text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
|
2011. 10. 16., 18:04
Utolsó módosítás: 2011. 10. 16., 18:06
Egy éve áll befejezetlenül egy kollégiumnak szánt épülettorzó a budapesti Lenhossék utcában - a felépítésében részt vevő féltucatnyi cégnek összesen több mint egymilliárd forintja áll benne. Hasonló ügyekkel tele a főváros, ennek az esetnek azonban van egy különlegessége: a megrendelő egy állami fenntartású intézmény, a Semmelweis Egyetem (korábbi SOTE).
A meglepő felálláshoz az kellett, hogy először a válság miatt csússzon a 2007-ben indult beruházás, majd a 2008-ban aláírt szerződés ellenére mégis elálljon a tervtől a Semmelweis Egyetem, miután az új kormány minden lehetséges fórumon felszólalt a PPP-projektek ellen. Az eredmény, hogy hiába kötött érvényes szerződést egy állami egyetemmel egy beruházó cég, a kormányváltás miatt egymilliárd forint ragadt bent a félbehagyott építkezésben.
Az egyetem eredetileg a felsőoktatási intézmények körében éveken át népszerû PPP-modellben akart kollégiumot építtetni. "A jelenlegi kollégiumi infrastruktúra teljesen elavult, csak jelentős karbantartási költségekkel üzemeltethető. A külföldi diákok számára pedig további vonzerő egy színvonalas, közösséget is szolgáló kollégium" - indokolta a fejlesztés létjogosultságát az [origo] kérdésére Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem (SE) gazdasági főigazgatója.
Angol és amerikai cégek kezdték
A Közbeszerzési Értesítőben 2007 júniusában jelent meg az egyetem 900 fős kollégium építésére szóló pályázata. Mivel az intézménynek nem volt a kiszemelt környéken telke, az indulás feltételéül szabta, hogy a jelentkezőnek kell biztosítania a területet. Két érvényes pályázat érkezett, közülük a Miracle Europe Kft.-ét hirdették ki győztesnek.
Az Opten cégadatbázisa szerint a Miracle Europe akkoriban offshore cégek (a washingtoni Silverwood International LLC, a portlandi Ankorsun Inc., valamint a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Holmere Investments Ltd.) többségi tulajdonában állt. "A jelenlegi, magyar magánszemély tulajdonosok 2008-ban kezdték kivásárolni a külföldieket, ez a folyamat 2011 tavaszán fejeződött be" - mondta érdeklődésünkre Németh Endre fejlesztési igazgató.
Mi az a PPP? A PPP (public private partnership) lényege, hogy az állam az általa szükségesnek ítélt új létesítmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetéssel bevonja a magánszektort. Az állam mint megrendelő határozza meg, milyen szolgáltatást mennyi ideig (jellemzően 20-30 évig) akar igénybe venni. Elvileg előnye a hagyományos állami beruházással szemben, hogy ideális esetben hatékonyabban használja fel az erőforrásokat, továbbá nem egy összegben terheli a költségvetést, hanem több évre elosztva. Ahhoz, hogy az ügyletet az államháztartáson kívül lehessen elszámolni (vagyis ne minősüljön az állam hitelfelvételének), a kockázatok megosztása szükséges a partnerek között.
Az egyetem és a Miracle Europe 2008 elején 43 millió euró (akkori árfolyamon nagyjából 10,7 milliárd forint) összértékû, húsz évre szóló szerződést kötött. Az egyetem vállalta, hogy a 22 500 négyzetméteres épület használatáért havonta, négyzetméterenként 7,5 eurós (évente legfeljebb az európai fogyasztóiár-index mértékével növelt) bérleti és üzemeltetési díjat fizet. A szerződést az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) jóváhagyta. A nem sokkal később beütött válság miatt azonban a CIB és az FHB bank visszavonta hitelnyújtási ajánlatát, így a felek egy új finanszírozó reményében közös megegyezéssel meghosszabbították a szerződést. Ekkor ugyanis már egyértelmû volt, hogy az eredetileg kitûzött 2010-es időpontig nem épülhet fel a kollégium - számolt be róla Németh Endre.
A finanszírozást végül 2009-ben egy osztrák pénzintézet, az Alsó-Ausztria tartomány tulajdonában álló Hypo Noe Gruppe Bank (akkori nevén Hypo Investmentbank) vállalta, húsz évre, rögzített kamattal, a Miracle Europe által biztosított harmincszázalékos önerő mellett. A kölcsön folyósításának egyik feltétele egy háromoldalú megállapodás aláírása volt. Az OKM 2010 áprilisában, közvetlenül a választások előtt ellenjegyezte az egyetem által jóváhagyásra megküldött dokumentumot, így a Miracle Europe, biztosra véve az egyetem aláírását, a bank hozzájárulásával elindította az építkezést. Az egyetem azonban nem írta alá az OKM által visszaküldött megállapodást, és többszöri kérés után, novemberben egyértelmûvé tette, hogy nem is fogja.
"Kényes pozíció"
Ivády Vilmos főigazgató arra a kérdésünkre, hogy mi volt az oka a beruházás elakadásának, ezt írta: "A vállalkozó banki finanszírozás hiányában nem tudja befejezni az építkezést. A bankok a projektfinanszírozást olyan feltételekkel vállalták volna, amely nem felelt meg a közbeszerzésen alapuló szolgáltatásvásárlási szerződésnek a vállalkozó és az SE között, ezért azok elfogadását az SE nem vállalhatta."
Ezzel szemben Németh Endre kérdésünkre azt mondta, a szóban forgó, a hitelfolyósítás feltételéül szabott megállapodást több mint három hónapig egyeztették az egyetem és a Hypo Noe Gruppe ügyvédjei, és az így létrejött szöveget küldte meg a bank az egyetemnek - ezért szerinte nem lehettek benne olyan feltételek, amelyek ellentmondtak volna az eredeti szerződésnek. Ugyanerre hivatkozott a bank egy, az [origo] birtokában lévő, az egyetemnek 2010. május 5-én küldött levelében.
Németh Endre állítása szerint az aláírás elmaradásának okaként az egyetem vezetői szóban "a PPP-ügyletekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációt" jelölték meg. Ezt látszik alátámasztani, hogy egy tavaly novemberi, az egyetemen tartott egyeztetésről készült emlékeztető tanúsága szerint Ivády Vilmos egy kérdésre azt válaszolta: az egyetem "sok szálon függ a kormánytól, és így egy kényes pozícióban kell lavíroznia". Ugyanebből az emlékeztetőből az is kiderül, hogy az egyetem képviselői kérésre sem adták át a bank és a kft. képviselőinek azt a listát, amely felsorolja a háromoldalú megállapodásnak az egyetem számára szerintük hátrányos pontjait. Németh szerint ez azóta sem történt meg.
A Semmelweis Egyetem hallgatói lapja, a Szinapszis 2011. február-márciusi számában Godó Ferenc kollégiumi főigazgató a következőket mondta a vele készített interjúban: "Sajnos a probléma jelenleg az, hogy a jelenlegi kormányzat felülvizsgálta és leállította az előző által indított PPP-konstrukciójú építkezéseket. (...) Ha sikerül megegyezésre jutnunk, akkor 2012 februárjában van először esély arra, hogy beköltözhessenek a hallgatók. Ellenkező esetben jogi útra terelődik az ügy, ekkor elképzelésem sincs, mikorra lehet ebből a projektből valami."
"Kirívó szabálytalanságok"
Az Orbán-kormány már hivatalba lépésekor és azóta is többször jelezte, hogy a PPP-t általában drága és nem hatékony konstrukciónak tartja, továbbá visszaéléseket sejt az előző ciklus szerződéseinél. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) ezek felülvizsgálatára Hegmanné Nemes Sára vezetésével külön államtitkárság alakult, amely hamarosan kérte is a Semmelweis Egyetemtől a beruházás felfüggesztését a vizsgálatok lefolytatásának idejére, majd hivatalosan értesítette az egyetemet, hogy megszünteti a projekt támogatását.
