text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
Szegény Farkas Flóriánt az ág is húzza. Azután, hogy durva visszaélések gyanúja merült föl az Országos Roma Önkormányzat egyik, nagyrészt uniós finanszírozású programjával kapcsolatban, most épp az derült ki, hogy miközben ORÖ-elnökként közel 300 millió forintnyi elnöki kerettel rendelkezhetett, a féléves beszámolókat egyszer sem sikerült megtartania. Arról tehát, hogy azt a pénzt hová tette, mire költötte, senki nem tud semmit.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése egy 2011-es határozatban döntött arról, hogy az önkormányzat mindenkori működési támogatásainak 10 százaléka az úgynevezett elnöki keret alapját képezze. Az elnök pedig félévente köteles beszámolni a közgyűlésnek a keret felhasználásáról. Meglepő, de Farkas Flórián a rendelet megszületése és elnökségének 2014. novemberi végéig egyetlen egyszer sem számolt be a közgyűlésnek arról, hogy mire költötte a rendelkezésére álló keretet.
Az ORÖ jegyzőkönyveiből kiderül, hogy az említett időszakban az elnöki keret felhasználható összege összesen 287 354 700 Ft volt.
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
A rendelkezésre álló adatok szerint az ORÖ bevételei a következőképpen alakultak:
2011-ben: 574 878 000 Ft
2012-ben 417 663 000 Ft
2013-ban 1 526 557 000Ft
2014-ben 354 449 000 Ft
Összesen tehát 2 873 547 000 Ft, amiből Farkas Flórián saját kezűleg dönthetett 287 354 700 Ft-ról
Ennek a közel 300 milliós keret elköltéséről kellett volna félévente beszámolnia. Apró adalék, hogy épp 2013-ban, amikor látványosan kiugróan magasabb volt az ORÖ bevétele, és így az elnöki keret összege is, épp abban az évben döntöttek arról, hogy az elnöki keret összegét 5 millió forinttal megemelik.
Lakatos Oszkár, az ORÖ Lungo Drom-os tagja szerint sem Farkas Flórián, sem a gazdasági hivatal vezetője, sem a pénzügyi bizottság elnöke szóban, sem írásban nem számoltak be az elnöki keret felhasználásáról. "Tudomásunk van arról, hogy közgyűlési határozat és döntés nélkül Rácz Tamás, ORÖ-elnökhelyettes írta alá az elnöki kerettel kapcsolatos átutalásokat. Természetesen a pénzügyi bizottság elnöke és gazdasági vezetője ellenjegyzésével" − írja Lakatos. Az ORÖ gyanús pénzköltéseit kritizáló roma önkormányzati képviselők most emiatt is feljelentést szeretnének tenni.
Kerestük Farkas Flóriánt, hogy megkérdezzük, igaz-e, és ha igaz, miért nem tett eleget 2011 óta egyszer sem a beszámolási kötelezettségének, illetve mire költötte a rendelkezésére álló összeget, de telefonon nem értük el, levelünkre pedig egyelőre nem válaszolt.
Az Állami Számvevőszék február elején, közleményben számolt be arról, hogy januárban megkezdte mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, köztük az Országos Roma Önkormányzat 2010. január 1. és 2014. június 30. közötti gazdálkodási tevékenységének ellenőrzését. "Az ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása, a belső kontrollrendszerük kialakítása és működése szabályszerű volt-e, valamint, hogy az államháztartásból részükre nyújtott támogatások, illetve a meghatározott célokra ingyenesen juttatott vagyon felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e" − írják.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[
"Állami Számvevőszék"
] |
Hiába szerette volna a Magyar Nemzet is tájékoztatni olvasóit az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése nevű kiemelt uniós projekt szerdai nyitórendezvényén, nem engedték be lapunk munkatársait. A 30 milliárdos program konzorciumvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), aminek egyik, Baross utcai épületében tartották az eseményt. Ám lapunk újságíróját és fotósát a portánál nem engedték tovább. Kis várakozás után megjelent a szaktárca egyik sajtósa, Lukács Tamás, aki azt állította, hogy a rendezvény korlátozottan sajtónyilvános, meghívóra és előzetes regisztrációra lett volna szükség. Ehhez képest megérkezésünkkor a portások sem kértek rajtunk számon regisztrációt, sőt, az egyik őr azt is megjegyezte, hogy nyilvános a rendezvény, bárki jöhet, csak fel kell írni a nevét és a sajtóorgánumot, ahol dolgozik. Bár ez megtörtént, nem bizonyult elégnek.
hirdetés
Hogy a gazdasági tárca és az NSZFH kizárta lapunkat az eseményről, azért is érthetetlen, mert egy uniós támogatás kedvezményezettjeként kötelessége volna minél szélesebb körben terjeszteni a projektről szóló információkat. A 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó, a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit ismertető Széchenyi 2020 útmutató szerint minden egymilliárd forint fölötti összeggel támogatott projekt esetén kötelező a sajtónyilvános rendezvények szervezése a kapcsolódó ünnepélyes eseményekhez. Kérdés, ha egy projekt megnyitója nem számít ünnepélyes eseménynek, akkor mi tekinthető annak. A szabályzat azt is rögzíti, hogy ha a projekt a megvalósítási szakaszba lép, akkor "a kommunikációs tevékenységek célja a fejlesztés, illetve egyes mérföldköveinek megismertetése a széles közvéleménnyel". Ehhez képest az eseményt nem hirdették az MTI agendájában (vagyis ott, ahol az újságírók érdeklődésére számottartó, közeljövőben tartandó rendezvényeket szokták), és maga az állami hírügynökség sem jelezte előzetesen, hogy beszámol az eseményről.
Mikor Lukács Tamást arról kérdeztük, miért nem kívánják beengedni a Magyar Nemzetet, azt válaszolta, "az MTI nekünk természetesen teljesen elég, ők fognak tudósítani", így javasolta, hogy ezt a beszámolót használjuk föl mi is. A beszélgetés egy pontján pedig az alábbi különös dialógus is elhangzott:
Újságíró: De miért nem érdekük az, hogy egy uniós projektről minél többen számoljanak be?
Lukács Tamás: Hát, hölgyem, én ezekre nem vagyok hajlandó válaszolni...
Ú.: Miért nem? Sajtós, nem?
L. T.: Be lehet számolni... Nekem ez nem feladatköröm.
Ú.: Nem feladata, hogy sajtósként válaszoljon a sajtó kérdéseire? Hát miért kapja a fizetését?
L. T.: Nem vagyok közszereplő. Egyáltalán nem vagyok közszereplő.
Ú.: De sajtóosztályon dolgozik, nem?
L. T.: Igen, így van, sajtóosztályon dolgozom, köszönjük szépen, hogy megjelentek...
Később egyébként különös módon az állami hírügynökség úgy tudósított a rendezvényről, mintha az konferencia lett volna, nem egy uniós projekt megnyitója.
A szerdai esettel kapcsolatban lapunk a nemzetgazdasági tárca és az NSZFH részére is küldött megkeresést. Többek között szerettük volna megtudni, miért nem vehetett részt a Magyar Nemzet a rendezvényen. Ezenfelül elküldtük a sajtóosztályoknak azokat a kérdéseinket is, amelyeket a helyszínen kívántunk feltenni. Például azt, hogy az egyébként 2015 novemberében elindult projektnek miért csak másfél évvel később tartották a megnyitóját. Kérdéseink közt szerepelt továbbá: mi az oka annak, hogy az NSZFH tartozása az államkincstár adatai szerint februárról márciusra több mint 200 millió forinttal nőtt. Arra is választ vártunk, miért nem reagált sem a gazdasági tárca, sem a szakképzési hivatal közérdekűadat-igénylésünkre, melyben az NSZFH az egykori fideszes képviselő, Juharos Róbert ügyvédi irodájával kötött szerződéseit kértük ki. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
Lapunk az ügyben kereste Felix Bubenheimert, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó és média részleg-vezetőjét is. A válasz szerint az Európai Bizottság – miután semmilyen szerepe nem volt a rendezvényben, nem szervezte és nem is vett részt rajta – nem tudja kommentálni a konkrét esetet. Hozzátették azt is: alapvetően üdvözli a bizottság, ha minél szélesebb sajtóvisszhangot kapnak az EU által támogatott projektek.
Korábban egyébként lapunk több alkalommal beszámolt a szakképzési hivatallal kapcsolatos eseményekről, például arról, hogy Kanzsalics Eszter anélkül lett az intézmény főigazgatója tavaly nyáron, hogy korábban lett volna szakmai tapasztalata a szakképzés vagy felnőttképzés területén. Mikor Lázár János kancelláriaminisztert kérdeztük a kinevezéssel kapcsolatban, arról beszélt: Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára személyes garanciát vállalt arra, hogy Kanzsalics Eszter jó főigazgató lesz. Igaz, kérdésünkre, hogy elégedettek-e a főigazgató munkájával, már úgy válaszolt: azt még senki sem mondta; arra van bizalom, hogy dolgozzon.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.11.
|
[
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Európai Bizottság",
"Európai Bizottság Magyarországi Képviselete"
] |
Somlai Bálint tovább hasít.
977 darab napelemet szerelhet fel hamarosan Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége. A friss Közbeszerzési Értesítőből kiderül: Somlai Raw Development Kft. nevű érdekeltsége megnyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését.
A Raw Development Kft. az MNB logisztikai központjának parkolójában rakhat fel 301 és 406 darab délkeleti tájolású, tízfokos dőlésszögű napelemet, valamint a létesítmény kerítésén belül 270 darab délnyugati tájolású, 25 fokos dőlésszögű napelemet.
A tenderen öt pályázó is volt, Somlai cége 436,4 millió forintos ajánlatot tett. A 32 éves Somlai hasít az üzleti életben: cége a Postapalota felújításakor is ott volt, valamint ők újítják fel az MNB Szabadság téri székházát is, potom 54 milliárd forintért.
A logisztikai központ – jegyzi meg a 444.hu – Soroksáron van, méghozzá folyamatosan fegyveresek őrzik. Nem véletlenül: ott őrzik az ország készpénzvagyonát.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Raw Development Kft."
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"Somlai Raw Development Kft."
] |
Per nélkül megállapodott a kormány az M4-es autópálya 2015-ben leállított építkezését kivitelező cégekkel, többek közt Simicska Lajos Közgép Zrt-jével - írja a Világgazdaság. A megállapodás értelmében a kormány nem fizet kártérítést a felbontott szerződések miatt, de megtérítette a már elvégzett munkát és a helyszínre szállított anyagok költségét, összesen 45 milliárd forintot.
A beruházást kartellgyanúra hivatkozva állították le 2015 tavaszán, a Simicska Lajos és a Fidesz közötti végleges szakítást jelentő G-nap után. A kormánnyal és Orbán Viktorral korábban nagyon közeli kapcsolatot ápoló Simicska fő építőipari cége, a Közgép Zrt. egy konzorcium részeként kezdte el építeni az autópályát, amelynek a Colas, a Strabag , a Swietelsky és az A-Híd volt még tagja. A beruházás nagyjából 70 százalékban készen is volt, mikor a kormány leállította az építkezést. A Közgép megtámadta a döntést.
A félbehagyott M4-es a Simicska-Orbán szakítás amolyan fura emlékműve lett. A beruházást a szakítás előtt a kormány még védte az indokolatlanul drágának tűnő beruházást, a G-nap után viszont Lázár János már arról beszélt, gyanúsnak tarja a kormány, hogy az Alföldön miért kerül négymilliárd forintba egy kilométer autópálya.
Az M4-es építését azóta újra elkezdték, igaz, az már nem autópálya lesz, hanem gyorsforgalmi út, és nem a Közgép konzorciuma építi, hanem a Mészáros Lőrinc köreihez tartozó Szijj László cégei, a Duna Aszfalt és a Hódút Kft. építheti meg.
|
[
"Duna Aszfalt",
"Közgép Zrt."
] |
[
"Simicska Lajos Közgép Zrt-jével",
"Hódút Kft."
] |
Tavaly nyári indulása után 251 187 348 forint működési támogatást kapott magánszemélyektől a NER-es influenszerek kiképzésére létrehozott kormánypárti Megafon Központ – derült ki a szervezetet működtető társaság pénzügyi beszámolójának mellékletéből.
A Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a beérkezett több mint negyedmilliárd forintból csaknem 140 millió forintot számolt el tavaly. Az elköltött pénzből 16,8 millió forint sorsát nevesítik, ennyit költöttek közösségimédia-képzésükre. Személyi jellegű kifizetésre csaknem 37 millió forintot fizettek, ami busás jövedelemre utal, ha figyelembe vesszük, hogy a beszámoló fél éves időszakot ölel fel, és a társaságnak csak két alkalmazottja van. 75 millió forintot anyagi jellegű ráfordításként könyveltek el, azt nem tudni, hogy ez pontosan mit takar.
Azt viszont tudni lehet, hogy a Megafon jelentős összegeket költ fideszes "véleményvezérek" futtatására a közösségi médiában. A szervezet április végén és májusban összesen 19,3 millió forintért hirdetett, ebből csak Rákay Philip posztjait 9,4 millió forinttal tolták meg. A támogatottak közt van még Bohár Dániel, kormánypárti Pesti TV munkatársa, Deák Dániel jobboldali elemző, Filep Dávid, "a kopasz", aki szintén a Pesti TV-ből lehet ismerős, valamint Bayer Zsolt kormánypárti publicista, a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa is.
A Megafon Központot Kovács István vezeti, aki egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A két szerep egyébként nem áll távol egymástól, mint az Átlátszó feltárta, az Alapjogokért Központot bőkezűen finanszírozza a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációért is felel, ennek megfelelően az alapjogok védelmezésénél sokkal nagyobb hangsúlyt kap működésükben, hogy a média minden platformján népszerűsítsék a kormányt és annak elképzeléseit.
Kovács István a Megafon létrehozásakor a Mandinernek azt nyilatkozta:
Az induláshoz, a weboldal fejlesztéséhez némi kezdő tőkére szükségünk volt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy én megkerestem néhány konzervatív üzletembert, és megkértem őket arra, hogy támogassák az indulásunkat.
Később Rákay Philip elismerte, hogy többek közt az ő támogatásából is működik a szervezet, amiről ő is és Kovács is igyekezett hangsúlyozni, hogy nem közpénzből működik. Érdekes, hogy bár a Megafon megalakulása után közzétett videóban Kovács arról beszélt: a központ célja, hogy "megtalálják és felerősítsék a nemzeti hangokat a neten", egyelőre ennek semmi eredménye nem látszik, e helyett bejáratott kormányközeli figurákat futtatnak a Facebookon.
|
[
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Alapjogokért Központ"
] |
[
"Pesti TV",
"Megafon Központ"
] |
Határidőig a károsultak fele jelentkezett az állami kártalanításra, mert a jogosultság feltételei például a Szeviép leányvállalataival szerződött, és az időközben elhunyt vállalkozók rokonait is kizárták az igénylésből. Most jelentősen bővülhet a kör.
Kétszer annyian is jelenkezhetnek kártalanításra, mint eddig, ugyanis szélesre tárta a kártalanításra jogosultak körét a kormány a Szeviép ügyében, a részletek a csütörtöki Magyar Közlönyben jelentek meg. Egy korábbi rendeletben is biztosított az állam lehetőséget a kártalanításra, de akkor a jogosultságból kizárta azokat a vállalkozásokat, például amelyek a Szeviép alvállalkozóival álltak szerződésben, illetve azok sem nyújthattak be igényt, akik csupán a kintlevőséget megörökölték. A most megjelent rendelet lényegében a pénzintézeteket, vagy a fővállalkozó vezető beosztású tagjainak hozzátartozóit zárja ki a jogosultságból.
A Szeviép a 2008-as pénzügyi válság éveiben került nehéz helyzetbe, 2010 – ben csődöt is jelentettek, majd a cég felszámolása is megindult. Az azt megelőzően több uniós projektet is bonyolító cég építette az M43-as sztrádát is, ezzel a beruházással kapcsolatosan, az abban munkát elvégző több száz alvállalkozót nem fizetett ki a cég. Időközben nyomozás indult a Szeviép ellen, majd 2015- ben vádat is emeltek három cégvezető ellen csődbűntett gyanújával, az eljárás jelenleg is folyik a Szegedi Törvényszéken.
A Czeglédi Csaba "ügyében" ki nem fizetett iskolaszövetkezeti diákok kártalanításhoz hasonlóan, rendhagyó módon, az állam kártalanítást hirdetett a Szeviép károsultak számára is, a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint most lényegében azok a vállalkozások, amelyek még nem húzták azóta le a rolót, meg is kapják a pénzüket.
|
[
"Szeviép"
] |
[
"Magyar Közlöny",
"Szegedi Törvényszék"
] |
Nem érti az MSZP-s Lukács Zoltán, hogy az Emmi miért csak most tett feljelentést az Öveges-programmal kapcsolatos uniós pénzlenyúlások miatt, amikor már régóta tudni lehetett, hogy mi folyik.
Leleplezte magát a korrupcióval átszőtt Emberi Erőforrások Minisztériuma az MSZP szerint, miután az Emmi csak most tett feljelentést az Öveges-program keretében ellopott uniós pénzek miatt, amikor már az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódik.
"Balog Zoltán minisztériuma a kormányzati korrupciós rendszer része. Ez a tárca felügyelte az Öveges-pályázatot, és ameddig tehették, falaztak a pénzek lenyúlóinak" - állítja Lukács Zoltán MSZP-s képviselő közleményében.
A politikus példaként említette, hogy Berettyóújfalun egy 2009-ben 486 millió forintért felújított iskolában most 329 millió forintot költöttek két kémia tanterem kialakítására, és bár állítása szerint a minisztérium látta a gyanús számlákat, mégsem szólt.
Lukács ezért azzal a kérdéssel fordul Balog Zoltán miniszterhez, hogy miért vártak eddig a feljelentéssel, kiket fedeztek, milyen iratok tűntek el, és hogy mikor mond le a miniszter.
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Magyarország megint szégyenpadra kerül: ezúttal másfél milliárd forint, Magyarországnak megítélt uniós támogatás folyt el Szingapúrtól Észtországig. Luxusautóra, 4-5 milliós fizetésre, de még egy ingatlanvásárlás fedezetére is futotta a brüsszeli pénzből, csak a fejlesztésből, az ígért gáztöltőállomásokból nem lett semmi.
A szexoldalak után újabb gyanús ügyleteknél bukkant fel Garancsi és Hernádi
Ezúttal nem az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF riasztotta a magyar hatóságokat, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium tett feljelentést uniós projektek során történt visszaélések miatt. Mint a 24.hu megtudta, a Fővárosi Főügyészség július 26-án nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A nyomozást a NAV bűnügyi főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya folytatja, ismeretlen tettes ellen. Ennél többet egyelőre nem árultak el az ügyről.
Elég nagy a blama, az uniós országok számára mintának szánták ugyanis a szóban forgó magyar beruházást, és nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánították.
Az előlegbe kapott brüsszeli pénz el is fogyott, csakhogy a projekt a csőd szélére került. A tét pedig nagy: ha nem sikerül a sírból visszahozni a beruházást, akkor a teljes uniós támogatás elveszik Magyarország számára.
Két konkrét projektről: biogáz- és földgáz-cseppfolyósító üzem, elosztóállomások, kúthálózat, valamint 20+20 töltőállomás kiépítéséről volt szó a pályázat szerint.
A PAN-LNG beruházására csaknem 20 millió euró összköltséget hagytak jóvá, amiből 17 millió az elszámolható rész, a CFB projektet 13,5 millió euróra lőtték be, amiből a támogatható rész 11,6 millió euró volt. Mindkét megbízást ugyanaz a konzorcium nyerte el, egy egyesület és három gazdasági társaság:
a koordinátor a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE),
a tagok az E-Star-Esco Kft., illetve a 2016. februári névváltás óta Pannon Fuel Kft.,
az LNG-Tech Kft.
és a One PR Kft.
A PAN-LNG projektre 2015 novemberében kötötték meg a támogatási szerződést az INEA nevű brüsszeli szervezettel, és 30 napon belül folyósították az előleget, 4,9 millió eurót, azaz több mint 1,5 milliárd forintot. Az összeg a koordinátorhoz, azaz az MGKKE alszámlájára folyt be, hozzáférése az egyesület elnökének, Domanovszky Henriknek volt. A 4,9 millió eurót az MGKKE szétosztotta: 1 millió maradt nála, 2,7 milliót kapott a Pannon Fuel, a maradékból az LNG-Tech és a One PR részesedett. A feljelentés szerint azonban
a projekt megvalósítása nem kezdődött meg, az egyesület és a Pannon Fuel vezető tisztségviselői sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb vagyon elleni bűncselekmények révén a pénzek nagy részét elvonták.
2017 végén, 2018 elején a minisztérium számára világossá vált, hogy a projekt nem halad a tervezett ütemben, a Pannon Fuelnél több száz millió forintos hiány adódott, a cég ellen egy kifizetetlen vállalkozó, az U.C.M. Építőipari Kft. felszámolási eljárást kért.
A minisztérium ekkor lóhalálában befektetőt keresett, és úgy nézett ki, meg is találta: a kormány bankja, az Eximbank finanszírozási ajánlatot adott ki, bár nem kötelező érvényűt. Viszont megkezdte a projekt átvilágítását, és egymás után dőltek ki a csontvázak a szekrényből.
A főnöknek 4-5 milliós havi gázsi is összejött
Megpróbálták kibogozni, hogy két és fél év alatt mire ment el a másfél milliárd forintos előleg, és miért nem haladt a beruházás. Összefonódásokat, határokon átnyúló céghálót, a beszerzéseknél durva túlárazást, helyenként fejedelmi javadalmazást, szabálytalan pénzköltést találtak. Az ígért gáztöltőállomásokat viszont nem.
A feljelentést ugyan ismeretlen tettes ellen tették, de a leggyakrabban a koordinátor egyesületet vezető Domanovszky Henrik neve bukkan fel a dokumentumban. Ő nemcsak elnök volt, hanem érdekelt lett a konzorcium két cégeben is, a Pannon Fuelben (a Primus Truston keresztül) 100 százalék, az LNG Techben 50 százalék erejéig. Lányának, Andreának tisztségeket juttatott (az egyesület alelnöke és a Pannon Fuel ügyvezetője volt egyszerre), önmagával és a lányával is külön megbízási szerződéseket kötött, és a díjat projektpénzből fizették.
Kétszeresen fizettek ugyanazért Az elnöki javadalmazás nagyvonalú volt, az alapbért tavaly szeptember végén módosították, bruttó 2,9 millió forintban állapították meg, továbbá korlátlan gépkocsihasználatot és 18 havi keresetnek megfelelő végkielégítést írtak elő. Emellett projektvezetői szerződés alapján is kapott apanázst Domanovszky Henrik, a megbízási szerződés tárgya ugyan megegyezett a munkaszerződésében foglalt munkakörével, mégis 2 millió forint megbízási díjhoz jutott havonta. Legalábbis 2017 októberéig, amíg az MGKKE anyagi helyzete ezt lehetővé tette. Ezen felül egyéb megbízási szerződései is voltak, a vizsgálat szerint a CFB projektvezetői feladatát havi nettó 1,8 millió forintért vállalta 2016 szeptemberétől. De a Pannon Fuellel is szerződött, összesen bruttó 2,7 millió forintra. Ezek alapján volt olyan hónap, amikor az elnök 4-5 millió forint javadalmat szedett össze kettős szerepében. Stewardess végzettségű leánya sem maradt ki a szórásból, vele projektmenedzseri feladatra szerződött az egyesület, egy összegű, 8,8 millió forintos kifizetéssel.
Luxusra is folytak a milliók. A Pannon Fuel havi 600 ezer forint plusz áfáért egy Mercedes Benz V-Klasse típusú autót bérelt. A feljelentés szerint a három évre kötött szerződés lejáratáig fizetendő 21,6 millió forint másfélszere az autó listaárának. Bár utóbb előkerült egy szerződés, ami ennél kevesebbről szólt (17 hónapra 10,2 millió forint bérleti díjat tartalmazott), ezzel együtt a feljelentés szerint az autó használta a projekt szempontjából nem volt indokolt, a Domanovszky család személyes igényeit szolgálta.
Megnézték a Pannon Fuel havi bankszámlakivonatát, és azt találták, hogy Domanovszky Andrea
a céges bankkártyát "megszámlálhatatlan esetben" használta saját célra, élelmiszer és ruha vásárlására, pár ezer forintos tételek keletkeztek a Rossmannál, rendszeresen a Tesconál, de kisebb összegű készpénzfelvételeknek is volt nyoma.
A vásárlásokkal és a készpénzfelvéttel nem számolt el, és a házipénztárt 6 millió forint hiánnyal adta át 2018 februárjában az utódjának.
Indokolatlan eszközvásárlásokra is fény derült, az előlegből a Pannon Fuelnál gépjárművek, notebookok, tabletek, iPhonok lettek, ezekkel Domanovszky Henrik és Andrea nem volt hajlandó elszámolni, viszont az eszközök feltűntek a neten a Facebook Marketplacen, illetve a jofogas.hu-n.
Rendesen költöttek külsősökre is: a Hajdú és Menyhei Ügyvédi Irodával jogi tanácsadásra szerződött az egyesület és az E-Star is havi 2000, illetve 3000 euró plusz áfáért. Mindeközben Menyhei Ákos , az ügyvédi iroda vezetője a Pannon Fuel tulajdonosának, a Primus Trustnak a képviselője volt egyben.
, az ügyvédi iroda vezetője a Pannon Fuel tulajdonosának, a Primus Trustnak a képviselője volt egyben. Feleslegesnek és szabálytalannak tűnik az is, hogy a Pannon Fuel megállapodott az Ikarusbus Hungary Zrt.-vel gázüzemű autóbusz fejlesztéséről 97 millió forint plusz áfáért. (Az Ikarusbus Hungary jelenleg Széles Gábor családi vagyonkezelője, az SGH Kft. tulajdonában áll.) Nem sikerült kideríteni, hogy ebből mi teljesült, de a busz kifejlesztése, legyártása nem szerepelt az elnyert projektekben.
családi vagyonkezelője, az SGH Kft. tulajdonában áll.) Nem sikerült kideríteni, hogy ebből mi teljesült, de a busz kifejlesztése, legyártása nem szerepelt az elnyert projektekben. Furcsa kölcsönügyletek nyomaira is bukkantak. Jóllehet uniós támogatásból tilos harmadik személynek kölcsönt adni, a Pannon Fuel 90 millió forintot kölcsönzött Primus Trust Zrt.-nek. A bizalmi vagyonkezelő pedig még ugyanezen a napon 90 milliót kölcsönzött Domanovszky Henriknek. A vizsgálat szerint meglehet, hogy nem függetlenül egy éppen 90 milliós fővárosi ingatlanvásárlástól. Egy 144 négyzetméteres fővárosi ingatlan a földhivatali bejegyzés alapján éppen akkoriban került a Domanovszky házaspár nevére, később pedig – hogy teljes legyen a kör – a Primus Trustra ruházták át bizalmi vagyonkezelésbe.
Kozmetikázták a mérleget
A pénz nyomát követve derült ki, hogy Domanovszky Henrik know how-tulajdonosi szerződést kötött az E-Star Escoval 2015 novemberében, a felhasználási jog értékét 10 millió forintban határozták meg, bár a know how nem létezett. Ennek ellenére néhány hét múlva az E-Star Esco leszerződött a know how-ra a szingapúri LNG Technology Trading Ltd.-vel, de már 180 millió forintra. Kisvártatva Domanovszky Andrea értesítette a vevőt, hogy az E-Star nem tud teljesíteni, mert Szingapúr területén nem ő a jogtulajdonos. Viszont a tétel bevételelhatárolásként bekerült az E-Star mérlegébe, így elfedte a veszteségeket. A feljelentés szerint ez lehetett az értelme a szerződésesdinek.
A PAN-LNG projekt keretében 2017 áprilisában a Pannon Fuel szerződést kötött az LNG Technology Trading Ltd.-vel, hogy szállítson 13,4 millió euró (4,3 milliárd forint) értékben töltőállomásokat, cseppfolyósító üzemet, tankert és alkatrészeket. A szingapúri társaságot 2017 végén alapították, éppen húsz nappal azután, hogy a brüsszeli támogatáselőleget folyósították a magyar mintaprojektre, és az alapítás után rögvest le is szerződött a már említett 180 milliós know-how-ra. Az LNG Technology Trading Ltd. ügyvezetője és részvényese is Fong Kok Liong Lawrence, de a feljelentésben azt valószínűsítették, hogy a szingapúri társaság mögött Domanovszky Henrik és/vagy Soós Csaba, a Pannon Fuel alapítója áll.
Tízszeresére drágult Szingapúrtól Budapestig
A szingapúri cég a szállítási szerződésben a cseppfolyósító berendezést 7,95 millió eurós áron szerepeltette, pedig azt csak 800 ezer euróért vette a LNG Silesia Sp. z.o.o. nevű Lengyelországban bejegyzett társaságtól. Utóbbi Soós Csaba érdekeltsége. Vagyis
tízszeresen túlárazták a cseppfolyósító berendezést, és a durván túlárazott számlát küldték ki Brüsszelbe.
Még egy szabálytalanság csúszott az ügyletbe, mégpedig a tiltott keresztfinanszírozás. Az LNG Technology Tradingnek nem volt forrása a cseppfolyósító megvásárlására, 800 ezer eurót a másik magyar projekt, a CFB nevére kötött szerződés alapján, de az LNG előlegéből fizettek ki neki. A Pannon Fuel ugyanis a szingapúri céggel leszerződött a CFB-projektre is, több mint 1 millió euró értékű műszaki berendezés szállítására. A szerződés szerint az egymilliós vételárat letétbe kellett helyezni a Menyhei üdvédi irodánál.
Semmit sem bíztak a véletlenre: a 7,95 milliós eszközvásárlásra kiírt közbeszerzés bírálóbizottságának tagja volt a főkoordinátor Domanovszky Henrik és a projektbe lépten-nyomon becsatlakozó Menyhei Ákos. A Pannon Fuel elfogadta a "szingapúri" ajánlatot, és a szerződést meg is kötötte Domanovszky Henrik lánya, Andrea.
A vizsgálat során firtatták, hol vannak az eszközök, a tízszeresen túlárazott cseppfolyósító, illetve a CFB-projekt egymillió eurósra belőtt technológiai elemei, mivel a beszerző Pannon Fuelnél nem lelték. Kétféle válasz is érkezett. Az egyik szerint az ügyvédi letétben tartott egymillió eurót kifizették, de a Pannon Fuelnek már nem volt elég pénze arra, hogy a vám megfizetésével hazaszállíttassa az eszközöket Törökországból. Ugyanakkor a tényleges szállító, a Worthinton Industries azt állítja, hogy csak előleget kapott.
Észtországból jöttek a váltók
Nem kevésbé csavaros az a váltóügylet, amelynek a főszereplője a 2017 januárjában alapított észt OpusIP Trading OÜ. A tallini cég alig egy hónap múlva, februárban két, egyenként 3,08 millió euró értékű váltót bocsátott ki, majd ezeket a Max-Trade LLC leszámítolta (a máltai cég vezetője Zsoldos János, a Primus Trust egyik igazgatója volt). A Max-Trade ezekkel egyenlítette ki a 6,16 millió eurós vételárat a Clean Fuel Box Know-how felhasználási jogáért, amelyet Domanovszky Henriktől vásárolt. De a know-how szellemi alkotásként vagy bármilyen oltalmi forma által védetten nem létezett a feljelentés szerint, ilyennel csak az LNG Tech Kft. rendelkezett.
A váltóknak mégis kulcsszerep jutott, azokat Domanovszky Henrik a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelőre forgatmányozta. A váltókból aztán apport, és így Pannon Fuel-tőkeemelés lett, ugyanis Domanovszky Andrea a cég ügyvezetőjeként befogadta a váltókat és rögvest fel is használta – a szingapúri LNG Technology Trading két számlájának kiegyenlítésére.
A váltók mögött valós fedezet valószínűleg nem volt, a cseppfolyósító sem érkezett meg, arra viszont jók voltak, hogy segítettek a Pannon Fuel önerejének igazolásában.
Cikkünk megjelenése után a nyertes konzorcium tagjai közül két cég, a ONE PR Kft. és az LNG Tech Kft. kérte közös állásfoglalásuk közlését:
|
[
"Primus Trust",
"One PR Kft.",
"Hajdú és Menyhei Ügyvédi Iroda",
"LNG-Tech Kft.",
"Pannon Fuel Kft.",
"Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület"
] |
[
"E-Star Esco",
"LNG Tech Kft.",
"E-Star-Esco Kft.",
"SGH Kft.",
"LNG Technology Trading Ltd.",
"Clean Fuel Box Know-how",
"Fővárosi Főügyészség",
"OpusIP Trading OÜ.",
"Európai Unió",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"E-Star Escoval",
"LNG Silesia Sp. z.o.o",
"Worthinton Industries",
"Ikarusbus Hungary Zrt.",
"Ikarusbus Hungary",
"LNG Technology Trading",
"LNG Tech",
"Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő",
"Max-Trade LLC",
"U.C.M. Építőipari Kft."
] |
Sok cikket írtunk már arról, hogyan járnak pórul Magyarországon a nagyszabású építőipari projektekbe bevont alvállalkozók, akik a tulajdonképpeni munkát elvégzik. A most bemutatandó történet sem végződik happy enddel, legalábbis azok számára, akik évek óta várnak a pénzükre, viszont képet kapunk arról, hogyan lehet több száz millió forintokat eltüntetni úgy, hogy ez a hatóságokat cseppet se érdekelje.
"Terveink szerint 36 féle szakorvosi rendelést, egynapos sebészetet, teljes körű ultrahang és röntgen diagnosztikát, labor diagnosztikát, valamint ambuláns rehabilitációt biztosítunk majd egy helyszínen" – állt a Fabian Anti-Aging Clinic Kft. projekttervében, amivel az uniós támogatásra pályáztak.
A cég 2011. májusban pályázott a KMOP keretén belül uniós támogatásra magánklinika létesítésére a turisztikai szálláshely és szolgáltatásfejlesztés-alprogramban. Az összköltség 314 millió forint volt, az Új Széchenyi Terv keretében 85,7 millió forintot kaptak. Az állami tulajdonú Széchenyi Tőkelap Kezelő Zrt. további 120 millió forint kockázati tőkét adott a a cégbe, a magánklinika 2012-ben nyílt meg Budapesten a MOM Park bevásárlóközpontban.
2012-ben megjelent cikkünkből kiderült, hogy a megnyitó után néhány hónappal, 2012. szeptemberben a kivitelezésben részt vevő alvállalkozók demonstráltak a plázában, állításuk szerint a generálkivitelező Pére Laurent Kft.70 millió forinttal maradt az adósuk.
"Hetvenmillió? Az szép!" – hoppon maradt alvállalkozók demonstráltak a MOM Parkban from atlatszo.hu on Vimeo.
Az érintett cégek tulajdonosi hálózatát megvizsgálva kiderül, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor olyan építési beruházásban vettek részt, ahol az alvállalkozók pórul jártak. Érdemes visszamenni egészen 2009-2010-ig, hogy az előzményeket is lássuk.
Hotel Pelion, Tapolca, 2009
A Veol 2009. december végi cikke részletesen beszámol arról, hogyan zajlott a munkák kiosztása. A Hotel Pelion felújítása félmilliárd forintos beruházás volt, a Hunguest Hotels Zrt. a Sky-Builder Zrt.-t nevezte ki generálkivitelezőnek és a 2009. áprilisban alapított Főnix-Bau lett a Sky-Builder alvállalkozója, ám ők is szerződtettetek egy újabb céget, a Hathor 95. Kft.-t.
A lánc azonban itt nem ért véget, a Hathor még vagy tucatnyi alvállalkozót vont be a projektbe. A Főnix-Bau és a Hathor kötött egy 145 millió forintos, építőmesteri munkáról szóló szerződést, ám amikor Hathor benyújtotta az első, 11 millió forintos részszámlát, kiderült, hogy valami gond van. A számlát ugyanis 25 nap múlva visszakapták azzal, hogy a címzett ismeretlen. A Hathor utána többször is próbált hozzájutni a pénzéhez, sikertelenül.
A történetben mindenki a másikra mutogatott. A Hunguest Hotels Zrt. azt mondta, hogy ők kifizették a generálkivitelezőt, és az elszámoltatásból az derült ki, hogy a Sky-Builder is kifizetett mindenkit. Közben Balogh Béla, a Főnix-Bau ügyvezetője arra panaszkodott, hogy a Sky-Builder 130 millió forinttal tartozik nekik és a kiviteli terveket folyamatosan módosíttatták a Főnix-Bauval, rendkívüli módon megnehezítve ezzel a munkát.
Balogh szerint viszont a Hathor igénye jogtalan a Főnix-Bauval szemben, mert a cég rosszul dolgozott. A Sky-Builder a Főnix-Baura mutogatott, mondván, a cég nem küldte el a számlákhoz tartozó mellékleteket, és amíg ezt nem teszik meg, a kifizetés sem lehetséges.
Újszegedi plébánia, 2009
A Hotel Pelion felújításával nagyjából egyidőben zajlott a szegedi Szent Erzsébet-templom melletti plébánia és közösségi ház építése. A 100 millió forintos beruházás fél év alatt, 2009 szeptemberére készült el, a 8 milliárd forintos Ligetfürdő-beruházás részeként.
A megrendelő itt is a Hunguest Hotels Zrt. volt, a generálkivitelező a Sky-Builder, az alvállalkozó a Főnix-Bau. Ahogy az Tapolcán történt, a Főnix-Bau itt is megbízott egy újabb céget, ezúttal a Thébau Kft.-t, aki szintén bevont alvállalkozókat. És szintén a láncolat végén álló vállalkozások voltak azok, akik a Szeged Ma beszámolója alapján futhattak a pénzük után: a négy cégnek 33,8 millió forinttal tartoztak.
A főnix halála, 2010
2010-ben a Népszabadság már arról írt, hogy a Sky-Builder és a Főnix-Bau ügyeivel kapcsolatban feljelentés született (a rendőrség később megszüntette a nyomozást), és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél is panaszt emelt az egyik vállalkozó. Az alvállalkozók hiába várták a pénzüket.
A plébánia-projektnél a forgatókönyv hasonló volt, mint Tapolcán: a Sky-Builder nem fogadta be a Főnix-Bau végszámláját és ezért nem fizettek, a Főnix-Bau szerint pedig a Thébau nem tudott elszámolni a kivitelezésre átutalt összegekkel.
Egy ilyen, papíron nem túl sikeresnek mondható időszak után talán nem is csoda, hogy a Főnix-Bau tevékenysége nem tartott sokáig: 2011. októberben felszámolási eljárás indult ellene és azóta meg is szűnt a cég.
A Sky-Builder sem volt sokkal szerencsésebb: ellenük 2012-ben indult felszámolási eljárás, holott a szegedi projektben ők újították fel a Hunguest Hotel Forrást 2,2 milliárd forintért, amelyből 600 millió forint uniós támogatás is volt, továbbá a hajdúszoboszlói Béke Hotelt, és a Hunguest Hotels montenegrói szállodáját is.
Pére Laurent Kft.
A Főnix-Bau egykori ügyvezetője és tulajdonosa, Bálint Tibor, ahogy arról az Átlátszón is írtunk, hamarosan az ingatlanforgalmazással foglalkozó, 2007-ben alapított Pére Laurent Kft.-ben tűnt fel a Fabian Anti-Aging Clinic építésekor, ugyanebben a tisztségben.
A Pére Laurent képviselőjeként egy bizonyos Balogh Béla is megjelent, bár értesüléseink szerint ő nem azonos a Főnix-Bau egykori alapítójával. A klinikát üzemeltető Fabian Anti-Aging Clinic Kft. (Fabian Kft.) tulajdonosa, az orvosként dolgozó Fábián Emília maga is alapító tagja volt 2009 tavaszán alapított Főnix-Bau-nak, bár még az év szeptemberében kiszállt a cégből.
Az Átlátszó érdeklődésére Fábián Emília azt mondta, hogy árajánlatot kértek több cégtől, és a Pére Laurent nyújtotta be a legjobb pályázatot, így őket választották.
Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhat meg a budapesti uniós fejlesztésekről.
A Pére Laurent neve feltűnt a Józsefvárosi Önkormányzat Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságának egyik jegyzőkönyvében (PDF) is egy 2010-es üggyel kapcsolatban. Tájékoztatásuk szerint a Krúdy Gyula u. 11. szám alatti társasház tulajdonközössége (beleértve az önkormányzatot) 2010 decemberében kötött adásvétellel vegyes vállalkozási szerződést a Pére Laurent Kft-vel.
A szerződés tárgya a padlástér és összesen 150 m2 alapterületű tárolók értékesítése volt. A szerződés szerint a kft. a vételárat az épületben végzett felújítási munkákkal kellett volna megfizetnie úgy, hogy a 39,3 millió forintot a társasház bankszámláján letétbe helyezi a munkálatok befejezéséig.
Ez azonban nem történt meg, ezért a Józsefvárosi Önkormányzat nevében eljáró Kisfalu Kft. a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság 2012. január 23-i döntése után kezdeményezte a szerződéstől való elállást, és pert is indított a kft.-vel szemben.
Az eset nem csak az önkormányzatot zavarta: a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége akciót is szervezett a Pére Laurent ellen két kifizetetlen alvállalkozó miatt, ám nem jártak sikerrel.
Fabian Anti Aging-Clinic, 2011 – 2012
Az anti-aging klinika 2012. márciusában nyitott meg, ezt fizetett cikkekben is reklámozták. Az uniós pályázatokat ismertető kormányzati honlap szerint a klinika célcsoportja "a 35 év feletti, jómódú, egészségtudatos férfiak és nők" voltak.
Nyugati páciensekre is számítottak, de Ukrajnából és Oroszországból is vártak vendégeket. Ennek oka, hogy Fábián Emília Ungváron szerzett általános orvosi diplomát 1987-ben, és orosz, illetve ukrán felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 1994-ig a beregszászi kórház belgyógyászatán dolgozott, ezt követően 2001-ig a magyar Belügyminisztérium Központi Kórházának volt kardiológusa, 2001 és 2010 között pedig az Istenhegyi Magánklinika orvosa, és a klinikát üzemeltető cég tagja. Tudományos munkássága során amerikai és európai orvosi kongresszusokon volt előadó, így nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett az egészségügyi turizmussal is foglalkozó klinika működtetéséhez.
A magánklinika átadás-átvétele nem ment zökkenőmentesen. 2012. szeptemberben a főkivitelező Pére Laurent még mindig nem vette át hivatalosan a létesítményt, a megbízókra, vagyis a Fabian Kft.-re és az OXIVIT Kft.-re mutogatva, miközben a megbízó szerint a szerződő összeget majdnem teljes egészében kifizették, az alvállalkozók 70 millió forintja viszont eltűnt.
Ha ez a módszer ismerősnek tűnik, nem véletlen: nagyjából ugyanez történt a Hunguest-szállodák szegedi és tapolcai beruházásainál is. Fábián Emília az Átlátszónak elmondta, hogy ők a fővállalkozó Pére Laurent Kft.-vel álltak szerződésben és ki is fizették a nekik járó összeget.
Az átadás késlekedése miatt a klinika 5 hónapnyi bevételtől esett el, ezért érvényesítette a Pére Laurent Kft-vel szemben fennálló kötbérigényét. Amikor kiderült, hogy a főkivitelező nem fizetett az alvállalkozóknak, megszakították velük a kapcsolatot.
A klinika 2013. márciusban egy időre bezárt, a Széchenyi Tőkelap Kezelő Zrt. 120 millió forintos tőkeinjekciójának ellenére. Török József, az alap üzletfejlesztési igazgatója akkor úgy nyilatkozott az Origónak, hogy csak ideiglenes bezárásról van szó, mert várható egy újabb befektető megjelenése.
2013. júliusban valóban új befektetőt kapott a cég a Révész Logisztikai Holding Zrt. személyében. Az újranyitásra végül néhány hónapot kellett várni, akkori PR-cikkek szerint a tulajdonosváltás után szélesíteni tudták a palettát, így bővültek a szakorvosi rendelések, és az egynapos sebészeti műtétek.
A Révész Holding beszállása után azonban a Fabian Kft. is átalakult, olyannyira, hogy az alapító Fábián Emília kiszorult a cégből, ő maga már máshol praktizál, míg a klinika MOM Park Medical Center néven működik napjainkban.
A cikk a Transparency International Magyarország támogatásával készült, az uniós finanszírozású projektet az EU Közpénzfigyelő mobil applikáció segítségével választottuk ki.
|
[
"Főnix-Bau",
"Pére Laurent Kft.",
"Széchenyi Tőkelap Kezelő Zrt.",
"Fabian Kft."
] |
[
"Józsefvárosi Önkormányzat",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Szeged Ma",
"Hunguest Hotel Forrás",
"Istenhegyi Magánklinika",
"MOM Park Medical Center",
"Révész Holding",
"Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság",
"OXIVIT Kft.",
"Clinic Kft.",
"Béke Hotel",
"Kisfalu Kft.",
"Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége",
"Belügyminisztérium Központi Kórháza",
"Hunguest Hotels",
"Józsefvárosi Önkormányzat Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága",
"Hathor 95. Kft.",
"Révész Logisztikai Holding Zrt.",
"Sky-Builder Zrt.",
"Pére Laurent Kft.70",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Fabian Anti-Aging Clinic",
"Transparency International Magyarország",
"Fabian Anti-Aging Clinic Kft.",
"Hotel Pelion",
"Pére Laurent Kft-vel",
"Thébau Kft."
] |
Frissítés 2: Az alapinformációt közlő NOL.hu által közölt javítást vagyok kénytelen idemásolni. Másokkal együtt jómagam is bedőltem a cikknek. Tehát szó nincs róla, hogy a magyarság ennyire tájékozatlanul ajánlaná föl adója egy százalékát: "Update: A cikk elkészítése során technikai hiba miatt nem a megfelelő évek adatait hasonlította össze munkatársunk. A cikkben közölt számok egy évvel korábbra vonatkoznak, azaz a felsorolt szervezetek tavalyi és tavalyelőtti felajánlásait tartalmazzák. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük!"
Gondolhattuk: az Index cikksorozatát meg az ügyészség által hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatát követően a Gyermekrák Alapítványnak annyi, nem lesz, aki támogatja a gyanús ügyeiről elhíresült szervezetet.
De ez itten Magyarország, úgyhogy pont fordítva: az alapítvány számára több mint kétezerrel többen ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, így az több mint tizennyolcmillió forinttal több támogatást kapott az idei bevallási adatok szerint, mint tavaly - írja a Népszabadság.
Konkrétan: 64 ezer magánszemély vélte úgy, hogy adója egy százalékának a Gyermekrák Alapítványnál lesz a legjobb helye, így a szervezet összesen 221,8 millió forintot kapott. Vagyis sem a videó, amin a Budapesten az alapítvány mentőjével keresztülrobogó Balogh Istvánt láthattuk, sem az ügyészségi figyelmeztetés, sem több gyermekkórház alapítványellenes panaszáradata nem hatotta meg a népet. Avagy fordítva: épp ez hatotta meg.
Gyaníthatóan azonban a harmadik verzió lesz a rejtély megoldása: a média hiába hiszi önnön mindenhatóságát, jelentős tömegek nem fárasztják magukat napi szinten a közélet történéseinek fogyasztásával. Lásd még az előző, a lappiac adatainak alakulásáról szóló begyezést.
Frissítés: kedves olvasótól érkezett levél, miszerint ez még a tavalyi, vagyis az eggyel ezelőtti felajánlási körre vonatkozó lista, ezért technikai okok miatt vannak benne áthúzódások. Bár nem pontosan értem, hogy ez mit jelent, de úgy tűnik, hogy mégsem kell messzemenő következtetéseket levonni a listából.
|
[
"Gyermekrák Alapítvány"
] |
[] |
Ügyészségen a kerteskői gazdaság magánosítása
Kerteskő/Bábolna | Feljelentésig fajult a tavaly tavasszal privatizáció során értékesített kerteskői gazdaság ügye.
A volt bábolnai gazdaság eszközvagyonáért 22 millió forintot fizetett a győztes, ám az eljárás során hivatali visszaélés gyanúja merült fel – állítja Medgyasszay László. Ezért az országgyűlési képviselő és Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.
Medgyasszay a privatizációk történetében példátlannak nevezte a Bábolnához tartozó kerteskői gazdaság megszerzésénél – szerintük – elkövetett hivatali visszaéléseket. Felháborítónak tartja, hogy a gazdaság 200 millió forintra becsült eszközeit mintegy 20 millió forintért értékesítette a vagyonkezelő. Budai Gyula szerint csakis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.(MNV) felső vezetésének utasítására dönthetett a privatizációs döntőbizottság a jogszabályokat megsértve a termőföld nyerteséről. Több mint fél éve vizsgálják a kerteskői gazdaság magánosítását. Azért fordultak végül a főügyészséghez, mert a feljelentő politikus úgy érezte, már minden demokratikus eszközt kimerített. Azt gyanítják, hogy az elkövetett visszaélések bűnügynek minősülhetnek – mondta.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szerint nincs semmi közük a fejleményekhez.
|
[
"Bábolna",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.(MNV"
] |
Figyelő Online - Brückner Gergely
2015.01.29 07:00
Már az Európai Unió Bírósága is foglalkozik Gattyán György cégbirodalmának adóvizsgálatával. A tét óriási, az adóhatóság egy előzetes zár alá vétellel Gattyán hazai vagyoneleminek zömét "fogva tartja". A Docler Holding cégbirodalom fejőstehenéhez, a Jasmin.com-hoz kapcsolódó fejlesztések ma már Luxemburgban működnek, ahol 260 munkatárs dolgozik a csoportnak. Hamarosan átalakulhat az üzletember Il Bacio di Stile elnevezésű luxusáruháza is.
A személyes életemben történt egy tragédia, az idén már nem én vagyok az élen a leggazdagabbak listáján, lehet, hogy a bank és a sertéseim már nem olyan vonzóak, talán iparágat kellene váltanom? - így viccelt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója tavaly november 7-én, a Takarékosság világnapja alkalmából megrendezett gálán az Operaházban.Arra utalt, hogy a Forbes novemberi számában közreadott 33 leggazdagabb magyar listáján ő, a maga 160 milliárdos becsült vagyonával már csak második lett, a 174 milliárd forintos vagyonúra becsült Gattyán György "szexmilliárdos" megelőzte. Ő, bár már évek óta ott toporgott az ilyen listák dobogóján, most először került az élre. A helyezéssel vélhetően maga az üzletember is elégedett lehetett, hiszen a hírt a cégcsoport magyar, illetve luxemburgi portálján is kiposztolták. A Figyelő is szerette volna megkérdezni az üzletembert, hogy helytállónak találja-e a becslést, de munkatársaitól csak annyi választ kaptunk, hogy "megtisztelő ez a helyezés, de a cégcsoport zászlóshajója egy online technológiára épülő vállalkozás, amelynek az értéke akár naponta változik."
Valóban, a Figyelő is úgy értesült, hogy a Jasmin.com (a korábban LiveJasmin.com néven ismert kukkolóoldal egy éve nevet váltott) viszonylag változékony számokat produkált. A Docler-csoport ugyan elzárkózott az üzleti titoknak számító forgalmi adatok kommentálásától, mindössze annyit jelzett érdeklődésünkre, hogy a bevételek az elvárások mentén alakulnak, de úgy hallottuk, hogy tavaly elég rosszul kezdődött a naptári év, aztán valamikor márciustól talált magára a portál, és kezdett el megint jól teljesíteni.
HARC A NAV-VAL
De térjünk vissza egy pillanatra, a bevezetőben említett Csányi Sándor beszédhez! Vajon valóban irigyelhető Gattyán György, akinek ugyan óriási cégbirodalma ma is rengeteg pénzt termel, de azért vannak viharfelhők is az üzletember körül. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) ugyanis többtízmilliárdos potenciális megállapítással fenyegető ügyben támadja a csoportot, és a sajtó szerint a hazai érdekeltségek egyik ékköve, az Il Bacio di Stile luxusáruház koncepciója is változásért kiált és átalakulhat.
Az izgalmas történet részletei a Figyelőben!
|
[
"Docler Holding"
] |
[
"Európai Unió Bírósága",
"Figyelő Online",
"Il Bacio di Stile",
"OTP Bank",
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal"
] |
Alkotmánybíró fia is fizetett a nyelvvizsgáért
Budapest — Az Alkotmánybíróság frissen kinevezett bírájának, Czine Ágnesnek a fia is érintett a nyelvvizsgamaffia-ügyben. A Blikk információi szerint F. Bálint egyike azoknak, aki több százezer forintért angolnyelv-vizsgát vásároltak, ahelyett, hogy tanultak volna, és megmérették volna magukat.
Czine Ágnes alkotmánybíró fia nem a hivatalos, Rigó utcai nyelvvizsgát választotta ()
A fülön csípett fiatalember a szerencsésebbek közé tartozik, hiszen csak megrovásban részesítették. A másik érdekes név a gyanúsítottak között Répássy Róbertnek (46), a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának kabinetfőnöke, Szíjgyártó Judit, akit nemrégiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik vezető munkatársává neveztek ki. Gyanúsított lett az egyik neves, az ellenzékhez köthető őrző-védő cég vezetője is – neki két évig kell "jófiúnak" lennie, hogy megússza a felelősségre vonást.
– Több befolyásos vezető is van, aki megúszta a vádemelést. Pártállástól függetlenül akadnak politikusok, minisztériumi tisztségviselők, akikkel szemben nem emeltek vádat – mondta el a Blikknek az ügyben érintett egyik vádlott, s hozzátette: a lefoglalt bizonyítékok között van egy olyan számítógépes kimutatás, amelyből kiderült a hatóságok számára az is, hogy az érintett tisztségviselők éppen milyen felelős beosztást töltöttek be. Az 1009 gyanúsítottból mindössze 40 került a vádlottak padjára, míg 914 érintett esetében vádelhalasztással élt az ügyészség, ami azt jelenti, hogy ha két évig nem követnek el más bűncselekményt, megússzák az ügyet.
Huszonöt gyanúsított, aki ugyancsak kamuvizsgát tett fejenként 300 ezer forintért, megrovással megúszta az ügyet, 30 gyanúsított esetében pedig annak ellenére, hogy szerepeltek a listán, nem lehetett bizonyítani a bűncselekményt.
Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és az Alkotmánybíróságot, hogy megtudjuk, mennyire bocsánatos bűn a vesztegetés, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A Pestvidéki Nyomozó Ügyészségtől azt tudakoltuk, hogy a vádlottak padjára miért nem jutott a fejesek közül egy sem, de erre érdemben válasz nem érkezett.
Koós Szabolcs
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Pestvidéki Nyomozó Ügyészség"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
2009-ben az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi településnek számított 171 092 forinttal.
Megelőzte Budapest II. és XII. kerületét, miközben egy évvel korábban még csak a 336. helyen állt. A fejlődés mértékét valóban megirigyelhetné a kontinens bármelyik települése, bár a magyarázat viszonylag egyszerű: a ’98 óta minden évben kiadott Jövedelemindex alapján "Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére". És a falut éltető Puskás-birodalom csak bővül, egyre bővül.
Ottjártunkkor épp egy szarkofágnak tetsző, új Makovecz-stílusú épületen dolgoztak a hatalmas munkagépek, a gyakorlópályákhoz tartozó új létesítmény fabordái szikráztak az októberi napsütésben. S mindehhez, ha nem is koronaékszerként, de október végétől új szolgáltatás társul: nemsokára elindul a bruttó 857 millió forintból felújított-létrehozott kisvasút. "Nosztalgia és turisztikai céllal".
Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy itt minden pillanatok alatt dől el, a kisvasút építése igazából 2009-ig nyúlik vissza, mikor is az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány megvásárolta a hosszú évek óta nem üzemelő bicskei szárnyvonal egy szakaszát a hozzá tartozó állomásépületekkel. Az akadémia honlapja hírül adta, hogy a felcsúti állomás épülete vendégházként újul majd meg (ez készült el leghamarabb, tavaly nyerte vissza eredeti állapotát), de az akadémia a vértesacsai állomásépületen is végzett már állagmegóvási munkákat.
Négy évre rá a kormány gyors határozattal kiemelt beruházássá minősítette a kisvasút tervét és elkülönített rá 600 millióra rúgó, részben uniós fejlesztési forrást. Mivel a támogatás nem éri el a projekt költségvetésének 75 százalékát, a magyar közbeszerzési törvény számít irányadónak, amely ebben az esetben nem teszi kötelezővé a nyilvános közbeszerzési eljárás kiírását. A hír, amely szerint egy elvileg utánpótlásért felelős alapítvány egyszer csak vasútépítésbe kezd, illetve a trükkel kombinált kiemelt figyelem csakhamar felkeltette a sajtó érdeklődését.
Főként, hogy nyáron már az is kiderült, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. építheti meg a kisvasutat. A szerződést július 10-én a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc által vezetett alapítvány és az osztrák tulajdonban lévő építőcég magyarországi vasútépítő leányvállalata írta alá. Egyetlen pályázóként az alapítvány nyerte a kiírást, ami a felcsúti kisvasút építéséről szólt. Az átadást október 31-re ígérték.
A már amúgy is pikáns helyzetet tovább fokozta, hogy a Figyelő megírta: az Európai Bizottság is kiszúrta a kisvasút grandiózus tervét. A pályázathoz mellékelt tanulmányban ugyanis
napi 2500–7500 utassal számoltak a márciustól október végéig közlekedő nosztalgiajáraton. A számoknak akkor is nehéz lenne megfelelni, ha Felcsút egész lakossága igénybe venné az új szolgáltatást (1800-an élnek a faluban).
A Figyelő arra is felhívta a figyelmet, hogy a budai Gyerekvasút legforgalmasabb időszakában havi 45 ezer utast szállít, ami napi 1500-as átlagot tesz ki.
