text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
Befagyaszthatják három független vezetésű település: Veresegyház, Kiscsécs, és Mátraverebély állami támogatását. Felkészül Taktabáj, Bodrogkisfalud és Nyírmeggyes.
- Jézus Mária, akkor mi lesz velünk? - így jajdult fel a kiscsécsi óvoda dadusa, aki tőlünk hallott először arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) működésbeli hiányosságok miatt kezdeményezte az önkormányzat állami támogatásainak megvonását. A kicsik aludtak, s mint később megtudtuk, az is nagy szó, hogy ebben a kis borsodi faluban egyáltalán vannak még óvodások. A kétszáz kiscsécsi zöme középkorú vagy idősebb, kilencvenkilenc százalékuk roma, s hiába épült meg tíz éve az óvoda, sokig nem volt, aki igénybe vegye. Most tizennyolcan járnak ide, így felvehettek melléjük két óvónőt meg egy dadust. Ugyanebben az épületben van a községháza is, miután a régi polgármesteri hivatalt még az előző ciklusban egy tartozás fejében elárverezték: 2013-ban csődeljárás is indult a falu ellen. Most ilyenről nincs szó, a nagyjából százmilliós költségvetésű településen az utóbbi években már kordában tartották a pénzügyeket.
A kiscsécsiek nyolcvan százaléka a Fideszre szavazott, így a helyiek arra nem is gondolnak, hogy valamiféle büntetés vagy kormánypárti átok sújtja őket. Balogh Mihály független polgármester a dadushoz hasonlóan elcsodálkozott az ÁSZ-döntés hírére. Azt mondta, nem tud semmilyen vizsgálatról vagy átvilágításról, a döntés meglepte, azt sem tudja, mi a teendője. A falunak nincs saját hivatala, egy körjegyzőségben vannak Girinccsel és Kesznyétennel, utóbbi helyről jár ki a jegyző hetente egyszer. Önállóan nem dönthetnek semmilyen pénzügyben, azt is a körjegyzőséggel kell megbeszélniük, ha egy liter benzint akarnak venni a fűnyíróba. Kerestük Farkasné Molnár Mónika jegyzőt is, ám nem sikerült elérnünk. Így jártunk a mátraverebélyi polgármesterrel is, akinek felesége visszahívást ígért ugyan, ám később, többszöri próbálkozásunkra sem vették már fel a telefont.
Mátraverebélyt és Kiscsécset nem lehet összemosni, mindkettőnél más hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrzések során - mondta a Népszavának Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs osztályvezetője. Azon elcsodálkozott, hogy a kiscsécsi polgármester nem tudott ezekről a vizsgálatokról, szavai szerint ugyanis mind a jegyző, mind a polgármester aláírásával igazoltan átvette az erről szóló értesítéseket. Hozzátette: az állami támogatások felfüggesztése nem vonatkozik az önkormányzatok kötelező feladataira, nem érinti a közmunkások, közalkalmazottak bérét, minden más kiadást azonban igen.
Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára korábban egy sajtótájékoztatón arról beszélt: azért kellett meghozniuk ezt az intézkedést, mert nem működött a belső ellenőrzés, megsértették a számviteli előírásokat.
A többség rendesen beállt a sorba Az elmúlt időszakban 132 nagyközség gazdálkodását ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Többségük gazdálkodását rendben találták, három település esetében azonban kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár ezektől az önkormányzatoktól rendkívüli intézkedéssel vonja meg az állami támogatásokat. Mátraverebély és Veresegyház az ellenőrök szerint nem hajtotta végre a saját intézkedési tervét a hiányosságok pótlására, Kiscsécs viszont sem gazdálkodási adatokat, sem intézkedési tervet nem küldött az ÁSZ-hoz. A hivatal múlt pénteki tájékoztatóján az is kiderült, hogy három további község, Taktabáj, Bodrogkisfalud és Nyírmeggyes is a veszélyeztettek listáján van, harminc napos haladékot kaptak a hiányosságok pótlására.
Mindhárom érintett települést független polgármester vezeti, s a Veresegyház élén 1965 óta álló Pásztor Bélát többször is kóstolgatta már a jelenlegi hatalom. 2013-ban felmentették a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól, de vélhetően nem javított a város fideszes megítélésén az sem, hogy elhatárolódott attól, ahogyan Tuzson Bence felhasználta egyik korábbi beszédét az idei választási kampányban. Mindezek ellenére Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosának első embere érdeklődésünkre úgy fogalmazott, nem lát politikai üzenetet a számvevők döntésében.
Ugyanakkor hangsúlyozta: ma nincs mozgástér az önkormányzatoknál, az egész rendszer a bizalmatlanságra épül. Az ÁSZ épp egy éve kezdte vizsgálni a város 2016-os dokumentumai alapján, hogy megfelelően működik-e a polgármesteri hivatal belső kontrollrendszere, biztosított-e a felelős gazdálkodás, továbbá eleget tesznek-e a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. Pásztor Béla három kifogásolt kérdést említett érdeklődésünkre. Az önkormányzat által fenntartott állatkertbe szerettek volna új példányokat beszerezni, a feladattal megbízott ember azonban nem járt sikerrel. Mivel igazoltan rengeteg munkát végzett, kifizették a megbízási díját, de az ÁSZ ellenőrzés kifogása után visszakérték és vissza is kapták a pénzt. Azt is szabálytalannak tartották az ellenőrök, hogy az új gimnázium építéséhez szükséges területen megvásárolt egyik ház korábbi tulajdonosának néhány hónapig megengedték, hogy bérleti díj fizetése nélkül maradhasson, hisz az üres épület sem hozott volna hasznot. Azóta a helyén a váci egyházmegye fenntartásában egy reál és egy humán osztállyal működik is az új iskola.
A harmadik kifogásolt tétel az ÁSZ jelentésében a polgármester elmondása szerint az volt, hogy azoknak a hivatali dolgozóknak, akik munkaidőn túl közösségi eseményeket szerveztek, kisebb összegeket fizettek. A számvevők rendőrségi nyomozással akarták tisztázni, hogy tényleg tettek-e valamit a pénzükért. - Tavaly év végén minden érintettet és engem is kihallgattak, mintha bűnözők lennénk, de végül lezárták a nyomozást, mert mindenki igazolta, hogy megdolgozott a kilencezer, néha húszezer forintjáért – sorolta Pásztor Béla a történteket. Azt elismerte, hogy a belső szabályzatukat nem írták újra, ezért kapták a büntetést, de azt mondta, ezt is megteszik a következő hetekben, ha a minden részletre kiterjedő szabályozási filozófia ezt követeli, bár ő más szemléletben vezeti a települést immár 53 éve. Úgy véli, sokkal többre lehet menni, ha szabadságot kapnak az önkormányzatok.
Veresegyház polgármesterét nem rendítette meg az ÁSZ szigora, mint mondta: adóbevételeik miatt eddig is alig kaptak állami támogatást.
Pártatlanul Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményben tudatta, hogy elfogadta az MSZP, az Együtt és a Liberálisok intézkedési tervét a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, az LMP esetében kiegészítést kért, a Jobbik, a DK és a Párbeszéd azonban visszakapta a terveket, mert azok a számvevők szerint nem alkalmasak a hiányosságok megszüntetésére. Egy másik közleményben arra emlékeztették a Jobbik szóvivőjét, hogy a párt vizsgálatakor minden törvényt betartva állapítottak meg 663 millió forintos bírságot. A szervezet ezt azután hangsúlyozta, hogy Mirkóczki Ádám a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a múlt héten úgy fogalmazott: szeretnék, ha az ÁSZ tisztességes vizsgálatot folytatna és átvenné azokat a dokumentumokat, amelyekkel a párt bizonyítani tudja, hogy törvényesen gazdálkodott.
Doros Judit, Gulyás Erika
|
[
"Állami Számvevőszék"
] |
[
"Magyar Államkincstár"
] |
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint.
Az üzlet fontos az oroszoknak is, ezt mutatja, hogy Putyin a sajtótájékoztatón a megrendelést "meglehetősen jelentősnek" nevezte. De a magyar kormány is kiemelten kezeli: az október végi Orbán-Putyin találkozót Moszkvában előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter ezt említette elsőként a közös magyar-orosz projektek között.
A Direkt36 most arra utaló jeleket talált, hogy a beruházás kifejezetten az oroszoknak kedvez majd, miközben a kocsik gyártásához szükséges hitelt a magyar állam biztosítja. Az oroszok mellett a beruházással jól járnak majd kormányhoz köthető üzletemberek is: a megrendeléssel megbízott cégben idén nyáron megjelent Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, akinek volt közös üzlete Habony Árpáddal, Orbán Viktor főtanácsadójával. A céget pedig egy Illés Géza Márton nevű ügyvéd képviseli, aki az elmúlt években együtt mozgott Tombor András korábbi miniszterelnöki tanácsadóval.
A projektet eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a Transmashholding (TMH) került helyzetbe.
A beruházáshoz várhatóan hitelt biztosító Eximbank és a külügyminisztérium is annyit válaszolt, hogy részleteket banktitok miatt nem mondhatnak, de a jogszabályok betartásával nyújtanak hitelt, amivel magyar cégek is jól járnak. Illés azt írta a Direkt36-nak, hogy régóta "megbecsült ügyfele" Tombor András, de téves megközelítésnek tartja az ügyvédi irodáját Tombor személyével összekötni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet nem válaszolt a kérdéseinkre.
Hatalmas megrendelés egy apró cégnek
A vasúti kocsik gyártásáról szóló szerződést 2018 szeptemberében, egy héttel az Orbán-Putyin találkozó után írták alá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megállapodást a "magyar járműipar egyik legjelentősebb külföldi szállítási projektjének" nevezte. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy akkor egy szándéknyilatkozatot írtak alá, és egy kereskedelmi szerződést kötöttek. Ezek többek között azt részletezik, hogy pontosan milyen típusú kocsikat szállítanak majd az észak-afrikai országba.
A megállapodás egyik legfigyelemreméltóbb eleme az egyiptomiakkal szerződő cég. A Transmashholding Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cégcsoportja – korábban is dolgozott már Magyarországon, a csoporthoz tartozó Metrovagonmas újította fel a budapesti 3-as metró szerelvényeit. A cég azonban azt írta a Direkt36-nak, hogy az egyiptomi szerződést magyarországi leányvállalatuk, a Transmashholding Hungary Kft. írta alá.
A Transmashholding Hungaryt 2016 júliusában hozták létre mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével, amit az elmúlt három évben a cég már fel is élt. Több, a Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakember is érthetetlennek nevezte, hogy a többmilliárd forintos egyiptomi megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.
Az egyiptomi szerződést több mint egy éve írták alá. A kocsik szállítása még nem kezdődött meg, de két prototípus elkészült a TMH oroszországi gyárában, és folynak a projekt finanszírozásáról szóló tárgyalások is. Egyiptomnak ugyanis hitelre van szüksége a kocsik megvásárlásához. Ezt a tervek szerint a magyar külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank folyósítaná.
Magyar pénz, orosz érdek
Az Eximbank egy olyan állami pénzintézet, amely a magyar vállalkozások exporttevékenységét segíti. A bank az egyiptomi beruházásban akkor tud részt venni, ha a projektben a magyar hozzáadott érték legalább 50 százalék. A kormány tervei szerint ezt a feltételt úgy teljesítenék, hogy az oroszok a gyártásba bevonnák a magyar állam többségi tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító Kft-t (DJJ).
Már az egyiptomi tender kezdetén, 2016-ban felmerült, hogy a Dunakeszi Járműjavítót a magyar állam eladná az oroszoknak. Az orosz TMH többször is megerősítette, hogy érdeklődnek a cég iránt, tavaly márciusban pedig a vállalat vezérigazgatója az orosz sajtóban jelezte, hogy hamarosan 50 százalékos részesedést szerezhetnek a DJJ-ben. A magyar kormány az eladást akkor egy zárt körű pályázat kiírásával elő is készítette. A pályázat végül mégis sikertelenül zárult.
Idén májusban újra nekifutott az állam a Dunakeszi Járműjavító eladásának. Egy határozattal a Transmashholding Hungary Kft. leányvállalatát jelölte ki vevőnek és előírta, hogy június végéig le kell zárni a DJJ felvásárlását. A vevő azonban nem lépett az előírt határidőig, úgyhogy a Dunakeszi Járműjavító még mindig magyar állami tulajdon, pedig az oroszok azóta is jelezték, hogy továbbra is érdeklődnek iránta. A Direkt36 megkereste a DJJ-t és a TMH-t, hogy továbbra is tervben van-e a cég orosz felvásárlása, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az ügyet követő iparági forrás szerint az üzlet halogatása azzal függ össze, hogy az oroszoknak főként az egyiptomi megrendelés miatt van szükségük a DJJ-re, a felvásárlás viszont csak akkor éri meg nekik, ha az egyiptomi hitelszerződést aláírják.
A külügyminisztérium szerint ez még idén megtörténhet. A hitelszerződés szövegét már véglegesítették és a tervek szerint még idén aláírhatják azt – írta a minisztérium a Direkt36-nak. A külügy szerint a legalább 50 százalékos magyar beszállítói arány úgy fog teljesülni, hogy a megrendelt 1300-ból "legalább 651 vasúti kocsi Magyarországon kell, hogy elkészüljön." Az Egypt Today című angol nyelvű egyiptomi lap szintén arról írt, hogy a szerződés szerint 650 kocsi Magyarországról, 500 Oroszországból fog érkezni, a maradék 150-et pedig Egyiptomban gyártják majd orosz felügyelettel.
Ez a munkamegosztás meglepett több olyan szakembert is, akik dolgoztak már hasonló állami finanszírozású projekteken és ismerik a vasúti gépgyártás folyamatát. Szerintük az ilyen projektek rendszerint úgy néznek ki, hogy a konzorcium minden tagja részt vesz az összes kocsi gyártásában. Mindenki azt a munkafolyamatot végzi, amihez a legjobban ért.
"Ilyen szerződést még nem láttam, ez gazdaságilag irracionális" – mondta az egyik forrás arról, hogy a különböző országokban párhuzamosan gyártanának ugyanolyan kocsikat. Egy másik forrás megengedőbben azt mondta, hogy a szerelvények nagy száma miatt el tud képzelni egy ilyen felállást, de ő is logikusabbnak tartja, amikor a konzorciumi partnerek közösen vesznek részt a kocsik gyártásában.
Szerintük ez a munkamegosztás azért jelenthet problémát, mert a konzorciumban az orosz fél dominánsabb. Az orosz TMH nagyságrendekkel nagyobb vállalat, mint a magyar DJJ, ráadásul a kocsik terveit is az oroszok készítik. Emiatt az Oroszországban gyártott kocsikban valószínűleg nem lesz jelentős a magyar hozzáadott érték. Az egyik forrás szerint ez olyan, mintha az Exim az orosz exportot finanszírozná.
A legalább 50 százalékos magyar beszállítói értéket így főként a Magyarországon gyártott kocsiknak kell biztosítani. A DJJ viszont nem tud minden alkatrészt saját maga előállítani. Ezeket - például a belső berendezést, a villamos rendszert, a fékeket - meg kell vásárolnia magyar vagy külföldi beszállítóktól.
Az Eximbank erről azt írta a Direkt36-nak, hogy ha egy áru több országban készül, akkor a származási országnak azt kell tekinteni, ahol "az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt" munkát elvégzik. A gépgyártás területén ez a kocsik összeszerelését jelenti. Ebből az következik, hogy csak azok a kocsik lesznek magyar származásúak, amelyeket itthon szerelnek össze. Az Eximbank banktitokra hivatkozva a többi kérdésünkre nem válaszolt. A külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy az Eximbank finanszírozási feltétele, hogy az áruknak legalább a fele magyar származású legyen, ez a feltétel pedig ebben az esetben is teljesül.
Habony Árpád árnyéka
Nemcsak a szokatlan munkamegosztás érdekes, hanem a projektben részt vevő Transmashholding Hungary Kft. mögött feltűnő emberek is. A cégbírósági iratok szerint a Transmashholding Hungary jogi képviseletét az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda látja el. Illés ügyvédi irodája korábban is dolgozott már az oroszoknak, két éve a Népszava írt arról, hogy ez az iroda képviselte a Metrovagonmast, amikor megkötötték a 3-as metró felújításáról szóló szerződést.
Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol a miniszterelnök korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent. Például nagyjából abban az időszakban képviselte a tokaji állami borászatot, amikor annak Tombor volt a felügyelőbizottsági elnöke. Az ügyvéd dolgozott annál az uniós forrásokat kezelő, Tombor résztulajdonában álló alapkezelőnél is, amelynek működését az Európai Bizottság is kifogásolta. Tomborról pedig néhány éve derült ki, hogy 20 millió forintos kölcsönt adott Habony Árpádnak, a miniszterelnök főtanácsadójának.
Illés nem csupán a Transmashholding Hungary körüli jogi feladatokat látja el, de ő a kézbesítési megbízottja a cég egyik ügyvezetőjének, a brit Terence Stuart Watsonnak is. Watson korábban az Alstom egyik brit cégét vezette, és 2016-ban a brit hatóságok megvádolták a budapesti Alstom metrókocsik beszerzésével összefüggő korrupciós ügyben, de később felmentették a vádak alól.
Illés a Transmashholding Hungary-vel összefüggő kérdéseinkre ügyvédi titokra hivatkozva nem válaszolt. Tomborhoz való viszonyáról pedig azt írta, hogy a volt miniszterelnöki tanácsadó több mint 10 éve megbecsült ügyfele. "A Tombor Andráshoz köthető cégektől, illetve személyesen tőle származó megbízások ugyanakkor soha nem tették ki az ügyvédi iroda forgalmának, árbevételének többségét" – írta. Illés szerint emiatt téves megközelítés az iroda megbízásait általánosságban összekötni Tombor személyével.
A Transmashholding Hungary-nek pedig idén nyár óta már a tulajdonosai között is van magyar ember, aki szintén közel áll Habony Árpádhoz. Az Index írta meg, hogy júniusban 50 százalékos részedést szerzett a cégben Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, aki korábban a kormányközeli elemzőintézetnél, a Századvég-csoportnál töltött be vezető tisztséget, és a nyilvánosan elérhető adatok szerint semmilyen járműipari tapasztalata nincs.
Szalay-Bobrovniczky és Habony korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél, de Habony rendszeresen bejárt a Századvég-csoporthoz is, és Szalay-Bobrovniczkyn kívül a Századvég vezető elemzőjével is van közös üzlete. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló, idén tavasszal indult V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett. Szalay-Bobrovniczkyt is megkérdeztük az egyiptomi beruházásról és a magyar TMH-ról, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az egyiptomi beruházás valószínűleg téma lesz Vlagyimir Putyin október 30-i budapesti látogatásán is. A tárgyalást előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nak a közös orosz-magyar projektek között elsőként említette meg az egyiptomi járműbeszerzést október közepi moszkvai útján.
A cégadatok ellenőrzéséhez az Opten szolgáltatását használtuk.
|
[
"Transmashholding Hungary Kft."
] |
[
"Terence Stuart Watson",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda",
"Transmashholding Hungary-nek",
"Dunakeszi Járműjavító",
"Európai Bizottság",
"Dunakeszi Járműjavító Kft-t",
"Adriatiq Islands Group",
"Transmashholding Hungary-vel"
] |
Ha igaz lenne, hogy az adóhatóság szemet hunyt az áfacsalások felett, az az Állami Számvevőszék ellenőrzésein is fennakadt volna – mondta a Magyar Nemzetnek Vámos-Nagy Szabolcs adószakértő.
A számvevők, mint egy hétfői jelentésből kiderült, ráadásul a kötelező ellenőrzések mellett célzottan is vizsgálták a hivatal tevékenységét. Az elmúlt tíz évben 23-szor ellenőrizte az adóhatóságot az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az erről készült jelentések elérhetők voltak a szervezet honlapján, de a 2004–2013 közötti megállapításokat most külön dokumentumban is közzétették. Ezt ismertette volna hétfőn Domokos László a parlament költségvetési bizottságában. Az ÁSZ elnökét végül nem hallgatták meg, mert a kormánypárti képviselők szerint előbb érdemes megvárni az illetékes hatóságok vizsgálatait.
Ismeretes, Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt munkatársa azzal a váddal állt elő, hogy az adóhatóság szemet hunyt az áfacsalások fölött. Ezt egyébként nem igazolják a számvevőszéki jelentések. A NAV-ot ráadásul nemcsak évente a zárszámadás keretében, hanem az elmúlt tíz évben hét alkalommal célzottan is ellenőrizték. Mégpedig kifejezetten az adóztatási tevékenységét világították át. Összességében a vizsgálatok lefedték az adóhatóság teljes tevékenységét. A 2010-es jelentésben például az szerepel, hogy az áfánál a hivatal belső ellenőrzése megfelelően működött, a követeléseket tartalmazó tételeknél pedig minden esetben elvégezték a felülvizsgálatot.
– A számvevők átfogó képet kaptak a szervezet tevékenységéről – mondta a Magyar Nemzetnek Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adóhatóság korábbi elnökhelyettese kiemelte, ha valóban milliárdos visszaélések zajlottak a nagyobb vállalatok és az adóhivatal együttműködésével, akkor az fennakad az ÁSZ ellenőrzésén is.
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Állami Számvevőszék"
] |
Amit tenni tudok: felállítok a NAV-on belül egy külön vizsgálati csoportot, amelyik képletesen szólva mikroszkóppal fogja újra átvizsgálni a Magyarországon működő összes számba jöhető céghez kötődő eddigi ügyeket és szálakat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke.
– Ön azok közé tartozik, akiknek az Egyesült Államokba való beutazását az amerikai nagykövetség nemkívánatosnak minősítette?
– Egyedüliként a NAV vezetői közül, vagy több kollégájával együtt?
– Többen vagyunk.
– Kik ők?
– A többieket nem szeretném megnevezni. Én vagyok a NAV elnöke, s ha egy ilyen aljas támadás ér minket, akkor az én feladatom, hogy megvédjem a munkatársaimat és persze magamat is.
– Tehát tudja, hogy önön kívül kiket tiltottak ki?
– Igen, elmondták nekem.
– Ön emiatt az ügy miatt kerülte feltűnően a nyilvánosságot az elmúlt hetekben?
– Csak részben. Azt, hogy szabadságra megyek, már régebben megszerveztem, most volt az őszi szünet, ekkor tudtam együtt lenni a gyermekemmel. A szabadságom előtt néhány nappal kaptam meg az amerikai nagykövetség értesítését, tehát később, mint ahogy az első hírek a médiában megjelentek. Másfelől viszont én is ember vagyok, és mélyen megrázott egyrészt maga az eljárás, amit példátlannak tartok, másrészt pedig az a minden tényállítást és bizonyítékot nélkülöző rágalomözön, ami rám zúdult és zúdul azóta is.
– Nem gondolja, hogy minden egyes nap, amelyet hallgatással töltött, növelte az ön ellen megfogalmazott vádak hitelességét?
– Tudom, hogy szerencsésebb lett volna hamarabb kiállnom a nyilvánosság elé. De ez az aljas támadás annyira megrendített, hogy napokig fel sem tudtam fogni, hogy mi történik velem. Egyszerűen most jutottam el idáig.
– Miért nevezi aljasnak az amerikai nagykövetség lépését?
– Az eljárásuk annyiban különbözik az ötvenes évek koncepciós pereitől, hogy azokat a pereket legalább lefolytatták.
– Miért támadnák meg önt ok nélkül?
– Ez számomra is érthetetlen, nagyon sokáig gondolkodtam ezen, kerestem az okokat. Az én lelkiismeretem tiszta, és abban is biztos vagyok, hogy a munkatársaim, akik évtizedek óta ott dolgoznak, szintén mindig a legjobb tudásuk szerint és tisztességesen jártak el. Nem tudom. Vannak vizsgálataink, amelyek olyan érdekcsoportok körül folytak és folynak napjainkban is, amelyek könnyen kapcsolatot teremthetnek az amerikai nagykövetséggel. Az is elképzelhető, hogy külső személyek, minden alap nélkül bár, de ránk hivatkoznak egyes esetekben, és ez ellen szinte lehetetlen védekezni. Mégis, nem gondolható ép ésszel, hogy ezeknek ilyen következményei lehetnek.
– Önt levélben értesítették?
– Mi volt abban a levélben?
– Pár sorban az írták, hogy a belépésem az Egyesült Államokba nemkívánatosnak minősül. Egy elnöki nyilatkozatra hivatkoztak, amelyikben van egy passzus, miszerint felfüggeszthetik a belépési jogát annak, aki korrupcióban érintett, vagy abból hasznot húz.
– Ennyi?
– Ennyi. Sem ügyet, sem tárgyat, sem semmit nem neveztek meg, hogy bizonyítékról már ne is beszéljek. Hogy lehet ez ellen védekezni? Gondolja meg, ha önre rámutatnak, hogy tolvaj, és napokkal később már mindenki ezt visszhangozza, mit tenne?
– Még aznap elmondanám, hogy nem igaz, és a továbbiakban nem törődnék vele. De tény, hogy én nem vagyok a NAV elnöke, és emiatt nem is tudom beleélni magam az ön helyzetébe. Egyébként azt, hogy az amerikai döntés minden konkrétumot nélkülöz, a média is felvetette, és André Goodfriend ügyvivő erre úgy reagált, hogy a magyar kormány minden szükséges adat birtokában van.
– Egyrészt a magyar kormány ezt cáfolta. Másrészt az ügyvivő minden alkalommal, amikor megszólalt, mást mondott. Először azt nyilatkozta, hogy kormánytagok is érintettek a kitiltásban, később pedig azt, hogy csak kormány közeli tisztviselők és üzletemberek vannak a listán. Először azt állította, hogy nem tud olyan amerikai cégekről, amelyeket érintene a NAV vizsgálata, majd pár nap múlva elismerte, hogy a Bunge már három évvel ezelőtt jelezte az áfacsalásokat a NAV-nak, s mivel szerintük a NAV semmit nem tett, jelentették az ügyet a nagykövetségnek. Amikor erre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra hozta, hogy a NAV 2011 óta vizsgálatot folytat a Bunge által jelzett ügyben, és el is indultak a büntetőeljárások és a letartóztatások, akkor az ügyvivő azt mondta, hogy Washington voltaképpen nem is kívánja, hogy a magyar állam a konkrét korrupciógyanús esetekben indítson vizsgálatot, csak szeretné, ha gesztusként lecserélnének néhány NAV-vezetőt. A legfurcsább pedig az volt, amikor azt mondta, hogy a kitiltottak hivatalos úton, Magyarország képviseletében továbbra is beutazhatnak az Egyesült Államokba. Vagyis hivatalos személyként nem vagyunk kitiltva, holott e vonatkozásban neveztek minket korruptnak, ellenben ki vagyunk tiltva magánszemélyként, amely minőségünkben nyilvánvalóan nem lehetünk azok.
– Amikor a levelet elolvasta, az abban foglaltakat jelezte a kormánynak?
– Igen, egy illetékesnek jeleztem.
– Kinek?
– Mindegy a név, a lényeg, hogy a kormány tudott az ügyről.
– Ha mindegy a név, akkor el is mondhatná.
– Nem szeretném ebbe az irányba elvinni az ügyet, mondom, a kormány tudott arról, hogy mi történt.
– Mit mondott önnek ez a bizonyos illetékes?
– Hogy bármilyen megfoghatatlan és homályos a vád, ki kell állni, és el kell mondani az igazat, mert a hazugság és a korrupció ikertestvérek, és ahol az egyik bekopog, ott tudnivaló, hogy hamarosan megjelenik a másik is.
– Az amerikai nagykövetség nyilvánvalóvá tette, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a neveket. A média tehát a mai napig csak találgatott. Felmerült önben, hogy esetleg megpróbálja eltitkolni, elhallgatni az érintettségét?
– Nem. De akkora ütést kaptam, hogy szükségem volt egy kis időre, hogy magamhoz térjek.
– Az ön személyén keresztül a NAV-ot is komoly vádak érték. Foglalkozott a lemondás gondolatával?
– Miért kellett volna, hogy foglalkozzak?
– Hogy tehermentesítse az adóhatóságot.
– Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat. Márpedig, és ez itt a lényeg, amit kerülgetünk, hogy semmit, érti?, semmit nem követtem el, semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok a részese, és tisztán állok bármilyen vizsgálat elé.
– Most nagyon könnyen le is válthatják, hiszen a kormánynak nyilvánvalóan nem érdeke, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata sokáig feszült maradjon.
– Akkor sincs más választásom. Ki kell állnom, meg kell védenem a NAV-ot, a munkatársaimat és magamat is. Anyatigristípus vagyok, és két családom van, az egyik a szűkebb családom, a másik maga a NAV. A végsőkig küzdeni fogok az igazunkért, és soha nem adom fel. Egyszerűen nem tehetek mást. Valaki, valahol, valamiért, arctalanul és minden konkrétum nélkül rám sütötte a bélyeget, hogy korrupt gazember vagyok, és akkor én mostantól éljek együtt ezzel a bélyeggel, tűrjem a rágalmakat, a rám zuhogó mocskot, tűrjem, hogy szétcincálják a becsületemet, hogy belegázoljanak a magánéletembe? Hát nem. Nem.
– Lehetséges, hogy hibázott? Itt van például a Horváth András-féle zöld dosszié esete. Annak idején, amikor ez a zöld dosszié foglalkoztatta a nyilvánosságot, a NAV egy nap alatt letudta a belső vizsgálatot. Nem kellett volna mégis több időt fordítani rá?
– Pontosan annyi időt szántunk rá, amennyi szükséges volt. Csak a kiemelt adóalanyok körét néztük át, hiszen a vádak erre vonatkoztak, s ez jóval szűkebb, mint a teljes adóalanyi kör. Minden eset számítógépes rendszerben van nyilvántartva, azonnal látni, hogy rendben, folyamatban vannak a vizsgálatok. A rendszerünk tele van kontrollpontokkal, ott van a törvényességi főosztályunk, a biztonsági főosztályunk, a tervezési főosztályunk, és vannak külső ellenőrzési pontjaink, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál pedig egy külön részleg foglalkozik velünk. Mindez rendkívül megnehezíti, hogy visszaélések történjenek. Amúgy pedig a gyors áttekintésen túl részleteiben is foglalkoztunk az üggyel. A törvényességi és a biztonsági főosztályunk egyetlen olyan esetet tárt fel, amelyben megállapították, hogy az eljáró illetékes intézkedése szakszerűtlen volt, de költségvetési kiesést ez az intézkedés sem eredményezett.
– Úgy tűnik, az amerikai nagykövetséget nem győzték meg.
– Ez már akkor is látszott, hiszen valóságos politikai hisztéria robbant ki az ügyben, elhangzott egy fellengzős és bizonyítatlan állítás, és az egész ellenzék nekiugrott a NAV-nak, hogy ilyen korruptak meg olyan korruptak vagyunk. Nem vagyunk.
– Elhangzottak általános állítások is az önök rovására, amelyek szerint tűrhetetlenül magas az áfacsalások aránya Magyarországon, és...
– ...Igen, hogy mi ehhez asszisztálunk. Teljesen légből kapott vád ez is. Néhány nappal ezelőtt jelent meg az Európai Bizottság tanulmánya az úgynevezett áfarésről. Az áfarés a beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbözetet jelenti. Ez Magyarország esetében 2011-ben és 2012-ben még ezermilliárd forint körüli összeg volt, most pedig azt írta le az Európai Bizottság, hogy 2013-ban már csak 900 milliárd forint volt a különbözet. S hogy ez magyar jelenség lenne? Nevetséges. Az egész uniót érintő problémáról van szó, a bizottság adatai szerint Európában a végösszeg 177 milliárd euró. Ebből ránk esik hárommilliárd euró. Magyarországon az áfarés 25 százaléknyi, ami hozza az európai átlagot. Romániában 44 százalékos, Szlovákiában 39 százalék. Hol van hát az a nagy magyar áfabotrány, hol? Persze a 900 milliárd forint is nagyon sok, ebből is faragnunk kell. Jogalkalmazók vagyunk, a normatív környezetet nem mi alakítjuk, persze, megtesszük a javaslatainkat, és kaptunk is az elmúlt években új jogi eszközöket, ilyen a fordított áfa, a preregisztrációs eljárás, a fokozott adóhatósági felügyelet, a kiutalási határidő meghosszabbítása, jövőre pedig bevezetjük az elektronikus árukövető rendszert.
– A másik ügy, amelyet a média összefüggésbe hozott az amerikai nagykövetség lépésével, a Bunge nevű amerikai cég esete. Ezt az Index tárta fel, s az volt a lényege, hogy a Bunge az áfacsaló cégek miatt állandó versenyhátrányba került a magyar piacon, s bár megtették a szükséges bejelentéseket, a NAV részéről nem történt semmi érdemleges intézkedés.
– De történt. Több ezer vizsgálat van az adott termékkört érintő területen, a Bunge jelzéseit komolyan vettük, mint ahogy egyébként minden bejelentést komolyan veszünk, elindultak a nyomozások, büntetőeljárások kezdődtek, és letartóztatások is történtek. Mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter el is mondta a nyilvánosság előtt, amikor a Bunge neve felmerült.
– Igen. És mégis, látjuk, hogy mindez nem volt elég. Mit tud még tenni?
– Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a felmerült kevés konkrétumról bebizonyítottuk, nem állják meg a helyüket, a homályos, általánosságokban megfogalmazott vádakkal szemben pedig szinte lehetetlen védekezni. Mégis, tudom, hogy ez nagyon súlyos ügy, amelyben mindenképpen gyors eredményeket kell felmutatnunk. Amit tenni tudok: felállítok a NAV-on belül egy külön vizsgálati csoportot, amelyik képletesen szólva mikroszkóppal fogja újra átvizsgálni a Magyarországon működő összes számba jöhető céghez kötődő eddigi ügyeket és szálakat, másfelől pedig a NAV és a magam nevében megindítom a ránk szórt rágalmak miatt a szükséges polgári és büntetőeljárásokat.
– Ami a vizsgálati csoportot illeti, ezt értsük úgy, hogy Vida Ildikó visszalő Washingtonra?
– Dehogy lövök, nem lövök sehová. De a NAV-ot, a munkatársaimat és engem is korrupcióval vádoltak meg, és olyan drasztikus diplomáciai eszközhöz nyúltak, hogy nyilvánvaló: mindezt nagyon komolyan kell vennünk. Megígérem, komolyan vesszük. A vizsgálati csoport munkáját személyesen én fogom felügyelni, és természetesen az összes jogszabály legszigorúbb betartásával és betartatásával fogjuk végezni ezt a feladatot is. Fel kell tárnunk, hogy valójában mi az amerikaiak problémája, miután hiába kérjük mi, hiába kéri a kormány, nem mondanak semmi konkrétumot.
– A levél kézhezvétele után kereste a kapcsolatot André Goodfrienddel?
– Nem. Azt is írta, hogy egy esetleges vízumkérelem során tehetek a döntésükkel kapcsolatban észrevételeket. Nos, nem vagyok korrupt, és a kollégáim sem azok, ennyi az észrevételem.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Egyesült Államok",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Európai Bizottság"
] |
Apjukat jócskán lehagyva vagyonosodnak a Matolcsy fiúk. Nem csak Ádám, de a bátyja is luxusingatlant vásárolt a tavaly nyáron, a hitelt pedig ebben az esetben is a jegybankelnök unokatestvérének bankja szolgáltatta.
A jegybankelnök mindkét fia luxusingatlanhoz jutott tavaly nyáron, alig két hét különbséggel, a házvásárlásokhoz pedig mindkét esetben Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, az NHB Növekedési Hitel Bank nyújtott jelentős összegű hitelt. Mint azt a 24.hu nyilvánosságra hozta: az idősebb fiú, Máté az öccse, Ádám luxusvillájának közvetlen közelében, a fővárosi Rózsadomb szélén vett egy korábban 150 millió forintért hirdetett ikerház-felet. Az ingatlan 179 négyzetméteres lakóteréhez a tulajdoni lap szerint tartozik egy 393 négyzetméteres "mellékhelyiség" az alsó szinten, amelyben a billiárdterem, 3 beállós garázs és a gardróbszoba mellett található egy wellness helyiség is, a hirdetés fotói alapján medencével, jacuzzival és szaunával, a kertben pedig egy kis tó is helyet kapott.
A kastélyszerű épület megvásárlásához Matolcsy Máté cége a Mém Műhely Kft. 90 millió forintos jelzáloghitelt kapott az NHB Banktól. A ház, amely a Matolcsy fiú és felesége állandó lakhelye, egyébként egy másik cégének, a Amur Online Kft.-nek a székhelye is egyben. A gyanúsan nagy összegű hitelt felvevő Mém Műhely Kft. 2017-es beszámolója még nem érhető el, 2016-ban például 4,9 milliós veszteséget termelt, és a korábbi években sem termelt valami fényesen. Ehhez képest egy ekkora hitel törlesztőrészlete körülbelül 500-600 ezer forint havonta, vagyis akár 7 millió forint is lehet egy évben – ennyi nyeresége pedig összesen nem volt a cégnek a 2012 óta eltelt években.
Matolcsy kisebbik fiának, Ádámnak a cége a Magyar Stratégiai Zrt. tavaly nyáron, alig két héttel korábban szerzett meg a néhány száz méterrel arrébb, a Páfránykert utcában egy 430 millió forintos, háromszintes, 500 négyzetméteres luxusvillát, amelyet Matolcsy György új feleségével használ. Matolcsy Ádám úgy tájékoztatta a 24.hu-t, hogy apja bérleti díjért cserébe használja az ingatlan egy részét, de az összeget nem árulta el. Matolcsy György vagyonnyilatkozata szerint egyébként az ő birtokában csupán egy 150 négyzetméteres balatonakarattyai ház van. A jegybankelnök által használt villára villára 280 millió forint értékben jegyeztek be jelzálogot az NHB-nál.
Matolcsy Máté ingatlanával kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank úgy nyilatkozott a 24.hu-nak, hogy azt az elnök "eseti rokonlátogatások kivételével nem használja", arra viszont nem reagáltak: nem érzi-e visszásnak az elnök, hogy mindkét fia cégét hitellel segítette az unokatestvérének a bankja. Matolcsy Máté viszont azt nyilatkozta: kis bankként az NHB Bank a kisebb vállalatokat is fontos, komoly ügyfélként kezeli, ezért esett a választása éppen rokona hitelintézetére. A Mém Műhely Kft. többlet fedezetet és egyéb biztosítékot adott a bank számára, sőt a hitel nagy részét Matolcsy Máté állítása szerint már vissza is fizették, egy azóta eladott ingatlan árából. Egyébként úgy gondolja, a cége jó vételt csinált, az ingatlan jó elhelyezkedése és alacsony ára miatt jó hosszú távú befektetési lehetőség. Az pedig csak véletlen egybeesés, hogy a testvére is a környéken, szinte ugyanakkor vett egy másik villát, amelyet történetesen az apja használ. Állítása szerint egyikükkel sem egyeztetett a vásárlásról.
|
[
"Amur Online Kft.",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"NHB Növekedési Hitel Bank",
"Mém Műhely Kft."
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"NHB Bank"
] |
Az oroszok nem a Debreceni Egyetem (DE) küszöbén vannak, hanem már bőven az intézmény falain belül
– derül ki az intézmény közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából.
A Debreceni Egyetemtől azt kérdeztük, hogy a 2010 óta eltelt időszakban kaptak-e bármilyen (pénzügyi vagy más típusú) támogatást az orosz államtól, orosz állami egyetemtől vagy az orosz állam tulajdonában álló cégtől, ha igen, melyiktől, mennyit, mit.
Tájékoztatást kértünk arról is, hogy van-e jelenleg bármilyen formális, akár oktatási, akár fejlesztési együttműködés az orosz állam, orosz állami egyetem vagy az orosz állam tulajdonában álló cég között, ha igen, mit tartalmaznak a vonatkozó megállapodások.
Egy elképzelt közösség, egy orosz világ
Az korábban is tudott volt, hogy a Debreceni Egyetem együttműködik a Russzkij Mir (jelentése: orosz világ) Alapítvánnyal, a 24.hu most megkapta a vonatkozó megállapodásokat.
A szerződések tartalma különösen érdekes, ha megjegyezzük, hogy 2007 júniusában Vlagyimir Putyin elnök írta alá a Russkij Mir Alapítvány létrehozásáról szóló rendeletet, melynek célja "az orosz nyelv népszerűsítése, valamint az orosz nyelvű oktatási programok támogatása külföldön".
A Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik szerint ennél fontosabb feladatai is vannak az alapítványnak. A DGAP cikkében azt írja, az alapítvány látszólag az orosz nyelv és a kultúra előmozdítását szolgálja, elősegíti a kulturális párbeszédet a külföldi országokkal, és megalapozza az orosz kulturális politika alapját. Ám
az alapítványnak más törekvései is vannak, például hangsúlyozni egy “elképzelt közösséget" – egy “orosz világot", amely nemzeti és kulturális szempontból meghatározza Oroszországot, és az állampolgárainak külföldön való részvételét.
A lengyel sajtó NATO források alapján pedig arról ír, hogy
a Russkij Mir csupán egy propaganda-ügynökség, amely Európában működik a Kreml parancsára.
Az egyetem és az alapítvány között 2016-ban megkötött egyik szerződés arról szól, hogy a Russzkij Mir térítésmentesen ad át a DE-nek bútorokat és műszaki berendezéseket.
A beszerezendő bútorok és műszaki berendezések összege 51 323 euró, vagyis körülbelül 15 699 792 forint.
Néhány tétel: multimédiás vetítőrendszer – 1 db – 5934 euró
notebook – 3 db – 2400 euró
akusztikai rendszer -1 db – 834 euró
görgős szék – 9 db – 1809 euró
főnöki szék – 2 db – 750 euró
főnöki asztal – 1 db – 328 euró
kanapé – 1 db – 963 euró
A Russzkij Mir alapítvány nem csak bútorokat,
könyveket is ingyen adományozott az egyetemnek.
Az Orosz Központ könyvállományának egyik könyvgyűjteményét töltötték fel, melynek értéke 440 296 rubel, ami mai árfolyamon 1 959 438 forint.
A Russzkij Mir még egy együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetemmel, mely "az egyetemes kultúra fontos részét képező orosz nyelv, irodalom és művészet terjesztését célozza meg, valamint orosz nyelvtanulási programok támogatását".
Az együttműködés lényege, hogy
a Debreceni Egyetemen létrehoznak egy Orosz Központot és biztosítják annak működését.
Az Egyetemmel kötött megállapodás szerint a Russzkij Mir
ellátja az Orosz Központot a szükséges berendezésekkel, technikai eszközökkel, számítógépes programokkal, valamint más szükséges anyagokkal, vagy azok beszerzéséhez szükséges pénzeszközökkel,
elvégzi az egyetem azon helyiségeinek felújítását, ahol a Központ berendezéseit, technikai eszközeit és információs anyagait elhelyezik,
biztosítja az orosz nyelvi szépirodalmi műveket, művészeti, történelmi, társadalomtudományi könyveket, oktatási segédanyagokat, tankönyveket, orosz nyelvi videó- és audiogyűjteményeket, beleértve az oroszországi filmművészeti alkotások elektronikus másolatait, valamint az oroszországi múzeumok és kiállítások kiállítási anyagait is,
feltétlen segítséget és támogatást nyújt az egyetemnek olyan rendezvények megszervezésében és lebonyolításában, amelyeknek tematikája az orosz nyelv és kultúra népszerűsítésére és támogatására irányul,
részlegesen kompenzálja a Debreceni Egyetem azon kiadásait, amelyek a Központ tevékenységét közvetlenül kiszolgáló munkatársak alkalmazásából adódnak.
Cserébe az egyetem kialakítja a Dóczy József utca 5. szám alatti épületének első szintjét az Orosz Központ részére. A DE-nek más kötelezettségei is vannak. Be kell illeszteniük az egyetemi katalógusokba azokat az információs anyagokat, melyeket az alapítvány az egyetemnek adott,
annak kötelező feltüntetésévél, hogy ezeket az információs anyagokat az intézmény számára a Russzkij Mir Alapítvány biztosította.
Az egyetemnek arról is be kell számolnia, hogy milyen gyakran használják az eszközöket.
Atomenergetikai szakértők kiképzése
A közérdekű adatigénylésből az is kiderült, hogy a Ruszatom magánintézménye az RNH is megállapodást kötött a Debreceni Egyetemmel 2017 júniusában.
A szerződésben kifejtik, hogy az orosz és a magyar kormány 2014-ben atomenergiai együttműködési megállapodást kötött, ennek keretében történik a Paks 2 megvalósítása is. Hozzáteszik, hogy 2015-ben a Roszatom és az EMMI az atomenergetikai és a kapcsolódó területek személyi állományának felkészítésről írt alá megállapodást.
A Roszatom és az egyetem ezért közös képzési programokat indított, mely magába foglalja:
orosz szakértők előadásait az egyetemen,
hallgatócserét oroszországi egyetemekkel,
lehetőség kidolgozását arra, hogy a Debreceni Egyetemen létrejöjjön egy fakultás atomenergetikai szakértők kiképzésére Magyarország, az Orosz Föderáció és harmadik országok munkaerőpiaci igényeinek kielégítésére,
közreműködést az alkalmazási és kereskedelmi projektek megvalósításában többek között a nukleáris orvostan területén.
Az egyetem a Roszatom és a Russzkij Mir Alapítványon kívül együttműködési szerződést kötött még a Voronyezsi Állami Egyetemmel is, melynek célja, hogy "kibővítsék mindkét egyetem számára előnyös tudományos csere- és együttműködési kapcsolatot."
Hasonló együttműködési szerződést írt alá a DE a Tyumen Orvosi Akadémiával, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémiával, a szentpétervári ITMO Egyetemmel, a Moszkvai Állami Egyetemmel és az Orosz Állami Szociális Egyetemmel.
A Debreceni Egyetem a Chuvash Állami Egyetemmel is szerződött. Ennek tartalma a pszichológiai alapszakra vonatkozik. Az orosz kar hallgatóinak legalább két szemesztert tanulniuk kell a Debreceni Egyetemen.
Lakiteleki modell A Kreml kulturális fegyverkezésének része a “szellemi befolyás" megszerzése. A debrecenihez hasonló bebútorozást láttunk korábban Lakitelken is. Az azóta megszüntetett Népszabadság írt arról, hogy Lezsák Sándor népfőiskolájáig is elértek az oroszok, éppen akkoriban, amikor a kormány kiszervezte az intézményhez a Nemzeti Művelődési Intézet feladatait. Az intézményben működött egyébként 2013 és 2015 között a Keleti Nyitás Kollégium is, amelynek zárásán a hallgatók közösen állítottak lófejes kopjafát az iskola kertjében. A képzés Lezsák mellett Keskeny Ernő korábbi moszkvai nagykövet irányításával zajlott. De előadott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Alekszandr Tolkacs, Oroszország korábbi budapesti nagykövete is. Győri Lóránt, a Political Capital elemzője, akkor az mondta a lapnak, ami a lakiteleki népfőiskolán zajlik, az arról szól, hogy Oroszország a soft power, a puha hatalom eszközeivel szerez befolyást Közép-Európában. Szerinte a “lakiteleki modell" az, amikor közvetve kulturális, oktatási területen oroszbarát nevelésre törekednek. Ezzel a befolyással alakítanák oroszbaráttá a fiatal értelmiséget, amelynek tagjai jó pozíciókba kerülve hasznosak lehetnek a Kreml ideológiai, kulturális harcában. A Népszabadság korábban arról is beszámolt, hogy a kormány megszüntette a Nemzeti Művelődési Intézetet, a feladatait pedig Lezsák intézményére bízta. Lezsák pedig az orosz-magyar együttműködésért dolgozó Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke: az ő hálózata koordinálja tehát a magyar közművelődést.
|
[
"Debreceni Egyetem",
"Russkij Mir Alapítvány",
"Roszatom"
] |
[
"Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik",
"Chuvash Állami Egyetem",
"Orosz Állami Szociális Egyetem",
"Tolsztoj Társaság",
"Political Capital",
"Orosz Föderáció",
"Russzkij Mir Alapítvány",
"Keleti Nyitás Kollégium",
"Tyumen Orvosi Akadémia",
"Belgorodi Mezőgazdasági Akadémia",
"ITMO Egyetem",
"Russzkij Mir",
"Voronyezsi Állami Egyetem",
"Moszkvai Állami Egyetem",
"Nemzeti Művelődési Intézet",
"Orosz Központ"
] |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő idén tavasszal csak azt követően tette közzé negyven állami cég vezetőinek fizetését, hogy azt több sajtóorgánum bírósági úton követelte mondván, közérdekű adatokról van szó.
A köztulajdonú cégek vezetőinek jövedelmei a következő körben már nemcsak egyes újságírókat, de a teljes közvéleményt megrendítették. A pénzügyi talpon maradásért küzdő Budapesti Közlekedési Vállalat menedzsmentjével kapcsolatban naponta derültek ki az átlagfizetés tíz-hússzorosát kitevő alapbérek, tálcán kínált hatalmas prémiumok, csak kegydíjként értelmezhető végkielégítések. A kirobbant botrány nyomán 96 emberre kiterjedő belső vizsgálati anyagból kiderült, hogy a cégnél öt év alatt másfél milliárd forintot költöttek a végkielégítésekre.
Vidéki önkormányzatok cégeinél, az állami nagyvállalatoknál sem ismeretlen jelenség, hogy megmagyarázhatatlan bőkezűséggel bánnak az elbocsátott vezetőkkel. A MÁV például a 2005 óta elküldött hét felső vezetőnek átlagosan tízmilliós lelépési pénzt fizetett, és majdnem kétszer enynyit a felmondási idő megváltására - természetesen a jogszabályoknak megfelelően.
