text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
Keresztes Imre főügyész pénteki közlése szerint a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Juhász Ferenc és Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori közigazgatási államtitkára ellen. A főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja őket, amit Juhász Ferenc tettesként, Fapál László pedig felbujtóként követett el. A főügyészség közleménye szerint a vagyonkezelési szabályok megszegése miatt a honvédelmi tárcát 43 millió forint vagyoni hátrány érte.
Az MSZP erre reagálva közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben azt írták: miután vesztegetéssel nem sikerült meggyanúsítani, a főügyészség olyan ügyben vádolta meg Juhász Ferencet, amiről a Fidesz-kormány honvédelmi minisztere és a tárca is leírta, hogy "a honvédelmi és jogállási törvényeknek formailag megfelelő, az első Orbán-kormány gyakorlatát követő eljárás volt".
A szocialisták szerint a főügyészség lépése és annak időzítése azt jelzi, hogy a Polt Péter vezette szervezet közvetlen politikai befolyás alatt áll. Hozzátették ugyanakkor, hogy a Juhász Ferenccel szembeni vád jól fest majd Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos jelentésében, "újabb szégyenfoltot ejt azonban az egyensúlyából végleg kibillentett magyar jogállamon, és nyilvánvalóan nem képes elkenni a Fidesz Zrt. és központi oligarchabizottsága által Magyarországot megfojtó közgépesítést".
A főügyészség a vádlottakat jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja, melyet Juhász Ferenc tettesként, Fapál László pedig felbujtóként követett el. A vagyonkezelési szabályok megszegése következtében a Honvédelmi Minisztériumot 43 millió forint vagyoni hátrány érte, amely nem térült meg - írta közleményében a főügyészség.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fidesz Zrt."
] |
Az uniós forráselosztás informatikai rendszerében feltárt szabálytalanságok miatt 18 milliárd forintot követel vissza hazánktól az Európai Bizottság, nemzetközi példák alapján azonban a bírság 75 százalékát is elengedheti a testület. A kormány feljelentést tesz az ügyben.
Büntetőfeljelentés készül, annak függvénye az ügy folytatása, és az ezzel kapcsolatos döntések heteken belül megszületnek – közölte a Világgazdasággal a Miniszterelnökség sajtóirodája. Az ügy, amelyet az Európai Bizottság felgöngyölítene, hazánk 2004. májusi uniós csatlakozásánál is korábbra nyúlik vissza: a brüsszeli testület számos szabálytalanságot állapított meg az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának kezelésére a Welt 2000 Kft. által létrehozott Egységes Monitoring Információs Rendszerrel (EMIR) kapcsolatban.
A cég még 2003-ban kapott megbízást az akkori Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalától az EMIR kialakítására. Az uniós intézmény nem ezt, hanem a Welttel 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben kötött szerződéseket kifogásolja, amelyek hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzéssel juttatták újabb megbízáshoz a vállalatot a rendszer továbbfejlesztésére. Az Európai Bizottság azt is nehezményezte, hogy a magyar szervek az informatikai rendszer tulajdonjogát fokozatosan átadták a cégnek, így az például a forráskódoknak kizárólagos birtokosa lett.
A súlyos rendellenességek miatt visszakövetelt 18 milliárd forintos támogatással kapcsolatban a Miniszterelnökség ismertette: más visegrádi országokban is volt ilyen vizsgálat. Van, ahol már lezárult, és 100 százalékos büntetés lett a vége, máshol még folyamatban van, és a korrekció mértékének 25 százalékra csökkentésén megy a jogi vita a tagország és Brüsszel között. A tárca szerint ez szemlélteti a lehetőségeket, de a tényállás persze minden országban más.
A 2007–2013-as uniós ciklus informatikai buktatói láttán a 2014–2020-as időszakra a kormány létrehozta a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert (FAIR). Kérdésünkre a Miniszterelnökség közölte: a FAIR fejlesztési és üzemeltetési költsége mintegy kétharmada az EMIR-ének. Ezt viszonyíthatjuk a 18 milliárd forinthoz is, de a 24.hu szerint 2007 és 2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek az EMIR-re. A FAIR-t már nem a Welt 2000 Kft. hozta létre: a cég 2014 végén állami tulajdonba került, és át is nevezték Új Világ Nonprofit Kft.-re. A kancellária szerint a régi rendszerhez képest több technológiai és funkcionális változás van az újban. Például az EMIR csak Microsoft Windows operációs rendszerről volt elérhető távoli asztali technológiával, ezzel szemben a FAIR platform- és eszközfüggetlen, így akár egy androidos tabletről is be lehet adni pályázatot vagy elszámolást.
A Miniszterelnökség szerint az is elég fejfájást okozhatott az önkormányzatoknak és cégeknek, hogy az EMIR-ben minden egyes apró javítás vagy kiegészítés miatt újra le kellett tölteni az adott kitöltőprogramot, és azzal ismételten feldolgoztatni a pályázatot. A FAIR-nél viszont minden esetben naprakész alkalmazás segíti a munkát. A korábbi változatnál nagy rálátással kellett bírni a teljes pályáztatási folyamatra, az újnál viszont a rendszer folyamatában vezérli az ügyintézői munkavégzést, "csak" a saját feladatát kell jól ismernie a felhasználónak.
|
[
"Új Világ Nonprofit Kft.",
"Welt 2000 Kft."
] |
[
"Európai Bizottság",
"Egységes Monitoring Információs Rendszer",
"Nemzeti Fejlesztési Terv"
] |
Szerző: VN-online Szombathely, Győr - Az ítélőtábla elé került egy korrupciós ügy, mert a földhivatali akták elsüllyesztését kérő ügyfelek egyike fellebbezett. Négy ügyintéző nyolc-tíz hónapig várakoztatta az aktákat, hárman zsebre is dolgoztak. A földhivatali dolgozók és ügyfeleik, vagyis a többi vádlott felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetése első fokon jogerőre emelkedett.
Jelentősége van annak, mikor kerül át a földhivatalból az illetékhivatalba a tulajdonjogot bejegyző határozat, hiszen a másik hivatalban addig nem róják ki az illetéket, így nincs mit befizetni. Jól tudták ezt a Szombathelyi Földhivatalban dolgozó ügyintézők is, akik végül lebuktak, mivel kilenc ügyirat esetében nyolc-tíz hónapig várakoztatták az aktákat. Végül mindannyian a bíróság elé kerültek.
Az ügy évekkel ezelőtt, egy belső vizsgálat nyomán pattant ki, majd következett a rendőrségi nyomozás és a viszonylag hosszú ideig tartó bírósági szakasz, így nemrégiben, a Győri Ítélőtáblán fejeződött be az igazságszolgáltatási eljárás.
A már említett belső ellenőrzés során három ingatlan-nyilvántartási ügyintéző és egy ügykezelő munkájában találtak súlyos hiányosságokat, a négy dolgozó munkaviszonyát megszüntették, ellenük később hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség.
A korrupciós bűncselekményhez a három ügyintéző esetében sikkasztás is társult, mivel kiderült, hogy két éven át zsebre dolgoztak. Egyszerre nem túl nagy összeget nyúltak le, mivel az igazgatási szolgáltatási díjat dézsmálták meg, ami két- vagy háromezer forint, ám a hosszú hónapok alatt tekintélyes summa gyűlt össze. A bizonyítékok alapján az első rendű vádlott 232 ezer, a másodrendű 86 ezer, harmadik társuk 169 ezer forinttal rövidítette meg a hivatalt.
A Vas Megyei Bíróság 2007 októbere és 2009 januárja között több tárgyalási napon foglalkozott az üggyel, végül egy vádlott kivételével jogerős ítélet született. Az első- és a másodrendű vádlott 8-8 hónap börtönt és 50-50 ezer forint pénz mellékbüntetést, harmadik társuk 6 hónap börtönt és 40 ezer forintos pénz mellékbüntetést kapott. Mindhárom vádlott esetében a börtönbüntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette a bíróság. A szívességet kérő ügyfelek mint felbujtók szerepeltek az ügyben, ők 40-50 ezer forintos pénzbüntetést kaptak.
Az ügyészség tudomásul vette a verdiktet, a negyedrendű vádlott, aki ingatlanforgalmazással foglalkozott, felmentéséért fellebbezett. Ennek nyomán került a Győri Ítélőtáblára az ügy, ahol nemrégiben megszületett az ügydöntő határozat: a megyei bíróság ítéletét helybenhagyták.
|
[
"Szombathelyi Földhivatal"
] |
[
"Vas Megyei Bíróság",
"Győri Ítélőtábla"
] |
Öt olajfestményt vett Szilvásy György apósától, Csáky Lajos festőművésztől a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. A 10 millió forintra taksált kollekció azóta a Magyar Sport Háza tanácstermének falát díszíti. A BMSK vezérigazgatói posztján éppen néhány hete hosszabbította meg Szilvásy előterjesztésére öt évre Hajdu Endre megbízatását a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács.
Új művészeti alkotásokkal gazdagodott nemrég a Népstadion szomszédságában álló Magyar Sport Háza. A hétszintes irodaépület földszinti tanácstermében néhány hónapja öt olajfestményt függesztettek ki. A képek Csáky Lajos kecskeméti festő munkái.
Az Index információi szerint a házat üzemeltető BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. 10 millió forintért szerezte meg a közelmúltban a Csáky-festményeket. Csáky Lajos a hazai kortárs képzőművészet ismert szereplője, egyben Csáky Bernadett, Szilvásy György egykori kancelláriaminiszter feleségének édesapja.
A Magyar Sport Házát tulajdonosként kezelő BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgatójának mandátumát januárban hosszabbította meg újabb öt évre a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. Hajdu Endre megbízatása nemrég járt le, ezért a megüresedett helyre a szabályok szerint pályázatot kellett volna kiírni. A tulajdonosi jogokat gyakorló január 27-én azonban másként döntött.
Tízmilliós dekoráció a tanácsteremben - klikk a képre!
Mint arról beszámoltunk, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács januári ülésén, ahol Szilvásy György, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatójának indítványára tárgyalták Hajdu újraválasztását, a vonatkozó szabályrendszert is módosították, hogy pályáztatás helyett elfogadhassák a hosszabbítást. A most 66 éves Hajdu 2015-ig szóló megbízatásával havi 844 ezer forintos alapbért kapott.
Az MNV Zrt. tulajdoni körébe tartozó BMSK Zrt. 32 milliárdos ingatlanvagyon fölött rendelkezik, állami részvénytársaságként 2008-ban 2,5 milliárdos éves nettó árbevételt produkált.
Hajdu karrierje régóta összefonódott Szilvásyéval. A 2002-es kormányváltás után Szilvásy a sportminisztérium államtitkára volt, Hajdu a sportlétesítmények üzemeltetését végző Sportfolió Kht.-hez került, ahol vezérigazgató-helyettesi posztot töltött be. A kormányzati negyed projekt indulásakor, amelynek megvalósítására a BMSK Zrt.-t szemelték ki, azonban már a januárban megújított poszton teljesített szolgálatot. Szilvásy ekkor már a Miniszterelnöki Hivatalt vezette.
A festmények megvásárlásával kapcsolatban szerettük volna megszólaltatni Hajdu Endrét, de a BMSK vezetői titkárságán azt mondták, szabadságon van, és a jövő hét közepéig senki sem tud érdemben nyilatkozni az ügyben.
Szilvásy György viszont azt mondta, hogy csak most értesült a képvásárlásról, jelzést kaptott arról, hogy "a választási kampányban történő felhasználás érdekében "megélhetési oknyomozás" folyik egy ügy kreálása érdekében". "A BMSK-nak az évekkel ezelőtt történt beszerzéseiről, illetve festőművész apósomnak a képeladásairól nem kellett beszámolnia. Egyébként, örülök, ha apósom képei másoknak is tetszenek." – jelentette ki az egykori titokminiszter.
|
[
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"BMSK",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"Magyar Sport Háza",
"Sportfolió Kht.",
"MNV Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Több mint négymillió forintot keres havonta a Magyar Nemzeti Bank egyik ügyvezető igazgatójaként Polt Péter legfőbb ügyész felesége - számolt be az RTL Klub Híradója.
Polt-Palásthy Mariann tavaly érkezett a jegybankhoz, mégpedig a személyzeti igazgatósághoz, eredetileg havi 2,3 milliót keresett. Most viszont előléptették személyzeti ügyekért felelős ügyvezető igazgatónak, így megduplázhatta fizetését.
A keresete most bruttó 4 millió 950 ezer forint.
Ez napi 225 ezer forintos kereset, számolta ki az RTL Klub. Polt-Palásthy Mariann így több mint kétszer annyit keres mint a férje, a legfőbb ügyész ugyanis 1 millió 600 ezer forintot visz haza havonta.
A kormány 2012-ben eltörölte a 2010-ben Orbán Viktor által meghirdetett és korábban bevezetett havi kétmilliós bérplafont az állami cégeknél. Az RTL Klubnak ezt azzal indokolták, hogy ez "a növekedést szolgálja".
A jegybankban még öt ügyvezető igazgató kap hasonló nagyságrendű fizetést, az osztályvezetők nagyjából másfél millió forintot visznek haza, de egy referens is keres 385 ezer forintot.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"RTL Klub"
] |
Több mint 20 milliárd forintnyi állami reklámköltés landolhatott tavaly a TV2 Média Csoportnál – derítette ki a Media1. Ez több mint kilencszerese az RTL Magyarország állami pénzének, ami egyébként szintén emelkedett 2020-ban.
A lap már korábban beszámolt róla, hogy az RTL Magyarország nettó 2.495.600.000 Ft, azaz közel 2,5 milliárd forint állami reklámbevételre tett szert 2020-ban, ami 29 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. A vállalat tájékoztatása szerint ennek jelentős része, több mint 1,8 milliárd forint társadalmi célú reklámból folyt be.
Nem válaszolt viszont a Media1 kérdéseire a TV2 Media Csoport, ezért a lap a médiaügynökségek által is használt Kantar szoftverből szerzett adatokat. Ebből az derült ki, hogy a TV2 Média Csoport Zrt. listaáron számítva nettó 23,69 milliárd Ft állami reklámbevételre tett szert 2020-ban. Ez jelentős növekedés a 2019-es listaáron számított 19 milliárd forinthoz képest, de a dologhoz hozzátartozik, hogy a listaáron kínált hirdetéshelyeket valójában különféle kedvezményekkel szokták értékesíteni.
Egy reklámszakértő ez alapján becsülte meg a lapnak, mennyit kaphatott a TV2 és arra jutott, hogy átszámítva alaphangon 20 milliárd forint + áfa körül lehetett a nettó ár, vagyis ennyivel gazdagította az állam az adófizetők pénzén a vállalatot tavaly, de akár magasabb is lehetett az összeg.
|
[
"TV2 Média Csoport"
] |
[
"TV2 Media Csoport",
"RTL Magyarország"
] |
Két állami cégben betöltött elnöki pozíciójáért is javadalmazást szavaztak meg Both Zoltán miniszteri biztosnak, noha ezt egy 2009-es törvény kifejezetten tiltja. Érdeklődésünkre azt közölték, hogy a hibát hamarosan kijavítják.
Még a Bajnai-kormány ideje alatt, 2009-ben fogadták el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt, amelynek egyik újdonsága volt, hogy maximálta a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok tiszteletdíját. A jogszabály gátat kívánt vetni az álláshalmozásnak, annak tehát, hogy különböző állami cégekben betöltött tisztségekért több helyről is fel lehessen venni tiszteletdíjat. Ezért a törvény kimondta, hogy "egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban."
Ehhez képest érdekes Both Zoltán esete, aki – legalábbis az érintett cégek honlapjai szerint – két állami vállalatban is elnöki pozíciót tölt be, ráadásul júniusig miniszteri biztos is a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, igaz ezért a munkájáért javadalmazásban nem részesül. Both a Magyar Villamos Művek (MVM) egyik idén létrehozott leányvállalata, az MVM Net Zrt. elnöki tisztsége mellett hasonló megbízatást vállalt el a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ben is, előbbiért 180 ezer forint, utóbbiért 110 ezer forintos havi juttatást ítéltek meg neki a két cég honlapján elérhető nyilvános adatok szerint. (A link itt és itt). Ezt a kettős javadalmazást a 2009-es jogszabály egyértelműen tiltja.
Az atlatszo.hu-nak a NISZ Zrt.-nél megerősítették, hogy az elnök a cégnél felveszi az elnöki javadalmazását, az MVM sajtóosztálya pedig többszöri telefonos érdeklődésünkre válaszul végül annyit közölt, hogy a februárban létrejött MVM Net-nél még nem vett fel juttatást Both Zoltán és a hivatalos közlésekben olvasható hibát hamarosan javítják.
Az MVM Net Zrt.-ét idén februárban hozták létre. A cég biztosítja a távközlési hálózatot a kormányzati hírközlési tevékenységek konszolidációs feladataihoz, valamint a további kormányzati hálózatok migrációjához és az elektronikus hírközlési gerinchálózat fejlesztéséhez. E cég adja a távközlési infrastruktúrát a Mavir rendszerirányítói feladataihoz is. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a Kopint-Datorg jogutódja, a központi elektronikus szolgáltató rendszer, ennek részeként pedig az ügyfélkapu, a magyarorszag.hu kormányzati portál és a kapcsolódó szolgáltatások informatikai üzemeltetője, valamint a kormányzat központi infokommunikációs és távközlési szolgáltatója is.
Both Zoltánt 2011. július 1-jei hatállyal nevezték ki először a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával kapcsolatos feladatokért felelős miniszteri biztossá, e megbízatása először fél éves időtartamra szólt, amit idén januárban újabb fél évvel meghosszabbítottak.
Update: Cikkünk nyomán közzétett adatközlésében (PDF) az MVM Net Zrt. az tudatta, hogy Both Zoltán javadalmazási díját nem veszi fel.
(Fotó: innen.)
|
[
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"MVM Net Zrt."
] |
[
"NISZ Zrt.",
"Magyar Villamos Művek",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), vagyis a rendőrtiszti főiskolából, a hadtudományi egyetemből és az államigazgatási főiskolából összerakott egyetem messze a kormány kedvenc felsőoktatási intézménye. Az egyetem négyszer annyi állami támogatást kap hallgatónként, mint a többi felsőoktatási intézmény átlagosan, az Orczy téri kampusz folyamatosan bővül és újul, a kormány pedig 2023-tól már az egyetem államtudományi mesterdiplomájához kötné, hogy valaki vezető beosztásban dolgozhasson a magyar államigazgatásban.
Ezért talán nem túlzás azt mondani, hogy amit ezen az egyetemen állítanak a magyar állam működéséről, az elég sokat elmond nemcsak az egyetemről, de magáról a magyar államról is.
Még szerencse, hogy az NKE immár harmadik éve kiadja a Jó Állam Jelentés nevű, tekintélyes terjedelmű anyagát, amelyben megpróbál szempontokat rendelni ahhoz, hogyan is lehet megmondani, hogy egy állam jó, és megpróbálja ezek alapján valamennyire értékelni is a magyar állam működését. Az eredmény egy közel 200 oldalas, szép szóval élve nagyon interdiszciplináris, csúnyán mondva viszont kicsit kusza jelentés furcsán összeválogatott mutatókkal, amely egyszerre mond sokkal többet és sokkal kevesebbet a magyar állam működéséről, mint ígér.
Viszont egy nagyon érdekes ideológiai gyakorlat arra, hogyan kellene felfogni az állam működését a jelenlegi kormányzó elit és értelmiségi hátországa szerint.
Mindehhez pedig érdekes módon készült egy külön közvélemény-kutatás is, amely elég siralmas és sokszor a jelentés értékelésével ellentétes dolgokat állít a magyar társadalomról és az államhoz való viszonyáról.
Ők értékelik az államot Bár a jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézetének védjegye alatt készült, a szerzők között több más egyetem kutatói is megtalálhatók. A kiadványt dr. Kaiser Tamás, az NKE Államelméleti és Kormányzástani Intézetének vezetője szerkesztette, de írt bele fejezetet az egyetem dékánja, dr. Kis Norbert is. Emellett a szerzők között ott van Báger Gusztáv, a Monetáris Tanács 2015-ben kinevezett tagja, Cservák Csaba, aki jelenleg a Károlyi Egyetemen tanít, korábban pedig Schmitt Pál köztársasági elnök kabinetjében dolgozott, és Csáth Magdolna közgazdász, egykori MIÉP-es képviselő. A jelentést közszolgáltatás-fejlesztési és versenyképességi operatív programból, vagyis uniós forrásokból finanszírozták.
Az állam ők
A Jó Állam Jelentés célja valami olyasmi lenne, hogy alternatívát nyújtson a nagy nemzetközi intézmények, a Világgazdasági Fórum, a Világbank, az ENSZ és mások jókormányzás-indikátorainak, amelyeken amúgy Magyarország évről évre rosszabb helyen szerepel. Bár nincs kimondva a tanulmányban, hogy a szerzők szerint rosszak lennének ezek a szervezetek és felméréseik, sőt, némi kollegiális elismeréssel írnak ezekről, azért az hamar kiderül, hogy a Jó Állam Jelentés szerzői máshogy tekintenek a jó államra, mint az ENSZ vagy a Világbank. A jelentés bevezetője szerint alapvetően két értelmezés vetekszik az állam szerepéről:
az "államtalanított vagy önkorlátozó" (vagyis liberális) felfogás, amely " a hatalmi ágak egyensúlyát és egymásra irányuló ellenőrzését, valamint a társadalmi önszabályozás és a "társadalom-központú kormányzás" fontosságát hangsúlyozza";
a hatalmi ágak egyensúlyát és egymásra irányuló ellenőrzését, valamint a társadalmi önszabályozás és a "társadalom-központú kormányzás" fontosságát hangsúlyozza"; és az " aktívan fellépő, cselekvőképes, államközpontú kormányzás felfogása", amely " elutasítja az állam »kiüresítését", az állami kapacitások és kormányzat képességek gyengülését, ugyanakkor alapvetésnek tekinti, hogy a kormányok elsődleges felelősséggel tartoznak a társadalom irányításáért és koordinációjáért, de megválaszthatják feladataik és kötelezettségeik megvalósításának módját, eszköz- és szabályrendszerét".
A Jó Állam Jelentés kimondottan is az utóbbit tekinti a Jó Állam (szándékosan mindig nagy betűvel) modelljének, amelyhez rengeteg indikátor mentén mérik hozzá a magyar államot. Ezek az indikátorok alapvetően öt kategóriába sorolhatók, amelyeknek sorrendjébe is beleláthat az olvasó valami jelentést azzal kapcsolatban, hogy melyek az állam legfontosabb feladatai a magyar kormány és államtudomány szerint:
Biztonság és bizalom a kormányzatban Közösségi jóllét Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség Fenntarthatóság Demokrácia Hatékony közigazgatás
Ezek elég tág kategóriák, a biztonság ernyője alá például ugyanúgy befér indikátorként a magyar haderő teljes létszáma vagy a regisztrált szándékos emberölések és rablások száma, mint a munkanélküliségi ráta és a minimálbér reálértékének változása. Ráadásul a jelentés tele van olyan indikátorokkal, amelyekhez az államnak csak korlátozottan van köze, vagy aminél nincs explicit kifejtve, hogy az a jelenség hogyan jellemzi az állam jóságát.
Az még legalábbis vitatható, hogy a munkanélküliségi ráta változásához vagy az innovatív vállalatok arányához az államnak vagy a kormányzatnak mennyi köze van, de például hogy az erdőterületek szén-dioxid-megkötése vagy a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása nem az államot minősíti, az majdnem biztos.
Persze a kormány és kedvenc egyetemének államképébe ez mind belefér, mert, ahogy írják, "az állam egyedi pozíciója folytán képes arra, hogy saját területén – a különféle szabályok és normák intézményesítése, valamint központilag irányított szervei révén – biztosítsa a társadalom teljes körű koordinációját, a közjavak megőrzését és gyarapítását, a közszolgáltatások ellátását, a felelősség és elszámoltatás érvényesülését". Vagyis
mindenhez, ami a társadalomban és a gazdaságban történik, ahhoz az államnak magától értetődően köze van, azok az állam testén belül történnek, minden az állam alrendszere.
És bár vitathatatlan, hogy a kormány nagyon sok mindent befolyásolni tud a politikájával, és a társadalmi és gazdasági folyamatok szorosan összefüggnek az állammal, úgy beállítani a társadalmi folyamatokat, mintha azok inherensek lennének az állammal, olyan messze van a liberális felfogástól, amennyire csak lehet. Persze nyilván a kormánynak így tetszik, még ha nem is spekulálnék arról, hogy milyen más történelmi példákban értelmezte a szerepét ehhez hasonlóan az állam.
Főleg jót, néha semmit
Mindez egy alapvetően érdekes társadalomfilozófiai vitához vezet vagy vezethetne, a Jó Állam Jelentés több száz indikátora viszont gyakorlatilag sehová nem vezet, nem áll össze valamilyen mutatóvá vagy összehasonlítható, számokba rendezhető vagy grafikonokra rakható mutatóvá. A legközelebb akkor jut valami ilyesmihez a jelentés, amikor az alábbi ábrát közli a Jó Állam dimenzióinak alakulásáról, de hogy melyek ezek a dimenziók és melyek azok a területek, ahol erősödött vagy ahol még fejlődésre szorul a magyar állam, az egyáltalán nem derül ki.
Ezenkívül az állam jellemzőinek leírásához néha kifejezetten innovatív megoldásokat alkalmaz a jelentés, hogy pozitív képet fessen le különböző folyamatokról. A kormányba vetett bizalom mérésére például a kormányzó párt választásokon elért mandátumarányát használják a szerzők, ahelyett, hogy a számos, ugyanezt közvetlenül mérő bizalmi indexet alkalmaznák, ahogy például a rendőrségbe vagy a jogrendszerbe vetett bizalom indikátorainál teszik. Ráadásul a választási eredményekből más, ennél vadabb következtetéseket is levon a jelentés, amelyben olyan mondatok szerepelnek, mint hogy
a kormányzás iránti közbizalom és a kormányzás átláthatósága között a legszorosabb logikai korreláció áll fenn.
Hasonlóan furcsa mutatókkal bizonygatja a jelentés, hogy a demokrácia virágzik Magyarországon. Azt olvashatjuk például, hogy
a parlament aktívabban gyakorolja ellenőrző funkcióját a kormánnyal szemben, hiszen az ellenzék egyre többet interpellál a parlamentben;
a politikai verseny egyre nyíltabb, mert 2014-ben több párt kapott 1 százalékot a választásokon, mint korábban.
A rengeteg összeszedett mutatóból persze van sok, amelyek mindenféle nyakatekert logika nélkül javulást mutatnak bizonyos dolgokban, a jelentésben pedig olyan dolgok is szerepelnek, amelyeket a kormány nem szeret kirakni az ablakba. Benne van például, hogy az oktatásra fordított GDP-arányos kiadás évek óta csökken, hogy a sajtószabadság mutatói tendenciózusan romlanak, hogy az innovatív vállalatok aránya enyhén visszaesett, és az is, hogy tavaly 20 százalékponttal kevesebb magyar gondolta azt, hogy számít a szavuk az országban, mint egy évvel korábban. Közben viszont azt is írja a jelentés, hogy a demokrácia megítélése enyhén nőtt. Hogy akkor mi jó és mi a rossz, az elvész a mutatók zajában.
Mást mondanak a számok
Az pedig még jobban összekavarja a jó állam mibenléte iránt érdeklődő olvasót, hogy a jelentés mellé az NKE egy kísérő tanulmányt is csatolt, amely a "Jelentés a jó állam véleményfelmérésről" címet viseli, és eléggé másra enged következtetni, mint a fő jelentés. Míg a fent tárgyalt tanulmány az Eurostattól a KSH-n át a Tárkiig és a Freedom House-ig nagyon sok adatforrásból dolgozik, a véleményfelmérés, amelyet egy másik szerzőcsapat állított össze, egy direkt erre a célra készült, több mint 2000 fős mintával dolgozó kérdőíves kutatás. Ebből kiderül például, hogy
a magyarok többsége, 47,6 százaléka szerint a magyar állam nem annyira felel meg a jó államról alkotott elképzeléseknek,
míg a társadalom kicsit kevesebb része, 45,3 százaléka szerint jó állam hazánk. A megkérdezettek nagyjából fele inkább nem bízik a kormányban és a gazdaság fellendülésében, a bankokban, az állami hivatalokban és úgy általában az emberekben.
Fotó: Csurgó Dénes
Az emberek 49,9 százaléka szerint emellett az államnak olyan kevéssé kellene beleszólni a gazdaság működésébe, amennyire csak lehet (szemben azzal a 35 százalékával, akikhez közelebb áll a kormány államfelfogása), 61,3 százalék gondolja úgy, hogy az adórendszer igazságtalan, és 46,4 százalékuk szerint az állam nem költi hasznos beruházásokra az adófizetők pénzét (míg 41 százalék szereti az állami beruházásokat).
Azért vannak állami területek, amelyekkel inkább elégedettek a magyarok, mint nem, ilyen például az oktatás, a külpolitika, vagy kissé kevésbé a gyermekvállalás támogatása. Az egészségüggyel viszont a válaszadók közel 50 százaléka, a gazdaságélénkítéssel több mint fele, a szociális ellátórendszerrel és nyugdíjrendszerrel pedig több mint 60 százaléka elégedetlen.
Az is kiderül, hogy az emberek több mint 55 százaléka már utánanézett, hogy milyen munkalehetőségei lehetnének külföldön, 22,7 százalék pedig már jelentkezett is külföldi állásra. Ahogy az is, hogy
A lakosság 63 százalékának annyi megtakarítása sincs, hogy egy hónapig fenntartsa az életszínvonalát, ha elesne a bevételeitől.
Fotó: Csurgó Dénes
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam polgárai nem annyira gondolják azt, hogy a magyar állam jó állam, hogy úgy működik, ahogy azzal elégedettek lennének, vagy hogy biztosítani tudja a létbiztonságukat. Persze ők még nem olvashatták a Jó Állam Jelentést.
|
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] |
[
"Világgazdasági Fórum",
"Monetáris Tanács",
"Jó Állam",
"Freedom House",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézete",
"Államelméleti és Kormányzástani Intézete",
"Károlyi Egyetem"
] |
Egy magas rangú kormánytag érdekeltségei közé tartozik az a Bácskomplex S.R. Kft., amely ellentmondásos körülmények között nyert pályázatot a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal őrzés-védelmének ellátására 2011-ben – írja az Atv.hu.
A portál szerint ezt állítja Kapus Krisztián polgármester bizalmasa egy hangfelvételen. Ebből kiderül, hogy a polgármester utasítása alapján a Bácskomplex S. R. Kft.-nek kellett nyernie. A megbízási szerződés éves díja bruttó 7,7 millió forint. A pályáztatás ügyében jelenleg is nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés gyanújával.
Az Atv.hu utal rá: a beszerzési eljárás keretében kiírt tendert három cégnek küldték el, mégpedig - az elektronikus tértivevény szerint - 2011. november 28-án. A Kapus Krisztián nevére beérkezett ajánlatok dátuma viszont november 18. (két esetben), illetve november 22. volt. Vagyis az érintettek 6, illetve 10 nappal korábban komplett ajánlatot tudtak írni az elvileg még nem is ismert kiírásra.
A három vállalkozás (a győztesen kívül az S.R. Security Kft. és a B-R Faktor Security Kft.) adatai személyi és címbeli átfedéseket mutatnak, vagyis egy családhoz tartoznak. A nyertes cég azonban nem sokáig örülhetett az új szerződésnek, ugyanis Csölle Yvette jegyző januárban felmondta azt, arra hivatkozva, hogy a cégnek nincs érvényes rendőrhatósági igazolása - derül ki az írásból.
Az idézett felvételen elhangzik többek között, hogy a Bácskomplex egy magas rangú kormánytag érdekeltségei közé tartozik, és ezt a polgármester is tudta – olvasható az Atv.hu portálon.
|
[
"Bácskomplex S.R. Kft."
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"B-R Faktor Security Kft.",
"Bácskomplex S. R. Kft.",
"S.R. Security Kft."
] |
A dolgozók létszáma pár év alatt közel a két és félszeresére nőtt. A monetáris tanács tagjainak díjazása pedig hétszer annyiba kerül, mint öt éve. Így gyarapodik a jegybank.
Több mint háromszor annyiba kerül a legfőbb döntéshozó szerv, mint négy éve, a vezetőknek és vezető tisztségviselőknek kifizetett juttatások három és fél év alatt megduplázódtak, a szervezetnél dolgozók létszáma pedig a két és félszeresére duzzadt pár év alatt.
A Magyar Nemzeti Bankról van szó, amely az elmúlt években szinte példa nélküli hízást produkált a közintézmények között, akkorát, hogy mára több minisztériumon is túlnőtt.
A tárcákat tekintve a Miniszterelnökségen és az oktatástól az egészségügyig felelős Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgoznak a legtöbben, intézményenként körülbelül 1500-an. (Az olcsó államot és a bürokráciacsökkentést mantrázó Orbán-kormány hét évében a minisztériumi alkalmazottak száma egyébként majdnem megduplázódott, a 2010-es 5700-as létszám mára 10 ezer fölé nőtt.)
De mostanra gyakorlatilag beérte őket a Matolcsy György vezette jegybank, amelynél a legfrissebb adatok szerint már több mint 1400-an kapnak fizetést, nagyjából 90-en pedig bár állományban vannak, nem kapnak járandóságot (például a szülési szabadságon vagy gyesen, gyeden levők, a fizetés nélküli szabadságon levők, a felmondási idejük alatt a munkavégzés alól felmentettek).
Pedig Matolcsy 2013. tavaszi érkezése előtt csupán 580-an dolgoztak a jegybankban (plusz körülbelül 40-en, akik nem kaptak fizetést), éveken át ennyi volt az alkalmazotti létszám, azóta viszont majdnem a két és félszeresére duzzadt az állomány.
Nincsenek is olyan jól megfizetve Matolcsy szerint Cikkünk megjelenése után Matolcsy az ATV-nek nyilatkozva arra tett utalást, hogy szerinte még nincsenek is agyonfizetve a jegybankosok. Elmondta, hogy a bérrendezések után az EU-ban csak Észtországban és Litvániában keresnek rosszabbul a jegybankban, mint nálunk.
A hízás egy része könnyen indokolható. 2013 októberében beolvasztották a pénzügyi felügyeletet (PSZÁF) a jegybankba, ezzel 502 ember került át az MNB állományába. Ha innen nézzük, úgy 1080 főről araszolt fel folyamatosan a létszám a mostani 1410-re, ami így is 30 százalékos gyarapodás.
A nagyarányú létszámnövekedésre a jegybanknak megvan a magyarázata. Ahogyan az évenkénti jelentésekben, úgy a 24.hu-nak küldött válaszban is a többletfeladatokkal indokolnak:
a devizahitel-rendezéssel,
a bankrendszer átalakításával,
a megerősített fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti vizsgálatokkal,
a takarékszövetkezeti integrációval,
a szanálással és reorganizációval kapcsolatos feladatokkal.
Ezen túl nagy hangsúlyt helyeztek
a makroprudenciális intézkedések előzetes és utólagos hatáselemzéseire,
a Fogyasztóvédelmi Központ létrehozására,
a megnövekedett bankjegyminőségi, illetve a bankjegyfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására, a bankjegyvédelmi tevékenység erősítésére,
a pénzforgalmi helyszíni ellenőrzésekre,
a hitelintézetek és biztosítók kockázati monitoring rendszerének megújítására.
És a Pénzügyi Békéltető Testületnek is a korábbinál jóval több ügyet kell elrendeznie.
A létszámnövekedésnél is mellbevágóbb az, hogy a működési, azon belül a személyi költségek hogyan szaladtak el pár év alatt.
Ebből akkor kaphattunk ízelítőt, amikor tavaly 5 millió forintra emelte – az előző elnök, Simor András fizetését havi 2 millió forintban korlátozó – kormányoldal Matolcsy bérét. Ennek volt a lenyomata az is, amikor a 24.hu érdeklődésére kiderült, Polt Péter legfőbb ügyész egyik lánya, Polt Petra kezdő jogászként a Polt feleségét havi 4,95 milli forintért alkalmazó MNB-nél helyezkedett el 500 ezer forintos havi fizetésért, alátámasztva azt a szóbeszédet, hogy sok területen a piaci bérekre is rá tud ígérni a jegybank úgy 20-30 százalékkal.
Az előző elnök utolsó teljes évének, 2012-nek a végén 355 millió forintot fizettek ki egy hónapban az MNB-seknek (ebben az alapbéren kívül a béren kívüli juttatások, a bérpótlékok és a gépkocsi-költségtérítés is benne van), ebből nem egészen 60 millió a vezetőkhöz és vezető tisztségviselőkhöz került. A PSZÁF beolvasztása után, 2013 végén megközelítette a 800 milliót a havi személyi költség, amiből 90 milliót a vezetés rakott zsebre.
Idén június végén már 1,3 milliárd forint volt a cech, és csaknem 190 millió forint landolt a vezetőknél és vezető tisztségviselőknél.
A piramis csúcsán lévők pedig még jobban jártak: a legfőbb döntéshozó szerv, a monetáris tanácsra költött pénz is durván megugrott. 2012 végén a testület tagjainak keresete havi bruttó 10,4 millió forint volt, idén júniusban már 33,5 millió forint.
Vagyis négy és fél év alatt 3,2-szeresére nőtt a testület díjazása.
Igaz, az akkor hétfős testület mostanra 9 fősre bővült. (Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy öt év alatt a 7-szeresére nő a grémium fenntartási költsége, a hibáért az olvasók és az MNB elnézését kérjük. Az öt éve 64 millió forintos éves költség csak a 4 külsős tag tiszteletdíját takarta ugyanis, az idén csak fél év alatt elköltött 233 millió forint már a 4 belső és 5 külső tag járandóságát is magában foglalja.)
Intézményként 2012-ben 11,6 milliárd forintba került az MNB működése (a 2008-ban indult takarékossági program eredményeként), tavaly ennek több mint a háromszorosára, bő 35 milliárd forintra rúgott a számla. Noha az MNB vezetése szereti hangsúlyozni, hogy az új érában nyereséges a jegybank, ez szinte kizárólag a gyenge forint és az ezen átváltott devizahitelek miatt van, nem a takarékos működés miatt. Árfolyamnyereség nélkül minden évben veszteséget mutat az MNB eredménye (ez nem gond, egy jegybanknak nem a nyereséges működés az elsődleges dolga), jól körüljárta ezt a témát a Portfolio.hu minapi cikkében.
A személyi jellegű ráfordításoknál is hasonló minta rajzolódik ki. Öt éve nem érte el a 7 milliárdot ez a kiadás, 2014-ben, a pénzügyi felügyelettel kiegészült MNB-ben már átlépte a 16 milliárdot, tavaly pedig már a 21 milliárdon is túl volt a számláló. Ráadásul az idén még több közpénzbe kerül a stáb: a fél év alatt 11 milliárd forintra rúgó költség 7 százalékkal több a tavalyi első féléves adatnál, áll a féléves üzleti jelentésben.
Béremelés többször is volt:
2013-ban (Matolcsy márciusi hivatalba lépésétől) az összes munkavállalóra vagy a munkavállalók nagyobbik részére kiterjedő béremelés nem volt, azonban a javadalmazási rendszer július 1-jei hatállyal átalakult; a bónuszok egy részét beépítették az alapbérbe, ezért az alapbér megnőtt a munkavállalók többségénél.
2014 – általános 5 százalékos emelés volt, de az előléptetéshez, és a PSZÁF-bérharmonizációhoz kapcsolódóan 7 százalékos bérfejlesztés valósult meg.
2015 – általános 5 százalékos emelés.
2016 – általános béremelés nem volt.
2017 – 4,5 százalékkal emelkedett meg az egyes bértömeg-gazdálkodási területek keretösszege.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"Pénzügyi Békéltető Testület",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Fogyasztóvédelmi Központ"
] |
15 milliárdból épül sportcsarnok, 5,5-ből pedig uszoda
A legújabb Magyar Közlönyben a kormány több határozattal osztott szét jelentős összegeket a Modern Városok Program keretén belül megvalósuló fejlesztéseknek.
A hétfői Magyar Közlönyben több kormányhatározat is megjelent, melyekkel a Modern Városok Program keretén belül megvalósuló fejlesztésekhez rendeltek pénzt Orbánék. Összesen így most 26,15 milliárd forint került kiosztásra, igaz, a támogatott beruházások több évre elhúzódnak, ennek megfelelően a pénzügyi támogatások is megoszlanak.
Dunaújváros a Szalki-sziget rekreációs célú fejlesztéséhez 1,159 milliárd forintot kapott,
plusz a vidámpark és területének fejlesztéséhez még 439 milliót adott a kormány,
Békéscsabán a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed fejlesztése 2,956 milliárd,
a CsabaPark Gasztronómiai és Élménypark pedig 1 milliárdot támogatásban részesül,
Tatabányán a multifunkcionális csarnok 2019-ig 15,1 milliárdos állami támogatást kap,
Zalaegerszegen pedig a városi uszoda újul meg, amihez Orbánék 5,5 milliárdos anyagi segítséget adnak.
Tatabányán végül a kisebb, 3000 férőhelyes csarnok fog épülni, igaz, eredetileg bőven megelégedtek volna egy feleakkorával is. Mivel azonban Orbán Viktor a tatabánya látogatásán azt mondta: a városra bízza a döntést, azt támogat az állam, amit a város akar, a városvezetők a nagyobb létesítmény mellett döntöttek "ha már ingyen kapják azt". A polgármester egy évvel ezelőtt azt mondta: a 6000 férőhelyes sportcsarnok beruházása mindössze 35 százalékkal lenne drágább, az üzemeltetés tekintetében pedig 20 százalékkal több, mint a feleakkora létesítmény építése és fenntartása. Éves szinten 138 millió forint plusz rezsivel kell számolni a nagyobb sportcsarnok esetén. Végül azonban mégis maradtak a kisebbnél, amit majd szükség esetén 6000 férőhelyesre lehet bővíteni. A hétfői Magyar Közlöny egy másik határozata nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a sportcsarnok beruházását, vagyis a különféle engedélyek megszerzése és a hatósági ügyintézés sokkal gyorsabban mehet.
A tatabányai csarnok látványterve (Forrás: kemsport.hu) (Forrás: kemsport.hu)
|
[
"Békéscsaba"
] |
[
"Magyar Közlöny",
"CsabaPark Gasztronómiai és Élménypark"
] |
A bécsi államügyészség nyomozást indított Hans Peter Haselsteiner, a Strabag osztrák építőipari konszern társtulajdonosa ellen azzal a gyanúval, hogy üzleti előnyszerzés céljából illegálisan pénzadományokat juttatott magyarországi pártoknak - írta a FORMAT osztrák hetilap.
A gazdasági-üzleti magazin értesülése szerint a vizsgálat kiterjed Alexander Zachra, a Strabag lobbicége, az "eurocant" volt vezetőjére, liberális politikusra is. A FORMAT úgy tudja, hogy a nyomozással a szövetségi bűnügyi hatóságot bízták meg. A hetilap közölte, hogy mindezt megerősítette Gerhard Jarosch, az államügyészség szóvivője.
A szeptember 28-i ausztriai parlamenti választást megelőző kampány idején bukkantak fel ismét - jobbára a sajtóban - azok a vádak, hogy az építőipari cég a 2000-es évek elején adományokat nyújtott magyarországi pártoknak, részint azért, hogy - mint a FORMAT írta - kartelltevékenységéért kisebb büntetéseket rójanak ki rá, részint azért, hogy beruházási megbízásokat nyerjen el.
A hetilap emlékeztetett arra, hogy a gyanúk alapján a kifizetések az Alexander Zach irányította "eurocanton" keresztül, különböző egyesületek közbeiktatásával történtek. (Zach 2006-ig volt a lobbicég ügyvezetője, egyidejűleg a Liberális Fórum (LIF) elnöke. A párt indult a szeptemberi választáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe, amibe valószínűleg belejátszott, hogy Zach nem sokkal a szavazás előtt kénytelen volt lemondani tisztségéről az ellene felmerült különböző gyanúk miatt. Haselsteiner ugyancsak kötődik a LIF-hez, a szervezet legfőbb pénzügyi támogatójaként tartják nyilván.)
A FORMAT információi szerint a mostani, előre hozott választás előtt egy héttel Hans-Peter Martin osztrák európai parlamenti képviselő, aki először a 2006-os választási kampány során hozakodott elő a megvesztegetési vádakkal, tíz, az ügyre vonatkozó aktát nyújtott át az államügyészségnek. Ugyancsak a testület rendelkezésére áll az a CD-ROM, amely állítólag a LIF és az "eurocant" több ezer e-mailjét és okmányát tartalmazza.
A hetilap utalt arra, hogy Hans Peter Haselsteiner a sajtóban megjelent gyanúsításokat rágalmaknak minősítette, és közölte, hogy a vádakat a magyarországi ügyészség már 2006-ban kivizsgálta, és a nyomozást beszüntették. A FORMAT mindazonáltal hozzáfűzte: lényegét tekintve arról van szó, hogy a magyar testület a vonatkozó törvény hiányában illetéktelennek nyilvánította magát, és nem folytatta tovább a vizsgálatot. Azonban ez is megváltozott, és a korrupciós ügyekért felelős budapesti főügyészség (Központi Nyomozó Főügyészség) ugyancsak felvette a nyomozás fonalát, sőt egy bennfentes szerint jogsegély-megkereséssel fordult az osztrák hatóságokhoz - írta a magazin.
A hetilap végezetül megjegyezte, hogy Haselsteiner szóvivője nem kívánta kommentálni a vizsgálatokkal kapcsolatos információkat, csupán annyit mondott: "Mi semmiről sem tudunk".
|
[
"Strabag"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Liberális Fórum"
] |
Megtagadta az egyik alvállalkozó, hogy részt vegyen a később tragikus baleset színhelyévé lett hortobágyi lőszermentesítés munkáiban – egyebek mellett ez is kiderül a Hortobágyi Nemzeti Park és a Honvédelmi Minisztérium által az Átlátszó kérésére kiadott adatokból és szerződésekből. A honvédségnek 2013-2015-ben 328,3 millió forint bevétele származott a munkából, szerződésük összesen 1,1 milliárd forintról szól.
Úgy fest, nem tévedtek korábbi cikkünk forrásai: tarthatatlan határidőt szabtak eredetileg a hortobágyi volt bombázó lőtér lőszermentesítésére az illetékesek. Legalábbis erre utal az, hogy a munkát közbeszerzésen elnyert Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (KBSZT) egyik kiszemelt alvállalkozója, a Solymos és Társa Bt. megtagadta a részvételt a munkákban.
Mindez a megrendelő Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága és a KBSZT közötti szerződés második, idén májusi módosításából derül ki. A szerződéseket a KiMitTud oldalon kértük a nemzeti parktól (itt és itt) és a HM-től is. Mindkét adatgazda határidőben teljesítette az adatszolgáltatást.
Az egykori katonai bombázó lőtér mentesítése július 1-én torkollott tragédiába: hatástalanítás közben felrobbant egy 2,5 mázsás bomba, négy tűzszerész az életét vesztette.
Korábbi cikkünk a témában Kiderítjük, ki és mennyit keresett a tragédiába torkolló hortobágyi lőszermentesítésen
Egy 1999-es kormányrendelet szerint lőszermentesítést csak a Magyar Honvédség tűzszerészei végezhetnek, fő szabályként közfeladatként, térítésmentesen. Olyan esetekben azonban – s ilyen a Hortobágy is -, amikor olyan területet kell átvizsgálni, ahol előre láthatóan számos robbanóanyag található a felszín alatt, kérhetnek ellenszolgáltatást.
A bombázó lőtéren és biztonsági zónájában 4 hektáron összesen 40 ezer helyen jelöltek robbanóanyag-gyanút a KBSZT emberei – azaz rengeteget.
Ebből lehetett sejteni, hogy alighanem a HM-nek volt bevétele a munkákból, de biztosat csak most, az adatigénylés teljesítése után tudhatunk. Meg abból – ami ugyan nem hivatalos nyilatkozatból, hanem a Közbeszerzési Értesítőben olvasható felhívásból derült ki -, hogy korábban, 2014-ben a honvédség "jogértelmezési vita" miatt levonult a területről, mondván, ez a munka nem közfeladat, meghaladja a kapacitásukat.
Hogy a következő évben mégis felvették a munkát újra, megint csak arra engedett következtetni, hogy megalkudtak a megrendelővel.
Most a HM azt közölte az Átlátszóval: 2013-ban 30 millió, 2014-ben (a szünetelés évében) 2 millió, tavaly pedig 296,3 millió forint volt a honvédség árbevétele a hortobágyi munkákból. A számok alakulása is alkufolyamatot tükröz. A 2014. decemberében kelt szerződés 1,1 milliárd forintról szól.
A munkákkal eredetileg a tragédia előtt egy hónappal, május 31-ig kellett volna végezni, a határidőt – a HM közlése szerint "a felek rugalmas hozzáállásának köszönhetően" – szeptember végére módosították.
Csakhogy az eredeti határidő még durvább volt: a 2013 augusztusában kelt első, a nemzeti park és a KBSZT közötti megállapodás 2014 decemberi zárást ír elő. Alighanem erre mondták a Solymos és Társa Bt. illetékesei, hogy kivitelezhetetlen, különös tekintettel arra, hogy bele esik a kemény hortobágyi tél, amikor jó eséllyel hetekig nem lehet földmunkát végezni, illetve a vadmadarak tavaszi költési időszaka, amikor pedig tilos a robbantásos tevékenység.
A cégnél nem kívántak nyilatkozni az Átlátszónak. Honvédségi forrásból úgy tudni, hogy valóban határidőn akadt fenn a cég, illetve azon is, hogy a KBSZT megítélésük szerint nem járt elöl az előkészítéssel sem.
Azt továbbra is csak találgatják honvédségi berkekben, hogy mi indokolta a nagy sietséget. Különös tekintettel arra, hogy forrásaink szerint már húsz évvel ezelőtt végeztek próbakutatásokat a területen, s készült is egy jelentés, miszerint a talaj súlyosan szennyezett és mielőbbi mentesítése volna indokolt.
A KBSZT ugyan szintén lőszermentesítésre szerződött, de a gyakorlatban – a kormányrendelet szellemében – "csak" a jelölést végzi a területen nettó 334 millió forintért. A munkákban alvállalkozók segítik – 10 százalék feletti arányban maradt a munkákban nagyobbik alvállalkozóként a HM tulajdonában lévő Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-je, továbbá a volt honvédtisztek érdekeltségében álló Tornádó Trade 2000 Kft., azaz a tágan értelmezett honvédség – a HM-cég szerepe miatt – még az 1,1 milliárdnál is több bevételre tehet szert a munkákból.
Rádi Antónia
|
[
"Solymos és Társa Bt.",
"Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Tornádó Trade 2000 Kft.",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Honvédség",
"Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt."
] |
Korrupciógyanú a HM-cégeknél
Több eljárás is indult a Honvédelmi Minisztérium cégeinek gyanús szerződéseivel kapcsolatban a napokban. Információink szerint a katonai ügyészség és a szaktárca központi ellenőrzése is nagy mennyiségű iratot vizsgál, többek között korrupció, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás gyanújával.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[] |
A kerületi lapból, illetve az interneten fellelhető írásokból ollózta össze az éves jelentését a Fidesz erzsébetvárosi ifjúságpolitikai tanácsnoka - állítja Stummer János jobbikos önkormányzati képviselő, aki szerint a plagizáló Megyesi Mózes "bukott ember", ezért távoznia kell a helyi politikai életből.
Budapest Erzsébetváros legutóbbi képviselő-testületi ülésén újabb fideszes képviselő keveredett plágiumügybe - állítja közleményében Stummer János, a Jobbik erzsébetvárosi képviselője, aki szerint Megyesi Mózes, a Fidesz képviselőcsoportjának tagja, a kerület ifjúságpolitikai tanácsnoka az éves beszámolóját szinte teljes egészében az internetről ollózta össze.
Megyesi Mózest a Fidesz 2010 októberében, az önkormányzati választást követően választotta meg a képviselő-testület ifjúságpolitikai tanácsnokának, azóta vette fel havonta az ezért a feladatért járó több tízezer forintos tiszteletdíj-kiegészítést. Az önkormányzat megválasztott tanácsnokaként évente számol be a képviselő-testületnek az általa végzett munkáról. A legutóbbi testületi ülésen beterjesztett beszámolója azonban szóról szóra és bekezdésről bekezdésre megegyezik az Erzsébetvárosi Újság 2011-es számaiban megjelent írásokkal és az erzsebetvaros.hu, valamint a vattamanyzsolt.hu oldalakon található, a fiatalabb korosztályokkal kapcsolatba hozható cikkekkel - fogalmaz a közlemény.
Stummer János "vérlázítónak" tartja azt a "pofátlanságot, hogy évi több százezer forintos illetményért cserébe valaki arra se vegye a fáradságot, hogy saját maga írja meg beszámolóját, ehelyett inkább ellopja mások szellemi termékét, és azt a saját teljesítményeként terjeszti elő. Ezek után sejthető, hogy Megyesi ifjúságpolitikai tanácsnokként mennyit dolgozhatott ténylegesen a kerület fiatalságáért" - írja az ellenzéki képviselő.
