text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
A parlamenti testület a Postabank konszolidációjával kapcsolatos kormányzati intézkedésekről hallgatta meg Járai Zsigmondot.Csúcs László (FKGP) bizottsági alelnök ügyrendi javaslatára ugyanis nem tárgyalta a testület azt a napirendi pontot, amelyben a pénzügyminiszter tájékoztatta volna a képviselőket Orbán Viktor miniszterelnöknek egy szeptemberi tévéinterjúban az APEH korábbi működésével kapcsolatban tett megjegyzéséről.Az ügyrendi javaslattal a miniszterelnök meghallgatását kezdeményező MSZP-s és SZDSZ-es honatyák nem értettek egyet, de jelezték: a pénzügyminiszternek ők sem kívánnak kérdéseket feltenni az ügyben.Járai Zsigmond részletesen ismertette a Postbanknál végzett könyvvizsgálatok eredményét. Elmondta: a bank 215 milliárd forintnyi hitelállományából 65 milliárd forint céltartalékhiány volt szeptember 30-án. A 94,9 milliárd forintos befektetési és egyéb állományból 60 milliárd forint volt a hiány, a 69 milliárdos függő követelésekből pedig 27 milliárd forint deficit adódott. Ezek a tételek adják ki az összességében 152 milliárd forint céltartalékhiányt.A pénzügyminiszter szerint elsősorban a nem eléggé körültekintő és óvatos üzletpolitika, valamint a szabályok folyamatos megsértése vezetett a hiány kialakulásához. A bank a hitelintézeti törvény több pontját megsértette, emellett megnőtt a jövedelmet nem termelő eszközök aránya. Az okok közé sorolta, hogy nem volt bankszerű a belső működés a pénzintézetnél.Járai Zsigmond kifejezte meggyőződését, hogy nem lenne kisebb a veszteség akkor sem, ha a kormány engedné csődbe jutni a Postabankot. Hangsúlyozta: a lakossági műveletekre specializálódott, 100 ezer betétessel rendelkező pénzintézetet a magyar bankrendszer általános veszélyeztetése nélkül csődbe engedni nem lehet.A konszolidáció egyik eleme, hogy a befektés- és hitelállományból - könyv szerinti értéken számolva - 174 milliárd forintnyit átadnak az ÁPV Rt. kezelésében lévő Reorg Rt.-nek. - Úgy gondoljuk, hogy a 174 milliárd forint értékű portfólió eladásából 71 milliárd forint bevétele lesz a Reorg Rt.-nek - tette hozzá a pénzügyminiszter.Járai Zsigmond közölte: a bank, amely 36 milliárd forintos alaptőkével rendelkezik majd, 2-3 évig várhatóan állami tulajdonban marad és azt követően kerülhet sor a privatizációra. A lehetséges privatizációs bevételt nem kívánta megbecsülni a pénzügyminiszter.Meggyőződését fejezte ki, miszerint a Postabank nem "túlkonszolidált". - A konszolidáció a befektetésállomány teljes átvizsgálásán és a hitelállomány 72 százalékának ellenőrzésén alapul - tette hozzá.A Postabank egyedi veszteségei közül elsőként említette az úgynevezett spanyol ingatlancsomagot, amelyből várhatóan 49 milliárd forint hiány származik. További nagyobb céltartalékhiányt okozott egy telekommunikációs cégnek nyújtott hitel. A társaság már jelezte, hogy nem tud időben törleszteni. Az auditorok ebben az esetben 15-20 milliárd forintra becsülik a veszteséget.Egy élelmiszeripari vállalkozásnál 4 milliárd forint a várható veszteség, a Pénzintézeti Központnál az opciós jogok visszavétele és az átadott rossz portfólió mintegy 8 milliárd forint hiányt eredményez - mondta Járai Zsigmond.A pénzügyminiszter beszámolt egy kelet-magyarországi élelmiszeripari vállalkozásról is, amely 3,1 miliárd forinttal szerepel a "veszteséglistán". A Trigon Bank 1,7 milliárd forinttal, a Nádor Rt. pedig 2,6 milliárd forinttal következik a sorban. A sportüzemi létesítmények és a Reálbank saját részvények 3-3 milliárd forint várható veszteséget jelentenek.A hiányt okozó tételek sorában megemlítette a pénzügyminiszter az IBUSZ-csoportot is.Járai Zsigmond elmondta: szerződéses kötelezettségeinek megfelelően az idén 353,8 millió forintot költ a Postabank kulturális és sporttámogatásra.A bank által támogatott alapítványok túlnyomó része a pénzügyi tárca vezetőjének beszámolója szerint 1989-ben, 1990-ben és 1991-ben született.Járai Zsigmond szükségesnek ítélte a felelősség megállapítását az ügyben. Egyúttal jelezte: változtatni kellene a bankfelügyeleti szabályokon, továbbá javítani kellene a technikai és a személyi feltételeket, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet hatékonyabban ellenőrizhesse a bankokat.A költségvetési bizottság Soós Győző (MSZP) javaslatára várhatóan létrehoz majd egy albizottságot, amely a Postabank adósainak listájába is betekinthet. A tesület később dönt az albizottság létrehozásáról.(MTI)
|
[
"Postabank"
] |
[
"Trigon Bank",
"Reorg Rt.",
"Pénzintézeti Központ",
"Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet",
"Nádor Rt.",
"ÁPV Rt."
] |
Honosítási eljárásokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben emelt vádat az ügyészség. Három embert állítanak bíróság elé, méghozzá – egyebek mellett – hivatali vesztegetés bűntette miatt.
Az első- és a másodrendű vádlott munka kapcsán ismerkedett meg, de hamarosan barátnők lettek. Előbbi nő ekkor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézője volt, leginkább honosítási eljárások megindításával, illetve az erre irányuló kérelmekkel kapcsolatos ügyintézéssel foglalkozott. Társa pedig idegenrendészeti segítőként járt el külföldi személyek állampolgársággal kapcsolatos ügyeiben. A harmadrendű vádlott az utóbbi nő élettársa volt.
A vádirat szerint a másodrendű vádlott 2013. elején azzal kereste fel az elsőrendű vádlottat, hogy pénzért cserébe – hivatali kötelezettségét megszegve – kedvezően járjon el olyan ügyfelek egyszerűsített honosítási ügyeiben, akik a jogszabályi feltételeknek nem feleltek meg, vagy azért, mert nem jelentek meg személyesen a hivatalban, vagy mert nem beszéltek magyarul.
A megállapodás szerint a másodrendű vádlott a kérelmezőktől körülbelül 250 ezer forintot kért,ebből ügyletenként 10-20 000 forintot, de legfeljebb 50 ezer forintot adott át barátnőjének. A kérelmeket, az egyszerűsített honosítási eljárás megindításához szükséges iratokat a nő az élettársa közvetítésével juttatta el az elsőrendű vádlotthoz, aki megindította az egyszerűsített honosítási eljárásokat.
A vád szerint összesen 19 embert segítettek állampolgársághoz. Az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott velük szemben.
|
[
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] |
[] |
Dávid Ibolya tagadta bűnösségét az UD Zrt.-vel összefüggésben indult büntetőperben; az MDF volt elnöke koncepciósnak minősítette a vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kedden tett vallomásában.
Az ügyészség szerint Dávid Ibolya és egykori párttársa, Herényi Károly ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítette az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként indulni kívánó Almássy Kornélt. Ezért Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt személyes adattal való visszaéléssel, illetve Dávid Ibolyát még kényszerítéssel is vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az MDF húsz év után, 2010-ben esett ki a parlamentből, Dávid Ibolya a két évtizedből tizenegy éven át vezette a pártot, az első Orbán-kormányban igazságügyi miniszter volt.
A politikus, aki elmondása szerint jelenleg nyugdíjasként él Tamásiban, a keddi tárgyaláson több órás vallomásban beszélt arról, hogy pártja élén számos ügyben - például a szerinte tudatosan felülértékelt autópálya-beruházásokból megmaradó pénzek 70-30 százalékos arányban való szétosztása, a Gripen-vadászgépek vásárlása, vagy a fővárosi parkolócégek ügyében - próbált fellépni a politikai korrupció ellen, s emiatt durva támadások érték. Így történt ez a vádbeli események kapcsán is, miután az MDF 2008-as elnökválasztásába illetéktelenek próbáltak meg beavatkozni.
"Csípjenek meg, hogy én lettem ebben az ügyben vádlott! És én lettem" - mondta keserűen nevetve Dávid Ibolya a tárgyaláson, hozzáfűzve, hogy esete nem egyedi. Az MDF egykori elnöke megjegyezte azt is, hogy az elmúlt évtizedben pártjára rendkívüli nyomás nehezedett mindkét nagy politikai oldal irányából.
A személyes adatokkal való visszaélés kapcsán Dávid Ibolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a birtokába került hangfelvételt - amely szerinte azt bizonyítja, hogy megpróbáltak beavatkozni az MDF elnökválasztásába - ő csupán szűk körben, pártja vezetésének mutatta meg, de ezt - álláspontja szerint - muszáj volt megtennie.
Dávid Ibolya kiemelte azt is, hogy az eset kapcsán közszereplőként kötelességének érezte, hogy felhívja a sajtó figyelmét egy olyan jelenségre, amely a parlamenti demokráciában elfogadhatatlan.
A kényszerítés vádjára úgy reagált a volt pártelnök: Almássy azért lépett vissza az elnökjelöltségtől, mert megbízói - akik bábként mozgatták őt - így döntöttek.
Dávid Ibolya felidézte: a birtokába jutott telefonbeszélgetéseken az UD Zrt. egyik vezetőjével, egy volt magas beosztású titkosszolgálati tiszttel arról folyt a társalgás, hogy rá terhelő adatokat kellene gyűjteni, illetve, hogy a fián keresztül kéne őt kompromittálni, amire már a 2006-os választási kampányban is történtek kísérletek.
Dávid Ibolya szerint többek között azért koncepciós a vád, mert az ügyészség nem kíváncsi bizonyos események hátterére.
Vallomása végén a volt MDF-elnök az ügy több érintettjétől, sértettjétől, például az UD Zrt. vezetőitől és Almássy Kornéltól eltérően adta elő a történteket. Az ellentétek tisztázására várhatóan az őszi tanúmeghallgatásokon kerülhet sor.
Az UD Zrt. büntetőpere szerdán, várhatóan az adatvédelmi biztos meghallgatásával folytatódik.
A büntetőper vádlottja a két volt MDF-es politikus mellett két volt szocialista politikus is, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt alelnöke.
A két volt szocialista politikust személyes adattal visszaéléssel vádolják azért, mert az UD Zrt. vezetőjének lehallgatott telefonbeszélgetéseiről készült leiratokat osztottak ki a parlamenti bizottságban, hogy két akkori ellenzéki politikust, Kövér Lászlót és Demeter Ervint lejárassák. Szilvásy Györgyöt a napokban őrizetbe vették, ügyvédjének közlése szerint kémkedéssel gyanúsították meg, de hétfőn már szabadlábra került. Az ügyész fellebbezett a döntés ellen, így az nem jogerős.
|
[
"MDF"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"UD Zrt."
] |
Ismét szürreális arcát mutatja a politika: az MSZP–Párbeszéd–DK főpolgármester-jelöltje egy kedd esti műsorban arról beszélt, hogy az MSZP, amely őt is támogatja, piszkos alkukat kötött a Fidesszel a "parkolási maffia" érdekében, ő pedig mindezt tehetetlenül nézte/nézi, bár "sokat beszélget erről" a szocialistákkal. Másnap pedig már arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az őt támogató pártok, így az MSZP is elkötelezett a parkolási rendszer megváltoztatásában. Miközben jobbikos aktivisták tiltakoztak, akiket szintén szövetségeseinek nevezett a parkolási maffia elleni harcban.
Egy polgármester egy olyan kerületben, ahol a testület 90 százaléka vele szembejön, hát, hogy mondjam, nem mindenható
– mondta kissé önkritikusan kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd–DK főpolgármester-jelöltje. A téma a parkolási maffia volt, azon belül pedig az, hogy Zugló több százmillió forintot bukott a parkolásokon azóta, hogy 2017-ben szerződést kötött a parkolási céggel. Azzal a céggel, amelyik egyébként több szálon kötődik a rossz emlékű Centrum Parkolóhoz.
Röviden tehát arról van szó, hogy még a Fidesz előtti időben hatalmasat kaszáló Centrum "utódszervezete" ugyanúgy előnyökhöz jut, mint korábban, mindezt pedig Zuglóban szerinte egy Fidesz–MSZP-s háttéralkunak köszönheti. És ezt Karácsony tudta, és most, hogy ez egy, a főpolgármester-választás kapcsán az esélyeit latolgató adásban mellékesen szóba került, el is ismerte.
Karácsony azzal védekezett a műsorban, hogy ő nem támogatta azt a parkolási szerződést, amit Zugló 2017-ben megkötött. Ezért tartózkodott, ami szerinte jogilag ugyanolyan, mintha nemmel szavazott volna. Csakhogy szavazhatott volna nemmel is – vetette fel a műsorvezető, mire Karácsony meglepő kijelentést tett:
Ha én akkor nemmel szavazok, akkor nekem másnap ki kellett volna rúgnom a jegyzőmet, aki ezt a döntést előkészítette. Nem másnap rúgtam ki, hanem egy kicsit később. Mert rájöttem, hogy ez az előkészítés rosszul volt...rosszul történt meg.
Karácsony Gergely arra a Makranczi Lászlóra utalt, aki 2016-ban lett Zugló jegyzője. Makranczitól tavaly júniusban vált meg Karácsony, de ebből különösebben nem lett hír, a polgármester csak most beszélt arról, hogy a parkolási szerződés miatt történt a dolog. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Zugló 2017-ben azzal a céggel kötött szerződést, amelyik a drágább ajánlatot tette, az olcsóbb ajánlattevőt kizárták.
Karácsony szerint az olcsóbb pályázó egy olyan pillanatban vonta vissza pályázatát, amikor még lett volna jogorvoslati lehetőség. "Nyilvánvalóan azért vonta vissza, mert ott volt egy háttér-megállapodás" – mondta az ATV-ben a polgármester, megint csak a fideszes-szocialista háttéralkura utalva.
Karácsony az ATV-ben azzal védekezett, hogy a parkolási maffiával és az azt elősegítő politikai háttéralkukkal még maga Orbán Viktor sem tud mit kezdeni.
Karácsony ezzel Tarlós István főpolgármester kijelentésére utalt, aki egy interjúban elmondta: nagyon nem tetszik neki a parkolási rendszer, de tehetetlen, mert még a kormányfő sem tud vagy akar vele mit kezdeni. "Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről. Ez az egy olyan kérésem volt mindenesetre, amelyet a miniszterelnök nem tudott teljesíteni" – mondta még március elején a Válasz Online-nak Tarlós. Karácsony most tehát azzal érvel, hogy ha Tarlós sem tud ezzel mit kezdeni, akkor tőle se várható ez el.
Amikor a miniszterelnökre mutogat a főpolgármester, hogy még a miniszterelnök sem tudja megállítani a parkolási maffiát, a főpolgármester meg elkezd mindenféle, egyébként meg valótlan számokkal engem pocskondiázni egy olyan ügyben, amit az ő pártja szavazott meg, akkor azt mondom, hogy azért álljon már meg a menet!
– közölte az ATV-ben Karácsony.
Csakhogy Tarlós szerint Karácsony csúsztat.
A főpolgármester - cikkünk megjelenése után - arra hívta fel a figyelmet, hogy ő teljesen másról beszélt Orbánnal, mint amiről Karácsony. Tarlós arról beszélt a miniszterelnökkel, hogy kinek a feladata a parkolás: a fővárosé vagy a kerületeké. Tarlós azt szeretné, ha a kerületek helyett a főváros alá tartozna, miközben Karácsony egészen más ügyről, Zuglóról és az ottani parkolásról beszélt az ATV-ben. Tarlós szerint az is figyelemreméltó, hogy Karácsony saját bevallása szerint is mutyigyanúsnak tartotta a szerződést, mégis aláírta, noha polgármesterként élhetett volna a vétójogával is és nem írja alá.
Szerda délelőtt a kedd este még az MSZP–Fidesz-háttéralkura panaszkodó Karácsony Gergely már a szocialista Horváth Csabával tartott közös sajtótájékoztatóT.
Ami elég magas labda volt. Nem a Fidesznek, hanem a szintén ellenzéki Jobbiknak és az LMP-nek. A sajtótájékoztatón ugyanis jobbikos, lmp-s és a Sétáló Budapest (Puzsér) aktivistái jelentek meg, akik táblákkal és molinókkal emlékeztették a politikusokat az MSZP és a Fidesz között létrejött, a parkolási maffiát segítő háttéralkura. A táblán Karácsony neve is szerepel.
Karácsony ezúttal másképp beszélt. Elmondta, hogy a jelenlegi parkolási rendszer "úgy rossz, ahogy van" és megint utalt Tarlósra, aki szerint pedig még Orbán sem tudott a parkolási maffiával mit kezdeni. Karácsony megismételte keddi kérését, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett, azt kérve, hogy elsőként Zuglóban kössék be az automatákat a NAV-hoz.
Csakhogy hiába kötné be a NAV-hoz az automatákat, ez nem megoldás a zuglói parkolási botrány orvoslására. Mert bár Zugló valóban százmillió forintokat veszít a parkolási üzleten, de nem a trükközések, hanem a parkolási céggel között szerződés miatt.
Zuglóban nem merült fel, hogy az automatába betett pénzeket lopnák el, sőt, az ottani automatákba dobált pénzeket nagyon jól lehet ellenőrizni, hiszen rendszámok alapján is nyomon tudja követni a rendszer a bevételeket. Zuglóban – ellentétben azokkal a kerületekkel, ahol az automatákból lophatnak – az automaták fenntartása, karbantartása kerül túl sokba. Karácsony kerületében a parkolási automaták havi karbantartási-fenntartási költsége 69 ezer forint, míg van olyan kerület, ahol mindössze 6 ezer forint.
Nem veszem a nyakamra mások rossz döntéseit
– mondta a sajtótájékoztatón Karácsony, az MSZP és a Fidesz képviselőire utalva, miközben mellette állt az MSZP-s Horváth Csaba. Akiről azt mondta az előválasztási győzelem után, hogy számítana a munkájára főpolgármesterként.
Karácsony arról beszélt, hogy szerinte azok a pártok, amelyek őt támogatják, elkötelezettek a parkolási rendszer megváltoztatásában. Előző este, az ATV-ben még azt mondta, hogy sokat beszélget a parkolási rendszerről a szocialistákkal, de azt nem mondta, hogy hallgatnának is rá. Csak annyit, hogy hamarosan az egyik szerződés lejár, és azt nem akarja meghosszabbítani. A szerdai sajtótájékoztatón a parkolási maffiás táblákat mutogató jobbikosoknak pedig azt mondta, szövetségesként kezeli őket "abban a harcban, amit a parkolási rendszer megváltoztatása érdekében közösen vívunk".
Az, hogy Karácsony egy főpolgármester-választási kampányban arról beszél, hogy az MSZP, amely őt is támogatja, piszkos alkukat kötött a Fidesszel a "parkolási maffia" érdekében, ő pedig mindezt tehetetlenül nézte/nézi, nem biztos, hogy annyira szavazóbarát kommunikáció. Tény ugyanakkor, hogy Tarlós István is hasonló kijelentést tett.
Karácsony Gergely februárban nyerte meg a főpolgármesteri választást megelőző baloldali előválasztást, Horváth Csabát verve meg. Ekkor lett az MSZP–Párbeszéd-DK-Szolidaritás főpolgármester-jelöltje. A júniusra tervezett előválasztáson az LMP és a jobbik által támogatott Puzsér Róberttel mérkőzik meg, egy "sajtónyilvános interjún" abban állapodtak meg, hogy aki veszít majd a júniusi előválasztáson, az visszalép a másik javára.
(Borítókép: Illyés Tibor / MTI.)
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[
"Centrum Parkoló",
"Válasz Online",
"Sétáló Budapest"
] |
Nyilvánosságra kell hozni az egyetemek nyertes kancellári pályázatainak legfontosabb részeit a Fővárosi Törvényszék szerdai döntése szerint. A bíróság kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy küldje el nekünk a nyertes kancellári pályázatokból a részletes szakmai önéletrajzot és a motivációs levelet, mert ezek közérdekből nyilvános adatok. Az ítélet nem jogerős.
Szerda reggel hirdetett ítéletet a bíróság az Átlátszó Oktatás szerzője által a kancellári pályázatok megismeréséért indított perben. Azután adtunk be közérdekű adatigénylést, hogy a vs.hu megírta: az általuk megszerzett kancellári pályázatok közül többen is értelmetlen mondatok, megalapozatlan tervek szerepeltek.
A kormány által kinevezett kancellárok irányítják az egyetemek gazdálkodását, rendkívül széles jogkörrel. Több helyen is felmerült azonban, hogy felsőoktatási tapasztalat nélküli pártkatonákat ültettek az egyetemekre. A szegedi egyetem kancellárjának kamudiplomájáról mi is írtunk korábban, a kancellár szerint egyébként a hallgató feladata az, hogy hallgasson.
Az EMMI szerint a pályázatok nem tartoznak a nyilvánosságra, mert rengeteg személyes adatot tartalmaznak és a pályázat egyébként sem a kancellárok munkájáról szól. A minisztérium képviselője a tárgyaláson hozzátette, hogy
"amennyiben a felperes a kancellárok tevékenységére kíváncsi, akkor adjon be erre vonatkozóan adatközlés iránti kérelmet."
A bíróság szerint viszont a szakmai önéletrajz és a szakmai elképzeléseket kifejtő motivációs levél az állami egyetemek kancellárjainak közfeladatának ellátásáról szól, hiszen ezek alapján nyerték el a kancellárok a tisztségüket. A közfeladat ellátásával össze nem függő személyes adatokat (például lakcímet, telefonszámot, email címet) pedig a minisztérium kitakarhatja a kiadott iratokban, ez nem akadályozza a közzétételt.
A szerdán megszületett elsőfokú döntés nem jogerős. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az EMMI fellebbez-e az ítélet ellen. A perben való jogi képviseletet köszönjük az átlátszó.hu jogi csapatának!
G. Szabó Dániel
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Vahl Tamás visszalépett a gazdasági miniszteri jelöléstől. Kartellvádak és bírságok voltak az SAP Hungary-nál töltött vezetői évei alatt. A Transparency International felszólította Bajnait, vonja vissza a jelölést, ezt meg is tette.
A Népszabadság információja szerint Bajnai Gordon kormányfő a Vahl személye elleni fenntartásokra reagálva csütörtök reggel megkérte a jelenleg a Nav N Go vezéreként dolgozó közgazdászt: lépjen vissza a jelöltségtől. Ennek Vahl, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke eleget tett. Lapunk hétfőn jelentette elsőként, az IT-szakember felkérését.
Vahl Tamás széke
Podolák György az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke csütürtök délelőtti ülésén már azt jelentette be, hogy a korábbi miniszterjejölt visszalépett. A kormányfő stábja már "megkezdte" az új jelölt keresését - mondta Horváth Csaba szocialista képviselő. Szóba jöhető nevekről egyelőre semmit sem árult el Horváth. Hozzátette: Vahl Tamás emberileg és szakmailag korrekt döntést hozott, hiszen munkáját nagy mértékben akadályozta volna, ha személyét naponta támadások érik. A gazdasági bizottság tagja hozzátette: ez komoly terhet jelentett volna a kormányzatnak is.
A felkérésre azért mondtam igent, mert személyes meggyőződésem volt, hogy a magyar gazdaság egyik sokat tapasztalt vezetőjeként hozzá tudtam volna járulni a válságkezelő program hatékony működéséhez - írta a miniszterelnöknek írt levelében Vahl Tamás. Vannak tapasztalataim és voltak terveim, sajnálom, hogy nem tehettem többet a magyar gazdaságért.
Egy politikai ambíciók nélküli, csupán egy éves feladatra jelentkező válságkezelő kormány esetében túl nagy terhet jelent még a legkisebb gazdasági ügy is, amiből nagy politikai ügy kavarható. Ezt a terhet csak a visszalépésemmel tudtam levenni a formálódó szakértői kormányról. Mindez persze inkább minősíti hidegháborús viszonyainkat, mint a konkrét ügyet - írta.
Az Orbán-kabinet is felkérte
Vahl Tamás a magyar IT-piac egyik meghatározó szereplője volt az elmúlt két évtizedben, otthonosan mozog a befektetői világban is, kiemelt feladata lesz, hogy új befektetőkat csalogasson Magyarországra - ezzel a mondattal méltatta a jelölt képességeit Bajnai-stábja még a kiválasztási procedúra végén. Arra is emlékeztettek, hogy Vahl kis híján szerepet vállalt az Orbán-kormányban is, Stumpf István annak idején őt kérte fel informatikai kormánybiztosnak, de nem vállalta.
- Magyarországnak nincs mozgásterer, így a Vahl Tamás visszalépése a piac számára nem jelent különösebb veszélyt, nem kelt olyan látszatott, hogy egyes területeken nem hajtanák végre azokat az intézkedéseket, amelyeket elvárnak a befektetők - nyilatkozta a Népszabadságnak, Barcza György, a K&H bank elemzője. Ma már nincs több párdon, a feladatokat akkor is végre kell hajtani, ha ez politikai népszerűségvesztéshez vezethet, éppen ezért ma már nem túlságosan mérvadó, hogy akkor ki is ül egy-egy miniszteri bársonyszékban – tette hozzá.
Egy hét múlva lehet új jelölt
Várhatóan egy héten belül nevezi meg új jelöltjét a gazdasági tárca élére Bajnai Gordon miniszterelnök - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő csütörtöki online sajtótájékoztatóján, azután, hogy Vahl Tamás visszalépett a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri jelöltségtől. Hangsúlyozta, amint Bajnai Gordon értesült arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban három esetben is elmarasztalta kartellvétség miatt az akkor még Vahl Tamás által vezetett SAP Hungary Kft.-t, azonnal szóbeli tájékoztatást kért a GVH vezetőjétől, és jelentést kért Vahl Tamástól is. A végső döntés meghozatalában szerepet játszott a Transparency International kormányfőnek címzett nyílt levele is - tette hozzá a kormányszóvivő.
A GVH közelményt adott ki az informatikai kartellekről
Csütürtökön a Gazdasági Versenyhivatal is közleményt adott ki a feltárt informatikai, ezen belül is az SAP Hungary kartellügyiről. Ezek közül az elsőben a Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 15-én jogerősen igazat adott a GVH-nak az egyik informatikai kartellperben. A versenyhatóság a döntés alapján jogerősen marasztalta el és bírságolta meg kartellezésért az SAP Hungary Kft.-t és a Synergon Nyrt.-t a Paksi Atomerőmű Rt. első közbeszerzési eljárásában. A Paksi Atomerőmű Rt. 2004. április 27-én hirdetett egyfordulós meghívásos tendert "a produktív üzemben működő SAP R/3 rendszer bevezetett moduljainak felülvizsgálatára és a verzióváltás megvalósítására informatikai projektben tanácsadói és projektvezetői feladatok elvégzésére".
A GVH döntése szerint - a döntően e-mail formátumú bizonyítékok alapján - megállapítható volt, hogy a Synergon és az SAP a tender kapcsán olyan megállapodást kötött, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására. Megállapítható volt, hogy a két vállalkozás piaci magatartását egymástól nem függetlenül végezte, a pályázat eredményének számukra kedvező kimenetele érdekében többször egyeztettek. Megállapodásuk a tender elnyerésére terjedt ki, felosztva egymás között a piacot, ennek érdekében - fővállalkozói pozícióban - egyeztették egymással pályázataik műszaki tartalmát.
E jogsértés miatt a GVH 2006. szeptemberében egyenként azonos mértékű 14,6 millió forintos bírságot szabott ki a két vállalkozásra. A döntés ellen a két cég fellebbezett, de az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a keresetüket elutasította 2008. májusában. A felperesek fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 15-én kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság döntését.
A második ügyben a GVH 2006. június 15-én kihirdetett döntésében megállapította, hogy az ISH Kft., az SAP Magyarország Kft. és az IBM Magyarország Kft. öt magyarországi egyetem által, gazdálkodás irányítási, illetve kórházi informatikai rendszerek tárgyában kiírt közbeszerzési eljárások együttes elnyerése érdekében versenykorlátozó módon működött együtt.
Az ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 2004. folyamán írtak ki közbeszerzési eljárást informatikai rendszereik modernizálása érdekében. Az öt projekt eltérő nagyságrendű volt, összességében több, mint nettó 13 milliárd forint értéket képviselt. Az öt projekt mindegyikét eredendően a három vállalkozás nyerte el, de az ELTE esetében, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán megismételt eljárásban végül egy másik vállalkozás lett győztes.
A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy a hazai informatikai piac három jelentős szereplője, az SAP Magyarország Kft., az IBM Magyarország Kft. és az ISH Kft. megállapodott egymással az adott évben kiírt egyetemi projektek együttes elnyerése érdekében, s erről titkos megállapodást kötöttek. A megbízások biztos elnyerése érdekében versenykorlátozásra alkalmas módon hangolták össze magatartásukat azáltal, hogy nyerési esélyüket növelő párhuzamos ajánlatokat tettek, két egyetem esetében közösen befolyásolták a pályázatok megfogalmazását, továbbá a jelentősebb versenytársak távoltartását célzó tárgyalásokat folytattak. A GVH szerint e három magatartás alkalmas volt az egyetemi tenderenként folyó verseny befolyásolására, s nem jártak olyan hatékonysági vagy egyéb előnnyel, amelyre tekintettel az általános tilalom alóli mentesülés szóba kerülhetett volna. Jelen esetben a fent említett magatartások révén a három vállalkozás a megállapodásuk által is gyengült verseny további korlátozását célozták és nagy részben el is érték.
A legsúlyosabb versenyjogi jogsértésért az SAP Magyarország Kft. és az IBM Magyarország Kft. kapta 690-690 millió forinttal, míg az ISH Kft. 130 millió forintos versenyfelügyeleti bírság befizetésére kötelezték. A bírság mértékének megállapításakor a GVH az öt tender értékét vette alapul, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát és a vállalkozásoknak a jogsértéshez való viszonyulását. A hivatal döntését az érintettek bíróság előtt szintén metgtámadták. A Fővárosi Bíróság 2007. február 20-án kihirdetett ítéletében - részben megváltoztatva a GVH határozatát - megállapította, hogy a vállalkozások között piacfelosztásra vonatkozó megállapodás jött létre. Nem látta ugyanakkor bizonyítottnak a Fővárosi Bíróság, hogy a három vállalkozás a Synergon távol tartása érdekében versenyellenesen összehangolta volna magatartását, ezért kb. 10 százalékkal csökkentette a kiszabott bírságokat. Ennek megfelelően az ISH Kft. 117 millió Ft, az SAP és az IBM pedig 620-620 millió forint befizetésére kötelezték.
A Fővárosi Ítélőtábla 2007. november 28-án hirdetett döntésében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el, mivel úgy értékelte, hogy a Fővárosi Bíróság nem tárta fel kellőképpen a tényállást. A megismételt eljárásban a Fővárosi Bíróság 2009. január 12-én elutasította a felperesek keresetét, és így teljes egészében elfogadta a GVH határozatát, ami azt jelenti, hogy a vállakozások között piacfelosztásra vonatkotó megállpoadás jött létre, ami a legsúlyosabb versenykorlátozó magatartás és a GVH által kiszabott bírságot hagyta helyben, tehát az ügy pillanatnyi állása szerint a kiszabott bírságok az "eredetiek maradtak". A felperesek fellebbezéssel éltek a Fővárosi Ítélőtáblához, amely 2009. június 17-ére tűzte ki az újabb forduló tárgyalását.
A harmadik ügyben a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata még 2003. június 25-én írt ki hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást egy integrált pénzügyi gazdasági rendszer bevezetésére. A GVH szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a vállalkozások a megrendelés elnyerése, az önkormányzati piacra való bejutás érdekében az eljárás eredményének befolyásolására alkalmas adatokat közöltek egymással, egyeztették ajánlataik műszaki tartalmát, illetve megállapodtak abban, hogy a Synergon végső ajánlatában 10-15 százalékkal alacsonyabb árat határoz meg, mint az SAP.
A GVH 2006. szeptemberi döntése megállapította, hogy a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek, s ezért mindkét vállalkozással szemben 7,2 millió-7,2 millió forint bírságot szabott ki. A GVH határozatát 2008 novemberében hagyta jogerősen helyben a Fővárosi Ítélőtábla, így a jogsértés megállapítását és a bírság nagyságát is akként állapította meg, ahogyan az a GVH döntésében szerepel.
|
[
"SAP Hungary Kft."
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Transparency International",
"Synergon Nyrt.",
"SAP Magyarország Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Semmelweis Egyetem",
"IBM Magyarország Kft.",
"K&H bank",
"Pécsi Tudományegyetem",
"SAP Hungary-nál",
"Szegedi Tudományegyetem",
"ISH Kft.",
"Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum",
"Nav N Go",
"Német-Magyar Kereskedelmi Kamara",
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Paksi Atomerőmű Rt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága",
"ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága"
] |
Hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az Infopark Zrt. egykori vezérigazgatóját, B. Gyulát. A férfi ellen még maga a cég tett feljelentést, miután kiderült, hogy elajándékozta a cég földhasználati jogát, s két aranyrészvényét, közben pedig lemondott minden jogorvoslati lehetőségről.
Vita, majd feljelentések sorozata bontakozott ki az Infopark Fejlesztési Zrt. – ma már kft. – kapcsán a vállalat két tulajdonosa között. A Noveco Invest Kft. szerint egy titokban végrehajtott cégátalakulással akarták kitúrni a vagyonából, míg tulajdonostársa, a német IVG Immobilien AG szerint a Noveco az egymás utáni feljelentésekkel akarja zsarolni őket. A kulcskérdés az ügyben az, hogy a Noveco jogosan megkaphatta-e ajándékba az állam tulajdonában lévő Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt. (Infopark Zrt.) két aranyrészvényét, illetve betéti társaságai ugyanilyen kedvezményesen megszerezhették-e a földhasználati jogot.
Az ügyben 2008. április 10-e óta hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik az NNI. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és az Infopark Zrt. feljelentése alapján folyó eljárás alapját az adja, hogy az Infopark Zrt. vezérigazgatója, B. Gyula két budapesti ingatlan földhasználati jogát a közgyűlés és az igazgatóság tudta és jóváhagyása nélkül 87 évre úgy ruházta át két betéti társaságra, hogy azzal több, mint 1,3 milliárd forintos vagyoni hátrány érte az állami tulajdonban lévő Infopark Zrt-t. A vezető emellett a Noveco Kft.-nek – amelynek tagjai érdekeltek az említett bt.-kben is – ajándékozta a cég két aranyrészvényét, amelyek szavazatelsőbbséget és elővásárlási jogot biztosítottak az ajándékozás pillanatában. Később ugyanis ezt az alapító okiratban módosították.
A nyomozás megállapította azt is, hogy a választott bírósági eljárás során a Noveco Kft. a már privatizált Infopark Zrt. új tulajdonosától közel 1 milliárd forintot kapott azért, mert az ingatlanok földhasználati jogát illetően – az MNV által kezdeményezett – a pertől elálltak.
Az NNI tájékoztatása szerint a fokozott ügyészi felügyelet mellett folyó büntetőeljárás során a tanúkihallgatások, adat-, iratbeszerzések és igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő bevonása után 2009. december 11-én az NNI munkatársai házkutatásokat tartottak. Ezt követően pedig gyanúsítottként hallgatták ki az Infopark Zrt. korábbi vezérigazgatóját, B. Gyulát, aki a rendőrök szerint hűtlen kezelés bűntettét elkövetve 1,3 milliárd forint vagyoni hátrány okozott a cégnek. B. Gyula a gyanúsítás és a házkutatás ellen panaszt jelentett be a Fővárosi Főügyészségen, amit elutasítottak.
Az NNI-től megtudtuk azt is, hogy a házkutatások során szerették volna megtalálni az elajándékozott eredeti részvényeket, ám azokat a Noveco képviselőinél sem találták meg. A hatóság részéről kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy a nyomozás során az ügyben a magukat sértettnek tekintő személyek a rendőri intézkedéseket követően panaszokat, bejelentéseket, feljelentéseket tesznek/tettek, melyeknek elbírálására, tisztázására az illetékes ügyészség jogosult.
Az Inforpark-ügynek azonban ez csak az egyik szála. Mint Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Ügyészség szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, számos bejelentés érkezett hozzájuk, amelyeket rendre továbbítottak az eljárásra illetékes hatóságoknak. Ők jelenleg csak egy hivatali bűnpártolás gyanúja kapcsán vizsgálódnak. A szóvivő megerősítette, hogy érkezett hozzájuk feljelentés pártfinanszírozás gyanújáról is, de abban nem ők vizsgálódnak.
Információink szerint az ügyben a Fővárosi Főügyészség jár el. A feljelentő, a Noveco Kft. szerint ugyanis az Infopark Fejlesztési Zrt.-n keresztül a német IVG Immobilien AG magyar kormánypártot finanszírozott több éven keresztül. Mindehhez azért hozzá kell tenni, hogy a feljelentés arról nem szól, más irányú politikai kötődése lehet-e az IVG-seknek, hiszen maga az Infopark-projekt, vagyis a kutatási-fejlesztési-egyetemi központ beruházása már 1998-tól kezdetét vette. Ezzel érvel a magyarországi IVG Hungary Kft. ügyvezetője, Kay-Uwe Blandow is, aki szerint a pártfinanszírozás miatti feljelentésnek semmilyen alapja nincs, az Infopark Budapest fejlesztése az elmúlt 12 év különböző kormányzatai alatt mindvégig sikeresen zajlott. A pártfinanszírozás az IVG részére tabu, ilyenre sohasem lenne hajlandó - jelentette ki az ügyvezető.
|
[
"Noveco Invest Kft.",
"Infopark Fejlesztési Zrt.",
"IVG Immobilien AG"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt.",
"IVG Hungary Kft.",
"Infopark Zrt-t",
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"MNV Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár. Pedig már a sásdi tanuszoda energetikai korszerűsítésére is nyert százmillió forint uniós pénzt valaki, amire nagy szükség is lesz, mert ha egyszer mégis megépül, a hátrányos helyzetű térségben működő önkormányzat biztos nem tudja majd finanszírozni az üzemeltetést.
A kormány 2014-ben döntött a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program elindításáról. Az volt a cél, hogy "olyan európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák épüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják a fiatalok fejlődését, elősegítve így az adott település köznevelési feladatainak ellátását". A központi költségvetésből megvalósuló program levezénylőjének a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot jelölték ki, míg a tervezésért és a kivitelezésért a Nemzeti Sportközpontok (NSK) felel.
Első körben, 2015-től országszerte öt iskola, valamint számos tanterem, tornaterem és tanuszoda épült volna – a tervezett létesítményekből azonban csak néhány készült el határidőre. A legkevésbé sikerült projektnek az uszodák építése bizonyult: a 444 2017. szeptemberében írta meg, hogy a 25 tanuszodából mindössze kettőt építettek fel.
Azóta eltelt két év, és bár mára már 17 tanuszodát adtak át, vannak települések, ahol félbemaradt az építkezés, és jó ideje egy kapavágás sem történt.
A tanuszodák egy kaptafára készülnek: minden létesítménybe egy tízszer hatméteres, 32 fokos hőmérsékletű tanmedencét, valamint egy 25-ször 15 méteres sportmedencét terveztek. Az uszodák elsősorban az óvodás és iskolás gyermekek úszásoktatását szolgálják, de tanórákon kívül és oktatási szünetekben a lakosság is igénybe veheti őket. Sőt: elhúzható oldalfaluknak köszönhetően nyáron strandként is funkcionálhatnak.
Az egyenuszodák építésének egyik nagy nyertese egy egyszemélyes cég, a Hanley Service Kft. lett. A korábban offshore hátterű vállalkozás kizárólagos tulajdonosa és ügyvezetője azóta is a budapesti Lacza Zsolt. A korábban ismeretlen cég mindössze 18 nap leforgása alatt 1,7 milliárd forint értékű tanuszoda, illetve tornaterem építésére vonatkozó közbeszerzést nyert el 2016 tavaszán.
A társaság azonban nem csak uszoda-tendereket nyert: megkapták a vizes vb egyik helyszínére, a Balatonfüredre tervezett létesítmények tervezésének és kivitelezésének jogát is, 269,9 millió forintos költséggel. Az Átlátszó akkor megírta, hogy ez az eljárás is – hasonlóan a többihez – hirdetmény nélküli közbeszerzés volt, melyet minden esetben “előre nem látható rendkívüli sürgősséggel" indokolt az ajánlatkérő.
A Hanley Service a 22 új tanuszoda építéséből hatot nyert el: a fehérgyarmati, a kemecsei, a törökszentmiklósi, a balassagyarmati, a sásdi, és az enyingi beruházást. Az előbbi három már elkészült, az utóbbi három azonban valahol elakadt.
Fél éve tesztelik, hogy működőképes-e
A balassagyarmati uszodát 2017-ben kellett volna befejezni, erre azonban nem került sor. A létesítményt ugyan felépítették, ám az átadás valamiért hónapok óta húzódik.
A helyi média tavaly ősszel írt utoljára a beruházásról. A NOOL.hu értesülései szerint a 2018 tavasza óta lelassult, majd elakadt kivitelezési munkák oka a kivitelező pénztelensége volt, amit három ok idézhetett elő: "egyrészt a vállalkozó túlvállalta magát, hiszen tucatnyi létesítményt (tanuszodát, tornatermet és tantermet) nyert el közbeszerzéseken, másrészt az elmúlt években megindult építkezések miatt radikálisan megemelkedtek az alvállalkozói árak" – írták.
De a legfőbb ok a portál szerint az volt, hogy a kivitelezői szerződéseket módosítani kellett az építkezés során fellépett pótmunkafeladatok finanszírozása és az ezekhez köthető határidők módosítása ügyében.
Ebben történt előrelépés tavaly októberben: a nemzeti Sportközpontok jóváhagyta a mintegy 104 millió forintos pótmunkaigényt, amit "az alapozási munkák talajvíz miatti megerősítésére, a tetőszerkezet tervektől eltérő gyártó által előírt rétegrendjének módosítására, és a szennyvízrendszer kiegészítő puffer-tartályainak üzemeltető által előírt beépítésére" fordíthatott a Hanley Service.
Akkor még az volt a terv, hogy – a sikeres terheléses próbaüzem után – várhatóan 2019 elején nyitja meg kapuit a tanuszoda. És bár az önkormányzat a Facebook oldalán márciusban azzal büszkélkedett, hogy a "fűtés és a vízgépészet állja a próbát", az átadás a mai napig sem történt meg. Megkerestük ezért a Nemzeti Sportközpontokat, ahol kérdésünkre elmondták: a balassagyarmati Révész László Tanuszodában jelenleg a használatbavételi eljárás előkészítési folyamata zajlik.
Az újabb csúszás okairól viszont az NSK nem adott tájékoztatást, ahogy a költségek emelkedéséről sem. Az eredeti szerződés és a NOOL.hu említett cikke alapján azonban a beruházás legalább 414 millió forintba került eddig.
Enyingen és Sásdon azonban idáig sem sikerült eljutni.
Az enyingi tanuszoda júliusban így nézett ki:
A sásdi tanuszoda pedig így:
Természetesen erre a két uszodára is rákérdeztünk az NSK-nál, amely a következő szűkszavú választ adta: "valóban van csúszás, de meglesznek a tanuszodák, amelyek mind hiánypótlók, hiszen korábban nem voltak a közelben". A sásdi és az enyingi uszoda "a kivitelező felügyelete alatt, kivitelezési szakaszban állnak".
Hogy mégis miért álltak le a munkálatok hónapokkal ezelőtt, és miért nincs semmilyen mozgás a területeken, arra az NSK nem reagált.
Megpróbáltunk ezért utánajárni.
Írtunk a kivitelező Hanley Service-nek is, amelynek ügyvezető-tulajdonosa, Lacza Zsolt azonban visszairányított minket a Nemzeti Sportközpontokhoz. Az önkormányzatok szintén tanácstalanok, hiszen nem ők a beruházók, sokszor őket sem tájékoztatják a fejleményekről, sőt, akad, ahol az építési területre sem mehetnek be.
Az alvállalkozók közül egyedül a BS-Technik Kft.-t sikerült utolérnünk – a cég a medencék technológiai gépészeti szerelési munkáit végezte. Elmondásuk alapján ők a rájuk bízott feladatokat befejezték, ki is lettek fizetve, így a beruházás további részleteiről már nem értesülnek.
Végül sikerült olyan munkásokkal felvennünk a kapcsolatot, akik annak idején dolgoztak valamelyik építkezésen. Pontos vagy hivatalos információt ők sem tudtak adni, csak annyit mondtak, hogy nekik pénzhiányra hivatkoztak, amikor leállították a munkálatokat.
"Kellett a pénz máshova" – fogalmazott egyikük.
Ránéztünk ezért a Hanley Service Kft. anyagi helyzetére a cégnyilvántartásban. Az Opten adatai szerint a cégnek egyáltalán nincsenek pénzügyi gondjai: 2016-ban 561 millió forintos árbevétele volt, ez 2017-re 2,1 milliárdra nőtt, 2018-ban pedig közel 1,1 milliárd forint volt, miközben több tízmilliós adózott eredménnyel zárta az üzleti éveket.
Vagyis a cég nem ment csődbe, végrehajtás sincs folyamatban ellene, csak a bejelentett alkalmazottak létszáma csökkent ötről egy főre 2017 tavasza és 2018 nyara között.
Újra írtunk tehát a Nemzeti Sportközpontoknak, hogy cáfolják vagy erősítsék meg az információt, miszerint pénzügyi okai vannak az építkezések félbehagyásának. Erre viszont az NSK cikkünk megjelenéséig már nem reagált.
Tízmilliók pluszmunkákra
A közbeszerzési értesítőből azért annyi kiderült, hogy bár az enyingi uszoda eredetileg 326 millió forintba került volna, a sásdi pedig 329 millióba, a Hanley előbbihez további 29,8 millió, míg utóbbihoz további 55,3 millió forintot kért pluszmunkákra hivatkozva.
Mindkét esetben olyan munkákat jelöltek meg szükségesként, amelyekről úgy tudták, hogy azokat az önkormányzatoknak kell elvégezniük. Mivel azonban ezek a beruházások elvileg 100%-ban állami finanszírozásúak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – fedezet biztosítása mellett – a kivitelezőre hárította a feladatokat.
A Hanley Enying esetében "külső közművekkel kapcsolatos" munkákra hivatkozva, Sásdon pedig "önkormányzati munkarészek átvállalása, pótmunka", illetve "építési beruházási pótmunkák" címen hívta le a fent említett plusz összegeket.
A két uszodára költött összeg így eddig 355,9, valamint 384,6 millió forintra rúg, miközben a beruházás mindkét helyszínen nagyjából 75%-os készültségű, és a meghosszabbított határidők is lejártak már 2018-ban.
A Hanley Service kivitelezésében el nem készült három uszodára tehát összesen több mint egymilliárd forint közpénzt költöttek el eddig, és még egyik sem használható.
Még el sem készült, de már korszerűsítik
A sásdi uszoda nem csak azért érdekes eset, mert a legkevésbé elkészült állapotban van az első körös uszodák közül, hanem mert már akkor pályázatot nyertek a korszerűsítésére, amikor még csak egy gödör volt kész belőle.
Ahogyan arról a Magyar Narancs 2017-ben beszámolt, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft. (NFSI) Sásd városában a "Dél-dunántúli tanuszodák épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével" elnevezésű projektre százmillió forintot nyert 2017. január 19-én. Azaz akkor, amikor a valós munkálatok még csak az alapozásnál jártak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint azonban mindez teljesen rendben van. A Narancsnak akkor azzal magyarázták a jelenséget, hogy amikor kiírták az uszodaépítési pályázatot, nem kérték a kivitelezőtől, hogy megújuló energiával működtesse az épületet, csak azt, hogy a későbbiekben alkalmas legyen rá. Mivel azonban szeretnék, ha a fenntartás költséghatékony lenne, tovább fejlesztik – ennek lehet része a százmilliós projekt is.
Az érvelés nem mindenkit győzött meg, így Berkecz Balázst, (az akkor még működő) Együtt alelnökét sem, aki feljelentést tett ismeretlen tettes ellen közokirat hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, költségvetési csalás, hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés gyanúja miatt. Berkecz többek között arra is kíváncsi lett volna, ki "birtokolja" a még nem is létező intézményt, mi köze az NFSI-nek az uszodához, és hogyan nyerhetett egy olyan pályázat, amelyben új építésű létesítményről van szó, amit a kiírás eleve kizár.
A nyomozás 2017 szeptemberéig tartott, amikor is a NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága bűncselekmény hiányában megszüntette azt.
A politikusnak küldött indoklás szerint a döntés idején még nem kell minden olyan feltételnek fennállnia, amelyeknek a támogatás nyújtása idején fenn kell állniuk. Vagyis a támogatás nyújtásáról szóló döntés korábban is meghozható, hiszen annak nem feltétele a meglévő építmény, csupán a kivitelezésnél lesz az. A tanuszoda felépítése, illetve energetikai korszerűsítése ráadásul két teljesen különálló projekt: utóbbira csak azután kerül sor, ha előbbi megtörtént.
A hatóságok úgy vélték, mindezek figyelembevételével az épülő sásdi uszodára beadott pályázat anyaga a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, és a pályázó nem tévesztette meg az elbírálásra jogosult hatóságot.
Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, és egyikben sem lehet fürdeni from atlatszo.hu on Vimeo.
Nehéz fenntartani a tanuszodákat
A sásdi uszodát tehát – ha egyszer elkészül – azonnal korszerűsíthetik is. Ami nyilván sokat nyom a latban fenntarthatóság szempontjából.
Mert bár az ígéretek szerint a tanuszodák működtetését és karbantartás költségeit a Nemzeti Sportközpontok biztosítja, ha egyszer az állam úgy dönt, mégsem kívánja tovább fenntartani a létesítményeket és átadja azokat az önkormányzatoknak, nagy szükség lesz az energiahatékony megoldásokra.
Az országban ugyanis több példa akadt arra, hogy hónapokra felfüggesztették egyes uszodák működését, miután az önkormányzatok egyszerűen nem tudták kigazdálkodni a szükséges összegeket. Így jártak el például a Baranya megyei Komlón és Pécsváradon is, ahol még 2009-ben döntöttek először arról, hogy a 2004-ben, illetve 2006-ban elkészült létesítményeket hónapokra bezárják, milliókat takarítva meg ezzel a helyi költségvetésnek.
Akkor a pécsváradi létesítmény fenntartása éves szinten 40 millió forintba került, miközben a bevétele csak 4 millió forint volt. A két hónapos szünettel tíz éve 8 millió forintot spórolt a város. A korlátozás néhány fajtája ma is érvényben van: az uszoda nyáron nincs nyitva, ahogy tanév közben hétvégénként sem. Hasonló a helyzet Baranya második legnagyobb városában, Komlón is, ahol csak január elejétől június végéig, illetve szeptember elejétől december közepéig látogatható a létesítmény.
Kalkulációink szerint egy ilyen uszoda fenntartása manapság akár 60-80 millió forint is lehet évente, amit bizonyos önkormányzatok saját forrásból bajosan tudnának fedezni. Főleg, ha olyan kicsi, hátrányos helyzetű térségben lévő településről van szó, mint például Sásd.
Videó: Bodoky Bence. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Nemzeti Sportközpontok",
"Hanley Service Kft."
] |
[
"Magyar Narancs",
"Hanley Enying",
"Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft.",
"Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága",
"BS-Technik Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A jövő héten fogom megtenni a feljelentést Farkas Flórián ellen - tájékoztatta lapunkat Vajda László. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője "Trükkös elszámolások az ORÖ-nél Farkas Flórián Elnöksége alatt" címmel tartott szerdán sajtótájékoztatót, ahol többek között a 2013-as dunai árvíz és a 2014-es országos parlamenti választás állami támogatásainak elszámolásáról beszélt. Vajda szerint az árvízi mentésnél egy megszervezett csapat vett részt, amit Farkas Flórián állított össze. A képviselő hozzátette: csupán három ember kapott ezért pénzt, ráadásul utólagosan készültek el a számlák.
Nem ezek az első "balhés" ügyei a volt ORÖ-elnöknek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is 272 milliós szabálytalanságokat tárt fel az ORÖ Foglalkoztatási Szövetkezetének tevékenységében, amit vissza kellett fizetnie a tárcának. Hadházy Ákos LMP-s politikus, aki hónapok óta foglalkozik az ORÖ pénzügyi szabálytalanságaival, visszaéléseivel, lapunknak korábban azt mondta: az Emmi azzal, hogy megszigorítja az uniós pénzek felhasználását, és most visszafizettet 272 milliót, gyakorlatilag beismerte, amit ő először felvetett: a több százmilliós visszaéléseket, a drága székház- és autóbérléseket.
Közben az is kiderült a Magyar Közlönyben megjelent határozatból, hogy a kormány valamennyi kiemelt uniós projektet elvette az ORÖ-től. A főként romáknak szóló programok a Türr István Kép és Kutató Intézethez kerültek. Lázár János kancelláriaminiszter sajtótájékoztatóján egyébként bölcs dolognak nevezte, hogy az Emmi szigorúbb kontrollt vezet be az uniós támogatási pénzekkel kapcsolatban. Ugyanakkor arra a kérdésre, elveszett-e a bizalom az ORÖ iránt, úgy reagált, a rendőrségnek veszett el a bizalma, rendészeti kérdésről van szó. Hadházy Ákos lapunknak ehhez annyit fűzött hozzá: a miniszterelnökséget vezető miniszter többször is azt mondta, hogy Farkas Flórián addig maradhat pozícióban, amíg nem indul ellene hivatalos eljárás – ez elkövetkezett. Amikor Lázárt korábban a Híd a munka világába programmal kapcsolatos botrányokról kérdezték, úgy nyilatkozott: viselniük kell majd a felelősséget azoknak, akik az ORÖ-t vagy Farkas Flóriánt próbálják lejáratni. A feljelentők - gyakorlatilag az ORÖ Farkas utáni új vezetése - Lázár szerint kárt okoznak a roma közösségnek, tekintve, hogy hasznos társadalmi programokat bombáznak alaptalan feljelentésekkel.