Bajnai Gordon kormányfő augusztus végén pofátlanságnak nevezte a végkielégítési ügyeket, és kilátásba helyezte, hogy a BKV és más önkormányzati cég addig nem kap állami garanciát, hitelt, amíg rendet nem tesz háza táján. Ehhez az első lépés a tények ismerete. A kormány tegnap hatályba lépett rendeletben írta elő, hogy nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati vállalatok vezetőinek fizetését, jutalmait, valamint a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásaikat. A közzététel határideje kedd éjfél volt, a listák tehát nem hiánytalanok, de már így is gazdagok. (S. G.)
|
[
"MÁV",
"BKV"
] |
[
"Budapesti Közlekedési Vállalat",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
6,5 millióért rendelt hat bútort a minisztérium
Horribilis összegekért vásároltak bútorokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó cégek – értesült a Bors. Volt olyan iratszekrény, amelyet négyszeres áron vettek.
Egy kitűnő szekrény
Tavaly nagybevásárlást tartottak az NFM cégei. Az MSZP-s Heringes Anita kérte ki a tárcától a 2014-es eszközbeszerzések adatait, amelyek több mint száz oldalon keresztül sorjáznak. A töménytelen mennyiségű bútor és mobiltelefon között több érdekes tétel is megbújik. Sokat tudhat például az a háromfiókos, görgős konténerszekrény, amelyet 217 600 forintért vásárolt az EU-Hu Nonprofit Kft. Mivel a márkáját és a típusát is feltüntették, utánanéztünk: az elérhető legdrágábbat 54 400 forint plusz áfáért vehetjük meg. Az külön érdekes, hogy a szintén az NFM alá tartozó ÉRV Kft. meg tudott elégedni egy 28 160 Ft-os háromfiókos szekrénnyel.
Biztos megérte
Szépen kicsinosíthatta valamelyik irodáját a Magyar Villamos Művek (MVM) egy röpke 6,5 millió forintba kerülő bútorszettel. Beletartozott egy kétajtós alsószekrény, három nyitott sarokszekrény, egy kanapé és egy kör alakú dohányzóasztal. Nem tudhatjuk, miféle nemes anyagokból készültek ezek a bútorok. De internetes áruházakban találtunk alsószekrényeket 50 és 200 ezer, sarokszekrényeket 100 és 130 ezer, kanapét pedig 90 és 150 ezer forint között is. De még a legdrágább ajánlatokkal is nagyon nehéz lenne egymillió forint fölé
mennünk.
Fotó: Thinkstock Még errôl az irodáról sem hinnénk el, hogy több millióba kerülne (Képünk illusztráció)
A világ legdrágább redőnye
Sosem gondoltuk volna, hogy lehetséges 488 720 forintért gyöngyláncos rolót venni, de az MVM erre is képes volt. Darabszám nem szerepel a tétel mellett, ezért nagyon úgy tűnik, hogy egy darab redőny került csaknem félmillió forintba.
Megkérdeztük a minisztériumot, hogy miért nem az elérhető legolcsóbb bútorokat vásárolták meg az állami cégek. Fotókat is kértünk, de két napja hiába várunk választ.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"EU-Hu Nonprofit Kft.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
[
"ÉRV Kft."
] |
Gulyás Gergely szerint elfogadhatatlan politikai eszköz, hogy hogy ügyészi eljárás indul egy nemzeti kisebbséghez tartozó politikussal szemben.
Sajtótájékoztatón nyilvánította ki a Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely, hogy pártja szolidáris a kolozsvári alpolgármesterrel, aki ellen eljárást indított a Román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
A gyanú: fesztiválbérlet az aktivistáknak építési engedélyért cserébe
A Maszol.ro kedden arról számolt be, hogy Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják, és eltiltották hivatala gyakorlásától. Az ügyészek szerint az alpolgármester 2016. február és május között befolyásával visszaélve segédkezett egy kolozsvári vállalkozó építési engedélyének kibocsátásában, cserébe az üzletembertől 60 fesztiválbérletet kért 20 ezer lej (1,35 millió forint) értékben, amellyel a választási kampányában segédkező aktivistákat akarta jutalmazni.
Horváth Annát hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték, ez idő alatt nem láthatja el alpolgármesteri teendőit, nem tarthat kapcsolatot az ügyben érintett személyekkel, és rendszeresen meg kell jelennie a hatóságok előtt. Hétfőn többek közt az ő otthonában és irodájában is tartottak házkutatást, és ki is hallgatták.
A politikus, aki a júniusi választáson az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje volt, azt közölte, hogy törvényesen járt el minden egyes ügyben, tisztességesen végezte munkáját, és azt várja, hogy az ügyészség ugyanilyen tisztességgel tegye a saját dolgát.
Gulyás: politikailag egyértelműen motiváltnak tűnik az eljárás
Gulyás Gergely szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Fidesz szerint a Horváth Anna elleni eljárás "politikailag egyértelműen motiváltnak tűnő", és folytatása azoknak a "szintén politikailag motivált és mára csúfosan megbukott" eljárásoknak, amelyeket korábban a Román Korrupcióellenes Ügyészség a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai polgármester ellen folytatott. A kormánypárt alelnöke szerint ezek az eljárások a decemberi romániai választásokhoz kötődnek.
Gulyás azt mondta: a Fidesz szolidáris Horváth Annával és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, azt gondolják, hogy ez az eljárás is alaptalannak bizonyul majd. Hozzátette: tűrhetetlen és elfogadhatatlan politikai eszköz, hogy ügyészi eljárást kezdeményeznek egy nemzeti kisebbséghez tartozó politikai szereplővel szemben.
1250 eljárás, 92 százalékos hatékonyság
A román korrupcióellenes ügyészség egyébként tavaly 1250 ügyben járt el, az eljárás alá vontak között van volt miniszterelnök, öt korábbi miniszter és polgármesterek is. Az ügyek 92 százalékában született elmarasztaló ítélet. (MTI, Maszol)
|
[
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség"
] |
[
"Román Korrupcióellenes Ügyészség"
] |
Népszava-MTI információ;
Debrecen;BMW;Garancsi István;milliárdok;
2019-03-12 16:37:20
Garancsi cége nyert, kezdődhet a BMW-beruházás Debrecenben
A Market Építő Zrt. kapta a 22,29 milliárd forintos munkát, amelynek célja a leendő BMW-gyárnak is helyt adó gazdasági övezet infrastruktúrájának kialakítása.
Elkezdődhet a BMW-gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezet infrastruktúrájának kialakítása, miután eredményes volt az erre kiírt közbeszerzési eljárás - közölte az önkormányzat sajtóirodája kedden az MTI-vel.
Közleményük szerint a nyertes kivitelező Market Építő Zrt.-nek 2019 őszéig kell végeznie a beruházás első, majd 2020 áprilisáig a második ütemével.
Debrecen eddigi legnagyobb iparterületén két ütemben csaknem 400 ezer köbméter nyílt medrű árkot és 145 ezer méter hosszú zárt vízelvezető rendszert kell megépíteni. A 400 hektáros területről több mint 1 millió köbméter humuszt termelnek le és terítenek el, majd csaknem 600 ezer köbméter talajstabilizáló anyaggal kell tömöríteni területet.
A kivitelezőnek el kell végeznie a 400 hektáros terület megfelelő szintezését is - olvasható a közleményben. Összesen kétmillió négyzetméteren stabilizálják a talajt, valamint 1,6 millió köbméter töltést építenek. A beavatkozásokhoz szükséges tervdokumentációt a vállalkozónak kell elkészítenie, és a szükséges engedélyeket ő szerzi be.
A nyílt közbeszerzési eljárás keretében megjelent felhívásra négyen adtak be ajánlatot, közülük a legkedvezőbbet a Market Építő Zrt. tette.
A kivitelezővel 2019. március 19-én köt szerződést a debreceni önkormányzat, utána kezdődhet el a tervezés, majd a kivitelezés. Az észak-nyugati gazdasági övezetben építi fel új európai gyárát a BMW Group.
A beruházás eredményeként évente 150 ezer járművet gyártanak majd Debrecenben és ezer munkahelyet hoznak létre. Az ipari terület kialakítására fordított, a közbeszerzési eljárás alapján kialakult költség részét képezi az eladási árnak - áll az önkormányzat közleményében.
|
[
"Market Építő Zrt."
] |
[
"BMW Group."
] |
Lázár János azt javasolja, hogy ne minősüljenek banktitoknak a Magyar Fejlesztési Bank által korábban pártiroda vásárlására biztosított kölcsön adatai. A fejlesztési bank felügyeletért is felelős Miniszterelnökség vezetője az MFB-törvény módosítására tett javaslatát csütörtökön nyújtotta be az Országgyűlésnek.
Lázár János indítványa indoklásában kifejtette: előterjesztése célja, hogy az MFB által korábban – az állami vagyonról szóló törvény alapján – parlamenti párt irodavásárlására nyújtott kölcsön adatai "a közügyek átláthatóságának elősegítése érdekében" ne minősüljenek banktitoknak.
A kihirdetését követő napon hatályba lépő rendelkezést a már megkötött ügyletekre is alkalmazni kellene.
Az SZDSZ nem fizette vissza
A 2007-es vagyontörvény adott lehetőséget arra, hogy a parlamenti pártok – állami kezességvállalás mellett – kedvezményes MFB-kölcsönnel működési célú ingatlanokat vásároljanak.
A lehetőséggel éltek is a pártok, az elmúlt időszakban azonban többször is téma volt az, hogy az SZDSZ nem fizette vissza a hitelt.
A Fővárosi Főügyészség márciusban azt közölte, hogy a IX. kerületi ügyészség különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az SZDSZ tartozásával összefüggésben.
|
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"SZDSZ"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Budai Gyula elmondta: a levelet eljuttatták Joav Blum izraeli befektetőnek, Ronald Laudernek, a sukorói projekt egyik megálmodójának és a King's City kaszinókomplexum beruházójának, a KC Bidding Kft.-nek.A Magyar Nemzet január 7-én számolt be arról, hogy Joav Blum és a KC Bidding Kft. sem teljesítette a koncessziós szerződésben előírt feltételeket, ezért a magyar állam a megállapodás felbontása mellett a 900 millió forintos kötbért is jogosan követelheti. (Az ügy egyik előzménye, hogy a befektetők továbbra is Sukorón akarták volna megvalósítani kaszinóprojektjüket. Budai Gyula azonban kijelentette, nem épül kaszinóváros Sukorón.)Az elszámoltatási kormánybiztos elmondta: ha a befektetők nem fizetik ki a kötbért, pert indítanak ellenük. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Ronald Lauder készfizető kezességet vállalt a 900 millió forintra, így ha Joav Blum és a KC Bidding Kft. sem fizet, akkor a teljes összeget Ronald Laudernek kell állnia.
|
[
"King's City"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"KC Bidding Kft."
] |
A Magyar Nemzeti Bank gyanúja szerint 210 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket a Quaestor Financial Hrurira, miközben csak 60 milliárd forintos kötvényprogramot jelentett be az ügyfeleknek – azaz 150 milliárd forintnyi kötvényt úgy bocsátott ki, hogy mögötte nem volt tényleges fedezet.
Hétfőn jelentett öncsődöt a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira, a Magyar Nemzeti Bank pedig kedd reggel részlegesen fel is függesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. Mint Binder Istvántól, az MNB kommunikációs osztályvezetőjétől megtudtuk, a lépés oka az volt, hogy a felügyelet tegnap indított célvizsgálatán szabálytalanságokat tárt fel a cégnél. Jelenleg a befektetési vállalkozás új ügyfélmegbízásokat nem fogadhat el, de a felügyeleti biztos az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat.
Fiktív vagy engedély nélküli? A fiktív kötvény nem egészen helyes terminológia, inkább engedély nélkül kibocsátott kötvényről lehet beszélni, vagy olyanról, amiről már a kibocsátáskor tudták, hogy nem fogják tudni visszafizetni – mondta az MNO-nak egy bankár.
Mint megtudtuk, a Pénzügyi Stabilitási Tanács kedd délelőtt ülésezett, és döntést hozott arról, hogy felügyeleti biztost rendelnek ki a vállalkozáshoz. Utóbbi ma átveszi az intézmény irányítását az igazgatóságtól, gondoskodik a megfelelő működésről. Az intézkedések ideje alatt – a szabálytalanságok tisztázása érdekében – az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban az értékpapírok forgalmazása nem lehetséges.
Jegybank: Nem a Buda-Cash a hibás
Csődöt nem maga a Quaestor jelentett, hanem a kötvénykibocsátási cége. A vállalkozás állítása szerint erre azért volt szükség, mert a Buda-Cash-botrány miatt olyan eladási hullám vette kezdetét az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. A pánik miatt az ügyfelek megrohamozták a céget, a Quaestor-csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni.
Gyurcsány Orbán Viktort tette felelőssé A 2006-os véres tömegoszlatások miatt a rendőri vezetők perének keddi tárgyalása után Gyurcsány Ferenc nyilatkozott a Hír TV-nek; az ő álláspontja szerint a brókerbotrányról kizárólag a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor és kormánya tehet. Szerinte dominóelv szerint szinte minden brókercéget megtalálhat az ügy. Az ő információi szerint a Quaestornál legalább 200 milliárdos veszteségről lehet szó. Császár Attila, a televízió tudósítója elmondta, hogy amikor a Buda-Cashről próbálta kérdezni Gyurcsányt – a kormány álláspontja ugyanis az, hogy a szocialisták törvénymódosításai miatt vált lehetővé a "kisemberek pénzének az eltüntetése" –, a volt miniszterelnök azonnal a Quaestorra terelte át a szót, és azzal védekezett, hogy az viszont a kormány befektetőcége. Mint mondta, mindkét ügyben nyomoznak, a felelősöket pedig meg kell találni.
Binder István szerint a jelenlegi helyzetért nem okolható a Buda-Cash háza táján kialakult botrány, de még csak nem is a Quaestor Financial Hrurira a felelős, hanem a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt., vagyis a "nagy Quaestor".
Ami az ügyfelek kárát illeti, az értékpapírcégnél lévő ügyfélszámlákat a felügyelet felfüggesztette; végleges felfüggesztés esetén vonatkozna rájuk a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítése. Viszont a Hrurira kötvényesei nem számíthatnak erre a segítségre, ugyanis a vonatkozó törvény alapján a kötvénykibocsátókat nem felügyeli a Magyar Nemzeti Bank, csak az értékpapír-forgalmazókat.
Felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. kereskedési jogát kedden a Budapesti Értéktőzsde, miután a jegybank részlegesen felfüggesztette a brókercég tevékenységi engedélyét. A Quaestor sem a részvény-, sem a származékos szekcióban, sem a külföldi részvények kereskedésére létrehozott Béta Piacon nem kereskedhet keddtől.
Felbontott szerződések A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonnali hatállyal felbontja a szerződéseket a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel – közölte a tárca kedden az MTI-vel.
Hosszú sorok a Quaestornál
Beszámolók szerint kedden megrohanták az emberek a Quaestor több irodáját is. Az MTI felvételei szerint a budapesti ügyfélszolgálat előtt hosszú sor alakult ki. A Kisalföld szerint Győrben harmincan várakoztak nyitás előtt, a soproni irodánál telefonon érdeklődnek az ügyfelek. A lap elérte a cég kommunikációs igazgatóját, hogy a jelen helyzet mennyiben érinti az általa tulajdonolt Győri ETO labdarúgócsapatát, amire azt a választ kapta, hogy ha lesz fejlemény, tájékoztatják a közvéleményt.
Sorakoznak az emberek a pénzükért a Quaestor fiókjai előtt facebook
link http://mno.hu/videok/120696
Az MNO tudósítójának beszámolója szerint a Duna Plaza bevásárlóközpontban is hosszú sor alakult ki a cég irodája előtt.
Sor a budapesti Báthori utcai Quaestor-iroda előtt Fotó: Kovács Tamás / MTI
A pánik fokozódni fog
Nagy kérdést, hogy a Buda-Cash-botrány által már eleve megtépázott befektetői bizalomra milyen hatással lesz a kötvénykibocsátó cég csődje, illetve a Quaestor-cégcsoport háza táján kialakulni látszó újabb botrány. "A pánik mindenképp fokozódni fog, ezt már most érzékeljük" – szögezte le az MNO-nak egy befektetési bankár, amikor arról kérdeztük, mennyire rohamozhatják meg az ügyfelek a brókertársaságokat, értékpapír-kereskedőket. Mint mondta, a csőd következménye az lehet, hogy az ügyfelek más cégeknél vezetett értékpapírszámláikat is minden különösebb indok nélkül fölmondják, a betéteiket elviszik. Ilyen esetben a vállalatoknak elég komoly likviditással kell bírniuk, máskülönben nem tudják kifizetni a betéteteket.
A befektetési bankár információi szerint a Concorde Értékpapír Zrt. jelenleg rendben van, nincs probléma az Equilor Befektetési Zrt.-vel sem. Más forrásokból viszont úgy értesültünk, hogy az Equilornál is vizsgálódik az MNB. Érdeklődésünkre a cég azt válaszolta, hogy a Buda-Cash-botrány kirobbanása után náluk is vizsgálódtak, mint több más piaci szereplőnél.
Hosszú sor alakult ki a Quaestor irodája előtt a Duna Plazában is Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Piaci információink szerint leginkább azoknál a brókercégeknél merülhet fel probléma, amelyek a svájci jegybank korábbi döntése kapcsán érintettek voltak, vagy alaptevékenységüket kötvénykibocsátásból finanszírozzák.
Piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy a Quaestornál most kialakult helyzet nem derült égből villámcsapásként érkezett, a szakmabeliek régóta tudták, hogy a cégnek nagyon magasak a kamatai, az üzleti megtérülésük pedig kérdéses. Ennek oka egyszerűen az, hogy a jelenlegi piaci környezetben az ügyfeleknek ígért magas kamatokat nem lehet biztonságos kötvényeken keresztül kitermelni.
A bróker szerint a Quaestor azon közlése, miszerint minden ügyfelük pénzéhez jut, finoman szólva megmosolyogtató. "Kizárt, hogy ez lehetséges legyen. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például föl kellene számolni a Quaestor-csoport tulajdonában lévő valamely vállalkozást. Ezek után kérdéses lehet a Győri ETO finanszírozása is. A Quaestor-ügyfelek a felszámolás végén, az értékesítések lezártával juthatnának csak pénzükhöz, de csak arányosítással. Egy ilyen procedúra nagyon hosszadalmas, három-öt évig is eltarthat. Emiatt az ügyfelek hosszú távon biztosan beszorulnak."
|
[
"Quaestor Financial Hrurira",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] |
[
"Győri ETO",
"Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.",
"Befektető-védelmi Alap",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Béta Piac",
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Hír TV",
"Equilor Befektetési Zrt.",
"Concorde Értékpapír Zrt.",
"Pénzügyi Stabilitási Tanács"
] |
A pártok folyamatosan, ráadásul együtt lopnak – jelentette ki egy szombathelyisajtótájékoztatón Czeglédy Csaba, az MSZP városi frakcióvezetője, korábbi alpolgármester. Állítását egy interjúban megerősítette a Nyugat.hu című internetes portálon is.
– Nagy visszhangja volt a megjegyzésének?
– Szinte semmi. Amit mondtam, azt valószínűleg az emberek nagy része is hasonlóképpen gondolja, tehát a kijelentésem nem hatott a meglepetés erejével. A pártok tisztségviselői közül pedig senki sem akarta magára venni ezt az inget.
– Volt, akire illett volna?
– Hogyne.
– A saját pártjában is?
– Bizonyára ott is, bár azt gondolom, hogy a szocialista párt hatalmas erkölcsi és politikai veszteség árán ugyan, de megszabadult korrupt vezetőitől.
– Igaz, hogy nem önszántából.
– Jobb lett volna, ha inkább nem hagyjuk... Szerintem azt történt, hogy a Fidesz a lehető legjobbkor, a legjobb ütemben felrúgta a két párt közötti hallgatólagos megállapodást. Így a Fidesz szent maradt, az MSZP-re meg bélyeg került. Igenis, léteztek paktumok, ezek segítségével mindkét oldalon hatalmas magánvagyonok halmozódtak fel közpénzből. A háttérből jórészt ezek tulajdonosai irányítják a pártokat.
– Mi ennek a közös lopásnak a technikája?
– Az országos ügyeket én is csak az újságból ismerem, de az önkormányzatoknál lévő hétköznapi korrupció természetét 12 év alatt volt lehetőségem tanulmányozni. Ezek látszólag ugyan kisebb ügyek, de pontosan tetten érhető bennük az a gondolkodásmód, mely törvényszerűen vezet el a mutyizásig. A dolog azért veszélyes és nehezen felismerhető, mert a választók érdekének, a társadalmi békének, a toleráns közmegegyezésnek az álarcát húzza magára. Mondok példát. Valamelyik város közgyűlésének többségi frakciója belterületbe akar vonni bizonyos földterületeket, amivel valakik nyilván jól járnak. Azt mondja a mindenkori ellenzék: ebből hatalmas balhét csinálunk, ha nem vonjátok be a mi érdekeltségeinkhez tartozó földeket is. Aztán bevonják. Nem lesz hiszti a közgyűlésben, kívülről úgy néz ki, mintha békét teremtettek volna a város nyugodt fejlődéséhez. Pedig csak együtt loptak. Az előző ciklusban a szocialista Ipkovich György volt Szombathely polgármestere, én pedig az általános helyettese, eldöntöttük: nincs alku. Akiket a város vezetésével bíztak meg, azok ne alkudozzanak az ellenzékkel, és főleg ne gazdasági ügyekben, hanem hajtsák végre a programjukat. Az ellenzék pedig ellenőrizze a tetteket.
– Ön azt sugallja, hogy ha a többség konszenzust köt az ellenzékkel, akkor óhatatlanul felvetődik a korrupció gyanúja. Ennek alapján a kormányzati vagy önkormányzati nagykoalíció minek minősülne?
– A mostani körülmények között deklarált korrupciónak. Az ellenzéknek az a dolga, hogy ellenőrizze a hatalmat.
– Be tudja tölteni ezt a szerepét jelenlegi állapotában az MSZP?
– Az ellenőrző szerepét jórészt igen, de az emberek többségének ma még nem jelent valódi alternatívát.
Ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodás mellett fogadta el Szombathely 4,4 milliárd forint hiánnyal tervezett 2011. évi költségvetését az önkormányzat közgyűlése csütörtökön. A nlégytagú szocialista-szabadelvő frakció nem, szavazott. (MTI)
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[] |
Megkezdődött az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezetője és három társa elleni per a Kecskeméti Törvényszéken.
Az ügyben hűtlen kezelés miatt indult eljárás, miután a jegybank a takarékszövetkezet átvilágítása során súlyos hiányosságokat tárt fel a működésben. A vád szerint az ügy érintettjei nyolcmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek.
Az ügy Kiss Szilárd korábbi agrárattasét is érintheti, ugyanis a korábbi diplomata egyik cége hétszázmillió forintos tartozását kenőpénzért cserébe a szövetkezet vezetője eladta egy nyíregyházi cégnek.
"A hitelfolyósításokhoz szükséges ismeretekkel elsősorban ő rendelkezett, személyes megbeszélés, tárgyalás alapján ő döntött arról, hogy a hitelkérelem mögött álló vállalkozás üzleti tervét milyen mértékben és hogyan fogadja el. A cenzúrabizottság a hitelkérelmek kapcsán formálisan működött. Tekintettel arra, hogy a cenzúrabizottsági tagok mint közvetlen munkatársak adott esetben egy irodában dolgozó személyek voltak, ezért tényleges cenzúrabizottsági ülések nem történtek. Elsőrendű vádlott döntését követően, formális jegyzőkönyveket készítettek, amelyeket a cenzúrabizottság tagjai elsőrendű vádlott döntését nem megkérdőjelezve, automatikusan aláírták. Jellemzően a hitelkérelem előterjesztését követő napon a kérelem már elbírálásra került, és a hitelfolyósítás megtörtént" – közölte a Pest Megyei Főügyészség ügyésze, Lövei Ágnes.
|
[
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet"
] |
[
"Kecskeméti Törvényszék",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
Hoppon maradtak a korábbi beszállítók, immár Fejér megye mind a 80 iskolájába ugyanaz a vállalkozás szállítja a gyümölcsöt. Úgy tudjuk, a Matész-Fruct Kft. stratégiai igazgatójához köthető korábbi társaság milliókkal tartozik, egy új céggel ennek dacára tarolhattak. Korábban 10-12 szállító vitte a gyümölcsöt a megyei iskolákba, akik most mintegy százmilliós piacot veszítettek el.
Kedden megírtuk, háborognak a Fejér megyei termelők, a megye egészében ugyanis egyetlen céggel kötöttek az intézmények szerződést, ez pedig nem más, mint a győri székhelyű Matész-Fruct Kft. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lapunknak elküldött válaszából kiderül, a termelők, beszállítók nem túloztak: a programba 80 állami iskola jelentkezett, és mind a 80 intézmény a Matész-Fruct Kft.-vel volt kénytelen szerződni.
"Előzetes igényfelmérés kapcsán az intézmények döntése alapján Fejér megyében 80 intézmény jelezte szándékát az iskolagyümölcs-programban való részvételre. A 2014/2015. tanévi iskolagyümölcs-programban való részvételre 80 intézményre kötött megállapodást a tankerület megyei szinten a Matész-Fruct Kft.-vel. A pályázó szállítók közül négy pályázat ért el maximális pontszámot. A jogszabálynak megfelelően az azonos pontszámot elért pályázók közül azt kellett választani, aki időben az első volt, ezért a megyében a Matész-Fruct Kft. nyert" - áll a KLIK levelében.
A cég úgy nyerhetett, hogy Fazekas Sándor az utolsó pillanatban módosított a rendeleten, amelybe több újdonság is bekerült. Például, hogy azonos pontszám esetén azzal kell szerződést kötnie a KLIK-nek, aki először megkeresi az adott iskolát. Ám mint megtudtuk, nemcsak ez a módosítás jött kapóra a Matész-Fruct Kft.-nek.
Az új pontozási rendszer szerint az elérhető 64 pontból 32-őt a különböző marketingtevékenységekkel lehetett megkapni. Eddig ez nem volt kötelező elem.Pontosabban eddig mindössze egy, úgynevezett kísérő intézkedésben kellett közreműködni.
"Azért az nevetséges, hogy az nulla pontot ér, ha valaki három évig szállított problémamentesen, egy jó marketinggel pedig meg lehet szerezni a teljes pontszám felét" - panaszolta az egyik beszállító, aki szerint az is érdekes, hogy az iskoláknak semmilyen beleszólása nem volt abba, hogy kivel akarnak szerződni.
"Hiába adtuk be mi is a dokumentumokat, hiába akartak minket, a Matész-Fruct Kft.-vel kellett megállaponiuk, mert ők küldték be először az anyagukat. A pontozási rendszerbe se tették be azt a szempontot, hogy az iskolák kivel akarnak szerződni, a marketingtevékenység fontosabbnak bizonyult" - tette hozzá az egyik egykori beszállító.
/ Soós Lajos
Úgy tudjuk, a szakmai szervezetek is tehetetlenek voltak az ügyben, ugyanis a rendelettervezetet pont úgy küldték ki nekik véleményezésre, hogy mire bele tudtak volna nyúlni, addigra már megjelent.
"Számukra szerencsétlenül jött ki minden időpont, a Matész-Fruct Kft.-nek meg szerencsésen. Vannak ilyen véletlenek" - ironizált az egyik érintett.
Furcsának találják a beszállítók Lukács Róbert szerepét is a történetben. Ő a Matész-Fruct Kft. stratégiai igazgatója, volt felesége, Lampert Gyöngyi pedig az ügyvezetői posztot tölti be a kft.-ben.
Lukács Róbert egykori érdekeltsége, a Pannonker-Tész Zrt. korábban szintén részt vett az iskolagyümölcs-programban, de ez a cég már nem szállít. A társaság 2011 végén - éppen az új cég, a Matész-Fruct Kft. megalakulásával egy időben - gyakorlatilag eltűnt, jelenleg felszámolási eljárás van folyamatban ellene. A beszállítók azt mondják, a Pannonker-Tész Zrt. nem távozott tisztán: volt olyan termelő, akit nem fizettek ki, és akinek a cég a mai napig tartozik.
Kerestük Lukács Róbertet, hogy volt érdekeltségéről és tartozásairól kérdezzük. Válaszait egyelőre várjuk, amint megérkezik, közöljük. Volt felesége, Lampert Gyöngyi lapunknak azt mondta: Lukács Róbert a Matész-Fruct Kft.-ben nem tölt be ügyvezetői tisztséget, nem közéleti személyiség, így az iskolagyümölcs-program kapcsán személyes dolgai relevanciával nem bírnak.
|
[
"Matész-Fruct Kft.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ",
"Pannonker-Tész Zrt."
] |
[] |
Adószámának visszavonásával – gyakorlatilag a működés ellehetetlenítésével – fenyegette meg a Kehi az Ökotárs Alapítványt (a Norvég Civil Alap pályázati forrásait kezelő konzorcium vezetőjét), ha nem adják át a hivatal által kért dokumentumokat.
Az információt közzétevő vs.hu hírportál szerint a Kehi azt közölte az alapítvánnyal: "amennyiben az Ökotárs a jogszabályban előírt adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az államháztartási törvény szabályai szerint egyrészt eljárási bírsággal sújthatják a szervezetet, másrészt pedig kezdeményezhetik az adóhatóságnál az alapítvány adószámának felfüggesztését".
Móra Vera, az alapítvány vezetője lapunknak megerősítette a hírt, értelmezni ugyanakkor nehezen tudta: szerinte a vita nem az állam és az Ökotárs, hanem a magyar és a norvég kormány között zajlik, ők pedig eddig is eleget tettek minden adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A Norvég Civil Alap pályázati rendszere magyar viszonyok között páratlan átláthatóság mellett működik, amiről bárki meggyőződhet, aki ellátogat a norvegcivilalap.hu honlapra: a támogatott projektekről nemhogy a Kehi, de bármely internethasználó hozzájuthat az összes releváns információhoz. Amiket ezen felül a Kehi kér (az Ökotárs, illetve a támogatott szervezetek által a Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda számára küldött jelentések), azok a kormányközi megállapodások, illetve az alap működését szabályozó szerződések szerint nem tartoznak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalra, aminek legfőbb oka, hogy a pályázati rendszer egyetlen fillérnyi magyar közpénzt sem kezel.
Lapunk értesülései szerint az ügyben eddig annyi történt, hogy a Kehi küldött egy iratlistát az Ökotársnak, és a közeljövőben személyesen is felkeresik majd a hivatal munkatársai az alapítványt. Ha nem jutnak közös nevezőre az átadandó dokumentumokról, akkor egy elhúzódó jogvita veheti kezdetét, amely átmenetileg akár az Ökotárs adószámának visszavonásához (és ezzel a szervezet jogszerű működésének ellehetetlenítéséhez, a pályázati rendszer megbénításához) is elvezethet. Ez azonban példátlan eset lenne a Norvég Alap történetében: soha semmi hasonlóra nem került még sor a 15 (illetve Horvátországgal együtt legújabban már 16) támogatott államban, pedig mindenütt a magyarországival megegyező rendszerben – a kormánytól függetlenül, egy pályázaton kiválasztott társadalmi szervezet közreműködésével – osztják szét a civil pénzeket.
|
[
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] |
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Alapok",
"Norvég Civil Alap",
"Ökotárs Alapítvány",
"Finanszírozási Mechanizmus Iroda"
] |
A Lázár János vezette szervezetben vizsgálják a hat szövetségi edzőt, a főtitkárt, a sportigazgatót és a keretorvost.
Koronavírus-járvány Friss cikkek a témában
Cikkünk frissül.
Feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöke azután, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen.
Az MTSZ elnökségének péntek délelőtti rendkívüli ülésén döntés született továbbá arról, hogy megszüntetik Marosi Katalin munkaviszonyát. A korábbi teniszező a válogatott csapatok szervezési feladatait látta el.
Felfüggesztik továbbá a szövetség sportigazgatóját a szükséges vizsgálatok lefolytatásáig, de legfeljebb a jogszabályok által lehetővé tett időtartamra.
Megszólalt a kamara a teniszszövetségnek kamu teszteredményeket kiállító orvosról A Semmelweis Egyetem orvosát, aki a teniszszövetség keretorvosaként is dolgozott, felfüggesztették.
A fegyelmi bizottság elnökét arra szólították fel, hogy a testület folytasson le fegyelmi eljárást az MTSZ alkalmazásában álló hat szövetségi edzővel, a főtitkárral, a sportigazgatóval, valamint az érintett PCR-tesztek elvégzéséért felelős orvossal szemben.
Az ellenőrző testületet pedig arra kérték fel, hogy haladéktalanul folytasson le további, részletekbe menő tényfeltáró vizsgálatot minden világranglistaponttal rendelkező magyar teniszező vonatkozásában.
A szövetség honlapján közzétették az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés szövegét is, anonimizálva, annyi azonban kiderül belőle, hogy olyasvalaki ellen tették, aki többek között egészségügyi feladatok ellátására szóló megbízási jogviszonyban állt az MTSZ-szel, és feladata volt többek között PCR-tesztek elvégzése ez azok alapján igazolások kiállítása.
Mint írják, a szövetségnek "tudomására jutott, hogy vélhetően több versenyző, sportszakember (edző), illetve szövetségi alkalmazott olyan PCR igazolással rendelkezett, amelyek ténylegess teszt elvégzésen nélkül kerültek kiállítása, vélhetően XXXX által". Ezeket "vélhetően több versenyző és edző külföldre történő utazáshoz, külföldi országba történő belépéshez, illetve versenyeken való részvételhez kapcsolódóan használhatta fel", erről azonban az MTSZ konkrét információval nem rendelkezik.
Az is olvasható benne, hogy a szövetség ellenőrző testülete február 3-án, csütörtökön belső vizsgálatot folytatott le, amelynek során versenyzőket, edzőket, szövetségi alkalmazottakat hallgatott meg az üggyel kapcsolatban. Álláspontjuk szerint "alappal feltételezhető, hogy a hamis PCR igazolások felhasználási céllal kerültek kiállításra, hiszen amennyiben azok nem kerültek volna felhasználásra, úgy azok kiállítására sem lett volna szükség".
A szövetség álláspontja szerint az ügyben több bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerülhet:
hamis magánokirat felhasználása,
közokirat-hamisítás,
közfeladati helyzettel visszaélés.
Az MTSZ úgy tudja, hogy valaki az ügyben már feljelentsést tett, ezért – ha annak alapján már folyamatban van büntetőeljárás –, összevonást javasolt.
|
[
"Semmelweis Egyetem",
"Magyar Teniszszövetség"
] |
[] |
Az Elios-botrány kulcsszereplője, a Tender Network bedolgozott a Hadházy Ákos által régóta szemmel tartott "Humánszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű uniós projektbe is. A sztártanácsadó ezúttal Rákócziújfalunak segített, de más tanulságok is kiderültek a képviselőnek küldött válaszokból.
Baba-mama klub, önismeretfejlesztő tréning hátrányos helyzetűeknek – efféle hasznosságokra költötte Rákócziújfalu és térsége az Humánerőforrás fejlesztése címen kapott 250 millió forint uniós pénzt. A település Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek adott válaszában azt is elárulta, a pályázat részeként benyújtott "helyi emberi erőforrás fejlesztési terv előkészítését" régi ismerősünk, a Tender Network Zrt. (korábban kft.) végezte.
A szekszárdi illetőségű Bánsági Zsófia érdekeltségébe tartozó Tender Networkről az OLAF is megemlékezett, miszerint az Elios-féle közvilágítás-tendereken nem kevesebb, mint 13 alkalommal volt közreműködő – előkészítői vagy projektmenedzseri szerepekben.
Az eszerint a miniszterelnök családjáig érő kapcsolatrendszerrel rendelkező cég Rákócziújfalutól 4,8 milliót húzott az előkészítő munkákért.
Kalocsa válaszában úgyszintén régi kuncsaft neve bukkant fel. A város és térsége csaknem 400 millió EFOP-pénzt nyert, a "humán emberi" (igen, így) erőforrás fejlesztési tervet az Agenda Pályázatház Kft. dolgozta ki. Márpedig az Agenda Pályázatház – mint Hadházy emlékeztetett – annak a DFT-csoportnak a "kistestvére", amely méltán unióspénz-szivattyú bullshitgenerátorként vonul be a mutyitörténelembe.
A DFT ügyeit cikksorozatban mutattuk be:
A DFT körüli cégháló milliárdos bevételei: pénzáramoltatás bullshitgenerátorral A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.
A lényeg: A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze.
Az Agendában pedig a DFT alkalmazottai az alapítók.
Hadházy szerint közvetett bizonyíték az is a kamupályázatra, hogy Kalocsa megvalósult programjain a város válasza szerint mindig pont 200-an vettek részt, legyen szó akár sportnapról, akár hagyományőrzésről.
Kalocsa és Rákócziújfalu viszont legalább válaszolt. A – térségi szinten – félmilliárd forintot becsatornázó Jászapáti csak annyit, hogy nem kíván a középpontba kerülni a választási kampány idején, Makó pedig, amelyik térségi vezetőként kétszer is nyert humánfejlesztő-projekt címén, 196 ezer forintot kért a közadatokért Hadházytól. A képviselő a tapasztaltak alapján ígérete szerint büntetőfeljelentést tesz.
Fotó: Hadházy Felcsúton, forrás: a képviselő Facebook-oldala
|
[
"Agenda Pályázatház Kft.",
"Tender Network"
] |
[
"DFT-Hungária Zrt."
] |
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán mintegy tízmillió forintos bírságot szabott ki az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő Zrt.-re, az elektronikus portfólió-nyilvántartásra, az ügyfélmegbízások rögzítésére, illetve az informatikai tartalék szerver működésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott terjedelmű átfogó vizsgálatot folytatott az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél (Opus Global Alapkezelő), a 2018. február 1-jétől a vizsgálat végéig tartó időszakot áttekintve.
Mint a jegybank feltárta, az alapkezelő által egyes alapok esetében alkalmazott rendszer nem felel meg teljes mértékben a portfóliónyilvántartási rendszerrel szemben támasztott követelményeknek. Az MNB így határozatában kötelezte az alapkezelőt, hogy valamennyi adatot időben rögzítsen a nyilvántartási rendszerében, így biztosítva a nettó eszközérték pontos alátámasztottságát.
A jegybank hiányosságot tárt fel az alapkezelő letétkezelői kapcsolatának dokumentáltságában, s kötelezte az alapkezelőt, hogy a letétkezelő megbízására minden esetben a vonatkozó jogszabályi előírás által megkövetelt formában kerüljön sor. Felszólította továbbá az alapkezelőt, hogy az irányítás és a jogosultságkiosztás szintjén biztosítsa az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától.
Az informatikai területet érintő működés kapcsán az MNB a vizsgálat során megállapította, hogy az alapkezelő nem rendelkezett megfelelő fizikai tartalék kiszolgáló szerverrel.
Az MNB határozatában összesen 9,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Opus Global Alapkezelőre, felszólította a hiányosságok megszüntetésére. Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor, hogy az Opus Global Alapkezelő a vizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított, s már a vizsgálat során intézkedéseket tett a feltárt hiányosságok kijavítására.
Az Opten adatai szerint az Opus Global Alapkezelő egyedüli részvényese Mészáros Lőrinc.
|
[
"OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő Zrt."
] |
[
"Opus Global Alapkezelő",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon a Paks II. atomerőmű bővítési projekt állami támogatására adott európai bizottsági jóváhagyást – jelentette be Elisabeth Köstinger osztrák környezetvédelmi miniszter csütörtökön közleményben, írja az MTI.
"Az atomenergiának nincs semmi keresnivalója Európában. Ebből az álláspontunkból nem engedünk"
- fogalmaz a miniszter közleménye. Ausztria a brit Hinkley Point C atomerőmű projekt megvalósulását szintén jogi úton próbálja megakadályozni. Osztrák környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a minisztérium bejelentését.
"Csak jogi úton lehet megállítani a projektet, amelynek a gazdaságtalan és versenytorzító mivoltát az állami támogatásra adott európai bizottsági jóváhagyás is alátámasztja" - jelentette ki írásos közleményben Reinhard Uhrig, a Global 2000 szervezet szóvivője. Hozzátéve, hogy "jogi úton kell a helyére tenni az Európai Bizottság hibás álláspontját is arról, miszerint az atomenergia fejlesztése az EU támogatására érdemes közös érdeke lenne."
"Követeljük, hogy Ausztria minden jogi és más rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel az atomerőművek építésével szemben Európában. Az év második felében az Európai Tanács elnökségi posztját mindenképpen az atomenergia-ellenes pozíció megerősítésére kellene kihasználni" - írja Lukas Stühlinger, az oekostrom AG áramszolgáltató vállalat vezérigazgatója közleményében.
Az oekostrom AG aláírásokat is gyűjt a paksi bővítés megakadályozására egy online petícióval, amelyben fellépést követelnek az osztrák kormánytól az atomerőművek építése ellen egy európai szintű energiaügyi szerződésben.
|
[
"Európai Bizottság"
] |
[
"Európai Tanács",
"Global 2000",
"oekostrom AG",
"Európai Bíróság"
] |
A Jobbik értékelése szerint a hatóságok az azeri korrupciógyanús pénzekkel kapcsolatos ügy elkenésére játszanak. Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján beszélt arról, milyen válaszokat kapott az ügyben tett feljelentésére.
Felidézte, hogy egy nemzetközi újságíró szervezet szerint 2012 és 2014 között 2,9 milliárd dollárt utalhatott át Azerbajdzsán feltehetőleg korrupciós célra különböző országoknak, s ebből 7,6 millió dollár 3 magyarországi cég bankszámlájára érkezett. Hozzátette: az utalások az azeri baltás gyilkos kiadatása után történtek.
A jobbikos politikus elmondta, hogy a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség gyanújával tett feljelentést a Fővárosi Főügyészség elévülés miatt elutasította, a pénzmosás ügyében pedig feljelentés-kiegészítést rendeltek el.
A hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadása miatt tett feljelentést pedig azzal az indokkal utasították el, hogy az tényállítást nem tartalmaz – ismertette Staudt Gábor, aki azt is elmondta: noha az utalások célja és felhasználása ismeretlen, a hatóságok ezt nem értékelték úgy, hogy a banki átutalás ténye bűncselekményt megalapozó körülmény lenne.
A rendőrségnek és az ügyészségnek lett volna mit kinyomozni, ellenőrizniük kellett volna a konkrét számlákat – tette hozzá.
|
[
"Fővárosi Főügyészség"
] |
[] |
Magyar költségvetési forrásokból épülhet tanuszoda a "helyi fideszhez" ezer szállal kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A magyar kormány egyetért azzal, hogy a költségvetés fedezze azt a sportberuházást, amelynek alapján a beregszászi úgynevezett Mebelcsik stadion helyén tanuszoda és tornaterem épüljön – ez derül ki a kormány november végi határozatából. A pénzt az úgynevezett Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Társulás kapja majd meg támogatási szerződésben.
A társulást 11 nappal a kormányhatározat megszületése előtt hozta létre Kisvárda és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye önkormányzata, illetve az ukrajnai Kárpátalja Megyei Tanács. Elnöke Seszták Oszkár, a szabolcsi közgyűlés fideszes első embere, székhelye Kisvárdán található.
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük a társulást a támogatás pontos összegéről – ami nem szerepel a kormányhatározatban -, illetve arról is, hogy pontosan kinek a tulajdona jelenleg a stadion, illetve a tervek szerint kié lesz az ingatlan a beruházás végeztével. A kormányhatározat szerint ugyanis a kormány egyet ért azzal, hogy a társulás a beruházást "a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola javára" valósítsa meg.
Mihelyt megkapjuk a választ, közölni fogjuk. Ugyanaznapi Magyar Közlöny szerint a kormány egyébként az Országvédelmi Alap terhére 86 millió forintot csoportosított át a "nemzetpolitikai célok" megvalósulását szolgáló Bethlen Gábor Alap támogatására.
Szintén a kormányhatározatban szerepel, hogy a beruházás során a tanácsnak javallott együttműködnie a főiskolát működtető Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvánnyal. A nyíregyházi székhelyű alapítvány elnöke Orosz Ildikó, a főiskola vezetője is egyben, ezen túl választmányi tag a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségben (KMKSZ).
A KMKSZ voltaképpen "a" Fidesz-barát kárpátaljai magyar párt volt, még abból az időből, amikor létezett "balos" magyar párt is. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség papíron ugyan nem szűnt meg, a KMKSZ azonban pár éve uralja a "centrális erőteret" Kárpátalján. Ennek egyébként lett pozitív eredménye is: míg a korábbi választásokon egymással is versenyeztek a magyar pártok a kisebbségi szavazatokért, a legutóbbi önkormányzati megmérettetésen az eddiginél több magyar képviselőnek sikerült bekerülnie a helyi képviselőtestületekbe.
A KMKSZ exelnöke, Kovács Miklós szociológiát tanított a Rákóczin. Ő legutóbb azzal került a hírekbe, hogy havi bruttó több, mint egymillió forintért adott tanácsokat ukrán ügyekben Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A főiskolai alapítvány kurátora a magyar párt jelenlegi elnöke, Brenzovics László, aki a kijevi ukrán parlament egyetlen magyar képviselője is.
A főiskolának egyébként van versenytársa a kisebbségi oktatásban: az állami fenntartású Ungvári Egyetem magyar tannyelvű humán- és természettudományi kara.
Rádi Antónia
|
[
"II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola",
"Bethlen Gábor Alap",
"Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség"
] |
[
"Ungvári Egyetem",
"Kárpátalja Megyei Tanács",
"Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség",
"Országvédelmi Alap",
"Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Társulás",
"Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány"
] |
Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.
A Fradi dominanciáját jól mutatja, hogy míg 2011-ben az NB1-be áramló pénznek csak a 9 százaléka került hozzájuk, az elmúlt néhány évben azonban már 20-25 százalék volt a részesedésük.
De hogy honnan lett a Fradinak ennyi pénze, azt eddig nem tudhattuk (a cég nem igazán fejtette ki beszámolójában a bevételek eredetét). Egy megállapodás miatt nem nyilvános például, hogy mekkora összegben értékesítenek belépőket a Fradi-meccsekre, több mint 2 milliárd forint eredetéről pedig még külön kérésre sem mondott semmit a cég.
A növekedésben egész biztosan jelentős szerepet játszott a Groupama Aréna felhúzása. Persze nem azért, mert ennek köszönhetően dől a jegyeladásból származó pénz a csapathoz, hanem mert az FTC egy elég jó megállapodást kötött a stadion fenntartójával. Az arénát a Lagardere Unlimited Stadium Solutions Kft. üzemelteti, és a Fradival folytatott üzleti együttműködésükről annyit lehet tudni, hogy ők gondoskodnak a stadion állapotáról és értékesítik a reklámfelületeket, illetve szervezik az ott tartott rendezvényeket. A bevételeket viszont nem tartja meg magának a Lagardere, a cég minden évben egy garantált fix díjat fizet a ferencvárosi fociklubnak, amely ezen felül még a Lagardere nyereségéből is részesülhet.
Azt nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora összeg kerülhet így a Fradihoz, de a két cég beszámolói alapján nem lenne meglepő, ha több százmilliós, vagy akár az egymilliárdot is meghaladó tételről lenne szó. Ez adhatja a Fradi árbevételének legnagyobb részét, de ezen kívül is vannak még forrásiak: tavaly például jelentősen megugrott a szponzori bevételük*Nyilván az, amit nem érint a LUSS-szal kötött megállapodás..
Mindezek ellenére a hagyományos üzleti tevékenységből még az NB1-ben sem a Fradihoz folyik be a legtöbb pénz. A már említett Fehérvár FC árbevétele ugyanis rendre magasabb, ám a Fradi ezt a lemaradását egyéb bevételekkel behozza. Azt azonban nem verik nagy dobra, hogy ezek az egyéb bevételek – amelyek 2017-ben meghaladták a 2,8 milliárd forintot – miből származnak.
Ezen a soron a legtöbb csapat elsősorban különböző – jellemzően állami – támogatásokat mutat ki a taótól kezdve a szövetségi dotáción át az önkormányzati támogatásokig. Az is ilyen, amit a Fradinál nevesítettek, hiszen az FTC Zrt. is kapott 152 milliót az UEFA-tól, illetve 386 milliót az MLSZ-től. A maradék 2,3 milliárd forintról azonban semmit nem tudni. Márpedig ez egyéb bevételből kiugróan sok, nincs is más olyan csapat, amely ekkora összeget mutatott volna ki ezen a soron.
Természetesen rákérdeztünk a Fradinál a rejtélyre, ám a cégtől nem kaptunk válaszokat. Pedig korábban a társaság nem titkolózott ennyire, két évvel ezelőtt még elmondták, honnan származott az akkori 1,8 milliárdos ilyen bevétel. A legérdekesebb tétel pedig egy közel félmilliárdos tulajdonosi támogatás volt. Az FTC Labdarúgó Zrt. ugyanis 99 százalékban a Ferencvárosi Torna Club tulajdonában áll, azaz a cég az egyesülettől kapta a hatalmas összeget. Márpedig az FTC többnyire állami pénzből gazdálkodik.
Nem volt ez másképp tavaly sem. A klub 5,5 milliárd forintból gazdálkodhatott, és bár a beszámoló tanulsága szerint ebből "csak" 1,2 milliárd volt költségvetési támogatás, a tételesen felsorolt támogatások alapján valószínűleg jóval több. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól három tételben közel 3 milliárdot kaptak, amiből 1,4-et használtak fel 2017-ben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig négy részletben utalt közel 1,7 milliárdot, amiből közel 1 milliárd jutott az elmúlt évre.
Ehhez jött még 70 millió a fővárosi, a ferencvárosi és kőbányai önkormányzatoktól, illetve 32 millió a szintén jelentős részben állami forrásokból gazdálkodó sportszövetségektől. A többi pénz valószínűleg valóban vállalkozási tevékenységből, vagy más piaci forrásból származott, bár a céges támogatások sem teljesen függetlenek az államtól és a politikától. A Fradi legnagyobb vállalati támogatója például az Opál Zrt.*Valamiért a beszámolóban Kft-ként hivatkoznak rá, de nem találtunk olyan vállalatot, amely ezen a néven működik, és adhatott ekkora támogatást a klubnak., amely a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában van, vezetői pedig az új nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea férje, illetve a Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs.
