Split (3)

train · 7.19k rows

text stringlengths 288 82.3k	positive_institutions list	negative_institutions list
Építésrendészeti eljárást kezdeményezett a II. kerületi polgármesteri hivatal a kormányhivatalnál a Budai Tájvédelmi Körzet szomszédjában épülő, kacsalábon forgó luxusvilla miatt. Az ingatlan az érdemkereszttel is kitüntetett Hamdan Sameer Mahmoudé, a kormánykedvenc Mellow Mood szállodaüzemeltető társtulajdonosáé. Békétlenkednek a környékbeliek, akkorára nőtt az utóbbi hónapokban egy eredetileg is kétlakásos lakóház a II. kerület erdős szomszédságú részén, a Verecke úton. Informátorunk pedzegette, hogy az egyik neves, kormány-közeli építési beruházó cég autóját is látni a munkákon, ennek azonban ott-jártunkkor nem volt nyoma. Hatalmas szorgoskodásnak ugyanakkor igen. A lejtős saroktelek fenti részén, a kerítések közül csaknem "kibugyog" az épület: az első képet az utcáról lőttük, de mintha a teraszon állnánk. Hasonló a helyzet a telek alsó területével, ahol ráadásul a kerületi rendezési szabályzat alapján egyáltalán nem is lehetne építkezni. Bekukkantva a kőkerítésen, mégis úgy tűnik, valamilyen objektum erősen alakul, ráadásul részben a föld alá süllyesztve. Az 1142 négyzetméteres telek, rajta az épülettel április közepe óta Hamdan Sameer Mahmoudé, azelőtt pedig négy éven keresztül a liechtensteini Verecke Aktiengesellschaft-é volt. Utóbbi cégről sokat nem tudni, pár hónappal azelőtt alakult, hogy megvette a rózsadombi telket korábbi, debreceni tulajdonosától. A jelenleg felszámolás alatt álló liechtensteni cég ügyvezetője egy helyi ingatlanos-céges jogász. A 2012-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel is kitüntetett "mellow mood-os" páros évtizedek óta üzletel Magyarországon, eredetileg pénzváltóként kezdték. Hosszabb ideig tartott szervülésük a legmagasabb elitbe, Awad Zuhair fivére robbantásos merénylet áldozata lett a kilencvenes években. A Mellow Mood-ot sikerrel perelte a kétezres évek elején a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei jogosulatlan ingatlanhasználat miatt – ez a BMSZKI válaszából derült ki, amit az Átlátszó adatigénylésére adtak. Hamdan Sameer Mahmoud budai villa-beruházásánál is megfigyelhető némi ügyeskedés. A II. kerületi önkormányzat kérdésünkre azt a tájékoztatást adta: épített környezetért felelős igazgatóságuk munkatársai november elején helyszíni szemlét tartottak az építkezésen és "észlelték, hogy az ingatlanon bejelentés nélküli építési munkák folynak". Ezért nyomban építésrendészeti eljárást kezdeményeztek a Budapesti Kormányhivatalnál. Hasonló megállapításra jutottak helyszíni szemléjükön, mint mi is. "Kollégáink azt észlelték, hogy az említett területen két építkezés is folyik, a fenti ingatlan bővítése, illetve a melléképület és a garázsok bővítése, de ennek pontos megállapítása – a jogszerűség vizsgálatával és az esetleges szankciókkal együtt – a Kormányhivatal építésfelügyeleti eljárásának az eredménye lesz majd" – derült ki a kerületi sajtóreferens válaszából. Márpedig az ezek szerint elmulasztott bejelentés lenne a minimum, amire a jordán üzletember köteles volna. Építési engedélyt nem feltétlenül köteles kérni, amennyiben az épület saját lakhatását szolgálja majd. A II. kerületnek meggyűlik a baja a renitensen építkező oligarchákkal: éppen csak hogy elcsitultak a botrányok Csipak Péter természetkárosítása miatt, ami a kerületi építési hatóság szeme előtt zajlott éveken keresztül. [sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]	[ "Mellow Mood" ]	[ "Budapesti Kormányhivatal", "Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt", "Verecke Aktiengesellschaft", "Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei" ]
Sokan úgy tartják, hogy Moszkva jóváhagyása nélkül nem vehették volna őrizetbe a magyar hatóságok Góczi Istvánt, az Emfesz ügyvezető igazgatóját. Gázpiaci szakemberek arról is találgatnak, hogy talán a magyar politika avatkozott közbe. Az őrizetbe vétel mindenkit meglepett. A gázpiacon nagy izgalmat váltott ki Góczi Istvánnak, az Emfesz ügyvezető igazgatójának az őrizetbe vétele. Mindenki arról találgat, hogy miért pont most lépett a rendőrség. Május óta tart a nyomozás a cég eladása ügyében, azóta nem történt semmilyen különleges esemény a cég körül, ami nyilvánosságra került volna. Bencze József országos rendőrfőkapitány az Inforádiónak azt mondta, hogy külföldi hatóságokkal is együttműködtek a nyomozás alatt, de hogy mely országok mely hatóságaival, azt az NNYI szóvivője nem kívánta részletezni az Index kérdésére. A tulaj nélkül adta el Szerdán a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai megszállták az Emfesz irodáját, házkutatást tartottak és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás gyanújával őrizetbe vették a cég vezetőjét, Góczi Istvánt. Az Emfesz forgalma alapján Magyarország 27. legnagyobb vállalata. A céget Góczi áprilisban egy dollárért eladta egy svájci offshore cégnek, úgy, hogy az Emfesz addigi tulajdonosa erről nem tudott. A furcsa adásvételt az ügyben illetékes magyar hivatalok rekordgyorsasággal hagyták jóvá, azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda már májusban nyomozni kezdett az ügyben. Ahogy korábbi cikksorozatunkban megírtuk, az Emfesz és a magyar gázpiac körüli fordulatokat elsősorban Moszkvából diktálják. Gócziről eddig úgy tűnt, hogy élvezte a Kreml védelmét. Erre utaltak az orosz kormányhoz közel álló Vedomosztyi című lap cikkei, és erre utalt, hogy az Emfesz új tulajdonosa nagyon gyorsan elintézte, hogy gázhoz jusson a cég. Ehhez állítólag az orosz, a német és a magyar kormány együttműködése is kellett. A legtöbben biztosra vették, hogy az Emfesz furcsa eladása nem Góczi magánakciója volt, hanem azt Moszkvában tervezték meg. Gócziról inkább úgy tartották, hogy a ránézésre is gyanús adásvételt már biztosan megúszta, és orosz-magyar titkos alkut sejtettek a háttérben. Góczinak olyan szinten sikerült konszolidálnia tekintélyét, hogy úgy volt, hogy decemberben beválasztják az MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, vagyis a gáz- és olajipari cégek szervezete) elnökségébe. Szeptember végén még rendkívül magabiztosan azt mondta az Indexnek, hogy kemény moszkvai tárgyalássorozat után biztosítottnak látja cége jövőjét. Moszkva engedte el? A nagy kérdés, hogy Gócziról az oroszok vették-e le a kezüket, vagy a magyarok, vagy tényleg most jutott el a nyomozás odáig, hogy őrizetbe vegyék. A gázpiacot ismerők szerint a legvalószínűbb, hogy Moszkvában lett kegyvesztett az ügyvezető igazgató. Góczi elengedése összefügghet azzal, hogy az EU vizsgálni kezdte az Emfesz tulajdonosi hátterét, hiszen ha a Gazprom áll a RosGas nevű új tulajdonos mögött, akkor azt be kellett volna jelenteni Brüsszelnek. Ezért most egy új formában jelenne meg az orosz állami óriáscég az Emfeszben. Ezzel összefügg az a magyarázat, hogy az Emfesz eddig is a Gazpromon belüli hatalmi harc egyik fontos kártyalapja volt, talán kijelölték, hogy kihez tartozzon a továbbiakban a cég, és az új főnöknek már nem kell Góczi. Az sem kizárt, hogy a közelgő ukrán elnökválasztás, továbbá az egyre hidegebb idő miatt növekvő gázfogyasztás, és a szokásos év eleji orosz-ukrán alkudozás előtt rendezni akarták Moszkvában az Emfesz helyzetét. Az is lehetséges, hogy a Góczi elleni fellépés összefügg azzal a mostanában fokozódó pénzügyi vitával, ami az Emfesz és a Rosukrenergo között zajlik. A Rosukrenergo szállította az Emfesznek a gázt áprilisig. A megszűnés küszöbén lévő Rosukrenergo félig a Gazprom, 45 százalékban pedig az Emfeszt is korábban birtokló Demitrij Firtas ukrán üzletemberé. A magyarok engedték el? Keringenek olyan pletykák is, hogy Góczit magyar védelmezői engedték el. Az ügyvezető igazgató jónak vélt politikai kapcsolatai is kellhettek ahhoz, hogy azt az adásvételt, ami miatt most őrizetbe vették, 24 óra alatt elfogadtassa a magyar hatóságokkal. Elsősorban MSZP-s politikusokat tartanak Góczi segítőinek, de olyan véleményt is hallottunk, hogy igazából egyetlen párt sem viseltetett soha rosszindulattal az Emfesz irányába. Az áprilisi cégeladásból sem lett politikai ügy. Hogy miért engedhették el Góczit eddigi védelmezői, arról is több magyarázat szól. Egyrészt lehet, hogy nem volt pénze tovább kenni azt, akit kell, hiszen az Emfesz valószínűleg április óta drágábban veszi a gázt mint amennyiért eladja. A másik változat szerint az MSZP addig akar túl lenni az egészen, amíg nem lép kormányra a Fidesz, és így az ügy politikai szálait nem az új kormány idején kezdik a hatóságok kibogozni. Mindezek persze puszta találgatások, spekulációk. Lehetséges, hogy egyszerűen a nyomozók most jutottak megfelelő bizonyítékok birtokába, amelyek megalapozzák a sikkasztás gyanúját. Lehet, hogy a független igazságszolgáltatás valóban teljesen önállóan működik, és szó sincs akár a magyar, pláne az orosz kormány befolyásáról a mostani fejleményekkel kapcsolatban. Ebben az esetben nyilván megnyugtató lenne, ha az NNYI előbb-utóbb elárulná, hogy miért pont most lépett az Emfesz eladása körüli nyomozásban ilyen jelentőset. Az Emfesz egyelőre Góczi nélkül is működik Az Emfesz egyelőre továbbra is fizet az E.onnak a gázért, így probléma nélkül ellátja a fogyasztóit. A cég a magyar gázpiac negyedét ellenőrzi, gyárak, önkormányzatok és egyéni fogyasztók is vannak a vevői között. Az Emfesz tölti fel a stratégiai gáztárolót is, ahonnan egy esetleges újabb gázválság esetén akarja a kormány ellátni az országot. Az Emfesz április óta nem jut eredeti orosz-ukrán beszállítójától gázhoz, az általa forgalmazott gázt legnagyobb hazai riválisától, az E.ontól veszi. Úgy tudjuk, hogy a cég napról-napra előre fizet az E.on-nak. Felmerülhet a kérdés, mi lesz ha a sikkasztással gyanúsított ügyvezető cégének számláit zárolják a nyomozók. A fogyasztók ebben az esetben se maradnának gáz nélkül, a vonatkozó törvény szerint át kell vennie egy másik szolgáltatónak az ügyfeleket. Viszont az Emfesz olcsóbban adja a gázt, mint bármely más hazai szolgáltató, ezért a cég bedőlése érzékenyen érintheti ügyfeleiket. Ilyen veszély most nincs. Az NNYI-nél ugyan semmilyen új információt sem mondanak az ügyről, de az Emfesz kommunikációs igazgatója azt mondta az Indexnek, hogy a Góczi elleni eljárás semmilyen módon sem érinti a cég működését, nem merült fel a cég számláinak zárolása sem. Gallyas Igor emlékeztetett, hogy az elmúlt öt hónapból három és felet Góczi külföldi tárgyalásokkal töltött, így akadályoztatása most sem befolyásolja a cég működését.	[ "RosGas", "Emfesz" ]	[ "Nemzeti Nyomozó Iroda", "Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség" ]
A kínai gyökerű Lenovo nemrég bejelentette, hogy 2021 tavaszán saját gyártóüzemet indít Üllőn. A beruházás 8,2 milliárd forint értékű, és több szakaszban összesen ezer munkahelyet hoz létre. A magyar kormány kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a cégnek. Megkíséreltük kideríteni, hogy ha már 2 milliárd forint közpénz áramlik a beruházásba, akkor ezt egy olyan üzemnek adjuk, amely segíti az országot a Nyugat-Európához való gazdasági felzárkózásban, vagy ellenkezőleg: bebetonoz minket a közepes fejlettség tipikus csapdájába, az összeszerelő üzemek alacsonyabb bérű világába. Természetesen nem pécéztük ki a Lenovót, ezt a cikket bármely más hasonló támogatási döntés kapcsán is megírhattuk volna, vagyis ahogy a fotóknál szokták gyakran megjegyezni, a konkrét kép csak az általános helyzet illusztrációja. Miért kukacoskodunk? Ahogy korábban részletesen bemutattuk, Magyarország az Európai Unióban majdnem a legrosszabb mutatót produkálja az export hozzáadott értékében. Ha egy nálunk gyártott, de külföldön eladott termék (német autó vagy akár kínai laptop) fogyasztói árából levonjuk a gyártáshoz szükséges import alkatrészek és szolgáltatások értékét, akkor megkapjuk, hogy átlagosan csak 56 százalékban "magyar" az adott termék. Arról a friss adatról is beszámoltunk nemrég, hogy a magyar munkaerő összes költsége a németnek még mindig csak a 30 százalékát adja átlagban. Ahhoz, hogy a magyar munkás fizetése ne csak távolról kövesse, hanem meg is közelítse a német kollégájának a bérét, fontos lenne a hozzáadott érték arányának növelése. A problémát és a megoldást egyébként pár éve már minden kelet-európai ország látja, és megpróbál elmozdulni a nagyobb helyi hozzáadott érték felé. A beruházások támogatásánál ezért ma már nagyon érdemes lenne megnézni, hogy olyan helyre adjuk a közpénzt, amely ezt a célt szolgálja, vagy nem. Az első kérdés ezért rögtön az, hogy például az üllői Lenovo-gyárban az ezer főn belül mennyi lesz a kékgalléros dolgozók aránya, ők mennyit fognak keresni, és a fehérgallérosok között hányan lesznek magyarok. Azért kerestük meg a Lenovót és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy lássuk, ez is egy olyan gyár lesz-e, ahol jellemzően néhány külföldre vezényelt, ez esetben kínai szakember irányítja/felügyeli a szalag mellett álló magyarokat, akik a nyugat-európainál nyomottabb bérekért csavarozzák össze például a laptopokat, vagy elmozdulnak a magasabb képzettségű magyarok foglalkoztatásának és a magasabb béreknek az irányába. Mivel válaszokat nem kaptunk, egyelőre nem tudjuk megítélni, hogy amikor a tárca letárgyalta a támogatást, figyelembe vette-e a hasonló szempontok erőltetését. A munkások összetétele és várható bérszintje azonban még egy szempontból nagyon fontos ismeret lenne. Más gyáraknál ugyanis már látjuk, hogy annak a környékbeli üzemekben nem nagyon örülnek. Ha eltekintünk a koronavírus-járvány egyelőre elég kiszámíthatatlan hatásaitól, az alapfelállás már évek óta mégiscsak a munkaerőhiány Magyarországon, és a fejlődésünk szempontjából nem mindegy, hogy egy új összeszerelő üzem honnan tervezi megoldani a toborzást. Vajon a környékbeli magyar tulajdonú kkv-k mennyire tartanak most attól, hogy a legjobb munkásaikat állami segítséggel mazsolázza ki egy új üzem, és ők milyen segítségre számíthatnak, ha ebbe a versenybe be szeretnének szállni? A kétmilliárd forint állami támogatás ezer alkalmazottnál minimálbérrel számolva csaknem egy évre elegendő, de ha az üzemben a minimálbér kétszeresét is megkeresik, még akkor is fél évig a magyar állam fizeti ezt a terhet. Ez persze nagyon durva egyszerűsítés, és csak azért végeztük el a számolást, mert sajnos nem ismerhetjük meg a támogatás konkrét formáját*Szijjártó Péter vissza nem térítendő támogatásról beszélt, ami készpénzes támogatást valószínűsít., és azt sem, hogy ezt milyen feltételekhez kötötték. Megkérdeztük azt is, hogy a Lenovo-gyárban mennyi lesz a készülő termékekben az import alkatrészek aránya, és az elkészült áru mekkora része megy majd exportra. Ez is nyilvánvalóan azért lenne használható információ, mert arra utalna, hogy például egy számítógép minden alkatrésze Kínából érkezik, és a magyar munkás csak ezeket csavarozza össze, vagy a magasabb hozzáadott érték elérése érdekében esetleg a tárgyalások során kikötöttek egy bizonyos magyar beszállítói részarányt. Az export ezen kívül azért érdekes információ, mert az Üllőn készülő termékek egyik nagy előnye várhatóan az lesz, hogy rájuk lehet tenni a "Made in EU" matricát. Ez egy egyértelmű előny, és ha már állami támogatást kap a projekt, akkor jogosnak tűnik az igény annak megismerésére, hogy ezzel az előnnyel hogyan sáfárkodik a külgazdasági minisztérium. Mivel ezeket az információkat sem kaptuk meg, egyelőre halvány esély sem látszik arra, hogy a közvélemény eldönthesse, egy ilyen beruházás előbbre visz minket a céljaink felé, vagy sem. Pedig még az is lehet, hogy az importalkatrészek akkora vámbevételt fognak biztosítani, hogy az önmagában is megoldja a támogatás megtérülését. Ám még ha így is van, a strukturális kérdésekre nincsenek válaszok, illetve az üzleti titokra való hivatkozással teljesen el vannak zárva a nyilvánosság elől. Sárvárról Üllőre Ezeken a sok más beruházással kapcsolatban felvethető kérdéseken túl azonban kifejezetten a Lenovónál van egy egyedien pikáns elem. A KKM erről nem adott hírt, de a Lenovo közleményének a végén szerepel ez a mondat: Az új gyártóüzem a hosszú évek óta meglévő szerződéses gyártó Flex által üzemeltetett gyárat fogja kiváltani. Nem kell hozzá sokat nyomozni, hogy kiderítsük, ez minden bizonnyal szintén egy magyarországi, konkrétan sárvári üzem, pár éve a Lenovo még sajtóbejárást is szervezett, hogy bemutassa a számára bérgyártást végző Flex (korábban Flextronics) ottani üzemét. Ez alapján még több kérdés merül fel a beruházás állami támogatásával kapcsolatban, ugyanis – a sárvári, illetve az üllői gyártási mennyiségek, illetve a fent említett tényezők ismerete nélkül – az látszik: a magyar állam végső soron azért fizet 2 milliárd forintot, hogy egy tevékenység átkerüljön az egyik magyar üzemből egy másikba. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a Flex képes lesz a kieső megrendelés helyett mást szerezni, és nem kell embereket elküldenie, de a munkásait jelen pillanatban valószínűleg nehéz lenne meggyőzni arról, hogy ez az általuk is befizetett adóforintok legokosabb felhasználási módja. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába hajtogatják az ellenkezőjét, még mindig összeszerelő üzem a magyar gazdaságAz uniós lista végén kullogunk az exportunk hazai hozzáadott értékének tekintetében, pedig ennek javítása nélkül hosszabb távon meg vagyunk lőve. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA németek magasabb fizetéséért is dolgoznak a magyar Audi-dolgozókHa annyit kapnának a német autógyártó magyar dolgozói az általuk megtermelt értékből, mint a németek, akkor közel másfél milliós bruttójuk lenne. Közélet Vállalat fizetés hozzáadott érték Lenovo összeszerelő üzem támogatás Olvasson tovább a kategóriában	[ "Külgazdasági és Külügyminisztérium" ]	[]
A fokozott állami kontrollt a Fidesz a tegnap megszavazott "lex kaszinó" törvénymódosítás előnyeként, míg az MSZP ugyanezt a visszaélés lehetőségét megteremtő hátrányként értékelte. Az ellenzéki aggályokat támasztja alá, hogy a fideszes javaslatra elfogadott jogszabály alapján a kaszinókoncessziós jogok pályáztatás nélküli - miniszteri hatáskörű - odaítélése a trafikmutyinál több profitot hozhat néhány kiválasztottnak. Ez a nyerőgépek tavalyi betiltása után a piac újrafelosztását hozhatja, miközben az állam is rosszul jár. Néhány kiválasztott piaci szereplőnek teremthet jól jövedelmező monopolhelyzetet a "lex kaszinó" néven emlegetett, fideszes javaslatra megszavazott jogszabály-módosítás. Ezt a Fidesz előnyként próbálja kommunikálni, miközben a részletek inkább az MSZP aggályait látszanak alátámasztani, miszerint a lépés utat nyit a "kaszinómutyinak". A sarkalatosnak minősülő - vagyis csak kétharmados többséggel módosítható - szabályozás valóban lehetőséget ad arra, hogy szűk körben, akár két vállalkozás között ossza fel a kormány a tervek szerint jövőre már működő tíz új vidéki kaszinó évi több tízmilliárd forintos piacát. A nyerőgépek tavalyi, váratlan betiltása után mindez a sok, kisebb szereplő jelentette konkurrenciától "megtisztított" kaszinó-piac újrafelosztását hozhatja. Ráadásul a kormány úgy oszthat a trafikkoncesszióknál is nyíltabban, egyedi szimpátia alapján a számára kedves üzleti csoportoknak hasznot hozó jogot, hogy közben magát rövidíti meg. Pályáztatás nélkül ugyan magasabb koncessziós díjat kellene fizetni, ugyanakkor erről azonnal "lemond" az állam, mivel a díj levonható az új kaszinókban üzemeltetett nyerőgépek után fizetendő játékadóból. A Fidesz azzal is érvelt a javaslat mellett, hogy bár az illetékes miniszter - ez esetben Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője - valóban egyedi elbírálás alapján, pályázaton kívül adhat koncessziós jogot az azt "igénylőknek", a jelentkezőket alapos vizsgálat alá veszik, hogy gazdaságilag, pénzügyileg és erkölcsileg megbízható-e az a szerencsejáték-szervező, aki kaszinót akar üzemeltetni. Csakhogy hiába ír elő a törvény hat olyan pontot, aminek még a pályáztatás mellőzésekor is meg kell felelni - páldául a koncesszióra jelentkező cég tulajdonosi szerkezetének átláthatónak kell lennie, nem lehet adótartozása, és jelentős korábbi bírsága -, ezek egyrészt nem szigorúbbak érdemben a mai szabályoknál, másrészt ki is játszhatóak. A szerencsejáték-piac dörzsölt, fajsúlyos egykori szereplői - akik gyakran strómancégek mögött, szinte észrevétlenül, áttételesen tartottak a kezükben korábban akár több ezer játékgépet - arra mindig ügyeltek, hogy az akár tucatnyi, egymás mellett működő vállalkozásuk közül legalább egy teljesen "tiszta" legyen, míg másokat - ha a helyzet úgy kívánta - több százmilliós tartozással becsődöltettek, vagy veszteségesen eladtak. Piaci forrásaink szerint az új lehetőséggel olyan "régi motorosok" élnek majd várhatóan, mint Szima Gábor, a debreceni Vasutas Sport Club (DVSC) elnöke. Ha a Fidesz-alelnök Kósa Lajos debreceni polgármesterrel jó viszonyt ápoló Loki-vezér koncessziós engedélyt nyerne, a hírek szerint az Aranybika szállóban nyílhatna kaszinó. Egy ilyen, nyereséges üzlet kapóra jönne Szimának, aki a Napi Gazdaság kiadója által összeállított leggazdagabb 100 magyar idei névsorából éppen a "lex félkarú" miatt szorult ki. Szima már tavaly is huszonegy helyet esett vissza, de a kiadvány egy éve még így is 8,9 milliárd forintra becsülte a vagyonát, amit bevallattan pénznyerő automaták üzemeltetésével alapozott meg. Jobb helyzetből szerezhet vidéken újabb piacokat Andy Vajna filmipari kormánybiztos, akinek vállalkozása a nyerőgép-tilalom ellenére tovább üzemeltethette - az országban a három kivétel egyikeként - az V. kerületi Las Vegas Casinót. A másik kettőben, a szintén fővárosi Tropicanánban és a határ menti Casino Sopronban többségi tulajdonos állami Szerencsejáték Zrt. viszont előre közölte, nem tervezi a terjeszkedést. Vagyis ezt meghagyja másoknak. Lengyel Tibor	[ "Fidesz" ]	[ "Napi Gazdaság", "Szerencsejáték Zrt.", "Vasutas Sport Club", "Las Vegas Casino", "Casino Sopron" ]
A Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzeme 2020. július 8-án. A 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt a Mátrai Erőmű Zrt. vesztesége – derül ki a cég nemrég közzétett beszámolójából. A cég masszív vesztesége jelentős mértékben a kiadásainak növekedéséből származott. Árbevétele nem csökkent ugyanis jelentősen, 2020-ban 76,4 milliárd forint volt, ami csak kicsivel több mint egymilliárd forinttal kevesebb a 2019-es szintnél (77,6 milliárd forint), miközben ráadásul az egyéb bevételei több mint 5 milliárd forinttal 10,4 milliárd forintra nőttek. A cég kiadásai közül az anyagjellegű (működéshez szükséges) és a személyi jellegű ráfordítások (tehát az alkalmazottak béreivel kapcsolatos kiadások – bérköltség, járulék, egyéb kifizetések) egy kicsit még csökkentek is, így nem ezek járultak hozzá a nagy veszteséghez. A beszámoló alapján feltűnő viszont a cég egyéb kiadásainak megugrása: ebben a kategóriában a kiadások csaknem 39 milliárd forinttal 60,9 milliárd forintra nőttek. Ezen belül is két tétel megugrása járult hozzá a kiadások elszállásához (kisebb részben pedig a CO2-kvóták kevesebb mint 1 milliárd forintos pluszköltsége járult hozzá a veszteséghez). A cég vagyontárgyainak egy részét újraértékelték, és ebből az derült ki, hogy a cég vagyona 25,6 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly. Egész konkrétan az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 7,5, a műszaki berendezések, gépek, járművek 17,6 milliárd forinttal érnek kevesebbet, mint amilyen értéken tavaly nyilvántartották őket. A cég felülvizsgálta a bánya bezárásával és környezetvédelmi kötelezettségeivel együtt járó jövőbeli költségeit is, és több tételt is drágábbnak ítélt meg, amire 12 milliárd forintot tett félre*Ekkora céltartalékot képzett.. A bánya bezárására képzett céltartalék emelkedett (6,8 milliárd forinttal), környezetvédelmi kötelezettségekre 2,5 milliárd, CO2-kvótára 800 millió forintot tettek félre, miközben új elemként jelent meg a munkavállalók számára a kollektív szerződésben illetve a Munka Törvénykönyvében előírtakon túli juttatásokra 2,5 milliárd forint félretett pénz. Sikerült ugyanakkor felszabadítaniuk közel 5 milliárd forintot, amit a korábbi években tettek félre az erőmű lebontására. Utóbbi vélhetően annak köszönhető, hogy a jelenlegi tervek szerint – amelyeket még tavaly Orbán Viktor ismertetett – a Mátrai Erőmű megmarad, csak a jövőben szén helyet gázt használ majd. Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) 2020 elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Ahogy arról a témával foglalkozó részletesebb cikkünkben írtunk, a korábbi külföldi részvényes, akitől Mészárosék 2018-ban megvásárolták a céget, már régebben elkezdett félretenni a létesítmény rendkívül költséges modernizációjára. A nagyobb veszteséget okozó tartalékolásra most azért is volt szükség, mert 2018-ban már a Mészárosék tulajdonában álló cég közgyűlése döntött úgy, hogy a veszteséges működés ellenére 11,2 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak. Vállalat erőmű Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc mvm Olvasson tovább a kategóriában	[ "Mátrai Erőmű Zrt.", "Magyar Villamos Művek" ]	[]
Csak nem akar pályára állni az online pénztárgépek ügye: miközben egy hét múlva letelik a gépek ötvenezer forintos állami támogatására szabott határidő (eddig kell a kiskereskedőknek beüzemelniük új kasszáikat, hogy megkaphassák a támogatást), tegnapelőtt este kiderült, hogy a legnagyobb piaci szereplő újabb, NR–300-as gépének vonta vissza az engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH). Azt, amelyet november 26-án adott meg. Az Alt Cash Kft. így ma nem rendelkezik egyetlen engedélyezett géppel sem, hiszen tavaly ugyanez történt a 270-es gépükkel is, akkor is az aktuális határidő előtt bő egy héttel. A cég több mint 80 ezer megrendelést söpört be az átállási kampányban, így most több tízezer kereskedőnek egyetlen hete van új gép rendelésére. Ha hó végéig nem lesz működő online kasszájuk, bukják az ötvenezer forintos állami támogatást. Vélhetőleg az NR–300-asból már sok működik élesben, ezek a kereskedők valószínűleg a gép teljes vételárát elbukták. Lapzártánkig a NAV nem tudta megmondani, hány ilyen kassza van bekötve a rendszerbe. Nem tudtuk meg, mi történik a koreai gépet már üzemeltető kereskedőkkel, megbírságolják-e őket egy ellenőrzés során? Nem derült ki, jogosult-e az állami támogatásra az, akinek az Alt Cash már leszállította a gépet? A NAV mindössze annyit tud, hogy csaknem 28 ezer gépet kapcsoltak rá eddig a NAV szervereire a 120-140 ezerből. Tehát mintegy százezer pénztárgépet a jövő héten kellene üzembe helyezni ahhoz, hogy az üzemeltetőik megkaphassák a támogatást. Mindez aligha lehetséges. A rendelet szerint bizonyos feltételekkel február 28-ig igénybe lehet venni a támogatást. A kiskasszásoknál ez az, hogy 2013. október 1-je előtt leadták a megrendelésüket. Figyelembe véve, hogy januárban eddig húszezer gépet helyeztek üzembe, még a február végi határidő is meglehetősen kétséges. (December végén 8000 üzembe helyezett kasszát regisztráltak.) Az Alt Cash kasszáinak története meglehetősen rejtélyes, a forgalmazó és a hivatalok eljárásának, amely az átláthatóság követelményének a legkisebb mértékben sem felel meg, sok tízezer kiskereskedő issza a levét. Anyagi veszteség közvetlenül, s a bizonytalanság miatt is éri őket. Tavaly októberben az MKEH nagy hirtelen függesztette fel a 270-es pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét arra hivatkozva – amit korábban elhallgatott a kiskereskedők elől –, hogy addig is csak hiánypótlási feltétellel kapta meg azt, s a hiánypótlásnak a cég nem tett eleget. Akkor több tízezer kiskereskedő azon dilemmázhatott, hogy elbukja-e a befizetett 25 ezer forint körüli előleget és vásárol drágább gépet, vagy kockáztat, hogy a határidőig mégis zöld utat kap a koreai gyártmányú kassza. Akkor kapta meg a most visszavont engedélyét a 300-as. A forgalmazó taktikája szerint bármelyik gépet is rendelte meg a kereskedő, azt fogja leszállítani, amelyiknek van engedélye. A kettő közül a 300-as volt drágább és nagyobb tudású. Miközben az MKEH az Alt Cash gépeket vizsgálta, a cég a rendőrség látókörébe került. Úgy tudni, hogy december elején rendőrök házkutatást tartottak az Alt Cash telephelyein, ahol lefoglalták az egyik gép prototípusát. Információink szerint a rendőrök nem a cég ellen nyomoztak. A házkutatás nem sokkal az után történt, hogy a Jobbik – lapunk cikke nyomán – feljelentést tett a "pénztárgépmutyi" ügyében azzal a gyanúval, hogy az Alt Casht szándékosan próbálják kiszorítani a piacról. A hírek szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódott a cég reklámjai miatt. (A versenyhatóság 2011 és 2013 között is folytatott eljárást velük szemben, ám nem állapított meg jogsértést.) Az MKEH most amiatt vonta vissza a 300-as pénztárgép forgalmazási engedélyét, hogy a gépbe beépített adóügyi ellenőrző egységben (AEE) olyan rejtett funkciót fedeztek fel, amivel a NAV és a gép közti online kommunikáció befolyásolható. A hivatal büntetőjogi következményeket is felvillantó megállapítása azért különös, mert ezt a modellt nyár óta tesztelték, a hivatal információink szerint három független szakértő véleményét is kikérte – egyikük sem észlelte ezt a problémát. Az adóügyi egységet a Videoton gyártotta, illetve szerelte be a pénztárgépekbe. A cég – amely az Alt Cash fejlesztőpartnerének a megrendelésére végezte az elektronikai egységek gyártását – megdöbbenésének adott hangot, leszögezve, hogy az együttműködésük mindvégig korrekt volt a társasággal, és semmiféle csalásra utaló jelet nem fedeztek fel. Igaz, az AEE teszteléséhez és a programozáshoz sem volt közük. Az MKEH lapzártáig nem válaszolt kérdéseinkre sem. Pedig nem lényegtelen, hogy a hivatalnál tett-e bárki büntetőfeljelentést azt tisztázandó: ha a cég gépei tényleg csalásra adnak lehetőséget, hogyan kaphatott a hivataltól korábban forgalmazási engedélyt? Érdekes részlet az is, hogy a hivatal kész-e megtéríteni azon kereskedők kárát, akik a hibás engedélyezési eljárás vagy a hiányos tájékoztatás miatt ültek fel az Alt Cash ajánlatának, s most futhatnak a pénzük után. Az Alt Cashnek tizenöt napja van fellebbezni a döntés ellen. Kérdéseinkre a cég nem válaszolt, a Facebookon azt közölte, hogy őket a hivatal nem értesítette az engedély visszavonásáról. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) immár arra biztatta a kiskereskedőket, hogy minél előbb bontsák fel a szerződésüket a két koreai gépet terítő céggel.	[ "Alt Cash Kft." ]	[ "Gazdasági Versenyhivatal", "Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal", "Országos Kereskedelmi Szövetség" ]
Kicsit több mint egy éve írtunk egy cégről, amely azzal zsarolt civil szervezeteket, hogy ha nem fizetnek, akkor átláthatatlan, támogatásra nem javasolt szervezetként fogják feltüntetni őket egy honlapon. Azóta az Alapítványok Feketén Fehéren oldal nagyjából leállt, viszont most egy új cég hívogatja sorra az alapítványokat, és próbál ugyanezzel a módszerrel legombolni róluk egy kis pénzt. A civilek viszont már tanultak a korábbi átverések tapasztalataiból, és szerveződnek a zsaroló cégek ellen. 2016 végén, november-december környékén egy cég több kisebb civil szervezetet is felhívott azzal, hogy lenne egy ajánlata: megjelenést biztosítana egy nemsokára induló honlapon, ami segíthet begyűjteni az szja 1 százalékokat. A telefonáló törvényekre hivatkozva arról beszélt, hogy az alapítványoknak közzé kell tenniük a gazdálkodásukat, átláthatónak kell lenniük, ebben pedig ők segíthetnek, és közzéteszik, hogy az adott szervezet mennyire átlátható – amennyiben szerződést kötnek a céggel. Volt olyan alapítvány, amit azzal kerestek fel, hogy már átnézték a gazdálkodásukat, és ki is tették őket a honlapra mint átláthatóan gazdálkodó szervezetet, de ahhoz, hogy fenn is maradjanak, kötni kellene egy szerződést, és elkérnének 25-60 ezer forintot egy évre. Másokat egy kicsit máshogy környékeztek meg, és rögtön azzal indítottak: ha nem írnak szerződést és nem fizetnek, akkor felkerülnek a honlapra, a szép pirossal kiemelt "gazdasága nem átlátható" kategóriába. Az általunk megkérdezett alapítványok, amelyek egyik vagy másik kategóriában felkerültek a honlapra, azt mondják: bár elhajtották a cég ügynökét, így is szerepelnek a – saját állítása szerint – majdnem 50 ezres látogatottságú honlapján. Az alapitvanyokgazdalkodasa.hu oldalon jelenleg 72 civil szervezet szerepel, nagyjából egyenlően elosztva az átlátható és a nem átlátható kategóriában. A szervezetek között erősen felülreprezentáltak a vidéki iskolák, óvodák alapítványai, de vannak állatvédő szervezetek, sportegyletek és egyetemi diákszervezetek is. Kizsarolják az átláthatóságot Az oldal, amelyről szó van, a hivatalosnak hangzó, de elég amatőr módon összerakott alapitvanyokgazdalkodasa.hu, amelyet az A&E Média Group Kft. nevű, tavaly decemberben alakult cég működtet. Az A&E Média két tulajdonosa Tóth Krisztián és Szűcs Ildikó. Bár az alapítványok között híre ment, hogy az új oldalt ugyanazok csinálják, akik tavaly az Alapítványok Feketén Fehéren oldalt indították, erre nincs túl sok bizonyíték. Az A&E Média Group Kft. és az Alapítványok Feketén Fehéren oldalt üzemeltető AFF Média Zrt. tulajdonosai és tisztségviselői között nincsen átfedés. A módszer viszont tényleg megtévesztésig hasonlít. A honlap nyitóoldalán szép nagy magyar zászlós háttér előtt idézi az alaptörvény 39. cikkét, mely szerint "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok." Az oldalt a bemutatkozás szerint azért hozták létre, hogy "a hazai lakosság tisztán és jól átláthatóan meggyőződhessen arról, hogy mely civil szervezetek (alapítvány, közalapítvány, egyesület) hogyan tartják be a közpénzekkel való gazdálkodásukra és a közzétételi kötelezettségükre vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásokat". Itt meg is fogalmazzák, hogy mit értenek azon a két kategórián, amelybe sorolják a szervezeteket: A gazdálkodása átlátható kategóriába kerülnek azok a civil szervezetek, melyek betartják a gazdálkodásukra és a közzétételi kötelezettségükre vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásokat. A gazdálkodása nem átlátható kategóriában azok a civil szervezetek szerepelnek, amik a gazdálkodásukra és a közzétételi kötelezettségükre vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásoknak nem tesznek eleget. Az A&E Média már megalakulása és az alapitvanyokgazdalkodasa.hu indulása előtt sok civil szervezetet keresett fel azzal az ajánlattal, hogy szerepeltetik őket az oldalon. A szerződéstervezet szerint, amit elküldtek az alapítványoknak, havi 5000 forintért a következő webes szolgáltatásokat nyújtják a szervezeteknek egy éven át: profi megjelenést biztosítanak 4 oldalnyi tartalommal; letölthető 1 százalékos űrlap; rögtön lehet bankkártyás fizetéssel támogatni a szervezetet; az oldalon megjelenő bannerekből is lehet adományokat fogadni, igaz, 60-75 százalékot lecsípne az oldal üzemeltetője. Bár ez a szerződésben nem, csak a szerződési feltételekben szerepel, a cég oldaláról kiderül: az alapdíjas szolgáltatással együtt a civil szervezet azt is megveszi, hogy a "gazdálkodása átlátható" kategóriában szerepeljen, vagyis amelyik cég fizet, arról a cég kiírja, hogy átlátható. Az A&E Média az Index kérdésére elmondta, hogy azokat az alapítványokat is minősítik és kirakják az oldalra, amelyek nem kötnek szerződést velük, csak nekik nem nyújtanak egyéb szolgáltatásokat – például náluk nem lehet letölteni 1 százalékos űrlapot és nem gyűjthetnek adományt az oldalon keresztül –, ahogy "professzionális megjelenést" sem biztosítanak. Hogy az oldalon a profi megjelenés azt jelenti-e, hogy az A&E Média munkatársai – ahogy arra az egyik érintett, az ajánlatot amúgy elutasító alapítvány vezetője felhívta a figyelmünket – bemásolták a civilet adatait és céljaik leírását más, ingyenesen elérhető oldalakról, például a civileknek tényleg segítő és ezért pénzt sem kérő NIOK alapítvány adhat.hu nevű oldaláról, vagy ez még csak egy tesztüzem, azt nem tudni. Fotó: Alapítvány A teljes szerződésért kattintson a képre! Az A&E Média elárulta, hogy az elemzést az Országos Bírói Hivatal (OBH) oldalán és egyéb nyilvános oldalakon megtalálható beszámolók alapján végzik. Ha hibát találnak, megkeresik az adott alapítványt, elmondják, mi a baj, és felajánlják a szolgáltatásaikat, ami a weboldalra való felkerülés mellett azt jelenti, hogy elmondják: a törvény szerint mi mindent és hová kellene fel tölteniük. A nem átláthatónak ítélt alapítványoknál egy "elemzési jegyzőkönyv" nevű oldalra ki is írják, hogy mi a baj velük, a legtöbb esetben valamilyen hiányzó vagy az OBH oldalára későn feltöltött dokumentumról van szó. Minderről egy stilisztikai hibákkal, elütésekkel vagy csak alig értelmes mondatokkal teletűzdelt jelentést írnak, majd a végére valami olyasmit böknek oda az oldalon, hogy ezek után mindenki döntse el maga, hogy szeretne-e támogatni egy olyan Alapítványt amelyik így tesz eleget a gazdálkodására és a közzétételi kötelezettségére vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásoknak. Persze fizetni még valószínűleg senki nem fizetett a szolgáltatásért, legalábbis azok közül az oldalon szereplő alapítványok közül, amelyeket elértünk, egy sem élt a lehetőséggel, hogy felkerüljön az oldalra. Ettől függetlenül volt, amelyik egyszer csak a támogatásra nem ajánlott kategóriában találta magát. Legalább egy alapítványról tudunk, amelyik megkérte a céget, hogy szedjék le az oldalról, mert nem kívánnak élni a szolgáltatással. Az oldal üzemeltetői meg is ígérték, hogy intézkednek, majd nem történt semmi. Olyan alapítványok is voltak, amelyek csak úgy felkerültek az adatbázisba, de volt olyan is, amelyet megkeresett az A&E Média, még szerződést is küldtek, az oldalra viszont nem tették fel az alapítványt. Az oldalon szereplő szervezetek persze mind állítják, hogy a gazdálkodásuk teljesen átlátható, hiszen például az iskolák alapítványait az önkormányzat és az államkincstár is rendszeresen ellenőrzi. Volt olyan szervezet, amelyik utánanézett és kiderítette: bizonyos dokumentumok tényleg lemaradtak az OBH-s beszámolójukból, valószínűleg véletlenül, amit persze orvosolni fognak. Már a kicsik sem dőlnek be Az A&E Média szerencsétlenségére egy olyan bizniszbe akar éppen beszállni, amit már vagy a saját kárukra, vagy szájhagyomány útján ismernek a kiszemelt áldozatok. Volt olyan szervezet, amelyik azt mondta az Indexnek, hogy korábban már megszívtak egy ilyen ajánlatot, és alig bírtak kiszállni az üzletből, így most már sokkal óvatosabbak, mások pedig csak emlékeztek az Alapítványok Feketén Fehéren történetére, ezért inkább udvariasan elzavarták a cég – több elmondás szerint – "erőszakos, nyomulós" képviselőjét. De az elmondások szerint olyan szervezet is volt, amelyik egyszerűen azzal tette le a telefont, hogy ha akarnák, se tudnák kigazdálkodni az évi 60 ezer forintos díjat. Az oldalon feltüntetett szervezetek között egyfajta riadólánc is elindult, és az sem kizárt, hogy előbb-utóbb bíróságra viszik az ügyet. Az egyik megkeresett, de az oldalra végül (vagy eddig) nem feltett alapítvány vezetője azt mondta, amint megjelenik a szervezetük, rögtön pert indítanak hitelrontás, rágalmazás és visszaélés miatt, több alapítvány pedig jelezte, hogy csatlakozna egy ilyen keresethez. A szervezet jogásza szerint nem is rágalmazás a legnagyobb baj, mert a neten végül is mindenki azt mond, amit akar, legfeljebb beperelik érte. Ami ennél rosszabb, az az, hogy az A&E Média megpróbálja úgy eladni magát, mintha egy hivatalos, minősítésre jogosult és ahhoz speciálisan értő szervezet lenne, pedig se felhatalmazása, se bizonyított tapasztalata vagy szakértelme sincs ezen a téren, hanem egy online szolgáltatást árul. Ez pedig az ügyvéd szerint egyszerűen csalás. Az alapítványoknak ráadásul pont az adó 1 százalékokért induló kampány kezdetén nagyon rosszul jönnek az ilyen, amúgy legfeljebb kisebb adminisztratív hibákon alapuló minősítések. Az alapítvanyokgazdalkodasa.hu oldalra már a NIOK is felfigyelt, és írtak egy figyelmeztető felhívást a Nonprofit.hu oldalra, hogy az alapítványok ne üljenek fel a cégnek.	[ "AFF Média Zrt.", "A&E Média Group Kft." ]	[ "Alapítványok Feketén Fehéren", "Országos Bírói Hivatal" ]
A Nemzeti Választási Iroda eddig nem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miért omlott össze a rendszer a parlamenti választás napján. Az NVI-vel szerződött cégek között sok esetben döbbenetes összefonódások vannak: volt, aki saját magát ellenőrizte, más pedig egyik fontos cégből ült át a másikba. A kapcsolódási pontokban többek között felbukkannak egykori BM-esek, KDNP-s képviselők, a fidesz.hu üzemeltetője és két Tiborcz-cég vezetője is. De mit keres az egyik forráskód egy marokkói férfi felszámolás alatt álló építőipari cégénél? Miért bukkan fel mindenhol Pintér Sándor "egykori jobbkeze"? Miért szponzorálja több cég is az FTC-t? És milyen ország az, ahol a választási rendszer kiszolgálói ennyi szálon köthetők a hatalomhoz? Április 8. után sokaknak világossá vált, hogy a magyar állam nem képes megszervezni, hogy az összes szavazókörben hozzáértő emberek bonyolítsák le a választást. Többek között sok helyen nem tudták, hogy a nemzetiségi szavazóknak milyen szavazólapot kell adni, későn postázták külföldre a szavazólapokat, volt, aki a szavazókörben tudta meg, hogy regisztrálták nemzetiségi szavazóként, több helyen nem húzták le a szavazólapról a visszalépő jelölteket. Az országos választás szempontjából a papír alapú szavazatok őrzésénél és megszámlálásánál talán kevésbé meghatározó, mégis fontos része a folyamatnak a választást kiszolgáló informatikai rendszer. Miután a Nemzeti Választási Iroda honlapja a szavazás napján összeomlott, rengeteg kérdés merült fel: például, mi okozta az összeomlást, miért nem állt helyre egy hétig a rendszer, ki felelt azért, hogy a honlap stabilan működjön, és hogy mennyiben befolyásolhatta ez a választás végeredményét. Az LMP szakértői két hétig vizsgálták, hogy mi és hogyan történhetett, majd miután – ahogy azt az elejétől fogva sejteni lehetett – a Belügyminisztérium és a választási rendszer egyik forráskódját birtokló cég részéről áthatolhatatlan akadályokba ütköztek, egy háttérbeszélgetésen a sajtó elé tárták, hogy az elérhető adatok alapján, illetve az érintett cégek megkeresése után, milyen aggályaik merültek fel a rendszerrel kapcsolatban. Érdekes, sokszor megdöbbentő összefonódások merültek fel, és az LMP szerint egy egymással összejátszó kör tartja a kézben az egész rendszert, amin több jel szerint is komoly biztonsági rések vannak. A párt közölte, hogy az eddigi tájékoztatások alapján az NVI és a BM is vizsgálatot indított a rendszer leállásával kapcsolatban, amiről levélben kérték Pintér Sándor tájékoztatását, és azt, hogy biztosítson betekintést az ügyben készülő jelentésbe. Pintér azt válaszolta, hogy a választások során a tájékoztatás nem a BM, hanem az NVI feladata, "a belügyminiszter hatáskörébe csupán a választási eljárásról szóló törvényben foglalt feladatok végrehajtásához szükséges informatikai rendszer működtetési hátterének és annak elérhetőségének biztosítása tartozik a NISZ Zrt. útján", de a NISZ Zrt. "által üzemeltetett infrastruktúrák rendeltetésszerűen működtek, a választási eredmények az állampolgárok számára elérhetőek voltak, és elérhetőek a mai napig". Pálffy Ilona NVI-elnök válasza szerint a közérdekű adatigénylésben kért adatok olyan, "az NVI által alkalmazott műszaki, informatikai biztonsági megoldások részletes információi", hogy azokat az infotörvény értelmében, nemzetbiztonsági érdekből nem adják oda. Szél Bernadett és Demeter Márta LMP-s képviselők közölték, élni fognak a betekintési jogukkal, erről még mindig folyik az időpont-egyeztetés. A választási rendszer szó szerinti nyertesei "Ez egy 10 milliós ország, ha akar, mindenkit össze tud kötni mindenkivel." (Csepreghy Nándor) Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen sok, a hatalomhoz köthető szereplő bukkan fel a választási informatikai rendszert működtető céghálóban. Ha nem is történt semmiféle visszaélés, akkor is érdekes látni, hogy a választási rendszer lebonyolítói mennyire be vannak ágyazódva a hatalomba. A választási informatikai rendszert kiszolgáló cégek és az azokhoz köthető üzletemberek Grafika: Kiss Bence A 2018-as választások idején közvetlenül 9 cég állt szerződéses jogviszonyban az NVI-vel: Kürt Zrt. Feladata: "a választást támogató informatikai rendszerekben kezelt adatok, nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságának kiemelt szintű biztosítása több részfeladatban". Ernst & Young Tanácsadó Kft. Feladata: "a választást támogató informatikai rendszerekben kezelt adatok, nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságának kiemelt szintű biztosítása keretében választási szakrendszerek forráskódjának elemzése". A könyvvizsgáló cég rendszeresen kap közbeszerzéseket az államtól, például az MNV, az Eximbank és a BM is szerződött velük. T-Systems Magyarország Zrt. Feladata: "A Nemzeti Választási Iroda részére kiegészítő hardver eszközök (kiegészítő hálózati eszközök és kapcsolódó szolgáltatás) beszerzése", illetve "a választást támogató informatikai rendszerekben kezelt adatok, nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságának kiemelt szintű biztosítása több részfeladatban". Ez a cég fejlesztette tavaly a biztonsági résekkel teli e-jegyrendszert a BKK-nak, ráadásul közbeszerzés nélkül, amiért a Közbeszerzési Döntőbizottság 150 millió forint büntetést szabott ki. Kiderült az is, hogy a rendszerből majdnem 3500 felhasználó személyes adatai szivárogtak ki. Kopint-Datorg Kft. A Kopint-Datorg Rt. 1987-ben jött létre. A cég az IVSZR (Integrált Választási Szolgáltató Rendszer) megalkotásában is részt vett. 2006-ban a Zrt. egyik meghatározó szervezeti egysége, az informatikai fejlesztéssel és üzemeltetéssel foglalkozó Informatikai Divízió átkerült a Kopint-Datorg Zrt.-ből a Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-be. A Kft. a 2018-as választásokon a papír alapú jegyzőkönyveket vetette össze az NVI hivatalos eredményeivel. NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A Kopint-Datorg Zrt.-t 2011-ben átnevezték NISZ Zrt.-re, és állami tulajdonba került. Főleg a választási rendszert üzemelteti, illetve a T-Systems által vezérelt, kibervédelemért felelős SOC-ban ad szakértői tanácsokat. Szenzor Számítóközpont Kft. A cég "a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeinek kezeléséhez szükséges érkeztető, szkennelő, adatfeldolgozó és adattovábbító alkalmazás fejlesztési és üzemeltetési szolgáltatásaira" kötött szerződést az NVI-vel. A cég ügyvezetője és egyik tulajdonosa Eőry Őrs, aki az érdi KDNP korábbi elnöke volt, egy másik pedig Eőry Csaba, aki a kormánypártok Informatikai és Telekommunikációs bizottságának az elnöke. WebTown Informatika Kft. Feladata: "A Nemzeti Választási Iroda részére Liferay CMS licenszek és kapcsolódó támogatások beszerzése." ZalaSzám Informatika Kft. A céget 2008 és 2010 között már Baja Ferenc MSZP-s informatikai kormánybiztos is alkalmazta. Közel 100 közbeszerzést nyert meg, főleg a választásokra vonatkozólag. 2014-ben a ZalaSzám végezte a választások ellenőrzését és auditálását, 2018-ban pedig "a választási honlap minőségbiztosítására, próbák szervezésére és lebonyolítására" kötöttek szerződést, de hogy a 95,2 millió forintért pontosan milyen munkát, minek a próbáját végezte a cég, arra sem az NVI, sem a cég nem válaszolt a hvg.hu-nak. IdomSoft Zrt. Feladata: "Az időközi választásokat, a helyi, területi és országos népszavazást támogató informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Választási Rendszer továbbfejlesztésével és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása." Úgy tűnik, ennek a cégnek kulcsszerepe van a hálózatban. Egykori belügyesek cégét futtatta fel Pintér Sándor jobbkeze, aki régóta felel a választási rendszerért Deményné Kertész Krisztina 2001-ben "Pintér Sándor jobbkezeként" tűnt fel: ő lett a BM Központ Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási hivatal hivatalvezető-helyettese, majd később a jogutód Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) informatikai elnökhelyettese. A KEKKH részbeni utódja ma az NVI. Deményné idején, 2001 és 2007 között több közbeszerzést megnyert az Idom 2000 Konzulens Zrt., majd 2007 végén Deményné felmondott a KEKKH-nél, és közvetlenül utána az Idomhoz igazolt, aminek 2008-tól az ügyvezetője lett. A hvg.hu 2010-ben azt írta, éveken át belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá az exbelügyesek által alapított cég, így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt tudhatta, mi lesz a feladat, sőt néha még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt, de az is előfordult, hogy 10 évre titkosított kormányelőterjesztés került hozzá. Például náluk kötött ki 2003-ban a családjogi törvény, és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A hvg.hu szerint a dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, "mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához". 2010 júliusában Deményné az Idom2000 részvényese lett, majd 2010. december 31-én az Idom2000 Konzulens Zrt. megszűnt, és 94 százalékos tulajdonnal kivált belőle az IdomSoft Zrt. Azóta is ez a cég üzemelteti a Nemzeti Választási Rendszert, és Deményné most a cég választási rendszerfejlesztési igazgatója. 2012 májusától Deményné majd egy évig a Tigra Business Intelligence-ben volt tulajdonos. A fia, dr. Demény Ádám dandártábornok a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság vezetője. A Deményné irányítása alatt álló Idom 2000-et a 2010-es választás után, április közepén a Jobbik megvádolta választási csalás gyanújával, mivel a cég átengedte a választási rendszer dokumentációit, forráskódjait és bizonyos keretszoftverek elkészítésének jogát a jelenleg felszámolás alatt álló É.B.SZ.K. 2004 Kft.-nek. A BRFK közölte, hogy a választási számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás indult. Erről azóta nem volt hír, úgyhogy megkérdeztük a rendőrséget, mi lett a nyomozás eredménye. A válasz szerint "a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda jogelődje számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, amelyet 2010. december 29-én bűncselekmény hiányában megszüntetett". Hogy került a forráskód egy Magyarországon sosem járt marokkói férfi kezébe? Az Idom 2000 egyik fő alvállalkozója lett az É.B.SZ.K. 2004 Kft., aminek elvileg a fő tevékenysége a lakó- és nem lakóépületek építése. A HVG információi szerint az É.B.SZ.K. 2006-ban és 2007-ben összesen közel 400 millió forint értékű munkáról állított ki számlákat az Idomnak: 2006-ban a választásokhoz jegyzékkészítő programokat fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását végezte, amibe az anyakönyvi, a jármű-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozott. Az Idom 2000 – aminek ekkor Schäffer István volt a tulajdonosa – olyan feladatokat is kiadott az elvileg építőipari cégnek, mint a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítése vagy az SISone4ALL rendszer, ami egy adatbank az EU teljes körözési nyilvántartásához. Az É.B.SZ.K. 2004 Kft.-t 2008-ban tulajdonosként átvette a marokkói Bhasil Mohammed, aki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Hatósági Osztályának kimutatása szerint még sosem járt Magyarországon, majd a cég gyakorlatilag fantommá vált, az Apeh feljelentést is tett az ügyben. Lázár János akkor bejelentette, hogy a Fidesz a választások informatikai rendszerét üzemeltető cég "eltűnésével" egészítette ki azoknak az ügyeknek a listáját, amikben kezdeményezik a jelenlegi kabinet elszámoltatását. Az elszámoltatás végül mindegyik esetben elmaradt. A HVG 2010-ben arról írt, hogy a cég megvásárlásában segédkezett Bassam Tarche szír pénzmosó is, akit bizonyítottan kötöttek a Kulcsár-féle brókerbotrány egyik gyanúsítottjához, és akit a 2010-es választások előtt alig egy hónappal, március 17-én fényes nappal agyonlőtt egy azóta is ismeretlen támadó, amikor Tarche a szokásos útvonalán haladva az autója piros lámpát kapott a Csömöri út és a Rózsa utca kereszteződésében. (Az egyik szemtanú egy szolgálaton kívüli rendőrtiszt volt, aki épp az áldozat kocsija mögött haladt, de a Havaria Press információja szerint nem mert kiszállni az autóból.) Mivel az LMP nem kapta meg a kért adatokat, és azokat egyelőre nem is láthatta, még azt sem lehet tudni, hogy a marokkói kézbe került forráskódnak volt-e szerepe a legutóbbi választáson. Jött Vertán György, és behúzott mindent Vertán György 1996-ban alapította meg a nyomtatókkal és nyomtatással foglalkozó Tigra Copy-t, ami 2000-re 602 közbeszerzést nyert el. 2018 végéig ők üzemeltetik az önkormányzati informatikai rendszereket, de nagyon hosszú az állami referenciáik listája is: Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, ORFK, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Országos Mentőszolgálat, MTVA, stb. Amikor 2015-ben, a netadós tüntetések után Deutsch Tamás elindította az internetkonzultációt, a szükséges munkákat a Tigra és Vertán György másik cége, a Damit Informatika Kft. kapta. Ez a cég üzemeltette a Fidesz honlapját is, méghozzá nem olcsón. A cég a 2010-es választások előtt megbízási szerződést kapott az Idom 2000-től, majd az első fideszes kétharmad után az Orbán-kormány megbízta a minisztériumok átvilágításával. Ezután történt két érdekes tranzakció: 2012 februárjában Vertán György kivásárolta Schäffer Istvánt az Idom 2000-ből, kb. 380 millió forintért, de az állam már az év végén felvásárolta a céget 1,3 milliárd forintért. Ahogy nőtt a cég, az alegységek irányítását a Tigra Business Intelligence vette át. 2018. márciusban, két héttel a választás előtt a Tigra és két másik konzorcium elnyert az IdomSofttól egy 2,1 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzést "szakértői erőforrások beszerzése" címén. Deményné az egyik betekintésen az LMP-nek azt mondta: a Tigra egy térképes szolgáltatást és egy jelölési listázó programot is fejlesztett az IdomSoft-nak és az NVI-nek. Érdekesség, hogy több említett cég is kapcsolatban áll vagy állt az FTC-vel, aminek az elnöke Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató/korábbi kampányigazgató, és amihez a választás után két nappal beugrott a miniszterelnök, hogy megköszönje a támogatásukat. 2011-ben, mielőtt Kubatov átvette a Fradi vezetését, az Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló cég világította át a futballklubot, a T-Systems mellett pedig a Tigra is az FTC szponzora. Vertán György a Tigra Kft. tulajdonosaként beszél az FTC-nek nyújtott szponzorációról 2013-ban. Fotó: Reggeli Start/Youtube Az Idomsoft, ami mindenre is jó 2000-ben három egykori belügyes, Gödry Ádám, Kertész Péter, és Kovács Zoltán megalapította az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t, amit 2004-ig Malics Géza vezetett, aki most az NVI informatikai szakértője és vezetője. 2001-ben kötötték meg az első szerződésüket a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalával, azóta dolgoznak az államnak. Az egyik alapító, Kovács Zoltán egyébként 2013-ban is feltűnt, amikor Deménynével együtt megalapította a DamRmin Kft.-t. Az Idom 2000 Konzulens Zrt.-hez és a jogutódjához fűződik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása, az Integrált Gépjármű Felelősségbiztosítási Nyilvántartási rendszer, az Ügyfélkapu rendszere, az okmányirodai rendszer, a közös határellenőrzést szolgáló schengeni információs rendszer, a szabálysértési, az idegenrendészeti, a bűnügyi és az egyéni vállalkozói nyilvántartás, továbbá a parlamenti, önkormányzati és EP-választások, illetve a népszavazások lebonyolítása. 2010-ben az Idom 2000 Konzulens Zrt. 1,3 milliárdos közbeszerzést nyert a választások lebonyolítására. Ekkor a cég igazgatóságában ott ült Hauberl Gergely, aki 2016 óta az Elios Zrt. igazgatósági tagja, és 2015-ben közvetlenül Tiborcz István után lett a Green Investments & Solutions ügyvezetője. Az Idom 2000 Konzulens Zrt. 2010 végén átalakult IdomSoft Zrt.-vé, pontosabban Schäffer István kivásárolta Gödry Ádámot, és 2012 februárjáig tulajdonos is volt. 1998 és 2009 között ő volt a kormányzati közbeszerzéseket is intéző, a miniszterelnökségi hivatal alá tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) főigazgatója, ezalatt írtak ki több, olyan milliárdos informatikai közbeszerzést is, ahol például egy napos volt az ajánlattételi határidő, kifejezetten Microsoft-termékekre írtak ki 25 milliárdos tendert, vagy az állam számára olyan kirívóan hátrányos feltételekkel kötöttek szerződést az Erzsébet téri Design Terminálnál, hogy nyomozást indított a rendőrség. Az utóbbi után menesztették Schäffert a hivatal éléről. Az utóbbi időkben az MVM ERBE-nél és az MVM OVIT-nál tűnt fel, például Paks anyagbeszerzését intézi. 2012 novemberében a kormány közölte: nem kormányszerv vagy nem 100 százalékban államilag tulajdonolt cég ne legyen adatkezelő, így ezeket a cégeket államosítani kell. Úgy alakult, hogy az Idom volt az egyetlen szóba jöhető ilyen cég, és kitétel volt az is, hogy a cég a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. joggyakorlása alatt álljon, miután államosítják. A több milliárd nettó árbevételű Idomot 24 nap alatt világította át pénzügyileg az MNV meg a NISZ, és 10 nappal később 1,3 milliárd forintért államosították. 2013 és 2015 között Bancsics Ferenc úgy volt a nemzeti fejleszti miniszter biztosa, hogy közben az IdomSoft Zrt. igazgatósági tagja és az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. elnöke is volt, utána pedig Pintér Sándor egyik főtanácsadója lett. Az ember, aki gyakorlatilag saját magát ellenőrizte Vetési Iván 2010 óta volt a KEKKH elnöke, innen kapta a Tigra és az Idom is a közbeszerzéseket. Vetési közvetett üzleti kapcsolatban áll Vertán Györggyel: Vetési 2011. november 15-én jegyeztette be a Pareto Kft.-t, aminek az ügyvezetőjének azt a Dénes Kinga Orsolyát tette meg, aki a Vertán-féle Tigra Copy-nak is az ügyvezető igazgatója. A Pareto székhelye a 1115 Bartók Béla út 105-113. alatti irodakomplexumban van, itt működik a Tigra Informatikai Csoport központi irodája is, de az a MultiContact Consulting Kft. is, ami a Damittal 2017-ben együtt nyerte el a NISZ egyik közbeszerzését. Vetési Iván emellett a NISZ ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese, de Kocsis Máté előtt ő volt a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke is. Tehát az IdomSoft államosításakor többek közt Vetési – aki annak a KEKKH-nek volt az elnöke, amitől a közbeszerzéseket kapta az Idom – a közbeszerzéseket átvilágító NISZ-ben felügyelőbizottsági tag is volt. Ráadásul tulajdonos volt a Kopint Datorg Kft.-ben is, amikor az a választásokon az auditálást végezte (a papíralapú jegyzőkönyvet vetette össze az NVI által kiadott adatokkal), tehát Vetési szinte a saját teljesítményét ellenőrizte. Vetési Iván 2015-ben, amikor átadta a helyét Kocsis Máténak a Magyar Kézilabda Szövetség élén Fotó: Botos Tamás/444 Tudhatták, hogy le fog állni a honlap Május elején az NVI bejelentette, hogy befejeződött a független szakértői vizsgálat a választás napján bekövetkezett honlapleállással kapcsolatban. Április közepén bízták meg az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-t, hogy vizsgálja ki az okokat. Közölték, hogy bár sikerült "egy viszonylag pontos képet alkotniuk" arról, mi történt aznap, a végleges álláspont kialakítását korlátozta, hogy a szükséges technikai információk nem teljes körűen álltak rendelkezésükre: "Jogszabályi felhatalmazás hiányában, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, több szervezet megtagadta az adatszolgáltatást, így az általunk hozzáférhetővé vált napló állományok és egyéb adatok nem nyújtottak teljes képet egy átfogó és részletes vizsgálat elvégzéséhez." Ezek voltak a főbb megállapításaik: A valasztas.hu azért dőlt össze, mert nem bírta a megnövekedett terhelést, de miután az NVI elnökének döntésére átálltak a tartalék portálra, az már "probléma nélkül látta el a lakossági tájékoztatását". Az adatok feldolgozását végző Nemzeti Választási Rendszer elkülönülten működik a valasztas.hu-tól, az előbbi informatikai hiba nélkül működött. De a valasztas.hu-n publikált adatok sincsenek hatással a végeredményre, hiszen azt papír alapú jegyzőkönyvek alapján számolják ki. Az NVI igényei alapján kialakítandó új választási portál fejlesztését az IdomSoft Zrt. az általa kiválasztott alvállalkozó bevonásával, a Webtown Kft.-vel kezdte el. "Az együttműködési nehézségek megoldása" érdekében az NVI úgy döntött: közvetlenül a portált fejlesztő alvállalkozóval köt szerződést. Az üzemeltető által összeállított rendszerterv alapján a rendszernek képesnek kell lennie kiszolgálni az országos választások csúcsterhelésének megfelelő látogatószámot. A terheléses teszteken ellenőrizték a felső korlátokat, a kiszolgálás stabilan fennmaradt. A terheléses tesztek alatt a teszteket végző cég együttműködött a megrendelővel, az üzemeltetővel és a biztonsági központ szakértőivel. A megrendelő tájékoztatása a terheléses tesztek eredményéről a teszteket lefolytató cég feladata volt. A terheléses teszteket végző cég a választások előtti napok terheléses tesztjeinek jegyzőkönyveit a választások után adta át a megrendelőnek, ezekben bizonyos konfigurációs állapotoknál performanciaproblémák kerültek rögzítésre, de ebben az időszakban performanciaproblémára utaló üzemeltetői jelzés nem érkezett. A terheléses tesztelések alatt nehézséget jelentett, hogy nem volt olyan megfelelő tesztelési célra szolgáló környezet, ami az éles rendszerrel felépítésben teljesen megegyezett volna. A honlap-üzemeltetési incidenssel kapcsolatban egyébként a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is vizsgálatot folytat. Ezzel szemben a zoom.hu a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt írja: a teszteken sem működött rendesen a valasztas.hu-t kiszolgáló informatikai háttér, már 1,5 hónappal a választás előtt látszott, hogy a holnap nem tud megfelelni az elvárásoknak. A lap szerint a választás napjának reggelén már nyilvánvaló vált, hogy a tartalékrendszer jobban működik, mégis csak az összeomlás után kezdték azt használni. Annak ellenére, hogy összekötők tartották a kapcsolatot az NVI és a rendszert fejlesztők, üzemeltetők és tesztelők között, az NVI azt sejteti: semmit sem tudott a hibákról. A lap szerint a Kürt Zrt. a titoktartási kötelezettségére hivatkozva hallgat, viszont a színfalak mögött vitatja a felelősségét megállapító vizsgálat eredményét. A Webtown is a titoktartási kötelezettségre hivatkozott, a Zalaszám pedig indoklást sem adott, amikor nem nyilatkozott a HVG-nek. De akármelyik cég hibája vagy cégek hibái miatt nem működött megfelelően a rendszer, a felelős végső soron mégiscsak az NVI.	[ "IdomSoft Zrt.", "Tigra", "Nemzeti Választási Iroda" ]	[ "Pareto Kft.", "Liferay CMS", "Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Hatósági Osztálya", "Idom 2000", "Idom 2000 Konzulens Zrt.", "Informatikai Divízió", "MVM OVIT", "Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság", "Informatikai és Telekommunikációs bizottság", "BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala", "Ernst & Young Tanácsadó Kft.", "MVM ERBE", "Kopint-Datorg Kft.", "Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal", "T-Systems Magyarország Zrt.", "Tigra Copy", "Idom2000 Konzulens Zrt.", "MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.", "Magyar Kézilabda Szövetség", "Havaria Press", "Webtown Kft.", "É.B.SZ.K. 2004 Kft.", "Központi Szolgáltatási Főigazgatóság", "Damit Informatika Kft.", "Közbeszerzési Döntőbizottság", "Kopint-Datorg Zrt.", "DamRmin Kft.", "Ernst & Young", "Kopint-Datorg Rt.", "Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság", "Szenzor Számítóközpont Kft.", "WebTown Informatika Kft.", "Nemzeti Választási Rendszer", "Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda", "Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala", "Green Investments & Solutions", "Design Terminál", "Elios Zrt.", "Honvédelmi Minisztérium", "NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.", "Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.", "Országos Mentőszolgálat", "Tigra Business Intelligence", "ZalaSzám Informatika Kft.", "Kürt Zrt.", "Magyar Közút Nonprofit Zrt.", "NISZ Zrt.", "MultiContact Consulting Kft.", "Nemzeti Kibervédelmi Intézet", "Tigra Informatikai Csoport", "Kopint Datorg Kft.", "BM Központ Adatfeldolgozó" ]
