiltással, valamint tízmillió forint vagyonelkobzással büntette a Fővárosi Bíróság 1996 decemberében.
Az Ybl Bank korábbi fő tulajdonosát 1997-ben börtönbüntetéséből kórházi kezelésre engedték ki. Azóta - egészségi problémákra hivatkozva - nem tért vissza a börtönbe, és tartózkodási helye eddig ismeretlen volt, a rendőrség azóta körözte.
Pécsi Kálmán, O. Nagy Imre volt ügyvédje az MTI-nek korábban úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok szerint védence és társai több hitelt adtak ki, mint amennyire fedezet lett volna. A védelem ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani perújítási kérelmében, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly márciusban elutasított.
- A nemzetközi körözés alapján külföldön elfogott magyar állampolgár kiadatási letartóztatásba kerül mondta el az Interpol Magyar Nemzeti Irodájának munkatársa az MTI-nek. Közölte: ha a magyar Igazságügyi Minisztérium kiadatási kérelmet terjeszt elő, a külföldi ország igazságügy-minisztere eldönti, hogy engedélyezi vagy megtagadja-e a kiadatást.
Némethné Bokor Klára, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője elmondta: a tárcánál már vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján van-e helye a kiadatási kérelem előterjesztésének. Némethné elmondta: az ideiglenes kiadatási letartóztatás maximum negyven napig tarthat, így a kérelmet ez idő alatt kell az osztrák illetékesekhez eljuttatni. A főosztályvezető közölte: az osztrák bíróság vizsgálja majd meg, hogy fennállnak-e a jogi feltételei a kiadatásnak, amelynek engedélyezéséről az osztrák igazságügy-miniszter dönt. A kiadatás végrehajtásáról az Interpol Magyar Nemzeti Irodája gondoskodik.
(MTI)
|
[
"O. Nagy Imre"
] |
[
"Némethné Bokor Klára",
"Pécsi Kálmán"
] |
A Főtáv tagadja, hogy a cég szerdán őrizetbe vett vezérigazgatója, Kovács Lajos hátrányos szerződéseket kötött volna. Ugyanakkor a cég egy csütörtöki közleményében azt állította, hogy már maga is kérte a kérdéses ügy kivizsgálását.
Nyugodtan áll a vizsgálatok elé a Főtáv, amelynek vezérigazgatóját, Kovács Lajost különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt vették őrizetbe szerdán. A cég csütörtöki közleménye szerint már korábban bejelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen, hogy vizsgálják ki a kérdeses ügyet. A cég szerint azonban Kovács Lajos vezérigazgató minden esetben a hatályos jogszabályok szerint járt el.
Korábban a rendőrség egy magánszemély feljelentése alapján rendelt el nyomozást ügyben, mert a gyanú szerint Kovács előnytelent szerződést kötött, amikor a Főtáv egyik leányvállalata megvásárolta a Csepeli Hőszolgáltatót. A feljelentés szerint ezzel a Főtávnak ebből 180 millió forintos kára keletkezett.
|
[
"Kovács Lajos"
] |
[] |
Orbán–Simicska háború? Európai Unió kontra magyar kormány? Milliárdok repkednek, forintokat vetnek össze kilométerekkel, miközben áll az M4-es autópálya építése. Félve és többnyire név nélkül beszélnek sorsukról azok az Abony és Fegyvernek között élő kétkezi munkások, akik azt remélték, hogy lesz munka és megélhetés. Csalódottan és kiábrándultan nézik az ég felé növő, félig kész hídlábcsonkokat, a semmibe futó homokpadokat. Nem tudják, mi lesz a térséggel, amit az állam így magára hagy.
Közpénzből ígér az állam és az unió boldog jövőt a leállított M4-es autópálya-építkezés árnyékában. Abonyban esőálló tábla plexije mögül tudatják a polgárokkal, hogy szükség van rájuk. Az állami propaganda szövege heroikus: "Hősök: hétköznapi emberek, akik odaadással végzik a munkájukat, vállalják a kihívásokat." Nem szokatlan ez a retorika, különösen Magyarországon nem az, az állami kommunikáció többnyire lefedi a kormánypártok folyamatos kampánypropagandáját.
De minden bizonnyal nem lehetne találni olyan embert sem itt, sem az országban, akit ne kapna el azonnal a vállalkozási kedv, aki ne érezné magában a kihívást, és ne akarná kezébe venni a sorsát – amire a plakát buzdítja –, ha nem állna üres zsebbel és magára hagyottan a hirdetmény előtt. Vállalkozna is, ha ehhez nem kellene előnyökért kuncsorognia, hogy aztán majd valamilyen formában, de főként okosba’ viszonozza a hitelhez juttató szívességét. Különben meg, köszöni szépen, az állampolgár elvan, így vagy úgy, de boldogul, és már az sem tűnik fel neki, hogy csak négyévente, többnyire választások előtt van rá szükség, élete ikszek közé szorított kormányciklus. Ha pedig mégis túlcsordulna benne a reménytelenség, legfeljebb arrébb áll egy faluval vagy egy országgal. Nem mintha ott boldogabb világ várná, csak éppen a hely, ahol él, az lett boldogtalan.
Viktor összeveszett Lajossal
Abony felett tiszta az ég, de a magasban megjelentek már a fátyolfelhők. A település utcáival mélyen az Alföldbe nyúlik. A statisztikák szerint majdnem tizenötezren élnek itt, ám ahogyan a helybéliek mondják, többnyire csak aludni járnak haza. A 4-es út meg a vasút nagy kincs, összeköti Abonyt a világgal, de az is igaz, könnyen el is visz innen mindent és mindenkit.
Békés város ez, nem nagyon foglalkozik vele az országos média, most azonban két hírrel is helyet kapott a híradókban. Az abonyiak egyikre sem számítottak, és legkevésbé örülnek annak, hogy beszélnek róluk. Mert az még csak hagyján, hogy az Orbán-kormány leállította a város határába tervezett M4-es autópálya építését, de a város pénze – 279 millió forint – is bent ragadt az alig egy hónapja bedőlt Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-ben.
Nem sok pénz, mármint ahhoz képest, hogy az útépítő cégek (Colas-Swietelksy, Közgép-A-Híd, Strabag) a senki földjére tervezett 29 kilométernyi M4 nyomvonalán – terepviszonyoktól és építményektől függően – ezerméterenként költöttek volna el 2–14 milliárd forintot. Már a kérdés is demagóg, nemhogy a rá adott válasz, hogy mi ér többet: egyetlen kilométernyi minőségi aszfalt, vagy egy tizenötezres város lakóinak sorsa, de az abonyi állami hirdetőtábla előtt állva, úgy tűnik, hogy a helyiek összefüggést vélnek felfedezni a két eset között. No, nem azért, mert Orbán Viktor összeveszett bizonyos Simicska Lajos milliárdossal, hiszen az éles szóváltás még a legjobb barátok között is megesik. De azóta mintha minden aszerint alakulna országosan, hogy honnan lehetne elvenni az állami és uniós forrásokat biztosító, busás hasznot termelő beruházásokat a barátilag milliárdossá lett Lajostól; akinek cége az M4-est is építeni kezdte, és akitől most vissza akarják venni a félbehagyott útra elköltött milliárdokat. A nép egyszerű hangján szólva erről csak annyit gondol az állampolgár, hogy ha már eddig is előnyök és jutalmazások rendszerében irányították az országot, ahol szemmel láthatóan mindenki gazdaggá lett az elmúlt öt évben, aki közel került elosztáshoz és döntéshozatalhoz, miért nem jönnek ide az urak, azokban a feszes kis zakójukban a leállított és harmadában már előkészített M4-es autópálya alapjába öntött homokjára? Itt lejátszhatnák egymás között gondjaikat, amúgy férfihoz méltó módon, plakátnyelven szólva, hősiesen és odaadással. Mert itt valóban van egy alig harminc kilométernyi szakasz a magyar valóságból. Félig kész hídbetonoszlopok, ég felé meredő vasrudak hirdetik. Magányosan, párosan vagy éppen sorban pipiskednek, szétszórva az alföldi talajon. Köröttük fut a félig-meddig ledöngölt, homokkal fedett nyomtáv. A 4-es főút két oldalán olykor kisebb hegybe hordva állnak, akár dűnék is lehetnének vagy lecsupaszított kunhalmok. De ezek inkább egy osztogató és megvonó rendszer szimbólumai.
Persze az alföldi ember nem lehet hős egy ilyen küzdelemben. Az, aki valóban odaadással végzi a munkáját és vállalná a kihívásokat, eltűnik lassan. Felemészti a rendszer. Nevét, arcát sem vállalja, ha újságíróval szóba áll, hiszen ő az, aki a rendszer legalján áll. Ő az, aki dolgozik. Akár autópályát épít, akár elbontja azt. Neki mindegy, hogyan hívják a kivitelezőt, s hogy milyen színű zászló lobog az úthenger tetején. A lényeg csak az, hogy dolgozni tudjon, hogy ne legyen kiszolgáltatott. Hogy azt érezze, ha nem is az államé, de legalább az asszonyának hőse lehessen, a gyerekeié, amikor hazatér. De ezt a rendszert úgy találták ki és építették fel, hogy csak az járhat rosszul, aki a vállalkozási piramis legalján áll. Merthogy az állami tenderen győznek a nagyok, a konzorciumok. Azok szerződést kötnek a vállalkozókkal a munka elvégzésére, a vállalkozók meg alvállalkozókkal, azok meg újabb alvállalkozókkal. Így jelennek meg aztán a helyi szórólapokban az olyan típusú hirdetések, hogy lapátost keresünk, és a kétkezi munkából élő helyiek, szakemberek megindulnak, arccal a pálya felé, árkot ásnak, rézsűt építenek, vadkerítést, füvesítenek, térköveket pakolnak, és töredékéért elvégzik azt a munkát, amennyiért a fővállalkozó elvállalta azt. Ez a modern feudalizmus lényege, és a rendszer, mindaddig, amíg van pénz, működik.
Pedig nagyon tudnak utat építeni
Most viszont nem működik. Az építkezés áll. Az abonyi ember meg csak pislog, zsebében az öklét szorítja. Nézi az állam hirdetőtábláját, és mindent elmond a helyzetéről, valamint a Magyarországon kialakult társadalmi hangulatról, amikor úgy próbálja magyarázni sorsának rosszabbra fordulását, hogy mindenről "ez a fideszes Gyurcsány" tehet. A munkásnak ugyanis, akinek az M4 építésének ígérete elhozta a mindennapi munka lehetőségét, csakis egyetlen ura van. Az, akitől a pénzt kapja.
Most viszont tanácstalan, mi lesz vele. Nem verné nagy dobra, hogyan ragadt bele a leállított M4-es építkezésbe, mert úgy tudja, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter májusban még bejelentheti: mégiscsak lesz valami a nyomtávval, és ha lesz az a valami, abból neki pénze lesz, s talán mégsem kell eladni a teherautóját, amivel a sódert meg a homokot hordta. Csak azt nem érti, és ennél a pontnál a földre köp, hogyan lehetséges az, mert ezt magyarázza meg neki valaki, hogy ha nincsen pénz a már megkezdetett M4-es autópályára, akkor honnan van pénz arra, amit Orbán Viktor miniszterelnök március végén Sopronban bejelentett, miszerint 2018-ra minden megyei jogú városba négysávos autóútnak kell vezetnie. Induljon autóival Sopronba vagy Egerbe, vagy várakozzon, amíg ismét megszólítja, magához hívja az állam?
Abony mindig is híres volt útépítőiről. Úgy emlegették az itt lakó munkásokat, mint az ország legjobb kubikosait és macskakőrakóit. Brigádok szerveződtek arra, hogy hét elején útra keljenek, vasárnapra meg visszatérjenek tűzhöz, asszonyhoz. Kemény fedelű kofferokat hurcoltak magukkal. Abban vitték a heti élelmet, tojást, szalonnát, kolbászt, kenyeret, lebbencset, és ha a vonaton nem jutott már ülőhely nekik, lehuppantak a bőrönd tetejére.
Valaki kimondta a végső szót
A vállalkozók vállalkozója között is akad azért olyan, aki beismeri, annak sose látta értelmét, hogy Szolnokot úgy kerüli el a tervezett M4-es nyomvonala, hogy se előtte, se utána, de még csak tőle északra vagy délre se lenne folytatása. Harminc kilométernyi virtuskodás, magyar módra, épphogy csak parasztkolbászt nem karikáztak hozzá. Persze, van olyan is, aki tudni véli, hogy ez egy Közép-Magyarországot átszelő autópálya egyik szakasza volna, Veszprém–Dunaújváros–Kecskemét–Szolnok–Biharkeresztes nyomtávon roboghatna át rajtunk Európa, így indokolt lenne befejezése, de a hazai nagypolitika túlságosan kisstílű ehhez, és egy személyeskedő játszmában még az sem számít, hogy egy leállított autópályaépítkezés újraindítása jelentős többletköltséggel jár.
És, ugye, azt is ki kell fizetnie valakinek. Úgy röpködnek itt a közpénzek milliárdjai, hogy ennyi pénzből már a felhők alá is fel lehetne húzni egy égi pályát. De a vállalkozók vállalkozója óvatosan fogalmaz, halkan beszél, mintha errefelé a levegőből is le lehetne lopni a szavakat, mert azok ott maradnak, beleégve dühtől és indulattól, amik aztán minduntalan szembe jönnének, nehezítve az előrejutást. A vállalkozók vállalkozójából azért csak kibukik, hogy az nagyon nincsen rendben ám, hogy a kormány nem őszinte az emberekkel, mármint a hétköznapiakkal, hiszen az unióra mutogat, mondván, Brüsszelben döntötték el, hogy a méregdrága M4 nem épülhet meg – miközben a kék zászlósok csak annyit mondtak a magyar narancsosoknak, hogy ez bizony drága útnak tűnik, és értelme sincs sok. Ezt ráadásul jó előre elmondták, nem is adtak rá pénzt, a kormány mégis belevágott adóforintokból. Az abonyi lakos erre csak szerényen, szépen és csendesen jegyzi meg, hogy embereket ilyen csúnyán, mint most őket ez a kormány, senki nem hagyott az út szélén az elmúlt huszonöt évben.
Út a pusztába
Tiszapüspöki polgármestere, Bander József ugyanakkor optimista. Ő kiáll arccal, névvel. Elvégre ez egy polgármester dolga. Annak ellenére optimista, hogy április 21-én bevonultak irodájába a beruházók és mérnökök a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től, hogy átbeszéljék a kialakult helyzetet, vagyis azt, hogyan lehet mindenki számára megnyugtatóan lezárni a félbeszakadt munkát. Ez alatt azt kell érteni, hogy helyre kell állítani például a munkagépek felvonulási útvonalait, rekultiválni, vagyis valahogy el kell tüntetni a pályacsonkokat, miközben a tervezett nyomtáv továbbra is állami tulajdonban marad. Alighanem ezért is optimista Bander József, mert Tiszapüspöki történelmében talán az M4-es az egyetlen olyan lehetőség, amely közel hozhatná a világot a 2176 fős településhez. Az elmúlt harminc év alatt három autópálya nyomtávterve is elfutott a falu mellett, hol dél felől, hol északról, hol keletről, ennek megfelelően mindig arrébb és arrább rakták a falu határába tervezett ipari parkot, de egyelőre, úgy néz ki, csak a Tisza folyásiránya a biztos. Pedig szép szabad strand várná az utazókat, van termálvizes kútjuk is, amely megfelelő fejlesztéssel megteremthetné a mezőgazdasági kultúra kiteljesedését, a meleg vizű fóliázás hagyományait. A polgármester úr szerint ugyanis, persze, jó volna, ha egy Mercedes nagyságú iparvállalat települne hozzájuk, mert az szépen hozna az iparűzési adó hiányától szenvedő faluja konyhájára. Nagy ajándék lenne ez egy olyan településen, ahol az aktív munkaképességűek egyharmada közmunkából él. De erre kevés az esély.
Pedig a falu nem volt telhetetlen, közvetlen lehajtót sem kért magának. Csak egy utacskát, amelyik negyedére csökkentené az utazási időt Szolnokra. A bekötő szakasz el is készült – a pusztába vezet. Vedd kezedbe a sorsod! Ezt hirdeti a magyar kormány és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok Széchenyi-terv-plakátja a leállított M4-es autópálya-építkezés árnyékában. A hétköznapi embernek szól: "Hősök: hétköznapi emberek, akik odaadással végzik a munkájukat, vállalják a kihívásokat." A hétköznapi ember azonban nem ért már semmit. Sem azt, ami vele történik, sem azt, hogy miért. Azt érzi, hogy a hely, ahol él, lehetne talán boldogabb.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NFI) Zrt. 2015. április 1-jétől határozatlan időre felfüggesztette az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti építését. Az Orbán-kormány április közepén utasította a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vonja meg a pályaépítés támogatási szerződését, ezt követően az NFI elkezdte a vállalkozói szerződések megszüntetését.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
|
[
"Simicska Lajos",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Lázár János",
"Bander József"
] |
Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették.
Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.
Ezek a konfliktusok jórészt a színfalak mögött zajlottak, a nyilvánosság pedig többek között a Direkt36 tényfeltáró munkájának köszönhetően értesülhetett róluk utólag. Ebben a cikkben most azt foglaltuk össze, hogy a különböző vitás ügyekben hogyan döntött az Orbán-kormány többször is az orosz szempontoknak elsőbbséget adva.
Fideszes oligarchák Putyin titkosszolgálatánál
A Fideszről és Orbán Viktorról – nyilvános megszólalásaik alapján – egészen 2010-ig azt lehetett hinni, hogy külpolitikai, energetikai, biztonságpolitikai kérdésekben megbízhatóan Nyugat-barát álláspontot képviselnek. Például April Foley, az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete 2007-ben még így fogalmazott a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott egyik amerikai diplomáciai táviratban:
"Lehet, hogy Orbán nem egy angyal, de ezekben az ügyekben az angyalok oldalán áll."
Hogy a 2010-es választási győzelemre készülő Orbán Viktor oldalválasztása már korántsem ilyen egyértelmű, azt már akkor lehetett sejteni, amikor a korábban oroszellenesnek elkönyvelt Fidesz-elnök 2009 végén Oroszországba ment, ahol személyesen találkozott Putyinnal. Amiről viszont a nyilvánosság semmit nem tudott, hogy nem sokkal később Simicska Lajos fideszes oligarcha, valamint jobbkeze, Nyerges Zsolt üzletember is Moszkvába repült.
Simicskáék ekkoriban még Orbán szoros szövetségeseiként a Fidesz gazdasági háttérországát irányították, és azért utaztak Oroszországba, hogy a majdani kormányzáshoz hasznos kapcsolatokat építsenek ki. Útjuk a Lubjanka téren álló egykori KGB-székházba vezetett, ahol a hírhedt szovjet titkosszolgálat utódszervezetének, az FSZB-nek a tisztviselőjével tárgyaltak. (Korábban Vlagyimir Putyin is az FSZB igazgatója volt, fiatalon pedig a KGB tisztje volt.)
A Direkt36-nak a Simicska-FSZB-találkozót ismerő források azt állították, ezen a "bemutatkozó látogatáson" az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, akkor "rájuk lehet számítani".
Ennek az egyeztetésnek a ténye csak 2018-ban vált nyilvánossá, amikor a Direkt36 hosszú cikkben tárta fel Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatát (ebből kiderül többek között az is, milyen vitás ügyek rendezésével indult a viszony).
Nyugati technológia helyett orosz atom
A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló döntés volt az első olyan igazán látványos lépés, amellyel Orbán Viktor itthon és külföldön is jelezte, hogy hosszabb távra elkötelezi magát Oroszország mellett.
A megbízás iránt még a 2010-es évek elején amerikai, francia, dél-koreai cégek is érdeklődtek. A velük tárgyaló magyar kormányzati tisztviselők azonban 2013 őszére olyan utasítást kapták, hogy további megbeszéléseknek már nincs értelme.
Ennek oka az volt, hogy Orbán Viktor 2013 augusztusában az orosz állami atomvállalat, a Roszatom vezetőjével egy bizalmas találkozón abban állapodott meg, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza az új paksi erőmű megépítését. A magyar és orosz fél a következő hónapokban titokban tárgyalta le a részleteket, minderről a közvélemény csak akkor értesült, amikor Orbán és Putyin 2014 januárjában Moszkvában bejelentette az erről szóló szerződés megkötését.
Bár a projekt uniós jóváhagyása okozott némi késlekedést, a beruházás a későbbiekben sem gyorsult fel. Ennek fő oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Ennek látható jele az volt, hogy nem készült el időben az úgynevezett létesítési engedélykérelem. Ebben a dokumentumban, amely az orosz tervekre épül, azt kell igazolni, hogy az atomerőmű biztonságosan felépíthető és üzemeltethető is. A magyar kormány eleinte arra számított, hogy ezt a dokumentumot 2018-ban be tudják nyújtani az engedélyezést végző magyar hatóságnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ez azonban csak később, 2020-ban történt meg.
Miközben oroszok elakadtak a tervezéssel, mégis sürgették a munkák megkezdését, és több olyan ötletet is felvetettek, amelyekkel szerintük be lehetne hozni a csúszást.
Az egyik elképzelés az volt, hogy bizonyos földmunkákat már a létesítési engedély kiadása előtt is el lehetne kezdeni. Ennek a kockázata az volt, hogy ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz.
A kormány végül annak érdekében, hogy ezt az oroszok számára kedvező változtatást keresztülvigye, egy olyan kulcsfontosságú rendelet módosításába is belement, amely a kormányzaton belül konfliktusokat okozott és amelyhez még az Európai Bizottság jóváhagyása is kellett.
Abba ugyanakkor a magyar kormány már nem egyezett bele, hogy az atomerőmű még az előtt megkapja a létesítési engedélyt, hogy az oroszok kijavítják a tervekben talált hibákat.
Kigolyózták a magyar céget, hogy helyet kapjanak az oroszok
A kormány a magyar érdekekkel szemben az oroszt helyezte előtérbe, amikor egy magyar cég, a gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport komoly külföldi megbízás közelébe került. A Ganz 2016-ban egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű tendert, amelyet Egyiptom 1300 vasúti kocsi beszerzésére írt ki. A Ganznak a projekthez állami hitelre volt szüksége. Ennek a kifizetését először vállalta a magyar állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa, a Transmashholding mögé állt be.
Mivel a Ganz pályázata ellehetetlenült, az egyiptomiak végül 2018-ban szeptemberében az orosz cég magyarországi leányvállalatával, a Transmashholding Hungary Kft.-vel szerződtek. Ennek a cégnek a környékén aztán később megjelentek a magyar kormányhoz közel álló figurák.
Ennek egyik első lépése az volt, hogy a tendernyertes cégbe 2019 júniusában bevásárolta magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi londoni magyar nagykövet, Habony Árpád korábbi üzlettársa.
A magyar állam akkor is az orosz Transmashholdingnak kedvezett, amikor tavaly tavasszal úgy döntöttek, visszavonják és újraindítják azt a 200 milliárd forint értékű tendert, amely HÉV-szerelvények beszerzéséról szólt. A kormány a döntést hivatalosan azzal magyarázta, hogy a két pályázó, a svájci Stadler és a francia Alstom túl magas árajánlatot adott be. A tender újraindításával azonban a Transmashholding lehetőséget kapott arra, hogy versenybe szállhasson a hatalmas megrendelésért. Az orosz cég ugyanis a korábbi pályázati feltételeknek nem felelt meg.
Nálunk az orosz kémek is megússzák
A paksi orosz bővítés mellett a legtöbb kritika talán amiatt éri az Orbán-kormányt, hogy szemet huny az orosz titkosszolgálatok egyre aktívabb tevékenysége felett. A 2010-es években a NATO és az Európai Unió számos tagállama Oroszországot jelölte meg a legsúlyosabb biztonsági fenyegetésként, és egyre-másra leplezte le a több esetben merényleteket, gyilkosságokat és robbantásokat elkövető orosz kémeket. Az Orbán-kormány azonban egészen máshogy állt a kérdéshez.
A Direkt36 például kiderítette, hogy ugyan Magyarországon is lelepleztek orosz kémeket – 2010 és 2016 között nagyjából tízet –, csakhogy ezeket a kémügyeket mindig fű alatt intézték. Míg a környező országok többször nyilvánosságra hoztak olyan eseteket, amikor elkaptak egy-egy orosz hírszerzőt, majd büntetőintézkedésként orosz diplomatákat tiltottak ki, Magyarország egyszerűen csak megkérte a fülön csípett oroszokat, hogy menjenek haza.
Ilyen, úgynevezett "csendes kitiltás" lett a sorsa annak az orosz GRU-s kémnek is, aki korábban egy magyar neonáci csoporttal, a Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) állt kapcsolatban. Ez a szervezet akkor lett országosan is ismert, amikor a neonácik vezetője, Győrkös István 2016 októberében tűzharcba keveredett a hozzá házkutatásra érkező rendőrökkel, és a lövöldözésben az egyik rendőr meg is halt. Ezt követően még a régi Index derítette ki, hogy a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó GRU-sok airsoft-gyakorlatoknak – igazi fegyverekre hasonlító eszközökkel végzett katonai játékoknak – álcázva nyújtottak katonai kiképzést a magyar neonáciknak.
2010 óta mindössze egyetlen olyan eset volt, amikor Magyarország hivatalosan is hazaküldött egy orosz diplomatát. Erre 2018 tavaszán került sor, miután a Nagy-Britanniában élő, a britekhez átállt volt orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát a GRU megpróbálta idegméreggel megölni. A merényletre válaszul NATO-s és EU-s tagállamok – brit kezdeményezésre – GRU-kötődésű orosz diplomatákat tiltottak ki, és az akcióhoz Magyarország is csatlakozott.
A Direkt36 azonban erről a ritka esetről is kiderítette, hogy Budapest és Moszkva valójában összejátszottak, és direkt úgy vezényelték le egymás diplomatáinak kölcsönös kitiltását, hogy azzal a ne okozzanak kárt az orosz-magyar kapcsolatoknak.
A Magyarországról kiutasított orosz diplomata például amúgy is épp befejezte volna kiküldetését és már a hazautazásra készült.
Hogy mennyire elnéző a magyar kémelhárítás az orosz titkosszolgálatokkal, arra talán mégis a letelepedési kötvények esete világított rá a leginkább. A Direkt36 a 444-nel és az orosz Novaja Gazetával közösen derítette ki, hogy a magyar letelepedési engedélyt és schengeni vízumot vásárló oroszok között olyan Putyin-közeli figurák is felbukkannak, akik nemzetbiztonsági szempontból rendkívül problémásak. Az előzetes magyar nemzetbiztonsági ellenőrzés dacára is kötvényt vásárolhatott például az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is.
Fegyvercsempészeket segít hozzá a kiszabaduláshoz az Orbán-kormány
Noha az Orbán-kormány gazdasági kérdésekben egyre több szívességet tett Oroszországnak és az orosz kémek elhárításában sem jeleskedett, a NATO-s partnerekkel való együttműködés rendvédelmi kérdésekben sosem kérdőjeleződött meg. A fordulatot a Ljubisin-ügy jelentette.
Az orosz Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fia már régóta Magyarországon éltek, ahonnan fegyverekkel, többek közt a Magyar Honvédség leselejtezett eszközeivel sefteltek. Arra sem mondtak nemet, amikor potenciális vevőként felbukkantak náluk egy mexikói drogkartell képviselői. Többek közt az amerikai parti őrség helikoptereinek lelövésére akartak tőlük rakétákat vásárolni, és készpénz mellett kokainban fizettek volna. Csakhogy nem sokkal azután, hogy az üzletről megállapodtak, a Terrorelhárítási Központ rátörte az ajtót Ljubisinékra.
A Direkt36 2018 őszén írta meg, hogy egy Perszeusz fedőnevű titkos nemzetközi akcióban valójában az amerikai kábítószerellenes hatóság, a DEA csalta tőrbe Magyarországon a két oroszt, akiket aztán New Yorkban akartak bíróság elé állítani.
Az amerikaiak a nyomozás során végig együttműködtek a magyar hatóságokkal, ezért is döbbentek meg, amikor az Orbán-kormány váratlanul mégis elutasította az Egyesült Államok kiadatási kérelmét, és Ljubisinékat helyette Oroszországnak adta ki.
Később azt is kiderítettük, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB sietett Ljubisinék segítségére. Utólag kreáltak ugyanis egy fiktív nyomozást a két fegyverkereskedő ellen, majd arra hivatkozva nyújtotta be Oroszország a maga kiadatási kérelmét. Noha az orosz dokumentumok hemzsegtek a hibáktól, és még a magyar ügyész is az orosz kiadatási kérelem elutasítását kérte, Trócsányi László igazságügyi miniszter mégis hazaküldte a fegyverkereskedőket. Először ifjabb Ljubisin szabadult ki, majd pár hónappal később édesapját is szabadon engedték. Az eset rendkívül megterhelte a magyar-amerikai kapcsolatokat.
Budapestre hívják az orosz vezetésű bankot
A Ljubisin-ügy után nem sokkal ismét az orosz és amerikai érdekek közé szorulva találta magát az Orbán-kormány, és újfent Moszkvának kedves döntést hozott.
Vlagyimir Putyin 2012-ben élesztette újra az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB). Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását. A bank orosz dominanciáját mutatja, hogy abban az orosz államnak van a legnagyobb részesedése, és a bank vezetője is orosz. Ráadásul a pénzintézetben megfigyelői státuszt kapott Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB, amelynek vezetője közeli kapcsolatot ápol Putyinnal.
Az oroszok a pénzügyi terjeszkedésükben lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az IIB-hez, amelynek fokozatosan a második legnagyobb részvényese lett. 2018 végén pedig az is kiderült, hogy a bank Moszkvából Budapestre teszi át a székhelyét, ennek során pedig számos mentességet kap a magyar kormánytól. Noha mind a bank, mind a magyar kormány azt állítja, egy nemzetközi intézményről van szó, Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: az orosz elnököt kérte meg, hogy az IIB központja Budapestre jöhessen.
A bank 2019-ben gyorsan hozzá is fogott a költözéshez, csakhogy az Egyesült Államok a kezdetektől fenyegetésként tekintett az intézményre. Attól tartottak ugyanis, hogy Oroszország a banknak járó diplomáciai mentességet kihasználva újabb kémeket fog Magyarországra betelepíteni.
Az IIB ezt a kezdetektől tagadta, miközben a média a bankvezér Nyikolaj Koszov szüleinek KGB-s kötődését emelte ki – édesapja az 1956-os forradalom leverésére küldött KGB-s különítmény tagja, majd később Budapest KGB-főnöke volt.
Az ellenzék által "kémbank" gúnynévvel illetett Nemzetközi Beruházási Bank szimbolikus példája lett az Orbán-kormány oroszbarátságának. Hogy mennyire, azt jól mutatja az is, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően a magyar ellenzék azonnal a bank kitiltását követelte, illetve március 1-jére a bank székházához hirdetett meg egy háborúellenes tüntetést.
|
[
"Simicska Lajos",
"Szergej Nariskin",
"Trócsányi László",
"Vlagyimir Putyin",
"Nyerges Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Nyikolaj Koszov",
"Orbán Viktor"
] |
[
"April Foley",
"Habony Árpád",
"Győrkös István",
"Vlagyimir Ljubisin",
"Szergej Szkripal"
] |
Visszautasította az SZDSZ ferencvárosi kampányfőnöke azokat a Hír TV-ben, illetve a Magyar Nemzetben napvilágot látott információkat, melyek szerint a helyi időközi országgyűlési választáson a párt fizetett az ajánlócédulákért; egy magát önkéntesnek kiadó csalóról már több mint egy hónapja értesítették a választási bizottságot - derült ki Janás Ferenc közleményéből.
"Nevetséges próbálkozásnak tartjuk a Hír TV legújabb kísérletét arra, hogy a IX. kerületi időközi választáson szereplő jelöltünket befeketítse. Az SZDSZ - más pártokkal ellentétben - most is törvényesen gyűjtötte össze kopogtatócéduláit" - tartalmazza a közlemény.
Az SZDSZ-t többször is megkeresték magukat önkéntesnek kiadó csalók, de - ahogy a Hír TV videójából is egyértelműen kiderül - a párt ferencvárosi kampányfőnöke nem vásárolt egyetlen kopogtatócédulát sem. A televízió által bemutatott konkrét esetben a videón szereplő Janás Ferenc éppen azt próbálta megtudni az üres kopogtatócédulákkal házaló fiatalembertől, hogy kinek a megbízásából jött, és mik a szándékai - ismerteti közleményében a történteket maga a kampányfőnök.
A fiatalember egy idő után gyanút fogott, elment, és többet nem is jelentkezett - tartalmazza a közlemény, amely kitér arra is: a Hír TV "elfelejtette megemlíteni, hogy Janás Ferenc november 21-én, az ügyet követően azonnal bejelentést tett a választási bizottságnál. A bizottság az esetet ezt követően tárgyalta".
A Magyar Nemzet szombati számában egy videofelvételre hivatkozva állította, hogy az SZDSZ kerületi elnöke fizetett az ajánlószelvényekért aktivistáknak, és az sem érdekelte, hogy a pénz reményében hozzá forduló önkéntesek milyen eszközökkel jutnak a cédulákhoz.
|
[
"Janás Ferenc"
] |
[] |
Elismerte a Rail Cargo Austria, hogy 7,1 millió eurós, azaz mintegy 1,9 milliárd forintos sikerdíjat fizetnek az eddig jószerivel ismeretlen, budapesti székhelyű Geuronet Bt. számára a MÁV-Cargo privatizációjában játszott lobbitevékenységéért. Ezt az osztrák vasúttársaság szóvivője közölte a TV2 Tények című műsorában, hozzátéve, hogy ez az összeg a MÁV Cargóért fizetett pénz 1,75 százaléka, s ez egyáltalán nem számít különlegesen nagynak az üzleti világban. A pénzt majd csak akkor fizetik ki, ha a privatizációs ügyletet az Európai Versenyhivatal is jóváhagyta.
A MÁV Cargo privatizálása körüli sikerdíj történetét az osztrák Format hetilap tárta fel. A lap szerint a sikerdíjként átutalt pénz egy része magyar politikai körökhöz és döntéshozókhoz kerülhet. A hetilapnak az osztrák vállalat korábbi vezetője sem tagadta, hogy lobbiszeződést kötöttek a Geuronettel, azt viszont igen, hogy kenőpénz "fedezésére" szolgált volna a megállapodás. Gustav Poschalko leszögezte: a Geuronettel kötött ominózus szerződés túlnyomórészt lobbitevékenyégre jött létre. Lapunk tegnap egész nap próbálta elérni a hírbe hozott társaság beltagját, az uniós kapcsolatokkal foglalkozó, és egyébként a németországi Göttingen egyetemén tanító Gulya Viktóriát, de telefonon elérhetetlennek bizonyult, elektronikus leveleinkre pedig nem válaszolt. Szereztünk ugyanakkor egy szerződésszöveget, amelyen a Rail Cargo Austria megbízóként, a Geuronet pedig megbízottként szerepel, de mivel nem írták alá, valószínűleg még csak a későbbi megállapodás egyik korábbi verziója lehet. A 2007. júniusi keltezésű, hatoldalas szerződés a sikerdíj konkrét értékét nem határozza meg, csupán annyit rögzít, hogy annak mértéke a szerződő felek egymás közti megállapodásán múlik, s hogy a MÁV Cargo vételárának függvényében határozzák meg. A papír szerint a szerződés a MÁV Cargo magánosítása után megszűnik, addig azonban a Geuronet havonta tízezer euró átalánydíjat kap költségei fedezésére. Vagyis a sikerdíjon felül további hatvanezer eurót is zsebre tehetett. A megállapodás részét képezi, hogy a megbízó "minden lehetséges eszközzel" támogatja a megbízottat a megvásárlási folyamat során, az pedig kötelezettséget vállal arra is, hogy minden birtokába jutó, az üggyel kapcsolatos információt átad az osztrák cégnek, vagyis egy klasszikus lobbimegbízásról van szó. Ami azért furcsa – írta a Format –, mert Budapesten a Geuronetet nem ismerik lobbicégként.
Az ügyben bőven van még felderítésre váró részlet, de egyre valószínűbb, hogy az osztrák lap állításai, beleértve a politikai szálat is, megállják a helyüket. A Geuronet Bt. beltagjának, Gulya Viktóriának fia, Gulya András ugyanis közel került a pártokhoz; előbb a Fidesz idején, 1998 és 1999 között került magas pozíciókba – egyebek mellett a Pénzügyminsztérium biztosaként és a Postabank igazgatósági tagjaként tevékenykedett –, majd a jelenlegi miniszterelnök által egykor tulajdonolt Perfekt Zrt.-ben talált munkát – igaz, már csak azután, hogy Gyurcsány Ferenc eladta részesedését. Gulya András hátteréről egyébként Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen elmondta, hogy az ügy ismét felveti a kérdést: miért kellett mindenáron értékesíteni hazánk egyik stratégiai fontosságú társaságát? – A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja ki a MÁV Cargo privatizációs folyamatát, és adjon választ arra, kinek állt érdekében a nyereséges állami vállalat eladása – közölte.
A MÁV Zrt. tegnapi közleményében tagadta, hogy köze lenne a sikerdíjügyhöz. Mint írták, a történetben megjelenő magyar vállalkozással a MÁV soha, semmiféle kapcsolatban nem volt, a tegnapi napig annak létezéséről sem tudott. Sigulinszki Tibor, a MÁV szóvivője szerint a privatizációs eljárásba kívülről senki nem szólhatott bele. Lehet, hogy így volt, ám az osztrák parlament mégis vizsgálóbizottságot hozott létre az ügy tisztázására, és vizsgálódni kezdett a magyar rendőrség is. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt közölte, hogy egyelőre az adatok begyűjtésénél tartanak.
|
[
"Gulya Viktória",
"Gulya András"
] |
[
"Garamvölgyi László",
"Fónagy János",
"Gyurcsány Ferenc",
"Gustav Poschalko",
"Sigulinszki Tibor"
] |
Egy magánberuházásra ugyanakkor alapvetően más szabályok vonatkoznak, mint egy állami beszerzésre. Ha a Mercedes autógyárat kíván építeni Kecskeméten, nyilván nem kötelező megtendereztetni, hogy nem akar-e esetleg valaki más is ugyanott autókat gyártani. Az állam azonban másként vásárol: ha például a kormányzati autópark cseréjéről van szó, ott sem döntheti el a miniszterelnök, hogy konkrétan milyen autótípust vesznek. Ki kell írni egy közbeszerzést a megadott paraméterekkel, és ki kell választani a legjobb ajánlatot. Ez sokszorosan igaz a magyar éves GDP 10 százalékát kitevő atomerőmű-építésre, amely teljes egészében közpénzből valósul meg: nem csak a versenyt, illetve annak tisztaságát kell garantálni, hanem azt is, hogy az állami forrás megjelenése ne torzítsa el azt a piacot, amelyre a közpénzből létrehozott új szereplő belép.
– Egyszerű kereskedelempolitikai vitáról lenne szó, ahogyan Lázár János és Orbán Viktor is említette?
– Az Európai Bizottság és a kormány között nem a magyar kereskedelempolitika vagy a szerződéskötés szabadsága a konfliktus tárgya, hanem egyrészt a közpénzek felhasználása – hiszen egy teljesen átláthatatlan folyamat során választották ki az orosz beruházót, és verseny híján azt sem garantálja senki, hogy a legjobb technológiát vesszük meg a legjobb áron –, másrészt pedig az, hogy egy állami nukleáris beruházás során is érvényesíteni kell-e az uniós jogot, vagy ki lehet cselezni az EU előírásait egy államközi szerződéssel. A kormány itt lényegében lobbizással vádolta meg a Bizottságot, miközben éppen az Orbán-kabinet lép fel egy konkrét vállalat, az orosz Roszatom lobbistájaként, amikor mindenki mást kizár az üzletből, és ennek érdekében az európai jogot is megsérti.
– Vannak a vonatkozó joganyagban olyan speciális szabályok, amelyek megkülönböztetik az atomerőmű-vásárlást minden egyéb beszerzéstől?
– Elvileg lehetnek egyedi körülmények, amelyek akár a közbeszerzés elhagyását is indokolhatják, például akkor, ha annyira sürgős az adott beszerzés. A Bizottság éppen azt vizsgálta meg, hogy volt-e ilyen sajátos külső feltétel a paksi bővítés esetében, és arra jutott, hogy lett volna idő a tendereztetésre, vannak versengő beszállítók, vagyis minden adott lett volna egy pályázat kiírásához. Egyébként 2013 végéig maga a kormány is nemzetközi tender kiírására készült, az összes előkészítő dokumentum a pályáztatás megalapozását célozta. Az egész energetikai szakmát sokkolta, amikor bejelentették, hogy ismeretlen okokból a tender elhagyása és az orosz partner kiválasztása mellett döntöttek. Hogy miért, azt ma sem ismerjük, én is sikertelenül próbáltam kikérni a moszkvai tárgyalások emlékeztetőjét, amelyekből a valódi ok, vagy az alku néhány fontos részlete kiderülhetne.
Fotó: Paksi Atomerőmű
– Az előző kérdés arra is vonatkozott, hogy a nukleáris beszerzésekben az európai szerződések bizonyos jogosítványokat eleve az EU-ra ruháznak.
– Valóban, ráadásul a joganyag ezen a téren mostanában még bővült is, az utóbbi években központi elem lett az energiafüggetlenség biztosítása, vagyis annak garantálása, hogy semelyik tagállam ne függhessen kizárólagosan egyetlen szállítótól. Ezért kellett felbontani és jelentős pontokon módosítani a már megkötött magyar-orosz nukleáris üzemanyag-szállítási szerződést, lehetővé téve, hogy ha lesznek új blokkok, akkor azoknak a fűtőanyagellátásába a Roszatomon kívül más is bekapcsolódhasson – Orbánék ugyanis itt is évtizedekre monopoljogot adtak volna az orosz cégnek.
– Milyen kötelezettségei vannak egy tagállamnak az EU-val folytatott egyeztetésre? A kormány visszatérően arra hivatkozik, hogy az orosz-magyar nukleáris együttműködési megállapodást a Bizottság jóváhagyta, ahogyan az a Manuel Barroso által írt levélben is szerepel.
– A Barroso-levél arról szól, hogy a kormány a megállapodás megkötéséről tájékoztatta a Bizottságot, és az EU nem emelt ellene elvi kifogást. Ez a tény önmagában is cáfolja azt mostani érvelést, hogy a vita arról folyna, van-e joga Magyarországnak Oroszországgal szerződést kötni. A szóban forgó egyezmény ugyanakkor nem véste kőbe magát a beruházást, például az sem derül ki belőle, hogy milyen típusú rektorblokkokat építenénk. Ráadásul Barroso tételesen is felhívta rá a figyelmet, hogy más jogszabályoknak, például a közbeszerzésekről és az állami támogatásokról szóló uniós előírásoknak is meg kell felelnünk a későbbi szerződéskötések során. A kormány ennek az intésnek a tudatában írt alá szabálytalan szerződéseket a Roszatommal.
– A vita kezdete óta lehet hallani olyan véleményeket Brüsszelből, hogy a kormány alapvető információkat és dokumentumokat sem hajlandó megosztani a Bizottsággal, arra hivatkozva, hogy ezek a magyar törvények szerint titkosak – miközben itthon mindig arra hivatkoznak, hogy mindent átadtak, amit az EU kért.
– Az én ismereteim szerint is visszatérő probléma, hogy az iratokhoz történő hozzáférés nem akadálytalan, a kormány csak irracionálisan hosszú határidőkkel, ismételt felszólításra hajlandó információkat szolgáltatni a paksi szerződésekről.
– Helytálló az a megállapítás, hogy az uniós jog szempontjából engedély nélküli beruházás zajlik most Pakson?
– Lehet folytatni a beruházást, de annak tudatában, hogy fennáll egy komoly jogvita a Bizottsággal, amelynek még nem látszik a vége, és akár az is lehet a kimenetele, hogy az Európai Bíróság a szerződések felbontására kötelezi Magyarországot, és eltiltja a projekt megvalósításától. Mostantól a kormány hazárdjátékot folytat, és minden fillért az adófizetők kockázatára költ el Pakson úgy, hogy talán a teljes ráfordítás kidobott pénzzé válik. Az értelmes reakció az lenne, ha a kötelezettségszegési eljárás megindítása miatt felfüggesztenék a munkálatokat a végleges döntésig – ezt tették egyébként például Nagy-Britanniában is a már említett Hinkley Point C beruházás esetében, ahol az Európai Bíróság döntésére várnak. Az uniós alapszerződés a Bizottsággal folytatott jóhiszemű együttműködésre kötelezi a tagállamokat – ha a kormány változatlan tempóban robog tovább, mint egy elszabadult úthenger, az jóhiszeműség és együttműködés helyett inkább ostobaságnak tűnik.
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[
"Lázár János",
"Manuel Barroso"
] |
A korábban Pintér Sándor által vezetett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. volt menedzserei közül jónéhányan kulcspozíciókat foglaltak el a belügyminisztériumban, a rendészeti igazgatásban és a rendőrségen. Az természetes egyébként, hogy Pintér bizalmasait, régi munkatársait választotta mostani kollégáinak.
Az országgyűlési választások előtt néhány héttel, március 25-én közleményben tudatta a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt., hogy Pintér Sándor megválik a cégétől, amely a hazai vagyonvédelmi piac egyik legjelentősebb vállalkozásának számít. A vevő az alig két hónappal korábban alakított Prostasia Zrt. volt, amelynek tulajdonosa, Kántor Tibor az első Orbán-kormány idején APEH-elnökhelyettes volt. A cégnyilvántartás szerint Kántor elnök-vezérigazgatóként irányítja a CBSZ-t, ugyanakkor a társaság nevében a hvg.hu-nak is Marton László nyilatkozott vezérigazgatóként.
Hatala József
Ezt az adásvételt annak tulajdonították, hogy Pintér már akkor nagy esélyese volt a belügyminiszteri széknek. Erről azonban ő nem nyilatkozott, úgy tudjuk, ezeket a híreket sosem kommentálta. Amikor végül Pintért kinevezték, bizalmasai, munkatársai kulcspozíciókba jutottak. A rendőrség élére a CBSZ volt vezérigazgató-helyettese, Hatala József került.
A belügyminisztériumban is felbukkantak a volt kollégák. A Civil egykori vezérigazgatója, Tasnádi László a tárca kabinetfőnöke lett. Tasnádi egyébként 1989-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgozott, innen vezetett az útja az APEH-be, amelynek bűnügyi igazgatója volt 2002-ig. A kabinetfőnök egyébként a Civil egyik érdekeltségében, a szintén Angol utcai székhelyű Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt.-ben igazgatósági tag volt. Tasnádi Lászlót október 23-án Pintér Sándor előterjesztése alapján dandártábornokká nevezte ki a köztársasági elnök.
A nagy visszatérők között van Eiselt György, aki a belügyi tárca helyettes államtitkára lett, akárcsak 1998 és 2002 között. Eiselt 2007-ben elnyerte a Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiai főigazgatói posztját. Az adócsalás és pénzmosás gyanújába keveredett, gépjárművek eredetiségvizsgálatához szükséges informatikai rendszert kiépítő Eclipse Zrt. nem sokkal ezután megnyert egy közel 7 milliárd forint értékű közbeszerzést, amelyet – mint az összes többi Eclipse-esetnél – nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosítottak. Az ügyben jelenleg is nyomoz a vám- és pénzügyőrség. A gyanú szerint a cég 2007-2009-ben 15 milliárd forintnyi informatikai beszerzés ellenértéke után nem fizetett meg 3 milliárd forint áfát. A sajtóban olyan hírek is megjelentek, hogy Eiselt állítólag az Eclipse egyik autójával járt. A cégnél dolgozott egyébként Pintér egyik lánya, aki az eljárás megindulása előtt eljött onnan.
Szintén az egyik egykori Pintér-vállalkozásban, az Immobil 2000-ben fordult meg Ruszó Gyula, aki a belügyér titkárságvezetője. Ruszó a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatója volt, egészen addig, amíg 2003-ban hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt nem indítottak eljárást vele szemben. Ruszót és a főkapitányság közbiztonsági igazgatóját többek között azzal gyanúsították, hogy jogosítványokat törvénytelenül adtak vissza, és úgy adtak bérbe rendőrségi épületeket, hogy a rezsit továbbra is a rendőrség fizette. Ruszó Gyulát 2006-ban jogerősen felmentették a vádak alól.
|
[
"Eiselt György",
"Tasnádi László",
"Ruszó Gyula",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Hatala József",
"Kántor Tibor",
"Marton László"
] |
Egy birtokunkba került dokumentum tanúsága szerint a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztályának alosztálya lényegében utasította az útrekonstrukciós munkákat ellátó vállalatokat, hogyan járjanak el a reklámcégekkel történő szerződéskötéseket illetően. "A szerződéskötéssel kapcsolatban a PR-cégek meg fogják önöket keresni. A szerződéseket az általunk felhasználható tartalékkeret terhére, kizárólag részemről szignáltan és a PR-cég által aláírtan szabad megkötni" – áll abban a levélben, amelyet a városháza alosztályvezetője írt az útfelújító cégek vezetőinek. Mint arról beszámoltunk, a megbízott reklámügynökségek között megtalálható a One Nation Communications és a Privy Council nevű társaság is. Mindkettő Szabados Krisztiánhoz és Somogyi Zoltánhoz, valamint a kormány közeli Klub Rádió egyik tulajdonosához, Arató Andráshoz köthető. Szabados korábban a szabad demokraták elnöki kabinetjében dolgozott, majd a párt sajtófőnöke is volt, Somogyi pedig a Political Capital elemző cég egyik vezetője. Az útfelújítások PR-jára fordított pénzt nem a rekonstrukciót végző cégek biztosítják, hanem a főváros. Júniusban ötvenmillió forintot fordítottak a reklámcégek megbízásaira. Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója korábban azt mondta, hogy bárki jelentkezhetett a PR-munkára, s tagadta, hogy előírták volna, kit válasszanak a kivitelezők.
Ismert az is, hogy a 4-es metró kommunikációs pályázatának lezárult az előminősítéses szakasza, így már csak két cég van versenyben, a Sawyer Miller Group, amely korábban közbeszerzés nélkül a felszíni munkákhoz kapcsolódóan már végzett tájékoztatási feladatokat közpénzből, a másik pedig az M&H kommunikációs cég. Előbbi cég elnöke Bruck Gábor, Demszky Gábor korábbi tanácsadója, ám itt dolgozott vezető beosztásban Nyáry Krisztián is, aki jelenleg is a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Az M&H cég ügyvezető igazgatója az a Matkó István, aki Horn Gyulának volt a személyes tanácsadója, a rendszerváltásig pedig a minisztertanács hivatalában tevékenykedett főtanácsosként.
A Fidesz fővárosi frakciója felkérte Deák Andrást, a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottságának elnökét, hogy szükség esetén tegyen feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt az egyes PR-cégek megbízásai miatt.
|
[
"Somogyi Zoltán",
"Arató András",
"Szabados Krisztián",
"Nyáry Krisztián",
"Bruck Gábor"
] |
[
"Matkó István",
"Horn Gyula",
"Deák András",
"Demszky Gábor"
] |
Közel megduplázta adózott eredményét tavaly Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels. A cég a Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum közvetett tulajdonában van, a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül szinte teljes egészében. Rajtuk kívül csak pár tízezer forintos kisbefektetők vannak jelen, és Tapolca önkormányzata – 0,008 százalékos részaránnyal.
A 2017-es 1,8 milliárdról 3,4 milliárd forintra ugrott a cég profitja,
ebből a részvényeseknek is bőven jut osztalék formájában: május 31-i közgyűlésen
550 millió forint kifizetését hagyták jóvá.
A ma közzétett 2018-ról szóló beszámoló szerint jócskán megugrott a szállodalánc nettó árbevétele is, egy év alatt 9,9 milliárd forintról 17,5 milliárd forintra nőtt.
2018-ban sorra bővült Magyarország leggazdagabb emberének turisztikai portfóliója: a zászlóshajó Hunguestbe sorra vásárolt fel szállodákat az ország minden pontján, Egerszalóktól Szegeden át Keszthelyig. Tavaly ősszel fejlesztéseket is bejelentettek, valamint azt, hogy a Mészáros-féle Konzum megszerezte magának a Balatontourist-csoportot és az egykori balatoni pártüdülőt, a Club Aligát is.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Mészáros Lőrinc eddig csak elvett ettől az országtól, ráadásul nem is keveset. Döbbenetesen gyorsan hízó cégei szinte teljes egészében állami forrásból aratják a profitot. A csatornázási, vasútépítési és más építőipari közbeszerzéseken színlelt a verseny, ezért Mészáros cégeinek profitkulcsa hihetetlenül magas, harminc százalék körüli. Földjei után az uniós adófizetőktől kapja az évente milliárdos nagyságrendű járadékot, focis érdekeltségeibe milliárdjával megy a társaságiadó-kedvezményes közpénz. Mészáros Lőrinc magánvagyona exponenciálisan nőtt az utóbbi években, és mindent megtartott magának vagy gazdáinak – eddig.
Óriási fordulat, hogy most már vissza is ad valamit a felcsúti pénztáros: bárki beszállhat mellé tulajdonostársnak, és részesedhet gigantikus profitjaiból. Legalábbis ez az ígéret.
Február vége óta már nyílt, hivatalos tény, hogy a tőzsdén be lehet szállni a Mészáros-sikertörténetbe: a Konzum Nyrt, majd az Opimus Nyrt. tulajdonosai között is színre lépett Mészáros Lőrinc, mint magánszemély (egy tőzsdei kisbefektetőket védő szervezet, a TEBÉSZ szerint egyébként elég kifogásolható körülmények között). Mindkét cég esetében kisebbségi tulajdonosként, de ez is elég volt ahhoz, hogy a piac valósággal megőrüljön. Az árfolyamok felrobbantak.
Néhány rövidtávú spekuláns máris nagyot nyert ezzel – ők már a bejelentések előtt betáraztak az olcsó részvényekből, és most internetes fórumokon egymást megőrjítve drukkolják fel a Mészáros-részvények árát. Az viszont nem valószínű, hogy egy valódi, fundamentális elemzéssel megerősíthető alapokon álló, a generációnk egyszeri, nagy tőzsdei sikerének vagyunk tanúi.
+1000 százalék
Most mindenesetre valóságos hisztéria van.
A Konzum részvényárfolyama 57 forint volt február 24-én, kedden 170 forinton volt már (+198 százalék)
Az Opimus részvényárfolyama 41 forint volt február 28-án, kedden 65 forinton volt már (+62 százalék)
Ha nem lenne limit a tőzsdén, ami miatt 20 százaléknál nem emelkedhet jobban az árfolyam, talán még magasabbra mentek volna az árfolyamok.
A Konzum tőzsdei kapitalizációja 1,19 milliád forintról nőtt 3,5 milliárdra, az Opimusé 12,6 milliárdról 20,7 milliárdra. Ha úgy tetszik, a két cég értéke pusztán attól nőtt tízmilliárd forinttal, hogy Mészáros Lőrinc bejelentette, tényleg övé a két cég.
Itt van néhány grafikon, ahol jobban látszik ez.
(Klikkre nagyobb lesz, forrás: BÉT)
(Különösen érdekes egyébként, hogy milyen kiemelkedő forgalomban kereskedtek az Opimus részvényeivel a Buda-Cash botrány kirobbanása előtt. A két offshore cég, akiktől Mészárosék a saját nevükre vették a részvénycsomagokat, a TAC Ltd. és a Cariati Ltd. már a botrány után lettek tulajdonosok, tőzsdén kívüli ügylettel került hozzájuk piaci vélemények szerint a Buda-Cash-es főnökök részvénycsomagja.)
Még durvábban néz ki, ha a relatív teljesítményt nézünk. A pesti tőzsde egészen kiemelkedően teljesített tavaly, még a feltörekvő piaci között is egész jónak számító 40 százalékot emelkedtek a magyar részvények 2016 január 1. óta (főleg az OTP és a MOL, ez a két részvény adja a BUX kosár közel kétharmadát).
Nem rossz, de az Opimus 1081, a Konzum pedig 750 százalékot emelkedett ezen az időtávon,
ami olyan soha vissza nem térő szuperbefektetés, hogy csak na.
De azt is láthatjuk az ábrákból, hogy amikor alacsony volt az árfolyam, egyik részvénnyel sem kereskedtek sokat, sőt, rengeteg napon egyetlen kötés sem volt a tőzsdén, egészen ritkán érte el a napi forgalmuk értéke az egymilliót. Ez azt is jelenti, hogy nagyon kevesen szálltak be ezekbe a szuperrészvényekbe akkor, amikor az tényleg megérte.
Erről sajnos lecsúsztunk!
Totális hülyeség? Esélyes!
Ha valaki részvényt vásárol, pláne ilyen illikvid minipapírokat, és nem lottózásnak fogja fel, akkor érdemes megnézni néhány mutatót, amiből meg tudjuk állapítani, milyen helyzetben van a cég ahhoz képest, hogy a piacon mit fizetnek a részvényeiért.
Itt azonban máris problémákba ütközik a kisbefektető.
Egy részvényre jutó eredményt azért nem tudunk számítani, mert a két cég esetében csak egy részvényre jutó veszteség van. Az Opimus 2,2 milliárd (!) forintos, a Konzum 181 millió forintos veszteséget ért el 2015-ben, de tavaly is végig piros volt mindkét cég.
Az osztalékhozam nulla mindkét cég esetében, ilyet ugyanis nem fizettek ezek a cégek az utóbbi időben, veszteség után nyilván nem is lett volna túl okos dolog ez.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne érnének ezeket a cégek valamit, még ha veszteségesek is. Az Opimus egy komoly cégcsoport, a Buda-Cash csalás miatt lekapcsolt tulajdonosi köre itt vonta össze reálgazdasági érdekeltségeit.
Itt fontos hangsúlyozni, hogy a Buda-Cash vezetői a pénzügyi felügyelet és az ügyészség szerint elsikkasztottak több mint hatvan milliárd forintot, és joggal valószínűsíthetjük, hogy ebből építették fel a cégcsoportot – ami most átkerült Mészáros Lőrincék irányítása alá.
Egyébként egészen sötét módon került át a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe a cég: éppen abban az időben jelent meg a cég környékén Csík Zoltán (Mészáros bizalmasa), amikor a Buda-Cash vezetőit kiengedték az előzetesből.
