Dataset Viewer
text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
sequence | negative_institutions
sequence |
|---|---|---|
A tavalyi magyarországi 241 milliárdos összes reklámköltés körülbelül ötödét a 25 legnagyobb állami hirdető fizette. Nemcsak sokat, de nagyon drágán is hirdetnek, a magáncégekhez képest közel tízszeres áron. A túlárazott hirdetési milliárdjai pedig a megfelelő helyre kerültek: becslésünk szerint az összes állami hirdető a fideszes reklámcégek reklámbevételeinek közel felét adják.
Összehasonlítottuk a legnagyobb állami és magáncégek listaáras költéseit a cégbeszámolókban elérhető reklám és hirdetési költségekkel*Az összehasonlítás csak nagyságrendileg lehet pontos, mivel nem lehet tudni, melyik cégnél mit is értenek ezen költségek alatt, például az ügynökségi, produkciós díjakat is figyelembe veszik-e. A listaáras költségeknél nem vehettük figyelembe az egyre fontosabb Google és Facebook hirdetési költségeket, amiről nem érhetők el adatok.. Listaáron számítva óriási a különbség a magáncégek javára, amint az a lenti grafikonon is látszik. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyit fizethettek a valóságban a hirdetésekért, akkor már más a helyzet.
A legnagyobb 25 állami és magánhirdető listaáras és a cégbeszámolók szerint elérhető reklámköltéseit az alábbi grafikon mutatja: a magáncégeknél a listaáras költés 634 milliárd volt 2017-ben, ám a cégbeszámolók szerint a valóságban ezért csak 72 milliárdot fizethettek. Az állami hirdetők ezzel szemben nem tudtak ilyen megtakarítást elérni: becslésünk szerint a 45 milliárd forintos listaáras hirdetésért 51 milliárdot fizethettek.
Tehát míg a magáncégek tavaly lealkudták a listaár majdnem 90 százalékát, az államiak egyáltalán nem értek el kedvezményt. (A 100 százalék feletti érték adódhat a becslés pontatlanságából és az eltérő könyvelési gyakorlatból is.*A Magyar Reklámszövetség “több mint 40 milliárd" forintra tette az állam 2017-es reklámköltését a 241 milliárdos tényleges (nem listaáras) reklámköltésen belül.) Vagyis
az állami cégek nagyon felelőtlenül gazdálkodnak: hirdetésekre tízszer többet költenek a piaci alapon indokoltnál.
Sőt, valójában ennél is többet, mert több nagy állami cég valószínűleg akkor sem teljesítene rosszabbul, ha nem költene évente milliárdokat hirdetésekre, hiszen nem közvetlenül a lakossággal üzletel. A céges partnerek elérésére pedig vannak jóval hatékonyabb módok*Ilyenek például az adott vállalati körnek szóló hírlevelek, míg a nagy partnereknél a személyes kapcsolattartás és az egyedi ajánlatok készítése úgyis elkerülhetetlen. is, mint a reklámkampányok. Igaz ez például a Magyar Villamos Művekre és a Magyar Fejlesztési Bankra.
Ráadásul pont ezek az állami vállalatok érik el a legkisebb kedvezményt a hirdetőknél. Ezzel szemben azok a hatékonyabbak, amelyek gazdálkodása függ a jól működő reklámtól: a Budapest Bank esetében a beszámolóban található hirdetésekhez köthető költség sor a listaáras megjelenés 21 százaléka volt, ami megegyezik a magáncégek arányával.
A Szerencsejáték Zrt. beszámolójában viszont azt találtuk, hogy 14 milliárdot költöttek reklám- és PR-tevékenységekre*További 2,1 milliárd a lottóhúzások közvetítésére, valamint egyéb reklám- és PR-feladatra ment el, de azt nem tudjuk részletesen, hogy mire., míg a Kantar Media adataiban az szerepel, hogy listaáron számítva 9,9 milliárd volt az értéke a megjelenéseiknek. A beszámolóban szereplő összegben vélhetően benne lehet a reklámügynökségek díja, a reklámok elkészítésének költsége, és a Kantar adataiban nem szereplő Google és Facebook hirdetések összege is. De ugyanez az eltérés igaz a magáncégekre is. A Szerencejáték Zrt. tehát meglehetősen drágán hirdet. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan alakul az aktuális politikai elvárásoknak megfelelően a vállalat médiaköltése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak.
Azt is átszámoltuk az általunk becsült arányokkal, hogy milyen fontos lehet a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben az állami hirdetések szerepe. Listaáron számolva a közmédia és a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben – néhány kivételtől eltekintve – nem tűnnek fontosnak az állami hirdetések, összességében csupán 8 százalékot tettek ki 2017-ben. A cégbeszámolók és a listaárak alapján kapott arányokból úgy lehet becsülni, hogy a valóságban
a kormánybarát média reklámbevételek 45 százaléka származhatott az állami hirdetőktől.
Jó eséllyel tehát nem is lehetne a legtöbb ilyen médiavállalkozást akár nullszaldósan, de pláne nagy nyereséggel működtetni, ha nem tartanák el őket a jelentős állami hirdetések.
Az arányok nagyon különbözőek az egyes cégeknél: míg a közmédia vagy a TV2 becslésünk alapján is bevételének nagyobb részét a piacról szerzi, a többieknél fordított az arány. Különösen a kisebb médiatermékek esetében teljesen egyértelmű, hogy gyakorlatilag az állam tartja fenn őket, piaci bevételük elenyésző.
Ennek két oka is lehet. Egyrészt egy kevés embert elérő médium nem vonzó a piaci alapon gondolkodó hirdetők számára*Kivéve, ha azok az emberek nagyon magas státuszúak, például gazdasági döntéshozók.. Másrészt mivel a kormányközeli médiatermékek túlárazott állami hirdetésekkel vannak tele, nincs akkora nyomás a piaci hirdetők megdolgozására. Ez ugyanis sokkal macerásabb, mint a politikai alapon beeső reklámok strigulázása.
A Kantar Media adataiból és a cégbeszámolókból készített becslésünk alapján azt számoltuk ki, hogy a Fidesz-közeli médiacégekhez folyt be a teljes állami hirdetési kiadás 80 százaléka 2016-ban, tavalyra pedig még egy százalékpontot nőtt ez az érték. Vagyis
5 állami hirdetési forintból 4 a kormánybarát médiafelületeknél kötött ki.
Közélet média reklám Szerencsejáték Zrt. TV2 Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
[
"Kantar Media",
"Szerencejáték Zrt.",
"Magyar Reklámszövetség",
"Budapest Bank"
] |
Nem vette el a doktori disszertációjának több, mint felét másoló Isaszegi János fokozatát a Debreceni Egyetem júniusban. A nyári felülvizsgálati eljárás után az egyetem Doktori Tanácsa 4-5 arányban nem fogadta el a fokozat visszavonásáról szóló határozati javaslatot. Az eljárás dokumentumaiért sikertelen adatigénylést nyújtottunk be, a Debreceni Egyetem titkolja azokat, az elérhető információk alapján azonban nem végeztek alapos munkát a felülvizsgálat során.
Mint megírtuk, Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, az NKE címzetes egyetemi tanára, 2011-es doktori disszertációjának több, mint felét másolta más szerzőktől, internetes hírekből és a Wikipédiáról. A Debreceni Egyetem felülvizsgálati eljárása eredménytelenül zárult, a Doktori Tanács nem vette el Isaszegitől a fokozatát egy szavazás során. Eredeti cikkünk megjelenésekor Isaszegi János és konzulense, Raffay Ernő sem portálunknak, sem az RTL Klub híradójának nem kívánt válaszolni.
Az egyetem titkolózik
Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a felülvizsgálati jelentésért (melyet az Agrártudományi Doktori Tanács készített), az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) ülésének jegyzőkönyvéért és egy eseti bizottság ülésének jegyzőkönyvéért – itt hallgatták meg Isaszegit személyesen.
Csernoch László rektorhelyettes adatigénylésünkre nem válaszolt érdemben: az EDT üléséről készült egyoldalas emlékezetőt és a Tanács ügyrendjét kaptuk meg, utóbbit nem is kértük. Újabb kérésünkre Csernoch megküldte az Agrártudományi Doktori Tanács (ADT) elnökének féloldalas levelét, melyben Pepó Péter megindokolta, miért nem javasolták az EDT-nek a fokozat elvételét. A jelentést ekkor sem kaptuk meg.
Pepó Péter válasza szerint a nyomtatott szakirodalomból történt plágium (ami az ADT szerint a törzsszöveg 6,54%-át teszi ki) minimális, az internetes forrásmunkák pedig amúgy is bárki számára elérhetőek, így ez nem jelentett gondot számukra.
Vagy rosszul keresték a plágiumot, vagy nem mondanak igazat
Az ADT azonban nem mond igazat a plágium arányát illetően. A három fő szakmai forrásmű (Kiss Zoltán László, Boldizsár Gábor, Jónás János) esetében összesen 6,54%-os plágiumot írnak, míg valójában a törzsszöveghez viszonyítva (tehát a tartalomjegyzéket, címlapot és bibliográfiát levágva) a plágium valódi mértéke körülbelül 16,36% ebből a három műből. A törzsszövegben a leütések számát vettük figyelembe, melybe a nyomtatott karakterek és a szóközök beletartoznak, és a legelterjedtebb módszer akadémiai körökben.
Kétséges, hogy az ADT miként és miért számolta máshogy a viszonyítási alapot. Amennyiben a törzsszöveg részévé tesszük még a címlapot, tartalomjegyzéket, hivatkozásjegyzéket és eredetiségi nyilatkozatot is, vagyis azokat a részeket, melyek önálló jelleggel nem bírnak, 166 oldalasnak tekinthetjük a disszertációt. Ez csupán tíz százaléknyi különbséget jelent, míg az ADT számai a valós plágium 10-15%-át fedik csak le.
Az ADT 150 oldalnyi törzsszövegből közel 15 oldalnyi plágium felett siklott át, csak a fent említett három forrásmű tekintetében, pedig ezek az eredeti cikkünkben közzétett plágiumlistában benne foglaltattak. Az összesen 76 oldalnyi plágiumból a táblázatban foglaltak mellett 52 oldalt tesz ki az egyéb szerzőktől hivatkozás nélküli másolt tartalom. Az ADT elnöke szerint ezek azonban nem indokolják a fokozat elvételét. (Korábbi cikkünkben tévesen 143 oldalnyi törzsszövegről írtunk.)
Pepó Péter levele szerint a tudományos következtetések sajátjai a szerzőnek, így a fokozat elvétele nem szükséges. A válasz értelmében a Debreceni Egyetemen doktori fokozat kapható mások tudományos eredményeinek lemásolásával és összefoglalásával.
Újabb plagizált szövegrészek
Korábbi, a plágiumot felfedő cikkünk óta további másolt részeket fedeztünk fel a disszertációban. Főleg egyetemi jegyzetekből, internetes cikkekből és interjúkból emelt át Isaszegi bekezdéseket, oldalakat. Ezeket számos esetben úgy fogalmazta át, hogy saját meglátásainak tűnjenek. Az újonnan felfedezett részek több oldalt is kitesznek. Isaszegi plagizált a múlt-kor honlapról, a Biztonságpolitikai Szemléből, a néhai Mindentudás Egyeteméről, tanári szerzővel rendelkező egyetemi jegyzetekből, továbbá egyéb szakmai írásokból és interjúkból.
Az alábbi képen látható, valójában mekkora is az a szövegrész, melyet Isaszegi János más szerzőktől másolt a forrás feltüntetése nélkül, és saját gondolatának és ismeretének mutatta be azt. A sárga részek jelzik a szó szerinti átvételeket, vagyis a szigorúan vett plágiumot, míg a kék részeken olyan adatokat, ismereteket sorol Isaszegi, melyekhez forrás kellene, hogy tartozzon, illetve egy ilyen esetben megtévesztően hivatkozik. (A disszertációt jellemzi, hogy még adatok sorolása esetén sem található forrás, ezeket külön nem jelöltük.)
A dokumentum elején és a végén (a plagizált mellékletek előtt) szürkével lett kiemelve az, ami nem tartozik a törzsszöveghez: címlap, tartalomjegyzék, hivatkozásjegyzék, és a következtetések angol fordítása. Az alábbi képen látható eset a Debreceni Egyetem szerint nem indokolja a disszertációval elnyert doktori fokozat visszavonását. (A kihúzással nem jelölt részek nem feltétlenül eredetiek, csupán eddig nem találtunk az eredetiségüket kétségbe vonó adatot.) A plágiumvizsgálatot nehezíti, hogy idegen nyelvű források lefordítását felfedezni közel lehetetlen, még a mai technikai feltételekkel is.
Pránaenergia, holomező, és auratisztítás vízzel
Összevetettük továbbá, hogy a valóban hivatkozott források összefüggésben állnak-e az adott szövegrésszel, vagy csupán ad hoc jelleggel, látszólag lettek elhelyezve. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a disszertációban található 48 hivatkozás (37 jegyzékben és szövegben, 11 lábjegyzetben) tudományos igényű munkáknál feltűnően alacsony. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) elfogadott, hadtudományi témájú disszertációk jellemzően 100-150 hivatkozást tartalmaznak, míg a Debreceni Egyetemen regionális témákban leadott értekezések 80-150 tételes irodalomjegyzékkel rendelkeznek – szövegközi hivatkozásból pedig ennek sokszorosát tartalmazzák.
A hivatkozások átnézése közben azonban igen érdekes forrásra lettünk figyelmesek. Hodnik Ildikó 2004-es könyvének, a “Lélek teste – Auradinamika" című műnek egy fejezete (“Háborgó magnetikus mezők") is le lett hivatkozva. Nem világos, hogyan kapcsolódik szakmailag a regionális biztonságpolitikához az a könyv, melynek fejezetei között megtalálhatjuk a pránaenergiát, a holomezőt, vízzel való auratisztítást, vagy esetleg az atlantiszi mágusokat és a fénylényeket.
A 37 darab bibliográfiai hivatkozásból 3 darab a kétezres évek elején elhangzott előadást jelez, egy pedig egy megszűnt honlapra mutat, így ezek hitelességét ellenőrizni szinte lehetetlen. A fennmaradó 33-ban több olyan mű szerepel, melyekből Isaszegi plagizált. A kérdéses művekből van, hogy egy oldal van csupán lehivatkozva, miközben az átemelések tucatnyit is jelentenek (például Kiss Zoltán László könyve esetében), a szövegtörzsben való megjelölés nélkül.
Az általunk fellelt szakirodalmi és nem szakirodalmi források több esetben nem kapcsolódnak a hivatkozást tartalmazó bekezdéshez.
A doktori fokozat visszavonása más országokban nem tabu. Romániában a közelmúltban Gabriel Oprea volt belügyminisztertől és Victor Ponta volt miniszterelnöktől vonták meg doktori titulusukat.
Grafika: Deák Dorottya
|
[
"Debreceni Egyetem"
] |
[
"Egyetemi Doktori Tanács",
"Doktori Tanácsa",
"RTL Klub",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Agrártudományi Doktori Tanács",
"Doktori Tanács"
] |
Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos kérését tolmácsolva küldött levelet az állami tulajdonú cégek vezetőinek kedden a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő: csütörtök délután öt órára a levél mellékletében felsorolt 85 cégről kell megmondani, szerződtek-e velük, ha igen, mikor és mennyit fizettek nekik. Az erősen koncepciósnak tűnő listát Papcsák szerint döntően az elmúlt évek sajtója alapján állították össze, és pusztán arról van szó, hogy szeretnék látni: az adott cégek milyen kapcsolatban voltak az állammal.
Halállistaként emlegetik az Index információi szerint azt a céglistát, ami lassan az egész államigazgatáson és állami cégeken körbeér, és amit Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos kérésére köröztetnek. Az állami tulajdonú cégekhez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, a minisztériumokhoz információink szerint közvetlenül a kormánybiztostól eljuttatott levél előírja: ma délután öt óráig közölni kell, hogy a listában szereplő cégekkel 2002 óta milyen szerződéseket kötöttek az állami cégek, intézmények és mennyit fizettek ezért. Az adatokat az MNV július 13-án kedden kelt levele szerint egy excell táblában a vezérigazgató e-mail címére eljuttatniuk az állami cégeknek.
A listán összesen 85 cég szerepel, de sok esetben egyetlen tulajdonos vagy tulajdonosi kör tűnik fel több cég mögött is. Az összeállítás egyértelműen koncepciósnak tűnik, a bekért adatok pedig döntően – lényegében az üvegzseb keretében amúgy is közzé teendő – semmitmondó információk. Az egyetlen lényeges kivétel ezalól az, hogy az állami cégeknek nyilatkozniuk kell arról is: a listán a szereplőkkel kötött szerződéseket személy szerint ki írta alá állami részről.
A céglista két részre osztható. Az első 52 cég vegyes merítés, láthatóan némiképp esetlegesen, de meghatározott körre utazva rakták össze, az utolsó 33-at Gyurcsány Ferenc személye kapcsolja össze. A listán szereplő cégek többsége ugyan szerepelt már a sajtóban, akár tulajdonosa, akár egyes megbízásai kapcsán, és több olyan is akad, mely a médiában “gyanúsként" bemutatott ügyben tűnt fel, de – legalábbis az Index gyors ellenőrzése szerint – hivatalos eljárás állami megrendelésekkel összefüggésben egyik ellen sem indult.
A Köztársasági Őrezreddel szorosan együttműködő In-kallal indul a lista, melyben sem abc-, sem egyéb rendet nem tudtunk felfedezni – még az azonos tulajdonosi hátterű cégek sem mindig szerepelnek egymás mellett. Telkes József cégei részben egy csoportban szerepelnek a lista elején – a tanácsadó például a listán szereplő IFUA-val és a KPMG-vel közösen nyert el még a Gyurcsány-kormány alatt egy kiterjedt, átvilágításra és racionalizálásra vonatkozó kormányzati megbízást –, de a részben szintén tulajdonában álló Force Motrice Zrt. csak később szerepel. Persze kérdés, hogy a cég vajon Telkes miatt, vagy esetleg a cégben tulajdonos Felsmann Balázs volt gazdasági minisztériumi szakállamtitkár miatt került a listára.
Különös, hogy a big fourként emlegetett négy nemzetközi könyvvizsgáló közül – bár mindegyiknek vannak komoly állami megrendelései – csak a korábban Simor András, majd Oszkó Péter vezette Deloitte került a listára. Szerepelnek a névsorban volt kormányzati kommunikátorok – Braun Róbert, Szigetvári Viktor és Batiz András – cégei. Listára került több más kommunikációs cég is, a Cafe csoport például nyolc céggel is képviselteti magát, ugyanakkor a Political Capital Kft. szerepel a névsorban, de a cégcsoport többi tagja nem.
Érdekesség, hogy nem szerepelnek az adatkérésben olyan társaságok, melyeket például a már több büntetőeljárás keretében vizsgált BKV bízott meg. Szerepel viszont olyan cég is, amely már 2002 előtt, tehát az előző Orbán kormány alatt is komoly állami megrendeléseket kapott, így például a Welt 2000, amely egyebek között a Széchenyi-terv monitorozására fejlesztett rendszert.
Nincs érdemi információ
Az önkényesen, legalábbis látható szempontok nélkül összerakott lista önmagában is koncepciós eljárás érzetét kelti, de ráadásul szakmailag is megkérdőjelezhető, mire lehet jó egy ilyen adatgyűjtés. Eleve nem kérték be a közbeszerzési adatokat: egy utólagos vizsgálat egyik alapja lehetne pedig, hogy milyen - nyílt vagy meghívásos - tenderen, hány ajánlatoból, hány pályázót kizárva, hogyan választottak nyertest. Nem kérdez rá a körlevél arra sem, mely ügyekben indult esetleg utóbb jogorvoslati vagy egyáltalán, bármilyen eljárás. Nem látszik az sem, hogy adott területekre, szektorokra koncentráltak volna a lista összeállításakor: bár dominálnak a tanácsadó cégek, szó sincs kizárólagosságról. Ugyanakkor a közkeletű vélekedés szerint a korrupció melegágyát jelentő építőipari – például útépítési – megbízásokban érintett cégek közül egyetlen egy sem szerepel a listán.
Nem látszik értékhatár sem: a listán szereplő cégek között akad olyan, amely évek alatt összességében akár milliárdos nagyságrendű állami megbízáshoz jutott - ezeknek jelentős részét egyébként sok cég referenciaként fel is tűnteti honlapján, de akad olyan is, amelyik alig pár millió, sőt, akár egymillió forint alatti szerződéssel bírt.
Gyurcsányi cégbirodalom kopipészttel
Akad viszont olyan cég is, amely egészen biztosan egyáltalán nem kapott állami pénzt a vizsgálni kért 2002 és 2010 közötti időszakban, egész egyszerűen azért, mert már korábban megszűnt. Ilyen például a 33-as Gyurcsány-listában szereplő társaságok közül a Hír-Rádió Kft.: ezt 1998 szeptemberében hozták létre, ám már 1999 áprilisában megindult a végelszámolása, és júniusban meg is szűnt. Szintén nem érte meg a 2002-es szocialista éra kezdetét az Első Magyar Timföldipari Kft., amit 2000-ben szüntettek meg végelszámolással.
A Gyurcsány-listán szereplő cégek egy másik részének a nyilvános mérlegadatai árulkodnak arról: nem kaptak zsíros állami megbízást az utóbbi években. Például a Ger-Com Kft. vagy a GPS Vagyonkezelő Kft. éves árbevételei az egymillió forintot sem érték el az elmúlt esztendőkben. Ezek a tények is arra utalnak, hogy a lista összeállítói nem fektettek túl sok energiát a munkába. Még árulkodóbb azonban az, hogy szerepel az összeállításban a Dunántúl Termékenység Egyesülés. A cégnyilvántartásban ilyen nincs, az interneten is csak mintegy 2800 találatot kapunk a kifejezésre. Ezeket átnézve kiderül: a szóösszetétel valójában egyetlen helyen szerepel, abban az interneten 2009 eleje óta terjedő listában, ami Gyurcsány üzleti érdekeltségeit hivatott összegyűjteni. A találatokból az is látszik: ez az összeállítás került bele – néhány kihagyott céget nem számítva szinte változatlan tartalommal – az MNV-levélbe, láthatóan minden kiegészítő adatgyűjtés nélkül, egyszerű kopipészttel.
Egyértelmű üzenet?