Ezúttal Esztergomban akadozik a szemétszállítás: több helyről is panaszkodnak a lakók, hogy nem vitték el a hulladékot. Pest, Vas, Tolna megye után Komárom-Esztergom lehet a következő régió, ahol krízis alakulhat ki a hulladékszállításban. Az előjelek baljósak. Az év végi ünnepek után nem csak a gyomor telik meg a szokottnál jobban, hanem a kukák is nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Ráadásul a karácsonyi-szilveszteri időszakban a szemétszállítás is ritkább, mint a szürke hétköznapokon, így hát nem csoda, hogy január első hetében mindenki fellélegzett, hogy végre kiürülnek a hulladékgyűjtők. Tabula rasa – új év, új lehetőség a városok teleszemetelésére. Nagy volt tehát a döbbenet Esztergomban, amikor megjelent a hír: január 2-tól nem az eddig megszokott és bevált helyi cég, az Eszköz Kft. szállítja majd a szemetet, hanem a fővállalkozó, a Vertikál Zrt. saját maga végzi a feladatot. A szűkszavú közleményben tájékoztatja a lakosokat a változásról, valamint az új ügyfélszolgálatról. "Tisztelt Esztergomi Lakosság! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2019. január 2-tól nem az Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el a hulladék szállítási feladatokat, hanem a VERTIKÁL Nonprofit Zrt. saját maga szállítja el a hulladékot az ingatlanoktól, ezzel egyidőben az ügyfélszolgálati feladatok is átvételre kerültek. Kérjük Önöket, hogy az új ügyfélszolgálati elérhetőségek közzétételéig csak Társaságunk elérhetőségén jelezzék a hulladékszállítással, lomtalanítással, ügyféladatváltozással kapcsolatos észrevételeiket, problémáikat. (...) Megértésüket köszönjük." Az Opten és az Igazságügyi Minisztérium cégadatbázisa szerint a Vertikál Zrt. még tulajdonosa az Eszköz Kft-nek. Az esztergomi fideszes önkormányzat és mások mellett Eszköz-tulaj a Terszol Zrt. is, ami Törő Csaba, egykori SZDSZ-közeli üzletember érdekeltsége. Az Eszköz Kft. nem csak Esztergom és Lábatlan hulladékának elszállításáért felel, hanem Tát, Nyergesújfalu, Bajót, Mogyorósbánya, Lábatlan, Dunaalmás, Neszmély és Süttő településeken is, mely települések szintén a Vertikál Zrt. alá tartoznak. Itt jelenik meg egy harmadik társaság is, a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mely szintén alvállalkozóként alkalmazza az Eszköz Kft.-t többek között Nyergesújfalu településén is. Az Eszköz Kft. közleményében megköszöni az elmúlt 15 év együttműködését, ám az udvarias formalitások mellett két említésre méltó megjegyzést is tesz: az egyikben arra utal, hogy az együttműködés megszűnése egyoldalú döntés volt a Vertikál Zrt. részéről, a másik pedig arra vonatkozik, hogy a fővállalkozó annak ellenére vált meg az esztergomi cégtől, hogy annak jelentős összegű tartozást halmozott fel. "2019. január 2-tól nem az Eszköz Kft. látja el alvállalkozóként a hulladékszállítást Esztergom és Lábatlan településen, ezzel egy időben megszűnik az Eszköz Kft. ügyfélszolgálati irodája is a városban. A feladatot eddig alvállalkozóként ellátó Eszköz Kft.-vel a fővállalkozó (annak ellenére, hogy a fővállalkozó jelentős összegű tartozást halmozott fel az Eszköz Kft. felé) nem hosszabbította meg a szerződését, tájékoztatásuk szerint 2019. január 2-től más alvállalkozók igénybevételével biztosítják az eddigi menetrendnek megfelelően a közszolgáltatást. (...) A mostani változások okozta kellemetlenségekért elnézést kérünk, cégünk egészen december végéig bízott abban, hogy a korábbi feltételekkel megegyező szerződés keretén belül folytathatja alvállalkozóként a hulladékszállítást Esztergomban. A változások az esztergomi és lábatlani ügyfeleinket érintik, a táti kistérségben továbbra is az Eszköz Kft. végzi a hulladékszállítást." Az átállás nem volt zökkenőmentes. A lakosok elégedetlenek, ugyanis a kihelyezett hulladékot több helyen sem vitték el a tervezett időben. Van, ahol január másodika óta nem jár a kukásautó, a felgyűlt szemét visszataszító látványát csak az időközben lehullott hóréteg jótékony takarása enyhíti némileg. Az elégedetlenség hangja már a városházára is eljutottak – belső informátorunk elmondta, hogy az Eszköz Kft. tulajdonosa személyesen jelezte a városvezetésnek, hogy társaságukhoz folyamatosan érkeznek lakossági panaszok. A polgármester asszony nem tétlenkedett, január 5-én a facebook-oldalán szólt a követőihez, tájékoztatva ezzel azt a 2900 embert, aki figyeli őt a közösségi médiumon: A közleményben számos érdekes utalás található, melyekről megkérdeztük a hivatalt. Szintén küldtünk kérdéssort az érintett két cégnek. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az önkormányzat képes-e garantálni a zökkenőmentes hulladék-elszállítást, illetve, hogy mi a helyzet az alvállalkozással – a Vertikál ugyanis azt állítja, hogy maga végzi a munkát, a polgármesteri közleményből ellenben más olvasható ki. Tudakoltuk, hogy az önkormányzattal kötött szerződésben ezzel kapcsolatban mi szerepel, és hogy menet közben “ér-e" ezen egyoldalúan változtatni. Mindezen felül az elszámolási vita részletei felől is érdeklődtünk – az önkormányzattól még azt is kérdeztük, hogy, lévén az Eszköz részben az övék, tudtak-e a Vertikál állítólagos tartozásáról. Romanek Etelka fideszes polgármester válasza szerint a hulladékszállítási közszolgáltatás zavartalan ellátása a szolgáltató cég feladata, az önkormányzat már azzal eleget tett a kötelezettségének, hogy megkötötte az erre vonatkozó szerződést. Ezen felül tárgyalnak, egyeztetnek, kapcsolatot tartanak az érintettekkel az zökkenőmentes ügymenet érdekében. A polgármester válaszából kiderült az is, hogy tudnak a szolgáltató és az alvállalkozója közötti elszámolási problémákról, és szorgalmazzák, hogy a felek "törekedjenek szorosabb együttműködésre a jövőben". Mindazonáltal úgy ítéli meg a városvezető, hogy szerződésszegés egyik fél részéről sem történt, jogi lépésekre ezért nem készülnek. A Vertikál válaszában több volt a fenyegető él, mint az információ. A lényeg: ők a jogszabályok szerint járnak el, mivel azonban partnereikkel jelenleg is egyeztetnek, inkább csak annyit mondanak, hogy megtesznek, minden tőlük telhetőt. Ellenben felhívták a figyelmünket arra, hogy “egyes médiumokkal" szemben a szerintük téves, valótlan, sőt olykor rosszhiszemű közlések miatt már vizsgálják a jogi fellépés lehetőségeit. Az esztergomi polgárok azonban nem nyugodtak meg egyelőre. Egy hét telt el a váltás óta, ám a hulladékszállítás még mindig zavaros, akadozik. Az emberek pedig – jogosan – háborognak a különböző közösségi fórumokon, néhány példa: “(Esztergom, Hősök tere) Tegnap sokszor hívtam a megadott számot: 30/161-1831, de nem vették fel. Szerettem volna megtudni, hogy a nehézségek mellett a 2. körzet, hónap második péntekén esedékes szelektív szállításra kipakoljunk-e? (...) Szóval kitegyük? Elviszik....vagy csak hólepte formájában visszapakoljuk." “Bánomi lakópark keddi szemétszállítás elmaradt :-(" “Búbánatvölgy, Cickafark utca. Kommunálist hétfőn elvitték, szelektívet (múlt hét pénteken kellett volna) itt hagyták." "Gyurgyalag dűlő, 2 hete nem vitték el." "Diósvölgyben idén nem voltak még, pedig a szemétdíjat ugyanúgy fizetjük, mint bárki más" "Ok, értem én hogy, megy a vita, de mi lesz a szeméttel? Szentgyörgymezőn itt maradt az összes kitett szelektív!" "Szeretném megtudni, hogy tőlünk mikor viszik el a szemetet? Tegnap nem sikerült. Az ügyfélszolgálat egy nagy nulla, már annyi zenét hallgattunk, hogy a telefonszámlát is a Vertikálnak kell küldeni" "Szent Tamáson se a Könyök utcából, de a Galamb utcából nem vitték el a szemetet. Nagy kocsi jött, ami ezekbe az utcába nem tudott befordulni. (...) Azon gondolkodom, hogy akkor most saját ktg-en vigyük-e el a Vertikál ügyfélszolgálati irodájához (...)" "Vertikálnak az ezévi fogadalma h nem viszi el a szemetet? Szent János kúti úton megint nem vitték el ma a szemetet! 2.hét, 2.késés! A szelektívet pénteken kellett volna vinni,az is elmaradt! Most a következő hó első péntekéig nézzük az utcában a szelektívet is? Ócska fideszes O1G banda! Az irodátok elé kellene vinni mindenkinek a hulladékot!" Faragó Priszcilla Fotó: igom.hu	[ "Eszköz Kft.", "Vertikál Zrt." ]	[ "Esztergomi Lakosság", "Terszol Zrt.", "Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.", "Igazságügyi Minisztérium", "VERTIKÁL Nonprofit Zrt.", "Eszköz Kft-nek", "Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Nonprofit Kft." ]
Ismét a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. lett a befutó a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs megatenderén. Az Opten szerint nyolc főt foglalkoztató vállalkozás láthatja el a Matolcsy György jegybankelnök által vezetett MNB kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat idén és jövőre. A megbízás keretösszege nettó 3 milliárd forint, a szerződés ennek kimerüléséig vagy 2022. december 31-ig hatályos. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint az MNB a teljes keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget úgy, hogy ebből várhatóan 15 százalékot kreatív tervezésre és gyártásra, 75 százalékot médiavásárlásra, tíz százalékot pedig PR- és rendezvényszervezési feladatokra fordítanak. A jegybank kommunikációs feladatait eddig is Szárazék végezték: tavaly novemberben a Frank Digital nyerte el az MNB kommunikációs keretmegbízását a 2020-2021-es időszakra, kétmilliárd forint plusz áfáért. Előzőleg a 2019. október 7. és 2020. december 31. közötti időszakra kaptak nettó 1 milliárd 950 milliós keretmegbízást, amelyet tavaly hárommilliárd forintig bővítettek. De már a 2017-es tenderen is részesei voltak az akkor elnyert, ugyancsak nagy értékű keretszerződésnek. Szárazék a friss megbízás részeként bonyolítják le egyebek mellett a "Növekedési Hitelprogram Hajrá!" és az "Azonnali Fizetés" kampányának szeptemberi etapját, és az ő feladatuk lesz az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát termékek brandjének aktív kommunikációja is. A céget 2014-ben alapították, az első, teljes üzleti évet már félmilliárdos forgalom mellett 111 millió forintos adózott eredménnyel zárták. A tavalyi év abszolút rekord a Frank Digital történetében: csaknem 2,9 milliárd forintos nettó értékesítés mellett 341,5 millió forintos adózott eredményt hoztak össze, Száraz István pedig 261,9 millió forint osztalék kifizetéséről döntött. Száraz nem csak baráti kapcsolatban áll Matolcsy Ádámmal, Matolcsy György jegybankelnök fiával: utóbbi tőle vette meg a kormányközeli Origo nevű portált kiadó New Wave Media Csoportot. Az adásvétel után Száraz azt állította, hogy Frank Digital nevű cégén is túlad, később azonban meggondolhatta magát. Ugyan a cég minősített többségét 2017 júliusában eladta Osváth Eszternek, aki ma is a cég ügyvezetője, 2018 novembere óta azonban ismét Száraz, illetve az ő tulajdonában lévő DryCom Informatikai Tanácsadó Kft., majd jelenleg a Dry Delta Kft. nevű cége a Frank Digital egészének tulajdonosa. Nem ő az egyetlen Matolcsy Ádám baráti köréből, aki üzleti kapcsolatba került a jegybankkal. A baráti kör egy másik tagja, Pintér Máté szerezte meg a jegybanki alapítványok pénzéből megvásárolt, majd felújított Várkert Kaszinóban lévő Felix Kitchen & Bart üzemeltető céget, a Vízház Gasztronómia Zrt.-t. Kapcsolódó Matolcsy Ádám barátjáé lett a közpénzből épített luxusétterem a Várkert Kaszinóban Pintér Máté cége 306 millió forintért, hitel nélkül vásárolta meg a jegybanki pénzből létrehozott Vízház Gasztronómia Zrt.-t. Az üzletember több szálon is kötődik a jegybankelnök fiának baráti köréhez. Ugyancsak jegybanki megbízást kapott Matolcsy Ádámnak az építőiparban aktív barátja, Somlai Bálint is, akinek neve leginkább az MNB 54 milliárdos felújítását végző Raw Development Kft. miatt csenghet ismerősen. A Raw Developmentet 2018 óta irányítja Somlai. Nemrég az ő egyik érdekeltségétől került Matolcsy Ádám feleségéhez, Matolcsy Tímeához egy ingatlanos cég és vele egy luxuslakás. Nem lóg ki a sikeres baráti körből maga Matolcsy Ádám sem, aki amellett, hogy Porsche luxusautókat gyűjt, a NER-elit nagyjaihoz hasonlóan magánrepülőt is használ.	[ "Vízház Gasztronómia Zrt.", "Raw Development Kft.", "DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.", "Frank Digital Kft.", "Magyar Nemzeti Bank", "Dry Delta Kft." ]	[ "Elektronikus Közbeszerzési Rendszer", "Felix Kitchen & Bart", "New Wave Media Csoport" ]
Sok gyanús ügy, leépülés, bevételcsökkenés és adóssághalmozás jellemezte a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. (IH) elmúlt éveit, a múlt héten pedig házkutatást tartott a rendőrség az önkormányzati cégnél, még a városházáról is zsákszámra hordták az iratokat. Az elmúlt három évben több, mint százmillió forinttal csökkent az IH vagyona, több furcsaság történt a cég üzemeltetésében lévő Belvárosi Mozi, a Szegedi Ifjúsági Napok és a Partfürdő körül is. Az IH vesszőfutása 2010 végén kezdődött. Az önkormányzati választáson patthelyzet alakult ki, a 29 tagú közgyűlésbe tizennégy fideszest választottak a szegediek. Ahhoz tehát, hogy a Fidesz akarata legyen többségben, szükség volt az egyetlen jobbikos képviselő, Keresztúri Farkas Csaba támogatására. Ezért cserébe a Jobbik több városi cég élére és önkormányzati bizottságba saját embereit delegálhatta. Az IH élére Dér Natáliát nevezték ki, aki ekkor már hat hónapja várandós volt. A gyermek édesapja Olár Tibor, a Dél-Konstrukt Kft. tulajdonosa – a cégnek 2011 végéig Keresztúri Farkas Csaba azonos nevű édesapja ügyvezetője volt, testvére, Keresztúri Ákos pedig tulajdonosa. Dér Natália alig három hónapig töltötte be tisztségét, a közelgő szülés miatt 2011 februárban lemondott. Ennek ellenére 2012-ben a közgyűlés bruttó 625 ezer forint prémiumot szavazott meg számára. Dér Natália lemondása után Sódar istvánt bízták meg az IH vezetésével. Sódar 2011. június 20-án váratlanul bejelentette, hogy másnapi hatállyal bezáratja az IH által üzemeltetett Belvárosi Mozit, mert annak elektromos hálózata életveszélyes. A döntés alapjául szolgáló szakvéleménybe nem engedett betekintést és azt sem volt hajlandó elárulni, hogy ki készítette azt. A szakvéleményből egyetlen oldalt hoztak nyilvánosságra, amiből kitakarták a készítő nevét, az önkormányzati képviselők viszont megkapták a teljes dokumentumot. Az LMP ezt közzé is tette honlapján. Az iromány sem formáját, sem szövegezését tekintve nem tűnik komolynak, egyebek mellett ilyen megállapításokat tartalmaz: “A helyszíni szemle után, mint szakértőben olyan kezelhetetlen félelem fogott el, mintha egy négyütemű TRABANT személyautóval, nyári gumikkal, családi sítúrán meg kellene állnom egy lejtő előtt, lejegesedett útszakaszon". A szakvélemény 180 millió forintos költségbecslést irányzott elő a bajok orvoslására. A moziban még 2010 decemberében tartott ellenőrzést a tűzoltóság, és több hiányosságot is feltárt. Ezek nagy részét az IH orvosolta, egyedül az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát tanúsító irattal maradt adós. Ezt a cég 2011 áprilisban elkészíttette Kalotai Csaba egyéni vállalkozóval, az általa elkészített szakvélemény bezárást indokoló hiányosságot nem tárt fel. Májusban viszont az IH tanácsadói szerződést kötött az éppen decemberben, a tűzoltósági ellenőrzéskor megalapított Elviro Tanácsadó Kft.-vel az IH hatósági ügyeinek intézésére, belső szabályzatainak kialakítására. A vállalkozás Antali Gábor sülysápi magasépítési igazságügyi szakértőt kérte fel arra, hogy készítsen szakértői vizsgálatot a mozi elektromos hálózatának állapotáról. Antali az Elviro tulajdonosának, Elek Rózsának élettársa. Ez volt az a dokumentum, amire Sódar a mozi bezárását alapozta. 2011 júniusában lejárt a határidő, amit a tűzoltóság szabott a felülvizsgálatot igazoló irat pótlására, így határozatban kötelezték az IH-t arra, hogy a berendezéseket ne használják, de bezárásról nem volt szó. A Belvárosi Mozi és az épületben bérlőként működő Grand Café dolgozói minden lehetséges módon igyekeztek ellenállni annak, hogy kiszorítsák őket a moziból, amiben a szegediek is támogatták őket – spontán demonstrációt tartottak és tiltakozó csoport is alakult. A bezárás második napján Botka László polgármester közölte, hogy érintés- és tűzvédelmi vizsgálatot rendelt el az épületben, aminek során megállapították, hogy a hiányosságok 863 ezer forintból, egy hét alatt pótolhatóak. A szegedi Rádió Mi műsorában a mozi egyik technikai munkatársa elmondta, hogy főleg használaton kívüli, áram alatt nem lévő vezetékeket és szerelvényeket kellett eltávolítani. Június 24-én hozzá is láttak a munkához. A következő napokban kiderült, hogy az IH 2010 decemberében rendelkezett a tűzoltóság által hiányolt tanúsítvánnyal, de ezt nem adták be, hanem újabb szakértőket bíztak meg, akik problémákat találtak. A polgármester a június 30-i közgyűlésen a cégvezető visszahívását kezdeményezte, de erre nem került sor, mivel a Fidesz és a Jobbik képviselői nem szavazták meg az ülés napirendjét. Július elsejétől viszont újra kinyithatott a Grand Café, majd a moziban működő Casablanca kávézó, és a vetítések is újrakezdődhettek. Szintén az IH kezelésébe tartozik a szegedi Partfürdő, ahol egy ingyenesen látogatható tiszai szabadstrandot is kialakítottak. Ezt Sódar 2011 nyarán indoklás nélkül zárva tartotta, csak júliusban nyitotta ki a városvezetés felszólítását követően. Októberben a Belvárosi Mozi dolgozóinak új munkatárs mutatkozott be: Virág Mónika, aki szintén tulajdonos az Elviro Kft.-ben, mellesleg Elek Rózsa lánya. Sódar tagadta, hogy Virág Mónika az IH munkavállalója lenne, de kiderült, hogy az Elviro képviselőjeként dolgozik az intézményben. Nem sokkal később viszont már a Partfürdő igazgatója lett. 2012-ben a strandszezon kezdete előtt Virág Mónika és Sódar István bejelentették, hogy a Partfürdő medencéi nem működhetnek, mert nincsenek felszerelve vízforgatóval. A városüzemeltetési iroda szerint néhány százezer forintból orvosolható lett volna a probléma, ennyiből egy rövid eljárással ásványvízzé minősíthették volna a medencéket ellátó kutak vizét, így vízforgató beépítése sem lett volna szükséges. Az IH viszont ezt nem akarta elvégezni, szerintük a gyógyvízzé minősítés jelentett volna megoldást, ami egy-másfél évig tart, és több tízmillió forintba kerül. A medencéket így a szegediek nem használhatták tovább. 2012 nyarán egy szegedi magáncég, az Upmark Kft. jelentkezett az önkormányzat kulturális bizottságánál azzal, hogy öt évre átvennék a Belvárosi Mozi üzemeltetését. Kész tervet adtak be azzal, hogy kiszélesítenék a mozi profilját, művészeti központtá alakítanák, amiért a várostól évi 60 millió forint+ÁFA-t kérnének. A kulturális bizottság ezt a javaslatot napirendre sem vette, Sódar pedig azt nyilatkozta, hogy bár érkezett hozzá megkeresés, nem tervezi a mozi külső üzemeltetésbe adását. Az Upmark ügyvezetője ezzel szemben azt nyilatkozta a Délmagyarországnak, hogy pozitív hangvételű tárgyalást folytattak az IH vezetőjével. Az IH-hoz tartozik Szeged nyár végi zenei fesztiválja, a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) is. Az előző városvezetés alatt, 2010-ben a fesztivál szervezését 4 millió forintért kiadták a Hegyalja Fesztivál szervezőinek érdekeltségébe tartozó SZIN Kft.-nek. Ezt azzal indokolták, hogy az IH-nak eddig is nagyjából ennyi nyeresége volt a fesztiválon, így viszont már nem az önkormányzati céget terheli a szervezés és a pénzügyi kockázat. Az önkormányzati választás után kinevezett Dér Natália és Sódar István is azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás előnytelen a város számára, a fesztivál hosszabb távon még nagyobb nyereséget hozhat. Visszavették a szervezés jogát, a 2011-es fesztivál azonban négymilliós nyereség helyett harmincmilliós veszteséget hozott. Abból is botrány lett, hogy kiderült, hogy az IH 40 milliós kölcsönt kapott a SZIN-hez egy másik önkormányzati cégtől, a Dorozsmai Nagybani Piac Kft.-től úgy, hogy erről sem az önkormányzatot, sem a piacüzemeltető cég kisebbségi tulajdonosait nem tájékoztatták. 2013 áprilisában az IH késve adta be előző évi beszámolóját a közgyűlésnek. Ebből az derült ki, hogy a cég 2012-ben 66 milliós veszteséget és 118 milliós tartozást halmozott fel. 2013. április 11-én Sódar István beadta lemondását arra hivatkozva, hogy a városvezetés és a közgyűlés egyes tagjai politikai okokból el akarják lehetetleníteni a munkáját. Lemondása után a szállodaüzemeltetésben érdekelt, ausztriai Spirit of Dachstein Hotelbetriebs GmbH vezetője lett. Ennek a cégnek a szegedi Katamarán Tobago Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa, ez pedig a már említett Olár Tibornak, Keresztúri Farkas Csaba üzlettársának tulajdonában van. Helyére a közgyűlés Vajda Árpádot nevezte ki, ami sokaknak kellemes meglepetést jelentett, mivel több évtizede az IH-ban dolgozik, az intézmény iránt elkötelezett, jó szakemberként tartják számon. A szóbeszéd szerint arra kellett, hogy elvigye a balhét, és valóban szembe is kellett néznie három felszámolási eljárással és egy NAV-végrehajtással. Közben Keresztúri Farkas Csabának le kellett mondania képviselői tisztségéről, mert garázdaság miatt másodfokon tíz hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Keresztúri még 2011-ben a szegedi jogászbálon részegen zaklatott egy lányt, akinek testvéreivel verekedésbe keveredett. A vádirat szerint a biztonsági őrt azzal fenyegette, hogy képviselőként elintézi, hogy kirúgják. Az IH-nál idén már a konszolidáció jelei mutatkoznak. Az önkormányzat 150 millió forintos plusz támogatást adott a cég számára azzal a kitétellel, hogy minden kifizetést a közgyűlés pénzügyi bizottságának kell felügyelnie. Ebből megkezdték a tartozások törlesztését. Az elmúlt évek gazdálkodása miatt az egyik szocialista képviselő feljelentést tett. A Délmagyarország információi szerint a múlt héten több zsáknyi iratot vittek el az IH-ból és a városházáról – az ügyben eljáró Békés Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta a napilapot, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak. Medvegy Gábor Címlapkép: innen. Update (2014. május 19.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen közöltük, hogy a szegedi önkormányzat korábbi jobbikos képviselője, Keresztúri Farkas Csaba a Dél-Konstrukt Kft. ügyvezetője volt. A valóság ezzel szemben az, hogy a nevezett társaság ügyvezetője az önkormányzati képviselő azonos nevű édesapja volt. A hibát javítottuk.	[ "Partfürdő", "Belvárosi Mozi", "Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.", "Jobbik", "Elviro Tanácsadó Kft.", "Dorozsmai Nagybani Piac Kft." ]	[ "Spirit of Dachstein Hotelbetriebs GmbH", "Békés Megyei Rendőr-főkapitányság", "Dél-Konstrukt Kft.", "Grand Café", "Katamarán Tobago Vagyonkezelő Zrt.", "SZIN Kft.", "Upmark Kft." ]
Székely Zoltán szombaton a Magyar Rádió 16 óra című műsorában, valamint a közszolgálati televízió esti Híradójában megnevezte azt a vállalkozót, aki átadta neki a 20 millió forintot rejtő táskát. Az országgyűlési képviselőt 20 millió forint átvételekor érték tetten csütörtökön, majd pénteken a Független Kisgazdapárt kizárta frakciójából. Székely Zoltán arra is utalt, hogy a táskát átadó Balla Dániel vállalkozása valamilyen kapcsolatban áll az SZDSZ-szel. Az RTL Klub esti híradója szerint Balla Dániel egyelőre nem kíván nyilatkozni, de a kereskedelmi televízió egyik kérdésére válaszolva jelezte: "nem vesztegetési, hanem zsarolási ügyről van szó". A híradás szerint Balla Dániel az ügyvezető igazgatója annak a cégnek, amely nyert a szigethalmi csatornaépítésre kiírt pályázaton. Az eredményhirdetés után a második helyezett Csőszer Rt. a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, arra kérve a testületet, hogy semmisítse meg a pályázat eredményét. Az RTL beszámolója szerint Balla Dániel csütörtök reggel feljelentést tett az ügyészségen, azt állítva, hogy Székely Zoltán megzsarolta őt. Az ügyészségi nyomozók sorszámozott pénzt adtak neki, hogy ha azt átveszi tőle Székely Zoltán, akkor bebizonyíthatja állítását. Arról, hogy mivel zsarolta Székely Zoltán a vállalkozót sem ő, sem az ügyészség nem nyilatkozik, mindaddig, amíg az Országgyűlés nem dönt Székely Zoltán mentelmi jogának felfüggesztéséről - hangzott el a kereskedelmi televízióban. Székely Zoltán az m1 Híradójának szombaton este megismételte azt a korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint a pénzátadás és az ő vesztegetési tettenérése "megrendezett akció" volt, az "ügyészség pénze volt a táskában, nem Balla úré". Állítása szerint az akcióban részt vett az ügyészség és a nyomozati hatóságok. Székely Zoltán azzal védekezett, hogy ő nem vette át a pénzt. Balla Dánielt viszont "SZDSZ-es irányultságúnak" és "aktív vesztegetőnek" nevezte. A politikai irányultságra vonatkozó állítását a volt kisgazda képviselő nem részletezte. (2000. október 13.)	[ "Független Kisgazdapárt", "SZDSZ" ]	[ "RTL Klub", "Csőszer Rt.", "Magyar Rádió" ]
A milliárdos biciklivásárlás után a Magyar Posta újabb óriástendere került a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elé – tudta meg az Index. Értesülésünk szerint egy több százmillió forintos informatikai beszerzésben a hét pályázóból hatot kizártak, csak a legdrágább ajánlatot benyújtót nem. Vele viszont nem szerződhetnek, mert a KDB ezt nem hagyja. Az ügyről mindenki hallgat, csak annyi biztos, hogy a Posta már bő egy éve, a májusban miniszterré kinevezett, posztjáról hétfőn lemondott Szabó Pál vezérsége idején készült a tenderre. A Posta a saját szabályait sem tartotta be, tucatnyi dolgozó, köztük több vezető ellen indulhat fegyelmi eljárás. De előbb a beszállító értesítette a postát, hogy mégsem tudná teljesíteni a szerződést. Új közbeszerzést írnak ki. A Cronopont most szállítani próbált, de a Posta már júliusban elállt a szerződéstől. Mehetnek a bíróságra. Felfüggesztette a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a Magyar Posta egy több százmillió forintos informatikai beszerzésre irányuló szerződéskötését – értesült az Index. Lapunk tudomása szerint a KDB két héten belül tárgyal az ügyről, amelyről sem a döntőbizottság, sem a Posta nem közölt részleteket, így hivatalos forrásból nem sikerült megtudnunk, hogy mely pályázó és milyen kifogással fordult a KDB-hez. Úgy tudjuk, hét pályázó indult június végén a Posta integrált vállalatirányítási rendszeréhez szerver és tárolóeszközök, valamint kapcsolódó licenszek szállítására kiírt tenderen. Információink szerint a jelentkezők közül hatot kizártak, és az egyedül versenyben maradt, eredetileg legdrágább ajánlatot benyújtó hetedikkel akartak szerződést kötni. Folyamatban lévő ügyről annak lezárultáig nem kívánunk nyilatkozni – zárkózott el Tomecskó Tamás postai szóvivő az Index megkeresésére attól, hogy a rendelkezésünkre álló információkat bármilyem módon kommentálja. A KDB szintén nem adhatott felvilágosítást, szintén arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő eljárásról van szó; csak annyit közöltek, hogy az ügyről október közepén nyilvános tárgyalást tartanak. 103 424 gigabájt A Közbeszerzési Értesítő ez év június 27-i számában jelent meg a Magyar Posta Zrt. ajánlatkérése "SAP ECC 6.0 és SAP BI 7.0 Integrált vállalatirányítási rendszeréhez szerver- és tároló eszközök, valamint kapcsolódó licencek szállítására, integrációjára, üzembe helyezésére és támogatására". Az ajánlatkérési felhívás szerint a Posta összesen minimum 101 400 SAPS teljesítménnyel rendelkező adatbázisszervert és minimum bruttó 101 terabájt (103 424 gigabájt) kapacitással rendelkező tárolóeszközöket, valamint ehhez kapcsolódó licenszeket vásárolna. A felhívás szerint az elbírálás során egyetlen szempont volt: a legalacsonyabb árat kínáló jelentkezőt hirdették volna ki győztesnek. A pályázatokat augusztus 14-én kellett felbontani, és az akkortól számított 15. munkanapon hirdették volna ki a győztest. A pályázat eredményét azonban azóta sem találni sem a Közbeszerzési Értesítőben, sem az Európai Uniós hivatalos lapjának online adatbázisában, a Tenders Electronic Daily-ben (TED), ami megerősíti információnkat, hogy probléma van a nyertes kihirdetésével és a szerződéskötéssel. Elhúzódó beszerzés Lapunk már idén tavasszal kapott információkat arról, hogy a Posta eléggé különös módon tervezi megvalósítani a Szabó Pál vezérsége idején elindított projektet (Szabót májusban infrastrukturális miniszterré nevezték ki, hétfőn lemondott). Olyan információ jutott el hozzánk, hogy a SAP-rendszer hardverplatformjához kapcsolódó informatikai fejlesztéshez az állami cég április 16-a és május 7-e között több informális ajánlatkérő levelet is kiküldött a potenciális szállítóknak. Először 15, majd 6, végül 14 cégtől kértek ajánlatot, a levelek címzettjei között minden körben szerepelt egy bizonyos Trendex Infokommunikációs Zrt., amelyről olyan, a Posta által cáfolt információink is voltak, hogy a körlevelek előtt csak tőlük kértek árajánlatot. A válaszok között az utolsó körben bruttó 640 millió forint volt a legkedvezőbb, IBM-technológia szállítására irányuló ajánlat, miközben a már említett Trendex információink szerint nettó 840 milliós, tehát nagyjából bruttó 1 milliárdos árat ajánlott. "A Magyar Postának az SAP-rendszer működéséhez szüksége van szerverekre. Ezek beszerzése jelentős beruházás, ezért a Posta menedzsmentje úgy döntött, hogy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság keretmegállapodásához csatlakozva szerzi be ezeket" – reagált még májusi megkeresésünkre és információinkra Szász Katalin, a Posta kommunikációs igazgatója. Munkakapcsolat "A Posta két platformhoz csatlakozott, és tájékozódott a KSZF honlapján található adatokról, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy ez nem jelent semmilyen kötelezettséget, sem azt, hogy közbeszerzési eljárás folyna" – válaszolta tavaszi megkeresésünkre május 20-án ír levelében a kommunikációs igazgató, hozzátéve: kértek tájékoztatást a keretmegállapodásban érvényes aktuális árakról. Szász Katalin ezzel egyidejűleg cáfolta azt az információinkat, hogy először csak a több cégen keresztül közvetve – és korábban közvetlenül is – tulajdonos Rizó Mihály vezérigazgató által tulajdonolt Trendextől kértek volna ajánlatot, és azt is, hogy az a cég nettó 840 milliót kínált (a többi árról nem adtak felvilágosítást). A tulajdonos nevének említése nem véletlen: Rizó korábban igazgatósági tag volt az azóta már átkeresztelt Ápisz Kereskedelmi Rt.-ben, ott, ahol az akkor még postavezér Szabó Pál 2001 júliusától egy éven át az igazgatóság élén állt. A személyi kötődések itt még nem értek véget: ugyanebben az időszakban volt az Ápisz-igazgatóságának a tagja Antalóczi Zoltán, aki egyfelől egy év megszakítással 2003 óta tagja Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. felügyelőbizottságának, másfelől 1999 novemberétől 2005 májusáig igazgatósági tag volt az abban az időben még Trendex Holdingnak hívott Rizó-cégnél. Igaz, a beszerzésből akkor nem lett semmi: a Posta vezetése végül úgy döntött – már megkeresésünk után, belső körökből érkezett információink szerint részben annak hatására –, hogy a KSZF-en belüli beszerzés helyett nyílt közbeszerzési eljárást ír ki, ez történt meg június végén. Hogy ezen a Trendex részt vett-e, vagy sem – és ha igen, a kizártak közé került-e, vagy sem –, azt az érintett vállalatnál nem tudtuk meg. Nyilatkozatra jogosult személyt ugyanis számtalan próbálkozásunkra sem tudtunk elérni. Kerékpárral kezdődött A Magyar Postának egy éven belül ez lehet a második, komoly presztízsveszteséget okozó közbeszerzési buktája. A múlt év végén látott napvilágot a hír, hogy az állami tulajdonú nagyjából 1 milliárd forintot költene új, szlovén gyártmányú, egy győri cégen keresztül érkező postáskerékpárok beszerzésére. Január elején még úgy volt, hogy egymilliárdért épp álmai biciklijét kaphatja meg a Posta, a szlovén biciklik műszaki paraméterei ugyanis pontosan egyeztek a kiírásban szereplő adatokkal. A Posta előbb azt mondta, ez véletlen, májusban aztán kiderült, mégsem, hiszen a pályázat győztese már fél évvel a közbeszerzés kiírása előtt tudta, milyen bicikliket kell szállítani. Az ügy miatt a Posta belső vizsgálatot rendelt el, és kirúgta egy beosztott munkavállalóját a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésére hivatkozva, és az ügyben feljelentést is tett. A kirúgott dolgozó ugyanakkor az Indexnek azt állította: ártatlannak tartja magát, döntési jogköre nem volt az eljárásban – amelyet a KdB egyébként végül nem meszelt el –, és elbocsátása miatt munkaügyi bírósághoz fordult. A kerékpár-szerződést a Posta végül felmondta, ám a nyertes ennek ellenére megpróbálta a biciklik első adagját leszállítani, de azt a Posta nem vette át; az ügy várhatóan a bíróságon folytatódik.	[ "Magyar Posta", "Trendex", "Trendex Holding" ]	[ "Ápisz Kereskedelmi Rt.", "Közbeszerzési Értesítő", "Központi Szolgáltatási Főigazgatóság", "Trendex Infokommunikációs Zrt.", "Közbeszerzési Döntőbizottság", "Európai Uniós", "Altus Zrt." ]
A Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány által a 2000-es évek első felében kötött gyanús szerződések ügyében, amik összesen kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak az államnak - tudta meg a Magyar Nemzet. A napilap szombati számában megjelent cikk szerint az érintett cégek között van olyan, ami az éjszakai életből ismert V. László érdekeltségébe tartozik, de a feljelentés alapján felvetődhet Zelnik Józsefnek, a Magyar Művészeti Akadémia jelenlegi alelnökének a felelőssége is. Az ellenőrök szerint a gyanús kontraktusok a budapesti Vörösmarty téren található volt ORI-irodaház hasznosításával, illetve annak felújításával, valamint a műemléki védettség alatt álló Pesti Vigadóhoz kapcsolódó ingatlan eladásával kapcsolatban születtek. A lap emlékeztet, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) saját vizsgálata nyomán feljelentést tett az alapítvány 2002 és 2010 közötti működése és gazdálkodása ügyében. A Klubrádió nemrég arról számolt be, hogy Zelnik József rágalmazás miatt feljelentést tett a Magyar Nemzet ellen, mivel a lap előzőleg azt írta, hogy a KEHI szerint csaknem kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a Művészeti és Szabadművelési Alapítvány kötött a 2000-es évek első felében a Vigadó felújításával kapcsolatban. Zelnik József a Klubrádióban azt mondta: nem tudja, hova tűnt a pénz, náluk nincs hiány, és hogy ez az egyetlen alapítvány, aminek megvan a teljes vagyona, V. Lászlóval pedig nem találkozott még soha.	[ "Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány" ]	[ "Fővárosi Főügyészség", "Magyar Művészeti Akadémia", "Kormányzati Ellenőrzési Hivatal", "Magyar Nemzet", "Művészeti és Szabadművelési Alapítvány", "Pesti Vigadó" ]
Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kinevezett alelnöke és a tőzsde régi-új elnöke hadvezér jellegű vezető. Nem ő szeretne lenni a cég legokosabb embere, de tud dönteni, tekintélye van. Mindig rend van körülötte, megadja, de meg is követeli a tisztelet, nála nincs késés, mert az a tiszteletlenség jele. Szellemes társasági ember, de az elveiről, a magánéletéről, a hobbijairól igazán mégsem tud szinte senki semmit. Portré egy fegyelmezett, de titokzatos menedzserről. Patai Mihályt a magyar üzleti életben mindenki ismeri, de mégis sokak számára titokzatos, rejtélyes ember, akinek MNB-alelnöki kinevezése, illetve tőzsdeelnöki megbízatása jó apropó arra, hogy bemutassuk. Elöljáróban talán csak annyit, hogy Patai Mihályról folytatott beszélgetéseink többségénél valamiképpen mindig szóba kerül fegyelmezettsége, rendszeretete, legendás íróasztala. Az ugyanis mindig teljesen üres. Aki jobban ismeri, azt meséli, hogy minden, a szobája, a mailboxa, az öltözéke is ugyanilyen rendezett. Sportos fellépése van, 7 éves kora óta naponta edz, kialakított menetrend szerint különböző helyszíneken súlyzózik , tornázik, másfél órás sétákat tesz. Nála teljesen kizárt egy hanyag testtartás, egy gyűrött ing. Az irodájában sem látni így, de ha nyáron, 40 fokban, 300 kilométert utazott, akkor is ugyanúgy néz majd ki. Üzleti pályája során nem kerülték el a komoly pozíciók. Miután hosszú ideig vezette a piacvezető hazai biztosítót (Allianz Hungária), a válságot talán legjobban átvészelő hazai bank (UniCredit Hungary) élére került, de volt a Magyar Biztosítók Szövetségének, a Magyar Bankszövetségnek, illetve a Budapesti Értéktőzsdének is az elnöke, és a Bajnai Gordon miniszterelnökségét megelőző casting során még kormányfőjelöltként is emlegették. Békéscsabai kezdetek Patai Mihály 1953-ban Békéscsabán született, édesapja agrármérnök, tsz-vezető volt, édesanyja terményfelvásárlóként dolgozott. A család az egyedüli gyermek Mihállyal egy tanyán élt, amelyet szép lassan körbenőtt Békéscsaba. A portré megrajzolásához főleg egykori kollégáit, bankártársait kérdeztük, de röviden Patai Mihállyal is tudtunk beszélni. Tőle tudjuk, hogy a tanya nagy gyümölcsöskertjében gyakorlatilag 3 éves kora óta mindig akadtak feladatai. Gyerekként ezt nem szerette, utólag azonban ennek is betudja munkabírását, fegyelmezettségét. 18 éves koráig a városban végezte iskoláit, közben 7 éves korától versenyszerűen vívott. Kitűnő tanuló és jó sportoló volt, 16 éves korában egy országos szűrés keretében még vadászpilóta-jelöltnek is kiválasztották, de őt nem ez a pálya vonzotta, nem vett részt a képzésen. A kalocsai katonaévek után bejárta a kor fiatal közgazdászainak állomásait: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügykutató Intézet Pénzügyminisztérium Magyar Nemzeti Bank A Pénzügykutató nagy csapata A József nádor téri épületben (Pénzügyminisztérium és Pénzügykutató) Patai mellett felbukkant Matolcsy György, Csányi Sándor, Surányi György, Antal László, Csillag István és Bokros Lajos. Az összetartó és később külön-külön is nagyon sikeres csapatot az "átkosban" elsősorban Hetényi István haladó gondolkodású pénzügyminiszter karolta fel. Patai már a rendszerváltás előtt több nemzetközi helyszínre is eljutott, és így három nyelvet is elsajátított. Tanult Moszkvában, illetve Bécsben, dolgozott rövidebb ideig Londonban és hosszabb ideig Washingtonban, az IMF-nél (Világbanknál). Érdekesség, hogy három évig az olasz Mario Draghi mellett ült, aki ma az Európai Központi Bank elnöke. Barátságuk később abban is segített, hogy amikor Alessandro Profumo, az UniCredit vezetője a bankcsoporthoz hívta, Draghinál informálta le Patait. Washingtoni kiküldetése miatt Patai "lemaradt" a hazai rendszerváltásról, mire az MDF-kormány idején hazajött, egykori pályatársai már rendkívül fontos vezető posztokban voltak, ő pedig elhatározta, hogy a makrokérdések után nem állami pozícióban, hanem a piacon helyezkedik el. Itthon a K&H Banknál kezdett el dolgozni (1993–1995), illetve társadalmi munkában elvállalta – Fodor Gábor oktatási miniszter kérésére – a Nemzetközi Pető András Közalapítvány kuratóriumának elnöki posztját. Az Allianz élén A hazai biztosítói piac vezetőjét, az Allianz Hungáriát ekkor egy nagy szaktekintély, Uzonyi Tamás vezette, de már erősen gondolkodott a visszavonuláson. Patait már 1995-ben megkereste egy fejvadász, de végül 1996-ban került a cég élére. A magyar biztosítói piac akkori toronymagas piacvezetőjének, az egykori Hungária Biztosító jogutódjának kétmillió ügyfele volt, hatalmas apparátusa, ügynökei, értékesítési helyei, sokféle terméke. Ugyanakkor az egykori kollégák szerint a cég veszteséges volt, alacsony árakkal dolgozott, sok volt ebben a korban a gépkocsi-biztosításokkal kapcsolatos visszaélés és belső csapokon is folyt el a pénz. Patai nyereségessé tette a céget, mindenhez hozzányúlt, addig sérthetetlennek gondolt régi bútordarabokat is eltávolított. A cégnél nagy tekintélye volt, egyik egykori kollégája szerint esemény volt, ha valaki együtt utazott vele a liftben, de az imponált a beosztottaknak, hogy Patai rengeteg kollégának tudta a nevét. Egy anekdota szerint egyszer felrajzolta egy táblázatban, hogy melyik városban milyen takarítási díjakkal dolgozik a biztosító, és a legdrágább (vélhetően mutyis) cég négyszer annyiért dolgozott, mint a legolcsóbb. Pár hónap alatt magától megoldódott a túlárazott szerződés ügye, a kirendeltségvezető ezek után tudta, hogy lépnie kell. A nagy bírság Viszonylag sokan voltak, akik az Allianzban és később az UniCreditben is kollégái voltak, például Turcsányi Gyula (biztonsági vezető, majd Patai Mihály titkárságvezetője), illetve Sípos József (szóvivő, kommunikációs vezető). Akik itt is, ott is látták, azt mesélik, hogy az autoriterebb vezetéssel jellemezhető biztosítós évekhez képest bankárként már kifejezetten "lelazult". Más szerint nem ez történt, csak a milliárdos ügyletekkel foglalkozó, öntudatos bankárokhoz alkalmazkodott, hiszen "némelyiknek akkora öntudata van, hogy nehéz becsukni utána az ajtót". Az allianzos évek összességében sikert jelentettek pályáján, ahogy egyik kollégája mesélte, még az is belefért, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Allianz 2003, 2004 és 2005 üzleti években folytatott versenykorlátozó gyakorlata miatt szinte hihetetlen mértékű, 5,3 milliárd forintos bírsággal sújtotta a biztosítót. Az Allianz más biztosítókkal és gépjármű-kereskedőkkel egyeztetett a gépjármű-biztosítások értékesítését és a biztosító által elfogadott javítási díjakat illetően. Igyekeztünk egykori kollégákat kérdezni arról, hogy egy ekkora bírságot hogyan magyaráztak házon belül. Több verziót is hallottunk: A GVH nem volt igazságos, csak a bevételre ment. Az eset megtörtént, de a GVH tolla túl vastagon fogott. Csúnya egy bírság volt, de a biztosítónak még így is megérte. Az amúgy általában kemény ember hírében álló Patairól a biztosítói évekből egy meglepően humánus történetet is hallottunk. Az Allianz nagy informatikai fejlesztése során 15, nyugdíjhoz közeli adatrögzítő munkája vált feleslegessé. A vezetők a leépítés körülményeiről beszélgettek, mire Patai, tőle merőben szokatlan módon megkérdezte: Elég nagy a nyereségünk, nem fér bele, hogy találjunk számukra valami értelmes munkát? Az UniCredit felívelése Elsőre talán érthetetlen volt, hogy 2006-ban Patai miért vált a piacvezető biztosító éléről, a hetedik legnagyobb hazai bankhoz. Azóta igazolódott a döntés, mert az UniCredit vezetése nagy elismerést hozott neki, a kis bank a válságot legjobban tűrő és egyre nagyobb piaci tortaszelettel bíró pénzintézet lett, és ezt a szakma is elismerte azzal, hogy már 2011-ben a Magyar Bankszövetség elnökévé választotta Patait. Sokan, sokféleképpen magyarázzák, hogy az UniCredit miért viselte ilyen jól a 2008 utáni időszakot. Van, aki szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy ez a bank (korábbi nevein: Creditanstalt, Bank Austria, HVB, majd UniCredit) állandóan változott, integrálódott, nagy szerencséjére nem volt ideje agresszív portfólióépítésre. Más kiemeli, hogy Patai Mihály elődje, Matthias Kunsch patyolattiszta vállalati portfóliót hagyott örökségbe , amelyet tisztaságot a vállalati üzletág, így (az immár raiffeisenes) Kementzey Ferenc is ,egőrzött. Megint más az UniCredit konzervatív kockázatkezelési struktúráját, limitrendszerét is megemlíti, Patai maga is mindig értéknek gondolta, hogy a banknál nem lehetett aránytalanul sok szállodát, lakossági devizahitelt vagy lakóparkot felhalmozni. Mindenesetre, miközben a kétezres évek elejének nagy hazai bankársztárjai a válság előtt óriási respektnek örvendtek, a válság során a Raiffeisen, az MKB, az Erste, illetve a CIB sorra elbuktak a merész projektfinanszírozások miatt, viszont a magyar UniCredit nemcsak a hazai bankok között, de az UniCredit-leányok között is az egyik legeredményesebb bank lett. Ezt persze a központban is értékelték, egyszer egy nagyszabású unicredites eseményen Patai előkelő helyre ülhetett, és a csoport vezérigazgatója nagyon megdicsérte: "Ilyen kiválóan unalmas cégeket szeretnék, amivel nekem nem is kell foglalkozni." Miniszterelnöki felkérés Patai már ismert biztosítós és bankár volt, de nagyon keveset lehetett tudni a személyiségéről, a magánéletéről. A neve szinte csak akkor lett országosan is ismert, amikor Gyurcsány Ferenc lemondása után 2009-ben az MSZP kínos miniszterelnök-castingba kezdett. A történetről maga az érintett egyetlen szót sem szeretett volna mondani, így inkább a politikusi visszaemlékezésekre hagyatkozunk. Az MSZP–SZDSZ-kormányzat részéről állítólag a Pető Intézet kapcsán megismert Fodor Gábor kereste fel Patai Mihályt, aki azt kérte elsőként, hogy a felkérés maradjon egyelőre titokban Ám amikor az MSZP és az SZDSZ megfelelő plénumai elé került Patai lehetséges személye, pillanatok alatt kiszivárgott a neve a sajtóban. "Sok jót nem ígért, hogy már az első kérését, vagyis azt, hogy maradjon titokban a dolog, nem tudták a felkérő pártok teljesíteni" – hallottuk. Patai még aznap visszakozott. Talán a kiszivárgástól, a feladat reménytelenségétől, a kicsi mozgástértől, esetleg a sajtónyilvánosságtól, a miniszterelnök-keresés kínos felhangjaitól vagy az őt ért személyes támadásoktól rettent meg, ekkor jelent meg a sajtóban az az információ, hogy korábban Biszku Béla egyik lánya volt a felesége. Család, hobbi Patai Mihálynak általában a kollégái sem nagyon ismerik a magánéletét, legfeljebb annyit említenek meg, hogy Patai ismét megházasodott, illetve nagyon büszke a lányára, aki külföldön végzett, és egy oxfordi pszichiátriai intézetben dolgozik, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is sikeres. Róla még annyit hallottunk, hogy édesapjával ellentétben kifejezetten laza. Patai szereti a zenét, meglepő módon elsősorban a heavy metalt, intenzív kultúrafogyasztó (szereti a szépirodalmat és a festészetet). Állítólag még a műgyűjtéssel is kacérkodott, de miután vett pár Szász Endre-képet és a rengeteget alkotó mester képei elkezdtek leértékelődni, felhagyott a gyűjtéssel. Bankszövetségi vezető Patai Mihály 2011. április 15-től a Magyar Bankszövetséget is elnökként vezette. Itt nehezebb a munkáját megítélni, hiszen Matolcsy Györggyel (Patai személyes barátjával) szemben a hazai bankok sok kudarcot is elszenvedtek a különböző bankadók, illetékek vagy a végtörlesztés formájában, és a bankszövetségi vezetők véleménye is megoszlott abban, hogy az elnök kihozta-e a maximumot a tárgyalásokból, csak éppen semmi játéktere nem volt, vagy lehetett volna-e ügyesebb. A kormány olykor nem is tartotta be ígéreteit, az egyik ilyen "árulásnál", 2012 novemberében le is mondott Patai, de aztán megint ő lett az elnök. Egyik vezetőtársa szerint eleinte nehezen viselte a kormányzat felől érkező csapásokat, de később fokozatosan megváltozott a véleménye, és elfogadhatónak ítélte a terheket. Azt is hallottuk, hogy olykor nem is a kormányzattal vívott csörték voltak számára megterhelőek, hanem a sok nagy egójú bankár konszenzusos véleményének kialakítása. Az MNB-alelnöki kinevezésével természetesen új bankszövetségi elnököt kell választani. Nyugdíj helyett MNB Amint elhagyta az UniCreditet, a piacon felerősödött az a pletyka, hogy az egyre jobb magyar–olasz politikai kapcsolatok révén valamiképpen az UniCredit is az államközeli bankportfólióba kerülhet. Patai ezt nem szerette volna megvárni. Patai Mihály elmondása szerint azonban másról van szó, neki konkrét visszavonulási terve volt, 2020 áprilisáig szólt az UniCredit operatív vezetésére szóló megbízása, utána a bank örökös fb-elnöke lett volna a megbeszélt menetrend szerint, amikor Matolcsy György az MNB-be hívta. Patai húsz perc gondolkodási időt kért, még egy telefonhívást kapott, majd elvállalta. Jegybanki alelnöki pozíciója ugyan nem az MNB kulcsterületeit (pénzügyi stabilitás, monetáris politika) érinti, mégis kinevezése után azonnal olyan horderejű ügyekbe csöppent bele, mint például az azonnali fizetési rendszer elindítása vagy elhalasztása, a digitalizáció, illetve a tőzsde felélesztése. Azt hallottuk, hogy az is a feladata lesz, hogy az MNB nemzetközi kapcsolatrendszerét fejlessze, visszaépítse. A korábbi "kizavarások" (külföldi bankok, IMF) után ezen biztosan lehet mit fejleszteni. Olyan forrásunk is akadt, aki szerint ha a kormány által sokat emlegetett válság megérkezik, Matolcsy újra valamilyen gazdasági tárcát vihet, és akár a jegybankelnöki szék is megüresedik a jövőben. A menedzser Portréjának megrajzolásához sokakkal beszéltünk, és határozottan mondhatjuk, hogy kollégái, egykori beosztottjai közül a legtöbben nagyon pozitívan beszéltek róla, de kevesen érezték úgy, hogy valóban ismernék, senki nem mondta, hogy a viszonyuk bizalmas lenne. Visszatérően hallottuk, hogy hatékony, célorientált cégvezető, aki sokat követel, de tiszteli a munkatársait és legfőképpen azok idejét, nemcsak az értekezletek kezdő, de a záró időpontját is komolyan veszi. Udvarias, nem játssza el a tévedhetetlent, mer kérdezni. Nyitott az ellenvéleményekre, de ha megszületett egy döntés, azt már mindenkinek képviselnie kell. Célorientált alkat, aki amikor biztosítós volt egyáltalán nem kedvelte a hazai tőzsdét, a részvénytípusú befektetésekben inkább az életbiztosítások versenytársát látta, amikor azonban a BÉT egyik akkori tulajdonosához került, akkor el kezdte jobban érdekelni a tőkepiac. Nem vagyok óvó bácsi Patai egyik legtöbbet kiemelt tulajdonsága, hogy a nagyon bonyolult kérdéseket is leegyszerűsíti egyszerű döntésekre. Ha ő dönt, akkor gyors, de szereti, ha a vezetőtársainak delegálhat feladatokat. Egy történet szerint egyszer az egyik vendége panaszkodott a földszinti recepciónál elhelyezett süppedős fotelekre. "Nem ügyfélbarát, nehéz belőlük felállni" – mondta. Amikor befejeződött a tárgyalás, Patai lekísérte a vendégét, beleült a székbe, megvizsgálta a fotelt. Két nap múlva már új bútorok érkeztek. Kevés dologgal lehet viszont úgy felbosszantani, mint amikor azt várják tőle, hogy ő tegyen igazságot két részleg, például a vállalati és a lakossági ágazat vitájában. Nem vagyok óvó bácsi, ti pedig nem vagytok óvodások – vallja. Feltéve persze, ha férfiak veszekednek, mert konzervatív szemlélete alapján egy-két közvetlen kolléganője kivételével minden női munkatársát magázza. Még az Allianzból hallottuk, hogy egy frissen kinevezett üzletági vezető panaszkodott nála, hogy a vezetőtársai nem fogadják el, nem együttműködőek. Patai megállt, és közelről ránézett: "Ne haragudj, de úgy látom, hogy nem véres az orrod. Addig pedig ne gyere ide, amíg nem vívtad meg a csatáidat." Mind az Allianzból, mind az UniCreditből hallottunk arról történeteket, hogy folyamatosan, kikacsintás nélkül vallja, hogy a magyar leányvállalat első emberének legfontosabb feladata a tulajdonos kiszolgálása. Nem a munkavállalókat képviselem a tulajdonossal szemben, hanem a tulajdonost a részérdekekkel szemben – mutatkozott be állítólag 2006-ban az UniCreditben. Munkaebédek A kimért, mindig elegáns külső valójában jó humorú társasági embert takar. Patai szereti a hadvezérekről, hadviselésekről szóló könyveket, e témában kifejezetten jártas. Sokszor "munkaebédel", szinte egyetlen napot nem hagy ki, hogy a kedvenc helyein (korábban elsősorban a Fausto's Ristorantéban) ebédeljen üzletfeleivel, politikusokkal, bankártársaival, vagy sokszor saját munkatársaival. Ezeken a helyen "saját" asztala volt/van. A legenda szerint a Fausto'sban még az is előfordult, hogy a Medgyessy-kormányzat szerette volna lefoglalni az éttermet, de a tulajdonos kijelentette, hogy azt nem lehet, az "elnök úr" már lefoglalta a szokásos asztalát. Amúgy nem volt az a barátkozós bankvezető, aki váratlanul lejár az egyes osztályokra, a trading roomba érdeklődni. Nála ugyanis az ilyen látogatásoknak is megvolt a maga rendje, ment az osztályokra, a fiókokba, de nem Mátyás királyként, hanem előre bejelentett menetrend szerint. Azt nem tudjuk, hogy mennyire vannak és kik a személyes barátai, hallottuk Matolcsy György jegybankelnök, Bayer József (Axel-Springer, CIG) milliárdos, illetve a már említett Fodor Gábor nevét is mint a közvetlenebb kapcsolatait. Botrányok Személyét, szakmai pályáját nagyjából elkerülték a botrányok. Az Allianz GVH-s elmarasztalása ugyan az ő vezetői időszakát érintette, de már csak akkor pattant ki, amikor távozott. Az UniCreditnek nem voltak kifelé ügyei, belül is legfeljebb egy-egy személyes döntését sérelmezték a kollégák (például amikor a fáma szerint egy évtizedes közmegbecsülésnek örvendő HR-vezetőnek azért kellett mennie, hogy legyen helye egy olasz menedzsernek), de összességében Patai személyes reputációja szinte sértetlen. Ami szaftosabb téma a médiába vele kapcsolatban bekerült, az jellemzően Matolcsy György jegybankelnökhöz fűződő barátságából adódott. Patairól egyébként azt tartják, hogy személyes kapcsolatait nem politikai alapon válogatja meg, Matolcsyval akkor is jóban volt, amikor utóbbinak nem volt pozíciója, sőt ebben az időszakban az UniCredit tanácsadóként is alkalmazta. Ezt is emlegette a sajtó, de még sokkal inkább azt a kérdést feszegette, hogy Patai Mihály bankszövetségi elnök adott-e használatra vagy bérbe a budai Várban egy lakást a bankokat felügyelő MNB elnökének, vagyis Matolcsynak. A témát elég lassan és kissé vérszegény módon cáfolta, cáfolgatta a két érintett. Nem ő a number one Patai Mihály visszatérően emlegetett gondolata, hogy nem a vezérigazgatónak kell a banküzemhez a legjobban értenie. Ez utóbbit ő valóban meg is éli. Ahogy Patai mondta egyszer "a vezérigazgató nem lehet okos, pláne nem zseni, vagy kreatív, az ilyen bankvezérek sorra megbuktak." Viszont az első embernek tudnia kell dönteni, tudnia kell jó kollégákat kiválasztania, és képviselnie kell a tulajdonosa érdekeit. Valóban vallja, hogy nem az a feladata, hogy mindenbe beleszóljon, hanem az, hogy mindenhol a terület legjobbjai dolgozzanak. Aki Patainál önállóságot kap, az valóban élvezheti ezt, igaz, a nagy önállóság egy magas elvárásokat megfogalmazó vezető alatt azt is jelenti, hogy hibázni nem sokszor lehet. Egyszer már járt itt Patai Mihály nem először lesz tőzsdeelnök. A tőzsdével először akkor került intenzívebb kapcsolatba, amikor az UniCredit is részesévé vált a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásának. A régi történet során néhány ügyes "tőzsdés", így Pintér Zoltán, a Buda-Cash első embere, Albrecht Ottó (Cashline), Leisztinger Tamás és Korányi G. Tamás fantáziát látott a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásában, ezt meg is valósították, és végül osztrák entitások (osztrák bankok, letétkezelők és a Bécsi Értéktőzsde) felé szálltak ki óriási haszonnal. Az UniCredit is tulajdonos lett, és a BÉT elnökévé Szalay-Berzeviczy Attilát választották, aki "civilben" Patai egyik beosztottja volt, mert az UniCreditben a letétkezelést vezette. Meglepő módon Patai végül éppen őt követte a tőzsde elnöki posztján. Viharos időszakban, mert a 2008-as nagy világégés közepén jártunk, a Lehman-csőd után. Az UniCredit már éppen hátrébb lépett a történetből, a Wiener Börse lett a vezető tulajdonos, de ezt csak azzal a feltétellel vállalta, ha a jó kapcsolatrendszerrel rendelkező Patai lesz az új elnök. Nehéz időszakban A tőzsde elnökeként elsősorban Mohai György akkori vezérigazgatóval volt munkakapcsolata, de érdekesség, hogy a mai vezérigazgató, Végh Richárd is a tőzsdén dolgozott ekkor. Patai időszaka tőzsdei szempontból nem volt könnyű, nagy áresések jellemezték, olykor kuruc–labanc ellentétek alakultak ki az osztrákok tulajdonolta, de magyarok dominálta hazai tőkepiacon, nagy feladat volt a XETRA-rendszer bevezetése, de a tőzsde jól vezetett intézmény volt, az igazgatósági ülések nagyon rövidek voltak, az előzetesen egyeztetett menetrend szerint zajlott minden, Patai nagy fegyelmet tudott tartani. Vezetői stílusa Ahol Patai megjelenik, ott nem kérdés, hogy ki a főnök, de nincs kiabálás, nincs idegeskedés, szervezetten és flottul működik minden. A mai BÉT-en sem kérdés (eddig sem volt az), hogy az MNB szava lesz a döntő. Természetesen Pataival kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy miként tud valaki a jelenlegi jobboldali kormányzatban ennyire fontos MNB-s, BÉT-es pozíciókat kapni, akinek korábban a baloldal kormányfőjelöltjeként is felmerült a neve. Ahogy azonban egyik beszélgetőpartnerünk mondta, vannak olyan alkatú vezetők – legyen a példánk Schmitt Pál, akit minden politikai rendszer elfogadott, az átkosban MOB-főtitkár, Horn Gyulánál nagykövet, Orbán Viktornál köztársasági elnök lehetett –, akik kellően politikusak a saját pályájukon, de kellően apolitikusak a közéletben, ráadásul nyelveket beszélnek, volt gyerekszobájuk, kifogástalanul öltözködnek, rugalmasak. A szintén udvarias, elegáns és nyelveket beszélő Patai már személyisége folytán is biztosan erős és felkészült képviselője lesz a tőzsdén az MNB-nek. Nem fog a piac szereplőivel lelkizni, nem fog bizalmaskodni, vélhetően nem is kapkod, vagy újít állandóan, de az MNB gondolatait markánsan és erősen közvetíti.	[ "Magyar Nemzeti Bank" ]	[ "K&H Bank", "Bank Austria", "Pénzügykutató Intézet", "Európai Központi Bank", "Wiener Börse", "Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem", "Allianz Hungária", "Pető Intézet", "Hungária Biztosító", "Budapesti Értéktőzsde", "Bécsi Értéktőzsde", "UniCredit Hungary", "Gazdasági Versenyhivatal", "Magyar Bankszövetség", "Magyar Biztosítók Szövetsége", "Nemzetközi Pető András Közalapítvány" ]
A gazdasági szankciók miatt a Fortenova vállalatban lévő 43 százalékos részesedésüktől szabadultak meg az oroszok. Az orosz Sberbank az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett gazdasági szankciók miatt eladta 43 százalékos részesedését az 50 ezer munkavállalót foglalkoztató horvát Fortenova vállalatban a magyar Indotek Csoportnak - számoltak be róla a horvát lapok a hétvégén. A hírt a Fortenova is megerősítette. Az árat nem közölték, de az akvizíciót még jóvá kell hagynia az illetékes szabályozó hatóságoknak - írta a Jutarnji List című horvát napilap. Fabris Perusko, a Fortenova Csoport vezérigazgatója az adásvételi szerződés aláírását követően üdvözölte az Indotek belépését az új tulajdonosi struktúrába. Jelezte: hosszútávú stratégiai partnerként számítanak a magyar-amerikai alapra. Reményének adott hangot, hogy a következő néhány hónapban megérkezik a részvények vásárlásához és eladásához szükséges összes jóváhagyás is. Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek így érintették Horvátország legnagyobb vállalatát is, amelyben a Sberbank 43 százalékos részesedéssel rendelkezett. Az orosz pénzintézet a csődközelbe jutott Agrokor hitelezőjeként szerzett részesedést a két évig tartó rendkívüli eljárás után jogutódként megalakult Fortenova Csoportban, Délkelet-Európa legnagyobb élelmiszerkereskedő- és termelő vállalatában. A Fortenova három alaptevékenysége a kis- és nagykereskedelem, az élelmiszeripar és mezőgazdaság. Több mint 30 millió fogyasztót szolgál ki nyolc délkelet-európai piacon. A cégcsoportba tartozik a horvát Konzum kiskereskedelmi üzletlánc is.	[ "Indotek", "Sberbank", "Fortenova" ]	[ "Fortenova Csoport", "Indotek Csoport", "Európai Unió" ]