A korábbi, pénzügyileg egyébként nem túl jól menő, de értékes Opimus-érdekeltségek – Wamsler kazángyár, Euró-Generál építőipari cég, osztrák hotel, hatalmas békési agrárgazdaság – mellé már a Mészáros-irányította korszakban bekerült a Mediaworks nevű médiacég is. Ezt jókora kötvénykibocsátásból, azaz hitelből vették meg.
A Konzum már sokkal jelentéktelenebb cég, itt viszont hatalmas mozgolódás van, amióta megjelent a cégben Jászai Gellért. Nem sokkal később megvették a Hunguest szállodalánc nagy részét, 14 darab hotelt Leisztinger Tamástól, a Hunguest igazgatóságában pedig megjelentek Tiborcz István és Mészáros Lőrinc emberei. A tranzakcióban az állami Eximbank is részt vett egy nyolcvanmillió eurós hitelkerettel. A napokban már nemzetközi terjeszkedésről nyilatkozott az új tulajdonosi kör (egyébként az immár az Opimus tulajdonába tartozó Világgazdaságnak).
Mindenesetre nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a brókercégek, akikkel beszéltünk, nem foglalkoznak ezzel a két céggel, nem is követik a teljesítményüket, nem adnak ki elemzéseket róluk. Igaz, azt hallottuk, hogy az utóbbi hetekben felerősödött a spekulánsok érdeklődése a Mészáros-részvények iránt.
Ez az ábra talán jól mutatja, mennyire meg van őrülve a tőzsde:
(Forrás: Bét, negyedéves jelentések)
A pöttyök a cég saját tőkéjét jelölik negyedévente, a vonalak pedig a piaci kapitalizációt. Látható, hogy 2016 nyaráig szélsőségesen pesszimista volt a piac a cégekkel kapcsolatban, azóta viszont – miután megjelentek az első jelzések Mészárosék megjelenéséről – őrült optimista lett.
Az Opimus értékét a legutóbbi saját tőkéjének 3,2-szeresére, a Konzumét a legutóbbi saját tőkéjének 6,3-szorosára értékeli a piac jelenleg. Ehhez képest 2015 végén még fordítva állt a helyzet, akkor még a cégek saját tőkéje volt sokkal nagyobb piaci kapitalizációjuknál (az Opimus esetében 4,2-szer, a Konzumnál 3,2-szer).
A másik irány, ahonnan közelíteni lehet a cégekhez, hogy milyen jövőbeli eredményességet lehet várni tőlük. Ez az utolsó racionális szalmaszál, amibe kapaszkodhatnak azok, akik a mostani árfolyamon megveszik ezeket a részvényeket.
Érdekes, hogy hiába döbbenetesen sikeresek Mészáros cégei, a BÉT (illetve a BÉT megbízásából a Figyelő és a KPMG) egyiket sem válogatta be az ötven cég közé, amelyek a hosszú távú eredményesség szempontjából vonzó tőzsdei sztorik lehetnének. Még a hatalmas profitgyár építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros vagy az R-Kord Kft-t sem, pedig ezeknek a milliárdos osztalékaiból biztosan sokan részesednének szívesen ebben az országban.
A legvalószínűbb az, hogy néhány lelkes ember elhitte, hogy az Orbán Viktor körüli strómanbirodalom bármit is meg akar osztani mással abból a hihetetlen mennyiségű pénzből, amit eddig csak a saját bankszámláira vitt-utalt ki.
De ez egy elég naiv elképzelés. Miért akarnák ezek az emberek bárkivel megosztani a nyereségüket? Vagy transzparenssé tenni a cégeiket? Elhiszi ezt bárki? Főleg azért, mert a Mészáros-érdekkörnek nincs szüksége befektetőtársakra.
Mészároséknak forrásra nincs nagy szükségük. Ha kell, kibocsátanak egy zárt kötvényt hatmilliárd forint értékben, hogy megvegyék a Mediaworksöt, ha pedig arról van szó, akkor mondjuk Csányi Sándor ad nekik annyi hitelt, amennyi csak kell. Tőke se kell, hiszen az a töménytelen mennyiségű osztalék, ami a Mészáros-Szíjj-stb. építőipari cégekből kikerül, bőven elég bármelyik tervük elindításához.
Az egyik legszórakoztatóbb jelenség egyébként, hogy a tőzsde páriákat tömörítő T kategóriájában található hírhedt minirészvények, például a Futuraqua, a Nutex, az Őrmester vagy a Nordtelekom, szintén felültek a Mészáros Lőrinc kisvonatra, ma mind limittel emelkedtek csekély forgalomban. Úgy tűnik néhány zavarosban halászó spekuláns ezekben is fantáziát lát ezekben az őrült időkben.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Leisztinger Tamás",
"Csík Zoltán",
"Tiborcz István",
"Jászai Gellért",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor"
] |
Az Ivo Sanader volt horvát kormányfő ellen felhozott tízmillió eurós vesztegetési vád egyik tétje, hogy mögé elbújva vissza lehet-e szerezni horvát kézbe az INA irányításának jogát. Horvát jogi szakértők szerint ugyanis ha bebizonyosodik, hogy a Mol kenőpénz átadásával jutott kivételes helyzetéhez az INA élén, könnyedén megsemmisíthető a menedzserszerződés, hiszen törvénytelenül jött létre.
Olyan ez a játszmázás, mint egy különös pókerparti, a horvát kormány nyíltan lobogtatja a lapjait, a horvát főügyészség egyelőre nem enged bepillantást a kártyáiba, a magyar Mol ezzel együtt is vakmerően licitál.
A magyar nemzeti olajtársaság mindent bevetett, hogy tulajdonrészhez jusson Horvátország emblematikus cégében, az INA-ban. Próbálkoztak részvénycserével, versenyt futottak egy ideig az osztrák OMV-vel is, amely folyamatosan rájuk ígért, aztán a felvásárlás hozta meg a sikert. Az INA-ban jelenleg birtokolt 47 százalékos részvénycsomagjukat három évvel ezelőtt szedték össze, nem sokkal később pedig megszerezték a horvát olajtársaság irányításának jogát. A menedzsmentszerződést már akkor sokan támadták horvát oldalon, a nemzeti vagyon kiárusításának nevezték. Ivo Sanader akkori miniszterelnököt folyamatosan azzal vádolták – jobbról, balról egyaránt –, hogy "elkótyavetyélte a családi ezüstöt".
A Mol eközben a többségi tulajdon megszerzésére törekedett, és persze belelátott már azokba a lapokba is, amelyek az INA asztalán lefordítva feküdtek. Cserélni azonban nem lehetett, a magyaroknak tudomásul kellett venniük, hogy a gazdasági szempontokat kusza érdekszálak szövevénye borítja be. Érdekes lenne tudni, hogyan alakult volna a történet, ha Ivo Sanader nem mond le 2009 nyarán. Ekkor azonban új időszámítás kezdődött Horvátországban. Csak az a törvényes, tisztességes, ami ezután következett, Jadranka Kosor új kormányfő irányításával. Ivo Sanadernek és az őt támogató politikusoknak meg nyitottak egy számlát, és elkezdték felírogatni rá a tételeket, amelyekért fizetniük kell. Ezek közé került be a Mol szerepe az INA privatizációjában.
A Molt innentől kezdve ott támadta a horvát politika, ahol csak tudta.
első nagy horvát gazdasági botrány, a Podravka vállalat privatizációjának hátterébe is. Azt pedig, hogy a magyarok további INA-részvényekhez juthassanak, előbb egy törvénnyel – ami aztmondta volna ki, hogy 49 százaléknál nagyobb tulajdonrészt senki nem szerezhet az INA-ban – akadályozta volna meg a horvát kormány. Utóbb meg a piac befolyásolásának gyanújával, büntetőfeljelentéssel állították meg a magyar próbálkozásokat.
Ha ugyanis a Mol többségi tulajdonossá válhatna a cégben, visszafordíthatatlanul és saját jogon hozhatná a stratégiai döntéseket. Viszszavenni a magyaroktól – a beleegyezésük nélkül – törvényesen nem igazán lehet a mostani jogosítványaikat. Ám ha bebizonyosodna, hogy Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója kenőpénzt fizetett két évvel korábban értük, mint amire a horvát lapok szerint a horvát főügyészség gyanakszik, akkor a horvátok egyszerűen semmisnek nyilvánítanák a korábbi szerződést. Ez utóbbit azonban borítékolhatóan barátságtalan lépésként értékelné a magyar kormány, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök kedden határozottan kijelentette, hogy a magyar állam, mint tulajdonos nem járul hozzá semmilyen, aMol és az INA közötti szerződés módosításához.
Közbejött még a horvát választási kampány is, amelyben nem áll túl jól a jelenleg kormányzó jobboldali HDZ. Jadranka Kosor az újraválasztását illetően úgy juthat valamennyi esélyhez, ha a főbűnösnek kikiáltott Ivo Sanadert börtönbe küldi, és a "visszaállamosított" INA-t a zászlajára tűzi. Egyetért ebben baloldali ellenzéke is. Zoran Milanovic, a szociáldemokrata SDP vezetője (és Jadranka Kosor legnagyobb ellenfele az őszre kitűzött választásokon) néhány nappal korábban a NOVA horvát kereskedelmi tévének adott interjújában maga is Mol-mentes INA-t képzelt el. Hozzátette azonban, hogy a világ kulturáltabb részén a korábban eladott részvényeket például visszavásárlással szokták megszerezni. A horvát lapok szerdán elemezték azt a lehetőséget is, hogy a Mol netán orosz kézbe adná az INA részvényeit. Ezt tartaná a horvát kormány a legveszélyesebb és legbarátságtalanabb lépésnek.
Kedvszegés
Ha nem marad más lehetősége, a horvát kormány még mindig megteheti, hogy szabályozói oldalról szorongatja meg az INA-t, így kényszerítve távozásra, de legalábbis a tárgyalóasztalhoz a Molt. Megtehetné például, hogy fájdalmas mértékű bányajáradékot vet ki a vállalatra, egyúttal megtiltja, hogy extraterheit tovább hárítsa fogyasztóira – ez az eljárás Magyarországról már ismerős lenne a Molnak. Akár ezzel párhuzamosan gründolhatnak a horvátok egy állami konkurenst is, amit következetesen helyzetbe hoznak az INA-val szemben – mint teszi azt az Orbán-kormány az MVM-mel. (H. B.)
49 SZÁZALÉK
A HORVÁT KORMÁNY nemrég még törvénnyel akadályozta volna meg, hogy a Mol 49 százaléknál nagyobb részesedést szerezzen a nemzeti olajvállalatban.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Jadranka Kosor",
"Ivo Sanader",
"Orbán Viktor",
"Zoran Milanovic"
] |
Megszüntette a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája Joób Márton szegedi önkormányzati képviselő és korábbi háromszoros világbajnok kenuversenyző letartóztatását. A bíróság négy hónapra elrendelte a politikus bűnügyi felügyeletét, írja az MTI.
A tizenegygyermekes Joób Mártont tavaly július 30-án tartóztatták le adócsalás gyanújával. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2013 és 2017 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek célja az volt, hogy egy szórólapterjesztéssel foglalkozó gazdasági társaság kijátssza az áfafizetési kötelezettségét. Az egyik férfihez köthető cég ezért fiktív számlákat fogadott be olyan cégektől, amelyek kizárólag ezek kiállítására jöttek létre, ténylegesen szórólapterjesztést nem végeztek. A fiktív számlákat kiállító társaságok további alvállalkozókat vettek igénybe, amelyek vagy nem tettek áfabevallást, vagy a bevallott adót nem fizették meg.
A gyanú szerint csalás leplezése érdekében a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után maradó pénzt visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez. A bűnszervezetben közreműködő gazdasági társaságok a költségvetésnek így több száz millió forintos vagyoni hátrányt okoztak.
A járásbíróság tavaly kétszer is meghosszabbította a gyanúsítottak letartóztatását. A bíróság három gyanúsított esetében most is a letartóztatás további meghosszabbításáról döntött, két gyanúsítottnál azonban – az ügyészi indítvánnyal egyezően – megszüntette a letartóztatást. Velük szemben május 27-ig bűnügyi felügyeletet rendeltek el azzal, hogy a lakóhelyüket nem hagyhatják el, és mozgásukat nyomkövetővel ellenőrzik.
Az MTI információi szerint Joób Márton lényegében elismerte a bűncselekmények elkövetését, és jelentős összeget fizetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal letéti számlájára.
A politikus tavaly októberben lemondott család-, szociális és sportért felelős tanácsnoki tisztségéről és a Szegedi Sport és Fürdők Kft.-ben betöltött felügyelőbizottsági tagságáról. A letartóztatás és a lemondása közötti időszakra a tanácsnoki tisztségért őt megillető tiszteletdíjat a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány javára ajánlotta fel.
|
[
"Joób Márton"
] |
[] |
Megdőlt Borovszky vádja?
Nem találják a főigazgató által hivatkozott jegyzőkönyvet
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyilvántartásában nem található az a jegyzőkönyv, amelyre hivatkozva Borovszky Tímea bűncselekménnyel vádolta meg Nagy Attilát, a Borovszky-ügyet kirobbantó mentorprogram igazgatóját – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumból. Ha a felfüggesztett esélyegyenlőségi főigazgató rövid időn belül nem rántja elő valahonnan a dokumentumot, elképzelhető, hogy hamis vád miatt is felelnie kell.
A cikket a keddi Magyar Nemzetben olvashatja.
|
[
"Borovszky Tímea",
"Nagy Attila"
] |
[] |
Hatalmasat kaszál az állami ingatlanokon a Főkert volt vezére
A budapesti önkormányzat kertészeti cégének volt vezérigazgatójához köthető vállalkozások fogják 170 millió forintért lekaszálni 2018-ban az állami földeket (az állam tulajdonában lévő ingatlanok kaszálással történő parlagfű- és bozótirtásáról van szó) – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
Az állami ingatlankezelő cég, a KIVING Kft. egész pontosan 177 872 969 forint értékben kötött keretszerződést, ez majd akár +20 százalékkal több is lehet, ugyanis a KIVING kezelésében lévő ingatlanok száma változhat, illetve előfordulhat, hogy valahol nem csak egyszer kell kaszálni.
A tervek mindenesetre így festenek:
kézi kaszálás: összesen 15 574 892 m² mennyiségben,
gépi kaszálás: összesen 5 234 992 m² mennyiségben,
kézi bozótirtás: összesen 493 032 m² mennyiségben,
gépi bozótirtás: összesen 170 851 m² mennyiségben.
A közbeszerzés nyertesei:
Parkfenntartó Kertészeti és Szolgáltató Kft,
Pannon Park Forest Kft,
Kucsera János egyéni vállalkozó.
Egyébként 2017-ben és 2016-ban is ez a konzorcium kaszálhatott az állami ingatlanokon, csak azokban az években még kevesebb pénzért: 112 és 100 millió forintért.
Hagyóval harcolt Budapesten
A Parkfenntartó és a Pannon Park Forest a budapesti Főkert volt vezérigazgatójához, Kocsis Lászlóhoz köthető cégcsoport tagjai. Kocsisnak tulajdonrésze van a Parkfenntartóban, illetve vezetője az Umbrella Holding Kft-nek, aminek mind a Parkfenntartóban, mind a Pannon Park Forest-ben van tulajdonrésze.
A Parkfenntartó konkrétan az a cég, amit Kocsis László még vezérigazgatósága idején kisuvasztott a Főkert alól. A Parkfenntartó menedzsmentje (benne Kocsis László)
2007-ben úgy emelt tőkét a cégben, hogy a fővárosi önkormányzat kisebbségbe, a menedzsment tagjai viszont többségbe kerültek.
A Főkert később teljesen kiszállt a Parkfenntartóból. Kocsis László azt állította, hogy a BKV-botrányok miatt korábban előzetes letartóztatásba helyezett Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő megpróbálta rátenni a kezét a Főkertre is, ezért ő úgy irányított, hogy ez ne történhessen meg. Szerinte ezt a célt szolgálta a Parkfenntartónál történt tőkeemelés. A fővárosi önkormányzat gazdasági bizottsága 2008 májusában jelentést kért a Főkerttől a leányvállalatánál történt tőkeemelésről. A vizsgálat arra jutott, hogy a tőkeemelés szabályos volt, de nem a főváros érdekeit szolgálta.
A Gazdasági Versenyhivatal 2009 elején kartellezés gyanúja miatt razziázott a Parkfenntartónál. A GVH azt gyanította, hogy a Főkert, a Garden Kft., a Lián Kft. és a Pannon Park Forest Kft. 2004-től gyakorlatilag felosztották egymás között a fővárosi parkrendezési piacot. Az eljárást végül megszüntették.
Kocsis Lászlót 2009 májusában a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága indoklás nélkül felmentette
a Főkert vezérigazgatói posztjából, amit 15 évig töltött be. Felmentését Hagyó Miklós MSZP-s és Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes kezdeményezték, az Origo forrásaira hivatkozva akkor azt írta, Kocsis menesztésében súlyos tényező volt a Parkfenntartó kiszervezése.
Nyitókép: Budapest, 2008. október 21. Kocsis László (j), a Főkert vezérigazgatója valamint Rogán Antal, V. kerületi polgármester és felesége, Gaál Cecília az Erzsébet téren álló Szerelmesek fája mellett. MTI Fotó: Mohai Balázs
|
[
"Kocsis László"
] |
[
"Mohai Balázs",
"Gaál Cecília",
"Rogán Antal",
"Mesterházy Ernő",
"Kucsera János",
"Ikvai-Szabó Imre",
"Hagyó Miklós"
] |
Több mint félmillió forint havi rendszeres bevételét felejtette el feltüntetni vagyonnyilatkozatában Békéscsaba fideszes polgármestere. A képviselő korrigálta a hibát.
Kijavította parlamenti vagyonnyilatkozatát Vantara Gyula, Békéscsaba fideszes polgármestere. Az Országgyűlés internetes lapján található aktuális dokumentumba már beleírta a havi 579 ezer 750 forintos polgármesteri fizetését. Lapunk március elején közölte, hogy hiányos a fideszes képviselő vagyonnyilatkozata, mert csak azt írta bele, hogy az Országgyűléstől 394 ezer forint tiszteletdíjat, 532 ezer választókerületi pótlékot és 116 ezer lakhatási támogatást kap.
A képviselők jogállásáról szóló törvény kötelezi a honatyákat arra, hogy minden évben egyszer részletes vagyonnyilatkozatot tegyenek. E dokumentumban nemcsak az ingó és ingatlan vagyonukról, megtakarításaikról, tartozásaikról, érdekeltségeikről, kapott ajándékokról kell beszámolniuk, hanem minden, a képviselői fizetésen kívüli adóköteles jövedelmükről is.
Ilyen a polgármesteri fizetés, a megyei közgyűlési tagságért kapott illetmény, lakás bérbeadásából származó jövedelem, gazdasági érdekeltségből fakadó fizetés vagy osztalék, könyvkiadásból, tanításból származó tiszteletdíj.
Ha bárki bejelentést tesz az Országgyűlés elnökénél arról, hogy probléma van egy képviselő vagyonnyilatkozatának tartalmával, akkor a mentelmi bizottság felkéri az illetőt, hogy nyilatkozzon a panasz megalapozottságáról. Ha a képviselő elismeri, hogy hibázott, és kijavítja a vagyonnyilatkozatát, akkor lezárják az ügyet, ha azonban vitatja a felvetést, a testület vagyonnyilatkozati eljárást indít, és részletesen kivizsgálja, hogy a képviselő valóban megfelelő adatokat írt-e a nyilatkozatába.
Vantarához hasonlóan korábban Borkai Zsolt, Győr polgármestere is "elfelejtette" bevallani a polgármesteri fizetését, de lapunk megkeresésére ezt azonnal pótolta. Nemrégiben a fideszes Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár, parlamenti képviselő bukott le azzal, hogy parlamenti vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a nyíregyházi lakása kiadásából származó jövedelmét. Azt ugyanis évek óta albérlőknek adta ki.
Czomba debreceni tudósítónk cikke nyomán azonnal kijavította vagyonnyilatkozatát, beleírta, hogy az 51 négyzetméteres lakás kiadásáért havi 35 ezer forintot kap.
|
[
"Vantara Gyula"
] |
[
"Borkai Zsolt",
"Czomba Sándor"
] |
Lezárult a többszörösen meghosszabbított perújítási nyomozás az állami beruházásokból saját beszámolója szerint 1 milliárd forintot táskában visszaosztó férfi ügyében. Az eljárást azért kezdeményezte Simon Tibor, hogy elmondja a nyomozóhatóságoknak, kinek szállította le a százmilliókat, de az ügyészség nem volt rá kíváncsi, ki sem hallgatta. A bíróság nem tartotta indokoltnak a büntetőügy újraindítását, befejezte az ügyet.
A T. Gyula és társai ellen folyt, 2011-ben jogerős ítélettel zárult büntetőügy perújítását, a nyomozás újraindítását 2012. augusztus 1-én rendelte el a Fővárosi Főügyészség, miután a Fővárosi Ítélőtábla így határozott. A nyomozási határidőt három hónapos időtartamokkal többször meghosszabbították, egészen idén februárig. A Fővárosi ítélőtábla az Átlátszót arról tájékoztatta, 2014. február 13-án határozatot hozott a perújításról, ám annak tartalmát nem közölte. Értesülésünk szerint a határozat arról szól, nem lesz perújítás, a nyomozási határidőt nem hosszabbítják meg, a büntetőügyet nem tárgyalják újra.
A perújítást a büntetőügy harmadrendű vádlottja, Simon Tibor kérvényezte, akit 2009. december 10-én a Fővárosi Bíróság különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás bűntettek és magánokirat-hamisítás vétsége miatt három év szabadságvesztésre ítélt. Simon büntetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 3-án helybenhagyta, az jogerőre emelkedett. Simon kérelme beadásakor tisztában volt azzal, hogy önmagát is vádolja bűncselekménnyel, amelyekért már megkapta és letöltötte a jogerős büntetését, de úgy látta, csak egy új büntetőeljárás révén lehet felelősségre vonni azokat a személyeket, akikhez a fiktív számlák utáni pénzek kerültek. Annak idején csak jutalom ígéretével és különféle fenyegetésekkel vették rá, hogy ne tegyen feltáró vallomást az ügyben a bíróság előtt.
"A perújítást éppen az én kezdeményezésemre rendelte el a bíróság, amit még a büntetés végrehajtási intézetből írtam. Perújítási nyomozás elrendelésére egyébként elég kevés példa van, az esetek 90 százalékában a kérelmeket elutasítják. Az enyémet viszont megalapozottnak látták. Bár az ügyészség megtagadta, a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálta a határozatát és elrendelte nyomozást. Mivel nulláról indult újra a nyomozás, bármilyen adatot lekérhetnek, híváslistákat, bankszámla kivonatokat, egyebeket, amik majd igazolják a feltáró vallomásomat" – mondta még tavaly októberben bizakodóan Simon az atlatszo.hu-nak. Azt követően beszélt erről, hogy – állítása szerint – életveszélyesen megfenyegették amiért a sajtóhoz fordult.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman Újranyitották a hatóságok egy 2011-ben zárult, 1,2 milliárd forintos csalás miatt indult büntetőügy aktáit. A háromévi börtönbüntetéssel sújtott, a büntetőeljárás során a vallomást megtagadó harmadrendű vádlott, Simon Tibor perújítási kezdeményezését az ügyészség elfogadta, és újraindították a nyomozást. Az Uvaterv Zrt. egyik mérnöki irodájával szerződött egykori cégvezető feltáró vallomásra készül, a hatóságok tudomására akarja hozni, mi lett annak az egymilliárd forintnak a sorsa, aminek annak idején az ügyészség is bottal ütötte a nyomát. Amiről eddig hallgatott, most az Átlátszónak elmondta. Tovább az előző cikkre.
A másodfokú eljárásból Simon elől sorban kihullottak az első fokon még vádlottként szereplő személyek, mondhatni Simon vitte el a balhé javát. A Főváros Ítélőtábla elé már nem került a büntetőügy névadója, az első rendű vádlott T. Gyula, az Uvaterv Út-Vasúttervező Zrt. volt osztályvezetője, 1995-től az Uvaterv tulajdonában lévő Constreal Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. T. Gyulát az elsőfokú bíróság felmentette valamennyi vádpont, a folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, hűtlen kezelés alól. Csakúgy, mint a másodrendű vádlottat, E. Kálmánt, az Uvaterv gazdasági igazgatóját, a Constreal 1996-98- közötti ügyvezetőjét, aki 2011-től ismét betölti e tisztséget T. Gyulával együtt.
E. Kálmánt az ügyészség szintén bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalással, adócsalással, hűtlen kezelés elkövetésével vádolta meg. A per során a fővádlottak közül csak az Uvatervvel szerződött harmadrendű vádlott, Simon bűnösségét állapították meg, illetve az őt segítő H. Dávid, H. István, D. István IV.-VI. rendű vádlottakat. Őket bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás és magánokirat hamisítás miatt ítélték el: H. Dávidot egy év, H. Istvánt, mint különös visszaesőt 2 év, D. Istvánt fél év börtönre.
Simon Tibor 1998 decemberében alapította Economic Trade Kft. nevű cégét. Az atlatszo.hu-nak azt mondta, kifejezetten azzal a céllal, hogy számlagyárat működtessen: a papíron általa elvégzett, ám valójában részéről soha meg nem csinált munkákról számlákat állítson ki. 1999-2002 között a különböző szerződések után bruttó 1,2 milliárd forint ütötte a markát, azaz csak az ÁFÁ-t tarthatta meg, az átutalt nettó megbízási díjat egy táskában, készpénzben megbízóinak adta át – állította Simon.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman from atlatszo.hu on Vimeo.
Az Economic Trade 1999-ben szerződött először az Uvaterv Zrt. leányvállalatával, a Constreal Mérnöki Iroda Kft.-vel. Az Economic Trade 1999-től 2002-ig kapott a megbízásokat az Uvaterv mérnöki irodájától tervezési, előkészítési munkák elvégzésére. A szerződéseket a Constreal részéről T. Gyula írta alá, összesen 19 féle feladattal látta el Simon cégét, amelyek közül Simon szerint az egyet se végzett el. Például: tervezési terület megtekintése, fényképes dokumentálás, engedélyek, földhivatali térképek, tulajdoni lapok, geodéziai alappontok, csapadékvíz befogadó adatok beszerzése, közműhálózat és rácsatlakozási lehetőségeinek felmérése, meglévő épületek alapozásának feltárása, közlekedési jelzőtáblák, forgalmi felfestések összeírása és így tovább. A megbízásokat az Economic Trade papíron országszerte teljesítette, amerre csak az Uvaterv illetve leánycége, a Constreal dolgozott.
Az elsőfokú ítéletben olvasható számítás szerint az Economic Trade összesen nettó 1 milliárd 34 millió forint érétkű számlát állított ki, amelyhez 248 millió 713 ezer forint ÁFA tartozott.
A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy fiktív munkavégzés történt, amint ezt Simon az atlatszo.hu-nak állítja – bár annak idején az ügyészség erre a következtetésre jutott. A Fővárosi Főügyészség 2005. november 3-án kelt vádirata még bizonyítottnak látta, ezért I. és II. rendű vádlottként T. Gyulát és E. Kálmánt jelölték meg, akik az ügyészség akkori álláspontja szerint folytatólagosan csalást, adócsalást, hűtlen kezelés bűncselekményét követtek el. T. Gyulát 2003. november 5-én az Uvaterv székházából vitték el a rendőrök, december 18-án szabadult előzetes letartóztatásból. E. Kálmánt már 2003. szeptember 15-én bűnügyi őrizetbe helyezték, szeptember 18-tól december 18-ig előzetes letartóztatásban volt. Simon Tibort november 25-én tartóztatták le, december 22-én szabadult az előzetesből.
"Az átutalásokat T. Gyula utasítására E. Kálmán hagyta jóvá, noha mindketten tisztában voltak azzal, hogy az Economic Trade nem végzett munkát az autópályákhoz kapcsolódó szerződések vonatkozásában" – állapította meg az ügyészség. A vádhatóság azt is kimondta, hogy az Economic Trade által kiállított számlák egytől egyig fiktívek voltak, de hogy a pénzzel mi lett, azt az ügyészek se tudták felderíteni. "A bűncselekményből származó pénz további sorsa ismeretlen maradt" – olvasható a vádiratban.
A bíróság nem találta megalapozottnak a vádirat ezen, lényegi részét, hogy a két cég között létrejött szerződések, teljesítés igazolások és azok alapján kiállított számlák fiktívek lettek volna, T. Gyula közreműködésével E. Kálmán úgy fizetett ki pénzt az Economic Trade részére, hogy mögöttük nem állt tényleges teljesítés. "Hasonlóképpen az sem volt megállapítható, hogy a befogadott és kifizetett számlákkal a társaság ÁFA-fizetési kötelezettségét, illetve társasági adóalapját jogtalanul csökkentették volna" – mondta ki a bíróság.
Hogy a munkákat ténylegesen elvégezte-e az Economic Trade vagy sem, azt a bíróság se tudta megállapítani, mert valaki mindenképpen megcsinálta, de hogy ki, nos, ezt a húrt nem feszítették tovább. "Összességében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkákat valaki elvégezte. Sem az okirati bizonyítékok, sem a tanúvallomások útján nem volt kétséget kizáró módon beazonosítható személy, aki a munka elvégzésében részt vett – legyen az Economic Trade érdekkörében eljáró személy vagy az Uvaterv dolgozója –, sem olyan, aki a munka elvégzéséről tudomással bírt, az elvégző személlyel találkozott. Fentiek alapján nem bizonyított, de nem is cáfolt, hogy a munkákat Simon Tibor utasítására végezték el, mely T. Gyula és E. Kálmán számára, akiknek ezt ellenőrizni nem volt feladatuk, úgy jelenhetett meg, hogy az Economic Trade maga vagy legális alvállalkozói elvégezték."
Simon Tibor fiktív megbízásai Szerződés szerinti fontosabb nagyobb munkái voltak: régészeti feltárásokhoz szükséges geodéziai feladatok elvégzése 2000-ben az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán nettó 60 millió forintért. Az M7-es autópálya Zala megyei szakaszán a régészeti munkák jogi, műszaki teendői nettó 42 millió forintért. Az M5-ös autópálya 2002-es építésekor a Pick Szeged Zrt. hígtrágya kezelőjének áthelyezéséhez szükséges tervfőmérnöki és beruházás ellenőrzési munkák nettó 11 millió forintért. Ez volt a legutolsó megbízása, amely után nem sokkal már elindult a rendőrségi nyomozás. Számos határátkelőhely modernizálásból is kivette részét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Constreal Kft. közötti szerződéseknek köszönhetően. Letenyén, Röszkén, Csengersimán, Záhonyban, Nyírábrányban, Beregsurányban, Hercegszántón, Tompán, Barcson tervezési, előkészítési feladatok elvégzésére kapott megbízásokat nettó 98 millió 500 ezer forint értékben.
Az elsőfokú bíróság arra jutott, hogy T. Gyula és E. Kálmán magatartása nem volt alkalmas a hűtlen kezelés megállapítására. A rájuk bízott vagyon megőrzésére, gyarapítására vonatkozó kötelezettségeiket nem szegték meg, indokolatlan kifizetéseket nem hajtottak végre, vagyoni hátrányt nem okoztak. A Constreal megkárosítását sem találta bizonyítottnak, ezért felmentette őket. Másodfokon az ítélőtábla a felelősségre vonásukat már nem is tárgyalta, mivel az ügyészség a T. Gyula és E. Kálmán büntethetőségét fenntartó fellebbezését 2010. augusztus 3-án visszavonta, így felmentésük jogerőre emelkedett.
Mivel a fiktív számlázás nem nyert bizonyítást, Simont sem emiatt, hanem adócsalásért ítélték el. Az általános forgalmi adót Simon nem fizette be vagy jogtalanul visszaigényelte alvállalkozók – a miskolci Mi-Mi ’96 Kft. a Hedrik és Társa Építőipari Kft., illetve a Haxia Bt. – bevonásával, amelyek tulajdonosaiból a IV-VI. rendű vádlottak lettek. Az Economic Trade tevékenységének azzal lett vége, hogy az adóhivatal Simon miskolci fiktív alvállalkozóinál kezdett nyomozni. E fantom alvállalkozók szintén nem végeztek gazdasági tevékenységet, Simonnak számláztak, a cégeitől kaptak papíron létező megbízásokat, hogy így csökkentsék nullára Simon adófizetési kötelezettségét. Csakhogy a miskolci cégek is mellőzték az adófizetést, rajtuk keresztül jutott el az adóhatóság az Economic Trade-ig, onnan a Constrealon át az Uvatervig.
Simon pénzfelvételeinek természetesen nyoma maradt, az Economic Trade és az ODDS Kft. bankszámlájáról 217 millió forintot az Erste Bank egyik fiókjában vett fel, további 925 millió forintot a három miskolci fantomcégnek folyatott tovább, a pénz tőlük jutott vissza hozzá. "Az átutalt pénzösszeget – mely az adócsalásból származott – ezen cégek képviselői, illetőleg az általuk megbízott személyek minden esetben a bankszámlákról felvették és azok Simon Tibornak átadásra kerültek" – derítette ki a nyomozóhatóság.
A jogerős ítélet szerint a fiktív számlákkal Simon 311 millió forinttal csökkentette ÁFA befizetés kötelezettségét, 237 millió forintot pedig jogosulatlanul igényelt vissza. Ez az összeg hozzávetőleg megegyezik a teljes be nem fizetett ÁFA összegével.
Az Uvaterv Simon kijelentéseit így kommentálta: "A Simon Tibornak tulajdonított állításai valótlanok, ezért azokat a leghatározottabban visszautasítjuk." Simon ugyanakkor állította, egyik helyszínen sem járt, nem végzett semmiféle előkészítő munkát a Constreal Mérnök Iroda számára, már csak azért sem, mert egyáltalán nem értett a leszerződött feladatokhoz, de embere se volt rá, és nem is ez volt a szerepe.
Simon az Átlátszónak elmondott történetet nem hozta a nyomozó hatóságok tudomására, a több éven át tartó büntetőeljárás során nem tett vallomást. Éppen azért kérelmezte a Fővárosi Ítélőtáblánál a perújítást, hogy feltártja, hova kerültek az el nem végzett munkák után felvett százmilliók. Az immár végérvényesen lezárult perújítási nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatta. Úgy tudjuk, a Simon által megnevezett tanúk meghallgatását a NAV tavaly augusztusban megtette, csak egy valakit nem hallgattak meg: Simon Tibort, aki az ügyről a legtöbbet tudja.
Zsidai Péter
|
[
"Simon Tibor"
] |
[
"H. Dávid",
"E. Kálmán",
"T. Gyula",
"H. István",
"D. István",
"Zsidai Péter"
] |
Az augusztus 20-át követő hosszú hétvégén a NER kedvenc magánrepülője folyamatosan ingázott Budapest és több adriai, valamint Földközi-tengeri célpont között.
Szeptember 1-jétől más világ jön. Nem mondom, hogy satu, de ahhoz közeli állapot fog beállni
– adta ki a figyelmeztetést Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken, amikor a határátlépés szigorítását vetítette előre, és azt mondta, szeptembertől senki ne tervezzen külföldi nyaralást, különösen ne déli irányba. A miniszterelnök, ahogy korábbi megszólalásaiban is, azt tanácsolta, hogy a nyaralni vágyó magyarok a Balatont vegyék célba a nyár utolsó heteiben – bár egy horvát lap szerint ezt a tanácsát ő maga sem fogadta meg:
Horvát lap: Orbán Viktor Horvátországban vitorlázott Hvar szigeténél bérelt a barátaival egy Hanse 575 típusú vitorlást.
Igaz, Orbán azért megengedő volt, és azt mondta, aki szeretné, az még augusztus napjaiban nézze meg a tengert. Az OE-LEM lajstromjelű magángép utasai pedig láthatóan megérthették a miniszterelnök szavait,
a Bombardier az utóbbi napokban folyamatosan tengerparti városokba repült a ferihegyi reptérről.
Az egy osztrák cég kezelésében lévő, 17 milliárd forint értékű gép néha egy nap alatt több fordulót is tett a horvát, francia, spanyol és ciprusi célpontok között.
A magángép, amelyről az utóbbi években a 24.hu is többször írt, amikor Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vette igénybe egy-egy üzleti vagy futballturista út erejéig, Szijjártó Péter az Átlátszó által megörökített jachtozása miatt került be ismét a hírekbe. A gép ugyanis épp augusztus 12-én járt a horvátországi Splitben, nagyjából akkor, amikor a feltételezések szerint a külügyminiszter megérkezhetett a Lady Mrd nevű luxusjachtra, amelyen aztán napokat tölthetett az Adrián a családjával – bár arra, hogy Szijjártó igénybe vette a repülőt, nincs bizonyíték.
Miután a lap fotósa augusztus 16-án fotókat készített a fedélzeten tartózkodó Szijjártóról, a közel 50 méteres luxusjacht legénysége kikapcsolta a nyomkövető rendszert, hogy a miniszterrel eltűnhessenek a kíváncsi szemek elől.
A repülők viszont nem tűnhetnek el ilyen könnyen a radarról. Így a többi között a flightaware.com adataiból tudható, hogy a Bombardier már másnap, 13-án Nizzába, a Cote d’Azur reptérre ment Budapestről, ahonnan újra egyenesen Horvátország felé (Brac sziget) vette az irányt. A gép ezt követően Budapesten, majd Bécsben parkolt néhány napot, mielőtt beindult volna a nyár végi csúcsforgalom.
Augusztus 19-én ismét Budapestről startolt az akár 19 személy befogadására is alkalmas repülő. Ekkor Ciprus, Larnaca volt az úti cél. 21-én ismét Budapestről kezdődött egy nagyobb körút: az első megálló megint Nizza volt, onnan a dél-spanyolországi Málaga, majd Horvátország, Dubrovnik következett. 23-án is hasonló, többállomásos útra vitték a gépet, de akkor a Ciprus után Brac szigete majd Franciaország, Nizza következett, és a Bombardier még aznap este hazatért Ferihegyre.
A NER-gép a hosszú hétvége elmúltával sem állt le. Hétfőn is lezavart egy kört, és Brac szigetéről még délelőtt visszaérkezett Budapestre.
Kiemelt kép: 24.hu
|
[
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Dr. Kontrát Károly államtitkár úr nem ad interjút a Magyar Nemzetnek, tekintettel arra, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó média megsértette a Miniszterelnök személyét. Üdvözlettel, Belügyminisztérium Parlamenti Sajtóosztály
A Magyar Nemzet újságírója, Horváth Csaba László kapta ezt a választ egy interjúkérelemre, derül ki kollégája, György Zsombor Facebook-posztjából.
A bojkott azután kezdődött, hogy Simicska Lajos verbálisan hadat üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek, nagyon csúnya dolgokat mondott róla. Ez február 6-án történt, a médiavállalkozó aznap az Indexnek is interjút adott.
A nyilatkozatstop sokáig nem hivatalos volt, a Népszabadság március 16-i cikke szerint "ajánlották" a kormánypárti politikusoknak, hogy kerüljék el a Magyar Nemzet és a Hír tv kérdéseit.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május elején kimondta: megsértették bajtársát, a miniszterelnököt, és Orbán biztosította őt arról, hogy hasonló helyzetben maga is így cselekedne.
|
[
"Simicska Lajos",
"Dr. Kontrát Károly",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Horváth Csaba László",
"Balog Zoltán",
"György Zsombor"
] |
Lázár János védelmébe vette Andy Vajnát, miután Fodor Gábor írásban kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, nem tartja-e összeférhetetlennek Vajna kormánybiztosi és a TV2-nél frissen szerzett tulajdonosi pozícióját. Fodor emlékeztetett, hogy Lázár korábban már felszólította valamennyi kollégáját, ne folytassanak üzleti tevékenységet, mert felmerülhet az összeférhetetlenség vagy a visszaélés gyanúja.
A miniszter válaszában azt írta: fenntartja korábbi kijelentéseit, és a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint csak akkor merülhet fel összeférhetetlenség, ha a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be. Mivel Vajna nem állami vezető, a fenti szabály rá nem vonatkozik - tette hozzá Lázár.
A TV2 tulajdonosváltásával kapcsolatos jogi vita nem az egyetlen zűr az épülő kormánypárti médiabirodalom körül. Ugyanis kiderült, hogy vélhetően kormányzati körök is meg akarták vásárolni a 168 Óra című hetilapot - legalábbis Mester Ákos főszerkesztő vezércikke erre enged következtetni. Mester amellett, hogy bejelentette: a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft. vette meg a lapot arra is kitért, hogy az első potenciális befektető azt kérte, hogy "tágítsák a lap attitűdskáláját". Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy az "illiberális értékrendet" kellett volna képviselni. A szerkesztőségnek ez nem fért bele, így kezdtek tárgyalni a Brit Médiával, amely megtartja a lapot polgári-értelmiségi hetilapnak.
Kiderült, a Hamu és Gyémánt cégcsoport tulajdonában lévő Media Services Company Magyarország Kft. (MSC) nyerte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) reklámértékesítési tenderét. A Kreatív szerint vállalat a közmédia televíziós, rádiós és online reklámfelületeit értékesítheti. A Hamu és Gyémánt Csetényi Csaba és Krskó Tibor nevéhez köthető - azaz előbbi a cégjegyzék szerint november 2-a óta már nem tulajdonos a csoportban -, akik ismerten jó viszonyt ápolnak Rogán Antallal. Csetényi a kabinetfőnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szomszédja a Pasa Parkban, reklámügynöksége, a HG 360 Kft. (mai nevén Network 360) 300 millió forintért készítette el a bevándorlásellenes plakátkampányt, amelyhez a Miniszterelnökség nem nyílt közbeszerzéssel választotta ki a megbízott céget, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos úton. Ez olyan jóra sikeredhetett, hogy a vállalat nyerte az "a magyar reformok működnek" címszavú kampányt is, ez 600 millió forintba került. Az ügynökség a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) 25 milliárdos keretösszegű állami reklámtenderén is a győztesek közt van. Csetényi emellett a korábban Rogán vezette V. kerületben több trafikban is érdekelt. Egyébként az MTVA az eredeti közbeszerzési eljárást még tavaly decemberben írta ki, később az derült ki, hogy az egyik pályázó, a Simicska Lajoshoz köthető Inter Media Group megtámadta a közbeszerzési eljárást, amit végül csak áprilisban utasított el a Közbeszerzési Döntőbizottság.
Visszavonták a kémtörvényt A Fidesz elismerte, hogy jogilag aggályos a hatalmas szakmai felháborodást kiváltó sajtókémtörvény, amelynek értelmében a nemzetbiztonság embereit a "tartalomszolgáltatóknak" kötelező jelleggel alkalmazniuk kellene: Vas Imre fideszes képviselő ugyanis módosító javaslatot nyújtott be, kihúzva a tervezet szövegéből az aggályos passzust. Vas azzal indokolta javaslatát, hogy a javaslatban a "tartalomszolgáltatók" meghatározása nem elég pontos. Ugyanerre szerdán Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese is felhívta a figyelmet, ám akkor a kormány azt közölte, Pintér Sándor törvényjavaslatát az ellenzék tudatosan félreértelmezi, félremagyarázza. A szocialisták azonban még mindig nem elégedettek: Harangozó továbbra is kifogásolja, hogy a javaslat túlzottan kiterjeszti azon szervezetek körét, amelyekbe a titkosszolgálat beépülhet. Szemantikai és a félreértések miatt visszavonták az online titkosszolgálatokra vonatkozó módosító javaslatot - erről beszélt tegnap a Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter. Ugyanakkor elmondta, hogy fontos a nemzetbiztonsági kontroll a szolgáltatóknál.
|
[
"Lázár János",
"Csetényi Csaba",
"Krskó Tibor",
"Andy Vajna"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Rogán Antal",
"Varga Mihály",
"Mester Ákos",
"Vas Imre",
"Pintér Sándor",
"Harangozó Tamás",
"Fodor Gábor"
] |
Szinte egyszerre kézbesítették szerdán a négy rendőr-gyanúsítottnak az előzetes letartóztatásuk meghosszabíbtásáról szóló elsőfokú, és a szabadlábra helyezésükről szóló jogerős bírósági döntést. A Hajógári-szigeti rendőrségi korrupciós ügy 26 gyanúsítottja közül így már senki sincs előzetes letartóztatásban.
Szerdán, néhány órás eltéréssel kézbesítették az úgynevezett Vizoviczki-ügy (Hajó-gyári szigeti rendőrségi korrupciós ügy) rendőr gyanúsítottjainak a Fővárosi Törvényszéktől az előzetes letartóztatásuk meghosszabbításáról szóló határozatot, majd közvetlen ez után a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amellyel házi őrizetbe helyezték a korrupcióval gyanúsított rendőrtiszteket – tudta meg a Népszabadság.
Arató György, Kalmár Tamás védője lapunknak azt mondta, ő már hónapokkal ez előtt ugyanazt indítványozta, amit most az ítélőtábla elfogadott. Védence, csak úgy, mint a másik három egykor fontos, vezető beosztást betöltő rendőr-gyanúsított, a pillanatnyi tartózkodási helyük folyamatos meghatározására alkalmas karperec viselésének kötelezettsége mellett, otthonában védekezhet az eljárás hátralévő szakaszában.
Az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a történtekkel összefüggésben csak a Fővárosi Ítélőtábla döntését erősítette meg, rámutatva, hogy az ítélőtábla megállapította ugyan, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, de úgy ítélte meg, hogy a karperec alkalmazásával nincs szükség a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartására.
Kalmár Tamást, a BBRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetőjét, Gulyás Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt szervezett bűnözés elleni főosztályvezetőjét és Hopka Lajost, aki Gulyás főosztályán a speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztályt vezette, valamint K. Attilát, a BRFK nyomozóját tavaly május végén, június elején vették őrizetbe Vizoviczki Lászlóval együtt. Azzal gyanúsítják őket, hogy pénzt kapta Vizivoczkitől, cserébe elintézték, hogy a szórakozóhely-birodalom tulajdonos érdekeltségeiben ne legyenek razziák, ellenben a konkurenciánál annál gyakrabban.
A rendőrök mindezt tagadják, és azzal érvelnek, hogy egyikük sem, de még együtt sem lettek volna képesek a gyanúsításban megfogalmazotthoz fogható "rendőri védelmet" biztosítani Vizovickinek.
Ártatlannak, illetve részben áldozatnak vallja magát Vizoviczki is. Ő azt mondja, a biztonsági kérdésekkel nem ő, hanem munkatársa, a jó rendőrségi kapcsolatokkal rendelkező, Kalmárral egy időben egy edzőteremben gyúró V. István intézte, ő neki fizetett, s hogy v. kinek és mire adta tovább a pénzt, azzal már nem foglalkozott. Kiszivárgott hírek szerint a nyomozás egyes adatai arra utalnak, hogy a rendőrgyanúsítottak többször átverték. Hamis rendőrségi dokumentumokkal ijesztgették, hogy miféle akciók indultak volna ellene és az érdekeltségei ellen, ha ők le nem állították azokat.
Az egymásnak, de olykor önmaguknak is ellentmondó vallomások fényében az a helyzet állt elő, hogy a Vizoviczki László és társai ellen bűnszervezetben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények gyanújával folyó eljárásban a bűnszervezet vezetője, Vizoviczki eszerint a saját maga vezette szervezet áldozata.
Nagy Andrea e felvetésünkre csak annyit mondott, hogy az ügyészség, mint más ügyekben sem, ez esetben sem kívánja kommentálni és értékelni a vallomásokat a nyilvánosság előtt. Elmondta ugyanakkor, hogy az egyre szövevényesebb ügy 26 gyanúsítottja körül már senki sincs előzetes letartóztatásban. Hatan házi őrizetben, öten lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt várják a nyomozás lezárását.
|
[
"Gulyás Lajos",
"Hopka Lajos",
"Vizoviczki László",
"Kalmár Tamás"
] |
[
"K. Attila",
"V. István",
"Arató György",
"Nagy Andrea"
] |
32 milliót kapott közpénzből az államtitkár
Budapest — Tízmilliókat kaszál az agrártámogatásokon a Miniszterelnökség agrárfejlesztésekért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt.
Kisnek 70 hektár földje van, gazdálkodáshoz nyert pénzt/
Az idén júniusban kinevezett állami vezető csak ebben az esztendőben 32 millió forint uniós és állami támogatásban részesült a 70 hektárnyi földje után. Ráadásul további milliókra számíthat a következő egy évben a korábban elnyert pályázatai révén.
Az államtitkár vagyonnyilatkozatából kiderül, a 2,9 milliós területalapú támogatás mellett (egész évre 5,8 millió forint jár neki) fagykárra, gyümölcstermesztésre, biztosítási díjra, valamint faaprító gépre kapott milliókat. Kis Miklós Zsoltnak a 2010-es kormányváltás után kezdett el futni a szekere: 2009-ben még csak 426 ezer forintnyi mezőgazdasági támogatást kapott, 2010-ben már 4,4 milliót, ez 2011-ben 11 millióra hízott, 2012-ben pedig elérte a 30 milliót. Kis már korábban is a Fideszben politizált, a párt nyársapáti csoportjának elnöke, 2010-től pedig a Pest megyei közgyűlésbe is bejutott, és a megyei agrárkamarának is volt vezetője.
Az idei 32 millió forintból 22 milliót már az államtitkári kinevezése után utalt át a költségvetés Kisnek. Feltettük a kérdést: nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy állami vezetőként, aki ráadásul az agrár-vidékfejlesztésért felel, ekkora összegű támogatásokat kap.
– Az államtitkári kinevezésemet megelőző években több pályázaton is sikeresen indultam, amelyek nagy része többéves kötelezettséget vont magával, s a kifizetés folyamatos – válaszolta a Blikknek Kis Miklós Zsolt, aki jelezte, hogy mivel a korábbi években elnyert pályázatainak zárása és azok költségelszámolása folyamatban van, így további kifizetéseket kap 2015 végéig.
– Ezeket integrált gyümölcs- és szőlőtermesztésre, szamócatelepítésére, kertészeti munkagépek beszerzésére, valamint faapríték-tároló építésére nyertem el – részletezte az államtitkár, aki szerint nincs itt semmi összeférhetetlenség.
– Tekintettel arra a tényre, hogy minden támogatást, pályázatot még bőven az államtitkári kinevezésem előtti években nyertem el, s mindössze ezek pénzügyi rendezése, kifizetése tolódik át a kinevezésem utáni időszakra, természetesen a helyzet nem összeférhetetlen – jelentette ki a politikus.
Az agrárszakértő szerint az átlagosnál jóval nagyobb mértékű támogatásokat zsebelhetett be az állami vezető.
– Mi 452 hektáros terület után 52 millió forintot kaptunk az utolsó teljes évünkben, pedig nekünk mint ökológiai gazdaságnak relatíve magasabb támogatás járt – mondta a Blikknek Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztő Központ ügyvezetője, aki szerint egy átlagos, politikai kapcsolatokkal nem rendelkező gazdálkodó Kiséhez hasonló birtoknagyság esetén körülbelül 8 millió forint éves támogatással kalkulálhat.
K. D.
|
[
"Kis Miklós Zsolt"
] |
[
"Ács Sándorné"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Jakubinyi Róbert kétszer is bíróság elé áll
Pintér Sándor belügyminiszter lejáratásának kísérlete és alapítványi adócsalás miatt felelhet
Tanyi György védője, Kadlót Erzsébet folytatja ma tanúvallomását a belügyminiszter lejáratási kísérlete miatt Jakubinyi Róbert ellen indult perben. A szocialisták titkosszolgálati alapítványi botrányának kulcsszereplője ellen pénteken adócsalásért kezdődő per első napját zárttá nyilvánították, mivel a tárgyaláson a titkosszolgálati vezetők megvesztegetése is napirendre kerül.
A Budai Központi Kerületi Bíróságon ma folytatódik Kadlót Erzsébetnek, Tanyi György védőjének tanúkénti meghallgatása abban a büntetőperben, amely Jakubinyi Róbert ellen hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés vádjával tavaly november 30-án kezdődött.
A Gyurcsány-kormány által felügyelt polgári elhárítás egyik legismertebb botrányának, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyének kulcsfigurája a vád szerint arra próbálta rábírni az éjszakai életben ismert Tanyi védőjét, hogy az ügyvéd vegye rá védencét: szökjön meg és Pintér Sándorral kapcsolatos dokumentumokat vigyen ki külföldre azért, hogy azok segítségével az ottani sajtóban lejárassa a belügyminisztert.
A per első napján Jakubinyi vallomást tett és minden vádpontot tagadott, ám azt elismerte, hogy ha Tanyinak lett volna Pintér Sándorról elmarasztaló információja, arra vevők lettek volna. Azt nem fejtette ki, hogy pontosan kik lettek volna a vevők, de az közismert, hogy Jakubinyinek jó titkosszolgálati és – baloldali – politikai kapcsolatai voltak és vélhetően vannak is.
Jakubinyi a perben egyébként kitért arra is, hogy az egykori Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH) 1987-től, a polgári elhárítás akkori főigazgatójával, Galambos Lajossal 2004-től "dolgozott együtt" szóbeli megbízás alapján.
Jakubinyit Kaposvárott tavaly október 18-án nem jogerősen négy évre ítélték Galambos Lajos 150 milliós és Gyarmati György, az NBH volt osztályvezetője 100 milliós megvesztegetéséért. A volt főigazgatót öt-, Gyarmatit pedig hároméves szabadságvesztéssel sújtották, valamint 150 millió, illetve 100 millió forint vagyonelkobzásra ítélték őket.
A per másodfokú eljárását még nem tűzte ki a bíróság.
Lapunk információja szerint Jakubinyi másik, a Fővárosi Törvényszéken pénteken kezdődő perében a titkosszolgálati vezetők megvesztegetéséről, illetve arról is szó lesz, hogy a vádbeli alapítványi csempészést a vádlott az NBH jogászainak jóváhagyásával követte el. Minősített információk is elhangozhatnak, ezért az első tárgyalási nap zárt ajtók mögött zajlik majd.
A vád szerint az Egymásért alapítvány égisze alatt Jakubinyi társaival együtt 2005. augusztus és 2007. február között 59 esetben a belföldi forgalomba bocsátott ázsiai importáruk után nem fizette meg a közterheket, több mint egymilliárd forinttal csökkentve az adóbevételeket. Jakubinyit emellett azzal is vádolják, hogy az ő utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami hozzá került, ám az összeget nem az alapítvány, hanem a saját céljaira fordította.
Az alapítványhoz kapcsolódó bűncselekmények miatt Jakubinyi társát, Földesi-Szabó Lászlót évekkel korábban hatéves börtönbüntetéssel sújtották, amit le is töltött. Jakubinyi akkor megszökött az igazságszolgáltatás elől, ám Thaiföldről egy üzleti ajánlattal Bécsbe csalták, ahol az osztrák rendőrök elfogták, majd átadták a magyar hatóságoknak.
|
[
"Jakubinyi Róbert"
] |
[
"Földesi-Szabó László",
"Tanyi György",
"Galambos Lajos",
"Gyarmati György",
"Kadlót Erzsébet",
"Pintér Sándor"
] |
A szállodában 72 szoba kap helyet, a hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel. Sőt, még egy 1310 négyzetméteres kerti tó is megvalósul. Az ország keleti csücskébe tervezett létesítményre kiírt közbeszerzést a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte el. A cég tulajdonosa Szabó Zoltán, aki egykor kollégiumi szobatársa volt Varga Mihály pénzügyminiszternek. A Garage Kft. nettó árbevétele 2019-re 4,2 milliárd forintra, 5 év alatt hatszorosára nőtt.
9 milliárd 683 millió forintért nyerte el a fehérgyarmati termálfürdő és szálloda tervezését és kivitelezését a budapesti Garage Ingatlanfejlesztő Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A közbeszerzést Fehérgyarmat Város Önkormányzata írta ki. Az ország keleti csücskébe tervezett szállodában 72 szoba kap helyet. A hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel, sőt, még egy 1310 négyzetméteres kerti tó is megvalósul.
A Fehérgyarmati Strandfürdő területén jelenleg két termál-, két gyermek- és egy úszómedence található. A termálmedencébe érkező víz 2002-ben gyógyvíz minősítést kapott, ami mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas.
A mintegy 10 ezer lakosú Fehérgyarmat jelenlegi strandja elsősorban a helyi igényeket elégíti ki. Igazi ritkaság, ugyanis kevés 1000 forint alatti termálvizes fürdő működik Magyarországon, egy felnőtt számára a fürdőbelépő 2020-ban csupán 900 forint volt.
A 2020-as önkormányzati tájékoztatási dokumentációból kiderül, hogy
a tervezett szálloda és wellnessfürdő megvalósítása érdekében módosítani kell a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot.
A jelenlegi strand és a mellette elhelyezkedő sportpálya területéből hoztak létre egy közel 3 hektáros új telket. A telkeket részben beépítésre nem szánt különleges területből, beépítésre szánt különleges területté sorolták.
A budai Várban is dolgozik a cég
A nyílt eljárásra csupán ez az egy ajánlat érkezett, a Garage Kft.-től, amelynek tulajdonosa Szabó Zoltán.
A cég nettó árbevétele 5 év alatt hatszorosára nőtt.
2015-ben a kft. nettó árbevétele még csak 679 millió forint volt, 2019-ben ez a szám 4,2 milliárd forintra ugrott. A cég adózott eredménye 2015-ben 19 millió forint volt, ami 2019-ben 324 millió forintra nőtt.
"Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van" – derítette ki korábban a Magyar Narancs.
Nemrég az Átlátszó is megírta, hogy mitől szárnyal a cég. A WHB és a Garage Kft. például 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét a Budai Várban. A két cég 2018 óta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel.
A kft. egy másik nagyberuházáson is dolgozott: 2017-ben megnyerte a WHB Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás időközben nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra drágult.
A WHB és a Garage Kft. 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft.
" Nullás brikettgyár "
A cég már többször dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező kft. építhette fel – egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért – a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton.
Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. Végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre, ami egy idő után, az uniós vállalások ellenére, semmi bevételt nem termelt – a Magyar Narancs cikke szerint. A furcsa brikett-bizniszről az Átlátszó is írt.