Zoltai Ákos
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[
"Türr István Kép és Kutató Intézet",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Közlöny",
"ORÖ Foglalkoztatási Szövetkezete"
] |
16,3 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az állami tulajdonú Eximbankra "a vállalatirányítás, az adatszolgáltatás, a hitelkockázat és értékvesztés belső szabályozása, illetve kezelése, valamint a tőkemegfelelés terén feltárt hiányosságok miatt". Mindez nem veszélyezteti a hitelintézet megbízható működését, írja az MNB közleménye.
A jegybank 2020 januárjától vizsgálta a Magyar Export-Import Bank Zrt. működését. Többek közt arra jutottak, hogy az Eximbank belső szabályzatában "nem, vagy nem pontosan rögzített egyes, a gyakorlatban ténylegesen alkalmazott riportokat, illetve végzett eljárásokat. A bank emellett nem végezte el a saját belső szabályozása által elvárt határidőre egyes belső szabályzatainak felülvizsgálatát".
Az Eximbank "téves paraméterezés miatt huzamosabb időn át hibás adatokat szolgáltatott a banki könyvi kamatlábkockázatára vonatkozóan a jegybanknak. Adatszolgáltatási belső utasítása emellett nem tartalmazta teljeskörűen az e folyamatra vonatkozó keretrendszert, dokumentációt, ráadásul egyes esetekben kitöltési hiányosságok is felmerültek".
Az Eximbanknak március végéig kell megoldania a problémákat, amiről május közepéig belső ellenőri jelentést kell adnia a jegybanknak.
photo_camera Nagy Márton a parlamentben: idén már ő felügyelte az Eximbank működését Fotó: Németh Dániel/444
Az Eximbanknak éveken át fontos szerepe volt a Fidesz hátországának feltőkésítésében. Többek között Andy Vajna is eximbankos hitelből tudta megvenni a TV2-t, ami azóta is a kormányzati propaganda egyik legfontosabb csatornája. De kapott innen hitelt Garancsi István kopaszi-gáti ingatlanfejlesztése is.
Ennek a banknak kellett volna létrehoznia a határon túli földeket felvásárló 143 milliárdos tőkealapot is, amit végül a szlovák kormány nyomására mégsem csináltak meg. De az Eximbank olyan kisebb projekteket is támogatott, mint Szijjártó Péter kedvenc győri temploma, és akkor támogatta meg az orosz piacok meghódítását, amikor már küszöbön állt az ukrajnai háború.
Az Eximbank korábban Szijjártó Péter felügyelete alá tartozott, idén viszont Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez került, aki júniusban új vezérigazgatót nevezett ki a bank élére.
|
[
"Magyar Export-Import Bank Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Csaknem kilencmilliárd forintnyi (bruttó) állami és önkormányzati megbízást nyert el az idén közbeszerzési eljárásokon a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, illetve a hozzá kapcsolódó Századvég Gazdaságkutató Zrt. – derül ki a Magyar Nemzet által készített összesítésből.
A két cég együtt vagy külön indulva összesen tizenhat tendert nyert meg. Többször azért sem volt nehéz dolguk, mivel nem volt konkurens ajánlattevő.
A bruttó kilencmilliárdos összeg távolról sem jelenti a kormányközeli tanácsadó-kutató cégek idei évi teljes bevételét, hiszen ebben csak azok az összegek vannak benne, amelyeket nyilvános, hirdetménnyel záruló közbeszerzési eljárásokban szereztek. Így ez az összeg az esetlegesen hirdetmény nélküli tenderekből származó bevételeiket vagy egyéb állami-önkormányzati megbízásaikat nem tartalmazza.
A hétfői Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint legutóbb egy bruttó 6,16 milliárd forint értékű pályázatot nyert el a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konzorciuma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tenderén. Nagy verseny nem volt, hiszen csak a Századvég-konzorcium jelentkezett.
Feladatuk a kormány tevékenységét, illetőleg magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó közvélemény-kutatás lesz, továbbá szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadás és tanulmányírás. A Századvégnek az év 365 napján éjjel-nappal a kormány rendelkezésére kell állnia – derül ki az eredményt közzétevő hirdetményből. Májusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatát nyerte meg a Századvég Alapítvány. Itt bruttó 2,28 milliárdos javadalmazást kap a cég – igaz, ez három évre szóló megbízás. A jegybank akkor azt közölte: "Kiemelten fontos, hogy pontos, megbízható információkkal, adatokkal rendelkezzen a gazdasági folyamatokról, az ezekkel összefüggő lakossági és vállalati elképzelésekről, valamint a jövővel kapcsolatos várakozásokról."
Szeptemberben derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak bruttó 53,4 millióért segít a döntés-előkészítésben és a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pénzeinek lehívásában a kormányközeli tanácsadó cég. Közben a már említett NFM-nek nyolc kisebb tanulmányt írhattak mintegy 200 millió forintért. A tanulmányok témái között szerepelt például a transzatlanti partnerség, a vállalkozásfejlesztés esélyei, az állam szerepének megerősödése, a nemzeti energiavízió, a családok gazdasági helyzetének változása vagy az uniós támogatáspolitika. Közben a Miniszterelnökség meghosszabbította a Századvéggel kötött korábbi szerződését, ami további 127 milliót hozhat a cég konyhájára. A megrendelők között van a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amelynek egy napokban közzétett hirdetmény szerint 31,4 millió forintért készíthetnek elemzést. Miskolc önkormányzata is a Századvéggel dolgoztat, miután a társaság nyert egy pályázaton. A munkáért bruttó 28,3 milliót kapnak.
Bár a fenti közbeszerzésekhez nem kapcsolható, mégis emlékezetes Mellár Tamásnak, a Századvég 2010 és 2011 közötti kutatási igazgatójának egyik tavaly októberi, Népszabadságnak adott interjúja, amelyben többek között azt mondta: "Azért jöttem el (a Századvégtől – a szerk.), mert számomra kiderült, hogy az egész műhely csak egy pénzmosoda."
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 18.
|
[
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Századvég Alapítvány",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Torgyán József kisgazda pártelnök szerdán közölte: Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy megszüntetik a fia elleni eljárást. Hozzátette: Pintér Sándor belügyminiszter szerint Torgyán Attilát tanúként sem hallgathatták ki. Ezt mind a Fidesz, mind a kormányszóvivő tagadja, szerintük Torgyán csak kétségbeesésében tett ilyen kijelentéseket.
A Fidesz felháborítónak tartja, hogy a szocialisták készpénznek veszik Torgyán József kijelentését, miszerint a kormányfő ígéretet tett a kisgazdapárt elnökének az eljárás megszüntetésére Torgyán Attila, a politikus fiának büntetőügyében. A Fidesz elnökségének közleményében - melyet eljuttattak az [origo]-nak - az áll: "Az a tény, hogy nyilvánvalóan egy kétségbeesett, önmagáért és fiáért aggódó, politikailag és erkölcsileg ellehetetlenült emberről van szó, Torgyán Józsefet a képtelen és rágalmazó állítás felelőssége alól ugyan nem menti, de szavainak súlytalanságát és hiteltelenségét nyilvánvalóvá teszi".
Torgyán József szerdai győri sajtótájékoztatóján beszélt az állítólagos miniszterelnöki ígéretről.
A Fidesz elnöksége szerint "a szocialisták a "mennél rosszabb, annál jobb" elvét alkalmazva immáron nem először kötnek szövetséget a kormány ellen Torgyán Józseffel". Ezért felszólítják az MSZP-t, hogy fejezze be "az alkotmányos intézmények elleni megújuló támadásaikat".
Borókai Gábor kormányszóvivő szerint Torgyán legutóbbi időkben tett nyilatkozatai megalázó helyzetbe hozták a Magyar Köztársaságot és annak alkotmányos rendjét. Borókai közleményében kifejti, hogy az FKGP elnöke szerdai győri sajtótájékoztatóján - egy négyszemközti beszélgetésre hivatkozva - olyan kijelentéseket adott a felelős magyar kormányfő szájába, amilyeneket Orbán Viktor sosem mondott.
A kormányszóvivő szerint Torgyán nyilatkozata azért is érthetetlen, mert azt a tények is cáfolják, hiszen a Torgyán Attila elleni büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van.
Borókai Gábor közli továbbá, hogy a miniszterelnöki tekintély védelme érdekében Orbán Viktor kénytelen a nyilvánosság elé tárni azt a válaszlevelet, amelyet augusztus 2-án - ugyancsak a Torgyán családot érintő ügyben - írt a kisgazda elnöknek. "A levélből egyértelműen kirajzolódik a miniszterelnök demokráciafelfogása, amely szöges ellentétben áll a Torgyán József által megfogalmazottakkal" - olvasható a kormányszóvivő [origo]-hoz eljuttatott közleményében.
A kormányfő augusztusi válaszlevelében - amelynek közreadásáról Orbán Viktor csütörtökön írásban tájékoztatta a kisgazda elnököt - meglepetésének adott hangot Torgyán József hozzá intézett, július 20-án kelt levele kapcsán. Orbán a válaszlevélben felhívta Torgyán Józsefnek, mint "az alkotmány kiváló ismerőjének" a figyelmét arra, hogy a miniszterelnök semmilyen konkrét büntetőüggyel, büntetőeljárási kérdéssel nem foglalkozik, még akkor se, ha a politikai élet néhány szereplője beavatkozásra biztatja.
A miniszterelnök levele tartalmazza, hogy Magyarországon a rendőrség, az ügyészség és a bíróság munkájába kormányzati tényezők nem avatkoznak be. "Ebből fakadóan - mint azt nyilván Te is tudod - a miniszterelnök semmilyen konkrét büntetőüggyel, büntetőeljárási kérdéssel nem foglalkozik. Ez abban az esetben is igaz, ha valamely politikai párt tagját vagy vezetőjét érintik ilyen eljárások. Ez még abban az esetben is igaz, ha a politikai élet néhány szereplője - mint ez esetben Te is - beavatkozásra biztat" - fogalmaz Orbán Viktor az FKGP elnökéhez intézett válaszlevelében.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy sem lehetősége, sem szándéka nincs arra, hogy az alkotmányból levezethető munka-, hatásköri és felelősség-megosztást módosítsa. "Következésképpen nem is mondhattam olyan mondatot, mint amelyet idézőjelek közé zárva nekem tulajdonítasz. Nem mondhattam, hiszen nem is tudhatom, hogy a Te ügyeid közül mikor és melyik van, vagy nincs rendben. Csupán azt az őszinte reményt tudom most is megismételni, "reményeim szerint Jóska bátyám, a Tállya utcai építkezésed ügye teljesen rendben van" - áll Orbán Viktor válaszlevelében.
Orbán Viktor levele Torgyán Józsefnek
Torgyán József levele a miniszterelnöknek
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Magyar Köztársaság"
] |
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
Tíz település – Alsóörs, Balatonakali, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Siófok, Szigliget – nemmel szavazott, hat – Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Szántód – tartózkodott – ahogyan Balatonfüred is, ám technikai okokból nem vették figyelembe a voksát –, míg négy – Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Révfülöp, Tihany – nem szavazott a Balatoni Hajózási Zrt. szerdai online közgyűlésén a cég reorganizációs tervéről, derült ki a lapunk birtokába jutott adatokból. A tervezet a szerdai közgyűlés tíz napirendipontja egyikeként került a részvényes településvezetők elé, ám miután az állam tavaly augusztusban 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe – cirka 75 százalékos részesedés – került a Bahartban, így az önkormányzatok voksa valójában nem számított a döntésnél. Ahogyan a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége tiltakozása sem: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség erőfölényét kihasználva egyedül döntött a tervezet elfogadásáról, s ez alapján eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adja tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjét. Mindezt – ahogyan ezt lapunk már megírta – alig több mint nyolc hónappal azután, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Népszavának azt állította, az állam nem azért emelt tőkét, hogy aztán értékesítse a cég egyes vagyonelemeit. A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s: a balatonszemesi faluvezető öt javaslatot is elutasított. Nyolc polgármestertársával együtt például a cég idei üzleti tervére is nemmel voksolt, ami érthető, hiszen az a reorganizációs terv alapján készült. Kollár József vezérigazgató határozott idejű megbízatásának határozatlanra cserélését négy településvezető nem támogatta – forrásaink szerint a kontraktus megváltoztatásával könnyebb lesz eltávolítani a jelenlegi cégvezetőt –, míg a társaság vezetőjének idei prémiumfeladataira nyolcan szavaztak nemmel. A reorganizációs terv elfogadása nemcsak a Bahart-vagyon egy részének értékesítését jelenti, hanem több mint hatvan fős leépítést is. A cég elvileg a közeli jövőben kiírja a pályázatokat az el-, illetve bérbeadásra szánt ingatlanokra, a vitorláskikötőket például jövő év elejétől már bérlőkkel üzemeltetnék. Kérdés, kik pályáznak majd a komoly bevételt hozó jachtkikötőkre, mint ahogyan bizonyosan lesz érdeklődő a két, összesen több mint háromhektáros, közvetlen vízparti kempingre is. Utóbbiakkal kapcsolatban lapunk korábbi megkeresésére a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist kijelentette: nem zárkóznak el portfóliójuk bővítésétől.
|
[
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Balatoni Civilek Szövetsége",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Balatoni Szövetség",
"Nők a Balatonért Egyesület"
] |
Az NGM tegnapi, a cikkünk megjelenését követő közlése szerint 2016-ban indítottak szabálytalansági eljárást, most pedig már visszakövetelik a kedvezményezett Halna-Dunától az örökmozgóra korábban kifizetett támogatást. Jobb későn, mint soha, mondhatnánk, és annak is lehet örülni, hogy a minisztérium sajtóosztálya reagált a külvilágból érkező ingerre. Nem mindig volt ez így.
Nagyon felszisszenhetett valaki a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői közül az energiagépről szóló tegnapi cikkünk miatt, ugyanis a minisztérium sajtóosztálya néhány órán belül reagált érdeklődő levelünkre – azt kérdeztük, hová tűnt a kormány pályázati honlapjáról a projekt adatlapja. Nem mindig volt ez így, ugyanebben az ügyben két hónappal korábban a sajtóosztály válaszra sem méltatott.
Igaz, most sem a bevett formák szerint zajlott az üzenetváltás. A válasz ugyanis egy meglehetősen erőszakos hangú felszólítás volt, hogy haladéktalanul közöljük a minisztérium álláspontját. Erre ugyan semmi nem kötelez bennünket, de ezen ne múljék a gyümölcsöző munkakapcsolat, íme az NGM levele:
"Az Ingyenenergia-gép fejlesztését támogatta 490 millió uniós forinttal a Nemzetgazdasági Minisztérium című cikkel kapcsolatban kérjük haladéktalanul tegyék közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját: Az említett projekttel kapcsolatban az NGM 2016-ban szabálytalansági eljárást folytatott le, amely szabálytalanságot állapított meg, így az NGM a támogatói szerződéstől elállt és visszaköveteli a kifizetett támogatást. A palyazat.gov.hu honlapon az elállásra való tekintettel jelenleg már nem található meg a beruházás a nyertes projektek között."
Ez így mindjárt más – gondolhatták az NGM–nél, hogy majd gondolják az olvasók. Pedig sajnos nem, nem más, sőt. Az ugyanis továbbra is tény, hogy az NGM jogelődje befogadta, és támogatásra alkalmasnak ítélte a mágnesmotoros pályázatot, aztán ki is fizettek negyed milliárd forintot, elfogadták a projekt-eőrehaladási jelentéseket, sőt – ahogy az látható volt Széchenyi 2020-portálon, míg el nem tüntették az adatlapot -, még a projektzáró beszámolót is.
Tavaly március 23-án kérdeztük először a minisztériumot az állandó mágnesek közt ébredő erőkre épülő projekttel kapcsolatban – akkor egyből meg is tagadták az érdemi választ-, majd két hónappal később a projekt záróbeszámolóját kértük. A minisztérium akkor azzal utasította el az adatigénylés teljesítését, hogy a
"(...) projekt teljes körű lezárására még nem került sor, az elszámolások, beszámolók ellenőrzése még nem fejeződött be, ezért a záró beszámoló (...) döntés megalapozását szolgáló adat, amelynek nyilvánosságra hozatalára nem látunk lehetőséget."
A válaszból két dolog következik: a minisztérium előbb elfogadta a beszámolót – a Széchenyi 2020-on legalábbis ez szerepelt -, majd valamiért mégis elkezdte vizsgálni a projektet. Másrészt, ha már 2016-ban elkezdődött a projekt vizsgálata, akkor rövid időn belül nyilvánvalóvá kellett váljon a minisztérium számára is, hogy nem készült el a negyed milliárddal támogatott ingyenenergia-gép. Még akkor sem, ha korábban hittek a csodákban.
Ha viszont a 2016-os ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy a termék nemcsak hogy nem hozza az elvárt sikerindikátorokat, de egyáltalán nincs is, akkor vajon mire gondolhatott a minisztérium egy évvel később, mikor azzal tagadta meg az energiagéppel kapcsolatos dokumentumok kiadását, hogy
"a projekt műszaki-szakmai tartalmára, a kutatási tevékenységre vonatkozó leírásban és e leíráson alapuló értékelési dokumentációban, valamint az elért eredményeket bemutató jelentésekben rögzített adatok megismerése a kedvezményezett üzleti tevékenységére nézve aránytalan sérelemmel járna, így annak kiadása (...) nem lehetséges."
Nagyon úgy néz ki, hogy a minisztérium valótlan indokkal tagadta meg a kért adatok kiadását, hiszen ezt egy nem létező dologgal kapcsolatos üzleti érdekekre hivatkozva tette, ami nemcsak csúnya hazugság, de egyben felveti a közérdekű adattal való visszaélés gyanúját is.
A 2016 tavasza óta tartó szerencsétlenkedés után viszont az NGM egyszer csak az asztalra csapott, és – mint írják -, visszaköveteli a támogatást, amit a forradalmi újításra adott a Halna-Duna Kft-nek. Nem lesz egyszerű. A társaság 2016. évi beszámolójához írt könyvvizsgálói véleményben ugyanis az alábbi baljóslatú mondatok olvashatók:
"(...) a társaságnál jelenleg nem biztosított a vállalkozás folytatásának elve. A társaság a korábbi jövedelmező működését jelentő tevékenységét elveszítette, és még nem találta meg azt az új tevékenységet, amellyel biztosítható egy folyamatos, jövedelmező gazdálkodási tevékenység."
Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a Halna-Duna Kft. tavaly 449 millió forint veszteséggel zárt, miközben ötödik éve folyamatosan csökken a cég árbevétele, és már a 2015-ös év is mínusz 100 milliós eredményt hozott. Ráadásul közben a kötelezettségei folyamatosan nőttek, tavaly év végére már a társaság 1,2 milliárd forint adósságot cipelt.
A mágnesmotoros projekt nagyon nem vált be, és ha csak nem sikerült megtalálni a könyvvizsgáló által emlegetett új tevékenységet, akkor józan gazdasági érvek nem nagyon szólnak a folytatás mellett.
A jogi helyzettől függetlenül kérdés persze, milyen erkölcsi alapja van az irányító hatóságnak visszakövetelni a projekthez adott pénzt a szükségszerűen bekövetkezett kudarc után, mikor néhány éve, a támogatás megítélésekor, még maga is hitt benne, hogy meg lehet csinálni.
Mindenesetre kikértük a szabálytalansági eljárás dokumentumait, tanulságos olvasmány lesz, az biztos.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Halna-Duna"
] |
[
"Halna-Duna Kft-nek"
] |
Weiszenberger László először nyilatkozott, amióta a Hír TV leadta a róla készült rejtett kamerás felvételt. Az MTI-nek azt mondta, hogy nem mondott igazat a felvételen, és csak befolyásosnak akart látszani. A felvételt készítő F. Károly viszont azt mondja, hogy tényleg szerzett támogatást.
h i r d e t é s
Wieszenberger László állítása szerint nem mondott igazat azon a titokban készült felvételen, ami állásába és politikai karrierjébe került. A kiskunhalasi volt MSZP-s önkormányzati képviselő és kistérségi megbízott azt mondja, hogy csak befolyásosnak akart látszani a felvétel készítője előtt. Azt nem árulta el, hogy miért vágott fel korrupt kapcsolatrendszerével. "A konkrét helyzetben személyes okom volt arra, amit mondtam, de hogy mi, azt nem kívánom részletezni" - fogalmazott.
Wieszenbergert a Hír TV-n keresztül ismerte meg az ország. A férfi egy rejtett kamerás felvételen arról győzködött egy vállalkozót, hogy pályázzon támogatásokra, és ő elintézi, hogy biztosan nyerjen. Ehhez az elnyert összegből vissza kell adnia a pénzből, amit ő majd egy minisztériumba visz el. Weiszenbergert a felvétel megjelenése után napokig nem lehetett elérni, most először nyilatkozott. A Zuschlag-ügyben folytatott nyomozás közben az ügyészség már nyilvánosságra kerülése előtt megtalálta a filmfelvételt.
Weiszenbergert azóta felfüggesztették állásából, és az önkormányati tárca feljelentette. Bajnai Gordon önkormányzati miniszter péntek délután azt mondta, hogy a férfi nem foglalkozott uniós pénzekkel, és az általa említett Rózsa Motel nem kapott EU-s támogatást. A motel volt tulajdonosa viszont állítja, hogy kaptak pénzt, legfeljebb nem uniós forrásból.
Péntek este a Klub Rádiónak nyilatkozott F. Károly, a vállalkozó, aki a titkos felvételt készítette. Ő volt a Rózsa Motel társtulajdonosa. Azt mondta, hogy Weisztenberger közbenjárására sikeresen pályázott a Miniszterelnöki Hivatalnál. Kötöttek szerződést és pénzt is kapott 2003-ban a Rózsa Motel fejlesztésére. A sikeres pályázathoz Nagy Sándor (MSZP) területfejlesztési államtitkár levélben gratulált. Nagy Sándor a Klubrádiónak azt mondta, hogy a támogatást a területfejlesztési alapból fizették ki. Arra nem emlékezett, hogy Weisztenberg járt-e hivatalában, de abban biztos volt, hogy ő nem találkozott vele.
F. Károly azt mondta, hogy amikor Weisztenberger intézte a pályázat aláírását, akkor felhívta telefonon, hogy "most kerül aláírásra, fizetünk, vagy nem". F. Károly állította, hogy nem fizetett. Ezt azért tehette meg, mert a titkos felvétellel sakkban tudta tartani Weisztenberget, aki megismerve a felvételt eltekintett a kenőpénz követelésétől.
A Hír TV pénteken újabb hangfelvételeket közölt, amelyen Weisztenberg hallható. A kistérségi megbízott arról beszél, hogy Zuschlag János mutatta őt be néhány embernek, és így tud pályázati pénzeket intézni. Felsorol több vállalkozót, akiknek már segített. A vállalkozókat megkereste a műsor stábja, de mindannyian tagadták, hogy közük lenne Weisztenberghez. Weisztenberg a felvétel egy másik részén azzal dicsekszik, hogy évente tíz pályázatot tutira sikeresen be tud futtatni évente, ha a megfelelő kenőpénzt visszaviszi Budapestre. Elmondta, hogy négy autója van már, köztük egy Mercedes, pedig három éve még Trabanttal járt.
|
[
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
[
"Rózsa Motel",
"Hír TV",
"Klub Rádió"
] |
A rendszerváltás utáni időszak legnagyobb átalakulása várhat a helyi rádiók piacára Magyarországon. A rádiósok attól tartanak, hogy
a kormányközeli médiabirodalom még a 2018-as választás előtt be akarja darálni a helyi adókat is,
hiszen ez az egyetlen terület a magyar médiában, ahol még nincs megkérdőjelezhetetlen fideszes fölény.
Most évtizedes múltú, piacvezető vidéki rádiók bukhatják el régi, bejáratott frekvenciáikat.
Ellenük pedig a semmiből előlépő, rádiózásban járatlan, Fidesz-közeli cégek indulnak.
A Médiatanács mondvacsinált indokok miatt dobálja ki a régi rádiók pályázatait.
Az új cégeket a szakma nagy része Andy Vajna strómanjainak tartja.
És a céljuk csak annyi, hogy hálózatba kapcsolják a Rádió 1 műsorát minél több településen.
A fideszes médianyomulás így a kormányra semmilyen veszélyt nem jelentő, de helyben fontos szerepet betöltő rádiókat lehetetleníthet el.
Mióta Andy Vajna megszerezte a budapesti Rádió 1-et, látszik, hogy a Fidesznek komoly tervei vannak a rádiós piacon is. Vajnára azért volt szükség, mert korábban a fideszes médiabirodalom rádiós pillérét Simicska Lajos Class FM-je adta, Simicska pedig 2015 elején végleg szakított Orbán Viktorral. De Orbán nem sokat kesergett: 2015 nyarán már kész volt Andy Vajna rádiós cége, a Radio Plus, ami hamar behúzta a Rádió 1-et.
Orbánék terve kezdetben az volt, hogy a Class FM országos frekvenciáját kicsavarják Simicska kezéből, és majd Vajna megszerzi. Ezt azonban Simicska keresztülhúzta, mikor a Class FM-et üzemeltető céget eladta egy amerikai befektetőnek, aki már 2009-ben is hajlandó volt évekig pereskedni az állammal a Sláger és a Danubius megmentése érdekében. Győzelemre persze most sincs sok esély, de arra elég volt Simicska lépése, hogy Vajna se szerezhesse meg könnyen a Class FM országos frekvenciáját.
A 2018-as választási kampányra azonban a fideszesek már mindenképp országos elérésű kereskedelmi rádióval akarnak ráfordulni.
Az szinte biztos, hogy a Class FM frekvenciáját nem fogják tudni addigra megszerezni, ezért helyi frekvenciákat kell gyűjteniük, hogy elérjék az országos lefedettséget. De ez sem megy olyan egyszerűen, a médiatörvény ugyanis előírja, hogy a rádiók egyszerre
egy országos,
vagy két körzeti és négy helyi,
vagy 12 helyi frekvenciát birtokolhatnak.
A Rádió 1 körzeti szolgáltatónak minősül (mert a vételkörzete meghaladja a helyi méretet, de nem esik bele a magyar lakosság 50 százaléka), ezért nem szerezhet korlátlan számban vidéki frekvenciákat.
A médiatörvény azonban hagy egy kiskaput: a Rádió 1, mint körzeti szolgáltató megkötés nélkül hálózatba kapcsolódhat akármennyi helyi frekvencián, maximum napi 20 órára. Ez azt jelenti, hogy
ha sikerül elég frekvenciát elnyeretni strómancégekkel, akkor azok a cégek megállapodhatnak a Rádió 1-gyel arról, hogy napi 20 órában a Rádió 1 műsora szóljon az adott helyi frekvenciákon is.
Csak a maradék 4 órát kell feltöltenie a helyi szolgáltatónak, de az a négy óra lehet hajnalban is, és játszhat az adó kizárólag zenét is ebben a négy órában, hiszen erre vonatkozó tartalmi megkötés nincsen.
A Rádió 1 korábban, a Vajna-időszak előtt is hasonló franchise-rendszerben működött, és most is látszik rajta, hogy a technikai és szakértői kapacitása megvan a terjeszkedésre.
Éppen ezért aggasztó, hogy több helyi rádió is azzal szembesült az elmúlt hónapokban, hogy amikor újra akarta pályázni a lejáró frekvenciáit, új alapítású és a rádiózásban teljesen tapasztalatlan cégek indultak el vele szemben, és a pályázatok nem ritkán furcsa kizárásokkal értek véget.
A 16 éve működő Zala megyei Helikon Rádió 3 helyi frekvencián sugároz, egy keszthelyin, egy nagykanizsain és egy zalaegerszegin. Ezek közül idén nyáron lejár a keszthelyi és a nagykanizsai, ezeket jelenleg is pályáztatja a Médiatanács. A Helikon mindkét frekvenciára adott be pályázatot, és mindkét helyen elindult a Helikonnal szemben egy-egy nem Zala megyei cég is. Ez még önmagában nem lenne baj, de úgy tudjuk, hogy
a Médiatanács alaki okokra hivatkozva kizárta a Helikon Rádió mindkét pályázatát.
A Helikon fellebbezett a döntés ellen, de nem tudni, hogy ennek lesz-e eredménye. Ha nem, akkor a frekvenciákat a másik két pályázó viheti. Ez Keszthelyen az LB Rádió nevű cég lenne, amit 2017 januárjában, tehát a frekvenciapályázat kiírása után alapított Litter Zsuzsanna és Bíró Balázs ügyvéd, akik Budapesten tartanak fönn egy médiaügyekkel is foglalkozó ügyvédi irodát. Mindkettejüknek volt közös érdekeltsége Belénessy Csabával, a Magyar Távirati Iroda 2012-ben nyugdíjba vonult Fidesz-közeli igazgatójával. Bíró személyesen is jóban van Belénessyvel, sőt egy helyi képviselőre hivatkozva a KanizsaPress azt írta, hogy Bíró Németh Szilárd rezsibiztost is képviselte már.
Úgy tudjuk, hogy Andy Vajna személyesen is járt Nagykanizsán, hogy a városvezetéssel egy vacsora keretében leegyeztessék a frekvenciák sorsát.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A nagykanizsai frekvenciáért a dtm Media Hungary Kft. nevű cég indult el a Helikonnal szemben, és bár ezt 2014-ben alapították, ennek sincsen rádiós tapasztalata. Ez a cég annyiban kötődik Nagykanizsához, hogy 2014-ben a város akkori polgármestere, az azóta az NGM munkaerőpiac államtitkáraként dolgozó Cseresnyés Péter 9,9 milliós szerződést kötött velük, hogy "a városi kerékpárkölcsönző rendszerrel kapcsolatos szemléletformáló tevékenységet" végezzenek. 2014 végén kaptak a várostól még egy hasonló megbízást, akkor 17,6 millióért végezhettek úgynevezett soft tevékenységet egy városrehabilitációs projektben (a soft tevékenység általában piackutatást, szemléletformálást, társadalmi párbeszédet, és hasonló hülyeségeket jelent).
Jelen állás szerint tehát a 16 éve sugárzó, és Zala megyében piacvezető Helikon Rádió helyére kerülhet két tapasztalat nélküli cég. A rádiós tapasztalat nélkül pályázó, nem helyi vállalkozásokat a régi rádiósok pedig már csak azért sem látják szívesen, mert ha ezek nyernek, az tényleg beigazolja a Rádió 1 térnyerésével kapcsolatos félelmeket. Ugyanis ha valaki neki mer vágni egy frekvenciapályázatnak tapasztalat, szakemberek és stúdió nélkül, az azt jelenti, hogy az adott cég valószínűleg azt tervezi, hogy a hálózatába kapcsol egy másik, működő adót.
És ma Magyarországon a Rádió 1 az, ami kifejezetten erre utazik.
Vajna rádiója éppen tavaly kapott engedélyt a hálózatba kapcsolódásra egy rakás vidéki frekvencián, és a 444 által megkérdezett szakértők szerint a Rádió 1 ki tudna szolgálni a jelenleginél is sokkal több frekvenciát. Viszont minél több helyi piacra beteszi a lábát az adó, annál nehezebb helyzetbe hozza majd a ténylegesen helyi rádiókat, a Rádió 1 ugyanis egy országos franchise-rendszerben a helyi reklámokat is olcsóbban tudná sugározni, ezzel pedig lenyomná a helyi rádiós hirdetési piac árait.
Forrásaink szerint a legfurcsább az egész ügyben az, hogy a Magyarországon működő helyi rádiók többsége inkább jobboldalra hajlik, vagy egyenesen fideszes. Az országos politikába a helyi műsorszolgáltatás szinte semennyire nem szól bele, nem nyilvánít véleményt, az állami Magyar Távirati Iroda híreit dolgozzák fel, és az állam eddig is viszonylag könnyen helyezett el hirdetést ezekben a rádiókban. Éppen ezért érthetetlen, hogy miért kell a helyi rádiózás nagy múltú, és a kormányra nézve szinte teljesen ártalmatlan központjait felszámolni csak azért, hogy Vajna rádiója terjeszkedhessen. Ráadásul a helyi rádiók a helyi közélet fontos fórumai voltak, és ez a funkció szépen lassan megszűnik, ha megfosztják őket a frekvenciáiktól meg a reklámbevételeiktől.
A Helikonhoz hasonló helyzetbe kerülhet a paksi Fortuna Rádió is, ami 1995 óta sugároz, és a saját szóráskörzetében szintén piacvezető. Ellenük szintén egy olyan cég indult el a frekvenciáért, amit a pályázati kiírás után alapítottak, viszont ebben a versenyben mindkét pályázót kizárták. A Fortuna Rádió tulajdonosai, Strasszer Andrea és Strasszer Tamás azt mondták, valóban elírtak a pályázati dokumentációban egy 6000 forintos tételt, de ilyen esetekben a Médiatanács általában nem kizárni szokta a pályázókat, hanem pontosítást kér. Ráadásul az elírást a Médiatanács csak azután tette szóvá, hogy már értesítette a Fortuna Rádiót a pályázat befogadásáról és alaki elfogadásáról.
Strasszerék azt mondják, hogy még az elírással is szívesen versenyeztek volna, már csak azért is, mert a másik cég pályázatából világosan kiderült, hogy ellenfelük a legalapvetőbb fogalmakkal sincs tisztában. A Fortuna Rádió vezetői szerint egyébként az ellenfelük szintén a helyi Fidesz vezetőihez kötődik.
A Rádió 1 leghallgatottabb műsorának a Class FM-ról behúzott Reggeli Show hirdetése. Forrás: Rádió 1 Facebook
Ezekből egy olyan országos trend rajzolódik ki, amiben a Fidesz holdudvara gyakorlatilag üres cégeket ránt elő a semmiből, és azokkal pályáztat meg helyi frekvenciákat.
Most, hogy mindkét paksi pályázatot elutasította a Médiatanács, a Fortuna Rádiónál azon drukkolnak, hogy írjanak ki júniusig egy újabbat. Ha ez nem történik meg, akkor a Fortuna Rádiónak június 23-án megszűnik a frekvenciajogosultsága, így aznap éjfélkor el kell hallgatnia. A mai viszonyok között ez egy helyi adó végét is jelentheti, hiszen a rádió ugyan sugározhatna az interneten, ott azonban elenyészően kevés hallgatót tudnak elérni a magyar szolgáltatók.
Mivel a Rádió 1-nek már van egy frekvenciája Pakson, a Fortuna elhallgatásával Vajna adója kerülne előnybe, hiszen nemcsak, hogy a városban nem maradna helyi rádió, de a Rádió 1 maradna az egyetlen helyi szórású kereskedelmi rádió, ahol hirdethetnek a helyi vállalkozások.
Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke szerint a most látható jelek nem túl biztatóak a jövőre nézve. A HEROE folyamatosan javaslatokat tesz a Médiatanácsnak arról, hogy a frekvenciapályázatok elbírálásánál vegyék figyelembe a rádiós tapasztalatot is, és pontozzák azokat a szolgáltatókat, akik hosszú évek óta a törvényeket és a gazdasági szabályokat betartva sugároznak egy-egy helyi frekvencián, de ezeket a javaslatokat nem igazán szokták figyelembe venni a döntéshozók.
Radetzky szerint idén mindenképpen nagyot fog változni a helyi rádiós piac, ugyanis a lejáró frekvenciák mellett pályáztatni fognak 8 új megyeszékhelyi frekvenciát is, amiken az utóbbi néhány évben nem volt adás, csak 2010 előtt. Egyelőre semmit nem tudni arról, mi lesz ezekkel, hiszen hivatalosan nyílt pályázat dönt majd a sorsukról, de aki ezeket meg tudja szerezni, az megkérdőjelezhetetlenül országos tényezővé válik a magyar rádiós piacon.
|
[
"Rádió 1",
"dtm Media Hungary Kft.",
"Radio Plus",
"Fidesz",
"Médiatanács"
] |
[
"Magyar Távirati Iroda",
"Helyi Rádiók Országos Egyesülete",
"Class FM",
"LB Rádió",
"Helikon Rádió",
"Fortuna Rádió"
] |
A kivitelező egyedüli pályázóként az a DVM Kft. lesz, amely az épület felújítását végezte, mielőtt az MNB megvásárolta az ingatlant az Eiffel Palace Kft.-től. A DVM négy tulajdonosából ketten az Eiffel Palace Kft. ügyvezetői. Most egy 484 négyzetméteres “exkluzív teret" alakítanak ki az épület hetedik emeletén Matolcsyéknak. Lesz teraszra tájolt elnöki tárgyaló, klubkönyvtár és pódium is.
A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2014 júliusában vásárolta meg az offshore hátterű Eiffel Palace Kft.-től, a KPMG vitatható értékbecslése alapján nettó 45,3 millió euróért az Eiffel Palace irodaházat, amit korábban 5 millió euróval olcsóbban kínáltak eladásra.
2015 őszén az MNB nyílt közbeszerzést írt ki egy 484 nm-es “exkluzív tér" kialakítására az Eiffel Palace hetedik emeletén. A kiírás szerint az alábbiak lesznek itt:
– Multifunkciós konferenciatér: mobilfalakkal lehatárolható flexibilis terek. a) A teraszra tájolva kisebb elnöki tárgyaló kerül kialakításra, mely 24 fő befogadására alkalmas. b) A nagy konferenciatérben emelt magasságú pódiumon készül, valamint mobil előadói pulpitus és elnöki asztal 2+2 fő részére. c) A kisebb konferencia tér nagyobb létszámú rendezvények esetén egybenyitható a nagyobb multifunkciós térrel. A terem leválasztott állapotban helyi tárgyalóként használható. – Klubkönyvtár: open-space jellegű kisebb közösségi tér az exkluzív kilátást biztosító épületsarok felé pozícionálva. – Szuperkönyvtár: részben a klubkönyvtár open-space teréhez kapcsolt tér digitális dokumentumok elérésére. – szerverhelyiség, technikai helyiség, catering helyiség, személyzeti vizesblokk, raktár
Néhány napja megjelent az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy február 9-én eredmény született a tenderen: a kivitelező a D.V.M. Construction Fővállalkozó Kft. lett, amely nettó 411,7 millió forintos ajánlatával, egyedüli indulóként nyerte el a megbízást a jegybanktól.
A D.V.M. nem most fogja először látni belülről az Eiffel Palace-t, hiszen ez a cégcsoport végezte az épület felújítását 2013-ban, mielőtt az MNB megvásárolta. Az Eiffel Palace szerepel a vállalat honlapján a referenciamunkáik között is, és az ingatlan weboldalán is olvasható, hogy “Az épület újjászületésének kivitelezési munkáit – rendkívüli gyorsasággal és minőségben – a DVM group végezte el."
A tulajdonosi hátteret illetően átfedés van a felújítást végző, és most exkluzív teret kialakító DVM, és az irodaházat a jegybanknak eladó cég vezetői között.
Az MNB az ingatlant az Eiffel Palace Kft.-től vette meg, amelynek tulajdonosai az ingatlan eladásának időpontjában, 2014. július 28-án egy ciprusi offshore cég, a Qualmiston Ltd., és egy a Kis-Antillákra bejelentett offshore cég (Stringston Ltd.) által tulajdonolt magyar cég, az EFPA Estate Ingatlankezelő Kft. voltak.
Az Eiffel Palace Kft. két ügyvezetője pedig a cég 2011-es megalakulása óta napjainkig Czár Balázs és Kovács Attila, akik egyúttal a felújítást végző, és a mostani tendert is megkapó DVM-cégcsoportban is érdekeltek.
Kovács Attila a felújítást végző DVM Design Kft. 1995-ös bejegyzése óta ügyvezetője és tulajdonosa a cégnek, ahogy az MNB közbeszerzését elnyerő D.V.M Construction Kft.-nek is, amelyben szintén annak 2001-es alapítása óta ügyvezető és tulajdonos Czár Balázs is.
Kettejük átfedéses üzleti kapcsolata egészen különösen jelenik meg az Eiffel Palace adásvételi szerződésében, melyet a Magyar Nemzeti Bank az Átlátszó adatigénylésére adott ki 2014-ben. A szerződésben is szerepel a DVM, mert az irodaház eladásával a felújítását végző cég által készített tervek felhasználási jogát is átruházta az MNB-re az Eiffel Palace Kft.
Az eladó cég képviseletében Czár Balázs ügyvezető tájékoztatta az irodaház tulajdonosváltásáról a DVM Design ügyvezetőjét, Kovács Attilát, aki ezt tudomásul vette és elfogadta, majd immár az Eiffel Palace Kft. ügyvezetőjeként aláírta az irodaház adásvételi szerződését Matolcsy Györggyel.
A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"DVM Design Kft.",
"Eiffel Palace Kft."
] |
[
"Stringston Ltd.",
"EFPA Estate Ingatlankezelő Kft.",
"DVM group",
"D.V.M Construction Kft.",
"Qualmiston Ltd.",
"D.V.M. Construction Fővállalkozó Kft."
] |
Ma, amikor megjelenik ez a cikk, még semmit sem vásárolt a felcsúti polgármester. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fog, legutóbb például informatikai vállalatot, kockázati tőkealapot és szállodát vett.
De médiumból is nagyon sok van neki, számításaink szerint 194, legutóbb a FourFourTwo focis lap került hozzá. A csütörtöki Magyar Nemzet ezzel összefüggésben azt írja, a Médiatanács nem vizsgálja Mészáros lapvásárlásait, pedig minden valószínűséggel hatással van a tájékoztatás sokszínűségére.
A tanács a hét eleji ülésén tárgyalta ugyan a vásárlásokat, de úgy döntött, hogy továbbra sem vizsgálja a felcsúti milliárdos terjeszkedését a médiában.
A hivatalos állásfoglalás szerint felvásárlásokkal kapcsolatban csak az érintett, azaz Mészáros cége kérhetne állásfoglalást a terjeszkedésről vagy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálhatná az ügyet. De érthető módon Mészáros ilyet nem fog kérni. És a GVH sem.
Szakértők szerint azonban egy ilyen vizsgálatot a médiatanács saját hatáskörében is elindíthatna.
|
[
"Médiatanács"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
December 5-én megkezdte magyarországi működését a MikroCredit Zrt. A rövid futamidejű és kis összegű gyorskölcsönök szegmensében aktív társaság mögött grúz üzleti körök - például a Princess Pékség miatt ismert Shabtai Michaeli - azonosíthatóak.
A grúz hátterű MikroCredit Zrt. kétéves előkészítő munka után, 20 alkalmazottal megkezdte a szolgáltatását. A társaság kis összegű és rövid futamidejű hiteleket kínál, és elsősorban az online világban otthonos ügyfeleket kívánja megszólítani. A fő termék egy 25-150 ezer forintig terjedő, maximum 45 napra adott hitel.
Piacfelmérés
A MikroCredit Zrt. tulajdonosa a Tbilisziben bejegyzett Hungarian-Georgian Investments Co. (HGI), amely mögött két cég, illetve egy magánszemély áll.
A HGI-t Zurab Davlianidze grúz bankár vezeti, aki aktívan részt vesz a magyarországi stratégiai építkezésben, míg a hazai cég menedzsmentjében Sárközi Zoltán ügyvezető igazgató mellett Huszár Róbert gazdasági igazgató és Zámbó Viktor operációs igazgató található.
Sárközi Zoltán elmondta, hogy az indulás utáni 2-3 hónapos időszakban felmérik a magyar ügyféligényeket, majd arra szabott fintech megoldásokkal mennek tovább.
Sabi is benne van
Korábbi cikkünkben a társaságról elmondtuk, hogy alapvetően két grúz üzletember sztorija. Az ötlet az említett Zurab Davlianidzétől származik, aki bevonta a történetbe a legismertebb magyarországi grúz üzletembert, az izraeli-grúz kötődésű Shabtai (Sabi) Michaelit. Sabinak állítólag nagyon sok pénze van, azt hallottuk, hogy ebbe az üzletbe is beszállt anyagilag. Ő onnan lehet ismerős, hogy üzleti körének köze van a metróaluljárókban működő Princess Pékségekhez, de a hazai letelepedési kötvény bizniszhez is.
Fotó: atlatszo.hu Habony Árpád és Shabtai Michaeli
Shabtai Michaeli rajta volt azon az Aulich utcában készült videófelvételen is, amikor Rogán Antal miniszter hű bizalmasa, Kertész Balázs ügyvéd irodájának is helyt adó ház előtt több neves grúz ember beszélgettek bizonyos üzleti lehetőségekről.
Európai társak
A mikrokölcsönöket nyújtó grúz vállalkozások léte nem ismeretlen Európában. Grúziában, Lengyelországban, Lettországban és Észtországban is létezik már ilyen, leginkább MiniCredit néven.
A nálunk MikroCreditnek elkeresztelt cég viszonylag alacsony, 60 millió forintos alaptőkével indult, de menet közben a tulajdonos 420 millió forintra emelte a tőkét. A MikroCredit nem bank, hanem rövid távú pénzügyi kölcsönöket nyújtó pénzügyi vállalkozás.
|
[
"MikroCredit Zrt."
] |
[
"Princess Pékség",
"Hungarian-Georgian Investments Co."
] |
Öt embert letartóztattak, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek, mert hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket, közölte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az intézkedés egy hónapra szól.
"A megalapozott gyanú szerint négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára" - írják.
Egy ötödik gyanúsított a három társa tevékenységét kapcsolattartással támogatta, egy projektmenedzser pedig a segítségért cserébe vesztegetési pénzt juttatott az egyik terheltnek.
Ha bűnösnek találják őket, akár 7 és fél, 12, illetve 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik őket, a nyomozás folyamatban van.
Az ügyészség által lefoglalt készpénz Fotó: Magyarország Ügyészsége
Ahogy korábban írtuk, április 20-án őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért.
Az ügyészek több mint 200 millió forint készpénzt, 60 milliónyi értékpapírt és egy 40 milliós autót foglaltak le.
|
[
"Pénzügyminisztérium"
] |
[
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Magyarország Ügyészsége"
] |
Elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely kedden kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Erményi Lajosnak, a Legfelsőbb Bíróság néhai elnökhelyettesének a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy a törvény erejénél fogva idő előtt elmozdították állásából, írja az MTI.
A tavaly elhunyt Erményi Lajost 2009 novemberében nevezték ki hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé. Megbízatása 2012 januárjában - csaknem négy évvel mandátumának lejárta előtt - a törvény erejévél fogva megszűnt, mivel az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, annak helybe a Kúria lépett.
A volt elnökhelyettes - aki ezután még hat hónapig, a bírák kötelező nyugdíjazásának 70 évről 62 évre csökkentése nyomán történő kényszernyugdíjazásáig a Kúrián dolgozott - alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, a testület azonban elutasította a beadványát, mondván, hogy a bírósági szervezetrendszer teljes körű átalakítása kellő indokul szolgált a korábbi vezetői megbízatás határidő előtti törvényi megszűntetéséhez.
Erményi ezt követően a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordult, beadványában felpanaszolva, hogy idő előtti elmozdításával romba dőlt a karrierje, illetve sérült a jó hírneve, ahogyan a társadalmi és szakmai kapcsolatai is.
Elsőfokú ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta, az eljárással a magyar hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogról szóló 8. cikkét. Az EJEB ítélete szerint a magyar államnak összesen 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszos örököseinek.
|
[
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
[
"Emberi Jogok Európai Bírósága"
] |
Most egy irodaházat vett Mészáros Lőrinc
Az ország legnagyobb sportnapilapja a honlapján jelentette be, hogy:
A FourFourTwo futballmagazin magyar kiadása a mostani lapszámtól új kiadó, a Mediaworks gondozásában jelenik meg, miután megállapodás született a kiadói jogokról a Haymarket Media Group brit vállalattal.
A Mediaworks pedig már korábban Mészáros Lőrinc közelébe került.
A magazin eddigi hazai kiadójával a zökkenőmentes átállás érdekében együttműködési szerződést kötött a Mediaworks Hungary Zrt., írták.
A FourFourTwo a világ egyik legnépszerűbb focis magazinja, magyarul 2010 óta jelenik meg, az impresszumukban már végre is hajtották a változtatást.
Az FFT korábban Felcsúton készült, a Puskás Akadémia címére bejegyezve, a főszerkesztő Szöllősi György volt, aki most a Nemzeti Sportot vezeti.
|
[
"Nemzeti Sport",
"FourFourTwo",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] |
[
"Puskás Akadémia",
"Haymarket Media Group"
] |
Lehoczki Ferenc, Soltvadkert polgármestere is a vádlottak padjára fog ülni a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezethez köthető, 20 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében - tudta meg a Baon.hu
Május végén emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az ügyben, összesen 76 személlyel szemben – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádlottak között megtalálhatók a takarékszövetkezet egyes vezetői, tisztségviselői, ügyintézői, de olyan cégek vezetői és magánszemélyek is, akik hiteleket vettek fel a pénzintézettől.
A Baon.hu úgy értesült, a vádlottak között van Lehoczki Ferenc, Soltvadkert Fidesz-KDNP-s polgármestere is, a takarékszövetkezet egykori tisztségviselője, igazgatósági tagja is. A lap információját több helyről megerősítették.
A lap kereste Lehoczki Ferencet, aki azonban nem kívánt nyilatkozni.
Részletek a Baon.hu cikkében >>>
|
[
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Az egykori Budagyöngye Kórház átalakításának most még csak az előkészítésére utalt ki 410 millió forintot a kormány. Kiss-Rigó László püspök egyházmegyéje kapja használatba az épületet.
A 2007 óta bezárt, Pest megyéhez tartozó Tárogató úti kórházat többször próbálták már eladni, de sikertelenül. Most egyházi kezelésbe kerül, de a kormányhatározatnak csak a címéből derül ki, hogy miért: "a történelmi egyházak bázisán létrejövő egészségügyi szakképzés szakmai és infrastrukturális alapjainak megteremtését" célozza.
Erről a szövegből semmi több nem derül ki.
Az viszont igen, hogy a beruházás "előkészítője és megvalósítója az emberi erőforrások minisztere együttműködésével és szakmai felügyeletével", továbbá a létrejövő építmények "jövőbeni használója és az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye legyen". Ennek megyéspüspöke, a miniszterelnökkel jó viszonyban lévő Kiss-Rigó László már többször kapott jelentős költségvetési támogatást, például a lakiteleki wellnessközpontra és egy szegedi futballstadionra.
A határozat idézett címe többes számban szól "történelmi egyházak"-ról, de a szöveg kizárólag egy katolikus egyházmegyét említ, amely egyházszervezeti szempontból nem is illetékes Budapesten, hiszen a budai helyszín az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik.
A költségvetési tartalékból kiutalt 410 millió forint a beruházás előkészítését szolgálja. Ezután Kásler Miklós miniszternek jövő nyárig kell egy "feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján" előterjesztést készítenie a kormány részére "a beruházás megvalósításáról, a költségek, forrásigény, ütemezés és felelősök bemutatásával".
|
[
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] |
[
"Esztergom-Budapesti Főegyházmegye"
] |
Noha leginkább Hagyó Miklósra és az MSZP-re látszik ráégni a BKV-botrány, a közlekedési vállalatból kinyerhető javakat az SZDSZ sem tolta el magától. A nyomozás adatai arra utalnak: a választások után a liberálisok szinte egyetlen élő pártsejtje, a budapesti is elhalhat.
"Lobbikör." Azok a gyanúsítotti sorban lévő volt BKV-vezetők, akik az elmúlt hetekben a sajtóban is vallomást tettek (Balogh Zsolt, Antal Attila, Regőczi Miklós), e szóval érzékeltették: lebegett fölöttük egy felbujtó csapat, amely üzleti lehetőségként tekintett a közlekedési cégre.
"Miközben Hagyó és Demszky között érzékelhetően rossz volt a viszony, addig a lobbikör végül is harmonikusan működött" - mondta például a Magyar Nemzetnek az egykori vezérigazgató, Antal Attila.
Koalíciós lobbisták
Mára nyilvánvaló, kik tartozhattak e felvilági szerveződésbe. Egyfelől Mesterházy Ernő, Demszky Gábor tanácsadója, Hagyó Miklós tárgyalópartnere. Úgy tudjuk, a szocialisták volt főpolgármester-helyettese gyakran egy fürdőben egyezkedett a fontos emberekkel - köztük a most előzetesben lévő Mesterházyval -, aminek praktikus oka volt: merítkezés közben sem a tárgyalópartner, sem más nem tudja rögzíteni a beszélgetést.
A lobbikör másik liberális tagja Tóthfalusi György, a BKV korabeli igazgatósági elnöke lehetett, aki, bár az Akácfa utcai irodájában ritkán tette tiszteletét, együtt élt a társasággal. Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató úgy emlékszik: Hagyó utasítására Tóthfalusi kéréseit is ellenvetés nélkül kellett teljesítenie.
A koalíciós leosztás tehát a fővárosi vállalatokhoz delegált tisztségviselők és lobbisták körében is működött. Az MSZP Mesterházyja és Tóthfalusija egyrészt Hagyó volt, másrészt Hatvani Szabó János, aki a rendszerváltozás után az Állami Vagyonügynökség igazgatójaként térképezhette fel a köztulajdonú cégekben rejlő lehetőségeket - s noha nem viselt BKV-s funkciót, 2007-2008-ban hozzá is raportra kellett járniuk a társaság vezetőinek.
Több forrásunk emlékszik olyan ebédekre, ahol a volt főpolgármester-helyettes embereként Horváth Iván ügyvéd jelent meg; utóbbi a Hagyó-érában sorra nyerte a tízmilliós megbízásokat a BKV-tól. Ám Mesterházyval és Tóthfalusival ellentétben Hatvani Szabót és Horváthot lapzártánkig nem gyanúsították meg felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel - Lelovics Ottót, az MSZP és a városháza egykori sajtósát viszont igen. A lobbikör tagjai közül ő kommunikációs megbízásokat "rendelt" a közlekedési vállalattól (baráti szállítók számára).
Hagyó Miklós érvel, a háttérben Demszky Gábor
A rendőrségi nyomozás egyelőre épp az ilyesfajta kommunikációs szerződésekre összpontosít, pedig a nagyobb "buli" a komolyabb műszaki tartalmú beszerzéseknél lehetett. (Regőczi Miklós egykori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes leszögezte: ő a kiadások öt ezreléke felett rendelkezett, a lobbisták kedvenc célpontja nem is ez a terület volt, hanem a közbeszerzéseké.)