A Giró-Szász András-féle szállodabiznisz épp eléggé kiverte a biztosítékot a közvéleménynél, ezt talán csak azzal az információval sikerült megfejelni, miszerint Serfőző Péter korábban Lázár János frissen vásárolt svábhegyi lakásában is tulajdonos volt. Ki ez a fantom, aki bár nagykutyák közelében van, közéletileg szinte láthatatlan? A 45 éves Serfőző Pétert régóta kiterjedt üzleti és baráti szálak fűzik fideszes politikusokhoz, jelenlegi önkormányzati képviselőkhöz. Nevéhez több mint negyven vállalkozás köthető az Opten céginformációs rendszere szerint. E mellett számos offshore cég egykori vagy jelenlegi ügyvezetője, feltehetően tulajdonosa is. Serfőző - az üzlettársaival, Werner Péterrel, Kaló Gáborral együtt - 1995 környékén alapította meg a Branko-cégcsoportot. A Branko néven futó vagy tulajdonosaik által létrehozott más társaságok közös jellemzője, hogy minimális vagy csupán néhány milliós tőkével jöttek létre. Nagyobb részük csupán cégek adásvételének lebonyolítására használt "technikai" társaság. Például 1998-ban így jutottak hozzá a Tubeinvest 97 nevű kőolajtársasághoz a siófoki önkormányzat tenderén. A Branko cégcsoport kisebb része számvitellel, könyveléssel és ingatlanberuházással foglalkozik. Ezek 2010-től magasabb fordulatszámra kapcsoltak: sorra építették ki üzleti kapcsolataikat egyes budapesti kerületekkel, önkormányzat cégekkel, újabb megbízásokat szerezve. A mutyi szövedéke mindig fölfeslik valahol Serfőző Péter neve 2013-ban a Magyar Narancs Családcentrikus megoldások című cikkében bukkant fel. Vári György ebben két szomszédos dél-pesti kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre, illetve Csepel "intenzív együttműködéséről" rántotta le a leplet. A cikk középpontjában a két kerület városgazdacégei közötti személyi átfedések, rokoni foglalkoztatások álltak - ami, mint látni fogjuk, nem volt nagy truváj egy erős kapocsnak, Werner Péternek köszönhetően. Werner Péter egy személyben vezérigazgatója a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.-nek és igazgatósági elnöke a pestszentlőrinci városgazdának, a "kétszeres gazda" csepeli kinevezése előtt két nappal lépett ki a Branko-cégcsoportba tartozó Teréz Tetőtér Loft Kft.-ből, amelyben 2010-ben Serfőző Péterrel együtt volt vezető tisztségviselő. Werner 1995 óta üzlettársa Serfőzőnek Kaló Gáborral együtt, ők a Branko-cégcsoport majdnem mindegyik cégében feltűnnek ügyvezetőként vagy tulajdonosként. Werner egyébként a századvéges Napi Gazdaság Kft. kiadója, 2013 márciusában pedig Ughy Attila pestszentlőrinci polgármester - aki egy időben a a Napi Gazdaság Kiadó marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. felügyelőbizottsági tagjának jelölte őt, a közgyűlés pedig megszavazta kinevezését. Werner és Serfőző szakmai életútjai egy 2012. október 8-ai rendkívüli testületi ülésen ismét keresztezték egymást: a több száz milliós, részben uniós, részben saját forrásból finanszírozott "Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja" pályázattal kapcsolatos döntések meghozatala kapcsán merült fel két Branko-fióka: a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., illetve Branko Befektetési Kft. neve, méghozzá az előterjesztéshez kapcsolódó akcióterületi tervben, lehetséges konzorciumi partnerként. A Magyar Narancs cikke szerint a Branko Befektetési Kft.-nek Werner alapítója, 1994 októberétől 1995 augusztusáig ügyvezetője és résztulajdonosa volt, ahogyan a pestszentlőrinci vagyonkezelő vezetője, Banyár László is. A cégcsoport egyik zászlóshajója a Csepelen tűzközelbe került Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., amely 2010 óta - valószínűsíthetően - a pestszentlőrinci önkormányzat cégeinek könyvelését végzi, illetve amelyik 2011-ben, a helyi egészségügyi szolgáltató kft.-nél a számviteli feladatokat átvette. A döntésről szóló jegyzőkönyvben Branko Kft.-ként említik a kiválasztott céget. A Magyar Narancs cikkének szerzője megjegyzi: nem sikerült pontosítania az önkormányzattal, hogy melyik cégről van szó konkrétan, de tevékenységéből kiindulva Lőrincen a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft. lehetett a befutó. A számviteli vállalkozás 2013-as árbevétele 266 millió forint volt, tavaly egy zártkörű részvénytársaságba szervezték a céget. Giró-Szász itt, Giró-Szász ott Maradjunk egy kicsit Csepelnél: a Hír24 tavaly májusban írta meg, hogy a Werner Péter vezette Csepeli Városgazda 2011 áprilisában kötött szerződést jogi feladatok ellátására, jogi tanácsadásra a Giró Szász és Társai Ügyvédi Irodával, amely nem másé, mint Giró-Szász András – akkor még kormányszóvivő – unokabátyjáé. A szerződés nettó értéke 450 ezer forint + 425 ezer forint/hó. A 444.hu cikke pedig rámutatott, hogy a rokon ügyvédi irodája a Fidesz-frakciótól is szépen kapott pénzt: a portál számítása szerint írásuk megjelenéséig 10 millió forint vándorolt a párttól a Giró-Szász família tagjához. Idén november végén robbant a bomba, aminek utórengései a mai napig olvasnivalóval látják el a közélet iránt fogékonyakat: Giró-Szász András egy 120 szobás belvárosi luxusszálloda résztulajdonosa lesz. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vagyonnyilatkozatából (amelyben 750 milliós vagyonát részletezte) derült ki, hogy a sokoldalú politikusnak 20 százalékos tulajdonrésze van a Safe Port Projekt Kft.-ben. A cég másik tulajdonosa nem más, mint Giró-Szász sógora, a Branko-cégcsoport egyik feje, cikkünk főszereplője: Serfőző Péter. Giró-Szász a Safe Port Projekt Kft.-n keresztül lett volna 20 százalékos tulajdonosa annak a fent említett hotelnek, amit egy, a Dorottya utcában található ingatlan átalakításával hoztak volna létre. Az épület 2010-ben került a luxemburgi székhelyű Praefinum Fund Kft.-hez, amely nyomott áron vásárolta meg a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft. (BLIV Kft.)-t – így az értékes ingatlanok tulajdonjogát – az V. kerület önkormányzatától. A vagyonkezelő székhelye ezután a Magyar Narancs cikke szerint átkerült a Branko-cégeknek is helyt adó Márvány u. 16. alá, ügyvezetője pedig Serfőző Péter lett. A 444.hu értesülései szerint a Preafinium Fundnak befektetési tanácsadója egy olyan, Nagy-Britanniában bejegyzett cég, amelyben Heim Péter, szintén Századvég-alapító résztulajdonos. A Praefinum Fund jó üzletet kötött a belvárosi önkormányzattal, legalábbis a Blikk információi szerint: a kerület negyedével olcsóbban adott túl a vagyonkezelőn és a hozzá tartozó értékes ingatlanokon. Ezek közül az egyik a Dorottya utcai épület, ahová Giró-Szász és Serfőző családilag luxushotelt álmodtak. A napilap szerint az önkormányzat az értékesítés előtt "vitte le" az árat, így például a 3200 négyzetméteres hasznos alapterületű Dorottya utcai ingatlantól 776 millió forint helyett 582 millióért szabadultak meg. Serfőző és a csúcsminiszter És megérkeztünk a nagy hírhez: Lázár János idén áprilisban, családi összefogással, hitellel, megtakarítással 10 éves fiának vásárolt egy 60-70 milliós svábhegyi lakást, amit azonban a júniusi vagyonnyilatkozatában elfelejtett bevallani. A Hír24 elsőként írta meg, hogy Lázár János lakásában korábban Serfőző Péter, illetve az ő cége is tulajdonos volt, és hogy az ingatlan fejlesztője Serfőző egyik érdekeltsége, a Balance Kft. volt. Lázár a Balance-ról a Délmagyarországnak azt mondta, hogy az egy lízingben bedőlt cég volt. Lázár mostani lakását a Balance Kft. 2002-ben adta el Serfőző Péternek és egy másik magánszemélynek, akik felesben voltak a tulajdonosai az ingatlannak egészen 2010-ig. Serfőző hivatalos lakcíme jelenleg is az épületben van, csak egy másik lakásban - szomszédok tehát Lázár János tízéves kisfiával, papíron legalábbis. Serfőzőtől és a másik magánszemélytől az Unicredit Ingatlanlízing Zrt. vette meg a lakást 2010-ben, amit idén áprilisban vásárolt meg gyermeke számára Lázár János, a Miniszterelnökség csúcsvezetője.	[ "Branko cégcsoport" ]	[ "Balance Kft.", "Safe Port Projekt Kft.", "Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda", "Magyar Narancs", "Praefinum Fund Kft.", "Napi Gazdaság Kiadó", "Unicredit Ingatlanlízing Zrt.", "Praefinum Fund", "BLIV Kft.)-t", "Teréz Tetőtér Loft Kft.", "Csepeli Városgazda", "Tubeinvest 97", "Napi Gazdaság Kft.", "Branko Pénzügyi és Számviteli Kft.", "Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.", "Branko Befektetési Kft.", "Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.", "Preafinium Fund", "Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt." ]
Az ügyészség is vizsgálja Szegedi Csanád ügyeit Csalás miatt tettek feljelentést · Több jobbikos is érintett lehet Az európai csalás elleni hivatal mellett már a magyar vádhatóság is nyomoz Szegedi Csanád korábbi jobbikos európai parlamenti képviselő ügyében. Az ügyészség idén már tucatnyi tanúmeghallgatást bonyolított le, értesüléseink szerint a vádhatóság többek között a képviselő által alkalmazott gyakornokok és asszisztensek szerződéseit is vizsgálja. Gyanúsított ebben az ügyben jelenleg nincs. Egy másik jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla esetében viszont szeptemberben az ügyészség költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt kérte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Folyamatosan zajlanak a tanúmeghallgatások Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő ügyé-ben, aki ellen az európai csalás elleni hivatal (OLAF) mellett már a magyar ügyészség is nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt – értesült a Magyar Idők. Emlékezetes, az OLAF tavaly áprilisban indított vizsgálatot a kémkedéssel is gyanúsított Kovács Béla jobbikos EP-képviselő és egykori párttársa, Szegedi Csanád ellen. A feljelentést mások mellett Molnár Balázs, Kovács Béla egykori gyakornoka, az EP volt szerződéses tisztviselője tette, miután azt állította: brüsszeli munkája alatt rálátása volt több korrupciógyanús ügyre is. Az OLAF a feljelentések nyomán vizsgálatot indított Kovács Béla és Szegedi Csanád ügyében. A feljelentők szerint a jobbikos képviselők többek között fantomalkalmazottakat vettek fel. Idén szeptemberben az ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Ebben az ügyben egyelőre nincs döntés, a nyomozást 2017 januárjáig meghosszabbította szeptemberben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Kovács mentelmi jogát a kémügyében már felfüggesztette az EP tavaly október 14-én. Lapunk Szegedi Csanád ügyében megkereste az OLAF-ot is, azonban tőlük csak azt a választ kaptuk, hogy személyiségi jogi és adatvédelmi okokból nincs módjuk információkat közölni "esetlegesen folyamatban lévő vizsgálatokról". Nagy Andrea, a KNYF szóvivője pedig mindössze annyit közölt: Szegedi Csanád nem gyanúsítottja az OLAF által vizsgált ügyeknek. Lapunk úgy tudja, több tanú meghallgatása is folyamatban van, az érintetteket idén már sokadszorra kérdezi az ügyészség Szegedi és Kovács ügyeiről. Információink szerint több, Szegedi Csanádhoz köthető korrupciógyanús témában is kérdezték a vádhatóság emberei a tanúkat az idei meghallgatásokon. A kérdéskörök egyike például a látogatói csoportok után járó pénzek ügye volt. Van olyan tanúvallomás, amely szerint a látogatási utak idején Szegedi Csanád felvette a fejpénzt például a Kárpátaljáról érkező diákok után. Ebből az EU-s pénzből gazdálkodhatnak a képviselők, amikor néhány napra vendégül látják Brüsszelben az EU-parlament iránt érdeklődőket, évente megközelítőleg száz embert. Egyes állítások szerint Szegedi néha még a helyi menzára sem fizette be a diákokat, akiket a legolcsóbb ifjúsági hotelekben szállásolt el. Úgy tudjuk, az ügyészség a tanúkat Szegedi Csanád és a neki dolgozó gyakornokok brüsszeli lakóhelyei-ről is kérdezte. Informátorunk szerint több fiktív gyakornok is Szegedi Csanád kinti otthonának lakcímére volt bejelentve. Ezeket az asszisztenseket az EU fizeti, azonban a képviselő hívhatja le a fizetésüket, amit ezek után eloszthattak egymás között. Az OLAF és az ügyészség vizsgálja azt is, hogy valóban dolgoztak-e a gyakornokok. Az MTI 2012-ben azt írta, hogy gyakornoki szerződése volt például Szabó Andreának is, aki Szabó Gábornak, a Jobbik pártigazgatójának a húga. Szabó Andrea 2012 márciusában kapott felkérést Szegedi Csanádtól, hogy segítse a képviselői munkáját, majd – mivel a Jobbik és az EP-képviselő között szakítás történt – kezdeményezte a gyakornoki szerződés felmondását. A Hvg.hu ugyanekkor arról írt, hogy Novák Előd, a Jobbik korábbi alelnöke is hónapokon át kapott fizetést Brüsszelből Szegedi Csanád pénzügyi keretéből. Novák Előd a Hvg.hu-nak akkoriban megerősítette, hogy Szegedi asszisztenseként valóban kapott uniós pénzt, amit ő "klasszikus munkabérnek" tekintett. Az akkreditált asszisztensek minimum nettó 1600-1800 eurót, azaz több mint ötszázezer forintot vihettek haza havonta. Úgy tudjuk, az ügyészség rákérdezett a tanúknál Szegedi utazási költségeinek elszámolására is. Vizsgálják egyebek mellett az akkreditált gyakornokok utaztatását, az ezekkel összefüggő repülőjegy- és üzemanyag-elszámolásokat. A közelmúltban Szegedi – aki alapításától a tagja, majd alelnöke, illetve elnökhelyettese volt a Jobbiknak – a Cionista Világszövetség budapesti konferenciáján bejelentette: alijakérelmet nyújtott be, azaz Izraelbe költözne. Ismert, a férfi 2012-ben viharos körülmények között távozott a pártból, miután nyilvánosságra került zsidó származása.	[ "Jobbik" ]	[ "Központi Nyomozó Főügyészség", "Magyar Idők", "Cionista Világszövetség" ]
2010. március 08., hétfő, 11:10 • Utolsó frissítés: 2010. március 08., hétfő, 11:10 Szerző: Pelle János Hagyó Miklósra, Budapest volt főpolgármester-helyettesére, és az MSZP "erős emberére" tett terhelő vallomást Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója. A vallomásból olyan, látszólag mellékes részletek kerültek nyilvánosságra, amelyek híven árulkodnak a Városházán uralkodó feudális viszonyokról, a beosztottak kiszolgáltatottságáról. Mindezeknek Magyarországon, sajnálatos módon, régi hagyományai vannak. Tekintettel a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásra, illetve arra, hogy a közlekedési vállalat számos vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték, és vádat emelnek ellenük, joggal feltételezhető, hogy a szabadlábon védekező – s feltehetően vádalkut kötött – volt vezérigazgató igazat mond. Antall Attilához, a BKV másik megvádolt vezérigazgatójához hasonlóan "kitálal", hogy mentse a bőrét, és ne kelljen egyedül viselnie a büntetőjogi felelősséget a közpénzekkel milliárdos nagyságrendben történt visszaélésekért. Emlékezetes volt Balogh első találkozása Hagyó Miklóssal, aki mintha egy 19. századi regényből, mondjuk a Falu jegyzőjéből, vagy a Rab Rábyból lépett volna ki. "Egy tányér volt előtte, valami negyven deka párizsival, éppen evett. Miközben bemutattak neki, két kézzel tömte magába, aztán rám nézett és azt kérdezte: te leszel? Mondtam, hogy úgy tűnik, én. Aztán mondta, hogy kemény legyek, mert ott végre kell hajtani a dolgokat, és aki nem teszi, annak nincs kegyelem, annak el kell vágni a torkát", idézte fel az interjúban a megismerkedésüket Balogh Zsolt. A későbbiekben azt is felidézte, hogy a főpolgármester-helyettesnek "szokása, hogy nyakon ragadja az embereket, mintha barátkozna, de ezt elviselni igazi tehertétel". A nagyhatalmú politikus másfél-két órát váratta a beosztottait, így a BKV megbízott vezérigazgatóját is, nemcsak előszobákban, de a nyílt utcán is. Egy későbbi nyilatkozatából megtudtuk azt is, hogy Hagyó úgy üvöltött vele, és bizonyára másokkal is, mint egy zupás őrmester. Hagyó, a hét végén tett nyilatkozatában, Balogh Zsolt interjújára reagálva elismerte, hogy a neki tett szemrehányások egy része jogos. Szerinte ugyanis a napilapban megjelent cikk személyét érintően annyi valós tényt tartalmaz, miszerint "szereti a párizsit, és tényleg nem pontos". Utóbbi miatt elnézést kér azoktól, akiket az elmúlt negyvenkét évben megvárakoztatott, mondta egy újságírónak. Igaza lehet azoknak, akik azt állítják: a magyar társadalom "nyugatias kulisszái" mögött még ma is sokhelyütt elképesztő önkény, vadság uralkodik, ahol nem számítanak a formák, a kultúra szitokszó számba megy. Az 1948 után Magyarországon kiépülő hatalomgyakorlást áthatotta a hagyományos, úri gazemberség "proletár" változata, a "leghaladóbb ideológia" leple alatt. Jól ismertük járások, megyék kommunista kiskirályait, a vállalati pártitkárokat, a "Kucsera elvtársakat", akik 1956 után is tartották pozícióikat: ismeretes, hogy a "családi klánok" befolyása egészen a rendszerváltásig fennmaradt. És ha valakinek kétsége van afelől, hogy a Szegeden rettegett "Komócsin-tempó" napjainkig tovább él, elég, ha felidézi Hagyó Miklós viselt dolgait. Ne feledjük, Hagyó hozta létre a Mozaik-klubot, és a fiatal szocialista politikusnemzedék nevében lépett fel az Új Baloldalt propagáló MSZP kongresszusain. Most ugyan pártja, az MSZP kihátrált mögüle, ha nem is annyira, hogy felvesse: le kell mondania a mentelmi joggal járó országgyűlési mandátumáról. Zuschlag János egy nyilatkozatában – amelyet az ellene folyó perben a bíróságon egy tanú idézett fel – viccesen arról beszélt, hogy lemegy Halasra, "a jobbágyaihoz". Mintha vármegyében élne, ahol ő az alispán. Ne gondoljuk persze, hogy kizárólag a szocialistákra jellemző a hatalommal való visszaélés, a bárdolatlanság, a vérlázító durvaság. Szabadi Béla kisgazda államtitkár viselkedését sokan kritikán alulinak tartották a Földművelési Minisztériumban a Fidesz kormány alatt. Számos hírforrás számolt be a korábbi győri jegyző körüli botrányról. Esztergom polgármesterének cselekedeteiről is ellentmondásos hírek érkeztek. Úgy tűnik, a magyar politikusok egy részében eredendően megvan a hajlam arra, hogy "kemények" legyenek, és az ellenszegülőkkel kíméletlenül leszámoljanak. Vagyis képtelenek megtanulni a kompromisszumokra alapuló érdekérvényesítés demokratikus módszereit, a legitim hatalomgyakorlást. Nincsenek illúzióim a most hatalomra kerülő politikus-garnitúra emberi kvalitásairól. De ha már a ciklus elején az új parlament és a kormány létrehozza azokat a törvényeket, illetve intézményeket, melyek képesek visszaszorítani a korrupciót, talán meg lehet akadályozni, hogy Hagyó Miklós klónjai, ezúttal narancsos változatban, éljék tovább a törvényeket semmibe vevő világukat.	[ "BKV" ]	[ "Földművelési Minisztérium", "Új Baloldal" ]
Milliárdokat nyúltak le a kis pártok Budapest — Beigazolódott a Blikk félelme! Milliárdokat síbolhattak el azok a pártok, amelyek nem szereztek parlamenti mandátumot. Többségük beszámolójában ugyanis az áll: papíron szinte mind elköltötték a közpénzből kapott százmilliókat. A kis pártoknak az adta a lehetőséget, hogy a mostani választáson könnyű volt országos listát állítani, s a 27 jelöltet indító pártok 150 millió forint közpénzt kaptak kampányra. Sőt, amelyik mind a 106 választókerületben rajthoz állította az embereit, az 600 milliót. A szakemberek attól tartottak, hogy számos párt csak a támogatás lenyúlása miatt indul, miközben a közpénzt fiktív számlákkal játsszák át. A Blikk végignézte a Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozott beszámolókat, s hihetetlen dolgokat talált. Az elszámolások gyakorlatilag néhány soros felsorolások. A Seres Mária Szövetségesei (SMS) még azt sem részletezte, nagy vonalakban mire ment el a pénz. Azt írta, "anyagi jellegű ráfordítás" az elköltött 356 millió. A Transparency International (TI) egyébként az esetleges visszaélések miatt nyomon követte a pártok kampányát. Megbecsülték a rendezvények, a kiadott szóróanyagok és a médiában vásárolt hirdetések költségeit. Így szerintük az SMS alig 25 milliót költhetett. Hihetetlennek tűnik az Új Dimenzió Párt állítása is. Ők a korrupcióellenes szervezet szerint 1,4 milliót használtak fel, beszámolójukban mégis 149,5 millió forintról írnak. Ennek oka többek között, hogy benzinre és aktivistáik szállásköltségére 65 milliót fizettek, reklámfilmjeikre pedig 41,4 milliót. Utóbbi esetében a Blikk összesen két félperces anyagot talált az interneten. Ezeken lényegében három szereplő sétál egy parkban. Az összesen 14, parlamentből kimaradt párt közül csak a kisgazdák esetében mérte azt a TI, hogy elköltötték az állami forrást. A többinél csak annak töredékét tették ki a költések. Eddig hét párt beszámolója került nyilvánosságra, amelyek közel 1,5 milliárdot kampányoltak el papíron. A civil szervezet szerint ebből csak 130 millió forint lehet valós, vagyis bő 1,3 milliárd forint magyarázatra szorulna. Ha a maradék hat szervezetnél is hasonló volt a pénzek felhasználása, illetve lekönyvelése, úgy a hiányzó összeg megközelítheti a 3 milliárdot. A törvény szerint viszont a pártok ellen csak akkor indulhat vizsgálat, ha egy másik politikai szervezet kezdeményezi. Bár ezt kérni fogja az Együtt-PM, az Állami Számvevőszék ellenőrzése még nem feltétlen old meg bármit is. Az ÁSZ ugyanis azt nézni, számszakilag megfelel-e a beszámoló, a kiadások hitelességét már nem. – A rendszert azért szavazták meg az előző ciklusban a kormánypártok, hogy megosszák az ellenzéki szavazatokat – magyarázta László Róbert, a Political Capital választási szakértője. – Ez több milliárdunkba került, de a jogalkotó elérte a célját. A főváros 15-ös kerületében például az alig ismert, de Bajnai Gordon volt kormányfő pártjához nevében nagyon hasonló Együtt 2014 párt több mint 200 szavazatot vitt el. Ez pedig elég volt, hogy a kormánypárti jelölt 56 vokssal legyőzze az egyesült ellenzék indulóját, s ezzel a meglett a Fidesz-KDNP-nek a kétharmados többsége a parlamentben. Blikk-információ	[ "Új Dimenzió Párt", "Seres Mária Szövetségesei" ]	[ "Együtt 2014", "Hivatalos Értesítő", "Transparency International", "Political Capital", "Állami Számvevőszék" ]
Március végén halt meg Demján Sándor, az egyik leggazdagabb magyar üzletember, vállalatbirodalmából elkezdtek szemezgetni kormányközeli körök. Most a ferihegyi reptéren csomagszállítást, takarítást végző, de vagyonvédelmi szolgáltatással is foglalkozó Airport Security Zrt.-t vásárolja meg a B+N Referencia Zrt. Utóbbi cég fő profilja a takarítás, épületüzemeltetés, és egymás után nyeri el a megbízásokat, így is nem is csoda, van is miből terjeszkedni, cégeket felvásárolni. Felvásárlási szándékukat most jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, meglepő lenne, ha a hivatal gátat emelne szándékuk ellen. A B+N júliusban húzott be egy 24 milliárd forintos megbízást az államtól, 409 épület takarítását, kártevőirtását kell elvégezniük. Előtte nem sokkal a Magyar Államvasutak pályázatán nyertek, munka- és védőruhákat szállítanak az állami mamutcégnek. A MÁV két éve egy három éves időszakra takarítással is megbízta a szóban forgó céget, amelyből 11,5 milliárd forinthoz jut a vállalkozás. A B+N mögött korábban határozottan Simicska Lajost lehetett sejteni, de azután Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez kapcsolódott, ami a felszínen a cégvezető-tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc kapcsolati hálóján követhető. (Kiemelt kép: Budapest, 2017. május 10. A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér Budapest nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Forgalma meghaladja az évi 10 millió utast. József)	[ "Airport Security Zrt.", "B+N Referencia Zrt." ]	[ "Magyar Államvasutak", "Gazdasági Versenyhivatal" ]
Nem rendelte el az előzetes letartóztatását a bíróság annak a két volt APEH-dolgozónak, aki a rendőrség gyanúja szerint kenőpénzekért cserébe azt ígérte cégeknek, hogy megszüntetik az ellenük folyó eljárásokat. Skoda Gabriella tájékoztatása szerint az egyik férfi szabadlábon védekezhet, míg a másik esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság. Az ügyészség fellebbezett a döntések ellen. A gyanú szerinti korrupciós ügyről pénteken a Magyar Hírlap számolt be. A lap közlése szerint az egyik gyanúsított L. Balázs, aki a bűncselekmény idején az APEH operatív ellenőrzési főosztályának ellenőre volt, a másik pedig T. Béla, az APEH Közép-magyarországi Regionális igazgatóságának volt revizora. A BRFK pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és Biztonsági Főosztálya szoros együttműködésben, 2008 augusztusában indított vizsgálatot, mert felmerült, hogy ismeretlenek hivatalos eljárást színlelnek, majd pénzért az eljárás megszüntetését ígérik. 2008 augusztusában egy férfi, aki az APEH munkatársaként mutatkozott be, telefonon kereste meg a sértettet, és találkozóra hívta, hogy ajánlatát személyesen ismertesse. Ezen a megbeszélésen már a társával együtt jelent meg - mindketten APEH-igazolványt mutattak fel - , és közölte a sértettel, hogy ellenőrzés alá vonták a cégét, de mintegy kétmillió forint ellenében megszüntetik az adóhatósági eljárást. Több találkozó és megbeszélés után a sértett 2009. február 3-án találkozott T. Bélával, ekkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi nyomozói tetten érték és előállították. A férfi kihallgatásakor azt mondta, a sértett egyik ismerőse kérte arra, hogy mint APEH-ellenőr, a céggel szemben eljárjon. T. Béla munkaviszonya az APEH-nél 2008 augusztusában megszűnt, ám szolgálati igazolványát - elvesztésére hivatkozva - nem adta vissza. Társát, L. Balázst, aki a bűncselekmény elkövetésének időpontjában az APEH operatív ellenőre volt, lakásán fogták el a nyomozók. A házkutatás során olyan személyes adatok kerültek elő, amelyekhez az APEH adatbázisából jogtalanul jutott hozzá. Őt hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, L. Balázst hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítják a nyomozók. A rendőrség az adóhivatal segítségével értékeli az APEH-rendszerében található adatokat, hogy további esetleges gyanús ügyleteket szűrjenek ki.	[ "APEH" ]	[ "Budapesti Rendőr-főkapitányság", "Magyar Hírlap", "APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és Biztonsági Főosztálya", "APEH Közép-magyarországi Regionális igazgatóság", "Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya" ]
A 2015 februárjában a nyilvánosság előtt zajló Orbán-Simicska konfliktus eredményeképpen Simicska Lajos céghálója súlyos veszteségeket szenvedett el, médiavállalkozásai egy részétől már meg is szabadult. Félteni azért nem kell, a csökkenő bevételek ellenére vaskos osztalékok ütötték a markát a nagybeteg oligarchának. Több mint egy év telt el azóta, hogy háborús helyzet állt be Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és a napokban beérkező céges beszámolókból már az is látszik, milyen hatást gyakorolt a milliárdos oligarcha birodalmára a konfliktus. A beszámolók lassan szivárognak, a legnagyobb árbevételű építőipari és mezőgazdasági cégeké még nem elérhetők, de a jelentősebb médiavállalkozásainak többsége már felkerült a netre, ezekből pedig az látszik, hogy a Simicska-vállalkozásokat durván megtépázta a szakítás a miniszterelnökkel. Lekopasztotta rosszul teljesítő cégeit Simicska A Class FM mögött álló Advenio Zrt. - amelyet időközben Simicska el is adott - látványosan rosszabb üzleti évet zárt, mint 2014-ben, árbevétele közel 20 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, igaz, még így is 2,9 milliárd forintra rúgott. A cég adózott eredménye még durvábban visszaesett, 837 milliót tett ki, ami 40 százalékos csökkenés a 2014-es évhez képest. Ezzel párhuzamosan a kivett osztalék mértéke viszont hatalmasat ugrott, 2015-ben 1,55 milliárdot tett ki, amit részben a tőketartalékból kellett fedezni, vagyis Simicska kilapátolta a pénzt a cégből, mielőtt megszabadult volna tőle . Jelentős összeg ütötte a markát a súlyos betegséggel küzdő milliárdosnak a Hung-Ister Zrt.-ből is, ami 700 millió forintos osztalékot fizetett ki 2015-ben. Ez a cég köztévés megbízásokból (pl. a Szeretlek, Magyarország című műsor gyártásával) szakított nagyokat, amíg Simicska tavaly februárban kegyvesztett nem lett. A zsíros megbízások elvesztése meglátszik az eredményeken is, 2,6 milliárdos árbevétele 40 százalékkal marad el a 2014-estől, adózott eredménye hasonlóképpen alakult, 2015-ben 726 millióra jött ki. Ennek legnagyobb része el is ment a busás osztalékra. Megroggyant a Hír Tv, veszteséges a Lánchíd Rádió Hétfőn elérhetővé váltak a Hír Tv és Lánchíd Rádió számai is. A Hír Tv nyeresége jócskán elmaradt a 2014-estől, konkrétan közel a felére csökkent az árbevétel: a tavalyi több mint 7 milliárd 4 milliárdra apadt, ami után szerény 188 milliós adózott eredmény maradt. Osztalékot ezek után nem is vettek ki a cégből, valószínűnek látszik, hogy a Class FM-mel (Advenio Zrt.) szemben a tévéjével hosszabb távra tervez Orbán egykori kollégiumi szobatársa. A Lánchíd Rádió vérzett el a legjobban az előző beszámoló óta, a korábban nyereséges cég idén átcsúszott a negatív tartományba adózott eredménye alapján . 282 milliós árbevételéhez mínusz 6 milliós adózás utáni eredmény társult, pedig tavaly még ugyanez a szám több mint 8 millió volt pluszban. És ez még nem minden A Simicska médiaportfólió két ikonikus darabja, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz beszámolói még nem elérhetők, ahogy a Fonyó Károlyon keresztül közvetett érdekeltségnek tekinthető Metropolé sem, ugyanakkor ezeknél a cégeknél is valószínűsíthető, hogy nem pozitív irányba változott a teljesítmény. A Metropol egyébként még csak ezután kerülhet komolyabb bajba, ugyanis nyártól a BKV a Habony-féle, napivá duzzasztott Lokállal szerződik majd, ezt fogják terjeszteni a metrókijáratoknál. A Metropol ugyanúgy elérhető lesz az aluljárókban, ugyanakkor kérdés, hogyan fog reagálni a hirdetési piac, ha megjelenik egy ugyanakkora példányszámú, hasonló profilú lap, amelyet közvetlenül az emberek kezébe nyomnak majd, ahogy felérnek a mozgólécsőn. Az Orbánnal való összeveszés előtti és utáni bevételek közti különbség csak a médiaportfólióban tetemes összeget tesz ki, az eddig kijött beszámolók alapján összesen 1,6 milliárddal volt kevesebb a cégek adózás után megmaradt eredménye 2015-ben, mint 2014-ben.	[ "Advenio Zrt." ]	[ "Hung-Ister Zrt.", "Lánchíd Rádió", "Hír Tv", "Class FM" ]
A Fidesz és az MDF mellett a szocialisták is érintettek az olajügyekben, állítja legújabb blogbejegyzésében Kármán Irén. A szombaton félholtra vert újságíró ugyanakkor esélyt adna az MSZP-nek az igazság feltárására. A Fidesz és az MDF mellett a szocialisták is belekeveredtek az olajbotrányokba, állítja blogjában Kármán Irén. "Azt kérdeztétek és kérdezik folyamatosan tőlem, hogy mi arról a véleményem, hogy szaros-e a másik oldal is. Igen. Kormányokon átívelően folyt a rendszerváltás utáni legnagyobb gazdasági bűncselekmény-sorozat" - írta a szombaton életveszélyesen megvert újságíró. Kármán korábbi blogbejegyzésében a Fidesz és az MDF "álszent szolidarítása" ellen tiltakozott, mondván a két párt nem adott elég segítséget az olajügyeket vizsgáló bizottságnak. Kármán ugyanakkor a szocialistákra utaló bejegyzésében is elhelyezett egy oldalvágást a Fidesz irányába. "(...) úgy gondolom, hogy kormányváltás helyett és időközi választások helyett a törvényes hatalomnak kell megadni azt az esélyt, hogy kisöpörje azt, ami a szőnyeg alatt van, és lehetőséget adjon arra, hogy ne egy bezárkózott, megfélemlített országban éljünk" - írta.	[ "MSZP", "Fidesz", "MDF" ]	[]
Hiába érdeklődött tíz uniós pénzes-korrupciós ügy állásáról Hadházy Ákos, tíz ügyben összesen három gyanúsított van a legfőbb ügyész szerint. Természetesen egy kiemelt ügy sincs köztük, se Farkas Flóriáné, se Simonka Györgyé, se az NKE-é. Nem találja a gyanúsítottakat az ügyészség az LMP által feltárt korrupciós ügyekben, pedig egyes esetekben már több mint három éve folyik a nyomozás. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke 10 ügy állásáról kért információkat Polt Péter legfőbb ügyésztől. A parlamenti kérdésbe azt írta: eddig azt tapasztalta, hogy a nyomozó hatóságok nem sietnek aktivizálni magukat, ha az eljárás a fideszes elit, vagy azok jó ismerőseinek érdekeit érinti. Néhány esetben azonban örvendetes módon elindult a büntető eljárás, noha felelősségre vonást még nem láttunk. Polt válaszából az derült ki, hogy ezekben az ügyekben is tovább kell várnia, mert hiába van szó sok esetben immár közismert történetről, az hatóságoknak évek óta nem sikerült megtalálni a gyanúsítottakat. Híd Öveges világába A Híd a munka világába elnevezésű 2013-as programban például már 2016-ban bebizonyosodtak a szabálytalanságok, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vissza is kérte a pénzt az Országos Roma önkormányzattól, 1,6 milliárd forintos költségvetési csalás gyanúja miatt elindult a nyomozás, és bár egyértelmű, hogy az elsődleges felelős a program kitalálója, Farkas Flórián fideszes képviselő, egykori ORÖ-elnök, az ügyben a mai napig nem történt gyanúsítotti felelősségre vonás. Polt ráadásul "a nyomozás érdekeire" hivatkozva megtagadta a további információk kiadását. Szóba került a 14 milliárdos Öveges-program is, aminek lényege a kormány által mostohán kezelt természettudományos oktatás megújítása lenne. Rengeteg felesleges kifizetés történt meg, 2014-ben pedig nyomozás indult. Polt szerint ezt a nyomozást is a NAV folytatja, ráadásul különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. Gyanúsított még itt sincs, a nyomozási határidő július 18., további infót sem adott az ügyész. Simonka, NKE, helyi ügyek Simonka György Békés megyei ügyeskedése se maradt ki: a fideszes képviselőhöz köthető szervezetek uniós pénzeket nyertek el, de rejtély, mire költötték azokat el. A NAV nyomoz az ügyben versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz. Se gyanúsított, se további információ nincs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem uniós pénzzel való bánásmódjával lapunk is sokat foglalkozott, Hadházy feljelentést is tett. Polt válasza szerint a NAV nyomoz az ügyben költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Eddig senkit sem vontak felelősségre ebben sem. Kisebb ügyek is előkerültek még Hadházy kérdéssorában. Ilyen volt a Provital Zrt. ügye, aminek kétszer fizethetett ugyanazért a munkáért a szekszárdi önkormányzat, az OLAF ajánlása miatt nyomoznak, gyanúsított, további információ nincs. Az Államreform program keretében is elfolyt a pénz, nyomoznak, gyanúsított, információ nincs. A Türr István Képző és Kutató Intézet három igazgatósága alaposan túlárazta a síkosságmentesítést, 25 milliót akasztott le. Gyanúsított, információ nincs. A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. ügyében a BRFK különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz, március 6. a nyomozás határideje, gyanúsított, információ nincs. A logisztikai parkok építésére pénzt elnyert, de pár kapavágáson túl semmit sem végző Ökogroup Zrt. a kivétel, két gyanúsított is van, április 26. a nyomozás határideje. A Hunvestor Kft. kisteleki logisztikai centrumából se lett semmi 543 millióért, itt viszont van egy gyanúsítottja az ügynek. (Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)	[ "Országos Roma önkormányzat", "Hunvestor Kft.", "Ökogroup Zrt.", "Provital Zrt.", "Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft." ]	[ "Emberi Erőforrások Minisztériuma", "Nemzeti Közszolgálati Egyetem", "Türr István Képző és Kutató Intézet" ]
55 millióért hallgatott a parlament néma leventéje Budapest — Íme a T. Ház legcsendesebb tagja! Bíró Márktól (Fidesz) távol állnak a parlamenti szópárbajok, hiszen eddig még egyszer sem szólalt fel. Az Országgyűlés néma leventéje pedig nem is újonc már. Még 2010-ben választották be, vagyis öt év is kevés volt neki, hogy valami fontos problémára hívja fel a figyelmet. Ennek ellenére a kormánypárti képviselő felmarkolta a neki járó fizetést és juttatást, s nem is kis összegbe került az adófizetőknek. Az előző ciklusban Nógrád megyei listáról jutott be, ezért négy éven át havi 394 230 forintos alapfizetése mellé 414 ezres választókerületi pótlékot is kapott, hozzá a 116 ezer forintos lakhatási támogatást. Az új ciklusban pedig havi bruttó 748 ezer forintos fizetésért "intézi" az ország ügyeit. Így a Blikk számítása szerint a fél évtized alatt Bíró közel 55 millió forintot kapott az Országgyűléstől – annyit, amennyit a most 241,6 ezres bruttó havi fizetésért robotoló átlagember éppen 19 év alatt rak össze. Ám mivel a honatyák munkatársait, laptopját, de akár irodáját is fizetik a közösből, Bíró után az egyéb költségekre újabb tízmilliók mehettek el. Bíró Márk ritka csendes képviselő/Fotó: MTI/Beliczay László Tény, hogy a parlament nemcsak a vitákból áll, de egyéb más fronton sem tűnik a munka hősének a képviselő. Jelenleg csak egy bizottság (honvédelmi) tagja, ami minimálisan elvárt. Frakciótisztsége nincs, s a háttérfeladatok ellátásában sem jeleskedik – legalábbis a parlamenti honlap adatai szerint. Bíró öt év alatt tíz indítványt nyújtott be, míg a legtöbb társa ennek alaphangon 10-20 szorosát; de például az MSZP-s Demeter Márta – aki első évét tölti a T. Házban – egy év alatt 396-ot. Persze egy képviselő leginkább a választókerületében szorgoskodik, ám ilyen – szigorú értelemben véve – Bírónak nincs. Már az első ciklusban is a megyei listáról került be, most pedig az országosról. Vagyis utóbbit nézve még több oka lenne arra, hogy pont a parlamentben legyen aktív. Éppen ezért kerestük Bíró Márkot, hogy megtudjuk: miért ilyen hallgatag? De csak munkatársáig jutottunk el. – Nem tudtam elérni a képviselő urat, mert szabadságon van, és két nap múlva külföldre utazik – mondta a politikus asszisztense, aki nem tudta megmondani, főnöke nyaralni utazott-e. Kubatov is elnémult Bíró csak azzal van egyedül a parlamentben, hogy többciklusos képviselőként életében nem szólalt fel, de a "némasági fogadalom" párttársa, Kubatov Gábor esetében is tetten érhető. Ő a 2006-ban kezdődött képviselősége alatt egyszer, 2007 áprilisában kért szót, akkor 5 perc 39 másodpercig bírta szusszal. Azóta bő nyolc év telt el szótlanul. M. L.	[ "Fidesz" ]	[ "T. Ház" ]
Technikai okok miatt 6 helyett 8 milliárd forintért végzi el a Mészáros Lőrinc-közelinek tartott Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját. 2015 februárjában zárt be három évre a Szépművészeti Múzeum, hogy ezalatt elkészülhessen a Román Csarnok és a kapcsolódó terek felújítása az épületben. Az erre kiírt tenderen 2015 novemberében született eredmény: a nettó 6 milliárd forintos megbízást a Magyar Építő Zrt. nyerte. Habony Árpád kedvenc múzeumának honlapján követhető a felújítás menete, az EU-s közbeszerzési értesítőben (TED) pedig a költségek növekedése látszik. A TED 2017. január 17-i számában megjelent tájékoztatás szerint az eredeti összeg harmadával, nettó 2 milliárddal forinttal drágább lesz az eredeti összegnél, vagyis összesen (jelenlegi állás szerint) 8 milliárdba fog kerülni. Az áremelkedést különböző technikai okokkal magyarázzák, az egyik így szól: “Organizáció módosítása szükséges" A kivitelezést végző Magyar Építő Zrt. kimutatható kapcsolatban van a felcsúti polgármesterrel: a céget tavaly májusban vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. A Körösaszfalt vezérigazgatója, Pálffy Balázs helyet kapott a Magyar Építő Zrt. igazgatóságában is. A Magyar Építő Zrt. novemberben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 4 milliárdos tenderén is befutó lett, ezenkívül márciusban megírtuk, hogy a cég 6 milliárd forintért végzi a Ludovika Campus bővítését; de közel 1 milliárd forintos megbízást kaptak az egyik MNB-alapítványtól is, a Millenárisnál pedig 470 millióért dolgoznak a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen. Frissítés (2017. január 23.): A cikk korábbi változatában valótlanul állítottuk hogy Pálffy Balázs, a Körösaszfalt vezérigazgatója Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester jövendőbeli veje. A valóság ezzel szemben az, hogy Pálffy Balázs Mészáros Lőrincnek nem jövendőbeli veje.	[ "Magyar Építő Zrt.", "Szépművészeti Múzeum" ]	[ "Garage Ingatlanfejlesztő Kft.", "Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság", "Duna Aszfalt Kft.", "Körösaszfalt Zrt." ]
Az állami adóhatóság egyes adóbeszedési tevékenységei ellenőrzését fejezte be az Állami Számvevőszék. Mint írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladatköréből adódóan évről-évre az ÁSZ ellenőrzések látókörében van. A most lezárult szabályszerűségi ellenőrzés megállapította, hogy a NAV személyi jövedelemadóval kapcsolatos egyes tevékenységei szabályozottak és szabályszerűek voltak. Egy korábbi ÁSZ ellenőrzés hasznosulásaként a belső kontrollrendszer részét képező ellenőrzési nyomvonalat 2014 novemberére megfelelően kialakították. Az ÁSZ a kettős adóztatás és a kamatadó ellenőrzésénél tárt fel hiányosságot. Az elmúlt 10 évben több mint 25 számvevőszéki ellenőrzés érintette az állami adóhatóságot. A most lezárult ellenőrzéssel érintett személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszert átfogóan utoljára 2004-ben, a kamatjövedelmek utáni adóból származó bevételek beszedése érdekében tett NAV intézkedéseket, valamint a kettős adóztatás elkerülését célzó nemzetközi egyezmények figyelembevételét korábban még nem értékelte az ÁSZ. Szja Az ellenőrzés megállapította, hogy az adóhatóság személyi jövedelemadóval kapcsolatos tevékenységei 2012-2015. I. féléve között szabályosak voltak, a NAV a belső szabályozó eszközeit a jogszabályokkal, valamint a belső irányítási és jogalkalmazást segítő eljárásokkal összhangban alakította ki. A személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevétel a 2014-ben 1589 Mrd Ft összegben teljesült, és 2014-ben összesen 4,6 millió adóalany teljesítette személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét. A NAV összes működési folyamatára kiterjedő egységes belső kontrollrendszer, valamint az annak részét képező ellenőrzési nyomvonal kialakítása és hatályba helyezése – az ÁSZ korábbi ellenőrzésének hasznosulásaként – a 2014. év utolsó negyedévében megtörtént. Kettős adóztatás Az ÁSZ feltárta, hogy a magánszemélyek jövedelmének a kettős adóztatás elkerülésével kapcsolatos feladatellátása 2012-2015. I. féléve között, az ellenőrzési tevékenység hiányosságai miatt nem felelt meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt előírásoknak. A NAV ellenőrzéseinek több mint felénél nem volt megállapítható, hogy az adóhatóság ellenőrizte-e a bevallásban szerepeltetett, kettős adóztatást kizáró egyezmények hatálya alá tartozó külföldi jövedelmeket, előfordult továbbá, hogy a NAV nem hatályos nemzetközi egyezményt alkalmazott. A 2014-ben a bevallott összes jövedelem 0,1%-a volt külföldi jövedelem, mely magában foglalta a kettős adóztatást kizáró egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmeket is. Kamatadó A kamatadóra vonatkozó NAV ellenőrzések a 2010-2014. közötti időszakban teljes mértékben nem feleltek meg az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt előírásoknak. Az adóalap és a bevallott adó megállapításának helyességén túl a kamatadó kifizetőknél végzett 2014. évi NAV ellenőrzések nem vizsgálták az adózó által a könyvek, nyilvántartások vezetéséhez és a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket. Az ellenőrzött kifizetők (pénzügyi szolgáltatók) 2010-2014. között kiépítették és működtették a kamatadó elszámolására alkalmas informatikai rendszert, ugyanakkor részben biztosították azok sértetlenségének, teljességének és megbízhatóságának kockázatokkal arányos védelmét. A kifizetőknél a kamatjövedelem utáni személyi jövedelemadó kiszámítása, levonása, bevallása és megfizetése összességében szabályszerűen történt, azonban az informatikai rendszerek biztonságával kapcsolatos hiányosságok miatt fennállt a kamatadó-számítások és adatok hibás kezelésének kockázata. A kifizetők által a 2014-ben megállapított és bevallott kamatjövedelmek utáni személyi jövedelemadó 40,8 Mrd Ft-os összege a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevétel mintegy 2,6%-át tette ki. Jelentésében az ÁSZ a NAV vezetőjének és az ellenőrzött pénzügyi szolgáltatóknak (kifizetőknek), így a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. elnök vezérigazgatóinak, valamint a Magyar Posta Befektetési Zrt. vezérigazgatójának fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.	[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]	[ "Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.", "Magyar Posta Befektetési Zrt.", "Állami Számvevőszék", "Magyar Posta Életbiztosító Zrt." ]
Százmilliárdokat nyert el tavaly közbeszerzéseken a Közgép. Van olyan számítás, amely szerint 360, egy másik szerint 430 milliárdos. Annyi biztos, hogy a részvényesek milliárdos összegű osztalékhoz jutottak. Elsőként az átlátszó.hu oknyomozó portál számolta ki, hogy szerintük Simicskáék tavaly 431,8 milliárd forintnyi nyertes közbeszerzésben voltak érintettek. Nem sokkal később az Index is kijött a saját számításával a Közgép közbeszerzési évéről. Eszerint "csupán" 395 milliárd forintnyi győztes közbeszerzésben volt érdekelt a cég 2013-ban. Végül csütörtök reggel a korrupció-kutató portál, a k-monitor is kihozta a saját számait. Ők számoltak a legkisebb közbeszerzési összértéket: 358 és fél milliárd forintot. Ebből is látszik, hogy a Közgép valódi sikerlistájának összeállítása még gyakorlott újságíróknak is komoly fejtörést okoz. De bármi is a pontos összeg, Simicska Lajos cége annak csak egy részével gazdálkodhatott, mivel a legtöbb győzelmét más cégekkel közösen érte el. A Hír24 csütörtöki adásának vendége volt Tóth István János, a Corvinus Egyetemen belül működő Korrupciókutató-központ vezetője. A szakembert Bárdos András arról kérdezte, mennyire átlátható a Közgép gazdálkodása.	[ "Közgép" ]	[ "Corvinus Egyetem" ]
Támogatóik érdekében titkolózik a taopénzekkel a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány – állítja az elnök. Mészáros Lőrinc a Hír Televíziónak azt mondta: csak akkor mutatják be a taotámogatásaik elszámolását, ha a Kúria is erre kötelezi őket. A felcsúti polgármester szerint a taopénzekkel egyébként sem lehet csalni. Fizikai képtelenség, hogy egyetlen egy forint is bárhova elfolyjon – állítja Mészáros Lőrinc a taopénzekről. A felcsúti polgármester úgy látja, olyan szigorú a labdarúgó-szövetség és a szaktárca ellenőrzése, hogy nem lehet csalni. A milliárdos az elnöke Magyarország legtöbb taotámogatást kapó sportszervezetének. Az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a tao bevezetése óta 14 milliárd forintot kapott, de hogy kitől, mennyit, és mire költötték, nem árulják el. Holott a szerződések bemutatására bíróság is kötelezte őket. Emlékezetes, a DK tavasszal másodfokon is pert nyert a miniszterelnök alapítványa ellen. A felcsúti sportszervezet azonban továbbra sem adta ki az adatokat, inkább a Kúriára vitte az ügyet. Az időhúzást nyáron megelégelte a DK. "A Bicskei Rendőrkapitánysághoz fordultunk, és feljelentést tettünk. Ugye a Bicskei Rendőrkapitányság továbbította Székesfehérvárra, Székesfehérvár pedig elfogultság miatt áthelyezte a Veszprémi Rendőrkapitányságra. Erről kaptam egy tájékoztató levelet hónapokkal ezelőtt, és azóta viszont semmi" – mondta Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja. "Majd ha a Kúria úgy dönt, akkor kiadjuk" – Mészáros Lőrinc szerint a befolyt támogatásokat beruházásokra és üzemeltetésre költötték. Azt állítja: a pontos adatokat támogatóik érdekében titkolják. "Az alapítványnak nem lenne titkos, de egy üzletembernek, egy üzleti partnernak ez lehet, hogy fontos dolog, ezért úgy gondolom, hogy egy kényes kérdés, amit most feltett. Tehát nem az alapítvány számára kényes, de egy támogató számára... A támogatók jellemzően anonímak szeretnek maradni. Ilyenek a támogatók" – hangsúlyozta a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke. Mészáros Lőrinc éppen ezért a kormány taopénzekre vonatkozó törvényjavaslatával is egyetért. Eszerint adótitoknak minősülnének a támogatások, vagyis a jövőben közérdekűadat-igényléssel, vagy perrel sem lehetne megtudni, hogy ki és mennyivel támogatta például a miniszterelnök felcsúti focialapítványát.	[ "Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány" ]	[ "Veszprémi Rendőrkapitányság", "Hír Televízió", "Bicskei Rendőrkapitányság" ]
Gazdasági bűncselekmények, zsarolás és egyéb törvénysértések miatt feljelentették Mayer Mihály pécsi püspököt és Wolf Gyula katolikus papot, az egyházmegye korábbi gazdasági igazgatóját a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A beadványhoz egy homoszexuális zaklatásról szóló tanúvallomást is csatoltak. Szexuális visszaélések miatt Wolf ellen korábban már megpróbált egyházi vizsgálatot kezdeményezni egy katolikus folyóirat, ám házon belül eddig nem vették komolyan a jelzéseket. Információink szerint a püspökség és a vagyonát kezelő kft. az elmúlt években milliárdos tartozásokat halmozott fel. Hosszú lajstromba foglalt bűncselekményekkel gyanúsítja a pécsi egyházmegye püspökét, Mayer Mihályt és az egyházmegye tulajdonába tartózó cég, a Fény Kft. ügyvezetőjét, Wolf Gyulát egy ismeretlen. A Nemzeti Nyomozó Irodához és a megyei főügyészséghez hétfőn eljuttatott feljelentés legalább negyven különböző visszaélést sorol fel, pénzügyi, ingatlanos, okirat-hamisítási és szexuális ügyekkel hozva összefüggésbe a két egyházi embert. Mayer Mihály Illusztris társaságban a pécsi Dóm téren (Fotó: Kálmándy Ferenc) Egy neve elhallgatását kérő pécsi egyházmegyés katolikus pap az Indexnek azt mondta, a feljelentés szerint Mayer és Wolf két évtizede sorozatosan követnek el gazdasági és egyéb bűncselekményeket, amelyekről számos szóbeszéd keringett a megyében, de a hatóság még nem járt a végére az ügyeknek. A feljelentésben tanúvallomásokkal és írásos bizonyítékokkal is alátámasztották a gyanúsításokat. Mayer püspök és Wolf Gyula neve szeptember közepén már felbukkant a hírekben. Akkor egy szintén pécsi illetőségű folyóirat, az Egyházfórum közölte: a Szentszék figyelmét is felkeltették az egyházmegye viselt dolgai. A gazdasági, valamint szexuális visszaélések gyanújával folyó belső vizsgálat első érdemleges következménye az volt, hogy a püspök - húszéves munkaviszony után - kénytelen volt felmenteni Wolfot az egyházmegye gazdasági igazgatói posztjáról. Wolf Gyula, Janus Pannonius földi maradványaival, a Baranya Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetőjének tásaságában (Fotó: Kálmándy Ferenc) Wildmann János főszerkesztő lapjában azt állította, hogy 2006-ban az ügyek nagy részéről, köztük pedofília gyanújáról maga informálta az akkor Rómában tartózkodó Ternyák Csaba érseket, kérve, a vatikáni Papi Kongregáció titkáraként kérjen vizsgálatot a felmerült vádakkal kapcsolatban. Az érsek a kérésnek nem tett eleget, sőt tájékoztatta a pécsi püspökség érintett vezetőit a hozzá érkezett levélről és a levélíró személyéről. Ternyák később azt írta az Egyházfórum vezetőjének, hogy "az esetleg papságunkat is érintő, törvénysértést vagy bűncselekményt megfogalmazó vádakkal legyen szíves közvetlenül a nyomozó hatóságokhoz fordulni". A szeptemberi cikk megjelenése után a püspökség cáfolta, hogy a Vatikán időközben kutakodni kezdett volna Pécsen, és azt közölte, hogy Wolf felmentése egészségügyi problémák miatt történt, annak nincs köze a szexuális visszaélések vádjához. Tény viszont, hogy az egyházmegyei vezetésből kivont Wolf az eset után megőrizte ügyvezetői székét az egyházmegyével gazdasági szimbiózisban működő Fény Kft.-ben, ahol Mayer támogatásával tavaly tavasszal erősítették meg pozícióját 2013-ig. A pécsi püspökségen Mayer Mihály gyakorolja a munkáltatói jogokat, és bár egyházi rangja is Wolf fölé helyezi, a bennfentesek szerint a gazdasági és pénzügyi kérdésekre utóbbinak van igazi befolyása. A magyar katolikus egyház hagyományosan elzárkózik attól, hogy betekintést engedjen pénzügyeibe. Az önállóan gazdálkodó egyházmegyék könyvelése sem publikus, jóllehet a működési költségek túlnyomó többségét az állam finanszírozza. Az átláthatatlan rendszerben a pécsi püspökség egy külön vállalkozásba, a Fény Kft.-be szervezte ki gazdasági tevékenységeit. A manőver után az egyházmegye csak áttételesen jelent meg a cégben, a kft. főtulajdonosa ugyanis (96 százalék) a Gaudium Nostrum Alapítvány lett. Az alapítványt Mayer püspök 1992-ben hozta létre, így kuratóriumi elnökként is ő hitelesíti a céges iratokat, az ügyeket pedig közel egy évtizede Wolf Gyula tartja kézben. Neki kisebbségi tulajdonrésze van a kft.-ben. Az Index által összegyűjtött információk szerint Fény Kft. reszortjába tartozik többek között az egyházi ingatlanok kezelése, karbantartása, a nyugdíjasotthonok irányítása és a püspökségi borpincészet vezetése. Mayer Mihály vakáción Az elmúlt években a cég túllépett az egyszerű vagyonkezelői szerepkörön, és ambiciózus önálló vállalkozásokba kezdett. Összességében milliárdos befektetést igénylő beruházás volt a mohácsi Duna-part új szállodája, a Szent János Hotel kialakítása. A Fény Kft. 2004-ben vette meg a kompkikötő melletti bezárt Csele Hotelt, amit átépíttetve, új néven 2008 májusában Mayer püspök áldásával nyitott meg. A beruházás költségeiről semmilyen információt sem közöltek. A Fény Kft. cégbírósági dokumentációjából arra lehet következtetni, hogy a hotel megépítéséhez a püspökségnek is mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Vélhetően az építési hitel felvételéhez kellett felemelni a cég törzstőkéjét, az alapítvány ezért 2006-ban 46 millió forintot fizetett be a kft. számlájára, később pedig 132 milliót adott kölcsön a cégnek. Az építkezés méreteire lehet következtetni abból is, hogy a cégpapírok szerint a Fény Kft.-nek egymilliárdos hosszú futamidejű tartozása van, a hotel épületén pedig 616 milliós a jelzálog. A 49 szobás hotel az első időszakban komoly veszteséggel működött, viszont lehetőséget biztosított Mayer püspöknek, hogy PAX-100-as rendszámú szolgálati BMW 740-esén, és Wolf Gyulának, hogy sport Alfa Romeóján - gyakran váltogatja autóit - áthajtatva Pécsről rendszeresen használják a szálloda VIP-szobáját. A pécsi püspöki palota Az egyházmegye óriási összegeket költött a Pécs belvárosában található ingatlanokra is, főként a fényűző módon felújított püspöki palotára, amely nemrég új szárnnyal egészült ki. De hogy Mayer püspök a rezidencián kívül is találjon magának megfelelő színvonalú szállást, a legmagasabb elvárásoknak megfelelő "királyi" lakosztályt alakítottak ki a néhány éve felújított máriagyűdi ferences kolostorban. A püspökség 300 milliós ingatlan adásvételi szerződést kötött Szekszárd önkormányzatával is. A szerződéssel a város egyik iskolaépülete került az egyházmegye birtokába. A Wolf Gyula által szignált megállapodásban az egyházmegye vállalta, hogy a 2008-as aláíráskor 15 milliót azonnal kifizet, a fennmaradó 285 milliót pedig 2009 júliusáig egyenlíti ki. Az átutalás nem érkezett meg időben a városhoz, ezért a polgármester javaslatára a határidő néhány hónapos meghosszabbításról döntött a képviselő-testület, hiába: az immár súlyos késedelmi kamatokkal terhelt összeget a mai napig sem kapták meg. A palota új szárnyépülete A mohácsi beruházás előkészítésével egy időben zajlott a püspök elhíresült összecsapása a Szent Mór iskolaközpont vezetőjével és tantestületével, ott azonban nem az ingatlanügyletekhez mérhető bőkezűséggel kezelte a fenntartásában lévő intézményt. A vita néhány milliós tétel körül forgott, ám Mayer püspök mégis kitette állásából az iskolaközpont igazgatóját, Uzsayné dr. Pécsi Ritát, majd több lépésben, különböző jogcímeken megpróbálta felszámolni az oktatási intézmény önálló gazdálkodását. A jogellenes felmondás miatt az egyházmegyét végül ötmilliós bírság megfizetésére kötelezte a bíróság. A Szent Mór-ügyben a mostani feljelentés alapján nyomozás indulhat azért is, mert a 2007-es vitában a püspökség két, számára nem kedvező könyvvizsgálói jelentés elkészülte után egy harmadikat készíttetett, amely végül "megállapította" azokat a súlyos vétségeket, amelyre alapozva a püspök felléphetett az iskolaigazgató ellen. A feljelentés szerint a püspöki megrendelésre készült szakértői vélemény nagy valószínűséggel hamisított jegyzőkönyvön alapul. Az iskola ügyében a mostani feljelentés magánokirat-hamisítással; állami támogatások elsikkasztásával, nagy összegű csalás bűntettével és valótlan tartalom hitelesítésére való rábírás bűncselekményével is megvádolta a pécsi egyházi vezetőt, valamint indítványozta annak kivizsgálását is, hogy zsarolásnak vagy fenyegetésnek minősül-e az, hogy Wolf Gyula és Mayer püspök többször, néha nyilvánosan is megfenyegette tantestületet, amikor összefogással megpróbáltak föllépni az iskolafenntartók ellen. Az iskola igazgatójának pedig megtiltotta a nyilatkozattételt, illetve amikor a tantestületet a püspök összehívta. és megvádolta 37 millió forint elsikkasztásával, nem adott szót a védekezésre. Mayer püspököt kerestük pécsi székhelyén, de Gyurka Tamás irodavezető tájékoztatása szerint jövő hétig nem lehet őt elérni, mert külföldön tartózkodik. Úgy tudjuk, a pöspök Indiába utazott. Az irodavezető elmondta azt is, hogy Wolf Gyulát a püspökségen már nem lehet elérni, aki ismeri a mobilját, felhívhatja, a számot azonban nem adhatja ki. A Fény Kft. irodájában viszont azt mondták, Wolf Gyula nem ott szokott tartózkodni, a mobilszámát viszont ők sem ismerik. A pécsi egyházmegye közleménye Cikkünk megjelenlése után a pécsi egyházmegye a következő közleményt adta ki: "A hatályos jogrendünk bárki számára lehetővé teszi, hogy feljelentéssel forduljon a hatóságokhoz. Jogrendünk azonban szabályozza azt is, hogy az alaptalan feljelentőkkel szemben hamis vád, hatóságok félrevezetése, továbbá hamis tanúzás miatt folytatódjék a bűnvádi eljárás. A Pécsi Egyházmegye vezetése bűncselekményt nem követett el, ezért már most bejelentjük, hogy az esetleges bűntető eljárás természetszerű megszűntetése esetén a bejelentőkkel szemben – amennyiben végre ismertté válik személyük – a bűntetőjog eszközeivel fel fogunk lépni."	[ "Fény Kft.", "Pécsi Egyházmegye" ]	[ "Papi Kongregáció", "Szent Mór iskolaközpont", "Gaudium Nostrum Alapítvány", "Nemzeti Nyomozó Iroda", "Csele Hotel", "Baranya Megyei Múzeumi Igazgatóság" ]
Világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég FFP2-es szintűként forgalmazott maszkjával kapcsolatban, mégis akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca tavaly. A problémás maszkok kórházakba, orvosokhoz, rendőrökhöz kerülhettek. A vietnámi dohányboltpápához tartozó beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a COVID elleni beszerzéseken. "A terméken CE felirat olvasható, de releváns szervezet nem minősítette védőeszköznek. Hovatovább, az anyag részecskeszűrése nem megfelelő (mért értéke legfeljebb 81.8 %), és a maszk nem illeszkedik megfelelően az archoz. Ebből következően részecskék vagy mikroorganizmusok túlzott mértékben juthatnak át a maszkon, megnövelve a fertőzés veszélyét" — olvasható a európai termékriasztási rendszer, a Rapex honlapján az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. maszkjáról. Az alaptalanul CE jelöléssel ellátott, FFP2-es szintűnek hazudott maszkokat a belga hatóságok kapcsolták le 2020 áprilisában. Ugyanebben a hónapban szerződött arról a Szijjártó Péter vezette külügy egy magyar céggel, hogy rajtuk keresztül pont ettől a kínai gyártótól származó maszkokat fog vásárolni. A szerződést ezután többször is módosították, de ez a részlet nem változott. A szerződés legutolsó változata szerint az Ouleok egyike annak a három gyártónak, amelyeknek a termékeiből összesen 7,8 millió darab maszkot vásárol a külügy. Ezen belül a pontos leosztást nem tartalmazza a szerződés. A maszkok darabára 1,6 amerikai dollár, azaz közel 500 forint, amiben nincsen benne a vámköltség és az ÁFA. Ehhez képest ma egy hasonló maszkot 200 forint körül meg lehet venni az interneten. A szerződésben található 2020. júniusi teljesítési határidő alapján feltételezhetjük: tavaly kora nyáron a szállítmány megérkezett Magyarországra és kiosztásra került orvosok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, katonák részére. Kormányzati beszerzésű maszkot kapott, dobozt látott? Fotózza le és küldje el a [email protected] címre! Azóta az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi szervének vizsgálatán is elbukott a termék. A kanadai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik a termék használatát például egészségügyi területen. A németországi Baden-Württemberg tartomány a Dekra nevű céggel vizsgáltatta a maszkokat, az ő eredményeik szerint az Ouleok maszk "áteresztőképessége jelentősen meghaladja az elvártat". A védőeszközöket eredetileg beszerző tartományi szociális vezetés ezért arra szólította fel az érintett intézményeket, hogy ne használják a problémás típusokat, köztük ezt sem. Nem tudunk arról, hogy a magyar kormány akár itt, akár más esetben utólag jelezte volna: gyenge terméket sikerült venni, inkább ne használják. Arról sem, hogy a baden-württembergi vezetéshez hasonlóan pénzügyi kompenzációt követelne a szállítótól. Háromnegyed évet kellett várni a részletekre Miután világszerte számos probléma merült fel kamupapírokkal forgalmazott, kétes minőségű termékekkel kapcsolatban, az Átlátszó már tavaly több állami intézményt is hiába kérdezett arról, hogy konkrétan milyen maszkokat vásároltak. Meg tudtuk állapítani, hogy a magyar rendszeren a magánvállalkozók problémás importjai gond nélkül átcsúsztak ebben az időszakban. A kormányzati beszerzésekről viszont csak az ezeket méltató propagandaadásokból és dicsőségfotókról tudunk lelesni egy-egy részletet. Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről vagy azok csomagolásáról készültek. Most, mintegy háromnegyed évvel az eredeti beszerzések után is csak azért kerültek nyilvánosságra ezek a részletek, mert előbb Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel legalább a külüggyel szerződő cégek listáját meg tudta szerezni, majd a Hírklikk újságírója ez alapján a konkrét szerződéseket is ki tudta kérni a külügytől, az Átlátszó közérdekűadat-igénylő Kimittud felületén. Itt tudja megnézni a szerződéseket: A kérdéses beszerzésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-vel szerződött, eredetileg 30 millió darab különféle maszkra. Változatos módosításokkal és egy külön kesztyűszállításra szóló szerződéssel a felek 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállításában egyeztek meg. Végül ennél kevesebb, összesen 108,9 millió darab dolgot sikerült leszállítani, de azt nem tudjuk, hogy miből jött kevesebb: Ujhelyi adatigénylésére adott válaszában a KKM csak annyit írt, hogy összesen ennyi "egyéb védőfelszerelés" jött a cégtől. A KKM azóta nyilvánosságra hozott szerződéslistájából kiderül, hogy végül összesen mai áron 11,8 milliárd forint értékű amerikai dollárt fizettek a cégnek. A dohányboltpápa Vu "Zoli" cége kaszált A Gyömrői-Sarok Projekt Kft. tulajdonosa az a vietnámi Vu Quy Duong, akinek 2018-ban csaknem 100 dohányboltban volt érdekeltsége, Budapesten például a Népliget, a Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér metrómegállóknál. Vu "Zoliról" korábban azt írtuk az Átlátszón: 1985-ben jött Magyarországra, a Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán végzett, majd vállalkozni kezdett, megalapította a nagykereskedéssel foglalkozó Vimpex Kft.-t, illetve megnyitotta a Sárkány Center bevásárlóközpontot. A magyarországi vietnámi közösség abszolút vezetőjének tartják, akit elismernek, mert gazdag és mert a Sárkány Centeren keresztül sok vietnáminak biztosít megélhetést. Azért is szeretik, mert sokszor helyet biztosít rendezvényeknek, mert jótékonykodik és mert "fiatal, pozitív figura". Vu a Highland Golf Club tagja. Ugyanennek a klubnak a tagja Bohács Zsolt is, aki a Fidesz országgyűlési képviselője volt a trafikosztás időszakában. Bohács és Vu feltehetően évek óta ismerik egymást. Ezen túl Vu Quy Duong politikai kapcsolataira nincs közvetlen bizonyíték. Trafikbárók Budapesten: Vu Quy Duong már 92 nemzeti dohányboltban érdekelt Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Kérdés ugyan, hogy Vu "Zoli" tudhatott-e a típussal kapcsolatos problémákról, de a végső felelősség egészen biztosan Szijjártóékat terheli. Az eladó Gyömrői-Sarok Projekt Kft. már a legelső szerződésben leszögezte, hogy "a termékek bejelentett szervezet általi EU típusvizsgálatára nem feltétlenül került sor. Felek megállapodnak, hogy termékek minden esetben történő minősítésére a kialakult vészhelyzetre tekintettel nincs idő, a szükséges EU tanúsítványok nem minden termék esetében állnak rendelkezésre, melyet Megrendelő tudomásul vesz illetve saját maga döntése, hogy ezen körülmény ismeretében ad-e megrendelést az eszközökre". A szerződésben megjelölt szám alapján meg lehet találni az Ouleok maszkjához tartozó tanúsítványt is. Ez pont egy olyan, CE-igazolásra csak hasonlító sajtpapír, amihez hasonlók kísérték Európa-szerte a nem kellőképpen bevizsgált maszkokat, és amikről az OCCRP nemzetközi újságírószervezettel közösen végzett nyomozásunkban is írtunk. Kétes papírok, hamis tanúsítványok segítségével árasztják el Európát hamis és hibás maszkok Félrevezető tanúsítványok szürkebizniszéhez fordultak a gyengébb minőségű koronavírusos védőeszközök eladói. Ilyen iratok tucatnyinál is több európai országba kísértek maszkokat. A kórházi dolgozók nem tudják, hogy milyen maszkot kaptak Kérdéseket küldtünk a KKM-nek, a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek, az egészségügyi felszerelések elosztását végző Országos Kórházi Főigazgatóságnak. Ha választ kapunk, ezeket közölni fogjuk. Az egyik kulcskérdés, hogy kik kaphattak Ouleok-gyártású maszkot. Erre a kérdésre egyes orvosok, egészségügyi dolgozók akkor is nehezen tudnának válaszolni, ha nem tiltották volna meg nekik, hogy újságíróknak nyilatkozzanak. Egy — a tilalomra tekintettel neve elhallgatását kérő — magyar kórházi dolgozó a következőket írta nekünk: "A mi intézményünkben olyan ruhatároló automaták vannak elhelyezve, melyekbe az eredeti dobozukból kivett ruhák és maszkok vannak betöltve... Volt rá példa többször is, hogy a maszkokat minden csomagolás nélkül helyezték be ezekbe az automatákba". "A mi intézményünkben használt, FFP2-nek vélt maszkok KN95 jelzésű maszkok, melyeknek az eredeti dobozát vagy csomagolását (a raktárosok kivételével) egyik egészségügyi dolgozó sem látta sosem." Az európai FFP2-es sztenderd azt jelenti, hogy az adott maszk legfeljebb 6 százalékát engedi át a különböző, levegőben terjengő részecskéknek. A kínai KN95-sztenderdnek ezzel papíron szinte azonosnak kellene lennie. A sztenderdek között a gyakorlatban viszont komoly különbséget jelent, hogy az Európai Unió elvárásait sokkal komolyabban ellenőrzik az erre kijelölt európai tanúsító szervezetek. Ezt igazolja a CE-jelzés és az ezt megalapozó tanúsítványok, amiket élelmes kereskedők kamupapírokkal igyekeznek helyettesíteni. "Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe" – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik – erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát. A koronavírus-járvány óta általában az FFP2-t tekintik annak a sztenderdnek, ami alá nem szerencsés menni olyan kockázatos környezetben, mint mondjuk az egészségügyi ellátás. Az utcán, a buszon nyilván bármilyen, ezt a sztenderdet alulmúló képességű maszkot is lehet hordani. A különbség az, hogy ezeket nem sok milliárd forintból szerzi be a kormány és adja át kórházi dolgozóknak azzal, hogy biztosan megfelelnek a munkájuk által támasztott igényeknek. Címlapkép: a kérdéses maszktípusra a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjei alapján készült tájékoztató kiadványában kiadott riasztás Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!	[ "Gyömrői-Sarok Projekt Kft.", "Külgazdasági és Külügyminisztérium" ]	[ "Highland Golf Club", "Tangshan) Technology Co. Ltd.", "Vimpex Kft.", "Műszaki Egyetem", "Országos Kórházi Főigazgatóság", "Európai Unió" ]
Az Oktatási Hivatalnak az LMP szakpolitikusa által kifogásolt szerződései között van egy, az oktatási közbeszerzéseken már korábban is sikeresen szereplő céghálózat, de szerepel az Orbán-kormányt korábban többször keményen bíráló Krémer Ferenc szociológus egyszemélyes cége is. A szerződéslistát Hadházy Ákos, a Lehet Más a Politika (LMP) antikorrupciós szóvivője hozta nyilvánosságra február 4-én. A húsz oldalas dokumentumban (PDF) rengeteg tétel szerepel, a néhány tízmilliós szerződésektől a félmilliárd forintos projektekig. A rendszerkritikus szociológus Alvállalkozókkal valósította meg az Oktatási Hivatal 564,5 millió forintos tenderét szakértői kapacitás biztosítására az egyszemélyes Merkel Konzulent Zrt. – közölte a cég vezetőjeként jegyzett Krémer Ferenc szociológus az Átlátszóval. Hozzátette: a projekt tavaly év végén lezárult, illetve, hogy annak csak egy része valósult meg. Hogy ez alatt pontosan mit értett Krémer Ferenc, nem részletezte és ennél többet nem is volt hajlandó nyilatkozni. Így nem tudni, hogy a több mint félmilliárdos keretösszegből mennyit használtak fel. Többek között folyamatmenedzsereket, közoktatási szakértőket, trénereket, képzési asszisztenseket, informatikusokat, tutorokat, pedagógiai értékesítési szakértőket és adatfeldolgozó operátorokat kellett a Merkel Konzulentnek biztosítania. Az Oktatási Hivatal a kiírás szerint úgy látta, hogy a feladatok ellátásához minimálisan 238 szakértőre lehet majd szüksége. Hadházy Ákos a Magyar Narancsnak nyilatkozva azt mondta, hogy a Merkel Konzulent Zrt. tavaly szeptemberben kapta a megbízást, “amikor már alig volt néhány hónapjuk a szolgáltatás nyújtására, és szinte ellenőrizhetetlen, hogy tényleg volt-e teljesítés". A XIII. kerületi székhelyű társaságot 2014 októberében jegyezték be a cégnyilvántartásba. A Merkel Konzulent Zrt. jól indult: már alapítása évében nyolcmillió forintos nettó árbevétel mellett 3,7 millió mérleg szerinti eredményt könyvelhetett el. A cég tavaly november 17-én tag lett a Trinova Hungary Szolgáltató Zrt-ben, mégpedig 50 százalékot meghaladó szavazati joggal. Krémer Ferenc cégének nyertessége azért is érdekes, mert a Rendőrtiszti Főiskolán (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar) 2012-ig tanító szociológus mindig is bírálta a Fidesz-kormányt. Állítólag éppen ez vezetett oda, hogy eltávolították állásából, miután a 168 órának adott interjúban kritikus véleményeket fogalmazott meg a hatalommal szemben. A HVG-nek is nyilatkozott Krémer Ferenc több alkalommal is. 2012-ben annak adott például hangot, hogy szerinte a belügy irányításának kultúrája totálisan csendőrkultúra jellegű. A hvg.hu-nak 2013-ban arról is beszélt, hogy hazánkban nem túl rózsás a helyzet a korrupciós ügyek felderítésével kapcsolatban. Visszatérő nyertesek A Hadházy-féle szerződéslista alapján tucatnyi pályázaton nyert az E-Animations Zrt., a szoftver tervezéstől a kutatás-fejlesztési tevékenységen keresztül szakértők biztosításáig. A VS.hu egy korábbi cikke szerint az E-Animations egy 2012-es digitális tananyagpályázaton öt városban is nyertesnek bizonyult. A pályázatokra ugyanazt a három céget, az E-Animationst, a Paralel Consultingot, és az InfoCont kérték fel mindenhol. A Paralel tulajdonosa, Garab Szabolcs, korábban az E-Animations tulajdonosa volt, a Paralel 2014. április és 2015. március között 243 millió forint értékben szerződött szakértők biztosítására az Oktatási Hivatallal. Hadházy táblázata szerint az E-Animations összesen nagyjából 700 millió forint értékű megbízást nyert, míg jelenlegi tulajdonosával, a miskolci Honor Kft.-vel 283 millió forint értékben kötöttek keretszerződést szakértők biztosítására. És a többiek Az Eruditio Zrt. leginkább kutatás-fejlesztési projektekben vett részt, a szerződéseinek összege 420 millió forint. Ahogy arról a Népszabadság még 2014-ben írt, az Eruditio tulajdonosa Horváth Tamás, aki 2012 februárjáig a Bethlen Gábor Alapnál dolgozott döntés-előkészítőként, és távozása hónapjában a BGA 12,5 millió forintos megbízást adott Horváth cégének. A VTK Innosystem Kft. 648 millió forint értékben szerződött az Oktatási Hivatallal főként hazai és nemzetközi mérésekhez kapcsolódó füzetek érkeztetésére, csomagolására, kódolására. A 2016. január 1-jétől megszűnt Educatio Kft., amely a felsőoktatási felvételit bonyolította le, és amelynek szerepét mostantól az Oktatási Hivatal veszi át, 3,3 milliárd forinthoz jutott. Nem kapott túl sok megbízást, mindössze hármat, de így is 225 millió forinthoz jutott az Országalma Étterem Kft., amely a parlament éttermét üzemelteti. A szerződések tárgya catering, terembérlet és konferencia helyszínek bérlése volt. A Hadházy által kigyűjtött tendernyertesek között ismerősként üdvözölhetjük a Shortcut Communications-t is, amely arról nevezetes, hogy 2008 óta két tucat alkalommal nyert közbeszerzést, a jelentős részt 2013 és 2015 között, összesen 353 millió forint értékben. Dolgoztak többek között a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak, a MANK-nak és az akkor még az L. Simon László által elnökölt Velencei-tó és Térsége Fejlesztési Tanácsnak. A cég összesen 52 millió forint értékben végzett kommunikációs feladatokat az Oktatási Hivatalnak. D. Kovács Ildikó – Csikász Brigitta	[ "Eruditio Zrt.", "Oktatási Hivatal", "E-Animations Zrt.", "Shortcut Communications" ]	[ "Merkel Konzulent", "Paralel Consulting", "168 óra", "Honor Kft.", "Magyar Narancs", "Lehet Más a Politika", "Merkel Konzulent Zrt.", "Trinova Hungary Szolgáltató Zrt-ben", "Rendőrtiszti Főiskola", "Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar", "Velencei-tó és Térsége Fejlesztési Tanács", "Országalma Étterem Kft.", "Educatio Kft.", "VTK Innosystem Kft.", "Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány", "Bethlen Gábor Alapnál" ]
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sem három hónappal ezelőtt, sem azóta nem kapta kézhez a Magyar Állami Operaház gazdálkodásáról szóló jelentést - áll abban a közleményben, amelyet a tárca sajtóirodája az Index.hu szerdán megjelent cikke kapcsán kiadott. Az Index.hu Milliárdos visszaéléseket talált a lemondatott miniszteri biztos című írása szerint több mint egymilliárd forintnyi visszaélésgyanús ügyet gyűjtött össze a Magyar Állami Operaház gazdálkodásában Horváth Ádám volt miniszteri biztos. Horváth a problémás szerződésekről egy csaknem hatszáz oldalas jelentést állított össze, amelyet a további vizsgálatok érdekében megküldött az illetékes minisztériumoknak. A jelentés azonban "három hónapja elsüllyedt a minisztériumi fiókokban". A cikk szerint Szőcs Géza az Index kérdésére azzal indokolta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának eddigi passzivitását, hogy nemcsak ő kapta meg a jelentést, hanem Gál András Levente közigazgatási államtitkár és a kulturális miniszter is. "Természetes esetben a kulturális államtitkárságnak kell foglalkozni a kulturális intézményekkel, de olyan helyzet adódott, hogy ebből kimaradtunk" - mondta a hírportál szerint az államtitkár. A KIM közleménye szerint ugyanakkor a közigazgatási és igazságügyi tárca a közöltekkel szemben nem kapta kézhez a Magyar Állami Operaház gazdálkodásáról szóló jelentést. A tárca sajtóosztálya korábban ennek megfelelően az Operaházról szóló jelentéssel kapcsolatos kérdésekkel - ahogy azt az Index is felidézi - az illetékes NEFMI sajtósaihoz irányította az újságírókat - írják. Az Index cikkében felidézi, hogy Horváth Ádám tavaly szeptemberben lett az Operaház miniszteri biztosa, azzal a megbízással, hogy egy nyolcfős átvilágító bizottság segítségével tekintse át az intézmény pénzügyeit. A 2011 februárjában elkészült jelentés azonban visszhangtalan maradt, hivatalos vizsgálat eddig nem indult - írja a hírportál, emlékeztetve arra, hogy "egy kínos közjáték után", két nappal azután, hogy Réthelyi Miklós kinevezte főigazgatónak, Horváth Ádámnak le kellett mondania. Az Opera helyzete a keddi kormányülésen is napirenden volt. Személyi kérdésekben nem született új döntés - olvasható a cikkben.	[ "Magyar Állami Operaház", "Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium" ]	[ "Nemzeti Erőforrás Minisztérium" ]
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a Készenléti Rendőrség a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, értesült a Magyar Nemzet. Az információt a rendőrség is megerősítette a lapnak. Az MN úgy tudja, hogy az eljárás ismeretlen tettes zajlik, a testület egyik tisztviselője tett feljelentést a kamara általa gyanúsnak vélt több százmilliós kifizetései miatt. A MN szerint a vizsgált kifizetéseket a kamara korábbi elnöke, Réti László írta alá. A lap szerint tavasszal, a kifizetések idején Réti László, és Papp Géza, a kamara korábbi főtitkára kemény hangú levelet váltottak. Papp akkor tíz pontban foglalta össze a gyanús kifizetéseket. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamarai tagdíjból 240 milliót költöttek el 23 ezer (kommentárokat tartalmazó) CD-re, amelyeket 7 ezer ügyvédnek vásároltak. Réti akkor úgy reagált Papp levelére, hogy minden rendben van, minden kifizetést a közgyűlés felhatalmazása alapjánm az elnökség tudtával és jóváhagyásával teljesítettek, idézte fel a lap. A kifogásolt kifizetéseket Papp a közgyűlés elé vitte, a beszámolóját csak néhány ügyvéd hallgatta meg, a lap szerint közgyűlés érdektelenségbe fulladt. A Fővárosi Ítélőtábla múlt héten jogerősen elmarasztalta a kamarát a tavalyi tisztújítások miatt. A Budapesti Ügyvédi Kamara azt írta az MTI-nek, hogy hatósági értesítést nem kaptak az ügyről. A sajtóból értesültek az esetről. Szerintük a feljelentő a kamarai választási időszakban kezdte bírálni a költségvetési előirányzatok felhasználását, majd utólag több testületi vitát kezdeményezett, amelyeken előterjesztéseit leszavazták. Így tett a mindezeket ismét tárgyaló 2015. évi rendes közgyűlés is. A köztestület szerint "figyelmet érdemel a hír időzítése". A kamara elnöke kiemelte, "több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek". Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet - jegyezte meg.	[ "Budapesti Ügyvédi Kamara" ]	[ "Magyar Nemzet", "Fővárosi Ítélőtábla", "Készenléti Rendőrség" ]
Nagydorog polgármestere nemrég bejelentette, hogy 381 millió forintból építhetnek egy orvosi szolgálati lakást, ám a Miniszterelnökség megkeresésünkre egyelőre nem adott információt a 2020-as nyertes pályázók listájáról, ahogyan arról sem, miért ilyen drágák ezek a vidéki házak. 2019-ben 13 házra több mint 3 milliárd forintot biztosított az állam, azaz átlagban nagyjából 230 millió jutott egy beruházásra. 381 millió forintos állami támogatást nyert Nagydorog önkormányzata orvosi szolgálati lakás építésére – jelentette be a település polgármestere. Borbélyné Töttösi Ágnes bejegyzésében megjegyzi, korábban arról volt szó, hogy az idén 15 település nyeri el a Magyar Falu Program keretében ezt a lehetőséget, de a kormány a járványhelyzet miatt úgy döntött, hogy csak öt települést tud támogatásban részesíteni. Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megismerjük a nyertesek listáját, de azt a választ kaptuk, hogy a 2020-as támogatások egyelőre nem nyilvánosak. Ez már csak azért is furcsa, mert Nagydorog polgármestere arról számolt be, hogy a 381 millió forintot már át is utalták az önkormányzatuk bankszámlájára. Borbélyné Töttösi Ágnestől szerettük volna megtudni, hogy a teljes összeget a szolgálati lakás megépítésére fordítják-e, illetve, hogy önkormányzati telken építkeznek-e majd, de a polgármester nem válaszolt kérdéseinkre. Nagydorogon a képen látható házba egy fiatal orvos, Dr. Vájer Gábor költözik majd be, aki az idén áprilisában állt munkába a településen, és a teol.hu cikke szerint az új háziorvos igényelte a szolgálati lakást. A polgármester bejegyzéséből az is kiderül, hogy az orvosi lakás teljes alapterülete 219 négyzetméter, és a "házban a legmodernebb épületgépészeti eszközök, beépített hűtő-fűtő, árnyékoló és légtechnikai berendezések is helyet kapnak, ezáltal biztosítva az orvosi család legmagasabb szintű kényelmét". A 2020-as pályázati anyag szerint a települések nyolc vázlatterv alapján választhatják ki a számukra megfelelő házat. Az épületek nagysága 177 és 218 négyzetméter között mozog, viszont a nyolc változatból csupán az egyikben van rendelő. Tilos megterhelni és eladni az ingatlant A program célja, hogy az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező településeknek biztosítsanak házakat kizárólag háziorvosoknak, házi gyermekorvosnak. Azon önkormányzatok nyújthattak be pályázatot orvosi szolgálati lakás építésére, ahol az orvosi praxis tartósan (a pályázat benyújtásának időpontjától számított legalább hat hónapja) betöltetlen, és az önkormányzat a pályázat benyújtásának időpontjában már rendelkezik háziorvossal és/vagy orvosi szolgáltatóval kötött feladat-ellátási előszerződéssel. Az állami támogatásból az önkormányzat megveszi az ingatlant, majd építkezik rajta, és amíg az orvos ellátja praxisát, addig családjával a házban lakhat. Az ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított 30 évig nem terhelhető meg és nem idegeníthető el. A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy a Magyar Falu Program keretében 2019-ben 13 orvosi szolgálati lakás megépítésére 3 milliárd 89 millió forintot biztosított az állam az önkormányzatoknak. A 2019-es nyertes pályázatok Besenyszög Város Önkormányzata (független polgármester) 273 168 712 forint. Derekegyház Község Önkormányzata (fideszes polgármester) 267 615 961 forint. Egeraracsa Község Önkormányzata (fideszes polgármester) 234 778 476 forint. Farmos Község Önkormányzata (független polgármester) 237 787 071 forint. Kerecsend Község Önkormányzata (fideszes polgármester) 262 839 315 forint. Kocsér Község Önkormányzata (fideszes polgármester) 201 558 426 forint. Méhtelek Község Önkormányzata (független polgármester) 204 530 799 forint. Pirtó Község Önkormányzata (fideszes polgármester) 227 934 745 forint. Sáta Község Önkormányzata (fideszes polgármester) 233 644 823 forint. Székely Község Önkormányzata (független polgármester) 274 157 704 forint. Táborfalva Nagyközség Önkormányzat (független polgármester) 200 457 210 forint. Tiszaszentmárton Község Önkormányzata (független polgármester) 215 167 121 forint. Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata (független polgármester) 255 639 827 forint. A Miniszterelnökség megjegyezte, 27 orvosi szolgálati lakást fel is újítottak a pályázat kezdete óta. Ez jóval kisebb költséggel jár, Rétvári Bence nemrég a Facebook-oldalán be is jelentette, hogy Acsán például 28 millió forintért alakítanak ki szolgálati lakást a rendelő épületében. Arra a kérdésünkre viszont egy hete nem válaszol a Miniszterelnökség, hogy miért kerülnek 200 millió forintnál többe az orvosi szolgálati lakások. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a vázlattervek mennyibe kerültek, azokat melyik építésziroda készítette, de cikkünk megjelenéséig erre sem reagáltak. Orbán szívügye Makovecz stílusban A 2019-es nyertes pályázatok egy része lassan révbe ér, több beruházáshoz kiválasztották a kivitelezőt, néhány helyszínen már folynak a munkálatok. Az épületek megjelenése nagyon hasonló, ez nem meglepő, miután a házakat típustervek alapján – természetesen a helyi viszonyokhoz igazítva – építik meg. Orbán Viktor miniszterelnök szívügye, hogy mindenhol legyen megbecsültsége az orvosnak, a papnak és a tanárembernek – ezt mondta Kónyi-Kiss Botond, a Dobrosi Építész Kft. tervezőmérnöke az egeraracsai 234 millió forintos orvosi szolgálati lakás alapkőletételénél. Mint kifejtette, 28 településen terveznek szolgálati házakat. A Dobrosi Építész Kft. a Makovecz Imre elvei szerint működő irodákat egyesítő Makona Egyesülés tagja, alapítója és tulajdonosa pedig Dobrosi Tamás, a felcsúti Pancho Aréna, illetve a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia egyik melléképületének tervezője. Ahogyan korábban említettük, nem "hagyományos" lakásokról van szó, az épületek energiafelhasználása alacsonyabb lesz, ennek azonban ára van. A Heves megyei Kerecsendnek 262,8 millió forintos támogatást ítéltek meg tavaly. Az alábbi térképen látható Bereksori utcai saroktelekre egy ötszobás családi házat húz fel az egerszalóki Thermál Építő Kft. nettó 199,8 millió forintért (amelyből 9 millió forint a tartalék keret). A legnagyobb magyar ingatlanhirdetési oldal szerint Kerecsenden egy jó állapotú, 335 négyzetméteres családi házat 38,5 millió forintért hirdetnek. Az Ingatlan.com-on ez a legdrágább kerecsendi ház, amit megvételre kínálnak. A Zala megyei Vonyarcvashegy tavaly 255,6 millió forintos támogatást kapott orvosi szolgálati lakás kialakítására, ennek terhére építtetnek a helyi Nest-Bau Kft.-vel egy 215 négyzetméter hasznos területű, négyszobás családi házat bruttó 210 millió forintért. A Balaton északi partján fekvő település más árkategória, mint Kerecsend, az Ingatlan.com szerint jelenleg a legdrágább, luxus komfortfokozatú, balatoni panorámás, akadálymentesített, intelligens rendszerrel felszerelt újépítésű villa 249 millió forintba kerül. Ahogyan Manninger Jenő, a térség fideszes képviselőjének posztjában is látszik, gyakorlatilag itt is ugyanolyan Makovecz-stílusú épületet húznak fel, mint Nagydorogon: A Bács-Kiskun megyei Pirtó 227,9 millió forint támogatásából építtet egy 140 négyzetméteres családi házat, amelyhez 46,6 négyzetméteres garázs és tárolóhelyiség, illetve egy 21 négyzetméteres fedett terasz is tartozik majd. Pirtó nem tartozik az ország legdrágább települései közé, az árat azonban árnyalhatják a gépészeti megoldások. A szolgálati otthon az Anloma Kft. kivitelezésében készül, a Halasinfo.hu beszámolója szerint már a bokrétaünnepet is megtartották, természetesen a helyi politikusok részvételével: az eseményen Nagy Ferenc fideszes polgármester mellett beszédet mondott Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés KDNP-s alelnöke és Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő A Pest megyei Farmoson a település központjához közel, a Rákóczi Ferenc utcában épül orvosi szolgálati lakás, amelyhez az állam 237,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott. A nagyvonalúságra szükség is van, a nagykátai járásban található településen bruttó 213,3 millió (nettó 168 millió) forintért készül a kétszintes, négyszobás, körülbelül 200 négyzetméteres családi ház. A munkát a gödöllői Épkomplex Kft. nyerte el. Farmos jelenleg is nagy erőkkel keresi jövendőbeli orvosát, felhívásukban kiemelik a szolgálati lakást, illetve azt, hogy a Magyar Falu Program tavalyi, illetve idei fordulójában is eredményesen pályáztak orvosi eszközök beszerzésére és a rendelő fejlesztésére. A szintén Pest megyei Kocséron háromszobás orvosi lakás épül, amelynek bruttó alapterülete 251,2 négyzetméter. A munkát az abonyi M.T. HARDY Kft. nyerte el 186,4 millió forintért. A nagykőrösi járásban fekvő település tavaly 201,5 millió forintot kapott a Magyar Falu Programból erre a célra. A kivitelezési szerződés szerint az összeg legnagyobb részét, bruttó 134,1 millió forintot a statikai, építészeti munkák teszik ki, ezt árban az épületvillamosság (bruttó 22,8 millió) és a fűtéstechnika (bruttó 14,4 millió) követi. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaszentmártonban a záhonyi SOMA 96 Kft. építi az orvosi otthont, amelynek 2021 februárjának végéig kell elkészülnie. A kivitelezés ára nettó 159 millió forint, amelyből 12,5 millió forint a tartalék keret. A településen egyetlen eladó házat találtunk, a 100 négyzetméteres ingatlanért 6,5 millió forintot kérnek.	[ "Thermál Építő Kft.", "Nest-Bau Kft.", "SOMA 96 Kft.", "M.T. HARDY Kft.", "Épkomplex Kft.", "Anloma Kft.", "Dobrosi Építész Kft.", "Miniszterelnökség", "Makona Egyesülés" ]	[ "Egeraracsa Község Önkormányzata", "Magyar Falu Program", "Kerecsend Község Önkormányzata", "Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés", "Derekegyház Község Önkormányzata", "Székely Község Önkormányzata", "Pirtó Község Önkormányzata", "Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia", "Besenyszög Város Önkormányzata", "Táborfalva Nagyközség Önkormányzat", "Tiszaszentmárton Község Önkormányzata", "Méhtelek Község Önkormányzata", "Kocsér Község Önkormányzata", "Farmos Község Önkormányzata", "Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata", "Sáta Község Önkormányzata" ]
Nem látták előre – ezzel indokolja a Nemzeti Sportközpontok, hogy miért kell most gyorsan, még tél előtt átépíteni a Hajós Alfréd Sportuszoda és Széchy Tamás Uszoda tetőszerkezetét. Persze a nyári, július végén véget ért vizes vb-vel kapcsolatos az uszodafelújítás. Könnyen lehet, hogy egyébként az áll ennek a hátterében, hogy két hete a nagy viharban beázott az uszoda. Az európai közbeszerzési értesítő mai számából kiderül, hogy az eddig gondolt nettó 2,8 milliárd helyett bő 2,9 milliárd forintért újíthatja fel az Épkar Zrt. az uszodát. A légkezelő rendszert is felújították, a tetőn meg csak foltszerű javítást végeztek – de valami bibi volt, mert ugye beázott. Az új légkezelő berendezés miatt most át kell építeni a tetőszerkezetet. A hirdetmény későbbi részében meg arra is tesznek utalást, hogy a légkezelő berendezést is cserélni kellhet. A mostani drágulás után a vizes vb költsége nettó 107, azaz bruttó 136 milliárd forint felett jár az Átlátszó kalkulációi szerint.	[ "Épkar Zrt." ]	[ "Nemzeti Sportközpontok" ]
Éppen módosítja a Parlament a tavaly alkotott, ún. Dagály-törvényt, amely a 2017-es világbajnoksághoz szükséges fejlesztésekhez rögzít rendkívüli szabályokat. A törvény melléklete 122 ingatlannal bővülne, és szerepelne benne a Bibó Szakkollégium, valamint a Liszt Ferenc repülőtér is. Utóbbit az indoklás szerint fejlesztik, csak éppen a bővítés 2018-ra készül el. "Itt külön említette képviselő úr a Bibó kollégiumot. Nem tudom, utána fogok nézni. Azt gyanítom egyébként, hogy itt nemcsak világbajnokságot rendezünk, bár csak arról beszélünk a törvényjavaslat kapcsán, de utána van egy masters világbajnokság is" – reagált az előterjesztő Bánki Erik arra a felvetésre, hogy mégis mit keres a Bibó István Szakkollégium helyrajzi száma (Budapest XI. kerület 4968) az éppen módosítás alatt álló, tavaly még Dagály-törvénynek becézett, a 2017-es vizes-vb kapcsán alkotott jogszabály kibővített mellékletében. Aztán hosszas okfejtésbe bocsátkozott arról, hogy a veterán (masters) vébé kapcsán szállásokra lesz szükség, de sokkal biztosabb nem lett a dolgában. "Tehát valószínűsítem, hogy a Bibó kollégium is a masters miatt került be a képbe. De még egyszer megerősítem, remélem, hogy képviselő úrnak az eddigi együttműködésünk alapján is ez az ígéret elég erős értékkel bírhat." Az Országgyűlés két hete folytatta le "a Budapesten megrendezendő úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló" törvényjavaslat általános vitáját. Az MSZP-s Hiszékeny Dezső, valamint az Együtt-politikus Szabó Szabolcs szúrta ki, hogy a módosításban szereplő 122 további ingatlanban, amelyekre a törvény hatálya kiterjedne, vannak érdekes tételek. Többek között az említett Bibó István Szakkollégium is. Ennek azért van jelentősége, mert a vizes-vb-hez kapcsolódó fejlesztésekkel kapcsolatban az ajánlatkérő minden esetben jogosult hirdetmény nélküli eljárást lefolytatni. A törvény eredeti szövege egyébként "beruházásról" beszélt, ez arra módosulna, hogy a vb megvalósításával, szervezésével és megrendezésével kapcsolatos valamennyi eljárásban alkalmazni lehetne a hirdetmény nélküli eljárást. A Bibó felújításáról egyébként már jóval korábban döntött a kormány, amikor tavaly decemberben a költségvetés maradványainak átcsoportosításáról határozott: 700 millió forintot szánt a Fidesz egykori bölcsőjének számító, Ménesi úti intézmény rekonstrukciójára, amely egyébként az ELTE-hez tartozik. Azt az egykori kisgazda Turi-Kovács Béla nehezményezte az általános vitában, hogy külön rákeresés nélkül nem egyértelmű, hogy a helyrajzi számok pontosan milyen épületeket, telkeket takarnak. Így elsőre rácsodálkozott, hogy miért szerepelnek vecsési ingatlanok a kibővített mellékletben, de aztán kiderült, hogy ez a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. "Fejlesztésre kerülne továbbá a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren a Budapest Airport Zrt. 2B terminálhoz kapcsolódó új utasforgalmi mólójának megépítése, amely az indulási terület fejlesztését célozza" – mondta szintén Bánki Erik a reptérnek a törvénymellékletben való szerepeltetésével kapcsolatban. A ferihegyi fejlesztés azonban nem egy lehetőség, a Budapest Airport Zrt. már április végén kiírta a közbeszerzést az 5,2 milliárd forintos fejlesztésre. Rákérdeztünk a Budapest Airportnál, hogy milyen összefüggés lehet a reptérbővítés és a vizes-vb között. A korábbi bejelentést erősítették meg, ezek szerint a sikeres közbeszerzés után 2017 januárjában indulhat meg az évek óta tervezett fejlesztés és 2018-ra lehet kész az új utasmóló. Arra külön rákérdeztünk a BA-nál, hogy legalább részben elkészül-e a fejlesztés a világbajnokság idejére, ezt azonban nem érintette a válasz. Vagyis biztosan indokolt a repülőtér fejlesztése, azonban nagyon úgy tűnik, hogy ennek az égvilágon semmi köze a vizes-vb-hez. Nemrég írtunk arról, hogy átnézve a kormány döntéseit, az látszik, hogy a kormány minősítése szerint a "világbajnokság megrendezéséhez szükséges" fejlesztésekre 90 milliárd forintot fog költeni a költségvetés. A kiemelt képen Orbán Viktor és fideszes politikusok ünneplik a húszéves pártot a Bibóban, a kép forrása: MTI	[ "Bibó István Szakkollégium", "Budapest Airport Zrt." ]	[ "Bibó kollégium", "Bibó Szakkollégium" ]
Felcsút legjobb újságírója, Orbán Viktor házi futballklubjának korábbi sajtófőnöke is a sportújságírók elnöke szeretne lenni. A szervezet csütörtökön választ elnököt, az eddigi elnök, Pajor-Gyulai László mellett Szöllősi György is pályázik. "Elöljáróban annyit, hogy a kandidálásom oka és üzenete ilyen egyszerűen megfogalmazható: üdvözöljük a magyar sport évtizedek óta késő, de végre elinduló felkarolását, újjáépítését a politika részéről, de jelezzük, hogy a sport kultúrája és infrastruktúrája sem építhető újjá a média aktív részvétele, támogatása, bevonása nélkül. Az újságíró ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen szereplője a sportnak, mint az edző, a sportoló és a sporthíreket olvasó szurkoló" – kezdte rövid kampányát a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) elnöki posztjáért Szöllősi György az MSÚSZ-tagoknak írt levelében. A szervezet csütörtökön választ elnököt és az eddigi elnök Pajor-Gyulai László mellett Szöllősi György a másik jelentkező. Szöllősi korteslevelében kifejti, hogy sajnálatos módon mégis éppen a média maradt ki eddig az új sporttámogatási rendszerből: "Az a média, amelynek nagy része bizony szigorú piaci körülmények között élte túl az elmúlt huszonöt évet, s piaci alapon működik ma is, szinte egyedüliként a sport szereplői közül, minden támogatás nélkül, mégis hatalmas szolgálatokat téve a magyar sportnak." Szöllősi szerint ezért fontos, hogy a sportújságírók megszervezzék magukat és hallassák hangjukat, hogy "többé ne legyen elképzelhető egyetlen sportágfejlesztési program sem kommunikációs büdzsé nélkül, hogy a klubok, egyesületek, szövetségek ne csak edzőkre, létesítményekre, versenyekre, hanem a saját honlapjukra, képzési anyagokra, archiválásra, dokumentálásra vagy marketingkampányokra is fordíthassák a TAO-forrásokat." Ambiciózus és a valódi, független újságírás legszebb hagyományait követő választási program ez. Ne lepődjünk meg, Szöllősi György nem ma kezdte a szoros együttműködést a magyar sport újjáépítését nagy erőkkel megkezdő politikai erőkkel. Amint ez az önéletrajzából kiderül, a valóban komoly sportújságírói múlttal rendelkező, 38 éves Szöllősi sok szállal kötődik a miniszterelnök kedvenc falujához, Felcsúthoz és magához Orbán Viktorhoz. A korábban a Nemzeti Sportnál dolgozó és a Magyar Labdarúgó-szövetség kommunikációját is vezető Szöllősi 2006 óta kapcsolódik az Orbán Viktor alapította Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiához (PFLA). Az akadémia sajtószolgálatát vezeti, sőt tavalyig a PFLA kommunikációs igazgatója is volt. Azóta a szintén Felcsúthoz kötődő Puskás Intézet igazgatója. A Puskás Ferenc (négy éve épp Orbán Viktor jelentette be, hogy hazakerül Puskás tárgyi hagyatéka), majd immár Sebes Gusztáv, és nemrég óta Deák Ferenc (nem a Haza Bölcse, hanem a 40-es évek nagyszerű csatára) örökségét kezelő intézetről mondjuk keveset tudunk, honlapja ugyan van, de onnan érdemi információ nem nyerhető ki. A Puskás Ferenc életéről könyvet jegyző Szöllősi szívügye egyébként is a legnagyobb magyar futballista emlékének ápolása: ő az ügyvezetője a Puskás.com kft.-nek, amely Puskás Ferenc örököseinek licenckezelő cége, és amely kiadványokat ad ki, emléktárgyakat értékesít. Szöllősi nem szakadt el azonban az elmúlt években sem a sportújságírástól, hiszen a világ egyik legismertebb futballmagazinja, a FourFourTwo 2010-ben indult, és szintén Felcsútról szerkesztett magyar kiadásának főszerkesztője. Mondjuk az FFT-ről nehéz lenne azt mondani, hogy kimaradt a sportra odafigyelő állami vezetés figyelméből: a Kreatív tekintélyes februári cikkéből kiderül, hogy a lap kiadója, a Candover Kft. 2010 áprilisa és 2014 áprilisa között 147,3 millió forint hirdetési pénzt fogadott minisztériumtól, állami tulajdonú cégektől, a közmédiától, illetve a Magyar Labdarúgó-szövetségtől (MLSZ). A legnagyobb hirdetője a Paksi Atomerőmű volt, 40 millió forintos összeggel, az MLSZ-től 24 millió esett le, Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól és a Magyar Postától 15-15 millió forint. Miközben a cégadatok szerint a Candover másfél évig felszámolás alatt állt. Szöllősi jelöltsége jól illeszkedik abba folyamathoz, amely során egyre több fideszes politikus , kormánytag foglal el vezető pozíciót a sportági szövetségek élén. Elég az idei történésekre, Németh Szilárd rezsibiztos viharos győzelmére gondolni a birkózószövetség elnökségéért folytatott harcban, vagy éppen Kocsis Máté zavarba ejtően sima hatalomátvételét felidézni a kéziszövetségben. A felcsúti hátszéllel érkező Szöllősi esélyeit az is javíthatja, hogy az MSÚSZ mostani elnöke, Pajor-Gyulai László az nb1.hu főszerkesztője volt a közelmúltig. Az első magyar futballtematikájú internetes lapként 1999-ben indult nb1.hu tulajdonosa a Quaestor volt, és a cégcsoport csődje miatt április elsején az oldal a megszűnést jelentette be, azonban azóta új csapattal újraindult. Csepregi Botond	[ "Candover Kft." ]	[ "Nemzeti Sport", "Puskás Intézet", "Haza Bölcse", "Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia", "Paksi Atomerőmű", "Magyar Labdarúgó-szövetség", "Magyar Posta", "Magyar Sportújságírók Szövetsége", "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium" ]
Közérdekű adattal való vissza élés vétségének gyanúja miatt vádat emelt a Győr Városi Ügyészség az iskolákat működtető Vocational Academy Alapítvány alapítója, Nagy Ottó László ellen. Egy pedagógus feljelentése alapján vádolta meg az ügyészség a több iskolát működtető s jó néhány tanárnak jelentős összeggel tartozó győri Vocational Academy Alapítvány alapítóját, Nagy Ottó Lászlót. Ezt az eljárást több sajtóorgánum is úgy értelmezte, hogy az iskolacsődök miatt emeltek vádat ellene. A feljelentő tanár ugyanis arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet: az alapítvány korábban valótlan számokat adott meg állami támogatási jogosultságáról azért, hogy engedélyt kapjon óvodák és iskolák működtetésére. Székelyné Riba Katalinnak, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint azonban a vádirat ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. A feljelentő azt sérelmezte, hogy ő nem kapott meg egyébként valóban közérdekű adatokat az alapítványtól, mely a közhasznúsági jelentését sem tette közzé. A Vocational Academy körül egyébként évek óta forr a levegő. Az alaptörténet még 2007-re nyúlik vissza, amikor tizenhét falu működtetésre átadta át neki az iskoláját. A Győr melletti Kunsziget polgármestere akkor lapunknak azzal indokolta a helyi tantestületet felháborító döntést: az alapítvány garantálja, hogy a gyermeklétszám csökkenése esetén is fenntartja mind a nyolc osztályt, sőt bevezeti a két tannyelvű képzést a településen. Más önkormányzatok is elhitték, hogy amit ők képtelenek fenntartani, azt a Vocational Academy életképesen működtetni tudja. Kétkedő érdeklődésünkre akkor Nagy Ottó László azzal érvelt: nem közalkalmazottként foglalkoztatja a pedagógusokat, így ők a nap nyolc órájában tanítanak majd. Egy-egy szaktanár a szomszéd falvakban is órákat tarthat, ezáltal a lehető leghatékonyabban kihasználhatják a munkaerőt. Az iskolamentő kísérlet azonban a jelek szerint kudarcba fulladt. A iskolák tanárainak egy része nem kapta meg a fizetését, közülük többen munkaügyi bírósághoz fordultak, ahol már meg is ítélték járandóságukat s azok kamatait, ennek ellenére a pénzükhöz nem jutottak hozzá. Az önkormányzatok is kutyaszorítóba kerültek, nem szívesen veszik vissza a közoktatási feladataikat. Néhány helyen ezt nem is tudják megtenni, hiszen az önkormányzati iskola alapítványi átadásakor a létszám leépítésére állami támogatást kaptak, ennek pedig az volt a feltétele, hogy öt évig nem vehetnek fel közalkalmazottat. Ez az öt esztendő azonban még nem járt le. Nagy Ottó László többször is azzal indokolta a kudarcot, hogy alapítványuk nem kapta meg a falusi iskolák után járó kiegészítő állami normatívát. Ennek folyósításához ugyanis szükség lett volna az érintett kistérségi társulások beleegyező nyilatkozatára. Két kistérség – a csornai és a kapuvári – kivételével viszont a többiek nem járultak hozzá ahhoz, hogy az iskolák szerződést kössenek az alapítvánnyal. A Vocational Academy három ingatlanjára elrendelték a végrehajtást. A tanárok abban bíznak, hogy jogilag megalapozott követelésüket az első helyre sorolják, s az árverezést követően hozzájutnak elmaradt járandóságukhoz. Kérdés persze, hogy mi lesz az alapítvány győri anyaiskolájával, hiszen ebben az épületben most is tanítanak. Sőt az alapítvány honlapján a két tannyelvű szakközépiskola augusztus 31-re rendkívüli felvételi eljárást hirdetett. Az öt évfolyamos közgazdasági és idegenforgalmi képzésre várják a tanulókat. A most napvilágot látott ügyészségi vádirat tehát igen kis szelete a bizonytalan végkimenetelű történetnek.	[ "Vocational Academy Alapítvány" ]	[ "Magyar Nemzet", "Győr Városi Ügyészség", "Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség" ]
Korábban jelentős extraberuházások kísérték a nagyobb katonai vásárlásokat, ezúttal azonban nincs nyoma annak, hogy a német cégnek más kötelezettségei is lesznek a járművek leszállításán kívül. Nincs ellentételezésről szó abban a tankok és önjáró lövegek vásárlásáról szóló szerződésben, amelyet Magyarország kötött a német fegyvergyártóval, a Krauss-Maffei Wegmann-nal (KMW) - tudta meg a Népszava a Honvédelmi Minisztériumtól. Az ellentételezés mértékéről szóló kérdéseinkre a tárca mindössze egymondatos választ adott: "A szerződés jelen állása szerint nincs napirenden az ön által említett felvetés". Pedig - mint arról korábban beszámoltunk - igen jelentős hadászati beszerzésről van szó: Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanis arról állapodott meg december közepén Frank Haun KMW-vezérigazgatóval, hogy Magyarország 44 új és 12 használt Leopard 2A7-es tankot, valamint 24 PZH önjáró löveget vásárol. A korábbi hasonló volumenű beszerzések esetében rendre abban is megállapodtak a felek, hogy a gyártó cég (vagy annak anyanemzete) munkahelyeket is teremt Magyarországon. Arra is volt példa, hogy a hazai cégek exportnövelő megrendeléseket kaptak az üzletért cserébe. Igaz, vannak olyan szakmai vélekedések is, amelyek szerint ezek az ügyletek csak látszólag tekinthetők ellentételezéseknek, valójában inkább csak marketingfogások, amelyekkel a közvélemény számára elfogadhatóvá teszik a meglehetősen népszerűtlen és drága hadiipari vásárlásokat. Így például az első Orbán-kormány is azzal érvelt a Gripen vadászgépek bérlése mellett - az olcsóbb amerikai F16-osok helyett - , hogy a bérbeadó brit-svéd konzorcium vállalta: a bérleti díj 110 százalékát ellentételezik befektetésekkel, valamint a svédországi magyar exporton keresztül. A 191 milliárd forintos programot 14 évre tervezték, ám jóval hamarabb, 2009-ben befejeződött, ráadásul sorjáztak az olyan üzletek, amelyek egyes vélekedések szerint Gripen-bérlet nélkül is megvalósultak volna. Korábban egyébként a Világbank is szóvá tette, az ellentételezés átláthatatlanná teszi, hogy egy ország milyen üzletet kötött a fegyvergyártóval. A tárca és a gyártó egyébként nem hozta nyilvánosságra a tankok vételárát, ám szakmai becslések szerint a magyar állam százmilliárd forint feletti összeget költhetett a járművekre. A darabár mellett hasonló nagyságrendű tétel lehet a tankokat kiszolgáló logisztikai és szervizháttér, amelyek - ha azokat is a német gyártó biztosíthatja - akkor további jelentős bevételt jelentenek a cég számára. A Honvédelmi Minisztérium nem árulta el a nemrég bejelentett Airbus helikoptervásárlás részleteit sem, így csak annyit tudni, hogy a francia-német gyártótól 36 helikoptert és három szállítógépet vettünk. Nem sokkal később viszont kiderült, hogy az Airbus egy alkatrészgyártó üzemet is létrehoz Kelet-Magyarországon, ennek pontos részletei viszont szintén nem ismertek. Az is kérdéses, hogy a várhatóan 2021-től induló gyár mennyiben tekinthető ellentételezésnek. Az első fázisban repülésvezérlő rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártását tervező beruházás ugyanis akár magyar helikoptervásárlás nélkül is ésszerű fejlesztés lett volna a cégnek, mert a környező országok hadseregeiben jócskán vannak Airbus járművek. Azt egyébként szintén nem lehet tudni, hogy milyen állapotban lévő tankokhoz jut a magyar haderő: megrendelésből visszamaradt, raktári készletből vesz járműveket a honvédség, vagy a szerelőszalagról frissen legördülő gépekkel erősít. Utóbbi eseten ugyanis a német fegyvergyártó előnyös tárgyalási helyzetben lehetett, mert az uniós piacon nincs igazi konkurenciája. A honvédelmi kiadásokkal kapcsolatos titkolózás az áprilisi választás előtt erősödött fel igazán: akkor ugyanis a honvédelmi bizottság kormánytöbbsége egy 650 milliárd forintos, honvédelmi beszerzésekre fordítható biankó csekkről döntött. Azóta a nyilvánosság utólag - rendszerint egy pármondatos közleményből - értesül a százmilliárdos beszerzésekről. Sőt, úgy tudjuk, információ nélkül maradnak a honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is, akik hónapok óta hiába kérdeznek rá a beszerzések részleteire. Szakmai ok biztosan nincs a titkolózásra: forrásaink szerint ugyanis a környékbeli hírszerzések pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy a magyarok milyen fegyverből mennyit vásároltak.	[ "Honvédelmi Minisztérium", "Krauss-Maffei Wegmann" ]	[]
Újabb dokumentumok bizonyíthatják Gyurcsány felelősségét Budai Gyula szerint lesznek még meglepetések a sukorói kaszinóberuházás és a bábolnai állami földek értékesítésének ügyében; közlése alapján például Sukoró esetében egyrészt már a birtokában vannak, másrészt pedig még nyilvánosságra kerülhetnek olyan dokumentumok, amelyek Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök, valamint Veres János egykori pénzügyminiszter felelősségét is felvethetik. A miniszterelnöki megbízott, fideszes képviselő az MTI-nek adott interjújában közölte, akár a ciklus végéig is vizsgálódhat. Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Budai Gyulát pénteken nevezte ki miniszterelnöki megbízottnak Orbán Viktor kormányfő, feladata "az állami földek jogellenes elherdálásának" kivizsgálása. A fideszes politikus kifejtette: elsőként két kiemelt ügyet vizsgál majd – a sukorói kaszinóberuházást és a bábolnai földértékesítéseket, amelyeknek esetében már folyik a nyomozás –, mert szerinte ezekben követhető nyomon a leginkább volt kormánytagok, egykori állami vállalati vezetők felelőssége. Mindkét ügyben több milliárd forint kár érte a magyar államot – húzta alá. "Lesznek még meglepetések" Mind Bábolnával, mind Sukoróval kapcsolatban úgy fogalmazott: "lesznek még meglepetések". A kaszinóberuházást említve Budai Gyula azt mondta, vannak olyan dokumentumok a birtokában, és lehetnek még olyan, nyilvánosságra nem került anyagok, amelyek a két korábbi kormányfő, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint a volt pénzügyminiszter, Veres János felelősségét is felvethetik. Hozzátette, jelenlegi információi szerint az ő felelősségük teljesen egyértelmű az ingatlancsere ügyében, amellyel 1,3 milliárd forint kár érte a magyar államot. (A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint a pilisi ingatlanok cseréje miatt.) A bábolnai állami földek értékesítésével kapcsolatban az érintettek között említette a település szocialista polgármesterét, Horváth Klárát, valamint azokat az állami hivatalnokokat, akik a vagyonkezelő vezetőiként hozzájárultak ahhoz, hogy ezeket a jogügyleteket le lehessen bonyolítani. Bábolnával összefüggésben az ügyészség nyomoz, a polgármesternek már nincs mentelmi joga, hiszen az új ciklusban nem szerzett parlamenti képviselői mandátumot – ismertette a miniszterelnöki megbízott, hozzátéve, hogy a nyomozás előbb-utóbb eljut abba a stádiumba, hogy az ügyészség állást foglal: felelősnek tartja-e Horváth Klárát vagy sem. (Budai Gyula a Magosz szövetségi igazgatójaként az elmúlt hónapokban számos tájékoztatót tartott a bábolnai földeladások ügyében. Márciusban például olyan dokumentumokat adott át az ügyészségnek, amelyek szerinte bizonyítják, hogy Horváth Klára állami földeket játszott át egy külföldi befektetőnek.) Budai Gyula közölte: megkeresi majd a legfőbb ügyészt, és tájékoztatást kér mindkét ügy állásáról. Ezen kívül több más ügyet is említett, így például a kerteskői állami gazdaságét – amellyel kapcsolatban már folyik büntetőeljárás –, az újfehértói földeladást, ahol nyertes pályázóktól vonták vissza a megnyert földterületet, a balkányi szocialista polgármester édesanyjának földvásárlását, valamint a Veszprém megyei erdők ügyét. Mindenképpen meg kell vizsgálni az elmúlt másfél év azon haszonbérleti pályáztatását is – folytatta –, amelyek esetében ugyan még nem jártak le a szerződések, mégis további húsz évre biztosították a bérleti jogot nagygazdaságoknak, amelyeket ezzel még húsz évre "bebetonoztak". Szakértői stáb segíti Munkájának menetéről Budai Gyula kifejtette: először fel kell állítani azt a szakértőkből álló stábot, amely a segítségére lesz majd. Hangsúlyozta, kormányon lehetősége van arra, hogy betekintsen azokba az iratokba, amelyeket már évek óta kért, ám mindeddig hiába. "Elég jó előnyben vagyok, mert az elmúlt két évben óriási mennyiségű irat, dokumentáció került a birtokomba" – mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy látva az ügyeket lesznek-e még feljelentések, Budai Gyula úgy válaszolt: "biztos vagyok benne". A miniszterelnöki megbízotti munkájának céljai között a felelősségre vonás mellett említette az eredeti állapot helyreállítását, hiszen – mint mondta – vannak olyan szerződések, amelyek jogszabályba ütköznek, és megtámadhatók. Közölte, lesznek olyan javaslatai, amelyekben kezdeményezi majd: az állam a további húsz évre haszonbérbe adott földterületeket illetően bontsa fel a szerződést, vagy támadja meg azt a bíróságon. Mint mondta, munkáját határidő nem köti, és ha mélyen belemennek a vizsgált ügyekbe, akkor akár még a ciklus végéig is eltarthat a munka, de igyekszik minél hamarabb lezárni az ügyeket. Budai Gyulának várhatóan lesznek olyan szakmai javaslatai is Orbán Viktor miniszterelnök felé, amelyek irányt adhatnak az elkövetkező időszakban a földértékesítésben és a haszonbérleti pályáztatásban. (MTI)	[ "Bábolna" ]	[ "Központi Nyomozó Főügyészség" ]
A Népszabadság értesülése szerint kedden az egyik német repülőtéren elfogták Holman Endrét, a ’90-es években az olajügyeiről elhíresült Energol Rt. egyik egykori igazgatójának, Portik Tamásnak érdekeltségébe tartozónak vélt Generálmédia cégcsoport egyik tulajdonosát és vezetőjét. Holman egy Szingapúrból Németországba tartó gépről "vették le" a helyi hatóságok magyar elfogató parancs alapján. Idehaza a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) távolétében költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával indított ellene eljárást még 2013 májusában. A nyomozás kezdetén Hódmezővásárhelyen tartott látványos kommandós-akció idején azonban Holman Endre a külföldön tartózkodott. Miként arról korábban lapunk is beszámolt, szemtanúk szerint közel ugyanannyi, ha nem több kommandós támogatásával csapott le az NNI a Generál Média hódmezőváráshelyi irodájára, mint a cég papíron nem kimutatható tényleges tulajdonosának tartott Portik Tamást elfogták egy évvel korábban. Máig találgatás tárgya, hogy a nagyfokú erődemonstráció kinek szólt. Egyes vélemények szerint a Generál Média "Portik-érdekeltség" státusza miatt volt az egész. Mások szerint viszont a Generál Médiával és ez által közvetve Portikkal is üzleti kapcsolatba keveredett magas szintű politikai kapcsolatokkal is bíró helyi gazdasági potentátoknak szólt az üzenet: itt a vége, és "senki nem menthet meg benneteket". Tavaly, a májusi akcióban a rendőrség három embert vett őrizetbe, köztük a tegnap Németországban elfogott Holman Endre testvérét, Jánost. A rendőrség akkor és az óta sem erősítette meg, de nem is cáfoltak, hogy a rajtaütés része a 2012 nyarán több, 14-16 évvel ezelőtti megoldatlan gyilkossággal összefüggésben letartóztatott Portik Tamás elleni nyomozásnak. Mindemellett már akkor sem volt kizárható, s az óta mind valószínűbbnek tűnik, hogy az ügy egy közönséges csalás, amely egy a Generál Médiának átadott hódmezővásárhelyi iskola felújításával van összefüggésben, amelyért a cég internetes hirdetéssel fizetett. Az iskolát végül nem újították fel, viszont hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülések szerint jelzáloggal terhelték meg.	[ "Generál Média" ]	[ "Nemzeti Nyomozó Iroda", "Energol Rt." ]
A bíróság jogerős döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum végre kiadta az Átlátszónak a sokáig titkolt adatot, hogy hol is tárolta a múzeumból kölcsönzött nagy értékű műkincseket az Andy Vajna-féle TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cége. A hivatalos tájékoztatás szerint abban az V. kerületi lakásban, ahol gyakran feltűnik Habony Árpád, és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérel az ötödik kerületi önkormányzattól. Másfél évig pereskedtünk a Szépművészeti Múzeummal a címért. 2014 májusában röppent fel a pletyka, hogy Habony Árpádnak valami köze lehet a Szépművészeti Múzeumból való festménykölcsönzéshez. Közadatigénylésekkel próbáltunk utánajárni a dolognak, de a múzeum adatszolgáltatásában semmilyen erre utaló információt nem találtunk. Azonban a VS.hu-nak súgott valaki, így ők konkrétan a Halkó Gabriella és Jáksó László tulajdonában lévő Brand Lab Kft.-vel kötött szerződést kérték ki a Szépművészetitől, ami ki is adta a VS-nek a megállapodást. Abból az derült ki, hogy a Brand Lab Tanácsadó Kft.-nek a Szépművészeti Múzeum tíz darab, összesen 292,5 millió forint összértékű festményt adott kölcsön képenként havi nettó 15 ezer Ft-ért három hónapra. Ezekről az 1600-1700-as években készült értékes antik festményekről van szó: A VS cikkét követően egy újabb közadatigénylésben kértük ki az érintett festmények jelenlegi, és a kölcsönzés alatti tárolási helyét, ám a múzeum csak azt közölte, hogy a műtárgyak már az ő raktárukban vannak. Azt viszont a kölcsönvevők magánérdekére hivatkozva nem árulták el, hogy hol voltak a képek kölcsönzés 3 hónapos időtartama alatt. Ezután bepereltük a múzeumot. Az első tárgyalás elég vicces volt, a Szépművészeti jogi képviselője szürreális magyarázatokkal próbálta indokolni, hogy miért nem adják ki azt az egyértelműen közérdekű adatot, hogy a nemzeti vagyon részét képező, közel 300 millió forint összértékű műkincsek hol a bánatban voltak hónapokig. Próbálkozott azzal, hogy hiszen már visszakerültek hozzájuk a festmények, és azzal is, hogy a Brand Lab Kft.-nek rossz lenne, ha kiderülne, hogy hol tárolta a cég a képeket, de hiába – a múzeum jogi képviselőjének minden erőfeszítése hiábavaló volt, a bíróság az Átlátszónak adott igazat. A Szépművészeti Múzeum természetesen fellebbezett az ítélet ellen, majd miután másodfokon is vesztett, a Kúriához fordult. Ha eddig nem lett volna világos, ezzel elég egyértelművé vált, hogy valami sötét dolgot titkolnak, semmiképp nem akarják elárulni hol jártak a képek. A Kúria végül elutasította a Szépművészeti felülvizsgálati kérelmét, és az általunk kért adat kiadására kötelezte a múzeumot, amely most végre, több mint másfél évvel az első adatigénylésünk után meg is küldte a választ: “A képek őrzési helye: V. ker. Szerb utca 9. I. em. 1." Ez ugye az a híres önkormányzati tulajdonú lakás, amelynek a kapucsengőjén a Marslakók szappanoperát gyártó cég egyik tulajdonosa, Halkó Gabriella neve szerepel, de a szomszédok szerint gyakran felbukkan ott Habony Árpád is. Halkó és Jáksó képeket kikölcsönző cégében, a Brand Labben 2010-ig Habony Árpád húga, Habony Mária is tag volt. A Marslakókkal a köztévén nagyot bukó cég vezetőjét, Halkót nemrégiben a TV2 gazdasági igazgatójának nevezte ki Andy Vajna. A Szerb utca 9. alatt található ingatlanról a Magyar Narancs írt először, majd az RTL Klub tette közzé, hogy az I. emelet 1.-es lakást hivatalosan Habony Árpád volt anyósa, az Orbán Viktor Facebook-oldalát kezelő Kaminski Fanny anyja bérli az önkormányzattól. Az Index arról írt, hogy a szóban forgó lakásban 2009-ben tűz ütött ki a szauna miatt. Juhász Péter (Együtt) szerint a tűz utáni felújítást az V. kerület fizette, ám az önkormányzat szerint Juhász téved, hiszen a biztosítójuk állta a mintegy 50 millió forintos helyreállítási költséget. Szintén a Szerb utca 9. alatti házban bérelt lakást Rogán Antal utódja, Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester, aki az ingatlant 30%-os kedvezménnyel vehette meg. Amikor ebből botrány lett, Szentgyörgyvölgyi azt mondta, visszaadja az ingatlant az önkormányzatnak. A Szerb utca 9-es számú házat 2007-ben 110 millió forintért újította fel a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat, majd 2013-ban 107 millióból szigeteltették is. Erdélyi Katalin	[ "Brand Lab Kft.", "Szépművészeti Múzeum" ]	[ "RTL Klub", "Brand Lab Tanácsadó Kft.", "Magyar Narancs" ]
Szépen csordogál az uniós pénz a Mohácsi Lovas Klubhoz. Az önkormányzati ingatlanon működő lovarda tulajdonosa és marketinges főnöke Bánki Erik (Fidesz) országgyűlési és volt városi képviselő felesége. Urasan hangzik: "bár nyaranta Mohácson is gyakori látogatói voltak a gyerekek a lovas farmnak, a rendszeres lovaglásra a feleségemmel együtt Brüsszelben kaptak rá". Az idézet Bánki Eriktől való, aki 2013 augusztusában, még EP-képviselőként adott interjút a Mohácsi Újságnak. Annyira megtetszhetett a családnak a lovas sport, hogy nem sokkal később meg is szerezték a lovardát. 2014 áprilisától Bánki felesége, Bánki Ágnes a Mohácsi Lovas Klub Szolgáltató Nonprofit Kft. tulajdonosa. A lovarda egy 5,5 hektáros ingatlanon található. A föld tulajdonosa a mohácsi önkormányzat, amelynek 2006-ig Bánki is a képviselője volt. Levélben kérdeztük az önkormányzattól, mennyit fizet Bánkiné klubja a földért, várjuk a választ. A lovarda honlapja is büszkélkedik azzal, hogy uniós pénzeket nyertek a fejlesztéseikhez. A környékbeli LEADER-akciócsoportok oldalait böngészve kiderül, a nkft. az előző tulajdonos, a Dél-Dunántúlon ismert ugrólovas-edző, Geishauer Sándor idején is nyert uniós forrást: 7 millió forintot infrastruktúra-fejlesztésre. Pontosabban: ennyit bizonyosan nyert a LEADER-csoportok oldalain fellelhető adatok szerint. Az igazi pénzeső azonban Bánki Ágnes tulajdonszerzése utánra tehető. Klubház építésére nyertek 15 millió forintot a 2014 júniusi közzététel szerint. Pár hónappal később behúztak uniós forrást nemzeti lovaskultúra-oktatásra is. Ennek összegéről nem lelni közzétételt a LEADER-es oldalon. Nem aprópénzről lehet azonban szó, az elköltésre kiírt közbeszerzési pályázatot – pályaépítés, fedeles lovarda és istálló korszerűsítése – nettó 32,4 millió forintért vihette el az akkor még nagytarcsai – tavaly óta budapesti székhelyű – B Build&Trade Kft. A nagytarcsai, de a Dél-Dunántúlon több fióktelepet is működtető cég másik két közbeszerzést is elnyert Bánkiéktól – ami viszont arra enged következtetni, hogy a Bánki-lovarda két másik címen is nyert uniós forrást. "Hagyományőrző kézműves ifjúsági tábor térségek közötti együttműködés keretében" című projektjük alapján 39 millió forintból ifjúsági szállást, illetve "lovas-turisztikai szolgáltatások fejlesztése Felső-Bácskában" címen új istállót és bálatárolót építtettek. Utóbbi munka 25,7 millió forint volt. A mindhárom közbeszerzést elnyerő B Build&Trade Benik Balázs tereprali-bajnok érdekeltsége. A kivitelező nem ismeretlen Bánkiék előtt. Bánki Ágnes maga is amatőr autóversenyző. A beharangozók szerint például éppen Benik feleségével is együtt is terveztek rajthoz állni egy jelentősebb kupa betétfutamában. Benik cége egyébként szépen szerepel a fideszes vezetésű városok közbeszerzésein. 2015-ös forgalma csaknem 4 milliárd forint, nyeresége 265 millió volt. [sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]	[ "B Build&Trade Kft.", "Fidesz", "Mohácsi Lovas Klub Szolgáltató Nonprofit Kft." ]	[ "Mohácsi Újság" ]
Még az MSZMP kapott 17 kilogrammnyi aranyérmét, amelynek értéke 150-160 millió forint lehet, de az MSZP-hez és az MNB-hez került gyűjtemény sorsáról 1998 óta nem lehet tudni – írja a Figyelő. 1987. július 24-én Párizsban, a magyar nagykövetségen különös találkozásra került sor. A francia-izraeli-magyar állampolgár André Z. Hornstein az MSZMP részére átadott 4500 darab aranyérmét. Ezek Krugerrandok, illetve Napóleon-aranyak voltak, összes súlyuk egyes források szerint 17 kilogramm lehetett. Az Ungváry Krisztián történész által írt cikk szerint a Népszabadáság 1991-ben írt az aranyról, amikor is az MSZP elismerte a létüket. Ekkor a Munkáspárt és az adományozó Hornstein is magának szerette volna megszerezni a kincset. Az MSZP-ben 1993-ban ez a kérdés is terítékre került, Amikor is Máté László, az akkori pénztáros feljegyzésben elismerte, hogy a pártnak sem jogi, sem morális alapja nincs az arany megtartására, ezért azt javasolta, hogy adják el, és osszák el jótékonysági célra. A párton belül még 1998-ban is volt olyan, akinek tudomása volt a letétről. Az MSZP kapott is egy igazolást, hogy a letétet kiadták Dr. Éliás András ügyvéd részére az MSZP megbízása alapján. Azóta nem lehet tudni hová tűnt a 4500 darab aranyérme.	[ "MSZP" ]	[]