Az FTC bevételeinek nagy része tehát az államtól érkezik, így ha a két évvel ezelőttihez hasonlóan továbbra is százmilliós, esetleg milliárdos tételben nyújt tulajdonosi támogatást a Fradi labdarúgó csapatát működtető cégnek, akkor azt elég nehéz nem burkolt állami támogatásként értelmezni. Ez viszont egy keményebb UEFA-ellenőrzésnél akár bajba is sodorhatná az együttest. Az európai szövetség szabályai (az úgynevezett pénzügyi fair play) szerint ugyanis elvileg nem indulhat nemzetközi kupában olyan csapat, amelynek piaci bevételei nem fedezik a kiadásait. Márpedig a burkolt állami támogatás nem piaci, az ilyen egyéb bevételei nélkül pedig az FTC Labdarúgó Zrt. súlyosan veszteséges lenn.
Korábban ez azért nem jelentett problémát a magyar csapatoknak, mert a szabály csak 5 millió euró feletti büdzsénél ép életbe, 2012 előtt pedig nem volt olyan magyar együttes, amely ennél többől gazdálkodott volna.
Nagy szerencse, hogy az UEFA maga sem veszi nagyon komolyan a saját szabályait, mivel ha így tenne, valószínűleg számos nagy nyugati csapatot is kénytelen lenne kizárni a Bajnokok Ligájából vagy az Európa Ligából. Míg azonban a szerencsésebb nyugaton arab milliárdosok tömik be a focicsapatok büdzséjén tátongó lyukakat, addig nálunk a magyar adófizetők.
Pénz Vállalat állami támogatás bevétel Ferencváros FTC labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Opál Zrt.*Valamiért",
"Fehérvár FC",
"Bajnokok Ligája",
"Lagardere Unlimited Stadium Solutions Kft.",
"Ferencvárosi Torna Club"
] |
Miniszteri biztos teszi rendbe a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot (KSZF), mielőtt kiírják a pályázatot a szervezet vezetői posztjára. Jánosi Andrea teljes körű átvilágítást tart, és az is előfordulhat, hogy már eredményes közbeszerzéseket von vissza.
Rövid sajtóközleményben tudatta a minap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy Fellegi Tamás szakminiszter Jánosi Andrea közbeszerzésért felelős helyettes államtitkárt két hónapra miniszteri biztossá nevezte ki. Feladata a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság tervezési, döntéselőkészítési, szervezetátalakítási és egyeztetési feladatainak irányítása, koordinálása és ellátása. Mint írták, a miniszter felhatalmazta Jánosi Andreát arra, hogy a hatályos intézkedéseket, utasításokat felülvizsgálja, és indokolt esetben javaslatot tegyen módosításukra vagy hatályon kívül helyezésükre.
Fénymásolás egy minisztériumban – Az Orbán-kormány szerint olcsóbban is működhetnek az irodák
A Népszabadság azon kérdésére, hogy történt-e a KSZF-nél olyan hiba vagy visszaélés, amely indokolja a miniszteri biztos kinevezését, a szaktárca azt válaszolta, Jánosi Andrea folytatja a korábbi megbízott főigazgató, Hidas János által elkezdett vizsgálatokat, illetve teljes körű jogi, pénzügyi, informatikai és szervezeti átvilágítást hajt végre. Az új vezetői pályázatot csak azt követően írják ki, ha a főigazgatóság átlátható működése biztosítottá válik.
Ha nem is árultak el konkrét ügyeket, amelyek miatt a KSZF-nél miniszteri biztosra van szükség, azt közölte a NFM, hogy szerintük a közbeszerzés közmegítélése az elmúlt években egyre inkább romlott, köszönhetően a túlbürokratizált, bonyolult, következetlen, lassú és drága eljárásoknak. Hozzátették, a folyamatban lévő vizsgálatok számos visszásságot tártak fel, előfordult például hogy a boltinál jóval magasabb áron szereztek be fénymásoló papírt a központosított közbeszerzési pályázaton. Az ilyen és hasonló eseteket a jövőben szeretnék elkerülni, mégpedig úgy, hogy az állami közbeszerzések a szándékaik szerint a nyilvánosságon, az átláthatóságon, a valós versenyen és a hatékony, gyors beszerzési eljárásokon alapuljanak majd.
Jánosi Andrea ennek érdekében teljes körűen feltárja a hiá nyosságokat, a szabálytalanságokat és a mulasztásokat. Arra is lehetősége van, hogy a már érvényben levő intézkedéseket, utasításokat felülvizsgálja, és indokolt esetben javaslatot tegyen módosításukra vagy hatályon kívül helyezésükre.
A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság végzi a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és intézményeik informatikai, műszaki és az elhelyezéssel kapcsolatos ellátását. Működteti a központi közigazgatási üdültetési rendszert, ellátja az üdülési és oktatási célú ingatlanok vagyonkezelési feladatait. A főigazgatóság működteti a központosított közbeszerzési rendszert, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és az egyes minisztériumok esetében a törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések lebonyolítását.
|
[
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság"
] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Eltávolíthatják a vesztegetési ügy szereplőit
Méltatlansági eljárásokat indítanak azon főtisztek és tisztek ellen, akik vádemelés alatt állnak a HM-vesztegetési ügyben – tudta meg lapunk. Ez azt jelenti, hogy lefokozzák és el is távolíthatják őket a Magyar Honvédség kötelékéből.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2011. március 18-i számában.
|
[
"Magyar Honvédség"
] |
[] |
Szigorú cégszabályzat, új átszervezési program, döntés az elektronikus jegyrendszerről és hazai buszok vásárlásáról - ez fér bele a BKV rendbe tételére ígért három hónapjába Horváth Csaba főpolgármester-helyettes szerint. Úgy véli, a koalíciónak akkor van esélye, ha jövőre az MSZP-állít főpolgármester-jelöltet, aki mögé beáll az SZDSZ.
- Három hónapot ígért a BKV rendbetételére, ebből már csak tíz hét maradt hátra. Hogy áll a rendrakás?
- Eddig is számtalan átszervezési, reorganizációs program készült, de ezek rendre a fiókban maradtak, a politika hibája volt, hogy ezeket nem merte megvalósítani, nem mert róluk döntést hozni. Egy sor koncepció készült, de a végén a politika mindig meghátrált, az egyszerűbb utat választotta, és végül mindig az adófizetők zsebébe nyúlt, és finanszírozta a közlekedési vállalat veszteségeit. Vagyis a politika hallgatólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a BKV szocialista nagyvállalatként üzemeljen tovább, nem mérhető teljesítménnyel, nem a kellő átláthatósággal. A korszerűtlen működés pazarlással társult, ami a közvéleményt joggal felháborító, nagy összegű végkielégítésekben és milliókért megrendelt, kétséges értékű tanulmányokban csúcsosodott ki. Az évente csaknem 150 milliárd forintból gazdálkodó BKV mintegy 90 milliárdos veszteségét azonban nem az erre költött pár száz millió forint okozza, bár hangsúlyozom, valóban felháborító esetekről van szó, amelyeket ki kell vizsgálni és meg kell szüntetni. A közlekedési vállalat valódi gondja a rossz struktúrából, az elöregedett járműparkból és a rossz finanszírozási modellből fakad.
- Ahogyan azt az elmúlt két évtizedben a főpolgármester, illetve a BKV-t korábban felügyelő elődei is mindig hangoztattak, rendrakást ígérve és folyton állami mentőövet kérve. Mi fér tehát bele ebbe a szűk három hónapba, amire a korábbi ciklusokban nem futotta a városvezetés erejéből?
- Nem csak a közfelháborodás révén napvilágra került ügyek miatt, hanem az általános közbizalom elnyerése érdekében is, kellő transzparenciára van szükség, magyarán arra, hogy a BKV működése átlátható legyen. Így lehet visszaszerezni a budapestiek, a kormány, valamint a vállalat dolgozóinak a bizalmát. Ha ez megvan, akkor lehet áttérni a jelenlegi veszteségfinanszírozásról arra, hogy a megrendelő a szolgáltatás tényleges és igazolható költségét fizesse ki. Most nem tudni, mennyibe kerül pontosan egy utaskilométer, hol mennyi járatot érdemes és indokolt közlekedtetni. Az elképzelésünk az, hogy az állam és a főváros egy közös megrendelői szervezetbe tömörülve hangolja össze a fővárosban a közösségi közlekedési szolgáltatásokat, bevonva a MÁV-ot, a Volánt és a BKV-t. Az általam ígért három hónapba bele kell férnie, hogy a BKV iránti bizalmat visszaszerezzük, ennek részeként olyan szigorú cégszabályzatokat fogadunk el, amely kizárja a visszaélések lehetőségét. Ez néhány héten belül megoldható, a BKV vezetőinek juttatásai már olvashatók, a szerződései pedig hamarosan felkerülnek a cég honlapjára. Tárgyalunk a kormánnyal a 30 milliárdos állami hitelgaranciáról, a BKV ugyanis csődközeli helyzetben van, ötmilliárdra, a bérekre és az üzemanyagra, vagyis a likviditás fenntartásához van szükség, a többire pedig a most kidolgozandó reorganizációs program megvalósításához, amellyel a BKV fenntartható növekedési pályára állítható. Ennek része a járműpark frissítése, az elektronikus jegyrendszer és utastájékoztatás bevezetése, hogy a közösségi közlekedés valódi, utasbarát és komfortos alternatívát jelentsen az egyéni autóhasználattal szemben. Feltárjuk a cég belső tartalékait is, ezzel néhány milliárd szintén megtakarítható. A három hónapba bele kell férnie, hogy a szóba jöhető megoldási modelleket kidolgozzuk, és a legoptimálisabbról megszülethet a politikai döntés.
- Ez a Kocsis István vezérigazgató pályázatában szereplő holdingstrukúrát jelenti, amelynek nem adott zöld utat a főváros?
- Semmilyen modell nincs kőbe vésve, lehet akár a holding is, ezt majd a szakma eldönti. Nem egy vegytiszta, már kialakult modell átvételén gondolkodunk, nem is ennek formája a lényeg, hanem a hatékonysága. Szóba jöhet a Budapesti Közlekedési Szövetség továbbfejlesztése is, megfelelő jogosítványokkal. A lényeg az, hogy az állam és a főváros részvételével működő közös megrendelői szervezet kapna egy keretet, és abból fizetné a BKV, a MÁV és a Volán szolgáltatásait, amelyekre valóban szükség van, és ott is csak a tényleges és igazolható költségeket. Egy példával élve: ha a XVII. kerületből a leggyorsabban és legkényelmesebben elővárosi vasúttal lehet beérni a belvárosba, akkor felesleges ugyanazon az útvonalon sárga vagy kék buszt közlekedtetni. Ha pedig a busz az olcsóbb és hatékonyabb, akkor megfelelő buszkorridorokat kell kiépíteni, hogy az utasok ne a többi autóssal együtt vesztegeljenek a dugóban, ezzel a közösségi közlekedés is vonzóbbá tehető.
- Visszatérve a BKV-vezérre; pártja korábban még azt mondta, Kocsisban megrendült a bizalmuk, és a szocialisták csak azért nem mondatják le, mert nincs hozzá meg a politikai többségük. Hogyan tud együtt dolgozni így a vezérigazgatóval?
- Kocsis Istvánnal korrekt a viszonyunk. A teljesítményét a következő hónapok munkája alapján fogom megítélni, egyelőre biztatóak a jelek.
- BKV-átalakítási koncepciókból tele a padlás, mi a garancia, hogy azokat most meg is valósítják?
- A BKV átalakításáról jelenleg teljes a konszenzus. A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, ez a kényszer az, ami miatt most előrelépés lesz. A 90 milliárdos adósságra évente tízmilliárd kamatot kell fizetnie a közlekedési vállalatnak, amely a piacon már nem hitelképes, a kereskedelmi bankok már egyszerűen nem adnak kölcsönt. Egész egyszerűen nincs más út.
- Idén tehát legjobb esetben odáig jutnak el, hogy döntés születhet a BKV reorganizációjáról, és az állami segítségnek köszönhetően visszarántják a csőd széléről a vállalatot. De mennyi idő múlva fognak az utasok tényleges javulást érezni? Az elektronikus jegyrendszer bevezetése is legalább két évbe telne szakmai becslések szerint.
- A reorganizáció néhány évet biztosan igénybe vesz, de bizonyosan belátható időn belül. Az általam említett három hónapba bele kell férnie, hogy a megvalósításról döntés szülessen, akár uniós források bevonásával. A projektek előkészítéséhez és bevezetéséhez szükséges időt sajnos nem lehet megspórolni. Azt nem tudom megígérni, hogy előhúzom a varázspálcát a fiókból, és egyik napról a másikra minden baja megoldódik a BKV-nak, ehhez sajnos idő kell.
- A BKV 1400 darabos buszparkja vészesen elöregedett, a járművek átlagos életkora 16 év, gyakorlatilag nincsen tartalékbusz, a meghibásodott járművek pótlására. A járműcserét aligha lehet évekig halogatni.
- Még idén dönteni kell arról, hogy milyen ütemben és módon szerezzen be új járműveket a BKV, ez a tulajdonos döntése, és ebből a szempontból az államot is a közlekedési vállalat résztulajdonosának tekintem, hiszen 50 milliárd forintot ad évente a cég működtetésére. Részletkérdés, hogy ezer buszt egyben, vagy több ütemben néhány százat szerzünk be, de elsősorban a hazai ipar kapacitásaira akarunk támaszkodni.
- Széles Gábor és az Ikarus, vagy a másik hazai gyártó, az amerikába ezrével járműveket szállító Nabibusz már kezdhet készülődni?
- A részletekről még korai volna beszélni, de mint mondtam, a hazai ipart akarjuk előnyben részesíteni.
- Nemcsak buszokból kellene új, amelyek darabja 60-80 millió forint, sürgető volna a 3-as metró felújítása, ami több tízmilliárd forint, cserélni kellene a HÉV-szerelvényeket is, ami önmagában hatalmas tétel, 70 milliárd forint. Honnan lesz erre pénz?
- Korábban is jeleztem, hogy a mostani finanszírozási modell nem jó, az állam és a főváros nem ad elég pénzt a fővárosi közösségi közlekedés működtetésére. Mindkét félnek többet kell vállalnia a jelenleginél.
- A Fidesz nem fogadta túl lelkesen a BKV-val kapcsolatos bejelentéseit és ígéreteit, szerintük szó sincs rendcsinálásról, csak a névtáblákat festették át azzal, hogy Hagyó Miklóstól Önhöz kerül a BKV felügyelete. A koalíciós villongáshoz is vezetett hatáskör-tologatás során pedig úgy tűnt, mintha Demszky Gábor és Tarlós István ülne egy koalícióban, közösen ütve az MSZP-t. Mi erről a véleménye?
- A Fidesz politikai célja elég világosan látható, az MSZP és az SZDSZ totális megsemmisítésére törnek, maguk akarják teljesen betölteni a politikai teret. A koalíciós nézeteltéréseket tisztáztuk, ez lezárt ügy. Az MSZP december közepéig megnevezi főpolgármester-jelöltjét, addig korai azt firtatni, ki lesz az, nem is ez a fontos. Annyi viszont már most kijelenthető, hogy a szocialistáknak és a szabaddemokratáknak közös érdeke, hogy közösen támogatott jelöltet indítsanak, akit az MSZP nevez meg. Egy liberális közös jelölt győzelmére ugyanis jóval kisebb az esély. De, mint mondtam, előbb a legégetőbb városüzemeltetési kérdéseket kell megoldani, mindenek előtt a BKV-nál kell rendet tenni, és a budapestiek bizalmát visszaszerezni.
|
[
"BKV"
] |
[
"Budapesti Közlekedési Szövetség"
] |
A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.
Ez volt a címlapi ajánlója annak a cikknek, amely A Ficótól a Mahirig és vissza címmel jelent meg napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 1998. augusztus 8-án a Népszabadság szombati számában. A cikket Rádi Antónia és Ungár Tamás írta. Bár akárcsak most, megjelenésekor a Fidesz volt hatalmon, a politikai és közélet nagyon másképpen festett – ne felejtsük, nyolc évvel voltunk a rendszerváltás után.
Akkor még tényleg több párt versenyzett egymással, bár kétségtelen, hogy a posztkommunista MSZP-nek volt a legerősebb a gazdasági hátországa.
Simicska Lajos még bivalyerős figurája volt a Fidesznek, és a párton belül senki nem szólt bele abba, miként intézi az ügyeket.
A Népszabadságot még nem darálta be a Fidesz, a legolvasottabb napilap volt a piacon.
De ami talán a legfontosabb: a politikai botrányokra még érzékenyek voltak az emberek.
Rádiék cikke nem kevesebbet állított, mint hogy azok a cégek, amelyek a Fidesz erős emberének már feleslegessé váltak vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, fantomizálódtak.
A történet 1995 nyarán kezdődött, amikor Simicska egyik bizalmi embere, Schlecht Csaba tizenhárom, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török férfinak. A cégek összesen mintegy 300 milliós köztartozást halmoztak fel, és vélelmezni lehetett: azért kell így megszabadulni tőlük, hogy ezeket a tartozásokat ne kelljen kifizetni. Bár a cégek papíron Schlecht tulajdonában álltak, azokat egy héttel korábban Simicskától, valamint a fideszes Kövér László testvérétől, Kövér Szilárdtól, valamint Varga Tamástól vette meg, utóbbit Fidesz-közelinek tartott vállalkozóként ismerték akkoriban. Miután a cégek Kaya Ibrahimhoz kerültek, egy fillért nem fizettek vissza az államnak. De nemcsak Kaya Ibrahim "vásárolt" fel ilyen cégeket, hanem a horvát állampolgárságú Josip Tot is, két évvel később, 1997 őszén. A Josip Tothoz került cégek is anélkül váltak kámforrá, hogy egy vasat is fizettek volna az államnak.
Maga a módszer, hogy így tüntessenek el cégeket, sem zseniálisnak, sem újnak nem számított akkoriban. Ha máshonnan nem, a kilencvenes évek olajbűnözéséből ismerős lehetett a nyilvánosság számára; a fehérgalléros bűnözők is így tüntették el a milliárdokat termelő, adócsaló cégeiket. Ami újdonság volt a Kaya Ibrahim-os sztoriban, hogy kiderült: ezt a maffiamódszert egy olyan párt követi el, amelyik akkor éppen hatalmon volt. Ez mindenképpen újdonság volt, ráadásul nem is nagyon lehetett mit tagadni, hiszen Rádi cikke száraz tényeken alapult.
Rádi még 1993 tavaszán került a Népszabadsághoz, gyakornokként. Simicska Lajossal 1994 elején, a választások előtt, azaz még az MDF-kormány idején foglalkozott először, amikor kiderült, hogy a Mahirt privatizálják, és hozzá kerülhet. Igaz, ekkor Simicska nem éppen a baráti arcát mutatta. Rádi úgy emlékszik vissza, hogy még gyakornok volt, amikor Simicska egy nem túl barátságos emberét küldte el a Népszabadsághoz. Rádi főnöke nem akarta egyedül elengedni őt, ezért egy másik gyakornokot, Gál J. Zoltánt kérte meg, menjen vele. Simicska egy Andrássy úti irodában fogadta Rádit, és az újságírónő emlékei szerint a Fidesz erős embere fenyegetően lépett fel. E rossz emlék ellenére azonban a későbbi években is találkoztak egy-egy téma miatt, és akkor már normális volt vele a nagyvállalkozó. Olyannyira, hogy a Népszabadságnak még interjút is adott, amiben egyebek mellett azt fejtegette, hogy a politikához három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Mindenesetre amikor a cégei fantomizálását tárta fel Rádi, akkor már nem tudott ez ügyben Simicskával beszélni, és később sem.
Az újságírónő az Indexnek azt mondja, szerinte nem derült volna ki a fantomizálásos történet, ha már akkor, a kilencvenes évek végén cégadatbázisból dolgozott volna, csakhogy erre még nem volt lehetőség a Népszabadságnál. Ez azt jelentette, hogy az újságírók csak a cégbíróságokon tudtak kutakodni, rengeteg időt kellett ezeken a helyeken eltölteniük. Ehhez persze ismerniük kellett legalább egy cégnevet, amin el tudtak indulni. És hogy miért maradt volna valószínűleg feledésben a történet, ha cégadatbázist használtak volna? Azért, mert a Kaya Ibrahim-os sztoriban nem minden cégnél lett jogerősen bejegyezve a változtatás, így csak a papírokon látszott, hogy miket művelnek ezekkel a társaságokkal.
Rádi szerint talán akkor sem derült volna ki a fantomizálás, ha Simicskát nem jelölik az adóhivatal élére. "Először a Világgazdaság írta meg saját infóként, hogy Simicska lehet az adóhivatal elnöke. Ez annyira abszurdnak tűnt akkoriban, hogy el sem akartuk hinni" – mesélte. Mindenesetre amikor a Népszabadság újságíróinak is megerősítették innen-onnan, hogy valóban az üzletember lehet az akkori APEH vezetője, Rádiék megnézték, mi történt a pártközeli cégekkel az elmúlt években. Ezért kezdtek el tüzetesebben foglalkozni Simicska cégeivel, és végül így kerültek képbe az újdonsült külföldi "tulajdonosok": Kaya Ibrahim és Josip Tot.
De Rádi állítja: nem lett volna feltárva ez a történet ennyire alaposan, ha nincs Zalai István akkori főszerkesztő-helyettes. "Zalai Pisti szúrta ki a mintát, amit Simicskáék alkalmaztak: csődbe megy egy cég, amit eladnak Schlechtnek, utána pedig fantomizálják" – mesélte. Rádi szerint az is sokat segített, hogy a Népszabadságnál ekkoriban ösztöndíjjal dolgoztak olyan kollégák, akik a Magyar Szótól voltak, és beszéltek horvátul. Így a horvát telefonkönyv segítségével megtalálták Josip Totot. Felhívták, ő felvette a telefont, ekkor derült ki, hogy fogalma sem volt, miről van szó. "Pisti zseniális szerkesztő volt. Mondta, hogy nem elég telefonon beszélni vele, keressék fel a kollégák, találkozzanak vele, menjenek a határ túloldalára. És mondta, hogy hívjuk fel újra. Akkor én ezt csuklóztatásnak éreztem, de utólag tudom, hogy mennyire fontos része volt ez a munkának. Josippal találkoztak a kollégák, ő azt állította, hogy ellopták az útlevelét, de szerintem életszerűbb, hogy fizetéskiegészítésként kölcsönadta a nevét" – magyarázta Rádi. Elmesélte, hogy még aláírást is szereztek a férfitól, az írásszakértő pedig megállapította, hogy kétséget kizáróan nem az ő aláírása szerepel a céges papírokon.
Az ügyben érintettek nem nagyon tudtak mit reagálni a hírre, pedig Rádiék szenzációs sztorijára az egész sajtó ráugrott. Igaz, tagadni sem tagadtak semmit. " Schlecht Csaba, a Magyar Hirdető munkatársa, számos Mahir-cég egyszemélyes ügyvezetője – továbbra is csendben van. Nincs mondanivalóm – közölte telefonon. Múlt héten személyesen is megkerestük, hogy legalább bemutatkozzunk. Érdeklődésünket előbb szelíden elhárította, majd idegesen folytatta: mondják meg, hogy rosszul tette, aki ideküldte magukat. A férfi és családja láthatólag belefáradt a sajtó cikkezéseibe. Megtörték őket az események" – írta hetekkel később a 168 Óra hetilap, amikor megpróbálta szóra bírni Schlechtet.
Ám hiába tárta fel a Népszabadság a történetet, és azt, hogy nyilvánvalóan bűncselekmény történt, az érintettek megúszták a felelősségre vonást. Bár 1998 októberében indult nyomozás, a rendőrség 2001. szeptember 11-én vádemelési javaslat nélkül lezárta az ügyet.
Aztán már az MSZP volt kormányon, amikor 2003-ban a rendőrség újra elővette az ügyet, miután a fantomizáló akció egyik szereplője, Weisz József – mivel a bűncselekmény elévült – beszélni kezdett a sajtónak, és elismerte, hogy ő továbbította Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozónak, aki egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor pénzügyi tanácsadója volt akkoriban. Aztán Kaya Ibrahim is megszólalt és interjút adott Juszt Lászlónak, amiben elismerte, hogy egyszer önszántából vett egy céget Weisztől, amit szintén fantomizáltak, de azt is állította, hogy a többi céghez nincs köze, csak ráhamisították az aláírását. Ám a beismerések ellenére ezúttal sem történt vádemelés, a nagy cégfantomizálást a Fidesz következmények nélkül megúszta.
Kaya Ibrahim és Weisz József egy 2008-as tévéinterjúban
Rádi szerint az, hogy nem emeltek vádat, az akkori legfőbb ügyésznek köszönhető. "Amikor a cikk megjelent, még nem Polt Péter volt a legfőbb ügyész, hanem Györgyi Kálmán. De ő azzal érvelt, hogy az ügyészség nem újsághírek alapján végzi a feladatát. Ez a cinikus magyarázat akkor még teljesen új volt, ma már megszokhattuk" – emlékezett vissza az újságírónő. Rádi utólag úgy véli, hogy a Kaya Ibrahim-os történet és a Fidesz állítólagos megfigyelési ügye között összefüggés van, mivel kormányra kerülve Orbánék ez utóbbival próbálták elterelni a figyelmet a fantomcégekről, egyúttal azt sugallták ezzel, hogy valamiféle megfigyelés áldozatai.
Pedig Rádi szerint csak szerencse, rengeteg munka és egy jó szerkesztő kellett ahhoz, hogy a kilencvenes évek egyik legsúlyosabb politikai botrányára fény derüljön. Amiért ő 29 évesen Pulitzer-emlékdíjat kapott.
És végül nézzük meg, mi lett a szereplőkkel húsz év után:
Simicska Lajos az ország egyik leggazdagabb embere lett, de miután a Fidesz másodszor is hatalomra került, egyre inkább megromlott a viszonya Orbán Viktorral. Végül a konfliktusuk annyira elmérgesedett, hogy már az egész magyar politikára hatással volt. A kettejük közti háborút Orbán nyerte.
Schlecht Csaba Simicska bizalmasa maradt, kitartott mellette az Orbán–Simicska-háború idején is.
Rádi Antónia a Népszabadság után a HVG-nél dolgozott tényfeltáró újságíróként, néhány éve már az Átlátszó csapatát erősíti.
(Borítókép: Az ügyet felelevenítő cikk a Népszabadságban 2002-ben – forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
|
[
"Fico Kft.",
"Fidesz",
"Mahir"
] |
[
"Josip Tot",
"Magyar Szó",
"Magyar Hirdető"
] |
150 milliós tartozás miatt bírósági végrehajtás alatt áll a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. – nem fizettek időben az adóhatóságnak. A HMSZ Zrt. pénzügyi gondjai tavaly nyáron kezdődtek, ősszel a stadion bezárását is belengették. Márki-Zay Péter polgármester szerint a stadioncég eddig is többet kapott a költségvetésben tervezettnél.
“A héten a NAV inkasszózta a HMSZ Zrt. számláit, amivel veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése" – írja közösségi oldalán Márki-Zay Péter.
A HMSZ Zrt. – vagyis a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. – ismerős lehet az Átlátszó olvasóinak, tavaly októberben írtuk róla, amikor a fideszes többségű közgyűlés és Márki-Zay Péter polgármester sokadjára is egymásnak feszült: a 100 százalékban városi tulajdonú cég bejelentette, bezárja a stadiont, mert nincs pénz az üzemeltetésre. Pedig tavaly több mint 200 milliót költöttek rá, a pénz idén mégis kevésnek bizonyult. Márki-Zay erre akkor úgy reagált, a cég már akkor több pénzt kapott a tervezettnél.
A kedélyek később csillapodtak, sokadik közgyűlési kísérlet után a város költségvetését is módosították. A nem várt meglepetésre idén január 15-ig kellett várni: a ceginfo.hu szerint a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztály hátralék miatt bírósági végrehajtást indított cég ellen. 150 millióval tartoznak – tudtuk meg az önkormányzattól.
Márki-Zay szerint ez azt jelenti, veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése.
Egyben emlékeztetett, a városi szolgáltató működését biztosító üzleti tervet a közgyűlés fideszes többsége nem fogadta el, így bár az önkormányzat minden segítséget megad, a jelen helyzetben az egyetlen gyors megoldás a pénzügyi védelem alá helyezés. Nem véletlenül, ha becsődöl a HMSZ Zrt. akkor veszélybe kerül a gyermekétkeztetés, a közterületek karbantartása, a sportlétesítmények működtetése és a szemétszállítás is.
A polgármester szerint a cégnek azért nincs pénze, mert tartoznak neki. Többek között a helyi hulladékszállító cég és a vásárhelyi kórház. A szemetesek 114 millióval, a városi kórház pedig 34 millióval.
A kórházat az a Kallai Árpád vezeti, aki első fokon pert nyert a polgármesterrel szemben, mert Márki-Zay a kampányban azt állította: az életét kockáztatja, aki bemegy a vásárhelyi kórházba. Enélkül sem felhőtlen a viszonyuk, az időközi polgármester-választáson Kallai az akkor még csak jelölt Márki-Zaynak a kórházban kitett szórólapjai miatt fordult a választási bizottsághoz. Ezt a pert viszont mmásodfokon Márky-Zay nyerte meg.
Fotó: HMSZ Zrt./Facebook
|
[
"Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt."
] |
[
"HMSZ Zrt./Facebook",
"HMSZ Zrt.",
"Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztály"
] |
Több mint egy évvel a felhívás megjelenése után múlt héten eredményt hirdettek a "Látvány-csapatsport Támogatási Felület" fejlesztésére kiírt közbeszerzésen. Ezzel egy olyan egységes informatikai rendszert rendelt meg a tao-támogatásokat a kormány részéről felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely a kiírás szerint "lefedi valamennyi érintett szervezet látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos feladatait". A támogatást kérők a jövőben itt intézhetik az igénylést, ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot a szövetségekkel, illetve a minisztériummal, de a keletkező dokumentumokat is a rendszerből lehet majd letölteni.
Tíz év után valakinek eszébe jutott
Lényegében tehát a most megrendelt felület lesz az évi nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő tao-rendszer adminisztrációs háttere. Bár maga a közbeszerzés, és a további tervek – tehát a jelen és a jövő – is fontos, sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi volt eddig. A sport taót*Amelynek lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot készítenek, aminek szövetségi, illetve esetenként minisztériumi jóváhagyása után nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót. ugyanis közel tíz éve, 2011-ben vezették be, azóta pedig alsó hangon 800 milliárd adóforint áramlott különböző sportszervezetekhez a rendszer keretében.
A mostani közbeszerzés pedig egyértelműen arra utal, és korábbi bírósági eljárások is azt bizonyítják, hogy
az elmúlt tíz évben úgy ment el ez a 800 milliárd forint közpénz, hogy az ezt felügyelő minisztériumnál nem volt erről átlátható, kereshető adatbázis, a dokumentumokat papíralapon, aktákban tarthatták.
Ez nem jelenti azt, hogy a tao-támogatásokról semmit nem digitalizáltak. A szövetségek és a támogatást igénylők között eddig is elektronikus úton zajlott a kommunikáció, sőt, a szövetségeknek van is erre fejlesztett informatikai rendszere. Ezen keresztül pedig az adatok egy része is hozzáférhető: bárki számára látható például, hogy az egyes években mely szervezetnek mekkora támogatási keretet hagytak jóvá, és ebből mennyit sikerült feltölteni, ahogy az is kideríthető, mekkora összegekben érkezett ez be az adott egyesületekhez.
Persze ez nem a kezdetektől van így, az érintett sportszövetségek fokozatosan vezették be ezt az úgynevezett Flexinform rendszert. Először a labdarúgó-szövetség állt át, mostanra azonban a hat látványsportból*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda a jégkorong kivételével mindenhol így teszik közzé az adatokat.
Az akta holléte alapján
Igen ám, de ez csak a szövetségekre vonatkozik, a minisztériumnál más a helyzet. Pedig a tárcának rendkívül fontos feladatai vannak. Amellett, hogy a nagyobb, 300 millió forint feletti csapattámogatásokra, illetve a szövetségek fejlesztési terveire nekik is rá kell bólintaniuk, az ellenőrzések sem futhatnak végig nélkülük. Utóbbiból volt is gond: előfordult, hogy egy szövetség hiába tárt fel százmilliós nagyságrendben szabálytalanságokat, nem tudta lezárni ezeket az ügyeket, és így visszaszedni a pénzt, mert a szaktárca esetenként másfél évig nem tette meg a szükséges lépéseket.
A minisztériumnál pedig ahelyett, hogy igyekeztek volna felszámolni az adminisztratív hiányosságokat, inkább megpróbálták felhasználni a helyzetet a tao-rendszerrel kapcsolatos információk visszatartására. A támogatások körül ugyanis a visszásságok miatt nagyon sokáig hatalmas volt a titkolózás. Az EMMI hosszú ideig nem volt hajlandó kiadni, hogy mely cégek fizették adójukat az államkassza helyett sportszervezeteknek (például a mostanáig ilyen formában 35 milliárd forintot összegyűjtő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti futballakadémiának).
Amikor pedig a bírósági ítéletek miatt már nem lehetett tovább visszatartani az adatokat, hatalmas kapkodás kezdődött az érintett állami szerveknél. Akkori elbeszélések szerint a minisztériumban túlórában foglalkoztak az alkalmazottak a tao-iratokkal, de volt olyan szövetség is, ahol pluszembereket kellett alkalmazni, annyi dokumentumot kért be egyszerre a szaktárca.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sértHatalmas káosz van az EMMI-ben és az NGM-ben, mivel egyszerűen nincsenek meg azok az adatok a tao-pénzekről, amiket jogerős bírósági ítélet szerint ki kellene adniuk. Az a kevés is elég furcsa, amit kiadtak.
Már ennél az esetnél is egyértelművé vált, hogy valami nincs rendben a tao-dokumentumok rögzítésével és tárolásával. Ám ekkor még meg lehetett magyarázni a dolgot azzal, hogy bizonyos adatokat ki kellett takarni a dokumentumokból, amit csak manuálisan lehetett elvégezni.
Azóta azonban az EMMI egy másik tao-adatok megismerésére irányuló perben már védekezésként használta azt az érvet, hogy a dokumentumok nincsenek meg megfelelően kereshető formában digitalizálva. Így próbálták elérni, hogy ne kelljen kiadniuk adatokat, mondván: hozzájuk papíralapon érkeznek be az iratok, így a kért dokumentumokat nagyon időigényes és költséges lenne összegyűjteni, az már az alapfeladatuk ellátását veszélyeztetné. Sőt, a minisztérium jogi képviselője a tárgyalási jegyzőkönyv szerint arra utalt, hogy a teljes minisztériumi dokumentáció ilyen. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy
amit említettem nyilvántartási rendszer, az a Poszeidón nyilvántartási rendszer, ez a teljes minisztérium iktatási rendszere, ebben iktatószámok alapján lehet keresni és az akta holléte alapján.
Ami úgy hangzik, mintha az iktatott minisztériumi iratok között nem lenne szabadszavas vagy tárgyszavas keresés. Azaz konkrét példával illusztrálva a tao-rendszer esetében nem lehetne külön lekérni egy adott sportágra vagy sportszervezetre vonatkozó adatokat a digitális rendszerből, csak ha ismerjük az egyes ügyek iktatószámait vagy az akták helyét.
Ligeti Miklós, a pert indító Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak azt mondta: ez valószínűleg azért nem teljesen így van, az érvelés csak egy kísérlet volt, hogy ne kelljen kiadni a kért adatokat. Ezekből az esetekből azonban elég egyértelműnek tűnik, hogy a minisztériumnál eddig azért nem volt teljesen rendben a tao-dokumentumok és egyéb adatok kezelése.
Közel 270 millióba kerül
Valószínűleg ezen is hivatott változtatni a most lezárt, egységes informatikai rendszer fejlesztésére kiírt közbeszerzés. A tender azonban az előzmények ellenére elhúzódott, hiszen még 2019 végén hirdették meg, és a lehetséges indulók körét is már tavaly februárban kijelölték. Az akkori döntés értelmében
öt cég maradt versenyben, köztük a szövetségek tao-rendszerét is készítő Flexinform, illetve az eddig már több tízmilliárdnyi állami megrendelést behúzó 4iG.
Végül azonban egy harmadik piaci szereplő, a Grepton Zrt. futott be. Volt ugyan olyan induló, amely gyorsabban vállalta volna a fejlesztést, a Grepton azonban ezt ellensúlyozni tudta azzal, hogy sokkal alacsonyabb árat adott meg a konkurenseknél. A 268 milliós ajánlatnál a legolcsóbb versenytárs is közel 20 millióval kért volna többet.
A társaságnak a szerződés aláírásától elvileg 11 hónapja van a rendszer lefejlesztésére. Bár ez önmagában nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor már automatikusan többet fogunk tudni a tao-pénzek áramlásáról, de az biztos, hogy a rendszer felállását követően a minisztérium már nem kerülheti el az adatszolgáltatást dokumentációs problémákra hivatkozva. Az EMMI-t kérdeztük, hogy miért húzódott el a mostani tender, illetve, hogy valóban papíralapú volt-e eddig a nyilvántartás, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Közélet Emberi Erőforrások Minisztériuma emmi tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Grepton Zrt.",
"Transparency International Magyarország"
] |
A Matolcsy-fiú villájától az utóbbi évek két nagy botrányáig vezetnek a szálak
Matolcsy fiának a cége halmozza a veszteséget, mégis 140 milliós villát vett
Bankjai vannak, de a garantált bérminimumnál alig fizet többet a Matolcsy-rokon központi cége
A Magyar Nemzeti Bank bútorok beszerzésére írt ki pályázatot, két részben, 70 millió forintért (900 darab ülőbútor), illetve 80 millió forintért (1800 darab irodai bútor). Ezek szerint egy ülőbútorra átlagosan 77 ezer forintot számoltak, egy irodai bútorra pedig 44 ezer forintot.
Hogy mi lesz azokkal a bútorokkal, amiket jelenleg használnak Matolcsyék a jegybank különböző épületeiben, azt nem tudni.
Az MNB korábban többek között sok tízmilliós szőnyegvásárlásával borzolta a kedélyeket, amikre Matolcsy György elnök adott érdekes magyarázatot:
Legutóbb pedig a nevezetes villavásárlással került be a hírekbe a jegybankelnök, illetve a fia:
Kiemelt kép: Beliczay László / MTI
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[] |
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének és főtitkárának előzetes egymásnak feszülése péntekre forró hangulatú közgyűlést ígért, a közel 7000 tagból még 200-an sem mentek el a gyűlésre.
Papp Géza főtitkár végül is hiába hívta fel a tagság figyelmét egy minden érintettnek elküldött elektronikus levélben, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) pénteki ülésén, mert más fontos kérdések mellett több tízmilliós – szerinte vitatható, olykor felesleges, sőt kifejezetten aggályos – kifizetésekről kell állást foglalni. Csúcsidőben 200-an sem voltak jelen. A 7000 fős budapesti ügyvédséget a jelek szerint hidegen hagyták a köztestület vezetésében belviszályt okozó pénzügyi viták.
A közgyűlés 60-70 százalékos többséggel elfogadta a BÜK költségvetési beszámolóját, az elnökség, az elnök és az ellenőrző bizottság jelentéseit.
– A hangulat nem volt főtitkárbarát – tájékoztatott a közgyűlés után Réti László, a BÜK elnöke. Szerinte azért nem, mert minden ellentétes állítás dacára a kamara gazdálkodása átlátható, minden elnöki és elnökségi döntést alapos előkészítés és közgyűlési határozat előzött meg.
A döntések előkészítésében, majd azok végrehajtásában részt vett a kamara gazdálkodását levelében élesen bíráló főtitkár is, és ezzel a tagság is tisztában volt, mutatott rá később Réti, aki nem tudja, miért vádaskodott a főtitkára a budapesti ügyvédeknek a közgyűlés előtt pár nappal szétküldött levelében.
Papp Géza kérdésünkre csak a szavazás végeredményét közölte. – A papírforma szerint alakult minden – mondta keserűen. – 79-en szavaztak az előterjesztések mellett (azaz mondták ki azt, hogy minden rendben van, és alaptalanok a főtitkár aggályai – a szerk.), 21-en ellene, tízen tartózkodtak.
A főtitkár csütörtökön munkatársunk kérdésére válaszolva még azt mondta, ha kell, az ügyészséghez fordul, vizsgálja ki a vádhatóság, hogy minden rendben van-e a kamara pénzügyeivel. A közgyűlés döntése után már csak annyit mondott: a hogyan továbbról később dönt, és ha döntött, elhatározását nyilvánosságra is hozza majd.
|
[
"Budapesti Ügyvédi Kamara"
] |
[] |
Konferencia és kereskedelmi bemutatók szervezésére szakosodott céget alapított GO for Sport Events Kft. néven a Bessenyei István kisebbségi tulajdonában lévő Valton-Sec Kft., a Rókusfavy Pál-féle Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-vel és az XTRM Group Kft.-vel, amely a Extreme Rendezvényügynökséget takarja. Az új cég tevékenységi körei közé felvették az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet és a művészeti létesítmények működtetését is, neve azonban inkább a sportrendezvényekre utal – ezen a területen Bessenyei párja, Sarka Kata vállalkozása már megvetette a lábát.
A kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valtonnál rengeteg állami megbízás és pénz landolt az utóbbi években. A cég tavaly már 7,3 milliárd forintnyi bevételt hozott össze, a tulajdonosok 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle.
A Valton kisebbégi tulajdonosa, Bessenyei István 2015-ben alapította meg a Nakama & Partners nevű céget az akkor még Hajdu Péter feleségeként emlegetett Sarka Katával. Bessenyei a tulajdonrészét eladta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feleségének, Rogán-Gaál Cecíliának, Sarka Katával való kapcsolata pedig elmélyült: közös címre vannak bejelentve, hivatalosan meg nem erősített információk szerint pedig már össze is házasodtak és közös gyereket vállaltak. A Nakamában jelenleg 51 százalékkal Rogán-Gaál Cecília a többségi tulajdonos.
A Nakamáról az utóbbi hetekben gyakran írtunk: először az derült ki, hogy Rogán-Gaál Cecília megszerezte az évekig sikeresen működő FitBalance-rendezvényeket, majd az is, hogy ezzel körülbelül egy időben ömleni kezdett az állami pénz a FitBalance-hoz. A K-Monitor eddig 273 millió forint állami szponzorációt talált a sportrendezvényeknél, de még százmilliós nagyságrendben lehetnek eddig ismeretlen szerződések, mivel a Kommunikációs Hivatal a lap gyanúja szerint nem bontotta ki az igazság minden részletét az adatigénylésükre küldött válaszban. Az sem világos, hogy a rendezvények tulajdonjogilag hogyan kapcsolódnak a Sarka-Rogán pároshoz.
Sarka Katának és a propagandaminiszter feleségének van egy másik közös vállalkozása, ugyanis ahogyan Bessenyei István, úgy párja is fejest ugrott a média világába. Sarka és Rogán-Gaál Cecília tavaly decemberben alapították meg a Top News Hungary Kft.-t, amellyel megvásárolták a TWN.hu nevű bulvároldalt. Bessenyei 2017 júliusában vette meg a Femcafét kiadó Netrise Hugary Kft.-t, tavaly 295-szörösére növelte a cég nyereségét.
Sarka Kata párja 295-szörösére turbózta a Femcafe nyereségét Bessenyei István ebből az egy cégéből 724 milliós osztalékot vett ki.
Egyéb kapocs is akad: Bessenyei István neve a Rogán házaspár elhíresült luxushelikopterezése kapcsán is előkerült. Mint ismert, Szabó Zsófia színész-bulvárszereplő esküvőjére 2016-ban helikopterrel érkeztek Rogán Antalék. A helikoptert üzemeltető cég vezetője a Népszabadságnak azt mondta: a szívesség nem a miniszternek szólt, hanem a nejének, mert cége a Nakama & Partners ügyfele, az utat pedig lebarteterezték. Állítólag a Rogánékat szállító autóért sem fizettek, ezt is barterrel hálálták meg a Valton-Mastercarnak, ami 2013-ig a Bessenyei-féle Valton-Sec luxuskocsik bérbeadására és VIP-szállításra szakosodott leányvállalata volt.
|
[
"Valton-Sec Kft.",
"XTRM Group Kft.",
"GO for Sport Events Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] |
[
"Kommunikációs Hivatal",
"Netrise Hugary Kft.",
"Extreme Rendezvényügynökség",
"Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nakama & Partners"
] |
Több százmilliós megbízást kapott Matolcsyéktól a volt Orbán-szóvivő lánya
A feladat rendezvényszervezés lesz 36 hónapon keresztül.
A Magyar Nemzeti Bank marad a már jól bevált rendezvényszervező cégnél - erre utal a közbeszerzési hatóság adatbázisába feltöltött összefoglaló tájékoztatás. Idén szeptember végén tette közzé az ajánlati felhívást a jegybank rendezvényszervezési szolgáltatások tárgyában. A feladatok iránt 3 cég is érdeklődött, közül azonban csak egyetlen ajánlatot talált érvényesnek az ajánlatkérő jegybank, így a szerződést az Akció BTL-lel köthetik meg majd a szerződéskötési moratórium lejárta, december 15. után.
A cég már korábban is kapott ilyen jellegű feladatokat az MNB-től, legutóbb tavasszal kötöttek egy nettó 213 millió forint értékű keretszerződést. Az Akció BTL Kft.-t 2011-ben alapították, Borókai Flóra akkor még csak résztulajdonos volta, 2016 óta viszont a teljes cég a Heti Válasz főszerkesztője, volt kormányszóvivő, Borókai Gábor lányáé.
A mostani keretszerződés két fő részre bontható:
1) Szerveznie kell majd kb. 3 belső, dolgozói rendezvény (gyerekprogramokkal), csapatépítő programokkal, a várható létszám 1000 lesz eseményenként.
2) Teljes körű vagy részleges konferenciaszervezési és lebonyolítási, valamint kiemelt nemzetközi protokolláris szintű események szervezési és lebonyolítási tevékenységet is el kell látnia. Ebben az esetben is kb. 3 rendezvényre lehet számítani, a várható létszám maximum 700 fő, illetve 25 db rendezvény maximum 500 fős résztvevői létszámmal. Az azonban, hogy a konferenciából vagy a protokolláris eseményekből várható a 25 darab, nem derül ki a dokumentumból.
(Forrás: Összefoglaló tájékoztatás) (Forrás: Összefoglaló tájékoztatás)
Borókai Flóra cége mellett pályázott az Euroshow Kt. is, ám ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, mivel az MNB szerint az ajánlat nem az eljárásban meghatározott feltételekre érkezett, ezért nem volt összehasonlítható a másik két ajánlattevő pályázatával.
Szintén érvénytelen lett az Activity Group Kft. ajánlata, az indok az volt, hogy volt olyan tétel, ahol 0 Ft. szerepel, ez azonban nem elfogadható. A közbeszerzési törvény csak átalánydíjas szerződés esetén teszi lehetővé a részletes ártábla hiánypótlását, ezért nem volt lehetőség arra, hogy az MNB hiánypótlásra szólítsa fel a társaságot.
|
[
"Akció BTL",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"Activity Group Kft.",
"Heti Válasz",
"Euroshow Kt"
] |
Visszafizette az Omninvest a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak (NKTH) azt a kétmilliárd forintot amit még 2006-ban oltóanyag fejlesztésre kapott, mint állami támogatást. Ez a "gesztus" azonban nem teszi okafogyottá az Omninvest ellen indult KEHI és egyéb eljárásokat - tudta meg a Népszabadság.
Tegnap visszafizette az OMninvest Kft. azt a kétmilliárd forintos pályázati támogatást, amit még 2006-ban kapott a magyar államtól közvetve egy NKTH pályázaton keresztül. Az összeg kifizetését utóbb egy uniós ellenőrzés kifogásolta, majd ezt követően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálatot indított a cég ellen.
A KEHI megállapításai szerint az Omninvest Development Kft. jogszabályba ütköző módon használta fel a számára 2006-ban nyújtott kétmilliárd forint összegű állami támogatást, amelynek célja az oltóanyag tömeges előállítására alkalmas gyártástechnológia kifejlesztése volt. A vonatkozó előírások értelmében ugyanis a kutatás-fejlesztéshez csak független piaci szereplő szolgáltatását lehetett volna igénybe venni, ezzel szemben az Omninvest Development Kft. ebből a célból saját anyavállalatát, az Omninvest Kft.-t bízta meg.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy az Omninvest Development Kft. a kapott állami támogatásból értékpapírokat vett, és olyan dolgozók bérét fizette ki, akik a védőoltás kifejlesztésének megvalósításában közvetlenül nem vettek részt. A hivatal közleménye szerint az Omninvest Kft. és az Omninvest Development Kft. felajánlotta, hogy visszafizeti az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatán elnyert kétmilliárd forintot.
Most ez megtörtént.
Az Omninvest új magyar tulajdonosai döntöttek arról, hogy teljes egészében kifizetik a 2006-ban kapott pályázati támogatás 2 milliárd forintos összegét, kamatokkal együtt, a cégnél meglévő több száz munkahely megőrzése érdekében, továbbá a kifejlesztett magyar tudásanyag és a segítségével előállított magyar termék hasznosítása céljából - tudatta lapunkkal Németh Zsolt, az Omninvest Kft. szóvivője. Hozzátette: a támogatás kifizetése nem jelenti azt, hogy a cég elismeri a sajtóban megfogalmazott vádakat. A 2006. évi H5N1-es kutatási tevékenység megvalósult, a pályázat szakmai és pénzügyi elszámolása megtörtént az Omninvest Kft. az akkor hatályos hazai jogszabályok és a támogatási szerződés előírásait betartva, a támogatást folyósítójával együtt jóhiszeműen járt el, a vállalt kutatási tevékenységet maradéktalanul elvégezte.
A támogatási összeg Omninvest Development Kft. általi kifizetése következtében a pandémiás madárinfluenza (H5N1) és sertésinfluenza (H1N1) elleni vakcinák kifejlesztése a magyar költségvetést a továbbiakban nem terheli, bár a világ több országában e vakcinák kifejlesztésére indokoltan több százmilliárd forintnak megfelelő összegű állami támogatásban részesítették a vakcina-gyártókat.