Stummer János szerint Erzsébetváros nem engedheti meg magának, hogy "jövőjéről egy olyan önkormányzati képviselő hozzon döntéseket, aki egyszer kuncogva szavaz meg drasztikus létszámleépítéseket, iskolabezárásokat, lakbéremeléseket, máskor pedig cinikus módon sajtószemlét akar saját munkájának beszámolójaként elfogadtatni. Tettével nem csak a Jobbikot, hanem saját frakciótársait, sőt minden tisztességes erzsébetvárosi polgárt semmibe vett, így lépésével teljességgel hiteltelenné vált a választópolgárok előtt. Megyesi Mózes bukott ember, akinek vissza kell adnia önkormányzati képviselői mandátumát" - zárul a közlemény.
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
Bár a KIM igyekezett távol tartani a képviselőket a járási hivataloktól, néhány veterán politikusnak sikerült megszereznie egy-egy hivatalvezetői posztot, ahová visszavonulhat aktív politikai karrierje után. A képviselők 2014-ig megtarthatják mindkét széküket, de a polgármesterek helyére időközi választásokat kell kiírni jövő év elején. A jelszó ugyan a szakszerűség, de hivatalvezető lett tornatanárból, vízilabdaedzőből és retusáló lapkiadóból is.
"Pártérdekekre való tekintet nélkül kell az államot működtetni" – szabta meg a feladatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn, amikor ünnepélyes keretek közt esküt tettek a január 1-től felálló járási hivatalok vezetői. Navracsics szerint a most kinevezett járási hivatalvezetőknek elsősorban a polgárokat, a közjót kell szolgálniuk, saját karrierszempontjaikat pedig a közérdekeknek kell alárendelniük.
A 175 vidéki járás és 23 fővárosi kerületi hivatal vezetőjének listája alapján a többségnek nem okoz majd gondot eleget tenni a miniszteri utasításnak, hiszen a legtöbben más közigazgatási posztról kerülnek a járási hivatalok élére, 60-an például eddig jegyzők voltak. Van ugyanakkor a frissen kinevezett hivatalvezetőknek egy kisebb része, akik egyértelműen politikai pozícióból kerülnek a posztjukra.
198 erős ember - a járási hivatalvezetők az eskütétel után © MTI / Máthé Zoltán
Mivel 2014-ben már csak 199 parlamenti képviselőt választanak a jelenlegi 386 helyett, a kormánypárti frakciókban már idén év elején felmerült az igény arra, hogy egyes képviselők járási hivatalvezetői posztokra vonulhassanak vissza az aktív politizálástól. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egy ideig ellenállt a nyomásnak, de végül bele is ment, hogy ne kelljen jogi diploma a hivatalvezetőknek (elég bármilyen felsőfokú végzettség, a jogászi végzettséget csak a helyettesektől várják el).
Résnyire nyílt a hátsó ajtó
A hvg.hu-nak egy önkormányzati vezető azt mondta, hogy a legtöbben a 2010-ben parlamentbe került, első ciklusukat töltő képviselők közül szerettek volna hivatalvezetők lenni, de a KIM nem engedett abból, hogy a járási hivatalvezetőknek legalább öt év közigazgatási gyakorlattal kell rendelkezniük. Ez a követelményt annak ellenére bezárta a kaput sokak előtt, hogy idén nyáron elfogadták: "az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség ellátása is" közigazgatási gyakorlatnak számít.
Néhány képviselő számára ugyanakkor még így is visszavonulási lehetőséget biztosít a járási hivatalvezetői poszt, ráadásul ez a két pozíció csak a 2014-es választások után lesz összeférhetetlen, így bő másfél évig egyszerre lehetnek képviselők és járási hivatalvezetők (a polgármestereknek ezzel szemben le kell mondaniuk a posztjuktól, ha hivatalvezetők lesznek). A lista alapján főleg néhány veterán, több ciklus óta a parlamentben ülő képviselő számára nyújt lehetőséget a járási rendszer.
Orbán Viktor beszél a hivatalvezetők előtt © MTI / Máthé Zoltán
Bodó Imre, a Szegedi járás hivatalvezetőjének például Tiszasziget polgármesteri posztjáról le kell mondania, de egyéni választókerületben szerzett parlamenti mandátumát megtarthatja. Bodó a Tessedik Sámuel Főiskolán szerzett oklevelet, majd a Corvinus Egyetem politikai szakértő másoddiplomás képzését is elvégezte. Még 1998-ban csatlakozott a Fideszhez, ebben az évben választották először polgármesterré. 2006-ban lett először képviselő, akkor még a megyei listáról. Előbb a mezőgazdasági bizottság tagja volt, majd 2010 óta a fenntartható fejlődés bizottságban dolgozik. A kevésbé aktív képviselők közé tartozik, ebben a ciklusban 22-szer szólalt fel.
Fülöp István, a Mátészalkai járás hivatalvezetője eredetileg matematika-rajz szakos tanárként végzett, majd református hitoktatói diplomát, illetve közoktatási vezető oklevelet is szerzett. 1990 óta politizál a mátészalkai önkormányzatban, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésben, amelynek 2006 és 2008 közt az elnöke is volt. 2002 óta folyamatosan képviselő (először még MDF-es színekben, majd 2005-től már fideszesként), mindhárom választáson egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Az elmúlt tíz évben volt tagja a rendészeti, a szociális és az alkotmányügyi bizottságnak is, 2010 óta a fenntartható fejlődés bizottságában dolgozik.
Karakó László, a Nagykállói járás hivatalvezetője államigazgatási főiskolát végzett, majd jogi diplomát szerzett. 1990 óta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellő polgármestere (erről a posztról le kell mondania), 2001-ben alapította a helyi Fidesz-csoportot. 2002-ben választották először parlamenti képviselővé, akkor az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak volt tagja. 2006-ban nem lett képviselő, de 2010-ben ismét egyéni képviselőként került vissza az Országgyűlésbe. Jelenleg a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja, és mindössze 11-szer szólalt fel, de idén még egyszer sem beszélt a plenáris ülésen.
Lakatosné Sira Magdolna, a Fehérgyarmati járás hivatalvezetője ötgyermekes édesanya, 1996 óta Túristvándi polgármestere. 2003-ban igazgatásszervezői, 2006-ban pedig településmenedzsment és városgazdálkodási szakértői oklevelet szerzett. Annyiban kilóg a sorból, hogy csak 2006 óta tagja a Fidesznek, 2009 óta a KDNP-nek is. 2006-ban lett tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésnek, 2010-ben megyei listáról került a parlamentbe. Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tagja, eddig összesen 36-szor szólalt fel.
Ódor Ferenc, az Encsi járás hivatalvezetője állatorvos végzettségű, 1993 óta tagja a Fidesznek. 1990-tól 1998-ig Garadna polgármestere, majd 1998 és 2002 közt, illetve 2006 és 2010 közt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke volt. 1998 óta parlamenti képviselő, minden választáson egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Hosszú pályafutása alatt sokféle területen dolgozott, jelenleg az egészségügyi és a mezőgazdasági bizottság ragja. Ebben a ciklusban 46-szor szólalt fel.
Pichler Imre László, a Szigetvári járás hivatalvezetője eredetileg biológia-testnevelés szakos tanári végzettségű. 1989-ben még az MDF-ben kezdett politizálni, 1994 és 1998 közt tagja volt a szigetvári önkormányzat képviselő-testületének. 2002-ben egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot, de 2004-ben szakított a Dávid Ibolya által vezetett párttal, 2005-ben átült a Fidesz-frakcióba. 2006-ban ismét önkormányzati képviselővé választották Szigetváron, majd 2010-ben első fordulós győzelemmel tért vissza a parlamentbe. Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság tagja, ebben a ciklusban 60-szor szólalt fel.
Fehérvári Tamás, a Dombóvári járás hivatalvezetője műszaki tanár, illetve vízilabdaedző végzettségű. Jelenleg nem tagja az Országgyűlésnek, de 1998-tól 2010-ig a Fidesz képviselője volt. Még 1989-ben lépett be a pártba, 1990-1998-ig a dombóvári képviselő-testület tagja volt. 2006-ban a Tolna megyei listán szerzett mandátumot, a parlamentben a környezetvédelmi bizottság tagja volt, 23 felszólalással a kevéssé aktív képviselők közé tartozott. 2010 után néhány hónapig tanított, majd a munkaügyi központ dombóvári kirendeltségének vezetője lett.
Nem képviselők, de politikusok
A parlamenti képviselők mellett több polgármester is járási hivatalvezető lesz, ezért posztjuk betöltésére jövőre időközi választásokat kell kiírni. A Tamási járás hivatalvezetője például Porga Ferenc, Regöly polgármestere lesz, aki fideszes színekben tagja a Tolna megyei közgyűlésnek is. A Pásztói járás hivatalát Zsiga Tamás, Egyházasdengeleg polgármestere vezetheti, aki szintén megyei képviselő a Nógrád megyei közgyűlésben. A Bács-Kiskun megyei Jászszentlászló szintén fideszes polgármestere, Kiss Melinda is inkább a Kiskunmajsai járási hivatalvezetői posztot választotta.
Legalább két helyen alpolgármesterek lépnek a járások élére: a Hajdú-Bihar megyében található Berettyóújfalui járás élére Pálfi Anikót, Berettyóújfalu eddigi fideszes alpolgármesterét nevezték ki. A budapesti XIX. kerület hivatalvezetője a jogász végzettségű Kovács Bence lesz, aki jelenleg a kispesti önkormányzat nem képviselő alpolgármestere, a Fidesz jelöltjeként.
A Salgótarjáni járásban Skuczi Nándor lesz a hivatalvezető, aki jelenleg a Nógrád megyei önkormányzat elnöki kabinetjében dolgozik politikai főtanácsadóként. Hivatalvezetői kinevezést kapott a Hajdúnánási járás élére az az Orosz Erika is, aki jelenleg kiadóvezetőként dolgozik a Hajdúdorogi Újságnál, amely korábban kiretusálta egy fotóról a helyi polgármestert, a szocialista Csige Tamást.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Hajdúdorogi Újság",
"Corvinus Egyetem",
"Tessedik Sámuel Főiskola",
"Szegedi járás"
] |
Elítélték az OTP elnök-vezérigazgatójának zsarolóit: a három férfi még 2007-ben 12,5 milliárd forintnyi eurót követelt a bankártól azért, hogy egy adóhatósági vizsgálat iratait ne hozzák nyilvánosságra. Az ítélet nem jogerős.
Első fokon egy év két hónaptól két évig terjedő felfüggesztett börtönre és mellékbüntetésként 300 ezertől 600 ezer forintig terjedő összeg megfizetésére ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a három férfit, akik a vád szerint megzsarolták Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját.
Az e-maileket feladó elsőrendű vádlottat zsarolás kísérletéért egy év hat hónapi felfüggesztett börtönre és mellékbüntetésként 300 ezer forint megfizetésére ítélte a PKKB.
Az értelmi szerzőnek tartott másodrendű vádlottat, mint felbujtót zsarolás kísérletéért és lőszerrel való visszaélésért két év felfüggesztett börtönre, valamint mellékbüntetésként 600 ezer forint megfizetésére ítélték.
A harmadrendű vádlottat bűnsegédként ítélték el zsarolási kísérletért egy év két hónap felfüggesztett börtönre és 500 ezer forint pénz mellékbüntetésre. A bíróság mind a három vádlott esetében három évi próbaidőre felfüggesztette a szabadságvesztés végrehajtását.
Az ítélet nem jogerős, mert két vádlott három nap gondolkodási időt kért, egy vádlott és védője pedig fellebbezést jelentett be.
Voltak információi
K. Tibor és két társa ellen súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt emeltek vádat két éve.
L. András anyagi vitába keveredett az OTP Bank Nyrt.-vel. Miután a bíróság elutasította a keresetét, elhatározta, úgy próbál meg követelésének egy részéhez hozzájutni, hogy névtelen zsaroló levelet küld Csányi Sándornak.
A vádlottnak voltak információi a budapesti Szabadság téren található Bank Centert érintő, 2000-ben lefolytatott adóhatósági vizsgálatról. Ezzel kapcsolatban megkereste az APEH-nél korábban elnöki tanácsadóként dolgozó G. Zoltánt, aki a vizsgálat iratairól dokumentumokat adott át L. Andrásnak.
L. András kérésére 2007. november 29-én K. Tibor egy internetkávézóból e-mailt küldött a vezérigazgatónak. Ebben 50 millió eurót - akkori árfolyamon több 12,5 milliárd forintot - követelt, annak fejében, hogy az adóhatósági vizsgálat iratait ne hozzák nyilvánosságra.
Csányi provokációra gondolt
Mivel a megadott határidőig nem kapták meg a pénzt, még kétszer megismételték követelésüket, végső határidőként 2007. december 5-ét megjelölve. Csányi Sándor december 4-én tett feljelentést a rendőrségen.
Csányi áprilisban személyesen tett vallomást a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Azt mondta, hogy a zsaroló levelek idején nem volt felhőtlen kapcsolatban a kormányzattal a bankadó miatt. Provokációra gondolt, de nem arra, hogy a kormány megbízásából zsarolták volna meg.
|
[
"APEH",
"OTP Bank Nyrt."
] |
[
"Bank Center",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
A gyűlöletkampányos Balásy cégei 4 milliárdért reklámozhatják Magyarországot
Külföldön és belföldön kell Magyarországot, mint turisztikai márkát reklámoznia Balásy cégeinek.
A közbeszerzési hatóság oldalán jelent meg az az eljárást lezáró összefoglaló tájékoztatás, miszerint 3,95 milliárd forintos tendert nyert el a New Land Media, a Lounge Design és a MEC Hungary Kft. triója. Előbbi két cég a gyűlöletkampányról elhíresült, egyre több állami kommunikációs feladatot megszerző Balásy Gyula érdekeltsége, a MEC Hungary pedig egy nagy nemzetközi médiaügynökségi csoport, a GroupM tagja.
Nagy verseny nem volt a munkákért, hiszen egyedül ez a trió nyújtott be érvényes pályázatot, a Mindshare Médiaügynökség (szintén a GroupM tagja) ajánlatát érvénytelennek nyilvánította az ajánlatkérő, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Az ok az volt, hogy megsértette az ajánlati kötöttséget, mivel ajánlatát a határidő után megküldött fax üzenettel vonta vissza.
A részletek szerint a nyertes cégek feladata 2 fő részből tevődik össze.
1) Kreatív és tartalomfejlesztési feladatokat kell ellátni. Vagyis
meg kell alkotni Magyarországot, mint turisztikai márkát,
ki kell dolgozni egy átfogó kommunikációs és kreatív stratégiát,
meg kell tervezni és le kell gyártani a médiamegjelenések kreatív anyagait és tartalmait.
2) Médiaügynökségi, PR és online szolgáltatási feladatokat kell ellátni. Ez többek között a médiastratégia megalkotását, a médiatervezést és -vásárlást, kampányok értékelését foglalja magába.
Az elképzelések szerint Magyarország, mint turisztikai márka a következő országokban kerülhet promótálásra:
szomszédos és közeli országok (Lengyelország és Románia),
német nyelvű országok (Ausztria és Németország),
Észak-Európa és Egyesült Királyság
Latin nyelvű és BENELUX országok (Franciaország és Hollandia),
Oroszország és FÁK-országok (nincs kiemelt ország),
Arab-öböl menti országok (nincs kiemelt ország),
USA, Kanada és Kína.
|
[
"Lounge Design",
"New Land Media",
"MEC Hungary Kft."
] |
[
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Mindshare Médiaügynökség"
] |
Kétmilliárdot spórolhatott Matolcsy-unokatestvéreinek Pécsi Sörfőzdéje a profilváltással?
Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
"A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek". Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint "Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót"?
Szemerey Tamás Szemerey Tamás
A kérdést vélhetően a Világgazdaság március végi cikke ihlette. Abban ugyanis Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke elmondta, abban, hogy a kisüzemi sörfőzdék 2018-ban több mint dupla annyi, 1,08 millió hektoliterfokos komlónedűt gyártottak, mint 2017-ben (442,4 ezret), "a szegmens dinamikus fejlődése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót". Utalva arra, hogy a jövedéki törvény 2018. január 1-jétől jelenősen, az addigi évi 8 ezerről 200 ezerre emelte azt az éves hektoliter-plafont, amelynek elérésig egy cég kisüzemi sörfőzdének minősül. Mivel 200 ezer hektoliter alatt hektoliterfokonként 810 forint a jövedéki adó (vagyis feleannyi, mint 200 ezer felett), az 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség után a kisüzemi sörfőzdék 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 546,2 millió forinttal.
Matolcsy György rokonai alatt pedig Szemerey Tamásra és Zoltánra, a jegybankelnök unokatestvéreire utalt a képviselő, miután a Pécsi Sörfőzdét közel fele-fele arányban birtokolja a Szemerey Zoltán és fia, Bertalan cége, a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft., valamint a Matolcsy-unokatestvér közvetett érdekeltségében lévő BanKonzult Commerce Kft. Már a jövedéki törvény ominózus megváltoztatásakor is azt rebesgették a szakmában, hogy azt a Pécsi Sörfőzdére szabták, mivel kizárólag nekik kedvezett az ötven százalékos adókedvezményt biztosító határ 25-szörösére emelése.
Erre utalnak a cég éves beszámolóinak adatai is. Azokból ugyanis kiderül, hogy a Pécsi Sörfőzde piaci részesedése 2016-ban még 6,1 százalék körül volt, ami közel 400 ezer hektoliternyi sör gyártásának felelt meg, ami után 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkoltak le. Ám piaci részesedése 2017-ben jelentősen, csaknem a felére, 3,6 százalék körülire zuhant. Ezt éves beszámolójában az új tulajdonosok stratégiai döntésével magyarázták, miszerint az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből jelentősen visszavettek, s 2017. július végétől kisüzemi sörfőzdeként működnek. Márpedig ez kísértetiesen egybeesik a jövedéki törvény megváltoztatásának parlamenti megszavazásával, ami által a Pécsi Sörfőzde pont olyan mennyiségre vihette le az általa előállított sörmennyiséget, ami után jelentősen eshetett az adóterhük.
Maradva a képviselő kérdésénél: nem elképzelhetetlen, hogy a Pécsi Sörfőzde a tavalyi év után több mint 2 milliárd forinttal kevesebb jövedéki adót fizethetett be a költségvetésbe, mint a kisüzemi létre való áttérése előtti utolsó teljes 2016-os üzleti éve után.
|
[
"Pécsi Sörfőzde"
] |
[
"Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete",
"BanKonzult Commerce Kft.",
"MAVA Befektetési Tanácsadó Kft."
] |
Oldalanként 365 ezer forintot fizet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a CEU Consulting Kft. nevű cégnek egy a Rubik-kockáról szóló tanulmány elkészítéséért. A szerződés összértéke nettó 21,9 millió forint, ezért kellett 60 oldalnyi szöveget leadniuk. A cég tulajdonosa szerint ez az ár reális.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. oldalán bukkantunk egy érdekes megbízásra. Az MNV Zrt. nettó 21,9 millió forintért szerződött a CEU Consulting Kft.-vel
“a Rubik Kocka jelensége és tudományos-oktatási, illetve művészeti-kulturális megjelenési formái, jelentősége tárgyú tanulmány megírása tárgyában"
A beszállítót hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban választották ki a feladatra.
A részletek iránt érdeklődve adatigénylést nyújtottunk be a Kimittud adatigénylő rendszeren keresztül, amelyben egyrészt kikértük a szerződést, másrészt magát a tanulmányt is. A tanulmányra vonatkozó kérésünket egyelőre nem teljesítették, mondván
“a dokumentum elfogadása az MNV Zrt. részéről még nem történt meg, ezért nem tudjuk a rendelkezésére bocsátani"
Ugyanakkor maga a megbízási szerződés is tartogatott izgalmas részleteket. Kiderült belőle például, hogy az MNV Zrt. a megbízási díjért egy (legalább) 60 oldalas tanulmányt várt el a cégtől (3 szerzői ív, egyenként 40 ezer karakter, tehát összesen 120 ezer karakter, ami mintegy 60 gépelt oldalt jelent), vagyis kész volt oldalanként 365 ezer forintot fizetni a munkáért.
A szerződés szerint a teljes megbízási díjból 10,95 millió forint volt a munka első fázisáért járó összeg, ami a “kutatási áttekintést/archívumok feltárását" foglalta magában. A második-harmadik feladatért ugyanennyi pénz járt, ezek pedig a következők voltak: “a tudományos jelentőség bemutatása a matematikai, a robotikai, a műszaki tudományok körében", és “kitekintés".
A részfeladatok között pedig ilyeneket találunk:
– A Rubik Kocka hatásainak feltárása: művészeti hatásainak bemutatása a zeneművészet, a pop kultúra és a filmművészet, filmipar területén belül – A Rubik Kocka tudományos előfordulásainak feltárása – A Rubik Kocka, mint kategória-teremtő termék: a “logikai játék" és a “twisty puzzle" jelentésének és jelenségének bemutatása
A ceginfo.hu adataiból kiderül, a CEU Consulting Kft. tulajdonosa 2007-ig a Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány volt. Az egyetemnek viszont ma már semmi köze a céghez.
A társaság 2007 után Teszler B. Istvánhoz került, aki a Heti Válasz szerint a rendszerváltozás után Podkoniczky István néven az SZDSZ szociálliberális platformjának alapítója volt, majd az MSZP-barát Szociáldemokrácia 2000 Egyesület ügyvivője. Teszler arról, hogy az egyesület MSZP-barát lett volna, azt mondta: “marhaság".
A cég budapesti székhelyére van bejegyezve Teszler B. István másik érdekeltsége, a Hun-Dev Nonprofit Kft. is, amelyből kiderül: Teszler Suha György volt gambiai főkonzul üzlettársa, aki egyben néhány hónapig Horn Gyula miniszterelnök sajtótitkára volt.
Az MNV Zrt. közel 22 milliós megbízása jól jött a CEU Consulting Kft.-nek, amelynek az árbevétele az elmúlt években igen csekély, 2013-ban 6,6 millió forint, 2012-ben 7 millió forint, 2011-ben pedig 4,5 millió forint volt
Teszler kérdésünkre, hogy a tanulmány végül hány oldalas lett, azt mondta: még nincs vége a projektnek, de nagyjából 60 oldal lesz.
“A tanulmányon több, mint 10 ember dolgozott, többségük írja a dokumentumot, de olyan is van, aki fordít, lektorál" – tájékoztatott a cégvezető.
Teszler hangsúlyozta azt is, hogy a dokumentumot két nyelven kell majd leadni, angolul és magyarul.
“Az egyik részt Cambridge-ben vagy a Harvardon, vagy nem tudom, hol írják."
Kérdésünkre, hogy mi kerül oldalanként több, mint 300 ezer forintba, Teszler visszakérdezett:
“Tudja, mennyiért ír egy Cambridge-i professzor egy oldalt?"
Miután közöltük, hogy nem tudjuk, de megbízóként ő biztosan jobban ismeri a tarifákat, mint mi, azt mondta, hogy “nem tudja", de “innentől fogva kellemetlen", mert nem szeretne egy olyan beszélgetést folytatni, amely arról szól, hogy valaki azt gondolja, hogy ez egy magas büdzsé egy olyan projektért, amelyben három hónapon keresztül dolgoztak együtt külföldi és egyéb szakértőkkel.
“Én ezt nem gondolom így, nekem nem ez a tapasztalatom."
Felvetésünkre, hogy akkor ezek szerint tényleg nem érzi túlzásnak, határozott nemmel felelt, majd azt hangsúlyozta: ez valószínűleg abból fakad, hogy már több éve elsősorban EU-s, illetve a Norvég Alaphoz köthető projekteken dolgozik.
Az internetről összeollózott tanulmányra épülhet az új Fradi-stadion A magyar kormány nettó 24 millió forintot fizetett egy olyan 49 oldalas "szakvéleményért" az új Fradi-stadion ürügyén, amelynek túlnyomó része az internetről innen-onnan összemásolt vagy lefordított adatokból, információkból áll. Tovább a teljes cikkre.
Ezután Teszlár egy igen érdekes eszmefuttatásba kezdett, ami arról szólt, hogy ha egy külföldi professzor 800 eurót kér egy napra, és ehhez még hozzájön még a többi költség, akkor ez neki már “nem egy olyan ütős történet", mintha forintban számolna.
“Lehet, hogy ezért nem tűnik nekem olyan soknak. Mert én a honoráriumok zömét nem forintban fizetem, hanem általában dollárban vagy euróban (...) Durván 70 ezer euróról beszélünk. Tudja, 70 ezer euró ugyanarra a munkára, most adott esetben 60 oldalra, az azt jelenti, hogy akkor 1000 euró vagy valamennyi oldalanként. Ha valaki, mondjuk egy Cambridge-i professzor, vagy más 6-7-800 eurót kér egy napra, és hozzáadom a többi költséget, akkor nekem ez már nem egy olyan ütős történet, mintha forintban számolnánk, és hangsúlyozom, hogy a tanulmány java részét nem magyarok írják, és ezáltal nem magyar tarifás" – közölte Teszler.
Illusztráció: innen.
|
[
"CEU Consulting Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Szociáldemokrácia 2000 Egyesület",
"Norvég Alap",
"MNV Zrt.",
"Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány",
"Hun-Dev Nonprofit Kft."
] |
Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.
Keresztes Imre főügyész az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.
Felelni kell a vádak igazságtartalmáért
A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető – emelte ki, hozzátéve: így az a kijelentés, hogy valaki "korrupt", illetve "korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a Btk. bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
Közvádas eljárás
A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.
A főügyész kitért arra is, hogy ha a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem úgynevezett magánvádas, hanem közvádas eljárás keretében kell vizsgálni.
Mivel az ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a NAV elnökét érintette és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, annak vizsgálata közvádas eljárásra tartozik.
Így érintheti Goodfriendet
A főügyész felhívta a figyelmet arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a rágalmazás vétségének gyanúja ügyében rendelt el nyomozást, amely így nem meghatározott személy ellen folyik, ezért jelenleg minden olyan nyomozati cselekmény elvégezhető, amely közvetlenül nem érint mentelmi joggal rendelkező személyt.
A közlemény szerint ha az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel, azt kizárólag azt követően lehetne az érintettel közölni, miután az arra jogosult szerv – a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerinti eljárási rendben – a mentelmi jogát felfüggesztette. Annak indokoltsága esetén a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő.
A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Ha a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni – olvasható az ügyészségi közleményben.
Az ominózus interjú
A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: "azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is". Arra a kérdésre, hogy arra a két lapra gondol-e, amelyet átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, azt válaszolta, hogy "nem, az a két papírlap nem bizonyíték".
Az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt" – mondta.
Az ügyvivő a kitiltási ügy konkrét érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek – jegyezte meg.
Vida feljelentést tett
Múlt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben azt mondta: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. "Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani" – közölte Orbán Viktor.
Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje múlt csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője ellen.
Hivatalos személyi minőségben
Futó Barnabás azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt jelentették fel az amerikai ügyvivőt, mert hivatalos személyi minőségében sértette meg a NAV elnökét. A Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt nyújtottak be keresetet – tette hozzá.
A NAV elnökének ügyvédje közölte: konkrétan a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentést.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Egyesült Államok",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Április 1-től újabb öt évre Szilvásy György bizalmi embere lesz a hajdani kormányzatinegyed-beruházásért is felelős állami vállalat vezérigazgatója. Hajdu Endre megbízatása lejárt, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács azonban a cégre vonatkozó szabályzatot is megváltoztatta, hogy posztján maradhasson. Szilvásyné két hónapos szünet után újra a MeH kötelékében felügyeli a közbeszerzéseket, mint kormányfői tanácsadó.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója, Szilvásy György felesége újra az állami beszerzések felügyelője lett. A Bajnai-kormány január közepén döntési moratóriumot rendelt el a központi államigazgatási, valamint a költségvetési szerveknél és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságoknál. Január 20-tól a választásokig csak olyan közbeszerzési eljárást írhatnak ki, amelynek eredményéről a következő kormány megalakulása után döntenek. A beszerzési stop csak kivételes területekre adott kivételt. Csáky Bernadett két hete rövid kitérő után mégis visszatért a kancelláriára.
Csáky Bernadett és Szilvásy György
Csáky tavaly decemberben távozott a Miniszterelnöki Hivatalból, amikor indoklás nélkül lemondott helyettes államtitkári posztjáról. Információink szerint Csákynak újabban kormányfői tanácsadói titulus jár a minisztériumi belső kommunikációban, bár hivatalosan csak főosztályvezető-helyettesi posztot kapott a kancellária jogi és közigazgatási titkárságán. Most is nagy állami közbeszerzési ügyek tartoznak hozzá, és ahogy korábban, most is a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság politikai felügyeletét látja el.
Szilvásy György felesége felmondásakor követően a nyolc hónapos munkaviszony után másfél havi bérének megfelelő végkielégítést kapott.
Hajdu Endrének, Szilvásy régi megbízható káderének rövid időre sem kell otthagynia a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlelesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgatói posztját. Megbízatása ugyan nemrég lejárt, megüresedett helyére a szabályok szerint pályázatot kellett volna kiírni, de a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács január 27-én másként döntött. A moratórium ellenére a 66 éves Hajdu vezérigazgatói tisztségét 2015. március 31-ig meghosszabbították, amihez az MNV Zrt. vagyoni körébe tartozó gazdasági társaságok tisztségviselőre vonatkozó szabályokat is meg kellett változtatni.
Projektcég az árnyékban
A BMSK Zrt. kevéssé ismert állami cég, saját honlapja szerint az utóbbi években vált általános kormányzati projekttársasággá. A tulajdonosi jogait 2007-től, a kormányzati negyed projektje óta, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, az irányításban részt vesz az Önkormányzati Minisztérium. A BMSK többek között a rendvédelmi szervezeteknek nyújt szolgáltatásokat: régi gyakorlat, hogy itt bonyolítják a haditechnikai eszközök beszerzését. A tavalyi projektek között volt a Magyar Sport Háza berendezése és a miskolci uszodaberuházás teljes körű szakmai irányítása is.
Hajdu alapbérét havi 844 ezer forintban állapította meg a tanács. A régi-új vezérigazgató neve a kormányzati negyed projektjének elindulása után került elő, amikor kiderült, hogy Szilvásy György régi KISZ-es bizalmasát helyezte a beruházás irányítói posztjára. A negyed nem épült meg, de az előkészítésre több milliárd forintot elköltöttek.
A BMSK tisztségviselői kara egyébként elég zárt körből került ki. A felügyelőbizottságában ül többek között az egykori MSZP-s képviselő és baranyai rendőrkapitány, Lusztig Péter, akinek tavaly a Zuschlag-perben is tanúskodnia kellett, valamint Alács Tibor, akit Hajduhoz hasonlóan Szilvásy mozgalmár múltú barátai közé számítanak.
A kinevezés hátteréről megkérdeztük az MNV Zrt.-t, de egyelőre nem kaptunk választ.
|
[
"BMSK Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Önkormányzati Minisztérium",
"BMSK Beruházási, Műszaki Fejlelesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"MNV Zrt."
] |
Európa legnagyobb tengeri akváriuma, termálfürdő, óriási csúszdapark, korcsolyapálya, botanikus kert, múzeum és három szálloda: ez is a King's City része lett volna Sukorón, egy videó szerint, ha az egészet nem sodorja el a politika. Valószínűleg a befektetők által készített ismeretlen film került nyilvánosságra.
Sem kaszinóvárosnak, sem pedig a sokat elhangzott vigalmi negyednek nem nevezhetők a King's City tervei, legalábbis egy, a hozzánk névtelenül eljutott videóanyag szerint. A kisfilm minden bizonnyal a befektetők üzleti prezentációjaként készült, hiszen az abban szereplő "arc" eredetileg angolul beszél. Valószínűleg a magyarországi kommunikációban is használták volna, ha elindul a beruházás, más magyarázata nincs annak, hogy elkészült az alámondásos, magyar feliratokat tartalmazó verziója is.
E szerint a hetven helyszínen elhelyezkedő turisztikai komplexum három komoly szálloda-egységből áll. A családbarát Nyári Palota egységben az Erzsébet Királyné hotelből, amelyet azon vendégeknek terveztek, akik a területen épülő csúszdapark és strand látogatói. Ebben a részben kapott volna helyet a film által Európa legnagyobb tengeri akváriumának nevezett létesítmény, s egy múzeum is, amely a magyar történelmet, s a térség nagy hódítóinak történetét ismertette volna meg a vendégekkel.
A Teli Palota részben a Mátyás Király Hotel lett volna a kaszinó-látogatók szálláshelye, ám - noha üzleti értelemben a kaszinó nagy bevételt jelent minden hasonló komplexumban - erre egy-két mondat utalás hangzik el. A film egésze alapján a szórakoztató- és szállodakomplexumnak csak egy kisebb része a kaszinó, legalábbis területre. Hogy az üzleti tervekben milyen szerepet tulajdonítottak a szerencsejátéknak, az nem derül ki. E részben helyezték volna el a termálfürdőt is.
A film bemutat még egy luxus-lakásokból álló szállodarészt, az exkluzív környezet kedvelőinek, valamint egy bevásárló-központot, illetve egy konfenercia- és rendezvényközpontot is. A komplexumban három- és ötcsillagos szálláshelyek között minden kategóriát említ a film, azaz elvileg nemcsak a leggazdagabbakra lőttek volna az amerikai-izraeli befektetők. Valószínűleg a helyiek szerették volna a korcsolyapályát és a botanikus kertet is, amelyet a tervek szerint szintén megépítettek volna az egymilliárd eurós beruházás keretében.
Az alig két és fél perc hosszú, néhány helyen vágottnak tűnő kisfilm tömören foglalja össze a nagy vihart kavart beruházás lényegét, amelyet hazánkban valószínűleg nagyon kevesen ismernek, hiszen a befektetők soha nem beszéltek a konkrét terveikről. Ugyanakkor, a film tartalma sok tekintetben egybecseng azzal, amit tavaly nyáron Joav Blum a lapunknak adott interjújában mondott a beruházás részleteiről.
Mindez azonban már csak a múlt terveinek tekinthetők: a befektetők hivatalosan is jelezték már, hogy Sukoró helyett más helyszínt keresnek a beruházásnak, legutóbb Bábolnával hozták őket hírbe, de azon a pályázaton el sem indultak. Az új helyszín pedig új terveket is jelent, így ez a komplexum már nemigen valósul meg.
|
[
"King's City"
] |
[] |
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek Fodor Gábor liberlális képviselő küldött levelet azzal kapcsolatban, hogy megtudja, van-e összeférhetetlenség Andy Vajna filmügyi kormánybiztosi posztja és a TV2-nél szerzett tulajdonosi pozíciója között. Fodor emlékeztetett arra, hogy Lázár korábban azt az ultimátumot adta kollégáinak, hogy ne folytassanak üzleti tevékenységet, hogy ne merülhessen fel az összeférhetetlenségnek vagy a visszaélésnek a gyanúja.
Az október 13-án elküldött levélre Lázár János november 4-én válaszolt, és eszerint bár fenntartja korábbi kijelentését, a konkrét üggyel kapcsolatban úgy véli, hogy
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[] |
Nemcsak az amerikai kormány, hanem amerikai és európai ipari szereplők ajánlatait is vizsgálja a Honvédelmi Minisztérium a szállítóhelikopterek beszerzésére vonatkozólag - értesült a Magyar Nemzet.
A napilap hétfői számában megjelent cikk szerint miközben a HM tárgyalásokat folytat az amerikai tengerészgyalogságtól kivont harminc darab UH-1N könnyűhelikopter ingyenes átvételéről és - már magyar költségen, teljes körű műszaki támogatással történő - rendszeresítéséről, az amerikai Sikorsky, illetve az európai Eurocopter és AgustaWestland is érdeklődésüket fejezték ki új gyártású gépek szállítása iránt.
A korábban perspektíva nélküli szakmai terület valósággal felpezsdült - fogalmazott a lap egyik forrása -, amióta a kormány bejelentette, hogy megvizsgálja a harminc amerikai helikopter beszerzésének lehetőségét.
A cikk szerint mivel a honvédség helikoptererőinek helyzete tarthatatlan, az ügylet kivitelezésének időtartama kulcsfontosságú. A használt UH-1N helikoptereknek az a legnagyobb előnye, hogy szállításuk akár egy éven belül megkezdődhetne. A lap információi szerint részben ugyanebből a megfontolásból továbbra sem került le a terítékről a meglévő szovjet-orosz helikopterek továbbüzemeltetésének lehetősége sem.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Szabálytalanul költötték el a közpénzeket
Közpénzek felhasználásával kapcsolatos hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék három gyermekjóléti intézményben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága közölte: megtette a szükséges intézkedéseket.
Több szociális és gyermekjóléti intézményben tárt fel pénzügyi és vagyongazdálkodási szabálytalanságokat, valamint közpénzek felhasználásával kapcsolatos hiányosságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A három ellenőrzött központi költségvetési intézménynél – a tiszadobi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központnál, a Győr-Moson-Sopron megyei Táplánypusztán működő Dr. Piróth Endre Szociális Központnál és a kehidakustányi Zala Megyei Szocioterápiás Intézménynél – a szervezet megállapította, hogy az intézményvezetők által kiépített és működtetett irányítási rendszer nem biztosította a közpénzek megfelelő felhasználását, továbbá – eltérő mértékben – a pénzügyi és vagyongazdálkodásban is szabálytalanságok, hiányosságok voltak 2011 és 2014 között.
A tiszadobi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központban és a Zala Megyei Szocioterápiás Intézményben a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért nem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. A Dr. Piróth Endre Szociális Központban a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, a kontrollkörnyezet kialakításának hiányosságai alapvetően akadályozták a szabályszerű működést, az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodási folyamatairól kiadott vezetői nyilatkozatok pedig nem voltak helytállók. Az ÁSZ ezért megállapította, hogy az irányítószervi feladatellátás egyik intézmény esetében sem felelt meg az előírásoknak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékes államtitkársága azt írta, a vizsgált időszakban a szociális ellátó rendszert teljesen átalakították, éppen azért, mert a szociális és gyermekvédelmi intézmények korábbi fenntartói rendszere komoly kockázatot jelentett, az intézményi gazdálkodás rendje és működése nem volt egységes szempontok szerint meghatározva.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2013-as megalapítása óta garantálja az intézményeken belül az ellátás biztonságát, miközben a jogszerű működési feltételek fenntartására, valamint a belső ellenőrzések során feltárt hibák kijavítására folyamatosan nagy gondot fordít – emelték ki. Hangsúlyozták, hogy a kormány az utóbbi években kiemelt feladatának tekintette a szociális ellátó rendszer megújítását, így átlátható, rendezett, kiszámítható színvonalú rendszer jött létre.
|
[
"Zala Megyei Szocioterápiás Intézmény",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ",
"Dr. Piróth Endre Szociális Központ"
] |
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Állami Számvevőszék",
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] |
Tűzijáték a Duna felett Budapesten, 2018. augusztus 20-án Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA
Hiába fordult közadatigényléssel a Párbeszéd az augusztus 20-i tűzijátékot szervező Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), a kormányzati szerv nem adott választ a kérdésre, azzal a hivatkozással, hogy az infotörvény alapján
"a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános."
Ezzel együtt azért megbecsülhető, hogy nagyjából mekkora költségekkel jár majd az ünnepi rendezvény. A K-Monitor például egy közbeszerzési beszámolóból kiszúrta, hogy az ügynökség nettó 1,4 milliárd forintos keretet különített el a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére., csak "a műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzésére".
Az Átlátszó szombati cikke emlékeztet arra, hogy 2021-ben sem adta ki a kért adatokat az MTÜ, és csak decemberben tudhatták meg, hogy a rendezvény összköltsége nagyjából 12 milliárd forintot tett ki. Akkor futotta guruló turulmadárra, aranyozott Szent István szoborra és légiparádéra is a tűzijáték mellett, bár az adatgazda akkor sem adta ki az összes szerződő cég adataiat. Csak a rendezvény biztosításának költsége több mint 3 milliárd forintba került.
Azt már lehet tudni, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár közlése alapján, hogy 40 ezer pirotechnikai eszközt küldenek fel a levegőbe 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között, és hatszáz drónnnal támogatják meg a látványt. (Átlátszó)
|
[
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[] |
Nem sértette a tarfikosok tulajdonhoz való jogát, hogy az állam tavaly felforgatta a piacot és egy szűkebb körnek adott dohányárusítási jogot – állapította meg kedden az Alkotmánybíróság. A testület további két fontos ügyben is döntést hozott: visszadobta az új paksi atomerőműről kezdeményezett népszavazást, ugyanakkor elmeszelte a Fidesz egyik kedvenc törvényét, a három csapás "kistestvérét".
Három fajsúlyos döntést hozott kedden az Alkotmánybíróság (Ab). Visszadobta a trafikosok panaszát megállapítva, hogy nem ütközik az alkotmányba a dohányboltosok vállalkozói jogának korlátozása. Elmeszelték az Együtt-PM kezdeményezését, így nem indulhat népszavazás az orosz hitelből finanszírozott új paksi beruházásról. Ugyanakkor az Ab alkotmányellenesnek találta az új büntető törvénykönyv egyik passzusát: megsemmisítette a súlyos büntetés kivetését, a három csapás "kistestvérét".
Az Alkotmánybíróság július 21-től augusztus végéig ítélkezési szünetet tart, előtte viszont három fontosabb, nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben is döntést hozott.
1. A trafik-ügy
A testülethez a trafikrendszer bevezetése után 16, a rendszerből kiesett egykori dohányboltos fordult, mert szerintük a koncessziókon alapuló szisztéma sérti a tulajdonhoz való jogukat és a vállalkozás szabadságát – mindkét jogot garantálja az alaptörvény.
Szabadság előtt erős döntések © Fazekas István
Az indítványozók kifogásai, panaszai:
a dohánytermék-kiskereskedelemből való kizárásuk miatt az árbevételük és a nyereségük csökken, ennek következtében csökken a vállalkozásuk piaci értéke is
korábban ők is hatósági engedély alapján árusítottak dohányt, ugyanakkor szerintük a hatósági engedély alapján szerzett jogosultságot tulajdonnak kell tekinteni, és az alkotmány védi a tulajdonhoz való jogot
vagyoni értékű jogot vontak el tőlük megfelelő ellentételezés nélkül, kisajátítás történt
sarkalatos törvény tiltja, hogy egyes gazdasági tevékenységeket az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé utaljanak át önkényesen (az állami dohánymonopólium bevezetése, a kiskereskedelem koncesszióhoz kötése)
korábban is tiltva volt, hogy kiskorúaknak dohányt adjanak el, aki megszegte ezt, azt korábban is meg lehetett fosztani akár egy évre is az engedélyétől
Az Ab viszont nem tartotta megalapozottnak a beadványokat. Az alkotmánybírók arra jutottak, hogy az új rendszer nem vonta el az előbbre valónak tartott tulajdonhoz való jogot, hiszen a trafikosok nem vesztették el a boltjaikat, csak a dohányárusítás jogát. Az Ab szerint ugyanakkor senkinek sincs alanyi joga ahhoz, hogy egy adott, meghatározott vállalkozást folytasson, ahogy az jövőbeni, elvárt haszon sem alapjog.
Az Ab szerint csak azért, mert évekig árusítottak dohányt hatósági engedéllyel, még nem jelenti azt, hogy ez a gazdasági tevékenység tulajdonná vált, így elvonása nem minősül kisajátításnak sem. A testület úgy látta, a korábban kapott hatósági engedélyek nem voltak betonba öntve, azaz ezek "névre szóló, nem átruházható hatósági engedélyek voltak, melyek meghatározott jogszabályi feltételek mellett a kiállító hatóság részéről visszavonhatók voltak".
A kiskorúak védelme fontos
A testület viszont azt elismerte, hogy az államnak vigyáznia kell arra az alaptörvény szerint, hogy döntéseivel ne nehezítse meg egy vállalkozás működését: ebből a szempontból az Ab szerint igenis sérült a vállalkozáshoz való jog. Ám a testület úgy vélte, hogy ez korlátozható bizonyos mértékig, ha a közérdek így kívánja meg. Ebből a szempontból Alkotmánybíróság legitimnek, elfogadhatónak tartotta a jogalkotó érveit: a kiskorúak védelme, a dohányzás visszaszorítása szerintük olyan érdek, amire hivatkozva igenis lehet olyan törvény alkotni, amely korlátozza bizonyos mértékig a vállalkozók mozgásterét.
Ugyanakkor az Ab azt is hangsúlyozta, hogy régi trafikosok nem voltak eleve kizárva a pályázatokból, azokon szabadon indulhattak – tehát nem korlátozták a vállalkozáshoz való jogukat –, ám a pályáztatás menete, az tenderek körüli ügyek nem képeznek alkotmányjogi ügyeket. A döntéssel a 15-ből 3 alkotmánybíró – Bragyova András, Lévay Miklós és Kiss László – nem értett egyet, különvéleményt fogalmazott meg. Az előadóbíró, a határozat szövegezője Balogh Elemér volt, akit még 2005-ben választottak a testület tagjává.
Bragyova szerint felesleges volt a régi trafikosokat kiszorítani a rendszerből, különvéleményében ezt írta:
A trafiktörvény célja (az ifjúság védelme és az állami bevételek) megvalósítható lett volna a panaszosok alapjogainak aránytalan – egyáltalán bármilyen – korlátozása nélkül. (...) A dohánytermékek kereskedelmének állami monopóliumát úgy is be lehetett volna vezetni, hogy a meglévő árusítóhelyek eleve koncesszióra jogosultak lettek volna, ha teljesítenek bizonyos árusítási feltételeket.
2. Paksi népszavazás
Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?
– erről a kérdésről szeretett volna népszavazás tartani az ellenzéki Együtt-PM, amely az év elején aláírt magyar-orosz hitelszerződést támadta.
Az erőmű reaktora © MVM Paksi Atomerőmű Zrt. archívuma
A párt beadványát korábban a Kúria és Nemzeti Választási Bizottság is visszadobta arra hivatkozva, hogy az alkotmány leszögezi: nemzetközi szerződés ügyében nem lehet referendumot tartani. Ezt az érvelést az Ab is elfogadta kedden. A döntés ugyanakkor megosztotta a bírákat: 5 alkotmánybíró magával az érveléssel nem értett egyet, de a határozat végeredményével igen, három bíró különvéleményében magát a döntést támadta.
3. A három csapás kistestvére - játékpisztolyért életfogytig?
Alkotmányellenesnek tartotta viszont az Ab a büntető törvénykönyv (Btk.) egyik fontos passzusát. A 2012-ben hatályba lépett új Btk. ugyanis leszögezi: ha valaki három személy elleni erőszakos bűncselekménnyel érkezik a bíróság elé, akkor a bírónak ki kell választania a legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekményt, és azt kell figyelembe vennie. Ám ha ez a tétel több mint húsz év börtönbüntetés vagy akár életfogytiglan, akkor mindenképpen köteles életfogytiglanit kivetni. Ráadásul akkor is ilyen súlyos ítélet vár az elkövetőre, ha előtte soha nem volt büntetve.
Börtön játékpisztolyért? © AFP / Marcus Fehrer
Az Ab szerint ez a kitétel sérti az alkotmányos büntetőjog alapelvét. Az Ab szerint elfogadhatatlan, hogy a törvény elvonja a bíró mérlegeléshez való jogát, és a Btk.-ban leírt esetben köteles életfogytiglanit kivetni. A döntéssel két alkotmánybíró nem értett egyet, különvéleményt fogalmazott meg.
Ez a Btk.-s passzus a "három csapásnak" nevezett előírás egyik ága – az Ab közleményében valamiért fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem a "három csapást" magát semmisítette meg. Eredetileg a "három csapás" kötelezővé teszi a bíróság számára az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását akkor, ha egy vádlottat harmadszor ítélnek el erőszakos bűntett miatt. Az Ab által most elmeszelt változat viszont akkor is életfogytiglanit tesz lehetővé, ha az elkövető először áll bíróság előtt, de a bíróság úgy dönt, hogy a három általa elkövetett bűncselekményt "halmozza", összevonja, együtt tárgyalja.
Ezt a passzust korábban Székely László ombudsman is támadta. Ő úgy vélte, a szabályozás ellentétes az úgynevezett középmértékre vonatkozó szabállyal, amely szerint a büntetés kiszabásakor – az enyhítő és a súlyosbító körülményekre figyelemmel – a középmértékből kell kiindulni, és ebben a bíró mérlegelhet.
Székely értelmetlennek nevezte februárban ezt az büntetőjogi paragrafust. Példaként hozta fel azt, hogy az, aki egy játékpisztollyal rablást követ el, és ennek során még két kényszerítést is a terhére rónak, valamint mindezt egy eljárás keretében bírálják el, automatikusan életfogytiglant kap. Miközben, ha valakit egy kisbolt kirablásáért elítélnek, majd utóbb kiderül, hogy még két boltot rabolt ki és újabb ítélet születik, sokkal enyhébb büntetést kap, mert az ügyeket nem egy eljárásban tárgyalták.
A biztos panaszára akkor reagált az igazságügyi tárca is hangsúlyozva, hogy nem módosít a törvényen. A hvg.hu-nak a minisztérium februárban azt írta: "kormányzati politikánk része a szigorú és tettarányos büntetőpolitika, ennek egyik első lépése volt a háromcsapás-törvény megalkotása, ezeken az elveken nem kívánunk változtatni."
|
[
"Alkotmánybíróság"
] |
[
"Nemzeti Választási Bizottság",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
Fidesz: vonják vissza az Advertum Kft.-nek biztosított hitelgaranciát!
A szocialisták kivonultak a sportbizottság üléséről
A Fidesz azt kéri, hogy a kormány vonja vissza az Advertum Kft. részére biztosított hitelgaranciát, hagyjon fel azzal a próbálkozással, hogy közpénzből médiabirodalmat építtessen egy magántársasággal – mondta Bánki Erik, a sportbizottság fideszes elnöke hétfőn, a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján, miután a szocialista képviselők kivonultak a testület üléséről.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a bizottság harmadik alkalommal tűzte napirendre a kérdést, de az MSZP képviselői az első két alkalommal el sem mentek az ülésre. Hozzátette: szerette volna, ha a testület hétfőn állást foglal az ügyben. Úgy tűnik, hogy "a kormány projektje bedőlt", több fronton is megbukott az az elképzelés, amely kormányzati garanciával, az Advertum Kft.-n keresztül épített volna bizonytalan hátterű médiabirodalmat – fogalmazott az ellenzéki képviselő. Közölte: a parlament korábban leszavazta Keller László pénzügyi államtitkárnak ebben az ügyben adott válaszát egy hozzá intézett kérdésre. Hozzátette: máig nem lehet tudni, hogy miért nem volt pályáztatás az ügyben, pedig 5,2 milliárd forintos hitelgaranciáról van szó.
Bánki Erik azt mondta: nem lehet tudni, miért tart ki a kormány a szavai szerint bizonytalan előéletű, a sportmarketing terén semmiféle referenciával nem rendelkező cég mellett. Megjegyezte: az egyik, az Advertum tulajdonában lévő kft. felszámolását kezdeményezte az ORTT, miután az százmillió forint nagyságrendű összeget nem fizetett meg. Kitért rá, hogy korábban a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga (MHLL) sem fogadta el az Advertum beterjesztett ajánlatát.
A képviselő szerint ha a kormány ebben az ügyben közvetlenül az MHLL-lel tárgyalna, akkor nem 5,2 milliárd forintért, hanem legfeljebb 3,1 milliárdért kellene kezességet vállalni. A Magyar Közlönyben május 23-án jelent meg, hogy a kormány kezességvállalása mellett 5,2 milliárd forint hitelhez juthat az Advertum Kft., amely az összegből törleszti a Profi Liga Kft. 3,1 milliárdos adósságát, 2,1 milliárdot pedig befektet országos médiarendszer kiépítésére. Az Advertum Kft. – amely saját meghatározása szerint Magyarország legnagyobb nem budapesti médiacége – rendelkezik Nyíregyháza és Diósgyőr élvonalbeli labdarúgócsapatának marketing- és médiajogaival.
(MTI)
|
[
"Advertum Kft."
] |
[
"Profi Liga Kft.",
"Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga",
"Magyar Közlöny"
] |
Egy olasz ingatlanügynök tulajdonába került a Klotild-palota. A műemléki védettségű épület korábbi tulajdonosa, a Magyar Posta Rt. egy különös cégmanipulációval játszotta át úgy, hogy közben az adófizetési kötelezettséget is megkerülte.
Kétmilliárd forintért egy olasz ingatlanforgalmazó cég tulajdonába került a budapesti Klotild-palota. Az épületet a Magyar Posta Rt. az elmúlt év végén értékesítette úgy, hogy megkerülte az ingatlan-adásvétel szigorú szabályait.