A Quaestor-vezér eltűnt a luxusvillájából Budapest — Megélénkült az élet az elmúlt napokban Tarsoly Csaba, a több százmilliárdos hiány miatt öncsődöt jelentett Quaestor-csoport vezérének háza táján. Tarsoly Csaba cége öncsődöt jelentette () A pazar budai villa előtt napokig biztonsági emberek parkoltak, vigyázva a házra, majd a szomszédok elmondása szerint néhány nappal ezelőtt, éjszaka több teherautó is érkezett, amelyeket telepakoltak a háziak. Azóta viszont nemcsak az őrző-védő cég emberei álltak odébb, de a milliárdos vállalkozót sem látták a környéken. A Blikk vasárnap kereste fel a budai zöldövezetben megbúvó csendes utcát. – Erre menjen csak tovább, jobb oldalon lesz, a legfeltűnőbb épületet keresse – igazított útba egy közelben lakó. – Hallottam, hogy sokan buktak óriási pénzeket miattuk, nem csodálom, hogy mostanában biztonsági embereket is fogadtak. Láttam őket a ház előtt parkolni – mondta a szomszéd. Károly rendes embernek ismerte meg Tarsoly Csabát. – Nézze, a milliárdosok általában zárkózott emberek, márpedig itt lakik belőlük néhány. Többnyire csak köszöntünk egymásnak, s mentünk tovább, nem álltunk le beszélgetni, de néhány napja már nem láttam őket – tette hozzá az idős férfi. Hamar megtaláltuk a Quaestor-vezér házát. Átlátni a terméskő kerítésen, a kapun túl széles lejáró vezet a garázsba. Név nincs a kamerával ellátott kapucsengőn, amelyet hiába nyomtunk: semmi mozgás nem volt a házban, és telefonon sem értük el Tarsolyt. A kerítés előtt lévő utcai parkolóban három viseltes autó állt. – Ezek csak a szomszéd vendégeinek az autói. Az itt lakóknak jobban megy – mondja egy hölgy. Tarsoly egy R8-as Audival jár, a lányai Lexussal jönnek-mennek – sorolta. Egy az utcában lakó férfi közeledik, figyelte, ahogy fényképezünk. – Gondolom, a quaestoros vezért keresik. Nem semmi a ház, ugye? – mondta a szomszéd, aki Tamásként mutatkozott be. – Persze az ingatlan nem Tarsolyék nevén van, utánajártam, amikor ideköltöztek. Egy Liechtensteinbe bejegyzett offshore cég a tulajdonosa – világosított fel. A ház üres, Tarsolyék elköltöztek (Fotó: Pozsonyi Zita) – Elég arrogáns ember, az egyik utcabelivel rögtön az ideköltözése után összekülönbözött valamin – kapcsolódott be a beszélgetésbe egy fiatalember. – Én utoljára a tévében láttam, amikor a győri focistákat igyekezett megnyugtatni. Viszont az a szomszéd – mutatott egy közeli házra – találkozott vele a hét elején, éjszaka. Ő mondta, hogy három teherautó állt Tarsolyék háza előtt, és lázasan pakoltak. Mintha költözködtek volna – magyarázta a környékbeli ember. Tarsoly Csaba nem akar elszökni Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója nem tűnt el és a kezdetektől fogva mindenben együttműködik a hatóságokkal - reagált lapunk mai cikkére Papp Gábor, a cégvezető jogi képviselője. Tarsolyt a szomszédai napok óta nem látták. A hét elején viszont az egyik éjszaka teherautókat vettek észre a háza előtt, amelyekre a házból rakodtak, más esetben pedig civil örző-védők parkoltak egész nap a ház előtt. Papp szerint vezérigazgató továbbra is otthonában lakik és nem is szándékozik elköltözni - szögezte le a cég jogi képviselője. Papp szerint a szomszédok nem láthatták, hogy Tarsoly villájából teherautókra pakolnak, mert Tarsoly közlése szerint nem történt ilyen. Ha voltak is arra teherautók, azok nem Tarsolyékhoz érkeztek - mondta lapunknak az ügyvéd. Hozzátette, a Quaestor vezetőjét eddig háromszor hallgatta ki a felügyelet, s minden kérdésre igyekszik kimerítő választ adni. Tarsoly Csaba minden erejével azon van, hogy az ügyfeleket a lehető legkevesebb kár érje. A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője március 12-én azt mondta: a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, az értékpapír-kereskedő cégnél szabálytalanságokat talált az MNB, ezért rendelt ki oda felügyeleti biztost, ugyanakkor a kötvénykibocsátás területén is szabálytalanságokra derült fény. A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó - jegyezte meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. G. Z.	[ "Quaestor Financial Hrurira Kft.", "Quaestor Értékpapír Zrt." ]	[ "Nemzeti Nyomozó Iroda", "Quaestor Financial Hruria Kft." ]
Nem jelent meg a mentelmi bizottság hétfői ülésén Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese, de írásban tájékoztatta a testületet arról, hogy kijavította vagyonbevallását, az új iratot pedig mellékelte is a bizottság kereszténydemokrata elnökének. Rubovszky György, a testület zárt ülése után elmondta: az új vagyonnyilatkozatban szereplő adatok – amelyek hamarosan felkerülnek az Országgyűlés honlapjára – nem adnak megfelelő választ a Magyar Nemzet főszerkesztője által kezdeményezett vagyonvizsgálat során felmerülő kérdésekre. Az MSZP egykori politikusa ellen két eljárást indított az Országgyűlés mentelmi bizottsága, miután kiderült: eltitkolt milliókat parkoltatott egy osztrák bankszámlán, amelyet egyik vagyonnyilatkozatában sem tüntetett fel. Rubovszky György, a testület kereszténydemokrata elnöke korábban azt mondta: egy vagyonnyilatkozati, illetve egy, a képviselő mentelmi jogával összefüggő eljárás megindítását kezdeményezték Simonnal szemben. Előbbire a vagyonnyilatkozatának "pontatlansága", utóbbira pedig azért van szükség, mert az ügyészség kikérte Simon mentelmi jogát a Parlamenttől, köszönhetően annak, hogy (ugyanezen számlák kapcsán) hónapokkal korábban nyomozást indítottak ellene adócsalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt. Arról a Magyar Nemzet számolt be a múlt héten, hogy a volt államtitkár 2008 januárjában értékpapírszámlákat nyitott Ausztriában, amelyeken félmillió eurót és közel kétszázezer dollárt helyezett el. Ezeket az összegeket később bankbetétekbe és értékpapírokba fektette, a számla egyenlege tavaly októberben elérte a hétszázhetvenezer eurót, ami nagyjából negyedmilliárd forintot jelent. Ezen összegeket viszont nem tüntette fel egyetlen vagyonbevallásában sem. Az ügyben az MSZP meglehetősen gyorsan lépett: Simon még a cikk megjelenésének napján felfüggesztette a párttagságát, majd – miután a pártelnök hazaérkezett az Egyesült Államokból –, alig néhány órán belül az országos elnökség döntést hozott az ügyben. Eszerint Simon Gábor minden pártbéli tisztségéről és párttagságáról is lemondott, de bejelentette azt is, hogy parlamenti mandátumát is visszaadja. Az erről szóló közleményben – amelyben egyébként "jóhiszemű hibának" nevezte az összegek kifelejtését a vagyonnyilatkozatokból - a volt elnökhelyettes arra is kitért, hogy a felhalmozott pénz nem a közéleti tevékenységéből származik, vagyis nem kötődik a párthoz; annak forrásával pedig a szükséges vizsgálatok során érdemben el fog számolni. Ennél többet azonban a százmilliók eredetéről ekkor nem árult el. Az MSZP a döntéssel lezártnak tekintette az ügyet, és azóta is azt az álláspontot képviselik, hogy Simon immár magánemberként kell megküzdjön az igazáért, a pénzek eredetét pedig – szükség esetén – a nyomozóhatóságoknak kell kiderítenie. Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke a testület hétfői zárt ülése után rövid sajtótájékoztatót tartott, amely meglehetősen sajátságosan kezdődött: a kormánypárti politikus ugyanis türelemre intette a sajtó munkatársait mindaddig, amíg a HírTV stábja nem tudta élőben megkezdeni a közvetítést; a tájékoztató elkezdésére is a hírcsatorna munkatársai adták meg a jelet a honatyának. Rubovszky ezt követően – Simon új vagyonbevallásával kapcsolatban – elmondta még, hogy az ahhoz csatolt levélben az érintett ex-képviselő azzal indokolta a részletes magyarázat újbóli hiányát, hogy a vagyonnyilatkozati kérdőíven nem szerepel erre megfelelő rubrika. "Szívesen elszámolok az erre felhatalmazott szervezet előtt" - idézte a KDNP-s bizottsági elnök a Simon által megküldött levelet. Rubovszky hozzátette: ezt követően telefonon hívta fel az ex-szocialista politikust, jelezve neki, hogy a hatályos törvények szerint köteles a mentelmi bizottság előtt nyilatkoznia a felmerülő kérdésekre. A kormánypárti elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Simonnak erre keddig, a vagyonvizsgálati eljárás keretében még van ideje. Rubovszky kérdésre válaszolva elmondta még, ha hivatalos formában is beérkezik Simon Gábor képviselői lemondó levele az Országgyűlés elnökéhez, akkor az egész vagyonvizsgálat eljárás okafogyottá válik. A testületi ülésen egyébként a bizottság fideszes és jobbikos tagjai vettek csak részt, a szocialista és LMP-s politikusok nem. Lapunk megkereste a mentelmi bizottság szocialista alelnökét, a névrokon dr. Simon Gábort is, hogy megtudja: miért maradt távol a testületi üléstől. A politikus kérdésünkre azt mondta: eredetileg szerdára hívták össze a bizottságot, majd Simon lemondó közleménye után – szerinte szokatlan módon – egy újabb tanácskozást hívtak össze hétfőre, amelyen egyéb elfoglaltság miatt már nem tudott részt venni. A frissített bevallás Simon Gábor frissített vagyonnyilatkozata röviddel a bizottsági ülés után elérhetővé vált a parlamenti honlapon. Az első verzióban az értékpapíroknak fenntartott részen hatmillió forint PAKAL (azaz Pioneer Magyar Kötvény Alap) szerepel, félmillió névértékű Allianz biztosítás, egymillió névértékű biztosítás az Unionnál és újabb félmillió a Fundamenta lakáskasszánál, azaz összesen: nyolcmillió forint. Az új vagyonbevallásban már ennél jóval több tétel szerepel: a PAKAL jelölés alatt például máris nyolcmillió a hat helyett, az Allianz biztosításnál nem félmillió, hanem négyezer euró, azaz mai árfolyam másfél millió forint olvasható, az Union biztosítás mellett pedig egymilliós névérték helyett 6,2 millió forint szerepel. A Fundamenta lakáskassza is az új bevallás szerint jóval értékesebb: ötszázezer forint helyett 1,3 millió forintos. Újabb tétel a megtakarítások között egy ötszáznyolcvanezres Hungária életbiztosítás, egy négymilliós OTP befektetési alap és egy ötmilliós OTP kincstárjegy. Az újabb bevallásban tehát a megtakarítások összege immár nem nyolcmillió, hanem közel huszonhétmillió forint. Simon Gábor szintén módosított korábbi bevallásához képest a számlakövetelések összegével kapcsolatban: az első verzióban 5,5 millió forintot és 3,5 millió forintnyi devizát vallott be, a frissebb bevallásban már 9,2 millió forint és 1,3 milliónyi devizaalapú megtakarítás szerepel. Míg az eredeti nyilatkozatában olvasható volt egy "egyéb szerződés alapján fennálló" ötmilliós pénzkövetelésről, addig a frissített bevallásában ez a rubrika már üresen maradt. Ugyancsak érdekes, hogy korábban tizenkétmilliós tartozást írt be a bevallásába, amellyel állítólag magánszemélyeknek tartozik, az új vagyonnyilatkozatban ez már húszmillióra módosult és bekerült egy kétszáznegyvenezres banki tartozás is, amely korábban nem szerepelt a dokumentumban. Az állítólagos, közel negyedmilliárdos osztrák vagyon ezen számokban nem, vagy csak minimális részben fedezhető fel.	[ "MSZP" ]	[ "Magyar Nemzet", "Pioneer Magyar Kötvény Alap" ]
MTI 2013. 09. 13., 16:13 Utolsó módosítás:2013. 09. 13., 16:14 A kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk van kitölteni a nyilatkozatot, amelyet vissza kell küldetni a közreműködő szervezetnek, amit aztán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ellenőriz. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja az NFÜ-t, korábban közölte, az ügynökség az augusztus elsejétől bevezetett szabályok értelmében a nyertes cégektől átláthatósági nyilatkozatot kér be; ha a cég nem válaszol, vagy nem felel meg a feltételeknek, az ügynökség azonnal eláll a kifizetéstől. Az értesítés átvételi arányát tekintve jelentős eltérés tapasztalható az egyes közreműködő szervezetek között, a MAG Zrt. kedvezményezetteinek többsége már értesült az ez irányú kötelezettségéről. Eddig szórványosan érkeztek vissza a bevallások, a jövő héten azonban több tízezer nyilatkozatra számít az NFÜ - közölte pénteken a helyettes államtitkár. Csepreghy Nándor elmondta, az érintetteknek a réginél részletesebb, ugyanakkor könnyen kezelhető kérdőívet kell kitölteniük, amelyet az új pályázók már automatikusan megkapnak, és amely az alaptörvényi és abból következő törvényi átláthatósági feltételeknek való megfelelésre tartalmilag kérdez rá. A gazdasági társaságoknak nyilatkozniuk kell név szerint, például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról, és azok adóilletőségéről is. A cél az, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá téve, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után - magyarázta a helyettes államtitkár. Az NFÜ tisztában van a szűkös időkorláttal, éppen ezért a helyettes államtitkár azt javasolja azoknak az érintetteteknek, akiknek nehézségük, esetleg kérdéseik adódnának a nyilatkozat kitöltésével kapcsolatban, hogy forduljanak az illetékes közreműködő szervezethez vagy az NFÜ ügyfélszolgálathoz segítségért. A határidő betartása rendkívül fontos - hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor -, de azoknak a cégeknek, amelyek nem nyilatkoznak a megadott határidőig, utólagos hiánypótlásra van lehetőségük. Abban az esetben, ha nem tesznek eleget kötelezettségüknek, az NFÜ akár az elállásról is dönthet. Az így felszabaduló források nem vesznek el Magyarország számára, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még idén új projekteket vonhat be az egyébként is rajtra kész projektetekkel teli tartaléklistákról. "Arra is felkészültünk, hogy a kérdőívek kitöltése során olyan válaszok érkeznek, amelyek ellentmondásosak, vagy a törvényi megfelelés kérdését vetik fel, ez esetben az NFÜ szigorú vizsgálatot fog indítani" - tette hozzá Csepreghy Nándor. A helyettes államtitkár szerint ez az első eset 2010 óta, hogy az NFÜ jelentős adminisztrációs terhet rótt ki a kedvezményezettekre és a pályázókra. Ugyanakkor a felmerülő adminisztrációs folyamatok főleg az intézményrendszer számára jelentenek többletfeladatokat, hiszen csupán 30 nap áll a különböző közreműködő szervezetek rendelkezésére, hogy minden beérkező adatot feldolgozzanak. A MAG Zrt. például egyedül több mint harmincezer nyilatkozatot kezel. "Az átláthatósági szint növelésének ára van, ezzel az NFÜ vezetése is tisztában van. Össztársadalmi szinten azonban busásan megtérülő befektetés a transzparencia növelése" - nyilatkozta Csepreghy Nándor, aki szerint az újfajta adminisztrációra azért is nagy szükség van, mert az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint az NFÜ belső kontrollrendszere nem nyújt garanciát arra, hogy csak átlátható szervezet részesüljön támogatásban.	[ "Nemzeti Fejlesztési Ügynökség" ]	[ "MAG Zrt.", "Állami Számvevőszék" ]
A polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt egyszemélyben döntött a Széppataki út 600 méteres szakaszának leaszfaltozásáról. Az út végén található farm Seszták Miklós egykori üzlettársának cégéé. A település vezetője szerint azért volt szükség az út felújítására, mert ezzel segíti az önkormányzat a munkahelyteremtést. Letkés kistelepülés, közel a szlovák határhoz. Az itt élőket leginkább az foglalkoztatja, megnyílik-e a Letkés-Szalka határátkelő, ki szemetel illegálisan, és természetesen, hogy hogyan halad az oltások beadása. Az 1200 fős falu 2019-ben megválasztott független polgármestere Huszák Tamás. A település kétszer is nyert mostanában a Magyar Falu Program keretében: az egyikből a művelődési ház tetőszerkezetének felújítását fedezték, a másikból pedig két utat újítottak fel. "Az Önkormányzati tulajdonban lévő út-, hídépítés/felújítás – 2020 című, MFP-ÖTU/2020 kódszámú pályázati kiírásra 2020 májusában beadott pályázatunk megfelelt a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi értékelési szempontoknak, ezért önkormányzatunk nettó 19.784.400 Ft támogatásban részesült. Az útfelújítás keretében megújult a Fő utca közel 120 méteres szakaszon, és a Széppataki út 600 méteres szakaszon. Mind a két útszakasz az útfelületek előkészítése és tisztítása után, új AC-11 aszfaltréteget kapott átlag 5 cm vastagságban" – olvasható a település honlapján. Az indoklás szerint a két útszakasz felújítása hozzájárul település fejlődéséhez, az érintett ingatlanok könnyebb, biztonságosabb megközelíthetőségéhez, és a megvalósult fejlesztés hosszú távon szolgálja majd az ott élők és a látogatók igényeit. Egyszemélyben döntött Bár Letkés útjai nincsenek tökéletes állapotban, a polgármester még az előző veszélyhelyzet ideje alatt egyszemélyben döntött arról, hogy a kizárólag egy magánportára vezető, a falutól távolabbi utat újíttat fel. Hogy miért, arról csak pletykák vannak. A polgármester saját indoklása szerint az üzemi területen korábban sok letkési dolgozott, a mostani tulajdonosok pedig egy nyertes pályázatnak köszönhetően húsfeldolgozóüzem-létesítésbe kezdtek, amelynek eredményeként a korábbi épület teljes belső és külső felújításon esett át, ezáltal az üzem termelő és feldolgozó részlege a közeljövőben indul majd. Huszák Tamás az Átlátszónak azt írta, a tervek között szerepel egy állatkert, valamint panzió kialakítása is, és a munkavállalók várhatóan ismét letkésiek lesznek. Szerinte azért volt szükség az út felújítására, mert ezzel segíti az önkormányzat a munkahelyteremtést. Illetve mint írta: hogy az idelátogatók is visszatérjenek az első látogatás után. Seszták Miklós egykori üzlettársa az út végén Az út végén elhelyezkedő farm tulajdonosa a Moriani Consulting Kft. A cég a számos végrehajtással terhelt EBO Zootechnikai Kft.-től vásárolta meg a létesítményt 2016-ban. Ugyanezen a címen van egy másik cég fióktelepe is, a Széppatak Farm Kft.-é. A Széppatak Farm Kft., amelynek fő tevékenysége a készételgyártás, húsipari üzem létrehozására nyert 2019 novemberében a Széchenyi 2020 keretében (VP-4.2.2-18) 49 835 108 Ft-ot. A leírás szerint a projekt teljes költsége 112 291 166 Ft volt. Vélhetően erre hivatkozott a polgármester is mint munkahelyteremtő beruházásra. Igaz, itt a megvalósítás helyén Esztergom és nem Letkés szerepel. Természetesen előfordulhat, hogy a cég esztergomi fióktelepén indítják be a húsipari üzemet, ám ez kevésbé valószínű, mert az épület a város közepén helyezkedik el, családi házas övezetben. A Széppatak Farm Kft. ügyvezetője Heteiné Márton Katalin, a tulajdonosa a Morinari Kft. A Morinari Kft. tulajdonosa pedig Hetei Zoltán, aki ismert név Esztergomban. Hetei főleg rendezvényszervezéssel foglalkozik. Régóta a szakmában van, korábban dolgozott az MVM-nek: 9,5 millió forintért szolgáltatott reklámot rendezvényeken. Később Esztergomban szervezkedett sokat, ahol két cégét (a Moriani Kft.-t és a Baunsback Hungary Kft.-t) is támogatta az önkormányzat: az önkormányzati kommunikáció hatékonyságát segítették elő még az előző polgármester, Romanek Etelka idején. A Moriani és a Baunsback Hungary egyaránt 1,8 millió forintot kapott. De nevéhez kötődik szinte az összes nagy, esztergomi fesztivál megszervezése abban az időszakban. A Baunsback Hungary Kft.-t, amely 2018-ban 113 millió forint bevételt ért el, egy Cipruson bejegyzett cég tulajdonolja, a Lazare Holdings Ltd., melyben feltűnik Hetei Zoltán neve is. A Baunsback Hungary, amelynek főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, szintén Letkésen jegyez egy fióktelepet. A cég adószámát év elején törölték, 2019-ben bevétele sem volt, pedig 2017-ben még versenyképesség növelésére is kapott 50 000 000 forintot. A tárgyi eszköz vásárlására pályázó cég az adatlap szerint "légzéskönnyítő és rovar távoltartó permet" készítését és egy lepárló üzem létrehozását is tervezte. Érdekesség, hogy ehhez képest 2017 augusztusában még céghelyszolgáltatást, irodabérlést és könyvelést hirdettek. Hetei korábban dr. Seszták Miklóssal, aki a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere volt, közösen jegyeztetett be két védjegylajstromot is. Az egyik az AP Média, tulajdonosa egy, a Seychelles szigeteken lévő offshore cég, a másik a Heted7 Vigasság kulturális, művészeti és hagyományőrző fesztivál. Nem kommentálták A polgármester a veszélyhelyzet miatt saját hatáskörben hozott döntést, még a tavalyi évben, de állítása szerint kérte a javaslattételre a képviselőket, ám ez nem érkezett be. Így a Széppataki út 600 méterére és a Fő utca 120 méterére esett a választás annak ellenére, hogy a Széppataki út "gyér forgalommal rendelkezik". Bár szerettük volna megszólaltatni a képviselőket, finoman szólva is nagyon tartózkodóak voltak. Volt, aki visszahívást kért, majd soha többet nem vette fel a telefon, más pedig közölte, hogy nem fog semmit mondani. Akik megszólaltak, azok is csak név nélkül nyilatkoztak. Azt azonban elmondták: csak utólag értesültek róla, hogy pont ezt az utat újítják fel, és a településen sem aratott osztatlan sikert a döntés. A nagyközönség előtt egyébként nem nyitott a farm, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy semmilyen nyitvatartás nincs megadva a Facebook oldalán és honlappal sem rendelkezik. A közösségi oldalra feltöltött fotók alapján számos állat él ott az emutól a szarvasmarháig, sőt, egzotikus hüllőfélékből sincs hiány. Nyitókép: A felújított letkési út. Fotó és videó: Kurnász Anikó – Gér Mihály. A cégadatok az Opten Kft. szolgáltatta. Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!	[ "Széppatak Farm Kft.", "Morinari Kft." ]	[ "Lazare Holdings Ltd.", "Moriani Kft.", "Moriani Consulting Kft.", "Baunsback Hungary", "Baunsback Hungary Kft.", "EBO Zootechnikai Kft.", "Opten Kft.", "AP Média" ]
Írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció azzal kapcsolatban, hogy az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala vizsgálódásokat folytatott a Közgép Zrt. székházában, illetve hogy a kormány milyen ezzel kapcsolatos levelet kapott az Európai Bizottságtól. A Demokratikus Koalíció korábban az OLAF-hoz, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához fordult azzal a bejelentéssel, hogy a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép megmagyarázhatatlanul sok közbeszerzési eljárásból kerül ki győztesen, gyakran nem is a legkedvezőbb ajánlattal. Az OLAF vizsgálatot indított, amelynek során munkatársai május közepén a Közgép Zrt. budapesti székházában is vizsgálódtak. A Vasárnapi Hírek szerint a kormány nemrégiben hivatalos levelet kapott az Európai Bizottságtól, amelyben számos, az üggyel kapcsolatos kérdésre várják a kormány válaszát a Közgép Zrt. pályázataival kapcsolatban. Minthogy a Közgép Zrt. által elnyert megbízatások jelentős részben uniós forrásokból valósulnak meg, a bizottság érdeklődése érthető – írja a Demokratikus Koalíció. Molnár Csaba képviselő írásbeli kérdésében ezért arra kíváncsi, hogy csakugyan érkezett-e a kormányhoz ilyen vagy ehhez hasonló tartalmú levél, illetve hogy elkészült-e már a levélre a kormány válasza. A párt azt szeretné, ha a kormány nyilvánosságra hozná a levelet, ha az valóban létezik. A képviselő brüsszeli forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy az EU–IMF-hiteltárgyalások megkezdését is jelentős mértékben hátráltatja a közbeszerzések esetében fölmerült korrupciógyanú.	[ "Közgép Zrt." ]	[ "Európai Bizottság", "Európai Unió Csalás Elleni Hivatala", "Demokratikus Koalíció" ]
A kamara közlése szerint egyetlen könyvvizsgáló érintett, ő is csak közvetetten a Széchenyi Kártya-csalásban. A NAV-nak 4 évébe telt a nyomozás végigvitele. Mint mi is lehoztuk, negyvenhárom gyanúsítottja van az ügynek, amelyben egy bűnszervezet csaknem félmilliárd forintot csalt el a kis- és középvállalkozásoknak állami garancia és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi közleményében az is szerepelt, hogy képzett, könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró személyek által irányított bűnszervezetről van szó, amely hamis iratok, banki igazolások felhasználásával, egy céghálózaton keresztül, stróman ügyvezetők segítségével nagy összegű vállalati hiteleket vett fel több ismert pénzintézettől. Szerdán a Nemzetgzadasági Minisztérium is reagált az ügyre: kijelentették, hogy fellépnek a csaló pénzügyi szakemberekkel szemben, és azonnali és haladéktalan intézkedést kértek a Magyar Könyvvizsgáló Kamarától. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke aznap az Fn24-nek elmondta: nagyon meglepte őket az NGM közleménye, és az, hogy soronkívüliséget kértek, mert egyébként is kivizsgálnak minden ügyet soron kívül, nem kell erre külön felszólítani őket. Azt is hozzátették, hogy tudomásuk szerint a bűnszervezet tagja nem a kamara tagja, mégcsak nem is könyvvizsgáló. Lukács azt is jelezte, hogy előzetesen tájékoztatást kértek már a NAV-tól, valójában van-e könyvvizsgáló az ügy gyanusítottjai között, és csütörtökre ígértek tájékoztatást. Ezt az ígéretüket be is tartották. Egyetlen könyvvizsgáló érintett, de csak közvetetten Közleményükben azt írták, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. A köztestület ugyanakkor visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy "könyvvizsgálói maffiáról" beszél. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara értesülései szerint a Széchenyi Kártya Program keretében bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és egyéb más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel. Az MKVK ugyanakkor tudomást szerzett arról, hogy a kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció, a kizárás alkalmazása is indokolt lehet. Szó nincs maffiáról A kamara a fentiekre való tekintettel visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy "könyvvizsgálói maffiáról" beszél. Az elmúlt napokban több olyan cikk jelent meg a magyar sajtóban, amely több könyvvizsgáló érintettségéről beszélt, és volt olyan közlés is, amelyik egyenesen "könyvvizsgálói maffiát" emlegetett. Az MKVK visszautasít minden olyan vádat, amely szerint tagjai rendszerszinten, bűnszervezetben vagy bármilyen más módon visszaéléseket követnének el, vagy gondatlanságból szemet hunynának csalások felett. Épp ellenkezőleg! A könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak. Egy korábbi vizsgálat szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől. A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt hoz az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak. Ezt a különbséget semmi más nem magyarázza, mint az, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok (ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik) a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik használni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítené az illetékes hatóságokat. Utóirat Ruszin Zsolt adószakértő hívta fel a figyelmünket arra, hogy az ügyről már 2011-ben is jelent meg cikk a haon.hu-n, ahol akkor arról írtak, hogy a pénzügyi nyomozók felgöngyölítették a csalással felvett hitelek, szándékosan bedöntött cégek, strómanok, szövevényes banki átutalások, hamis számlák és bélyegzők jellemezte bűnszervezetet. Ez tehát azt jelenti, hogy a NAV-nak 4 ébv kellett ahhoz, hogy a nyomozást végigvigye.	[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]	[ "Nemzetgzadasági Minisztérium", "Magyar Könyvvizsgálói Kamara", "Magyar Könyvvizsgáló Kamara" ]
Egy floridai könyvelő cég hiába alkudott le nyolcvannyolcmillió dollárt New York városánál a magyar diplomaták tizennyolc éve halmozódó ingatlanadójából, néhány nap múlva az USA elengedte az egész tartozást. A floridaiak bukták negyvennégymillió dolláros sikerdíjukat, és ezért most a bíróságon követelnek kártérítést a magyar államtól. A magyar külügy azt állítja, hogy nem is tudnak a perről. Magyarország külügyminisztériumát és a tárca két megbízottját is beperelte egy floridai könyvelőiroda. Négyszer hetvenötezer dollárt és a bíróság által később megállapítandó kártérítést követelnek, mert szerintük hiába dolgoztak Magyarországnak, nem kapták meg a pénzüket. A magyar külügy szerint nincs mit kifizetni, sőt azt állítják, hogy a feljelentésről sem tudnak – bár a bírósági beadvány az interneten is elérhető. Az H. Elliott Greene & Associates nevű, a floridai Boca Ratonban bejegyzett cég idén március és június között teljes felhatalmazással tárgyalt a magyar állam nevében New York város önkormányzatával. Magyarországnak ugyanis a város vezetése szerint 1991 óta 121 millió dollár (22,5 milliárd forint) adótartozása halmozódott fel diplomáciai testület által használt épületek után be nem fizetett ingatlanadóból. A floridai céget a külügyminisztérium azzal bízta meg, hogy egyezzenek meg a várossal a tartozás egy részének elengedéséről. A munkáért komoly sikerdíjat is ígértek a társaságnak: minden második lealkudott dollár őket illette volna, vagyis a kiharcolt kedvezmény ötven százalékát ígérte Magyarország a floridai közvetítőknek. Az H. Elliott Greene & Associates idén március 13-án kapta meg a felhatalmazást a magyar államtól a tárgyalások megkezdésére. Az 1991 óta húzódó vitában gyors eredményt értek el: június 17-én megállapodtak New York városával, hogy nyolcvannyolcmillió dollárt (tizenhatmilliárd forintot) elengednek, ha a magyarok fizetnek végre. Ezzel a magyar adósság 32,5 millió (6,5 milliárd forint) dollárra csökkent. Ezt kellett volna New Yorknak kifizetni, és persze a sikerdíjat a floridai közvetítőknek, akik igényt tartottak az elengedett nyolcvannyolcmillió dollár felére, negyvennégymillióra (nyolcmilliárd forint). A megállapodás után azonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy elengedi néhány ország évek óta halmozódó New York-i ingatlanadó-tartozását. A szerencsések között volt India, Mongólia és Magyarország is. Erre hivatkozva a magyar állam nem akar fizetni a floridai közvetítőknek. Szerintük viszont a munkát elvégezték, ezért kártérítés jár nekik. Hogy valóban alkudtak, arra bizonyíték lehet, hogy Clinton bejelentésekor 32,5 millió dolláros magyar adósság elengedését hirdették ki. Vagyis azt az összeget emlegették, amit a floridaiak néhány nappal Clinton bejelentése előtt kialkudtak, és nem azt a százhuszonegymilliót, ami a teljes tartozás volt. Sefteltek a magyarok a diplomatalakásokkal? Magyarország gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem fizetett ingatlanadót New Yorkban. A magyar álláspont szerint ugyanis tévesen akart a város adót szedni a városban szolgáló magyar konzul és a magyar ENSZ-követség közös épülete után. A diplomáciai testületek épületei ugyanis adómentesek. New York városa szerint azonban ezek csak részben diplomáciai épületek. Valójában a házban van nyolc vendéglakás és egy kulturális központ is. A vendéglakásokat a magyarok rendszeresen bérbe adják, vagyis New York szerint ezek kereskedelmi szálláshelyek, épp úgy adókötelesek, mint az ott lévő Magyar Kulturális Központ. Amikor 2004 őszén a New York-i önkormányzat ráállt az ingatlanadók beszedésére, ellenőröket küldtek a magyarok épületébe is, hogy megállapítsák, tényleg csak a diplomáciai mentességet élvező személyek laknak-e benne. A Nydailynews akkori riportja szerint a magyarok nem engedték be az ellenőröket a házba, ezért a város az egész ingatlant adőkötelesnek nyilvánította. Ha beengedik őket, elég lett volna csak a vendéglakások és egyéb nem konzuli és követi részek után fizetni. Magyarország évek óta a legnagyobb adósa a városnak, jellemzően ázsiai és afrikai országok mellett. A már említett Indián és Mongólián kívül a Fülöp-szigeteknek, Nepálnak, Nigériának és Guineának volt hasonló vitája a várossal. A magyar külügy semmiről sem tud A magyar külügyminisztériumban nem tudnak arról, hogy az általuk korábban megbízott floridai iroda beperelte volna őket. "A Külügyminisztérium a perről nem tud" – írta kedden Kohári Lajos helyettes szóvivő. Ez azért furcsa, mert a feljelentést New York Déli Kerületének Bírósága már július 28-án iktatta. Az is furcsa, hogy a külügy nem kívánt részleteket közölni arról sem, hogy milyen feltételekkel kérték fel a floridai céget a közvetítésre. Kohári Lajos szerint ugyanis a cég "a szerződés részleteinek ismertetésére nem adott felhatalmazást". Ugyanakkor a bírósági honlapról letölthető a feljelentés szövege, amiből elég részletesen kiderülnek a szerződés megkötésének körülményei. (Oldalanként nyolc centért bárki letöltheti.) E szerint a külügyminisztérium részéről Faller Jenő államtitkár és Horvthné-Fekszi Márta kabinetfőnök írták alá a megbízást, a részletekről két közvetítő, Csaba Tamás és Pék Erzsébet tárgyaltak. A véglegesített szerződést Csaba Tamás adta át a cég képviselőjének New Yorkban. A szerződésről a magyar külügy csak annyit közölt, hogy az adóamnesztia után a megállapodást felmondták. Arra sem kívántak válaszolni, hogy Csaba és Pék pontosan kicsodák. Kártérítést követelnek A floridai cég most négy jogcímen, egyenként hetvenötezer dollár (kb. tizennénymillió forint) kártérítést követel. Egy amerikai magyar jogász szakértő azt mondta, hogy jellemző megoldás az USA-ban, hogy párhuzamosan több jogcímen is követelnek kártérítést, növelve az esélyt, hogy legalább egy részüket megítélik. Így a négy beadvány között szerepel a szerződésszegés, de az is hogy, hogy a külügy, illetve Pék és Csaba eleve rosszhiszeműen kötötték meg a szerződést velük. A konkrét ügyet nem ismerő, csak a feljelentés szövege alapján tájékozódó szakértő szerint a négyből legfeljebb két esetben lehet reális, hogy a bíróság a floridaiak javára ítél. Azonban további problémát jelenthet, hogy a négyszer hetvenötezer dolláron kívül a cég azt is kéri a bíróságtól, hogy ítéljen meg kártérítést is a kiesett negyvennégymillió dolláros bevételért. A beadványban konkrét összeg nem szerepel, és a szakértő szerint nem valószínű, hogy a negyvennégymilliós összeget megítélnének. Ilyenkor a kártérítés összege nem a kiesett bevételtől függ, hanem egyfajta büntetés azért, mert az alperes viselkedésével a jogbiztonságot veszélyeztette. Azért tekinthető kártérítésnek, mert a pénzt a felperes kapja. Furcsa megbízás Több furcsaság is árnyalja a megbízás történetét. Egyrészt a H. Elliott Greene & Associates nem tűnik nagyon komoly cégnek. A vállalkozásnak nincs honlapja, és egy Boca Raton-i irodaházban van bejelentve százhetvenegy másik céggel együtt. Az épületben működő cégek közül többnek nagyon hasonló neve van: a magyar államnak eddig dolgozó H. Elliott Greene & Associates mellett van H. Elliott Greene & Assoc illetve H. Elliott Breene & Associates továbbá H. Elliott Greene & Assoc Iates is. Megkerestük a céget. Tudtak a magyarok ellen indított perükről, de csak a tulajdonos, Elliott Greene nyilatkozhatott volna, ő azonban az iroda munkatársai szerint szabadságon van. Azt ígérték, hogy hétfőn rendelkezésünkre áll majd. A cég könyveléssel és adótanácsadással foglalkozik. Ennél több információt nem találtunk a vállalkozásról és a tulajdonosokról, ami azért érdekes, mert a magyar állam sok pénzzel kecsegtető megbízást adott nekik, ráadásul a cég szerint olyan szerződést kötöttek velük, aminek alapján teljes felhatalmazással, szabadon tárgyalhattak a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának nevében. Egyáltalán nem világos, hogy egy kevéssé ismert floridai könyvelőcég hogyan kaphatott ilyen komoly megbízást a magyar államtól. Érdekes, hogy a floridaiak alig néhány nappal az előtt állapodtak meg New Yorkkal, hogy a külügyminisztérium elengedte volna minden külföldi képviselet tartozását. A floridaiak a szerződést június 17-én írták alá New Yorkkal a magyarok tartozásának nyolcvannyolcmilliós csökkentéséről, míg a magyar külügy a floridaiakkal kötött szerződést egy június 23-án kelt washingtoni feljegyzésre hivatkozva mondta fel. A feljelentés szerint tehát a magyar kormány már június 23-án tudta, hogy nem kell majd egy fillért sem fizetnie, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel Washingtonban már hat nappal korábban is dolgoztak az adóamnesztián. Vagyis nem zárható ki, hogy mire a magyar tartozást lealkudták, addigra a washingtoni külügyi körökben jól informáltak tudhatták, hogy az egészet hamarosan elengedik, és értelmetlen az egész megbízás. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Horváthné Fekszi Márta a külügyi tárca nevében július 13-án azt mondta a Népszabadságnak, hogy "váratlanul ért minket az adó elengedése". Ez azért fura, mert a külügy egy három héttel korábbi washingtoni feljegyzésre hivatkozva bontotta fel a szerződést a floridaiakkal. A magyar külügy arra kérdésünkre sem válaszolt, hogy mennyire érte őket váratlanul az adóamnesztia. Clinton is furcsán jött ki Az amerikai külügyminiszter sem jött ki túl szerencsésen az adóamnesztiából. A külügyminiszter ugyanis 2004-ben még New York szenátoraként keményen követelte többek között a magyar adósság beszedését. Akkoriban még arról beszélt, hogy azok az országok, amelyek adósai a városnak, ne kaphassanak semmilyen pénzügyi támogatást az USA-tól, amíg nem rendezik tartozásukat. Azt is nyilatkozta akkoriban, hogy fel van háborodva, mert miközben a város lakóin behajtanak minden tartozást, a külföldi diplomaták megússzák. New York polgármestere fel is háborodott az adóamnesztián, és bíróságon igyekszik megtámadni a külügy mostani döntését.	[ "Külügyminisztérium", "H. Elliott Greene & Associates" ]	[ "Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma", "New York Déli Kerületének Bírósága", "New York" ]
Előkerült az egyetlen olyan BKV-s nyomozás, amelyben Kocsis István volt BKV-vezérigazgató nem feljelentő, hanem érintett lehet. Az ügyet korábban felügyelő Fővárosi Főügyészség utánanézett, és kiderült: a nyomozást idén márciusban vette át a Központi Nyomozó Főügyészség. Gyanúsított még nincs. Nyoma veszett egy BKV-s nyomozásnak írtuk csütörtökön, miután a 2009-ben állampolgári bejelentésre és ügyészségi utasításra indult eljárásról sem a BRFK, sem a BKV-s nyomozásokat átvevő Központi Nyomozó Főügyészség sem tudott közelebbi információval szolgálni. Az ügyben a Fővárosi Főügyészség is aktivizálta magát, és a lapunk által megadott adatok alapján kiderítette, hogy a BKV gyanús offshore szerződéseinek ügyében a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség rendelt el nyomozást, majd azt a későbbiekben - tekintettel arra, hogy a nyomozást a Budapesti VII. kerületi Rendőrkapitányságtól a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya átvette - a Fővárosi Főügyészség felügyelte. Az eljárást végül egyesítették más BKV-s ügyekkel (Hagyó és társai, Szalainé Szilágyi Eleonóra), ezért 2011. március 16-án átvette a Központi Nyomozó Főügyészség. Ismét megkerestük Fazekas Gézát, a Központi nyomozó Főügyészség szóvivőjét, aki elismerte, hogy az offshore szerződések ügye is náluk van. Hozzátette, hogy az ügyben egyelőre nem gyanúsítottak meg senkit, annak állásáról a BKV-s nyomozások hamarosan bekövetkező lezárásakor tud bővebbet mondani. A gyanúsított hiánya meglepő, mert míg azokban az ügyekben, ahol Kocsis István feljelentő volt, már 21 gyanúsított van, ebben az eljárásban, ahol a gyanús offshore szerződéseket aláíró Kocsis lehet érintett, nincs, holott hónapokkal megelőzte a többi nyomozást. Ez arra engedhet következtetni, hogy a nyomozás ebben az ügyben - bár még nem zárták le - eredménytelen lehet. Az ügy azért is érdekes, mert első szakaszában szinte teljesen fel lett tárva a nyilvánosság előtt: egy cikksorozat alapján egy állampolgár (lapunk olvasója) tette a feljelentést az egyértelműnek tűnő helyzetben. Az Indexen számoltunk be ugyanis elsőként arról, hogy Kocsis újdonsült BKV-vezérigazgatóként többek között két offshore céggel is furcsa szerződést kötött 2008 végén. A ciprusi Dandy Trading Ltd.-vel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére 78 500 euróért (akkori árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a svájci székhelyű Everest Capital S.A.-val pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 900 euróért (közel 24 millió forintért) szerződött a társaság. (Az első szerződés nyitó és utolsó lapja innen, a másodiké innen tölthető le.) A tanulmányokba beletekinthettünk, és kiderült: nagyrészt úgy ollózták össze őket KSH-jelentésekből, az akkori kormány konvergenciaprogramjából, sőt egy Index-cikk válságügyi kiskátéjából. Kocsis István a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban korábban elmondta, hogy úgy érzi: politikai támadások alatt áll. Hozzátette, véleménye szerint azért támadják, mert csapokat igyekszik elzárni, annak érdekében, hogy a BKV kivéreztetése megszűnjön.	[ "Everest Capital S.A.", "Dandy Trading Ltd.", "BKV" ]	[ "Fővárosi Főügyészség", "Központi nyomozó Főügyészség", "Központi Nyomozó Főügyészség", "Budapesti VII. kerületi Rendőrkapitányság", "BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya", "Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség" ]
A főpolgármester szerint a szocialisták a BKV-botrányok miatti pánikban ugrottak ki a koalícióból. A fővárosnak nem lesz SZDSZ-Fidesz vezetése, de a fiatal demokratáknak felajánlja, jelöljenek főpolgármester-helyettest. Úgy véli azonban, hogy utóda egy független jelölt lesz. - Nem az SZDSZ-szel, hanem Demszkyvel szakítottunk - mondta nemrégiben lapunknak Burány Sándor fővárosi MSZP-elnök. Mit szól ehhez? - Az, hogy a MSZP felrúgta a koalíciót, váratlanul ért. Nem voltak előjelek. Látható volt bizonyos kapkodás az utolsó néhány hétben a szocialisták részéről. Több olyan, egymásnak is ellentmondó előterjesztéssel rukkoltak elő, amelyről előzetesen nem egyeztettünk. Ilyen volt a jelenlegi ellenőrző bizottságot megkettőző vizsgálóbizottság ötlete, vagy Horváth Csaba indítványa a BKV igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztási elveiről. Előbbit illett volna a kabinetre is behozni, utóbbi pedig több ponton is ellentétes volt azzal, amire korábban nyilvánosan ígéretet tettünk, vagyis hogy az átláthatóság érdekében az ellenzék delegálhassa az fb elnökét. E mögül kifaroltak a szocialisták. Ha a kabinetülésen egyeztetjük e javaslatokat, akkor elkerülhető lett volna az, amit a szocialisták annyira sérelmeztek, vagyis hogy a közgyűlés ülésén azokat az SZDSZ leszavazza. Úgy látom, a BKV végkielégítési botránya megrázta az MSZP-t, és pánikreakciót váltott ki belőlük, ez vezethetett a koalícióból való kiugrásukhoz, ahhoz csak ürügyet kerestek. - Mi a valódi ok? - A BKV-botrányok kikezdték a fővárosban az MSZP népszerűségét, ők pedig azt hiszik, elhárítják maguktól a felelősséget, ha egyedül hagyják az SZDSZ-t, oldja meg ezt a válságot, ahogyan tudja. Nem világos, valójában mit akarnak a párt budapesti vezetői. Miközben a sajtóban üzengetnek, a saját képviselőik sem értik, mi történik. Néhány helyért megy a harc a választási listán, és eközben az önkormányzatban dolgozó embereiket is cserbenhagyják. Tizenöt év együttműködés után azért nem ezt vártam volna. A BKV-ügyek rendezése karnyújtásnyira volt, ha teljesen megújítottuk volna az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot, amely testületekből eddig csak az SZDSZ hívta vissza a maga jelöltjeit, akkor az egész felügyeleti rendszert megváltoztathattuk volna. Erről a terepről azonban a szocialisták levonultak. - Mitől oldja meg a BKV problémáit, hogy új emberek kerülnek az it-be és az fb-be? A korábbi igazgatósági és felügyelőbizottsági elnök is azt mondta, hogy a végkielégítésekről, az aggályos szerződésekről nem tudtak semmit. - Mert tiszta lapot jelent. Az általam javasolt, az MSZP és az ellenzék támogatásával egyhangú elfogadott új javadalmazási szabályzat kizárja, hogy trükközni lehessen a kifizetésekkel. A BKV-nál az eddigi gyakorlat nem mehet tovább, hiszen bűnügyek történtek, a rendőrség már vizsgál 46 olyan szerződést, amelynél felmerülhet, hogy a kifizetést nem előzte meg teljesítés. Sajnálatos, hogy az egyik fővárosi vállalatnál van egy ügy, amely elhomályosítja a három korábbi cikluson átívelő együttműködésünket a szocialistákkal. Én nem általában a MSZP-vel voltam elégedetlen a BKV-ügyben, csak Hagyó Miklóssal. - Ikvai-Szabó Imre szerint egy ekkora várost egyetlen főpolgármester-helyettessel nem lehet irányítani. Kiket venne maga mellé helyettesként? - Hétfőre ötpárti egyeztetést hívtam össze. Meg fogom kérdezni mindegyik párttól, hogy támogatják-e új főpolgármester-helyettesek megválasztását. Ha nem a válaszuk, akkor tudomásul veszem, hogy a pártok célja az, hogy lassítsák a döntéshozatalt. Ebben az esetben Ikvaival és a főjegyzővel visszük tovább a városvezetést. Ha támogatják, hogy új helyetteseket válaszszunk, meg fogom kérdezni tőlük, hogy jelölnek-e valakit. Ennek kicsi a valószínűsége: az MSZP most lép ki, a Fidesz pedig nem akar ilyen szintű együttműködést. Ha az új helyettesek megválasztását ezzel együtt támogatják, akkor az SZDSZ-frakcióból fogunk megnevezni valakit. - Ez lenne az az SZDSZ-Fidesz-koalíció, amelyről a szocialisták beszélnek? - Ezt az MSZP azért emlegeti, mert saját szavazóinak akar hazabeszélni, Tarlós István és a Fidesz vezetése erre már csattanós választ adott, ténylegesen kizárva egy ilyen együttműködést. Én sem beszéltem soha ilyen koalícióról, csak arról, hogy ötpárti egyeztetéseken kell a továbbiakban konszenzusra jutnunk a várost érintő ügyekről. A Fidesszel azért sem lesz szorosabb együttműködésünk, mert nekik ez nem érdekük. A Fidesz egyetlen célja, hogy kétharmadot szerezzen az országos választásokon, ehhez pedig szükségük van a Jobbik szavazóira, akik szemében én főellenség vagyok. Ez nagypolitikai játszma, Orbán Viktort nem érdekli Budapest, csak a hatalom. Tarlósnak viszont nem lehet érdeke, hogy ha nyer, egy rosszul működő fővárost vegyen át, neki egy "puha átmenet" kedvezőbb volna, de ezt a nagypolitikai helyzet kizárja. Nem véletlen, hogy Tarlós csak akkor vetette fel a közgyűlés feloszlatását Budapesten, amikor már biztos volt benne, hogy erre nincs alkotmányos lehetőség. - Többek szerint egy minimumprogramban tudnak csak megállapodni a pártok, ami azt jelenti, hogy új beruházások aligha indulhatnak, a város pedig a választásokig takaréklángon működne. - Ezzel nem értek egyet. A most zajló beruházások kapcsán is egy sor döntést menet közben meg kell hozni, ha ezekről a hátralévő egy évben nem döntünk, rengeteg lehetőségről és pénzről maradhat le Budapest. Most kell elindítani minden olyan beruházást, amelyre később nem kaphatunk támogatást az EU-tól. Én azt szeretném, ha az utódom úgymond beleülhetne a készbe, és nem üres kasszát kellene átvennie, hanem előkészített, és rögtön indítható beruházásokat, amelyek önrésze EIB-hitel formájában a város rendelkezésére áll. - Ezek szerint nem indul 2010-ben? - Nem. Velem már nem kell harcolni. - Egyes elemzések szerint önnek és a Fidesznek közös érdeke, hogy együtt gyengítsék az MSZP-t, hiszen "levezető köröket futó" főpolgármesterként fél éven át egy vélhetően Fidesz vezette kormánnyal kell majd együttműködnie, a Fidesznek pedig - ezt Tarlós ki is jelentette - sem ön, sem a romokban lévő SZDSZ nem ellenfél, csak a szocialisták. - Ez teljes egészében spekuláció. Két cél vezérel: a szükséges és vállalt beruházások előkészítése és megvalósítása, valamint az, hogy Budapest multikulturális közösség maradhasson, amely kiközösíti magából a rasszista, antiszemita, idegengyűlölő szélsőjobbot. Ezenkívül nem akarom, hogy a Fidesznek - vagy bármely más pártnak - kétharmados többsége legyen, és kénye-kedve szerint átírhassa az alkotmányt. Ezért annak örülnék, ha az MSZP Budapesten meg tudna erősödni, hiszen ez az ország érdeke is. - Mégis hogyan? Pont ellentétes hatást váltott ki, hogy a BKV-ügyek kapcsán az MSZP és az SZDSZ egymásra igyekezett tolni a felelősséget, ami koalíciós szakításhoz vezetett. Hogyan tud ezek után a két párt egy esélyes, közös főpolgármester-jelöltet jelölni, és ki lehet az? - Az MSZP magára gyújtotta a házat, magam is zavartan állok a viselkedésük előtt. Ami a jelöltet illeti, olyasvalakire lesz szükség, aki mindkét párt szavazóbázisát és a centrumot is meg tudja szólítani. Véleményem szerint egy független jelöltben kellene gondolkodni. Ennél is fontosabb, hogy a baloldali és liberális pártoknak ismét többségük legyen a Fővárosi Közgyűlésben. Ez még annál is nehezebb lesz, mint az ideális jelöltet megtalálni. Kósáék előre hozott választást akarnak - Budapesten Azonnal feloszlatná a fővárosi közgyűlést Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere, Szijjártó Péter, a párt elnöki kabinetjének vezetője és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Ezt szeretnék elérni a napokban beterjesztett törvénymódosítással. Szerintük az MSZP és az SZDSZ budapesti koalíciójának felmondása után a város működőképessége is veszélybe került, miközben a szabályok szerint nincs lehetőség az előre hozott helyhatósági választás megtartására. Ez valóban így van, mert a helyi képviselő-testületek az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1-je után már nem oszlathatják fel önmagukat. Vagyis: a fővárosi képviselők - és a polgármester - jövő őszig mindenképpen hivatalban maradnak. Az ellenzéki politikusok ezért a helyi önkormányzatokról, illetve a választási eljárásról szóló törvény módosításával ezt a korlátozást törölnék. A javaslat szerint a képviselő-testület feloszlatásának, valamint az időközi választás megtartásának tilalma csak a helyhatósági választások kitűzése utáni időszakra terjedne ki. Miután kétharmados törvényekről van szó, az indítvány elfogadására semmi esély, így annak benyújtása nem több politikai üzenetnél. (L. K.)	[ "BKV" ]	[ "Fővárosi Közgyűlés" ]
Állami Számvevőszék: Több mint 331 millió forint tiltott támogatást fogadott el a Jobbik Állami Számvevőszék: Több mint 331 millió forint tiltott támogatást fogadott el a Jobbik Az Állami Számvevőszék tájékoztatta a Jobbikot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján, a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül – írja az ÁSZ oldala. A törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. Az ÁSZ nehezményezte azt is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom többszöri értesítés, illetve helyszíni adatkérés ellenére – a 2015-2016. évek, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában – nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, ezzel pedig akadályozta az ellenőrzés lefolytatását.	[ "Állami Számvevőszék", "Jobbik" ]	[ "Jobbik Magyarországért Mozgalom" ]
Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több száz millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem kétszázötvenmillió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem – írja a Magyar Nemzet. A politikus, aki korábban a szocialisták országos választmányát vezette, 2008 januárjában döntött úgy, hogy Ausztriában számozott értékpapírszámlát – két klíring és két time deposit számlát – nyit. 2008. január 28-án és 2009. április 10-én ezekre a számlákra 575 000 eurót és 162 954 dollárt helyezett el – közli címlapján a mai Magyar Nemzet. A kormánypárti lap azt is megtudta, hogy Simon Gábor az összegeket később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 000 eurót – tegnapi árfolyamon 240 240 000, azaz kétszáznegyvenmillió-kétszáznegyvenezer forintot – mutatott, írják. A szocialista országgyűlési képviselő az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott – a Magyar Nemzet ezt is tudja –, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott. A szóban forgó időszakban azonban Simon Gábor tulajdonában nem volt olyan értékű ingatlan, valamint gazdasági társaság, amely magyarázatot adhatott volna a mesés összeg eredetére. A politikusnak a kérdéses időszakban három helyről származott rendszeres jövedelme. 2008-ban mint országgyűlési képviselő 5 829 120, mint önkormányzati képviselő 2 538 677 forint jövedelemben részesült. 2011. november 28. Parlament. Simon Gábor (MSZP) interjút ad a folyosón. Fotó: Reviczky Zsolt Ezenkívül a törvényben meghatározott feltételek szerinti államtitkári juttatást kapott. Simon ekkor megtakarításként jelezte, hogy az UniCredit Banknál két, napi árfolyamfüggő értékpapírszámlán tartott, házastársával közös megtakarítása 7 000 000, illetve 3 500 000 forint. Ezenkívül az OTP-nél vezetett betétszámláján 4 000 000 forint megtakarítás volt. Az állandó lakcímeként nyilvántartott budapesti ingatlan 2008-ban teljes mértékben Simon tulajdona volt, ezenkívül házastársával, Simon Annával fele-fele arányban közösen birtokoltak egy 1252 négyzetméter területű soproni zártkerti ingatlant. Simon Anna 2008-ban 4 400 000 forint autófinanszírozási hitellel rendelkezett. A Simon Communication Bt.-nek 2008-ban a beltagja, míg házastársa a kültagja volt. A társaság egyébként 2009. július 1-jén végelszámolással megszűnt, folyószámlája akkor 161 240 forint túlfizetést mutatott. Simon Gábor 2003-ban 9 497 375, 2004-ben 6 256 800, 2005-ben 7 708 677, 2006-ban 7 615 266, 2007-ben 11 102 556 forint adóköteles jövedelemben részesült. A politikus vagyonnyilatkozataiban a külföldi betétszámlán elhelyezett megtakarítás nem szerepel. Az összeget jövedelemként sem vallotta be, így a jogszabályok által előírt adót sem fizette meg. A Magyar Nemzet szerint az MSZP elnökhelyettese okirat-hamisítást követett el azzal, hogy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatokat nyújtott be az Országgyűléshez, de bűncselekmények elkövetésének gyanúját veti fel az is, hogy a megszerzett vagyona után nem fizetett adót. És akkor a csaknem negyedmilliárd forint eredetéről még nem is beszéltünk – jegyzi meg az újság. A szocialista politikus ellen egyébként majdnem egy éve folyik nyomozás, az Országgyűlés tavaly márciusban a Legfőbb Ügyész kezdeményezésére függesztette fel mentelmi jogát. Az ügyészség gyanúja szerint Simon Gábor az előző kormányzati ciklusban munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. A díjazás 2008-ban és 2009-ben napi ötvenezer, 2010-ben hatvanezer forint volt áfa nélkül. Az ügyészség szerint azonban a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor a politikus nem tartózkodott Magyarországon. A vádhatóság gyanúja alapján Simon Gábor a teljesítésigazolások aláírásával, a kifizetések engedélyezésével bűnsegédként nyújtott segítséget a pszichológusnak a csalás elkövetéséhez, és ezzel hozzávetőleg 300 ezer forint kárt okozott. Simon Gábort egyelőre nem tudjuk elérni.	[ "MSZP" ]	[ "Magyar Nemzet", "Legfőbb Ügyész", "Simon Communication Bt.", "UniCredit Bank" ]