Habony hitelezője a brikett-bizniszben Tőkét csökkent a Fidesz-közeli potentátokhoz kötődő Morando Kockázati Tőkealap érdekeltségében álló fehérgyarmati Brikett Investment Kft. E cég is egyike azoknak az uniós Jeremie-alapból pumpált startupoknak, amelyből kis túlzással praktikusan a semmit észlelte a Forbes magazin tényfeltáró cikke.
Szabó Zoltánnak kastélya is van a megyében: az üzletember cége, a Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben kapott 194 millió forint uniós támogatást, amiből a Nagyaron található Luby Kastélyt újította fel és egy illatozó rózsakertet is kialakított. A kastélyban jelenleg múzeum és étterem üzemel, de esküvőt és különböző rendezvényeket is szerveznek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A fehérgyarmati termálfürdő és szálloda látványterve. (Forrás: Engedélyezési Terv)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Szabó Zoltán"
] |
[
"Varga Mihály"
] |
Spéder Zoltán hatalmát megtörték. A bankja és a sajtóbirodalma is veszélyben van, a befolyása már nem lehet ugyanakkora, mint az utóbbi években volt.
Ennyire összehangolt és kemény támadásoknak még nem volt senki sem kitéve az ország elitjéből, és ezt tovább élezi, hogy Spéder Zoltán az utóbbi években szorosan együttműködött az Orbán-kormánnyal, komoly feladatokat és lehetőségeket kapott.
Az sem kizárt, hogy a korrupcióval annyit támadott kormány kihasználja a mostani leszámolást arra is, hogy a közvélemény előtt egy látványos perrel bizonyítsa, eljárnak a büntetőjog eszközével is, ha kell. Ennek szálai pedig a Miniszterelnökségen dolgozók közül is utolérhetnek embereket. Amennyiben ez a forgatókönyv érvényesülne, akkor Spéder Zoltánon kívül Lázár János is nehéz helyzetbe kerül.
A Spéder Zoltán elleni intézkedéseknek a konkrét eljárásokon túl szimbolikus jelentősége is van. A médiakampány durvasága üzenet mindenkinek, aki a kormánnyal bizniszel: senki sem képzelheti azt, hogy ha kap egy lehetőséget a kormánytól, akkor már alanyi jogon is erős lehet.
Nagyon tömören összegezve az történt, hogy Spéder Zoltán már régen útban volt Csányi Sándor OTP-vezérnek, és mostanra útját állta Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök újabb törekvéseinek is. És az is számított, hogy megtámadásával Lázár Jánosra is rá lehetett ijeszteni.
Csányi és Spéder
Spéder Zoltán legfőbb ellenlábasának már tíz éve Csányi Sándort tartják. A mostani helyzetben ezért Csányinak egyáltalán nincs ellenére az FHB gyengülése, de a közelében lévők szerint a Spéder ellen sajtóhadjárat stílusa már nem tetszett neki.
A kettejük közti évtizedes viszály miatt különösen érdekes, hogy múlt csütörtökön egy Normafánál lévő cukrászdában találkoztak, egy nappal azután, hogy nyomozók tartottak házkutatást az FHB irodáiban. Nem tudjuk, hogy ki kezdeményezte a találkozót, de az egyértelmű, hogy Spédernek lehetett sokkal kellemetlenebb a kávézás.
Spéder 15 évig viselt vezető tisztségeket az OTP-nél, 2006-ban a vezérigazgató-helyettesi székét hagyta ott, vagyis Csányi Sándor első helyettese volt. Haragban váltak el egymástól: Spéder úgy vélte, hogy ő tette igazán naggyá az OTP-t, de Csányi aratott le mindent; Csányi pedig úgy vélte, hogy Spéder túlzottan önállósította magát, a háta mögött intézkedett. Spéder 2007-ben vásárolta be magát a Földhitel- és Jelzálogbankba (FHB) és ennek elnökeként elkezdett építkezni. Kimondatlanul is az volt a tét, hogy miután összeveszett Csányival, képes lesz-e megcsinálni az új OTP-t, ezúttal már magának.
Az OTP az utóbbi években többször is feljelentette az FHB-t az Európai Bizottságnál, és a bank legújabb törekvéseit élesen támadó bankszövetségi levelet is az OTP-ből sugalmazhatták. Csányi Sándor nem nézte jó szemmel, hogy a kormány egyre nagyobb lehetőséget nyújt az FHB-nak, és Orbán Viktor előtt sem titkolta, hogy szerinte rossz lóra tesz Spéderrel. Ahogy Lázár János felügyelete alatt az FHB egyre jobban körülfont egy félig állami lábon álló új monstrumot, amiben a posta, a közműcégek és a takarékok is benne vannak, úgy sértette egyre inkább az OTP piaci érdekeit is ez a törekvés. Spéder egy június 15-re tervezett, azóta a támadások miatt visszavont takarékszövetkezeti közgyűlésen nagyot lépett volna előre az építkezésben, egy érdemi szinttel lett volna stabilabb a birodalma. Ebből azonban már semmi sem lesz.
Spéder és a Fidesz
Spéder Zoltán a nyolcvanas évek második felében a Rajk szakkollégium hallgatójaként ismerte meg a Fidesz alapítóit, elsősorban a Bibó szakkollégiummal közösen rendezett táborok alkalmával. Kezdettől a Fidesz holdudvarához tartozott, és ugyan közvetlenül nem folyt bele a politikába, mégis a mai napig élő maradt a kapcsolata a párt vezetésével, és így Orbán Viktorral is. Amikor májusban még csak kóstolgatta a kormánypárti média Spédert, akkor egy vezető fideszes politikus azzal tompította a támadások jelentőségét, hogy "itt túl régi és erős személyes kapcsolódások vannak ahhoz, hogy Spéder Zoltánt csak úgy ejteni lehessen" – a helyzetértékelés ugyan nem bizonyult pontosnak, de jelzi, hogyan tartották számon a bankárt még hetekkel ezelőtt is a pártban.
A 2010-es kormányváltás után Spéder segítséget kért a kormányra jutott fideszesektől. Egyrészt akkoriban már voltak az FHB ellen Brüsszelben eljárások, másrészt a bank anyagilag sem állt stabil lábakon. Visszaemlékezések szerint közepes lelkesedéssel fogadták kéréseit, ám végül jogi és diplomáciai segítséget az EU-val szemben biztosan kapott, és nagyon valószínű, hogy anyagiban is részesült.
A kormány eddig együttműködött az FHB-vel, hogy e rendkívüli segély sorsát eltitkolja, de az MNB most hirtelen azt követeli, hogy a bank nevezze meg, hogy kinél vannak azok a kötvények, amelyekkel kihúzták a csávából a bankot négy évvel ezelőtt.
Sarkadi Zsolt ebben a cikkében foglalta össze, hogy 2012-ben egy rejtélyes, hivatalosan máig ismeretlen befektető hogyan mentette ki az FHB-t. Sok jel utal arra, hogy a kötvényeket végső soron a magyar állam jegyezte le, és ezek a mai napig úgy állnak, hogy az FHB se kamatot nem fizetett utánuk, és tulajdonrészre sem cserélték. 30 milliárd forintról van szó, éppen akkora összegről, amit az FHB akkoriban fizetett vissza az államnak a már említett, és a bank számára kedvezőtlenül alakuló EU-s eljárás hatására. Minden jel szerint e kötvényekkel kapcsolatos az MNB június 7-i büntetése is.
Az új monstrum
Spéder Zoltán évekig készült arra, hogy az Orbán-kormánnyal együttműködve egy komoly pénzügyi intézményt építsen fel, és ebben sokáig a politika jó partnernek bizonyult. 2013-ban kapott felhatalmazást Orbán Viktortól, hogy szervezze meg a takarékszövetkezetek integrációját. Spéder arra figyelmeztetett, hogy e kis pénzintézetek sorra bedőlhetnek, bár a takarékok érdekképviseletének akkori vezetője, Demján Sándor, ezt a fenyegetettséget mindig is tagadta.
A takarékszövetkezetek integrációja egy bonyolult, kereszttulajdonlások sorozatával alábástyázott rendszerré növekedett mostanra. E monstrum a rezsiszámlákat, az FHB-t, a takarékok pénzét és a postai infrastruktúrát köti össze. Az építkezés politikai felügyelete a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez, azonban belül pedig Németh Lászlóné államtitkárhoz került. A takarékszövetkezetek felett álló Takarékbankban és a Magyar Postánál is sorra kerültek vezető pozíciókba az FHB egykori vezetői, vagyis Spéder Zoltán bizalmasai. "Németh Lászlóné se tudta már követni, hogy mi történik, ha elakadt, akkor rögtön hívta Zoltánt" – mondta egy építkezést jól ismerő ember.
Engedély nélkül túltolta?
A történet innentől válik a mostani fejlemények szempontjából különösen érdekessé. A Fidesz felől egyre inkább azt terjesztik, hogy Spéderrel az lett a fő baj, hogy túl sokat akart magának. Az üzenet szerint nem arra kapott megbízást, hogy magának építsen birodalmat, hanem csak azzal bízták meg, hogy építse ki a rendszert, így megszolgálva azt, hogy az állam megmentette a bankját. Ehelyett azonban az utóbbi évek számos lépése arról szólt, hogy az FHB vezető pozíciója megkerülhetetlen legyen, és ennek betetőzése lett volna a június 15-i közgyűlés, ahol minden jel szerint a takarékoknak be kellett volna vásárolniuk az FHB-ba, vagyis a két pénzügyi intézmény teljesen összenőtt volna, de az irányítás az FHB-hoz kötődő embereknél maradt volna. Erre célzott Demján Sándor, amikor parazitához hasonlította az FHB-t, Orbán Viktornak írt levelében.
Az egyre erőteljesebben hangoztatott kormányzati magyarázat szerint a Spéder-ellenes össztűz fő oka az, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György megelégelték, hogy Spéder elsősorban magának dolgozik az államtól kapott eszközökkel, ráadásul úgy, hogy a jegybank ellenőrzési mechanizmusa alól is ki tudott bújni. Spéder Zoltán pedig azzal haragította őket végképp magára. hogy előre menekült, és a júniusi közgyűléssel bebetonozta volna magát az új konglomerátumba, ahelyett, hogy elkezdett volna hátrálni belőle.
Eddig ez senkit sem zavart?
Nagy kérdés, hogy reális-e azt feltételezni, hogy a monstrum építésének módja tényleg nem tűnt-e fel eddig senkinek a kormányból, vagy ez most csak egy ürügy-e. A folyamat évek óta zajlott, panaszkodott miatta az ellenzék, Demján Sándor az Alkotmánybírósághoz is fordult, cikkek sora mutatta be a vitatható lépéseket. Ehhez képest a közelmúltban a kormánypárti többség még törvényt is hozott arról, hogy az FHB-val üzletelő posta üzleti titkait fokozottan védeni kell. Orbán Viktor korábban személyesen is kiállt az említett monstrum mellett.
Valószínű, hogy az összeütközést több fontos egyéb fejlemény is felgyorsította, és nem elsősorban arról lehet szó, hogy hirtelen leesett Orbán Viktornak, hogy “nem erről volt szó".
A legfontosabb fejlemény az lehet, hogy állítólag Orbán Viktor és Matolcsy György az FHB helyett egy másik bankot akarnak betolni a monstrum élére. Ez a pénzügyi körök általános vélekedése szerint az MKB bank lehet, amit német tulajdonosától a magyar állam tavaly vásárolt meg, majd idén adott tovább egy eddig ismeretlen hátterű konzorciumnak. A végső tulajdonosok a piaci pletykák szerint olyanok lehetnek, akikben Orbán és Matolcsy úgy megbíznak, mint saját magukban. Az új rendszerben pedig nem lesz már szükség az FHB-ra.
Túlnőtt
Egy másik - a fenti fő okot egyébként nem vitató - magyarázat szerint Spéder Zoltán már hónapokkal ezelőtt világos üzenetet kapott: vagy bankárkodik, vagy médiatulajdonos lesz, de a kettő együtt nem megy.
Eszerint a pénzügyi monstrumot és az érdekeltségébe tartozó médiavállalkozásokat már túl nagy hatalomnak érezték Orbánék, akik semmiképpen sem akarnak egy új Simicska Lajost látni a színen, pláne nem egy olyat, aki egyszerre szedi a rezsit és befolyásolja a közvéleményt.
Spéder vezeti a CEMP nevű médiavállalkozást, amibe többek között olyan kiadványok tartoznak, mint az Index. Továbbá a bizalmasai kulcspozícióba vannak a Népszabadságot és Nemzeti Sportot is kiadó Mediaworks kiadónál, ami hiába Heinrich Pecina osztrák üzletember tulajdona, ezt a kiadót is Spéder érdekeltségei közé sorolják az üzleti életben.
Ez így együtt már sok volt Orbánéknak, és ezt erősítik azok a történetek, ami szerint Habony Árpád már régebben is meg akarta szerezni a Mediaworksöt Pecinától, és most már a CEMP iránt is mutat érdeklődést. (A CEMP iránti kormányközeli érdeklődés egyáltalán nem új, pár éve Simicska Lajos is szívesen vitte volna.)
Rivális klánok
A Miniszterelnökség vezetőit meglepte, hogy milyen kemény össztűz zúdult június elején Spéderre. Magukra vették a támadásokat, nyílt háborútól tartottak a Lázár Jánossal szemben álló fideszes csoporttal. Néhány nappal később azonban igyekezték azt elhinteni, hogy szó sincs arról, hogy nekik kellene védekezniük, és azt üzenték inkább, hogy az egész kampány kifejezetten csak Spéder Zoltánról szól.
A Spéder-birodalom túlnövekedése ugyanis Lázár János megerősödését is jelentette. És ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel az a csoport, amit a kormányban gazdasági vonalon Seszták Miklós fejlesztési miniszter, míg politikai vonalon Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter képvisel.
A Seszták-féle kör (amely bírja a Mol, és így az ott befolyásos Csányi Sándor támogatását is) az energetikai lábat rúgná ki az épülő monstrum alól, a kabinetirodát informálisan irányító Habony Árpád pedig a Spéder-féle médiabirodalmat vinné. Ebben a helyzetben Spéder és a monstrum elleni fellépés egyben Lázár gyengítésére is alkalmas.
Lázár tavaly minden követ megmozgatott, hogy Rogánból ne legyen miniszter, de mostanra Lázár kényszerülhet védekezésre: akármi is lesz a Spéder Zoltán és érdekeltségei ellen indított vizsgálatok vége, a politikai felelősség elsősorban az övé.
|
[
"Matolcsy György",
"Spéder Zoltán",
"Lázár János",
"Rogán Antal",
"Heinrich Pecina",
"Seszták Miklós",
"Demján Sándor",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor",
"Németh Lászlóné"
] |
[
"Sarkadi Zsolt",
"Simicska Lajos",
"Habony Árpád"
] |
Információink szerint a központi tagnyilvántartásban szereplő mintegy 1200 szocialista helyett most 560-an döntöttek a pártpolitizálás mellett. Tóth Csaba volt megyei elnököt még küldöttnek sem választották meg Kőszegen.
Eldőlni látszik a vasi szocialistákat évek óta megosztó belső hatalmi harc végkimenetele, miután a fiatal politikusok összefogásából létrejött Mozaik klub megyei vezetője látványos vereséget szenvedett a hét végi pártújjászervezés során. A vasi gyökerekkel nem rendelkező, rövid idő alatt a helyi MSZP megyei elnöki posztját meghódító Tóth Csaba még a megyei küldöttgyűlésbe sem kerülhet be, miután a felére apadt kőszegi alapszervezet nem delegálta a politikust a testületbe. Szocialista forrásaink szerint az MSZP felső vezetése által felügyelt hét végi események mindenképpen hatással vannak a párt belső erőviszonyaira, de akár hosszú távon is meghatározhatják azt.
Nyakó István pártszóvivő tájékoztatása szerint a feloszlatott 26 Vas megyei pártszervezetből 20 alakult újjá. A politikus kifejtette, a korábban regisztrált tagság kétharmada alakította meg a szervezeteket (mintegy 600-an), ennek ellenére nem tűntek el tagok a körzetben. Információink szerint a központban 1200 vasi tagot tartottak nyilván a szervezetek feloszlatása előtt, míg a hét végén 560 személy döntött úgy, hogy a továbbiakban is részese kíván lenni az MSZP politikai tevékenységének. Lendvai Ildikó frakcióvezető a büki és a csepregi térségben vigyázta az újjáalakulást, a két szervezetben összesen 41 fő kérte nyilvántartásba vételét, ez a szám kevesebb, mint negyede a korábbi tagságnak. Hiller István pártelnök korábbi szavait idézve tehát kijelenthető, hogy a vasi szocialisták egy jelentős része "dokumentumok formáit öltötte". A politikus kifejtette: "nagy elszántságot, őszinteséget és a szocialista párt sikerének akarását tapasztalták a tagokban és a szervezetek alakuló ülésein". Vas megyében egyébként március 12-én új megyei elnököt választanak majd a küldöttek, addig létszámstop van érvényben.
|
[
"Tóth Csaba"
] |
[
"Nyakó István",
"Hiller István",
"Lendvai Ildikó"
] |
Stratégiai előnyöket kellett volna hoznia az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) számára a MÁV Cargo megvásárlásának, de eddig csak veszteségeket és imázsproblémákat okozott − írta szerdán a Die Presse című konzervatív osztrák lap.
2008. január 2-a örömteli nap volt Gustav Poschalko, az ÖBB teherszállítási ágazatának akkori vezetője számára, ekkor írta ugyanis alá a MÁV Cargo (jelenleg Rail Cargo Hungaria) megvásárlásáról szóló szerződést – írja a Die Presse. A 400 millió eurós üzlet célja az volt, hogy az ÖBB-t a teherszállítás európai élvonalába emelje.
2010. október 4-e nem volt örömteli nap − az ÖBB-nél jelenleg tanácsadóként tevékenykedő − Poschalko számára: irodáját átkutatta az osztrák ügyészség azzal a gyanúval, hogy a privatizációkor megvesztegetés történt. Eközben a Rail Cargo Hungáriánál sem rózsás a helyzet, a felügyelőtanácsnak október közepén elő kell terjesztenie a válság óta nyomás alá került vállalat szanálási tervét − mutatott rá a szerző. Egy 460 fős leépítést már bejelentettek, a további lépéseket a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoktól tette függővé Christian Kern ÖBB-vezérigazgató.
Az osztrák állami vasút eddigi legnagyobb akvizíciója kezdettől rossz csillagzat alatt állt − írta a Die Presse. Már röviddel a szerződés aláírása után bírálat érte a vételárat, a 400 millió eurót túl soknak találták. Kóka János akkori közlekedési miniszter maga is csak 240 millió euróra becsülte a MÁV Cargo értékét. Az azóta végrehajtott beruházásokkal együtt összesen 700 millió euróba került az ÖBB-nek a vállalat.
Bírálat érte az új szerzemény minőségét is. Állítólag a 13 ezer vagonból háromezer "ócskavas-érett" volt, és kihasználtság hiányában a miskolci vagongyár is csak "kolonc lett az ÖBB nyakán". Végül 2008 eleje óta fennáll a korrupció gyanúja is. Eszerint az ÖBB a kicsi és azelőtt Magyarországon is alig ismert Geuronet PR-cégnek megbízást adott az adásvételi tárgyalásokkal összefüggésben. A cég 7,1 millió eurót kapott "tanácsadásért", de hogy pontosan mire, az nem világos − írta a lap a Format osztrák gazdasági magazin korábbi értesülésére utalva.
"A magyar ügyészség annak a gyanújának adott hangot, hogy a közlekedési minisztérium akkori államtitkárát megvesztegették. Legalábbis a Geuronet állítólag többször találkozott vele" – írta a lap a magyar hatóságnak az osztrák szervekhez eljuttatott jogsegélykérelmére hivatkozva. A kérelem alapján tartottak házkutatásokat hétfőn Bécsben, többek között az ÖBB irodáiban, az irat tartalmáról azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva kedden sem az illetékes magyar, sem az osztrák ügyészség nem adott felvilágosítást az MTI érdeklődésére.
"Hogy a magyar hatóságok 'hirtelen aktivitása' bizonyos gyanúelemek megszilárdulására, a kormányváltásra vagy az ÖBB-vel a pályahasználati díjakról folyó aktuális vitára vezethető-e vissza, nem tudni" – fogalmazott a szerző. Ami biztos, az az, hogy az ügyet most még egyszer alaposan megvizsgálják, az ÖBB-n belül is, ahogy azt Kern hétfőn bejelentette. Az eddigi vizsgálatok, így például a magyar számvevőszéké, bár sok kritikát vetettek fel, büntetőjogilag releváns tényállásra nem bukkantak. Világos azonban, hogy Poschalko álma Magyarországról mint "a Délkelet-Európa felé való terjeszkedés hídfőállásáról" meghiúsult − vélekedett az osztrák lap.
|
[
"Gustav Poschalko"
] |
[
"Kóka János",
"Christian Kern"
] |
Eddig megvédte a belügyminiszter az álláshalmozó katasztrófavédelmi vezetőket, de már nemcsak nekik, hanem a szervezet főigazgatójának is le kell mondania a tisztségével összeférhetetlen céges megbízásokról. Egyről már lemondott, de kiderült, van még másik kettő ilyen állása. Ha a minisztérium nem is szankcionálta a törvénysértő álláshalmozást, az ügyészség még elrendelhet nyomozást.
Vége a katasztrófavédelmi vezetők álláshalmozásának: Pintér Sándor belügyminiszter lényegében elismerte, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) egyes vezetői eddig törvénysértő módon dolgoztak mellékállásban gazdasági társaságoknál, és rendelkezett ezen posztok felszámolásáról.
Egyről tudtunk, három volt
Az eddig az álláshalmozókat védelmébe vevő Pintér Sándor belügyminiszter szigora érinti a másodszor is nyugdíjba vonult Bakondi György helyét egy hónapja az OKF élén elfoglaló addigi gazdasági helyettes, Tollár Tibor vezérőrnagyot is.
Tollár Tibor több gazdasági társaságban is tisztséget vállalt OKF-es vezetőként Fotó: Bielik István - Origo
Mint arról az Origo beszámolt, Tollárról már előléptetése előtt kiderült, hogy évek óta részt vesz egy állami tulajdonú, tűzoltó járművek javításával foglalkozó cég, a BM Heros Zrt. vezetésében mint az igazgatóság elnöke. Ez pedig munkaviszonynak számít, betöltése ellentétes a szolgálati törvénnyel.
Ugyan a belügyi tárca szerint a Heros Zrt. felett a tulajdonosi jogokat az OKF gyakorolja, az irányító és ellenőrző testületbe pedig kötelező tagokat delegálni, ám a szolgálati törvény nem tesz különbséget a cég tulajdonosa szerint, és aszerint sem, hogy az ott végzett munka a szolgálattal összefügg-e.
A botrány hatására ugyan Tollár Tibor még OKF-főigazgatói kinevezése előtt, áprilisban lemondott a BM Heros Zrt.-nél betöltött tisztségéről, ám mint azóta a Lánglovagok portál kiderítette, a tábornok másik két, a katasztrófavédelemhez még ennyire sem köthető gazdasági társaságnál is vállalt megbízatást.
Pintér levette róla a kezét
Tollár Tibor a cégbírósági adatok szerint a Márianosztrai Fegyház és Börtön elítéltjeit foglalkoztató állami cég, a Nostra Kft. felügyelőbizottsági tagja volt 2010-től. Megbízatása 2018-ig szólt, de még a Heros Zrt. botránya előtt lemondhatott, legalábbis 2015. március 10-én törölték a tagok közül.
A magyar-szlovák földgázszállító vezetéket építő Magyar Gáz Tranzit Zrt. felügyelőbizottsági tagjai között ugyanakkor a cégiratok szerint továbbra is szerepel Tollár. A Nostra Kft.-ben és a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben betöltött tisztségek miatt az MSZP-s Harangozó Tamás kért magyarázatot a belügyminisztertől.
Pintér Sándor belügyminiszter Tollár Tibor kinevezési ünnepségén - nem védi többé Fotó: Bielik István - Origo
Írásbeli válaszában Pintér Sándor közölte: a július 1-jén hatályba lépő új szolgálati törvény "egyértelműen rendezi az összeférhetetlenség szabályait (...) Tollár Tibor ezen rendelkezéseknek megfelelően fog eljárni, és a jogszabály hatálybalépését megelőzően lemond a felügyelőbizottsági tisztségeiről."
Ezzel lényegében elismerte a miniszter a jelenleg fennálló törvénysértést, hiszen a módosított szolgálati törvény vezetőkre érvényes összeférhetetlenségi szabályai nem változtak: a hatályos törvény ugyanígy tiltja - néhány kivétellel - a vezető beosztásúak munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyának létesítését.
Másokat is utolér a szigor
Nem csak Tollár tábornoknak kell megválnia mellékállásaitól, hanem több más OKF-es vezetőnek is. Csak a BM Heros Zrt.-ben négy másik vezető is érintett: ketten az igazgatóság, ketten pedig a felügyelőbizottság tagjaként. A cégbírósági adatok szerint mind a négyük tisztsége hatályos - igaz, még Tollár csaknem egy hónapja bejelentett lemondását sem vezették át a nyilvántartásban.
A belügyminiszter 30 napot adott a katasztrófavédelmi vezetőknek, hogy megszüntessék összeférhetetlen tisztségeiket.
A belügyminiszter a Lánglovagok.hu szerint április végén utasításba adta, hogy a szolgálati törvény alapján az állományilletékes parancsnokok szólítsák fel az érintetteket, hogy a gazdasági társaságokban betöltött vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagságukkal kapcsolatos összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntessék meg. Ezt a tárca sajtóosztálya meg is erősítette az Origónak.
Ma döntik el, nyomoznak-e
Ha a Belügyminisztérium nem is szankcionálta a törvénysértő álláshalmozást, az ügyészség még elrendelhet nyomozást - erről az Origo értesülései szerint ma dönt a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádhatóságnál ugyanis korábban emiatt bejelentést tett Árok Kornél volt tűzoltó-szakszervezeti vezető.
Árok Kornél tett bejelentést az álláshalmozás miatt az ügyészségen Forrás: Origo
Árok Kornél bejelentése szerint az összeférhetetlenség mellett "hamis magánokirat felhasználása vagy közokirat-hamisítás gyanúja is felmerül, hiszen az érintettek olyan tartalmú elfogadó nyilatkozatot tettek, amelyben azt állították, hogy velük szemben nem áll fenn összeférhetetlenség".
Az ügyészség már kétszer meghosszabbította 15-15 nappal feljelentéskiegészítés határidejét. Többször nem lehet, a határidő pedig május 13-án lejár - ismerte el az Origónak a vádhatóság szóvivője. Nagy Andrea szerint ezért ma eldöntik, indítanak-e nyomozást az álláshalmozások miatt, vagy sem.
|
[
"Tollár Tibor"
] |
[
"Nagy Andrea",
"Bakondi György",
"Pintér Sándor",
"Harangozó Tamás",
"Bielik István",
"Árok Kornél"
] |
Soha nem fordulhat elő, hogy a vizsgálatot végző ügyészek egy politikust direkt kihagynak a jegyzőkönyvekből, ilyen eset a Vizoviczki-nyomozás során sem történt - ezt a Népszabadság kérdésére közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
A főügyészséget azt követően kerestük meg, hogy az N1tévé nevű csatorna interjút közölt a Vizoviczki-ügy egyik vádlottjával, aki arról beszélt, hogy a jelenleg kabinetminiszteri posztot betöltő Rogán Antal korábban, még V. kerületi polgármesterként 4 millió forint kenőpénzt kért és kapott belvárosi szórakozóhelyeket működtető Vizoviczki Lászlótól a teraszengedélyekért.
Nagy Andrea főügyészségi szóvivő kijelentette: az interjúban szereplő személyt az eljárás során összesen 13 alkalommal hallgatták ki. A kihallgatásokat részben a Központi Nyomozó Főügyészségen különböző ügyészek jelenlétében, részben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ülések keretében folytatták le. A főügyészségi szóvivő szerint az interjúban szereplő állításokkal szemben a vádlott a nyomozást végzők kifejezett kérdésekre is úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása vesztegetési cselekményekről.
Fotó:Mediaworks
A vádlott az interjúban azt állította, hogy a fideszes politikusra vonatkozó kenőpénzzel kapcsolatos információkat 2013-ban az ügyészségen is elmondta, de a hatóság emberei nem vették komolyan, e vallomásának ezt a részét nem vették jegyzőkönyvbe.
Az interjú tartalmát Rogán Antal közleménye hazugságnak minősítette, a Jobbik viszont vizsgálat indítását követelte.
Egy újabb, hétfőn kiszivárgott ügyészségi dokumentum ugyanakkor azt látszik bizonyítani, hogy az ügyészség a Vizoviczki-ügyben néha azért átsiklott olyan információkon, amelyek kellemetlenséget okozhattak volna fideszes politikusok számára.
A diszkópápa egyik alkalmazottja egy ügyészségi jegyzőkönyv szerint azt vallotta 2013-as kihallgatásán, hogy személyesen ő kapta feladatul, hogy egy fiatal Fidesz-politikusról videót készítsen, amikor az két prostituált társaságában szórakozott Vizoviczki egyik éjszakai bárjának pincéjében. A férfi szerint a videót Vizoviczki el is tette gyűjteményébe. A jegyzőkönyvben azonban nincs nyoma annak, hogy az ügyészség megpróbált volna személyleírást kérni, vagy bármi más módon kideríteni, ki lehetett a szóban forgó politikus, holott a felvétel egyértelműen alkalmas lehetett arra, hogy a maffiózó megzsarolja és saját szolgálatába állítsa a politikust.
|
[
"Rogán Antal",
"Vizoviczki László"
] |
[
"Nagy Andrea"
] |
Ez a 2014-es választási kampány egyik erős videója volt: egy Szíjjártó Péter külsejű és habitusú 16 év körüli nyíregyházi fiú levelet írt a miniszterelnöknek, aki nem csak, hogy válaszolt, de meg is látogatta a családot.
Nem sokkal később derült ki, hogy az videón látható férfi Bocskai Péter a az önkormányzati tulajdonú NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője. Aki ellen már 2013-ban feljelentést tett a felügyelőbizottság egyik tagja, aki szerint a cégnél fiktív számlák alapján fizettek ki milliókat.
Most a Népszabadság azt írja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda meg is gyanúsította az ügyben a férfit, és már ki is hallgatták.
|
[
"Bocskai Péter"
] |
[
"Szíjjártó Péter"
] |
Nemcsak a munkaügyi felügyelet vizsgálódik, hanem már az adóhatóság bűnügyi igazgatósága is nyomoz a ceglédi kórházat kiszolgáló, betegszállítással foglalkozó cég erősen törvénysértésgyanús ügyében – tudta meg a 24.hu. Március elején számoltunk be arról, hogy a kórház főigazgatójának, Pusztai Dezsőnek a volt cégénél, a Sanamed Nonprofit Kft.-nél (amelyet azóta is ellát zsíros megbízásokkal a kórház, hogy Pusztai a papírok szerint kiszállt a vállalkozásból) zsebbe fizettek sok dolgozót, kamuszerződéssel igyekeztek leplezni a többletmunkát.
Zsebbe fizetés, kamu szerződés a ceglédi kórház főigazgatójának volt cégénél Önkéntes segítői munkavégzésről is kötnek szerződést a ceglédi kórházat kiszolgáló betegszállító cégnél a dolgozókkal, akik papíron havi 6 napot ingyen ráhúznak a normál munkájukra. Csak épp állítják: valójában zsebbe fizetik őket. A munkaügyi felügyelet kiszállt a céghez.
A munkaügyi hatóság vizsgálata még folyamatban van, ahogyan közölték a 24.hu érdeklődésére: hatósági ellenőrzés alá vonták a Sanamed Kft.-t, az ellenőrzési szakaszban azt vizsgálják, hogy történt-e jogszabálysértés.
Cikkünk publikálása után pár héttel az abban foglaltak miatt Tényi István bejelentésére reagálva az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) bízta meg. Voltaképpen arra utasította az adóhatóságot, hogy nézzen alaposabban körül, gyűjtsön iratokat, információkat, hogy el lehessen dönteni, el kell-e rendelni a nyomozást.
bejelentésére reagálva az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) bízta meg. Voltaképpen arra utasította az adóhatóságot, hogy nézzen alaposabban körül, gyűjtsön iratokat, információkat, hogy el lehessen dönteni, el kell-e rendelni a nyomozást. Ez március végén meg is történt, a NAV bűnügyi igazgatósága költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
A nyomozást egyesítették egy másik, még 2017-ben indult, szintén a szóban forgó betegszállító céget érintő büntetőüggyel – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Tényi kapott az ügyészségtől és a NAV-tól, és a rendelkezésünkre bocsátotta azokat.
Az adóhatósági 2017-es ügyszám arra utal, hogy tavaly év vége felé valaki már tehetett bejelentést az adóhatóságnak, a hivatal azonban cikkünk megjelenéséig aligha dolgozott gőzerővel ezen az ügyön, mivel több hónap is eltelt az első jelzés óta. De most, hogy újabb feljelentés született a lapunkban közzétett, durva szabálytalanságok eshetőségét felvető gyakorlat miatt, talán lendületet kaphat a nyomozás.
A munkaügyi ellenőrzés után gyorsan átfabrikálták a dolgozók szerződését
Van is mit tisztázni, ugyanis olyan fejleményről szereztünk tudomást, ami erősíti azt, hogy törvénytelenül dolgoztathatták a munkatársak nagy részét a betegszállító cégnél. Kétfajta szerződésük volt a dolgozóknak a Sanameddel:
egy, amely arról szól, hogy a minimálbér vagy annál nem sokkal magasabb bér ellenében végzik a betegszállítási feladatukat,
és egy másik, amely szerint erre ráhúzva havonta még hat napot (vagyis hetente átlagosan másfél napot) végzik ugyanezt a feladatot, de papíron önkéntes segítőként, ingyen.
Azért minősülhet ez törvénytelennek, magyarázták lapunknak munkajogászok, mert nem lehet ugyanarra a tevékenységre kétfajta szerződést kötni. Nem életszerű, hogy valaki havonta 6 napot ráhúzzon a normál munkájára teljesen ingyen. Valójában, mondták el forrásaink, ez leplezte azt, hogy fizetésük egy részét feketén kapták sokan. Sőt a kontraktus színlelt szerződésnek minősülhet, ami az adójogszabályok megsértését is jelentheti.
Miután cikkünk megjelent március elején, az érintett dolgozók nagy részénél nem egyszerűen megváltoztatták a szerződést, hanem áthangolták a rendszert, beiktattak egy újabb szereplőt – erről számoltak be lapunknak a helyzetet ismerő források.
Március 1-jei kezdőnapra (lényegében visszadátumozva) egy frissen létrehozott alapítvánnyal köttettek szerződést a Sanamednél foglalkoztatottak jó részével a papíron önkéntes munkáról. A minimálbérnél valamivel magasabb fizetésért ellátott munkát pedig továbbra is a Sanamednek végzik. A papíron önkéntes betegszállítást végző dolgozókat e tevékenységük során mindazonáltal továbbra is utasíthatja a Sanamed betegszállítási vezetője, nem csak a velük szerződést kötő alapítvány kuratóriumi elnöke.
A birtokunkba került szerződés rendelkezik arról is, hogy ha a dolgozók hoznak élelmiszerről, napi étkezésről, üzemanyagról, munkaruháról, védőfelszerelésről, tisztítószerekről számlát a Horizont Egészségügyi Alapítvány nevére vagy a saját nevükre kiállítva, akkor azt megtéríti számukra az alapítvány. Kifejezetten bátorítják is a munkatársakat arra, hogy amiről csak tehetik, hozzanak számlát, így fedezik le azt, amit korábban egyszerűen zsebbe fizettek ki nekik, amíg a papíron önkéntes segítői tevékenységről is a Sanameddel volt szerződésük – mesélték forrásaink.
Mindez aligha függetlenül történt a munkaügyi vizsgálattól, legalábbis pár nappal azután adták be az alapítványnak a bejegyzés iránti kérelmét, hogy a munkaügyi ellenőrök január végén először kiszálltak a Sanamedhez.
A Horizont Egészségügyi Alapítvány alapító okirata ugyan a bírósági beadvány szerint január 19-én kelt, de a bejegyzési kérelem elektronikusan csak február 7-én érkezett a bíróságra, és február 9-én vált hivatalossá a bejegyzés.
Komárom-Esztergom megyére koncentrálnak, de Ceglédet találták meg
Ráadásul az említett alapítvány kuratóriumának elnöke már működtet egy másik, szintén fiatal alapítványt, és cégei is vannak, azok is az egészségügyből igyekeznek hasznot húzni. Pintér Zsolt a Facebook-oldala szerint az Országos Mentőszolgálatnál mentésirányító (vagy csak volt, ez nem derül ki egyértelműen) és a szintén az egészségügyben érdekelt alapítványnak, a 2016 végén létrehozott Balance Medical Alapítványnak is a kuratóriumi elnöke. A budapesti székhelyű alapítvány a céljai között olyan dolgokat fogalmaz meg, amelyek egybevágnak a Sanamed tevékenységével is: önkéntes munkát vállalókat is bevonni akaró, mentőorvosi kocsikat üzemeltető, orvosi ügyeletek ellátását segíteni igyekvő alapítványnak mondja magát a Balance Medical is, a Samaned pedig nemcsak betegszállítási szolgáltatást végez, hanem a ceglédi kórház számára az orvosi ügyeletet is biztosítja. Pintér és társai mégis egy újabb alapítványt hoztak létre, ez lett a Horizont, amelynek Esztergomban van a székhelye, 120 kilométerre a ceglédi Sanamedtől.
Lapunk érdeklődésére Pintér azt állította, hogy nemcsak a Sanameddel vannak kapcsolatban, hanem több együttműködő partnerük is van, mégsem nevezett meg egyet sem, hiába kértük rá. Azt mondta, hogy több egészségügyi szolgáltatót is megkerestek levélben, többen visszajeleztek nekik, egyik volt a Sanamed.
Azzal érvelt, hogy nagy emberhiány van az egészségügyben, mégis sok olyan ember van, aki szerinte önkéntes munkában szeretne részt venni az egészségügyi teendők ellátásában.
Az ő régi terve, hogy összefogja a Komárom-Esztergom megyei térséget, kórtermeket újítanak fel, egészségügyi oktatást végeznek.
A Komárom-Esztergom megyei Tokodon lakó Pintérnek további négy cége is van, mindegyik az egészségügyben érdekelt, egyéb humán-egészségügyi ellátást jelöl meg főtevékenységként. Rendezvények egészségügyi biztosítását látják el, egészségügyi és elsősegély-oktatást végeznek ezek a cégek általánosságban, állította. Olyan dolgokat tehát, amely az elsőként létrehozott alapítványának a céljai között is olvashatók. Több NAV-os végrehajtás is látszik a cégeknél, amiről azt mondta Pintér, hogy amikor a velük leszerződött partnerük nem fizeti ki őket maradéktalanul, akkor előfordul, hogy ők sem tudnak mindent az állam felé teljesíteni.
Amikor másodszor megkerestük Pintért, mert nem volt minden világos, például az, hogy miért volt szükség létrehozni durván egy év különbséggel két hasonló célokat szolgáló alapítványt, mi alapján dől el, hogy az egyik alapítványa vagy valamelyik cége látja el egy rendezvény egészségügyi biztosítását, a sanamedes dolgozókkal szerződést kötő alapítványa kap-e díjazást a ceglédi cégtől, azt kérte, hogy írásban tegyük fel kérdéseinket. Azokra azonban már nem érkezett válasz.
A Sanamed arra hivatkozva hárította el több kérdésünk megválaszolását, hogy a gazdálkodásukkal és munkavállalóikkal kapcsolatos adatokat nem kívánnak kiadni. Annyit ismertek el, amit a munkaügyi hatóság is írt nekünk: zajlik az ellenőrzés.
Kiemelt képünk illusztráció: Louise Oligny / BISP / AFP
|
[
"Pintér Zsolt",
"Pusztai Dezső"
] |
[
"Tényi István",
"Louise Oligny"
] |
Alig fial a pénz a bankban, és ez nemcsak most igaz, hanem az elmúlt néhány évre is, 2-3 százalék közötti éves kamatot kínálnak a lekötött megtakarításokra. Prémium magyar államkötvénybe már kicsit jobban megéri tartani a megspórolt pénzt, 3-4 százalékos éves többlet is kisajtolható. Ennél is vonzóbb az ingatlanbefektetés, bérbeadással sikerülhet 6-8 százalék közötti éves hozamot produkálni. Ezek gyakorlatilag kockázatmentes vagy viszonylag kis kockázatú befektetések. Aki vállalkozik, az kevésbé mehet biztosra, ezért érthetően valamivel többet szeretne kapni a pénzéért.
Mit gondolnak, a magyar gazdaság húzóágazatának számító autógyártásban mennyi profitot lehet bezsebelni?
Az autógyártó cégek tulajdonosai által a vállalkozásukba betett pénz tavaly nem egészen 14 százalékos hasznot hajtott – vagyis ha egy autógyártó cégbe a tulajdonosok 1 milliárd forint saját tőkét raktak bele, akkor 140 millió forint nyereséget termelt a vállalat átlagosan (voltak cégek, amelyeknek jobban ment, másoknak kevésbé). Ezt a mutatót nevezzük sajáttőke-arányos nyereségnek (az angol névből rövidítve ROE), ezzel mérik az egyes vállalati szektorok jövedelmezőségét. Ami egy magánszemély esetén a bankba betett pénzre fizetett kamat vagy a bérbe adott lakás hozama, az egy vállalat esetében a sajáttőke-arányos nyereség.
Imponálóan hangozhat a 14 százalékos jövedelmezőség, és sejteni lehet, hogy mondjuk a magánkórházak, magán egészségügyi szolgáltatók sem panaszkodhatnak, egyre többen keresnek fel magánrendeléseket és gyógyíttatják magukat így az állami egészségügy helyett. Tavaly a magán-egészségügyben a betett pénz 22,5 százalékát elérő profit volt az átlagos.
De van ennél is jobb biznisz.
Nézzék ezt az ábrát:
Azt láthatják, hogy a trafikozás eszméletlen nyereséget termel.
Tavaly a dohánybolt-tulajdonos az általa betett pénz csaknem felét vissza is kapta egyetlen évnyi nyereség formájában, ráadásul ez már adófizetés utáni mutató. Kimagaslóan a legjobb év 2014 volt, amikor 90 százalékos volt a sajáttőke-arányos megtérülés – ez látszik a GKI által a 24.hu rendelkezésére bocsátott számokból, amelyek adóhatósági adatokon alapulnak.
Két és félszeresen megtérült már a trafikbotrány
Az ábrán látszik, hogy 2012-ig javarészt 10-20 százalék között ingadozott a jövedelemzőség a dohányárusításban, ez megfelel az akkori nemzetgazdasági átlagnak. Aztán jött a trafikpiac átrendezése, a koncessziók újraosztása 2013 nyarától, kormányközeli vállalkozói kör helyzetbe hozásával, aminek az eredménye világos: már fél év alatt is óriási profitot tehettek zsebre a jól helyezkedők.
A három és fél év alatt, ami a trafikbotrány óta eltelt, és vannak rá adatok, a betett pénz 264 százaléka jött össze nyereségként, adózottan.
Másképpen: nemhogy egyszerűen megtérült a trafikcégbe rakott pénz rövid idő alatt, hanem két és félszeresen visszajött. Mondani sem kell: ez az állami beavatkozás nélkül elképzelhetetlen lett volna, és elképzelhetetlen a versengő magánszektorban.
Forintban a nyereség a 9-szeresére nőtt Az ábrán az látszik, hogy 2014-től ereszkedő pályán van a trafikszektor – a saját tőke arányában mért – jövedelmezősége, de nem árt egy kicsit az arányszám mögé nézni. A forintban mért profit szárnyal, évről évre egyre több nyereséget raknak zsebre a dohányboltok átlagosan. Amíg 2013-ban másfél milliárdos volt a trafikok nyeresége, rá következő évben már 7, aztán 10 milliárd fölé ugrott, tavaly pedig megközelítette a 12,5 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a trafiktulajdonosok az évente képződött nyereség nagy részét bent hagyják a cégben, a saját tőkét növelik. Ezért lehet az, hogy miközben a forintban mért profit szárnyal, a saját tőke arányában mért profit mérséklődő pályán van. És vélhetően azért hagyják bent a pénzt a cégben saját tőkeként most, mert arra számítanak, hogy a következő években kedvezőbb feltételek mellett vehetik ki.
Persze mivel ez a szám egy átlag, vannak, akik kevésbé tudnak nyereségesen működni, mások viszont földöntúli profitot raknak zsebre. A trafikpiacon különösen igaz ez, szakmabeliek régóta azt hangoztatják, hogy a durván 6 ezer dohányboltból jó, hogy ha ezer megy jól, a többiek vegetálnak vagy legalábbis nem szárnyalnak – ezt támasztja alá a hvg.hu cikke, amely rámutatott, hogy azok tudnak csak nagyot szakítani, akik több trafikot is üzemeltetnek, és jó helyen (Budapesten, vidéki nagyvárosban, a nyugati határ mellett).
A dohánykoncessziók újraosztása előtt még 30 ezer árusítóhely volt amúgy az országban, most ennek az ötöde van, vagyis egy boltba többen térnek be, és a hatósági árrést is megtriplázták.
Vajna dörzsöli a tenyerét
De még ennél is van feljebb. A szerencsejáték-piacon 95 százalékos volt a jövedelmezőség 2014-ben. Igen, azon a piacon, amelyikbe 2012-ben belenyúlt az Orbán-kormány, a nyerőgépeket leállíttatta, és Andy Vajna kormánybiztos kaszinóit helyzetbe hozta. Nézzék, mi történt 2013-tól kezdve:
A szerencsejáték-piac igazából három részre bontható. A számban benne van a monopolpozícióban levő, állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. nyeresége is, aztán a kis lottózók üzletei is, ezek szakmabeliek szerint lefelé húzzák az átlagot.
Ha ezeket kivennénk, magyarázták lapunknak a piacot jól ismerők, máris 100 százalék feletti érték jönne ki 2014-re. Ami annyit tesz: Vajna kaszinói egyetlen év alatt visszahozták a betett pénzét.
De a másik, a kaszinópiacon érdekelt üzletember, Szima Gábor, a debreceni focicsapat tulajdonosa szintén jól járt.
A kaszinómoguloknak nemcsak az játszik a kezére, hogy az országban csak pár játékterem van már, pont az övék, hanem az is, hogy a kaszinók üzemeltetéséért az államnak fizetendő díj, a koncessziós díj levonható a játékadóból.
És most mutatunk egy ábrát, ami azt szemlélteti, hogy a trafikozás és a kaszinózás mennyire más dimenzióban van az összes többi szektorhoz képest.
A trafik-kaszinó páros (46-47 százalék) után közvetlenül következő kohászatban is csak fele akkora (23 százalékos) volt a jövedelmezőség a tavalyi adatok alapján,
a lista utolsó helyén álló mezőgazdaságban pedig 20 év alatt térül csak meg a betett pénz.
Az ábrában nem minden szektort tüntettünk fel az áttekinthetőség érdekében. A kimaradtak közül a gépgyártás muzsikál viszonylag jól, 21 százalékos sajáttőke-arányos megtérüléssel,
de a távközlésben nem éri el a mutató a 8 százalékot,
a vendéglátásban és a gyógyszeriparban pedig alig több 6 százaléknál.
(A kiemelt kép és a grafikonok Besenyei Violetta alkotásai, az adatokat a GKI-től kaptuk.)
|
[
"Andy Vajna",
"Szima Gábor"
] |
[
"Besenyei Violetta"
] |
2021 februárjának végén egy különleges Ferrari, ez az SF90 Stradale állt a milánói Bulgari Hotel vendégek részére fenntartott parkolójában.
Az autó annak ellenére feltűnést keltett, hogy épp mellette egy Maserati, nem messze tőle pedig több Range Rover is parkolt. Ez a hibrid meghajtású Ferrari csaknem 1000 lóerős, 2,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra, a végsebessége pedig 340 kilométer/óra. Ennek a modellnek az ára körülbelül 160 millió forint, csak a titán kerékcsavarokkal rögzített szénszálas felnik darabja több mint 7 millió forintba kerül.
Ez a szállodai parkolóban álló SF90-es abban is különbözött a körülötte parkoló autóktól, hogy
nem olasz, hanem magyar rendszáma volt.
A magyar nyilvántartásba vételi adatok szerint vadonatúj volt, alig néhány nappal korábban jöhetett ki a gyárból, február 22-éig mindössze 10 kilométert tett meg.
Nem sokkal azután, hogy felbukkant Milánóban, az autó megérkezett Magyarországra, ahol Németh Dániel fotós újságírónak sikerült lefotóznia a Ferrari használóját és feltételezhető tulajdonosát. A képen az SF90-esbe egy Somlai Bálint Fülöp nevű üzletember száll be.
A kocsi március elején már Tihanyban, egy nyilvános parkolóban állt, majd márciusban és áprilisban többször is feltűnt Budapesten. Egyre több kép jelent meg róla a közösségi médiában is, sőt, a szaksajtó is felfigyelt rá: egy autósporttal foglalkozó portál külön cikket szentelt neki, amiben arról írtak, hogy ez az SF90 Stradale lehet az egyik első darab az országban. A cikkben egy videó is volt az autóról, ahogyan kigurul a Four Seasons hotel elől. Az, hogy ki a sofőr, és hogy ki a tulajdonosa ennek a különleges sportkocsinak, eddig sem a cikkekből, sem a közösségi médiában felbukkanó felvételekből nem derült ki.
Somlai Bálint egy milliárdos üzleteket bonyolító vállalkozó, akinek a 2010-es évek elején volt már egy több mint 160 millió forint bevételt termelő, bár veszteséges cége. Ami mégis érdekessé teszi Somlai és az autó történetét, az az üzletember felemelkedése. Somlai a 2010-es évek legelején kezdett vállalkozni, de az elmúlt három évben cégcsoportja megsokszorozta a bevételét. Ezt főleg a Magyar Nemzeti Banktól érkező milliárdos megrendeléseknek köszönheti. Somlai a jegybankelnök Matolcsy György fiával, Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápol, aki ott volt az esküvőjén is, és összeköti őket a fényűző járművek iránti rajongás is.
Egy másik, Németh Dániel által készített fotó szerint 2021 tavaszán
Matolcsy Ádám is különleges sportkocsit, egy 2020-as gyártmányú Porsche Taycan Turbo S-t használt. Ez a típus alapáron 65 millió forint.
Somlai és Matolcsy Ádám sem átlagos piaci szereplő. Mindkettőjük karrierje a 2010 óta épülő rendszernek köszönhetően, attól elválaszthatatlanul ívelt fel.
Cikkünkben bemutatjuk Matolcsy és Somlai kapcsolatát, meggazdagodásuk történetét, és hogy fényűző életmódjukat hogyan segítik az állami üzletek és a jelenlegi kormányzathoz fűződő személyes kapcsolatok.
Egy különleges luxusautó, ami bejárja Magyarországot
Ez a fotó 2021. április 24-én készült a budai Csévi utcában. A képen Somlai Bálint látható, amint éppen beszáll a különleges hibrid Ferrariba.
Somlai Bálint elindul a Csévi utcából – Fotó: Németh Dániel
Az áprilisban készült fotó mellett több korábbi nyomot is találtunk, amelyek alapján rekonstruálni tudtuk az autó és Somlai közös történetét.
Somlai Bálint feleségének egyik közösségimédia-felületére 2021. február 26-án került fel egy a férjével közös fotó, amin Velence egyik csatornáján hajóznak. A kép hátterében még egy olasz zászló is látszik. Egy nappal később, február 27-én Somlai felesége már a milánói dóm üvegkupolájáról töltött fel képet.
Szintén február 27-én került fel egy fénykép a Ferrariról egy különleges autók felbukkanását gyűjtő, nemzetközi oldalra. A képen az ekkor még csak alig pár napos autó a milánói dómtól mindössze 15 perc sétára lévő luxusszálloda, a Hotel Bulgari privát parkolójában áll.
Ugyanerre az oldalra került fel március 6-án egy fotó, amelyen az autó már Magyarországon, Tihany Kopaszhegy nevű részén, egy nyilvános parkolóban áll.
A képeken több olyan helyszín is felbukkan, amelyek a Matolcsy családhoz, illetve Somlai Bálinthoz kötődnek. A budai Csévi utcától néhány perc sétára található például egy irodaház, amelyben 2021 nyaráig a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap is működött. Ez a cég vásárolta meg az MNB egyik alapítványától a Várkert Bazár szomszédságában álló patinás épületet, az Ybl vízházat. Ebben az irodaházban működnek olyan cégek is, amelyek az Orbán családhoz kötődnek. Ilyen többek között az Art Related Solutions Kft., amely a miniszterelnök lányának, Orbán Sárának a cége, vagy a BDPST Zrt., amelyben Orbán másik lányának, Ráhelnek is van pozíciója, a tulajdonosa pedig a miniszterelnök veje, Tiborcz István. Erről az irodaházról nemrég a Partizán készített videót.
Somlai Bálintnak szoros kapcsolata van azzal a tihanyi városrésszel is, ahol szintén látták a Ferrarit. A parkolótól mindössze egyetlen perc autóútra található a Plage 18 nevű Balaton-parti étterem, ahol Somlai az esküvőjét tartotta. És a közelben van egy ingatlan is, amelynek Somlai a tulajdonosa.
Az MNB kedvenc vállalkozója
Mindenben maximalista – így jellemezte Somlai Bálintot a saját esküvőjén, 2020 júniusában édesapja. A másik örömapa, a budapesti vendéglátóipar egyik ismert nagyvállalkozója pedig egy a sajátjához hasonló életet kívánt a lányának és újdonsült vejének. Somlai az esküvő idején már sikeres vállalkozások tulajdonosa volt. Cégeinek felemelkedése egybeesett azzal, hogy 2018 után elkezdett egyre több szálon kötődni Matolcsy Ádámhoz és környezetéhez, illetve a Matolcsy György vezette jegybankhoz.
Somlai Bálint üzleti karrierjét alig 21 évesen, 2011-ben kezdte. Nagyjából másfél évig vezetett egy olyan céget, amelynek főtevékenysége a számítógép, periféria és szoftverkereskedelem volt, és 2012-ben összesen 167 millió forintos nettó árbevételt termelt. A nagyobb nyilvánosságban neve először 2016-ban jelent meg, ekkor már mint az Origo-NWM TV üzletág igazgatója nyilatkozott.
Az Origo több akkori vezető munkatársa szerint Somlai azzal a Száraz Istvánnal együtt érkezett a laphoz, akiről hónapokkal később kiderült, hogy a 2013-ban alapított VS.hu nevű hírportált a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak támogatásával üzemelteti. Száraz cége, a New Wave Media Group Kft. 2016 februárjában lett az Origo kiadójának tulajdonosa.
Másfél évvel később, 2017 nyarán megérkezett a laphoz Matolcsy Ádám is: ő lett a New Wave Media Group Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd vezérigazgatója, 2018 novemberében pedig a Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül meg is vásárolta a New Wave Media Group Kft.-t. Az Origo 2018-ban a versenyjogi szabályok megkerülésével megalapított, kormányzati propagandát közvetítő médiaholdinghoz, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz került.
Ebben az évben kezdett el felívelni Somlai karrierje is, ettől kezdve már nemcsak a New Wave Media Groupon és Matolcsy Ádámon keresztül kapcsolódott a Matolcsy családhoz, hanem a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bankkal is rendszeresen került kapcsolatba.
Matolcsy két fia mellett például ő is tagja volt annak a szűk vállalkozói csoportnak, amelynek cégei 2018 decemberében, még épp idejében menekítették ki a pénzüket a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Növekedési Hitel Bank számláiról. A bankot néhány héttel később jegybanki korlátozások alá vonták, majd 2019 márciusára elrendelték a végelszámolását is.
Szintén 2018-ban került Somlai Bálint érdekeltségei közé a Raw Development Kft., amelynek alapítója egyik cégén keresztül ugyancsak Szemerey Tamás. A Raw Somlai megjelenése előtt is kapott megrendeléseket az MNB alapítványaitól. 2016-ban és 2017-ben részt vettek egy Úri utcai és egy Csónak utcai MNB-ingatlan építési és felújítási munkálataiban is, de ezek a megrendelések még csak milliókról szóltak.
A Raw Development Kft. 2018-ban, Somlai érkezése után kezdett ugrásszerű növekedésbe, ami a cég beszámolói alapján rendkívüli volt: 2017-ben 496 millió forintos nettó árbevételt ért el, 2018-ban 680 milliót, 2020-ban pedig már 15,6 milliárdot, azaz két év alatt meghússzorozta a bevételeit.
A cég és Raw Facility Management nevű, 2019-ben létrejött leányvállalata 2021-ben az MNB-n keresztül több, milliárdos állami megrendeléshez is hozzájutott:
A Magyar Nemzeti Bank 2021. májusi közleménye alapján 2024-re, milliárdos megbízás keretében a Raw Development Kft. fogja elvégezni az akkor százéves bank Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását. A nagy értékű beruházás összköltségét tavasszal még 54 milliárd forintra becsülte az MNB, ez a szám azonban már a munkálatok megkezdése előtt 1 milliárd forinttal emelkedett. Egy októberi, jegybanki közlemény alapján a Raw Development 55 milliárd forintot kap a munkáért.
A Raw Facility Management Kft. is hozzájutott egy milliárdos, jegybanki közbeszerzéshez, az MNB november 18-án, szintén saját honlapján számolt be róla, hogy a cég, mint egyetlen induló, elnyert egy összesen 16 milliárd forintos, épület-karbantartási pályázatot. Így az ő feladatuk lesz a jegybank, valamint leányvállalatai által használt, közel 80 000 négyzetméternyi ingatlanállomány teljes körű műszaki üzemeltetése.