Az Erzsébet híd pesti lábánál álló, száz esztendeje elkészült ikerpaloták - Klotild és Matild -egyike, a Klotild, a Váci utca-Kígyó utca-Ferenciek tere-Szabad sajtó út által határolt, 2089 négyzetméteres telken áll. Az épületet, mely védett műemlék, az állam a Magyar Posta Rt. tulajdonába adta. A posta szorító anyagi gondjai enyhítésére a palota értékesítése mellett döntött, s egy amerikai ingatlanbecslő cég véleménye alapján 1,8 milliárd forintért szerette volna eladni.
Az épületben működő, a terület egy részét bérlő cégek élni kívántak elővásárlási jogukkal, ezért felvették a kapcsolatot az állami vállalat illetékeseivel. 2000 őszén a posta ingatlangazdálkodási igazgatósága írásban is megerősítette, hogy a cég tervezi az üzlethelyiségek eladását a jelenlegi bérlők részére. Emellett kezdeményezik az ingatlan társasházzá alakítását is. Ezt követően többszöri levélváltással igyekeztek tisztázni a részleteket.
Míg a bérlők a posta végleges válaszára várakoztak, kiderült, hogy a cég megalapította a Klotild ingatlanforgalmazó és szolgáltató kft.-t. A társaság hárommillió forintos alaptőkével és a posta vezető jogtanácsosa, dr. Szojka Zoltán irányításával kezdte meg működését. A 2001. december 12-én bejegyzett cég két nappal későbbi taggyűlésén a törzstőke felemeléséről döntött.
A Magyar Posta Rt. ugyanis - kétmilliárd forintos értéken - a társaság tulajdonába adta a Klotild-palotát.
"A Klotild Kft. - melyben 3,3 százalékos kisebbségi tulajdonos a posta távközlési kft.-je - feladata lényegében a Klotild-palota értékesítése volt" - mondta dr. Sztrókay Ottó ügyvéd, a bérlők jogi képviselője. A cégbírósági adatokból ugyanis kiderült, hogy 2001. december 20-án, tehát a palota apportálása után alig egy héttel a posta az egész társaságot eladta. A vevő egy Sifim srt. nevű olasz ingatlanforgalmazó társaság volt, mely kétmilliárdot fizetett a kft.-ért. A cég százszázalékos tulajdonos lett, ezért lecserélték a vezetőket, a felügyelőbizottságot és új könyvvizsgálót jegyeztettek be. A társaság egyetlen ügyvezetője Graziano Beghelli olasz állampolgár lett, aki a vásárló cég, a Sifim képviselője is.
Az adásvételt, a Klotild Kft. tulajdonlásában beállt változást - a benyújtott dokumentumok alapján - a Fővárosi Cégbíróság is bejegyezte és azt a Cégközlönyben megjelentette. A tulajdonjog-változást a földhivatali nyilvántartásba előzetesen bejegyezték, széljegyezték. A palota műemlék épülete tehát ezzel a teljes egészében külföldi tulajdonba került. Hogy a vevő ezt követően mit kíván tenni a palotával, arról egyelőre nincs információ.
"Azzal, hogy a posta a palotát nem ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe és azt adta el, így az adásvételt adófizetési kötelezettség sem terhelte" - mutat rá Sztrókay Ottó. Ezzel mintegy félmilliárd forinttól esett el a költségvetés.
Az ügyvéd hozzáteszi: miután műemlékről van szó, már az értékbecslés sem lehetett jogszerű, hiszen az tehermentesnek vélelmezte az ingatlant, holott a tulajdonjog átruházásához a műemlékvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Emellett ilyen épületekre elővásárlási joga van az államnak, illetve annak az önkormányzatnak, melynek területén áll, valamint - ha egyik sem kíván élni vele - a bérlőknek. A céges trükkel azonban mindezt meg lehet kerülni. Az ügyvéd álláspontja szerint a posta kijátszotta a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó szabályt is, mely azt a fővárosi közigazgatási hivatal engedélyéhez köti.
"Az ügylettel kapcsolatos érdeklődésünkre a Magyar Posta üzleti titokra hivatkozással nem kívánt információt adni" - közölte az ügyvéd. Postai forrásokból úgy tudják, hogy a vevőnek, azaz az olasz cégnek 2002. július végéig az állami vállalat havi csaknem húszmillió forintos bérleti díjat fizet. Ha azonban a tulajdonátruházás körüli huzavona elhúzódik, elképzelhető, hogy a posta a vételár jó részét bérleti díjként - visszafizeti a vevőnek.
"A Magyar Posta rejtett privatizációt végez - állítja Sztrókay Ottó -, s ez az ügylet úgy az állam, mint a bérlők érdekeit figyelembe véve úgynevezett jó erkölcsbe ütköző, s mint ilyen, a jogszabályok szerint semmis."
A bérlő cégek a bírósághoz fordultak, azt kérve, hogy a Klotild Kft. eladását bejegyző végzését helyezze hatályon kívül. Hivatkoznak arra is, hogy az üzletrész átruházásáról szóló szerződés színlelt, hiszen a Klotild Kft. érdemi üzleti tevékenységet nem végzett. Csupán egyetlen cél - a Klotild-palota értékesítésének lebonyolítására - jött létre. Ezzel úgy könnyítette meg az elidegenítést, hogy számos megelőző eljárást - például a pályáztatást - elkerülhesse. Az eljárást a joggal való visszaélésnek tartják.
A bírósághoz benyújtott kereset mellett a bérlők a Fővárosi Főügyészséghez is beadvánnyal fordultak. Álláspontjuk szerint a Klotild Kft. eladása sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint veszélyezteti a nemzetgazdaság érdekeit is, hiszen Budapest városképének egyik meghatározó ingatlanja került külföldi kézre. Ezért azt kérik az ügyészségtől - s erre a törvény kivételes esetekben lehetőséget biztosít -, hogy a felperes oldalán csatlakozzon a perhez.
A főügyészségen egyelőre vizsgálják az iratok tartalmát és csak később döntenek arról, hogy a felperesek kérésére beavatkoznak-e a polgári peres eljárásba.
Ugyancsak beadvánnyal fordult Sztrókay Ottó a műemlékvédelmi hatósághoz is. Mint a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal szóvivője, Róna Katalin elmondta, az ügyvéd levelét már megkapták, annak azonban, hogy a Klotild eladását megelőzően a felek a hivatalhoz fordultak volna, egyelőre nem találják nyomát.
A Magyar Posta Rt.-nél egy illetékes - aki nevét sem árulta el -mindössze ennyit mondott: ezzel kapcsolatban a postának közlendői nincsenek.
Az 1901-ben elkészült ikerpalota - melyet Györgyi Dénes és Korb Flóris tervezett - a Belváros egyik meghatározó épülete. A rendkívül igényes kialakítású ház mintegy a pesti oldal kapujaként fogadja a nyugat felől érkező vendégeket. Azokban a könyvekben, filmekben, illetve képeslapsorozatokban, amelyek az elmúlt évszázadban fővárosunkról készültek, csaknem mindig kiemelt helyet kapott. Ez az épület látható a város ostromát idéző, szomorú filmkockák közül legtöbbet idézett képsoron is. - A hajdan üzleteknek, egyesületek, társulatok reprezentatív központjának és - a felső négy szinten - hat-hét szobás, nagypolgári otthonoknak helyet adó épület a második világháború során súlyosan megrongálódott. A Klotild-palotát az ötvenes években hozták rendbe, és a javítási munkákkal egyidejűleg alakították át irodákká az emeleteket. Az épület nyolc szintet foglal magába, a tetőtérrel együtt az teljes beépített nettó terület 10 500 négyzetméter - több mint egy hektár. A palota minden oldalát közterület határolja, ám két oldalán a közúti forgalom elől elzárt terület található, ezért a zajterhelés kisebb a várhatónál. A 2089 négyzetméteres telek beépítése százszázalékos, a homlokzati síkok egyúttal a telekhatárokat is jelzik.
|
[
"Magyar Posta",
"Klotild"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal",
"Sifim srt",
"Fővárosi Cégbíróság",
"Magyar Posta Rt."
] |
2010. január 14., csütörtök 8:32
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója óvatosan fogalmazott a meghallgatáson, de azt elárulta: őt is megkeresték, megpróbált hatást gyakorolni rá a politika, ám ő ezt megakadályozta, ami természetesen konfliktusokat eredményezett. Egy-egy esetben az is előfordult, hogy a foglalkoztatásának időtartama is szóba került.Azt is elmondta: nem tartott kapcsolatot Hagyó Miklós (MSZP) volt sajtósával, Horváth Évával, és csak akkor látta, amikor a főpolgármester-helyettes kíséretében ellátogatott a BKV-hoz.A cég jelenlegi vezetője közölte azt is, Horváth Éva munkaszerződését Regőczi Miklós, a cég volt vezérigazgató-helyettese írta alá. Elmondta, utóbb kiderült, hogy Horváth Éva jelenléti ívét a cégnél Zelenák Tibor, a BKV volt kommunikációs főosztályvezetője írta alá, ezért neki rendkívüli felmondással távoznia kellett.Közölte, nem tudta, hogy Horváth Éva BKV-dolgozó lenne, mint mondta, "szilárd meggyőződése volt", hogy Hagyó Miklós stábjának kommunikációs főnöke, ugyanis mindig a főpolgármester-helyettes mellett látta.Kocsis István szerint Horváth Éva munkaviszonya "jogszerűtlenül bújtatott" állás volt, ezért, amikor a sajtóból megtudta, hogy a BKV alkalmazásában áll, azonnal kérte a munkaviszonyának megszüntetését.A vezérigazgató közölte, Horváth Éva másokon keresztül azt üzente neki, hogy "ki van rúgva egy héten belül", azaz rövidesen távoznia kell a cég éléről.Kocsis István előtt a fővárosi szakbizottság meghallgatta Aba Botondot és Antal Attilát, a cég korábbi vezetőit. Aba Botond 2006-ig volt a cég vezérigazgatója, így ő érdemi információt nem tudott adni a bizottságnak az elmúlt évek ügyeivel kapcsolatban, míg Antal Attila azért nem válaszolt a kérdésekre, mert azokkal szerinte megsértette volna korábbi munkaszerződése titoktartási kötelezettségét.
|
[
"BKV"
] |
[] |
Vagy célponttá válhatott a technikai területen dolgozó NBSZ-es tiszt, vagy tesztelési célzattal kerülhetett a telefonjára a kémprogram.
A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – írja a Direkt36.
A cikk szerint a telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, illetve dolgozhat ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is. A Telexen megjelent írás szerint az ugyanakkor nem világos, hogy miért szerepel a száma a listán. Két magyarázat lehet erre: vagy a tiszt maga is célponttá vált, vagy tesztelési célzattal tették a telefonjára a Pegasust. A Direkt36 szerint mindkét verzió azokat a korábbi információkat erősíti, amelyek szerint a kémprogram magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak.
Az oknyomozó portál felhívta az NBSZ-tiszt számát és közölték vele, hogy tudomásuk szerint ő a szakszolgálat munkatársa. Erre úgy reagált, hogy ha mindez valóban így van, akkor megérthetik, hogy a kérdéseikre miért nem válaszolhat. Az ügyre sem az NBSZ, sem a magyar kormány nem reagált.
Egy hete a Direkt36 arról írt, hogy Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették a Pegasus kémprogrammal.
Direkt36: A TEK korábbi főigazgató-helyettesét is megcélozták a Pegasus kémprogrammal Az oknyomozó portál szerint Hajdu János TEK-főigazgató bizalma korábban megingott helyettesében, Bodnár Zsoltban.
A Pegasus-botrány júliusban robbant ki, mikor a Direkt36 megírta, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni az izraeli kémprogramot Magyarországon is. A célpontként kiválasztottak között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírója –, a NER-es luxusutakat leleplező fotós, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.
|
[
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat"
] |
[
"Terrorelhárítási Központ"
] |
A 2,7 millió magyar nyugdíjas fejenként 10 ezer forintnyi karácsonyi Erzsébet-utalványa 27 milliárdba került a költségvetésnek, és további 540 millió plusz áfát fizetett a Magyar Államkincstár a kibocsátónak szolgáltatási díjként.
Orbán Viktor 2016. november 29-én jelentette be, hogy a nyugdíjasok 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra. Mivel 2,7 millió nyugdíjas van, ez 27 milliárd forint kiadás az államnak. Az ajándékról szóló kormányrendelet december 8-án született meg, de már korábban kezdetét vette a kézbesítéssel kapcsolatos kabaré.
Először arról volt szó, hogy a postások viszik ki az utalványokat, majd arról, hogy nem, hanem a kormányhivatalok munkatársai, de végül mégis a karácsonyi csomagokkal küzdő Posta kapta a feladatot, amit december végére sikerült teljesítenie. Az utalványokat a külföldön élő nyugdíjasok is megkapták.
Négy darab 2 000 és két darab 1 000 forint értékű utalvány volt a borítékban a miniszterelnök levele mellett. Az utalványok normál esetben 300, 400, 500, 600 és 1 000 forintos címletekben kaphatók, vagyis a 2 000 forintosok egyedileg, direkt a nyugdíjasok miatt készültek. Az utalványokat kibocsátó, állami tulajdonú Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (EUF) honlapja szerint van lehetőség egyedi címletek legyártására a megrendelő kérésére, ám ez esetben a normál 2 százalék + ÁFA díj helyett 5 százalék + ÁFA szolgáltatási díjat számolnak fel a megrendelt utalványok névértéke után.
Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy miért volt szükség egyedi címletekre, és mennyi bevételre tett szert az EUF a nyugdíjasok utalványából, ezért közadatigénylésben kértük ki a Magyar Államkincstártól (MÁK) a kapcsolódó dokumentumokat.
Először a MÁK és az EUF között kötött megállapodást kértük az összes mellékletével együtt, ám csalódnunk kellett. A MÁK megküldte ugyan a szerződést, de kitakarták benne, hogy milyen kormányzati döntés végrehajtása céljából kötötték meg, és a döntést pontosító kormányhatározat számát is felismerhetetlenné tették. Emiatt bejelentést tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mert álláspontunk szerint ezek az információk közérdekű adatok.
A szerződést 2016. november 30-án, Orbán Viktor bejelentése után egy nappal írták alá, és ebben még borítékonként tíz darab 1 000 forintos utalványról volt szó. December 9-én azonban, a kormányrendelet másnapján módosították a megállapodást, ekkor kerültek bele az egyedi címletek: borítékonként négy darab 2 000 forintos és két darab 1 000 forintos utalványt kellett szállítania az Erzsébet Utalványforgalmazónak a MÁK részére.
A szerződés mellékleteként csatolt megrendelőlapon viszont még a borítékonként tíz darab 1 000 forintos utalvány szerepel, és ez a dokumentum csak egy kézzel kitöltött papír a 27 milliárd forintról.
Az nem derül ki az anyagból, hogy mennyi szolgáltatási díjat fizetett a MÁK az EUF-nek az utalványokért, ezért egy újabb közadatigénylésben kikértük az Államkincstártól az EUF által kiállított díjbekérőt. Ez gyakorlatilag egy számla, ami alapján a MÁK fizetett az utalványokért. Ebből már egyértelmű lett, hogy nem kellett emelt összegű, 5 százalékos szolgáltatási díjat fizetni az egyedi címletekért. A 27 milliárd forint értékű utalványokon azért így is elég sokat, egész pontosan nettó 540 millió forintot kaszált az EUF.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.",
"Magyar Államkincstár"
] |
[
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Horváth András nem számíthat túl sok jóra, még akkor sem, ha állításai akár maradéktalanul igaznak bizonyulnak. A hivatalosan a közérdekű bejelentők védelmét szolgálni hivatott törvény és az azt leváltó, négy hete megszavazott új törvény, egyaránt alkalmatlan arra, hogy megfelelő védelmet biztosítson számukra.
A volt adóellenőr bejelentésének eddigi következménye, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tájékoztatott arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerette volna őt ugyan felmenteni, de arra nem kerülhetett sor, mivel Horváth megelőzte a hivatalt és már korábban lemondott közszolgálati jogviszonyáról. Az is kiderült, hogy a "NAV a nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen, tekintettel az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire".
Ha másra nem is, a minisztérium közleménye arra mindenképp jó, hogy rávilágítson a magyar szabályozás hiányosságaira és annak súlyos következményeire. Sem az új, sem a korábbi törvény ugyanis semmilyen valódi védelmet nem biztosít a hátrányos jogkövetkezményekkel szemben. Így nem csoda, ha egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy hány közérdekű bejelentés látott napvilágot az elmúlt években, sőt évtizedekben Magyarországon.
Az állami reakció az ügyben hibás, jogszerűtlen és káros. A TASZ álláspontja szerint nemcsak a bejelentő feljelentése aggályos, hanem a probléma korábbi jelzéseinek figyelmen kívül hagyása is. Horváth András adócsalások gyanúját jelezte a NAV-on belül, de érdemi lépés nem történt. Ekkor a kormányhoz fordult, de ez a kísérlete is kudarcba fulladt. Belső vizsgálatot egyik esetben sem indítottak, pedig jogszabályi kötelezettsége is lett volna az érintetteknek. Mindezt csak most tették meg, amikor az ügy nyilvánosságának hatására az megkerülhetetlenné vált. A hivatalos minisztériumi közlemény szerint az összesen több, mint ezermilliárd forint sorsát érintő eljárások átvilágítását egy hétvége alatt el is végezték úgy, hogy semmilyen jogsértést nem tártak fel ezekkel kapcsolatban.
A TASZ közérdekű adatigénylést nyújtott be a NAV kétnapos átvilágításának részleteit illetően és vállalja a közérdekű bejelentő védelmét az esetleges büntetőeljárásban.
foto: Compfight.com
|
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[] |
A győri önkormányzat gazdasági bizottsága, amelyet Szijjártó Péter vezet, súlyos milliókat ítélt meg fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek - mondta Neupor Zsolt, aki szerint az eset bűncselekmény elkövetésének gyanúját is megalapozhatja.
A győri politikus elmondta: a gazdasági bizottság két tagja - Radnóti Ákos, a Fidelitas győri elnöke és Velin Csaba, aki Győrben többször is elindult a választásokon a Fidesz színeiben - dolgozta ki a pályázat szempontrendszerét, amelynek alapján saját, illetve családjuk tulajdonában lévő cégek nyertek a pályázaton.
Neupor Zsolt közölte: a bizottság 950 ezer forintot ítélt meg a Radnóti Ákos tulajdonában lévő Medici Travel Bt.-nek, míg a Velin Csaba tulajdonában lévő Lilienthal Bt.-nek 400 ezer forintot juttatott.
A Radnóti Ákos családtagjainak tulajdonában lévő Kézimosó 2006 Kft. 800 ezer forintot kapott - fűzte hozzá. Hozzátette: Petrovicz Attila fideszes részönkormányzati képviselő számára az E-Csoport Tervező Kft. útján 400 ezer forintot ítéltek meg.
Neupor Zsolt elmondta: a közgyűlésen beismerte a fideszes városvezetés, hogy Benkő Szilárd, Szijjártó Péter személyi titkára cégének, az F. Component 99 Kft.-nek 1,764 millió forintot folyósítottak politikai tanácsadásra, miközben a cég fő tevékenysége a hangszergyártás.
Miközben Szijjártó Péter csípőből támadja a kormány minden törekvését a közélet kifehérítésére, addig Győrben klasszikus mutyi, régimódi panamázás folyik a tudtával, irányításával - fogalmazott a szocialista politikus.
A győri képviselő elmondta: van olyan tervük, hogy az ügyészséghez fordulnak hivatali visszaélés miatt.
Neupor Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a mikro- és kisvállalkozásoknak többek között informatikai fejlesztésre szóló támogatásokat a győri közgyűlés október 25-én hagyta jóvá a gazdasági bizottság előterjesztésére, de még nem utalták át az összegeket, kivéve a Szijjártó Péter személyi titkára cégének korábban megítélt összeget.
A politikus közölte: a 36 tagú megyei közgyűlésben a Fidesznek és a KDNP többsége, 21 képviselője van. Mint mondta, az MSZP-frakció a közgyűlésen tiltakozott a döntés ellen, de csak annyit sikerült elérnie, hogy a nem győri, hanem budapesti székhelyű Lilienthal Bt.-t kizárták a pályázatból.
Arra a felvetésre, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag döntött a támogatásokról, azaz a két szocialista képviselő is megszavazta a döntést, Neupor Zsolt közölte: a szocialisták jelezték a bizottság ülésén, hogy megbíznak a pályázati rendszer kidolgozásával megbízott két fideszesben, de az előterjesztés benyújtásakor már nem volt idejük áttanulmányozni azt.
A bizottsági ülésen nem láttuk esélyét, hogy megakadályozzuk a támogatások odaítélését, ezért úgy gondoltuk, hogy a közgyűlés nyilvánossága, illetve a szélesebb nyilvánosság alkalmas a támogatások odaítélésének megakadályozására - közölte.
Török Zsolt azt mondta: ha "ezt a disznóságot" megúszhatja Szijjártó Péter, az azt jelenti, hogy a Fidesz-vezérkar tudtával, vagy utasításával teszi mindezt. Joggal vethető fel a kérdés, hogy minden fideszes önkormányzatnál "a Szijjártó-modell" működik-e - fűzte hozzá.
Az emberek joggal akarják tudni, hogy ez Szijjártó Péter magánakciója volt Győrben, vagy nem egyedül csinálja a fideszes politikus, hanem a Szijjártó-modell az egész országban működik - közölte.
A Fidesz szánalmas és nevetséges lejáratási kísérletnek tartja a szocialisták állításait - mondta Németh Zoltán, az ellenzéki párt győri vezetője Budapesten.
Győr fideszes alpolgármestere sajtótájékoztatóján bizottsági jegyzőkönyvekkel bizonyította, hogy az MSZP által kifogásolt két fideszes érintettségű vállalkozás pályázatát a győri önkormányzat gazdasági bizottságának két szocialista tagja mindkét alkalommal megszavazta, amikor a testület elé került az ügy, ugyanakkor a vállalkozásokkal kapcsolatban álló két fideszes politikus a szavazás előtt bejelentette érintettségét és tartózkodott a szavazástól.
Németh Zoltán elmondta: a két szocialista bizottsági tag, Kun András, az MSZP 2006-os győri polgármester-jelöltje, és Ferency Lajos, az idegenforgalmi bizottság volt szocialista elnöke tisztában volt azzal, miről szavaz, tudta, hogy fideszes érintettségű cégekről van szó, ezért feltételezhetően azért szavaztak igennel, mert úgy gondolták, ezek a vállalkozások jó pályázatokat nyújtottak be.
Mint elhangzott, a bizottság kétszer - augusztus 23-án és október 17-én - is foglalkozott ezzel a kérdéssel, így a szocialista képviselőknek kétszer is lehetőségük volt tanulmányozni azon cégek listáját, amelyeket a pályázat elnyerésére javasoltak, és közel két hónapig lehetett náluk ez az anyag.
A győri Fidesz elnöke kitért arra, hogy ugyanezen pályázati kiírás alapján 2006-ban, még az MSZP-SZDSZ közgyűlési többség idején is kapott 500 ezer forintos támogatást a Radnóti Ákos érintettsége miatt most kifogásolt cég.
Németh Zoltán ugyanakkor arról is beszélt, hogy ebben az időszakban egymillió forintot nyert a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője a szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje volt 2006-ban, édesapja pedig a gazdaság bizottság tagja. Szintén - 600 ezer forintot - nyert a KIR Kft., amelynek ügyvezetője a már említett szocialista képviselő Kun András fia - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e kizárni a pályázatokból a pártkötődésű cégeket, Németh Zoltán azt mondta: nem gondolja, hogy azért kellene büntetni cégeket, mert adott esetben a vállalkozás egyik vezetőjének családtagja politikai pályára lép.
Arra a felvetésre, tud-e arról, hogy Szijjártó Péter bármilyen utasítást adott volna pályázatokkal kapcsolatban, a győri Fidesz-elnök azt mondta: Szijjártó Péter semmilyen utasítást nem adott erre, a gazdasági bizottságban neki is csak egy szavazata van.
(MTI)
|
[
"F. Component 99 Kft.",
"Medici Travel Bt.",
"E-Csoport Tervező Kft.",
"Kézimosó 2006 Kft.",
"Lilienthal Bt."
] |
[
"Szenior 2003 Kft.",
"KIR Kft."
] |
Korrupció az NBH-nál?
Horváth József UD-vezér az őt és cégét ért vádakról
Az Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) második embere, műveleti főigazgató-helyettes volt Horváth József dandártábornok, aki a 2002-es kormányváltás után vagyonvédelmi céget alapított. Az UD Zrt. pár év alatt a piac egyik legerősebb biztonsági vállalkozásává vált, kétmilliárd forintos éves árbevételével benne volt a top tízben.
Az üzleti sikereknek tavaly szeptemberben vége szakadt, azóta a társaság csődbe ment. Nyolc hónapos titkos adatgyűjtés után ugyanis Laborc Sándor, az NBH főigazgatója feljelentette az UD több munkatársát más mellett államtitoksértés gyanúja miatt. A kémtörténetbe belekeveredett az OTP és a Mol is, az UD ugyanis mindkét cégnél ellátott informatikai-védelmi feladatokat.
Azóta az elhárítás vezetőjének vádjai megdőltek, Laborc pozíciója a botrány következményeként tarthatatlanná vált, felettesét, Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert pedig meggyanúsították az üggyel összefüggésben. Horváth József a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszél arról, hogy hozzá is eljutottak olyan információk, miszerint több tíz millió forintos tételekkel próbálták motiválni az NBH egyes munkatársait azért, hogy őt és kollégáit előzetes letartóztatásba juttassák.
A dandártábornokot szembesítettük az NBH leköszönő vezetőjének azokkal az állításaival is, hogy az UD elleni eljárásban súlyos bűncselekmények gyanúja merült fel, de a nyomozó hatóság ezeket nem vizsgálta ki alaposan. Laborc Sándor szeptember 1-jével távozik az NBH éléről, a tábornok augusztus 15-i hatállyal több titkosszolga nyugdíjazását is jóváhagyta. Úgy tudjuk, hogy olyan elhárítók távoznak most a "cégtől", akik Laborc bizalmi embereinek tekinthetők, és akik részt vettek az UD Zrt. elleni akciókban.
További részletek és a Horváth Józseffel készült interjú a Magyar Nemzet augusztus 29-i számában olvasható
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"UD Zrt."
] |
Tiborcz István ügyvédje, a Fidesz debreceni frakcióvezetője – az ő érdekeltségeik is százmilliós-milliárdos nagyságrendben részesültek a gazdaságfejlesztésre és innovációra kiosztható uniós pénzből. A kedvezményezettek között van egy volt SZDSZ-es államtitkár által vezetett oktatási alapítvány, s a hozzá kötődő könyvelőcég is, de a fémilliárd uniós forintból kifejlesztett felesleges vakszoftver készítője is kapott pénzt a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy minapi eseményen azt közölte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos pályázati keretből eddig 2000 milliárd forintra született pozitív támogatói döntés. A Portfolio szakportál ugyanakkor a hivatalos uniós pályázati oldal adatait citálta, ami szerint a GINOP-ban jelenleg 1551 milliárd forinton áll a megítélt támogatások volumene.
Az állami adatbázis cikkünk írásakor is az 1551 milliárdot mutatta. Ez is elég csinos összeg ahhoz, hogy érdemes legyen megnézni, mire osztják ki. Több mint 500 milliárd forintnak, a legérdekesebbnek tűnő, már megítélt pályázatoknak néztük meg a hátterét. Táblázatunk a részletes adatokkal itt böngészhető (Google Drive). Az alábbiakban a fontosabb tanulságokat és találatokat ismertetjük.
Személyre szabott pályázatok 305 milliárd forint értékben
305,3 milliárd forintnyi lezárt pályázat, tehát a legnagyvonalúbb, Rákossy-féle számot alapul véve is az elnyert összegek több, mint 15 százaléka előre meghatározott nyertesnek lett kiírva. Ez volt a helyzet az Átlátszón nemrégiben bemutatott kastélyprogram-pályázatokkal is. Ott a kiosztható 40 milliárd forintot a Miniszterelnökség cége, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Nonprofit Kft. viheti konzorciumi partnereivel.
Uniós pályázatügyben járatos források szerint a gyakorlat nem a NER találmánya, régebben is voltak ilyen "exkluzív" kiírások. Annyi csupán a feltétel, hogy ezt már az operatív program összeállításakor rögzítsék, és hogy más ne legyen alkalmas a feladat ellátására. "Legfeljebb az elnevezés hibás, célszerűbb lenne támogatásnak hívni, mint pályázatnak" – fogalmazott egyik szaksegítőnk, akinek tudomása szerint Brüsszelben sem emeltek kifogást a gyakorlat miatt.
A "személyre szabott" GINOP-os pályázatok nyerteseinek zöme közhivatal, köztestület (iparkamara) vagy állami érdekeltségű gazdasági társaság. Akadnak azonban kivételek.
2,5 milliárd forint a debreceni Fidesz közelébe, 142 millió forint Tiborcz bizalmasának
A 15 tagszervezetből álló Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke Balázs Ákos, a Fidesz debreceni közgyűlési frakcióvezetője. A támogatási döntés idén áprilisi, a kormányzati oldalon duplázva szerepel, de, mint a szövetség érdeklődésünkre közölte, ez véletlen elírás, "csak" egy nyertes GINOP-os pályázatuk van. Korábban is nyertek 1,9 milliárd forint uniós forrást, erről még a Népszabadság számolt be 2014-ben.
A mostani pályázathoz még nem tartozik kifizetés a kormányhonlap szerint – ahogy egyébként a többi projekt zöméhez sem. A projektleírástól sokkal bölcsebbek nem lettünk: kiemelt cél "a foglalkoztathatóság növelése az aktív korúak munkaerő-piac szempontjából elvárt kulcskompetenciáinak és transzverzális készségeinek fejlesztése által".
Rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-ös döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. A vállalkozás egyéb közpénzes projektjeit a Direkt36 cikke fogalja össze. Honlapjukat, ha van, alaposan elrejtik a nagyközönség elől, a Szárnyas Fejvadászon ingyenes hirdetésben keresnek ugyanakkor projektmenedzsert "hazai és EU-s támogatásokból megvalósuló beruházásokhoz".
Az Eupro Kft. Kárpáti Péter György és Hamar Endre tulajdona, mindkettejüket Tiborcz István miniszterelnöki vő üzleti környezetében szokás emlegetni. Hamar jogászként és tulajdonostársként is szerepet kapott Tiborcz vállalatbirodalmában.
SZDSZ-közelbe is jutott néhány sikeres pályázat
Egy projekt, aminek honlapja és rendszeresen frissülő Facebook-oldala is van. Sőt, névtelenséget kérő szakmai segítőnk szerint egyike a kevés pályázatoknak, ahol valóban létezhet közgazdasági értelemben vett gazdaságfejlesztési tevékenység: fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Dél-Alföldön. E célra a Budapesti Politechnikum Alapítvány 213,3 millió forintot nyert.
Az alapítvány elnöke Horn Gábor, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője, aki 2002-2008-ban a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányokban koalíciós egyeztetési államtitkár volt. Hornt az SZDSZ eltűnése után sokan az MSZP holdudvarában emlegették. Botka László megpuccsolt miniszterelnök-jelölt környezetében legalábbis úgy emlékeztek most az Átlátszónak nyilatkozva, hogy az volt a benyomásuk, Horn azokhoz húz, akik Botka kiszorításán serénykedtek.
Horn Gábor értetlenségének adott hangot, amikor a nyertes pályázatról faggattuk, mondván, sikeres mintaprojektet visznek. Az alapítvány, amely a budapesti Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola fenntartója is egyben, mérlege szerint tavaly 205 millió forint állami támogatásban is részesült – normatív támogatás iskolafenntartásra.
Az alapítvány által kiírt közbeszerzési pályázatokon az Önkonet Kft. (72,4 millió forint), a LimerenceTrust Kft. (23,8 millió forint) és a Weber und Mill Kft. (15,2 millió forint) nyertek, mint a "Gondolkozz okosan" projekt szolgáltatás-beszállítói. Az Önkonetet a Heti Válasz 2003-as cikke írja le SZDSZ-es kádertemetőként, a cég egyik tulajdonosa jelenleg is Petrus László, aki Horn államtitkársága idején a politikus kabinetfőnöke volt. Ami nyilván véletlenek egybeesése, Horn ugyanis azt mondta az Átlátszónak, hogy az alapítvány közbeszerzéseire nincsen rálátása.
A Weber und Mill Kft. Koltai Péteré. Ő az Önkonet alapításában is részt vett, később pedig az SZDSZ-es vezetésű oktatási tárca informatikai miniszteri biztosa volt – amíg a Sulinet-botrány kapcsán nem vette a kalapját.
A Budapesti Politechnikum Alapítvány harmadjára nyert Fidesz-kormány alatt uniós pénzt. 2012-ben 75 milliós TÁMOP-os pályázaton győzedelmeskedtek, a munkacím "Közösen a munkaalapú társadalomért!" volt. Egy évvel később pedig gyakorlatilag ugyanazt a projektet vihették, mint amit most, akkor 337,8 millió forintért.
Pár tízezer híján 150 millió forint GINOP-pénzt nyert az Abacus-Audit Könyvvizsgáló, Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2015-ben "Flexi-job rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban" címmel.
Az Abacus-Audit ügyvezető-társtulajdonosa, Orosz Hajnalka a másik "SZDSZ-közeli" nyertes, a Budapesti Politechnikum Alapítvány kurátora is, sőt, az alapítvány közbeszerzéseiben ő a Politechnikum kapcsolattartója. A kisebbségi Abacus-üzletrész Márton Zoltáné, aki Kecskemét alpolgármestere, és az SZDSZ pártigazgatója is volt korábban.
Enet Kft. – 149,6 millió forint a vakszoftveres cégnek
Korábbi cikksorozatunk nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálja a vakoknak és gyengénlátóknak szánt, felesleges és kamu, ám félmilliárd forint uniós pénzzel megtolt szoftver pályázatát. A szoftverbotrány köré csoportosuló cégek kapcsolati ábráján feltűnő az Enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. központi szerepe. Szerteágazó cégháló bontakozott ki, amelynek tagjai elsősorban az IT és távközlés ágazatokban tevékenykednek, és föltűnően sikeresen pályáznak uniós forrásokra.
A 2015 őszére beígért vakszoftver-fejlesztés ma sem elérhető, az Enet Kft. 2015-ben mégis nyert további 149,6 millió forintot "munkahely-teremtés és megtartás támogatása a KKV szektorban rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésével" elnevezésű projektjére a GINOP-ból.
Előre ráéreztek a magányos versenyre
Létezik a fentebb már bemutatott "nyilvánosan egyszemélyes" pályázaton kívül egy titkosan egyszemélyes kategória is – legalábbis erre jutottak az uniós pályázatokat hivatásszerűen böngésző forrásaink. Egyebekben is beesik hozzájuk infó lezsírozásokról. Nehezükre esik ilyenkor lelkes ügyfeleik kedvét elvenni az indulástól, de muszáj, mondják az Átlátszónak. A leggyakrabban azonban csak utólag derül ki, hogy lejthetett a pálya.
A fiatal vállalkozóvá válás támogatására mentor szervezetek számára kiírt pályázat például régiókra bontott volt, de szó sem esett arról a felhívásban, hogy tájegységenként csak egy nyertes futhat be. Elméletben pályázhatott bárki, aki legalább 3 éve nyújt vállalkozásindítási szolgáltatást, képzést és nem nyereségérdekelt. Nem tudni, hogy mennyien próbálkoztak végül. Az viszont kiderül táblázatunk és a felhívás összevetéséből, hogy a jelentkezők szinte fillérre akkora összeget kértek és kaptak, mint amennyi a teljes keret volt az adott régióban.
Gazdasági szakértőknek magával a konstrukcióval is akad gondjuk. Nem is csak ezzel, hanem a hasonló, például a vállalati gyakornoki program támogatására, illetve a rugalmas foglalkoztatás terjesztését szolgáló kiírásokkal is. Ahelyett ugyanis, hogy a rendelkezésre álló pénzt megkapnák a vállalkozók, akik egy részét akár képzéseken részvételre is fordítanák, kötelezően beiktatnak egy vízfejet (mentort) a rendszerbe. Méghozzá úgy, hogy a finoman fogalmazva is korlátozott versennyel kiválasztott "vízfejeknek" (oktatók, képzés-szervezők) arányaiban sokkal több pénzt jár, mint maguknak az érintetteknek.
Horn Gábor az Átlátszónak nyilatkozva annyiban árnyalja a képet, hogy az a vállalkozó, aki képzésük végén sikeres üzleti tervet készít, kap indulótőkét is a kezdéshez.
Rugalmas foglalkoztatás elősegítése címen jut pénz a vállalkozói szférának is egy külön pályázatban. Összesen 3-15 millió forintért futhatnak a kkv-k, miközben a mentorok ugyanezen a címen 50-350 millióért. 149,5 milliót nyert erre a célra például az egyébként is milliárdokkal gurigázó Big Four nemzetközi könyvvizsgáló, a KPMG is.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Enet Kft.",
"SZDSZ",
"Budapesti Politechnikum Alapítvány",
"Fidesz",
"Eupro Projektmenedzsment Kft.",
"Önkonet Kft.",
"Abacus-Audit",
"Weber und Mill Kft."
] |
[
"Abacus-Audit Könyvvizsgáló, Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft.",
"Big Four",
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Nonprofit Kft.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program",
"Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola",
"Enet Internetkutató és Tanácsadó Kft.",
"Életen Át Tartó Tanulásért",
"LimerenceTrust Kft."
] |
Nemrég elfogadták az MSZP idei évre szóló költségvetését a választmányi tagok. Eszerint ebben az évben körülbelül 1,6 milliárd forintnyi bevétellel számolnak, a tagdíjakból például húszmillióval többet szednének be, mint tavaly.
Több mint ötszázmillió forinttal költött többet a bevételeinél tavaly az MSZP – ez derült ki a nemrég közzétett adatokból. Eszerint a szocialista párt bevételei kicsivel meghaladták az egymilliárd forintot, a tagdíjak 46 milliót tettek ki, az állami támogatás 674 millió forint volt. Sokat adtak a közös kasszába a politikusok is, az EP-képviselők fejenként közel másfél milliót fizettek vissza. Egy évvel korábban, 2009-ben szintén 300 millióval költött többet a bevételeinél a párt, igaz, akkor a bevételi oldal is nagyobb volt: 1,3 milliárd forint.
Az MSZP országos választmánya legutóbbi ülésén elfogadta az idei évre szóló költségvetést is. Eszerint tagdíjakból sokkal többet, mintegy 63 millió forintot remélnek ebben az évben, miközben az állami támogatás 521 millióra csökken. Így is a támogatások rublikában összesen közel nyolcszázmillió szerepel, az "egyéb bevételek"-nél pedig további 235 millió forint. Az elfogadott költségvetésben félmilliárdos hitelfelvétel is regisztrálásra került.
A kiadási oldalon a tervek szerint többet mint a hitelfelvétel biztosította félmilliárd forintot költenek majd összesen működési költségekre, ebből a bérköltség például közel nyolcvanmilliót tesz ki. De elkülönítettek hárommilliót az időközi választásokra, közel kétmilliót az ügyvédi költségekre és szerepel egy szintén közel félmilliárdos összeg a "hitel visszafizetés" rublikában is. Mindenesetre ezzel a kiadási és a bevételi oldal megfelel egymásnak, vagyis a tervek szerint az MSZP idén körülbelül 1,6 milliárdos bevételre és kiadásra számít.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Vizsgálatot indított az OLAF egy olyan vélelmezett csalási ügyben, amelynek egyik érintettje, az Új Strigon Kft. a sajtóban és a nyilvántartásokban Szivek Norbertnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának családi cégeként szerepelt. Az EU csalás elleni ügynökségének érdeklődését az keltette föl, hogy Magyarországon feltűnően sok olyan támogatási projekt fullad be, ahol a támogatásokat csődközeli cégeknek folyósították.
A Direkt36 szeptemberi cikke szerint idehaza látványosan terjed egy speciális, az uniós támogatások eltüntetésére irányuló projektvezetési gyakorlat. Ennek lényege, hogy politikai döntéshozókhoz sokszor személyes szálakon kapcsolódó uniós finanszírozású projektek elnyerik az EU-támogatást, majd az adott beruházás gazdája – a pénzek lehívása után, de a teljes megvalósítás előtt – csődbe megy, a dotáció pedig eltűnik.
A tényfeltáró portál írása alapján nem elhanyagolható összegről van szó: a 2007-ben indult finanszírozási ciklus támogatásai közül eddig 9 milliárd forint jutott erre a sorsra, mintegy 300 konkrét esetben. A cikk szerint
rendszerszerű visszaélésre utal, hogy vannak közöttük olyan cégek, amelyeknél az uniós forrás megérkezése után néhány héten belül megindult a felszámolás, ami nagyban gyengíti a jóhiszemű pénzfelhasználás látszatát.
A fenti séma szerinti visszaélések típuspéldája az Új Strigon Kft. esete. Az ügyhöz kapcsolódó előzmény, hogy 2015 februárjában nevezte ki a kormány Szivek Norbertet az egyik legfontosabb állami vállalat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának. A kinevezésről szóló minisztériumi közleményben azt írták a 40 éves üzletemberről, hogy "számos hazai és nemzetközi társaságnál szerzett, széleskörű vállalatirányítási és reorganizációs ismeretekkel, tapasztalattal rendelkezik".
Azt azonban nem említették meg róla, hogy a családtagjaival közösen tulajdonolt cége, a kandallókat és kályhákat gyártó Új Strigon Kft. évek óta pénzügyi nehézségekkel küzd, és a kinevezés idején már felszámolás alatt állt.
2011 utolsó heteiben az Új Strigon két uniós pályázatot is elnyert összesen 176 millió forint értékben. Az egyik pályázat a telephely fejlesztéséről szólt, és a cég azt vállalta, hogy a projekt eredményeként 30 fővel növelnék a már akkor is több mint százfős alkalmazotti létszámot.
Ebből azonban semmi nem lett.
A cég jelenleg felszámolás alatt áll, a gyár működése lényegében leállt, és az emberek túlnyomó többségét elbocsátották.
Az Új Strigon Kft. támogatási szerződésében is szerepelt az a kitétel, hogy a cég "haladéktalanul köteles jelenteni minden olyan körülményt, amely a projekt megvalósítását, a támogatás céljának elérését veszélyezteti". Ehhez képest
a vállalkozás azután is elfogadott uniós kifizetést, hogy a pénzügyi ellehetetlenülés szélére sodródott.
A cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a cég ügyvezetője már egy 2013 május végi taggyűlésen arról beszélt, hogy a "társaság működése jelentős mértékben veszélybe került". Alig több mint három héttel később, 2013. június 20-án ugyanakkor a cég befogadott egy 49 millió forintos kifizetést az uniós program részeként.
Az említett taggyűlésen a jegyzőkönyv szerint jelen volt Szivek Norbert is, aki azonban nem volt hajlandó a Direkt 36-nak válaszolni az uniós kifizetés befogadásáról és az állam felé fennálló tartozásról szóló kérdésekre.
Az ügy miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője kezdeményezett vizsgálatot az OLAF-nál. A csalás elleni hivatal most írásban közölte, hogy megindították az eljárást – a dokumentum név szerint említi az Új Strigon Kft.-t. –, és jelezte, hogy további információt várnak a konkrét projektről, illetve a hasonló sorsú pályázatokról.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Új Strigon Kft."
] |
[
"Párbeszéd Magyarországért",
"Direkt 36"
] |
Vitézy Dávid, a BKV felügyelő bizottságának tagja betekinthet a társaság szerződéseibe, de kézhez nem kaphatja azokat - közölte a közlekedési vállalat.
Vitézy Dávid fb-tagként akkor válik jogosulttá megkapni a BKV tanácsadói szerződéseinek másolatát, ha bekérésükre a bizottság felhatalmazza, és így a testület nevében jár el. A dokumentumok tartalmát - a szerződéseket kivéve - azonban akkor sem hozhatja nyilvánosságra - közölte a BKV. A társasáf szerint Vitézy Dávid valóban kérte az offshore cégekre vonatkozó dokumentumokat, amelyeket azért nem kapott meg, mert a vonatkozó adatvédelmi törvény szerint a döntést előkészítő anyagok - amelyeknek a szóban forgó dokumentumok is minősülnek - tíz évig nem nyilvánosak.
Vitézy Dávid, a BKV felügyelő bizottságának (fb) Fidesz által delegált tagja az MTI-nek szerdán azt mondta: kezdeményezni fogja az fb összehívását, mert nem kapta meg az offshore cégektől 50 millió forintért megrendelt tanulmányokat, a teljesítésigazolásokat és a befogadott számlákat.
A közlekedési cég erre reagálva közölte, hogy a társaság a szóban forgó esetekben is a közbeszerzési törvénynek, illetve a belső szabályzatának megfelelően járt el.
Vitézy Dávid azért kérte volna el egyes cégek dokumentumait, mert - mint azt szerdán elmondta - különböző híreszteléseket hallott arról, hogy a tanulmányokat és a teljesítési igazolásokat utólag rakták össze. Elmondta azt is, hogy múlt pénteken levélben kérte a BKV vezetőitől és az fb elnökétől a dokumentumokat. A Dandy Trading Ltd. és az Everest S.A. nevű cégekkel kötött megbízások bemutatását a nyilvánosságnak már előző héten megígérte Kocsis István BKV-vezérigazgató.
A sajtó munkatársainak a BKV már bemutatta ezeket az anyagokat, ezért azt feltételezte, hogy "a kért anyagokat haladéktalanul, de legkésőbb március 17-ig képes átadni a BKV" - jegyezte meg szerdán az MTI-nek.
Kocsis István BKV-vezérigazgató március 4-ei tájékoztatóján elmondta, hogy 2007-ben 730 millió forintot költött a cég tanácsadókra. Tavaly januártól augusztusig 383 milliót, szeptembertől év végéig 35 milliót, idén az első két hónapban pedig 27 millió forintot. A BKV fb e hónap végéig kért részletes tájékoztatást Kocsis István vezérigazgatótól a tanácsadói szerződésekről. Az MTI birtokába került adatok szerint 2007-ben 973 millió forint, 2008 augusztusáig 409 millió forint, azóta pedig 390 millió forint értékű tanácsadói szerződése volt a BKV-nak.
|
[
"BKV"
] |
[
"BKV felügyelő bizottság",
"Everest S.A.",
"Dandy Trading Ltd."
] |
Félmilliárdért isszák Mészáros Lőrinc vizét a MÁV-nál
Két éven át közel félmilliárd forint értékben fog Mészáros Lőrinc vállalkozása védőitalokat szállítani a MÁV-nak, derül ki a szerződéseket listázó dokumentumból.
2016. augusztus 9-én összesen 486,6 millió forint értékű keretszerződést kötött a MÁV Zrt. a felcsúti polgármester 2015-ben indított vizes cégével, a Vivienvíz Kft-vel - derül ki az állami vasúttársaság honlapjára feltöltött dokumentumból. Ennek keretén belül 2018. augusztus 9-ig szállíthat nyári védőitalokat, vagyis természetes ásványvizet a MÁV-dolgozóknak.
A közel félmilliárdos keretszerződésből 222,8 millió forint csak a MÁV Zrt. felé történő szállításokat fedi le, a fennmaradó 263,8 millióból a dokumentumok szerint 91,7 millió a MÁV-Start védőitalait fedezi, az így maradt 172,1 millió pedig feltehetően a MÁV Szolgáltató Központ Kft. és a MÁV FKG Kft. ásványvizeire jutó keretösszeg.
Itt a Google újabb nagy dobása
Számításaink szerint egyébként ez valamivel több mint 6 millió palack 1,5 literes árványvizet jelenthet. A Vivienvíznek ugyanis nem ez volt az első állami céggel kötött megállapodása. Még augusztus végén számolt be arról az RTL Klub, hogy a Magyar Közút 45 milliós szerződést kötött Mészáros cégével, melynek keretén belül 560 ezer palack ásványvizet fognak leszállítani a cégnek. Noha, a keretszerződés értékéből kiindulva előnyösebb árban is megalkudhatott Mészáros és a MÁV, ha a Közútnál leszerződött 80,3 forintos palackonkénti árral számolunk itt is, akkor két év alatt 6 055 466 palack ásványvizet fog a felcsúti polgármester szállítani.
Nem a Vivienvíz az egyetlen olyan Mészáros-cég, melynek a MÁV-val kapcsolata lenne, hiszen tavaly az R-Kord Kft. végzett gyakran biztosítóberendezésekkel kapcsolatos munkákat.
|
[
"MÁV",
"Vivienvíz"
] |
[
"RTL Klub",
"MÁV FKG Kft.",
"Vivienvíz Kft-vel",
"Magyar Közút",
"R-Kord Kft.",
"MÁV Szolgáltató Központ Kft."
] |
Salt Lake City olimpiája maga volt az ellentmondás. Az amerikaiak vesztegetéssel nyerték a rendezés jogát, aztán a pénzügyi gondok, végül szeptember 11. sodorta veszélybe az eseményt. Amin aztán a műkorcsolyázók botránya keltett felháborodást. Mégis nagyszerű olimpia volt, a sílövő Björndalen négy, az alpesi síző Kostelic három aranyával.
19. Téli Olimpia Helyszín: Salt Lake City, USA Időpont: 1998. február 9-24.
A többi pályázó város: Östersund (Svédország), Sion (Svájc), Quebec City (Kanada)
Program: 15 sportág/78 szám Résztvevők száma: 77 ország, 2399 sportoló (1513 férfi, 886 nő) Tengerszint f-i magasság: 1288m
Amikor 1995-ben, Budapesten a 2002-es téli olimpia helyszínét jelölte ki a NOB, a négy évvel korábban már próbálkozó Salt Lake City annyira meggyőző volt, hogy egyetlen kör alatt letudták a szavazást. Megkezdődött a munka, a dolgfok jól mentek a 180 ezres, agglomerációjával együtt több mint egymilliós mormon városbnan.
Egészen 1998 novemberéig, amikor egy helyi tévécsatorna kirobbantotta az olimpiák történetének legnagyobb botrányát: azt közölték, a szervezők fizették az egyik Salt Lake-re szavazó NOB-tag amerikai egyetemi taníttatását.
Az amerikaiak azzal védekeztek, hogy ez valójában nincs szorosan a szabályok ellen és egyébként is valamennyi pályázó város hasonló eszközökkel szokott élni. Ekkor már nagy volt a baj, a korábbi kedvező pénzügyi helyzet is megromlott, a szponzorok pedig sorra léptek vissza. A szervezőbizottságban folyamatos lemondások, nyomozások követték az ügyet, alig két évvel a megnyitó előtt nem volt a projektnek vezére. Végül egy elismert üzletember, Mitt Romney vette át a vezetést.
Mindennek tetejébe jött még a 2001. szeptember 11-i terrortámadás is. Most már nem az volt a kérdés, lesz-e elég forrás a téli olimpiára, hanem maga a rendezés került veszélybe. Az USA ugyanis heteken belül háborúba lépett Afganisztánban, minden bizonytalanná vált.
Éremtáblázat 1. Norvégia 13 5 7 2. Németország 12 16 8 3. USA 10 13 11 4. Kanada 7 3 7 5. Oroszország 5 4 4
Salt Lake City azonban valahogy mégis megrendezte az olimpiát, ami emlékezetesre is sikerült. Mindez korábban soha nem látott biztonsági intézkedések mellett történt, de a botrányok a februári két hét alatt sem kerülték el a várost.
A legnagyobb balhét a műkorcsolyázók szállították, ahol az orosz páros, Jelena Berezsnaja és Anton Sziharulidze megelőzte a kanadai Jamie Salé-t and David Pelletier-t. A közönség és a sajtó is utóbbiakat látta jobbnak, majd nem sokkal később kiderült, a francia pontozó szavazatát megvették az oroszok. A hatalmas botrány folyományaként a NOB és a nemzetközi korcsolyaszövetség azt a furcsa megoldást választotta, hogy mindkét páros megkapta az aranyat.
Botrány övezte az egyik nagy hazai kedvenc, a short trackes Apolo Anton Ohno útját is. Első számában, 1000 méter döntőjében az utolsó kanyarig vezetett, de egy elképesztő bukássorozat végén csak estében, a lábát benyújtva ért célba, másodikként. A győztes a végig utolsóként haladó ausztrál Steven Bradbury lett. Aztán 1500-on még nagyobb volt a keveredés, a rövidpályás gyorskorcsolyában gyakran váltakozó szerencse ezúttal neki kedvezett: a bírók akadályoztatásért kizárták az előtte céba ért dél-koreai Kim-Dong Szungot. Ohno lett a bajnok, Dél-Korea pedig felháborodott, az amerikai halálos fenyegetéseket kapott.