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast! Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra? Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint "minden kibaszott rossz"? A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől. Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter. Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin! Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is. A hatóságok már meg is kezdték az ellenzéki "panaszkodók" letartóztatását. António Costa sem szeretné, ha jogállamisági feltételhez kötnék az EU új hitelprogramját, de egészen más miatt, mint Orbán Viktor: a portugál miniszterelnök szerint ugyanis az értékekkel nem szabadna kereskedni. Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert. A bécsi magyar nagykövet szerint nem igaz, hogy a magyar kormány iszlámellenes lenne, valójában a keresztények érdekében lépnek fel. Igor Matovičról kiderült, hogy forrásmegjelölés nélkül vett át egy csomó szöveget a szakdolgozatában. Most azt mondja: ha tényleg plagizált, "de facto tolvaj" lett belőle. Van értelme az újságírók munkájának: ha elégszer az agyára mennek, úgy tűnik, még egy kormányzati szervet is rá lehet bírni arra, hogy átláthatóbbá tegye működését. Legalábbis ez a tapasztalat a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, röviden az NSKI-vel, aminek gyanús, 2018-as szerződéseivel az Azonnali már tavaly is foglalkozott. A 2019-es és a 2020-ból eddig ismert szerződések alapján találni pár meglepő dolgot: az NSKI – ami ugye maga is egy tudományos kutatóintézet – például már jóval kevesebbet költ kiszervezett kutatói munkákra (34,5 százalékról 23,7 százalékra csökkent az ilyen célra költött források aránya), ellenben megnövekedett a pénznyelő rendezvényszervezésre szánt összegek mértéke (15,9 százalékról 23,6 százalékra). Az összes forrás viszont, amit az NSKI más cégeknek adott, több, mint a felével csökkent 2018-hoz képest: az akkori 618 millióhoz képest 2019-ben már csak 299 millió forintra rúg ez az összeg, úgy, hogy az NSKI összköltségvetése nem változott. De vajon ez azt is jelenti, hogy nem találni gyanús kifizetéseket? Utánajártunk! De előbb: mi is ez az NSKI? A Nemzetstratégiai Kutatóintézetet 2012-ben hozta létre az Orbán-kormány, alapító okirata szerint célja "a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése, kutatása, azok koordinációja; a társadalmi és gazdasági tér fejlesztése és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása, elemzése, azok koordinációja". Ennek elnöke pedig az a Szász Jenő lett, aki nemcsak hogy tizenkét évig volt Székelyudvarhely polgármestere, de alapítója is volt az RMDSZ erdélyi dominanciáját megtörni hivatott, majd ebbe belebukott Magyar Polgári Pártnak. Szászt viszont nem hagyták az út szélén akkor sem, amikor 2012-ben távozott az MPP-elnöki tisztségéből, helyette az akkor létrejövő NSKI elnöke lett, és azóta is ott van. Az NSKI híres arról, hogy mennyire nem szereti, ha a kotnyeles újságírók megpróbálnak betekinteni a színfalak mögé: 2015-ben, egy magyar parlamenti bizottsági ülésen Szász például egyenesen azt kérte a törvényhozóktól, hogy biztosítsanak a kutatóintézetének védelmet egyes újságírói kérdésektől, és ne kelljen azoknak az újságíróknak válaszolnia, akik vélhetőleg nem a magyar nemzet, hanem "valaki más érdekeit szolgálják". A honatyáknál viszont nem került meghallgattatásra a szászi kérés, így 2016-ban már az Átlátszónak – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának döntése nyomán – sikerült elérnie, hogy az NSKI kiadja számára az ötmillió forint felett kötött szerződéseinek listáját. Ugyanígy kikérte Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő (és az Azonnali többségi tulajdonosa) a 2018-as szerződéseket, amit tavaly Azonnali részletesen fel is dolgozott. Akkor a mi kérdéseinkre az NSKI nem volt hajlandó válaszolni, mert szakmaiatlannak tartották azokat. Ungár Péter parlamenti kérdéseire viszont – amik részben ugyanazokat firtatták, mint amikre mi is kíváncsiak lettünk volna akkori cikkünkhöz – már válaszolt Szász Jenő: így derült ki például az is, hogy mi köze van egy székelyudvarhelyi, műfüves focipálya felújításának a nemzetstratégiai kutatáshoz. Csökkenő külső ráfordítások, változó hangsúlyok Ahogy két évvel ezelőtt, úgy a tavaly és az idén május végéig köttetett, ötmillió forintot meghaladó NSKI-szerződéseket is kikérte Ungár Péter. Ami az adatokból elsőre szembetűnik, hogy bár az NSKI – központi költségvetésből finanszírozott – költségvetése nagyságrendileg ugyanakkora maradt mind 2019-ben, mind 2020-ban, mint 2018-ban (1,1-1,4 milliárd forint), a szerződésekre fordított összeget rendesen megnyeste 2018 után az intézet: míg akkor 618 millió forint értékben, költségvetésének durván felét költötte el különböző külsős cégeknél, addig ez 2019-re kevesebb, mint a felére csökkent 299 millióval, míg 2020 májusáig 95,5 millió forint értékben kötött szerződéseket az NSKI. Így – az idei évre előre becsülve – Szász Jenőék még takarékosabbak lehetnek idén: ha ez a tendencia folytatódik az év végéig, már nagyjából csak 229 millió forint értékben szervezheti ki a munkát. Mindezek fényében érdemes kicsit elveszni a részletekben. Ami a 2018-as szerződéseket illeti, a legfurább bennük az volt, hogy egy definíciószerűen kutatási célra létrejött, közpénzből működő intézmény miért költ százmilliókat arra, hogy külső partnerekkel végeztessen kutatásokat. 2018-hoz képest láthatóan visszaesett a kutatásra szánt pénzek aránya: míg két éve az összes szerződés összegének 34,5 százalékát tették ki a kiszervezett kutatások, addig ez 2019-re már 23,7 százalékra csökkent. Arányaiban többet adott ugyanakkor az NSKI rendezvényszervezésre: míg 2018-ban ez az összes szerződés összegének 15,9 százalékát tette ki, addig ez 2019-re 23,6 százalékra növekedett, ami a második legnagyobb tételt jelenti a kikért dokumentumok alapján. Érdemes lesz külön elidőzni a foglalkoztatásra, azaz az NSKI szakmai tevékenységéhez nem kapcsolódó feladatokra adott pénzeknél, ahol hasonlóan drasztikus változást tapasztalhatunk: míg 2018-ban az összes forrás csak 7,45 százalékát adták e célra, addig 2019-ben már 18,58 százalékát. (Ezekben az összehasonlításokban a 2020-as adatokkal azért nem foglalkozunk, mert az év hátralévő részét nem látjuk, csak a májusig megkötött szerződéseket.) Hogy pontosan milyen feladatok elvégzésére adta az NSKI a forrásokat, alább részletesen körüljárjuk. Mit kutatattak Szász Jenőék az elmúlt másfél évben? Megelőzendő a "nem a magyar nemzet érdekét szolgáló" kérdezősködést, Szász Jenő azzal a felütéssel küldte el nem csupán a 2019-es és 2020-as szerződések listáját Ungár Péternek, hanem az NSKI (azóta a honlapra is feltett) 2019. évi szakmai beszámolóját is, hogy "már a szakmai beszámoló minimális tanulmányozásával, illetve az nski.hu honlapon fellelhető egyéb információ birtokában elkerülhető lehet a tavalyi esztendő több mint kínos tárgyi tévedéseinek halmaza, amivel az azonnali.hu portál megörvendeztette olvasótáborát." (Hogy korábbi cikkünkben Szász szerint pontosan milyen tárgyi tévedéseket vétettünk, arról az NSKI-elnök nem nyilatkozott.) És valóban, a szakmai beszámoló tartalmazza tételesen nem csupán az NSKI saját, hanem azoknak a külső partnerekkel végeztetett kutatásoknak is a leírását és eredményeit, amiket a tavalyi cikkünkben annyira hiányoltunk. (Igaz, a külső partnereket az egyes projekteknél nem nevezik meg, így külön-külön kell beazonosítani a szerződéseket tartalmazó lista szereplőit azokkal a projektekkel, amiket a szakmai beszámolóban részletesen kifejt az intézet.) Így például egy fokkal közelebb jutottunk ahhoz, hogy megtudjuk, a székelyudvarhelyi Eötvös József Alapítvány mit is csinál tulajdonképpen szórványkutatás címszó alatt: az alapítvány tevékenysége az NSKI egy 2014 óta futó, kísérleti programjába ágyazódik be, amiben évente nyolc-tíz, szórványterületen élő, magyar diák kap ösztöndíjat, hogy ne román, hanem magyar iskolában tanuljon tovább, így – az NSKI beszámolója szerint – 2019-re már mintegy 250 gyerek magyar iskolákban való továbbtanulását tették lehetővé. Az eredmények ismertetését ugyanakkor nem eresztette bő lére az NSKI, mindössze arról számolt be, hogy a programban résztvevők kilencven százaléka sikerrel zárta a tanévet, és lehetősége nyílt magyar intézményben folytatnia a tanulmányait. Az Eötvös József Alapítvány pedig ezeket a diákokat monitorozta, adatfelvételt végzett a körükben, és elemezte azokat, 2019-ben 5,5 millió, 2020-ban már 12 millió forintért. Persze ez önmagában olyan sokat nem mond, nem tudjuk például, hogy pontosan milyen adatokat vett fel az alapítvány, milyen módszertannal dolgoztak, vagy milyen típusú és mélységű összefüggéseket találtak a magyar iskolákban szocializálódó diákok körében. Ez irányú érdeklődésünkre azonban – tavalyhoz hasonlóan – nem kaptunk választ az alapítványtól. Azt mindenesetre az NSKI beszámolójából megtudtuk, hogy az eredményekre támaszkodva sikerült kialakítani egy széleskörű Kárpát-medencei szórványösztöndíj-program tervezetét. Az EU-s kutatások dokumentációjára már jobban ad az NSKI Ennél részletesebb információkkal szolgáltak Szász Jenőék az uniós projektekhez kapcsolódó kutatásaikról, amikből kettő is futott tavaly. Az egyik egy "makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében" címen futó EFOP-pályázatot takar, ami a Kárpát-medencei magyarság társadalmi-gazdasági helyzetét igyekszik tudományos alapokon felmérni, és amire összesen 440 millió forintos támogatást nyert az NSKI az EU-tól. És amíg 2018-ban ugyanehhez a kutatáshoz kapcsolódóan a projekt leírásán túl nem lehetett nagyon mást találni, mostanra úgy tűnik, beérett a munka gyümölcse: + egy szlovák cég, a Transylvania Inquiry 10,8 millió forintért csinált 25-30 interjút, hogy megtudja, milyen összefüggések vannak a határon túli magyar régiókban az etnikai párhuzamosságok és a helyi döntéshozók, véleményformálók tevékenysége között (igaz, ők a teljes kutatást nem, csak annak összefoglalóját tették közzé); + a Market Insight Kft. 9,7 millió forintért kutatta ki Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és Dél-Szlovákiában, hogy milyen szociodemográfiai jellemzőket mutatnak az ott élő magyarok; + a KSH 8,1 millió forintból vizsgálta a magyarországi és a székelyföldi népesség elöregedési tendenciáit; + az Euroterv 2002. Kft. pedig (aminek az oldalán a tavalyi cikkünk óta is egy, a cégről semmit nem tudó magánszemély telefonszáma szerepel Folberth Péter ügyvezető igazgató neve alatt) 6 millió forintért értékben készített tanulmányt a Kárpát-medence geopolitikai helyzetéről és térszerkezetéről, illetve lefolytatott egy kísérleti kutatást a külhoni magyarok gazdasági helyzetéről, életminőségéről és demográfiai jellemzőiről. A KSH ÁLTAL AZ NSKI MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETT KUTATÁSBAN PÉLDÁUL ARRA IS VÁLASZT KAPUNK, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ FORGATÓKÖNYVEK SZERINT MENNYIVEL FOG CSÖKKENI A SZÉKELYFÖLDI MAGYAROK SZÁMA 2051-RE. FORRÁS: A KSH TANULMÁNYA Az így összegyűjtött adatokra támaszkodva dolgozott ki az NSKI – a szakmai beszámolója alapján – két foglalkoztatási programot is, mindkettőt Kelet-Magyarországon megvalósítva, aminek keretében olyan mezőgazdasági termelési módokat teszteltek, amik "állami dotáció nélkül is fenntarthatók, hatékonyan igazodnak a lokális viszonyokhoz, és a határon átnyúló foglalkoztatás lehetőségét is magukban hordozzák." Erről kellett volna 5 millió forint értékben élményfilmeket készítenie a High-Invest Kft-nek, amik viszont sem az NSKI, sem a cég különböző felületein (honlap, Facebook, Youtube) nem találhatóak. Kérdésünkre, hogy miért nem, nem kaptunk választ sem a High-Investől, sem az NSKI-tól, ahogy arra a kérésünkre sem reagált egyik érintett sem, hogy legalább nekünk küldjék a filmeket. (A High-Invest egyébként 2018-ban is kapott forrást, akkor jóval grandiózusabb összegért, 15 millió forintért végezte egy csöppet sem felhasználóbarát adatbázis kreatív tervezését.) A másik nagy, 2019-ben kiszervezett EU-s projekt "oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatásokról" néven fut, aminek célja lényegében az, hogy a jó külhoni oktatási gyakorlatokat átültesse a magyarországi oktatási környezetbe, így segítve elő, hogy a külhoni és a magyar oktatási rendszer szervesebb egységet alkosson. A tavalyi cikkünk óta elkészült a kutatási adatokat mindenki számára nyilvánossá tevő és böngészhető adatbázis is, a MEGÉRTI Kft. (azaz a Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda), valamint a KKMEDO Kft. jóvoltából. Az előbbi cég 9,2 millió forintért rendezte adatbázisba a különböző forrásokból összegereblyézett, Kárpát-medencei demográfiai adatokat, mint a természetes szaporodás, a vándorlások mértéke, a házasodási kedv, továbbá az olyan gazdasági és munkaerőpiaci mutatókat, mint a munkavállalói jövedelmek mértéke vagy a nonprofit szervezetek száma. A KKMEDO pedig kis híján 14,3 millió forintért hozta létre az adatbázis böngészéséhez szükséges felületet, ami azt leszámítva, hogy lassan tölti be a kért adatokat, könnyen használható és átlátható keresést biztosít. A KÁRPÁT-MEDENCEI ADATBÁZIS KÉSZÍTŐI FIGYELTEK ARRA IS, HOGY AZ EGYES TELEPÜLÉSEK A HELYBEN HASZNÁLATOS NÉVEN IS KERESHETŐEK LEGYENEK. ÍGY AKI KÍVÁNCSI, AZ A KASSAI ADATOKRA KOSICE NÉVEN IS RÁKERESHET. A KKMEDO egyébként 2020-ban is kapott megbízást az NSKI-től az elég rejtélyes, "Kárpát-medencei online diskurzus (felmérés és elemzés)" címszó alatt, amire 12,7 millió forintot adtak Szász Jenőék. Hogy megtudjuk, ez mit takar, felhívtuk a KKMEDO egyetlen elérhető, a Facebook-oldalukon szereplő telefonszámát, amit Kocsis Krisztián, a cég tanácsadója vett fel. Mint Kocsistól megtudtuk, a Kárpát-medencei online diskurzus egy felmérést jelentett, amiben az NSKI a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos sérülékenység felmérését kérte a cégtől. Így a KKMEDO felmérte és az előbbi adatbázis felületén elérhetővé is tette például az idős népesség arányát, vagy az egy háziorvosra jutó népesség számát Kárpát-medence-szerte. Összességében tehát a tavalyi cikkünk óta – ami pont a kiszervezett, tudományos kutatásokra helyezte a fókuszt – az NSKI e tekintetben átláthatóbbá tette, hogy pontosan milyen kutatásokra adja a pénzt, és azokból milyen eredmények születnek. Mindazonáltal érdemes megnézni az egyes kutatási anyagok URL-jét és az ott kivehető feltöltési dátumokat is: közülük nem kevés azután került fel az NSKI honlapjára, hogy Ungár Péternek május végén megküldték az NSKI szerződéseinek listáját. Egy rakás pénzt költöttek takarítókra és biztonsági őrökre Azért nem minden lett fenékig tejfel az NSKI háza táján, akadt nem egy finoman szólva is szemöldökráncolós megbízás, elsősorban a foglalkoztatás körébe eső tevékenységek között – ami, emlékezzünk rá, 2019-ben már az összes szerződési összeg 18,58 százalékát tette ki. A már korábban ismertetett EFOP-os, makroregionális kutatások szakmai konzultációihoz például az NSKI 2019-ben catering-szolgáltatást is rendelt 6 millió forint értékben, méghozzá nem is akárkitől: az Albatros Party Service Kft-től, amit nem véletlenül tartanak luxusszolgáltatónak ezen a szakterületen. Az Albatros 2015-ben megnyerte az Év Rendezvényszolgáltatója Díjat, 2019-ben pedig ők képviselték hazánkat az International Catering Cup-on Lyonban, ami a legrangosabb nemzetközi verseny a rendezvénygasztronómia területén. Ennek megfelelően az Albatros elég felkapott, saját bevallásuk szerint évi 600 rendezvényen biztosítják tízezreknek az ételt és az italt. Érdekelt volna minket, hogy mi indokolja ezt a luxust a makroregionális kutatásokat folytató tudósok számára, ahogy az is, hogy pontosan hány szakmai konzultációhoz és hány főre biztosított az Albatros cateringet, vagy hogy pontosan miket szolgáltak fel 6 millió forintért. Rákérdeztünk arra is, hogy esetleg a kutatás részeredményeit 2019. november 8-9-én bemutató I. Interdiszciplináris konferencia cateringjét is az Albatros biztosította-e. Wéber Szilvia, a cég értékesítési vezetője azonban megkeresésünkre úgy reagált, hogy "sajnos harmadik félnek nem áll módomban kiadni bármilyen jellegű információt a közelmúltban megrendezett eseményeinkkel kapcsolatban. A Szász Jenő által vezetett Nemzetstratégiai Intézet állami szerv, így minden adat nyilvános elérhető az ön számára is." Sajnos ezek valójában mégsem voltak elérhetők, így megkérdeztük az NSKI-t is, hiába. Hasonlóképpen falakba ütköztünk akkor is, amikor azt akartuk kideríteni, hogy mi került 2019-ben 15,45 millió forintba az NSKI Nagysándor József utcai irodaházának takarításán, méghozzá úgy, hogy ezt az összeget kétéves közbeszerzés keretében hívta le a feladatot elnyerő Point-Security Kft. Azaz minden bizonnyal – egyelőre ez még nem történt meg – a 2020-as évben is fog még kapni a cég tízmilliós kifizetéseket azért, hogy felmossa az NSKI irodáházának padlóját. Mindezt úgy, hogy a Point-Security fő tevékenysége alapján csupán általános takarítási feladatokat végez, nem pedig olyan speciális takarítási munkákat, amik nagyban megdobhatnák a költségeket. Ráadásul a cég – az NSKI 2019. évi közbeszerzési terve alapján – nem is az év elejétől, csupán 2019 júliusától takarítja az NSKI épületét, azaz egy hónapban így 2 millió 575 ezer forintot ért a Point-Security munkája. Tekintve, hogy egy heti szinten rendszeresen, 3-5-ször takarító, átlagos takarítócég árszabása is csak nagyjából (ÁFA-val együtt) bruttó 125 ezer forint környékén van egy 300-400 négyzetméteres ingatlan esetén egy hónapra, sehogy sem jön ki a matek a Point-Security esetében. Az Azonnali így nyilván kíváncsi volt rá, hogy történt-e olyan váratlan esemény (például csőtörés), ami jelentősen megdrágíthatta a Point-Security munkáját, ahogy arra is, hogy pontosan mekkora alapterületű irodaházban, milyen takarítási feladatokat, milyen költségigény mellett, hány ember és napi hány órában látott el. A honlap nélküli cégtől többszöri megkeresés után sem kaptunk választ, és kérdéseinkre az NSKI sem reagált. De még a Point-Securitynál is jobban járt a REM Pro Kft, ami 2019-ben összesen 34,14 millió forintot hívott le (úgyszint kétéves közbeszerzés keretében) az NSKI székházának, illetve rendezvényeinek őrzés-védelmi feladataira, illetve a székház portaszolgálatának biztosítására (A székház itt egyenlő az irodaházzal, amit a Point-Security takarított, csak a szerződéseket felsoroló listában másképp hivatkoznak ugyanarra az épületre.) Ezt a feladatot a REM Pro – úgyszint az NSKI 2019. évi közbeszerzési terve alapján – 2019 májusától látta el, azaz a REM Pro munkája 4 millió 267 ezer forintot ért per hó. Ezt nehéz összehasonlítani a piaci viszonyokkal, hiszen sok tényezőt (minthogy hány embert, hány órában, és a székház őrzésén túl milyen rendezvényeken alkalmazott a cég) nem ismerünk. Azonban ha feltételezzük, hogy váltott műszakban naponta 3 őr és 2 portás vigyázta az NSKI épületét 8 órás műszakokban még hétvégén is, még elég jó bruttó óradíjakkal számolva is (az őröknél ez 2795 forint, a portásoknál 1560 forint) is csak havi 2 millió 761 ezer forint lesz a végösszeg, ami még a közelében sincs a REM Pro 4 millió feletti havi kifizetésének. ÍGY NÉZ KI A (MEGSZENTELT) NSKI-SZÉKHÁZ, AMINEK ŐRZÉSE ÉS PORTASZOLGÁLATA TÍZMILLIÓKBA KERÜL. Az NSKI egyébként – a szakmai beszámolója alapján – 2019-ben főszervezőként 17 eseményt szervezett 541 fő, társzervezőként pedig 21 rendezvényt 2980 fő részvételével. De ezekből nyilván nem volt szükség mindegyiken a REM Pro szolgálataira (például nehezen lenne hihető, hogy a 10-20 fős kutatási műhelymunkákon indokolt lenne biztonsági személyzetet alkalmazni), ahogy az sem mindegy, hogy ezeket a feladatokat hány fős személyzettel, napi hány órában látta el a cég. Az Azonnali kíváncsi volt arra is, hogy a REM Pronak kellett-e számolnia plusz kiadásokkal (például biztonsági eszközök vagy járművek beszerezésével), amik indokolják ezt a magas árat, vagy hogy kellett-e vigyázniuk olyan személyre, akinek a védelme speciális eszközöket, eljárásrendet igényelt. Válaszokat az úgyszint honlap nélküli, és úgyszint csak a cégjegyzékben egyetlen e-mailes elérhetőséget szerepeltető REM Protól sem kaptunk, ahogy az NSKI is az eddigiekhez hasonlóan ignorálta a kérdéseinket. Volt ezeken kívül még egy megrendelése az NSKI-nek, ami lehetséges, hogy a szolgáltatások közé lesz sorolható, azonban annak tárgyát olyan homályosan fogalmazták meg, hogy a fenti infografikán az egyéb kategóriájába kellett tennünk: az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (röviden NISZ) 2019-ben 25,3, idén pedig 27,2 millió forintért biztosított az NSKI-nek "központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások ellátását". Hogy ez pontosan mit takarhat, azt nem volt könnyű kideríteni, ugyanis a sajtóosztály elérhetőségét a NISZ sehol sem teszi közzé az oldalán. Végül Kele Eszterrel, a NISZ senior marketing és kommunikációs menedzserével sikerült beszélnünk, többet azonban ő sem tudott mondani annál, minthogy a kért adatok az infotörvény alapján közérdekű adatnak minősülnek, ezért az erre vonatkozó rendelkezések alapján válaszolnak 15 napon belül. Erről a hivatalos, írásbeli értesítést július 7-én, kedden kaptuk meg. Amint megérkezik a NISZ válasza, természetesen beszámolunk róla. Könyvkiadásra most is jutott bőven Az Azonnalihoz eljutott szerződéslistában igencsak szembeötlő az a 18,8 milliós tétel, amennyiért a Méry Ratio Kiadó vállalta az NSKI Kárpát-haza és Kárpát-haza Galéria sorozatcímmel megjelenő könyvei kiadói tevékenységének és nyomdai munkálatainak teljes körű kivitelezését. (Igaz, ez az összeg így is csupán a fele annak, amit 2018-ban kapott a kiadó hasonló feladatok ellátásra.) Az Országos Széchenyi Könyvtár nyilvántartása szerint a Méry 2019-ben összesen hét NSKI-könyv és kiadvány munkálataiban segédkezett: ebből öt volt Kárpát-haza könyv példának okáért a széki muzsikáról, a Hargita megyei falu, Énlaka kulturális örökségéről vagy a Székely Hadosztály egykori parancsnokáról, Kratochvil Károlyról. Emellett a Kárpát-haza Galéria sorozat két kötetét is a Méry gondozta, az egyik a Boldogasszony Kiállítás katalógusa volt, a másik a 2018-as Kárpát-haza Galéria Alkotótábor műveit mutatja be. Átlagban tehát a Méry 2,69 millióért látta el egy darab NSKI-könyv nyomdai munkálatait és kiadásait, ami még úgy is soknak tűnik, hogy két művet teljesen vagy főként színesben nyomtattak ki. Hogy megtudjuk, az NSKI-könyvek esetében tételesen miért mennyi pénzt fizettek a Mérynek, hogy milyen kötésről beszélünk, és hogy az egyes köteteket mekkora példányszámban adták ki, megkerestük mind a Méryt, mind az NSKI-t, választ azonban egyiküktől sem kaptunk. Főleg ahhoz képest tűnik a Mérynek adott összeg túlárazottnak, hogy a Grafcom Media Kft 2019-ben, közbeszerzési szerződés keretén belül mindössze 9,7 millióért, vagyis feleannyiért vállalta az NSKI nyomtatott és elektronikus kiadványainak, kommunikációs és marketing eszközeinek grafikai tervezését, szerkesztését, nyomdai előállítását, gyártását és még a leszállítását is. Mindezt úgy, hogy az NSKI-nak 2019-ben összesen 17 darab kiadványa jelent meg, és ki tudja, mennyi munkát végzett még a Grafcom a homályos megfogalmazású "kommunikációs és marketing eszközök" címszó alatt. De hogy pontosan mit és mennyiért csinált az NSKI-nak a Grafcom, arról a cég alapítója, Magdó Emil nem kívánt beszélni, mert a Szászékkal kötött szerződése erre szerinte nem biztos, hogy feljogosítja. Magdó ugyanakkor biztosított minket arról, hogy az NSKI-ban nagyon segítőkészek, ennek ellenére mégsem kaptunk választ az intézettől a Grafcom munkájával kapcsolatban sem. A már tárgyalt uniós pályázatokon túl költött az NSKI oktatásra is: a Magok Egyesület 7 millió forintot kapott egy oktatási mintaprojekt kidolgozására, az Orbán Balázs Intézet 6,4 millióért készíthetett fel erdélyi magyar diákokat a román érettségire, a Bookers Kft. pedig 5,78 millióból utaztathatott külhoni tanulókat és pedagógusokat honismereti tanulmányi kirándulásra – igaz, ez utóbbinál nem tudni, hogy hova, hány fővel, mennyi időre és milyen programokat szervezve tették ezt. Miután az e-mailes megkeresésre nem kaptunk választ, felhívtuk a Bookerst ezekért az információkért, azonban mint azt a telefont felvevő recepciós elmondta, már a július elején küldött levelünk idején nyaralt a cég minden illetékes embere, aki válaszolhatott volna. De még ha elérhető is lett volna egy kompetens ember, ő sem válaszolhatott volna a recepciós szerint, mert a Bookerst titoktartási szerződés köti, így az NSKI-nál kell érdeklődnünk. Ezt meg is tettük, sajnos a korábbiakhoz hasonló, lehangoló eredménnyel. 17 millióba kerül a Székely Bál a Vigadóban, de így is harmincezres belépőt kell fizetni Ami az NSKI rendezvényeit illeti, már a tavalyi cikkünkben is írtunk arról, hogy éles kritikák tárgya, hogy a kutatóintézet nem kevés pénzért szervezteti meg minden évben a Budapesti Székely Bált, ahol Tarlós Istvántól kezdve Kásler Miklóson és Semjén Zsolton át Kövér Lászlóig és Varga Mihályig sok kormánypárti politikus is tiszteletét tette már. A Pesti Vigadó Nonprofit Zrt. évek óta 17 millió forint felett kap forrást az NSKI-tól a bál szervezésére, egész pontosan terem- és eszközbérlésre, cateringre, valamint a hang- és fénytechnika biztosítására. ILYEN ELEGÁNS KÖRNYEZETBEN ROPHATJA AZ EMBER A TÁNCOT, MÁR AMENNYIBEN KIFIZETI A 30 EZRES BELÉPŐT. FORRÁS: NSKI.HU Nem volt ez másképp az elmúlt két évben sem, a 17 millió mégsem volt arra elegendő egyik évben sem, hogy az emberek ingyen mehessenek bálozni: a résztvevőknek 30 ezer forint belépőt kell fizetnie, ami tartalmazza a bálon való részvételt, a programokat, valamint a báli gálavacsorát és a hozzá felszolgált italokat – ez utóbbiakra ugye a 17 millióból is fordít a Pesti Vigadó, de úgy tűnik, nem eleget ahhoz, hogy ne kelljen értük pluszban fizetni. Kereken 17 milliós keretet adott az NSKI a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek egy másik hagyományos rendezvény, a 2019-es jubileumi X. Székelyföldért Teremlabdarúgó Torna megszervezéséért, amin 48 Kárpát-medencei, amatőr teremfocicsapat, és összesen 700 fő vett részt az NSKI-szerződéseket tartalmazó dokumentum szerint. Érdekes, hogy ez 4 millióval több, mint amibe a IX. torna megszervezése került. Hogy a különbözetet a tavalyi torna jubileumi mivolta okozta-e, azt az egyesület vezetője, Tamás Zoltán nem akarta elárulni az Azonnalinak. Adott pénzt az NSKI továbbá egészségügyi konferenciák szervezésére is: tavaly kereken 7,5 millió forintot kapott a Dr. Imreh Domokos Alapítvány arra, hogy 2019. novemberében megszervezzék "Az ápolás művészete: értékmegőrzés és jövőbe tekintés" nevű nemzetközi tudományos konferenciát Székelyudvarhelyen, ahol a résztvevők a székelyudvarhelyi egészségügyi oktatás múltját és jelenét járták körbe. Az esemény fővédnöke egyébként Kásler Miklós miniszter volt. Emellett 5,6 milliót kapott a PRO ORL Egyesület egy Kárpát-medencei fül-orr-gégészeti találkozó megszervezésére, ahol a szakemberek ennek a területnek az erdélyi történetét és vívmányait tárgyalták meg. Ezeken felül az NSKI biztosított forrást a Kárpát-medencei Magyar Karácsony tematikus programsorozat megszervezésére is: ennek keretében kaptak pénzt pályázati alapon külhoni és egyházi intézmények a saját programötleteik megvalósítására (CBA L és F Kereskedelmi Kft – 9,7 millió forint), de szerveztek önálló, karitatív, hagyományőrző Magyar Karácsony-programokat is Széken (Széki Római Katolikus Plébánia – 7 millió forint) és Beregszászon (Beregszászi Római Katolikus Egyházközség – 6 millió forint). A legkevesebbet az NSKI művészetekre és önmaga promózására adja Összességében a kiszervezett feladatokból a legkevesebb forrás a művészettámogatásra és kultúrára, valamint az önreklámra jutott az NSKI-nál 2019-ben, illetve 2020 májusáig. Az előbbi körébe tartozó tételek esetében a legtöbb pénzt mindkét évben a Forrás Művészeti Intézet Kft. kapta a Kárpát-haza Galéria kiállítás-sorozat évi 12 kiállításának megszervezésére, valamint a helyszín, a kurátori feladatok, a kapcsolattartás és műtárgyszállítás biztosítására: 2019-ben ez 11,3 millió, 2020-ban 13,2 millió forintot jelentett. Míg ezek a már kész kulturális produktumok bemutatását célozták, addig a II. Kárpát-haza Galéria Alkotótábor már a művészi alkotási folyamatra koncentrált. Ennek megszervezésére a ZETEVAR Tour 8,5 millió forintot kapott az NSKI-től. Ennél is kevesebbet költött arra az NSKI, hogy másokkal saját magát reklámoztassa: a két évben eddig összesen 15,5 millió forintot. Ebben benne van a már korábban említett 5 milliós kifizetés a High-Invest Kft nem nyilvános élményvideóiért, valamint a 2019. évi Tusványoson fenntartott NSKI-sátor (PRO MINORITATE Alapítvány – 5 millió forint), továbbá a Kárpát-haza Galéria kiállítás-sorozat, illetve más művészeti alkotások, kiállítások és rendezvények fotózása (Sulyok 64 Kulturális Szolg. Betéti Társaság – 5,5 millió forint). Ha a NISZ Zrt. rejtélyes informatikai és hírközlési szolgáltatását nem az egyéb célokra adott források közé soroltuk volna, akkor erre a kategóriára jutott volna a legkevesebb forrás. A két év alatt ezen kívül mindössze egyetlen szerződést kötött az NSKI, ami ide sorolható: a STEP Közbeszerzési Tanácsadó Kft. nyújtott szolgáltatást az NSKI-nek 7,2 millió forint értékben közbeszerzési eljárások lebonyolítására, valamint közbeszerzési tanácsadásra. Az Azonnali kíváncsi lett volna, hogy tételesen miben segített a STEP az NSKI-nek, és hogy hány fős szakértői gárda végezte a feladatokat, ám a cég arra hivatkozva kért haladékot, hogy ehhez előzetesen engedélyt kell kérnie az NSKI-tól. Azóta sem kaptunk választ tőlük. Az NSKI szerint idén sem szakmai alapokon foglalkozunk velük Összesen 11 céggel kötött szerződéseihez kapcsolódóan tettünk fel kérdéseket az NSKI-nak, az intézet azonban érdemben egyikre sem reagált. Helyette Molnár Miklós, az NSKI elnöki kabinetvezetője úgy reflektált megkeresésünkre, hogy szerintük a róluk való tájékoztatást "alapvetően idén sem szakmai, hanem adminisztratív szempontból közelítik meg, holott szerintünk a nemzetstratégia nyilvános diskurzusának kialakítása fontos újságírói küldetés lenne/lehetne." Továbbá felhívta arra is az Azonnali figyelmét, hogy azoknak a szerződéseknek a többsége, amikre rákérdeztünk, közbeszerzési eljárás keretében köttetett, így a szerződéseket és egyúttal a kérdéseink többségére a válaszokat megtaláljuk a közbeszerzési keresőben. Csakhogy a 11 szerződés "többségét" a gyakorlatban négy darab elérhető szerződés jelenti: ugyanis mindössze a méregdrága takarítást végző Pro-Security, a túlárazott őrző-védő szolgáltatást nyújtó REM Pro, a majdnem darabjáért 2,7 millióért NSKI-könyveket kiadó Méry Ratio Kiadó, valamint a Méryhez hasonló tevékenységet már jóval normálisabb áron végző Grafcom szerződései elérhetőek nyilvánosan. Ezekben viszont sok köszönet nincs, tekintve, hogy mindegyik szerződésben azt rögzítik a felek, hogy az elvégzendő feladatok részletes dokumentációját – azaz lényegében azt, amire kíváncsiak voltunk mi is – maga a szerződés nem, hanem annak mellékleteként a műszaki leírás tartalmazza. Ez viszont már nem nyilvános. Ezen felül az NSKI válaszában hosszan ecseteli, hogy a megkötött szerződésekről csak akkor nyilatkozhat bármelyik fél, amennyiben a másik fél ehhez előzetesen hozzájárul – Molnár szerint ezt a kikötést nem kívánják megszegni azzal, hogy "a méltányosságot és az észszerűséget nélkülöző" határidőre válaszoljanak a kérdéseinkre. Egyébként pontosan két napos határidőt adtunk az NSKI-nak, ezalatt nem jelezték sem levélben, sem telefonon (aminek lehetőségére még külön is felhívtuk a figyelmet), hogy gondjuk lenne a határidővel. Amennyiben az NSKI a jövőben mégis válaszol érdemben is a kérdéseinkre, úgy azt természtesen közöljük. NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali Disqus	[ "Méry Ratio Kiadó", "REM Pro", "Point-Security Kft.", "Nemzetstratégiai Kutatóintézet" ]	[ "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága", "REM Pro Kft", "PRO ORL Egyesület", "Forrás Művészeti Intézet Kft.", "Transylvania Inquiry", "Pesti Vigadó", "Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.", "Albatros Party Service Kft-től", "Országos Széchenyi Könyvtár", "Magyar Polgári Párt", "MEGÉRTI Kft.", "Nemzetstratégiai Intézet", "Kárpát-haza Galéria", "Pesti Vigadó Nonprofit Zrt.", "CBA L és F Kereskedelmi Kft", "Magok Egyesület", "Market Insight Kft.", "Eötvös József Alapítvány", "Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület", "Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda", "Bookers Kft.", "STEP Közbeszerzési Tanácsadó Kft.", "ZETEVAR Tour", "PRO MINORITATE Alapítvány", "Dr. Imreh Domokos Alapítvány", "KKMEDO Kft.", "High-Invest Kft", "Fox News", "NISZ Zrt.", "Grafcom Media Kft", "Orbán Balázs Intézet", "High-Invest Kft-nek", "Euroterv 2002. Kft.", "Beregszászi Római Katolikus Egyházközség", "Sulyok 64 Kulturális Szolg. Betéti Társaság", "II. Kárpát-haza Galéria Alkotótábor" ]
Annak ellenére tett pontot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága (fb) a jegybank alapítványokban való részvételét vizsgáló eljárás záródokumentumára, hogy a hatfős testület Jobbik által delegált tagja, Nyikos László a szavazás során tartózkodott, és a százoldalas jelentés több megállapításával sem értett egyet. Különvéleményét Nyikos még a tiszaroffi Borbély-kúrián tartott ülés előtt megküldte tagtársainak, ám ezt az MNB honlapján megjelent közlemény egy szóval sem említi, s azt a közvélemény egyelőre nem ismerheti meg. A Világgazdaság birtokába került különvéleményben Nyikos többek között azt sérelmezte, hogy a vizsgálattal megbízott fideszes delegált, Madarász László gyakorlatilag csak azt nézte meg, hogy az alapító MNB a Pallas Athéné-alapítványok létrehozásával betartotta-e a hatályos jogszabályokat. Madarász arra hivatkozott, azért "nem ment beljebb", mert erre jogszabály az fb-t nem hatalmazza fel. Pedig az Alkotmánybíróság határozata nyomán már megismerhetők például az alapítványi tulajdonba adott ingatlanok belső átalakítási munkálataira vonatkozó szerződések, az átalakítások célja és költségei. Önkorlátozó felfogása következtében a jelentés nem tudja kielégíteni azt a közkíváncsiságot, amire hivatkozva a vizsgálatra sor került – jegyezte meg a jobbikos delegált. A jelentés szerint a jegybank igazgatósága nemcsak hogy "jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról", hanem joga volt "az alapítványi hozzájárulások tárgyában" is határozni, "továbbá a támogatások ráfordításként való elszámolását jóváhagyni". Azt a törvényi lehetőséget, miszerint az MNB alapítványt hozhat létre, a jelentés "elvárásnak" nevezi, amivel azt sugallja, hogy az MNB-nek mintegy kötelessége volna alapítványokat gründolni, majd finanszírozni. Noha ilyen feladatot Nyikos szerint a jegybanktörvény nem deklarál. Ezt a 2014-es választások miatt feloszlatott, előző MNB-fb is szóvá tette, mondván, "a jegybanktörvény rendelkezéseiből közvetlenül nem vezethetők le olyan nagyszabású programok, mint például az Értéktári program, amely nemzeti szinten fontos feladatokat tűz ki célul, de részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét". Az alapítványoknak a jelentés elkészítéséig juttatott 259,6 milliárd forintos vagyonhoz hasonló mértékű támogatást a példaként felhozott angol, német, francia, osztrák, svéd, svájci, luxemburgi és lengyel központi bankok egyike sem adott, és a magyar GDP 0,8 százalékát kitevő MNB-s vagyonjuttatás a jelentéshez mellékelt táblázat viszonyszámaival sem indokolható. Szerző: Csabai Károly	[ "Magyar Nemzeti Bank" ]	[]
Deutsch augusztus elején tett bejelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Cseh Katalin ügyében, európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt. Megkezdte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a vizsgálódást Cseh Katalin ügyében - közölte Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő. A politikus augusztus elején tett bejelentést az OLAF-nál Cseh Katalin ügyében, európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt. Deutsch Tamás azt írta: "Kiderült ugyanis, hogy egy Cseh Katalin vezette cég és a Cseh család cégének üzleti köre a hazai fejlesztési forrásokat és az uniós támogatásokat rendszerszintűen megcsapoló céghálózatként működött". Kiderült az is - tette hozzá -, hogy Cseh Katalin 2013 és 2018 között olyan céget vezetett, amely a magyarországi olimpia megszervezésére hivatkozva nyert EU-s pénzeket, és úgy vezette ezt a céget ebben az időszakban, "hogy mindeközben pártjával megfúrta a magyar olimpiát 2017-ben". Deutsch szerint az a technológia, amelynek kifejlesztésére a Cseh család cége jelentős uniós pénzt nyert, már korábban is létezett, sőt a család vállalkozásához kapcsolódó céghálózaté volt. Deutsch Tamás közölte: az OLAF levélben arról tájékoztatta, hogy megkezdte "a Cseh Katalin-ügy" vizsgálatának előkészítését, és ehhez további adatokat és információkat is kért "a korrupciógyanús ügyről". Az OLAF nyilvánvalóan illetékes az ügy kivizsgálásában, hiszen uniós intézmény tagja (jelen esetben az Európai Parlament képviselője) érintett az ügyben, és a Cseh Katalin által vezetett cég, illetve "a megalapozott gyanú szerint a céghez kapcsolódó vállalkozásokból álló céghálózat uniós források elnyerése érdekében játszott össze csalárd módon" - tudatta Deutsch Tamás. "Van abban valami megmosolyogtató, amikor a Fidesz emleget OLAF-vizsgálatot, már csak azért is, mert az elmúlt években pont a Fidesz volt az, aki mindent megtett, hogy ellehetetlenítse az uniós ellenőrzéseket" – fogalmazott korábban az ügyről a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében Cseh Katalin.	[ "Európai Csalás Elleni Hivatal" ]	[ "Európai Parlament" ]
Megtartotta alakuló küldöttgyűlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán Budapesten, a kamara vezetése változatlan, elnöke Győrffy Balázs (fideszes parlamenti képviselő), alelnökei Éder Tamás, ifjabb Hubai Imre, Kis Miklós és Zászlós Tibor lett a küldöttek döntése alapján, jelentette az MTI. Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban tartott ülésen. A miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel mint mondta: "vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk". A kormányfő szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége - hangsúlyozta. A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban azt mondta: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az "előkertje". A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson - mondta Orbán Viktor "Ha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk a magyaroktól az ország kormányzására, akkor önök számíthatnak ránk, és az önök szakmai programját közösen hajthatjuk végre" - mondta a küldötteknek a miniszterelnök. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a küldöttgyűlés személyi döntését kommentálva azt mondta "a győztes csapaton ne változtass" elv érvényesült. Így továbbra is az a célkitűzés, hogy a magyar agrárgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem erőforrásait kihasználva az eddiginél is versenyképesebb legyen mind a bel- mind a külföldi piacokon. Jakab István, az agrárkamarai választásokon győztes jelölő szervezet vezetőjeként kiemelte, a Magosz évtizedeken keresztül - szövetségeseivel együtt - a korszerű agrár- és élelmiszergazdaság, az élhető vidéki élet feltételeinek megteremtéséért dolgozott, és ez beteljesült. A Fidesz és a Magosz közötti kapcsolat azonos értékrenden alapuló erős szövetség - mondta a Magosz elnöke. Győrffy Balázs az MTI-nek elmondta: a kamarai tagság képviselőinek azon döntése, hogy a korábbi vezetés kapott újra bizalmat, alapot ad arra, hogy a megkezdett konstruktív munka folytatódjon. Ezt a kormány kész támogatni, amit Orbán Viktor miniszterelnök is jelzett a küldöttgyűlés résztvevői előtt - mutatott rá a NAK elnöke. Jelzés értékűnek minősítette azt, hogy a gyűlésen a miniszterelnök mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor, a földművelésügyi tárca vezetője is jelen volt. Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlése alakuló ülésén az Országház Felsőházi üléstermében 2017. december 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI	[ "Nemzeti Agrárgazdasági Kamara", "Fidesz" ]	[ "Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége" ]
Díjmentessé válnak a közműcsatlakozások a lakosságnak és a kisvállalkozásoknak 2017. július 1-jétől – ezzel büszkélkedett a kormány körülbelül egy éve. A víziközmű szolgáltatók már akkor arra figyelmeztettek, hogy nem lesz itt nagy spórolás. Most az is kiderült, miért mondták. Ingyenessé válnak a közműcsatlakozások július 1-jétől a családoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), és ennek a körnek mérsékli vagy teljesen díjmentessé teszi a kormány a kapcsolódó eljárási díjakat, miközben csökkennek az ügyintézési határidők is – jelentette be Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára még 2017. június 30-án. Azt is mondta az MTI szerint, hogy díjmentessé válik a legfeljebb óránként 4 köbméter és a legfeljebb 32 amper névleges teljesítményű fogyasztásmérők beszerelése, valamint a 32 milliméter átmérőjű ivóvíz-vezeték és a 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. Most foglalkozzunk az utóbbival, a víz- és csatornabekötéssel. A kormánysiker után egy nappal a víziközmű szolgáltatók jelezték, “a csatlakozás kivitelezése és a bekötő vezeték kiépítése, továbbá a vízmérőn kívüli szerelvények beszerelése nem szerepel a térítésmentes szolgáltatások között, így azok díját továbbra is meg kell fizetni a szolgáltatók részére." Innentől jöjjön a saját tapasztalat egy Csongrád megyei településről. Aki csatornát és ivó vizet szeretne a telkére az Alföldvíz Zrt. – állami cég – szolgáltatási területén, annak először is terveztetnie kell. Azt is írják, hogy bárkivel terveztethetünk, akinek a neve szerepel a Magyar Mérnöki Kamara honlapján. Az Alföldvíz a telefonos ügyfélszolgálaton 3 tervezőt ajánlott, tőlük kértem ajánlatot. Az én esetemben csak a terv pontosan 150 ezer forintba került. Ha elfogadta a tervet a szolgáltató, akkor jön az ajánlat. Az ivóvíz gerincvezeték 6,77 méterre van a bekötési ponttól, a csatorna pedig 9,88 méterre. Az Alföldvíz Zrt. ajánlata a következő: a szennyvíz bekötéséhez az ún. alépítményi munka, vagyis munkaárok készítése visszatemetéssel a rekordmagas, 27 százalékos áfával 116 472 forint. A cső fektetése és bekötése 295 974 forint. Vagyis a csatornabekötés 412 445 forint, minden métere tervezés nélkül több mint 41 ezer forintba kerül. Az ivóvíznél három lehetőséget adtak: ha mi ásunk – ezt választottuk – akkor mindössze 63 564 forint a bekötés. Ha ők ásnának, 218 567 forint. A harmadik, hogy mi szerelünk, de ezt senki sem vállalja. Az ásás őszerintük 155 033 forint. Ez csak azért izgalmas, mert mint írtam, a vízcső 3 méterrel közelebb van, mint a szennyvíz, az alépítmény munka viszont közel 35 százalékkal drágább. Hiába kérdeztem az Alföldvíz Zrt.-t, ők sem tudtak rá magyarázatot. Így az ivóvíz-bekötés métereként 32 ezer forint. Ha összeadjuk, messze leszünk bármiféle ingyenességtől. Egy víz- és csatornabekötés 2018-ban tervezéssel együtt 781 ezer forintba kerül. Ebben nincs benne az akna, persze ez is pénzbe kerül. Hogy ez mennyiben hasonlít az egykori államtitkár – idézem “ingyenessé válnak a közműcsatlakozások július 1-jétől a családoknak" – tavalyi mondatára azt, mindenki maga döntse el. Hogy teljes legyen a kép, az Alföldvíz Zrt. az ajánlatában is kiemelte, hogy amit a kormány újdonságként, térítésmentesnek kommunikált, az – a saját levelüket idézve – “mivel Társaságunk árjegyzéke alapján a felsorolt tételek nagy része már eddig is térítésmentes volt, ezért a bekötések költségei a jövőben jelentős mértékben nem változnak." Vagyis nincs ingyen ebéd, de még csak spórolás sem nagyon. Vagy önnek olcsóbban jött ki? Írja meg nekem! [sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"]	[ "Alföldvíz Zrt." ]	[ "Magyar Mérnöki Kamara" ]
Továbbra sem látszik a vége a Nagymező utca kálváriájának. Az önkormányzat hivatalosan visszavette a területet a Murus Zrt-től, ideigelenesen helyre is állították, de addig biztosan nem lesz járható az utca, amíg a mélygarázzsal kapcsolatos jogvita zajlik. Épüljön-e mélygarázs a Nagymező utcába, vagy sem? - ez a kérdés már több mint egy éve, választ csak a hatósági eljárások végén lehet mondani, hiába maradt egyedül elképzeléseivel a Murus Zrt. A cégnek április elejéig vissza kellett adnia ideigelenesen helyreállítva a Nagymező utcát, de erre a társaság nem volt hajlandó, némi huza-vona után levonult ugyan a cég, de nem bontották el a palánkokat, nem tömködték be a lukakat. Fajárda 35 millióért Az önkormányzat így saját költségén több tízmillió forintért épített a járda helyén fából ideiglenes járdát, az utcában azonban továbbra sem lehet parkolni, nem lehet rajta áthajtani, igaz egy ideje már nem csak a trolikat, hanem a taxikat is beengedik. Az önkormányzat közlése szerint 35 milliót költöttek az ideiglenes helyreállításra, összehasonlításképp ennyi pénzből ötven méter autópálya építhető, felüljáró és pihenőhelyek nélkül. Szilágyi Erika, a Terézváros sajtóreferense szerint mindez egészen addig így marad, amíg jogerősen le nem zárul a cég és az önkormányzat közötti jogvita, vagyis akár évekig is eltarthat, míg újra közlekedni lehet civilként a Nagymező utcában. A Murus első építési engedélyét ugyanis visszavonták, ezért a társaság új engedélyért folyamodott, amely most elbírálás alatt áll, de természetesen ha megadják ismét meg lehet azt támadni. A sajtóreferens szerint azért nem lehet átautózni és parkolni az utcán, mert a főváros szakhatósági engedélyt adott ki a beruházás megvalósítására. Csak akkor engedhetnék rá a forgalmat a Nagymező utcára, ha ezt az engedélyt a főváros visszavonná. Sorompóemelgetés közbeszerzés nélkül Csakhogy Terézváros ezt nem kéri, mert az illetékesek szerint a Nagymező utca útburkolata már most is elhasználódott és komolyabb forgalmat nem bírna ki. Az önkormányzati tájékoztatás szerint egy ideje a behajtást akadályozó sorompókat is közpénzből emelgetik: egy cég kapott megbízást az utca őrzésére. Az önkormányzat sajtófőnöke közölte, a Ju-Sec kft. feladata az sorompók emelgetése, illetve a terület őrzése, a társaság közbeszerzés nélkül, havi 1 millió 850 ezer forint plusz áfáért végzi el ezt a feladatot, ami brutóbban 2,27 millió forint. Szilágyi Erika szerint ez a közbeszerzési értékhatár alatti tétel, s úgy esett e társaságra a választás, hogy Murus színrelépése óta ők őrzik az építési területet, kapcsolatban állnak már a lakossággal, így nem látták indokoltnak, hogy másra bízzák a feladatot.	[ "Ju-Sec kft." ]	[ "Murus Zrt.", "Murus Zrt-től" ]
Egy kicsit túltolta az oldjuk-meg-okosba vonalat, vagy egyszerűen csak pechje volt Szűcs Gábornak, a tiszafüredi városi cég ügyvezetőjének, hogy nem jött össze ez a téligumi-akció: nemcsak, hogy vissza kellett fizetnie a saját autójára a város pénzén felrakatott téligumik árát, de végül az állását is elvesztette. Öröm az ürömben, hogy a város vezetői közös megegyezéssel bocsájtották útjára. Az egész ügylet centírozással, szereléssel nem volt több mint 70 ezer forint – ennyiről nyújtott be számlát, majd ennyit vett föl Szűcs Gábor, a tiszafüredi Tisza-Tó 2005 Nonprofit Kft. ügyvezetője. Nem nagy sztori, és talán ki sem derült volna, ha nincs valahol az ügymenetben egy szemtanú, aki úgy gondolta, azért az egy kicsit sok, hogy még a téligumit is a várossal fizetteti ki Szűcs ügyvezető. Szűcs viszonylag új szereplő a tiszafüredi elitben, alig több mint egy éve kapott 2019-ig szóló megbízást a város nonprofit kft-jének vezetésére, a munkáért havi 470 ezer forint javadalmazás járt. A város közterületeit gondozó cég működése évente nagyjából 200 millióba kerül Tiszafüred lakosainak, de tavaly év közben mintegy 20 millióval kellett befoltoznia a cég büdzséjén keletkezett lyukat. Tiszafüreden sem hallgatnak kevésbé a népek, mint máshol, itt mégis akadt valaki, aki úgy gondolta, megkeresi a téligumis sztorival az általa választott önkormányzat egyik tagját. Másnap aztán Spisák György független képviselő, a város korábbi jegyzője személyesen tájékoztatta az ügyről a jegyzőt, aki azonnal hívatta is Szűcsöt, és az időközben véletlenül oda keveredett Újvári Imre polgármester jelenlétében számoltatta be az ügyről. A cégvezető elismerte a téligumi-akciót – Spisák képviselő úgy gondolta, a további lépések már nem őrá tartoznak: magára hagyta a város vezetőit Szűccsel. Aztán két napig nem történt semmi, noha ekkorra az egész város a cégvezető botrányáról beszélt. Spisák ismét megkereste a polgármestert, és a tudomására hozta, hogy amennyiben nem intézkedik a cégvezető által elkövetett visszaélés ügyében, bűnpártolást követ el. Újvári polgármester – Szűcs az ő javaslatára és kinevezése nyomán lett a városi cég vezetője – ekkor azt ígérte, azonnali hatállyal felmond a cégvezetőnek. Másnapra azonban kicsit változtak a dolgok: Szűcs munkaviszonyát, mintha mi sem történt volna, közös megegyezéssel szüntették meg. Még ugyanezen a drámai napon Szűcs nyílt levelet ír, melyben levezeti, hogy a város úgy általában is jól járt vele, de a téligumi-vásárlással meg egyenesen remek üzletet csinált. Tiszafüreden, ebben a hóval vert alföldi városban, ebben a magyar Lillehammerben ugyanis évek óta hóügyeletet (!) tartanak fenn. Egészen tavalyig minden évben négy-öt hónapon keresztül három fő, fejenként havi nettó 80 ezer forintért végezte az "őrjáratot, menetirányítást és az időjárás előrejelzések nyomon követését" – jelentsen bármit is ez utóbbi. Ennek a közpénzpazarlásnak vetett véget – levele szerint – a cégvezető azzal, hogy az idei télre egymaga és társadalmi munkában vállalta a hóügyelet embert, gépet próbára tevő feladatát. Hogy ennek mi köze a téligumihoz? Hát úgy gondolta, hogy az jár neki, mivel a munkaszerződése szerint amúgy is kap költségtérítést a saját gépkocsi használata után. Kicsit aláássa a magyarázkodás igazságértékét, hogy a számlára Szűcs nem a saját autója, hanem a képen látható traktorutánfutó (!) rendszámát íratta. Volt, ahogy volt az egész buta félreértés, Szűcs a levél szerint időközben visszafizette a téligumi árát, és kész fátylat borítani a történtekre: "(...) a körülményektől függetlenül szaktudásommal, tapasztalataimmal továbbra is szívesen segítem városunkat." Spisák képviselő viszont két dolgot továbbra sem értett: miért nem tett feljelentést a polgármester, és hogy az eset nyomán miért nem világíttatja át azonnal a városi cég gazdálkodását – hiszen a volt cégvezető alulfejlett érzékenysége a köz- és a magánvagyon megkülönböztetésére erősen indokolná azt. A feljelentés néhány nappal később aztán megtörtént – ezzel együtt feltehetőleg többet nemigen hallunk Szűcs úrról. Legalább egy tanuláság viszont biztosan maradt utána: a tiszafüredi mikrotörténet ugyanis a maga kisszerűségével rávilágít a korrupt rezsimek immanens sérülékenységére. Limitált ugyanis, hogy a rendszer legnagyobb cápái meddig mondhatják a néha bebukó kisebb ragadozóknak, hogy hát félreértettétek: az, hogy Lázár János az öt éjszaka alatt eltapsolt 2 millió befizetésével mentesült minden jogkövetkezmény alól, nem jelenti feltétlenül azt, hogy te büntetlenül vehetsz magadnak téligumit a város pénzén. Becker András	[ "Tisza-Tó 2005 Nonprofit Kft." ]	[]
Lázár János máris letette a fegyvert, pedig két hónapon át fűrészelhetné az OLAF-jelentést - A kormány vajon érdemben nekimegy az M4-es metrót építő nagy cégeknek? – Kárment vagy csak kampányol? - Az Orbán-kabinet majdnem 200 milliárd forintot kifizetett a "tolvajoknak", és nem jött rá, hogy baj van Hatvan napja van a magyar kormánynak arra, hogy reagáljon az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésére. Az M4-projekt visszásságait taglaló dokumentum végleges változatát márciusban postázza az OLAF. Ám ha Lázár János szavahihető kormánytag, akkor már meg is született a válasz. A Miniszterelnökség vezetője ugyanis újfent kifejtette, hogy abból a 452 milliárd forintból, amiért a 4-es metrót építették fel, 272 milliárd forintot használtak fel szabálytalanul, 167 milliárd forint esetében pedig több bűncselekmény valószínűsíthető. Azaz az OLAF jelentése szerint jogszerűen követelhető vissza 59 milliárd forint, ami uniós forrásból származik. És Lázárnak szemernyi kétsége sincs, hogy miután a kabinet kézhez vette a végleges jelentést, büntetőfeljelentéseket tesz. Amennyiben igaz az, ami az OLAF-jelentésben áll, és helytálló a dokumentum állításainak kormányzati interpretációja, akkor a felelősségre vonás elkerülhetetlen. Azonban a Lázár által felsorolt számokat akkor lehet értelmezni, ha a kabinet mögé teszi a részleteket is. Például itt van az OLAF-jelentésben "ellopottként" – a szó elsődleges jelentése szerint elvett és zsebre tett – jelzett 167 milliárd forint. Amennyiben igaz az (és ezt eddig senki nem vitatta), hogy az M4 teljes költségének 35 százalékát fizették ki 2010-ig, 65 százaléka pedig a kormányváltás utánra maradt, akkor joggal merül fel a kérdés, melyik tételből sikerült ekkora összeget meglovasítani? Kizárólag a szocialista kormányok alatt átutalt összegből nehezen, hiszen az kevesebb, mint az inkriminált 167 milliárd. Következésképp 2010 és 2014 között is kellett valamit lopni. Jóhiszemű értelmezés szerint az történt, hogy az Orbán-kormány az előző ciklusban kötött szerződések alapján fizetett, mint a katonatiszt, és nem vette észre, hogy nem jogszerűen jár a pénz a különböző cégeknek. Évek óta tudták Szkeptikus vélemények szerint azonban érdemes egy kicsit számolni. Mert a kormány két hónapig ült az OLAF-jelentésen, mielőtt publikálta mintegy két hete – sokak számára ez a kulcskérdés a 4-es metró építéseinek visszásságait taglaló dokumentum kapcsán. Ám helytállóbb azt kérdezni: mit csinált a kabinet mintegy hat éven át, noha birtokában volt az OLAF-jelentésben foglalt információk elsöprő többségének? Ugyanis az Európai Csalás Elleni Hivatal aktája majdnem hű lenyomata annak a jelentésnek, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített 2010-ben. Azt pedig a kormány is kimondta, hogy az OLAF az ÁSZ-papírok alapján kezdett mozgolódni 2012 elején. Következésképp helyes kármentő intézkedésnek tűnik, hogy a kormány befagyasztotta azt a 20 milliárd forintot, amit idén kellene kicsengetnie a fővárosnak az M4-projektben részt vevő cégeknek. (Eddig a 4-es metró teljes költségéből mintegy 380 milliárd forintot tudott le a kormány és Budapest, a fennmaradó összeget körülbelül 2020-ig kell rendezni.) Csakhogy a kabinet akár 2011-ben elkezdhetett volna kármenteni. Ám nem tette. Sőt: mint emlékezetes, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Tarlós István főpolgármester vállvetve lobbizott, hogy az Alstom-kocsiknak zöld jelzést adjon a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a szervezetnek ugyanis erős kétségei voltak a szerelvények fékrendszerével kapcsolatban). És ez az az Alstom, amelyik mintegy 22 milliárd forintért szállított metrót, és amelyik körül 2 milliárd forint kenőpénz kifizetésének gyanúja kavarog, így az OLAF mind a 22 milliárd forintot visszakérné. A kormányt nem zavarta Iparági szakértők szerint a kormány azért nem lendült évekkel korábban akcióba, mert igaza volt az ÁSZ-nak, amikor jelentésében azt írta: nemzetközi összehasonlítás alapján a beruházás műszaki tartalmával együtt reálisnak tekinthető; drágító költségtényezőket okozó műszaki tartalom jellemzi a beruházását. Magyarán az egyértelmű, hogy az eredeti tervekhez képest jóval többe került a metró, de a pénzt beépítették az alagútba, az állomásba, a szerelvényekbe – legalábbis elvben. Azt ugyanis senki nem tudja, hogy a különböző cégek mennyivel árazták túl a kivitelezést. Ám az ÁSZ-jelentés fényében valósnak tűnik az az állítás, hogy a többletköltségek zöme a projektben részt vevő multiknál landolt (tisztesen árazott vagy erősen túlfizetett termék/szolgáltatás ellenértékeként). Éppen ezért a kormány valós szándékait (értsd: kampányügyet akar fújni, vagy a valódi felelősöktől vissza akarja szerezni a pénzt) az mutatja, mihez is kezd azokkal a multikkal, amik évek óta tagjai állami beruházásokon nyertes konzorciumoknak, és amelyek gyakorlatilag lefedik a teljes magyar építőipart. Ha jogi procedúra során megpróbálja visszaszerezni tőlük az elcsalt/ellopott/szabálytalanul felhasznált pénzt, akkor elmondható, hogy a kabinet érdemben próbál kármenteni. Az persze nem mellékes, hogy az utóbbi hét évben e cégekhez ömlött a pénz, holott többet közülük már 2008- ban kartellezésen kaptak, de ez semelyik kormányt nem zavarta. Ha azonban a kormány nem bolygatja a multik ügyeit, akkor aktuálpolitikai ügyként kezeli az M4-botrányt, és 2018 választásokra készülve épít negatív kampányt az enyveskezű baloldalról. Az ügyészség vette át a rendőrségtől az M4 ügyében 2011 óta folytatott nyomozást. Emlékeztetőül: korábban maga az ügyészség mondta, hogy az eljárásnak nincs közszereplő érintettje. Most annyit tudni, hogy az ügyészségnek már három gyanúsítottja is van – őket még az OLAF-jelentés lezárása előtt gyanúsították meg. Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!	[ "Alstom" ]	[ "Állami Számvevőszék", "Nemzeti Közlekedési Hatóság", "Európai Csalás Elleni Hivatal" ]
700 milliót megtarthatnak a BKV-vezérek BUDAPEST - Hiába indult el munkaügyi perek sokasága, számos egykori BKV-s nagykutya biztosan megtarthatja a végkielégítésből szerzett tízmillióit. A közlekedési cég "csak" 100 millió körüli összeget követel vissza egykori munkatársaitól, pedig Kocsis István vezérigazgató szeptember 30-án azt nyilatkozta, hogy a trükkös szerződések 822 millió forint kárt okoztak. Elévülés miatt tehetetlenek a cég jogászai Szalainéról nincs hír 100 millió a tét Szalainé Szilágyi Eleonóra egyedül közel 100 milliót utalt ki magának, Regőczi Miklós kommunikációs főnök 40 milliót kapott, Bosnyák Gyula stratégiai igazgató 39 milliót, és a sort hosszan folytathatnánk. Kocsis szerint 48 kiﬁzetés volt előnytelen a BKV-nak, eljárás azonban csak 31 eset miatt indult. A BKV nem árulta el, hogy kik azok, akiktől visszakérik a pénzt. "Azért nem kerül minden eset bíróságra, mert közülük néhány elévült, másoknál pedig - noha egyértelmű, hogy a BKV veszteséget könyvelhetett el - a cég jogászai e megállapítások jogszerűtlenségét nem tudták alátámasztani, tehát ezek megtámadása nem állna meg a bíróságon" - válaszolta a közlekedési vállalat sajtóosztálya a Vasárnapi Blikk érdeklődésére. Hozzátették: először a munkaügyi pert kell megnyerniük, a milliókat csak ezután, polgári perben követelhetik vissza. A fennmaradó több mint 700 millió forintnak a BKV búcsút int, azok valamelyik vezető vagyonát gyarapítják - jogszerűen. K. Sz.	[ "BKV" ]	[ "Vasárnapi Blikk" ]
Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék. Február 22-ig adott póthatáridőt az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az OBT által létrehozott eseti vizsgálóbizottság jelentéséhez. Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke "érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket" – olvasható az OBT saját honlapján, az orszagosbiroitanacs.hu -n. Az OBT eseti vizsgálóbizottságának jelentése szerint "Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget". Emiatt a jelentés szerint "közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét". A jelentés – mely szintén letölthető az OBT honlapjáról – kifogásolja azt is, hogy "Handó Tünde már több mint fél éve »nem létezőnek« tekinti az őt felügyelő bírói testületet, és saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja, szembehelyezkedett az Alaptörvényben megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvének jogalkotói szándékával." Mint ismert, az OBT, melynek Alaptörvényben rögzített feladata az OBH-elnök tevékenységének ellenőrzése, már 2018 májusában kifogásolta Handó Tündének a bírósági álláspályázatok elbírálása során folytatott szabálytalan gyakorlatát, valamint a pályázat-elbírálás átláthatóságának hiányát. Válaszul az OBH-elnök az őt felügyelni hivatott bírói tanácsot illegitimnek nevezte. Az OBT májusi kifogásait is egy eseti vizsgálóbizottsági jelentés alapján tette meg, amely Handó korábbi – 2018 előtti – vezetői gyakorlatát vizsgálta. A mostani bizottsági jelentés, amit a közlemény utóvizsgálati jelentésnek nevez, épp azzal a céllal készült, hogy ellenőrizzék, tavaly május és december 31. között az OBH-elnök változtatott e korábbi – az OBT által már bírált – gyakorlatán. Ám "az OBH elnökének az egyes bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát és az OBT irányában fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgáló bizottság" ma elfogadott jelentése úgy találta, hogy az OBH-elnök az elmúlt egy évben sem tett eleget egyes kötelezettségeinek. Handó egyébként a mai OBT ülésen sem jelent meg, ahogy ez május óta megszokott. Azonban, mint a közleményből kiderül, írásban jelezte, hogy érdemi észrevételeket kíván tenni a vizsgálati jelentéshez. Az OBT erre adott 2019. február 22. napjáig adott póthatáridőt az OBH-elnöknek. Hogy az OBT milyen "szükséges intézkedéseket" tehet, az a bírói tanács előző jelentésének nyilvánosságra hozatalakor már kiderült. Az OBT májusban kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó "tisztségétől való megfosztását". A törvény szerint erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. Az eljárást a köztársasági elnök és az OBT is kezdeményezheti. A bírói tanács "tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza" ezt az Országgyűlésnél. A végső döntést is az Országgyűlés hozza meg, kétharmaddal. Vagyis az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, s arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.	[ "Országos Bírósági Hivatal" ]	[ "Országos Bírói Tanács" ]
Mostantól nem titkosak az egykori NBH-főigazgató és az olajszőkítési ügyek idejéből ismert, a Prisztás-gyilkosság miatt megvádolt Portik Tamás közötti beszélgetések felvételei. Laborc és Portik beszélgetéseit a titkosszolgálat rögzítette. A parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága szerint semmi nem indokolja, hogy titkosak legyenek ezek az anyagok. Nyilvánosak lesznek a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és a leszámolásos bűncselekmények megrendelésével gyanúsított egykori olajvállalkozó, Portik Tamás közötti beszélgetések lehallgatott hangfelvételei. Erről döntött kedden a parlament nemzetbiztonsági bizottsága - értesült az [origo]. A bizottság két MSZP-s tartózkodás mellett egyhangúlag szavazta meg a titkosítás feloldását a hangfelvételek ügyében. Sőt azt is megszavazták, hogy a Portik-Laborc üggyel kapcsolatos nemzetbiztonsági bizottsági jegyzőkönyvek is nyilvánosak legyenek. A bizottság ugyanis már nem először foglalkozott a témával - többek között Laborc Sándort is behívta meghallgatásra korábban -, de ezt mindig zárt ülésen tette. Most ezek titkosítását is feloldották. A hangfelvételek és a jegyzőkönyvek titokgazdája az Alkotmányvédelmi Hatóság (AVH), itt intézik majd az iratok anonimizálását, majd kiadását - mondta az [origo]-nak a Nemzetbiztonsági Bizottság egyik tagja, Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő. A hangfelvételekkel kapcsolatos bizottsági döntés előzménye, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szakértői bizottságot kért fel, hogy vizsgálja meg, a nemzetbiztonsági és egyéb szempontokat (például a személyiségi jogok esetleges sérülését) is figyelembe véve mi hozható nyilvánosságra a felvételekből. A Gálszécsy András volt titokminiszter vezette szakértői bizottság arra jutott, hogy nincs ok ezeknek a titkosítására. A végső döntést ezután utalták a parlament nemzetbiztonsági bizottságához. A Portik-Laborc ügyben egyébként külön vizsgálóbizottság megalakulását javasolta Mile Lajos LMP-s képviselő, de ennek megalakulása egyelőre csúszik. A Magyar Nemzet tavaly november végén írt arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója és a leszámolásos bűncselekmények megrendelésével gyanúsított olajvállalkozó 2007-ben és 2008-ban legalább két alkalommal egyeztetett egy budai nyilvános helyen. A lap információi szerint a megbeszéléseken, amelyeken hangfelvétel is készült, Laborcon és Portikon kívül még ketten vettek részt. Prisztás-gyilkosság, Aranykéz utca Portik Tamás egy időben a legkeresettebbnek számított a körözött magyarok listáján. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. Az NNI tavaly júliusban vette őrizetbe, és azzal gyanúsította meg, hogy felbujtóként közre működött Prisztás József vállalkozó 1996-os kivégzésében, valamint az 1998-as Aranykéz utcai robbantásos merényletben. Portikot Seres Zoltán vállalkozó 1999-ben történt meggyilkolása ügyében is felbujtóként hallgatták ki. Portik ellen végül idén március elején nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt. A tényállás szerint Portik 1994 és 2000 között F. Attilával és D. Gáborral együtt az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. A vád szerint Portik 1996-ban három ingatlan birtoklása miatt elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet szintén meghatározó alakjával Prisztás Józseffel, ezért annak érdekében, hogy végleg leszámoljon ellenlábasával, elhatározta, hogy megöleti. Portik Tamás a cselekmény előkészítésébe és végrehajtásába bevonta testőrét, H. Istvánt és ismerősét F. Ferencet, akinek a feladata volt, hogy a bűntársaival történt előzetes egyeztetésnek megfelelően Prisztás Józsefet 1996. november 1-én a budapesti Ladik utcába (III. kerület) csalja, magának az emberölésnek a végrehajtásával pedig testőrét bízta meg. F. Ferenc 11 óra körüli időben Prisztás Józseffel együtt meg is jelent a helyszínen, ahol már várta H. István, aki fejbe lőtte az épp gépkocsijába beszállni készülő Prisztást, aki perceken belül a helyszínen életét veszítette. A Portik-ügyről szóló cikkeinket itt olvashatja el.	[ "Energol Rt.", "Nemzetbiztonsági Hivatal" ]	[ "Fővárosi Főügyészség", "Alkotmányvédelmi Hatóság", "Nemzetbiztonsági Bizottsága", "Magyar Nemzet", "Nemzetbiztonsági Bizottság" ]
Elfogták Portik Tamást Budapest - Lakásán fogták el a Terrorelhárítási Központ kommandósai Portik Tamást, a 90-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét, az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatóját. Értesüléseink szerint a férfit az 1998-as Aranykéz utcai robbantásos merénylet lehetséges felbujtójaként vették őrizetbe. Portikkal együtt még négy másik férfi kezén csattant a bilincs. – Az elfogások az 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben történtek – a rendőrség közleményében egyelőre ennyit árult el a részletekről, valamint azt, hogy emberölés miatt folyik eljárás az öt férfival szemben. A Terrorelhárítási Központ (TEK) nyomozói vezetőszáron kísérik Portik Tamást, az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét Rendőrségi forrásaink szerint az 1998-ban meggyilkolt Fenyő János médiavállalkozó ügyének kapcsán kerültek elő olyan adatok, melyek alapján elfogták Portikot. A gyanú szerint a férfinak érdekében állhatott a másik olajos vállalkozó, az olajmaffia ügyében akkoriban koronatanúnak számító Boros Tamás felrobbantása. A négy és fél kilós bomba 1998. július 2-án éppen akkor robbant egy Polski Fiatba rejtve, amikor Boros kiszállt Mercedeséből az Aranykéz utcában. Boroson kívül három járókelő is meghalt. Portik Tamás 1997-ben szökött el Magyarországról, akkor elfogatóparancsot adtak ki ellene. 2003-ig bujkált, ekkor törölték a körözést, miután az ügy elévült. Ezután a férfi hazaköltözött, és egészen mostanáig nem hozták összefüggésbe bűnügyekkel. VB-információ	[ "Energol Rt." ]	[ "Terrorelhárítási Központ" ]
Az alábbi információ lazán kapcsolódik az "offshore-lovag volt-e Seszták Miklós?" témakörhöz. Csak azért írom, hogy ne mások írják. A szintén KDNP-s Aradszki Andrásról van szó... Aradszki András Ahogy az előbbi beharangozóból már kicsenghetett, bőven van gondom Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter eddigi védekezésével – már ami az offshore-vádakat illeti. Van azonban még egy adalék, amely szándékosan nem szerepel a csütörtöki Heti Válasz Seszták-átvilágításában. Ez a következő: Cégbírósági dokumentumok igazolják, hogy nemcsak a miniszter, hanem a fejlesztési tárca energiaügyi államtitkáraként jegyzett Aradszki András lánya is eljárt annak az offshore-ozó vállalkozói körnek az érdekében, amely eddig leginkább a BestByte műszaki áruházlánccal és az Oxygen wellnessközpontokkal vétette észre magát. Hogy miért nem írtam bele ezt a tényt a Heti Válasz-cikkbe? Azért, mert utánajártam, és Aradszki Dea (ő a leány) neve csak azért kerülhetett a fenti üzleti csoport cégirataira, mert Seszták kisvárdai irodájában volt ügyvédjelölt. Azaz vétlen közreműködőről van szó, akinek néhány aláírás erejéig tennie kellett a dolgát. Hogy akkor miért kell most itt, a Válasz.hu-n mégis megénekelni ezt az amúgy nem túl fontos információt? Mert mások úgyis megírnák. Szinte "leugrik" az Aradszki Dea név a cégdokumentumokról. És persze lehetne úgyis tálalni a sztorit, hogy "bizonyítékok vannak arra, hogy a teljes minisztériumi felsővezetés és a KDNP is részese a Seszták-környéki offshore-üzelmeknek". Nyilván akad olyan kolléga, aki erre fűzte volna föl a gondolatait – amikor a hét elején a cégbíróságon jártam, rajtam kívül még hárman nézegették a Seszták-aktákat, úgyhogy értő szemekből nincs hiány. KDNP-ügy tehát nincs, továbbra is csak Seszták-ügy van. Az viszont van.	[ "KDNP", "BestByte", "Oxygen" ]	[ "Aradszki Dea" ]