Esetek Demszky Gáborral
Először a liberális főpolgármestert sem holmi kommunikációs ügylettel hozta összefüggésbe Antal Attila, hanem egy adalékanyag-vásárlási esettel. A volt vezérigazgató állítja: Demszky kérte tőle, hogy a BKV egy bizonyos cég (üzemanyagba öntendő) termékével javítsa fel a járművei teljesítményét. Tudomásunk szerint a vállalat 2007 és 2009 között a Kowax Kft.-től vett adalékanyagot 120 millió forint értékben. Ami azért érdemel említést, mert ez az összeg a Kowax utóbbi években szokásos éves árbevételének negyede, vagyis a BKV-s megrendelés kiemelkedő hatást gyakorolhatott a kft. eredményére.
Antal és Regőczi arról is számot adott, hogy a főpolgármester miként ajánlotta be a közlekedési társaságnak a politikai kampányait bonyolító Sawyer Miller Groupot. Úgy tudjuk, több gyanúsítotti kihallgatáson elhangzott, hogy Demszky néha egy-egy kabinetülésen is "ráutaló magatartást" tanúsított - például amikor a fővárosnak már dolgozó Városkutatás Kft.-től való szakvélemény-rendelésre biztatta a BKV-sokat.
Mindazonáltal nem a főpolgármester volt, aki "összeépítette" az SZDSZ-t az önkormányzat gazdasági társaságaival, illetve a vállalkozói szférával. Ez a feladat Mesterházy Ernőre hárult; ő intézte úgy, hogy sokszoros üzlettársa, Tóthfalusi György legyen a BKV igazgatósági elnöke - s állítólag az sem érte meglepetésként, hogy az elnöki tanácsadói székben a Tóthfalusi család másik céges partnere, Futó Sándor landolt.
Rendőrségi forrásból úgy értesültünk, több tanú- és gyanúsítotti vallomás akad, amelyben kemény vádakkal illetik Tóthfalusit; ezek szerint ellentételezés fejében járhatta ki, hogy egyes BKV-s reklámfelületek értékesítési joga áron alul kerüljön át egy magánérdekeltséghez. Arról is tudunk, hogy három éve egy Millenio nevű kft. Székely Gáborra, a közlekedési vállalat szintén SZDSZ-es felügyelőbizottsági elnökére hivatkozva akart kávézót nyitni a Deák téri metróaluljáróban lévő Földalatti Vasúti Múzeumban. Az ügylet meghiúsult, de a "jegyzőkönyv kedvéért" jelezzük: a kft. azé a Kepecs Györgyé, aki Székely bizalmasa, az általa vezérigazgatott Szerencsejáték Zrt. térségi vezetője.
Munkakör hiányában?
Az eddigiek fényében aligha csoda, hogy a jelenlegi SZDSZ két legtöbb párttisztséggel rendelkező vezetője, Boruzs András és Ikvai-Szabó Imre ugyancsak érintett a BKV körüli zűrökben. Előbbi egyszerre volt a párt igazgatója, budapesti elnöke, ügyvivője, kampányfőnöke és az SZDSZ-MDF újpesti képviselőjelöltje - de tavaly őszig (nem függetlenül Mesterházy Ernő akaratától) a közlekedési társaság humán tanácsadói közt is szerepelt a neve. A BKV könyvvizsgálója szerint fennáll a kockázat, hogy Boruzs "hozzárendelt munkakör hiányában tényleges munkavégzés nélkül" kapott fizetést - erről értesülvén a Fidesz a minap az ügyészséghez is fordult.
Ikvai-Szabó Imre az MDF-SZDSZ választási megállapodás értelmében hetedik helyet kapott a fórum országos listáján (természetesen ezzel sem lett befutó), emellett a liberális párt ügyvivője - miközben főpolgármester-helyettesként évekig párban felügyelte a BKV-t Hagyó Miklóssal. Ikvai-Szabó Mesterházy Ernő egyik legjobban bebetonozott figurája; Demszky főtanácsadója már a 2006-os országgyűlési kampányban segítette őt, és szerepe volt abban, hogy a VI. kerületi SZDSZ-elnökként is tevékenykedő főpolgármester-helyettes terézvárosi emberei, Bajor Zoltán és Markocsány Zoltán bekerülhettek a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. testületeibe.
A fővárosi botrányok liberális mérlege tehát nem az, hogy a politikából kifelé tartó Demszky Gábor környékéről - gyanúsítás miatt - kidőlt egy-két tanácsadó. Hanem hogy a párt maroknyi utánpótlás-válogatottját, a budapesti SZDSZ-sejtet is elérte a BKV-kór. Azaz a "beteg" menthetetlennek tűnik.
Ikvai-Szabó Imre
Hagyó Miklós azért lehetett 2006-ban főpolgármester-helyettes, mert Demszky Gábor - Mesterházy Ernő javaslatára - szívesebben szövetkezett vele, mint a közgyűlésbe bekerült régebbi vágású szocialistákkal (Molnár Gyula köreivel). A BKV-ügyben Mesterházyt felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják, mivel állítólag rábírta a cég vezetőit, hogy indokolatlan szolgáltatások igénybevételére kössenek szerződéseket. Előzetes letartóztatásban van.A BKV-bomba tavalyi robbanása után az MSZP hangsúlyozta: a vállalat kettős irányítás alatt állt, azaz Hagyó mellett a liberális főpolgármester-helyettes, Ikvai-Szabó Imre is élt felügyeletei jogával. Utóbbi igyekezett nyilvánvalóvá tenni: ő kizárólag pénzügyi információkat kérhetett a cégtől, operatív utasításokat nem adott.A SZDSZ mai budapesti elnökét Antal Attila exvezérigazgató 2007. július 1-jén vette fel a BKV-hoz. Tavaly november 24-ig humán tanácsadói minőségben "segítette" a cég munkáját - ám az állományi listában munkakör hozzárendelése nélkül szerepelt a neve.A BKV-nál 2009-ig elnökösködő Tóthfalusi György korábban - mint fővárosi SZDSZ-képviselő - az úgynevezett utcabútortendert gondozta. Most a nyomozó hatóság (a Mesterházynál említett okok miatt) felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja, de szabadlábon védekezhet.A liberálisok egyik legnagyobb álláshalmozója a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnökeként és a BKV felügyelőbizottsági elnökeként is rálátott a cég működésére. Székely Gábor a rendszerváltozás után Budapest főpolgármester-helyettese volt, ma a Szerencsejáték Zrt.-t vezeti.
|
[
"Sawyer Miller Group",
"SZDSZ",
"Kowax Kft.",
"Városkutatás Kft.",
"Millenio",
"BKV"
] |
[
"Állami Vagyonügynökség",
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt."
] |
A ZÁÉV Építőipari Zrt. és Szabadics Építőipari Zrt. a becsült 1,6 milliárd forint helyett 2,2 milliárd forintért dolgozhat a Lenti Termálfürdő fejlesztésén. A beruházásra kiírt nyílt közbeszerzést első alkalommal érvénytelennek nyilvánították, mert túl drága ajánlatok érkeztek. A második nekifutásnál ez már nem jelentett gondot.
A Lenti Termálfürdő fejlesztésének első ütemére tavaly nyáron írtak ki nyílt közbeszerzési eljárást. Ezt azonban ősszel eredménytelennek nyilvánították, miután “a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel."
Ezután a Lenti Gyógyfürdő Kft. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, amelynek győztese az első alkalommal is pályázó ZÁÉV Zrt. lett a Szabadics Építőipari Zrt-vel konzorciumban.
Ezúttal már nem volt probléma a magasabb árajánlat, így a páros az eredetileg becsült nettó 1 653 028 000 forint helyett nettó 2 249 975 467 forintért végezheti el a munkát 20 hónap alatt.
Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a két cég feladata lesz többek között a gyógyászati részleg fejlesztése 2305 m2-en (szépségfarm kialakítása, új dolgozói és szociális egységek létrehozása, az étterem, a medencék, az üzlet és az előtér bővítése illetve felújítása), egy összekötő híd építése a fürdő és a szálloda között, a világítás korszerűsítése, valamint az akadálymentesítés.
Közpénz közpénz hátán
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a NER cégekkel gyakran együtt pályázó Szabadics Zrt. ezzel a beruházással tovább folytathatja menetelését.
A ZÁÉV korábban olyan állami tendereken lett befutó, mint a 26 milliárdról 32 milliárd forintra dráguló új Néprajzi Múzeum építése, a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése, a Puskás Aréna környékének fejlesztése, vagy épp a Közszolgálati Egyetem műemlék épületének átépítése. Legutóbb az atlétikai stadionra (150 milliárd) és a napokban a Citadella felújítására kiírt közbeszerzést nyerték el.
Mészáros-érdekeltség folytatja 18 milliárdért a Testnevelési Egyetem felújítását A ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte a Testnevelési Egyetem felújításának második ütemére kiírt, 18 milliárd forint értékű közbeszerzést is. Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó cég fogja kivitelezni a 12. kerületi Csörsz utcai campuson a Testnevelési Egyetem felújításának második ütemét.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek.
Bár a ZÁÉV sikerei igen látványosak, a Szabadics Zrt. sem panaszkodhat. Amellett, hogy a cég nemrég egy másik beruházás (Vörösmarty Mihály Általános Iskola Infrastrukturális fejlesztése 1,3 milliárdért) kivitelezését is elnyerte Lentiben, többek között a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének teljes körű energetikai korszerűsítését is elvégezheti nettó 1,1 milliárd helyett nettó 1,8 milliárd forintért, emellett a Duna Aszfalttal közösen építhet járműipari tesztpályát Zalaegerszegen 6,29 milliárd forintért. Korábban a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában lévő Fejér-BÁL Zrt.-vel közösen nyerték el a zánkai Erzsébet-tábor felújítására kiírt pályázatot, és szintén konzorciumban dolgozhatnak a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend zalaegerszegi iskolájának tornacsarnokán és vívótermén is.
A Szabadics Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatóságának elnöke lett tavaly februárban, és korábban milliárdos állami támogatást kapott cégével a BAHART-ot is felügyelő Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Szabadics 2019-ben Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől.
Megduplázta éves bevételét a Balatoni Hajózási Zrt. új igazgatósági elnökének egyik cége Vannak cégek, amelyek az elmúlt időszakban sokat profitáltak állami közbeszerzésekből. Az egyik ilyen a Szabadics Építőipari Zrt., amely milliárdos megbízásokat kapott – gyakran konzorciumban jól ismert NER-vállalkozásokkal – olyan területeken is, amelyek korábban nem vágtak a cég profiljába. A Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt.
A 146 fős Zrt. 2015 után 2016-ban és 2017-ben nem zárt kimagaslóan jó évet (3,7 és 3,8 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak) 2018-ban azonban meglódult a szekér: 10,6 milliárd lett az éves bevételük, ami 2019-ben 25,7 milliárdra ugrott, míg az adózott eredményük megközelítette az egymilliárd forintot. A megállapított 741,9 millió forintos osztalékot két részletben fizették ki a részvényeseknek.
Nyitókép: Vendégek a gyógyfürdő medencéjében Lentiben. Forrás: lentifurdo.hu. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
|
[
"Szabadics Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] |
[
"OPTEN Kft.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Néprajzi Múzeum",
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Vörösmarty Mihály Általános Iskola",
"Somogy Megyei Kormányhivatal",
"Lenti Gyógyfürdő Kft.",
"Közszolgálati Egyetem",
"Testnevelési Egyetem",
"Szabadics Építőipari Zrt-vel",
"Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend",
"Fejér-BÁL Zrt.",
"Szabadics Építőipari Zrt.",
"Duna Aszfalt",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Kóka János pénteki sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a Jüttner-jelentésben szereplő négy vizsgált személy Fodor Gáborra szavazott, pedig az álküldöttek már februárban elismerték a hírTV-nek, hogy T. Asztalos Ildikó határozott kérése ellenére Kókára voksoltak. Egyikük pedig a Jüttner-féle jegyzőkönyvben is beszél arról, hogy másra ikszelt, mint akire kérték.
Mindeközben újabb árulkodó aláírásokra figyelt fel a hírTV stábja. Gulács polgármesterének szignója az elnökválasztási jegyzőkönyvben erősen eltér az eredetitől. Ő azt állítja: tavaly nem volt ott az SZDSZ elnökválasztásán, vagyis elvileg a neve mellett nem szerepelhetne aláírás. Az ügy érdekessége, hogy Gulács Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Jüttner Csaba körzetében található. Ő volt az, aki Kóka bizalmasaként a borsodi álküldöttek ügyében lefolytatta a vizsgálatot. Azt a vizsgálatot, amely egyetlen megyére, csak Borsodra korlátozódott. A szabolcsi küldöttek aláírásának hitelességét eddig senki nem vizsgálta.
(hírTV)
|
[
"SZDSZ"
] |
[] |
Míg a központosítás miatt kéményseprő cégek sora dobja be a törülközőt, egy kormányközeli vállalkozó épp most lát fantáziát a piacban.
A kéményseprőipart is kiszemelte holdudvara számára a kormány – ezt állítja a Kéményseprők Országos Szakszervezete. Vámos Csaba, a szervezet elnöke elmondta: megdöbbenve tapasztalták, hogy a Centrál Kémény Kft. a tűzvédelmi hatóságnál 13 megyében kezdeményezte a nyilvántartásba vételét. A cég annak a Magyar Kémény Kft.-nek a kizárólagos tulajdona, amely ellen tavaly csődeljárás indult, mert az egy évvel korábbi 1,2 milliárdos árbevétel mellett elért 35 milliós nyereség után 2015-ben 88 milliós mínusszal zárt. Az érdekvédő ezért azt is kérdésesnek tartja, miből teremtik meg a szolgáltatás feltételeit.
A tízmilliárdos ágazat kisajátításának előkészületeit véli látni a szakmai érdekvédelmi szervezet
Máthé Zoltán / MTI
A Magyar Kémény Kft. és a Centrál Kémény Kft. volt ügyvezetője Korom Norbert Lajos, aki 2013-ban a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t is vezette, és a második Orbán-kormányban a természeti erőforrások felhasználásáért felelős miniszteri biztos volt. Korom 2013 óta egészen tavalyig személyesen is tulajdonos volt a Magyar Kémény Kft.-ben, jelenleg pedig az állami Magyar Villamos Művek (MVM) két cégének is vezérigazgatója.
|
[
"Magyar Kémény Kft.",
"Centrál Kémény Kft."
] |
[
"Kéményseprők Országos Szakszervezete",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Korrupció miatt őrizetbe vett tizennyolc autópálya-rendőrt az ügyészség
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 18 munkatársát vette őrizetbe a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője. A nyomozás eddigi adatai szerint a rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt, a szabálysértőkkel szemben kezdeményezett intézkedéseik során készpénzért cserébe elálltak a további intézkedésektől – írta az ügyészség.
A főügyész által jegyzett közlemény szerint az ügyészség a beszerzett bizonyítékokra tekintettel kedden összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre, melyek célja az elkövetők tettenérése, elfogása, őrizetbe vétele és további bizonyítékok beszerzése volt. A nyomozati cselekmények során a nyomozó ügyészség kutatásokat, gyanúsítotti kihallgatásokat foganatosít, amely eljárási cselekmények jelenleg is folyamatban vannak.
Keresztes Imre hozzátette: a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást és az akció végrehajtásában a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség állományában szolgálatot teljesítő ügyészeken túl közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, abban összesen mintegy 150 fő vesz részt.
Az ügyben 18 személy őrizetbe vételére került sor, a kutatások során több, mint tízezer euró készpénz került elő. Az ügyészség valamennyi elkövető esetében indítványozza a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését, amelynek tárgyában a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája dönt. Az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azonban a büntetési tétel felső határa – figyelemmel a halmazati szabályokra – 12 év
– olvasható a közleményben.
|
[
"Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
[
"Győri Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Győri Regionális Nyomozó Ügyészség",
"Terrorelhárítási Központ",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Készenléti Rendőrség",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Nyomozás elrendelését kéri a Fővárosi Főügyészségtől a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ), mert az érdekvédők szerint csaknem kétszázmillió forintos kár érte a Malév Ground Handling Zrt.-t "az elhibázott elbocsátások során".
A LESZ jelezte az aggályait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) is. A szakszervezet szombati közleméyében azt írta: az okozott kár elsősorban abból eredt, hogy a leépítések során a cég menedzsmentje nem a tőle elvárható gondossággal járt el, a költségek minimalizálása nem volt kitüntetett szempont, így mintegy 195 millió forinttal kellett többet kifizetnie a vállalatnak, mint az feltétlenül szükséges lett volna.
A Malév GH előbb kijelentette, hogy a vezetők személyes döntésén múlik 450 dolgozó sorsa, majd amikor "ráébredtek", hogy ezzel jogszabálysértést követnek el, a törvényi határidőt lekésve bemutattak egy "a szubjektív döntéseknek még mindig nagy teret hagyó" dokumentumot, azonban ez sem vette figyelembe az elbocsátások anyagi következményeit - idézte fel az érdekképviselet, hozzátéve, hogy szerintük a kár az említett 195 millió forintnál is több lehet, mert valójában sokkal kevesebb dolgozó elküldése volt indokolt.
Ezt megerősíti az is - folytatták -, hogy a Malév leállása után, de még a csoportos leépítés bejelentése előtt, a leányvállalat vezetése korábban kölcsönzöttként és alvállalkozó által foglalkoztatott munkavállalókat vett át rendes munkaszerződéssel, holott az ő feladataikat a cég "lapátra tett alkalmazottai" is elláthatták volna.
Emellett a cégvezetés továbbra is igénybe vett és vesz olyan alvállalkozói szolgáltatásokat, amelyeket saját munkavállalók kisebb kiadás mellett tudtak volna ellátni: alvállalkozók emberei végzik a munkát, miközben az ugyanazon munkaterület saját alkalmazottai az elbocsátást követő fizetett állásidőt töltik jelenleg is, így a vállalatvezetés duplán fizet egy adott tevékenység ellátásáért - tették hozzá az érdekvédők.
A LESZ azt is megjegyezte, hogy a 195 millió forintos kár nem tartalmazza azt a veszteséget, amelyet az elküldött tapasztalt dolgozók által megszerzett végzettségek, jogosítványok elvesztése jelent.
Túl azon, hogy a menedzsment semmit sem tett a munkahelyek megőrzéséért, megsértette a munkavállalók egyeztetéshez fűződő jogait, még több százmillió forintos közvetlen kárt is okozott az állami vállalat tulajdonosának, tehát közvetve a magyar adófizetőknek - írta közleményében a szakszervezet, amely ezért nyomozás elrendelését kéri az ügyészségtől, és a Kehi elnökéhez, Gaál Szabolcs Barnához fordult.
|
[
"Malév Ground Handling Zrt."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet",
"Malév GH",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Több mint kétmilliárdos hátrányokozás gyanúja miatt nyomozást indult a pénzügyőrség ingatlanügyei kapcsán. Az ingatlanokkal történt esetleges visszaélésnek még nincs gyanúsítottja.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) vidéki ingatlanügyletei kapcsán mintegy kétmilliárdos hátrányokozás gyanúja miatt kezdett el nyomozni a napokban a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal.
Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: az ügyészség a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábbi feljelentése alapján előbb feljelentés-kiegészítést rendelt el, és a Kehi által becsatolt dokumentumok mellett további iratokat is beszerzett, majd május 23-án megindította a nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
A nyomozásnak jelenleg nincs gyanúsítottja. A Kehi feljelentése a vám- és pénzügyőrség által vidéki nagyvárosokban vásárolt, majd értékesített irodahelyiségekkel kapcsolatos esetleges visszaélésekről szólt - mondta el Borbély Zoltán.
Olcsón vették és drágán adták el a VPOP-nak az ingatlanokat
|
[
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal"
] |
Lemondott a BKV vezérigazgatója
Pénteken lemondott Várszegi Gyula, a BKV vezérigazgatója. Mindez nem sokkal azután derült ki, hogy megírtuk: a Fidesz a leváltását követeli azért, mert a közlekedési vállalat félmilliárdos prémiumot fizetett ki a cég vezetőinek.
Várszegi Gyulának azért kell távoznia a Fidesz szerint, mert engedélyezte, hogy a BKV félmilliárdnyi prémiumot fizessen kiFotó: Szigetvári Zsolt, MTI
Péntek délután a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldalán közölték, hogy Várszegi Gyula - aki egyébként nem vett fel fizetést, társadalmi munkában irányította a céget - írásban felajánlotta lemondását, Tarlós István főpolgármester pedig ezt elfogadta.
Minderre azután került sor, hogy megírtuk: Várszegi Gyulát eltávolíttatná a Fidesz, mert engedélyezte, hogy kifizessenek mintegy félmilliárd forint prémiumot a BKV vezetőségének, miközben a cég több tízmilliárd forintos adóssága miatt csődközeli helyzetbe került. Ráadásul pénzhiányra hivatkozva nem fizették ki a keveset kereső dolgozók bérkompenzációját, noha azt a kormány előírta a közpénzből gazdálkodó közszolgáltató cégeknek.
- Ha tudtam volna róla, hogy a BKV kifizeti a felfüggesztett prémiumokat, biztosan nem engedélyezem - közölte Vitézy Dávid, a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ vezetője a Blikkel. Hozzátette, ez a döntés a BKV vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.
A Blikk BKV-s forrásokból viszont úgy értesült, hogy Vitézy Dávid jóváhagyása nélkül semmilyen nagy horderejű döntés nem születhet a cégen belül. A BKV vezérigazgatójának, Várszegi Gyulának voltaképp nincs is döntési jogköre, minden ügyben a négytagú igazgatóság az illetékes, ennek a testületnek pedig Vitézy is a tagja. A BKK létrehozásakor Tarlós István azt mondta, a BKV felügyeletét Vitézy alá rendeli.
- A Fidesz–KDNP parlamenti képviselőcsoportja arra kéri Tarlós István főpolgármestert, hogy "ne csak tartsa a markát", hanem álljon elő megoldási javaslatokkal is – ezt már Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője mondta. Reményét fejezte ki, hogy a nem igazak azok a hírek, hogy prémiumokat vesznek fel a BKV-nál.
Tarlós István főpolgármestert többször is megkerestük az üggyel kapcsolatban, de nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre. Helyette a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája reagált.
- A munkaszerződésben rögzített juttatásokat kapták meg a BKV dolgozói - köztük társaságunk vezetői is. Több mint 7000 fizikai dolgozó is kap rendszeresen prémiumot. Törvény írja elő a szerződésben foglalt juttatások kifizetését, ezért a BKV Zrt. akkor járt volna el törvénytelenül, ha nem engedélyezi a kifizetést – közölte a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája.
Az önkormányzat szerint a BKV jól gazdálkodott, a korábban felvett hitelek kamatai vitték el az eredményt. A BKV a szerződés szerinti szolgáltatást még túl is teljesítette, és csökkentette az adósságállományát 10 milliárd forinttal - állította a sajtóiroda.
V. J. Z.
|
[
"BKV"
] |
[
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Közönséges hazugságnak nevezte Tarlós István főpolgármester az Alstom cég egy francia bíróságon tett állításait, amik szerint megegyeztek volna az oroszokkal metrókocsik gyártásáról. A vádak miatt Budapest várhatóan feljelentést tesz rágalmazás és a hatóság félrevezetése miatt.
Tarlós István szerdán a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában az Alstom-ügy kapcsán kijelentette: "Az, hogy akár a kormány, akár a főváros az oroszokkal megállapodott volna, közönséges és alantas hazugság, ilyen nincs." Emlékeztetett arra, hogy az Alstom metrószerelvényeknek (az előző városvezetés által kötött) szerződés szerint 2,5 éve Budapesten kellene lenniük, ám jelenleg csak egy prototípus van itt, amelynek nincs vasúthatósági engedélye. Utalt arra is: a Nemzeti Közlekedési Hatóság azért nem tudta kiadni az engedélyt, mert 126 pontban talált kifogást.
"Nem egészen értem, hogy a francia barátaink miről vitatkoznak" - fogalmazott Tarlós István, aki megjegyezte: ő a cég helyében kijavítaná a szerelvényeket, s szerinte egy ilyen világcéghez méltatlan ez a "makacskodás". Megismételte korábbi közlését, amely szerint ha ezt cég nem teszi meg, akkor várhatóan új tendert írnak ki.
A főpolgármester elmondta azt is, hogy ő a francia cégtől gyakorlatilag senkit nem ismer, semmilyen indulat vagy prekoncepció nem vezérli velük szemben, és nem is akarja az egész mamutcéget megsérteni. Ugyanakkor - mint hozzátette - nem hiszi, hogy a francia cégnek a magyar üggyel foglalkozó része "az életszerűség alapján" jól ki tud jönni ebből az ügyből.
Tarlós István múlt pénteken jelentette be egy sajtótájékoztatón: nagy a valószínűsége annak, hogy új tendert írnak ki a budapesti 2-es és 4-es metró szerelvényeire.
A főpolgármester akkor közölte: két nappal korábban a versailles-i bíróság másodfokon is meghallgatta a gyártó Alstomot és a BKV-t a metrókocsi-szerződés bankgaranciájának lehívása ügyében. A tárgyalásról azt mondta, hogy azt "sajátos körülmények között" folytatták le, több rágalom is elhangzott, amelyekre nem volt módja reagálni a magyar félnek.
Tarlós István közlése szerint az Alstom olyan vádakat fogalmazott meg, amelyek nem igazak, és a francia bíró nem adott módot arra, hogy a magyar fél ezekre reagáljon.
Hangsúlyozta: nem igaz, hogy az új városvezetés megállapodott volna az oroszokkal az olcsóbb szerelvények beszerzéséről, a BKV-nál az Alstom állításával ellentétben nem volt általános sztrájk, és a szerelvények beszerzésének összegét nem a BKV működésére akarják fordítani. Hozzátette, hogy az utóbbi "úgy ostobaság, ahogy van". Ezen vádak miatt - amelyek a tárgyaláson hangzottak el - Budapest várhatóan feljelentést tesz rágalmazás és hatóság félrevezetése miatt.
(Forrás: mti.hu)
|
[
"BKV"
] |
[
"Magyar Televízió",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Többször felbukkant az MSZP rendezvényein Mesterházy Attila társaságában a Gyermekrák Alapítvány vezetője, aki a hírek szerint magáncélra használta a szervezet egyik mentőautóját. Balogh István előéletét ezen túl pedig számos bűncselekmény terheli. A Fidesz a jogszabályok szigorítását fogja kezdeményezni, és rendőrségi vizsgálatot követel.
Felháborítónak, egyenesen visszataszítónak nevezte tegnap a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy a Gyermekrák Alapítvány vezetője a hírek szerint magáncélra használta a szervezet egyik mentőautóját. Kocsis Máté úgy fogalmazott: mindennek a legalja, hogy a beteg gyermekek szállítására szolgáló járművet valaki magánhasználatra vegye igénybe azért, hogy elkerülhesse a dugókat. Véleményük szerint ez morálisan elfogadhatatlan, civilizált országban pedig következménye kell, hogy legyen, ezért a rendőrség mielőbbi vizsgálatát sürgetik.
A kormánypárt emellett szigorítaná az alapítványokra vonatkozó jogszabályokat is. Jó szándékú emberek tízezrei ugyanis azért utalják át az alapítványnak adójuk egy százalékát – fejtette ki –, hogy segítsenek egy olyan szervezetnek, amelynek tevékenységét társadalmilag hasznosnak tartják. Úgy néz ki, hogy ezt nem mindig arra használják fel, közölte Kocsis Máté.
A Fidesz kommunikációs igazgatója azt is leszögezte, hogy a legtöbb ilyen üggyel foglalkozó alapítvány tisztességesen és becsületesen végzi a munkáját. Ez a mostani eset viszont nekik is okozhat kárt. A kormánypártok ezért olyan jogszabály-módosításokat szeretnének kidolgozni, amelyek ezeket a szervezeteket is védik, elfogadhatók számukra, és képesek a visszaéléseket kiszűrni. Ezért januárban a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja konzultációt fog kezdeményezni alapítványokkal. Kocsis véleménye szerint az alapítványi bevételek elköltésének szabályait kellene áttekinteni, ezért értelemszerűen az alapítványokról szóló jogszabály megváltoztatása és adott esetben a számviteli törvény módosítása is szóba kerülhet. – Sem az állam, sem az adófizetők nem tolerálhatják, hogy a közpénzekkel bárki is így bánjon – utalt a fideszes politikus a Gyermekrák Alapítvány esetére.
Az érintett alapítvány a napokban került az érdeklődés középpontjába, amikor az Index.hu nyilvánosságra hozott egy videót, amely szerint reggelente az adományokból vásárolt betegszállító autóval teszi meg a Gyermekrák Alapítvány elnöke a háza és munkahelye közti távolságot. A felvételekből kiderült, hogy az alapítványi vezetőt szállító jármű a megengedett sebességet meghaladva, a villamossínen és a buszsávban kerülte ki a reggeli dugót. Balogh ugyanakkor korábbi megkeresésünkre tagadta, hogy magáncélra használná az autót. Közben az is kiderült, hogy a minél hathatósabb segítség helyett a Gyermekrák Alapítvány évek óta pénzt gyűjt a számláján, amelyen már 850 millió forint halmozódott fel. Balogh ezt már elismerte kérdésünkre, és arra hivatkozott, hogy a terveik között szerepelt egy saját kórház felállítása, ezért nem költötték el a kapott adományokat.
Az egészségügyért felelős államtitkárság már nyomatékosította, hogy mélységesen elítélik, ha a beteg gyermekek gyógyításáért adományokat gyűjtő szervezetek visszaélnek a támogatók bizalmával. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nemrég több jótékonyságú célú, rákos gyermekek gyógyításáért pénzt gyűjtő alapítványnál is tapasztalt visszaélést. Szócska Miklós államtitkár nemrég ezért bejelentette: a transzparens adományozás és a "szolidaritási hiénák" kiszűrése érdekében januárban megkezdik a Semmelweis-garanciavédjegy kidolgozását.
Balogh István felbukkant már az MSZP rendezvényein, volt, hogy Mesterházy Attila jelenlegi frakcióvezetővel pózolt.
Politikai beállítottságát az is mutatja, hogy 2011-ben egyik elindítója volt a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által kezdeményezett Összefogás a demokráciáért című felhívásnak is. Az írás úgy kezdődik, hogy az aláírók tapasztalják hazánkban az "antidemokratikus törekvések elterjedését", illetve olyan változásoknak és változtatásoknak a tanúi, amelyek "veszélyeztetik demokráciánkat". Baloghról még évekkel ezelőtt írtuk meg, hogy előéletét több bűncselekmény terheli. Ezek között van még 1961-ből lopás, három évvel később deviza-bűncselekmények, illetve bűnszövetségben elkövetett üzérkedés miatt folyt ellene eljárás. Emellett foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és erőszakos nemi közösülés kísérlete terheli múltját, közúti veszélyeztetés miatt pedig mint többszörös visszaesőt két év négy hónap fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. Baloghot a rendőrség számos alkalommal érte ittas vezetésen. Balogh István házán egyébként Fegyverrel őrzött terület felirat olvasható, és ezt a teraszán egy életnagyságú őrbábu is nyomatékosítja.
|
[
"Gyermekrák Alapítvány"
] |
[
"Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A kormány az országgyűlési választás előtti hetekben rendeletben bővítette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) feladatkörét a divat- és designipari stratégiaalkotással, és egy határozatban azt is előírta az ügynökségnek, hogy 150 millió forintból alapítson egy kisebb ügynökséget, amely kizárólag a divat foglalkozik. A kormány rögtön további 150 milliós költségvetési támogatást is biztosított a 2018-as működésre. Így jött létre a Magyar Divat és Design Ügynökség.
Novemberben az MTÜ-t utolérte a központi közigazgatáson korábban végigsöprő leépítési hullám. A szervezetnél és a hozzá tartozó vállalkozásoknál több száz alkalmazottnak mondtak fel, a divatügynökség növekedését azonban ez nem zavarta meg.
Az állami divatcég, ahol Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerültek ki a vezetők, a kirúgásokkal egy időben kiköltözhetett az MTÜ központjából, és irodaházat kapott Budán, az Istenhegyi úton.
A százéves villaépületből kialakított menő irodaházat korábban hosszú ideig egy reklámcég bérelte. Most az állami ügynökség megjelenése után felújítási munkák kezdődtek az ingatlanon.
A hivatalos cégadatok szerint a divatügynökségnél 18-an dolgoznak, forrásink azonban a szerződéses alkalmazottakkal együtt legalább negyvenre teszik az összlétszámot. A költözés hátterével és az ügynökség alkalmazottaival kapcsolatban megkerestük az MTÜ vezetőjét, Guller Zoltánt, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Az egységes divat- és dizájnipari stratégia kidolgozását csaknem egy éve jelentette be Rogán Antal. A miniszter az év elején – még az ügynökség megalapítása előtt – tette közzé, hogy a kormányzat átveszi a magyar divatipar szakmai koordinációját és stratégiát dolgoz ki az teljes üzletág számára. Ezt követően egy 1,9 milliárd forintos keretet is biztosítottak az MTÜ-nek az országmárka kidolgozása címén.
Az első körben az MTÜ-n belül hoztak létre egy Divatipari Marketing Igazgatóságot, ahol a miniszterelnök legidősebb lányának barátnője, Bata-Jakab Zsófia lett a vezető, majd őt nevezték ki az ügynökség vezérigazgatójának is. Az első rendezvények megszervezése óta Forintos-Szűcs Anita, a Maison Marquise és Abodi Dóra, az ABODI vezetője állandó szereplői lettek az ügynökség divatügyi megmozdulásainak.
A Rogán által bejelentett eredeti célról, a stratégiaalkotásról a hivatal gyors gyarapodása ellenére eddig nem sokat lehetett hallani. Az ügynökségnek még egy olyan hivatalos honlapot sem sikerült összehoznia, ahol nyomon követhető lenne, hogy ki milyen posztot tölt be, miért felel a szervezetnél.
Az viszont igen szembetűnő, hogy
a szervezet egyre több eszközt felhasználva igyekszik nemzetközi szinten is helyzetbe hozni azokat a cégeket, amelyek jó kapcsolatokat ápolónak Orbán Ráhel körével.
Az ügynökség Facebook-oldala lényegében államilag támogatott reklámfelületet biztosít a kiválasztottak közé került márkáknak.
Néhány kiválasztott cég mentorálása érdekében az ügynökség októberben tető alá hozott egy úgynevezett stratégiai megállapodást is az olasz divatkamarával. A megállapodásról kiadott közlemény szerint olasz szakember ad tanácsokat Budapesten az ügynökség által beajánlott márkák képviselőinek. Érdemes megjegyezni, hogy a Camera Nazionale della Moda Italiana magyar partnerével ellentétben nem állami szervezet, hanem az olasz divatcégek által létrehozott és finanszírozott civil szervezet. A magyar ügynökség viszont a költségvetésből származó pénzekkel támogat olyan vállalkozásokat, amelyek bevételei eltörpülnek a rájuk költött adóforintok mellett.
Jó példa erre a már említett ABODI, amely az olasz kapcsolatépítésre kiválasztottak szűk csoportjába is bekerült. Abodi Dóra brandjét az ügynökségi Facebook-oldal rendszeresen ígéretes magyar sztárvállalkozásnak mutatja be, amely sikeresen terjeszkedik a nemzetközi divatvilágban. Abodiék néhány éve már kaptak egy közel 60 millió forintos állami tőkeinjekciót Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-n keresztül a külföldi eladásaik felfuttatására. A cégadatok azonban nem tükrözik a divatbemutatókon készült interjúk optimizmusát. Az Artabo Kft. forgalma az elmúlt években nemhogy stagnált, de némileg csökkent is a 2015-ös csúcsévhez képest, amikor az éves eladások valamelyest túllépték a 40 millió forintot. A cég az elmúlt öt évben folyamatosan veszteségesen működött, de tavaly különösen nagy mínuszban zárt: 37 milliós forgalom mellett 21 millió forint volt az adózás utáni vesztesége.
|
[
"Magyar Divat és Design Ügynökség",
"Artabo Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Divatipari Marketing Igazgatóság",
"Maison Marquise",
"Camera Nazionale della Moda Italiana"
] |
Félmilliárd forintot zárolnának Gőgös Zoltánék vagyonából
Csaknem félmilliárd forint értékben kérte a vagyoni zár elrendelését Gőgös Zoltán ügyében a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca pótmagánvádlóként benyújtott vádindítványában különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt fordult a bírósághoz június végén – értesült a Napi Gazdaság.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyújtott be vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Gőgös Zoltán nevével összefüggésbe hozott Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület ügyében. Az egyesület ugyanis a volt szocialista képviselő államtitkárságának idején jutott soron kívül félmilliárd forinthoz, ami Gőgös Zoltán közreműködésével történt meg. A földművelésügyi tárca vádindítványában a volt államtitkárt mint elsőrendű vádlottat nevesíti.
Sürgős pénzutalás
A Leader egyesület 2008. december első napján Kazáron fogalmazta meg kérelmét, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárságának bélyegzője szerint még aznap beérkezett a tárcához. Az egyesület ötszázmillió forintot kért a csőd szélén álló államtól arra, hogy kommunikálják a nemzetközi pénzügyi válság hatásait. A levelet végül csak december 16-án iktatták a minisztériumban, és ezután állnak rendelkezésre dokumentumok arról, hogy az ügyben milyen intézkedések történtek.
A vádindítvány értelmében Gőgös Zoltán személyes közreműködése nyomán külön kormánydöntés született arról, hogy az ország központi egyensúlyi tartalékából fizetik ki a kért összeget. A támogatási szerződést pedig a volt szocialista államtitkár már december 18-án alá is írta az egyesülettel, vagyis a kérelem iktatása után két nappal. Az összeget december 22-én már át is utalták a szervezet számlájára, mégpedig a minisztérium mostani állítása szerint a hivatali ügyintézési szabályzatok teljes figyelmen kívül hagyásával.
Az ügy lebonyolítása során a tárca saját jogi főosztályának kifogásait sem vette figyelembe. E szerint a kért célra nem adható támogatás, az összeg nagysága miatt pedig elengedhetetlen lenne a közbeszerzés, a tervezett tevékenységek költségvonzata pedig szerintük irreálisan magas volt, a támogatási szerződésben meghatározottak köre elnagyolt és nehezen számon kérhető, ezért amennyiben aláírja a minisztérium a szerződést, úgy büntető- és polgárjogi kockázatokat is vállal.
Az államtitkár nemcsak a jogi főosztály jelzését hagyta figyelmen kívül, hanem az államháztartáson kívüli szervezeteknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítást is, amely egyértelműen tiltotta a dotációk egy összegben történő előreutalását. Az eljárás során – olvasható a vádindítványban – szabálytalan volt továbbá az ügyintézés soronkívülisége is.
Az FM arra is felhívja a bíróság figyelmét, hogy az egyesület csekély számú polgárt ért el kommunikációs kampányával. A megkapott összegből már másnap több mint 41 millió forintot saját hiteleinek törlesztésére fordított – vagyis nem a támogatási szerződésben foglalt kampányt finanszírozták. Ahhoz képest, hogy a kormány lényegében azonnal, vagyis december 22-én elérhetővé tette a félmilliárd forintot a szervezetnek, az egyesület csak a következő év április kilencedik napján kerített sort az első, projekttel kapcsolatos kiutalásra.
Hűtlen kezelés gyanúja
A Földművelésügyi Minisztérium mostani vádindítványa szerint a hűtlen kezelés gyanúját veti fel a tény, hogy Gőgös Zoltán elsőrendű vádlott, volt államtitkár úgy írta alá a támogatási szerződést és engedélyezte a kifizetést, hogy nem győződött meg a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület kérelmének valódiságáról, célszerűségéről, indokoltságáról és hasznosságáról. Vitathatatlannak nevezik a vagyonkezelési kötelezettségek szándékos megszegése és a vagyoni hátrány keletkezése közötti közvetlen ok-okozati összefüggést is. A büntetőjogi felelősségre vonás mellett az FM polgárjogi igényt is bejelentett 483,253 millió forint visszaszerzése érdekében, amelynek hatszázalékos kamatára is igényt tartanának. Egyúttal indítványozták az elsőrendű vádlott, Gőgös Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését s a vádlottak – a volt államtitkár és az egyesület korábbi elnöke – vagyonának zár alá vételét a fent jelzett összeg erejéig.
Megakadt nyomozás
Az FM azért volt kénytelen vádindítványt megfogalmazni az ügyben, mert korábban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megszüntette a nyomozást. A KNYF szerint tényként volt rögzíthető, hogy a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesületnek 2008 elején, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által átutalt félmilliárd forintból több mint 199 millió forintot jogosulatlanul használtak fel – legalábbis ez derül ki a lapunk birtokában lévő ügyészségi határozatból.
Ebből az is megállapítható, hogy Gőgös Zoltán akkori államtitkár aktív, irányító szerepet játszott abban, hogy a szervezet megkapja az összeget. A főügyészség azt is egyértelműnek nevezte, hogy az államtitkár tudatában volt annak, hogy a minisztérium jogi főosztálya a támogatási szerződés megkötését több okból sem javasolta. Ezek közül a legfontosabb megállapítás az volt, hogy az abban foglaltak jogszabályt sértenek, de rámutattak arra is, hogy az egyesületnek feladatait nem határozták meg kellő részletességgel, és, mint írták, az esetleges visszafizetési igényt is nehéz lesz érvényesíteni. A nyomozó ügyészség azt is megállapította, hogy a hűtlen kezelést az követheti el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből adódó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.
Ezzel kapcsolatban pedig egyértelműsítették, hogy Gőgös Zoltán korábbi államtitkár kötelezettségvállalásra jogosultként, idegen vagyon kezelésével (pontosabban közpénz kezelésével – a szerk.) volt megbízva, s az egyesületnek átutalt pénz ilyen volt. Kétséget kizáróan bebizonyosodott az is, hogy az államtitkár cselekménye miatt a minisztériumot kár érte. Mindezek ellenére a KNYF megszüntette a nyomozást, mivel a nyomozók szerint nem volt megállapítható bűncselekmény, mert nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Gőgös Zoltán tudatosan szegett törvényt.
Cimkék: Gőgös Zoltán, Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület, Földművelésügyi Minisztérium, KNYF, nyomozó főügyézség
|
[
"Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Napi Gazdaság",
"Leader egyesület"
] |
Megkezdődött Szabó Loránd büntetőpere a Tolna Megyei Bíróságon; Dombóvár volt szocialista polgármesterét különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolja az ügyészség. Szabó vitatja büntetőjogi felelősségét.
A tényállás szerint Szabó Loránd 2003-ban és 2004-ben három alkalommal képviselő-testületi felhatalmazás nélkül adott megbízást arra, hogy a város önkormányzata különböző összegeket utaljon át két, részben önkormányzati tulajdonú cégnek. Rá négy évre, 2008 márciusában pedig egy fideszes önkormányzati képviselőnek kétmillió forintot küldött és tanácsnoki állást ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől.
A pénteki tárgyaláson a volt MSZP-s polgármester mindhárom vádpontban vitatta büntetőjogi felelősségét. Nem ismerte el, hogy sikkasztást követett el akkor, amikor 2003-ban 140 millió forint átutalására adott megbízást a 98 százalékban önkormányzati tulajdonú Gunaras Rt.-nek. Mint mondta, ebből nem származott anyagi előnye, és az önkormányzatot sem érte hátrány, sőt a lépés a város érdekeit szolgálta. A cég a pénzt egy 600 millió forintos, Széchenyi-tervre beadott pályázathoz használta fel önerő igazolására, és vezetője szóbeli megállapodás alapján napokon belül visszautalta.
A tárgyaláson kiderült: az OTP az összeget egy, ugyancsak a pályázathoz szükséges hitel fedezetének tekintette. Szabó Loránd szerint az eljárás - melyet a bíró fiktívnek nevezett - akkoriban gyakori volt a pályázatoknál. A volt polgármester bírói kérdésre elmondta: idő hiányában nem kért felhatalmazást a képviselő-testülettől. A vád képviselője utalt arra: a helyi rendelet szerint a polgármester ötmillió forintig dönthetett volna önkormányzati pénz befektetéséről. Az átutalást a vádlott saját megfogalmazása szerint "átmeneti finanszírozásnak", "befektetésnek", "tulajdonosi kölcsönnek" tekintette, és azt állította, hogy az APEH, valamint a közigazgatási hivatal vizsgálata sem állapított meg szabálytalanságot.
A vesztegetéssel kapcsolatban Szabó Loránd kifejtette: valójában peren kívüli egyezséget szeretett volna elérni, amelyre ismeretei alapján a magánvád nyomán indult rágalmazási perben lett volna lehetőség. Szerinte megtévesztés áldozata lett, miután a fideszes képviselő "eljátszotta" azt, hogy elfogadja a pénzt. A posztjáról 2009. június 17-én a rágalmazási perrel összefüggésben lemondott volt városvezető úgy vélte: "politikai indíttatás áll a háttérben, az eljárásban a leszámolás, az ellehetetlenítés is szerepet kapott". Jelezte: a kétmillió forint az ő és élettársa magánvagyonából származik, és bízik benne, hogy visszakapja a pénzt.
Szabó Loránd bírói kérdésre elmondta: jelenleg a Dombóvári Többcélú Társulás helyettes ügyvezetője, amelyért bruttó 260 ezer forintos havi fizetést kap. Emellett a Tolna megyei közgyűlési tagságáért 50 ezer, a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet igazgatótanácsi tagságáért 29 ezer forintos díjazásban részesül.
|
[
"Gunaras Rt."
] |
[
"Dombóvári Többcélú Társulás",
"Tolna Megyei Bíróság",
"Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet"
] |
A Libri-Bookline Zrt. 2019-es eredményeit látva tökéletesen érthetőnek tűnik, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány miért mutat érdeklődést a könyves cég iránt. Ugyan már 2018-ban is 5 milliárd forintos árbevétel és egymilliárd forintos nyereség fölé jutottak, de a tavalyi 5,6 milliárd forintos forgalom és 1,3 milliárd forintos profit rekordnak számít - derül ki a céges beszámolóból.
A szeptember 11-én tartott közgyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 1,3 milliárd forint osztalékot ki is fizetnek a tulajdonosoknak. A többségi tulajdonos az SQ Invest nevű cégen keresztül Balogh Ákos, de az Axialis Holding Zrt.-n keresztül még egy 25 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik Spéder Zoltán is.
A milliárdos nagyvállalkozó 2007-ig volt az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettese, azt követően az FHB Bank-csoport résztulajdonosa és elnők-vezérigazgatója, a 2013 őszén elindult takarékszövetkezeti integráció vezéralakja, média-nagyvállalkozó. 2016-ban az Orbán-kormánynál kegyvesztett lett, s azt követően sorra meg kellett válnia tisztségeitől, valamint médiaérdekeltségeitől, mindenekelőtt az Index.hu portáltól, valamint az InfoRádiótól.
Nagy esély van arra, hogy Spéder Zoltán helyét a Libri-Bookline Zrt.-nél is hamarosan egy Fidesz-közeli tulajdonos veszi át. Október 1-én jelentették be ugyanis, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány tárgyalásokat kezdett az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, amivel kapcsolatban a felek jogilag nem kötelező érvényű megállapodást írtak alá.
Az MCC közleménye szerint a tárgyalások sikeres zárása a jelenleg folyó átvilágítás eredményességének és a hatósági engedélyek függvénye. A társaság megvásárlása esetén a vevő közvetve a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) stratégiai kisebbségi tulajdonosa lenne, és a többségi tulajdonossal közösen irányítja majd a cégcsoport működését.
Van miből Libri részvényeket vásárolnia az MCC-nek, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, hiszen idén júniusban az MCC-t fenntartó, a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András által alapított Tihanyi Alapítvány tulajdonába került a MOL és Richter 10-10 százalékos részvénycsomagja. Ez évente több milliárd forintos osztalék bevételt jelent.
A könyvpiac másik nagy szereplője is remek évet tudhat maga mögött, hiszen a Líra-Könyv Zrt. rekordnak számító 8,7 milliárd forintos forgalommal zárt 2019-ben, ami ezúttal 125 millió forintos nyereséget jelentett a tulajdonosnak. A többségi tulajdonos Kolosi Tamás, a cégből pedig 38 millió forint osztalékot vettek ki.
|
[
"Mathias Corvinus Collegium",
"Libri-Bookline Zrt."
] |
[
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"FHB Bank-csoport",
"Axialis Holding Zrt.",
"OTP Bank",
"SQ Invest",
"Tihanyi Alapítvány",
"MCC) Alapítvány",
"Líra-Könyv Zrt.",
"Libri-Bookline Csoport"
] |
Közpénzégetés felsőfokon: Facebook-oldal 2 millióért, ingyenes honlap 900 ezerért
A Modern Városok Program keretén belül Pécsen multifunkcionális sportcsarnok épül, amihez jól jöhet a kommunikációs kampány. Ennek részköltségeire derült fény.
A multifunkcionális csarnok építése érdekében Pécs 500 millió forint "előkészítő költségekre vonatkozó támogatásban részesült - vette észre a szabadpecs.hu a szeptember 27-i közgyűlés előterjesztései között. Ebben az is szerepel, hogy az előkészítő projekt kommunikációs feladataira az önkormányzat a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-vel szerződött le.
A támogatásként érkező félmilliárd forintból nyilvánossági, kommunikációs és marketing terve bruttó 44,45 millió forintot költenek el. Az igazi érdekesség azonban ezúttal is a részletekben rejlik.
2018 májusáig, avagy a projekt végéig a teljesség igénye nélkül
félmillió forintból csinálnak kommunikációs tervet,
3 milliót költenek online marketing kampányra,
buszkampányra pedig 1,3 millió forintot.
Orbán Viktor Pécsen () ()
Két tétel azonban az igazi közpénzégetés mintapéldája lehet.
1) 900 ezer forintot költenek "honlap készítése és üzemeltetése" címen.
A részletes leírásból kiderül, hogy kicsit mintha túlárazták volna ezt a tételt. Ebből a pénzből ugyanis egy "worldpress sablonra arculatos honlap készítését, annak folyamatos frissítését, fényképek feltöltését" fogják finanszírozni a szerződés időtartama alatt. Ehhez fontos tudni, hogy a wordpress honlapok ingyenesek és a fizetős kiegészítő elemek is néhány tízezer forintért megvásárolhatók.
2) 2 millió forint: közösségi média oldal létrehozása, folyamatos frissítése és közösségi média kampány
A részletes leírás szerint a 2 millió forintból létrehoznak egy (amúgy ingyenes) Facebook-oldalt, ahol a projekttel kapcsolatos legfrissebb és legérdekesebb információkat közlik. A szabadpecs.hu feltételezése szerint a korábban már megírt sajtóközleményeket tehetik majd fel ide. Az oldalt minimum heti (!!!) szinten kell frissíteni, és fizetett FB hirdetések segítségével kell népszerűsíteni, ami amúgy pár száz, ezer forintos tételt jelent alkalmanként.
mfor.hu
|
[
"Pécsi Kommunikációs Központ Kft."
] |
[] |
Újabb gyanúsítottjai vannak annak a Gyurcsány-kormányhoz köthető bűnügynek, amelynek középpontjában egy 17 ezer négyzetméteres moszkvai épület eladása áll. Az Index információi szerint az egyikük Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter felesége, aki az állami vagyonkezelő egyik vezetője volt az ügy idején.
A magyar állam 2008-ban kormánydöntéssel eladott egy moszkvai ingatlant, amit vevője egy hónap múlva ötszörös áron adott tovább. A 13 milliárdos hűtlen kezelés miatt politikus nem lesz gyanúsított, és nyomozás után sem tudni, mi volt ez az egész.
"A döntésnek általunk ismert hátránya nincs" – ez olvasható abban a 2008. július 16-i előterjesztésben, amellyel az állami vagyonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jóváhagyta a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását. Az előterjesztők meghatározták az épület értékét is, ezt egy korábbi értékbecslés alapján 19,9 millió dollárra (akkori árfolyamon számolva 3 milliárd forintra) tették.
A 17 ezer négyzetméteres épület eladását azzal magyarázta a dokumentum, hogy a beépített területnek mindössze 20 százaléka hasznosítható irodai célra. Az ingatlan kihasználatlan, a fenntartása drága, a felújítás költsége pedig 5 millió euró lenne. A további lépésekről azt írták, hogy a moszkvai épületet zártkörű pályázaton értékesítik, amelyre legalább három ajánlattevőt hívnak meg. Az előterjesztés azzal zárul, hogy a több milliárd forintos állami vagyonról szóló döntésről nem szükséges sajtóközleményt kiadni.
Kupa felesége
Ennek a dokumentumnak az aláírói közül kerültek ki információink szerint a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt indult nyomozás újabb gyanúsítottjai. A Központi Nyomozó Ügyészség a Magyar Nemzetnek szerdán azt mondta: két újabb embert is meggyanúsítottak az ügyben, a két nő az épület eladása idején az MNV-ben dolgozott. Az ügyészség neveket, monogramokat nem említett, mindössze annyit közöltek: a gyanúsítottak vallomást tettek, a bűncselekmény elkövetését tagadták, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Velük együtt hatra nőtt a gyanúsítottak száma.
Az Index több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy az egyik gyanúsított Bodnár Terézia, az MNV korábbi ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese. Bodnár férje Kupa Mihály, az MDF-kormány korábbi pénzügyminisztere. Bodnárt csütörtökön férje telefonján keresztül többször is próbáltuk elérni, egyelőre sikertelenül. Az ügyet közelről ismerő források azt mondták: a másik új gyanúsított S. I., aki jelenleg is az MNV-nél dolgozik. S.-nek menedzserként előterjesztések elkészítése a feladata. S-t csütörtökön sikerült elérnünk az MNV-ben, mindössze annyit mondott, hogy nem kíván nyilatkozni.
Egyszer fizetett, kétszer vette meg
A moszkvai kormánynegyed közelében fekvő, Lurdy-ház nagyságú épület eladása miatt három éve nyomoz az ügyészség. Az ingatlant a magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban 3,5 milliárd forintért (21,3 millió dollárért) adta el a luxemburgi hátterű Diamond Airnek. Az ügyészség szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hogy a Diamond Air a magyar állammal megkötött üzlet után egy hónappal később jóval drágábban, 116 millió dollárért adta tovább az épületet az orosz regionális fejlesztési minisztériumnak.