Azóta jogi vizsgálatok, illetve "folyamatos egyeztetések és tárgyalások" zajlanak, "a PPP-projektek között is kirívó jogi szabálytalanságokat" tártak fel a vizsgálatok - tájékoztatta az [origo]-t az NFM sajtóosztálya, de a szabálytalanságokat nem részletezte. Közölte viszont, hogy a projekt nem is minősíthető PPP-nek, mivel az építkezés a szolgáltató saját telkén valósul meg, ráadásul a szerződésben nincs benne, hogy a futamidő végén az épület az egyetem tulajdonába kerül. A kiemelt állami szerződéseket vizsgáló államtitkárság vezetője, Hegmanné Nemes Sára azonban egy idén augusztus 5-én a Miracle Europe ügyvezetőjének írt, az elszámolás megkezdéséhez adatokat kérő levélben még PPP-projektről írt.
A KSH szerint PPP
Annak, hogy PPP-nek minősül-e a beruházás, egyebek mellett azért lehet jelentősége, mert a kormány bejelentette, hogy ezek kiváltását - a szerződések felbontását, a magánpartnerek kivásárlását - tervezi. Nem világos, mi történne egy olyan projekttel, amely PPP-nek indult, leállt, de nem került be a kiváltásra kijelöltek közé. (A gyakorlatban a kiváltás biztosan csúszik, annak ellenére, hogy a konvergenciaprogram szerint idén 200 milliárd forintot szánna erre a kormány, és ezt egy augusztusi rendelettel is megerősítette. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azóta elismerte, hogy a döntést felülvizsgálják, és a jövő évi költségvetés tervezetéből valóban az derül ki, hogy 2011-ben nagyjából ugyanannyit tervez PPP-díjakra költeni az állam, mint 2010-ben.)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy neve elhallgatását kérő munkatársa kérdésünkre azt mondta, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kidolgozott alapelvek értelmében az NFM által említett két feltétel közül egyiknek sem kell teljesülnie ahhoz, hogy egy beruházás PPP-nek legyen minősíthető. Éppen ellenkezőleg: ha rögzítik a szerződésben, hogy a futamidő végén az igénybevevő tulajdonába kerül az ingatlan, akkor az ügylet pénzügyi lízingnek tekintendő, és így elvileg nem lehet az államháztartáson kívül elszámolni - magyarázta a KSH munkatársa.
Mindez a jelek szerint egybevág a KSH hivatalos álláspontjával. Egy, a beruházó által rendelkezésünkre bocsátott levélben Bagó Eszter, a statisztikai hivatal akkori elnökhelyettese azt írta Tulassay Tivadarnak, az egyetem rektorának 2008. május 19-én, hogy a KSH által korábban kért módosítások alapján "a beruházás - az Eurostat PPP-projektekre vonatkozó szabályai szerint - a magánszektor beruházásaként elszámolható".
A cég attól fél, az NFM az ellehetetlenítésére játszik
A Miracle Europe 2011. augusztusi összesítése szerint a projekt eddig 20,6 millió euróba került, az ügy mielőbbi lezárása érdekében ezen az áron fel is ajánlotta az államnak megvételre, de hiába. Azóta az említett, elszámolást kezdeményező levélen kívül érdemi előrelépés nem történt, tárgyalások nincsenek - állítja Németh Endre. Attól tart, hogy a minisztérium a cég ellehetetlenítésére játszik, ezért a pert látja az egyetlen megoldásnak, tekintettel arra, hogy az egyetemmel kötött eredeti szerződés ma is él. A társaság egyelőre csak készül a perre, 43 millió eurót (ez mostani árfolyamon több mint 12 milliárd forint) fog követelni kártérítésként - közölte a cégvezető.
Az NFM arra a kérdésünkre, hogy miért nem történt egy év alatt szinte semmi az ügyben, a tárca a következőt válaszolta: "Érdemi előrelépést az állam oldaláról nem is lehetett várni, mivel egy olyan - akkor még - offshore hátterû céggel nem egyezhetett meg a szerződéses viszonyban való maradásról az állam, amely jogilag vitatható módon kíván fejleszteni." A tárca érdemben nem válaszolt sem arra a kérdésünkre, hogy mikor dőlhet el a fejlesztés további sorsa, sem arra, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak napirenden.
Megkérdeztük, számíthatnak-e valamilyen állami segítségre azok a vállalkozások, amelyek közel másfél milliárd forinthoz nem tudnak hozzájutni. "A telek és a felépítmény a vállalkozó tulajdonában van, vagyis az ő kockázata volt a projekt kivitelezése. A ki nem fizetett alvállalkozókkal ezért a vállalkozónak kell megegyeznie" - közölte a tárca, hozzátéve, hogy a kormány előtt van a "megszüntetésre (és kiváltásra) javasolható PPP-projektekről szóló jelentés, amelybe értelemszerûen már nem tartozik bele a SOTE Lenhossék utcai kollégiumának projektje."
|
[
"Miracle Europe Kft.",
"Semmelweis Egyetem"
] |
[
"Hypo Noe Gruppe Bank",
"Silverwood International LLC",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Hypo Noe Gruppe",
"Központi Statisztikai Hivatal",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Holmere Investments Ltd.",
"Oktatási és Kulturális Minisztérium",
"Hypo Investmentbank",
"Ankorsun Inc.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Jobbik aggályosnak tartja, hogy egy hónappal a Gyermekrák Alapítvány ügyében tett feljelentése után sem történt semmi. Az ellenzéki párt szerint azt is vizsgálni kellene, hogy az elmúlt években mennyit és milyen célokra költött az alapítvány.
Erről Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy december 20-án tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen hanyag kezelés, valamint csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Hozzátette: eddig annyi történt, hogy az ügyet áthelyezték a VIII. kerületi ügyészségre, amely információi szerint feljelentéskiegészítést rendelt el, ez pedig azt jelenti, hogy újabb egy hónapon keresztül nem történik semmi az ügyben.
Ezt Szilágyi György azért tartja aggályosnak, mert amennyiben történt bűncselekmény, az elkövetőknek kellő idejük van arra, hogy eltüntessék az iratokat. Hozzátette: azért is aggályos a lassúság, mert az ügy miatt a közbizalom megrendült a karitatív szervezetekben, az egyszázalékos-adófelajánlások pedig közelednek, és félő, hogy az állampolgárok kevesebb pénzt ajánlanak fel.
Szilágyi György beszámolt arról is, hogy a Legfőbb Ügyészségnek hétfőn küldött levelében felhívta a figyelmet arra, a Gyermekrák Alapítvány vezetője január 3-án az Echo TV-ben ellentmondásosan nyilatkozott arról, mekkora összeget költött a szervezet az elmúlt 15 évben a gyermekek gyógyítására. Egyszer 1,6 milliárdot, majd 3 milliárd forintot említett - tette hozzá, megjegyezve, szükségesnek tartják az alapítvány működésének teljes körű vizsgálatát.
A Magyar Nemzet szerdán számolt be arról, hogy feljelentéskiegészítés keretében vizsgálják, hogy megalapozott-e Szilágyi Györgynek a Balogh István vezette Gyermekrák Alapítvány ügyében tett feljelentése.
Az Index december 17-én írt arról, "mentős körökben jó ideje terjed a pletyka", hogy a Gyermekrák Alapítvány Gyermekmentő feliratú Mercedesével reggelente Balogh István, az alapítvány elnöke furikázik otthona és a belváros között. A hírportál újságírója többször is tanúja volt, hogy Balogh István az adományokból vásárolt betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII. kerületi, Rákóczi téri irodája között. A portál kérdésére az alapítvány elnöke azt mondta, a betegszállítót néha "közérdekű ügyintézésre" is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják.
Ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága azt közölte: fontosnak tartják, hogy a társadalom tisztán lássa, mire fordítják az életmentésre, a gyógyításra felajánlott összegeket az egyes, gyógyításért adományokat gyűjtő alapítványok. Ezért az átlátható adományozás érdekében Semmelweis garancia védjegyet vezet be.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója akkor bejelentette, pártjuk rendőrségi vizsgálatot követel.