Aligha érthető félre a lista üzenete, fogalmazott egy állami intézménynél dolgozó forrásunk, aki szerint egyszerűen senki nem mer majd mégoly indokolt esetben sem a listán szereplő cégekkel szerződni. (Információink szerint egyébként több olyan cég is van a listán, amely kapott állami megrendelést a kormányváltás óta is.) A hatást mutatja: több forrásunk szerint egyes helyeken - inkább pletykaként - egyenesen az terjed, hogy a listához informálisan, de direkt utasításként “csatolták is fentről", hogy a felsorolt cégek tiltólistán vannak, sőt, meg kell vizsgálni az esetleges érvényes szerződéseik felbontásának lehetőségét. A listán szereplő egyik cég egyik vezetője szerint az hagyján, hogy az állami szektorból aligha kapnak megrendelést a jövőben, a kérdés az, hogy a kormányzati üzenet mennyire megy át privátszférába, lesznek-e olyanok, akik jobb a békesség alapon inkább kerülik a listázottakkal való kapcsolatot.
Tájékozódni kell
Egyszerűen tájékozódni akarok, nem értem, miért lehetne ezzel bármi probléma - mondta megkeresésünkre Papcsák Ferenc. A kormánybiztos szerint döntően a sajtóban megjelent ügyek alapján állították össze a listát, és a cél egyszerűen az, hogy megnézzék, ezek a cégek az “állami szervezetrendszerben hogyan, miként mutatkoztak meg". A listát ezért megkapták a minisztériumok is. A listára kerülés, illetve az arról való lemaradás kritériumait firtató kérdésünkre a kormánybiztos azt mondta, egy előzetes tájékozódás zajlik, lehetnek még más cégek is, amelyekről később adatokat kérnek.
Az előzetes tájékozódás a magyarázat arra is, hogy kérdések lényegében kimerülnek az üvegzseb program keretében közzéteendő adatokban, majd később dőlhet el, milyen ügyekben kell további, tényleges vizsgálatot indítani. A vizsgálatokat én egyébként is csak koordinálom, a tényleges vizsgálatok az illetékes minisztériumokban folynak, azok eredményéről is őket érdemes kérdezni - mondta a kormánybiztos.
Papcsák szerint nem kell attól tartani, hogy az államigazgatásban bárki is úgy értelmezné, hogy a listán szereplő cégekkel jobb nem szerződni a jövőben, és szó sincs arról, hogy informális utasítást adtak volna a meglevő szerződések felbonthatóságának vizsgálatára. Az pedig, hogy a közbeszerzéseken résztvevő cégeknek el kell viselniük egyfajta nyilvánosságot, az állami megrendelések velejárója.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Cafe csoport",
"Political Capital Kft.",
"Első Magyar Timföldipari Kft.",
"Hír-Rádió Kft.",
"Köztársasági Őrezred",
"Dunántúl Termékenység Egyesülés",
"Ger-Com Kft.",
"GPS Vagyonkezelő Kft.",
"Force Motrice Zrt."
] |
Gyurcsány Ferenc felelőssége is megáll a Sukoró-ügyben, a volt szocialista miniszterelnöknek a tervezett telekcsere és a kaszinóberuházás tekintetében egyértelmű a politikai felelőssége, de szerintem Gyurcsánynak jogi felelőssége is van – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón a parlamentben.
A tárcavezető szerint komoly eredmény a Kúria mai jogerős ítélete, amely letöltendő börtönbüntetést szabott ki Tátrai Miklósra és Császy Zsoltra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két korábbi vezetőjére.
“Nehéz megítélni, hogy Tátrai Miklós esetében a 3 év letöltendő és Császy Zsolt esetében a 2 és fél év letöltendő arányos ítélet-e, de a Kúria mai ítélete komoly eredmény. Egyelőre csak két embert ítéltek el, szerintem Gyurcsány Ferenc is felelős, jogi értelemben is. Gyurcsány konkrétan részt vett a Sukoró-ügy intézésében, ő vezette például a tárgyalódelegációt. A mai ítéletből is kiderült, ha hatalmon vannak, hogyan bánnak a szocialisták a közvagyonnal" – szögezte le Lázár János.
Ismert, az ítélet mellett portálunk ma azt is megírta, hogy Gyurcsány Ferenc ismét megfenyegette a Sukoró-ügyben eljáró ügyészeket és bírákat. A Kúria csütörtöki ítélethirdetése után a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy nem a jogerősen elítélt vádlottak, hanem "a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök". Párttársa, Varju László mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró “fideszes" ügyészek, a csütörtöki ítéletet meghozó bíró és tanácsa “addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják".
A PestiSrácok.hu azt a kérdést is nekiszegezte Lázár Jánosnak, hogy mit üzen azoknak a román történészeknek, akik revíziós vádakkal illették a Miniszterelnökség vezetőjét amiatt, mert a Nemzeti Összetartozás Napján Szarvason Lázár erkölcsi jóvátételt sürgetett a magyarságnak Trianon miatt és nyomatékosította, a magyar nemzet áldozata Trianonnak és nem előidézője. Mindezen felháborodtak egyes román történészek, akik lejárató cikket is írtak Magyarországról, úgy fogalmaztak, hogy Lázár veszélyezteti a térség stabilitását, a román államfő pedig soha nem kérhet bocsánatot a magyaroktól, mert egy napig sem maradhatna hivatalában.
“Nem üzennék a román történészeknek, inkább csak azt mondom, hogy nem lehet olyan nagy a térség stabilitása, ha azt meg lehet rengetni Hódmezővásárhelyről. A következő három év jó alkalom arra, hogy Trianonról beszélgessünk románokkal, szerbekkel, szlovákokkal és másokkal. Nem jó az az Európa, amelyben az egyik államnak gyásznapja másoknak ünnepnap. Áder János köztársasági elnök Újvidéken bocsánatot kért a szerbektől a második világháborúban elkövetett erőszakért, tőlünk ugyanakkor nem kértek bocsánatot a szomszédos államok vezetői. Itt az ideje, hogy ezt megtegyék Trianon haszonélvezői" – egyértelműsítette Lázár János.
Módosítják a civiltörvényt
A kormány elfogadja a Velence Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében – mondta Lázár János a Kormányinfón. A tárcavezető ismertette, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai szempontú felvetéseit elutasították. Lázár János hangsúlyozta, a Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a civiltörvény módosításának legitimitását, vagyis a parlamentnek legitim célja rendet tenni ebben a kérdésben, továbbá helyes a különböző szervezetek külföldi finanszírozásának megismerhetősége.
Brüsszelbe mennek a 3-as metró miatt
A kormány minden segítséget megad a 3-as metró felújításának elkezdéséhez, és támogatja Tarlós István főpolgármester megvalósítási tervét – jelentette be Lázár. Megerősítette, Tarlós István és a kormány arról állapodott meg szerdán, hogy egy közös tárgyalódelegációt küldenek Brüsszelbe azért, hogy megszerezzék az Európai Bizottság jóváhagyását az eredeti beruházási összegnek számító 137,5 milliárd forinton felüli kiadásokra. Ismertette, Brüsszel egyelőre nem adott írásos jóváhagyást a beruházás eredeti költségeire sem. Megjegyezte továbbá, hogy a kormány “normális hangvételű" beszélgetést folytatott Tarlós Istvánnal, a találkozón pedig több más fővárosi ügy is szóba került.
Többet érdemelnek a panelben élők
A panellakások ügyéről és az ezzel kapcsolatos kormányzati tervekről is beszélt Lázár a Kormányinfón. Előrebocsátotta, a kabinet célja az emberek életminőségének javítása. “Az elmúlt 15 évben 72 ezer panellakás felújítására került sor, ez a panelek mintegy 11-12 százaléka. A sokemeletesek 80-90 százalékát még nem tudta felújítani Magyarország. Segítségre szorulnak azok, akik panelban élnek. A kormány egyeztetést kezdeményez az ügyben, az építésztársadalommal is tárgyalunk majd és a lakókkal is közös nevezőre kell jutni. Ezek után Hódmezővásárhelyen, az én városomban mintaprogramot indítunk. Pontosan fel fogjuk mérni a házak technológiai állapotát, épületgépészetét. Mérlegre kell tenni a lehetőségeket. 3-4 megoldás is asztalon van, ebben van olyan, amit Németországban már megvalósítottak, ez az épületek visszabontása" – sorolta Lázár.
Dolgozik a gazdaság
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jó esély van arra, hogy az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a 2018-as költségvetési javaslatot. Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az 1990 és 2014 közötti időszakhoz képest már nem a költségvetési vita uralja a közbeszédet, ma a gazdaság teljesítménye nem képezi politikai, parlamenti viták tárgyát. Ez alapvetően nem a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók összefogásának eredménye – tette hozzá. Hangsúlyozta, három dolgot tűztek ki célul: a munkavállalók, a családok támogatását és a biztonság garantálását.
A kormány arra számít, hogy az illegális bevándorlás ügyében a következő fél évben felerősödik a vita a tagállami és európai uniós határkörökről – közölte Lázár János.
Soros György magyar származású amerikai üzletember azt javasolja, hogy a kérdésben az Európai Unió döntsön. Tehát ne az adott tagállam mondja meg, hogy ki éljen a területén, hanem ezt egy központi brüsszeli hivatal döntse el – mondta Lázár. Magyarország szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt – jelentette ki.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
|
[
"Kúria",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Velencei Bizottság",
"Velence Bizottság",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Budai Gyula hozzátette: amennyiben a kért értékesítési moratóriumot a kabinet nem hirdeti meg, a Magosz nem vesz részt a további tárgyalásokon. Az igazgató, aki a Fidesz nagykállói választókerületi elnöke, megjegyezte azt is, hogy az ellenzéki párt szintén távol marad az egyeztetésektől, ha a további földeladást nem függesztik fel. A sajtótájékoztatón részt vett Simon Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki nem reagált a párttal kapcsolatos kijelentésre, azt nem erősítette vagy cáfolta meg.
A Magosz vezetője a moratórium szükségességét azzal magyarázta, hogy "mutyizás folyik" az állami földek eladásánál, s ennek alátámasztására a Szendrői Állami Gazdaság területének értékesítését hozta fel. Azt állította, hogy két sikertelen eladás után "célirányosan írták ki a pályázatot, egy befektetői körnek kedvezve". Elmondta: a Borsod megyében lévő 4913 hektáros területre a nyírbátori Kelet-Grain Kft. és 23 magánszemély konzorciuma pályázott. Újságírói kérdésre válaszolva Budai Gyula elismerte, hogy a kft. gazdasági társaságként a jelenlegi törvények alapján nem lehet vevő, de – szerinte – "éppen ezért próbálkoznak konzorciumba tömörülve magánszemélyként".
Strómanoknak nevezte a pályázó magánszemélyeket, akik másoknak vásárolnak, s hozzáfűzte: "nincs olyan gazdálkodó, aki képes lenne a 600 milliós vételárat kifizetni, még banki hitellel sem".
A szövetségi igazgató a Magyar Nemzetben a szendrői földeladással kapcsolatban megjelent írásra hivatkozott, s azt mondta, "követelik Veres János pénzügyminisztertől, hogy adjon tájékoztatást arról, miért csökkentették 1,2 milliárdról 600 millióra a szendrői földek árát, személy szerint van-e köze a nyírbátori kft.-hez, s hozzák nyilvánosságra, ki az a 23 magánszemély, aki pályázott". Mint mondta, a Magosz számára elfogadhatatlan, hogy miközben tárgyalnak a földtörvényről, változatlanul tart az állami területek eladása.
(MTI)
|
[
"Szendrői Állami Gazdaság",
"Kelet-Grain Kft."
] |
[] |
A miniszterelnök volt biztonságpolitikai főtanácsadójához került a cég, amely többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is értékesíti.
A Tombor András üzletember, Orbán Viktor volt tanácsadója által alapított Visus Invest Kft. vásárolta fel a piacvezető tévés sales house-t, az Atmedia Kft.-t. A Visus azt ígérte: pénzügyi befektetőként lesznek jelen, nem terveznek szervezeti és üzletpolitikai változást a cégnél.
Az Atmedia értékesíti többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is. Nettó árbevétele 2014-ben 7,6 milliárd, 2015-ben már 9,2 milliárd forint volt. Alapítója, Tombor András az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, majd a 2000-es évek közepén a Multireklám vezérigazgatójaként dolgozott. 2012-től idén nyárig a Grand Tokaj élén állt, ügydöntő felügyelőbizottsági elnökként. Azóta a médiában többször is Habony Árpád hitelezőjeként emlegették.
Tombor most azt mondta: "Mint azt korábban is említettem, amennyiben kedvező lehetőséget látok, visszatérek a magyar médiapiacra, ugyanis az elmúlt évek tendenciái alapján jelentős fejlődési potenciál látszik benne. Az akvizícióra hosszú távú pénzügyi befektetésként tekintek. Az Atmedia jelenlegi menedzsmentje minden támogatást megkap a munkája folytatásához. A cég operatív működésébe nem kívánok beleszólni, mert a lehető legjobb csapat irányítja a céget, amely piaci áttörést ért el 2016-ban."
Az Atmediát 1998-ban, Lengyelországban alapították meg. A régiós terjeszkedés egy évtized múlva indult a cseh, majd 2009 végén a magyar leányvállalatokkal. Az elmúlt hat év alatt Magyarországon piacvezető kereskedőházzá vált. Az cég várhatóan idén zárja eddigi legsikeresebb üzleti évét.
|
[
"TV2"
] |
[
"Visus Invest Kft.",
"Grand Tokaj",
"Atmedia Kft."
] |
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn tette közzé, kiket kért fel Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter az alapítvány kuratóriumába. A testület elnöke Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lesz, a tagok között pedig szerepel az agrárminiszter Nagy István, illetve Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is. Bekerült még Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja, valamint Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Az ITM közleménye szerint az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése. "A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is" – írták.
A modellváltáshoz fűződő elvárás az ITM szerint, hogy a megújult egyetem 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb agrárfókuszú egyeteme közé.
|
[
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Szent István Egyetem"
] |
[
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"Nemzeti Ménesbirtok"
] |
Idén nyáron egy olyan céget olvasztott birodalmába Mészáros Lőrinc, ami tavaly önállóan és leányvállalataival is befutott egy 75 milliárd forint összeértékű keretmegbízáson. A felcsúti nagyvállakozó tőzsdei cégei tehát biztosra mentek, meg is érkezett az első, százmilliós megbízás.
Tavaly júliusban gigantikus, összesen 75 milliárd forintos, kétrészes keretszerződésre írt ki pályázatot a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A szerverek és tárolók, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére vonatkozó, három évre szóló megállapodás egy kisebb, 15 milliárdos és egy nagyobb, 60 milliárdos keretszerződést foglalt magába. 2017 novemberben derült ki, kik lehetnek a KEF udvari beszállítói. A 75 milliárdos munkát 12 konzorcium nyerte el, a befutók között szép számmal bukkantak fel azok a cégek is (vagy leányvállalataik), amelyeket a Microsoft két lábbal rúgott ki korrupciógyanús ügyek miatt. Ilyen háttérrel diadalmaskodott a Humansoft, illetve anyacége, a 4iG Nyrt. is.
A 4iG Nyrt. idén júniusban lett Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó érdekeltsége tőzsdei cégein keresztül. A legújabb nyereménye egy 204,3 millió forint + áfa értékű darab, a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint (pdf-ben itt találja) a 4iG Nyrt., a RacioNet Zrt., a Serco Kft, az Atos Magyarország Kft. és a WSH Kft. alkotta konzorcium, a kisebb, 15 milliárdos keretszerződés részeként ennyiért szállíthat számítsátechnikai eszközöket a Belügyminisztériumnak. A projektre az Európai Unió adott pénzt.
A 4iG Zrt. mellett a RacioNet Zrt. is érintett volt a már említett Microsoft-botrányban, a WSH pedig 2016 óta rajta van az Országgyűlés kifizetési listáján. A Parlament honlapja szerint a “törvényalkotás parlex rendszerének megvalósítása" jogcímén az utóbbi két évben összesen több, mint 127,5 millió forintot számláztak.
Kijöttek a napra
A 4iG-t már 2015-ben Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátjának közelében emlegették, ekkor azonban még nem volt egyértelmű bizonyíték a jelenlétére. Közvetetten viszont a 4iG-re vetült a NER árnyéka, amikor a Mészáros Lőrinccel közösen üzletelő Szijj László 2015 végén bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy megvenné a Tief-Terra Kft.-t, ez a cég pedig akkoriban részvénycsomagot birtokolt a 4iG-ben.
Idén terítette ki lapjait a felcsúti nagyvállalkozó, amikor a GVH június végén engedélyezte, hogy Mészáros tőzsdei érdekeltségei közvetlen irányítást szerezzenek a 4iG Nyrt.-ben, így annak leányvállalataiban, a Humansoft Kft.-ben és az Axis Rendszerház Kft-ben is. A cég néhány héttel később, augusztus 14-én 1,6 milliárd forintos megrendelést kapott az E.On-tól.
A 4iG környékén felbukkant Tiborcz István, a miniszterelnök vejének köre is, erről itt írtunk bővebben:
Ami nem jó a Microsoftnak, az jó Mészáros Lőrincnek Bár a Microsoft bolhás kutyaként rázta le magáról a 4iG leányvállalatát, Mészáros meglátta a cégcsoportban a fantáziát. Naná, hogy máris keresett vele. Az igazgatótanácsba egy Tiborcz-közeliként emlegetett potentát is bekerült.
Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd
|
[
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Humansoft",
"RacioNet Zrt.",
"4iG Nyrt."
] |
[
"Serco Kft",
"Tief-Terra Kft.",
"Búzakalász 66 Felcsút Kft.",
"Axis Rendszerház Kft-ben",
"Európai Unió",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"WSH Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Atos Magyarország Kft."
] |
A Simicska-érdekeltségek sem maradhatnak titokban az MVM reklámszerződései közül – írja Facebook-oldalán Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Szél a Magyar Villamos Művek ellen közérdekű adat kiadása érdekében indított pert, amelyben Schiffer András, az LMP társelnöke képviselte. Az MVM adott ki adatokat, de közülük éppen a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Isterrel kapcsolatos adatok maradtak ki. A csütörtöki döntés értelmében ezeket kell kiadnia az MVM-nek. Az nem derül ki a bejegyzésből, hogy jogerős-e a döntés.
|
[
"Magyar Villamos Művek",
"Hung-Ister"
] |
[] |
Karsai József rosszul lett az MSZP vasárnapi frakcióülésén. "Elég határozott álláspontot képviseltem. Rosszul lettem, mellkastájéki szorítást éreztem, de miután leültem, jobban lettem" - mondta a battonyai szocialista képviselő az Indexnek.
Azt nem aklarta kifejteni, hogy mivel hergelte fel ennyire magát. Úgy tudjuk azonban, hogy azt szorgalmazta, meg kell vizsgálni, hogyan lavírozta magát ilyen helyzetbe a szocialista párt, és ki ezért a felelős. Karsai - információink szerint - indulatosan követelte az SZDSZ elszámoltatását az autópály-építésekkel, a Sulinet programmal és a digitális táblák beszerzésével kapcsolatban.
Karsai József tavaly októberben is rosszul lett a szocialisták frakcióülésén. Akkor azon akadt ki, hogy a kormányfő be akarta vezetni a főállású képviselőséget, azaz a parlamenti képviselők nem lehettek volna polgármesterek vagy önkormányzati képviselők. Ez a javaslat azonban azóta sem kapta meg a szükséges többséget.
|
[
"SZDSZ"
] |
[] |
A Fidesz szerint a magyar kabinet nemcsak az osztrák államot, hanem az MSZP-t is támogatja a kormányzati benzintender eredményével. Azért gondolják így, mert kiderült, hogy Laboda Gábor szocialista országgyűlési képviselő cége a pályázaton nyertes OMV-s benzinkutakat üzemeltet.Kontrát Károly, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes tagja úgy tudja, hogy két érintett benzinkútról van szó, az M5-ös autópálya inárcsi pihenőjénél.A fideszes politikus már kedden elmondta, hogy pártja péntekre kezdeményezte, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli ülést hívjon össze a benzintender ügyében.Szollár Domokos kormányszóvivő december 30-án jelentette be, hogy az OMV nyerte a kormányzati szervek egységes tankolására kiírt tendert, mivel az osztrák olajipari társaság minden üzemanyag-kategóriában 2-3 forinttal nagyobb kedvezményt ajánlott a Molnál. Ezután indult útnak a botrány, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a rendőrség, a rendvédelmi szervek, valamint a szolgálatok csak nemzetbiztonsági védelem alatt álló szolgáltatótól vásárolhatnak üzemanyagot. Magyarországon pedig egy ilyen cég van, a Mol.Később kiderült, hogy a rendvédelmi szervek továbbra is a Molnál tankolnak majd, de bizonyos intézmények, például önkormányzatok, egyetemek, iskolák az OMV-hez térnek át.
|
[
"MSZP",
"OMV"
] |
[] |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a mai napon meghozott, első fokú, nem jogerős ítéletében közérdekű adatok kiadására kötelezte az alperes Centrum Parkoló Rendszer Kft.-t.
A Lehet Más a Politika Közérdekű Adatigénylő Irodája felperes azt kérte, hogy az alperes közölje a 2007., 2008., 2009. és 2010. évekre vonatkozóan a Centrum Parkoló Rendszer Kft. nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, tanácsadásra, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására valamint koncesszióba adására megkötött szerződéseit, azok megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időtartamú szerződés esetén annak időbeli hatályát.
A Centrum a kereset elutasítását kérte, azzal, hogy a kérelem nem elég pontos, illetve az LMP Kandi által kért adatok ilyen feldolgozása számára aránytalan munkateherrel járna.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy a Pálvölgyi Miklós ügyvéd által képviselt felperes az államháztartási törvény és az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján amúgy is közzéteendő adatokat kért, az adatkérés ezért nem is lehetett pontatlan, az adatok összegyűjtési nehézsége pedig szintén értelmezhetetlen, hiszen ezen adatoknak a jogszabályok alapján a Centrum rendelkezésére kell állnia, ennél fogva az adatok kiadására kötelezte az alperest.
A mostani per előzménye, hogy Hanzély Ákos korábban – 2008-ban – a Lát-Kép egyesület égisze alatt már perelte a Centrumot, mert közérdekű adatkérése ellenére nem adták ki a szerződéseik listáját. A bíróság akkor is megállapította, hogy a Centrum Parkoló Rendszer Kft közfeladatot lát el, így teljesítenie kell a közérdekű adatkéréseket, ám az akkori adatkérést túlságosan általánosnak találta, és elfogadta a CPR védekezését, hogy nem érti a kérdést.
|
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft",
"Lehet Más a Politika Közérdekű Adatigénylő Irodája",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Lát-Kép egyesület",
"LMP Kandi"
] |
Léphet majd az európai csalás elleni hivatal (OLAF) az úgynevezett dél-dunántúli pályázati ügyekben. Mint azt korábban már lapunkban megírtuk, Naszvadi Balázs dombóvári Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselő fordult az OLAF-hoz, mert aggályosnak tartott egyes pályázati önerő-igazolásokat.