Az okirathamisítás gyanúját pedig az veti fel, hogy az ügyben két adásvételi szerződés is készült. Az első 2008 márciusában, a vevő erre hivatkozva át is utalta a vételárat. A szerződést azonban nem előzte meg pályáztatás, a kormány így a cikk elején idézett MNV-s határozattal újra nekifutott az eladásnak. A megismételt eljárás győztese ismét a Diamond Air lett, a vételár pedig megegyezett a korábban átutalt összeggel. Az erről szóló szerződést 2008 novemberében írták alá.
A szereplők
Az ingatlanügyben még 2011-ban Tátrai Miklóst, az MNV korábbi vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV korábbi értékesítési igazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet, illetve Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát gyanúsították meg. Jelenleg Székelyt hűtlen kezeléssel, a többieket bűnpártolással gyanúsítják. Az érintettek azzal védekeznek, hogy az épületet csak az orosz kormány jóváhagyásával lehetett eladni, a vevőt az oroszok választották ki, a magyar kormánynak ebbe semmilyen beleszólása nem volt.
Az Index által megismert, az épület értékesítését előkészítő belső kormányzati levelezésekben a leggyakrabban Székely, Fekszi, és Tátrai neve olvasható. Ezek főként arról szólnak, hogy az ügyben érintett intézmények (Külügyminisztérium, MNV, Pénzügyminisztérium, moszkvai nagykövetség) vezetői egyeztetnek egymással, hogy milyen lépésekre, milyen iratok beszerzésére van szükségük az épület eladásához.
Ezeken Bodnár neve az említett előterjesztésen kívül alig bukkan fel. (Az eladást jóváhagyó előterjesztést egyébként Tátrai és Császy is aláírta.) S. neve pedig ügyintézőként azokon a 2008 júliusa után keletkezett leveleken szerepel, amelyeket Tátrai a Külügyminisztérium vezetőinek írt. A levelekben Tátrai többek között arról ír, hogy döntöttek az épület eladásáról, illetve, hogy sikeres volt az eladásról szóló pályázat.
Mindenhol megfordult
Az új gyanúsítottak közül Bodnár neve nemcsak azért érdekesebb, mert ő dolgozott vezető beosztásban, hanem azért is, mert az elmúlt években az összes olyan állami intézménynél megfordult, amelyek valamilyen formában részt vettek a moszkvai ingatlan eladásában.
Az értékesítést még 2005-ben az MNV jogelődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezdte meg, Bodnár 2000. február és 2007. december között közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott a KVI-nél. Bár az eladásról hivatalosan az MNV döntött 2008-ban, a korábbi vizsgálatokból kiderült: az ingatlant megvásárló Diamond Airnek az MNV jogelődjével is volt pénzügyi kapcsolata. A luxemburgi cég 2005 decemberében 2,3 millió dolláros előleget (akkori árfolyamon számolva 509 millió 444 ezer forintot) utalt át a Magyar Államkincstárnak. Az előleg megérkezésének tényét az ügy kirobbanása, 2009 szeptembere után a kormány hónapokig tagadta.
Az ügyészség vizsgálata azonban főként a 2008-ban történt eseménykre koncentrál, Bodnár ebben az időben (2008. januárja és 2009. áprilisa között ) az MNV ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Posztjáról Tátrai Miklós mentette fel. Bodnár ezt követően (miután az Állami Számvevőszék vizsgálata kirobbantotta a moszkvai ingtalanügyet) a Külügyminisztériumba került, az ingatlan-portfólióért felelős osztályon vezető főtanácsos volt. A külügyből a kormányváltás után néhány hónappal, 2010. decemberében távozott. Bár Bodnár az ügyben érintett szinte valamennyi állami intézményben dolgozott, ez nem jelenti azt, hogy ismerné is az épület eladásának minden részletét.
Az ügyben február elején fejeződik be a nyomozás, az Index információi szerint annak azonban kicsi a valószínűsége, hogy az előző kormány vezető politikusait is meggyanúsítanák a gyanú szerint az államnak 13 milliárd forint kárt okozó ügyben.
|
[
"Külügyminisztérium",
"Diamond Air",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Kincstári Vagyoni Igazgatóság",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Államkincstár"
] |
Átvette a hatalmat több minisztériumnál az informatikai beszerzések felett a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, amely az áprilisi kormányváltás után Szilvásy Györgyné felügyelte alá került. A cég újabban már nem csupán szimpla lebonyolítója a kormányzati informatikai bevásárlásoknak, hanem a tárcák helyett eldönti azt is, hogy mit akarjanak megvenni. Pedig a KSZF fix százalékkal részesedik a beszerzések értékéből, hogy a milliárdos jutalékkal kiegészíthesse direkt költségvetési forrásait. A minisztériumokban a válság miatt elrendelt összköltségvetési spórolás ellenére megkezdték az egyik legdrágább irodai szoftvercsomag, az MS Office 2007 bevezetését, jóllehet ezt egyelőre az EU egyetlen tagállamában sem tudta kilobbizni az amerikai szoftveróriás.
Az Index információi szerint nyolc hónap után újra vezetőváltás lesz a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon, pedig a kormány még az előző, hirtelenj ött igazgatóváltás indoklásával is adós maradt. Schäffer István főigazgató és Kéri Nagy Zsolt közbeszerzési igazgató munkaviszonya januárban szűnt meg, néhány nappal azután, hogy meghirdettek, majd az Index cikke után magyarázat nélkül vissza is vontak egy tisztázatlan státusú 25 milliárdos Microsoft-szoftver beszerzési tendert. A váltásról csupán szűkszavú közleményt tettek közzé.
A főigazgatói posztot azóta Imre János tölti be, aki a hírek szerint a közeljövőben szintén otthagyja hivatalát. Helyére várhatóan Várbíró Péter ingatlanüzemeltetési főosztályvezető kerül. Imre János a távozás okait firtató kérdésünkre azt közölte, hogy ő nem kezdeményezte kinevezése visszavonását.
A 2003-ban létrehozott KSZF a Gyurcsány-érában foganatosított átszervezések miatt vált az egyik legösszetettebb és legnagyobb létszámú költségvetési szervvé. A 860 fős személyi állományba tartozik többek között az összes kormányzati sofőr, a cég felel a gépkocsik beszerzéséért, a kormányzati ingatlanvagyon kezeléséért, de sok más feladata mellett a költségvetési szervek informatikai vásárlásait is intéznie kell. Az alapító okirat vonatkozó része szerint a KSZF "ellátja ... az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos végrehajtási feladatokat".
A szervezet viszont nem elégedhetett meg a hagyományosan átláthatatlan területen a végrehajtói szerepkörrel, újabban az előkészítői és a döntéshozói feladatokat is magához vonta. Információink szerint öt-hat minisztériumból már átkerült a beszerző céghez az informatikai ügyek döntési jogköre, vagyis fordult helyzet, a minisztériumok informatikai felelősei lettek a KSZF-es döntések végrehajtói.
Szilvásyné a beszerzésénél, Szilvásy a vagyonkezelésnél
A Bajnai-kormány felállása óta a KSZF felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatal új igazgatási szakállamtitkára látja el. A felügyelő Csáky Bernadett, Szilvásy György volt kancellária-, és titkosszolgálati miniszter felesége. Csáky legalább annyi minisztériumban megfordult már, mint férje. A MeH Kossuth téri épületébe Veres János mellől, a Pénzügyminisztériumból került, miközben férje, aki titkosszolgálati miniszterként áprilisig szintén itt dolgozott, a kormányváltás után átvándorolt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez főigazgatónak. A KSZF főigazgatói posztjára kiszemelt Várbíró Péter is régi ismerőse a Szilvásy-családnak. A 2002 kormányváltás körül megindult köztisztviselői karrierje elején Szilvásy György mellett dolgozott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumban. Előtte a Budapesti Corvinus Egyetem hök-elnöke volt.
Az Index kérdésére több minisztériumban azt közölték, hogy a szoftverügyekben csak és kizárólag a KSZF-nél lehet érdeklődni, a tárcák nem nyilatkozhatnak.
Imre János az Index kérdésére azt mondta, hogy az informatikai beszerzések egy 2006-os kormányhatározat alapján kerültek a KSZF-hez azzal a céllal, az egységes informatikai üzemeltetéssel racionalizálják a területet.
A főigazgatóság eddig mintegy 550 millió forintot áldozott az új felállás leképezésére a kormányzati informatikai rendszerben. A 2008-as és 2009-es megbízásokat a Microsoft Magyarország Kft. kapta. A cégnél azt mondták, hogy feladat a földművelésügyi, a közlekedési, a gazdasági, az önkormányzati, az igazságügyi és az egészségügyi tárca "egységes infrastruktúrába" vonása volt úgy, hogy a központ a KSZF-hez kerüljön. Az elvégzendő munkák között szerverátállítások, mérnöki tevékenység, konzultáció szerepeltek.
A szokatlan csak az, hogy a főigazgatóság, amely most már néhány kivételtől eltekintve teljesen ura a kormányzati informatikai hálózatnak, és meghatározhatja azt is, hogy mit közbeszerezzenek a minisztériumok, szintén kormányrendelet alapján jogot kapott arra, hogy jutalékot szedjen a közbeszerzésekből. A KSZF-nek 2 százalékos "közbeszerzési jutalék" jár minden intézményi beszerzés után. (A részesedés csak akkor mérséklődik 1,5 százalékra, ha az üzletet a KSZF által megkötött keretszerződés alapján végül maga az érdekelt intézmény üti nyélbe.) Nagyobb összegekre kötött üzletet esetén nagyobb a bevétel, így a KSZF lényegében ellenérdekelt a spórolásban. A költségvetésből közvetlenül kapott milliárdok ráadásul már az idén is jelentősen megcsappantak, jövőre pedig tovább apad a működési költségekre szánt alaptámogatás. A büdzséből a KSZF-hez folyó összeg a 2008-as 24 milliárdról 2010-ben 14 milliárdra csökken, pedig a főigazgatóság személyi állománya jövőre sem lesz kisebb.
Százmilliós nagyságrendű extra bevételhez segítette a KSZF-et tavaly a már említett 25 milliárdos microsoftos beszerzés is. Nem az, amelyeiket a titokzatos januári főigazgató-váltás előtt magyarázat nélkül visszavontak, hanem 2008-as elődje, amely szinte szóról szóra egyezett az újabbal. A tenderen "Microsoft, vagy azzal egyenértékű" intézményi szoftverlicencek bővítésére, meghosszabbítására, cseréjére, valamint újak beszerzésére kötöttek megállapodást hazai disztribútorokkal. Felét a közigazgatás, felét az oktatás számára. Nem verték nagydobra, de a négyéves futamidőre szánt keretből a közigazgatásnak 55 százalékot tavaly, tehát egyetlen év alatt le is hívtak, így az oktatással együtt összesen 9,5 milliárd forintos megrendelést realizáltak.
A visszavont 25 milliárdos tender helyett tavasszal egy újat írtak ki megváltoztatott tartalommal. Baja Ferenc, infokommunikációért felelős kormánybiztos áprilisban jelentette be, hogy Magyarország is új korszakot nyit a szoftverbeszerzése terén szabad utat nyitva a nyílt forráskódú szoftvereknek. A beszerzési keretben a következő négy évben "csak" 12 milliárd marad a "Microsoft-, vagy azzal egyenértékű" szoftverekre, egy másik 12 milliárdot pedig a jóval olcsóbban kínált nyílt forráskódú programcsomagok vásárlására használhatják fel a költségvetési, és az oktatási intézmények.
Az állami Microsoft-beszerzéseket az EU számos országban visszafogták már, egyre többen térnek át a nyílt szabványok használatra, amelyek az amerikai gyártó termékeihez hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, ám a tapasztalatok szerint főként a jogdíjak közti különbség miatt rövidtávon is 50-60 százalékos megtakarítást lehet velük elérni.
A Baja Ferenc által bejelentett kapunyitás helyett a KSZF új fejezet megnyitására készül az Microsoft-üzletben. Úgy tudjuk, hogy a hatókörébe vont minisztériumokban megkezdték az MS Office 2007-re való áttérés előkészítését. Értesüléseinket megerősítette Imre János főigazgató is, aki azt mondta, vizsgálják a teljes körű bevezetés lehetőségét, és több helyen már jelenleg is használják a programcsomag elemeit.
Az Office 2007 megjelenése óta uniós tagállamok egész sora (Hollandia, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Norvégia, Dánia) döntött úgy, hogy az MS-termékek helyett a nyílt szoftvereket alkalmazza. Olyan európai kormányzat pedig még nincs, ahol központilag bevezették volna a 2007-es csomagot, így lényegében Magyarország lenne az amerikai szoftverbirodalom európai pilotprojektje. Az irodai csomag legutóbbi verziója ugyanis drága, és az elemzések szerint felesleges, mert új funkciói nem sok konkrét hasznot nem hoznak a korábbi csomagokhoz képest használóinak.
Az MS Office 2007-re történő átállás ráadásul nem egy közönséges verziófrissítés, mivel az új alapértelmezett dokumentumformátum miatt a csomag a korábbi verziókkal korlátozottan kompatibilis. Ezért a zökkenőmentes kommunikáció érdekében – ha már elkezdték – mindenhol végre kell hajtani az átállást, ami a beszerzésre fordított milliárdok mellett rengeteg oktatási költséggel járna, és újabb évekre blokkolná az olcsóbb lehetőségek bevezetését.
|
[
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Microsoft Magyarország Kft."
] |
[
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt",
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] |
Egyáltalán nem roppantotta meg a hazai építőipar legnagyobb szereplőit a járvány, illetve az annak nyomán hozott intézkedések. Miközben az ágazat egészében látványosan visszaestek a megrendelések, és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. A kormányközeli cégek pedig még növekedni is tudtak, sőt, soha nem látott hatékonysággal soha nem látott profitot termeltek.
Elmosódik a határ a piaci és kormányközeli cégek között
Bár az építőipart elsősorban nem közvetlenül érintette a pandémia és a járvány miatti számos korlátozás, a szektor teljesítménye a hivatalos statisztikák szerint 2020 nagy részében így is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemrégiben közzétett éves beszámolók alapján megnézzük, hogyan vészelték át 2020-at a szektor legnagyobb szereplői.*A járvány által leginkább érintett iparágak vezető cégeinek teljesítményével több cikkben foglalkozunk. A mozikat üzemeltető vállalatokról korábban már írtunk, a jövőben pedig további ágazatok 2020-as teljesítményét is megvizsgáljuk.
Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húztuk meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet*Azok közül, amelyek már közzétették az éves beszámolójukat.. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, a többi magyar.
Az elemzéshez azonban a magyar kört két csoportra osztottuk: a kormányközeli, NER-cégekre, illetve azokra, amelyeknek nincs egyértelmű kötődése a hatalmon lévő politikai elithez. Persze a két csoport között nincs teljesen éles határvonal: a másodikba sorolt cégek között is rengeteg olyan van, amely üzletek révén így vagy úgy kötődik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
Ahogy korábban írtunk róla, még a nem egyértelműen kormányközeli építőipari vállalatok között is szép számmal akadnak például olyanok, amelyek támogatják a felcsúti, vagy az eszéki focicsapatot. Ilyen a Szabadics Zrt, az Euroaszfalt, az A-Híd vagy éppen a Bayer Construct, sőt a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán a nemzetközi cégek közül is feltűnik kettő, a Strabag és a Swietelsky. Emellett elég elterjedt gyakorlat, hogy valamely NER-vállalat egy nem egyértelműen kormányközeli céggel közösen indul egy állami tenderen. A Mészáros és Mészáros Kft. például előszeretettel dolgozik együtt az Euroaszfalttal és a Vabekóval. Az is elég jól látszik, hogy esetenként már ezek az együttműködések is elég gyors növekedést tesznek lehetővé az érintett vállalatoknak.
Ennek ellenére ezeket a vállalatokat nem kormányközeli csoportba soroltuk, így tulajdonosi struktúra szerint a 45 cég között 12 külföldi, 17 NER, és 16 egyéb magyar tulajdonú vállalat lett.
Milyen válság?
A vizsgált cégek együttes árbevétele 2020-ban 1791 milliárd forint volt. Ez egy hajszállal kevesebb az egy évvel korábbinál, de így is majdnem duplája a 2017-esnek, ami elég jól mutatja a fejlődés dinamikáját, illetve a piac fokozatos koncentrálódását, hiszen a teljes ágazat ilyen ütemben nem bővült.
A járvány nyomán kialakult visszaesésből tehát a bevételi számokon még látszik valami, ám a nyereségben már semmi. A 45 cégből egy sem volt veszteséges, együttesen pedig majdnem 170 milliárdos adózott eredményt hoztak össze. Itt ugyanakkor már nagyon jól megmutatkozik az egyes csoportok közötti különbség. A 15 legnagyobb nyereséget elérő vállalatból tíz volt egyértelműen kormányközeli, közülük öt részben vagy egészben Mészáros Lőrinc családjának tulajdonában van, további három pedig a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa, a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László vállalata.
Már ez is elég sokat elmond az építőiparon belüli jövedelemeloszlásról, de még ennél is látványosabb a NER-es cégek fokozatos térnyerése, ha nem csak a 2020-as eredményeket vizsgáljuk. Hat éve a legnagyobb cégek árbevételén belül 40 százalék volt a jelenleg kormányközeli tulajdonban lévők részesedése, tavaly viszont már több mint 50. A profitból pedig még nagyobb hányad jut nekik: 2020-ban a 45 vezető építőipari vállalat együttes nyereségének kétharmada valamely NER-vállalat tulajdonosát gazdagította.
Ilyen jelentős piacrész mellett azt gondolhatnánk, hogy ebben a vállalati körben a NER-es építőipari cégek sokkal több alkalmazottat foglalkoztatnak mint a külföldiek vagy a nem kormányközeli magyar társaságok. Erről azonban szó sincs. A három csoportnál szinte pontosan megegyezik az alkalmazottak száma, ami azt jelenti, hogy a NER-cégek egy-egy alkalmazottja sokkal magasabb bevételt és nyereséget képes termelni, mint a konkurens vállalatok munkatársai.
Pedig a legnagyobbak amúgy is hatékonyabbak az iparági átlagnál. A teljes szektorra sajnos csak 2018-ig vannak egyelőre adatok, ez alapján azonban abban az évben az építőiparban egy alkalmazottra átlagosan 34,6 millió forintnyi árbevétel jutott. Ugyanez a vezető cégeknél 155 millió forint volt, a vezető kormányközeli vállalatoknál pedig 234 millió. Azóta ráadásul valószínűleg tovább nyílt az olló, hiszen a legnagyobb cégek a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is növelni tudták hatékonyságukat.
A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy alkalmazott átlagosan majdnem 31 milliós profitot termel, míg a külföldi tulajdonban lévő (és egyébként számos okból elvileg hatékonyabb) vállalatoknál csak 6,9-et, a nem NER-es hazai társaságoknál pedig 9,1-et.
A közelmúlt abszolút rekordere Mészáros Lőrinc birodalmának egyik alappillére, a Mészáros és Mészáros Kft. volt, amelynél az elmúlt két évben 900 milliós bevétel és 120 millió forintot meghaladó nyereség jutott minden egyes alkalmazottra.
Adat Vállalat építőipar járvány koronavírus Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Mészáros és Mészáros Kft."
] |
[
"Szabadics Zrt",
"Puskás Akadémia",
"Bayer Construct",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Nem szavazza meg a KDNP azt a fideszes képviselői módosító indítványt, amely szerint a képviselők csak oktatási és művészeti tevékenységet végezhetnének parlamenti munkájuk mellett – mondta a hvg.hu-nak Rubovszky György kereszténydemokrata képviselő, amikor távozott pártja kedd délutáni frakcióüléséről.
A hvg.hu értesülései szerint szembement a KDNP a Fidesszel a keddi közös frakcióülésén, a kisebbik kormánypárt számára elfogadhatatlan ugyanis a képviselői fizetésről szóló tervezet, ezért azt kérték, hogy tárgyaljanak még arról.
Rubovszky György a Parlament folyosóján újságíróknak délután azt mondta: nem a Fidesszel van problémája, állítása szerint a képviselői fizetés kifejezés délelőtt el sem hagyta a száját, viszont vannak olyan pontjai az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény tervezetének, amelyeket valóban kritizált.
Kedden délután külön frakcióülést tartott a KDNP, ahol megvitatták a készülő jogszabály azon pontjait is, amelyeket Rubovszky György kifogásolt kedden délelőtt a Fidesz-KDNP közös frakcióülésén.
Rubovszky György a KDNP frakcióülése után azt mondta, hogy nem szavazzák meg a fideszes Kovács Zoltán módosító indítványát, amely szerint a képviselők csak oktatási és művészeti tevékenységet végezhetnének a parlamenti munkájuk mellett. A többi felmerült vitás kérdésben tovább egyeztetnek az előterjesztőkkel, hogy rendezzék a vitás kérdéseket. Egy listán gyűjtötték össze kifogásaikat, amelyeket még a mostani plenáris ülés idején próbál majd egyeztetni a többi kormánypárti politikussal. Így akarják elérni, hogy minél kevesebb módosító esetében fordulhasson elő az, hogy a szavazáskor a KDNP miatt ne kapják meg a kétharmados többséget, illetve hogy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal kelljen rendezni a vitás kérdéseket – mondta.
Az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény megszavazásához valamennyi módosító indítványnál is szükség van kétharmados többségre, nemcsak magánál a törvénytervezetnél.
Ami nem tetszik a KDNP-nek
Rubovszky György a kifogásaik között említette korábban, hogy helytelenítik a tervezetnek azt a passzusát, amely szerint egy frakciónak csak annyi alkalmazottja lehet, ahány tagja van a képviselőcsoportnak. Szerinte érdemi szakmai munkát ilyen kevés szakértővel nem lehet végezni. Mint egy korábbi sajtótájékoztatón már megerősítette: azzal is problémájuk van a KDNP-seknek, hogy ciklus közben változtatnának a tiszteletdíjon.
A KDNP-s képviselő, mint korábban, kedden is hangsúlyozta: személyes problémája van Kovács Zoltán fideszes képviselő módosító indítványával, amely szerint csak oktatási, művészeti tevékenységet végezhetnének a képviselők, minden más állásra vonatkozna az összeférhetetlenség. Az előterjesztést a Fidesz támogatja. Miután az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az önkormányzati szféra önálló hatalmi ág, Rubovszky természetesnek tartja az önkormányzati és a parlamenti képviselői posztok szétválasztását. Elfogadhatatlan viszont szerinte az, hogy egy orvos képviselő ne gyógyíthassa betegeit, csak a katedrára engedjék fel – tette hozzá.
A Fidesznek sem tetszett korábban a fizetéstervezet
A Fidesz frakcióvezetője még tavaly ősszel terjesztette be a képviselők fizetési rendszerének átalakítását javasló tervezetet, amelynek elfogadásához a képviselők kétharmados támogatása szükséges. Eszerint a helyettes államtitkári fizetésben maximálnák a képviselők alapbérét, ami jelenleg bruttó 750 ezer forint lenne. Lázár azt javasolta, hogy ezen felül semmilyen más pénzbeli kiegészítést, pótdíjakat ne kapjanak a képviselők, cserébe viszont a benzinkártya bevezetésével pótolták volna az utazási költségeket. Összehasonlításképpen: jelenleg a képviselői alapdíj 231 ezer forint, de a különféle költségtérítések miatt a képviselők akár 1 millió forint feletti összeget is hazavihetnek havonta.
Lázár koncepciója a kezdetektől élénk vitát váltott ki a kormánypárti és az ellenzéki frakciókban. A Fidesz és a KDNP képviselői a 2012-es költségvetést tárgyaló szeptember 27-ei frakcióülésen szembesültek először vezetőjük felvetéseivel: míg a büdzsét másfél óra alatt megtárgyalták, a frakcióvezető előterjesztéséről estébe menően vitatkoztak. Az alkotmányügyi bizottsághoz október elején benyújtott javaslatába a frakcióvezető már több képviselői kérést belefoglalt, majd hetekkel később újraírta a koncepcióját, amely újabb kedvezményeket tartalmazott. A tervezetbe így bekerült egyebek mellett a mobilköltségek finanszírozása vagy a szállodaköltségek kifizetése is.
|
[
"Parlament"
] |
[] |
Nemcsak a multinacionális vállalatok, hanem a magyar gazdaglisták állandó szereplői is offshore-ba menekítik vagyonukat az adózás elől. De vajon kikről lehet szó?
Magyarország egyike az offshore vagyonkimentés által legkedvezőtlenebbül érintett húsz fejlődő országnak. Az 1980-as évek óta Magyarországról kiáramlott összeg nyers számítások szerint a mostani magyar államadósság két és félszeresét teszi ki. Az államkasszából hiányzó adó nagyjából 242 milliárd dollár, és ez megelőzi a nálánál sokkal nagyobb, és korruptabb hírben álló Ukrajnát és Kazahsztánt is – idézte a fentieket egy 2012-es nemzetközi kutatás hazánkra vonatkozó megállapításaiból Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem kutatója, volt APEH elnök, egy, az offshore adóparadicsomokról szóló beszélgetésen hétfő este a Millenárison.
Az eseményt a DemNet Alapítvány szervezte. Az volt a céljuk, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az offshore adóparadicsomokra, és általában a túlsúlyra törő globális pénzügyi rendszerre, amely aláássa a demokráciát. Arról van szó, hogy a multinacionális vállalatok és a világ legvagyonosabb emberei egyszerűen megússzák az adófizetést, miközben az átlag állampolgár fizet az olyan közszolgáltatásokért, mint az egészségügyi ellátás, iskolák, utak és minden más, ami az adónkból épülhet.
Miközben az egyszerű állampolgárokon, azaz a többségen egyre nagyobb az adóterhelés, a gazdagok és a multicégek alig fizetnek adót. Ez részben a globálissá vált offshore adókimentésnek köszönhető, amelyben Magyarország is érintett. Érezzük, hogy ez nem jól van így, ezen változtatni kellene, erre hívták fel a figyelmet a szervezők és a meghívottak.
A DemNet eseményén a hazai közönség először láthatott egy brit dokumentumfilmet az adóparadicsomokról (Pay We Price, r.: Harold Crooks, 2015.), majd a filmvetítés után meghívott szakértő vendégek beszélgetését hallgathatta meg a témáról. A beszélgetésen Pitti Zoltán mellett, Oszkó Péter jogász, volt pénzügyminiszter, és Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója vett részt. Tudósításom a dokumentumfilm, a kerekasztal-beszélgetés, illetve némi utánaolvasás alapján készült.
Két csoport kezében az offshore vagyon
Ha a Kajmán-szigetek holnap elsüllyedne az óceánban, nem változna semmi, mert ugyanúgy megmaradna a világ egyik offshore nagyhatalmának. Bár a világ offshore pénzügyi vagyonának 20 százaléka itt van bejegyezve, a valóságban a pénz multinacionális nagyvállalatok és a világ leggazdagabb embereinek bankszámláin található a londoni Cityben, Svájcban vagy Szingapúrban. A Kajmán-szigetek központi bankjának elnöke soha nem dolgozott pénzügyi területen. Ő egy stróman, aki 25 éve aláírja, amit elé tolnak neki – hangzott el a brit dokumentumfilmben.
Kicsit utánaolvasva, kiderül: a világ teljes pénzügyi vagyonának 20 százaléka lehet offshore központokban. Ennek döntő része feltehetőleg soha nem adózott sehol. Ez a vagyon nagyjából 18 500 milliárd dollár lehet, ami 41 444 000 milliárd forint, a magyar GDP 150-szerese – írja a Tax Justice Network jelentése.
A felfoghatatlan méretű offshore vagyont két csoport tartja a kezében a világon: a multinacionális vállalatok és a világ leggazdagabb emberei. Vajon hány kórházat, iskolát, óvodát lehetne építeni ebből a vagyonból, amelyet eltitkoltak a nemzeti adóhatóságok elől világszerte? – kérdezheti a tisztelt olvasó.
A világban nagyjából a hatvanas évektől az a trend, hogy a multinacionális vállalatok világszerte egyre kevesebbet adóznak a saját országukban. Az Amazonnak, a Starbucksnak nincs székhelye Európában, a számlázás Luxemburgból történik, ami Európa egyik adóparadicsoma. A Google éves adózatlan nyereségének 80 százalékát egy bermudai fantomcégen keresztül optimalizálja. Így a teljes adófizetésének nagyjából a felét megússza. Az USA-ban 1952-ben még az állam adóbevételeinek 32,1 százalékát adta a társasági adó, tavaly már csak 8,9 százalékát – hangzott el a filmben.
A multik azt mondják erre, nagyon sok iparűzési adót fizetnek, és közterhek formájában visszaadják az államnak a nyereségük egy részét. Ez igaz, de ezt ugyanúgy el lehet mondani az egyszerű brit kisvállalkozóról is, aki egyébként éppen a multik miatt megy tönkre – hangzott el a filmben egy brit parlamenti bizottság ülésén, ahol a Starbucksot és az Apple képviselőit hallgatták meg, illetve vonták felelősségre igen kemény szavakkal a brit politikusok a cégek ellen indult vizsgálatok kapcsán.
Magánemberek
Nemcsak a multik, hanem a nagyon gazdag magánszemélyek is offshore-ban tartják vagyonukat. És ezek nem feltétlenül piszkos vagyonok, de többnyire azok. Tehát a zavarosban halászó politikusok, fegyverkereskedők, strómanok, tőzsdeügynökök, milliárdosok mellett ugyanúgy megtalálhatók vállalatbirodalmakat felépítő üzletemberek, neves bankvezérek, vagy ismert emberek, akik tisztességes úton szerezték vagyonukat.
A gazdagok azt mondják, keményen megdolgoztak a vagyonukért, és nem hajlandóak tőkejövedelmük felét befizetni az amerikai, brit, svájci, svéd, esetleg magyar államkasszába. Azt is mondják, ők a legnagyobb személyijövedelem-adózók, és ha ők nincsenek, munkahelyek ezrei nem jöttek volna létre. Nekik ez a pénz jár, mert ők sokkal többet adtak bele a közös kasszába, mint amennyit kivesznek, és ez így erkölcsös.
És mi a helyzet Magyarországon?
Ahelyett, hogy értelmetlen kapitalista-gyalázásba és demagóg multiellenességbe fordulna a cikk, nem árt felidézni: a magyar állam számára is közismert, hogy majdnem minden jelentősebb gazdasági szereplő offshorozik hazánkban. Nemcsak a multinacionális vállalatok, illetve egyes szolgáltatóközpontok, hanem a magyar tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncok, pénzügyi cégek, ingatlanfejlesztők, és más válallatok is kiviszik a tőkejövedelmüket, a külföldiekhez hasonlóan. Ez egy globális probléma, és a világ minden országát érinti.
A beszélgetés legérdekesebb részei éppen azok voltak, amelyben a résztvevők hazai tapasztalataikat osztották meg a közönséggel. A résztvevők személyes élményeik alapján visszaemlékeztek egykori hivatali idejükre, illetve részben megerősítették a fenti állításokat.
A beszélgetésből az körvonalazódott bennem, hogy a magyar vagyonkimentés a hazai adórendszer 1988-as megalakulásával egyidős, illetve komoly magyar vállalati és egyéni érdekek (ami Magyarországon sajátosan is egybefonódik) akadályozzák elsősorban, hogy a törvényalkotás, a mindenkori kormány érdemben kezelje ezt a problémát.
Pitti Zoltán, aki az APEH elnöke volt 1994-1997 között, például elmondta: ő a Pénzügyminisztériumban 1992-ben találkozott először magyar offshore vagyonokkal, amelyeket külföldre vittek ki.
A minisztérium érzékelte ezt a problémát. Próbáltunk felállítani egy akciócsoportot, hogy kövesse, tárja fel ezeket az offshore ügyeket, de ez kudarcba fulladt.
Azt mondta, azért fulladt kudarcba, mert 1992-ben nem voltak képzett, nyelveket beszélő adóellenőrök, nem volt számítástechnikai infrastruktúra, és a kétezer felkért adóellenőrből nagyjából nyolc volt, aki tényleg értett is ehhez az új területhez, de ebből négy nem vállalta a munkát, mert kevés volt a fizetés, amit kínálni tudtak nekik a piaci szférához képest.
És hogy azóta mi történt? Szerinte rosszabbodott a helyzet.
Pitti úgy vélte, mára általánosan elterjedtté vált a magyar vállalatok körében a külföldre történő vagyonkimentés.
Csak meg kell nézni a top500 hazai vállalat kiadványokat. Ebből világosan látszik, hogy sok cég adózás utáni eredménye azonos az adózás előtti eredményével, ami adózási nonszensz. Ez azt is jelentheti: ezek a cégek egy fillér társasági adót nem fizetnek.
Oszkó Péter a Bajnai-kormány pénzügyminisztere volt 2009-ben. Ő azt mondta, hogy amikor a Bajnai-kormány meghozta az offshore-vagyonok kimentését megakadályozó jogszabályokat, felhívta egy nagyon ismert, magyar nagyvállalkozó, hogy mi ez az egész.
Az ismert magyar üzletember kifejezte nemtetszését az offshore törvényekkel kapcsolatban. Azt válaszoltam neki, hogy mi ehhez sajnos ragaszkodunk, legfeljebb a következő kormány majd eltörli. Így is lett.
Hozzátette: személyesen is furcsa helyzetbe került ezen törvények kapcsán, mert miközben az ellenzékben lévő Fidesz őket offshorelovagozta meg bankárkormányozta, kormányra kerülve egyik első intézkedésükkel (Rogán Antal egyéni képviselői indítványával) eltörölték az offshore vagyonok kimentését megakadályozó szabályokat.
Lyuk a rendszerben
A volt pénzügyminiszter elmondta, azért hozták az offshore jogszabályokat 2009-ben, mert a hazai fogyasztásban olyan vagyonelemeket találtak, amelyeknek nem volt, nem lehetett forrása. Senki nem tudta, honnan jöttek ezek a vagyonok, mi az eredetük – mondta.
Oszkó Péter elmondta még, szerinte nagyon figyelemreméltó, hogy amikor egy ismert magyar üzletemberről a napokban "egyszer csak kiderült", hogy 64 milliárd forintnyi magánvagyonát évek óta Szingapúrban tartja, ez vajon miért nem okoz országos felháborodást, a sajtó miért nem ír róla megfelelő kontextusban.
Mi a megoldás?
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az offshore ellen csak nemzetközileg lehet érdemben fellépni, hiszen a vagyonkimentés nincs tekintettel az országhatárokra. Hiába hoznak az egyes országok progresszív szabályozást, ha ezt nem követik a többiek. Az egyensúlytalanságok miatt ráadásul a fejlődő országokban van egy káros nemzetközi adóverseny, amelyben a kormányok jelentős kedvezményrendszerekkel igyekeznek egymásra licitálni, hogy idecsábítsák a fejlett világ multinacionális vállalatait. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a cégek nullához közelítő társasági adót, csökkentett iparűzési adót fizetnek, plusz forintmiliárdokat kapnak a munkahelyteremtéshez.
Oszkó Péter szerint a kormányok mindenhol kettős játszmát űznek az offshore-ral kapcsolatban. Egyrészt élvezik ennek előnyeit, mint Luxemburg, másrészt csak szavakban akarnának harcolni, és mindenki a másik országra vár. Bár Oszkó szerint az USA mintha az utóbbi időben nagyobb elszánást mutatna az offshore elleni küzdelemben.
Pogátsa Zoltán
Pogátsa Zoltán úgy vélte: a magyarországi offshore vagyonkimentés sikere azt bizonyítja, hogy a megszorítások többsége, amivel a lakosságot megnyomorították az elmúlt 35 évben, teljesen értelmetlen volt. Ezen felül pedig örökre érvényét vesztik azok a kijelentések, amelyek szerint a magyar állam túl nagy lenne, a jóléti juttatásokat pedig tovább kellene kurtítani.
Pogátsa szerint ugyanis az adóparadicsomok központi szerepet játszanak abban, hogy az állami újraelosztó rendszerek finanszírozhatlanokká váltak. Szerinte a gazdagok és a szegények közötti különbség 1920 és 1960 között világszerte nagyon alacsony volt. Az olló az offshore megjelenésével kezdett szétnyílni a hatvanas években. Ma már a világ vagyonának 85 százalékát a felső 1 százalék birtokolja.
Szavaiból azt is ki lehetett hallani, hogy az offshore a kapitalizmus, és talán a demokrácia végnapjainak a jele, és ha nem történik valami jelentős változás, az egész hirtelen összeomolhat, és akkor sokkal nagyobb bajok jöhetnek az emberiségre, mint az gondolhatnánk.
|
[
"Amazon",
"Starbucks",
"Apple"
] |
[
"DemNet Alapítvány",
"Nyugat-magyarországi Egyetem",
"Tax Justice Network",
"Corvinus Egyetem"
] |
10 milliót adtak Pintérék Németh Szilárd birkózó alapítványának
10 millió forintos támogatást adott a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványnak - derül ki a tárca által szerda délután közzétett támogatásokat listázó dokumentumból. A pénzt a "kültéri fitnesz park megvalósítása" című program támogatásaként kapta meg az alapítvány, mely egyébként Németh Szilárdhoz, a volt rezsibiztoshoz, a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi államtitkárához köthető.
Németh Szilárd () Németh Szilárd ()
A dokumentum a márciusban és áprilisban megítélt támogatásokat listázza, mely szerint összesen 1,4 milliárd forint szétosztásáról döntött a tárca két hónap leforgása alatt. Ennek legnagyobb része, 1,05 milliárd forint az Országos Polgárőr Szövetséghez ment az idei évi működés támogatása címén. A második legnagyobb összeget, 40 milliót a Szubjektív Értékek Alapítványnak ítélte meg a tárca, amivel az "ART-RAVALÓ 2.0" programot támogatják. A 2002-ben létrehozott alapítvány elsődleges célja a rasszizmus okozta társadalmi feszültségek csökkentése. A támogatott program az állami gondoskodásban nevelkedett fiatalokkal készült helyspecifikus színházi előadást takar.
Ennél néhány millióval kevesebb pénzt adott a BM a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesületnek, melynek idei működését 35 millióval segítette meg a tárca. zintén működési támogatásként 29 millió forintot kapott a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány.
A Németh Szilárdhoz köthető szervezet és az alapítványok mellett zömében katasztrófavédelmi igazgatóságookat, helyi rendőr-főkapitányságokat, büntetés-végrehajtási intézetet támogatott márciusban és áprilisban a Belügyminisztérium. A listát végignézve egyedül a kültéri fitnesz park támogatása lóg ki a sorból, amely ráadásul jóval több pénzt kapott mint akármelyik, most támogatott helyi rendőrség.
|
[
"Belügyminisztérium"
] |
[
"Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Országos Polgárőr Szövetség",
"Szubjektív Értékek Alapítvány",
"Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület",
"Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány"
] |
Saját cégüket perlik a BKV-sok
BUDAPEST – Perre mennének azok a BKV-s dolgozók, akiken három évre visszamenőleg akar telefonszámlákat bevasalni a munkáltatójuk. Sokan közülük banki átutalásokkal tudnák bizonyítani, hogy jogtalan a követelés, viszont még többen vannak, akik nem őrizték meg a befizetett csekkeket.
– Valakin 400 ezer forintot akarnak behajtani mindenféle bizonyíték nélkül. Nem a telefontársaság, hanem a BKV – magyarázta Kolák András szakszervezeti vezető.
A botrány hátterében az áll, hogy a BKV új telefonszolgáltatót választott. Az eddigi társaság a szerződés lejártakor tetemes tartozás megfizetését kérte a közlekedési vállalattól. Ezeket a számlákat a céges telefonokat használó BKV-s dolgozók állítólag nem rendezték. A BKV most vita nélkül behajtaná mindenkin úgy, hogy levonja a fizetésekből.
– Ez teljes jogi képtelenség. Már csak azért is, mert egy év után az ilyen tartozást nem lehet behajtani, és a dolgozók közül többen bizonyítani tudják, hogy nincs tartozásuk. Akkor pedig valamilyen számlázási hibáról lehet szó. Ha kell, perelni fogunk. Eddig 150-en jelezték, hogy csatlakoznak a pertársasághoz – tudatta Kolák András.
Információink szerint a BKV és a telefonszolgáltató is vizsgálatot indított, és egyelőre leállította a behajtásokat.
V. J. Z.
|
[
"BKV"
] |
[] |
A SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. építheti meg nettó 5,3 milliárd forintért Kecskemét határában a 25 MW beépített teljesítményű biomassza tüzelésű fűtőművet. A megismételt közbeszerzésre 5 céget hívtak meg, amelyeknek jelezték: 3,9 milliárd forint van a projektre. Ennél jóval magasabb ajánlattal nyert végül a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., de még így is olcsóbbat adott, mint első körben.
Hosszas eljárás után hirdettek győztest a kecskeméti fatüzelésű fűtőmű pályázatában. A közbeszerzési értesítő szerint a 25 MW beépített teljesítményű biomassza tüzelésű fűtőművet, a megfelelő infrastruktúrával és technológiai elemekkel, illetve távhőrendszerbe integrálással a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. építheti meg.
A biomassza fűtőműről többször is írtunk. 2019-es cikkünk arról szólt, hogy uniós pénzből épít fatüzelésű erőművet az állami tulajdonú energiaszolgáltató. Akkor bemutattuk, hogy a projektben új, faapríték tüzelésű fűtőművet terveztek a belvárosba. Ezt viszont gyorsan újragondolták, és kivitték a város szélére, az ipari területre.
Így viszont a meleget vissza kellett hozni a városba, a beruházás pedig 7,6 milliárdosra nőtt.
Ehhez korábban 3,6 milliárd, majd további 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az állam.
A Kecskeméti Termostar Kft.-nél úgy számolnak, hogy a faapríték-erővel évente 26 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, szerintük ez egy hosszú távon fenntartható, környezettudatos, megújuló energián alapuló, hatékony távhőszolgáltatási mód. A fával együtt csökken az import földgáztól való függés, valamint javul "a térségben található, egyéb célokra nem hasznosítható, jelenleg egyáltalán nem vagy igen korlátozottan értékesített tüzelőanyagok hasznosítása". A távhőre terveik szerint nem csak a lakosok, hanem BÁCSVÍZ Zrt., az Univer Zrt. is csatlakozhat.
Idén nyáron derült ki, hogy hiába ígért 7,6 milliárdot Palkovics Kecskemétnek, így sincs elég pénz a biomassza fűtőműre.
Hiába ígért 7,6 milliárdot Palkovics Kecskemétnek, így sincs elég pénz a biomassza fűtőműre | atlatszo.hu Kormányközeli vállalkozó adta a legjobb ajánlatot a kecskeméti biomassza fűtőmű közbeszerzésére, de a kiíró szerint ez is túl drága. A távközlési szektorban ismert metALCOM Zrt. 7,2 milliárdért vállalta volna az építkezést, egyelőre hiába: a tender eredménytelen lett.
Az első közbeszerzés eredménytelen lett, "figyelemmel arra, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel". A dokumentum szerint a kivitelezésre hárman pályáztak: a metALCOM Zrt. bruttó 7,2 milliárd forintos, az EB Hungary Invest Kft. 7,44 milliárd forintos, míg a Tarinox Kft. 7,8 milliárdos ajánlattal.
A sikertelen beszerzés után azonban újabb eljárás indult, ennek most lett meg az eredménye. Eszerint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban 5 cégtől kértek ajánlatot: a VER-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft.-től, a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft.-től, az EB Hungary Invest Kft., a kormányközeli metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt.-től, valamint a Tarinox Kft.-től. 4 ajánlat érkezett.
A felhívásban ugyan az szerepelt, hogy a "rendelkezésre álló anyagi fedezet összege 3 893 541 695 forint", a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. mégis nettó 5 332 634 330 forintos árral nyert.
A közbeszeszerés korábbi köréből az is kiderült, hogy a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. előzőleg 7 484 999 999 ajánlatot adott, ebből faragott jócskán. A közzétett szerződés tervezet szerint a fűtőmű és bekötése 24 hónap alatt készül el, miután mindent aláírtak.
A SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. – a Veolia Víz Tanácsadó Zrt.-n keresztül – a francia Veolia Central & Eastern Europe S.A. leányvállalata. A 105 fős cég 1995 óta van jelen a magyar piacon, éves forgalma 2020-ban 7,8 milliárd forint volt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A biomassza fűtőmű látványterve. /keol.hu
|
[
"SADE-Magyarország Mélyépítő Kft."
] |
[
"metALCOM Zrt.",
"Veolia Central & Eastern Europe S.A.",
"Univer Zrt.",
"EB Hungary Invest Kft.",
"VER-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft.",
"Veolia Víz Tanácsadó Zrt.",
"BÁCSVÍZ Zrt.",
"Tarinox Kft.",
"Opten Kft.",
"Kecskeméti Termostar Kft.",
"metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt."
] |
Hetekig sikertelenül próbáltuk felkutatni, hová lett Mészáros Lőrinc – vélhetően ezres nagyságrendű – disznóállománya, amelyre tavaly 7,4 millió állami támogatást kapott a cége. A felcsúti polgármester két év alatt virágzó agrárbirodalmat épített ki, melynek termékeit már nagy áruházláncokban értékesíti. Az is lehet, hogy a sertéseket már levágták Mészárosék húsüzemében, ám arra nem találtunk magyarázatot, hogy az állami nyilvántartásban miért nem látunk egyetlen kocát sem.
"Nagyon gondolkodom a sertéstartásban is, de a sertéstartás nem a csúcsközelben van. (...) Ha a sertésüzletág plusz nullás állapotban van, akkor általában azt mondják a parasztemberek, hogy össze lehet tenni a kezünket" – magyarázta 2012 májusában Felcsút polgármestere, hogy miért tartja jobb befektetésnek a szarvasmarha-tenyésztést a disznótartásnál. Minden jel arra utal, hogy kevesebb mint egy év alatt gyökeresen megváltozott a véleménye: 2013-ban belevágott a "sertésüzletbe" is, sőt a veszprémi vágóhídján keresztül ma már multinacionális láncoknak is szállít felvágottat, kolbászt, szalonnát.
Az Orbán Viktor alapította Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Mészáros Lőrinc három év alatt kisbirtokosból igazi nagygazda lett: komoly birtokkomplexumot tudhat magáénak, amely a gabonatermesztéstől az állattenyésztésen keresztül az élelmiszeriparig ível. Míg 2011-ben – ahogy az interjúban kifejtette – valamivel több mint 100 hektár szántója volt (formálisan egy gazda 300 hektárt tulajdonolhat – a szerk.), egy évvel később cége, rokonai révén már 1327 hektárt bérelt az államtól. A földpályázatok körüli ügyletek ellen tiltakozva az államtitkárságról 2012-ben lemondott Ángyán József kimutatta, Mészárosék nyerték el a legtöbb földet Fejér megyében egy részvénytársaság, a Csákvári Mezőgazdasági Termelő után.
Mészáros és felesége tavaly felkerült a Népszabadság által összeállított, leggazdagabb magyarokat tartalmazó listára is. Vagyonát 6,9 milliárd forintra becsülik, ezzel a 88. helyet szerezte meg a 150-es listán. A felcsúti polgármesternek sikerült a csoda: míg egy gazdaságnak rendszerint hosszú évekbe telik, mire olyan szintre jut, hogy rendszeres beszállítója tud lenni egy hipermarketnek, neki kevesebb mint két év alatt összejött.
A rejtélyes konda nyomában
Míg a 2012-es földosztás idején még hezitált rajta, 2013-ban már nagyüzemben foglalkozott a sertéstartással is – legalábbis az állami nyilvántartások szerint. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai szerint cége, a Búzakalász 66. Kft. 7,4 millió forint sertésjóléti támogatást kapott a kormány által biztosított keretből. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) kapott információk alapján ez akár 3,4 ezer disznót is jelenthet, ugyanis a VM szerint tavaly hozzávetőlegesen, átlagosan 2150 forintnyi támogatás jutott egy sertésre (a támogatás összege változó, mert több mindenre igényelhető, például férőhelybővítésre vagy az ivóvíz minőségének javítására is – a szerző).
Mészáros Lőrinc Orbán oldalán - beautiful friendship © Túry Gergely
Hasonlóan jól jövedelmezett az államtól bérelt föld is: 2011-ben még 8 milliós földalapú támogatást kapott, 2013-ban már ennek 7,5-szeresét, több mint 60 milliót. Ugyanakkor Mészáros cége az állatjóléti állami pályázaton is jól szerepelt: az MVH szerint egy sertéstenyésztő évente 11,6 millió támogatást vehetett igénybe, a Búzakalász ennek a 63 százalékát kapta meg rögtön az első évben. Az sem zárható ki, hogy a végösszeg ennél nagyobb lesz, mert a minisztérium a hvg.hu-val azt közölte, az utolsó "negyedéves kérelmekben foglalt támogatások feldolgozása még folyamatban van".
"Főleg Csákvárról érkeznek a disznók" – mondták Mészáros veszprémi húsüzemében, amikor először inkognitóban, vásárlóként érdeklődtünk arról, hol tartják a vágóhídon feldolgozandó sertéseket. Mészárosnak az országos nyilvántartásban szerepel egy Móricnak nevezett majorja Csákváron. Ott elviekben egy 7200 négyzetméternyi telep van lejelentve, de amikor február közepén a településen jártunk, több helybéli azt mondta, legfeljebb 15-20 sertésről tudnak. Hasonlót tapasztaltunk az Alcsútdoboz melletti Göbölöspusztán is, ahol az egyik alkalmazott azt mondta, "pár tucat disznót" tartanak. Több alcsútdobozi lakos is azt mondta a hvg.hu-nak, nem tudnak arról, hogy a környékükön lenne nagyobb sertéstelep. Jártunk a veszprémi húsüzemben is, ám ott csak vágják, nem tartják a sertést. (A hvg.hu a nyilvános cégadatbázisban bejelentett telephelyeket és az állami állat-nyilvántartási rendszerben szereplő gazdaságokat kereste fel, kivéve a székesfehérvári címet, mert az egy panelben található.)
Hova tűnhettek a disznók?
Még furcsább adatokat kapunk, ha megnézzük a központi Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert (ENAR). Ugyanis a mezőgazdasági hivatal a hvg.hu kérdésére leszögezte, az állatjóléti támogatás csakis "az egyes telepeken már meglévő vágósertésre és tenyészkocasüldőre vehető igénybe", amelyek szerepelnek az ENAR-ban (kizárt, hogy valaki csak az üzleti terveiben szereplő, megvásárolandó sertésekre kérjen pénzt). Ebben a rendszerben az általunk megnézett három Mészáros-telep közül kettőt még 2011-ben jelentettek be, egyet 2012. május elsején. Viszont a 2012. májusi interjúban a polgármester még azt mondta, egyelőre "csak gondolkodik a sertéstartásban", az MVH-adatbázis pedig 2012-re nem jelez kifizetett támogatást. Idén február 18-án nem láttunk egyetlen sertést sem lejelentve az ENAR-ban, Mészáros pedig szarvasmarhák tartását vállalta be a földpályázataiban, amit a Nemzeti Földalap hvg.hu-nak küldött tájékoztatása szerint a helyszíni vizsgálatuk szerint "maradéktalanul betart".
A göbölöspusztai birodalom Alcsúton © hvg.hu
"A nyilvántartási rendszer nem a legmegbízhatóbb, lehet, hogy a disznókat már levágták. Mondjuk, az furcsa, hogy egyetlen koca vagy kan sincs lejelentve egy olyan tenyészetben, amely a hivatalos adatok szerint ezres állományra vett fel támogatást" – magyarázta az ENAR működését egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő hatósági állatorvos. Szerinte nem mindegyik sertést kell fülszámmal ellátni, ám a tenyészkocákat rendszerint igen, különösen, ha a tenyésztés nem a háziaknak történik, hanem eladásra, feldolgozásra. Az állatorvos szerint persze az sem zárható ki, hogy Mészárosék csak megveszik és felhizlalják, nem tenyésztik a sertéseket – ám mint fentebb írtuk, amikor hvg.hu végigjárta a telepeit, nem látott nagy létszámú kondákat.
Importhús?
Annak ellenére, hogy az ENAR-ban február közepén nem láttunk lejelentett sertést, a veszprémi húsüzem jól megy. Ottjártunkkor egy óra alatt több hűtőkocsi állt be az udvarra, a mintabolt tele volt áruval, az egyik alkalmazott azt mondta, most akarják bővíteni.
A veszprémi vágóhíd © Fülöp Máté
Tavaly szilveszter előtt egy nappal Mészáros cégbirodalma is tovább bővült. A pályáját eredetileg gázszerelőként kezdő, a Mészáros és Mészáros nevű cégével főleg az építőiparban jeleskedő polgármester a földekre pályázó Búzakalász mellett elindította a Bakony Hús Kft.-t is. Ezzel a névvel futnak a termékei az Auchan és a Penny Market áruházláncokban is. Az előbbiben májast, pritaminos párizsit, az utóbbiban kolbászt és baconszalonnát találtunk. Mindkét áruházban azt mondták az árufeltöltő dolgozók, hogy hetente kapnak a cégtől termékeket. A Penny egyébként is szoros kapcsolatban áll Mészárossal, ugyanis támogatják a Puskás-akadémiát, a futballisták mezén szerepel a logójuk.
A termékeikre védjegyet is igényeltek már: 38 húsárujuk viseli a "Hazai termék" címkét. A védjegyek odaítélésével foglalkozó Magyar Termék Nonprofit Kft. (MTN) szerint azok az áruk kapják meg ezt, melyek nem 100 százalékban magyar húsból készülnek, feltétel a legalább 50 százalékos hazai termék arány. (Arról, hogy még a legnagyobb húsipari cégek, így a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Zrt. is importált húst, itt olvashat.) "Előfordulhat, hogy egy húsipari terméket a pályázó a Hazai Termék védjegyre nevezi, bár a Magyar Termék kategóriának teljes mértékben megfelelne. Ez az ún. biztonsági játék például olyan esetekben fordul elő, mikor a gyártó nem tudja garantálni, hogy az év minden szakában 100 százalék magyar alapanyaggal dolgozzon" – közölte az MTN Kft. titkára, Borza Martina a hvg.hu-val.