A kutatás eredményeképpen kifejlesztett új technológia tette lehetővé, hogy a magyar állam a szezonális influenza elleni oltóanyag árán, a világpiaci ár mintegy negyedéért vásárolja meg a 2009-es pandémia idején a világ egyik elismerten legjobb H1N1-es oltóanyagát, amely tényt számos nemzetközi és hazai szakmai publikáció is igazolt.
A sikeres kutatásnak köszönhetően Európában először Magyarországon kezdődhetett meg az oltási kampány egy olyan vakcinával, amelyből a magyar államnak nem kellett a lakosság kétszeres számának megfelelő mennyiséget rendelnie, szemben több európai ország gyakorlatával.
A cég szerint a magyar költségvetés közel 10 milliárd forintot takarított meg azzal, hogy a pandémiás oltóanyagot az Omninvest Kft.-től szerezte be. 2009-ben kijelölt szolgáltatóként 4 millió dózis pandémiás vakcina legyártására és beszállítására kötelezett a céget a magyar kormány a szezonális vakcina áráért. Az ellenérték jelentős részét ugyanakkor csak hónapokkal később fizették ki.
Mindemellett az átadott 4 millió dózis vakcinán felül további 2 millió dózis gyártására és átadására kötelezte az Omninvestet a kormánnyal megkötött szerződés. Ebből végül 600 ezer dózist vásárolt meg az állam, a fennmaradó mintegy 1,4 millió dózis összes költsége azóta is a céget terheli.
Németh Zsolt mint mondta: hangsúlyozni kívánjuk, hogy csak a 2009-es év vonatkozásában 1,1 milliárd forint befizetést teljesített cégünk a magyar költségvetésbe különböző adó és járulék jogcímeken.
A hazai ellátási kötelezettségeink teljesítését követően, csak 2009 decemberében kezdhettük meg a Fluval P vakcina külföldi értékesítését, a hazai ár többszöröséért. Ez tette lehetővé, hogy felajánlhassuk a 2 milliárd forintos támogatás kifizetését annak érdekében is, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban a magyar fejlesztési ágazatot ne érhesse elmarasztalás az Európai Bizottság részéről, a Versenypolitikai Főigazgatóság által indított utólagos vizsgálat alapján - mondta végül.
Lapunk kérdésére a KEHI sajtóosztálya megerősítette, hogy a pénz visszafizetésével nem válik okafogyottá az Omninvest ellen indult eljárások folytatása.
|
[
"Omninvest Development Kft."
] |
[
"Európai Bizottság",
"Versenypolitikai Főigazgatóság",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] |
A kitiltási botrányon dolgozó egyik volt amerikai gazdasági diplomata szerint Magyarországon olyan brutális az ipari áfacsalás mértéke, hogy a GDP valójában 15-30 százalékkal kisebb annál, mint amit a kormány mond. Megnéztük, hogy mi igaz ebből, és a vártnál sokkal több hasonlóságot találtunk az amerikaiak és Matolcsy György között.
A napokban (ismét) bombasztikus állításokkal állt elő az utóbbi idők legnagyobb magyar közéleti botrányának egyik (eddig ismeretlen) főszereplője.
Maximilian R. P. Gebhardt, a budapesti amerikai nagykövetség korábbi gazdasági diplomatája, aki saját bevallása szerint a kitiltási botrány mögötti elemzések egyik szerzője egy blogposztban nem kevesebbet állított, mint hogy
évi ezermilliárd forinttal alacsonyabb a valósnál a magyar GDP a brutális áfacsalások miatt.
Mivel első blikkre simán kormánybuktató kutatási eredményről van szó, utánanéztünk, hogy vajon tényleg stimmel-e, amit Gebhardt állít.
Görbe tükrök
Gebhardt ezt az úgynevezett tükörstatisztikák módszerével vezette le. Ez alatt az értendő, hogy a nemzetközi kereskedelmi statisztikákban egy adott áru kétszer jelenik meg: egyszer a küldő országban exportként, egyszer pedig a fogadó államban importként. Így például a Szlovákiából Magyarországra hozott egy kiló cukor ott mondjuk fél euró exportként, itt fél euró importként szerepel a statisztikákban. Tehát a két oldalnak egyenlőnek kellene lennie.
Ebből az is következik, hogy ha a szlovák statisztikák szerint ők sokkal több cukrot hoznak ide, mint amennyi a magyar importstatisztikában szerepel mint szlovák cukor, akkor ott valami nincs rendben.
Gebhardt az ENSZ nyilvános kereskedelmi adatbázisában termékcsoportra lebontva nézte meg, hogy Magyarországon mennyi az elszámolt import/export, és arra jutott, hogy hatalmas különbségek vannak a magyarok által lejelentett és a más országok által elszámolt adatok között. Ami azt jelenti az ő olvasatában, hogy
egyrészt rengeteg áfát csalnak el, másrészt a magyar GDP jóval kisebb, mint a hivatalos adatok szerint, hiszen a kamu kereskedelmi adatok felfelé torzítják a GDP-t. (Hiszen ennek a kereskedelmi mérleg egy fontos komponense.)
Ha igazak az amerikai exdiplomata konklúziói, akkor az évszázad svindlijére bukkant. A cikke alatti kommentjében már arról beszél, hogy nem kevesebb mint 15-30 százalékkal lehet túllőve a magyar GDP, amihez képest a görögök korábbi államháztartás-hamisítása is kismiska. Mindezt pedig úgy tudja hozni az Orbán–Matolcsy-tengely, hogy eddig nemcsak a teljes magyar közgazdász-társadalomnak, hanem az EU-nak és az amerikaiaknak, meg általában véve senki másnak nem tűnt fel.
Nem ilyen egyszerű
Azonban Gebhardt érvelése már első ránézésre is túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen. És ezt a gyanút mélyen alátámasztja az általa használt adatbázis átnézése, illetve külkereskedelmi szakemberek véleménye is.
Ugyanis egyáltalán nem magyar betegségről van szó,
az EU-n belül minden viszonylatban vannak komolyabb eltérések a tükörstatisztikák között, mondta kérdésünkre Békés Gábor, az MTA és a Közép-európai Egyetem nemzetközi gazdaságtannal foglalkozó kutatója.
Békés munkatársaival korábban meg is vizsgálta, hogy a visegrádi országok esetében pontosan mekkorák az eltérések az egyik ország által lejelentett import és a másik ország által lejelentett export között. Mindenhol jelentős különbségeket találtak, Magyarország egyáltalán nem volt kirívó eset.
Ennek oka egyrészt az, hogy az export és az import értékét az érintett országok más módszertan szerint számolják el. Az export árát az úgynevezett FOB (free on board: a szállítás, berakodás és exportvámoltatás költségei) érték alapján, az importét a CIF (cost, insurance and freight: a fuvarozás és biztosítás is benne van) érték alapján számítják, utóbbi pedig magasabb.
Össze-vissza vámolnak
Másrészt országonként eltérő a lejelentési értékküszöb. Mivel az EU-n belül szabadon mozognak az áruk, nincs vám, így központi hatóság nem ellenőrzi, hogy miből mennyi megy hova. Az áruk mozgását a cégeknek maguknak kell lejelenteniük, ám bizonyos érték alatt ez nem kötelező; az viszont országonként változik, hogy ez az érték mekkora. Ez már önmagában jelentősebb statisztikai eltéréseket okozhat, hiszen lehet, hogy egy adott szállítmányt a kiindulási országban le kell jelenteni exportként, de a beérkezési országban nem kell lejelenteni importként.
Szintén torzítja a statisztikákat a vállalaton belüli kereskedelem hatása. Például a nálunk termelő német cégek Magyarországról német vámszabad területre szállítják az áruikat, majd onnan exportálják Ázsiába. Ez esetben az adott termék Magyarországon megjelenik exportként, ám Németországban nem jelenik meg importként.
De ha ez még nem lenne elég, a harmadik országból, tehát EU-n kívül érkező áruk esetében az európai importőrök megválaszthatják, hogy hol vámolják el az adott árut. A vámolás helye pedig sokszor inkább az az ország, ahol az adott cég adószakértői dolgoznak, nem az, ahol az árut végül eladják, mondta Békés. Az elszámolási anomáliák pedig nemcsak a termékkereskedelemben jelennek meg, például a bérmunkák elszámolása is hasonlóan problémás tud lenni.
Az EU-s vámolási szabályokat a Központi Statisztikai Hivatal is megemlítette kérdésünkre, mint az adatokat torzító okot. Ezen kívül azt írták, hogy egyes termékek esetében adatvédelmi okokból vannak látszólagos, de nem valós ellentmondások az adatok között. Ez a KSH szerint igaz a magyar importra (mi védjük az adatot) és exportra (partner védi az adatot) is. Ahogy az is okozhat eltéréseket, hogy egységes termékosztályozási rendszer bonyolultsága miatt a cégek gyakran elrontják a termékek kódolását. Így elvben könnyen előfordulhat, hogy jelentős tételeket könyvelnek félre.
Tényleg nincs repülő Magyarországon?
Tehát a tükörstatisztikákat éppen elég dolog torzítja ahhoz, hogy a Gebhardt által használt faék egyszerűségű összehasonlítás teljesen alkalmatlan legyen összgazdasági szintű csalások feltárására. Már csak azért is, mert egy gyors utánanézéssel az általa használt adatbázisban is találni furcsaságokat.
Az általa felhozott egyik példa az volt, hogy nagyon nagy eltérés mutatkozik a légijármű-import területén: a franciák azt állítják, eladtak nekünk egy csomó repülőt, míg mi magyarok letagadjuk ezt, mert áfát csalunk. Ám a számításhoz használt Excel-táblából kiderül, hogy Magyarország esetében 2004 után egyáltalán nincs adat a légijármű-importról. Ez alapján pedig vélhetően inkább arról van szó, hogy
a felhasznált adatbázis erősen hiányos,
nem pedig arról, hogy a Magyarországra az utóbbi 13 évben behozott összes légi járműről elcsalták az áfát. Hiszen ez azért elég átlátszó trükk lenne. Legalább olyan átlátszó trükk, mint amikor valaki összehasonlít egy tök üres adatsort egy másik, valóban adatokat tartalmazó adatsorral, és a végén csodálkozik, hogy nem lettek egyenlőek.
De nemcsak a repülők hiányoznak az adatbázisból, több más olyan termékcsoport is van, ahol feltűnően nincsenek adatok. Ami persze nem jó dolog, ám vélhetően inkább az ENSZ-adatbázis hiányossága az ok, nem a titkolózás és a nagyipari áfa-csalás.
A módszertan nehéz dolog
De még ha az adatbázis stimmelne is, és a tükörstatisztikákat nem torzítaná kismillió dolog, akkor sem lehetne ennyiből levezetni azt, hogy elcsalták a magyar GDP-t.
Utóbbit ugyanis a nemzeti számlákból számolják, ahol eleve máshogy jelennek meg a külkereskedelmi adatok, mint a “nyers" nemzetközi kereskedelmi statisztikákban. Így “a nemzeti számlákban ütköztetik a termelési, külkereskedelmi, készletberuházási, fogyasztási, stb. adatokat, és ezeket termék(csoport) szinten konzisztenssé teszik", írta kérdésünkre a KSH. A statisztikai hivatal szerint
a két megközelítés között eleve ezermilliárd forintos különbség van éves szinten,
és a letisztított nemzeti számlás adat a kisebb. Mindazonáltal a GDP és a nyers külkereskedelmi statisztika eltérő számítása miatt “a termékszintű külkereskedelmi tükörstatisztikai eltérésekből közvetlen GDP-hatásra következtetni szakmailag nem helyes", áll a KSH értékelésében.
Ami persze nem azt jelenti, hogy Magyarországon ne lenne áfacsalás, vagy hogy ne akarnák időnként megpiszkálni a GDP-statisztikákat. Ahogy azt sem, hogy ezt akár egy ennél sokkal komolyabb módszertannal ne lehetne kimutatni külkereskedelmi statisztikákból.
Ám Gebhardt a linkelt írásával ezek közül egyiket sem tudja még megközelítőleg sem bebizonyítani. Maximum csak az derült ki, hogy a kitiltási botrány egyik kirobbantója látszólag nem nagyon ért a közgazdaságtan finomságaihoz, ahogy egyébként a vonatkozó blogposztban ezt maga is bevallja.
|
[
"Maximilian R. P. Gebhardt"
] |
[
"Központi Statisztikai Hivatal",
"Közép-európai Egyetem"
] |
Oszaka riválisai várhatóan Peking, Párizs és Johannesburg lesznek, és a NOB 2001-ben Moszkvában rendezendő kongresszusán ítéli majd oda a rendezés jogát.
Az oszakai állami és magánszektor ismert képviselőiből alakult meg a bizottság, amelyet Iszomura Takafumi polgármester vezet. Az alakuló ülésen nem vettek részt a japán kormány képviselői, Obucsi Keizo kormányfő sem, ami a szélesedő olimpiai botránnyal kapcsolatos óvatossággal magyarázható.
A Japán Olimpiai Bizottság e héten véglegesíti a tavalyi, naganói téli olimpiával összefüggő visszaélésekről szóló jelentését. A hírek szerint az eddig lefolytatott vizsgálat legnagyobb gondja az, hogy nem tudni, melyik intézmény adott utasítást a pályázati dokumentumok, és a főkönyv idő előtti megsemmisítésére. 1991-ben ítélték oda Naganónak a téli olimpia rendezési jogát, ám a dokumentumokat rá egy évre megsemmisítették, holott - mint ezt Schmitt Pál, a NOB hétvégén Naganóban járt alelnöke is közölte - az országok rendszerint öt évig őrzik meg a dokumentumokat.
A vizsgálat kiderítette, hogy Nemzetközi Olimpiai Bizottság két tagja, valamint a NOB egyik volt igazgatótanácsi tagja sértette meg a NOB szabályait a naganói téli olimpia rendezési jogának odaítélésével összefüggésben.
A japánok hétfőn kívánják elküldeni a pénteken véglegesítendő jelentését a NOB-nak a visszaélések ügyében folytatott vizsgálatról, ám a bizottsághoz közel álló illetékesek már most nyilvánosságra hozták az érintettek nevét. Eszerint az algériai Mohamed Zerguini, az ecuadori Agustin Arroyo és az amerikai Robert Helmick élt vissza helyzetével, élvezte a 18. téli olimpia megrendezésére törekvő Nagano túlzott vendégszeretetét.
Zerguini fiával és annak feleségével járt az 1991-es döntést megelőzően Naganóban és orvosi kezelést kért a japánoktól. Az algériai sportvezető nem volt érintett a korábbi, Salt Lake City-i botrányban, Arroyo viszont egyike azon öt NOB-tagnak, akinek kizárásáról amúgy is döntenek a jövő hónapban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésén. Az ecuadori vezető többször látogatott el Naganóba feleségével, barátjával és állítólag drága ajándékokat kapott. (A szabályok szerint a NOB-tagok csak egyszer kereshetik fel a rendezésre pályázó várost, és akkor is legfeljebb egy családtagjukat vihetik magukkal.)
Helmick, aki a közelmúltban többször is lemondásra szólította fel Juan Antonio Samaranchot, a NOB elnökét, szintén megsértette a szabályokat azzal, hogy fiával és annak feleségével tett naganói látogatást. Robert Helmick 1991-ig elnöke volt az Amerikai Olimpiai Bizottságnak, s azután mondott le, hogy megvesztegetés miatt kizárás veszélye fenyegette.
Jagi Jusiro, a japán vizsgálóbizottság elnöke a hét végén azt közölte, hogy nyolc NOB-illetékes vétkezett, ám feltételezhető, hogy csak a három megnevezett személyről rendelkeznek terhelő dokumentumokkal. A naganói pályázati bizottság 1992-ben megsemmisítette a rendezési jog megszerzésével kapcsolatos iratokat.(MTI)
Ajánló:
|
[
"NOB"
] |
[
"Japán Olimpiai Bizottság",
"Amerikai Olimpiai Bizottság",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Hoppá! 120 milliót nyúlt le két állami vezető Magyarországon
Három évvel ezelőtt kezdték lenyúlni a földtámogatási pénzeket az ügyészség vádja szerint.
A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 84 személlyel szemben emelt vádat uniós területalapú támogatások jogosulatlan igénylése miatt.
A vádirat lényege szerint I. rendű és II. rendű vádlottak az elkövetés idején a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vezető beosztású tisztségviselői voltak.
A vádlottak hivatali feladataik ellátása során észlelték, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, ahová a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet.
Ezért a két vádlott 2012-ben elhatározta, hogy ezekre a földterületekre járó támogatást hivatali helyzetükkel visszaélve jogellenesen megszerzik.
A széles körű kapcsolatokkal rendelkező I. rendű vádlott a területalapú támogatás jogosulatlan megszerzésére egy bűnszervezetet épített ki, amelybe elsősorban régi ismerőseit szervezte be. Ezeknek a bűntársaknak a feladata a támogatást névlegesen igénylő további személyek felkutatása volt, akik közreműködésével a valótlan tartalmú támogatási kérelmeket benyújtották.
A szervezők és névleges igénylők közreműködésüket a kifizetésre kerülő támogatás összegének egy-egy részéért vállalták.
Fenti cselekményükkel a vádlottak 2012. évben - 5 jogosulatlanul igénylő cég közreműködésével - összesen csaknem 120 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A bűnszervezet 2013. évben már 46 cég, valamint 37 jogosulatlan igénylő magánszemély beszervezésével összesen közel másfél milliárd forint támogatást igényelt jogosulatlanul, amelyek kifizetésére azonban a büntetőeljárás megindulása miatt nem került sor.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének büntetési tétele öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés.
Blikk-információ
|
[
"Európai Mezőgazdasági Garancia Alap",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Mostantól egyetlen reklámügynökségen folyhat keresztül az összes állami kommunikációra szánt pénz. Az ilyen közbeszerzések összefogásával megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ugyan néhány napja még három kormányközeli csoporttal szerződött le a feladatra, ám Közbeszerzési Hatóság ezekből kettőt – Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit -, mint ma kiderült, már két héttel ezelőtt eltiltotta a tendereken való részvételtől. Emiatt az érintett cégekkel most szerződést bontottak, így csak egy konzorcium maradt, akivel élő megállapodása van a hivatalnak: Balásy Gyula cégcsoportja.
Az NKOH közleményben mindenkit megnyugtatott, hogy ennek a harmadik szereplőnek hála "a kormányzati kommunikációs szolgáltatások ellátása a jövőben is biztosított". Ugyanakkor az állami kommunikáció – ami eddig is egy olyan szürke zóna volt, ahol milliárdokat kaszáltak a kiválasztott ügynökségek – mostantól lényegében monopólium lett. A jövőben csak Balásy Gyula ügynökségei szervezhetik az állami kommunikációs kampányokat. Ha minden jól megy, 75 milliárd forint értékben.
Az NKOH-t papíron azért hozták létre, hogy az állam spóroljon a kommunikáción, de ennek pont az ellenkezője történt. A rendszer úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, 25 milliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget, vagy konzorciumot választanak ki. Ezekkel kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra már csak ebben a szűk körben hirdetnek versenyt.
Az első ilyen gigatendert még 2015-ben írták ki, akkor a 25 milliárd ki is tartott egy évig. Ez pedig – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint – tényleg spórolást jelentett, korábban ugyanis állításuk szerint 40 milliárd ment el évente ilyen célra. A második körben azonban már nem volt ilyen visszafogott az NKOH. Akkor már kormányközeli csoportok kerültek be a három kiválasztott közé: a tízmilliárdokon a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba, a több miniszterrel is jó kapcsolatban lévő Kuna Tibor és nemrég még reklámgrafikusként dolgozó, de szintén Fidesz-közelinek mondott Balásy Gyula ügynökségei osztozhattak.
Ráadásul nem is csak a 25 milliárdon, az új szerződést ugyanis már úgy írták alá, hogy a keretet háromszor feltölthetik új közbeszerzés kiírása nélkül. Ezzel pedig élt is az NKOH, így aztán másfél év alatt több mint 70 milliárdot kommunikáltak el a különböző állami szervezetek.
Már ebből a bő 70 milliárdból is Balásy húzta be a legtöbbet, aminek köszönhetően cégei öt év alatt megszázszorozták árbevételüket. Arról már korábban is lehetett hallani, hogy Csetényi Csaba fontos kormányzati szereplőkkel került konfliktusba, ezért kiesett a pixisből, és a csökkenő megrendelések miatt egyesek hasonlóan vélekedtek Kuna Tiborról is. Arra azonban valószínűleg senki nem számított, hogy a két üzletember cégeit egyszerűen kizárják a keretszerződésből.
Már csak azért sem, mert rajtuk, illetve Balásy két ügynökségén kívül más nem is indult az NKOH legutóbbi tenderén, amit még áprilisban írt ki a hivatal, miután észlelte, hogy vészesen fogy a 75 milliárdos keret. A három indulót annak rendje és módja szerint ki is hozták győztesként, sőt az NKOH mai közleménye szerint le is szerződtek velük.
A szerződést viszont már az aláírás másnapján felmondták, mert csak most vették észre, hogy időközben a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel Csetényi és Kuna cégeinél. Ezek miatt a hatóság kizárta, azaz lényegében eltiltotta a közbeszerzéseken való indulástól őket. Így pedig a törvény szerint nem lehet velük szerződni.
A szankcionált cégek ráadásul épp az előző NKOH-s keretszerződést szegték meg. Ha jól értelmezzük a nem túl egyszerű ügyeket, akkor Csetényiék nem vették igénybe azokat az alvállalkozókat (köztük a szintén kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítványt), akik segítségével befutottak a tenderen, Kunáék viszont épp ellenkezőleg: túl nagy arányban vontak be alvállalkozókat.
Bár valószínűleg ezek tényleg komoly vétségek, azt azért érdemes kiemelni, hogy nem a legnagyobb összegű kommunikációs közbeszerzéseket érintették. Csetényiek egy 138 milliós Paks 2-es projekten csúsztak el, Kunáék pedig a Reformáció 500 programsorozat kiemelt eseményeire kiírt 72 milliós pályázaton. Mindezt úgy, hogy Kuna ügynökségei szintén NKOH-s tendert követően 230 millióért gyártottak le egy századennyiből elkészíthető kisfilmet az vizes vb-ről, aminek az ugyancsak rájuk bízott nemzetközi kommunikációja teljes egészében elmaradt.
Szóval az szinte egyáltalán nem kérdés, hogy az érintett cégek többségét lett volna miért kizárni, a furcsa csak az, hogy miért épp ilyen ügyekkel, és miért épp most. Így ugyanis a tavaly amúgy is taroló Balásy Gyula cégei alkotta konzorcium maradt az egyetlen szerződött partner, azaz mostantól még annyi verseny sem lesz az állami megbízásokért, mint eddig. Teljesen monopol piac jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt szereplő, ahogy csak akar.
Normális piacgazdaságban az lenne a logikus lépés, hogy megismétlik az eljárást (igazából normális piacgazdaságban valószínűleg nem is lenne ilyen keretszerződés, de legalábbis biztosan nem így leosztott szerepekkel). A G7 által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint azonban erre nincs sok esély. A szerződést megkötötték, és hiába volt az eredeti szándék az, hogy három szereplő legyen, mivel végül csak egy maradt versenyben, lehet csak vele szerződni. Persze, ha érkezett volna a három kormányközeli csoporton kívül mástól is érvényes ajánlat, akkor most még lehetnének beugrók, de valamiért senki más nem találta vonzónak a 75 milliárdos tendert.
Közélet Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
[
"Közbeszerzési Hatóság",
"Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] |
Tartózkodási engedélyének meghosszabbításakor Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos nem csatolt be jövedelemigazolást, ellenben azt állította, hogy a tiszteletbeli konzul tartja el. Erről papírja is volt, amit a bevándorlási hivatal simán elfogadott. Pedig életszerűtlen, hogy egy külföldi befektetőt, aki nagy értékű ingatlanokat vett Magyarországon, egy másik magánszemély tart el. De arra jó volt ez a trükk, hogy a pénzmosással gyanúsított üzletember vagyoni helyzete rejtve maradjon a hatóságok előtt.
Hiába kérte Ghaith Pharaontól a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), hogy a tartózkodási engedélyének a meghosszabbításához igazolja, miből fog élni (a hatóság bankszámlakivonatot kért tőle), a szaúdi milliárdos ezt nem, pontosabban furcsa megoldással tette meg. Ennek ellenére meghosszabbították az engedélyét. Pharaon Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzuljának, Zaid Naffának az eltartói nyilatkozatát csatolta.
Az eltartói nyilatkozatban az állt, hogy Zaid Naffa tartja el Pharaont, minden költségét a tiszteletbeli konzul fedezi. Egyúttal csatolta Naffa kereseti igazolását, amiben az szerepel, hogy a tiszteletbeli konzul, mint eltartó, havonta minimum mennyit keres. De a BÁH azt nem tudta meg, hogy Pharaonnak van-e egyáltalán jövedelme, és ha igen, akkor mennyi – legalábbis az iratok között nincs a hatóság által bekért bankszámlakivonat.
Azaz a magyar hatóságok előtt rejtve maradt Pharaon vagyoni helyzete. De ez a BÁH-t nem zavarta, meghosszabbította az engedélyt.
Ez azért is érdekes, mert a papíron "eltartott" Pharaon tartózkodási engedélyének meghosszabbítását azért is kérték, hogy – idézzük szó szerint – "Dr. Pharaon úr tekintélyes befektető, aki már megvásárolt több nagy értékű ingatlant Magyarországon (kastélyok) és a következő években még számos újabb ingatlant kíván megvásárolni".
A BÁH tehát elfogadta magyarázatként, hogy van egy dúsgazdag szaúdi befektető, aki méregdrága ingatlanokat vásárolt már Magyarországon, és a jövőben is vásárolni akar ilyeneket, miközben őt magát egy konzul tartja el. Önmagában ez feltehetőleg nem törvénytelen, de egyáltalán nem életszerű. Ráadásul kérdéses, hogy a pénzmosás elleni harcban egy ilyen eljárás mennyire hatékony egy olyan ember esetében, akit ekkor pénzmosással is gyanúsítottak.
Az iratokból kiderül az is, hogy az ammáni magyar nagykövetség a tartózkodási engedély igénylésekor a következőket írta a BÁH-nak:
Zaid Naffa elmondása szerint otthon egyeztették a kérelem elbírálását.
Hogy kik egyeztették, az ugyan nem derül ki, de ez a szöveg is arra utal, hogy a BÁH-ra politikai nyomás nehezedett. Éppúgy, amikor Pharaon először kért vízumot Magyarországra, és abban jelezték, hogy azért utazik ide, hogy Orbán Viktorral találkozzon.
Minderre akkor derült fény, amikor Demeter Márta országgyűlési képviselő bement a BÁH-ba, és betekintést kért a Pharaon-iratokba. Korábban szintén az ex-MSZP-s Demeter volt az, aki a Külgazdasági-és Külügyminisztériumban is járt Pharaon-ügyben (akkor még Mesterházy Attila szocialista politikussal együtt), és kiszúrta: Pharaon már az első vízumigényléskor jelezte, hogy Orbán Viktorral fog találkozni Magyarországon.
A BÁH-iratokból más is kiderül. Például az, hogy a BÁH véleményt kért a Terrorelhárítási Központtól (TEK) és az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) is Pharaonnal kapcsolatban, de az iratok között nem találni sem a TEK, sem az AH válaszát. Ez jelentheti azt is, hogy a BÁH úgy hosszabbította meg Pharaon tartózkodási engedélyét, hogy meg sem várta a választ. De jelentheti azt is, hogy az iratok hiányosak. Demeter az Indexnek elmondta: levelet írt a TEK-nek és az AH-nak is Pharaon-ügyben, de válaszokat még nem kapott.
Pharaon "eltartójáról", Naffáról már korábban írtunk egy nagyobb portrét. A konzul kommunista hátszéllel jött a Közel-Keletről, szinte mindegyik vállalkozása becsődölt, mára mégis a legbefolyásosabb arab üzleti-politikai szereplőként tartják számon Budapesten. Pedig aranycsempészés gyanúja miatt még az is felmerült, hogy kiutasítsák az országból. Jó kapcsolata a jordán királyi családdal azonban minden nehézségen átsegítette, pár év alatt pedig annyira közel került a Fidesz elitjéhez, mint egy diplomata sem. A Pharaon-üggyel viszont megégette magát, és láthatóan kijjebb szorult Orbán bizalmának legszűkebb köreiből.
Tavaly októberben derült ki, hogy az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta a miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Azóta a fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi, éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól.
Ugyanakkor a Pharaon-ügyben több hónap elteltével sem látni tisztán, mert a történet szereplői és az érintett magyar hatóságok vagy összevissza beszéltek, vagy nem mondtak semmit. Ghaith Pharaon időközben elhunyt.
Demeter Márta szerint elképesztő, amit Pharaon-ügyben műveltek a magyar hatóságok. "A bűnöző állam a legveszélyesebb, mára a kormány is a szervezett bűnözés részévé vált, kormányzati körök a befolyásukat saját vagyonuk gyarapítására használják. Miközben az Orbán-kormány mindig az ország szuverenitását félti, ők maguk adják azt el nap mint nap" – nyilatkozta a politikus az Indexnek.
(Borítókép: Rosta Tibor/MTI)
|
[
"Terrorelhárítási Központ",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] |
[
"Külgazdasági-és Külügyminisztérium"
] |
A Fidesz szerint a szocialista kormányok korrupciós ügyeire világít rá a Sukoró-ügy
A Sukoró-ügy is azt bizonyítja, hogy a szocialista kormányok tele voltak korrupciós ügyekkel – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. A politikus portálunknak hangsúlyozta, a Szegedi Ítélőtábla szerdai – felmentő – ítélete még nem jogerős, így bízik benne, hogy harmadfokon igazságos ítélet fog születni. Szerinte a korábbi, első fokon meghozott bírósági döntés pont arról szól, hogy a Gyurcsány-kormány idején olyan üzletet kötöttek volna egy külföldi befektetővel, amely, ha létrejön, akkor milliárdos kárt okozott volna az államnak.
Ismert, felmentette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot a Sukoró-ügyben szerdán másodfokon a Szegedi Ítélőtábla. A táblabíróság az első fokon különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében bűnösnek kimondott vádlottak esetében bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet.
Első fokon elítélték a vádlottakat
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor a vád szerint kár érte volna a magyar államot. A Szolnoki Törvényszék mindezekért tavaly szeptemberben első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst. Császy Zsolt három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is.
Megalapozatlan és iratellenes volt az elsőfokú döntés
Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró ugyanakkor kifejtette, hogy a vádlottak a telekcserével kapcsolatos döntés során joggal tartották szem előtt az állam érdekét, és érezték fontosnak a beruházás megvalósulását, amely 1,3 milliárd euró tőkebefektetéssel, munkahelyek teremtésével kecsegtetett. A vádlottak megalapozottan jutottak arra a következtetésre, hogy döntésükkel az állami vagyonban nem hogy kárt okoznának, hanem azt gyarapítják. Az illetékesség hiányával kapcsolatos védői és vádlotti kifogásokkal kapcsolatban a bíró leszögezte, elsőfokú bíróság kijelölése esetén fellebbezések ügyében a területileg illetékes másodfokú bíróság jár el. Gyurisné Komlóssy Éva részletesen kitért az elsőfokú eljárás során történt eljárásjogi szabálysértésekre, és kifejtette, azok egyike sem indokolta az ítélet hatályon kívül helyezését, azaz orvosolhatóak voltak másodfokon. A táblabíróság szerint ugyanakkor az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, a Szolnoki Törvényszék a tényállást hiányosan, helyenként iratellenesen állapította meg, és az ítélet indoklási kötelezettségének sem tett mindenben eleget. A tanácsvezető bíró kitért arra, hogy a törvényszék – figyelmetlenségből vagy leírási hiba miatt – tanúvallomások egyes részleteit az elhangzottakkal ellentétesen jegyzőkönyvezte. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egy részét is iratellenesen értékelte, és téves következtetéseket vont le. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva jogerősen felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt is. A táblabíróság V. Bálint ügyvédet – az első fokon kiszabott büntetést enyhítve – kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélte, amely az összesen 360 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. A döntés nem jogerős, mivel az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen, így az eljárás harmadfokon, a Kúrián folytatódik.
A védő szerint szakmailag kiemelkedő ítélet született
Dezső Antal, Tátrai Miklós védője a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy a másodfokú bíróság rendkívül megalapozott, szakmailag kiemelkedő ítéletet hozott. Hozzátette azt is, hogy az első fokú ítéletnek alig volt olyan bekezdése, amit a táblabíróság ne módosított volna. Az ügyvéd fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a Szegedi Ítélőtábla azt is kimondta, hogy a vádlottak nem csak bűncselekményt nem követtek el,hanem szándékuk szerint az állam érdekében jártak el. Tátrai Miklós az ítélet után a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy örül a bíróság döntésének és bízik abban, hogy az ügyészség belátja, hogy ezt az ügyet nem érdemes elvinni a Kúriáig. Hozzátette azt is, hogy a bíróság szóbeli indoklása azt tükrözte, amit ő a többi vádlottal évek óta következetesen képvisel. Császy Zsolt is arról beszélt, hogy elégedett a tábla döntésével és reméli, hogy a Kúria is ugyanígy fog dönteni.
Az ügyészséget is bírálták
Tátraiék emellett közleményt is kiadtak a másodfokú döntéssel összefüggésben. Azt írták, hogy a büntetőeljárás, melyet az ügyészség politikai nyomásra indított el, több mint hét éve tart. Az ügyészség hét éve akadályozta meg azt, hogy létrejöjjön Közép-Európa legnagyobb turisztikai beruházása, hogy a 300 milliárd forintot fektessenek be a Velencei-tó térségében, hogy 3000 munkahely jöjjön létre, és hogy az állam évi több 10 milliárd forint adóbevételre tegyen szert. Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy gazdaságpolitikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen. Ez a büntetőeljárás komoly sebet ejtett a jogállamon és a demokrácián, valamint az ügyészség szakmai tisztességén is. Nem utolsó sorban pedig tönkretette a vádlottak, sőt a tanúk egy részének életét és egzisztenciáját – írták, hozzátéve, hogy remélik, a politika ezek után végre távol tartja magát az igazságszolgáltatástól.
Halász: milliárdos kárt okozhattak volna az államnak
Az ügyben megkerestük a Fidesz-frakció szóvivőjét is. Halász János a szerdai ítélettel kapcsolatban kiemelte, hogy a vádlottakat első fokon elítélte a bíróság, így a döntés nem jogerős. Hozzátette: a korábbi ítélet arról szólt, hogy a Gyurcsány-kormány idején olyan üzletet kötöttek volna egy külföldi befektetővel, amely, ha létrejön, akkor milliárdos kár érte volna az államot. Ez felháborító – nyomatékosított a szóvivő, aki szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a szocialista kormányok tele voltak korrupciós ügyekkel, ami büntetést kellene, hogy vonjon maga után. A politikus emellett hangsúlyozta azt is, hogy tudomásul veszi a mostani bírósági döntés, ugyanakkor megjegyezte, hogy ez még nem jogerős, így bízik abban, hogy harmadfokon igazságos ítélet fog születni.
Címlapfotó: MTI
|
[
"Kúria",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
[
"Szolnoki Törvényszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"King’s City"
] |
2010. március 23., kedd 17:39
Megvannak az APEH-en belüli korrupció visszaszorításához szükséges eszközök - mondta az InfoRádiónak Szikora János. Az adóhatóság elnöke kiemelte: évente egy-két eset korrupciós eset előfordul az APEH-nél, ám ezt is gyökeresen szeretnék kiirtani.Az adóhivatal az ellenőrzései során is találkozik korrupciógyanús jelenségekkel - közölte az elnök. Hozzátette: ha bűncselekmény elkövetésére utaló jelenségekkel találkoznak, akkor büntetőfeljelentést tesznek.Szikora János elmondta: a vállalkozások ellenőrzése során nemcsak a társaságoknál igyekeznek megállapítani az adóelkerülés adóvonzatát, ugyanis ha fiktív számlák költségként való elszámolásával, bevétel eltitkolásával találkoznak, akkor összekapcsolják a vizsgálatokat, és társasági után egyéni ellenőrzéseket is tartanak.Az eltitkolt jövedelem feltárása és a magánszemélyeknél való megadóztatása szűkíti az esetleges korrupcióra felhasználható pénz mennyiségét - fejtette ki.Az APEH ellenőrzései nem tesznek különbséget magánszemélyek és politikusok között; itt nincs mentelmi jog - emelte ki az adóhatóság elnöke.Szikora János szerint nem feltétlenül kell az APEH-nek nyomozati jogköröket adni, ha ezek másik szervezetnél vannak, az ugyanolyan hasznos lehet. A rendőrséggel és a Nemzeti Nyomozóirodával is napi kapcsolatban vannak az adóhatóság munkatársai - tette hozzá.
|
[
"APEH"
] |
[
"Nemzeti Nyomozóiroda"
] |
Javarészt kikiáltási áron, sokszor a piaci ár alatt vásárolt be magának állami földekből a helyi elit Somogy megyében. Minden tizedik hektár külföldi vagy kettős állampolgár kezébe került. A kaposvári Fidesz-frakcióvezető, és a vadászház-botrányos izsáki polgármester fiai is kiterjesztették birtokaikat, derül ki Ángyán József legfrissebb elemzéséből.
Ángyán József a újabb jelentésben a Somogy megyében lezajlott három földárverési hullámot elemzi részletesen. A megye kiemelkedik az országos átlagból az összes privatizált hektár számában, a kikiáltási áron elkelt földek magas arányával, a nagy egybe függő területek arányával az összes területből, és a nyertes külföldi állampolgárok tekintetében is.
A hivatalosan közzétett tényadatok tanúsága szerint nem igaz a kormány propganda, hogy helyi gazdák nyerték a földeket tisztességes versenyben. A 12.100 hektár elárverezett területből 7.200 hektárt kikiáltási áron vittek el. A verseny szinte csak a húsz hektárnál kisebb földek árverésére korlátozódott. Az elkelt birtoktestek földterület minőségét jelző aranykoronánkénti árai bizonyos nyertes körökben a piaci ár alatti vásárlás gyanúját is alátámaszthatják.
Az adatok tanúsága szerint 179 db birtoktest, 3.030 ha, az elkelt területek 1/4-e (25,1%-a) erősen átlag alatti aranykorona-áron (50 eFt/Ak ár alatt) talált gazdára, és ráadásul közülük 155 db birtoktest (86,6%-a) esetében ez volt a kikiáltási ár, azaz licitálás és árverseny nélkül került a nyertesekhez. A aranykoronánkénti átlagos vételár 66.548 Ft/Ak lett a megyében.
A legalacsonyabb nyertes árajánlatot, csupán 23.466 Ft/Ak hektáros ajánlatot, Peitler Szilárd adta Balatonboglárról, egy Ordacsehiben található, 6,6 hektáros, 2032-ig saját maga által bérelt, kiváló, 41,7 Ak/ha értékű szőlőért, licit és versenytárs nélkül, kikiáltási áron leütött árverésen.
A számok arra mutatnak, hogy a száz hektár fölötti vevők, szűk köre vette el a birtokok felét, a földterület kétharmadát, a legjobb földeket.
A politika közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök is hasítottak az árveréseken. Nem meglepő, hogy Somogyban is ott találjuk Fidesz vezetők neveit a nyertesek között. Mihalecz András – a kaposvári közgyűlés kormánypárti frakciójának vezetője kilencvenmillióért vásárolt az állami földből.
A politika előtt állattenyésztéssel foglalkozó üzemmérnök által megvásárolt terület a városfejlesztési tervben sport- és konferenciaközpont céljára van kijelölve .A kérdéses területet eddig, a 2014-ig kanadai – magyar tulajdonú, ma Mihalecz és édesanyja 100%-os tulajdonában lévő Rio Alto Szarvasmarha-tenyésztő Kft. bérelte.
Mondok József Izsáki polgármester az EU-forrásokból saját célra vadászházakat építtető akciójával szerzett magának országos hírnevet. A városvezetőt nagybirtokosként, vadászként, a magyar Lovas világ oszlopos tagjaként is lehet ismerni, ezen felül trafikos és benzinkutas üzleti érdekeltségei is vannak. Mondok sokat járt vadászni Somogy megyébe. Mondok fiai a megyében Karádon összesen 158 millió forintért vásároltak be állami földekből, a másik pályázati csalás gyanús vadászház környékén.
Az eladott földek közel tizedét külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár nagybirtokosok (belgák, németek, olaszok, osztrákok) szereztek meg. Köztük vannak nagy agrárcégekből álló belga családi holding-vezetők éppen úgy, mint a 6.000 hektáros somogyi birtokkal rendelkező olasz Benetton-csoport magyarországi olasz intézői, vagy éppen a Magyar Államtól közel nyolcezer hektárt kilencven évre bérbe kapó német bankárok cégének német cégvezetője.
Az árverés alá nem került, hosszú távú bérletben lévő földek vizsgálata is szintén beszédes a Somogy megyei földárverési folyamatban, A megye állami földterületeinek eddigi nagy tulajdonos bérlőit nagyrészt elkerülte a privatizáció. Bérelt területeik (az olasz Benetton érdekeltségek, a német Braun bankár érdekeltségek, a Határőr Zrt., a Szukics-Maurer vagy pl. a Claessens érdekkörök cégei által bérelt tízezer hektárok) elvétve kerültek kalapács alá. Az általában igen kedvező, számukra komoly előnyt biztosító feltételekkel , extrém esetben akár 10 Ft/ha bérleti díjért évtizedeken keresztül az állami földterületeket, és vehetik igénybe az agrártámogatásokat.
Az alsóbogáti Festetics-Zichy kastély-együttes tulajdonosai összesen 218 millióért vettek földet. A bábonymegyeri földbérletpályázati botrányban elhíresült Ágh János családjának tagjai összesen 309 millió forintot költöttek az árveréseken. A Kaszói Erdőgazdasági Zrt vezetői 290 millióért jutottak földhöz.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Határőr Zrt.",
"Kaszói Erdőgazdasági Zrt",
"Rio Alto Szarvasmarha-tenyésztő Kft.",
"Lovas világ",
"Magyar Állam"
] |
A liberális párt tavalyi elnökválasztása után senki nem kérdőjelezi meg az eredményt, sem a nyertes, sem a vesztes nem is vonja kétségbe azt, az tiszta választás volt – fogalmazott T. Asztalos Ildikó közleményében.
A Hír TV múlt pénteki Célpont című műsora szerint manipulálták az SZDSZ tavalyi elnökválasztását, Kóka János álszavazatokkal nyerhette meg a választást. Ezt a műsorban a szavazás résztvevőiként bemutatott, név nélkül és kitakart arccal, eltorzított hanggal nyilatkozók állították. Hétfőn Köteles Péter miskolci vállalkozó a Borsod Online nevű internetes portálnak elismerte, hogy a manipulációról ő nyilatkozott a televíziós csatornának.
A férfi a Célpontban arról beszélt, hogy néhány Borsod megyei küldött hiányzott a választásról, helyettük rendezők és szimpatizánsok voksoltak. "Hallottam, hogy T. Asztalos Ildikó mondta nekik, hogy húzzátok be gyorsan Kókát, meg van vele beszélve" – nyilatkozta a csatornának a miskolci vállalkozó. Köteles Péter tagja a liberális pártnak, és a 2006-os helyhatósági választásokon önkormányzati képviselőjelöltként indult a borsodi megyeszékhelyen.
T. Asztalos Ildikó szerdai közleményében hangsúlyozta: az akció időzítése nyilvánvaló, Köteles Péter sértett ember, akit tavaly szeptemberben a miskolci SZDSZ visszahívott helyi bizottsági tagságából, "most pedig ezzel az akcióval akar bosszút állni a megyei elnökön". Az SZDSZ borsodi elnöke kiemelte: mivel Köteles Péter megsértette a párt belső etikai normáit, ezért a megyei jószolgálati és etikai bizottságnak etikai eljárást kell indítania ellene.
T. Asztalos Ildikó szerint mivel ebben az esetben őt rágalmazták meg, ezért összeférhetetlenséget jelentett be a párt országos ügyvivő testületénél. Ez a testület az etikai eljárás lefolytatására a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnököt, Jüttner Csabát kérte fel.
(MTI)
|
[
"SZDSZ"
] |
[
"Hír TV"
] |
A rendőrség őrizetbe vett kedden négy embert, akit azzal gyanúsítanak: több mint 100 millió forint kárt okoztak a Budapesti Elektromos Műveknek (Elmű) azzal, hogy elektromos mérőórákat állítottak vissza - jelentette be szerdán Fülöp Valter, Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettese.
Elsősorban éves átalányt fizető, évente több millió forintos áramfogyasztású éttermek, pékségek, nagy családi házak tulajdonosainak segítettek az áramtolvajok.
A rendőrség az Elmű egyik ügyfélszolgálati munkatársát és három villanyszerelőt vett őrizetbe. A rendőrség szerint az ügyintéző az órák visszaállításából származó megtakarítás feléért segített az áramlopásban.
A villanyszerelők, akik az órákat visszaállították, nem a cég munkatársai voltak. A szerelők Elmű-plombákat helyeztek el a visszaállítás után, amit a cég ellenőrei nem vettek észre.
A rendőrök kedden hét olyan helyszínt találtak az elektromos művekkel közösen, ahol 14,5 millió forint volt az cég kára. A nyomozás során eddig összesen több mint ötven ilyen helyszínt fedeztek fel, így a kár a 100 millió forintot is meghaladhatja.
A rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás, az Elmű ügyintézőjével szemben pedig bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt indított eljárást. Az előbbi bűncselekmény büntetési tétele 2-től 8 évig, utóbbié 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés – mondta Fülöp Valter.
Az Elmű munkatársa, aki 1993 óta dolgozott a cég ügyfélszolgálatán, egy 51 éves budapesti nő. A rendőrség rajta kívül egy 38 éves budapesti, egy 42 éves gyömrői és egy 32 éves vecsési férfit vett őrizetbe. Kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.
A nyomozók a házkutatásokon ismeretlen eredetű mérőórákat és plombákat találtak. Az elműs ügyintéző táskájában csaknem másfél millió forint volt az elfogásakor - tette hozzá Fülöp Valter.
|
[
"Budapesti Elektromos Művek"
] |
[] |
Azt már több helyen olvashattuk, hogy a sok vitát kiváltó kormányzati plakátok kihelyezésére egy olyan nettó 300 millió forintos megbízás alapján kerül sor, amelyet nyílt verseny nélkül nyert el a HG 360 Reklámügynökség. A cég különös ismertetőjegye, hogy tulajdonosa – Csetényi Csaba – Rogán Antallal egy lakóparkban lakik. Pedig legalább ilyen érdekes lehet, hogy a verseny nyilvánosságát biztosító eljárás mellőzésére nehezen kerülhetett jogszerűen sor, de azzal szemben eddig nem emelt kifogást a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és a több, mint fél tucat arra jogosított állami szereplő sem.
Közpénzt ekkora összegben nyílt versenyben szokás elkölteni, így kicsit nehezebb túlárazni vagy havernak adni állami megbízást. Radikálisan könnyebb mindezt megtenni, ha nincs nyilvánosság (vagyis hirdetmény) és nincs verseny (vagyis egyetlen piaci szereplőt hívnak fel ajánlattételre). Ennek ellenére vannak esetek, amikor az átláthatóság, a költséghatékonyság és tisztességes verseny szempontjait indokoltan írják felül más megfontolások. Ugyanis egy közbeszerzési eljárás lefolytatása hosszú, és van olyan, hogy egy nyílt versenyen alapuló közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs idő, mert az simán eltart két-három hónapokig is.
Ha télen tönkremegy egy óvoda fűtési rendszere, nem szabad heteket-hónapokat eltölteni a közbeszerzéssel, mert megfagynak a gyerekek. Ha kiderül, hogy méreg szivárog az Illatos úton a talajba, akkor a mérgező anyagokat sürgősen el kell szállítani. Ha évszázados vihar káros következményeinek enyhítéséhez gépek szükségesek, akkor gyorsan megvesszük a szükséges eszközöket, és nem jogi eljárásokkal bíbelődünk. És a legitim példákat sorolhatnánk. Meglehet, ilyenkor kevésbé hatékonyan költjük el a közpénzt vagy éppen valamelyik kedves politikus barátja nyeri el a megbízást, de ezt az árat megfizetjük, mert ilyenkor a tisztességes versenynél fontosabb a sebesség.
Az ilyen esetekre – tehát a váratlanul, előre nem látható okból előálló, azonnali beavatkozást igénylő rendkívüli helyzetekre – biztosítja a közbeszerzési törvény 94. § (2) bek. d) pontja az olyan gyorsabb és egyszerűbb eljárást, amely a nyilvánosságot teljes mértékben kizárja, mivel a sürgősséget ilyenkor méltányolhatóbb érdeknek tekinti, mint a transzparenciát. A rendkívüli sürgősségre alapított eljárásfajta tekintetében elöljáróban szükséges annak kiemelése, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a jogalkotó nem a sürgős, hanem a rendkívül sürgős, azaz kivételes helyzet fennállása esetén teszi lehetővé az eljárás alkalmazását.
Ez az eljárásfajta abban az esetben alkalmazható, ha a normál eljárásra előírt határidők nem tarthatóak be, a rendkívüli sürgősség az ajánlatkérő oldalán, a beszerzés tárgya tekintetében, az ajánlatkérő által előre nem látható okból áll elő és a rendkívüli sürgősséget eredményező körülmények nem vezethetők vissza ajánlatkérő mulasztására. Ezen feltételek fennállása esetén a Kbt. kivételesen felmentést ad – többek között – a nyilvános eljárás kötelezettsége és az ahhoz szükséges minimum eljárási határidők alól.
Ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy amennyiben az ésszerűen lehetséges, ilyenkor is legalább három ajánlattevőt fel kell hívni ajánlattételre: vagyis a főszabály a nem nyilvános és korlátozott verseny.