Minderre már a Miniszterelnökség is reagált közleményben, melyben a turisztikai ágazat kiemelt jelentősége mellett arról is szó esik, hogy az országban 21 kisvasút közlekedik, összesen 380 km hosszan, a legrégebbi a debreceni "Zsuzsi" kisvasút: 133 éve üzemel. Megnyugtatásként pedig azt is leírják, hogy "nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó". A kisvasút "nem új nyomvonalon valósul meg, hiszen a terület egy részén korábban is volt vasútvonal. A kiemelt felhívás fő célja a régió turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása."
Ugyanakkor azt is leszögezik, hogy a híresztelésekkel szemben semmilyen ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban. Ennél többet, hivatalosan, nem is nagyon lehetett megtudni. Bárkivel álltunk is szóba Felcsúton, rávágta:
"nem nyilatkozom".
Próbáltunk bejutni a Puskás Akadémiára, hátha ott válaszol valaki a kérdéseinkre a munkálatokat megrendelő alapítvány nevében. Engedély nélkül nem léphettünk be a területre, csengetésre senki nem nyitott ajtót, és az amúgy barátságos biztonsági szolgálatos még annak az illetőnek a nevét sem adhatta ki, aki elvileg a sajtóval tartja a kapcsolatot. (A vasúton és az állomáson dolgozók már korábban értésünkre adták: a szerződésükben világosan leszögezték, ők nem nyilatkozhatnak.)
Telefonon sem jártunk nagyobb sikerrel. Az interneten található mobilszámon ismeretlen férfi vette fel a telefont, aki a Népszabadság szó elhangzása után egyből közölte: nem nyilatkozom. A nevét sem árulta el, és azt is tagadta, hogy bármi köze lenne az alapítványhoz. A Puskás Akadémia előbb a gazdasági igazgatóhoz irányított, akiről kiderült, hogy csupán egy játékos, majd megadta az általunk is megtalált telefonszámot, de már névvel. Azon elvileg a szakmai igazgatónak, Mészáros Lászlónak kellene válaszolnia.
A helyiek sem kívánnak nagyon nyilatkozni az ügyben. Többször is megjárták már a sajtóval. Ahogy egyikük mondta, ha beszél nekünk, az olyan, mintha másnap a falu főterén doboltatná ki a véleményét. Más arra hivatkozott, hogy olyan időket élünk, amikor minden szó számít, és bár ő ugyan még nem kért semmit a helyi önkormányzattól, de a helyzet bármikor megváltozhat. Vagyis hivatalosan ebben az írásban innentől üresen kellene hagynunk minden helyet.
Felvételen kívül viszont mindenki roppant segítőkész és barátságos volt, még azt is megengedték, hogy engedély híján is lefotózzuk az állomásokon akkor még folyó munkálatokat. A kisvasút elvileg Bicskéről indul majd, ám mostanáig három megálló készült el: a Pancho Aréna, a Felcsút széli állomás és a Felcsúti Arborétum. Nem egészen hat kilométer. Persze még sokat kell tenni-venni körülötte, de nemsokára indulhat a próbajárat, jövő tavasszal pedig az igazi. A mozdony és a kocsik a 2009 óta nem üzemelő Nyírvidéki Kisvasútról érkeznek majd.
Kedden már csak a jelenleg végállomásnak számító Pancho Arénánál hiányzott a pálya pár méteres szakasza. Az ott dolgozó fegyvernekiek puszta kézzel helyezték el a kilencvenkilós, betonból készült talpfákat a nyomvonalra. A távolabb álló markoló a sínpár emelésében és a vöröses színű zúzalékkő elhelyezésében segített. Az újságírókat barátságosan fogadták, amit már az ugratással is jeleztek. Ekkor hangzott el a fenti, nevetésbe torkolló beszélgetés. De megtudtuk, hogy pazar lesz a megállótól az arénáig vezető sétány is, ha elkészül: kandeláberek világítanak majd, és egy artézi kút is fogadja a vendégeket.
Most még csak a vezetéknek szolgáló árkot ásták ki. Igen tetszetős a régi, felcsúti állomás épülete mellé felhúzott kocsiszín vagy a domboldalba vágott, arborétumi megálló. Szinte kivétel nélkül mindenkinek megeredt a nyelve, miután leszögezte, hogy nem nyilatkozik. Az ok érthető. A kormányszóvivő talán úgy fogalmazna: a magyar ember büszke a munkájára. A pálya melletti műtárgyakat felújító csoporttól azt is megtudtuk a kocsma előtt, hogy az átjárókkal, áteresztőkkel, hidakkal mindössze három hét alatt végeztek, bár valamikor az ötvenes évek közepén készülhettek eredetileg. Rabok dolgozhattak ott, mondja az egyikük, látszik a betonon.
A Bicske–Székesfehérvár szárnyvonalon közlekedő, kétórás menetidővel járó csühösről mindenkinek van egy története. A járat 1898-ban kezdett el üzemelni még magánkézben, majd 1980-ban szűnt meg. Mint mondják, akkoriban a dízelmozdony már igencsak dülöngélt az elhanyagolt pályán, viszont bárhol le lehetett ugrani róla, így nem kellett az állomásig döcögni, ha valaki félúton lakott. És a kalauz is kapható volt egy kis itókára az állomásokon.
A gőzös idején pedig nem volt ritka, hogy az utasok maguk rakták meg a kocsikat melegítő szeneskályhákat. A régi, széles nyomtávú vonatot felváltó kisvasút így alkalmas a nosztalgiára. Ám igazából csak a kirándulókban bízhat, hiszen kevés olyan szurkolót tudunk elképzelni, aki meccs után vagy előtt átruccanna az arborétumba. Más legfeljebb kíváncsiságból utazhat rajta, hiszen Felcsútról óránként jár a busz. Persze akad, akinek más megfejtése is van.
A kocsma előtt mondja egy asszony: lehet, hogy gyerekkorában nem volt kisvasútja. Hát most csinált magának, teszi hozzá, és Orbán háza felé int. És arra is van elméletük, hogy miért nem foglalkoztatnak helybélieket az építkezésen. A messziről jött ember ugyanis később nem terjeszti el a faluban, hogy mennyit és hogyan fizettek neki. A titkokat errefelé valahogy jobban szeretik.
|
[
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Puskás Akadémia",
"Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány"
] |
Jogi szakértők szerint Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes maximális büntetése 20 év börtön lehet a szerdán benyújtott vádirat alapján, Antal Attila, Balogh Zsolt volt vezérigazgatók legfeljebb 16 évre, míg Mesterházy Ernő 8, és Szalainé Szilágyi Eleonóra is 8 évre számíthat, ha nagyon szigorú a bíró.
Mint arról beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség benyújtotta a vádiratot Hagyó Miklós és 14 társa ügyében. Jogi szakértőket kérdeztünk, hogy a vádirat alapján mekkora büntetést kaphatnak a vádlottak.
Hagyó Miklós először is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért felelhet, ami, az elkövetéskor hatályos Btk-t nézve 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Mivel a vád szerint tettét bűnszervezetben követte el, a büntetés megkétszereződhet, így tehát a felső határ 16 évre nő.
Vádolják emellett hivatali visszaéléssel (3 évig terjedően büntethető), valamint hivatalos személyként elkövetett zsarolással, ami szintén 2-től 8 évig terjed. Ez azt jelenti, hogy halmazati büntetésként tovább növelhető a rámért évek száma, a törvény ilyen esetekben viszont 20 évben maximálja a büntetés mértékét. A végeredmény tehát: Hagyó 2 évet kaphat a legenyhébb, 20 évet a legsúlyosabb esetben, ha rábizonyosodik a vád.
Hagyó letartóztatása májusban Fotó: szigetváry Zsolt
Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV két volt vezérigazgatója - mivel vádirat szerint esetükben nincs halmazat (több vádpont) - 2-16 év a büntethetőség, míg Mesterházy Ernőé, Demszky Gábor volt főtanácsadójáé - mivel nem látni bűnszervezet-vádat nála a szövegben - 2-8-ig terjed.
A százmilliós végkielégítési ügyben elhíresült Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója különösen nagy kárt okozó csalás miatt szintén 2 és 8 év közötti börtönt kaphat.
A számítások a főügyészség közleményében kiadott vádirat-összefoglaló alapján készültek, és szigorúan a lehető legkisebb és legnagyobb büntetést mutatják. Az ítéletben, ha a vádak bárki esetében bebizonyosodnak valahol a kettő közötti mértékre kell számítani, de azt, hogy mennyire, azt majd csak a bíró tudja majd megítélni.
|
[
"BKV"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A szombathelyi városvezetések nincs kitalált stratégiája a sportkomplexum működtetéséről - idézi Nemény András, a közgyűlés baloldali frakciójának szavait a nyugat.hu. Hiába eltelt már két hónap, a mai napig nem tudják megmondani, mennyibe is kerül az üzemeltetés. Ennél viszont most nagyobb problémát kellett megoldania a közgyűlésnek. Február 28-án ugyanis lejárt az átmeneti szerződés, amit a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft.-vel kötöttek.
A megoldás végül az lett, hogy a Haladás Labdarúgó Kft.-re és a Haladás VSE-re bízták az üzemeltetést, előbbi a stadion, utóbbi a munkacsarnok üzemeltetéséért felel, a műszaki feladatokat pedig egy külsős cégnek szervezik ki. Nagy kérdés azonban, hogy ez megfelel-e a piaci alapú működtetésnek, a támogatási szerződés szerint ez feltétele volt a beruházás áfa-visszaigénylésének, melynek köszönhetően mintegy 3 milliárd forintot igényelt vissza a város. Nemény szerint ezt lehet, vissza kell majd fizetni.
A 15 milliárdos Haladás-stadion () A 15 milliárdos Haladás-stadion ()
A történet tehát jelenleg úgy néz ki, hogy a sportkomplexum bevételeinket 90 százaléka az amúgy üzemeltetéssel megbízott két sportszervezettől származik úgy, hogy nekik pedig összesen 225 millió forint támogatást ad az önkormányzat (115-öt a focistáknak, 100-at pedig a HVSE-nek). Magyarul
a város által támogatott sportszervezetek egy városi cégtől a város pénzén bérlik a stadiont.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft. (eddigi üzemeltető) ügyvezetőjének szintén február 28-án járt le a megbízatása, ügyvezetőt kinevezni csak a közgyűlésnek van joga. Vagyis jelenleg ügyvezető hiányában a szükséges üzemeltetői szerződést sem lehet aláírni.
|
[
"Haladás VSE",
"Haladás Labdarúgó Kft."
] |
[
"Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft."
] |
A Miniszterelnökség házi tanácsadócége beleMÁK-olt egy 1,8 milliárdos állami megbízásba
A Magyar Államkincstár (MÁK) 1,8 milliárd forintért kötött tanácsadói szerződést “uniós pénzeszközök felhasználásához" – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Az 1,8 milliárd csak keretösszeg, az államkincstár a pénz 70 százalékának elköltésére vállalt garanciát. A tendert egy három cégből álló konzorcium nyerte:
Ész-Ker Zrt.,
Imperial Tender Kft.,
Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda.
A Miniszterelnökség házi tanácsadócége
Mindhárom szereplő régi ismerős már az uniós pénzek körüli tanácsadások piacáról, különösen az Ész-Ker. A cég tulajdonosa és vezetője Kárpáti Péter György, akinek vannak fideszes (sőt az Orbán-családhoz való) kötődései. Egyik üzleti partnere Hamar Endre, akinek több közös érdekeltsége is volt az elmúlt években Orbán Ráhel férjével, Tiborcz Istvánnal.
Az Ész-ker emellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez áll közel, mára nyugodtan tekinthetjük a Miniszterelnökség házi tanácsadó-cégének. Az Ész-Ker nemrég az SBGK Ügyvédi Irodával közösen nyerte meg a Miniszterelnökség szűk ötmilliárdos közbeszerzési és jogi tanácsadói keretszerződését (ez 2020-ig szól). Az, hogy az Ész-Ker nyert, már akkor sem okozott meglepetést senkinek, már a sokadik ilyen szerződése volt a Miniszterelnökséggel.
A következő 4 évben az Ész-ker Kft. fogja intézni a NAV közbeszerzéseit tokkal-vonóval, 840 millió forintért cserébe.
Az Ész-Ker a nyertesek közt volt a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (Nefpi) 5 milliárd forintos tanácsadói tenderén, mások mellett az Imperial Tender Kft-vel és a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával együtt.
6500 projektben, 13 000 beszerzésben, 4000 szerződésmódosításban lesz benne a kezük
A MÁK-kal kötött szerződés értelmében a három cégnek a következő feladatokat kell majd elvégeznie:
Közbeszerzési eljárások dokumentumainak közbeszerzési-jogi utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,
Közbeszerzési szerződések módosításának közbeszerzési-jogi utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,
Belső szabályzatok elkészítése, felülvizsgálata,
Az ellenőrzési eljárásokat elősegítő útmutatók, ellenőrző listák elkészítése,
Közbeszerzési minőségbiztosítási folyamathoz, szabálytalansági eljárásokhoz kapcsolódó szakvélemények, állásfoglalások készítése, auditok során közreműködés, közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadás és rendelkezésre állás,
Szakmai konferenciákon, továbbképzéseken szakmai előadások (oktatások), workshopok tartása.
Tervezett mennyiségek: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében 6500 db projekt keretében, 13 000 db közbeszerzési eljárás utó- vagy utólagos ellenőrzése, 4000 db szerződésmódosítás utó- vagy utólagos ellenőrzése. Audit ellenőrzés várhatóan a projektek 5 százalékát érinti.
Az ÁSZ évente két alkalommal tervezi szakmai előadások (oktatások), workshopok tartását.
|
[
"Miniszterelnökség",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda",
"Magyar Államkincstár",
"Imperial Tender Kft.",
"Ész-Ker Zrt."
] |
[
"Imperial Tender Kft-vel",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft."
] |
Tanúként idézte be a bíróság Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost a Bábolna-ügyben.
Tanúként beidézte a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost abban a büntetőügyben, amely Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója és Mezei László, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetője ellen zajlik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Az MTI úgy tudja, a május 17-ére kitűzött tárgyalásra idézték be tanúnak Budai Gyulát, aki Medgyasszay László volt kereszténydemokrata képviselővel közösen tett feljelentést az ügyben.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a ménesbirtok volt ügyvezetőjét mint tettest, az MNV volt vezérigazgatóját mint felbujtót vádolja. A főügyészség szóvivője tavaly szeptemberben közölte, az ügyben azért indult nyomozás, mert a ménesbirtok vezetője vélhetően jogcím nélkül utalt át 365 millió forintot az állami kézben lévő és felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek.
Medgyasszay László volt KDNP-s képviselő korábban arról számolt be, hogy Mezei Lászlótól úgy értesült, az átutalásra Tátrai Miklós adott utasítást.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.",
"Bábolna Zrt."
] |
[
"Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség",
"Komárom-Esztergom Megyei Bíróság"
] |
Az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg. A feladatot teljesen elvennék az önkormányzatoktól, a 15 éves koncessziós szerződéseket a "megbízható hulladékgazdálkodó" magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék. Az előkészítő anyag több helyen elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, súlyos problémák vannak, és rengeteg pénzünkbe fog kerülni a rendcsinálás.
Az Átlátszó birtokába került, kiszivárgott miniszteri előterjesztés a kormány számára készült idén májusban. Mivel a tervezetet a kormány még nem tárgyalta, ezért a hozzánk eljutott formájában egyelőre nem tekinthető a kormány álláspontjának. A 46 oldalas dokumentumot a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium nyújtotta be. Az előterjesztés első lépésben a hulladékgazdálkodás teljes államosítását javasolja, aztán pedig bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert, azaz magánvállalkozásokat vonnának be.
Hulladékgazdálkodás miniszteri előterjesztés by atlatszo on Scribd
Kivéreztetett szemétszállító cégek
2011-ben kezdődött a hulladékgazdálkodási szektor államosítása: ekkor a nem állami közszolgáltatókat betiltották, és elrendelték, hogy a lakossági hulladékgyűjtést csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik. Később a rezsicsökkentés bevezetése az önkormányzati tulajdonú cégeket küldte padlóra, mert az általuk beszedhető díjakat befagyasztották, a tetejébe pedig lerakási járulékot is kellett fizetniük.
Amikor már úgy tűnt, hogy a helyzet ennél nem lehet rosszabb, jött az állami kukaholding. 2016-tól a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) felügyelete alá került az egész ország területén a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékok kezelése. Ez a cég szedi be a szolgáltatási díjakat, és azt elvileg továbbítja a közszolgáltatók részére.
A hulladékgazdálkodási csúcsszerv azonban nem képes hatékonyan ellátni a feladatát, és nagy csúszásokkal fizet a munkát elvégző cégeknek. Több vállalkozás nem is bírta ki ezt, 2018 végén például az egyik legnagyobb hulladékszállító cég, a Pest és Nógrád megyében 116 településen szolgáltató Zöld Híd jelezte, hogy nem viszi el a kommunális hulladékot, mert a kukaholdingtól a működéshez szükségesnél kevesebb pénzt kaptak. Az NHKV a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. területén tavaly beszedett szemétdíjból pedig még mindig tartozik 3,6 milliárd forinttal a fővárosi hulladékszállítónak.
A rezsicsökkentés annyira bejött, hogy mára 350 ezer ember szemetét nem szállítja el senki Hosszú hónapok, ha nem évek óta harcolnak az életben maradásért a még talpon maradt hulladékgazdálkodó cégek, az államosítás és a rezsicsökkentés csődközeli helyzetbe sodorta őket és több tíz milliárd forintos adósságot görgetnek maguk előtt. Mára a Zöld Híd B. I. I. G. Nonprofit Kft. megreccsent. Az érintett területek Északkelet-Pest és Nógrád megyék.
Arról a Népszava számolt be először, hogy júliustól Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala néven alakul szervezet a hazai hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, ami némiképp szabályozná az eddig igencsak önkényesen intézkedő állami kukaholdingot.
Elvennék a feladatot az önkormányzatoktól
A hulladékgazdálkodási tevékenység állami monopóliumba utalásával a kapcsolódó önkormányzati feladat- és hatásköröket is megszüntetnék. A tervezett koncessziós rendszer felépítése a jelenlegi közszolgáltatási tevékenység mellett az úgynevezett "for profit" tevékenységeket is magában foglalja, hiszen rájöttek, hogy abban van a pénz. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékkal jelenleg is a piaci szereplők foglalkoznak.
A koncessziós rendszerre 2022-ig állnának át (az új koncessziós rendszerre vonatkozó szabályozók 2020 nyarán lépnének hatályba, a koncessziós eljárások pedig 2020 novemberéig lefolytatásra kerülnének). A koncessziós rendszer bevezetése nem jelentené, hogy búcsút intenének a rezsicsökkentés vívmányainak: továbbra is a rezsicsökkentett díjat kellene fizetnie a lakosságnak a hulladékelszállításért.
A koncessziós rendszer bevezetését több dologgal indokolják. Egyrészt azzal, hogy a közszolgáltatók olyan jelentős forráshiánnyal küzdenek, ami már az ellátás biztonságát és a körforgásos gazdaságra való átállást veszélyezteti. Másrészt az új rendszer a jövő nemzedékének a jogait védené, hiszen nekik is joguk van ahhoz, hogy egészséges környezetben élhessenek.
"Az csak megvezetés, hogy a koncessziós rendszerrel fogják felszámolni az illegális hulladéklerakást. A szolgáltatónak ehhez nincs köze, ez egyrészt kulturális, másrészt hatósági kérdés" – jegyezte meg az elképzelésről az általunk megkérdezett szakértő.
Az önkormányzat működtet illegális hulladéklerakót Komlón, lezárattuk a területet Egyetlen hulladékgazdálkodási létesítménynek sem felel meg, és a város hulladékrendeletében sem szerepel az az önkormányzati terület, ahová a város évek óta hordja a közterületekről összegyűjtött zöldhulladék és egyéb szemét egy részét. Az Átlátszó kitartó érdeklődése után sorompóval zárták le a zöldhulladék mellett építési törmelékkel és háztartási lomokkal is elszennyezett területet.
Teljes kudarc volt felforgatni az ágazatot
A lakossági hulladékszállítás jelenleg közszolgáltatás, aminek a feladata megoszlik az állam és az önkormányzat között. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékok kezelését pedig piaci szereplők végzik. Miközben a közszolgáltatás működtetése veszteséges, addig az egyéb hulladékokból profitálni tudnának.
A közszolgáltatási rendszer költsége évente nettó 140 milliárd forint, a lakossági hulladékszállítás után beszedett szemétdíjból 2019-ben nettó 74,7 milliárd forint bevétel származott, ami a rezsicsökkentés miatt nagyjából állandó összeg. A hulladékból nyert haszonanyag értékesítéséből származó 3-4 milliárd forint pedig nem számít jelentős bevételnek.
Az előterjesztés szerint évi 54 milliárd forint többletforrás szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer működtetéséhez.
2016 óta összesen 126 milliárd forintot kellett a közszolgáltatási rendszerre fordítani, azaz évente átlagosan 31,5 milliárd forintot, melyhez további 6,4 milliárd forint adódik a 2018 októbere óta szükségellátás keretében végzett hulladékgyűjtés, szállítás és kezelés költségei következtében.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből Egy-egy nyári hőségnap után a balatonfűzfőiek kinyitnák az ablakokat este, de hűs fuvallatok helyett rothadó kukaszag áramlik a házakba. A problémák forrása a közeli királyszentistváni hulladéklerakó, ami ráadásul idén már háromszor kigyulladt, sűrű fekete füsttel, korommal és pernyével borítva be a környéket.
A dokumentum több helyen nyíltan elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, és elképesztő mennyiségű pénzt kell a közszolgáltatásba tenni, hogy ne omoljon össze. Korábban ez nem került ilyen sokba az államnak:
"A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel, ugyanis 2018-ban a közszolgáltatók és az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) összesített adatait figyelembe véve összesen 18,9 Mrd Ft veszteség keletkezett az ágazatban, míg az állami koordináció bevezetését megelőző 2015. évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének mértéke alig haladta meg az 1 Mrd Ft-ot" – olvasható az előterjesztésben.
A piaci jellegű, döntően hulladékfajták szerinti hulladékgyűjtésre éves szinten közel 15 milliárd forintot fordít az állam, melynek forrása az évi 80 milliárd forintot meghaladó termékdíj. (Ami a csomagolás után kivetett, és a termékek árába beépülő, tehát mindannyiunk által fizetett díj.)
Az 500 legnagyobb árbevételű magyarországi vállalkozás között 2-3 hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplő található. Az ágazatban működő vállalkozások száma mintegy 750-re tehető. Az iparág meghatározó vállalkozásait tömörítő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége tagjainak adatai alapján a cégek éves eredménye forgalomarányosan 4 százalék körül alakul.
"Jól látható tehát, hogy míg a közszolgáltatás veszteséges, addig az azon kívüli hulladékgazdálkodási (for profit) tevékenység nyereséget képes termelni" – írják az előterjesztésben.
Az államnak ahhoz viszont nincs elég forrása, hogy az uniós hulladékgazdálkodási célkitűzéseket teljesíteni tudja, hiszen az ahhoz szükséges fejlesztések összege többszáz milliárd forintra tehető. Itt jön képbe az uniós források mellett a jelentős mértékű magántőke bevonása, és hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységet kizárólagos állami tevékenységgé tegyék.
Állami monopólium lenne a hulladékgazdálkodás
A koncessziós rendszer kialakításának alapfeltétele, hogy azok a tevékenységek, amelyeket koncesszióba kívánnak adni, törvényi szinten kizárólagos állami gazdasági tevékenységnek minősüljenek. A koncesszió jogosultjának kötelezettsége a gyűjtéstől a szállításon át, a hasznosítást megelőző kezelési műveletekre terjedne ki. A javaslat szerint a közszolgáltatási díj számlázását és beszedését a koncessziós tevékenység végzésére jogosult végzi, a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladék termelője a hulladék kezelésének költségeit a koncessziós tevékenység végzésére jogosultnak fizeti.
A hulladékgazdálkodási tevékenység állami monopóliumba utalásával a kapcsolódó önkormányzati feladat- és hatáskörök megszüntetése is szükséges. A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat átkerülésével együtt az állam tulajdonába kerülnek.
"A legvérlázítóbb, hogy az önkormányzatoktól elvennék a hulladékgazdálkodási eszközöket és létesítményeket, ami hatalmas vagyonvesztés az önkormányzatoknak" – mondta az általunk megkérdezett szakember.
Egy egész megyét, vagy akár megyéket vihet a hátán egy-egy koncesszió, mivel a hulladékgazdálkodási jogosultság földrajzi alapja a megye vagy megyék csoportjának közigazgatási területe. De az is elképzelhető, hogy egy koncesszor nem csak egy megyét vinne, hanem akár többet.
A jelenlegi kisvállalkozások egy része ebben a felállásban tönkremenne, másik része pedig betagozódna a koncessziót elnyerő cégekhez – mondja az általunk megkérdezett szakértő.
Balhés szocik és fideszes polgármesterek egyengetik a dunakeszi hulladéklerakó ügyét Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.
Kormányközeli vállalkozások kerülhetnek helyzetbe
A koncessziót nyilvános pályázat útján, "megbízható hulladékgazdálkodó esetében" nyilvános pályázat mellőzésével is el lehetne nyerni.
Ehhez a titulushoz egy gazdasági társaságnak átláthatónak kell lennie, és több kritériumot is teljesítenie kell. Többek között elvárás (lenne) például, hogy legalább három éven keresztül folytatott valamilyen engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet Magyarországon.
A pályázatok értékelésére a miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról pedig maga a miniszter dönt. A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni. A koncessziós szerződést 15 év időtartamra kötik, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével meghosszabbítható.
"Az ipari hulladékra fáj mindenkinek a foga, ki fogják mazsolázni a Mészáros-féle vállalkozások a jó falatokat, és az állam nyakán marad a közszolgáltatás, amire majd csak nehezen találnak koncessziós partnert, és jön az állami támogatás" – mondta erről az általunk megkérdezett szakértő.
Két analógiát is hoznak az előterjesztésben, az egyik a dohánykereskedelem, a másik pedig a szerencsejáték, leírják, hogy az Európai Unió milyen kifogásokat támasztott, és mennyi bírságot kellett fizetni. A NER-közeli üzletemberek nagyot szoktak nyerni az állami koncessziós pályázatokon. A kormány korábban mind az öt lehetséges budapesti kaszinó koncessziós jogát Andy Vajna cégének adta, ami aztán Garancsi István érdekeltségében landolt.
Rendesen termeli a profitot a dohányboltok ellátásának monopóliuma, amire pályázat nélkül kapta meg annak idején a koncessziós jogot az Országos Dohányboltellátó Kft, ami a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Kft. tulajdonában van. Utóbbi cég egyik tulajdonosa Lázár János hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János.
Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal.
Sok pénzt hoz a koncesszió nyertesének konyhájára a szemét
A tervezet szerint a koncessziós pályázat nyertese jelentős bevételre számíthat. Egyrészről jelentősen növekedni fog az értékesíthető haszonanyag mennyisége, mivel a koncessziós szerződés megkötésének feltétele lesz az uniós célszámok időarányos teljesítése, és az ezekhez szükséges beruházások, hatékonyságnövelő fejlesztések megvalósítása.
Másrészről a haszonanyag értékesítésből származó bevételek is jelentősen növekedni fognak, tekintettel arra, hogy a termékgyártók számára előírásra kerül, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékeknek (például a PET-palackoknak) mekkora arányban kell újrafeldolgozott hulladékot tartalmazniuk.
További bevételekre tehetnek szert a visszaváltási rendszerből származó jelentős mennyiségű, és rendkívül jó minőségű haszonanyag értékesítésén keresztül, mely körülbelül 65-70 milliárd közötti összeg, tovább csökkentve ezzel a jelenlegi közszolgáltatás finanszírozási hiányát.
A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére 2040-ig körülbelül 400-600 milliárd forintot szánnak, mely jelentős részben olyan hulladékgazdálkodással összefüggő fejlesztéseket tartalmaz, mint 3-6 darab termikus égető, aminek ára egyenként 100 milliárd forintra rúg.
A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés.
Eltörölnék a lomtalanítást
A 2022-es dátumig számos lényeges intézkedésre kerülne sor a tervezet szerint:
Gyakoribb ellenőrzéseket ígérnek, amivel visszaszorítják illegális hulladéklerakást
Új piacfelügyeleti és minőségbiztosítási eljárásrendet vezetnek be, ami felszámolja a jelenlegi rendszer − mind a közszolgálati, mind az ipari ágon jellemző – devianciáit
A Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala felállításáról is szó van, aminek a segítségéve szankcionálnák az illegális hulladéklerakást.
Felemelik a lerakási járulék mértékét, tehát drágább lesz lerakni a hulladékot, mint feldolgozni.
Eltörlik a lomtalanítást, helyette ingyenes leadási pontokat hoznak létre, és bevezetik az egyeztetett időpontban, évente kétszer házhoz menő lomtalanítást.
Elküldtük a kérdéseinket az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, de eddig még nem érkezett válasz. Ha reagálnak a megkeresésünkre, frissítjük a cikket.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kompaktor tömöríti a hulladékot a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központjában 2019. február 6-án. (fotó: MTI/Sóki Tamás)
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Országos Dohányboltellátó Kft",
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.",
"Budapesti Vegyiművek",
"Opten Kft.",
"Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.",
"Tabán Trafik Kft.",
"Európai Unió",
"Zöld Híd B. I. I. G. Nonprofit Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Zöld Híd",
"NHKV Zrt.",
"Tatai Környezetvédelmi Zrt.",
"NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság"
] |
Eljött a szakítás ideje. Alanyunk a hétvégén minden eddiginél határozottabban ekézte a fideszes földtörvényt, a héten pedig az Országgyűlésben teszi ugyanezt. Végszavazás június tizedikén, aztán lép: mandátumát megtartva ősztől a függetlenek között folytatja. Bölcsek Tanácsára vágyik. Nagyinterjúnkban arról is beszél, Orbán Viktor "példát statuál" vele, megmutatja a frakciónak: "az Ángyán, akit én hoztam ide, az is így végzi, ha nem tagozódik be."
Tanár úr a hétvégén ismét jól beledurrantott a nullás lisztbe.
Ismét. Az önök lapjában nyitottam frontot a magyar föld védelme érdekében, most...
Mi lesz most? Nem fejezi be a mondatot?
Még nem. A remény hal meg utoljára. Azon erőlködöm jó ideje, hogy visszafordítsam a szekeret.
Aligha fog sikerülni. Célegyenesben a földtörvény, két hét múlva zárószavazás.
Valóban nincs sok okom optimizmusra.
Szóba sem áll önnel a pártja. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában rá se néztek a módosító javaslataira, arra sem kaptak esélyt, hogy a Ház elé kerüljenek.
Felháborító. A testület egyben szavazott kétszáz módosító indítványról, MSZP-sekéről, jobbikosokéról, benne a mi hetven javaslatunkról. Tizenhárom kormánypárti képviselő együtt emelte a kezét ellenem. Ez elég világos üzenet. Eldőlni látszik, hogy a nagybirtok előtt Magyarországon nem lesz felső határ.
Lesz az. Igaz, emelték: ezerkétszáz hektárról ezernyolcszázra.
Saját tagoktól, részvényesektől, alkalmazottaktól, azok rokonaitól bármennyit tovább-bérelhet egy-egy társaság. Ráadásul az előhaszonbérleti jogban az állattartó telepek működtetői mindenkit beelőznek.
Csányi Sándor ezt kérte a csípőteleki tehenészet megnyitóján.
És meg is kapta, amit követelt: kiváltságot.
Miért fáj önnek néhány gazdaságosan működő nagybirtok? Budai Gyula azt mondta hétfőn a Parlamentben, az állam tartja magát ahhoz, hogy a kiadott állami földek nyolcvan százaléka kis- és középbirtokosokhoz kerül, és csak a maradékot kapják a nagybirtokosok.
Egyelőre azt sem tudni, mi az a kicsi és mi az a közép, ugyanis nem definiálták. Az üzemszabályozási törvény csak eztán jön, miközben úgy lenne logikus, hogy a földtörvénnyel együtt tárgyaljuk.
Ötszáz hektár lehet a középbirtok teteje.
Franciaországban 274 hektár a nagybirtok átlaga. A másik akna, hogy az úgynevezett integrátorok is állami földhöz juthatnak, méghozzá korlátlanul. Miközben normális viszonyok között ők nem termelnek, hanem a gazdálkodók összefogása a feladatuk. Őrület, ami itt megy. Az oligarcháké lesz minden.
A kormány cáfolja ezt. És arról beszél, hogy különösen a külföldiektől igyekszik megvédeni a földet.
Ki is számít külföldinek?
Aki nem magyar állampolgár.
Úgy általában ez a helyes válasz. De a földtörvény tervezetében az EU-n kívüli állampolgárok a külföldiek. Az unión belüliek nem.
Vannak egyéb kritériumok is. Például a helyben lakás.
Simán kijátszható. Tudja, mit csinál itt egy osztrák vagy egy holland? Beballag az adóhivatalhoz, fizet valamennyi adót, és megkapja az igazolást, miszerint itt gazdálkodik.
Több év helyben lakás kell, hogy földhöz jusson.
Megoldják.
Jövő májusban lejár a külföldiek magyarországi földvásárlását ideiglenesen lehetetlenné tevő moratórium. Sőt a moratórium hosszabbítása is. Többször nem kérhetünk hosszabbítást.
Már miért ne kérhetnénk?
"Történtek már csodák végszavazás előtt az utolsó pillanatban is"
Mert ezt írja elő az uniós szabályozás.
És? Ki hozta ezt a szabályt? Nem az EU? De. Akkor meg is változtathatja. Legalább föl kéne vetni a kérdést. De a mi kormányunk meg sem említi ezt Brüsszelben. Miért?
Nyilván puhatolóztak a színfalak mögött, s lepattantak.
Az a helyzet, hogy jottányit sem változtak az okok, melyek miatt annak idején moratóriumot kértünk. Például nem közeledett egymáshoz a magyar és az európai földár. Kataklizmát okoz, ha jövő tavasszal rászabadítjuk a magyar földre a piacot.
Azzal aligha vádolható a kormány, hogy külföldiek kezére akarná játszani a magyar termőföldet.
Én sem hiszem, hogy akarattal csinálják.
Hát akkor?
Nem tudom. Nem értenek hozzá. Vagy nem elég bátrak. A csatlakozási szerződés aláírása óta átalakult a világ, benne Európa. Új összefüggésbe kerültek az erőforrások, a föld, a víz és a többi. A nemzeti megmaradás szempontjából stratégiai kérdés, hogy az ország rendelkezhet-e az erőforrásai fölött. Külföldön is egyre többször kerül elő ez a gondolat, lehetne szövetségeseket találni. A gyógyszer és a fegyver nem tartozik az áruk szabad áramlásának kategóriájába – az élelmet, legalább az alapvetőeket is ide kéne sorolni, hiszen az is nemzetbiztonsági kategória. A táplálék nem olyan, mint egy ceruza, hogy mindegy, Kínában gyártják-e, vagy a szomszédban. Na, ebben volna értelme szabadságharcnak.
Mi lesz most önnel? Már a múlt héten azt lehetett hallani, a tavaszi idényt kihúzza a frakcióban, aztán ősztől kiül a függetlenek közé. Most hétvégén azt nyilatkozta a NOL-nak: úgy látja, addig maradhat, amíg kedve tartja. Biztos ebben?
Nagyjából. A főnök...
Orbán.
Igen. Szóval azt mondta a gyulai kihelyezett frakcióülésen – ez lejött a sajtóban is –, hogy "nem csinálunk belőled mártírt", meg azt is, "addig maradsz, amíg bírod". Én pedig elég szívós vagyok.
Mivel húzta ki Gyulán a gyufát?
Fölálltam, és szépen elmondtam, mi a baj ezzel az egész földüggyel. Mire a miniszterelnök úr ideges lett. Pedig olyan szakmai kérdéseket tettem föl, hogy mi lesz az integrációval, és a többi. Azt is elmondtam, nem úgy van, ahogy a miniszter úr állítja, hiszen nem ezerhatszáz család kapott földet.
"Eszem ágában sincs menni, maradok köztetek, hogy lássatok"
Hanem?
Hát, ha a Mészáros családot huszonöt családnak veszem, kijön az ezerhatszáz, de az a huszonöt família mind Mészáros. Na, ne szórakozzunk már egymással. Ugyanez a helyzet a harmincötszörös nyertes Gerzsánszkiékkal Borsodban. Ezt így elmondtam a frakció előtt, gondolhatja, micsoda örömünnep tört ki. A kormányfő azonnal magához vonta a szót, nem hagyta, hogy a minisztere, az előterjesztő Fazekas válaszoljon, és durva személyes támadást intézett ellenem. Megállt a levegő, láttam a frakciótagok arcán: nem sejtették, hogy ilyesmi indulat is van a miniszterelnökükben. Példát akart statuálni. Megmutatni a frakciónak: az Ángyán, akit én hoztam ide, az is így végzi, ha nem tagozódik be.
Megijedt?
Áh.
Tényleg Orbán emelte önt államtitkárrá. Legalább elgondolkodott, hátha jogos a miniszterelnöki felháborodás?
Nincs min morfondíroznom, hiszen tudom, hogy a tények engem igazolnak. Persze, nem esett jól. Különösen azután, ahogy a kormányába invitált annak idején. A botrány után többen odajöttek hozzám a frakcióból, köztük egykori tanítványaim is, kérdezték, nem érzem-e rosszul magam. Javasolták, menjek haza.
És?
Mondtam, eszem ágában sincs menni, maradok köztetek, hogy lássatok. Hagyok esélyt a léleknek, hadd dolgozzon. A lelkiismeretem tiszta: elmondtam, mi az igazság, figyelmeztettem a társaságot a következményre, és azt is láthatták, hogy egyetlen felvetésemre sem válaszolt a miniszterelnök. Lelke rajta mindenkinek.
A hétvégi mondatai miatt nem állították szőnyegszélre?
Nem. Bent ültem a hétfői frakcióülésen, nem szóltak egy szót sem, még csak nem is utaltak a konferencián elhangzottakra. Tényleg nem akarnak mártírt csinálni belőlem, még a nagyfiúk sem. Sosem tartoztam a belső körhöz, nem tudom, mi folyik fönt. Abban sem vagyok biztos, hogy földügyben zajlik még bármiféle gondolkodás, vagy ez már a végrehajtás fázisa. Sőt, inkább az ellenkezőjében vagyok biztos.
Földügyben ki osztja a lapokat? Orbán?
Van válaszom, de bizonyítani nem tudom, ezért nem is mondom.
Szóval mi lesz most önnel?
Megvárom a földtörvény június tizedikei végszavazását. Előtte a részletes vita során ezen a héten teszek még egy kísérletet, igyekszem ismét elmagyarázni, micsoda szakadék felé száguldunk. Hogy engem aztán semmiféle vád ne érhessen. Ez az utolsó esély.
Mármint a Fidesznek is arra, hogy házon belül tartsa önt.
Arra is. Történtek már csodák végszavazás előtt az utolsó pillanatban is.
Ez most nem az a helyzet.
Nem. Ezzel együtt lehetőséget kínálok az én oldalamnak, hogy gondolja át. Hogy velem mi lesz, teljesen mindegy, na de a néppárti politikához meg a vidékstratégiánkhoz csak vissza kellene kanyarodni.
És ha tizedikén mindent a terv szerint szavaz meg a frakció?
Akkor lépnem kell. Ott már nincs sok gondolkodnivaló.
Azon azért vacillálhatna, visszaadja a listán szerzett mandátumát a pártjának, vagy kiül a függetlenek közé.
Már ezen sem kell gondolkodni: kiülök a függetlenek közé. Annyival csak tartozom az embereknek, hogy nem hajítom a lovak közé a gyeplőt, hanem végigcsinálom a maradék időt a parlamentben, akármilyen nehéz lesz is. A függetlenek közül próbálom majd folyamatosan összehasonlítani a kormányprogramot a tettekkel.
"Elég kínos lesz, ha netán nem adnak szót"
Sok nyilvánossághoz nem fog jutni.
A viták, például az üzemszabályozási törvény vitája során nem lehet korlátozni a hozzászólást sem az általános, sem a részletes vitában. Finomkodnom nem kell, nem köt majd a frakciófegyelem. Mondjuk eddig sem finomkodtam. Nyilván kitesznek majd a mezőgazdasági bizottságból, mert ott aztán végképp nem hiányzom. Állítólag kicsit kritikusabb vagyok, mint az ellenzék. Közölte is Font Sándor elnök a legutóbbi ülésen, hogy háromszáz százalékkal többet teljesítek kormánypártiként, mint az ellenzékiek. Szóval kitesznek, nem úgy, mint a Balogh Józsit.
Orbánnal verekedni veszélyesebb, mint komondoros Terikét tanítani.
Szűkebb lesz körülöttem a tér, ez biztos, de a bizottsági ülésekre bemehetek, és elég kínos lesz, ha netán nem adnak szót.
Hat hónapig kötelező lesz a függetlenek között ülni. És aztán? Onnan merre vezet a sorsa? Hívják önt az LMP-be és a Jobbikba is.
Ahhoz képest, ami ezen az úton az országra várhat, elhanyagolható, mi lesz velem. Összekapaszkodtam az Élőlánccal és a Váralja Szövetséggel, velük jártam az országot, tizennyolc fórumot tartottunk. Ez egy tisztességes társaság. Velük vagyok.
Ők aligha juttatják be önt a 2014-es országgyűlésbe – már ha egyáltalán ambicionál még négy év képviselőséget.
Az Élőlánc pártként is be van jegyezve.
LMP, Jobbik?
Ők is csatlakozhatnak az Élőlánchoz.
Az Élőláncból aligha válik parlamenti párt.
Nem tudom. Egy biztos: én nem fogok pártba beülni. És egyéniben sem indulok.
Vagyis jövő tavasszal befejezi a parlamenti pályafutását.
Be. Jön a nyár, lesz idő átgondolni az életemet, ősszel pedig meglátjuk, kik, milyen csapatok mozdulnak. Egyre több a várakozó, akinek nincs megfelelő politikai ajánlat, amire szavazna... Volt ebben az országban valamikor Bölcsek Tanácsa, ahová nem választották az embert, hanem a tisztes élete vége felé természetesen bekerült. Jó néhány erre méltó nagyszerű magyar embert látok én, aki még, hála Istennek, velünk van, velük – a nemzet élő lelkiismereteként – föl lehetne állni. Hetven-nyolcvan fölött ugyan milyen ambíciója lehetne más az embernek, minthogy szeretné ezt a népet segíteni, és más szintre helyezni ezt az egész politikát.
Naivnak tűnik.
Lehet. De ez a lezsugázás, ami zajlik, nem az én világom.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Váralja Szövetség",
"Bölcsek Tanácsa"
] |
A miniszterelnök azt szeretné, ha a kormány még nyáron döntene újabb futballstadionok rendbehozataláról, és így még idén elkezdődhetnének a munkálatok Mezőkövesd mellett Diósgyőrben, Székesfehérváron és Szombathelyen is. Szerinte a Fradinak hamarosan mindenkinél erősebb tulajdonosjelöltje lesz, a számok mellbevágóan biztatóak, az Európai Unió pedig a futballban követte el az egyik legsúlyosabb hibáját.
Orbán Viktor terjedelmes évértékelő interjút adott a magyar futball helyzetéről az általa alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjának.
A kormányfő a stadionépítésekről elmondta: a Puskás Stadion építése hamarosan megkezdődik, "ami azért mégis Közép-Európa egyik kiemelten nagy és szép építménye lesz a Nemzeti Olimpiai Központban. Nemcsak stadiont építünk, hanem egy egész olimpiai központot." Úgy fogalmazott, hogy félúton vannak a teljes megoldásig vezető úton. "2018-ban vagy 2019-ben képesek leszünk Bajnokok Ligája-döntőt rendezni Magyarországon."
Magyarázkodva nem lehet alkotni
A többi épülő stadionról is beszélt, eszerint "a debreceniek jól állnak, a Fradi jól áll", továbbá négy létesítményt - a Diósgyőrét, a Mezőkövesdét, a Videotonét és a Szombathelyét - a Magyar Labdarúgó Szövetség pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hoznak rendbe, a látványtervek már elkészültek. Hozzátette, azt szeretné, ha a kormány ezekről még a nyáron dönteni tudna, és így még idén elkezdődhetnének a munkálatok. Megjegyezte, a többi NB I-es és NB II-es stadion az MLSZ programjában újulhat meg.
A stadionépítésekre vonatkozó kritikákról úgy vélekedett, egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: "suttyomban, szégyenkezve, magyarázkodva, a viták elől meghátrálva nem lehet alkotni". Szerinte stadiont nem a futballistáknak építenek, ahogy színházat sem a színészeknek, az operaházat sem az operaénekeseknek, hanem a nézőknek.
A Fradinak mindenkinél jobb lesz
"A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak" - jelentette ki, példaként felhozva a Videotont, a Győrt, a Diósgyőrt, a Honvédot, a Debrecent, a Pécset, az MTK-t és a Paksot. Hozzátette: "a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése. A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegednie Magyarországon a Mercedesnek." Szerinte 10-11 klub biztos lábakon áll, így már csak ötöt-hatot kell stabilizálni.
Az MLSZ szerinte jó rendszert alakított ki a tévés pénzek ügyében, és hamarosan a szerencsejátékból is több pénz érkezhet a futballba. Utóbbival kapcsolatban elmondta, arra vártak, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az online szerencsejáték szabályozásához. Ez megtörtént, a törvényt elfogadták, most az ebből befolyó pénzek elosztási rendjét kell megalkotni.
Orbán azt is mondta, hogy a futballklub nem gazdasági vállalkozás, és aki nem így gondolja, az félreérti a helyzetet. Egy vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy tulajdonosának minél nagyobb hasznot hozzon. A futballban ez lehetetlen - jelentette ki. "A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész" - fogalmazott.
Mellbevágóan biztató számok
A TAO-programot teljes sikernek tartja. "A számok mellbevágóan biztatóak. Százával épülnek a pályák, tucatjával a csarnokok és hamarosan tucatjával fognak épülni az uszodák is, amit nagyban segít, hogy 2021-ben Budapest rendezheti a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, a vizes vb-t."
A kormányfő a futballról globálisan is véleményt mondott, a legnagyobb problémát az európai jómódú klubok és a pénz viszonyrendszerében látja. Szerinte az európai szövetség érzékeli ezt a problémát és próbál gyógymódokat találni rá például az úgynevezett pénzügyi fair play bevezetésével. Ezt Orbán jó kezdeményezésnek tartja, de úgy véli, ezzel az UEFA "nem tudja orvosolni a bajt, inkább a jelenlegi helyzettel akar elfogadható együttélést kialakítani".
Az EU egyik legsúlyosabb hibája
"Egyetlen megoldás van, ha visszatérünk Bosman-világ előtti időszakhoz. Ezt speciel nem az Európai Unió ellenében mondom, de az unió hozta a nyakunkra ezt a szerencsétlenséget. Ezt az Európai Unió legsúlyosabb hibái közé kell sorolnunk, és csak az unió javíthatja ki" - mondta Orbán Viktor, aki szerint "a foci a kultúra része, ezért speciális szabályok kellenek, s nem lett volna szabad gazdasági tevékenységgé minősíteni". (A Bosman-szabály lényege: a belga futballista, Jean-Marc Bosman keresete nyomán az Európai Bíróság 1995 decemberében úgy foglalt állást, hogy az uniós külföldi játékosok számának korlátozása az Európai Unió tagállamaiban hátrányos megkülönböztetésnek minősül, azaz korlátozza a szabad munkaerő-áramlást.)
Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha Csányi Sándor MLSZ-elnök "feladná a hosszú távra tervezett, láthatóan küzdelmes munkáját", a miniszterelnök úgy reagált, hogy "Csányi Sándort ismerem, jász, az pedig kemény fajta. Nehéz elképzelni, hogy az MLSZ elnöke meghátrálna."
Felcsút szembemegy a divattal
Orbán úgy véli, a felháborodás és a magyarázat nem segít a magyar labdarúgás jelenlegi eredménytelenségén, szerinte a vereségre "egyetlen orvosság van", a győzelem, amiért meg kell dolgozni.
Az általa alapított Puskás Akadémiáról elmondta: amikor elkészítik terveiket, akkor az akadémia nemcsak saját magát, nem is a Videotont, hanem elsősorban a magyar labdarúgást tartja szem előtt. "Ez számomra becsületbeli ügy. Nemzeti önbecsülés és büszkeség nélkül még a focinak sincs értelme" - jelentette ki Orbán, aki szerint Felcsúton a mostani divattal szemben arra nevelik a gyerekeket, hogy első klub, második a csapat, harmadik a játékos. Úgy látja, a pályákon már "ránk köszöntött" az önérdek fölé emelkedés képessége. "Az ország sikere mindig fontosabb, mint egy klubsiker" - tette hozzá.
Szerinte mivel futballt a klubokban "csinálnak", nemcsak az MLSZ-nek, hanem az egyesületeknek is a magyar labdarúgás egészében kell gondolkodniuk. Hozzátette, a magyar futball szempontjából aligha lehetne szomorúbb helyzet, mint amikor nem maradnak talpon a selejtezők után klubcsapatok. "A Videoton kiesése, vagy a Győr kiesése nemcsak a Videotont vagy a Győrt veti hátra, hanem az egész magyar labdarúgást."
Nincs benne közpénz, csak helyzeti előny
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Puskás Akadémia stadionjának építéséhez nem használnak közpénzt, azt magánadományokból fedezik. Ezt azért tartotta fontosnak, hogy ne adjon felesleges támadási felületet, másrész miniszterelnökként helyzeti előnye van, az üzleti élet szereplőit meg tudja győzni arról, ha egy ügy fontos.
Reméli, hogy a következő ötven évben csupa olyan miniszterelnök lesz Magyarországon, aki valamilyen célra összehoz annyi magánadományt, hogy valami fontos, különleges, egyedi létrejöjjön. "Hagyományt akartam teremteni, remélem, lesznek követőim" - mondta.
|
[
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] |
[
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Puskás Akadémia",
"Európai Unió",
"Európai Bíróság"
] |
Nem szándékos hiba csúszott az adócsomagba, amely lehetővé tenné az adóelkerülést, a hibát a kormány azonban minél hamarabb kijavítja - jelezte a Pénzügyminisztérium.
Nem volt szándékos, hogy kiskapu jöjjön létre az adócsomagban – reagált lapunk tegnapi cikkére Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. Mind a június végén elfogadott, mind a most benyújtott jövő évi adócsomag egyik csapásiránya az egyszerűsítés, ennek szellemében került ki – a parlament tavaszi ülésszakán – a pénzeszközátadás a társaságiadóalap-korrekciós tényezők közül – mondta a sajtófőnök. Azonban ha a most beterjesztett törvényjavaslat a szándékoktól eltérően teremtene adóelkerülési lehetőséget, akkor ezen mihamarabb változtat a tárca, egy módosító indítvánnyal a kiskaput bezárja – nyilatkozta Pichler.
Mint megírtuk, adótanácsadók sem értik, miért került bele a mostani salátatörvénybe egy olyan pont, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy egy nyereséges magyar vállalat teljesen szabályosan adózás előtt eltüntesse profitját, így megússza a társaságiadó-fizetést. A társaságiadó-alap törvényes eltüntetését az a passzus tenné lehetővé, amely a vállalkozás által egy másik vállalkozásnak, gazdálkodó szervezetnek adott végleges pénzeszközátadást költségként ismer el. Ez egészíti ki a nyáron már törvénybe iktatott, de csak jövő év elején hatályba lépő másik módosítást, amely a pénzeszközátadást kiveszi az adóalap-korrekciós tényezők közül és a tranzakció utáni ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget eltörli. Egy szó mint száz, ha a parlament a beterjesztett módon fogadná el a mostani salátatörvényt, akkor az állam sok milliárd vagy sok tízmilliárd forintnyi adóbevételtől eshetne el.
Az adócsomagot október közepén kezdi tárgyalni az Országgyűlés. Akkor tudja a kormány a bakit kijavítani vagy úgy, hogy egy képviselőt megkér és a képviselő nyújt be egy módosító indítványt, amely kiveszi a mostani adócsomagból a szóban forgó passzust, vagy a költségvetési és pénzügyi bizottság saját módosító indítványaként nyújtja be a kiskaput bezáró korrekciót.
|
[
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
Megkapta az építési engedélyt a kormányfő vejének üzlettársa által tervezett iroda- és lakáskomplexum első épülete. A kormány által kiemelt beruházásnak nyilvánított fejlesztés várhatóan a rozsdaövezeti besorolást is megkapja. Eközben azonban a Bosnyák tér önkormányzat által tervezett megújítása csúszni fog.
Indulhat az új zuglói városnegyed építése – adta hírül hétfőn az Építészfórum a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának hirdetménye alapján.
A Bosnyák tér mögött, a Csömöri út-Rákos-patak Bosnyák utca-Mosztár utca által határolt területen megvalósuló Zugló City Centre névre keresztelt beruházásban elsőként egy 162 lakásos, nyolcemeletes és két felszín alatti szinttel rendelkező, két üzletet is magába foglaló lakóépület épülhet fel.
A beruházás még idén elindul, és várhatóan 2024-ig fel is húzzák az épületet, amely azonban csak az első üteme lesz a Zaha Hadid Architects építésziroda és a LAND Italia által jegyzett, fejlesztésnek. A beruházás keretében közel ezer lakás és egy sor irodaház épülhet fel 2029-ig az egykori Csömöri úti edzőpálya helyén.
Bemutatták, hogyan újul meg a Bosnyák tér - fotó Egy hatalmas, több ezer négyzetméteres új főteret alakítanak ki Zuglóban a Bosnyák téren. Az építkezés a jövő év elején kezdődik, és a tervek szerint 2029-ben fejeződik be.
A fejlesztést a Bayer Construct vállalatcsoport hajtja végre, amely a hazai milliárdosok tavalyi listáján 57. helyen álló Balázs Attila érdekeltsége. Balázs 2020-ban nagy szívességet tett Tiborcz István miniszterelnöki vejnek és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki földinek. A fejlesztést korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, a Népszava szerint azonban a beruházó emellett még a helyszín rozsdaövezeti akcióterületté minősítését is kezdeményezte. Ennek köszönhetően akár még a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa is visszaigényelhető lehet, ami jelentős versenyelőnnyel kecsegtet.
A rozsdaövezetes kedvezmények nagy népszerűségnek örvendenek a kormánnyal jó viszont ápoló milliárdosok körében:
Kormánybarát milliárdosok repültek rá a rozsdaövezeti kedvezményekre Több a kormánnyal szívélyes kapcsolatot ápoló fejlesztő nagyberuházása is megkapta a rozsdaövezeti besorolást.
A Népszava a beruházással kapcsolatban megkereste Horváth Csaba zuglói polgármestert, akinek válaszaiból kiderült, hogy ők csak véleményezni tudják majd a rozsdaövezeti besorolást, illetve hogy az önkormányzat elhalasztja zuglói városközpont a Bayer Construct-féle lakás- és irodakomplexummal párhuzamosan (és mellette) tervezett fejlesztését (a Bosnyák tér átépítését, a piac, az önkormányzat és a kerületi szakrendelők egy közös épületbe költöztetését), aminek egy részét a magánberuházóval remélték megépíttetni. A központ megújítása a polgármester szerint így várhatóan 2025-26-ra csúszik, így úgy tűnik haladékot kapnak a piacosok is, akik nem voltak elragadtatva a tervektől, amikor tavaly év végén megkérdeztük őket:
|
[
"Bayer Construct"
] |
[
"LAND Italia",
"Zaha Hadid Architects",
"Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya"
] |
Hetvenmillió forintot veszíthetett az állam a balatonlellei honvédüdülők értékesítésével – írja a Magyar Nemzet hétfői száma.
2007-ben a Honvédelmi Minisztérium (HM) eladta a háromhektárnyi összközműves telket a Balaton-partján. Az ingatlanhoz kapcsolódik étterem, játékterem, iroda, virágház, tizenhárom üdülőépület, hat faház, csónakház és garázs. A hivatalos értékbecslés alapján az állam 70 millió forintot veszíthetett az üzleten, a vevő érintett a korábbi szaktárca gyanús hulladékbizniszeiben is.
Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vizsgálatot indított. A HM vagyonkezelésében álló ingatlanok eladásáról is bekérte a dokumentumokat, mert a balatonlellei ügy csak az egyik epizódja lehet annak a folyamatnak, melyek alapján akár több száz millió forintot is veszíthetett a Honvédelmi Minisztérium 2002-2010 között – írja a Magyar Nemzet.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
Az ellenzéki politikus keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, Kaszab Csaba kőbányai MSZP-s frakcióvezető elsőfokú bírósági ítéletével és lemondásával még nem fejeződött be a kőbányai korrupciós botrány, ugyanis ez csak a jéghegy csúcsa, százával voltak hasonló ügyek.
Révész Máriusz a tájékoztatón bemutatta az elégedetlen helyi szocialisták Gyurcsány Ferencnek címzett 2005. márciusi e-mailjét és a Hiller Istvánnak 2004 végén és 2005 elején küldött leveleket, amelyekben a helyzet megoldását kérik a pártvezetéstől.
Ez bizonyítja, hogy az MSZP legfelső szintjén mindent tudtak a kőbányai szervezetben zajló kétes ügyekről, mégsem tettek semmit – közölte Révész Máriusz. Kérdésre válaszolva azt mondta, a dokumentumokat az elégedetlen kőbányai szocialista képviselők juttatták el a Fideszhez, miután már nem láttak más lehetőséget.