Az alapítvány pedig azt közölte, hogy jogi lépéseket tesz "a méltatlan médiatámadások" miatt.
|
[
"Gyermekrák Alapítvány"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Echo TV",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Az uniós támogatások korrupt kormányokkal szembeni védelme a kulcs az Európai Unió Bíróságának múlt heti határozatához – mondja Vadász Viktor, aki évekig a magyar bírói függetlenségért folyó küzdelem egyik élharcosa volt az Országos Bírói Tanács szóvivőjeként. Aztán váratlanul bírói tisztjéről is lemondott és Németországba költözött, hogy idén januártól az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyetteséként folytassa pályáját. Tőle kértünk tehát segítséget, hogy megértsük, mit jelent Magyarország és Lengyelország pervesztése az uniós bíróságon. A tét az uniós támogatások egy részének elvesztésénél is nagyobb. Ha megrendül Magyarországgal szemben a többi tagállam bizalma, az a vegyesvállalatokra, a vegyes házasságokra, de még a határon átnyúló bűnözésre is hatással lehet. Interjú.
– A teljes 850 kilométert, vagy csak az utolsó százat tette meg az El Caminóból?
– Honnan hallott erről?
– Újságíró volnék, és nem fordul elő túl gyakran, hogy valaki a magyar igazságszolgáltatás helyzete miatt induljon zarándokútra.
– A harmadik El Caminóm volt, de az első téli, így most csak az utolsó 280 kilométeres szakaszt tettem meg.
– Megdöbbentünk, amikor hírét vettük, hogy lemondott bírói pozícióról. Az elmúlt években az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivőjeként ön jelenítette meg a bírói függetlenségért folytatott harcot.
– Aki az eke szarvára teszi a kezét, ne hátrafelé nézzen. Mielőtt Németországba költöztem, lezártam magamban ezeket a dolgokat. Persze tudtam, hogy a tárgyalóterem, a tárgyalás, a bírói létnek ez a fele hiányozni fog. Szépnek élem meg azt a tizenhárom esztendőt, amelynek jelentős részében ítélkező bíró voltam.
– Talán nem haszontalan visszamennünk az időben, hogy az összefüggéseket megértsük. 2019 áprilisában járunk, Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, az állam által kinevezett vezető (ma alkotmánybíró) sorban nyilvánítja eredménytelennek a bírói vezetői pályázatokat. Ön a bírák által választott tanács szóvivője, a két szervezet napi harcától hangos a sajtó. És ekkor megpályázza a Fővárosi Törvényszék elnöki székét...
– Fel tudtam persze mérni: ha Handó Tünde dönt a pályázatról, akkor nem sok esély van arra, hogy én legyek a törvényszék elnöke.
– És ő döntött. Eredménytelennek nyilvánította. Azért ön is nyert egy fontos ütközetet: a törvényszék bírái nem Handó jelöltjét, hanem önt támogatták. Több száz bíró volt jelen, és dörgött a vastaps a teremben.
– A bírák kétharmada támogatott. Mindig szívesen fogok emlékezni erre a szavazásra. Fontos állomás volt abban a küzdelmes időszakban.
Vadász Viktor az El Caminón
– Összefügghetnek ezek az elkeseredett hazai bírósági ütközetek a múlt héten jóváhagyott uniós döntéssel, hogy pénzeket vonhassanak meg tagállamoktól a jogállamiság sérülése esetén?
– A közvélemény valóban úgy értelmezte, hogy jogállamisággal kapcsolatos döntés született. Ám ez nem így van.
– Miről van szó hát?
– Az Európai Unió Bírósága nem a jogállamiságot, hanem a költségvetést védő mechanizmusról döntött. Az EU a saját költségvetését kívánja óvni azzal, hogy szankciókat helyez kilátásba, ha egy tagállamban a jogállam sérülékenysége miatt a védelmi mechanizmusok nem megfelelőek.
– Tehát a korrupcióról van szó.
– Igen, alapvetően. És a korrupció üldözésének hiányáról. Most nem általában a jogállamiságról, hanem az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés rendszerszintű hatékonyságáról, és csak egyetlen szempontból vizsgálva: hatékonyan védik-e a tagállamok az EU költségvetését, forrásait, támogatásait.
– Amikor közéleti vitákat folytatunk, azt halljuk, hogyan ne lenne Magyarország jogállam, hiszen nálunk nem börtönöznek be ellenzékieket, nem lövik le a bírókat. Tisztázzuk tehát: a jogász számára mit jelent a jogállamiság fogalma?
– A jogállam a hatalmi ágak szétválasztásán alapul. Működik a demokratikusan megválasztott, átláthatóan működő, plurális törvényhozó szerv, a parlament. A végrehajtó hatalomnál, a kormányban és a közigazgatásban érvényesül a hatalom önkényességének tilalma. A kormány nem tudja uralni a többi ágat a fékek és ellensúlyok rendszerének köszönhetően. A harmadik elem pedig a független és pártatlan igazságszolgáltatás.
– A hatalom az Országos Bírósági Hivatalon (OBH) keresztül beleszól a bírósági vezetők kinevezésébe. Ez a baj?
– Igen, többek között az is baj, ha ebbe bele tud szólni, bár 2019 óta valamelyest javult a helyzet nálunk: az összbírói értekezletek által támogatott jelöltek pályázatát az OBH elnöke már nem nyilvánítja érvénytelenné. Ám önmagában a magyar bírói függetlenség megsértése nem lenne elég ahhoz, hogy a bíróság múlt heti döntése alapján az úgynevezett kondicionális rendeletet alkalmazni lehessen.
– Mert összefüggésben kell állnia a korrupcióval?
– Igen. A döntés csak annyiban érinti az igazságszolgáltatás függetlenségét övező vitákat, ha kimutatható lesz, hogy a nyomozóhatóság, az ügyészség nem megfelelően végzi a munkáját, a hatalom beleszól a nyomozásokba, vagy a bíróságok képtelenek hatékony jogorvoslatot biztosítani ilyen ügyekben, és ezáltal komoly kockázata van annak, hogy az uniós pénzek védelme nem megfelelő egy adott országban.
– A szankciók is anyagi természetűek.
– Igen, az uniós támogatások egy részének megvonása.
"A közvélemény úgy értelmezte, hogy egy jogállamisággal kapcsolatos döntés született. Ám ez nem így van" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– De hogyan lehet ezt bizonyítani? Valaki elnyer egy uniós pályázatot, akár többszáz millió forint értékben, majd nem épül meg a "pályamű", nincs üzem, netán a vendégházról kiderül, hogy a család maga használja. Sajtóhír megjelenik ugyan erről, de nyomozás nincs. Szinte kizárt, hogy legyen egy hangfelvétel, levél, bármilyen bizonyíték a nyomozás gátlásáról.
– Félreérti a helyzetet. A mostani rendelet alapján nem konkrét ügyeket vizsgálnak majd, hanem az igazságszolgáltatási rendszerben levő elvi lehetőségét annak, hogy intézményi okokból nem működik megfelelően.
– És az elég?
– Elég lehet. Fontos azonban leszögezni, hogy az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki múlt heti döntésében, hogy Magyarországon vagy Lengyelországban vannak ilyen gondok. Most egy elvi jellegű döntés született arról, hogy az eljárás lefolytatható, összeegyeztethető az unió alapszerződésével és a jogállamiság elvével. Lényeges az is, hogy a döntés nem ellenünk irányul: az Európai Bizottság bármelyik uniós állam kapcsán elindíthatja a vizsgálatot, ha úgy látja, hogy megvan az összefüggés, amiről beszélünk. Vagyis, hogy azért nem megfelelő az unió pénzügyi érdekeinek védelme, mert rendszerszintűek a problémák, például nem biztosított a bíróság függetlensége.
– Lassan felnő egy nemzedék, amely folyton azt hallja, hogy ilyen jelentés, meg olyan, elmarasztalják Magyarországot, és végül nem történik semmi. Megint elindul egy hosszú hercehurca?
– Lényegesen gyorsabb intézkedés várható. A Bizottság jelzi a tagállamnak az eljárás megindítását és legalább egy, legfeljebb három hónapot biztosít, hogy a tagállam korrekciós mechanizmusokat elindítson.
– Magyarul?