A városatya korábban lapunknak beszámolt arról, hogy dombóvári közpénzekkel "igazoltak" önerőt uniós és hazai pályázatokhoz egyes dél-dunántúli cégek.
Naszvadi mostani lépéséről tájékoztatta Lóránt Zoltánt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatóját. "Tájékoztatom önt, hogy ma (2007. 10. 29.) bejelentést tettem az OLAF-hoz a korábban már általam jelzett ügyekben. Véleményem szerint a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. két Nemzeti fejlesztési terv I. részében megjelenő EU-s pályázat esetén Dombóvár önkormányzatának közpénzével (26 millió és 45 millió forint) igazolta le a pályázat benyújtásához szükséges saját erőt" – olvasható többek közt az ÁSZ fórumán.
Borsodi Attila
(Részletek a Magyar Nemzet december 22-i számában)
|
[
"Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht."
] |
[
"Állami Számvevőszék"
] |
A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként.
A Flamenco átadása már zajlik, az új funkciónak megfelelő átalakításokat az MCC fogja a saját igényei szerint elvégezni. Az ingatlan bérbeadásával az üzemeltetés sem marad a Danubiusnál.
Az MCC egy tehetséggondozó intézmény, amely a Kárpát-medencében nyújt oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. Alapítója Tombor Balázs és Tombor András. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadója volt, és arról is ismert, hogy Habony Árpád korábban azt állította az adóhatóságnak, hogy Andy Vajna és Tombor kölcsöneiből él. 2020 végén a kormány százmilliárdos vagyont juttatott az MCC alapítványa számára.
Az MCC, pontosabban az azt működtető Tihany Alapítvány tavaly tavasszal egy törvény értelmében óriási vagyonhoz jutott, a kormányoldal a Richer- és Mol-részvények 10 százalékát adta az alapítványnak. A csomag értéke úgy 300 milliárd forint körüli, az éves hozam 7–8 milliárd forint körül mozog.
Ezt a juttatást fejelte meg ősszel a kormányzati többség azzal, hogy egyrészt vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi – a révfülöpi kikötőhöz tartozó ingatlanokat takarja –, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt kapott az alapítvány.
Mindezekre tett rá egy lapáttal a kormány karácsony előtt nem sokkal, amikor csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak, a szakkollégiumot működtető szervezet 35 helyen akar képzéseket indítani a pénzből tízezer diáknak.
Közben az MCC 25 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Libri-Bookline csoportban.
A szervezet budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt található, és a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához, állaguk nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot. A bontási munkálatok és az építkezés idejére az épületbérlés mellett döntöttek, aminek kiválasztásában lényeges szempont volt, hogy az MCC jelenlegi központjához közel találjanak alkalmas ingatlant.
|
[
"Mathias Corvinus Collegium",
"Danubius Hotels"
] |
[
"Hotel Flamenco",
"Tihany Alapítvány",
"Libri-Bookline csoport"
] |
Áttekintené a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklusban kötött szerződéseit az ellenzéki LMP.
Az LMP egy olyan bizottság felállítását kezdeményezi, amelyik azt vizsgálná, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklusban az NFÜ milyen tisztázatlan vagy offshore tulajdonosi hátterű cégekkel kötött szerződést – jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.
A képviselő utalt arra a sajtóhírre, amely szerint az ügynökség egyik, szélessávú körzethálózati fejlesztések címén kiírt pályázatán a húszmilliárdos összegből 12,5 milliárd forintot öt olyan cég nyert el, amelyeket ugyanazon a napon hoztak létre, jegyzett tőkéjük megegyezik, a székhelyük címe azonos, továbbá - a lap szerint - átfedéseket mutat a vállalkozások tulajdonosi körének összetétele is. Két cégben közvetve érdekelt egy olyan zrt. is, amelyiknek a felügyelőbizottságában benne van Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő - írták.
Vágó Gábor a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy az alaptörvény is tiltja a tisztázatlan jogi és tulajdonosi hátterű cégek közpénzhez jutását. Az LMP úgy változtatna a jogszabályon, hogy ez a tilalom terjedjen ki az uniós forrásokra is – mondta. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának tagja szerint az ügy rámutat a Magyarországon tapasztalható "mutyivalóságra". Miközben a Fidesz és az MSZP egymásra mutogat, "offshore-lovagoznak keresztbe", a régi gazdasági elit tagjai folyamatosan offshore vállalkozásokon keresztül viszik ki a pénzt az országból – jelentette ki.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[] |
Megérkeztek az auditorok a kesmás médiacégekhez, vagyis azokhoz a vállalatokhoz, amelyeket a korábbi tulajdonosaik varázsszóra felajánlottak a Közép Európai Sajtó és Média Alapítványnak, derül ki a Népszavából.
A napilap szombati híre szerint a héten már több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát. A lapnak nyilatkozott egy kesmás országos médium munkatársa, aki azt mondta, hogy az átvilágítók egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de az illető szerint biztosan sorra kerül majd a többi részleg is.
A Népszava úgy tudja, hasonló átvilágítás kezdődött más szerkesztőségeknél is, ami a lap szerint arra utal, hogy megkezdődött a gyakorlatban a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése.
Hatékonyságnövelés
A lap felidézte: az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
– Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak – monda az egyik érintett a napilapnak.
A tartalmat is jobban összehangolná a KESMA
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. A Népszava arról is ír, hogy az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy "tartalomfelelőst" is kineveznek majd. Arról pedig egy korábban, a Magyar Hangon és a 24.hu-n már kiszivárgott levél alapján lehet tudni, hogy az Echo TV és a HírTV műsorait a két tévé közösen készíti.
A TV2 sorsa még kérdéses
A lapnak névtelenül nyilatkozott egy tévés vezető is, aki azt mondta, hogy a TV2 sorsa még kérdéses, hiába volt rendkívüli közgyűlés, ahol Mészáros Lőrinc emberei vették át az irányítást. Úgy gondolja, logikus lenne, hogy ez a cég is a KESMA részévé váljon.
Másrészt a Népszava forrása szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy már csak azért sem született döntés a TV2 jövőjét illetően.
Nyomda, sales house, lapterjesztő, tévék, rádiók, portálok
A fideszes médiaalapítványhoz 476 médiatermék került tavaly, de van nyomdájuk, sales house-uk és lapterjesztőcégük is.
A KESMA alá tartozik az Echo TV-n kívül például a Magyar Idők, a Karc FM, az Origót, az Ozone és a Life Network tévécsatornát működtető New Wave Media Group, az Evomedia reklámértékesítő ház, a Mediaworks kiadót is működtető Opus Press, a Lapcom Zrt., a Juhász Kft., az Inform Média, a Szuperinfó, a MediaLOG Zrt, a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kft., a Printimus Kft., a Mezőgazda kiadó, de például a Part FM médiaszolglátatója, az Echo Penisola Kft., a Gong Rádió Kft, .a Gong FM médiaszolgáltatója (81.7%), a HírTV Zrt., a Retro rádiót működtető Hold Reklám Kft., a HUNG-ISTER Zrt.film-, video-, televízióműsor-gyártó, a Figyelőt kiadó K4A Lapkiadó Kft., a Mandiner Press, a mandiner.hu kiadója, a Modern Media Group Zrt.,a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu, a 888.hu kiadója, a NAPFÉNYMÉDIA és MARKETING Kft., a Déli Szó továbbá a szegedma.hu internetes hírportál kiadója, a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója is.
A fideszes médiaalapítványnál egyébként a napokban több személyi változás is volt, többek között lemondott a kuratóriumi elnök, Varga István, aki keményen bírálta a lapok minőségét, de néhány egyéb botrány más személyi áldozatokkal is járt.
A Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejötte ellen egyébként néhány hete a Szabad Pécs és a TASZ pert indított. Szerintük jogilag aggályos a több száz médiatermék megszerzése.
Kiemelt kép: Ladányi András, Media1
|
[
"TV2",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány"
] |
[
"Gong FM",
"Szabad Pécs",
"HírTV Zrt.",
"New Wave Media Group",
"Magyar Idők",
"Opus Press",
"Modern Media Group Zrt.,a",
"Déli Szó",
"Karc FM",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Inform Média",
"Hold Reklám Kft.",
"NAPFÉNYMÉDIA és MARKETING Kft.",
"Echo TV",
"Mandiner Press",
"Maraton Lapcsoport-Multivízió Kft.",
"Retro rádió",
"HUNG-ISTER Zrt.film-",
"MediaLOG Zrt",
"Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"Part FM",
"Life Network",
"Mezőgazda kiadó",
"Lapcom Zrt.",
"Juhász Kft.",
"Ripost Média Kft.",
"Gong Rádió Kft",
"Echo Penisola Kft.",
"Printimus Kft."
] |
Milliárdok a HM-cégek vezetőinek
Évente csaknem 700 millió forintot költenek el a Honvédelmi Minisztérium (HM) cégeinek vezetői fizetésére. Legalábbis ez derül ki azokból az információkból, amelyeket a kormány rendelkezése alapján közzétettek az állami társaságok honlapján. A nyilvánosságra hozott adatok persze nem a teljes valóságot mutatják, hiszen a HM-cégek felső vezetőinél a bruttó alapbérek mellett általánosak lehetnek a nagy összegű prémiumok, amelyek a legtöbb esetben a tizenkét havi bér ötven százalékát teszik ki, de akár az éves fizetés szintjét is elérhetik. A prémium egyes esetekben személyenként több mint tízmillió forint is lehet. Nem lehetnek ritkák ezeknél a vállalatoknál a vaskos végkielégítések sem, van például olyan "divízióvezető", aki a fizetésének tízszeresét vehetné fel, ha önhibáján kívül kellene távoznia a cégtől.
A cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[] |
A jegybank szerint sérültek a bennfentes információ kezeléséhez kötődő szabályok, a bírság 5 millió forint. A Telekomot is letorkollták.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5 millió forintra bírságolta a 4iG Nyrt.-t a bennfentesek jegyzékének jogsértő összeállítása miatt. Ezzel együtt a kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére kötelezték, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt intézkedett az MNB – közölték.
Az MNB a kibocsátókkal kapcsolatos folyamatos felügyelése során több körben adatokat kért be a 4iG Nyrt.-től (4iG) és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-től (MTelekom), az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán, a döntéssel kapcsolatos bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.
A jegybank mindezek alapján megállapította, hogy a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.
Az MNB ezért felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, és a jövőben is feleljen meg ennek a kötelezettségnek.
A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.
Az MNB a Telekom esetében azt állapította meg, hogy a kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, valóban fennálltak-e a késleltetés feltételei. A Telekom ezzel megsértette a MAR rendelkezéseit – írták.
Rogán környezetében előre tudhattak a 4iG gigaüzletének elúszásáról Bennfentes kereskedelmet orront, s emiatt hatósági bejelentést készül tenni a Magyar Nemzeti Banknál a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete a 4iG részvényeinek kereskedelme miatt. November 28-án ugyanis a cég papírjai még 922 forintos árfolyamon zártak, ám másnap már csak 860-on.
A jegybank arra kötelezte ezért a Magyar Telekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg, és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.
A bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak – írta a jegybank. Az észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák. A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.
A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére.
Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.
A bennfentes információk késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges a jegybank közleménye szerint. A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.
|
[
"Magyar Telekom Nyrt.",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"4iG Nyrt."
] |
[
"Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Telekom Távközlési Nyrt."
] |
Milliárdokra perlik a milliárdost
Kártérítési eljárás indul a bíróságon Kapolyi László volt MSZP-s honatya ellen
Különleges polgári per tárgyalását kezdi meg a hét közepén a Fővárosi Bíróság. Az ítélkező fórumnak arról kell döntenie: köteles-e Kapolyi László szocialista kötődésű nagyvállalkozó csaknem tízmillió eurót, jelenlegi árfolyamon számolva 2,6 milliárd forintot átutalni a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) többségi tulajdonában álló egyik társaságnak.
A követelést egy 2008-as hitelügylet kapcsán támasztották Kapolyival szemben. Az előző ciklusban MSZP-s parlamenti képviselőként is tevékenykedő üzletember alaptalannak tartja az igényt. Az esetet nem csak a polgári bíróság vizsgálja: az ügy része az MVM-mel összefüggő büntetőeljárásnak is – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, melyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Tíz évvel a 2003-as paksi üzemzavar után a közvélemény és a parlament még mindig nem tudja, mekkora kár keletkezett az atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara során, és ki fizette a számlát. Most sem fogja megtudni, a kormány ugyanis üzleti titokra hivatkozva sem a kár mértékéről, sem a kárrendezés mikéntjéről nem hajlandó nyilatkozni.
Az üzemzavar abból keletkezett, hogy a fűtőelemek mosására szolgáló tartályban a fűtőelemkötegek túlhevültek, majd hideg víz ömlött rájuk, és ettől súlyosan megsérültek. 2003 nyarán az akkor ellenzékben lévő Fidesz közleményben rögzítette, mit gondol az üzemzavarról: "A közvélemény joggal tarthat igényt a teljes körű és objektív tájékoztatásra a kialakult helyzetről, valamint a szükséges, a kormány felelősségi körébe tartozó és általa tervezett intézkedésekről." Azt is szóvá tették, hogy a Paksi Atomerőművet akkoriban irányító Kocsis István felelősségét nem is vizsgálták, hol ott "az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója szerint az erőmű biztonságáért a Paksi Atomerőmű Rt. felel, amelynek egyszemélyes felelős vezetője a vezérigazgató".
Az üzemzavart okozó sérült fűtőelemek
A jelenlegi kormánypárt hatalmi pozícióban gyökeresen másképp vélekedik ugyanerről. A közelmúltban Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért képviselője írásbeli kérdésben faggatta Németh Lászlóné gazdasági minisztert az immáron tíz éve titkosan kezelt paksi károkról. Jávor szerint ideje lenne megtudni, pontosan mekkora volt a leállított reaktor kieső termeléséből, illetve a kárelhárítás költségeiből összeadódó számla (annak idején az ügyet körbejáró parlamenti vizsgálóbizottság jelentésében "több tízmilliárdos" kár szerepelt), ki fedezte a költségeket, ki viselte/viseli mindezért a felelősséget.
A miniszter az összes kárelemre, a felelősségre és a kártérítés valamennyi lényeges mozzanatára tételesen rákérdező képviselőnek a következőket válaszolta: "Az üzemzavar következtében keletkezett károkkal kapcsolatosan a Framatommal történt megállapodás megkötésekor, a jogszabályoknak megfelelően rögzítették a felek, hogy a kártérítés összege nem hozható nyilvánosságra, ugyanakkor az elmondható, hogy az eseménnyel kapcsolatos kártérítési és biztosítási összegek együttesen fedezték a helyreállítás költségét."
Németh Lászlóné válaszában utalt az Országos Atomenergia Hivatalnak az üzemzavar körülményeit elemző vizsgálati jelentésére (mint lehetséges információforrásra) is. A birtokunkban lévő dokumentum azonban – ahelyett, hogy válaszokat tartalmazna –inkább további kérdéseket vet fel. Erősen hiányolja például, hogy az atomerőmű saját belső vizsgálata a személyi felelősséggel nem foglalkozik. Jávor nem érte be ennyivel, és képviselőtársával, Szilágyi Lászlóval újabb kérdést intézett a gazdasági tárcához, immár azt tudakolva: mekkora az országot ért kár (ami semmiképpen sem lehet üzleti titok, hiszen az atomerőmű állami tulajdon), és mennyit fedezett abból a biztosítás?
Az érdemi tájékoztatást ezúttal Völlner Pál államtitkár mismásolta el. Válasza egyetlen tényt tartalmazott: az üzemzavar 15 hónapnyi üzemszünettel járt (ebből – tekintve, hogy az évente mintegy 180 milliárdos bevételű atomerőmű négy reaktorának egyikéről volt szó – kikövetkeztethető, hogy csak a leállás miatt mai áron közel 60 milliárdos kár keletkezett, és akkor még nem beszéltünk a kárelhárítás, illetve a meghibásodott kazetták elszállításának és elhelyezésének költségeiről). Völlner ugyanakkor leszögezte: a termeléskiesés gazdasági következményeit az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. viselte.
Az államtitkár ezek után megismételte: az erőmű, illetve a karbantartási munkálatokat végző (és e tevékenysége során üzemzavart okozó) Framatome között keletkezett károkkal kapcsolatosan létrejött megállapodás részletei üzleti titoknak számítanak, "az eseménnyel kapcsolatos kártérítési és biztosítási összegek ugyanakkor együttesen fedezték a helyreállítási projekt, beleértve a lokalizáció és a visszaindítás költségeit". Ezután, önmagának is ellentmondva, hozzátette: "A sérült, biztonságosan betokozott kazetták kezelésével kapcsolatos költségeket az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. külön állami tehervállalás nélkül, saját forrásból fedezi." Korabeli sajtóhírek alapján a biztosító az üzemzavar kapcsán mindössze 1,3 milliárd forintot fizetett, miközben szakértők szerint a teljes kár akkori áron is legalább 30 milliárd forint lehetett.
|
[
"Paksi Atomerőmű Rt."
] |
[
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Párbeszéd Magyarországért",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
Vádemelést javasol az uniós területalapú agrártámogatások miatt indított nyomozásában a NAV a Fővárosi Főügyészségnek – írja az Agrárszektor.hu. A NAV nyomozói összesen 84 gyanúsítottat hallgattak ki, akik csaknem 23 ezer hektárra több mint 1,5 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatási kérelmet nyújtottak be.
A gyanúsítottak ellen
különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás kísérlete,
hivatali visszaélés,
befolyással üzérkedés,
közokirat-hamisítás
és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt emelhetnek vádat, miután a héten átadja az ügyet a NAV az ügyészségnek.
A visszaélési botrány még 2013-ban robbant ki, amikor kiderült, hogy többen is jogosulatlanul igyekeztek uniós területalapú agrártámogatásokhoz jutni, amihez a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) belülről is volt segítségük. Az ügyészség 2013. októberében az MVH egyik vezetője és három társa ellen rendelt el nyomozást, a gyanúsítottak száma azóta folyamatosan növekedett.
|
[
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség"
] |
1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a "zártkörű" ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához.
(K+F+I pillanatképek: No11)
Általában egy hajdani kollégám, Szalay-Marzsó László hangját hallom, mikor az "Ezésez Géza karrieje" szóba kerül: "Valóban ilyen olcsók lennénk?" Más korokban, más helyeken erre bizonyosan más válaszok születtek volna. Itt és most azt írhatom, hogy igen, ennyire olcsók vagyunk. A bérünk, a presztízsünk, a politikai megbecsültségünk még Esésez Géza átlátszóan menedzselt arasznyiságát is alulmúlja. Tettünk vagy tehetünk-e ez ellen? Bizonyára, ez a rész szól majd ilyesmiről, s arról is, hogy az eközben felhasznált eszközök néha megítélhetők. Ok és okozat – érdemes átgondolni. Sokszor van úgy, hogy a történelmi kor ismerete nélkül lehetetlen a megértés. Szándékosan választottam visszafogottabb műfajt, mint a hazai K+F anekdotázó bemutatása. Ugyanazon lehetne keserédesen nevetgélni és azt mondani, mint 2013. május 30.-án a televízióban Csepeli György, a hajdani államtitkár, aki ebben a minőségében működés-közeli tanácsokat adott. "Bizonyos szempontból rossz tanácsokat adtam." [...] "Messziről jött ember voltam ilyen szempontból." – összegezte korábbi önmagáról. Valóban különös látnom egy szociológus képét az NKTH 2006-os nanotechnológiai pályázathirdetésén. Ilyen a politika – vághatjuk rá – tesznek-vesznek benne ideiglenesen döntéshozói helyeken állomásozó messziről jöttek. E műsorban aztán Csepeli, mint szabadgondolkodó egyetemi tanár arról beszélt, hogy kétszáz év múlva Világköztársaság lesz és Magyarország sem lesz már.
Persze nyilatkozott ő e sorozat szempontjából figyelemreméltóan is: "A rendszerváltás húzta ki a szőnyeget a kádári középosztály alól, s mivel nem volt autonóm, képtelen volt regenerálódni. Egy része persze tovább él, jó példa erre a mai Magyar Tudományos Akadémia: tagjai anyagilag a felső középosztályhoz tartoznak, havi hatszázezret visznek haza, amiért semmit nem kell csinálniuk. És mivel nem függetlenek, féltik a pénzüket, s egyetlen szavuk sincs arra, hogy a politika az orruk előtt bombázza szét a teljes magyar felsőoktatást. Modern kádárizmus." Hajlok afelé, hogy ezen a területen, ha másként is fogalmaznék, nem lenne más az üzenetem.
Máris túl vagyunk egy szereplőn azok közül, aki a Tarnói Gizella-féle K+F könyvben megszólalt. Ez időszakban – 1996. augusztusától 1997. februárig – a Horn-kormány irányított. Mit is mondott Csepeli 1996 októberében: "Az innováció természeténél fogva káosz-jelenség, mely lidércnyomás minden hivatalnok szemében. Az »előrelátható, kiszámítható, ellenőrizhető« bűvöletében élő állami, szervezeti ésszerűség mereven szemben áll az innovációval, melynek lételeme az előreláthatatlanság, a kiszámítatlanság és az ellenőrizhetetlenség." Hogyan is lett ezzel a sok nézőpontból borotvaéles meglátással – ami korántsem a céltudatos innovációra jellemző, hanem a szemlélődő alapkutatásra – a 2002 és 2006 között (a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány alatt) az SzDSz-hez tartozó Informatikai és Hírközlési Minisztérium (Kovács Kálmán gépészmérnök a miniszter) politikai államtitkára, aki a KuTIT (2003-2009) mindkét formációjában "szellemi munícióval" láthatta el az NKTH-át. Az NKTH egyébként úgyszintén SzDSz-es tárcához, az Oktatási Minisztériumhoz tartozott (Magyar Bálint, egy további szociológus a miniszter). "A politika dolga a hatalom intézményeinek működtetése, a keretek biztosítása. Minél bénább a politikai elit, annál jobbak az innováció esélyei." – olvasom itt Csepelitől. Nos, ezzel a vezetőelvvel látta el a későbbi politikai feladatát? Bénának kellett maradnia?