Szerettük volna megkérdezni, hogy pontosan hány sertésre kapták a 7,4 milliós állami támogatást, most miért nincs nyoma a nyilvántartásban a kondáknak, és importálnak-e, de a Búzakalász 66 a cikk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Amikor a veszprémi húsüzemről készítettünk a cikkünkhöz fényképet, a Bakony Hús ügyvezetője, Gavrucza Zsuzsa – a Felcsúti honlapja szerint egyben az önkormányzat pénzügyi bizottságának tagja – azt mondta, nem járul hozzá a képek közléséhez, és közölte, hogy azonnal hívni fogja az ügyvédüket. Miután elmondtuk, hogy Mészáros Lőrinc húsipari érdekeltségeiről írunk cikket, késznek mutatkozott, hogy írásban feltett kérdéseinkre válaszoljon, de hangsúlyozta, előbb egyeztetnie kell a főnökével. (A kérdéseket múlt hétfőn elküldtük e-mailben, azóta válasz nem érkezett, telefonos megkeresésünkre sem reagáltak.)
Jutányos áron jó vétel "A mi időnkben 120 disznót vágtunk naponta, úgy tudom, most akár 200-at is vágnak" – mondta a veszprémi húsüzem egyik korábbi tulajdonosa. A vágóhíd – amely a hivatalos nyilvántartás szerint heti 2000 disznó vágására van berendezkedve – egy felszámolási eljárás végeredményeként kerülhetett Mészárosék tulajdonába 2011-ben. (Korábban jelentek meg olyan hírek is a sajtóban, hogy érdeklődik a csődbe ment Kapuvári Húsüzem iránt is, ám ez az üzlet végül nem valósult meg.) A felszámolóbiztos, Börcsök Sándor a hvg.hu-nak azt mondta, miután a Balaton Húsipari Kft. csődbe ment, 2009-ben 1,6 milliárdért hirdették meg eladásra a vágóhidat, amiből minden hitelezőt ki tudtak volna fizetni. Ám a válság után annyira nyomott volt az élelmiszeripar, hogy le kellett vinni az árat, végül 2010-ben egyik hónapról a másikra 470 millió lett a kikiáltási ár. A vevő a csődbe került cég jelzálog-hitelezője, a Kinizsi Bank lett, amely Börcsök szerint vélhetően továbbadta a Búzakalásznak. (Mint a hvg.hu tavaly megírta, a Kinizsi 2013-ban lemondott elnök-vezérigazgatója, Lakatos Antal nagyon jó kormánypárti kapcsolatokkal rendelkezik – a szerk.) Természetesen azt is szerettük volna megkérdezni Mészáros Lőrinctől, hogyan vette meg a veszprémi húsüzemet, miért látott fantáziát az élelmiszeriparban akkor, amikor sorra mentek csődbe a magyarországi cégek, de ezekre a kérdésekre sem kaptunk választ.
Ki fizeti a révészt?
"Kóstoltatni kéne és reklámozni, mert egyelőre nincs nagy kereslet rá" – állította a hvg.hu-nak az egyik áruházlánc munkatársa. Ő azt állította, nem igazán fogynak a főváros melletti áruházukban a Bakony Hús termékei, amit részben arra vezetett vissza, hogy túl magas az áruk is. Szintén gyenge fogyásra panaszkodott a másik cég egyik névtelenséget kérő munkatársa is. Szerinte a lassú fogyás és a szavatossági idő miatt gyakran kell akciózni, az árkülönbözetet – azaz a veszteséget – pedig a lánc állja.
Mindkét céget megkerestük, hogy mi alapján választják ki a beszállítóikat. Az Auchan válaszlevelében azt írta, ha megfelel a minőségi követelményeknek, akkor befogadják az árut. A lánc annyit fizet nekik, amennyiben megállapodtak a szállításkor, és kifizetik a teljes beszállított árumennyiség utáni összeget, ha akciózni kell, "a kiárusítást az áruházi árrésből oldják meg minden esetben", tehát ők állják a különbözetet. A Penny későbbre ígért választ a hvg.hu-nak. (Az Auchan és a Mészáros család közt más téren is volt kapcsolat: a Népszabadság tavaly júniusban számolt be arról, hogy a polgármester testvére és Felcsút alpolgármestere trafikkoncessziót kapott a francia lánc áruházaiban.)
Ahogy Mészáros Lőrinc többi cége, úgy a Búzakalász is szárnyal. A 2011-ben alapított vállalkozás egyik évről a másikra 276 millióról 1,1 milliárdra növelte az árbevételét. A mezőgazdasági cégéből még nem vett ki osztalékot, az építőipari cégéből – amely 2010-hez képest 2012-re megötszörözte a bevételét – viszont 800 milliót vett fel a feleségével tavaly.
|
[
"Búzakalász 66"
] |
[
"Csákvári Mezőgazdasági Termelő",
"Nemzeti Földalap",
"Bakony Hús Kft.",
"Bakony Hús",
"Balaton Húsipari Kft.",
"Pick Zrt.",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Búzakalász 66. Kft.",
"Magyar Termék Nonprofit Kft.",
"Kapuvári Húsüzem",
"Kinizsi Bank",
"Penny Market",
"MTN Kft."
] |
|
2011. 12. 05., 9:25
Utolsó módosítás:2011. 12. 05., 10:44
Naperőmû Újszilváson Ajánlat Rámozdul az évszázad üzletére a kormányzati kötődésû cégbirodalomIsmerje meg az E-OS megerősödésének történetét! JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
"Urunk és istenünk, áldd meg és szenteld meg ezt a naperőmûvet!" - hangzott el a fohász két héttel ezelőtt Újszilvás határában, a csípős novemberi időben. Az áldást kérő pap egy ünnepségen mondott beszédet, amelyen hivatalosan átadták a Pest megyei településen felépült naperőmûvet. A rendezvényen részt vett Bencsik János energiaügyi államtitkár is, aki arról beszélt, hogy a fejlesztés példaértékû, mert az erőmû egymagában közel akkora teljesítményre képes, mint az egy évvel korábbi összes hasonló beruházás fele.
Egy korábbi legelőn, egy gémeskút közelében felépített erőmû kivitelezője az E-OS Innovatív Zrt. nevû cég volt, amelyről az [origo] nyáron közölt egy cikket, bemutatva a vállalkozás politikai kötődéseit. A cég egy csoport tagja, amelynek egyik korábbi vezetője a tavalyi kormányváltás után az egyik legfontosabb állami vállalat, a Magyar Villamos Mûvek élére kinevezett Baji Csaba volt, de vannak kormányzati kötődések a tulajdonosok részéről is. Az E-OS-csoport többségi tulajdonosa a Közgép Zrt. nevû építőipari vállalat (ennek a cégnek a politikai hátterét egy másik cikkben dolgoztuk fel), amelynek elnöke a szoros fideszes kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt üzletember, akinek Svájcban közös cége volt a Fideszben a kilencvenes évek elején gazdasági igazgatói posztot betöltő, és fideszes politikusok szerint a párt környezetében továbbra is meghatározó gazdasági háttérembernek számító Simicska Lajossal. Emellett a Közgép több korábbi tisztviselője és munkatársa jelenleg kormányzati vagy egyéb állami érdekeltségû szerveknél tölt be pozíciót.
Az elmúlt két évben több közpénzből finanszírozott munkát is elnyerő E-OS látványosan megerősödött üzletileg, és a cégnek nem kell leállnia most, az újszilvási projekt befejezése után sem. Várhatóan hamarosan megkezdődik ugyanis annak a szegedi naperőmûves projektnek a kivitelezése is, amelyre szintén az E-OS kapott megbízást. A cég ezzel a hazai napenergia piac egyik legfontosabb szereplőjévé lépett elő, ezen a területen ugyanis mindkét fejlesztés jelentősnek számít. "Magyarországon két komolyabb, uniós forrásból fizetett naperőmûves projekt indult eddig. Az egyik Újszilváson, a másik pedig Szegeden" - mondta az [origo]-nak egy energetikai cég névtelenséget kérő felsővezetője, hozzátéve, hogy a szegedi beruházás kevésbé kifinomult, mint a speciális technológiával készült újszilvási, de a méreteket tekintve olyan, amely "sokaknak megmozgatja a fantáziáját".
"Egy nagyon nagy projekt"
A Szegedi Tudományegyetem áprilisban adta ki közbeszerzési felhívását "napi energiatermelés megvalósítására". A pályázati kiírásban szerepelt, hogy az egyetem által előzetesen 880 millió forintos költségûre becsült beruházásban 24 különböző épületre összesen több mint 2700 napelemet terveznek kihelyezni, hogy azokkal biztosítsák az ingatlanok - többek között kollégiumok, sportlétesítmények - áramellátását, vagy legalábbis annak egy részét. Az egyetem eredeti terve az volt, hogy már júniusban eredményt hirdet a pályázaton, és kiválasztja a kivitelező céget, viszont végül csak októberben hirdették ki a végleges döntést. Ez egy jelentős fordulat eredményeként alakult így, az első, augusztusi eredményhirdetésen ugyanis az E-OS ajánlata még az utolsó helyen szerepelt az érvényesnek talált pályázatok között, de aztán egy, a cég által kezdeményezett eljárás során érvénytelennek nyilvánították a többit. Az E-OS így egyedül maradt talpon, és az október végén közzétett hirdetmény szerint megbízást kapott a nagyszabású energetikai beruházás kivitelezésére.
"Magyarországi viszonylatban ez egy nagyon nagy projekt" - fogalmazott az [origo]-nak egy, a pályázaton nem induló napelemes cég mûszaki szakértője, és a közbeszerzés valóban komoly érdeklődést váltott ki, az áprilisban közzétett felhívásra ugyanis kilenc jelentkező adott be pályázatot. A közbeszerzési dokumentációból kiderül, hogy ebből végül csak három ajánlatot talált érvényesnek az egyetem: az E-OS-é mellett a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., valamint a Villszer Procontrol Solar Konzorcium pályázatát. Az egyetem által augusztus elején meghatározott sorrend szerint a KÉSZ adta be a legjobb ajánlatot, másodikként következett a Villszer konzorcium, és harmadik helyre került az E-OS. Bár az értékelésnél nem csak az ajánlott ár számított, a sorrend tükrözte ezt a szempontot is: a KÉSZ ajánlata szólt a legalacsonyabb árról (bruttó 573 millió forintról), míg a Villszer bruttó 592 milliós, az E-OS pedig bruttó 624 millió forintos árat kínált.
Villámok költségei
Az egyetem augusztus 15-én közzétett hirdetményében be is jelentette, hogy a KÉSZ lett a győztes, az E-OS azonban megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál arra hivatkozva, hogy riválisai jogsértő ajánlatot nyújtottak be. Az E-OS mindkét pályázat esetében több kifogást is emelt, és a döntőbizottság a közel másfél hónapon át tartó vizsgálat során mind a KÉSZ, mind a Villszer ajánlatában talált egy-egy olyan problémát, amelyek alapján azok szerinte érvénytelenek.
A Villszer esetében az E-OS többek között azt kifogásolta, hogy a konzorcium ajánlatában a költségvetési tételek között több helyen is 0 forint szerepelt a "villámvédelmi mérési jegyzőkönyv készítés" költségeként megadva. Az ajánlatot így is elfogadó egyetem azzal érvelt, hogy bizonyos épületek esetében nem kell mérési jegyzőkönyvet készíteni, a döntőbizottság azonban nem fogadta el ezt az érvelést. A testület szerint egyrészt a pályázat korábbi szakaszában ezt nem közölte az egyetem, másrészt a döntőbizottság idézett egy tûzvédelmi szabályzatról szóló rendeletet, amelyből szerinte az következik, hogy valójában mégis szükséges "villámvédelmi minősítés" azokra a helyszínekre is, amelyekre a Villszer 0 forintot írt be. A döntőbizottság emiatt érvénytelennek nyilvánította az ajánlatot, és így a második helyen végzett pályázó kiesett a versenyből.
Erőmûvek háztartási méretben
A KÉSZ esetében egy ennél ellentmondásosabb érvelés alapján hozta meg határozatát a döntőbizottság. A testület az ajánlatnak egy olyan részlete miatt nyilvánította érvénytelennek a pályázatot, amely a naperőmûvek gazdaságosságával függ össze - derült ki az [origo] által áttanulmányozott közbeszerzési dokumentációból és mûszaki szakértőkkel folytatott beszélgetésekből.
Energetikai nagyberuházásra készül az egyetem
A gazdaságossági szempont úgy jön képbe, hogy a napelemekből álló erőmûveket az áramszolgáltató cégek hálózatára csatlakoztatják rá, és egy úgynevezett ad-vesz mérő segítségével mérik azt, hogy mennyi az a teljesítmény, amelyet a napenergiából termelnek meg, illetve mennyi az, amelyet az áramszolgáltató rendszeréből vesznek fel. Ha esetleg a naperőmû által előállított energia több, mint amennyit az adott épület elhasznál, akkor az áramszolgáltató fizet a létesítmény fenntartójának. Az elszámolás ugyanakkor függ attól, hogy mekkora teljesítményû erőmûről van szó, a kisebbek számára ugyanis kedvezőbbek a jogszabályi feltételek, mint a nagyobbak esetében. A villamos energiáról szóló törvényben szerepel egy "háztartási méretû kiserőmû" nevet viselő kategória, és az ebbe tartozó berendezések üzemeltetése éri meg a legjobban. Az ezekkel előállított áramot ugyanis az áramszolgáltatónak ugyanannyiért kell átvennie, mint amennyiért saját maga adja az áramot, míg a nagyobb teljesítményû erőmûvek esetében már csak az árnak egy bizonyos százalékán megy az elszámolás.
Amperek, voltok és wattok
Ez az a pontja a pályázatnak, amely kulcsfontosságúnak bizonyult abban, hogy a KÉSZ ajánlata elbukott, és szabaddá vált az út az E-OS előtt. A döntőbizottság ugyanis azt állapította meg, hogy a KÉSZ ajánlata azért volt érvénytelen, mert több épületnél is olyan szerkezetet tervezett beépíteni az egyes erőmûvekbe, amelynek teljesítménye túl nagy volt ahhoz, hogy a berendezések "háztartási méretû kiserőmû"-nek minősüljenek. A villamos energiáról szóló törvényből ugyanis az következik, hogy ezeket a kiserőmûveket legfeljebb 50 kVA (kilóvoltamper) teljesítményû, úgynevezett inverterekkel lehet felszerelni. Az inverter olyan készülék, amelyekkel az egyenáramot átalakítják váltóárammá, és ezeken keresztül csatlakoznak a naperőmûvek az áramszolgáltatók hálózatára.
Az E-OS többek között azzal a kifogással támadta meg a KÉSZ pályázatát, hogy abban szerepeltek 51 kVA-es inverterek is, és ezt az érvet elfogadta a döntőbizottság. A közbeszerzési dokumentáció alapján ugyanakkor nem egyértelmû, hogy a pályázati értékelésnek része volt-e a beépíteni tervezett invertereknek a teljesítménye. Az egyetem ugyanis a pályázati felhívást kísérő, az [origo] birtokába került mûszaki leírásban csak annyit határozott meg, hogy az egyes naperőmûvek csúcsteljesítménye legfeljebb 50 kW (kilówatt) lehet. Ennek jelentősége nem az, hogy az egyetem más mértékegységet - kVA helyett kW-ot - használt, hanem az, hogy bírálati szempontként nem az inverternek hívott átalakítónak, hanem kifejezetten a naperőmûnek a maximális teljesítményét szabta meg (tehát azt, hogy az erőmû mennyi energiát termel meg a napsütés eredményeként).
Egy tisztázó levelezés
A pályázat kiírásakor megfogalmazott feltételek között tehát nem szerepelt az inverterek teljesítőképessége, viszont igaz, hogy a kérdés előkerült az eljárás későbbi szakaszában, amikor a pályázók kérdéseket tettek fel az egyetemnek. Az [origo] birtokába került levelezés szerint a kérdés első felvetésekor az egyetem ellentmondásos választ adott, mert egyrészt közölte, hogy "egy fogyasztási helyre csak maximum 50 kVA inverter-teljesítmény építhető be", másrészt viszont ugyanabban a levélben, egy másik kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy "a pályázatban a bírálati szempont a napelem csúcsteljesítménye, amely különbözhet az inverterétől". Amikor a pályázók ismét kérdéseket tettek fel a számukra ellentmondásosnak tûnő téma tisztázására, akkor az egyetem néhány héttel később újabb tájékoztatót küldött nekik, amelyben az állt, hogy ők a "napelemek csúcsteljesítmény"-ét veszik figyelembe. Az egyetem tehát ebben a május 30-án - vagyis még jóval a KÉSZ győztessé nyilvánítása előtt - kiadott tájékoztatóban megerősítette, hogy nem az inverterek 50 kVA-es teljesítményét, hanem a napelemekre megszabott 50 kW-os teljesítményt tekinti bírálati szempontnak.
A döntőbizottság ennek ellenére a KÉSZ által ajánlott inverterekre hivatkozva nyilvánította érvénytelennek a cég ajánlatát, és a testület elhatározását az sem ingatta meg, hogy az egyetem az eljárás során hangsúlyozta, részükről nem az volt az elvárás, hogy minden apró részletre kiterjedő tervet nyújtsanak be a pályázók, hanem az, hogy ők vállalják az előírt követelményeknek megfelelő rendszer kiépítését. "Az egész rendszert kell úgy megépíteni vezetékekkel, kapcsolókkal, szabályzókkal, hogy azt a DÉMÁSZ (a helyi áramszolgáltató - a szerk.) háztartási kiserőmûként befogadja, arra engedélyt adjon. Ez mind a nyertes ajánlattevő feladata és az ő felelőssége" - érvelt a döntőbizottsági eljárásban az egyetem, hozzátéve, hogy ha nagyon szigorúan vették volna a feltételeket, akkor az E-OS ajánlatát is érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
Az egyetem szerint ugyanis az E-OS több helyszín esetében is 50 kW-nál nagyobb teljesítményû rendszerre tett ajánlatot, pedig a mûszaki leírásban kifejezetten szerepelt, hogy 50 kW a felső határ. Az eljárás során az egyetem közölte, hogy ennek ellenére azért nem zárták ki az E-OS-t a versenyből, mert az ő esetükben is úgy ítélték meg, nem a részelemek a fontosak, hanem az, hogy a pályázó vállalja azt, hogy az egész rendszert az elvárásoknak megfelelően építi meg. Megkérdeztük a döntőbizottságot, hogy ennek ismeretében miért nem nyilvánították érvénytelennek az E-OS ajánlatát, de írásos válaszukban közölték, hogy ők csak "a kérelem keretei között" járhatnak el, és mivel az E-OS kérelme "nem irányult saját ajánlatának vizsgálatára", ezért azt a döntőbizottság nem is vizsgálta.
Rövid határidő, kedvezőtlen körülmények
A rugalmas hozzáállásának egy, a pályázaton elindult, de a versenyből már a kezdeti szakaszban kiesett cég képviselője szerint az volt az oka, hogy az egyetemen is tisztában voltak azzal, nem voltak megfelelőek a feltételek az ajánlatok elkészítéséhez. A pályázati felhívás április 15-én jelent meg, az ajánlatok benyújtására azonban mindössze két hét állt rendelkezésre (beadási határidőnek április 29. volt megadva), és a névtelenséget kérő tisztviselő szerint a naperőmûvek tervezett helyszíneiről, a különböző egyetemi épületekről sem kaptak részletes tájékoztatást. "A helyszíni bejárásokon el is ismerték ezt az egyetem részéről, és azt mondták, mindenkinek van lehetősége felmérni a helyszíneket" - mondta a felsővezetői pozíciót betöltő forrás, hozzátéve, hogy ilyen körülmények mellett "kizárt volt az, hogy bárki is teljes precizitással készítsen egy rendszertechnikai tervet".
A Közbeszerzési Döntőbizottság ezeket a tényezőket nem vette figyelembe, és október 10-én meghozott határozatában megállapította "a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. ajánlata érvénytelen". Megkérdeztük a döntőbizottságot, miért nem fogadták el az eljárás során elhangzott ellenérveket, de válaszukban csak a határozat tartalmát ismételték meg. Van ugyan lehetőség a döntés bírósági felülvizsgálatának kérelmezésére, de egy, az eljárás részleteit ismerő forrás szerint ezzel sem a két kizárt cég, sem az egyetem nem élt. "Vigyázzba vágtuk magunkat, és elfogadtuk a döntést" - fogalmazott az [origo]-nak az egyetemi tisztviselő, hozzátéve, ugyan elvileg dönthettek volna úgy is, hogy új pályázatot írnak ki, de akkor az idő elhúzódása miatt elveszítették volna a fejlesztésre nyert uniós forrást.
Bencsik János államtitkár újabb naperőmûves pályázatokat ígér
Ezt megerősítette az [origo] kérdéseire adott írásos válaszában Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és mûszaki főigazgatója is, megjegyezve, hogy a bírósági felülvizsgálatnak sem látták értelmét, mert "a peres eljárás a jogerős határozatig, a mai gyakorlat szerint kb. 2-3 évig tart, ami alatt nem csak a beruházás fejeződött volna be, hanem már a pályázat teljes elszámolása is megtörténhet". Napokkal ezelőtt megkerestük a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t, az E-OS Innovatív Zrt.-t is az eljárásra vonatkozó kérdéseinkkel, de tőlük nem kaptunk választ.
Egy év, két küzdelem
Miután ez a szegedi eljárás is lejártnak tekinthető, az E-OS elmondhatja magáról, hogy a közelmúlt két legnagyobb, közpénzből finanszírozott napenergiás fejlesztését is kemény közbeszerzési csatákban nyerte el. Nemcsak a szegedi munkáért folyt ugyanis komoly küzdelem, hanem a már átadott újszilvási naperőmûre vonatkozó megbízásért is. Az E-OS ott fordított helyzetben volt, ugyanis abban az eljárásban már eleve őt hirdették ki győztesnek, viszont két másik pályázó megtámadta az eredményt. Főszabály szerint a közbeszerzési eljárásokat addig nem szabad lezárni (vagyis szerződést kötni a győztesnek kihirdetett pályázóval), amíg jogorvoslati eljárás van folyamatban, ez alól azonban a törvény szerint kivételt jelent, ha "halasztást nem tûrő, kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja" a szerződés megkötését.
Az újszilvási beruházás esetében ez történt, a döntőbizottság a jogorvoslati eljárás alatt engedélyezte, hogy az önkormányzat aláírja a megállapodást az E-OS Innovatívval. Ez nagy visszhangot váltott ki, mert a döntőbizottsági határozatból kiderült, hogy a döntésben szerepe volt egy olyan levélnek is, amelyben Bencsik János energiaügyi államtitkár figyelmeztetett arra, hogy ha az eljárás elhúzódása miatt elmarad a projekt, akkor az "komoly és jelentős társadalmi-gazdasági hátránnyal járna". (Részletek erről az E-OS-ról szóló korábbi cikkünkben.)
Az újszilvási és a szegedi projekt összértéke együtt meghaladja az egymilliárd forintot, ez azonban várhatóan még csak a kezdet, és jövőre lesz még sok hasonló, beruházás. Bencsik legalábbis az újszilvási erőmû átadásán azt mondta, hogy a kormány újabb 40 milliárd forintnyi uniós forrást szán az ilyen típusú fejlesztések támogatására, és ha megkapják hozzá a brüsszeli jóváhagyást is, akkor már jövő tavasszal meg is jelennek az erre vonatkozó pályázatok. Az ígéretesnek tûnő piacon várhatóan jó esélyekkel indul majd az idén két komoly referenciamunkát is begyûjtő E-OS-csoport is, amely a honlapján olvasható tájékoztató szerint amúgy is azt az ambíciózus célt tûzte ki maga elé, hogy nem csak Magyarország, hanem "a régió meghatározó energetikai cégévé" váljon.
|
[
"E-OS Innovatív Zrt.",
"Szegedi Tudományegyetem",
"Fidesz"
] |
[
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Közgép Zrt.",
"KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.",
"Magyar Villamos Mûvek",
"Villszer Procontrol Solar Konzorcium"
] |
A Jobbik, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok pártalapítványánál is talált valami az Állami Számvevőszék, a Párbeszéd alapítványának pár milliót be is kell fizetnie az államkincstárba.
Gazdálkodási és könyvvezetési szabálytalanságokat, hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Jobbik Magyarországért, a Megújuló Magyarországért, a Liberális Magyarországért és a Váradi András Alapítványnál a 2015-2016. évi ellenőrzés során – közölte az ÁSZ főtitkára hétfőn az MTI-vel.
Holman Magdolna közleményében azt írta, az ÁSZ megállapította, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány – amely az ellenőrzött időszakban évente 266,2 millió forint költségvetési támogatásban részesült – alapító okirata és a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, ami megteremtette a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait. A ráfordítások elszámolása 2016-ban viszont nem volt szabályszerű, mert a könyvviteli nyilvántartásban költségelszámolást megalapozó bizonylatok nélkül rögzítettek gazdasági eseményeket.
Az ÁSZ szerint a pártalapítvány – a 2016-ban nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben foglalt megállapítások alapján készített – öt pontból álló intézkedési tervének köszönhetően a gazdálkodás szabályozottsága javult, azonban a támogatások elszámolásánál további intézkedések szükségesek.
A tájékoztatás szerint a Párbeszéd Magyarországért Párt által alapított Megújuló Magyarországért Alapítvány – amely 2014-ben 11,8, 2015-ben és 2016-ban egyaránt 23,6 millió forint költségvetési támogatást kapott – szervezeti kereteinek kialakítása és a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályozása 2015-ben és 2016-ban is megfelelt a jogszabályi előírásoknak. 2016-ban viszont a kapott támogatások könyvviteli elszámolása nem volt jogszerű. 2015-2016-ban nem volt szabályszerű a ráfordítások elszámolása sem, mert a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok a jogszabályban előírt követelményeknek nem feleltek meg, illetve a könyvviteli nyilvántartásban költségelszámolást megalapozó bizonylatok nélkül rögzítettek gazdasági eseményeket.
Nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak a tevékenységről szóló 2014-es és 2015-ös jelentések összeállítása és közzététele sem, a 2016. évi tevékenységről pedig nem készítettek éves jelentést. 2014-ről nem volt hiteles számviteli beszámolójuk, a 2015. és a 2016. évi számviteli beszámolókat pedig nem támasztották alá leltárral – tudatta Holman Magdolna. Hozzátette, az ÁSZ azt is feltárta, hogy a Megújuló Magyarországért Alapítvány 2016-ban a törvényben meghatározott összeghatárt meghaladó támogatásokat fogadott el, összesen 2 millió 770 ezer forintot. A támogatásokat nyújtók azonosításához szükséges adatokat és a támogatás összegét azonban a jogszabályi előírás ellenére nem tette közzé.
A törvényi rendelkezések megsértésével elfogadott támogatást az alapítványnak 15 napon belül be kell fizetnie a központi költségvetésnek. Ennek befizetéséről az ÁSZ megküldte a felhívást a pártalapítványnak, és értesítette erről a Magyar Államkincstárat. A vonatkozó törvényi előírás szerint a pártalapítvány költségvetési támogatását csökkenteni kell az elfogadott támogatás értékével a következő negyedévben – olvasható a közleményben.
Az ÁSZ jelentése szerint a Liberális Magyarországért Alapítvány – amely 2014-ben 2,1, 2015-ben és 2016-ban 4,3-4,3 millió forint költségvetési támogatást kapott – alapító okiratában a gazdálkodás szervezeti kereteinek kialakítása a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történt. A gazdálkodására vonatkozó belső szabályozás azonban nem volt jogszerű, ezáltal nem teremtették meg a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait. A Magyar Liberális Párt alapítványa a könyvvezetésénél nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sem, mert a költségvetési támogatások felhasználása nem volt átlátható. Nem teljesítette továbbá a 2014-2016. évi számviteli beszámoló elkészítési és éves jelentés közzétételi kötelezettségét.
Az Együtt pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány – amely 2014-ben 20,6, 2015-2016-ban 41,3-41,3 millió forint költségvetési támogatást kapott – 2015-2016. évi gazdálkodásáról az ÁSZ megállapította, hogy szervezeti kereteinek kialakítása és az ellenőrzött időszakban elfogadott támogatások számviteli elszámolása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatkészítési kötelezettségének azonban a jogszabályi előírások ellenére nem tett eleget. Könyvvezetése és gazdálkodása során nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mert a ráfordítások elszámolása során elmulasztotta az utalványozást, illetve a végrehajtás igazolását – áll a közleményben. Az Együtt alapítványának 2015-2016. évi egyszerűsített éves beszámolói a jogszabályi előírásoknak nem feleltek meg. A 2014. évi tevékenységéről készített jelentését pedig a jogszabályi előírás ellenére nem tette közzé saját honlapján – írta a főtitkár.
A közlemény szerint az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg a kuratóriumok elnökeinek. A pártalapítványoknak harminc napon belül intézkedési tervet kell készíteniük, a Megújuló Magyarországért, a Liberális Magyarországért és a Váradi András Alapítvány esetében az intézkedési terv elkészítése alapvető feltétele annak, hogy az érintett pártalapítványok elkerüljék a költségvetési támogatásuk felfüggesztésére irányuló, törvényben rögzített számvevőszéki kezdeményezést.
Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek állami költségvetési támogatásban részesültek. A három 2014-ben alapított pártalapítvány esetében az ÁSZ ellenőrizte a tevékenységükről szóló éves jelentéskészítési, beszámolókészítési és közzétételi kötelezettség teljesítését 2014-re vonatkozóan is.
|
[
"Együtt",
"Magyar Liberális Párt",
"Párbeszéd",
"Jobbik"
] |
[
"Liberális Magyarország",
"Megújuló Magyarországért Alapítvány",
"Megújuló Magyarország",
"Megújuló Magyarországért",
"Jobbik Magyarországért Alapítvány",
"Liberális Magyarországért Alapítvány",
"Jobbik Magyarország",
"Magyar Államkincstár",
"Párbeszéd Magyarországért Párt",
"Állami Számvevőszék",
"Váradi András Alapítvány"
] |
Az Óbuda-Újlak Zrt.-vel és a Győrber Kft.-vel konzorciumban nettó 6,7 milliárd forintos ajánlattal a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó területfejlesztésért felelős állami vállalat tervezési feladatokra kiírt közbeszerzését. A Mészáros-gyerekek tervezőcégének ez az eddigi legnagyobb közpénzes megrendelése – majdnem hétszerese a tavalyi egész éves bevételüknek.
A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. (PIP) honlapja szerint “célja az új paksi atomerőművi blokkok létesítése mentén a területfejlesztési, a vállalkozásfejlesztési, a közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési, a térség versenyképességének fokozását szolgáló összehangolt tevékenységek ellátása, koordinációja".
A céget Paksi Ipari Park Kft. (innen a PIP) néven 1997-ben Paks önkormányzata alapította, és 20 évig a város (valamint 2000 és 2005 között a Paksi Atomerőmű Rt.) tulajdonában volt. 2017-ben az államé lett, majd 2018-ban nevet változtatott.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő akkor derítette ki, hogy a PIP majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin, politikailag jól helyezkedő tulajdonosoktól.
Hadházy: milliárdokért vett ingatlanokat a paksi ipari park, fideszesek járhattak jól A korábban önkormányzati, ma már állami tulajdonban lévő, a paksi ipari parkot üzemeltető PIP Nonprofit Kft. 2017 óta majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a politikailag jól helyezkedő tulajdonosok az ügyleten sokat kereshettek, emiatt feljelentést tesz.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a PIP 2019-ben kezdte el a fizikai munkálatokat: nettó 298 milliót költöttek a paksi ipari park belső út- és közműhálózatának bővítésére, és 245 milliót az inkubátorház irodaterületére. Idén végre többszöri nekifutás után sikerült 162 millióért autókat bérelniük, de traktort és munkagépeket venni még nem – és a 2.sz. ipari park belső útjának tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzés is eredménytelen lett.
Viszont a következő négy év tervezési feladataira májusban kiírt tenderük eredményesen zárult az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint:
A nettó 6,7 milliárd forintos keretszerződést közös ajánlattevőként az Óbuda-Újlak Zrt., a Győrber Kft., valamint a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte.
Érdekesség, hogy a nyertes konzorcium ajánlata pont annyi volt, amennyire a PIP előzetesen becsülte a munkát, pedig az nem egy kerek összeg: 6 milliárd 783 millió 991 ezer 439 forint.
A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt., és a Mészáros család többi cégéhez hasonlóan rendkívül sikeres vállalkozás.
A 2017 márciusában bejegyzett tervezőcég már működésének első – nem teljes – évében nettó 72,5 millió forintos árbevételt ért el, majd 2018-ban 318 milliót, a tavalyi forgalmuk pedig meghaladta az 1 milliárd forintot. Vagyis 2 év alatt megtizenötszörözték a bevételeiket. Adózott eredményük kicsit szerényebben emelkedik: 2017-ben 21,2 millió, 2018-ban 42,7 millió, tavaly pedig 164,9 millió volt – ez 7,7-szeres növekedés.
Közbeszerzést a hivatalos értesítő szerint 2018-ban nyert először a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft., és rögtön egy óriási összegűt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől: a TSPC Kft.-vel közösen nettó 550 millió forintért vállalták az Országos Széchenyi Könyvtár Archivális Raktárépületének teljes körű tervezését Piliscsabán. (Ez a munka később 547 millióra csökkent egy projektelem elhagyása miatt.)
2019-ben az Incorso Építész és Építő Műhely Kft.-vel együtt az Állatorvostudományi Egyetem új kampuszának megtervezését nettó 690 milliós ajánlattal nyerték el, ám ez néhány hónap múlva 728 millióra drágult.
Szintén tavaly a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte a felcsúti Endresz György Általános Iskola megtervezésére kiírt közbeszerzést is, aztán idén a tervezőcég anyavállalata, a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. megnyerte az épület kivitelezését.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van.
Az idei évben felpörögni látszik az eredeti tervekhez képest erős késésben lévő Paks2-projekt. Februárban számoltunk be arról, hogy a Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért.
Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
[
"Győrber Kft.",
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.",
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft."
] |
[
"TSPC Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"PIP Nonprofit Kft.",
"Opten Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"Paksi Ipari Park Kft.",
"Paksi Atomerőmű Rt.",
"Országos Széchenyi Könyvtár Archivális Raktárépület",
"Incorso Építész és Építő Műhely Kft.",
"Endresz György Általános Iskola",
"Paksi Atomerőmű",
"Állatorvostudományi Egyetem",
"Fejér-B.Á.L. Zrt."
] |
A párt alapszabálya szerint a feloszlatott alapszervezeteket a választókerületi elnöknek kell újjászerveznie, ezt a posztot pedig László Tamás töltötte be az utóbbi években. Az újjászervezést a hvg.hu információi szerint a László felett álló regionális igazgató felügyeli – akinek szintén tudnia kellett a hamisítási ügyről –, ám Pesti Imre szabad kezet adott Lászlónak, aki így kiszoríthatja a pártból kritikusait.
A büntető törvénykönyv szerint Bitvai
akár egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphat,
ítélet június 16-án várható. Ha az önkormányzati képviselőnek le kell mondania, akkor időközi választást kell kiírni. Ősszel a Fidesz jelöltje a kerületben alulmaradt a DK polgármesterjelöltjével, Hajdu Lászlóval szemben, és Bitvai is csak hajszállal nyert a körzetében.
Bitvai sem tudja eldönteni, hamisított-e vagy sem
A Közbizalom-ügy 2011-2012 fordulóján azzal kezdődött, hogy Novák Ágnes, a Fidesz másik alpolgármestere az önkormányzat hivatalában talált egy dokumentumot, melyen Bitvai és az egyesület elnökhelyettesének, Balogh Andrásnak az aláírása szerepelt. Balogh Novák férje, így az alpolgármester felismerte, hogy baj van az aláírással, és szólt a férjének.
Balogh az egyesület számláját vezető bankban kiderítette, hogy a számláról 2011-ben Bitvai többször is pénzt emelt le. Ehhez az egyesület két vezetőjének aláírására volt szükség, a dokumentumokon pedig Balogh neve is szerepelt. Balogh elmondta, hogy nem akartak botrányt, ezért megkérte Bitvait, hogy mutassa meg a szervezet iratait, ezt azonban Bitvai nem tette meg. Ezután kezdeményezték az elnökség és közgyűlés összehívását. A portál birtokába jutott jegyzőkönyv szerint a 2012. áprilisi vezetőségi ülésen László Tamás védelmébe vette Bitvait, ugyanez történt az egyesület közgyűlésén is. Az elnökségin László elmondta, a Fidesz vezetőségének (így a pártelnök alá tartozó, teljes körű felhatalmazással bíró regionális igazgatónak, Pesti Imrének) megmutatta a dokumentumokat, a párt mellette áll. A dokumentum és a hvg.hu-nak nyilatkozó egyesületi tisztségviselők szerint viszont Bitvai elismerte, hogy többször Balogh helyett írt alá. A bíróság előtt azonban az aláírásokról már mást mondott. A 2015. március 31-i tárgyaláson részt vevő egyik kerületi lakos szerint Bitvai azt állította, a pályázati és pénzfelvételi iratokat mindig eljuttatta Baloghoz, és nem ismerte be, hogy ő írt volna alá Balogh helyett. "Egyszer csak" visszakerültek hozzá a szignózott dokumentumok.
Balogh elmondta, hogy amikor kiderült a hamisítás, meg akarták szüntetni az egyesületet. Ezért az iratokat leadták a civilek nyilvántartását végző bíróságon, majd kezdeményezték az egyesület hivatalos megszüntetését. Jelezték azt is, hogy az aláírásokkal gond van, majd a civil szervezeteket felügyelő ügyészség hivatalból megindította az eljárást. Előbb a rendőrség nyomozott, majd a IV. és XV. Kerületi Ügyészség benyújtotta a bíróságra a vádiratot magánokirat-hamisítás vétsége miatt.
Közpénzről van szó
A Fidesz kampányába is besegítő Közbizalom Közhasznú Egyesület
elsősorban közpénzekből működött.
A Fidesz pártalapítványának honlapja szerint 2009-ben és 2010-ben fórumok szervezésére, ajándékok vásárlására 480 ezer és 440 ezer forintot kapott. A Polgári Magyarországért 2009-2010-ben összesen közel egymilliárd forint állami támogatásban részesült, amit főleg civil szervezeteknek – így a Közbizalomnak – osztott tovább. Az egyesületet támogatta még a Demszky-érában a fővárosi önkormányzat is 500,5 ezer forinttal. Ezt a szervezet korábbi elnöke, Csomós Miklós "révén" nyerték el, aki 2010-től fideszes főpolgármester-helyettes lett, de korábban is a budapesti önkormányzatban politizált.
Emellett a rákospalotai önkormányzattól is jelentősebb összegeket nyertek el 2010 után. Ezek szerint az egyesület elnöke, Bitvai Nándor a civil szervezetekért felelős alpolgármesterhez, Bitvai Nándorhoz nyújtotta be a pályázatait, melyek közül egyre biztosan hamis aláírás került, majd Bitvai fel is vette a pénzt – szintén hamis aláírás segítségével.
|
[
"Közbizalom Közhasznú Egyesület",
"Fidesz"
] |
[
"IV. és XV. Kerületi Ügyészség",
"Polgári Magyarországért"
] |
Újrakezdődhet a moszkvai ingatlanügy tárgyalása
Első fokon tárgyaltatná újra a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladási ügyét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A vádhatóság szerint a Budapest Környéki Törvényszék tavaly rosszul értékelte a bizonyítékokat és nem is tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait.
Hatályon kívül helyezésre és új elsőfokú bírósági eljárás lefolytatásának elrendelésére tett indítványt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) ügyében – értesült a Magyar Idők. A vádhatóság szerint hazánknak több milliárd forint kára keletkezett az épület eladásával kapcsolatban, amit a Gyurcsány-kormány idején Székely Árpád akkori nagykövet intézett, és ezzel hűtlen kezelést követett el. Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium akkori államtitkárát ugyanakkor hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a társaság egykori értékesítési igazgatóját, továbbá két volt vezető munkatársát és egy beosztottjukat pedig – szintén az eredeti vádnak megfelelően – bűnpártolás és magánokirat-hamisítás miatt számoltatnák el. Úgy tudjuk, a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésen foglalkozhat a kérdéssel, amit legkorábban 2017 januárjában tarthatnak meg. Az azonban néhány hét csúszást okozhat, ha az ügy Budapest helyett Szegedre vagy Debrecenbe kerül.
Ez azért fordulhat elő, mert – mint arról lapunk beszámolt – az Országos Bírósági Hivatal elnöke harminc vidéki bírót rendelt ki 2017. december 31-ig a Fővárosi Ítélőtábla tehermentesítésére. Handó Tünde döntése azt jelenti, hogy egyes ügyeket a Fővárosi Ítélőtábla nevében a csongrádi vagy a hajdú-bihari megyeszékhelyen tárgyalhatnak.
A Kerki eladása miatt a Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, majd 2013. május 7-én vádat emelt Székely Árpád és társai ellen. A Budapest Környéki Törvényszék 2015. november 25-én bűncselekmény hiányában valamennyiüket felmentette. Az ítélet szerint Székely Árpád nagykövet nem volt vagyonkezelő, márpedig hűtlen kezelést csak az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okozott. A fellebbviteli főügyészség viszont úgy véli, a bíróság tévedett, hiszen a diplomata 2006. december 13-ától írásbeli felhatalmazással is rendelkezett erre vonatkozóan.
A vádhatóság azt is nehezményezi, hogy az elsőfokú eljárásban a törvényszék elmulasztotta tisztázni, mekkora kára származott az államnak az épület eladásából, de figyelmen kívül hagyta az Oroszországból jogsegélykérelem útján beszerzett adatokat is. Itt érdemes megemlíteni, hogy az adásvétel körülményeit a moszkvai rendőrség is vizsgálta. Mint megállapították, az épületet először a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air vette meg 511 millió rubelért (mai árfolyamon 2,4 milliárd forint), és hamarosan az orosz régiófejlesztési minisztériumnak adta tovább 3,5 milliárdért (mai árfolyamon 16,7 milliárd forint). A kereskedelmi képviselet ára tehát lényegesen magasabb lehetett annál, mint amennyiért Székely Árpád eladta. A vádlottak az elsőfokú eljárásban többek között azzal védekeztek, hogy a telek az orosz állam tulajdonában volt, ami lényegesen csökkentette a rajta álló épület értékét. Ráadásul – tették hozzá – Moszkvának vevőkijelölési joga volt. Ennek viszont ellentmond Veres János egykori pénzügyminiszter tanúvallomása. A politikus ugyanis arról számolt be, hogy az oroszoknak vétójoguk volt, de azt nem szabhatták meg, ki legyen a vevő.
Fekszi Mártát, Tátrai Miklóst és a többi vádlottat azzal az indokkal mentette fel a törvényszék, hogy nem követtek el bűnpártolást, mivel nem egyeztek meg a nagykövettel a nyomozás hátráltatásában. A főügyészség ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a bűncselekményt nem a rendőrségi eljárás elindítása után, hanem egy évvel korábban követték el. Akkor, amikor tudomást szereztek az épület eladásáról, de arról nem értesítették a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot (NVT). Sőt, közreműködtek egy látszateljárásban az NVT előtt, azért hogy az ügy előzményeit leplezzék.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Kereskedelmi Képviselet",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség",
"MNV) Zrt.",
"Diamond Air",
"Magyar Idők",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
Rendszám 435 ezerért az elnöknek
Az adatvédelmi hatóság szerint ez a kiadás az adófizetőknek nem került egy fillérbe sem
Péterfalvi Attila (MTI/Kovács Attila)
Budapest – 435 ezer forintba került, hogy ismét egyedi rendszám legyen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének autóján. Ennyit utalt át a "NAIH–01" táblákért eljárási díj címén a hivatal az ügyben illetékes másik hivatalnak – tudta meg az atlatszo.hu.
A Blikk érdeklődésére a NAIH azt válaszolta: – Ez nem jelent pluszkiadást az adófizetőknek, az egyedi rendszám pedig a nyilvánosságot szolgáló gyakorlat az állami szerveknél. Célja, hogy azonosíthatóak legyenek a hivatali autók.
A NAIH jogelődje az adatvédelmi biztos irodája volt, amelynek "főnöki kocsiján" korábban a szintén egyedi OBH-s rendszám volt, mígnem a 2008 és 2011 között működő ombudsman, Jóri András le nem cseréltette azt "normál" betű-szám kombinációra – tudtuk meg a hatóságtól. Az idén januárban felállt NAIH elnöke, Péterfalvi Attila tehát júliusban megrendeltette és felszereltette az új egyedi azonosítót a szolgálati kocsijára, amiért csaknem félmilliót fizettek ki a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának.
– Tekintettel arra, hogy a rendszámigénylés költsége egy másik költségvetési szervnél bevételként jelentkezett, az a központi költségvetés szintjén nem jelentett többletkiadást. Az állampolgárokra pluszterhet nem rótt – közölte a Blikkel dr. Szabó Endre Győző elnökhelyettes.
A NAIH-nál csak ez az egy, az Alkotmánybíróságon (Ab) viszont jelenleg 21 egyedi rendszám van használatban. Az Ab hivatala még 1993-ban kezdte el használni ezeket, előre lefoglalva 001-től 030-ig az MKA-s jelzéseket. Autócserekor a rendszámok átkerülnek az újonnan beszerzett gépkocsikra. Az igénylésről az Alkotmánybíróság testülete döntött '93-ban, a dolog akkor ingyenes volt. Csak a táblák legyártása jelentett akkori áron páronként 18 000 forint plusz áfa egyszeri kiadást, összesen nettó 540 ezer forintba kerültek.
– Az egyedi rendszámot elsősorban az egységes gépkocsiflotta indokolja: ez valamelyest egyszerűsíti az autók nyilvántartását, a velük kapcsolatos ügyintézést. 1993-ban egyébként még általánosabb gyakorlat volt, hogy állami szervek egyedi rendszámot használtak – tette hozzá dr. Bitskey Botond, az Ab főtitkára.
Egyedi táblák állami társaságoknak A rendszerváltozáskor bevezetett három betű – három számkombináció előtt két betűből és kétszer két számjegyből állt a magyar rendszám. A pártállami felsővezetők autóin azonban egybetűs A-s jelzés volt. AB-AL-es tábla volt az állami és tanácsi szervek autóin, RA-s vagy RB-s a rendőrségi, határőrségi személygépkocsikon, HA-s a honvédségi személyautókon. Mai példák: BIT: belügyminisztériumi és önkormányzati autók BPO és BPI: BKV-buszok GAZ: Fővárosi Gázművek MTV: Magyar Televízió PAE: Paksi atomerőmű PRTKL: A Külügyminisztérium protokolláris feladatokra használt járművei. RR: Büntetés-végrehajtás és az adónyomozók
K. B. Gy
|
[
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
[
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala",
"Magyar Televízió",
"Fővárosi Gázművek"
] |
Két éve indult nyomozás a Széchenyi Bank ügyében, mégsem talált a rendőrség gyanúsítottat, sőt a rendőrök még csak nem is kopogtattak a tulajdonosoknál és a jegybank által megbírságolt felső vezetőknél. Közben Töröcskei István, akinek az érdekeltsége a bank, egy állami körbe tartozó cég igazgatósági elnökeként ma is havi 300 ezer forintot keres úgy, hogy minden céges részesedését, ingatlanát lefoglalták. Tanmese a kegyvesztettségről és a víz felszínén maradásról.
A Simicska-közeliként számontartott üzletember pénzintézete pár éve egy nála sokszor nagyobb külföldi bankot akart megvenni fillérekért, ám ugyanabban az évben már az ő bankja került nagy slamasztikába, elvették a működési engedélyét, ráküldték az ügyre a rendőrséget, a vezetőség több tagjára pedig súlyos pénzbüntetést mértek. Ha ebből ráismert, hogy a Széchenyi Bankról van szó, akkor se gondolja azt, hogy a kacskaringónak itt vége szakad. Mert ami az utolsó hivatalos közlés óta eltelt másfél évben történt, és amiről tudomást szerzett a 24.hu, az egy egyre maszatosabb történet.
A Széchenyi Bank Töröcskei István érdekeltségének számít, Töröcskeit pedig a Fidesz (egykori) holdudvarához, azon belül is a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt-tengelyhez szokás sorolni.
Töröcskeinek a feleségével és a szintén a Fidesz-holdudvarhoz tartozó, az első Orbán-kormány idején miniszteri posztot betöltő Boros Imrével közös cége, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. 2010 elején kétmilliárd forintos hitelből vásárolt magának egy bankot, amit pár hónap múlva átkereszteltek Széchenyi Kereskedelmi Bankra. Boros egy évre rá kiszállt a T&T-ből, Töröcskei István többségi, felesége kisebbségi tulajdonos maradt, így jó darabig a Töröcskei családé volt a Széchenyi Bank.
Töröcskeinek sikerült meggyőznie a kormányt, hogy az állam szálljon be a nagyra törő terveket dédelgető hitelintézetbe: 2013 közepén 3 milliárd forintért kisebbségi tulajdonos lett az állam, emiatt aztán az Európai Unió felé is magyarázkodnia kellett a kabinetnek. A bank közel volt ahhoz, hogy 2014 év elején 1 euróért megvegye a Raiffeisen Bank itteni leánybankját, de az üzlet meghiúsult.
Aztán az év közepén a hullámok kezdtek összecsapni Töröcskei feje fölött.
Amint arról a hvg.hu több cikkben is beszámolt, nyáron a felügyeleti jogköröket gyakorló Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított, és a Széchenyi Bank hosszú hónapokon át úgy működött, hogy a törvény szerinti tőkekövetelményeknek nem felelt meg, Töröcskeiéknek több milliárd forintot kellett volna beletenniük a működésének hat éve alatt folyamatosan veszteségeket termelő hitelintézetbe.
Később kiderült az is, hogy voltaképpen már az elején is akadtak szabálytalanságok, egy 2011-es vizsgálat is feltárt hiányosságokat, és a 2012 eleji tőkeemelésnél is súlyos szabálytalanságokat, fiktív mozzanatokat talált a 2014-ben készült átfogó jegybanki vizsgálati jelentés.
2014 decemberében a jegybank megelégelte a dolgot, és gyakorlatilag átvette a Széchenyi Bankot azzal, hogy felügyeleti biztost rendelt ki, visszavonta a bank tevékenységi engedélyét, és elindította a végelszámolást. 2015 augusztusában felszámolásba fordult az eljárás. Ez és a tevékenységi engedély elvesztése azt jelenti, hogy a bank véglegesen befejezte a tevékenységét, az nem éleszthető fel, írta a jegybank a 24.hu érdeklődésére. A banknál tudomásunk szerint néhányan még mindig dolgoznak, a felszámolás tart.
Az semmiképpen sem vall iparkodásra, hogy bár két éve folyik nyomozás a Széchenyi Bank ügyében, még mindig nincs gyanúsított.
A jegybank a 24.hu-t arról tájékoztatta, hogy 2015 elején ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Széchenyi Banknál történt, a jegybank álláspontja szerint bűncselekmények gyanúját felvető események miatt. “Az MNB hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve további pénzügyi visszaélésekre utaló, büntetőjogilag értékelhető cselekmények gyanúja miatt fordult a nyomozó hatósághoz." Nyomozás csak hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik 2015. március 20. óta, a nyomozás határideje idén június, ám gyanúsított továbbra sincs – derül ki az ügyészség és a rendőrség lapunknak küldött válaszaiból.
De nemcsak hogy gyanúsítottat nem talált eddig a rendőrség, különösebben aktívnak sem mutatkozott a bank tulajdonosainak és felső vezetőinek kifaggatásában. Töröcskei Istvánt sem tanúként, sem más formában nem hallgatták meg, ezt ő állította lapunknak, ahogyan feleségét sem keresték, a T&T-nél mint a bank tulajdonosánál sem kopogtatott a rendőrség.
Nem tudni arról sem, hogy a menedzsment tagjainál érdeklődött volna a hatóság. (A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva csak annak kezdetét és határidejét árulta el, illetve azt, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik.)
Ez azért különösen érdekes, mert amíg a rendőrség a gyanúsításig sem jutott még el, a jegybank másfél évvel ezelőtt Töröcskei feleségét és a bank három felső vezetőjét (Szakács Tibor volt vezérigazgatót, Deák Klárát és Lakatos Zsolt volt vezérigazgató-helyetteseket) súlyos pénzbírsággal sújtotta. Az MNB rendkívül súlyosnak minősítette a volt vezető állású személyek által elkövetett jogsértések jellegét, tárgyi súlyát és következményeit, ezért 18-20 millió forint közötti összegre büntette őket. Szerettük volna megkérdezni erről és a rendőrségi eljárásról is Szakácsot, de ő nem akart nyilatkozni.
Töröcskei sem volt boldog, hogy kerestük,
nem örülök, hogy újra és újra előveszik az ügyet, hiszen olyan sokszor nyilatkoztam már ez ügyben, s mindent elmondtam, amit tudtam,
mondta, de azért válaszolt kérdéseinkre. Ártatlannak tartja magát, és szóba hozta, hogy utólag úgy látja, nem kellett volna elvállalnia az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetését. Ezzel arra célzott, hogy miután elvállalta a feladatot, a másik fél – magyarán az állam – már kevésbé volt együttműködő vele a bankszektorbeli terveit illetően. Még 2011 novemberében lett az ÁKK vezérigazgatója, és rá bő három évre, pár nappal a Széchenyi Bank engedélyének visszavonása után mondott le a tisztségről.
Töröcskei számol azzal, hogy most gyakorlatilag mindent elvehetnek tőle.
Több más cégben is van tulajdonrésze, de minden céges részesedését és ingatlanjait is lefoglalták a Széchenyi Bank felszámolásával kapcsolatban, illetve végrehajtás alá kerültek elmondása szerint.
Csakhogy az állam mégsem vetette ki magából teljesen Töröcskei Istvánt.
Mind a mai napig ő az állami körbe tartozó Mavir igazgatóságának elnöke.
(A központi áramhálózatokat irányító Mavir többségi tulajdonosa az állami tulajdonban levő MVM Magyar Villamos Művek, kisebbségi tulajdonosa pedig közvetlenül az állam.)
Töröcskei ezért a pozíciójáért havi bruttó 300 ezer forint juttatásban részesül.