Sebestyén legjobbja Jelentős létszámú csapat képviselte Magyarországot 2002-ben: huszonöten voltak ott Salt Lake Cityben. A legjobban a műkorcsolyázónő, a két évvel később Európa-bajnok Sebestyén Júlia szerepelt: a rövidprogram után még hatodik volt, nyolcadik lett. Sebestyénnek ez volt a második olimpiája, az idei lesz a negyedik, jelenleg ez a 8. hely pályafutása legjobb olimpiai szereplése. Először szerepeltek a játékokon a rövidpályás gyorskorcsolyázóink.
Jutott doppingbotrány is Salt Lake Citybe: a németből lett spanyol sífutó, Johann Mühlegg három aranyat is szerzett, de harmadik győzelme után kiderült, egy EPO-hoz hasonló doppingszert használt. Elvették 50 kilométeres elsőségét, a másik kettőt furcsa mód megtarthatta, de csak a következő márciusig.
Persze nem csak negatív esetek jellemezték ezt az olimpiát sem. Ilyen volt a szkeleton visszatérése a programba 54 év után; mindkét számot a hazaiak nyerték. Debütált a női bob, itt az első győztes kettős egyik tagja, Vonetta Flowers a téli olimpiák első fekete bajnoka lett. Néhány nappal később a férfiak első színes bőrű bajnoka is meglett: Jarome Iginla az ötven év után újra a csúcsra érő kanadai hokicsapat tagja volt.
A 2002-es olimpia legnagyobb sztrájai mégsem ők voltak, hanem a három aranyig és egy ezüstig jutó horvát sízőnő, Janica Kostelic, illetve négy aranyat szerző norvég sílövő, Ole Einar Björndalen.
|
[
"NOB"
] |
[
"Salt Lake City"
] |
Matolcsy György jegybankelnök idősebb fia, Máté is ugyanúgy vett impozáns lakást, mint a fiatalabb fivére, Ádám: a cégén keresztül vásárolta, és a vételt Matolcsy György unokatestvérének bankja hitelezte meg. A rezidencia egy kőhajításnyira van Matolcsy Ádám luxusvillájától, amelyet – mint megírtuk – Matolcsy György használ.
400 milliós luxusvillába vette be magát Matolcsy és családja Matolcsy György fiának cége megvette, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja a 430 millióért hirdetett II. kerületi luxusrezidenciát.
A kisebbik Matolcsy-fiú korábban 430 millió forintért hirdetett rezidenciája a Rózsadomb szélén, a Páfránykert utcában fekszik, természetvédelmi terület mellett. A villát Matolcsy Ádám cége, a Magyar Stratégiai Zrt. szerezte meg tavaly nyáron. Ha azonban a luxusingatlant használó jegybankelnök nem balra fordul onnan, ahogyan az őt munkába szállító kisbusz szokta tenni, hanem jobbra, majd nyomban egy balkanyart vesz, alig 200 métert kell gyalogolnia, hogy beugorjon a nagyobbik fiához. A Kondor úton lakik ugyanis Matolcsy Máté és felesége.
Matolcsy Máténak két cége van. Az egyiknek, az Amur Online Kft.-nek lett a Kondor úti ingatlan a székhelye tavaly novemberben, és ugyanaznap a lakcíme is ez lett Matolcsy Máténak és feleségének. Hogy bonyolultabb legyen a képlet: az ingatlant Máté másik cége, a Mém Műhely Kft. vette meg tavaly júliusban. Alig két héttel később, minthogy Ádámé lett a 430 milliós luxusvilla.
Máté ingatlanát 150 millió forintért hirdették. A hirdetés már nem érvényes, de a neten fellelhető, érdemes a belső képeket megnézni. Mi kintről készítettünk róla fotókat, így néz ki:
A 179 négyzetméteres lakórészt az alsó szinten 393 négyzetméternyi, a tulajdoni lap szerint mellékhelyiség toldja meg, amelyben, a hirdetés szerint
helyet kapott egy billiárdterem, gardróbszoba, konyha, 3 állásos garázs. Valamint a wellness helység.
A mellékelt fotók alapján a wellness helyiség benti úszómedencét, szaunát és jacuzzit takarhat, de a lakáshoz tartozik egy kerti tavacska is. A legfelső szint pedig a környezete fölé magasodik, lenyűgöző kilátást biztosítva a természetvédelmi terület mellett fekvő ingatlan használójának.
Az ingatlan kívülről kastélyra emlékeztet, háromszintesnek néz ki.
És ahogyan Matolcsy Ádám villájánál, ebben az esetben is Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, az NHB Növekedési Hitel Bank segített be egy jókora hitellel: 90 millió forintos jelzálog van bejegyezve az ikerházfélre. Az ingatlan hivatalos tulajdonosánál, a Mém Műhely Kft.-nél is megjelenik jelzálogbejegyzés.
Piaci alapon nehezen elképzelhető, hogy kapott volna ekkora kölcsönt egy olyan cég, mint amilyen Matolcsy Máté vállalkozása.
A Mém Műhely Kft. bevétele az utóbbi években 7 millió forint körül ingadozott, az eredménye a nulla körül, de inkább veszteséget termelt:
2012-ben: 5,5 milliós veszteséget ,
2013-ban: 1,2 milliós mínuszt ,
2014-ben: 700 ezres nyereséget,
2015-ben: 1,8 milliós nyereséget,
2016-ban 4,9 milliós veszteséget hozott össze a cég.
Van infója? Keressen! Tud valami érdekeset, közérdeklődésre számot tartót az üggyel kapcsolatban? Vagy más fontos dologról van információja? Kérjük, írjon a szerzőnek: [email protected] . Információját, elérhetőségét bizalmasan kezeljük. Köszönjük.
Márpedig egy 90 millió forintos hitelnek a havi törlesztőrészlete 500-600 ezer forint, vagyis évente 6-7 millió forint körül mozoghat, ilyet egy gyengén muzsikáló cég nem tud kitermelni.
A tavalyi évi gazdálkodásról még nem érhető el a céges beszámoló, azt május végéig kell közzétenni.
A jegybank megkerülte a kérdéseket
A Magyar Nemzeti Bank azt válaszolta megkeresésünkre, hogy Matolcsy György ezt az ingatlant eseti rokonlátogatások kivételével nem használja.
A jegybank megkerülte azonban azoknak a kérdéseknek az érdemi megválaszolását, amelyek azt feszegették, nem érzi-e visszásnak az elnök, hogy mindkét fia cégét hitellel segítette az unokatestvérének a bankja (amely jócskán részesült az MNB növekedési hitelprogramjából), ő tudott-e ezekről az ügyletekről, illetve segítette-e anyagilag vagy más módon fiait, hogy érdekeltségeikhez kerüljön a két ingatlan.
Matolcsy Máté szerint jó áron szerezték meg
Matolcsy Máté azt írta lapunknak, hogy csak a tulajdonos cég – vagyis a Mém Műhely – irodája van az ingatlanban, emellett ő, a felesége és a fia használják, más nem. Nem árulta el, mennyiért vették, csak azt, hogy "az ikerházfelet több éven át sikertelenül árulták, felújítandó állapotban van, és ehhez képest is alacsonynak mondható áron sikerült megvenni." A vételár túlnyomó részét hitelből fizették ki. Ez egybevág a hirdetésben látott 150 milliós kínálati árral és a 90 milliós kölcsönnel.
Arra a felvetésre, hogyan jött képbe pont a rokonának a bankja, azt írta, hogy
kis bankként az NHB Bank a kisebb vállalatokat is fontos, komoly ügyfélként kezeli.
Arra az észrevételre, hogy gyanúsan sok az egybeesés testvérének ingatlanszerzésével, és jól megtervezett vásárlások képe sejlik fel, ráadásul rokonuk bankja nyújtott ehhez segítséget, azt állította, hogy
ez téves következtetés, az ingatlan jó elhelyezkedése és alacsony ára miatt véleményem szerint jó hosszú távú befektetési lehetőség. Ez volt az egyetlen szempont a vásárlásnál, erről testvéremmel vagy édesapámmal nem egyeztettem.
Arra pedig, hogy hogyan kaphatott a minimális forgalmat felmutató cége kölcsönt, és miként képes kitermelni a törlesztőrészletet, azt válaszolta, hogy
az ügylet során a cég többlet fedezetet és egyéb biztosítékot adott a bank számára. A felújítandó állapotban lévő ikerházfelet alacsony ára miatt vette meg a cég (hosszú távú befektetésként), a kedvező vételár feltétele volt, hogy gyorsan fizessünk. Egy hasonló értékű budai ingatlan eladásából finanszíroztam volna a vásárlást, de ennyi idő alatt nem tudtam azt eladni. Ezért az NHB Banktól kért hitelt a cég, a régi ingatlant azóta sikerült eladni, és a hitel jelentős részét ezután előtörlesztettük.
Az idősebbik Matolcsy-fiú 34 éves. 2015 előtt az édesapja jóbarátja, Patai Mihály által irányított Unicredit Banknál dolgozott. (Patai lakását vette igénybe 2016-ban Matolcsy György, ez volt az egyik utolsó sztorija a másfél éve bezárt Népszabadságnak, 2010 előtt pedig az Unicredit Bank havi 400 ezer forintot fizetett tanácsadás címén Matolcsy Györgynek.) Aztán 2015 elején az akkor állami tulajdonban levő, de a Matolcsy György vezette jegybank által irányított MKB Bankhoz került Matolcsy Máté, ott egy évet húzott le. Már nem volt ott, amikor 2016 nyarán privatizálták a bankot, amely végül Matolcsy György és Mészáros Lőrinc közelében kötött ki.
Matolcsy Máté két cége A mostani nevén Mém Műhelyként futó vállalkozás valójában Matolcsy György leghíresebb egykori cége. 1997-ben alapította – Privatizációs Kutató Kft. néven – Matolcsy és még két magánszemély mellett az Állami Vagyonügynökség Tulajdon Alapítványa (TA). Utóbbi a pénz 90 százalékát adta, Matolcsy pedig a TA-nál dolgozott, a Privatizációs Kutató Intézet igazgatója volt. Innen ered a megalapított cég neve, amit aztán nemsokára Növekedéskutató Intézet Kft.-re változtattak. Matolcsy közel három éven át, 2000 eleji miniszteri kinevezéséig vezette is a társadalomtudományi kutatásra létrehozott céget.
A vállalkozás az első Orbán-kormány idején kapott szárnyra, évi 100 milliós árbevételt is bezsebelt, aztán a 2002-es kormányváltás után elapadtak a megrendelések.
Noha papíron Matolcsy akkori felesége, László Gyöngyi volt egy ideig, 2001 és 2004 eleje között a cég többségi tulajdonosa, a háttérben mégis Matolcsy György volt a tényleges tulajdonos. (A cég felfutásáról, ingatlanokhoz jutásáról, majd az ingatlanoknak a Matolcsy-család tagjaihoz kerüléséről, strómankodásról részletesen beszámol a Magyar Narancs 2017 eleji cikke.)
2004-ben aztán visszavette a nevére a céget Matolcsy, egészen 2016 márciusáig, akkor adta tovább Máténak. A 2000-es évek közepén MGFI Magyar Gazdaságfejlesztési Intézetre átkeresztelt céget Máté 2016-ban nevezte át a mostani Mém Műhely Kft-vé. Főtevékenysége az alapítása óta változatlan: társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés. A másik cég, az Amur Online Kft. főtevékenysége a 2007-es alapítása óta fodrászat, szépségápolás volt, az üzletet akkor a másik Matolcsy-fiúnak, Ádámnak az akkori barátnője, mostani felesége, Tóth Tímea vitte még Pinky Szépségstúdió néven.
vitte még Pinky Szépségstúdió néven. Aztán négy éve, 2014 elején átvette a céget Matolcsy Máté és felesége, Matolcsy-Szittner Zsófia, átnyergeltek a csomagküldő, internetes kiskereskedelemre, az ügyvezetői teendőket a nő vállalta magára. Nem pörög a biznisz, évente alig 50-60 ezer forintos forgalmat produkál a vállalkozás, nem is csoda, hogy 500 ezer és 2 millió forint között mozgott a veszteség az elmúlt években.
FRISSÍTÉS: Matolcsy Máté a 179 négyzetméter lakóterületet 393 négyzetméternyi mellékhelyiséggel (amiben szauna, jacuzzi, benti medence, billiárdterem, gardróbszoba, konyha, háromállásos garázs is van) megtoldó, 150 millió forintért hirdetett, rokonának bankja által 90 millió forint értékben meghitelezett villa kapcsán cikkünk megjelenése után közölte, hogy szerinte ez nem kastély, hanem egy felújítandó ikerház-fél.
Kiemelt képünkön Matolcsy Máté cégének ingatlana a II. kerület Kondor úton. Fotó: Németh Dániel.
|
[
"Amur Online Kft.",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"NHB Növekedési Hitel Bank",
"Mém Műhely Kft."
] |
[
"Magyar Narancs",
"Növekedéskutató Intézet Kft.",
"NHB Bank",
"MKB Bank",
"Privatizációs Kutató Intézet",
"Privatizációs Kutató Kft.",
"Mém Műhely Kft-vé",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Unicredit Bank",
"Állami Vagyonügynökség Tulajdon Alapítványa",
"Pinky Szépségstúdió",
"MGFI Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet"
] |
Egy szót sem mondott a nokiásdobozról Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója a Hagyó-per negyedrendű vádlottja a Kecskeméti Törvényszéken tartott délelőtti tárgyaláson. Arról viszont beszélt: "Annak ellenére, hogy a sajtóban engem kiáltottak ki a vád tanújának, a végén pontosan azzal vádoltak meg, mint Hagyó Miklóst."
Nem vallott a nokiásdobozról Balogh Zsolt, a Hagyó-per negyedrendű vádlottja a Kecskeméti Törvényszéken tartott délelőtti tárgyaláson. Arra hivatkozott, hogy Hagyó Miklóst nemcsak zsarolással, hanem vesztegetéssel is megvádolták emiatt. Mivel azonban a vesztegetésnek van aktív és passzív formája is, Balogh attól tartott, hogy az ügyészség őt is megvádolja vesztegetéssel.
Ezért a vádiratban felsorolt bűncselekményekkel kapcsolatban – amelyek szerint 2008. és 2009. évben is 15 millió forintot adott át Hagyó Miklósnak – nem volt hajlandó semmit mondani, és kijelentette, hogy kérdésekre sem válaszol. Ő nem kért bocsánatot Hagyó Miklóstól, de kijelentette, hogy a bíróságon tett vallomását tekinti érvényesnek.
Balogh Zsolt a bűnösségét semmilyen vádpontban nem ismerte el. Közölte, bűnszervezetben sem vett részt. A terhére rótt cselekmények miatt a BKV-t szerinte semmilyen anyagi kár nem érte. Tudomása szerint a BKV minden olyan munkafolyamat esetében, amelyben ő közreműködött, értékarányos szerződéseket kötött.
Balogh Zsolt az egyes vádpontokra rendre úgy nyilatkozott, hogy rövid ideje volt a cégnél, illetve rövid ideje volt vezérigazgató-helyettes, később megbízott vezérigazgató, ezért megbízott az adott szakterületek vezetőiben, akik megrendelték a vádirat szerint szükségtelen, más esetekben teljesítés nélkül kifizetett munkákat.
A menedzserszerződésekkel kapcsolatban kijelentette: a BKV-nál mindenki annyit kapott, amennyi törvényesen járt neki; nemcsak a rövid munka után hatalmas végkielégítésekkel távozott vezetők, hanem a cég többi dolgozója is.
Vallomásában Balogh Zsolt is a nyomozó hatóságokat tette felelőssé, hogy terhelő dolgokat mondott Hagyó Miklósra és Mesterházy Ernőre, illetve a BKV egyes akkori vezetőire. "Éreztem, hogy ha haza akarok menni a családomhoz, akkor minél több visszásságot kell mondanom a BKV-ról" – fogalmazott.
"Egy dolog volt számomra fontos, hogy ne tartóztassanak le. Még nyilatkozatokat is tettem a sajtóban, hogy ne járjak úgy, mint egyes munkatársaim. Annak ellenére, hogy a sajtóban engem kiáltottak ki a vád tanújának, a végén pontosan azzal vádoltak meg, mint Hagyó Miklóst" – mondta a Kecskeméti Törvényszéken délelőtti vallomásában Balogh Zsolt.
Vádlott-társaival kapcsolatban elmondta: Hagyó Miklós gyakran ordítozott vele. Mesterházy Ernővel alig találkozott, Antal Attilával pedig korrekt munkakapcsolatban álltak, egészen addig, míg az meg nem betegedett, amikor a Fővárosi Önkormányzattól érkező állandó követelésre már vasárnap délutánonként is vezetői értekezleteket kellett tartani a BKV-nál.
Balogh Zsolt és védője felhívta a figyelmet: törvénysértő módon olyasmivel is megvádolta az ügyészség, amivel meg sem gyanúsították.
A tárgyalás délután Balogh Zsolt nyomozati vallomásainak ismertetésével folytatódik.
|
[
"BKV"
] |
[
"Kecskeméti Törvényszék",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Kína? NER? Államiból magánkézbe – ez állhat az autópályakoncesszió mögött
A héten derült ki, hogy a kormány közbeszerzést írt ki és 35 évre koncesszióba adná a magyarországi autópályahálózat üzemeltetését és fejlesztését. Arról, hogy mi lehet a gazdasági racionalitás egy ilyen döntés mögött, dr. Lukács Tibort, a Közbeszerzési Hatóság korábbi főtitkárát, közbeszerzési szakértőt kérdeztük, aki szerint több okból is szükség lesz a következő években az állami finanszírozás kiegészítésére.
Miért történik mindez?
Jellemzően nagy bekerülési vagy fenntartási költségű és nagy létszámú vagy kapacitású felhasználóval érintett koncessziókat hoznak létre közbeszerzés keretében, ilyen például a szennyvízelvezető és kezelő rendszerek létrehozása, fenntartása vagy üzemeltetése, és ebbe a sorba illeszkedik az autópálya is.
Lukács Tibor azt mondja, alapesetben a koncesszió jogosultjához kerülnek át a tervezéssel és a kivitelezéssel, valamint a majdani üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok, felelősség és kockázat, amelyeket a hasznosításból eredő bevétel ellentételez.
Jelen esetben ez a bevétel az útdíjakat jelenti, amelyek a fejlesztések és az üzemeltetés vagy fenntartás elsődleges forrásait képezik. Ehhez hozzájönnek a – főként európai uniós – támogatások, legalábbis eddig lehetett ezekkel is számolni. A 2020-al záruló uniós fejlesztési ciklust követően azonban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozóan limitált lesz az elérhető támogatások mértéke, a hangsúlyok más területekre tevődnek át, így az állami finanszírozás kiegészítésére egyéb forrásokat kell találni. Továbbá
a járműipar elmúlt időszakban lezajlott ugrásszerű fejlődésével egyidejűleg egyre nagyobb igény mutatkozik a gyorsforgalmi úthálózat lényegesen magasabb színvonalú fejlesztésére és üzemeltetésére is,
amely a legmodernebb technológiák adaptálására, támogatására is alkalmas. Ezenkívül életképes alternatívára lesz majd szükség a kieső uniós források miatt a beruházások előfinanszírozásának megoldására is.
A közbeszerzési dokumentumok alapján is az látszik, hogy a gyorsforgalmi úthálózat a módosuló uniós támogatási prioritások miatt került fókuszba, mondja a szakértő. Mivel
2020 után a közlekedési infrastruktúrát érintő támogatáspolitika láthatóan a kötöttpályás hálózatokat preferálja, a gyorsforgalmi úthálózat hosszútávú, fenntartható fejlesztése a korábbiaktól eltérő finanszírozási modell kialakítását kívánta meg.
Erre lenne az elképzelés szerint egy lehetséges megoldás a koncesszióba adás.
A kínai szál – EU-n kívüli vállalatok is pályázhatnak?
A héten elindultak a találgatások a döntés hátteréről, a Népszava például azt írta, meglepte az építőipari szakmát a 35 éves koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés, és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha a kilencedik leggazdagabb magyar cégére, a Szijj László-féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna, más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek. Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor arról beszélt, "aligha van Magyarországon egy olyan cég, amely ilyen nagyságrendű feladatokat vállalni tudna", így elindultak a spekulációk arról is, hogy kínai kézbe kerülhet az üzemeltetés.
Megkérdeztük Lukács Tibort, milyen keretekben pályázhatnak EU-n kívüli cégek egy ilyen kiírásra. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint az Európai Unió tagállamaiból származó vállalkozások korlátozások nélkül, a hazai versenyzőkkel egyenlő esélyekkel nyújthatnak be részvételre jelentkezést és ajánlatot, és velük egyenlő bánásmódban kell, hogy részesüljenek. Az unión kívüliek esetében pedig csak akkor érvényes ugyanez, ha van erre vonatkozó, kétoldalú megállapodás az érintett vállalkozás országa és Magyarország vagy az unió között. A verseny szélesítése érdekében az ajánlatkérő is dönthet úgy, hogy nem zárja ki az eljárásból azon országok ajánlattevőit, amelyekkel nincs kétoldalú megállapodás.
Sok vagy kevés a 35 éves időtartam?
Erre nehéz általánosságban válaszolni a szakértő szerint. A közbeszerzési eljárások eredményeképpen általában konkrét építmények valósulnak meg, vagy szolgáltatások kerülnek teljesítésre. Az ellenszolgáltatást a megrendelő kifizeti, a szerződés pedig lezárul.
A klasszikus közbeszerzési tárgyak (árubeszerzés, építés, szolgáltatás) esetében a szabályozás a lehető legrövidebb időtartamú szerződések megkötését preferálja, a minél gyakoribb és minél szélesebb körű verseny biztosítása érdekében, de a koncesszió teljesen más.
Az autópálya más műfaj, a megtérülés hosszabb, ezt a koncesszióba adásnál is figyelembe veszik. Forrás: Unsplash // Florian Schmetz
Itt ugyanis nagy értékű beruházásokról van szó, amelyek megtérülése nagyon sok tényezőtől függ, és akár évtizedekig is eltarthat. Jelen esetben majd a koncessziós szerződés feltételei lesznek meghatározóak, mind az elvárt eredmények, mind pedig az ellenszolgáltatás tekintetében, vélekedett Lukács Tibor.
Július elejéig lehet jelentkezni, ez nem túl rövid idő a felkészülésre?
Ezzel kapcsolatban Lukács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az esetben egy kétszakaszos eljárásról van szó, annak is az első, úgynevezett részvételi szakaszáról.
Ilyenkor "még csak" jelezni kell a későbbi ajánlattételi szándékot, konkrét ajánlat ebben a szakaszban nem kérhető és nem tehető.
Az érdemi ajánlat a következő, ajánlattételi szakaszban nyújtható majd be, akár több fordulóban is, ugyanis tárgyalások tartásának szándékát is jelezte az ajánlatkérő az indító felhívásban. A második szakaszban már csak az első, részvételi szakaszon sikeresen túljutott jelentkezők tehetnek konkrét ajánlatot. Mivel az első szakaszban lényegében egyfajta előminősítés történik, a majdani szerződés teljesítésére való pénzügyi és műszaki alkalmasságot már itt igazolni kell; az ennek keretében benyújtandó iratok esetében természetesen felmerülhet kérdésként, hogy elég-e a rendelkezésre álló idő.
Azt is tudni kell azonban, hogy a Kbt. meghatároz a jelentkezés benyújtására vonatkozóan minimális határidőt, amelynél rövidebb nem írható elő (ez 25 nap), és amelynek a jelen eljárást indító felhívás megfelel.
Minden esetben vizsgálni kell azonban, hogy pontosan milyen tartalmú, és formai követelményeknek megfelelő dokumentumokat kér be az ajánlatkérő, és azok ismeretében lehet abban a kérdésben állást foglalni, hogy elegendő-e az erre rendelkezésre álló határidő, vagy sem.
A szakértő szerint az első részvételi szakaszban elég lehet a megadott határidő. Unsplash // Scott Graham
A jelen felhívásban a közbeszerzési eljárások esetében szokásosnak mondható iratokat (banki igazolások, referenciaigazolások, közjegyző által hitelesített nyilatkozat) kérik, és számos adatot az ajánlatkérő köteles ellenőrizni, közhiteles, ingyenes adatbázisokból. Mindezeket, valamint azt is figyelembe véve, hogy az eljárás – így a jelentkezések benyújtása, és a kommunikáció is – elektronikusan zajlik, az esélyegyenlőség alapelvét is szem előtt tartva
az előírt dokumentumok beszerzésére és benyújtására rendelkezésre álló határidő elegendő lehet.
Ezzel együtt az ajánlatkérő meg is hosszabbíthatja a határidőt, ha szükségesnek látja: erre akár a jelentkezőktől érkező jelzések, kérdések nyomán is sor kerülhet. Ezenkívül a jelentkezők is kifogásolhatják a rendelkezésre álló idő rövidségét előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati eljárás kezdeményezésével.
Borítókép: Unsplash // G-R Mottez
|
[
"Duna Aszfalt Zrt."
] |
[
"Közbeszerzési Hatóság",
"Európai Unió",
"G-R Mottez"
] |
A helyi kormánykedvenc is kap egy szeletet az autós tesztpályából
Milliárdos, a zalaegerszegi járműipari tesztpályával kapcsolatban kiírt közbeszerzést sikerült megcsípnie a helyi kormánykedvenc cégnek, a ZÁÉV-nek.
Az már korábban kiderült, hogy önmagában a tesztpálya építésével a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt járt jól, hiszen gyorsított eljárásban elnyerte a munkákat 3,3 milliárd forintért.
Az összesen 40 milliárdos beruházásból most a ZÁÉV Zrt. hasított magának egy nagyobb darabkát, hiszen az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint elnyerte a kiszolgáló épület és technikai épület tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert. Ezért nettó 2,3 milliárd forintot fog kapni.
A kiszolgáló épület a tesztpálya egyik központi épületeként szolgál majd, itt lesznek kialakítva a rendezvényekre alkalmas helyiségek és a tesztpálya irodái is. A technikai épület a pályát használók számára kínál majd munkateret, a tesztelési tevékenységek során bázisként szolgál, speciális kialakítással. Itt irodákat és különféle műhelyeket alakítanak ki.
Valahogy így fog majd kinézni a pálya
A ZÁÉV most egy közbeszerzéseknél nem ismeretlen céget utasított maga mögé, a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.-t. A szerződést szeptember 21-én írták alá.
A tesztpálya beruházásával kapcsolatban az eddig megjelent hirdetmények szerint összesen 6,2 milliárd forintot költöttek el:
FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és a brit HORIBA MIRA Ltd. 520 millióért tervezte a pályát,
a Duna Aszfalt 3,3 milliárdért építi a pályát,
a tesztpálya koncepció tervét 17 millióért csinálta meg az IP-Zala Konzorcium,
és most a kiszolgáló épületeket a ZÁÉV csinálja 2,3 milliárdért,
felmerült még egy 6 autós gépjárműbérlet is, ennek érdekében a Régió Terv Kft.-vel szerződtek 7,5 millióért.
Címlapkép: kaposmost.hu
|
[
"ZÁÉV",
"Duna Aszfalt"
] |
[
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Régió Terv Kft.",
"HORIBA MIRA Ltd.",
"IP-Zala Konzorcium",
"FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt."
] |
Megállapodást kötött az Appeninn Holding Nyrt. az Andrássy út 59. szám alatt található egykori Andrássy-palota, mai nevén Dávid ház megszerzésére – tette közzé a társaság a BÉT honlapján. Az ’A’ kategóriás irodaház, a Plaza House Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával kerül a tőzsdei társaság tulajdonába. A vételár közel 2,2 milliárd forint (7 millió euró).
A tranzakció várhatóan április végén zárul le, utána a társaság bérbeadás útján hasznosítja az ingatlant, amiből 7 százalék feletti éves hozamot várnak. A közel 2,2 milliárd forintos (7 millió eurós) ügylet finanszírozásához a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. kevéssel több, mint 622 millió forint (2 millió euró) kölcsönt biztosít. A Konzum kölcsönügyletből származó követelését az Appeninn Holding zárt körben kibocsátott új részvény forgalomba hozatalával egyenlíti ki.
A 2400 négyzetméter hasznos területű, neoreneszánsz stílusú Andrássy-palota 1882-ben épült. Az Oktogon közelében fekvő történelmi épületet 2001-ben alakították ’A’ kategóriás irodaházzá.
mfor.hu
|
[
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Plaza House Kft."
] |
[] |
Az elmúlt években a kormányzati kommunikáció fontos jelmondatává vált, hogy “Mi megvédjük határainkat“. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a cél eléréséhez mennyi pénzt és emberi erőforrást veszünk igénybe. Nem is csoda, hiszen a határvédelmi feladatok ellátásában résztvevő rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a “Biztonságos Határ Művelet Terv" tartalmazza, amelyet 10 évre titkosított a rendőrség.
Ahogy azt a Népszava megírta, több mint 22 millió forint kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására. A rendőrség honlapján elérhető migrációs adatok és a határrendészeti feladatokra fordított összegek szolgáltak a számadat alapjául. Ahogy azt az említett cikk írja, a honvédségi és titkosszolgálati kiadásokat nem tartalmazza a leosztott számadat.
Ki védi a határainkat?
Magyarország határait azonban nem csak a magyar rendőrség, hanem a Frontex is nagy erőkkel védi. A Frontex az Európai Határ és Partvédelmi Ügynökség, amelynek célja az Európai Unió tagállamainak és a schengeni társult országok határainak védelme. A szervezet működését uniós költségvetésből és a társult országok hozzájárulásából finanszírozza az Európai Unió.
Egy korábbi cikkünkből kiderül, hogy Albániában a Frontex-tisztek Magyarország nélkül dolgoznak az embercsempészet, a terrorizmus és az emberkereskedelem ellen. A Frontex 50 határőrt, 16 járművet és egy mozgó hőkamerát is bevetett Albániában, ahova 12 ország delegált erőket, köztük Ausztria és Németország is, azonban Magyarország nem vesz részt az albán misszióban.
Dávid Károly dandártábornoknak a Határrendészeti Tanulmányok című kiadványban közölt cikkéből kiderül, hogy Bács-Kiskun megyében Frontex vendégtisztek szolgálatellátása 2016-ban folyamatos volt. A Frontex-tisztek szolgálati kutyákkal, mobil hőkamerákkal és egy szlovén helikopterrel védték határainkat. Amint az a Határrendészeti Tanulmányokban olvasható, cseh és szlovák rendőri erők is segítették a határaink védelmét a Visegrádi Négyek országai együttműködésének keretében.
Kérdeztük a rendőrséget
Közadatigénylésben kérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy 2018-ban a rendőrség pénzbeli erőforrásainak hány százalékát fordította határvédelemre, és ez mekkora összeget jelent?
Válaszukban megírták, hogy
a rendőrség 2018.december 31-ig terjedő pénzügyi kiadásainak 28%-át, számszerűen 146 milliárd forintot fordított a határrendészeti, illetve határvédelmi feladatok ellátására.
Egy másik kérdésünkben a rendőrség által határvédelemre fordított emberi erőforrások mértékéről érdeklődtünk. Válaszukban közölték, hogy a 2016. július 5-én kiadmányozott “Biztonságos Határ Művelet Terv" tartalmazza a kérdésünkre választ adó információkat, amit “Nem nyilvános!" jelöléssel láttak el.
Válaszukban az Infotörvény azon részére hivatkoznak, amelynek értelmében közfeladatot ellátó szerv a döntése alapjául szolgáló adatokat 10 évre titkosíthatja. Mint írják, a “Biztonságos Határ Művelet Terv"-ben rögzített adatok nyilvánosságra hozása veszélyeztetné a közfeladatot szolgáló szerv működési rendjét, vagy a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes ellátását.
A feljebb is említett, a Magyar Rendészettudományi Társaság által kiadott Határrendészeti Tanulmányokban, Dávid Károly dandártábornok cikkében mégis található némi információ a “Biztonságos Határ Művelet Terv"-ről. A művelet keretében a határ mentén három védelmi vonal került kialakításra, melyen összesen 10 rendőri egység és a honvédség kijelölt erői teljesítenek szolgálatot.
8000 határvédő a déli határon
A határokat védő emberi erőforrás mennyiségéről Orbán Viktor miniszterelnök 2019. február 22-én közölt rádióinterjújában úgy nyilatkozott, hogy “csak Magyarországon a déli határ védelmére körülbelül nyolcezer embernek kell változó intenzitással fegyverben állnia, hogy azt a határszakaszt védeni tudja". Az interjúban a miniszterelnök kifogásolja, hogy az Európai Unió nem adott egy fillért se a magyar határok védelmére. Azonban az Index leírta az Európai Bizottság közleményét, amiben kifejtik, hogy több mint 110 millió eurós – közel 34 milliárd forint – pénzügyi támogatást nyújtott Magyarországnak az Európai Bizottság a külső határok, a biztonság és a migráció kezelésére a 2014–2020-as időszakra.
Uzonyi Ádám
Címlapkép: Lovas és kutyás rendőrök járőröznek a szerb-magyar határnál Ásotthalom közelében az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, Halmosi Zsolt és Benkő Tibor vezérkari főnök látogatásakor 2016. március 28-án. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
[
"Európai Határ és Partvédelmi Ügynökség",
"Visegrádi Négyek",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Magyar Rendészettudományi Társaság"
] |
A trafikpályázatok adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos másodfokú bírósági döntés ügyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) később, az írásbeli ítélet pontos ismeretében dönt az esetleges rendkívüli perorvoslatról - közölte a szaktárca pénteken az MTI-vel.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy másodfokon, jogerősen is megnyerte azt a pert, amely a trafikpályázatok minden lényeges iratának nyilvánosságra hozatalára kötelezi a nemzeti fejlesztési minisztert. A politikus hangsúlyozta, hogy az ítélet alapján a fejlesztési tárcának nyilvánosságra kell hoznia a koncessziós pályázatokat elbíráló bizottságokban helyet foglaló személyek nevét, az összes pályázati bírálati lapot és az értékelési jegyzőkönyvet.
A minisztérium az MTI megkeresésére pénteken jelezte: az ügyben eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének írásba foglalását várja. A fejlesztési tárca kizárólag az írásbeli ítélet részletes indoklása ismeretében nyilatkozhat érdemben, és dönthet az esetleges rendkívüli perorvoslatok előterjesztéséről - közölték.
A pert tavaly júniusban indította Molnár Csaba és egy ügyvédi iroda. Novemberben az elsőfokú bíróság nem jogerősen az adatok nyilvánosságára kötelezte a NFM-et, a döntés ellen azonban a tárca fellebbezett, így került sor a másodfokú eljárásra.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Azt ugye nem cáfolja, hogy 1996-tól kezdődően az ön által vezetett Fortus Rt. nagy tételben importált fűtőolajat a szlovákiai olajfinomítókból?
– Nem. A cégünk az ETL Rt.-n keresztül importált olajat, attól is csak 1998– 99-ben, amelyet közvetlenül az erőműveknek értékesítettünk, köztük a Magyar Villamos Művek (MVM) hőerőműveinek. Hangsúlyozom, hogy kizárólag nehéz fűtőolajat hoztunk be, amely alkalmatlan arra, hogy akármilyen eljárással üzemanyagot készítsenek belőle. Minden szállítmányunkat szabályszerűen vámkezeltettük.
Az interjút teljes terjedelmében a hétfői Magyar Nemzetben olvashatják.
|
[
"ETL Rt.",
"Fortus Rt."
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Magyar Villamos Művek"
] |
A Miniszterelnökség és a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda között létrejött szerződés szerint a kormány a hivatalban levő igazságügyminiszter ügyvédi irodáját bízta meg a magyar fél képviseletével abban a perben, amelyet Ausztria indított az Európai Bizottsággal szemben az Európai Bíróságon, a paksi bővítéshez nyújtott magyar állami támogatás jogszerűségét , és az ahhoz adott uniós jóváhagyását kifogásolva
– írja blogján Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, ahol a teljes szerződést is közzétette.
A szerződés szerint az igazságügyminiszter résztulajdonában álló ügyvédi iroda bruttó 64 millió forintot kap csak azért, hogy elemezze az Európai Bíróságnak az Ausztria által a Hinkley Point C brit atomerőmű állami támogatása miatt indított perben hozott ítéletét.
Ezen felül bruttó 120 ezer forintos órabérben képviselik a magyar kormányt a perben, maximum nettó 236 millió (bruttó 300 millió) forintos keretösszegig, összességében tehát 364 millió forint juthat az igazságügyminiszter cégének a kormány képviseletéért.
A szerződés kiköti, hogy a Nagy és Trócsányi Ügyvédi irodának szorosan együtt kell működnie Trócsányi László igazságügyminiszterrel a per során.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
|
[
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda",
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Hinkley Point C",
"Európai Bíróság"
] |
Andy Vajna kormánybiztos öt, Szima Gábor vállalkozó, a debreceni focicsapat volt tulajdonosa két kaszinókoncessziót kap. A koncessziókat nyilvános pályázat nélkül osztotta ki a nemzetgazdasági minisztérium, erre a szerencsejáték-törvény lehetőséget ad a tárcának. A döntésnek mindkét kedvezményezettnél vannak különös részletei.
Kedden délután közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az országosan kiosztható 11 kaszinókoncesszió közül hétnek gazdát talált. A Budapesten és Pest megyében kiosztható öt jogosultság mindegyikét a fővárosban most is működő Las Vegas Casino üzemeltetői kapták, a Kelet-Magyarországon kiadható három helyből pedig kettőt vitt az Aranybonusz 2000 nevű kft. Mindkét cég jól járhat a döntéssel, a magyar szerencsejáték-piacon ugyanis évi többmilliárdos hasznot is el lehet érni, ráadásul 2012 októbere óta az egész országban csak három kaszinóban lehet nyerőgépeken játszani, tehát a konkurencia is kicsi.
A döntésnek azonban Vajna és Szima esetében is van egy-egy érdekes részlete. A hatályos szerencsejáték-törvény szerint kétféleképpen lehet Magyarországon kaszinót nyitni, nyilvános pályázat elnyerésével vagy megbízható szerencsejáték-szervezőként. Ha egy szerencsejáték-szervező az utóbbi kategóriába esik, akkor pályázat nélkül is tehet nem nyilvános ajánlatot a nemzetgazdasági miniszternek, Varga Mihály pedig dönt, hogy ad-e koncessziót a kérelmezőnek. Most a Las Vegas Casino és az Aranybonusz is így, úgynevezett megbízható szerencsejáték-szervezőként kapott kaszinókat.
Luxemburgi átláthatóság
Csakhogy a szerencsejáték-törvény szerint – sok egyéb megkötés mellett – az a cég lehet megbízható szerencsejáték-szervező, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható, illetve nem volt adóhátraléka. Márpedig az öt közép-magyarországi és fővárosi koncessziót elnyerő Las Vegas Casino nem feltétlenül az átlátható tulajdonosi szerkezetéről híres.
Ki a megbízható szerencsejáték-szervező? - Legalább 10 éven keresztül, jogszerűen folytatott Magyarországon szerencsejáték-szervezői tevékenységet
- Nem volt 500 ezer forintnál nagyobb adóhátraléka
- Sosem késett 90 napnál többet az 500 ezer forintot meghaladó adóbefizetéseivel
- Egyik bankszámláján sem volt 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás.
2014. február 25. előtt szigorúbb szabályok voltak érvényben. Az 500 ezer forintnál kisebb adóbefizetésekkel sem lehetett késni, és a 90 napos késedelem helyett is csak 30 nap volt engedélyezett. Ezeken a szabályokon még az előtt lazított a parlament, hogy bárki kaszinókoncessziót kapott volna.
A Magyarországon elérhető, nyilvános cégadatok szerint a cég egy luxemburgi vállalkozás, a Las Vegas Casino S.a.r.l. tulajdona. Bár Andy Vajna kormánybiztos sosem tagadta, hogy ezen a cégen keresztül a kaszinó is az ő érdekeltségébe tartozik, sőt, tavaly az Origónak külön is elismerte ezt, tény, hogy a luxemburgi cégek tulajdonosi szerkezetéről nem kell olyan mértékben tájékoztatni a luxemburgi cégbíróságot, mint egy magyar cégénél a magyart. Elegendő, ha a cég igazgatójának adatait és a cég címét adják meg.
Vajna és Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyarország? című rendezvényén a Millenáris Teátrumban Fotó: Tuba Zoltán - Origo
Vajna nem most vág bele a szerencsejáték-szervezésbe: a Las Vegas jelenleg Magyarország legjobban menő kaszinója. 2012-ben 3,9 milliárdos forgalommal 581 milliós adózott eredményt produkált, bár ennek oka az is, hogy a játszani vágyók 2012 októbere óta csak három kaszinóba mehettek, Budapesten a Las Vegasba és a Tropicanába (ebben Vajna luxemburgi cégének szintén volt üzletrésze, amit aztán 2011-ben vett meg 245 millió forintért a Szerencsejáték Zrt.), valamint a Casino Sopronba.
Kellett egy megfelelő cég
Ami a másik koncessziónyertest, Szima Gábort illeti, a szerencsejáték-törvény szerint a Dunától keletre lévő megyékben – Pest megyét és a fővárost leszámítva – összesen legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető, ezek közül kettő, egy debreceni és egy nyíregyházi koncesszió került most az Aranybonusz 2000 Kft. kezébe.
A kft. azonban nem Szima cégeként indult. 1997-ben alakult a Hajdú-Bihar megyei Kabán, és eredetileg nem is szerencsejáték-szervező vállalkozás volt. Az Opten szerint 1997 és 2000 között "egyéb pihenő-szórakoztató tevékenység" volt a főtevékenysége, ezt váltotta fel 2000-ben a szerencsejáték és a fogadás. A cég ügyvezetői és tulajdonosai a Kabán élő Kiss Gábor és Pálfi László voltak, egészen 2013 novemberéig.
A cég beszámolói alapján 2008-ban 39,6, 2009-ben pedig 30,4 milliós árbevételük volt, néhány százezer forintos adózott eredménnyel. A kisebb szerencsejáték-szervező cégeknél ez abban az időben átlagosnak volt mondható. A nyerőgépekre kivetett játékadó emelése után viszont megtört a lendület, 2011-ben és 2012-ben már veszteségesek voltak, költségeiket csak viszonylag nagy tartalékukból tudták kigazdálkodni.
Ez így ment 2013 novemberéig, amikor Szima Gábor, a DVSC volt tulajdonosa – úgy tudjuk, a csapat nemrég a fia birtokába került – megvette a vállalkozást, majd azon keresztül tett ajánlatot a nemzetgazdasági miniszternek kaszinókoncesszióra. Kiss Gábor és Pálfi László nem akart nyilatkozni az Origónak az adásvételről.
Szimának korábban is voltak szerencsejáték-szervező cégei, sőt, vagyonát az elmúlt 20 évben nagyrészt ebben az ágazatban alapozta meg, ezért is hozhatta nehéz helyzetbe a nyerőgépek 2012. októberi betiltása. Az üzletember az Origónak azt mondta, hogy 2012 júniusában az összes szerencsejáték-szervező cégét eladta, mert pénznyerő automaták szerveralapú üzemeltetésében kívánt részt venni, az ebben az időben hatályos jogszabályok pedig nem tették lehetővé, hogy valaki egyszerre birtokoljon szerencsejáték-szervező cégeket és automaták szerveralapú-üzemeltetésében részt vevő vállalkozásokat.
"Szerintem egyértelmű, hogy azért vettem meg az Aranybonusz 2000 Kft.-t 2013 novemberében, hogy legyen egy cég, amivel megbízható szerencsejáték-szervezőként igényelhetünk koncessziót. A szerencsejáték-szervező cégeim 2012. júniusi eladása miatt nem a volt tulajdonomban ilyen, ezért vettem egyet" – mondta az üzletember. "Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó cégeim a mai napig működnek, egy sem került felszámolásra, bár azóta tevékenységi körük megváltozott. Az elmúlt 20 évben ezek a cégek több mint 10 milliárd forint játékadót fizettek az államkasszába" – mondta az Origónak.
|
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Aranybonusz 2000",
"Las Vegas Casino"
] |
[
"Las Vegas Casino S.a.r.l",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Széll Kálmán Alapítvány",
"Casino Sopron"
] |
Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) újonnan megválasztott elnöke a rendkívüli tisztújító közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Sport Házában
Mindezek után aligha ért bárkit is meglepetésként, hogy a tisztújításra Szabó László már elnökjelöltként – egyúttal: favoritként – érkezett. Egyetlen riválisa akadt csak, Koller Sándor, a Wildboars Kerekesszékes Rögbi Egyesület elnöke, aki az elmúlt hetekben többször is bírálta a Deutsch-Gömöri párost. A tisztújítás előtt Koller rövid, konkrétumoktól mentes "bemutatkozója" után a rutinos kommunikátornak számító riválisa kapott szót. Szabó László – aki 2011-ben az MTVA kommunikációs igazgatója is volt – gondosan felépített prezentációjában pontokba szedve ismertette jövőképét. Ezek közül az egyik az volt: paralimpiát Budapestre! Egy kérdésre válaszolva ráadásul jelezte: ha megválasztják, társadalmi munkában látja el az elnöki poszttal járó feladatokat. Mivel Gömörit juttatásai miatt is sokat támadták, az "ingyenmunka" ígérete is szerepet játszhatott abban, hogy Szabó Lászlót nagy többséggel választották elnöknek: míg őt harminc-hárman támogatták, addig riválisára csak hárman voksoltak.
Fotó: Czeglédi Zsolt
Megválasztása után Szabó László arra a kérdésünkre, hogy miért változtatta meg korábbi álláspontját, miért szállt harcba mégis az elnöki posztért, azt felelte: kezdetben valóban nem voltak elnöki ambíciói, ám az utóbbi hetekben többen is támogatásukról biztosították. Emellett – tette hozzá – óriási kihívásnak érzi, hogy részt vehet a felkészülés, felkészítés munkájában a közelgő 2016-os riói paralimpia előtt. Az új elnököt kérdeztük arról is, hogy több más tisztsége miatt jut-e elég ideje új feladataira, mire azt válaszolta: el tudja végezni ezt a munkát, de erről egyeztet a maga vezette Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségének elnökségével.
|
[
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] |
[
"Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége",
"Wildboars Kerekesszékes Rögbi Egyesület"
] |
Visszakéri Magyarország a Claims Conference-től a szabálytalanul felhasznált állami támogatást, mert az amerikai szervezet nem számolt el a holokauszt túlélőinek nyújtott pénzzel - közölte a közigazgatási és igazságügyi tárca hétfőn.
A holokauszt magyar származású, külföldön élő túlélőinek járó juttatások kifizetésével 2007-ben megbízott amerikai szervezet, a Claims Conference "a mai napig nem számolt el szabályosan azzal a támogatással, melyet a holokauszt túlélőinek nyújtott a magyar állam" – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményében. Gál András Levente kormánybiztos erről hétfőn tájékoztatta az amerikai és az izraeli nagykövetséget.
A KIM kitért arra, hogy Gál András Levente, a Jó állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos az elmúlt hónapokban többször felszólította a szervezetet a jogszerű elszámolásra, utoljára június 24-én hatvan napos határidővel, amely letelt, beszámoló azonban továbbra sem érkezett.
Ezért a kormánybiztos az el nem számolt támogatás kamatokkal és költségekkel növelt összegének visszafizetését kéri a szervezettől, ahogyan ezt - a magyar és az EU-s joggal összhangban - más szervezetek esetében is tennék - állapították meg.
A KIM a közleményében rámutatott: a kormánybiztos kezdeményezi azt is, hogy a holokauszt túlélőinek járó támogatások elosztását ezentúl külföldön és belföldön egyaránt a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) végezze.
Emlékeztettek arra, hogy 2007-ben kötött szerződést az akkori kormány és a Mazsök, ennek értelmében öt éven keresztül összesen 21 millió amerikai dolláros támogatást ad a magyar állam a holokauszt magyar származású túlélőinek. A Mazsök a külföldön élő holokauszt-túlélőknek járó támogatás kifizetésébe a Claims Conference-t is bevonta az akkori oktatási miniszter, Hiller István engedélyével.
Felhívták a figyelmet arra: a megállapodás értelmében a magyar állam 2009-ig összesen 12,6 millió dollárt átutalt a Mazsöknek, kétharmadát a Claims Conference kapta meg, hogy azt ossza szét a külföldön élő magyar származású túlélők közt, de ezzel az összeggel a szervezet a mai napig nem számolt el szabályosan, annak ellenére, hogy 2010 májusa óta a KIM és a Mazsök többször kérte a beszámolót.
Utaltak arra, hogy a Claims Conference által eddig benyújtott jelentésből nem lehet azonosítani a támogatásra jogosultak személyét és jogosultságuk jogalapját sem. A jelentés nem alkalmas arra sem, hogy ellenőrizni lehessen annak valóságát, az viszont kiderül a beszámolóból, hogy a pénzek elosztása korántsem volt egyenlő, ami a Magyarországon élő holokauszt-túlélőkre nézve hátrányos megkülönböztetést jelentett - fűzték hozzá.
A KIM közölte: idén január 3-án a kormány és a Mazsök a 2007-ben kötött szerződés helyett, módosításokkal, egységes szerkezetbe foglalt szerződést kötött, amellyel egyszerűsítették volna az elszámolás folyamatát. Ezt az új szerződést a kormány eljuttatta a Claims részére, de a Claims az egyszerűsített elszámolási kötelezettségnek sem tudott eleget tenni.
A magyar állam a 2011-es juttatások (4,2 millió dollár) kifizetését is szerződésszerűen teljesítette, az új szerződés megkötését követő néhány napon belül átutalta a Mazsök részére, és azóta is ott van a Mazsök számláján, tekintettel arra, hogy a szervezet azt a Claimsnek nem utalta tovább, a korábbi támogatásokról elmaradt elszámolások miatt - írták.
A közlemény szerint a Mazsök a törvénynek megfelelően jár el, "mert az államháztartás rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy eltekintsenek az eddig kiosztott támogatások elszámolásától, az újabb összeget csak az elszámolást követően utalhatják tovább a Claims részére".
Mivel az elszámolást a Claims a mai napig nem nyújtotta be a magyar állam, illetve a Mazsök részére, ezért vált szükségessé a fenti intézkedések megtétele. A KIM kiemelte: a kormány és a Mazsök célja, hogy az elszámolási vitától függetlenül a túlélők ne szenvedjenek hátrányt, és a juttatások mielőbb megérkezzenek az arra jogosultakhoz.
|
[
"Claims Conference"
] |
[
"Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Egyre inkább torzítják a médiapiacot az állami hirdetések, ennek köszönhetően a jobboldalhoz húzó médiumok különösebb megrázkódtatás nélkül vészelhették át a válságot.
2012-re uralkodóvá vált az a jelenség, hogy az állami hirdetők az Orbánékkal "nem túl kritikus" médiumoknál hirdetnek – bizonyítékául annak, hogy politikai szempontok érvényesülnek az állami reklámköltésben. Ezek a legfontosabb megállapításai a Mérték Médiaelemző Műhely (MÉM) hétfőn publikált tanulmányának.
Állami hirdetés
A MÉM-jelentésben a 2008–2012 közötti időszak reklámköltéseit hasonlították össze; az eredmény szerint piaci súlyához mérten szembeötlően magasan preferálták az állami reklámozók a jobboldali médiabirodalmat.
Az adatok azt mutatják, hogy miközben a teljes reklámtortán belül alig néhány százalék az állami költés aránya, egy-egy kitüntetett médium bevételeiben így is jelentős az állam részesedése. Magában a jelenségben nincs különbség 2008 és 2012 között, de a mértékben, az állami költés egyoldalúságában már komoly eltérést regisztráltak a kutatók.
Önmagában már az árulkodó, hogy a két vizsgált év között jelentősen átalakult a szektorok részaránya az állami reklámköltésben – olvasható a lapunkhoz eljuttatott jelentésben. Négy év alatt ugyanis a televíziók részesedése 41 százalékról 25 százalékra esett (ez még a TV2 tulajdonosváltása előtt történt), miközben a közterületi (plakát)piac részesedése 10 százalékról 25 százalékra nőtt (utóbbi szegmensben a Fideszhez közel álló befektetők jelentős tulajdoni hányaddal bírnak).
Az viszont valamennyi médiaszektorban látható, hogy 2008-ban több szereplő között oszlott meg az állami költés, és a legnagyobb részesedést elsősorban a széles közönséghez eljutó médiumok érték el, amelyek jellemzően nem pártpolitikai kötődésükről ismertek. "Feltűnő, hogy a napilapok piacán a közismerten jobboldali Magyar Nemzet az állami reklámköltés harmadik legnagyobb kedvezményezettje volt". Ezzel szemben 2012-ben már a jobboldalhoz közel álló médiumok álltak a lista élén, ráadásul jelentős reklámköltési részesedésekkel. "Ekkor már nem találunk a listán olyan szereplőt, amely egyértelműen az ellenzék holdudvarába sorolható, de erősen kiszorultak a nagy, külföldi tulajdonban álló médiumok is. Ez nemcsak a hirdetési költés átrendeződése miatt volt így, de szerepet játszott, hogy korábban külföldi tulajdonban lévő cég magyar kézbe került (Metropol) vagy hazai tulajdonú vállalkozás szorított ki korábbi külföldi szereplőt (országos kereskedelmi rádiós piac)".