Ebben a szabályozási környezetben került sor a nemzeti konzultációs plakátok kihelyezésére hirdetmény és verseny nélkül elnyert megbízás alapján. Nézzük, hogyan indokolja a Miniszterelnökség a felsorolt feltételek fennállását.
A kommunikációs kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti konzultációra, annak fontosságára és súlyára, ezáltal is növelve az abban résztvevő állampolgárok számát, végeredményben pedig a nemzeti konzultációs sikerességét, amely megalapozhatja a szükséges döntések meghozatalát.
A nemzeti konzultáció oka, hogy több példátlan terrorcselekmény rázta meg Európát. A szörnyű történések azt is megmutatták, hogy az Európai Unió nem képes megfelelő módon kezelni a bevándorlás kérdését. Indokolttá vált tehát a bevándorlással kapcsolatos magyar jogszabályi környezet felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban a kormány szükségesnek látta, hogy közvetlenül is kikérje a magyar állampolgárok véleményét. A feladat maradéktalan teljesítése érdekében elengedhetetlen követelmény a folyamat társadalmasítása, ennek keretében kommunikációs kampány lefolytatása. A megélhetési bevándorlás és a terrorizmus kérdésében folytatandó nemzeti konzultációból fakadó kommunikációs kötelezettség ténye és időpontja, valamint az ebből adódó feladatok ellátásának szükségessége olyan külső objektív tényező, amelyre az ajánlatkérőnek ráhatása nem lehetett. A Miniszterelnökség ugyanis nem láthatta előre, hogy április 30-án a Kormány ilyen határozatot fog hozni. A konzultáció legfőbb üzenetéből fakadó kommunikációs folyamatot elengedhetetlen magához a konzultációhoz kapcsolni.
És most vegyük át tételesen, hogy mennyi alapja van ennek az indokolásnak.
A nemzeti konzultációból fakadóan semmilyen kommunikációs kötelezettség nem keletkezett. Az erről szóló kormányhatározat ilyet nem ír elő. Egyébként a korábbi konzultációkhoz kapcsolódóan sem került sor plakátok kihelyezésére, lehet kérdezni plakátozás nélkül is. Így a rendkívüli sürgősség a beszerzés tárgya szempontjából erősen kétséges. Az objektív, külső ok hiánya is érdekes szempont: a Miniszterelnökség – mint a miniszterelnök munkaszervezete – számára mégsem annyira külső szereplő a miniszterelnök által vezetett kormány, amelynek határozata jelentené külső okot jelen ügyben. A kormányhatározat április 30-án született meg, a nemzeti konzultációs kérdőíveket május első felében kezdték meg kiküldeni. Ehhez képest a plakátozáshoz szükséges szerződést május 21-én kötötték meg, az első plakátok pedig június elején kerültek ki. Vagyis a nemzeti konzultációs kérdőíveket már hetekkel azelőtt postázták milliós számban, hogy a plakátok láthatóak lettek volna. Így nehezen áll meg az az érv, hogy a nemzeti konzultációhoz feltétlenül szükséges a kampány. A plakátok tartalmának semmi köze nincs a konzultációs kérdőívek címzettjeihez. A plakátok a külföldiekhez szólnak felszólító módban, a miniszterelnök elmondása szerint pedig az embercsempészekhez. A plakátokra ahhoz biztos nincs szükség, hogy kérdőíveket küldjenek szét, és ahhoz sem kellenek, hogy megfogalmazzák a kérdőíven szereplő kérdéseket. De ahhoz sem, hogy kerítést építsenek vagy jogszabályt módosítsanak – akkor különösen nem, ha az ezekre vonatkozó döntéseket a nemzeti konzultáció vége előtt hetekkel meghozzák. Semmilyen rendkívüli kár nem állt volna elő akkor, ha a) a kormány biztosít időt a kommunikáció megtervezésére, vagy b) a Miniszterelnökség nem helyeztet ki plakátokat. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint az a tény, hogy válaszok százezrei visszaérkezhettek a nemzeti konzultáció alapján úgy, hogy szegény válaszadók nem láthatták válaszaik megadása előtt a plakátokon az embercsempészekhez intézett felhívást, hogy Magyarországon be kell tartani a törvényeket.
A hirdetmény nélküli eljárás jogszerűségét a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hivatalból köteles megvizsgálni, és amennyiben nem tartja jogszerűnek a verseny mellőzését, hivatalból köteles eljárást indítani. A KDB honlapja szerint ilyen eljárás nincs folyamatban, így annak elnöke szerint a felsorolt ellenvetések lényegtelenek.
De a KDB eljárásának megindítását kezdeményezhetik a következők is:
a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Számvevőszék; c) a kormányzati ellenőrzési szerv; d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvető jogok biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; i) a Gazdasági Versenyhivatal; j) az európai támogatásokat auditáló szerv; k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) az ügyész; m) a közbeszerzésekért felelős miniszter.
Mivel nincs folyamatban ilyen eljárás, a felsoroltak közül sem kifogásolta eddig senki, hogy 300 millió forintot verseny nélkül az ismertetett indokolás alapján folytattak le. Pedig a KDB azt is szokta állítani (lásd BH 2015.6.176), hogy a rendkívüli sürgősség csak vis maior esetében áll fönn. Márpedig egy nemzeti konzultációt egy vulkánkitöréshez hasonlítani problematikus lenne, hacsak nem szimbolikusan értjük az analógiát.
Címlapkép: MKKP
|
[
"HG 360 Reklámügynökség",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
[
"Európai Unió",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék"
] |
Már hónapok óta készen áll, de még az idei tanévkezdésre sem nyitott ki a törökszentmiklósi Horváth András Tanuszoda. A térség országgyűlési képviselője szerint az átadás bürokratikus okok miatt csúszik, de ez szerinte még a héten megoldódik.
– Nagyon sok miklósi gyerekkel sikerült megszerettetni az úszást a nyári oktatáson. A szülői igény is óriási volt, kérték, ne fejezzük be az úszótanfolyamokat a nyár végével – meséli Vaszkán Gábor úszásoktató, testnevelő tanár, aki a kérés miatt ősztől tovább is vitt egy húszfős csoportot.
A gyermekek között négy és fél és tizenhárom éves is van. Mostani helyükről azonban hamarosan menniük kell.
– Jelenleg a törökszentmiklósi strand kinti medencéjét használjuk. Amellett, hogy az idő kezd hűvösödni, a másik probléma, hogy szeptember végén bezár a fürdő. Hogy mi lesz ezután, nem tudjuk, folytatni szeretnénk.
– Ha máshogy nem, akkor a környező településeken nézünk helyszínt, de az mind a gyermekek, mind a szülők számára megterhelőbb lesz. Ezért lenne jó, ha október elsejétől használhatnánk a helyi, Horváth András tanuszodát – vélekedik az oktató.
HIRDETÉS HIRDETÉS HIRDETÉS HIRDETÉS HIRDETÉS HIRDETÉS
Az uszoda alapkövét 2016 júniusában tették le, azóta több tervezett átadási időpont is napvilágot látott. Már a tavalyi tanévnek is ezzel a reménnyel indultak neki a helyiek, és az ideinek is. Hiába.
– Valóban nagyon várják már a gyermekek, az iskolák és a lakosok is, hogy használhassák végre az uszodát. Értetlenül áll mindenki azelőtt, hogy miért nem nyitott még ki – mondja Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere.
Az önkormányzat összesen 58 millió forintot költött a beruházásra. Egyebek mellett telket vásárolt, melyet közművesített, parkolót és kerítést is épített az ingatlan köré.
– Idén júniusban a Nemzeti Sportközpontok székházában aláírtuk azt az ingatlanátadási megállapodást, mely alapján a területet, melyen a tanuszoda megépült, az önkormányzat ingyenesen átadta az államnak – teszi hozzá a városvezető.
Ezért is reménykedtek abban a helyiek, hogy tanévkezdésre megnyílik az uszoda. Bár az épület teljesen készen áll, használni még nem lehet. Legutóbbi információink szerint a csúszás oka az, hogy még mindig a módosított kivitelezési szerződés aláírására várnak a felek, vagyis az uszodát fenntartó Nemzeti Sportközpontok és a kivitelező.
A térség országgyűlési képviselője is tájékozódott az ügyben, szerinte a probléma napokon belül megoldódik.
– A tanuszodát hamarosan átadják, most az átadás előtti papírmunkák zajlanak. A kivitelezéssel kapcsolatos vitás kérdések úgy néz ki, hogy a héten rendeződnek, és elkezdődhet az átadási folyamat a kivitelező részéről az üzemeltetőnek – mondta Boldog István.
A Nemzeti Sportközpontok ezt közölte: a műszaki átadás- átvételt követően a létesítmény megkapja a használatbavételi engedélyt, és fogadhatja a vendégeket.
|
[
"Nemzeti Sportközpontok"
] |
[
"Horváth András Tanuszoda"
] |
A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett információk szerint a Jászai Gellért érdekeltségében lévő KZF Vagyonkezelő Kft. megvásárolja a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap informatikai vállalatban lévő részvénycsomagját. Az üzletember, aki tavaly június óta már a 4iG legnagyobb befektetője, az adásvétel lezárását követően 61,79 százalékra növeli részesedését az informatikai társaságban – derül ki a 4iG közleményéből.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett bejelentés értelmében Jászai Gellért vagyonkezelő társaságán keresztül megvásárolja az Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap tulajdonában lévő 4iG részvényeket. A felek az Opus 9,95 százalékos, valamint a Konzum PE 11,63 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséhez szükséges adásvételi megállapodásokat az igazgatóságok és a tulajdonosi hozzájárulásokat követően megkötötték.
Ezzel Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészáros Lőrincéket a 4iG-ből.
A most bejelentett ügyletek jelentős változást eredményeznek a társaság tulajdonosi szerkezetében, Jászai Gellért ugyanis közvetett módon – IKON Befektetési Alapkezelő Zrt.-n és a KZF Vagyonkezelő Kft.-n keresztül – a társaság mindösszesen 61,79 százalékos részvénycsomagját tulajdonolja majd, amely szavazatok 63,86 százalékos arányát biztosítja.
Az utóbbi időben a 4iG hasított az állami tendereken, amelynek köszönhetően a társaság árbevétele jelentősen megnőtt. A vállalat emellett korábban azzal is bekerült a hírekbe, hogy ajánlatot tett a Telekom informatikai leányvállalatára, a T-Systemsre, az ügylet azonban végül meghiúsult.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
|
[
"Konzum PE Magántőkealap",
"Opus Global Nyrt.",
"KZF Vagyonkezelő Kft."
] |
[
"Budapesti Értéktőzsde",
"IKON Befektetési Alapkezelő Zrt."
] |
Január 31-én minden országgyűlési képviselő leadta aktuális vagyonnyilatkozatát. Így tett Rogán Antal is, akinek nyilatkozatából kiderült, hogy újra megnősült. A baloldali sajtó negyvennyolc óra elteltével már cikkek sokaságát jelentette meg a miniszter feleségéről, hogy családjával együtt földbirtokos lett. Nagy lendülettel írtak arról is, hogy a földvásárlást a Budapest Bank kedvezményes hitellel, alacsony önrésszel finanszírozta. Alig jelentek meg a cikkek, máris heves támadások indultak a baloldali pártok részéről a bank, Rogán Antal és a felesége ellen.
|
[
"Budapest Bank"
] |
[] |
Szerinte valótlanságokat állít a Tanács, és összejátszik a sajtóval. Csak remélni tudja, hogy pártatlanul ítélkeznek.
A bírói egyesület tagjainak neveit és adószámát tartalmazó listát osztottak ki egy vezetőségi ülésen, és kilépésre biztattak. Majd azt kérték, semmisítsék meg a listát.
Sorra hagyják ott a pályát karrierük csúcsán levő, középkorú bírók, de a legtöbben bezárkóznak a tárgyalóterembe, és hallgatnak, amíg nem esik személyes bántódásuk.
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) működését érintő alkotmányjogi probléma megoldásáért, írja az MTI az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára hivatkozva.
A közlemény szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelezte, hogy a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben. 2018-ban ugyanis az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagokat nem választották meg, és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint nincs képviselve a testületben.
Egyes álláspontok szerint (Handó) emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik
más értelmezés szerint viszont (OBT) nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen.
Az ombudsmani hivatal azt közölte: az alapjogi biztos hatásköre - a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a bírói függetlenség alkotmányos követelményéből következően - nem terjed ki a bíróságok ítélkező tevékenységének vizsgálatára, ezért Székely László ombudsman nem állapíthatta meg, hogy a bírósági önigazgatás szervének minősülő OBT működése törvényesnek tekinthető-e.
Nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy ez a helyzet értékelhető-e olyan alkotmányjogi problémaként, amely felveti az OBT alkotmányos működésének, illetve feladat- és hatáskörgyakorlásának ellehetetlenülését.
Bár az alapvető jogok biztosa eljárásaiban maga is jogosult értelmezni az alaptörvény rendelkezéseit, értelmezése a jogalkotóra, illetve a jogalkalmazó szervekre nézve nem kötelező, az alaptörvény rendelkezéseinek autentikus, mindenki számára kötelező értelmezése az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, írta.
Az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó Tünde novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében.
"Mivel a bírósági szervezet egyetlen tagja sem rendelkezik ilyen jogosultsággal, ezért az OBH elnöke az Alapvető Jogok Biztosához fordult, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását annak érdekében, hogy az erre közjogilag jogosult szerv az Alaptörvény értelmezésével foglaljon állást az OBT működésének törvényessége kérdésében" - írták akkori közleményükben.
(Korábban a cikkünk címe hibásan jelent meg, Handó hiába kérte, az ombudsman az Alkotmánybírósághoz irányította, ezért elnézést kérünk.)
|
[
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
[
"Alapvető Jogok Biztosának Hivatala",
"Alapvető Jogok Biztosa"
] |
Eva Rezesová ügyvédje arra gyanakszik, hogy védence a közhangulat miatt került újra előzetesbe kedden. A bíróság szerint viszont semmi nem befolyásolta őket, és a tanács akkor már ülésezett, amikor Rogán Antal videoüzenetben sürgette az M3-ason balesetet okozó szlovák nő házi őrizetének megszüntetését. A bíróság úgy ítélte meg, hogy nyomkövetővel is kockázatos lett volna házi őrizetben hagyni Rezesovát.
Kedden egymás után két hír is napvilágot látott Eva Rezesováról, az M3-as autópályán balesetet okozó szlovák nőről, akit első fokon hat év szabadságvesztésre ítélt a bíróság. Délelőtt egy videoüzenetben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője Rezesová háza előtt állva kifogásolta, hogy a nőt "luxuskörülmények közé, házi őrizetbe" helyezte a bíróság, és vizsgálatot és törvénymódosítást is sürgetett emiatt.
Pár órával később, kedden este érkezett a hír, hogy a Budapest Környéki Törvényszék megszüntette Rezesová házi őrizetét, és elrendelte újra az előzetes letartóztatását. A nőt kedden már be is vitték a XIII. kerületi otthonából a büntetés-végrehajtási intézetbe.
"Semmi összefüggés nincs Rogán Antal nyilatkozata és a bíróság döntése között" – mondta az Origónak Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője. Szerinte ezt az bizonyítja a legjobban, hogy a Rezesová személyi szabadságáról döntő bírói tanács már ülésezett akkor, amikor kedden délelőtt Rogán kirakta a videót, és a sajtóban elterjedt a hír. A szóvivő szerint a tanács tagjai csak az után értesültek Rogán videójáról, hogy az előzetesről szóló végzést aláírták. "Fizikailag kizárt, hogy ez a politikusi nyilatkozat bármilyen hatást gyakorolt volna a bíróságra" – mondta Koszta.
Hozzátette, hogy sem Rogán, sem más politikus nem kereste meg a bíróságot a döntés előtti napokban Rezesová ügyével kapcsolatban, ami "így helyes, mert ez nem kívánságműsor". Vagyis szerinte a független bíróságot sem egy politikus, sem bármi más nem befolyásolhatja. A bírói tanács Koszta szerint egyszerűen más következtetésre jutott, mint első fokon a Gödöllői Járásbíróság, és úgy találta, hogy az adott tények alapján megvan a szökés kockázata.
Már rég megszökhetett volna
Eva Rezesová ügyvédje szerint viszont igenis, az ítélet óta kialakult közhangulat vezetett oda, hogy védencének el kellett hagynia a házi őrizetét. "A közhangulat, a megjelent cikkek miatt Eva Rezesová már számított arra, hogy ismét előzetesbe zárják" – mondta Novák Péter ügyvéd.
A döntést a bíróság a keddi közleményében azzal indokolta, hogy Rezesová külföldi, semmi nem köti Magyarországhoz, és így semmi érdeke nem fűződik az itteni tartózkodáshoz. Ráadásul úgy ítélték meg, kiemelkedő vagyoni háttere és külföldi kapcsolatrendszere nagymértékben megkönnyíti az esetleges külföldre szökését – még akkor is, ha elektronikus nyomkövetőt visel.
Novák Péter ügyvéd szerint viszont, "ha Rezesová el akart volna szökni, az elmúlt 11 napban megtette volna". A bíróság szóvivője erre azt mondta, hogy lehet, hogy 11 napig nem szökött meg, de a 12. napon elszökhetett volna. Az ügyvéd azért is furcsállta a másodfokú döntést, mert bár Rezesovát hat évre ítélték, a kiszabott büntetésből – az eddig előzetesben töltött hónapokat és a kedvezményeket figyelembe véve – kevesebb, mint 2 év és 9 hónap van hátra. Az ügyvéd tapasztalatai szerint ilyenkor a bíróság megelégszik a házi őrizettel.
A bíróság szerint viszont mivel az ügyész súlyosbításért fellebbezett, ami 5 évtől 13 évig terjedő büntetést jelent, ez a fenyegetettség a szökés veszélyét tovább fokozza.
Kabódi Csaba büntetőjogász, az ELTE büntető eljárásjogi tanszékvezetője szerint viszont a bíró azt mérlegeli ilyenkor, hogy mennyi esély van a szökésre, elrejtőzésre. A büntetőjogász azt mondja, "nem kell különösebb dolgokat látni" a mostani döntés mögé: az ügyész a hat év fogház kiszabása után valószínűleg meghökkent a házi őrizeten, és fellebbezett, a másodfokon eljáró tanács pedig az iratok és az ügy eddigi fejleményei alapján úgy döntött, Rezesová menjen vissza az előzetesbe. Szerinte nem kivételes eset, hogy másodfokon megváltoztatja a bíróság az eredeti döntést. A nő ügyvédje ugyanakkor bármikor benyújthat szabadlábra helyezési kérelmet, ha vannak újabb bizonyítékai.
Helyreállt a bíróságba vetett hit
Koszta János, a bíróság szóvivője szerint sem történt semmi kivételes, és az eset rámutat arra, hogy "egy büntetőeljárásnak akkor van vége, amikor megszületik a jogerős döntés". Ugyanez igaz a teljes eljárásra is, vagyis Rezesová büntetéséről is akkor érdemes véleményt nyilvánítani, ha megszületik a jogerős döntés – mondja Koszta.
Megkérdeztük Rogán Antalt, hogy azok után is szükségesnek tartja-e a vizsgálatot és a törvénymódosítást, hogy a bíróság másodfokon visszatette előzetesbe Rezesovát, illetve azt is, hogy jelezte-e korábban a bíróságnak, hogy nem ért egyet a házi őrizettel. A frakcióvezető egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre. Az előzetesről szóló döntés kihirdetése után viszont a Facebookra azt írta ki Rogán, hogy "sok embernek a magyar igazságszolgáltatás józanságába vetett hitét állította helyre ez a mai döntés".
Az M3-ason balesetben elhunytak hozzátartozóinak ügyvédje, Hantos Ádám azt mondta az Origónak, hogy a család egyetért a bíróság döntésével. Őket azért zavarta a házi őrizet, mert szerintük nem büntetés, ha Rezesová egy olyan házban lakik, amelyben wellnessrészleg is van. A szabályok szerint három nap házi őrizet felel meg egy nap fogháznak, ám Hantos szerint "három nap wellnessluxus nehezen hasonlítható össze egynapi fogházzal".
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Gödöllői Járásbíróság",
"Budapest Környéki Törvényszék"
] |
A Magyar Nemzet állt elő újabb "bizonyítékkal" az Ökotárs ellen.
Az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium nem mindig a pályázatok szakmai értékelése alapján döntött arról, hogy a Norvég Alap pénzeit milyen szervezethez irányítja – írja a Magyar Nemzet, egy, a birtokába jutott levelezés alapján. Az Ökotárs vezetője szerint minden esetben a norvégokkal kötött szerződésükben rögzített pályázatértékelési szabályok szerint jártak el: ha a bírálóbizottság megváltoztatta az értékelők által adott pontszámok átlaga alapján kialakult rangsort, arról a támogatókat is értesítették - akik a döntést minden esetben elfogadták.
A Magyar Nemzet szerint előfordult, hogy az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Móra Veronika által vezetett bizottság nem a tendereken a magasabb pontszámot elérő pályázót akarta támogatni, ilyenkor pedig nem a benyújtott pályázatok szakmai értékelése alapján döntöttek arról, hogy a Norvég Alap pénzeit milyen szervezet kapja. A lap ezt a "birtokába került levelezésre" hivatkozva állítja. Úgy tudják továbbá, hogy az Ökotárshoz beérkezett pályázatokat először formailag értékelték az alapítványnál, utána pedig két, egyes esetekben három úgynevezett értékelő pontozta a munkákat. A kapott pontszámok alapján a pályázatokat sorba rakták, és melléjük tették az Ökotárs költségvetési adatait. Ott, ahol a pályázatokra rendelkezésre álló pénz elfogyott, vonalat húztak. A végső határozatot a győztes pályázatokról azonban a Móra Veronika vezette konzorciumból álló döntőbizottság hozta meg – írja szerdai számában a Magyar Nemzet.
A cikk állításaira a hvg.hu-nak reagált Móra Veronika. Az Ökotárs vezetője elmondta, a lap csak azt felejti közölni, hogy a pályázati értékelés szerződésben is rögzített menete is pont ennek megfelelő. A formai megfeleltetést követően a pályázatokat két szakmai értékelő ítélte meg tartalmilag: ha egy pályázat megítélése eltért egymástól, akkor egy harmadik értékelőt is bevontak. A bírálók rangsora az adott pontszámok átlagának figyelembevételével alakult ki. Móra ugyanakkor furcsának találja, hogyan kerülhetett ez a levelezés a Magyar Nemzet birtokába. A levél tartalmáról annyit mondott, hogy abban egy friss munkatárs kérdései, illetve az arra adott válaszok szerepeltek a rendszer működésével kapcsolatban.
forrás: hvg.hu
|
[
"Ökotárs"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"Móra Veronika",
"Norvég Alap"
] |
A Random Capital 9,5 millió forintos bírságot kapott működési hiányosságok miatt.
9,5 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte a Random Capitalt a jegybank. Az MNB szerint a brókercég piaci visszaélésekre vonatkozó szűrési mechanizmusa, a tranzakciók sztornózási gyakorlata, a befektetési hitelezési és kölcsönzési tevékenysége, a szerződéskötési gyakorlata, valamint egyes nyilvántartási rendszerei nem feleltek meg a jogszabályi elvárásoknak.
A jegybank közleményében azt írja: kiemelten vizsgálta és szankcionálta a Random Capital számviteli, nyilvántartási és informatikai hibákra visszavezethető adatszolgáltatási hibáit, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel az ilyen téren szabálytalankodó piaci szereplőkkel szemben. A Random Capitalnél problémát találtak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységeknél is.
A jegybank összesen 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Random Capitallal szemben. Súlyosbító körülménynek számított, hogy a pénzmosás megelőzési tevékenységet érintő egyes jogsértések huzamosabb ideje fennálltak.
|
[
"Random Capital"
] |
[] |
Rogán autóját a Fidesz fizeti! És Habonyét?
Budapest – Közös autóflottából származik Habony Árpád, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető kocsija?
A kormánypárti politikus Volkswagen Multivanjának a rendszáma ugyanis néhány számmal tér csak el attól a VW Multivantól, amellyel Habony Árpád közlekedett, ráadásul a rendszámkeret is azonos. Emlékezetes, Habony két hónappal ezelőtt Andy Vajna filmügyi kormánybiztossal az anyósülésen több szabályt is megszegve menekült a Fő utcában a sajtó elől.
A közeli rendszámok gyakran szoros kapcsolatról árulkodnak. – A nagyobb okmányirodák százas csomagokban kapják a rendszámokat. Ha egy cég egyszerre adja be a szükséges papírokat, akkor nagy valószínűséggel egymás utáni rendszámokat fog kapni – ismertette a rendszámkiosztás gyakorlatát Cseri József, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének alelnöke.
Beszáll. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kisbuszával távozik Orbán évértékelőjéről. Fotó: Grnák LászlóA többi képért kattints a fotóra!
Rogán a pénteki várbeli Orbán-beszédre hajtatott az ezüstszürke autóval, ott szúrtuk ki a kísérteties hasonlóságot. Kerestük a Fidesz-frakciót, kinek a tulajdonában van a Rogán által használt minibusz, ahol azt a választ kaptuk, hogy "az említett gépjármű tartós bérlésben van a Fidesz-frakcióban".
A Fidesz-frakció Sajtóosztály levelet írt ezzel a cikkel kapcsolatban, ezt változatlan formában közreadjuk, ugyanakkor jelezzük: sem most, sem az eredeti cikkben nem állítottuk azt, hogy a Fidesz fizeti Habony Arpád autóját, vagy hogy közös flottából származik a két jármű. A kérdést feltettük a Fidesz sajtóosztályának a cikk készültekor, a válaszukat közöltük.
Az autót korábban a Porsche Hungária hirdette, a 180 lóerős, idén év elején forgalomba helyezett dízelt 17,8 millió forintért kínálták. Habony Volkswagene is a Porsche Hungáriáé volt, amelyet eladtak a Porsche Lízing Kft.-nek. A tanácsadó járműve azért is rejtélyes, mert a rendszáma nem is szerepel az ügyfélkapu nyilvántartásában, csupán egy hibaüzenetet ad ki a rendszer. Pedig még a kormányfőt szállító kisbusz rendszámára is kiadja az adatokat. Minden állami szerv tagadta, hogy az ő flottájába tartozna az autó és most a Fidesz is így nyilatkozott.
Közeli. A rendszámtábla kerete és a rendszám arra utal, ugyanott, ugyanakkor vehették a kocsikat. Fotó: Fuszek Gábor
Az egyik legnagyobb autóforgalmazó cég, a Porsche Hungária számos állami megrendelést kapott az elmúlt években. A cégtől vették az állami vezetők Škoda Superbjeit, de a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlési Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, valamint számos más állami szerv szerezte be innen az autóit.
Blikk-információ
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Porsche Hungária",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Legfőbb Ügyészség",
"Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége",
"Porsche Lízing Kft.",
"Porsche Hungária",
"Országgyűlési Hivatal",
"VW Multivan"
] |
A legutolsó pillanatban vonta vissza egy eddig látványosan hajtogatott tervét a Fidesz. Nem kell leszedni a közúti közlekedés megzavarására alkalmas hirdetőtáblákat, amivel pont jól járnak a kormány kedvenc köztéri hirdetőcégei.
Tavalyelőtt kezdte, majd 2012-ben folytatta a kormány az utak mellé kihelyezett óriásplakátok, táblák elleni hadjáratát. A hirdetések elvonják az autósok figyelmét - szólt az érvelés. A törvénymódosítások illegálissá nyilvánították többek között a villanyoszlopokra szerelt reklámtáblákat és a lakott területen kívüli óriásplakátokat. Most azonban az utóbbiak egy részének fennmaradását engedélyezik - pont ez az a piac, ahol Simicska Lajosnak és Nyerges Zsoltnak jelentős érdekeltségei vannak. Simicska a kilencvenes évek közepén a Fidesz gazdasági igazgatója volt, és a párt több politikusa szerint jelenleg is fontos gazdasági háttérembernek számít, Nyerges Zsolt pedig egy vele szorosan együttműködő, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd.
Először csak türelmi időt kaptak volna 2014 végéig bizonyos útszéli táblák (azok a lakott területen kívüli, legfeljebb 12 négyzetméteres óriásplakátok, amelyeket 2010 végéig közútkezelői engedéllyel helyeztek ki). A javaslatot Manninger Jenő fideszes képviselő nyújtotta be.
A módosító indoklásában az a nehezen értelmezhető kitétel állt magyarázatként, hogy "a törvényi szigorításokat megelőzően engedéllyel kihelyezett reklámok hatósági eljárása kezelhetetlenné vált, ezért szükséges volt átmeneti ideig való fennmaradásuk tudomásulvétele". Az nem derült ki belőle, mitől vált kezelhetetlenné a hatósági eljárás. (Manninger Jenőt kerestük telefonon, munkatársa hétfő délután visszahívást ígért, cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg.)
Némethné segítő keze
A képviselő indítványát a parlament nagy többséggel támogatta, így bekerült az egységes javaslatba, de hiába: az utolsó pillanatban a kormány átírta. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter május 24-ei, zárószavazás előtti módosító indítványa az ideiglenes fennmaradási engedély határidejét kivette a szövegből, így a 2010 vége előtt kihelyezett plakáthelyek végleg kint maradhatnak. A törvényt az Országgyűlés hétfőn este ebben a formában megszavazta.
Az ily módon korlátlan időre szóló kivételezést a miniszter által jegyzett javaslat azzal indokolja, hogy "a kivételesség biztosítása nem fér össze a jogbiztonság követelményével", továbbá azzal, hogy "az érintettek (táblatulajdonosok, hirdetők, közútkezelők, hatóság) részéről beérkezett tapasztalatok alapján" szükséges.
Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy pontosan milyen tapasztalatokról van szó, illetve mitől kevésbé veszélyes egy plakát, ha 2010. december 31. előtt helyezték ki. A minisztérium válaszában úgy érvel, hogy 2010 után már szigorúbbak lettek a szabályok, az előtte kihelyezett táblákat viszont túl nagy erőfeszítés árán lehetne csak eltüntetni. "Az ügyek jelentős részében a magyar külterületi birtokviszonyok, telekhatárok, geodéziai felmérések pontossága, a különféle hozzájárulások és engedélyek összhangja, érvényességi idejük, átruházási lehetőségeik, az eltérő regionális eljárások közti különbségek, a fellebbezési eljárások időigénye akadályozta a végrehajtást. A hatóságokat terhelő, több esetben kezelhetetlen mennyiségű feladat, egyes eljárások eredménytelensége miatt vált logikussá egy kezdő időpont kijelölése" - írják. Az NFM-nél abban bíznak, hogy a régi táblák szép lassan kikopnak majd.
Máshol maradt a szigor
A települések lámpáira, villanyoszlopaira szerelt kandelábertáblákat - az útszéli óriásplakátokkal szemben - azonban a kihelyezés időpontjától függetlenül le kellett szerelni tavaly augusztus óta, és a 12 négyzetméternél nagyobb út menti táblákat sem kíméli a mostani enyhítés. (Korábbi cikkünk erről a piacról és az ESMA plakátcég küzdelmeiről itt olvasható.)
A óriásplakát-piac egy jelentős része Fidesz-közeli üzletemberekhez kötődő cégek kezében van, amelyek egyébként sem kandeláberreklámokkal, sem 12 négyzetméternél nagyobb táblákkal nem foglalkoznak.
A Publimont nevű cég Simicska Lajos és üzlettársa, Nyerges Zsolt érdekeltsége. Ez az a cég, amelynél a kormányváltás óta az állami vállalatok nagy része a leginkább szereti elkölteni a hirdetésre szánt pénzét, sokmilliárdos nagyságrendben (erről bővebben itt olvashat). A társaság 2011-ben egymilliárd forintos nyereséget ért el, melyet mindjárt ki is fizetett osztalékként a tulajdonosoknak.
Egy másik szereplő, az Euro AWK szintén azon kevés cég közé tartozik, amelyek felületeire a kormányváltás óta is kerültek ki nagyobb állami hirdetők plakátjai. Résztulajdonosa Fonyó Károly, aki 2011-ben a Metropol című ingyenes napilap tulajdonosa is lett. A tavalyi első félévben a Publimont és az Euro AWK vitte el a közterületi reklámpiacon elköltött állami pénz 80 százalékát.
Simicskáéké a piac jó része
Egy közterületi reklámpiacon dolgozó szakembertől kapott adatok alapján a közterületi reklámpiacon 14-15 milliárd forint forgalmú Epamedia a piacvezető. Ez a cég megközelítőleg a teljes piac 35 százalékát birtokolja. A második legnagyobb a Publimont (25%), a harmadik az Euro-AWK (10%). A maradékon osztoznak a többiek. Ezen adatokkal egybevágóan a Kreatív egy éve az Outdoor Media Audit Kft. felmérésére hivatkozva azt írta: 2012 áprilisában az Epamedia felületek szerinti országos részesedése 35 százalék volt, a Publimonté 26 százalék, az Euro-AWK-é 10 százalék.
A közterületi reklámpiacot megnyirbáló, 2010 végén beterjesztett törvényt Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter nyújtotta be, de a Kreatív értesülése szerint főként Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár bábáskodott körülötte. Schváb Zoltán a kinevezése előtt a Közgép építési, tervezési és vasúti igazgatói pozícióját töltötte be - az állami tendereken a kormányváltás óta taroló építőipari vállalatról tavaly április óta tudható, hogy Simicska Lajos tulajdonában van.
Cikkünk korábbi változatában az szerepelt, hogy az NFM nem válaszolt a kérdéseinkre. Valójában válaszaikat már kedden elküldték, amit utólag be is tettünk.
|
[
"Publimont",
"Epamedia",
"Euro AWK",
"Fidesz",
"Közgép",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Outdoor Media Audit Kft."
] |
A Fidesz június 16-18. között Debrecenben tartotta meg kihelyezett ülését, mely több szempontból is rendkívülire sikeredett. Egyrészt, mint arról az országos sajtó beszámolt: fekete kordonok mögé bújt a kormánypárt, másrészt pedig rekordösszegért tartotta az ülést. Utóbbiról a Magyar Narancs számolt be.
Az Országgyűlés Hivatala 56 millió forintot fizetett a rendezvény után az önkormányzati tulajdonú Debreceni Sportcentrum Nonprofit Kft.-nek - írja a lap a parlament üvegzseb oldalára hivatkozva.
Az összeg minden korábbi ülés büdzséjét túlszárnyalja, olyannyira, akár öt kihelyezett ülést is fedezni lehetett volna belőle. Eddig az ilyen rendezvények költsége nem lépte túl a 17 millió forintot. A lap összesítése szerint 2013 szeptembere és 2019 februárja között összesen öt ilyen ülést tartottak, melyek összege együttesen 59 millió forintra rúgott – ezekhez képest is kimagasló a debreceni monstre program.
|
[
"Országgyűlés Hivatala",
"Fidesz"
] |
[
"Debreceni Sportcentrum Nonprofit Kft.",
"Magyar Narancs"
] |
Sumáktörvény miatt titkolózik a földalapkezelő
Budapest - Először félre akarta vezetni lapunkat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), most pedig a júniusban hatályba lépett "sumáktörvényre" hivatkozva titkolózik.
Nem akarják ugyanis elárulni, kik használják azt a mintegy 30 ezer hektár, vagyis félbalatonnyi állami földet, amit pályázat nélkül adott kezelésbe a szerv.
A szóban forgó területekre vagy nem írtak ki pályázatot, vagy nem adták oda egyik jelentkezőnek sem. De állami föld parlagon nem maradhat, ezért a szántókat kényszerművelésre adták ki. Mivel így már nem kellett pályáztatni, akár csókosoknak is ki lehet játszani a földeket, ezért igyekszünk megtudni az NFA-tól a használók listáját, csakhogy az próbálja kijátszani a Blikket.
– A kért adatok nem állnak szervezetüknél rendelkezésre – hárították el kérésünket idén áprilisban. Természetesen nem dőltünk be ennek, bírósághoz fordultunk. Az ügy szerdán kerül a testület elé, s mint az az NFA ellenkérelméből kiderül: a földalapkezelő korábban mellébeszélt. Most már ugyanis nem tagadják, hogy náluk vannak a kért adatok.
– Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az NFA-ra bízott ingatlanvagyon feletti rendelkezési jogának teljesülését, nem a felperes – írta a bíróságnak a földalap ügyvédje, aki amiatt is aggódott, hogy adataikból "nyomon követhetnénk az NFA-val megbízási szerződések útján kapcsolatba kerülő személyek életútját".
Ezenfelül az időközben elfogadott információszabadságról szóló törvényre is hivatkoztak, vagyis a "sumáktörvényt" citálták elő. Ez volt az a jogszabály, amivel a törvényalkotók az olyan adatigényléseket akarták megakadályozni, amelyek akkora többletmunkát rónak az állami szervekre, hogy azzal már a működésük kerül veszélybe. Csakhogy a törvény lehetőséget ad a titkolózásra is, mert a hivatalok így elutasíthatják az adatigénylést. Bár a képviselők az elfogadás után azt mondták: a közvagyon sorsát az újságírók ezt követően is nyomon tudják követni, most itt az első példa arra, hogy a sumáktörvényre hivatkozik egy állami szerv.
Ha most a Fővárosi Törvényszék a földalapkezelőnek ad igazat, úgy a nyilvánosság nem tudhatja meg, kiknél landoltak a földhasználati jogok. Az ismeretlen gazdálkodók nem csak a művelésből húzhatnak szép hasznot. A területalapú uniós támogatásokat is bezsebelhetik, amely hektáronként 60-100 ezer forint lehet évente. Ez azt jelenti, hogy összesen majdnem 3 milliárd forintnyi közpénzhez jutnak, miközben mentesülnek a pályázati feltételek alól.
Blikk-információ
|
[
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
[
"Fővárosi Törvényszék",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az Akció BTL Kft. különböző rendezvényeket fog szervezni a jegybanknak. Az MNB már korábban is több szerződést kötött Borókai Gábor lányának cégével.
2015 februárjában összeszedtük, hogy 2011 óta mennyi pénzt kaptak a HetiVálasz-főszerkesztő Borókai Gábor lányának érdekeltségei a Magyar Nemzeti Banktól. Az összeg akkor a félmilliárd forintot közelítette, de – mint a Napi.hu beszámolt róla – az egyik szerződés keretösszegét tavaly megemelték 69,5 millió forinttal.
A Közbeszerzési Értesítőben május 12-én megjelent tájékoztatás szerint az MNB most nettó 213 millió forint értékű keretszerződést kötött az Akció BTL Kft.-vel. A rendezvényszervezési szolgáltatásokra szóló szerződés maximum 30 hónapra vagy a keretösszeg kimerüléséig szól.
Borókai Flóra cégének az összegért
– évi legalább 3 alkalommal gyerekprogramokkal egybekötött dolgozói rendezvényeket, és csapatépítői programokat kell szerveznie, melyeken a várható legnagyobb létszám 1.300 fő lesz
– évente legalább 35 alkalommal konferenciaszervezési és egyéb rendezvényekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó feladatokat kell ellátnia, itt a várható legnagyobb létszám 300 fő
– évi legalább 3 alkalommal nemzetközi protokolláris események szervezési és kivitelezési tevékenységét kell ellátnia, a várható legnagyobb létszám 500 fő
Az Akció BTL Kft.-t 2011 őszén alapították, Borókai Flóra akkor csak résztulajdonos volt benne, 2016 óta azonban egyedül birtokolja a vállalkozást.
Borókai 2012-ben alapította meg másik cégét, az Akció Rendezvényügynökség Kft.-t, amelyhez szintén került MNB-s pénz. 2015-ben és 2016-ban 10 szerződést kötött a céggel az egyik jegybanki alapítvány, a PAGEO, összesen nettó 98,74 millió forint értékben.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Akció BTL Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"Akció Rendezvényügynökség Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Az Együtt felszólítja Matolcsy György jegybankelnököt, hogy vessen véget a pénzszórásnak. Pofátlanságnak tartják, hogy két év alatt 20 százalékkal emelték az átlagbért a Magyar Nemzeti Banknál, miközben az árak csak 2 százalékkal nőttek.
Van, aki ötmilliót keres
A Népszabadság szerdai számában írt arról, hogy havi egymilliárd forintot költ munkatársai fizetésére a jegybank. Külön kiemelik, hogy Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna havi 5 millió forintot keres a jegybank ügyvezetőjeként, öt munkatársával egyetemben.
Az Együtt szerint az MNB teljesen átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül működik, és nem tartják be az elvileg minden állami alkalmazottra kiterjedő kötelező bérplafont, amelyet a Fidesz vezetett be. Az Együtt a Fideszt arra szólítja föl, hogy tegye lehetővé az MNB felügyelőbizottságának felállítását.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[] |
Vádat emelt a Somogy Megyei Főügyészség a bajai videóhamisításról elhíresült K. Gusztáv Tibor által irányított bűnszervezet ügyében.
A főügyészség több rendbeli vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a volt DK-tag és 13 társával szemben, akik közül tízen egy bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős pénzösszegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy olyan vállalkozóval szemben is vádat emelt, akik ennek érdekében K. Gusztáv Tibornak vesztegetésre szánt pénzt juttattak.
A szövevényes és szerteágazó, csaknem 7 ezer oldalt kitevő bűnügy nyomozás eredménye szerint K. Gusztáv Tibor elsőrendű vádlott 2017-ben egy hierarchikusan felépített, előre leosztott szerepek szerint, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős pénzösszegeket csalt ki.
A bűnszervezet tagjai közül több vádlottaknak - különösen a gabona kereskedői tevékenysége miatt széles kapcsolatrendszerrel rendelkező kilencedrendű vádlottnak - az volt a feladata, hogy olyan jól prosperáló, és nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutassanak fel, akik a vállalkozásaik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni.
Ekkor lépett színre K. Gusztáv Tibor, aki álnéven magát hivatalos személynek - hol a pályázatok elbírálásában közreműködő államtitkárnak, hol magas beosztású minisztériumi dolgozónak - kiadva azzal a hamis ígérettel ejtette tévedésbe a vállalkozókat, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül jelentős összegű, – akár több száz milliós nagyságrendű – vissza nem térítendő uniós támogatás elnyeréséhez segíti őket. A vádlott ennek ellentételezéseként különböző pénzösszegeket kért, többek között arra hivatkozva, hogy a pénzt a pályázatokról döntő hivatalos személyek befolyásolására, megvesztegetésére fordítja, azonban ilyen kapcsolatokkal valójában nem rendelkezett.
K. Gusztáv Tibor azért, hogy a színlelt állami vezetői beosztása hitelesebbnek tűnjön, a vállalkozókkal tervezett találkozók alkalmával magát a Terrorelhárítási Központ bevetési öltözékéhez hasonló ruházatot és felszerelést – így lőfegyvereket utánzó riasztó- és légfegyvereket - viselő személyekkel kísértette.
Az elsőrendű vádlott arra is ügyelt, hogy a találkozókra az állami vezetők által is használt típusú és színű gépkocsikkal érkezzen, amikre a hivatalos jelleg hangsúlyozása érdekében megkülönböztető fényjelzést vásárolt, illetve a kíséretét adó vádlott társai, az ál-Tekesek őt államtitkárnak, vagy képviselőnek szólítsák.
A K. Gusztáv Tibor által vezetett bűnszervezet hat vállalkozót tévesztett meg, akik közül öt személytől 4,5 millió és 80 millió forint közötti, összesen 168,5 millió forintot csaltak ki. A vádlottak 2017. október 6-ig további vállalkozók megtévesztését is előkészítették, azonban a bűncselekmény sorozat folytatását a rendőrség közbelépése megakadályozta.
A Somogy Megyei Főügyészség négy vállalkozó ellen is vádat emelt, mivel azzal a szándékkal adták át a pénzösszegeket K. Gusztáv Tibornak, hogy abból hivatalos személyeket vesztegessen meg.
A nyomozás során a rendőrök több millió forint készpénzt foglaltak le. K. Gusztáv Tibor lakásán tartott házkutatás során közel 7,5 millió forint került elő.
A bűnszervezetben részt vevő K. Gusztáv Tiborral és kilenc társával szemben, akik közül öten előzetes letartóztatásban vannak, az ügyészség fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. Elítélésük esetén a vádlottakkal szemben 2 -24 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az ügyészség a vádlottakkal szemben vagyonelkobzás alkalmazására is indítványt tett, melynek összege K. Gusztáv Tibor esetében több mint 163 millió forint.
A főügyészség a vesztegetni szándékozó vállalkozókkal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.
Ugyancsak K. Gusztáv Tiborral szemben 2014 júliusában a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya 4 rendbeli hamis vád bűntette miatt már vádat emelt, ugyanis a vádirat szerint a 2014-es bajai megismételt időközi önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan, - kormánypártokat lejáratni szándékozó - hamis videót készített és adott át az egyik ellenzéki párt tagjának azért, hogy azt választás rendje elleni bűntett miatti feljelentéshez csatolja. Az ügy jelenleg megismételt eljárás keretében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon van folyamatban.
K. Gusztáv Tibor idén márciusban úgy szeretett volna szabadulni a rácsok mögül, hogy jelöltette magát a Minden Szegényért Párt képviselőjének, azonban csak egy napig volt szabadlábon.
|
[
"Minden Szegényért Párt"
] |
[
"Kaposvári Regionális Osztálya",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Terrorelhárítási Központ",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt, aki részesedésért cserébe kijárta volna a több száz millió forintos támogatást egy mezőgazdasági vállalkozásnak - írtuk szerdán az ügyészség közleménye alapján. Később az agrárminisztérium közleményéből derült ki: az érintett nem más, mint Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte Nagy István miniszter.
A szerda éjszaka megjelent Magyar Közlönyben meg is jelent a szűkszavú miniszterelnöki határozat: dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből december 2-ai hatállyal felmenti Orbán Viktor.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást; a vád szerint egy vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott cégében azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban meg is szerezte.
|
[
"Agrárminisztérium"
] |
[
"Magyar Közlöny",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
Mindent lát? Vlagyimir Putyin idén márciusban egy krasznojarszki síversenyen. EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK /
Egyet kell értenünk Ungváry Krisztián történésszel, aki a Privátbankár.hu által múlt héten kirobbantott KGB-s botrány kapcsán tegnap azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a magyar kormány egészen bizonyosan tisztában volt Nyikolaj Koszov és a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) hátterével, amikor engedélyezte budapesti letelepedésüket. Valóban, az a tény, hogy az IIB gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, Magyarország és euró-atlanti szövetségesei nemzetbiztonságát súlyosan veszélyeztető ügy.
Kettős funkció, áttekinthetetlen működés
Kérdésünkre Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő kifejtette, hogy az IIB minden bizonnyal egyszerre fog szolgálni hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni.
Sz. Bíró itt utalt a Laundromat-ügyre, amelynek keretében 2011 és 2014 között mintegy 22 milliárd dollárnyi – többnyire illegális eredetű – pénzt menekítettek ki Oroszországból. A közvetítő bankok nélkülözhetetlen szerepét egy moldáv és egy lett pénzintézet töltötte be.
A történész szerint bizony lehetséges, hogy ezek az összegek az orosz kormány homályos nemzetközi céljait szolgálták és olyan politikai csoportoknál landoltak szerte a világban, amelyek finanszírozása más, ellenőrizhető csatornákon át még a Kremlnek is kínos lett volna. A Laundromat-ügy egyben rávilágít arra, hogy milyen felelőtlen lépés a magyar kormány részéről az IIB felruházása a legszélesebb körű jogosítványokkal és immunitással. A banknak átengedett épületekben megtörténhet bármi – és a magyar hatóságok nem csak ellenőrizni nem tudják majd, de arra sem számíthatnak, hogy ha bármi gyanú merülne fel, az orosz szervek együttműködnek majd velük.
Egy szó sincs az EU-ról
Azt már Rácz András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának szakértője írta meg a napokban, hogy az IIB szerepel az Oroszországi Föderáció hivatalos kormányzati és igazgatási szerveinek hivatalos regiszterében (71014-es számmal, Международный инвестиционный банк ), azaz a bank az orosz államigazgatás szerves része. Ebből adódóan legalábbis tévesek azok a kormányközeli sajtóban megjelent értelmezések, hogy a magyar részesedés miatt ez valamiféle részben magyar bank lenne.
Szintén kevéssé ismert tény, hogy a március 5-én az Országgyűlés által elfogadott egyezményben egy szó sincs az Európai Unióról. Márpedig az EU területén tevékenykedő pénzintézetek felett nemcsak csak az adott ország, hanem az unió intézményei is ellenőrzési jogot gyakorolnak.
Káncz Csaba
Az IIB működése felett tehát a magyar hatóságoknak semmilyen felügyelete sem lesz, ehhez képest a Fidesz hat európai parlamenti képviselője (Bocskor Andrea, Deli Andor, Erdős Norbert, Hölvényi György, Kósa Ádám és Tőkés László) az EP-ben a héten megszavazta az Oroszországot elítélő jelentést. A dokumentum többek között elítéli "az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente több milliárd eurót mosnak át az EU-n keresztül".
Mindenesetre a Pénzügyminisztérium a vihar nyomán tegnap egy közleményben emelte ki, hogy az IIB "tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét" és a "részére biztosított kedvezmények megfelelnek a bank alapokmányában és az 1961-es, diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett elveknek, és összhangban vannak a többi, Magyarországon jelen lévő nemzetközi jogállású intézménynek biztosított kedvezménnyel."
A Magyar Nemzeti Bank, amely 2013-ban átvette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogköreit, még nem szólalt meg az ügyben.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
|
[
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] |
[
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Oroszországi Föderáció",
"Európai Unió",
"Magyar Nemzeti Bank",
"NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont"
] |
Az utolsó mozaik hiányzott csak ahhoz, hogy egyértelmű legyen: a Háda-cégcsoporthoz kötődő tulajdonosi kör egyik cége visszaélésszerűen vett igénybe 338 millió forint munkahelyteremtő támogatást. A munkaügyi központ most megkapott adatai szerint a sikeres munkahelyteremtés nyomán felvett 115 regisztrált munkanélküli kétharmada két héttel korábban még a Háda-1 Kft-nél dolgozott.