Valami nincs rendben A Transparency Internationalnak az a meglátása, hogy a Széchenyi Bank ügyében folyó nyomozással valami nincsen rendben, ennyi idő alatt vagy azonosítani kellett volna a felelősöket, akiket gyanúsítottként el is kellett volna számoltatni, vagy le kellett volna vonni azt a következtetést, hogy a pénzügy-felügyeleti szempontból tilalmas banki műveletek nem ütköztek büntetőjogi előírásokba és nem valósítottak meg bűncselekményt – mondta lapunknak a szervezet jogi vezetője. Ligeti Miklós szerint az utóbbi forgatókönyv azonban nem életszerű, hiszen az MNB intézkedései azt feltételezik, hogy a Széchenyi Bank nem működött normális, prudens pénzintézetként, sőt, akár a hatóságok is mulaszthattak az engedélyezése során. Az eddigiek alapján fennáll a veszélye, hogy ez a nyomozás is arra a sorsra jut, mint amire számos, politikai szálakkal is rendelkező, magasra vezető korrupciós ügy nyomozása a rendszerváltoztatás óta. Amint az sem derült ki a közvélemény számára megnyugtatóan, hogy mi történt valójában a nagyjából 200 milliárd forint közpénzből kikalapált Postabanknál, és a polgárok azt sem tudhatják, hogy kik működtették a Tocsik-ügy néven elhíresült privatizációs pártfinanszírozást, úgy ezúttal is megvan az esély arra, hogy a teljes igazság rejtve marad. Megjegyezte: a rendőrség és az ügyészség bizonyíthatja rátermettségét, és az eljárásról bebizonyosodhat, hogy pártatlan és szakszerű, csakhogy az elmúlt évek hasonló volumenű ügyeinek hatósági kezelésében szerzett tapasztalatainak fényében ez a végeredmény legalábbis kétséges.
|
[
"Széchenyi Bank",
"Mavir"
] |
[
"MVM Magyar Villamos Művek",
"Raiffeisen Bank",
"Széchenyi Kereskedelmi Bank",
"Transparency International",
"Európai Unió",
"T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A párt 13 éves fennállása alatt sok dolgot megélt: a Lehet Más a Politika fennállása óta már túl van egy nagyobb pártszakadáson is – ezután jött létre a Párbeszéd Magyarországért (PM) – és több nagyobb kilépési hulláma is volt, elég Szél Bernadett és Hadházy Ákos kiválására gondolni.
2010-ben 15 fős frakciót alakíthattak, ez a szám a pártszakadás után jelentősen lecsökkent. 2014-ben alakult Országgyűlésben épp, hogy átlépték a frakció alakításhoz szükséges küszöböt, így öt képviselőjük volt. A mostani, szerződések tekintetében vizsgált 2018-ban kezdődő ciklusra, Szél Bernadett vezetésével a párt hét százalékot kapott listán, összesen pedig nyolc képviselőjük lett, ebből egy egyéni mandátummal került be. Még 2018-ban ketten is távoztak a frakcióból, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kilépésével az LMP frakciója az Országgyűlésben hat fősre csökkent. A 2022-es választáson az ellenzéki összefogásnak is köszönhetően a párt ismét bejutott az Országgyűlésbe, ahol öt képviselőjükkel ismét önálló frakciót alakítottak.
Zöld cégek
A zöldpártnak, több olyan céggel is van szerződése, aminek a nevében ott van a "zöld": Zöld Média Ügynökség, Zöld Baranya Kft. Nem véletlen az elnevezés, mindkét, alig pár éves cég vezetője fontos vagy volt fontos embere a pártnak. A Zöld Média Ügynökség tulajdonosa Pitz Dániel, az LMP ifjúsági tagozatának korábbi elnöke. Pitz a nemrég megszűnt, Ökopolisz Alapítvány révén, az LMP-hez köthető Jövő TV-nél is dolgozott. Cégével, a Zöld Média Ügynökséggel háromszor is kötöttek szerződést, egyenként az összes valamivel több mint 7 millió forint és mindhárom esetben "képviselői social média felületek kezelésre" és "hirdetések indítására" szóltak a megbízások. A Zöld Média, azaz Pitz Dániel cége így az előző négyéves ciklusban több mint 23 millióval gazdagodott social felületek kezeléséből, mindezt 16 hónapnyi munkáért.
A Telexen kiemelten foglalkozunk a pártok és frakciók pénzügyeivel, Korábban írtunk arról, mennyi állami támogatást kaptak a frakciók eddig, és mennyi kapnak idéntől, valamint arról is, hogy melyik pártnak mennyi bevétele volt az elmúlt tíz évben és ki hogy gazdálkodott ezzel. A mostani cikksorozatban egyesével mutatjuk be a parlamenti frakciók elmúlt négyéves költéseit.
A másik "zöld céggel" nyolcszor is szerződött az LMP frakció. A bejegyzett tulajdonos itt is egy ismert név, aki szintén erősen kötődik, illetve kötődött az LMP-hez. Angyal Károly az LMP pártigazgatója volt korábban, most a Zöld Baranya Kft.-t vezeti. A nyolc szerződés összege változó, de minden esetben vagy social média felületek kezelésével vagy hirdetéskezeléssel foglalkozott az Angyal vezette Zöld Baranya. Négy év alatt 21 millió költött el itt a frakció.
Ismert és jól ismert nevek a párt körül
Schiffer András az LMP alapítója, egykori társelnöke és frakcióvezetője annak ellenére, hogy már nem politikusként vesz részt a közéletben – bár véleményét még sűrűn osztja meg politikai témákban – továbbra is pénzhez jut volt pártjából. A Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda négy év alatt nyolc szerződés formájában, közel 19 millió forint értékben segítette ki jogi tanácsokkal az LMP-frakciót.
Az LMP frakciója szerződésben állt 2020-ban és 2021-ben is a Hal-Lak Kereskedelmi és Szolgáltató Bt-vel, aminek az Opten céginformációs rendszere alapján tulajdonosa az ATV műsorvezetőjének, Rónai Egonnak a felesége, aki szintén az ATV munkatársa. A szerződések tárgya mind az öt esetben "médiaszereplések elemzése" és "tanácsadás és tréning" volt, összesen 9,2 millió forintért. Ennek kapcsán, egy esetleges összeférhetetlenségről, illetve, arról hogy a műsorvezető vagy a cég tulajdonos feleség adott-e tanácsokat megkérdeztük az ATV vezérigazgatóját, Németh S. Szilárdot és Rónai Egont is. Németh S. Szilárd, vezérigazgató válaszában azt írta, hogy Rónai Zsanett tájékoztatta őket az együttműködésről. Mivel kizárólag kulturális műsorokat szerkeszt az ATV-n, politikai- és hírműsorokban nem vesz részt, ezért nem találták aggályosnak a szerződéseket. Rónai Egon pedig azt válaszolta, hogy a Bt-nek nem tagja és nem is munkavállalója, ilyesformán az összeférhetetlenség nem merült fel. Válaszaikban mind két fél leírta, hogy Rónai Zsanett cége már nem áll szerződésben a párttal.
De más, az előző kampányból ismerős név is tartott intenzív médiatréninget a frakciónak. Bár a mostani listában a magánszemélyeknek kifizetett tanácsadói pénzek nem szerepelnek, a HVG 2020-as cikke alapján az egykori Momentum-alapító Zaránd Péter is tartott tréningeket a pártnak, majd ezt követően még öt hónapon át személyes kommunikációs és menedzsment tréning címen számlázott a frakciónak. Zaránd a 2022-es választási kampány Márki-Zay Péter kampányfőnöke volt, előtte pedig az LMP által is támogatott főpolgármester-jelölt, Puzsér Róberté.
Költöttek még kommunikációs tanácsadásra az elmúlt négy évben, Hidon Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-nél, ez majdnem 10 millió forint volt. Itt érdekes, hogy Hidon Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-ben kültagként ott van Pázmándi Bálint, az LMP volt zuglói képviselőjelöltje, beltagként pedig a képviselőjelölt édesanyja.
Frakcióülés 2,7 millióból
A párt további, az elmúlt négy évben jelentősebb, tíz, illetve öt millió fölötti szerződései így néznek ki:
22,2 milliót hagytak a Greenwich Consulting Kft.-nél, szintén social média, illetve az ott megjelenő hirdetések kezelésére.
15 és fél milliónál valamivel többet költöttek jogi tanácsadásra Dombi-Nyárádi és Sárközi Ügyvédi Irodánál.
Hírszemlére és hírfigyelésre négy év alatt az Imedia Kft.-vel 14,5 milliónyi szerződést kötöttek.
Közel öt millió forint értékben az LMP egyik korábbi tanácsadójának, Mirwais Janan cégével, azaz a Gumirus Bt-vel szerződtek szakpolitikai tanácsadásra.
A Závecz Research pedig 11,2 milliónyi szerződést kötött az LMP frakcióval az elmúlt négy évben.
De nem csak a "zöld cégek" tekintetében költött érdekes dolgokra az LMP frakció. A jelenleg a minimális, öt taggal rendelkező frakció, az előző ciklusban hat fővel működött (nyolcan voltak a ciklus kezdetén, de Szél Bernadett és Szabó Szabolcs is kilépett.) A pártok szoktak tartani kihelyezett frakcióüléseket, ezeknek természetesen meg is van a költsége. Az LMP egyik ilyen kihelyezett, a szerződés alapján kétnapos frakcióülést a Geréby kúriában tartotta meg 2021-ben, ez 2,7 millió forintba került az akkor hatfős frakciónak.
Érdekesség továbbá, hogy a párt szeret taxizni is, három és fél – négy év alatt öt milliós taxiszámlát hozta össze, méghozzá az MB Elit Taxi nevezetű vállalatnál. Szintén az "izgalmas költések" kategóriába sorolható a 336 ezres irattartó vásárlás, de vízautomata bérlésre is elköltöttek 370 ezer forintot. Azt pedig, hogy "borrendelés egyedi címke készítésével, kiszállításával" 180 ezer forint sok vagy kevés, illetve hasznos vagy felesleges költés, mindenki döntse el saját maga.
|
[
"LMP",
"ATV"
] |
[
"Hal-Lak Kereskedelmi és Szolgáltató Bt",
"Zöld Baranya Kft.",
"Lehet Más a Politika",
"Zöld Baranya",
"Greenwich Consulting Kft.",
"Gumirus Bt",
"Závecz Research",
"Jövő TV",
"Hidon Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.",
"Zöld Média Ügynökség",
"Imedia Kft.",
"Sárközi Ügyvédi Iroda",
"Ökopolisz Alapítvány",
"Zöld Média",
"MB Elit Taxi",
"Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda",
"Párbeszéd Magyarország"
] |
Sziebert Györgyöt december 4-én, pénteken a rendőrség csaknem 12 millió forint kenőpénzt átvételekor vette őrizetbe, amit egy BKV-s szerződéssel összefüggésben kapott volna. Azonban az ellene akkor már hónapok óta nyomozó rendőrök azt is tudták, hogy hétfőn újabb táskányi kenőpénzért ment volna: akkor egy repülőtéri szerződéssel összefüggésben.
A Budapest Airport Zrt. (BA) és a BKV Zrt. korrupciógyanús ügyeiben jelenleg teljes bizonyossággal csak az jelenthető ki, hogy tíz gyanúsítottal szemben nyomoz a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI). Azt, hogy ők külön-külön és összességében hány vesztegetéssel és más bűncselekménnyel gyanúsíthatók, még a nyomozók sem tudják. És azt sem, mennyi pénzt "talicskáztak ki" a repülőtérről, s abból mennyi került vissza a társaság jogi igazgatójának a zsebébe.
Túrós András, az RRI bűnügyi igazgatóhelyettese a Népszabadságnak azt mondta: egy 80 oldalas jelentésben sorolták fel a nyomozás során feltárt "gyanús ügyleteket".
Az RRI három különböző forrásból szerezte be információit. Még tavaly áprilisban egy magánszemély feljelentése nyomán kezdtek vizsgálódni a Budapest Airport Zrt.-nél négy-öt "különös szerződés" miatt.
– A feljelentő nem valamelyik pályázat vesztese volt, még csak közvetlenül nem is állt kapcsolatban a BA Zrt.-vel. Voltak ismerősei a repülőtéren, tőlük hallotta, hogy "mi meg nem történik ott", és ezen annyira felháborodott, hogy a nevét is vállalva feljelentést tett nálunk – idézte fel a nyomozás kezdetét Túrós András. Kezdetben csak a feljelentő által nevesített ügyekben vizsgálódtak, ám a meghallgatott tanúk egy része újabb és újabb gyanús ügyletekről tett említést. Azért voltak gyanúsak ezek a szerződések, mert a hasonló tartalmú korábbi megállapodásokhoz képest lényegesen nagyobb összegről szóltak, s mert ezeket a teljesítést követően soron kívül, szinte azonnal ki kellett fizetni –magyarázta Túrós.
Az RRI nyomozói titkos adatszerzés keretében közvetlenül kaptak információt arról, hogy is zajlott mindez a repülőtéren. Az utalás napján Sziebert György – ő volt a páros pénzbeszedésért felelős tagja – felvette a kapcsolatot az adott ügyvédi irodával vagy a zsíros megrendeléshez juttatott céggel, és közölte, hogy "a pénz ma elment, úgyhogy hamarosan találkoznunk kellene, és rendezni a mi dolgunkat is". Már javában tartott a nyomozás, amikor még mindig újabb és újabb korrupt ügyleteket szerveztek. A nyomozók pontosan tudták, hogy Sziebert december 4-én hol veszi át az egyik BKV-val szerződött cégtől a közel 12 milliós kenőpénzt. Emlékeztetőül: egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában csapott le rá egy taktikai egység, amikor átvette a táskányi pénzt. Igaz, ő azzal védekezik, hogy az nem kenőpénz, hanem baráti kölcsön volt. A rendőrség azonban biztos abban, hogy kenőpénzről van szó. Sőt a nyomozók Sziebert elfogásakor már azt is tudták, hogy hétfőn a város egy másik pontján egy BA Zrt.-s szerződés kapcsán kitől és mekkora összeget kellett volna átvennie. A hétfői kenőpénz azonban a pénteki rendőrségi akció miatt a vesztegetőjelöltnél maradt.
– Ne gondolja, hogy minden szerződés után milliókat kaptak vissza – figyelmeztet Túrós. – A kicsit is megbecsülték, volt, hogy csak 200 ezer forintot kellett visszaadnia a megbízottnak, de azt is ugyanolyan gyorsan és határozottan "behajtották", mint a milliós tételeket.
A gyanú szerint Rényi-Vámos Krisztina, a BA Zrt. és Sziebert György, a BKV jogi igazgatója (korábban ő is a BA Zrt. jogi igazgatóságán dolgozott Rényi-Vámos mellett) túlárazott vagy fiktív szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és más cégekkel, s a jelentősen túlárazott szerződések után kenőpénzt kaptak vissza. A BA Zrt.-nél közösen kifejlesztett pénzszerzési technikát Sziebert magával vitte a BKV-hoz, ahol a gyanú szerint több olyan céget is "kölcsönösen előnyös" szerződéshez juttatott, amelyekkel még a BA Zrt.-s időszakában alakított ki korrupt kapcsolatot.
Ezért nyomoz mindkét ügyben a repülőtéri rendőrség. Valamint azért is, mert a páros kapcsolata ugyanolyan szoros maradt azután is, hogy Sziebert a BKV jogi igazgatója lett, mint korábban. Naponta 15–20 telefont is váltottak, gyakran személyesen találkoztak, szinte mindenben egyeztettek. Sokszor Sziebert György intézte a BA. Zrt. ügyeit Is, Rényi-Vámos Krisztina felkérésére.
Az RRI az ügyben öt ügyvédi irodában is házkutatást tartott, és több ügyvédet gyanúsítottként hallgatott ki. Túrós András szerint nem egy esetben megtörtént, hogy az ügyvédek a zsíros megrendelést –a szerintük őket megillető "jutalék" levonása után – továbbadták olyan egyéni ügyvédeknek, akik evásan adóztak. Az ilyen esetekben a Rényi-Vámos nevében is eljáró Sziebert közvetlenül az alvállalkozóknál kopogtatott a jussáért.
– Ügyesen csinálták – fogalmazott Túrós András, amikor arról kérdeztük, miért nem derült fény a visszaélésekre egy olyan intézménynél, ahol önálló rendőrség működik, és állandó nemzetbiztonsági felügyelet alatt áll, ráadásul a visszaélések feltételezett kezdete, 2005–2006 óta többször tulajdonost váltott.
Rényi-Vámos minden vezetés bizalmát bírta, az angolokét és a németekét is. Egyszer, vélhetően poén gyanánt, állítólag valakinek azt mondta: benne van a repülőtér privatizációs szerződésében, hogy csak ő lehet a jogi igazgató. Ezt hivatalosan senki nem erősítette meg.
Meggyanúsították Hagyó kommunikációs igazgatóját
Felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés gyanúsítottjaként hallgatta ki a BRFK BKV-ügyekben eljáró nyomozócsoportja Lelovics Ottót, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes korábbi kommunikációs igazgatóját. A gyanúsítás szerint közreműködésével mintegy 20 millió forint jutott indokolatlanul kommunikációs cégekhez. Lelovicsot tegnap hallgatták ki a rendőrség Teve utcai központjában. Horváth Évát, Hagyó másik, korábbi kommunikációs munkatársát azért gyanúsítják szintén felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, amiért állítólag csak papíron foglalkoztatták a BKV-nál, és így vehetett fel többmilliós fizetést és jutalmat. A BKV-ügyeknek egyébként összesen immáron tucatnyi gyanúsítottja van, a nyomozás lényegében három szálon folyik: a nagy összegű végkielégítések és egyéb személyi juttatások, valamint az indokolatlan tanácsadói és kommunikációs szerződések ügyében. A harmadik, inkább a Budapest Airporthoz köthető szál az informatikai rendszerhez kapcsolódó vesztegetés, amelyben a BKV volt jogi és informatikai igazgatója is gyanúsított.
|
[
"Budapest Airport Zrt.",
"BKV Zrt."
] |
[
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"BA Zrt.",
"BA Zrt.-s",
"BA. Zrt."
] |
A kormánypárti politikus volt cége a képviselő által elért jogszabály-módosításra hivatkozva kerülte volna el a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését.
Több mint 410 millió forint állami támogatás visszafizetését próbálta elkerülni az egykor Simonka György fideszes képviselő érdekeltségébe tartozó Paprikakert TÉSZ Kft. A társaság olyan jogszabály-módosítások alapján próbálta megúszni a szabálytalanul felhasznált pénzek visszafizetését, amiket Simonka ért el a parlamentben – értesült a 24.hu.
A Transparency International (TI) Magyarország által kiperelt adatokból derült ki, hogy a korábban a kormánypárti politikus résztulajdonában álló cég összesen 30 kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz. Ezek célja az volt, hogy a mára felszámolás alatt álló Paprikakert TÉSZ Kft. által igénybe vett, és szabálytalanul elköltött összesen 413 977 888 forint támogatást ne kelljen visszafizetni az államnak.
Az említett – jelenleg is Simonka családtagjai résztulajdonában álló – cég a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló rendelet módosítására hivatkozva kezdeményezte a visszafizetés elkerülését.
Ez az egyik olyan jogszabály, amelynek módosítását Polt Péter legfőbb ügyész szerint Simonka György érte el a parlamentben, hogy elkerülje a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését.
Kapcsolódó Polt Péter elismerte: a fideszesek törvényt módosítottak Simonka György kedvéért Hadházy Ákos szerint a módosítást jegyző képviselőket és a volt agrárminisztert is felelősségre kellene vonni.
Minderre már a Békés megyei országgyűlési képviselő és 32 társa ellen korrupciós és más bűncselekmények miatt megfogalmazott vádirat is utalt, ám azt csak később tisztázta a legfőbb ügyész, hogy pontosan mely jogszabályok esetében ért el módosítást Simonka.
Igaz, a történtek ellenére a Paprikakert TÉSZ Kft.-t visszafizetésre kötelezték, így a vádhatóság szerint tulajdonképpen nincs ügy, bár az nem derült ki, hogy a pénzt ténylegesen visszafizette-e a társaság. Ez azért kulcsfontosságú kérdés, mert a szintén a Simonka ellen szóló vádak fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. esetében korábban kiderült, hogy az állam kicsúszott a határidőből, és egymilliárd forint közpénz veszett oda a jelenleg is Simoka résztulajdonában álló társaságban.
Szintén a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálták a jogszabály-módosításokkal kapcsolatban a bűncselekmény gyanúját, és azt kizárták. "A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel"– írták, megerősítve, hogy a jogszabályok módosítása után a Simonka irányítása alatt álló termelői szervezetek kérték a támogatások visszakövetelését előíró határozatok visszavonását, ez azonban nem történt meg.
A jogalkotásban résztvevők felelősségét Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vetette fel, szerinte a módosításokat jegyző képviselőket felelősségre kellene vonni. A fideszes Jakab Istvánnak – az Országgyűlés alelnöke –, Győrffy Balázsnak – aki képviselő és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke –, valamint Fazekas Sándornak mint volt agrárminiszternek ott lenne a helye a vádlottak padján Simonka mellett Hadházy szerint.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak elmondta, nem érthető, az ügyészség miért ilyen engedékeny ebben az ügyben, hiszen ha nem is közvetlenül, de Simonka mégiscsak arra irányuló kísérletet tett, hogy a parlamenti képviselőként kezdeményezett jogszabálymódosítás révén a hozzá köthető cégek kibújhassanak a szabálytalan pénzfelhasználás miatt elrendelt visszafizetési kötelezettség alól.
Ráadásul – mint mondta – a szóban forgó cégek a visszafizetés alól történő mentesítést kérelmezték is, tehát nem rajtuk, hanem az államkincstár éberségén múlt, hogy az adófizetőket nem érte újabb több száz millió forintos kár. Ligeti kiemelte, a korrupció ellenes civil szervezet örül annak, hogy az állam ezúttal résen volt, de Simonka Györgynek önmagában azért is a bíróságon kellene számot adnia, hogy tett egy ilyen kísérletet.
Képzeljük el, hogy valaki besurran egy bank trezorjába, de nem sikerül elvinnie az ott őrzött százmilliókat, mert elkapják a biztonságiak. Vajon helyeselhetnénk-e, ha ebben az esetben a hatóságok azt mondanák: végülis nem okozott kárt, tehát nem történt lopás, ezért inkább borítsunk fátylat a történtekre. A helyes válasz nyilván csak nemleges lehet
– mondta Ligeti.
A Paprikakert TÉSZ Kft. visszafizetés elkerülésére irányuló kérelmei közt a legkülönbözőbb tételek bukkannak fel az irodabútortól kezdve a targoncáig. De nem akarták visszafizetni azt az ötmillió forintos összeget sem, amit egy Volkswagen Phaeton típusú, prémium kategóriás személyautóra költöttek. Ez azért érdekes, mert Simonka György egy időben éppen ilyen járművel közlekedett.
Az említett jogszabály-módosítás okán egyébként a Paprikakert TÉSZ Kft.-n kívül további hét cég próbálta elérni, hogy ne kelljen visszafizetni a szabálytalanul felhasznált támogatásokat. A társaságok kérelmeinek összértéke meghaladja az egymilliárd forintot, ám a legnagyobb összeg, csaknem 414 millió forint, visszafizetését Simonka egykori érdekeltsége szerette volna megúszni.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 nyarán közölte, hogy Simonka György és 32 társa ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Kiderült, Simonka György családtagjainak is a vádlottak padjára kell ülnie. Beszámoltunk arról is, hogy Simonka mellett további két fideszes országgyűlési képviselő rokonai is vádlottak lettek: Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccsének és Varga Gábor hozzátartozóinak is felelniük kell a bíróság előtt.
A kormánypárti politikus büntetőpere tavaly kezdődött, és bár ő tagadta bűnösségét, nyolcan beismerték tettüket, amivel rontották a képviselő helyzetét. Köztük van két felszámoló is, akik bevallották, hogy megvesztegették őket. Azóta két vállalkozó is bevallotta, hogy kenőpénzt vitt Simonkáéknak. Egyikük állítása szerint 600 millió forintot adott át szemeteszsákban.
|
[
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] |
[
"Transparency International Magyarország",
"Legfőbb Ügyészség",
"Transparency International",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"TI) Magyarország",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Államkincstár"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a közpénzek felhasználását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési és tanácsadó szerv. De ma még titok, hogy amikor ezt a feladatot ellátja, akkor milyen javaslatokat fogalmaz meg. Az Adatvédelmi Hatóság viszont az atlatszo.hu panasza alapján felszólította a KEHI-t a jelentései nyilvánosságra hozatalára.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az a szerv, amely kapcsán még azt is az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania ebben az évben, hogy az általa készített jelentéseket ő maga kezeli. Igen, egy perben azt állították, és a Fővárosi Ítélőtábla ezzel egyet is értett, hogy mivel a jelentéseket tőlük is megrendelik, ezért azokat ők csak elkészítik, de nem ők kezelik. Ez azért fontos, mert bármilyen adatot csak az adatkezelőtől kell kérni.
Ezt a kérdést tette helyre az AB, kimondva, hogy a közérdekű adatok kezelése kapcsán az adatkezelés célja – amit a jelentés megrendelője határoz meg – jogilag nem bír jelentőséggel. Így nem az lesz az adatkezelő, aki az adatkezelés célját meghatározza, még akkor sem, ha a KEHI az ellenőrzéseit valóban a kormány megrendelésére végzi. Mi kérünk elnézést, hogy erről kell írnunk, de ilyen viták folynak a bírósági tárgyalótermekben és az Alkotmánybíróság előtt is.
Az idézett határozatában azt is megerősítette az AB a korábbi gyakorlatával összhangban, hogy alkotmányellenes a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása pusztán arra hivatkozással, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgálják. A megtagadás jogszerűségéhez az adatokat kezelő szervnek kell bizonyítania, hogy a kért adatok
konkrét döntés meghozatalát szolgálják, mindegyike érdemi kapcsolatban áll a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörével, kiadása valóban befolyásolná az adatkezelő döntésének meghozatalát, vagy meghiúsítaná a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.
Ilyen előzmények után kértük ki ez év áprilisában a 2013. január 1-jét követően készült jelentések listáját, amit meg is kaptunk. Ez alapján 2010 előtti és utáni ügyek vizsgálatai iránt egyaránt érdeklődve kiválasztottunk huszonkilenc jelentést a hetvennégy közül. Jellemzően így járunk el: először listát kérünk, hogy ne terheljük fölöslegesen az adatgazdát olyan iratok másolásával, ami számunkra eleve kevésbé tűnik érdekesnek.
Ám a listánkkal nem jártunk sikerrel, a KEHI a felsorolt jelentések egyikét sem küldte meg. Mit tesz ilyenkor az ember? Első körben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul, hogy szólítsa fel az adatgazdát az igényelt adatok kiadására. És a Hatóság megtette, ráadásul progresszív indokolással.
A NAIH szerint a KEHI által készített jelentések nem döntés előkészítő adatok. A KEHI jelentése ugyanis maga a döntés, az eljárás "produktuma". Miután a jelentés tervezetének a szabályok szerinti belső egyeztetése lezárult és a jelentést felterjesztették az ellenőrzést elrendelő szervhez, a KEHI eljárása lezárult. Így legfeljebb a jelentés alapjául szolgáló adatok tekinthető döntés-előkészítő adatnak, maga a jelentés nem.
Ráadásul a NAIH szerint a KEHI jelentése fogalmilag nem is döntéshozatali eljárás része, hiszen a jelentésben a KEHI-re vonatkozó rendelet szerint ellenőrzési megállapítási és javaslatok szerepelnek, az ellenőrzés lefolytatásának a célja tehát nem is egy "döntés meghozatala", hanem ellenőrzési tapasztalatok rögzítése. És mivel a KEHI a közpénzek felhasználását ellenőrzi, ezért jelentései nyilvánosságához fokozott közérdek fűződik. Ha azokat eltitkolják, nem tudhatjuk meg, hogy az ellenőrök hogyan látják el a feladataikat. Vagyis senki nem tudja ellenőrizni a közpénzek állami ellenőreit.
És egy csattanó a végére: tudjátok, hogy a KEHI összes jelentése (tehát nem csak a 2013. óta készültekre gondolok) közül hány van fenn a honlapjukon? Egy. Az meg hogy lehet? Hát úgy, hogy ez a jelentés a norvég civil alapok felhasználása kapcsán készült. Vagyis egy olyan kérdésben, amiben nem is volt hatásköre a KEHI-nek eljárni, de a kormánynak fontos volt a civilek elleni hadjáratban egy nevetséges jelentés publikálása.
Hát, ezért nem bízik az ember az állami ellenőrökben.
Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs
|
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
[
"Adatvédelmi Hatóság",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken - írja az MTI.
Hagyó-per: A CÖF-nek adott igazat a Kúria
Finoman szólva nincs tolongás a 4-es metróról szóló üléseken
A táblabíróság hivatali visszaélés és – felbujtóként elkövetett – hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést.
Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól.
A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.
A férfit a végrehajtandó szabadságvesztés mellett négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól.
Reagált a Fidesz
Budai Gyula felháborítónak tartja a döntést. Fővárosi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Hagyó Miklós és társai szétlopták Budapestet és a BKV-t.
A kormánypárti országgyűlési képviselő ezért túl enyhének tartja az ügyben született ítéletet. Kifogásolta, hogy a terhelő körülmények ellenére sok év után a másodfokú bíróság jogerősen 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst.
|
[
"BKV Zrt."
] |
[
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
Elődjénél harminc százalékkal nagyobb bérért "szerződtette" az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője az új egészségügyi államtitkárt.
Ónodi-Szűcs Zoltán. Előre elégedettek a munkájával
A kormány honlapján hozták nyilvánosságra Ónodi-Szűcs Zoltán havi járandóságának adatait. Ebből derült ki, hogy míg az Orbán-kormány két előző szakállamtitkára, Szócska Miklós és Zombor Gábor egyaránt havi bruttó 997 ezer forintért dolgozott – mint ahogyan ennyit keres Sávolt-Szabó Tünde, a humántárca másik, nemrég hivatalba lépett, a sportért felelős államtitkára is –, Ónodi-Szűcs illetménye 1 millió 296 ezer forint.
Kérdésünkre, hogy Ónodi-Szűcs kivételezett helyzetét mi indokolja, a minisztérium úgy válaszolt: az államtitkárnak korábbi, főigazgatói megbízatására tekintettel állapítottak meg magasabb alapilletményt. (Ónodi-Szűcs előzőleg az Állami Egészségügyi Központ főigazgatója volt.)
Most is korábbi fizetését kapja, erre utal legalábbis a minisztérium válasza, amely szerint: "A pozíció betöltése és ellátása érdekében, szakmai és emberi szempontokat egyaránt figyelembe véve, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések kereteit betartva, a korábbi illetményének megfelelő összeg lett számára megállapítva."
A vonatkozó törvény szerint az államtitkárok alapilletménye bruttó 997 ezer forint, míg a helyettes államtitkároké 748 ezer. Ezt az összeget a miniszter, ha elégedett a munkájukkal, harminc százalékkal megemelheti. Ónodi-Szűcs Zoltán viszont a hivatalba állásakor máris megkapta a magasabb összeget.
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Állami Egészségügyi Központ"
] |
A jegybank feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen.
58 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt.
Az MNB közleménye szerint a magánszemély épp azelőtt vásárolt EST MEDIA részvényeket, hogy a vállalat bejelentette: megvásárolja a Delta Systems Kft.-t, így a többi befektetőhöz képest tisztességtelen előnyhöz jutott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy természetes személy tőzsdén kívüli (OTC) vételi ügyletével sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.
A jegybank megállapította, hogy a magánszeméllyel kapcsolatban álló gazdasági társaság 2019. július 29-én egy OTC-ügylet keretében tőkepiaci megbízása révén 10 millió darab Est Media-részvényt vásárolt meg egy gazdasági társaságtól.
A feltárt bizonyítékok alapján a magánszemély ugyanakkor a vételi tranzakció idején konkrét információval rendelkezett arról, hogy az Est Media Nyrt. megvásárolja a Delta Systems Kft.-t. Az utóbbi tranzakcióról szóló bejelentést azután az Est Media Nyrt. egy nappal később, 2019. július 30-án hozta nyilvánosságra.
Emiatt az MNB eltiltotta a magánszemélyt a további jogsértésektől, és 58 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírságösszeg meghatározásánál súlyosbító körülménynek számított, hogy a magánszemély tőkepiaci ismeretekkel rendelkező személyként sértette meg a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályokat. A piacfelügyeleti eljárás során felmerült bűncselekmény gyanúja miatt a jegybank feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A Delta Technologies Nyrt. (korábban Est Media Nyrt.) később azt közölte, hogy a hatósági vizsgálat eredményeként megállapított jogsértés és piacfelügyeleti bírság a Delta Technologies Nyrt. jelenlegi vezető tisztségviselőit, dolgozóit nem érinti.
Nyitókép: Witthaya Prasongsin / Getty Images
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Delta Systems Kft.",
"Delta Technologies Nyrt.",
"Est Media Nyrt."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Est Media-részvény",
"EST MEDlA",
"Getty Images"
] |
A kormány a nyár végén 1,3 milliárd forintos megrendelést adott a Századvég és két másik cég konzorciumának a magyar-amerikai kapcsolatok javítására. Az ellenzéki politikus Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz: egy dolog, hogy a projekt az eddigiek alapján láthatóan nem volt sikeres, de az elfogadhatatlan, hogy a pályázatot a gyanú szerint úgy írták ki, hogy annak csak a Századvég tudott megfelelni.
Az LMP most kikéri a Miniszterelnökségtől a pályázat és a megkötött szerződés dokumentációját, és további lépéseket is tervez, hogy kiderüljön, mi történt az 1,3 milliárd adóforint felhasználásával. "Azon kívül, hogy nekünk mennyire elegünk van ebből a vircsaftból, megjegyzem, hogy a magyar-amerikai kapcsolatokon és az ország helyzetén is úgy lehet javítani, ha ezeket az ügyeket nem hagyjuk annyiban" - tette hozzá Szél Bernadett.
|
[
"Századvég",
"Miniszterelnökség"
] |
[] |
Tipikus magyar ügy a Gellért-hegyen egy évvel ezelőtt felfedezett kristálybarlang története: törvényileg védett természeti kincset találnak magánterületen, a telektulajdonos pedig megpróbálja építési sittel elzárni ezt a számára rendkívül kellemetlen képződményt.
Egyedülálló természeti kincs, lenyűgöző szépség, látványos gipszkiválások, elképesztő színkavalkád - adták hírül idén januárban az újságok, amikor a Bérc utca 4/a szám alatti telken talált barlangot bemutatták. A feltárást végző Adamkó Péter és Leél-Őssy Szabolcs által Citadella-kristálybarlangnak keresztelt természeti képződményt egy társasházépítés során fedezték fel. Puszta véletlen, hogy a hatóságok tudomást szereztek a létezéséről, hiszen a törvény előírásai ellenére a tulajdonos nem értesítette az illetékes szervezeteket. A Bérc utca őslakói az utcáról látták meg, hogy van egy lyuk a földben, ők keresték meg a barlangászokat tavaly december 28-án. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azonnal leállította az építkezést, és elrendelte a feltárást. Idén januárban sikerült is a barlangászoknak lejutniuk a mélybe, bár már akkor is több esetben akadályokat gördített a telektulajdonos a megközelítés elé.
A természetvédelmi felügyelőség 2007. február 12-én megadta ugyan a továbbépítési engedélyt, de kikötötte: az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a természetvédemi hatóság és az általuk feljogosított emberek a barlangot megközelítsék. Emellett a telken társasházat építő B. Soares Kft. köteles egy egy méter széles folyosót kivezetni az utcára, hogy a barlang megközelíthető legyen. Ám az építési vállalkozó más módszert választott a napokban: több méter magas törmelékkel fedte el a kijáratot. A barlangászokat és a természetvédelmi szakembereket is megdöbbentette, hogy egy luxusvilla építése miatt esetleg károsodhat egy fokozottan védett természeti képződmény. Bár azóta a hatóságok fellépését követően kiásták a barlang száját a törmelék alól, és kiderült, hogy kár nem keletkezett, a Bérc utcai építkezés története egyéb tanulságokkal is szolgál.
Kevesen tudják például, hogy az I. kerületi önkormányzat, amelynek a területén az építkezés folyik, egyáltalán nem szólhat bele a kivitelezésbe, még abban az esetben sem, ha az itt folyó munka sérti a kerületi építési szabályzatot vagy az itt élők érdekeit.
"Csendes környék volt korábban a Bérc utca, míg el nem kezdődtek az építkezések" - mesélik a környék lakói, akiknek mindössze néhány métert kell gyalogolniuk, hogy eljussanak a Gellért-hegyi Természetvédelmi Területre, ahonnan gyönyörű panoráma tárul eléjük: belátni az egész várost, a hidakat, a pesti Duna-partot. Nem csoda, hogy az értékes terület az ingatlanbefektetők érdeklődését is felkeltette. Az elmúlt években teherautók zaja verte fel a környék nyugalmát, háztömbök mélyültek a kivájt hegyoldalba. Az utca szemközti oldalán élő "őslakosok" csak csóválták a fejüket. Immár a harmadik házat építi ugyanaz a vállalkozó, aki ráadásul az első két épületnél az engedélyezési tervtől is eltért.
Az I. kerületi építési hatóság 2000 augusztusában még elutasította a B. Soares Kft. építési engedélyét, amely akkor két hatlakásos lakóépületet szeretett volna építeni a Bérc utca 4/a és 4/b számú telken, mert azt a kerületi építési szabályzat nem tette lehetővé. A Fővárosi Közgyűlés építési keretszabályzata azonban kisvárosias lakóterületbe sorolta ezt a területet, húszszázalékos beépíthetőséggel. Ehhez igazodva 2002-ben a kerületi szabályozást is úgy módosították, hogy a Bérc utca 2., 4/a, 4/b, 6/b, 8. és 10. számú ingatlanokon lehetővé vált a társasházépítés.
---- ----A B. Soares Kft. először a Bérc utca 8. szám alatt kezdett el építkezni, de az engedélytől eltért, ezért fennmaradási engedélyt kért az I. kerületi építési hatóságtól. Mivel az önkormányzat "akadékoskodott", a következő helyszínen, a Bérc utca 4/a és 4/b telken - tehát ott, ahol a kristálybarlang van - már úgy kezdett el építkezni a cég, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál bejelentette az I. kerületiek elfogultságát, és kérte új építési hatóság kijelölését. A közigazgatási hivatal helyt adott a kérésnek, és a korábbi gyakorlattól eltérően nem valamelyik szomszédos kerület építési hatóságát jelölte ki, hanem a VII. kerületet. Az ottani szakembereknek azonban nincsen kellő tapasztalatuk a Gellérthegyihez hasonló talajviszonyokon való építkezésekben.Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy az I. kerületi önkormányzat, amelynek területén építkezik egy olyan vállalkozó, aki korábban megszegte a helyi szabályokat, egyáltalán nem ismerheti meg az építészeti terveket, nem ellenőrizheti, hogy betartják-e a rendeleteit. Valószínűleg nem is tartják be, hiszen a már felépült Bérc utca 4/b alatti házra is fennmaradási engedélyt kért az építtető, amit a VII. kerületi hatóságtól meg is kapott.Dokumentumok igazolják, hogy az I. kerületi építési iroda több alkalommal kérte a VII. kerületi műszaki osztályt, hogy orvosolja a környéken élők panaszait. Az utca lakói kifogásolták, hogy "ijesztő mértékben" folyik a Gellért-hegyi kőzetek kitermelése, kezdeményezték, hogy vonják be az eljárásba a geológiai szakszolgálatot. Felhívták a figyelmet, hogy a Gellért-hegynek ez a része a kilenc, kiemelten védett hévíznyerő védőterület egyike. De megnyugtató választ nem kaptak.Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester lapunknak korábban azt nyilatkozta: a Citadella-kristálybarlang ügye jól mutatja, mennyire megkérdőjelezhető a helyi hatóság kizárása az építési engedélyezési eljárásból. Ráadásul a Budavári Önkormányzat rendeletei külön is foglalkoznak a barlangok védelmével. A kerületi építési szabályzat előírja, hogy egy méternél mélyebb földmunka megkezdése előtt talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni, amelynek ki kell térnie arra is, nincs-e barlang vagy más föld alatti természeti képződmény a telken. Így a polgármester szerint már az építési engedély kiadása előtt fény derülhetett volna a barlang létére. De a kerületi önkormányzat csak az építkezést engedélyező határozatot kapta meg a VII. kerülettől, a terveket nem is látta. A barlang megtalálásáról pedig egyetlen hatóság sem értesítette.Most, hogy veszélybe került, a Budavári Önkormányzat szeretné védetté nyilváníttatni a barlang felszínét, és azt az ingatlan tulajdoni lapjára is rávezettetni. Ha ezt nem támogatja a környezetvédelmi minisztérium vagy a fővárosi önkormányzat, akkor a területet a Budavári Önkormányzat helyi védettség alá helyezi - jelentette be Nagy Gábor Tamás polgármester.
|
[
"B. Soares Kft."
] |
[
"Duna-Ipoly Nemzeti Park",
"Fővárosi Közigazgatási Hivatal",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Budavári Önkormányzat",
"Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség"
] |
A kiemelten közhasznú Majki Népfőiskola Társaság pénzéből kötött magánbiztosításokat Bereznai Csaba, a Fidesz tatabányai frakcióvezetője. Az ügyészség hét és félmillió forint elszikkasztásával vádolja. Az iskola új elnöke szerint politikai támadás az egész, az iskolát nem érte kár.
Másfél év alatt hét és félmillió forintot utalt a Majki Népfőiskola Társaság számlájáról két biztosítónak a társaság tudta nélkül Bereznai Csaba, a Fidesz tatabányai frakcióvezetője, egyben a társaság elnöke.
Az ügyészség vádja szerint "a vádlott saját magára kötött életbiztosítást, kedvezményezettje a felesége volt. A futamidő húsz, illetve öt évig terjedt. A két biztosítás éves díjfizetése egyenként egymillió forint volt, azonban ezeken az összegeken felül is történtek kifizetések".
Az ügyészség megállapította, hogy az átutalásokra a Majki Népfőiskola közgyűlési döntése nélkül került sor. A biztosítóknak kifizetett összeget a vádlott ezzel eltulajdonította.
Mivel a vádlott és felesége érdekkörébe tartozó biztosítás kötése és a biztosítási díjnak a társaság vagyonából történő kiegyenlítése nem egyeztethető össze a Majki Népfőiskolai Társaság, mint kiemelten közhasznú szervezet céljaival, ezért Bereznai Csabát az ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztással vádolja.
A Majki Népfőiskolai Társaság új elnöke viszont kijelentette: az ügyet politikai támadásnak tartják. A társaságot nem érte kár, mert az összeghez bármikor hozzáférhetnek és felhasználhatják - mondta álláspontját kifejtve Molnár József a távirati irodának.
Bereznai jelenleg külföldon tartózkodik.
|
[
"Majki Népfőiskolai Társaság",
"Fidesz"
] |
[
"Majki Népfőiskola Társaság"
] |
Kedden születhet első fokú ítélet a Heves megyei bíróságon Benedek Fülöp, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettesének ügyében. Hivatali visszaéléssel vádolják. Ha bűnösnek találják, az más pereket, így a sukoróit is befolyásolhatja. Az ellenzék szerint a vagyonkezelőnél személyes érdekeket szolgáló "mutyizás", és kormányközeli nagy agrártársaságok földdel való "kistafírozása" folyik. A vezérigazgató-helyettes felmentésre számít.
A Heves Megyei Bíróság többkilónyi dokumentum áttanulmányozása, tanúként megidézett miniszterek, magas beosztású állami tisztviselők és üzletemberek meghallgatása után ma dönt Benedek Fülöp ügyében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettesét az ügyészség hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja. A kiindulópont egy korábbi földhivatali dolgozó, Stumpfold Norbert feljelentése, illetve egy Székesfehérvár környéki, közelebbről meg nem nevezett érdekvédelmi csoportosulás nevében érkezett bejelentés.
Később kiderült, az utóbbi dokumentumot az a Máthay Csaba, volt Fejér megyei földhivatali vezető jegyezte, aki később az eljárás harmadrendű vádlottja lett. A vád szerint Benedek az agrártárca közigazgatási államtitkáraként 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve, részben a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottait közvetlenül utasítva, részben kormányzaton belüli szabálytalan eszközökkel elősegítette egy Pákozd környéki, használaton kívüli honvédségi terület átvételét és átminősítését termőfölddé.
Ezt követően a földet értékesítették egy magyar vevőnek, a helyi földhivatali vezetéssel a vádirat szerint jó kapcsolatokat ápoló Szauerwein Tivadarnak. Ő később e birtokkal, a vételárnál jóval magasabb tőkeértékkel beszállt egy norvég vállalkozó magyarországi kft.-jébe. Önmagában országos jelentőségűnek nem lenne mondható ugyan az ügy, de jogi szakértők szerint az ítélet precedensértékűvé válhat. Olyan, amely későbbi, például a sukorói kaszinóügyletben induló perekben irányadó lehet.
A legutóbbi tárgyalás azon a ponton szakadt félbe, amelyen az ügyészség bemutatott egy meg nem nevezett forrásból származó hangfelvételt, amelyen Benedek Fülöp ingerülten jelzi beszélgetőpartnereinek, hogy ő maga járt el a földátminősítési ügyben és intézett el dolgokat az ügylet lebonyolítása érdekében. A védelem álláspontja szerint 36 tanúvallomás és az ügyben keletkezett csaknem kétezer oldalas dokumentumcsomag mond ellent a hanganyagnak.
A vezérigazgató-helyettes elismerte ugyan, hogy a bejátszáson az ő hangja hallható, ám szerinte az illegális felvétel egyrészt nem lehet a vád értékelhető bizonyítéka, de ennél lényegesebb, hogy állításuk szerint maga az anyag egy hosszabb beszélgetés "célszerűen" összevágott, tehát meghamisított változata. Kategorikusan tagadja például Benedek, hogy a földcserék felgyorsítása érdekében úgymond "megvadásztatta" volna Szekeres Imre honvédelmi minisztert.
Nem utolsósorban a volt FVM-államtitkár személyén keresztül hónapok óta bombázza az állami földbirtok-politikát az ellenzék. Egyrészt azt állítva, hogy személyes anyagi érdekeket szolgáló "mutyizás", másrészt a kormányzathoz kötődő nagy agrártársaságok hosszú távú földhasználatának "bebetonozása" folyik a vagyonkezelő agrárportfóliójában.
Az elmúlt időszakban az elhíresült sukorói földcsereügylet, egy korábbi újfehértói földértékesítés, illetve egy Veszprém környéki, állítólag vitatott körülmények között a földért életjáradék-programba vont erdőterület kapcsán tettek fel- és bejelentést a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) képviselői.
Legutóbb Budai Gyula, a szervezet igazgatója, a Fidesz-MPP választókerületi elnöke mondta azt, hogy egy 2500 hektáros Pesti megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat idő előtt felbontották, s ezt Benedek segítségével próbálták legalizálni. Az ügyek kapcsán az ellenzék élesen támadja a kormányzati földvagyonkezelést. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nyár elején felszólította a kormányzatot, hogy földügyekben hosszú távra szóló lépéseket ne tegyen, mert kormányváltás esetén minden szerződést részletesen megvizsgálnak, és amit lehet, "jogi és egyéb eszközökkel" megtámadnak. A parlamentben hetente hozzák fel a vádat, hogy a nemzeti vagyonkezelőnél az úgynevezett agrárlobbi, vagyis a nagygazdaságok földdel való "kistafírozása" zajlik.
Ezen azt értik, hogy a nagyobb gazdaságok használta állami területeket most úgy pályáztatja - igen kedvező bérleti díjjal - húsz évre újra az MNV, hogy azokhoz a kisebb termelők nem férhetnek hozzá. A Benedeket támadó politikusok gyakran megemlítik azt is, hogy a korábbi államtitkár, jelenlegi vezérigazgató-helyettes maga is az emlegetett lobbi tagja, hiszen jelentős tulajdonrésszel rendelkezik egy Szolnok-környéki agrártársaságban.
A cégadatok szerint a tiszapüspöki mezőgazdasági részvénytársaságban - amelynek jegyzett tőkéje mintegy 80 millió forint, és ez 50 százalékig hitellel terhelt - mintegy negyven százalékos tulajdoni aránnyal bír. Benedek esetében ugyanakkor az esetleges összeférhetetlenségét most és korábbi tisztségeibe jelölésekor "hivatalból" vizsgálták, de kinevezését eddig mindez nem akadályozta.
Benedek felmentésre számít
- Egy korábban született kormányhatározat alapján vette át a felügyeletem alá tartozó Nemzeti Földalap a HM által már nem használt területeket. Az ügyben eljáró ügyintézőknek minden esetleges szabálytalanságot a megfelelő csatornákon kötelességük jelezni. Hozzám, vagy feletteseimhez egyetlen ilyen irat nem érkezett. Egyetlen, a per során feltárt dokumentum, intézkedésről szóló határozat vagy bármilyen egyéb bizonyíték nem támasztja alá a vádat, ezért a bíróság méltányos és igazságos eljárásában bízva felmentésre számítok - jelentette ki munkatársunknak a vezérigazgató-helyettes. - A visszadátumozással kapcsolatban a vagyonkezelő belső vizsgálata csakugyan feltárt szabálytalanságokat, de azokhoz nekem semmi közöm, a konkrét esetben az ilyenkor szokásos, dokumentált helyettesítéssel járt el egy kollégám.
Benedek szerint az állami földekhez nem csak a nagy gazdaságok férhetnek hozzá. A területek mintegy fele ötszáz hektárnál kisebb, tehát családi jellegűnek mondható gazdálkodók kezelésében van. Ami pedig a "nagyokat" illeti: "Meg lehet nézni a listát, aztán vitatkozni azon, melyik társaság éppen milyen politikai érdekkörhöz sorolható. Én ezzel nem foglalkoztam, de beosztásomból fakadóan vannak információim. Maradjunk most annyiban, hogy e szempontból a tények elgondolkodtatóak lehetnének. Jelenleg mi a szerződéskötések jogáért is pénzt kérünk, de ez nem volt mindig így. Az összeg idén csaknem kétmilliárd forint lesz, plusz ezen felül jönnek a haszonbérleti díjak."
Benedek állítja: a tiszapüspöki birtokot legálisan szerezte. Családja a településhez kötődik, felmenőinek földtulajdona volt ott, így a rendszerváltás után az ő jogukon jelentős összegű kárpótlási jegyhez jutott. Ebből vásárolt területeket, és a magas beosztásokból származó jövedelmeit is erre fordította. Állítólagos, "menekülésként" tervezett nyugdíjba vonulásáról anynyit mondott, felkészült a portfólió - parlamenti választások utáni - átadására, de elvárja, hogy az átadott dokumentumokat szigorú jegyzék szerint vegyék át utódai, hogy azokban utólag ne lehessen semmit sem megváltoztatni. Jó okom van rá, hogy ehhez ragaszkodjak - szögezi le határorozottan a vezérigazgató-helyettes.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Heves Megyei Bíróság",
"Nemzeti Földalap",
"Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek"
] |
Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009-es informatikai beszerzései miatt - tudta meg az MTI Hírcentrum.
A Kossuth Rádió esti Krónika című műsora úgy értesült, hogy a főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése alapján.
A Kehi vizsgálata szerint a minisztérium egy 2009-ben kötött szerződés alapján 176 millió forintot fizetett ki egy cégnek felesleges számítógépes programokért és el nem végzett informatikai szolgáltatásokért. Az ellenőrzés feltárta: a tárca informatikusai időben figyelmeztették a döntéshozókat, hogy a minisztériumban és háttérintézményeinél lévő négyezer számítógép közül háromezer nem tudja majd futtatni a vadonatúj szoftvereket, a miniszter kabinetfőnöke mégis megkötötte a szerződést.
A környezetvédelmi minisztérium jogutódja, a vidékfejlesztési tárca az üggyel kapcsolatban már korábban tudatta, hogy 2011 áprilisában leállította a kifizetéseket, és felbontotta a szerződést az informatikai céggel.
|
[
"Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Kossuth Rádió",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"MTI Hírcentrum"
] |
Két év felfüggesztett börtönt kapott 211 rendbeli hivatali visszaélésért és kétféle minősítésben 231 rendbeli közokirat-hamisításért a Harruckern Szakképző Iskola volt igazgatója. Az ügyész, aki a vádiratban még végrehajtható szabadságvesztést indítványozott, most három nap gondolkodási időt kért, hogy fellebbezzen-e.
pénzért vették az érettségit a gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézményben.
Indoklás nélkül hónapokkal elhalasztva csütörtökön hirdettek ítéletet a Gyulai Törvényszéken a Harruckern János Szakképző Iskola volt igazgatója, igazgatóhelyettese és több mint 20 tanára ellen 2013-ban indult perben. Mint arról a tárgyalás kezdetekor beszámoltunk,A vádirat szerint a Petró-Security vagyonőrképző magáncég személyenként és félévenként 90 ezer forintért érettségit adó felnőttképzést ígért a jelentkezőknek. Ehhez szerződést kötött a Harruckern János Közoktatási Intézmény igazgatójával, Z. Andrással. Az igazgató az intézménye nevében vállalta a képzést – a 90 ezer forintból mindössze 40 ezer jutott az iskolának, a többi a tanulókat toborzó Petró Securityé lett.
A Harruckern János Közoktatási Intézményt 2007 júniusától fércelte össze a Békés Megyei Közgyűlés számos településen, addig önállóan működő szakiskolákból egyetlen hatalmas mamutiskolává. Domonkos László, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnöke volt akkor a közgyűlés elnöke, az ő közeli munkatársát, a megyei közgyűlés oktatási osztályának vezetőjét , Z. Andrást nevezték ki a szakképző élére. Akkor az volt az ukáz a forráshiány és elbocsátás által fenyegetett szakiskoláknak, hogy próbáljanak meg bevételt szerezni. Kapóra jött a Petró Security ajánlata, amely a másik oldalról azt ígérte a jelentkezőknek, hogy a gimnázium 4 éves anyagát 4 félév alatt sajátíthatják el, és érettségi vizsgát kapnak.