Révész Máriusz megjegyezte: Gyurcsány Ferenc és az MSZP vezetői nemcsak ahhoz járultak hozzá, hogy az eljárás alatt álló Kaszab Csaba elinduljon a 2006-os önkormányzati választáson, de még azt is elfogadták, hogy a korrupciós pártszervezés felelősei döntsenek a képviselőjelöltekről. Mint mondta, az Országgyűlés szerdán kezd vitázni a közélet tisztaságával kapcsolatos javaslatokról, azonban felvetődik a kérdés, hogy ezek után mennyire hiteles Gyurcsány Ferenc korrupció elleni harca, amikor évekig eltűrte, sőt, hallgatólagosan támogatta a korrupt pártszervezést. Gyurcsány Ferencnek nem a képviselő polgármestereket kellene korrupcióval gyanúsítania, hanem Kőbányát kellene megtisztítani a korrupt szocialistáktól – tette hozzá Révész Máriusz.
MTI
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Ha harc, hát legyen harc. Az offshorelovagok blogja visszavág.
Ha szabadságharc, akkor legyen szabadságharc, mondaná az egyszeri közkatona. Ez a blog arról szól, hogy a Fidesz környékén és vezérkarában kinek hol milyen offshorecégekben van érdekeltsége. Ahogy az egyszeri magyar-dakota mondja: érdemes előbb a saját háztáj előtt söprögetni, és észrevenni a saját szemünkből kiálló gerendát. Emígyen hirdetnek háborút az offshorelovag.blog.hu írói. A szerzők Orbán Viktor jegybank elnökét támadó megnyilatkozására válaszul indították el blogjukat.
Mint ismeretes a Fidesz elnöke, a miniszterelnöki szék várományosa Orbán Viktor hétfőn egy budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón kijelentette: igencsak kétséges, hogy a magyar jegybank, illetve Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megfelelően látta el feladatát az elmúlt években. A választásokat kétharmados többséggel megnyerő Fidesz elnöke jelezte: a felügyeletnél változásokra van szükség, az MNB pedig a jövőben "nem lehet az offshore-lovagok háza". A távozásra való felszólítást másnap Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke is megerősítette a TV2 Mokka című műsorában.
A blogírók összesen hét Fidesz közeli ügyletet sorolnak elő.
Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövet a Diachem Kft. révén több szálon kötődik Fidesz-közeli üzleti körökhöz. Sőt a blogírók szerint a szálak egyenesen az Orbán Viktor családjának tokaji vagyonszerzése ügyében felbukkant Kékessy Dezső, az Orbán-kormány idején hazánk párizsi nagykövetének hozzátartozóihoz vezetnek.
Fellegi Tamás, minisztervárományos a tendereztetés kellős közepén, 2008. december 8-án a Content Zrt.-be beszállt a Layland Enterprises Magyarország Kft. és ugyanezen a napon Fellegi Tamás és Lantos Csaba a Content igazgatóságának és a Mobinet felügyelőbizottságának is tagja lett. A Laylandot pár nappal korábban, november 25-én hozták létre, két tulajdonosa az Edinburghban bejegyzett Layland Enterprises Limited és Fellegi Tamás volt. A Layland Magyarországot aztán tavaly júliusban egy Bloomsbury International nevű Seychelle-szigeteki off-shore cégbe vitték ki.
Liszkay Gábor, Magyar Nemzet főszerkesztője például több mint 3 évig képviselt egy Amerikában bejegyzett off-shore céget, amely egyik ingatlanhasznosító vállalkozásának is társtulajdonosa volt.
Töröcskei István, a Hír Tv volt tulajdonosa egyik pénzügyi cégén egy libériai bejegyzésű off-shore társasággal osztozik.
Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa csak az elmúlt 2 évben legalább 4 esetben volt tulajdonosa off-shore cégeknek, vagy adta el cégeit ilyen társaságoknak.
Baji Csaba az MVM leendő verzérigazgatója jelenleg az E-OS nevű független energiakereskedő igazgatósági tagja. Tavalyig a társaság áttételes tulajdonosa volt a szolnoki, úgyszintén sokak által a Fidesz környezetéhez sorolt Nyerges Zsolt. Azóta a vállalat egy Energy Swiss Invest AG nevű, az interneten csak cégregiszterekben fellelhető -vagyis erősen offshore jellegűnek tűnő - társaság tulajdonában áll.
Nyerges Zsolt a formális pozíciók egy részének besöprésén túl a Left & Left Rt., a Megaplast Rt., valamint a Közgép Gép- és Fémszerkezetgyártó Rt. tőkeemeléssel többségi tulajdonrészt szerzett a Dunaferr leányvállalatában, a Dunaferr Fejlesztő és Vagyonkezelő Rt.-ben. A tranzakcióban részt vevő cégek mindegyike szorosan kötődött az Axon-birodalomhoz; a Megaplast Rt. vezérigazgatója 1999-ig Kun Zoltán, 1999 és 2001 között testvére, Kun Árpád, majd 2001 májusától ismét Kun Zoltán, akinek védője, Nyerges Zsolt 2001 februárig a Megaplast felügyelőbizottsági tagja.
A blog szerzői ezzel nem tekintik lezártnak a Fidesz-közeli offshore-lovagok keresését, olvasóiktól kérnek ehhez segítséget.
"Helyreigazítás: 2010. április 28. napján a ’Fidesz-közeli offshore-lovagok kalandjai’ c. cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Fellegi Tamás tulajdonosa annak a Layland Enterprises Magyarország Kft.-nek, amelyet 2009. júliusában egy Bloomsbury International nevű Seychelle-szigeteki off-shore cégbe vittek ki.
A valóság ezzel szemben az, hogy Fellegi Tamás tagsági jogviszonya a Layland Enterprises Magyarország Kft.-ben 2009. május 30. napjával törlésre került, ügyvezetői tisztségéről pedig 2009. május 31. napján lemondott. A Bloomsbury Hungary Koordinációs Korlátolt Felelősségű Társaság tagsági jogviszonyának kezdete 2009. július 24. napja, így ennek a tulajdonos-változásnak Fellegi Tamás már nem volt részese."
|
[
"Bloomsbury International",
"Fidesz",
"Energy Swiss Invest AG",
"Layland Enterprises Limited"
] |
[
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Megaplast Rt.",
"Magyar Nemzet",
"Közgép Gép- és Fémszerkezetgyártó Rt.",
"Heti Válasz",
"Hír Tv",
"Layland Enterprises Magyarország Kft.",
"Content Zrt.",
"Bloomsbury Hungary Koordinációs Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Diachem Kft.",
"Left & Left Rt.",
"Dunaferr Fejlesztő és Vagyonkezelő Rt.",
"Layland Magyarország"
] |
Bár eddig a jégkorongba áramlott a legkevesebb közpénz a tao-támogatási rendszer keretében, tavaly a hokiklubok számára is kinyílt a pénzcsap. Ahogy korábban beszámoltunk róla, összesítésünk szerint 331 milliárd forint társasági adót fizettek a hazai vállalkozások a költségvetés helyett különböző sportszervezeteknek (ez a tao-támogatás lényege), ám ebből csak 24,2 milliárd érkezett jégkorongcsapatokhoz.
Míg korábban egyetlen egyszer sem érte el a 4 milliárdot az évente lehívott összeg, és volt olyan idény, amikor a labdarúgás közel hétszer annyi pénzhez jutott ezen a csatornán, mint a hoki, tavaly egyértelműen zárult az olló. A 2015/2016-os szezonban ugyanis már 8,4 milliárd forintnyi tao-támogatást húztak be a jégkorongklubok – bár ez a kézilabda és a foci 27 milliárdjához képest még mindig nem sok.
A hirtelen ugrás magyarázata, hogy a stadionépítési láz enyhülésével megnyílt a tér a sportcsarnokok számára is. Míg korábban a legtöbb infrastrukturális fejlesztésre egyértelműen a labdarúgásban volt lehetőség, most már más sportágakban is egyre több ilyen beruházásra bólintanak rá a szakszövetségek.
Az egyik legjobb példa erre pedig épp a jégkorong, ahol korábban szinte csak utánpótlás-nevelésre igényeltek tao-pénzt az egyesületek. A rendszer működésének első évében például a támogatások közel 85 százaléka ilyen célra érkezett, de a későbbiekben is 50 és 70 százalék között mozgott ez az arány. Két éve azonban változott a klubok és a szövetség hozzáállása, így a 2015/2016-os szezonban már több mint 5 milliárd forintnyi olyan fejlesztést hagytak jóvá, amely valamilyen tárgyi eszköz fejlesztését célozta.
Más kérdés, hogy ekkor még nem minden esetben sikerült ezekre a tervekre a pénzt is összeszedni. A legnagyobb beruházást például a Pesterzsébeti Hockey Klub valósíthatta volna meg, a budapesti egyesületnél azonban nem találtak olyan céget, amely szükséges mennyiségű tao-t utalt volna nekik, így az új jégcsarnokra – amint erről Dobos Tamás, az egyesület képviselője beszámolt – egyelőre nem jött össze a pénz. Bár ez még változhat, a projektek megvalósítására ugyanis több év áll rendelkezésre.
Egy évvel később azonban már ezzel sem volt gond: a 2016/2017-es szezonban sorra jelentették be az olyan csarnoképítéseket, amikhez aztán a pénz nagy részét is sikerült összekalapozni. A Szombathelyi Pingvinek Jégkorong Klubnak 1,5, a biatorbágyi Viadukt SE számára 1 milliárdos programot hagyott jóvá a szövetség részben infrastrukturális fejlesztésre, de százmilliókat kapott ilyen célra a Győri ETO, az UTE, a nyíregyházi székhelyű Szabolcsi Jégsport Egyesület, illetve az Ajka Sport 2005 Kft is.
A beruházások egy része azóta meg is indult. Ajkán szeptemberben kezdődött meg a kivitelezés, Győrben pedig október elején írták alá a kivitelezési szerződést. Ajkán a helyi önkormányzat cége nyert, Győr esetében pedig az a Fodor Építőipari Kft., ami részben az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attila tulajdonában áll. Biatorbágyon Cserniczky Tamás, a negyedosztályban szereplő Viadukt SE elnökének tájékoztatása szerint most készültek el a kiviteli tervek, és hamarosan a közbeszerzést is kiírják.
Nem meglepő módon a korábbiakhoz képest hatalmas összegű támogatásokkal az említett sportszervezetek többsége bekerült minden idők 15 legnagyobb tao-támogatást begyűjtő jégkorongklubja közé. (Az Ajka és a Szabolcsi JE azért nem, mert előbbi 2015 előtt nem is pályázott, utóbbi pedig a csarnoképítés előtt sosem gyűjtött össze 20 millió forintnál többet.)
Rajtuk kívül olyan egyesületek szerepelnek még a listán, amelyek komoly utánpótlás-nevelési munkát végeznek (KMH, UTE, MAC) és sok esetben emellett felnőtt csapatuk is igényelt tao-pénzt, mondjuk fizetésekre (Alba Volán, Miskolc, FTC). Utóbbiak jellemzően a különböző jogcímen beadott igényléseket szervezetenként is szétválasztották, így előfordul, hogy egy egyesület és a tulajdonában álló cég is pályázik (ezeket a fenti grafikonon igyekeztünk összesíteni). A legnagyobbak ugyanakkor éves szinten 300-500 millió forintot kaptak csak arra, hogy gyerekekkel fiatalokkal foglalkozzanak.
Érdekesség, hogy egyértelműen a jégkorongban a legnagyobb a tao-pénzek koncentrációja: az összes támogatás több mint háromnegyede került a 15 legtöbbet összegyűjtő sportszervezethez. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy eleve nincs olyan sok klub, és így viszonylag kevesen pályáztak: míg a labdarúgásban ezres nagyságrendben érkeznek be sportfejlesztési programok, a jégkorongban ez a szám jellemzően csak néhány tucat évente.
Élet Közélet jégkorong tao-támogatás. társasági adó Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Fodor Építőipari Kft."
] |
[
"Győri ETO",
"élet Közélet",
"Szabolcsi Jégsport Egyesület",
"Viadukt SE",
"Szombathelyi Pingvinek Jégkorong Klub",
"Ajka Sport 2005 Kft",
"Alba Volán",
"Szabolcsi JE",
"Pesterzsébeti Hockey Klub"
] |
A Fidesz szerint összeférhetetlen, hogy az SZDSZ frakcióvezetőjének, Kál Károlynak a cégét bízták meg a galvániszapot tároló hordók ellenőrzésével. Kál szerint viszont nem. A galvániszap miatt nem ez az első Fidesz-SZDSZ-párbaj: a korábbi SZDSZ-es környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós és Illés Zoltán is összeveszett már az ügyben.
A szennyező cég ellen felszámolási eljárás zajlik, így várhatóan az állam állja majd az ártalmatlanítás költségeit.
Illés a legújabb szakvélemény alapján azt mondja: a rákkeltő hatású galvániszap a területet nem csak közvetlenül szennyezi.
Galvániszap ömlött egy teherautóból az útburkolatra Borsodban péntek reggel, a veszélyes anyag az Edelény felé vezető 27-es főút Sajószentpéter és a múcsonyi elágazás közötti szakaszán okoz gondot.
Az új környezetvédelmi miniszter az eskütétel előtt mutatta be családjának az új barátnőjét. Szili nem szereti, ha a Házban csúnyán beszélnek.
Újabb, feltehetőleg galvániszapot tartalmazó hordók kerültek Csepelre, közölte a helyszínen tartott hétfői sajtótájékoztatón Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP helyi frakcióvezetője.
Újabb hordók érkeztek a helyszínre?
Az ellenzéki képviselő, aki a le nem zárt területre bevezette az újságírókat, megmutatta azokat a becslése szerint mintegy öt tonna veszélyes anyagot tartalmazó hordókat, amelyek állítása szerint néhány hete még nem voltak a telephelyen.
A fóliával letakart hordókkal teli területre érkező mintegy tucatnyi újságírót senki sem tartóztatta fel. Németh Szilárd bemutatta azt a szerződést is, ami szerint a csepeli önkormányzat az egyik szabad demokrata képviselő cégét bízta meg a telephely ellenőrzésével. A frakció a képviselői munkával összeférhetetlennek és etikailag elfogadhatatlannak tartja, hogy Kál Károly, aki egyben az SZDSZ helyi elnöke, a veszélyes hulladék tárolásában érdekelt legyen - hangoztatta az ellenzéki képviselő.
Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek
Németh közölte, arra kérik a csepeli polgármestert, indítsa meg a képviselő ellen az összeférhetetlenségi eljárást. A fideszes politikus elmondta, nem tartja megnyugtatónak a galvániszap ellenőrzését, ami állítása szerint mindössze napi 30-40 perces őrzést jelent a valóságban. Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy nemrég ismeretlenek felgyújtották a galvániszapot lefedő fóliát, de ezt az esetet szerinte eltitkolták.
A képviselő közölte, azt kérik Fodor Gábor környezetvédelmi minisztertől, hogy haladéktalanul intézkedjen a veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról, és addig is kötelezze az önkormányzatot a terület 24 órás őriztetésére.
Kál szerint nincs összeférhetetlenség
Kál Károly a sajtótájékoztatót követően - ugyancsak a helyszínen - azt közölte az MTI-vel, hogy nem tartja összeférhetetlennek cége önkormányzati megbízását. Elmondta azt is, nem tudja, hogyan kerültek a telepre új hordók, illetve abban sem biztos: érkezett-e egyáltalán újabb szállítmány.
Az SZDSZ-es politikus közölte, a területet a megbízás értelmében nem őrzik, csak "rendszeresen ellenőrzik". Arra a kérdésre, hányan látják el ezt a munkát, azt mondta: ez olyan szakmai kérdés, amire nem szívesen válaszol.
Egy ember ellenőrzi a helyszínt
Az Index kapott egy másolatot az SZDSZ-es képviselő és az önkormányzat között léterjött szerződésből. Eszerint Kál cége, a Korund Kft. 305 ezer forint + áfa szolgálattási díjért vállalta az ellenőrzést. A kft.-nek a megállapodás szerint naponta négyszeri váltakozó időpontban "helyszíni szemrevételezést" kell tartania, és figyelnie kell a takaró-védőfólia állapotára. Az ellenőrzésről naplót kell vezetnie a cégnek, és ha megsérül a fólia, azt jeleznie kell a megbízónak, a csepeli polgármesteri hivatalnak.
A szerződés szerint a feladat ellátását a megbízott "egy fő igénybe vételével (gépkocsival) hajtja végre".
|
[
"Korund Kft.",
"SZDSZ"
] |
[] |
Az éves beszámoló elmaradásáért büntetett a jegybank.
Két, egyenként egymillió forintos bírságot szabott ki kedden a Magyar Nemzeti Bank olyan cégekre, amelyek a határidőre nem tették közzé az éves beszámolójukat. A Kartonpack megbírságolásáról külön írtunk – ez az ügy azért figyelemre méltó, mert egy olyan cégről van szó, amelyet tavaly a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva átvett az állam, azóta történtek azok a szabálytalanságok, amelyek miatt a bírság járt. A másik megbüntetett vállalat, az OTT-ONE Nyrt. neve is ismerős lehet azoknak, akik a járvány körüli híreket figyelték:
ez a cég a lélegeztetőgép-beszerzés egyik – igaz, nem a legnagyobb – szereplője.
A magyar kormány korábban rajtuk keresztül is szerzett gépeket Kínából. Csakhogy problémás összefonódásokat találtunk: a hvg.hu, illetve a hvg360 írta meg tavaly júliusban, hogy az OTT-ONE egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért üzembe helyezheti a kínai lélegeztetőgépeket.
Miután ezt megírtuk, az OTT-ONE elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy az összeférhetetlenségről a sajtóból értesült, a cég "elzárkózik az efféle összeférhetetlen tevékenységtől", és visszahívják az érintett felügyelőbizottsági tagot.
A vesszőfutás ez után is folytatódott, a MNB tavaly októberben bennfentes kereskedés miatt megbírságolta a céget 5 millió forintra, valamint egy részvényesét 10 millióra – a vállalat keresetet adott be a saját bírsága ellen. A jegybank aztán idén áprilisban felfüggesztette a cég részvényeinek tőzsdei kereskedését, azzal az indoklással, hogy a vállalat hiányosan, lényegi információkat elhallgatva tette közzé, hogy a könyvvizsgálója rendkívüli felmondással visszaadta a megbízását.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"OTT-ONE Nyrt."
] |
[] |
Hétfőn formálisan is átveszi az állam Mészáros Lőrincéktől a Mátrai Erőművet. Az MVM tulajdonába került cégnél idén nem lesz osztalékfizetés, sőt az új tulajdonos azonnali hiteltámogatást nyújt a bajban lévő visontai vállalatnak.
Hétfőn formálisan is átveszi a Magyar Villamos Művek Zrt. Mészáros Lőrincéktől a jelenlegi formájában bezárásra ítélt Mátrai Erőmű Zrt.-t, a meghirdetett rendes közgyűlés forgatókönyve szerint lemondanak az igazgatóság és a felügyelőbizottság magántulajdonos által delegált tagjai, köztük az elnök, Mészáros Beatrix. Eddig az MVM 26 százalékot birtokolt Magyarország egyetlen szénerőművében, a többséget a Mészáros-klán érdekeltsége szerezte meg 2018 márciusában, 72,7 százalékos részvénypakett lett a Mátra Energy Holding Zrt.-é.
Kezdetben igazán jó befektetésnek tűnt a visontai ügylet, hiszen Magyarország áramtermelésének közel egyötödét adó alaperőműről volt szó, amelyből a 2018-as év után 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok. Ennek a nagyobb része a magánbefektetőt, azaz a Mészáros-klánt illette. Ugyan a cég veszteséges volt, adózás után 817 millió forint mínuszt mutatott a mérleg, de ez nem akadályozta meg az osztalékkifizetést, hiszen megcsapolhatták az előző években – még a német RWE tulajdonlása idején – felgyülemlett 57 milliárd forintos eredménytartalékot. A nagy pénzkivét idején még javuló piaci környezetre és kiegyensúlyozott működésre számított a cégvezetés.
Nem sokkal az osztalékdöntés után, 2019 nyarára azonban drámaira fordult a helyzet, ugyanis az egekbe szökött a szén-dioxid kvóták ára, egymást érték a válságtanácskozások, a Mátrai Erőmű napi szinten termelte a veszteséget, némelyek pedig már azt vizionálták, hogy az év végén a bérek kifizetése is gondot jelent majd. S bár ez nem következett be, egyértelművé vált, hogy Mészárosék szabadulni akarnak a rázós befektetéstől.
Mészáros Lőrinc már szabadulna az erőművétől Óriási üzletnek tűnt, de sokasodnak a gondok a Mátrai Erőmű körül.
Azt mindig is lehetett tudni, hogy a szenes erőmű engedélyei lejárnak – a blokkok közül a két 100 megawattosé mindjárt 2021-ben –, s ha nem akarják bezárni, akkor korszerűsíteni kell, amihez több száz milliárd forint befektetésre van szükség. Ilyen körülmények között jött a bejelentés tavaly év végén, hogy megszületett a megállapodás: az MVM megveszi az erőműcég többségi tulajdonrészét. Orbán Viktor miniszterelnök teljes mellszélességgel kiállt az ügylet mellett, egyértelművé téve, hogy meg kell menteni az erőművet. Egy sajtótájékoztatón 10 ezer dolgozó megélhetéséről beszélt, az erőmű ügyét az egész visontai ipari parkra szélesítette ki.
Ezzel a felcsúti milliárdos megszabadult a veszteségtermelő cégtől, a további működéshez elengedhetetlen hatalmas befektetés már nem az ő gondja. Hogy mibe kerül ez az adófizetőknek, arról nem hajlandók nyilatkozni az érintettek. Az eddigi állami befektetésről, vagyis a vételárról az MVM-et hiába kérdeztük, válaszra sem méltatta a 24.hu megkeresését. Az viszont már most tudható, hogy mekkora
veszteséggel veszi át az állam az erőművet: a közgyűlésre beterjesztett mérleg szerint 5,899 milliárd forint mínusszal zárták a múlt évet Visontán.
Ezúttal az igazgatóság nem javasol osztalékfizetést a 45 milliárd forintra apadt eredménytartalékból. Minden fillérre szükség lesz a beharangozott korszerűsítéshez, amit már az állami cég fog elvégezni. Az MVM-nek így állítólag nagyobb esélye lesz arra, hogy európai uniós támogatást vonjon be a korszerűsítésbe, mint a magántulajdonosnak lett volna. Ami a folytatást illeti, Mészárosék közvetlenül karácsony előtt kiadott közleménye szerint a fokozatosan leállítható szénalapú kapacitásokat földgáz, biomassza, napenergia és RDF (hulladékból nyert másodlagos tüzelőanyag) felhasználásával – az Európai Unió támogatásaival és egyéb forrásaival – váltható ki a lignitalapú áramtermelés. Így a vállalat 2030 után is jelentős kapacitással járulhat hozzá az ország villamosenergia-termeléséhez.
A Mátrai Erőmű mérlege szerint egyébként tavaly 77 milliárd forint árbevételt ért el, valamelyest többet az előző évinél, akkor 73,6 milliárd szerepelt a könyvekben. Ugyanakkor nőttek a kötelezettségei is, 13 milliárd forintról 15 milliárd forintra.
A személyi változtatások mellett
a legfőbb dolga az lesz az MVM-nek, hogy biztosítsa a cég finanszírozását, ezért rögvest hitelkeret-szerződést köt a Mátrai Erőművel.
Az idevágó napirendi pont szerint megállapodtak abban, hogy a kölcsön "legalább a Mátrai Erőmű Zrt. Takarékbank Zrt. felé fennálló folyószámlahitel-tartozásának megfelelő" összegű lesz, az MVM rövid lejáratú, általános vállalatfinanszírozási célú hitelkeretet nyújt a visontai erőműnek.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
|
[
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Mátrai Erőmű"
] |
[
"Mátrai Erőmű Zrt. Takarékbank Zrt.",
"Európai Unió"
] |
Lényegében helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla Prisztás-gyilkosság ügyében hozott döntését a Kúria, így Fazekas Ferenc büntetése is jogerőre emelkedett. Az 1996-os leszámolás harmadrendű vádlottja azért fordulhatott a legfőbb bírói fórumhoz, mert vele kapcsolatban az első- és másodfokú bíróság ellentétes ítéletet hozott. Előbbi kétszer felmentette, utóbbi azonban tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta.
Ismert, a budapesti éjszakai élet egyik ismert alakját, Prisztás József vállalkozót húsz éve gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. Prisztásnak azért kellett meghalnia, mert szembe került az Energol Rt.-vel és annak marketingigazgatójával, Portik Tamással. Az üzletembert az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén Portik Tamás testőre, Hatvani István egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte, Prisztás a helyszínen életét vesztette. Portikot, Hatvanit és Prisztás barátját, a vád szerint bűnsegédként közreműködő Fazekas Ferencet 2012. július 14-én vették őrizetbe és gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A Fővárosi Törvényszék az ügyben 2014. február 10-én hozott elsőfokú ítéletet. Portik Tamás felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt nem jogerősen 11 év fegyházat kapott. A törvényszék bizonyítottnak látta azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelten Hatvani István másodrendű vádlott hajtotta végre, ezért őt 10 év fegyházzal büntette. Fazekas Ferencet ugyanakkor a felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos vállalkozó ellen. Az ítéletet ugyan hatályon kívül helyezték, ám a megismételt eljárásban, másfél évvel később újra kimondták Portikék bűnösségét, Fazekast pedig ismét felmentették.
Másodfokon tíz évet kapott
A bűnsegédlettel vádolt férfit a Fővárosi Ítélőtábla azonban májusban tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, Portik és testőre büntetését pedig 15 évre emelte. A harmadrendű vádlottal kapcsolatos döntését a tábla azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően a terhelő bizonyítékokat. A tábla ugyanis, ellentétben a Fővárosi Törvényszékkel, Fazekas vonatkozásában is teljes mértékben hitelesnek fogadta el a 2-es számú, védett tanú vallomását. A koronatanú ugyanis azt állította, hogy a harmadrendű vádlott is ott volt azon a találkozón, ahol Prisztás József és az elsőrendű vádlott egy ingatlanvita miatt egymásnak esett. Fazekas Ferencnek tudnia kellett, hogy az áldozat és a gyilkosság felbujtója között volt ellentét, így egyértelmű, a feladata az volt, hogy elcsalja az áldozatot a tett helyszínére. A bíróság szerint a harmadrendű vádlott “elárulta barátját" és kiszolgáltatta Prisztást az Energol-vezérnek, akivel végig konspiratív módon tartotta a kapcsolatot. A bűnsegédlettel vádolt férfinek anyagi haszna származott a gyilkosságból, mert téves személyleírást adott a rendőröknek az elkövetőről. Mindezekért évekig 500 ezer forint hallgatási pénzt kapott az elsőrendű vádlottól – mondta ki a másodfokú bíróság. A védelem ugyanakkor fellebbezett az ítélet ellen és mivel Fazekast első fokon felmentették, így a két ellentétes ítélet miatt megnyílt a lehetőség a harmadfokú eljárásra. , Portik és testőre büntetését pedig 15 évre emelte. A harmadrendű vádlottal kapcsolatos döntését a tábla azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően a terhelő bizonyítékokat., így egyértelmű,. A bíróság szerint a, akivel végig konspiratív módon tartotta a kapcsolatot. A bűnsegédlettel vádolt férfinek, mert téves személyleírást adott a rendőröknek az elkövetőről. Mindezekért évekig 500 ezer forint hallgatási pénzt kapott az elsőrendű vádlottól – mondta ki a másodfokú bíróság. A védelem ugyanakkor fellebbezett az ítélet ellen és mivel Fazekast első fokon felmentették, így a két ellentétes ítélet miatt megnyílt a lehetőség a harmadfokú eljárásra.
A védelem felmentést vagy hatályon kívül helyezést kért
Ifjabb Balsai István, Fazekas Ferenc kirendelt védője a Kúrián azzal érvelt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ügyfelére nézve marasztaló, a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletét megváltoztató döntése megalapozatlan, iratellenes, valamint a másodfokú bíróság az eljárási szabályokat megsértette. Hangsúlyozta, hogy Fazekas tekintetében kizárólag közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre és a táblabíróság döntésével ellentétben kétséget kizáróan az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy védence tudta, mire készülnek Prisztás József ellen. Ifjabb Balsai István nyomatékosította, még ha az Energol-vezér konspiratív módon be is vonta a harmadrendű vádlottat a gyilkosságba, azt az eljárás adatai nem támasztják alá, hogy Fazekasnak tudnia kellett, Prisztást meg fogják ölni. Elmondta, a vádlott utólag jött rá, hogy miben vett részt, majd utána okkal kellett tartania Portik Tamástól. Az ügyvéd mindezek miatt azt indítványozta, hogy Fazekas Ferencet a Kúria mentse fel a vádak alól, vagy pedig helyezze hatályon kívül a tábla ítéletét és utasítsa új eljárásra a bíróságot.
Jogerős Fazekas büntetése
Az ügyészség képviselője ugyanakkor azt kérte a legfőbb bírói fórumtól, hogy utasítsa el a védelem fellebbezését és a harmadrendű vádlottat előre kitervelten, bűnsegédként elkövetett emberölés miatt marasztalja el. Az ügyész szerint ugyanis helyesen döntött a táblabíróság, amikor a Fazekas vonatkozásában a törvényszék felmentő ítéletét és tíz év fegyházzal sújtotta a harmadrendű vádlottat. Szerinte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Fazekas Ferencnek tudnia kellett, hogy az áldozat és a gyilkosság felbujtója között volt ellentét, így egyértelmű, a feladata az volt, hogy elcsalja az áldozatot a tett helyszínére. A Kúria egyetértett az ügyészség képviselőjével és lényegében helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, így Fazekas Ferenc büntetése jogerőre emelkedett. Annyiban változtattak csak a másodfokú döntésen, hogy az ügyészség indítványának helyt adva nem látta megalapozottnak Fazekassal összefüggésben az aljas indok minősítést, így a vádlott bűnsegédként elkövetett emberölés miatt kapott tíz év fegyházbüntetést. Az ügyész szerint ugyanis helyesen döntött a táblabíróság, amikor a Fazekas vonatkozásában a törvényszék felmentő ítéletét és tíz év fegyházzal sújtotta a harmadrendű vádlottat. Szerinte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Fazekas Ferencnek tudnia kellett, hogy az áldozat és a gyilkosság felbujtója között volt ellentét, így egyértelmű, a feladata az volt, hogy elcsalja az áldozatot a tett helyszínére.egyetértett az ügyészség képviselőjével és, ígyAnnyiban változtattak csak a másodfokú döntésen, hogy az ügyészség indítványának helyt adva nem látta megalapozottnak Fazekassal összefüggésben az aljas indok minősítést, így a vádlott bűnsegédként elkövetett emberölés miatt kapott tíz év fegyházbüntetést.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
|
[
"Energol Rt."
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Nem cáfolja a bennfentes NER-cég, hogy letartóztatták a vezetőit
Nem cáfolta lapunknak küldött válaszában a NER- és Mészáros Lőrinc-közeli Eurovéd Security nevű őrző-védő vállalkozás, hogy március első felében előzetes letartóztatásba kerültek a vállalat vezetői. A felcsúti-bicskei cég emberei védték például a tavalyi Mészáros-Várkonyi esküvőt, de ők őrzik az Orbán Viktor hétvégi háza mellé épült felcsúti stadiont is. Úgy értesültünk, hogy a NAV több száz millió forintnyi készpénzt foglalt le a házkutatások során. Közben, mintha semmi sem történt volna, a fideszes önkormányzat és más NER-érdekeltségek tovább foglalkoztatják a vállalkozást.
Kellemes, vénasszonyok nyara-szerű időjárás volt tavaly szeptember 24-én, amikor végre egybekelt az Orbán Viktorral való kapcsolatának köszönhetően néhány év alatt középszerű vállalkozóból Magyarország leggazdagabb emberévé váló felcsúti oligarcha és Várkonyi Andrea korábbi hírolvasó. A nagyszabású lakodalmat az alcsúti arborétumban tartotta az ifjú pár, a helyszínt az esemény előtt és után "technikai okok miatt" lezárták az egyszerű, a botanika iránt érdeklődő polgárok elől.
A Magyar Hang olvasóit jelen sorok szerzője tudósította a helyszínről. A lagzi nyugalmát biztosító cég jól láthatóan mindenre gondolt. Amikor az egyik, az arborétumhoz közeli, az erdő közepén található buszmegállóban megálltam egy pillanatra, öt másodperc alatt ott termett a semmiből egy keménykötésű biztonsági ember, aki ugyan előzékenyen, de határozottan kérdezte meg a szekuritisok tételmondatát: "Segíthetek?". A "segítőkész" úr az Eurovéd Security Zrt. logóját viselte magán, az egész esküvőt ők biztosították: ők voltak a beengedőemberek, és ők járőröztek látványosan az arborétum belső útjain. Jól érezhetően roppant fontos volt nekik, hogy minden flottul működjék, semmi és senki se zavarhassa meg a újdonsült házaspár első közös óráit, valamint a népes és díszes násznép nyugodt szórakozását.
Az Eurovéd korábban is feltűnt már a Mészáros-Várkonyi házaspár életében: tavaly volt hír, hogy egy nyolcszáz kilós óriáspáncélszekrényt emeltek be – daruval – a pár új budapesti, XII. kerületi luxusvillájába. A szerelmi fészek előtt biztonsági őr posztolt, aki az érkezőknek megtiltotta, hogy képeket készítsenek az épületről. Ez a biztonsági ember is az Eurovéd Security Zrt-hez tartozott.
Ugyanez, a Blikk által egy szeptemberi cikkben eufemisztikusan "Mészáros Lőrinctől nem messze állónak" minősített cég őrzi és védi a felcsúti oligarcha bicskei magántavát, ahol a miniszterelnököt is többször látták a helyiek és amelyről két éve nagy port kavart (és rendőrségi vegzálást hozó) cikkben tártuk fel, hogy két harckocsit állomásoztatnak ott.
A 24.hu tavalyi cikke sorolja az bicskei központú Eurovéd további megbízásait. Már működésük első évében megkapták Mészáros Lőrinc tihanyi nyaralójának és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának az őrzését, azóta pedig a Mészáros-cégbirodalom más részei, köztük a hotelek és az irodaházak biztonságát is az Eurovéd szavatolja. A vállalat honlapján tovább listázzák a referenciáikat, melynek többsége a NER-hez kötődő őrző-védő feladat. Ők gondoskodnak például a korábban a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Appeninn irodaházak rendjéért, de állami megrendeléshez is jutottak: partnereik között megtaláljuk a száz százalékban állami tulajdonú Eximbankot, míg a bicskei fideszes önkormányzat a botrányokkal terhelt hulladékcége, a Zöld Bicske őrzését bízta rá. A Tessely Zoltán fideszes képviselő által elnökölt Bicskei TC sportklubot pedig támogatta az Eurovéd.
Az Eurovéd táblája a felcúti Pancho Arénán, Orbán Viktor házától 50 méterre. (Fotó: Magyar Hang/Gulyás Balázs) HIRDETÉS
Az Eurovéd 2016-tól 2020-ig szédítő ütemben növekedett: megötszörözte forgalmát, az utolsó elérhető, 2020-as beszámolójában már 1,4 milliárd forintos bevételt mutatott ki.
Tavaly nyáron nagy meglepetésre a NER-közeli biztonsági cégek közül is az egyik legbarátibbnak tűnő vállalkozás vezetőjét, a magát a Liget-projektben és a dunaújvárosi Vasműben exponáló, focimeccsek biztosítását ellátó Tóth Csabát őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatósága. A NAV akkori közlése szerint Tóthék őrzés-védelemmel foglalkozó "bűnszervezete" csaknem egymilliárdos kárt okozott a költségvetésnek. Később az Átlátszó írta meg, hogy Tóthék partnereire a cikk megfogalmazása szerint a "különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal rendelkező" Eurovédnek fájt a foga. Az Átlátszó kérdésére az Eurovéd ügyvezetője, Benedek Imre akkor azt mondta, hogy az Eurovédnek Tóth emberei segítettek be korábban a felcsúti Puskás Akadémia meccseinek biztosításában, magyarán volt üzleti kapcsolat a két cég és érdekkör között.
Az idén március elejének egyik kora reggelén aztán információink szerint a NAV és a társhatóságok kiszálltak az Eurovéd felcsúti és bicskei illetőségű vezetőihez is.
Az ügyészség – cégnevet nem említő – szűkszavú közleménye szerint a cégek több, mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek 2017. és 2021. között; három vezetőt őrizetbe vettek. A lapunkhoz eljutott információk szerint köztük van T. N. cégtulajdonos, és rokona, B. I., aki ügyvezetőként tevékenykedett. Később a bíróság – egyelőre nem jogerősen – elrendelte mindhármójuk előzetes letartóztatását. Az érintettek fellebbeztek. Az ügyészség azt is megjegyezte, hogy az összehangolt nyomozati cselekmények keretében több száz millió forint, valuta, ékszerek, gépkocsik, üzletrészek és bankszámlák lefoglalása vagy zárolása történt meg. Lapunk hatósági és helyi forrásai szerint az Eurovéd-vezetők lakásain lefoglalt készpénz az ötszáz millió forintot is elérte.
Felcsúton és környékén az a pletyka terjed, hogy az atombiztos fideszes és – ahogy fent az Átlátszót idéztük: "különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal" rendelkező Eurovéd vezetőinek letartóztatását "rendszeren belüli" pozícióharc előzte meg, továbbá Tóth Csaba sem örült neki, hogy rástartoltak az ő cégének korábbi partnereire.
Az Eurovéd táblája Mészáros Lőrinc bicskei magántavának kapuján. (Fotó: Magyar Hang/Gulyás Balázs)
Kérdéseket küldtünk az Eurovéd Security Zrt-nek, arra gondolván, egy ilyen válsághelyzetben a vállalkozásnak is az az érdeke, hogy megnyugtassa a piaci partnereit, ennek legjobb eszköze a nyilvánosság és az átláthatóság. A válaszuk az "Eurovéd Pénzügy" elnevezésű feladótól, "Eurovéd Security Zrt." aláírással érkezett. A cég válaszában nem cáfolta, hogy az ügyészség közleményében szereplő cégek egyike az Eurovéd. Úgyszintén nem cáfolták lapunknak a kérdések között küldött állítását, miszerint T. N. tulajdonos, valamit B. I. ügyvezető előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság nyomozási bírója. Az utóbbira csak annyit reagáltak, hogy a Zrt.-k vezetését igazgatótanács vagy vezérigazgató látja el.
Rákérdeztünk az ügyészség és a NAV állításaira is. Arra kértük a céget, hogy amennyiben nem ismerik el az ügyészségi közleményben szereplő 3 milliárd forintos költségvetési kárt, akkor cáfolják azt. Erre sem reagáltak, csupán annyit írtak, hogy az Eurovédnek nincs 3 milliárdos adótartozása, azonban ilyet nem is állít a NAV és az ügyészség sem, és mi sem kérdeztünk ilyesmit. A Mészáros-közeli őrző-védő vállalkozás hozzátette, hogy ők minden adókötelezettséget határidőre teljesítenek, és azt is hangsúlyozták a Magyar Hangnak küldött közleményükben, hogy "gazdasági társaságunk mind a mai napon is működik, ellátja üzleti partnerei felé a törvényekben és a hatályos jogszabályokban maghatározott módon".
Az Eurovéd vezetőire vonatkozó kérdéseinkre vonatkozó érdeklődésünkre is csak félrebeszélést kaptunk válaszul. A házkutatások és a több száz milliós lefoglalások kapcsán azt írta a cég, szerintük "nem közérdekű információ, hogy magánszemélyek mekkora összegű készpénzt vagy egyéb ingóságokat tartanak otthonaikban". A letartóztatások indoka után is érdeklődtünk, az azt elrendelő bíróság és az ügyészség egyöntetű álláspontja szerint ugyanis az valamennyi gyanúsított esetében a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye volt. Emellett valamennyiük esetében az is megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén meg nem engedett módon próbálnák meg befolyásolni a bizonyítást. Erre az Eurovéd úgy reagált, hogy nincs tudomásuk szökni próbáló vagy elrejtőző személyekről a Zrt.-jük vonatkozásában (ezt letartóztatásban nehézkes is volna megtenniük), sem olyan személyekről, akik bármilyen bűnt vagy bűnismétlést követtek volna el. (Ilyet sem állít sem a bíróság, sem az ügyészség, csupán azt, hogy ennek elkerülése érdekében tartják szükségesnek a letartóztatást.)
Business as usual
Annyiban igaza volt az Eurovéd lapunk küldött sajtóközleményének, hogy a vállalat problémái ellenére az üzlet megy tovább, a partnerei egyelőre nem pártoltak el a vállalkozástól. A cikkünk megjelenése előtt három nappal ingyenes szabadtéri koncertet tartott a bicskei fideszes városvezetés, a rendezvényt az Eurovéd biztosította. Két héttel a vezetői letartóztatása után pedig a megyenapon a szintén fideszes Fejér Megyei Önkormányzat Salamon Lajos-díjban részesítette az Eurovéd Security Zrt. "szervezetet" a "közbiztonság megőrzése és a vagyonbiztonság megteremtése érdekében végzett kiemelkedő szakmai munkájuk elismeréseként". Valószínűleg nem a NAV terjesztette fel a NER-közeli céget a díjra. (Salamon Lajos-díj azoknak adományozható, akik a megye közrendje, köz-, és vagyonbiztonsága, katasztrófaelhárítás érdekében hosszú ideje kimagasló szakmai tevékenységet folytattak, valamint a lakosság szolgálatában példamutató helytállást tanúsítottak. A megyenapi díjak kapcsán Tessely Zoltán kormánypárti országgyűlési képviselő büszke képriportban számolt be a bicskei díjazottakról, feledékenyen kihagyva a felsorolásából az Eurovéd Zrt-t.)
Az Eurovéd fekete egyenruhába öltözött munkatársai őrzik a bicskei fideszes önkormányzat által rendezett ingyenes Lofti Begi-"koncert" sátrát 2022. március 26-án. A háttérben az Eurovéd bicskei központjának homlokzata. (Fotó:Magyar Hang)
|
[
"Bicskei TC",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Eurovéd"
] |
[
"Eurovéd Security Zrt",
"Eurovéd Security Zrt.",
"Fejér Megyei Önkormányzat",
"Eurovéd Security Zrt-nek",
"T. N.",
"B. I.",
"Zöld Bicske",
"Magyar Hang/Gulyás",
"Puskás Akadémia",
"Magyar Hang",
"Eurovéd Security",
"Eurovéd Zrt-t",
"Magyar Hang/Gulyás Balázs",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Egy hónappal elhalasztotta a BKV a használt buszok pályázatának eredményhirdetését, mert a Fővárosi Közgyűlés csak márciusban tárgyal a még hiányzó pénz jóváhagyásáról. Az elhíresült buszbeszerzést a napokban rendkívüli ülésen tárgyalják.
Soha nem volt a cég alkalmazottja - állítja kitartóan Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettese minden kérdésre, amely azt firtatja, milyen viszonyban áll a fővárosi közlekedési cég vezérigazgatójának, Antal Attilának a fia azzal az Alfa Busz Kft.-vel, amelyik egyedüliként indult a BKV használtbusz-pályázatán. Mint arról többször beszámoltunk, bombaként robbant a Heti Válasz híre: a tendert kiíró cég - a BKV - vezérigazgatójának a fia, Antal Zsolt az Alfa Busz Kft.-nél dolgozik. Azóta több forrásból pontos és kevésbé pontos információ, sőt találgatások is megjelentek a hírrel kapcsolatban. Ezt tisztázandó tegnap végül a vezérigazgató, Antal Attila a FigyelőNetnek kijelentette: a fia az Alfa Busz Kft. egyik alvállalkozójának dolgozott 2006 végétől 2007 végéig, de soha nem volt döntéshozói pozícióban, csupán logisztikai munkatárs. Antal hangsúlyozta, hogy az ominózus egy év alatt a BKV-nak semmilyen jogi kapcsolata nem volt az Alfa Busszal.
Információk szerint az Alfa Busz, a Volvóval közös konzorciumban, Genfben leselejtezett, hat-hét éves Volvo buszokat kínál, darabonként 48 millió forintért a BKV-nak. Szakértők szerint ez legalább 10-13 millió forinttal több, mint a tényleges piaci ár. Ha a tendert az Alfa Busz nyeri, akkor a BKV a piaci árnál 1-1,5 milliárd forinttal többet fizet a járművekért.
Az ügy egyelőre zavaros, s egyesek szerint egyre inkább az lesz. A BKV mindenesetre két nappal ezelőtt úgy döntött, hogy egy hónappal elhalasztja az eredményhirdetést, igaz, nem a pályázat körül kialakult botrány miatt, hanem azért, mert a Fővárosi Közgyűlés akkor tárgyalja a BKV költségvetését - tudtuk meg Regőczi Miklóstól. A kommunikációs vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta azonban, hogy a döntés az eredetileg tervezett időpontban, február 20-án megszületik, de eredményt csak egy hónappal később hirdetnek. Attól kezdve a közgyűlésen a sor, a politikusoknak kell eldönteniük, elfogadják-e a döntést, s megszavazzák-e a cég költségvetését, amely a hiányzó hárommilliárd forintot is tartalmazza.
Az ügyben egyébként vizsgálatot kér a főpolgármester, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága és a Fidesz fővárosi frakciója is. A pályázat körüli eseményekről példátlanul nagy a titkolózás, szinte minden a színfalak mögött zajlik - nyilatkozta lapunknak Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának a tagja.
|
[
"Alfa Busz Kft.",
"BKV"
] |
[
"Heti Válasz",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Az iskolai papírgyűjtés évtizedes kialakult gyakorlatát szabná át az állam egy törvénytervezettel, a gyerekek által összegyűjtött papír is az államhoz menne. Eközben egy másik módosítás tovább szűkítené a versenyt a szemétkezelésben.
Államosítani akarják az iskolai papírgyűjtést, derül ki egy az Index által megismert törvénytervezetből. Az ötlet az iskolai papírgyűjtések végét is jelentheti, az állam ugyanis magához vonná ezt az értékes hulladékot is, miközben még inkább kézi irányításúvá tenné az egész iparágat. Az új előterjesztés szerint a papírgyűjtést
csak a kötelezően állami tulajdonban lévő közszolgáltatók végezhetnék.
Papírgyűjtést eddig évente kétszer lehetett szervezni, és szervezhette eddig is közszolgáltató, de magán-hulladékkezelő is. Ők megállapodtak az iskolával, vagy sokszor egy iskolai szervezettel, jellemzően 15-20 forint/kg-t kaptak az összegyűjtött papír után. A bejövő pár százezer forintból aztán lehetett mondjuk osztálykirándulásra menni vagy eszközöket venni.
Budapesten nagyjából tíz-húsz magáncég versenyzett rendre az iskolákért. Aki a legmagasabb árat adta a papírért, azzal volt érdemes szerződni, ők aztán megfelelően elszállították, válogatták, újrahasznosították azt. A legtöbb vidéki településen is volt alkalmas cég ilyesmire. Több tízezer tonna papír jött be így évente, ami országos szinten pár milliárd forintos érték lehet.
Kik azok a közszolgáltatók? Akik elviszik a szemetet, azaz a kommunális hulladékot és a szelektíven gyűjtött hulladékot, mint mondjuk az FKF, a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató vagy épp a Jászapáti Városüzemeltető. Az önkormányzati többségi tulajdonban lévő közszolgáltatók nem közbeszerzésen nyerhetnek támogatást a begyűjtött hulladékokra, hanem közvetlenül szerződtek a folyton változó nevű állami felettes szervvel.
A változtatás után viszont csak a közszolgáltatók kezelhetnék az iskolák által gyűjtött papírt, a hulladék tulajdonjoga pedig az állami szuperszervezetet, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV-t) illeti meg.
Tehát a közszolgáltató csak gyűjtésre lenne jogosult, az értékes hulladék a tervezet szerint a koordináló NHKV tulajdonába kerül. (A simán gyűjtött lakossági szelektív hulladék eddig is az NHKV tulajdona volt egyébként, nem a közszolgáltatóé. Vagy az embereké, akik újrahasznosítás díját elvileg a termékdíjjal megemelt árakkal egyszer már megfizették.)
A tervezetből nem látszik, hogy az iskolák hogyan kaphatnak majd bármi pénzt a papírgyűjtésért.
Vagy egyáltalán, mi lesz az iskolai papírgyűjtések sorsa, az NHKV ugyanis régóta a működésképtelenség határán egyensúlyoz. A saját maguk által kialakított szabályrendszerüket és határidejeiket is már több mint egy éve képtelenek betartani, ezután pedig nekik kellene még országosan több ezer iskola és százötven közszolgáltató papírgyűjtéseit is koordinálni.
Miközben a papírgyűjtéshez elkülönített szelektív gyűjtési rendszert a közszolgáltatók az ország településeinek negyedében-harmadában nem tudják biztosítani, nagyjából ötödében pedig pénzügyi problémák miatt nem működik a rendszer. Tehát
az ország felében, ha akarnának se tudnának papírgyűjtést rendezni a közszolgáltatók.
Nem véletlenül nem erőlködtek nagyon ilyennel eddig se. És mivel az összegyűjtött papír tulajdonjoga végül nem is a közszolgáltatók tulajdonába kerül, kérdés, egyáltalán mennyire lesznek motiváltak a gyűjtésben.
Lose-lose szituáció
Ezzel az egyik legalapvetőbb újrahasznosításra nevelő programunkat vághatjuk taccsra, kevesebb lesz az újrahasznosítás, és egy csomó cégnek le kellene építenie az infrastruktúráját, ki kellene rúgnia pár embert. És nem látni, hogy milyen célért, hacsak azt nem számoljuk, hogy kisebb lesz a verseny és a magánszféra itt is.
De nem az iskolai papírgyűjtés államosítása az egyetlen erős húzás a tervezetben. Egy másik módosítással ugyanis
lényegében kizárnák a lakossági hulladékpiacról a piaci szereplők döntő részét.
Azt szeretnék, hogy a lakossági hulladékkal foglakozó közszolgáltatóknak az alvállalkozója se lehessen piaci cég. Ez elég drasztikus változás lenne, ugyanis hiába államosították korábban a közszolgáltatókat, alvállalkozóként sok helyen továbbra is magáncégek működtek, az állam teljesen egyedül nem is tudta volna ellátni a feladatot.
A piaci alapon működő cégeknél eltérő volt, hogy a bevételüknek mekkora része származott lakossági hulladékból – volt, ahol kivonultak már erről a piacról, és csak 10-20 százaléknyi bevételük jött innen, de volt, amelyeknek akár 80 százalék.
Most jelentős részüket kizárnák a lakossági hulladék alvállalkozóként való kezeléséből is, a fenti szabályozás ugyanis nagyjából azt jelenti, hogy ilyen céget nem választhat a közszolgáltató.
De az indoklásban simán le is írják, hogy a
profitorientált feladatellátás teljes kizárása a cél a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásból.
Csakhogy a verseny kiiktatása egy korábban működő, versenyző piacon garantáltan rossz cél, ami drágább és rosszabb teljesítményhez vezet. Amint ezt a kommunizmusban még sokan a saját bőrükön is érezhették nálunk is.
Meghatározott egységeknek kötelezővé is tennék, hogy csak állami cégnek adhassák tovább a hulladékot.
Nem látni, hogy minek növelnék az állami monopóliumot, semmilyen társadalmi érdek nem fűződhet ahhoz, hogy tovább csökkentsék az iparágban a versenyt. Különösen, hogy a közszolgáltatók a már említett módon a települések felében meg sem tudják valósítani a szelektív hulladékgyűjtést, ezekről a településekről eddig jellemzően magáncégek gondoskodtak.
Szóval könnyen előrelátható egy újabb újrahasznosítási leszálló ág is.
Egy ötletük van folyton: a még több államosítás
A piaci szereplők kiszorításának szándéka nem új. 2010-től eddig is ez volt az egyetlen szabályozási irány, óriási károkat, sokkal drágábban és kevésbé hatékonyan működő iparágat eredményezve.
Az újrahasznosítható hulladékoknak szerte Európában működő piacuk van. A hulladékgazdálkodásra azonban nálunk környezetvédelmi szempontok helyett döntően pénzforrásként tekint a kormány. Így a gondolkodás fő iránya, hogy hol lehetne még kiiktatni a versenyző szereplőket, a piaci működést.
Először még 2012-re egy nagy államosítással kizárták a versenyt az iparág döntő részéből, államosították a lakossági szemétszállítást végző közszolgáltatókat, azaz csak nonprofitnak hívott önkormányzati cégeknek lehetett ezt végezniük.
Az újrahasznosítás így hamar jóval drágábban kezdett működni, kevésbé hatékonyan, iszonyatosan megnövekedett, sok helyen betarthatatlan adminisztrációval. (Mondjuk első nekifutásra ezért a teljesítményért még kitüntetéseket is osztottak az ötletgazdáknak és fő végrehajtóknak, itt olvashat erről bővebben.)
Külön megdöbbentő volt, amikor kiderült, hogy az új rendszerben egy nagyobb, kétmilliárdos svindlinél a kormány inkább a szabályozást igazította a csaláshoz, hogy az érintett cégek kartellezhessenek – mindezt azzal indokolva, hogy különben összeomlik minden az iparágban.
Aztán amikorra kiderült, hogy hiába lett az államnak több pénze, az iparágat eléggé taccsra vágták, akkor kirúgták a korábbi vezetést kitüntetésestül. Majd tavaly újra átszabták az egész hulladékgazdálkodást, többek közt egy újabb állami vízfejjel, ezt itt foglaltuk össze.
Ez az új állami vízfej egy holding, a már említett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., ami átvette volna a közszolgáltatóktól a lakossági szemétdíjak beszedését. Aztán a nagy állami tervező holding visszaosztotta volna az önkormányzati közszolgáltatóknak a pénzt, kinek-kinek szükségletei szerint.
Az NHKV azonban az indulás után majdnem fél évig képtelen volt ellátni a feladatát, és utána is csak folyamatos késésekkel, a kritikus számlázasi rendszerük idénre se lett kész. Ettől viszont a közszolgáltatók kerültek a csőd szélére nyárra, hiszen a rezsicsökkentés és néhány új adó után a bevételeik nélkül nem bírták sokáig.
A katasztrófavédelem közben vegyes jelzéseket adott arról, hogy képesek lesznek-e elvinni a szemetet az esetlegesen becsődölő közszolgáltatók után. A megoldás az lett, hogy az állam időközönként gyorssegélyeket osztott a rászorulóbb cégeknek, hogy ne dőljenek be addig, amíg el nem kezd működni valamikor az NHKV.
Borítókép: Budapest 1958. október 22. Az V. kerületi Apáczai Csere János Általános Iskola diákjai viszik az összegyűjtött papírt és vasat a Molnár utcai MÉH átvevőhelyre.
(Bojár Sándor/MTI)
|
[
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Apáczai Csere János Általános Iskola",
"Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató",
"Jászapáti Városüzemeltető"
] |
A Pécsi Tudományegyetem feljelentése alapján indult eljárás egy pécsi orvos ellen, akinek a pénzért kiállított hamis okiratait több diák is felhasználta. Az orvos magánrendelőjében házkutatást tartottak, és lefoglalták a számítógépét.
Távolléteket és tantárgyi kötelezettségek teljesítését igazoló hamis okiratokat állított ki diákoknak a közelmúltban a gyanú szerint egy pécsi orvos, aki ellen eljárást indított a rendőrség.
Az ügyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) feljelentése alapján indult eljárás a pécsi rendőrkapitányságon. A gyanú szerint a pénzért kiállított hamis dokumentumokat több diák is felhasználta a távollétének, valamint egy-egy tantárgy kötelezettségei teljesítésének az igazolására.
A nyomozók hétfőn házkutatást tartottak egy magánrendelőben, ahol számítógépet és dokumentumokat foglaltak le, ezek vizsgálata folyamatban van. Az érintett orvost közokirat-hamisítás elkövetésének a megalapozott gyanúja miatt kihallgatták.
A PTE az után fordult a rendőrséghez és "tette meg a szükséges lépéseket" hogy az intézmény orvostudományi karára a közelmúltban bejelentés érkezett, amely szerint az egyetemen kívül feltehetően hallgatók tanulmányaihoz szükséges iratokat hamisítanak.
|
[
"Pécsi Tudományegyetem"
] |
[] |
Nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogták a csődbe ment Ybl Bank volt vezetőjét, O. Nagy Imrét pénteken, Bécsben. O. Nagy Imrét nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt jogerősen négy év börtönbüntetéssel, négy év közügyektől való eltiltással, valamint tízmillió forint vagyonelkobzással büntette a Fővárosi Bíróság 1996 decemberében.
Az Ybl Bank korábbi fő tulajdonosát 1997-ben börtönbüntetéséből kórházi kezelésre engedték ki. Azóta - egészségi problémákra hivatkozva - nem tért vissza a börtönbe, és tartózkodási helye eddig ismeretlen volt, a rendőrség azóta körözte.
Pécsi Kálmán, O. Nagy Imre volt ügyvédje az MTI-nek korábban úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok szerint védence és társai több hitelt adtak ki, mint amennyire fedezet lett volna. A védelem ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani perújítási kérelmében, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly márciusban elutasított.
- A nemzetközi körözés alapján külföldön elfogott magyar állampolgár kiadatási letartóztatásba kerül mondta el az Interpol Magyar Nemzeti Irodájának munkatársa az MTI-nek. Közölte: ha a magyar Igazságügyi Minisztérium kiadatási kérelmet terjeszt elő, a külföldi ország igazságügy-minisztere eldönti, hogy engedélyezi vagy megtagadja-e a kiadatást.