– Intézkedjen, kiküszöbölje a hibát. Ha nem teszi meg, vagy az intézkedéseket a Bizottság nem tartja megfelelőnek, akkor az ügyet továbbadja az Európai Tanácsnak, a kormányfőkből álló testületnek, és javaslatot tesz arra, hogy milyen szankciórendszer lépjen életbe. Jóval gyorsabb tehát a hetes cikkely immár negyedik éve húzódó eljárásánál, ahol egyhangú döntés kell a szankciók alkalmazásához. Itt egyszerű többség is elég.
– Nem segít tehát a borítékolható lengyel vétó, mint a hetes cikkelyes eljárás esetében.
– Nem. Azért azt még hozzá kell tennem, hogy az egész jogállamisági krízis kapcsán folyamatosan
van egy olyan személyes benyomásom, hogy a jogászoktól, bíráktól várják sokan annak a helyzetnek a megoldását, amit alapvetően a politikusok okoztak. Nem teljesen fair ez így.
– Nemcsak a jogászokban lehet kellemetlen érzés, az átlagemberben is, hiszen a bírósági döntés kapcsán mégiscsak a hazánk kerül szégyenpadra, a mi jogállamiságunkról folyik a vita. Miközben azt is szeretnénk, ha véget érne a kijelölt oligarcháknak adott közbeszerzések, a profit közös eljachtozásának, elmagánrepülőgépezésének kora.
– Kicsit érdemes eltávolodni a konkrét ügytől, és a tényekre koncentrálni. Folyamatosan arról beszélünk, hogy a hazánkkal szemben történik valami, de ezek az eszközök nem rólunk szólnak, még ha hajlamosak is vagyunk magunkat a középpontba állítani. Nemcsak Magyarország és az EU között létezik ilyen feszültség.
"A döntés nem ellenünk irányul, az Európai Bizottság bármelyik uniós állam kapcsán elindíthatja a vizsgálatot" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– Persze, ott vannak még a lengyelek, kettőnkre találták ki az egész eljárást.
– Azt gondolja, hogy csak Magyarországon és Lengyelországban létezik korrupció? Máshol nincs feszültség az igazságszolgáltatás rendszere körül? A tagállamok érdeke máshol is ellentétbe kerülhet az unióéval, máshol is hallható olyan értelmezést, hogy az unió korlátozza a nép által megválasztott kormányt vagy parlamentet. Ez valós konfliktus. Minden kormány, minden parlamenti többség szeretné maga alakítani a demokratikus berendezkedés helyi intézményeit. A tagállami szuverenitás és az uniós jog között mindig van és lesz feszültség. A vita nem Magyarországon kezdődött, és nem is itt fejeződik be. A német alkotmánybíróság például néhány éve ugyancsak szembement az Európai Unió Bíróságának döntésével.
– A hitelfelvétel kapcsán azt vitatva, az európai vagy a német jognak van-e elsőbbsége.
– Igen, az uniós jog az aduász, amely mindent visz. A tagállamok szuverenitása és az uniós jog közötti viszony, a tagállami és az uniós hatáskör kérdése a lengyel, a német, az olasz, a román és a magyar alkotmánybíróság egyes döntéseiben is megjelent.
– A magyar kormányfő dzsihádról beszél hazánk ellen, még annak kérdése is felvetődött, vajon évértékelő beszédében belengette vagy sem az unióból való kilépés lehetőségét. Ez is általános lenne?
– A németek is politikai vita részeként élték meg az alkotmánybíróságuk döntését, a lengyel kormány pedig szintén úgy érvel: olyan igazságszolgáltatási rendszert alakítanak ki, amilyet szeretnének; olyan fegyelmi rendszerrel, amilyet szeretnének, mert nekik erre felhatalmazásuk van a választópolgáraiktól.
– Merthogy az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör.
– Valóban az.
– Milyen szerencse, hogy az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyettese ül velem szemben. Ha ez így van, akkor az unió milyen alapon szól bele mégis jogállamisági kérdésekbe?
– Mert az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése vagy a közös pénz nem megfelelő felhasználása egy határok nélküli egységes Európában a többi tagállamra is kihat, ezért ebbe van beleszólása az Európai Uniónak. A feltételeket pedig nem csak a csatlakozáskor, hanem folyamatosan biztosítani kell a tagállamoknak.
– Mégis mi köze van annak a többi tagállamhoz, hogy a lengyel fegyelmi kamara tagjait a parlament választotta meg és nem a bírák maguk közül? Vagy hogy a magyar parlament a bírák választott testületének kifejezett ellenzése dacára nevezi ki a Kúria új elnökét?
– Ez azt okozhatja, hogy a bírák nem lesznek függetlenek a politikai behatásoktól. A lengyeleknél például nem biztosított a független jogorvoslat a bírák számára, ha az igazságügyi miniszter egy-egy nem kívánt döntésük miatt el akarja távolítani vagy meg akarja félemlíteni a bírákat.
– Hátrányos lehet ez a lengyeleknek, és értem, hogy Magyarországnak sem jó, ha a bírák önképviseleti szervére, a bírói tanácsra olyan nyomás nehezedik, hogy hirtelen sok választott tagnak lesz egészségügyi, családi problémája, vagy megpályáz egy németországi állást, és lemond a pozíciójáról.
– Ez a személyes döntésem volt, nem presszióból mondtam le.
"Nem presszióból mondtam le" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– Akkor is pályázott volna, ha elnyeri a Fővárosi Törvényszék elnöki címét, amiben a bírák kétharmada támogatta? Vagy ha nem "száműzik" a Markó utcai főépületből a Fő utcába, a katonai bírák közé, hogy ne legyen annyira szem előtt?
– Előttem a bírósági karrierutak valóban lezáródtak, de nem éreztem magam száműzöttnek, szép élményeim kötődnek ahhoz az épülethez is, és nem menedékkérelmet nyújtottam be, hanem egy vezetői állást pályáztam meg Németországban.
– Ott tartottunk, hogy mi köze az uniónak a magyar ügyekhez. Lényegében ön is ugyanazt mondja, mint Orbán Viktor, aki szerint az EU úgy gondolja "a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet (...) az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei."
– Valóban vitatható, mennyiben van beleszólása az uniónak az igazságszolgáltatás rendszerének kialakításába. Ám ha a rendszer hibás működése elér egy olyan pontot, amelytől már nem biztosítható többé a független bíráskodás, akkor az Európai Uniónak igenis van beleszólása.
– Miért lenne, ha az igazságszolgáltatás tagállami hatáskör? Nincs olyan, hogy egy szintig tagállami, azután meg már uniós. Miből vezeti ezt le?
– A saját példámból. Amikor magyar bíróként döntéseket hoztam, az kötelező és végrehajtható volt az unió minden országában. A német vagy a holland rendőrnek, büntetés-végrehajtási intézménynek ugyanúgy kellett kezelnie az én magyar ítéletemet, mintha egy német vagy holland bíró határozata lett volna.
– Hogyan került az ön határozata egy német rendőr vagy börtönőr kezébe?
– Ha például elfogatóparancsot állítottam ki egy magyarországi ügy kapcsán egy német állampolgárral szemben, akkor a német állam kérdés nélkül adta ki az illetőt, hogy lefolytathassam az eljárást vele szemben. Mi alapján? A kölcsönös bizalom alapján, mert a magyar bíró független, és ugyanolyan tisztességes eljárást fog biztosítani az uniós állampolgároknak, mint a német, holland, spanyol vagy olasz bíróság, mert ez egy közös nevező, közös alap, a közös értékeink része. Benne is van az EU alapszerződésében.
– Azért ritkán adott ki német állampolgárra elfogatóparancsot, nem?
– Nem, ez nem kivételes helyzet, ez az unió, mint jogi intézményrendszer működésének egyik alapja. Ha egy magyar bíró elrendeli egy olyan cég felszámolását, amelynek németországi vagyona is van, akkor a döntés erre is vonatkozik. Ha a bíró elhelyezte a vegyes állampolgárságú házasságban született gyereket, akkor nem kérdezte meg a másik állam, milyen eljárásban döntöttek így, hanem elfogadták. Az unióban működő közös piachoz szükséges a tőke, a munkaerő szabad áramlása, de a bűnözés sem áll meg a határon. Különböző állampolgárságú emberek házasodnak egymás között, gyermekeik lesznek, elválnak. A cégek befektetnek az unió többi tagállamában. Ám ennek a szabadságnak a legfőbb akadálya, ha az ítéletek hatása csak a határig terjed, és kölcsönös megfeleltetési eljárásra lenne szükség egymás ítéleteinek elfogadásához. Tehát
a szabadságunk feltétele, hogy egyenrangúnak tudjuk elfogadni a másik bíróság döntését.