Kivel is vitatkozik azonban 1996-ban Csepeli? Szentgyörgyi Zsuzsa, a Magyar Tudomány szerkesztőjének gondolatát vitatja az alábbi formában: "Nem értek egyet azzal, hogy az »új gondolatok« és »új és jól eladható termékek, eljárások, rendszerek« létrejöttét állami eszközökkel kell elősegíteni." Nos, a NAP-NANO pályázat 1,8 Mrd forintról szóló 2006-os eredményhirdetésén, nem éppen ezt tette az állam képviseletében és Boda Miklóssal (NKTH) egy asztalnál?
Viszont, ha már Szentgyörgyi Zsuzsa (villamosmérnök) szóba került rajta keresztül Latorcai Jánostól (gépészmérnök) is idézek: "...az egykori ipari miniszter kijelenti, hogy »az utolsók között vagyunk a világgazdasági versenyképességi rangsorban«, mert éppenséggel nem mindegy, hogy mégis hányan állnak mögöttünk...". Igaz, bár az alapállítást ez nem cáfolja és érdemben ki sem egészíti. Nem véletlenül ezt emelem ki, hiszen a MÚOSZ aranytollasa 2013-ban is aktív. Például azt olvashattam mostanában tőle, hogy pár szál rózsa árából levonható az a következtetést, hogy a magyar mezőgazdaság téves úton halad: "Marad a kérdés: hogyan éri meg ily távolságokról is ideszállítani romlandó árukat? És hogyan versenyzünk mi? Öt szállal kilenc ellenében?". Igaz, a cikk elején maga is elámul azon, hogy az Ecuadorban és Kenyában dolgozók bére milyen alacsony, de ekkor sem enged a megszokottságból. Ugye, ami jár, az jár – gondolja az érdekeit körömszakadtáig védő fogyasztó. Az ÉS vita lezárását 1997 márciusában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházában rendezték, de az előzetes várakozásokkal ellentétben a politikusi érdeklődés fölöttébb szerény volt. Szekeres Imre vegyészmérnök (MSzP) mellett az értékelő szerepében megjelent Szentgyörgyi és egyes szám első személyben azt mondta, hogy a számára nem volt öröm, ő nem akarta azt, hogy a kutatók panaszkodjanak. Nyilvánvaló a szereptévesztés, hiszen a szerteágazó K+F-et aligha képviselheti/irányíthatja az, aki szerint a kutatóknak riszálnia kellene a politikusok kegyeiért (ÉS, 1997. április 4), ha előbbre szeretnének jutni. Mindeközben éppen végnapjait élte a maradék ipari K+F, vele együtt a hazai ipar, de a miniszteriális irányítás is.
Térjünk vissza az OMFB rendszerváltás utáni állapotához, amelyet a nevezett kötetben Pungor Ernő kémikus (egykori elnök) ismertet. 1996 szeptemberében azt írja: "A magyar parlament 1990. december 30-án megalkotott törvénye szerint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kapta meg a teljes műszaki fejlesztési keretet." [...] "Ezt az állapotot váltotta fel a Horn-kormány intézkedése, mely egyrészt az OMFB teljes keretét az Ipari Minisztérium alá rendelte, másrész az OMFB-nél keletkezett pénzeket a jövőben az éves költségvetési keret szabályai szerint kívánta felhasználtatni.". [...] "...a vegyipar, a gyógyszeripar, a műszeripar, az informatika és a járműipar kiemelt támogatást kapott, amit meg is hálált." Ez utóbbi megjegyzés az OMFB Antall-kormány alatt kiosztott mintegy 10 Mrd forintos támogatására vonatkozott, amely Pungor cikkében (ÉS, 1996. szeptember 13) részleteiben is megtalálható.
Desifrírozom az utóbbi bekezdéseket, 1990-ben az Antall-kormány (1993-1994: Latorcai János ennek KDNP-és ipari és kereskedelmi minisztere volt) után, 1994-ben a Horn-kormány idején – sokat sejtetően – már négy ipari miniszter is dolgozott, amelyek közül 1996-ban az ipari és kereskedelmi miniszter Suchman Tamás jogászt váltotta 1997-ben Fazakas Szabolcs külkereskedő. Ő volt – úgy tűnik – az utolsó önálló ipari miniszter. Szekeres Imre az MSZP-képviselőcsoportjának vezetője volt akkortájt és a K+F ügyek érdekelték éppen. Rendszerváltáskori remények után az első súlyos csalódások kora. Pungor Ernő 22 jobbára csőd szélén álló ipari K+F helyről ír, amelyekben ekkor már csak 127 kutató dolgozott. (Máshol csak 21 intézetet sorol fel és a kutatólétszámmal kapcsolatban is erős kétségeim vannak.) Közülük egyetlen közelítette ekkor az említésre érdemes létszámot a maga 28 kutatójával, s ez a Villamosenergiaipari Kutatóintézet, ami 2011-ben dőlt be. Utolsóként a VITUKI Nonprofit Kft. felszámolásáról lehetett olvasni, ami után azt mondhatom, hogy a Pungor Ernő által 1996-ban említett 22 (valójában ebből kettő inkább mezőgazdasági érdekeltségű, bár az ott felsoroltak közül meg éppen kettő iparinak tűnik) ipari K+F helyből mára hat Kft/Zrt típusú fejlesztő társaság található meg (12. ábra). Hozzátehetem, hogy Latorcai szerint (idézi a kötetben Szentgyörgyi) 1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket egyébként a "zártkörű" ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához. Ipari és kereskedelmi minisztert utoljára a Horn-kormány idején találunk. Az első Orbán-kormányban (1998) az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból létrejött a Gazdasági Minisztérium. Az egykori Kohó- és Gépipari Minisztérium épületét éppen mostanában bontották.
12. ábra: 1996-os ipari K+F helyek mai státusza (kiindulási adatok Pungor Ernő után) Megjegyzés: a szaggatott vonallal körbevett intézetek jogutód nélkül szűntek meg; a különböző színek eltérő területeket jelölnek, közülük a zöldek mezőgazdasági érdekűek is.
Mire gondolhatott vajon az OMFB karizmatikus elnöke, miközben az ágazati kutatóintézetek addigi lepusztulását számszerűsítette, amikor az Alap pénzeivel gazdálkodni próbált, vagyis ha úgy látta jónak – és ez megtörtént – ki sem osztatta a lehetséges pályázati pénzt, vagy visszafizetési feltételekhez kötötte a támogatást. Talán törvényszerűen arra, hogy újra kellene szervezni a kor követelményeinek megfelelően az "ágazati" kutatást, hiszen az valamiféle történelmi léptékű tett lehetne. Így indulhatott el a Bay Zoltán Intézetek históriája, amelyet 1994-ben az OMFB a KMÜFA-ból támogatott (Boross-kormány), s amelyek közül az első vezető az lett, aki a megszületésénél bábáskodott. 1994 és 2001 között Pungor Ernő volt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány főigazgatója, majd élete végéig tudományos tanácsadója. 2007-től a kérészéletű Bay-Nano (élt 1,8 Mrd forintos NKTH-ás pályázati támogatás mellett 4 évet) igazgatója Pungor Ernő fia Pungor András, aki nanometrológiával foglalkozik. A Pungor család egyébként Pungor Ernő-díjat alapított.
A folytatás címe: Sikerjelentések, bio- és nanopoliszok, közhasznú kutató káefték (K+F+I pillanatképek: No12)
A teljes cikksorozat itt elérhető.
|
[
"Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány"
] |
[
"Ipari és Kereskedelmi Minisztérium",
"Bay Zoltán Intézet",
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság",
"Kohó- és Gépipari Minisztérium",
"Villamosenergiaipari Kutatóintézet",
"Oktatási Minisztérium",
"Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége",
"Ipari Minisztérium",
"Magyar Tudomány",
"Informatikai és Hírközlési Minisztérium",
"VITUKI Nonprofit Kft.",
"Gazdasági Minisztérium"
] |
Fiktív számlákkal mintegy 900 millió forint adóhiányt okoztak egy cégháló tagjai, akiket kedden vettek őrizetbe – közölte a fővárosi főügyész szerdán az MTI-vel.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyészei a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatallal együttműködve összehangolt intézkedésben országszerte házkutatásokat tartottak és 16 embert bűnügyi őrizetbe vettek.
Így csaltak
A gyanú szerint a cégeikkel takarítási és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen végző gyanúsított vállalkozók 2011-2014-ben egy alvállalkozói céghálózatot hoztak létre és működtettek. Ennek oka az volt az ügyészség szerint, hogy egyrészt a gyanúsított vállalkozók a létrehozott cégek fiktív számláinak kibocsátásával és a tényleges takarítói, biztonsági őri tevékenységet végző “anyacégek" általi egyidejű befogadásával csökkentsék az áfafizetési kötelezettségüket, másrészt több ezer munkavállalójukat – a közterhek megfizetésének elkerülése érdekében – a ténylegesen működő “anyacégek" helyett a céghálózat fantomizálásra váró cégeinek alkalmazottjaiként jelentsék be.
A gyanúsítottak hierarchiát kiépítve, összehangoltan irányították a bűnszervezetet, arra is gondjuk volt, hogy a fiktív cégeket néhány havonta fantomizálják azzal, hogy azokat ukrán vagy kínai – külön erre a célra az országba beutaztatott, majd az országból kiutaztatott – magánszemélyeknek értékesítsék. A bűnszervezet működtetésében több könyvelő és egy adóellenőr is segédkezett.
Az őrizetbe vételekkel párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárást is lefolytattak, így a házkutatások eredményeként a költségvetésben okozott mintegy 900 millió forint adóhiány jelentős részét biztosították és visszaszerezték.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség az összes gyanúsított letartóztatását indítványozza.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatal",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
ADATIGÉNYLÉS.
Rendkívül takarékos gazdálkodást folytat a felperes, összesen egy fizetett alkalmazottja van – ezzel a nem túl hatásos érveléssel próbálta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) meggyőzni a Fővárosi Bíróságot arról, miért nem válaszolt a Figyelő kérdéseire a párt által felvett kedvezményes állami ingatlanhitelekről.Ha a takarékoskodás nem is hatotta meg a bíróságot, valószínűleg igaz lehet, ugyanis az év elején hozott elsőfokú, az adatok nyilvánosságra hozását előíró döntés ellen azért nem fellebbeztek a KDNP-nél, mert lekésték a határidőt. A párt sajtóreferense, Igazság Arnold így aztán részletes tájékoztatást adott lapunknak – nemcsak arról, milyen összegben vettek fel ingatlanhiteleket, hanem arról is, hogy azokat pontosan milyen és mekkora ingatlan megvételére fordították.A Figyelő még tavaly nyáron elindított közérdekű adatigénylését részletesen és rövid időn belül megválaszolta a Magyar Demokrata Fórum (MDF), teljességében negligálta a Fidesz, az elsőfokú ítélet után pedig fellebbezéssel élt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Utóbbinál azóta vezetőcsere történt, ami a jelek szerint a nyilvánossághoz való viszonyt is jótékonyan befolyásolta. Az új vezetés részletes tájékoztatást adott a felvett 621 millió forintos hitel egyes elemeiről, amiből az is kiderült, hogy a hitel futamideje a legtöbb ingatlan esetében 30 év.A parlamenti pártok még 2007-ben döntöttek úgy, hogy a jövőben nem ingyen szeretnének állami ingatlanokat használni, hanem megvásárolnák azokat. Ehhez rögvest forrást is biztosítottak maguknak, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feladatául adva, hogy kedvezményesen (a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 1 százalék) ingatlanhitelt nyújtson nekik. Mivel a pénzintézet kockázatelemzést nem végezhetett – amelynek során például mérlegelhette volna, hogy a jövőben mely formációknak lesz esélyük a parlamentbe jutással állami forrásokat biztosítani maguknak –, a pártok állami kezességvállalásról is gondoskodtak. E szerint ha egy párt fizetésképtelen lenne, akkor az állam fizet helyette, és mérlegeli, igényt tart-e az ingatlanra vagy átengedi azt a rossz adósnak.
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Kereszténydemokrata Néppárt",
"Magyar Szocialista Párt",
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
Miközben a BKV vezérigazgatója, Kocsis István – jogosan – vizsgálatot rendelt el az utóbbi időben napvilágot látott, botrányosan magas végkielégítések miatt, ő maga is, korábbi állami munkahelyéről távozóban, komoly összegeket húzott le, a hvg.hu tudomása szerint 80 millió forintot. A felvett összegek jogcíme nem vitatható, de kérdés, az állami vállalatok jelenlegi helyzetében etikus-e?
A másfél-kétmilliárd forintot is elérheti a BKV-tól távozók számára adott végkielégítések és egyéb juttatások összege. A legutóbbi botrányos ügy a százmillió forintos végkielégítés után tovább foglalkoztatott humánpolitikai igazgatóé volt. Ez kivágta a biztosítékot a tulajdonos fővárosnál, hiszen a BKV hatalmas veszteséggel dolgozik és tetemes állami dotációra szorul.
A főváros utasítást adott a BKV első emberének, állapítsa meg, hogy az említett eljárás jogszerű volt-e, megfelelt-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve a belső Szervezeti és Működési Szabályzatnak. Kocsis István el is rendelte a bérezési és jutalmazási rendszer átvizsgálását, a belső ellenőrzést végző igazgatóság pedig 2007 januárjától összesíti a végkielégítéseket. A két évre visszamenő vizsgálat a Kocsis által 2008 szeptemberétől a BKV-hoz vitt emberek – a kommunikációs igazgató Székelyné Pásztor Erzsébet, vagy a DBR Metró jelenlegi igazgatóhelyettese, Guba János – szerződéseit is érintheti, akiknek szintén több tízmillió forint végkielégítést ígért a cég, felmondás esetén.
Eredetileg 40 milliót kellett volna fizetni Kocsis másik emberének, Molnár Lászlónak is, aki a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél is közvetlen beosztottja volt. Molnár kiemelt, műszaki-gazdasági főtanácsadóként a közlekedési vállalat holdinggá való alakításával kapcsolatos stratégiai javaslatok elkészítésével foglalkozott. A főváros azonban elvetette az új társasági forma létrehozását, és a főtanácsadó munkájára sem tartott igényt. Molnár, akitől idén április 8-án váltak meg, végül nem kapta meg negyvenmillió forintos végkielégítését.
Kocsis Istvánnak nem kellett komolyabban összehúzni a nadrágszíjat: hárommilliós vezérigazgatói fizetésén kívül 2008. szeptember 1-től 2009. február 1-jéig felvette a Magyar Villamos Művektől neki járó "fementési bért" Ez havi 2,7 millió forintot jelentett plusz a prémiumokat, amelyek összege ötmillió forintra rúgott, fél év alatt mintegy 30 milliót tett ki. Ehhez – úgy tudjuk – hozzájött a zrt. nagyvonalú, 50 millió forintos életjáradék-biztosítása is. Ha felmondana neki jelenlegi cége, körülbelül ötvenmillió forintos végkielégítéssel távozhatna, a 12 hónap felmondási és a 4 hónap titoktartási idő miatt.
Megegyezés vagy felmondás? Kocsis Istvánnak az MVM-től való távozása körül munkajogilag felmerül egy kisebb ellentmondás. Ha a volt vezérigazgató valóban közös megegyezéssel vett búcsút a villamos művektől, akkor azt nem követhette felmondási idő. Ekkor végkielégítés járt volna, amit, mint Kocsis István a hvg.hu-val közölte, nem vett fel. Ha pedig valóban felmondásról van szó, akkor annak letelte előtt nem mehetett volna el máshová dolgozni.
Anélkül, hogy Kocsis István zsebében turkálnánk – akinek egyébként a szerződései munkajogilag rendben vannak –, felmerül a kérdés, hogy arányos-e vagy jó erkölcsbe ütközik-e több tízmilliós vagy százmilliós összeg kifizetése, illetve felvétele az állami vállalatok jelenlegi nehéz helyzetében. A BKV kommunikációs igazgatója, Székelyné Pásztor Erzsébet a hvg.hu-val azt közölte, hogy Kocsis István csak a felmentési idejére járó normál felmentési bérét vette fel 2009. január végéig, a végkielégítéséről pedig lemondott.Kérdéseinket elküldtük a Magyar Villamos Művekhez is. A hvg.hu megkeresésére az MVM szóvívője Tringer Ágoston elmondta, Kocsis István munkaviszonyát az MVM tavaly májusi közgyúlésének döntése alapján szüntették meg, közös megegyezéssel. A távozás feltételeit a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Kocsis István megállapodása alapján szabályozták.
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"BKV"
] |
[
"DBR Metró",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Honosítottak adataival állítottak ki másoknak hamis igazolványokat az okmányirodában. Ez bizony vádemelést jelent.
Három okmányirodai ügyintéző ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség kedden, mert honosított emberek adataival állítottak ki mások részére jogosulatlanul igazolványokat. Az ügyészségi közlemény szerint az elsőrendű vádlott 2014-2015-ben pénzért vállalt közreműködést. A három vádlott-társa a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) egyik budapesti kirendeltségén dolgozott ekkor.
Az ő reszortjuk volt a személyi okmányok elkészítése és kiállítása.
Ügyintézései során ismerkedett meg az elsőrendű vádlott a másod- és harmadrendűvel, akikkel előbb jó kapcsolatot alakított ki, majd rávette őket, hogy hamis okmányokat állítson ki az általa hozott ügyfeleknek. Ehhez csak a korábban honosított emberek adatait kellett felhasználniuk. Így lett hamis személyi igazolványuk, jogosítványuk és útlevelük. A negyedrendű vádlott is hamisított, de ő nem az elsőrendű rábírására.
A hamisításokért cserébe az elsőrendű vádlott 2015 márciusában az egyik ügyintézőnek 120 ezer forint értékű, egy vidéki hotelbe szóló ajándékutalványt adott, amit az el is fogadott.
A másod- és harmadrendű vádlottak rovásán más is volt: 2015 elején egy ismerősük és hozzátartozójuk kérésére jogosulatlanul lekérdezték autók adatait a nyilvántartásból. Az ügyészség hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés, többrendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot.
(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)
|
[
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, ami kapcsán a főváros vezetése sajtótájékoztatót tartott az állatkertben. A jelentés alapján a főváros a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A befejezés lehetőségeit mára kényszerpályák határozzák meg, és a főváros nem a fapados Biodóm mellett tette le a voksát, ezért 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez.
Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok
Csütörtök délben Karácsony Gergely főpolgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes sajtótájékoztatót tartott a Fővárosi Állat- és Növénykertben arról, hogy elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, amit egyúttal közzé is tettek a főváros honlapján a nyilvánosság számára.
A vizsgálatnak az volt az indoka, hogy tavaly Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) korábbi igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Ezután a főváros felkérte a tulajdonában lévő Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft.-t, hogy világítsa át a projektet, és vizsgálja meg a lehetőségeket a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Ezt a drágulást ugyanis már sem a kormány, sem a főváros nem akarta finanszírozni. A vizsgálódás közben Persányi Miklós lemondott, a hivatalos indoklás szerint a távozása hátterében egészségi okok álltak.
Akár 63 milliárd forintba is kerülhet az állatkerti Biodóm, ha egyáltalán sikerül befejezni A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében.
A Pannon Park projekt a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a park kivitelezését a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és az annak tulajdonában lévő Vilati Szerelő Zrt. alkotta konzorcium nyerte el 2017 nyarán. A vizsgálati jelentés szerint a beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte a FÁNK részéről az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás. Így fordulhatott elő, hogy a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK-tervezettel pedig már összesen 64 milliárd Ft-ra emelkedett.
A beruházás első ütemében felhúzzák a Biodóm épületét, azután következik a második ütem, amikor is otthonossá teszik a betonmonstrumot az állatok számára: hátravan még a növényesítés, a parképítés, a dekorációs és belsőépítészeti munkák, valamint az állatok beszerzése is.
A csütörtöki sajtótájékoztatón a mindenkit lázban tartó kérdésre még nem tudtak választ adni a főváros képviselői. Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok, ez majd csak a további vizsgálódások során derülhet ki. "Hogy hol van a pénz, azt mi is szeretnénk megtudni" – mondta Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
A főváros feljelentést tesz a Biodóm kapcsán
Karácsony Gergely szerint Persányi Miklós jó szakmai vezetője volt az állatkertnek, az más kérdés, hogy rossz döntés volt az előző városvezetés részéről egy ekkora beruházást rábízni egy közművelődési intézményre.
A jelentés szerint egy ilyen nagyságrendű, ennyire komplex beruházás levezényléséhez kifejezetten projektirányításra és ellenőrzésre szakosodott, legalább 8–10 fő teljes munkaidős projektmenedzsment-szervezetre, a speciális szakértői feladatokhoz pedig további erőforrások bevonására lett volna szükség. A FÁNK azonban a Pannon Park projekt lebonyolításához szükséges szervezettel nem rendelkezett.
Kerpel-Fronius Gábor számolt be arról, hogy az Enviroduna jelentése alapján a főváros a beruházás során felmerült ügyek kapcsán a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
Ezzel párhuzamosan folyik a Fővárosi Önkormányzat által felállított vizsgálóbizottság munkája is, ami több más ügy mellett a Biodómot is vizsgálja. A Fővárosi Önkormányzat a szeptember 30-i közgyűlésen döntött arról, hogy a FÁNK-ot a jelenlegi költségvetési intézményből 100 százalékban saját tulajdonú gazdasági társasággá alakítja, mégpedig az átláthatóság és a hatékonyság érdekében.
Muszáj befejeznie a fővárosnak
"Kényszerpályán vagyunk, ami a Biodóm beruházást illeti. Igazából nincs döntése a fővárosnak, egyszerűen ezt a beruházást be kell fejeznünk, méghozzá jó színvonalon, ez a Biodóm Európa legnagyobb és legkomplexebb ilyen épülete lesz" – mondta Gy. Németh Erzsébet.
Szó sincs tehát arról, hogy a Biodómot ledózerolnák: "a beruházást úgy kell befejezni, hogy a látogatói élmény a legkevésbé se sérüljön" – mondta Karácsony Gergely főpolgármester.
Az Enviroduna Kft. felmérése kiterjedt az épületnek az eredetitől esetleg eltérő, egyéb funkcióval történő, költségkímélő befejezési és hasznosítási lehetőségének vizsgálatára is. Azonban már a felmérés kezdeti szakaszában világossá vált, hogy a beruházásnak a "biodóm" funkciótól alapvetően eltérő, alternatív célú befejezése nem reális opció.