A jelentkezők nemcsak Békés megyéből, hanem az egész ország területéről felfigyeltek a lehetőségre.
Kizárólag a Petró Securityvel állhattak polgári jogviszonyban, miközben a közoktatási törvény azt írja elő, hogy a tanulóknak az iskolával kell jogviszonyban állniuk, szabályos jelentkezés és felvételi eljárás után. Ez a képzés nem szerepelt sem a Harruckern pedagógiai programjában, sem a tagiskoláinak helyi tantervében – teljesen szabálytalan volt.
Összesen 213 felnőtt tanuló vett részt a képzésben. A 4 éves gimnáziumi tananyagot 2 év alatt lehetett itt elvégezni. A gimnázium negyedik osztálya például 2009. február 14-étől április 18-áig tartott.
A vádirat szerint a szombatonként megtartott órák száma félévenként – vagyis egy egész tanévre – 60 és 88 között mozgott. Ez kevesebb, mint amennyit az egyébként elképesztően liberális oktatási törvény a levelező felnőttképzés számára előír. A "tanévek" végén "záróvizsgát" kellett tenni – ez egy teszt kitöltése volt, amelyet az óraadó tanárok állítottak össze, ők is javították ki, és soha, senki nem bukott meg rajtuk. Mindazonáltal menet közben kiderült, hogy a ténylegesen megtartott órák nem elégségesek, és ott nem születtek az értékeléshez kötelezően előírt év közi érdemjegyek. Így az igazgató utasítására visszamenőleg hamis dokumentációt készítettek. Meg nem tartott órákat írtak be, soha meg nem szerzett érdemjegyekkel. Ezt az osztályfőnökökkel és az óraadó tanárokkal készíttették el.
Aki az utasításokat adta, vagy továbbadta, tisztában volt vele, hogy a dolog törvénysértő. De tisztában kellett lenniük a tanároknak is, hogy a nem létező órák és érdemjegyek utólagos adminisztrálása szabálytalan, és közokirat-hamisításnak számít.
Sokan azzal védekeztek a tárgyaláson, hogy nem voltak tisztában a különleges képzésre vonatkozó szabályokkal, utasításra cselekedtek, és azért, mert kiszolgáltatottak – nagyon féltették az állásukat. Az utolsó szó jogán tartott beszédében egyikük elmondta: amióta az ügyben megindult a nyomozás, elkezdődtek a tömeges kihallgatások, nem volt egy nyugodt éjszakája sem. Daganatos betegséget diagnosztizáltak nála, legyengült a kezelésben, és még mindig nem biztos a túlélése. Az ehhez hasonló védekezésekre utalva jegyezte meg az ítélet indoklásában a tanácsvezető bíró: az óraadó tanárok azzal mindig pontosan tisztában voltak, hogy kifizetésre hány órát számoljanak el maguknak.
Fotó: Imre György / Népszabadság
Miután a tanulók a valóságnak meg nem felelő papírokkal jelentkezhettek érettségi vizsgára, Z. András igazgató utasítására csak az jelentkezhetett érettségire, aki a tandíjat befizette. Négy személyt annak ellenére rögzítettek az adminisztrációs rendszerben, hogy ők maguk semmilyen jelentkezési lapot nem töltöttek ki. Az igazgató tudatában volt annak, hogy az érettségire jelentkezők nem teljesítették az első három évre minimálisan kötelező tanulmányi feltételeket, és a negyedik évre sem fogják.
Z. András volt igazgatót folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével és hivatalos személy által bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítással vádolta az ügyészség. A vádlottak padján csak a különböző beosztásban dolgozó pedagógusok ültek, a tandíj nagyobb részét eltevő magániskola vezetője, P. András ellen nem emelt vádat az ügyészség, tanúként hallgatták ki a perben.
Z. András 211 rendbeli hivatali visszaélés és kétféle minősítésben összesen 231 rendbeli közokirat-hamisítás miatt 2 év börtönbüntetést kapott,
amelynek végrehajtását 5 évre felfüggesztették. Helyettese fél év felfüggesztett börtönt, a tanárok sokrendbeli közokirat-hamisításért 36 ezertől 150 ezer forintig terjedő pénzbüntetést kaptak. A bíróság nagyon jelentős enyhítő körülményként értékelte az idő múlását, amelyben az ítélet elhalasztásával maga is szerepet játszott.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy Z. András esetében a felfüggesztett szabadságvesztés is eléri célját. A szóbeli indoklás szerint a hivatali visszaélések és közokirat-hamisítások nagy száma ellenére "a vádlott személye és környezete nem indokolják" végrehajtható szabadságvesztés kiszabását.
Az ítélet nem jogerős. Z. András és több vádlott felmentésért fellebbezett. Az ügyészség – noha a vádiratban még végrehajtható szabadságvesztést indítványozott –, most három nap gondolkodási időt kért, hogy fellebbez-e súlyosbításért.
|
[
"Petró-Security",
"Harruckern János Szakképző Iskola"
] |
[
"Harruckern János Közoktatási Intézmény",
"Harruckern Szakképző Iskola",
"Gyulai Törvényszék",
"Békés Megyei Közgyűlés",
"Petró Security",
"Állami Számvevőszék"
] |
Amióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek, azóta fokozatosan, de nagyon határozottan szűkülnek a Bakonyba visszavonult egykori pártpénztárnok lehetőségei a pénzcsinálásra, és a politika közvetlen befolyásolására. Az állami megrendelésekkel vagy a jogszabályokkal kikövezett lehetőségek elmúltak, míg a Simicska által kiválasztott döntéshozókat 2014 tavasza óta sorra bocsájtják el az államigazgatásból. Orbán Viktorék igyekeznek ellehetetleníteni és sajátra cserélni Simicska médiabirodalmát is, és erős próbálkozások vannak, hogy a cégei által bérelt földeket is eladják. Sok fronton megy a küzdelem.
Volt néhány arany év
Ebben a kiszorítósdiban egy nagyon fontos terület a Közgép. A Simicska-birodalom legfontosabb cége az utóbbi években mindent épített, amit akart: utat, hidat, vasutat, közművet, gátat. Valószínűleg nincs cég, amelyik több EU-s pénzből megvalósuló imfrastrukturális beruházást nyert el a 2010-es években, mint a Közgép. Ezt biztosította az is, hogy 2010-13-ban az EU-s pénzosztást felügyelő állami ügynökség vezetője a Közgép korábbi felügyelőbizottságának elnöki székéből ment közfeladatot ellátni. A Közgép sokszor akkor is nyert, ha a munka nagy részét valójában alvállalkozók végezték el.
A Közgép sok győzelme az Európai Bizottságnak is szemet szúrt, és szimbólumává vált az Orbán-kormány pénzosztási rendszerének. Ahogy a szervezet egy brüsszeli magas rangú munkatársa mondta a 444-nek még bő másfél éve: "Ezeket a közbeszerzéses visszaéléseket nehéz felderíteni, és sokat nem is akarnak itt foglalkozni velük. Ha viszont azt mondod, hogy a magyar miniszterelnök kollégiumi szobatársának a cége viszi a magyar infrastrukturális beruházások kétharmadát, akkor úgy már mindenki megérti, hogy mi folyik nálatok." Amikor a közvilágítási pályázatokon a miniszterelnök vejének a cége lett a nagy kedvezményezett, akkor is megmozdult az EU-s ellenőrzési gépezet, ezek az összefonódások ugyanis nagyon rosszul néznek ki.
Túl olcsók lettek
Ahogy azonban Simicska és Orbán összekülönböztek, a Közgép közbeszerzési győzelmei egyre ritkultak.
A Közgép azonban nem hagyta magát. Míg korábban rendszeresen vádolták azzal, hogy túláraz, addig 2015 első felében elkezdett feltűnően olcsó ajánlatokkal pályázni. Annyira olcsóakkal, hogy nagyon nehéz volt nem győztesnek kihozni őket. Volt már arra példa, hogy nem sikerült jogszerűen kizárni az ajánlatukat.
Idén nyáron aztán jött egy közbeszerzés, a gönyűi kikötő felújítása, ahol megint Közgép adta be a legolcsóbb ajánlatot, de a céget a közbeszerzési hatóság kizárta, sőt, azt is megállapították, hogy a pályázatban hamis adatokat közöltek. Ezért halmazati büntetésként három évre eltiltották a céget, hogy további közbeszerzési pályázatokon indulhasson.
Ezt a döntést a Közgép megtámadta a bíróságon, és a pert csütörtökön első fokon meg is nyerték.
Ez volt az úgynevezett Száva I. és Száva II. ügy, amiről itt számoltunk be részletesen. A hatóság érvei (amelyeket egyébként az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. nevű magáncég szedett össze) kezdettől elég bénák voltak.
Abszurd ürügy
Azzal akarták elkapni a Közgépet, hogy néhány négyzetméterrel kisebbek a hajók, amelyeket a referenciaként kértek. A pályázatban eleve kikötötték, hogy csak olyan méretű hajókkal lehet jelentkezni a pályázatra, amelyek csak egyetlen magyarországi cég tulajdonában vannak. A Közgép azonban beszervezett egy szerb alvállalkozót, aki igazolta, hogy van elég nagy hajója a kiíráshoz.
A hatóság átszámolta a hajó tervrajza alapján a méretet, és úgy döntöttek, hogy a pályázók a hajó rámpáját is beleszámolták a fedélzet területébe, ezért a Közgépet ki kell zárni minden közbeszerzésből. Túl a vita kicsinyességén, az is látszott, hogy a Közgépnek volt hivatalos szerb papírja arról, hogy elég nagy a hajó.
A bíróság most csütörtökön is azt állapította meg, hogy nem lehet a Közgépet hamis adat megadásával vádolni, mert ez csak akkor volna lehetséges, ha tudatosan torzítottak volna a pályázatban a rendelkezésükre álló információkon.
Amilyen átlátszó volt a 2010-es évek első felében, hogy egy-egy pályázat (például a csepeli kikötő felújítása) mennyire kifejezetten a Közgépre volt kiírva, ugyanolyan átlátszó volt most is, hogy a közbeszerzési hatóság kizáró határozata is pofára ment. Aligha lehetett más a Szása-ügy hátterében, mint az, hogy a kormány szabadulni akart az alacsony árajánlataival pályázó Közgéptől.
Túlélhet a Közgép?
A Közgép szempontjából a per tétje nagyon nagy volt. Magyarországon minden komoly beruházás EU-s pénzből, állami pályázatokon keresztül épül, máshonnan egy ilyen profilú vállalkozás nem remélhet munkát. A kizárás a Közgép végét jelentette volna. A cég már így is térdre kényszerült. Októberben 350 embert, a dolgozók felét bocsátották el, mert nem volt munka.
A cégnél maradtak bízva a kedvező bírósági ítéletben az elmúlt hónapokban is gyártották a pályázatokat, hátha mégis be lehet majd adni azokat. A közbeszerzési hatóságnak most nyolc napja van eldönteni, hogy felebez-e a csütörtöki első fokú ítélettel szemben, ami megadta a jogot a Közgépnek, hogy visszatérjen a pályázáshoz.
|
[
"Közgép"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt."
] |
Szabadlábra helyezték a MÁV-MTM Rt. ex elnök-vezérigazgatóját pénteken, akit korábban közel 200 milliós csalással és más bűncselekményekkel vádolt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság.
D. Jánost azzal vádolták, hogy több, mint 180 millió forint kölcsönt juttatott a Magyar Vasútépítő Kft-nek azért, hogy hozzájuthasson a vezérigazgatósága alatt álló részvénytársaság többségi tulajdonához. Ezen kívül D. János a cég nevében különféle munkavégzésekre valótlan tartalmú szerződéseket kötött a saját érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.
Az ügyben folytatják a tanúk kihallgatását, de a volt elnök-vezérigazgató mostantól szabadlábon védekezhet.
(Havaria Press)
|
[
"MÁV-MTM Rt."
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Havaria Press",
"Magyar Vasútépítő Kft"
] |
2014. szeptember 27., szombat, 07:00 Utolsó frissítés: 2014. szeptember 26., péntek, 18:18
Szerző: Pálmai Erika
Az ügyvédi titok sem marad többé az ügyfél és jogi képviselője magánügye? – ez a tétje a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellen most kezdődött pernek.
Nem válogat az eszközökben a kormány, és ahogy egykor ellenzékben ígérte, nem hagyja annyiban a Budapest Airport privatizációjának felülvizsgálatát – derült ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság múlt heti tárgyalásán. Erre utal legalábbis az vizsgálat, amelyet a "Budapest Airport Zrt. privatizációjának, a privatizációhoz kapcsolódó szerződéseknek, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségek vizsgálata tárgyában" indított a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). A legfőbb kormányzati ellenőr erre hivatkozva kért be megbízási szerződéseket, valamint teljesítésigazolásokat és bankszámlaszámokat, amelyeket annak idején az állammal privatizációs tanácsadásra nettó 624,5 millió forintért leszerződött cég, a londoni Credit Suisse First Boston kötött (HVG, 2005. március 19.).
Csakhogy a papírokat nem az érintett cégtől, hanem annak egykori ügyvédjétől, pontosabban az azóta már jogutód nélkül megszűnt ügyvédi iroda egyik korábbi alapítójától követelte a Kehi. Köves Péter nem tett eleget a felszólításnak, s arra hivatkozva, hogy a kért adatok ügyvédi titoknak minősülnek, megtagadta az információadást. Válaszul "az ellenőrzéséhez kapcsolódó együttműködési kötelezettség felróható megszegéséért" 100 ezer forint eljárási bírsággal sújtotta őt a hivatal. Köves e határozat megsemmisítéséért és végső soron az ügyvédi titok védelme érdekében indított pert.
Az ügyvédeket – a róluk szóló törvény alapján – titoktartási kötelezettség terheli "minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatása gyakorlása során szerzett tudomást". Az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom alapja, hogy a titoktartás alól felmentést csak az ügyfél adhat, büntetőügyekben még ennél is szigorúbb a törvény, védő még ilyen "engedély" esetén sem hallgatható ki tanúként.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal központja. Főhadiszállás Fotó: Horváth Szabolcs
Ez a titok forog most kockán. "Ha az állammal bárkinek jogvitája támad, jöhet és elvihet gyakorlatilag bármit" – vázolta a sötét jövőt az ügyvéd – hozzátéve, semmihez sem hasonlít a Kehi jogállása a magyar jogrendben. Köves szerint a jogállammal összeegyeztethetetlenül széles a hivatal jogosultsága, ami miatt ő a tárgyaláson alkotmánybírósági eljárást is kezdeményezett. Hiába. A háromtagú tanácsként eljáró bíróság nem látta ugyanis szükségesnek az alkotmányírósági kontrollt. Nem engedte a bíróság a perbe beavatkozni a Magyar Ügyvédi Kamarát (MÜK) és az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsát sem. A titok mint az ügyvédi hivatás egyik alapértéke védelmében fellépő MÜK hiába érvelt, hogy az ügyben a Kehi olyan információk kiadását kérte, amelyek az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos védelem alatt állnak, a bíróság szerint a beavatkozni szándékozók valóban a magyar ügyvédek, valamint az európai ügyvédi kamarák szakmai és érdek-képviseleti szervei, de ettől ők még nem érdekeltek közvetlenül a perben. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a pernek nem tárgya a Kehi jogszerűtlen gyakorlata kialakulásának veszélye.
A kormányzati utasítások nyomán lesújtó, elsősorban a közpénzek felhasználását vizsgáló Kehi ma gyakorlatilag mindent megtehet. Ahogy például az a közelmúltban civil szervezetek esetében is bebizonyosodott. A szervezetre vonatkozó, 2012 óta hatályos kormányrendelet szerint a "hivatal a kormányzati ellenőrzés során megkeresést intézhet az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, de nem az ellenőrzött szervnél fellelhető irat, dokumentum – ideértve a minősített adatot, üzleti titkot vagy a törvény által védett egyéb titkot tartalmazó iratot és dokumentumot is – megküldése érdekében bármely hatósághoz, az állami és önkormányzati szervek mellett gazdálkodó szervezethez vagy személyhez". A rendelet arra is felhatalmazást ad a hivatalnak, hogy az ellenőrzése során megszerzett iratot, adatot más kormányzati ellenőrzés során is felhasználja. Az erős jogosítványok mellett igen gyenge kontrollnak mondható, hogy a hivatal tevékenységéről az elnöke évente egyszer köteles beszámolni az Országgyűlésnek. Az ügyvédi titok védelmével kapcsolatban a Kehi jogi képviselője sem volt éppen meggyőző: miközben elismerte, hogy ügyvédi titkot is kérhettek, bár erről nyilván nem lehetett tudomása a felszólítást küldő kehis ügyintézőnek, a tárgyalóban lévők megnyugtatására azt tudta csak a jövőre nézve mondani, hogy bár a hivatal valóban kérhetne akár ügyvédi titkot is, gyakorlatban ezt nem teszi.
PÁLMAI ERIKA
|
[
"Budapest Airport",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Credit Suisse First Boston"
] |
[
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Magyar Ügyvédi Kamara",
"Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa"
] |
Átlagosan 3 millió forint körüli jutalomra számíthatnak a médiahatóságnál jól dolgozók a parlamenti szakbizottság javaslata alapján. A médiahatóság szerint "a versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárda motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához". Az NMHH jövőre több mint 13 milliárd forintot fizethet ki személyi juttatásként, ebből kétmilliárd lehet a jutalmak összege.
Úgy tűnik, a gazdasági válság dacára elkerülik a megszorítások a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot. Az NMHH jövő évi költségvetési javaslata ugyanis, amelyet az Országgyűlés szakbizottsága nyújtott be a parlamentnek, három havi jutalmat irányoz elő a munkatársaknak, közel 2 milliárd forintot elkülönítve erre.
A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A hatóságnál félévente teljesítményértékelés történik, a hatóság speciális feladataival összhangban. A hatóság elnöke saját hatáskörben jogosult megállapítani a hatóságnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikát. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint végzett értékelés alapján minden munkavállaló évente maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet
– olvasható a javaslat indoklásában.
Bár a szöveg szerint teljesítményértékeléshez kötött a jutalom kifizetése, a korábbi évek gyakorlata alapján a túlnyomó többség jól teljesíthet a médiahatóságnál. Megnéztük az előző két év adatait (akkor is három havi, teljesítményhez kötött jutalmat kaphattak az NMHH dolgozói), és az derült ki, hogy a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók szerint.
2020-ban személyi juttatásokra 9 milliárd 661 millió forintot irányoztak elő (ezen belül jutalmakra 1 milliárd 574 millió forintot), a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabály szerint pedig ténylegesen 8 milliárd 940 millió forintot költöttek a munkavállalókra. A 720 millió forintos "megtakarítást" azonban nem azzal magyarázták, hogy kevesebb jutalmat fizettek ki a tervezettnél, hanem azzal, hogy 700 munkatárssal kalkuláltak a költségvetésben, de csak 654 fővel működött a hatóság.
2021-ben a foglalkoztatottak személyi juttatásaira 10 milliárd 478 millió forintot különítettek el, ebből 1 milliárd 780 millió forint volt a jutalom. Ténylegesen végül 9 milliárd 533 millió forintot fizettek ki, ami 945 millió forinttal kevesebb a tervezettnél. A fő okot itt is abban jelölték meg, hogy kisebb létszámmal működtek az előirányzottnál, 700 helyett 665 volt a létszám.
2023-ra viszont már 750 munkatárssal számolnak, ami 40 fős bővülés az ideihez képest. Összesen 13 milliárd 220 millió forintot terveznek személyi juttatásként kifizetni, ebből 9 milliárd 413 millió forintot tesznek ki a bérek, illetmények. Ez azt jelenti, hogy az NMHH-nál a bruttó átlagfizetés meghaladja majd az 1 millió forintot, így
egy munkatárs, ha jól dolgozik, 3 millió forint körüli jutalomra számíthat jövőre átlagosan.
Megkerestük a médiahatóságot, nem érzik-e túlzásnak a jelenlegi, válságos gazdasági helyzetben ekkora jutalmak osztogatását. A következőt válaszolták:
"A kérdésben jelzett előirányzott jutalom egy keret, amely nem automatikusan jár a munkatársak részére, hanem a munkakör ellátása minőségi paramétereinek, továbbá a munkateljesítmény mellett a munkavégzés jutalmazás szempontjából releváns körülményeinek értékelésén – teljesítményértékelésen – alapuló elismerési lehetőség. A jutalmazás célja a hatóság működése szempontjából az, hogy az általa felügyelt, mintegy 5 ezer milliárdos versenypiacon szokásos és a hatóságnál rendelkezésre álló bérezési lehetőségek közötti jelentős különbséget csökkentse. A versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárdánk motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához. Fontos kiemelni, hogy az NMHH működésének (köztük a jutalmaknak is) a költségeit nem a központi költségvetésből, hanem a felügyelt piacokról származó bevételekből fedezi."
Kérésünkre elküldték, hogyan alakult azoknak a dolgozóknak az aránya, akik nem kapták meg a teljes jutalmat:
2019-ben a munkatársak 73,4 százaléka nem a teljes előirányzott keretnek megfelelő jutalomban részesült (akkor még négyhavi fizetésnek megfelelő pluszpénzt oszthatott az NMHH),
2020-ban viszont a munkatársak kevesebb mint fele (49,2 százalék) nem a teljes összegű jutalmat kapta,
míg tavaly a dolgozók háromnegyede nem a teljes keretnek megfelelő elismerésben részesült.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne kaptak volna jutalmat, hiszen, mint említettük, a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók alapján.
Kapcsolódó Koltay András: A média függetlensége egy önmaga által gyártott mítosz A médiahatóság új elnöke szerint ahogy a politikai erőviszonyok változnak, úgy módosulhatnak a médiapiac tulajdoni viszonyai is, ez jól kirajzolódott 2010 után. Koltay András úgy véli: a média azért nem független, mert a tulajdonos és más érdekcsoportok érdekei mentén működik, ráadásul az újságírók is szükségszerűen elfogultak.
Kiemelt kép: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával kialakított médiaműhely az az egri Eszterházy Károly Egyetemen az avatás napján, 2017. június 16-án.
|
[
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] |
[
"Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság"
] |
Július elsejétől már új működési struktúrát vezetnének be.
Pest után Borsodban halmozta fel a legnagyobb tartozást a Klik
Új vezetője lesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak – az Emmi bejelentése szerint 2016. március 1-jével Pölöskei Gáborné (képünkön) veszi át az irányítást, aki miniszteri biztosként az intézményrendszer szakmai átalakításában is részt vesz majd.
Jenei Zoltán személyében az intézményfenntartó gazdálkodási és szervezeti problémáinak megoldására, és az új szervezeti struktúra kialakítására is miniszteri biztost neveznek ki. Jenei a pécsi egyetem kancellárja.
Hanesz József, a Klik jelenlegi elnöke a közlemény szerint közös megegyezéssel távozik.
Az új vezetőktől Balog Zoltán miniszter azt várja, hogy rövid távon biztosítsák az intézményfenntartó stabil, tehermentes működését, és a Köznevelési Kerekasztal véleményére alapozva készítsék elő az új szervezeti és működési struktúrát, amit július 1-től már be is vezetnének.
Az új vezető, Pölöskei Gáborné, született Áder Annamária a köztársasági elnök, Áder János húga. Már csaknem két éve, 2014 áprilisában felmerült, hogy őt nevezhetik ki a Klik élére. Az intézményfenntartó működését már akkor is komoly bírálatok érték.
|
[
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] |
[
"Köznevelési Kerekasztal"
] |
A Fidesz 500 milliót kér számon
A Fidesz a legfőbb ügyészhez fordul a magyarországi Leader közhasznú szervezetnek átutalt 500 millió forint miatt.
2009. szeptember 21. hétfő 16:47 - HírExtra
A gazdák azt várták, hogy a mezőgazdaságot a miniszter segíti a nehéz helyzetben is, de ehelyett a rossz döntéseivel tönkretette. Ilyen rossz döntés volt ennek az ötszázmillió forintnak a soron kívüli támogatásként történő átutalása az MSZP-hez köthető Magyarországi Leader Közhasznú Egyesületnek is - fejtette ki."Pénzlopás" történt, s ezért kedden a Fidesz a legfőbb ügyészhez fordul - tette hozzá.Font Sándor kifejtette: az egyedi kérelmezéstől a szerződés megkötéséig 18 nap telt el csupán, s a kérelem után húsz nappal pedig már át is utalták ezt az összeget.Honlapfejlesztésre és működtetésre 50 milliót, módszertani háttér kidolgozására 70 milliót, rendelkezésre állásra, konzultációra 50 milliót, megyei rendezvényekre 100 milliót, országos rendezvényekre 20 milliót irányoztak elő - említett példákat a támogatási összeg felhasználásra.Nem tartotta aggályosnak megkötni a szerződést a láthatóan fiktív tevékenységre? - kérdezte a tárca vezetőjétől. Hozzátette: a minisztérium eközben több mint 200 civil szervezet támogatására összesen 100 millió forintot költött."Csak nem azért lett ilyen fontos ez a szervezet, mert Kazár településen ugyanazon címen jegyezték be Ficsor Ádám korábbi titokminiszter révén a Balegyenes nevű munkacsoportot? Csak nem a választások során szánnak valamilyen szocialista propagandaszerepet ennek a szervezetnek?" - sorolta kérdéseit a Fidesz képviselője.Gráf József tárcavezető úgy válaszolt az interpellációra, hogy a válságkezelés sikere érdekében a kommunikációra, az információk helyi szereplőkhöz juttatására is külön figyelmet fordított a kormány; ennek forrása pedig nem a tárca volt, hanem a kormányzat.A Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület már korábban, több kormányzati fejlesztésnél is megvalósított kommunikációs, képzési, szervezési programokat - hívta fel a figyelmet a tárca vezetője.Kiemelte: az egyesület az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében az ország teljes területét lefedve, 96 helyi akciócsoporttal áll szakmai kapcsolatban a megyei irodáin keresztül.Az akciócsoportoknak mintegy 12 ezer tagja van, 40 százalékuk az állami szférából, 60 százalékuk a civil és vállalkozói szférából kerül ki, s a helyi gazdasági életben fontos szerepet betöltő szervezetekkel állnak kapcsolatban. A hatékony információáramlás érdekében aláírt szerződés a munkahelyek megőrzésére, a vidéki munkavállalás erősítése érdekében életre hívott képzési programokra, továbbá mikrohitelprogram indításának elősegítésére terjed ki a többi között.A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 181 igen, 163 nem és 2 tartózkodással viszont jóváhagyta.
|
[
"MSZP",
"Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület"
] |
[] |
Már reggel 35 jelölt volt az orosházi választókerületben, országosan pedig több mint 1600 egyéni jelölt jelentkezett. A Jobbik adatmásolás miatt tett feljelentést, a Momentum pedig azért, mert e-mailnek kapott másolni való adatokat. Szépen felpörögtek a végére a kamupártok és a nevesincs jelöltek.
A Zala megye 2. egyéni választókerületében egy kosárcsapat kezdőjét ki lehetne állítani a szavazólapokra felkerülő Bogdánokból:
Bogdán László, az Európai Cigányok Demokratikus Pártjának jelöltje
Bogdán Norbert, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt jelöltje
Bogdán Sándor, aki a Kell az Összefogás Pártot erősíti
Bogdán Szabolcs, a Családok Pártjából
és Bogdán Zoltán, aki a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja színeiben indul
Ami a vezetéknevükön kívül közös ezekben a jelöltekben, hogy
mindannyian erősen kamuszagú pártok jelöltjeinek tűnnek, és sem róluk, sem jelölőszervezeteikről nem sokat lehet tudni.
A gyanús névazonossággal kapcsolatban kerestük az illetékes választási irodát, hátha ők legalább egy elérhetőséget meg tudnak adni a Bogdánokhoz, de nem tudtak segíteni. Mindenesetre az, amit az 5 jelölőszervezetről tudunk (nem tudunk), önmagában is árulkodó:
1. Európai Cigányok Demokratikus Pártja
A bejegyzési határozaton kívül semmi, de semmi információt nem lehet róluk fellelni a Baranya megyei Kővágószőlősön alapított pártról. Ők országosan 24 jelölt állításával próbálkoztak, közülök kedd délutánig 7 ajánlásait dobta vissza a választási bizottság.
2. Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt
A nyírségi alapítású szervezet már a 2014-es választáson is indult, akkor az Átlátszó átvilágítása alapján a jelöltjeik kampányára kapott 1-1 millió forintokat transzparens gazdasági tevékenységet alig végző cégek nyelték le; hiányzó ajánlóíveik miatt pedig csak Somogy megyében 19 millió forintra bírságolták meg őket.
A párt sem honlappal, sem egyéb elérhetőséggel nem rendelkezik, de 74 egyéni jelöltet próbált meg állítani (többet sikertelenül)
3. Kell az Összefogás Párt (KÖSSZ)
A Bogdánok pártjai közül még a KÖSSZ tűnik a legkevésbé kamunak. Ahogy arról írtunk, ez a szervezet voltaképp a szcientológusok volt elnökének, Weith Katalinnak a pártja, mely nem kevesebb, mint 88 egyéni jelöltet tudott állítani, programot írt, meg úgy általában: valóban kampányol. Weith hosszasan kritizálja azokat, akik kamupártnak bélyegzik a szervezetet, mondván:
Hol van a demokráciára jellemző alulról jövő szerveződés ott, ahol a média eleve minden új pártot egységesen bűnszövetkezetnek, tagjait csaló bűnözőnek bélyegez, ahol az ismertség kulcsa a pénz, és ahol a beígért büntetés miatt csak milliárdosok alapíthatnának pártot?
Mivel a KÖSSZ az egyetlen a bogdánokat állító pártok közül, mely valódi elérhetőséggel rendelkezik, meg is kerestem Weith Katalint, hogy meséljen jelöltjükről, Bogdán Sándorról, de egyetlen csatornán sem kaptam választ.
4. Családok Pártja
A Családok Pártja (nem összekeverendő a legalább egy Facebook-oldallal rendelkező hódmezővásárhelyi alapítású Magyar Családok Pártjával!) szintén fantomszervezetnek tűnik, csak annyit udni róla, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértóra van bejegyezve, a megadott cím alapján vagy a helyi kisboltba, vagy a házasságkötő terembe. Ennek ellenére 77 jelölt számára gyűjtöttek aláírásokat.
5. Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (MEDETE)
A pártról semmilyen információ nem lelhető fel azon kívül, hogy egy nyíregyházi lakótelepi lakásba van bejegyezve. Ez a szervezet is az ország 76 választókerületében gyűjtött ajánlásokat.
Ebben a körzetben nem kell kiadni a narancs riasztást
Zala megye 2. számú választókerületében (ami a megye keleti harmadát öleli fel, Keszthely központtal) 2014-ben 12 jelölt indult. A fideszes Manninger Jenő magabiztosan, 49,35 százalékkal győzött, a második a jobbikos Selmeczy Zsuzsanna 24,44, a harmadik a baloldali összefogás jelöltje, Szermek Zsolt Ottó volt 19,56 százalékkal, negyediknek pedig az LMP jelöltje, Németh Áron Csaba futott be 3,8 százalékkal. 2018-ben nem kevesebb, mint 20 szervezet próbálkozott jelöltállítással, ebből kedd délutánig 9-re bólintott rá a megyei választási bizottság. Manninger idén is megpróbálja megvédeni a mandátumát, riválisai viszont teljesen lecserélődtek. A jelöltek:
a DK-tól Kovács Viktória
a Jobbiktól Dr. Weller-Jakus Tamás
az Együtt színeiben Csontos Gábor
a Momentum jelöltje Elekes István
az LMP pedig Temesváry Tibort indítja
Az ellenzék tömbösödéséről egyelőre nincs hír (a szocialisták a tavaly decemberi megállapodás alapján léptek vissza Kovács javára), de az ellenzéki jelöltek esélyeit latolgató taktikaiszavazas.hu szerint a körzetben egy masszív váalsztási együttműködés esetén is Manninger lenne az abszolút esélyes.
|
[
"Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt",
"Kell az Összefogás Párt",
"Európai Cigányok Demokratikus Pártja",
"Családok Pártja",
"Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja"
] |
[
"Magyar Családok Pártja"
] |
Az ügyészség szerint húszmillió forintot az Astoriánál adott át Simonka György megbízottja a NAV-vizsgálat leállítása érdekében. De a békési fideszes országgyűlési képviselő nem a megfelelő embert fizette le, így nem sikerült megfékezni az adóhatóság eljárását. Ugyanekkora összeghez jutottak a felszámolók is.
Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint Simonka György fideszes országgyűlési képviselő azért, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzése érdekében létrehozott cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat leállíttassa – értesült a 24.hu.
Információink szerint a Simonka és 32 társa – köztük a politikus családtagjai és más fideszes parlamenti képviselők rokonai – ellen megfogalmazott vádirat részletesen foglalkozik azzal, hogy 2014-ben milyen eszközökkel próbálták megfékezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott eljárásokat.
Végül nem jártak sikerrel, a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis idén augusztusban vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények – köztük hivatali vesztegetés – miatt, miután a vádhatóság szerint az elkövetők 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyészség szerint a bűnszervezet egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen irányítója a békési fideszes politikus volt, akire nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kértek.
A vád fókuszában, mint megírtuk, a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. áll. Az immár felszámolás alatt álló társaságoknál 2014 nyarán számos szabálytalanságot és jelentős túlszámlázást is felfedezett a NAV. Az adóhatóság olyan tényeket is feltárt, amelyek szerint a túlszámlázással érintett ügyletek beszállítói a Simonka György családtagjai által képviselt cégek voltak.
Simonka alkudozott a kenőpénzen, de megegyeztek
Az ügyészség szerint a kormánypárti parlamenti képviselő ekkor kérte meg tanácsadóit, hogy dolgozzák ki a NAV megállapításaival szembeni védekezés lehetséges módjait, de nyitott volt az eljárás leállításának más lehetőségeire is. Simonka egyik tanácsadója – aki, úgy tudjuk, egyezséget kötött a vádhatósággal – jelezte a politikusnak, hogy van kapcsolata a NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán, aki el tudja intézni, hogy az adóhatóság ne folytassa a vizsgálatokat.
Az említett kapcsolat – a büntetőügy harmincadrendű vádlottja – először a Magyar Termés TÉSZ Kft. esetében nézett utána a NAV-eljárásnak. A férfi az adóhivatali összeköttetéseire hivatkozva azt állította, hogy az ügy komoly, de tízmillió forintért el tudja intézni, hogy beszüntessék a vizsgálatot.
Úgy tudjuk azonban, hogy a vád szerint Simonka György sokallta ezt az összeget, és közölte, hogy csak kétmilliót hajlandó fizetni. Az alkudozás eredményeként végül ötmillió forintban állapodtak meg, amit a politikus a tanácsadóján keresztül juttatott el a férfinak. A pénzátadás a budapesti Astoria metrómegállónál történt.
Ezután nem sokkal Simonka megkérte a tanácsadóját, nézessen utána annak, hogy a Paprikakert TÉSZ Kft. esetében is el lehet-e intézni, hogy a NAV-eljárást megszüntessék. Erre is pozitív válasz érkezett, de a kapcsolat azt jelezte, hogy a NAV-nál eljáró döntéshozónak tízmillió forintot, a korábbi ügyintézésért pedig további ötmilliót kér. Végül hosszabb egyezkedés következett, amelynek végén a vád szerint összesen 24 millió forintban állapodtak meg a teljes "ügyintézésért" cserébe. Ebből az összegből az első, ötmillió forintos kenőpénz után további 15 milliót szintén az Astorián vett át az ügy harmincadrendű vádlottja. Négymilliót pedig Simonka tanácsadója tartott meg magának.
Simonkáék azonban vélhetően nem a megfelelő embert fizették le, ugyanis a kenőpénz ellenére 2014 végén elindult a nyomozás az ügyben, aminek eredményeként végül augusztusban megtörtént a vádemelés.
A felszámolót is megvesztegette
A vád alapján nem az adóhivatal volt az egyetlen, ahol kenőpénzzel próbálkozott a politikus, illetve bizalmasai. Értesüléseink szerint az ügyészség arra jutott, hogy Simonkáék szándékosan, irányított módon vitték csődbe a Magyar Termés TÉSZ Kft.-t, hogy az abban felhalmozott vagyont az érdekeltségi körükbe tartozó cégekbe átjátszva kimentsék és megtartsák. Ennek legtöbb részletét a 24.hu már korábban feltárta a nyilvánosan elérhető információk alapján:
De most még többet tudtunk meg arról, hogyan trükköztek Simonkáék.
A társaság felszámolását 2015-ben kezdte meg a Pre-Holding Kft., amelynek akkori egyik vezetője és tulajdonosa, Bánk Péter Attila, valamint Hajdu Attila felszámolóbiztos előtt hamar világossá vált, hogy a Magyar Termés TÉSZ Kft. tényleges irányítója Simonka György. Ezért Pusztaottlakán találkoztak a politikussal, akivel – a vád szerint – megállapodtak abban, hogy a felszámolást Simonka elképzelései alapján bonyolítják. Bánkék célja az volt, hogy az eljárásból felszámolói díjként 20 millió forintot tudjanak keresni, amire csak akkor lett volna esélyük, ha a vagyont a lehető legmagasabb áron értékesítik, ugyanis a felszámolói díj az összvagyon mindössze öt százaléka volt.
Mindez ellentétes volt Simonka érdekeivel, úgyhogy abban állapodtak meg, hogy az eljárás végén a befolyt összeget a politikus készpénzben kiegészíti 20 millió forintra.
Így fordulhatott elő, hogy a több, korábbi cikkünkben felsorolt terület jóval a valódi értékénél olcsóbban vándorolt vissza a politikushoz közeli cégekhez. De voltak más kirívó esetek is. Például:
Egy több millió forint értékű Peugeot 4007 típusú terepjáró autót a felszámoló 78 ezer forintért értékesített a Simonkáékhoz köthető cégnek.
Egy Volkswagen Passatot pedig 75 ezer forintért adott el a felszámoló szintén a politikushoz közeli társaságnak.
Mindkét járművet a mára már szintén felszámolás alatt álló Szervíz-Bodzás Kft. vásárolta meg.
Később egyébként Simonka és Bánk Péter Attila összevesztek a pénzen, ugyanis az ügyészség szerint utóbbi további ötmillió forintot akart kérni egy medgyesbodzási telephely átadásáért, amire végül nem került sor. Mindazonáltal Bánk Péter Attila, a Pre-Holding Kft. felszámolócég korábbi vezetője és tulajdonosa, valamint Hajdu Attila felszámolóbiztos harmincketted- és harmincharmadrendű vádlottként várja a januárban kezdődő büntetőpert.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
|
[
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Szervíz-Bodzás Kft.",
"Pre-Holding Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Már nemcsak azt állítják Orbán Viktor emberei, hogy Habony Árpád nincs a fizetési listán, azaz nem kap pénzt a tanácsaiért, Lázár János és Giró-Szász András már azt is tagadta, hogy hivatalos politikai tanácsadója lenne a miniszterelnöknek.
Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság
A kormány a Századvég csoportot bízta meg politikai tanácsadással, ezen kívül nem tudnak más hivatalos tanácsadóról, a miniszterelnöknek pedig magánemberként lehetősége van bárkivel beszélgetni – mondta a kormányülést magyarázó sajtótájékoztatón csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, miután a Hír TV munkatársa azt kérdezte: Habony Árpád Lázár Jánosnak is ingyen ad-e tanácsokat, mint Orbán Viktornak.
És ha nem hivatalos tanácsadó, miért járhat be a Fidesz frakcióüléseire, illetve elképzelhető-e, hogy Habony Árpád valamilyen cégen keresztül kap pénzt? – Orbán Viktornak nincs hivatalos politikai tanácsadója, közte és Habony Árpád között semmiféle hivatalos kapcsolat nincs – állította a miniszter, aki Giró-Szász Andrással együtt arról próbálta meggyőzni hosszan a sajtó képviselőit, hogy Habony Árpád egy a sok-sok olyan személy közül, akikkel a miniszterelnök beszélget, mint például Csaba László, akivel szintén konzultált már gazdasági kérdésekről.
A Népszabadság kérdésére, miszerint a Fidesz honlapján akkor tévesen szerepel, hogy Habony Árpád a miniszterelnök személyes stratégiai tanácsadója, Lázár János azt mondta: az információ téves. A frakcióüléseken soha nem látta Habony Árpádot, de nem tudott végleges választ adni arra, hogy járt-e ott, azt mondta, ennek még utána kell néznie. Szintén ezt válaszolta munkatársunk azon kérdésére is, hogy Habony Árpádnak van-e C típusú nemzetbiztonsági átvilágítása, és nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a "közelsége", hiszen több fotón parlamenti dolgozószobájában látható Orbán Viktorral.
Giró-Szász András azt a megjegyzést tette, hogy az ő kisfia is járt már a miniszterelnök dolgozószobájában, még sincs C típusú átvilágítása. A Hír TV kérdésére, hogy ezek után nem akarnak-e megválni Habony Árpádtól, Lázár János azt mondta, ravasz kérdés, de észnél van, ezért úgy válaszol: nem tudnak megválni attól, akivel nincs kapcsolatuk.
Giró-Szász András arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy ő is volt tanácsadó, úgy, hogy semmiféle fizetési listán nem szerepelt, és szerinte ebben semmi különös nincs. Szóvá tette, hogy 2010 előtt nem voltak a mostanihoz hasonló adatkikérések a Tárki, a Medián vagy a Political Capital piackutatók és tanácsadó cégek tevékenységével kapcsolatban, "pedig két és félszer ennyiért végezték a tevékenységüket".
A sajtótájékoztatón a jobboldalról érkező bírálatokra reagálva Lázár János a tét nagyságáról beszélt. Mint mondta, ha 2018-ban nyernek, akkor több évtizedre meghatározó erő lesz a Fidesz Magyarországon. – Nagy a tét, ezért aggódnak a jobboldalon – hangoztatta. Szerinte mindenki elmondhatja a véleményét, Szijjártóról, Rogánról, Lázárról, de nem szabad megsértődni, akkor sem, ha később a jobboldali szavazók, gondolkodók véleménye egyre "karizmatikusabb" lesz. – Minden közösséggel szót kell érteni, ezzel a miniszterelnök elvárását teljesíti – utalt a Zoltai Gusztáv főtanácsadó miatti afférra a miniszter. Lázár János, aki a Fidesz alelnöke is, nemmel válaszolt arra, tervezik-e a jövőben, hogy szétválasszák a miniszterelnöki és a pártelnöki posztot, ahogyan tették ezt az első Orbán-kormány idején.
|
[
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Political Capital",
"Hír TV"
] |
Addig ment a nagy "Állítsuk meg!", amíg meg nem lett állítva
Médiacégek tűnhetnek el, a plakátok jó részét el fogják bontani - interjú a reklámszövetség elnökével
A 2016-os céges beszámolók alapján szerencsés évet zártak Balásy Gyula vállalkozásai. A kommunikációs bizniszben utazó Balásy neve talán nem cseng még annyira ismerősen, mint a hasonló pályán mozgó Csetényi Csabáé vagy Kuna Tiboré, de az eddigi tendencia alapján ez változni fog.
Balásy a korábbi favorit, Csetényi Csaba kegyvesztésével a kommunikációra szánt közpénzek elosztásának nagy nyertese lett. Vállalkozásai az idén óriási állami tendereket visznek el: míg korábban a Csetényi-féle HG 360 Reklámügynökség, illetve a Network 360 Reklámügynökség Kft.–Affiliate Network Kft. konzorcium számított a legjelentősebb beszállítónak, addig 2017-re a fajsúlyos megrendelések Balásy Gyula érdekeltségénél, a közelmúltig ismeretlen New Land Media Kft.-nél landoltak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda idén januárban 1,94 milliárd, majd februárban 7,88 milliárd forint értékben szerződött a céggel Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására. Tehát a kormányzati kampányokat és a nemzeti konzultációval összefüggő kommunikációs feladatokat már Balásy cége végzi, míg tavaly a Tudta? és az Üzenjük Brüsszelnek kampányokon még Csetényi-cégek keresték magukat degeszre.
A Magyar Nemzet értesülése szerint már tavaly arról suttogtak szakmai berkekben, hogy a Rogán Antal pasa-parki szomszédjaként emlegetett Csetényit lecserélik. A bizalomvesztés okaként elszámolási vitát emlegettek, aminek hullámai a miniszterelnökig is elértek: állítólag maga Orbán Viktor kezdeményezett átvilágítást a problémás kifizetések miatt.
A csereember Balásy Gyula cégei azért már tavaly is kaptak kisebb szeleteket a kommunikációs pénzek tortájából, azonban felemelkedését jól jellemzi, hogy a 2013 júniusában alapított New Land Mediának 2015-ig összesen nem volt annyi bevétele, mint az a nettó 450 millió forint értékű megbízás, amit idén a Magyar Nemzeti Banktól zsákoltak be.
Másik cége, a Lounge Design tavaly 400 millió forintos keretösszegű megbízást nyert el egyedüli ajánlattevőként a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól az 1956-os emlékév kommunikációjához kapcsolódóan,
legnagyobb visszhangot keltő megbízásuk azonban a menekültellenes plakátok megálmodása volt.
A sokak által gyűlöletkampányként aposztrofált akció médiavásárlásait egy Csetényi-vállalkozás bonyolította, a menekülteket rossz színben feltüntető plakátok mögött azonban a Lounge Design állt. Az ő munkájuk volt a Magyarország jobban teljesít plakátkampány is, aminek szlogenjét később a kormány odaadta a Fidesznek, hogy a párt használhassa a választási kampányban.
100 milliós osztalék
Az idei év az eddigi közbeszerzési sikerek fényében kiugró lesz, de a tavalyi sem volt rossz Balásy számára. A 2016-os évre vonatkozó céges beszámolók alapján a New Land Media Kft. éves nettó árbevétele 1 milliárd 503 millió forint volt, anyagjellegű ráfordításként 1 milliárd 393 millió forintot számoltak el (gyaníthatóan médiavásárlásokról van szó), a személyi ráfordítások pedig 52 millió forintot vittek el. A mindössze három embert foglalkoztató cég 46 millió forintos nyereséggel számolhatott. Osztalékot nem fizettek.
A Balásy-birodalom kreatív pillére, a nyolc embert foglalkoztató Lounge Design 2016-ban 783 millió forintos értékesítésből származó nettó bevételt ért el, egyéb forrásokból 15 millió forint folyt be. Anyagjellegű költségként 624 millió forintot, személyi kiadásként 16 millió forintot tüntettek fel. Adózott eredményük 115 millió forintra jött ki, ebből 100 millió forint osztalékot fizetnek, amelyet idén bérszámfejtenek. Balásy Gyulának, mivel ő a 100 százalékos tulajdonos.
|
[
"Lounge Design",
"New Land Media Kft."
] |
[
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány",
"Magyar Nemzet",
"Network 360 Reklámügynökség Kft.–Affiliate Network Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"HG 360 Reklámügynökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
nepszava.hu;
tesztpálya;önvezető autó;
2018-12-14 21:40:21
Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
Két részletben még 21, 5 milliárdos tőkemelésről döntött a kormány a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházásért felelős cégbeno lvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban, melyet az MTI is idéz.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. tavaly 15 milliárdos tőkeinjekciót kapott, hogy a felépítse az önvezető autók tesztelésére is alkalmas komplexumot, a teljes kormányzati ráfordítás összege pedig elérheti a 45 milliárd forintot.
A kormányhatározat szerint Palkovicsnak a pénzügyminiszter bevonásával 2019. február 15-ig ki kell dolgoznia és bemutatnia a kormánynak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét,
Az önvezető autók tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017-ben tették le, a létesítmény első három modulját az idei év végén adják át.
Ezek között lesz a fogadóépület, amelyben rendezvények tarthatók, a műszaki épület, amely a tesztpályahasználók bázisa lesz, továbbá a dinamikai felület és a kezelhetőségi pálya a vezethetőségi próbákhoz. Átadják a Smart City zóna első részét is, amelyen parkolót és logisztikai udvart alakítottak ki a vezetéstámogató asszisztensek teszteléséhez, valamint egy olyan felületet, amely a fékek ellenőrzésére alkalmas.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat.
Mint a miniszter hozzátette, 150, a világon vezetőnek számító autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. A tesztpálya maga ugyanakkor 2020 elejére készül el teljesen.
|
[
"Autóipari Próbapálya Zala Kft."
] |
[
"Magyar Közlöny"
] |
Lázár János szerint azért nem készítette elő megfelelően a tramtrainberuházást a fejlesztési minisztérium, mert úgy volt vele: Lázár miatt így is, úgy is megcsinálják, mondta a Délmagyarnak adott interjújában a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az már biztosnak tűnik: ha lesz is tramtrain, legalább másfél évet csúszik az átadása.
Komoly vita alakult ki a Szeged és Hódmezővásárhely közé tervezett dízel és elektromos üzemű villamosvonal ügyében Lázár János kancelláriaminiszter és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között. Lázár szerint a beruházás költségei az NFM és a MÁV súlyos előkészítési hibái miatt duplázódtak meg. A vonatokat szállító Stadler szerint ugyanakkor csak 16 százalékkal drágul a tramtrain, a fejlesztési minisztérium szerint pedig a közbeszerzés szabályos volt.
A Délmagyarnak Lázár azt mondta: a tramtrain Szeged ötlete volt, tőle vette át Vásárhely. Nyolcévnyi munka végén állt össze a megvalósíthatósági tanulmány Vásárhelyen, amely a teljes költséget 23,5 milliárd forintban határozta meg. Ez az az összeg, amelynél a beruházás biztosan megtérül. Ebből mára 48,5 milliárd forint lett, a járművek 10 milliárdról 16 milliárdra drágultak.
Lázár szerint az NFM közleményének az a legvérlázítóbb része, hogy ha nem fizeti ki az unió, majd kifizetheti az állam: "A projekt ugyan nem áll meg a saját lábán, de Lázár miatt megcsináljuk. Majd eladjuk Lázár nevével a költségvetésnek." A kancelláriaminiszter ezt nem tudja elfogadni.
Lázár azt mondta: ilyen áron nem kell a tramtrain, mert nem presztízsberuházást szeretnének, hanem reálisat.
Át kell gondolni, újra kell tervezni. Ez egy-másfél éves késést jelenthet.
Lázár az interjú végén kijelentette:
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[] |
Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben. Tiborcz István nyugodtan alhat, de az ügy több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar nyomozás eredményétől függetlenül ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizettetéséhez.
Elképzelhető és elképesztő egyben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerve, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgy szüntette meg az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben az OLAF jelzése alapján idén januárban indult nyomozást “bűncselekmény hiányában", hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
Az Átlátszó 2013 óta foglalkozik a Tiborcz István volt cégéhez köthető ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban aztán az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálata is komoly szabálytalanságokat talált. Az Elios több mint harminc, fideszes vezetésű önkormányzatoktól elnyert közvilágítási projektje kapcsán arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak.
A csalás elleni uniós hivatal az Európai Bizottságnak 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, a magyar hatóságoknak pedig azt, hogy tegyenek jogi lépéseket az ügyben.
A OLAF a 2017-es évre vonatkozó éves jelentésében így foglalta össze az uniós finanszírozású Elios-pályázatok vizsgálata során tett megállapitásokat:
“Hasonló forgatókönyv alapján lezajlott ügyet találtunk Magyarországon, 35 közvilágítási projekt vizsgálata során, melyeket a magyar Környezet és Energia Operatív Program keretében, az európai strukturális és befektetési alapok társfinanszírozásával valósítottak meg. A projektek célja több magyarországi település közvilágításának modernizálása volt, környezetbarát és energiatakarékos LED-es égők felhasználásával. A pályázatok vizsgálata során az OLAF úgy találta, hogy a pályázók által megadott tervezett költséget szabálytalanul adták meg, melyeket hamis háttérdokumentációval támasztottak alá. Sőt, a fő vállalkozóhoz köthető tanácsadó cég több kedvezményezettel szerződést írt alá arról, hogy majd ők (a tanácsadó cég) készítik el a technikai részletekről szóló függeléket a pályázathoz, így befolyásolva annak a (pályázó által beadott) technikai specifikációkra vonatkozó tartalmát. Az OLAF további súlyos szabálytalanságokat talált a projekt közbeszerzéseinél is és összeférhetetlenséget állapított meg egyes tanácsadók és a megbízott cég között. A vizsgálat 2017 év végén lezárult, az OLAF ekkor elküldte a vizsgálatot lezáró jelentését , pénzügyi lépéseket ajánlva az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának azzal, hogy kérjenek vissza a projekt kapcsán 43,7 millió eurónyi támogatást, továbbá az igazságszolgáltatási következményekre nézve is megfogalmaztunk ajánlásokat a magyar főügyész számára."
Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni! Miközben a miniszterelnök zéró toleranciát hirdet a korrupcióra, családtagja sajátos versenyfeltétekkel zajló közbeszerzéseken nyer milliárdokat: veje, Tiborcz István és annak régi üzlettársa játszanak csikicsukit uniós forrásból megvalósuló pályázati kiírásokkal. Az urizálás-vita közepén végre megszólalt valaki az Orbán családból is: "Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük."
A Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le. Közölték, az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vettek – a társhatóságok bevonásával – revízió alá, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt.
Megállapították, hogy az OLAF jelentésében foglaltakat a nyomozás nem támasztotta alá, és arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást lezárták.
Az Átlátszó az elmúlt években megírta, hogy 2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) a települések közvilágítását leginkább az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból korszerűsítette, de volt, ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.
Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon A 2009-ben alapított ES Holding három év alatt a semmiből 3 milliárd forint feletti árbevételt, és tulajdonosainak 200 millió forint osztalékot termelő vállalkozássá vált. Mi a magyarázata annak, hogy az ES Holding, később E-OS Innovatív, majd Elios Zrt. nevű vállalkozás ekkorát tudott növekedni az egyébként stagnáló piacon?
Az ES Holding az első sok százmilliós beruházást még 2009-ben, a Lázár János vezette Hódmezővásárhelytől kapta. A beruházás költségét eredetileg 590 millióra becsülték, végül 750 millió lett a számla, de a város ezt is nagyvonalúan kifizette. Persze ezt is hitelből, hogy aztán 2014-ben a központi költségvetés vállalja át a város 22 milliárdos adósságát.