A napilappiacon 2008-ban (listaáron, tehát kedvezmények nélkül számítva) az összes állami reklám 13 százaléka ment a – Fidesz gazdasági holdudvarához sorolható befektető, Fonyó Károly tulajdonában lévő – Metropolhoz (ez 636 millió forint volt), akkoriban még a Népszabadság és a Magyar Nemzet állt dobogón. 2012-ben már az összes állami hirdetés költés felét ők tarolták le, ez csaknem 2 milliárd forintos bevételt jelentett, a második helyen pedig a Magyar Nemzet végzett majdnem egymilliárd forinttal, a harmadik helyen pedig a Magyar Hírlap, így a három jobboldali hátterű napilapnál költötték el az állami hirdetők a teljes napilapos reklámbüdzséjük majdnem nyolcvan százalékát.
A folyóiratok piacán 2008-ban még a HVG volt a vezető 8,5 százalékos részesedéssel az állami költésekből, 2012-ben már a Heti Választ preferálták, az állami reklámok 21 százaléka hozzájuk ment. (A rádiós piaci trendek viszont nehezebben hasonlíthatók össze, mert 2008-ban még két országos kereskedelmi adó volt: a Sláger és a Danubius; két éve viszont már csak a Class FM, amelynél annyit hirdettek állami intézmények, mint a kettőnél együttvéve).
A tévés piacon is komoly átrendeződés ment végbe, az RTL Klub részesedése ugyanis a 2008-as 42 százalékról (4,8 milliárd forintról) tavalyelőttre 18 százalék, illetve egymilliárd forint alá zuhant, miközben a tv2 27-ről 50 százalékra növelte részesedését az állami reklámokból, számszerűsítve: 3,2-ről 2,6 milliárdra csökkent.
Talán a legbeszédesebbek a közterületi piac számai: 2012-ben a Publimonthoz és az Euro AWK-hoz (a két Fidesz-közeli médiakonglomerátumhoz) ment az állami reklámok több mint 80 százaléka, vagyis itt érvényesült leginkább az állam piactorzító hatása.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Class FM",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Hírlap",
"RTL Klub",
"Mérték Médiaelemző Műhely",
"Euro AWK",
"Heti Válasz"
] |
A nemzeti kosárakadémia 440 millió forinttal drágább lett
2,12 milliárd forintról 2,56 milliárd forintra drágult a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia építésének ára – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 440 millió forintos áremelkedés, vagy másképp nézve 20 százalékos drágulás.
A hirdetményből nem derül ki, pontosan milyen pluszmunkák miatt ment fel az akadémia ára, csak annyi, hogy egy 256,6 milliós és egy 182,9 milliós tételről van szó. Az indoklásban az ilyen esetekben sztenderd “előre nem látható körülmények" szerepel hivatkozási alapként.
Az akadémiát az állami sportlétesítmény-fejlesztő és fenntartó intézmény, a Nemzeti Sportközpontok építteti, a kivitelező a ZÁÉV Zrt. A ZÁÉV-nek enyhén szólva nem ez az egyetlen állami megbízása, sőt nem az egyetlen pécsi megbízása, 10 milliárdért ők építenek új tömböt a Pécsi Tudományegyetemen, illetve legutóbb ők nyerték el Sárvár új Sport- és Kulturális Központjának építését.
A pécsi kosárakadémia sportcsarnoka 3850 négyzetméteres lesz, egy 424 fős fix lelátóval és két 448 fős mobil lelátóval. Az akadémia része lesz egy kollégium is kiszolgáló létesítményekkel együtt. A tervek szerint 2018 szeptemberében lesz kész.
|
[
"ZÁÉV Zrt."
] |
[
"Nemzeti Sportközpontok",
"Sport- és Kulturális Központ",
"Pécsi Tudományegyetem",
"Nemzeti Kosárlabda Akadémia"
] |
Mészáros Lőrinc 1,9 milliárdos felárral nyert szennyvizes megbízást
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, miniszterelnöki jóbarát és minden lében kanál szupervállalkozó cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az Euroaszfalt Kft-vel konzorciumban megnyerte az Észak-Magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 7-es számú projektjének kivitelezését – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A megbízás értéke 10,7 milliárd forint. A tendert 8,8 milliárd forintos irányárral írták ki, vagyis Mészárosék a becsültnél majdnem 2 milliárd forinttal drágábban vállalták a munkát. Pedig nem lehet mondani, hogy a közbeszerzésen ne lett volna verseny, a Mészáros-Euroaszfalt konzorcium a Penta Kft, a Swietelsky Kft. és a Hódút Kft. fölött diadalmaskodott.
Novemberben a kormány megemelte a projekt támogatását
A kormány már 2017 novemberében sejthette, hogy a 8,8 milliárd forint kevés lesz, ugyanis az uniós finanszírozású projekt (KEHOP-2.2.2-15-2016-00081) támogatása eredetileg 8,8 milliárd forint volt,
ehhez egy kormányhatározattal hozzácsaptak még 1,14 milliárd forintot.
A határozat szerint a projekthez szükséges önerő 1,3 milliárd forint.
A 10,7 milliárd forintért cserébe az alábbi településeken Mészárosék az alábbi településeken végeznek majd fejlesztéseket: Kartal, Verseg, Fót, Telki, Boldog, Heréd, Kerekharaszt, Bátonyterenye, Salgótarján, Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Ecseg, Csécse.
Mészáros és az Euroaszfalt szennysikerei
A Mészáros-Euroaszfalt tandemnek nem ez az első milliárdos szennyvizes megbízása. A két cég nyerte meg például a Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor szülőföldjére (Felcsút, Alcsútdoboz, Lovasberény, Bicske környéke) kiírt megbízást 6,5 milliárd forintért (a becsült ár 5,4 milliárd volt).
Szintén ez a két cég fejlesztheti a váci szennyvíztelepet 4,4 milliárdért. Egyébként azon a közbeszerzésen is pont a Pentát, a Swietelskyt és a Hódútot győzték le.
|
[
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Euroaszfalt"
] |
[
"Swietelsky Kft.",
"Penta Kft",
"Hódút Kft.",
"Euroaszfalt Kft"
] |
Olvashattuk egy MTI-hírben, hogy Gyurcsány Ferencnek a mentelmi bizottság elnökéhez írott és nyilvánossá tett levele szerint a legfőbb ügyész azért kérte a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését, mert hivatali visszaélés bûntettének gyanúsítottjaként kívánják kihallgatni, miután 2008 májusában fogadta a Sukoróra tervezett "King's City" beruházás befektetőit, a megbeszélés végén a támogatásáról biztosította őket, "ezzel lényegében döntést hozva a beruházás jövőjéről".Igaz, hogy az ellenzéki politikusok szüntelenül tiltakoznak a gyanúsítgatások miatt - de ezt nem szakmai, hanem politikai érvekkel támogatják meg. Az is igaz, hogy korábbi hírek szerint a szóban lévő legfőbb ügyészi indítványhoz a mentelmi bizottság elnöke, dr. Rubovszky György, aki, mielőtt politikusnak állt volna, büntetőjogászként is igen jó hírnévnek örvendett, jogi megfontolásokra utaló szavakkal kért kiegészítő tájékoztatást, tehát lehetnek annak kétséges pontjai.A hivatali visszaélés bûntette nem egyszerû megítélésû bûncselekmény. Fél évszázada a magyar büntetőjogban e bûncselekmény címén az a hivatalos személy büntetendő, aki "azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél". A büntető törvénykönyv magyarázatai és az egyetemi tankönyvek rá vonatkozó tantételei - röviden összefoglalva - a következők: A bûncselekmény lehetséges tettesének - a "hivatalos személy"-nek - a fogalmáról a törvény részletekbe menő meghatározást ad; feladatköröket sorol fel, amelyek betöltője büntetőjogi értelemben hivatalos személy.A büntetendő cselekmény tárgyi megnyilvánulása - szaknyelven az "elkövetési magatartása" - a 1) hivatali kötelesség megszegése, a 2) hatáskör túllépése, illetőleg a 3) hivatali helyzetével egyéb módon való visszaélés.A hivatalos személlyé minősítő feladatkörökhöz értelemszerûen tartoznak a hatáskörök, amelyek tulajdonképpen közhatalmi jogosultságokat foglalnak össze. A "hivatali kötelesség" az adott beosztáshoz tartozó, annak betöltőjét terhelő feladatok előírt módon történő ellátása. A hivatali kötelesség megszegése lehet tevőleges vagy passzív. A hatáskör túllépése a hivatalos személy olyan hivatalos színezetû ténykedése, amelyre vagy az őt foglalkoztató szervezetnek sincsen joga, vagy a szervezet valamelyik alkalmazottja jogosult lenne ugyan rá, de a belső szabályzatok szerint ő maga nem.Egységes az a felfogás, hogy mind a hivatali kötelességszegés, mind a hatáskör túllépése és a hivatali helyzettel való egyéb visszaélés önmagában csupán fegyelmi vétség; bûncselekménnyé csak akkor minősül, ha szándékosan - vagyis a kötelesség, illetőleg a hatásköri korlát, avagy az adott helyzetben követelményszerû magatartás tudatában, tehát kötelességellenes voltát felismerve - s egyúttal céltudatosan követik el. Ezt jelenti a törvény szövegének az a fordulata, hogy "...azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen".A szaknyelvben ezt az elemet célzatnak ("dolus specialis"-nak) nevezik.Célzatosan az cselekszik, aki gondolatban előre elképzeli azt a helyzetet, amelyet létre kíván hozni. A "hátrány" és az "előny" fogalma a büntetőjogi értelmezésben olyan beavatkozást jelent, amelynek következményeként az érintett életviszonyaiban az illető szubjektív megítélése szerint kedvezőtlen (nem kívánt), illetőleg kedvező (kívánatosnak tartott) változás áll be. A szándék és a célzat tartalma szerint a hátrány/előny a hivatali kötelességszegés (hatáskörtúllépés, egyéb visszaélés) közvetlen következménye lenne; nem kell azonban ténylegesen bekövetkeznie ahhoz, hogy a bûncselekmény megvalósuljon; ehhez elég az, hogy előidézése végett a hivatalos személy végrehajtsa az elkövetési magatartást.Végül a standard tantételekhez tartozik, hogy a célul tûzött hátrány/előny jogtalan legyen, s e minősége ne abból fakadjon, hogy a kialakuló (hátrányosabb vagy előnyösebb) helyzet a hivatalos személy jogellenes magatartásának a következménye, hanem a kérdéses életviszonyokra vonatkozó - rendszerint nem a büntetőjogba, hanem más jogágakba tartozó - jogszabályokból. Az, hogy a hivatalos személy az elkövetéskor a hátrány/előny ilyen értelemben vett jogellenességének tudatában legyen, a szándékosságnak követelményszerû eleme, amelynek hiányában hivatali visszaélés bûntettét megállapítani nem lehet. Ezek a hatályos büntetőjognak olyan tételei, amelyek ismerete híján elvileg nem lehet jogi diplomához jutni. A legfőbb ügyész és büntetőügyekben illetékes helyettese - mindketten a büntetőjog egyetemi oktatói - nyilvánvalóan számon kérik ezeket a harmadéves hallgatóktól a kollokviumokon, s a végzősöktől az államvizsgákon, hiszen mindez olvasható egyebek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán rendszeresített tankönyvben, amelynek ezt a fejezetét a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője (szintén a büntetőjog egyetemi oktatója) írta.Visszatérve a kiindulóponthoz: a Gyurcsány-levél szerint a legfőbb ügyészi indítványban az áll, hogy a kérdéses, 2008. májusi megbeszélés végén a volt miniszterelnök a befektetőket "támogatásáról biztosította, s ezzel lényegében döntést hozott a beruházás jövőjéről".Ha megállja a helyét az a megállapítás, hogy a "támogatás biztosítására" vonatkozó ígéret a beruházás jövőjét illetően "lényegében döntés" közlése volt, akkor a volt miniszterelnök - aki egyedül semmiképpen nem volt jogosult ilyen döntést hozni és közölni - túllépte a hatáskörét. Önmagában azonban ezzel még nem valósult volna meg a hivatali visszaélés bûntette, hiszen az célzatos hatáskörtúllépést feltételez. Valami titoknak kell itt lappangania.Gyurcsány Ferenc - akiről senki nem állíthatja, hogy nem éles eszû ember - vajon nem ismerte volna fel a célzatra vonatkozó állítások jelentőségét, és ne reagált volna rájuk?Ezt nehéz elképzelni. Vagy a Legfőbb Ügyészség egész apparátusa elfelejtett volna írni róluk, és a legfőbb ügyész - aki kiválóan képzett büntetőjogász - ezt nem vette észre? Ezt még nehezebb elképzelni. Azt feltételezni sem merem, hogy erről nem volt mit írni, s a volt miniszterelnöknek ezért nem is volt mire reagálnia: ez ugyanis már egy más dimenzió lenne.
|
[
"King's City"
] |
[
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Rekordösszegű médiatámogatást zúdít a választások előtt a magyar kormány az erdélyi médiára egy eddig jelentéktelen egyesület közvetítésével. A pénzek átszervezésére az Orbán–Simicska-szakítás miatt volt szükség – elemzi a helyzetet az e heti HVG-ben Parászka Boróka. Az már kevésbé egyértelmű, miért oda került a pénz, ahova a kormány utalta.
Több mint százmillió euró érkezik Erdélybe 2018 folyamán az Orbán-kormány év végi döntése értelmében, főként egyházi, illetve sportcélú beruházásokra. Hasonló támogatásokra az utóbbi években is akadt példa. Meglepetést okozott viszont az Erdélyi Médiatér Egyesületnek megítélt 1,45 milliárd forint, amely lényegében kimeríti az erdélyi magyar sajtónak szánt teljes kormányzati támogatási keretet.
Ráadásul a kedvezményezettként a Magyar Közlönyben megjelölt társaság fantom. Ilyen néven futó szervezetet legalábbis sem a román adóhivatal, sem az igazságügyi minisztérium nem tart nyilván.
Létezik ugyanakkor a hivatalosan Asociatia pentru spatiul media Transilvan nevű egyesület (a budapesti támogatás tényleges címzettje), amelyet 2013-ban alapított Fall Sándor újságíró, Szakáts István civil aktivista (aki ma már nem tag) és Mohácsi László Árpád fotós. Mint Szakáts Istvántól megtudtuk, a román néven bejegyzett egyesület indította 2014-ben a Mandinerhez hasonló koncepcióval működő Főtér.ro szemleportált. Az utóbbi napokig azonban semmi jel nem mutatott arra, hogy 2018-ra ez a szervezet veszi át az erdélyi magyar média zászlóshajójának szerepét.
A nagy erdélyi pénzosztás hátteréről a HVG-ben olvashatnak.
|
[
"Erdélyi Médiatér Egyesület"
] |
[
"Asociatia pentru spatiul media Transilvan",
"Magyar Közlöny"
] |
Miután pénteken egy korábbi pozíciója kapcsán korrupció vádjával letartóztatták az INA vezérigazgatóját, tegnap Jadranka Kosor horvát miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a jövőben senki nem szerezhet 49 százaléknál nagyobb részt az olajvállalatban. (A tőke szabad áramlásának ilyen nyílt akadályozása az ország EU-csatlakozása kapcsán aggályos lehet, bár az unióban ismertek ilyen célra jogi technikák.)
A Mol 2003-ban privatizálta az INA negyedét, 2008-ban a horvát állam 45 százalékán kívüli részvényekre tett nyílt ajánlattal 46 százalékig jutott, bár elemzők szerint akkor az akció meghosszabbításával könnyen kerülhetett volna 50 százalék fölé. A Mol ugyanakkor nem mutatott különösebb érdeklődést a többség iránt, inkább legnagyobb tulajdonosként átvette a cég irányítását. 2009-ben ugyanakkor éles váltás történt a horvát kormánypárt, a HDZ irányításában, az új miniszterelnök asszony kíméletlen harcot hirdetett a korrupció ellen: a – Mol-érintettségű, de a magyar határon megálló – Podravka-ügyben a Mol–INA-ügylet körül is bábáskodó Damir Polancec volt miniszterelnök-helyettes, majd Kosor elődje, maga Ivo Sanader is rács mögé került.
Tavaly év végén az INA-ra egyre inkább támaszkodó Mol újabb ajánlatot tett a még szabadon lévő nyolc százalékra. Ez nem járt sikerrel: horvát nyugdíjalapok vásárolták fel előle a papírokat. Habár azóta is titokzatos felvásárlókról szólnak a pletykák, a Mol maga kérte a horvát felügyeletet az INA hatalmas részvényárfolyam-emelkedése miatti vizsgálatra.
AMol nem kívánja kommentálni a miniszterelnöki nyilatkozatot, mert a törvénytervezet részletei egyelőre nem ismertek – tette közzé tegnap az olajcég. Továbbra is úgy vélik, az 50 százalékos tulajdoni hányadnak a részvényesi szerződés mellett nincs nagy jelentősége. Az INA vezérigazgatója, BojanMilkovi ellen indult büntetőeljárás nincs kapcsolatban vezérigazgatói pozíciójával – tették hozzá. Bíznak benne, hogy nincs alapja a felhozott vádaknak. Az INA együttműködik a hatóságokkal. A vezérigazgató tevékenységei felügyeletét átmenetileg Áldott Zoltán elnök látja el – tették hozzá.
|
[
"INA"
] |
[] |
Mintegy 17 milliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 2003 és 2008 között. Az ügyben kedden nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség – közölte a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor közleménye szerint az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségüket az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásához kapcsolódó egységes monitoring és informatikai rendszer (emir) fejlesztése és üzemeltetése tárgyában, egy kft.-vel kötött vállalkozási szerződésekkel összefüggésben. Ezzel 2003 és 2008 között 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak – áll a közleményben.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján kedden különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amellyel a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg.
A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta. A nyomozás határideje július 23., ez azonban indokolt esetben meghosszabbítható – írta a főügyész.
Lázár János május 11-én jelentette be, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen a Welt 2000 Kft. 2003 és 2009 közötti tevékenysége miatt.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ május 14-én azt közölte, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló emir-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt. Tájékoztatásuk szerint az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. "A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt" – írták.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal",
"Welt 2000 Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Kormányzati Tájékoztatási Központ",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Mága Zoltán hegedűs az elmúlt években többmilliárd forintnyi közpénzt húzott be a koncertjeivel, az idei templomi sorozatára pedig külön is kapott 350 milliót az Emmitől. Már a 2018-as választások előtti napokban is fellépett fideszes politikusok oldalán két szoros választókörzetben, az önkormányzati kampány idejére szervezett jótékonysági koncertjeinek pedig állandó szereplői a kormánypárti jelöltek. Volt olyan, hogy még a koncerten összegyűlt adományokat is fideszes politikusok adták át.
Mága szeptember 12-től pontosan az önkormányzati választás előtti napig, október 12-ig turnézik szerte az országban, egy hónap alatt 30-nál is többször lép fel templomokban. Szerdán Szombathely következett.
A művész saját honlapja erről így számolt be: "A zene és az idős emberek iránti szeretet és a tisztelet jegyében zajlott Mága Zoltán szombathelyi jótékonysági koncertje a Vas megyei város evangélikus templomában a kettős világágnap estéjén. A Prima Primissima-díjas hegedűművész a szépkorúakat segítő karitatív koncerteseményén nemcsak a világ legismertebb és legszebb szerzeményeivel, hanem ajándékokkal is meglepte a lutheránusok templomában összegyűlt közönségét."
"Számomra erőt ad az évtizedeken át becsületes munka által megrepedezett kezek szorítása, a megfáradt, ráncos arcok mosolygása, mert hiszem, hogy Isten a szívünkben lakozik, és közelségét érezzük azokban a meghitt, felemelő pillanatokban, amikor kifejezhetjük egymás iráni őszinte tiszteletünket" – fogalmazott Mága Zoltán.
A tudósítás arra is kitér, hogy "a hangversenyen részt vett Puskás Tivadar polgármester, Balázsy Péter címzetes egyetemi docens, Vas megye főjegyzője, aki a múlt év elején állami kategóriában elnyerte Az Év Fiatal Vezetője 2017-pályázat első díját, valamint a megyei és egyházi intézmények vezetői."
Hogy miként kerül Mága beszámolójába a jegyző másfél évvel ezelőtt kapott díja? Hát úgy, hogy erről a fontos információról koncerten is megemlékeztek, talán nem függetlenül attól, hogy a jegyző úr a Fidesz-KDNP jelöltje a szombathelyi polgármester-választáson.
Ezen a Mága Facebook-oldalára feltöltött képen Puskás polgármester, Balázsy Péter és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Hende Csaba látható:
"Bár a művész úr előadása fantasztikus volt, a gyomrom fordult ki a körítéstől" - írta egy olvasónk, aki ott ült a közönségben. Elmondása szerint először a lelkész üdvözölte röviden a vendégeket, majd Hende Csaba emelkedett szólásra. Az olvasónk által készített hangfelvételen hallható, hogy a képviselő először az időseket (Fidesz- és Schmuck Andor-magyarul: szépkorúakat) köszönti, majd a fiatalokat, és ezen a ponton ötletesen rá is tér Balázsy Péter polgármester-jelölt méltatására, aki ugyebár az év fiatal vezetője lett.
Ezek után Hende meg is tapsoltatta a templom közönségével a jelöltet.
"Valakinek 60 év is kevés ahhoz, hogy ilyen életpályát befusson" – laudálta Balázsyt a lassú kerítésépítésbe belebukott volt hadügyminiszter, a regnáló polgármestert, Puskás Tivadart (KDNP) csak ezután említette.
A művész honlapja szerint "Mága Zoltán az evangélikus templom közönségének minden egyes tagját megajándékozta egy-egy Best of CD-jével, és a zene világnapja alkalmából 50 darab tiszteletjegyet ajánlott fel a szépkorúaknak a januárban Bécsben megrendezésre kerülő újévi koncertjére."
A koncerttel egyidőben zajlott egyébként a polgármester-jelöltek vitája a Szombathelyi TV-ben, de Balázsy Péter inkább a hegedűszót választotta.
Szombathely azok közé a nagyvárosok közé tartozik, ahol az ellenzék esélyes átvenni az önkormányzatot. Sőt, a Vas megyei városban már az év elején többségbe kerültek az MSZP,a DK és az Együtt által is támogatott Éljen Szombathely! Egyesület, a Pro Savaria és a Jobbik képviselői, és több ügyben, alkalmi koalícióként működve átvették a kezdeményezést.
A városi Fidesz belső feszültségei hosszabb ideje nehezítik a működést, a gondokat pedig tetézte, hogy a regnáló polgármester, Puskás Tivadar bejelentette, visszavonul, tehát ez az előny is elúszott. Az a hír is felröppent nyár elején, hogy a kormánypárt a legendás mackóalsós kapust, Király Gábort próbálta rávenni, hogy induljon a posztért, de végül nem vállalta, így Balázsy Péter, az eddigi jegyző lett a fideszes polgármesterjelölt.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Pro Savaria",
"Szombathelyi TV",
"Éljen Szombathely! Egyesület"
] |
Polgármester kapta a falu összes földjét
Budapest – Polgármesterek is szerepelnek az állami földhasználók névsorában, akik saját falvaikban juthattak állami földhöz és az azzal járó támogatásokhoz.
Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtitkára most is kapott földet
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által a Blikknek kiadott listája szerint például Fazekas Szabolcs, Tomajmonostora polgármestere kapta meg művelésre az összes ilyen földterületet a faluban, ráadásul a szomszédos Kunmadarason is kapott 24 birtokot.
– Valószínűleg ez az a 2,7 hektáros terület lehet itt a faluban, amelyet 8 éve bérbe vettem az idős tulajdonosától.
A tulajdonos később életjáradékért cserébe a földjét felajánlotta az államnak, a használó azonban én maradtam – mondta el a Blikknek a polgármester, aki Kunmadarason 70 hektárnyi földet kapott ideiglenes hasznosításra az NFA-tól három évvel ezelőtt.
Fazekas Szabolcs, aki összesen 680 hektár földdel rendelkezhet, ráadásul szeptemberben további 170 hektárnyi szántót nyert el a Hortobágyi Nemzeti Park pályázatán Abádszalókon.
– Hat éve használom azt a területet, és más pályázó nem volt – mondta Fazekas Szabolcs, aki csak névrokona Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, de saját bevallása szerint jó ismerőse a térség országgyűlési képviselőjének.
Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc cégéről már írtunk a pénteki számunkban, de Tiszanána fideszes polgármesterének a cége is kapott földeket a falujában. Az Agrocentina Kft.-ben Tóth Józsefnek csak minimális tulajdonrésze van, de 29 állami földdarabot kapott a cég a faluban pályázat nélkül.
Előzetesben három állami vezető Előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság vasárnap a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetőjét és három bűntársát uniós földalapú támogatások jogosulatlan igénylése miatt - értesült a HavariaPress. A Fővárosi Főügyészség az uniós földalapú támogatások jogosulatlan igénylése ügyében október 11-én rendelt el nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés miatt. A nyomozók szerint úgy követtek el visszaéléseket, hogy az erre a célra szervezett gazdasági társaságokon keresztül valótlan tartalmú területalapú támogatási kérelmeket nyújtottak be.
Budai Gyula államtitkár tagadja, hogy köze lenne rokona sikeréhez
A Karmopol-Agro Kft. öt észak-magyarországi településen 34 birtokhoz jutott hozzá az NFA listája szerint. A cég tulajdonosa Gerzsánszki Lajos, Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár unokaöccsének apósa. A cég az állami földpályázatokon is sikerrel szerepelt, több mint 700 hektárnyi földet nyert el. Budai Gyula akkor a polgári törvénykönyvvel védekezett, mondván, a kapcsolat sem hozzátartozóinak, sem rokoninak nem számít a jogszabály szerint.
Egy volt államtitkár cégei is szerepelnek a listán. Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtitkára és volt országgyűlési képviselő két cége összesen 21 birtokhoz jutott pályázat nélkül Fejér megyében. Azt, hogy ez mekkora területet jelenthet pontosan, nem lehet tudni, de ez a két cég 2400 hektáros területen gazdálkodhat összesen, amelyért közel 130 millió forintos támogatást zsebelhettek be az idei első fél évben.
K. D.
|
[
"Karmopol-Agro Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Hortobágyi Nemzeti Park",
"Agrocentina Kft."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
"Természetesen én érzem ennek a súlyát, hogy miért kérdezik, és éreztem a közvéleményben is az értetlenséget, hogy miért van erre szükség" – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.
A frakcióvezető szerint nem a márka, hanem a biztonság miatt választották a kocsit. Lázár János naponta ingázik Hódmezővásárhely és Budapest között, havi 7 ezer kilométert tesz meg, ehhez pedig biztonságos autó kell neki. Az Audi zászlóshajója, az S8-as töréstesztjét nem találtuk a hivatalos európai biztonságtechnikai oldalon, a német autóklub is csak a jóval kisebb teljesítményű márkatársáról írja, hogy magas biztonságot nyújt. Lázár Jánosé viszont a tíz hengeres, 5 ezer köbcentis, a 450 lóerős sport verzió, amely akár 250-es tempóra is képes. De ezt Lázár János sem tudja kihasználni, hiszen a magyar autópályákon 130 kilométer per órás sebességkorlátozás van érvényben.
"Gyorsan kell Budapestre utaznom, ehhez jó gépkocsi kell. Az a kérdés, hogy ez megéri-e a hódmezővásárhelyieknek, és megéri-e az adófizetőknek. Ér-e a munkám ennyit? Ezt Hódmezővásárhelyen néhányszor már eldöntötték, mikor 70 százalékkal megválasztottak" – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.
Az autó bérleti díját felerészben a vásárhelyi önkormányzat, felerészben a Fidesz frakció fizeti, így állják a havi 600 ezer forintos bérleti díjat, és havonkénti 300 ezres üzemanyagköltséget is.
Lázár János kedden nem szállt be az autójába, amikor kijött a képviselői irodaházból. Gyalogosan indult munkatársával a parlament felé. Sofőrje néhány perccel később indult el, épp az ellenkező irányba.
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
Nem történt túlszámlázás és rendesen ellenőrizték az FKF-nek küldött útszórósó-szállításokat, közölte az Octopus Kft . Januárban számoltunk be arról, hogy 2006 és 2010 közötti szállítmányok ügyében nyomoz a BRFK, felmerült a gyanú ugyanis, hogy a szállítók a valós mennyiségnél több sót számláztak, vagyoni hátrányt okozva az FKF Zrt.-nek.
Mint arról beszámoltunk, egy 1,3 milliárd forintos útszórósó-beszerzés után nyomoz a rendőrség a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. A gyanú szerint a 2006 és 2010 között a leszállított mennyiségű sónál többet számláztak. A kérdéses időszakban az Octopus Kft. szállította a sót az FKF-nek. A cég megkereste lapunkat és ismertette álláspontját az ügyben.
Eszerint semmilyen túlszámlázás nem történt sem a cikkbeli időszakban, sem máskor, sőt a 2010-ben bevezetett szigorított ellenőrzések sem mutattak ki eltérést sem a mennyiségben, sem a számlázási értékben. A cég szerint a szállításkor a mérés az iparvágányoknál, a só gépkocsira rakodása után történt. A méréseket a szállítás végző cég vezetője végezte a KPM által hitelesített mérlegeken (az Octopus ISO minősítése is ezt írta elő).
Az Octopus szerint 2010. július 27-én kezdődtek a szigorított ellenőrzések az FKF-nél a sószállításokkal kapcsolatban, de nem tudják, hogy miért és ki rendelte el. Úgy szereztek róla tudomást, hogy egy-egy időszakban 6 ember ellenőrizte a méréseiket, valamint gépkocsival követték a szállítmányaikat. Emellett idegen telepekre is átirányították a teherautóikat újabb ellenőrző mérésekre. Az Octopus szerint ez pazarló és a feladat jellegén túlmutató eljárás volt, ráadásul többletköltségeket okozott nekik a hosszabb szállítási idők és nagyobb szállítási távolságok miatt.
A cég részéről elmondták, hogy az FKF-nél a "szigorított időszak" előtt is mértek. Ez úgy történt, hogy a sót szállító vasúti vagonok érkezését minden esetben bejelentették a megrendelő FKF-nek. Az FKF egy, általában vegyész végzettségű munkatársa megjelent a kirakodás helyszínén, ellenőrizte a méréseket, szemrevételezte a vagonokban lévő teljes mennyiséget, és mintát vett belőle.
Előfordultak vitás esetek
Az FKF zárt telephelyein belüli ellenőrző mérések gyakoriságáról nincs visszajelzése az Octopusnak, de a gépkocsivezetőiktől tudják, hogy szúrópróbaszerűen ott is végeztek méréseket. Előfordultak vitás esetek az FKF által végzett minőségellenőrzés után, ám az Octopus szerint minden esetben az FKF tévedett. A sószállítmány víztartalmát sohasem kifogásolta az FKF az Octopusnál. A cég szerint nem is lett volna indokolt, hiszen a szabvány 1,5 százalékot enged meg és a szállítmányaik a bányák műbizonylatai szerint többségében 0,1 százalék vizet tartalmaztak.
Ha csapadékos időben szállítottak, a víztartalom megközelíthette az 1,5 százalékot. Előfordult, hogy az FKF a vízben oldhatatlan rész minimális túllépése és a NaCl tartalom miatt jelzett problémát, de kivizsgáláskor kiderült, hogy a szállítmány átlagában ezek az értékek rendben voltak.
Egy konkrét eset volt, amikor az FKF azt jelezte, hogy a NaCl tartalom csak 50 százalék, szemben a szabványos 96,5 százalékkal. Az esetet kivizsgálva kiderült, hogy a mintavételre kiküldött laboráns a már általuk homokkal bekevert szóróanyagból vett mintát. Ebben természetes volt az 50 százalékos NaCl tartalom, hiszen a szórás előtt az FKF fele mennyiségben keveri a sót homokkal.
Az Octopus Kft. magyar-török vegyesvállalatként alakult 1991-ben. A külföldi felet már az első években kivásárolták. A mai tulajdonosok még egyetemi éveikben alakították ki kapcsolataikat egymással és a cég alapító tagjai voltak. Az FKF sem jelenlegi, sem korábbi munkatársához nincs közük a tulajdonosoknak, se a cégnek.
A közbeszerzéses időszak előtti, a 2002. évet megelőző időszakban az FKF évente kért be ajánlatot az útszóró só árára, amit az Octopus is megadott a többi jelentkezővel azonos módon. A közbeszerzési időszakban a kiírási feltételeknek megfelelő piaci szereplők indultak a pályázatokon, minden esetben többen jelentkeztek. Az Octopus Kft. az előre definiált pontozási rendszer alapján nyerte meg az érintett pályázatokat. A pályázatokon induló három másik cég ma is a sószállítási piac legnagyobb szereplője az Octopus Kft. mellett.
Az FKF az új, 2011-ben kiírt közbeszerzési eljáráson alapuló szerződéssel 17 600 Ft/tonna+áfa árat ért el. Ez 422 Ft/tonna+áfával alacsonyabb az Octopus akkori beszállítási áránál és 700 Ft/tonna+áfával alacsonyabb az Octopus Kft. 2010. végén kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes áránál. Az előbbi 2,3 százalék árcsökkenés, az utóbbi 3,8 százalék árcsökkenést jelent. Ez a kiírt mennyiség esetén 4,2 millió, illetve a magasabb árat figyelembe véve 7 millió forint megtakarítást eredményez, szemben az FKF által állított 100 millió forinttal, közölte a cég.
|
[
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Octopus Kft."
] |
[
"Octopus Kft",
"FKF Zrt."
] |
Öt napja tart a BKV-sztrájk. Az álláspontok nem közelednek. Kocsis István vezérigazgató szerint minden, fedezet nélküli vállalás kalandorság, amely a csőd felé sodorja a vállalatot.
– Idegesnek tűnik, épp most tört szét egy toll a kezében. Meddig tart még a sztrájk?
– Remélem már nem sokáig, elvégre szolgáltató cég vagyunk.
– Mit tesz a BKV menedzsmentje, hogy minélelőbb véget érjen?
– Egyre újabb és újabb javaslatokat teszünk.Korábban felajánlottam a munkavállalóknak, hogy az idén is befizetjük a felmondott kollektív szerződésben rögzített 3 százalékos önkéntes nyugdíj-, illetve az egészségpénztári hozzájárulást. Ez összesen 1,7 milliárd forintos plusz kiadást jelent a cégnek. Többre nincs pénz.
– Ez egyszeri vállalás, ami az idei évre vonatkozik. Az új kollektív szerződésben azonban csak egy százalék szerepel, így az ezen felüli rész minden évben a bértárgyalások eredményétől függene.
– Személyes bérjellegű juttatásokat nem lehet kőbe vésni, hiszen az a cég mindenkori gazdasági helyzetétől függ. Minden, fedezet nélküli vállalás kalandorság, amely a csőd felé sodorja a vállalatot. A régi kollektív szerződés járhatatlan út, épp ideje volt már másfelé kanyarodni. Egyébként a sztrájkolók a decemberi étkezési utalványokon kívül mindent megkaptak a korábbi juttatások közül.
– Ön mit tenne most Nemes Gábor szakszervezeti vezető helyében?
– Sürgősen aláírnám az új kollektív szerződést, befejezném a sztrájkot. A tiltakozók fejenként nettó ötszázezer forinttal kaphatnak több juttatást évente a szerződés révén, mintha csak a munka törvénykönyve szerinti járandóságukat kapnák. A BKV csaknem hétmilliárd forintot költ béren kívüli juttatásokra.
– A hírek szerint Bajnai Gordon magához kérette önt.
– Ez nem igaz, nem kéretett, de telefonon mindennap tájékoztatom a fejleményekről.
– A lapunk által megkérdezett munkaügyi szakértő tárgyalástaktikai hibának nevezte, hogy nem állapodtak meg a még elégséges szolgáltatásról. Miért nem sikerült?
– Ha a tárgyalópartner szerint az elégségesszolgáltatás nulla, akkor lehetetlen a megállapodás. Az is nonszensz, hogy érdekegyeztető tárgyalásokon kéttucatnyi partnerrel kell tárgyalni. Ideje lenne rendet tenni a szakszervezetek házatáján. De úgy tűnik a jogalkotók nem merik napirendre venni a kérdést.
– Kártalanítják az utasokat?
– A bérlet vásárlásakor szerződés jön létre azutas és a BKV között. A sztrájk ugyan a hatályos törvények értelmében vis maiornak számít, mégis, úgy vélem, az utasoknak jár valamiféle kompenzáció. Szakértői csoportot kértem fel a megfelelő mód megtalálására. A jövő hét elejére készítik el a javaslatukat.
– A buszsofőrök indulatát vélhetőleg a pimaszulnagy összegű végkielégítések is táplálták. Véget ért ez a korszak?
– Kétségtelenül sokat ártott a BKV-nak ez abotránysorozat. A belső vizsgálatok még mindig tartanak, így nem állíthatom, hogy a zaftos történetek végére értünk. A jogtalan kifizetések keltette indulat azonban nem indokolhatja a vizsgálatok leállítását, illetve az eredmények eltitkolását. A józan mérlegelés kedvéért azonban nem árt tisztázni, hogy a cég 25 milliárd forintos évi deficitjénél nagyságrendekkel kevesebb pénz folyt el ilyen módon.
– Hogy lehet az, hogy ön cégvezetőként mit sem tudott Hagyó Miklós szóvivőjének, Horváth Évának az alkalmazásáról?
– Tizenkétezren dolgoznak a cégnél. Alighatudhatok mindenkiről. Amint kiderült, felmondtunk neki.
– A Fidesz 90 milliárdos adósságállományról ésa BKV teljes széteséséről beszél. Hogyan értékelné ezt a kijelentést?
– A banki hitelállományunk meghaladja a 70milliárdot. Csupán kamatokra hétmilliárd forintot fizetünk ki évente. A kormánnyal folytatott tárgyalások során ezért zárkóztam el attól, hogy a konszolidáció újabb hitelből valósuljon meg. A főváros és a kormány által kiadott szándéknyilatkozatban végül működési hiánypótlás szerepel, összesen 50 milliárd forint értékben, 2011 végéig. Reményeink szerint addigra elkészülhet a közszolgáltatás ellentételezését szabályozó törvény. Ebben érvényesíteni kell az unió azon direktíváját, amely szabályozza, hogy a közszolgáltatás megrendelője miképpen fizeti ki a bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket. A BKV hiánya ugyanis az évek óta tartó alulfinanszírozottság következménye. A közszolgáltatást megrendelő cég természetesen nem csupán ad, hanem ellenőrzi is a pénz felhasználását.
– Az ellenzék szerint befolyásos szocialista politikusok állnak a sztrájkolók mögött. Mit szól ehhez?
– A szakszervezetek két csoportra szakadtak.Jelentős érdekellentétek vannak közöttük. Könynyen el tudom képzelni, hogy mindegyik mögött állnak politikai pártfogók.
– Meddig tarthatnak ki a sztrájkolók? Van tudomása arról, mennyi pénz van a szakszervezetek sztrájkkasszájában?
– Munkáltatóként mi csak befizetjük a törvényben meghatározott hozzájárulást, évente 90 milliót. Arról nincs információnk, hogy hová kerül a pénz.
– Rosszindulatú felvetések szerint a BKV semkapkodja el a dolgokat, miért is tenné, elvégre minden egyes sztrájknapon 90 millió forintot takarítanak meg.
– A jegyárbevétel viszont harmincmillióvalkevesebb, miközben a plusz üzemeltetési költség, így például az alvállalkozói buszok, valamint a BKV-bérlet MÁV, illetve Volán által történő elfogadása eléri a tízmillió forintot. Ráadásul egy szolgáltató cégnek sohasem tesz jót a bizonytalanság. De én is érzékeltem az álláspontok megmerevedését, így tegnap újabb javaslatot tettem. Kezdeményeztem a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat bevonását a tárgyalásokba. Várom a szakszervezetek válaszát.
– Csütörtökön rendőrök tucatjait vezényelték a Moszkva térre, ahol sajtótájékoztatót tartott. Ha nincs megállapodás, akkor hétfőn a sztrájkolók a BKV székháza elé vonulnak. Tart az ő vagy a hoppon maradt utasok dühétől?
– A legkevésbé sem.
|
[
"BKV"
] |
[
"Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat"
] |
Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.
"A háztartások kiadásainak jelentős hányadát teszi ki a rezsikiadás: átlag 40,5%" – a mondat egy kormány által nem tárgyalt tanulmányból származik az NGM által 2017-ben megrendelt hazai közvélemény-kutatás eredményei alapján. A tanulmány ma is elérhető a kormany.hu-n. Meglepő, hogy a 2017-es dokumentum a rezsidémonnal küzd, miközben 2013-tól rezsicsökkentés volt, vagyis érdemben nem változott a lakossági energiaár egészen 2022-ig, amikor a másfél éve növekvő energiaárak részben megjelentek a lakosságnál is – erről bővebben ebben a videóban meséltünk.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a "rezsicsökkentést", vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és az gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
Orbán Viktor forintosította a rezsicsökkentést
A kormány – élén Orbán Viktor miniszterelnökkel – nem forintosította 2022-ig, mennyibe is kerül, hogy lakosság 2013-tól változatlan áron kapta az energiát. Orbán Viktor februárban még azt mondta,
"Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés."
Azt is mondta Moszkvában, az orosz támadás előtt pár nappal, hogy "ma Nyugat-Európában a gáz és az áram ára 2-3-szorosára nőtt az elmúlt időszakban a háztartások számára. Ez alól Magyarország kivétel, ahol évek óta rezsicsökkentés van érvényben. Orosz gáz nélkül azonban ez nem lenne lehetséges. A most tárgyalt megállapodással
véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását".
Nyáron már arról beszélt a miniszterelnök, hogy "a piaci ár magasabb volt, mint a beállított rezsiár, a különbözetet a költségvetésből a kormány állta. Ez volt a magyar rendszer. Ez jól is működött tíz évig. A probléma most az, hogy a háború ezt a rendszert kibillentette, ugyanis háborús energiaárak vannak. A feladat az, hogy valahogyan megvédjük a rezsicsökkentést."
A XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban azt is mondta, hogy "ha a 2021-es évet nézem, akkor azt kell mondanom, hogy az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki, mert a rezsicsökkentésnek a mértéke kisebb volt, mint a piaci ár: az 296 milliárd forint volt mindent összevéve. 2022-ben, ha a mostani árak maradnak az év végéig, akkor már nem 296 milliárd forintot kell kifizetnünk, hanem 2.051 milliárdot, vagyis hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság egész egyszerűen így nem bír ki. Ezt kell megoldani."
A parlamentben novemberben Orbán Viktor arról beszélt, hogy "a rezsicsökkentést továbbra is biztosítja minden magyar háztartásnak az átlagfogyasztás mértékéig, és még efölött is nem a valós piaci árat, hanem a nagyon kedvezményes lakossági piaci ár fizetését. A kormány állja a családok rezsijének egy jelentős részét, ez minden magyar családnak, nyugdíjasnak havi 181 ezer forintos támogatást jelent."
Azt, hogy ezek a számok hogyan jöttek ki, nem részletezték. Az Átlátszó az MVM piaci árai alapján most azt próbálja bemutatni, hogy a miniszterelnök által említett 2 ezer milliárd forintos összeget már szeptemberben elérhette az MVM, miközben az egy háztartásra jutó rezsicsökkentés még a 181 ezer forintnál is több lehetett.
Piaci árak, a tőzsdéhez kötve
Az MVM a piaci fogyasztóknak Basic csomag néven kínál gáz és villamosenergiát. Közös pontjuk, hogy képleteket tartalmaznak, a havi gáz- és áramárat a tőzsdei árhoz, valamint az euró/forint árfolyamhoz kötik. A gáz ára az MVM Basic csomagja alapján így alakult 2021 októbertől, azaz a forgalomarányos gázdíj áfa nélkül:
Az akkor 91 eurós gázár nyárig 234 eurós átlagig szökött fel, az MVM képlete alapján a nettó gázár 484 forint/köbméterről 1154 forint/köbméterig ugrott, majd decemberre 670 forintra esett. A 360 forintos euró pedig 410 forintig gyengült. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán az egyetemes szolgáltatásban, lakosságnak eladott gáz mennyisége is elérhető. A lakosság az MVM oldala szerint nettó 80 forintot fizet átlagban egy köbméter hatósági áras gázért. Így néz ki 2022-es lakossági fogyasztás, annak ára, és a piaci ár, valamint a kettőnek a különbsége:
Szeptember végéig a fenti példa alapján az MVM 1165 milliárd forinttól esett el, amit pótolni kell. Nézzük az áram árakat. Az MEKH adatai szerint 2022-ben ennyi áramot adtak el havonta a lakossági fogyasztóknak. A táblázat szerint a szolgáltatóknak ebből kWh-ként 12,8 forint bevétele volt. A rezsicsökkentett áramárban a nyáron lecsökkent az áramdíj, az elosztói pedig nőtt. Az MVM Basic képlete alapján így változtak a hazai áramárak az évben. Fontos, hogy a képlet nemrég került fel a honlapra, de mivel valódi piaci ár, így ezt használjuk a számításhoz.
A piaci árat – az általános (nem közvilágítási) célú villamos energia felhasználás egységárat – alapul véve szeptemberig 1116 milliárd forint hiánya keletkezett az áramszolgáltatóknak.
Vagyis a gázzal együtt már szeptemberre elérte a kritikus pontot a rezsicsökkentés: azt a 2000 milliárd forintot, amiről Orbán Viktor miniszterelnök nyáron beszélt.
Több mint 200 ezer forint háztartásonként
"Ma minden átlagos magyar család, sőt minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül. (Arató Gergely: Ugyan már!) Ha nem lenne a rezsicsökkentés politikája, ma minden magyar család hónap végén 181 ezer forinttal lenne szegényebb. (Arató Gergely: Ugyan már!) Szerintem ezt meg kell becsülni, nagy teljesítmény, hogy az ország erre képes. (Arató Gergely: Csak nem igaz!)" – az idézet az Országgyűlés november másodikai jegyzőkönyvéből származik. Ha a fenti MVM-es képletekkel számolunk, akkor az látszik, hogy egy átlagos Pest megyei fogyasztónak így alakultak a hatósági ár miatti megtakarításai:
A kormány 181 ezer forintos összege szeptemberben és októberben volt igaz, azóta a piaci árak csökkenése miatt ez is csökkent. Decemberre 110 ezer forint/fogyasztási egységre:
Ami még mindig rengeteg, elég felidézni a kormánynak készült 2017-es tanulmányt, ami akkor arról szólt, hogy az akkor már 3 éve befagyasztott energiaárak ellenére
"a háztartások kiadásainak jelentős hányadát teszi ki a rezsikiadás: átlag 40,5%".
2018-ban így nézhetett ki a piaci ár
2018-as árakat is be lehet helyettesíteni az MVM képleteibe, annak ellenére is, hogy sokáig nem a holland tőzsdei árhoz kötötték a gázárat. Akkor 18 euró volt egy MWh gáz, 311 forint az euró. Az MVM Basic képlete alapján a gáz nettó 112 forintra jött ki, alig többe, mint a 80 forintos lakossági ár. Áram esetében 36-40 eurós áramárról beszélhettünk, a képlet alapján piaci áron ez 32 forintos kWh-kénti piaci árat jelentett.
Számításaink szerint 2022 áprilisában a rezsicsökkentés 256 milliárd forintot igényelt, míg 2018-ban egész évben mindössze 18 milliárd forintba került.
Hogy a számításunk közelíti a tényleges árakat, idézzük Orbán Viktor nyári beszédét, amikor a 2021-es rezsicsökkentés költségeiről beszélt, ami "296 milliárd forint volt mindent összevéve". Azaz 2021-ben 24 milliárd forint volt havonta; ennél sokkal jobb volt a helyzet 2018-ban. Összehasonlításképp nézzünk egy akkori lakossági áramszámlát.
Az akkori 129 kWh-t tartalmazó számla összegéből nettó 1849 forint az energiadíj, azaz nettó 14,3 forint volt akkor egy 1 kWh áram. A mi számításaink szerint az áram díja piaci áron 32 forint körül lehetett 2018-ban. Nagykanizsa 2018-as villamosenergia közbeszerzése viszont azt mutatja, 16 forintért is lehetett áramot kapni, vagyis az MVM Basic csomag most több nyereséget engedhet a szolgáltatónak.
Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár korábban az Átlátszó podcastjában arról beszélt, ő még nem sokkal a 2013-as rezsicsökkentés bevezetése előtt távozott a kormányból, mivel az egységes hatósági árazás helyett egy sávos rendszert javasolt. Műsorunkban most elmondta, hogy sok év elhibázott energiapolitikájának eredménye a mostani áremelkedés – példája annak, hogy évek óta nincs valódi kormányzati felelőse az energiának. A számításainkra Holoda azt mondta, alapvetően helyesek, valóban több mint 2000 milliárd forint lehet az MVM idei hiánya, amit az államnak kell állnia.
Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy mi alapján számolják a támogatást, amit Orbán Viktor miniszterelnök említett, és hogy 2022-re mennyi forrásra lesz szüksége az MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartására. Azt is megkérdeztük, hogy számításaik szerint hogyan tartható fenn a hatósági gáz- és áramár. Nem válaszoltak egyetlen kérdésünkre sem, ahogy az Energiaügyi Minisztérium sem.
Szöveg: Segesvári Csaba — Infografikák: Pete Luca
|
[
"Energiaügyi Minisztérium",
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"MVM Basic"
] |
Zárkanaplót írt a Sukoró-per egyik elítéltje. Az egykori Bibó-szakkollégista, a Fidesz korábbi szóvivője azt írja: inkább él egy rosszul szervezett demokráciában, mint egy jól működő diktatúrában.
Egy hajdani Bibó-szakkolégista – akit Orbán Viktor és Kövér László engedett be a Fidesz "előszobájába" – zárkanaplót írt, miután bűnsegédként első fokon három és fél év börtönre ítélték a Sukoró-perben.
Császy Zsolt, a magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatója előzetes letartóztatásának három és fél hónapját dolgozta fel Az Orbán-rezsim börtönében című könyvében, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten a Szakszervezetek székházában. A bemutatón jelen volt az a "célszemély", Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök is, aki miatt lefolytatták a "koncepciós pert". Melynek végén a sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját is négy évre ítélték.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
a 70 darab új busz vásárlása csak 7 milliárdba kerülne, de a cégnek nincs rá pénze.
A főváros pedig nem adott engedélyt a hitelfelvételre, ezért dolgozták ki a bérleti konstrukciót.
A BKV már le is bonyolította a közbeszerzést, sőt a szerződést is megkötötték a tendergyőztesekkel. Tarlós István főpolgármester az ellenzéki érvek hatására elbizonytalanodott, és most szerdára halasztotta a döntést. Pénteken pedig már azt mondta, hogy személyes véleménye szerint az új buszok beszerzését kellene támogatni, mivel alapvetően megváltozott a helyzet tavaly óta, a kormány ugyanis átvállalta a BKV adósságát, a Fővárosi Közgyűlés pedig engedélyt adott a közlekedési társaságnak 150 új busz vásárlására. Bár szerinte a 70 új autóbusz bérlése csak 1,5 milliárd forinttal lenne drágább a beszerzésnél.
A BKV által üzemeltetett buszok átlagos életkora 17,7 év, egyenként több mint 1,1 millió kilométert futottak
Kurucz Árpád / Archiv
A képviselők mindenesetre a rendkívüli közgyűlésre ugyanazt az előterjesztést kapták meg. Gy. Németh Erzsébet attól tart, hogy a kormánypárti polgármesterek el sem mennek a reggel 7-re összehívott ülésre, a határozatképtelen közgyűlés pedig nem emelhet kifogást a szerződés ellen, amely így az aláírástól számított 90. napon hatályba lép. A kontraktust augusztus 24-én kötötte meg a BKV a tendergyőztes Mabi-Bus Kft.-vel, illetve az Inter Tan-ker City Konzorciummal. Holott a DK politikusa szerint jó lenne távol tartani a BKV-t a debreceni Inter Tan-ker Kft.-től. A cég ugyanis évről évre emeli a szolgáltatási árat, miközben már a viteldíj alakításába is beleszólást kapott. Az EKSZ a szerdai ülésre ismét levelet írt a fővárosi képviselőknek, arra kérve őket: ne szavazzák meg az aránytalanul drága buszbérlést.
A BKV közben kényszerpályán fut. A cég által üzemeltett buszok átlagos életkora 17,7 év, futásteljesítményük meghaladja az 1,1 millió km-t, 65 százalékuk selejtérett. Az 1265 járműből 2018-ig fokozatosan ki kell vonni 550 buszt. A BKV 2013-ban pályázott volna a Magyar Fejlesztési Bank 18 milliárd forintos jármű-megújítási keretére, de a városvezetés leállította, mivel növelte volna a vállalat adósságát. Tavaly év elején lízingeltek volna, de ehhez sem járult hozzá a közgyűlés. 2014 júniusában 150 busz tartós bérletére kértek engedélyt, 70 darabra kaptak. Erre írták ki a most támadott tendert.