Némethné Bokor Klára, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője elmondta: a tárcánál már vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján van-e helye a kiadatási kérelem előterjesztésének. Némethné elmondta: az ideiglenes kiadatási letartóztatás maximum negyven napig tarthat, így a kérelmet ez idő alatt kell az osztrák illetékesekhez eljuttatni. A főosztályvezető közölte: az osztrák bíróság vizsgálja majd meg, hogy fennállnak-e a jogi feltételei a kiadatásnak, amelynek engedélyezéséről az osztrák igazságügy-miniszter dönt. A kiadatás végrehajtásáról az Interpol Magyar Nemzeti Irodája gondoskodik.
(MTI)
|
[
"Ybl Bank"
] |
[
"Interpol Magyar Nemzeti Iroda",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Fővárosi Bíróság",
"Interpol Magyar Nemzeti Irodája"
] |
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még 2020 végén tett feljelentést a rendőrségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 200 millió forintnál is többet fizetett olyan maszkgyártó gépért, amit amúgy körülbelül 50 millióért árulnak máshol. Az állami központ egy közvetítő cégtől vásárolta meg az eredetileg Kínából behozott gépet.
A feljelentést a rendőrség első körben visszadobta, mondván az állami beszerzések árait nekik nem dolguk minősíteni. De mivel a feljelentésben szerepelt a költségvetési csalás gyanúja is, ezért a NAV nyomozóinak is átküldték a rendőrök az ügyet, mert ebben a tekintetben ott illetékesek nyomozni.
photo_camera Hadházy Ákos egy megállóban. Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP
A NAV most arról értesítette Hadházyt, hogy alaposan kivizsgálták az ügyet, de a költségvetési csalás nem állja meg a helyét, mert az ÁEEK ugyan költségvetési finanszírozású, de végső soron nem az állam, hanem egy állami szerv volt a megrendelő, úgyhogy nem merülhet fel a költségvetési csalás.
Ezzel együtt a NAV nyomozói is arra jutottak, hogy maga a beszerzés gyanús. Hanyag kezelés elkövetésének gyanúja merült fel szerintük, úgyhogy visszadobták az ügyet a rendőrségnek, hogy nyomozzanak tovább. (Hadházy Ákos Facebook oldala)
|
[
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] |
[] |
A Főtáv tagadja, hogy a cég szerdán őrizetbe vett vezérigazgatója, Kovács Lajos hátrányos szerződéseket kötött volna. Ugyanakkor a cég egy csütörtöki közleményében azt állította, hogy már maga is kérte a kérdéses ügy kivizsgálását.
Nyugodtan áll a vizsgálatok elé a Főtáv, amelynek vezérigazgatóját, Kovács Lajost különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt vették őrizetbe szerdán. A cég csütörtöki közleménye szerint már korábban bejelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen, hogy vizsgálják ki a kérdeses ügyet. A cég szerint azonban Kovács Lajos vezérigazgató minden esetben a hatályos jogszabályok szerint járt el.
Korábban a rendőrség egy magánszemély feljelentése alapján rendelt el nyomozást ügyben, mert a gyanú szerint Kovács előnytelent szerződést kötött, amikor a Főtáv egyik leányvállalata megvásárolta a Csepeli Hőszolgáltatót. A feljelentés szerint ezzel a Főtávnak ebből 180 millió forintos kára keletkezett.
|
[
"Főtáv"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Csepeli Hőszolgáltató"
] |
Az összes, állami vezetők számára biztosított autó üzemeltetési költsége több mint 1,3 milliárd forintba került tavaly – tudta meg a hvg.hu. Ahogy megjelent, a miniszterek és államtitkárok 115 milliót autóztak el idén, csakhogy szolgálati kocsi nemcsak a legfelsőbb vezetésnek jár: összesen 625 autó fut közpénzből, és ebben még nincs is benn minden minisztérium. És persze az állami autók is törnek, így tavaly 21 saját hibás baleset után kellett ezeket javítgatni – viszont csak egy lett totálkáros.
Hétfőn írta meg a Magyar Nemzet – az MSZP-s Mesterházy Attila parlamenti kérdésére közétett adatok alapján –, hogy 2015 első hat hónapjában 115 millió forintot autóztak el a miniszterek és az államtitkárok. Csakhogy a hvg.hu már hónapokkal ezelőtt kikérte az összes kormányzati autóra vonatkozó adatot, és ezekből az is kiderült: a 625 járműből álló teljes állami flottának az üzemeltetése bruttó 1 342 250 060 forintba került 2014-ben.
A felsővezetők, vagyis a miniszterek és államtitkárok gépkocsiján túl ugyanis a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) gondoskodik az összes minisztérium (kivéve a külügyi és a honvédelmi tárca) és ezek háttérintézményeinek a járműveiről, és ezeknél a szervezeteknél ennél szélesebb körben jár szolgálati autó. Így az általunk megkérdezett KEF összesen 625 autót üzemeltet, ezek tavaly 12 millió 653 ezer kilométert futottak.
A járművek közül 151 az elmúlt évben került a KEF rendszerébe – mint az a HVG Cégautó júniusi számában megjelent –, mivel bővült a központosított közbeszerzésre kötelezett szervezetek köre a felsőoktatási intézményekkel, a kórházakkal és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal. Továbbá a Nemzeti Örökség Intézetének is van két KEF-es autója, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság munkatársai pedig öt ilyen gépjárműt használhatnak – derül ki a részletes válaszból.
Akik nem KEF-esek Nem tartoznak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ellátási körébe a rendőrség, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és az Országgyűlés gépjárművei sem.
Kétszer volt totálkár
Az állami flottában lévő autók életkora változó, a legidősebb jármű 24 éves, míg a legfiatalabbak az idén tavasszal beszerzett gépkocsik. A 44 gépjárművet a Porsche Hungaria Kft. nettó 430,7 millió forintért szállította, a hvg.hu-nak adott válaszok alapján ezek többségében Skodák, illetve nyolc darab Volkswagen Multivan. Ez utóbbiak 131,2 millió forintba kerültek, míg 24 darab, 170 lóerős Skoda Superbért 226,2 milliót, 2 Skoda Superb Kombiért 19,4 milliót, a 10 darab, 150 lóerős Skoda Octaviáért 67,1 millió forintot adtak ki – részletezték megkeresésünkre.
A főigazgatóság autóinak mindegyike rendelkezik casco biztosítással, ami nem is árt, hiszen 2010 és 2015. május vége között összesen 192 KEF-es autó szenvedett balesetet a sofőr hibájából. Ezen belül tavaly 21 saját hibás közlekedési baleset történt, ezek során az autókban 15 millió forintos kár keletkezett. Az összes kárérték az általunk lekért öt és fél éves időszakban 84,6 millió forint volt. Totálkárosra egyébként csak két jármű tört, az egyik ilyen karambol 2013-ban, a másik idén volt.
Lett volna újabb kocsibeszerzés
Miután három hónappal ezelőtt a 44 új autót megvették a minisztereknek és az államtitkároknak, egy újabb jelentős állami autóbeszerzést jelentettek be. A KEF a költségvetési intézmények számára szerezett volna be új autókat az alsótól a felső-közép kategóriáig, továbbá ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat is vásároltak volna három évre legfeljebb nettó hatmilliárd forint keretösszegben.A beszerzést végül lefújták, a tenderrel kapcsolatban ugyanis éles vita bontakozott ki a kormányzati apparátuson belül: a főigazgatóság ki akarta írni a közbeszerzést, a Miniszterelnökség viszont ellenezte.
Az autóvásárlás lefújása nem példa nélküli. A KEF 2011 tavaszán közzétett ugyan egy négymilliárdos személyautók és egy hárommilliárdos terepjárók, haszongépjárművek szállítására szóló tendert, de ezeket három hónappal később visszavonták, nem hirdettek eredményt. Az Orbán-kormány 2011-ben cserélte le a miniszterek és államtitkárok autóinak egy részét Skoda Superbekre, mintegy 600 millió forintért 97 autót vettek. A KEF legutóbb 2014 márciusában szerzett be vezetői autókat, 25 darab felső-közép és kettő alsó-közép kategóriába sorolt járművet a Porsche Hungariától, bruttó 189 millió forintért.
|
[
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] |
[
"Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság",
"Nemzeti Örökség Intézete",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Magyar Nemzet",
"HVG Cégautó",
"Porsche Hungaria",
"Porsche Hungaria Kft.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ",
"Volkswagen Multivan",
"Magyar Államkincstár"
] |
Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették.
Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.
Ezek a konfliktusok jórészt a színfalak mögött zajlottak, a nyilvánosság pedig többek között a Direkt36 tényfeltáró munkájának köszönhetően értesülhetett róluk utólag. Ebben a cikkben most azt foglaltuk össze, hogy a különböző vitás ügyekben hogyan döntött az Orbán-kormány többször is az orosz szempontoknak elsőbbséget adva.
Fideszes oligarchák Putyin titkosszolgálatánál
A Fideszről és Orbán Viktorról – nyilvános megszólalásaik alapján – egészen 2010-ig azt lehetett hinni, hogy külpolitikai, energetikai, biztonságpolitikai kérdésekben megbízhatóan Nyugat-barát álláspontot képviselnek. Például April Foley, az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete 2007-ben még így fogalmazott a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott egyik amerikai diplomáciai táviratban:
"Lehet, hogy Orbán nem egy angyal, de ezekben az ügyekben az angyalok oldalán áll."
Hogy a 2010-es választási győzelemre készülő Orbán Viktor oldalválasztása már korántsem ilyen egyértelmű, azt már akkor lehetett sejteni, amikor a korábban oroszellenesnek elkönyvelt Fidesz-elnök 2009 végén Oroszországba ment, ahol személyesen találkozott Putyinnal. Amiről viszont a nyilvánosság semmit nem tudott, hogy nem sokkal később Simicska Lajos fideszes oligarcha, valamint jobbkeze, Nyerges Zsolt üzletember is Moszkvába repült.
Simicskáék ekkoriban még Orbán szoros szövetségeseiként a Fidesz gazdasági háttérországát irányították, és azért utaztak Oroszországba, hogy a majdani kormányzáshoz hasznos kapcsolatokat építsenek ki. Útjuk a Lubjanka téren álló egykori KGB-székházba vezetett, ahol a hírhedt szovjet titkosszolgálat utódszervezetének, az FSZB-nek a tisztviselőjével tárgyaltak. (Korábban Vlagyimir Putyin is az FSZB igazgatója volt, fiatalon pedig a KGB tisztje volt.)
A Direkt36-nak a Simicska-FSZB-találkozót ismerő források azt állították, ezen a "bemutatkozó látogatáson" az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, akkor "rájuk lehet számítani".
Ennek az egyeztetésnek a ténye csak 2018-ban vált nyilvánossá, amikor a Direkt36 hosszú cikkben tárta fel Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatát (ebből kiderül többek között az is, milyen vitás ügyek rendezésével indult a viszony).
Nyugati technológia helyett orosz atom
A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló döntés volt az első olyan igazán látványos lépés, amellyel Orbán Viktor itthon és külföldön is jelezte, hogy hosszabb távra elkötelezi magát Oroszország mellett.
A megbízás iránt még a 2010-es évek elején amerikai, francia, dél-koreai cégek is érdeklődtek. A velük tárgyaló magyar kormányzati tisztviselők azonban 2013 őszére olyan utasítást kapták, hogy további megbeszéléseknek már nincs értelme.
Ennek oka az volt, hogy Orbán Viktor 2013 augusztusában az orosz állami atomvállalat, a Roszatom vezetőjével egy bizalmas találkozón abban állapodott meg, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza az új paksi erőmű megépítését. A magyar és orosz fél a következő hónapokban titokban tárgyalta le a részleteket, minderről a közvélemény csak akkor értesült, amikor Orbán és Putyin 2014 januárjában Moszkvában bejelentette az erről szóló szerződés megkötését.
Bár a projekt uniós jóváhagyása okozott némi késlekedést, a beruházás a későbbiekben sem gyorsult fel. Ennek fő oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Ennek látható jele az volt, hogy nem készült el időben az úgynevezett létesítési engedélykérelem. Ebben a dokumentumban, amely az orosz tervekre épül, azt kell igazolni, hogy az atomerőmű biztonságosan felépíthető és üzemeltethető is. A magyar kormány eleinte arra számított, hogy ezt a dokumentumot 2018-ban be tudják nyújtani az engedélyezést végző magyar hatóságnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ez azonban csak később, 2020-ban történt meg.
Miközben oroszok elakadtak a tervezéssel, mégis sürgették a munkák megkezdését, és több olyan ötletet is felvetettek, amelyekkel szerintük be lehetne hozni a csúszást.
Az egyik elképzelés az volt, hogy bizonyos földmunkákat már a létesítési engedély kiadása előtt is el lehetne kezdeni. Ennek a kockázata az volt, hogy ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz.
A kormány végül annak érdekében, hogy ezt az oroszok számára kedvező változtatást keresztülvigye, egy olyan kulcsfontosságú rendelet módosításába is belement, amely a kormányzaton belül konfliktusokat okozott és amelyhez még az Európai Bizottság jóváhagyása is kellett.
Abba ugyanakkor a magyar kormány már nem egyezett bele, hogy az atomerőmű még az előtt megkapja a létesítési engedélyt, hogy az oroszok kijavítják a tervekben talált hibákat.
Kigolyózták a magyar céget, hogy helyet kapjanak az oroszok
A kormány a magyar érdekekkel szemben az oroszt helyezte előtérbe, amikor egy magyar cég, a gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport komoly külföldi megbízás közelébe került. A Ganz 2016-ban egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű tendert, amelyet Egyiptom 1300 vasúti kocsi beszerzésére írt ki. A Ganznak a projekthez állami hitelre volt szüksége. Ennek a kifizetését először vállalta a magyar állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa, a Transmashholding mögé állt be.
Mivel a Ganz pályázata ellehetetlenült, az egyiptomiak végül 2018-ban szeptemberében az orosz cég magyarországi leányvállalatával, a Transmashholding Hungary Kft.-vel szerződtek. Ennek a cégnek a környékén aztán később megjelentek a magyar kormányhoz közel álló figurák.
Ennek egyik első lépése az volt, hogy a tendernyertes cégbe 2019 júniusában bevásárolta magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi londoni magyar nagykövet, Habony Árpád korábbi üzlettársa.
A magyar állam akkor is az orosz Transmashholdingnak kedvezett, amikor tavaly tavasszal úgy döntöttek, visszavonják és újraindítják azt a 200 milliárd forint értékű tendert, amely HÉV-szerelvények beszerzéséról szólt. A kormány a döntést hivatalosan azzal magyarázta, hogy a két pályázó, a svájci Stadler és a francia Alstom túl magas árajánlatot adott be. A tender újraindításával azonban a Transmashholding lehetőséget kapott arra, hogy versenybe szállhasson a hatalmas megrendelésért. Az orosz cég ugyanis a korábbi pályázati feltételeknek nem felelt meg.
Nálunk az orosz kémek is megússzák
A paksi orosz bővítés mellett a legtöbb kritika talán amiatt éri az Orbán-kormányt, hogy szemet huny az orosz titkosszolgálatok egyre aktívabb tevékenysége felett. A 2010-es években a NATO és az Európai Unió számos tagállama Oroszországot jelölte meg a legsúlyosabb biztonsági fenyegetésként, és egyre-másra leplezte le a több esetben merényleteket, gyilkosságokat és robbantásokat elkövető orosz kémeket. Az Orbán-kormány azonban egészen máshogy állt a kérdéshez.
A Direkt36 például kiderítette, hogy ugyan Magyarországon is lelepleztek orosz kémeket – 2010 és 2016 között nagyjából tízet –, csakhogy ezeket a kémügyeket mindig fű alatt intézték. Míg a környező országok többször nyilvánosságra hoztak olyan eseteket, amikor elkaptak egy-egy orosz hírszerzőt, majd büntetőintézkedésként orosz diplomatákat tiltottak ki, Magyarország egyszerűen csak megkérte a fülön csípett oroszokat, hogy menjenek haza.
Ilyen, úgynevezett "csendes kitiltás" lett a sorsa annak az orosz GRU-s kémnek is, aki korábban egy magyar neonáci csoporttal, a Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) állt kapcsolatban. Ez a szervezet akkor lett országosan is ismert, amikor a neonácik vezetője, Győrkös István 2016 októberében tűzharcba keveredett a hozzá házkutatásra érkező rendőrökkel, és a lövöldözésben az egyik rendőr meg is halt. Ezt követően még a régi Index derítette ki, hogy a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó GRU-sok airsoft-gyakorlatoknak – igazi fegyverekre hasonlító eszközökkel végzett katonai játékoknak – álcázva nyújtottak katonai kiképzést a magyar neonáciknak.
2010 óta mindössze egyetlen olyan eset volt, amikor Magyarország hivatalosan is hazaküldött egy orosz diplomatát. Erre 2018 tavaszán került sor, miután a Nagy-Britanniában élő, a britekhez átállt volt orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát a GRU megpróbálta idegméreggel megölni. A merényletre válaszul NATO-s és EU-s tagállamok – brit kezdeményezésre – GRU-kötődésű orosz diplomatákat tiltottak ki, és az akcióhoz Magyarország is csatlakozott.
A Direkt36 azonban erről a ritka esetről is kiderítette, hogy Budapest és Moszkva valójában összejátszottak, és direkt úgy vezényelték le egymás diplomatáinak kölcsönös kitiltását, hogy azzal a ne okozzanak kárt az orosz-magyar kapcsolatoknak.
A Magyarországról kiutasított orosz diplomata például amúgy is épp befejezte volna kiküldetését és már a hazautazásra készült.
Hogy mennyire elnéző a magyar kémelhárítás az orosz titkosszolgálatokkal, arra talán mégis a letelepedési kötvények esete világított rá a leginkább. A Direkt36 a 444-nel és az orosz Novaja Gazetával közösen derítette ki, hogy a magyar letelepedési engedélyt és schengeni vízumot vásárló oroszok között olyan Putyin-közeli figurák is felbukkannak, akik nemzetbiztonsági szempontból rendkívül problémásak. Az előzetes magyar nemzetbiztonsági ellenőrzés dacára is kötvényt vásárolhatott például az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is.
Fegyvercsempészeket segít hozzá a kiszabaduláshoz az Orbán-kormány
Noha az Orbán-kormány gazdasági kérdésekben egyre több szívességet tett Oroszországnak és az orosz kémek elhárításában sem jeleskedett, a NATO-s partnerekkel való együttműködés rendvédelmi kérdésekben sosem kérdőjeleződött meg. A fordulatot a Ljubisin-ügy jelentette.
Az orosz Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fia már régóta Magyarországon éltek, ahonnan fegyverekkel, többek közt a Magyar Honvédség leselejtezett eszközeivel sefteltek. Arra sem mondtak nemet, amikor potenciális vevőként felbukkantak náluk egy mexikói drogkartell képviselői. Többek közt az amerikai parti őrség helikoptereinek lelövésére akartak tőlük rakétákat vásárolni, és készpénz mellett kokainban fizettek volna. Csakhogy nem sokkal azután, hogy az üzletről megállapodtak, a Terrorelhárítási Központ rátörte az ajtót Ljubisinékra.
A Direkt36 2018 őszén írta meg, hogy egy Perszeusz fedőnevű titkos nemzetközi akcióban valójában az amerikai kábítószerellenes hatóság, a DEA csalta tőrbe Magyarországon a két oroszt, akiket aztán New Yorkban akartak bíróság elé állítani.
Az amerikaiak a nyomozás során végig együttműködtek a magyar hatóságokkal, ezért is döbbentek meg, amikor az Orbán-kormány váratlanul mégis elutasította az Egyesült Államok kiadatási kérelmét, és Ljubisinékat helyette Oroszországnak adta ki.
Később azt is kiderítettük, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB sietett Ljubisinék segítségére. Utólag kreáltak ugyanis egy fiktív nyomozást a két fegyverkereskedő ellen, majd arra hivatkozva nyújtotta be Oroszország a maga kiadatási kérelmét. Noha az orosz dokumentumok hemzsegtek a hibáktól, és még a magyar ügyész is az orosz kiadatási kérelem elutasítását kérte, Trócsányi László igazságügyi miniszter mégis hazaküldte a fegyverkereskedőket. Először ifjabb Ljubisin szabadult ki, majd pár hónappal később édesapját is szabadon engedték. Az eset rendkívül megterhelte a magyar-amerikai kapcsolatokat.
Budapestre hívják az orosz vezetésű bankot
A Ljubisin-ügy után nem sokkal ismét az orosz és amerikai érdekek közé szorulva találta magát az Orbán-kormány, és újfent Moszkvának kedves döntést hozott.
Vlagyimir Putyin 2012-ben élesztette újra az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB). Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását. A bank orosz dominanciáját mutatja, hogy abban az orosz államnak van a legnagyobb részesedése, és a bank vezetője is orosz. Ráadásul a pénzintézetben megfigyelői státuszt kapott Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB, amelynek vezetője közeli kapcsolatot ápol Putyinnal.
Az oroszok a pénzügyi terjeszkedésükben lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az IIB-hez, amelynek fokozatosan a második legnagyobb részvényese lett. 2018 végén pedig az is kiderült, hogy a bank Moszkvából Budapestre teszi át a székhelyét, ennek során pedig számos mentességet kap a magyar kormánytól. Noha mind a bank, mind a magyar kormány azt állítja, egy nemzetközi intézményről van szó, Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: az orosz elnököt kérte meg, hogy az IIB központja Budapestre jöhessen.
A bank 2019-ben gyorsan hozzá is fogott a költözéshez, csakhogy az Egyesült Államok a kezdetektől fenyegetésként tekintett az intézményre. Attól tartottak ugyanis, hogy Oroszország a banknak járó diplomáciai mentességet kihasználva újabb kémeket fog Magyarországra betelepíteni.
Az IIB ezt a kezdetektől tagadta, miközben a média a bankvezér Nyikolaj Koszov szüleinek KGB-s kötődését emelte ki – édesapja az 1956-os forradalom leverésére küldött KGB-s különítmény tagja, majd később Budapest KGB-főnöke volt.
Az ellenzék által "kémbank" gúnynévvel illetett Nemzetközi Beruházási Bank szimbolikus példája lett az Orbán-kormány oroszbarátságának. Hogy mennyire, azt jól mutatja az is, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően a magyar ellenzék azonnal a bank kitiltását követelte, illetve március 1-jére a bank székházához hirdetett meg egy háborúellenes tüntetést.
|
[
"Transmashholding Hungary Kft.",
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] |
[
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Magyar Nemzeti Arcvonal",
"International Investment Bank",
"Európai Unió",
"Paksi Atomerőmű",
"Európai Bizottság",
"Novaja Gazeta",
"Magyar Honvédség",
"Terrorelhárítási Központ",
"Egyesült Államok"
] |
Visszautasította az SZDSZ ferencvárosi kampányfőnöke azokat a Hír TV-ben, illetve a Magyar Nemzetben napvilágot látott információkat, melyek szerint a helyi időközi országgyűlési választáson a párt fizetett az ajánlócédulákért; egy magát önkéntesnek kiadó csalóról már több mint egy hónapja értesítették a választási bizottságot - derült ki Janás Ferenc közleményéből.
"Nevetséges próbálkozásnak tartjuk a Hír TV legújabb kísérletét arra, hogy a IX. kerületi időközi választáson szereplő jelöltünket befeketítse. Az SZDSZ - más pártokkal ellentétben - most is törvényesen gyűjtötte össze kopogtatócéduláit" - tartalmazza a közlemény.
Az SZDSZ-t többször is megkeresték magukat önkéntesnek kiadó csalók, de - ahogy a Hír TV videójából is egyértelműen kiderül - a párt ferencvárosi kampányfőnöke nem vásárolt egyetlen kopogtatócédulát sem. A televízió által bemutatott konkrét esetben a videón szereplő Janás Ferenc éppen azt próbálta megtudni az üres kopogtatócédulákkal házaló fiatalembertől, hogy kinek a megbízásából jött, és mik a szándékai - ismerteti közleményében a történteket maga a kampányfőnök.
A fiatalember egy idő után gyanút fogott, elment, és többet nem is jelentkezett - tartalmazza a közlemény, amely kitér arra is: a Hír TV "elfelejtette megemlíteni, hogy Janás Ferenc november 21-én, az ügyet követően azonnal bejelentést tett a választási bizottságnál. A bizottság az esetet ezt követően tárgyalta".
A Magyar Nemzet szombati számában egy videofelvételre hivatkozva állította, hogy az SZDSZ kerületi elnöke fizetett az ajánlószelvényekért aktivistáknak, és az sem érdekelte, hogy a pénz reményében hozzá forduló önkéntesek milyen eszközökkel jutnak a cédulákhoz.
|
[
"SZDSZ"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Hír TV"
] |
"Milyen kapcsolatban áll Ön Mészáros Lőrinc vagyontárgyaival?" – Szabó Szabolcs Együtt-képviselő Orbán Viktorhoz intézett kérdésére mindenkinek van feltételezéseken alapuló saját válasza. Csak a miniszterelnöknek nincs hivatalos: legalábbis az előírt és a múlt héten lejárt parlamenti határidőig nem felelt. Aztán megérkezett egy stróman válasza: Dömötör Csaba államtitkár felelt a miniszterelnök nevében. Azt, ami várható volt: a kormányfő vagyonnyilatkozata rendben van. Persze aligha volt kétséges, hogy valamiféle "Habony-felelet" érkezik: semmilyen kapcsolat nincs! Ahogy a titokzatos tanácsadó sem szerepel semmilyen állami fizetési listán, a Mészáros-kapcsolat megfejtését sem papíron kell keresni. A miniszterelnök tartja magát a korábbi álláspontjához, amit áprilisban már elmondott a Házban: "Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek. (...) A rendszerváltás időszaka választás elé állított bennünket. El kellett dönteni, hogy valaki üzletember lesz vagy politikai vezető. Én döntöttem, ennek a következményeit mind a mai napig viselem, és mind a mai napig vállalom. Ezért minden eltérő állítást, gyanúsítgatást és vádat határozottan visszautasítok."
A felcsúti gázszerelő-polgármester csodálatos gazdagodása ettől még rejtély maradt, és Orbánnak is számítania kell a strómankérdés vissza-visszatérésére. Legfeljebb átalakult változatban, mert mondjuk azt firtatják majd, hogy a családtagjai gyarapodásában milyen szerepet játszik az ő politikai posztja. Azt persze Máté László egykori MSZP-pénztárnok óta tudjuk, hogy "az ember nem felelhet minden tehetséges rokonáért", de aligha véletlen, ha a bahreini olajügynökségnél fogadják a miniszterelnök "magánúton" lévő lányát és vejét.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc. Szembesítés © Stiller Ákos
Az évszázados intézménynek számító strómanságot gyakran nem írásos megállapodás, hanem láthatatlan kapcsolat tartja fenn – bizalom, üzleti érdek vagy akár félelmen alapuló függés. Különösen jellemző ez akkor, amikor a helyzet politikailag kényes, így semmiféle nyomot sem akarnak hagyni az álszereplő létéről. Erre az álcázásra bizonyos korszakokban az állam jogtipró intézkedései kényszerítették a polgárokat, például a Horthy-rendszer zsidótörvényei idején, amikor kereszténynek minősülő "Aladárok" vették nevükre azokat az üzleteket, amelyeket a zsidók nem tarthattak meg. Ők semmit sem tettek, csak a nevüket adták, és pénzt kaptak ezért a valódi tulajdonostól.
Árulkodó dokumentumok. A Közgép Zrt. igazolása arról, hogy ki a cég tényleges tulajdonosa © atlatszo.hu
A "normális" üzleti életben persze általában opciós vagy hasonló jog biztosítja, hogy az igazi tulajdonos előléphessen, ha elérkezettnek látja az időt. Ez a kilencvenes években a termőföldek kapcsán emlegetett "zsebszerződések" képében jelent meg. A külföldi gazdák, akik a földtörvény értelmében akkor nem szerezhettek termőföldtulajdont, jogi megoldásokat kerestek – az öröklési szerződéstől a jelzálog- és elővásárlási joggal biztosított kölcsönszerződésig –, hogy a háttérből birtokokat szerezhessenek, aztán a nevükre vegyék a földet, ha a földszerzési moratórium megszűnik.
A háttér-megállapodás cégek esetében is tetten érhető. Amikor 1994-ben az állam eladta a Mahirt, a nyertes a B-Reklám Kft. lett, amit mindenki Simicska Lajos cégének könyvelt el. Ő maga azonban csak hónapokkal később bukkant fel a kft tagjegyzékében, aztán pedig folyamatosan növelte részesedését, majd formailag is átvette a Mahir irányítását. A közelmúlt efféle példája a Karc FM esete. A rádiójogot egy érdi cég nyerte el, a Hang-Adás Kft., de Gajdics Ottó vezetésével rögtön egy kormányközeli stáb került a műsor élére, amint 2015-ben megszerezték a frekvenciát. A tavalyig érdemi bevételt nem produkáló kft máig az eredeti tulajdonos nevén van, de előbb-utóbb Liszkay Gábor, a Magyar Idők gazdája kezébe kerül. Ő ugyanis opciós jogot szerzett erre a kft-re. Nem nehéz kitalálni, hogy ezzel a Simicska Lajosnál maradt Magyar Nemzet–Lánchíd Rádió párost kívánják Orbán-közeli változatban újrateremteni.
Giró-Szász András. Megvezetés © Túry Gergely
De nemcsak titkolt cégszerzésre, hanem átmeneti tulajdonlásra és kínossá vált vállalkozások eltüntetésére is alkalmazzák a módszert (mint például a Kaya Ibrahim-ügyben a Fidesz-közeli kft-k esetében). Gyakori, hogy mondjuk egy közéleti poszt miatt valaki tulajdonjogilag megválik a vállalkozásától, de be akarja biztosítani magát, hogy nem veszti el véglegesen a vállalkozást. Keres egy bizalmi embert, például egy régi cégtársat, és az eladáskor kiköti a visszavásárlási jogot. A strómanság gyanúját csak fokozza, hogy esetleg előre rögzítik az árat, tehát a cég jövőjétől függetlenül szabják meg azt. A 2014-ben államtitkárnak állt Giró-Szász András például saját korábbi vállalkozása, a Strategopolis Stratégiai Tanácsadó Kft. többségi tulajdonrészét 600 millió forintért vásárolta vissza, valójában azonban nem kellett pénzt kiadnia, hiszen úgy állapodtak meg előre, hogy a várható osztalékból jár pénz Giró-Szásznak. 2014. novemberi vagyonnyilatkozatában így szerepelt 750 millió forint "más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés", de már nem szerepelt a Strategopolis. E követelés egy részét elengedte, amikor egy év múlva visszavette a jól jövedelmező, árbevételének közel felét osztalékként kifizető kft-t.
Felmerül a strómanság gyanúja az olyan külföldi cégeknél is, amelyek az ismeretlenség homályából bukkannak fel Magyarországon, és valamelyik offshore államban jegyezték be őket. Ez sokszor csak adómegtakarítást szolgál, vagy azt, hogy itthon ne derüljön ki a nyilvánosság számára, hogy kihez vezetnek a tulajdonjogi szálak, ezért úgynevezett nominee directorokat alkalmaznak. Sokszor nem "valódi" stróman közbeiktatásával érik ezt el, hanem vagyonkezelő révén (lásd Magyar módra című írásunkat). A titoktartó országokban csak az ő neve lesz nyilvános, a valódi gazdáé nem, pláne ha olyan cégláncolat mögé bújik, amely körbeöleli az egész világot.
Ha itthoni vállalkozás is van a céghálóban, előbb-utóbb kiderül a kapcsolat. Ha nem is minden részletében, de így lett a vs.hu tulajdonosával is, illetve Hujber Ottó egykori MSZP-s vállalkozói tagozati elnök Loyal Bankjával. Ez a módszer nemcsak az államok közötti bűnügyi-adóhivatali adatcsere miatt lett egyre kockázatosabb, de azért is, mert sokszor hackertámadás ér különféle adatbázisokat, így titkolni szánt iratok is nyilvánosságra kerülnek, nincs százszázalékos biztonság.
Olykor nem is komoly a fedés. A Veres János vezérigazgatóságával tavasszal indult Pilatus Technology Zrt. részvényese például egy hasonló nevű svájci vállalat, aminek nevében Dobolyi Alexandra – Veres felesége – írta alá a magyar cégiratokat. Finoman szólva is kérdéseket vett fel, ha egy féléves külföldi cég – a Zugban bejegyzett anyavállalat tavaly karácsonykor alakult – rátalál egy magyar politikuscsaládra, az egyik tagjára a képviseletet bízza, a másikra meg a cég vezetését, miközben a svájci igazgató, Patrick Karl Storchenegger csak a távolból figyel. Ami nem csoda, hiszen számos más cég ügyeivel is kell foglalkoznia bejegyzett igazgatóként.
A strómanság kockázatát fokozza, hogy a magyar jogrend ismeri a "tényleges tulajdonos" fogalmát. A bíróságok az adott eset összes körülményeit figyelembe véve például dönthetnek úgy, hogy egy vállalkozás mögött állónak olyan személyt tekintenek, aki a hivatalos cégiratokban nem is szerepel. A pénzmosás elleni szabályok is lehetővé teszik a formális és a tényleges tulajdonos szétválasztását, és büntetendő az a cégvezető, aki kamu tulajdonost írat be a közhiteles nyilvántartásokba.
|
[
"Strategopolis",
"Pilatus Technology Zrt.",
"Hang-Adás Kft."
] |
[
"Karc FM",
"Magyar Nemzet–Lánchíd Rádió",
"B-Reklám Kft.",
"Strategopolis Stratégiai Tanácsadó Kft.",
"Loyal Bank",
"Magyar Idők",
"Közgép Zrt."
] |
Mintegy 700–1000 milliárd forintos éves bevételtől eshet el az állam, ha megvalósul az az elképzelés, amely szerint 180 napnál tovább nem szabad folytatni egy adóhatósági vizsgálatot. A NAV-nak jelenleg 1080 feladata van, a dolgozók fizetése alig éri el a magyar átlagbért, Hollandiában körülbelül tízszer annyit keresnek a hivatal emberei.
Azt tűztem ki magam elé célul, hogy az adóhivatallal megértessem, ha fél éven belül nincs lezárva egy vizsgálat, akkor azt már el kell engedni. Ha 180 nap alatt nem sikerül egy vizsgálatot befejezni, akkor ott valami más gond van, és inkább magával a hivatallal van a gond – mondta szeptember végén az Inforádiónak Varga Mihály. Azóta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításáért felelős kormánybiztosnak kinevezett nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, Tállai András is a változások egyik első pontjaként említette az új szabályt, így jövőre valószínűleg életbe is lép.
A témában megkerestük a NAV sajtóosztályát, arra voltunk kíváncsiak, hogy átlagosan mennyi ideig tart egy ellenőrzés, és hogy hány vizsgálat tart fél évnél tovább. Szerettük volna megtudni, milyen megállapításokkal zárulnak ezek a vizsgálatok.
A hivatal közölte, 2013-ban egy ellenőrzés esetén a megbízólevél kiállításától a jegyzőkönyv átadásáig átlagosan két hónap telt el. Összesen 211 ezer adószakmai vizsgálatot folytattak, a feltárt nettó adókülönbözet 515 milliárd forint volt. Az ellenőrzések megállapításai mintegy 390 milliárd forint értékű szankciót vontak maguk után. A hatóságtól megtudtuk, a mintegy 905 milliárd forintos ellenőrzési bevételből összesen 582 milliárd származott a 180 napon túli, mindössze 15 ezer ellenőrzésből.
2014-ben szintén két hónap volt egy átlagos ellenőrzés, amiből mintegy 225 ezret folytattak le. Bevallás utólagos ellenőrzése során 582 milliárd forintos adókülönbözetet, ezenkívül 434 milliárd forintos szankciót állapított meg a NAV. Ebből a több mint ezermilliárd forintos ellenőrzési bevételből összesen mintegy 818 milliárd származott a hat hónapon túli ellenőrzésekből, ezekből mindössze 17 ezer volt tavaly a hatóság tájékoztatása szerint.
2015 szeptemberében csak a 180 napon túli ellenőrzésekből 720 milliárd forint bevétel keletkezett, ez év végére minden valószínűség szerint eléri majd az ezermilliárd forintot. Ha tehát az utóbbi két év átlagát nézzük, évi 700–1000 milliárd forintos kiesést jelenthet, ha bekövetkezik a 180 napon túli felfüggesztés, aminek aránya alig éri el az öt százalékot, ha az összes vizsgálatot vesszük.
A NAV átalakításáról szóló interjúkon, tájékoztatókon többször felmerült, hogy hány uniós vizsgálatot folytatott le a hatóság. A sajtóosztálytól megtudtuk, 2012 óta átlagosan öt-hatezer adóügyi megkeresést küldenek uniós tagállamoknak. A megkeresésekre a válaszok beérkezésig eltelt időtartam átlagosan 100-200 nap. Arról is sok szó esik, hogy hányféle feladatkört látnak el a NAV munkatársai, hány emberre van szükség. Varga Mihály ugyanis többször beszélt arról, hogy több ezer dolgozó elküldését tervezik. Kérdésünkre válaszolva az adóhatóság arról tájékoztatott, hogy a hatásköri jegyzékük 1080 jogszabályhelyben rögzített bejegyzést tartalmaz. Hozzátettek, más országok adóhivatalainak hatásköri jegyzéke nem áll rendelkezésünkre, de az egyik legszélesebb körű feladatrendszerrel a NAV rendelkezik.
– Az OECD 2013-as havi bérköltség-kimutatásában 26 ország adóhivatalait összehasonlítva Magyarország a 24. helyen áll – közölte kérdésünkre a NAV. Hozzátették, egy dolgozó havi bérköltsége átlagosan 300 ezer forintra jön ki, ez mintegy 220 ezer forintos bruttó fizetést jelent. Ezzel szemben egy holland kolléga 1,7 millió forintnak megfelelő fizetést kap.
Arra a kérdésünkre, hogy 2014 májusától havonta hány hivatásos, illetve civil munkatárs ment el a NAV-tól, nem kaptunk választ, mert állításuk szerint ilyen bontásban nem áll rendelkezésükre semmilyen adat.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[] |
Egy magánberuházásra ugyanakkor alapvetően más szabályok vonatkoznak, mint egy állami beszerzésre. Ha a Mercedes autógyárat kíván építeni Kecskeméten, nyilván nem kötelező megtendereztetni, hogy nem akar-e esetleg valaki más is ugyanott autókat gyártani. Az állam azonban másként vásárol: ha például a kormányzati autópark cseréjéről van szó, ott sem döntheti el a miniszterelnök, hogy konkrétan milyen autótípust vesznek. Ki kell írni egy közbeszerzést a megadott paraméterekkel, és ki kell választani a legjobb ajánlatot. Ez sokszorosan igaz a magyar éves GDP 10 százalékát kitevő atomerőmű-építésre, amely teljes egészében közpénzből valósul meg: nem csak a versenyt, illetve annak tisztaságát kell garantálni, hanem azt is, hogy az állami forrás megjelenése ne torzítsa el azt a piacot, amelyre a közpénzből létrehozott új szereplő belép.
– Egyszerű kereskedelempolitikai vitáról lenne szó, ahogyan Lázár János és Orbán Viktor is említette?
– Az Európai Bizottság és a kormány között nem a magyar kereskedelempolitika vagy a szerződéskötés szabadsága a konfliktus tárgya, hanem egyrészt a közpénzek felhasználása – hiszen egy teljesen átláthatatlan folyamat során választották ki az orosz beruházót, és verseny híján azt sem garantálja senki, hogy a legjobb technológiát vesszük meg a legjobb áron –, másrészt pedig az, hogy egy állami nukleáris beruházás során is érvényesíteni kell-e az uniós jogot, vagy ki lehet cselezni az EU előírásait egy államközi szerződéssel. A kormány itt lényegében lobbizással vádolta meg a Bizottságot, miközben éppen az Orbán-kabinet lép fel egy konkrét vállalat, az orosz Roszatom lobbistájaként, amikor mindenki mást kizár az üzletből, és ennek érdekében az európai jogot is megsérti.
– Vannak a vonatkozó joganyagban olyan speciális szabályok, amelyek megkülönböztetik az atomerőmű-vásárlást minden egyéb beszerzéstől?
– Elvileg lehetnek egyedi körülmények, amelyek akár a közbeszerzés elhagyását is indokolhatják, például akkor, ha annyira sürgős az adott beszerzés. A Bizottság éppen azt vizsgálta meg, hogy volt-e ilyen sajátos külső feltétel a paksi bővítés esetében, és arra jutott, hogy lett volna idő a tendereztetésre, vannak versengő beszállítók, vagyis minden adott lett volna egy pályázat kiírásához. Egyébként 2013 végéig maga a kormány is nemzetközi tender kiírására készült, az összes előkészítő dokumentum a pályáztatás megalapozását célozta. Az egész energetikai szakmát sokkolta, amikor bejelentették, hogy ismeretlen okokból a tender elhagyása és az orosz partner kiválasztása mellett döntöttek. Hogy miért, azt ma sem ismerjük, én is sikertelenül próbáltam kikérni a moszkvai tárgyalások emlékeztetőjét, amelyekből a valódi ok, vagy az alku néhány fontos részlete kiderülhetne.
Fotó: Paksi Atomerőmű
– Az előző kérdés arra is vonatkozott, hogy a nukleáris beszerzésekben az európai szerződések bizonyos jogosítványokat eleve az EU-ra ruháznak.
– Valóban, ráadásul a joganyag ezen a téren mostanában még bővült is, az utóbbi években központi elem lett az energiafüggetlenség biztosítása, vagyis annak garantálása, hogy semelyik tagállam ne függhessen kizárólagosan egyetlen szállítótól. Ezért kellett felbontani és jelentős pontokon módosítani a már megkötött magyar-orosz nukleáris üzemanyag-szállítási szerződést, lehetővé téve, hogy ha lesznek új blokkok, akkor azoknak a fűtőanyagellátásába a Roszatomon kívül más is bekapcsolódhasson – Orbánék ugyanis itt is évtizedekre monopoljogot adtak volna az orosz cégnek.
– Milyen kötelezettségei vannak egy tagállamnak az EU-val folytatott egyeztetésre? A kormány visszatérően arra hivatkozik, hogy az orosz-magyar nukleáris együttműködési megállapodást a Bizottság jóváhagyta, ahogyan az a Manuel Barroso által írt levélben is szerepel.
– A Barroso-levél arról szól, hogy a kormány a megállapodás megkötéséről tájékoztatta a Bizottságot, és az EU nem emelt ellene elvi kifogást. Ez a tény önmagában is cáfolja azt mostani érvelést, hogy a vita arról folyna, van-e joga Magyarországnak Oroszországgal szerződést kötni. A szóban forgó egyezmény ugyanakkor nem véste kőbe magát a beruházást, például az sem derül ki belőle, hogy milyen típusú rektorblokkokat építenénk. Ráadásul Barroso tételesen is felhívta rá a figyelmet, hogy más jogszabályoknak, például a közbeszerzésekről és az állami támogatásokról szóló uniós előírásoknak is meg kell felelnünk a későbbi szerződéskötések során. A kormány ennek az intésnek a tudatában írt alá szabálytalan szerződéseket a Roszatommal.
– A vita kezdete óta lehet hallani olyan véleményeket Brüsszelből, hogy a kormány alapvető információkat és dokumentumokat sem hajlandó megosztani a Bizottsággal, arra hivatkozva, hogy ezek a magyar törvények szerint titkosak – miközben itthon mindig arra hivatkoznak, hogy mindent átadtak, amit az EU kért.
– Az én ismereteim szerint is visszatérő probléma, hogy az iratokhoz történő hozzáférés nem akadálytalan, a kormány csak irracionálisan hosszú határidőkkel, ismételt felszólításra hajlandó információkat szolgáltatni a paksi szerződésekről.
– Helytálló az a megállapítás, hogy az uniós jog szempontjából engedély nélküli beruházás zajlik most Pakson?
– Lehet folytatni a beruházást, de annak tudatában, hogy fennáll egy komoly jogvita a Bizottsággal, amelynek még nem látszik a vége, és akár az is lehet a kimenetele, hogy az Európai Bíróság a szerződések felbontására kötelezi Magyarországot, és eltiltja a projekt megvalósításától. Mostantól a kormány hazárdjátékot folytat, és minden fillért az adófizetők kockázatára költ el Pakson úgy, hogy talán a teljes ráfordítás kidobott pénzzé válik. Az értelmes reakció az lenne, ha a kötelezettségszegési eljárás megindítása miatt felfüggesztenék a munkálatokat a végleges döntésig – ezt tették egyébként például Nagy-Britanniában is a már említett Hinkley Point C beruházás esetében, ahol az Európai Bíróság döntésére várnak. Az uniós alapszerződés a Bizottsággal folytatott jóhiszemű együttműködésre kötelezi a tagállamokat – ha a kormány változatlan tempóban robog tovább, mint egy elszabadult úthenger, az jóhiszeműség és együttműködés helyett inkább ostobaságnak tűnik.
|
[
"Roszatom"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Paksi Atomerőmű",
"Európai Bíróság"
] |
Közel megduplázta adózott eredményét tavaly Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels. A cég a Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum közvetett tulajdonában van, a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül szinte teljes egészében. Rajtuk kívül csak pár tízezer forintos kisbefektetők vannak jelen, és Tapolca önkormányzata – 0,008 százalékos részaránnyal.
A 2017-es 1,8 milliárdról 3,4 milliárd forintra ugrott a cég profitja,
ebből a részvényeseknek is bőven jut osztalék formájában: május 31-i közgyűlésen
550 millió forint kifizetését hagyták jóvá.
A ma közzétett 2018-ról szóló beszámoló szerint jócskán megugrott a szállodalánc nettó árbevétele is, egy év alatt 9,9 milliárd forintról 17,5 milliárd forintra nőtt.
2018-ban sorra bővült Magyarország leggazdagabb emberének turisztikai portfóliója: a zászlóshajó Hunguestbe sorra vásárolt fel szállodákat az ország minden pontján, Egerszalóktól Szegeden át Keszthelyig. Tavaly ősszel fejlesztéseket is bejelentettek, valamint azt, hogy a Mészáros-féle Konzum megszerezte magának a Balatontourist-csoportot és az egykori balatoni pártüdülőt, a Club Aligát is.
|
[
"KZBF Invest Kft.",
"Hunguest Hotels",
"KZH Invest Kft."
] |
[
"Club Aliga"
] |
Több mint félmillió forint havi rendszeres bevételét felejtette el feltüntetni vagyonnyilatkozatában Békéscsaba fideszes polgármestere. A képviselő korrigálta a hibát.
Kijavította parlamenti vagyonnyilatkozatát Vantara Gyula, Békéscsaba fideszes polgármestere. Az Országgyűlés internetes lapján található aktuális dokumentumba már beleírta a havi 579 ezer 750 forintos polgármesteri fizetését. Lapunk március elején közölte, hogy hiányos a fideszes képviselő vagyonnyilatkozata, mert csak azt írta bele, hogy az Országgyűléstől 394 ezer forint tiszteletdíjat, 532 ezer választókerületi pótlékot és 116 ezer lakhatási támogatást kap.
A képviselők jogállásáról szóló törvény kötelezi a honatyákat arra, hogy minden évben egyszer részletes vagyonnyilatkozatot tegyenek. E dokumentumban nemcsak az ingó és ingatlan vagyonukról, megtakarításaikról, tartozásaikról, érdekeltségeikről, kapott ajándékokról kell beszámolniuk, hanem minden, a képviselői fizetésen kívüli adóköteles jövedelmükről is.
Ilyen a polgármesteri fizetés, a megyei közgyűlési tagságért kapott illetmény, lakás bérbeadásából származó jövedelem, gazdasági érdekeltségből fakadó fizetés vagy osztalék, könyvkiadásból, tanításból származó tiszteletdíj.
Ha bárki bejelentést tesz az Országgyűlés elnökénél arról, hogy probléma van egy képviselő vagyonnyilatkozatának tartalmával, akkor a mentelmi bizottság felkéri az illetőt, hogy nyilatkozzon a panasz megalapozottságáról. Ha a képviselő elismeri, hogy hibázott, és kijavítja a vagyonnyilatkozatát, akkor lezárják az ügyet, ha azonban vitatja a felvetést, a testület vagyonnyilatkozati eljárást indít, és részletesen kivizsgálja, hogy a képviselő valóban megfelelő adatokat írt-e a nyilatkozatába.
Vantarához hasonlóan korábban Borkai Zsolt, Győr polgármestere is "elfelejtette" bevallani a polgármesteri fizetését, de lapunk megkeresésére ezt azonnal pótolta. Nemrégiben a fideszes Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár, parlamenti képviselő bukott le azzal, hogy parlamenti vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a nyíregyházi lakása kiadásából származó jövedelmét. Azt ugyanis évek óta albérlőknek adta ki.
Czomba debreceni tudósítónk cikke nyomán azonnal kijavította vagyonnyilatkozatát, beleírta, hogy az 51 négyzetméteres lakás kiadásáért havi 35 ezer forintot kap.
|
[
"Békéscsaba"
] |
[] |
Lezárult a többszörösen meghosszabbított perújítási nyomozás az állami beruházásokból saját beszámolója szerint 1 milliárd forintot táskában visszaosztó férfi ügyében. Az eljárást azért kezdeményezte Simon Tibor, hogy elmondja a nyomozóhatóságoknak, kinek szállította le a százmilliókat, de az ügyészség nem volt rá kíváncsi, ki sem hallgatta. A bíróság nem tartotta indokoltnak a büntetőügy újraindítását, befejezte az ügyet.
A T. Gyula és társai ellen folyt, 2011-ben jogerős ítélettel zárult büntetőügy perújítását, a nyomozás újraindítását 2012. augusztus 1-én rendelte el a Fővárosi Főügyészség, miután a Fővárosi Ítélőtábla így határozott. A nyomozási határidőt három hónapos időtartamokkal többször meghosszabbították, egészen idén februárig. A Fővárosi ítélőtábla az Átlátszót arról tájékoztatta, 2014. február 13-án határozatot hozott a perújításról, ám annak tartalmát nem közölte. Értesülésünk szerint a határozat arról szól, nem lesz perújítás, a nyomozási határidőt nem hosszabbítják meg, a büntetőügyet nem tárgyalják újra.
A perújítást a büntetőügy harmadrendű vádlottja, Simon Tibor kérvényezte, akit 2009. december 10-én a Fővárosi Bíróság különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás bűntettek és magánokirat-hamisítás vétsége miatt három év szabadságvesztésre ítélt. Simon büntetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 3-án helybenhagyta, az jogerőre emelkedett. Simon kérelme beadásakor tisztában volt azzal, hogy önmagát is vádolja bűncselekménnyel, amelyekért már megkapta és letöltötte a jogerős büntetését, de úgy látta, csak egy új büntetőeljárás révén lehet felelősségre vonni azokat a személyeket, akikhez a fiktív számlák utáni pénzek kerültek. Annak idején csak jutalom ígéretével és különféle fenyegetésekkel vették rá, hogy ne tegyen feltáró vallomást az ügyben a bíróság előtt.
"A perújítást éppen az én kezdeményezésemre rendelte el a bíróság, amit még a büntetés végrehajtási intézetből írtam. Perújítási nyomozás elrendelésére egyébként elég kevés példa van, az esetek 90 százalékában a kérelmeket elutasítják. Az enyémet viszont megalapozottnak látták. Bár az ügyészség megtagadta, a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálta a határozatát és elrendelte nyomozást. Mivel nulláról indult újra a nyomozás, bármilyen adatot lekérhetnek, híváslistákat, bankszámla kivonatokat, egyebeket, amik majd igazolják a feltáró vallomásomat" – mondta még tavaly októberben bizakodóan Simon az atlatszo.hu-nak. Azt követően beszélt erről, hogy – állítása szerint – életveszélyesen megfenyegették amiért a sajtóhoz fordult.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman Újranyitották a hatóságok egy 2011-ben zárult, 1,2 milliárd forintos csalás miatt indult büntetőügy aktáit. A háromévi börtönbüntetéssel sújtott, a büntetőeljárás során a vallomást megtagadó harmadrendű vádlott, Simon Tibor perújítási kezdeményezését az ügyészség elfogadta, és újraindították a nyomozást. Az Uvaterv Zrt. egyik mérnöki irodájával szerződött egykori cégvezető feltáró vallomásra készül, a hatóságok tudomására akarja hozni, mi lett annak az egymilliárd forintnak a sorsa, aminek annak idején az ügyészség is bottal ütötte a nyomát. Amiről eddig hallgatott, most az Átlátszónak elmondta. Tovább az előző cikkre.
A másodfokú eljárásból Simon elől sorban kihullottak az első fokon még vádlottként szereplő személyek, mondhatni Simon vitte el a balhé javát. A Főváros Ítélőtábla elé már nem került a büntetőügy névadója, az első rendű vádlott T. Gyula, az Uvaterv Út-Vasúttervező Zrt. volt osztályvezetője, 1995-től az Uvaterv tulajdonában lévő Constreal Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. T. Gyulát az elsőfokú bíróság felmentette valamennyi vádpont, a folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, hűtlen kezelés alól. Csakúgy, mint a másodrendű vádlottat, E. Kálmánt, az Uvaterv gazdasági igazgatóját, a Constreal 1996-98- közötti ügyvezetőjét, aki 2011-től ismét betölti e tisztséget T. Gyulával együtt.
E. Kálmánt az ügyészség szintén bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalással, adócsalással, hűtlen kezelés elkövetésével vádolta meg. A per során a fővádlottak közül csak az Uvatervvel szerződött harmadrendű vádlott, Simon bűnösségét állapították meg, illetve az őt segítő H. Dávid, H. István, D. István IV.-VI. rendű vádlottakat. Őket bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás és magánokirat hamisítás miatt ítélték el: H. Dávidot egy év, H. Istvánt, mint különös visszaesőt 2 év, D. Istvánt fél év börtönre.
Simon Tibor 1998 decemberében alapította Economic Trade Kft. nevű cégét. Az atlatszo.hu-nak azt mondta, kifejezetten azzal a céllal, hogy számlagyárat működtessen: a papíron általa elvégzett, ám valójában részéről soha meg nem csinált munkákról számlákat állítson ki. 1999-2002 között a különböző szerződések után bruttó 1,2 milliárd forint ütötte a markát, azaz csak az ÁFÁ-t tarthatta meg, az átutalt nettó megbízási díjat egy táskában, készpénzben megbízóinak adta át – állította Simon.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman from atlatszo.hu on Vimeo.
Az Economic Trade 1999-ben szerződött először az Uvaterv Zrt. leányvállalatával, a Constreal Mérnöki Iroda Kft.-vel. Az Economic Trade 1999-től 2002-ig kapott a megbízásokat az Uvaterv mérnöki irodájától tervezési, előkészítési munkák elvégzésére. A szerződéseket a Constreal részéről T. Gyula írta alá, összesen 19 féle feladattal látta el Simon cégét, amelyek közül Simon szerint az egyet se végzett el. Például: tervezési terület megtekintése, fényképes dokumentálás, engedélyek, földhivatali térképek, tulajdoni lapok, geodéziai alappontok, csapadékvíz befogadó adatok beszerzése, közműhálózat és rácsatlakozási lehetőségeinek felmérése, meglévő épületek alapozásának feltárása, közlekedési jelzőtáblák, forgalmi felfestések összeírása és így tovább. A megbízásokat az Economic Trade papíron országszerte teljesítette, amerre csak az Uvaterv illetve leánycége, a Constreal dolgozott.
Az elsőfokú ítéletben olvasható számítás szerint az Economic Trade összesen nettó 1 milliárd 34 millió forint érétkű számlát állított ki, amelyhez 248 millió 713 ezer forint ÁFA tartozott.
A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy fiktív munkavégzés történt, amint ezt Simon az atlatszo.hu-nak állítja – bár annak idején az ügyészség erre a következtetésre jutott. A Fővárosi Főügyészség 2005. november 3-án kelt vádirata még bizonyítottnak látta, ezért I. és II. rendű vádlottként T. Gyulát és E. Kálmánt jelölték meg, akik az ügyészség akkori álláspontja szerint folytatólagosan csalást, adócsalást, hűtlen kezelés bűncselekményét követtek el. T. Gyulát 2003. november 5-én az Uvaterv székházából vitték el a rendőrök, december 18-án szabadult előzetes letartóztatásból. E. Kálmánt már 2003. szeptember 15-én bűnügyi őrizetbe helyezték, szeptember 18-tól december 18-ig előzetes letartóztatásban volt. Simon Tibort november 25-én tartóztatták le, december 22-én szabadult az előzetesből.
"Az átutalásokat T. Gyula utasítására E. Kálmán hagyta jóvá, noha mindketten tisztában voltak azzal, hogy az Economic Trade nem végzett munkát az autópályákhoz kapcsolódó szerződések vonatkozásában" – állapította meg az ügyészség. A vádhatóság azt is kimondta, hogy az Economic Trade által kiállított számlák egytől egyig fiktívek voltak, de hogy a pénzzel mi lett, azt az ügyészek se tudták felderíteni. "A bűncselekményből származó pénz további sorsa ismeretlen maradt" – olvasható a vádiratban.
A bíróság nem találta megalapozottnak a vádirat ezen, lényegi részét, hogy a két cég között létrejött szerződések, teljesítés igazolások és azok alapján kiállított számlák fiktívek lettek volna, T. Gyula közreműködésével E. Kálmán úgy fizetett ki pénzt az Economic Trade részére, hogy mögöttük nem állt tényleges teljesítés. "Hasonlóképpen az sem volt megállapítható, hogy a befogadott és kifizetett számlákkal a társaság ÁFA-fizetési kötelezettségét, illetve társasági adóalapját jogtalanul csökkentették volna" – mondta ki a bíróság.