Részben azért, mert ehhez a már meglévő szerkezeti és műszaki állapot jelentős visszabontása és átépítése lenne szükséges, melynek gazdaságossága nem alátámasztható, emellett jelentős további késedelmet okozna. Részben pedig azért, mert a funkcióváltás az állammal kötött támogatási szerződésben megfogalmazott támogatási cél meghiúsulása miatt több tízmilliárd forintos visszafizetési kockázatot vethetne fel.
Nem épül meg a Hermina Garázs, de még így is 5 milliárd forint hiányzik
Az Enviroduna tanulmánya szerint 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez, ebből a támogatási szerződés alapján megvan 5,4 milliárd forint. A kormánnyal folytak arról egyeztetések, hogy a Hermina Garázs meg nem építéséből fennmaradó 5,6 milliárdot is a beruházásra költenék. További mintegy 5 milliárd forint kell még, amit a kormánytól vár a főváros, hiszen ez egy állami beruházás.
A jelentésben található egy táblázat, ami tartalmazza, hogy milyen költségekből faragtak le.
A polgármester-helyettes szerint a különbség a 26 milliárd és a 16 milliárd forint beruházási összegnél, hogy későbbre halasztanak néhány olyan munkát, amit nem kell elvégezni, ahhoz, hogy a Biodómot most meg tudják nyitni. A hullámvasút felújítását korábban 2,5 milliárd forintra becsülték, de azt csak később fogják megvalósítani.
A jelentés szerint a beléptetőrendszerre vonatkozó korábbi 1,9 milliárd forintos költségvetés mögött a FÁNK korábbi saját becslése áll olyan tételekkel, amelyek önmagukban nem értelmezhetők, nem piackutatáson alapulnak, ezért nem tekinthetők reális összegnek. Az Enviroduna kalkulációja szerint a vállalkozási díj mindössze 340 ezer forintra tehető.
Gy. Németh Erzsébet tett egy ígéretet, ami szerint 2024 márciusára meg tudják nyitni az új látványosságot. A jelentésben kicsit óvatosabban fogalmaznak, a Pannon Park projekt befejezése és a nyitás időpontja optimista forgatókönyv szerint 2024. márciusára tehető, reálisabb azonban 2024. szeptemberével számolni.
A tanulmány kitér arra, hogy a fizikai tevékenységek nyers időigénye ennél valamivel rövidebb lenne, de az elmaradt tervezési munkák pótlása, a szükséges újratervezések és a jogi eljárások várható elhúzódása reálisan 2024-es befejezést eredményeznek majd.
Gy. Németh Erzsébet megemlítette, hogy a Biodóm miatt alig fordítottak pénzt az elmúlt 10 évben arra, hogy az állatkertet szinten tartsák, a jövőben viszont többszáz millió forintot fognak fordítani az állatkert műemléki részének felújítására.
Egy hotel lehet a Ligetben
A kormány döntött arról, hogy nem tartja szükségesnek a Hermina Garázs megépítését a Liget-projekt kapcsán.
A jelentésben olvasható, hogy felmerült a korábban tervezett Hermina Garázs területén egy magánerős szállodafejlesztés lehetősége. Várhatóan ezt egy független ingatlanfejlesztő finanszírozni tudná, sőt akár 1,5 milliárd forintot is meghaladó egyszeri telekár/ráépítési jog értékesítési bevételt is juttathatna a Főváros részére; emellett évi akár 11 ezer fő plusz FÁNK/Biodóm látogatószámot, mintegy 60 millió forint/év többletbevételt generálhatna.
"A hotel nem a történelmi Városligetben helyezkedne el, ezért ha ezzel a fejlesztéssel a tanulmány szerint 1,5 milliárdot lehetne spórolni az adófizetőknek, ez egy megfontolandó javaslat. A hasonló beruházások úgy működnek, hogy szállodai kapacitással is rendelkeznek, ezért ezt megfontoljuk a kormánnyal való egyeztetések során" – mondta Karácsony Gergely.
Hibát hibára halmozott a FÁNK
A jelentés több nagyobb és kisebb hibára is rámutat, ami azt bizonyítja, hogy a FÁNK nem tudott megbirkózni egy ekkora projekttel.
A generálkivitelezővel 2017-ben kötött szerződés kulcsrakész átadás-átvételt határozott meg 2020-as határidővel. Az időközben eltelt években a beruházó részéről elmaradt a befejezéshez szükséges – de a generálkivitelezői szerződésen kívül eső – jelentős munkarészek megfelelő előkészítése és elindítása, ezért a projekt mai állapota a kulcsrakészséget meg sem közelíti. Az építmény jelenlegi készültsége sem építészeti, sem gépészeti, sem elektromos szempontból nem felel meg a kulcsrakész követelményeknek, továbbá az eredetileg előírt üzempróbák nem megfelelő módon, vagy egyáltalán nem kerültek lefolytatásra.
A beruházó (FÁNK) által előterjesztett legutóbbi, 2019. májusi költségterv a projekt befejezéséhez 26 milliárd Ft költségigényt számszerűsített – részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva. Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg. Így valószínűsíthető, hogy – mint korábban is – a következő években további, akár tízmilliárdos többletigények merültek volna föl. A kivitelezőt ugyan 36 hónapos garancia terheli, de ennek teljes körű érvényesítése korábbi szerződésjogi és projektirányítási problémák miatt gyakorlatilag lehetetlen, pl. a milliárdos értékű medencegépészeti berendezések elveszítik garanciájukat még a létesítmény megnyitása előtt.
Problémát jelent, hogy a befejezéshez szükséges tervek korábban csak részlegesen, hibásan vagy egyáltalán nem készültek el. Jellemző példa, hogy bár szerződés szerint az épület 2020 novemberétől a kivitelezőtől a beruházó üzemeltetésébe mindenképpen átkerül, ennek ellenére üzemeltetési terv, ehhez kapcsolódó reális költségvetés, szakszemélyzet nem került felállításra. Az Enviroduna Kft. 2020-as felmérése során a növényesítési és több más koncepció felülvizsgálatát elvégezte, a tovább tervezést előkészítette, a novembertől felállítható üzemeltetési modellt kidolgozta.
A Pannon Park projekt folyamatának legnagyobb hibája a Fővállalkozói szerződés megbontása és egyes projektelemek – úgy, mint belső dekoráció, külső-belső növényesítés, tartalomfejlesztés, aktív eszközök, mobiliák, beléptető rendszer – Fővállalkozói szerződésen kívüli megvalósítása. Ezen projektelemek kiviteli szintű tervezése részben a Fővállalkozói szerződés részét képezi, azonban kötbérterhes részhatáridők hozzárendelése nélkül.
A hibás tenderstratégia egyenes következménye a Pannon Park projekt befejezési határidejének és a Biodóm nagyközönség előtti megnyitásának jelentős késedelme.
A felmérés során kiderült, hogy a kiindulásként rendelkezésre álló adatok, tervek, koncepciók súlyosan hiányosak, esetenként egyáltalán nem is léteznek.
A megvalósítani szánt szakmai és műszaki tartalom még a felmérés időszaka alatt is folyamatosan változott, bővült, a felmérés határidejéig sem zárult le teljesen a FÁNK részéről. Így pl. a Biodómban bemutatandó állatállomány fajlistája 2020. augusztusáig sem jutott nyugvópontra, sok körben változott.
A növényesítési terv olyan növényeket tartalmazott, amelyek fizikailag nem fértek volna el az épületben.
Az Enviroduna talált néhány kisebb tételt, amiknek a szükségessége nem volt indokolt, pl.: 60 millió forintos kukásautó, vagy egy 16 millió forintos drón.
Az egyik legdurvább hiányosság, hogy a Biodóm üzemeltetésére nem készült koncepció, költségbecslés.
“A Pannon Park (Biodóm) létesítményt kivitelezői átvételétől kezdve üzemeltetni szükséges. Erre vonatkozó tervezet eddig nem állt rendelkezésre, ezért – az átvételig hátra lévő idő szűkösségére tekintettel – az Enviroduna Kft. koordinálásában elkészült a 2020. november 1-től esedékes létesítményüzemeltetési koncepció. Az elvégzett tervezési folyamat eredményeként és a rendelkezésre álló adatok alapján: a Pannon Park 2020/21. évi 18 hónapos működéséhez 1,8 Mrd forintos forrásra lesz szüksége a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, amely nem tartalmazza az időszakra már betervezett beruházási tételeket." – áll a jelentésben.
Próbálnak több bevételre szert tenni
A Biodóm kritikusai attól is félnek, hogy nemcsak a beruházás, hanem a monstrum üzemeltetése is csak a pénzt fogja nyelni. Az Enviroduna kidolgozott néhány javaslatot, ami által több pénz folyna be. Előzetes számítások szerint a rendezvény- és cateringszolgáltatások kiszervezéséből a Biodóm lehetséges éves nettó profitja a 60–110 millió forint közötti értéksávban becsülhető, feltételezve a tervezett látogatószámok elérését.
A felülvizsgálati jelentés szerint az eredeti "egyjegyes" tervekkel szemben stratégiailag "kétjegyes" modell javasolt, vagyis a történelmi Állatkert és az új Biodóm "Ősvadon" része egy közös jeggyel, míg a Biodóm "Akvárium" része egy másik külön jeggyel lenne látogatható, természetesen a kedvezményes kombinált jegyvásárlást is lehetővé téve. Az Akvárium külön beléptetéssel akár évi 0,9–1,0 milliárd forint pluszbevételt is generálhat (nem számítva a kombinált jegyekből várható addicionális jegyárbevételt).
Címlapkép: a szerző felvétele
|
[
"Market Építő Zrt.",
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] |
[
"Pannon Park",
"Enviroduna Kft.",
"Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft.",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Vilati Szerelő Zrt."
] |
Megszüntette szerdán a Budai Központi Kerületi Bíróság Kovács Lajosnak, a Főtáv Zrt. vezérigazgatójának előzetes letartóztatását.
Papp Gábor a gyanúsított ügyvédje elmondta: mind az ügyészség, mind a bíróság egyetértett azzal a védői indítvánnyal, hogy nem szükséges előzetes letartóztatásban tartani Kovácsot. Hozzátette: a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
A volt vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, ezzel 180 millió forintos kárt okozott a cégnek. A Főtáv Zrt. vezérigazgatóját tavaly július 23-án helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság korábban azt közölte: egy magánszemély feljelentése alapján tavaly május 26-án rendeltek el nyomozást az ügyben. A vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve egy lakópark hűtő-fűtő rendszerére a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, és ezzel mintegy 180 millió forintos kárt okozott a cégnek.
|
[
"Főtáv Zrt."
] |
[
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A Vegyépszer helyett a Magyar Aszfalt és a Közgép konzorciuma építheti meg az M86-os mintegy kilenc kilométerét Szombathely és Vát között. Az irányonként két forgalmi sávos útszakasz hétmilliárd forintba kerül, átadását 2014 közepére tervezik.
Másodszor fut neki az M86-os gyorsforgalmi út Vát és Szombathely között hiányzó szakaszának a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A beruházást 2010 októberében az első Orbán-kormány "kedvenc" útépítő cégeként emlegetett Vegyépszer Zrt. konzorciuma nyerte el.
A társaság azonban az építkezéssel nem jutott sokra, 2011 tavaszán pénzügyi nehézségei miatt csődvédelembe menekült, és feladta a projektet. Csaknem nyolcmilliárd forintos szerződését tavaly júliusban bontották fel, és az állami beruházó új kivitelező keresésébe kezdett.
A Magyar Aszfalt Kft. vezetésével a Szombathely MK 86 Konzorcium építheti meg az M86-os Vegyépszer által felhagyott szakaszát – a fejlesztés folytatására kiírt közbeszerzési eljárás eredményét a NIF csütörtökön jelentette be. A beruházás "családban marad". A lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint ugyanis a Szombathely és Vát között munkába álló útépítők csapatában a konzorcium vezetője mellett a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. kapott helyet.
Az M86-os megépítése olcsóbb lett az új közbeszerzési eljáráson. A korábbi közlések szerint a Vegyépszer nettó nyolcmilliárd forintos vállalási árával szemben a Magyar Aszfalt és a Közgép párosa hétmilliárd forintért végzi el a munkálatokat. Olcsóbban a fejlesztésre ajánlatot adó másik két pályázónál. Igaz, arról egyelőre nincs hír, hogy az építési területen a korábbi építők milyen értékű munkát végeztek el.
Az építkezés a tervek szerint május végén kezdődhet meg. Szombathely és Vát között 6,2 kilométeren új nyomvonalon, három kilométeren pedig melléépítéssel kétszer kétsávos főutat alakítanak ki. A 9,2 kilométer hosszú útszakasz a gyorsforgalmi utakra érvényes paraméterekkel épül meg.
A beruházás részeként 18 közúti és vízépítési műtárgyat, egy új külön szintű "fél lóhere" típusú csomópontot és egy további külön szintű csomópontot alakítanak ki. A felújított útszakasz burkolata a korszerűsítés után 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek közlekedésére is alkalmas lesz. Forgalomba helyezését a NIF 2014 közepére tervezi.
Egy közbeszerzési dokumentumhoz csatolt nyilatkozat szerint a Közgép tényleges tulajdonosa Simicska Lajos. Ezt maga Németh Miklós, a cég vezérigazgatója írta, mivel a közbeszerzési törvény előírja, hogy a közbeszerzési pályázatokon részt vevő cégeknek nyilatkozniuk kell tulajdonosaik kilétéről.
|
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"Közgép"
] |
[
"Magyar Aszfalt",
"Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.",
"Magyar Aszfalt Kft.",
"NIF) Zrt.",
"Szombathely MK 86 Konzorcium",
"Vegyépszer Zrt."
] |
Még mindig nem sikerült megnyitni Mészáros Lőrinc 2RULE-boltját
3 milliárd 653 millió forintért épít új tartalék vezetési pontot a az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint.
A Tartalék Vezetési Pont a hirdetmény szerint a Paksi Atomerőműben kialakuló nukleáris és hagyományos veszélyhelyzetek kezelésére kialakított, tartalék értékelői és irányítói létesítmény, mely az erőmű területén található Védett Vezetési Pont (VVP) használhatatlansága esetén, a helyszíntől földrajzilag elkülönített helyen biztosítja a hatékony beavatkozást és funkcióját tekintve egyenértékű a VVP-vel. Az operatív szint hasznos alapterülete 1104,8 négyzetméter, a vészhelyzeti szint hasznos alapterülete 1400,7 négyzetméter lesz.
A tervezett épület elégséges műszerezéssel és eszközökkel rendelkezik a veszélyhelyzet során szükséges beavatkozások irányítására, valamint a veszélyhelyzet-elhárításért felelős szervezeti egységekkel, helyszínekkel és a telephelyen kívüli veszélyhelyzet-elhárításért felelős szervezetekkel, valamint az atomerőművel történő kommunikációra.
A WHB nagyot megy az utóbbi hetekben:
Repkednek a tízmilliárdok a PM új épületére Első körben 9,8 milliárdot költenek a nemrég felújított épületre,, de a nagyja még hátra van.
Kép: Marjai János/24.hu
|
[
"West Hungária Bau Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Az egyik ügyvédnek a közeli hozzátartozója érintett a győri színesfémügyben folyó eljárásban. Az ügyvédek a gyanú szerint pénzért vettek információt egy hatósági tiszttől.
Vesztegetés gyanújával vettek őrizetbe két győri ügyvédet, és egyiküket előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Törvényszék. Az ügyvédeket azért fogták el a Terrorelhárítási Központ munkatársai, mert a gyanú szerint pénzért vettek információt egy hatósági tiszttől - írja a Kisalföld.
Az ügyészség hét embert állított elő, és hatot őrizetbe is vett bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. Az eljárás alá vontak között két ügyvéd és egy hivatásos vámtiszt is van.
A Kisalföld szerint az egyik ügyvéd egy közeli hozzátartozója érintett a győri színesfémügyben folyó eljárásban, és egyike annak a négy gyanúsítottnak, akit a bíróság nemrég elengedett az előzetes letartóztatásból. A rokon a gyanú szerint egy strómancég vezetője volt, és - a többiekkel együtt - tagadja a színesfémüggyel kapcsolatos áfacsalást.
A férfi mindkét védőt meghatalmazta, a nyomozásról kértek információt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársától, akit bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel gyanúsít a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az egyik győri ügyvédet pénteken a Fővárosi Törvényszék előzetes letartóztatásba helyezte, másikuk szabadlábon védekezhet - olvasható a Kisalföld cikkében.
Riportunkat a győri színesfémügyről itt olvashatja.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Terrorelhárítási Központ",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
Az almapiaci kormányzati intézkedéseket hiányolja Apáti István, a Jobbik alelnöke, miközben az almatermesztéssel foglalkozó családi cége évente legalább 10-11 millió forinttal többet tehet zsebre az állami segítségnek köszönhetően – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk kiderítette, Apáti István édesapjának 27 hektárnyi almaföldje van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a családi vállalkozás pedig haszonélvezője az állami támogatásnak. Apáti István a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. rögzített árú ipari almafelvásárlása ellen szólalt fel a parlamentben, megjegyezve, hogy az az Európai Unió versenyjogával is ellenkezik. Egy esetleges brüsszeli vétó, szankció tönkretenné a hazai almatermelőket, a magasabb felvásárlási ár azonban további profithoz juttatná a jobbikos politikus családi cégét.
Érdekes parlamenti felszólalásnak volt fültanúja kedden a PestiSrácok.hu. Apáti István, a Jobbik alelnöke ugyanis napirend előtti felszólalásában hiányolta az érdemi kormányzati intézkedéseket az almapiaci válsággal kapcsolatban, követelve és sürgetve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondását. Apáti István “Almageddon" című felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az almapiaci válsággal kapcsolatban nem történt konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés. A szeptember végén bejelentett állami almafelvásárlásról azt mondta, hogy az ígért ár az önköltséget sem fedezi, és álláspontja szerint az az EU versenyjogával is ellenkezik. Apáti nyomatékosította, "kevés a túléléshez", ha az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. fix áron, kilogrammonként húsz forintért veszi át az ipari almát a termelőktől. "Az EU versenyjogával is ellenkezik, amikor állami tulajdonú piaci szereplő rögzített áron, nagy mennyiségben vásárol fel" – tette hozzá Apáti István, aki szerint legfőbb ideje lenne, ha lemondana Fazekas Sándor miniszter, és a magoszosok, az agrárkamara vezetői is távoznának.
A jobbikos politikus felszólalása, miszerint az állam nagyon keveset fizet a léalmáért azért is figyelemre méltó, mert Apáti István édesapjának 27 hektárnyi almaföldje van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a családi vállalkozás pedig haszonélvezője az állami támogatásnak. A PestiSrácok.hu kiszámolta, az ipari almára levetített állami támogatás átlagterméssel számolva is legalább 10-11 millió forintos pluszbevételt hoz Apátiék konyhájára, a magasabb felvásárlási ár pedig további profithoz juttatná a jobbikos politikus családi cégét. Portálunk a rögzített áras, bruttó húsz forintos felvásárlási árral kalkulált. Apáti István szerint egyébként legalább 45-50 forintot kellene fizetni azoknak a gazdáknak, akik minőségi gyümölcsöt termelnek.
Nehezen értelmezhető, hogy Apáti István felszólalásában miért hangsúlyozta, hogy az állami felvásárlás szembe megy az uniós versenyjogi szabályokkal és az komoly büntetéseket vonhat maga után, mert egy esetleges brüsszeli vétó, szankció tönkretenné, de legalábbis kilátástalan helyzetbe hozná a hazai almatermelőket, így Apáti István édesapját is. Apáti tehát egyik szavával helyzetbe hozta volna családjának a cégét, míg másikkal közreműködne az ellehetetlenítésében.
Szerettük volna feloldani az ellentmondást, így többször is hívtuk a jobbikos politikust, de cikkünk megjelenéséig nem tudtuk elérni. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a magasabb felvásárlási ár mekkora hasznot hozna édesapjának, a családi vállalkozásnak, és arra is, hogy felszólalásában miért hozta fel az uniós versenyjogi akadályokat.
Apáti István parlamenti beszédére egyébként Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára reagált, aki szerint jó probléma, hogy bőség van almából, azt ugyanis könnyebb kezelni, mint ha hiány lenne. Elmondta, mintegy 800 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, és a bőséges termés mellett az orosz embargó is súlyos gondot okoz.
Címlapfotónkon Apáti István (balra) és Zagyva György Gyula látható. Fotó: Szent Korona Rádió
megjegyzés
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Európai Unió",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Szent Korona Rádió"
] |
A NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága a 444 értesülése szerint a napokban arról értesítette Hadházy Ákos képviselő ügyvédjét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eltűnt filmjének ügyében tett feljelentése alapján nem hajlandó nyomozást indítani költségvetési csalás gyanújával, hanem visszapasszolja az ügyet az abban a nyomozást egyszer már megtagadó rendőrségnek. Annak ellenére passzolják az ügyet, hogy költségvetési csalási témakörben az ő hatáskörükbe tartozna a nyomozás.
Az Eltűnt Dokumentumfilm Rejtélye pont azért titokzatos, mert - ha lenne szándék a tényleges felderítésre - szövevényes gazdasági ügyhöz képest pofonegyszerű lenne tisztázni.
Az egész eset ugyanis néhány olyan tényen alapul, amiket még a rendőrség sem von kétségbe, és amik egy, a 444 birtokában lévő rendőrségi dokumentumban is szerepelnek.:
2018 nyarán a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2,3 milliárd forintot utalt át a Magyar Turisztikai Ügynökségnek egy, a Kárpát-medence értékeit bemutató imázsfilmre. (Összehasonlításként: ez az összeg nagyobb, mint a legfrissebb, drága korhű jelmezekben és díszletek között forgatott, Hadik Andrásról készült magyar történelmi nagyjátékfilm költségvetése.)
A teljesítés határideje 2019. december 31-e volt.
Az imázsfilmet az MTÜ azóta sem tudta prezentálni.
|
[
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága"
] |
A régmúltban gyökeredzik a bűnözők és a titkosszolgálatok jó viszonya.
Portik Tamásnak semmi szüksége nem volt az egyik vezető MSZP-s politikushoz közel álló V. Lajos közvetítésére, ha korrupt rendőrökről akart volna információt adni a titkosszolgálatoknak – állítják Spájzolt titkok című cikkünkre reagálva az előzetesben lévő férfi ismerői. Szerintük Portiknak még "az olajos időkből" több magas rangú volt titkosszolgálati vezetővel is szinte napi kapcsolata volt, köztük olyanokkal is, akiknek nem okozott volna gondot az információk továbbítása közvetlenül Laborc Sándorhoz, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori első emberéhez vagy bárki máshoz.