A fővárosi önkormányzat ezúttal sem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdésünkre.
|
[
"Inter Tan-ker Kft.",
"BKV"
] |
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Inter Tan-ker City Konzorcium",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Mabi-Bus Kft."
] |
Az emlék más?
Fotó: fn.hu
Felújított, majd eladott honvédelmi lakok
Fotó: fn.hu
Etikus vagy jogszerű
Szerdai sajtótájékoztatóján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos számot adott arról a budai ingatlanvásárlásról, melynek során egy, előzőleg a honvédelmi minisztérium tulajdonában lévő szolgálati lakásra tett szert. A vásárlás ténye pár nappal ezelőtt Török Zsolt MSZP-s szóvivő közleményében került elő, melyben számon kérte Budai Gyulán, hogyan vizsgálhatja olyasvalaki a honvédelmi ingatlanértékesítések ügyeit, aki maga is áron alul vásárolt meg egy szolgálati lakást a HM-től 1992-ben.Budai Gyula a szocialista közleményre reagálva egy keddi interjúban elmondta, valóban megvásárolt egy szolgálati lakást 20 évvel ezelőtt, ám az egy szerény, 50 négyzetméteres, felújítatlan ingatlan volt, melynek az árára már nem emlékszik, a szerződést pedig nem találja.A szerdai sajtótájékoztatóra sem került elő a dokumentum, ám a lakás ára már kiderült. Az elszámoltatási biztos saját állítása szerint először bérbe vette a szolgálati ingatlant, majd mikor a minisztérium 1994-ben eladásra ajánlotta 2,8 millió forintos áron, annak 30 százalékát Budai azonnal kifizette, a többit pedig részletekben 1998-ig. Az nem derült ki, hogy a szerződés is előkerült-e, vagy csupán az elszámoltatási biztosnak jutott eszébe a nemrég még elfeledett vételi ár, mert a sajtótájékoztató végeztével Budai Gyula sietve távozott, nem reagálva az újságírói kérdésekre.Az elszámoltatási kormánybiztos eddig húsz ügyben tett bejelentést a Honvédelmi Minisztériumnál zajlott gyanús ingatlaneladások kapcsán. Fideszes illetőségű ügyeket a kormánybiztos nem vizsgál, hiszen Budai Gyula mandátuma csupán 2002-től 2010-ig terjedő időszakra koncentrál. Erről a Népszabadságnak adott keddi interjúban úgy nyilatkozott, ha mindenkit vizsgálnának, aki érintett lehet honvédelmi ingatlanok ügyében, akkor legalább tízezer esetet kellene átnézniük. Ehhez pedig jelenleg a kormánybiztos szerint nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, ha pedig újabb 30-40 embert vennének fel, akkor ezért kapnák a kritikákat.Mint elmondta, kifejezetten a vezető beosztásban tevékenykedő tisztségviselők, államtitkárok, vezérkari főnökök, kommunikációs vezetők vásárlásait vizsgálják. Ebből pedig nincs hiány, hiszen a honvédelmi tárca által birtokolt számtalan ingatlanból a rendszerváltás óta 15 ezret értékesített a minisztérium, melyből számos vásárlás történt vezérkari szinten.Március végén a honvédelmi bizottság albizottságának ülésén Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, nem tud olyan vezérkari főnököt vagy államtitkárt, aki ne kapott volna lakást a honvédségtől. Budai Gyula szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, a Honvédelmi Minisztérium korábbi közigazgatási államtitkára, Fapál László egy 146 négyzetméteres zuglói szolgálati lakást vásárolt 2006 júliusában, mindössze 22 millió forintért. Az ingatlant előzőleg bérelte az államtitkár, majd Juhász Ferenc honvédelmi miniszterhez fordult, jelölje ki értékesítésre a lakást, melyet a Honvédelmi Minisztérium 2005-ben 65 millió forintért meg is vásárolt.Mivel az ingatlant tizenöt évig el sem adhatta volna az állam, ezért "az ingatlanügyletet külön eljárás keretében személyesen a honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc engedélyezte". Fapál Lászlón kívül két másik esetben fordult még elő Juhász Ferenc minisztersége idején, hogy a honvédelmi érdekekre hivatkozva a miniszter megadta a különleges engedélyt, Havril András, volt vezérkari főnök és Kovacsics Ferenc altábornagy esetében. Ez ellen azonban még az ingatlankezelési és a jogi osztály is kifogást emelhetett volna, de nem tették.Az elszámoltatási biztos szóba hozta még, hogy a volt közigazgatási államtitkár 22 millió forintos egy összegben kifizetett lakásvásárlását alig egy hónappal megelőzően két nagy összegű ingatlant vásárolt gyermekeinek, akiket a kormánybiztos név szerint citált.Budai Gyula szerint az ingatlanok valós értéke 1,113 milliárd forint lehet, ebből pedig csupán 315 millió folyt be a tárcához, így majdnem 800 millió forintos kár érte az államot. Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter a honvédelmi bizottság albizottsága előtt viszont úgy nyilatkozott március végén, hogy az ingatlanok eladása etikus és jogszerű volt. A bizottsági ülésen arra a kérdésre, hogy miért kellett Gömbös János volt miniszteri biztos lakását 20 millió forintért felújítani, a volt miniszter úgy felelt, műszaki kérdésekben gyenge, és ezt a kérdést nem neki kellene feltenni.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[] |
Nettó 5 milliárdért szondázza a sajtót 3 évig a kormányközeli médiafigyelő
A Mráz Ágoston Sámuel vezette Observer Budapestet megvásárolta a Nézőpont Csoport, Orbán Viktor egyik bizalmasának, Győri Tibornak az érdekeltsége. Győri korábban Habony Árpád üzlettársa volt, és nem először kap milliárdos állami megbízást.
A cikk eredetileg a media1-en jelent meg.
Nagy összegű kormányzati szerződést írt alá a múlt héten hétfőn a Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző vezette Observer Budapest – értesült a Media1. A Media1 birtokába került hiteles szerződés alapján a Nézőpont Csoport által megvásárolt, médiafigyeléssel foglalkozó magyar kft. 5.001.960.000 forint, plusz 27% áfa (összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
A három évre előirányzott nettó 5, bruttó 6,35 milliárd forint tovább emelkedhet, ugyanis a 3 éves szerződés további egy évvel meghosszabbítható.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont és az Observer Budapest vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont és az Observer Budapest vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában
Ezt nyújtja az Observer Budapest a kormányzati milliárdokért
Az Observer azt vállalta a szerződésben, hogy a szerződés időtartama alatt, negyedévente legalább 90 alkalommal kigyűjti a hírműsorok tartalomjegyzékét, legalább 180 alkalommal hírösszefoglaló szemléket készít, munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemlét juttat el, valamint ugyancsak munkanaponként világsajtó-szemlét is készít. Az Observer vállalta továbbá, hogy negyedévente 13 alkalommal közép-európai hírszemlét is készít. A médiakutatás feladatok részeként médiumok közönségkutatását végzi el a munkát közbeszerzéssel elnyerő vállalkozás, negyedévente 1 alkalommal.
Az Observer emberei negyedévente 12 alkalommal médiahatás-kutatást, valamint negyedévente 1 alkalommal közép-európai médiahatás-kutatást is készítenek. A kormányközeli kft. ezenkívül negyedévente 13 alkalommal hírműsorok elemzését és ugyanennyi alkalommal hírelemzést is végez. Kvantitatív médiaelemzést is nyújtanak negyedévente 60 alkalommal. Ezenkívül negyedévente egyszer elemzik a Magyarország-képet a médiában és szintén negyedévente egyszer közép-európai trendelemezést is készítenek.
Orbán Viktor volt tanácsadója jól jár, nem először
Mint arról a Media1 is beszámolt néhány napja, az Observer Budapest Kft.-t 2018-ban felvásárló Nézőpont Csoport évente 94 millió forintért az MTVA-nak is végez médiakutatási feladatokat.
A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor miniszterelnök régi bizalmasa, akiről 2012-ben azt írta az akkor még a Telekom-csoporthoz tartozó Origo, hogy ha Győri telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén.
Győri egyébként egy ideig a Lokál című kormányközeli bulvárlapot kiadó Modern Media Group (MMG) társtulajdonosa volt, Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mellett, de a Miniszterelnökségen egy ideig jogi ügyekért felelős államtitkár is volt. Életrajza alapján korábban vezérigazgató volt a Mahirnál, 2004 és 2006 között pedig elnöki tanácsadó volt a Fidesznél.
Győrit akarta kibelezni Simicska
Akkor is lehetett Győri nevével találkozni a sajtóban, amikor Simicska Ádám (Simicska Lajos nagyvállalkozó fia) a Facebookra kiírta, hogy Győrit tartja felelősnek amiatt, hogy Simicska családtagjai körül állítólag paparazzók jelentek meg. Simicska Ádám az apja üzenetét úgy tolmácsolta, hogy ki fogják belezni Győrit.
A kibelezés egyébként végül elmaradt: miután a Fidesz újabb kétharmadot szerzett 2018 áprilisában, Simicska cégeit a kormányzat közeléből megvásárolták, Simicska pedig egy tanyára kapitulált. Győri cégcsoportja pedig ezek szerint épp most húzott be egy újabb, több milliárd forint összegű állami megbízást.
Nem először érkezik jelentős állami megbízás a Nézőponthoz
A Nézőpont Csoport egyébként nem először végez médiamonitoring szolgáltatást az Orbán-kabinet számára. 2015-től 2018-ig a hasonló jellegű szerződésük 4,4 milliárd forintról szólt. Később pedig 1,3 milliárd forintért folytatta az Orbán-kormány az együttműködést a céggel egy újabb éven át.
Hogy az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. mekkora kormányzati megbízást nyert most el, azt jól mutatja, hogy a cégcsoport 2018-ban az Opten céginformációs rendszer adatai alapján 673 millió forint nettó árbevételre tudott szert tenni, egy évvel korábban pedig 648 millió forint volt az árbevétele
A most elnyert éves 1,5-1,7 milliárd forint plusz áfa összegű megbízással tehát az Observer máris megtöbbszörözi egész éves korábbi árbevételét.
A napokban derült ki, hogy a következő időszakban egyébként 150 milliárd forintért tervez kommunikálni az állam.
(media1)
|
[
"Nézőpont Csoport",
"Observer Budapest Médiafigyelő Kft."
] |
[
"Modern Media Group",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] |
Több milliárdnyi TAO-val szabálytalankodtak a sportegyesületek
Ma már ezernél is több olyan sportfejlesztési program van, melyek esetében szabálytalanul használták fel az igényelt TAO-támogatást.
A 2011-ben elindult TAO-támogatási rendszer lényege az volt, hogy a nyereséget termelő vállalkozások a társasági adójukkal az általuk választott sportegyesületek sportfejlesztési programját támogassák az összeg államkasszába történő befizetése helyett. Noha a törvény az első perctől kezdve rendelkezett a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről, évekig alig történt valami, holott - a Kúria megállapítása alapján is - közpénzről lévén szó, kiemelt fontosságú lett volna az utánkövetés. Főleg, hogy többször is lehetett visszaélésekről, lenyúlt pénzekről hallani. Az ellenőrzés 2014-ig a Nemzeti Sport Intézet (NSI) feladata lett volna, ám ennek mégsem igazán tett eleget a szervezet. Így a munka 5 évvel ezelőtt átkerült a sportszövetségekhez, ami ezt követően sem gyorsult fel azonnal.
A szabályok értelmében ugyanis a 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el az ellenőrzési feladatokat. Emellett a sportszövetségek által ellenőrzött és felterjesztett programok esetében a szankciókról is a tárcánál döntenek. A sajtóban korábban megjelent hírek szerint azonban nem fordítottak a tárcánál túl nagy energiát erre a feladatra, elég lassan őröltek a malmok. Volt olyan ügy, mely akár 1,5 évig is elhúzódott, ám az ügymenetet tekintve ez nem is túlságosan meglepő.
Az EMMI-nél a beküldött elszámolások ellenőrzését részletesen és teljes körűen végzik el, szükség esetén maximum két alkalommal hiánypótlásra is felszólítják az érintett szervezetet. Ezt követően kerülnek lezárásra a sportfejlesztési programok. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzéseket is végez az EMMI.
Ha a támogatás felhasználásának kontrollja során a jogszabály szerinti illetékes ellenőrző szerv megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe, az elszámolás elfogadásával egy időben maradvány visszafizetési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a támogatott szervezet ezt elmulasztja, az ellenőrző szerv kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását. Amíg a szervezet ennek nem tesz eleget, legfeljebb 3 évre kizárhatják a támogatásból. A visszafizetett pénz sem vész el a sport számára, hiszen azok további utánpótlás-nevelési programok megvalósításához járulnak hozzá.
A több évnyi lemaradást ugyan teljesen behozni még talán nem sikerült, mégis már több milliárd forintra rúg a szabálytalanul felhasznált TAO-támogatások értéke.
A sportszövetségektől kikért adatok összesítése alapján több mint 3,8 milliárd forintnyi támogatásról állapították meg, hogy nem volt minden rendben a felhasználásával.
Azt, hogy ez hány évadra vonatkozóan halmozódott fel, nem lehet egyértelműen megállapítani. Míg ugyanis a jégkorongnál csak a 2011/2012 és a 2013/3014 közötti évadokra vonatkozóan álltak rendelkezésre adatok, addig az MLSZ-nek már a 2016/2017-es évadból is vannak eredményei. A vízilabda szövetségtől pedig többszöri érdeklődésünk ellenére sem érkeztek adatok. Annyi viszont tudható a Magyar Nemzet 2017-es cikkéből, hogy a 2011/2012-es és 2012/2013-as idényben összesen 566 millió forintot tett ki a szabálytalanul felhasznált támogatás, amit több mint 30 sportszervezet hozott össze.
A fociban van a legtöbb probléma
A TAO-támogatások legnagyobb nyertese a labdarúgás. 2011 és 2017 között a megítélt támogatásnak több mint 40 százaléka ment el a foci finanszírozására. A 24.hu által kikért adatok szerint összesen 522 milliárd forintból
228 milliárd a labdarúgásba,
122 milliárd a kézilabdába,
76,2 milliárd a kosárlabdába,
55,3 milliárd a vízilabdába,
35,8 milliárd pedig a jégkorongba áramlott.
Magától értetődő és logikus felvetés lenne, hogy ahova a legtöbb támogatás áramlik, ott merülhet fel a legtöbb probléma a felhasználást illetően. A szabálytalanul felhasznált támogatások azonban nem teljesen tükrözik vissza a sportágak fenti sorrendjét. Igaz ugyan, hogy a legtöbb problémára a legtöbb TAO-t bezsebelő fociegyesületeknél bukkantak az ellenőrzések során, de ezt követően a vízilabda az, ahol a legtöbb pénzről derült ki a szabálytalan felhasználás, majd a kosárlabda, kézilabda és a jégkorong következik. (Tekintve, hogy a röplabda 2017/2018-as szezonban került be a TAO-támogatott sportágak közé, cikkünkben ennek vizsgálatától eltekintettünk, hiszen az ellenőrzés így csak nagyon kezdeti szakaszban járhat.)
A kikért adatok alapján
az érintett labdarúgó sportszervezetek által igényelt támogatási összeg több mint ötödét, 2,2 milliárd forintot tesz ki a szabálytalanul felhasznált támogatás.
által igényelt támogatási összeg több mint ötödét, tesz ki a szabálytalanul felhasznált támogatás. A kosárlabda esetében ez az arány 11,7 százalék és 507 millió forint ,
esetében ez az arány 11,7 százalék és , a vízilabda területén az első két évadban a Magyar Nemzet szerint 566 millióról (ebből 325 millió forinttal a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-vel nem tudott elszámolni),
területén (ebből 325 millió forinttal a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-vel nem tudott elszámolni), a kézilabdánál 458 millióról (4,92 százalék),
(4,92 százalék), a jégkorong esetében pedig 101 millió forint visszafizetendő támogatásról számoltak be lapunknak a sportszövetségek.
A labdarúgó egyesületeknél 721 visszafizetéssel érintett sportfejlesztési program volt, a kosárlabdánál 169, a kézilabdánál 94, a vízilabdánál 30, a jégkorongnál pedig mindössze 6-ról derült ki eddig, hogy valamilyen visszaélés, szabálytalan felhasználás történt.
Szabálytalan felhasználás nem egyenlő a visszaéléssel
A támogatások felhasználásának ellenőrzése során nem minden esetben visszaélések miatt kellett szankciókat kiszabni a szövetségeknek. A támogatások igénylésének ugyanis meglehetősen szigorú és kötött menetrendje van: nemcsak sportszakmai kritériumoknak kell megfelelni, hanem a különböző évadokra meghatározott benchmarkoknak, és az elszámolások összeállításának is megvan a maga jogszabályi előírása. Ha egy sportszervezet valamilyen formában vét ezek ellen, nem ismeri kellőképp ezeket a dokumentumokat és kritériumokat, könnyen véthet a rendszer ellen.
Igaz, nemcsak ilyen véletlenszerű, járatlanságból fakadó hibák vezetnek szankciókhoz és visszafizetési kötelezettséghez, netán kizáráshoz. A Magyar Kosárlabda Szövetség tájékoztatása szerint vannak olyan esetek is, amikor a támogatások nem rendeltetésszerű felhasználását állapították meg.
"Ezekben az esetekben a támogatott szervezetek ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy egyéb hatóság indított vizsgálatot, így ezen támogatott szervezetek felszámolás alá kerültek, illetve adószámukat felfüggesztették/törölték. A későbbiekben ezeknek a sportszervezeteknek már nem áll módjukban sportfejlesztési programot benyújtani, így a támogatási rendszerből történő kizárásuk okafogyottá vált. A rendszer indulása óta 10 támogatott esetében fordult ez elő, mindösszesen 319,5 millió forint visszafizetési kötelezettség mellett" - tájékoztatott az MKOSZ.
Vagyis ez ebben az esetben a visszafizetendő összeg (507 millió forint) 62 százalékát jelenti.
A kosárszövetség mellett a kéziszövetség és a jégkorong szövetség is arról tájékoztatott, hogy nincs a támogatási rendszerből kizárással érintett szervezet, hiszen azok felszámolási eljárásban megszűntek vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt vannak.
A Magyar Labdarúgó Szövetségnél azonban egyre hosszabb a kizárással érintett szervezetek listája. Míg egy évvel ezelőtt még alig néhány sportegyesület volt ilyen szankcióval érintett, mára a lista 50-nél is több érintettet sorol. Összesítésünk alapján nekik 2011 óta 1,5 milliárd forintnál is több TAO-támogatást hagytak jóvá, közülük is a legnagyobb "hal"
a Nyírbátori Football Club Sportegyesület 240 millió forinttal,
a Nyíregyházi Old Boys Kft.-nek 200 milliós,
az Egri Futball Kft.-nek pedig 127 milliós sportfejlesztési programot hagyott jóvá az évadok során a szövetség (ez a cég nem összekeverendő az Eger Labdarúgó Sport Kft.-vel, melyen keresztül a Diósgyőr FC Kft.-ben is többségi tulajdonos Borsodsport Invest Kft. működteti az egri labdarúgást.)
Rajtuk kívül még négy olyan szervezet van, melynél a jóváhagyott támogatások értéke meghaladja az 50 millió forintot, a maradék 48 szervezet esetében pedig csupán néhány millió forintról beszélhetünk. Vagyis az ellenőrzések során az igazán nagy volumenű programokat végrehajtó szervezetek még nem akadtak fenn a rostán. Ennek hátterében állhat az a tény is, hogy a szervezetek méretéből és tapasztalataikból fakadóan sokkal kisebb eséllyel követnek el adminisztratív jellegű hibákat vagy olyanokat, melyek valamely kritériumnak, előírásnak nem megfelelő.
Legutóbb egyébként 2018. szeptember 3-án a Vámosszabadi SE-t zárta ki az MLSZ a TAO-támogatásokból egy éves időtartamra, előtte 2018. július 28-án a szegedi Junior Sport Kft. került kizárásra szintén egy évre.
Mik a leggyakoribb hibák?
A kosárszövetség tájékoztatása szerint a legjellemzőbb eset az, hogy a támogatott szervezet nem csatolja az Elszámolási útmutatóban meghatározott dokumentumokat (pl. egy személyszállítási tételnél nincs szerződés/megrendelő, versenybírói elszámolásnál nincs mérkőzés jegyzőkönyv stb.). Nem ritkák az előzetes jóváhagyás nélkül elszámolni kívánt tételek, de az sem, hogy olyan aljogcímen kíván elszámolni költséget, amelyen a sportfejlesztési programjában nem került jóváhagyásra támogatás. Ilyen eset lehet amikor a foglalkoztatott sportszakemberek költségeire nem kért a támogatott szervezet támogatást, de ezen költségeit mégis megpróbálja elszámolni. Tapasztalataik szerint olyanra is van példa, amikor a támogatási összegeket nem a szigorúan vett sportszakmai céloknak megfelelően használják fel, mint például, amikor egy sítábort edzőtáborként jelenítenek meg.
A Magyar Labdarúgó Szövetség tapasztalatai szerint gyakori eset az is, amikor a támogatási időszakon kívüli tevékenységet próbálnak meg elszámolni, vagy a beszerzés fizikai teljesítésének alátámasztása hiányzik vagy hiányos.
Tapasztalataik szerint ennél sokkal súlyosabb problémákkal is találkoztak az ellenőrzések során. Volt, amikor nem nyújtanak be elszámolást a támogatás felhasználásáról, vagy a jóváhagyott beszerzést csak részben vagy egyáltalán nem valósítják meg, ugyanakkor a támogatást sem tudják visszafizetni. Ezek mellett súlyos szankciót von maga után az olyan eset is, amikor:
|
[
"Egri Futball Kft.",
"Nyírbátori Football Club Sportegyesület",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Vámosszabadi SE",
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Nyíregyházi Old Boys Kft."
] |
[
"Diósgyőr FC Kft.",
"Borsodsport Invest Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Kosárlabda Szövetség",
"Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE",
"Nemzeti Sport Intézet",
"Junior Sport Kft.",
"Eger Labdarúgó Sport Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Vízisport Üzemeltető Kft."
] |
Az egykori szocialista politikus 8,5 évet kapott közpénzek szabálytalan felhasználásáért. Az ügyvéd szerint szerint nincs egyértelmű bizonyíték bűnszervezet működtetésére.
Az igazságszolgáltatás nem sokat tett, hogy gyengítse a Zuschlag-eljárás politikai értelmezéseit.
Zuschlag János másodfokú tárgyalásán az ítélet súlyosbítása, és annak enyhítése is elképzelhető.
A Zuschlag Jánosra első fokon kiszabott nyolc év hat hónapos börtönbüntetés jelentős enyhítését kérte védencével szemben Kovács M. Gábor ügyvéd az egykori szocialista politikus és társai ellen folyó büntetőper másodfokú tárgyalásán kedden a Szegedi Ítélőtáblán.
A védő szerint a kiszabott büntetés nem áll arányban a bűncselekmények tárgyi súlyával. Az ügyvéd perbeszédében elsősorban a bűnszervezet minősítést és a bűnszervezetben elkövetést vitatta, illetve nem látta bizonyítottnak az üzletszerű elkövetést sem.
Az első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete szerint Zuschlag János és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul használtak föl több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.
Kovács M. Gábor a harmincoldalas fellebbezést kiegészítve kifejtette: a bűnszervezet meglétét nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok, az egyesületi elnökök egymás tevékenységéről nem tudtak, soha nem láttak hamis számlákat, és nem ismerték a fiktív pályázatokat sem. Az ügyvéd azt hangsúlyozta, hogy amit a bíróság csoporton belüli együttműködésnek tekint, az kizárólag Zuschlag János tevékenységét fedi.
A civil szervezetek pályáztatási rendszerének kormányokon átívelő rossz működése nem róható súlyosbító körülményként a vádlottak terhére. Az üzletszerűség a személyes vagyoni haszonszerzésre vagy a bűnözői életvitelre vonatkozik, a vádlottak esetében ez azonban nem állapítható meg – fogalmazott a védő.
Az ügyvéd közölte: Zuschlag János már a nyomozás során elismerte büntetőjogi felelősségét, és akkor is feltáró jellegű beismerő vallomást tett. Ezt azonban a bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe enyhítő körülményként, ahogy a megbánást és a kár részbeni megtérítését sem.
Kovács M. Gábor alaptalannak tartja az első fokú bíróság Zuschlag Jánossal szemben vagyonelkobzást kimondó döntését is, mivel ez – álláspontja szerint – csak a bűncselekményekkel szerzett vagyonra vonatkozhatna.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három személyt felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.
Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
A vádat képviselő Horányi Miklós fellebbviteli főügyész keddi perbeszédében a kiszabott büntetések súlyosítását, illetve azt indítványozta, hogy a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban töltsék le.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
További milliárdokkal drágul a vizes vb, ezúttal az ugrótorony megépítésére adnak ki csaknem kétmilliárd forintot. Szintén ma derült ki, hogy, bár lefújták, még mindig folytat közbeszerzéseket az olimpiai pályázatért felelős összehívott Budapest 2024 Nonprofit Zrt.
A vizes vb-vel és az olimpiai pályázattal kapcsolatos kiadásról szóló két közlemény az EU közbeszerzési nyilvántartásában, a TED-ben jelent meg. A nagyobbik tételt az ugrótorony jelenti, ennek az építéséért csaknem 2 milliárd forintot fizet a Nemzeti Vagyonkezelő a nyertes ajánlattevőnek, a West Hungária Bau Zrt.-nek.
A győri székhelyű West Hungária Bau Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzletfeleként vált ismertté: Tiborcz 2015-ben szállt ki abból az Elios Innovatív Zrt.-ből, amely az elmúlt években számos, főként EU-s forrásból finanszírozott közvilágítási pályázatot nyert meg. A tulajdonrészét a West Hungária Bau vette át, amelyet a Várkert Bazár felújításáért és az új MTK-stadion felépítésével is megbíztak.
A másik ma kihirdetett pályázaton a budapesti olimpiával kapcsolatos rendezvényszervezésre osztottak ki pénzt. Erre 536,5 millió forintot kap a HD Event & Promotion Kft. Annak ellenére, hogy az olimpiai pályázatot visszavonták, a közlemény szerint a cég az alábbi feladatokat teljesíti majd a több mint félmilliárd forintból:
1. (...) A Budapest 2024 olimpiai pályázat hazai és külföldi rendezvényeinek teljes körű koncepciójának kidolgozása, megvalósítása;
2. Az események eszközigényének (reprezentációs eszközök, stb.) megtervezése, legyártása – ajánlatkérővel együttműködve;
3. Kisebb rendezvények, média highlightok megvalósítása.
A dokumentumból kiderül az is, hogy ezeket a rendezvényeket Dániában, Katarban és Budapesten szervezik, de "a fentieken túl egyéb teljesítési helyszínek is fel fognak merülni, melyekről jelenleg még nem rendelkezik az ajánlatkérő információkkal."
|
[
"Budapest 2024 Nonprofit Zrt.",
"HD Event & Promotion Kft.",
"West Hungária Bau Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt."
] |
[
"Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt 2020 januárja óta. A cég által kiadott lista szerint jóval több képről és pénzről van szó, mint amennyiről tájékoztatás jelent meg eddig a közbeszerzési értesítőben. A kft. adatközlése szerint összesen 730 műalkotást vettek eddig közel 5 milliárd forintért. Azt azonban nem árulták el kérdésünkre, hogy hol tárolják a műalkotásokat, csupán annyit közölt az ügyvezető, hogy vigyáznak rájuk.
Tavaly ősz elején írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank addig a nyilvánosság előtt kvázi ismeretlen cége, az MNB-Ingatlan Kft. műalkotásokat vásárolt.
Nem is keveset: az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatás szerint az MNB leányvállalata Bak Imre (1939-) Munkácsy- és Kossuth-díjas festő 17 darab alkotását vette meg 165,3 millió forintért 2020 augusztusában. Ezt követően sorra jelentek meg a jegybanki cég műtárgybeszerzéseiről szóló hivatalos tájékoztatások.
Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly szeptemberben megvette Lakner László 18 alkotását 148 millióért, októberben Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért-portréját, Frey Krisztián 29 festményét és Korniss Dezső 4 alkotását összesen 739 millió forintért.
November elején Maurer Dóra 17 alkotását 233 millióért, november közepén Konok Tamás 42 alkotását 109,4 millió forintért, november végén Reigl Judit négy művét 178,5 millióért és Walter Crane Európa elrablása című festményét 240 millió forintért, decemberben pedig Bortnyik Sándor egy műalkotását szerezték meg 288 millió forintért.
Keserü Ilona öt festményét is megvette az MNB cége 135 millióért Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly kezdett festményeket vásárolni és nemrég tovább bővült a cég gyűjteménye: Keserü Ilona (1933-) Kossuth-díjas festőművész öt alkotását 135 millió forintért vásárolták meg február végén dr. Antal Péter műgyűjtőtől. Ezzel együtt már 2,9 milliárd forint közpénzt költött festményekre az MNB cége tavaly augusztus óta.
A beszerzések 2021-ben is folytatódtak: idén januárban Molnár Vera 14 alkotását vette meg az MNB-leány 107,8 millió forintért, márciusban Hantai Simon 3 és Reigl Judit 4 művét vásárolta meg a cég együttesen 558 millió forintért, áprilisban pedig Keserü Ilona öt festményét vették meg 135 millió forintért. Akkor – a fentebb felsorolt közbeszerzési tájékoztatásokat alapul véve – azt írtuk, hogy 2020. augusztus óta 2,9 milliárd forintot költött műalkotásokra a Nemzeti Bank cége.
Nem mondják meg, hol vannak a műtárgyak
Tavaly júliusban a mutargy.com-on megjelent egy cikk, amely szerint az MNB-Ingatlan Kft. célja egy kortárs művészeti gyűjtemény létrehozása, illetve a vásárlásokkal példát akarnak mutatni más potenciális mecénások számára.
Szeptemberben a Népszava megkérdezte a Nemzeti Bankot, hogy ezt a gyűjteményt a nagyközönség is láthatja-e majd, de a lap érdeklődésére azt közölte az MNB, hogy
"a megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára".
2021. április 20-án közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től a 2020. január 1. és 2021. április 20. között vásárolt műalkotások listáját azok vételárával és tárolási helyével együtt.
Számos más állami céggel/szervvel ellentétben a cég nem hosszabbította a vírushelyzetre hivatkozva 45 napra a válaszadási határidőt, hanem 10 nap múlva, április 30-án reagált a megkeresésünkre.
Egy táblázatban mellékelték a megvásárolt műalkotások listáját, de azok tárolási helyét nem mondták meg. Azt sem közölték, hogy miért nem mondják meg.
Az alkotások tárolásával kapcsolatban csupán a következőket írta Bozó Péter ügyvezető: "Továbbá tájékoztatom, hogy az MNB-Ingatlan Kft. a beszerzett műalkotásokat, – a végső helyükre történő elhelyezésig – olyan, tárolási helyen őrzi, amely maradéktalanul megfelel a műalkotások megfelelő dokumentálásához, állagának megóvásához, fizikai biztosításához kapcsolódó feltételeknek. A tulajdonos – társadalmi felelősségvállalására is figyelemmel – a festmények tárolása és végső elhelyezése során nagy hangsúlyt fordít a műalkotások művészeti értékének megőrzésére".
Azt viszont nem közölte Bozó, hogy miért nem teljesítette az adatigénylésünk erre vonatkozó részét, vagyis milyen indokkal nem mondja meg, hol vannak a cég által közpénzből megvett képek.
730 tétel bruttó 4,8 milliárd forintért
Összesen 20 oldalas a lista, amiben az MNB-Ingatlan Kft. az általa 2020 januárja óta vásárolt műalkotásokat sorolja fel. A húszból egy oldal üres, tehát összesen 19 oldalon sorakoznak a tárgyak az alkotók neve szerinti abc-sorrendben.
Ez már önmagában is sok, de gyors és pontos munkára a dokumentum egyáltalán nem alkalmas, ugyanis állami cégektől/szervektől megszokott módon egy szkennelt pdf-ről van szó. Ezt nem kis munka volt kereshető és szerkeszthető formátumú táblázattá alakítani, amiből már könnyű kinyerni az adatokat.
MNB Ingatlan Kft.mutargylista20210430 by atlatszo on Scribd
A táblázatban összesen 730 tétel szerepel, azonban némelyik több részből áll (pl. Major Kamill Vízözön című sorozata 6 darabból), így összesen 794 darab alkotásról van szó. A továbbiakban a tételekkel számolunk, mert azokat vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft., nem az egyes darabokat külön.
A 730 tétel vételára bruttó 4,84 milliárd forint volt. Ez nettó 3,8 milliárd forint, vagyis közel 1 milliárddal több annál, amiről eddig a közbeszerzési értesítő alapján beszámoltunk.
Valami azonban nem stimmel az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázattal, mert bár bruttó vételárat tüntettek fel az összegeknél a fejlécben, egyes alkotásoknál a közbeszerzési értesítőben megjelent nettó árak szerepelnek bruttóként.
Ilyen például Walter Crane Európa elrablása című festménye, ami nettó 240 milliós áron szerepelt az értesítőben, a táblázatban azonban ez az összeg már bruttóként áll mellette. Ugyanez a helyzet Keserü Ilona idén megvett öt festményével, amelyekért a közbeszerzési dokumentum szerint nettó 135 millió forintot fizetett ki Antal Péter műgyűjtőnek az MNB-Ingatlan Kft., de a közadatigénylésünkre kiadott táblázatban már bruttóként tüntették fel ezt az összeget.
A lista szerint a Nemzeti Bank leánycége a legtöbb pénzt Korniss Dezső alkotásaira költötte: a festő 17 művéért összesen 706 millió forintot fizettek. Direkt nem írtam, hogy nettóban vagy bruttóban, mert ez az MNB-Ingatlan Kft. adatszolgáltatása alapján sajnos nem egyértelmű.
Az egy műalkotásra kiadott legnagyobb összeg 286 millió forint volt, amelyet Bortnyik Sándor Kossuth-díjas festő Mértani formák a térben című alkotására költött a jegybank cége. A legtöbbet pedig Gross Arnold műveiből vettek: a Kossuth-díjas grafikus alkotásaiból összesen 100 tételt vásároltak.
Sok tétel nem szerepel a közbeszerzési értesítőben
Az eddigi cikkeinkben szereplő számok (nettó 2,9 milliárd) és a táblázatban olvasható összeg (bruttó 4,8 milliárd) közötti eltérés egyik oka az, hogy egy megjelent hirdetményt sajnos nem szúrtunk ki tavaly, csak augusztus óta követjük figyelemmel az MNB-Ingatlan Kft. festményvásárlásait. A lista egyik jelentős tétele, Fajó János 45 alkotásának beszerzése nettó 350 millió forintért pedig már 2020 márciusában megjelent a közbeszerzési értesítőben.
Viszont első ránézésre is több olyan művész szerepel a táblázatban, akinek neve nem ismerős a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményekből. Az alkotók nevére egyesével rákeresve kiderül, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázatban lévő vásárlások közül sokról tényleg nem jelent meg hivatalos tájékoztatás.
A listán szerepel, de a közbeszerzési adatbázisban nem:
További érdekesség, hogy az MNB cége a közbeszerzési értesítő szerint Keserü Ilonának csupán 5 alkotását vásárolta meg idén februárban, a táblázatuk szerint azonban tavaly júliusban már vettek 7 Keserü-képet 120,5 millió forintért.
Hasonló a helyzet Korniss Dezsővel is: a közbeszerzési értesítőben csak a művész 4 festményének megvásárlása jelent meg, az MNB-Ingatlan Kft. táblázata szerint azonban további 13-at is vettek 246 millió forintért.
Összesen tehát 347 tétel 903,4 millió forint értékű beszerzéséről nem számolt be az MNB-Ingatlan Kft. a közbeszerzési értesítőben, csak az adatigénylésünkből derültek ki ezek a vásárlások.
Szeretjük egyébként a művészeti témákat: 2016-ban másfél év pereskedés után számoltunk be arról, hogy a Szépművészeti Múzeum 10 értékes, összesen 292,5 millió forint értékű antik festményt adott kölcsön képenként havi 15 ezer forintért a TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cégének, amely a műalkotásokat abban az V. kerületi lakásban tárolta, ahol gyakran feltűnt Habony Árpád és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérelt az ötödik kerületi önkormányzattól.
A Szépművészeti Múzeum tíz értékes antik festményt kölcsönzött ki a Szerb utca 9-be A bíróság jogerős döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum végre kiadta az Átlátszónak a sokáig titkolt adatot, hogy hol is tárolta a múzeumból kölcsönzött nagy értékű műkincseket az Andy Vajna-féle TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cége. az V. kerületi lakásban, ahol gyakran feltűnik Habony Árpád, és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérel az ötödik kerületi önkormányzattól. Másfél évig pereskedtünk a Szépművészeti Múzeummal a címért.
Adatkonvertálás és vizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: az MNB-Ingatlan Kft. által megvásárolt négy alkotás (Bak Imre: Ön-arc-kép I., Molnár Vera: Electra, Judit Reigl: Outburst, Lakner László: Cím nélkül – Kreisen)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"MNB-Ingatlan Kft."
] |
[
"MNB Ingatlan Kft.mutargylista20210430",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Nemzeti Bank",
"Szépművészeti Múzeum"
] |
Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették.
Ópusztaszer, Pusztaszer, Balástya – nem csak a honfoglaláskori magyarok emlékei miatt érdekes a Csongrád megyei háromszög, hanem az 5 éve uniós pénzből épült napelemparkok miatt is. Ezekről akkor a Délmagyarország írt, a cikk szerint “darabonként 344 millió forintból, 206 millió forintos uniós támogatással" építették meg a napelemparkokat. A cikkben az is szerepelt, német Sybac-Solar állt a cégek mögött.
A napelemparkokat a Napfény Magyarország Kft., a New Solar Kft. és az Ép-Car-Net Kft. építette. A cégeket Zsiros József alapította, majd egyszerre adta el őket a német Sybac-Solarnak. A három cég ugyanazon a napon, 2012. június 28-án, fillére ugyanannyi pénzt: 206,6 millió forint uniós támogatást kapott napelempark-létesítésre.
Miután ők elnyerték az uniós pénzeket, megépítették és üzembe helyezték a parkokat, három évig üzemeltették a napelemeket. Szintén egyidőben, 2016 évvégén pedig minden visszakerült Zsirosékhoz, de ezúttal már a második generációhoz. A korábban Sybac-Solarnak nevezett vállalkozásokat pedig átvezeték, Zsiros Groupnak és Zsiros Invest Kft.-nek.
Az, hogy működnek a parkok, nem kétséges, minden évben szinte ugyanannyi áramot termelnek, és ebből az állami kötött díjak miatt ugyanannyi a bevétel is.
Csakhogy ezek a számok nem különösebben impozánsak. Az Ép-Car-Net a napelempark átadása óta összesen 1,57 millió forint nyereséget hozott, a Napfény Magyarország Kft. összesítve 5,6 millió veszteséget gyűjtött, a New Solar pedig 6,49 millió forint nyereséget. Utóbbi cég mérlegében szerepel egy 10 milliós egyéb bevétel, anélkül itt is mínuszban lennének. Akárhogy is nézzük a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,46 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.
Vagyis a beruházások sosem térülnek meg. Pedig a szerződéskötés, az uniós támogatás lehívásának időpontjában is ismert volt, hogy a megújuló energiát az áramelosztó rögzített áron vette át. Vagyis, ismerve a panelok teljesítményét, pontosan lehetett a bevétellel kalkulálni. De ez is változott, idén ezt is megszüntette a kormány. Vagyis az eddigi kalkuláció bedőlt, az járt legjobban, aki felvette a támogatást, és már túladott a rendszeren.
Zsiros Róbert nevéhez a Céginfó szerint 49 vállalkozás köthető, ebből több tucat nevében szerepel a solar – vagyis napelem. Többségüket 2016-ban alapították.
A férfiról 2010-ben írt az origo.hu, amikor Újlengyel mellé – ahová a napelem-cégeket is bejegyezték – hatalmas disznótelepet terveztek. A cikk szerint 1,3 milliárd forintból építkezett volna a részben holland tulajdonú, Hunland Pork Kft. A cégben a cikk megjelenésekor még tulajdonos volt a hollandok mellett a Zsiros család is. A beruházásból végül nem lett semmi. A hollandok nem tűntek el, erről 2016 évelején írtunk.
Joseph Janssen németalföldi milliárdosnak legalább huszonegy magyar vállalatban és több külföldi cégben van közvetlen érdekeltsége. Megírtuk, A 2010-es kormányváltás után Janssen változtatott a cége támogatási politikáján. Korábban a lovassportokat támogatta, de 2012-ben a Hunland cégcsoport szponzorként megjelent az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött.
Ebben az egyesületben történetesen oszlopos tag Szíjjártó Péter, Magyarország jelenlegi külügyminisztere is, más külügyi vezetőkkel egyetemben.
Zsiros pedig újabb napelemparkot akart, erről tanúskodik például Alsónémedi 2016-os közgyűlési jegyzőkönyve. Ebben a vállalkozó azt kérte a tesülettől, engedélyezzék nekik, hogy védett területen építkezhessenek. Azt is mondta, hogy ez jó a községnek, mert évente 1,5-2 millió forint iparűzési adóra számíthatnak 25 éven keresztül. Ez, a már látott gazdasági számok alapján túlzásnak tűnhet, de végül nem is ők építettek ott, hanem újra egy német vállalkozás.
Fotó: a szerző felvétele. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
|
[
"New Solar Kft.",
"Sybac-Solar",
"Zsiros Invest Kft.",
"Napfény Magyarország Kft.",
"Ép-Car-Net Kft."
] |
[
"Zsiros Group",
"Dunakeszi Kinizsi Futsal",
"Hunland Pork Kft."
] |
Új nyomozás a vagyonkezelői ügyekben
Pécs | Máig nyomoznak a 2007-ben kipattant pécsi ingatlaneladási-botrány ügyében, de az ügyészség nincs megelégedve a vizsgálat haladásával. A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást, a Somogy Megyei Főügyészség viszont ezt nem fogadta el, és a folytatásra adott utasítást.
Immár másodízben helyezte hatályon kívül a Somogy Megyei Főügyészség a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát – amely megszüntette a városi vagyonkezelő korábbi ingatlanügyeivel kapcsolatos nyomozást –, és utasította újból a nyomozás folytatására.
Az ügy régen kezdődött: még 2007 nyarán tett ismeretlen tettes ellen feljelentést egy pécsi lakos hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (PVV Zrt.) ingatlanügyleteivel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az értékesítés során jelentős veszteségek érték a város vagyonát. A feljelentő arról is értesítette a hatóságot, hogy az eladások előtt rendkívül kevés idő állt rendelkezésre a hirdetés megjelenése és a liciteljárás között, így információkhoz csak bennfentesek jutottak. Még a piaci ár kialakulásához szükséges idő sem telt el, vagyis az ingatlanokat alapáron adta el a PVV Zrt. A feljelentő tizenegy ingatlant nevesített is.
Egy eladott terület a Jókai utcában: itt a szakértők szerint mintegy 30 milliót vesztett a város
"Bevételszerzési kényszer" az ügyletek mozgatórugója
A nyomozó hatóság – immár másodszor – arra hivatkozott a nyomozás megszüntetésekor kiadott határozatában, hogy nem történt bűncselekmény, bár indoklásában maga is leírja, hogy az igazságügyi szakértők szerint négy ingatlan esetében megállapítható a vagyoni hátrány okozása. A szakértők leírták: többek között az volt az ingatlanügyletek során a baj, hogy a PVV Zrt. értékbecsléskor használt számítási módja nem mutatkozott helytállónak. A nyomozás megállapította, hogy az értékesítést erősen befolyásolta a "bevételszerzési kényszer", és közvetetten a tulajdonos önkormányzat ilyen irányú elvárása. Alapvető probléma, érvelt a rendőrség, hogy a liciteljárás nem volt szabályozott, "hiszen 2007. 09. 11.-től rendelkezett konkrét licitszabályzattal a Zrt., ennek hiánya pedig az eljárások szabályait valóban esetlegessé tették." Bár megállapítható a vagyoni hátrány létrejötte, ám kötelességet nem szegtek a gyanúsítottak, s nem valósult meg hűtlen kezelés bűntette, érvelt a rendőrség.
Szabályzat: a rendőrség nem lelte, az ügyvéd megtalálta
A feljelentő képviseletében dr. Komlódi András ügyvéd panaszt terjesztett a főügyészség elé. A rendőrségnek az a megállapítása, érvelt, hogy a PVV Zrt.-nek csak 2007 őszétől volt licitszabályzata, egyszerűen nem igaz. Hiszen már a társaság elődje is rendelkezett szabályzattal, a PVV Zrt.-nél pedig 2004. 09. 16-án írta alá a liciteljárásra vonatkozó 13 oldalas részletes szabályozási utasítást Kelemen László vezérigazgató. Ebben a felelősségi és hatásköröket is meghatározta: a pályázatok értékelése, továbbá a döntés és a végrehajtás elrendelése osztályvezetői, főosztályvezetői, igazgatói és vezérigazgatói hatáskör. Ez annak a fényében kap különös hangsúlyt, hogy a nyomozás a társaság ingatlanügyeiben mindvégig csupán a cég egyik főosztályvezetője és egyik értékbecslője ellen zajlott.
Nem firtatták a tényleges irányítók felelősségét
Dr. Komlódi szerint érthetetlen, hogy a nyomozás nem tért ki a vagyonkezelő tényleges irányítóinak, az igazgatóság tagjainak felelősségére. A bűncselekmény elkövetésének hiányára való hivatkozás pedig megalapozatlan, állítja az ügyvéd, mivel jelentős vagyonkezelési szabályokat sértettek meg, ráadásul a szabályszegések ismétlődése és súlya eleve kizárja a gondatlanságot. Elfogadhatatlan az a védekezés, érvel, hogy tulajdonosi elvárás volt az ingatlanok gyors értékesítése. Elképzelhetetlen ugyanis olyan tulajdonosi elvárás, amely elfogadja a súlyos, negyedmilliárdos vagyoni hátrány okozását.
Ingatlanok kézen-közön
Egy, a Felsőmalom utcában lévő ingatlant a DENHILL Kft. vásárolt meg és adott tovább a VV Hungary Kft.-nek, itt közel 71 milliós vagyoni kárt állapítottak meg az igazságügyi szakértők. A Rákóczi út 76. és Alsómalom utca 1-3. alatti saroktelket a Cromolin Kft. vette meg a vagyonkezelőtől, és adta el a Pécs-Citycenter Kft.-nek; ebben az ügyletben 173 millió a PVV Zrt. vagyonvesztése. A Jókai utca 17. és 19. alatti ingatlanokat a Baranya Capital Kft. vásárolta meg, a szakértők szerint 32,7 milliós a kár. A Király–Alsóhavi–Márton utcai egybefüggő telkeket az Európa-Passage Kft.-nek adták el, ebben az esetben 9 milliós a megállapított vagyoni hátrány.
Nettó kontra bruttó vita
Több ingatlant adott el úgy a PVV Zrt., hogy megkerülte a közgyűlést. Márpedig 80 millió forint feletti elidegenítés esetén közgyűlési hozzájárulásra lett volna szükség. A vagyonkezelő vezetősége mindezt azzal hárította el, hogy véleményük szerint a 80 milliós határ nettó és nem bruttó érték. Például a Jókai utca 17–19-et 80,5 millióért adták el, túllépve a felső értékhatárt, amelyet a közgyűlés megszabott, de arra hivatkoztak, hogy a nettó bekerülési összeg természetesen ennél alacsonyabb volt. A társaság most előkerült, a vezérigazgató által 2004-ben aláírt saját licitszabályzata azonban egyértelműen rendelkezik minderről: "A licit végösszegéhez számítandó az áfa értéke, e bruttó összeg a vételár értéke."
|
[
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Baranya Capital Kft.",
"PVV Zrt.",
"DENHILL Kft.",
"Pécs-Citycenter Kft.",
"Európa-Passage Kft.",
"Cromolin Kft.",
"VV Hungary Kft.",
"Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
Magyarország az elmúlt években több milliárd forintot költött a fogyatékosokat ellátó, segítő intézményrendszer fejlesztésére. A baj csak az, hogy egymást kioltó célokra költöttük a pénzt: előbb tömegintézmények fejlesztésére, majd azok leépítésére, mutatott rá egy friss egyetemi kutatás, amely azt is szóvá teszi, hogy az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség forráselosztása átláthatatlan, a közérdekű adatokkal pedig nem szolgál az érintett szervezetek számára.
A hazai fogyatékosságügy egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése a fogyatékos embereket elzáró tömegintézmények felszámolása, és a közösségi alapú szolgáltatásokat előtérbe helyező szociálpolitikai szolgáltatások kiépítése.
Annak ellenére, hogy hazánk 1998-ban alkotott törvényt a vonatkozó társadalompolitikai reform egyes elemeiről és a nagy létszámú intézmények bezárásáról, az elmúlt 12 év alatt az ellátórendszerben nem történt jelentős változás, sőt, Magyarország közel 22 milliárd forintot költött a nagy létszámú intézmények fejlesztésére, új intézmények építésére.
A mentális zavarokkal, értelmi fogyatékossággal vagy autizmussal élő emberek jelentős része - közel 24 ezer ember - nagy létszámú bentlakásos intézményben él. Az intézmények üzemi jellege és a zsúfolt együttélés miatt a bent élők emberi jogai gyakorta sérülnek, a visszaéléseknek komoly esélyük van.
Mivel az intézmények lebontását célzó reformot Magyarország az Európai Unió forrásaiból is finanszírozni kívánja, döntő jelentősége van azoknak a pályázatoknak és fejlesztési stratégiáknak, amelyek felett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezik. Az NFÜ fejlesztési stratégiájáról , a nagy létszámú intézmények lebontására szánt források felhasználásáról az ELTE TáTK és a Soteria Alapítvány kutatói a közelmúltban tették közzé jelentésüket. (A videón a jelentés után tartott tájékoztató látható.)
A kutatást többek között az tette szükségessé, hogy az NFÜ társadalmi vitára bocsátott egy olyan pályázati csomagot, amely noha célja szerint a nagy létszámú intézmények kiváltását támogatta, mégis a pályázati kritériumok engedték, hogy új, akár 150 főt befogadó intézmények építését finanszírozzák belőle. A pályázatot végül visszavonták és átdolgozták, miután számos magyar és külföldi szervezet, egyetemi kar tiltakozott ellene.
A kutatás arra kereste a választ, hogy miként fordulhatott elő az, hogy az NFÜ a meglévő európai irányelvekkel és hatályos magyar jogszabályokkal ellentétes célokra fordította volna a forrásokat. A kutatók a folyamat rekonstruálásán túl nem tudtak pontos választ adni a feltett kérdésre, mivel az NFÜ nem szolgáltatott információkat számukra. Egyik legfontosabb konklúziójuk az, hogy az NFÜ belső döntéshozatali mechanizmusai szinte teljesen átláthatatlanok, mint írják, "legutóbb 2010. február elején fordultunk levélben az NFÜ illetékeseihez, azonban értékelhető információhoz a mai napig nem jutottunk."
Javaslataik között első helyen szerepel az, hogy az ügynökség belső döntéshozatali mechanizmusait átláthatóbbá kell tenni.
A kutatás eredményeit a Társaság a Szabadságjogokért is közölte, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyelőre nem reagált az anyagra.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[
"ELTE TáTK",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Európai Unió",
"Soteria Alapítvány"
] |
A TV2 a tárgyalás során azzal védekezett, hogy a Tények-riportot fontos közügyek feltárása érdekében készítették Spéder Zoltánól, aki júniusban még az FHB vezetője volt. A Fővárosi Törvényszék a látottakat másképp értelmezte, hiszen első fokon kimondta: a műsorban valótlan állításokat híreszteltek az üzletemberről, és ezzel megsértették jóhírnevét, magánélethez és a magántitok védelméhez fűződő jogait.
Az ítélet indoklásában az is szerepel, hogy az országos csatorna tendenciózusan szerkesztette, csoportosította a Spéderre nézve sértő állításokat, felrúgták a szakmai szabályokat és az alapvető médiaetikát, minősíthetetlenül személyeskedtek, és azzal, hogy a Spéder által irányított bankról valótlan állításokat tettek közzé, akár meg is rendíthették volna egy pénzintézet helyzetét. Spéder sérelemdíjként 4,2 millió forintot, a tudta nélkül készített paparazzófotókért további 1,5 millió forintot követelt a TV2-től. Kérésnek a bíróság első fokon helyt adott.
Ez volt a második per, amiben Spéder Zoltán az őt lejárató sajtóterméket beperelte: először a Ripost internetes újságot, mert abban róla és Stumpf István alkotmánybíróról közöltek engedély nélkül készült fotókat és tettek hozzájuk személyeskedő megjegyzéseket. A tartalmat a Ripostnak az első fokú határozat alapján el kell távolítania.