Hogy a munkákat ténylegesen elvégezte-e az Economic Trade vagy sem, azt a bíróság se tudta megállapítani, mert valaki mindenképpen megcsinálta, de hogy ki, nos, ezt a húrt nem feszítették tovább. "Összességében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkákat valaki elvégezte. Sem az okirati bizonyítékok, sem a tanúvallomások útján nem volt kétséget kizáró módon beazonosítható személy, aki a munka elvégzésében részt vett – legyen az Economic Trade érdekkörében eljáró személy vagy az Uvaterv dolgozója –, sem olyan, aki a munka elvégzéséről tudomással bírt, az elvégző személlyel találkozott. Fentiek alapján nem bizonyított, de nem is cáfolt, hogy a munkákat Simon Tibor utasítására végezték el, mely T. Gyula és E. Kálmán számára, akiknek ezt ellenőrizni nem volt feladatuk, úgy jelenhetett meg, hogy az Economic Trade maga vagy legális alvállalkozói elvégezték."
Simon Tibor fiktív megbízásai Szerződés szerinti fontosabb nagyobb munkái voltak: régészeti feltárásokhoz szükséges geodéziai feladatok elvégzése 2000-ben az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán nettó 60 millió forintért. Az M7-es autópálya Zala megyei szakaszán a régészeti munkák jogi, műszaki teendői nettó 42 millió forintért. Az M5-ös autópálya 2002-es építésekor a Pick Szeged Zrt. hígtrágya kezelőjének áthelyezéséhez szükséges tervfőmérnöki és beruházás ellenőrzési munkák nettó 11 millió forintért. Ez volt a legutolsó megbízása, amely után nem sokkal már elindult a rendőrségi nyomozás. Számos határátkelőhely modernizálásból is kivette részét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Constreal Kft. közötti szerződéseknek köszönhetően. Letenyén, Röszkén, Csengersimán, Záhonyban, Nyírábrányban, Beregsurányban, Hercegszántón, Tompán, Barcson tervezési, előkészítési feladatok elvégzésére kapott megbízásokat nettó 98 millió 500 ezer forint értékben.
Az elsőfokú bíróság arra jutott, hogy T. Gyula és E. Kálmán magatartása nem volt alkalmas a hűtlen kezelés megállapítására. A rájuk bízott vagyon megőrzésére, gyarapítására vonatkozó kötelezettségeiket nem szegték meg, indokolatlan kifizetéseket nem hajtottak végre, vagyoni hátrányt nem okoztak. A Constreal megkárosítását sem találta bizonyítottnak, ezért felmentette őket. Másodfokon az ítélőtábla a felelősségre vonásukat már nem is tárgyalta, mivel az ügyészség a T. Gyula és E. Kálmán büntethetőségét fenntartó fellebbezését 2010. augusztus 3-án visszavonta, így felmentésük jogerőre emelkedett.
Mivel a fiktív számlázás nem nyert bizonyítást, Simont sem emiatt, hanem adócsalásért ítélték el. Az általános forgalmi adót Simon nem fizette be vagy jogtalanul visszaigényelte alvállalkozók – a miskolci Mi-Mi ’96 Kft. a Hedrik és Társa Építőipari Kft., illetve a Haxia Bt. – bevonásával, amelyek tulajdonosaiból a IV-VI. rendű vádlottak lettek. Az Economic Trade tevékenységének azzal lett vége, hogy az adóhivatal Simon miskolci fiktív alvállalkozóinál kezdett nyomozni. E fantom alvállalkozók szintén nem végeztek gazdasági tevékenységet, Simonnak számláztak, a cégeitől kaptak papíron létező megbízásokat, hogy így csökkentsék nullára Simon adófizetési kötelezettségét. Csakhogy a miskolci cégek is mellőzték az adófizetést, rajtuk keresztül jutott el az adóhatóság az Economic Trade-ig, onnan a Constrealon át az Uvatervig.
Simon pénzfelvételeinek természetesen nyoma maradt, az Economic Trade és az ODDS Kft. bankszámlájáról 217 millió forintot az Erste Bank egyik fiókjában vett fel, további 925 millió forintot a három miskolci fantomcégnek folyatott tovább, a pénz tőlük jutott vissza hozzá. "Az átutalt pénzösszeget – mely az adócsalásból származott – ezen cégek képviselői, illetőleg az általuk megbízott személyek minden esetben a bankszámlákról felvették és azok Simon Tibornak átadásra kerültek" – derítette ki a nyomozóhatóság.
A jogerős ítélet szerint a fiktív számlákkal Simon 311 millió forinttal csökkentette ÁFA befizetés kötelezettségét, 237 millió forintot pedig jogosulatlanul igényelt vissza. Ez az összeg hozzávetőleg megegyezik a teljes be nem fizetett ÁFA összegével.
Az Uvaterv Simon kijelentéseit így kommentálta: "A Simon Tibornak tulajdonított állításai valótlanok, ezért azokat a leghatározottabban visszautasítjuk." Simon ugyanakkor állította, egyik helyszínen sem járt, nem végzett semmiféle előkészítő munkát a Constreal Mérnök Iroda számára, már csak azért sem, mert egyáltalán nem értett a leszerződött feladatokhoz, de embere se volt rá, és nem is ez volt a szerepe.
Simon az Átlátszónak elmondott történetet nem hozta a nyomozó hatóságok tudomására, a több éven át tartó büntetőeljárás során nem tett vallomást. Éppen azért kérelmezte a Fővárosi Ítélőtáblánál a perújítást, hogy feltártja, hova kerültek az el nem végzett munkák után felvett százmilliók. Az immár végérvényesen lezárult perújítási nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatta. Úgy tudjuk, a Simon által megnevezett tanúk meghallgatását a NAV tavaly augusztusban megtette, csak egy valakit nem hallgattak meg: Simon Tibort, aki az ügyről a legtöbbet tudja.
Zsidai Péter
|
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
[
"Constreal Kft.",
"ODDS Kft.",
"Economic Trade",
"Hedrik és Társa Építőipari Kft.",
"Constreal Mérnök Iroda",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Economic Trade Kft.",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Fővárosi Bíróság",
"Pick Szeged Zrt.",
"Erste Bank",
"Constreal Mérnöki Iroda Kft.",
"Mi-Mi ’96 Kft.",
"Haxia Bt.",
"Főváros Ítélőtábla",
"Uvaterv Zrt.",
"Uvaterv Út-Vasúttervező Zrt.",
"Uvaterv Simon"
] |
Újabb cikkel rukkolt elő az Élet és Irodalom (ÉS) stábja a Fidesz pénzügyeivel kapcsolatban. A lap e heti száma most azt próbálja nyomon követni, hogy mi lett az egykori Tisztikaszinó eladásából származó mintegy hétszázmillió forint sorsa.
A lap szerint a székházügy kezdetekor a bennfentesek sem gondolták komolyan, hogy az ügyletet a Fidesz és az MDF képes tető alá hozni. A tranzakciót Szabó Tamás akkori privatizációs miniszter vitte a kormány elé, ám Antall József miniszterelnök azt aggályosnak tartotta. Majd távollétében, egy Boross Péter által vezetett kormányülésen döntöttek az ingatlaneladásról.
A Fidesz pénzügyi vezetői ekkor nagyszabású hitelfelvételekbe kezdtek, elsősorban az MHB-nál - írja a lap. E hitelek fedezetét minden esetben a párt Lendvay utcai székháza jelentette. Az ÉS informátora szerint azonban ezekből a hitelekből a párt akkor vajmi keveset használt fel, mert azokra nem igazán volt rászorulva.
Az ÉS Orbán Viktor érvelésével - mely szerint az ügyleteket megnyugtatóan kivizsgálták a hatóságok - kapcsolatban rámutat: az állami szervezetek és hatóságok a kormányfő állításával szemben nem ezeket a gazdasági ügyleteket vizsgálták, mert erre csak az APEH-nek lett volna lehetősége. Az ÁSZ például a székházjuttatásoknál csak a törvényességet vizsgálta, a pénzmozgásokat nem. A számvevőszék egyébként a párt gazdálkodásába betekinthetett, az azzal összefüggésben álló cégekébe viszont nem - mutatja ki a hetilap riportja.
Az ÉS tehát azt állítja: a Tisztikaszinó eladásából származó pénz útja világosan nyomon követhető, egészen a Fico Kft.-ig.
(Magyar Hirlap)
|
[
"Fico Kft.",
"Fidesz"
] |
[
"Élet és Irodalom"
] |
Nem adott valós képet gazdálkodásáról az SZDSZ, mivel a 2005-ről és 2006-ról szóló könyvelésében nem tüntette fel, hogy mennyi nem pénzbeli adományt kapott. A hibának nem lesz következménye, ugyanis idejében javított a párt.
A nyilvánosságra hozott beszámolóiban az SZDSZ nem adott megbízható és valós képet a párt 2005-2006. évi gazdálkodásáról - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből.
A számvevőszéknél az [origo] megkeresésére elmondták: a párt a gazdálkodásáról készített beszámolóiban elmulasztotta számszerűsíteni a nem pénzbeli vagyoni adományokat.
A párttörvény értelmében ha egy párt például ingatlant kap, akkor az éves elszámolásban fel kell tüntetnie annak értéket. Az SZDSZ 2005-2006-os évre vonatkozóan ezt mulasztotta el megtenni. Ezzel pedig az ÁSZ szerint nem tett eleget a megbízható tájékoztatás követelményének.
Az SZDSZ-nek azonban semmilyen retorziótól nem kell tartania, a párt ugyanis még az ellenőrzések idején javította a híbát, és a mulasztásról tájékoztatta a közvéleményt is: a módosított adatokat tartalmazó tájékoztatót közzétette a honlapján, illetve a Magyar Közlönyben is.
|
[
"SZDSZ"
] |
[
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Közlöny"
] |
A Hotel Riva Malinskában. Fotó: Hotel Riva
Miközben az eszéki labdarúgásból kényszerűségből kivonult, a horvátországi turisztikai szektorba beszállt Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos családi cége, a Talentis Group Zrt. valamivel több mint egy hónapja szerzett meg egy olyan rijekai céget, amely neve és tevékenységi köre alapján is a szálláshelyszolgáltatásban ténykedik, vagy fog ténykedni a jövőben. A vásárlás már a Mészáros-csoport nemzetköz terjeszkedési terveinek a része.
Eszéki kapcsolat
A Riva’s Hotels & Resorts d.o.o. nevet viselő cégnek ugyanakkor nem volt túl nagy múltja Mészárosék tulajdonszerzése előtt, a vállalatot csak tavaly decemberben hozták létre. Az alapító egy Euro Immobilien Group nevű helyi cég volt, amely egy nemzetközi ingatlankereső oldalt működtet. Elsősorban adriai villák, illetve apartmanok eladóit hozzák össze helyi és főleg külföldi vevőkkel, de üzleti ingatlanok közvetítésével is foglalkoznak. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy az oldalon néhány millió euróért például szállodákat is hirdetnek, de ingatlanbefektetőket is keresnek projektekhez.
A Talentis azonban valószínűleg nem egy ilyenbe szállt be, és az sem valószínű, hogy Mészáros Lőrinc az ingatlankereső oldal böngészése közben talált volna rá a Riva’s Hotelsre. Különösen, hogy a felcsúti milliárdosnak lehetett közvetlen kapcsolata is az Euro Immobilien Group tulajdonosához, Denis Šikljanhoz is. Az üzletember ugyanis közösségi oldalai alapján nagy futballrajongó, és bár nem Eszék-szurkoló, de ismeri Igor Galić-ot, aki a közelmúltig az akkor még Mészáros Lőrinc tulajdonában álló NK Osijek elnökségében ült.
A vállalatot a tulajdonosváltás óta – ahogy Mészáros Lőrinc minden más horvátországi érdekeltségét – a milliárdos tolmácsból lett bizalmasa, Sakalj Ferenc vezeti. A cég Rijeka főutcájára van bejegyezve, egy minden bizonnyal elég értékes ingatlanba, amit azonban valószínűleg csak megörököltek Mészárosék. Ez ugyanis az Euro Immobilien címe is. Azaz egyáltalán nem biztos, hogy a neve alapján hotelcég Rijekában fog tevékenykedni.
Horvátországban egyébként vannak Riva nevű szállodák. Hvar szigetén egy 53 szobás négycsillagos szálloda viseli ezt a nevet, a Krk szigeten, Rijekától 35 kilométerre Malinskában meg pedig egy 49 szobás luxushotel.
Illeszkedik a célokhoz
A Mészáros-csoporttól kérdeztük, hogy az új cégüknek vannak-e ingatlanjai, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Azt ugyanakkor elárulták, hogy a vállalattal vannak terveik, az akvizíció
"illeszkedik ahhoz a stratégiai célhoz, hogy a Mészáros-csoport nemzetközi szinten terjeszkedjen".
Korábban pedig a terjeszkedési terveket firtató megkeresésünkre azt írták, hogy napirenden van újabb szállodák vásárlása.
Mészároséknak egyébként már most is elég erős érdekeltségeik vannak a szektorban és nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is. A család tőzsdei birodalmához tartozó Hunguest láncnak összesen 26 szállodája van, többségük Magyarországon, de Montenegróban, Ausztriában és Erdélyben is működtetnek hoteleket. A csoport ráadásul most kapott közel 10 milliárd forintnyi állami támogatást hét hotel felújítására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzobánként 77 millió forint közpénzt kap három magyar szupergazdag közös szállodájaCsányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz erősebbek vásárolhatják fel a megroggyant szállodákat, Mészárosék is készülnekA hitelmoratórium sok szállodás cégnek segített, de jövőre így is lehet konszolidáció a piacon. A Mészáros-csoportnál napirenden van további hotelek vásárlása.
A Talentisnek egyébként nem a Riva’s Hotels az első horvátországi leánycége, nagyjából két éve tulajdonolnak egy másik horvát vállalatot is. A Mirno More d.o.o. ugyanakkor érdemi üzleti tevékenységet beszámolói alapján nem igazán végez, fő funkciója valószínűleg – a Direkt36 korábbi információi szerint – az, hogy 2015-ben ennek a cégnek a nevére íratták Mészáros Lőrinc Ugljan szigeti luxusvilláját.*Korábban a horvát társaság egy másik Mészáros-cég, a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonában volt, de amikor utóbbit bevitte a tőzsdére a felcsúti milliárdos, áttették a családi holdingba.
A Mirno More tavaly összesen 6 (!) kunás, tehát mostani árfolyamon nagyjából 280 forintos bevételt ért el, miközben a ráfordítások majdnem 230 ezer kunára rúgtak, így forintban 10 milliós veszteséget könyvelt el. A vállalatnak ugyanakkor nagyjából 4,1 millió kunás, közel 200 millió forintos ingatlanvagyona van, és ez nem is változott érdemben az elmúlt években.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHorvátországi villáján mégsem osztozik másokkal Mészáros LőrincMészáros egyik cége eladta Mészáros egy másik cégének a horvát tengerparti villát is birtokló vállalatot, így az maradhat a felcsúti milliárdosnál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBértámogatást kérnének a magyar szállodák az összeomló turizmus miattAz árak nem fognak esni, zárva tartó hotelek viszont lesznek. A szektor újabb segítséget várna, hogy meg lehessen őrizni a még megmaradt munkahelyeket.
Közélet Vállalat Horvátország Mészáros Lőrinc szálloda Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Talentis Group Zrt.",
"Mirno More"
] |
[
"Euro Immobilien",
"Riva’s Hotels & Resorts d.o.o",
"Mészáros Lőrinc szálloda",
"Hotel Riva",
"NK Osijek",
"Riva’s Hotels",
"Euro Immobilien Group",
"Hotel Riva Malinska",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Mirno More d.o.o.",
"Hunguest lánc"
] |
32 milliót kapott közpénzből az államtitkár
Budapest — Tízmilliókat kaszál az agrártámogatásokon a Miniszterelnökség agrárfejlesztésekért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt.
Kisnek 70 hektár földje van, gazdálkodáshoz nyert pénzt/
Az idén júniusban kinevezett állami vezető csak ebben az esztendőben 32 millió forint uniós és állami támogatásban részesült a 70 hektárnyi földje után. Ráadásul további milliókra számíthat a következő egy évben a korábban elnyert pályázatai révén.
Az államtitkár vagyonnyilatkozatából kiderül, a 2,9 milliós területalapú támogatás mellett (egész évre 5,8 millió forint jár neki) fagykárra, gyümölcstermesztésre, biztosítási díjra, valamint faaprító gépre kapott milliókat. Kis Miklós Zsoltnak a 2010-es kormányváltás után kezdett el futni a szekere: 2009-ben még csak 426 ezer forintnyi mezőgazdasági támogatást kapott, 2010-ben már 4,4 milliót, ez 2011-ben 11 millióra hízott, 2012-ben pedig elérte a 30 milliót. Kis már korábban is a Fideszben politizált, a párt nyársapáti csoportjának elnöke, 2010-től pedig a Pest megyei közgyűlésbe is bejutott, és a megyei agrárkamarának is volt vezetője.
Az idei 32 millió forintból 22 milliót már az államtitkári kinevezése után utalt át a költségvetés Kisnek. Feltettük a kérdést: nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy állami vezetőként, aki ráadásul az agrár-vidékfejlesztésért felel, ekkora összegű támogatásokat kap.
– Az államtitkári kinevezésemet megelőző években több pályázaton is sikeresen indultam, amelyek nagy része többéves kötelezettséget vont magával, s a kifizetés folyamatos – válaszolta a Blikknek Kis Miklós Zsolt, aki jelezte, hogy mivel a korábbi években elnyert pályázatainak zárása és azok költségelszámolása folyamatban van, így további kifizetéseket kap 2015 végéig.
– Ezeket integrált gyümölcs- és szőlőtermesztésre, szamócatelepítésére, kertészeti munkagépek beszerzésére, valamint faapríték-tároló építésére nyertem el – részletezte az államtitkár, aki szerint nincs itt semmi összeférhetetlenség.
– Tekintettel arra a tényre, hogy minden támogatást, pályázatot még bőven az államtitkári kinevezésem előtti években nyertem el, s mindössze ezek pénzügyi rendezése, kifizetése tolódik át a kinevezésem utáni időszakra, természetesen a helyzet nem összeférhetetlen – jelentette ki a politikus.
Az agrárszakértő szerint az átlagosnál jóval nagyobb mértékű támogatásokat zsebelhetett be az állami vezető.
– Mi 452 hektáros terület után 52 millió forintot kaptunk az utolsó teljes évünkben, pedig nekünk mint ökológiai gazdaságnak relatíve magasabb támogatás járt – mondta a Blikknek Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztő Központ ügyvezetője, aki szerint egy átlagos, politikai kapcsolatokkal nem rendelkező gazdálkodó Kiséhez hasonló birtoknagyság esetén körülbelül 8 millió forint éves támogatással kalkulálhat.
K. D.
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Kishantosi Vidékfejlesztő Központ"
] |
A szállodában 72 szoba kap helyet, a hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel. Sőt, még egy 1310 négyzetméteres kerti tó is megvalósul. Az ország keleti csücskébe tervezett létesítményre kiírt közbeszerzést a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte el. A cég tulajdonosa Szabó Zoltán, aki egykor kollégiumi szobatársa volt Varga Mihály pénzügyminiszternek. A Garage Kft. nettó árbevétele 2019-re 4,2 milliárd forintra, 5 év alatt hatszorosára nőtt.
9 milliárd 683 millió forintért nyerte el a fehérgyarmati termálfürdő és szálloda tervezését és kivitelezését a budapesti Garage Ingatlanfejlesztő Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A közbeszerzést Fehérgyarmat Város Önkormányzata írta ki. Az ország keleti csücskébe tervezett szállodában 72 szoba kap helyet. A hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel, sőt, még egy 1310 négyzetméteres kerti tó is megvalósul.
A Fehérgyarmati Strandfürdő területén jelenleg két termál-, két gyermek- és egy úszómedence található. A termálmedencébe érkező víz 2002-ben gyógyvíz minősítést kapott, ami mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas.
A mintegy 10 ezer lakosú Fehérgyarmat jelenlegi strandja elsősorban a helyi igényeket elégíti ki. Igazi ritkaság, ugyanis kevés 1000 forint alatti termálvizes fürdő működik Magyarországon, egy felnőtt számára a fürdőbelépő 2020-ban csupán 900 forint volt.
A 2020-as önkormányzati tájékoztatási dokumentációból kiderül, hogy
a tervezett szálloda és wellnessfürdő megvalósítása érdekében módosítani kell a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot.
A jelenlegi strand és a mellette elhelyezkedő sportpálya területéből hoztak létre egy közel 3 hektáros új telket. A telkeket részben beépítésre nem szánt különleges területből, beépítésre szánt különleges területté sorolták.
A budai Várban is dolgozik a cég
A nyílt eljárásra csupán ez az egy ajánlat érkezett, a Garage Kft.-től, amelynek tulajdonosa Szabó Zoltán.
A cég nettó árbevétele 5 év alatt hatszorosára nőtt.
2015-ben a kft. nettó árbevétele még csak 679 millió forint volt, 2019-ben ez a szám 4,2 milliárd forintra ugrott. A cég adózott eredménye 2015-ben 19 millió forint volt, ami 2019-ben 324 millió forintra nőtt.
"Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van" – derítette ki korábban a Magyar Narancs.
Nemrég az Átlátszó is megírta, hogy mitől szárnyal a cég. A WHB és a Garage Kft. például 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét a Budai Várban. A két cég 2018 óta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel.
A kft. egy másik nagyberuházáson is dolgozott: 2017-ben megnyerte a WHB Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás időközben nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra drágult.
A WHB és a Garage Kft. 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft.
" Nullás brikettgyár "
A cég már többször dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező kft. építhette fel – egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért – a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton.
Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. Végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre, ami egy idő után, az uniós vállalások ellenére, semmi bevételt nem termelt – a Magyar Narancs cikke szerint. A furcsa brikett-bizniszről az Átlátszó is írt.
Habony hitelezője a brikett-bizniszben Tőkét csökkent a Fidesz-közeli potentátokhoz kötődő Morando Kockázati Tőkealap érdekeltségében álló fehérgyarmati Brikett Investment Kft. E cég is egyike azoknak az uniós Jeremie-alapból pumpált startupoknak, amelyből kis túlzással praktikusan a semmit észlelte a Forbes magazin tényfeltáró cikke.
Szabó Zoltánnak kastélya is van a megyében: az üzletember cége, a Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben kapott 194 millió forint uniós támogatást, amiből a Nagyaron található Luby Kastélyt újította fel és egy illatozó rózsakertet is kialakított. A kastélyban jelenleg múzeum és étterem üzemel, de esküvőt és különböző rendezvényeket is szerveznek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A fehérgyarmati termálfürdő és szálloda látványterve. (Forrás: Engedélyezési Terv)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft."
] |
[
"Magyar Narancs",
"Opten Kft.",
"Luby Kastélymúzeum Kft.",
"Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.",
"Brikettgyártó Kft.",
"Morando Kockázati Tőkealap",
"Brikett Investment Kft.",
"WHB Kft.",
"Fehérgyarmat Város Önkormányzata"
] |
Elutasította a bíróság, hogy találkozhasson a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben lévő P. Máriával az LMP parlamenti képviselője, Csárdi Antal, valamint Juhász Péter. Az Együtt egykori elnöke több anyagot készített a vádemelés ellenére is sok homályos részlettel teli, a Fidesz vezető politikusát, Kósa Lajost is érintő ügyben, ezek tisztázására kérték, hogy beszélhessenek a csengeri örökösnővel. Az indoklás szerint azonban a fogvatartott közepes biztonsági kockázati besorolást kapott, így "a fenti személyekkel való kapcsolattartásnak biztonsági kockázata van" – ezzel kezdődött a csengeri örökösnő perének harmadik tárgyalási napja a mátészalkai városi bíróságon. (A per első és második napjáról itt olvashatja beszámolónkat.)
Korábbi cikkünkben névhasonlóság miatt tévedésből valótlanul állítottuk, hogy P. Mária egy időben Helmeczy László helyett Hauser Tibort bízta meg. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Hauser Tibor ügyvéd soha nem látta el P. Mária védelmét. Hauser Tibor így nem javasolta P. Máriának a vallomása visszavonását, és nem tett ígéretet neki, hogy ekkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végig. A valóság ugyanis az, hogy Hauser Tibor P. Máriát nem ismeri és vele megbízási kapcsolatban soha nem állt. A tévedésért minden olvasónk és különösen Hauser Tibor elnézését kérjük.
Az ügyészség szerint P. Mária (korábban Sz. Gáborné, született M. Mária) valótlanul állította, hogy ötmilliárd eurós (!) örökség vár rá. Csalást azzal követett el, hogy a vagyon megszerzéséhez szükséges költségekre hivatkozva kölcsönöket kért ismerőseitől, összesen 780 millió forint értékben. A vád szerint az asszony tudta, hogy az örökség nem létezik.
Egyelőre nem világos, hogy az ügy egyetlen vádlottja, aki saját bevallása szerint 15 éve még uborkát termesztett, néhány éve még sms-t sem tudott írni, hogyan tudott megtéveszteni ügyvédeket, jegyzőket, banki vezetőket, Kósa Lajost, aki hat éven át rendszeresen találkozott vele az örökség ügyében. Nem ismert, hogy honnan érkeztek a jogi nyelven írt francia és német papírok.
P. Mária szerint ha nincs örökség, akkor őt is megtévesztették "nála nagyobb tudású emberek" éveken át. Elismerte, hogy kért vagy olykor kérés nélkül fogadott el pénzbeli segítséget ismerőseitől az örökség megszerzése érdekében, de mindig abban a hiszemben, hogy a hagyatékból azt kamatostul visszafizeti.
A vádlott ezúttal is elmondta, hogy a sértettek nem maguktól jelentkeztek a rendőrségen, volt olyan kölcsönadó is, aki fenntartja, hogy nem tekinti magát sértettnek. Több kölcsönadónak adott is vissza pénzt – részben az örökség címén érkező 2-3 ezer eurós adagokból –, másrészt, vannak olyan, magukat sértettnek nevezők, akiktől P. Mária szerint nem kapott pénzt. "Mi bizonyítja, hogy én kaptam tőlük pénzt?" – kérdezte a vádlott.
Hallgassák meg Kósa Lajost
Fenntartotta kérését P. Mária, hogy ügyében hallgassa ki a bíróság Kósa Lajost. Debrecen egykori polgármestere, a Fidesz egyik alelnöke éveken át volt kapcsolatban az asszonnyal – akinek az ügy kirobbanása óta korábbi férje és egyik fia is öngyilkos lett. Kósa svájci bankban is járt közösen P. Máriával az örökség ügyében. A vádlott szerint Kósa Spéder Zoltánhoz is elvitte, hogy az akkor még az üzletember irányítása alatt lévő FHB Bankban számlát nyissanak.
"Indítványozom, hogy Kósa Lajost hallgassák meg tanúként. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező politikus, milyen tények és bizonyítékok győzték meg arról, hogy az én örökségem valós és létezik? Milyen információk alapján kötött közjegyző és ügyvéd előtt velem szerződéseket az örökség kapcsán? Én Kósa Lajost nem csaptam be, nem vagyok csaló" – mondta P. Mária, akit Kósa csalónak nevezett.
P. Mária hiányolta a vádiratból Kósát, aki a nyomozóknak tett tanúvallomásában elismerte, hogy volt Svájcban a csengeri örökösnővel, többször találkozott vele Magyarországon is, és közjegyző előtt hitelesített papírokon tudomásul vette, hogy több millió eurós ajándékot kap szűkebb családi környezete, ha a hagyaték megérkezik.
Igaz, P. Mária elismerte, hogy ezt önként kezdeményezte, és Kósa nem kért tőle pénzt.
Aki engem börtönbe juttatott, ne kapjon ajándékot
P. Mária kötött hasonló ajándékozási szerződést Kósa és egykori felesége, majd Kósa édesanyja javára is, de rajtuk kívül Kósa egyik közelebbi ismerősével, Órendi Mihállyal, a magyar korcsolyaszövetség néhány éve lemondott elnökével. (Ő annak az ügyvédnek a sógora, akihez P. Mária elment a hagyaték ügyében jogi segítséget kérni azután, hogy 2008-ban a csengeri polgármesteri hivatalon keresztül megkapta a hagyatékról szóló levelet Svájcból.)
P. Mária újra elmondta: visszavonja a 2019. január 18. és április 16. között tett vallomásait, amelyekben arról beszélt, hogy Kósa Lajos nem érintett az ügyben. Azokat ugyanis korábbi ügyvédje kérésére tette, aki azt javasolta, vonja vissza a Kósát érintő részeket, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhessen. "Én erre kaptam ígéretet, hogy 2019. március 7-én kiengednek. De nem engedtek ki, ezért a vallomásomat már írásban is visszamondtam. Szabályosan mondjam azt, hogy becsaptak"
– mondta P. Mária, aki ennek alapján hiányolta, hogy a Kósára vonatkozó részek nincsenek a vádiratban.
Egyúttal bejelentette azt is, hogy visszavonja az ajándékozási köziratokat, így azokat is, amelyek Kósa Lajos környezetének ígérnek több millió eurós ajándékot. P. Mária szerint ez azért fontos, mert ha mégis érkezne vagyon, akkor azok jelenleg érvényesíthetők lennének, de nem akarja, hogy a vagyont gyermekeitől vonják meg, "ha vele bármi történne."
Fotó: Nyilas Gergely / Telex
"Ne tudja senki érvényesíteni több millió eurót", aki "sértettnek vallotta magát, engem meg börtönbe juttatott" – mondta a nyíregyházi bv. intézetből ügyvédjével, Helmeczy Lászlóval együtt online bejelentkező P. Mária.
Ügyvédje jelezte: továbbra sem világos, hol követte el a csalást védence. Ez a kérdés különösen a Kiskun Tender Kft. ügyében fontos. Ennek a kft.-nek a 68,3 millió forintos kölcsöne indította el az egész eljárást, amely a csengeri örökösnő ügyévé kerekedett ki.
A kft. úgy került a képbe, hogy képviseletében egy férfi – a bíróság őt később hallgatja ki – azzal kereste meg a nőt, hogy Kósa Lajossal való ismeretségét felhasználva segítsen elintézni egy vitát a kft. és a debreceni önkormányzat egyik cége között. P. Mária 18 hónapon át rendszeres utalásokkal kapott 68,3 millió forintot, amelyet elmondása szerint részben közvetítővel, részben közvetlenül Kósának adott át.
Csak az utalások megkezdése után egy évvel kérte a kft., hogy P. Mária erről kölcsönszerződést kössön, amit – korábbi állítása szerint Kósával konzultálva – aláírt. Valamivel később a kft. a pénzt visszafizetését kérte, és mivel ez nem történt meg, indult el az eljárás. Erre hivatkozva adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot is P. Mária ellen, aki ekkor Svájcban tartózkodott.
Mindig a futár hozott pár ezer eurót
P. Mária kezén nemcsak a Kiskun Tender Kft. nevében érkező 68 millió jött át, de a hagyaték kezelőitől is érkezett pénz, egy futáron keresztül.
P. Mária a futárról elmondta, általában a hét elején sms-ben, telefonon vagy emailben értesítették, hogy hol és mikor kell átvennie a pénzt. Egy részét a hagyaték kezelésének ügyében továbbítania kellett, volt, hogy ezt is futárnak adta át.
"Alkalmanként 3-5 ezer eurót hoztak, talán egy alkalommal hatezer eurót. Minden esetben egyedül vettem át a pénzt, arról elismervényt nem kaptam, csak alá kellett írnom egy kis készüléken" – hangzott el P. Mária vallomásából a bíró felolvasásában. "A helyszínre minden esetben Pólus Péter vitt el, ő a kocsiban maradt. Az átvett valutát szinte mindig Pólus Péter váltotta be, és az átváltott pénzt adta át nekem" – mondta.
A nyomozati anyagból kiderül, hogy a megadott időpontok és helyszínek többségében valóban váltott be valutát a megnevezett férfi, aki a közelmúltban feleségül vette P. Máriát, és mellesleg az asszony kiskorú fiának keresztapja is. (Az egykor jól menő vállalkozóé volt Gödön a Pólus Palace, amely azonban 2012-ben csődbe ment. P. Mária egy alkalommal bejelentkezett a hitelező banknál, hogy tud vevőt szerezni a komplexumra, így a bank várt a végrehajtással. Később kiderült, P. Mária nincs abban a helyzetben, hogy megvegye az ingatlant, és befektetőt sem tud hozzá szállítani.) A házassáról P. Mária elmondta: névleges, a célja az, hogy amíg ő őrizetben van, addig kiskorú fiának tudjon segíteni a keresztapja, Pólus Péter. P. Mária szerint alaptalan az ügyészség gyanúja, hogy mindez csak azért történt, hogy Pólusnak ne kelljen vallomást tennie, elvégre három alkalommal ezt megtette e nyomozás során.
Betűzze le az apja nevét
A perben – ahol tanúmeghallgatásokra a csúszások miatt még nem került sor – először jutottunk el az ügyészség kérdéseihez:
"Mi az ön édesapja neve?" A kérdésre kissé gyakorlatlanul lebetűzte P. Mária a német nevet. (P. Mária elmondása szerint a hagyaték ügyéig mást hitt édesapjának, azt, akitől eredeti vezetéknevét is kapta.)
"Beszél ön idegen nyelvet?" P. Mária oroszul tanult az iskolában, ebből emlékszik egy kevésre, és "németül ragadt rá valami a svájci fogdában". "Akkor hogy beszélt Olga Shieldsszel, akiről vallomásában azt mondta, hogy telefonon beszéltek?" – kérdezte az ügyész. "Elmondtam és Kósa Lajos vallomásában is benne van, hogy Olga Shields tud magyarul."
A triviális dolgokon való átzökkenés után kulcskérdés is felmerült, erre a válasz volt kevésbé egyértelmű: P. Mária állítása szerint az Erste bankos számlájára már 2009-ben ötmilliárd forint érkezett. Ebből levett "nem tudom, százegynéhány milliót", amiből adósságait rendezte, felújította a házát és anyósáét, "próbáltunk élni". Végül P. Mária szerint az ötmilliárd forint többi részét a Deutsche Bank visszavonta, mondván, idő előtt küldték a hagyatéki előleget.
Ezeknek a pénzmozgásoknak azonban az ügyészség szerint nincsen nyomuk ezen a számlán. Az ügyész elmondása szerint a védelem azt állítja, hogy "az Erste Bank kiadta a számlaforgalmi adatokat, amelyek azt tanúsítják, hogy önnek több milliárd forint érkezett a szánlájára. Mikor csatolják be ezeket a számlaforgalmi adatokat?" Erre P. Mária ügyvédje vette át a szót, közölve, hogy a banktól nincs információjuk, van viszont egy idős oknyomozó, "nagyon segítőkész ember, aki talán korábban ügyész, ügyvéd, vagy nyomozó lehetett", rendszeresen írt az ügyvédnek, olyan részleteket tudva az ügyről, amelyeket legfeljebb P. Mária ismerhetett. Ennél közelebbi viszont nem derült ki a védelem szerint egy rövid időre átutalt pénzről.
P. Mária szerint fontos iratok eltűntek a nyomozati anyagból, a számlaforgalomról – volt egy beázás is. A vádlott szerint nemcsak ezek az iratok hiányoznak, hanem azok a 2015-ös tanúvallomások is, amelyek abban az ügyben keletkeztek, amely szintén csalás vádjával indult, végül azonban bűncselekmény hiányában lezárult. Ezek az iratok akkor semmisültek meg, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi, Aradi utcai épülete beázott. P. Mária ügyvédje szerint igazolható, hogy ezek a tanúvallomások egyszer valóban megvoltak, majd eltűntek, ám megsemmisülésük miatt nem derül ki, hogy pontosan mi volt bennük. P. Mária szerint minden eltűnik, ami legalább azt igazolná, hogy ő jóhiszemű volt, és valóban hitt az örökségben.
Az ügyészség arra is kíváncsi volt, hogy ha valóban jött ötmilliárd forint, amit a bank visszahívott, akkor nem kérték-e vissza azt a százmillió forint feletti összeget, amelyet P. Mária elköltött. "Nem" – mondta P. Mária, aki szerint ezt a hagyatékának ügyében megbízott ügyvéddel a bank is közölte.
Marad előzetes letartóztatásban P. Mária
Elutasította a bíróság a védelem indítványát arra, hogy a vádlott szabadlábon védekezhessen. Az indoklás szerint a bűnismétlés lehetősége és a szökés is veszélye is fennáll.
Az ügyvéd szerint meglepő, hogy három évvel a nyomozás megkezdése után is tart az ügyészség a vádlottól, "hiszen minden jól fel van derítve, nem?". Majd ezután az ügyvéd – aki egykor a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke volt, de 2001-ben elhagyta a pártot, 2018-ban pedig a DK jelöltjeként indult – nevek nélkül is érthető, de egy büntetőügyben talán kevéssé megszokott politikai utalásokat tett az indítvány védelmében:
|
[
"Kiskun Tender Kft."
] |
[
"Pólus Palace",
"Deutsche Bank",
"FHB Bank",
"Erste Bank",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Eddig megvédte a belügyminiszter az álláshalmozó katasztrófavédelmi vezetőket, de már nemcsak nekik, hanem a szervezet főigazgatójának is le kell mondania a tisztségével összeférhetetlen céges megbízásokról. Egyről már lemondott, de kiderült, van még másik kettő ilyen állása. Ha a minisztérium nem is szankcionálta a törvénysértő álláshalmozást, az ügyészség még elrendelhet nyomozást.
Vége a katasztrófavédelmi vezetők álláshalmozásának: Pintér Sándor belügyminiszter lényegében elismerte, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) egyes vezetői eddig törvénysértő módon dolgoztak mellékállásban gazdasági társaságoknál, és rendelkezett ezen posztok felszámolásáról.
Egyről tudtunk, három volt
Az eddig az álláshalmozókat védelmébe vevő Pintér Sándor belügyminiszter szigora érinti a másodszor is nyugdíjba vonult Bakondi György helyét egy hónapja az OKF élén elfoglaló addigi gazdasági helyettes, Tollár Tibor vezérőrnagyot is.
Tollár Tibor több gazdasági társaságban is tisztséget vállalt OKF-es vezetőként Fotó: Bielik István - Origo
Mint arról az Origo beszámolt, Tollárról már előléptetése előtt kiderült, hogy évek óta részt vesz egy állami tulajdonú, tűzoltó járművek javításával foglalkozó cég, a BM Heros Zrt. vezetésében mint az igazgatóság elnöke. Ez pedig munkaviszonynak számít, betöltése ellentétes a szolgálati törvénnyel.
Ugyan a belügyi tárca szerint a Heros Zrt. felett a tulajdonosi jogokat az OKF gyakorolja, az irányító és ellenőrző testületbe pedig kötelező tagokat delegálni, ám a szolgálati törvény nem tesz különbséget a cég tulajdonosa szerint, és aszerint sem, hogy az ott végzett munka a szolgálattal összefügg-e.
A botrány hatására ugyan Tollár Tibor még OKF-főigazgatói kinevezése előtt, áprilisban lemondott a BM Heros Zrt.-nél betöltött tisztségéről, ám mint azóta a Lánglovagok portál kiderítette, a tábornok másik két, a katasztrófavédelemhez még ennyire sem köthető gazdasági társaságnál is vállalt megbízatást.
Pintér levette róla a kezét
Tollár Tibor a cégbírósági adatok szerint a Márianosztrai Fegyház és Börtön elítéltjeit foglalkoztató állami cég, a Nostra Kft. felügyelőbizottsági tagja volt 2010-től. Megbízatása 2018-ig szólt, de még a Heros Zrt. botránya előtt lemondhatott, legalábbis 2015. március 10-én törölték a tagok közül.
A magyar-szlovák földgázszállító vezetéket építő Magyar Gáz Tranzit Zrt. felügyelőbizottsági tagjai között ugyanakkor a cégiratok szerint továbbra is szerepel Tollár. A Nostra Kft.-ben és a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben betöltött tisztségek miatt az MSZP-s Harangozó Tamás kért magyarázatot a belügyminisztertől.
Pintér Sándor belügyminiszter Tollár Tibor kinevezési ünnepségén - nem védi többé Fotó: Bielik István - Origo
Írásbeli válaszában Pintér Sándor közölte: a július 1-jén hatályba lépő új szolgálati törvény "egyértelműen rendezi az összeférhetetlenség szabályait (...) Tollár Tibor ezen rendelkezéseknek megfelelően fog eljárni, és a jogszabály hatálybalépését megelőzően lemond a felügyelőbizottsági tisztségeiről."
Ezzel lényegében elismerte a miniszter a jelenleg fennálló törvénysértést, hiszen a módosított szolgálati törvény vezetőkre érvényes összeférhetetlenségi szabályai nem változtak: a hatályos törvény ugyanígy tiltja - néhány kivétellel - a vezető beosztásúak munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyának létesítését.
Másokat is utolér a szigor
Nem csak Tollár tábornoknak kell megválnia mellékállásaitól, hanem több más OKF-es vezetőnek is. Csak a BM Heros Zrt.-ben négy másik vezető is érintett: ketten az igazgatóság, ketten pedig a felügyelőbizottság tagjaként. A cégbírósági adatok szerint mind a négyük tisztsége hatályos - igaz, még Tollár csaknem egy hónapja bejelentett lemondását sem vezették át a nyilvántartásban.
A belügyminiszter 30 napot adott a katasztrófavédelmi vezetőknek, hogy megszüntessék összeférhetetlen tisztségeiket.
A belügyminiszter a Lánglovagok.hu szerint április végén utasításba adta, hogy a szolgálati törvény alapján az állományilletékes parancsnokok szólítsák fel az érintetteket, hogy a gazdasági társaságokban betöltött vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagságukkal kapcsolatos összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntessék meg. Ezt a tárca sajtóosztálya meg is erősítette az Origónak.
Ma döntik el, nyomoznak-e
Ha a Belügyminisztérium nem is szankcionálta a törvénysértő álláshalmozást, az ügyészség még elrendelhet nyomozást - erről az Origo értesülései szerint ma dönt a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádhatóságnál ugyanis korábban emiatt bejelentést tett Árok Kornél volt tűzoltó-szakszervezeti vezető.
Árok Kornél tett bejelentést az álláshalmozás miatt az ügyészségen Forrás: Origo
Árok Kornél bejelentése szerint az összeférhetetlenség mellett "hamis magánokirat felhasználása vagy közokirat-hamisítás gyanúja is felmerül, hiszen az érintettek olyan tartalmú elfogadó nyilatkozatot tettek, amelyben azt állították, hogy velük szemben nem áll fenn összeférhetetlenség".
Az ügyészség már kétszer meghosszabbította 15-15 nappal feljelentéskiegészítés határidejét. Többször nem lehet, a határidő pedig május 13-án lejár - ismerte el az Origónak a vádhatóság szóvivője. Nagy Andrea szerint ezért ma eldöntik, indítanak-e nyomozást az álláshalmozások miatt, vagy sem.
|
[
"Magyar Gáz Tranzit Zrt.",
"Nostra Kft.",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"BM Heros Zrt."
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Márianosztrai Fegyház és Börtön"
] |
Eredetileg mindössze 2,5 milliárd forintot szántak a beruházásra, a Magyar Építő Zrt. azonban 8,9 milliárdért vállalta el a munkát. A NER-cégek oldalán gyakran felbukkanó vállalkozásnak nem ez az első állami tendere, évek óta a piac meghatározó szereplője: ők építették például a ZÁÉV-vel a Puskás Arénát.
Hivatalosan is kihirdették a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítására kiírt tender eredményét. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelentek szerint a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. május elején a Magyar Építő Zrt.-vel kötött szerződést a munkálatokra nettó 8,99 milliárd forint értékben.
Bár a hírről már a hónap elején beszámolt a G7, akkor még nem volt ismert a becsült ár. A most közzétett hirdetményből azonban kiderül, hogy
a MÁV eredetileg mindössze 2,5 milliárd forintot szánt a beruházásra, vagyis a nyertes a tervezett összeg közel négyszereséért vállalta a munkát.
A 9 milliárdos számlát pedig teljes egészében a magyar adófizetők állják a hivatalos tájékoztató szerint, holott Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója ősszel egy Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, hogy a Keleti és a Nyugati pályaudvar felújításának előkészítésére európai uniós forrásokkal rendelkezik a MÁV. “Ezeket gondolták újra, és mivel máshogy szeretnének bizonyos fejlesztéseket megvalósítani, átcsoportosítanák a pénzt. Az illetékes szaktárcákkal már egyeztettek, a kormányhatározat megjelenését várják" – állt a cikkben.
Azóta kiírták a tendert, sőt, eredményt is hirdettek, így már nincs akadálya a munkálatoknak. A kivitelező feladata lesz a Nyugati pályaudvar felvételi épületének tetőfelújítása és az ahhoz kapcsolódó részleges csapadékvíz-elvezetési munkák, valamint kiegészítő munkák elvégzése.
A tetőfelújítás főbb elemei a következők:
a vágánycsarnok tető a csatlakozó üvegszerkezetekkel, a pénztárcsarnok tető, a McDonald’s tető és a homlokzati hat kisebb toronytető műemléki felújítása teljes tetőhéjazat cserével, a faszerkezeteinek lecserélésével, a fémszerkezetek javításával;
az üveg függönyfal teljes felújítása az épület mindkét végén;
a felvételi épület többi, még fel nem újított tetőszakaszának javítási munkái;
a csapadékvíz elvezető rendszer részleges átépítése;
a vágánycsarnok négy vágányára ideiglenes vágányvég kialakítása, felsővezeték bontása a csarnokban, ideiglenes kialakítása a csarnokig, ideiglenes utastájékoztatás kiépítése, két vágányra ideiglenes előfűtő berendezés kialakítása majd a munkák végeztével az eredeti állapotnak megfelelő állapot visszaállítása a felsővezeték esetében részleges felújítása;
20 db irodakonténer telepítése 3 hónap időtartamra.
A munkálatok már meg is kezdődtek, és a közbeszerzési tájékoztató szerint előreláthatólag 2 évig fognak tartani.
A Magyar Építő Zrt. mellett a Mészáros gyerekek cége, a Fejér-B.Á.L Zrt. adott még be pályázatot, amely 9 milliárd forint fölé tervezte a költségeket.
Közpénzesőben fürdik a nyertes
A Körösaszfalt Mélyépítő Zrt-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB) és az Épkar Zrt. által tulajdonolt Magyar Építő Zrt. 2017-ben 24,4, majd 2018-ban 49 milliárd forint árbevételt ért el. Adózott eredménye 2017-ben 1,2 milliárd forint, 2018-ban pedig 3,6 milliárd lett, amiből a tulajdonosok 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A növekedő bevételek mögött több nagy összegű állami beruházás is áll:
A WHB az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van. A cég sok közpénzes megrendelésnek is köszönheti a sikerét, amelyek gyakran megdrágultak menet közben. Így például a szegedi vagy a soproni uszoda, amelyek négyszeres, illetve kétszeres áron épülhetnek meg. A West Hungária Bau a kivitelezője a jelenleg 18 milliárdnál tartó Pénzügyminisztérium felépítésének is a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
A WHB 2019-es éves beszámolója még nem elérhető, de 2018-ban 50, 2017-ben pedig 41 milliárdos nettó árbevételük volt, 7,3 illetve 5 milliárd forint adózott eredménnyel.
A Paár Attilával is közös vállalkozást működtető Szeivolt István cége, az Épkar Zrt. érdekelt volt többek között az Operaház épületének megújításában, a vizes vb egyes projektjeiben, de a West Hungária Bau-val – egy közös vállalkozáson, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft-n keresztül – a dubaji világkiállításra szánt magyar pavilont is ők építik 10,6 milliárd forintért.
Az Épkar Zrt. 2016-ban 3,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amely 2017-ben 16 milliárdra, majd 2018-ban 25,5 milliárdra nőtt. Ez tavaly 19,7 milliárdra esett vissza 2,87 milliárd forint adózott eredmény mellett.
Az Épkar Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
Arról, hogyan profitálnak kormányközeli cégek az állami beruházásokból, itt írtunk részletesebben:
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A felújításról tájékoztató tábla a Nyugati pályaudvaron 2020. május 10-én. (fotó: Átlátszó / Erdélyi Katalin)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"MÁV",
"Magyar Építő Zrt."
] |
[
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Magyar Nemzet",
"MÁV Magyar Államvasutak Zrt.",
"Épkar Zrt.",
"West Hungária Bau",
"WHB-ÉPKAR Építőipari Kft-n",
"West Hungária Bau Kft.",
"Heti Válasz",
"Körösaszfalt Mélyépítő Zrt",
"Fejér-B.Á.L Zrt.",
"Opten Kft."
] |
Csak a kétes ügyletek miatt indít pert a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN), a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolója, a további, többségben lévő esetekben a korábbi közleményben jelzettek szerint eláll kereseteitől - közölte a PSFN az MTI-vel kedden, miután lezárta a cégcsoport kereskedési forgalmának ellenőrzését.
Tovább hömpölyög a Quaestor-ügy, itt az újabb fejlemény
A felszámoló vizsgálata megállapította: a Quaestor-csoport tulajdonosi köre, egyes alkalmazottai és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélkör oly módon menekítette ki a pénzét, hogy Quaestor-kötvényeit az engedély felfüggesztését közvetlenül megelőzően eladta. Ezeket a kétes ügyleteket a Quaestor felszámolója perben támadja. Hozzátették, hogy ezen ügyletek kivételével nem voltak a Quaestor-kötvényeket érintő kirívó ügyletkötések, illetve ebből származó kifizetések.
Kellő bizonyíték van
Megtámadott ügyletkötésnek minősül a közlemény szerint, amikor az ügylet Quaestor-kötvény visszavásárlására irányult, a csoport tulajdonosi köre, alkalmazottai és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélkör által érintett, és a Quaestor tevékenységi engedélyének felfüggesztését közvetlenül megelőzően jött létre.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy a nem Quaestor-kötvénnyel érintett – állampapír, tőzsdére bevezetett részvények – ügyletek esetében sem álltak fenn azok a szigorú jogszabályi feltételek, amelyek alapján az igényérvényesítés lehetséges. Ezekben az esetekben hitelezői érdekek nem sérültek, maradéktalan kiadásukra figyelemmel hitelezői igény nem keletkezik a felszámolási eljárásban – írták.
A Quaestor felszámolója a több tízezer károsult érdekében érvényesíti igényét a Quaestor-kötvények visszavásárlását érintő visszakövetelési perekben. A felszámoló szerint a perekben kellő bizonyíték áll rendelkezésére a megalapozott keresetindításhoz.
|
[
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] |
[
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft."
] |
A birkák már érzik a zöld gyep szagát, mégsem mehetnek ki a legelőre. Állattartó gazdák tucatjai maradtak legelő nékül a Bihari-síkságon és a Hortobágyon. A gazdák az állatok éhen halása miatt kongatták a vészharangot a múlt héten, hogy felhívják a figyelmet a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló földhaszonbérletek megpályáztatása körüli visszásságokra, és az ellehetetlenült gazdák helyzetére.
“Ha el kell adni... Hát én meghalok, hogyha viszik" – Dúró Kálmánt nagyon elkeseríti, hogy elveszítheti juhai nagy részét. Úgy tűnik azonban, mégis erre kényszerül a 87 éves zsákai gazdálkodó, pedig 42 év munkája fekszik a jelenleg 17oo állatban. Hétfőn többször is utal arra, mekkora lelki teher számára az ezer juh eladásáról szóló, elkerülhetetlennek tűnő döntés. Meg hogy emiatt kénytelen lesz elbocsátani két juhászt is a neki doglozó négy közül. Ezzel két másik család megélhetése kerül veszélybe.
“Nézd, nemrég lettek felújtva ezek a hodályok" – int a néhány gázkút szomszédságában álló, takaros, pirostetős birkaistállók felé. Az épületek pár száz méterre állnak a 47-es úttól, egy alig érszrevehető kis kiemelkedésen a szinte tükörsima síkságon. Odabent épp iskolázzák a bárányokat a juhászok: elkülönítik őket anyjuktól, hogy ne csak tejet szopjanak, hanem takarmányra szokjanak egy külön rekeszben. “Haza te!" kiabálnak, és pattogtatnak, mire a bárányok nagy bégetés közepette a nekik szánt rekeszbe özönlenek. “Palával akartam lefedni, de nem engedték – mondja az idős gazda az istállókra. Megcsináltattuk ebből a piros lemezből. Nagyon jó tető, 5o év garancia van rá. De ha tudtam volna, hogy elveszik a földet, én ugyan nem csináltatom meg."
És Dúró Kálmán csak egy a közül a körülbelül 6o, zömében juh- vagy marhatenyésztésből élő gazda közül, akiket gyakorlatilag ellehetetlenítettek a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló legelők földhaszonbérleti pályázatainak elbírálásakor. A nemzeti park összesen körülbelül 65 ezer hektár földet hirdetett meg 2o13-ban, amelyeknek lejárt a földhaszonbérleti szerződése. Az érintett gazdák saját becslésük szerint 10-15 ezer hektárnyi, a részben a Hortobágyon de főleg az onnan délkeletre fekvő Bihari-síkságon található legelőtől estek el.
Potyapénz
Az elégedetlenség már tavaly magasra hágott, volt, aki tavaly ősszel birkákkal zárta le Berettyóújfalu határában a 42-es utat, és ezzel több tíz kilométeres dugót okozott, a múlt héten pedig megkongatták a vészharangot, hogy negyvenezer juh és 4-5ooo szarvasmarha fog éhen pusztulni, mert nem jutnak legelőhöz. A területek zömében olyanokhoz kerültek – állítják többen is a gazdák közül -, akiknek alig van állatuk, és talán soha nem is fognak ott legeltetni saját juhot, marhát. Az új bérlők kétharmada nem foglalkozik állattartással – állítja a mezőpeterdi Rezes Gábor, aki a pórul járt gazdák szószólójaként lép fel, de legelőre sikertelenül pályázó fia révén részben maga is érintett az ügyben. Szerinte az új bérlők zöme, csak a “potyapénzre", a földek után felvehető terület alapú támogatásra utazik. És ez nem kevés pénz lehet.
Egy hektárra évente az euró árfolyamától függően 67-7o ezer forint jár, de ez több is lehet, ha Natura 2ooo-es területen áll a föld, vagy ha rossz minőségű, esetleg kiemelten védett, például túzok költőhelyként tartják nyilván. Így a birkák után járó pár ezer forinttal kiegészülve akár 9o-1oo ezer forintra is rúghat az éves tármogatás hektáronként. “Na, erről szól a történet" – zárja a számolgatást Rezes Gábor. Szerinte ez a lehetőség vonzott egy rakás jól kapcsolatokkal rendelkező “semmittevőt", hogy megpályázza a legelőket. “Az állami szántót művelni kell, de a legelőhöz hozzá sem kell nyúlni." Megjegyezte még, hogy a bérelt legelőjét most elveszítő gazdák zöme akkor kezdett gazdálkodni, amikor még szó sem volt a területalapú támogatásról, és ha ez nem lenne, akkor nem lenne ekkora tülekedés a földekért.
Rezes Gábor szerint már a pályázat 2o13-as kiírása is gyanús volt, mert előbb kiírtak egy pályázatot a korábbi, viszonylag szigorú feltételekkel, majd visszavonták, és újra kiírták a teljes földterületet, lényegesen könnyített feltételekkel. “A lelkét kivették." Ez azt jelenti szerinte, hogy az új pályázatokban már nem írták elő, hogy a pályázónak legalább 3 éve helyben kell laknia, és aránytalanul magasra: 3o-ról 8o-ra emelték a pályázatok elbíráláskor a gazdasági értékelésre adható pontok számát. Ez sokkal nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy az objektív értékelés mellett szubjektív szempontok is érvényesüljenek egy-egy pályázat értékelésekor. Azt gyanítják, sokan politikai vagy személyes kapcsolataikon keresztül intézték el, hogy ők nyerjék meg a szép summával kecsegtető bérleti jogokat. A szóbeszéd romos házakba bejelentkezett, vagy eredetileg műkörmös szakmájú nyertesekről szól. “Kosztümös kislányok és pantallós úriemberek" – így jellemezte az új nyertesek nagy részét a minisztériumnak az ügyben tavaly elküldött egyik levelében Rezes Gábor.
A szintén mezőpeterdi, 1973 óta juhászkodó Buj Gyula 144 pontot kapott a pályázatára, míg az az illető, aki megnyerte a kérdéses legelőt 147-et. Csakhogy nincs is állata – állítja a juhász. A jelenleg 5oo birkát nevelő Buj szerint a férfi felajánlotta neki, hogy ingyen használhatja a kérdéses 53 hektárnyi legelőt. ehhez csak azt kérte tőle, foglalkozzon majd az új nyertes saját nevére vett 25o birkájával, aminek a hasznát is megkaphatja. A terület után járó támogatásból azonban nem adna neki. Buj Gyula nemet mondott.
“Elmehettem volna mindenki cselédjének"
panaszolja, majd kiengedi az iskolából a tejesbárányokat, akik éktelen bégetéssel keresik anyjuk emlőit a Mezőpeterd határában álló istállóban. A férfi rendkívül elkeseredett. “Ezt csináltam világ életemben, nem is akarok mást." Elkeseredettségében odáig jutott, hogy a napokban csakazértis kihajtotta a már nem az ő használatában lévő legelőre az állatokat, mire az új bérlő rendőrt hívott rá, így a juhász most birtokháborítási ügyben szaladgál a hivatalba. Azt mondja, kénytelen volt kivinni az állatokat.
“A birkát ilyenkor nem lehet már az istállóban tartani. Megérzi a zöld gyep illatát, vágyik már kifele. A száraz takarmányt meg csak ízékeli, pocsékolja."