Nem egy titkosszolgálati vezető bábáskodott a 90-es évek legnagyobb olajügyében központi szerepet játszó Energol Rt. alapításánál, kapcsolatrendszerének kiépítésénél és működtetésénél, állítják forrásaink, ezért ismerői számára érthetetlen, miért nem rajtuk keresztül lépett kapcsolatba Portik Laborccal.
Emellett szerintük az is elgondolkodtató, hogy az amúgy rendkívül óvatos emberként ismert Portik, aki gyakran még egy rutinszerű üzleti tárgyaláson is kivette mobiljából az akkumulátort, jelezvén, hogy ő nem rögzíti a beszélgetést, a jelek szerint nem foglalkozott azzal, hogy a beszélgetést rögzíthetik.
Portik Tamás júliusi elfogása után a bíróság folyosóján
Márpedig, mint azt lapunk megtudta, Laborc tárgyaláson jelen lévő munkatársa az egész találkozót felvette, majd az anyag az irattárba került.
Lapunk úgy tudja, az akta már hónapokkal ezelőtt előkerült. Jelentős részben erre a dokumentumra jelentette ki még a nyár végén a Belügyminisztérium, hogy nem volt intézményes kapcsolat Portik Tamás és az NBH között. Mondták ezt a megtalált hangfelvételen elhangzottakra, valamint arra alapozva, hogy semmi nyomát nem találták annak, hogy a beszélgetést bármiféle nyílt vagy titkos információgyűjtés, egyáltalán az elhangzott állítások hitelességének ellenőrzése követte volna.
Laborc még ma is hivatalos találkozónak tekinti a Portikkal folytatott megbeszélést, aminek – a környezetéből származó értesülések szerint – egyrészt azért nem lett folytatása, mert Portik Laborc számára semmi újat nem mondott, másrészt azért, mert a röviddel utána kirobbant UD-ügy a főigazgató figyelmét elvonta az ügyről. Ha Laborc számára semmi újat nem mondott is Portik, Kocsis Máténak igen. Az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke Laborc bizottsági meghallgatása után az ATV-ben azt mondta: "Megnyúlnának az arcok, ha feloldanák a Laborc–Portik-találkozó titkosítását".
Pénteken a Magyar Nemzet azt írta: a jövő év elején részlegesen feloldják a Laborc–Portik-találkozó aktáinak titkosságát. Hogy miért nem teszik nyílttá a teljes aktát, nem tudni. Hiszen ha nem hivatalos találkozó volt, közös titkai sem lehetnek Portiknak és Laborcnak, ha pedig hivatalos volt, akkor csak az esetleges politikai intimpistáskodásokat lehet belőle nyílttá tenni, az összes többi információt még ellenőrizni kell, fel kell dolgozni, ez eddig ugyanis nem történt meg.
Az ügyben érdekelt szakbizottságok egyes tagjaival folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy a Laborc-ügy kivizsgálását pártállástól függően többé-kevésbé a legtöbben még csak-csak ambicionálják, ám ennél mélyebbre senki nem akar ásni. A titkosszolgálatok és a hazai szervezett alvilág (rendőrségi források szerint) a 70-es évek elejéig, közepéig visszanyúló munkakapcsolatát senki nem akarja piszkálni. Azok sem, akiknek pedig ez lenne a dolguk.
Pedig mint azt volt és ma is aktív rendőrök, volt rendőrségi vezetők elmondták, a titkosszolgálatok egy időben igencsak sokrétűen használták, kihasználták a bűnözőket. Egy volt vezető beosztású vámtiszt mesélt először lapunknak arról, hogy munkaidőn kívül "rossz arcú alakokat" okítottak arra, hogyan tudják elrejteni a határon (az osztrák vámosok elől) a csempészáruikat. Cserébe "megkérték őket", hogy az akkori Állambiztonsági Szolgálat részére is hozzanak át ezt-azt a határon. Több volt magas beosztású rendőr is tudni vélt olyan esetekről, amikor a szolgálat számára fontos emberhez törtek be, a tettesek elvitték a lakásban fellelhető készpénzt, ékszereket és néhány fontos, bizalmas iratot is, amire egy betörőnek semmi szüksége, akkoriban még pénzzé se tudta volna tenni.
Hogy a Cég adhatta a betörésre a tippet, és a "derék" betörő nekik lopta el az iratokat, a rendőrség számára akkor vált (szinte) bizonyossá, amikor egy másik ügy kapcsán elfogták a betörőt, majd pár nappal később az állambiztonságiak "kiszabadították". Később több, a titkosszolgálatokkal korábban együttműködő vagy legalábbis akként ismert alvilági alak neve is megjelent az olajügyekben és más, szervezett bűnözéshez köthető bűnügyben. Nem tudni, milyen munkákat végeztek még a bűnözők a Cégnek, és hogy miképpen fizették ki őket szolgálataikért. A jelek szerint ezt a parlament szakbizottságai sem kívánják kideríteni.
|
[
"Energol Rt."
] |
[
"Országgyűlés rendészeti bizottság",
"Magyar Nemzet",
"Állambiztonsági Szolgálat",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Orbán Viktor híveiben és kritikusaiban egy közös dolog van – komolyabban veszik őt, mint megérdemelné.
Az évek során kiderült, hogy Orbán Viktor kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Minden tényezőnek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradhasson, mint régen volt.
Orbán létrehozta az EU első magánállamát. Ennek az a lényege, hogy az állami tulajdont nem lehet elválasztani a párt- és családi tulajdontól.
Orbán olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. Azt mondja: bátran legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről egyébként beszélni is alig mernétek.
Ez a cikk a Jagelló Klub (Klub Jagiellonski) nevű lengyel társaság oldalán jelent meg eredetileg, 2018. október 30-án, lengyelül. A pártoktól független szervezet politikáról, gazdaságról, történelemről és kultúráról ír elemzéseket, illetve javaslatokat tesz a kormánynak. A cikket Dariusz Kałan elemző, újságíró írta. Cikkei többek között a tekintélyes krakkói katolikus társadalmi-kulturális hetilapban, a Tygodnik Powszechnyben, és a balliberális véleményformáló Politykában jelennek meg. 2012 és 2016 között a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa volt.
Az írást önmagában is érdekesnek találtuk, és különösen izgalmas látni, hogyan tekintenek Magyarországra külföldről. Mivel a cikk lengyel közönségnek készült, ezért a szerző lengyel példákkal magyaráz néha. Ilyenkor igyekeztünk rövid magyarázatot fűzni az eredeti szöveghez. A cikket Kovács János fordította magyarra.
Orbán Viktort a hívei egy új korszak hírnökének látják, számukra ő a liberalizmus alkonyának ideológusa. Szerintük olyan ember, aki megelőzte korát, és zsinórban három kétharmadot szerezve forradalmasította a modern politikát. Inspirációul szolgál Donald Trump számára, ő Charles de Gaulle és az egykori francia elnök "nemzetek Európája" eszméjének szellemi utódja. Orbán kritikusai mindezzel lényegében egyet is értenek, de azt, amit amazok esélynek vélnek, ők fenyegetésnek tekintik. Abban egyformák, hogy komolyabban veszik Orbánt, mint megérdemelné. Ezt nem csupán azért állítjuk, mert az Orbán iránti ájult rajongás mértéke fordított arányban áll országa politikai és gazdasági jelentőségével, hanem mindenekelőtt azért, mert Orbán az égvilágon semmi újat nem talált ki.
Ha figyelmesen nyomon követjük, milyen változásokat vezetett be a magyar miniszterelnök, ha elválasztjuk őket a harsány ideológiai lózungoktól, a saját elvárásoktól és félelmektől, azt láthatjuk, hogy a Fidesz minden egyes döntése, kezdve az elsővel, amellyel választójogot adott a határon túli magyaroknak, csupán egyetlen célt szolgált: a hatalom hosszú évekre történő bebetonozását. Ezt szolgálták azok az alkotmányos változtatások is, amelyek meghosszabbították a kormányzati Fidesz-káderek szolgálati idejét, ezt szolgálta a választási törvény átalakítása, a médiapiac einstandolása, a közszolgálatok rendszerének központosítása, a közeledés Oroszországhoz, a gyűlöletkampányok elindítása az Unió, Soros és a migránsok ellen.
Orbán egyáltalán nem újító. Éppen ellenkezőleg: voltaképpen visszaterelte a magyar politikát a természetes medrébe. Helyreállította azt a képet, amelyet a dicső kilencvenes évek kitakart a magasztos jelszavaival és nagy céljaival – ma már láthatjuk, ez a felhevült korszak történelmi mércével mérve kivétel volt, nem pedig szabály.
Azok a jelentős személyiségek, akik ezt a korszakot meghatározták – nálunk, Lengyelországban Geremek és Mazowiecki, Csehországban Vaclav Hável –, más történelmi körülmények között ártalmatlan holdkórosoknak minősültek volna. (Bronisław Geremek: lengyel külügyminiszter 1997-2000 között, a Szolidaritás egyik vezetője volt a rendszerváltás előtt, 2004-08-ban EP-képviselő, a liberális frakció tagja; Tadeusz Mazowiecki: szintén a Szolidaritás egyik vezetője volt, a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, 1989-1991 között. – a szerk.) Ám akkoriban az volt a társadalmi elvárás, hogy adjunk fennkölt, nemes vonásokat a politikának, és világosan különítsük el a mi utunkat a rothadó kommunista posványtól.
Mindeközben a klasszikus idők más alkatú hősei, mint Lengyelországban Lech Wałęsa puhább változatban és a szlovákoknál a keményvonalas Vladimír Mečiar, megértették, hogy a politika mindig is shakespeare-i színjáték volt, amelynek legfontosabb, ha nem egyetlen célja a hatalom megszerzése, megtartása és kiterjesztése.
A cél tehát a hatalom megszerzése és megtartása, skrupulusok és különféle akadékoskodó elitek nélkül, nyitva az alattvalók széles tömegei felé. Az egyszerű érzelmeket és ösztönöket szítva. Nem valamiért, hanem valaki ellen. Wałęsa és Mečiar elbuktak, mert ötleteiket túl korán próbálták bevezetni a még kevéssé fogékony piacra. Csak Orbán lépett színre időben: amikor beköszöntött a harag ideje. Abban az időszakban csapott határozottan a húrokba, amikor az embereket nem a szeretet egyesítette, hanem a gyűlölet.
Korunk hőse, a sunyi bunyós
A politika mindig is konfliktusokkal telített üzem volt, de korábban soha nem volt annyira pusztító hatása, mint most. Most már nem arról van szó, mint a kilencvenes években, hogy bizonyos okokból másképp gondolkozunk az államról vagy ideológiai kérdésekről. Az új korszakban megalázzuk az ellenfelet, a földre lökjük, kivéreztetjük és a torkára tiprunk, hogy ne kapjon levegőt. Így festett végül a korábbi szövetségesek együttélése: Lech Kaczyński "együttműködése" Donald Tuskkal, Mirek Topoláneké Václav Klausszal, Viktor Juscsenkóé Julia Timonsenkóval. Egymásnak estek a politikai kalandorok, és mindezt Orbán éberen figyelte a magyar ellenzék vezetőjeként.
De a saját kis szemétdombján sem lankadt a figyelme. Az üzemanyagot, ami Orbánt a csúcsra repítette, úgy hívták, hogy Gyurcsány Ferenc. 2006-ban, Gyurcsány második kormányzati ciklusának kezdetén kitört az őszödi botrány: a miniszterelnök bevallotta, hogy hazudtak éjjel, hazudtak nappal, és mindent teljesen elkúrtak. Ekkor Orbán ajándékba kapott négy évet, amikor kénye-kedve szerint püfölhette a szocialistákat. Ki is használta a lehetőséget, hiszen büntetlenül és brutálisan cselekedhetett. Gyurcsány pedig a lehető legrosszabb módon reagált. A békés tiltakozókra ráküldte a rendőrséget. Lehetővé tette Orbán számára, hogy legyen népszavazás az egészségügyet és a felsőoktatást illetően. Mindkettő fontos dolog volt, de nem bírt jelentőséggel, mert a közvéleményt az érdekelte, hogyan lehetne végre kinyírni Gyurcsányt. A reformok elbuktak. A miniszterelnök elvesztette irányítását a gazdaság felett, amelyet villámgyorsan bedöntött az Amerikából induló globális válság.
Volt olyan pillanat, amikor mindenki, a szocialistákat és Orbán köreit is beleértve a vezérre szegezte tekintetét, és azt várta, hogy véget vet a kínos színjátéknak, és beleegyezik az időközi választásokba. Orbán erre nem volt hajlandó. Sokkal inkább kedvére való volt, hogy lássa, amint ellenfelét maga alá temeti a káosz, kivérzik és végül olyan megalázó módon bukik el, mint előtte még egyetlen miniszterelnök sem.
Négy évvel korábban Gyurcsányt a magyar Tony Blairnek nevezték, 2010-ben az anyák elfedték serdületlen gyermekeik szemét, amikor meglátták, nehogy megálljanak a növésben. Ebből a tapasztalatból Orbán olyan következtetést vont le, amely uralmának hajtóerejévé vált. Utálhatnak, de elég megmutatni, hogy van nálad sokkal rosszabb is, és rögtön államférfiként fognak tisztelni.
A korszakhatárt jelző 2010-es választáson Orbán kétharmados többséget szerzett. Ez azt mutatta, hogy a politikai színtér közepén ott áll ő, és körülötte egy csomó szerencsétlen nímand. Nem volt már Gyurcsány, aki otthagyta a szocialistákat, alapított egy törpepártot, és a margóra szorította magát.
A lengyelekkel ellentétben a magyar választók nem bizonyultak bosszúszomjasnak. Elég volt, hogy a kétharmad porig alázta Gyurcsányt. Az addigi üzemanyag kezdett elfogyni. Az ellenzéknek vezére sem volt, mert már csak papíron létezett. Nem volt olyan köztársasági elnök sem, akit azzal lehetett volna vádolni, hogy alattomosan fékezi a reformokat. Nem volt ellenség. Orbánnak tehát ki kellett találnia egyet.
Kezdetben úszott az árral. Abban az időszakban ugyanis nőni kezdett az új uniós államok önállósága. Az egykori keleti blokk országai évekig zörgették a nagyok ajtaját – a kommunizmus alatt felvett kölcsönök visszafizetése ügyében vagy a NATO- és uniós csatlakozás miatt –, aztán agresszíven lökdösődni kezdtek Brüsszelben. Amikor Orbán hatalomra került, már megindult a roham az Unió ellen: a Kaczynski fivérek (Lech Kaczyński lengyel elnök volt 2005-10-ben, ikertestvére Jarosław Kaczyński pedig miniszterelnök volt 2006-07-ben, most pedig a lengyel kormánypárt elnöke – a szerk.) és Vaclav Klaus (cseh elnök 2003-13-ban) vezették. Néha igazuk volt, például amikor Lech és Jaroslaw bírálták Németországot, amiért Lengyelország háta mögött egyezett meg az oroszokkal a gázszállítás ügyében, vagy amikor azért harcoltak, hogy megmaradjon a nizzai szerződésben rögzített súlya a lengyel kormánynak az EU tanácsában. Tehát néha tényleg igazuk volt, de általában csak handabandáztak. Senki nem suhintott oda olyan hidegen kiszámított módon, mint Orbán.
Klaus euroszkepszise professzoros, intellektuális volt, áthatotta a Brüsszellel szemben érzett felsőbbségi érzés, Kaczynskiék pedig érzelmi alapon ragadtatták el magukat, attitűdjüket átszőtte a nehéz történelmi örökség, a komplexusok és az a tény, hogy semmit nem tudtak a Nyugatról. Ehhez képest Orbán úgy viselkedett, mint a sunyi bokszoló: hirtelen teljes erőből orrba vágta ellenfelét, aztán hátralépett és kezét nyújtotta a megegyezési készség jeleként. Ezt a módszert ő maga nevezte pávatáncnak. A budapesti tömeggyűléseken az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlította, aztán elrepült Brüsszelbe, vállat lapogatva nyájasan haverkodott Barrosóval és Junckerrel, és szinte mindent aláírt, amit elétettek.
Ki kell találni az ellenséget
Először a Nemzetközi Valutaalap került tűz alá, az az intézmény, amely a korábbi évek magyar megaláztatásainak szimbóluma volt. Az IMF vezettette be a szocialisták kormányzása alatt a megszorítások programját. Az IMF természetes ellenségként szerepelhetett, mert politikája makroszinten eredményes volt ugyan, ám rémisztő csapást mért az átlagpolgárok pénztárcájára. Hasonló volt a helyzet a szolgáltató szektor külföldi konszernjeivel, köztük a bankokkal és az energiaszolgáltatókkal, amelyek kapzsiságát leleplezte a gazdasági válság. Ennél érdekesebb azonban a rémisztgetés mechanizmusa. A tárgyalószobák csöndjében udvarias egyeztetések folytak, mert Orbán kész volt veszíteni vagy sokat fizetni, hogy megkapja, amit akar. Kívül pedig faék egyszerűségű eszközökkel operáltak: hirdetések a baráti sajtóban, pártüzenetek a tévékben, különféle formátumú plakátok hadjárata, a polgároknak küldött kormányzati levelek. E kampányokat nem nevezhetjük kifinomultnak. Egyértelmű volt az üzenet: mi – magyarok, ők – Európa. Mi védekezünk, ők pedig gyalázatosan megaláznak minket, mint 1920-ban Trianonban.
Az a trükk lényege, hogy ebben a háborúban soha nem lehet győzelmet hirdetni. Az átmenetnek mindig van következő szakasza, mindig van új végrehajtandó haditerv, legyőzendő ellenség. Ha kitörne a béke, a közvélemény elkezdené firtatni, mi van az anyagi helyzettel és a reformokkal, amelyek semmin nem változtattak. Ezért olyan fontos a tömegek érzelmeinek pontos felmérése. Hogy elaltassák az elméket és felébresszék a démonokat.
Orbán észrevette, hogy az európai intézmények ténykedése nem garantálja az állandó ostromhangulat fenntartását. Túl bonyolultan működnek, és a határozottan Európa-barát magyar közvélemény az esetleges hibákat hajlamos elnézni a kétségtelen előnyök miatt. Szüksége volt valamire, ami az egyszerű érzelmeket szólítja meg, ami kellően homályos, és az EU-ból utalt pénzek áramlásának adatait figyelő nyugati bürokraták nem tudnak belekötni.
Soros György, a Magyarországon született amerikai pénzember mindenható hatalmának mítosza a kilencvenes években született, de akkor még olyan figurák beszéltek róla, mint Csurka István, a korszak összeesküvés-elméleteinek legfőbb terjesztője, aki afféle Macierewiczbe oltott Stanislaw Michalkiewicz volt. (Antoni Macierewicz a PiS alelnöke, volt már belügy- titkosszolgálati- és hadügyminiszter is. Az egyik legfőbb terjesztője annak az elméletnek, hogy az oroszok robbantották fel Lech Kaczynski lezuhant repülőgépét 2010-ben. Stanislaw Michalkiewicz pedig egy szélsőjobbhoz húzó lengyel újságíró.) Orbán a politikai porond közepére ráncigálta Sorost. A pénzember iránt érzett gyűlöletből nemzeti vallást teremtett. Ebben jókora adag cinizmus érhető tetten, mert Orbán szempontjából Soros legfőbb erénye az, hogy olyan karakter, akit a legképtelenebb dolgokkal lehet megvádolni. Ki lehet találni a "Soros-tervet", és az emberek fejébe lehet verni, hogy ennek célja az ország tönkretétele. Az idegenellenességre is lehet alapozni – merthogy ez a Soros nevű illető nem is egészen magyar, viszont teljesen zsidó.
A sorosozás kényelmes megoldás, mert a választók kiszabadíthatók vele a politikai korrektség jármából. A kilencvenes években a Mazowiecki és Balcerowicz köré tömörült elitek azt mondták a lengyeleknek: gyertek velünk, és kivezetünk benneteket a sötétségből. (Mazowiecki volt a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, Leszek Balcerowitz pedig a pénzügyminisztere volt, később pedig a jegybank elnöke lett.) Orbán viszont olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. (Aleksander Kwasniewski baloldali lengyel elnök volt 1995-2005 között.) Azt mondja: legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről beszélni alig mertek. Ne féljetek az összeesküvéses elméletektől. Amazok a fejünkbe verték, hogy ezek alantas és szégyenletes gondolatok, de akik ezt mondták, már nincsenek közöttünk.
A sorosozás megerősítette Orbánt abban a hitben, hogy korszakunk alapvető küzdelme nem a kommunisták és a demokraták, de nem is a nacionalisták és a liberálisok között zajlik. Hanem a nép és az elitek között.
Orbánnak időnként a szerencse is a kezére játszott. 2015. elején, egy évvel a második kétharmad után Simicska Lajos, a régi koleszos haver, az első számú fideszes oligarcha megtagadja az engedelmességet. Az újságírók információkat gyűjtenek a fideszes elit titkos vagyonáról. Orbán első alkalommal kerül defenzívába. S ekkor Európa határánál megjelennek az idegenek. Először csak egy kisebb hullám érkezik a Balkán irányából. Kicsivel később több mint százezer szír, afgán, iraki és más háborús övezetből érkezett illegális bevándorló kel át a szerb-magyar határon. A válság szeptember közepén ér a tetőpontjára, amikor háromezer jövevény reked a budapesti Keleti pályaudvaron.
Nem tudták folytatni útjukat, mert a MÁV leállította a nemzetközi szerelvények forgalmát. A kamerák által ekkor rögzített képeket a káoszról éveken át mutogatták a tévékben. Ki és miért idézte elő ezt a helyzetet? Semmire sincs bizonyíték. Az viszont biztos, hogy Orbán a saját hasznára fordította országa adminisztrációjának inkompetenciáját és az Unió teszetoszaságát. Bár nem történik semmilyen látványos incidens, a magyarok a saját szemükkel láthatják, mit jelent az invázió. Káosz, bizonytalanság, félelem.
Orbán gyorsan rájön, hogy a bevándorlási válság évekre meghatározza a brüsszeli viták témáját. Ez az új üzemanyag, az új Gyurcsány, amivel elzötyög a batár választástól választásig. Nem kell itt finomkodni. Felállítja a határkerítést. Villámgyorsan szigorítja a büntető törvénykönyvet. Azt állítja, hogy Európa keresztény örökségét védi. Hirdeti, hogy kormánya Isten támogatását élvezi. Dehumanizálja az ellenséget. Akkor sem engedi, hogy az emberek megfeledkezzenek az ellenségről, amikor már régen nincsenek migránsok Magyarországon. Csak egyetlen dolgot nem tesz: nem hozakodik elő semmilyen pozitív dologgal. Jól tudja, többet nyer a válság fenntartásával, mint azzal, ha megszüntetné.