– Vagyis a bírói függetlenség nem belügy, tényleg kihat az unió egészére, s ha elvész a bizalom, az mindannyiunk életére hatással lehet?
– A határozatok kölcsönös elismerésének rendszerén már évekkel ezelőtt megjelentek a repedések, és ezek most már inkább árkok. Emlékszik az embertelen hazai börtönviszonyok miatt kirótt strasbourgi szankciókra?
– Hogyne. 2020-ban még nemzeti konzultációt is tartottak arról, hogy több mint tízezer rab kért kártérítést a magyar államtól a börtönök túlzsúfoltsága miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján.
– Nézzük ennek a másik oldalát. Kiadtam az elfogatóparancsot, és a másik ország észleli, hogy nem lesznek biztosítva az alapvető emberi jogok az adott országban a végrehajtás során, mert az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint a magyar helyzet egyes esetekben embertelen bánásmódnak minősülhet. A másik ország bírója nem adja ki az állampolgárát, mert fennáll annak reális veszélye, hogy nem biztosítunk számára minimális emberi bánásmódot. Ez egy jelentős repedés, és ha szétnyílik, annak nagyon komoly gazdasági, bűnüldözési és családjogi következményei lehetnek az egész unió számára.
– Térjünk vissza a bírói függetlenség kérdésére. Elvi lehetőségről beszélt, de hallott olyan is, hogy a bírákat közvetlen politikai nyomás éri? Hogy odaszólnak fentről, milyen ítéletet várnak?
– Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban az első kérdés: eljut-e a bíróságra egy ilyen ügy. Ha nem, mindegy mi van a bíróságon.
– Ha nincs nyomozás, nincs vádemelés, nincs ítélet sem.
– Így van. A következő fontos kérdés: Magyarországon érhet-e retorzió egy bírót, ha például közbeszerzési, uniós támogatási ügyben előzetes döntéshozatali kérdéssel fordul az Európai Unió Bíróságához. Indulhat-e ezért fegyelmi eljárás ellene, elveszítheti-e a bírói státuszát, mert alkalmatlannak minősítik egy nem tetsző döntés után?
– Az előzetes döntéshozatali kérdés azt jelenti, hogy van egy magyar jogszabály, ami ellentétesnek látszik az uniós joggal, és a bíró erre akar rákérdezni az uniónál?
– Igen, és az unió bírósága erre azt mondhatja: ha nem oldható fel az ellentmondás, az uniós jog elsőbbsége alapján a bíró hagyja figyelmen kívül a magyar törvényt.
– Mert az uniós jog az erősebb. Ahogy korábban fogalmazott: az aduász.
– Ilyenkor úgy kell meghozni a döntést, mintha a magyar mondat a törvényben – ebből a szempontból – nem létezett volna.
– Egyébként ugye Vasvári Csabára célzott, az OBT jelenlegi szóvivőjére, aki ellen fegyelmi eljárást indítottak egy ilyen kérdésért, majd a közfelháborodás hatására visszavonták?
– Igen, és a sajtóhírek szerint egy bírónőt hasonló előzmények után távolítottak el a bírói karból. Alkalmatlannak nyilvánították. Korábban a menekültüggyel kapcsolatos szabályozás miatt tett fel kérdést az Európai Unió Bíróságának. Ha ilyen miatt retorzió érhet egy bírót, akkor ennek komoly következményei lehetnek bármely ügyben.
"A szabadságunk feltétele, hogy egyenrangúnak tudjuk elfogadni a másik bíróság döntését" (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
– Akkor is, ha ezek a döntések nem a korrupcióval voltak kapcsolatosak?
– Igen, megkérdezhetik a magyar kormánytól: milyen korrekciós intézkedéseket tett annak érdekében, hogy ilyen egy költségvetési csalás, közbeszerzés vagy uniós támogatás miatt indult ügyben ne fordulhasson elő. A következő fontos pont lehet a bírói kirendelések ügye, amikor nem átlátható módon derül ki, ki fogja tárgyalni az ügyet. Vagy itt van a jutalmazás kérdése: ha év végén a bírák annak alapján kapnak jutalmat, ki szimpatikus az elnök úrnak és elnök asszonynak, akkor állampolgárként nem biztos, hogy örülnöm kell annak, ha pont a jutalmazott kedvenc tárgyalja a közbeszerzési, adó- vagy büntetőügyemet.
– Mekkora értékről beszélünk? Egy nagyobb bonbonról?
– A havi javadalmazással összemérhető összegekről. Az objektív, átlátható jutalmazási rendszer hiányáról. Tessék megnézni, kik osztják a jutalmakat, szabadon rendelkezve róluk.
– Az elnökök.
– Akik nagyrészt ugyanazok, akik aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben az OBT bírák által választott tagjait lemondásra szólították fel. Egyvalamire jók voltak ezek a levelek: bizonyítékul szolgáltak arra, hogy Magyarországon a rendszer nem megfelelően működik. Nincsenek garanciák, nincs korlátozva a bírósági elnökök hatalma. Az unió szempontjából egyszerű a kérdés: van vagy nincs szankció arra, ha egy bírósági elnök megsérti a bíróságok integritását? Ha azt ígéri, hogy ellehetetlenít egy bírót, vagy ha adatokat gyűjt arról, mely bírák tagjai a Magyar Bírói Egyesületnek?
– Vagyis a szakmai érdekvédelmi szervüknek.
– Igen. Ebben az ügyben az adatvédelmi hatóság megállapította a jogsértést és bírságot szabott ki a törvényszékre.
– Akkor minden rendben, nem?
– Nem tudjuk, volt-e bármilyen következménye a törvénytelen adatokat gyűjtető törvényszék elnökére, még azt sem, hogy ki fizette ki a bírságot: ő vagy a törvényszék.
– Összefoglalva: miután kiderült, hogy az unió a hetes cikkely alapján nem tudja megrendszabályozni a magyarokat és a lengyeleket, most innovációba kezdett, alkotott egy olyan rendeletet, amely alapján nem húzható el évekig az eljárás. Az EU-s források elapadása a választások előtt így sem lesz érezhető, ugye?
– Ez egy politikai feltételezés, amelyre nem kívánok reagálni. Az Európai Tanács, mint politikai döntéshozó által kialakított eljárási rend szerint, ha az Európai Bizottság levele megérkezik, onnantól indul a magyar fél reagálási határideje, amely legalább egy hónap.
– Ilyen levél még nincs.
– Nincs.
– A rajtvonalnál sem állunk még. Fáj majd, esetleg, de csak jóval a választások után.
– Nyilván Lengyelországnak is fáj a napi egymillió eurós büntetés, amit egy kötelezettségi eljárás miatt róttak ki rá. A mostani rendelet ennél is súlyosabb: egy tagállam versenyképességére jelentősen kiható elvonásokat tartalmazhat. Viszont látni kell azt is, hogy
az egész Európai Unió jövője múlik azon, sikerül-e ezeket a repedéseket megszüntetni. Mindenkinek az az érdeke, hogy változtassunk. Az Országos Bírói Tanács számtalan javaslattal élt az igazságszolgáltatás kapcsán. Lenne mihez nyúlni.
– Végül is sikerült az El Caminón meggyőznie magát, hogy távozása nem megfutamodás volt?
– Nagy megtiszteltetés, hogy hatvan pályázó közül engem választottak az Európai Jogi Akadémia igazgató-helyettesének. Egyrészt fontosnak tartom a bírák, ügyészek és ügyvédek uniós jogi továbbképzését, másrészt 42-43 évesen már arra is gondol az ember, ha sokáig kell egy monoton, kihívások nélküli munkát végeznie, előbb-utóbb kiég. Én pedig még szeretném odatenni magam, és így tekintek erre a lehetőségre. Sajnálom persze, hogy az OBT-ben dolgozó bíró kollégáimat hátra kellett hagynom, de továbbra is figyelem a döntéseiket. És: büszke vagyok rájuk.