A két cég nagy értékű jegybanki közbeszerzései mellett Somlai Bálint egyéb szálakon is kötődik a Matolcsy családhoz. Matolcsy Ádám feleségével, Matolcsy Tímeával üzleti kapcsolatban is állt. A Somlai érdekeltségébe tartozó, 2020 szeptemberében alapított Somlai-Révész Property nevű cégbe apportként került be egy XIII. kerületi, 230 négyzetméteres, tetőtéri lakás és a hozzá tartozó dupla parkoló. A Riverloft-házban található ingatlan 2019-ben került Somlaihoz, mégpedig egy Szemerey Tamáshoz köthető cégtől. A céget és így az értékes tetőtéri lakást 2020 decemberében megvásárolta Somlaitól Matolcsy Tímea, a céget pedig átnevezték MT Beautyra. Matolcsy Tímea és a Riverloft portaszolgálata is elismerte korábban, hogy a lakást Matolcsy Ádám használta, és több luxusautója is parkolt a ház közelében.
Egy újabb Porsche
Matolcsy Ádámról régóta ismert, hogy kedveli és gyűjti a nagy értékű autókat. 2019-ben az Átlátszó kérdésére megerősítette, hogy
négy Porsche 911 Targája van,
melyeket befektetési céllal vásárolt. Az autók értéke a lap szerint darabonként 15 és 25 millió forint közé tehető, a legrégebbi 1991-es, a legújabb pedig 2009-es évjáratú.
Németh Dániel fotóján Matolcsy Ádám egy ezeknél jóval újabb és jóval nagyobb értékű autót, egy magyar rendszámú Porsche Taycan Turbo S-t használ. A Matolcsyval lefotózott elektromos sportkocsi 2020-as gyártmány. Egy ilyen új modellnek az induló ára körülbelül 65 millió forint. A több mint 760 lóerős autó végsebessége 260 km/h, és 2,8 másodperc alatt gyorsul 100-ra.
Németh egy másik fényképén a Porsche annak a XII. kerületi villának az udvarán áll, amiről nemrég Hadházy Ákos országgyűlési képviselő írta meg saját oldalán, hogy Matolcsy Ádám lakik benne:
Matolcsy Ádám az RTL Híradó kérdésére elismerte, hogy korábban valóban bérelte az ingatlant, és nem kizárt, hogy bérlőként a jövőben is igénybe veszi majd a villát.
A villa korábban a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának tulajdona volt, amely 1,3 milliárd forintért, képzési és kutatási célokra vette az ingatlant. Az alapítvány néhány év múlva eladta a villát, most a Felis magántőkealap érdekeltsége.
Ahogyan a Ferrarik esetében, a Porschéknál is rengeteg a személyre szabható, választható részlet. A Matolcsy által használt autón ilyen például a különleges, Mamba névre keresztelt zöld-metál fényezés. Németh fotói 2021 májusában készültek, ám ahogyan az már a Somlaihoz köthető sportkocsi esetében is történt, a Taycan is feltűnést keltett a sportautók iránt érdeklődők között. A hivatalos adatok szerint az autó 2020 május elején került forgalomba, és alig pár héttel később már a Széchenyi téren látták. Ezt követően is többször megfordult Budapesten, illetve feltűnt a Balaton környékén is.
A Taycant 2020 júniusában a balatonfüredi part közelében látták egy parkolóban. Ez a parkoló alig néhány perc autóútra van a Tamás-hegytől, ahol Matolcsy Ádám 2013-ban 3200 négyzetméteres, balatoni panorámás telket vásárolt. Erre a telekre építtetett 2016-ban három oldalán üvegezett házat, amelyről a Népszabadság kérdésére azt nyilatkozta, mezőgazdasági melléképületként, illetve pihenésre fogja használni.
Az ingatlan generálkivitelezője a Raw Development Kft. volt, honlapjukon referenciaként fel is tüntették a Tamás-hegyi épületet. Innen derült ki az is, hogy a ház összköltsége 40 millió forint volt. Ez a referencia, ahogy az összes többi is, később eltűnt a cég honlapjáról.
Saját kerekeken
Somlaihoz hasonlóan Matolcsy Ádám is jelentős részben az apja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, más állami intézményeknek és a szintén családi kötődésű NHB Banknak köszönheti üzleti sikereit.
Az akkor még nem egészen 30 éves Matolcsy Ádám ugyanis 2015-ben, Glamorous nevű cégén keresztül, a Szemerey Tamáshoz köthető Növekedési Hitel Bank hitelével jutott hozzá egy veszprémi bútorgyárhoz, a nagy múltra visszatekintő Balaton Bútorhoz. A vételár eredeti forrása pedig a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank és annak Növekedési Hitelprogramja volt.
Nem csak az ehhez az ügylethez szükséges forrást biztosította Matolcsy Ádám cégének a jegybank. A Népszava írta meg, hogy 2021 tavaszán az MNB tulajdonában lévő Posta Palota szecessziós épületének udvarára szállítmánnyal megrakott teherautók parkoltak be, melyekből az egyiken a Balaton Bútor felirat volt látható. Matolcsy Ádám a lapnak nem tagadta a beszállítást, de hangsúlyozta, cége nem indul olyan közbeszerzésen, aminek kiírója a Magyar Nemzeti Bank vagy annak leányvállalata. Ez annyiban igaz lehet, hogy a Posta Palota munkálatait az MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, amely a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, állami tulajdonú cégnek minősül.
Matolcsy Ádám 2017-ben még úgy fogalmazott, egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék. A bútorgyár ezt követően, 2018-ban a Testnevelési Egyetem pályázatán elnyert egy több mint 220 millió forintos megbízást, 2020-ban pedig bekerült a közé a hat cég közé, amely 2020 decemberétől három éven keresztül, összesen 20 milliárd forint értékben biztosíthatja az állami intézmények bútorellátását. A Balaton Bútor 2015 óta legalább 600 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásban is részesült. Nettó árbevétele az elmúlt években stabilan 1,5 milliárd fölött maradt. 2018-ban ez a mutató 1,6, 2019-ben 1,7, majd 2020-ban ismét 1,6 milliárd forint volt. Matolcsy Ádám érkezése előtt a cég éves bevételei 700-800 millió forint körül mozogtak.
Földön és levegőben
2021 nyarán a 24.hu fotókkal illusztrálva írta meg, hogy Matolcsy Ádám rendszeresen használja a T7-MNG lajstromjelű magánrepülőt, illetve hogy a géppel a cikkünkben már említett, Matolcsy baráti körébe tartozó üzletember, Száraz István is repült egy franciaországi útja során.
Németh Dániel fotós-újságíró több fotója alapján ugyanezt a magánrepülőt Somlai Bálint is többször használta már. Németh egyik fotója alapján 2021 májusában Somlai a feleségével, a szüleivel, illetve apósával és anyósával együtt érkezett meg a budapesti kisgépes terminál kijáratához.
Az Icarus Flights repülőgépes adatbázis szerint a gép ekkor Spanyolországból, Madridból érkezett haza. Ezt alátámasztja Somlai feleségének több, közösségi médiába feltöltött képe, amelyek helyszínéül Madridot jelölték meg, és alig egy nappal a landolás után jelentek meg a platformon.
Németh egy másik fotóján Somlai és felesége épp elhagyják a ferihegyi reptér kisgépes terminálját.
A kép egyes részletei és a 24.hu cikke alapján valószínűsíthető, hogy Somlaiék ekkor Matolcsy Ádámmal együtt használták a T7-MNG lajstromjelű magánrepülőt, és együtt érkeztek meg Míkonoszról Budapestre 2021. június közepén. Ahogyan korábban a Ferrarival való kapcsolatot, úgy Somlaiék 2021-es míkonoszi útját is alátámasztja egy fotó Somlai feleségének közösségimédia-oldalán. A június közepén feltöltött képen, melynek helyszíneként Míkonosz lett megjelölve, a fiatal vállalkozó és felesége egy sziklafalnak dőlve, napszemüvegben mosolyog a görög napsütésbe.
|
[
"Somlai Bálint Fülöp",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy Tímea"
] |
[
"Matolcsy György",
"Szemerey Tamás",
"Tiborcz István",
"Hadházy Ákos",
"Németh Dániel",
"Száraz István",
"Orbán Sára"
] |
Amíg Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arra hivatkozva, hogy Juhász Péter Portik Tamás "samesza" nem ment el az Együtt alelnökével szemben zajló per csütörtöki tárgyalására, a "kendermagos" liberális politikus tovább fokozva a hangulatot ellenezte, hogy meghallgassa a bíróság Portik Tamás volt cellatársát. Juhász, aki korábban az egyik legrettegettebb magyar bűnözőt idézte tanúként – "segítségként" – az ellene zajló személyiségi jogi perben, most azzal vádolta meg a felperesi oldalon álló Rogánt, hogy bűnözői kapcsolatai révén tudták előkeríteni a maffiózó volt cellatársát.
Ötből négy tárgyaláson Juhász Péter sem jelent meg az V. kerületi önkormányzat által rágalmazás miatt kezdeményezett polgári jogi perben – hívta fel a bíróság figyelmét Rogán Antal ügyvédje csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a "kendermagos" politikus ellen indított személyiségi jogi per tárgyalásán. Kovátsits László indíványozta, hogy zárt tárgyaláson folytatódjon tovább a per, hiszen mint mondta: Juhász Péter perrel fenyegeti azokat a sajtóorgánumokat, melyek azt állítják róla, hogy bűnözőkkel ápol kapcsolatot. Juhász egyébként kifejtette a tárgyaláson, hogy már több mint tíz helyreigazítási kérelmet nyújtottak be az "ellen folyó lejáratási kampányban megjelenő cikkek miatt", november 7-én pedig már meg is kezdődnek az első perek a Magyar Időkkel és az Origoval szemben. A "kendermagos" Rogán Antal ügyvédje szerint, azzal, hogy nem ment bele a zárt tárgyalásba, beleegyezett, hogy "feltárjuk a Portik Tamáshoz fűződő kapcsolatát". Mint arról a PestiSracok.hu korábban már írt, Portik Tamás 2008 nyarán Laborc Sándor volt titkosszolgálati vezetőnek a lehallgatott beszélgetés napvilágra került jegyzőkönyve szerint azt állította, kizárólag baloldali politikusoknak vitt pénzt, jobboldalra "nem akart adni". Kovátsits László felszólalásában kiemelte: Portik Tamás nyilatkozata, mely szerint tízmillió forintnak megfelelő eurót vitt Rogán Antal volt belvárosi polgármesternek, önmagában is ellentmondásos. Ezek mellett Rogán Antal ügyvédje indítványozta a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen tizenöt évre ítélt volt energolos cellatársának meghallgatását. Menyhárt Attila korábban a TV2 Tények című műsorában számolt be a Juhász-Portik kapcsolatról.
Kifejezetten ellenzem, hogy egy volt zárkatárs hazugságai polémiát okozzanak a tárgyaláson
– válaszolt erre Juhász Péter ügyvédje. Az Együtt alelnöke szerint viszont Rogán Antal azzal, hogy Portik Tamás cellatársát akarja tanúként beidéztetni, bebizonyítja, hogy valóban bűnözőkkel tart kapcsolatot. Mint azt hangsúlyozta, ő nem lett volna képes kideríteni, hogy ki Portik volt rabtársa.
Ha nem manipulál a "kendermagos" Juhász, Rogán elmegy a tárgyalásra
A tárgyaláson Rogán Antal ügyvédje a volt polgármester közjegyző előtt tett nyilatkozatát ismertetve hangsúlyozta, az eljárás méltóságának az alperes általi sárba tiprását igazolja, hogy Juhász egy olyan ember meghallgatását indítványozta, akiről már korábban kiderült, egyetlen szava sem igaz – utalt Kovátsits Portik tanúkénti meghallgatására. A miniszter ügyvédje a nyilatkozatban kijelentette: "Soha, sehol, semmilyen körülmények között nem találkoztam Portik Tamással, és mindig a jogszabályokat betartva vezettem Belváros-Lipótvárost." Végül a volt polgármester leszögezte:
Ha a Juhász Péter részéről az eddigi manipulatív viselkedést nem tapasztalom, akár személyesen is megteszem nyilatkozataimat.
A felperes meg nem jelenésén akadékoskodó Juhászéknak is tudtára adta a bíró, hogy jogi akadálya, illetve következménye nincs annak, hogy Rogán Antal nem vett részt a tárgyaláson, viszont a "meg nem tett nyilatkozatokat" bizonyítékként nem tudja értékelni az ítélet mghozalatakor.
Egyesítették a Juhász Péter ellen indított rágalmazási pereket
A bíró a tárgyaláson közölte, hogy az V. kerületi önkormányzat, illetve a Rogán Antal által indított rágalmazási pereket egyesíti, megelőzve ezzel, hogy feleslegesen megismétlődjenek bizonyítási eljárások. Mint ismert, Rogán Antal mellett a Belváros-Lipótváros Önkormányzata is feljelentést tett hamis vád miatt, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódása ellenére sem "derült fény" az Együtt alelnökének vádjainak alaposságára. Juhász azt állította, hogy a Belvárosban "feltűnően olcsón adják el tömegével az ingatlanokat". Az önkormányzat szerint:
Juhász Péter feljelentéseit sorra utasítják vissza a hivatalos szervek. A Juhász Péter által indított médiahadjáratról újra és újra bebizonyosodik, hogy annak minden állomása hazugság.
Rogán Antalt Facebook-bejegyzésében és az ATV-nek adott interjújában rágalmazta meg a "kendermagos" azzal, hogy pénzt fogadott el Portik Tamástól.
Portik keresztlányát is ismerheti az Együtt alelnöke
Kovátsits felvetésére a bíró megkérdezte Juhásztól, hogy ismerti-e, találkozott-e Portik Tamás keresztlányával, B. Veronikával, és F. Erikával, akitől sajtóinformációk szerint az Együtt alelnöke Rogán lejáratására alkalmas fotókat vett át. Juhász tagadta, hogy ismerné, vagy találkozott volna valaha is B. Veronikával, és csak egyetlen F. Erikával történt találkozást ismert el. (Portik Tamás feleségének édesanyja azonban joggal hívta fel a figyelmet halkan a hallgatóság soraiban arra, hogy Portik Tamás keresztlánya nem Veronika, hanem Viktória, így hamis tanúzás nélkül válaszolhatott Juhász a bírói kérdésre nemmel.) A per január 10-én, feltehetően Portik Tamás volt cellatársának tanúkénti meghallgatásával folytatódik.
Fotó: PestiSrácok.hu
|
[
"Juhász Péter",
"Portik Tamás",
"Rogán Antal",
"Laborc Sándor"
] |
[
"Menyhárt Attila",
"Kovátsits László",
"Kovátsits Portik",
"F. Erika",
"B. Veronika"
] |
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint kétszer is elutasították azt a pályázatot, melynek keretében végül mégis kapott 267 millió forint EU-támogatást az L. Simon László által 2011-ben alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány. A támogatást egy kápolnásnyéki kastély felújítására ítélték oda. Az épület korábban L. Simon László cégének tulajdonában volt, és ma is az ő nevére van banki jelzálog bejegyezve a tulajdoni lapra.
A még 2012-ben beadott pályázat értesülésünk szerint két értékelésen is nulla ponttal bukott meg: először nem sokkal a beadás után, majd 2014. márciusában ismét. Az elutasító bírálatok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a pályázat nem felel meg a kiírási követelményeknek, és hogy az üzleti modell nem reális: túlságosan optimistán ítéli meg a várható bevételeket és a potenciális turisták számát, a költségek egy része irreálisan magas, a projekt nem valós piaci igényekkel kalkulált.
2014. októberben aztán mégis zöld utat kapott az elképzelés: a 267 millió forint támogatást a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program (KDOP-2.1.1/B-12 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése) keretében ítélték oda “a Kápolnásnyéki Dabasi-Halász Kastély rekonstrukciója – Látogatótér és Kiállítóhely kialakítása"-ra, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak.
Megkerestük az uniós pályázatokat felügyelő miniszterelnökséget, hogy betekintést kérjünk a dokumentumokba, mert szerettük volna megérteni, hogyan kaphatott egy kétszer is elutasított pályázat mégis támogatást. A miniszterelnökség a pályázat egyszeri elutasítását ismerte el. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló dokumentumok egyértelműen két egymást követő, nulla pontos, elutasító értékelésről árulkodnak.
Arról is tájékoztattak, hogy a "tisztázó válaszok, valamint az eredeti pályázatban és a hiánypótlás során benyújtott dokumentációt átvizsgálva" találta az újraértékelés megfelelőnek a pályázatot. További információt a pályázati anyag értékelésével kapcsolatban arra hivatkozva nem adott a miniszterelnökség, hogy ezek úgynevezett döntés előkészítésére szolgáló dokumentumnak számítanak, melyek kiadását szerinte tíz évig megtagadhatja.
Közpénzből szépülhet L. Simon László kiadójának eladó kastélya Hétmillió forintot adott NKA-keretéből Balog Zoltán miniszter egy magántulajdonban lévő, jelenleg is eladásra kínált kápolnásnyéki kastély felújítási terveire. Az épület két évvel ezelőttig L.Simon László fideszes országgyűlési képviselő vállalkozásáé volt, azóta a 2010-ben L. Simon László kezdeményezésére műemlékké nyilvánított kastély tulajdonosa egy projektcégen keresztül az L.Simon könyveit is megjelentető Ráció Kiadó. Tovább a teljes cikkre.
Az uniós pályázat keretében egyelőre nem történt kifizetés, a felújítást 2015 nyár végére tervezik befejezni. A kedvezményezett alapítvány haszonbérleti szerződést kötött a projektre a kastélyt tulajdonló Kastély.net Kft-vel. Utóbbi cég tulajdonosa L. Simon László és családjának a korábbi cége, a Ráció Kiadói Kft. volt 2011 októberéig. A Ráció Kft. ma Simon Mónika kezében van, aki L. Simonnak nem rokona, viszont a mostani pályázatot elnyerő alapítvány létrehozása óta ismerheti a politikust, ugyanis 2006 óta több alkalommal tanúként szerepel a szóban forgó pályázatot elnyerő civil szervezet bírósági dokumentumaiban.
Korábban egy 7 millió forintos NKA-támogatás kapcsán már írtunk a kápolnásnyéki kastélyról, akkor L. Simon László azt nyilatkozta, hogy
“...a cégben egy időben közvetlenül és közvetetten is tulajdonos is voltam. 2000. májusától a Kastély.net Kft. kizárólagos tulajdonosa a budapesti székhelyű Ráció Kft., amelyben nekem 2009. május 5-ig volt tulajdonrészem, a feleségem pedig 2011. október 12-ig volt a tulajdonosa. Azóta sem közvetlenül, sem közvetetten nincs tulajdonrészünk a kápolnásnyéki Kft-ben."
Ugyanakkor a kastély tulajdoni lapján L. Simon nevéhez kötött, 2011. novemberben bejegyzett jelzálog elgondolkodtató: ilyet bejegyezni egymás tulajdonára – általunk megkérdezett jogász szerint – jellemzően családtagok, közeli barátok engednek csak, hiszen ha a hitel felvevője (L. Simon László) nem fizeti a banknak a tartozását, a bank viheti az ingatlant, “egyszóval nagy bizalom kell ahhoz, hogy ezt bevállalja valaki".
Simon Mónika cége, a Ráció Kiadói Kft. pedig épp emiatt perelte be a kastélyról szintén cikkező Népszabadságot: azt kifogásolva, hogy a lap azt állította, hogy a Ráció a tulajdonosa a kastélynak (pedig csak a Ráció leánycége a tulajdonos). Simon Mónika magánszemélyként is beperelte az újságot ebben az ügyben, mert szerinte az valótlant állított, amikor azt írta, hogy ő szerezte meg a kastélyt. A perben a következő tárgyalás február közepére van kitűzve.
A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta.
|
[
"L. Simon László"
] |
[
"Balog Zoltán",
"Simon Mónika",
"L.Simon László"
] |
Közérdekű adatigényléssel igyekeztünk többet megtudni Fricz Tamás havi csaknem 900 ezer forintos megbízatásáról. A CÖF alapítója a köztársasági elnök fellépéseivel kapcsolatos dokumentumokat, médiamegjelenéseket vizsgálta nyolc hónapon át. Hogy ennek van-e köze a készülő Áder-kötethez, azt a Sándor-palota nem árulta el.
A nyár végéig dolgozik Áder Jánosról szóló kötetén, annak elkészülte után javasolja a beszélgetést – tartalmilag ezt válaszolta Dr. Fricz Tamás kormánypárti politológus, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum alapítója, szóvivője, amikor korábbi cikkünk megjelenése előtt arról a havi nettó 873 125 forintos tanácsadói szerződésről szerettük volna kérdezni, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatallal kötött.
Fricz Tamás a tanácsadói szerződést nem kívánta kommentálni, és a hivatal sem reagált leveleinkre, így a Transparency International Magyarországgal közösen adatigényléssel fordultunk a Sándor-palotához. Az átlátható közpénzfelhasználásért és a korrupció visszaszorításáért küzdő, közadatokra specializálódott civil szervezettel egyebek mellett Fricz Tamás megbízási szerződését, a vonatkozó teljesítésigazolásokat és a tevékenysége idején keletkezett dokumentumokat kértük ki. Azt is szerettük volna megtudni, hogy vajon megversenyeztették-e Fricz Tamást a szerződés megkötése előtt.
A megkapott dokumentumok szerint Fricz Tamás havi bruttó 1 millió 250 ezer forintért szerződött a hivatallal a "köztársasági elnök részére a Köztársasági Elnök közjogi, társadalompolitikai feladataival összefüggő tanácsadói tevékenység" ellátására a 2021. október 1. és 2022. május 31. közötti időszakra, összesen bruttó 10 millió forintért.
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői megérkeznek a Kossuth térre 2022. március 15-én. Elöl, középen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, bal kezénél Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája és Stefka István, az egykori Pesti Tv programigazgató-helyettese. Jobb kezénél Fricz Tamás, politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja. – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Hogy a hivatal milyen eljárásban választotta ki Fricz Tamást, vagy hogy pontosan melyik szervezeti egység döntött a személyéről, arról semmit sem közöltek. A Transparency International Magyarországgal közösen előterjesztett adatigénylésünkre küldött levelükben annyit azért elárultak:
A megbízási szerződés szerinti feladatokat a megbízott a vonatkozó szabályoknak megfelelően, személyesen végezte.
Arra sem tudtunk meg sokkal többet, hogy a tanácsadás miben merült ki. Az biztos, hogy a teljesítésigazolások szerint Fricz Tamás minden hónapban elvégezte munkáját, amelyeket minden hónapban ugyanazzal a néhány sorral részletezett a feladatok megjelölésnél: "Áder János köztársasági elnök úr tízéves elnöki tevékenységének elemzése keretében az Elnök úrhoz köthető eseményekkel, hazai és külföldi fellépésével kapcsolatos összes dokumentum, sajtó- és médiamegjelenés, interjúk, beszédek, médiavisszhangok stb. feldolgozását végzem el." Majd még egy mondatban azt jelezte, hogy a munka hányadik szakaszában (1-8.) tart.
Vélhetően erről semmilyen írásos beszámoló nem készült, adatigénylésünkben ugyanis kikértük az esetlegesen keletkezett írásos termékeket, jelentéseket, tanulmányokat is, de ilyesmi nem érkezett. Lehetséges a szóbeli teljesítés is, ebben az esetben az írásba foglalt feljegyzésekről érdeklődtünk, ilyesmit sem kaptunk. Az utolsó hónapra vonatkozó, májusi teljesítésigazolás szerint adott hónapban 1-je és 9-e között Fricz Tamás előteljesítette feladatait.
Nem csoda: Novák Katalin május 10-én lépett hivatalba, így Fricz Tamás tanácsadói munkáját kicentizve Áder János hivatali ideje alatt végezte.
Az utolsó hónapban tehát a szakember 9 nap (6 munkanap) alatt elvégzett egy teljes hónapnyi munkát nettó 873 125 forintért.
Még júliusban szerettük volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy a tanácsadói megbízásnak van-e bármi köze ahhoz a könyvhöz, amelyet Fricz Tamás ír Áder Jánosról, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Mindenesetre a szerződésében és a teljesítési igazolásokon is egyértelműen tanácsadói feladatokról van szó, a nyilvános szerződéslistán pedig konkrétan társadalompolitikai tanácsadói tevékenységet jelöltek meg.
Fricz Tamás a politikatudományok doktora, blogot ír a kormányközeli Magyar Nemzetben, több kötet szerzője, 2013-ban Áder János akkori köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
Bár leveleink hetek óta a Sándor-palotánál vannak, egyelőre nem érkezett válasz arra, hogy pontosan mire fog elmenni az a több mint egymilliárd forintos plusz keret, amelyet a kormány adott Novák Katalin hivatalának.
Nyitókép: Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Együttműködési Tanácskozás elnöke (balra) és Fricz Tamás politológus, a CÖF alapítója a Civil etikai kódex sajtótájékoztatóján a budapesti Gellértben szállóban. – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
|
[
"Áder János",
"Fricz Tamás"
] |
[
"Novák Katalin",
"Semjén Zsolt",
"Szigetváry Zsolt",
"Balogh Zoltán",
"Balog Zoltán",
"Csizmadia László",
"Stefka István",
"Bayer Zsolt"
] |
Több, százmilliós értékűre becsült, Vácon történt visszaélésgyanús ügyben tett tavaly feljelentést Nagy Péter, helyi vállalkozó. A férfi úgy érzi, az elmúlt közel másfél évben érdemi fejlemény a városvezetéshez köthető ügyek kivizsgálásában nem történt. Van olyan ügy, amelyik már másfél éve van a nyomozó hatóságnál, de eddig még senkit sem gyanúsítottak meg. Ez utóbbi tényt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is megerősítette az Átlátszó megkeresésére, egyúttal közölték, hogy környezetkárosítás és hűtlen kezelés gyanúja miatt folynak az eljárások. A vállalkozó szerint nem kizárt, hogy magas beosztású kormányzati politikus közbenjárása lassítja a nyomozást, de erre nincs bizonyítéka. Ha ez igaz, akkor nem kizárt, hogy a háttérben komoly erők ütközhetnek, a feljelentő Nagy Péter lányának ugyanis Habony Árpád udvarol.
"Az Önkormányzat vagyona a három év alatt 3097,3 millió Ft-tal (12,7%-kal) csökkent (...) Kiemelten kockázatos volt az Önkormányzat vagyonváltozást – ezen belül a tartós részesedések értékesítését – érintő döntéseinek szabályszerűsége, a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok hiányosságai és a törvényi előírások megsértése miatt. (..) Az Önkormányzat gazdálkodása során nem biztosította maradéktalanul az átláthatóság és az integritás érvényesülését."
Mindezt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén október 21-én közzétett jelentése mondja ki Vác 2011 és 2013 közötti pénzügyi és vagyongazdálkodásával kapcsolatban.
Nagy Péter szerint a jelentés többek között azt a kérdést is felveti, hogy miért csökkent a városi vagyon a vizsgált három évben. Az építési vállalkozó, aki 2014-ben független polgármester-jelöltként indult az önkormányzati választáson, összefüggést vél felfedezni az ÁSZ megállapításai és az általa másfél éve feltárt visszaélésgyanús ügyek között – ezek egy részében Nagy szerint a város egyik alpolgármestere is érintett lehet.
Ahogy erre fel is hívta Pintér Sándor belügyminiszter, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, Polt Péter legfőbb ügyész és Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének figyelmét a hozzájuk eljuttatott beadványában.
Nagy első feljelentéseit a tudomására jutott ügyekben 2014 júniusában tette. "Az akkori feljelentések százmilliós nagyságrendű TAO-s visszaélésekről szóltak, egy százmilliós tételű uszoda-sátortető beszerzésről és egy tízmilliósra becsült, lopott alkatrész fiktív számlával történő visszavásárlásáról"- mondja. Beadványában leírja, hogy a másfél évvel ezelőtti feljelentést a Váci Rendőrkapitányságon rövid idő alatt kivizsgálták: az ügyeket csupán kis értékű sikkasztásnak minősítették, de ezt is alaptalannak találták, így a nyomozást megszüntették.
A Váci Ügyészség azonban elrendelte a nyomozás folytatását, és ennek lefolytatására a Dunakeszi Rendőrkapitányságot jelölte ki. Nagy az itteni tanúmeghallgatásán azzal szembesült, hogy a feljelentéséhez csatolt mellékletek éppen azt igazolják, hogy az ügyben nincs bűncselekmény gyanúját megalapozó mozzanat.
Csakhogy – mint ezt meghallgatásán azonnal jelezte is – ő semmilyen dokumentumot nem mellékelt a feljelentéshez, mert a bizonyítékait személyesen akarta a nyomozónak átadni. Hogy mi történt, ki adta be az anyagot Nagy Péter helyett, illetve, hogy miután mindez kiderült, az iratokat elkülönítették-e a nyomozás aktájában, máig nem tudni.
Sportpénzek mozgásban
Nagy feljelentése szerint a Vác Város Labdarúgó Sportegyesülettel (VVLSE) kapcsolatban például az merült fel, hogy fiktív számlák alapján fizethettek ki összegeket. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egy tervezett, de elmaradt kecskeméti edzőtáborra például nyolcmillió forintot fizettek ki. Nagy az Átlátszónak elmondta, úgy tudja, hogy a nyomozó hatóság előtt azzal magyarázkodtak az egyesület vezetői, hogy a tábort később meg akarják tartani, ezért nem adták vissza a befizetett összegeket.
Nagy beadványában azt írja, "magánnyomozása" során szembesült azzal, hogy a város egyik Fidesz-KDNP-s alpolgármestere, Pető Tibor okirat-hamisítás gyanúját felvető módon lett egyesületi elnök, hogy aztán a Budapest Környéki Törvényszékről kikért hivatalos kivonattal önmagát elnökként igazolva az említett sportegyesület gazdasági életét, TAO-s pénzeit, százmilliós pályázatait kezelni tudja.
Az okirat-hamisítás és a százmilliós csalás gyanúját a gödöllői rendőrök kezdték vizsgálni, de mivel ötven millió forintot meghaladó elkövetési érték felett a megyei főkapitányságok jogosultak nyomozni, az ügy átkerült a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra (PMRFK). És ide került át a Dunakeszin folytatott nyomozás is, hogy az ügyeket összevonva, egy eljárásban vizsgálják ki.
Illegális hulladéklerakás
A másik jelentős ügyről Nagy akkor értesült, mikor tavaly indult a polgármesteri székért. Egy váci lakos hívta fel a figyelmét, hogy a város északi részén, egy Natura 2000-es természetvédelmi területen több ezer köbméter vasúti bontásból származó veszélyes hulladékot raktak le, és ugyanez történt a városi ivóvíz kutak külső védterületén.
A váci bejelentő mind Nagynak, mind tanúmeghallgatásán a nyomozóknak pontosan elmondta, kik szállították a bontási hulladékot az északi területre – a rendőrség ennek dacára megszüntette a nyomozást, mondván, a szakértői vélemény szerint nem veszélyes hulladékról van szó, és az eljárás folytatásától nem várható eredmény.
Nagy Péter nem hagyta annyiban a dolgot, és saját pénzen készíttetett egy másik szakértői anyagot. Ez megállapította, hogy a nyomozást elutasító határozat téves jogszabályi hivatkozást és jogértelmezést tartalmaz, ráadásul a helyszínen lerakott törmelékben "veszélyes hulladéknak minősülő hullámpala, olajjal szennyezett térkő, illetve olajjal és olajsárral szennyezett ágyazati zúzott kő" is volt. A szakértő megjegyezte azt is, hogy mivel az illegális lerakás Natura 2000-es terület is érintett, a környezetkárosításon túlmenően természetkárosítás bűncselekményének gyanúja is felmerül.
A szakértői vélemény alapján az ügyészség elrendelte a nyomozás folytatását. Ehhez kapcsolódóan beadványban Nagy felvetette, érdemes lenne megvizsgálni, hogy a város műfüves focipályája alatti területet nem szintén a vasúti bontásból származó veszélyes hulladékkal töltötték-e fel.
Harrach Péter városa
A szóbanforgó pályát egyébként tavaly szeptemberben, két héttel az önkormányzati választás előtt adta át a megyében komoly befolyással rendelkező Harrach Péter. Az eseményen természetesen jelen volt a város később újraválasztott polgármestere, Fördős Attila és a Nagy Péter feljelentésében név szerint is emlegetett Pető Tibor alpolgármester, aki szintén újrázni tudott.
A KDNP frakcióvezetője helyben is erős embernek számít, a váci választókerület Fidesz-KDNP-s jelöltjeként jutott az Országgyűlésbe.
De nemcsak az építési vállalkozó emelt szót ezekben az ügyekben a nyilvánosság előtt. A szeptemberi testületi ülésen Bóth János szocialista képviselő a Váci Városfejlesztő Kft-vel, a helyiek által csak "holding"-nak nevezett társasággal kapcsolatban kérdezte, hogy az uszoda kazánjában valóban egy lopott gázégőfej működik-e, mint azt Nagy Péter a hatóságok előtt állította. Értékes ipari eszközről van szó, értéke hétszázezer forint.
A válasz szerint azért szerelték le a berendezést, és azért nem adták vissza a banknak, amikor az önkormányzat úgy döntött, hogy nem kívánja a lízingelt eszközöket maradványértéken megvásárolni, mert az nem szerepelt külön leltárban, illetve nem képezte részét a Merkantil Bankkal kötött lízingszerződésnek.
Bóth János az Átlátszó érdeklődésére megjegyezte, Mihály István Pest megyei rendőrfőkapitánynál is járt, tájékoztatást kérve arról, hol tartanak a feljelentések ügyében a nyomozások.
"Reményeim szerint nemsokára megkapom a választ, és az derül majd ki, hogy bármennyire is szeretné a városvezetés elmismásolni az ügyeket, nem sikerül. Azért is tartom felháborítónak ezeket a dolgokat, mert én nyolc évig voltam polgármester, és 2010 óta, mióta a Fidesz-KDNP emberei irányítják Vácot, a gazdasági züllés jeleit tapasztalom. Ezt nem elfogultságból mondom, hanem a tények miatt, és ezt támasztja alá az ÁSZ ellenőrzése is, amely jelzi a problémákat, így az integritás és az átláthatóság hiányát."
Bóth megemlítette azt is, hogy a botrányok nagy része a TAO-s pénzhez kapcsolódik.
Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai
Nagy Péter azt mondja, a beadványt elkeseredésében nyújtotta be a nyomozóhatóságok első számú vezetőinek, mivel semmi haladást nem lát az általa bepanaszolt ügyekben. Tudja, hogy mivel nem sértett, nem kaphat tájékoztatást a hatóságtól az ügy részleteiről, és a nyomozás irataiba sem tud betekinteni, de azt fölöttébb furcsának tartja, hogy egy ismeretlen személy által beadott, az ő terhelő állításait negligáló dokumentumot csatoltak a feljelentéséhez.
Azt is különösnek találja, hogy Pető Tibor alpolgármester mindössze néhány nappal az első feljelentések beadása után már jelezte neki, hogy tud az ügyekről, és "hiába jelentgeti föl, úgysem lesz belőle semmi."
Nagy Péter az elhúzódó rendőrségi nyomozás miatt azt gyanítja, igazak lehetnek azok a városi pletykák, melyek szerint a városvezetés érdekében egy magas beosztású kormánypárti képviselő keze elérhetett a megfelelő helyekre. Ha ez így van, akkor még érdekesebbé válhat a váci történet, a feljelentő legidősebb lányának ugyanis néhány hónapja az Orbán Viktor személyes tanácsadójaként számon tartott Habony Árpád csapja a szelet.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság az Átlátszó megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy környezetkárosítás, illetve hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódnak. Ez utóbbival kapcsolatban azonban nem árulták el, hogy melyik ügyben vagy ügyekben valósulhatott meg a bűncselekmény, csak annyit tettek hozzá, hogy gyanúsított még egyik eljárásban sincs.
Az alpolgármester szerint lejárató kampány zajlik
Mivel a feljelentésben nevesítették Pető Tibor alpolgármestert, az Átlátszó őt is megkérdezte az ügyekről. Pető szerint lejárató kampány folyik ellene, a vádak minden alapot nélkülöznek.
"Az önkormányzati választás idején már mindegyik téma felmerült a sajtóban, és hogy nem sok sikerrel, jelzi az is, hogy az emberek bizalmat szavaztak nekem. Állok a sajtó és a rendőrség rendelkezésére mindegyik ügyben, ha meg akarnak hallgatni."
Az alpolgármester a hulladéklerakással kapcsolatban azt közölte, hogy az állandó problémát jelent Vácon, csakúgy, mint más településeken. Megterheli a város költségvetését, de soron van, hogy elszállíttassák a szemetet – tette hozzá.
"A labdarúgó sportegyesületnek jogszerűen, az alapszabályban írtak szerint lettem az elnöke. Az erről szóló dokumentumokat megküldtem az erről kérdéseket feltevő ellenzéki képviselőnek is. A sikereket egyébként bizonyítja, hogy kiemelt utánpótlás bajnokság első osztályában több mint 300 gyerekkel foglalkozunk."
A kampány idején Nagy Pétert sem kímélték az ellenfelei: azt hozták fel vele szemben tavaly nyáron, hogy miközben a korrupció ellen, a közélet tisztaságáért hirdetett harcot, szerepelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 180 napon túli legnagyobb adótartozók listáján. Nagy Péter minderre azzal reagált a helyi internetes lapnak, hogy álláspontja szerint az adóhivatal megállapítása téves volt.
Az Átlátszónak azt mondta, kérte a korrekciót, és jogi útra vitte a dolgot. Abban bízik, hogy ezt az eljárást is megnyeri, ahogy korábban már két alkalommal is sikerrel járt el az adóhivatal nála tartozást kimutató határozatával szemben.
Csikász Brigitta
|
[
"Harrach Péter",
"Nagy Péter",
"Habony Árpád",
"Pető Tibor"
] |
[
"Fördős Attila",
"Bóth János",
"Polt Péter",
"Mihály István",
"Pintér Sándor",
"Papp Károly",
"Orbán Viktor",
"Csikász Brigitta",
"Keresztes Imre"
] |
Bizonyítottság hiányában felmentette a hűtlen kezelés vádja alól a bíróság Bielek Pétert, az FKF Zrt. egykori vezérigazgatóját.
Felmentette a bíróság Bielek Pétert, a főváros köztisztasági cége, az FKF Zrt. egykori vezérigazgatóját a hűtlen kezelés vádja alól - erősítette meg az egykori cégvezető védője, Papp Gábor az Origo információját.
A Fővárosi Törvényszéken hétfőn kihirdetett felmentő ítélet szóbeli indoklása szerint az eljárásban nem volt bizonyítható Bielek Péterrel szemben a hűtlen kezelés vádja. Az ügyészség az ítélet kihirdetése után három nap gondolkodási időt kért annak eldöntésére, hogy fellebbeznek-e.
A Fővárosi Főügyészség vádirata a pusztazámori hulladéklerakó metánmentesítésével kapcsolatos beruházást kifogásolta, azt állítva, hogy a kiírt pályázat nyertese az indokolt 300 millió forintnál 200 millióval többet kapott a munkáért. A vádirat szerint Bielek összejátszott a nyertes cég vezetőjével.
|
[
"Bielek Péter"
] |
[
"Papp Gábor"
] |
Megálmodta a pályázatot a fideszes képviselő, a családja is kaszált vele: a felesége és az édesanyja is milliókat nyert
Witzmann állítja, családtagjai senkinek nem okoztak kárt azzal, hogy pályáztak. / Kovács Attila
Balatonlelle — Jól fialt a szálláshely-fejlesztési pályázat: Witzmann Mihály fideszes politikus két hozzátartozója is nyert a nyáron kiírt Kisfaludy-pályázaton.
Nem titkolózik tovább: kollégájával jött össze Széphalmi Júlia, újra szerelmes
A képviselő felesége 2,4 milliót, az édesanyja pedig 2 millió forint állami pénzt kapott, hogy fejleszthessék a balatonlellei szálláshelyeiket. Witzmann ráadásul maga büszkélkedett el, hogy ő az ötletgazdája és kezdeményezője a kiírt pályázatnak, és később azért is sikeresen lobbizott, hogy meghosszabbítsák a pályázatok megvalósítási határidejét.
– Év elején személyesen kezdeményeztem miniszterelnök úrnál, hogy a magánszálláshelyek fejlesztését is támogassa a kormány. A tárgyalások eredményesnek bizonyultak, így a Magyar Turisztikai Ügynökség már májusban meghirdette a magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázati felhívást. A kezdeményezéssel az volt a célom, hogy a szállodák, kempingek és a panziók mellett a legkisebbek, azaz a magánszálláshely-kiadók is részesülhessenek állami támogatásban – írta a politikus július végén a Facebookján.
Pár hónapja a képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy személyesen kezdeményezte, hogy a fejlesztést támogassa a kormány.
A múlt héten pedig arról számolt be, hogy sikerült plusz három hónapot kialkudni a fejlesztések megvalósítására.
– Jó hír a magánszálláshely-pályázatok nyerteseinek! 2021. március 31-ig meghosszabbítják az elnyert pályázatok megvalósítási határidejét! Sokan megkerestek az elmúlt hónapokban ezzel a kéréssel. Köszönöm a kormánynak és a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hogy kérésünket meghallgatva meghozták a kedvező döntést! – jelentette be Witzmann, aki azt nem tette hozzá, hogy családilag is érintett a kérdésben.
A képviselő szerint senkinek sem okozott semmilyen hátrányt, hogy a hozzátartozói is indultak ezeken a pályázatokon.
– Édesanyám és anyósom a nyolcvanas évek eleje óta – vagyis közel 40 éve – foglalkozik magánszálláshely-kiadással. Ez a Balatonnál egyébként egyáltalán nem számít kuriózumnak! Anyósom lakásának kiadása 2001 óta a feleségem nevén szerepel, akit 2003-ban ismertem meg, majd 2007-ben vettem feleségül – válaszolt a Blikknek a politikus.
(Ez is érdekelheti: Ügyészség vizsgálhatja L. Simon panzióügyét)
Hozzátette: az elnyert összegeket a pályázatban megadott szálláshelyek fejlesztésére fordítják, illetve fordították, a kiírásnak tökéletesen megfelelő módon.
– A meghirdetett pályázati konstrukcióban összesen 60 milliárd forint állt rendelkezésre, amiből 45 milliárd forintot ítéltek oda a nyerteseknek, vagyis 15 milliárd forint így is megmaradt! Ebből az is következik, hogy az édesanyám lakásának kettő, illetve anyósom lakásának három szobájára beadott pályázat senki számára nem okozott semmiféle hátrányt, és senkinek nem csökkentette a nyerési esélyeit – magyarázta Witzmann a Blikk érdeklődésére.
Ezreknek jutott támogatás
Július 15-én zárták le azt a pályázatot, amin kizárólag csak vidéki szálláshelyek indulhattak. Mint kiderült, összesen 16 ezer szálláshely pályázott, amik nagy része végül nyertesnek is mondhatta magát: 13471-en kaptak szobánként egymillió forintos támogatást, összesen 45 milliárd forintot osztott így ki a kormány.
|
[
"Witzmann Mihály"
] |
[
"Kovács Attila",
"Széphalmi Júlia",
"L. Simon"
] |
Újabb fordulatot vett az eddig is botrányoktól szabdalt Quaestor-felszámolás: csütörtökön a Quaestor Financial Hrurira Kft. felszámolója kilátásba helyezte a cég egyszerűsített felszámolását, mivel állítása szerint nem jut hozzá azokhoz az iratokhoz, amelyek a cégvagyonra vonatkozó információkat tartalmazzák. A hitelezői gyűlésen kitört a balhé, a bejelentéssel megbízott ügyvédnő végül faképnél hagyta a felháborodott károsultakat, akik attól tartanak, még az utólag a felszámolónak befizetett regisztrációs díjukat sem kapják vissza.
Csütörtökre hitelezői gyűlést hívott össze a Quaestor Financial Hrurira felszámolásával megbízott Vectigalis Zrt., amelyen a felszámolási eljárás állásáról tájékoztatták azokat a károsultakat, akik korábban kárigényérvényesítésük fejében regisztrációs díjat fizettek be. Ezzel az opcióval azoknak volt érdemes élni, akik a normál kártalanítással sokat buktak volna, ezzel szemben reménykedhettek benne, hogy ha hitelezőként beszállnak a cégcsoport valamelyik tagjának felszámolásába, akkor az eljárás során feltárt cégvagyonból kártalanítják őket. A Hrurira esetében 4200 ügyfél fizetett be összesen 52 millió forintot a Vectigalisnak, a károsult kisbefektetők a korábbi kárigényük mellett ehhez is szeretnének hozzájutni.
Az egyszerűsített felszámolás azonban azzal fenyeget, hogy akik erre a lóra tettek, azok egyáltalán nem kapnak vissza pénzt.
Ilyen eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha valami okból nem állnak rendelkezésre a felszámolás szabályszerű lefolytatásához szükséges információk, jelen esetben főleg a cégvagyonra vonatkozó iratokról van szó, amelyek aztán a vagyon értékesítéséből származó kárkifizetések alapjául szolgálna.
A Lurdy Házba összehívott gyűlésre eleve felpaprikázott hangulatban érkeztek a károsultak, mivel sejtették, mi lesz a bejelentés tárgya. A várakozásoknak megfelelően a Vectigalis által megbízott ügyvéd, Bolevácz Éva közölte: az elmúlt hónapok során szinte semmilyen iratot nem tudtak beszerezni, hiába keresték meg a cégcsoport tulajdonosait - ez nem is túl meglepő, mivel Tarsoly Csaba előzetes letartóztatásban van, júliusban kezdődött el a tárgyalása.
Két héttel ezelőtt eljutott odáig az ügy, hogy a felszámoló megtudta: az összes lényeges dokumentum a Fővárosi Törvényszéknél van, mivel azokat korábban bizonyítékként lefoglalták. Mostanra elindult a szükséges papírok kikérése, de a Bolevácz nem túl reménykeltően azt mondta:
jelen állás szerint úgy tűnik, az eljárásban felosztható vagyon nincsen, a Vectigalis nem tudja azzal hitegetni a Hrurira-felszámolás hitelezőit, hogy visszakapják a pénzüket.
Az eljárásra kijelölt 180 nap szeptember közepén lejár, tehát ha minden ebben a mederben megy tovább - vagyis nem jutnak hozzá az iratokhoz, vagy azok nem tartalmazzák a szükséges információkat -, akkor valóban egyszerűsített felszámolásra kerül sor.
A károsultak szerint ez azért sincs rendben, mert még a nyilvánosan elérhető céges beszámolókból is kiderül, hogy a Hruriának tetemes, közel 60 milliárd forintra rúgó követelései voltak a cégcsoport másik tagjával a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó zrt.-vel szemben. A csoport szószólói ezért úgy gondolják, a Vectigalisnak jogi eszközökkel kellene kikényszeríteni a QPT felszámolását végző Kvantál Kft.-ből a vonatkozó dokumentumokat, illetve végső soron a pénzt.
Bolevácz Éva azonban erre reagálva azt mondta, a QPT, illetve a felszámolásával megbízott cég "értékpapírokra vonatkozó titoktartásra" hivatkozva nem ad ki a Vectigalisnak információt, és ő ügyvédként nem lát lehetőséget jogi eljárásra ebben az esetben. Hozzátette: a regisztrációs díjként befizetett 52 millió forintból, amit a hitelezők első körben mindenképpen szeretnének visszakapni, egyszerűsített eljárás esetén a felszámoló csak 300 ezer forintot kap meg.
A gyűlés végül botrányba fulladt: annak ellenére, hogy a rendezvény elején a felszámoló képviselői ígéretet tettek, hogy a károsultak minden kérdésükre választ fognak kapni, nagyjából a harmadik kérdésnél távoztak a pódiumról és az egymást túlkiabálva háborgó quaestorosok gyűrűjéből. A felszámolási eljárással kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Vectigalisnak, amint válaszolnak, közöljük.
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"Bolevácz Éva"
] |
Az olcsóbb állam helyett az adófizetők kénytelenek a luxusbaloldal luxuskiadásait finanszírozni – mondta Dorkota Lajos fideszes képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a Medgyessy-Gyurcsány-kormány soha nem látott mértékben növelte az államtitkárok, kormány-főtanácsadók számát. Kovács Kálmán informatikai miniszter egymillió, Gyurcsány Ferenc 760 ezer, Kóka János mintegy százezer, Juhász Gábor belügyi államtitkár pedig 300 ezer forintos összeget költ havonta fényképezkedésre.
Megbukott az üvegzsebtörvény is, hiszen a fenti adatokat sem minden esetben közölték a tárcák. Nyáron a kormány több tíz milliót költött önmaga reklámozására, a Honvédség milliókat dobott ki napozóágyakra és fagylaltgépre. Vadász János 200 millióért készített tanulmányokat a közszolgálati reformról, majd a program megbukott, és Vadász kénytelen volt lemondani. Aba Botond BKV-vezért 20 millióval készül megjutalmazni a szocialista–liberális városvezetés, miközben a társaság csődközeli állapotban van.
Dorkota Lajos felhívta a figyelmet, hogy a költekezés mellett nem jut elég pénz az anyaotthonok támogatására, és csökkentik a szociális otthonok normatíváját. A képviselő elmondta, hogy a kormány bevezette ugyan a luxusadót, de éppen a kormány két leggazdagabb tagja, Gyurcsány Ferenc és Kóka János lesz az, aki kibújhat ennek megfizetése alól. Ráadásul a kabinet elutasította a Fidesz azon kezdeményezését is, hogy a luxusadó megfizetésére azokat is kötelezzék, akik olyan luxususzodával rendelkeznek, mint Gyurcsány Ferenc. A kormány költekezése mellett az államháztartás csődközeli helyzetben van: az államadósság riasztó méreteket öltött, és az unió kétszer is elmarasztalta hazánkat a hiány miatt – tette hozzá Dorkota Lajos.
(Fidesz.hu)
|
[
"Kovács Kálmán",
"Juhász Gábor",
"Vadász János"
] |
[
"Dorkota Lajos",
"Kóka János",
"Gyurcsány Ferenc",
"Aba Botond"
] |
Közérdekű adatokat megismerni Magyarországon embert próbáló feladat. A hivatalok addig húzzák az időt, amíg az ügyek elfelejtődnek, és a végén még pénzre is megpróbálnak lehúzni. Pedig csak annyit várnának tőlük az adófizetők és a médiában dolgozók, hogy a munkájukat végezzék. Mindez a kormány szerint egyáltalán nem probléma, aki mást mond, annak hátat fordítanak vagy rágalmazzák. Egy teljesen átlagos adatkérés végtelenbe nyúlásán mutatjuk meg, hogyan szabotálják folyamatosan a közérdekű információk nyilvánosságra kerülését.
Idén Mikulás alkalmából Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) névre keresztelt kezdeményezésből. Az OGP célja, hogy a részt vevő országok egymástól eltanulva a jó gyakorlatokat átláthatóbban, kevésbé korruptan működtessék az államot. Különösebb kötelezettségek a tagsággal nem járnak, a szervezet szankcionálni nem tud, pusztán keretet nyújt a tudáscseréhez, indokolt esetben ajánlásokat fogalmaz meg arra nézve, mit és hogyan kellene másképp csinálni a tagországokban.
Így járt el Magyarországgal is, miután négy civil szervezet (kormányálláspont szerint Soros György trójai falovai) felhívta a figyelmet a hazánkban zajló aggasztó folyamatokra: leépül a fékek és ellensúlyok rendszere, csökken az átláthatóság, és egyre fogy a levegő a szabad sajtó körül. Az OGP a panaszokat megvizsgálva jelentést készített az országról, nagyrészt megerősítve a civilek aggályait, amire a magyar kormány megsértődött, és nemes egyszerűséggel otthagyta az egész szerveződést a francba az ajánlások megfontolása helyett. Mutatunk egy példát az újságírók mindennapjaiból, miért nagyon nagy baj ez.
Adatszolgáltatás helyett félretájékoztatás
Még ősszel kezdtünk foglalkozni GINOP nevű uniós pénzosztási körben odaítélt támogatások, ezen belül is a vállalati kutatás-fejlesztés-innováció keret nyerteseivel és azok esetleges politikai kapcsolataival. Az ilyen típusú cikkek megírásával eleve viszonylag sokat kell pepecselni, bújni az online céginformációs rendszert, de ez önmagában még nem nyújtaná a végtelenségig a feladatot. Ami miatt mégis el szokott húzódni, az az adatszolgáltató állami cégek, hivatalok és minisztériumok hozzáállása. Ezek többsége nagyjából annyira ad ki szívesen információt, mintha egy embert valamelyik végtagjának amputálására kérnénk.
A témában született első cikkünkhöz két dolgot szerettünk volna kihúzni a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM):
A nyertesek listájában feltüntetett konzorciumvezető cégek konzorciális partnereit. Hogy miért fontos ezeknek az adatoknak a nyilvánossága, azt talán nem nehéz belátni: minden egyes láthatatlan partner egy potenciális lehetőség valamilyen gyanús összefonódás eltitkolására súlyos közpénz-százmilliók odaítélésénél.
Azokat az összegeket, amelyekkel bizonyos nyertes cégekbe korábban Garancsi István szintén uniós pénzekkel sáfárkodó tőkealapja beszállt. Ez azért volt érdekes, mert több egyezést is találtunk a GINOP-nyertesek és a Garancsiék által feltőkésített kkv-k között, és tudni szerettük volna, összesen mennyi pénz folyt be ezekbe.
Utóbbi esetében – miután magánál az alapnál falakba ütköztünk – sejtettük, hogy hivatalos közérdekű adatigénylés benyújtására lesz szükség, ezt meg is tettük rögtön. A konzorciumi partnereknél viszont naivan azt gondoltuk, ennek elkérésénél mi sem egyszerűbb, sőt, talán csak véletlenül hagyták ki a táblázatból, korábbi hasonló közzétételekben ugyanis még találtunk ilyen oszlopot. Így első körben simán levélben, majd telefonon érdeklődtünk az NGM-nél és a pályázatok elbírálásáért felelős Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal sajtóosztályánál a partnerek felől, de csalódnunk kellett: a minisztérium pusztán annyit közölt, hogy a nyertesek adatai elérhetők a pályázatok kormányzati oldalán.
Ez a válasz nem csak hogy direkt kiszúrásnak tűnik – a hivatkozott, egyáltalán nem felhasználóbarát oldalon egyesével kiböngészni 147 projektet idegtépő munka –,
még csak nem is volt igaz.
Az augusztus végi levelezés idején az érdeklődésünk tárgyát képző projekteknél a szerződéskötés még nem történt meg, így az oldalon sem szerepeltek.
Előbb az időt húzzák, majd lehúznak
Mire sikerült kisilabizálni ennek a teljesen alapvető információnak a hozzáférhetetlenségét, már egy ideje folyamatban volt az elsőként benyújtott adatigénylésünk. Mérlegelve a dolgot úgy döntöttünk, az első a cikkhez új igénylést már nem adunk be, mert az alsó hangon további egy hónappal elnyújtaná a folyamatot.
Bár a közérdekű adatigénylésekre 15 nap áll rendelkezésre válaszolni, a hivataloknak lehetősége van egyszeri, 15 napos hosszabbításra, amit ki is szoktak használni. Így történt ez a mi esetünkben is, két hét után megjött a sablonlevél a határidő kitolásáról, pedig pusztán annyit kérdeztünk, hogy a Garangold Tőkelalap mennyi pénzzel szállt be 13 darab vállalkozásba. Ezt a 13 soros táblázatot az NGM-nek kerek egy hónapig tartott összeszedni és átküldeni emailben, de legalább végül megkaptuk.
Később felmerült, hogy a korábbi cikk folytatásaként mégiscsak ki kellene kérni azokat a konzorciumi partnereket, ha máshogy nem küldik el, hát ezt is közérdekű adatigényléssel. A hivatalos igénylés elment, és következett a szokásos forgatókönyv, 15 nap elteltével megérkezett levél a meghosszabbításról.
Idáig semmi különös, a harmincadik napon azonban a várt táblázat helyett a minisztérium benyújtotta a számlát, amire az infotörvény 2011-es módosítása óta törvény adta lehetősége van: úgy ítélték meg, hogy az általunk kért információ összeállítása egészen pontosan 44 950 forint lesz. (És ezzel még mindig jobban jártunk, mint például azok a kollégáink, akiknek Schmidt Mária 56-os emlékbizottsága kerek perec megmondta, hogy az év vége előtt egyáltalán nem engednek bepillantást az adatokba, mert az "zavarná az Emlékév lebonyolítását". Az Index pert indított az ügyben.)
Aránytalan elvárás, hogy a sajtóosztály dolgozzon
Esetünkben egy olyan táblázatról beszélünk, amivel kapcsolatban két lehetőség áll fenn:
Már eleve létezik a minisztériumban. Ez akár logikus is lehetne, tekintve hogy arról van szó, milyen cégeknek szórt ki egy körben 68 milliárd forintnyi uniós pénzt a kormány – ha ez nincs összeszedve, az elég nagy baj.
De az sem zárható ki a magyar közigazgatásból kiindulva, hogy valóban nem tartják számon ilyenformán a nyerteseket. Ez esetben annyi lenne a teendő, hogy a 147 érintett pályázatból kiírják a cégneveket.
Az NGM kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy az igényléssel kapcsolatban tárgyi költség nem merül fel, a megállapított 44 950 forintos térítést
a teljesítéshez szükséges minisztériumi munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevétele indokolja.
Abból kiindulva, hogy a munkát feltehetően egy a hierarchia alsó szintjén álló alkalmazott végzi majd el, ez az összeg többnapi vagy akár egy teljes munkahétnyi bérköltséget jelent.
Ennyit akarnak kifizettetni azért, hogy a sajtó rendelkezésére bocsássanak olyan információkat, amelynek jobb esetben eleve fent kéne lenniük a honlapjukon, rosszabb esetben pedig ingyen össze kellene állítaniuk a kérésünkre,
mivel ezért tartják el az adófizetők a minisztériumi sajtóosztályokat.
Kértük, hogy részletezzék, miből tevődik össze, hány munkaórát jelent ez a zavarba ejtően pontosan kiszámolt költség, erre azonban nem érkezett válasz.
A tökéletes visszarettentő gépezet
Ebben a helyzetben egy újság három dolgot tehet: letehet az adatigénylésről, kifizetheti a pénzt, vagy megtámadhatja bíróságon a megállapított költség mértékét újabb több hónapos csúszást bevállalva. Az állami hivatalok nyilván az első verziónak örülnek a legjobban, ezt is szolgálja maga a törvény, amelynek értelmében egy hónapot ülhetnek akár a legminimálisabb adatkérésen is, majd kiszámlázhatják annak költségeit – ki tudja milyen alapon kiszámolva, mert azt már nem mondják meg.