2014 áprilisában hirdetett eredményt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a kis-és közepes vállalatoknak kiírt munkahelyteremtő pályázat ügyében. Meglepetést keltett, hogy a legnagyobb összeget, 338 millió forintot egy olyan mikrovállalkozás nyerte, melynek előző évi árbevétele nem érte el a támogatási összeg tizedét sem, dolgozó létszáma pedig 0 fő volt.
A Maxx Pont Kft-t az előző év nyarán vette meg az ismert használtruha-nagykereskedő Háda György, az országos üzlethálózattal rendelkező Háda-cégek tulajdonosa. A Maxx Pontban kisebbségi tulajdonos lett Háda veje és állandó üzlettársa, Lakatos Roland, Háda pedig néhány hónappal később kiszállt a kft-ből. Több ok is indokolhatta a cég felvásárlását, az eredmény mindenesetre az lett, hogy a Maxx Pont elindult, és nyert is 338 millió vissza nem térítendő támogatást a kkv-knak kiírt pályázaton.
Az érintettek nem nagyon rejtették véka alá, hogy a támogatás tényleges címzettje nem a Maxx Pont, hanem a Háda-cégcsoport: maga a cégvezető is arról beszélt, hogy a támogatásból épülő új üzemcsarnok a cég egy másik egységét fogj kiváltani, és a kormánynak az új üzemcsarnok avatásakor kiadott közleménye is a Háda-cégcsoport sikeréről beszélt.
Az elmaradhatatlan szalagátvágást Czomba Sándor államtitkár és Seszták Miklós miniszter abszolválták.
Cápa a kismedencében: így tett szert a Háda-cégcsoport 338 millió forint munkahelyteremtő támogatásra Az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedő cége a kisvállalkozásoknak kiírt munkahelyteremtési támogatásból épített magának új üzemcsarnokot. Úgy tűnik, az ügylethez asszisztált Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Czomba Sándor államtitkár is. Tovább a teljes cikkre.
Seszták miniszter ismeretsége a milliárdosként emlegetett Háda Györggyel nem ekkor kezdődött: Háda a maga eszközeivel kampányolt Seszták mellett az országgyűlési választások előtt, a miniszter pedig Háda polgármesteri ambícióit segített megvalósítani az önkormányzati választási kampány idején tett tiszakanyári látogatásaival.
A kisvárdai csarnokot annak rendje módja szerint felavatták, a felhőtlen ünnepi hangulatot egyáltalán nem zavarta meg a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának gyanúja.
Pedig két mozzanat is arra utalt, hogy a felvett támogatást egyáltalán nem a kiírói szándék szerint használták fel: egyrészt a pályázó Maxx Pont, bár formálisan kisvállalkozás, és nem kapcsolt vállalkozása Hádáéknak, erősen kötődik a Háda családhoz: a nagy Háda-cégekben többségi tulajdonos Háda György ugyan már nem tulajdonos, viszont a Maxx Pont egyetlen tulajdonosa Lakatos Roland egyrészt Háda veje, másrészt kisebbségi tulajdonos a többi Háda-cégben is.
Az az elszólásszerű nyilatkozat pedig, miszerint a támogatásból épülő csarnok majd a Háda-cég tiszakanyári üzemét váltja ki, egyértelművé tette, hogy összességében itt nem lesz semmiféle érdemi létszámbővülés. A legjobb esetben is arra lehetett számítani, hogy a leépítésre ítélt régi üzem dolgozóit majd felveszik a támogatásból épült újba. Vagyis a kkv-szektor munkahelyteremtő beruházásaira szánt támogatásból egy nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó projekt valósul meg, érdemi foglalkoztatásbővítés nélkül.
A ravasznak sem nevezhető trükközést egyébként a helyiek mint magától értetődőt kezelték: nemcsak a névtelenül nyilatkozó tiszakanyáriak, de még a cég alkalmazottai is a Háda-cég új részlegeként emlegették a Kisvárdán felépített új csarnokot. (A pályázat elbírálóinak egyébként azt sem sikerült észre venni, hogy a támogatott projekt éppen a Háda telkén valósul meg.)
A nagy Háda-trükköt leleplező cikkünk megjelenésének következménye csak annyiban lett, hogy Hádáék büntetőfeljelentést tettek ellenünk, és jóhírnév megsértése miatt 1 millió forint sérelemdíjra polgári peres eljárást is indítottak. A rágalmazás miatt indított büntetőeljárás az első tárgyalás után meg is szűnt, a polgári perben viszont a cikk pontatlan címadása miatt 250 ezer forintot megítélt Hádának a bíróság.
A történetnek azonban mégsem ez lett a vége. Egyrészt az LMP-s Széll Bernadett még a tavasszal kérdezte írásban, majd interpellálta Varga Mihály minisztert az ügyben. Mindkét esetben a klasszikus semmitmondó válasszal reagált a minisztérium illetékese, mintha meg sem értették volna, mit kérdez a képviselő – lényegében ismertették a pályázat nyilvánosan is hozzáférhető adatait.
"Én azt kérdeztem, hogy ha önök szerint a Maxx Pont kapta ezt a támogatást, akkor miért küldték oda a minisztert meg az államtitkárt egy Háda által szervezett avatóra? Erre miért nem válaszolt? Most önöket vagy átverték, vagy tudták, hogy ez zajlik (..)" – replikázott a képviselő, kilátásba helyezve, hogy feljelentést tesznek költségvetési csalás gyanúja miatt.
Hogy egyértelmű bizonyosságot kapjunk a trükközésről, megpróbáltuk kideríteni, tényleg a Hádától mentek-e át a dolgozók a Maxx Ponthoz. A helyi tapasztalataink egyértelműen alátámasztották ezt, és a Háda létszámadatai is azt mutatták, hogy mintegy 130 fővel csökkent a Hádánál dolgozók létszáma.
Ezzel párhuzamosan adatigénylésekkel próbáltuk kideríteni, honnét érkeztek a Maxx Ponthoz felvett dolgozók. (A Maxx Pont a pályázatban azt vállalta, hogy legkevesebb 100 regisztrált munkanélkülit vesz fel – ez lesz a munkahelyteremtés.)
A hónap elején aztán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivataltól az alábbi tájékoztatást kaptuk:
" A [Maxx Ponthoz felvett] 115 munkavállalóból korábban 72 fő dolgozott a Háda Kft. [helyesen: a Háda-1 kft.] munkáltató alkalmazásában (...) Azon munkavállalók, akik a Háda Kft. alkalmazását követően váltak álláskeresőkké, 3-14 nap regisztrációs idő elteltével kerültek a Maxx Pont Kft. alkalmazásába."
Vagyis most már számok igazolják a gyanút: a Maxx Ponthoz felvett regisztrált munkanélküliek kétharmada két héttel korábban még a Háda dolgozója volt.
Mindezek után adja magát a kérdés, amit az LMP képviselője is feltett a Parlamentben: vajon tudták-e a színjátékban résztvevő kormánytagok, hogy mi is történik valójában, vagy valamilyen fondorlattal őket is becsapta a dörzsölt használtruha-nagykereskedő?
És mielőtt ezt a nem túl bonyolult, ámde nagyon egyértelmű ügyet is sikerülne a szokásos politikai ködbe borítani, csodálkozzunk rá arra az egyszerű tényre, hogy egy munkanélküliség sújtotta térségnek szánt 340 milliós támogatásból döntően nem új munkahelyek létesültek – ebből az összegből a KSH átlagkeresetével számolva közel száz ember egy éves bérköltségét lehetett volna fedezni-, hanem új üzemcsarnok épült a miniszter egyik helyi támogatójának.
Becker András
|
[
"Háda-1",
"Maxx Pont",
"Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat"
] |
[
"Maxx Pont Kft-t",
"Háda-1 Kft-nél",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal"
] |
Egy csepeli önkormányzati lakás bérlője értesítette a hivatalt arról, hogy egy ötven év körüli férfi - aki az MSZP aktivistájaként mutatkozott be - azt mondta a lakóknak, ha támogatják a szocialistákat, akkor segít kifizetni a bérletidíj-tartozásukat. Az illetőnek a lakók tartozásairól a bejelentő szerint pontos információi voltak – írta közleményében Ábel Attila alpolgármester.
Szerinte az elmúlt hónapokban "a csepeli balliberálisok" közérdekű adatkérés formájában is megpróbálták megszerezni az önkormányzati lakásbérlők teljes címlistáját és egyéb adatait.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Adócsalás gyanújával vették őrizetbe Balázsi Tamást a múlt héten. A bírósági határozat elleni fellebbezéséről e héten döntenek.
Múlt héten őrizetbe vették az MSZP vecsési elnökét. Balázsi Tamás állítólag fantomcégek számláit használta fel a párt könyvelésében, őrizetbe vételére azután került sor, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatóságának dolgozói kihallgatták - adta hírül a Havaria Press.
Az MSZP-s politikust adócsalás alapos gyanújával helyezte előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt hét pénteken - tudta meg az [origo] a Fővárosi Bíróságon. A bírósági szóvivő elmondta, hogy Balázsi és védője fellebbezett a bírósági határozat ellen. A fellebbezésről még ezen a héten dönt a testület.
[origo]
|
[
"MSZP"
] |
[
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Havaria Press",
"Fővárosi Bíróság",
"APEH Bűnügyi Igazgatósága"
] |
A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, mert a párt tudni szeretné, hogy ki építheti fel a szerb-magyar határon azt a kerítést, amely lapinformációk szerint 22 milliárd forintba kerül majd - közölte a DK szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
Gréczy Zsolt azt mondta, a Fidesz évek óta az "oligarchái pénzelésének szolgálatába állította" a politikát, ezért a DK szerint az is lehetséges, hogy Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa vagy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester fogja felhúzni a "vasfüggönyt" a magyar-szerb határra.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a kormányhatározat a magyar-szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. Eszerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat.
A "rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről" szóló határozatban a kormány elrendelte a mintegy 175 kilométer hosszúságú magyar–szerb határszakaszon - a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében - egy négy méter magas ideiglenes kerítés felállításának előkészítését - áll a szövegben.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Videoton FC",
"Magyar Közlöny",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. nyerte el az Örkény István Színház részére klíma gépcsere és hozzá kapcsolódó feladatok elvégzésére kiírt közbeszerzést 24,9 millió forintért - derült ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A szerződés értékét eredetileg 19 millióra becsülték. A felcsúti polgármester, aki a Forbes szerint Magyarország 30. leggazdagabb embere 2015 júniusában szerzett tulajdonrészt a klímatechnikai vállalkozásban. A cégnek kifejezetten jó éve van, áprilisban a közmédiától kaptak 12 milliós megbízást, nyáron pedig az Átlátszó arról írt, hogy a CLH újítja fel a Lehel Csarnok klímáit 225 millió forintért és még az MTK-stadion építésében is szerepet kapott.
|
[
"Örkény István Színház",
"CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft."
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.
Egyetlen ember van a Vajdaságban, úgy beszélik, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, és az nem Pásztor István, a magyar kormánnyal megbonthatatlan szövetségbe forrt VMSZ elnöke. Hanem egy máshol kevéssé ismert topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János. Ő lett a magyar kormány Kárpát-medencei futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense. Zsemberi formálisan ugyan nem vesz részt projekt irányításában, de az egyértelmű, hogy megkerülhetetlen figura a már most 4,5 milliárd forintos költségű programban.
2016 decemberében fogadta el a magyar kormány az "egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról" szóló határozatot. Ennek alapján kapott – mások mellett – a Délvidéki Sport Akadémia a fejlesztési keretből 3 milliárd forintot, majd 2017-ben további 1,5 milliárd forintot.
Egy kézben a támogatás
A Délvidéki Sport Akadémia, vagyis a támogatás kedvezményezettje vélhetően egy ernyőszervezet, amelynek célja egy fő- és több alközpont létrehozásának támogatása a Vajdaságban – azért csak vélhetően, mert ilyen nevű szervezet sosem létezett Szerbiában. A támogatás ettől függetlenül egy kézben összpontosul, a topolyai székhelyű labdarúgó klubnál, a TSC-nél, amelyet 2005-ben regisztráltak a Gazdasági Társaságok Nyilvántartásában. A csapat története egyébként jóval korábbra nyúlik vissza.
Az első topolyai futball klubot 1912-ben alapították, de hivatalosan 1913-ban jegyezték be Topolyai Sport Klub néven. Az elkövetkező évtizedekben a csapat többször nevet változtatott. Történelmének legnagyobb sikere, hogy a hetvenes évek végén többször is dobogós helyet ért el a harmadosztályban, majd 1980 és 1984 között négy szezont a JSZSZK II. Szövetségi Ligájában, vagyis az országos másodosztályban játszott. 2003-ban a klub anyagi nehézségek miatt megszűnt, és csak az ifjúsági csapatok maradtak meg. 2005-ben a Bajsa csapatával összeolvadva jegyezték be ismét FK Topolya néven, végül 2013-ban, a százéves fennállás emlékére felvette egykori nevét, így lett a ma is aktuális csapatnév Labdarúgó Klub TSC. Az egyesület elnöke és főigazgatója Palágyi Szabolcs, edző.
A klub főtámogatója az ismert topolyai vállalkozó, Zsemberi János, a szerbiai labdarúgó-szövetség elnökségi tagja, aki évek óta mecénása a sportnak, egyengeti a helyi focicsapat útját. Egy időben a TSC labdarúgó klub elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett. Zsemberi egyébként 2018. június 27-éig, írásos lemondásának elfogadásáig Topolya Község tanácsának is tagja volt. A 2016-os választáson a VMSZ – VMDP – Pásztor István nevű lista második helyén szerepelt, majd két évig töltötte be az önkormányzati tisztséget a magyar kormány stratégiai partnerének delegáltjaként.
A topolyai csapat, mielőtt a magyar kormány figyelmének középpontjába került, szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a 2. ligában (harmadosztály) szerepelt. Áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén a prigrevicei Bratstvo 1946 és a Novi Banovac-i Ifjúság klub elállt a feljebbjutástól. A csapatok úgy nyilatkoztak a döntésről, hogy anyagi helyzetük nem engedi meg a magasabb ligában való játékot, hiszen ezzel számos, a FIFA-standardoknak megfelelő fejlesztésre köteleznék magukat: például licenccel rendelkező edzők szerződtetése, stadionfelújítás, illetve a játékosállomány erősítése, hogy a csapat megállja a helyét a magasabb osztályban is.
A két klub ezért inkább lemondott a másodosztályról, a TSC két helyet is ugorva bekerült az 1. ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után. A 2017/18-as szezont a csapat jó eredménnyel, a csoport negyedik helyén zárta, ami egyben újabb történelmi siker volt.
Így tűnik el a közpénz
Jóllehet a TSC többször nyilatkozott a fejlesztésekről, konkrétumokat mégis nehéz kicsikarni tőlük. Adatigényléssel fordultunk a sportegyesület elnökéhez és a főszponzorhoz is. Szerettük volna látni a TSC Labdarúgó Klub MLSZ-szel aláírt támogatói szerződését, az előzetes helyzetértékelő elemzést és hatástanulmányt, valamint azoknak a kivitelezőknek a listáját, akiket bevontak az építkezésbe; továbbá az eddigi és tervezett további kiadások tételes listáját – de nem jártunk sikerrel.
Kérésünkre a szerb köztársasági adatvédelmi biztos hivatala is megerősítette, hogy mivel a sportegyesület nem minősül állami intézménynek, ahogyan az alapítói és támogatói között sincs állami intézmény, illetve nem használ szerbiai költségvetési forrásokat, nem tartozik abba a körbe, amelynek közérdekű adatszolgáltatási kötelezettsége van. Ez a jogi kibúvó – az MLSZ és a BMSK "hírzárlatával" kiegészülve – az átláthatóság teljes hiányát eredményezi: a projekt résztvevőin kívül senki nem tudhatja, mire fordítja a TSC a magyar kormány által juttatott 4,5 milliárd forintnyi, azaz hozzávetőleg 14 millió eurós támogatást.
Nem maradt más lehetőség tehát, mint a nyilvánosan elérhető adatok elemzése. A TSC 2017-es mérlege szerint ebben az évben, vagyis az első támogatási összeg birtokában, amikor megkezdték a topolyai akadémia építését, valamint a kisebb klubok infrastrukturális felújításait, 638 millió dinárral, vagyis 5,4 millió euróval gazdálkodtak – ez a teljes támogatás nem egész 40 százaléka –, de ebből 2,6 millió eurót átvittek a 2018-as évre. A TSC előző évi mérlegei ennél több nagyságrenddel kisebbek voltak, 2014 és 2016 között az egyesület forgalma évi 14-15 ezer euró (1,7 millió dinár) között mozgott – ez egyébként Topolya város összes sportra fordított támogatásának 12-15%-át, a futballra költött támogatásnak pedig a negyedét tette ki.
Az önkormányzat jól járt
A támogatás nem csak az infrastrukturális fejlesztéseket, hanem az ingatlanpiac mozgását is beindította, több ingatlan is gazdát cserélt ebben az időszakban. A fociakadémia telkének szánt önkormányzati tulajdonú parcellák elidegenítéséről a tanács még 2016 végén hozott határozatot, a nyilvános pályázatot 2017. januárjában tették közzé. A TSC az ingatlant 73 ezer euróért vásárolta meg, a kivitelezést pedig novemberben kezdték meg.
Topolya község tavaly májusban határozott arról, hogy a korábban az önkormányzat tulajdonában lévő stadion telkét is eladja. Majd szeptemberben fogadták el az egyetlen ajánlattevő, a TSC árajánlatát, így 165 ezer euróért a futball klub birtokába került a stadion is. Ez év áprilisában 32 ezer euróért a stadion melletti területeket is megvette a klub.
Az önkormányzat tehát, ahogyan azt a júniusi hivatalos lapban is közlik, jelentős bevételekre tett szert az ingatlaneladásokból. A TSC Labdarúgó Klub ingatlanvásárlásaiból összesen 270 ezer euróhoz jutott a város – ez az összeg egyébként a sportakadémiának nyújtott támogatás mindössze 2 százaléka. A település bevételei közt jegyzik azt is, hogy 2017 októberében az önkormányzat ingatlancserét hagyott jóvá a Sat Pro Kft-vel, Zsemberi egyik cégével.
A szóban forgó telkek a fociakadémiával szemben, az utca túloldalán találhatók. Korábban hátrányos helyzetű családok laktak ott, ám ahogyan azt az egyik lakó is nyilatkozta, az új tulajdonos megoldotta a lakhatásukat azzal, hogy a telkeken élő családok 10 ezer euró értékig új házat kereshettek maguknak a környéken, amelyet aztán a vállalkozó megvásárolt nekik. Sokéves huzavona oldódott meg azzal, hogy Zsemberi ingatlant vásárolt azoknak a hátrányos helyzetű családoknak, amelyek jogtalanul építették fel lakóépületeiket ezeken az önkormányzati területeken.
Kérdeztük Zsemberi Jánost, mit tervez építeni a birtokába került telkekre – a nevében nyilatkozó kommunikációs cég szerint még nincsenek konkrét terveik az ingatlannal. Az önkormányzati döntés szerint azonban eleve befektetés céljából került sor a cserére: érdeklődésemre azt válaszolták, a beruházót érdeklő telek biztosítása, vagyis az ingatlancsere, a helyi önkormányzat érdeke, hiszen a beruházás a község bevételét is növelni fogja.
A csere tárgyát képező ingatlanok összértéke a hivatalos lapban közölt információk alapján valóban mindössze a fele annak, mint amekkora a Zsemberi által felajánlott ingatlanok értéke, és a dokumentum rögzíti, hogy az önkormányzatnak nem kell kifizetnie a különbözetet. Arról egyelőre csak szóbeszédet hallani, hogy hotelt, esetleg parkolót fognak építeni az ingatlanokra. Sportszakértők szerint nagyon is jól jöhet egy nagyobb kapacitású sporthotel a 45-50 főre tervezett akadémia épülete mellett, amelynek üzembe helyezése a szemközti ingatlanok értékét is azonnal megdobja.
Az akadémia után jöhet a stadion felújítása
A topolyai labdarúgó-akadémiának egyébként augusztus elejére kellett volna elkészülnie, ám erre némi csúszással, csak szeptember 27-én került sor. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel a labdarúgó akadémiát Topolyán, és beszédében arra is kitért, hogy azért éppen ebben a városban kezdeményezték a fejlesztéseket, mert Zsemberi János személyében találta meg azt a "bátor, elszánt és nagy képzelőerejű társat, aki vállalta a magyar sporttámogatások eljuttatását és ésszerű felhasználását Szerbiába".
A közeljövőben megkezdik a stadion felújítását is, amíg ez tart, a TSC Zentán játssza a meccseit – éppen ezért a zentai stadiont már előzőleg fel is újították.
Mivel nem láthattunk bele a Délvidéki Sport Akadémia megvalósítására előzőleg készített elemzésbe és hatástanulmányba, amelyben felmérték a prioritásokat és fejlesztési területeket, ezért az sem világos, miért két részletben ítélték meg a támogatást – 2016-ban 3 milliárd, 2017-ben további másfél milliárd forintot. Azaz, hogy milyen elemekkel és költségekkel egészült ki a program, melyek miatt 50 százalékkal növelni kellett a már egyébként is jelentős költségkeretet.
A vajdasági focira adott támogatás összege mind a sportklubok, mind a külhoni régiók támogatása tekintetében a legmagasabb a hat ország összesen nyolc klubja közül. A szlovéniai Lendva 1,3 milliárd, a horvátországi Eszék 2 milliárd, a szlovákiai Dunaszerdahely és Révkomárom összesen 2,2 milliárd, az ukrajnai Munkács 2,6 milliárd, a romániai Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig összesen 3,5 milliárd forintot kapott a 2016-os és 2017-es év sporttámogatásiból. A magyar kormány két év alatt mindösszesen 16,1 milliárd forint összeggel támogatta a határon túli futball klubokat.
Az, hogy a támogatásnak helye van a Vajdaságban, meg egyáltalán a határon túl, az nem kérdés. Az viszont már sokkal inkább, hogy valóban egy ilyen mértékű sporttámogatás-e az a prioritás, amelyre a helyi magyarságnak a legégetőbb szüksége van. Ráadásul úgy, hogy nincs nyilvános stratégia, és nincsenek célszámok sem, amelyek alapján ellenőrizhető lenne a támogatás felhasználása. Helyette a magyar állam és a szerb kormány adminisztrációs rendszere között tátongó információs fekete lyuk van, amelybe ismét számolatlanul ömlik a magyar adófizetői pénz.
Gyurkovics Virág (Szabadka)
A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült. A fotók a szerző felvételei.
|
[
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"BMSK",
"TSC Labdarúgó Klub",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Topolyai Sport Klub",
"Gazdasági Társaságok Nyilvántartása",
"Délvidéki Sport Akadémia",
"TSC Zenta",
"Labdarúgó Klub TSC.",
"Novi Banovac-i Ifjúság",
"FK Topolya",
"Független Médiaközpont",
"Sat Pro Kft-vel",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kitette a kormany.hu-ra a dolgozók fizetési listáját.
Ebből kiderül például, hogy max 865 ember dolgozhat a KIM-ben, ebből jelenleg 135 vezető, 690 beosztott, 40 álláshely pedig üres.
A fizetések elég jól alakulnak.
Az adatokat negyedéves bontásban közlik, és nem fűznek hozzá különösebb indoklást, de az látszik, hogy második negyedévben picit (40 százalékkal) elugrott a vezetők fizetése.
Most meg is kérdeztük, hogy miért, és ahogy válaszolnak, azt ide be fogjuk rakni.
|
[
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
[] |
Vizoviczki László azóta büntetőeljárás alá került diszkópápa rendezvénycsarnokában értékelte az öszödi beszédet Orbán Viktor. Az eset még 2007-es, de ad neki egy vajszínű árnyalatot, hogy nemrégiben kiderült: a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor kapcsolatot tartott Vizóval.
Nincs unalmasabb dolog a tegnapi újságnál, tartja a mondás. Kiegészíthetjük bátran: nincs izgalmasabb a tegnapelőttinél. Olvasónk hívta fel a figyelmet egy 2007 szeptemberi, az MTI nyomán az akkori médiát bejárt hírre, miszerint a Hajógyári szigeten az úgynevezett Studio csarnokban értékeli majd – a hírhez képest pár nappal később – Orbán Viktor a Fidesz elnöke a politikai helyzetet, az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének első évfordulója apropóján.
A hír szerint – ami Szijjártó Péter akkori frakcióvezető, jelenlegi külügyminiszter nyilatkozatán alapult – 1200 meghívottat vártak a csarnokba, ahol rendezvényen Bús Balázs, Óbuda fideszes polgármestere köszönti a megjelenteket, majd Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője (jelenlegi főpolgármester), és Navracsics Tibor parlamenti frakcióvezető (most uniós biztos) mond beszédet, végül Orbán Viktor pártelnök tart helyzetértékelést.
A Hajógyári szigeten – vagyis a Bús, korábban pedig Tarlós által vezetett III. kerületben – található rendezvényhelyszín Vizoviczki László érdekeltsége volt, legalábbis az összes fellelhető piacelemzés oda kötötte, reklamációnak nincs nyoma.
"Lots of drugs and agressiveness" azaz egy rakás drog és erőszak
– így értékelte a Tripadvisor egyik felhasználója a helyet tavalyi hozzászólásában. Másoknak a személyzet extrém durvaságával gyűlt meg a baja, s azt a tapasztalatát is leírta, miszerint egy József nevű alkalmazott nevetve közölte vele, hogy a rendőrségre itt hiába számít.
Ez a nemzetközi partyarc viszont imádta a Studiót, ami egyébként saját Facebook-oldala szerint úgy fest, a rendezvényeit mintha a XI. kerületi Ríóba költöztette volna – erről a szintén hírhedt klubról Molnár Gyula új MSZP-elnök pályaívét bemutató cikkünkben olvashat.
A III. kerületi polgármesteri hivatal kereskedelmi szolgáltatói nyilvántartása szerint mindenesetre létezik Studio Café nevű hely a Hajógyárin, igaz, étteremként, az üzemeltető céget pedig 8 éve felszámolták.
Azt, hogy végül meg is tartotta a Fidesz az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc "hazugságbeszédéről" az értékelést, az Index belpolitikai blogjáról, a Képviselő Funkyról lehet tudni – a blog 2012-ben, már a Vizoviczki-féle büntetőügyek kezdete után emlékeztetett a rendezvényre.
A sztorinak az ad kínos apropót, hogy számos hír jelent meg az elmúlt napokban, ami összefüggésbe hozta a költségvetési csalással, vesztegetéssel és egyéb bűncselekményekkel vádolt Vizoviczkit Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával.
Az Index írta meg, hogy már oviba is együtt jártak, a pesterzsébeti Gézengúz Óvoda 110 évfordulóján például egymás mellett ülnek. Kiderült az is, hogy a kapcsolatot az évek folyamán felmelegítették, igaz, az érintettek szerint ezek ártatlan szakmai találkozók voltak rendezvénybiztonsági kérdésekben.
Az N1TV szerint ugyanakkor egyenesen Kubatovtól remélt segítséget Vizó az ellene indult büntetőügyekben.
A számos és nem makulátlan hírű klubot működtető vállalkozó és a mindenféle színű politikusok kapcsolatrendszerét a 444 is elemezte. Az üzletember 250 millió forint óvadék ellenében jelenleg házi őrizetben védekezhet.
Rádi Antónia
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Gézengúz Óvoda"
] |
Hivatali pozíciójával élt vissza az ügyészség szerint Szabó Zoltán korábbi MSZP-s képviselő, amikor 2009-ben a gyanú szerint a büntetés megfizetése nélkül levetette az autójára szerelt kerékbilincset. Az ügy miatt csütörtökön gyanúsítottként hallgatták ki a politikust az ügyészségen, ő azonban megtagadta a vallomástételt. Szabót egy állítólag jogtalanul használt telefon miatt is meggyanúsították a Hunvald-ügyben, szerinte azonban csak politikai támadás folyik ellene.
Csak egy telefonhívásba került Szabó Zoltán korábbi MSZP-s képviselőnek, hogy leszereltesse a tilosban parkoló kocsijáról a kerékbilincset 2009 júliusában - állítja a Központi Nyomozó Főügyészség, amely többek között emiatt hallgatta ki gyanúsítottként a politikust csütörtökön. Az ügyészség a vélhetően jogtalanul használt önkormányzati telefonja miatt is meggyanúsította Szabót, aki az ellene felhozott gyanúsítások egy részét tagadta, kerékbilincses történetéről pedig nem volt hajlandó vallomást tenni.
Szabót a Hunvald György erzsébetvárosi polgármester és társai ellen folyó büntetőeljárás keretében idézték be gyanúsítottként, noha a képviselő által a gyanú szerint elkövetett bűncselekmények nem kapcsolódnak közvetlenül az erzsébetvárosi ingatlanbotrányhoz. Az ügyben a gyanúsítottak ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás, Szabót viszont azzal gyanúsítják, hogy visszaélt hivatali tisztségével egy bírság elkerülése érdekében, illetve hogy önkormányzati telefonjának számlájával okozott vagyoni hátrányt a kerületnek.
Kérésre leszerelt kerékbilincs
Az ügyészség csütörtöki közleménye szerint Szabó Zoltán 2009. július 17-én kocsijával tilosban állt meg a VII. kerületi Wesselényi utca és Kazinczy utca sarkán, ahol a közterület-felügyelet kerékbilincset rakott a kocsijára. Az ügyészek szerint Szabó országgyűlési képviselőként, hivatali helyzetével visszaélve még aznap este telefonon kérte meg a kerület jegyzőjét, hogy távolíttassa el a kerékbilincset.
A jegyző a gyanú szerint másnap felszólította az Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet igazgatóját, hogy minden további jogkövetkezmény nélkül szereltesse le Szabó kocsijáról a kerékbilincset: ez az ügyészek szerint meg is történt. Az ügyészség szerint Szabó Zoltán így felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettét követte el.
Az ügyben az ügyészek meggyanúsították a kerületi jegyzőt és a közterület-felügyelet igazgatóját is: előbbit felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette, utóbbit hivatali visszaélés bűntette miatt már korábban gyanúsítottként hallgatták ki. Ők mindketten tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését, és panaszt jelentettek be a gyanúsításközlésekkel szemben, panaszukat azonban a Legfőbb Ügyészség elutasította.
Hatmilliós telefonszámla nyolc év alatt
Az ügyészség szerint Szabó Zoltán terhére a kerékbilincses történet mellett egy önkormányzati telefon jogtalan használata is felróható. A politikus 1998. és 2002 között Erzsébetváros kerület polgármestereként a Polgármesteri Hivatal által előfizetett mobiltelefont használt, ezt azonban hivatali idejének lejárta után is megtartotta, előbb mindenféle jogcím nélkül, majd fiktív jogcímen, a polgármester tanácsadójaként. Az ügyészség szerint Szabónak a kerülettel nem volt sem tanácsadói, sem egyéb megbízási szerződése, Hunvald György polgármester mégis engedélyezte neki a telefon használatát.
Az egykori parlamenti képviselő a múlt héten az [origo]-nak azt mondta, hogy a polgármesteri megbízása végén egyezett meg Hunvald Györggyel a telefon megtartásáról: a politikus szerint a kerület a telefonköltségei átvállalásával járult hozzá egyéni képviselői munkájához (erről itt olvashat). A politikus telefonjának hívásaiért az erzsébetvárosi önkormányzat 2002 és 2010 között összesen 6 348 873 forintot fizetett ki Hunvald György polgármester felhatalmazása alapján - állítja az ügyészség.
Ezzel a gyanú szerint Szabó "szándékosan segítséget nyújtott" Hunvald Györgynek "az idegen vagyon kezeléséből fakadó kötelessége megszegéséhez". Az ügyészség tehát a 6 millió forint vagyoni hátrányt okozásával és hűtlen kezeléssel Hunvaldot gyanúsítja, Szabót pedig bűnsegédlet gyanújával vették elő. Az ügyészség szerint Szabó a gyanúsításközlés ellen panasszal élt, és a mobiltelefonos gyanúsítás ügyében vallomást tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
Szabó politikai támadást sejt
Szabó Zoltán kihallgatása előtt az ügyészség épületénél nevetségesnek és mondvacsinált ügynek nevezte az ellene felhozott vádakat, és közölte: sem visszaélést, sem bűncselekményt nem követett el. A politikus szerint politikai támadás áldozata lett.
"Nem az én szégyenem, hogy gyanúsítotti kihallgatásra idéztek - jelentette ki. Hozzátette: félő, hogy nem ő lesz az utolsó szocialista politikus, akit ilyen módon megpróbálnak hírbe hozni. Szabó bejelentette, hogy az MSZP honlapján csütörtöktől Célkeresztben címmel olyan rovatot hoztak létre, ahol minden "hasonló módon" meggyanúsított szocialista politikus dossziéját közzéteszik.
A korábbi képviselő mentelmi jogának megszűnése után két nappal kapta kézhez az idézést, amelyen csütörtökre gyanúsítottként hívták be. Szabó Zoltán a VII. és a VIII. kerület országgyűlési képviselője volt, a mostani választáson azonban a második fordulóban visszalépett az LMP-s Moldován László javára, az országos listán pedig nem szerepelt befutó helyen.
Szabó korábban az [origo]-nak azt mondta, "nehéz elhárítani a gyanút", hogy a most ellene indított eljárás annak a következménye, hogy az utóbbi hónapokban keményen kritizálta a fideszes vezetésű önkormányzatokat. Szabó korábban hetente tartott sajtótájékoztatót "Így kormányoztok ti" címmel, amelyben fideszes önkormányzatokban szerinte elkövetett visszaélésekről számolt be. A Fidesz Szabónak ezekre a vádjaira szinte sosem adott érdemi választ, helyette mindig egy idézetcsokorral reagált. Ebben MSZP-közeli emberek mondatait idézte arról, hogy a szocialista pártban jelen van a korrupció.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet",
"Legfőbb Ügyészség",
"Polgármesteri Hivatal"
] |
|
2010. 06. 30., 13:08
Utolsó módosítás: 2010. 06. 30., 14:22
Kezdeményező és szolgáltató Állami Számvevőszéket (ÁSZ) szeretne Domokos László, az intézmény parlament által hétfőn megválasztott új elnöke. Domokos megválasztása után az [origo]-nak azt mondta, a politikai függetlenség és a szigor mellett fontosnak tartja, hogy a számvevőszék jelentései közérthetők legyenek, mert ez segítheti a vizsgált intézményeket, önkormányzatokat.
"Ez nem egy könnyû életforma"
Miután Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője bejelentette, hogy párt egyik parlamenti képviselőjét, Domokost jelöli az ÁSZ élére, az ellenzék bírálni kezdte Domokost, amiért az elmúlt tizenkét évben 15 millió forint lakhatási támogatást vett fel, bár Budapesten és Békéscsabán is van lakása. Domokos megválasztása után azt mondta az [origo]-nak, "mind jogilag, mind etikailag rendben van a dolog", nem sértett törvényt. Az ÁSZ elnöke azzal magyarázta a támogatás igénybevételét, hogy a békéscsabai lakást örökölte, de csak a fele az övé, a másik tulajdonos az édesanyja, aki a lakásban lakik, ráadásul Szarvas és nem Békéscsaba a választókerülete központja, amihez további hét település tartozik. A települések között 70-80 kilométeres távolságok vannak, és ő rendszeresen bejárja a választókörzetét, nem egy városra koncentrálódik a munka.
A 15 milliót azonban Domokos nem az utazási költségek ellentételezésére kapta, erre ugyanis külön járt neki a választókerületi pótlék. Domokos erre azt válaszolta, esti, éjszakai programokon is jelen szokott lenni, és ilyenkor hol az egyik, hol a másik településen kellett megoldania a lakhatást. "Ez nem egy könnyû életforma, ennek költségei vannak. A magyar országgyûlés pedig Budapesten van, nem Szarvason. Minden normális munkáltató állni szokta a kiküldetések költségeit, legyen szó úti- vagy szállásköltségről" - jelentette ki.
Békéscsaba 2009-es ellenőrzésekor az ÁSZ szabálytalannak minősítette, hogy az önkormányzat befektetései kezelésénél bizonyos jogosítványokat átruházott egy magánvállalkozásra. Domokos László a Békés megyei közgyûlés elnökeként hasonló szerződést kötött, mint amit Békéscsaba esetében bírált a számvevőszék. Domokos szerint azonban Békéscsabát és Békés megyét nem szabad összekeverni, a két helyzet között nem lehet párhuzamot vonni. Hozzátette: ÁSZ-elnökként sosem fogja vizsgálni Békés megye önkormányzatát, még a zárójelentést sem fogja aláírni, ezt majd az alelnöktársára bízza.
Nem tartja problémásnak azt sem, hogy a hétfőn az ÁSZ alelnökének megválasztott Warvasovszky Tihamér által vezetett Székesfehérvár önkormányzata két éve egyszerûen figyelmen kívül hagyta az ÁSZ javaslatainak a harmadát. A számvevőszék korábban szabálytalanságokat talált a város gazdálkodásában. Domokos azt mondta, ismeretei szerint az ellenőrzöttek - kormányok, önkormányzatok - az elmúlt évtizedben a számvevők javaslatainak még a felét sem hasznosították a határidőre. Ezért szeretné megerősíteni az utóellenőrzések gyakorlatát, mely javítani fogja az ÁSZ tekintélyét és a közpénzekkel való jobb gazdálkodást.
Nem akar szélesebb jogokat
Domokos szerint nem érheti bírálat azért, mert korábban pártpolitikus volt, hiszen az ÁSZ-ról szóló törvény nem zárja ki, hogy országgyûlési képviselőt, polgármestert válasszanak a számvevőszék élére. Elődje, Kovács Árpád a Horn-kormány idején a privatizációs ügynökségtől érkezett az ÁSZ-hoz, és 12 éves tevékenysége alatt magas színvonalon teljesített, megőrizte a számvevőszék függetlenségét - mondta.
"Ha valóban csak a számvevők jogosítványain múlik a költségvetés egyensúlya, akkor most Spanyolországnak kellene lennie a legstabilabb országnak Európában" - mondta Domokos, aki szerint nem eszköztelen a magyar számvevőszék, és elégedett az állami költségvetést is ellenőrző intézmény jogosítványaival. Domokos azt mondta, fontos, hogy a számvevőszék a vizsgálatai során kezdeményező legyen, ne csak bírálja a vizsgált intézményeket, önkormányzatokat, hanem segítse is őket a szabályos és fenntartható gazdálkodás kialakításában. Szerinte nincs szükség arra, hogy a számvevőszék a jelenleginél erősebb ellenőrzési jogot kapjon, a legfőbb ügyészség eddig megkapta jelentéseiket, és ezek alapján számos nyomozás indult az elmúlt években.
"Még be sem tettem a lábam"
Az ÁSZ munkáját nehezíti, hogy a pártok gazdálkodásáról, a kampányfinanszírozásról szóló szabályok nem eléggé konkrétak, nem adnak megfelelő kapaszkodókat a számvevőknek - mondta, ezért elnökként szorgalmazni fogja, hogy szülessen végre törvény erről a parlamentben. Domokos kijelentette, ismeri azt az ÁSZ-javaslatot, amely a pártok gazdálkodásának ellenőrzését új alapokra fektetné, a szabályosságról az átláthatóságra helyezné át a hangsúlyt, de ezt a javaslatot a pártok elutasították, nem alakult ki róla konszenzus a parlamentben.
Korábban a korrupció ellen küzdő Transparency International nevû civil szervezet és az Eötvös Közpolitikai Intézet is bírálta a számvevőket, mert szerintük az ÁSZ lehetne szigorúbb is a pártokkal, megtehetné, hogy nem csak a pártbeszámolók szabályosságára figyel, de nem meri vállalni a konfliktust a politikusokkal. "Erről is megkérdeztem az ÁSZ jelenlegi vezetését. Az ÁSZ szakemberei azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között ennyit lehet megállapítani. Tiszteletben tartom a civilek álláspontját, de hadd ne keveredjek vitába azzal a szervezettel, ahova még be sem tettem a lábam" - mondta erről Domokos.
Jön Budapest, jöhet az BKV
Elnöki tevékenységét Budapest vizsgálatával fogja kezdeni, mert az elmúlt húsz évben nem volt átfogó vizsgálat a fővárosi önkormányzatnál, miközben a kiemelt 84 önkormányzat már keresztülment ezen. Domokos szerint ehhez biztosítani kell a szükséges feltételeket, hogy Budapest önkormányzatának gazdálkodása is átlátható legyen.
Azt nem tudta megmondani, hogy a több szerződése miatt botrányba keveredett BKV-t miért nem vizsgálta meg az ÁSZ. Azt mondta, hogy a parlament számvevőszéki ellenőrzési albizottságának elnökeként ezzel nem értett egyet, de tiszteletben tartotta a korábbi ÁSZ-elnök, Kovács Árpád álláspontját, aki a tavalyi BKV-botrányok kipattanása után azt mondta, az ÁSZ nem jogosult a közlekedési cég ellenőrzésére.
Az alkotmány szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) köteles előzetesen felülvizsgálni az állami költségvetés felhasználásának törvényességét, de ennek az előírásnak az ÁSZ húsz éve nem tesz eleget. A korábbi elnökök arra hivatkoztak, hogy ez az összes állami kiadás, szerződés előzetes ellenőrzését jelentené, amire a számvevőszéknek nincs kapacitása. "Nem zárható ki persze, hogy az ÁSZ korábbi elnökei, alelnökei okkal vitatták ezt az előírást és javasolták a törvények megváltoztatását. "Meg kell vizsgálnom, hogy a törvényalkotók miért utasították el ezeket a felvetéseket. Ezt a kérdést egyébként a parlamenti bizottsági meghallgatásomon is feltették, és meg kell mondanom, nekem is újdonság volt, ezért az első dolgom egyike az lesz, hogy konzultálok erről az ÁSZ főtitkárával" - mondta az [origo]-nak Domokos.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Eötvös Közpolitikai Intézet",
"Transparency International",
"Állami Számvevőszék"
] |
A Befektető-védelmi Alapból (Beva) már kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor károsult túlnyomó többségének a jogszabály szerint járó kártalanítási összeget, további kártérítésükre a Quaestor alapból, az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után kerülhet sor, ami további közel 100 milliárd forintot jelentene az érintett körnek.
A Beva a fiktív kötvényt vásárló ügyfeleket kártalanítja 20 ezer euróig (mintegy 6 millió forintig), de csak ha a Quaestor Értékpapír Zrt.-től vásárolták az értékpapírt. A Beva-kártalanítás mértéke egymillió forintig száz százalék, egymillió forint felett az afölötti rész kilencven százaléka. Ez közel 32 ezer ügyfél számára összesen 88 milliárd forint kifizetését jelenti.
A kötvényesek kárrendezése július 13-án kezdődött. A Beva a honlapján közzétett adatok szerint október 21-ig több mint 86,2 milliárd forint kártalanítási összeget utalt át 31 113 ügyfél számára. A Quaestor károsultak kártalanításának mostani szakaszában a hiányzó kötvényeket pénzkövetelésként vette figyelembe a Beva, a vásárlásukkor kifizetett vételár képezi a kártalanítás alapját. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (QA) korábban közölt adatai szerint a Quaestor kötvény károsultakat átlagosan 5,4 millió forint illeti meg, a kártalanítás jelenlegi szakaszában fejenként átlagosan 2,8 millió forintot fizet ki a Beva.
A Quaestor Értékpapír Zrt. (QÉP) által vezetett egyedi értékpapírszámlákon nem különíthetőek el egymástól a hiányzó és a valós kötvények, és az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egy-egy befektető egy-egy tranzakció során valós kötvényt vásárolt-e. Ezért kötvénysorozatonként a Keler nyilvántartásában szereplő valós és az ügyfélnyilvántartásokban lévő összes kötvény aránya alapján határozták meg az egyes ügyfelek esetében a valós és hiányzó kötvények számát. A hiányzó kötvények aránya a különböző kötvénysorozatok esetében jelentősen eltér, van, amelynél nincsenek hiányzó kötvények, s olyan is, amelynél arányuk eléri a 86,24 százalékot.
A 6 millió forint feletti - 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig terjedő - kártalanításra és a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szerződött 497 ügyfél kifizetésére a Quaestor alapból, az Ab döntése után kerülhet sor, ami közel 100 milliárd forint összegű követelés sorsát dönti el. Az Ab-hez érkezett beadványok a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról áprilisban elfogadott törvényt támadják. Magánszemélyek a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolják, hogy jelentős eltérések vannak a kártalanításban, a pénzintézetek pedig a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva azt, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.
A Quaestor Értékpapír Zrt. vállalati kötvénykibocsátásainak nagy része fiktív volt. A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a társaság tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a szabálytalanságok miatt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.
|
[
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] |
[
"Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja",
"Befektető-védelmi Alap"
] |
Bíróság elé áll a FIFA alnöke
Montevideo - Bíróság elé kell állnia hazájában Eugenio Figueredónak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) uruguayi alelnökének. A dél-amerikai szövetség korábbi vezetőjét egy játékos-szakszervezet perelte be még tavaly, miután állítólag pénzügyi szabálytalanságokat észlelt a szövetségnél. Figueredo 2013-tól idén augusztusig vezette Conmebolt.
MTI
|
[
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] |
[] |
A projekt 130 millió eurós költségéből 74,7 milliót a magyar állami és uniós támogatás tesz ki, a fennmaradó részt pedog a Magyar Fejlesztési Bank kölcsöne biztosítja. A motorkerékpáros versenyhelyszín felépítésének tervét egy korábban kiszivárgott pénzügyminisztériumi jelentés is kockázatosnak, gazdaságtalannak és törvényellenesnek minősítette.
Emiatt a Transparency International magyarországi szervezete és más civil szervezetek arra szólította fel Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy függessze fel a beruházás folyamatát és a kifizetéseket, továbbá hozza nyilvánosságra a kapcsolódó hatástanulmányt. Utóbbira múlt pénteken utasítást adott a kormányfő.
A civil szervezetek most Joaquin Almunia uniós versenyügyi biztosnál is panaszt tettek az ügyben, miután a kormány eljárása szerintük a piaci versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályokkal is ellentétes.
Szerző: Világgazdaság Online
|
[
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
[
"Transparency International",
"Világgazdaság Online"
] |
Első fokon úgy döntött a Fővárosi Törvényszék szerdán, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak ki kell adnia a műsorkészítésre vonatkozó, számos különböző alvállalkozóval kötött szerződése mindegyikét.
Az MTVA semmilyen formában, tehát még csak az alapadatok szintjén sem tette közzé, milyen szerződéseket kötött alvállalkozókkal műsorszolgáltatási tevékenységekre. Az Átlátszó nem hivatalos forrásból értesült azon cégek listájáról, amelyekkel az MTVA szerződést kötött – szám szerint 48-cal. Lapunk ezek kiadása érdekében még 2012. november 20-án az MTVA-hoz fordult. Mivel az MTVA 2012. december 5-én megtagadta az adatszolgáltatást, az Átlátszó ezért bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a szerződések nyilvánosságra kerülhessenek (keresetlevél, PDF).
Az alperes MTVA ekkor öt olyan szerződést tett elektronikus formában elérhetővé az Átlátszó számára, amelyeket még a jogelőd Duna Televízió kötött a kereseti kérelemben megjelölt cégekkel. Az Átlátszó megítélése szerint ezzel nem teljesítette az adatkérésben foglaltakat, hiszen mi kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, hogy már az MTVA kikkel kötött műsorkészítési szerződést. A bíróság ezt az érvelést elfogadta.
Az alperes – ahogy hasonló perekben ez nem szokatlan – az üzleti titok esetleges sérelmére is hivatkozott mint a megtagadás alapjára. Bár végül semmilyen bizonyítékot nem hozott fel állítása alátámasztására, a bíróság így is kiemelte: ha érdemben kellene elbírálnia, kifejezetten megszorítóan értelmezné az üzleti titok fogalmát. A közpénzek elköltése feletti társadalmi kontrollt éppen a közadatigénylés intézménye biztosítja, így ezt az érdeket nem írhatja felül az üzleti titok védelmének igénye.
Az alperes hivatkozott arra is, hogy a 48 szerződés nagy mennyiségére való tekintettel felmerül a visszaélésszerű adatigénylés gyanúja. Az MTVA ugyanakkor nem bizonyította ezen állítását, a bíróság pedig érdemben nem is foglalkozott vele. Ennek az ad jelentőséget, hogy az MTVA az eljárás egyetlen elemében sem, tehát sem az adatkéréskor, sem pedig a per folyamán nem próbált egyeztetni az adatkérő Átlátszóval az adatkérés mennyiségéről. Így nem merülhetett fel annak lehetősége, hogy a kért adatokról megállapodásra juthassunk.
Az ítélet első fokon született, így nem jogerős. Az alperes választhat, hogy teljesíti az adatkérést, vagy fellebbez. A folytatásról beszámolunk.
Korábbi cikkeink az MTVA ellen indított közadatpereinkről:
Másodfokon is elbukott az MTVA adateltitkoló stratégiája
Itt az MTVA eltitkolt büdzséje: Kálomista, Jáksó, és Simicskáék is nagyot kaszáltak
Kreatív adateltitkolási technikákkal újít a bíróságon az MTVA
Simicska-cég titkait védi az MTVA a bíróságon
|
[
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] |
[
"Duna Televízió",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Védője szerint Tátrai Miklós, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója nem követett el szabálytalanságot, amikor aláírta a sukorói telekcsere szerződését, mert nem volt tudomása arról, hogy az értékbecslés rossz. Az ügyvéd szerint Tátrai őrizetbe vétele indokolatlan, hiszen az ügyben már mindenkit kihallgattak.
Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) korábbi vezérigazgatójának nem volt tudomása arról, hogy a sukorói telekcsere első szakértői véleménye rossz - mondta az MTI-nek Zámbó Gyula ügyvéd, a sukorói földcsere-ügy miatt őrizetbe vett Tátrai jogi képviselője. Az ügyvéd szerint sem a vezérigazgató, sem az MNV munkatársai nem követtek el szabálytalanságot.
Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját kedden vették őrizetbe a Sukoró-ügy kapcsán, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot. A két vezetőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Zámbó szerint az ingatlanokról készült egy másik dokumentum, amely más értékeket mutat, mit az az értékbecslés, amire az ügyészség hivatkozik.
A gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen panasszal éltek, az utóbbi ellen azért, mert az őrizetbe vételnek semmiféle törvényi előfeltétele nem áll fenn. Az ügyészség az eljárás meghiúsításának, vagy megnehezítésének lehetőségére hivatkozott, de az ügyvéd szerint ez nevetséges egy másfél éve folyó eljárásban. Minden olyan embert kihallgattak már, akinek érdemi tudomása lehet erről az ügyről - mondta Zámbó Gyula, aki szerint az ügyészség indítványt tesz az előzetes letartóztatásra, amiről csütörtökön várható döntés.
A Központi Nyomozó Főügyészség keddi közlemény szerint az érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke mintegy 193,8 millió forint. Ezzel szemben a csereszerződésben ezeket összesen 787,4 millió forint értékben számították be. A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint. A csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. Az ügyészség szerint összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.
A birtokában lévő iratokra hivatkozva Budai Gyula miniszterelnöki megbízott azt vélelmezi, hogy Tátrai Miklós és Császy Zsolt gyanúsítotti kihallgatása csak a jéghegy csúcsa. Budai szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a gyanúsítottak köre tovább bővülhet a Tátrai Miklós és Császy Zsolt felett elhelyezkedő, illetve nekik utasítást adó politikai elitből, "akár volt miniszterelnökökből, akár volt kormánytagokból".
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt."
] |
Az ügyészség szerint az egykori szocialista közpénzügyi államtitkár 2004-ben törvényi felhatalmazás nélkül gyűjthetett adatokat a Somogy megyében vadászó politikusokról, illetve Polt Péter akkori és jelenlegi legfőbb ügyészről. A 2004 óta húzódó ügyet a politikus mentelmi joga miatt akkor felfüggesztették, ám 2010-ben újraindították. Keller szerint sem közpénzügyi államtitkárként, sem országgyűlési képviselőként nem élt vissza hatalmával, célja csak annyi volt, hogy fényt derítsen a közvagyon megkárosítására.
Bár az igazán nagy nevek jó listás helyeket fogtak, a 134 kieső közé Gál J. Zoltán, Havasi Szófia és Keleti György is befért.
Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Keller László volt közpénzügyi államtitkár ellen hivatali visszaélés miatt.
Az ügyészség közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal egykori közpénzügyi államtitkára, volt országgyűlési képviselő 2004-ben indított vizsgálatakor a gyanú szerint jogellenesen gyűjtött adatokat a Somogy megyében, 2001-től történt vadászatok ügyében. Az adatokat Keller egyebek mellett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a megyei földművelésügyi hivataltól és vadászati társaságoktól kérte be.
Fotó: Kovács Tamás
Ezekben a főügyészség szerint olyan személyes adatok voltak, amelyekből következtetni lehet az érintettek személyére, vadászati szokásaikra, személyi kapcsolataikra, anyagi helyzetükre, esetleg gazdasági, politikai kapcsolatrendszerükre is.
Az ombudsman szerint törvénytelen volt az eljárás
Keller a magyar vadásztársaságoktól adatokat kért be arról, hogy bizonyos közéleti szereplők, köztük Polt Péter akkori és jelenlegi legfőbb ügyész, illetve politikusok kikkel vadásznak? Keller a parlamentben 2004-ben azt kérdezte Polt Pétertől: etikusnak tartja-e, hogy ő, mint jelentős közjogi méltóság, együtt vadászik nem pusztán gazdasági vezetőkkel, hanem folyamatban lévő, bűncselekménygyanús ügyek érintettjeivel, esetleg gyanúsítottjaival is.
Péterfalvi Attila egykori adatvédelmi biztos az ügy kirobbanása után vizsgálatot indított, törvényt sértett-e Keller László, amikor magyar vadásztársaságoktól adatokat kért be arról: bizonyos közéleti szereplők, illetve politikusok kikkel vadásznak. Az ombudsman arra jutott, nem volt törvényi felhatalmazás arra, hogy ezeket az adatokat Keller László kezelhesse, ezért még akkor elrendelte a közpénzügyi államtitkár birtokába került vadászati naplók és trófeabírálati összesítők megsemmisítését.
Belebukott
Keller László 2002. július elsején lett a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára. Posztjáról 2004 októberében távozott, mert Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nem számított tovább munkájára. A volt szocialista képviselő akkor azt mondta, sorsát vadászati érdeklődése pecsételte meg, ami "túl sokak érdekét sértette" és elfogyott körülötte a levegő.
Akkor az ügyészség kénytelen volt felfüggeszteni a nyomozást, mivel az Országgyűlés nem szavazta meg a volt államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését, így nem lehetett őt kihallgatni.
A politikus a 2010-es országgyűlési választáson már nem szerzett mandátumot, így a Legfőbb Ügyészség újból rendelkezett a nyomozás folytatásáról. Keller közleményben reagált az ügyészségről kiszivárgott információkra, melyben azt írta: sem közpénzügyi államtitkárként, sem országgyűlési képviselőként nem élt vissza hatalmával, célja csak annyi volt, hogy fényt derítsen a közvagyon megkárosítására.
Keller azt is írta, meg van győződve róla, hogy legkésőbb a bírósági eljárás során bebizonyosodik, megalapozatlanok az őt ért vádak. A volt államtitkár utalt arra, hogy egy egykori munkatársa esetében a vele szemben folytatott eljárásban ez már megtörtént.
Kellert támogatja az MSZP
"Keller László biztos abban, hogy bűncselekmény hiányában felmentő ítélet születik ügyében, ahogyan az korábban munkatársa esetében történt. A szocialista politikus, volt közpénzügyi államtitkár abban is bízik, hogy az ügyészség egyszer azokkal szemben is eljár, "akik ingyenvadászatokkal károsították a nemzeti vagyont" - közölte hétfőn az MSZP.
Az MSZP közleményében az olvasható: a volt közpénzügyi államtitkárnak nem okozott meglepetést, hogy a médiából értesült az ügyészség vele szembeni vádemelési javaslatáról, tekintettel arra, hogy a nyomozati iratok megismerését követően nem kapott lehetőséget a vallomástételre, sőt, nem kapott választ arra a kizárási indítványra sem, amelyet az ügyészség ellen nyújtott be elfogultság miatt.
A szocialisták tájékoztatása szerint Keller László hétfőn konzultált Mesterházy Attila pártelnökkel, aki arról biztosította, hogy "küzdelméhez" az MSZP minden támogatást megad. "Mesterházy Attila bízik benne, hogy a független magyar ügyészség nem politikai megrendelést teljesít, és nem lesz partner a Fidesz politikai leszámolásához" - olvasható a közleményben.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A nettó 21 milliárdos ajánlatot tevő Strabag-Hídépítő konzorcium nyerte a Margit híd felújítására kiírt pályázatot - tudta meg az [origo] az ügyben döntő zárt bizottsági ülés több résztvevőjétől. Hivatalosan csak július 24-én fogják bejelenteni, hogy a Strabag-Hídépítő nyert, a másik pályázót, a Vegyépszert kizárták. Mindkét ajánlkozó cég jóval többet kér, mint amit a főváros a hídra szánt. A városháza sietett, és ez felhajtotta az árat. Ráadásul a hazai hídépítő piac belterjes, az érintett cégek kaptak már bírságot kartellezés miatt.
Kedden döntött a fővárosi közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottsága a Margit híd kivitelezői pályázatára beadott ajánlatokról. Az [origo] a zárt ülés több résztvevőjétől úgy értesült, a Strabag Zrt. és a Hídépítő Zrt. alkotta konzorcium nyerte el a munkát, nettó 21 milliárd forintos ajánlattal, míg a másik ajánlattevőt, a Vegyépszer Zrt-t kizárták a pályázatból.
Az eredményt hivatalosan csak július 24-én hozzák nyilvánosságra - mondta az [origo]-nak Tüttő Kata, a bizottság szocialista elnöke, aki nem kívánta kommentálni az [origo] értesülését. Mint mondta, ezt az időpontot határozták meg az eredetileg június végére tervezett eredményhirdetés elhalasztásakor, és ehhez a törvény szerint tartaniuk kell magukat. Július 24-én a testület tart még egy ülést, amelyen döntenek az úgynevezett lebonyolítói pályázat eredményéről is.
Az eredményhirdetés elhalasztására azért volt szükség, mert akkor még nem állt rendelkezésre az az összeg, amelyért a jelentkezők elvállalnák a munkát. A közgyűlés június 28-án a korábban tervezett 13 milliárd mellett újabb 17,1 milliárd forintot biztosított a beruházásra, a Hídépítő és a Strabag konzorciuma azonban 21 milliárdos, a Vegyépszer pedig 22 milliárdos ajánlatot tett.
A beadott pályázatokon ebben a szakaszban már nem lehetett változtatni, nem volt lehetőség utólag módosítani a feltételeken. Ha ezt megtennék, bárki sikerrel támadhatná meg a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál - mondta az [origo]-nak Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója.
Mindkét beérkezett ajánlat jóval magasabb, mint amennyit eredetileg a rekonstrukcióra szántak, és nem is tartalmaznak minden költséget: a híd alatt futó, 600 milliméter átmérőjű vízvezetéket például a Közgép Zrt. újítja fel nettó 174 millió forintért, de külön munka lesz a szobrok restaurálása, az ideiglenes villamossínek megvalósítása vagy a díszkivilágítás kiépítése is. A felújítás teljes költsége várhatóan meghaladja a 30 milliárd forintot (az ár növekedéséről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).
Feszített tempó
Becker László, a főváros főmérnöke egy múlt szerdai sajtóbeszélgetésen szintén azt mondta, az árat a rövid határidő növelte meg jelentősen. Egyrészt a vártnál fél évvel később kapták meg az építési engedélyt - ingatlancserét kellett végrehajtani a főváros és a II. kerületi önkormányzat közt -, másrészt a főváros ragaszkodik ahhoz, hogy a hídon 2010 augusztus végén megindulhasson a közúti forgalom. Ennek okáról Kerényi László közlekedési ügyosztályvezető az [origo] érdeklődésére azt közölte: a Margit híd jelentős szerepet tölt be a fővárosi közlekedésében, ezért még az előtt szeretnék visszaadni a forgalomnak, hogy a nyári szabadságolások után újra megnőne a gépjárműforgalom.
A múlt csütörtöki közgyűlési vitában Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes más érvet is talált: szerinte a beruházást azért is kell minél hamarabb megkezdeni, mert 2011-ben már szükség lesz a hídra, az év első felében ugyanis Magyarország lesz az EU soros elnöke. Hagyó visszautasította Katona Kálmán MDF-es képviselő állítását, hogy a beruházás "választási jellegű" lenne. Katona arra célzott, hogy a tervezett átadás után alig két hónappal, 2010 októberében önkormányzati választások lesznek.
Kartelles múlt
Korábban a fővárosi önkormányzat egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa az [origo]-nak azt mondta, a hídépítéssel és felújítással csak kevés cég foglalkozik, így szerinte a vállalkozók lényegében akkora összeget kérnek, amekkorát csak akarnak. Havainé Mally Eszter, a Vegyépszer vállalkozási igazgatója szerint viszont az ajánlati árak reálisak, hiszen nagyon feszített tempóban kell majd dolgozni.
Az utóbbi évek beruházásai alapján azonban valóban egyértelmű, hogy a magyar hídépítőpiac zárt: a most egymás ellen induló két cég, a Vegyépszer és a Hídépítő korábban többször is dolgozott együtt: a két cég konzorciuma építette a dunaújvárosi Duna-hidat, és mindkét cég (a Hídépítő érdekeltségébe tartozó Hídtechnika Kft.-vel és a Közgéppel együtt) részt vett a Szabadság hidat felújító SZABADSÁG-HÍD Konzorciumban. A Megyeri hidat építő M0 Északi Duna-híd konzorciumot a Hídépítő és a Strabag alkotta, alvállalkozójuk pedig az a Ganz Acélszerkezet Zrt. volt, amelynek 50-50 százalékos tulajdonosa a Hídtechnika és a Vegyépszer.
A Margit híd felújítására pályázó cégek mindegyike keveredett már kartellgyanúba. A Strabag és a Hídépítő is érintett volt például az eddigi legnagyobb bírsággal végződött kartellügyben: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004-ben mintegy hétmilliárd forint bírságot szabott ki öt építőipari cégre, amelyek felosztották maguk közt a 2002-ben kiírt autópálya-építési pályázatokat. A GVH által a cégeknél talált emlékeztetők és egyéb dokumentumok szerint a cégek részletesen kidolgozták, melyik vállalkozás milyen árajánlatot nyújtson be az egyes sztrádaszakaszokra, hogy mindegyik cégnek jusson legalább egy megrendelés.
A GVH 2005-ben több más cég mellett a Hídépítőt, a Strabagot és a Vegyépszert is jelentős - összesen több mint 425 millió forintos - bírsággal sújtotta, amiért 2001-2002-ben megállapodtak több főútvonal felújításának, illetve elkerülő utak építésének elosztásáról. A GVH által lefoglalt feljegyzések tanúsága szerint a cégek megjelölték, hogy az egyes pályázatokat milyen sorrendben adják be, illetve mely vállalkozás milyen jellegű munkát kíván vagy éppen nem kíván végezni.
|
[
"Strabag Zrt.",
"Hídépítő Zrt."
] |
[
"Ganz Acélszerkezet Zrt.",
"Hídtechnika Kft.",
"Vegyépszer Zrt",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"SZABADSÁG-HÍD Konzorcium",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Közgép Zrt.",
"M0 Északi Duna-híd"
] |
Az országos adócsalásokkal foglalkozó szakembereket félreállítják a NAV-nál, a vizsgálatokat leállítják, a korrupciós ügyek pedig elakadnak az ügyészségen – fórumot tartott a Hallgatói Hálózat a NAV-gate kirobbantójával.
"A leggyakoribb eset az a NAV-nál, hogy olyan embereket ültettek bizonyos pozíciókba, akik tudják, hogy bizonyos adózói köröket nem kell bántani. Le sem kell telefonálni nekik, ami súlyosabb annál, mintha leszólnának" – mondta Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa a Hallgatói Hálózat fórumán csütörtökön.
Erre a korrupt rendszerre a legnagyobb veszélyt az önszerveződés jelenti a NAV volt munkatársa szerint. A kormány azt szeretné, hogy bólogató Jánosok kerüljenek ki az egyetemekről a közigazgatásba. Hasonló emberek vannak a NAV-nál is – mondta. A NAV-gate kirobbantója szerint ezt mutatja az is, hogy az ELTE rektora nem engedélyezte a rendezvény megtartását. Szerinte az a valószínűbb, hogy senki nem szólt le neki, hanem úgy működik a rendszer, hogy ha olyan ügyről van szó, ami egy nagy embernek nem tetszhet, akkor önként úgy tesznek.
Félreállítják azt, aki szól
Horváth András a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságára kitérve elmondta, hogy ezen az igazgatóságon belül volt egy osztály, ahol az országos láncolatú adócsalásokkal foglalkoztak 2007 óta komoly szakemberek. 2010-ben volt egy átszervezés, új vezetők kerültek pozíciókba, és ezt a területet 2011-től megpróbálták leépíteni.
Horváth András, a NAV-gate kirobbantója © Stiller Ákos
Horváth András szerint korrumpálhatatlan, nagy tudású embereket rúgtak ki, vagy fokoztak le, és 2012 végére ezt a területet végleg megszüntették. A NAV volt munkatársa úgy látja, ez az ügy is mutatja, milyen súlyos problémák vannak az adóhivatalban. Azokat a kollégákat, akik a közérdek érdekében tennének, kiváló eredményeket értek el a területén, félreállították – mondta. Ezeket jelezte az ügyészségnek tett feljelentésében, és a fórumon reményét fejezte ki, hogy az ügyészség megvizsgálja ezeket az ügyeket. Ha azt mondom a NAV hivatali visszaélésekkel terhelt vezetői hálózat, amely kormányokon átívelve lehetővé teszi, hogy a legnagyobb adózók kivételek legyenek, akkor finoman fogalmaztam – mondta Horváth András.
Azért lépett a nyilvánosság elé, "mert minden más csatorna bedugult". Kérdésre válaszolva azt mondta, nem konkrét személyekkel volt problémája, amikor megkereste a kormánypártot a kormányváltás után. Azt jelezte nekik, hogy mely pozícióknál lehet probléma, és abban kért segítséget, hogy a rendszert megváltoztathassák. Konkrét személyekkel a kilépése előtt támadt gondja, amikor nem hagyták hogy befejezzen vizsgálatokat. Véleménye szerint az első reakciók a kormányzat részéről a szokásosak voltak: csúsztatás, tagadás, a kormánypárti média leállítása. Amikor a NAV azt mondta, hogy vizsgálatot tartott a szervezetnél, és nem talált semmit, valójában csak egy informatikai lekérdezésről volt szó, amivel egyébként sem lehet visszaéléseket kimutatni.
Az elmúlt napok eseményei úgy tűnik rákényszerítették a kormányt arra, hogy mondjon valamit. Horváth András szerint ezért mondta azt a miniszterelnök, hogy cukorfronton nagy problémák vannak. Ez csak egy kis szelete a problémáknak, de csak így tovább – mondta.
A nagy adózónál leállítják a vizsgálatot
Horváth András a fórumon elmondta azt is, van olyan cég, amely havonta 10-20 milliárdos forgalmat bonyolít, és pár évente megállapítanak neki néhány milliós adóbírságot. A legnagyobb baj azonban az, hogy amikor a számlahálózatokat feltáró vizsgálat elér egy nagy adózóhoz, akkor vége a vizsgálatnak a NAV-nál. Ráadásul már annyira le van épülve az ellenőrzési szakterület, hogy amit letesznek az asztalra, az nem állja meg a helyét az Európai Bíróságon – mondta.
Azok a korrupciós ügyek, amelyekkel a Fidesz megnyerte a 2010-es országgyűlési választásokat, mind megakadtak az ügyészségen, és nem nyerték el méltó büntetésüket – mondta a NAV volt munkatársa. Természetesen tart attól, hogy az ő feljelentésének is ez lesz a sorsa, de bízik abban, lesz eredménye ennek az egésznek - tette hozzá.
Mindenütt van beépített ember és tartótiszt
Horváth András szerint a sajtóban korábban megjelent 1700 milliárdos becslés, amely az áfacsalással eltűnik az adóbevételekből, csak alsó hangon ennyi. Ez körülbelül 25-30 százalékos feketegazdasággal számolva jön ki, de a vizsgálatai során sokkal nagyobb mértékű feketegazdasággal találkozott, és a tényleges elcsalt összeg a becsültnél sokkal nagyobb lehet.
A NAV volt munkatársa elmondta azt is, hogy nyáron egy rendezvényen meghallgatta Ángyán József előadását, és minden egybevágott azzal, amit ő is tapasztalt. Nemcsak a NAV-nál, minden állami hivatalban van beépített ember, és van tartótiszt, aki mögött ott áll egy oligarcha.
Horváth András úgy látja, a NAV a mostani szervezeti felállásban nem lenne képes behajtani azt az 1700 milliárdot, amit elcsalnak évente. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, jelentős változtatásokat kellene végrehajtani a rendszerben: jelenlegi munkatársakat kellene elbocsátani, és a jó szakembereket, akiket korábban kirúgtak, vissza kellene vinni a NAV-hoz. A NAV volt munkatársa szerint az adócsökkentés is megoldást jelenthetne a helyzetre nagyon sok területen, de az a probléma, hogy a kormány politikája az egykulcsos személyi jövedelemadó és vele szemben a jövedéki adó és az áfa emelése.
A kockázatokkal tisztában van, azzal, hogy vannak bosszúszomjas érintettek, de arra is számít, hogy a nyilvánosság nyújthat neki védelmet - mondta a fórumon kérdésre válaszolva.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Európai Bíróság",
"Hallgatói Hálózat",
"Kiemelt Adózók Igazgatósága"
] |
Nagyjából 22 millió forintból ki lehet fejleszteni azt a honlapot, amire a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 470 millió forintot költött, és ezt ők is tudják - ezt írja az Atv.hu. A projekt igazából drágább is, mint amit eddig tudni lehetett, a 471 milliót ugyanis a kamara csak drága szoftverek és hardverek megvásárlására, meg reklámra akarta költeni.
Azt a kamara is megírta a közleményében, hogy az új szuperhonlapjuk fejlesztése azért drága, mert drága szoftverlicenceket és hardvereket kellett hozzá venni. Az Atv viszont úgy tudja, maga a honlap tényleges elkészítése az eredeti projektterv szerint nem kerül többe, mint 22,5 millió forintba kerül. Viszont a kamara a projekt keretében még
200 millió forintért vett kamarai tagnyilvántartási rendszert segítő szoftvert az SAP-tól
127 millióért hardvert vásároltak
hardvert vásároltak 141 milliót pedig hirdetésekre és reklámokra akartak költeni.
Az, hogy kell-e a 200 milliós SAP szoftvercsomag, ami a hasonló termékek között is a legdrágábbak között van, az Atv szerint a kamarán belül is vitát váltott ki, Zöldréti Attila, a NAK korábbi főigazgatója nem is akarta aláírni a támogatói szerződést. Zöldrétit nem sokkal később felmentették a posztjáról, hivatalosan azért, mert hibás adatokat tartalmazó levelet küldtek ki a tagságnak.
A NAK szerint a honlap pár héten belül beindul, viszont a Közbeszerzési Értesítő szerint még csak most, január negyedikén van a határideje egy olyan pályázatnak, amit a honlapja fejlesztésére írt ki a kamara. Ez az Atv.hu cikke szerint azt jelentheti, hogy az eredetileg a projektre szánt pénzt mind elvitte a szoftverek és hardverek beszerzése, és magára a honlap fejlesztésére már nem jutott pénz, ezért kellett újra kiírni ezt a pályázatot.
|
[
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Kinek az egyesületei nem járnak rosszul, ha csődbe megy egy fideszes kiskirály állami-, önkormányzati finanszírozású futballálma?
Mi történik az agyontámogatott helyi focicsapattal, ha a városházán felüti a fejét az észszerűség?
Kell-e értenie a számokhoz a kb. évi egymilliárd forintból gazdálkodó egyszemélyes városi sportvállalkozás ügyvezetőjének?
Megkockáztatja-e szűk 400 millió forint városi vagyon elvesztését a fideszes többségű testület a nyilvánvalóan menthetetlen futballcsapat megmentéséért?
Mennyi pénznek veszhetett nyoma, mire a balmazi csapat tényleg kimúlt?
És ki rabolja ki a hulláját?
A 17 ezres hajdú-bihari Balmazújvárosban szinte semmi sem indokolta, hogy NBI-es futballcsapat legyen. De lett, mert Tiba István fideszes országgyűlési képviselő úgy döntött, hogy kihasználja a soha vissza nem térő lehetőséget. Ambíciója teljesen értelmetlennek tűnt ugyan, mégis megvalósulhatott, hogy aztán egyetlen NBI-es szezon után (2017-18) frontálisan ütközzön a valósággal. A helyi lakosok sem követték különösebb lelkesedéssel Tiba nagyratörő futballprojektjét: az élvonalbeli kalandot átlagban másfélezer néző sem követte a helyszínen, ha pedig nem a Fradi, az Újpest vagy a szomszédos Debrecen – és szurkolói – jöttek vendégségbe, 1149 főre jön ki az átlagos nézőszám.
Az első osztályban eltöltött idény után 2018 nyarán úgy esett ki a Balmaz Tiba István felügyeletével, az akkor még fideszes többségű önkormányzat asszisztálásával és a helyi futballcsapatot működtető önkormányzati cég, a Balmazújváros Sport Kft.-t (BS Kft.) élén álló Lajos Ferenc hathatós segítségével, hogy szinte belefulladt a nemzeti együttműködés labdarúgásának pénztengerébe. 2019 nyarára csődbe jutott a klub, az MLSZ kizárta a másodosztályból is.
Az még csak most, fél év után kezd körvonalazódni, hogy milyen veszteségekkel kell szembenéznie a balmazújvárosiaknak a csapat katasztrófája miatt. A várost – és a magyar adófizetőket – ért károkat megsokszorozza, hogy a kapitány a távozás előtt még kifosztotta a süllyedő hajót.
Mint az a Fidesz-korszakot helyben lezáró, független Hegedüs Péter polgármester február 20-i tájékoztatójából kiderült, a Tiba-Lajos páros egy végső huszárvágással még megpróbálta kiforgatni a városi céget – és ezáltal a várost – a több milliárd forint értékű, szinte kizárólag önkormányzati, illetve állami támogatásból vásárolt vagyonából.
Az utolsó pillanatban átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Egészen nyugodtan a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez.
Az árról csak annyit, hogy az utánpótlásban utazó BFC a taó-programjai alapján eddig havi 855 ezer forintot fizetett az önkormáyzati BS Kft.-nek 3 nagy- és 1 kispálya napi 3 órás bérléséért az edzőközpontban. Amikor pedig még a Kft. adta ki a stadiont a Vácnak egy meccsre, akkor 500 ezer forint volt a bérleti díj. Hogy Tibáéknak is ennyit fizet-e pont ugyanazért a stadionért a Vác, azt nem tudni.
Nem meglepő, hogy a BS Kft. 2020 januárjában kinevezett új ügyvezetője részint az ár feltűnő aránytalansága, részint a szerződés jóerkölcsbe ütköző volta miatt semmisnek tekintette a stadion és csatolt részeinek bérbeadásáról szóló megállapodást Tibáékkal, így futballtanmesénk ezen szála várhatóan majd a bíróságon folytatódhat tovább.
Hasonlóan a Lajos-Tiba páros már – és majd – napvilágra kerülő dolgainak egy részéhez. Amióta váltás történt a BS Kft. vezetésében, szinte minden nap fény derül valami nem mindennapi turpisságra, mint például a krioszaunázó kislányok, vagy az elfelejtett középhátvéd esete. Ami egyébként a végső lökést adta, hogy ellátogassunk a hajdúsági futballparadicsomba tájékozódni a részletekről.
A védő, akinek havi egymillió jár a semmire
Balmazújváros főterén számolgatva az egy négyzetméterre eső közmunkásokat, ha lehet még kevésbé tűnt reálisnak, hogy a városi tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. vezetése immár hetedik hónapja alkalmaz egy harmincas éveiben járó rutinos középhátvédet, balmazi futballcsapat nélkül. Legjobb tudomásunk szerint havi egymillió forinthoz közelítő gázsival, és egészen 2020 júniusáig szóló szerződéssel. Miközben a balmazi klubot kétségbeejtő anyagi helyzete miatt 2019 augusztusának végén végérvényesen kizárták a magyar másodosztályú labdarúgó-bajnokságból.
Akik látták a szerződését, azok szerint egyértelmű, hogy az NB II-es szerepléshez szükséges licenc elvesztése megfelelő jogalapot teremtett volna a megállapodás felbontásához (a többiek el is szerződtek), ám a klubnál valamiért úgy döntöttek, inkább megtartják ezt az egy játékost. Talán afféle szuvenírként a régi szép idők emlékére.
Így aztán a balmazi középhátvéd szeptember óta a világ egyetlen labdarúgója, aki home office-ból, távmunkában dolgozik.
A dolog persze közel sem ilyen vicces Balmazújváros független polgármestere, Hegedüs Péter szemszögéből nézve, aki a fideszes városvezetés időszakát lezárva 2018 augusztusban lett polgármester. "Az eset kapcsán a mulasztásos jogsértés lehetősége is felmerül, mivel benne volt a játékos szerződésében, hogy 30 napon belül egyoldalúan fel lehet bontani, minden következmény, kötelezettség nélkül, ha nincs meg a bajnokságban való részvételhez szükséges licenc. Tehát amint biztossá vált, hogy a csapatot kizárták a bajnokságból, el kellett volna ettől a játékostól is köszönni" – mondta Hegedüs.
Hegedüs Péter, az új polgármester Fotó: botost/444.hu
Az MLSZ adatbankja alapján a magányos balmazi bekk szinte egész bizonyosan Papucsek Barna, aki jelenleg az egyetlen 20 évesnél idősebb játékosa a klubnak, és nem is játszott meccset tavaly augusztus óta. Papucsek káprázatosan oligarchikus pályafutása megér egy gyors felsorolást, egyedül Tállai András Mezőkövesdje hiányzik a kollekcióból, viszont még időben gyűjtött egy Simicskát. Első profi csapatából, a Vasasból eligazolva a Vidinél folytatta (Garancsi), majd a Puskásban (Orbán- Mészáros), ahonnan kölcsönben a Szolnoki MÁV-hoz irányították (Nyerges-Simicska), hogy aztán a g-napot követő szezonban Várdára (Seszták) evakuálják, ahonnan Seszták bukása után végül Balmazra sodorta a jó szerencse. Utóbbi három gazdája sorsát ismerve Papucsek nem bizonyult jó kabalának.
Rekviem egy álomcsapatért
Amikor a független színekben induló Hegedüs Péter másfél éve átvette a város vezetését, a helyi profi focicsapat már befejezte egyidényes szereplését az első osztályban, kiesett az NBI-ből. A csapat úszott az adósságban, az év első felét 126 milliós hiánnyal zárták. Hegedüst még be sem iktatták, amikor a Balmazújváros Sport Kft.-nek már nem volt pénze az edző, Horváth Ferenc fizetésére.
2018 szeptember végén az önkormányzat megszavazott egy 22,5 millió forintos vésztámogatást a klubnak, ami az azonnali földbe állástól mentette meg a csapatot. A későbbiek ismeretében talán nem is lett volna akkora baj, ha már azt a pénzt sem adják oda. Az ekkor még fideszes többségű testület azonban megszavazta a Tiba István által követelt összeget, ahogy később az összes többit is. Mígnem eljött tavaly október 13-a, és a balmazújvárosi polgárok pedig nemcsak újraválasztották a független Hegedüst polgármesternek (jóval nagyobb arányban, mint egy évvel korábban az időközin), de a képviselőtestületben is kisebbségbe került a Fidesz. A jelek szerint a választópolgárok is úgy látták, hogy a focikatasztrófában komoly felelőssége volt annak a nyolc fideszes önkormányzati képviselőnek, akik asszisztáltak ahhoz, hogy Tibáék eldzsentrizzék a város pár milliárd forint közpénzből felturbózott focicsapatát. Közülük ma már csak Tóth Attila tagja a testületnek, ám az ő egyik legutóbbi hozzászólása is tökéletesen illusztrálja a városházát korábban uraló szellemi nívót.
A mindvégig hasonló szakértelemmel levezényelt ámokfutás végén az immár ellenzéki többségű testület által leváltott ügyvezető, Lajos Ferenc angolosan távozott a füstölgő roncsról, utóda pedig egy kaotikus irathalmazból igyekszik kihámozni, hogyan is áll a cég. Ami a BS Kft. esetében hatványozott problémát jelentett, mivel az annak idején még Tiba vezette önkormányzat által kitalált rém szerencsés konstrukcióban az ügyvezetőn kívül egyedül a város delegáltjának volt lehetősége belelátni a cég működésébe. Utóbbi posztra természetesen Tiba Istvánt állították, aki igencsak sajátos felfogásban képviselte a tulajdonos érdekeit, következetesen eltitkolva a cég katasztrofális helyzetét és vezetőjének teljes inkompetenciáját a testület előtt.
A 2014-es határozat, ami Tiba István bízza meg, hogy képviselje az önkormányzatot a Balmazújváros Sport Kft.-ben.
Tiba arról is elfelejtett beszámolni, hogy az elmúlt időszakban a BS Kft. elveszítette megmaradt vagyona nagy részét. Átvándorolt más sportszervezetekhez, legfőként az elnökségével működő és – nem lehet elégszer hangsúlyozni – az önkormányzattól teljesen független labdarúgó-utánpótlás egyesülethez, valamint egy iskolai kézilabda sportkörhöz, aminek szintén ő az elnöke.
De Tiba a sportvállalkozás tartozásairól sem tájékoztatta a várost, a kft. új vezetése pedig igyekszik összeszedni legalább az alapadatokat a 2019-es évről, de nincs könnyű dolga.
Nem Tibáékon múlt, hogy az ügyvezetőváltás után viszonylag gyorsan kiderült, valami nagyon nincs rendben a cég vagyonával. Tulajdonképpen véletlenen múlt: egyszercsak szükség lett volna a BS Kft. 2018-as leltár szerinti 18 millió forint értékű karbanartógép-flottájára. És kiderült, hogy nekik már nincs olyanjuk. Tiba labdarúgóutánpótlás-egyesületének viszont pont most lett. Jegyezzük meg, hogy már ez a 18 milliós összeg is gyanúsan alacsony, tekintve hogy nyilvános adatok alapján 2018-ig bezárólag a BS Kft. összesen legalább 64 millió forintot fordított pályakarbantartó gépekre. De bármennyiért is vettek, mára nem maradt belőlük semmi, így aztán, amikor február elején sikerült leszerződniük a stadionépítés miatt albérletet kereső NB II-es váciakkal a balmazi stadion kibérlésére, mehettek Tibáékhoz kuncsorogni a cég korábbi gépeiért.
A karbantartó eszközök, amik már elkerültek a klubtól. Fotó: botost/444.hu
A Budafok elleni február 2-i NB II-es bajnoki után a váciak rettentő elégedettek voltak a stadionnal és a szervezéssel, ám a Tiba-féle utánpótlás-egyesület részéről tapasztalt hozzáállás miatt a BS Kft.-nek egyetlen meccs után fel kellett mondania az alkalmanként félmillió forint bevételt jelentő, eredetileg négy meccsre szóló megállapodást.
"Tiba le is írta sms-ben, hogy az együttműködést nem látja biztosítottnak, úgyhogy nyugodtan fel lehet mondani a Váccal kötött egyezséget. A karbantartógépeket illetően pedig azt mondta, hogy azok adósságmegváltás és adósságkompenzáció címen átkerültek a BFC-hez." Hegedüs elmondása alapján Tiba már az MLSZ-nél is pedzegette, hogy a kialakult helyzetben az általa vezetett utánpótlás-egyesületnek kellene átvennie a pályakarbantartási feladatokat.
"Amikor beszéltem a szövetséggel, elmondták, hogy a BFC-ről nem óhajtanak nyilatkozni, azt viszont nagyon nem szeretnék, hogy a Balmazújváros Sport Kft.-nél bármiféle vagyonvesztés legyen, mivel még nem számoltak el egy csomó támogatással" – mondta Hegedüs.
A profik fagyasztva gyógyító kamrája már a kézilabdás kislányoké
Ehhez képest nemcsak a stadion és a sporttelep került át mindenestül Tibáékhoz, de Hegedüs tudomása szerint az a komplett, mintegy 110 millió forint értékű egészségügyi részleg is, amit a gyógyfürdőben alakítottak ki a BS Kft. közpénzből finanszírozott beruházásában.
"Van benne többek közt két háromszemélyes kriokamra (hidegterápiás eszköz – a szerk.), amilyen talán csak pár NB I-es csapatnak van az országban. Ezeknek darabja 35 millió forintba kerül. Meg további orvostechnikai eszközök, összesen nagyjából 40 millió forint értékben."
A Közbeszerzési értesítő szerint egyébként a BS Kft. a polgármester által közölt összegnél valamivel többet költött sportegészségügyre. 2017-ben 99,4 millió forintért vett rehabilitációs eszközöket, többek közt két krioterápiás kabint, egy mobil krioterápiás készüléket, valamint egy hidegterápiás és nyomásterápiás készülék szettet. Majd a 2018-ban benyújtott tao-programjában további 37 millió forintot kért és kapott hidegterápiás fürdő, pulzáló mágneses mező terápiás rendszer, valamint egy hordozható mágnesterápiás készülék beszerzésére, egy "komplex rehabilitációs eszközpark" kialakításához.
A kifejezetten az elitszintű sportolók rehabilitációjára kifejlesztett eszközök a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesületéhez kerültek, amelynek három csapatában idén eddig összesen 29 kislány lépett pályára a 10, 11 és 12 év alatti bajnokságban. Égető szükségük lehetett a mínusz 80-100 fokos léghőmérséklettel gyógyító, az egész országban alig pár helyen megtalálható eszközre. Ennél valamivel logikusabbnak tetsző magyarázat, hogy a Kalmár DSE elnökét is Tiba Istvánnak hívják.
Tiba Istvánt természetesen kerestük, telefonon nem akart nyilatkozni, írásban kérte a kérdéseket, de nem válaszolt.
A balmazújvárosi képviselőtesült ülésterme. Fotó: botost/444.hu
Tiba a facebookos videóiban ugyanakkor szokott foglalkozni a BS Kft. ügyeivel. Szerinte ez csak gumicsont, a mostani városvezetés csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a városban megállt a fejlődés. Azt mondja, hogy voltak ugyan adótartozások, de arra kaptak részletfizetési kedvezményt, csak nem tudták mégsem kifizetni, mert az új polgármester nem adott rá pénzt. De arra kifejezetten büszke, hogy a focit jelenleg nem a város kft.-je, hanem az általa irányított egyesület képviseli.
A BS Kft. valós helyzetét leplező információhiányra jellemző, hogy az új ügyvezető ottjártunkkor még azt sem tudta, mi van a cég számláin, leszámítva az adóhatóság mintegy 20 millió forintos inkasszóját. Ami a magyar foci viszonyai között szinte semmiség, Balmazújvárosnak viszont komoly pénz: elég lenne rá, hogy három éven át fizessék belőle a rászorultsági alapon kiadott szűk félszáz önkormányzati lakás bérleti díját.
Az inkasszó további súlyos következményekkel is jár, amelyek további százmilliókkal fejelhetik meg a BS Kft. volt vezetői által hátrahagyott brutális számlát. Ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a cég elszámoljon az elmúlt években felvett tao-támogatással.
"A 2016-17-es programra megítélt támogatásból 43 millióval, a 2018-19-es taóból pedig 93 millióval nincs elszámolva. Az pedig már biztos, hogy a 2017-18-asből 40 millióval nem fog tudni elszámolni a BS Kft., vagyis vissza kell fizetnie az egész összeget, méghozzá 50 százalékos büntetőkamattal növelve, azaz 60 millió forintot" – mondta Hegedüs.
Hegedüs szerint az MLSZ-nél azt is jelezték neki, hogy a kialakult helyzetben a BS Kft. elszámolásaiból csak azokat a tételeket fogadják majd el, amik minden kétséget kizárólag megvalósultak. Így viszont – többek közt – nehéz lesz elszámolni a taózás történetének egyik legmulatságosabban indokolt beruházását is, aminek már két éve meg kellett volna valósulnia, de a stadionban járva a nyomát se láttuk.
Íme a 15 milliós beruházásra igényelt 10,5 millió forintos támogatási kérelem indoklása:
"A Hortobágyi Nemzeti Park megkereste a Balmazújváros Sport Kft-t, hogy a »Csillagos Égbolt Projekt« elvárásai szerint a reflektorok túl nagy fényszennyezést jelentenek a Nemzeti Park területén. Ennek értelmében kérték, hogy minden reflektor elé kerüljön felszerelésre egy olyan kiegészítő, amely a reflektorok fényét a pálya felé irányítja, nem pedig az égbolt felé. Ezek költsége került betervezésre ide."
Reflektorok, amik továbbra is csak világítanak bele a hortobágyi csillagos égboltba, a 10,5 milliós kiegészítők nélkül. Fotó: botost/444.hu
De azzal a 430 millió forintos, elvileg stadionfejlesztésre elköltött kormányzati támogatással sem lesz könnyű elszámolni, amihez szintén az MLSZ-szel szerződtek.
"Ebben benne volt egy 208 és egy 308 fős mobillelátó fedéssel, ami egész egyszerűen nem valósult meg. Erre 80 milliót kapott a Balmazújváros Sport Kft." – mondja Hegedüs.
Arról pedig, hogy egészen pontosan mire ment el a magyar kormány 2019 áprilisában küldött 100 millió forintos, a profi bajnokság alapelveivel teljes mértékben összeegyeztethetelen vésztámogatása, végképp nem tudni semmit.
Klubvezetés a legmagasabb színvonalon
Az eddig sorolt, illetve már most sejthető veszteségek lényegesen kevésbé érintenék rosszul a várost, ha az akkor még fideszes többségű testület nem veri keresztül tavaly nyáron a stadion önkormányzati tulajdonú lelátórészének átruházását a BS Kft. tőkehiányának pótlására. Ami 2018 végén nagyjából 200 millió forint volt, három hónapra rá pedig már 279 millió. Így viszont a cég a 3,1 milliós törzstőkéjén felül a várostól kapott 330 millió forint értékű vagyontárgyával is felel a tartozásokért.
Hogyan milyen színvonalon navigálta az ügyvezető a Balmazújváros Sport Kft.-t a teljes pusztulásba, arra talán jó példa ez a közgyűlési megszólalás: Hegedüs polgármester próbálja megtudakolni, mégis milyen üzleti tervvel rendelkezett Lajos Ferenc a már zajló 2019-es szezonra vonatkozóan:
Miközben az ember ütemesen veri a fejét a falba a rengeteg okosság láttán, van ideje elmerengeni rajta, hogy mégis hány település és sportklub működhet hasonló szakmai színvonalon és felelősségteljes ellenőrzés mellett szerte az országban. Mert kétsége ne legyen róla senkinek, hogy a balmazújvárosi csapat is vígan termelhetné tovább a veszteséget, ha a legelemibb racionális szempontok nem jelentek volna meg váratlanul a városházán. Amiknek tükrében aztán pillanatokon belül nyilvánvalóan vállalhatatlanná váltak az addig teljesen bevettnek számító gyakorlatok a csapat támogatására.
Annyin múlt a dolog, hogy Balmazújváros előző polgármesterét, Veres Margitot jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali körben elkövetett vesztegetésért 2018 áprilisában. Bár a fideszes politikus azóta is szabadlábon grasszál (vagy időnként kirándul Erdélyben Kövér Lászóékkal), de a polgármesteri székéről azért csak le kellett mondania, utat nyitva a 2018 augusztusi időközi polgármesterválasztáson beütő változásnak. (Hadházy Ákos éppen a múlt héten kérdezte meg az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a volt polgármester megkezdte-e már a büntetését, és ha nem, miért nem, de a tárca a személyes adatok védelméhez fűződő jog miatt nem adott választ a megkeresésre.)
Remélhetőleg egyszer majd kiderül, hogy az azóta eltelt időben miből és milyen áron sikerült prolongálni a cég haláltusáját egészen 2019 augusztusának végéig.
450 milliós már a tartozás
A megfejtés valószínűleg nem lesz túl vidám, legalábbis annak alapján, hogy mire ez a cikk elkészült, a 20 milliósnak sejtett NAV-inkasszóról kiderült, hogy valójában 450 millió forintról van szó. Illetve, hogy a stadion hasznosításának joga, ami a BS Kft. egyetlen megmaradt értéke volt – Papucsek Barnát leszámítva –, szintén átkerült valaki máshoz.
Hogyan mi zajlott a Balmazújváros Sport Kft.-nél, és ehhez milyen támogatást adtak a városi képviselők, annak érzékeltésére a puszta szó kevés. Ezért megpróbáltuk egy rövid videóba sűríteni a BS Kft. elmúlt másfél évét. Kezdve a sajátos hangnemben vésztámogatást kérő Tibától, a katasztrófa felé száguldva is a semmit ragozó alpolgármesteren keresztül, a nyereséges futballcsapat szókapcsolat hallatán szélütésközeli állapotba jutó Szarvas Endre képviselőn át, a még ebben a díszes társaságban is külön kategóriát képviselő, a számokkal nagy küzdelmet vívó ügyvezetőig, Lajos Ferencig.
A 444 fociblogját itt tudod követni Facebookon:
|
[
"Balmazújváros Sport Kft.",
"Fidesz"
] |
[
"Szolnoki MÁV",
"Kalmár DSE",
"Balmazújváros Sport Kft-t",
"Balmazújvárosi Football Club",
"Közbeszerzési értesítő",
"Igazságügyi Minisztérium",
"BS Kft.",
"Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesülete",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] |
A megszüntetett Országimázs Központ magáncégekkel kötött szerződéseinek megismerhetőségéről hoz várhatóan döntést a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdára kitűzött tárgyalásán. A polgári perben több mint egy éve nyújtotta be keresetét Keller László és Veres János szocialista országgyűlési képviselő a Miniszterelnöki Hivatal ellen közérdekű adatok nyilvánossága címen.
A képviselők kérték az Országimázs Központ (OK) 2000-ből származó 213 megbízási, illetve vállalkozási szerződésnek - ebből mintegy 130 a Happy End Kft.-vel, valamint az Ezüsthajó Kft.-vel köttetett - továbbá az ezekkel kapcsolatos számláknak a kiadását. Ezekben a szerződésekben a megbízó mintegy 4 milliárd forintos kötelezettséget vállalt, és ennek több mint a felét még abban az évben ki is fizette.
Az OK az elsőfokú eljárás során nyilvánosságra hozta kikkel szerződött, a megállapodások tartalmát azonban nem.
A Fővárosi Bíróság tavaly áprilisban kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a szocialista képviselők keresetét azzal, hogy a szerződések tartalma nem adat, hanem adathalmaz. A felpereseknek meg kellett volna jelölniük, hogy pontosan mely adatokra kíváncsiak. A bíróság így kerülhet abba a helyzetbe, hogy vizsgálhassa: az adat személyesnek, illetve közérdekűnek tekinthető-e és közlésére kötelezhető-e az alperes. Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint az ügy precedensjellegű, és célszerű bevárni a LB ítéletét.
Az MTI-nek akkor Keller László és Veres Jenő elmondta: fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. Annál is inkább, mert szinte bíztatta őket erre a bíróság az ügy jellege miatt.
Tóth István Zoltán, a napokban megszüntetett OK igazgatója az ítélethirdetést követően az MTI-nek azt mondta: az LB jogerős ítéletét tartalmától függetlenül szintén precedens értékűnek fogják tekinteni.
A sajtó májusban adott hírt a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. végelszámolásáról. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága május 24-én a Happy End Kft. szerződéseivel összefüggésben hűtlen kezelés alapos gyanújával nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
Május 30-án a Legfőbb Ügyészség (LÜ) sajtóirodája azt közölte, hogy a LÜ magánjogi főosztályának vizsgálata szerint jogsértő módon mellőzte a Miniszterelnöki Hivatal a közbeszerzési eljárást a Happy End Kft.-vel kötött szerződéseinél. Ugyanezen a napon az ORFK nyomozói iratokat, bizonylatokat, számlákat gyűjtöttek be az Ezüsthajó Kft. székhelyén azért, hogy tájékozódjanak: milyen megrendelések, milyen teljesítések és milyen ellentételezések történtek a cégnél. Ezt követően vizsgálható majd az is, hogy történt-e bűncselekmény.
Kellerék elvesztették a pert az Országimázs Központtal szemben
|
[
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Országimázs Központ"
] |
[
"Legfőbb Ügyészség",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Fővárosi Bíróság",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Felelőtlen gazdálkodásról, sírógörcsöt kapó kollégákról és ellehetetlenítésről beszélt az Indexnek a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági igazgatója. Rózsás Péter a rektori tiltás ellenére adott interjút nekünk. Először és utoljára szólal meg a témában nyilvánosan, állítja.
A Corvinus egyetem rektora, Rostoványi Zsolt a minap Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől nyilvánosan azt kérte, váltsa le önt. Arról már korábban írtunk, hogy a rektorral való viszonya korántsem felhőtlen. Mikor romlott meg a kapcsolatuk?
A rektor azóta nehezíti a munkámat, hogy a fejlesztési miniszter bő egy évvel ezelőtt megbízott ezzel a feladattal. Röviden arról van szó, hogy bár 2010 óta az egyetemek szenátusa rangsorolja az alkalmasság szerint a gazdasági főigazgató-jelölteket, a minisztériumé a végső szó. A Corvinus ugyanakkor bármiféle indoklás nélkül alkalmatlannak talált, és úgy tudom, az amúgy eladósodott intézményben egy évtizede dolgozó főigazgató-helyettes megbízását szerette volna elérni.
A minisztérium végül engem tett meg főigazgatónak. Hozzáteszem, hogy nemcsak a végzettségeim, de a szakmai múltam alapján is alkalmas vagyok erre a posztra. Mielőtt a Corvinusra jöttem, a Műszaki Egyetemen voltam gazdasági főigazgató, ott kétszer is újraválasztottak. A Műegyetemet 10 milliárd forintos állampapír-állománnyal hagytam el, tehát nem egy csőd szélén álló intézményből jöttem el, mint amilyen a Corvinus volt, amikor átvettem. Gyakorlatilag nincs olyan ügy egy ilyen intézmény gazdálkodásával kapcsolatban, amivel ne találkoztam volna, pro és kontra. Az a benyomásom, hogy a rektornak már attól kezdve ellenérzései vannak velem szemben, hogy pályáztam erre a munkára. Persze lehet, hogy ez kezdetben személy szerint nem nekem szólt. Egyébként azért sem ismeretlen terep számomra a Corvinus, mert a rendszerváltáskor én voltam az első, nem KISZ-múltú HÖK-elnök ezen az egyetemen.
Hogyan fogadták főigazgatóként?
Már az első munkanapomon meglepő helyzettel szembesültem. Kiderült, hogy aznappal megszüntették a gazdasági főigazgató munkáltatói és kötelezettségvállalási jogkörét, a középvezetőim 100-350 ezer forintos havi béremelésben részesültek a rektortól, és aznappal kineveztek egy új főigazgató-helyettest a velem való előzetes egyeztetés nélkül.
Kötelezettségvállalási jogot hónapokig nem kaptam, a munkáltatói jogokat később formálisan visszakaptam, de csak előzetes rektori engedéllyel gyakorolhattam azután is. Határozottan azt gondolom, hogy ezek az intézkedések nem a személyemnek szóltak, nem is szólhattak, hiszen addig egy napot sem dolgoztunk együtt. Csak azért döntött így a rektor, mert a miniszter – áttételesen pedig a kormány – felelős, az egyetemi hatalmi tényezőktől független gazdasági vezetőt nevezett ki. De nem panaszkodtam, hanem igyekeztem munkához látni.