Vadász Viktor az interjút nem az Európai Jogi Akadémia képviseletében adta, saját véleményét fogalmazta meg.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
|
[
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
[
"Európai Unió Bírósága",
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Európai Emberi Jogi Bíróság",
"Magyar Bírói Egyesület",
"Európai Jogi Akadémia",
"El Camino",
"Válasz Online/Vörös Szabolcs",
"Országos Bírói Tanács",
"Fővárosi Törvényszék",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Európai Tanács",
"Válasz Online/Vörös"
] |
Tállai András NAV-elnök legfontosabb mezőkövesdi bizalmasának fia üzemelteti a Mezőkövesd Zsóry FC stadion vendéglátóhelyeit, ahol a szombati NB I-es forduló idején nyugatadás nélkül árusították az üdítőket és a szeszes italokat. A 24.hu videofelvételen rögzítette, hogy a meccs alatt nem ütötték be a forgalmat. A NAV nem reagál.
Egyszer sem kaptunk nyugtát a Mezőkövesd Zsóry Futball Club stadionjának vendéglátó egységeiben szombaton. A főbejárat melletti Lucky Pub nevű söröző-lottozóban és a stadion lelátóján működő büfében is több próbavásárlást végeztük, miután drukkerektől az információ érkezett hozzánk, hogy ezeken a helyeken rutinszerűen megy az elszámolási előírások megsértése.
Vettünk sört, üdítőt, chipset, de a 10-12 termék közül egyet sem ütöttek be a gépbe. A nézőtéri elárusítóhelyen az is kiderült, hogy egyetlen néző fogyasztásáról sem adtak blokkot, a meccs alatt ugyanis nem volt bekapcsolva az adóhatósághoz bekötött pénztárgép.
A szórakozóhelyeket ellenőrző navosok rendszerint vasszigorral róják ki a büntetéseket, ha az üzemeltetők akár egy vagy két sör esetében is elmulasztják a nyugtaadást, Mezőkövesden azonban nem csak a büntetés a tét, hiszen a helyi futballklub elnöke Tállai András, fideszes országgyűlési képviselő egyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője is.
A 24.hu cikkének vasárnapi megjelenése óta a Tállai vezette NAV nem reagált a klubját érintő ügyre.
Az elmúlt napokban pedig kiderült, hogy Tállai András nem csak klubelnökként lehet felelős a futballstadion vendéglátó helyeinek szabályos működéséért.
A vendéglátó egységeket ugyanis Tállai bizalmasának és választókerületi helytartójának családja kapta meg a két évvel ezelőtti stadionmegnyitó után. A pubot és a két lelátóbüfét a futballklub ügyvezető igazgatói posztját betöltő Bocsi Anna 23 éves fia, Wenczel Ádám üzemelteti.
A vállalkozó kilétét eddig nem nagyon reklámozták.
Wenczel nevét sem a vendéglátóhelyek cégtábláin, sem a Lucky Pub Facebook-oldalán nem tüntették fel, sőt a futballklub weboldalán sincs utalás arra, hogy kinek és milyen kondíciókkal adták ki az 1,2 milliárdos állami stadionberuházás során létrehozott üzlethelyiségeket. 2016 óta a Lucky Pub árusítja a Mezőkövesd Zsóry FC felnőtt labdarúgó csapatával kapcsolatos szurkolói termékeket, sálakat, zászlókat is, és egy NB I-es mezőkövesdi sárga-kék csíkos bajnoki mezért 12 ezer forintot kérnek.
Megkérdeztük a klubvezetést, hogy a vállalkozót milyen módon választották ki, kértek-e tőle bérleti díjat, és ha igen, mennyit. Válasz ezidáig nem érkezett.
A pénztárgépek az április 4-i meccsen már működtek, így a nyugtákból kiderült, hogy a két stadionbüfé is a pubhoz tartozik, azaz mindhárom helynek Wenczel Ádám a főnöke. Wenczel vállalkozóként egy Bocsi Annával közös mezőkövesdi címre van bejelentve.
A helyiek szerint Bocsi Anna manapság Mezőkövesd egyik legbefolyásosabb emberének számít.
Tállai András polgármestersége idején az önkormányzati hivatalban ívelt fel a karrierje. Sokáig ő vezette a helyi okmányirodát, majd jegyzői referens lett, 2011-ben pedig önkormányzati főállása mellé sportigazgatói címet is kapott a klubnál.
Bocsi a klub ügyvezetőjeként egyre nagyobb tao-pénzek fölött is diszponál, de a 168 Óra korábbi riportja szerint tevékenysége nem merül ki a szorosan vett szakmai munkában. Rendszeresen megjelenik Tállai András választókerületi szereplésein, sőt a környékbeli települések képviselő-testületi üléseken is, hogy képviselje a Fidesz helyi erősemberének érdekeit. Bocsi lényegében Tállai kampányfőnökeként irányítja a választókerület kormánypárti ügyeit.
A futballklub kérdéseinkre nem reagált, csupán korábbi cikkünk után adtak ki egy közleményt, amelyben azt állították, hogy meghamisítottuk a vásárolásokról készült felvételeket, és jogi lépésekkel fenyegetőztek. A feljelentéseiről ismert Tényi István viszont közérdekű bejelentésben kérte a NAV-ot a stadion vendéglátó egységeinek "elfogulatlan és pártatlan" hatósági átvilágítását.
Kiemelt képünkön a Mezőkövesd Zsóry FC felújított stadionjának bejárata az avatóünnepség napján, 2016. június 5-én
Fotó: Vajda János / MTI
|
[
"Mezőkövesd Zsóry FC"
] |
[
"Mezőkövesd Zsóry Futball Club",
"Lucky Pub",
"168 Óra",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Nem hozott békességet a borsodi mezőségi "új földosztás": a gazdák szerint a Bükki Nemzeti Park tulajdonában lévő csaknem ötezer hektáros területet korábban potom pénzért bérlő olasz céget az államnak sikerült ugyan "parcellán kívül" helyezni, s felbontani vele a szerződést, ám az új bérlők egy részét politikai alapon s a Fideszhez való kötődésük révén választották ki.
A mezőségi földügybe bukott bele Duska József, a nemzeti park korábbi igazgatója, akit hivatalosan bizalomvesztés miatt állítottak fel székéből. Tizenöt évvel ezelőtt, a Dél-borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor – mint arról korábban beszámoltunk – egy olasz vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot, hogy húsz évre rendkívül nyomott áron megkapja hozzá a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti parki földterületeket. Ám mivel megszegte a természetvédelmi szabályokat, felmondták a szerződést. Majd egy évtizednyi pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság tavaly döntött: a külföldi bérlőnek mennie kell, s a földeket újra birtokba kell adni.
Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos aláírásával levelet kapott a Bükki Nemzeti Park igazgatója, amelyben arról tájékoztatják: olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Ám aznap, amikor lejárt a földigénylő pályázatok beadási határideje, a vidékfejlesztési miniszter Duska Józsefet felmentette posztjáról, s váratlanul visszavonták a földigénylésre kiírt pályázati felhívást.
A gazdák nem értették az eljárást. Abban reménykedtek, talán csak azért vonták vissza a pályázatot, hogy egy sokkal jobbat írjanak ki, ami a kormányzat meghirdetett agrárstratégiájával összhangban még inkább garantálja a helyi parasztcsaládok megerősödését. Ám csalódtak.
Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára hozzánk eljuttatott levelében ezt így foglalta össze: "Szembesültünk azzal, hogy a kistérségi gazdák reményei, elvárásai, szakmai-társadalmi elgondolásai nem teljesültek... Nem ezt ígérték!" Majd konkrét példán mutatta be, milyen körből jutottak földekhez a második, immár újraírt pályázaton a résztvevők.