De ha az ember fizetni akar, akkor sem könnyítik meg a dolgát: egy nyomtatványt kitöltve kell megírni a minisztériumnak a címet, ahová a csekket majd kiküldik, ennek befizetése után majd egyszer megérkeznek a dokumentumok. És nincs rá semmi garancia, hogy ezek nem lesznek hiányosak, vagy éppen – ha esetleg nem fogalmaztunk elég pontosan az igénylésben – nem árasztanak el szándékosan olyan mennyiségű kereshetetlen formátumú szöveggel, amivel nem lehet mit kezdeni. Ebben az esetben kezdődhet elölről a mizéria.
Az Indexnek kiszámlázott – illetve jelen pillanatban még ki sem számlázott – 45 ezer forint egyébként nem is számít nagy összegnek. Miután a törvény öt éven át a pontos feltételeket szabályozó rendelet nélkül volt érvényben, megtörténhettek olyan pikáns esetek, amikor Tóth Bertalantól 70 milliót kért volna a Posta szerződéseiért, a Szépművészeti Múzeum pedig az Átlátszónak tett több mint félmilliós ajánlatot. De nemrég az Index is kapott egy 600 ezer forintos számlát, amikor a milliárdos mínuszt termelő Magyar Nemzeti Kereskedőház szerződéseit akarta megkapni.
Arra azonban még pár tízezer forint is alkalmas, hogy a kevésbé elszánt kérelmezőket eltántorítsa. Pláne, hogy a jelek szerint egy minisztérium simán megengedheti magának, hogy ne válaszoljon arra a kérdésre, mi alapján jött ki az összeg. Így hiába a végre valahára megszületett rendelet, gyakorlatilag bármennyivel előállhatnak munkadíjra hivatkozva.
A kormány kikéri magának a kritikát
Ilyen körülmények között a kisebb, erő- és pénzforrásbeli gondokkal küzdő lapok vagy eleve meg sem próbálnak érzékeny adatokat kikérni, vagy ha meg is próbálnak, könnyen lehet, hogy a számla benyújtása után már nem ragaszkodnak az ötlethez. És még ha sikerül is megkapni végül a kért információkat, azok feldolgozása már olyan távolra kerül az eredeti eseménytől, hogy jóval kevesebb embert érdekel, mint ugyanez frissen.
Itt tartunk 2016 decemberében, amikor a Külügyminisztérium az alábbiakkal indokolta a kilépésünket az átlátható kormányzást célzó nemzetközi szerveződésből:
"A Nyílt Kormányzati Együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít. A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták."
Ma Magyarországon a legegyszerűbb közérdekű adatigénylés végigjárása is egy szürreális kafkai piruett, amelyben a hivatalok dolgozói az újságírók segítése helyett szándékosan akadályozzák az ügyeket. A kormány hivatalos álláspontja szerint viszont az ehhez hasonló problémákra rámutatók mind Soros György zsebében vannak. Közben a nyilvánosságra tartozó információk hegyekben tornyosulnak a minisztériumokban, de jelentős részüket soha senki nem fogja feldolgozni, Magyarországon pedig háborítatlanul folyhat tovább a kormányközeli oligarchák kitömése uniós pénzből.
|
[
"Garancsi István"
] |
[
"Soros György",
"Tóth Bertalan",
"Schmidt Mária"
] |
A Kulcsár-ügy 24 vádlottjából 11-re letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész, s összesen 2,3 milliárd forintnyi vagyonelkobzást indítványozott. Kulcsár védője a volt brókert úgy jellemezte: rossz helyre került, rossz példát látott, rosszat tanult. Meg sikkasztott - de ezt senki nem vitatja.
A brókerbotrány 24 vádlottja hétfőn különösebb reakciók nélkül nyugtázta az ügyész indítványát, amelyben tizenegyükre letöltendő szabadságvesztést kért, és sokuk esetében több tízmillió forintos vagyonelkobzást indítványozott. A Fővárosi Bíróságon 2006 óta tart a büntetőper.
Zaránd Viktor ügyész múlt pénteken kezdett bele többórás vádbeszédébe, amelyet akkor - hosszúsága miatt - tegnapra halasztottak. Az ügyészi indítvány: 11 személynek letöltendő, hatnak felfüggesztett szabadságvesztés, négy vádlottnak pénzbüntetés, három esetében pedig próbára bocsátás. Letöltendő szabadságvesztést kért többek között Kulcsár Attila, Kerék Csaba, a Britton egykori vezetője, Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Forró Tamás újságíró és Schönthal Henrik esetében.
A vádhatóság által indítványozott vagyonelkobzások öszszege 2,3 milliárd forint. Így Kulcsárnál 229,9 millió, Kerék Csabánál 176,8 millió, El Abed Hasan szír pénzváltónál 243,7 millió, Bitvainál 150, Kelemen Lászlónál 50, Garamszegi Gábornál 58, Forró Tamásnál 30, Váradi Jánosnál 320, Bende Péternél 198, Schönthal Henriknél 626, míg Dunai Györgynél 168 millió forint vagyonelkobzást kért. Az ügyész indítványozta, hogy Kulcsárt tiltsák el a befektetési tevékenységtől, további nyolc vádlottat - köztük Rejtő E. Tibort, Schönthalt, Forrót - pedig a gazdasági társaságban történő tisztségviseléstől.
A vádbeszéd után Kulcsár, Kerék és Mészáros ügyvédei tartották meg védőbeszédüket. Zámbó Gyula, Kulcsár ügyvédje Rejtő Jenő: Elsikkasztott pénztáros című írását idézte: az írásban a pénz sikkasztja el a pénztárost. A védő ugyanakkor úgy látja, hogy Kulcsár rossz helyre került, rossz példát látott, roszszat tanult. Persze - tette hozzá -, ezzel nem a bróker felelősségét akarja kisebbíteni. És akkor álljon itt néhány jellemző védői fordulat: "Kulcsár gazdagodni akart, nem börtönbe jutni. Reális esélye lett volna, hogy végigcsinálja, s ha szerencséje van, most nem ülünk itt. A kivitt vagyon nem tűnt el; zár alatt van. Tény, hogy Kulcsár nem az elsikkasztott pénztáros, nem a ťrejtői 20 ezer dollárŤ vetette rá magát. De a pénzt odatették a lába elé, hogy belébotoljon."
Nem merült fel kérdésként, hogy ha zár alatt van Kulcsár minden vagyona, miből élt - nem is akárhogyan? Ügyvédje csupán annyit kért: a bíróság védence esetében a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a törvény enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetés alkalmazását mérlegelje. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár vagyona zár alatt van.
A védő szerint bármilyen ítélet szülessen is, erről az esetről soha nem fogják azt mondani, hogy egyszerű, tiszta ügy. Kulcsár vonatkozásában mégis az: sikkasztást követett el, aminek okát, magyarázatát sikerült kideríteni. Szerinte ebben az ügyben nincs politika. Csak bűnös, ártatlan és megtévedt emberek vannak.
Papp Gábor, Mészáros János védője azt hangsúlyozta: az ügyész egyetlen olyan bizonyítékot sem tudott felhozni, amely igazolná, hogy védence tudott volna arról, hogy bűncselekményből származó pénzzel hajt végre tranzakciókat, hogy épp a pénz bűnös eredetét leplezze. Az ügyvéd szerint a stratégiai döntéseket mindig Kulcsár hozta. Mindezt a bróker vallomása is alátámasztotta. Továbbá veszteség egyetlen ügyletből sem keletkezett. Ezek alapján védence felmentését kérte. Ruttner György, Kerék Csaba ügyvédje ugyancsak védence felmentését indítványozta. Szerinte ki kell zárni a bizonyítékok köréből Kulcsár videóra vett ügyészi vallomását, amely így nem is értékelhető.
A Varga Zoltán vezette bírói tanács augusztus 22-én hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.
|
[
"Garamszegi Gábor",
"Bende Péter",
"Mészáros János",
"Kelemen László",
"Bitvai Miklós",
"Váradi János",
"Rejtő E. Tibor",
"Forró Tamás",
"Dunai György",
"Kerék Csaba",
"El Abed Hasan",
"Schönthal Henrik",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Zaránd Viktor",
"Zámbó Gyula",
"Rejtő Jenő",
"Papp Gábor",
"Varga Zoltán",
"Ruttner György"
] |
Valótlant állított a HírTV. Sajtópert nyert két filozófus a kormánypárti orgánummal szemben.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete szerint Gábor György és Geréby György a csatorna állításával szemben nem részesült 180, illetve 89 millió forintos pályázati támogatásban.
A bíróság azt is megállapította, hogy egyikük sem munkavégzés nélkül, hanem három éves kutató munka ellenértékeként kaptak munkadíjat az MTA Filozófiai Kutatóintézetétől.
A HírTV-t az ítélet annak közzétételére is kötelezte, hogy hamis színben tüntette fel Geréby György egykori miniszteri tanácsadói szerepét.
|
[
"Geréby György",
"Gábor György"
] |
[] |
Rövidesen véget ér a rendőrség szerepe a brókerbotrányban: a Nemzeti Nyomozó Iroda hamarosan befejezi a nyomozást a Kulcsár Attila nevével fémjelzett csalási ügyben. Eközben a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal arról határoz, hogy kihallgassa-e Baja Ferenc szocialista politikust és Puch Lászlót, az MSZP pénztárnokát a K&H-ügyben – értesült a Magyar Hírlap. Az álbróker, aki az utolsó percig vall, azt állítja, a két szocialista politikus nagyobb összegekett kapott az általa elsikkasztott pénzekből.
Eközben megkezdődöttt a rendőrségi nyomozás során keletkezett, több mint tízezer oldalnyi nyomozati irat rendszerezése, mely során az esetleges pontosítások és védői észrevételek még bekerülhetnek a jegyzőkönyvekbe. Több szakértői vélemény már nem készül, gyanúsítotti kihallgatást, házkutatást, lefoglalást sem terveztek. A nemzeti nyomozóknál mindettől függetlenül két hét múlva elkezdődhet az iratismertetés, az ügynek csaknem harminc gyanúsítottja van – számol be a Magyar Hírlap.
A nyomozók öt személyt hallgattak ki az elmúlt két hétben, akiket – egyebek közt Kulcsár Attila vallomása alapján – sikkasztással gyanúsítottak. Ők a pénzek átutalásában közreműködő cégek képviselői, akik az adatok szerint maguk is jelentős összegekhez jutottak a tranzakciók elvégzését követően. Az Egyesült Államokban élő Schönthal Henrik és a Szíriában bujkáló Abdo Mahmud elleni nyomozást felfüggesztik. Előbbi a cégein keresztül aktív irányítója volt az átutalásoknak, míg az arab pénzváltó unokatestvérével együtt mintegy hatmilliárd forint felvételében segédkezett. Ellenük több mint egy éve nemzetközi elfogatóparancs van érvényben – teszi hozzá a Magyar Hírlap cikkírója.
Az álbróker kihallgatása a nyomozás utolsó napjáig, a következő két hétben is folytatódik. Új elem már nem várható, inkább az eddigi vallomások pontosítására készülnek. A nyomozás befejeztével újra indítványozni fogja, hogy védence házi őrizetét lakhelyelhagyási tilalomra enyhítsék – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Zámbó Gyula, Kulcsár ügyvédje. Hozzátette: védence felkészült arra, hogy végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtja a bíróság. Tudomása szerint az egykori bankvezető nem készül visszatérni a pénzügyi szférába.
|
[
"Schönthal Henrik",
"Puch László",
"Baja Ferenc",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Zámbó Gyula",
"Abdo Mahmud"
] |
Fiúk a bányában - folytatás
Helyreigazítási kérelem Az Élet és Irodalom 1999. augusztus 20-ai számában a Fiúk a bányában - az Orbán család vállalkozásai címmel megjelent írás a Fidesz-Magyar Polgári Pártra vonatkozóan több valótlan állítást tartalmaz, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot hamis színben tünteti fel, és ezzel sérti személyiségi jogait.
A cikkben szereplô valótlan tényállítások miatt a Ptk. 79. § /1/ bekezdése alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében, mint a párt képviselôje kérem, hogy az alábbi helyreigazítást szíveskedjenek közölni a Ptk. 79. § /2/ bekezdésében foglaltak szerint "Helyreigazítás Valótlan cikkünk minden olyan állítása, miszerint a Fidesz-nek több vállalkozása, illetve több cége volt, tekintettel arra, hogy a Fidesz-nek csak egy vállalkozása volt, a FICO Kft.
Mivel a pártnak nincs és nem is volt "több vállalkozása" ezért valótlan az az állításunk, hogy a pártnak érdeke fuzôdött ahhoz, hogy több vállalkozása szerepet vállaljon a pártelnök családjának privatizációs tranzakcióiban (3. oldal II. hasáb 2. bekezdés).
Nem felel meg a valóságnak az a cikkbeli állításunk sem, miszerint a Századvég illetve a Centum Kft. a Fidesz vállalkozása, tekintettel arra, hogy a Fidesz-nek sem a Századvég sem a Centum Kft. nem volt vállalkozása (3. oldal III. hasáb 1. bekezdés).
Valótlanul közöltük, hogy vannak Fidesz cégek, mivel a valóság ezzel szemben az, hogy nincsenek és nem is voltak Fidesz cégek, ezért nem is "bábáskodtak" a Dolomit Kft. körül, ezért ez nem alapozta meg az Orbán család további gazdasági terjeszkedését.
Valótlanul állítottuk, hogy voltak olyan vállalkozások, amelyek pénzt gyujtöttek a Fidesz számára, így valótlan az is, hogy a Quality Invest Rt. meghatározó szerepet játszott a Fidesz életében és pénzt gyujtött a számára (4. oldal V. hasáb utolsó bek.)." Budapest, 1999. szeptember 14.
Tisztelettel: Horváth László pártigazgató Fidesz-Magyar Polgári Párt
Az Orbán bányák ügyében fogalmazott helyreigazítási kérelmek egyre kínosabb helyzetbe hozzák a szerkesztôséget. Valahány alkalommal ilyen érkezik, az vagy nem a lap állítását cáfolja (hanem egy másik lap közlésével kapcsolatos), nem a lényeget érinti, vagy mint föntebb olvasható, részint megint nem elsôsorban a cikk (Ószabó-Vajda: Fiúk a bányában, ÉS augusztus 20.) állításaira vonatkozik, vagy ha igen, rendszerint arra kényszerít, hogy az alapcikk szövegéhez képest még részletesebben bizonyítsuk állításainkat, és részben pedig - mint majd késôbb -, fölemlítsük a Fidesz vezetôinek saját, alig két évvel ezelôtti szóhasználatát, amit akkor maguk bizonyító erejunek ítéltek.
Elôbb azonban a cégekrôl.
FICO Kft.
Törzstôke: 1 millió forint 1990.06.26.-1993.01.05
150 millió 1993.01.05-
Ügyvezetôk: Herter Róbert 1990.09.17-1992.04.16; Bencze György 1992.04.16-1993.05.20; Dr. Simicska Lajos 1993.05.20-1996.07.01; Horváth László 1996.07.01-1998.10.01; Tóth Marianna 1998.10.01-
Felügyelô-bizottság: Bayer Zsolt 1993.01.05-1993.08.25; Fertô Imre 1993.01.05-1993.08. 25; Spéder Zoltán 1993.01.05-1993.08.25
Tagok (tulajdonosok): Fiatal Demokraták Szövetsége 1990.06.26-1998.05.18; MAHIR Magyar Hirdetô Rt. 1998. 05.18 -
QUALITY INVEST Rt.
Jegyzett tôke: 102 millió forint 1992.04.02-1997.05.08
Igazgatósági tagok: Varga Tamás 1992.04.02-1993.05.26; Dr. Simicska Lajos 1992.04.02-1992.10.16; Kövér Szilárd 1992.04.02-1997.05.08; Újvárosi Lajos igazgató 1992.10.16-1997.05.08; Grácsmann Tibor igazgató 1993.05.26-1997.05.08
Felügyelô-bizottsági tagok: Such György 1992. 04.02-1993.07.15; Haszonicsné dr. Ádám Mária 1992.04.02-1993.07.15; Kollár K. Attila 1992.04.02 -1997.05.08; Shclecht Csaba 1993.07.15-1997.05.08; Bakos István 1993.07.15-1997.05.08
Tulajdonosok (részvényesek): Varga Tamás 1992.04.14-1994.02.01; Dr. Simicska Lajos 1992.04.14-1995.02.15; Kövér Szilárd 1992.04.14-1995.02.15; Quality Profit Kft. 1994.02.01-1997.05.08; Farkas és társa Kft. 1994.02.01-1995.02.15; Autó Classic Kft. 1994.02.01-1995.02.15; Schlecht Csaba 1995.02.15-1997.05.08
A Cégbíróság a vállalkozást 1997.05.08-án hivatalból törölte.
CENTUM (SZÁZADVÉG) Kft.
Törzstôke: 1,08 millió forint 1989.02.25-1998.09.14
Ügyvezetôk: Gyurgyák János 1989.02.25-1991.05.03; Dr. Kövér János 1989.02.25-1991.05.03; Kövér Szilárd 1989.02.25-1991.05.03; 1992.02.01- 1998.09.14; Dr. Orbán Viktor 1989.02.25.-1991.05.03; Varga Tamás 1989.02.25-1992.02.01
Tagok (tulajdonosok): Dr. Gyekiczki András 1989.02.25-1993.03.01; Gyurgyák János 1989.02.25-1993.08.04; Dr. Kövér László 1989.02.25-1991.07.05; Kövér Szilárd 1989.02.25-1998.09.14; Dr. Máté János 1989.02.25-1991.07.05; Dr. Orbán Viktor 1989.02.25-1991.07.05; Varga Tamás 1989.02.25- 1991.03.01; Dr. Wéber Attila 1989.02.25-1991.07.05; Dr. Stumpf István 1989.02.25-1998.09.14; Dr. Simicska Lajos 1993.03.01-1998.09.14; Schlecht Csaba 1993.03.01-1998.09.14
A Cégbíróság a vállalkozást 1998.09.14-én hivatalból törölte.
DOLOMIT Kft.
Törzstôke: 25 millió forint
Ügyvezetô: Orbán Gyôzô 1992.04.01-
Felügyelô-bizottsági tagok: Schlecht Csaba 1992.04.01-1993.09.10; Csider László 1992.04.01-1998.07.01; Török Zsuzsanna 1992.04.01-1998.07.01; Dr. Bíró Zsuzsanna 1993.09.10-1998.07.01
Tagok (tulajdonosok): Állami Vagyonügynökség 1992.04.01-1992.09.08; Karbonát Kft. 1992.08.25-1992.10.06; Szikla Bt. 1992.08.25-1992.10.16; Mézner Antal és társai 1992.09.08-; Fehér Sándor 1992.09.08-; Orbán Gyôzô 1992.09.08-; Pluhár László 1992.09.08-; Schüller József 1992.09.08-; Quality Invest Rt. 1993.04.30-1993.08.01; Dolomit Kft. 1993.08.01-1994.05.27
Forrás: cégbíróságok
Ami pedig a Fidesz-közeliség, pártcégek, párt-érintettség fogalomkört illeti: a riportban gyakorlatilag azt a logikát és terminológiát alkalmaztuk, amit Deutsch Tamás, mint az úgynevezett Tocsik-bizottság elnöke követett: - többek között - 1997. február 11-én az Országgyulésben - szó szerinti jegyzôkönyv:
"Párt, mint olyan nem létezik. A pártnak nincs keze, feje, lába, teste, a pártnak tagjai vannak, a pártnak politikusai vannak, amely politikusok és amely tagjai, amely személyek érintettek ebben az ügyben. Azt hiszem, nem az SZDSZ, mint olyan lépett be a koalícióba, hanem az SZDSZ különbözô politikusai tagjai egy olyan kormánynak, ahol az MSZP-nek, mint pártnak bizonyos politikusai ugyancsak tagjai ennek a koalíciónak.
Így tehát én azt gondolom, hogy ezt a szómágiát, amely a nem érintett kérdését illeti, szerintem jó lenne abbahagyni, legalábbis a vizsgálóbizottság muködésének további szakaszában. Annál az egyszeru oknál fogva, mert a jogban ismert az a kifejezés, hogy a szavakat azoknak a köznapi értelmében kell használni. Azt gondolom, köznapi értelemben az a mondat, hogy a történtek minden kétséget kizáróan bizonyított tények ismeretében a Szabad Demokraták Szövetsége, mint olyan nem érintett az ügyben, a Magyar Szocialista Párt, mint olyan nem érintett az ügyben, ez a szavak köznapi értelmében valótlan állítás.
(...) hogy valami, ami törvényes, az még nem azt jelenti, hogy rendjénvaló. Mert adott esetben én azt tökéletesen el tudom képzelni, hogy miért vizsgálná az ügyészség vagy miért vizsgálná a rendôrség, ha egyébként formális, civil jogi szabályoknak vagy adózási szabályoknak egy alapítvány eleget tesz. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a vizsgálódásunk szempontjából nagyon fontos következtetés levonására alkalmas információk ne keletkezhetnének. Tehát azt gondolom, hogy a rendôrség és az ügyészség arra hivatott, hogy olyan állami szervek, amelyek bunüldözô szervek. Ha nem történik buncselekmény csak azért, mert egy olyan vizsgálat során, amely vizsgálat kapcsán az ottani magatartásoknak egy bizonyos része buncselekmény, más magatartásokat, mert ezzel kapcsolatban vannak, nem fognak vizsgálni. Miért vizsgálnának? Ráadásul az ügyészségnek az a feladata, hogy azt értékelje, adott magatartás megvalósított-e buncselekményt vagy nem valósított meg buncselekményt. De azért, mert egy magatartás nem valósít meg buncselekmény az nem hiszem, különösen nem egy vizsgálatban, amely egy korrupció gyanús ügyet takar. Elhiszem, hogy ezekrôl hosszú fejtegetéseket lehet mondani, de azt gondolom, hogy a modern demokráciákban a korrupció története nem mindenhol jogszerutlen lépések története. De ez ugyebár megint nagyon messze vezetô kérdés. Nagyon nehéz lenne azt állítani, hogy demokráciában kizárólag az a korrupt, ami buncselekmény, mert ez nem igaz."
|
[
"Dr. Orbán Viktor"
] |
[
"Fertô Imre",
"Shclecht Csaba",
"Török Zsuzsanna",
"Varga Tamás",
"Dr. Kövér László",
"Herter Róbert",
"Such György",
"Dr. Wéber Attila",
"Kollár K. Attila",
"Bakos István",
"Spéder Zoltán",
"Schüller József",
"Kövér Szilárd",
"Bencze György",
"Tóth Marianna",
"Grácsmann Tibor",
"Fehér Sándor",
"Haszonicsné dr. Ádám Mária",
"Mézner Antal",
"Pluhár László",
"Dr. Gyekiczki András",
"Csider László",
"Schlecht Csaba",
"Újvárosi Lajos",
"Dr. Kövér János",
"Orbán Gyôzô",
"Dr. Stumpf István",
"Dr. Máté János",
"Gyurgyák János",
"Deutsch Tamás",
"Horváth László",
"Bayer Zsolt",
"Dr. Simicska Lajos",
"Dr. Bíró Zsuzsanna"
] |
A vádirat, a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletének és az ítélőtábla azt hatályon kívül helyező döntésének ismertetésével kezdődött meg szerdán Kulcsár Attila és 23 társának megismételt elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Bíróságon.
"Az ügy még nincs lezárva, mert első fokon a bíróság annak csak harminc-negyven százalékát derítette fel" – jegyezte meg Kulcsár Attila a Fővárosi Ítélőtábla előtt, amikor a per során először májusban megszólalt. Akkor közel egyórás monológjában egykori ügyfeleit nem kímélve megjegyezte: senkit nem érdekelt, milyen ügyletekből származik a pénz, csak azt nézték, hogy a beígért mesés hozam meglegyen, nem számított, hogy a bankókötegeket papírzacskóban kapták kézhez.
A Fővárosi Főügyészség – bár voltak olyan jogi szakértők, akik szerint indokolt és talán célszerű is lett volna csalásra változtatni a vádat – nem módosított: továbbra is különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Kulcsár Attilát és társait. Így erősen kétséges viszont, hogy bejönnek-e Kulcsár Attila várakozásai, azaz kiderül-e az igazság, vagy 60-70 százalékban továbbra is elfedve marad.
A brókerbotrány 2003 nyarán robbant ki, két hónappal azután, hogy Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója a társaságban történt törvénytelen befolyásszerzés miatt bejelentést tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Még májusban meghallgatta a felügyelet Kulcsár Attilát, a befolyásszerzés érdekében végzett szövevényes pénzügyi tranzakciókat lebonyolító K & H Equities brókercég vezető brókerét.
Június 16-án akkor még ismeretlen tettesek egy II. kerületi uszoda előtt rátámadtak Szász Károlyra, a felügyelet vezetőjére, aki kórházi ágyán rögtönzött sajtótájékoztatóján egyértelműen a Pannonplast-ügyben éppen befejezett felügyeleti vizsgálatot sejtette bántalmazásának hátterében. Napokon belül kiderült, hogy a K & H brókercégén keresztül állami pénzeket, az Állami Autópálya-kezelő Zrt. ott elhelyezett pénzét is felhasználták a törvénytelen befolyásszerzéshez. Az ügy így egyszeriben a parlamenti pártok politikai csatározásának középpontjába került.
A rendőrség július 7-én rendelt el nyomozást, és 17-re gyanúsítottként idézték Kulcsár Attilát, aki azonban Bécsből üzente meg a pénzmosás elleni osztály akkor vezetőjének, Molnár Csabának, hogy egyelőre nem kíván válaszolni a felmerülő kérdésekre. Molnár még aznap Bécsbe ment, ahol az osztrák rendőrség segítségével elfogta Kulcsárt.
Szeptember 5-én a hegyeshalmi határátkelőnél elfogták a K & H Bank még júliusban lemondott vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort, és szökésétől tartva le is tartóztatták, bár vallomása szerint ő csak függönyt vásárolni ment volna Bécsbe.
Később a nyomozás fokozatosan fényt derített arra, hogy Kulcsár – többek szerint egyértelműen Rejtő E. közbenjárásának köszönhetően – példátlan hatalomra és befolyásra tett szert a brókercégnél. Elérte például, hogy személyes ügyfeleinek a bank nem küldött havi elszámolást befektetéseik hozamának alakulásáról, őket erről mindig személyesen Kulcsár tájékoztatta, és ő küldte el nekik (olykor papírzacskóban) taxis Gyuszival befektetésük hozamát.
A vád szerint Kulcsár 1998 és 2003 között 23 milliárd forintot sikkasztott a banktól és annak befektetőitől, s összesen mintegy nyolcmilliárd forint kárt okozott. A pénzt részben szálloda és bevásárlóközpont építésére fordította az érdekeltségébe tartozó Britton cégcsoporton keresztül, részben pedig VIP-ügyfelek befektetésének extra hozamát fizette ki belőle.
Kulcsárt első fokon nyolc évre ítélte a bíróság, és 230 milliós vagyonelkobzással is sújtotta, állítólagos mentorát, Rejtő E. Tibort ugyanakkor felmentette. Több vádlott kapott még letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetést. Rejtőén kívül csak néhány felmentő ítélet született.
Eljárási szabálytalanságok miatt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás elrendelését kérte az ítélőtáblától. A tábla az ügyészi indítvány szerint döntött. Kulcsár Attilának pénteken lesz módja először beváltania korábbi ígéretét, miszerint segíteni fogja a szövevényes ügy tisztázását.
|
[
"Rejtő E. Tibor",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Fehér Erzsébet",
"Molnár Csaba",
"Szász Károly"
] |
Vádemelési javaslattal zárta le a vám- és pénzügyőrség a MÁV Általános Biztosító Egyesület elnöke és társai ellen sikkasztás és pénzmosás miatt indított, majd csalás és hűtlen kezelés gyanújával is kiegészült nyomozást. A vámnyomozók szerint az egyesület számlájáról mintegy egymilliárd forintot "mentettek át" Kiss Bálint elnök és hozzá köthető személyek és cégek számlájára.
Egy gazdasági sikertörténet napok alatt csúfos véget ért 2008 tavaszán, két héttel MÁV Általános Biztosító Egyesület működésének felfüggesztése után. A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete (PSZÁF) a társaság pénzügyi problémáira hivatkozva megtiltotta a további szerződéskötéseket, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben az egyesület záros határidőn belül nem rendezi pénzügyi helyzetét, el kell adnia kötelező gépjármű felelősség biztosítás állományát.
Kiss Bálint, az MÁV Biztosító intéző bizottságának elnöke, április 10-én bekövetkezett őrizetbe vételéig folyamatosan tiltakozott a felügyelet döntése ellen, bizonygatva, hogy az egyesületnél minden rendben van, ami történt, az ügyfeleiknek a MÁV Biztosítónál drágább, de semmivel sem jobb szolgáltatást nyújtó "régi", multinacionális biztosítók összeesküvésének következménye. A kétségtelenül a legolcsóbb biztosítási díjjal operáló MÁV Biztosítónak a legtöbb ügyfelet szállító online alkuszok azonban a felügyeleti döntés hírére azonnal törölték kínálatukból a MÁV ÁBE-t.
A 2000 októberében alakított egyesület ténylegesen 2003-2004-ben lépett ki a biztosítási piacra. Sikerét agresszív üzletpolitikájának és an-nak köszönhette, hogy ennél a biztosítónál lehetett a legolcsóbb kötelező felelősségbiztosítást kötni. Sokan már akkor megkongatták a vészharangot, hogy tudniillik, az alacsony biztosítási díjak nem nyújtanak majd kellő fedezetet a biztosítottak által okozott károk rendezésére, Kiss Bálint erre úgy reagált: "Savanyú a szőlő, a régi biztosítók nem bírják a versenyt".
Olcsósága miatt olyan gyorsan nőtt a biztosító ügyfélköre, hogy az egyesületi adminisztráció (a szükséges fejlesztések hiányában) már képtelen volt feldolgozni a beözönlő adatokat. A lassú, nehézkes ügy-intézés miatt a márkaszervizek egy idő után már csak úgy vállalták azoknak a gépkocsiknak a javítását, amelyekben "MÁV-biztosítós autók" okoztak kárt, ha a tulajdonos kifizette a szervizköltségeket, s magára vállalta, hogy elszámol a károkozó biztosítójával, a MÁV ÁBE-vel.
A PSZÁF 2008 áprilisában elsősorban azt érzékelte, hogy hiányzik úgy egymilliárd forint a MÁV Biztosító kasszájából. A felügyelet jelzése alapján azonban a vámőrség nyomozni kezdett, és csakhamar kiderítették, hogy különböző "semmivel nem magyarázható tranzakciókkal" közel egymilliárd forintot "menekítettek ki" a MÁV Biz-tosító számlájáról. A pénz Kiss Bálint elnök, illetve néhány hozzá köthető cég és magánszemély bankszámláján landolt. A nyomozás közben felmerült a gyanú, hogy egyes kárrendezéseknél "vastagabban fogott" a biztosító tolla, feltéve, hogy az autó tulajdo-nosa a biztosító által kifizetett díj egy részét visszajuttatta Kissnek.
A vámőrség a napokban fejezte be a nyomozást, s az ügy aktáit vádemelési javaslattal átadták a Fővárosi Főügyészségnek. A vámnyomozók szerint Kiss Bálint 666 millió forintra elkövetett sikkasztással, és ezzel az összeggel összefüggésben pénzmosással megalapozottan gyanúsítható. A terhére írandó még 24 millió forint értékű (biztosítási) csalás és 481 millió forintra elkövetett hűtlen kezelés is.
A büntetőeljárás az egyesületnek okozott kár egy részét megtérítette, azonban a MÁV Biztosítót már a VPOP-tól visszakapott százmilliók sem menthették meg. Sőt, sok MÁV Biztosító ügyfél még mai napig is nyögi egykori olcsó biztosításának terheit. A biztosító bukása után ugyanis az ügyfeleknek maguknak kellett megtéríteniük az általuk másoknak okozott károkat.
|
[
"Kiss Bálint"
] |
[] |
Egy NER-lovag Baranyából: Czéh-Tóth Márk jogász-polihisztor-vállalkozó gyorsan szövi a céghálóját. A neve mind többször bukkan fel új cégekben, nagy ingatlanbizniszekben, amelyeknek a szálai végül a kormány közelébe vezetnek.
Annyira nagy üzlet a kemping, hogy Mészáros Lőrinc után Tiborcz István is beszállt
Czéh-Tóth Márkot úgy emlegetik, mint Hamar Endre barátját, ez pedig a legmagasabbra nyúló kapcsolatokat jelenti,
hiszen Hamart a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársaként jegyzik. (Egykori közösen vezetett és tulajdonolt cégüket Hamar & Tiborcz Kft.-nek hívták, jelenleg IBC-Projekt Kft. néven fut.) Annyi a felszínen is látszik, hogy szépen terebélyesedik a trafik-, felszámoló, építőipari és ingatlanüzletbe egyaránt berobbant Czéh-Tóth céghálója. A 33 éves jogász-vállalkozó legújabban Equity Zrt. néven alapított ingatlanos társaságot Pécsett, és ezzel már durván két tucat vállalkozásban volt vagy van érdekeltsége.
A Hamar-kapcsolat akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a nagy trafikmutyi idején Czéh-Tóth belecsöppent a dohánybizniszbe. A legszerencsésebbek egyikeként öt koncesszióba is beletenyerelt. Cégében, a 2013-ban alapított DohányKer-Alfa Bt.-ben ő a beltag és az ügyvezető, az egyik kültagja pedig a DohányKer Kft. – ez utóbbiban részes Hamar.
A közös dohánytársaság prosperálni látszik, tavaly 875 millió forint forgalmat mutatott ki, és 45 millió volt a nyeresége.
A dohánykereskedelemhez hasonlóan ugyancsak központi intézkedéssel átszabott felszámolópiacon is ott találjuk a Hamar-Czéh-Tóth párost, mindketten érdekeltek a pécsi Intentio Reorganizációs és Válságmenedzser Kft.-ben. A cég most is fellelhető a hivatalos felszámolói névjegyzékben, a kiválasztottak között.
Bőven befér a NER-lovagok sorába – helyezte el Czéh-Tóthot a pécsi vállalkozói térképen a 24.hu-nak az egyik helyi forrás.
Utalt ezzel az Indexen most indult "vagyonosodási" sorozatra, amelynek főszereplői azok az ifjú titánok, akik több százmilliós vagyonokat hoztak hirtelen össze, leginkább a politikai bizalomnak köszönhetően. Amúgy a család, pontosabban édesapja Pécs régi vállalkozói közé tartozik, Czéh-Tóth Imrét fuvarozó vállalkozóként ismerik és becsülik városszerte. Ma már fiai is bekapcsolódtak a cégeibe. Fő vállalkozásuknak a Neolit Kft.-t mondják, amelyik tavaly 1,8 milliárd forint forgalmat hozott, és a korábbi szállítás, majd kőfejtés, bányászat után az idei évtől már az út, autópályaépítést tünteti fel főprofiljának. És ettől az évtől tulajdonos benne Márk közvetlenül is.
Az ifjú jogász-vállalkozó neve azonban az utóbbi időkben frissen gründolt cégekben, komolyabb ingatlanüzletek kapcsán bukkant fel, amelyeknek szálai így vagy úgy kormányközeli körökbe vezettek.
Tavasszal a hvg.hu cikkezett arról, hogy Pécs önkormányzata több ponton is módosította a város építési szabályzatát, hogy helyzetbe hozzon egy helyi vállalkozót. Számára megemelték a maximális beépítési mutatót, ugyanakkor szomszédos területeken korlátozták a beépítést. Csaknem 1,5 hektáros ingatlanról és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közelébe építendő, a külföldi diákoknak szánt apartmanházakról volt szó. A beruházó az U-Campus Zrt., amelyet 2016 áprilisában alapított Czéh-Tóth Márk.
Azután azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az egyik érdekeltsége, a Standful Property Kft. megszerzett egy balatoni kempinget felszámolási eljárásban. A HVG úgy tudósított erről, hogy a keszthelyi Zala Kemping a miniszterelnöki vő, Tiborcz István köreihez került, a meghirdetett 879 millió forintos irányárnál jóval olcsóbban, mindössze 250 millióért. A Standful Property Kft.-t 2016 végén gründolta egy Komarnóban bejegyzett szlovák cég, idén januártól lett az U-Campus Zrt.-é. Utóbbi Czéh-Tóth által alapított és vezetett társaságot a cégbejegyzés szerint nyáron átvette a ZSKN Üzemeltető, Karbantartó és Építő Kft. Ez a Magyar Építő Zrt.-é, így végeredményben a kemping a Fidesz-rezsimben közpénzes munkákkal jól ellátott Duna Aszfalt és West Hungária Bau érdekeltsége lett.
Ugyancsak az U-Campus volt a főszereplője egy októberben kipattant telekügynek. Az övé volt az a 33 ezer négyzetméteres, a PTE Orvosi Karával szemközti telek, amelynek megvásárlására a kormány 800 millió forintot adott az egyetemnek.
Mintha a terep előkészítőjeként dolgozott volna az U-Campus: az igazi nagy hal már csak a céget vette át a lezavart ingatlanügyletekkel. A 24.hu forrása megpendítette, át kellett adni az üzletet, bár az is lehet, hogy belátták, nagyobb projekttel nem bírnának el. Egyelőre.
|
[
"Tiborcz István",
"Czéh-Tóth Márk",
"Hamar Endre"
] |
[
"Czéh-Tóth Imre",
"Mészáros Lőrinc"
] |
Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz.
A szervezéshez már fel is állt az operatív törzs Kovács Zoltán vezetésével – erről Szentkirályi Alexandra beszélt a július 10-i kormányinfón. A kormányszóvivő akkor azt ígérte, hogy a költségekről – ahogy eddig is – most is időben tájékoztatást fognak adni.
A Párbeszéd június végén közérdekű adatigényléssel próbált információt szerezni a tűzijáték és a négynapos programsorozat előzetes költségbecsléséről az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
Meg is érkezett a válasz, ám a számokat nem ismerhetjük meg. A Magyar Turisztikai Ügynökség az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva ugyanis azt írja:
"a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános."
Az Átlátszó cikke szerint 2021-ben közel 12 milliárd forintba kerültek az augusztus 20-i programok, az MTÜ ezt három és fél hónappal az adatigénylés után árulta el.
Csütörtökön megtartotta első ülését az augusztus 20-ai Szent István-napi programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs. Kovács Zoltán államtitkár utána arról beszélt, az előkészületek rendben folynak.
"Európa legnagyobb tűzijátékával" az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait tervezik bemutatni. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között. Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz.
Miközben a szervezés zajlik, a Szabad a Hang oldalán petíció indult a tűzijáték ellen, amit már több mint 95 ezren írtak alá. "Ha a kormánynak valóban fontos a magyar gazdaság helyreállítása, akkor az adófizetők pénzéből finanszírozott tűzijátékot fordítsa a gazdasági válság okozta károk enyhítésére. Adja a szociális szférának, fejlessze az oktatást vagy a közegészségügyet. Egy olyan országban, ahol napról napra gyengül a pénz, miközben emelkednek az árak, ott nincs helye egy ilyen luxus látványosságnak" – fogalmazott a petíció kezdeményezője.
|
[
"Kovács Zoltán"
] |
[
"Szentkirályi Alexandra"
] |
A kormány napirendjén van a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, a hipermarketeket is érintő törvénnyel kapcsolatos szabályozás – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán az MTI kérdésére. Így trafik nélkül maradhat a felcsúti Mészáros-klán a kirobbant konkurenciaharc miatt.
A kormány napirendjén van a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, a hipermarketeket is érintő törvénnyel kapcsolatos szabályozás - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán az MTI kérdésére.
M. Schmidt János 2013.05.10. Digitális 2013. május 10. Budakalász, trafik. Dohány, cigaretta. Fotó: M. Schmidt János
Korábban a kormányközeli sajtó kormányzati forrásokra hivatkozva megírta: a trafiktörvény módosításával kitilthatják a hipermarketek közeléből a nemzeti trafikokat. Ezek után kedden a Hvg.hu az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból (NFM) származó értesüléseire hivatkozva ellenben arról cikkezett, hogy az NFM nem tud ilyen irányú jogalkotási kezdeményezésről.
A kormány a nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy tegyen javaslatot a témában - közölte a Giró-Szász András, ami azért érdekes, mivel a trafiktörvény szerint a trafikok Németh Lászlóné NFM miniszter felügyelete alá tartoznak. Pontosabban: kezdetben az NGM volt a területgazda, majd tavaly decemberben került át a trafikpiac felügyelete Németh Lászlóné minisztériuma alá.
A Népszabadság információi szerint a kilátásba helyezett döntés mögött a trafikok várthoz képest jóval gyengébb eredményessége miatt kirobbant konkurenciaharc áll. Úgy tudni, hogy téma a visegrádi frakcióértekezleten is felmerült és komoly indulatokat gerjesztett.
A trafikok hipermarketekből történő kitiltása az Orbán Viktorral jó viszont ápoló felcsúti Mészáros család érdekeltségeit érintheti súlyosan. Mint azt megírtuk: a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester - illetve a miniszterelnök szívügyének számító labdarúgó-akadémia elnöke - testvére, a felcsúti alpolgármester családi érdekeltségei szerezték meg az Auchan-beli trafikokat, amelyek az igen magas forgalmuk miatt a trafikpiac afféle koronaékszereinek számítanak. (Lapunk számításai szerint a tizenöt trafik után komoly, százmilliós nagyságrendű összegek folyhatnak be a trafikpályázaton nyertes felcsúti családokhoz.)
Ugyanakkor forrásaink sejtetni engedik, hogy van olyan dohánygyártó, amelyik kezdettől részt vett a trafikrendszer kialakításában, ám a hozzá kötődő trafikok zöme vegetál, illetve a várakozásokhoz képest még csökkent is a piacrészesedése. Ha a hipermarketekből kitiltják a trafikokat, úgy azt remélik, hogy nőhet a saját trafikjaik forgalma.
Tény, hogy mint azt korábban megírtuk: a trafikrendszer drasztikus forgalomcsökkentést, illetve a feketepiac felívelését hozta. A NAV adatai szerint júliusban még úgy is óriásit - majd 40 százalékot - zuhant a dohányértékesítés, hogy július közepéig még a hagyományos trafikokban is lehetett cigarettához jutni.
Arról is írtunk, hogy három trafikból jóformán egy az, amelyik jól működik, míg a másik kettő vegetál. A piacon elindult a trafikok bezárási hulláma, így például a Continental-csoport egyik vezetője éppenséggel kapásból két tucat üzleténél volt kénytelen lehúzni a rolót.
A hír kapcsán megkeresett hipermarketláncoknál elmondták: a kormány részéről ezúttal sem vonták be őket a trafiktörvény módosításába - több hipermarketes szóvivő például lapunktól értesült a kormányszóvivő bejelentéséről.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint egy ilyen intézkedésnek "az égadta világon semmi köze a fiatalkorúak védelméhez." A főtitkár úgy véli: a számok azt mutatják, hogy júliusban drasztikusan visszaesett a cigarettaértékesítés, úgy hogy még az olcsóbb termékkategóriába tartozó sodort dohány is csökkent. Könnyen lehet, hogy augusztusban is hasonló tendencia lesz a piacon. Egy ilyen helyzetben azt mondani, hogy kizárnák a forgalomból azokat a helyeket, ahol a legtöbb vásárló megfordul, azzal a feketézésnek adnak egy jó nagy lökést. Ráadásul az OKSZ-nél úgy vélik: könnyen lehet, hogy uniós jogba ütközik a hipermarketek vagy plázákra vonatkozó trafiktilalom.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"M. Schmidt János",
"Vámos György",
"Giró-Szász András",
"Orbán Viktor",
"Németh Lászlóné"
] |
Majdnem 60 millió forintot költene arra Esztergom, hogy McDonald’s épüljön a belvárosban. A fideszes többségű önkormányzat előre megállapodna a Fidesz-közeli beruházóval, pedig csak nyílt pályázat után lehet dönteni a terület hasznosításáról.
Esztergom önkormányzata 27 millió forintért megvásárolt három épületet, amit pár héttel később további 31 millió forintért már le is bontana
Az értékes belvárosi ingatlanon McDonald’s étterem épülne
Az ingatlan hasznosításáról csak nyílt pályázat útján dönthet az önkormányzat, mégis úgy tűnik, már megvan a nyertes
A magyarországi McDonald’s-ek tulajdonosa Scheer Sándor, a közbeszerzéseken taroló Market Zrt. társtulajdonosa és vezetője
Esztergom polgármestere a fideszes Hernádi Ádám, a Mol-vezér Hernádi Zsolt unokaöccse
Hernádi Zsolt üzleti partnere Scheer Sándornak, és a Mol-vezér Esztergomban is komoly pozíciókkal rendelkezik
Az önkormányzat megpróbálta eltitkolni, hogy létezik a McDonald’s felépítését célzó tervezet
Kérdéseinket elküldtük a polgármesternek, választ egyelőre nem kaptunk
Tavaly augusztusban készült el az új, vasútállomás mellé épült buszpályaudvar Esztergomban. Így a régi, belvárosi Simor János utcai végállomásra már nem volt szükség. A terület, amin a régi buszállomás épületei állnak, az önkormányzaté, míg az állomás kiszolgáló épületei a Volánbusz tulajdonában vannak.
A fideszes Hernádi Ádám vezette esztergomi önkormányzat 2020. december 4-én kért egy árajánlatot az immáron használaton kívüli épületek megvásárlására. Mivel az árajánlat 20 millió feletti értékről szólt, a vásárlásról a polgármester nem, csak a képviselőtestület dönthetett.
Hernádi Ádám így a július 8-ra összehívott rendkívüli közgyűlés elé terjesztette be javaslatát, hogy a város vegye meg a régi buszpályaudvar három épületét összesen 27 millió forintért. Az előterjesztésből az nem derült ki, hogy miért van szüksége a városnak az épületekre.
Miniszteri engedély
Az viszont már jelezte, hogy háttérben komolyabb érdekek húzódnak, hogy Hernádi polgármester Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztertől kért külön engedélyt ahhoz, hogy versenyeztetés nélkül vehessék meg az állami cég tulajdonában lévő ingatlanokat.
A miniszter az engedélyt megadta, a fideszes Alberti Péter vezette Pénzügyi és Jogi Bizottság elnökének szavaiból pedig valami olyasmire lehetett következtetni, hogy szerinte elkerülhetetlen, hogy a város tulajdonába kerüljenek az épületek.
"Nem áll rendelkezésre olyan tartalom, ami alapján más fajta megoldás lehetne alkalmazni a helyzet megoldására, ami mindenképpen indokolt, hogy a városé legyen" – fogalmazott Alberti a jegyzőkönyv szerint. A fideszes többségű testület meg is szavazta az épületek megvásárlását, és egészen szeptember 10-ig kellett várni arra, hogy kiderüljön, valójában miért volt szükség az ügyletre.
Az előterjesztés
Ekkor került fel az önkormányzat honlapjára az az előterjesztés, amiből kiderül: McDonald’s éttermet akarnak építeni régi buszvégállomás helyére. A részletes, szerződéstervezetet is tartalmazó előterjesztés azóta lekerült a honlapról, de a Szabad Európához így is eljutott ebből egy példány. Az előterjesztésről szeptember 16-án dönt a képviselő-testület (17. pont).
Az előterjesztés szerint a magyar McDonald’s-eket üzemeltető cég július 15-én kereste meg az önkormányzatot, hogy éttermet szeretne nyitni a 2043 négyzetméteres Simor János utcai helyszínen: pont egy héttel az után, hogy a testület döntött az ott álló ingatlanok megvásárlásáról.
A befektetői logika érthető, hiszen ahogy az ingatlanokra adott értékbecslés is írja: "Az ingatlan településen belüli lokációja jónak tekinthető, ugyanis a központtól délre, kb. 600-700 méterre fekszik, a korábbi buszpályaudvar területén, a piac közelében, egy kereskedelmi szempontból értékesebb területen".
Az ügymenetre pedig magyarázatot adhat, hogy 2019-ben vette át a magyar McDonald’s-ek üzemeltetését Scheer Sándor, a számos nagy közbeszerzést elnyerő Market Zrt. alapító vezérigazgatója. Hernádi Ádám pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér unokaöccse, korábban dolgozott többek között a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is. (Scheer Sándorról és Hernádi Ádámról kicsit részletesebben olvashat keretes írásunkban).
Hernádi Ádám előterjesztése szerint az egy évvel korábban még használatban lévő, két hónappal még "mindenképpen" megvásárolandó – és augusztus 30-án meg is vásárolt – épületek "elhanyagolt, avult állapotban vannak és kihasználatlanok", ezért épp kapóra jött Scheer cégének kérelme, hogy felhúzhassanak egy gyorséttermet a belvárosban. (Nem sokkal korábban még a MOME hallgatóit kérték fel, hogy készítsenek terveket a Simor János utca felújítására)
Scheer Sándor és Hernádi Ádám
A polgármester azt javasolja, hogy a földterület maradjon önkormányzati tulajdon, a pár héttel korábban 27 millió forintért megvásárolt épületeket az önkormányzat saját költségen bontassa el további 31 millió forintért (+ áfa), majd adja bérbe a területet a McDonald’s-et üzemeltető Scheer-féle Progress Étteremhálózat Kft-nek.
Ezen túl a helyi építési szabályzatot is módosítani kell, annak érdekében, hogy megépülhessen a gyorsétterem, mert az nagyobb volna, mint a buszpályaudvar épületei.
Furcsaságok
Az Önkormányzat és a Progress között kötendő, a Szabad Európa birtokában lévő megállapodás-tervezet ezen túl is több furcsaságot tartalmaz. Egy önkormányzati terület hasznosításáról csak nyílt pályázat útján lehet dönteni, de az önkormányzat már annak kiírása előtt megállapodást ír alá egy céggel, amelyik majd használni kívánja a területet.
Az önkormányzat ráadásul számos fontos részletet is előre közöl a pályázatról a megállapodásban Scheer Sándor cégével, így például az elbírálás szempontjait és a becsült bérleti, földhasználati díjat is. Igaz, hogy a megállapodás-tervezet szerint az csak akkor lép életbe, ha az "önkormányzat a 3. pont szerinti nyilvános versenytárgyalást lefolytatja, melynek során a Befektető nyertes ajánlatot tesz", de a Progress is vállalja a szerződés szerint, hogy indul a pályázaton és minden szükséges hiánypótlásnak eleget tesz.
Az ingatlanok megvásárlásának (27 millió) és bontásának (31 millió + áfa) költségén felül minden más, bontás közben felmerülő költséget is Esztergom fizet. Cserébe a Progress a közművekkel kapcsolatos költségeket, és az érintett utcaszakasz felújítását vállalja.
Ha pedig aláírás után a gyorsétterem az önkormányzat miatt nem tud megnyitni, 25 millió forintos kártérítést köteles fizetni Scheer cégének – ilyen feltétel például az új (kifejezetten a McDonald’s-re szabott) építési szabályzat elfogadása.
Noha a végső bérleti, földhasználati díj mértéke elvileg csak a nyílt versenytárgyaláson dőlne el, az önkormányzat közli, hogy évi 7,5 millió forint körül alakul annak várható értéke. Fizetni pedig csak akkor kell elkezdeni, ha az étterem felépült és a használatbavételi engedélyt is megkapta. Az építkezés ideje és az üzemelés megkezdése előtt tehát ingyen használná Scheer cége a város kiemelt területén fekvő önkormányzati ingatlant.
A Progress és az önkormányzat nagyon szerette volna, ha titokban marad a megállapodás. A megállapodás-tervezetben ugyanis az áll, hogy az "Önkormányzat kötelezi magát, hogy minden tervet, továbbá a McDonald’s Étterem építésével kapcsolatos minden információt... különösen, de nem kizárólagosan jelen szerződés létét és tartalmát üzleti titokként megőriz". Valamint: az "Önkormányzat alkalmazottai kizárólag akkor jogosultak – titoktartási megállapodás megkötését követően – a bizalmas információkhoz hozzáférni, ha ez az együttműködés teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges."
Kérdéseinket elküldtük Hernádi Ádámnak is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A polgármestertől egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy mi volt a cél a régi buszpályaudvar épületeinek megvásárlásával, hogy mennyire általános gyakorlat, hogy az önkormányzat kötbérrel terhelt kötelezettséget vállal jövőbeli döntéseire, illetve hogy miért akarták eltitkolni a közvagyon hasznosításáról szóló tervezet részleteit.
|
[
"Scheer Sándor",
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Alberti Péter",
"Mager Andrea"
] |
A napokban a NAV Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki Érpatak polgármesterét. Információink szerint Orosz Mihály Zoltánt költségvetési csalással gyanúsítják – két olyan ügyről van szó, melyeket az Átlátszó tárt föl még 2016-ban.
Az egyik ügyben a gyanú szerint Érpatak önkormányzata több olyan munkavállalónak fizetett ki munkabért, akik valójában nem a település, hanem egy jogilag nem létező szervezet, az Érpataki Modell Hálózat számára végeztek munkát. Ezen a fizetési listán szerepel Mezőkövesd egyik önkormányzati képviselője, Fügedi Richard is.
Fügedi a Jobbik ifjúsági tagozatának alelnöke, több évig Orosz Mihály Zoltán jobbkezének számított. 2016-ban személyesen is találkoztunk vele: előbb Budapesten, ahol Orosz egyik Kossuth téri performanszához asszisztált, majd nem sokkal később Érpatakon, a polgármesteri hivatalban. Fügedin kívül még három fiatalembert találtunk az épületben – az egyik ajtón található felirat szerint itt volt fellelhető az "Érpataki Modell Országos Hálózata – Központi Bázis".
Fügedi évekig árnyékként kísérte Oroszt, mígnem 2017 őszén eltűnt a polgármester közvetlen környezetéből. A helyiek jól ismerték "Ricsit" és a többi fiatalt a "bázisról", de nem találkoztunk olyan falubelivel, aki meg tudta volna mondani, milyen munkát végez Érpatakon Orosz udvartartása.
Ugyanakkor Fügedi egyik legfontosabb feladata volt Orosz fellépéseinek dokumentálása – nem is nagyon fordult elő, hogy ne kísérte volna ezen alkalmakkor a polgármestert kamerával a kezében. Hogy ezt a munkát önkéntesként végezte, vagy kapott érte valamiféle jövedelmet, vagy legalább költségtérítést, azt nem tudni. Vagyonnyilatkozataiban mindenesetre 2016-ig nem említ a képviselői tiszteletdíjon kívül más jövedelmet.
A 2106-os évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában viszont bruttó 129 ezer forintos egyéb jövedelmet tüntetett fel, ezt Érpatak önkormányzata folyósított részére. Sajátos ellentmondás, hogy az érpataki polgármester 2016-ban viszont úgy nyilatkozott, hogy a neki dolgozó fiatalok, köztük Fügedi Richárd, egy TÁMOP-os programból kapják a fizetésüket. Más kérdés, hogy Érpatak önkormányzata sosem nyert ilyen támogatást
Fügedit Orosz minden alkalommal, ha erre szükség volt, a "Közszolgálati Tudósító", az érpataki helyi hírmondó újságírójaként azonosította – ő pedig mindent fel is vett Érpatak önkormányzatának kameráival. De hogy ezeket a felvételeket hol tárolják, és ténylegesen mire használják, azt nem lehet tudni, merthogy a "Közszolgálati Tudósító" – Érapatak önkormányzatának hivatalos lapja, az egy időszakos nyomtatott kiadvány, amely utoljára 2014-ben jelent meg.
Online változata, televíziós csatornája nincs, ennek ellenére Érpatak botrányhősének minden mozzanata “filmre" kerül, legyen az bírósági tárgyalás, zaklatás, hatósági eljárások vagy épp önkormányzati képviselők megfélemlítése – az ezekről az eseményekről készült felvételek ugyanakkor megtalálhatók vagy Orosz Mihály Zoltán Facebook-oldalán vagy az Érpataki Modell Youtube-csatornáján.
A polgármester ugyanakkor az üggyel kapcsolatban szokása szerint keverni próbálta az önkormányzati teendőket az általa vezetett mozgalom céljaival: "Az Érpataki Modell Országos Hálózata az az érpataki önkormányzati munka védjegye és mindig az Érpatakon folyó önkormányzati munka megismertetése, népszerűsítése és ezzel együtt ez a település egyik legfontosabb olyan reklám lehetősége, mely a település népességfogyási tendenciáit akarja megfordítani és építő szándékú, nyugalomban élni akaró, adófizető, felelősségteljes, kötelezettségtudó lakosság beköltözését szolgálja."
A jelek szerint a NAV másként látja az esetet, és költségvetési csalás gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Érpatak önkormányzatának polgármesterét. A NAV olvasatában felmerül a gyanú, hogy az önkormányzat olyan munkavállalóknak fizetett havi rendszerességgel százezer forintokat, akik nem Érpatak önkormányzatának dolgoztak, hanem a polgármester politikai karrierjét egyengették.
Információink szerint hasonló okból vizsgálat folyik az önkormányzat megnövekedett dologi kiadásainak egyes tételei miatt, hogy tudniillik azok mennyiben kapcsolódtak önkormányzati feladatokhoz – Orosz nemcsak az Érpataki Modell-turnékra használta az önkormányzat autóját, de hónapokon keresztül hetente többször megfordult Tiszavasváriban, hogy ott adaptálja az "érpataki modell"-t.
Ezzel párhuzamosan Oroszt egy másik költségvetési csalási ügyben is kihallgatták. Ez az ügy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal feljelentésre indult, a megalapozott gyanú szerint a közmunka-programra szánt mintegy 100 millió forint szabálytalan elköltése miatt.
Orosz mindkét esetben tagad és panasszal élt a gyanúsítások miatt.
A két ügyben megkerestük az adóhatóságot, kérdésünkre, hogy igaz-e, hogy Orosszal szemben a fenti eljárások folynak, az alábbi választ kaptuk:
"A kérdésében szereplő személyt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága az elmúlt napokban valóban két ügyben is gyanúsítottként hallgatta ki nagyobb vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja, illetve jelentős vagyon hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A gyanúsított a nyomozó hatóság ezen intézkedései ellent panaszt jelentett be. A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség a gyanúsított panaszát mindkét ügyben elutasította, mert azokat alaptalannak találta."