Spéder Zoltán a TV2 által fizetett sérelemdíjat jótékony célra fogja felajánlani.
Spéder Zoltán az Indexet is kiadó CEMP elnöke.
|
[
"TV2"
] |
[
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Hamis szerződések és fiktív iratok a bírósági beadványok között? – Megint bajban van Czeglédy Csaba
Hamis szerződésekkel, azok fiktív tartalmára vonatkozó érveléssel, közokiratba foglalásával próbálta a bíróságot megtéveszteni Czeglédy Csaba, az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik. Úgy tudjuk, hogy különösen nagy kárt okozó csalás kísérletének bűntette, valamint közokirat hamisítás miatt rendeltek el nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A PestiSrácok.hu birtokába került dokumentumok szerint az ügyben Czeglédy Csaba és annak cége, a Humán Operator Zrt. az érintett. A gyanú szerint hamis magánokiratok felhasználásával, a bíróságot megtévesztve igyekezett a szocialisták szombathelyi üdvöskéje 160 milliót megspórolni magának.
Már a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja azt a visszaélést, amelyben érintett lehet Czeglédy Csaba cége, a Humán Operator Zrt. is – értesült a PestiSrácok.hu. Információink szerint a nyomozó iroda különösen nagy kárt okozó csalás kísérletének bűntette, valamint közokirat hamisítás miatt indított eljárást, ismeretlen tettes ellen. Az ORFK kommunikációs szolgálata csak a nyomozás tényét erősítette meg, melynek határidejét október 22-éig hosszabbította meg a rendőrség.
A portálunk birtokába került feljelentés szerint Tóbiás József tanácsadója, Gyurcsány, majd Vadai védőügyvédje, Szombathely egykori szocialista alpolgármestere mintegy 160 millió forinttal akarta megkárosítani üzlettársait, valamint a szerződésben feltüntetett üzletrész vételárat és annak törvényes kamatait is meg akarta spórolni. Czeglédy az elmúlt években diákszövetkezetek létrehozásában brillírozott, bár ezek tetemes adótartozással szűntek meg, a fiatal szocit pedig komoly adótartozások és adóproblémák miatt bűncselekmény elkövetésével is megvádolták, amiért néhány évvel ezelőtt egy felfüggesztett ítéletet is kapott. De ez sem tántorította el újabb cégalapítástól, így lett a Humán Operator Zrt. tulajdonosa, mely a későbbiekben, mint a diákszövetkezeteknek munkát biztosító vállalkozás tündökölt. Talán nem meglepő, hogy az utóbbi időben ezzel kapcsolatban is komoly botrány bontakozott ki.
Elfelejtettek vételárat fizetni
A Humán Operátor Zrt. 2007. január 10-én vásárolta meg a Magyar Apartman Kft. üzletrészeit, majd azt két hét múlva továbbértékesítette, azonban a vételárat elmulasztotta kifizetni. Ezért a Fővárosi Törvényszék Czeglédyt a felpereseket megillető üzletrész vételár és kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, ezt azonban a Fővárosi Ítélőtábla elutasította és jogerősen helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét. A Fővárosi Ítélőtábla indokolása irányította a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság előtti eljárásban több bűncselekmény is megvalósulhatott, amiben Czeglédynek nagy szerepe lehetett, hiszen ő csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak, egyebek mellett hamis kölcsönszerződést.
Kizárt, hogy dr. Czeglédy Csaba a 2007. január 10-én kelt üzletrész adásvételi szerződés megkötésekor ne emlékezett volna arra, hogy a szerződéskötést megelőző napokban a Magyar Apartman Kft. számára, a Monopoly Kft. közbeiktatásával további, közel százmillió forint tagi kölcsönt biztosított.
A tanúk vallomásaiból az is világossá vált, hogy ténylegesen nem kerülhetett sor a kölcsönszerződésben szereplő tagi kölcsön nyújtására, hiszen a jogi és természetes személyek ilyen magas összegű kölcsön nyújtására nem rendelkezhettek pénzügyi fedezettel.
A peres eljárásokban elmaradt a tagi kölcsön banki átutalása megtörténtének bizonyítása, elmaradt a kölcsön összegének banktól készpénzben történő felvétele és átadás-átvételének igazolása is. Minderre figyelemmel megalapozott az arra vonatkozó gyanú, hogy a csatolt kölcsönszerződés valótlan adatokat tartalmaz, tehát hamis.
Hamis szerződések, fiktív iratok a bírósági beadványok között
A Fővárosi Ítélőtáblának hamis tagi kölcsönszerződéseket és magánokiratokat mutattak be, azok fiktív tartalmára pedig a peres beadványokban folyamatosan hivatkoztak azért, hogy a tagi kölcsön rendelkezésre bocsátását a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletbe foglalja.
Az elkövető részéről az intellektuális közokirat hamisítás bűntett befejezetté vált azzal, hogy a tagi kölcsön folyósítására vonatkozó valótlan tény gondolati tartalmának közokiratba foglalását kérte a Fővárosi Ítélőtáblától, annak elfogadtatására és alátámasztására pedig hamis magánokiratokat használt fel.
A Humán Operátor Zrt. a Fővárosí Ítélőtáblához tehát hamis magánokiratot nyújtott be, amiben 203.097.272 Ft összegű tagi kölcsön és annak 14.603.835 Ft összegű kamatai szerepeltek. Ha ezt a bíróság bizonyító erejűnek fogadja el, akkor a Humán Operátor Zrt-vel szemben fennálló követelések mintegy 160 millió forint jogellenes csökkentésére került volna sor.
A Fővárosi Ítélőtábla – hamis magánokiraton nyugvó – hamis jogerős másodfokú ítélete önmagában alkalmas eszköz lett volna a felperesekkel szembeni jogtalan haszonszerzés megvalósítására, a felperesek megkárosítására. A hamis közokirat a felperesek Humán Operátor Zrt-vel szembeni vagyoni követelését jogellenesen csökkentette volna.
A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor időben felismerte a tagi kölcsönszerződésekkel összefüggő hiányosságokat, így nem sikerült az a nagy értékű csalás, amit hamis iratok felhasználásával akartak megvalósítani.
PestiSrácok.hu, Fotó: PS
|
[
"Humán Operátor Zrt."
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosí Ítélőtábla",
"Humán Operátor Zrt-vel",
"Humán Operator Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Apartman Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Monopoly Kft."
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2010. július 29. 12:36
Frissítve: 2010. július 29., csütörtök, 14:47
Sem a Nemzeti Közlekedési Hatóság, sem az Alstom nem akart egyelőre nyilatkozni arról, hogy mi lett az új metró kocsik biztonsági vizsgálatának eredménye, de BKV-s forrásokból úgy tudjuk, nem szerepeltek jól a vagonok a teszteken. A baj továbbra is a fékekkel van.
Három kör fék
Az új Alstom vagon érkezése: nem diadalmenet egyelőre (Fotó: Magócsi Márton)
Mi lesz, ha nem?
Nem szerepeltek jól egy múlt heti tesztelésen az Alstom metró kocsik , amelyeket a 4-es és a 2-es metró vonalára szán a közlekedési vállalat - értesült a Hírszerző BKV-s körökből. Úgy tudjuk, a közlekedési cég Fehér úti telephelyén a múlt héten csütörtökön és pénteken végeztek el két vizsgálatot.A teszteken a fékek működését ellenőrizték. Információink szerint már az álló vagon műszaki ellenőrzése sem sikerült jól: amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szakembere megrángatta a fékvezetékeket, az egyik egyszerűen a kezében maradt.Egy nappal később menetben a három fékrendszer működését ellenőrizték. A magyar Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) előírásai szerint egy metró kocsinak három, egymástól függetlenül működtethető fékrendszerrel kell rendelkeznie, ebből kettő számára a fokozatmentes működtethetőség az előírás, a harmadik gyakorlatilag a vészfék.Az Alstom vagonokon az első kettőt egy szoftver irányítja, így ez a magyar jogszabályok szerint nem is tekinthető két önálló fékrendszernek, emiatt, mint az a BKV honlapján is olvasható, a francia cég derogációt kért az NKH-tól az OVSZ idevágó előírásaira. A kérelem elbírálása folyamatban van. Információink szerint amikor a tesztek során váratlan áramszünetet modelleztek, mindkét fékrendszer leállt, a vagont csak a vészfékkel lehetett megállítani.Egyelőre sem az NKH, sem az Alstom kommunikációs cége nem kívánt reagálni a Hírszerző megkeresésére, mondván, hogy a vizsgálat határideje július 31., csak azután adnak tájékoztatást. Így arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, igaz-e az az információ, hogy az NKH által felkért külső szakértő szintén negatív véleményt fogalmazott meg.Az Alstom kocsik körül már többször merültek fel problémák. A féken kívül a kerekek kopása , ami a legnagyobb gondot okozza egyelőre. Héri József, a BKV műszaki igazgatója a Fővárosi Közgyűlésben a nyár elején beszélt arról, hogy a kerékkopásokra ők is kértek magyarázatot a franciáktól, és a kapott válaszokat nem fogadták el, jelezték a problémát az NKH-nak.Korábban a Hírszerző is beszámolt róla, hogy a BKV mostani vezérigazgatója feljelentést tett, mert az előző vezetés az Alstom kocsik szín-, és formatervezésére, valamint ergonómiai kialakítására két céggel is leszerződött ugyanazon a napon , a cégek szintén egy nap teljesítették a feltételeket, és mindketten megkapták a pénzt, pedig az Alstom végül a széria felszereléssel szállítja majd a vagonokat.Már, ha egyáltalán megkapják rájuk az NKH engedélyét. Ha a hatóság végül mégis nemet mond, azzal ismét komoly csúszást szenvedhet a 4-es metró beruházása, és valószínűleg senki nem fogja tudni megmondani, mikor cserélhetik le a régi, szovjet gyártmányú vagonokat a 2-es metró vonalán.A BKV egyébként, mint az a cég honlapján a témával foglalkozó 42. kérdésben is olvasható , már több mint 30 milliárd forintot kifizetett az Alstomnak, előlegként.
|
[
"Alstom",
"BKV"
] |
[
"Fővárosi Közgyűlés",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Magasfeszültségű távvezetékek oszlopai Nádudvar határában. Lehotka László
Tavaly is kétharmadával tudta növelni árbevételét a távvezeték-építésekre és kapcsolódó munkákra szakosodott Forest-Vill Kft. A kitűnő időzítéssel alapított, alig ötéves cég történetét nyáron mutattuk be részletesen, és bár a 2019-es adatok akkor még nem voltak ismertek, így is sejteni lehetett, hogy – jórészt állami megrendeléseinek köszönhetően – tavaly tovább gyarapodott a társaság. A vállalat a 2019-es zárás óta gazdát cserélt, de a korábbi tulajdonosok még a váltás előtt kivették a nyereséget a cégből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tízmilliárdos üzlet Mészáros és Csányi árnyékábanAz OTP múlt héten távozó vezérigazgató-helyettesének jó időzítéssel alapított cége tavaly három, összesen 80 milliárd forint értékű állami keretszerződésbe került bele.
A Forest-Vill 2019-ben elért 5,8 milliárdos árbevétele nem is feltétlenül az egy évvel korábbi teljesítményéhez viszonyítva komoly előrelépés, hanem ahhoz képest, hogy három éve alig 85 millió forintos forgalma volt a cégnek. Ezúttal azonban az adózott eredmény is több mint ötszörösére rúgott ez utóbbi összegnek, a vállalatnak pedig a további növekedési kilátásai sem rosszak.
A dinamikus bővülés elsősorban annak köszönhető, hogy a még mindig kifejezetten fiatal vállalkozás folyamatosan kapja az állami megbízásokat. Ilyenekből már 2018-ban sem szenvedett hiányt, de 2019 májusa és decembere között három olyan állami keretmegállapodásba került be, amelyek összértéke meghaladta a 80 milliárd forintot. Az előző évi 5,8 milliárd forint pedig úgy jött össze, hogy ez utóbbiakból túl sokat tavaly még nem is tudott pénzre váltani. A keretszerződések ugyanis még nem jelentenek automatikusan állami munkákat, a konkrét feladatokra egy következő körben választják ki a kivitelezőt a keretszerződésbe bevont néhány vállalat közül. Az első ilyen konkrét megbízásokat pedig tavaly decemberben kapta a Forest-Vill. Az idén azonban ezeket már szép számmal követték további megrendelések.
A cég alapításának időzítése – ahogy a nyári cikkünkben erről részletesen írtunk – pont ezért volt kitűnő:
a vállalatot nem sokkal azelőtt hozták létre, hogy elkezdtek volna felpörögni a nagy állami vezetéképítő projektek.
Az ilyen megbízások hasznából pedig – hiába volt a Forest-Villnek két tulajdonosa – csak egy ember, a céget többségében kezében tartó, egykori OTP-vezérhelyettes, de most már a Mészáros-csoportnak dolgozó Barna Zsolt részesült. A társaság alapszabályában ugyanis azt rögzítették, hogy a két fő üzletág közül a nagyobb hasznot hajtó távvezeték-építési kizárólag a bankár érdekeltségébe tartozik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül valaki az OTP csúcsvezetéséből Mészárosék épülő gigabankjához?Már pár nappal OTP-s távozása után szinte biztos volt, hogy Mészáros Lőrincék bankholdingjához kerülhet Barna Zsolt, aki végül ennél is nagyobb szerepet kapott.
Ennek az eredménye pedig a vállalat 2019-es osztalékfizetésén is meglátszott. A cég az áprilisi közgyűlés határozata értelmében 450 millió forintot fizetett ki tulajdonosainak. Ebből 413 millió jutott Barna Zsoltra, sokkal több, mintha a tulajdoni viszonyok arányában osztoztak volna a tagok, hiszen a vállalkozó-bankár a cég kétharmadát tartotta kézben.
A kifizetés után szűk két héttel aztán a Forest-Vill gazdát cserélt: Barna Zsolt és üzlettársa, Adorján István eladta a vállalatot, amely így közvetve egy svájci társaságé lett. Több jel is utal azonban arra, hogy a társaság nagyon távol azért most sem került a bankártól. Ahogy korábban ezt megírtuk, Barna Zsolt már tavaly alapított egy vállalatot Forest-Vill Plus Zrt. néven, amelynek papíron ugyanúgy elektromos, híradás-technikai célú közmű építése a főtevékenysége, mint testvércégének, ez pedig még most is az övé. Emellett júliusban egy újabb céget is bejegyeztetett Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft. néven. A két új vállalat pedig ugyanabban az ügyvédi irodává alakított belvárosi társasházi lakásban székel, ahol a Forest-Vill új svájci tulajdonosának magyar leánya is. Ráadásul az új vállalatok vezetői is a Forest-Vill menedzsmentjéből kerültek ki*A Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft.-t Adorján István vezeti, a Forest-Vill Plust pedig a Forest-Vill másik két ügyvezetője..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?
Vállalat Barna Zsolt Forest-Vill Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Forest-Vill Kft."
] |
[
"Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft.",
"Forest-Vill Plus Zrt.",
"Forest-Vill Plus",
"Mészáros és Mészáros"
] |
Az MSZP értetlenül fogadta, hogy a szociáldemokrata értékeket eddig következetesen közvetítő Népszavában megjelent a Fidesz-közeli Közgép hirdetése. Pláne azután, hogy a lap számos alkalommal – és teljes joggal – kritizálta a Fidesz és a gazdasági holdudvarához tartozó oligarchák nemzetellenes tevékenységét.
A Népszava azon döntése, amely szerint a Közgéppel való bárminemű kapcsolat fenntartása egy baloldali szellemiségű sajtóorgánum számára ma Magyarországon megengedhető, felháborító és megmagyarázhatatlan. Egy magát szociáldemokratának valló lap semmiképp sem vállalhat közösséget fideszes oligarchák cégeivel - írja közleményében Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Az MSZP elhatárolódik attól, hogy a Népszava teret engedett a Közgép hirdetésének - olvasható a közleményben. Felszólítjuk a lap vezetőségét, hogy azonnal szüntessen be minden gazdasági és egyéb együttműködést az említett érdekcsoportokkal! Ellenkező esetben törölje fejlécéről a szociáldemokrata jelzőt, mert érdemtelen annak használatára - áll Lukács közleményében.
"Megjelent egy hirdetés a Népszava keddi számában, ami persze - ismerve a mai kormányzat erőfeszítéseit - önmagában is meglepő. De: ez a hirdetés a Simicska-birodalomból származott; a Margit híd felújítását reklámozta. A Közgép megrendelte, a Népszava leközölte. Ahogy ez normális országokban szokás. Ám ez nem egy normális ország. Tudom, jól tudom, hogy az sem normális, ahogy a Közgép gyarapodik, nyeri el sorra a különböző pályázatokat. Ezt a Népszava sokszor megírta és folyamatosan meg is írja. Ennek ellenére - láss csodát - most a Népszavában költött el egy kis pénzt a Fidesz-kormány favoritja....És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. Miáltal lehetőséget adtunk mindazoknak, akik azonnal elméleteket gyártanak, konfabulálnak, s teszik ezt a tények ismerete nélkül. Schiffer András például, aki magáról azt gondolja, hogy ő bizony másként politizál, azonnal, a lehető legrosszabb reflexszel, MSZP-Fidesz összeborulást sejtet (hogyan is lettek meg a 2010-es választások idején az LMP kopogtató cédulái ?), mások egyenesen a Népszava lefizetéséről cikkeznek. Szomorú történet ez, annál is inkább szomorú, mert megint csak Simicska nyer vele: nem nálunk költi el a pénzét..." - olvasható Németh Péter főszerkesztő reagálásában.
|
[
"Közgép"
] |
[] |
Milliókért utazgató honvédelmi vezetők
A Honvédelmi Minisztérium tavaly több mint 25 millió forintot költött a felső vezetők külföldi útjaira. A kiküldetések alatt a válság ellenére a szaktárca képviselői luxusban élnek, Vadai Ágnes államtitkár egyik kétnapos belgiumi útjára például csaknem félmillió forintot költöttek el az adófizetők pénzéből. A szaktárca vezetői állami forrásokból eljutottak olyan egzotikus helyekre is, mint India, Kína, Monaco vagy az Egyesült Arab Emírségek.
A részleteket elolvashatja a Magyar Nemzet 2009. július 20-i számában.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Egyesült Arab Emírségek",
"Magyar Nemzet"
] |
A szocialistákat tartják a legkorruptabbaknak
Nézőpont Intézet: sokaknak jutott eszébe az SZDSZ
A magyar politikai közbeszéd egyik vesszőparipája a pártok és a korrupció összefonódása. A "korrupt politika" azonban leegyszerűsítő állítás, a választók több mint harmada (36 százalék) nem a teljes politikai osztályt hibáztatja, hanem egy-egy oldalhoz köti a korrupciót. A Nézőpont Intézet 2009. október 19. és 21. között arra a kérdésre kereste a választ ezerfős, reprezentatív országos kutatásában, hogy melyik pártot tartják a legkorruptabbnak a választók.
További részletek a Nézőpont Intézet honlapján A válaszadók a nyitott kérdés alapján leginkább az MSZP-t nevezték meg korrupt pártként (23 százalékuk), de meglehetősen sokaknak jutott eszébe az SZDSZ (7 százalék) is. Az ellenzéki Fideszt csak a megkérdezettek 6 százaléka nevezte meg legkorruptabb pártként. A többi párt (például a Jobbik és a KDNP) nem jutott egyetlen válaszadónak sem eszébe mint a leg-korruptabb szervezet. Azzal a nyilvánosságban elterjedt véleménnyel, hogy mindegyik párt korrupt a válaszadóknak kevesebb, mint a harmada (30 százalék) azonosult. Minden harmadik megkérdezett (34 százalék) bizonytalan volt vagy nem akart a kérdésre válaszolni.
|
[
"MSZP",
"Fidesz",
"SZDSZ"
] |
[
"Nézőpont Intézet"
] |
Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?
A megnövekedett rezsiárak miatti uszodabezárási hullám megfékezésére több tízmillió forintos támogatásokat kezdett el odaítélni novemberben a Honvédelmi Minisztérium egyes uszodák fenntartóinak. Ennek a pozitív hozadéka, hogy hetvenhét uszoda az év végéig biztosan nyitva maradhat, így pedig 20 ezer gyerek úszásoktatása is folytatódhat.
A történetnek ugyanakkor van egy abszurd vonala is: hiába kérdeztük meg több mint két hete a minisztériumtól, továbbra sem árulják el, hogy melyek lesznek ezek a garantáltan nyitva tartó uszodák, ahogyan azt sem, hogy mekkora támogatásban részesülnek, és azokat pontosan mi alapján ítélték oda.
Képünk illusztráció. © Veres Viktor
Ebben a transzparensnek aligha nevezhető helyzetben pedig elindult egy bizarr politikai kommunikációs csata is: polgármesterek és országgyűlési képviselők a Magyar Úszó Szövetséggel (MÚSZ) igyekeznek egymásra licitálva a saját sikerükként tálalni a támogatott intézmények ügyét.
Kongatták a vészharangokat, érkezett a támogatás
Már nyáron lehetett sejteni, hogy a hideg hónapokban az elszálló energiaárak miatt sok helyen gondot okozhat majd az uszodák üzemeltetése. Számos ilyen intézmény önkormányzati fenntartásba működik, az önkormányzatoknak pedig a kormány döntése értelmében július elseje óta nem jár a rezsicsökkentett energiaár, vagyis csak piaci áron tudnak földgázt és villamos energiát venni. Székesfehérvár fideszes polgármester konkrét számokat is megosztott arról, mit jelent ez:
a 97 ezer lakosú város uszodájának villamosenergia-költsége 39,5 millió forint volt 2021-ben, 2022 szeptemberében viszont már több mint 200 millió forintnál járt, és az akkori árakkal számolva úgy látta, több mint 330 millió lesz jövőre.
Az sem vetített előre rózsás képet a télről, hogy az állami tanuszodákat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) októberben már úgy számolt, 27 milliárdos veszteséggel fogja zárni az idei évet (azóta azt is tudjuk, hogy november 14-étől összesen nyolc NSK-s uszodát bezártak határozatlan időre). Sok helyen rövidebb nyitvatartással, hidegebb vízzel és korlátozott szolgáltatásokkal igyekeznek visszavágni a költségeiket az uszodafenntartók, de az ősz beálltával egyre több városból érkezett hír arról, hogy teljesen bezárhatnak egy-egy intézményt.
A Magyar Úszó Szövetség szerint az összes magyar uszoda feléről nem lehetett tudni szeptemberben, hogy üzemel-e majd egyáltalán a hidegben. Épp ezért, a szervezet már ekkor kongatta a vészharangokat, Wladár Sándor elnök többször is nyilatkozott arról, hogy bár a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívása előtt áll, gond lehet abból, ha nem sikerül nyitva tartani az uszodákat. Azt sem rejtették véka alá, hogy erősen lobbizni kell ennek a célnak az eléréséhez.
A rezsitől félve sorra zárják be az élsportolók által használt a csarnokokat és uszodákat Másfél hónapra a tervek szerint leállítják a székesfehérvári futballstadion, a 14 milliárd forintból megújult, 2018 novemberében átadott Mol Aréna Sóstó fűtését - közölte a város fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András a közösségi oldalára szerda reggel felkerült videóban jelentette be, hogy csütörtökön rendkívüli közgyűlésen döntenek majd a rezsiemelkedés okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedésekről, amelyek között ez a javaslat is szerepel.
A lobbizás, úgy tűnik bejött, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis egy szűkszavú közleményben már november 3-án bejelentette: a Sportért Felelős Államtitkárság vissza nem fizetendő támogatást nyújt vizes sportlétesítmények üzemeltetésére. Akkor azonban még semmilyen konkrétumot nem lehetett tudni. Egy nappal később aztán megjelent a MÚSZ közleménye is, amelyben az már szerepelt, hogy
77 uszodát mentenek meg néhány hónapra, amik közül 30 NSK-s tanuszoda és 47 önkormányzatok/egyesületek által fenntartott intézmény van;
a MÚSZ segítette a támogatási koncepciójának kidolgozást (többek között az összes uszoda üzemeltetési és sporttechnológiai szempontú felmérésével);
úgy választották ki a támogatott intézményeket, hogy a bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve ott oktatásban részesülő gyerekeknek 30 kilométernél ne kelljen többet utazniuk a legközelebbi nyitva tartó helyszínig.
A MÚSZ égisze alá tartozó egyesületek, illetve az óvodások és kisiskolások tízezreinek úszásoktatásáért felelős Úszó Nemzet Program összesen 141 uszodában tartott foglalkozásokat a rezsiárak elszállása előtt. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi mentőövvel is csak az érintett intézmények felét sikerült kisegíteni.
Büszkélkednek vele, mégis titkolják
Mindez mégis fontos eredmény, egyrészt azért, mert Wladár Sándor szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy "több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben". Másrészt azért, mert hazánkban a rezsipara előtt sem állt fényesen az úszásoktatás helyzete: a felnőttek alig 20 százaléka mondható jó úszónak, a tízévesek alig több mint harmada képes legalább 25 métert leúszni, ráadásul 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a mesterséges "vizes helyek" száma.
Nem csak a mostani uszodabezárások miatt nem tanulnak meg úszni a gyerekek A 18 éven felüliek mindössze ötöde mondható jó úszónak, miközben az ENSZ-adatok szerint a vízbe fulladás a balesetek 7 százalékát teszi ki világszerte.
Azt azonban senki nem árulta el, hogy összesen mennyi közpénz kell ehhez, milyen feltételek alapján lehetett a támogatást elnyerni, az egyes uszodáknak mekkora összeg jutott és ebből meddig lehet biztosítani a működtetésüket.
Sőt azt is hetek óta titkolják, hogy egyáltalán hol találja meg az egyszeri úszni vágyó a 77, garantáltan nyitva tartó uszodát.
Amikor a MÚSZ-tól érdeklődtünk erről, azt a választ kaptuk, hogy csak a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó sportügyi államtitkárság adhatja ki ennek a 77 intézménynek a listáját. A minisztériumnak azonban hiába küldtük el a hvg.hu kérdéseit, az első hivatalos közleményük után, több mint két hete nemhogy válasz, még reakció sem érkezett megkeresésünkre.
A nagy titkolózás ellenére Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás olimpiai bajnokok társaságában egészen Kaposvárig utazott, hogy az uszodatámogatással büszkélkedjen, és úszni tanuló kisdiákokkal fotózkodjon. Az ott elhangzottak alapján valószínűleg azért nem közölték eddig, hogy melyik 77 uszodát segíti ki a kormány, mert Schmidt szerint múlt héten még nem volt végleges a támogatottak listája, és a kifizetések is csak elindultak.
A babérokat azért mindenki learatná
Bár hivatalos lista nincs, azért sorra jelennek meg a hírek olyan uszodákról, amelyek a kormányzati támogatással maradhattak nyitva. A MÚSZ és az államtitkárság mellett ugyanis polgármesterek és országgyűlési képviselők is igyekeznek a saját eredményükként beszámolni egy-egy megmentett helyről. Székesfehérvár fideszes polgármestere például már októberben bejelentette, hogy a Csitáry-uszoda 2022 végéig biztosan nyitva maradhat. Cser-Palkovics András szerint a honvédelmi miniszterhelyettes (és egyben székesfehérvári országgyűlési képviselő), Varga Tamás közbenjárása is kellett ahhoz, hogy nagyjából 80 millió forintos állami támogatást kapjanak, ami a megnövekedett uszodaüzemeltetési költségek 70–80 százalékát fedezi három hónapra.
De politikusok Facebook-bejegyzéseiből derült is az is, hogy
Szeged esete bonyolultabb a fentieknél, ott a kormánypárti országgyűlési képviselő, Mihálffy Béla bejelentette, hogy a kormány közel 70 millió forintos rendkívüli rezsitámogatásának hála az önkormányzat tovább üzemeltetheti a Tiszavirág Sportuszodát. Az ellenzéki vezetésű város viszont azt közölte, hogy tartják magukat az eredeti tervekhez és december 19-én bezárják az uszodát, mivel a jövő évi támogatásról még szó sem esett a kormány részéről.
Képünk illusztráció. © Veres Viktor
A legnagyobb kommunikációs adok-kapok viszont Vácon lett ebből az egészből. Matkovich Ilona, a város ellenzéki polgármestere november elején jelentette be, hogy a helyi uszoda közel 23 millió forint állami támogatást kap a kigazdálkodhatatlan áram- és gázszámláinak kiegyenlítéséhez 2022 utolsó három hónapjára. A helyi Fidesz-elnök erre a Hír Tv riportjában is betámadta Matkovichot, azt állítva, hogy "más tollával ékeskedik", mert igazából a térség fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence járta ki a támogatást.
Ahogy az az itt idézett példákból is látszik, az ínséges időkben egy-egy ilyen jó hír remekül kommunikálható, az uszodák nyitva tartásáért épp ezért sokan le is aratnák a babérokat. Hogy ennek ellenére pontosan mi indokolhatja az uszodatámogatások körüli titkolózást, azt csak találgatni lehet.
Egyrészt a kapkodás is állhat a háttérben, az államtitkár kaposvári mondatai ugyanis arra utalnak, hogy jóval azelőtt bejelentették a támogatások tényét, mielőtt letisztázódott volna, hogy kinek adnak majd pénzt. Másrészt, az is felmerülhet kérdésként, hogy egy nem transzparens rendszerben vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál. Ennek a kételynek az eloszlatását ráadásul nem segítik az államtitkárnak személyesen hálálkodó politikusi posztok. Az biztos, hogy a nyilvánosságra került uszodák között vannak ellenzéki vezetésű városok által üzemeltetett létesítmények is, de a támogatások mértéke jelentősen különbözik, és részletesebb tájékoztatás híján nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.
Végső soron viszont mégis csak arról van szó az uszodatámogatások kapcsán is, hogy a rezsicsökkentés megvonásával minden önkormányzat költségvetését megterhelte a kormány, miközben az ebből fakadó többletköltségeket már csak néhányak esetében kompenzálják, ráadásul egy egyelőre átláthatatlan rendszerben.
|
[
"Magyar Úszó Szövetség",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Nemzeti Sportközpontok",
"Sportért Felelős Államtitkárság"
] |
[
"Tiszavirág Sportuszoda",
"Hír Tv"
] |
Az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a véleményét kéri Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője, a párt alelnöke arról, hogy egyes fideszes politikusok összefüggésbe hozzák az önkormányzatoknak az elkövetkező évekre juttatott uniós fejlesztési források mértékét az októberi választások nyomán megalakuló önkormányzatok politikai összetételével.
"A Fidesz azzal zsarolja a választókat, hogy európai uniós fejlesztési forrás csak akkor jut a településre, ha fideszes a polgármester és a kormánnyal jóban van" – hangoztatta a sajtó képviselői előtt Ujhelyi István. A szocialista EP-képviselő szerint a Fidesz súlyos félreértésben van, hiszen nem a saját forrását, nem állami forrást, hanem az EU-tagállamok adófizetőinek közös forrását osztja az Európai Unió megbízásából.
Ujhelyi szerint az ilyen és ehhez hasonló kijelentések egy-egy választási kampánykörúton, helyi politikusok kortesbeszédeiben sem megengedhetőek, de különösen nyugtalanítóak akkor, ha a kormánypárt magas rangú politikusainak szájából hangzanak el. Idézte ennek kapcsán Tállai András nemzetgazdasági államtitkár egy megnyilatkozását, aki szerinte egy nyilvános megszólalásában így fogalmazott: "az, hogy egy adott megye hogyan fog részesülni a 2014–2020-as időszakban az európai uniós támogatásokból, nagymértékben függ attól, hogy ki fogják vezetni a megyét".
"Preventív szándékkal, a Fidesz-hatalom bűnös szándékait megelőzendő, bejelentést teszek az OLAF-nál" – fogalmazott Ujhelyi. Azoknak az uniós forrásoknak a célba érkezése, amelyeket Magyarország elnyert, és amelyekről az unióval megállapodott, közös európai érdek, és nem pártpolitikai alapon osztogatható kegyúri ajándék – tette hozzá.
Az OLAF létrehozásának célja, a hivatal feladata – hangsúlyozta Ujhelyi – az uniós forrásból származó pénzek nem megfelelő felhasználása elleni fellépés, egyéb jogellenes cselekmények üldözése és szankcionálása. Mint közölte, az OLAF-hoz eljuttatott beadványában állásfoglalást kért arról, megengedheti-e magának bármely európai kormány, hogy politikai szín alapján zsarolja európai uniós forrásokkal a választókat.
Azért kell most az OLAF-hoz fordulni, "hogy ezt a hazaárulást a Fidesz meg se próbálja elkövetni az elkövetkező hét évben" – indokolta lépését az MSZP politikusa.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Európai Unió"
] |
A libatömők és az állatvédők küzdelme új fázisba léphet hamarosan a bírósági tárgyalás során. A libákat továbbra is tömik, a tömők pedig elveszítették munkájukat. Ki járt jól?
Lassan négy éve, hogy elkezdődött a hazai libatömés elsorvadása, vagy elsorvasztása. Többek között ez utóbbi kérdés eldöntését is várják a bíróságtól az érintett felek, a Négy Mancs Alapítvány és a Hungerit Zrt. Sok ember elveszítette a munkáját, a hústermelő cég legfontosabb exportpiacát, a Négy Mancsra Budai Gyula helyezte elszámoltató mancsait, a libákat pedig továbbra is tömik. Ki járt mégis jól? A bírósági eljárás jövő héten kezdődik.
A Négy Mancs és a lúdtalp
A bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs alapítvány 2006 novemberétől folytatott nemzetközi kampányt a tömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, melyen több magyar cég neve is szerepelt. A Négy Mancs azt kérte az áruházláncoktól, ne vásároljanak májat és húst olyan üzemtől, amely a listán szerepel, azaz részt vesz tömésből származó áru előállításában, feldolgozásában. Az állatvédők kampánya után 2008-ban a német áruházláncok felfüggesztették a hízott liba forgalmazását. A legnagyobb magyar exportőrként ismert Hungerit Zrt.-nél az alapítvány nyomására 2008-ban leállították a hízottáru-feldolgozást. Mivel ezután sem kerültek le az alapítvány feketelistájáról, 2009 januárjában újraindították ezeknek a termékeknek az előállítását.
A Hungerit Zrt. keresetet nyújtott be a Négy Mancs ellen személyéhez fűződő jogainak sérelme, kártérítés, illetve a jogsértéstől történő eltiltásra vonatkozóan. Ez az első ilyen kereset a Négy Mancs ellen. Az alapítvány ausztriai központja legutóbb Márton napkor támadta német nyelvű felhívásában a magyar baromfitermékek fogyasztását.
Kormányzati mancsok
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011. augusztus végén közölte, hogy vizsgálja a Négy Mancs Alapítvány működését. A Fővárosi Főügyészséghez fordult, kérve, hogy a hatóság az alapítvány működésével kapcsolatban folytasson le törvényességi vizsgálatot. A kormánybiztos a bíróságot is megkereste, hogy a birtokában lévő, az alapítvány gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot bocsássa rendelkezésére. Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos egyebek mellett azt szeretné tisztázni, hogy a "közvetlenül a magyar libatenyésztők ellen folytatott lejárató kampányt" milyen forrásokból finanszírozta az alapítvány. Az ügyben az ügyészség szeptember közepe óta vizsgálódik.
Az elszámoltatási kormánybiztos egyebek között arra kíváncsi, hogy milyen az üzleti kapcsolata a Négy Mancsnak az osztrák tulajdonú Human Dialog Kft.-vel, mely Budai Gyula tudomása szerint a kft. működésihitel-jellegű kifizetésként több mint 45 millió forintot utalt át az alapítványnak az utóbbi években. Továbbá miért éppen a Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft., a Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt. és a Toll 96 Kft. szerepel a Négy Mancs pozitív termelői listáján és Marcus Müller alapítványi képviselő milyen gazdasági kapcsolatban van a Kaufland német áruházlánccal.
Tömött sorok
Tóthné Kecskés Mária a Hungerit kereskedelmi és marketing igazgatója az FN24-nek elmondta, a Négy Mancs (német nevén Viel Pfoten) Alapítvány listáját a beszerzők használják a német nyelvterületeken. A kereskedelmi partner kiválasztásakor megnézik, hogy az üzem szerepel-e a listán. Amennyiben igen, semmilyen terméket nem vásárolnak tőle. Az beszerzők úgy vélik, még így is jobban járnak, mintha elijesztenék a vásárolókat – állítja a cég kereskedelmi igazgatója.
Tóthné Kecskés Mária szerint az alapítvány olyan lejárató kampányt folytat a világhálón, hogy a kereskedelmi partnereknek nem marad más választásuk, mint lemondani a listán szereplő cégekről. "Olyan anyagokat töltenek fel az internetre, amelyek nem is az országban készültek, ráadásul a képeken nem is libák szerepelnek, hanem kacsák. A német társadalom nagyon érzékeny az állatkínzás kérdésére és ebből a szempontból jól manipulálható" – állítja a Hungerit kereskedelmi igazgatója.
Tóthné Kecskés Mária kiemelte, felajánlották és bevezették azt az eljárást, hogy a terméken jelzik, hogy tömött állat húsából származik, milyen kontrollált tömési folyamatokon esik át az állat képzett tömőkkel, de a Négy Mancs ezt nem vette figyelembe. A Négy Mancs szerintük elveszi a döntési lehetőséget a fogyasztóktól. Érvül hozta fel az Állatorvos Tudományegyetem professzorai által készített anyagot, amely megállapítja, hogy a töméshez hasonló a májhízlalás természetes módon, a vándorlás előtt elindul a libáknál. A tömés befejezése után egy-két héttel pedig visszaáll a liba májának mérete.
A kormánybiztos vizsgálódásával kapcsolatban a Hungerit kereskedelmi igazgatója közölte, a kormány részéről minden információt megkapnak a Baromfi Terméktanács közreműködésével. Az elsődleges céljuk azonban az, hogy a bíróság ismerje el, hogy a Zrt. kárt szenvedett el, az alapítványt pedig kötelezze, hogy vegye le őket a listáról. Ha ez sikerült, akkor a menedzsment hozza meg a döntést arról, tovább folyjon-e a per kártérítésért. Egyelőre azonban csak a 2008 előtti állapot visszaállítására törekszenek.
Kerestük a Négy Mancs Alapítvány képviselőit is, hogy megkérdezzük, miért nem került le listájukról a Hungerit a tömési eljárás leállítása után sem, milyen szakmai anyagokkal bírnak a libatömés állatkínzásnak minősüléséről, valamint feltettük volna nekik a kormánybiztos által meglebegtettt finanszírozási kérdéseket is, de kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ. Amint válaszuk megérkezik, azt is publikálni fogjuk.
|
[
"Négy Mancs Alapítvány"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Viel Pfoten) Alapítvány",
"Human Dialog Kft.",
"Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt.",
"Baromfi Terméktanács",
"Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft.",
"Toll 96 Kft.",
"Állatorvos Tudományegyetem",
"Hungerit Zrt."
] |
A Magyar Posta Zrt. szóvivője szerint valótlanul állította egy napilap kedden, hogy Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója 19,2 millió forint extra pénzt vehet fel. A prémiumokról a Blikk számolt be, állításait az MFB és a BKK is cáfolta.
Szerdahelyi Kinga sajtószóvivőnek az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint a vezérigazgató egyetlen forint prémiumot sem vett fel, emellett költségtérítést sem igényelt. Mint olvasható: Geszti László külföldi útjait maga fizeti, saját autóját és mobiltelefonját használja és fizeti.
A Blikk arról írt, hogy több állami cégvezető munkáját is 20 millió forint körüli prémiummal hálálta meg munkáltatójuk. A Magyar Fejlesztési Bank szerint elnök-vezérigazgatójuk, Baranyay László egyáltalán nem kapott 2011-ben jutalmat, ezzel cáfolták a Blikk korábban megjelent állításait. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint valótlanul jelent meg, hogy Vitézy Dávid, a társaság vezérigazgatója 7,6 millió forint jutalmat kapott. A Blikk a BKK közleményének kiadását követően azt közölte az MTI-vel: a lap nem azt állította, hogy a vezérigazgató megkapta a prémiumot, "mindössze annyit: szerződése értelmében ennyi jár neki".
|
[
"Magyar Posta Zrt."
] |
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Nemcsak a szakpolitikai anyagait írja, de a rendezvényeit is az Iránytű Intézet szervezi a radikálisok frakciójának. Forrai Richárd cégén túl a Jobbik ifjúsági tagozata is szép summára tett szert 2017-ben, s igen jól járt Sneider Tamás Jobbik-alelnök felesége is.
Talán nincs olyan politikai oldal, amely örülne, hogy a 168 Óra valamennyi parlamenti frakció közpénzből fedezett 2017-es szerződéseit, valamint a költekezéseikre vonatkozó adatokat kikérte az Országgyűlés Hivatalától. Vélhetően azért, mert kiderült, hogy tavaly meglehetősen nagy lábon éltek a képviselőik, miközben a frakciók számláját – ahogyan bérüket és személyes juttatásaikat is – mi, vagyis az adófizetők álljuk. A pártoknak jutó állami támogatásokon felül is.
A parlamenti pártok frakcióinak ugyanis az Országgyűlés Hivatala nyújt rendszeres támogatást, amelynek egyhavi összege nagyjából 25 képviselő alapdíjának felel meg. Az összeg elvileg a párt parlamenti, politikai tevékenységét hivatott fedezni, de hogy a valóságban hogyan költik el, az a frakciók belátására van bízva. A költségvetési támogatás egy normális demokráciában persze természetes, ám az Országgyűlés Hivatala által lapunknak küldött adatokat feldolgozva az is szembeötlő, hogy
a pártok némelyike enyhén szólva sem a törvényalkotáshoz elengedhetetlenül szükséges költségekkel számolt el tavaly.
Ilyen a 24 honatyát számláló Jobbik is, amelynek 2017-es frakcióköltéseit a KDNP és az LMP képviselőcsoportjának szentelt cikkeink után mutatunk be részletesen. Van is benne érdekesség: magasan a legtöbb, összesen 303 Jobbikos szerződéskötésről számolt be az Országgyűlés Hivatala lapunknak. Ezek közt rendszeres a havi és az akár néhány napra szóló megbízás.
A Jobbik-frakció összesen 162 millió 81 ezer 934 forintot költött el.
Fotó: 168 Óra archív
A megelőző évi 15 alkalomhoz képest mértékletesen, tavaly már "csak" hétszer szerződött a Jobbik a párthoz közelálló, Iránytű Intézet Kft.-vel, összesen 27 millió 300 ezer forint plusz áfa értékben. Minden egyes megbízásnál 3 millió 900 ezer forint plusz áfát tüntetett ugyanis fel e cég számláira a frakció, amely így valójában darabonként, azaz az áfát hozzászámolva 4 millió 953 ezer forintot fordított az Iránytű Intézet "Szakpolitikát érintő szakanyag" néven futó munkáira. Ezek olyan elemzések, tanulmányok és szakpolitikai iránymutatások, amelyekbe a Jobbik alig-alig enged betekintést.
Forrai Richárd
Emlékezetes, miután a Népszava 2016-ra vonatkozóan kikérte a frakciók költéseit, kiderült: a 24 képviselőt számláló Jobbik-frakció több mint 50 millió forintot fizetett ki az Iránytű Intézetnek. A radikális párt 2016-ban a legtöbbször, 15 alkalommal ezzel az intézettel szerződött, szintén "szakpolitikát érintő szakanyagok" címszóval.
Az Iránytű Intézet tulajdonos-ügyvezetője Forrai Richárd, aki a Barikád hetilap kiadója is, továbbá Vona Gábor pártelnök személyes tanácsadója, korábban pedig a Jobbik frakcióigazgatója volt. Az Iránytűben korábban Vona-Szabó Krisztina, a Jobbik elnökének felesége is benne volt, miközben Szabó Judit, Vona Gábor sógornője 2013 nyarától Forrai asszisztenseként dolgozott.
2017-ben a Iránytű Intézet szakpolitikai anyagaira összesen 34 millió 671 ezer forintot költöttek el az adófizetők.
A Jobbik 2017 márciusában ugyanezen címszóval, vagyis szakanyagok készítésére szerződött az Uni-Promotion Kft.-vel. Ez a céginformáció szerint Jurenkó Ferencnek, az Alfahír újságírójának a vállalkozása, amely már a megelőző években is dolgozott a radikális képviselőcsoportnak, 2017-ben 910 ezer forintra tehetett szert.
Egy másik céget is megbízott a Jobbik-frakció, méghozzá kétszer: egyszer áprilistól szeptemberig, majd pedig októbertől december végéig "Szakpolitikát érintő szakanyag" gyártásával. A havi 300 ezer forint plusz áfáról szóló kilenchavi megbízással a Kárpáti Kerecsen Kft. összesen bruttó 3 millió 429 ezer forintot kapott a Jobbiktól. A jobbikos megbízási listán rendszeresen szereplő cég Sas Zoltáné, aki a mostani parlamenti választáson a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje Pest megye 7. számú választókerületében. Saját politikusi Facebook-oldalán úgy vall: "az Országgyűlésben a Jobbik Képviselőcsoportja biztonságpolitikai szakértőjeként dolgozom, a Jobbik Nemzetbiztonsági és Rendvédelmi Kabinetjének elnöke vagyok. Helyi szinten önkormányzati képviselőként tevékenykedek, a közbiztonsági és jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke és Gyömrő város közbiztonsági tanácsnoka vagyok."
Sas országos hírnévre akkor tett szert, mikor javaslatára 2012. április 23-án Gyömrő képviselő-testülete, tíz igen és egy tartózkodás mellett megszavazta, hogy a Szabadság tér Horthy Miklós nevét viselje.
Összességében, az Iránytű anyagain túl, ugyanilyen munkákra 4 millió 422 ezer forintot költött el a Jobbik.
De nem csak a szakanyagokat falta a Jobbik-frakció, hanem a tanácsokat is. Összesen 139 alkalommal szerződtek ugyanis "Szakpolitikát érintő szaktanácsadás" címen különböző személyekkel, igaz, a radikálisok sok-sok esetben havonta adtak le számlákat kisebb címletekkel, de egy meghatározó tanácsadói kört stabilan finanszírozva ezzel. Összesen 28 magánszeméllyel vagy egyéni vállalkozóval, valamint két céggel volt ilyen szerződésük, amely ráadásul esetenként egész évre szólt, csak épp havonta, kéthavonta újrakötötték a megbízásokat.
Szakpolitikát érintő szaktanácsokra ugyanisa Jobbik összesen 38 millió 796 ezer 400 forintot költött el.
Fotó: Vona Gábor Facebook-oldala
Volt olyan tanácsadójuk, aki vélhetően állandó parlamenti munkatárs, s így egész évben összesen 2,5 millió forintot keresett. Ilyen volt például Répási Zsolt, de nem ez a jellemző. Inkább úgy tűnik, hogy a Jobbik az ifjúsági szervezetét finanszírozza, valamint vidéki politikusait az ilyen tanácsadói megbízásokkal, s lényegében nem is találni a listán olyan szakértőket, mint amilyenekkel például az LMP-frakció szerződött.
Így jutott "egy kis mellékeshez" a Jobbiktól 12 havi tanácsadói megbízásával – amelyet szinte havonta újítottak meg – Baumgartner László. Az összesen 846 ezer forintra szerződött Baumgartner párton kívüliként, de jobbikos színekben Zalában egyedüliként szerzett településvezetői pozíciót 2014 októberében, Bánokszentgyörgyön.
Kilenc hónapra, összesen öt különböző szerződést kötöttek 643 ezer 500 forint értékben Kósi Márkkal. Kósi a Jobbik Ifjúsági Tagozatnak (IT) alelnöke. A Jobbik IT honlapján ahol azt írja: 2014-ben a választási bizottság delegált tagjaként képviselte a pártot, októberben pedig lakóhelyén jobbikos színekben képviselőjelöltként indult.
Egész múlt évben alkalmazták, s 12 hónapra 2 millió 472 ezer forintért szerződött a frakcióval a Jobbik IT másik alelnöke, Nichter Tamás is, aki "szakpolitikát érintően" ad tanácsokat a frakciónak, méghozzá havi 206 ezer forintért. Az ifjú jobbikos így vall szervezet honlapján található önéletrajzában: "a 2014-es országgyűlési választáson megyei kampány- és sajtófőnökként segítettem a párt munkáját."
Tag, tanácsadó, vagy vagy független reklámarc?
Nem egész évre szóló, de szakaszos megbízásokban, összesen 7 szerződéssel 1 millió 180 ezer forintot kapott a Jobbik-frakciótól Antalics Diána. A szintén szakpolitikai tanácsadóként feltüntetett Antalics 2012 környékén még a Jobbik Pilisi Ifjúsági Tagozat elnökeként volt ismert, majd 2015-ben már a Jobbik IT szülésnépszerűsítő programjának arca volt. Áprilistól több szakaszban, 6 szerződéssel összesen 258 ezer 500 forintért alkalmazta a Jobbik-frakció Wladyczanski Péter Bátor nevő ifjúsági tagozatosát is, szakpolitikát érintő tanácsadásra.
Öt szerződéssel, 9 hónap alatt 496 ezer forintot kapott tanácsadásért egy bizonyos Nánási Kristóf Zoltán is. Egy fideszes hír szerint Nánási Kristóf diósdi Jobbik képviselő, aki a párt országgyűlési képviselőjelöltjeként indul a következő választáson. Ezzel kapcsolatban fel is lelhető olyan nyilvános Facebook-bejegyzése a diósdi Jobbiknak, amely erősíti a jelölést.
Kilenc hónap alatt, összesen 2 millió 745 ezer forintot kapott tanácsadásra Budai Nóra Boglárka is, aki szintén a Jobbik IT körül tűnt fel. Hasonlóképp kilenc hónapos foglalkoztatással, áprilistól összesen 2 millió 196 ezer forint jutott Varga Dánielnek "szakpolitikát érintő tanácsadásért". Ő szintén a Jobbik IT "országos tisztségviselője", de a párt csepregi képviselőjeként is feltünteti magát. Rá ugyanakkor emlékezhet a nyilvánosság, hiszen ő volt az a jobbikos, aki nem vehetett részt a közmédia egyik vetélkedőjén, a Maradj talpon! című műsorban. Varga, úgy tűnik, anélkül is talpon maradt.
Szakaszosan alkalmazta, méghozzá három idevágó megbízási szerződéssel, összesen 890 ezer forintért a Jobbik frakció Miklósa Gergelyt, aki a Jobbik IT encsi képviselőjét. Őt január 16-án mutatta be Vona Gábor sajtótájékoztatón, mint Abaúj, Zemplén és Bodrogköz térségének képviselőjelöltjét.
Nem tudni miért, de 7 különböző szerződéssel, összesen 295 ezer forintért adott tanácsokat a Jobbik IT dombóvári elnöke is pártja frakciójának, Hahóti Márk afféle gyakornoki pozícióban lehet a képviselőcsoport mellett. Ugyanígy és ugyanennyiért, tehát 8 hónap alatt 295 ezer forintot kapott tanácsaiért Gulyás Gabriella is, aki a Jobbik kispesti ifjúsági tagozatának elnöke.
Pontosan ugyanígy alkalmazta a Jobbik-frakció a párt ifjúsági tagozatának honlapját kezelő, de legalábbis ott rendszeres szerző Sarnyai Vivient is, aki szintén 295 ezer forintot kapott költségvetési forrásból, "Szakpolitikát érintő tanácsadás" címszóval. Ugyanerre szerződött, ugyanilyen kondíciókkal Major Dániel is, aki az Óbudai Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagja.
Jutott tanácsadói pénz a Jobbik IT Országos Hivatalának tagjaként feltűnő Ócsai Alexandrának is, bár az ő szerződései egy-egy hónapra , összesen csupán 77 ezer 500 forintra szólnak, "szakpolitikát érintő tanácsadás" címen. Szintén a Jobbik IT egyik képviselőjét alkalmazta fél évre, összesen 507 ezer forintért a Jobbik Varga Vivien személyében – ő is tanácsokat adott. Szeptember óta egy másik ifjúsági tagozatos, Kiss Zoltán Imre is tanácsokat ad a frakciónak, havonta 35 ezer forintért.
Kilenc hónapnyi megbízással, összesen 1 millió 35 ezer forintért adott 2017-ben tanácsokat a Jobbik-frakciónak a párt vecsési politikusa, koordinátora is. Magyar Klára a Jobbik-közeli Nemzeti Televízió (N1 TV) honlapján 122 bejegyzés szerzőjeként van feltüntetve. A politikus egyébként már 2010-ben és 2014-ben is a Jobbik színeiben indult képviselőjelöltként Vecsésen, önkormányzati választásokon.
Egyszeri szerződéskötéssel kilenc hónapon át adott szakpolitikai tanácsokat a Jobbik-frakciónak Fehér Zsolt is, a párt váci szervezetének elnöke havi 500 ezer forint értékben, azaz így összesen 4 millió 500 ezer forintot vihetett haza.