Azt állítja, hogy független az egyetemi hatalmi tényezőktől. De nem független a minisztériumtól, hiszen a miniszternek köszönheti a munkáját. Mi a garancia arra, hogy az egyetem és nem az egyetemen spórolni akaró kormányzat érdekeit tartja szem előtt?
Erre egyrészt van egy személyes válaszom. Mint említettem, HÖK-elnök voltam a rendszerváltás idején. Akkoriban még nem a buliszervezés volt a HÖK legfőbb feladata. A ma már az egyetemen szoborral rendelkező Andorka Rudolf jobbkezeként együtt alakítottuk ki a mai napig létező szervezeteket, a működés alapjait.
Így látja a rektor
Rostoványi Zsolt, a Corvinus rektora szerint az egyetemi vezetés igyekezett és folyamatosan igyekszik – a nemzeti fejlesztési miniszter által kinevezett, és jelenleg munkáltatóként a nemzetgazdasági miniszter által felügyelt – gazdasági főigazgatóval az egyetemi érdekeket figyelembe vevő együttműködést kialakítani, de ez nem járt sikerrel, és a véleménykülönbségek már konkrét működési zavarokat okoznak. Rostoványi Zsolt álláspontját ide kattintva ismerheti meg.
És a szakmai válasz: nem véletlenül van napirenden a kancellári modell. Ami a Corvinuson zajlik, az a kancellári rendszer legjobb reklámja. Adva van egy a maga szakmájában nagy tudású rektor, aki kevéssé ért a vezetéshez, hiszen nincsenek ehhez mély jogi, gazdasági ismeretei. Miért is lennének? Hiszen nem ezzel foglalkozott. Kénytelen szakértőket maga mellé venni, akik ilyen-olyan tanácsokkal ellátják, de egy vidéki színház gazdasági vezetése nem mérhető egy budapesti csúcsegyetem gazdasági vezetéséhez. Ugyanakkor kétségtelen, egy szakmai karriert rektorsággal lehet megkoronázni. Így a jelenlegi rendszer belekényszeríti a legjobb tudós szakembereket is, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amihez nem feltétlenül kell érteniük. Van, aki jobban, van aki kevésbé jól veszi ezt a kihívást.
Garanciaként pedig nem tudok mást felmutatni, mint azt, hogy még ebben, a rektor által rendkívül megnehezített helyzetben is sikerült elérnem, hogy az egyetem a folyó fizetési kötelezettségei legnagyobb részét ma már határidőben képes teljesíteni és a bankszámláján számottevő többlet mutatkozik. Mindez természetesen nem pusztán az én érdemem, hanem munkatársaim erőfeszítéseinek is köszönhető.
Nem sokkal a kinevezése után attól volt hangos a sajtó, hogy kirúgásokkal szeretné csökkenteni a kiadásokat, egy ön által jegyzett dokumentum szerint minden harmadik dolgozónak búcsút intett volna.
Készült egy anyag, ami bemutatta, hogy mivel 2012-ben a költségvetésben a kiadásokat nem igazították hozzá a bevételek csökkenéséhez, és mivel 2013-ban is hasonló mértékű bevételcsökkenés volt várható, ha az elmaradt intézkedések miatt mindezt egyszerre akarnánk érvényesíteni és csak saját erőből megoldani, akkor milyen teendőink lennének. De ez az anyag januárban készült, amikor még egyáltalán nem ismertük a pontos költségvetési számainkat, amelyek végül is jobban alakultak a vártnál.
Én kiadási költségcsökkentést szerettem volna elérni, az elfogadott költségvetésben az ön által említettnél lényegesen kevesebbet. Egy év alatt nem lehet két év elmaradt intézkedéseit – a működőképesség fenntartása mellett – kigazdálkodni. A nem oktató-kutató állományra szerettem volna összpontosítani, de hiába hajtottam volna én végre a leépítést – hangsúlyozom: jóval szerényebb mértékben –, a rektor a saját területén megtagadta az érvényes szenátusi határozat végrehajtását.
Feltételezem, már a kinevezése előtt tudta, hogy a Corvinus el van adósodva.
Igen, de az a helyzet, amit akkor megismertem, amikor odamentem, engem is elborzasztott. Katasztrofális állapotok voltak. Akkor úgy tűnt, hogy januárban bért sem fogunk tudni fizetni, a számlákat több hónapos késedelemmel fizettük. Több olyan esettel is szembesültem, amikor az egyetemnek járó bevételről lemondtak, vagy nem szedték be. Az egyetem gazdálkodása abból állt, hogy ha van pénz a bankszámlán, akkor fizetünk, ha nincs, akkor várunk, amíg valamennyi bejön. Ez a gyakorlat egy szigorú költségvetési tervezéshez szokott, pontos keretgazdálkodás szerint tevékenykedő vezetőként felfoghatatlan volt számomra. De örömteli volt, hogy az egyetem karaitól jelentős támogatást is kaptam, hiszen látható volt, hogy ez így nem folytatható.
Nemrég beszámoltunk több olyan, az egyetem gazdálkodását érintő ügyekről, amelyekből rendőrségi nyomozás is lett. Úgy értesültünk, hogy ezeknél az ügyeknél ön tett feljelentést a hatóságoknál. Igaz ez?
Tény, hogy két esetben is bejelentéssel – és nem feljelentéssel – éltem a hatóságok felé, hogy vizsgáljanak meg ügyeket. Ez egyébként kötelességem is. Tőlem független szervezet ítélte meg úgy a bejelentésem alapján, hogy további vizsgálatokra van szükség, amelyek jelenleg folynak.
Térjünk vissza a Corvinus gazdálkodására. A rektor korábban azt nyilatkozta az Indexnek, az egyetem gazdasági nehézségeit az is okozza, hogy az államtól csak csúszásokkal kapja meg a támogatást.
Ez nem igaz. Mindig minden megígért, garantált támogatást megkaptunk időben. Szó volt rendkívüli többlettámogatásokról, amelyeknek egy részét kaptuk csak meg, de azt megkaptuk. Valóban szándék szinten fogalmazódott meg további támogatás nyújtásának igénye, de ez függött az állami költségvetés helyzetétől.
A nyáron ön állíttatta le a liftet, amire az Emmi úgy reagált, hogy az egyetem 5,3 milliárd forintot kap 2013-ra, plusz 6 milliárd bevételre számít, ebből azért futja arra, hogy a liftek működjenek. Ezek szerint nemcsak a rektorral, de a minisztériummal is konfrontálódik.
Ezek szerint mégiscsak középen állok. De szó sincs róla, hogy a minisztériummal konfrontálódtam volna. A minisztériumnak igaza volt. Ám ha nem kapom meg a szükséges támogatást, vagy akadályoznak, akkor kénytelen vagyok adott esetben nehéz vagy támadható döntéseket is hozni.
Idejövetelemkor a teljes épületüzemeltetés ki volt szervezve, így a diszpécserszolgálat is. Szerintem ez súlyos üzemeltetési hiba. Meg kell találni az egészséges egyensúlyát a kiszervezésnek és a házon belüli feladatellátásnak. A diszpécserszolgálat tipikusan olyan, amit nem lehet kiszervezni. Kellenek emberek, akik ismerik az egyetemet, akiket meg kell becsülni, s ez nem látható el egy vállalkozó által odaültetett emberrel. Mivel tartoztunk a cégnek, a cég pedig nem fizetett az embereinek, így az egész üzemeltetés biztonsága veszélyben volt. A leglátványosabb ezek közül a lift volt. Ráadásul kollégáim nem is értesítettek azonnal a gondokról, csak jelentős késéssel. Én nem vállaltam azt a kockázatot, hogy egy felügyelet nélküli liftbe valaki beszorul órákra úgy, hogy baj esetén nem kap segítséget. Mindezek után néhány nap alatt meg is oldottuk a problémát. De ha a rektor nem biztosít hatásköröket, amivel ezeket meg lehet oldani, akkor tehetetlen vagyok.
Jelenleg is több javaslatom van a rektornál. Van, amelyikről hónapok óta nem dönt, pedig olcsóbb, takarékosabb megoldás lenne. Az összes kiadásunk több mint egyharmadát teszi ki az üzemeltetési kiadásunk. Ez indokolatlanul sok, csökkenteni kellene, de ehhez megint csak nem kapok támogatást.
Ha már a hatásköröket említi: a rektor éppen azt veti a szemére, hogy ön sok esetben túllépi a hatáskörét.
Soha nem léptem túl a hatáskörömet. Amit a rektor állít, az egyszerűen nem igaz.
A rektor azt is állítja, hogy képtelenség együttműködni önnel, nem vesz részt az egyetemi vezetői üléseken.
Minden hivatalos egyetemi vezetői ülésen részt veszek. Tény ugyanakkor, hogy a rektor nyáron arra a 3 napra hívott össze rendkívüli szenátusi ülést, amikor én már szabadságon voltam, legutóbb szeptemberben pedig az orvos küldött haza 39 fokos lázzal.
A gazdasági főigazgatói pozíció is vezetői poszt, függetlenül attól, milyen munkáltatói és kötelezettségvállalási joga van, nem gondolja?
A gazdasági főigazgatói poszt természetesen vezetői poszt. A főigazgató irányítja az egyetem gazdasági szervezetét, szervezi a gazdasági folyamatokat. Nos, én ezeket nem tehetem. Nem választhatom meg a munkatársaimat. Továbbá a munkáltatói jog hiánya miatt a rektor utasításai elsőbbséget élveznek az enyémmel szemben. Ugye egy jó egyetemi vezetés mellett az utasításoknak összhangban kéne lenniük. Ám a sokszor egymásnak is ellentmondó utasításdömpingben kolléganőim képtelenek eligazodni, és néha sírásban kitörő munkatársakat kell vigasztalni. És én nem tudok mit mondani, nem tudom megvédeni őket. Vagy nem kérhetek fel egy egyetemi oktatót, hogy segítsen egy probléma megoldásában, mert a rektor éppen őt nem szíveli. És utána azért számon kéri rajtam a feladat úgy mond el nem végzését. De miért is? – ha nem biztosítja a feltételeket, hogy megoldjam. Hát talán épp ezért, nehogy meg tudjam oldani, nehogy meg tudjam tenni a szükséges intézkedéseket.
A rektor azt állította, hogy nagy összegű pályázati elszámolásoknál, kötelezettségvállalásoknál és forráslehívásoknál ön visszaélt ellenjegyzési jogával.
Ez is minden alapot nélkülöz. Soha nem éltem vissza ellenjegyzési jogommal, erre ez a jogkör nem is ad lehetőséget. Az a baj, hogy a jelenlegi egyetemvezetés körül többeknek az alapvető fogalmak sem mindig egyértelműek. Az államháztartási törvény szerint kötelezettségvállalás előtt – az érthetőség és az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy szerződéskötés előtt – a gazdasági vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a szerződés jogszerű-e, s az intézmény által vállalt összeg kifizetésére van-e fedezet a költségvetésben. Ez az ellenjegyzés. Én – ha az adott szerződés a feltételeknek megfelelt –, akkor mindig ellenjegyeztem. Nyilatkozattételi joggal ugyanakkor a rektor rendelkezik, aminek semmi köze az ellenjegyzéshez. A rektor úgy fogalmaz, hogy elszámolások esetében is visszaéltem ellenjegyzési a jogommal. A probléma az, hogy az elszámolásokat nem kell ellenjegyezni, így ezek ellenjegyzésének megtagadása sem lehetséges.
A rektor is többször nyilatkozta, hogy racionalizálni kell az egyetem működését. Öntől is ezt halljuk. Akkor most miért is dolgoznak egymás ellen?
Én nem dolgozom a rektor ellen, de itt a kérdés az, hogy kinek mi a racionális. A kapkodó, át nem gondolt utasítások miatt rossz a kollégáimnak, akik között az elviselhetetlen munkakörülmények, amelyekről nem tehetek, hiszen nem én vagyok a munkáltató, elindult az álláskeresés. A teljesíthetetlen, fejemen átnyúló, sokszor a rektor titkárnőjétől jövő ilyen-olyan utasításoknak való megfelelési kényszer miatti ezen nem lehet csodálkozni. Van úgy, hogy 7-8 olyan levelet kapok egy nap, amelyekben akár kétórás határidőt szabnak egy hosszú beszámolóra. Ennek ellenére én mindig igyekszem a lehetőségek függvényében teljesíteni az óhajait, de van, amikor már azt kell mondanom – munkatársaim védelmében is –, hogy nem tudjuk azokat teljesíteni.
A rektor tavasszal előterjesztett egy stratégiai tervet, de a dékánok nem fogadták el. Így azzal a munkával le is állt. Én nem tudok jelenleg egyetlen racionalizálási tervet sem, ami a rektortól származna. Így nincs is mit akadályoznom, értelmezni sem tudom ezt a vádat. Tőlem származó, több egymással összefüggő terv is van. Az a baj, hogy most például magához vonta a banki utalásokról való döntést. Úgy gondolom, jogszabályellenesen. Mivel a rendben lévő számlákat határidőre fizetjük, ezekről nincs mit dönteni. Ha ezeket nem fizeti, akkor jogszabálysértést, de legalább szerződésszegést követ el. Van sok számla, amely ilyen-olyan okokból problémás, mert hibás a kiállításuk, nincs rendben a teljesítésük. Ha ezek elutalásáról dönt, akkor szintén jogszabálysértést követ el. Mire fel a bizottság akkor? Ez a racionalizálás? Pénzügyi ügyintézői munkát próbál végezni. Hogy hasonlattal éljek: az egyetem hajója csak sodródik, vezetői irányítás nélkül, mert a kapitány két dolgot tesz: a vitorlát varrja, és az első tisztet próbálja kidobni a hajóból.
Említette, hogy katasztrofális pénzügyi helyzetben volt az egyetem, amikor idejött. Most mi a helyzet?
Amikor idejöttem, akkor 500 millió forint volt az egyetem bankszámláján, most viszont az évnek ugyanezen a napján, de egy esztendővel később már több mint kétmilliárd. Mindez a szigorú keretgazdálkodásnak köszönhető, amit bevezettem. Az egyetemen jelentős kiadáscsökkentést hajtottunk végre, sajnos elsősorban a karokon és a főigazgatóságon, miközben a Rektori Hivatal megtagadja a szenátusi határozatban előírt ráeső létszámcsökkentést. Egyszer már kaptam a rektortól írásbeli munkaügyi figyelmeztetést – véleményem szerint jogtalanul –, mert a Magyar Nemzetben hangot mertem adni annak a véleményemnek, hogy pazarlás folyik az egyetemen. Ám most is csak megismételni tudom ezt. De most hozzátenném azt, hogy nem a karokon, ahol sokszor alakul ki kritikus helyzet, hanem a központi irányításnál, a rektor környezetében folyik a pazarlás.
|
[
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Rektori Hivatal",
"Műszaki Egyetem"
] |
Lezárta a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a Pénzügyminisztériumban (PM) eltűnt tao-iratok ügyében. Az eljárás még januárban indult, miután az akkor még Nemzetgazdasági Minisztériumként (NGM) futó szaktárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki a vele szemben pert nyerő Transparency International Magyarországnak (TI) a kiperelt dokumentumokat.
Most viszont a BRFK nyomozói arra jutottak, hogy bár PM valóban nem teljesítette a bírósági ítéletet, ez nem róható fel számukra, mivel nem is kapták meg a tao-iratokat. Pedig egy jogszabály szerint a sportszövetségeknek havi rendszerességgel meg kellene küldenie ezeket a minisztérium felé.
A tao-támogatási rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő adót nem az államkasszába utalják, hanem egy sport (vagy kulturális) szervezetnek adják. Az elmúlt években csak a sportba több 100 milliárdnyi adóforint áramlott, és hasonló nagyságrendben jutottak forráshoz a színházak is. A rendszer megítélése ugyanakkor igencsak kettős, hiszen miközben sok kis klubot ez tart víz felett, a pénz nagyon jelentős részét kormányközeli látványberuházásokra költik, és mind a sportban, mind a kultúra területén rengeteg visszaélésről lehet hallani.
Bár az Európai Unióval kötött egyezség értelmében a kezdetektől nyilvánosnak kellene lennie, hogy mely cégek kiknek utalják adóforintjaikat, ezt nagyon sokáig titkolták az érintettek, amihez a sportági szövetségek és a kormányzat is asszisztált. A tao-pénzek útjának feltárása érdekében még 2016 nyarán indított pert a TI, miután erre vonatkozó közadatigénylésükre az érintett minisztériumok és sportszövetségek nem adták ki a kért dokumentumokat. Ennek megfelelően nem is egy, hanem két jogi eljárást kezdeményeztek: egyet a sportszövetségek, egyet pedig a két, az adatokkal elvileg rendelkező tárca, az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ellen.
Utóbbi zárult le előbb tavaly október végén, amikor is a Kúria (amelyhez a folyamatot a végletekig húzó állami szereplők fordultak) kimondta, hogy a tárcáknak ki kell adniuk a kért adatokat.
A bírósági ítéletet azonban egyik minisztérium sem teljesítette a törvényi előírásokban szereplő módon.
Az EMMI tett többet az ügy érdekében, de mivel náluk sem voltak meg rendszerezetten a szükséges iratok, ezért több részletben, és csak komoly késéssel adták át azokat. Pedig amikor kiderült, hogy elbukták a pert, mindenkit mozgósítottak a minisztériumban. Ahogy korábban írtunk róla, sokan még túlórázni is maradtak, hogy átadható formába kerüljön a sok tízezer oldalnyi tao-dokumentum. Ugyanez történt a sportszövetségeknél is, amelyektől elvileg folyamatosan kapja az adatokat az EMMI, sokat azonban ennek ellenére csak az ítélet után kértek be. Volt, ahol pluszembert kellett felvenni az iratok beszkenneléséhez.
Az NGM ezzel szemben rövidre zárta a problémát, ugyanis nem adott ki semmit a TI-nak, egészen pontosan ugyanazt a választ küldték, ami miatt a per is indult. Erre reagálva a civil szervezet feljelentést tett, és az ennek nyomán kezdődő nyomozás zárult le most.
Méghozzá tényleg elég döbbenetes indoklással. A NGM/PM-től azért kérhette ki a tao-dokumentumokat a TI, mert egy 2012-es kormányrendelet értelmében a szövetségek minden hónapban kötelesek ezeket megküldeni az államháztartásért és az adópolitikáért felelős miniszternek, tehát nekik. Korábban a per során az NGM nem is nagyon védekezett azzal, hogy nincsenek meg náluk a kért dokumentumok, hiszen ezzel elismerték volna, hogy jogszabályt sért a tao-rendszer működése.
Ez az érv csak közvetlenül a Kúria ítélete előtt került elő, ám végül mégis ez lett az, ami miatt megszüntették a nyomozást. A szaktárcának elvileg az úgynevezett teljesítési igazolásokat kellett volna behajtani havi rendszerességgel a sportszövetségeken. Ezek azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy melyik cég milyen egyesületeket támogat*A teljesítésigazolást a sportszövetség állítja ki a cégek számára azt követően, hogy azok megegyeztek a támogatás mértékéről a kiszemelt sportegyesülettel. A vállalatok ezzel lesznek jogosultak az adókedvezményre, azaz ezzel igazolhatják, hogy társasági adójukat az államkassza helyett egy sportszervezetnek adták.. Az NGM azonban nem szerezte be az iratokat. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozat indoklása szerint ugyanis
2013 januárjától kialakult egy olyan gyakorlat, amely szerint ... a havi adatszolgáltatást kiváltotta egy negyedévente teljesített számokra szorítkozó adatküldés.
Magyarul a minisztérium a TI által kikért adatokat – jogszabályba ütköző módon – nem kapta meg, így pedig nem is tudta továbbadni. A gyakorlat ráadásul azóta is zajlik, így
a PM azért nem sért törvényt, mert nem tart be egy jogszabályt.
Másképpen fogalmazva, a minisztérium, bár nem tesz eleget a Kúria adatok nyilvánosságra hozatalát előíró ítéletének, és ezáltal megsérti az információszabadság törvényt is, valójában mindezt azért úszhatja meg, mert nem is jut hozzá a támogatási igazolásokhoz, amit ki kellene adnia. Igaz, mindez egyszersmind a támogatási igazolások megküldésére vonatkozó kormányrendelettel is ellentétes.
"Bár a törvény tiltja, hogy bárki a saját felróható, jogellenes magatartására alapozva szerezzen előnyöket vagy mentesüljön valamely kötelezettség alól, a PM esetében most mégis erről van szó. A nyomozás felfüggesztésének pedig két üzenete van. Az egyik, hogy hiába nyertünk pert, így sem láthatjuk az adatok teljességét, és ezt a PM részéről felmerülő mulasztást nem tartja büntetendőnek a nyomozóhatóság. A másik talán ennél is szomorúbb, hiszen az indoklásban emlegetett gyakorlat azt mutatja, hogy a tao-támogatási rendszer átláthatóságára vonatkozó eleve sem túl erős szabályok kijátszhatóak, és a gyakorlatban még az a kevés ellenőrzési mechanizmus sem működik, amit a jogszabályok előírnak" – kommentálta a fejleményeket Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
Közben a civil szervezet újabb jogi csatát nyert tao-ügyben, múlt héten ugyanis a Kúria a másik, sportszövetségekkel szemben indított perben is kimondta, hogy ki kell adni a szükséges iratokat.
Közélet emmi Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium tao tao-támogatás. társasági adó Transparency International Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Pénzügyminisztérium"
] |
[
"Transparency International Magyarország",
"Transparency International",
"Európai Unió",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Négy évre, hárommilliárd forint plusz áfa értékű, uniós pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi tanácsadói keretszerződést készül kötni a kecskeméti önkormányzat cége. A közbeszerzési felhívás feltételeinek vélhetően nem sokan tudnak majd megfelelni, ráadásul az elbírálásnál komoly szerepet kaphat a szubjektivitás.
Ritka jó üzletet köthet majd az a vállalkozás vagy konzorcium, amelyik sikeresen szerepel a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. közbeszerzésén, ugyanis példátlanul magas összegű, 48 hónapos időtartamra szóló, 3 milliárd forint plusz áfa értékű pénzügyi tanácsadói megbízást nyerhet el. Hasonlóan nagy keretszerződés legutóbb akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése tavaly télen aláírt egy műszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői tanácsokról szóló, ugyancsak 4 éves, kétmilliárd forintos szerződést.
A kecskeméti önkormányzat cégének felhívására január 31-ig lehet ajánlatot tenni. A szerkesztőségünk által megkérdezett piaci szakértők szerint érdekesek a felhívás feltételei. Önmagában a hárommilliárd forintot érthetetlenül magas összegnek tartják, nem látják mögötte az elnyerhető uniós forrást. A pontozási szempontokat és azok súlyozását pedig alkalmasnak találják arra, hogy az objektív bírálattal szemben a szubjektív elemek kerekedjenek felül.
A felhívás kiköti, hogy az ajánlattevő cégnek vagy konzorciumnak a teljes, áfa nélküli árbevételének 2009-ben és 2010-ben el kell érnie a 900 millió forintot, ugyanakkor, ezen belül a szóban forgó közbeszerzés tárgyában, azaz például projekttervezésből, projektmenedzsmentből, fejlesztések ellenőrzéséből, pénzügyi szolgáltatásokból pedig a 300 millió forintot. Emellett a közbeszerzési felhívás feladását megelőző 36 hónapban összesen bruttó 40 milliárd forint költségvetésű részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódó tanácsadói referenciával kell rendelkeznie, amelyek között három darab, egyenként 10 milliárd forint költségvetésű projektnek is szerepelnie kell. Komoly feltételeket támaszt a felhívás a szakembergárdát tekintve, a számukat, a végzettségüket és a szakmai tapasztalatukat is beleértve.
Információnk szerint legfeljebb 3-4 olyan vállalkozás működik Magyarországon, amely maradéktalanul megfelel a követelményeknek, persze, ha többen konzorciumba szerveződnek, akkor ez a szám nőhet. Ugyanakkor nem is az a legnagyobb baj, hogy a feltételek szűkítik a versenyt, hanem inkább hogy a pontozás a felhívást értékelők szerint túl nagy mozgásteret ad a bírálóknak, és a döntésben komoly szerepet kaphatnak a szubjektív elemek.
Az ajánlatok egyetlen számszerűsített eleme a megajánlott tanácsadói napidíj, ami 50 súlyponttal esik latba a döntésnél. Persze azt, hogy a nyertes cég pontosan mennyit számlázhat majd, azt önmagában nem a napidíj dönti el, sokkal inkább az, hogy az adott feladatot mennyi nap alatt teljesíti a szakértő. A többi 50 súlypont odaítélése azonban még ennyire sem objektív. Az alkalmazott módszertan megalapozottságára 40 súlypontot lehet kapni. Szakértőink szerint ízlés kérdése, kinek mi számít megalapozottnak. Emellett legfeljebb 10 súlypontot ad a kiíró a kockázatkezelési terv megalapozottságára, ami ugyancsak soft feltételnek mondható.
A felhívás 30 kisebb, valamint nagy, kiemelt projektet céloz meg, ami azt jelenti, hogy Kecskemét optimista, és komoly mennyiségű uniós forrás elnyerésében bízik azok mellett, amelyek már jelenleg is futnak. A kiírás a többi között olyan példákat hoz fel, mint az M5-ös autópályához kapcsolódó és a régió térségeit összekötő főútszakaszok fejlesztése, a közösségi és a helyi közlekedés színvonalának javítása, P+R parkolók hálózatának bővítése, a gyűjtő utak rekonstrukciója, illetve azt mondja, hogy ezek mellett lehetségesek újabb uniós fejlesztések.
A hárommilliárd forintos felhívást a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. írta ki, amelynek tavaly 55 millió forint volt az árbevétele, és a Kecskeméti Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában van. A céget elsősorban az uniós projektjeinek menedzselésére és a városfejlesztési feladatok ellátására hozták létre, az EU és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elvárásainak megfelelően – közölte a cég lapunkkal. A városfejlesztési projektekre ugyanis csak azon települések pályázhatnak, amelyeknek van ilyen társaságuk – teszik hozzá.
A méretük, illetve az elnyerni kívánt uniós támogatás mértéke közötti szakadék szerintük azért nem probléma, mert a felhívásban meghirdetett feladatok 90 százalékára uniós forrás van egy-egy pályázaton belül. Külső segítségre pedig azért van szükségük, mert a Kft. végzi az önkormányzat számára az összes pályázati ügyet, ők írják ki a projektekkel kapcsolatos közbeszerzéseket, irányítják és fogják össze a fejlesztéseket, miközben kevesebb, mint 10 főt foglalkoztatnak. Mint írják, mindig a megfelelő szakembereket vonják be, mert nem alkalmazhatnak folyamatosan annyiféle szaktudású embert, ahányféle feladatot meg kell oldaniuk.
Hozzáteszik, jelenleg 140 milliárd forint értékű uniós fejlesztés van folyamatban, vagy előkészítés alatt Kecskeméten, s ehhez mérten kell tekinteni a 3 milliárd forintot. Ráadásul egy lehetséges összegről van szó, amit csak akkor fizetnek ki, ha tényleg szükség lesz a tanácsadók munkájára.
Arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség többéves szerződésre, azt válaszolták, azért, mert a nagy uniós fejlesztések esetében nem ritka, hogy egy-egy projekt az előkészítéstől a megvalósulásáig akár 5 vagy több évig is eltarthat. Ugyanekkor a közbeszerzés nyertesének nem lesz feladata a folyamat egyik legdrágább része, a tervezés, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, mert azt külön közbeszerezteti a Kecskeméti Városfejlesztő Kft.. A nyertes azért felel majd, hogy a forrásokat megfelelően használja fel az önkormányzat, a projektek pénzügyi dokumentációja, elszámolása rendben legyen.
Arra a felvetésünkre, hogy a felhívás szűkíti a versenyt, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. azt válaszolta, a kiírás a közbeszerzési törvénnyel összhangban történt. A Városfejlesztő Kft. komoly munkát végez a legkülönbözőbb területeken, legyen szó környezetvédelemről, stratégiákról, pénzügyi szakterületről, műszaki kérdésekről. E feladatok döntő többségét kisvállalkozásokkal nem tudják végeztetni, mert nincs hozzá megfelelő kapacitásuk. A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. számára viszont az is fontos, hogy a nyertes a tevékenységének jelentős részét a projektek területén végezze, mert csak így lehet elegendő tapasztalata.
"Azért szabtunk tehát magas határokat, mert a projektjeink volumene szakmailag ezt indokolja. Egyébként léteznek ilyen cégek Magyarországon, bízunk benne, hogy nyújtanak majd be pályázatot, akár egymással együttműködve, konzorciumban is" – közölték lapunkkal.
Városfejlesztők közös platformon
Kecskeméten alakult meg a Városfejlesztő Társaságok Országos Szövetsége (VÁTOSZ), amelynek Uhlig Rita, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója lett az elnöke. Azt kérdeztük tőle, hogy a szóban forgó tanácsadói felhívás követendő példa lesz-e a tagok számára, hogy hasonlókat írjanak ki? Van-e erre szándék?
A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. mindenekelőtt leszögezte, hogy a VÁTOSZ-t nem szabad összekeverni a Városfejlesztő Kft. működésével. Hozzátették, a VÁTOSZ elsődleges célja, hogy egymás – azaz a tagok – tapasztalataira építve sikeresebben hívja le az uniós forrásokat. Ennek feltétele, hogy a projektek előkészítése, majd később a megvalósítás, az elszámolás, a fenntartás során is tökéletes munkát végezzenek az érintett cégek. Ezt pedig csak megfelelő partnerekkel lehet elérni.
Amit közbeszereztetnek
- A projekthez kapcsolódó szükséges ráfordítások, időtartam, költségkeret megbecsülése,
- A részterületek egymástól történő pénzügyi, elszámolástechnikai lehatárolása,
- A projektek pénzügyi kezelésénél alkalmazandó módszerek, eljárások meghatározása,
- A projekt anyagi és a pénzügyi területhez kapcsolódó humán erőforrásmegtervezése és biztosítása,
- A külső pénzügyi tanácsadók munkájának koordinálása,
- A projekt pénzügyi előrehaladásának, minőségének, határidőknek, költségeknek, változásoknak az ellenőrzése,
- A kockázatok feltárása és kezelése,
- Pénzügyi-gazdasági területen a projekthez kapcsolódó szakmai munka dokumentálása,
- Egyéb, a projektmenedzsmenti tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi, gazdasági, ellenőrzési, ügyviteli és szakértői feladatok ellátása.
|
[
"Kecskeméti Városfejlesztő Kft."
] |
[
"Kecskeméti Önkormányzat",
"Városfejlesztő Társaságok Országos Szövetsége",
"Kecskeméti Városfejlesztő Kft",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Balogh Zsolt azt mondta, hogy mindenhol Hagyó Miklós embereibe ütközött a cégnél és a 2008-as sztrájk után felhívták irodájába és "pár szakszervezeti vezető, egy-két igazgató" jelenlétében azt mondták neki: "szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszervezeteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyónak is." BKV-s források szerint akkor a közlekedési vállalat buszos szakszervezetei voltak jelen.Földényi György, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke erről annyit árult el, hogy a 2008-as sztrájk lezárását követően semmilyen "kiscsoportos" beszélgetésről nem tud, ha volt is ilyen, ő ezen nem vett részt és tudomása szerint más sem. Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke is megerősítette ezt.Arra a kérdésre, hogy kapcsolatban álltak-e Hagyóval, Nemes úgy válaszolt: munkakapcsolatban voltak, akik leveleztek vele, de Hagyó a szakszervezetekkel nem nagyon szerette tartani a kapcsolatot.Gulyás Attila, a metrósokat összefogó Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is megszólalt a témában, ő sem hallott arról, hogy Baloghtól ilyet kértek volna. Ugyanakkor kíváncsi lenne arra, kik voltak ott a találkozón, és reméli, hogy Balogh ezt is el fogja mondani a rendőrségen.Balogh az említett interjúban arról is beszélt , hogyan juttatták el Hagyónak a BKV-tól származó pénzt, illetve milyen ügyekben kellett azt az összesen 70 millió forintot átadni.Az MSZP fővárosi elnöke nagyon súlyos állításnak nevezte azt, amit Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesről a Magyar Nemzet című napilapnak mondott. Burány Sándor szombaton az MTI-nek úgy fogalmazott: "ezek nagyon súlyos állítások, amik a cikkben szerepelnek, ezért én várom az ügyben az érintett nyilatkozatát".Tiszta lelkiismeretHagyó Miklós szerint minden, a Magyar Nemzet szombati számában megjelent, a BKV volt megbízott vezérigazgatója, Balogh Zsolt által rá vonatkozó "rágalmazó kijelentés" valótlan; a szocialista politikus azt mondta, minden, a tevékenységét vizsgáló fórum elé tiszta lelkiismerettel áll. A volt főpolgármester-helyettes az MTI-nek szombaton azt mondta, hogy e miatt Balogh Zsolttal, és mindenkivel szemben, akik "a hamis állításokat megismétlik", jogai megóvásáért megteszi a szükséges törvényes lépéseket.A szocialista politikus hozzátette: tiszta lelkiismerettel áll bármely, a tevékenységét vizsgáló fórum elé; "munkáját mindig a képviselői esküjéhez híven végezte". Hagyó Miklós szerint a napilapban megjelent cikk személyét érintően annyi valós tényt tartalmaz, miszerint "szereti a párizsit, és tényleg nem pontos". Utóbbi miatt elnézést kér azoktól, akiket az elmúlt 42 évben megvárakoztatott - mondta.
|
[
"BKV"
] |
[
"Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége",
"Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége",
"Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetsége"
] |
Váratlanul érte Debreczenyi Jánost (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármesterét, hogy a Fidesz városi elnöksége és taggyűlése nem őt jelölte ismét erre a tisztségre.
A bakonyi megyeszékhely önkormányzatának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, nemcsak reménye, de jó esélye is volt az újbóli jelölésre, hiszen Veszprém fejlődött, négy éve meghirdetett programja döntően teljesült, és a botrányok is elkerülték a várost.
Debreczenyi János elmondta, nemcsak a Fidesznek, hanem a KDNP-nek is tagja, és az utóbbi párt veszprémi vezetősége hétfő este ülést tart, amelyre meghívták őt.
Kérdésre válaszolva közölte, szerinte az a tény, hogy a zalaegerszegi ügyészség hivatali visszaélés miatt nyomozást rendelt el ellene, nem játszott bele abba, hogy a Fidesz veszprémi szervezete nem jelölte újra polgármesternek. Ez ugyanis nem hangzott el érvként a vezetőségi ülésen és a taggyűlésen sem, tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mivel indokolta a Fidesz helyi vezetése a jelölése elmaradását, Debreczenyi János azt mondta: "az indokokról a Fidesz helyi elnökségét kell megkérdezni".
Tájékoztatott arról is, hogy a Fidesz veszprémi elnöksége és taggyűlése Porga Gyulát, Veszprém alpolgármesterét jelölte a polgármesteri tisztségre, erre ő (Debreczenyi János) Fidesz-tagként kérte, hogy őt is vegyék fel a szavazólapra. A taggyűlés 83 jelenlévő tagja azonban titkos szavazással nem rá, hanem döntő fölénnyel Porga Gyulára szavazott, mondta Debreczenyi János.
Mihalovics Péter, a Fidesz veszprémi alelnöke azt közölte, hogy csütörtökön Navracsics Tibor, a párt városi elnöke többi közt arról tart sajtótájékoztatót, milyen indokok, érvek szóltak Debreczenyi János újbóli jelölése ellen.
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
Lehetséges-e, hogy ezer milliárdos nagyságrendben tűnik el az áfa a Horváth András által emlegetett kiskereskedelmi beszállítói láncok keretében, de még soha egyetlen egy sem bukott le? Kevéssé valószínű. Az országos médiumokba nem tudott bekerülni a hír, miszerint szeptember végén vádemelési javaslatot tett a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága egy közel 4 milliárd forint értékű áfacsalás ügyében. A csalással meggyanúsított cégvezető, illetve maga a cég is szorosan kötődik a CBA-hoz.
A történet bűnügyi része két évvel ezelőtt, 2011. szeptember 27-én kezdődött: a NAV mintegy száz munkatársa 40 helyszínen tartott ellenőrzést és foglalt le dokumentumokat; ezzel egy időben őrizetbe vették az áfacsalással gyanúsított társaság két ügyvezetőjét is, illetve az ügyben érintett más cégek vezetői közül többeket. Biztosítási intézkedésként zárolták az érintett cégek számláit, és jelentős mennyiségű készpénzt, illetve vagyontárgyakat foglaltak le. A hír október 12-én jelent meg a kisalfold.hu-n, majd ezt követően az országos portálokon. A Kisalföld első híre meg is nevezte az érintett céget: "Lapunk információja szerint a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága őrizetbe vette a CBA-üzletlánc franchise rendszeréhez tartozó abdai székhelyű Delikát Kft. tulajdonosait, közülük kettőnek a bíróság elrendelte előzetes fogva tartását."
Hírgyártás szakmányban
A hírt átvették az országos médiumok is, csakhogy azt némileg eltorzítva és egy másik információval tévesen összekapcsolva közölték. Eszerint Csiszár Csaba alezredes, regionális bűnügyi igazgató megerősítette a Kisalföld értesülését, hogy az eljárás a Delikát Kft. ellen folyik. Holott egyrészt az alezredes az érintettekről nem mondott, nem is mondatott semmit, másrészt a Kisalföld híre szerint nem a Delikát Kft., hanem annak vezetői ellen indult eljárás. Az az állítás tehát, miszerint a bűnügyi igazgató megerősítette, hogy a CBA-lánchoz tartozó Delikát Kft. ellen folyik nyomozás, nyilvánvalóan nem volt igaz. Ami igazán különös a történetben, az nem maga a pontatlan hírközlés, hanem hogy az állítás ettől kezdve önálló életre kelt. Az érintettek ugyanis először nem cáfolták a valótlan hírt – erre csak három nappal később, és feltűnően határozatlanul került sor.
Ez minimum szokatlan, hiszen egy kereskedelmi vállalkozás jóhírét kevés dolog erodálhatja inkább, mint ha csalással vádolják. Tény ugyanakkor, hogy a négymilliárdos áfacsalással összefüggésbe hozott cég, a Portéka ABC Kft. többségi tulajdonosa maga a Delikát Kft, kisebbségi tulajdonosa pedig a Delikát egyik ügyvezetője, ifjabb Laki László, aki egyébként a Delikát többségi tulajdonosának, Laki Lászlónak a fia. A hírbe hozott, a Nyugat-Dunántúlon mintegy húsz CBA-boltot üzemeltető Delikát maga azonban jogi értelemben tiszta volt. Ennek ellenére a központi CBA kommunikációja tényként kezdte kezelni a hamis vádat: először elhatárolódtak a Delikát Kft-től, mondván, mindössze franchise-partnerről van szó.
A központi CBA-val (CBA Kereskedelmi Kft.) való kapcsolatról ugyanakkor mást mond az érintett: "A Delikát Kft. 1998-ban társult a CBA kereskedelmi lánchoz, melynek következtében nem csupán tagja lett a láncnak, hanem üzleti siker reményében egyik tulajdonosává is vált." A két állítás egyszerre nem lehet igaz. Az elhatárolódással együtt a CBA Kft. szóvivője közölte, a működőképesség fenntartása érdekében, afféle megmentőként, "átveszik" a Delikát üzleteit Az ügyletet bejelentő közlemény továbbra is olyan homályosan fogalmazott a Delikáttal kapcsolatban, hogy annak alapján az Index egyértelműen, kijelentő módban áfacsalónak nevezhette a céget: "A CBA átveszi az áfacsaló cég üzleteit"- írták öt nappal az eljárás megindításának bejelentése után. Helyreigazítást különös módon ezúttal sem kért senki.
Másik CBA, másik áfacsalás
A hamis, a cég jóhírét súlyosan sértő állítást az érintettek később sem próbálták cáfolni, és a bejelentés után a "központi" CBA valóban átvette a Delikát üzleteit. A cég maga bő egy évvel később, a 2011-es mérlegadatokhoz csatolt "Kiegészítő melléklet"-ben viszont már egész másképp interpretálja a történteket: "2011 októberében egy téves feltételezést tényként közölt a helyi lap, melyet később sajnos több országos hírportál is átvett anélkül, hogy pontosan meggyőződtek volna az ügy részleteiről. Ezekben a cikkekben nevesítik a Delikát Kft-t, mint egy bűncselekményt elkövető céghálózat központi szereplőjét. A Delikát Kft. a feltételezett bűncselekményben nem érintett. A társaság ellen nem folyt és jelenleg sem folyik vizsgálat illetve nyomozás."
Hogy pontosan miképp is történt a Delikát üzleteinek "átvétele", azt nem tudjuk, az említett beszámoló mindenesetre elég sajátos feltételekkel megkötött megállapodást mutat be: "Az üzletek bérbeadásakor az új bérlő a CBA Ker. Kft. az üzletekben levő árukészleteket megvásárolta. Az üzletek átadásakor a kapcsolt társaságok a Delikát Kft, a Kismegyer-Delikát Kft, a Választék-Csemege Kft és az átvevő CBA Ker. Kft egy négyoldalú megállapodást kötött melynek keretében a három átadó társaság által a CBA Ker kft felé leszámlázott készletek ellenértékét a CBA felé, illetve a társaságok beszállítói felé fennálló tartozásaiba beszámítják, illetve a fennmaradó összegről a későbbiekben elszámolnak."
Lehet, hogy a régióban híre ment a sajátos megállapodásnak, miszerint a CBA Kereskedelmi Kft. úgy vette meg a Laki-cégek milliárdos értékű készleteit, hogy a teljes vételárat nem kellett kifizetnie – egyes portálokon a kommentelők mindenesetre valamiféle einstandot emlegettek, hogy a "központi" CBA elvette a Lakiék üzleteit. Az tény, hogy a cég dolgozói jártak a legrosszabbul: a Lakiék üzleteiben dolgozó 550 embernek úgy szűnt meg a munkaviszonya, hogy a nekik járó végkielégítést nem kapták meg, az új tulajdonos pedig új munkaszerződéssel volt csak hajlandó átvenni a dolgozókat.
Az áfa haszna
A Delikát kft tulajdonosainak az az állítása, hogy a cég ellen nem folyt nyomozás, feltehetőleg igaz – hogy a Delikát Kft nem érintett az ügyben, az kevésbé. A Laki család tagjai ugyanis – Laki László és két fia, Ifjabb Laki László és Laki Péter – komoly élelmiszer-kereskedelmi céghálózatot birtokolnak a régióban. A család tagjainak irányítása alatt áll nemcsak az áfacsalásban érintett Portéka ABC Kft., de a régió CBA-üzleteinek ellátását biztosító, a kritikus 2011-es évben is közel 5 milliárdos árbevételt elérő "Delikát" Kereskedelmi Kft., a tavaly 3,5 milliárd forgalmat bonyolító Kismegyer-Delikát Kft., és a szintén milliárdos forgalmú Választék-Csemege Kft.
Lehet, hogy a büntetőjogi eljárás csak a Portéka ABC Kft-t érinti, de ez egyrészt nem jelenti azt, hogy az adóhatóság eljárása sem talált semmi kivetnivalót a családi céghálózat működésében, másrészt nem jelenti azt sem, hogy az említett cégeknek semmi köze nem volt az adócsalással összefüggésbe hozott Portéka ABC Kft. ügyleteihez – még azon túlmenően is, hogy az apa cége, a Delikát többségi tulajdonos a Portékában. A Kismegye-Delikát Kft. 2011-es "Kiegészítő melléklet"-ében például ezt olvassuk: "A társaság a Delikát Kft, a Portéka ABC Kft és a Választék-Csemege Kft. kölcsönösen készfizető kezességvállalási szerződést kötöttek a cégek a hitelező Kereskedelmi Bank ZRt.-vel a jelentős szállítói illetve vevői kapcsolatokra tekintettel. A folyószámla-hitelkeretek, beruházási hitelek, bankgaranciák fedezetére."
Ez a kezességvállalás vagy azt jelenti, hogy a vezetők és tulajdonosok feltétel nélkül és vakon megbíztak egymásban – ami egy családi cégháló esetében sem túl valószínű-, vagy azt, hogy pontosan és kölcsönösen ismerték mindegyik cég ügyleteit. Az is kevéssé valószínű, hogy az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó Laki-cég, a Portéka ABC Kft. ne állt volna üzleti kapcsolatban a régió egyik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi cégével, a Laki-cég Delikát Kft-vel. A Portéka 2009-es beszámolójához csatolt kiegészítő mellékletben például ezt olvassuk: "Az értékesítés nettó árbevételéből 255.489.eFt származik kapcsolt vállalkozástól (Delikát Kft)."
Ha pedig üzletelt egymással a két Laki-cég – akárcsak közvetítőkön keresztül is – akkor már csak az a kérdés, hogy a gyanú szerinti közel négymilliárdos áfacsalás közgazdasági értelemben vett haszna melyik cégnél jelent meg: pusztán az ifjabb Laki által irányított Portéka Kft-nél, vagy – a Horváth András által leírt modell szerint – a szokásos piaci árnál alacsonyabb beszállítói ár révén jutott belőle az apa cégének, a Delikát Kft-nek is. Ha az ügyészség a NAV javaslata nyomán vádat emel, erre a kérdésre is választ fogunk kapni.
Kérdés persze, mire terjedt ki a nyomozás. Vajon vizsgálták-e, miképp utalhatott ki az adóhatóság éveken keresztül milliárdos nagyságú áfa-visszatérítést annak a nagykereskedő cégnek, amelyik egy (1) fő statisztikai létszámmal bonyolított 6-7 milliárdos forgalmat, túlnyomórészt szlovák exportot, szerény nyereség mellett. Az is csak utólag tűnt fel, hogy a magyar partnerektől vásárolt és Szlovákiába exportált áru visszakerül egy szigetszentmiklósi raktárba, majd újra felbukkan a Portéka ABC Kft-nél: az áfa- körhinta vége a NAV szerint 3,5 milliárd elcsalt adó. Éppen a Horváth András-féle modell szerint.
A NAV 13 000 oldalnyi iratanyagot állított össze a vádemeléshez. Ha elkezdődik a tárgyalás, az iratismertetés során talán kiderül, mekkora kört vizsgált az ügyészség: csak a konkrét áfacsalással vádolt céget, vagy az üzleti és esetleges hivatali kapcsolatait is.
A céginformációt a ceginfo.hu szolgáltatta.
|
[
"Portéka ABC Kft.",
"CBA",
"Delikát Kft."
] |
[
"Kereskedelmi Bank ZRt.",
"\"Delikát\" Kereskedelmi Kft.",
"CBA Ker. Kft",
"Delikát Kft-t",
"Kismegye-Delikát Kft.",
"Portéka Kft-nél",
"Kismegyer-Delikát Kft",
"NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Portéka ABC Kft-nél",
"CBA Ker. Kft.",
"Delikát Kft-nek",
"Portéka ABC Kft",
"Delikát Kft",
"Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Kismegyer-Delikát Kft.",
"Választék-Csemege Kft.",
"CBA Kereskedelmi Kft.",
"Delikát Kft-vel",
"Választék-Csemege Kft",
"Delikát Kft-től",
"CBA Ker",
"Delikát kft"
] |
A Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta Schmitt Pál 1992-ben szerzett doktori címét. Ezt Tulassay Tivadar, az egyetem rektora jelentette be szerda este közvetlenül a szenátus ülése után.
A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett.
A szenátus szerint a kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a tudományszakmai és etikai követelményeknek.
A szenátus előtt a Hallgatói Hálózat tucatnyi tagja tüntetett, a bejelentés után elégedetten távoztak.
Délelőtt ugyancsak Tulassay Tivadar jelentette be, hogy a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa 16:2 arányban venné el Schmitt doktori címét.
Az eseményeket a SE által életrehívott tényfeltáró bizottsági jelentés keddi nyilvánosságra hozatala gyorsította fel, amelyik még nem marasztalta el egyértelműen a köztársasági elnököt. "A dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak".
Az öt tagú tényfeltáró bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvélemény szerda este került nyilvánosságra, ebben arra a következtetésre jutott: "Az elvégzett tényfeltáró munka alapján javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját".
Január 11-én a hvg.hu robbantotta ki az ügyet egy cikkel, amiben azt írták, hogy Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része gyakorlatilag szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével, ami felveti a plágium gyanúját.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője minősíthetetlen bulvárkacsának nevezte a Schmitt elleni vádakat.
Egy héttel később az Index írta meg, hogy Schmitt dolgozata egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájából is szó szerint tartalmaz hosszú szövegrészeket, melyek összesen 17 oldalt tesznek ki. Március 6-án újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolták őket.
|
[
"Semmelweis Egyetem"
] |
[
"Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa",
"Hallgatói Hálózat"
] |
Rendkívüli felmondással megszüntette a BKV Fuzik Zsolt Béla informatikai igazgató munkaviszonyát. A menesztett igazgató büntetőeljárása miatt egy hónapja szökésben van.
A BKV tájékoztatása szerint az informatikai igazgató utoljára december 4-én jelent meg a munkahelyén. Távollétét nem igazolta, a többszöri megkeresésekre nem reagált. A BKV Zrt. közleménye szerint a rendkívüli felmondás miatt a menesztett informatikai igazgató végkielégítésre nem jogosult.
Fuzik Zsolt Bélát egy vesztegetési ügyben gyanúsítottként kezeli a hatóság. A vesztegetési ügy december 4-én pattant ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A székházat megszálló rendőrök egy informatikai szerződést kerestek először. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén 4-én, egy óbudai mélygarázsban vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgató, Sz. György.
Az üggyel összefüggésben R.-V. Krisztina, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetője és Sz. György, a BKV Zrt. jogi igazgatója előzetes letartóztatásba került. Mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A rendőrség többször kereste a BKV informatikai igazgatóját, aki azonban az idézésekre nem jelent meg, mert állítása szerint Ausztriában síelt és közben megbetegedett. A szökésben lévő Fuzik Zsolt Béla ellen a vesztegetési ügyben eljáró Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság nemzetközi elfogató parancsot adott ki.
|
[
"BKV"
] |
[
"Budapest Airport Zrt.",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.