Elkeseredett Mavranyi Zsigmond is. A juhász saját birkáit terelgeti Bagó nevű, fekete, okos szemű kutyájával a 42-es és út kanyarulatában Berettyóújfalu és Mezőpeterd között. Majdnem 5oo juha van, és 3o kecskéje, 15 éve foglalkozik velük itt, de legelő nem jutott neki. Ő az, aki tiltakozásképp tavaly ősszel az útra terelte a nyáját. A tavalyig használt legelőjét nyugdíjas rendőrök nyerték el előle – mondja. Most szívességből, a volt veje által bérelt területre hajta ki a birkákat, de ez kevés. Talán meg tud állapodni más, közeli legelők újdonsült bérlőivel, akiknek szintén nincs állatuk.
Húsz év munkája
A Debrecen melletti Ebesen lakó Szilágyi Lászó a Hortobágyon tartott marháiért aggódik. A férfi eleinte takarmánynövényt termesztett, a felesleges termény feletetésére kezdett állatokkal is foglalkozni. Azt mondja, húsz évbe telt, hogy beálljon a mostani szintre: amit megtermel takarmányt, azt megeszik az állatok, a trágyát pedig visszaforgatja a termőföldbe. “Ezzel zárul a kör, a végtermék a hús."
Ha még húsz évig megy így, akkor meg lehet próbálni valamiféle feldolgozóipart mellérakni – tervezgetne, ha nem bukta volna el 135 hektárnyi legelőterületét egy formai hiba miatt. A marhákon és saját családtagjain kívül öt alkalmazottja családjának a megélhetése is nyomasztja. Szerinte elsősorban azon múlott a kudarc, hogy maga írta a pályázatot, és nem fordult valamelyik, jó kapcsolatokkal rendelkező pályázatíróhoz.
Ő is eltökélt, azt mondja, ki fogja hajtani a marháit a régi területre, de az érintett gazdák az állatvédők segítségét is kérték. Azt a korábbi minisztériumi felvetést, hogy le is vágathatná a marhákat, elutasítja. A tenyészállatok miatt szerinte ez hatalmas pocsékolás lenne. Öt évbe kerül, míg eldől egy állatról, hogy alkalmas-e a továbbtenyésztésre. “Ha levágják a tenyészállatokat, űr keletkezik az élelmiszerellátásban."
A gazdák elkeseredettek. Már tavaly is hangoztatott panaszaik miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – Orbán Viktor miniszterelnök utasítására – felülvizsgálta a pályázatokat. Az ellenőrzés végén arra jutottak, hogy 14 szerződést fel kell bontani, de a pályázatok nagy részében nem találtak szabálytalanságot vagy jogsértést, csupán észrevételeket tettek.
Rezes Gáborék azonban furcsállják, hogy tavaly a Kehi-vizsgálat kezdetekor Fazekas Sándor miniszter kijelentette, március végétől nem lehet egyetlen szerődést sem aláírni, amíg a vizsgálat le nem zárult, mégis aláírtak sokat, így az utólag felbontandónak ítélt 14 szerződést is. Furcsállják azt is, hogy a jelentés részleteit titkosították, és hogy a vizsgálat során a nemzeti park és a Kehi sokáig értelmezési dolgokon vitatkozott. Azt gyanítják, ekkor mosták tisztára a szerződéseket. Rezes Gábor keserű viccel jellemzi a helyzetet: “Új, százezres címletű bankót nyomnak. Az egyik felén Cicciolina, a másik oldalán Rúzsa Sándor lesz. És, hogy miért pont ők?
“Mert kurva betyár világ jön."
Rezes ezt azzal egészíti ki, hogy nem is csak jön, hanem már itt is van.
Azért nem minden föld nélkül maradt gazda helyzete teljesen kilátástalan. Tóth Józsefék szinte a Hortobágy közepén álló tejgazdasága sem nyert újra legelőt. A majdnem 6oo állattal rendelkező gazdaság 13-14 embernek ad megélhetést, a tehenek 44oo liter tejet termelnek naponta, tavaly tízmillió forint adót fizettek be. Ők 12o hektár legelőt buktak el. Tóth József azt mondja, formai hiba miatt. Pedig ott volt, amikor felnyitották a pályázatokat, és akkor azt mondták neki, minden rendben van az iratokkal – állítja. Azt csak később közölték velük, hogy hiányzott a lakcímkártya másolata, és ezért érvénytelennek nyilvánították a pályázatot.
A kérdéses terület a szomszédjuk kezelésébe került, akinek jóval kevesebb jószágja van, és ezt maga is elismeri. A nyertes férfi név nélkül nyilatkozott az Abcúgnak. Azt mondta, 22 állata van, de majd több lesz, és felajánlotta Tóthéknak, hogy a terület egy részére kihajthatják sajátjaikat, sőt, a területalapú támogatásból is juttat a részükre egy meghatározott hányadot. Így végül megállapodtak, és szerződést is kötöttek tíz évre. Ezt a megállapodást heves vita és vádaskodások előzték meg, pedig régi jó szomszédokról van szó.
Azt az új nyertes is elismerte az Abcúgnak, hogy ha Tóthék pályázatát nem érvénytelenítik, akkor ő nem nyert volna ilyen simán. Azt mondja azért adta be, mert abban reménykedett, hogy mindkettejüket nyertesnek hozzák ki, és akkor egyezkedhettek volna a terület használatáról.
A vitatott pályázatok ügyében a minisztérium is reagált Rezes Gáborék múlt heti felvetéseire. Az Index megkeresésére azt írták, hogy ahol föld van, ott vita is van, és takarmányból van elég. A minisztérkum szerint a kormány minden korábbinál több, 7000 gazdának adott birtoktestet használatba, és a Hortobágyon is többen jutottak megélhetéshez, mint korábban bármikor.
|
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] |
[] |
Nem biztosította a társadalmi és civil kapcsolatok eredményes fejlődését, és nem járult hozzá a közfeladatok hatékonyabb ellátásához működése során a Nemzeti Civil Alapprogram - állapította meg vizsgálatában az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Eddig több mint 11 millió forint szabálytalanul felhasznált és elszámolt támogatás visszafizetésére kötelezték az alapkezelőt és a támogatókat.
Csaknem húszmillió forintnyi szabálytalanságot tárt fel a civil szervezetek elszámolásainak ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék - közölte Horváth Balázs, a szervezet felügyeleti vezetője. A számvevők a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) elmúlt három évének tevékenységét vizsgálták, harminc olyan civil szervezetet ellenőriztek, amelyek az adott időszakban szakmai és működési támogatást is kaptak. Eddig több mint 11 millió forint szabálytalanul felhasznált és elszámolt támogatás visszafizetésére kötelezték az alapkezelőt és a támogatókat. A számvevőszék jelzése nyomán a Magyarok Közösségépítő Egyesületének elnöke ellen az ügyészség nyomozást rendelt el pénzkezelési szabálytalanságok miatt - tette hozzá Horváth.
Az ÁSZ megállapítása szerint az NCA szabályozási és intézményi rendszere, támogatásának elosztása és felhasználásának kontrollja nem biztosította a társadalmi és civil kapcsolatok eredményes fejlődését, és nem járult hozzá a közfeladatok hatékonyabb ellátásához. Az NCA szervezete széttagolt, működését a felelősség hozzárendelése nélküli feladatmegosztás és koordinációs hiányosságok jellemezték. A jelentés kifogásolta azt is, hogy az NCA testületeinek - háromévenkénti - személyi változásaikor nem készült hivatalos átadás-átvétel.
A működési támogatások értéke sokszorosan meghaladta a szakmai feladatokra igényelt összegekét. A szabálytalanságok nagyrészt abból álltak, hogy nem dokumentálták a támogatási célok teljesítését, az elszámolás nem felelt meg a jogszabályoknak, vagy a felhasználás végül eltért a támogatási szerződésben foglaltaktól.
Elek János, az ÁSZ főigazgatója csütörtökön elmondta, hogy Magyarországon jelenleg csaknem 50 ezer társadalmi szervezet működik, amelyek évente 500 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapnak. Közlése szerint az NCA-n keresztül jut el az állami támogatások 21 százaléka a civilszervezetekhez.
|
[
"Nemzeti Civil Alapprogram"
] |
[
"Magyarok Közösségépítő Egyesülete",
"Állami Számvevőszék"
] |
Korrupció gyanújával vizsgálja a kínai rendőrség a többek között az iPhone-ok összeszereléséről is ismert Foxconn nevű cég alkalmazottait - írja a sina.com hírportál.
A vádak szerint a tajvani tulajdonú vállalat magas beosztású munkatársai kenőpénzeket fogadtak el beszállító partnereiktől együttműködésük "bebetonozásaként". A tajvani Next magazin értesülései szerint a hatóságok több mint tucatnyi embert vizsgálnak az üggyel kapcsolatban, a nyomozás eredményeként pedig tavaly ősszel már letartóztatták a cég sencseni gyárának egyik vezető alkalmazottját, és a vállalat az egyik beszállító partnerrel is megszakította a kapcsolatot, mondván, hogy az bizonyíthatóan kenőpénzeket ajánlott a Foxconn munkatársainak.
Az egyebek közt az Apple-nek, a Microsoftnak és a Hewlett-Packardnak beszállító cég együttműködéséről biztosította a kínai hatóságokat, saját belső ellenőreivel is segítve a nyomozást. Közleményében úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatával és fokozottabb ellenőrzésekkel próbálja a jövőben kiküszöbölni hasonló események előfordulását. A nyomozás részleteivel kapcsolatban a cég nem nyilatkozott.
A világ legnagyobb elektronikaialkatrész-gyártója húsz kínai gyárában összesen 1,2 millió embert foglalkoztat. A cég kelet-ázsiai országbeli gyárai miatt korábban már többször az újságok címlapjára került, így egyebek közt sorozatos munkaügyi szabálysértései és munkásainak tömeges öngyilkossága miatt.
|
[
"Foxconn"
] |
[] |
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint kétszer is elutasították azt a pályázatot, melynek keretében végül mégis kapott 267 millió forint EU-támogatást az L. Simon László által 2011-ben alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány. A támogatást egy kápolnásnyéki kastély felújítására ítélték oda. Az épület korábban L. Simon László cégének tulajdonában volt, és ma is az ő nevére van banki jelzálog bejegyezve a tulajdoni lapra.
A még 2012-ben beadott pályázat értesülésünk szerint két értékelésen is nulla ponttal bukott meg: először nem sokkal a beadás után, majd 2014. márciusában ismét. Az elutasító bírálatok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a pályázat nem felel meg a kiírási követelményeknek, és hogy az üzleti modell nem reális: túlságosan optimistán ítéli meg a várható bevételeket és a potenciális turisták számát, a költségek egy része irreálisan magas, a projekt nem valós piaci igényekkel kalkulált.
2014. októberben aztán mégis zöld utat kapott az elképzelés: a 267 millió forint támogatást a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program (KDOP-2.1.1/B-12 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése) keretében ítélték oda “a Kápolnásnyéki Dabasi-Halász Kastély rekonstrukciója – Látogatótér és Kiállítóhely kialakítása"-ra, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak.
Megkerestük az uniós pályázatokat felügyelő miniszterelnökséget, hogy betekintést kérjünk a dokumentumokba, mert szerettük volna megérteni, hogyan kaphatott egy kétszer is elutasított pályázat mégis támogatást. A miniszterelnökség a pályázat egyszeri elutasítását ismerte el. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló dokumentumok egyértelműen két egymást követő, nulla pontos, elutasító értékelésről árulkodnak.
Arról is tájékoztattak, hogy a "tisztázó válaszok, valamint az eredeti pályázatban és a hiánypótlás során benyújtott dokumentációt átvizsgálva" találta az újraértékelés megfelelőnek a pályázatot. További információt a pályázati anyag értékelésével kapcsolatban arra hivatkozva nem adott a miniszterelnökség, hogy ezek úgynevezett döntés előkészítésére szolgáló dokumentumnak számítanak, melyek kiadását szerinte tíz évig megtagadhatja.
Közpénzből szépülhet L. Simon László kiadójának eladó kastélya Hétmillió forintot adott NKA-keretéből Balog Zoltán miniszter egy magántulajdonban lévő, jelenleg is eladásra kínált kápolnásnyéki kastély felújítási terveire. Az épület két évvel ezelőttig L.Simon László fideszes országgyűlési képviselő vállalkozásáé volt, azóta a 2010-ben L. Simon László kezdeményezésére műemlékké nyilvánított kastély tulajdonosa egy projektcégen keresztül az L.Simon könyveit is megjelentető Ráció Kiadó. Tovább a teljes cikkre.
Az uniós pályázat keretében egyelőre nem történt kifizetés, a felújítást 2015 nyár végére tervezik befejezni. A kedvezményezett alapítvány haszonbérleti szerződést kötött a projektre a kastélyt tulajdonló Kastély.net Kft-vel. Utóbbi cég tulajdonosa L. Simon László és családjának a korábbi cége, a Ráció Kiadói Kft. volt 2011 októberéig. A Ráció Kft. ma Simon Mónika kezében van, aki L. Simonnak nem rokona, viszont a mostani pályázatot elnyerő alapítvány létrehozása óta ismerheti a politikust, ugyanis 2006 óta több alkalommal tanúként szerepel a szóban forgó pályázatot elnyerő civil szervezet bírósági dokumentumaiban.
Korábban egy 7 millió forintos NKA-támogatás kapcsán már írtunk a kápolnásnyéki kastélyról, akkor L. Simon László azt nyilatkozta, hogy
“...a cégben egy időben közvetlenül és közvetetten is tulajdonos is voltam. 2000. májusától a Kastély.net Kft. kizárólagos tulajdonosa a budapesti székhelyű Ráció Kft., amelyben nekem 2009. május 5-ig volt tulajdonrészem, a feleségem pedig 2011. október 12-ig volt a tulajdonosa. Azóta sem közvetlenül, sem közvetetten nincs tulajdonrészünk a kápolnásnyéki Kft-ben."
Ugyanakkor a kastély tulajdoni lapján L. Simon nevéhez kötött, 2011. novemberben bejegyzett jelzálog elgondolkodtató: ilyet bejegyezni egymás tulajdonára – általunk megkérdezett jogász szerint – jellemzően családtagok, közeli barátok engednek csak, hiszen ha a hitel felvevője (L. Simon László) nem fizeti a banknak a tartozását, a bank viheti az ingatlant, “egyszóval nagy bizalom kell ahhoz, hogy ezt bevállalja valaki".
Simon Mónika cége, a Ráció Kiadói Kft. pedig épp emiatt perelte be a kastélyról szintén cikkező Népszabadságot: azt kifogásolva, hogy a lap azt állította, hogy a Ráció a tulajdonosa a kastélynak (pedig csak a Ráció leánycége a tulajdonos). Simon Mónika magánszemélyként is beperelte az újságot ebben az ügyben, mert szerinte az valótlant állított, amikor azt írta, hogy ő szerezte meg a kastélyt. A perben a következő tárgyalás február közepére van kitűzve.
A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta.
|
[
"Kastély.net Kft.",
"Ráció Kiadói Kft."
] |
[
"Kastély.net Kft-vel",
"Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány"
] |
Közérdekű adatigényléssel igyekeztünk többet megtudni Fricz Tamás havi csaknem 900 ezer forintos megbízatásáról. A CÖF alapítója a köztársasági elnök fellépéseivel kapcsolatos dokumentumokat, médiamegjelenéseket vizsgálta nyolc hónapon át. Hogy ennek van-e köze a készülő Áder-kötethez, azt a Sándor-palota nem árulta el.
A nyár végéig dolgozik Áder Jánosról szóló kötetén, annak elkészülte után javasolja a beszélgetést – tartalmilag ezt válaszolta Dr. Fricz Tamás kormánypárti politológus, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum alapítója, szóvivője, amikor korábbi cikkünk megjelenése előtt arról a havi nettó 873 125 forintos tanácsadói szerződésről szerettük volna kérdezni, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatallal kötött.
Fricz Tamás a tanácsadói szerződést nem kívánta kommentálni, és a hivatal sem reagált leveleinkre, így a Transparency International Magyarországgal közösen adatigényléssel fordultunk a Sándor-palotához. Az átlátható közpénzfelhasználásért és a korrupció visszaszorításáért küzdő, közadatokra specializálódott civil szervezettel egyebek mellett Fricz Tamás megbízási szerződését, a vonatkozó teljesítésigazolásokat és a tevékenysége idején keletkezett dokumentumokat kértük ki. Azt is szerettük volna megtudni, hogy vajon megversenyeztették-e Fricz Tamást a szerződés megkötése előtt.
A megkapott dokumentumok szerint Fricz Tamás havi bruttó 1 millió 250 ezer forintért szerződött a hivatallal a "köztársasági elnök részére a Köztársasági Elnök közjogi, társadalompolitikai feladataival összefüggő tanácsadói tevékenység" ellátására a 2021. október 1. és 2022. május 31. közötti időszakra, összesen bruttó 10 millió forintért.
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői megérkeznek a Kossuth térre 2022. március 15-én. Elöl, középen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, bal kezénél Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája és Stefka István, az egykori Pesti Tv programigazgató-helyettese. Jobb kezénél Fricz Tamás, politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja. – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Hogy a hivatal milyen eljárásban választotta ki Fricz Tamást, vagy hogy pontosan melyik szervezeti egység döntött a személyéről, arról semmit sem közöltek. A Transparency International Magyarországgal közösen előterjesztett adatigénylésünkre küldött levelükben annyit azért elárultak:
A megbízási szerződés szerinti feladatokat a megbízott a vonatkozó szabályoknak megfelelően, személyesen végezte.
Arra sem tudtunk meg sokkal többet, hogy a tanácsadás miben merült ki. Az biztos, hogy a teljesítésigazolások szerint Fricz Tamás minden hónapban elvégezte munkáját, amelyeket minden hónapban ugyanazzal a néhány sorral részletezett a feladatok megjelölésnél: "Áder János köztársasági elnök úr tízéves elnöki tevékenységének elemzése keretében az Elnök úrhoz köthető eseményekkel, hazai és külföldi fellépésével kapcsolatos összes dokumentum, sajtó- és médiamegjelenés, interjúk, beszédek, médiavisszhangok stb. feldolgozását végzem el." Majd még egy mondatban azt jelezte, hogy a munka hányadik szakaszában (1-8.) tart.
Vélhetően erről semmilyen írásos beszámoló nem készült, adatigénylésünkben ugyanis kikértük az esetlegesen keletkezett írásos termékeket, jelentéseket, tanulmányokat is, de ilyesmi nem érkezett. Lehetséges a szóbeli teljesítés is, ebben az esetben az írásba foglalt feljegyzésekről érdeklődtünk, ilyesmit sem kaptunk. Az utolsó hónapra vonatkozó, májusi teljesítésigazolás szerint adott hónapban 1-je és 9-e között Fricz Tamás előteljesítette feladatait.
Nem csoda: Novák Katalin május 10-én lépett hivatalba, így Fricz Tamás tanácsadói munkáját kicentizve Áder János hivatali ideje alatt végezte.
Az utolsó hónapban tehát a szakember 9 nap (6 munkanap) alatt elvégzett egy teljes hónapnyi munkát nettó 873 125 forintért.
Még júliusban szerettük volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy a tanácsadói megbízásnak van-e bármi köze ahhoz a könyvhöz, amelyet Fricz Tamás ír Áder Jánosról, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Mindenesetre a szerződésében és a teljesítési igazolásokon is egyértelműen tanácsadói feladatokról van szó, a nyilvános szerződéslistán pedig konkrétan társadalompolitikai tanácsadói tevékenységet jelöltek meg.
Fricz Tamás a politikatudományok doktora, blogot ír a kormányközeli Magyar Nemzetben, több kötet szerzője, 2013-ban Áder János akkori köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
Bár leveleink hetek óta a Sándor-palotánál vannak, egyelőre nem érkezett válasz arra, hogy pontosan mire fog elmenni az a több mint egymilliárd forintos plusz keret, amelyet a kormány adott Novák Katalin hivatalának.
Nyitókép: Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Együttműködési Tanácskozás elnöke (balra) és Fricz Tamás politológus, a CÖF alapítója a Civil etikai kódex sajtótájékoztatóján a budapesti Gellértben szállóban. – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
|
[
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Civil Együttműködési Tanácskozás",
"Transparency International Magyarország",
"Pesti Tv"
] |
Újabb fordulatot vett az eddig is botrányoktól szabdalt Quaestor-felszámolás: csütörtökön a Quaestor Financial Hrurira Kft. felszámolója kilátásba helyezte a cég egyszerűsített felszámolását, mivel állítása szerint nem jut hozzá azokhoz az iratokhoz, amelyek a cégvagyonra vonatkozó információkat tartalmazzák. A hitelezői gyűlésen kitört a balhé, a bejelentéssel megbízott ügyvédnő végül faképnél hagyta a felháborodott károsultakat, akik attól tartanak, még az utólag a felszámolónak befizetett regisztrációs díjukat sem kapják vissza.
Csütörtökre hitelezői gyűlést hívott össze a Quaestor Financial Hrurira felszámolásával megbízott Vectigalis Zrt., amelyen a felszámolási eljárás állásáról tájékoztatták azokat a károsultakat, akik korábban kárigényérvényesítésük fejében regisztrációs díjat fizettek be. Ezzel az opcióval azoknak volt érdemes élni, akik a normál kártalanítással sokat buktak volna, ezzel szemben reménykedhettek benne, hogy ha hitelezőként beszállnak a cégcsoport valamelyik tagjának felszámolásába, akkor az eljárás során feltárt cégvagyonból kártalanítják őket. A Hrurira esetében 4200 ügyfél fizetett be összesen 52 millió forintot a Vectigalisnak, a károsult kisbefektetők a korábbi kárigényük mellett ehhez is szeretnének hozzájutni.
Az egyszerűsített felszámolás azonban azzal fenyeget, hogy akik erre a lóra tettek, azok egyáltalán nem kapnak vissza pénzt.
Ilyen eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha valami okból nem állnak rendelkezésre a felszámolás szabályszerű lefolytatásához szükséges információk, jelen esetben főleg a cégvagyonra vonatkozó iratokról van szó, amelyek aztán a vagyon értékesítéséből származó kárkifizetések alapjául szolgálna.
A Lurdy Házba összehívott gyűlésre eleve felpaprikázott hangulatban érkeztek a károsultak, mivel sejtették, mi lesz a bejelentés tárgya. A várakozásoknak megfelelően a Vectigalis által megbízott ügyvéd, Bolevácz Éva közölte: az elmúlt hónapok során szinte semmilyen iratot nem tudtak beszerezni, hiába keresték meg a cégcsoport tulajdonosait - ez nem is túl meglepő, mivel Tarsoly Csaba előzetes letartóztatásban van, júliusban kezdődött el a tárgyalása.
Két héttel ezelőtt eljutott odáig az ügy, hogy a felszámoló megtudta: az összes lényeges dokumentum a Fővárosi Törvényszéknél van, mivel azokat korábban bizonyítékként lefoglalták. Mostanra elindult a szükséges papírok kikérése, de a Bolevácz nem túl reménykeltően azt mondta:
jelen állás szerint úgy tűnik, az eljárásban felosztható vagyon nincsen, a Vectigalis nem tudja azzal hitegetni a Hrurira-felszámolás hitelezőit, hogy visszakapják a pénzüket.
Az eljárásra kijelölt 180 nap szeptember közepén lejár, tehát ha minden ebben a mederben megy tovább - vagyis nem jutnak hozzá az iratokhoz, vagy azok nem tartalmazzák a szükséges információkat -, akkor valóban egyszerűsített felszámolásra kerül sor.
A károsultak szerint ez azért sincs rendben, mert még a nyilvánosan elérhető céges beszámolókból is kiderül, hogy a Hruriának tetemes, közel 60 milliárd forintra rúgó követelései voltak a cégcsoport másik tagjával a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó zrt.-vel szemben. A csoport szószólói ezért úgy gondolják, a Vectigalisnak jogi eszközökkel kellene kikényszeríteni a QPT felszámolását végző Kvantál Kft.-ből a vonatkozó dokumentumokat, illetve végső soron a pénzt.
Bolevácz Éva azonban erre reagálva azt mondta, a QPT, illetve a felszámolásával megbízott cég "értékpapírokra vonatkozó titoktartásra" hivatkozva nem ad ki a Vectigalisnak információt, és ő ügyvédként nem lát lehetőséget jogi eljárásra ebben az esetben. Hozzátette: a regisztrációs díjként befizetett 52 millió forintból, amit a hitelezők első körben mindenképpen szeretnének visszakapni, egyszerűsített eljárás esetén a felszámoló csak 300 ezer forintot kap meg.
A gyűlés végül botrányba fulladt: annak ellenére, hogy a rendezvény elején a felszámoló képviselői ígéretet tettek, hogy a károsultak minden kérdésükre választ fognak kapni, nagyjából a harmadik kérdésnél távoztak a pódiumról és az egymást túlkiabálva háborgó quaestorosok gyűrűjéből. A felszámolási eljárással kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Vectigalisnak, amint válaszolnak, közöljük.
|
[
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Kvantál Kft.",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó zrt."
] |
[
"Vectigalis Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Nyilvánosságra hozta az átláthatósági nyilatkozatot ki nem töltő cégek listáját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az a körülbelül 2500 cégtől, amely nem jelentették az NFÜ-nek, hogy hol adózott a támogatásokból megvalósított fejlesztésekből bejövő jövedelem után, az elveszíti a korábban neki megítélt támogatást.
Az NFÜ szeptember eleje óta több mint 46 ezer cégnek és civil szervezetnek küldte el az új átláthatósági nyilatkozatot. Az adózási kérdések mellett az NFÜ a tulajdonosi szerkezetre is rákérdezett. Az nfu.hu/atlathatosag oldalra felkerül minden olyan kedvezményezett, aki harmadik kiküldést követően sem vette át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését.
Az NFÜ hangsúlyozza: a mulasztások esetében kivétel nélkül megindítja az elállási folyamatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a vállalt tájékoztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban számukra megítélt támogatást.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[] |
Összekötő út épül az M1-es autópályánál lévő Sasfészek-tó pihenőhely és a Pest megyei Páty között, a beruházás alapkövét kedden tették le az MTI szerint.
Forrás: NIF Zrt.
A 6,7 milliárd forintos beruházás három részből áll, az M1-es lehajtója mellett megépül a pátyi nyugati elkerülő út, és felújítják a Pátyot Telkivel összekötő utat is.
A NIF Zrt. honlapján lévő tájékoztatásszerint az első ütemben a Sasfészek pihenő csomópontjától egy 800 méter hosszú 2x1 sávos új út létesül két körforgalommal.
A második ütem egy 1,6 km hosszú 2x1 sávos új utat, két körforgalmat és egy szintbeni csomópontot tartalmaz a Kölcsey utcánál. A Rákóczi utcában majdnem másfél méteren rendbe teszik az útburkolatot.
A kivitelező a Mészáros és Mészáros Zrt., a munka költsége 4,4 milliárd forint, és várhatóan idén decemberre készül el. A beruházást a magyar állam finanszírozza.
A Magyar Közút tervei szerint idén összesen több mint ezerötszáz kilométeren újulhatnak meg útszakaszok.
|
[
"Mészáros és Mészáros Zrt."
] |
[
"NIF Zrt.",
"Magyar Közút"
] |
Fiúk a bányában - folytatás
Helyreigazítási kérelem Az Élet és Irodalom 1999. augusztus 20-ai számában a Fiúk a bányában - az Orbán család vállalkozásai címmel megjelent írás a Fidesz-Magyar Polgári Pártra vonatkozóan több valótlan állítást tartalmaz, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot hamis színben tünteti fel, és ezzel sérti személyiségi jogait.
A cikkben szereplô valótlan tényállítások miatt a Ptk. 79. § /1/ bekezdése alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében, mint a párt képviselôje kérem, hogy az alábbi helyreigazítást szíveskedjenek közölni a Ptk. 79. § /2/ bekezdésében foglaltak szerint "Helyreigazítás Valótlan cikkünk minden olyan állítása, miszerint a Fidesz-nek több vállalkozása, illetve több cége volt, tekintettel arra, hogy a Fidesz-nek csak egy vállalkozása volt, a FICO Kft.
Mivel a pártnak nincs és nem is volt "több vállalkozása" ezért valótlan az az állításunk, hogy a pártnak érdeke fuzôdött ahhoz, hogy több vállalkozása szerepet vállaljon a pártelnök családjának privatizációs tranzakcióiban (3. oldal II. hasáb 2. bekezdés).
Nem felel meg a valóságnak az a cikkbeli állításunk sem, miszerint a Századvég illetve a Centum Kft. a Fidesz vállalkozása, tekintettel arra, hogy a Fidesz-nek sem a Századvég sem a Centum Kft. nem volt vállalkozása (3. oldal III. hasáb 1. bekezdés).
Valótlanul közöltük, hogy vannak Fidesz cégek, mivel a valóság ezzel szemben az, hogy nincsenek és nem is voltak Fidesz cégek, ezért nem is "bábáskodtak" a Dolomit Kft. körül, ezért ez nem alapozta meg az Orbán család további gazdasági terjeszkedését.
Valótlanul állítottuk, hogy voltak olyan vállalkozások, amelyek pénzt gyujtöttek a Fidesz számára, így valótlan az is, hogy a Quality Invest Rt. meghatározó szerepet játszott a Fidesz életében és pénzt gyujtött a számára (4. oldal V. hasáb utolsó bek.)." Budapest, 1999. szeptember 14.
Tisztelettel: Horváth László pártigazgató Fidesz-Magyar Polgári Párt
Az Orbán bányák ügyében fogalmazott helyreigazítási kérelmek egyre kínosabb helyzetbe hozzák a szerkesztôséget. Valahány alkalommal ilyen érkezik, az vagy nem a lap állítását cáfolja (hanem egy másik lap közlésével kapcsolatos), nem a lényeget érinti, vagy mint föntebb olvasható, részint megint nem elsôsorban a cikk (Ószabó-Vajda: Fiúk a bányában, ÉS augusztus 20.) állításaira vonatkozik, vagy ha igen, rendszerint arra kényszerít, hogy az alapcikk szövegéhez képest még részletesebben bizonyítsuk állításainkat, és részben pedig - mint majd késôbb -, fölemlítsük a Fidesz vezetôinek saját, alig két évvel ezelôtti szóhasználatát, amit akkor maguk bizonyító erejunek ítéltek.
Elôbb azonban a cégekrôl.
FICO Kft.
Törzstôke: 1 millió forint 1990.06.26.-1993.01.05
150 millió 1993.01.05-
Ügyvezetôk: Herter Róbert 1990.09.17-1992.04.16; Bencze György 1992.04.16-1993.05.20; Dr. Simicska Lajos 1993.05.20-1996.07.01; Horváth László 1996.07.01-1998.10.01; Tóth Marianna 1998.10.01-
Felügyelô-bizottság: Bayer Zsolt 1993.01.05-1993.08.25; Fertô Imre 1993.01.05-1993.08. 25; Spéder Zoltán 1993.01.05-1993.08.25
Tagok (tulajdonosok): Fiatal Demokraták Szövetsége 1990.06.26-1998.05.18; MAHIR Magyar Hirdetô Rt. 1998. 05.18 -
QUALITY INVEST Rt.
Jegyzett tôke: 102 millió forint 1992.04.02-1997.05.08
Igazgatósági tagok: Varga Tamás 1992.04.02-1993.05.26; Dr. Simicska Lajos 1992.04.02-1992.10.16; Kövér Szilárd 1992.04.02-1997.05.08; Újvárosi Lajos igazgató 1992.10.16-1997.05.08; Grácsmann Tibor igazgató 1993.05.26-1997.05.08
Felügyelô-bizottsági tagok: Such György 1992. 04.02-1993.07.15; Haszonicsné dr. Ádám Mária 1992.04.02-1993.07.15; Kollár K. Attila 1992.04.02 -1997.05.08; Shclecht Csaba 1993.07.15-1997.05.08; Bakos István 1993.07.15-1997.05.08
Tulajdonosok (részvényesek): Varga Tamás 1992.04.14-1994.02.01; Dr. Simicska Lajos 1992.04.14-1995.02.15; Kövér Szilárd 1992.04.14-1995.02.15; Quality Profit Kft. 1994.02.01-1997.05.08; Farkas és társa Kft. 1994.02.01-1995.02.15; Autó Classic Kft. 1994.02.01-1995.02.15; Schlecht Csaba 1995.02.15-1997.05.08
A Cégbíróság a vállalkozást 1997.05.08-án hivatalból törölte.
CENTUM (SZÁZADVÉG) Kft.
Törzstôke: 1,08 millió forint 1989.02.25-1998.09.14
Ügyvezetôk: Gyurgyák János 1989.02.25-1991.05.03; Dr. Kövér János 1989.02.25-1991.05.03; Kövér Szilárd 1989.02.25-1991.05.03; 1992.02.01- 1998.09.14; Dr. Orbán Viktor 1989.02.25.-1991.05.03; Varga Tamás 1989.02.25-1992.02.01
Tagok (tulajdonosok): Dr. Gyekiczki András 1989.02.25-1993.03.01; Gyurgyák János 1989.02.25-1993.08.04; Dr. Kövér László 1989.02.25-1991.07.05; Kövér Szilárd 1989.02.25-1998.09.14; Dr. Máté János 1989.02.25-1991.07.05; Dr. Orbán Viktor 1989.02.25-1991.07.05; Varga Tamás 1989.02.25- 1991.03.01; Dr. Wéber Attila 1989.02.25-1991.07.05; Dr. Stumpf István 1989.02.25-1998.09.14; Dr. Simicska Lajos 1993.03.01-1998.09.14; Schlecht Csaba 1993.03.01-1998.09.14
A Cégbíróság a vállalkozást 1998.09.14-én hivatalból törölte.
DOLOMIT Kft.
Törzstôke: 25 millió forint
Ügyvezetô: Orbán Gyôzô 1992.04.01-
Felügyelô-bizottsági tagok: Schlecht Csaba 1992.04.01-1993.09.10; Csider László 1992.04.01-1998.07.01; Török Zsuzsanna 1992.04.01-1998.07.01; Dr. Bíró Zsuzsanna 1993.09.10-1998.07.01
Tagok (tulajdonosok): Állami Vagyonügynökség 1992.04.01-1992.09.08; Karbonát Kft. 1992.08.25-1992.10.06; Szikla Bt. 1992.08.25-1992.10.16; Mézner Antal és társai 1992.09.08-; Fehér Sándor 1992.09.08-; Orbán Gyôzô 1992.09.08-; Pluhár László 1992.09.08-; Schüller József 1992.09.08-; Quality Invest Rt. 1993.04.30-1993.08.01; Dolomit Kft. 1993.08.01-1994.05.27
Forrás: cégbíróságok
Ami pedig a Fidesz-közeliség, pártcégek, párt-érintettség fogalomkört illeti: a riportban gyakorlatilag azt a logikát és terminológiát alkalmaztuk, amit Deutsch Tamás, mint az úgynevezett Tocsik-bizottság elnöke követett: - többek között - 1997. február 11-én az Országgyulésben - szó szerinti jegyzôkönyv:
"Párt, mint olyan nem létezik. A pártnak nincs keze, feje, lába, teste, a pártnak tagjai vannak, a pártnak politikusai vannak, amely politikusok és amely tagjai, amely személyek érintettek ebben az ügyben. Azt hiszem, nem az SZDSZ, mint olyan lépett be a koalícióba, hanem az SZDSZ különbözô politikusai tagjai egy olyan kormánynak, ahol az MSZP-nek, mint pártnak bizonyos politikusai ugyancsak tagjai ennek a koalíciónak.
Így tehát én azt gondolom, hogy ezt a szómágiát, amely a nem érintett kérdését illeti, szerintem jó lenne abbahagyni, legalábbis a vizsgálóbizottság muködésének további szakaszában. Annál az egyszeru oknál fogva, mert a jogban ismert az a kifejezés, hogy a szavakat azoknak a köznapi értelmében kell használni. Azt gondolom, köznapi értelemben az a mondat, hogy a történtek minden kétséget kizáróan bizonyított tények ismeretében a Szabad Demokraták Szövetsége, mint olyan nem érintett az ügyben, a Magyar Szocialista Párt, mint olyan nem érintett az ügyben, ez a szavak köznapi értelmében valótlan állítás.
(...) hogy valami, ami törvényes, az még nem azt jelenti, hogy rendjénvaló. Mert adott esetben én azt tökéletesen el tudom képzelni, hogy miért vizsgálná az ügyészség vagy miért vizsgálná a rendôrség, ha egyébként formális, civil jogi szabályoknak vagy adózási szabályoknak egy alapítvány eleget tesz. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a vizsgálódásunk szempontjából nagyon fontos következtetés levonására alkalmas információk ne keletkezhetnének. Tehát azt gondolom, hogy a rendôrség és az ügyészség arra hivatott, hogy olyan állami szervek, amelyek bunüldözô szervek. Ha nem történik buncselekmény csak azért, mert egy olyan vizsgálat során, amely vizsgálat kapcsán az ottani magatartásoknak egy bizonyos része buncselekmény, más magatartásokat, mert ezzel kapcsolatban vannak, nem fognak vizsgálni. Miért vizsgálnának? Ráadásul az ügyészségnek az a feladata, hogy azt értékelje, adott magatartás megvalósított-e buncselekményt vagy nem valósított meg buncselekményt. De azért, mert egy magatartás nem valósít meg buncselekmény az nem hiszem, különösen nem egy vizsgálatban, amely egy korrupció gyanús ügyet takar. Elhiszem, hogy ezekrôl hosszú fejtegetéseket lehet mondani, de azt gondolom, hogy a modern demokráciákban a korrupció története nem mindenhol jogszerutlen lépések története. De ez ugyebár megint nagyon messze vezetô kérdés. Nagyon nehéz lenne azt állítani, hogy demokráciában kizárólag az a korrupt, ami buncselekmény, mert ez nem igaz."
|
[
"Quality Invest Rt.",
"Centum Kft.",
"Dolomit Kft.",
"Fidesz",
"Századvég",
"FICO Kft."
] |
[
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Állami Vagyonügynökség",
"MAHIR Magyar Hirdetô Rt.",
"Szikla Bt.",
"Quality Profit Kft.",
"Magyar Szocialista Párt",
"Fiatal Demokraták Szövetsége",
"Autó Classic Kft.",
"CENTUM (SZÁZADVÉG) Kft.",
"Fidesz-Magyar Polgári Párt",
"Farkas és társa Kft.",
"Karbonát Kft."
] |
Vádemelési javaslattal zárta le a vám- és pénzügyőrség a MÁV Általános Biztosító Egyesület elnöke és társai ellen sikkasztás és pénzmosás miatt indított, majd csalás és hűtlen kezelés gyanújával is kiegészült nyomozást. A vámnyomozók szerint az egyesület számlájáról mintegy egymilliárd forintot "mentettek át" Kiss Bálint elnök és hozzá köthető személyek és cégek számlájára.
Egy gazdasági sikertörténet napok alatt csúfos véget ért 2008 tavaszán, két héttel MÁV Általános Biztosító Egyesület működésének felfüggesztése után. A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete (PSZÁF) a társaság pénzügyi problémáira hivatkozva megtiltotta a további szerződéskötéseket, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben az egyesület záros határidőn belül nem rendezi pénzügyi helyzetét, el kell adnia kötelező gépjármű felelősség biztosítás állományát.
Kiss Bálint, az MÁV Biztosító intéző bizottságának elnöke, április 10-én bekövetkezett őrizetbe vételéig folyamatosan tiltakozott a felügyelet döntése ellen, bizonygatva, hogy az egyesületnél minden rendben van, ami történt, az ügyfeleiknek a MÁV Biztosítónál drágább, de semmivel sem jobb szolgáltatást nyújtó "régi", multinacionális biztosítók összeesküvésének következménye. A kétségtelenül a legolcsóbb biztosítási díjjal operáló MÁV Biztosítónak a legtöbb ügyfelet szállító online alkuszok azonban a felügyeleti döntés hírére azonnal törölték kínálatukból a MÁV ÁBE-t.
A 2000 októberében alakított egyesület ténylegesen 2003-2004-ben lépett ki a biztosítási piacra. Sikerét agresszív üzletpolitikájának és an-nak köszönhette, hogy ennél a biztosítónál lehetett a legolcsóbb kötelező felelősségbiztosítást kötni. Sokan már akkor megkongatták a vészharangot, hogy tudniillik, az alacsony biztosítási díjak nem nyújtanak majd kellő fedezetet a biztosítottak által okozott károk rendezésére, Kiss Bálint erre úgy reagált: "Savanyú a szőlő, a régi biztosítók nem bírják a versenyt".
Olcsósága miatt olyan gyorsan nőtt a biztosító ügyfélköre, hogy az egyesületi adminisztráció (a szükséges fejlesztések hiányában) már képtelen volt feldolgozni a beözönlő adatokat. A lassú, nehézkes ügy-intézés miatt a márkaszervizek egy idő után már csak úgy vállalták azoknak a gépkocsiknak a javítását, amelyekben "MÁV-biztosítós autók" okoztak kárt, ha a tulajdonos kifizette a szervizköltségeket, s magára vállalta, hogy elszámol a károkozó biztosítójával, a MÁV ÁBE-vel.
A PSZÁF 2008 áprilisában elsősorban azt érzékelte, hogy hiányzik úgy egymilliárd forint a MÁV Biztosító kasszájából. A felügyelet jelzése alapján azonban a vámőrség nyomozni kezdett, és csakhamar kiderítették, hogy különböző "semmivel nem magyarázható tranzakciókkal" közel egymilliárd forintot "menekítettek ki" a MÁV Biz-tosító számlájáról. A pénz Kiss Bálint elnök, illetve néhány hozzá köthető cég és magánszemély bankszámláján landolt. A nyomozás közben felmerült a gyanú, hogy egyes kárrendezéseknél "vastagabban fogott" a biztosító tolla, feltéve, hogy az autó tulajdo-nosa a biztosító által kifizetett díj egy részét visszajuttatta Kissnek.
A vámőrség a napokban fejezte be a nyomozást, s az ügy aktáit vádemelési javaslattal átadták a Fővárosi Főügyészségnek. A vámnyomozók szerint Kiss Bálint 666 millió forintra elkövetett sikkasztással, és ezzel az összeggel összefüggésben pénzmosással megalapozottan gyanúsítható. A terhére írandó még 24 millió forint értékű (biztosítási) csalás és 481 millió forintra elkövetett hűtlen kezelés is.
A büntetőeljárás az egyesületnek okozott kár egy részét megtérítette, azonban a MÁV Biztosítót már a VPOP-tól visszakapott százmilliók sem menthették meg. Sőt, sok MÁV Biztosító ügyfél még mai napig is nyögi egykori olcsó biztosításának terheit. A biztosító bukása után ugyanis az ügyfeleknek maguknak kellett megtéríteniük az általuk másoknak okozott károkat.
|
[
"MÁV ÁBE"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"MÁV Biz-tosító",
"Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete",
"MÁV Általános Biztosító Egyesület",
"MÁV Biztosító"
] |
Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz.
A szervezéshez már fel is állt az operatív törzs Kovács Zoltán vezetésével – erről Szentkirályi Alexandra beszélt a július 10-i kormányinfón. A kormányszóvivő akkor azt ígérte, hogy a költségekről – ahogy eddig is – most is időben tájékoztatást fognak adni.
A Párbeszéd június végén közérdekű adatigényléssel próbált információt szerezni a tűzijáték és a négynapos programsorozat előzetes költségbecsléséről az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
Meg is érkezett a válasz, ám a számokat nem ismerhetjük meg. A Magyar Turisztikai Ügynökség az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva ugyanis azt írja:
"a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános."
Az Átlátszó cikke szerint 2021-ben közel 12 milliárd forintba kerültek az augusztus 20-i programok, az MTÜ ezt három és fél hónappal az adatigénylés után árulta el.
Csütörtökön megtartotta első ülését az augusztus 20-ai Szent István-napi programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs. Kovács Zoltán államtitkár utána arról beszélt, az előkészületek rendben folynak.
"Európa legnagyobb tűzijátékával" az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait tervezik bemutatni. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között. Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz.
Miközben a szervezés zajlik, a Szabad a Hang oldalán petíció indult a tűzijáték ellen, amit már több mint 95 ezren írtak alá. "Ha a kormánynak valóban fontos a magyar gazdaság helyreállítása, akkor az adófizetők pénzéből finanszírozott tűzijátékot fordítsa a gazdasági válság okozta károk enyhítésére. Adja a szociális szférának, fejlessze az oktatást vagy a közegészségügyet. Egy olyan országban, ahol napról napra gyengül a pénz, miközben emelkednek az árak, ott nincs helye egy ilyen luxus látványosságnak" – fogalmazott a petíció kezdeményezője.
|
[
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[] |
Idén januárban írtunk arról, hogy festői környezetben épült focipálya Biatorbágyon. Meglepő módon úgy vágták ki a fákat és hordták el a domb egy részét, hogy nem kellett hozzá építési engedély. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő végre betekinthetett a dokumentumokba, és azt állítja, a kormányhivatal hibázott. A szervezet ugyanis külön ügyként kezelte a tereprendezést a focipálya építésétől, majd úgy ítélte meg, hogy a tereprendezés önmagában nem minősül engedélyköteles építési tevékenységnek. Szél Bernadett szerint ez a jogszabályok kijátszása, ugyanis a terep építési tevékenységgel összefüggő, 1 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása építésiengedély-köteles tevékenység. Még a focipálya tervezője is jelezte a hivatalnak, hogy a beruházáshoz szükséges az engedély. Az pedig nem csak a fotókon, hanem a most megszerzett tervrajzokon is látszik, hogy a hegyoldalt mintegy 5 méterrel tolták le a focipálya miatt. Az ügyben hiába kerestük a kormányhivatalt.
Év elején számoltunk be arról, hogy egy védett forrás mellé építettek műfüves focipályát Biatorbágyon. A festői környezetbe megálmodott focipálya miatt lebontották a domboldal egy részét, miközben se fakivágási, se építési engedély nem kellett a beruházáshoz. Tarjáni István, Biatorbágy fideszes polgármestere januárban megerősítette lapunknak, hogy a pálya építésével összefüggő munkák nem voltak engedélykötelesek.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon | atlatszo.hu Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A lakosok több fotót is készítettek a földmunkákról, amelyek alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet. A helyiek a mai napig nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül, és hogy a környezeti hatásvizsgálat már csak a dózerolás után készült el. A domb elbontásáról egy drónos imázsfilm is készült.
Szél Bernadett: kellett volna az építési engedély
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő beleállt az ügybe, és feljelentést tett környezetkárosítás miatt. A rendőrség áprilisban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, ami ellen a képviselő panaszt nyújtott be. Az ügyészség ezt elutasította, és azzal az érveléssel jött, hogy Szél Bernadett nem tekinthető sértettnek. Habár a döntés ellen fellebbezni már nem lehetett, a nyomozás dokumentumait mindenképp látni akarta.
A képviselő július végén kapott nyomozati anyagokat. Szél Bernadett akkor egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy különválasztották a tereprendezésre és építési törmelék elszállítására, illetve magára a focipálya építésére kért engedélyeket. A képviselő ezután kikérte az építésiengedély-kérelmeket is.
Szél Bernadett szeptember 8-án új fejleményekkel jelentkezett, azt mondta, elvégezte a rendőrség munkáját, és azt állítja, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal hibázott.
"Az önkormányzat a kérelemben jelezte, hogy »mivel a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak«. Ehhez képest a kormányhivatal azt válaszolta, hogy »a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek. Megállapítottam, hogy a tárgyi kérelemben eljárni hatóságunknak nincs hatásköre«. Ami egyszerűen nem igaz: a rendelet szerint »a természetes terepszint építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása« építésiengedély-köteles tevékenység, és a beadott tervrajzokból is látszik, hogy a hegyoldalt mintegy 5 méterrel tolták le" – olvasható a képviselő posztjában.
Közel öt métert vájtak ki a domboldalból
A Szél Bernadett által kikért dokumentumok között megtalálható a tereprendezés és építési törmelék elszállításának, illetve a műfüves pálya építésének az engedélyezési tervdokumentációja. (Az iratokat ide töltötte fel.) Mindkét dokumentum legelején olvasható, hogy "a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak", illetve azt is leírták, hogy "jelen esetben az első fejlesztési cél egy nagyméretű labdarúgó pálya építése".
A műfüves pálya metszetén pedig látható az is, hogy 4,62 métert vájtak ki a domboldalból.
2020 őszén a kormányhivatal ennek ellenére mégis azzal utasította el az építési engedély iránti kérelmet, hogy "a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek".
A építésügyi kormányrendelet – 312/2012. (XI. 8.) – meghatározza azokat az eseteket, amikor nem szükséges építési engedély. A kormányrendelet valóban kimondja, hogy bizonyos feltételek esetén sportpályát lehet engedély nélkül építeni: "park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése".
Azonban ha tovább olvasunk, látjuk, hogy a terepszintet nem lehet csak úgy drasztikusan megváltoztatni. A törvény szerint nem szükséges építési engedély a következőhöz: "a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához".
Nemrég letartóztatták a Pest Megyei Kormányhivatal néhány munkatársát
Az ügyben megkerestük a kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük hibáztak-e, amikor úgy ítélték meg, nincs szükség építési engedélyre, illetve miért döntöttek úgy, hogy a tereprendezés nem számít engedélyköteles tevékenységnek, miközben az sportpályaépítéssel függött össze. Választ azonban nem kaptunk.
A Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal nemrég azzal került be a hírekbe, hogy letartóztatták az építési osztály négy munkatársát. Az ügyészség "üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt" indított nyomozást. Tarnai Richárd 2010–2014 között Kispest országgyűlési képviselője volt a FIDESZ-KDNP színeiben. A lenti képen épp Semjén Zsolttal, az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesével borult össze az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás emlékerdőavatásán Gödöllőn.
Címlapkép: A pályaépítést megelőző földmunkák (fotó: egy biatorbágyi lakos felvétele)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Pest Megyei Kormányhivatal"
] |
[] |
Hova mennek el a TAO-milliárdok Felcsúton?
Nem egészen oda, ahova elméletileg kellene.
A napokban derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak idén közel 5,4 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, melyből többek között egy ifjúsági sportszállót építenének - a stadion, valamint a sport- és konferenciaközpont mellé.
Önmagában a jóváhagyás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérelmező megkapja és el is tudja költeni az igényelt támogatást, hiszen a pénzt össze kell kalapoznia különböző gazdasági szervezetektől. A Felcsút mögött álló cégek és magánszemélyek miatt azonban nem lehet kétségünk afelől: az utolsó fillérig beérkezik a vágyott összeg.
Mire megy el az összeg?
Felcsút a TAO-rendszer indulása óta az idei évi támogatással együtt összesen 19,3 milliárd forintnyi államkasszától eltérített pénzzel garázdálkodhatott. Ebből 2013 és 2017 között 13,8 milliárd forint érkezett, aminek a programok segítségével a nyomába lehet eredni. A 2011/2012 és 2012/2013-as szezonok programjai már nem elérhetőek az alapítvány honlapján, így az azokban szereplő tételek kiesnek az összesítésünkből.
Tárgyi eszközök és sportlétesítmények
A 13,8 milliárd forint egy hajszállal több mint 84 százaléka tárgyi eszközökre és ingatlaberuházásra ment el, vagyis 11,7 milliárd forint.
Ebből alakították ki
2013/2014-ben
a közel 14 ezer négyzetméteres parkolót a center pályához,
a center pályához, vették meg a pályatartozékokat ,
, Scania buszra is futotta még az ebben az ekkor igényelt közel 1 milliárdból.
2014/2015-ben több mint 1,5 milliárd forintból
az elhíresült Makovecz-stílusú kazánházra,
két élőfüves pályára ,
, rehabilitációs központra költöttek,
költöttek, bővítették a stadion biztonsági rendszerét,
ebben az évben is vettek egy buszt plusz pályakarbantartó gépeket.
2015/2016-ban szintén 1,4 milliárd jutott erre a célra, ekkor
tervezték be a sportcsarnokot és konferenciaközpontot ,
, út, kerítés és parkoló építéseket,
építéseket, plusz pályakarbantartó gépekre is szükség volt.
(Mészáros Lőrinc, az alapítvány elnöke) (Mészáros Lőrinc, az alapítvány elnöke)
2016/2017-ben 2,6 milliárd forintból
jutott a sportcsarnokra és konferenciaközpontra ,
, parkosításra , melynek keretén belül kerti tó létrehozása is tervben volt,
, melynek keretén belül kerti tó létrehozása is tervben volt, plusz immár elmaradhatatlan tételként a pályakarbantartó eszközök és pályatartozékok is a listán voltak.
A 2017/2018-as szezonban, tehát a legfrissebb program szerint a legfőbb projekt az ifjúsági szálló lesz, de többek között 39 darab teakonyhára is futja majd és idén újra szükséges egy nagybusz beszerzése.
A bérek egy részét is TAO-ból fizetik
A felcsúti sportkomplexumban rengeteg ember dolgozik, az alapítvány honlapja szerint 146 összesen. Az alkalmazottak több mint háromnegyedénél a bér egy részét is a TAO-ból finanszírozza a Felcsút, ha már lehetőséget ad rá a rendszer.
2013 és 2017 között az összes jóváhagyott támogatásnak a 3,78 százaléka ment el a bérekkel kapcsolatban, ami valamivel több mint félmilliárd forintot tesz ki.
Említésre méltó ezzel a tétellel kapcsolatban, hogy egészen az idei évig a programban feltüntetett létszámtól függetlenül minden évben 103,5 millió forintos támogatást kaptak az MLSZ jóváhagyásával. 2013-ban összesen 69, 2016-ban pedig már 95 alkalmazottra igényelték ugyanazt a pénzt.
Idén a növekvő létszámhoz (118 fő összesen) viszont már növekvő összeg társul, 109,3 millió forint. Igaz, néhány furcsaságot is fel lehet fedezni a programban, ha azt összevetjük az alapítvány honlapján szereplő információkkal. Az oldalon ugyanis a takarítóktól kezdve a vezetőkön át egészen az elnökig minden alkalmazottat feltüntetnek. A takarító vezetővel együtt 14 dolgozót tüntettek fel, a sportfejlesztési programban viszont vezetővel együtt 25 takarító béréhez kérték a támogatást. Hasonló a helyzet a karbantartók esetében is. A programban összesen 18 karbantartó béréhez kértek anyagi segítséget, a honlapon viszont egyetlen karbantartót nevesítenek. Igaz, van 12 pályakarbantartó is, ám őket a programban is külön szerepeltették: közülük 4 dolgozó béréhez kértek TAO-pénzt. A létszámok mindenesetre nem igazán jönnek össze.
A legfőbb cél az utánpótlás-nevelés
Az alapítvány létrehozásának legfőbb eredeti célja az utánpótlás kinevelése és biztosítása, illetve egy stabil NBII-es csapat felállítása (volt). Ehhez képest ma már negatív rekorder az NBI-ben egyre stabilabb helyet foglaló Puskás Akadémia, hiszen a most záródó őszi szezonban mindössze 26 percet volt pályán fiatalkorú játékos. A szezonra készülve pedig pénzt nem sajnálva vásároltak fel idősebb, rutinosabb játékosokat.
Az utánpótlás-nevelés eredményei azonban felemásnak tűnnek, de legalábbis kérdőjelesek. Azokat a fiatalokat, akik nem készek még az NBI-re, másod- és harmadosztályú csapatoknak adják tovább, hogy ott megedződjenek. Ezt az "erősítő" szerepet azonban elméletileg pont az idősebb és rutinosabb játékosokkal teletűzdelt, fiatalokat csak nyomokban tartalmazó Puskás Akadémiának kellene betöltenie. A csapatnak azonban nem az a legfőbb célja, hogy minél több tapasztalati lehetőséget biztosítson az ifjoncoknak, hanem bent maradjon az NBI-ben.
Az infrastruktúrára elköltött milliárdokkal szemben a Felcsút 2013 és 2017 között összesen 1,6 milliárd forint TAO-támogatást kért az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra. Ez pedig a teljes összegnek csupán a 11,8 százaléka.
Összesítve tehát 4 év leforgása alatt
• tárgyi eszközökre, ingatlanberuházásra elköltöttek több mint 11 milliárdot,
• személyi jellegű költségekre több mint félmilliárdot,
• utánpótlás-nevelésre pedig 1,6 milliárdot.
A Felcsúton elköltött TAO-pénzek sokkal inkább állnak egy "Patyomkin-sportkomplexum", mint a hazai labdarúgás utánpótlás-biztosításának szolgálatában. Mindent egybevetve - a TAO-pénzeket, a gazdasági szervezetektől érkező plusz adományokat - a felcsúti fociba 2011 óta több mint 32 milliárd forint vándorolt, ami évi 4,5 milliárd forintot jelent. Többet, mint amennyiből hazai nagymúltú élcsapatok évente működnek. Ennyi pénzből pedig jóval több szakmaiságot és eredményt kellene ennyi idő után felmutatnia egy utánpótlás-nevelést zászlajára tűző akadémiának, mint a Makovecz-stílusban megépült turistacsalogatónak is szánt sportkomplexumot Orbán Viktor szülőházának szomszédságában. Legalább egy első hely dukálna a belga Double Pass vizsgálaton, ahol a hazai utánpótlás-műhelyeket világították át.
|
[
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
[
"Puskás Akadémia"
] |
Közleményben cáfolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Demokratikus Koalíció (DK) független képviselőjének, Varju Lászlónak a korábbi kijelentéseit, miszerint a tárcánál és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél is megsemmisíthetik a trafikpályázatok adatait.
Az NFM és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a leghatározottabban cáfolja a DK "minden elemében téves" értesüléseit a trafikpályázatok adataival kapcsolatban - közölte a tárca.
"Sem a minisztériumban, sem pedig a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél nincs folyamatban a számítógépek lecserélése, sem a koncessziós pályázati eljárás bármely adatának megsemmisítése. A pályázati anyagokkal kapcsolatos adatkezelés mindenben a hatályos jogszabályok szerint történik" - írták a közleményben.