Nem tanúként, hanem gyanúsítottként hallgatták ki Komáromi Lajost, a Tatai Honvéd Atlétikai Club elnökét az edzőtábor igazgatója, Orbán István ellen folyó rendőrségi vizsgálat kapcsán. Komáromi Lajos Komáromi Lajos elmondta, hogy valóban meggyanúsították csalással és okirat-hamisítással egy 2006-os sátras rendezvény kapcsán, amit egy gazdasági társaság szervezett az edzőtáborban. Ezzel a programmal úgy került kapcsolatba a városi egyesület, hogy az olimpikonok felkészülését szolgáló intézmény egy sátrat bérelt tőlük. Ennek részleteit vizsgálják most. Komáromi Lajos úgy fogalmazott: nem lesz nehéz dolguk a nyomozóknak, mert minden írásbeli dokumentum megvan, azok bármikor megtekinthetők. Kérdés nélkül is megemlítette, hogy a történtekről – beidézése után – tájékoztatta Tata polgármesterét, továbbá a sportegyesület ügyvezetőségének tagjait, akik nem vonták meg tőle a bizalmukat, mert ami történt, azzal nem okoztak kárt a THAC-nak.	[ "Tatai Honvéd Atlétikai Club" ]	[]
A Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az egyetlen Magyarországon fellelhető Tiziano-festményt, a Mária gyermekével és Szent Pállal címűt, melyért a Matolcsy György vezette jegybank 4,5 milliárd forintot fizetett. Az MNB a 2014 januárjában elindított műkincs-visszavásárlási Értéktár Programja keretében vásárolta meg a Tiziano-festményt. A program célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása, írja a hírről beszámoló Portfolio.hu. A programban egy 30 milliárd forintos keret áll erre rendelkezésre. Az eddigi legértékesebb darab a most megvásárolt festmény. Itt a mű, vágás nélkül:	[ "Magyar Nemzeti Bank" ]	[]
2009. június 8., hétfő 16:47 Túladott magyarországi cégén Simor András jegybankelnök, ciprusi vállalkozása pedig egy vagyonkezelő nevén szerepel, a titokzatos limassoli Trevisol Management Ltd. lehet a kulcsa annak is, hová tűnt több mint 800 millió forint a bankár vagyonnyilatkozatából.A HVG írása szerint a Trevisol 1999-ben "igazi" offshore cégként jött létre, kihasználva az akkori 4,25 százalakos adókulcsot. Ciprus csatlakozása után az offshore cégek - köztük a Trevisol is - új besorolást kaptak, "international business company" formábanműködhetnek tovább.Felidézik, hogy a Fidesz indirekt módon feljelentéssel fenyegette meg Simor András jegybankelnököt, amikor Szíjjártó Péter, a párt kabinetirodájának vezetője kijelentette, nem pártja, hanem az illetékes hatóságok feladata eldönteni, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke követett-e el törvénysértést Cipruson bejegyzett cége működtetésével. Mindezt azok után, hogy Orbán Viktor pártelnök a múlt héten kifakadt: torkig van vele, hogy Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter offshore cégekbe menti a vagyonát az adózás elől.Az MNB elnöke levélben válaszolt Orbánnak, s e szerint a tulajdonában lévő Trevisol Management Ltd. az EU egyik tagállamában bejegyzett, a helyi jogszabályok szerint adózó vállalkozás.Mégis ciprusi cégében landolt a jegybankelnök megtakarítása, aki azt követően adott ki az MNB útján közleményt, hogy a Fidesz vagyonnyilatkozati eljárást helyezett kilátásba.Fény derült arra, hogy hová tűnt Simor András jegybankelnök 800 millió forintja. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint "a Simor András által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben benyújtott vagyonbevallások közötti számszaki különbözet túlnyomó része abból adódik, hogy Simor András korábbi, külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100%-os tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd. társaságba helyezte át."Az MNB a Népszabadságnak azt a tájékoztatást adta, hogy az elnök mindent, aminek a közlését a törvény előírja, nyilvánosságra hozott vagyonával kapcsolatban. Ezen túlmenően "vagyonával, annak felhasználásával kapcsolatban további tájékoztatási kötelezettségnem terheli". Az MNB a Magyar Nemzettel azt közölte, hogy Simor András eddig három alkalommal vallotta be vagyonát, s minden esetben a törvényi előírások szerint tette ezt.A lap megjegyzi: mindez azt jelenti, hogy Simor Andrásnak nem kell közölnie, és nem is közli, mi lett a közel 900 milliójával.Nem szegényedett el egyik évről a másikra a Magyar Nemzeti Bank elnöke, csak Ciprusra vándorolt a vagyonnyilatkozataiból hiányzó több százmillió forint. A Magyar Nemzet és a Heti Világgazdaság cikke után a jegybank sajtóosztálya elismerte, hogy a korábban 2000 milliárd forintos megszorításokat sürgető Simor András a külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait nem a magyarországi, hanem a kedvezőbb adózású ciprusi cégében helyezte el. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke korábban többször kritizálta a kialakult helyzetet.A magyarázkodó közleményt azután adták ki, hogy a Magyar Nemzet és a Heti Világgazdaság összehasonlította a jegybankelnök különböző vagyonnyilatkozatait, és megállapította, hogy 2006 és 2007 között 800 millió forintnak nyoma veszett. 2006-ban Simor András - a Deloitte vezéreként - 923 milliós megtakarítással rendelkezett, ami 2007-re 67 millióra, 2008-ra pedig 80 millióra apadt. A több mint 800 millió forint mozgását Simor András nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban, amire egyébként a törvény szerint nem is lett volna köteles.Az MNB közölte, hogy a Simor András által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben benyújtott vagyonbevallások közötti számszaki különbözet túlnyomó része abból adódik, hogy Simor András korábbi, külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100 százalékos tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd. társaságba helyezte át - áll a közleményben, amelyet az MNB Sajtóosztálya juttatott el az MTI-nek. Simor az MNB elnökeként, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján, eddig három alkalommal tett vagyonnyilatkozatot.A jegybank közleménye arról nem szól, hogy a 20 százalékos kamatadó bevezetésének volt-e szerepe a megtakarítások Ciprusra vitelében. A közterhet 2006 szeptemberétől vezette be a Gyurcsány-kormány, a befektetési jegyeket ezért augusztus 31-ig érdemes volt visszaváltani. A jegybanki közlemény arra sem tér ki, hogy a százmilliós megtakarításokat melyik országban kezelte a külföldi vagyonkezelő.	[ "Trevisol Management Services Ltd." ]	[ "Magyar Nemzet", "MNB Sajtóosztály", "Trevisol Management Ltd.", "Magyar Nemzeti Bank", "Heti Világgazdaság" ]
Balásy Gyula cégei korábban a kormánynak és az MNB-nek is dolgoztak. 1,34 milliárd forintért reklámozhatják a Magyar Fejlesztési Bank termékeit a kormányközeli Balásy Gyula cégei. A New Land Media és a Lounge Design Kft. a Közbeszerzési Értesítő szerint ennyi pénzért megtervezik a termékek kampányát, illetve közvélemény- és piackutatásokat, plakátokat, szórólapokat és reklámokat is készítenek majd. hirdetés Balásy Gyula cégei nem ismeretlenek az állami közbeszerzéseken, ők készítették a kormány menekültellenes kampányát is, de három hónapja 450 milliós megbízást kaptak a jegybanktól is.	[ "Magyar Fejlesztési Bank", "Lounge Design Kft.", "New Land Media" ]	[ "Közbeszerzési Értesítő", "Balásy Gyula" ]
A BKK kizárta a Közgépet egy közbeszerzésről, de Simicska Lajos cége megtámadta a döntést. A Közgép nyert, fizethet a fővárosi cég, ráadásul úgy fest, hogy a GOH-csomópontnál lévő felüljáró felújítását is elnyerhetik. Egy másik BKK-tenderen ugyanakkor a Swietelskyvel és a Strabaggal közösen már nyert a Közgép. A Budapesti Közlekedési Központ tavaly decemberben írt ki tendert egy XXIII. kerületi felüljáró, a GOH-csomópont (Grassalkovich út–Ócsai út–Haraszti út) felújítására. A Közgép 430 millió forintért, az A-Híd és a Strabag közösen 668 millió forintért, a Colas: 679 millió forintért, míg a Swietelsky 775 millió forintért vállalta volna a munkát. Azonban Simicska Lajos cégét kizárták, mert a BKK nem hitte el a Közgép érvelését. A cég arra hivatkozott, hogy a felújítandó felüljáró mindössze másfél kilométerre van a Közgép telephelyétől és szerelőcsarnokától, így szállításra, tárolásra, felvonulásra alig kellene költeniük. A Közgépnek adtak igazat a BKK-val szemben Fotó: Szabó Gábor - Origo Úgy tűnt, hogy 238 millió forinttal fizet többet a főváros csak azért, mert a BKK a Közgépet kizárta, és a drágább ajánlatot fogadta el. A BKK korábban azt írta az Origónak, hogy az eljárásba bevont igazságügyi szakértő szerint a legalacsonyabb összegű ajánlatot adó Közgép ajánlattevő ára kirívóan alacsonynak minősíthető, mivel az eredetileg becsült érték helyett 37 százalékkal olcsóbban vitte volna a munkát,ezért a Közgép ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Nem hagyták annyiban Azonban a Közgép megtámadta a BKK döntését a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely helyt adott Simicska Lajos cégének. A döntőbizottság megsemmisítette a BKK korábbi döntését, és az eljárás folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a BKK megfelelően alkalmazza a közbeszerzési törvényt, derült ki a határozatból. Fizethet a BKK A BKK azonban nem úszta meg ennyivel: mint ajánlatkérőt 500 ezer forint pénzbírságra kötelezte a döntőbizottság. A Közgép visszakap 7,5 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat, amelyből 200 ezer forintot a BKK-nak kell állnia. A határozatból az is kiderült, hogy a döntőbizottságnak nem a Közgép kizárásával volt baja, hanem azzal, hogy az ajánlatkérő BKK nem az árindokolást vizsgálta, hanem az ajánlati árak árszintjét viszonyította a mérnökárhoz. A következtetéseit anélkül vonta le, hogy az árindokolásban előterjesztett kérelmezői adatokat és indokokat érdemben megvizsgálta volna, olvasható a határozatban. A Közgép a tendert is elviheti Miután a BKK-nak új összegzést kell készítenie, és ha a Közgépet nem zárják ki (újra), szinte biztos, hogy Simicska Lajos cége nyeri a tendert, hiszen a kiírásban az szerepelt, hogy az értékelési szempontok között a nettó ajánlati ár számít a leginkább (90), míg a teljesítési határidő (10) legkevésbé. Egy másik BKK-tendert már behúztak A Batthyány téri HÉV-állomás födémlemezének megerősítését a Bem Tram Konzorcium végezheti nettó 244,1 millió forintért, derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. Ezt a tendert is a BKK írta ki. A teljes projekt a "Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Bem rakparti ág megvalósítása" címet viseli, és a KÖZOP keretén belül 68,3 százalékos uniós támogatást élvez. A Batthyány téri végállomás Forrás: MTI/Jászai Csaba A Bem rakparti ágra kiírt közbeszerzést a BEM Tram Konzorcium nyerte meg 2014-ben, közel nettó 4,4 milliárd forinttal, írja az MTI. Amikor kiderült, hogy a HÉV-alagút födémje megerősítésre szorul, a beruházó BKK a teljes munka kivitelezőjétől kért ajánlatot erre a feladatra. A konzorcium tagjai SWIETELSKY Vasúttechnika Kft., a STRABAG Általános Építő Kft. és a KÖZGÉP Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt..	[ "Strabag", "SWIETELSKY Vasúttechnika Kft.", "Közgép", "Budapesti Közlekedési Központ" ]	[ "Közbeszerzési Értesítő", "Közbeszerzési Döntőbizottság", "STRABAG Általános Építő Kft.", "BEM Tram Konzorcium", "Bem Tram Konzorcium", "KÖZGÉP Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt" ]
Újratárgyalja a MÁV azt a hatmilliárdos szerződést, melyet a vasúttársaság előző vezetése kötött egy teherkocsikat gyártó céggel. A szerződést aláíró vezetők ellen fegyelmi vizsgálat indult. Az ügy kapcsán ellenőrzik az utóbbi három év járműbeszerzésre kiírt pályázatait. Belső fegyelmi vizsgálatot indít a MÁV egy vélhetően előnytelen szerződés miatt. A vasúttársaság előző vezetése ugyanis a Dunavagon Kft.-től bérelt volna 150 vasúti teherkocsit. A hatmilliárdos ügylet azonban a vizsgálat szerint előnytelen a MÁV számára. Ezért a fegyelmi vizsgálat mellett újratárgyalják a céggel a szerződés feltételeit. Emellett az ügy kapcsán ellenőrzik az utóbbi három év hasonló ügyleteit is. A vitatható esetre Juhászné Lévai Katalin MSZP-s képviselő hívta fel a figyelmet múlt héten. Szerinte törvénysértő a szerződés, mert egy olyan cég kapott megbízást, amelyik nem is indult a közbeszerzési eljáráson. Ráadásul az ügylet miatt sok vasutas elveszítheti a munkáját. Az ügy előzménye, hogy a MÁV pályázatot írt ki vasúti teherkocsik bérlésére. A tendert azonban sikertelennek minősítették. Ezután a sikertelen pályázatokra hivatkozva - a belső vizsgálat szerint szabálytalanul - tárgyalásokat kezdeményeztek a Dunavagon Kft.-vel. Ezután kötötték meg a céggel kifogásolt hatmilliárdos szerződést. A belső vizsgálat megállapította, hogy "a szerződés megkötésénél a MÁV illetékes munkatársai nem tartották be a belső utasításokat, valamint nem törekedtek a MÁV Rt. gazdasági érdekeinek maradéktalan érvényesítésére" - olvasható a MÁV hivatalos közleményében.	[ "MÁV", "Dunavagon Kft." ]	[ "MÁV Rt." ]
Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opus Tigáz szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel a Gerecse Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zrt. 3009 darab százezer forint névértékű törzsrészvény megvásárlásáról. A energetikai vállalata, amely Opus Global leánycége, szerdán közleményében jelentette be, hogy lezárták a szerződéskötési folyamatot, így az Opus Tigáz lett a Gerecsegáz Zrt. "közvetett minősített többségű tulajdonosa". A tranzakció sorozat utolsó lépéseként a Gerecsegáz Zrt-vel és az októberben felvásárolt Turulgáz Zrt-vel kötött üzemeltetési szerződések eredményeképpen 2023. január 1-től az Opus Tigáz mint földgázelosztói engedélyes üzemelteti a Turulgáz Zrt. és a Gerecsegáz Zrt. tulajdonában álló elosztóvezeték-hálózatokat. A 24.hu írta meg szeptemberben, hogy az Opus Tigáznak több elvetélt próbálkozás után végül sikerült teljes egészében bekebelezni a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. Mészárosék 195 millió forintos vételárat kínáltak a várost ellátó cégért. A Gerecsegáz a tatabányai Turulgáz leányvállalat volt.	[ "MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.", "Opus Tigáz", "Gerecse Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zrt." ]	[ "Turulgáz Zrt-vel", "Gerecsegáz Zrt.", "Opus Global", "Gerecsegáz Zrt-vel", "Turulgáz Zrt." ]
Íme Vitézyék autószerződése Budapest - Rágalmazás miatt feljelentést tesz a Blikk a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) autóbérléséről megjelent cikkünkre érkezett "válasszal" kapcsolatban. A BKK közleménye szerint a Blikk "valakinek a megbízására" írt arról, hogy a Vitézy Dávid vezette, közpénzből működő társaság Skoda Superb típusú autókat bérel a vezetőinek. "A cikk hemzseg a hazugságoktól, valótlan állításoktól, a cikket megrendelésre írták, és szándékosan valótlan állításokkal történő lejáratás a célja" – így fogalmazott BKK kommunikációs irodája. Csakhogy nem a Blikk az, amely valótlanságokat állít: nyilvánosságra hozzuk a BKK autóbérlési szerződését, és mellé tesszük lapunk állításait. A BKK szerint nem igaz, hogy 12 autóról írtak volna alá szerződést. A szerződésben ez olvasható: "A bérlőt a szerződés alapján eredetileg megillető +30%-os jármű bérbe vételi lehetőségből 12 db gépjármű bérlésére jelen szerződés kiegészítés hatályba lépését követően a BKK jogosult". Azt is cáfolták, hogy minden tizedik dolgozójuk luxuskocsival furikázna. Ám a BKK létszáma jelenleg mintegy 100 fő, így 12 bérelt autó esetén egészen pontosan minden 8,3 munkatársra biztosan jut egy-egy jármű. A BKK szerint az sem igaz, hogy 200–400 ezer forint között lenne az autók bérleti díja. A Blikk ezt nem is állította: autókölcsönzők internetes tarifáiból tájékozódtunk arról, egy ilyen kategóriájú autó tartós bérlete általában mennyibe kerül. Ezt cikkünkben jeleztük is. A BKK akkor nem válaszolt erre vonatkozó konkrét kérdésünkre sem. Nem igaz az sem, hogy a Blikk újságírója a cikk megjelenése előtt megismerhette volna a BKK álláspontját. A kérdéseket feltettük a BKK-nak írásunk publikálása előtt, ám a társaság általános gyakorlata az, hogy nem vagy napokkal később válaszol csak a kérdésekre, akadályozva ezzel a napilapos tájékoztatást - így történt ez ezúttal is. A BKK csak a cikk megjelenésének napján küldte el válaszlevelét a két nappal korábban feltett kérdéseinkre. Blikk-összeállítás	[ "Budapesti Közlekedési Központ" ]	[]
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket: Czeglédyék időseket is megkárosítottak Nemcsak diákokat és felnőtteket, de nyugdíjasokat is érint a Czeglédy Csaba nevével fémjelzett iskolaszövetkezeti büntetőügy – értesült a Vaol.hu. A portálnak a 78 éves szombathelyi Vizner Endre beszélt arról, hogy nyugdíjasként kereste fel a Human Operatorhoz köthető Rébusz Iskolaszövetkezetet, mivel a tetőfelújítás és felesége betegsége miatt szüksége volt egy kis jövedelemkiegészítésre. Az idős férfi a szövetkezeten keresztül dolgozott egy logisztikai cégnél, egy barkácsáruházban, gyárakban és egy vámárut kezelő cégnek is. Elmondása szerint óránként általában 750 forintot keresett, ennek azonban a 33 százalékát levonták tőle, így valójában 500 forint körüli összegért végezte a munkáját. Volt olyan munkahelye is, ahol egyébként a munkáltató 2100 forintot fizetett óránként Czeglédyék szövetkezetének a munkája után, akik tehát sokszorosan nyerészkedtek az idős férfin, aki arról is beszélt, hogy bár ő végig ugyanazzal az emberrel tartotta a kapcsolatot, azonban az elszámolás és az átutalás is mindig máshonnan érkezett, hol a Human Operatortól, hol a Student Pro iskolaszövetkezettől. Amikor Gyurcsány Ferenc és az MSZP ügyvédjét, Czeglédy Csabát letartóztatták, Vizner Endrének megmondták az aktuális munkahelyén, hogy nem tudják többet foglalkoztatni. Továbbra is tartoznak neki körülbelül százezer forinttal. Az idős férfi nem az egyetlen, aki így járhatott a Humán Operátorral, mivel mesélt arról, hogy azokon a helyeken, ahol ő megfordult, alig találkozott diákokkal, ám számos nyugdíjaskorú emberrel dolgozott együtt. Mint arról lapunk is több ízben beszámolt, a Czeglédy által vezetett Human Operator köré épülő bűnszervezet hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, valamint csaknem ezer diák nem kapta meg a fizetését. A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt zajló eljárásban jelenleg tizenhét gyanúsított van előzetes letartóztatásban. Nemrég kiderült, hogy a Human Operator a Gyurcsány Ferenchez köthető Altustól legalább három esetben összesen majdnem 90 millió forint kölcsönt kapott. A múlt héten a Fidesz országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Czeglédy-ügyben érintett diákok kárának rendezésére.	[ "Student Pro", "Rébusz Iskolaszövetkezet", "Humán Operátor" ]	[ "Human Operator" ]
"Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Tóth Csaba által potom pénzért megvett, Thököly úti volt MSZP-székház ügyében" – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. Hozzáteszi, hogy az általa csak "zuglói gengszter-politikusnak" titulált Tóth 128 millió forintért szerezte meg a 9, egyenként nagyjából 100 négyzetméteres lakásból álló ingatlant, így a nyomozás megindítása nem maradhatott el. Hadházy szerint ellenzéki érintett esetén persze a rendőrség mindig nagyon készséges, de a kérdés az, hogy a Fidesz ki fogja-e menteni a velük együttműködő politikust. Úgy véli, egyáltalán nem biztos, hogy Tóth kezét elengedik. Hadházy azt is felveti, hogy "az MSZP meddig tűri ennek az embernek az ámokfutását". Mint írja, Tóthot az általa kifejlesztett modellnek köszönhetően (a helyi szervezetbe tömegesen beléptetetett vatta tagokkal) a zuglói szocialisták nemrég egyhangúan újra megválasztották elnöküknek. A nyomozás megindításáról határozó dokumentumot Hadházy csatolta a posztjához. Eszerint a Központi Nyomozó Főügyészség a székház megvásárlása ügyében, hűtlen kezelés miatt indított nyomozást. "Szar üzlet volt" "Persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt" mondta korábban Tóth Csaba volt MSZP-s zuglói képviselő a Hvg.hu-nak. Mint írtuk, a politikus a pártja alapítványától vett 900 négyzetméteres irodaházat lakásokká és társasházzá minősítette át, majd felújításuk után értékesítette azokat. Tóth Csaba 2021. szeptember 27-én – Fotó: Huszti István / Telex A zuglói ingatlanban évekig a Népszava szerkesztősége működött, a 2018-as választás idején pedig kampányközpont volt. Az MSZP-s József Attila Alapítvány és Tóth Csaba közti üzletet Tóth Bertalan társelnök hivatalos értékbecslés mellett rendben találta, ahogy a NAV sem emelt szót ellene. Hadházy Ákos független képviselő azonban hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. Megvont mentelmi jog A volt parlamenti képviselőnek márciusban vonták meg mentelmi jogát, miután több más szocialista politikussal együtt korrupció gyanújába keveredett a zuglói parkolási botrányban. Az ügyről itt olvashatják gyorstalpalónkat. Tóth Csaba központi figurája volt az ellenzéki előválasztásnak is, amikor a Momentum Hadházy Ákost indította ellene a biztos ellenzékiként számontartott zuglói körzetben. A feljelentésekig durvuló kampány alatt egyre-másra érték Tóthot a korrupciós vádak, míg végül Karácsony Gergely és az addig őt támogató többi ellenzéki párt kihátrált mögüle, ő pedig visszalépett a jelöltségtől.	[ "MSZP" ]	[ "Központi Nyomozó Főügyészség", "József Attila Alapítvány" ]
Kikérte az ügyészség Dávidot és Herényit BB • Herényi Károly zsarolni próbált? • Dávid Ibolyát is kihallgathatják az UD-ügyben • Rabosították Gyurcsány bizalmi emberét + Képriport + Videó A Legfőbb Ügyészség Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését kérte a házelnöktől, több bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt – értesült lapunk. Az információt a házelnök titkársága is megerősítette. Bár az ügyészségi levél tartalmát illető tájékoztatástól elzárkózott a parlament elnöki titkársága, úgy tudjuk, abban a lehallgatási ügyben kérte a politikusok kiadását, amelynek kapcsán Szilvásy György egykori titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli minisztert már meghallgatták gyanúsítottként. Dávid Ibolya tavaly ősszel tárt a nyilvánosság elé egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amely az UD Zrt.-t vezető Tóth János és az OTP-vezér Csányi Sándor között zajlott. A felvétel készítését követő körülmények máig tisztázatlanok, mert bár titkosszolgálati módszert alkalmaztak a rögzítéskor (erre nyomós indok alapján, megfelelő jogi követelmények fennállásakor van lehetőség), utána mégsem semmisítették meg a hanganyagot, holott bűncselekményre utaló információ nem hangzott el. A hanganyag kikerült a szolgálattól, és Dávid Ibolya kezébe jutott. Az MDF elnöke ezt a felvételt felhasználva lehetetlenítette el Almássy Kornél indulását a pártvezetői székért, mert – mint mondta – a beszélgetés tartalma arra enged következtetni, hogy a fiatal politikus a lejáratására törekedett. Az ügy érintettjei jelentős érdeksérelmet okozó magántitok megsértése miatt, ismeretlen tettes ellen kezdeményeztek eljárást az ügyészségnél, és tudomásunk szerint az említett bűncselekmény gyanúja miatt kéri a hatóság Dávid Ibolya mentelmi jogának felfüggesztését. Herényi Károly kiadatását pedig zsarolás gyanúja miatt kérhetik a parlamenttől. Herényi volt ugyanis az, aki a lehallgatott beszélgetés leiratát bemutatva egy közvetítőn keresztül alkut ajánlott Almássynak: vagy visszalép a pártelnöki székért folytatott harctól, vagy nyilvánosságra kerül a dokumentum. Mint ismeretes, a képviselői státusszal nem rendelkező, így mentelmi jogot sem élvező Szilvásy György hivatalos személyként különleges, személyes adattal való visszaélés miatt gyanúsított az ügyben. Az eset kirobbanása idején Szilvásy volt a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Kerestük Dávid Ibolya MDF-elnököt, és megkíséreltünk neki kérdéseket feltenni az ügyről. Ő azonban – arra való hivatkozással, hogy a párt elnökségi ülést tart – nem volt hajlandó válaszolni. Herényi Károly telefonja ki volt kapcsolva, Hollós János, a párt sajtófőnöke pedig annyit válaszolt lapunk munkatársának: "Nem is értem, miről beszélsz." Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője egyelőre nem tudott bővebb tájékoztatást adni az ügyben; azt ígérte, erre holnap sor kerül.	[ "MDF" ]	[ "UD Zrt.", "Legfőbb Ügyészség" ]
Még az Orbán-kormány alatt, 2000 novemberében döntöttek arról, hogy Kapolyi László - aki 2002 tavasza óta szocialista képviselő - cégén keresztül részt vehet az orosz államadósság behajtásában. Korábban Rogán Antal fideszes politikus azzal vádolta meg a kormányt, hogy az elmúlt hetekben átjátszott egy 10 millió dolláros szerződést Kapolyi magáncégének, így egy MSZP-közeli vállalat húzhat hasznot az orosz államadósságból. Az Orbán-kormány alatt, 2000-ben egy tárcaközi bizottság döntött arról, hogy az orosz államadósság részének tekintik azt a 45 millió amerikai dolláros áruszállítási szerződést, amelyet az MSZP-s képviselő Kapolyi László vezette System Consulting Rt. kötött egy oroszországi céggel energetikai berendezések szállítására. Ezt az ÁPV Rt. akkori vezetése is támogatta. Az orosz kormány azonban Kapolyiék szerződését külön nem volt hajlandó finanszírozni. Moszkva ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a teljes államadósságról egyezzen meg a két ország, és csak ennek keretében léphet később életbe a System Consulting áruszállítási szerződése. Mivel a magyar és az orosz kormány csak tavaly decemberben tudott megállapodni a kérdésről, így a System 2000-ben kötött szeződése is most realizálódhat - mondta az [origo]-nak Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. A System a megállapodás értelmében 45 millió dollárnyi árut szállít Oroszországból Magyarországra, cserébe kétszer 10 millió dollárt fizet be a költségvetésbe. A szóvivő azt is elmondta, hogy még a kormányváltás előtt, 2002 áprilisában felmerült az is, hogy 45 millióról 91 millióra emeljék fel az áruszállítási szerződés összegét, de ezt a tervet a hivatalba lépő Medgyessy-kormány elvetette. Medgyessy Péter miniszterelnök tavaly decemberi moszkvai látogatása során állapodott meg arról, hogy Oroszország 92 millió amerikai dollárt fizet Magyarországnak az államadósság fejében. Máté szerint már ennek a megállapodásnak is része volt a System Consulting áruszállítási ügylete. László Csaba pénzügyminiszter január 20-án írta alá az erről szóló szerződést. Ennek értelmében az oroszok 82 millió dollárt fizetnek, emellett a System Consulting további 10 milliót fizet az államkasszába idén, jövőre pedig újabb 10 milliót. Kapolyi László szocialista képviselő az üggyel kapcsolatban az [origo]-nak elmondta, hogy valóban részt vesz az államadósság rendezésében, de erről még 2000 novemberében kötött megállapodást. Cége már korábban is részt vett az orosz államadósság behajtásával kapcsolatos ügyletekben, Kapolyi egy 120 millió dolláros áruszállítási szerződést bonyolított le korábban. A képviselő állította, hogy mivel még az Orbán-kormány alatt kötött szerződést, nem politikai okok miatt kapta a megbízást. Rogán Antal, a Fidesz alelnöke szerdán azt közölte, hogy egy MSZP-s képviselő, Kapolyi László cége húzhat hasznot az orosz államadósságból. Szerinte a System Consultingról a nyilvánosság előtt csak szerdán derült ki, hogy részt vesz az orosz államadósság rendezésében. Rogán úgy vélte, a kormány módosított az oroszokkal kötendő megállapodás szövegén, hogy az MSZP-közeli cég megbízást kaphasson, így lett a decemberi 92 millió dollárnyi készpénzből januárra 82 millió. Kapolyi László a rendszerváltás előtt 1983-87 között ipari miniszter volt, 2002-től szocialista országgyűlési képviselő, 1994-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke. A parlamentbe is az MSZP és az MSZDP közös jelöltjeként került be. A System Consulting Rt. elnök-vezérigazgatójaként már évekkel ezelőtt is részt vett az orosz államadóssággal kapcsolatos ügyletekben.	[ "System Consulting Rt." ]	[ "ÁPV Rt.", "System 2000", "Magyarországi Szociáldemokrata Párt" ]
Bár Ihász Sándor fővárosi főügyész a Magyar Nemzetnek arról beszélt , hogy felvetődhet a BKV ügyében döntési és intézkedésijoggal rendelkező személyek felelőssége a tulajdonosnál, vagyis az önkormányzatnál is, ám az ügyészség részéről egyelőre nem érkezett megkeresés az ügyben.A szocialista frakcióvezető, Steiner Pál szerint Demszky Gábor főpolgármesternek mindenről tudnia kellett, Demszky pedig azt mondta, hogy ő azonnal elvette helyettesétől Hagyó Miklóstól a BKV körüli teendőket, amikor megrendült benne a bizalma.Kérdésünkre a Fővárosi Önkormányzatnál elmondták, hogy a főváros gazdasági bizottsága gyakorolta a BKV feletti tulajdonosi jogokat így még szerdán sor kerül a bizottság elnökének Somlyódi Csabának a meghallgatására. A városháza szerint egyébként felelőssége lehet még a BKV Igazgató Tanácsának, a Felügyelőbizottságnak, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának.Lapunk úgy tudja, hogy a BKV ügyeit vizsgáló – tavaly novemberben alakult – eseti bizottságszerdai ülésén több, egyelőre nem nyilvános vizsgálati dokumentumot is áttekintenek a testület tagjai.Többek között olyan iratokat is megvizsgálnak, melyek a vitatott kifizetések alapjául szolgálhattak, a testületnek március 24-ig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen. A BKV napvilágot látott ügyeivel kapcsolatban a rendőrség nyomoz, a bizottságnak hatósági, nyomozati jogköre nincs.	[ "BKV" ]	[ "Magyar Nemzet", "BKV Igazgató Tanácsa", "Fővárosi Közgyűlés", "Fővárosi Önkormányzat" ]
Az Egymásért Egy-Másért alapítvány gazdasági tevékenységét koordináló kuratóriumának gyakorlatilag teljes tagsága a titkosszolgálatok berkéből kerül ki. A nemzetbiztonságnál dolgozó tiszteket mégsem vizsgálja az ügyben áfacsalás miatt eljáró Vám és Pénzügyőrség. Időközben előzetesbe vettek egy újabb vámügyintézőt. Nemcsak az egykor szervezett bűnözéssel foglalkozó Földesi-Szabó Lászlót, hanem az Egymásért Egy-Másért Alapítványt támogató cégcsoport tulajdonosát is előzetesbe helyezték a VPOP akciója nyomán. Kilós kiszerelésben került boltokba a cukor, amelynek nem a minőségével, hanem adótartalmával voltak gondok. A Mehmet Károlyt hazahozó, a rendőrségnek autókat ajándékozó Egymásért alapítvány tevékenységét 1,2 milliárd forintnyi áfacsalás gyanúja miatt vizsgálják a Vám és Pénzügyőrség nyomozói. A kiemeleten közhasznú szervezet a gyanú szerint adományként kapott élelmiszer-értékesítéséből finanszírozta karitatív tevékenységét. Az ingyen kapott áru után azonban csak akkor nem kell megfizetni az áfát, ha azt ingyen adják tovább. Az értékesítésből befolyt összeg már adóköteles, tudtuk meg Bencze Józseftől a VPOP rendészeti főigazgatójától csütörtökön. Titkosszolgák Az alapítvány gazdálkodásáról döntő kuratóriumi tagok kivétel nélkül volt vagy jelenlegi titkosszolgák. Simon Ibolya az Egymásért Egy-Másért alapítvány jogásza korábban a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgozott, és a mai napig bedolgozik az NBH-nak eseti megbízásokkal. A néhai Nagy Lajos a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatója szintén kuratóriumi tag volt az Egymásért alapítványnál, Gyarmati György kuratóriumi tag jelenleg is az NBH aktív állományú középvezetője. Simon Ibolya az alapítvány szerdán tartott sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta az Indexnek, Gyarmati a hivatal engedélyével vesz részt az alapítvány munkájában. Egyelőre egyiküket sem helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság. Ellenben a gyanúsítottak számát egy vámügyintézővel növelték, akit a csütörtökön tartóztattak le. Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy tudott-e róla a nemzetbiztonság, hogy az alapítványt az az egyelőre szabadlábon lévő Jakubinyi Roland Róbert alapította, akinek az édesapja a kilencvenes évek elején hamis váltókkal 360 millió forintot csalt ki a Merkantil banktól, ami miatt több mint 4 évre el is ítélték őt. Végül kegyelmet kapott, így büntetését nem kellett letöltenie. Jakubinyi Róbert ellen azóta ingatlancsalás miatt Siófokon, Zalaegerszegen és Budapesten is több eljárás folyt. Véletlenük akadt horogra Az Egymásért alapítvány állítólag teljesen véletlenül, egy ciklikus ellenőrzés során akadt a VPOP horgára. A vámos kockázatelemzés érdekesnek találta az alapítványt, mert megvolt a feltételhez kötött vámmentességük, de túl nagy értékben szállítottak, ahhoz, hogy észrevétlenek maradhassanak. Szabó Zsolt vámigazgató, a VPOP ezredese csütörtöki sajtótájékoztatóján örömmel konstatálta, hogy jól működött a megérzésük, és ott csaptak le, ahol volt mit keresni, azt azonban ő is cáfolta, hogy VPOP-s felsővezetőkre nézve terhelő tartalmú iratokat foglaltak volna le az Egymásért alapítvány tevékenységével összefüggő házkutatásokon.	[ "Nemzetbiztonsági Hivatal" ]	[ "Egymásért Egy-Másért alapítvány", "Merkantil bank", "Egymásért Egy-Másért", "Egymásért alapítvány", "Vám és Pénzügyőrség", "Egymásért Egy-Másért Alapítvány" ]
A Magyar Nemzet egy hallgatói levélből értesült arról, hogy ebben a tanévben még nem fizettek tanulmányi ösztöndíjat a diákoknak a Budapesti Műszaki Főiskolán. A névtelenséget kérő fiatal arra gyanakszik, hogy az iskola azért késik a kifizetéssel, mert a juttatásokra elkülönített keret így hónapokig az intézmény számlájára kamatozik. Az iskola szerint távolról sem nyerészkedésről van szó. Kártyás Gyula, az intézmény oktatási igazgatója elismerte, hogy sokat késtek a kifizetések, de szerinte a diákok nagy része a napokban megkapta a pénzt. A szakember szerint az iskola hat karából ötnél már rendezték a tartozásokat, egyedül a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar diákjai nem kaptak eddig egy fillért sem. Kártyás közölte: ez csupán négyszáz hallgatót érint, de napokon belül az ő számlájukra is megérkezik a pénz. Az első két havi ösztöndíjat egyébként legkésőbb október 15-ig kellett volna átutalni a diákoknak. A főigazgató az új logisztikai rendszer hibáival indokolta a több hónapos csúszást. – Sajnos az egyetemek jelentős részénél előfordul, hogy egy-két hetet csúszik a kifizetés, de másfél hónapról még nem hallottam, és ez abszolút elfogadhatatlan – mondta Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. Az érdekvédő szerint az iskolák legtöbbször adminisztrációs késedelembe esnek, mert nem számolják ki időben, hogy az előző fél év érdemjegyeinek átlaga alapján melyik diáknak mennyi pénz jár. Hozzátette: ekkora késés után sok, nagy családból származó diáknak akár kenyérgondjai is lehetnek. Ekler szerint ilyen esetekben az iskola hallgatói önkormányzatának feladata, hogy számon kérje a vezetésen a kifizetések elmaradását. Megpróbáltuk megkérdezni az iskola és a kar hallgatói önkormányzatát, hogy mit tettek az ügy érdekében, de elérhetetlenek voltak.	[ "Budapesti Műszaki Főiskola" ]	[ "Magyar Nemzet", "Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája", "Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar" ]
Hatalmas költségvetési károkat okozó, rendkívül kiterjedt számlagyárat leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint arról a Telex is részletes cikkben számolt be, ez az az ügy, amelyben 2021. június 15-én nyomozók jelentek meg olyan jól ismert hazai informatikai cégeknél is, mint a T-Systems Magyarország Zrt., a 4iG Nyrt., az állami Antenna Hungária Zrt., a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. A 444.hu alapos cikksorozatban is bemutatott részleteket a számlagyár működéséről, például itt és itt. Mi ezúttal a cikkben érintett vállalkozások több munkatársával, exmunkatársával folytatott háttérbeszélgetések segítségével igyekeztünk megérteni, hogy miként élik meg diplomás, a saját szakmájukban elismert, nagy tudású szakemberek, informatikusok, cégvezetők, hogy a legkomolyabb hazai infokommunikációs projektek közben primitív korrupciós mechanizmusokba keverednek, arra kényszerülnek, hogy a vállalkozói láncokba "gagyi" számlagyárakat is bevegyenek. Mint hallottuk: "Ez valóban rémes, akárki nyeri április 3-án a parlamenti választásokat Magyarországon, ezen változtatni kell, mert mind mértékében, mind gyakorlatában az informatika ma már ugyanolyan fertőzött lett, mint az erről eddig ismert iparágak, például az építőipar." Jól meg vagyunk fizetve Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ez a kérdés a korrupció mentén is felvethető. Vagyis, aki bérből és fizetésből élő állami, önkormányzati tisztviselő, vagy egy közösségi, de akár magáncégnél informatikai vezető, ő vajon megszédül, amikor egy informatikai beruházásnál milliárdokról dönt, és ő várja el a korrupciót? Vagy a szállítók próbálnak így piacon maradni, versenyelőnyhöz jutni, egy-egy magánszemély megkenésével hosszú távú szállítási, üzemeltetési munkát szerezni? Akárhogy is kezdődött, ma egy hazai informatikai vezető megélésében a logikai lánc valahogy úgy indul, hogy a magyar hátterű, de főleg a multinacionális informatikai cégek vezetői nagyon jól meg vannak fizetve, "magas a fizetésem, van bónuszom, jár a céges autó, a céges telefon, a céges minden". Csakhogy a cégvezetők bekerülnek egy elvárási spirálba is, növelni kell a forgalmat, el kell érni a tervet, meg kell haladni a korábbi év nyereségét. De ehhez, mivel a hazai informatikai feladatok döntő részben közösségi finanszírozásúak, olyan dolgokban is részt kell venniük a szállítóknak, amit amúgy nem szeretnének. Ez nyíltabban azt jelenti, hogy bizonyos ügyleteket korrupciós folyamatokkal, tiltott keretrendszerén belül kell végigcsinálni. Ha az olyan egyszerű lenne... Csak közben a korrupció lebonyolítása ma már egyáltalán nem olyan egyszerű. Ennek is sok oka van: A legnevesebb vállalatok sokszor magas transzparenciát megkövetelő, tőzsdén jegyzett cégek. Ha nem is a mostani számlagyáras esetre gondolunk, emlékezhetünk, hogy korábban volt ilyen története a fekete kasszát működtető Siemensnek, a balkáni ügyekbe keveredő Deutsche Telekomnak, de a magyar állami megrendelések kapcsán a Microsoftnak is. Ha esetleg nem is tőzsdei kibocsátóról van szó, a legnagyobb informatikai és távközlési cégeket, illetve az ilyen projekteket a média mindig intenzíven követi. Az adóhivatal eszközrendszere is rengeteget fejlődött, a NAV "mindent lát", mivel az adóhivatal sok pénzt tud megfogni a költségvetésnek, kiváló szakemberek és fejlett informatikai rendszerek, automatizmusok szűrik ki a fiktív számlázást, az adócsalást, a nem életszerű gazdasági kapcsolatokat. De emellett is mindenhol villog egy figyelmeztető lámpa, elég lehet egy olyan jóérzésű munkatárs, vagy egy korrupcióellenes civil, aki meri használni a névtelen bejelentővonalakat, fejlődött az az infrastruktúra, amivel, ha bárkinek a tudomására jut a korrupció, arról jelzést adhat. A 2021. április 14-i házkutatáson lefoglalt pénzkötegek – Forrás: Fővárosi Főügyészség Aranyat ér, ha van egy szisztéma A fenti ellenőrzési mechanizmusok miatt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek üzlethez is szeretnének jutni, de az oly értékes reputációjukat sem szeretnék lerombolni, nagyon sokat ér, ha valaki kívülre helyezi, eltávolítja a korrupciós mechanizmusokat a cégtől. Az időről időre felbukkanó óriási számlagyárak (a szolnoki, a sülysápi, most a szigetszentmiklósi központtal működő) híre hamar elterjed, igény van rájuk, és hirtelen nagyon sokan kezdik használni őket, óriási, milliárdos forgalom alakul ki, ami azonnal a lebukás kockázatát is elkezdi növelni. Ahogy egy forrásunk mondja, "egy ilyen bulit az egytollú indián nem tud megcsinálni". Vagyis a számlagyáraknak a szervezők, az elkövetők szempontjából van egy súlyos büntetőjogi minősítési következményük, ezek mindig folytatólagos, több ember együttműködésén alapuló szisztémák, vagyis a költségvetési csalást az elkövetők bűnszervezetben vagy bűnszövetségben követik el. Erről itt olvasható dr. Szép Árpád Olivér ügyvéd leírása, de kiemelhető, hogy a bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények (legalább két ilyen bűncselekmény) elkövetése. Ezek a feltételek egy nagyobb költségvetési csalás elkövetésére alapuló számlagyárnál jóformán alapkövetelmények. Hogy épül fel? De most ne a számlagyárakban alul dolgozó kis halakkal foglalkozzunk, hanem nézzük meg azt, hogy miképpen épül fel a nagy informatikai megrendeléseknél a korrupciós lánc. Munka van. A kilencvenes évektől a rendkívül elmaradott magyar állami és vállalati szférában szinte mindenhol ki kellett alakítani a vállalatirányítási rendszereket, pénzügyi, könyvelési, HR-es modult kellett kiépíteni, de a modernizáció, a digitalizáció azóta is kiemelt cél. Ha eljön egy nagy informatikai feladat, előbb-utóbb majd nyer egy olyan fővállalkozó, aki alvállalkozók bevonásával elvégzi a feladatot. Nézzünk meg a szakemberek elmesélése szerint egy jellemző feladat-megosztási láncot, ha a projektben korrupciós elem is van. A szállítói oldal tetején áll a fővállalkozó, a licenctulajdonos, a "validátor", ő hitelesíti az egész folyamatot, ő maga ugyanis nagy, nemzetközi cég, jó adózó. Minden munkatárs legálisan dolgozik, van megfelelő compliance osztály, bejelentő vonal, a cég sokat beszél a tiszta működésről. Valójában persze csak outsourcingolja, letolja a korrupciót, mert az is korrupciónak számít, ha egy cég tud arról, és diszkréten elnéz felette. A fővállalkozó mindenesetre nagyon magas áron dolgozik, elad licencet, bizonyos munkákra talán még tanácsadót is delegál. A második vonalban még mindig erős, de már inkább magyar cégek dolgoznak. Ezeket a visszatérő partnereket a fővállalkozó bevizsgálja, ők a szakterület specialistái, sokat dolgoznak, sok emberórát is adnak, értenek a feladathoz, és ha lehet, távol tartják magukat a közvetlen korrupciótól. A harmadik, negyedik körben vannak a takarítócégek, a reklámcégek, illetve azok az informatikai cégek, amelyek vagy üresek (nincs is szakemberük), vagy valójában szakmailag gyengék, de vállalnak feladatokat, azért számláznak és abból olykor korrupciós kifizetéseket is menedzselnek. A probléma csak az, hogy a rendszer ki van zsigerelve, mindenki leveszi a hasznát, kéri listaárát, a munkadíját, a valóban elvégzett munka ellenértékét a megfelelő nyereséggel, így az utolsó kör sokszor csak abból él, abból korrumpál, ha azt a bizonyos 27 százalékos forgalmi adót is megdézsmálja, vagyis adót csal. Ehhez azonban kell még egy szereplő. Végül vannak a láncban a "hülyegyerekek" (elnézést a kifejezésért, de tényleg így hallottuk), ezek azok a kalandorok, akik előbb-utóbb mindig megbuknak, 1-2, jobb esetben 3-4, legjobb esetben 5 év után. Ők olyan gátlások nélküli emberek, akik nyíltan "pénzeznek", akik kapcsolatot ápolnak a számlagyárakkal. Vagy adrenalinfüggők, vagy azt hiszik, hogy ők majd okosabbak lesznek a többieknél, esetleg olyan emberek, akiknek megéri pár év "királyság" (gyors és könnyű pénz, sportautó, tengerentúli utazások, csajozás) egy súlyos börtönbüntetést is, de akik a rendszer közepén vannak, és valamiért fétisszerűen vonzódnak a parkolókhoz, ahol milliós készpénzkötegeket adnak át zacskókban. Miért viszi el egyedül? A "hülyegyerek" maga is egy bizonyos szintig áldozat, mert ugyan szinte nyíltan bűnöző, még ha egy furcsa kódnyelven úgy beszél, mintha valami hasznos, vagy legalábbis kötelező feladatot látna el. Annyiban azonban áldozat, hogy a rendszerek bukása után jellemzően ő viszi el a balhét. Pedig arról, hogy a rendszerben van alkotmányos költség, van gépzsír, hogy komoly emberek Signalon (mobilapplikáció, kommunikációra) olyanokat kérdeznek, hogy "hanyas a lábad, ötvenes?", mindenki tud, ezt a szervezetek legtöbb szintje valamiképpen sejti, akár látja is, de van egy közös megértés is erről. "Ez így működik, de valamiből haza kell vinni a fizetést, ha lehet, mi maradjunk tiszták, de a cégünk nem a rendszer megváltoztatásán ügyködik, hanem azon, hogy reputációvesztés nélkül ellavírozzon ebben a posványban." Mi van, ha borul? Na de mi van, ha borul minden? A szervezők ugyanis nem szégyenlősek, mindenki ismeri őket, két-három menő budai kávézóban és étteremben tárgyalnak, vallják, hogy az informatikában látszani is kell. A résztvevőkben él egy bizalom, hogy tőlük ez az egész távol van, valamivel fogható a "hülyegyerek töke", nem márt be másokat. Ez néha bejön, tényleg volt olyan az elmúlt években, aki még időben külföldre szökött, szomorúbb eset volt, amikor mást, így egy híres egykori focistát meggyilkoltak, más pedig annyira lelkes volt, hogy bevonta az "adóoptimalizációs rendszerébe" a saját családtagjait is, és azzal lehetett fogni, hogy "ha elviszed egyedül, akkor a fiad, vagy az édesanyád nem fog ülni." A nagy projektek gazdái pedig nem hibáznak, hozzájuk nem lehet berohangálni táskákkal, sok az áttétel, a védelmi vonal, a külföldi találkozó. A nagy cégek is profik, gyorsan reagálnak (lásd Microsoft-ügy, Deutsche Telekom), ha kirobban egy korrupciós botrány, azonnal fizetnek, ha kell, azonnal elengedik a vezetőiket, csak reputációba hasító botrány ne alakuljon ki. Komoly hátrány ez Magyarországnak Vannak azonban a közvetlenül beboruló embereken, cégeken kívül járulékos veszteségek is. Néha elhasal egy-egy projekt, ami önmagában is kudarc, de emellett ilyenkor borul a korábbi matek is. Nagyon nehéz kezelni a "behivatkozókat", vagyis azokat a rendszeresen felbukkanó haszonlesőket, akik valamire, vagy valakire hivatkozva nyújtják a markukat, és nagyon komoly ismeret kell ahhoz, hogy a cégek megállapítsák, hogy csak egy kóklerről van szó, vagy "komoly emberről", aki valóban képes megakadályozni egy-egy projektet. "Én nem azon csodálkoztam mostanában, hogy ilyen van, inkább azon, hogy ez mennyire elfajult, ez sokszor már az uniós forrásokat is veszélyezteti. Egyszerűen nem tartható, hogy a korrupció ma már nem a versenyhelyzetet javítja, hanem sokaknál alapelvárás." Hallottunk olyat, hogy van betyárbecsület, az összekacsintás megvan, "holló a hollónak nem vájja ki a szemét, mi is eljárunk egy másik cég korrupcióval megszerzett üzletének az eredményhirdetésére, ők is eljönnek." Ha pedig mindenki lead, akkor abban lehet bízni, hogy akár nyerhet a szakmailag jó is, mert ő sem ad kevesebbet, vagy többet, mint a másik. Ha tendert lehet nyerni korrupcióval, az rosszabb, mert akkor nem a jó szállít, hanem a legkorruptabb. Az azonban biztos, hogy ezeket a bátran járkáló, pénzező embereket is kedvelik a rendszerben, hatékonyak, és annyiban megbízhatóak, hogy jellemzően betartják, amit ígérnek, ér valamit a szavuk. Hogy tartja fenn az állam a működését? Ahogy a szakemberek a korrupciós mechanizmusról beszélnek, felmerül a kérdés, hogy de mégis így miként készülnek el egyáltalán Magyarországon projektek, miért nem buknak le gyakrabban korrupt vezetők? A fő metódus az, hogy elválik a megrendelői oldalon az, hogy ki adja a szakmaiságot, ki adja a forrást, illetve ki vállalja a politikai felelősséget. Ha pozitívak akarunk lenni, ez az oszd meg és uralkodj, ez a súlyok és ellensúlyok rendszere még működhet is, mátrixszemléletben enged több kontrollpontot, de azért még így is sok a különös folyamat. Ezt az összejátszást így írta le egy forrásunk: "Te itt engedsz, én ott engedek, majd az ígéretek földjén mindent elrendezünk." Hallottunk olyan érvet is, hogy a szektort annyiban tönkreteszi a korrupció, hogy a legjobb szakemberek ezért is mennek el Nyugatra. Miközben az, hogy a jó szakemberek elmennek, természetesen nem unikális, a pincérek, a nővérek, a szakácsok, a kőművesek és a pénzügyesek is elmennek. Mindenesetre ma a magyar piacon az alakult ki, hogy az állami cégeknél dolgozó it-sok, megrendelők, vezetők jól fizetettek, de az igazi szaktudást birtokló cégek mégis a magánpiacon vannak, őket végül nem lehet kihagyni és tényleg csak sok pénzért lehet megvásárolni. A számlagyár A most lebukott számlagyárnál unikális, hogy sok az önkormányzatokhoz kapcsolódó közlekedési, parkolási projekt. Ennek az a különlegessége, hogy változnak a szereplők, a cégeken, cégcsoportokon, de politikai klientúrákon is áthúzódó ügyekben nincs akkora központi erő, "nincs kétharmad", ebben pedig mindig van némi kockázat is, az újak visszanéznek a régiekre, új tisztviselőkkel kell megállapodni. Különösen érzékeny, hogy a túlárazott informatika olykor nagyon szűk büdzsékből hiányzik. Ahogy egyik forrásunk meséli, az informatikában van a beruházás (CAPEX) és van az üzemeltetés (OPEX). Előbbire talán még érkezik uniós forrás, de az utóbbi már jellemzően saját forrást igényel. Az állam pedig válogatós, nagyon szereti a közvetlen pénzügyi bevételekkel járó informatikát jól menedzselni, traffipax, útdíj, online számlázás, NAV, ezek jól működnek, ahogyan a kötelezők is (például okmányok kiadása, egészségügyi rendszer). A legrosszabbak a kifejezetten korrupcióvezérelt projektek, amelyek olykor tényleg a falnak mennek, rengeteget költenek rá, de végül nem is működnek. Megbeszélve A meghekkelt tenderek különösen vicces része, hogy miközben zajlik egy korrupciós vonal, addig párhuzamosan halad egy teljesen transzparens, hivatalos eljárás is. A kettőt néha nem könnyű összefésülni. A gyártó azzal tud játszani, hogy annak ad nagyobb diszkontot, aki megnyerte az ügyet, vagyis akinek van "megállapodása". A tenderkiírás feltételei mindig lehetnek finoman testreszabottak. De olyan helyzet is akad, amikor az it-cég szakmai munkatársa csak azt észleli, hogy nem jut be a javaslatával, ajánlatával, prezentációjával a potenciális megrendelőhöz tárgyalni, "ne haragudjon, nagyon sok dolgom van", majd megint "ne haragudjon nagyon sok dolgom van" – hallják azok, akik az operatív részletekről beszélgetnének, majd jön egy telefon: "köszönöm, most ráérek". Ekkor lehet tudni, hogy a pénzügyi részt elrendezték a felek. Néha vannak vicces elemek is, például egy legendás hardverszállításnál, amikor megvolt, hogy ki nyerhet, de egy másik induló a bruttó ár helyett tévedésből a nettó árat írta be, így a nyilvános borítékbontásnál őt kellett kihozni győztesnek. De az is emlékezetes hazai eset volt, amikor egy it-cég munkatársa egy katonai projektnél a tárgyalóteremben felejtette a táskáját. Kiderült, hogy a táskában jár a diktafon, ez egy HM-cégnél kifejezetten nehezen elsikálható botrány volt. Legendája, jó anekdotája mindenkinek van, de azért azt is érzik a forrásaink, hogy amikor a régi sztorikon mosolyognak, nem önfeledt a nevetés, nem a régmúlt köbébe vesző jelenségekről van szó, hanem a jelenről is. A módszerek persze változnak, de az összkép nem lett pozitívabb.	[ "Sys IT Services Kft.", "Antenna Hungária Zrt.", "T-Systems Magyarország Zrt.", "4iG Nyrt." ]	[ "Fővárosi Főügyészség", "Deutsche Telekom", "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]
A 12 ezer lakosú Bicske éves működési költségvetése 3,5 milliárd forint, az önkormányzat 2021 és 2024 között összesen 2,2 milliárd forintot tervez beruházni, ehhez képest óriási, közel 8 milliárd forintos állami támogatást kap a kormánytól. A helyi kézilabdacsapatot fenntartó egyesület, a Bicskei TC sportcsarnok építését 6,9 milliárd forinttal támogatják, ez körülbelül annyi, amennyit a város 15 év alatt hoz össze fejlesztési forrásként. A kézilabda meccseken ezer, rendezvényeken pedig 2,5 ezer főt befogadni képes sportcsarnokot 2023-ban tervezik átadni, összesített bekerülési költsége 7,8 milliárd forint lesz. A beruházás legfőbb pártolója Tessely Zoltán, aki a város polgármestere volt 2008 és 2014 között, és 2010 óta a térség országgyűlési képviselője. Emellett a Bicskei Torna Club (BTC) elnöke, és a térség fejlesztésének miniszterelnöki biztosa is, 2018-tól pozíciójának pontos megnevezése: a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa. A városi sportcsarnok építése így lényegében a várostól függetlenül, Tessely projektjeként valósulhat meg, ami arra ad példát, hogy a még masszívan a Fideszre szavazó települések is a központból irányított fejlesztésekre számíthatnak a kormány által fontosnak tartott területeken. A sportcsarnok, ami nincs Bicskén egyébként van egy üresen és elhagyatottan álló sportcsarnok, alig 100 méterre a beruházás tervezett helyszínétől. Az M1-es autópályát az 1980-as években építő munkásoknak épült barakkokból a rendszerváltás után menekülteket befogadó állomás lett, amit a kormány a menekültválság alatt, 2016-ban bezárt. A területet tavaly decemberben a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak adta át a kormány, a határozatban egy szó nincs arról, mi lesz az ott lévő sportcsarnok sorsa. Az alábbi térképen zölddel a sorsára hagyott sportcsarnokot jelöltük, naranccsal az új létesítmény helyét, kékkel pedig a város két általános iskoláját, a gimnáziumot, illetve a katolikus iskolát. Látszik, hogy a tervezett új helyszín elég messze van ahhoz, hogy a csarnokban könnyű legyen tornaórákat tartani. Megkérdeztük Tessely Zoltánt, hogy miért nem a meglévő csarnokot hasznosítják, és hogy az iskolások használhatják-e majd az új létesítményt, de cikkünk megjelenéséig válaszokat nem kaptunk. Százmilliós nagyságrendű ráfizetés Egy sportcsarnok iránti igény egyébként valóban hosszú ideje megvan a városban, számos polgármester jelölt ígérte már meg a felépítését a választási kampányában. A környékbeli falvakban, így Felcsúton, Alcsútdobozon, Száron már korábban épültek csarnokok, csak a járás központjának számító Bicskén nincs még. Igaz, az említett falusi létesítmények jóval szerényebbek a most Bicskére tervezettnél. Ha megépül a csarnok, a fenntartása is jelentős költség lesz. Tatabányán egy maximum 6 ezer főt befogadni képes csarnoknál például 138 millió forintra várták az éves fenntartási költségeket, ott egyébként 18,6 milliárdból építik a csarnokot. A 66 ezer fős Tatabánya azonban megyeszékhely, 20 perc autóútra van Bicskétől, és a városnak stabil NB 1-es kézilabdacsapata van. Tatabányán már csak a nagyobb lakosságszám miatt is jelentősebb egyéb eseményeket is lehet majd tartani az épülő csarnokban, de még így is csak azzal számolnak, hogy a fenntartási költségek felét sikerül a bevételekből fedezni. A bicskei kézilabdacsapat azonban a megyei bajnokságban játszik jelenleg, amely a kézilabdában a negyedik vonal. A mérkőzéseken érdemi nézőszám általában nincs, a csapat honlapja meglehetősen szegény bármiféle információban. További példákat keresve a szintén Fejér megyei, 13 ezer fős lakosságú Mór sportcsarnokát lehet még érdemes megnézni, ott az önkormányzati tulajdonú Móri Szabadidőközpont Kft. az üzemeltetője az uszoda-sportcsarnoknak, és az évi 140 millió forintos költségekből csupán 45 millió jön be a bevételekből, így közel 100 millió forint az éves önkormányzati támogatás. Márpedig ez csak egy jóval olcsóbb, 400 fős csarnok. Tessely Zoltánnak egyébként már csak azért is tisztában kell lennie azzal, hogy mennyire sokba kerül a közel 8 milliárdos beruházás, mert a körzetéhez tartozó Martonvásárban ott volt a bejáráson, amikor a mindössze 600 millió forintból épült helyi sportcsarnokot átadták. A szintén Fejér megyei, és Bicskével egyező méretű, azaz 12 ezer fős Sárbogárdon pedig 850 millióból terveznek sportcsarnokot építeni. A Bicskei TC gazdálkodására nagy nyomást fog helyezni az új csarnok. A százmilliós nagyságrendű fenntartási költség mellett a beruházás értékcsökkenése még a legkisebb, 2 százalékos leírási kulcsot alkalmazva is évi 138 millió forint lesz. Bár az is lehet, hogy a nyomást elbírja majd a klub, hiszen az NB III-as focicsapatot, a megyei osztályú kézilabdacsapatot, illetve ezek utánpótlásképzését fenntartó klub gazdálkodása az elmúlt években szárnyalni kezdett. Közelítő számításaink szerint az új sportcsarnok közel 200 millió forintnyi kiadást fog a BTC-nek jelenteni, és ez még a 2019-es rekord nyereséggel számolva is legalább 50 milliós mínuszba taszíthatja. A BTC gazdálkodásában találtunk pár kérdőjelet, a civil egyesületi beszámolókban ugyanis ki kell mutatni a kapott önkormányzati támogatásokat, ám ezek a lezárt 2016-2019 közötti években köszönőviszonyban sincsenek az általunk talált önkormányzati adatokkal. Ahogy az alábbi ábránkon látható, a BTC az önkormányzati támogatási szerződések kimutatása szerint 222 millió forintot kapott 2016 és 2019 között, de a zárszámadások alapján is az olvasható ki, hogy 96 milliót utalt az önkormányzat. A BTC beszámolója alapján azonban csupán 15 millió forint az önkormányzati támogatás összege. A 2017-es év volt a legkirívóbb, ekkor a teljes éves önkormányzati kiadások 15 százalékát tették ki a helyi sportegyesületnek jóváhagyott források. 2019-ben a városi kiadások 3 százalékát kapta a sportegyesület, 2020-ra 25, 2021-re 20 milliós támogatást terveztek be. Ha azonban a jövőbeni sportcsarnok üzemeltetési veszteségét és amortizációját (más településekhez hasonlóan) önkormányzati támogatásból kell előteremteni, akkor ez a város működési kiadásainak további 2,5-5 százalékát is elviheti majd. Megbúvó százmilliók A Magyar Kézilabdaszövetség egyébként 2016-ban már kapott 900 millió forint állami támogatást a bicskei sportcsarnok felépítésére, ám az akkori tervek szerint a projekt tao forrásból indult volna el, ez azonban nem jött össze. Közélet Bicske Fidesz kézilabda sportcsarnok tessely zoltán Olvasson tovább a kategóriában	[ "Bicskei TC" ]	[ "Magyar Máltai Szeretetszolgálat", "Bicskei Torna Club", "Magyar Kézilabdaszövetség", "Móri Szabadidőközpont Kft." ]
Vass Albert állítja: be sem akart lépni az SZDSZ-be Vass Albertnek, Gulács független polgármesterének "fogalma sincs" arról, hogy az SZDSZ-ben párttagként tartják-e nyilván; az MTI-hez vasárnap eljuttatott nyilatkozata szerint nincs és az elmúlt években nem is volt "párttagszerû" kapcsolata sem az SZDSZ-szel, sem más pártokkal. Mindez csak azért érdekes, mert aláírása szerepelt a párt elnökválasztási jegyzőkönyvében, de valójában nem jelent meg a küldöttgyûlésen. Tagdíjat sem fizetett Liberálisok a tavalyi tisztújításon: mi történt? (Fotó: Hírszerző) Lesz-e küldöttgyûlés? A Hír TV péntek este számolt be arról, hogy nemcsak a Jüttner-jelentésben szereplő négy álküldött szavazott tavaly az SZDSZ elnökválasztásán, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is volt olyan küldött - a gulácsi polgármester - akinek aláírása szerepelt ugyan a párt elnökválasztási jegyzőkönyvében, de valójában nem jelent meg a küldöttgyûlésen.Mint arról beszámoltunk , Jüttner Csaba, az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke belső vizsgálatot kezdeményezett, miután meggyőződött arról, hogy a megyéből Vass Albert gulácsi küldött valóban nem volt jelen a párt tavalyi tisztújító küldöttgyûlésén.Az újabb álküldött mind Jüttnert, mind az SZDSZ egész vezérkarát nehéz helyzetbe hozza, ugyanis a borsodihoz első pillantásra kísértetiesen hasonlító ügy felvetheti magának a megyei elnöknek, Jüttner Csabának a felelősségét is. Az elnök tagadta, hogy tudomása lett volna az ügyről: elmondása szerint ő is a Hír TV-ből értesült az újabb visszaélésről.Vass Albert közölte: 1994-ben és 1998-ban FIDESZ-SZDSZ-MDF támogatással indult a polgármesteri tisztségért a helyi önkormányzati választáson, Gulácson. "Minden párttól politikai támogatást kaptam, de akkor sem állt szándékomban semmilyen pártban tagsági jogviszonyt létesíteni. Lehetséges, hogy akkor aláírtam - sok egyéb, a pártok támogatásával összefüggő nyomtatványok mellett - tagfelvételi nyomtatványt, de belépni akkor sem állt szándékomban" - hangsúlyozta."Nincs, és az elmúlt években nem is volt párttagszerû kapcsolatom az SZDSZ-szel, és más pártokkal sem. Soha nem fizettem tagdíjat" - olvasható a polgármester közleményében.Kiemelte azt is, hogy küldöttként történő "szerepeltetése" meglepetésként érte."A küldöttgyûlésen nem vettem részt, tartom magam ahhoz, hogy egyetlen pártnak sem vagyok a tagja. A nevemmel történt visszaélést a leghatározottabban elítélem, és remélem, hogy a rendőrségi vizsgálat kideríti, mi is történt valójában" - fogalmazott Vass Albert.Az SZDSZ tavalyi elnökválasztáskor történt visszaélésekről - miszerint manipulálták a választást - a Hír TV egyik februári mûsora adott hírt. A Boon nevû honlapnak nyilatkozva Köteles Péter miskolci vállalkozó azt mondta, ő volt az, aki a Hír TV-t erről informálta. A férfi a televíziónak arról is beszélt, hogy négy-öt jelen nem lévő borsodi küldött helyett mások szavaztak, "mégpedig előre megbeszélt módon Kóka Jánosra".Az SZDSZ ügyvivői testülete február 12-én kérte fel Jüttner Csabát, az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, hogy vizsgálja ki, mi történt az 2007-es elnökválasztáson. A Jüttner-jelentés Köteles állításával éppen ellenkező következtetésre jutott: arra, hogy a jelek szerint "fodorista" szervezkedés történt a megyében.Kóka János közölte: miután a négy borsodi álküldött nagy valószínûséggel Fodor Gáborra szavazott, a kétségtelen csalás eredménye annyi volt, hogy nem szerezte meg az első fordulóban a többséget. Kóka emellett felszólította a Jüttner-jelentés alapján a csalásért felelős borsodi elnököt, T. Asztalos Ildikót párttisztségeiről való lemondásra.A vizsgálat lezárását követően, pénteken Fodor Gábor, valamint Béki Gabriella, John Emese és Szent-Iványi István közölte, felfüggesztik tagságukat az SZDSZ ügyvivő testületében (üt), mert szerintük a tavalyi elnökválasztáskor történt visszaélések, és a Jüttner-jelentés kapcsán az üt nem hozta meg a szükséges politikai döntést, vagyis nem határozott a tisztújító küldöttgyûlésről.(Forrás: MTI)	[ "SZDSZ" ]	[ "Hír TV" ]