Öt szerződéssel összesen 3 millió 655 ezer forintot kapott a Jobbik megbízásából Kertész András is, aki ugyan "Szakpolitikát érintő tanácsadásra" szerződött, két-két hetes megbízásaiért pedig alkalmanként 731 ezer forint járt neki. Ő kommunikációs tréner, aki többször is "fellépett" már Vona Gábor pártelnökkel, hogy a sikerről tartson előadást.
Az országgyűlési csoportnak dolgozik tavaly májustól az a Klocsko Katalin is, aki a XXI. kerületi önkormányzat Szociális-, Egészségügyi -és Fogyatékosügyi Bizottságának a tagja, valamint a Jobbik Környezetvédelmi Kabinetjének munkatársa. Ő havi 200 ezer forintért ad tanácsokat a frakciónak, összesen tehát 1 millió 600 ezer forintra tett szert közpénzből.
Összesen nyolc hónapra szóló megbízással, bruttó 4 millió 64 ezer forintot keresett tavaly a Jobbik-frakció révén a Visegrádi Ingatlan Kft. "szaktanácsadás" megjelöléssel. Ez egy bizonyos Radnai László Béla és felesége, Radnai Sturcz Ilidkó vállalkozása. Kérdés, hogy a szerződésekről adott listában meg nem jelölt tárgyú szaktanácsadást ki és milyen témában végezte a Jobbiknak. Lehet, hogy ingatlanügyekről volt szó – minthogy a cég főtevékenysége ingatlan adásvétel –, ám miután a cégkivonat szerint előadóművészet, alkotóművészet, "üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás", filmgyártás, de még "sportlétesítmény működtetése" is szerepel a cég igencsak széles portfóliójában, a megbízás tárgya bizonytalan.
Alkalmazta tanácsadóként a Jobbik-frakció nyolc hónapon át a párt által Hajdú-Bihar megye 6-os számú választókerületében indítani tervezett Demeter Pált is, ő így 900 ezer forintra tehetett szert. Az egyébként Balmazújvároson jobbikos önkormányzati képviselő szintén "szakpolitikai tanácsadást" végez pártja frakciójának.
Eközben a Jobbik-frakció tavaly három hónapon át alkalmazta azt a Baráth Zsoltot is, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés tagja, 2010 és 2014 között pedig országgyűlési képviselő volt. Ráadásul a most 360 ezer forintért tanácsokat adó Baráth volt az, aki 2012-ben egy parlamenti napirend előtti felszólalásban elővette a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hívószavát, a tiszaeszlári vérvádat, és azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. Persze ez még a Jobbik cuki fordulata előtt volt, ráadásul Baráth ma már nem honatya, "csak" szakpolitikai tanácsadó.
Mindezeken túl egész évben tanácsokat adott a frakciónak egy bizonyos Pintér Tibor is, méghozzá 2 millió 191 ezer 200 forint értékben. Az év minden hónapjára szerződtek, így öt szerződés révén összesen 984 ezer forintot fizettek egy bizonyos Tóth Ákosnak is "szakpolitikát érintő tanácsadás" címszóval, akiről csupán annyit állíthatunk biztosan, hogy nem a 168 Óra főszerkesztőjéről van szó.
Egész évben alkalmazott tanácsadó az a Bársony Márk is, aki összességében 1,2 millió forint kapott. Neve még az ELTE BTK hallgatói önkormányzatából lehet ismerős.
Összesen 12 hónapra szóló megbízással – persze a már megszokottak szerint öt különböző megbízásként feltüntetve – 1 millió 524 ezer forintra tett szert a Jobbik-frakció révén a Konvart Kft. is. A cég egy mátészalkai építőipari vállalkozás, amely ugyan tevékenységi körébe sorol bizonyos tanácsadási, szakértői munkákat, ám valójában nem tudni róla semmit. A céginfóadatai szerint a Kovart Kft.két mátészalkai fivéré, Varga Csabáé és Dr. Varga Sándoré – róluk nem tudni bővebbet, noha a 2010-es önkormányzati választáson a Jobbiknak volt egy Dr. Varga Sándor nevű – vélhetően egy helyi háziorvosról van szó – önkormányzati képviselőjelöltje a mátészalkai 8-as választókörzetben. Mindennek ellenére a szakpolitikai tanácsadás jelentős kérdéseket vethet fel, hiszen a számlát kiállító vállalkozás főtevékenysége "Lakó- és nem lakóépület építése".
Egész évben alkalmazta a frakció korábbi parlamenti gyakornokát tanácsadásra, hiszen Hordósi Dániel szintén három különböző szerződéssel, de összességében 12 hónapos megbízást kapott. Összesen 678 ezer forintot fizettetett ki neki a Házzal a Jobbik. Hordósi neve a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége (HMIK) is feltűnik az interneten, így előfordulhat, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatban kéri ki a véleményét a frakció.
De a tanácsadás csak az egyik nagyobb tétel a Jobbik-frakció költségeiben: reprezentációs kiadásokra és rendezvényekre is sokat fordítottak.
Nem teljesen világos, miért az Országgyűlés Hivatalának frakciótámogatásából bérelt a Jobbik irodákat – a parlament képviselői irodaházában ugyanis a frakció kap helyiségeket. Három magánszemélytől, összesen egész évre 2 millió 90 ezer 450 forintért béreltek irodákat.
Protokollszolgáltatásokra, rendezvényekre, szállodai szobákra, nagyköveti sajtóreggelire, ételre-italra, s az úgynevezett "bekészítésre" 16 szerződést kötött 2017-ben a Jobbik-frakció, ezek összértéke 7 millió 29 ezer 784 forint volt. Ezeken túl azonban, június végén egy kiugróan magas megbízási szerződést kötött a radikális frakció a LKG STARS Kft.-vel, méghozzá fél évre, december végéig. A megállapodás tárgya: "Rendezvényszervezés, lebonyolításban közreműködés", méghozzá 780 ezer forint plusz áfa értékben havonta. Mindezt azt jelenti, hogy
összesen 6 hónapra bruttó 5 millió 943 ezer 600 forintra tett szert ez a társaság, amelyben a cégjegyzésre az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet Kft. tulajdonosa, Forrai Richárd jogosult.
Vona Gábor egy grandiózus Jobbik-kongresszuson beszél
A frakció tavaly összesen 508 ezer forintért rendelt "protokoll ásványvizet", béreltek kávégépet is, de 250 ezer forint értékben vettek júliusban színházjegyet is, méghozzá az Új színházba. ezen túl a Jobbik-frakció rendelt 500 darab kitűzőt a Vésnök Kft.-től, s további protokoll ajándékokra is elment még 341 ezer 600 forint.
Mindezekkel összesen tehát 16 millió 297 ezer 538 forint ment a Jobbik-frakció reprezentációs költségeire.
A Jobbik szereti az autókat. "Személygépkocsi bérlésre" ugyanis összesen 39-szer szerződött a képviselő-csoport ugyanazzal a céggel, méghozzá olyan összevisszaságban, hogy elszámolásaikból az sem derült ki, hányan és hány autót használnak egyszerre. Vannak ugyanis hosszútávú, fél évre, vannak azonban csak egy-egy hónapra bérbe vett autóik is. Annyi mindenesetre a szerződések kihámozásából kiderült:
autóbérlésre összesen 15 millió 564 ezer 175 forintot költött a Jobbik-frakció.
És a kocsik mosatására is adtak, erre a feladatra 150 ezer forintért szerződtek. Megtérítették gyakornokaik és vendégeik közlekedési költségeit is: hat ilyen tétellel összesen 359 700 forint ment el személyszállításra. Hét szerződéskötésük tárgyát képezte repülőjegyvásárlás, noha az egyik esetben sem szerepel az Országgyűlés Hivatala által lapunknak kiadott elszámolásban, hogy hova és hányan utaztak a jobbikosok. Az mindenesetre tény, hogy összesen 1 millió 871 ezer 578 forintot erre is kiadott a Jobbik parlamenti csapata.
Vona Gábor és pártja országgyűlési képviselőcsoportja 21 jogi megbízást kötött.
Valójában 6 ügyvédnek adták oda ezeket a megbízásokat, összesen 18 millió 507 ezer 410 forint értékben.
Az egyik legnagyobb összegű, egész évre szóló – többször is újrakötött – ügyvédi megbízást Szabó Edit Édua, Sneider Tamás Jobbik-alelnök felesége kapta. A Jobbik honlapján közzétett rokoni vagyonnyilatkozata szerint ugyanis Sneider-Szabó Edit valójában Szabó Edit Édua jogász, az egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa, aki havi 450 ezer 850 forintért ad jogi tanácsokat a férjének és politikustársainak. Összesen így a Sneider család 5 millió 410 ezer 200 forint bevételhez jutott.
Sneider Tamás akár nyugdíjba is vonulhatna, felesége biztosan eltartaná Fotó: Bruzák Noémi
Eközben a Jobbiké az egyetlen frakció, mely – noha többen is külpolitikusként tüntetik fel magukat a honatyák közül – igen jelentős mértékben vett igénybe tolmácsolást 2017-ben. Ugyan az elszámolásból az nem derül ki, hogy milyen nyelven és milyen találkozókhoz vette igénybe a radikális frakció a segítséget, ám az igen, hogy összesen 30 szerződést költöttek tolmácsolás, vagy tolmácsolási feladatok és fordítások készítése tárgykörben.
Így foglalkoztatja a Jobbik-frakció az Országgyűlés terhére Árgyellán Jánost, aki olyannyira a párt politikusa, hogy ő az országos választmányuk alelnöke. Ő havi 550 ezer forintot kap tolmácsolásért, tavaly tehát 6 millió 600 ezer forintra tett szert a frakció révén.
Mindezt úgy, hogy még csak nem is ő a legjobban kereső tolmács a Jobbik-frakció csapatában. Hanem Joó Sándor, aki 2017-ben tízszer is szerződött a Jobbikkal, így összesen 6 millió 847 ezer 222 forintot kapott tolmácsolásért.
És még ez sem minden, hiszen összesen heten számláztak tolmácsolásért és fordítási feladatokért a képviselőcsoportnak, méghozzá összességében 20 millió 115 ezer 687 forintot.
Egyéb, kvázi irodai – tehát a parlamenti tevékenységgel valóban összefüggő – szolgáltatásokra, így például marketingre, Facebook-oldalak és weboldalak kialakítására és üzemeltetésére, számítógépes és webes kiadásokra, tehát
a kommunikációs feladatokra és eszközökre a Jobbik 21 szerződést kötött, s 11 millió 34 ezer 246 forintról adott le számlát az Országgyűlés hivatalának.
Mindezeket összeadva pedig kijön a végösszeg: bérükön és egyéb juttatásaikon felül 162 millió 81 ezer 934 forintot emésztett fel 2017-ben az, hogy a Jobbik frakciótámogatással is gazdálkodhat.
És hogy kik ők? Segítünk a névsorral:
1. Volner János frakcióvezető
2. Farkas Gergely frakcióvez. h.
3. Gyöngyösi Márton frakcióvez. h.
4. Dr. Lukács László György frakcióvez. h.
5. Dr. Staudt Gábor frakcióvez. h.
6. Vona Gábor frakcióvez. h.
7. Ander Balázs
8. Apáti István
9. Bana Tibor
10. Dúró Dóra
11. Egyed Zsolt
12. Gyüre Csaba
13. Hegedűs Lorántné
14. Kepli Lajos
15. Kulcsár Gergely
16. Magyar Zoltán
17. Mirkóczki Ádám
18. Pintér Tamás
19. Rig Lajos
20. Sneider Tamás
21. Szávay István
22. Szilágyi György
23. Vágó Sebestyén
24. Z. Kárpát Dániel
|
[
"Jobbik"
] |
[
"N1 TV",
"Jobbik IT",
"Jobbik Pilisi Ifjúsági Tagozat",
"Nemzetbiztonsági és Rendvédelmi Kabinet",
"Visegrádi Ingatlan Kft.",
"Nemzeti Televízió",
"Vésnök Kft.",
"Szociális-, Egészségügyi -és Fogyatékosügyi Bizottság",
"LKG STARS Kft.",
"Környezetvédelmi Kabinet",
"ELTE BTK",
"Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet Kft.",
"Jobbik Ifjúsági Tagozat",
"Kárpáti Kerecsen Kft.",
"Uni-Promotion Kft.",
"Kovart Kft.két",
"Iránytű Intézet Kft.",
"Óbudai Jobbik Ifjúsági Tagozata",
"Jobbik Képviselőcsoport",
"Jobbik IT Országos Hivatala",
"Konvart Kft.",
"Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége",
"Országgyűlés Hivatala",
"Iránytű Intézet",
"168 Óra"
] |
Megállapodhatott a Budapest Airport és a Ryanair, mert ma este már a kettes terminálról hirdeti járatait. Ők is adóforintokból reptetnek olcsón?
A drágább kettes terminált használja Budapesten a Ryanair, amely a tegnapi sajtónyilatkozatok szerint még meg sem állapodott mindenben a Budapest Airporttal, és az illetékes magyar hatóságokkal. Könnyen lehet azonban, hogy már változott a helyzet, mert a cég az új járatait már a kettes terminálról hirdeti, mint azt a képernyő-fotónkon is látni lehet.
Ez viszont több kérdést vet fel: milyen megállapodást kötött a Budapest Aiport az ír fapados céggel, amely iparági információk szerint még nagyobb kedvezményt próbált kicsikarni, mint amilyet a repülőtéren érvényben lévő, új légijáratok ösztönzésére létrejött, minden légitársaság által igénybe vehető sávos kedvezményrendszer kínál?
Mindezt ráadásul az egyes terminál olcsóbb áraiból kérte, tehát jogosan merül fel a kérdés: milyen kedvezményekért cserébe vállalta a Ryanair, hogy a drágább kettesről üzemelteti a járatait? Adott-e külön kedvezményt a repülőtér? Megkeresésünkre a Budapest Airport képviselői nem kívántak reagálni.
Válasz lehet persze az is, hogy az egyesre nem kaptak volna engedélyt. A légitársaság költségcsökkentést mindennél fontosabbnak tartó vezetője azonban eddig ilyen okok miatt még sosem vállalta be a magasabb reptéri költségeket.
Felmerül tehát a kérdés: kap-e a légitársaság valamilyen egyéb forrásból kedvezményt vagy támogatást járatai indításához? Korábban, a cég visszatérését bejelentő sajtótájékoztatón Bánki Erik, a parlament illetékes bizottságának elnöke azt mondta: a kormány adózási ügyben is segítette a Budapest Airportot, hogy minél több járat jöjjön Budapestre. Az MTI kérdésére a sajtótájékoztatót követően közölte: az önkormányzatoknak fizetendő iparűzési adóból – egyedi elbírálással – 4 millió euró kedvezményt kapott a repülőtér-üzemeltető társaság.
Ha ezért cserébe a Ryanair olyan engedményeket kapna a reptértől, amelyet más légitársaságoknak nem nyújtanak, az komoly versenyjogi kérdéseket vet fel, nemkülönben, felmerül a tiltott állami támogatások problematikája is, amely végül a Malév csődjét okozta. Információink szerint a céget a Magyar Turizmus Zrt. légimarketing-alapjával is segítik. Iparági körökben hárommilliárdos információ forog, ám ezt egyelőre sehonnan sem tudtuk megerősíttetni vagy cáfolni.
Mindez pedig azért érdekes, mert a Ryanair Magyarországról dömpingáron kínálja a jegyeket: 10 és 30 euró közötti áron. (A reptéri illeték mintegy nyolcezer forintot tesz ki utasonként, tehát a sok akciós jegyen csak bukik a társaság.)
A légimarketing-alap alapvetően azért jött létre, hogy a járatokkal a külföldi turisták Magyarországra jövetelét ösztönözze. Megnéztük azonban a Nagy-Britanniából érvényes akciós árakat, onnan 25-35 font, azaz 8-12 ezer forint az indulóár. Mindebből pedig arra lehet következtetni, hogy a Ryanair az olcsó áraival a magyar utasokat kívánja megfogni.
|
[
"Budapest Airport",
"Ryanair"
] |
[
"Budapest Aiport",
"Magyar Turizmus Zrt."
] |
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) három épületének élőerős őrzésére kiírt közbeszerzési eljárást az ESG Holding Zrt. nyerte el,
a szerződés nettó értéke 205 millió forint
– olvasható az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számában. A cég az OBH Budapest, Tóth Lőrinc utca 6., Balatonszemes, Ady Endre utca 22. és Balatonszemes, Ady Endre utca 38. alatti ingatlanokkal kapcsolatos fegyver nélküli, személy- és vagyonvédelmi, továbbá recepciós feladatok ellátására kapott megbízást. Összesen 69 804 órányi őrzés-védelmet kell ellátniuk, emellett az OBH-nak 20 százalék, azaz 13 960 óra opció lehívására is lehetőség van.
A cégbírósági iratok arról tanúskodnak, az ESG Holding Zrt. többségi (60 százalékos) tulajdonosa az a BLK Corporation Kft., melyben 50 százalékos tulajdonrésszel bír Pintér Sándor belügyminiszter korábbi államtitkára, Tasnádi László, míg szintén 50 százalékban tulajdonos a kizárólag Tasnádi tulajdonolta Védelem Csoport Kft.
Tasnádi László jól keres a közbeszerzéseken ( / Szigetváry Zsolt) Tasnádi László jól keres a közbeszerzéseken ( / Szigetváry Zsolt)
Érdekesség, hogy ez utóbbi kft.-ben 2019-2020-ban ügyvezető volt Balajti László, aki a Bajnai-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalt, majd a 2010-es kormányváltás után ennek utódszervezetét, az Alkotmányvédelmi Hivatalt vezette, 2020 áprilisa után pedig Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter kabinetfőnöke lett. A Védelem Csoport Kft. székhelye ugyanabban a zuglói, Angol utcai irodaházban található, ahol Tasnádi többi vállalkozása is található, így például a botrányos hátterű, azóta végelszámolás alatt álló Svizraa-Hungary Kft. is. Ennek hátteréről az alábbi cikkeinkben olvashatnak:
Kapcsolódó cikk Különös figurákkal vág új üzletbe Pintér Sándor volt államtitkára - offshore-lovagig vezetnek a szálak A történetben NAV-razziában érintett is szerepel, a szálak pedig Genftől Csengersimáig vezetnek.
|
[
"Védelem Csoport Kft.",
"BLK Corporation Kft.",
"ESG Holding Zrt.",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
[
"Svizraa-Hungary Kft.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, vagyis Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreinek tulajdonában álló Pécsi Sörfőzde lesz a vizes vb nagyüzemi sörbeszállítója. Az információt először a Szabad Pécs írta meg csütörtökön, ám nekik nem voltak hajlandók válaszolni az illetékesek. Helyette a Páva Zsolt pécsi polgármester egykori kampányfőnökét, Kapitány Gergelyt főszerkesztőként a soraiban tudó Ok! Pécsnek erősítette meg az értesülést a cég.
A lap azt írja, hogy a döntésnek nincs köze ahhoz, hogy a Matolcsy család nemrég 99 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerzett a sörfőzdében, ugyanis a tárgyalások már sokkal korábban elkezdődtek. A Pécsi Sörgyár nem lesz kizárólagos sörforgalmazó a sportversenyeken, a food truckokról lehet kézműves sört is árulni, de azok alkoholtartalma nem haladhatja meg az 5 százalékot. A pécsi söröket minden helyszínen, így Budapesten és Balatonfüreden is árusítani fogják.
A FINA péntek délután közleményben reagált a sajtóhírekre. Azt írták, hogy a balatonfüredi helyszínen Dreher és Pilsner Urquell, a Városligetben Borsodi és Staropramen, a két Funzone területén a Duna Arénánál és a Margitszigeti Atlétikai Centrumnál az Aldiban az üzletház által forgalmazott sörmárkák kaphatók.
|
[
"Pécsi Sörfőzde"
] |
[
"Pécsi Sörgyár",
"Szabad Pécs",
"Ok! Pécs",
"Pilsner Urquell"
] |
Mindeközben a Nemzetközi Beruházási Bank megveszi a Lánchíd Palotát
A Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és a DÖB-68 Zrt. a vonatkozó magyar jogszabályokkal teljes mértékben összhangban aláírta a Fő utca 1. sz. alatt található Lánchíd Palota ikonikus épületének Bank általi megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat 2020. március 24-én - közölte lapunkkal az IIB.
A Lánchíd Palota. Fotó: wikipédia A Lánchíd Palota. Fotó: wikipédia
A XIX. században épült neoreneszánsz stílusú palota Budapest egyik legszebb épülete. Az épületet a híres magyar építész, Ybl Miklós tervezte. A palota a Duna-parton, a Budai Vár lábánál helyezkedik el, közvetlenül a magyar főváros szimbóluma, a Lánchíd mellett. Az épületegyüttes, amelynek a Lánchíd Palota is része, rajta van az UNESCO világörökség-listáján.
Közleménye szerint azáltal, hogy fennállásának 50. évfordulójának évében megvásárolta a Lánchíd Palotát, visszaadta ennek az Európa szívében található ikonikus műemléképületnek történelmileg kijelölt célját. A XIX. században a Budai Kereskedelmi és Iparbank komoly érdeklődést tanúsított az épület tulajdonjoga iránt. 1870-ben a tulajdonjogot a Magyar Államkincstár kapta meg.
"Ennek az ingatlannak a megvásárlásával a bank, amely az egyetlen kelet-közép-európai központtal rendelkező multilaterális fejlesztési intézmény, nemcsak megerősíti Budapest nemzetközi pénzügyi központként elért státuszát, hanem nagyban hozzájárul Magyarország befektetési vonzerejének további növekedéséhez is. Az IIB meg fog tenni minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy gondosan megőrizze és fenntartsa ezt az egyedi építészeti műemléket" - jelentette ki Nyikolaj Koszov, az IIB igazgatótanácsának elnöke.
A Nemzetközi Beruházási Bank a tervek szerint még az idei év végéig áthelyezi székhelyét a Lánchíd Palotába.
A Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységét tekinti át részletesen a Privátbankár-lapcsalád kiadásában február 19-én megjelent Piac & Profit.
|
[
"DÖB-68 Zrt.",
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] |
[
"Magyar Államkincstár",
"Lánchíd Palota",
"Budai Kereskedelmi és Iparbank",
"Piac & Profit"
] |
A Fidesz mind inkább saját híveinek osztogat vezetői állásokat, szakértelem helyett csak a politikai hűség számít az állami hivatalokban. Így kerülhettek pártkézbe a nyugdíjasok telefonszámai.
A legrosszabb, ami a magyar közigazgatásban az utóbbi években történt, hogy megszűnt a munkatársak szakmai alapú kiválasztása, már csak a politikai lojalitás számít – erősítette meg a Népszavának Kajdi József közigazgatási szakértő, a MoMa alelnöke mindazt, amit az utóbbi napokban a Somogy Megyei Kormányhivatal egyik korábbi vezető munkatársa mondott el több interjúban is. A ma már saját elhatározásából szociális munkásként dolgozó, korábbi Fidesz-szimpatizáns Varga Zsolt kijelentései azért kavartak vihart, mert hivatali körön belülről eddig senki nem merte ennyire nyíltan kritizálni a politikai befolyásolásra építő közigazgatási rendszert. Ilyen állítások eddig csak ellenzéki politikusok, vagy régi, nagy tapasztalattal rendelkező közigazgatási szakemberek szájából hangzottak el. Tavaly nyáron, az eljárásokat újraszabályozó általános közigazgatási rendtartás tervezetének megjelenésekor például Tóth Zoltán választási és közigazgatási szakértő fogalmazott úgy lapunknak, hogy a Fidesz központosítja és politikai irányítás alá vonja a teljes állami közigazgatást, a szakmaiság egyre hátrébb szorul.
Varga Zsolt most azt állította a Magyar Narancsban megjelent első cikkben, hogy a megyék parlamenti képviselői között mindennaposak a személyi egyeztetések arról, kinek kell helyet találni egy "kamupályázattal" csak azért, mert valamilyen szolgálatot tett a kormánypártoknak. Az így munkához jutott emberekre aztán később is számíthat a Fidesz – mondta a korábbi vezető, aki megtörtént példaként említette, hogy egy megyei kormányhivatalban valaki egyszerűen kinyomtatta a nyugdíjasok telefonszámait tartalmazó listákat és átadta a párt aktivistáinak. A kérdés most különösen aktuális, hiszen több panasz érkezett szerkesztőségünkbe is, mert olyan nyugdíjasokat is hívogat a Fidesz a Vona Gábor Jobbik elnököt támadó "információkkal", akik erre soha senkinek nem adtak engedélyt.
Tízpárti vita az Agorán A tervek szerint szeptember 4-én indul a Gulyás Márton nevéhez köthető Közös Ország Mozgalom (KOM) arányos és igazságos választási rendszer létrehozását célzó kampánya. A minden valószínűség szerint tízpárti vitákat az Alkotmány utcában, a parlamenttel szemben tartják majd. Az "Agorán" tartandó nyilvános egyeztetéseken az MSZP, a DK, az LMP, a MoMA, az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért, a Liberálisok, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum biztosan részt vesz és tárgyalnak a Jobbikkal is.
A feketén megszerzett nyugdíjaslisták nem először kerülnek szóba az utóbbi hónapokban. A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság munkatársai július elején panaszkodtak arra, hogy gyakran használja őket a kormány direkt politikai feladatok ellátására, például a nemzeti konzultáció leveleinek postázására. A hivatal Kincstárba történő novemberi beolvasztására pedig csak azért van szükség, hogy egy kézben legyen több millió ellátott adatbázisa – fogalmazott akkor informátorunk.
Hamis a bürokráciacsökkentés sokat hangoztatott jelszava, hiszen a központi kormányzat soha nem látott mértékben felduzzadt, nemcsak a kormányhivatalokba vették fel tömegesen a pártkádereket, hanem az országos hivatalokba is – folytatta a helyzetértékelést Kajdi József. Az Antall- és Boros-kormányok Miniszterelnöki Hivatalának vezetője, közigazgatási szakértő és ügyvéd szerint érthető a kiválasztottak lojalitása, hiszen sehol máshol nem kapnának középvezetői, vezetői posztokat és ilyen magas fizetéseket megfelelő képesítések nélkül, ha egy normális államban, netán piaci munkahelyeken akarnának elhelyezkedni.
Azt azonban saját tapasztalatai alapján hozzátette, hogy kormányablakokban dolgozó hivatalnokok többsége érti a szakmát, tehát az ügyfelek a vezetői kör felkészületlenségéből nem sokat érzékelnek. Kajdi a gondok között említette a leszakadó rétegek cserbenhagyását, amit a "mindenki annyit ér, amennyije van" típusú elszólások után a közigazgatás is alapelvnek tekint. Az egyetlen, ami valóban fontos a Fidesznek, hogy nyugdíjas korukig bebiztosítsa vezetői anyagi biztonságát – idézte fel lapunknak a párt egyik vezetőjével még 1997-ben folytatott beszélgetését. Mégis úgy látja, jogállami eszközökkel mindent vissza lehet állítani, helyre lehet hozni a szétzilált közigazgatást is, az egyetlen, amihez emberöltők kellenek, az a társadalom mostani, gyűlöletre épülő morális és közállapotának megváltoztatása. Az ebbe az irányba tett első lépésnek tartja a MoMa alelnökeként most először pártpolitikusnak állt Kajdi József a konkrét kérdések mentén szerveződő ellenzéki kerekasztalokat, amilyen az egészségügyről tartott egyeztetés is volt, s a választási rendszerről tervezett vitasorozat lesz szeptember elején.
Sokan hívják a zöld számot Hétfőn hozza nyilvánosságra a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az egy hete indított zöld számra érkezett első panaszokat. A tömörülés elnöke augusztus 21-én hirdette meg a "Rendet teszünk a munkahelyeken" elnevezésű akciót, amelyben a dolgozók október elejéig betartják a munkaügyi szabályokat, például a hivatalos munkaidőt és akár névtelenül is elmondhatják, ha szabálytalanul vezetik a jelenléti íveket, nem fizetik ki nekik a túlórákat vagy más módon sérti meg az állam a foglalkoztatási szabályokat. Boros Péterné előzetesen annyit elárult lapunknak, hogy máris számtalan munkajogi és keresetekkel összefüggő bejelentést kaptak.
Gulyás Erika
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Párbeszéd Magyarországért",
"Közös Ország Mozgalom",
"Somogy Megyei Kormányhivatal",
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Miniszterelnöki Hivatala",
"Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete",
"Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság"
] |
A Népszava értesülése szerint várhatóan októberre készíti el a debreceni katonai ügyészség azt a vádiratot, amelynek egyelőre négy nyíregyházi katona és három civil személy, valamint egy budapesti nyugállományú tiszt a főszereplője. A honvédségi raktárbázis készleteinek megcsapolására szerveződött csapat csalással, sikkasztással több tízmilliós saját hasznot zsebelt be négy év alatt.
A részletek még nem ismertek, csupán annyi bizonyos: a Magyar Honvédség nyíregyházi raktárbázisának parancsnokát, a parancsnok általános és tárolási helyettesét, illetve a tárolási osztály vezetőjét júniusban előzetes letartóztatásba helyezte a Hajdú Bihar Megyei Bíróság katonai tanácsa. A Legfelsőbb Bíróság nem tartotta indokoltnak a fogva tartást, így jelenleg szabadlábon védekezhetnek a csalás, a sikkasztás és többféle vagyon elleni bűncselekmény elkövetésének vádja ellen.
A Népszava szerint a néhány éve tartó "ügyeskedésre" akkor derült fény, amikor a nyíregyházi rendőrség egy kft. civil vezetője ellen indított eljárása során kiderült, a szálak a honvédség helyi raktárbázisához vezetnek, ahol épp a Pápán létesítendő haditechnikai park megrendeléseit kezdték összegyűjteni és szállítani. (Azóta a szállítmány egy része visszakerült, a parklétesítés pedig leállt.) Kiderült, hogy a raktárbázis vezetői a hadrendből kivont szállító járművek használható alkatrészeit, motorjait kiszedték és értékesítették, illetőleg úgy is működőképessé váltak a régi járművek, hogy például a háborús (M) készlet vadonatúj darabjaiból átvándoroltak a jó motorok a roncskocsikba, s bekerültek az eladás civil csatornáiba, miután az alvázak és a motorok egyedi azonosító jelét is meghamisították.
Mint a Népszava megtudta, a hadipark létesítése azért adott lehetőséget a csalásra, mert az eszközbeszerzésnek csupán egyik módja az, hogy az ÁPV Rt.-től megveszik a kimustrált katonai arzenált. A másik mód: az eszközöket kérvényezik a szakminisztertől, aki vagy elutasítja, vagy engedélyt ad rá. Aztán jön az igénylista, majd a hierarchián lefut a parancs az alsó szintű illetékesekhez, akik a honvédség kiselejtezett technikai eszközeiből összeállítják a szállítmányt. A park létesítője és a raktárbázis között áll a műtárgykölcsönzési szerződést kötő Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Ez bonyolít, egyeztet és ellenőriz. Ha ez a mechanizmus nincs szorosra zárva, bármely pontján, bárki el tudja követni a bűncselekményt.
A Népszava információi szerint a debreceni katonai ügyészség a Hadtörténeti egyik nyugállományú ezredesét ugyancsak gyanúsítottként hallgatta ki, akinél házkutatást is tartottak. Szerepének részletei még tisztázatlanok. Autentikus forrásból úgy értesült a lap, hogy az ezredest jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolják, ami 2 milliótól 50 millióig terjedő értéket feltételez. Jóllehet a kárérték megállapításán a szakértők még dolgoznak, az már bizonyosnak tűnik, hogy a múzeum munkatársa 20 milliónál is többet sikkasztott a hadiparkügylet során. Egyes számítások szerint a nyíregyházi csapat akár 80 milliós hasznot is elkönyvelhetett volna magának, ha még egy évig zavartalanul üzletelhetnek. A Népszava értesülései szerint a katonai ügyészségnél a honvédség logisztikai főigazgatója tett feljelentést.
Az ügyről sem az érintettek, sem a katonák, sem a szakminisztérium illetékesei nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Annyit tudni, hogy a rendszerből kikerült, feleslegessé vált haditechnikai eszközök múzeumi célú átadásával, kölcsönzésével összefüggésben célellenőrzés lefolytatását rendelte el Szabó János honvédelmi miniszter.
Szabó Iréne
|
[
"Magyar Honvédség"
] |
[
"ÁPV Rt.",
"Hadtörténeti Intézet és Múzeum",
"Hajdú Bihar Megyei Bíróság",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
További vádlottakat hallgattak meg abban a költségvetési csalási ügyben, amiben egy, két egykori szegedi oktatási intézményt fenntartó alapítvány érintett. A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium olyan tanulók után is vett fel normatív támogatásokat, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy volt, csak nem jártak be az órákra. Múlt héten több vádlott, aláíró tanárok is bűnösnek vallották magukat, amit a bíróság nem fogadott el, most újabb két vádlottat hallgattak meg, akik azonban állítják: ártatlanok.
A vádirat szerint a vádlottak szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatása érdekében hoztak létre egy alapítványt, és az ezáltal működtetett iskolák olyan tanulók után is támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az intézményekkel, illetve ugyan beiratkoztak, de a tanórákat nem látogatták. Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet kell adni, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.
A csalással a vád szerint összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek, amelyből az intézményeket fenntartó alapítvány elnökéhez, az elsőrendű vádlotthoz 112 millió forint köthető. Múlt héten három vádlottat hallgatott meg a bíróság, akik mind elismerték a bűnösségüket, ám volt, akinél ezt nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy nyilatkozatuk nem áll összhangban a vallomásukban szereplő információkkal, a bűnösség elismerésén túl a történteket is alá kellett volna támasztaniuk.
Nem érzem magam bűnösnek
Most az elsőrendű vádlottat, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnökét – aki korábban szegedi fideszes képviselőként és az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. igazgatótanácsának tagjaként is tevékenykedett –, valamint egy, az egyik iskolában egykor vezető pozíciót betöltő személyt hallgatott meg a bíróság, mivel ők az előző előkészítő ülésen nem jelentek meg. Az alapítvány egykori elnökét üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni kárt okozó csalás bűntettével vádolta meg az ügyészség, és ezért két év börtönben letöltendő szabadságvesztést kért ellene az ügyész. A hatodrendű vádlottat jelentős vagyoni kárt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat-felhasználással és bűnsegédi részvétellel vádolják.
Az előkészítő ülésen az elsőrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét. Elmondta, hogy nem követte el azokat a cselekményeket, amikkel vádolják, majd megjegyezte, hogy a vád nem tért ki az alapítvány és az iskolák szervezeti felépítésre. Felszólalásában hosszan ecsetelte, hogy az alapítvány és az iskolák elkülönültek egymástól, az alapítvány nevezte ki az igazgatókat és a helyetteseket, állítása szerint viszont az operatív munkában nem vett részt.
Szerinte az alapítványtól az iskolák nem kaptak utasításokat semmire, a normatív támogatások anyagait az intézmények maguk készítették el, majd jelezték, hogy mikor kell aláírnia. Elmondta, a Magyar Államkincstár vizsgálatai megállapították, hogy az alapítvány arra használta fel a támogatásokat, amire kapta, végül tisztázásként hozzáfűzte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. "Nem is érzem magam bűnösnek" – mondta.
Ezt követően a bíró megjegyezte, hogy a tanügyi dokumentumokban olyan adatok szerepelnek, amik nem egyeznek a valósággal, olyan diákokról szólnak, akiknek meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát, így eleve a tanügyi dokumentumok hibásak, amiket a vádlott aláírt. "Kinek a döntése volt, hogy félévkor nem szüntetik meg a nem járó diákok jogviszonyát?" – tette fel a kérdést.
Az iratok megvannak, csak nem küldtek el mindent
A vádlott ezután bizonyítási indítvánnyal élt, és azt mondta, be kell szerezni az iskolák mindenkori házirendjét és SZMSZ-ét, hogy kiderüljön, mi szabályozta az intézmények működési rendjét, milyen változások voltak, hogyan folyt a munka. A bíró erre megjegyezte, hogy a kért iratok mind megvannak, és csatolva vannak az ügyirathoz, mire a vádlott védője úgy szólt, hogy ők ezeket hiányosan kapták meg.
Erre a bíró felsorolta a 36 500 oldalas ügyirathoz tartozó mellékleteket – több mint 20 darab CD-t – amiket később megküldenek az érintetteknek.
A vádlott több korábbi pedagógus és koordinátor tanúként történő meghallgatását is indítványozta, hogy kiderüljön, kaptak-e tőle bármilyen utasítást, amire az ügyész megjegyezte, hogy a vád nem tartalmaz olyan állítást, miszerint a vádlott konkrétan bárkit is utasított volna, szerintük ez a vezetőkön keresztül történt.
A védő ezen a ponton megjegyezte, hogy szerinte több dolog sem állja meg a helyét a váddal kapcsolatban, ugyanis az nem tér ki a vádlott magatartására, konkrét jogszabályokra nem mutat rá, és így nehéz védekezni. Végül az eddigi vádlottak tanúként történő meghallgatását kérte. Az ügyész szerint nem történt mulasztás a vádak megfogalmazásakor.
Aláírt dokumentumokat, de ez hogy kapcsolódik a bűnösségéhez?
A hatodrendű vádlott – aki korábban a Szefi vezető beosztású munkatársa volt – sem vallotta magát bűnösnek, és a vádakkal kapcsolatban sem nyilatkozott. Védője elmondta, hogy meglátásuk szerint a cselekmények pontos leírása nem olvasható ki a vádiratból. "A vádlott aláírt dokumentumokat, de ez hogy kapcsolódik a bűnösségéhez?" – kérdezte. Elmondása szerint a vádirat nem egyértelmű, hiányzik a keretjogszabály, illetve az összegszerű részletezése annak, hogy hogyan jön össze az egyes vádlottakra terhelt összeg.
Az ügyész erre megjegyezte, hogy a vádirat konkrétan tartalmazza a vádakat, az ok-okozati összefüggést meg az támasztja alá, hogy a vádlott aláírt egy valótlan adatokat tartalmazó okiratot, amiről tudta, hogy be fogják nyújtani, majd hozzáfűzte, hogy a vádirat a törvényeknek megfelelő.
Végezetül a bíróság az előterjesztett bizonyítási indítványokat az elsőrendű vádlott esetében részben elfogadta, az iskolák mindenkori SZMSZ-ét és házirendjét a későbbiekben bekéri, és a tanúkat is behívja majd. A vád törvényességét bíráló indítványt megfontolás tárgyává teszi, ebben későbbi vádlottak és tanúk meghallgatása után dönt. Az ügyben legközelebb december 15-én tartanak előkészítő ülést, akkor majd a másodrendű vádlottat, a Szefi egykori igazgatóját hallgatják meg, aki évekkel ezelőtt szintén fideszes képviselőként volt tagja a szegedi közgyűlésnek.
A legtöbb diák hiányzott
Még 2014-ben írta meg a Délmagyar.hu, hogy a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. A nyomozás akkor kamudiákok miatt indult, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti támogatást.
A Szefi egyik tanára akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy 30–44 fős jelenléti ívekkel kezdték a tanéveket, de legfeljebb 15–18 személlyel találkoztak, akik közül 7–8 diák jelent meg az órákon. Volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak, de olyan is akadt, amikor a kollégák "íratták be" a gyerekeiket a létszám szaporítása érdekében, akiket később egyszer sem láttak. Állítása szerint a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben új igazgató került az intézmény élére.
Az ügyben sokáig nem történt semmi, az iskolák 2015 elején bezártak, a diákokat és a tanárok javát más szegedi oktatási intézmények fogadták be. Végül 2022 januárjában érkezett meg a vádemelés híre, melyben hét elkövető érintett.
|
[
"Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány"
] |
[
"Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola",
"Rogers Gimnázium",
"IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Magyar Államkincstár"
] |
Vételi jogot szerzett az MTV III. kerületi új székházára a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. Az elképzelések szerint a jövőben egy helyre költözhetne a teljes közmédia. Az új MTV székházat jelenleg bérlik, bár a konstrukció az Állami Számvevőszék szerint előnytelen.
A közmédiát felügyelő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vételi jogot szerzett a Kunigunda utcai MTV-székház és gyártóbázis megvásárlására. Az MTVA csötörtöki közleménye szerint az ingatlan jelenlegi bérbeadójával, a Millennium Média Kft.-vel féléves tárgyalássorozat után, 2011. július 26-án írták alá a székház és gyártóbázis megvásárlásának szándékáról szóló szerződést.
A Budapest III. kerületében található épületegyüttes, illetve annak telke az MTVA szerint alkalmas arra, hogy helyet adjon az egységes közmédiának, vagyis azon létrejöjjön a közszolgálati médiaközpont. Bár a köleményben nem szerepel, ez azt is jelenti, hogy valószínűleg a jövőben fölöslegessé válik a Magyar Rádió, az MTI és a Duna TV saját székháza, így azokat értékesíthetik.
Korábban az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy az új MTV-székház bérleti konstrukciója az állam számára előnytelen volt, mivel az MTV 2010 májusáig 16,2 milliárd forint bérleti díjat fizetett, illetve 38 évig további 2,2 milliárdot fizet évente, ami összesen - a jelenlegi értéken számolva - 83,6 milliárd kifizetését jelenti.
|
[
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] |
[
"Millennium Média Kft.",
"Állami Számvevőszék",
"Duna TV",
"Magyar Rádió"
] |
A Nemzeti Közlekedési Hatóság elutasította az Alstom fellebbezését, így a francia cég nem kapta meg a típusengedélyt a 2-es metró vonalára gyártott metrókocsikra. Ezután a fővárosi önkormányzatnak döntenie kell arról, felbontja-e a szerződést az Alstommal. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek, érinthetik a négyes metró megépülését is, ezért a főváros és a BKV lényegében tavasz óta halogatja a szerződés felmondását.
Elutasította a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az Alstom fellebbezését a 2-es metró szerelvényeinek típusengedélyével kapcsolatban, így a gyártó cég immár nem kapja meg a gyártáshoz szükséges típusengedélyt. A döntés jogerős, az ellen már csak bíróságnál lehet fellebbezni, a közlekedési hatóság nem foglalkozik tovább az üggyel.
Az NKH hétfői közleménye szerint az elsőfokú határozatot - amely elutasította a típusengedély kiadását - azért hagyták helyben, mert "a jogszabálytól eltérő fékrendszer egyenértékű biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása megfelelően nem történt meg". Ezzel az NKH a hazai jogszabályok alóli mentesség megadását is megtagadta. Az Alstom ugyanis azt kérte, hogy derogációt kapjon a Metropolis szerelvények fékrendszerére, mivel az eltér a magyar szabályok által előírttól. Az Alstom szerződésben vállalta, hogy olyan szerelvényt gyárt, amely megfelel a magyar vasúti szabályzatnak.
A döntés után a fővárosi önkormányzatnak kell döntenie a további lépésekről - például arról, hogy felbontja-e az Alstom és a BKV között kötött szerződést. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája hétfőn rövid közleményben reagált a döntésre. Ebben azt írják, Tarlós István főpolgármester tudomásul veszi a döntést, és "sem most, sem a jövőben semmiféle nyomást nem gyakorol a hatósági döntés megváltoztatása érdekében".
Az Alstom Transport rövid közleményben reagált a döntésre, amelyben azt írják, hogy az NKH annak ellenére utasította el a fellebbezésüket, hogy "ezen szerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek". A közlemény szerint a cég a rendelkezésére álló 30 napon belül dönt arról, hogy tesz-e jogi lépéseket, "beleértve a bírósági fellebbezést is".
Zsákutcába szorult a főváros és a BKV is
A 2-es metró vonalára a francia Alstom a BKV-val 2006-ban kötött szerződése alapján már legyártott 22 metrószerelvényt, a BKV pedig már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot. A kocsik azonban nem kapták meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a végleges típusengedélyt, így nem futhatnak a magyar metróvonalakon. Ez július végén derült ki, az NKH azt kifogásolta, hogy a metrókocsik fékrendszere és biztonsági szintje nem felel meg a magyar előírásoknak. Az Alstom augusztusban fellebbezett az NKH döntése ellen, erre adta meg a választ hétfőn a közlekedési hatóság.
Az Alstom-kocsik körül kialakult helyzet nagyon nehéz helyzetbe hozta a BKV-t és a fővárosi önkormányzatot is, amelynek elvileg a végleges típusengedélyek hiányában szerződést kellene bontania az Alstommal. Ennek azonban várhatóan olyan súlyos következményei lennének (lásd a keretest és korábbi cikkeinket), hogy a főváros vezetése eddig vonakodott erre utasítani a BKV-t. Az előző ciklusban már nem is akarták megoldani a kérdést a fővárosi képviselők - az utolsó ülésen szóba sem hozták az ügyet. Így a kérdés rendezése - amely akár a négyes metró sorsát is befolyásolhatja - Tarlós István újonnan megválasztott főpolgármesterre maradt.
Mi a tét?
Ha a Fővárosi Önkormányzat felbontja a szerződést, új közbeszerzési eljárást írhatnak ki a 2-es és 4-es metró szerelvényeire. Ez veszélyeztetheti a 4-es metró szerelvényeinek legyártását is. A 4-es metró automata Metropolis kocsijai ugyanis csak akkor kaphatnak típusengedélyt, ha a 2-es vonal járművei ezt már megkapták. A BKV vizsgálata megállapította, hogy ha a 4-es metró járműszerződéseit a BKV felmondja, és az új szerelvényeket nem sikerül az uniós támogatási szerződésben kikötött határidőig beszerezni, a járművekre nem lehet az uniós forrásokat felhasználni, tehát annak költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak együttesen kellene viselnie.
Tavasz óta nem mertek a szerződéshez nyúlni
Mivel a típusengedélyt túl sokáig nem sikerült megszereznie a francia cégnek, a BKV már idén márciusban, egy közleményében június végéig adott határidőt az Alstomnak az engedély megszerzésére. A BKV jelezte, ellenkező esetben kezdeményezi a szerződés felbontását.
A határidő lejárt, az engedély nem lett meg, ezért a fővárosi közgyűlés július végéig tolta ki a végső határidőt. Az erről szóló, egyhangú szavazással elfogadott közgyűlési határozat úgy fogalmaz, a főváros "tulajdonosként utasítja a BKV-t", hogy mondja fel a szerződést, ha július 31-ig nem szerzi meg az Alstom a végleges típusengedélyt, a főpolgármester pedig "tegyen előterjesztést a helyzet kezelésére, a közbeszerzések újbóli kiírásának előkészítésére és az M2 mai szerelvényeinek feltétlenül szükséges élettartam-hosszabbítására".
A főváros fenyegetőzése ellenére a francia gyártóval való szerződésbontásról szóló közgyűlési döntés eddig nem lépett életbe. Az előző fővárosi vezetés ezt azzal magyarázta, hogy az NKH elutasító döntése nem volt jogerős. Mivel hétfőn jogerőre emelkedett az NKH döntése, a fővárosnak feltehetően nagyon hamar ki kell találnia valamilyen megoldást.
|
[
"Alstom"
] |
[
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Alstom Transport",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Az eredményhirdetés előtt egy héttel lefújná a fővárosi busztendert Tarlós István főpolgármester. Hétfőn levélben utasította helyettesét, György Istvánt a fővárosi önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közötti feladatellátási szerződés részleges módosítására, mivel szerinte a kötelezettségvállalások és a forrásigények pontosítására a jelenlegi kontraktus nem alkalmas.
"Gyanúm szerint állandó értelmezgetési játék folyik a szerződés tartalma, illetve a költségvetés jóváhagyott lehetőségeinek realitása között" – írja levelében Tarlós István, aki úgy látja, hogy a busztender pénzügyi fedezete nem biztosított. Így "a busztender eredményhirdetése (pláne eredményesen) nem történhet meg. (...) Határozott, utasításként értelmezendő álláspontom szerint politikai, vagy programszerű koncepciók soha nem írhatják felül a jogi, pénzügyi, költségvetési kényszereket" – üzeni helyettesének a főpolgármester.
Értetlenül áll a levél előtt György István és Németh Zoltán, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője is.
"A fővárosi közgyűlés Fidesz-KDNP frakciója mai rendkívüli ülésén áttekintette a BKK Zrt. és a BKV Zrt. által kiirt busztender ügyét. A frakció jelenlevő tagjai továbbra is elkötelezettek a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének ügye mellett, beleértve a közgyűlés által jóváhagyott buszüzemeltetési modellt, illetve az ennek részeként meghirdetett 75 szóló és 75 csuklós busz üzemeltetésére kiírt pályázatot. A fővárosi Fidesz-frakció szerint olyan megoldást kell választani, amely a leghamarabb biztosítja, hogy a közlekedésbiztonsági szempontoknak megfelelően a 18 év átlagéletkorú buszok helyett, minél nagyobb számban új buszok közlekedjenek Budapesten. A frakció tagjai szerint a közgyűlés korábban már minden olyan keretfeltételt biztosított, amelyek alapján a BKV és a BKK vezetősége felelősségük teljes tudatában dönthet. Beleértve a finanszírozási kérdéseket is. A frakció a 2012. októberében a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa által írt jelentés alapján állítja, hogy a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását célzó források célszerű módját a kormány vizsgálja. A BKV Zrt. idei működése biztosított, a jövő évi új finanszírozási rendszer további elemeiről a kormány a megállapodásban foglalt határidőkig gondoskodik" – így a frakció. Tarlós István azonban a BKK és a BKV igazgatótanácsának elnöke által írt levélre hivatkozva mégsem látja biztosítottnak a forrást. S vélhetőleg azt sem, hogy a BKV, illetve a főváros megkapja a közösségi közlekedés működtetéséhez szükséges állami támogatást. Ennek hiányában pedig nem kívánja vállalni a milliárdos szolgáltatásvásárlásra vonatkozó szerződést.
A lapunk birtokába került igazgatósági levélben nem teljesen ez szerepel. "Az igazgatóságok egy tartózkodás mellett egyhangúan úgy döntöttek, hogy az eredményes tender nyertesét, a VT-Transman Kft-t október 16-án ki kell hirdetni. A közbeszerzési eljárás jogszerűségének biztosítása érdekében arra kérik fel az alapítót, hogy október 12-ig jelezze, ha a buszüzemeltetési modellre vonatkozó korábbi döntésekkel ellenkező új gazdasági vagy politikai döntés született volna."
Egy igazgatósági tag a Népszabadságnak megerősítette, hogy az eredményhirdetéshez minden jogi felhatalmazásuk megvan a kiíróknak, de a pénzügyi fedezet valóban bizonytalan, mivel nincs jövő évi költségvetés. De ez mindig így lesz, hiszen egy ilyen jellegű tender lebonyolítása fél év – mire kiírják, lebonyolódik és eredményt hirdethetnek, mindig ősz lesz, amikor még nincs következő évi költségvetés.
A Fidesz-frakció hétfői ülésén egyhangúlag úgy döntött: a tendert eredményesnek kell nyilvánítani, és ki kell hirdetni a győztest. Tarlós István erre a hírek szerint igen dühösen hagyta ott a frakcióülést. A többségi frakció és a főpolgármester között kialakult patthelyzetet a jövő hétfőre összehívott Fővárosi Közgyűlés hivatott feloldani. (Állítólag két fő napirendi pontja lesz az ülésnek: a busztender és a CET kivitelezői követelésének diszkontáron való megvásárlása. Utóbbinál is ellentétes álláspontot képviselnek a felek.)
Mint arról korábban beszámoltunk, a közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére tavaly decemberben meghirdetett – nyolc altenderből álló – közbeszerzési eljárás részben a BKV korábbi, áprilisban lejárt alvállalkozói kapacitását volt hivatva pótolni. (Az erre vonatkozó pályázatok közül kettőt a VT-Transman Kft. nyert meg. Ennek eredményeként a budapesti buszok nyolc százalékát futtatja a cég, jellemzően Dél-Budán.) Két résztendert azonban már az új buszüzemeltetési modell égisze alatt hirdettek meg, januárban. Ezekben összesen 150 – 75 szóló és 75 csuklós – autóbusz forgalomba állítására kért ajánlatot a BKK. A becsült szolgáltatási díj évi tízmilliárd forint. (A szóló buszoké 4,4 milliárd, a csuklósoké 5,4 milliárd.) A főváros nyolc évre – kétéves hosszabbítási lehetőséggel – szerződik a győztessel. A fővárosi közösségi buszközlekedés 18 százaléka kerül ezzel magánkézbe. A vállalkozói buszok a belvárosban, Kelet-Pesten és Észak-Budán jelennének meg.
A pályázat győztese egyetlen érvényes ajánlattevőként a VT-Transman Kft. lehet. (Mint ismeretes, élénk vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy külsős vállalkozó drágábban üzemeltetné-e a buszokat. A BKK szerint már a kérdésfelvetés is hibás, mivel a BKV hitelképtelensége folytán még hosszú ideig nem vásárolhat új buszokat, így mindegy, hogy mennyiért üzemeltetné.) Az eredményhirdetést az eredeti szeptember végi időpontról éppen a városvezetés időkérése miatt halasztották október 16-ra.
|
[
"VT-Transman Kft.",
"BKV Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
[
"VT-Transman Kft-t",
"BKK Zrt.",
"Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.