Az NFM hozzátette, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére kiírt nyilvános koncessziós pályázat lebonyolítása a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben és a koncesszióról szóló törvényben foglaltak alapján, a törvényes eljárási rend betartásával, európai irányelveket követve, a törvényben foglalt célok maximális szem előtt tartásával történt meg.
Varju László kedden azt mondta, a DK elképzelhetőnek tartja, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél, illetve az NFM-nél is megsemmisítik a trafikpályázatok adatait. A független képviselő közölte, értesüléseik szerint mindkét helyen "gőzerővel folyik" a számítógépek lecserélése. A DK ismeretei szerint azokat a gépeket, amelyeken a pályázati előkészítése zajlott vagy lecserélik, vagy fejlesztés címén kicserélik az adathordozóikat.
Varju László ezért levélben fordult Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez. Ebben azt akarta megtudni, hogy "folyik-e a trafiktenderrel kapcsolatos bármilyen információ megsemmisítése" akár a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél, akár az általa vezetett tárcánál. A képviselő emellett személyes garanciavállalásra kérte a minisztert, hogy a trafiktender releváns adatait nem semmisítik meg.
Varju László emellett arra is kitért, hogy a Legfőbb Ügyészség a trafikpályázatok ügyében tett feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította.
|
[
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Demokratikus Koalíció",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás megvalósítását. Azt senki sem vitatja, hogy egy ilyen zöldhulladékot komposztáló üzem hasznos és fontos lett volna. A civil szervezet képviselője, aki a történetet elindította, azt kifogásolja, hogy az önkormányzat piaci áron alul adta el a telket, és szabálytalan szerződéseket kötött a reménybeli beruházóval. Bár a polgármester szerint egyetlen jogszabályt sem sértettek meg, mégis visszavonta saját határozatát az ügyben.
Feljelentéseket tett közvagyon elleni bűncselekmény kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója. Erre azért volt szükség, mert tavaly megkereste a pátyi önkormányzatot egy cég, hogy komposztáló üzemet szeretne építeni a faluban. Kapott is hozzá területet, engedélyt, és aláírták a szerződést is. Azóta eltelt másfél év, de még egy kapavágás sem történt. Miért fulladt kudarcba egy amúgy jó kezdeményezés?
Áron alul adták volna a telket
A cég, amely a komposztáló üzemet szerette volna építeni Pátyon, az M1 BIOKOMPOSZT Kft., amelynek résztulajdonos-ügyvezetője Soltész Áron. Aki nem más, mint Soltész Miklós KDNP-s politikus, miniszterelnökségi államtitkár fia.
Az 1 fős M1BIOKOMPOSZT Kft.-t tavaly alapították, és idén áprilisban vásárolta meg azt a 0109/46 helyrajzi számú pátyi telket, amely több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű, szántó megnevezésű ingatlan. A területet az önkormányzat 24 millió forintért adta el Soltészéknak. És itt jön képbe Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója, aki már ezt is kifogásolandónak tartotta és szóvá tette. Mint Futó az Átlátszónak elmondta, véleménye szerint akkor alulbecsülték a terület értékét.
Az önkormányzat tavaly megvett két, ugyancsak átminősített, részben közműves 6000 m²-es telket (07/16. és 07/27. hrsz) több mint 3400 Ft-os négyzetméter áron (20-20 millió forintért), amire Somogyi Farkas Tamás alpolgármester 2021. év elején állítólag azt nyilatkozta, hogy kifejezetten jó áron sikerült a területhez jutni.
"A méretét tekintve tehát a komposztáló üzem telkének értéke valahol 34 millió Ft felett lehet a valóságban"
– mutatott rá Futó Gábor.
A civil aktivista kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a terület értékbecslését végző Várnai Tibor a piaci ár meghatározásánál nem vette figyelembe, hogy a telek már részben közművesített, és azt sem, hogy átminősítés alatt áll, tehát a szerződéses ingatlan értéke már nem a mezőgazdasági, hanem az átminősített területre vonatkozik (az átminősítés összes költségét az együttműködési megállapodás szerint az önkormányzat viseli). Ráadásul a szakértői anyagban földes úton való megközelítés áll, miközben már rég elkészült a Torbágyi útról vezető széles murvás út (önkormányzati beruházásban, több mint 15 millió Ft-ért).
"Az értékbecslő saját maga szerint is a tulajdoni lap lekérése nélkül (bemondott adatok alapján) készítette el a szakvéleményét, ami rendkívül súlyos szakmai szabálytalanság és felelőtlenség"
– magyarázta Futó. Várnai szerint így a terület értéke bruttó 22 200 000 Ft lett volna.
Nem láttak problémát
A komposztáló üzem azonban végül nem épült meg. Az okokat Kovács Ferenc, a pátyi önkormányzat egyetlen független képviselője mesélte el Futó Gábor blogjának, amely szerint a fő ok az volt, hogy az önkormányzat egy rendkívül előnytelen és jogilag aggályos szerződést, illetve megállapodást írt alá a komposztáló üzemet megépíteni szándékozó magáncéggel.
Mint Kovács Ferenc elmondta, a képviselők a döntéselőkészítéshez az anyagot (köztük a szerződéstervezeteket) az ügyet koordináló és felügyelő Somogyi Farkas Tamás alpolgármestertől csak az aláírás előtti napon kapták meg véleményezésre, ami egyébként bevett gyakorlat az önkormányzatnál.
A képviselők közül a független Kovács Ferenc volt az egyetlen, aki a véleményezésre szánt nagyon rövid határidőn belül hangot adott aggályainak, ellenezte a szerződések aláírását.
Többek között az alábbiakat írta képviselőtársainak: "véleményem szerint ez a konstrukció nem előnyös az önkormányzat számára, nem támogatom. Nyomatékosítom, hogy magát a komposztáló üzem létrehozását támogatom, de ezt a 2 szerződés-tervezetet nem. A szerződések nincsenek megfelelő módon előkészítve, az önkormányzat számára nem tartalmaz kellő garanciákat. Ez a szerződés a vevő érdekeinek megfelelően íródott."
A képviselő aggályait, véleményét a döntéshozók közül azonban látszólag senki nem vette figyelembe. A fideszes képviselők a legnagyobb rendben találták a dolgot, azt mindannyian támogatták, így Székely László polgármester másnap, 2021. április 23-án aláírta az adásvételi előszerződést és az együttműködési megállapodást az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel, amivel súlyos, több 10 milliós kötelezettséget rótt az önkormányzatra – állítja a képviselő. "A szerződéseket a polgármester sietve, Dr. Hekman Tibor jegyző távollétében írta alá, ami már önmagában is rendkívül szokatlan lépés volt" – tette hozzá Kovács Ferenc.
Megkérdeztük Székely László polgármestert is, így történt-e, mire Páty első embere azt válaszolta, a jegyző szabadságon volt, Veres Erika aljegyzőről pedig elmondta, hogy "olyan esetekben, amikor a jegyző szabadságon van, ő ír alá helyette, ez egy bevett szokás". Arra a polgármester arra nem adott választ, hogy az aljegyző nem tartotta-e aggályosnak a szerződést, illetve miért írta alá.
Jogszabálysértésre hivatkozva visszavonták a szerződést
Páty független képviselője arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen horderejű ügyekben a jegyző szerepvállalása megkerülhetetlen, hiszen neki, mint a hivatal vezetőjének kell garantálnia az ügylet törvényességét és jogszerűségét, a megfelelő eljárásrendet. Ehhez a teljes hivatali apparátus rendelkezésre áll, beleértve az önkormányzat ügyvédjét is.
"A szerződések előkészítéséhez és aláírásához a jegyzőn kívül még a saját ügyvéd közreműködését sem kérték, pedig az kötelező lett volna" – állította Futó Gábor, amire a polgármester kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy "a szerződéseket a beruházó és az önkormányzat ügyvédje közösen, folyamatos egyeztetés során készítették elő".
A jegyző megerősítette, hogy az aláírt szerződéseket ő csak napokkal később, 2021. április 27-én látta, azok tartalmát előzetesen nem ismerte, az előkészítő tárgyalásokba őt Somogyi Farkas Tamás alpolgármester – aki egyébként az egész ügyletet az önkormányzat nevében lebonyolította – nem vonta be.
A jegyző a már aláírt okiratokban súlyos jogszabálysértéseket állapított meg, amelyről azonnal tájékoztatta a polgármestert és az ügyletet előkészítő alpolgármestert.
Pár nap múlva Hekman Tibor jegyző közbenjárására, valamint Kovács Ferenc képviselő újabb, képviselőtársaihoz intézett levelének hatására a polgármester jogszabálysértésre hivatkozva visszavonta a saját korábbi határozatát, amely felhatalmazta őt a szerződések megkötésére. A különleges jogrend miatt a testületnek akkor még nem volt hatásköre, a polgármester döntött minden kérdésben.
Székely László polgármester tehát saját felhatalmazását visszavonta, majd a jegyző előterjesztésére kezdeményezte a szerződések felbontását az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója közérdekű adatigénylést nyújtott be az ügyben, és kikérte a dokumentumokat.
"A jegyző teljesen együttműködő volt, így a kért adatokat hamarosan meg is kaptam. A jegyző úr így teljesen korrekten járt el az ügyben, teljesítette az adatigénylést, a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátotta" – mondta Futó.
Soltész Miklós fia a háttérben
A megkapott anyagokból több érdekes dolog derült ki: elsőként mindjárt a szerződésben érintett cég kötődése. Ugyanis a 2020-ban a PVK Rákóczi úti telephelyére bejelentett, újonnan alapított M1 BIOKOMPOSZT Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa nem más, mint Soltész Áron, Soltész Miklós egyházügyi államtitkár fia.
A civilek kíváncsiak lettek volna arra, miért pont egy referenciákkal és zöldhulladék-feldolgozásban semmilyen tapasztalattal nem rendelkező cég, az M1 BIOKOMPOSZT Kft. kapott engedélyt.
Megkérdeztük a polgármestert, aki a következőt válaszolta. "A cég körülbelül egy évvel ezelőtt keresett meg minket, hogy komposztálót szeretnének építeni Pátyon az önkormányzattal együttműködve. A cég megszerezte a környezetvédelmi engedélyt és hajlandó volt a közel 350 milliós beruházás nagyobb részét felvállalni. (Egy ilyen beruházás jelenleg az önkormányzat számára túl költséges lenne, a Depónia pedig nem kíván működtetni ilyen telepet.)
Mivel eddig senki nem jelentkezett arra, hogy egy ilyen nagymértékű beruházást elvégezzen, nem is volt más választási lehetőségünk arra, hogy egy ilyen fontos beruházást megvalósítsunk."
A civilek azt állítják, hogy a konstrukció szerint az M1 BIOKOMPOSZT Kft. jóval a piaci ár alatt megvette volna a komposztáló üzemnek szánt, jelenleg mezőgazdasági besorolású területet, majd azon az önkormányzat "értéknövelő beruházásokat" hajtott volna végre, azaz az adófizetők pénzéből a cég telkére részben megépítette volna a komposztálót.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a polgármester azt írta, nem adták volna áron alul, a szakértő egyértelműen leírta, hogy miért ér ennyit a telek.
"Fontos, hogy egy mezőgazdasági területet, amire lehet építeni, beépítésre nem szánt területté minősítettünk át, ami nem jelent értéknövekedést.
Az önkormányzat megítélésünk szerint nem veszített volna az üzleten, azt szeretnénk, hogy a komposztáló minél hamarabb, ugyanakkor a település számára minél kedvezőbb feltételekkel megépüljön. Ez volt a célunk és továbbra is ezen dolgozunk" – magyarázta Székely László.
"Jelenleg az önkormányzat 6–7 millió forintot költ a zöldhulladék kezelésre alkalmanként és ebben még nincs benne a felesleg elszállítása. Ha 10 éves viszonylatban nézzük, csak ez a tétel 60–70 millió forint, ha inflációval nem számolunk. Erre jött volna még rá a 7 000 tonna zöldhulladék lerakási lehetősége, ami szintén 70–90 millió forint értéket jelent. Mindezeken felül az önkormányzat költségvetésébe folyik be továbbá a cég IPA adója is, ami szintén milliós tétel évente. Továbbá a DAKÖV által üzemeltetett községi szennyvíztisztítóban keletkező és drágán elszállítandó iszapot is be tudná fogadni" – tette hozzá.
25 milliótól versenyeztetni kellett volna
Kovács Ferenc független képviselő rámutatott arra, hogy igencsak aggályos az is, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint a 25 millió Ft értéket meghaladó nemzeti vagyont (ide tartozik a komposztáló-üzem létesítésére kiválasztott önkormányzati telek is) eladni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
"Ezt a versenyeztetést, és az állam elővásárlási jogát akarhatták elkerülni azzal, hogy – valószínűleg összejátszva az értékbecslővel – a valóságosnál jóval kisebb telekértéket tüntettek fel piaci árként" – tette hozzá Futó Gábor, aki úgy véli, az összejátszás azért is valószínűsíthető, mivel az értékbecslő szakértői anyagában leírja, hogy április 10-én volt helyszíni bejáráson, ahol látnia kellett volna a murvázott utat és a közművek bekötését is.
Futó Gábor szerint
az ingatlan a szerződésbe végül a bűvös 25 milliós értékhatár alatt, bruttó 24 millió Ft-os áron került be, amivel kikerülték a versenyeztetési eljárást, így azt, hogy az önkormányzati telket a piacon meg kelljen hirdetni.
A valószínűsíthetően elcsalt érték csak az ingatlan vonatkozásában a szándékosan téves értékbecslés miatt legalább 10 millió Ft. Az M1 BIOKOMPOSZT Kft. által megvásárolt ingatlanon ugyanis az önkormányzat közel 94 millió Ft értékben vállalt úgynevezett értéknövelő beruházást.
Olcsóbban is kijönne
Az értéknövelő beruházás ellentételezése a megállapodás szerint 7 000 tonna zöldhulladék ingyenes lerakása lett volna, valamint a keret kimerülése után 10%-os állandó kedvezményt kapott volna az önkormányzat a lerakási díjból.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója megnézte azt is, arányban áll-e a beruházási összeg a lerakási keret teljes díjával. Gyűjtése szerint a jelenlegi lerakási díjak a hasonló komposztáló üzemekben (bruttó árak):
Budapest, FKF: 12 700 Ft/tonna
Szolnok, Újszászi úti telep: 10 325 Ft/tonna
Balatonfüred, ÉBH: 11 430 Ft/tonna
Debrecen, AKSD: 3 810 Ft/tonna.
"Ha egy egyezményes, átlagos, nem kiemelten drága területen megvalósított üzem bruttó 11 000 Ft-os lerakási díját számoljuk a fentiek alapján a Pátyi komposztáló üzem átvételi árának, akkor az önkormányzati átvételi ár a 10%-os kedvezménnyel 9 900 Ft lenne tonnánként. A 7000 tonnára vetítve ez bruttó 69 300 000 Ft" – magyarázta.
"Tehát az üzleten a falu jelen helyzet szerint bukott volna körülbelül 24,5 millió Ft-ot, az ingatlanon bukott 10 millión és az átminősítési eljárás valamennyi felmerülő költségén kívül.
Egy a beruházást a képviselőknek bemutató levélben az üzletet Soltész Áronnal szervező Somogyi Farkas Tamás alpolgármester a 7 000 tonna átvételére 130 millió Ft-os értéket jelölt meg, ami szerintem nem reális, kétszerese a piaci árnak" – hangsúlyozta Futó.
Volt a megállapodásnak még egy pontja, ami az önkormányzati költség-oldalt erősen növelte volna: egy útépítést is beígértek az M1 BIOKOMPOSZT Kft-nek a következő években a magán-komposztálóüzemhez, ráadásul ennek elkészültéig az önkormányzat saját költségén tartotta volna karban a meglévő murvás utat, ami Futó szerint súlyos milliókba került volna évente a települési költségvetésnek.
Bánhidi Emese – Márványi György
Nyitókép: Soltész Miklós KDNP-s államtitkár kampányvideóban állt az újraválasztásért induló Székely László polgármester mellé a 2019-es önkormányzati választás előtti napokban. Forrás: Székely László/Facebook
|
[
"M1 BIOKOMPOSZT Kft."
] |
[
"M1 BIOKOMPOSZT Kft-nek",
"M1BIOKOMPOSZT Kft.",
"M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel"
] |
A legdrágább ajánlattal nyerte meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik nagyértékű közbeszerzését egy cégcsoport, benne egy olyan vállalkozással, amelynek tulajdonosa régóta kötődik ifjabb Orbán Győzőhöz, a miniszterelnök testvéréhez - derül ki a Direkt36 birtokába jutott dokumentumokból és piaci szereplőktől szerzett információkból.
A nyertes cégcsoport közel 1 milliárd forintos ajánlattal lett a nyomtatók szállítására kiírt pályázat győztese, miközben az összes többi pályázó ennél alacsonyabb árat ajánlott. A hat pályázó között volt olyan, amely 314 millió forintért vállalta volna a megbízást. Végül azonban öt versenyzőt kizártak a pályázatból, így a 999,3 millió forintos ajánlatot tevő cégcsoport nyert, amelynek az IMG Solution Kft., a Dokucentrum Kft., a CSP Service Kft. és a Delta Systems Kft. a tagja.
Piaci szereplők már a pályázat lezárása előtt megjósolták a Direkt36-nak, hogy ez a csoport fog nyerni. Szerintük ugyanis a feltételek eleve úgy voltak kiírva, hogy annak csak ez a konzorcium tudott megfelelni. Bár már kihirdették a győztest, az eljárásnak ezzel még nem feltétlenül van vége, a többi szereplőnek ugyanis van lehetősége arra, hogy kifogást emeljen a pályázattal szemben.
A Tállai András államtitkár által irányított NAV annyit közölt, hogy "folyamatban lévő eljárással kapcsolatos értesüléseket" nem kommentálnak. A nyertes cégcsoport nem reagált a pályázattal kapcsolatos kérdésekre.
A birkózó kapcsolat
A pályázaton győztesnek kihirdetett csoport egyik résztvevőjéről, az IMG Solution Kft-ről a közelmúltban írta meg a Direkt36, hogy a cég piaci szereplők információi szerint kötődik a kormányfő egyik testvéréhez, ifj. Orbán Győzőhöz. Mint cikkünkből kiderült, Orbán és az IMG Solution vezetője és társtulajdonosa, Szentgyörgyi Gábor évek óta ismerik egymást. A birkózás köti össze őket: ifj. Orbán Győző tiszteletbeli elnöke lett például egy olyan sportegyesületnek, amelynek munkájában Szentgyörgyi Gábor is részt vett a Direkt36 által megismert iratok szerint. Az egyesületi tevékenység keretében Orbán és Szentgyörgyi legalább egy közös utazáson is részt vett.
Orbán Győző és Semjén Zsolt - Fotó: Kovács Tamás
A jelenleg működő honlappal sem rendelkező IMG Solution Kft. az elmúlt néhány évben látványos fellendülést produkált. A 2012-ben még csak 46 millió forintot termelő vállalkozás 2015-re már 4,7 milliárdos bevételre tett szert, vagyis több mint százszorosára növelte a forgalmát. Ezt az után sikerült elérnie, hogy elkezdett sikerrel szerepelni a nagyértékű állami közbeszerzéseken.
Általában többkörös pályázatokon dől el, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Először a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nevű intézmény ír ki pályázatot, amelynek nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek.
Az egyes állami szervek - mint például a NAV - ezekben a keretmegállapodásokban szereplő cégektől rendelhetnek aztán konkrét termékeket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a KEF köt egy többmilliárdos értékű, több évre szóló keretszerződést több tucat céggel mondjuk nyomtatók vagy számítógépek szállítására. Aztán ha valamelyik állami szervnek ilyen eszközökre van szüksége, akkor ezektől a cégektől kérhet ajánlatot, majd az ezek alapján kiválasztott vállalkozás leszállítja azokat.
Csak egy maradhatott
Ez történt a NAV nyomtatós pályázatával is. Az adóhivatal egy 2016-ban aláírt keretmegállapodás terhére írta ki a pályázatot 2500 nyomtató beszerzésére tavaly, amelyre november végéig várta az ajánlatokat. A pályázat részleteit ismerő piaci szereplők szerint a kiírás feltételei olyanok voltak, hogy annak gyakorlatilag csak olyan jelentkező felelhet meg, amely Xerox gépeket tud szállítani, pedig szerintük más márkájú nyomtatók is alkalmasak lehettek volna.
Az indulók közül több piaci forrás szerint is csak az IMG Solution részvételével felálló csapatnak volt meg a szerződéses háttere a Xerox termékek szállítására (a piac úgy működik, hogy mindegyik ismertebb márkának vannak helyi partnerei), ezért többen már a pályázat lezárása előtt megjósolták, hogy ez a csoport fog nyerni. Megkerestük az IMG Solutiont és a konzorcium többi tagját, de egyikük sem reagált az emailben feltett kérdésekre.
Így néz ki most az IMG Solution oldala
A Direkt36 birtokába került ajánlati felhívásban külön nevesítették is a Xerox nyomtatóit, mint amelyek megfelelnek a meghatározott technikai feltételeknek, bár hozzátették, hogy "azzal egyenértékű" gépeket is elfogadnak. A pályázati iratokból ugyanakkor kiderül, hogy a jelentkezők többségét végül arra hivatkozva utasították el, hogy az általuk ajánlott eszközök nem feleltek meg a kiírásban szabott technikai feltételeknek.
Az egyik végül kizárt pályázó cég munkatársa a Direkt36-nak elmondta, hogy ők is érzékelték, hogy a pályázat a Xerox termékeinek kedvez, ezért sok kérdést feltettek a pályázat kiírójának azzal kapcsolatban, hogy biztosan komolyan gondolják-e a feltételeket. A kiíró azonban közölte, hogy nem akarnak a feltételeken változtatni - közölte a névtelenséget kérő forrás. Megkerestük a NAV-ot és a közbeszerzést bonyolító ÉSZ-KER Zrt.-t is, de egyikük sem reagált a pályázattal kapcsolatban feltett kérdésekre.
Nemrég az Index is beszámolt egy hasonló NAV-os közbeszerzésről. Annak a pályázatnak a során is nyomtatókat akar beszerezni a adóhivatal, és az Index azt írta, hogy a birtokába került iratok alapján úgy tűnik, ott is a Xerox lehet a befutó.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.
|
[
"Dokucentrum Kft.",
"CSP Service Kft.",
"IMG Solution Kft.",
"Delta Systems Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"IMG Solution Kft-ről",
"ÉSZ-KER Zrt."
] |
Részt vett a Hír TV alapításában, 2004-ben pedig konzervatív fővárosi lapot vezetett Helyi Théma címmel. Mindig is jobboldali érzelmű embernek ismerték a Dél-Alföldön Dlusztus Imrét. 2010-ben nyert 650 milliós uniós projektjéhez 550 millió forint támogatást. Költségvetési csalás gyanúja miatt került csütörtökön előzetesbe.
Nincs olyan szegedi, aki ne ismerné Dlusztus Imrét. Költő, író, a helyi napilap, a Délmagyarország újságírója, majd főszerkesztője, a Hír TV egyik alapítója, majd műsorigazgatója. Később ő volt az első főszerkesztője Vitézy-klán által indított Helyi Thémának. Dlusztus, bár Hornék alatt lett Táncsics-díjas, konzervatív gondolkodású, jobboldali érzelmű, 2006-ban is jobboldali, de nem Fidesz színekben indult Szegeden a polgármesteri székért. Érdekes adalék, hogy egy olyan pártban, ahol az a Bartók Csaba is képviselő akart lenni, aki 2018-ban Fidesz színekben próbálkozott újra, de nem nyert Szegeden.
Dlusztus Imre a mórahalmi Mini Hungary Park, a történelmi Magyarország makettjén alapuló skanzen ötletéhez még a Bajnai-kormány idején, 2009-ben talált pályázatot, az akkori kiírás szerint 85 százalékos támogatást kérhetett. 650 milliós projektjét elég pontosan lőtte be, 550 milliós támogatást nyert el, ami közelített a kiírás szerinti 600 milliós maximumhoz. A Széchenyi 2020-at böngészve az is kiderül, hogy a pályázók többsége 300 millióhoz közeli összeget nyert el ekkoriban.
A családja érdekeltségében álló Bornemzet Kft. pályázott, de ennek 2009-ben csak 13 millió forint bevétele, 81 ezer forint nyeresége, és 14 milliós vagyona volt. 2010-ben jött a képbe befektetőként az akkor még a most a szoci Botka Lászlóval hírbe hozott szegedi építőipari vállalat, a Szeviép által alapított és a Szeivép székház címére bejegyzett MITT Befektetésszervezési Zrt.
Ennek egyik tulajdonosa a szeviépes csőd miatt vádlottként a bíróság elé állított Baranyi Sándor. A MITT Zrt. kiegészítő melléklete szerint 2010-ben 2 millió forint értékű üzletrészt vásároltak a Bornemzet Kft.-ben, és 1,4 millió forint kölcsönt is adtak. 2011-ben a követelés a Bornemzettel szemben 2,6 millió forint volt, a 2012-es és a 2013-as kiegészítő mellékletében pedig már nincs szó a Bornemzetről. Hogy visszafizette-e az adós, szerettük volna kérdezni Baranyit – és egyéb dolgokra is kíváncsiak lettünk volna tőle -, telefonon utol is értük, de nem kívánt nyilatkozni. Írtunk a Baranyi érdekeltségébe tartozó S.A. Investor Zrt.-nek a cégbíróságon megadott e-mail címére is, de nem kaptunk választ. A rendszer szerint ugyanis az e-mail cím inaktív.
Baranyi és Dlusztus együtt dolgozott a DVTK-nál 2008-ban. A diósgyőri focicsapat megsínylette a Szeviép bedőlését, erről éppen Dlusztus beszélt 2009-ben.
Kisebbségi MITT-részvényes Kőmíves Benedek. Ő 2009 novembere és 2010 május 13 között érdekelt volt abban a cégben is, amelyik később közbeszerzésen megnyerte a kivitelezést. A Háromhalom Építőipari Kft. azóta felszámolás alá került.
A projektnyitót 2012 októberében tartották, akkor úgy tervezték, a park 2013 év végére elkészül. Ugyanebben az évben Baranyi kiszállt a MITT-ből, és a MITT is a Bornemzetből. Ekkor még mindig semmi sem látszik a parkból.
A Bornemzet pályázatáról támogatói döntés 2010. május 5-én született döntés. A Bornemzet Kft. a 2011-es adatok szerint az 550 milliós támogatásból nyomban 263 millió forintot meg is kapott. Ekkor az uniós pénzek helyi koordinálása még a DARFÜ hatásköre, melynek vezetője 2010 júliusától Kiss Imre volt. 2011 júniustól dolgozott a Közreműködő Szervezet operatív vezetőjeként Bosnyákovits Tünde, később a DARFÜ igazgatóhelyettese volt. Róla érdemes megemlíteni, hogy a város korábbi fideszes polgármesterének, Barta Lászlónak a felesége. A Bornemzet ebben az időszakban hívta le a támogatást.
A 2014-es céges beszámolóban az szerepel, hogy “A társaság a megnyert pályázat alapján befejezte a beruházás kivitelezését". Ez azt jelentette, hogy 2015-ben nyithatott meg. A Délmagyarország akkor azt írta az uniós pénzeket koordináló Miniszterelnökségre hivatkozva, hogy az irányító hatóság a beruházás során szabálytalanságot állapított meg, ezért büntetésképp 114 millió 750 ezer forinttal csökkentették a támogatást.
A fejlesztést jól ismerő forrás pedig azt mondta, a beruházást még fideszes berkekben is többen támadták, a projektet a támogatás 2010-es megítélése óta többször megpróbálták "elfűrészelni". Annak ellenére, hogy Dlusztus Imre erősen kötődött a jobboldalhoz.
Az RTL Híradó tavaly számolt be arról, hogy a park pusztul, a többmilliós makettek többsége valójában OSB-lapokból készült, nem bírja az időjárás szélsőségeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium sem látta sikeresnek a projektet, a teljes támogatást visszakérték, majd feljelentést is tettek. Dlusztus Imrét, valamit a közbeszerzésen nyertes, de már felszámolás alatt álló kivitelező egyik tulajdonosát, a felelős műszaki ellenőrt kedden vették őrizetbe az adónyomozók. Költségvetési csalás a gyanú, az ügyészség állítása szerint szisztematikusan becsapták a kifizetéseket koordináló DARFÜ-t.
Az ügy egyik legnagyobb rejtélye, hogy vajon kinek a lábára léphetett Dlusztus, kivel nem tudott megegyezni elkötelezett jobboldali létére. És ennek ellenére hogyan tudott egy felépített projekttel becsapni egy állami szervezetet, már ha valóban becsapta őket – erről majd a bíróságnak kell döntenie. A gyanú szerint a kivitelezővel, a műszaki ellenőrrel együtt valótlan tartalmú számlákat adtak le, így hívták le a támogatást. Hogy mi volt a valótlan, egyelőre nem látni tisztán.
Címlapfotó: Baranyi Sándor (balra) és Dlusztus Imre (jobbra) a DVTK-nál. Forrás: eszakhirnok.com
|
[
"Szeviép",
"Bornemzet Kft."
] |
[
"Háromhalom Építőipari Kft.",
"Közreműködő Szervezet",
"S.A. Investor Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Hír TV",
"MITT Zrt.",
"RTL Híradó",
"MITT Befektetésszervezési Zrt."
] |
2,3 milliárd forint TAO kell idén a Felcsútnak
TAO-ból sose elég Felcsúton, ami lassan már egy feneketlen kúthoz kezd hasonlítani. Lassan már nem lesz mit fejleszteni a felcsúti focialapítványnál, hiszen új stadion, új sportcsarnok, Makovecz-stílusú kazánház, teakonyhákkal felszerelt sportszálló is a focisták szolgálatában áll már, a TAO-ból érkező milliárdokra azonban mégis szükség van.
A 2018/2019-es évadban A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 2,3 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Orbán a felcsúti stadionban () Orbán a felcsúti stadionban ()
Bár más sportszervezetek jó esetben is csak álmodhatnak ekkora támogatásról, Felcsúton ez 2015 óta a legalacsonyabb TAO. 2017-ben ugyanis közel 6,7 milliárd forintot hívtak le, 2016-ban 2,9 milliárdot, 2015-ben pedig 1,7 milliárd forintot. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a most megítélt 2,3 milliárd forint nem lesz a későbbiekben néhány százmillióval, vagy milliárddal több. Tavaly ugyanis az eredetileg jóváhagyott 5,3 milliárd forint helyett végül a program kibővítésével 6,6 milliárdot gyűjtöttek össze a baráti - és családi - cégek adójából.
Jelen állás szerint 2011 óta a felcsúti fociba 22,9 milliárd forintnyi - közpénz jellegét elvesztő - TAO-támogatás zúdult. Az alapítványt azonban önszántukból is támogatják gazdasági társaságok, korábbi összesítésünk szerint 2011 és 2017 között 16,1 milliárd forintot adományoztak a cégek Mészáros focialapítványának. Vagyis összesen 39 milliárd forint áramlott az 1800 lelkes település focijába, ami nemcsak első, de sokadik olvasatra is rengeteg pénz.
Azt, hogy mire is akarják Felcsúton az újabb milliárdokat elkölteni, egyelőre még nem lehet tudni. Az alapítvány ugyanis még nem tette közzé a sportfejlesztési programját.
|
[
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
[] |
A Nemzeti Választási Bizottság csütörtöki ülésén elutasította azt a beadványt, amelyben Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke és Braun Róbert, az MSZP országos választmányi tagja a TV2-n futó rezsihirdetéseket kifogásolták.
Szigetvári Viktor vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz választási csalást követ el, ebben tettestársa a TV2. A politikus szerint a reklámmal "a kormánypropaganda a Fidesz előnyeit visszhangozza". Azt mondta: a "Magyarország jobban teljesít" című kormányzati szlogen "kijátszva a tv-hirdetések korlátozásának szabályait" az elmúlt napokban tömegével jelent meg a TV2 csatornán.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) előtt levetítették az "Újra rezsicsökkentés" című reklámot. A bizottság 6:2 arányban utasította el a kifogást, többségük azzal érvelt, hogy el kell választani egymástól a kormány és a választási szereplők tevékenységét, és a testület csak ez utóbbit vizsgálhatja. Sárhegyi Zoltán (Fidesz-KDNP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hirdetésben sem párt, sem pedig jelölőszervezet neve nem hangzik el, így nem is minősülhet politikai reklámnak.
Az NVB tagjai közül ketten érveltek amellett, hogy a kifogásnak helyt kell adni. Litresits András, a baloldali összefogás delegáltja azt mondta, a hirdetés egyértelműen a kormánypártokhoz kötődik, és az állampolgároknak lényegtelen, hogy ki a hirdető. Fábián Adrián (az Országgyűlés által választott tag) arról beszélt, a szpot alkalmas arra, hogy azt a benyomást keltse: egy jelölőszervezet hirdetését lehet látni.
|
[
"TV2"
] |
[
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati "tájékoztatás" és a néppel folytatott "konzultálás".
Összesen 107 milliárd forint kiadása volt 2021-ben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ez több, mint kétszerese a költségvetésbe a tárcához eredetileg betervezett 51 milliárd forintnak – derül ki a 2021-es büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból.
A költségtúllépéseket a Rogán-minisztérium és az alá tartozó intézmények nagyrészt nem saját hatáskörben követték el, az előirányzatokat jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtott átcsoportosítások módosították főként a maradványalapból, a "gazdaság-újraindítási" alapból és a "rendkívüli kormányzati intézkedések" névre keresztelt tartalékból. Az átcsoportosítások nem jártak a költségvetési törvény módosításával, ami az országgyűlés hatásköre – ebben a cikkben is írtunk róla, miért probléma, hogy a kormány saját hatáskörben szinte korlátlanul eltérhet a költségvetési törvénytől.
A Kabinetiroda alá tartozik a kormányzati "kommunikáció", a költségek egyértelműen itt szálltak el a leginkább: 24 milliárd forint helyett 54 milliárd ment el, ami önmagában 30 milliárd forintos előirányzat-túllépés.
A Kabinetiroda saját állítása szerint arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az őket érintő kormányzati döntésekről.
"Az MK kiemelt feladata a nemzeti konzultációk lebonyolítása is. 2021. év februárjában indult el egy online konzultáció, amelyben a magyar állampolgárok elmondhatták a véleményüket arról, hogy melyek azok a járvánnyal összefüggő intézkedések, amelyeket az ország újraindítása érdekében a leginkább támogatnának. 2021. év nyarán került sor a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációra. Ebben a magyar állampolgárok állást foglalhattak arról, hogy a Kormány hogyan erősítse meg Magyarországot annak érdekében, hogy hazánk meg tudjon felelni a koronavírus-járvány utáni, megváltozott világ kihívásainak."
A valóság a fentiekkel szemben az, hogy a kormányzati "kommunikációs" kampányokat nagyrészt jóindulattal sem lehet lakossági tájékoztatásnak tekinteni, a plakátok, reklámszpotok stb. információtartalma nulla vagy minimális, legjobb esetben a kormány/párt véleményeit tükrözik, inkább csak politikai üzenetek továbbítására alkalmasak, vagyis propagandát testesítenek meg. A nemzeti konzultációknak semmiféle jogi következményük nincs, a visszaküldött válaszok feldolgozása teljesen ellenőrizetlen, a feltett kérdések és a felkínált válaszok pedig enyhén szólva irányítottak, sugalmazók. Cserébe a konzultációk jó drágák, a Kabinetiroda által közzétett adatok szerint a 2021-esek közül a nyitásról szóló 5,8 milliárd forintba került, a járvány utánról szóló 6,2 milliárd forintba.
Eközben a kormány/párt 2010 óta a jogkövetkezményekkel járó népszavazás intézményét alig alkalmazza. Összesen kettő volt, egy a kötelező menekültkvóták kapcsán 2016-ban, 2022-ben pedig egy "gyermekvédelminek" nevezett kérdésekről. Mindkettő érvénytelen lett, különösen a 2022-es kérdések inkább a konzultációs kérdések színvonalán mozogtak. Például meglehetősen fölöslegesnek tűnt a nemváltó műtétek kiskorúak felé történő népszerűsítéséről népszavazást tartani, adva, hogy ilyen népszerűsítéssel semmiféle intézményes szereplő nem foglalkozott (és nem is szándékozott foglalkozni) Magyarországon, kiskorúakon amúgy sem lehet ilyen beavatkozásokat végrehajtani, továbbá a kiskorúak számára bemutatható tartalmak amúgy is erősen szabályozottak és ellenőrzöttek.
A Kabinetiroda nemcsak a "kommunikációval" lépte túl a törvényi előirányzatokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MKÜ) számára egy forint sem volt betervezve a Kabinetirodában – végül 17 milliárd forintot költött rá. A Kabinetiroda a turisztikai tárhelyszolgáltató rendszer kiépítését és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztését nevesíti, mint az MTÜ-höz tartozó feladatot az alapvető működésen túl. Az MTÜ alá tartozó vállalkozásokra a Kabinetirodán keresztül elment további 1,2 milliárd forint, egyebek mellett gyógyfürdő-fejlesztésekre.
Szintén jelentős kiadástúllépés jött össze az állami digitális beszerzéseinek irányítójánál, a Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ). Ahhoz képest, hogy törvényileg nulla forint volt betervezve a DKÜ-re a Kabinetirodához, a kiadás végül megközelítette a 13 milliárd forintot. 8,9 milliárdot költöttek a DKÜ alá tartozó cégekre tőkeemelések formájában, ebből 5,5 milliárd a Datrak (Digitális Adattranzakciós Központ) – ez egy digitalizációs állami háttérintézmény Üvegkapu informatikai rendszerére. 2,8 milliárd forintot vitt el a DKÜ-cégek támogatása, elsősorban Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. e-közigazgatással, informatikával, valamint infókommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektjei.
|
[
"Digitális Adattranzakciós Központ",
"Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[] |
A rendőrök elfogták azt a BKV-dolgozót, aki a gyanú szerint a közlekedési társaság dolgozójaként a munkaadója, illetve egy másik cég között létrejött elszámolási megállapodásra hivatkozva hamis számlaszámot helyezett el munkahelyének pénzügyi rendszerében. A már korábban megkötött lévő szerződés alapján a BKV elutalta az abban szereplő összeget a megadott számlaszámra. A pénzt a BKV szerződött partnere helyett a nemrég elfogott férfi vette fel. Jelentős kárt okozó csalás miatt indult ellene eljárás.
A 31 éves férfit a BRFK gazdaságvédelmis nyomozói Szegeden fogták el. A Népszava internetes oldala úgy tudja ez volt az az ügy, amelyben Kocsis István, a BKV vezérigazgatója november közepén feljelentést tett a rendőrségen. A lap szerint a gyanúsított BKV-dolgozó 18 millió forintot sikkasztott el a közlekedési társaság pénzéből. A bíróság őrizetbe vétele után házi őrizetbe helyezte.
|
[
"BKV"
] |
[] |
Mesebeli juttatások, megelőlegezett bónuszok
Újabb meghökkentő pazarlásokra derült fény a Magyar Fejlesztési Bank által felügyelt társaságoknál
Hazarendelték a Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli képviselőjét, mert bár a korábbi bankvezetés luxuskörülményeket teremtett számára, tevékenysége nem igazolta a kinntartózkodása szükségességét. Ugyancsak furcsa, hogy az évek óta milliárdos veszteséget felhalmozó, részben állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezetőinek az igazgatóság 35 százalékos prémiumelőleget szavazott meg.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Visszarendelte Budapestre a Baranyay László vezette Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a pénzintézet brüsszeli képviseletvezetőjét, Palicskó Csabát. Lapunk értesülései szerint az MFB-nek rendkívül sokba került a külképviselet fenntartása, ugyanakkor az eredmények nem igazolták a ráfordításokat. Az uniós képviseletet ellátó MFB-alkalmazott több mint tízezer eurót, vagyis csaknem hárommillió forintot keresett havonta Brüsszelben, miközben Budapesten is kapott havonta 350 ezer forintot. A külképviselő Audi A6-os gépkocsival járt, amely 14,2 millió forintjába került a pénzintézetnek. Bérelt lakásába új bútort vett, többek között kanapét 1,3 millió forintért, foteleket darabonként százezer, székeket pedig 75 ezer forintért. Az étkezőasztalért és evőeszközkészletért több mint 400-400 ezret fizetett ki az MFB, a szőnyegek másfél millió forintot emésztettek fel. Palicskó Csaba teniszbérletét is az MFB állta, ez 800 ezer forintba került, igaz, az egész szezonra – írja hétfői számában a Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Garantiqa Hitelgarancia Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
Jogerősen meghosszabbították Tarsoly Csabának, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének előzetes letartóztatását, miután a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerdai végzésével helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság erre vonatkozó december 15-i döntését.
A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi döntést Tarsoly esetében, így előzetes letartóztatásban maradn 2016. március 29-ig.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya különösen nagy kárt okozó bűnszervezetben elkövetett csalás és sikkasztás miatt folytat eljárást Tarsollyal és társaival szemben.
A Quaestor-ügy három gyanúsítottjának - így Tarsolynak is - az előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 23-án megszüntette, és házi őrizetüket rendelte el. A döntés ellen azonban az ügyészség fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig szeptember 29-én másodfokon, jogerősen megváltoztatta azt, így a gyanúsítottak mégis előzetes letartóztatásban maradtak.
A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén letartóztattak három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét.
|
[
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] |
[
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Fővárosi Törvényszék",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Az erzsébetvárosi ingatlanügyek miatt őrizetbe vették Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros szocialista polgármesterét. A fővárosi MSZP lemondásra és párttagsága felfüggesztésére kérte a polgármestert. Hunvaldot átmenetileg a gazdasági alpolgármestere helyettesíti. A VII. kerületi városatyák éppen holnap tárgyalták volna a házeladásokról szóló önkormányzati vizsgálati jelentést, amely mindent rendben talált.
Az erzsébetvárosi ingatlanügyek miatt őrizetbe vették Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros szocialista polgármesterét.
Keresztes Imre főügyész lapunknak megerősítette: a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűncselekmények - többek között csalás, csalás kísérlete, hivatalos személy általi vesztegetés, illetve magánokirat-hamisítás - gyanújával, bűnsegédlettel vádolják a polgármestert. Hunvald a gyanúsítás ellen panasszal élt, kihallgatása jelenleg is zajlik.
Mint arról beszámoltunk, a 2003-as, 2004-es ingatlanügyek miatt eddig a polgármesteren kívül 11 gyanúsítottja van; két SZDSZ-es bizottsági elnök (Kardos Péter és Gál György), az ingatlanokra a piacinál alacsonyabb árat megállapító értékbecslő és az önkormányzati házakat megszerző, majd azokat külföldi befeketőknek strómancégek alapítói. A két bizottsági elnök és az értékbecslő jelenleg is előzetes letartóztatásban van, a többiek szabadlábon védekeznek.
Csalás, hamisítás, kötelességszegés bűnszövetségben
A gyanú szerint Gál György a csalást, vesztegetést, magánokirat-hamisítást és hivatalos személy általi kötelességszegést bűnszervezetben követte el, egy ismert kerületi vállalkozó (Nagy György, a kerületi önkormányzati lakásépítő cég korábbi résztulajdonosa) és az ingatlanértékbecslő segítségével, szervezetten és összehangoltan, ügyletenként velük külön-külön egyeztetve, rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el.
A gyanú szerint a vállalkozó szemelte ki a hasznosítható ingatlanokat, amelyekre olykor akár a piaci árnál százmillió forinttal alacsonyabb értéket állapított meg az értékbecslő. Az e szakvélemény alapján készült előterjesztést Gál vitte be bizottsági elnökként a VII. kerületi képviselőtestület elé, amely a házeladásokról általában pályázat mellőzésével, zárt ülésen döntött. Az ingatlanokat így megszerző strómancégek (amelyekben ügyvédek, illetve a két bizottsági elnök és a vállalkozó barátnői, ismerősei ültek) üzletrészeit ezután off-shore cégek közbeiktatásával külföldi befektetők szerezték meg.
Milliárdos kár érhette a kerületet
A főügyészség összesen 14 önkormányzati tulajdonban lévő épület eladása miatt nyomoz. A gyanú szerint az önkormányzatot csaknem egymilliárd forint kár érte, Gál pedig összesen 300 millió forint kenőpénzhez juthatott.
Az MSZP fővárosi elnöksége azt kéri Hunvald Györgytől, mondjon le fővárosi közgyűlési tagságáról, és amíg tisztázódik ügye, függessze fel párttagságát - tudatta lapunkkal az elnökség nevében Burány Sándor. Az MSZP budapesti elnöksége megdöbbenéssel értesült a polgármester őrizetbe vételéről, és bízik abban, hogy a kerületvezető az eljárás során tisztázza magát a gyanú alól - közölte az MSZP fővárosi vezetője.
A fővárosban felborulhatnak a politikai erőviszonyok
Hunvald meggyanúsítása és őrizetbe vétele a fővárosi politikai erőviszonyokra is hatással van; a Fővárosi Közgyűlésben - amelynek a polgármester is tagja - egyetlen fős többsége van az MSZP-SZDSZ-koalíciónak, Hunvald tartós akadályoztatása esetén politikai patthelyzet alakulhat ki, ami veszélyeztetheti Budapest idei költségvetésének elfogadását is, amelyről február végén tárgyalhat a közgyűlés.
Hunvald György 1965-ben született, okleveles agrármérnökként végzett 1989-ben Gödöllőn, majd külkereskedelmi másoddiplomát szerzett. A rendszerváltás után Ausztráliában dolgozott, majd hazatévre bútorok és autók importjával foglalkozott. 1993 óta tagja a VII. kerületi MSZP-nek, 1996 és 1998 között az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja. 1998-tól már kerületi elnök, Szabó Zoltánt ő váltja a VII. kerületi polgármesteri poszton 2002-ben. Ekkortól gyorsul fel a kerületben az önkormányzat tulajdonában lévő, olykor műemléki védettségű épületek - gyakran nagy vihart kavaró - hasznosítása. Hunvald ezekkel kapcsolatban váltig állítja, hogy törvényesen gazdálkodtak, az ingatlaneladásokkal nem érte kár a kerületet, sőt a házakon még haszonnal is adtak tól.
Mindenki Gyurija lehetett volna főpolgármester-jelölt is
A VII. kerületben korábban nagy népszerűségnek örvendő Hunvald - aki saját bevallása szerint mindenki csak Gyurinak hív Erzsábetvárosban - politikai csillaga azután kezdett emelkedni, hogy 2004-ben, Medgyessy Péter miniszterelnök megbuktatása után elsőként állt ki Gyurcsány Ferenc mellett. Ezt követően még az is felmerült, hogy ő lehet pártja főpolgármester-jelöltje, végül azonban a fővárosi politikában egyre inkább elvesztette súlyát.
Esélyes lett volna a fővárosi frakcióvezetői posztra, de végül nem kapta meg. Városházi forrásaink szerint ennek az az oka, hogy Hunvald az MSZP-ben Budapesten megkerülhetetlennek számító Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes belső ellenzékéhez sodródott (összefogva a Hagyóékkal kevéssé szimpatizáló "régi fővárosi szocikkal", többek között Gy. Németh Erzsébettel és Danielisz Bélával).
A VII. kerületi képviselőtestület egyébként szerdán tárgyalta volna a vitatott ingatlaneladásokról készült önkormányzati vizsgálatról szóló jelentést is, amely az ügyészség által vizsgált házeladásokat törvényesnek és hasznosnak találta. Hunvaldot egyelőre Gergely József (MSZP) gazdasági alpolgármester helyettesíti. Ismételten a VII. kerületi képviselőtestület feloszlatását sürgette Simon Péter, az MDF helyi elnöke. Ehhez 14 képviselő támogatására volna szükség, amelyet eddig nem sikerült megszerezni, bár Simon a feloszlatást már korábban, Gál György bizottsági elnök letartóztatása után is felvetette.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Fővárosi Közgyűlés",
"Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt."
] |
A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.
A Fővárosi Törvényszéken folyó adatkérési per során világossá vált, hogy a Paks II. szerződéshez kapcsolódó megvalósítási megállapodásokból csak angol és orosz verzió van. Magyar, az eredeti egyezménytől eltérően, ahol az orosz mellett a magyar szöveg is hivatalosnak számít, nincs. Ezzel az Orbán-kabinet átengedte a szerződés értelmezésének monopóliumát az orosz félnek. Ez kilátástalanná teheti a magyar érdekek érvényesítését elszámolási vita esetén, amikor egyetlen szó (például kötbér, késedelem, kárfelelősség stb.) pontos jelentésén eurómilliárdok múlhatnak, a bírósági útról pedig eleve lemondtunk.
A miniszterelnökséget vezető Lázár János tavaly még azt állította, hogy a paksi bővítés lesz az ország legátláthatóbb beruházása. Süli János bővítésügyi tárca nélküli miniszter pedig a nemzetbiztonsági bizottság ülésén megígérte, hogy a Paks 2-ről az oroszokkal kötött megvalósítási szerződéseket önként nyilvánosságra hozzák. A bíróságon azonban tegnap ismét kiderült, hogy a tervezett atomerőmű ügyében az Orbán-kabinetnek semmit sem szabad elhinni: a miniszterelnökség immár bírósági úton próbálja megakadályozni a megállapodások nyilvánosságra kerülését, és a perbe most már a Roszatom is belépett.
A kormány 2014 januárjában állapodott meg Oroszországgal a paksi bővítésről egy magyar és orosz nyelvű nemzetközi egyezményben. A nyilvános dokumentum az európai gyakorlatban merőben szokatlan kikötéseket tartalmaz: kizár mindenfajta választott bírósági vagy egyéb jogi fórum előtti vitarendezést és a felek erőviszonyaira bízva a konfliktusok eldöntését. Van benne egy felbonthatatlansági klauzula is: "Jelen Egyezmény megszűnése jogi szempontból nem érinti az egyes, a jelen Egyezménnyel összhangban, annak hatálya alatt kötött Megvalósítási Megállapodásokat vagy bármilyen más megállapodást (szerződést) vagy az azok végrehajtása kapcsán vállalt kötelezettségek teljesítését". Ez azt jelenti, hogy a magyar-orosz egyezményt kifejtő titkos megvalósítási megállapodások (üzleti szerződések) akkor is érvényben maradnak, ha magát az egyezményt a magyar fél a későbbiekben felmondaná.
PLUSZKÖLTSÉG - Hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig, így csak a fordítás százmilliókba kerül majd FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
A három megvalósítási megállapodás közül az első ún. EPC-szerződés az erőmű tervezésének és kivitelezésének részleteit tisztázza, a második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyagellátásról szól. Az üzemanyag-szerződés ma is minősített információnak számít, a másik két megállapodás minősítését azonban a kormány két éves időhúzás után, a Jávor Benedek (a Párbeszéd EP-képviselője) által kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás végén tavaly feloldotta. Mikor azonban Jávor kikérte a szerződéseket, Süli János mégis az üzleti titkok védelmére hivatkozott, és nem adott ki semmit. Akkor indult az az adatkérési per, amelyet tegnap folytatott a fővárosi törvényszék. Lapunknak nyilatkozva az EP-képviselő korábban törvénytelennek nevezte Süli eljárását, mivel szerinte – és a magyar bírósági gyakorlat szerint – üzleti szerződéseket nem lehet teljes egészében titkosan kezelni. Ki kell takarni az üzleti érdekeket valóban sértő információkat, a többit pedig megalapozott adatigénylés esetén ki kell adni. Jávor egyébként EP-képviselőként titokszobában már látta a szerződések angol verzióját, szerinte a szövegek 80-90 százaléka nyugodtan nyilvánossá tehető lenne.
A bíróság szeptemberben már kimondta, hogy nem fogadja el a teljes titkosítást, és 4 hónapot adott a kiadható részek nyilvánosságra hozatalára. Ám csupán annyi történt, hogy beavatkozóként tegnap a Roszatom is belépett a perbe. Most éppen a nemzetközi nőnap, azaz március 8. a következő határidő, akkor feltehetően ítéletet hirdetnek. Jávor szerint azonban látható az a kormányzati igyekezet, hogy "a kínos tartalmú szerződések ne legyenek megismerhetőek a választásokig".
Drága, de legalább kockázatos Mintegy hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig – válaszolta az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Süli János tárca nélküli miniszter. Már ez a szám is jelzi, milyen irgalmatlan mennyiségű – alapvetően oroszul készülő – dokumentációt kell lefordítani. Először oroszról magyarra, ez alapján az illetékes hivatalok eldöntik mit reagálnak, majd válaszukat vissza kell fordítani. Ehhez legalább 300 szaktolmács több éves munkájára lenne szükség, ám a magyar állam egyszerűen nem tud ennyit mozgósítani – mert nincs. Így információink szerint az a kompromisszumos megoldás, hogy az orosz dokumentumokat először angolra ültetik át, és ezt a "leiratot konvertálják" magyarrá. Az út visszafelé is ugyanez: magyarból angol, angolból orosz. Ennek a procedúrának azonban két hátulütője is van: egyrészt jelentősen nő a "szivárogtatási kockázat", másrészt milliárdokban mérhető többletkiadást jelent.
Hargitai Miklós
|
[
"Roszatom"
] |
[
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Metrókorrupció: külön eljárás a Siemens ügyében
A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták.
A 4-es metró beruházásával kapcsolatos nyomozástól elkülönítve, minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik az úgynevezett Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a Magyar Időkhöz eljuttatott dokumentumból.
A hatóság korábban a Siemens-ügyet az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF) jelentése alapján 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A rendőrségi határozat szerint az elkülönítés oka, hogy a nyomozás során olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozást. Az NNI a német igazságügyi hatósághoz fordult, ám ez annyi időt vesz igénybe, ami már hátrányosan befolyásolná az alapügy nyomozását.
Elsőként a Magyar Idők írta meg 2017 elején, hogy a metró áramellátásának és vonatvezérlésének biztosítására 31,7 milliárd forintért szerződő Siemens AG tevékenységével kapcsolatban eredetileg a Debevoise & Plimpton LLP üzleti-jogi cég adott ki korrupciót feltétező jelentést. Ez az Európai Beruházási Bankon keresztül jutott el a magyar és a német hatóságokhoz, illetve az OLAF-hoz.
A hivatal szerint a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók ösztönzésként 331 millió forintot osztottak szét az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül. A Siemens-ügyben vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás 2009-ben a Fővárosi Főügyészségen, amely 2011-ben a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódott. Az OLAF-jelentés szerint a Siemens szintén elkérte az iratot, ami után különös megállapodás született 2009-ben a világcég és a német hatóságok között: a hivatal átmenetileg nem vizsgálja a magyar projekteket, és a német hatóságok sem nyomoznak a Siemensnek a 4-es metróhoz kapcsolódó szerződései ügyében. Amikor a magyar hatóságok is kikérdeztek néhány, a Debevoise jelentésében említett tanút, ők ekkorra már megváltoztatták vallomásukat. A magyar hatóságok banki adatokat is ellenőriztek, de nem tudták gyanújukat megerősíteni, ezért 2013-ban kénytelenek voltak megszüntetni az eljárást.
A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, az MSZP–SZDSZ-kormányok és Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló, bűncselekménygyanús sorozatnak. Az OLAF szerint összesen 167 milliárd forint lehet érintett korrupcióval a több mint 400 milliárdos beruházásból.
A 2-es és 4-es metrón futó Alstom-szerelvények korrupciógyanús beszerzése kapcsán is vizsgálódnak a hatóságok.
|
[
"Siemens AG",
"Media Magnet Kft."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Európai Csalás Elleni hivatal",
"Európai Beruházási Bank",
"Magyar Idők",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Debevoise & Plimpton LLP"
] |
Uszodafelújításra 3 milliárd, biztonsági szolgáltatásokra 1 milliárd, a nyitó és záróünnepségre 3,8 milliárd forint megy. A kivitelezők az Épkar, a Valton, a Müpa és egy francia cég.
Nincs nap vizes vb nélkül. Az EU-s közbeszerzési értesítő március 11-i számában három kapcsolódó eredmény is megjelent, végösszegük nettó 7,8 milliárd forint.
– a nyitó és záró ünnepséggel kapcsolatos művészeti és technikai lebonyolítási feladatok ellátása 3,8 milliárd Ft: a tender két nyertese az állami tulajdonú Müpa Nonprofit Kft. és a francia ECA2.
– biztonsági szolgáltatások 1 milliárd Ft: a megbízást a Valton-Sec Kft. nyerte, aminek az alábbi helyszíneken kell ügyelnie a rendre: Dagály Úszóaréna és környéke, Hajós Uszoda és környéke, Batthyány téri High Diving helyszín, Városligeti Műjégpálya – szinkronúszás, Balatonfüred – nyíltvízi úszás helyszíne, hotelek, kiegészítő helyszínek.
– a Hajós Alfréd és a Széchy uszoda felújítása 3 milliárd Ft: kivitelező a Szeivolt István tulajdonában lévő Épkar Zrt., ami a Strabag és a ZÁÉV elől vitte el a munkát.
|
[
"Épkar",
"Valton-Sec Kft."
] |
[
"Müpa Nonprofit Kft."
] |
Felvásárolta a nyíregyházi FM 103,9 MHz-en fogható Retro Rádiót működtető, Center-rádió Kft. nevű vállalkozást az a Tranzisztor Kft., mely tavaly már megszerezte a budapesti Rádió Q ingyenes frekvenciáját működtető Rádió Q Kft.-t, és a Rádió Q-t átnevezve Retro Rádió néven működtet rádiót Budapesten pont ugyanabból az irodai szobából (a budapesti Hegyalja útról), ahol Andy Vajna kormánybiztos Rádió 1 hálózatának központi műsorai is készülnek.