Kanyok Attila cége és hektárjai
Az első, visszavont pályázatra igényt bejelentők között volt egy pedagógus végzettségű, közeli városban élő fiatalember is. Földigényét akkor 300 hektár gyepre és 100 hektár szántóra jelentette be. A helyi gazdák, tudva, hogy az illető a Fidesz színeiben küzdött lakóhelye polgármesteri székéért, nem akartak ujjat húzni az aktuális hatalommal, ezért azt javasolták, juttassanak ennek az illetőnek is 25-25 hektárt, hátha komolyan gondolja a gazdálkodást.
A második, újonnan kiírt pályázaton a fiatalember már egy 2003-as alapítású, nyolcvanezer forint tőkéjű, "közúti áruszállítás" főtevékenységű betéti társaság tulajdonosaként és ügyvezetőjeként indult, amely cég azonban 2012 januárjában jelentős átváltozáson ment keresztül: tőkét ugyan nem emelt, de székhelyét Oszlárról Mezőcsátra helyezte át. (Oszlár kívül esett volna azon a húsz kilométeres körzeten, amelyet a földbérléshez a törvény feltételül szab – a szerk.). Főtevékenysége pedig fuvarozásból egyéb szarvasmarha-tenyésztésére változott. Így jogosulttá vált a földbérleti pályázásra, és – miként Sárvári Attila írja – három versenyszámban kiáltották ki győztesnek, s három birtoktestben négy hektár híján ötszáz hektáros földterülethez jutott.
Kovács Tibor borsodi szocialista országgyűlési képviselő a napokban egy sajtótájékoztatón név szerint is megemlítette az ügy főszereplőjét, Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselőt, a párt korábbi polgármesterjelöltjét. Ő lett ugyanis annak a hajdani fuvarozócégnek a vezetője, amely nemrégiben profilt váltott, majd csaknem ötszáz hektáros területet nyert el a mezőségi földekből.
A képviselőt nem sikerült elérnünk, telefonhívásainkra nem reagált. A gazdák már most félnek, mi lesz 2014-ben, amikor a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet többi területét, mind a 15 ezer hektárt újraosztják. Úgy vélik, akkor már a megélhetésük, a családjuk és a falujuk jövője lesz a tét.
A miniszteri biztos szerint mindig lesznek összeesküvés-elméletek
Szerettük volna megtudni a Bükki Nemzeti Park álláspontját az új földbérleti pályázatokról, ám onnét a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz irányítottak. "A földhaszonbérletre beadott pályázatok elbírálásánál szigorú szempontrendszer érvényesül, s a legtöbb pontot elérő jelentkező nyerheti el húsz esztendőre egy adott terület bérleti jogát" – mondta Szabó Csaba, a tárca állami tulajdonban lévő földekkel és földhasznosításokkal foglalkozó miniszteri biztosa. Szavai szerint, amikor egy mezőgazdasági terület hasznosítására tíz pályázat érkezik, mindig lesz kilenc csalódott ember, aki igazságtalanságot emleget, és összeesküvés-elméleteket gyárt, hisz egyedül a nyertesnek van oka örömre.
Közölte: nincs kőbe vésve, hogy egy-egy területet csak olyanok kaphatnak bérbe, akik már évek óta gazdálkodnak, sőt: a kormánynak épp az a célja, hogy újonnan induló vállalkozásokat is segítsen. "A felmérések szerint 2004-ben 208 ezer cég élt meg a mezőgazdaságból, mára ez a szám 178 ezerre csökkent, vagyis harmincezren eltűntek ebből a szektorból: jó lenne, ha ez a szám újból emelkedne" – mondta a miniszteri biztos.
Szavai szerint a Bükki Nemzeti Park vitatott, csaknem ötezer hektáros borsodi mezőségi területeit korábban egyetlen olasz cég bérelte fillérekért, most a bérbe adott 2800 hektáron tizenöt vállalkozás osztozik. Kilencszáz hektár terület még per alatt áll, a régi bérlővel eddig nem sikerült megegyezni az átadásról. Ha ez megtörténik, akkor ennek a kilencszáz hektárnak a bérleti jogát is meghirdetik, ezer hektáron pedig a nemzeti park fog gazdálkodni.
"A legutóbb megpályáztatott földeket mezőcsáti, geleji, igrici, mezőkeresztesi és más környékbeli gazdálkodók művelik majd meg, hisz feltétel, hogy a bérlő székhelye húsz kilométeres körzeten belül legyen, mert így tudjuk támogatni a helyben élő gazdákat" – mondta Szabó Csaba. Hozzátette: az is elvárás, hogy a vállalkozók munkahelyeket teremtsenek, ezért előnyt élveznek azok, akik állattartást vagy kertészeti hasznosítást jelöltek meg a pályázatukban. A földbérleti szerződés megkötéséhez gazdálkodási tervet kellett benyújtani, s az abban foglaltak teljesítését egy éven belül ellenőrzik: ha valaki mulasztást követ el, azzal szerződést bontanak.
A gazdák félelmeiről, hogy 2014-ben, a korábbi földhaszonbérleti szerződések lejárta után sokan elveszíthetik jelenlegi jogosultságaikat a területekre, Szabó Csaba azt mondta: törvény rendelkezik arról, hogy az állami földeket csak pályázaton lehet bérbe adni, s a régi és az új jelentkezőknek egyenlő feltételeket biztosítanak. Mint megjegyezte, igazságos versenyt csak így lehet teremteni.
|
[
"Bükki Nemzeti Park",
"Fidesz"
] |
[
"Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Dél-borsodi Állami Gazdaság",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Nincs helye az MSZP-ben Simon Gábornak, ha bebizonyosodik róla, hogy ismeretlen eredetű százmilliókat tartott egy osztrák bankszámlán – nyilatkozta Mesterházy Attila.
Megérkezett Budapestre Mesterházy Attila, akit a Hír Tv riportere Simon Gábor eltitkolt millióiról kérdezett. Az MSZP elnöke azt mondta: biztosan nem az MSZP pénzéről van szó, de azt nem tudja, honnét származik. Leszögezte: ma estére lezárják az ügyet. Mesterházy arról is beszélt, hogy megdöbbenéssel fogadta a Simonról szóló hírt. Arra a kérdésre, hogy más MSZP-snek lehet-e eltitkolt pénze, azt válaszolta: "kizárt dolog".
Az MSZP rendkívüli elnökségi ülése délután kezdődik, ahol várhatóan meghallgatják Simon Gábort is.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Hír Tv"
] |
vélemény Az fn.hu megkereste Szabó Ferencet, a Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettest, aki az ítélet részletes indoklásának elhangzása előtt nem akarta kommentálni a bíróság döntését. (A több óráig elhúzódó indoklás jelenleg is tart.) Szabó tavaly decemberben adott interjút lapunknak, akkor ezt mondta: "Az ügy fontosabb szereplőit bűnszervezetben való elkövetéssel vádoljuk. Ezzel eleve duplájára emelkedik az egyébként irányadó büntetés. Zuschlagnál ez húsz évet jelentene. Természetesen az ügyészség sem gondolja, hogy az ítélet akárcsak megközelítené ezt, de úgy gondolom, hogy a 20 év felét nagyjából közelítenie kell a kiszabott büntetéseknek."