Hódmezővásárhely is kiadta az Átlátszónak az OLAF levelét – referenciák nélkül nyert közbeszerzést az Elios jogelődje a városban Az alföldi város tavaly októberben kapott levelet az Európai Uniós csalás elleni hivatalától, amely tételesen leírta, hogy milyen furcsaságokat talált a település közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban. A brüsszeli dokumentumban szerepel Lázár János és a miniszterelnök veje, Tiborcz István is.
A cég eredményei szépen javulnak: 2014-ben már 3,5 milliárd árbevétel után 470 milliót visznek haza a tulajdonosok, egy évre rá nettó 7,6 milliárd forint a forgalom, és 1 milliárd forint az adózott eredmény, vagyis a tiszta haszon.
Beszámoltunk arról is, hogy miközben az Elios sorban nyerte a kiírásokat, vagyis a piaci verseny logikája szerint a legolcsóbb ajánlatot tette, és a riválisainál jóval magasabb, 13-14 százalékos árbevétel-arányos nyereséget ért el.
Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében 470 milliós osztalék: ennyit vett föl a 2014-es nyereségből az Elios Zrt. két ikertulajdonosa, a Green Universe és a Green Investments Kft. – ez utóbbinak volt tulajdonosa néhány héttel ezelőttig Tiborcz István, a miniszterelnöki vő. Az Elios tavalyi eredményét alapvetően a közbeszerzéses piacon érte el, a nyereség tehát közpénzből jött össze.
Az Átlátszó megkereste az érintett településeket is. Közülük Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta az adatigénylést, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település pedig semmit nem válaszolt.
28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.
A magyar adófizetők bűnhődhetnek
Bár a magyar hatóságok lezárták a nyomozást a korábban Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. közvilágítási pályázatainak ügyében, az OLAF és az Európai Bizottság nem tekinti lezártnak az ügyet, és várhatóan ragaszkodni fognak a pályázati milliárdok visszatérítéséhez a magyar állam részéről.
Az uniós hatóság most kijelentette: véleményük továbbra is érvényes attól még, hogy a magyar hatóságok abbahagyták a nyomozást, sőt már a Bizottság is vizsgálódik.
A nyomozás leállításáról szóló hír megjelenését követően megkérdeztük az OLAF véleményét a fejleményekről. Ma délelőtt megküldött válaszukban emlékeztetnek: a 2017 év végén a közvilágítási pályázatok kapcsán folytatott vizsgálat során“az OLAF nemcsak súlyos szabálytalanságokat talált a projektek többségénél, hanem összeférhetetlenséget is megállapított a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján".
Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken.
Az OLAF közleménye szerint “a tagállam igazságszolgáltatásának a feladata eldönteni, hogy megfogadja vagy sem az OLAF ajánlásait. Azonban az a tény, hogy egy tagállam nem indít büntetőeljárást, nem érvényteleníti az OLAF megállapításait és bizonyítékait a pályázati pénzek visszafizetése kapcsán".
Az OLAF azt is közölte velünk, hogy a jelentésük a nyomon követése folyamatban van az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságán. A Főigazgatóságot is megkerestük a kérdésünkkel, hogy ők mit szólnak az Elios-ügyben folytatott magyarországi nyomozás leállításáról, s ezt a választ kaptuk:
“Az OLAF jelentése alapján indított nyomon követési eljárásunk továbbra is folyamatban van a magyar hatóságokkal, ezért további részleteket nem közölhetünk. A rendőrségi nyomozás eredménye azonban – az érvényben lévő szabályok alapján – a folyamatban lévő, az EU költségvetésének védelmében folytatott eljárást nem befolyásolja."
Csikász Brigitta — Horn Gabriella
|
[
"Elios Innovatív Zrt."
] |
[
"Green Investments Kft.",
"E-OS Innovatív Zrt.",
"ES Holding",
"Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Green Universe",
"Európai Bizottság",
"Európai Uniós",
"ES Holding Zrt.",
"E-OS Innovatív",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
A kórházak beszerzéseit ellátó Állami Egészségügyi Ellátó Központ újabb, sterilizátor berendezéseket érintő közbeszerzését minősítette törvénytelennek a Közbeszerzési Döntőbizottság – írja Hadházy Ákos a Korrupció Infó blogon. A bizottság 2 millió forintos büntetést is kirótt az ajánlatkérőre, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központra.
A törvénysértő közbeszerzés a Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum sterilizáló berendezéséről szólt, mintegy 130 millió forint értékben. Csakhogy az ajánlattételi felhívás egyetlen gyártó termékeire volt szabva: rendre a Steelco-t előnybehozó, haszontalanul korlátozó kitételek szerepeltek benne.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a döntés szerint jogsértően határozta meg a beszerzése tárgyát, tartalmát és az értékelés szempontjait is.
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy az ajánlatkérővel szemben többször állapított meg már jogsértést, valamint arra, hogy a beszerzés uniós forrásból finanszírozott, ezért a jogsértéshez a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat.
|
[
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] |
[
"Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Ügyészségi bejelentést tett egy újlipótvárosi ingatlan eladása miatt a helyi Fidesz-KDNP-frakció, mert gyanúsnak találja a tranzakciót. Spaller Endre elmondta: a XIII. kerületi önkormányzat március 12-ei ülésén döntött az Ipoly utca 3. szám alatti telek árverésre bocsátásáról. A kikiáltási ár 330 millió forint volt, és az egyetlen pályázó ennyiért is vásárolta meg az ingatlant.
A Fidesz-KDNP-frakció által készíttetett szakértői vélemény szerint az ingatlan értéke több mint 555 millió forint. Az eladási és a szakértői ár közötti 225 millió forintos különbség szerintük akár büntetőjogi következményekkel is járhat. Az alacsony kikiáltási ár miatt a Fidesz-KDNP mellett az SZDSZ is ellenezte az eladást, egyedül az MSZP erőltette azt.
A frakcióvezető szerint a szocialista többség úgy bocsátotta árverésre a telket, hogy a terület jogilag még nem létezik, mivel helyrajzi számot csak a kerületi szabályozási terv elfogadása után kap. Spaller úgy tudja, hogy a területre pályázó Jász Ingatlan Kft. a rendkívüli testületi ülés hírére készítette el az ingatlan látványtervét, amelyet csak Hiszékeny Dezső alpolgármesternek juttatott el.
"Meg vagyunk győződve arról, hogy teljesen jogszerűen jártunk el, egyébként a kerületet semmifajta veszteség nem érte ebben az ügyben" - kommentálta a hírt Hiszékeny Dezső alpolgármester. Hozzátette, hogy a hagyományos becslés mellett két igazságügyi ingatlanszakértőtől is szakvéleményt kértek.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Jász Ingatlan Kft."
] |
Áder János felmentette szolgálati viszonyából a tábornokok vesztegetési perének első számú vádlottját. Lévai István Attilát első fokon felmentették a vesztegetési ügyben.
Megszüntették az úgynevezett tábornokper elsőrendű vádlottjának, az első fokon felmentett Lévai István Attilának a szolgálati viszonyát.
Áder János köztársasági elnök erről szóló határozata a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg. E szerint az államfő Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére Lévai István Attila dandártábornok hivatásos szolgálati viszonyát 2013. február 1-jei hatállyal - méltatlanság megállapítása miatt - felmentéssel szüntette meg.
A vesztegetéssel vádolt magas rangú katonák és polgári alkalmazottak büntetőperének vádirata szerint a három dandártábornok - Lévai István Attila első-, Huszti András negyed- és Oláh János tizenhatodrendű vádlott - megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének - Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatóság, a Védelemgazdasági Főosztály, továbbá a Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság, amely 2005 áprilisától Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal - különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik nyújtott megrendelések fejében a Honvédelmi Minisztérium által kifizetett összegek egy részét visszakérik.
A vádhatóság szerint az ötletadó az elsőrendű vádlott volt. Az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség 20 gyanúsítottat hallgatott ki, egyikükkel szemben megszüntette a nyomozást, egy tábornok és egy ezredes eljárását pedig elkülönítették. Ebben az ügyben 2012 áprilisában a bíróság már kiszabott jogerős, végrehajtandó szabadságvesztést is, amelyet két elítélt jelenleg is tölt.
Első fokon felmentették őket
Az alapügyben 2011. január 18-án fejezték be a nyomozást, és 2011. március 10-én emeltek vádat 17 emberrel szemben. A bíróság a tárgyalási szakban további két vádlott eljárását különítette el.
A tábornokperben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa február végén 15 vádlottat - köztük Lévai István Attilát - mentett fel - részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában - a költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények vádja alól. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondta: az ügyészség mindenben tiszteletben tartja a független magyar bíróságok ítélkező tevékenységét, valamint a jogerős ítéleteket. Hozzátette: az úgynevezett tábornokperrel kapcsolatban az ügyészség a másodfokú eljárásban fejti ki részletes jogi álláspontját.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Legfőbb Ügyészség",
"Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság",
"Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal",
"Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatóság",
"Védelemgazdasági Főosztály",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Közzétett negyedévente szokásos három feketelistájából kettőt az adóhivatal. A most publikált APEH-feketelistákon nagyjából 1900 gazdasági szervezet és 3300 magánszemély szerepel, a nem magánszemélyek között alapítvány, szakszervezet és községi önkormányzati is van. Együtt összesen legalább 224,26 milliárd forintos adótartozást halmoztak fel. A listán van az az állami cég is, amelyik most rendelte meg ötmilliárdért az ország légifotózását.
Az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozásokról tett közzé két listát honlapján az APEH. Az egyik feketelistán a legalább 100 milliós adótartozású gazdasági szervezetek, a másikon a 10 milliót meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek szerepelnek. (Talál rajta ismerős nevet? Írja meg!).
A két névsor negyedévente jelenik meg, és folyamatosan bővül azokkal, akik adótartozása az előző három hónapban lépte át a 180 napos limitet. A magánszemélyek listájának így már 3307 szereplője van, míg a céges névsorban 1912-en szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a társaságok – a 100 milliós listára kerülési értékkel számolva – összesen legalább 191 milliárd forinttal rövidítették meg az államot, míg a magánszemélyek minimum 33 milliárdos adótartozást halmoztak fel.
A listázott cégek számottevő része felszámolás alatt áll, így ezektől érdemi állami bevétel nem várható. A névsorban szereplő társaságok közül 1475 áll felszámolás, valamint 217 végelszámolás alatt áll. A további valamivel több mint kétszáz szervezetnél sem felszámolási, sem végelszámolási eljárás nem folyik
Az ismertebb cég- és intézménynevek közül több is felbukkan a lajstromban. Rajta van hosszabb ideje, legalább tavaly ősz óta a listán az az állami kézben lévő Földmérési és Távérzékelési Intézet, amely az államtitkári excég részvételével folyó ötmilliárdos légifotózási tender kiírója.
Jelentős adótartozónak számítanak továbbá a lényegében már megszűnt Transelektro-csoport egyes cégei, a Rébusz Iskolaszövetkezet, a székesfehérvári Albacomp, a korábban a magyar élvonalbeli focihoz kötődő Profi Liga Kft., valamint az a gödi Pólus Palace Zrt., amelyről a helyi termál golf klub juthat az eszünkbe.
Több olyan társaság is szerepel a lajstromban, amely az ismert csődrekorder, Erdélyi József tatabányai cégbirodalmának címén van bejelentve. Ilyen a Búgócsiga 100429 Draugyreg Kft. vagy a Búgócsiga 100626 Gnikoiprocs Kft., a Sokasara Mars Kft. vagy a Sokasara Szaturnusz Kft. is.
Nemcsak vállalkozások vannak a névsorban, hanem civil szervezetek is, így felbukkan benne mások mellett a Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet, a Rea II. Sportegyesület, a Rendőrökért Közbiztonsági Alapítvány vagy a Nebuló Sport- és Nyelviskola Alapítvány. A dunántúli Nick és Olasz község önkormányzatai is 100 milliónál többel lógnak az államnak.
|
[
"Földmérési és Távérzékelési Intézet"
] |
[
"Nebuló Sport- és Nyelviskola Alapítvány",
"Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet",
"Rendőrökért Közbiztonsági Alapítvány",
"Profi Liga Kft.",
"Rea II. Sportegyesület",
"Pólus Palace Zrt.",
"Sokasara Mars Kft.",
"Sokasara Szaturnusz Kft.",
"Rébusz Iskolaszövetkezet",
"Búgócsiga 100429 Draugyreg Kft.",
"Búgócsiga 100626 Gnikoiprocs Kft."
] |
A hétfői testületi ülésen nem került napirendre Erzsébetvárosban az előzetesben ülő Hunvald György havi juttatásainak megvonásáról szóló előterjesztés, ezért a polgármesternek továbbra is jár a havi 742 ezer forint.
Továbbra is jár Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármesternek az önkormányzattól a havi 742.560 forintos juttatás, az erzsébetvárosi képviselő-testület ugyanis hétfői ülésén nem vette napirendre a Fidesz azon indítványát, hogy függesszék fel a polgármester illetményének kifizetését, illetve vonják meg tőle költségátalányát.
Előterjesztésüket, amelyet napirendi módosítóként adtak be, mert előzetesen nem került napirendre a képviselő-testület 10:7 arányban leszavazta, így arról nem is tárgyaltak, mondta el Vattamány Zsolt. A következő testületi ülésen a Fidesz újra próbálkozik majd.
Vattamány vasárnap az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal előtt közölte, hogy mintegy hatmillió forint juttatást kapott az önkormányzattól Hunvald György polgármester a februári előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt.
Hunvald Györgyöt hivatali vesztegetés mellett hűtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják. A nyomozati bíró a napokban döntött Hunvald György vagyonának zárolásáról.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének egykori ügyvezetője már nemcsak a politikai felelősséget, hanem a büntetőjogit is kész vállalni a 60-75 millió forintos pályázati csalások ügyében. A különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított MSZP-s politikust szerdán hallgatták újból ki az ügyészek.
Politikai felelőssége mellett a büntetőjogi felelősségét is elismerte az ügyészségen Zuschlag János, a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított szocialista politikus. Ügyvédje, Kovács M. János, elmondta, hogy védencét szerdán hallgatták ki a kecskeméti ügyészségen, részletes vallomást ugyan nem tett, de a néhány héttel ezelőtti vallomását néhány mondattal kiegészítette.
Az ügyvéd állítása szerint védence nem részletezte vallomásának tartalmát, csupán annyit árult el, hogy a pénzt nem magáncélra, hanem a Fiatal Baloldal különböző rendezvényeire költötték.
Zuschlag János február közepén a kormányokon és politikai oldalakon átívelő ifjúsági intézményrendszer működéséről, a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozási módjáról számolt be a nyomozóknak. A politikus ennek megfelelően beszélt a Fiatal Baloldal (FIB) gazdálkodásáról is, melynek során elmondta: bevett gyakorlat volt, hogy politikai ifjúsági szervezetek más civil szervezetekkel közösen valósítják meg programjaikat. Elismerte, hogy a büntetőeljárásban említett egyesületek a FIB-bel sok közös programot szerveztek, így a finanszírozási kérdések is összefolyhattak. Így, ha ennek keretében szabálytalanságok történtek, azért, mint a FIB elnökhelyettese politikai felelősséget vállal.
A Zuschlag-ügy kapcsán már 15 embert gyanúsítanak: legújabban egy kiskunhalasi férfival szemben, bűnpártolás miatt indult eljárás az üggyel kapcsolatban. A csalássorozattal kapcsolatos nyomozás határideje két hét múlva jár le, és a korábbi elképzelésekkel ellentétben, már elképzelhető, hogy a nyomozás meghosszabbítását kezdeményezik az ügyben.
60-75 millió
A Zuschlag-ügy egy, a számviteli fegyelem megsértése miatt indított vizsgálattal kezdődött még 2005 elején. 2007 nyarára országos méretű lett az alapítványok és egyesületek ügye, amelyek az állami pályázatokon elnyert pénzek felhasználásával nem tudtak elszámolni. Az elcsalt pénz becslések szerint 60-75 millió forint.
Zuschlag János az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezetője és kiskunhalasi képviselő volt. Szeptember közepén egy kihallgatás után vették őrizetbe, miután különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A nyomozók eddig kilenc olyan alapítványt találtak, amelyek nem tudtak megfelelően elszámolni a pályázati pénzekkel. A pályázatok elbírálása kapcsán már több vezető politikust is kihallgattak.
Január végén a Szegedi Városi Bíróság Katus Ferenc, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottjának előzetes letartóztatását április 4-éig meghosszabbította. A politikus korábban az MSZP kiskunhalasi szervezetének irodavezetője volt. A Zuschlag-ügynek már 15 gyanúsított van, a Népszabadság értesülései szerint az ügyészség egy kiskunhalasi férfit vett őrizetbe, aki az okiratok és számlák megsemmisítésében működött közre, ezért bűnpártolás vétségével gyanúsítják. A férfi szabadlábon védekezhet. A nyomozást várhatóan a hónap végén befejezi a kecskeméti ügyészség.
|
[
"Fiatal Baloldal"
] |
[
"Szegedi Városi Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Mégiscsak kell legyen digitális verzió a trafikpályázatokról és értékelésekről. A minisztérium ugyanis számítógéppel takarta ki a személyes adatokat.
Varju Lászlónak teherautó kellett, hogy elvigye a dokumentumhalmot
Nem csupán Seszták Miklós hajlamos hajlítani az igazságon, akár a parlamenti meghallgatásán is, amikor régi cégeiről vagy esetleg egyes offshoregyanús vállalkozásokkal való kapcsolatáról kérdezik. Az általa vezetett tárca, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a bíróság előtt is képes tagadni olyat, aminek a léte nyilvánvaló.
A trafikmutyi leleplezésében döntő lépésnek számított, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) kiperelte a tárcából a pályázatok értékelési lapjait és jegyzőkönyveit. A bírósági ítélet azonban nem rendelkezett az átadás formájáról – a tavalyi jogerős bírói döntés után azért csak most váltak nyilvánossá a dokumentumok, mert azokat csupán hosszas huzavona után adta ki a minisztérium.
Varju László, a DK képviselője hiába érkezett egy pendrive-val a minisztériumhoz: az NFM szerint a DK által igényelt anyagok, a tizenhatezer trafikpályázat értékelési lapja és jegyzőkönyvei csak nyomtatott formában adhatóak ki. A per során a minisztérium jogi képviselői azzal érveltek, hogy nem voltak meg digitálisan az értékelési lapok és jegyzőkönyvek. Utána az NFM pedig úgy látta, hogy a bírósági ítélet őket arra is kötelezte, hogy a nem közérdekűnek számító információkat – a pályázók személyes adatait – kihúzzák az aktákból. Állították: ezeket csak manuálisan, fénymásolással lehetett kellő gondossággal kitakarni az aktákban –ezért halasztást is kértek a teljesítésre. A tárca a fénymásolás költségeire hivatkozva aztán 25 millió forintot akart volna elkérni az ellenzéki párttól, ám később ettől eltekintettek, és hirtelen át is adták a dokumentumokat.
Noha korábban is hihetetlennek tűnt, hogy a pályázatokat nem digitalizálta senki (ilyen adatmennyiséget kezelni e nélkül igencsak nehéz), az átadott trafikanyagokon egyértelműen látszik, hogy csúsztatott a minisztérium, amikor azt állította, csak papíralapú értékelések léteznek. A lapokon ugyanis digitálisan takarták ki a nem közérdekű adatokat. Nincs kihúzás, satírozás, átírás. Nem csúszik el semmi: a személyes azonosítókat letakaró fekete négyszögek vonalai, derékszögei olyan szabályosak, hogy azokat emberi kéz aligha rajzolhatta. Főleg nem ennyi példányon.
Nem tudjuk, valójában mennyibe kerülhetett a "fénymásolás" a minisztériumnak. Annyi biztos: milliós tételről lehet szó. Amennyiben tehát a dokumentumok digitálisan rendelkezésre álltak, és a minisztérium mégsem adta át ebben a formában a DK-nak, vagyis feleslegesen nyomtatott, akkor az illetékes tisztségviselők akár hűtlen kezeléssel is vádolhatóak lehetnek.
Persze a tárcának meg lehetett az oka, hogy mégsem egy ötgrammos számítógépes adathordozón adta át a DK-nak az adatokat, hanem inkább elvárta, hogy a párt teherautóval menjen a cirka egymázsányi anyagért a minisztérium Batthyány téri épületéhez. Hiszen papíralapon sokkal nehezebb keresni az adatok között, miközben a kitakarás furcsa hibája miatt (a vesztesek neve mégis látszik a lapokon, holott ezek nem közérdekű adatok) újabb homokszemet lehetett dobni a nyilvánosság gépezetébe. Ez ügyben az NFM lapunknak korábban cáfolta, hogy bármiféle jogi trükközésre készülnének, és kijelentette, hogy a vesztesek nevei szerinte igenis közérdekűek. Ezt követően azonban levelet írtak a DK-nak, melyben már arra figyelmeztették az alelnököt, Molnár Csabát, hogy amennyiben az átadott aktákat így megmutatja külső személynek, jogsértést követhet el.
A trükk nem jött be, a trafikok bírálatánál alkalmazott furcsa módszerek ma már nyilvánosak.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Demokratikus Koalíció"
] |
Mészáros Lőrinc plakátcége örülhetett igazán az Orbán-kormány tavalyi köztéri kampányainak, ugyanis a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. 2021-ben 12,8 milliárd forint árbevétellel, 4,4 milliárd forint nyereséggel és 1,7 milliárd forint osztalékkal zárt. A Publimont Kft. (egykori Simicska-cég) ezzel a közterületi reklámpiac messze legnagyobb szereplője. Még 2019-ben egyszer már sikerült 11 milliárd fölé vinni a forgalmat, de a 12,8 milliárd forint abszolút rekord, mint ahogy a profit is az. Emlékezetes, hogy 2021-ben az Orbán-kormány oltási kampányai, valamint a nemzeti konzultáció plakátjai beborították az országot.
Egy ilyenhez hasonló plakátot ragasztottak át a kormánypropaganda ellen tiltakozva. Fotó: Gyurcsik Ádám/Facebook
"A minőség melletti elkötelezettség, és a felkészült, lelkes munkatársak munkája eredményeként a cég folyamatos fejlődést mutat. Reklámfelület állománya több, mint 11.000 reklámtáblából áll, melyek az ország egész területén a fővárostól a megyeszékhelyeken át a nagyvárosokban a tömegközlekedési vonalak frekventált helyein és a forgalmas utak mentén egyaránt megtalálhatóak" - közli magáról a Publimont, amely az egyik tulajdonosa a Mahir Cityposter Kft.-nek is, amely szintén meghatározó szereplője a piacnak, hiszen mintegy 1250 darab hirdetőoszlop tartozik hozzájuk.
A cég tavaly szintén remek évet zárt: 1,4 milliárd forintos forgalom 205 millió forintos nyereséghez volt elég.
|
[
"Publimont Kft.",
"Mahir Cityposter Kft."
] |
[] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdenek Botka László ellen Szegeden
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje nem tudja, mennyibe kerül egy Rolex óra
A kormánypártok szerint törvénytelen, hogy Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje kihagyta vagyonnyilatkozatából többmilliós luxusóráit. A Fidesz és a KDNP szegedi képviselőcsoportja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a politikus, Szeged polgármestere ellen. – Botka László ismét lebukott, már nemcsak az autóját, a luxusnyaralásait, hanem a luxusóráit is kihagyta a vagyonnyilatkozatából. Ezzel a több tízmilliós luxusnyaralás, a 25 milliós luxuskocsi után most újabb luxusszenvedélyre derült fény – mondta Hollik István. A KDNP-s országgyűlési képviselő a Ripost cikke alapján hangoztatta, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének nem is egy, hanem több Rolex órája is van, Szegeden ezért hívják "Rolex Lacinak".
– Egy-két ilyen óra árából vidéken már házat lehet kapni, de Botka Lászlónak mindez fel sem tűnik – hangsúlyozta. Hollik kitért arra is, hogy Botka hetek óta járja a vidéket "hazug kampányával", eközben a nyilatkozatából sorra buknak ki az eltitkolt vagyontárgyak. Ebből szerinte arra lehet következtetni, hogy az MSZP-ben semmi sem változik, mindig is a milliárdosok pártja volt, és ma is az. – Ha megnézik Gyurcsány, Bajnai, Medgyessy, Puch László, Boldvai László, Simon Gábor példáját, azt látni, hogy Botka László egyszerűen beállt a sorba – mondta a KDNP-s politikus.
Botka luxusszenvedélye az Országgyűlésben is téma volt. Dömötör Csaba úgy fogalmazott, Botka László személyében olyan miniszterelnök-jelöltet ajánlanak a szocialisták, aki megszavazta a tandíjat, a vizitdíjat, a vagyonadót, vagy Gyurcsány Ferenc kormányfővé választását. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint Botka "épp olyan, mint bármelyik adóemelő, közpénzelvezető szocialista; 25 milliós autóval jár, milliós órái vannak, korallzátonyokon búvárkodik. Nem is tudom, hogy önöket inkább Rolex-baloldalnak, vagy korallzátony-baloldalnak kellene hívni" – mondta.
Botka "aljas hazugság"-nak nevezte a vádakat, és perrel fenyegette az ügyről tudósító médiumokat. Az Indexnek azt mondta, hogy nincsen óragyűjteménye, egyetlen Rolex órája van, amelyet négy évvel ezelőtt kapott a 40. születésnapjára a főorvos feleségétől. Vagyonnyilatkozatában azért nem szerepelt, mert elmondása szerint nem tudja, mennyibe került.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem indít vizsgálatot a korrupciós botrányba keveredett Joao Havelange ellen, aki - megelőzve az etikai bizottság eljárását - a napokban mondott le NOB-tagságáról.
Jacques Rogge NOB-elnök kiemelte: a 95 éves brazil sportvezető egészségi állapotára és korára hivatkozva mondott le 48 éve őrzött NOB-tagságáról. A vizsgálatok alapján Havelange még a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) első embereként egymillió dollárt fogadott el az azóta csődbe jutott ISL nevű marketingcégtől. Az etikai bizottság az előzetes várakozások alapján minimum kétéves eltiltással sújtotta volna őt, de a végleges kizárás sem lett volna elképzelhetetlen.
"Nem fogom kommentálni az ügyet, mert tiszta spekuláció. Joao Havelange már korábban is sok ülésről hiányzott, például a júliusi NOB-gyűlésről, és a FIFA-ban is több fontos tanácskozást kihagyott" - jelentette ki Rogge, hozzátéve: a brazil sportdiplomata levélben tájékoztatta lemondási szándékáról.
"Havelange úr többé nem NOB-tag, vizsgálatok pedig kizárólag NOB-tagok ellen folyhatnak" - utalt Rogge arra, hogy az 1974 és 1998 között FIFA-elnök, azóta tiszteletbeli elnök brazil sportdiplomatát mostantól magánemberként kell kezelnie a NOB-nak. A NOB elnöke azt mondta, arra nem tud válaszolni, hogy a FIFA kezdeményez-e eljárást.
Két másik NOB-tag, a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget (IAAF) vezető Lamine Diack és az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) elnökeként is dolgozó Issa Hayatou ellen vizsgálat folyik, csütörtökre várható eredmény azzal kapcsolatban, hogy érintettek-e az ISL-botrányban.
|
[
"NOB"
] |
[
"Afrikai Labdarúgó Szövetség",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Nemzetközi Labdarúgó Szövetség",
"Nemzetközi Atlétikai Szövetség"
] |
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) megvizsgálja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közgyűlésén hozott határozatok törvényességét.
A tárca hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: törvényességi felügyeleti jogkörükben eljárva haladéktalanul megvizsgálják a kamara eredetileg tervezettnél korábban, április 24-én megtartott közgyűlésének határozatait. Ha valamelyik ellentétes a bírósági végrehajtásról szóló törvénnyel, akkor a minisztérium felhívja a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. A kamara köteles a megadott határidőn belül intézkedni, ha pedig ez elmarad, a törvényességi felügyeletet gyakorló tárca bírósági úton fogja azt kikényszeríteni - írták.
Az igazságügyi kormányzat eltökélt, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében a bírósági végrehajtás ügyét megnyugtatóan rendezze - tették hozzá.
A tárca március 27-én azt közölte: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján.
A minisztérium korábban felügyeleti jogkörében eljárva rendelte el a kamara teljes körű átvilágítását és működésének auditálását. A jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több - meg nem nevezett - ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amelyekkel kapcsolatban felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja - közölték.
A kamara elnöksége még az átvilágításról szóló jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, március elején lemondott.
|
[
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara"
] |
[
"Igazságügyi Minisztérium"
] |
Teljes gőzzel beindult a kormányzati gépezet, amikor 2014 végén Komáromban bezárt a Nokia helyi gyára, és ezzel eltűnt az ipari park legnagyobb szereplője.
Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági miniszter még a gyár bezárása előtt - akkor még államtitkárként - utasította a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetőit, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat azokkal a cégekkel, amelyek Komáromban terveznek beruházást indítani. Két nagy beruházás azóta meg is valósult, és uniós támogatásból a város is fejleszteni kezdte a parkot, hogy még vonzóbb legyen a befektetni kívánó cégeknek.
Néhány hónapja aztán ennek az ipari parknak az egyik értékes ingatlanában szerzett többségi tulajdonrészt a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. Az még nem világos, hogy Tiborczék miként fogják hasznosítani ezt a hatalmas telephelyet, de a város vezetése nemrég még úgy számolt, hogy ezt az ingatlant fogja használni egy dél-koreai autóipari cég, amely a magyar kormány csábítására érkezne az országba.
Tiborcz István augusztusban jelent meg többségi tulajdonosként egy győri milliárdos, Paár Attila WHB Ingatlan Kft. nevű cégében. Tiborcz a 166 millió forintos törzstőkéjű cég tulajdonrészének 75 százalékát vásárolta meg tőle. A cégiratokból nem derül ki, hogy a miniszterelnök veje mennyit fizetett az üzletrészért, de ezzel hozzá került a cég idén vásárolt értékes komáromi ingatlanának a többsége is.
A WHB Ingatlan márciusban vásárolta meg a komáromi ipari park egyik régóta elhagyott üzemét. Az ingatlan közvetlenül a 2014 óta üresen álló volt Nokia gyár mellett fekszik. Egykor a Perlos nevű nemzetközi cég gyártott itt műanyag alkatrészeket a Nokia mobiltelefonjaihoz, de a cég magyarországi vállalkozását már 2009-ben ledöntötte a lábáról a gazdasági világválság. A 3,7 hektáros telken álló 13 ezer négyzetméteres üzem azóta nagyrészt üresen áll, és a Perlos próbált túladni rajta. 2012-ben egyszer már majdnem sikerült, egy kínai tulajdonú cég ezt a helyet nézte ki napelemgyárnak. A napelemes cég akkori vezetőjétől úgy tudjuk, hogy a 4,5 millió eurós vételárból 900 ezer eurót ki is fizettek foglalónak, de aztán a tulajdonosok meggondolták magukat, és visszaléptek az üzlettől.
A gyárat végül 2016 március végén sikerült eladni a WHB Ingatlan Kft.-nek. A WHB Ingatlan ügyvezetője, Tóth Csaba titoktartási kötelezettségükre hivatkozva nem árult el további részleteket az ingatlanvásárlásról, így azt sem, hogy pontosan mennyit fizettek érte. A Perlos tavalyi évzáró mérlegében az ingatlan 3,28 millió eurós értékkel szerepelt, ami akkori árfolyammal számolva 1,027 milliárd forintnak felel meg. A cég egyik munkatársa megerősítette, hogy ez volt az ingatlan könyv szerinti értéke, és azt mondta, hogy “körülbelül ennyiért is adtuk el". Az ingatlanon nincs jelzálog, így a tavaly alig 8 millió forintos forgalmat bonyolító WHB Ingatlan valószínűleg nem hitelből vette meg az egymilliárd forintos épületet.
A WHB Ingatlan ügyvezetője a kérdésünkre azt írta, hogy a megvásárolt gyárépület egy részét bérbe adják egy szállítmányozással, fuvarozással foglalkozó cégnek, de nem zárható ki az sem, hogy a jövőben tovább értékesítik az ingatlant.
A miniszterelnök vejének több cégben is van érdekeltsége, de a legjövedelmezőbb vállalkozását, az Elios Zrt-t tavaly tavasszal eladta annak a Paár Attilának, akitől most megvette a WHB Ingatlan többségi tulajdonrészét. Az Elios állami megrendeléseknek köszönhetően lett 8 milliárdos forgalmú piacvezető cég a LED-lámpás közvilágítások piacán. A cég tavay rekordnyereséget, 900 millió forintot termelt, ezt már az új tulajdonos, Paár cége vette fel. Tiborcz Istvánnak jelenleg egy informatikai cég a legjövedelmezőbb vállalkozása, abból tavaly közel 400 milllió forint osztalékot vett ki.
A koreai üzlet
Amikor november közepén a WHB ingatlanánál jártunk, a főbejárat kerítésénél állva a bérlőnek semmi nyomát nem láttuk, az épület teljesen üresnek, elhagyottnak tűnt. A hatalmas udvaron csak egy autó állt, közvetlenül a portásfülke mellett. A fülkéből előbújó biztonsági őr is azt mondta, hogy az épület üres, senki nem használja, és megjegyezte azt is, hogy nemrég eladták. A hatalmas csarnok mögötti útról viszont egy felirat nélküli kamiont láttunk az épület egyik hátsó kapujánál.
Tiborcz cégének ingatlana a komáromi ipari parkban - Fotó: Vorák Anita
Az egykori Perlos-gyár az ipari park szélén fekszik, a kerítése mellett rögtön egy uniós beruházást hirdető tábla áll: az önkormányzat tavaly 600 millió forintos támogatásból újította meg az utat és a közvilágítást többek között a Nokia utcában is. Nemrég két új cég, a lengyel Alumetal és az elektromos buszokat gyártó kínai BYD indított gyárat az ipari parkban, mindkettő kormányzati támogatással. A város vezetői azt remélik, hogy ez a két vállalkozás és a hamarosan megépülő Duna-híd újabb autóipari cégeket vonz majd az ipari parkba, ezért nemrég 40 hektárral bővítették is a területét.
A Nokia gyár bezárásakor a lengyel Alumetalon kívül a dél-koreai Woory Industries vezetőivel is tárgyalt egy komáromi befektetésről a Nemzeti Befektetési Ügynökség, és hamarosan sikerült is megállapodni velük egy új gyárról. A beruházás indítását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be 2014 november végén Szöulban egy dél-koreai-magyar üzleti fórumon, amin részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály gazdasági miniszter is. Akkor azt mondták, hogy a Woory Industries 2015 és 2018 között 38 millió dolláros befektetéssel indít majd gyárat Komáromban, és ezzel 150 munkahelyet teremtenek. A befektetésről azóta egyetlen hír jelent meg: Varga Mihály gazdasági miniszter idén február végén találkozott a Woory Industries képviselőivel, és tárgyaltak a leendő komáromi gyárról.
A beruházást a komáromi önkormányzatnál annyira biztosra vették, hogy már az ipari park térképén is feltüntették a cég logóját. A város honlapjáról is letölthető térképen a Woory Industries logója pont azon az épületen van, ami most Tiborcz István új cégének tulajdonában van. Tóth Nándor, az ipari park önkormányzati kapcsolattartója telefonon megerősítette a Direkt36-nak, hogy a Woory Industries ebben az épületben tervezett gyárat indítani, de hozzátette, úgy tudja, hogy a cég azóta elállt ettől a szándékától. Az önkormányzat az írásban küldött kérdéseinkre viszont már azt írta, hogy nincs információjuk a cég döntéséről.
Kormánydelegáció Szöülban 2014-ben - Forrás: Orbán Viktor Facebook
Kérdéseinkkel megkerestük a dél-koreai céget is, de egyelőre nem kaptunk választ arra, hogy továbbra is akarnak-e Komáromban gyárat indítani, és ha igen, akkor pontosan hol.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a beruházással kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, hogy a 2014 novemberi bejelentés óta már több tárgyalásuk volt a Woory Industries képviselőivel, de egyelőre nem tudnak részleteket megosztani a beruházás ütemezéséről. Megjegyezték, hogy jelenleg is több kiajánlásuk illetve befektetői megkeresésük van a komáromi ipari parkkal kapcsolatban, az érdeklődő befektetők főképp a járműiparhoz kapcsolódnak. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de egyelőre nem kaptunk választ.
A céges információkért az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.
Címlapkép: Magyar Nemzet / Székelyhidi Balázs
|
[
"WHB Ingatlan Kft."
] |
[
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Woory Industries",
"Nemzeti Befektetési Ügynökség",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Elios Zrt"
] |
A román korrupcióellenes ügyészség pénteken Markó Attilának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőjének őrizetbe vételét és előzetes letartóztatását kérte a parlamenttől - derült ki a vádhatóság közleményéből. Az ügyészség már pénteken reggel közölte, hogy bűnvádi eljárást indít a képviselő ellen hivatali visszaélés gyanújával.
Az ügyészség már pénteken reggel közölte, hogy bűnvádi eljárást indít a képviselő ellen hivatali visszaélés gyanújával. Markó Attila tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely 2011-ben az ügyészség szerint jóváhagyott egy olyan kárpótlást, amelynek összegét úgy állapították meg, hogy egy telek értékét a reális árához képest háromszorosára becsülték. Az ügyben többek között a szervezett bűnözés ellenes vádhatóság főügyészét, Alina Bicát is őrizetbe vették, aki akkor szintén a bizottság tagja volt. A román törvények szerint törvényhozót csak a parlament engedélyével tartóztathat le az ügyészség.
"Semmi köze a cirkuszhoz"
A közlemény szerint a testület a 2011. március 15-i ülésén döntött az ügyészség által törvénytelennek tartott kárpótlásról. A vádhatóság szerint ezáltal 263 millió lej (18,4 milliárd forint) kárt okoztak az államnak. Markó Attila az egyik közösségi oldalon közzé tett bejegyzésében leszögezte, hogy "semmi köze nincs a Bica-féle cirkuszhoz", nem is vádolják bűnrészességgel. Hozzátette: az állítólagos érintetteket, vagyis a kárpótolt személyeket nem ismeri, mind a neveket, mind az összefüggéseket a médiából maga is most először hallotta. Úgy vélte, hogy ellene a vád pusztán az, hogy a restitúciós hatóság keretében működő központi kártérítési bizottság tagja volt, amikor a szóban forgó döntés született.
"Mindaddig amíg a hatóság elnöke, négy alelnöke, és az igazságügyi minisztérium képviselője (akik 6 személyt jelentenek a 11 tagú bizottságból) helyesnek minősített bármit az ülésenként amúgy sok száz vagy ezernél is több ügyben, addig nekem sem minőségem, sem pedig értelme nem volt azt megkérdőjelezni. A bizottság elé amúgy is csak egy táblázat került, nem a dossziék" - írta a képviselő.
|
[
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség"
] |
[] |
A zuglói szocialista alpolgármester és helyi MSZP-elnök, Szűcs István egy éve felvett a XIV. kerületi szervezetbe 34 új tagot, majd egy lendülettel belépési moratóriumot rendelt el, ami azóta is tart. Az új tagok miatt indult nyomozás a közelmúltban. A gyanú szerint Szűcsék nagyrészt hamis aláírásokkal ellátott belépési nyilatkozatokkal képeztek ellensúlyt egy akkor jelentkező, a kerületben új szocialista csoportosulással szemben a tavalyi választások idején kezdődött pozícióharcban.
Óbudán és Zuglóban még nincs megegyezés, a Belvárosban is akadoznak a tárgyalások, és még Kovács Pisti sorsa sem dőlt el.
Egy éve nem vettek fel senkit a XIV. kerületi szocialisták közé, pedig lenne legalább negyven jelentkező.
Nem kellenek az újabb szocik
Az MSZP időközben alpolgármesteri székbe delegált helyi elnöke, Szűcs István utoljára 2006. március 1-én bővítette 34 új párttaggal Budapest legkisebb létszámú szervezetét. A csoportos tagfelvétel akkor történt, amikor egy új társaság próbált bejutni az évek óta komolyabb változások nélkül üzemelő zuglói MSZP-be. Tóth Csaba, egykori Vas megyei pártelnök és társasága már a tavalyi országgyűlési választások előtt bejelentkezett, de a 40 fős csoport belépési nyilatkozatára azóta sem került pecsét, pedig a párt Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága is alapszabály-ellenesnek minősítette Szűcs ellenállását. Az általános érvényű állásfoglalás már tavaly szeptember 26-án megszületett, de a zuglói elnök az elmúlt hónapokban sem volt hajlandó felfüggeszteni az egy éve, általa hozott moratóriumot.
Szorgos aláíró kezek
A 34, még a felvételi stop előtt felvett párttag ügyében viszont április végén feljelentés érkezett a Fővárosi Ügyészséghez. A beadvány arra hívta fel a nyomozóhatóság figyelmét, hogy a Szűcs István által nyilvántartásba vett új MSZP-sek jelentkezései lapjain feltűnően sok a vélhetően azonos kéztől származó aláírás. A feljelentők telefonon is megkeresték a 2006-ban regisztráltak egy részét, és kiderült, hogy tízen közülük az elmúlt több mint egy évben egyetlen alapszervezeti taggyűlésen sem vettek részt. Többen pedig úgy tudták, hogy egy kőbányai alapszervezethez csatlakoztak. Morvai Attila, a Fővárosi Ügyészség szóvivője az Indexnek megerősítette, hogy a feljelentés alapján magánokirat-hamisítás ügyében megindult az eljárás a beléptetések ügyében, a nyomozást a XIV-XVI. Kerületi ügyészség végzi.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Fővárosi Ügyészség",
"Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága"
] |
Nyolcvanmilliós baráti cégbirodalmat "tart fenn" önkormányzati pénzen Papcsák Ferenc, Zugló októberben megválasztott fideszes polgármestere, aki szerint a baloldali rágalomhadjárat célja a zuglói elszámoltatás megakadályozása.
A volt elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc hivatalba lépése óta összesen mintegy nyolcvanmillió forint értékben kötött tanácsadói szerződéseket döntően korábbi fideszes zuglói képviselőkkel, hozzá hű személyekkel és ügyvédi irodákkal – írta Várnai László, a kerület LMP-s önkormányzati képviselője a minap saját blogjában.
A jelenleg külföldön tartózkodó Papcsák Ferenc közleményben reagált Várnai állítására. Azt írta: "rágalomhadjáratot indítottak a baloldali sajtóban a zuglói elszámoltatás megakadályozására, ennek keretében az új önkormányzati vezetés által az átvilágítás elvégzésére és az átszervezés segítésére kötött megbízási szerződéseket támadják". Az önkormányzatnál lapunkkal azt közölték: nincs abban semmi kivetnivaló, ha volt önkormányzati képviselők, mint "kiváló szakértők" tanácsaikkal segítik a munkát.
Elszámoltatják az egykori elszámoltatót?
Várnai László a képviselőtestület tagjaként azért kérte ki a tavaly október óta kötött tanácsadói szerződéseket, mert a polgármesteri hivatalban szóbeszédek terjedtek a különös kontraktusokról.
Az előző polgármester, Weinek Leonárd idején körülbelül évi 40 millió forintot költöttek külső tanácsadásokra; Weineket két jogsértőnek tartott tanácsadói szerződés miatt gyanúsította meg hűtlen kezeléssel az ügyészség. Várnai "derék dolognak tartja" a polgármester igyekezetét a közpénzek elszámoltatására, ezért is gondolt arra: jobb, ha ő és a Fidesz előbb magával kezdi a sort. Egyébként maga sem hitte volna, hogy Papcsákék ilyen mértékben kötöttek szerződéseket, amelyek bruttó összege idén decemberig eléri a nyolcvanmilliót.
Várnai szerint gyakorlatilag a Fidesz politikai kifizetőhelyeként működik Zugló, hiszen számos volt fideszes képviselő érintett, például a kerület korábbi vezetője, Rátonyi Gábor sportjavaslatai havi 320 ezer forintot érnek. Míg Gyügyei Attila, a helyi Fidesz elnöke korábban nyilvánosan üdvözölte a Papcsák által elindított elszámoltatást, s vehemensen bírálta a Weinek-féle gyakorlatot, addig családjával mintha megengedőbb lenne. Lánya, Gyügyei Lillianna cége, a Peli & Perfect Kft. koordinálja ugyanis a polgármesteri kabinet lakossági és külső kommunikációját, havi nettó 300 ezerért. A szintén exfideszes Weinwurm Árpád is számlázhat költségvetési tanácsaiért, míg Kiss Imre László az önkormányzat jogi képviseletét látja el havi 300 ezerért.
Egy másik csoport a "debreceni vonal" – mutatott rá Várnai László. A különböző cívisvárosbeli cégek mellett feltűnik például a mátészalkai Siket Tibor neve, aki Papcsák kampányfőnöke volt 2006-ban. A harmadik csoport, a történészi vonal is érdekes, KunMiklóssal az élen. Az ő feladata havi 400 ezerért például az, hogy segítse a polgárosodás modernkori kutatóközpontjának megalapítását. A listán található még a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda, amely havi 900 ezer forintért segédkezik az önkormányzat által alapítandó gazdasági társaságok létrehozásában. Az iroda az első Orbán-kormány idején a Nemzeti Autópálya Rt.-től összességében kétmilliárd forintnál is több megrendelést kapott, s intézte a törökszentmiklósi állami gazdaság privatizációját.
Papcsák Ferenc leszögezte: ragaszkodik az elszámoltatás végigviteléhez. A felkért szakértők találták meg az eddig nyilvánosságra került ügyek többségét. A visszásságok miatti indult büntetőügyekben a vagyoni hátrány összege megközelíti a négyszázmillió forintot. Papcsák szerint az új szakértők munkája komolyan sérti az előző balliberális kötődésű üzleti körök érdekeit, emiatt támadják az elszámoltatást. Az új szakértőkre épp azért van szükség, mert a sorozatos jogsértéseket a polgármesteri hivatal az utóbbi években nem tudta feltárni.
2010. február 22-i, a "Fidesz kifizetőhelye" című cikkünkben tévesen közöltük, hogy a Dr. Papcsák Ferenc vezette önkormányzat 2010-ben többet költött külső tanácsadói szerződésekre, mint a korábbi polgármester, Weinek Leonárd idején.
|
[
"Fidesz",
"Peli & Perfect Kft."
] |
[
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"Nemzeti Autópálya Rt."
] |
Mi a bajuk a Színművészeti Főiskolával?
Az, hogy nem az övék.
Kende János, a régi SZFE ikonikus tanára, többek között számtalan Jancsó-film operatőre válaszolta ezt a 444 kérdésére még 2019 végén, amikor elindult a központilag irányított, kormányzati lejárató kampány az SZFE ellen.
Talán már kevesen emlékeznek, de az egész manőver Gothár Péter zaklatási ügyével kezdődött, ami miatt a rendező darabjait levették a színpadról, majd kitiltották a színházból. A Fidesz nekifutásból csapott le a témára. Kocsis Máté frakcióvezető az ügy kapcsán már zaklató színházakról beszélt, és követelte, hogy Kásler Miklós miniszter személyesen szólhasson bele, hogy melyik színháznak ki az igazgatója. Innen már csak egy apró ugrás volt az SZFE. A Fidesz-frakció szóvivője aggodalmát fejezte ki: "Nagyon úgy tűnik, hogy védeni akarták a szexuális zaklatót. Attól tartunk, hogy nemcsak a színházban, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is titkolózhatnak."
A végkifejlet ismert: 2020 végére az egyetemet szétverték, tanárait és diákjait elüldözték, épületét elajándékozták, nevét és romjait eltulajdonították. Ez az ellenállás ára ebben a rendszerben. Egy médiakampánnyal indult, de a 2018-2022 közötti ciklus végére a hatalom nagyrészt bekebelezte az autonóm felsőoktatási intézményeket. 2022-ben újabb ciklus indult, újabb négyéves tervvel.
Az elmúlt hónapok oktatásért folytatott keserves tiltakozásait követően a napokban a kormányzati sajtóban összehangolt támadás indult az Eötvös József Gimnázium és igazgatója, Moss László ellen. Hangfelvételekre hivatkozva állítják, hogy az ország egyik legnevesebb gimnáziumában félmillió forintért lehetett helyeket vásárolni diákok számára. Az ügyben már a rendőrség is nyomoz.
A megsemmisítő kampány nyilvánvalóan politikai megrendelésre készült. A készítőket láthatóan nem az igazság, hanem a maximális politikai haszon érdekelte.
|
[
"Eötvös József Gimnázium"
] |
[
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Színművészeti Főiskola"
] |
A gyanú szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke 400 ezer forintot emelt le egy vele vitában álló kft. számlájáról.
Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnökét - tudta meg az MTI Hírcentrum pénteken.
Az M1 Híradójában elhangzott, hogy a gyanú szerint a férfi 2012 júliusában hivatali hatalmával visszaélve, jogtalanul akart leemelni 400 ezer forintot egy kft. számlájáról. A végrehajtónak elszámolási vitája volt a céggel, és miután a bíróság elutasította a kérelmét, hatósági átutalási megbízást állított ki, amelyet a banknak teljesítenie kellett.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a hírműsorban elmondta: az alelnök tagadta bűnösségét, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A gyanúsított szabadlábon védekezik.
|
[
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"MTI Hírcentrum"
] |
Az ügyészség börtönbüntetést, vagyonelkobzást és közügyektől eltiltást kért a milliárdosra.
Kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige László és öt munkatársa ellen – írja az ügyészség.hu. A közleményében nem írták le Bige nevét, de a körülményekből kiderült, hogy a műtrágyában utazó milliárdosról van szó.
A vádirat szerint Bige két cége szerepel az ügyben: az egyik műtrágyát gyárt, egy másik pedig ezek értékesítésével foglalkozik. Az ügyészség szerint a vállalkozó négy társa a beosztottja volt a gyártóüzemben, míg az ötödik vezette a kereskedéssel foglalkozó gazdasági társaságot.
A közlemény szerint a termelés során keletkezett alacsonyabb minőségű termékeket a cégvezető utasítására a többi vádlott bevonásával leértékelték a gyárban, azonban az értékcsökkent műtrágya értékét a ténylegesnél jóval alacsonyabb összegben határozták meg, az önköltségi ár alatt.
Az irreálisan leértékelt terméket a vállalkozó által kijelölt cégek vehették meg, majd ezt követően azt többségében úgy értékesítették a végfelhasználóknak, mintha nem minőséghibás termékről lenne szó, tehát jóval magasabb áron a beszerzési árhoz képest
A vádirat szerint Bige László megállapodott a kereskedő cég vezetőjével, hogy az visszaoszt neki a cégéhez került, majd magasabb áron továbbértékesített termék árából tonnánként legalább 15 ezer forintot készpénzben. Ezt az összeget az ügyészség szerint úgy tudta előteremteni, hogy a végfelhasználóktól a kiszámlázott összegen felül is pénzt vett át.
Összesen 764 millió forintot adott át a kereskedő így Bigének, aki a vádirat szerint egy alkalommal azt kérte, hogy vásároljon számára a saját nevében egy 25 millió forint értékű karórát, amit a nyomozás során le is foglalt a rendőrség
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a vállalkozót, a társait pedig hűtlen kezeléssel, illetve hamis magánokirat felhasználásával.
Bige Lászlóra börtönbüntetést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség, valamint vagyonelkobzást a vesztegetési pénzre és a karórára.
Szintén vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség a milliárdos vállalkozó cégcsoportjához tartozó két céggel szemben is, amelyek a vád szerint a leértékelt termék magas áron való eladásával gazdagodtak. A vagyonelkobzás biztosítására az eljárás során zár alá vettek több nagy értékű ingatlant.
Az ügyészségi közlemény szerint az eljárás a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik, ahol hasonló bűncselekmény miatt Bige ellen már folyik eljárás, ezért az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság egyesítse az ügyeket és egy eljárásban bírálja el. A 24.hu úgy értesült, hogy Bige tagadja a bűnösségét.
Bige Lászlót tavaly év végén vették őrizetbe, majd bűnügyi felügyelet alatt állt április végéig, amikor megszüntették a házi őrizetét.
|
[
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség"
] |
[
"Nyíregyházi Törvényszék"
] |
Tagad a volt államtitkár és a vagyonkezelőre mutogat + Videó
• A nagykövetet az államtitkár utasította, a 10 milliárd meg elúszott + Videó Tagad és a vagyonkezelőre mutogat a volt külügyi államtitkár a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladása ügyében. Horváthné Fekszi Márta, aki jelenleg Magyarország New-York-i ENSZ-nagykövete, azt állítja: a vagyonkezelő írásos utasítására járt el.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a Hír Televízió felvételét! A volt államtitkár tagadja, hogy az ingatlant a 2008 őszi zárt körű pályázat kiírása előtt már eladták. Állítása szerint arról sem tudott, hogy az előleg már 2005-ben, a teljes vételár pedig 2008 tavaszán megérkezett a vagyonkezelő számlájára.
Egy, a Magyar Nemzet birtokába jutott nemzetbiztonsági jelentés szerint három adásvételi szerződés is született – egy 2005-ben, kettő pedig 2008-ban – és az utolsóval akarták lepapírozni a már korábban megvalósult eladást.
Horváthné Fekszi Márta szavainak nemcsak a volt moszkvai nagykövet, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyilatkozata is ellentmond. Zicherman Zsolt, az MNV Zrt. szóvivője szerint is a volt külügyi államtitkár felszólítására kezdték el 2008 nyarán az ingatlan értékesítését.
Korábban a szerződést aláíró volt moszkvai nagykövet, Székely Árpád is azt nyilatkozta, hogy a volt külügyi államtitkár utasításait követte. Az ügyészség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz az ügyben.
- A Külügyminisztérium a vagyontörvény alapján járt el, az MNV Zrt. írásos utasítása alapján, és a vagyontanács döntése szerint. A minisztérium a vagyontanács döntése alapján egy eladásról tudott hivatalosan, ez a háromból az utolsó. A 2005-ben és 2008-ban született szerződés nem a külügyi tárca engedélye alapján történt – nyilatkozta telefonon a hírTV-nek Horváthné Fekszi Márta, volt külügyi államtitkár, jelenlegi New York-i ENSZ-nagykövet.
(hírTV)
|
[
"Külügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"MNV Zrt.",
"Hír Televízió"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.