További kapcsolódás Andy Vajnával, hogy a nyíregyházi Retro Rádió műsorainak készítése kapcsán szorosra fűzik a kapcsolatot a tavalyi alapítású Radiofactory Kft.-vel, mely Andy Vajna rádiójának, a Rádió 1-nek és a budapesti Retro Rádiónak is gyárt műsorokat, és amelynek a rádiós szakmában McFly-ként emlegetett, Miami illetőségű Bertók László, a Rádió 1 programigazgatója a tulajdonosa.
A nyíregyházi Retro Rádiót eddig Szakács Tibor magánszemély tulajdonolta és vezette, független magánrádiónak számított. Őt még decemberben kerestük a felvásárlást illetően, amiről mi már akkor hallottunk, de azóta sem reagált a megkeresésünkre. Mostanra azonban már bejegyzés alatt van a változás a cégbíróságon idén februári hatállyal. A két Retro Rádió közötti együttműködésre utalt egyébként korábban az is, hogy ugyanazt a retroradio.hu internetes címet használta a két eltérő városban lévő, eddig különböző tulajdonosi hátterű rádió.
Ráadásul ma egy közleményt is kiadtak arról a nyíregyháziak, hogy ezentúl szorosabbra fűzik a szálakat a budapesti Retro Rádióval és az annak műsorait gyártó céggel. Azt valamiért nem említi a nyíregyháziak közleménye, hogy fel is vásárolták a rádiójukat, és az a cég a vevő, aki Andy Vajna közelében működteti a budapesti Retrót egy ingyenes közösségi frekvencián, és ugyanazzal a céggel kezdenek együttműködést, amelynek tulajdonosa a Rádió 1 programigazgatója, ám Szakácsról már mint volt tulajdonosról tesznek említést a sajtóanyagban.
A közleményben az áll, hogy a megújuló nyíregyházi Retro Rádió zenei kínálata még szélesebb lett, és a 60-as, 70-es és 80-as évek legnagyobb retro slágerei szólnak a frekvencián, ahol ezentúl új műsorokat is hallhatnak a helyiek. Azt is ígérik, hogy a már jól ismert és kedvelt helyi műsorvezetőkkel és hírszerkesztőkkel is találkozhatnak a nyíregyháziak.
A zenei kínálatról azt írják még, hogy a helyi hallgatók ugyanazokat az örökzöldeket hallhatják, amiket a visszajelzések alapján olyannyira kedvelnek a fővárosi hallgatók, a brandjük is megújult, a hírek és információk szerkesztése azonban nem változott.
A Retro Rádió Nyíregyháza kedvelt adója volt eddig is, és ezután is az marad, sőt, innentől kezdve még magasabb színvonalon tudjuk szórakoztatni a hallgatókat. Ennek érdekében dolgozunk együtt szorosan a budapesti adó műsorgyártójával, a Radio Factory-vel
– idézi a közlemény Szakács Tibort, a műsorgyártásért és helyi üzemeltetésért jelenleg is felelős korábbi tulajdonost.
A jól megszokott műsorvezetőink mellé a zenei kínálatunk szélesebb lett, ebben segítségünkre voltak a Radio Factory szakemberei. Innentől kezdve sokkal egyértelműbb zenei imidzzsel érjük majd el a számunkra fontos célcsoportot, és olyan tartalmakat is kapunk majd, amelyeket eddig csak a fővárosi hallgatók élvezhettek.
A nyíregyházi Retro hallgatói hallhatják ezentúl a Sztársávot Várkonyi Attilával, hétfőtől csütörtökig, valamint vasárnap esténként 21:00 – 22:00 óráig, a Retro Partyt pénteken és szombaton 21:00 – 24:00 óráig, és a Retro Top 40-et Klamancsek Krisztiánnal vasárnap 14:00 – 18:00 óráig – áll a közleményben.
Andy Vajna Rádió 1 hálózata egyébként Nyíregyházán eddig is jelen volt a helyi 91,1 MHz-en keresztül. Emellett, mint arról beszámoltunk, Andy Vajna közeléből szerezhetik meg a Class FM egykori országos kereskedelmi rádiós frekvenciáját is.
A nyíregyházi Retro Rádió frekvenciajogosultsága egyébként nem sokára, idén szeptember 12-én lejárt volna. Lehet tippelni, hogy most, hogy a kormánybiztos közelében landolt a rádió, a Médiatanács meghosszabbítja-e majd a rádió médiaszolgáltatási jogosultságát.
Eldőlni látszik, ki indíthat új országos kereskedelmi rádiót A Médiatanács kizárta az országos pályázatból a Class FM-et. Bakai Mátyás, a pályázaton egyedül maradó kft. tulajdonosa néhány hónapja még Andy Vajnának dolgozott, sőt a cég jelenleg is a Rádió 1 partnere.
Kiemelt kép: Andy Vajna álarcot viselő LMP-s képviselők a Parlamentben. / Kovács Attila
|
[
"Tranzisztor Kft.",
"Rádió 1",
"Rádió Q",
"Center-rádió Kft.",
"Radiofactory Kft."
] |
[
"Radio Factory",
"Andy Vajna Rádió 1",
"Class FM",
"Retro Rádió"
] |
Lefejezték a BKV-t, vagy éppen csak a feje maradt meg? A fővárosi koalíciós tanács tegnap úgy döntött, visszahívja a közlekedési vállalat igazgatóságát és felügyelőbizottságát. A területet felügyelő főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós a napokban adta vissza ezt a megbízatást. A vezérigazgató, Kocsis István tartja állását.
Ez a legkevésbé szakmai vita, vegytiszta politika. Forró a pite, és mindenki igyekszik a másik kezébe nyomni - jellemezte egy városházi informátorunk a BKV felügyeleti jogáról szóló szerdai fővárosi koalíciós egyeztetéseket. Hagyó Miklós (MSZP) jogkörének újraosztása kapcsán mindegyik fővárosi politikai erő arra törekszik, hogy a botrányoktól hangos BKV-t a másikra "tolja". A közlekedési vállalat ugyanis csődközeli helyzetben van, novemberben már a béreket sem tudja kifizetni, ha nem jön a várt, de Bajnai Gordon kormányfő által egyelőre a botrányok miatt leállított, 30 milliárd forint hitelt jelentő segélycsomag. Más kérdés, hogy sem a főváros, sem a kormány nem vállalná azt a kockázatot, hogy a közlekedési vállalat leálljon, a napi működés szintjén is csődbe menjen.
A koalíciós partnerek mindegyike tudja, hogy bármikor újabb csontvázak eshetnek ki a BKV szekrényéből, amiért ismét a céget szakmailag felügyelő politikai szereplőnek kellene magyarázkodniuk. Kulcsfontosságú a politikai játszmák szempontjából Kocsis István vezérigazgató személye is, akiben az MSZP bizalma véglegesen megrendült, az SZDSZ és a Fidesz viszont kiáll mellette.
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a fővárosi koalíciós egyeztető tanács szerdai, több mint kétórás ülésén az MSZP és az SZDSZ egyelőre nem jutott dűlőre, kihez kerüljön a BKV, csak arról határoztak, hogy visszahívják a cég igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait. Ezt korábban a szocialisták szorgalmazzák, akik a hírek szerint újra jelölnék korábbi delegáltjaikat a testületekbe. Ezzel a visszahívással valójában tehát két befolyásos, Demszkyhez közel állónak tartott SZDSZ-es, Székely Gábor eddigi fb-elnök és Tóthfalusi György igazgatósági elnök veszti el pozícióját.
Demszky Gábor a koalíciós egyeztetést követően bejelentette, az SZDSZ nem tartja kizártnak, hogy a BKV és a fővárosi közlekedés felügyeletére külön főpolgármester-helyettesi posztot hozzanak létre. (Ehhez viszont módosítani kellene a koalíciós szerződést, amit az MSZP nem támogatna.) A szabad demokraták az egyeztetés előtt felvetették, hogy kormánybiztost kellene kinevezni a cég élére, ezt azonban a szocialisták nem támogatják. Demszky szerint legalább a BKV igazgatósági elnökét delegálhatná a kormány, az fb elnökét pedig akár a Fidesz is adhatná. Hagyó visszalépésével Demszky alá tartozik a BKV, a főpolgármester viszont - mint nyilatkozatai jelzik - igyekszik szabadulni e felelősségtől. Ezért vonná be a kormányt vagy az ellenzéket a cég irányításába.
Az egyeztetések előtt Horváth Csaba (MSZP) humánpolitikai főpolgármester-helyettes jelezte, ha felkérik, vállalja a BKV felügyeletét. Tarlós István Fidesz-frakcióvezető viszont úgy nyilatkozott, a városüzemeltetésben kevésbé járatos Horváth helyett a gazdasági helyettes, az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imre lenne a megfelelő gazdája a cégnek. Horváth mögött nem egységesen sorakoznak fel a szocialisták, több MSZP-s attól tart, hogy a humánpolitikai helyettes különalkukkal erősítené befolyását. A Fidesznek pedig az a jó, ha minél nagyobb éket tud verni a színfalak mögött civakodó koalíciós felek közé, leginkább a szocialistákat támadva, mert az SZDSZ-szel, mint ellenféllel már nem számol.
|
[
"BKV"
] |
[] |
Paczolay Péter egykori római nagykövetet, az Alkotmánybíróság volt elnökét és Köztársasági Elnöki Hivatal volt vezetőjét az uniós Emberi Jogok Bíróságába javasolta nemrég a magyar kormány, és meg is választották. A pályázat kiírásáig vezető rögös útról itt olvashat.
Hasonlóan érdekes, hogy még előtte 80 milliónyi uniós pénzből két évre, 2018 végéig csináltak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy bizonyos kutatóintézetet, aminek rögtön Paczolay lett a vezetője. A kutatóintézet igen lazán megfogalmazott célokkal bírt, Olaszország elmúlt 25 évének kihívásait volt hivatott kutatni, ami azért volt elvileg nagyon fontos az egyetemnek, mert Olaszország fontos kereskedelmi partnerünk, írja a 24.hu.
Csakhogy úgy tűnik, hogy miután Paczolay megkapta strasbourgi kinevezését, azonnal be is szántották az egész fontos kutatóközpontot, szeptemberben meg is szűnt a központ. Ezt az egyetem el is felejtette megemlíteni az ügyben érdeklődő lapnak, a műhely egyik tagjától tudták meg. A csoport egy egyetemi oktatója pedig
két hónappal a megszűnés után tudta meg
az újságtól, hogy az alaposan felpumpált kutatóközpontjuk közben már fel is lett számolva.
Felmerülhet ezért az, hogy az egész bohóckodást uniós pénzestül csak Paczolaynak találták ki. Aztán amikor nem volt többé szüksége rá, azonnal eltakarították az egészet, bármilyen fontos is lett volna ott is jól megkutatni egy fontos kereskedelmi partnerünk elmúlt 25 évének kihívásait.
|
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] |
[
"Emberi Jogok Bírósága",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
Mától felfüggesztette az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel való kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén – közölte a tőzsdefelügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB). A felfüggesztés addig tart, amíg a cég a jogszabályoknak megfelelő, független könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztott éves jelentést nem tesz közzé 2020. évi tevékenységéről.
Az OTT-ONE Nyrt. volt az egyike azoknak a cégeknek, amelyek részt vettek a nagy állami lélegeztetőgép-szállító üzletben, és mint megírtuk, összesen 12 milliárd forint állami pénzt sepert be az ügylet során.
A tőzsdei kereskedés felfüggesztésére a jegybank indoklása szerint azért került sor, mert az OTT-ONE Nyrt. könyvvizsgálója bejelentette, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződését rendkívüli felmondással felmondja. A OTT-ONE rendkívüli közzététele során ugyan tájékoztatta a nyilvánosságot a könyvvizsgáló döntéséről, viszont annak indokát nem tette közzé, pedig a vonatkozó jogszabályok értelmében ezt meg kellett volna tennie, az MNB ezért határozatában ennek pótlására kötelezte a kibocsátót.
A jegybank emellett jelenleg célvizsgálatot is folytat annak feltárása érdekében, hogy az OTT-ONE Nyrt. az elmúlt időszakban tájékoztatási kötelezettségét mindenben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően teljesítette-e. A közleményben az áll, hogy a jegybank a már beszerzett információk elemzését követően – a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek eleget téve – az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"OTT-ONE Nyrt."
] |
[
"Budapesti Értéktőzsde",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Két hét alatt hárommilliárd forintos tendergyőzelem, csak a vízügy területén: a jelek szerint a Mészáros és Mészáros Kft.-nél nyáron sincs lazsálás. A cég – amelyet egyébként a névadó június óta már nem közvetlenül, hanem egy holdingon keresztül birtokol – összesen 5 milliárd forintot nyert el önállóan, partner bevonása nélkül az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól júliusban. Ez azt jelenti, hogy ez a társaság rehabilitálhatja a Séd–Nádor–Gaja-vízrendszert, láthatja el árvízvédelemmel a felső-dunai mellékágrendszereket, és ő végezheti a Vál-völgy vízrendezési feladatait.
A Mészáros és Mészáros Kft. vízügyi tarolása 2012-ben indult: elnyerte a Séd-sárvízi-malomcsatorna 880 millió forintos kiépítését. Mára piaci részesedése 2016-ról 2017-re a máshová nem sorolt egyéb építés területén 15-ről 40 százalékra, a máshová nem sorolt egyéb építmény építése terén 10-ről 22 százalékra nőtt. Márpedig a víz- és szennyvíz-gazdálkodási tevékenységek is idetartoznak. 2016-ban 420 milliárd forintos csatornafejlesztési tendert hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Programiroda. Egy óriási keretmegállapodásról van szó, amelynek értelmében az ország hat területén egyenként legfeljebb 70 milliárd forint értékben hajtanak végre fejlesztéseket. A bizniszből 11 cég részesedik, ezek egyike természetesen a Mészáros és Mészáros Kft., de feltűnik a Colas, a Swietelsky, a Strabag és az Euroaszfalt. Nincs közöttük a Békés Drén, az a cég, amelyik korábban vitte a stafétát ezen a területen. Barkász Sándor cégének országos szinten már nem nagyon osztanak lapot. További részletek az e heti HVG-ben.
|
[
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság"
] |
[
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"Békés Dre"
] |
Hatalmas versenyben Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését - derül ki a keddi Közbeszerzési Értesítőből.
A feladat:
"Az MNB logisztikai központ (1239 Budapest, Európa u. 1.) parkolójában, egyedi
tartószerkezeten 301 darab és 406 darab (összesen 707 darab) napelem panel telepítése dél-keleti tájolású 10 fokos dőlésszöggel. A létesítmény kerítésén belüli zöld felületen 150 darab és 120 darab (összesen 270 darab) napelem, leütött cölöpökön álló tartószerkezeten történő elhelyezése délkeleti, illetve délnyugati tájolású 25 fokos dőlésszöggel" - derül ki a dokumentumból.
Somlai Bálint és Matolcsy Ádám a 2017-es Sziget VIP-ben Fotó: botost/444.hu
Öt cég is pályázott, de végül a Raw Development nyert 436,4 millió forintos ajánlattal. A Raw Development tulajdonosa pedig a 32 éves Somlai Bálint, Matolcsy György Ádám nevű fiának barátja és üzlettársa. Ott volt az esküvőjén is, tihanyi építkezéséről mi is írtunk. A Raw nemcsak a Postapalotát újíthatta föl, de az MNB Szabadság téri székházának felújítását is ez a cég végezheti, 55 milliárd forintért. Tavalyi árbevétele 59,8 milliárd forint volt, nyeresége pedig 12 milliárd forint.
Az MNB logisztikai központja amúgy Soroksáron van, az épületet éjjel-nappal fegyveres őrség felügyeli, mert itt tárolják az ország készpénzvagyonát.
A közbeszerzési szabályokon éppen mostanában kíván szigorítani a kormány Brüsszel kedvéért, például az összeférhetetlenségi előírásokat is átírják.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Raw Development Kft."
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Nem érkezett Lázár Jánoshoz hivatalos értesítés a NAV-nál felmondott Horváth Andrástól, aki továbbra sem áll elő nevekkel.
Lázár Jánost hivatalosan irat, levél vagy bejelentés formájában nem értesítette az adócsalások ügyében Horváth András volt adóellenőr. Az államtitkár közlése szerint Révész Máriusz fideszes képviselő a NAV működését érintő névtelen, konkrétumokat nélkülöző figyelemfelhívással és javaslatokkal kereste meg.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az MTI-nek szerdán úgy nyilatkozott, Révész Máriusz képviselőtársának jelezte, hogy szívesen áll személyesen vagy levélben névtelen és "arctalan barátja rendelkezésére".
Ha nincs név és arc...
"Munkám során rendszeresen kapok észrevételeket, javaslatokat, bejelentéseket az állam működésével kapcsolatban, azonban sem most, sem a jövőben nem tudok olyan észrevételekkel és javaslatokkal foglalkozni, amelyekhez nem társul név és arc" – fogalmazott Lázár János.
Horváth András állítása szerint több fideszes országgyűlési képviselő és például Varga Mihály is már azelőtt tudott az adócsalások rendszeréről, hogy ő erről tájékoztatta volna a politikusokat, sőt úgy tudja, hogy a Fidesz frakciója 2011 tavaszán egy ülésén foglalkozott is ezzel témával. A volt adóellenőr erről szerdán beszélt, miután az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága ellenőrző albizottságának ellenzéki tagjaival találkozott.
Megerősítette azt is: korábban megkereste Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, valamint Révész Máriusz fideszes képviselőn keresztül megpróbálta eljuttatni az észrevételeit Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Cséfalvay Zoltánnak, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkárának. Hangsúlyozta azt is: nem ő az egyetlen volt adóellenőr, aki megpróbálta erre felhívni a főnökei vagy a kormánypárti politikusok figyelmét.
Horváth András nem mondhat bármit következmények nélkül
Ismert, Horváth András volt adóellenőr csaknem három hete állt a nyilvánosság elé azt állítva, hogy nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Horváth András viszont amikor csak előkerült valamely mikrofon vagy kamera, egyetlen alkalommal sem említett neveket, vállalkozásokat, amelyek esetében az adócsalás felmerülhetne. Ezt korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is megerősítette; a NAV a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, az adóhatóság az ezzel ellentétes nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[] |
A Magyar Posta milliárdos postásbicikli-megrendelésének paramétereit a szlovén Krpan már áprilisban közölte a vajdasági gyártóval, a tendert viszont csak szeptemberben írták ki. Furcsa egybeesés, hogy a postásbicikliről a Magyar Posta embere már fél évvel a tenderkiírás előtt tárgyalt a majdani nyertes cég képviselőjének társaságában Szlovéniában. A HVG értesülései szerint a botrány miatt lefújhatják a tendert.
Postásbiciklik Topolyáról © Dudás Szabolcs
Pánapos gazdasági miniszterként Szabó Pál már-már nyugtázhatta, csendesülőben van a korábban általa irányított Magyar Posta Zrt. kerékpárbeszerzése miatt kipattant vihar. Úgy tűnik azonban, a java még hátra van. A HVG értesülései szerint a bringák szlovén szállítója, a Krpan, védjegybitorlás miatt perre készül a postai tenderen győztes közvetítőcég, a győri Cronopont Kft. ellen.
Alapos a gyanú, hogy a tender, finoman szólva, nem volt egészen patyolattiszta. Matevz Fortuna, az Európa-szerte postáskerékpár-beszállítóként ismert Krpan igazgatója a HVG-nek elmondta: tavaly áprilisban, vagyis bő fél évvel a pályázat kiírása előtt Ljubljanában tárgyalt a későbbi győztes Cronopont egyik vezetőjével a bicikliügylet részleteiről. A cronopontos partnert a Posta hálózati igazgatóságának egyik munkatársa kísérte el a találkozóra. A Posta-vezetés vizsgálódik, a hálózati igazgatóság érintett, pécsi illetékességű munkatársát már meghallgatták. Ő elismerte, részt vett egy szlovéniai találkozón, igaz, ő májusi dátumra emlékezett.
Egyébként a "szlovén" bicikliket magyarok gyártják – Szerbiában. A Krpan ugyanis mint alvállalkozót, a vajdasági Topolyán működő Capriolo d.o.o.-t. szerződtette. Ennek tulajdonosa egy magyar testvérpár, Brindza Ferenc és Lajos, akik a magyar CBA- üzletlánc szerbiai franchise-partnerei, s ezen túl vendéglátással, koporsókészítéssel is foglalkoznak. Bicikliüzemük – Brindza Lajos elmondása szerint – a Balkánon az egyik legnagyobb, évente 90 ezer kerékpárt állítanak elő, forgalmuk tavaly 8 millió euróra rúgott. Saját márkájuk a Capriolo – a szó őzbakot jelent olaszul - ez a közeli vadásztanyán működő, családi érdekeltségű vendéglátóhely neve is.
A Capriolo-nak pár évvel ezelőtt sikerült állandó szerződést kötnie a szlovén Krpannal. A Krpan gyártóként kisebb ugyan, de övék a know-how: Fortuna elmondása szerint levédették a postásbicikli ötletét. Így nyerték el a horvát, a szlovén és az észt posta megrendelését, s reménykedtek a magyarban. Az igazgató állítja, több ízben kínálgatták portékájukat a magyar cégnek, válasz azonban nem érkezett. A fordulat tavaly tavasszal történt: a szlovén cégvezetőt márciusban telefonon kereste a számára ismeretlen Cronopont képviselője, hogy a postáskerékpárokról tárgyaljon. A beszélgetést személyes találkozó követte áprilisban, erre kísérte el a győri kft emberét a Posta képviselője. A találkozó részleteit homály fedi, de már a megtörténte is beszédes. A győri kft alighanem biztosra ment, erre utal, hogy a Krpan nyomban tájékoztatta Brindzát, s közölte vele a magyar megrendelés gyártási paramétereit.
A tendert 2007. szeptemberben írták ki, a Posta novemberben szerződött - a győztesnek hirdetett Cronoponttal. Ezután fölpörögtek az események: a szlovén cég december elején kért 100 mintadarabot Brindzától karácsony előtti szállításra, amelyek el is készültek, s a Posta át is vette azokat (ezek a kétkerekűek szerepeltek utóbb a magyar híradásokban).
A pályázat az egész EU-n belül nyílt volt, a két beérkezett ajánlat közül a Cronopontté volt a legolcsóbb – ismételgeti a Magyar Posta az ügylet kapcsán.
|
[
"Magyar Posta",
"Cronopont Kft."
] |
[
"Capriolo d.o.o.-t"
] |
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
Ha egy tárgyalást vezető bíró úgy gondolja, hogy a tárgyalt ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmánysértő, akkor a tárgyalást felfüggesztve az Alkotmánybírósághoz fordulhat azért, hogy az vizsgálja felül az adott jogszabályt. Az ilyen esetekben a testületnek az Alaptörvény szerint [24. cikk (2) bekezdés b) pont] legkésőbb kilencven napon belül meg kellene ezt tennie.
Tavaly ősszel négy bíró gondolta úgy, hogy a hajléktalanság üldözése, szabálysértéssé nyilvánítása alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak. A négyből háromnál már bőven lejárt a 90 nap, a negyediknél március 18-án fog, de az Ab-honlapon nincs nyoma annak, hogy egyáltalán foglalkoztak volna az üggyel, pedig általában feltüntetik, mit mikor tárgyaltak.
A késlekedés azért is érthetetlen, mert az Alaptörvénybe tavaly nyáron beleírta az országgyűlés kormánypárti többsége: "Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás." Igaz, a beadványokat író bírók arra hivatkoznak, hogy ez ellentétes az Alaptörvény más pontjaival: a jogállamisággal, az emberi méltóság tiszteletével, a Nemzeti Hitvallásnak a szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével. Ám
az Alaptörvényen belüli esetleges ellentmondást az Alkotmánybíróságnak nincs joga vizsgálni,
tehát könnyedén lerázhatná magáról a terhet. Valamiért mégis vonakodik a bírói kezdeményezések elbírálásától.
Hajléktalan férfi tárgyalása 2018 októberében © Reviczky Zsolt
Mellesleg van egy 2018. júniusi bírói kezdeményezés is egy másik, a hajléktalanságtól teljesen független ügyben. Ezt a 90 napos határidőt messze túllépve hét hónap után tárgyalták először, aztán még kétszer, de döntés még nincs. Március 12-ére ismét napirendre tűzték.
Észszerű határidőn belül
Alkotmányjogi panaszt egy személy vagy szervezet nyújthat be, ha úgy véli, hogy egy őt érintő jogszabály vagy bírói ítélet alkotmánysértő. A panaszt az Ab előbb megnézi, hogy lát-e benne a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Ha nem, akkor érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Ha igen, akkor befogadja, és jön az érdemi vizsgálat, amelynek a végén vagy helyt ad a panasznak, vagy elutasítja. Az Ab-törvény szerint a döntést "észszerű határidőn belül" kell meghozni.
2019. március 8-án a honlap keresője szerint 250 panasz várt befogadásra. A legrégibbet 2013 végén adta be egy meg nem nevezett felekezet az akkor új egyházügyi törvény ellen. 2015-ben egyszer tárgyaltak a befogadásáról, de nem döntöttek, és azóta nem nyúltak hozzá. Pedig nehéz olyan érvet elképzelni, hogy a vallásszabadságot érintő ügy ne lenne alapvető alkotmányjogi kérdés. Közben a panasz nyilván értelmét vesztette, mert ez év elejétől lényegesen megváltozott az egyházi törvény.
Összesen 19 olyan panasz van, amely 2016 óta vagy még régebben hever ott, és még azt sem döntötték el az alkotmánybírák, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e vele. Például nem tárgyalták a tiszaújvárosi önkormányzat 2017. márciusi beadványát a "szolidaritási hozzájárulásnak" nevezett állami pénzelvonás ellen – igaz, Budaörs hasonló panaszát elutasították. Fél tucat panaszt adtak be bírák az Országos Bírósági Hivatal működését, az igazságszolgáltatás szervezetét érintő témákról. Ha ezeket az Ab befogadva és érdemben elbírálva útmutatást adott volna, hogy mi alkotmányos és mi nem, talán el lehetett volna kerülni a mostanra válságossá fajult ellenétet az OBH és a bírói kar egy része között.
A még be nem fogadott panaszok közé tartozik az is, amely a "külföldről támogatott szervezetekről", illetve a CEU-ról szóló törvény ellen érkezett, de ezeknek az eljárását az Ab felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy megvárja az Európai Unió Bíróságán folyó eljárás végét. 43 olyan alkotmányjogi panasz található, amelyet befogadtak, de még nem határoztak róla. Ezek közül 23 darab 2016-ban vagy korábban érkezett. A legrégibb itt is 2013-as: az Átlátszó tett panaszt egy ítélet ellen, amely elutasította az oknyomozó újságírók közérdekű adatigénylését a Magyar Fejlesztési Banktól.
Ezt két és fél év múlva (!) befogadták, tárgyaltak is róla 2016 áprilisában, 2017 júliusában, aztán 2018 áprilisában kétszer is, de döntés nincs. Az adatok bizonyára rég nem érdekesek már. Nehéz megérteni, min múlik az, hogy egy témát miért évente egyszer-kétszer, közben hosszú szüneteket tartva szednek elő, és azt is, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű dologról miért nem képes a testület pro vagy kontra dönteni. Páratlan számú tag mellett amúgy sem lehetséges patthelyzet, volt már több 8:7 arányban elfogadott határozat.
2015 óta vár a döntésre Szél Bernadett – akkor még LMP-képviselő – panasza a paksi atomerőművel kapcsolatos adatok ki nem adásáról, 2014 óta a termőföld-elővásárlásra vonatkozó panasz. És van olyan is, amely közvetlenül a HVG-t érinti. A hetilap 2014. év végi számának címlapja – "A nagy Harácsony" – ellen Ékes Ilona egykori Fidesz-képviselő mint hívő katolikus indított pert, mert a harácsoló politikusokat kigúnyoló kép szerinte sértette az ő emberi méltóságát és vallásszabadsághoz való jogát. Miután minden szinten veszített, 2017 elején alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ítéletek ellen. Nem tesz jót a jogbiztonságnak, ha ennyi idő után még mindig bizonytalanság van, mert még előfordulhat, hogy a kiadó és a szerkesztőség által természetesen helyesnek és igazságosnak tartott ítéleteket az Ab megsemmisíti.
Képviselői beadványok jogszabályok ellen
A képviselők legalább egynegyede kérheti a kihirdetett törvények és más jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Ezeknél nincs külön befogadás, mindenképp tárgyalni kell őket, de itt még olyan homályos határidőt sem tartalmaz a törvény, mint az alkotmányjogi panaszoknál. Pedig indokolt lenne, ha 50 törvényhozó előnyt élvezne a gyakran teljesen egyedi panaszokkal szemben. Ennek hiányában fordulhat elő, hogy arról a fontos alkotmányossági kérdésről döntött már az Alkotmánybíróság, hogy Puzsér Róbert nevezhette-e büntetlenül szarkupacnak Hajdu Pétert, de arról például még nem, hogy szabad-e titkosítani az atomerőmű-bővítés számos dokumentumát (70 képviselő beadványa négy éve érkezett, a 2015. decemberi első tárgyalás után több mint három évig nem foglalkoztak vele, 2019. február elején vették elő újra, de még nincs döntés) vagy hogy alkotmányos-e a "Földet a gazdáknak!" című kormányhatározat, amely nem jogszabály, mégis lényeges ügyről rendelkezett, és közben végre is hajtották. Ez a képviselői beadvány 2016. júniusi. Összesen 16 hasonló normakontroll-javaslat vár döntésre, köztük olyan viszonylag frissek is, mint a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése, a közigazgatási bíróságok új rendszere vagy a túlóratörvény elleni.
Természetesen szerettem volna megtudni, hogyan válogat az Alkotmánybíróság a beérkezett kérések között, min múlik, hogy mit mikor tárgyal és miért nem nyúlnak hozzá fontos témákhoz éveken át. A sajtófőnök azt rögtön közölte, hogy interjút senki nem ad a hvg.hu-nak, de írásban kérte a kérdéseket. Az elküldött 18 kérdés a honlap keresőjében talált adatokon alapult. Iktatószámokkal és pontos dátumokkal jelöltem meg, hogy melyik beadványok sorsa érdekel. Hozzátettem: szerintem a nyilvánosságra tartozik, hogy sokakat érintő kérdésekről miért húzódik el a döntés.
Az e-mail elküldése után 36 nappal, többszöri sürgetést követően a következő válasz érkezett névtelenül, csupán "Alkotmánybírósági Kommunikáció" aláírással: "A folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos valamennyi nyilvánosságra hozható információ elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. Kérjük, használja honlapunkon található ügykereső rendszerünket." És előzékenyen közölték a webcímet is, hátha nem tudom: alkotmanybirosag.hu.
|
[
"Alkotmánybíróság"
] |
[
"Európai Unió Bírósága",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet "megszállták a titkosszolgálatok" - ilyen és ehhez hasonló vádakkal illeti az intézményt annak volt nemzetbiztonsági tanszékvezetője egy nemrég indított blogban. Rácz Lajos - aki az egyetem Nemzetbiztonsági Intézetét is vezette - azzal fenyegetőzik, hogy a NATO-hoz fordul, amennyiben az illetékesek nem foglalkoznak érdemben állításaival. Az egyetem részéről senki nem nyilatkozik az ügyben.
"Csak annyit kértem, hogy valaki beszéljen velem. A nagy többség még erre sem volt hajlandó. A szálak a legfelső kormánykörökig érnek. Addig türtőztettem magam, ameddig csak lehetett. Nem borítottam ki a szennyest. Eddig" – válaszolja blogjában az egyik hozzászólónak Rácz Lajos. A 2012 áprilisáig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetbiztonsági tanszékének vezetőjeként, majd a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatójaként tevékenykedő Rácz "Laj Csi" néven jegyzett blogjában azt állítja, súlyos szabálytalanságokat és törvénytelenségeket észlelt az egyetemen és a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. E törvénytelenségek miatt szerinte "nemcsak a nemzetbiztonsági oktatás, hanem az ország védelmi képességei, a polgári hírszerzés, a katonai felderítés és NATO hozzájárulási képességünk is meggyengült".
A blogban Rácz közzétette egyebek mellett a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének, Molnár Zsoltnak címzett levelét, melyben azt írja, hogy még áprilisban eljutatott hozzá egy feljegyzést, amelyben "a nemzetbiztonsági oktatás területén kialakult súlyos helyzetről és annak összefüggéseiről" írt, kérve, hogy a testület azonnal kezdjen vizsgálatot az ügyben. "Felajánlottam, hogy bármikor személyesen is állok a Tisztelt Bizottság rendelkezésére. Egyúttal javasoltam, hogy az eljárást zárt ülés(ek) keretében, a keletkezett adatok, információk titokvédelmi minősítése mellett folytassák le. Mellékeltem néhány birtokomban lévő fontosabb dokumentum-másolatot, előre bocsátva, hogy a részletek ismertetését és értelmezését szóbeli meghallgatáson kívánom előadni. Megneveztem jó néhány lehetséges tanút is" – olvasható a levélben, melyben Rácz azt állítja: Molnár Zsolt május 22-én levélben arról tájékoztatta őt, hogy további vizsgálatot tart szükségesnek, addig várjon türelemmel.
"Kiszorítottak az egyetemről"
Rácz állítása szerint két nappal az után, hogy a beadványát leadta, már nem volt az egyetem munkatársa. "Annak ellenére, hogy a Bizottságnak félreérthetetlenül jeleztem, hogy tudomásom szerint a bejelentőt a törvény védi, és elvárom, hogy e bejelentésem miatt semmilyen hátrány ne érjen, a rektor közölte velem, hogy a Felügyelő Testület megvonta tőlem a bizalmat, és elfogadta azt a lemondásomat, amit akkor még be se adtam" – írja Rácz. Kérdés, volt-e valaha ilyen beszélgetés közte és a rektor között, merthogy azt állítja, arról nem készült jegyzőkönyv. "A következő hetek, hónapok során a nemzetbiztonsági szolgálatok felső vezetőinek tudtával és segítségével, titkosszolgálati eszközök törvénytelen és szakszerűtlen alkalmazásával végleg kiszorítottak az egyetemről és a KNBSZ-től (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat – a szerk.), ahol a katonai nemzetbiztonsági szakmai oktatás egyik kulcsszerepet betöltő vezetője és közreműködője voltam" – olvasható a bejegyzésben.
Megkerestük Molnár Zsoltot, aki elmondta: valóban kapott levelet Rácz Lajostól, de ezt a levelet a fideszes Gulyás Gergely is megkapta. "Súlyos vádakat fogalmazott meg Rácz úr, de fogalmam sincs, hogy ezek igazak-e vagy sem, mivel az állításait alátámasztó bizonyítékokat nem mellékelt. Azt viszont nem értem, hogy miért a bizottságot kereste meg ezzel, a testület ugyanis ilyen kérdésben nem illetékes" – mondta a szocialista politikus.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitója © MTI / Koszticsák Szilárd
Az, hogy pontosan milyen törvénytelenséget észlelt Rácz, a blogjából nem derül ki. Azt állítja, hogy az egyetemet megszállták a titkosszolgálatok, a nemzetbiztonsági oktatás személyi feltételeit ellehetetlenítették, olyan embereket vezényeltek vezető oktatói beosztásokba, akiknek semmilyen felsőoktatási tapasztalatuk nincs, és sem a vonatkozó törvényi előírásoknak, sem pedig az NKE foglalkoztatási szabályainak nem felelnek meg.
A NATO-hoz fordulna
Blogjában Rácz közzétette azt a levelet, amit a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának írt. Ebből a levélből kiderül, hogy az ügyészség korábban nem talált olyan adatokat és információkat Rácz beadványában, amelyek alapján büntetőeljárást kellett volna indítania, egyúttal elküldte azt a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnökének, aki a felügyeleti jogot gyakorolja az egyetem felett. Rácz kifogásolja ezt a lépést, mondván, hogy a kabinetfőnököt korábban már háromszor megkereste az ügyben, ám ő semmit nem tett. Egyébként Molnár Zsolt is azt mondta lapunknak, hogy az illetékes minisztériumokhoz továbbította Rácz beadványát, de egyik tárcától sem jött visszajelzés.
"Törvénytisztelő állampolgárként és nemzetbiztonsági szakemberként kötelességem hitelt érdemlően meggyőződni arról, hogy az ügyre vonatkozó bejelentésemet megfelelően kezelik. Ezért nyomatékosan kérem, sőt követelem, hogy a Tisztelt Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya tegye lehetővé számomra, hogy a szövetségesünket érintő kérdésben az Egyesült Államok nagykövetségének jogi attaséja (egyben az FBI képviselője) és az Ügyészség munkatársának együttes jelenlétében tehessek konkrét bejelentést" – írja Rácz az ügyészségnek címzett levelében, később pedig mindehhez hozzáteszi: amennyiben panaszára nem kap kielégítő választ, közvetlenül az amerikai és a NATO hatóságokhoz fordul.
Kerestük a blogon található e-mai címen Ráczot, de egyelőre nem válaszolt levelünkre. Megkerestük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is, ám ott jelezték: az ügyben nem kívánnak nyilatkozni. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belüli pozícióharc "áldozata" lehet Rácz. A katonai hírszerzést és elhárítást korábban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen oktatták, de ezt az intézményt idén januártól a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe integrálták, önálló karként. A forrás szerint az átalakítások nem minden oktató tetszését nyerték el. Ugyanakkor tény, hogy Rácz már tanszékvezető volt az új egyetemen, amikor Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos jelenlétében bejelentették, ő lesz a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója. A régen katonai hírszerzőként is dolgozó Rácz – állítása szerint – korábban a Katonai Felderítő Hivatal NATO Integrációs Bizottságának az elnöki posztját is betöltötte.
|
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] |
[
"Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Jó Állam",
"Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat",
"Nemzetbiztonsági Intézete",
"Felügyelő Testület",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nemzetbiztonsági Intézet",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Katonai Felderítő Hivatal",
"NATO Integrációs Bizottsága"
] |
Hallgat a kaposvári rektor
Kérdéses, mikor indul fegyelmi az egészségügyi centrum lemondott vezetője ellen
• Felfüggesztik a térítéses vizsgálatokat a Kaposvári Egyetem egészségügyi centrumában
• Üzlettárs kapta gebinbe a CT-t Bár magát ártatlannak vallotta, minden megkeresésünket elhárítja a Kaposvári Egyetem rektora, amióta hivatalosan lezárult a belső vizsgálat az egyetemhez tartozó Egészségügyi Centrum gépei bérbeadásának ügyében – írja a Magyar Nemzet hétfői számában. Babinszky László ígérete ellenére nem küldte el a lapnak a vizsgálat teljes anyagát, és nem hajlandó elárulni, hogy mikor indítják az ígért fegyelmi eljárást a centrum lemondott vezetője ellen.
Éppen egy hete jelentette be Babinszky László, a Kaposvári Egyetem rektora, hogy fegyelmi eljárást indít az intézmény Egészségügyi Centrumának volt vezetője ellen, miután több hiányosságot is feltártak a centrum térítéses diagnosztikai vizsgálatai körül. Azóta azonban hiába kerestük a magát több ízben ártatlannak valló vezetőt, elzárkózott a megkeresés elől, és írásban sem volt hajlandó válaszolni kérdéseinkre – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, amelyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Kaposvári Egyetem"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Egészségügyi Centrum",
"Egészségügyi Centruma"
] |
Dúró Dóra szóvivő szerint a Jobbik 80-90 millió forintot költött az országgyűlési választási kampányra, míg a kampányt monitorozó civil szervezetek szerint 165 milliót költött a párt.
A Jobbik 80-90 millió forintot költött a 2010-es országgyűlési választási kampányára - tájékoztatta Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője az MTI-t, aki szerint ezt a pénzt elsősorban kis- és közepes vállalkozások támogatásaiból teremtették elő.
A párt ezen összeg legnagyobb részét óriásplakátok kihelyezésére fordította, míg a fennmaradó részből televíziós- és rádióshirdetésekre adtak megbízást, illetve egyéb plakátokat és szórólapokat állítottak elő - közölte Dúró Dóra.
A párt a 2009-es EP-választások kampányát és a választásokra való tavaly őszi felkészülést több mint 41 millió forintból finanszírozta, pedig az azt megelőző években alig pár millióból gazdálkodott - derül ki a párt 2009-re vonatkozó pénzügyi beszámolójából . A párt jól keresett a négy évvel ezelőtti MIÉP-es választási szövetséggel, működési költségeit pedig minimális összegből fedezte.
|
[
"Jobbik"
] |
[] |
Szerda reggel írta meg a 24.hu, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF Homolya Róbert jelenlegi közlekedési államtitkár korábbi ügyeinél is problémákat talált, ezért két ügyben teljes támogatásmegvonásra tettek javaslatot. Ezért összesen 3,3 milliárd forintnyi támogatást követelhet vissza az EU az országtól.
Az OLAF által vizsgált ügyek Homolyánál összeférhetetlenségi ügyek voltak, a lényegük, hogy Homolya céges érdekeltségein keresztül több közbeszerzés előkészítésében is részt vett tanácsadóként, majd 2010-ben ügy nevezték ki az EU-s pénzosztást felügyelő állami szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesévé, hogy az általa előkészített projektek egy része még zajlott.
Homolya tehát egyszerre lehetett érdekelt a közbeszerzések előkészítésénél, végrehajtásánál és ellenőrzésénél.
Homolya 2012 óta nem az NFÜ elnökhelyettese, de az utóbbi években is több olyan állami posztot töltött be, amelynek komoly befolyása volt az EU-s forrásokon alapuló magyar fejlesztéspolitikára. Az NFÜ-s évek után a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként felügyelte az EU-s pénzek osztását, később Lázár János közbeszerzésekért felelős miniszteri biztossá nevezte ki, majd miniszterelnöki és kormánybiztos is lett, valamint megkapta a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöki posztját is.
Annak ellenére, hogy a közbeszerzési politikát irányító állami csúcsszerveknél Homolyának már nincsenek pozíciói, nem tűnik úgy, mintha a befolyása megszűnt volna.
A Közbeszerzési Hatóság elnöki kabinetvezetője ugyanis 2016 januárja óta Szűcs Gabriella, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Homolya személyi titkáraként dolgozik.
Miután Homolyát 2017-ben közlekedéspolitikai államtitkárrá nevezték ki, Szűcs Gabriella feltűnt a Homolya által felügyelt Magyar Közút Felügyelőbizottságában is, méghozzá elnöki pozícióban.
Hogy Homolyának van-e befolyása a Közbeszerzési Hatóságnál, azért nem mindegy, mert most is van céges érdekeltsége a közbeszerzési tanácsadói piacon, ezen kívül, ahogy ebben a 2015-ös egészségügyi közbeszerzési kartellről szóló cikkben megírtuk, még Homolya feleségének is van olyan céges érdekeltsége, ami indulhat közbeszerzéseken (mint ahogy 2015-ben, amikor még Homolya felesége hivatalosan nem volt tulajdonos) indult és tarolt is.
Szűcs Gabriella pozícióinak összeférhetetlenségéről megkérdeztük az NFM-et és a Közbeszerzési Hatóságot is, utóbbitól ezt a választ kaptuk:
"Szűcs Gabriella a Közbeszerzési Hatóság vezetősége megkeresésére 2016. január 15-el kezdte meg munkaviszonyát a Hatóságnál, azóta lát el elnöki koordinátori feladatokat. A Közbeszerzési Hatóság tisztában volt vele, hogy Szűcs Gabriella más államigazgatási pozíciót is betölt, a korábban létrejött munkakörrel azonban semmiféle összeférhetetlenséget nem tárt fel és álláspontunk szerint jelenleg sem áll fenn."
Összeférhetetlenség az NFM szerint sincs, ők azt írták, "Homolya Róbertnek semmilyen formában és mértékben nincs befolyása a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkájára, Szűcs Gabriellával KH elnöki koordinátori teendőiről, feladatairól nem egyeztet". Ezen kívül megkérdőjelezték a Homolya ügyeiről szóló OLAF jelentés állításait is.
"A félkész OLAF jelentés nyilvánvalóan egy brüsszeli kampányjelentés.
Az OLAF »észlelései« több ponton tévesek, Homolya Róbert a támogatói döntések meghozatalában sem bírálóbizottsági tagként, sem döntéshozóként nem vett részt, az általa és érdekeltségei által végzett tevékenységek még a kinevezése előtt megszűntek. Az OLAF összeférhetetlenséggel kapcsolatos álláspontja teljességgel zavaros, nem jelöli meg, hogy az állítólagos összeférhetetlenség miben nyilvánult meg, annak milyen következményei voltak. Homolya Róbert a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyik vezetőjeként 2010 nyara óta több ezer milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez segítette hozzá Magyarországot, a magyar pályázókat."
Maga Homolya az OLAF által vizsgált közbeszerzéseket "bagatell ügyeknek" nevezte a Hír TV-nek kedden adott nyilatkozatában.
Homolya Róbert befolyása egyébként annak ellenére töretlen 2010 óta, hogy többször már a kormányzaton belül is támadták. Egy volt NFÜ-s visszaemlékezése szerint például amikor Lázár János 2013 augusztusában átvette az NFÜ vezetését, az első vezetői értekezleten agresszívan nekiment Homolyának, azt mondta neki, hogy
nagyon húzza meg magát azok után, amit addig kavart.
Aztán Homolya nem csak hogy maradhatott a pozíciójában, de egyre fontosabb megbízásokat kapott Lázártól, ahogy később a Lázár kormányon belüli ellenfelének számító Seszták Miklós minisztériumában még magasabb rangban intézhette tovább a fejlesztési pénzek elosztását. A Simicska által ellenőrzött NFÜ idejében is Szűcs Gabriellához fűződő kapcsolatával magyarázták Homolya csapatának hatékonyságát, Szűcs akkoriban a Közbeszerzési Döntőbizottságban dolgozott, ahová sokszor hiába fellebbeztek a közbeszerzésekből kiszorított pályázók.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság",
"Magyar Közút Felügyelőbizottsága",
"Hír TV",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Kaszanyi József mendei polgármester és családtagjai is kaptak támogatást attól az uniós pénzosztó egyesülettől, amelynek az élén a politikus áll. Ő vezeti a pályázatokat elbíráló bizottságot is.
A Pest megyei Mende független polgármestere az idén rossz ütemben vitte üdülni a családját. Kaszanyi József éppen akkor tett közzé óceánparti képeket Afrikából, amikor Orbán Viktor önmérsékletre intette a tehetős magyarokat, azt kérve, halasszák el luxusutazásaikat, mert olyan vírusvariánsokat hozhatnak haza, melyekkel bajba sodorhatnak másokat. A miniszterelnöki figyelmeztetés megszegését bizonyító, a Tanzániához tartozó Zanzibáron készített képeket Hadházy Ákos ellenzéki képviselő tette közzé március végén, amivel egy csapásra országos hírnevet szerzett a polgármesternek.
A kőműves végzettségű Kaszanyi József 2010-ben váltott politikára, azóta vezeti a négyezer lakosú községet. Legutóbb, 2019-ben ellenfél nélkül indult a posztért, és természetesen újraválasztották.
A polgármester az elmúlt időszakban magánvállalkozásai gyarapításában is sikeres volt. Mendén és Gyömrőn három dohánybolt van a nevén, a résztulajdonában álló Szetam Kft.-n keresztül pedig két CBA élelmiszerbolt is érdekeltségébe tartozik. A Szetam Kft. a cég honlapja szerint főként épületfelújítási és -befejező munkákkal foglalkozik. Telephelyének modernizálására 2018-ban közel 60 millió forint állami támogatást kapott a Pest megyei területfejlesztési program keretében a Pénzügyminisztériumtól.
Hadházy szerint a polgármester a családjával együtt legalább 140 millió forint EU-támogatást söpört be különböző jogcímeken. A vidékfejlesztési programból falusi vendégházat és vágóhidat építhettek. Hadházy Ákos a minap arról írt a Facebookon, hogy az apartmanház szobáit a piaci ár sokszorosáért, 80 ezer forintért hirdetik fejenként egy éjszakára az egyik szálláskereső oldalon. Az ellenzéki politikus azt feltételezi, hogy talán szándékosan akarják távol tartani a vendégeket, és valójában más céllal hasznosítják az épületet, amelyet azonban három évig szállásként kell üzemeltetni a támogatás fejében.
A bal szélen Kaszanyi József a vecsési böllérversenyen Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő (a jobb szélen) csapatában:
A 24.hu információja szerint a Kaszanyi család egyik bevételi forrását a LEADER program uniós pénzei jelentették. Ami azért is figyelemreméltó, mert a LEADER-pénzek elosztására a polgármesternek jelentős befolyása van a Tápió menti térségben, tekintve, hogy 2015 óta ő vezeti a Hajt-a Csapat Egyesületet, amely 26 település összefogásával végzi az uniós támogatások koordinálását.
A LEADER az Európai Unió legrégebbi pénzosztó programja Magyarországon. Célja, hogy a nyugati EU-tagországokhoz hasonlóan a helyi társadalom megkérdezésével használják fel a vidék fejlesztésére szánt kisebb összegeket. Ezért olyan szervezetrendszert alakítottak ki, amelyben a helyi politikai és gazdasági szereplőknek, valamint a civil szervezeteknek is helyet adtak. Minden kistérségben létrehoztak egy "helyi akciócsoportot", ahová tagként egy-egy képviselővel bekerültek az önkormányzatok, a kistérség vállalkozói és a civilek. A forrásokat pályáztatás útján osztják szét.
2008-ban ilyen LEADER-szervezetként alapította meg tizennégy Tápió menti település a Hajt-a Csapat Egyesületet. Mende és néhány további település 2012-ben csatlakozott az alapítókhoz, miután saját szervezetük, a Strázsa-Felső Tápió Nonprofit Kft. becsődölt. Három év múlva pedig Kaszanyi József lett a Hajt-a Csapat elnöke. Azóta nem csupán a szervezetet vezeti, hanem a bírálóbizottságot is, amelynek az a feladata, hogy rangsorolja a 670 millió forintos keretből támogatható helyi vállalkozás-, illetve településfejlesztési, turisztikai és egyéb projekteket.
A bizottságban világos a politikai irányvonal, a tagjai között van Tápiószecső volt fideszes polgármestere, aki egyben a helyi Fidesz-szervezet vezetője, Sülysáp fideszes alpolgármestere, a nagykátai Fidesz-szervezet elnöke, Úri fideszes polgármestere és a tápióbicskei Fidesz egyik vezetőségi tagja. Kaszanyi az egyetlen, aki független polgármesterként került be a körbe. Ennek ellenére az együttműködésre nem lehet panasz, hiszen ő és családtagjai többször is támogatáshoz jutottak.
A 24.hu összesítése szerint Kaszanyi József és testvére, Kaszanyi István, valamint Kaszanyi Vivien, a polgármester lánya összesen 35,5 millió forintot vehetett ki a vállalkozásfejlesztésre szánt 248 millió forintos keretből, vagyis ők hárman megszerezték a 26 településre jutó pénz 15 százalékát.
Megkerestük Kaszanyi Józsefet azzal, korrektnek tartja-e, hogy családjával ekkora arányban részesült a vállalkozásfejlesztési támogatásból, választ azonban nem kaptunk.
Kaszanyiék a legnagyobb összegű LEADER-támogatást egy pecsenyesütő technikai felszerelésének beszerzésére kapták. A pénzből ipari sütőket, pultokat, hűtőket vásároltak, a beszerzést pedig arra az építőipari cégre bízták, amely Mende kivitelezési közbeszerzéseinek rendszeres győztese.
Jó példája a pénzosztásnak a járvány előtti utolsó falunap megszervezése is. A Kaszanyi József által vezetett egyesület 11 millió forintot adott a LEADER-keretből a mendei rendezvényére, amelynek megszervezésével Kaszanyi helyettesét, a Hajt-a Csapat alelnökét, Tóth Istvánt bízták meg. Tóth a nagykátai Fidesz elnöke, Nagykáta tanácsnoka pedig szintén tagja a bírálóbizottságnak.
Információnk szerint a belterjes támogatási ügyek miatt kipattant belső vita vezetett oda, hogy a vezetők kirúgták a Hajt-a Csapat Egyesület egyik pályázati munkatársát. A felmondás miatt jelenleg is folyamatban van egy munkaügyi per a Budapest Környéki Törvényszéken. Litresits András ügyvéd (az MSZP delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban), a kirúgott munkavállaló jogi képviselője elmondta, az eljárás során több furcsa pénzügyi manőverre is fény derült. Például arra, hogy Tóth István egyéni vállalkozóként kétszer kapott tízmillió forint támogatást az egyesület LEADER-vállalkozásfejlesztési keretéből. Litresits szerint az egyesület eközben esetenként olyan szorult helyzetben volt, hogy saját tagjai, magánszemélyek és vállalkozók, valamint az önkormányzatok adtak neki kölcsönt. Hozzátette: éppen az egyik tanú által felmutatott kölcsönszerződés igazolta az ügyfele – az egyesület vezető tisztségviselői által kirúgott alkalmazott – ellen tett feljelentések megalapozatlanságát.
|
[
"Strázsa-Felső Tápió Nonprofit Kft.",
"Hajt-a Csapat Egyesület",
"Szetam Kft."
] |
[
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Európai Unió",
"Budapest Környéki Törvényszék"
] |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség visszaállítását és Lázár távozását követeli az Együtt-PM. Az ok: az EU-s pénzek elosztásának átláthatatlansága és a pénzügyi források befagyasztása.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) visszaállítását és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közéletből való távozását követeli az Együtt-PM.
Az ellenzéki párt politikusa, a független képviselő Szabó Szabolcs keddi közleményében azt írta, hogy az EU-s pénzek elosztásának átláthatatlansága miatt nem folyósít fejlesztési forrásokat Magyarországnak Brüsszel.
Mindez fejenként havi 10 ezer forintba kerül minden magyar állampolgárnak - tartalmazza a közlemény.
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Megkezdődött az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper kedden a Budapest Környéki Törvényszéken - írja az MTI.
A törvényszék előkészítő ülését államtitok miatt zárt ajtók mögött tartják, azon csupán a bíró, az ügyészek, a védők és vádlottak vesznek részt.
Kovács Béla 2010 májusától EP-képviselő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált ügyben - a vád szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
Fotó: Szigetváry Zsolt Az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus újságíróknak nyilatkozik az ellene és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa ellen indult büntetőper tárgyalása előtt a Budapest Környéki Törvényszéken 2018. július 10-én.
Kovács Béla korábbi nyilatkozataiban tagadta a vádakat. Kedden az előkészítő ülés előtt a törvényszéken is arról beszélt a sajtó képviselőinek:
ő nem tudhatta, hogy hírszerzőkkel beszélt, "nincs a homlokukra írva".
A gyakornokokkal kapcsolatos összeg pedig jóval kisebb a vádiratban megjelöltnél, egyébként is visszafizette.
Kovács Béla újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: azért lépett ki tavaly decemberben, a vádemeléskor a Jobbikból, hogy ne legyen tehertétel pártja számára a választási kampányban. Megjegyezte, számára egyébként a Jobbikban egyedül a "két Gábor" volt fontos akkor: Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató. A párt jelenlegi belső viszonyairól a volt jobbikos politikus nem akar állást foglalni.
Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.
Kovács Béla és orosz felesége múltját néhány éve egy nagyobb cikkben tárta fel az Index . Akkori írásunkból kiderül, hogy bár Kovács szerint sem neki, sem feleségének nem volt soha kapcsolata az orosz titkosszolgálattal, a múltjuk eltitkolt részletei ezt cáfolják.
|
[
"Jobbik",
"Európai Parlament"
] |
[
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Európai Unió",
"Európai Közösségek",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Orbán Viktor felháborodott a súlyos veszteségekkel küzdő MÁV-nál kiosztandó jutalmakon, és bekérette a listát, amelyből kiderül, hogy a vasúttársaságnál kik és mekkora összegben vesznek fel jutalmat, értesült az Iho.hu államtitkári szintű forrásból.
A MÁV-csoport vezetőinek fizetése és prémiumkerete egy 2009-es törvény szerint nyilvános adat, így a számok fellelhetők a vasút honlapján. Ebből kiderül, hogy például Szarvas Ferencet, a MÁV elnök-vezérigazgatóját a havi bruttó kétmillió forintos személyi alapbérének maximum 80 százaléka, azaz 12-szer 1,6 millió, azaz 19,2 millió forint illeti meg éves prémiumként. A vezérigazgató-helyetteseknél (Dr. Mosóczi László, Petrilla György, Koncz Zoltán) a szorzó ugyancsak 0,8, de a kisebb fizetés (1,85 millió) miatt 17,76 millió forint a keret. Az alacsonyabb beosztásokban maximum 75 százalék a jutalomkeret, így például Dr. Unger Kornélia vezető jogtanácsos jutalomkerete 12,6 millió, Szarka László kommunikációs igazgatóé 10,08 millió forint.
Úgy tudni, hogy a prémiumot évente több részletben fizetik, de a legnagyobb összeg az év végén szokásos. Ez technikailag januárban érkezik meg a vezetőkhöz
Ugyancsak a MÁV-csoportot érintő hír, hogy a MÁV Zrt. csütörtök esti igazgatósági ülésén a késői órákba nyúlóan volt terítéken a vasúttársaság szervezeti átalakulásának kérdése. Figyelemre méltó fejlemény, hogy a korábbi, sürgősnek ítélt és átfogónak beharangozott változásokkal szemben a jelek szerint – legalábbis még egy ideig – a járművek karbantartását végző MÁV-Gépészet önálló marad. Úgy tűnik tehát, egyelőre nem alakul meg a "szuper-MÁV-Start" olyan formában, ahogy azt korábban képzelték. Legfeljebb a mozdonyokat üzemeltető MÁV-Trakció kerül a Starthoz, írja az iho.hu.
|
[
"MÁV"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.