Munka Püspökladány és Ebes között. Fotó: NIF Pár napja számolt be arról a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. tőzsdei anyavállalata, hogy a cég teljesítés alatt lévő szerződésállománya közel 124 milliárd forintra nőtt. Mivel az R-Kord vasútfejlesztésekben utazik, ahol állami szereplők a megrendelők, ezért a közbeszerzések alapján jó eséllyel össze lehet gyűjteni az összes megbízását. Ezt meg is tettük, a táblázatos összefoglaló mellett térképre vittük, hol dolgozik jelenleg az ország második leggazdagabb emberének egyik legfontosabb cége. Szemmel láthatóan a magyar vasúthálózat igen jelentős részén, ha csak a fővonalakat nézzük, akkor könnyebb felsorolni azokat, ahol nem érdekelt az R-Kord*Budapest-Szolnok és -Püspökladány, illetve -Lőkösháza; Budapest-Székesfehérvár, Budapest-Hegyeshalom/Rajka, Győr-Celldömölk-Bajánsenye, Sopron-Szombathely-Szentgotthárd. Ennek elsősorban az az oka, hogy az iCell Mobilsoft Zrt.-vel közösen az R-Kord építi ki a vasúti rádiókommunikációs rendszer második ütemét (GSM-R II.) 2255 kilométeren közel 59 milliárd forintért. A térképen ezt mutatják a piros vasútvonalak. A piktogramok az egyéb munkákat jelölik, amelyek összességében még nagyobb volument képviselnek. Igaz, ezek jó részénél az R-Kord konzorciumi tag, azaz másokkal kell osztoznia a bevételen. Csak Újszász állomás biztosítóberendezésének megújítását, a Porpác-Csorna vasúton a kábelek cseréjét, valamint a Budapest-Esztergom vonalon a kiegészítő biztosítóberendezései munkákat végzi egymaga a cég. Azt a tőzsdei tájékoztatásból tudjuk, hogy jelenleg mekkora az R-Kord szerződésállománya, ugyanakkor ennek a pénznek egy része alvállalkozókhoz kerül. A legnagyobb falatnál, a Püspökladány-Ebes vasútnál például akár 65 százalék is lehet az alvállalkozói teljesítés aránya. Ez persze nem meglepő abból a szempontból, hogy itt nemcsak a pályát kell korszerűsíteni, hanem a biztosítóberendezés tervezése és kivitelezése is a feladat része. Ilyesmivel pedig – a feladat bonyolultsága, a magas műszaki követelmények miatt – az egész világon mindössze néhány vállalat foglalkozik. Magyarországon például hosszú ideje kétszereplős ez a piac, az ilyen feladatokat vagy a német Siemens, vagy a francia Thales kapta. Itt sem arról van szó, hogy Mészáros Lőrinc cége műszakilag felnőtt volna ezek mellé, a Thalest alvállalkozóként találhatjuk meg a projektben. Az eddig nem érintett esetekben az R-Kordot is magában foglaló konzorcium Csorna állomáson felsővezetéki munkákat végez (erre két közbeszerzés is vonatkozik), Ebes és Debrecen között átépíti a vasútvonalat, Dombóvár és Pusztaszabolcs között a központi forgalomirányítást építi ki, Szabadbattyán és Balatonfüred között korszerűsít és villamosít, Érd és Érd alsó között pedig vágányt és kapcsolódó létesítményeket épít. Ez utóbbival kapcsolatban épp a napokban közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy április 10. és 15. között éjszakai munkavégzésre kell számítani. "Az előkészítő munkálatok része a földmegtámasztás, amelynek az elvégzéséhez a vasúti felsővezeték feszültségmentesítése szükséges. A munkálatokra emiatt csak éjszaka kerülhet sor" – írta a NIF. A fejlesztés részeként megépül az Érd – Érd alsó állomás közötti összekötő vágány, amely közvetlen kapcsolatot létesít a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalak között. Ez jelentős többletkapacitást eredményez a mai állapothoz képest. A projekt keretében új vasútvonal létesül 1355 méter hosszan, továbbá új felsővezeték, távközlési hálózat, vonatbefolyásoló- és biztosítóberendezések, illetve híd épül. A fentiek mellett vannak olyan projektek is, ahol az R-Kord alvállalkozóként érdekelt. Ezeket a Közbeszerzési Értesítő alapján nem lehet követni, de a Hitelbiztosítéki nyilvántartás alapján találtunk három olyat, ahol biztosan érdekelt a vállalat. Ezek közül a Rákos-Hatvan, valamint a Kelenföld-Százhalombatta projekteknél a vasútvonalak korszerűsítése zajlik, Szeged és Hódmezővásárhely között pedig a tram-train (vonat-villamos vegyes üzemű közlekedés) megvalósításban vesz részt az R-Kord. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy alvállalkozóként mennyit kaszál ezeken a munkákon. Összességében mindenesetre szárnyal a cég, mióta 2013-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A következő négy év során forgalma körülbelül a 44-szeresére, nyeresége pedig a 125-szörösére emelkedett. Ezzel már a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb profitcentrumának számít, és nem lenne meglepő, ha a menetelés tavaly is folytatódott volna. De még körülbelül két hónapot kell várni arra, hogy ez kiderüljön. Vállalat közbeszerzés Mészáros Lőrinc R-Kord Kft vasútfejlesztés Olvasson tovább a kategóriában	[ "R-Kord Kft." ]	[ "Mészáros Lőrinc R-Kord", "Közbeszerzési Értesítő", "Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.", "iCell Mobilsoft Zrt." ]
Luxuskocsik a BKK vezetőinek Budapest - A BKV rövidesen csődbe mehet, ha nem kap ismét állami forintmilliárdokat, ám eközben állami vezetőket megillető luxuskocsival furikázik a BKV-t is irányító Budapesti Közlekedési Központ (BKK) minden tizedik dolgozója – tudta meg a Blikk. Az egykor harcos civil közlekedési aktivista, Vitézy Dávid által vezetett BKK jelenleg alig több mint 100 főt foglalkoztat, a budapesti tömegközlekedés megszervezésével megbízott társaság mégis 12 fős luxusautó-flottáról írt alá bérleti szerződést – derül ki a birtokunkba került dokumentumokból. Mint ahogy azt több forrásból is megtudtuk, tíz extrákkal felszerelt, vadonatúj Skoda Superb már meg is érkezett a BKK-hoz. Sőt az egyiket Vitézy Dávid vezérigazgató és a főtanácsadójának kinevezett Nagy Levente már használja is. Ilyen felső középkategóriásnak számító személyautókkal járnak egyébként a miniszterek és az államtitkárok is. A hátsó ülésről száll ki Vitézy Dávid A Blikk fotós bizonyítékhoz is jutott. A szerkesztőség birtokában lévő képeken jól látszik, amint Vitézy Dávid és Nagy Levente kiszáll az új Skoda Superbből a BKV egyik telephelyén, miután a BKV tanulóbuszát követve behajtottak oda. A hátsó ülésen utaztak, az autót szolgálati sofőr vezeti. (A 26 éves Vitézy vezérigazgatónak nincs jogosítványa.) Egy ilyen jármű felszereltségtől függően 7–12 millió forintba kerül, a havi bérleti díja pedig 200–400 ezer forint lehet. Arra a kérdésünkre, hogy a BKK mennyit fizet az új autóflottáért, lapzártáig nem kaptunk választ a cégtől. Válasz hiányában azt sem tudtuk meg, hogy miért van szükségük ennyi új autóra. Internetes oldalukról viszont kiderül, hogy áprilistól decemberig mintegy 6 millió forintért vásárolnak üzemanyagkártyát. A BKV tanulójáratát követi a telephelyre az új Skoda Superb Kerestük Tarlós István főpolgármestert, helyénvalónak tartja-e a csőd közeli állapotban vergődő budapesti tömegközlekedés helyzetében az új autóflottát, de külföldi útja miatt nem válaszolt. Vitézy Dávid, korábban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője, s a BKV felügyelőbizottság akkori ellenzék által delegált tagjaként felemelte a szavát a BKV új autóflotta-beszerzése miatt. Kezdeményezte, hogy hozzák nyilvánosságra a BKV összes autóbérlési szerződését. V. J. Z.	[ "Budapesti Közlekedési Központ" ]	[ "Skoda Superb", "Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület" ]
"Öt év melónk volt abban, hogy működő, szakmailag és emberileg is kiváló, egymást támogató csapat jöjjön itt össze, és ezt most baltával kellett szétverni. Ez iszonyatosan lélektépő és rohadtul igazságtalan" – mondta Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere. A budapesti színház munkatársai csütörtökön jelentették be, hogy nem tudnak tovább harcolni a pénztelenséggel, több kollégájuk már a felmondási idejét tölti. "Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy a következő hetekben az Átrium utolsó előadásait láthatják, akik jegyet váltottak rá. Az utolsó Az Őrült Nők Ketrecét, az utolsó Igenist, az utolsó Isteni végjátékot... és így tovább. Nem tudjuk tovább tartani a színházat" – írták csütörtökön a Facebookon. Zsedényi pedig a Telexnek azt mondta, színházi háttérdolgozókat bocsátottak el, hangosítókat, szervezőket, olyan embereket, akik miatt működött az Átrium, olyan embereket, "akiknek egészen biztosan színházban van a helyük, és ők ráadásul az Átriumban szerettek volna dolgozni". Az Átrium azért nem jut pénzhez, mert a kulturális taotámogatások 2018 végi kivezetése után elindított, úgynevezett többlettámogatási rendszerben egyszerűen nem bírálják el a beadott kérelmeiket. "A többlettámogatási rendszerben nem pályázatok vannak, hanem kérelmek" – magyarázta Zsedényi. "Ez azért fontos különbség, mert a pályázatoknak általában ellenőrizhető elbírálási rendszere van, a többlettámogatási rendszernek viszont nincsen, illetve ezeknek a kérelmeknek nincsen elbírálási határideje sem." A független színház 2021 novemberében adott be támogatási kérelmet a kormányzathoz, ez az, amit azóta, azaz 8 hónapja nem bíráltak el. A trianoni csata című előadás az Átriumban – Fotó: Mészáros Csaba / Átrium Facebook Zsedényi szerint a független színházak egy köre, amibe az Átrium is tartozik, látványosan kimaradt a támogatásból, miközben a kormány más magánszínházaknak, például a Turay Ida Színháznak vagy a Játékszínnek jelentős forrást juttatott. Eszerint tehát a kormány is tisztában van azzal, hogy ezeknek az intézményeknek szükségük van erre a pénzre. A többlettámogatási rendszerben 2021 novembere óta 12 milliárd forintot osztott szét az állam, és bár az Átriumnak nem jutott, kapott belőle például 300 milliót Eszenyi Enikő bizalmasa egy korábban nem létező, csengeri művészeti fesztiválra. Sőt: a támogatásból ráadásul nem is kizárólag előadóművészeti szervezeteket támogattak, sportegyesületeknek is folyósítottak 45 millió forintot a Mező Ferenc Program támogatására, ami arról szól, hogy különböző sportágak akadémistái operába, balettre vagy cirkuszba járjanak. De az Átriumot és a többlettámogatási rendszerből kihagyott többi független színházat máshol is fogja a kormányzat. Hiába nyert az Átrium 17 millió forint működési támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól, azóta sem tudták aláírni az ehhez szükséges szerződéseket. Zsedényi szerint azért, mert az NKA-nál nem tudják, kinek kellene aláírnia a papírokat. "Az államnak láthatóan nem akarózik támogatnia az olyan műhelyeket, amelyekre nincs ráhatása" – írta egy korábbi közleményében az Átrium. Önkormányzati forrásaink szerint az I. és a II. kerület, valamint a főváros ellenzéki vezetése dolgozik azon, hogy valamilyen módon mentőövet dobjanak az Átriumnak. A színház maga is kért támogatást az önkormányzatoktól, az I. kerületben azonban néhány napja zátonyra futott a kezdeményezés a kormánypárti képviselők és szövetségeseik ellenállása miatt. A kormánypártiak azt kifogásolták, hogy az Átriumban "érzékenyítő foglalkozásokat tartanak" gimnazistáknak. Úgy tudjuk, a fideszes önkormányzati képviselők a II. kerületben is azon vannak, hogy a kerület ne segíthesse ki az Átriumot, de ennek ellenére a két ellenzéki vezetésű kerület és a Fővárosi Önkormányzat már dolgozik valamilyen áthidaló megoldáson. Mindenesetre sokatmondó, hogy a kormánypárt budai Facebook-oldalán egyenesen üdvözölték az Átrium bezárását jósló hírt, méghozzá azzal a szöveggel: "Nem fogjuk támogatni, hogy a kerületi középiskolásoknak és gimnazistáknak szánt, a színház által »érzékenyítőnek« nevezett programokat más helyi intézményekben tovább vigyék! Ezzel szemben Berg Dániel, a II. kerület momentumos alpolgármestere a Facebookon azt írta:	[ "Nemzeti Kulturális Alap" ]	[ "Turay Ida Színház", "Fővárosi Önkormányzat" ]
Az állítólagos korrupció alátámasztására felszínes, hiányos, több helyen téves információkkal szolgál az amerikaiak összefoglalója - állítja az adóhatóság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a beutazási tiltás indoklásaként "nem tényekre, hanem híresztelésekre és vélelmekre alapozott" dokumentumot juttatott el a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, az abban foglaltakat a NAV hiteltelennek tartja. A NAV az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, az állítólagos korrupció alátámasztására felszínes, hiányos, több helyen téves információkkal szolgál az amerikaiak összefoglalója. Mint kifejtették, a dohány és cigaretta kiskereskedelmét érintő koncessziós pályázatok elbírálása nem a NAV feladata. A NAV idén csaknem 4 milliárd forint értékű illegális dohánytermék piacra kerülését akadályozta meg. A láncolatos áfacsalásokat illetően az amerikai cégek bejelentései alapján a 2011-ben megkezdett nyomozás eredményeként a NAV pénzügyi nyomozói lebuktatták azt a bűnszervezetet, amely több mint 2 milliárd forint áfát csalt el, az ügyben jelenleg 14 gyanúsított van. A NAV több társaságnál is több százmillió forint adókülönbözetet tárt fel ellenőrzéseivel és a bűntető eljárásokban - írták. Kiemelték továbbá, hogy a NAV tavaly 564 milliárd, az idén eddig 547 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel, a nyomozók 2013-ban és 2014-ben eddig összesen mintegy 160 milliárd forint értékű költségvetési csalásra derítettek fényt, miközben a NAV bevételi adatai évről évre emelkednek. 2013-ban a NAV 10 billió 723 milliárd forintot biztosított a költségvetésnek, és az idei bevétel már most 8,3 százalékkal több a tavalyinál - tették hozzá. Az adóhivatal átszervezésének szigorúan szakmai indokai voltak. A Kiemelt Ügyek Igazgatóságának megszűnése után a NAV-nál többszörösére nőtt a láncolatos ügyletek körében feltárt nettó adókülönbözet - írták. A NAV a közleményében kitért arra is, hogy Horváth András korábbi NAV-munkatárs "vádaskodása nyomán" hónapok óta nyomoz a rendőrség. "Mint korábban kiderült, erről az USA nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének nem volt tudomása" - jegyezte meg az adóhivatal. A kormány csütörtökön tette közzé azt a dokumentumot, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a beutazási tilalmakkal kapcsolatban. A kormany.hu-n olvasható iratot kiegészítették a Külgazdasági és Külügyminisztérium megjegyzéseivel, amelyek szerint dátum, aláírás és pecsét nélkül adta át a dokumentumot az amerikai nagykövetség egy beosztott diplomatája november 6-án. Az abban foglaltak nem tartalmaznak érdemi információt a beutazási tilalmak hátteréről, annak ellenére, hogy a kormány már számtalan alkalommal kérte a bizonyítékok átadását "az állítólagos korrupciós ügyekben" a vizsgálatok lefolytatására - közölték. Az amerikai nagykövetség a minisztériumban átadott angol nyelvű dokumentumban emlékeztetett, hogy 2012 februárja óta a nagykövetség rendszeresen konzultál a magyar kormánnyal a korrupciós aggodalmaikról. A dokumentumban ezt követően 2013 októberétől 2014 októberéig időrendben felsorolnak több találkozót, amelyeken a korrupció kérdéséről egyeztettek. A dokumentum szerint a NAV képviselői nem adtak kielégítő választ a nagykövetség kérdéseire, amelyek arra is vonatkoztak, hogy Fidesz-közeli emberek és cégek jutottak-e trafikokhoz. Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az irat semmivel sem tartalmaz többet, mint amit eddig is tudtak, nincsenek benne hiteles, bizonyító erejű információk, amelyek alapján a kormány meg tudná vizsgálni "az állítólagos" korrupciós ügyeket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a papír jórészt a külképviselet korrupciós aggodalmaival kapcsolatos korábbi egyeztetéseket sorolja fel. Se aláírás, se fejléc, se pecsét, "ez egy fecni", "ömlesztett összegyűjtése azoknak a vádaknak, amelyeket az elmúlt négy évben az ellenzéki pártoktól már hallhattunk" - jellemezte Orbán Viktor a dokumentumot, hozzátéve: ha nem angolul lenne, azt hinné, egy ellenzéki párt írta. A miniszterelnök ezért úgy tekint e dokumentumra, "mint ha vissza akarna valaki rángatni bennünket a választások előtti politikai helyzetbe".	[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]	[ "Külgazdasági és Külügyminisztérium", "Kiemelt Ügyek Igazgatósága" ]
Időnként befut egy-egy százmilliós számla, amelynek eddig a létezéséről sem tudott az Országos Roma Önkormányzat. Hegedüs István és Lakatos Oszkár, az ORÖ két képviselője egyértelműen Farkas Flóriánt tette felelőssé azért, hogy 2,5 milliárd forintos tartozás szakadt a nyakukba. A kormány ennek nagyjából a felét már elengedte, nemrég az ORÖ is törlesztett 104 milliót, tavaly csaknem 150 milliót. Az adósság összege így is eléri a 840 millió forintot. Balogh János, az ORÖ elnöke zárt ajtók mögött egyeztetett képviselőtársaival a roma szervezet Dohány utcai székházában. A Népszava szerdai számában Balogh elmondta, hogy az ORÖ súlyos anyagi helyzetére tekintettel levélben kért segítséget Orbán Viktor kormányfőtől, valamint Lázár János és Balog Zoltán minisztertől. A testületnek most nem csak erről számolt be, hanem egy jelentést is szétosztott az ORÖ helyzetéről. A lapunk birtokában lévő anyag – a könyvvizsgáló cég megállapításait idézve – hangsúlyozza: a korábbi vezetés időszakában az önkormányzatnál nem, illetve nem a jogszabályoknak megfelelően működött a belső ellenőrzés. Márpedig a jogszabályoknak nem megfelelő gazdálkodás következtében az ORÖ "nem lesz képes realizálni eszközeit és rendezni kötelezettségeit". A legforróbb tétel az a mintegy 76 millió forint, amit az Albacomp számára kell kifizetni a régebben rendelt tabletekért. Megközelítőleg 10 millió forintot teszi ki például az a büntetés, amit bútorbeszerzési szabálytalanságok miatt róttak ki az ORÖ-re. Az ORÖ ingatlanjai eladása révén próbálja törleszteni adósságait (a legértékesebb a Gellérthegy utcában lévő iroda), de a nullszaldó eléréséhez ez is kevés. Balogh János ezért kér pénzügyi mentőövet a kormánytól. Még tartott a tanácskozás, amikor Hegedüs István és Lakatos Oszkár sajtótájékoztatón ecsetelte, milyen kétségbeejtő adósságcsapdába került az ORÖ. A rendőrség újabb iratokat foglalt le a Dohány utcai székházban – erősítette meg a RomNet értesülését Lakatos Oszkár. Felháborítónak nevezte, hogy még mindig nem vonták felelősségre Farkas Flórián miniszterelnöki biztost, a Fidesz parlamenti képviselőjét, az ORÖ és az időközben felszámolt Híd a munka világába program volt vezetőjét. Farkas Flórián az összeférhetetlenségi szabályok miatt távozott az ORÖ éléről (úgy döntött, inkább parlamenti mandátumát tartja meg). Farkas távozása után és Balogh János érkezése előtt Hegedüs István volt az önkormányzat elnöke. "Évek óta kénytelen vagyok ugyanazt mondani, nagyon nehéz helyzetben van az ORÖ" – közölte. Miközben ő is Farkas Flóriánt felelősségéről beszélt, megjegyezte: relatíve magasak voltak a személyi jellegű kiadások, a roma képviselők nem tanúsítottak önmérsékletet. Czene Gábor	[ "Országos Roma Önkormányzat" ]	[]
Korábban szinte kizárólag a Simicska Lajos nevéhez köthető Közgép nyert el szinte minden állami, közösségi pályázatot, most akkor sem rúghat labdába, ha százmilliókkal olcsóbb ajánlatot tesz. A pálya mindig attól függően lejt, hogy a kormányfő éppen kivel veszett össze, vagy barátkozik - vélik iparági szakértők. Az állami pénzszórás az útépítéseken is folytatódik. Megsemmisítette a múlt hét pénteken a Közgép panasza alapján a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottsága a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pályázatának eredményét. A közlekedési cég a XXIII. kerületben, a Grassalkovich út – Ócsai út – Haraszti út csomópontban egy felüljáró felújítására írt ki tendert, de nem a legelőnyösebb ajánlatot beadó, Simicska Lajos céget hozta ki győztesnek, hanem a 230 millió forinttal magasabb, 668 millió forintos árral induló A-Híd és Strabag konzorciumot. A BKK arra hivatkozott, hogy a Közgép túl alacsony árat számolt. A hatóság szerint a pályázat értékelésekor a BKK nem tartotta be a közbeszerzési törvény előírásait. Például az iparágban a jelenleg elfogadottnál magasabban szabta meg a becsült, vagy más néven, mérnök árat. A beruházás becsült értékéhez képest a négy pályázó közül három árajánlata is átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb volt. Igaz, a Közgépé 37 százalékkal maradt el a kalkulált összegtől, ám semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az árajánlat milyen mértékben térhet el a mérnök ártól. A Döntőbizottság a közlekedési céget 500 ezer forintra büntette, új eljárásra kötelezte és meg kell fizetnie a Közgépnek 7,5 millió forint igazgatási díjat is. A hatóság elfogadta Közgép érvelését, hogy azért tudott olcsóbb ajánlatot adni, mert a vállalat telephelye alig 1,5 kilométerre vana létesítménytől, így külön költségek és jelentős logisztikai ráfordítások nélkül oldható meg többek között az anyagok, gépek tárolása, az acélszerkezetek gyártása, korrózióvédelme. Az árak becslésével más állami cégek is hadilábon állnak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) hétszáz milliót spórolhatott volna az adófizetőknek, ha a legolcsóbbak közül választotta volna ki a tendergyőztest M0-ás autópálya déli szakaszán lévő zajvédőfalak felújítására. De ezt a tendert a BKK beruházásnál is különösebb körülmények között nyerte meg a Duna Aszfalt, amelynek tulajdonosai a sajtóhírek szerint igen jó kapcsolatot ápolnak Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel. A tenderre mint korábban megírtuk, nyolc cég (KÉSZ, Közgép, Zajép, Duna Aszfalt, A-Híd, EuroAszfalt, Colas, Strabag) nyújtott be ajánlatot, ám többségüket az "aránytalanul alacsony ár miatt" érvénytelenítettek. Első körben a megbízást 1,45 milliárd forintért teljesítő Zajép Kft. jött ki győztesnek, de a Duna Aszfalt és az EuroAszfalt ajánlata is érvényes volt - tudta meg az Index. A Közgép, amely a KÉSZ-hez hasonló, 1,063 milliárdos, azaz a nyertesénél több százmillió forinttal olcsóbb árajánlatot tett, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amit a hatóság elutasított. Ezt követően csak a három érvényes pályázót szólították fel hiánypótlásra, és a meglepetés sem maradt el: nyertesként már a Duna Aszfaltot hirdették ki. Ugyanis a zajvédő falak specialistája, a Zajép érthetetlen módon nem adta be a kért iratokat. Szakmai körökben elképzelhetőnek tartják, hogy esetleg háttéralku köttetett és a "feledékeny" cég a nyertes alvállalkozója lehet. Az utóbbi időszakban ez nem számít ismeretlen konstrukciónak. Emlékeztetőül, a Közgép kálváriája a főtulajdonos és a kormányfő vitáját követően az M4-es autópálya-szakasz építése körüli villongásokkal kezdődött. Az állami pazarlás mintapéldája is lehetne az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakasz építése, amelyre eddig már 60 milliárd forintot fizetett ki a NIF. A áprilisban leállított építkezés szerződéseit az állam felbontotta, de azóta sem történt meg az átadás-átvétel. A kivitelezők - köztük a Közgép-A-Híd konzorcium - végzik az állagmegóvást, ami iparági szakértőnk szerint havonta több tízmillió forintot jelent. Bihari Tamás	[ "Duna Aszfalt", "Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.", "Budapesti Közlekedési Központ" ]	[ "Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottsága", "Zajép Kft.", "Közbeszerzési Döntőbizottság" ]
Nagyon rég fordult elő olyan Magyarországon, hogy egy főként tudósok, szakemberek által írt könyv politikai okokból nem jelenhetett meg, de 2017-ben ez majdnem újra megtörtént. Pedig nem Soros György, hanem a jezsuiták adtak rá pénzt, neves jobboldali értelmiségiek fémjelzik, Sólyom László írt hozzá ajánlást. Ez a könyv azoknak is szól, akik még nem adták el teljesen a lelküket, hangzott el a Hegymenet című könyv bemutatóján. "Huszonhat évvel ezelőtt adtam ki a Bibó-emlékkönyvet. Az a kötet volt a Kádár-rendszernek szerintem intellektuálisan a vége, szimbolikusan a sírköve. (...) Ezt a (másik) kötetet nem én akartam kiadni, és azt sem tudom, ez hogy született. Ezt a kötetet a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, ő finanszírozta volna. Általam beláthatatlan okok miatt az Akadémia kihátrált belőle. (...) Egy hónappal ezelőtt felhívott az András (Jakab András, a kötet szerkesztője), hogy baj van, nem lesz kötet, és azért szálltam be. (...) Azért lettem könyvkiadó valamikor harminc évvel ezelőtt, mert a Gondolat Kiadónál egy olyan kéziratot utasítottak el, ami szerintem fontos volt. Ezért most a déjà vu, és nem szeretném, ha Magyarországon még egyszer ilyen helyzet lenne." Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon Szerkesztette: Jakab András, Urbán László. Osiris, Budapest, 2017. 468 oldal. "Az Osiris Kiadónál 2017 májusában megjelenő kötet célja, hogy elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával, a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokat vegye számba, egyúttal megoldási javaslatokat is körvonalazzon. A különböző ideológiai hátterű szerzők felkérése azzal az ambícióval történt, hogy a mai magyar közbeszédben gyakran felmerülő kérdésekre a legfrissebb közgazdaságtani, szociológiai, politikatudományi, jogtudományi és történettudományi eredmények felhasználásával keressünk válaszokat, és azokat hazánk jövőjéről szóló diskurzus részévé tegyük.″ A kötet szerzői: Bárdi Nándor, Bartus Gábor, Boda Zsolt, Burai Petra, Feledy Botond, Gajduschek György, Gál Róbert Iván, Gyurgyák János, Jakab András, Kállai Ernő, Kapitány Balázs, Lantos Gabriella, Mellár Tamás, Orbán Krisztián, Papp Z. Attila, Polónyi István, Reszkető Petra, Romhányi Balázs, Scharle Ágota, Spéder Zsolt, Szalai Ákos, Szelényi Iván, Tóth István György, Tölgyessy Péter, Urbán László, Vízi Balázs, Weyer Balázs, Zsoldos István A fenti idézetben szereplő mondatokat Gyurgyák János, az Osiris kiadó vezetője mondta el szerda késő délután a Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent könyv bemutatóján. A kötetből több fejezetet az Osiris kiadó engedélyével az Indexen is közzéteszünk, illetve közzétettünk. Az online is olvasható írások: Orbán Krisztián: Száz év szorongás. Miért ellenségei a magyar rezsimek az ország felzárkózásának? Kapitány Balázs, Spéder Zsolt: Hitek és tévhitek a népességcsökkenés megállításáról. A 28 szerző által írt, 23 tanulmányt felvonultató, első körben 1500 példányban kinyomott kötet Magyarország problémáiról állít fel diagnózisokat, a felemás múltfeldolgozástól a bankrendszeren és az energiapolitikán át az egészségügyig – a könyv megszületésének körülményei azonban legalább annyit elmondanak arról, milyen országban élünk, mint maguk az elemzések. Mindenek előtt érdemes tisztázni, hogy itt egyáltalán nem valamiféle szélsőbaloldali, vadliberális, esetleg Soros-pénzekből finanszírozott könyvről van szó, hanem egy polgári, jobbközép, konzervatív liberális kör (jórészt az Eötvös József Csoport figurái) által felkarolt projektről: a kötet megmentésére siető Gyurgyák a régi időkben a Századvég alapítója és motorja volt, kiadásra pénzt végül a Magyar Jezsuita Rend egyik kutatóintézetétől, a Társadalmi Reflexió Intézettől kaptak, a Hegymenet szerzői között nem csak közismerten jobboldali értelmiségiek, de egyenesen Orbán Viktor több egykori szövetségese is feltűnik, mint Tölgyessy Péter, Mellár Tamás vagy Urbán László (nemrég vele is interjúztunk), a könyvhöz Szelényi Iván szociológus mellett Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, Sólyom László volt köztársasági elnök és Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere írt ajánlást, a könyvbemutatón a pódiumon pedig Chikán mellett felbukkant többek között Balázs Zoltán politológus, XV. kerületi fideszes alpolgármester és Csaba László, az Orbán-kormány volt tanácsadója, a közönség soraiban pedig Bod Péter Ákos, Jeszenszky Géza és Sárközi Mátyás is. Bár ez a Kossuth Klubban tartott könyvbemutatón nem hangzott el, de a nehézségek akkor mélyültek el, amikor az eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja (TK) által indított projekt keretében készült írások közül az Index előzetesen megjelentette Orbán Krisztián Száz év szorongás című, komolyabb visszhangot kiváltó esszéjét, mely keményen bírálta a NER-t, vagyis a Fidesz-kormány rendszerét is. Az írás megjelenése után az MTA TK főigazgatóságától egy levelet kaptunk, amelyben elhatárolódtak Orbán Krisztián szövegétől, arra hivatkozva, hogy az nem tudományos állításokat tartalmaz és nem az MTA TK álláspontját képviseli. Gyurgyák János azonban a szerdai könyvbemutatón már egészen más típusú érvelést idézett: Az történt, hogy egy intézetcsoport főigazgatója azt az üzenetet küldte el (...), hogy az MTA felső vezetéséből valaki azt üzeni – nem az elnök –, hogy nagyon nem lenne jó politikai szempontból az MTA-nak, ha ez ott jelenne meg. – részletezte Gyurgyák, hogyan zajlott az Akadémia kihátrálása a kötet megjelentetéséből. Bár neveket nem említett, de az üzenetet közvetítő főigazgatónak kizárásos alapon Rudas Tamásnak, az MTA TK vezetőjének kellett lennie, az üzenetet megfogalmazó akadémiai vezető pedig több forrásunk szerint is Török Ádám MTA-főtitkár lehetett. (Törököt ezzel kapcsolatban emailben kerestük meg, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.) Az MTA reagálása "Nem igaz az az állítás, hogy a "Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon" című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent kötetet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, illetve finanszírozta volna. Így nem helytállóak a sajtóban megjelent azon állítások, melyek szerint az MTA kihátrált volna a kötet kiadásából, ugyanis nem is vett részt a folyamatban. Az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsághoz nem érkezett olyan pályázat, amely támogatást igényelt volna a kötet kiadásához. Éppen ezért a kötet tudományos megmérettetése ezen a módon nem történt meg, annak tartalma nem került az MTA látókörébe. Ugyancsak ezért nem született akadémiai döntés a kiadvány támogatásáról és kiadásáról, ezért ebben az MTA főtitkára sem vehetett részt. Az MTA főtitkára semmilyen utasítást nem adott senkinek a könyv kiadására vagy támogatására vonatkozóan. Az MTA és annak minden vezetője fontosnak tartja a magyar társadalommal kapcsolatos tudományos kutatások támogatását, ezt rendszeresen végzi, és az eredményekről a nyilvánosságot is folyamatosan tájékoztatja." A jelek szerint a Hegymenet ráadásul egy, az MTA-n belüli politikai-tudománypolitikai küzdelem középpontjába került, ugyanis az akadémiai kihátrálás ellenére a bemutatón nem csupán több akadémikus, de még Vékás Lajos, az Akadémia egyik alelnöke is demonstratívan megjelent. Magát a kötetet négy akadémikus méltatja, a kötet hátán három akadémikus ajánlása szerepel, a szerzők közt három akadémiai intézetigazgató, egy akadémikus és két MTA-doktor szerepel. (Az MTA végül cikkünk megjelenése után, csütörtök délután adott ki közleményt, ez jobboldalt olvasható.) A bemutatón később Csaba László közgazdász is kitért az MTA szerepére. Megemlítette, hogy korábban maga az Akadémia elnöke "lobogtatta" és dicsérte Jakab Andrásék egyik előző kötetét (A magyar jogrendszer állapota), amiért az végre kortárs, közéleti kérdésekkel foglalkozik. "Úgy látszik, ez az üzenet alsóbb szintekre nem jutott le" – tette hozzá szarkasztikusan Csaba. Azoknak szól, akik még nem adták el a lelküket A kötethez, ahogy említettük, Sólyom László volt köztársasági elnök és Chikán Attila is írt ajánlást. Chikán szerint a kötet "bizonyíték arra, hogy a magyar elit képes szembenézni az ország problémáival, sőt kiutakat is képes megjelölni." Sólyom pedig arról ír, hogy a tőmondatokra zsugorodó propaganda, a közhelyekre és indulatokra épülő közbeszéd korában küldetésük van a gondolkodásra serkentő könyveknek. Visszatérve a könyvbemutatón elhangzottakra, a kötetet szerkesztő Jakab András szintén arról beszélt, hogy a politikai propaganda helyett érveket akartak hozni, a könyv pedig "a közügyekről való racionális beszéd szimbóluma lehet". Később a kötet nyitófejezetét jegyző Tölgyessy Péter ugyanezt jelölte meg az értelmiség feladataként az Orbán-rendszerben: fenntartani a racionális beszédet. Tölgyessy szerint ez, mármint a racionális beszéd a rendszernek inkább csak tehertétel, mivel az egy alternatív valóság megteremtésében érdekelt. "Nem mintha túl sokat gondolnék a saját osztályomról, de ennek a mai közbeszédnek az értelmiségellenes kirohanásai gusztustalanok és undorítóak, és számomra az a legdurvább a mai helyzetben, hogy olyan emberek teszik, aki fiatalabbak nálunk" – ezt már Stefano Bottoni történész mondta a közbeszéd színvonaláról, aki szerint a magyar oktatási rendszer totális bukását is jelenti egyben, hogy olyan emberek vannak az apparátusban vagy tapsolnak körülötte, amilyenek. Részben a saját haverjaim. Ez a könyv azoknak szól, akik még nem döntöttek el, hogy teljesen eladják a lelküket, vagy van bennük egy olyan érzés, hogy azért mindenhez nem adják a nevüket. Talán legalább bizonyos réteget elbizonytalaníthat a könyv. – folytatta Bottoni. Azon túl, hogy mindannyian hisznek az érvelő szövegek erejében, még két dolog köti össze a Hegymenet szerzőgárdáját. Mindegyik szerző nyugatos, és hisz az intézményekben – legalábbis így foglalta ezt össze a szerkesztő, Jakab András az est egyik moderátorának, Ablonczy Bálintnak. Csaba László meglátása szerint ilyen szempontból nemcsak a szerzők, de a szövegek is nagyon hasonlóak. Szerinte pont az az izgalmas a könyvben, hogy bár az egyes tanulmányok egyáltalán nincsenek egymással összedolgozva, de a harmadik-negyedik fejezet után az olvasó rájön, valójában mindegyikben ugyanazt a problémát tárják fel a jelenkori Magyarországon: Elvonatkoztatni az intézményektől, hagyni ezt a sok nyugatos hablatyot, ezt az értelmiségi dumát. Helyette (a kormány szerint) sámánista politikát kell folytatni, ahol a sámán lát valamit és kikiáltja, a többiek körülötte pedig próbálják kitalálni, mire gondolhatott. Bottoni szerint is az intézmények szétverése az egyik igazán nagy probléma, ahogy fogalmazott: minden ilyen bolsevik módon működik, egyre fiatalabb a káder és egyre hülyébb. Nem csak, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit, de ezek már nem tudnak semmit elintézni. (A hivatalban) nem tudják, hol van a papír. Lehet valaki lojális, de ne legyen ennyire hülye! Oké, hogy Nyugat, de az meg mi? A maratoni, háromórás könyvbemutató különböző paneljein egy rendkívül izgalmas vita bontakozott ki a nyugatosságról és a Nyugatról, vagyis mindarról, amit a jelenlegi magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök már-már ellenségként fest le. Tölgyessy Péter szerint a jelenlegi berendezkedés egyértelmű elfordulás a magyar történelem nyugatos alaptendenciájától, attól a vágytól, hogy a Nyugattal legyünk sikeresek. Orbán ehelyett "papos, távlatos" beszédeiben egy olyan alternatív elképzelést vázol fel, miszerint a nyugati civilizáció valójában bajt és kizsákmányolást hozott ránk. Ezzel azonban azért is nehéz a kormány ellenfeleinek bármifajta nyugatosságot szembeállítani, mert Szlovákiával vagy Lengyelországgal ellentétben nálunk nincsen igazán nyugatos ellenzék. Az ellenzék főerői, például a szocialisták osztoznak a Fidesz számos, a nyugati normákkal szakító előfeltevésében – nem véletlen, hogy a különadókat is támogatták –, ők csupán mástól vennék el állami eszközökkel a vagyont, folytatta Tölgyessy. Éppen ezért a magyar értelmiségre hárul az a feladat, hogy ha nincs is komoly nyugatos politikai szereplő, legalább ők tartsák fenn a nyugatos érzetet, vágyat, reményt, "mert bármikor fordulhat a történelem kereke". Tölgyessy úgy véli, a közép-európai térség trendjei egy idő után meg fognak fordulni, és Magyarország akkor lesz sikeres, ha a fordulatkor lesz vízió, hit, tervek és felkészült emberek ennek a levezénylésére. Mégis, a nyugati minták szimpla másolása tévút. "Nem egyszerűen a nyugatos tudást kell képviselni Magyarországon, hanem ezt adaptálni kell a magyar viszonyokhoz", elkerülni azt a csapdát, amibe II. Józseftől Károlyi Mihályon és a polgári radikálisokon át az SZDSZ-ig mindazok belesétáltak, akik az országtól teljesen idegen nyugatos igényeket képviseltek – tette hozzá Tölgyessy. Balázs Zoltán politológus azonban már a probléma felvetését is aggályosnak érezte, ő saját magát például azért nem tartja Nyugat-pártinak, mert "a Nyugat problematizálása ilyen szinten egy nagyon keleties vonás", és egyébként is, Balázs szerint Magyarországon nem lehet kiiktatni, hogy a nyugati kultúrkör részei vagyunk, nincs az a miniszterelnök, aki ezt meg tudná változtatni. Stefano Bottoni azonban már nem csupán a magyarországi nyugatossággal, de a Nyugattal, illetve a saját Nyugat-fogalmainkkal szemben is kritikus volt, ugyanis mindkettő megváltozott. A magyar lakosság ma is az 1989-es Nyugatot akarja, de az az Ausztria már nincs – mondta Bottoni, aki szerint nemcsak a '90-es évek felzárkózási vágya-ígérete-hazugsága, a "nyugatosodás imitatív szakasza" bukott meg, de a Nyugat is átalakult. Az értelmiségiek által közvetlenül megtapasztalt nyugati közeg mögött valójában óriási a társadalmi leszakadás, a perifériák helyzete pedig sokkal reménytelenebb, mint harminc-negyven éve. "Ez egy új nyugat. És több Nyugat kezd lenni. Van egy mag-Nyugat és egy periféria-Nyugat", folytatta a Bolognában született Bottoni, aki szerint például nemes egyszerűséggel "Dél-Olaszországnak gazdaságilag, társadalmilag annyi". Ezért is könnyű a dolga Orbánéknak, amikor a magyarokat arról győzködik, hogy a mostani Párizs nem kell, és ezért óriási kihívás a mai nyugatosoknak, "hogy kitalálják azt a Nyugatot, amit el lehet adni", és hogy a Nyugat maga is egy problémahalmaz lett. Az ellenpólust Tóth Csaba politológus, a liberális Republikon Intézet vezetője képviselte, aki azzal érvelt: ha valaki végzős magyar gimnazistákkal beszélget, az azt tapasztalta, ők pontosan tudják, mi az a Nyugat – ahogy az a sok százezer magyar is, aki inkább külföldre megy dolgozni. Tóth szerint ugyanakkor odáig jutottunk, hogy a nyugatosság ma már nem egy politikailag semleges pozíció: ez egyértelműen a kormánykritikus, sőt ellenzéki oldalra sorolja azokat, akik magukat nyugatosnak és intézményhívőnek tartják. Lehet-e sikeres Orbán illiberalizmusa? A könyvbemutató másik fő kérdése, hogy bár a kötet tanulmányai részben sötét és lehangoló képet festenek a mai Magyarországról, részben markánsan más alternatívát vázolnak, mint amit a kormány követ egy-egy szakterületen, mégis, vajon nem lehetséges-e, hogy az orbáni rendszer mégis elért eredményeket, működőképes, és hosszú távon fenntartható? Kövér György történész kiemelte, hogy a kötet egyik tanulmánya sem mondja azt, hogy itt minden egy-két évben belül összeomlana. A tanulmányok helyzetleírásával és borúlátásával kapcsolatban viszont viccesen megjegyezte: Úgy éreztem, mintha megint a nyolcvanas években lennék. Visszakaptam tőlük a fiatalságomat. Nyitó előadásában Tölgyessy az Orbán-rendszerről azt mondta, mivel az fönntart bizonyos pluralizmust, vannak például ellenzéki pártok, melyek elvileg le is győzhetnék a hatalmat, mindez intelligensebbé, visszacsatolásokkal telivé teszi a rendszert, amit, ha végzetesen a semmibe kezdene futni, vissza lehet még rántani. Ez tehát segíti a rendszer túlélését. Ráadáásul Tölgyessy szerint Orbánéknak számottevő eredményeik is vannak, például a foglalkoztatottságban vagy a rendkívüli (külső) adósságfinanszírozás elkerülésében. Chikán Attila máshogy látja, szerinte ezeknek az eredményeknek nagyon súlyos ára van, ehhez pedig elég a fővároson kívül körülnézni. "Ezt lehet kendőzni azzal, hogy a televízióban nem mutatunk képeket, amik a kórházak belsejét mutatják, vagy nem mutatunk chartokat a PISA-felmérésről", azonban a tényeket nem lehet megváltoztatni. Szerinte nincs más lehetőség, mint fordulatot végrehajtani, vagy katasztrofálisak lesznek a körülmények. Két dolgot emelt ki, melyek miatt szerinte nem lehet hosszú távon sikeres ez a rendszer. Az egyik a korrupció: Az etikai-kulturális háttere olyan szinten kifogásolható, hogy arra nem lehet nemzetépítést alapozni. (...) Számomra nem elfogadható, hogy kétségesen tehetséges emberek kezébe adunk százmilliárdokat. A másik a nyugati trendektől és a távlatos gondolkodástól való teljes elszakadás. Chikán szerint nyugat-európai konferenciákon teljesen másról beszélnek, mint amit a magyar kormány csinál. Míg a magyar oktatási-képzési rendszer a nagyvállalatok jelenbeli igényeit akarja kielégíteni, fogalmunk sincs, hogy húsz év múlva ezek az emberek milyen munkaköröket fognak betölteni. Az első munkahelyükre képezzük ki ezeket az embereket ahelyett, hogy az iskolától egy általános műveltségi alapot kapnának, és egy olyan mentalitást, ami a folyamatos átképzésüket megkönnyítené. A technológiai fejlődéssel kapcsolatos kérdések nagyon hiányoznak a közbeszédből, és ha nem foglalkozunk velük, baj lesz. Szelényi Iván szociológus nem túl hízelgő történelmi hasonlatokat hozott azon állítása bizonyítására, miszerint "az autoriter rendszerek is működhetnek, de viszonylag rövid az élettartamuk" – például Pinochet a vérfürdők árán sem tudta rendszerét fenntartani. A látványos eredmények nem jelentik azt, hogy valami fenntartható: bizonyos területeken, mondjuk a repülésben a sztálinizmus is átütő eredményeket ért el, amíg a mérnököket el nem vitték Szibériába, ahogy a korai hitleri rendszernek is voltak gazdasági sikerei. Szelényi szerint a társadalomtudományok feladata többek közt pont az, hogy a fenntarthatóságra felhívja a figyelmet. Egy másik érdekes probléma, amit az illiberalizmus nem tud megoldani, hogy ha valóban igaz az, hogy az egyén feletti érdek magasabb rendű, és ezt a közérdeket az egyén nem láthatja, akkor vajon mégis ki képes ezt átlátni? A kötetből példaként Szalai Ákos tanulmányát említette az államközpontú gondolkodás kritikájáról, melynek fontos tétele, hogy az állam és az intézmények nem lehetnek aktorok, csakis az egyének; továbbá, hogy nincs olyan közérdek, amit az egyének ne tudnának belátni. Csaba László pedig az Orbán-kormány óriásberuházásait emelte ki annak példájaként, hogy ami látványos eredménynek látszik, az hosszú távon nem fenntartható, és biztos bukás lesz. "Ha valaki fordítva ül a lovon, viszonylag ritkán tud vágtát nyerni", mondta Csaba arra utalva, hogy olyan területeken végez óriásberuházásokat a kormány, ahol azok nem fognak megtérülni, például a paksi bővítéssel az energetikában. Ez ugyanakkor egy történelmi minta: a központosított rendszerek legitimitásához kellenek azok a nagy projektek, amit teátrálisan át lehet adni és az utódok is látni fogják, csakhogy ettől még nem lesznek hatékonyak, vagy szimplán csak értelmesek. Ilyen mondjuk a négyes metró esete, melynek megépítéséről még a hetvenes években döntöttek, és azért vezették a nyomvonalat a mai II. János Pál pápa tér felé (korábban Köztársaság tér), mert akkoriban még ott volt a pártszékház. Akkor is meg kell építeni, ha annak semmi értelme nincsen, és akkor is tovább kell működtetni. Ha egyszer egy tévedés végbement, nincs olyan mechanizmus, ami kijavítsa – mondta Csaba a központosított rendszerekről. Chikán ehhez csatlakozva hozzátette, egyszer már kipróbáltuk mindezt egy egész társadalmi rendszer keretében, és jól látszik, hogy nem vált be. A mostani illiberális rendszer gigaberuházásai pedig nagyon rossz irányt képviselnek egy olyan világban, ahol a rugalmasság egyre fontosabb – triviális ugyanis, hogy egy nagy és hosszú ideig tartó projekt minden, csak nem rugalmas.	[ "Magyar Tudományos Akadémia" ]	[ "Társadalmi Reflexió Intézet", "Republikon Intézet", "Eötvös József Csoport", "MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja", "Osiris Kiadó", "Gondolat Kiadó", "MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság", "MTA TK", "Magyar Jezsuita Rend" ]
Tizenhárom római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemi alapítványnak: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem új fenntartójának. Összesen közel 39 ezer négyzetméternyi telek került ezzel alapítványi tulajdonba. A környéken aktív civilek, a FÁK a Rómain csoport tagjai csak a napokban vették észre, hogy a felsőoktatás áprilisi kiszervezése őket is közvetlenül érinti. Írásbeli garanciát szeretnének kapni, hogy az új tulajdonosok óvni fogják a Duna-part természeti értékeit, csakis közhasznú módon használják az ingatlanokat, szolgálva az ott élők és a partot használók rekreációját. "Nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztató komplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára" - sorolják az alapítványoknak címzett levelükben. Biztosítékot kérnek arra is, hogy ha eladják a telkeket, elővásárlási jogot biztosítanak a kerületi és a fővárosi önkormányzat számára. Ha a tulajdonosok nyitottak rá, a civilek szívesen részt vesznek az ideális megoldás kitalálásában is. A két alapítványt emailben kérdeztük, mik a szándékaik a telkekkel, de egyelőre nem válaszoltak. A Testnevelési Egyetemért Alapítvány négy ingatlana egymás mellett található, három a Királyok útján, egy a Kossuth Lajos üdülőparton. Utóbbi a vagyonátadásról szóló törvény szerint üdülőépület, a többi telken lakóház áll. Az egyik telek a tulajdoni lap szerint 3000 négyzetméternél is nagyobb, kettő 1000 körül van, egy pedig majdnem 700. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány új ingatlanjai közül a legnagyobb egy 11 ezer négyzetméteres vállalati üdülő a Kossuth Lajos üdülőparton. Három telken csónakház üzemel, és vannak, amik üresen állnak. Fotó: Branstetter Sándor/MTI/MTVA A parlament áprilisban szavazta meg a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ekkor 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba. A legutóbbi alkotmánymódosítás értelmében a vagyonkezelő alapítványoknak juttatott vagyon vagy támogatás már nem számít közpénznek. A törvény szerint az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak az ingyen kapott vagyonnal, amíg nem sértik a felelős gazdálkodás követelményét. Az állam kérhet magának elővásárlási jogot is, de az Óbudai és a Testnevelési Egyetem alapító okirataiban nem látni ennek nyomát. A FÁK a Rómain csoport egyik képviselője azt mondta, amíg a telkek állami tulajdonban voltak, valamelyest nagyobb biztonságban érezték magukat, még ha ez naivitásnak is tűnik. Bár a Római-parton 2012 óta változtatási tilalom van érvényben, a civilek attól tartanak, ez sem lenne akadály egy kiemelt kormányzati projekt megvalósítása előtt. A 4-6 ezer négyzetméteres ingatlanok pedig bőven alkalmasak lehetnek akár lakóparkok felhúzására, amit nem szeretnének. Ráadásul a változtatási tilalom miatt semmi mást nem lehet fejleszteni a környéken, ezért ez az állapot hosszú távon nem fenntartható. Egyre kevesebb állami tulajdon A főváros tavaly a helyiek és a partot használók bevonásával elkészítette a "Római-part jövőképe" című dokumentumot. Ebben épp azt találták az egyik legfontosabb problémának, hogy a 90-es években privatizálták a régi állami területek nagy részét, így a Római-part egyre inkább lakóövezetté vált. A civilek összesítése szerint még 2017-ben is 145 ezer négyzetméternyi állami terület volt a parton, ami mostanra 97 ezerre csökkent. Ez vezetett az elmúlt évek súlyos konfliktusához azzal kapcsolatban, hogy épüljön-e árvízvédelmi mobilgát, vagy sem. A védtelen üdülők, szállodák, házak tulajdonosai értelemszerűen amellett vannak, hogy igen, ez viszont veszélyeztetné a part legfontosabb természeti értékeit. Az árvízvédelem kérdésében még nem született megoldás, de a közösségi tervezésben arra jutottak, hogy a Római-part elsősorban kikapcsolódásra, sportolásra, vendéglátásra való, nem arra, hogy épületeket húzzanak fel egymás után. A civilek abban bíznak, hogy az új ingatlantulajdonosok is tiszteletben tartják majd ezt.	[ "Testnevelési Egyetemért Alapítvány", "Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány" ]	[ "Óbudai és", "Római csoport" ]
Egy, korábban a Wallis érdekeltségébe tartozó, jelenleg viszont egy bizalmas kormányzati főtanácsadóhoz köthető cég, a Hungaroholding Partners Kft. kezébe kerül július 13-tól a kedvezményes gazdahitelekkel kapcsolatos ügynöki feladatok ellátása – értesült lapunk. A társaság annak a Bencze Péternek a közvetlen irányítása alá tartozik, aki tavaly a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója volt, és akinek ügyvédi irodája tavaly fél év alatt 2,25 millió forintot kapott PPP-projektek tervezésében való részvételért. Bencze Péternek a balliberális kormányzathoz fűződő bizalmas kapcsolatát az is mutatja, hogy az MSZP–SZDSZ 2002-es hatalomra jutása után nyomban bekerült a Malév igazgatótanácsába, ráadásul az ÁPV Rt. tranzakciós vezérigazgató-helyettesévé is kinevezték, amely poszton egészen 2003 augusztusáig ténykedett. Bencze egyébként több Wallis-érdekeltségű cégben is felbukkant korábban. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által 2002-ben és 2003-ban családi gazdálkodóknak, valamint mezőgazdasági kis- és középüzemeknek nyújtott kedvezményes agrárhitelek kezelését ügynökként eddig az MKB Bank végezte, de a feladatot a napokban a takarékszövetkezetek, illetve az ő munkájukat koordináló Hungaroholding Partners Kft. veszi át. (Részletek a Magyar Nemzet július 11-i számában)	[ "Hungaroholding Partners Kft." ]	[ "ÁPV Rt.", "Magyar Fejlesztési Bank", "MKB Bank", "Miniszterelnöki Hivatal" ]
Tavaly ősszel azzal számoltak a Fidesz vezetésében, hogy Simicska Lajos előállhat egy olyan információval, ami politikailag akár meg is semmisítheti Orbán Viktort. Mivel ez eddig nem történt meg, úgy gondolják, hogy már nem is fog, bár továbbra sem zárják ki, hogy a kormányfő egykori kollégiumi szobatársának lehetnek olyan felvételei, amelyek rendkívül kellemetlenül érinthetik a miniszterelnököt. A Fidesz vezetését meglepte, hogy Simicska nyíltan beállt a Jobbik mögé, de örülnek neki, és már izzítják a médiagépezetüket, hogy kijöjjenek néhány sztorival a korábbi csúcsoligarcha fiáról. Orbán Viktor az oroszokról, egész pontosan a Paks II-t építő orosz állami cégtől, a Roszatomtól remélt 100 milliárd forintból akarta megvenni az RTL Klubot, hogy aztán bezárhassa - állította néhány nappal ezelőtt Simicska Lajos a 24.hu-nak. A Fidesz gazdasági hátországát évtizedekig építő egykori csúcsoligarcha szerint a tervbe Orbán a kétharmaddal megnyert 2014-es választások másnapján avatta be őt a vállalkozó lakásán. Lehet oligarcházni, milliárdosozni, attól még nekem is vannak elveim, ha belementem volna, apám megfordult volna a sírjában. Én nem maffiaalvezérnek és hazaárulónak szerződtem. - mondta a lapnak Simicska, aki nem először magyarázta az Orbánnal való szakítását a miniszterelnök Oroszországhoz fűződő viszonyával. A kormányfő sajtófőnöke válaszul azt írta a 24-nek, hogy “a Jobbik milliárdos gazdájának képtelen állításaival nem kívánunk érdemben foglalkozni", és Havasi Bertalan azt is hozzátette, hogy “mindenesetre szórakoztató, hogy éppen annak a Jobbiknak az új gazdája vagdalkozik ilyen állításokkal, amely a mai napig soraiban tudja és védelmezi az orosz kémbotrány kulcsfiguráját, Kovács Bélát". Mendemondák felvételekről Egy évvel a választások előtt ezzel újabb fejezet nyílt az Orbán-Simicska háborúban, a politika iránt érdeklődő közvélemény pedig napok óta azzal foglalkozik, hogy mi várható a folytatásban. Simicska hamarosan előáll-e egy Orbán-buktató információval, vagy amelyik kutya ugat, az nem harap? – szól a két narratíva a Fidesz egykori pénztárnokával kapcsolatban. A Fidesz elnökségénél dolgozó egyik háttérember azt mondta nekünk, hogy “mendemondák régóta vannak, hogy milyen felvételei vannak Lajosnak", de szerinte ha van bármi, ami Orbán számára kompromittáló, azzal már “a politikai logika szerint rég ki kellett volna jönnie". Ugyanis minél kevesebb idő van a választásokig, annál kisebb az esélye, hogy az ilyesmi eljut az emberekhez. Azt mondja, hogy van atombomba, mindenki arra vár, aztán ki tudja, hogy tényleg van-e – mondta ez a háttérember, akinek a szavait úgy is lehet érteni, hogy akár lehet a miniszterelnökre nézve kellemetlen információja Simicskának. Erről a lehetőségről Török Gábor politológus is beszélt a 24.hu-nak adott keddi interjúban, amikor azt mondta: Simicska nem a Holdról jött, abban, hogy az lett, aki, Orbán Viktornak jelentős szerepe van, és persze fordítva. Szinte mindent tudhat, amit a hosszú együttműködésük idején fontos volt tudni. 2016 szeptemberben egy kormánypárti háttérbeszélgetésen szintén előkerült a téma, de akkor még határozottan azt mondták, hogy 2017 nyarán, őszén várnak olyan erejű támadást Simicskától, ami személyesen Orbánt veszi célba, és akár a kormányfő hatalmát is megrengetheti. A téma akkor Mengyi Roland Voldemort-ügye miatt került elő, amivel kapcsolatban a fideszes tanácsadó azt mondta, hogy szerintük Simicska keze sejlik fel a háttérben. Lajos a rendszer szakítószilárdságát teszteli. Azt, hogy egy ilyen ügyben mennyire könnyen engedik el egy politikus kezét A terhelő információk napvilágra kerülése után viszonylag gyorsan megszavazta a parlament fideszes többsége, hogy felfüggesszék Mengyi mentelmi jogát, pár napja pedig az is kiderült, hogy a kormánypárti politikus ellen vádat fognak emelni, ami példátlan a NER történetében. A Voldermort-ügy kipattanásakor Lázár János egyébként arról beszélt, hogy mindenkinek vállalni kell a felelősséget a saját tetteiért, ami azt is jelenti, hogy ha valakinek a neve 100 milliós lenyúlással kerül összefüggésbe, nem fogja tartani a hátát az egyébként jól záró “politikai család". Már Orbán lehetséges utódját keresték 2016 őszén egyébként egészen reális forgatókönyvként tartották számon a Fidesz vezetésében, hogy a 2018-as választások után előfordulhat: nem Orbán Viktor lesz a miniszterelnök. B-tervként Varga Mihály és Lázár János neve került elő lehetséges kormányfőkként, ha valamiért annyira meggyengülne a Fidesz, hogy nem tudna egyedül kormányt alakítani. A Heti Válasz kormányzati források alapján arról írt, hogy a baloldal erősödése eredményezhet ilyesmit, vagy ha valaki - Simicska - politikai atombombát dob Orbánra. A Fideszben legalábbis ettől tartottak. Azóta viszont eltelt fél év, és már nem erre készül a Fidesz vezetése. Mint az elnökségnél dolgozó háttérember fogalmazott: Megváltozott a környezet, a pártvezetést pedig meglepte, hogy Lajos ilyen nyíltan beállt a Jobbik mögé. Simicska köztéri felületein ugyanis nemcsak megjelentek a Jobbik plakátjai, hanem a Hvg.hu-nak azt is kijelentette, hogy minden szimpátiája a párté, de hozzátette: a Jobbik és közte nincs semmilyen megegyezés. Az új helyzet, Simicska kiállása a Jobbik mellett azt is eredményezi, hogy míg a Fidesz Orbán legecizése óta csak ki nem mondva támadta és a háttérben próbálta gyengíteni Orbán egykori legjobb barátját, hamarosan nyílt lejárató-kampányt kezdenek ellene. "Egy beszámíthatatlan alkoholista próbál irányítani egy pártot, erről beszélni kell nyilvánvalóan" – mondta nekünk egy fideszes háttérember. Kósa Lajos pedig megerősítette a kormánypárti Magyar Időknek az Atv.hu információját hogy a Fidesz és a Fidelitas a "Vonát marionett-bábuként rángató" Simicska képével fogja teleszórni a köztereket. A kormánypárt kommunikációs hátországában úgy látják, hogy Simicska jobbikos coming outja csak árthat Vona pártjának, ugyanis 2010 és 2014 között az ellenzék annyit oligarcházta Orbán kollégiumi szobatársát, hogy “az még a vidéki emberek agyába is beleivódott". De nemcsak plakátháborút indít a Fidesz Simicska és a Jobbik ellen, hanem úgy tudjuk, a fideszes médiagépezet is csatasorba fog állni, és várhatóan a Simicska-család lejáratása is terítékre kerül a Habony-médiában. "Egyetemi csoporttársaitól hallottuk, hogy Simicska Ádám számlája 1500 forint volt egy kávézóban, de otthagyott egy húszezrest, mert nem szereti az aprót. Ilyenek lehet, hogy elő fognak kerülni" – mondta egy, a fideszes médiagépezet működésére rálátó háttérember, aki hozzátette, hogy a következő egy évben “a kampány mocskos és véres lesz", de szerinte a kormányzás eredményei fogják dominálni. Viktor és Lajos közvetlen barátsága Persze az, hogy mi fogja dominálni a kampányt, nagyban függ attól, hogy létezik-e az a bizonyos Simicska-féle atomfegyver Orbánnal szemben, vagy sem. Amikor a napokban egy kormánytaggal folytatott háttérbeszélgetésen rákérdeztünk, hogy milyen forgatókönyvre számítanak, mikor és miféle információval állhat elő Simicska, forrásunk nem kívánt válaszolni. Ehelyett a miniszter az Orbán-Simicska szakítás emberi oldaláról kezdett beszélni, gyakorlatilag arról, hogy a kormányfő a legközelebbi barátját veszítette el, ez pedig a politikán túli életben is óriási változást jelent a miniszterelnöknek. "Ez emberileg egy nagy veszteség neki. Valakinek az ötvenes éveiben már nem nagyon lesznek új barátai. Orbánnal senki nem fog már másért barátkozni, mint hogy ő kicsoda a politikában - mondta. A miniszter azt is hozzátette, hogy sosem látta Orbánt és Simicskát egymás társaságában, és azt is állította, hogy nem tudja, mi a szakítás valódi oka. Szerinte ezt nem is fogja neki elmondani a miniszterelnök, mert “nincsenek olyan viszonyban". Viszont forrásunknak a kormányfő korábban sokszor utalt Simicskára közeli ismerősként: Megyek a Lajoshoz, találkoztam a Lajossal, mondom a Lajosnak - idézte ez a kormánytag, milyen közvetlenséggel beszélt régen Simicskáról Orbán. Orbán mítoszának roncsolása Simicska két év alatt két kellemetlen állítást fogalmazott meg Orbánnal szemben (ügynökvád, RTL Klub beszántása orosz pénzből), direkt politikai hatása egyiknek sem lett. Több cikkben foglalkoztak azzal, hogy nem látszik a rendszer az egykori csúcsoligarcha magatartásában, súlytalan dolgokat mond, ráadásul kizárólag olyanokat, amikről már korábban is pletykáltak Orbánnal kapcsolatban. Egy fideszes kommunikációs szakember viszont azt fejtegette, hogy szerinte Simicska részéről Orbán “varázstalanítása" zajlik, a jóságos népvezér mítoszának rombolása. Simicska állításait gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, de beszélgetőpartnerünk szerint nem is ez a lényeg, hanem hogy Orbán nevéhez ragasszon nagy nyilvánosság előtt olyan történeteket, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Eszerint a narratíva szerint nem várható személyesen Simicskától, hogy ledobja az atombombát, ő az Orbánnal való több évtizedes barátságukkal hitelesít olyan történeteket, amelyek a kormányfő mítoszát roncsolják. Hogy pedig a személyes történeteken kívül van-e más Simicska kezében, azt rajta kívül valószínűleg csak Orbán sejtheti.	[ "RTL Klub", "Fidesz", "Jobbik" ]	[ "Heti Válasz", "Magyar Idők" ]
Hol vannak már azok az idők, amikor a Simicska Lajos irányításával csúcson lévő Közgép 13 milliárdos nyereségre tett szert egyetlen év alatt. 2014, az Orbán legecizése előtti volt a Közgép legjobb éve. A Közgép 2013-ban még csak 4,3 milliárdot hozott Simicskának, a nagy összeveszés évében még kifutottak a korábban megnyert közbeszerzések, 9 milliárdnál kicsit több volt az adózás utáni nyereség. Ami aztán 2016-ban aztán már az egymilliárdot sem érte el. Nem maradt megbízható útépítő cég nélkül a NER. A Közép helyébe a Duna Aszfalt lépett. A tulajdonos, Szijj László szoros kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel. Cége felfuttatásában is hasonlóan sikeres, mint a felcsúti milliárdos. A Duna Aszfaltnál 2013-ban sem panaszkodhattak már, a cég adózott eredménye ekkor is majdnem 4 milliárd volt, 2015-ben ment 11 milliárd fölé. Ezt sikerült még feljebb tornázni 2017-ben és - mint a friss mérlegükből kiderül- 2018-ban is. Duna Aszfalt adózott eredménye: 2013: 3,8 milliárd 2014: 7,3 milliárd 2015: 11,1 milliárd 2016: 11,1 milliárd 2017: 18,7 milliárd 2018: 18,5 milliárd Szijj László a 2017-es nyereségből 12 milliárdos osztalékot ki is vett a cégből. És idén is legalább ennyit. A mérlegben 12 milliárdos osztalék szerepel, az ahhoz becsatolt tagi gyűlés jegyzőkönyvében 13 milliárd. Vagyis két év alatt 24-25 milliárdos osztalékot vett ki a mostanra 129,5 milliárdos árbevételű cégéből Szijj. (A mérlegből az is kiderül, hogy a tavalyi 76,6 milliárdos árbevétel úgy sikerült 129,5 milliárdra feltornázni, hogy kizárólag itthon végzett építési munkákat a Duna Aszfalt.)	[ "Duna Aszfalt" ]	[]
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul azért, hogy a kormány kiadja a dohány-nagykereskedelmi koncessziós szerződést, amelyet a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. konzorciumával kötött. Szigetvári Viktor, a párt elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: az Együtt az elmúlt hetekben mindent megtett azért, hogy a szerződést megszerezze, de a Fidesz minden próbálkozásuknak ellenállt, holott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón ígérte meg, hogy a dokumentumot nyilvánosságra hozzák. Az Együtt adatigénylést is benyújtott - tette hozzá -, de azóta a kormány megszigorította az erre vonatkozó törvényt. Szigetvári Viktor közölte: ezért a NAIH-hoz fordulnak először, arra kérik Péterfalvi Attilát, a hatóság elnökét, hogy kötelezze a kormányt a szerződés kiadására. Amennyiben ez nem történik meg, az Együtt hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mivel a párt álláspontja szerint a dohánypiac nagykereskedelmi szerződése hűtlen kezelésnek minősül, hiszen emiatt akár tízmilliárd forintos adóbevételtől eshet el a magyar költségvetés – fűzte hozzá. Az Együtt követeli továbbá, hogy a koncessziós szerződést megalapozó hatástanulmányt is hozzák nyilvánosságra, hiszen elképzelhetetlen, hogy a szerződést e nélkül kötötték meg – emelte ki.	[ "BAT Pécsi Dohánygyár Kft.", "Tabán Trafik Zrt." ]	[ "Korszakváltók Pártja", "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" ]

Subsets and Splits

No community queries yet

The top public SQL queries from the community will appear here once available.