A nagy reformátor mítosza
Mi végre való mindez? Orbán azt mondaná, hogy a Fidesz által bevezetett változások mértéke sokak számára elfogadhatatlan volt. Elébe kellett tehát menni a dolgoknak, és felkészíteni a közvéleményt az egész pályás letámadásra. Az a helyzet, hogy Orbán komolyan a feje tetejére akarta állítani a rendszert. Nem akart apró kiigazításokkal vacakolni, nekiment az egésznek baltával. Nem egyes területekre koncentrált, forradalma totális jellegű kellett, hogy legyen. A Fidesz alatt simán ment minden a levesbe, az egészségügy, az oktatás, a bíráskodás, a gazdaság, a média, a különféle intézmények. Orbán egyszerre látta magát nagy rombolónak és nagy építőnek. Levegőbe röpítette az alapokat, hogy a romjaikon új konzervatív rendet teremtsen, amely az ő nevét viseli és évtizedekkel túléli őt.
Húsz évvel a függetlenség elnyerése után a magyar állam valahogy elműködött, néha jobban, néha rosszabbul. Időnként nagy felzúdulást keltettek a különféle mutyik, kitörtek botrányok, mindennapos volt a küzdelem a bürokráciával. Orbán tudta, hogy társadalmi felhatalmazása van a rendszer átalakítására. Sok elődjével ellentétben azonnal munkához látott. Terveket mutatott be a közvéleménynek, tisztára, mint anno a Szovjetunióban. A tervekre jeles történelmi személyiségek neveit aggatta, és nem akárkikét, hanem az előző századforduló liberális reformátoraiét. Ezzel a Fidesz a legszebb magyar történelmi hagyományok pecsétjét ütötte a tervekre.
A reformszenvedély impozáns mértékű volt. Az első évben új média- és bírósági törvény született, a nagy választási győzelem évfordulóján új alkotmány, amit alaptörvénynek neveztek el, és bár gránit szilárdságúnak mondták, utóbb még jó párszor módosították. Orbán azzal dicsekedett első hivatali ciklusának végén, hogy a parlamenti gépezeten majdnem négyszáz törvény ment át. Senki nem kérdezte meg, miért nem csak három vagy négy, de rendesen összerakott törvényt szavaztak meg, amiket utóbb nem kell folyton módosítgatni. Most, hogy elült a csata pora, már újabb kérdést is föl lehet tenni: jobban működik az állam, mint nyolc évvel ezelőtt?
Nézzük az igazságszolgáltatás reformját. A bírák mindig könnyű célpontnak számítanak, Magyarországon ráadásul a Legfelsőbb Bíróságot a kommunisták által 1949-ben alapított testület egyenesági leszármazottjának tartották. A LB volt a terror legfőbb eszköze az 1956-os szovjetellenes felkelés leverése után. Ez pedig, a puszta vád, hogy a bírák kommunisták és bűnözők, élénken hatott a közvélemény képzeletére. Nem számított, hogy 2011-ben olyan bírák voltak hivatalban, akiknek 70 százaléka 1990. után öltötték fel a talárt, akiket pedig bármiért felelősségre lehetett volna vonni, azok nem mentek át a kilencvenes évek eleji átvilágításon.
Hogy megszabaduljanak a szakma vezető bíráitól, a Fidesz 70-ről 62 évre szállította le a nyugdíjkorhatárt. Ennek nyomán körülbelül háromszázan távoztak, a szakma nagyjából egytizede. Az Alkotmánybíróságtól elvették a lehetőséget, hogy véleményezze a költségvetéssel kapcsolatos törvényeket. Megnövelték az AB tagjainak számát, megváltoztatták a megválasztásuk alapelveit, a saját jelöltek hivatali idejét pedig 9-ről 12 évre emelték fel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntették, helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek elnökét a parlament választja meg. Ez a tisztség a Fidesz egyik alapítója feleségének jutott.
Ez a séma ismétlődik más területeken is. Megszüntetik a régi intézményt és újat alapítanak helyette, amelyet lojális pártkatona vezet. Mit eredményeztek ezek a változtatások? Pozitívan hatottak a bíróságok működésére? A közvélemény bíróságokba vetett bizalma alacsony, mint eddig is. Két évvel ezelőtt a World Justice Project felmérést végzett a magyar jogállamiság helyzetéről a bíróságokkal kapcsolatba került állampolgárokkal készített interjúk alapján, és a legalacsonyabb, Bulgáriáéval azonos szintű uniós érték született. A felmérésből kiderült, hogy a magyar igazságszolgáltatás a következő okok miatt bírálható: a hatalom nem kielégítő ellenőrzése, korrupció, a bűnvádi eljárások részrehajló lefolytatása és az általában nehéz hozzáférés az adatokhoz.
Haladjunk tovább ezen a nyomvonalon. Mi a helyzet az egészségüggyel?
Központosították az egészségügyet és megemelték a szektor dolgozóinak bérét. De ez is kevésnek bizonyult, mert az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar egészségügyi kiadások a GDP 7,2%-át teszik ki, miközben az uniós átlag 8,5%. Ez év elején az Euro Health Cunsumer Index a magyar rendszert a lengyellel együtt a 29. helyre sorolta (31 vizsgált állam közül). Főleg az képezi panasz tárgyát, hogy túl hosszú a várólista, illetve orvoshiány van, mert sok szakember külföldre távozik. Csak Németországban a magyar egészségügyi dolgozók száma hat év alatt a háromszorosára nőtt (a Német Orvostársaság adatai alapján).
És az oktatás? A helyi iskolákat államosították és a KLIK nevű új kormányintézmény fennhatósága alá helyezték. Ugyanez történt a tankönyvpiaccal is, az állam íratja meg és adja ki a tankönyveket. Az e reformokat bevezető államtitkárról a mai napig rossz szájízzel emlékeznek meg. A változások következménye az lett, hogy ez év elején középiskolások és egyetemisták mentek az utcára tüntetni az oktatás modernizációja érdekében. Azt követelték, hogy növeljék az oktatásra fordított forrásokat, legyen átlátható a tanári életpályamodell, állítsák vissza a szabad tankönyvválasztást és emeljék az oktatás színvonalát. Csoda-e, hogy az egyetemek sanghaji rendszer szerinti világrangsorában egyetlenegy magyar intézmény sincs? (Két lengyel egyetem szerepel a listán.)
Vegyük a szegénységet. Orbán azzal dicsekszik, hogy kivezette az országot a válságból – és bizonyos adatok láttán tényleg csak tapsolni lehet. A gazdasági növekedés négyszázalékos, ugyanilyen szinten áll a munkanélküliség is. Az államadósság 81%-ról 71%-ra csökkent. Adócsökkentés, számos könnyítés a sokgyerekes családoknak. És a bőkezű hatóságok időnként még ajándékot is adnak rezsicsökkentés vagy étkezési jegyek formájában. Ez már tényleg valami.
Magyarország ugyanakkor megállt a fejlődésben. A külföldi autógyárak olcsó munkaerőpiacává vált. A bruttó és nettó átlagkereset majdnem kétszer olyan alacsony, mint Csehországban, de Szlovákia és Lengyelország is jobban áll e téren. Nőnek az ingatlanárak és a társadalmi különbségek. Az északkeleti régiók némelyikében a lakosság több mint 20 százaléka él a nyomorszint közelében. A szegénység felszámolása helyett a kormány abszurd törvényt hoz a hajléktalanság felszámolására.
Közép-Európában olcsó mulatság a közszolgáltatások színvonalát szidni. Magyarország e tekintetben nem üt el a régiós átlagtól, ahogyan nem ütött el nyolc éve sem. De éppen ez Orbán uralkodásának legbrutálisabb fokmérője. Senki más, sem Tusk, sem Kaczynski, sem Fico, sem Babis nem kapott a sorstól ekkora lehetőséget. Mindannyiukat fékezte a parlamenti matematika, a félelem, a lustaság. Orbánnak viszont mindene megvolt ahhoz, hogy posztkommunista skanzenből modern, hatékony, gyorsan fejlődő államot teremtsen. Megvolt a teljhatalma és a gátlástalansága ahhoz, hogy felégesse az áporodott struktúrákat. De a reformok nem érdekelték, mert a düh korszakában nem reformígéretekkel nyerik a választásokat, hanem a Soros elleni gyűlöletkampányokkal, amikre majdnem 50 millió eurónyi közpénzt szórtak el. A reformok a kilencvenes években voltak divatban.
Kiderült, hogy Orbán kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Csak évek múltán látszik, hogy mindenki hagyta magát átverni. Mert a Fidesz csak a díszburkolatot cserélte ki. Pontosan úgy viselkedett, ahogyan a köz elvárta. Megtette azt, ami mindig örömöt ébreszt a tömegekben, vagyis leváltott egy csomó kádert és centralizált. Új intézmények jöttek létre, amelyekre hazafias neveket aggattak, új embereket állítottak munkába, és egy kézbe került az összes gyeplő. S a köz elégedett volt. Valójában konzerválták a skanzent, és hazafias dekorációval díszítették fel. Mindennek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradjon, ahogyan volt.
Orbán magánállamának nyolc alapelve
Valami eredetit azért csak sikerült létrehozni. Orbán megalapította az Unió első magánállamát. Uralkodásának egyik legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy az állami vagyont nem lehet megkülönböztetni a párt- és családi vagyontól. Állam, párt, család – minden egymásba olvad. A rendszer ellenfelei maffiaállamról beszélnek, amelyet A keresztapából ismert Cosa Nostra alapján hoztak létre – ez Orbán kedvenc filmje. Természetesen Magyarországon senkit nem lőnek le, senkinek nem tesznek visszautasíthatatlan ajánlatot, és nem raknak levágott lófejet az ágyába. De a működési elvek hasonlóak azokhoz, amikről Mario Puzo írt.
Első alapelv: a régi haverok elsőbbséget élveznek. A magyar magánállam megértésének kulcsa a Fidesz természetében rejlik. A harminc évvel ezelőtt ifjúsági mozgalomként alapított szervezet több mint egyszerű párt. Az államban kulcspozíciókat töltenek be Orbán egyetemi és gyerekkori barátai, illetve azok az ifjú titánok, akik a 90-es évek közepén léptek be a párt utánpótlását biztosító Fidelitasba. A családtagok számára is marad hely, ilyen például a kedvenc vej, Tiborcz Istán, Orbán legidősebb lányának férje. A Fidesz elitje a közeli ismerősök hermetikusan zárt köre, ahol a betöltött pozíció, a múltbéli kapcsolatok, az informális ismeretségek és a főnök iránti feltétlen hűség mindennél előbbre valók.
Második alapelv: lojalitás mindenek felett. Elképesztő, hogy a neten keringő szóbeszédek, a pletykamagazinok és a Twitter korában milyen keveset tudunk a Fidesz belső működéséről. Senki sem panaszkodik arra, hogy a pártot autokratikusan irányítják. A médiába nem jutnak el hangok a rossz tanácsadók befolyásáról vagy a főnök elhatalmasodó tébolyáról. Az utolsó pártszakadás 25 évvel ezelőtt történt, amikor az Orbán akkori barátja körül tömörülő liberálisok, elégedetlenek lévén a jobbkanyarral, asztalra csapták a párttagkönyvüket. Aztán már jó volt, mert a párt hatalomra került (1998-2002), utána meg egy kicsit rossz, mert ellenzékben kellett politizálni. Ám senki nem kérdőjelezte meg Orbán vezető szerepét, a pártvezetés tagjai közül senki nem állt ki a csatasorból. (Simicska Lajos bukásáról külön ejtek szót.)
Harmadik alapelv: a párt nem hagy cserben, és te sem a pártot. Előfordult, hogy Orbán kirúgta inkompetens vagy népszerűtlen munkatársait. De soha nem vetemedett arra, hogy nyilvánosan megalázzon valakit, ami Kaczynski és Tusk (Donald Tusk lengyel miniszterelnök volt 2007-14-ben, azóta az Európai Tanács elnöke) közös jellemzője. Az a káder, aki elvesztette Orbán bizalmát, hirtelen más területen találta magát. Orbán egykori egyetemi tanára, második kormányának minisztere nem állt a helyzet magaslatán az IMF-fel folytatott tárgyalásokon, és ma egy vagyont keres az Orbán által alapított magyar-amerikai alapítvány élén. A Fidesz egyik alapító tagja, aki végül nem lett külügyminiszter, az egyik parlamenti bizottság elnöki tisztségét kapta. Az egyik menesztett vezető diplomata gyorsan az Irodalmi Múzeum igazgatói székében találta magát.
A párt üzenete világos: ha csalódást is okoztál, gondoskodunk rólad. Továbbra is közülünk való vagy. Túl sokat tudunk rólad, és te is túl sokat tudsz rólunk, ezért nem engedhetjük el egymást. Az egyik látványos kivételt az amerikai magyar nagykövet asszony visszahívása jelentette. A nagykövet asszony határozottan kiállt Orbán mellett a kilencvenes években, sziklaszilárdan védelmezte a kormány minden egyes döntését. Ugyanakkor egy éve, a diáktiltakozások idején váratlanul visszahívták, amit a hidegvérét általában megőrző Orbán úriemberhez kevéssé méltó módon így kommentált: "nőügyekkel nem foglalkozunk". Ma az egykori nagykövet asszony az egyik befolyásos amerikai think tank munkatársa, de jellemző, hogy habár nem köti semmilyen formális kapcsolat a Fideszhez, esze ágában sincs Orbánt kritizálni.
Negyedik alapelv: nincs kegyelem saját táborunk árulói számára. Ezt a saját bőrén érezte Simicska, Orbán egykori megbízható consigliere-je, aki Orbán egyetemi szobatársa volt, aztán az ország vezető építőipari cégének tulajdonosa lett, amely évente több mint egymilliárd eurót nyert a közbeszerzéseken. Több mint három éve látványosan szakítottak egymással. Simicska médiája elkezdte különféle dolgokért hibáztatni a miniszterelnököt, ő maga pedig az ellenzék mellett kötelezte el magát.
Orbán könyörtelen ellentámadást indított, és végül ő lett a győztes. A Fidesz által megnyert idei választások után néhány órával Simicskának fel kellett adnia médiaportfólióját és eltűnt az első frontvonalból, és azóta is sorra veszíti el üzleti érdekeltségeit. Simicska bukása intő jel mások számára: így járnak azok, akik megkérdőjelezik Orbán vezető szerepét. Jellemző egyébként, hogy senki nem csatlakozott az egykori consigliere pártütéséhez, senki nem kelt a védelmére, senki nem döngette miatta a párt kapuit.
Ötödik alapelv: a politika üzlet. Játszottak már szerepet a magyar közéletben tehetős emberek, de rendszerint eleve gazdagon jelentek meg a politikában, mint például Gyurcsány Ferenc. Orbán alatt a politika a vagyongyűjtés eszközévé vált. A gazdaság visszamagyarosítását úgy hajtották végre, hogy egymás között osztották fel a tortát. Létrejött a hatalomközeli oligarchia, bár ez a meghatározás pontatlan, mert a klasszikus oligarchiának politikai és gazdasági befolyása van, Magyarországon viszont a Fidesz üzletemberei távol tartják magukat a politikától. A média és a közbeszerzések érdeklik őket. A nagy pénzek.
Honnan van a pénzük? Kezdetben a törvényi változásokat és az állami Eximbank olcsó hiteleit használták ki. Több mint 126 ezer közbeszerzés elemzése alapján kimutatható, hogy Orbán emberei összesen 2,5 milliárd dollár nagyságrendű összeggel gazdagodhattak, jórészt uniós forrásokból. Mészáros Lőrinc felcsúti víz- és gázvezeték-szerelő, Orbán gyermekkori jó barátja például három év alatt a tizetnötszörösére növelte a vagyonát.
A Fidesz vezető politikusainak meggyűlt a bajuk ködös anyagi ügyeik miatt. A miniszterelnökséget vezető nagy hatalmú miniszter nem tudta megmagyarázni, miként került tízéves kisfia nevére egy több tízmilliós értékű budai lakás és egy szőlőbirtok. A frakcióvezető és a diplomácia vezetője magyarázkodni kényszerültek luxuslakásaik miatt. A belügyminiszter kijelentette, hogy egykori őrző-védő cége merő véletlenségből nyer kormánymegrendeléseket. A miniszterelnök pénzügyi csalással vádolt nemhivatalos tanácsadója és PR-osa közölte, semmit nem hajlandó mondani, mivel nem közszereplő. Orbánt is kérdezték a vagyonával kapcsolatban, ezért luxusházait kénytelen volt apja nevére íratni.
Hatodik alapelv: a biznisz mindenek felett. Ezt bizonyítja az is, hogy Magyarországnak nincs külpolitikája. Kereskedelmi politikája van. A diplomácia vezetőjének fő feladata, hogy befektetési lehetőségeket és olcsó hiteleket találjon, továbbá kereskedelmi kapcsolatokat építsen – innen a széles nyitás Kína és Oroszország felé. A keleti országokkal könnyű párbeszédet folytatni, mert nem érdeklik őket a belső változások, ellentétben az Unióval. Másfelől azonban ezek az új kapcsolatok megalázó kompromisszumokhoz vezetnek, ilyen például a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés, amely 10 milliárd euróért teljes ellenőrzést biztosít az oroszoknak az erőmű felett.
Hetedik alapelv: a média a politikacsinálás eszköze. Orbán előtt a médiapiacon egészségtelen volt a külföldi szereplők aránya, például a nyomtatott sajtón három multi, az Axel Springer, a Ringier és a Sanoma osztozott. Orbán a másik oldalra fordította a mérleg nyelvét. Amikor a hozzá közel álló üzletemberek elkezdtek médiát vásárolni, Orbánnak egyszer sem csúszott ki a száján, hogy a BBC-t tekinti mintának, pedig évek óta ezt mantrázták máshol Közép-Európában. Orbán az egyszerűséget választotta. A médiumokat harcos hangvételű párt-szócsövekké alakította, rossz emlékű történelmi tapasztalatokat idézve fel. Az elektronikus médiában porondra küldte az olcsó tömegszórakoztatás szakembereit, ennek köszönhetően nem csupán ostoba propaganda ömlik a kormánytévékből, hanem vetélkedők, sorozatok és sport is.
A magánállamban a független újságírók közellenségnek számítanak. Mi a teendő, hogy kisebb legyen a mozgásterük? A Fidesz üzletemberei megvásárolják a független médiumokat és átalakítják a profiljukat, vagy egyszerűen megszüntetik őket, ahogyan a legnagyobb ellenzéki napilappal, a Népszabadsággal történt. Ezenkívül a minisztériumok és nagy állami cégek hirdetései rendre a kormánynak kedves médiumokban landolnak. A kormány korlátozta a hozzáférést a közérdekű információkhoz. Az újságírókat perek fenyegetik, a parlament által választott Médiatanács pedig megtagadhatja a rádiós és a tévés koncessziók megújítását.
Nyolcadik alapelv: a korrupció elleni harcnak nincs értelme. Egyszer megkérdeztem egy fideszes elemzőcég vezetőjét, hogy az a rendszer, ahol a támogatás odaítélése vagy a verseny kimenetele a miniszterelnök jóindulatától függ, nem a korrupció melegágya-e. Vállat vont. "A korrupció mindig is jelen volt Közép-Európában – mondta. – Az ország érdeke, hogy létrejöjjön a nemzeti tőke." A magyarok talán el is fogadják ezt a magyarázatot. A Transparency International besorolása, mely szerint Magyarország korruptabb, mint Montenegró és Görögország, nem hozza ki őket a sodrukból. Hozzáállásukat jól illusztrálja Hofi Géza híres mondása: "Korrupció az, amiből engem kihagytak." Orbán tudja ezt. Jobban érzi a közhangulatot, mint bármelyik elődje.
Vajon hol áll meg az elszabadult Fidesz?
Orbán az irracionalizmus, a düh, a tömegeknek való hízelgés korának gyermeke. Bebizonyította, hogy a közvélemény nem a békét és a nyugalmat szereti, hanem a permanens választási kampányt, üres ígéretekkel, az ellenség kijelölésével, gyújtó hangvételű szónoklatokkal. Stratégiája olyan egyszerű volt, hogy most talán csodálkozik, hogy eddig senki más nem próbálkozott vele. Durva propaganda a médiában? Az államvagyon eddig nem tapasztalt mértékű pazarlása? A korrupció mint a lojalitás fenntartásának alapvető eszköze? Hermetikusan zárt elit? Totális központosítás? Megalázó ügyletek Oroszországgal euromilliárdokért? Sokan próbálkoztak, de az utolsó pillanatban megtorpantak. Néhányan túl gyengék voltak hozzá, másokat megállítottak az ellenőrző szervek, és a többségnek nem is volt hozzá gusztusa. Azt gondolták, a társadalom túl okos ahhoz, hogy mindezt csak úgy bevegye. Pedig dehogy.
Orbánnak nem voltak illúziói. Csak egyszer visszakozott. 2014. őszén a kormány bejelentette, hogy az internetadó bevezetésén dolgozik, ami a kétségbeesés jele volt, és sokat elárult arról, hogy milyen állapotban van a költségvetés. Több mint 100 ezer ember ment az utcára, de Orbán nem emiatt ejtette a tervezetet. Budapest mellett ugyanis a vidék is lázadozott. A főváros Orbánt nemigen érdekelte, rossz emlékeket őrzött abból az időszakból, amikor ott tanult. A vidékkel viszont más a helyzet. Azok, akik Magyarországgal foglalkoznak, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a kozmopolita, kávéházas Budapest perspektívájából értékelik a dolgokat. Pedig a magyar főváros csupán magányos sziget. Orbán tudja, hogy az ország többi része az obskurus képzelgések, suttyó mutyik, balkáni állapotok földje – és ő ezt szereti.
Orbán nem bonyolult politikus. Hívei – különösen Lengyelországban – prófétát, váteszt látnak benne, és mögöttes tartalmat keresnek a szónoklataiban. Pedig Orbánnak nincsenek értelmiségi ambíciói. Az értelmiségieket ki nem állhatja, mert fél tőlük. A vaskos vicceket, a dakota közmondásokat meg a focit szereti. Hiányzik belőle Kaczynski kifinomultsága vagy Tusk éleslátása és személyes sármja. Rá a falusi fiú egyszerűsége, szabadossága és gátlástalansága jellemző. Jellemző, hogy amikor szemtől szembe találja magát ellenfeleivel, könnyen elvész a magabiztossága – emlékezzünk csak a 2002-es és 2006-os tévévitákra a szocialista vezetőkkel. Viszont kitűnően illik hozzá a néptribun szerepe. A tömeggyűléseken olyan nyelvezetet használ, amely az eliteknek talán nem tetszik, de a vidékiek szívéhez szól. Úgy érzik, hogy Orbán egy közülük.