Becker András – Wenerbach Ábrahám
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"]
|
[
"Orosz Mihály Zoltán",
"Fügedi Richard"
] |
[
"Fügedi Richárd",
"Becker András",
"Fügedi Orosz",
"Wenerbach Ábrahám"
] |
Hova mennek el a TAO-milliárdok Felcsúton?
Nem egészen oda, ahova elméletileg kellene.
A napokban derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak idén közel 5,4 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, melyből többek között egy ifjúsági sportszállót építenének - a stadion, valamint a sport- és konferenciaközpont mellé.
Önmagában a jóváhagyás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérelmező megkapja és el is tudja költeni az igényelt támogatást, hiszen a pénzt össze kell kalapoznia különböző gazdasági szervezetektől. A Felcsút mögött álló cégek és magánszemélyek miatt azonban nem lehet kétségünk afelől: az utolsó fillérig beérkezik a vágyott összeg.
Mire megy el az összeg?
Felcsút a TAO-rendszer indulása óta az idei évi támogatással együtt összesen 19,3 milliárd forintnyi államkasszától eltérített pénzzel garázdálkodhatott. Ebből 2013 és 2017 között 13,8 milliárd forint érkezett, aminek a programok segítségével a nyomába lehet eredni. A 2011/2012 és 2012/2013-as szezonok programjai már nem elérhetőek az alapítvány honlapján, így az azokban szereplő tételek kiesnek az összesítésünkből.
Tárgyi eszközök és sportlétesítmények
A 13,8 milliárd forint egy hajszállal több mint 84 százaléka tárgyi eszközökre és ingatlaberuházásra ment el, vagyis 11,7 milliárd forint.
Ebből alakították ki
2013/2014-ben
a közel 14 ezer négyzetméteres parkolót a center pályához,
a center pályához, vették meg a pályatartozékokat ,
, Scania buszra is futotta még az ebben az ekkor igényelt közel 1 milliárdból.
2014/2015-ben több mint 1,5 milliárd forintból
az elhíresült Makovecz-stílusú kazánházra,
két élőfüves pályára ,
, rehabilitációs központra költöttek,
költöttek, bővítették a stadion biztonsági rendszerét,
ebben az évben is vettek egy buszt plusz pályakarbantartó gépeket.
2015/2016-ban szintén 1,4 milliárd jutott erre a célra, ekkor
tervezték be a sportcsarnokot és konferenciaközpontot ,
, út, kerítés és parkoló építéseket,
építéseket, plusz pályakarbantartó gépekre is szükség volt.
(Mészáros Lőrinc, az alapítvány elnöke) (Mészáros Lőrinc, az alapítvány elnöke)
2016/2017-ben 2,6 milliárd forintból
jutott a sportcsarnokra és konferenciaközpontra ,
, parkosításra , melynek keretén belül kerti tó létrehozása is tervben volt,
, melynek keretén belül kerti tó létrehozása is tervben volt, plusz immár elmaradhatatlan tételként a pályakarbantartó eszközök és pályatartozékok is a listán voltak.
A 2017/2018-as szezonban, tehát a legfrissebb program szerint a legfőbb projekt az ifjúsági szálló lesz, de többek között 39 darab teakonyhára is futja majd és idén újra szükséges egy nagybusz beszerzése.
A bérek egy részét is TAO-ból fizetik
A felcsúti sportkomplexumban rengeteg ember dolgozik, az alapítvány honlapja szerint 146 összesen. Az alkalmazottak több mint háromnegyedénél a bér egy részét is a TAO-ból finanszírozza a Felcsút, ha már lehetőséget ad rá a rendszer.
2013 és 2017 között az összes jóváhagyott támogatásnak a 3,78 százaléka ment el a bérekkel kapcsolatban, ami valamivel több mint félmilliárd forintot tesz ki.
Említésre méltó ezzel a tétellel kapcsolatban, hogy egészen az idei évig a programban feltüntetett létszámtól függetlenül minden évben 103,5 millió forintos támogatást kaptak az MLSZ jóváhagyásával. 2013-ban összesen 69, 2016-ban pedig már 95 alkalmazottra igényelték ugyanazt a pénzt.
Idén a növekvő létszámhoz (118 fő összesen) viszont már növekvő összeg társul, 109,3 millió forint. Igaz, néhány furcsaságot is fel lehet fedezni a programban, ha azt összevetjük az alapítvány honlapján szereplő információkkal. Az oldalon ugyanis a takarítóktól kezdve a vezetőkön át egészen az elnökig minden alkalmazottat feltüntetnek. A takarító vezetővel együtt 14 dolgozót tüntettek fel, a sportfejlesztési programban viszont vezetővel együtt 25 takarító béréhez kérték a támogatást. Hasonló a helyzet a karbantartók esetében is. A programban összesen 18 karbantartó béréhez kértek anyagi segítséget, a honlapon viszont egyetlen karbantartót nevesítenek. Igaz, van 12 pályakarbantartó is, ám őket a programban is külön szerepeltették: közülük 4 dolgozó béréhez kértek TAO-pénzt. A létszámok mindenesetre nem igazán jönnek össze.
A legfőbb cél az utánpótlás-nevelés
Az alapítvány létrehozásának legfőbb eredeti célja az utánpótlás kinevelése és biztosítása, illetve egy stabil NBII-es csapat felállítása (volt). Ehhez képest ma már negatív rekorder az NBI-ben egyre stabilabb helyet foglaló Puskás Akadémia, hiszen a most záródó őszi szezonban mindössze 26 percet volt pályán fiatalkorú játékos. A szezonra készülve pedig pénzt nem sajnálva vásároltak fel idősebb, rutinosabb játékosokat.
Az utánpótlás-nevelés eredményei azonban felemásnak tűnnek, de legalábbis kérdőjelesek. Azokat a fiatalokat, akik nem készek még az NBI-re, másod- és harmadosztályú csapatoknak adják tovább, hogy ott megedződjenek. Ezt az "erősítő" szerepet azonban elméletileg pont az idősebb és rutinosabb játékosokkal teletűzdelt, fiatalokat csak nyomokban tartalmazó Puskás Akadémiának kellene betöltenie. A csapatnak azonban nem az a legfőbb célja, hogy minél több tapasztalati lehetőséget biztosítson az ifjoncoknak, hanem bent maradjon az NBI-ben.
Az infrastruktúrára elköltött milliárdokkal szemben a Felcsút 2013 és 2017 között összesen 1,6 milliárd forint TAO-támogatást kért az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra. Ez pedig a teljes összegnek csupán a 11,8 százaléka.
Összesítve tehát 4 év leforgása alatt
• tárgyi eszközökre, ingatlanberuházásra elköltöttek több mint 11 milliárdot,
• személyi jellegű költségekre több mint félmilliárdot,
• utánpótlás-nevelésre pedig 1,6 milliárdot.
A Felcsúton elköltött TAO-pénzek sokkal inkább állnak egy "Patyomkin-sportkomplexum", mint a hazai labdarúgás utánpótlás-biztosításának szolgálatában. Mindent egybevetve - a TAO-pénzeket, a gazdasági szervezetektől érkező plusz adományokat - a felcsúti fociba 2011 óta több mint 32 milliárd forint vándorolt, ami évi 4,5 milliárd forintot jelent. Többet, mint amennyiből hazai nagymúltú élcsapatok évente működnek. Ennyi pénzből pedig jóval több szakmaiságot és eredményt kellene ennyi idő után felmutatnia egy utánpótlás-nevelést zászlajára tűző akadémiának, mint a Makovecz-stílusban megépült turistacsalogatónak is szánt sportkomplexumot Orbán Viktor szülőházának szomszédságában. Legalább egy első hely dukálna a belga Double Pass vizsgálaton, ahol a hazai utánpótlás-műhelyeket világították át.
|
[
"Orbán Viktor",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
Orgován tovább maradhat a Quaestor vezére
Budapest – Tarsoly Csabáék csütörtök esti őrizetbevétele miatt továbbra is a Quaestor élén maradhat Orgován Béla, a börtönviselt egykori közmunkás.
Ha a tápiósági stróman magától nem mond le, akkor rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amelyet a jogszabály szerint legalább 15 nappal a meghívók kiküldése után lehet megtartani.
Az, hogy a részvényesek többsége rács mögött van, nem akadálya annak, hogy a közgyűlés érvényes és határozatképes legyen, mivel Tarsolyék megbízhatnak bárkit a képviseletükkel. A nagyobb gond az, hogy új vezérigazgatót is kell választaniuk a Quaestor élére Orgován helyett.
Tarsoly Csaba korábban bejelentette, hogy ő veszi vissza Orgovántól a tisztséget, de ha előzetesbe helyezik, akkor ez biztosan nem fog menni. Ekkor kell találni egy újabb jelöltet, akit a közgyűlés többsége meg fog választani.
Tarsoly őrizetben, így nem tudja visszavenni a tisztséget Orgován Bélától
Blikk-információ
|
[
"Orgován Béla",
"Tarsoly Csaba"
] |
[] |
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás megvalósítását. Azt senki sem vitatja, hogy egy ilyen zöldhulladékot komposztáló üzem hasznos és fontos lett volna. A civil szervezet képviselője, aki a történetet elindította, azt kifogásolja, hogy az önkormányzat piaci áron alul adta el a telket, és szabálytalan szerződéseket kötött a reménybeli beruházóval. Bár a polgármester szerint egyetlen jogszabályt sem sértettek meg, mégis visszavonta saját határozatát az ügyben.
Feljelentéseket tett közvagyon elleni bűncselekmény kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója. Erre azért volt szükség, mert tavaly megkereste a pátyi önkormányzatot egy cég, hogy komposztáló üzemet szeretne építeni a faluban. Kapott is hozzá területet, engedélyt, és aláírták a szerződést is. Azóta eltelt másfél év, de még egy kapavágás sem történt. Miért fulladt kudarcba egy amúgy jó kezdeményezés?
Áron alul adták volna a telket
A cég, amely a komposztáló üzemet szerette volna építeni Pátyon, az M1 BIOKOMPOSZT Kft., amelynek résztulajdonos-ügyvezetője Soltész Áron. Aki nem más, mint Soltész Miklós KDNP-s politikus, miniszterelnökségi államtitkár fia.
Az 1 fős M1BIOKOMPOSZT Kft.-t tavaly alapították, és idén áprilisban vásárolta meg azt a 0109/46 helyrajzi számú pátyi telket, amely több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű, szántó megnevezésű ingatlan. A területet az önkormányzat 24 millió forintért adta el Soltészéknak. És itt jön képbe Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója, aki már ezt is kifogásolandónak tartotta és szóvá tette. Mint Futó az Átlátszónak elmondta, véleménye szerint akkor alulbecsülték a terület értékét.
Az önkormányzat tavaly megvett két, ugyancsak átminősített, részben közműves 6000 m²-es telket (07/16. és 07/27. hrsz) több mint 3400 Ft-os négyzetméter áron (20-20 millió forintért), amire Somogyi Farkas Tamás alpolgármester 2021. év elején állítólag azt nyilatkozta, hogy kifejezetten jó áron sikerült a területhez jutni.
"A méretét tekintve tehát a komposztáló üzem telkének értéke valahol 34 millió Ft felett lehet a valóságban"
– mutatott rá Futó Gábor.
A civil aktivista kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a terület értékbecslését végző Várnai Tibor a piaci ár meghatározásánál nem vette figyelembe, hogy a telek már részben közművesített, és azt sem, hogy átminősítés alatt áll, tehát a szerződéses ingatlan értéke már nem a mezőgazdasági, hanem az átminősített területre vonatkozik (az átminősítés összes költségét az együttműködési megállapodás szerint az önkormányzat viseli). Ráadásul a szakértői anyagban földes úton való megközelítés áll, miközben már rég elkészült a Torbágyi útról vezető széles murvás út (önkormányzati beruházásban, több mint 15 millió Ft-ért).
"Az értékbecslő saját maga szerint is a tulajdoni lap lekérése nélkül (bemondott adatok alapján) készítette el a szakvéleményét, ami rendkívül súlyos szakmai szabálytalanság és felelőtlenség"
– magyarázta Futó. Várnai szerint így a terület értéke bruttó 22 200 000 Ft lett volna.
Nem láttak problémát
A komposztáló üzem azonban végül nem épült meg. Az okokat Kovács Ferenc, a pátyi önkormányzat egyetlen független képviselője mesélte el Futó Gábor blogjának, amely szerint a fő ok az volt, hogy az önkormányzat egy rendkívül előnytelen és jogilag aggályos szerződést, illetve megállapodást írt alá a komposztáló üzemet megépíteni szándékozó magáncéggel.
Mint Kovács Ferenc elmondta, a képviselők a döntéselőkészítéshez az anyagot (köztük a szerződéstervezeteket) az ügyet koordináló és felügyelő Somogyi Farkas Tamás alpolgármestertől csak az aláírás előtti napon kapták meg véleményezésre, ami egyébként bevett gyakorlat az önkormányzatnál.
A képviselők közül a független Kovács Ferenc volt az egyetlen, aki a véleményezésre szánt nagyon rövid határidőn belül hangot adott aggályainak, ellenezte a szerződések aláírását.
Többek között az alábbiakat írta képviselőtársainak: "véleményem szerint ez a konstrukció nem előnyös az önkormányzat számára, nem támogatom. Nyomatékosítom, hogy magát a komposztáló üzem létrehozását támogatom, de ezt a 2 szerződés-tervezetet nem. A szerződések nincsenek megfelelő módon előkészítve, az önkormányzat számára nem tartalmaz kellő garanciákat. Ez a szerződés a vevő érdekeinek megfelelően íródott."
A képviselő aggályait, véleményét a döntéshozók közül azonban látszólag senki nem vette figyelembe. A fideszes képviselők a legnagyobb rendben találták a dolgot, azt mindannyian támogatták, így Székely László polgármester másnap, 2021. április 23-án aláírta az adásvételi előszerződést és az együttműködési megállapodást az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel, amivel súlyos, több 10 milliós kötelezettséget rótt az önkormányzatra – állítja a képviselő. "A szerződéseket a polgármester sietve, Dr. Hekman Tibor jegyző távollétében írta alá, ami már önmagában is rendkívül szokatlan lépés volt" – tette hozzá Kovács Ferenc.
Megkérdeztük Székely László polgármestert is, így történt-e, mire Páty első embere azt válaszolta, a jegyző szabadságon volt, Veres Erika aljegyzőről pedig elmondta, hogy "olyan esetekben, amikor a jegyző szabadságon van, ő ír alá helyette, ez egy bevett szokás". Arra a polgármester arra nem adott választ, hogy az aljegyző nem tartotta-e aggályosnak a szerződést, illetve miért írta alá.
Jogszabálysértésre hivatkozva visszavonták a szerződést
Páty független képviselője arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen horderejű ügyekben a jegyző szerepvállalása megkerülhetetlen, hiszen neki, mint a hivatal vezetőjének kell garantálnia az ügylet törvényességét és jogszerűségét, a megfelelő eljárásrendet. Ehhez a teljes hivatali apparátus rendelkezésre áll, beleértve az önkormányzat ügyvédjét is.
"A szerződések előkészítéséhez és aláírásához a jegyzőn kívül még a saját ügyvéd közreműködését sem kérték, pedig az kötelező lett volna" – állította Futó Gábor, amire a polgármester kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy "a szerződéseket a beruházó és az önkormányzat ügyvédje közösen, folyamatos egyeztetés során készítették elő".
A jegyző megerősítette, hogy az aláírt szerződéseket ő csak napokkal később, 2021. április 27-én látta, azok tartalmát előzetesen nem ismerte, az előkészítő tárgyalásokba őt Somogyi Farkas Tamás alpolgármester – aki egyébként az egész ügyletet az önkormányzat nevében lebonyolította – nem vonta be.
A jegyző a már aláírt okiratokban súlyos jogszabálysértéseket állapított meg, amelyről azonnal tájékoztatta a polgármestert és az ügyletet előkészítő alpolgármestert.
Pár nap múlva Hekman Tibor jegyző közbenjárására, valamint Kovács Ferenc képviselő újabb, képviselőtársaihoz intézett levelének hatására a polgármester jogszabálysértésre hivatkozva visszavonta a saját korábbi határozatát, amely felhatalmazta őt a szerződések megkötésére. A különleges jogrend miatt a testületnek akkor még nem volt hatásköre, a polgármester döntött minden kérdésben.
Székely László polgármester tehát saját felhatalmazását visszavonta, majd a jegyző előterjesztésére kezdeményezte a szerződések felbontását az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója közérdekű adatigénylést nyújtott be az ügyben, és kikérte a dokumentumokat.
"A jegyző teljesen együttműködő volt, így a kért adatokat hamarosan meg is kaptam. A jegyző úr így teljesen korrekten járt el az ügyben, teljesítette az adatigénylést, a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátotta" – mondta Futó.
Soltész Miklós fia a háttérben
A megkapott anyagokból több érdekes dolog derült ki: elsőként mindjárt a szerződésben érintett cég kötődése. Ugyanis a 2020-ban a PVK Rákóczi úti telephelyére bejelentett, újonnan alapított M1 BIOKOMPOSZT Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa nem más, mint Soltész Áron, Soltész Miklós egyházügyi államtitkár fia.
A civilek kíváncsiak lettek volna arra, miért pont egy referenciákkal és zöldhulladék-feldolgozásban semmilyen tapasztalattal nem rendelkező cég, az M1 BIOKOMPOSZT Kft. kapott engedélyt.
Megkérdeztük a polgármestert, aki a következőt válaszolta. "A cég körülbelül egy évvel ezelőtt keresett meg minket, hogy komposztálót szeretnének építeni Pátyon az önkormányzattal együttműködve. A cég megszerezte a környezetvédelmi engedélyt és hajlandó volt a közel 350 milliós beruházás nagyobb részét felvállalni. (Egy ilyen beruházás jelenleg az önkormányzat számára túl költséges lenne, a Depónia pedig nem kíván működtetni ilyen telepet.)
Mivel eddig senki nem jelentkezett arra, hogy egy ilyen nagymértékű beruházást elvégezzen, nem is volt más választási lehetőségünk arra, hogy egy ilyen fontos beruházást megvalósítsunk."
A civilek azt állítják, hogy a konstrukció szerint az M1 BIOKOMPOSZT Kft. jóval a piaci ár alatt megvette volna a komposztáló üzemnek szánt, jelenleg mezőgazdasági besorolású területet, majd azon az önkormányzat "értéknövelő beruházásokat" hajtott volna végre, azaz az adófizetők pénzéből a cég telkére részben megépítette volna a komposztálót.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a polgármester azt írta, nem adták volna áron alul, a szakértő egyértelműen leírta, hogy miért ér ennyit a telek.
"Fontos, hogy egy mezőgazdasági területet, amire lehet építeni, beépítésre nem szánt területté minősítettünk át, ami nem jelent értéknövekedést.
Az önkormányzat megítélésünk szerint nem veszített volna az üzleten, azt szeretnénk, hogy a komposztáló minél hamarabb, ugyanakkor a település számára minél kedvezőbb feltételekkel megépüljön. Ez volt a célunk és továbbra is ezen dolgozunk" – magyarázta Székely László.
"Jelenleg az önkormányzat 6–7 millió forintot költ a zöldhulladék kezelésre alkalmanként és ebben még nincs benne a felesleg elszállítása. Ha 10 éves viszonylatban nézzük, csak ez a tétel 60–70 millió forint, ha inflációval nem számolunk. Erre jött volna még rá a 7 000 tonna zöldhulladék lerakási lehetősége, ami szintén 70–90 millió forint értéket jelent. Mindezeken felül az önkormányzat költségvetésébe folyik be továbbá a cég IPA adója is, ami szintén milliós tétel évente. Továbbá a DAKÖV által üzemeltetett községi szennyvíztisztítóban keletkező és drágán elszállítandó iszapot is be tudná fogadni" – tette hozzá.
25 milliótól versenyeztetni kellett volna
Kovács Ferenc független képviselő rámutatott arra, hogy igencsak aggályos az is, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint a 25 millió Ft értéket meghaladó nemzeti vagyont (ide tartozik a komposztáló-üzem létesítésére kiválasztott önkormányzati telek is) eladni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
"Ezt a versenyeztetést, és az állam elővásárlási jogát akarhatták elkerülni azzal, hogy – valószínűleg összejátszva az értékbecslővel – a valóságosnál jóval kisebb telekértéket tüntettek fel piaci árként" – tette hozzá Futó Gábor, aki úgy véli, az összejátszás azért is valószínűsíthető, mivel az értékbecslő szakértői anyagában leírja, hogy április 10-én volt helyszíni bejáráson, ahol látnia kellett volna a murvázott utat és a közművek bekötését is.
Futó Gábor szerint
az ingatlan a szerződésbe végül a bűvös 25 milliós értékhatár alatt, bruttó 24 millió Ft-os áron került be, amivel kikerülték a versenyeztetési eljárást, így azt, hogy az önkormányzati telket a piacon meg kelljen hirdetni.
A valószínűsíthetően elcsalt érték csak az ingatlan vonatkozásában a szándékosan téves értékbecslés miatt legalább 10 millió Ft. Az M1 BIOKOMPOSZT Kft. által megvásárolt ingatlanon ugyanis az önkormányzat közel 94 millió Ft értékben vállalt úgynevezett értéknövelő beruházást.
Olcsóbban is kijönne
Az értéknövelő beruházás ellentételezése a megállapodás szerint 7 000 tonna zöldhulladék ingyenes lerakása lett volna, valamint a keret kimerülése után 10%-os állandó kedvezményt kapott volna az önkormányzat a lerakási díjból.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója megnézte azt is, arányban áll-e a beruházási összeg a lerakási keret teljes díjával. Gyűjtése szerint a jelenlegi lerakási díjak a hasonló komposztáló üzemekben (bruttó árak):
Budapest, FKF: 12 700 Ft/tonna
Szolnok, Újszászi úti telep: 10 325 Ft/tonna
Balatonfüred, ÉBH: 11 430 Ft/tonna
Debrecen, AKSD: 3 810 Ft/tonna.
"Ha egy egyezményes, átlagos, nem kiemelten drága területen megvalósított üzem bruttó 11 000 Ft-os lerakási díját számoljuk a fentiek alapján a Pátyi komposztáló üzem átvételi árának, akkor az önkormányzati átvételi ár a 10%-os kedvezménnyel 9 900 Ft lenne tonnánként. A 7000 tonnára vetítve ez bruttó 69 300 000 Ft" – magyarázta.
"Tehát az üzleten a falu jelen helyzet szerint bukott volna körülbelül 24,5 millió Ft-ot, az ingatlanon bukott 10 millión és az átminősítési eljárás valamennyi felmerülő költségén kívül.
Egy a beruházást a képviselőknek bemutató levélben az üzletet Soltész Áronnal szervező Somogyi Farkas Tamás alpolgármester a 7 000 tonna átvételére 130 millió Ft-os értéket jelölt meg, ami szerintem nem reális, kétszerese a piaci árnak" – hangsúlyozta Futó.
Volt a megállapodásnak még egy pontja, ami az önkormányzati költség-oldalt erősen növelte volna: egy útépítést is beígértek az M1 BIOKOMPOSZT Kft-nek a következő években a magán-komposztálóüzemhez, ráadásul ennek elkészültéig az önkormányzat saját költségén tartotta volna karban a meglévő murvás utat, ami Futó szerint súlyos milliókba került volna évente a települési költségvetésnek.
Bánhidi Emese – Márványi György
Nyitókép: Soltész Miklós KDNP-s államtitkár kampányvideóban állt az újraválasztásért induló Székely László polgármester mellé a 2019-es önkormányzati választás előtti napokban. Forrás: Székely László/Facebook
|
[
"Soltész Miklós",
"Soltész Áron"
] |
[
"Hekman Tibor",
"Kovács Ferenc",
"Székely László/Facebook",
"Várnai Tibor",
"Márványi György",
"Székely László",
"Dr. Hekman Tibor",
"Futó Gábor",
"Bánhidi Emese",
"Veres Erika",
"Somogyi Farkas Tamás"
] |
A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletet hozott a vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében első fokon bűnösnek talált Vincze Ferenc Tibor volt dögei polgármester büntetőügyében.
A volt politikust - aki egészségi okok miatt nem jelent meg a tárgyaláson - három év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, ám az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a Vincze Ferenc Tiborra kirótt egymillió forintos pénzbüntetést nyolcmillió forint értékű vagyonelkobzásra módosította.
A 230 milliós dögei iskolafejlesztés kapcsán Vincze Ferenc Tibor polgármester - aki 1990 és 2010 között irányította a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falut - 20 millió forintot kért a Popovics és Társa Kft. ügyvezetőjétől a kivitelezés elnyeréséért, illetve azért, hogy "rendben menjenek a dolgok" az építkezés során.
A cégvezető 2006-ban titokban rögzítette az erről szóló telefonbeszélgetést, amely során a polgármester arra is figyelmeztette őt, hogy az összegnek csak egy része, nyolcmillió forint van "letudva", a fennmaradó pénzt pedig követelte a vállalkozótól. Az ügy 2007 októberében került a nyilvánosság elé, majd nyomozás indult.
A vállalkozás időközben tönkrement, s elhunyt a cégvezető, aki a beszélgetést rögzítette. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság tavaly szeptemberben első fokon hozott ítélete szerint a döntő bizonyíték a diktafonon rögzített hangfelvétel volt, amelyet a hangszakértői vélemény szerint - Vincze Ferenc Tibor korábbi állításával ellentétben - nem manipuláltak.
Az ügy a vádlott és védője fellebbezése folytán került a Debreceni Ítélőtáblára, amelynek Balla Lajos által vezetett tanácsa úgy ítélte meg: az első fokú ítélet körültekintő és megalapozott volt. A tanácsvezető bíró indoklásában azt mondta: a 20 milliós vesztegetés kapcsán azért döntöttek a nyolcmillió forintos vagyonelkobzás mellett, mert a bűncselekmény idején hatályos törvény szerint a vagyonelkobzás alapjául csak az az összeg szolgálhatott, amit a korrumpált személy bizonyíthatóan átvett, s nem az, amit kért. Ha ez a vesztegetés ma történne, akkor 20 milliós vagyonelkobzásra ítélték volna.
Az ítélőtáblán történtekről a kórházban kezelt Vincze Ferenc Tibor tudósítónktól értesült, de amikor meghallotta az ítéletet, lerakta a telefont.
A tárgyaláson részt vett Nagy Péter, Döge jelenlegi polgármestere, aki azt mondta: a 2200 lelkes település közvéleményét élénken foglalkoztatja a volt polgármester ügye, s bízik abban, hogy a per lezárásával végre megnyugszanak a kedélyek.
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[
"Balla Lajos",
"Nagy Péter"
] |
Másodszor is ártatlan Ismét felmentette a bíróság Molnár Csabát Minden vád alól felmentette a Nógrád Megyei Bíróság Molnár Csaba alezredest, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetőjét. Az ítélet nem jogerős. Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2006. július 13. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
MTI - H. Szabó Sándor
160 HIRDETÉS Megismételt elsőfokú eljárás keretében a Nógrád Megyei Bíróság minden vád alól felmentette Molnár Csaba alezredest, az ORFK egykori pénzmosás elleni osztályának vezetőjét. Az ügyész fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős. Molnár alezredes ellen 2004 februárja óta nyomoz az ügyészség hivatali visszaélés, vesztegetés és államtitoksértés gyanújával. Egy szír pénzváltó titkos megfigyelése közben a Nemzetbiztonsági Hivatal lehallgatta ugyanis Molnár és a megfigyelt telefonbeszélgetéseit, és ezekből arra következtettek, hogy az alezredes értékes ajándékot, aranytárgyakat fogadott el arab kapcsolatától. Az állítólagos ajándékozás 2003. augusztus 20-án történt egy Budapest határában lévő benzinkútnál, a titkosszolgálat azonban csak hónapokkal később tájékoztatta róla az ORFK vezetőit. Molnár beismerte, hogy a munkáját informátorként segítő szír férfitől egy alkalommal arab édességeket, fa tolltartót és irattartót, valamint egy bizsu karkötőt kapott. Tagadta ugyanakkor, hogy ezeket titkos információkért kapta volna. Első fokon a Fővárosi Bíróság felmentette, a Fővárosi Ítélőtábla azonban eljárási szabálysértések és egy vezető fővárosi bírósági tisztviselő az ügy megítélésének befolyásolására alkalmas nyilatkozatára tekintettel új eljárás lefolytatását rendelte el a Nógrád Megyei Bíróságon. A megismételt eljárásban a bíróság felmentette Molnárt az államtitoksértés vádja alól. Az ítélet szerint a vád tárgyává tett két dokumentum közül az egyik nem volt titkosítva - tehát nem lehetett azzal összefüggésben titoksértést elkövetni -, a másik titkosítva volt ugyan, ellenben semmiféle adat nem utal arra, hogy abból származó információkat Molnár az arab férfinak átadott volna. Az információátadást egyébként egyik esetben sem sikerült a vádhatóságnak kétséget kizáróan bizonyítania. Az ügyész e vádpont vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette, így az jogerős. A hivatali visszaélés vádjával kapcsolatban a bíróság elfogadta Molnár Csabának azt az érvelését, hogy munkaköri kötelessége volt felvilágosítást adni a tőle segítséget kérő pénzügyi szolgáltatóknak. Nem juttatta jogtalan előnyhöz, sem hátrányhoz tehát azokat, akiknek azt javasolta: ha kétségeik vannak egy tranzakció törvényességével kapcsolatban, tegyék meg a pénzmosásgyanús ügyletre vonatkozó bejelentésüket. A vesztegetéssel összefüggésben a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ajándéktárgyakat Molnár bizalmas vagy titkos információkért kapta volna, mint azt a vád állította. Az ügyészség legfőbb bizonyítékát, a Molnár és szír társa közti telefonbeszélgetéseket a Fővárosihoz hasonlóan a Nógrád Megyei Bíróság is kirekesztette a bizonyítékok közül, így az elhangzott beszélgetéseket sem Molnár mellett, sem ellene nem lehetett bizonyítékként felhasználni. Amikor a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el az ügyben, a bíró leszögezte: rendőrtiszt semmiféle ajándékot nem fogadhat el. A Nógrád Megyei Bíróság - csakúgy, mint korábban a Fővárosi Bíróság - ellenben elfogadhatónak tartotta, hogy egy rendőr hivatalos kapcsolatától "szokásos", a szakértő szerint háromezer forintot meg nem haladó értékű ajándékot elfogadjon. A vesztegetés és a hivatali visszaélés vádjában hozott felmentő ítélet ellen az ügyész fellebbezett, ezért az ügy újra a Fővárosi Ítélőtábla elé kerül.
.
|
[
"Molnár Csaba"
] |
[
"Fekete Gy. Attila",
"- H. Szabó Sándor"
] |
Nem volt könnyű, de végül sikerült elérni, hogy Orbán Viktor jó barátja, a milliárdos felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc nyilvánosságra hozza vagyonnyilatkozatait. A gázszerelőből lett politikus-vállalkozó nem panaszkodhat, a 2014-es adatok szerint
400 millió forintja van takarékbetétben,
20 millió forintja készpénzben,
943 millió osztalékot vett ki cégeiből,
és az egyik vállalkozásának, a Mészáros és Mészáros Kft-nek egyébként havi 1,7 millió forintért tanácsot is ad,
és van egy 2008-ban vásárolt Audi A5-öse is.
Mészáros vagyonnyilatkozata szerint 3 cégben tulajdonos, és elképesztő mennyiségű földje van.
A polgármester vagyonnyilatkozatai kicsit hektikusak. Megtakarításai és bevételei mint látható folyamatosan nőnek, viszont az elég változó, hogy egy évben éppen hány autója, vagy milyen ingatlanjai vannak.
Az első vagyonnyilatkozat 2011-es, Mészáros akkor lett polgármester. Még nem állt olyan jól, mint most
2011 – Ingatlanok (földek nélkül):
Budapest, III. kerületi 70 nm-es lakás 1/2-e
Felcsút, 6000 nm telken álló 250 nm-es lakóház 1/2-e
Felcsút, 1200 nm-es lakóház
2011 - Autó:
Mercedes ML 320 terepjáró
2011 – Megtakarítások:
1 000 000 Ft bankbetét
20 000 000 Ft készpénz
2011 - Jövedelem:
Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezető br. 200 000 Ft
Osztalék: br. 10 000 000 Ft
2011 - Cégek:
Mészáros és Mészáros Kft. 50%
2012-ben már kicsit jobb volt a helyzet
2012 - Ingatlanok (földek nélkül):
Felcsút, 6000 nm telken álló 250 nm-es lakóház 1/2-e
2012 - Megtakarítások:
Takarékbetétben 20 millió
Készpénzben 30 millió
2012 - Jövedelem:
Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője 180 ezer forint
Osztalékként 60 millió
2012 - Autó:
Autó: Audi A5 2008-as
Mercedes Sprinter teherautó, 2007. vétel
2012 - Cégek:
Mészáros és Mészáros Kft.
Búzakalász 66
2013-as vagyonnyilatkozatában Mészáros egy 200 millió forintos takarékbetétkönyvről és (ha jól látjuk) 60 milliónyi készpénzről számolt be. Itt is szerepel a 2008-ban vásárolt Audi A5, a 2003-ban épített 360 négyzetméteres felcsúti ingatlan meg az a 100 négyzetméteres, amit 2008-ben szintén Felcsúton egy eltartási szerződés alapján szerzett meg a polgármester. Ebben a nyilatkozatban már nem szerepel a Mercedes Sprinter kisteherautó, ami 2012-ben bukkant fel.
Mészáros földjei itt is külön mellékletben szerepelnek. Alcsútdobozon, Felcsúton és Vértesacsán erdők, legelők, rétek més szántók állnak a tulajdonában, de vannak gyümölcsösei és gazdasági épületei is.
2013 - Ingatlanok (földek nélkül):
2003.-ban épített 360 nm Felcsút
2008-ben eltartási szerződéssel szerzett 100 nm
2013 - Megtakarítások:
200 millió takarékbetétben
60 millió készpénzben
2013 - Jövedelem:
Polgármester: 2 549 856
Mészáros és mészáros kft.: 1 131 840
Osztalék: 349 800 000
2013 - Autó:
Audi A5
2013 - Cégek:
Mészáros és Mészáros Kft.
Mészáros polgármester láthatóan nem örült, hogy vagyonával piszkálják, a nyilatkozatok mellett ez a közlemény jelent meg a település oldalán.
Bár sem a sajtó, sem a sajtóhoz áttételesen köthető magánszemélyek nem tudtak a puszta kíváncsiságtól és vélt, vagy valós tényeken alapuló, negatív következtetésre okot adó hírek megjelentetésén túl valós célt megjelölni, saját elhatározásomból úgy döntöttem, hogy településünk honlapján közzéteszem polgármesterségem időszakában benyújtott vagyonnyilatkozataimat.
Teszem ezt annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek mindegyike a nyilvánosan hozzáférhető gazdálkodási adatok, a szintén nyilvános hirdetmények és ingatlan-nyilvántartási adatok alapján már teljes körben körbehatárolták azokat az adatokat, melyet egy polgármester a vagyonnyilatkozatában feltüntethet.
Mészárost Lőrinc vagyonnyilatkozatáért régóta pereltünk a Transparency International jogsegély szolgálatának ügyvédjével, Németh Zsolttal közösen. Épp holnap lett volna a következő tárgyalás, miután másodfokon nyertünk a titkolózó önkormányzat ellen.
A Heti válasznak adott, egészen elképesztő interjújában Mészáros arról beszélt, hogy 1991-ben alapított cégének köszönhetően gazdagodott meg, amikor megismerkedett Orbán Viktorral 1999-ben, már jól menő cége volt. Az Átlátszó viszont nem találta a korai meggazdagodás nyomait a cégnyilvántartásban. A nyilvánosan hozzáférhető adatbázis szerint Mészáros első cégét 1996-ban alapította, és a kft. legjobb adózott eredménye 5,5 millió forint volt, soha nem vettek ki belőle osztalékot.
Ahogy haladunk a vagyonnyilatkozatai feldolgozásával úgy frissítjük cikkünket. Közben lefagyott a felcsut.hu, nyilván sokan voltak kíváncsiak.
Innen le lehet tölteni a 2014-es földek kimutatását:
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Németh Zsolt",
"Orbán Viktor"
] |
Újabb TF-vizsgálat
Budapest ‒ Újabb vizsgálatot rendelt el a Semmelweis Egyetem rektora a Testnevelési és Sporttudományi Karon (TF).
Korábban az államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt indult belső nyomozás, mert két diák úgy államvizsgázhatott, hogy ehhez összesen 15 jegyük hiányzott. Az egyik egyetemista Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő gyermeke, ifj. Lasztovicza Jenő volt. A politikus akkor úgy nyilatkozott: számítógépes "rendszerhiba" miatt mehetett a hiányosságok ellenére vizsgázni a fia.
– Olyan új körülmények merültek fel, amelyek további kiterjesztett kari vizsgálatot és rektori intézkedéseket tesznek szükségessé – írta csütörtöki közleményében Szél Ágoston rektor.
Az egyetem három hete jelentette be, hogy lezárult a belső vizsgálat első szakasza, s ennek eredményeként felfüggesztették Tóth Miklós dékán és Szalma László dékánhelyettes vezetői megbízását.
Blikk-összeállítás
|
[
"Tóth Miklós",
"Lasztovicza Jenő",
"Szalma László"
] |
[
"ifj. Lasztovicza Jenő",
"Szél Ágoston"
] |
Több mint ötmillió forinttal többe kerülnek az idén beszerzett járművek a tavalyiaknál, de Pintér Sándor belügyminiszter Vadai Ágnes képviselő, a DK alelnökének írásbeli kérdésére nem árulta el, miért van szükség olyan plusz felszerelésekre, amelyek tavaly még nem hiányoztak az akkor megvásárolt 80 mentőautóból. A Magyar Nemzet értesülései szerint az Országos Mentőszolgálat idén 169 jármű beszerzésére kért ajánlatokat, az egyetlen pályázó pedig a 2016-os nyertes, a Profile Vehicles Oy nevű cég volt, amely a Belügyminisztérium saját vállalkozásával, a BM Heros Logisztikai Ellátóközpont Kft.-vel együtt nyerte el a közbeszerzést a megemelt áron.
|
[
"Pintér Sándor"
] |
[
"Vadai Ágnes"
] |
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati "tájékoztatás" és a néppel folytatott "konzultálás".
Összesen 107 milliárd forint kiadása volt 2021-ben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ez több, mint kétszerese a költségvetésbe a tárcához eredetileg betervezett 51 milliárd forintnak – derül ki a 2021-es büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból.
A költségtúllépéseket a Rogán-minisztérium és az alá tartozó intézmények nagyrészt nem saját hatáskörben követték el, az előirányzatokat jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtott átcsoportosítások módosították főként a maradványalapból, a "gazdaság-újraindítási" alapból és a "rendkívüli kormányzati intézkedések" névre keresztelt tartalékból. Az átcsoportosítások nem jártak a költségvetési törvény módosításával, ami az országgyűlés hatásköre – ebben a cikkben is írtunk róla, miért probléma, hogy a kormány saját hatáskörben szinte korlátlanul eltérhet a költségvetési törvénytől.
A Kabinetiroda alá tartozik a kormányzati "kommunikáció", a költségek egyértelműen itt szálltak el a leginkább: 24 milliárd forint helyett 54 milliárd ment el, ami önmagában 30 milliárd forintos előirányzat-túllépés.
A Kabinetiroda saját állítása szerint arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az őket érintő kormányzati döntésekről.
"Az MK kiemelt feladata a nemzeti konzultációk lebonyolítása is. 2021. év februárjában indult el egy online konzultáció, amelyben a magyar állampolgárok elmondhatták a véleményüket arról, hogy melyek azok a járvánnyal összefüggő intézkedések, amelyeket az ország újraindítása érdekében a leginkább támogatnának. 2021. év nyarán került sor a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációra. Ebben a magyar állampolgárok állást foglalhattak arról, hogy a Kormány hogyan erősítse meg Magyarországot annak érdekében, hogy hazánk meg tudjon felelni a koronavírus-járvány utáni, megváltozott világ kihívásainak."
A valóság a fentiekkel szemben az, hogy a kormányzati "kommunikációs" kampányokat nagyrészt jóindulattal sem lehet lakossági tájékoztatásnak tekinteni, a plakátok, reklámszpotok stb. információtartalma nulla vagy minimális, legjobb esetben a kormány/párt véleményeit tükrözik, inkább csak politikai üzenetek továbbítására alkalmasak, vagyis propagandát testesítenek meg. A nemzeti konzultációknak semmiféle jogi következményük nincs, a visszaküldött válaszok feldolgozása teljesen ellenőrizetlen, a feltett kérdések és a felkínált válaszok pedig enyhén szólva irányítottak, sugalmazók. Cserébe a konzultációk jó drágák, a Kabinetiroda által közzétett adatok szerint a 2021-esek közül a nyitásról szóló 5,8 milliárd forintba került, a járvány utánról szóló 6,2 milliárd forintba.
Eközben a kormány/párt 2010 óta a jogkövetkezményekkel járó népszavazás intézményét alig alkalmazza. Összesen kettő volt, egy a kötelező menekültkvóták kapcsán 2016-ban, 2022-ben pedig egy "gyermekvédelminek" nevezett kérdésekről. Mindkettő érvénytelen lett, különösen a 2022-es kérdések inkább a konzultációs kérdések színvonalán mozogtak. Például meglehetősen fölöslegesnek tűnt a nemváltó műtétek kiskorúak felé történő népszerűsítéséről népszavazást tartani, adva, hogy ilyen népszerűsítéssel semmiféle intézményes szereplő nem foglalkozott (és nem is szándékozott foglalkozni) Magyarországon, kiskorúakon amúgy sem lehet ilyen beavatkozásokat végrehajtani, továbbá a kiskorúak számára bemutatható tartalmak amúgy is erősen szabályozottak és ellenőrzöttek.
A Kabinetiroda nemcsak a "kommunikációval" lépte túl a törvényi előirányzatokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MKÜ) számára egy forint sem volt betervezve a Kabinetirodában – végül 17 milliárd forintot költött rá. A Kabinetiroda a turisztikai tárhelyszolgáltató rendszer kiépítését és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztését nevesíti, mint az MTÜ-höz tartozó feladatot az alapvető működésen túl. Az MTÜ alá tartozó vállalkozásokra a Kabinetirodán keresztül elment további 1,2 milliárd forint, egyebek mellett gyógyfürdő-fejlesztésekre.
Szintén jelentős kiadástúllépés jött össze az állami digitális beszerzéseinek irányítójánál, a Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ). Ahhoz képest, hogy törvényileg nulla forint volt betervezve a DKÜ-re a Kabinetirodához, a kiadás végül megközelítette a 13 milliárd forintot. 8,9 milliárdot költöttek a DKÜ alá tartozó cégekre tőkeemelések formájában, ebből 5,5 milliárd a Datrak (Digitális Adattranzakciós Központ) – ez egy digitalizációs állami háttérintézmény Üvegkapu informatikai rendszerére. 2,8 milliárd forintot vitt el a DKÜ-cégek támogatása, elsősorban Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. e-közigazgatással, informatikával, valamint infókommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektjei.
|
[
"Rogán Antal"
] |
[] |
Polgármester költségtérítése miatt nyomoznak
Badacsonytomaj — Ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás Badacsonytomaj polgármesteri hivatalában. Egy önkormányzati vizsgálat ugyanis azt derítette ki, hogy miközben Krisztin N. László polgármester éveken át a hivatal szolgálati gépkocsiját használata, addig havi 71 ezer forint költségtérítési átalányt is felvett.
Csakhogy a jogszabályok nem engedik, hogy a politikusok mindkét juttatást egyszerre igénybe vegyék. Ebben az ügyben az egyik önkormányzati képviselő, Rajzó Ildikó tett feljelentést.
– A belső ellenőrzést, majd a vizsgálati eredményeket látva az ellenőrzés kiegészítését is elrendeltük az elmúlt öt évre visszamenően – mondta az önkormányzati vizsgálatról a Blikknek Rajzó, aki szerint a polgármester a jogszabályokat megszegve jutott milliós extra jövedelemhez. Ezenkívül a képviselőnő azt állította: Krisztin egy önkormányzati ülésen el is ismerte, hogy nem volt írásos felhatalmazása a képviselő-testülettől a gépkocsi használatára. Rajzó elmondása szerint a vizsgálat azt tárta fel, hogy a hivatali autó menetlevelei is gyakorta pontatlanul voltak kitöltve, sőt utólagosan javították is azokat. Volt olyan hónap – mesélte Rajzó –, amikor 2700 kilométert furikázott a város első embere a cégautón, ami önmagában eltúlzottnak értékelhető, miközben arra egyáltalán nem volt jogosult, hiszen költségeit havi átalányban saját autójára is fizette neki az önkormányzat.
A hivatali vizsgálat szerint Krisztin költségtérítés ellenére szolgálati autót is használt
A képviselő asszony az ügyben "sikkasztás, hűtlen kezelés és adócsalás" miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. Az ügyészség a Tapolcai Rendőrkapitányságot bízta meg a nyomozással. A Blikk megkereste Krisztin N. Lászlót, valóban a költségtérítés felvétele mellett használta-e a hivatali autót. A polgármester tőlünk értesült a feljelentésről s arról is, hogy nyomoz a rendőrség. Ám amíg az ezzel kapcsolatos iratokat nem ismeri, nem akart nyilatkozni.
Krisztinről tavaly ősszel írt a Blikk, mert a polgármester gyermekeinek telkére 35 millió forint uniós pénzből egy családi házra emlékeztető ingatlan épült. A projekt szerint az elkészült épületben képzőközpontot kell működtetni, ezért kapta a pénzt Krisztin feleségének és lányának cége. A nyertesek öt évre vállalták, hogy programokat szerveznek az intézményben. Csakhogy az épület tulajdonjoga a két telektulajdonos gyermeké lett, akiknek már nem kell visszafizetni az uniós támogatást, ha a házat eladnák.
Blikk-információ
|
[
"Krisztin N. László"
] |
[
"Rajzó Ildikó"
] |
Egy múlt heti paksi lakossági fórumon a kormány illetékesei néhány millió forintra becsülték a tervezett atomerőmű-bővítés reklámozására fordított összeget, a Közérdekvédelmi Központ viszont – a megszerzett szerződések alapján – egymilliárd forintos kommunikációs költést talált. A szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumok a paksi beruházással kapcsolatos összes előzetes korrupciós aggályt alátámasztják.
A Közérdekvédelmi Központot (KK) Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, Juhász Péter, az Együtt Elnöke, a korábban az LMP-ben politizáló Vágó Gábor és néhány gyakorló antikorrupciós szakember közreműködésével jött létre, egyfajta korrupcióellenes ügyészségként válaszul arra, hogy az Orbán-kormány kimaradt az EU-támogatások felhasználását ellenőrző Európai Ügyészség létrehozásából, és a magyar ügyészség sem mutat túl nagy érdeklődést az uniós pénzekhez kapcsolódó korrupció iránt.
A KK most az MVM Paks II. Zrt. 2014 és 2016 között kötött beszállítói szerződéseit hozta nyilvánosságra. A papírokhoz Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a központ egyik alapítója több éves adatigénylési procedúra árán jutott hozzá – a vállalat honlapján a több száz dokumentumból mindössze három elérhető.
Nem véletlen, hogy a cég illetve a kormány titkolni igyekszik a szerződéseket, azokból ugyanis pontosan az a felelőtlen és politikailag erősen motivált közpénzköltési gyakorlat rajzolódik ki, ami miatt a hazai közvélemény döntő többsége ellenzi az átláthatatlan bővítési beruházást. Megjegyzendő, hogy továbbra is csak a kevésbé fontos beszerzési és szolgáltatási szerződésekhez lehet hozzáférni, a kormány továbbra is adós a lényeggel, vagyis az MVM Paks II. Zrt. és az orosz fővállalkozó által kötött úgynevezett EPC-szerződéssel (ami az erőmű tervezésének részleteit és a beruházás következő tíz évének feladatait tartalmazza), valamint az üzemeltetési-karbantartási szerződéssel is (annak ellenére, hogy ebben az ügyben már titokfelügyeleti eljárás folyik a kormány ellen, a teljes titkosítás az adatvédelmi hatóság és az ombudsman szerint is törvénytelen).
A megszerzett szerződések tanúság aszerint az MVM Paks II. Zrt. jelentős összeget, közel 1 milliárd forintot szánt a két új atomerőmű blokk építésének kommunikációjára, illetve a bővítés társadalmi elfogadottságának monitoringjára a 2014 és 2016 közötti időszakban. A KK által készített összesítés szerint a pénz döntő része többnyire kormánybarát cégeknek jutott. Érdekesség, hogy a csomag legnagyobb kommunikációs szerződését Simicska Lajos érdekeltsége, az I.M.G. Inter Media Group Kft. kötötte alig egy évvel a G-nap előtt – fontos rögzíteni, hogy a keretszerződést a megrendelő pontosan akkor mondta föl, amikor Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal (ami önmagában is jelzi, hogy a paksi kasszát politikai kifizetőhelyként kezelik, politikai szívességek honorálására használják). Nagy nyertesei voltak az eddigi bővítési előkészületeknek Széles Gábor médiaérdekeltségei is, illetve több, a kormánnyal hagyományosan együttműködő médiaügynökség. A Századvég Politikai Iskola Alapítvány közvéleménykutatási megbízást kapott, a Mészáros Lőrinc közelében landolt (korábban a Népszabadságot is tulajdonló) Mediaworks pedig rengeteg hirdetést, ugyanúgy, mint a demokratás Bencsik András érdekeltségei.
A nagy nyertesek közé tartozik a bővítést népszerűsítő "atomkamion" üzemeltetője, az Euroshow Kft., amely 2014-2015-ben összesen 120 millió forint értékben szerződött arra, hogy a nyári fesztiválokon népszerűsíti az amúgy kevéssé kedvelt bővítési beruházást, és 2017-2018-ban is folytathatja az országjárást 299 millió forintért.
Az eddig megszerzett szerződéseket a KK a honlapján kereshető formában is közzétette. Jávor Benedek egyúttal pert indított a továbbra is titokban tartott dokumentumok nyilvánosságáért. Az EP-képviselő szerint a további titkolózásnak nincs jogalapja, mivel a Jávor bejelentése nyomán vizsgálatot indító adatvédelmi hatóság közbelépése után a kormány kénytelen volt megszüntetni a szerződések titkos minősítését. Most arra hivatkozva nem adják ki az adatokat, hogy ebben állapodtak meg az oroszokkal. Csakhogy – ahogyan erre Jávor felhívta lapunk figyelmét – az atomerőmű-bővítésről szóló orosz-magyar megállapodásban az szerepel, hogy az adatkezelési ügyekben az érintett országok jogszabályai az irányadóak. Vagyis ami a jog szerint nem számít titkosnak, azt a kormány az atomegyezményre hivatkozva sem kezelheti titokként.
Hargitai Miklós
|
[
"Széles Gábor",
"Bencsik András",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Hargitai Miklós",
"Vágó Gábor",
"Jávor Benedek",
"Juhász Péter",
"Orbán Viktor"
] |
nepszava.hu;
Simonka György;
2018-10-17 14:04:21
Felfüggesztené Simonka mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség
Komoly a bűnlajstrom, az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot, és ennek a fele készpénzben vándorolhatott egyenesen a fideszes képviselőhöz, Simonka Györgyhöz. Gyanúsítottként hallgatnák ki.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt - olvasható a közleményben.
A megalapozott gyanú szerint Simonka uniós támogatásokat akart jogellenesen megszerezni. Komoly megpályázható pénzekről tudott előre, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan,
A beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, és olcsó ingatlanokat fiktív értékbecsléssel szerepeltettek az elismerési tervekben. Az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Az ügyészség szerint Simonka György országgyűlési képviselő cselekményei a következők megállapítására alkalmasak:
A közlemény szerint Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, és ha mentelmi jogát elveszt, Simonka is köztük lesz.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a mentelmi bizottság mikor ül össze az ügyben, a bizottság titkárságán ugyanis nem adtak erről felvilágosítást.
|
[
"Simonka György"
] |
[
"Polt Péter"
] |
Rendkívül jól sikerült a 2021-es éve a Tiborcz-birodalom jelentős részét összefogó BDPST Zrt-nek. Orbán Viktor vejének cége 12 milliárd forintot meghaladó nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit a vállalat története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.
A BDPST, bár fő tevékenysége szerint hivatalosan saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik, valójában sokkal inkább egy vagyonkezelő cég. Beszámolója szerint 36 milliárd forintnyi vagyonából*Ez a cég mérlegfőösszege, tehát eszközeinek összértéke. hatmilliárdnyit tesz ki a más (többnyire szintén ingatlanos, vagy szállodai szolgáltatást végző) vállalatokban meglévő részesedések értéke, és ezek a cégek további 21 milliárd forinttal tartoznak a BDPST-nek. Ehhez képest a cég ingatlanjainak értéke elenyésző, könyvei szerint 392 millió forint.
Ennek megfelelően a vállalat bevételei sem elsősorban értékesítési tevékenységből származnak: az árbevétel 2021-ben a félmilliárd forintot sem érte el. A profit zöme a részben vagy egészben a társaság által tulajdonolt vállalkozások osztalékából adódott: ilyen jogcímen közel 10,5 milliárd forintot kapott a BDPST.
Tiborcz István cége hihetetlen ütemben fejlődött az elmúlt években. A társaság 2015-ös alapítása óta minden évben nyereséget termelt, igaz nem annyira masszívat, mint tavaly: a korábbi években a rekord 4,9 milliárd forint volt.
A teljes 2015-2020 közötti időszakban pedig összesen 11,9 milliárd volt a nyereség, azaz most egy év alatt sikerült hozni azt a profitot, amihez korábban bő öt év kellett.
Ez egyébként alkalmazottanként nagyjából 1,1 milliárd forintos nyereséget jelent – a társaságban ugyanis tavaly tizenegyen dolgoztak.
A nyereséget egyébként a tulajdonosok*Az ezer részvényből Tiborcz István 999 birtokol, és további egy részvénye van a társaság egyik igazgatósági tagjának. nem vették ki a cégből.
Vállalat adózás bdpst cég ner profit tiborcz istván vállalat Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Orbán Viktor"
] |
Bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal Deutsch Tamás sportminiszter ellen, akit jogosulatlan gazdasági előny biztosításának gyanújával jelentett fel egy szocialista politikus.
A hivatal álláspontja szerint a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére, a Sportmúzeum számlájára szedett egyszázalékos adófelajánlás nem vet fel büntetőjogi kérdéseket.
Nem talált bűncselekményre utaló adatokat a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal, így megtagadta a nyomozást Deutsch Tamás sportminiszter ellen, akit Paczuk Roland, a szocialista párt szakértője három hete jelentett fel. Paczuk megítélése szerint ugyanis a miniszter jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében volt vétkes. A feljelentés szerint félrevezették azokat az állampolgárokat, akik adójuk egy százalékát a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére ajánlották fel, ám a pénzt a Sportmúzeum számlájára kellett befizetniük.
Emlékezetes, hogy februárban és márciusban hirdetések jelentek meg a televíziókban, a rádiókban és közterületi óriásplakátokon, melyek arra biztatták az adózókat, hogy adójuk egy százalékával járuljanak hozzá a Budapest
Sportcsarnok újjáépítéséhez. A hirdetésekben egy telefonszám szerepelt, amelyet tárcsázva a Testnevelési és Sportmúzeum jelentkezett, s a saját adószámát adta meg. Paczuk szerint a hirdető azt a látszatot keltette, mintha törvényes lenne a felajánlás.
Fürjes Balázs, a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének koordinálásával megbízott miniszteri biztos az ügy kapcsán már korábban kijelentette: elviekben megállapodott a Testnevelési és Sportmúzeum igazgatójával, hogy az újjáépülő sportcsarnokban, vagy a közelében létesítendő kulturális központban biztosítanak méltó elhelyezést a gyűjteménynek. Fürjes Balázs szerint ezzel megteremtették a két cél összhangját.
Korábban:
|
[
"Deutsch Tamás"
] |
[
"Paczuk Roland",
"Fürjes Balázs"
] |
Kilőttek a költségek, de tovább duzzadhat a költségkeret. Ha az EU ne fogadja el a megtérülésre vonatkozó adatokat, bukhatjuk a beleölt tízmilliárdokat.
Idén áprilisban, számos megtorpanás után elkezdődött a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamosvonat-vonal építése, amiért Lázár János még a Miniszterelnökség fejeként körömszakadtáig ragaszkodott. Azonban a költséges beruházás rázós részének tűnik a karbantartó csarnok megépítése, amire egyelőre nem elég a pénz.
Tram-Train villamosvonat Hódmezővásárhelyen Épül a Tram-Train villamosvonat Hódmezővásárhelyen. A városban 5 megállóhely fog épülni, amit a videó szemléltet is. Jó nézelődést! Közzétette: Lázár János hivatalos oldala – 2018. május 21.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent közlemény szerint eredménytelenül zárult az a közbeszerzés, amit a Szeged Rendező pályaudvaron a tram-train járművek javításának helyszínéül szolgáló, 2876 négyzetméteres, két javítóvágányos csarnok tervezési és kivitelezési munkáira írtak ki.
Az egyetlen pályázó az EB Hungary Invest Ingatlanfejlesztő és Építőipari Kft. 3 milliárd 512 millió forintért vállalta volna a munkát (az összegbe a csarnok maximum 180 napos tesztüzemének fenntartása is beletartozna). A cég pályázatát nem bírálták el, mivel a megajánlott összeg lényegesen több volt, mint a rendelkezésre álló, 2,5 milliárdos forrás.
Lázár drága vesszőparipája
Tavaly áprilisban derült ki, hogy a 30 kilométeres távot 45 perc alatt megtevő tram-train ára brutálisan elszállt: a nyolc villamosvonatot összesen 16 milliárd forintért szállítja a Stadler Rail Valencia, s ez 6 milliárd forinttal több, mint amennyit a kormány a járművekre szánt.
Ehhez jött a hiányzó vonalszakasz kiépítésére belőtt 13 milliárd forintos költség, ami az Index tavalyi cikke szerint már a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban is fejtörést okozott, mivel felmerült, hogy az uniós projekt megtérülése az összes trükkel együtt sem állhat meg ilyen magas árakon. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor elbukjuk a brüsszeli támogatást, az összes költséget a magyar adófizetők pénzéből fedezik.
Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI
|
[
"Lázár János"
] |
[
"Rosta Tibor"
] |
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel baráti kapcsolatot ápoló Kuna Tibor cégei összesen 5 milliárd forintért reklámozhatják a 2017 nyarán Budapesten rendezendő vizes világbajnokságot.
A Magyar Nemzet már korábban beszámolt róla, hogy a sportesemény kommunikációjához kapcsolódó eseményeket Kuna cége, a Young and Partners szervezheti 2 milliárdért. Most pedig az is kiderült, hogy egy másik érdekeltsége, hogy a Trinity 3 milliárd forintért viheti az általános kommunikációt.
|
[
"Kuna Tibor"
] |
[
"Szijjártó Péter"
] |
A Szegedi Ítélőtábla jogerősen két és fél évre ítélte hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt a VII. kerület volt szocialista polgármesterét, mert valótlan tartalmú szerződéseket kötött az önkormányzat nevében.
A pénteki ítélet szerint a Hunvald tudott arról, hogy négy embernek úgy volt tanácsadói szerződése az önkormányzattal, hogy a fizetésükért nem kellett csinálniuk semmit. Ráadásul az önkormányzat teljesen jogszerűtlenül állta Szabó Zoltán telefonszámláját6, aki akkor a kerület országgyűlési képviselője volt.
Kavar
A szocialista politikus ellen az elmúlt években egy csomó eljárás indult már, például
vesztegetésért,
hivatali visszaélésért,
csalásért
és hűtlen kezelésért,
ezért már nem könnyű követni, hogy Hunvald hogy is áll az igazságszolgáltatással.
Korábban a Fővárosi Törvényszék elsőfokon más ítéletet hozott, mint aztán másodfokon a Szegedi Ítélőtábla, majd a Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés azért történt, mert időközben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon is hűtlen kezelés miatt folyt eljárás Hunvald ellen.
A Szegedi Ítélőtábla egyesíthette volna a hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyeket, de ezt a táblabíróság nem tartotta célszerűnek. Időközben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult ügyben jogerős felmentő ítélet született.
A Szegedi Ítélőtábla most másodfokon meszelte el a volt polgármestert. Bár Hunvald György nem vett rész a tárgyaláson, az eljárás során ártatlannak vallotta magát. A táblabíróság szerint azonban az első fokú bíróság a terhelő bizonyítékok – vádlott-társak, tanúk vallomásai és telefonlehallgatások – alapján helyesen állapította meg bűnösségét, mintegy 34 millió forint kártérítés megfizetésére is kötelezte
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Szabó Zoltán"
] |
Jogerősen meghosszabbították Tarsoly Csabának, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének előzetes letartóztatását, miután a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerdai végzésével helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság erre vonatkozó december 15-i döntését.
A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi döntést Tarsoly esetében, így előzetes letartóztatásban maradn 2016. március 29-ig.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya különösen nagy kárt okozó bűnszervezetben elkövetett csalás és sikkasztás miatt folytat eljárást Tarsollyal és társaival szemben.
A Quaestor-ügy három gyanúsítottjának - így Tarsolynak is - az előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 23-án megszüntette, és házi őrizetüket rendelte el. A döntés ellen azonban az ügyészség fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig szeptember 29-én másodfokon, jogerősen megváltoztatta azt, így a gyanúsítottak mégis előzetes letartóztatásban maradtak.
A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén letartóztattak három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét.
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[] |
Az erzsébetvárosi ingatlanügyek miatt őrizetbe vették Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros szocialista polgármesterét. A fővárosi MSZP lemondásra és párttagsága felfüggesztésére kérte a polgármestert. Hunvaldot átmenetileg a gazdasági alpolgármestere helyettesíti. A VII. kerületi városatyák éppen holnap tárgyalták volna a házeladásokról szóló önkormányzati vizsgálati jelentést, amely mindent rendben talált.
Az erzsébetvárosi ingatlanügyek miatt őrizetbe vették Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros szocialista polgármesterét.
Keresztes Imre főügyész lapunknak megerősítette: a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűncselekmények - többek között csalás, csalás kísérlete, hivatalos személy általi vesztegetés, illetve magánokirat-hamisítás - gyanújával, bűnsegédlettel vádolják a polgármestert. Hunvald a gyanúsítás ellen panasszal élt, kihallgatása jelenleg is zajlik.
Mint arról beszámoltunk, a 2003-as, 2004-es ingatlanügyek miatt eddig a polgármesteren kívül 11 gyanúsítottja van; két SZDSZ-es bizottsági elnök (Kardos Péter és Gál György), az ingatlanokra a piacinál alacsonyabb árat megállapító értékbecslő és az önkormányzati házakat megszerző, majd azokat külföldi befeketőknek strómancégek alapítói. A két bizottsági elnök és az értékbecslő jelenleg is előzetes letartóztatásban van, a többiek szabadlábon védekeznek.
Csalás, hamisítás, kötelességszegés bűnszövetségben
A gyanú szerint Gál György a csalást, vesztegetést, magánokirat-hamisítást és hivatalos személy általi kötelességszegést bűnszervezetben követte el, egy ismert kerületi vállalkozó (Nagy György, a kerületi önkormányzati lakásépítő cég korábbi résztulajdonosa) és az ingatlanértékbecslő segítségével, szervezetten és összehangoltan, ügyletenként velük külön-külön egyeztetve, rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el.
A gyanú szerint a vállalkozó szemelte ki a hasznosítható ingatlanokat, amelyekre olykor akár a piaci árnál százmillió forinttal alacsonyabb értéket állapított meg az értékbecslő. Az e szakvélemény alapján készült előterjesztést Gál vitte be bizottsági elnökként a VII. kerületi képviselőtestület elé, amely a házeladásokról általában pályázat mellőzésével, zárt ülésen döntött. Az ingatlanokat így megszerző strómancégek (amelyekben ügyvédek, illetve a két bizottsági elnök és a vállalkozó barátnői, ismerősei ültek) üzletrészeit ezután off-shore cégek közbeiktatásával külföldi befektetők szerezték meg.
Milliárdos kár érhette a kerületet
A főügyészség összesen 14 önkormányzati tulajdonban lévő épület eladása miatt nyomoz. A gyanú szerint az önkormányzatot csaknem egymilliárd forint kár érte, Gál pedig összesen 300 millió forint kenőpénzhez juthatott.
Az MSZP fővárosi elnöksége azt kéri Hunvald Györgytől, mondjon le fővárosi közgyűlési tagságáról, és amíg tisztázódik ügye, függessze fel párttagságát - tudatta lapunkkal az elnökség nevében Burány Sándor. Az MSZP budapesti elnöksége megdöbbenéssel értesült a polgármester őrizetbe vételéről, és bízik abban, hogy a kerületvezető az eljárás során tisztázza magát a gyanú alól - közölte az MSZP fővárosi vezetője.
A fővárosban felborulhatnak a politikai erőviszonyok
Hunvald meggyanúsítása és őrizetbe vétele a fővárosi politikai erőviszonyokra is hatással van; a Fővárosi Közgyűlésben - amelynek a polgármester is tagja - egyetlen fős többsége van az MSZP-SZDSZ-koalíciónak, Hunvald tartós akadályoztatása esetén politikai patthelyzet alakulhat ki, ami veszélyeztetheti Budapest idei költségvetésének elfogadását is, amelyről február végén tárgyalhat a közgyűlés.
Hunvald György 1965-ben született, okleveles agrármérnökként végzett 1989-ben Gödöllőn, majd külkereskedelmi másoddiplomát szerzett. A rendszerváltás után Ausztráliában dolgozott, majd hazatévre bútorok és autók importjával foglalkozott. 1993 óta tagja a VII. kerületi MSZP-nek, 1996 és 1998 között az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja. 1998-tól már kerületi elnök, Szabó Zoltánt ő váltja a VII. kerületi polgármesteri poszton 2002-ben. Ekkortól gyorsul fel a kerületben az önkormányzat tulajdonában lévő, olykor műemléki védettségű épületek - gyakran nagy vihart kavaró - hasznosítása. Hunvald ezekkel kapcsolatban váltig állítja, hogy törvényesen gazdálkodtak, az ingatlaneladásokkal nem érte kár a kerületet, sőt a házakon még haszonnal is adtak tól.
Mindenki Gyurija lehetett volna főpolgármester-jelölt is
A VII. kerületben korábban nagy népszerűségnek örvendő Hunvald - aki saját bevallása szerint mindenki csak Gyurinak hív Erzsábetvárosban - politikai csillaga azután kezdett emelkedni, hogy 2004-ben, Medgyessy Péter miniszterelnök megbuktatása után elsőként állt ki Gyurcsány Ferenc mellett. Ezt követően még az is felmerült, hogy ő lehet pártja főpolgármester-jelöltje, végül azonban a fővárosi politikában egyre inkább elvesztette súlyát.
Esélyes lett volna a fővárosi frakcióvezetői posztra, de végül nem kapta meg. Városházi forrásaink szerint ennek az az oka, hogy Hunvald az MSZP-ben Budapesten megkerülhetetlennek számító Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes belső ellenzékéhez sodródott (összefogva a Hagyóékkal kevéssé szimpatizáló "régi fővárosi szocikkal", többek között Gy. Németh Erzsébettel és Danielisz Bélával).
A VII. kerületi képviselőtestület egyébként szerdán tárgyalta volna a vitatott ingatlaneladásokról készült önkormányzati vizsgálatról szóló jelentést is, amely az ügyészség által vizsgált házeladásokat törvényesnek és hasznosnak találta. Hunvaldot egyelőre Gergely József (MSZP) gazdasági alpolgármester helyettesíti. Ismételten a VII. kerületi képviselőtestület feloszlatását sürgette Simon Péter, az MDF helyi elnöke. Ehhez 14 képviselő támogatására volna szükség, amelyet eddig nem sikerült megszerezni, bár Simon a feloszlatást már korábban, Gál György bizottsági elnök letartóztatása után is felvetette.
|
[
"Hunvald György",
"Gál György",
"Nagy György"
] |
[
"Gergely József",
"Medgyessy Péter",
"Szabó Zoltán",
"Simon Péter",
"Gyurcsány Ferenc",
"Kardos Péter",
"Gy. Németh Erzsébet",
"Danielisz Béla",
"Burány Sándor",
"Hagyó Miklós",
"Keresztes Imre"
] |
A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.
A Fővárosi Törvényszéken folyó adatkérési per során világossá vált, hogy a Paks II. szerződéshez kapcsolódó megvalósítási megállapodásokból csak angol és orosz verzió van. Magyar, az eredeti egyezménytől eltérően, ahol az orosz mellett a magyar szöveg is hivatalosnak számít, nincs. Ezzel az Orbán-kabinet átengedte a szerződés értelmezésének monopóliumát az orosz félnek. Ez kilátástalanná teheti a magyar érdekek érvényesítését elszámolási vita esetén, amikor egyetlen szó (például kötbér, késedelem, kárfelelősség stb.) pontos jelentésén eurómilliárdok múlhatnak, a bírósági útról pedig eleve lemondtunk.
A miniszterelnökséget vezető Lázár János tavaly még azt állította, hogy a paksi bővítés lesz az ország legátláthatóbb beruházása. Süli János bővítésügyi tárca nélküli miniszter pedig a nemzetbiztonsági bizottság ülésén megígérte, hogy a Paks 2-ről az oroszokkal kötött megvalósítási szerződéseket önként nyilvánosságra hozzák. A bíróságon azonban tegnap ismét kiderült, hogy a tervezett atomerőmű ügyében az Orbán-kabinetnek semmit sem szabad elhinni: a miniszterelnökség immár bírósági úton próbálja megakadályozni a megállapodások nyilvánosságra kerülését, és a perbe most már a Roszatom is belépett.
A kormány 2014 januárjában állapodott meg Oroszországgal a paksi bővítésről egy magyar és orosz nyelvű nemzetközi egyezményben. A nyilvános dokumentum az európai gyakorlatban merőben szokatlan kikötéseket tartalmaz: kizár mindenfajta választott bírósági vagy egyéb jogi fórum előtti vitarendezést és a felek erőviszonyaira bízva a konfliktusok eldöntését. Van benne egy felbonthatatlansági klauzula is: "Jelen Egyezmény megszűnése jogi szempontból nem érinti az egyes, a jelen Egyezménnyel összhangban, annak hatálya alatt kötött Megvalósítási Megállapodásokat vagy bármilyen más megállapodást (szerződést) vagy az azok végrehajtása kapcsán vállalt kötelezettségek teljesítését". Ez azt jelenti, hogy a magyar-orosz egyezményt kifejtő titkos megvalósítási megállapodások (üzleti szerződések) akkor is érvényben maradnak, ha magát az egyezményt a magyar fél a későbbiekben felmondaná.
PLUSZKÖLTSÉG - Hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig, így csak a fordítás százmilliókba kerül majd FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
A három megvalósítási megállapodás közül az első ún. EPC-szerződés az erőmű tervezésének és kivitelezésének részleteit tisztázza, a második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyagellátásról szól. Az üzemanyag-szerződés ma is minősített információnak számít, a másik két megállapodás minősítését azonban a kormány két éves időhúzás után, a Jávor Benedek (a Párbeszéd EP-képviselője) által kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás végén tavaly feloldotta. Mikor azonban Jávor kikérte a szerződéseket, Süli János mégis az üzleti titkok védelmére hivatkozott, és nem adott ki semmit. Akkor indult az az adatkérési per, amelyet tegnap folytatott a fővárosi törvényszék. Lapunknak nyilatkozva az EP-képviselő korábban törvénytelennek nevezte Süli eljárását, mivel szerinte – és a magyar bírósági gyakorlat szerint – üzleti szerződéseket nem lehet teljes egészében titkosan kezelni. Ki kell takarni az üzleti érdekeket valóban sértő információkat, a többit pedig megalapozott adatigénylés esetén ki kell adni. Jávor egyébként EP-képviselőként titokszobában már látta a szerződések angol verzióját, szerinte a szövegek 80-90 százaléka nyugodtan nyilvánossá tehető lenne.
A bíróság szeptemberben már kimondta, hogy nem fogadja el a teljes titkosítást, és 4 hónapot adott a kiadható részek nyilvánosságra hozatalára. Ám csupán annyi történt, hogy beavatkozóként tegnap a Roszatom is belépett a perbe. Most éppen a nemzetközi nőnap, azaz március 8. a következő határidő, akkor feltehetően ítéletet hirdetnek. Jávor szerint azonban látható az a kormányzati igyekezet, hogy "a kínos tartalmú szerződések ne legyenek megismerhetőek a választásokig".
Drága, de legalább kockázatos Mintegy hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig – válaszolta az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Süli János tárca nélküli miniszter. Már ez a szám is jelzi, milyen irgalmatlan mennyiségű – alapvetően oroszul készülő – dokumentációt kell lefordítani. Először oroszról magyarra, ez alapján az illetékes hivatalok eldöntik mit reagálnak, majd válaszukat vissza kell fordítani. Ehhez legalább 300 szaktolmács több éves munkájára lenne szükség, ám a magyar állam egyszerűen nem tud ennyit mozgósítani – mert nincs. Így információink szerint az a kompromisszumos megoldás, hogy az orosz dokumentumokat először angolra ültetik át, és ezt a "leiratot konvertálják" magyarrá. Az út visszafelé is ugyanez: magyarból angol, angolból orosz. Ennek a procedúrának azonban két hátulütője is van: egyrészt jelentősen nő a "szivárogtatási kockázat", másrészt milliárdokban mérhető többletkiadást jelent.
Hargitai Miklós
|
[
"Lázár János",
"Süli János"
] |
[
"Tóth Bertalan",
"Jávor Benedek",
"KÁLLAI MÁRTON",
"Hargitai Miklós"
] |
Helyenként csaknem egy méterrel keskenyebbek lettek az utcák a XVIII. kerületben a csatornázás utáni újraaszfaltozáskor. Másutt csatornafedők állnak ki az útburkolatból. A kivitelezők egyike Mészáros Lőrinc cége, amely a CDM konzorcium tagjaként a legtöbbet nyerte a fővárosi csatornázáson.
Hogy az ördögbe lehetséges ez? – fakadt ki Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármestere a májusi testületi ülésen, "tűrhetetlennek" nevezve a pestszentlőrinci Körös utca úthelyreállítását. A csatornázás után elkészült új út ugyanis 90 centiméterrel keskenyebb lett a réginél. A hiányzó széleket egyszerűen felszórták murvával.
A Zilah utcában szintén "elloptak" ugyanennyit az útból, így most alig 3,3 méter széles, ahol már nem fér el egymás mellett két autó. Ráadásul az aszfaltcsík mellett 10-12 centiméterrel lejjebb van a murvás padka, amire nem szerencsés rázökkenni. A pestszentimrei Szálfa utcában viszont 120 centimétert spóroltak le az aszfaltból, és még sorolhatnánk – mutatja a fényképeket Petrovai László (PM) önkormányzati képviselő, aki többször is felhívta a kerületvezetés figyelmét a "útlopásra". Jegyzőkönyvön kívül több fideszes képviselő is arról tájékoztatta: politikai döntés volt a keskenyítés, így lehetett minél hosszabb útszakaszokat kihozni a pénzből.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Ughy Attila",
"Petrovai László"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Metrókorrupció: külön eljárás a Siemens ügyében
A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták.
A 4-es metró beruházásával kapcsolatos nyomozástól elkülönítve, minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik az úgynevezett Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a Magyar Időkhöz eljuttatott dokumentumból.
A hatóság korábban a Siemens-ügyet az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF) jelentése alapján 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A rendőrségi határozat szerint az elkülönítés oka, hogy a nyomozás során olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozást. Az NNI a német igazságügyi hatósághoz fordult, ám ez annyi időt vesz igénybe, ami már hátrányosan befolyásolná az alapügy nyomozását.
Elsőként a Magyar Idők írta meg 2017 elején, hogy a metró áramellátásának és vonatvezérlésének biztosítására 31,7 milliárd forintért szerződő Siemens AG tevékenységével kapcsolatban eredetileg a Debevoise & Plimpton LLP üzleti-jogi cég adott ki korrupciót feltétező jelentést. Ez az Európai Beruházási Bankon keresztül jutott el a magyar és a német hatóságokhoz, illetve az OLAF-hoz.
A hivatal szerint a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók ösztönzésként 331 millió forintot osztottak szét az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül. A Siemens-ügyben vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás 2009-ben a Fővárosi Főügyészségen, amely 2011-ben a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódott. Az OLAF-jelentés szerint a Siemens szintén elkérte az iratot, ami után különös megállapodás született 2009-ben a világcég és a német hatóságok között: a hivatal átmenetileg nem vizsgálja a magyar projekteket, és a német hatóságok sem nyomoznak a Siemensnek a 4-es metróhoz kapcsolódó szerződései ügyében. Amikor a magyar hatóságok is kikérdeztek néhány, a Debevoise jelentésében említett tanút, ők ekkorra már megváltoztatták vallomásukat. A magyar hatóságok banki adatokat is ellenőriztek, de nem tudták gyanújukat megerősíteni, ezért 2013-ban kénytelenek voltak megszüntetni az eljárást.
A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, az MSZP–SZDSZ-kormányok és Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló, bűncselekménygyanús sorozatnak. Az OLAF szerint összesen 167 milliárd forint lehet érintett korrupcióval a több mint 400 milliárdos beruházásból.
A 2-es és 4-es metrón futó Alstom-szerelvények korrupciógyanús beszerzése kapcsán is vizsgálódnak a hatóságok.
|
[
"Puch László",
"Demszky Gábor"
] |
[] |
Fotó: Hartyányi Norbert
Házi kölcsön
SCD-történet Eredetileg bevásárló- központok építésére született az a Shopping Center Development Kft., amelyből az ezredfordulón az SCD Management Kft., majd végül a balatoni ingatlanfejlesztéseivel a piac meghatározó szereplőjévé vált jelenlegi SCD-csoport kifejlődött. A rövidítés jelentése mára a feledés homályába veszett, s a megfejtés
sokak fantáziáját beindította. Többen a két, milliárdos befektető, Csányi Sándor és Demján Sándor monogramját vélik az SCD mögött, de ezt a cég többször visszautasította. Mindössze annyi – nagyon közvetett – kapcsolat volt az OTP elnök-vezérigazgatója és az SCD között, hogy 2005-ben a bank és az ingatlanfejlesztő csoport közös céget alapított OTP SCD Lízing Zrt. néven. Ám ebből az OTP 2006 nyarán kivásárolta az SCD 25 százalékos tulajdonrészét. Az SCD-csoport alapította azt az SCD Inter-Invest Zrt.-t, amely az Interfruct Kft.-t a német Tengelmann-csoporttól 2005-ben – információnk szerint mintegy 5,2 milliárd forintért – megvásárolta. A cégbírósági adatok szerint az Interfruct Kft.-t közvetlenül tulajdonló SCD Inter-Invest Zrt. jelenleg név- és tulajdonosváltási bejegyzés alatt áll.
Naponta
Egyetlen Interfruct áruház sem nyitott ki a múlt héten, ám hogy miért, arra más a cég magyarázata, illetve a szakmában terjedő szóbeszéd. Csöppüs Gábor marketingvezető szerint leltároznak, és az újranyitásra készülnek. Azt a híresztelést pedig visszautasítja, hogy a háttérben valójában az üzletek bérbeadásáról tárgyal az Interfruct, s a cég egészének sorsa kérdéses. A marketingvezető csupán azt erősítette meg, hogy a Váci úti és a Bécsi úti áruházaik bérleti jogát átadják a Start Trading Kft.-nek, amely a rivális Reál-csoporthoz tartozik.Az Interfruct körüli bizonytalanság vélhetően nem tölti el örömmel az egykori beszállítók szívét. Azok ugyanis egyelőre hiába futnak a pénzük után. A lánc néhány napja például még azt ajánlotta az egyik régi partnerének, hogy egy hónapig készpénzzel fizet a jövőbeni szállítások után, majd utána áttérne a halasztott rendezésre. A kérdéses italgyártó azonban ezt nem fogadta kedvezően, hiszen több tízmillió forinttal már így is "lóg neki" az Interfruct. És ez a kényszerhitelező nincs egyedül, hiszen a cég jóval több mint 700 millió forint lejárt beszállítói tartozást nem tud rendezni.A miértre részben a tulajdonos korábbi pénzügyi manőverei is utalhatnak. Az Interfruct ugyanis az elsősorban grandiózus balatoni ingatlanfejlesztési terveiről elhíresült SCD csoporthoz tartozik, konkrétan az SCD Inter-Invest Befektetési Zrt. tulajdonában van.Az SCD az Interfruct áruházi ingatlanokat először felvásárolta azok eddigi kis tulajdonosaitól, majd mintegy 20 milliárd forintért korábban eladta az angol Dawnay Day Carpathian Plc. alapkezelőnek, és 15 évre szóló visszabérlési jogot kötött ki (tehát a híresztelések szerint most a bérelt ingatlanjait adná bérbe másoknak). Ám a társaság mérlegbeszámolóiból az is kiderül, hogy az Interfruct összesen (saját tulajdonú leányvállalatán keresztül és közvetlenül) mintegy 3 milliárd forint kölcsönt adott az SCD Inter-Investnek, azaz saját tulajdonosának. A kölcsönt felvevő cég viszont 2007-ben minimális forgalom mellett 3,6 milliárd forint veszteséget, ezen belül 3,15 milliárdos értékvesztést könyvelt el.A hitelező beszállítók e műveletek (ingatlan és kölcsönügyletek) alapján úgy gondolják, hogy az Interfructból az SCD "kiszipkázta a pénzt", és ma már nincs olyan vagyonelem, amely a leszállított áru fedezetét biztosítaná. Több tucat egykori beszállító és két hitelbiztosító várja a követeléseinek rendezését, s a pénzére vár a CIB Bank is. Valamennyi megkérdezett, így Belovai Csaba, a Zwack Unicum kereskedelmi igazgatója is kitért minden kérdés elől, amely azt firtatta, újrakezdik-e a szállítást a bajba jutott társaságnak.Az SCD azonban másképp látja, "Szó sincs pénzkivonásról. Éppen ellenkezőleg, több milliárd forintot fordítottunk a reorganizációra és fejlesztésre a tulajdonlás alatti időszakban. Becsléseink szerint emellett mintegy 2,5 milliárdot veszítettünk az Interfruct értékesítésén is" – állítja Elkán Péter, az SCD csoport kommunikációs vezetője."A győri áruház megépítése, az Interfruct gépjárműparkjának, informatikai rendszerének megújítása, a RIA kiskereskedelmi lánc létrehozása, a személyi állomány közel 150 fővel való bővítése önmagában is több milliárd forintos invesztíciót igényelt" – sorolja. A 3 milliárd forint kölcsön tényét pedig kategorikusan cáfolta. Bránát István, az Interfruct Kft. korábbi ügyvezető igazgatója szintén elzárkózik a 3 milliárdos kölcsönt firtató kérdéstől: "Május végén leköszöntem, a társasággal kapcsolatos kérdésekben már nem vagyok illetékes, ezért nem kívánok nyilatkozni."A történet további érdekessége, hogy az SCD május 20-án az SCD Inter-Investet eladta a főleg válságkezeléssel foglakozó ciprusi Calslane Holdingsnak (Hosszas aszalódás – Figyelő 2008/25. szám). E társaság viszont a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt. tulajdonosa is, s ez utóbbi vezérigazgatója, Csorba Gábor László néhány hete az SCD Inter-Invest Zrt. vezére is lett. Márpedig a Kossuth Holdingnak van gyakorlata a hasonló élelmiszer-ipari esetekben, irányításával számolták fel például a modern, részben uniós támogatással épített húsfeldolgozó üzemet működtető Húspiac Kereskedelmi Kft.-t.De ugyancsak a Kossuth számolta fel a Barnak 66 Kft.-t, az állattenyésztő Mol-Pig Kft.-t és az FH Invest Kft.-t is. Nem jó előjel, hogy e felszámolt cégek eszközei tehermentesen új tulajdonosokhoz kerültek, míg a jogosultsági sorban hátrébb álló beszállítók általában nem jutottak a követelésükhöz. Korábban sziklaszilárdnak hitt, Komárom-Esztergom, Zala megyei, és fővárosi vállalkozások tűntek el így a süllyesztőben, tetemes adósságot hátrahagyva.Kérdés, hova kerülhet az Interfruct még megmaradt, az említett módszerekkel "tehermentesített" eszközállománya. Nos, a háttérben már feltűnt Jelen Béla, a hajdani Sláger Kereskedőház Rt. résztulajdonos-vezetője, aki a Calslane Holdings részéről segítette az áruházlánc megszerzését, jelenleg külső szaktanácsadóként működik közre az Interfructnál. A szakember azért is név a szakmában, mert az ezredforduló után olyan viharosan integrálta a Mecsek Füszért láncba a Slágert, hogy az ügyből rendőrségi eljárás lett, és két, még le nem zárult per is folyik ellene.Jelen Béla már az Interfruct eladása után, június 27-én új társaságot alakított Naponta Élelmiszerkereskedelmi Kft. néven. A tevékenységi kör alapján ez akár alkalmas is lehetne az Interfructhoz hasonló kereskedelmi lánci tevékenység átvételére. Csöppüs Gábor meg is erősítette a Figyelő kérdésére, hogy az Interfruct tulajdonosa valóban tárgyalásokat folytat a Naponta Élelmiszerkereskedelmi Kft.-vel "a reorganizációs folyamatban történő esetleges szerepvállalásáról". Azt nem árulta el, hogy valójában mi lenne ez a sejtelmes szerep, mert a tárgyalások lezárásáig üzleti titkokként kezelik.Hasonló titok fedi azt is, hogy az egész Interfruct manőver mögött pontosan ki, vagy kik állnak. Az Interfructot és a Kossuth Holdingot egyaránt tulajdonló Calslane Holdings tulajdonosa ugyanis egy közép-amerikai adóparadicsomban, Belize-ben bejegyzett off-shore cég, a Corymbosa Invest Corp.
|
[
"Csorba Gábor László",
"Jelen Béla"
] |
[
"Belovai Csaba",
"Hartyányi Norbert",
"Elkán Péter",
"Bránát István",
"Csöppüs Gábor",
"Demján Sándor",
"Csányi Sándor"
] |
Felvásárolta a nyíregyházi FM 103,9 MHz-en fogható Retro Rádiót működtető, Center-rádió Kft. nevű vállalkozást az a Tranzisztor Kft., mely tavaly már megszerezte a budapesti Rádió Q ingyenes frekvenciáját működtető Rádió Q Kft.-t, és a Rádió Q-t átnevezve Retro Rádió néven működtet rádiót Budapesten pont ugyanabból az irodai szobából (a budapesti Hegyalja útról), ahol Andy Vajna kormánybiztos Rádió 1 hálózatának központi műsorai is készülnek.
További kapcsolódás Andy Vajnával, hogy a nyíregyházi Retro Rádió műsorainak készítése kapcsán szorosra fűzik a kapcsolatot a tavalyi alapítású Radiofactory Kft.-vel, mely Andy Vajna rádiójának, a Rádió 1-nek és a budapesti Retro Rádiónak is gyárt műsorokat, és amelynek a rádiós szakmában McFly-ként emlegetett, Miami illetőségű Bertók László, a Rádió 1 programigazgatója a tulajdonosa.
A nyíregyházi Retro Rádiót eddig Szakács Tibor magánszemély tulajdonolta és vezette, független magánrádiónak számított. Őt még decemberben kerestük a felvásárlást illetően, amiről mi már akkor hallottunk, de azóta sem reagált a megkeresésünkre. Mostanra azonban már bejegyzés alatt van a változás a cégbíróságon idén februári hatállyal. A két Retro Rádió közötti együttműködésre utalt egyébként korábban az is, hogy ugyanazt a retroradio.hu internetes címet használta a két eltérő városban lévő, eddig különböző tulajdonosi hátterű rádió.
Ráadásul ma egy közleményt is kiadtak arról a nyíregyháziak, hogy ezentúl szorosabbra fűzik a szálakat a budapesti Retro Rádióval és az annak műsorait gyártó céggel. Azt valamiért nem említi a nyíregyháziak közleménye, hogy fel is vásárolták a rádiójukat, és az a cég a vevő, aki Andy Vajna közelében működteti a budapesti Retrót egy ingyenes közösségi frekvencián, és ugyanazzal a céggel kezdenek együttműködést, amelynek tulajdonosa a Rádió 1 programigazgatója, ám Szakácsról már mint volt tulajdonosról tesznek említést a sajtóanyagban.
A közleményben az áll, hogy a megújuló nyíregyházi Retro Rádió zenei kínálata még szélesebb lett, és a 60-as, 70-es és 80-as évek legnagyobb retro slágerei szólnak a frekvencián, ahol ezentúl új műsorokat is hallhatnak a helyiek. Azt is ígérik, hogy a már jól ismert és kedvelt helyi műsorvezetőkkel és hírszerkesztőkkel is találkozhatnak a nyíregyháziak.
A zenei kínálatról azt írják még, hogy a helyi hallgatók ugyanazokat az örökzöldeket hallhatják, amiket a visszajelzések alapján olyannyira kedvelnek a fővárosi hallgatók, a brandjük is megújult, a hírek és információk szerkesztése azonban nem változott.
A Retro Rádió Nyíregyháza kedvelt adója volt eddig is, és ezután is az marad, sőt, innentől kezdve még magasabb színvonalon tudjuk szórakoztatni a hallgatókat. Ennek érdekében dolgozunk együtt szorosan a budapesti adó műsorgyártójával, a Radio Factory-vel
– idézi a közlemény Szakács Tibort, a műsorgyártásért és helyi üzemeltetésért jelenleg is felelős korábbi tulajdonost.
A jól megszokott műsorvezetőink mellé a zenei kínálatunk szélesebb lett, ebben segítségünkre voltak a Radio Factory szakemberei. Innentől kezdve sokkal egyértelműbb zenei imidzzsel érjük majd el a számunkra fontos célcsoportot, és olyan tartalmakat is kapunk majd, amelyeket eddig csak a fővárosi hallgatók élvezhettek.
A nyíregyházi Retro hallgatói hallhatják ezentúl a Sztársávot Várkonyi Attilával, hétfőtől csütörtökig, valamint vasárnap esténként 21:00 – 22:00 óráig, a Retro Partyt pénteken és szombaton 21:00 – 24:00 óráig, és a Retro Top 40-et Klamancsek Krisztiánnal vasárnap 14:00 – 18:00 óráig – áll a közleményben.
Andy Vajna Rádió 1 hálózata egyébként Nyíregyházán eddig is jelen volt a helyi 91,1 MHz-en keresztül. Emellett, mint arról beszámoltunk, Andy Vajna közeléből szerezhetik meg a Class FM egykori országos kereskedelmi rádiós frekvenciáját is.
A nyíregyházi Retro Rádió frekvenciajogosultsága egyébként nem sokára, idén szeptember 12-én lejárt volna. Lehet tippelni, hogy most, hogy a kormánybiztos közelében landolt a rádió, a Médiatanács meghosszabbítja-e majd a rádió médiaszolgáltatási jogosultságát.
Eldőlni látszik, ki indíthat új országos kereskedelmi rádiót A Médiatanács kizárta az országos pályázatból a Class FM-et. Bakai Mátyás, a pályázaton egyedül maradó kft. tulajdonosa néhány hónapja még Andy Vajnának dolgozott, sőt a cég jelenleg is a Rádió 1 partnere.
Kiemelt kép: Andy Vajna álarcot viselő LMP-s képviselők a Parlamentben. / Kovács Attila
|
[
"Andy Vajna"
] |
[
"Bakai Mátyás",
"Bertók László",
"Kovács Attila",
"Andy Vajná",
"Klamancsek Krisztián",
"Szakács Tibor",
"Várkonyi Attila"
] |
Paczolay Péter egykori római nagykövetet, az Alkotmánybíróság volt elnökét és Köztársasági Elnöki Hivatal volt vezetőjét az uniós Emberi Jogok Bíróságába javasolta nemrég a magyar kormány, és meg is választották. A pályázat kiírásáig vezető rögös útról itt olvashat.
Hasonlóan érdekes, hogy még előtte 80 milliónyi uniós pénzből két évre, 2018 végéig csináltak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy bizonyos kutatóintézetet, aminek rögtön Paczolay lett a vezetője. A kutatóintézet igen lazán megfogalmazott célokkal bírt, Olaszország elmúlt 25 évének kihívásait volt hivatott kutatni, ami azért volt elvileg nagyon fontos az egyetemnek, mert Olaszország fontos kereskedelmi partnerünk, írja a 24.hu.
Csakhogy úgy tűnik, hogy miután Paczolay megkapta strasbourgi kinevezését, azonnal be is szántották az egész fontos kutatóközpontot, szeptemberben meg is szűnt a központ. Ezt az egyetem el is felejtette megemlíteni az ügyben érdeklődő lapnak, a műhely egyik tagjától tudták meg. A csoport egy egyetemi oktatója pedig
két hónappal a megszűnés után tudta meg
az újságtól, hogy az alaposan felpumpált kutatóközpontjuk közben már fel is lett számolva.
Felmerülhet ezért az, hogy az egész bohóckodást uniós pénzestül csak Paczolaynak találták ki. Aztán amikor nem volt többé szüksége rá, azonnal eltakarították az egészet, bármilyen fontos is lett volna ott is jól megkutatni egy fontos kereskedelmi partnerünk elmúlt 25 évének kihívásait.
|
[
"Paczolay Péter"
] |
[] |
Hunvald György őrizetbe vételével tetőpontjához közeledik a valahai patinás zsidónegyed ingatlanbotránya. A VII. kerület melletti Terézvárosba is átgyűrűző ingatlanpanamához viszonyítva a lakásmaffia nagyságrendileg csak pitiáner alvilági kisiparosok gyülekezete. Ott "csak" pár kiszolgáltatott nyugdíjas hajlékát tudták áron alul elcsaklizni. Itt viszont – legalábbis a gyanúból kiindulva – a kormánypárt helyhatósági csúcsvezetőinek szintjén űzték a fehérgalléros csalássorozatot.
Cikkszerző pár hete e rovatban valószínűsítette: a Gál György bizottsági elnök letartóztatásával induló erzsébetvárosi ügyben a "magányos tettes" opciója szinte kizárt. Százmilliós nagyságrendű csalást a hierarchikus önkormányzati bürokráciában csak tettestársakkal dolgozva lehet elkövetni. Jelek szerint ezt az ügyészség is hasonlóképp gondolja. A kerületet vezető politikus erkölcsileg mindenképp vétkes. Ha tudott a bűncselekményről, de hagyta zajlani, akkor jogilag is elítélendő. Viszont amennyiben ennyi időn keresztül nem vette észre, hogy a kerületet irányító grémium tisztviselői fosztogatják az ingatlanvagyont, akkor szakmai, politikai és morális dimenzióban ugyanúgy alkalmatlan a bársonyszékére.
Ezek után némileg hiteltelen a korrupcióüldöző Közérdekvédelmi Hivatal terve. Ne feledjük: ugyanazon párt kívánja eme intézményt felállítani, mely hat éve az üvegzsebet tartotta a mostanihoz hasonló csodafegyvernek. Utóbbi eredményét (pontosabban annak hiányát) jól láthatjuk az újságok címlapjain. "A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben egy államban a nyomozó szervek és az igazságszolgáltatási rendszer megfelelően működnek, nincs szükség újabb hivatal létrehozására. A Közérdekvédelmi Hivatal kialakítása és vizsgálati jogkörrel való felruházása arra enged következtetni, hogy a hazai rendszer nem működik hatékonyan. Ebben az esetben elsősorban a működési zavarok okainak feltárására, majd orvoslására lenne szükség" – szögezi le a Transparency International néhány napja kiadott közleménye. Vagyis nem újabb adóforintokat pazarló bizottságok, intézmények (mint a pályafutását csúfos kudarccal záró Közpénzügyi Államtitkárság) felállítására van szükség, hanem a létező "pénzforgalmi ellenőrzőpontok" hatékonyságának javítására. Ráadásul egy, a kormány által létrehozott szerv ugyan miként tudná függetleníteni önmagát potenciálisan sáros "gazdáitól"?
Visszatérve a konkrét ügyhöz, s mégis elszakadva tőle, szenteljünk néhány gondolatot olyan leágazásainak, amikkel a tömegmédia ritkán foglalkozik. Jelesül, hogy milyen is a korrupciós életpályaív a tettes szemszögéből? Hogyan és miért lesz valakiből kenőpénztől ragacsos tenyerű politikus-bűnöző? Milyen az a negatív jellemfejlődési folyamat, amelynek végállomása a börtöncella? Az ilyen bűnügyekben valamelyik tagja révén érintett párt mindig azt hangsúlyozza: pár megtévedt fekete bárány okán nem ítélhető el az egész nyáj. Csakhogy senki nem jön ki bűnre predesztináltan az anyaméhből. Mi több, jórészt mint idealista, büntetlen előéletű fiatal lép a közéletbe. A befogadó közeg az, mely szervezetszociológiailag elősegíti vagy gátolja a törvény határainak átlépését. Paragrafusilag a felelősség persze óhatatlanul a nevesített elkövetőé. Mert a szándék nyilván tőle ered. De a jogsértő cselekmény sikeres végrehajtásának lehetőségét ama miliő garantálja, melyben az illető politikailag szocializálódik.
Olyan fejletlen, gyerekcipős tömegdemokráciában, mint nálunk, a belpolitika grádicsain való előrejutás jó sansszal vezet etikai profiltorzuláshoz. A tisztességes párt-és kampányfinanszírozás megoldatlansága, a pénzekhez való illegális hozzáférés rizikómentesnek tűnő lehetősége miatt a párton belüli és közhatalmi funkciók elnyerésére kapásból nagyobb esélye van olyannak, aki hajlandó a szűkösnek látszó pártkasszát jogtalan úton felpótolni. Hisz pártbéli, helyi és országos választáson nem csupán meggyőzésre alapozott propagandával lehet győzni. Hanem fiktív tagtoborzással (vagy az igazi tagok kilóra történő megvásárlásával), a "politikai befektetők" csatarendbe állításával, ígérve közintézményi megrendeléseket, haveri üzletek lehetőségét. Győzni lehet az elfoglalt közhivatalon belül "hűbéri lánc" kialakításával, amely joghézagos kiváltságokon, bennfentes előnyökön, vagyonkezelési spekuláción alapul. Persze, el kell fogadni azt a normát is, hogy a pártérdek megköveteli a csalást, hiszen "azok a túloldalon" ugyanazt csinálják és sportszerű diadalt aratni különben is lehetetlen. Így a köztisztségre pályázó hamar megtapasztalja: a fair játékot errefelé kevésbé díjazzák, mint a Lajta túlpartján.
Posztmodern dzsentrik (Oldaltörés)
Persze, mindez önmagában nem elég. Bizonyosfajta habitus, egyéni vonzalom is szükségeltetik hozzá. Aki polgármester, képviselő, miniszter lesz, tudnia kell: bérezése jócskán elmarad a magángazdasági vezetők fizetésétől. Mégis, egy közintézmény választott pozícióviselőjének járandósága azért többszöröse (nemegyszer sokszorosa) az átlagkeresetnek. Tehát igenis futná belőle a szolid jólétre. A korrupció mértékéhez tagadhatatlanul hozzátesz, hogy sokaknak ez nem elég. Ne gondoljuk, hogy a kétes szerződéseken alapuló zsíros mutyi oka egyedül a pártrendszer financiális gyermekbetegsége. Kenőpénz nemcsak pártpénztárakba, de magánzsebekbe is bőséggel áramlik. Melynek eredője ugyanaz, ami a hitelek rabigájába döntötte a lakosság oroszlánrészét. Kivagyiság, rongyrázó úrhatnámság, a státusszimbólumok hajszolása, egyfajta konzumidióta "fogyasztási dühroham".
Tipikus politikusunk posztmodern dzsentriként felvág a luxusháztartással, terepjárós vadászatokra jár, partikon sztárok mellett tülekedve reprezentál, külországi nyaralóban pihen. Minderre csak a járandóságából aligha telne. Emellett gyakran nála követelőzik a mohó rokonság, a házastárs, a gyerekek is könnyen jött pénzt látnak a hivatalban. "Polgármester (kormánytag, bizottsági tótumfaktum a férjem (feleségem, apám, testvérem), tán csak nem járhatok (öltözhetek, üdülhetek), úgy ahogy eddig!" Feudális csökevényként él a mentalitásban, hogy a királyi udvarban, vármegyében helyhez jutó embernek a "kíséretét", pereputtyát is lehetőséghez kell juttatnia. S miután kellőképpen beleolvadt e becsületsorvasztó közegbe, a lebukást megelőzendő, "korrupciós vírushordozóként" immáron létkérdés számára, hogy minél több embert kompromittáljon, fertőzzön meg, vonjon be a körbe. Főleg azért, mivel így a rangsorban lentebb álló viszi el a balhét.
Úgy néz ki, most ez nem segít. Ki már megkapta, ki csak várja az ítéletet, ki éppen most került előzetes letartóztatásba. Csakhogy ilyenkor – ha az igazságszolgáltatás végzi feladatát - könnyen horogra akadhatnak újabb tettestársak, akik további leleplezésekkel szolgálnak. Akár ama bizonyos nehéz kő a Toldiban. Ha elindul, senki nem tudhatja, hová csapódik és kit talál el.
Papp László Tamás
|
[
"Hunvald György",
"Gál György"
] |
[
"Papp László Tamás"
] |
A parkolók üzemeltetéséből származó, közel hárommilliárdos bevételének töredékét fizeti be a budapesti kerületek kasszájába a főváros 32 ezer parkolóhelyét felügyelő Centrum Parkoló Rendszer Kft. Az erős MSZP-s és fideszes kötődésű Kupper-család egyik tagjának többségi tulajdonában működő magáncég Budapest hét kerületében gyűjti be a parkolási díjakat, a büntetéseket és a kerékbilincselések árát.
Peren kívül akarták
"A napokban dugtak az orrom alá egy cikket, addig nem is tudtam erről" - nyilatkozta az Indexnek Kupper András, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője azt állítva: meglepetéssel olvasta, hogy nagybátyja, akit szintén Kupper Andrásnak hívnak, többségi tulajdonosa Budapest legnagyobb parkolási cégének, a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-nek. A fideszes politikus azt mondja, hogy családjában többeknek működnek vállalkozásaik, nem szoktak azonban üzletről beszélgetni, de hogy kiderüljön, mi történt, Kupper azt ígérte, ha lesz ideje, felhívja nagybátyját, és megkérdezi a részletekről.
Az Index információi szerint Atkári János váratlan lefokozásában is jelentős szerepet játszott, hogy a fővárosi közgyűlésben a főpolgármester-helyettes megtorpedózta az MSZP és a Fidesz által is kívánatosnak tartott peren kívüli megegyezést a Centrum Parkoló Rendszer Kft. jogelődjével, a Petrolex Kft.-vel. A Kupper-család érdekeltségi körébe tartozó Petrolex egy 1995-ös parkolási szerződés miatt keveredett jogvitába a fővárossal. A Centrum Parkoló Rendszer Kft. most azért perli a fővárosi önkormányzatot, mert az nem adta ki a parkolási díjat nem fizetők adatait. A Centrum jogelőde emiatt 1996 augusztusától nem fizetett használati díjat a több mint 1300 parkolóhely után beszedett pénzből. Az önkormányzat tulajdonosi és pénzügyi bizottsága az idén már többször is egyezséget javasolt.
Hét kerületben
A cégbírósági adatok szerint a két másik önkormányzati parkolási cég összbevételének közel dupláját kasszírozta tavaly a Centrum Parkoló Rendszer Kft. A vállalkozás, amely több fideszes és szocialista vezetésű kerület támogatásával tulajdonképp a Városháza ellenében alakult, 2003-ban 2,86 milliárd forintos bevételt ért el. A főváros közreműködésével működő két kisebb cég, a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás és a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. ugyanabban az időszakban összesen 1,6 milliárdot produkált. A konkurensekkel ellentétben azonban az idősebb Kupper András érdekeltségében lévő vállalkozás egy fillért sem fizet a fővárosnak. A cég jelenleg az I., II.,VI., VII., VIII., XI. és XII. kerületi önkormányzattal áll üzleti viszonyban. A Centrum Kft. szóvivője, Tulik Ágnes szerint a parkolóhelyek üzemletetésére kötött szerződések mind a hét helyen más-más fizetési feltételt szabnak.
Száz millió maximum
A Centrum Kft. szóvivője nem volt hajlandó információt adni arról, hogy a parkolójegyek eladásából és a büntetésekből, kerékbilincselésből származó bevétel mekkora hányada kerül az önkormányzatokhoz. Tulik Ágnes azt azonban elárulta, hogy a legnagyobb volumenű megállapodást a VII. kerülettel kötötték.
Száz millió maximum
Az Index megkeresésére a VII. kerületi önkormányzat sajtóirodáján elmondták, hogy tavaly és az idén is mintegy 100 millió forintos bevétel származik a Centrum Kft.-vel kötött szerződésből. Az önkormányzatnak van saját kalkulációja arról is, hogy valójában menyi lehet a cég bevétele a 7200 parkolóhellyel rendelkező kerületben, de ezt nem kívánják nyilvánosságra hozni. A VIII. kerületben 2355 parkolóhelyet üzemeltet a vállalkozás - mondta az önkormányzat szocialista alpolgármestere, Mitus Zsuzsanna. A szerződést két éve nem módosították, így évente összesen körülbelül 40 milliót fizet a Centrum Kft. Az Index információi szerint hasonló nagyságrendű összeget kap 2004-ben a II. kerület is, de ott tavaly még 25 százalékkal kevesebb volt a parkolási cég befizetése. A Budai Vár 400 forintos nonstop parkolási övezetét is magában foglaló I. kerületi önkormányzatnál nem mondtak pontos összeget. Annyit azonban elárultak, hogy a fizetős területek üzemeltetése után, amelyek az idén is bővültek, 2003-ban kevesebb, mint 50 millió forint folyt be az önkormányzathoz. A XI. kerületben Bács Márton alpolgármester tájékoztatása szerint mindössze 25 millió forintos bevétel származik a centrumos parkoltatásból. Az Index összegyűjtött adataiból kitűnik, hogy a magáncég közel 3 milliárdos bevételnek legfeljebb 15 százaléka folyik be a parkolási feltételek fejlesztéséért egyébként felelős önkormányzatokhoz.
A Centrum Parkoló Rendszer Kft. a fővárosi Fidesz-frakcióvezető, Kupper András nagybátyjának többségi tulajdonában áll - írta legutóbbi számában a Figyelő. A lap szerint idősebb Kupper András alig egy hónapja vásárolta ki tulajdonostársainak nagy részét, így a cégben lévő részesedése elérte a 75 százalékot. A Kupper-család politikai kapcsolatai azonban nem csak a budapesti ellenzékhez érnek el, hiszen Kupper V. Béla 1990-ig Horn Gyula külügyminisztériumi kabinetfőnöke volt, majd a rendszerváltást követően a BÁV Rt. elnöke volt.
Az Index kérdését a cégtulajdonos Kupper András azzal hárította el, hogy az elmúlt egy hónap még túl rövid idő volt ahhoz, hogy átvilágítsa a Centrum könyvelését, ezért egyelőre nem tud pontos adatokkal szolgálni az önkormányzatoknak fizetett összeg nagyságáról. Kupper ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Siemens-rendszerre épített parkolóóra-hálózat alapján a kerületek már másnap megkapnak minden, a saját területükre vonatkozó, utcákra lebontott forgalmi adatot. Kupper szerint egyébként a rendszer kiépítése olyan jól sikerült, hogy számos európai nagyváros, sőt főváros vezetése is érdeklődik utána.
|
[
"Kupper András"
] |
[
"Bács Márton",
"Tulik Ágnes",
"Mitus Zsuzsanna",
"Atkári János",
"Horn Gyula",
"Kupper V. Béla"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző információ 2010. július 07. 15:04
Frissítve: 2010. július 07., szerda, 15:15
Nem kellene a Járai Zsigmond érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia Életbiztosítónak és a Matolcsy Györggyel hétfőn megállapodott Wáberer György tulajdonában lévő Wabard Biztosítónak bankadót fizetnie, ha a parlament elfogadja Rogán Antal módosító javaslatát.
Járai Zsigmond duplán nyerhet
Wáberer György is védett lehet
Bár Matolcsy György kőbe vésettnek tekinti a parlament előtt álló bankadót, Rogán Antal módosító javaslataival mégis alapjaiban változtatja meg a törvényt. Két Rogán-javaslatnak köszönhetően ugyanis két magyar és éppenséggel kormánybarát biztosító kerülne ki a bankadó fizetési kötelezettségei alól.Az egyik javaslat szerint ugyanis a biztosítói megnevezés a következőképpen módosult: "a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) szerinti biztosító (ide nem értve a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007 . június 1-ét követően megszerző biztosítókat és a nem jelentős biztosító egyesületeket), a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe és a viszontbiztosítókról szóló törvény szerinti viszontbiztosító".Azaz a 2007. június elseje után alakult biztosítókat nem érintené a bankadó, Rogán indoklása szerint azért, mert az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az indulást követően 5-8 évig veszteségesek. Az új biztosítók alapítását is veszélyeztetné a különadó. Így pedig csökkene a piaci verseny az "eleve oligopol jellegű piacon", ami hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit.2007. június elseje után alakult egyébként Járai Zsigmond biztosítója, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. A CIG-et 2007 őszén olyan Fidesz-közeli személyek alapították, mint Járai Zsigmond (az életbiztosító jelenlegi FB-elnöke), Martonyi János (jelenlegi külügyminiszter), Szapáry György (Orbán Viktor főtanácsadója) vagy Straub Elek.A biztosító egyébként megalakulása óta szép sikereket könyvelhet el magának - pedig még nem telt el az a bizonyos rogáni 5-8 év. A Mabisz által publikált adatok szerint 2009-ben, és 2010 első negyedévében a befektetéshez kötött folyamatos díjú életbiztosítások állománydíja a legmagasabb a magyar életbiztosítási piacon.Rogán Antal egy másik módosítóval is igyekezett a CIG biztosító kedvében járni. Amennyiben a CIG teljes felmentését eredményező módosító valamiért mégsem menne át a törvényhozáson, egy másik javaslat szerint jóval kevesebb különadót kellene fizetnie a törvényjavaslatban tervezettnél.A biztosítók által fizetendő adó vetítési alapját Rogán Antal úgy módosítaná, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások és az eseti díjak befizetése után csak 10 százalékos díjbevételt kellene elszámolnia a biztosítóknak. Ezzel azok a biztosítók járnak jól, amelyeknek több az egyszeri díjas életbiztosítása és az eseti díjakból származó bevétele, mint a folyamatosan fizetett életbiztosításokból származó bevétel.A CIG összes díjbevételének körülbelül 50 százaléka származott egyszeri és eseti díjakból 2009 negyedik negyedévében. Összehasonlításképpen az Aegon hasonló bevételei az összes díjbevételének nagyjából a 2,5 százalékát adták. Igaz, a módosítással nemcsak a CIG járna nagyon jól, a Groupama Garancia díjbevételeinek valamivel több mint 50 százaléka származik egyszeri és eseti díjakból és hasonlóan alakultak az Union bevételei is.Emellett nagyon jól jár még az Erste biztosító, ugyanis díjbevételeinek szintén több mint fele származik eseti és egyszeri díjakból, az MKB Életbiztosító (itt 75 százalékos ez az arány), a Magyar Posta Életbiztosító (több mint 90 százalék), a K&H biztosító (85 százalék).A másik ilyen bankadó-mentes cég, a Wabard Biztosító lehet, amely 2008. szeptember 9-én kapta meg az engedélyeket. Alapítója, Wáberer György - aki a szállítmányozással foglalkozó Waberers Holding Zrt. Tulajdonosa is - éppen hétfőn írt alá a gazdasági miniszterrel egy megállapodást a Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórummal. Ennek értelmében vállalták, hogy 2010 második félévében Magyarországon tankolják meg járműveiket azokban az esetekben is, amikor költséghatékonysági okokból inkább a határon túl tennék. Az ebből származó kétmilliárd forintos állami bevételt pedig az árvízkárosultak megsegítésére fordítanák.A kedvezmények miatt emelni kell a biztosítókra kivetett adó mértékét, ezért az eredeti javaslatban szereplő 5,2 százalékról Rogán Antal módosítója 5,9 százalékra növelné a biztosítók nettó díjbevételre kivetett terhét, hogy ne csökkenjen a biztosítási szektortól elvárt 36 milliárd forintos összeg.
|
[
"Rogán Antal"
] |
[
"Wáberer György",
"Matolcsy György",
"Szapáry György",
"Martonyi János",
"Járai Zsigmond",
"Straub Elek",
"Orbán Viktor"
] |
Luxusautókat és arany ékszereket foglaltak le a házkutatás során: a gyanú szerint nem fizetett adót az üzletei után. Egyszer hasonlóért már felfüggesztett börtönre ítélték.
Ötvenmilliós költségvetési csalással gyanúsítja a Nemzeti Adó és Vámhivatal Gáspár Győzőt. A gyanú szerint Győzike nagy értékű személyautókat hozott be külföldről, majd azokat több cégen keresztül eladta, az értékesítéshez kapcsolódó közterheket viszont nem fizette meg.
A pénzügyi nyomozók csütörtökön egyidőben több Nógrád megyei helyszínen tartottak házkutatást, melynek során a többi között luxusautókat és arany ékszereket foglaltak le – írja a Híradó.hu.
Gáspár Győző gyanúsítotti kihallgatása jelenleg is folyamatban van. Esetleges őrizetbe vételéről a kihallgatás után döntenek. Az énekes mellett a testvére és három társuk ellen is büntetőeljárást indított a Nemzeti Adó és Vámhivatal.
Győzikét 2012-ben már felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság: feleségével akkor 27,5 millió forint személyi jövedelemadót nem fizettek be és titkoltak el a Győzike Show-ért 76,4 millió forintos jövedelmük után.
|
[
"Gáspár Győző"
] |
[] |
A Magyar Posta milliárdos postásbicikli-megrendelésének paramétereit a szlovén Krpan már áprilisban közölte a vajdasági gyártóval, a tendert viszont csak szeptemberben írták ki. Furcsa egybeesés, hogy a postásbicikliről a Magyar Posta embere már fél évvel a tenderkiírás előtt tárgyalt a majdani nyertes cég képviselőjének társaságában Szlovéniában. A HVG értesülései szerint a botrány miatt lefújhatják a tendert.
Postásbiciklik Topolyáról © Dudás Szabolcs
Pánapos gazdasági miniszterként Szabó Pál már-már nyugtázhatta, csendesülőben van a korábban általa irányított Magyar Posta Zrt. kerékpárbeszerzése miatt kipattant vihar. Úgy tűnik azonban, a java még hátra van. A HVG értesülései szerint a bringák szlovén szállítója, a Krpan, védjegybitorlás miatt perre készül a postai tenderen győztes közvetítőcég, a győri Cronopont Kft. ellen.
Alapos a gyanú, hogy a tender, finoman szólva, nem volt egészen patyolattiszta. Matevz Fortuna, az Európa-szerte postáskerékpár-beszállítóként ismert Krpan igazgatója a HVG-nek elmondta: tavaly áprilisban, vagyis bő fél évvel a pályázat kiírása előtt Ljubljanában tárgyalt a későbbi győztes Cronopont egyik vezetőjével a bicikliügylet részleteiről. A cronopontos partnert a Posta hálózati igazgatóságának egyik munkatársa kísérte el a találkozóra. A Posta-vezetés vizsgálódik, a hálózati igazgatóság érintett, pécsi illetékességű munkatársát már meghallgatták. Ő elismerte, részt vett egy szlovéniai találkozón, igaz, ő májusi dátumra emlékezett.