A paradoxon ott érhető tetten, hogy Orbánt sokan új korszak hírnökének tartják, miközben ódivatú eszközöket használ. Az Unióban sokan megütköznek azon, hogy a 21. század második évtizedében, Európa közepén megjelent egy különös képződmény, amely inkább emlékeztet közép-ázsai satrapiára, mint nyugati típusú demokráciára. Egyesek azt fogják mondani, hogy az államszervezet ötletét azon melegében a kommunizmusból vették át – és igazuk is lesz. Mások hozzá fogják tenni, hogy a gyökerek még mélyebbre nyúlnak, Horthy Magyarországáig, vagyis a Trianon által létrehozott amputált államcsökevényig, amely az első világháború után megpróbálta konzerválni a császári és királyi monarchia modelljét – és nekik is igazuk lesz.
A régens vagy a pártfőtitkár uralkodása alatt konszolidált hatalom, a centralizált gazdaság, a kasztosodott társadalmi rendszer, amelynek csúcsán elidegenedett pártállami elit trónol, a mindent átható korrupció, az általános meggyőződés, hogy "mindent azonnal el kell lopni, ami nincs lebetonozva, különben mások lopják el" – ez a tősgyökeres magyar állami hagyomány a múlt század első és úgyszintén a második feléből. Orbán a ’45 előtti időkből transzponálta a nemzeti és keresztény értékek iránti látványos rajongást, a szovjet korszakból pedig azt a meggyőződést, hogy jobban ki lehet jönni a kiszámítható oroszokkal, mint a kaotikus Nyugattal. A múlt tanulságait és a jelen társadalmi elvárásait összegyúrva létrejött Orbán rendszere:
a nemzeti posztkommunizmus. Az összegzéstől még messze vagyunk, mert Orbán rendszere továbbra is él is virul, és ha nem avatkozik közbe egy véletlen baleset vagy a történelem szeszélye, még legalább egy kormányzati ciklusig kitart. És ebben a kitartásban rejlik a legnagyobb veszély. Orbánt ugyanis nem elégi ki, hogy tartós a rendszere, Tuskkal ellentétben, aki örvendezik afelett, hogy kényelmesen elüldögélhet a kandalló mellett. Ez Orbán számára nem fér bele abba a rendszerbe, amelyet létrehozott. Magyarországon a hatalom ellenőrizetlen természetéből az fakad, hogy ha nem talál ellenállásra, egyre erősebb lesz a szorítása, újabb és újabb területeket foglal el. Képtelen megállni, képtelen visszakozni. Kivész belőle az egészséges önkorlátozó ösztön, kiengednek a fékek, mindig új vért kíván.
A rezsim olyan határokat is átlép, amelyek meghaladása korábban elképzelhetetlen lett volna. Hiszen ki gondolta volna, hogy Orbán és környezete bezárja a legnagyobb ellenzéki napilapot? Ki látta volna előre, hogy könyörtelen támadást intéznek a CEU és a civilek ellen? Ilyet Putyin szokott csinálni, nem az EU egyik tagállamának vezetője. Ha valaki korábban azt jövendöli, hogy Orbán, aki harcos antikommunistaként kezdte, úgy benyal majd Moszkvának, hogy azzal messze túltesz baloldali elődjein, rögvest beutalják a pszichiátriára. Mi lesz itt? Orbán nemrég azt ígérte, bosszút áll Magyarország ellenségein. Kikről beszélt? Talán az oknyomozó újságírókról, akik a pénztárcájában kutakodnak?
Nyolc éve Orbán azt mondta: tiszteljetek minket, mert mögöttünk ott ólálkodik a Jobbik a fasiszta félkatonai alakulataival meg az EU-s zászlókat égető csőcselékével. Lehet minket nem szeretni, de mi, konzervatívak vagyunk az egyetlen mentsvár a fekete dögvésszel szemben. Ma már meg sem próbálja, hogy ilyen pózba vágja magát. Mindegy neki. A Fidesz rosszabb lett a Jobbiknál, amely közben rájött, hogy talán érdemes a szélsőjobb perifériájáról Európa-barátabb pozícióba sasszézni. Orbánon elhatalmasodott a harmadik kétharmad mámora. Ráadásul eltűnt a láthatárról a félelmetes csendőr, az Egyesült Államok, amely Barack Obama és Hillary Clinton hivatali ideje alatt látványosan megalázta őt. Trump viszont még ennyire sem akar szóba állni Orbánnal, mert az ő kereskedői észjárása szerint a pöttöm Magyarországnak nincs semmi jelentősége, ezért nem is érdekli őt.
Miután a korlátlan hatalom mindent megszerzett a saját országában, amire rátehette a kezét, átlép a határokon. Ártatlanul kezdődik: Orbánék jobboldali médiumokat gyűjtögetnek a Balkánon. Tévécsatornákat és internetes portálokat vettek Macedóniában, csatornákat, heti- és pletykalapot Szlovéniában, és évek óta támogatják a romániai magyar lapokat. Jobboldali médiakonglomerátum létrehozásáról álmodnak, ahol Orbán mondja ki a végső igazságot. Ami ennél is rosszabb, felélednek a magyar kisebbségekről folytatott viták. A konfliktus a meggyengült Ukrajnával, amely a lehető legrosszabbkor hozott egy sokat támadott oktatási törvényt, csak élesedni fog. Hogy fog mindez végződni? Nehéz megmondani. Sokat segítene Magyarországon, ha jönne valaki, és azt mondaná Orbánnak: elég volt!
(A címlapkép Szabó Sára munkája.)
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Nemzetközi Valutaalap",
"Euro Health Cunsumer Index",
"Klub Jagiellonski",
"Axel Springer",
"Jagelló Klub",
"Transparency International",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Német Orvostársaság",
"Európai Tanács",
"Irodalmi Múzeum",
"Országos Igazságszolgáltatási",
"Országos Bírósági Hivatal",
"World Justice Project",
"Lengyel Külügyi Intézet"
] |
Boros Anitának a szerződés szerint 28 napja volt a munkára, de a tárca szerint azt jóval korábban elkezdte már.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerint Boros Anita, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt helyettes államtitkára nem egy hónap alatt írta azt a 900 oldalas könyvet, amelyre a szerződése szerint 28 napja volt. És tízmillió forintot kapott érte. Néhány nappal azután, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke nyilvánosságra hozta az ügyet, lemondott posztjáról, de a tárca szerint csak azért, mert szülési szabadságra ment – hangzott el a pénteki RTL Híradóban.
Boros Anita a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docenseként a kormányablakok munkatársainak képzését segítő könyvet írt. Az egyetem 2013. január 3-án kötött vele szerződést, a 900 oldalas kötet elkészítésének határideje 28 nappal később, január 31-én járt le. Vagyis elvileg naponta több mint 30 oldalt kellett volna írnia. A könyvet uniós pénzből fizették.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke többször is foglalkozott az egyetem uniós pályázataival. Az ellenzéki politikus azt mondta: nagy a gyanúja annak, hogy Boros Anita egy korábban megírt tankönyvét használta fel újra.
Az NFM pénteken közölte az RTL Klubbal, hogy Boros Anita gyermeke születése miatt távozott a tárcától, lemondásához semmilyen más ügynek nincs köze. Ugyanezt a választ adta egy sajtótájékoztatón Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.
A Nemzeti Közszolgálati Egyeteme szerint Boros Anita nem 28 nap alatt írt könyvet, már jóval a szerződéskötés előtt dolgozni kezdett a köteten. A téma indokolta, hogy a szerző a korábbi munkájából részeket emelt át az új kötetbe – tették hozzá.
|
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] |
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyeteme",
"RTL Klub",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Ígéretével ellentétben mégsem zeneszóra és táncolva, hanem a legnagyobb titokban vonult be a börtönbe a gazdasági bűncselekmények miatt tavaly márciusban egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) egykori vezetője – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, Kolompár még tavaly júniusban kapott behívót a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet kecskeméti börtönébe. A Magyar Nemzet értesülése szerint jó magaviselete esetén Kolompár akár már idén októberben szabadulhat, ám ha nem kap kedvezményt, akkor csak jövő áprilisban. A lap információit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán nem kívánták kommentálni, mondván, ezek személyes adatok.
Emlékezetes, az OCÖ volt elnökét tavaly márciusban jogerősen egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.
A korábban az MSZP-vel szoros kapcsolatokat ápoló Kolompár a jogerős ítélet kihirdetése után korrupcióval vádolta meg az ügyészséget, elfogultsággal a bíróságot, és megígérte, hogy "zenére és táncra" vonul majd a börtönbe. Azt is kifejtette: az ítélet nem neki, hanem a roma társadalomnak nagy csapás, mert ezentúl nem lesz, aki képviselje őket. Kolompár egyébként már volt büntetve: egyrészt garázdaságért, másrészt orvhalászatért.
További részleteket a Magyar Nemzet szerdai számában talál.
|
[
"Országos Cigány Önkormányzat"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet",
"Magyar Nemzet",
"Európai Közösség",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Mindenhol szuper lett az uniós pénzből kialakított tanterem, pedig csak a pályázati pénzek töredékét költötték rájuk. A megmaradt százmilliók különféle járulékos címeken találtak gazdára, a legnagyobb falatot a KLIK tartott meg magának, és nem árulja el, miért. A 14 milliárdos Öveges-programból 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kapott támogatást természettudományos tantermek kialakítására, de a trafikmutyi-leleplezőként ismertté vált szekszárdi képviselő szerint egy egész pénzlenyúló céghálózat ráépülhetett a projektre.
Hadházy Ákos hetek óta feszegeti a kérdést , hogy mi kerülhetett a szekszárdi gimnázium két termének összenyitásán bő 150 millió forintba.
A trafikbotrány kirobbantója szerint a Fidesz Zuschlag-ügye lehet az oktatási pénzek iparszerű, hihetetlen mértékű túlszámlázása.
Ha az arányok országszerte ugyanazok voltak, akkor 14 milliárdból legfeljebb kettőt költöttek ténylegesen tanteremre.
A hiányzó pénz egy céghálónál, valamint a KLIK-nél landolt. A KLIK megmondta, mire költené a pénzt: ugyanarra, amit az önkormányzatokkal szerződő cégek már le is szállítottak.
Nem az iskolák, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és különféle cégek vitték el a pályázati pénzek nagyobb részét a korszerű kémia laborok kialakítására szánt keretből – tudta meg az Index. Tanterem-felújításra és vadonatúj felszerelések beszerzésére sok helyen valójában alig több, mint az elnyert összeg tizedét költhették a kedvezményezett iskolák.
A 2012-ben indított uniós pályázatsorozatról eddig nem adott ki hivatalos összefoglalót az oktatási kormányzat, így csak a pályázat.gov.hu alapján rekonstruálható az Öveges-program, azaz "a természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújításának" pénzügyi háttere.
Az Öveges-program elképesztő részleteivel Hadházy Ákos, korábbi fideszes önkormányzati képviselő kezdett foglalkozni. A dohánykoncessziók elosztásának politikai hátterét felfedő, és a trafikbotrány után LMP-re váltó szekszárdi politikusnak az szúrt szemet, hogy városában 155 millió forintot szántak ugyan a egyik gimnázium természettudományos laborjának kialakítására, de a valós beruházás csak 45 millió forintba került. A kutakodás során jött rá, hogy a teljes keret nem is 155, hanem a kétszerese, 314 millió forint volt.
Hadházy az Indexnek elmondta, hogy az összegek között mutatkozó jelentős különbségről megkérdezte az önkormányzat illetékeseit, de fennmaradó 159 millió sorsáról a városban nem tudtak információt adni.
Az Index megkereste az Öveges-projektek többségében közreműködő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, ahol elismerték, hogy a pénz nagyobb része náluk landolt.
"A teljes leszerződött támogatási összeg: 314.227.000 forint. Ebből a támogató által jóváhagyott költségvetés alapján 199.962.500 forint a KLIK-re jutó támogatási összeg, melyet a KLIK szakmai tevékenységek teljesítésére fordít"
– reagált a KLIK.
A válasz a benne szereplő összeggel felborította az eddigi kalkulációkat, hiszen eszerint 40 millióval több pénz van a KLIK-nél, mint amire a Hadházynak válaszoló szekszárdi önkormányzat közlése alapján számítani lehetett. A KLIK válasza tovább fokozta a zavart azzal kapcsolatban is, hogy mire költötték a tanterempénzt.
A közoktatásért felelős központ szerint a szekszárdi projekt esetében a pénzt "a létrejövő természettudományos laboratórium működtetéséhez, a legjobb kihasználásához szükséges különböző szolgáltatások beszerzésére – multimédiás tananyagok kifejlesztése, kísérletek digitalizálása, licence díjak, papír alapú tananyagok előállítási és terjesztési költsége – kell fordítani a fenti összeget a pályázat előírásainak megfelelően".
A felsorolt feladatokat azonban az önkormányzat által kezelt összegből már megpályáztatták, és ki is fizették.
Hadházy Ákos az általa előásott szekszárdi dokumentumok alapján kiszámolta, hogy a terem és az öltöző beépítésére, felújítására, a bútorok, a gázcsövek és a kísérleti eszközök megvásárlására 45 millió forintot költöttek. Többet egyébként valószínűleg máshol sem tudtak elszámolni a beépítésre, hiszen a balatonfüredi beruházás befejezése után egy tavaly decemberi híradóriportban is az hangzott el, hogy a helyi gimnáziumban is 40 milliós volt az Öveges-labor építésének összköltsége.
Hadházy szerint a maradék pénzt különféle "elképesztő" címek alatt fizették ki. Ezek az elképesztő címek azok a tételek, amelyeket a KLIK az előírásoknak megfelelő tételekként említ.
Szekszárdon tanulmányokra 11 millió, projektmenedzsmentre 14 millió, a nyilvánosság biztosítására, azaz két rendezvényre 15 millió forintot számoltak el. Ezen kívül nem kis összeget, 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverre, amely a felújított 30-35 fős tanterem foglaltságát tartja nyilván. Hadházy kutakodása során előkerültek a több mint 100 milliós járulékos keretre különböző címeken kiírt meghívásos pályázatok tenderanyagai is. A képviselő több olyan borítékot is talált, amelyet fel sem bontottak, azaz – úgy tűnik – csak a forma kedvéért kellett beadni, hogy meglegyen a szükséges dokumentáció, az eredményt az ajánlatok nem nagyon befolyásolhatták.
A trafikbotrány kirobbantója szerint ráadásul ezekre a jelentősen túlárazottnak tűnő feladatokra nem helyi vállalkozások kaptak megbízatást, hanem egy cégháló fölözte le a hasznot. Érdekes módon az ország egymástól távol eső helyein mindig ugyanaz a vállalkozások jutottak a közbeszerzést kiíró önkormányzatok eszébe, és egy-egy cég ismétlődő koreográfiával nyerhetett el számos szerződést.
Hadházy 22 Öveges-projektet vizsgált át tüzetesen, és az adatok alapján rájött, hogy szó sem volt arról, hogy az ugyanolyan jellegű munkák központi beszerzésén spóroljanak, sőt. Mind a 22 helyen "teljes áron" kifizették ugyanazokat a megrendeléseket, hogy lefedjék a pályázati összeget. A szekszárdi politikus szerint számos tételt így huszonkétszeresen túlszámláztak. Minden egyes városban 20 darab, egyenként 10-15 oldalas munkafüzetet gyártattak, és mindenhol komoly összeget fizettek az elkészült munkafüzetek szövegszerkesztéséért is.
Csak a szövegszerkesztés 22-szer 20 millió forintot vitt el, majd pedig a munkafüzetekről "benchmarking módszerrel" tanulmányt is írattak szintén 22-szer tízmilliós összegért .
Szekszárdon a Humán Aspektus Kft. kapott megbízást a projekt népszerűsítésére, amiért közel bruttó 16 millió forintot számlázhatott ki. A 2012-ben még csak nettó négymillió forint forgalmat bonyolító cég az Övegessel megcsinálta a maga szerencséjét. A tulajdonos más érdekeltségei viszont más városokban is elnyertek szerződéseket, vagy a második, harmadik helyet töltötték be a meghívásos pályázatokon. Három résztvevő szükséges ahhoz, hogy meglegyen az eredményességhez szükséges létszám.
Az ország iskolái számára kialakított új természettudományos laborokra Öveges-program néven 14 milliárd forintot szántak a 2012 óta futó TÁMOP-keretből. A programból a hvg.hu korábbi összesítése szerint 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kaphatott támogatást. A KLIK 43 projektben érintett, bár a 43-ban beleszámolták a 2010-ben és 2011-ben intított TÁMOP-pályázatokat is.
A pályázatok benyújtatásakor a KLIK még nem létezett, az iskolák állami fenntartásba vétele már a pályázatok benyújtása után történt meg. A támogatói döntések 2013 tavaszán születtek meg. A KLIK tájékoztatása szerint már csak a szerződéskötési szakaszba léptek be, ezért a benyújtott pályázatok szakmai tartalmát nem ők, hanem a jogelőd fenntartó önkormányzatok és az intézmények határozták meg a támogató által a pályázati felhívásban közzétett kereteken, elszámolható költségeken belül.
|
[
"Humán Aspektus Kft.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] |
[] |
Vas András;
Balaton;hajózás;Mészáros Lőrinc;
2020-04-25 06:30:00
Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére
Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre.
Keddi dátummal kapták meg és május 6-ig kell szavazniuk a Bahart Zrt. részvényeseinek arról a tervezetről, amely szerint a cég bérbe adná a vitorláskikötők üzemeltetési jogát, emellett bezárna és értékesítene négy kikötőt, s eladná két kempingjét, siófoki szállodáját, valamint több hajóját.
A voksolás tulajdonképpen formaság, hiszen a tavaly augusztusi, 6,6 milliárd forintos tőkeemelés óta az állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) minősített többséggel rendelkezik. Hiába ellenkezne tehát akár az összes részvényes önkormányzat – a legnagyobb pakettel Siófok rendelkezik, valamivel több mint tíz százalékos tulajdonrésszel –, az MTÜ önmagában is elegendő, hogy rábólintson a tervekre.
Melyekről – legalábbis a lapunk által megkérdezett polgármesterek mind ezt állították – a települések mit sem tudtak, s csak akkor szembesültek a majdani várható változásokkal, amikor e-mailben kiküldték nekik.
- Mindenképpen reagálunk rá, s készül egy közös állásfoglalás – válaszolta a Népszavának Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere. – Egyelőre még gyűjtjük a véleményeket, így konkrétumot nem tudok mondani, de arról hallottam, hogy több polgármester is komolyan kritizálja a terveket.
Lombár Gábor szerint ugyan a BSZ alapvetően érdekérvényesítő szervezet, ám manapság egyre nehezebb a feladata, az összbalatoni elveket ugyanis gyakran felülírják a helyi gazdasági érvek.
- Éppen ezért, bár nem lenne szerencsés, ha például a kempingek vagy az eladásra szánt kikötők funkciója megváltozna – mondta –, csak reménykedni lehet benne, hogy vagy a Bahart köti ki a szerződésekben, nem lehet funkciót változtatni, vagy a települések zárják ki helyi rendelettel a másfajta hasznosítást.
Előbbire, valljuk be, kevés az esély, hiszen a vízparti ingatlanok sokkal többet érnek zárt lakóparkként, mint kempingként, ahogyan ez több, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került kemping esetében is kiderült már.
Megkerestük a felcsúti oligarchához tartozó Balatontouristot, elképzelhetőnek tartják-e, hogy részt vesznek a majdani nyilvános pályázaton, ha meghirdetik a két kempinget? Vadászné Székely Orsolya, a cég marketing menedzsere szerint a kempinglánc mindig nyitott volt portfóliója bővítésére.
- A sajtóhírt olvastuk, de több információval nem rendelkezünk – felelte –, a két érintett kempingről akkor tudjuk álláspontunkat kialakítani, ha megismerjük az ingatlan tulajdonos elképzeléseit, ajánlatát, és megfelelő idő áll rendelkezésre annak elemzésére.
Bezárásra és eladásra ítélt kikötője iránt Csopak is érdeklődne (emellett Akali, Kenese és Udvari kikötőjétől válna meg a Bahart). Ambrus Tibor polgármester kijelentette, természetesen nemmel szavaznak a tervezetre, ám tudják, ennek igazából csak formai jelentősége lesz.
- Csopaknak fontos a közforgalmú kikötő – magyarázta. – Azt megértjük, ha egy cég nem lát üzletet a menetrendszerinti hajózásban, s bár a napi három járatot szerették a helyiek és a vendégek, de ha veszteséges, elfogadjuk, hogy leállítják. A kikötőre viszont szükség van, akár a sétahajózás, akár a vízitaxik miatt. Nagyon nem szeretnénk, ha megszűnne, így adott esetben, ha tényleg meghirdetik eladásra, megpróbáljuk megvásárolni.
- Amikor az állam többségi tulajdonos lett a Bahartban, azt mondtam, ha a szándék valóban tisztességes, és mindez csak a cég fejlesztése, nem pedig a szétszedése és a lenyúlás érdekében történik, akkor támogatni tudjuk – reagált a hajózási cég jövőbeni terveire Lengyel Róbert, a második legnagyobb részvényes Siófok polgármestere. – Amíg a cég az önkormányzatok kizárólagos tulajdonában volt, egyben tartottuk, nem hagytuk elkótyavetyélni a jelentős ingatlanvagyont, és nyereséggel működtettük. Az utóbbi időben már az osztalékot sem vettük ki, hogy abból is fejleszteni lehessen. Alig került azonban az állam többségbe a Bahartban, máris napirenden a szétcincálás. A közgyűlési határozati javaslat alapján egyértelmű: darabjaira akarják szedni a nagy múltú céget. Éppen ezért kezdeményeztem a Balatoni Szövetség elnökénél, hogy álljunk ki egységesen és nyilvánítsuk ki egyet nem értésünket a tervezett intézkedések egy részét illetően. Egyszerűen nem nézhetjük tétlenül a Bahart széthordását, hiszen akkor hallgatólagosan cinkosokká válunk.
|
[
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Balatontourist"
] |
[
"Bahart Zrt.",
"Balatoni Szövetség",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
End of preview. Expand
in Data Studio
- Downloads last month
- 1