Egyébként a "szlovén" bicikliket magyarok gyártják – Szerbiában. A Krpan ugyanis mint alvállalkozót, a vajdasági Topolyán működő Capriolo d.o.o.-t. szerződtette. Ennek tulajdonosa egy magyar testvérpár, Brindza Ferenc és Lajos, akik a magyar CBA- üzletlánc szerbiai franchise-partnerei, s ezen túl vendéglátással, koporsókészítéssel is foglalkoznak. Bicikliüzemük – Brindza Lajos elmondása szerint – a Balkánon az egyik legnagyobb, évente 90 ezer kerékpárt állítanak elő, forgalmuk tavaly 8 millió euróra rúgott. Saját márkájuk a Capriolo – a szó őzbakot jelent olaszul - ez a közeli vadásztanyán működő, családi érdekeltségű vendéglátóhely neve is.
A Capriolo-nak pár évvel ezelőtt sikerült állandó szerződést kötnie a szlovén Krpannal. A Krpan gyártóként kisebb ugyan, de övék a know-how: Fortuna elmondása szerint levédették a postásbicikli ötletét. Így nyerték el a horvát, a szlovén és az észt posta megrendelését, s reménykedtek a magyarban. Az igazgató állítja, több ízben kínálgatták portékájukat a magyar cégnek, válasz azonban nem érkezett. A fordulat tavaly tavasszal történt: a szlovén cégvezetőt márciusban telefonon kereste a számára ismeretlen Cronopont képviselője, hogy a postáskerékpárokról tárgyaljon. A beszélgetést személyes találkozó követte áprilisban, erre kísérte el a győri kft emberét a Posta képviselője. A találkozó részleteit homály fedi, de már a megtörténte is beszédes. A győri kft alighanem biztosra ment, erre utal, hogy a Krpan nyomban tájékoztatta Brindzát, s közölte vele a magyar megrendelés gyártási paramétereit.
A tendert 2007. szeptemberben írták ki, a Posta novemberben szerződött - a győztesnek hirdetett Cronoponttal. Ezután fölpörögtek az események: a szlovén cég december elején kért 100 mintadarabot Brindzától karácsony előtti szállításra, amelyek el is készültek, s a Posta át is vette azokat (ezek a kétkerekűek szerepeltek utóbb a magyar híradásokban).
A pályázat az egész EU-n belül nyílt volt, a két beérkezett ajánlat közül a Cronopontté volt a legolcsóbb – ismételgeti a Magyar Posta az ügylet kapcsán.
|
[
"Szabó Pál"
] |
[
"Brindza Lajos",
"Dudás Szabolcs",
"Matevz Fortuna",
"Brindza Ferenc"
] |
Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke, országgyűlési képviselő, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke doktori disszertációjának felülvizsgálatát és szükség esetén a visszavonási eljárás megindítását kezdeményezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Tatár László. A Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-frakciójának egykori vezetője ezt keddi egri sajtótájékoztatóján jelentette be.
Tatár László felidézte: a Hír TV múlt pénteki Célpont című műsora szerint Sós Tamás 2010-ben elkészített 158 oldalas disszertációja szóról szóra egyező részeket tartalmaz mások korábbi tudományos munkájával. A műsor szerkesztői 68 olyan részt találtak, amelyet – a műsorban elhangzottak szerint – Sós Tamás forrásmegjelölés nélkül, szöveghűen másolt át a saját dolgozatába más kutatók műveiből.
"Sós Tamás körül nincs rend"
Mint mondta, a műsor szerkesztőinek birtokába került egy levél is, amelyben a Célpontban elhangzottak szerint ketten – egyikük a disszertációt bíráló bizottság tagja – megküldték Sós Tamásnak a disszertáció általuk kijavított változatát még a dolgozat hivatalos beadása előtt.
Ez is bizonyíthatja az MSZP-s képviselő plagizálását facebook
embed http://mno.hu/videok/92292 <iframe id="videoplayer_92292" src="http://video.mno.hu/embed/92292" style="width:686px; height:500px"></iframe>
"A Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-frakciójának egykori vezetőjeként jól ismerem az MSZP megyei elnökének ügyeit és Sós Tamás módszereit. Sós Tamás körül nincs rend" – tette hozzá.
Tatár László szólt arról is, hogy bár Sós Tamás úgy nyilatkozott, hogy maga kezdeményezi dolgozatának vizsgálatát, hétfőn azonban az ELTE-n azt a tájékoztatást kapta, hogy sem Sós Tamás, sem más nem indított ilyen eljárást. Ezért kezdeményezte az eljárás megindítását a fokozatot kibocsátó, hatáskörrel rendelkező Egyetemi Doktori Tanács elnökénél.
Közölte: az anyagot eljuttatta az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottság elnökének, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnökének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkárának és az Országos Doktori Tanács elnökének is.
Szavai szerint a magyar felsőoktatásnak is meg kell nyilvánulnia az ügyben, hogy valós teljesítmények vannak-e a doktori disszertációk mögött.
E-mailek buktathatják le Sóst?
Szabó Róbert, a megyei közgyűlés jelenlegi fideszes elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette, Sós Tamás plágiumgyanús dolgozatával kapcsolatban felmerült a megyei önkormányzat érintettsége is. Közlése szerint a műsor szerkesztői azzal a kérdéssel fordultak az önkormányzathoz, hogy a birtokukba került, Sós Tamás dolgozatával kapcsolatos plágium gyanúját erősítő e-mailek valódiak-e.
A kérdéses e-mailek valóban léteznek, az önkormányzat levelezőrendszerébe 2009-ben megérkeztek és még most is megtalálhatók – jelentette ki Szabó Róbert. "Itt a lehetőség Sós Tamásnak, hogy bizonyítsa, valóban komolyan akarja-e ennek az ügynek a tisztázását. Ha igen, akkor csak egy dolgot tehet: hozzájárul a levelek nyilvánosságra hozásához" – mondta a közgyűlés elnöke.
Sós perelné a Hír Televíziót
Egy hétfői sajtótájékoztatón Budai Bernadett MSZP-szóvivő kérdésre közölte: semmi okuk arra, hogy ne indítsák a választáson Sós Tamás országgyűlési képviselőt, akiről a Hír TV azt állította, plagizált doktori disszertációjában. A szóvivő szerint Sós Tamás egyértelműen válaszolt a vádakra, amikor közölte, hogy jogi lépéseket tesz a műsor ellen.
Vasárnap közleményében Sós Tamás azt írta, dolgozata saját kutatásain alapul, és a plagizálás minden vádját visszautasítja. "A doktori dolgozatok tartalmának szakmai megítélése, megvitatása az arra hivatott szervezetekre és eljárásokra tartozik, nem pártszolgálatot teljesítő sajtómunkásokra" – tette hozzá.
|
[
"Sós Tamás"
] |
[
"Budai Bernadett",
"Szabó Róbert",
"Tatár László"
] |
Császy Zsolt álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, ezért a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul; a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt értékesítési igazgatóját néhány napja engedtek ki a Sukoró-botrány kapcsán elrendelt előzetes letartóztatásából.
A jogász végzettségű Császy Zsolt csütörtökön azt nyilatkozta, a magyarországi igazságszolgáltatási gyakorlat nem felel meg az európai emberjogi normáknak, ezért fordul az ügyvédjén keresztül a strasbourgi bírósághoz. Három és fél hónapot töltött úgy szigorított fegyházi fokozatú előzetes letartóztatásban, hogy nem volt módja érdemben védekezni. Bizonyítékok, és az ügyben hozott bármiféle döntés nélkül "ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre" - tette hozzá.
Szerinte azt végkép nem indokolta semmi, hogy "vágóhídi baromként", a lábsérülése miatt használt mankójához bilincselve szenvedjen fizikai meghurcoltatást. Szabadon bocsátásának okát abban látja, hogy a bíróság nem feltételezésekből indult ki, és megállapította, nem áll fenn a jogszabályi feltétele az előzetesben tartásának.
Mint kifejtette, mindenekelőtt azt szeretné, ha a magyar bíróságon juthatna megfelelő igazságszolgáltatáshoz. Úgy látja, jelenleg annyi történt az ügyében, hogy egy eljárás kimenetelétől függetlenül anyagi és erkölcsi kárt szenvedett, holott a történetben nem volt közszereplő, és mint az állami apparátus egyik volt vezetője, csak szakmai dolgokban nyilatkozott.
A Sukoró-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: "a felmerült szakmai kérdéseket a bíróság előtt szeretném tisztázni, és szeretném, ha az ügyészséget se próbálnák meg egyes politikusok díszletként felhasználni a nyilatkozataikhoz." Leszögezte, a beruházásról politikai döntés született, amit követően a vitatott ingatlan-csere piacvezető cégek értékbecslése alapján, jogszerűen történt. Álláspontja szerint önmagában nem értelmezhető az ügyben a főügyészség által kinyilatkoztatott 1,3 milliárd forintos állami vagyonvesztés, hiszen az ilyen volumenű, a későbbiekben jelentős állami adóbevételekkel és új munkahelyekkel kecsegtető beruházásokhoz sokszor biztosítanak akár ingyen is földterületeket. Ami az ügyben érintett amerikai és izraeli befektetőket érinti, mindenhol a világon tiszteletben tartott, konzervatív politikai nézeteket valló befektetőkről van szó, akik nem értik, mi történik Magyarországon - tette hozzá.
|
[
"Császy Zsolt"
] |
[] |
Ezúttal Veszprém fideszes alpolgármestere körül ritkul a levegő
Czaun János veszprémi alpolgármester 2006 karácsonya óta mintegy 10000 kilométert vezetett le az önkormányzat hivatali autóival, mely a képviselők után már a rendőrség érdeklődését is felkeltette. Újabban pedig egy játszótér-építés borzolja a kedélyeket, melynek furcsaságai közt Czaun János saját magának írt levele is megtalálható.
Karácsonyi maraton
Czaun János gyulafirátóti választói körében az idei falunapokon (Fotó: czaun.hu)
Titokzatos polgárőr-szeánsz
Czauntól Czaunnak
Győr hatáskörök nélkül maradt, a kereszténydemokraták által a közéletből való távozásra felszólított fideszes alpolgármestere mellett Veszprém város második embere körül is érdekes dolgok történtek az utóbbi időben. A szintén fideszes Czaun János tavaly karácsony és idén augusztus 20. között 10 741 kilométert vezetett hivatali autóján, egy külföldi út kivételével többnyire a megyében. Kétszer járt nagyobb dunántúli körúton, és néhányszor Budapesten is az önkormányzat felé leadott kilométer-elszámolásai szerint.Hartmann Ferenc szocialista frakcióvezető, valamint a több évtizede botrányairól ismert Menyhért Mészáros László lapja, a VeszprémHír napilap is firtatni kezdték a fideszes politikus autóhasználatát. A részletes kimutatások szerint ugyanis az alpolgármesternél a városi és környékbeli intézményekben szokásos karácsonyi protokoll-látogatás 402 kilométer megtételébe került, míg ugyanez szilveszterkor 844 kilométernyi autózással volt megoldható.Budapest-Veszprém oda-vissza mintegy 240 kilométer. Kétségtelen ugyan, hogy a belvárosi parkolási helyzet, a sok egyirányú utca, meg a dugókban ácsorgás próbára teszik az autó benzinfogyasztását, de a Czaun János fővárosi útjai során megtett ötszáz és nyolcszáz kilométer közötti távolságok így is soknak tûnnek. Ráadásul előfordult, hogy ugyanakkora kilométerszámba belefért még egy szombathelyi út is.Június 8-án Czaun János polgárőr-találkozón vett részt, szintén Budapesten. A VeszprémHír szerint azonban ebben az időpontban nem is volt semmiféle ilyen rendezvény a fővárosban. Az MSZP-frakció vezetője Hartmann Ferenc már nyáron kezdeményezte az önkormányzatnál ennek a kérdésnek a vizsgálatát. A Hírszerző információi szerint az ügyben már rendőrségi eljárás is folyik.A Veszprémi Rendőr-főkapitányság sajtóreferense megerősítette lapunknak a rendőrség vizsgálat tényét. A rendőrséghez egy-két hete érkezett az alpolgármester elleni feljelentés visszaélés miatt. Dániel-Tóth Zoltán őrnagy elmondta lapunknak, hogy a rendőrség jelenleg a feljelentésben foglaltak valóságtartalmát vizsgálja.Az autózás mellett egy játszótér-építés kapcsán is szóba került Czaun János neve. A gyulafirátóti Gyulaffy László Általános Iskolába az alpolgármester, mint helyi képviselő és a Veszprémhez tartozó rátóti részönkormányzat vezetője lobbizta ki az új, EU-szabványnak megfelelő játszótér felépítését, melyhez az egyik nagy mobilcég anyagi támogatását is sikerült megnyerni.A meglepetést az váltotta ki, hogy a Czaun János alpolgármestert a támogatás elnyeréséről értesítő, és a kivitelezéshez önkormányzati segítséget kérő levelet szintén Czaun János írta alá, de mint gyulafirátóti önkormányzati képviselő. Az MSZP képviselői szerint azonban nem ez az egyetlen furcsaság.A szocialisták szerint építési engedély hiányában utólagos rendelettel engedélyezték a játszótér létesítését, melynek üzemeltetését pedig a Veszprémi Ifjúsági Közalapítványra akarták bízni az önkormányzatnál, szintén a hivatali szabályok rugalmas kezelésével. Czaun János sajtótájékoztatón utasította el a szocialista vádakat, többek között azzal, hogy a levél aláírásának csupán formailag van jelentősége, ami nem azt jelenti, hogy ő saját magának írta volna.Czaun Jánost kitartó próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk. Álláspontjának, ha ezt lehetővé teszi, természetesen helyt adunk.
|
[
"Czaun János"
] |
[
"Hartmann Ferenc",
"Menyhért Mészáros László",
"Dániel-Tóth Zoltán"
] |
Szerda reggel írta meg a 24.hu, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF Homolya Róbert jelenlegi közlekedési államtitkár korábbi ügyeinél is problémákat talált, ezért két ügyben teljes támogatásmegvonásra tettek javaslatot. Ezért összesen 3,3 milliárd forintnyi támogatást követelhet vissza az EU az országtól.
Az OLAF által vizsgált ügyek Homolyánál összeférhetetlenségi ügyek voltak, a lényegük, hogy Homolya céges érdekeltségein keresztül több közbeszerzés előkészítésében is részt vett tanácsadóként, majd 2010-ben ügy nevezték ki az EU-s pénzosztást felügyelő állami szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesévé, hogy az általa előkészített projektek egy része még zajlott.
Homolya tehát egyszerre lehetett érdekelt a közbeszerzések előkészítésénél, végrehajtásánál és ellenőrzésénél.
Homolya 2012 óta nem az NFÜ elnökhelyettese, de az utóbbi években is több olyan állami posztot töltött be, amelynek komoly befolyása volt az EU-s forrásokon alapuló magyar fejlesztéspolitikára. Az NFÜ-s évek után a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként felügyelte az EU-s pénzek osztását, később Lázár János közbeszerzésekért felelős miniszteri biztossá nevezte ki, majd miniszterelnöki és kormánybiztos is lett, valamint megkapta a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöki posztját is.
Annak ellenére, hogy a közbeszerzési politikát irányító állami csúcsszerveknél Homolyának már nincsenek pozíciói, nem tűnik úgy, mintha a befolyása megszűnt volna.
A Közbeszerzési Hatóság elnöki kabinetvezetője ugyanis 2016 januárja óta Szűcs Gabriella, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Homolya személyi titkáraként dolgozik.
Miután Homolyát 2017-ben közlekedéspolitikai államtitkárrá nevezték ki, Szűcs Gabriella feltűnt a Homolya által felügyelt Magyar Közút Felügyelőbizottságában is, méghozzá elnöki pozícióban.
Hogy Homolyának van-e befolyása a Közbeszerzési Hatóságnál, azért nem mindegy, mert most is van céges érdekeltsége a közbeszerzési tanácsadói piacon, ezen kívül, ahogy ebben a 2015-ös egészségügyi közbeszerzési kartellről szóló cikkben megírtuk, még Homolya feleségének is van olyan céges érdekeltsége, ami indulhat közbeszerzéseken (mint ahogy 2015-ben, amikor még Homolya felesége hivatalosan nem volt tulajdonos) indult és tarolt is.
Szűcs Gabriella pozícióinak összeférhetetlenségéről megkérdeztük az NFM-et és a Közbeszerzési Hatóságot is, utóbbitól ezt a választ kaptuk:
"Szűcs Gabriella a Közbeszerzési Hatóság vezetősége megkeresésére 2016. január 15-el kezdte meg munkaviszonyát a Hatóságnál, azóta lát el elnöki koordinátori feladatokat. A Közbeszerzési Hatóság tisztában volt vele, hogy Szűcs Gabriella más államigazgatási pozíciót is betölt, a korábban létrejött munkakörrel azonban semmiféle összeférhetetlenséget nem tárt fel és álláspontunk szerint jelenleg sem áll fenn."
Összeférhetetlenség az NFM szerint sincs, ők azt írták, "Homolya Róbertnek semmilyen formában és mértékben nincs befolyása a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkájára, Szűcs Gabriellával KH elnöki koordinátori teendőiről, feladatairól nem egyeztet". Ezen kívül megkérdőjelezték a Homolya ügyeiről szóló OLAF jelentés állításait is.
"A félkész OLAF jelentés nyilvánvalóan egy brüsszeli kampányjelentés.
Az OLAF »észlelései« több ponton tévesek, Homolya Róbert a támogatói döntések meghozatalában sem bírálóbizottsági tagként, sem döntéshozóként nem vett részt, az általa és érdekeltségei által végzett tevékenységek még a kinevezése előtt megszűntek. Az OLAF összeférhetetlenséggel kapcsolatos álláspontja teljességgel zavaros, nem jelöli meg, hogy az állítólagos összeférhetetlenség miben nyilvánult meg, annak milyen következményei voltak. Homolya Róbert a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyik vezetőjeként 2010 nyara óta több ezer milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez segítette hozzá Magyarországot, a magyar pályázókat."
Maga Homolya az OLAF által vizsgált közbeszerzéseket "bagatell ügyeknek" nevezte a Hír TV-nek kedden adott nyilatkozatában.
Homolya Róbert befolyása egyébként annak ellenére töretlen 2010 óta, hogy többször már a kormányzaton belül is támadták. Egy volt NFÜ-s visszaemlékezése szerint például amikor Lázár János 2013 augusztusában átvette az NFÜ vezetését, az első vezetői értekezleten agresszívan nekiment Homolyának, azt mondta neki, hogy
nagyon húzza meg magát azok után, amit addig kavart.
Aztán Homolya nem csak hogy maradhatott a pozíciójában, de egyre fontosabb megbízásokat kapott Lázártól, ahogy később a Lázár kormányon belüli ellenfelének számító Seszták Miklós minisztériumában még magasabb rangban intézhette tovább a fejlesztési pénzek elosztását. A Simicska által ellenőrzött NFÜ idejében is Szűcs Gabriellához fűződő kapcsolatával magyarázták Homolya csapatának hatékonyságát, Szűcs akkoriban a Közbeszerzési Döntőbizottságban dolgozott, ahová sokszor hiába fellebbeztek a közbeszerzésekből kiszorított pályázók.
|
[
"Homolya Róbert",
"Szűcs Gabriella"
] |
[
"Lázár János",
"Seszták Miklós"
] |
|
2011. 11. 15., 16:47
Utolsó módosítás:2011. 11. 15., 17:44
A horvát választási kampányban a Mol-ügy eddig a vártnál kisebb súlyt kapott. Ennek részben az az oka a Political Capital elemzése szerint, hogy a nagy és esélyes pártok között nincs jelentős véleménykülönbség a témában: a HDZ és az SDP is zászlajára tûzte az INA védelmét. Másrészt valamilyen szinten minden nagy párt belekeveredett a Mol vélt vagy valós horvátországi ügyleteibe. Harmadrészt a kampány legfontosabb témája a HDZ-hez kapcsolható különböző jelentős pénzügyi alapok ügye, amibe egyre inkább belekeveredik a jelenlegi miniszterelnök, Jadranka Kosor is: a vádak szerint a kormánypárt az ezekbe befolyó tisztázatlan pénzekből finanszírozta kampányait.
Az elemzőcég emlékeztet rá, hogy a Mol év elején nyilvános ajánlattétel útján próbált többséget szerezni az INA-ban. Az akció azonban sikertelen volt, a horvát nyugdíjalapok, valamint néhány "titokzatos" külföldi befektető ráígért a Mol ajánlatára. A Hanfa (a horvát pénzügyi felügyelet) nem sokkal ezután megtiltotta az INA-részvények adásvételét a zágrábi tőzsdén, és piaci manipuláció vádjával eljárást kezdeményezett a Mol helyi vezetői ellen, mert feltételezésük szerint a külföldi befektetők mögött valójában szintén a Mol állt. Ez azért is kockázatos lehet a magyar vállalat számára, mert a felügyelet konkrétan megnevezte Áldott Zoltánt, az INA Mol által kinevezett vezetőjét, így Hernádi mellett a második ember is a támadások kereszttüzébe került. A tilalom azóta is tart, és várhatóan még jó ideig fennmarad. A Mol éppen ezért nem tud többséget szerezni az INA-ban, így a horvátországi pártokon nincs nyomás az azonnali cselekvés érdekében.
A Mol azonban nem lehet nyugodt horvátországi helyzetét illetően: továbbra is az a kérdés, hogy mennyire súlyos veszteségeket szenved majd el a korrupciós botrány kirobbanása miatt. A cég számára a helyzet egyetlen, hosszú távon megnyugtató megoldása az lenne, ha meg tudná szerezni az INA 51 százalékát. Ebben az esetben ugyanis a menedzsmentjogokat garantáló 2009-es megállapodás felmondása sem járna komolyabb negatív következményekkel. Ugyanakkor részben a botrány miatt minden politikai erő elkötelezte magát az INA megvédése mellett. Egyértelmû tehát, hogy a horvát kormány mindent megtesz majd a Mol-többség megakadályozása érdekében. Amennyiben a magyar vállalat nem tudja megvédeni magát a horvátországi vádakkal szemben, az nemcsak Hernádi Zsolt pozícióját, de az egész horvátországi együttmûködést is veszélybe sodorhatja.
A helyzet valódi rendezésére csak a decemberi választások után kerülhet sor, és a Molnak nagy valószínûséggel már egy teljesen más összetételû kormánnyal kell majd kiegyeznie. A jelenlegi helyzetben tehát úgy tûnik, hogy a kormányváltást követően azonnal támadások érhetik a Mol horvátországi érdekeltségeit. A legvalószínûbb forgatókönyv szerint a magyar vállalat több szinten is veszít majd a 2009-es megállapodás garantálta jogosítványokból, és vélhetően nem tud abszolút többséget szerezni az INA-ban. Ugyanakkor a horvát olajcégnek továbbra is szüksége van a Mol befektetéseire, így a magyar vállalat megtarthatja jelenlegi részvénypakettjét, és a korábbiaknál ugyan szûkebb jogosítványokkal és kedvezőtlenebb feltételekkel, de tovább irányíthatja a horvát olajcéget - írja a Political Capital.
|
[
"Hernádi Zsolt",
"Áldott Zoltán"
] |
[
"Jadranka Kosor"
] |
A korábbi hírekkel szemben megvan a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Földrajzi Intézetében Gyurcsány Ferenc sógorának 1980-ban írt szakdolgozata - írta csütörtökön a Pécsi Újság.
A hírportál beszámolója szerint Rozs Szabolcs dolgozatát csütörtök délelőtt találták meg az intézményben. Ennek - emlékeztetett a Pécsi Újság - azért van jelentősége, mert a volt miniszterelnök négy évvel később azonos, A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címen írt diplomamunkájának bírálata már előkerült.
Rozs Szabolcs szakdolgozatának otthon őrzött példányát a múlt héten mutatta be a Hír Tv, Gyurcsány Ferenc azonban megkérdőjelezte a dokumentum hitelességét, mondván, hogy az nem hivatalos, nem iktatta az egyetem. A politikus az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerda este azt mondta: elképzelhető, hogy azt az ő "ellopott" szakdolgozata alapján, utólag állították össze, ismerve 1984-es diplomamunkájának ma is fellelhető bírálatát, az abban megfogalmazott hibákat, hiányosságokat. Egyúttal hangot adott annak a meggyőződésének, hogy diplomamunkáját és sógoráét is ellopták az egyetemről, mondván nehezen hihető, hogy véletlenül éppen ez a kettő tűnt el.
A Pécsi Újságnak csütörtökön több forrás is megerősítette, hogy az egyetemen megtalálták az iktatott Rozs-dolgozatot, ugyanakkor a portál azt írta: mindannyian hozzátették, szigorú dékáni utasítást kaptak arra, hogy mivel a PTE feljelentése miatt nyomozás indult az ügyben, nem nyilatkozhatnak.
A Hír Tv Célpont című műsorában múlt pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi, a politikus első feleségének bátyja is megerősítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány később ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfő a Hír Tv kérdésére azt mondta: valószínűleg olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát, és merített is belőle. Később ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte.
A Hír Tv vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, ebben már azt állítva: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal. A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt főiskolai szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.
Gyurcsány Ferenc május elsejei beszédében képtelennek nevezte a plágiumvádat, és azt közölte: nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált.
A Demokratikus Koalíció elnöke szerda este az ATV-nek adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét. Úgy fogalmazott: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát.
Kitért arra is, hogy a plágium csak úgy bizonyítható, ha két dolgozat megegyezik, mivel azonban mind az ő diplomamunkája, mind egykori sógoráé, Rozs Szabolcsé eltűnt a pécsi egyetemről, az ügyben csak sejtetni vagy gyanúsítgatni lehet. Megnyugtatónak nevezte ugyanakkor, hogy a PTE kiterjeszti az intézményben és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét, így a testület az ő szakdolgozatának eltűnésével és az azzal kapcsolatos plágiumgyanúval is foglalkozik majd. Szerinte tisztességes és hiteles vizsgálatot csak az egyetem folytathat arról, hogy az ellene felhozott vád igaz-e, bizonyítható-e.
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Geresdi István",
"Rozs Szabolcs"
] |
Vincze Ferenc Tibort, Döge község volt polgármesterét vesztegetés miatt ítélték el. Csaknem négy év szabadságvesztés vár rá.
Május ötödikén, csütörtökön kellett volna jelentkeznie a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben Vincze Ferenc Tibor volt dögei polgármesternek, hogy megkezdje szabadságvesztésének letöltését, de az egykori politikus nem jelent meg a börtönben. Elképzelhető, hogy napokon belül körözést adnak ki ellene.
Vincze Ferenc Tibort a Debreceni Ítélőtábla vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében jogerősen bűnösnek találta, ezért idén három év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre és nyolcmillió forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet szerint a 230 milliós dögei iskolafejlesztés kapcsán Vincze Ferenc Tibor polgármester - aki 1990 és 2010 között irányította a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falut - 20 millió forintot kért a Popovics és Társa Kft. ügyvezetőjétől a kivitelezés elnyeréséért, illetve azért, hogy "rendben menjenek a dolgok" az építkezés során.
A cégvezető 2006-ban titokban rögzítette az erről szóló telefonbeszélgetést, amely során a polgármester arra is figyelmeztette őt, hogy az összegnek csak egy része, nyolcmillió forint van "letudva", a fennmaradó pénzt pedig követelte a vállalkozótól. A polgármester függetlenként irányította Dögét, de 2006-ban a Fidesz támogatásával választották meg, ezért évekig szerepelt a Fidesz honlapján a párt által támogatott polgármesterek sorában.
A bírósági eljárás évekig húzódott, mert Vincze Ferenc Tibor egészségügyi és más okokra hivatkozva többször nem jelent meg a tárgyalásokon. Börtönbüntetését már egy hónappal ezelőtt meg kellett volna kezdenie, de egészségügyi okok miatt halasztást kért. Úgy értesültünk, hogy ha a behívó ellenére továbbra sem jelentkezik a börtönben, akkor azt kockáztatja, hogy esetleges jó magaviselete miatt hamarabb szabaduljon.
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[] |
Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni.
Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt.
A washingtoni bírák szerint a Hernádiék elleni korrupciós per koronatanúja megbízhatatlan, a bizonyítékok nem elégségesek, így az elmarasztaló ítélet nem volt megalapozott.
Hat éve egy genfi bíróság is ugyanerre jutott.
Magyar idő szerint kedden este jelent meg a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID), a Világbank mellett működő nemzetközi bíróságnak az ítélete a horvát állam és a MOL közötti perben.
Ez a bírósági eljárás még 2013-ban indult, de párhuzamosan több jogi fórumon is futott az ügy. Ez a mostani ítélet alapvetően arról szól, hogy a horvát állam szerződést szegett, mert nem vette át a MOL által megvásárolt INA energetikai cég gázüzletágát, pedig ez szerepelt a privatizációs megállapodás egy kiegészítésében.
Ezért a horvát államnak komoly kártérítést kell fizetnie a MOL-nak, kamatokkal együtt mintegy 236 millió dollárt (közel 100 milliárd forintot). A horvát állam legfeljebb azzal vígasztalódhat, hogy a MOL eredetileg ennél is magasabb, 1,1 milliárd dolláros kártérítést követelt.
Ugyanakkor az ítélet igen kellemetlen a horvát igazszágszolgáltatásra nézve. A horvát állam azzal érvelt, hogy a szerződés korrupcióban fogant, és ezért nem kellett betartania. A horvát bíróság egy korábbi ítélete szerint ugyanis Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója lefizette Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt, hogy a MOL számára kedvezően módosítsák a privatizációs szerződést. E módosítások alapján a magyar székhelyű társaság egyedül gyakorolhatja a menedzsment jogokat, azaz belátása szerint nevezheti ki az INA főnökeit. Ugyanebben a körben, 2009-ben írták alá a megállapodás arról is, hogy az INA akkoriban veszteséges gázüzletágát átveszi a horvát állam. Ettől azonban a horvát kormány elállt, miközben arra kötelezte az INA-t, hogy a stratégiai gáztárolójából a piaci árnál olcsóbban adja el a gázt az állami elektromos műveknek.
A washingtoni ICSID nem fogadta el a horvátok érvelést, mert nem látta bizonyítottnak, hogy valóban korrupció történt, úgyhogy erre hivatkozva nem állhatott volna el a gázügyi megállapodástól a horvát kormány.
Ez már a második nemzetközi bíróság, amelyik nem látja megalapozottnak a horvát korrupciós vádakat ebben az ügyben. 2016-ban az ENSZ égisze alatt működő, genfi UNCITRAL nevű választottbíróság ugyanerre jutott (azt a pert a horvát állam indította a MOL ellen, míg a mostanit a MOL indította a horvát állammal szemben).
Mind a hat évvel ezelőtti genfi, mind a mostani washingtoni ítélet kitér arra, hogy a horvátországi korrupciós perben koronatanúnak számító Robert Jezic üzletember vallomása megbízhatatlan, és a horvát bírák által figyelembe vett bizonyítékok nem megalapozottak. A MOL értelmezése szerint a két nemzetközi ítélet világosan kimondja, hogy Hernádi Zsolt ártatlan.
Hernádi Zsolt Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA
2011-ben indult a horvátországi per
A horvát bíróságok kétszer is tárgyalták egyébként az ügyet, az első körös elmarasztaló ítéletet ugyanis a horvát alkotmánybíróság eljárási hibák miatt megsemmisítette.
A második körben az elsőfokú ítélet 2019-ben, a másodfokú tavaly született, és mindkettőben bűnösnek találták Sanadert és Hernádi Zsoltot is. Sanader (más ügyek miatt is) börtönben van Horvátországban, Hernádi Zsoltot viszont nem adta ki Magyarország, mert 2012-ben itthon már felmentették ugyanebben az ügyben, egy hazai eljárásban. Hernádi azonban továbbra sem hagyhatja el Magyarországot, mert a horvát állam nemzetközi körözést adott ki ellene, és elvben egy harmadik ország kiadhatja Zágrábnak a magyar üzletembert.
A MOL-nál azt remélik, hogy a mostani washingtoni ítélet nyomán a horvátok újra előveszik a korrupciós ügyet, és felmentik Hernádit, hiszen immár két nemzetközi bíróság is megállapította, hogy az ellene hozott horvát bírósági ítélet nem megalapozott.
|
[
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] |
[
"Robert Jezic",
"Kovács Tamás/MTI/MTVA"
] |
Az Európai Unió és a civil szervezetek figyelmeztetései ellenére, évről évre romlik Magyarország korrupciós indexe. A "könnyen jött" uniós pénzek táptalaján gombamód szaporodnak el a közbeszerzésekben tetten érhető csalások, túlárazások, célzott pályázatok. Különösen sokat rontott a helyzeten, hogy az utóbbi években a kormány nem fékezte le a korrupciót, hanem intézkedéseivel elfogadottá tette azt. Az unió megállapításait a korrupciókutatók is megerősítik: nálunk csökken az átláthatóság, egyre távolodunk Európától.
Korrupció, az ha valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. A társadalomnak, a gazdaságnak nincs olyan szeglete, ahol ne találkoznánk olyan példákra, amelyek ezt a definíciót igazolják. Bár Magyarország - egy világméretű felmérés szerint - a közepesen korrupt országok közé tartozik, az uniós ragsorban azonban elég hátul kullogunk. Mivel célszerű a hozzánk közel álló, illetve szomszédos országok eredményeihez hasonlítani a sajátunkat, - így a kormányzati megítéléssel szemben - a társadalom súlyosnak ítéli Magyarország korrupciós helyzetét.
Korupciótípusok a kozbeszerzésekben - Nyomásgyakorlás egy ajánlattevő sikeréért - Vesztegetés egy ajánlattevő helyzetbe hozásáért, a magas ár elfogadásáért - Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése - Hamis célt rögzítő ajánlatkérés - Az ajánlattévők körének korlátozása - Színlelt, a nyertest előre eldöntő kiírás - Ajánlattevő exkluzív informálása, vagy indokolatlan kizárása - Hamisan indokolt eredménytelenség - Ajánlat részrehajló értékelése - Kiírástól eltérő ajánlat elfogadása - Szerződés indokolatlan módosítása - Szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása - Indokolatlan pótmunka - Jogorvoslati kérelem benyújtásától elállás - Egy személy több cége ad ajánlatot ugyanarra - Előzetes kartell-megállapodás
A közvélemény hangját reprezentatív felmérések és több korrupciókutatással foglalkozó szervezet elemzése is megerősíti. Különösen a gazdaságban, a közbeszerzések számbavételével sikerült objektív módon kimutatni: a vártnál is gyengébb a verseny erőssége és magasabb a korrupciós fertőzöttség lehetősége.
Az Európai Unió is "felelős"
Az elmúlt években uniós támogatások címen a Magyarországra ömlő eurómilliárdok tovább erősítették a korrupciós hajlamot. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) közelmúltban ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy 2009 és 2015 között - az uniós támogatásokból finanszírozott - a 40 százaléknyi közbeszerzés a korrupció magasabb szintje mellett valósult meg, mint azok, amelyekben nem volt ilyen támogatás. A CRCB kutatócsoportja jelentésében átfogó képet és meglepő következtetéseket tárt az érdeklődők elé a hazai közbeszerzések világáról. A kutatók több mint 127 ezer eredményes szerződés 135 ezer nyertes ajánlattevőjének – bárki számára elérhető - adatait rendezték elemezhető adatbázisba. A szerződések nettó összértéke a vizsgált hét évben összesen 12271 milliárd forintot tett ki. Az Európai Unió által finanszírozott szerződések nettó értéke pedig 6311 milliárd forintot ért el ebben az időszakban, ami az összes szerződés értékének 51 százaléka volt.
Ennek az adatbázisnak az alapján a kutatók vizsgálták a közbeszerzésekben érintett szereplőket, a közpénzek elköltésének szabályosságait, a verseny érvényesülését, a közbeszerzések árait, és a közbeszerzésekhez gyakran kapcsolódó korrupciós jelenségek természetét, valamint azt is, hogy ezek a jelenségek hogyan változtak az időben.
A CRCB megállapításai szerint a magyar közbeszerzéseket 2009-2014 között mindvégig a korrupciós kockázatok növekedése jellemezte. 2015-ben - egyelőre magyarázat nélkül -, némi javulás volt megfigyelhető. A verseny nélkül (egy benyújtott ajánlat mellett) megvalósuló közbeszerzések aránya a 2009-2010 között jellemző 30 százalék felett volt, ami 2011- 2013-ban 26-27 százalékra csökkent, majd újra emelkedni kezdett, és 2014-2015-ben már újra 31-32 százalékot ért el. (Az uniós átlag 21 százalék volt.) A 2009-2015 közötti időszak egészében a magyar közbeszerzések 30 százaléka verseny nélkül bonyolódott le. E tekintetben a "legfertőzöttebb" területnek az informatikai szolgáltatások és termékek piacán végrehajtott közbeszerzési pályázatok bizonyultak, ahol 64-68 százaléknyi rész bonyolódott le verseny nélkül.
Vastagon fog a ceruza
A túlárazás erősödött és gyakoribbá vált, ami a verseny gyengülését és a korrupciós kockázatok növekedését feltételezi - írja a tanulmány. Tóth István János közgazdász, a kutatócsoport vezetője a Portfólió múlt heti konferenciáján kifejtette, hogy ahol van ártorzítás, ott annak a becsült értéke 130-320 százalék közötti. A verseny nélkül lebonyolított közbeszerzések aránya 2009-2011-ben magasabb volt az uniós projekteknél, majd 2012-2013-ban alacsonyabb lett, 2014-2015-ben pedig nem tért el számottevően a hazai projektekre jellemző aránytól. A teljes időszakban az uniós támogatásokkal lebonyolított közbeszerzések 31 százalékánál nem volt verseny! Ezek korrupciós kockázati szintje - 2009-től eltekintve - mindvégig magasabb volt, mint a hazai finanszírozásúaké. A túlárazás jelensége sokkal gyakoribbnak, illetve nagyobb mértékűnek bizonyult az uniós közbeszerzéseknél, mint a többieknél - állapították meg a kutatók.
A nyerő MGTS cégek
A CRCB kutatói az elemzés során négy, a médiában gyakran szereplő és kormány közeli jelzővel illetett szereplő - Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos - érdekeltségeibe tartozó 66 cég megjelenését is megvizsgálták a közbeszerzési eljárások nyertesei között. (Egyébként a négy vezetéknév kezdőbetűiből MGTS mozaikszót alkotva említik őket.) Az elemzés kimutatta, hogy az MGTS cégek nagyobb arányban részesedtek az Európai Unió által finanszírozott projektekből, mint a többi cég. Így 2009 és 2015 között az MGTS cégek által nyert közbeszerzések 56,2 százalékát finanszírozta az Európai Unió, míg a többi cég esetében ez az arány csak 40,6 százalékos volt. Az MGTS cégek jellemzően olyan területeken aktívak, amelyeken a nagy volumenű projektek a dominánsak (például ilyen az építőipar), és amelyeken a beszerzések jellemzően uniós finanszírozásból valósulnak meg. Az MGTS cégek által közbeszerzésekből kapott összegek túlnyomó részéhez (84-97 százalékához) 2009 és 2014 között olyan közbeszerzési eljárásokban jutottak, amelyeket az Európai Unió támogatott. Viszont 2015-re 50 százalék alá szorult az EU által finanszírozott közbeszerzések aránya!
Egyre romló helyezések Magyarország ez elmúlt négy év alatt három helyet rontva az 51. a 168 országot sorba állító Korrupció érzékelési index ranglistán. A Tarnsparency International (TI) által évente publikált elemzés szerint a régiós társak sorra jobb helyezést értek el, csupán Románia és Bulgária van mögöttünk, de keleti szomszédunk rövid időn belül leelőzhet bennünket. Mindez kihat a versenyképességre is, a World Economic Forum versenyképességi rangsorában ugyancsak három helyet léptünk - hátrafelé. A romló mutatókért nagyban felelős a centralizált politikai és gazdasági rendszer - vonta meg következtetését a TI. Ma már széles körben bizonyított, hogy rendszerszintűvé és több esetben legalizálttá is vált a korrupció. A gazdaságban eluralkodott a járadékvadászaton alapuló bennfentes (haveri) államkapitalizmus, nagyfokú bizonytalanság jellemzi az üzleti környezetet, és nem csoda, hogy ilyen körülmények között csökkenő mértéket mutat az amúgy is alacsony beruházási ráta - írja a TI.
A tanulmány azt is bemutatta, hogy az MGTS cégek 2009-2012 között 1,7-4,3 százalékban részesedtek a magyar közbeszerzéseken keresztül kifizetett összegekből, ugyanakkor 2009-2013 között a részesedésük gyorsuló ütemben nőtt, és 2013-ban ez az arány elérte a közbeszerzéseken keresztül elköltött összeg 11 százalékát.
Nem meglepő, hogy a tanulmány számszerűsítve is bemutatta, hogy mit jelent az, ha valaki elveszti a miniszterelnök barátságát. Simicska Lajos cégei, a nagyvállalkozó és Orbán Viktor kormányfő közötti tavalyi affér előtt, vagyis 2013-ban 73, 2014-ben pedig 65 közbeszerzést nyertek el, és ez zuhant az elmúlt évben 8 darabra, ezzel párhuzamosan viszont a másik három vállalkozó (Mészáros, Grancsi, Tiborcz) nyertes projektjeinek száma ugrásszerűen megnőtt.
Brüsszel elégedetlen Magyarország versenyképessége tekintetében a korrupció az egyik legfőbb megszüntetendő probléma - erősítette meg az Európai Bizottság (EB) is a Világgazdasági Fórum által már korábban megfogalmazott kritikát. Az EB legutóbbi országjelentésében hosszan sorolta mit nem teljesített e téren az Orbán-kormány a korábban tett vállalásaiból. Bár a kabinet megújította a 2015-2018 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Korrupcióellenes Programot, de abból olyan lényeges elemek maradtak ki, amelyek miatt továbbra is "lyukas" a rendszer. Így nincs terv a közintézményeket sújtó korrupció megelőzésére, továbbra sem vizsgálja felül a kormány, hogy milyen intézkedésekkel javítható a bejelentők megtorlással szembeni védelme és nyoma sincs a beígért e-közbeszerzésnek. Adós maradt a kabinet a vagyonnyilatkozati rendszer felülvizsgálatával. Sérelmezi az EB, azt is, hogy a tavaly bevezetett változtatásokkal nemhogy javultak volna az információkhoz való nyilvános hozzáférés lehetőségei, hanem ezzel ellentétes folyamat zajlott le: szűkültek. Kritizálja az Európai Unió azt is, hogy a magas szinten elkövetett korrupciónak csupán kivételes esetekben van büntetőjogi következménye. Az üzleti élet szereplőinek megítélése szerint bár kissé csökkent a közbeszerzési korrupció, de a helyzet még így is kedvezőtlenebb az uniós átlagnál - állapította meg az EB. Tavaly a magyarországi vállalkozások 81 százaléka gondolta úgy, hogy a korrupció elterjedt (az uniós átlag 71 százalék). Jelentős számú üzleti válaszadó fejezte ki aggodalmát a közbeszerzésekben tapasztalható korrupció miatt: 60 százalékuk tett említést az adott cégekre szabott feltételekről, 52 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy elterjedt jelenség az összejátszással történő ajánlattétel. A közelmúltban közbeszerzési eljárásban részt vett üzleti szereplők mintegy 27 százaléka a korrupciót tette felelőssé azért, hogy vállalata nem nyert meg egy közbeszerzési eljárást, vagy nem ítéltek oda számára egy közbeszerzési szerződést.
Ahol csaknem minden kiírás fertőzött
Gyakorlati oldalról közelítve derítette fel a K-Monitor a közbeszerzések visszásságait. Vizsgálódásaikat a 2015 végén élesített kockázatjelző-rendszer, a "redflags" segítette, amely már közel 16 ezer közbeszerzési hirdetményt fésült át. A K-Monitor közpénzfigyelő iroda, a Petabyte és a Transparency International Magyarország egy olyan rendszert fejlesztett ki, amely a korrupciógyanús tendereket több mint 40 szempont alapján vizsgálja. A programnak köszönhetően már az ajánlati szakaszban ki lehet szűrni a problémás pályázatokat. Az értékelések szerint a vizsgált nagy közbeszerzők elmúlt 3 évben megjelent ajánlati felhívásainak több mint 90 százaléka gyanús - jelentette be Koncsik Anita a K-Monitor munkatársa.
A K-monitor tanulmányában szemléletes grafikonokon mutatja be, hogy a legnagyobb összegben tenderező Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felhívásai hány sebből véreznek, vagy miért problémás a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kitöltési gyakorlata. Az így feladott gyanús hirdetményeknek köszönhetően több milliárd forint vándorolhatott kétes hátterű nyertesekhez - írja közleményében a K-Monitor.
A NIF Zrt. botrányos kitöltési gyakorlatát szinte minden esetben ugyanannak az 5-6 szempontnak a kombinációi adják (kiemelt hangsúlyt fektetve arra, hogy a szakmai tapasztalat mellett általában versenykorlátozó földrajzi szempont is szerepeljen az alkalmasság előírásakor). A BKK Zrt. kifejezetten szeret korlátozó alkalmassági követelményként túlságosan hosszú szakmai tapasztalatot előírni az igazán zsíros beszerzéseknél, így érve el azt, hogy az eljárásban csak 1 vagy 2 ajánlat között kelljen döntenie. Az MNV Zrt. a beszerzendő mennyiséggel való trükközés mellett a hirdetmény nélküli eljárásokat preferálja.
Az elmúlt 3 évben a NIF Zrt. 225 hirdetményben 765 milliárd forintot, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 156 hirdetményben 150 milliárdo , az MNV pedig 41 hirdetményben 91 milliárdot költött el.
|
[
"Simicska Lajos",
"Tiborcz István",
"Mészáros Lőrinc",
"Garancsi István"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Koncsik Anita",
"Tóth István János"
] |
Rogán Antal szerint az V. kerületi önkormányzat üzlethelyiség-értékesítéseiből származó bevétel nélkül nem alakulhatott volna ki egy európai léptékű Belváros.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, korábbi V. kerületi polgármester erről hétfőn beszélt újságíróknak az ellenzéki politikusok által vitatott belvárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatban. Rogán Antal a tájékoztatót egy leromlott állapotú, üresen álló, önkormányzati tulajdonú épületben, a Szent István tér 15. szám alatt tartotta, amelyre – mint mondta – évek óta nem találnak új bérlőt vagy új tulajdonost.
A bérlők tulajdonjogot kaptak
A volt polgármester az ingatlaneladásokról szólva hangsúlyozta: azzal, hogy a kerület tulajdonjogot adott a bérlőknek, lehetővé vált több – rossz állapotban lévő – belvárosi utca, tér és épület önkormányzati rekonstrukciója, a korábbi bérlők pedig jelentős ráfordítással felújították a "végtelenül leromlott állapotú" üzlethelyiségeket, éttermeket, így kialakulhatott "egy igazán nívós környezet".
Ha a bérlőknek nem adtak volna tulajdonjogot, ezek a felújítások nem történtek volna meg – jelentette ki.
Az ingatlanok értékesítési árával kapcsolatban Rogán Antal azt mondta, "nem palotákat adtunk el, hanem mélységesen leromlott állapotú ingatlanokat".
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Rogán Antal: A döntést törvényesnek ítélték
Hozzátette továbbá, hogy a lakástörvény és a polgári törvénykönyv világosan szabályozza, milyen jogai vannak a bérlőknek – például milyen kedvezmény jár nekik –, az önkormányzat pedig ezeket egyetlen bérlőtől sem tagadhatta meg.
Azt is megjegyezte, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány hatóságai megvizsgálták az önkormányzat döntéseit, rendeleteit, és törvényesnek találták őket. Ehhez képest "ma Bajnai pártjának az emberei támadnak engem" – emelte ki.
A tájékoztató után a politikus körbevezette az újságírókat az épületben, bemutatva, milyen állapotban vannak az ingatlan helyiségei. Rogán Antal az Indexnek és a Magyar Hírlapnak is nyilatkozott hétfőn a belvárosi ingatlanügyekről.
Az euró bevezetésének feltételei 2020-ra teljesülhetnek
A Fidesz-frakcióvezetője szerint 2020-ra teljesülhetnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei, de ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mert úgy látja, az ország nem jól, hanem inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek.
A politikus erről hétfőn nyilatkozott újságíróknak, miután a Magyar Hírlapnak adott interjúban arról beszélt, hogy reálisan 2018 és 2020 között kerülhet a magyar gazdaság, a magyar állam abba a helyzetbe, hogy dönthessen arról, bevezeti-e az eurót.
Magyarország rosszul járna az euróval
Ezt a hétfő délutáni tájékoztatón is megerősítette, inkább 2020-at említve lehetséges dátumként. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy személyes meggyőződése szerint Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót, mert azzal inkább rosszul járna. Ezt azzal indokolta, hogy a már a közös pénzt használó közép-európai országok sem jártak vele egyértelműen jól. Példaként említette, hogy Szlovénia gazdasága komoly bajba került, Szlovákiában pedig magas áremelkedés kísérte az euró bevezetését.
Ezért csak megfontolt döntést szabad hozni az ügyben – jelentette ki a frakcióvezető, jelezve, hogy a közös pénz bevezetése alaptörvény-módosítást is igényelne, hiszen az alkotmány ma kimondja: Magyarország fizetőeszköze a forint. "Hogy ezt milyen formában kell meghozni, elég-e hozzá a parlament vagy esetleg egy népszavazás, ezt szerintem akkor kell megfontolni, hogy ha odaérkezünk, 2020 még odébb van" – fogalmazott Rogán Antal.
Szerinte addig az a legfontosabb, hogy Magyarországon a következő években is alacsony legyen a költségvetési hiány, és tartsák a gazdasági növekedést.
Konzultáció kell a bankok és az autóhitelesek között
A svájci frankban eladósodott autóhitelesek ügyében a fideszes politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok elszámoltatása rájuk is vonatkozik, így májusban náluk is "pénz áll a házhoz". Reméli, hogy ez önmagában elég segítség lesz ahhoz, hogy a mostani árfolyam-növekedés hatásait jelentősen kompenzálja. Rogán Antal más lépést nem lát szükségesnek a következő időszakban, de konzultációra szerinte szükség van a bankok és az autóhitelesek között.
A frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke megerősítette egyúttal azt is, hogy az érdekképviseleteket kérdezné arról, miért nem jelentkezik a termékek árában a benzinárcsökkenés. Elmondta: azt szeretné szorgalmazni náluk, ajánlják a tagjaiknak – például a pékségeknek –, hogy fontolják meg az árcsökkentést.
Jó viszonyt kell ápolnunk az Egyesült Államokkal
Azzal kapcsolatban, hogy hétfőn érkezett Budapestre Colleen Bradley Bell, az új amerikai nagykövet, Rogán Antal azt mondta: tisztelettel várják az új nagykövetet, és remélik, hogy személyében a magyarok jó barátja érkezik Magyarországra. Hozzátette: bízik abban is, hogy a következő hetekben lesz mód az esetlegesen problémás kérdések áttekintésére, mert Magyarország abban érdekelt, hogy jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal, mint az egyik legrégebbi szövetségesével. Szerinte ebben segítséget jelent, hogy végre nagykövet, nem pedig ügyvivő vezeti a követséget.
|
[
"Rogán Antal"
] |
[
"Colleen Bradley Bell",
"Máthé Zoltán"
] |
Kaszanyi József mendei polgármester és családtagjai is kaptak támogatást attól az uniós pénzosztó egyesülettől, amelynek az élén a politikus áll. Ő vezeti a pályázatokat elbíráló bizottságot is.
A Pest megyei Mende független polgármestere az idén rossz ütemben vitte üdülni a családját. Kaszanyi József éppen akkor tett közzé óceánparti képeket Afrikából, amikor Orbán Viktor önmérsékletre intette a tehetős magyarokat, azt kérve, halasszák el luxusutazásaikat, mert olyan vírusvariánsokat hozhatnak haza, melyekkel bajba sodorhatnak másokat. A miniszterelnöki figyelmeztetés megszegését bizonyító, a Tanzániához tartozó Zanzibáron készített képeket Hadházy Ákos ellenzéki képviselő tette közzé március végén, amivel egy csapásra országos hírnevet szerzett a polgármesternek.
A kőműves végzettségű Kaszanyi József 2010-ben váltott politikára, azóta vezeti a négyezer lakosú községet. Legutóbb, 2019-ben ellenfél nélkül indult a posztért, és természetesen újraválasztották.
A polgármester az elmúlt időszakban magánvállalkozásai gyarapításában is sikeres volt. Mendén és Gyömrőn három dohánybolt van a nevén, a résztulajdonában álló Szetam Kft.-n keresztül pedig két CBA élelmiszerbolt is érdekeltségébe tartozik. A Szetam Kft. a cég honlapja szerint főként épületfelújítási és -befejező munkákkal foglalkozik. Telephelyének modernizálására 2018-ban közel 60 millió forint állami támogatást kapott a Pest megyei területfejlesztési program keretében a Pénzügyminisztériumtól.
Hadházy szerint a polgármester a családjával együtt legalább 140 millió forint EU-támogatást söpört be különböző jogcímeken. A vidékfejlesztési programból falusi vendégházat és vágóhidat építhettek. Hadházy Ákos a minap arról írt a Facebookon, hogy az apartmanház szobáit a piaci ár sokszorosáért, 80 ezer forintért hirdetik fejenként egy éjszakára az egyik szálláskereső oldalon. Az ellenzéki politikus azt feltételezi, hogy talán szándékosan akarják távol tartani a vendégeket, és valójában más céllal hasznosítják az épületet, amelyet azonban három évig szállásként kell üzemeltetni a támogatás fejében.
A bal szélen Kaszanyi József a vecsési böllérversenyen Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő (a jobb szélen) csapatában:
A 24.hu információja szerint a Kaszanyi család egyik bevételi forrását a LEADER program uniós pénzei jelentették. Ami azért is figyelemreméltó, mert a LEADER-pénzek elosztására a polgármesternek jelentős befolyása van a Tápió menti térségben, tekintve, hogy 2015 óta ő vezeti a Hajt-a Csapat Egyesületet, amely 26 település összefogásával végzi az uniós támogatások koordinálását.
A LEADER az Európai Unió legrégebbi pénzosztó programja Magyarországon. Célja, hogy a nyugati EU-tagországokhoz hasonlóan a helyi társadalom megkérdezésével használják fel a vidék fejlesztésére szánt kisebb összegeket. Ezért olyan szervezetrendszert alakítottak ki, amelyben a helyi politikai és gazdasági szereplőknek, valamint a civil szervezeteknek is helyet adtak. Minden kistérségben létrehoztak egy "helyi akciócsoportot", ahová tagként egy-egy képviselővel bekerültek az önkormányzatok, a kistérség vállalkozói és a civilek. A forrásokat pályáztatás útján osztják szét.
2008-ban ilyen LEADER-szervezetként alapította meg tizennégy Tápió menti település a Hajt-a Csapat Egyesületet. Mende és néhány további település 2012-ben csatlakozott az alapítókhoz, miután saját szervezetük, a Strázsa-Felső Tápió Nonprofit Kft. becsődölt. Három év múlva pedig Kaszanyi József lett a Hajt-a Csapat elnöke. Azóta nem csupán a szervezetet vezeti, hanem a bírálóbizottságot is, amelynek az a feladata, hogy rangsorolja a 670 millió forintos keretből támogatható helyi vállalkozás-, illetve településfejlesztési, turisztikai és egyéb projekteket.
A bizottságban világos a politikai irányvonal, a tagjai között van Tápiószecső volt fideszes polgármestere, aki egyben a helyi Fidesz-szervezet vezetője, Sülysáp fideszes alpolgármestere, a nagykátai Fidesz-szervezet elnöke, Úri fideszes polgármestere és a tápióbicskei Fidesz egyik vezetőségi tagja. Kaszanyi az egyetlen, aki független polgármesterként került be a körbe. Ennek ellenére az együttműködésre nem lehet panasz, hiszen ő és családtagjai többször is támogatáshoz jutottak.
A 24.hu összesítése szerint Kaszanyi József és testvére, Kaszanyi István, valamint Kaszanyi Vivien, a polgármester lánya összesen 35,5 millió forintot vehetett ki a vállalkozásfejlesztésre szánt 248 millió forintos keretből, vagyis ők hárman megszerezték a 26 településre jutó pénz 15 százalékát.
Megkerestük Kaszanyi Józsefet azzal, korrektnek tartja-e, hogy családjával ekkora arányban részesült a vállalkozásfejlesztési támogatásból, választ azonban nem kaptunk.
Kaszanyiék a legnagyobb összegű LEADER-támogatást egy pecsenyesütő technikai felszerelésének beszerzésére kapták. A pénzből ipari sütőket, pultokat, hűtőket vásároltak, a beszerzést pedig arra az építőipari cégre bízták, amely Mende kivitelezési közbeszerzéseinek rendszeres győztese.
Jó példája a pénzosztásnak a járvány előtti utolsó falunap megszervezése is. A Kaszanyi József által vezetett egyesület 11 millió forintot adott a LEADER-keretből a mendei rendezvényére, amelynek megszervezésével Kaszanyi helyettesét, a Hajt-a Csapat alelnökét, Tóth Istvánt bízták meg. Tóth a nagykátai Fidesz elnöke, Nagykáta tanácsnoka pedig szintén tagja a bírálóbizottságnak.
Információnk szerint a belterjes támogatási ügyek miatt kipattant belső vita vezetett oda, hogy a vezetők kirúgták a Hajt-a Csapat Egyesület egyik pályázati munkatársát. A felmondás miatt jelenleg is folyamatban van egy munkaügyi per a Budapest Környéki Törvényszéken. Litresits András ügyvéd (az MSZP delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban), a kirúgott munkavállaló jogi képviselője elmondta, az eljárás során több furcsa pénzügyi manőverre is fény derült. Például arra, hogy Tóth István egyéni vállalkozóként kétszer kapott tízmillió forint támogatást az egyesület LEADER-vállalkozásfejlesztési keretéből. Litresits szerint az egyesület eközben esetenként olyan szorult helyzetben volt, hogy saját tagjai, magánszemélyek és vállalkozók, valamint az önkormányzatok adtak neki kölcsönt. Hozzátette: éppen az egyik tanú által felmutatott kölcsönszerződés igazolta az ügyfele – az egyesület vezető tisztségviselői által kirúgott alkalmazott – ellen tett feljelentések megalapozatlanságát.
|
[
"Kaszanyi József",
"Kaszanyi István",
"Kaszanyi Vivien",
"Tóth István"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Litresits András",
"Szűcs Lajos",
"Orbán Viktor"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.