Az indoklás
"A Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet"
Lados memóriája
Kampányfinanszírozás
Középmérték
Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán Kecskeméten. A bíróság nem minősítette bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek a vádlottak tevékenységét, az indoklásban azonban már arról beszélt Fodor Endre tanácsvezető bíró, hogy az elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult.A bíróság Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser László kilencedrendű vádlottat pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélte. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.Német Zsolt ügyész a másodrendű és a tizenhatodrendű vádlottat illetően tudomásul vette az ítéletet, míg a többi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A börtönbüntetésre ítélt vádlottak esetében fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbez. Indítványozta Zuschlag János és Katus Ferenc előzetes letartóztatásának, valamint Lados István házi őrizetének a meghosszabbítását, továbbá az ötödrendű, a hatodrendű és a hetedrendű vádlott - Krausz Csaba, Marsovszky Balázs és Kullai Tamás - előzetes letartóztatásának az elrendelését.A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak.Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztériumban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor - Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében - azt kellett feltételezni, hogy ezek a személyek relevánsak. Az már másodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban - tette hozzá.A bíróság kiemelte: az írásos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek voltak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt.A Zuschlag-csoport által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult - mondta ki az ítélet jogi indokolásában a tanácsvezető bíró. Fodor Endre a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai ítélethirdetésén azt is kijelentette, hogy "a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet".Három vagy több személy által, öt évet meghaladó büntetési tétellel büntethető szándékos bűncselekmény elkövetése megvalósult, ezért a Btk. szerint bűnszervezetben elkövetettnek minősül a Zuschlag János és hét társa által elkövetett cselekmény - indokolta ítéletét a bíróság.Fodor Endre kiemelte: a rendelkező részben nem mondta ki a bíróság azt, hogy bűnszervezetben követték el a bűncselekményt, mert ezt felsőbb iránymutatásra a jogi indokolásban kell kimondani.Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltáró volt, a tényállás alapját képezte. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette - mondta a bíró.A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást.A bíróság bizonyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempontjából nem érdekes, ki értesítette - mondta a bíró, hozzátéve: ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehallgatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitoknak minősülő adatokhoz is hozzájutott - fűzte hozzá.Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasználásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a pártalapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzeket legnagyobb részét.A bíróság szerint a pályázatok "felháborítóan" rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként "A nők, mint veszélyeztetett korcsoport" címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró. Mint mondta, azért lehetett ezt megtenni, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette.Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: az ítélet indoklása a déli szünet után folytatódik.A tárgyalási nap elején szünetet rendelt el a bíróság, mert a negyedrendű vádlottra várt, ám Őri András nem jelent meg. A bíró bejelentette: Őri András távolmaradása nem akadálya az ítélet kihirdetésének.A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János egykori szocialista politikus és társai ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civilszervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.A bizonyítási eljárásban a bíróság csaknem kétszáz tanút hallgatott meg. A tanúk egy része írásban tehetett vallomást.Az ügyész a vádbeszédében fegyházbüntetést kért Zuschlag Jánosra, s azt indítványozta, hogy annak hosszát a büntetési tétel - 5-20 év - középmértékéhez közel határozza meg a bíróság. Lados István másodrendű vádlottal szemben - aki feltáró vallomásával segítette az ügy felderítését - a törvényi minimumban megállapított börtönbüntetés kiszabását kérte.További hat vádlottra letöltendő fegyházbüntetést, három vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, míg öt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
A Simicska Lajos érdekeltségében álló Közgép Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, és gyors egymásutánban több ügyben is jogorvoslatot kért. A múlt héten az 55. számú főút Mórahalom–megyehatár közötti szakaszának burkolatmegerősítéséről szóló eljárást támadta meg, amely a 15,7 kilométeres főútszakaszon kívül a párhuzamos kerékpárút építését is tartalmazza. Ugyancsak a napokban nyújtott be kérelmet a 12,7 kilométeres, csomópontokkal, alul- és felüljárókkal tűzdelt 47. számú főút Hódmezővásárhelyt elkerülő szakaszára kiírt tender, illetve a 62. számú főút Szabadegyháza–ipartelep elkerülő, valamint a 21. számú főút egyik szakaszára kiírt tender miatt.
A Közgép nem reagált a Világgazdaság megkeresésére, de a versenytársak úgy érzékelik, "mindenki visszatért az eredeti startégiájához". Vagyis a Simicska-cég azt teszi, amit a szakítás után gyakorolt: annyi pályázaton indul el, amennyin csak tud, olcsó árajánlattal vág a versenytársak alá, s mivel ezzel sem nyer, megtámadja a tendereket. Ezzel a technikával korábban hónapokra blokkolta az infrastruktúra-fejlesztésre szóló közbeszerzési eljárások eredményhirdetéseit. Simicska azt ígérte a G-nap után, hogy "minden jogi lehetőséggel" élni fog a Közgép védelmében, és a jelek szerint nem tesz mást most sem.
Közben a kormányzati oldal sem adta fel. A Közgép-piacról való kiiktatása eddig nem sikerült sem az M4-es autópálya Abony–Fegyvernek szakaszán bedobott kartellgyanúval, sem a győr–gönyűi kikötőfejlesztésen orrontott hamis adatszolgáltatással. (Annyira nem, hogy az utóbbi ügy miatt az Európai Bizottság – ahogy a Világgazdaság közölte – a Közgép kizárása miatt 1,4 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta.)
A Lázár János kancelláriaminiszter kérésére vizsgálódó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) sem ért el áttörést, a Tisza-híd építését elnyert Közgép-A-Híd Zrt. esetében 2,5-2,5 millió forint büntetésre elegendő szabálytalanságra lelt. A kudarcok után némi meglepetésre a Kehi a múlt héten újra nekifutott az ügynek, és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a Tisza-híd kivitelezésére szóló tender miatt. Igaz, nemcsak a Közgépen próbál fogást találni, július során a két másik szakaszt elnyert Colas és a Strabag ügyében is jogorvoslati kérelmet adott be.
Az újabb nekifutást úgy értelmezik útépítői berkekben, hogy a kivitelezőkkel folytatott elszámolási vitához kapcsolódik, az elvégzett munka kifizetését szeretné megúszni az állami megrendelő. Az eredetileg nettó 110,8 milliárd, majd 18 milliárddal megemelt költségű projekt kivitelezői a tavaly márciusban leállított építkezésen elvégzett munkákért, károkért összesen mintegy 70 milliárd forintra tartanak igényt. Ami a takarékos közpénzfelhasználást illeti, ez rosszul fest: az összesen 29 kilométeres szakasz durván harmadáig – a híd feléig – készült el, részben feleslegesen, hiszen sztráda helyett gyorsút épül, és nem is teljesen azonos nyomvonalon.
Szerző: Vitéz F. Ibolya
|
[
"Közgép Zrt.",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Közgép-A-Híd Zrt."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Medgyessyéknél landolt az Alstom 600 ezer eurója
A korrupciós botrányba keveredett cég egyik magyar kapcsolata a szocialista exkormányfő volt
Két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott a korrupciós botrányba keveredett francia Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez – tudta meg a Magyar Idők. Az Alstom kétes ügyeivel összefüggésben az Egyesült Királyságban és hazánkban is büntetőeljárás folyik.
A 2004-es kormányfőváltás után nem sokkal Medgyessy Péter – már mint utazó nagykövet – újrakezdte tanácsadói tevékenységét. Miniszterelnöksége kezdetén eladta a Gresham-üggyel összefüggésben sokat emlegetett Medgyessy Tanácsadó Kft.-t a társaság ügyvezetőjének, Toll Károlynak. 2004 novemberében azonban feleségével új vállalkozást alapított M. P. Európa Tanácsadó Kft. néven. A cég már első teljes évében komoly, jóval százmillió forint feletti adózás előtti eredményt produkált.
Gyanús lobbi A Medgyessy Tanácsadó Kft. a nagy port felvert Gresham-ügyben is központi szerepet játszott. A vállalkozás százezer dollárt – körülbelül harmincmillió forintot – fogadott el a Roosevelt téri luxusszállodát építő Gresco Rt.-től cserébe azért, hogy rábírja a kerület szocialista képviselőit a beruházás támogatására. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága nyomozást folytatott a lobbiügyben. Az 1998-as szerződést olvasva ugyanis több neves ügyvéd kijelentette: fennállhat a befolyással üzérkedés bűntette, majd többen feljelentéseket juttattak el a rendőrségre. Medgyessy Péter azt hangoztatta: személyesen kereste meg az V. kerületi politikusokat, miközben a képviselők ezt határozottan cáfolták. Szerintük nem kellett őket befolyásolni, ők ugyanis kezdettől fogva támogatták a beruházást. A nyomozást a rendőrség végül bűncselekmény hiányában szüntette meg.
2006 augusztusában ezt a társaságot felhasználva vásárolta magát vissza a Medgyessy Tanácsadó Kft.-be, amely akkor AssistConsult néven futott. Toll Károly az Origónak 2007-ben azt mondta, az Assist üzletviteli tanácsadással foglalkozik, elsősorban vállalati fúziókhoz, működőtőke-befektetésekhez ad szakértői segítséget.
Hangsúlyozta, Medgyessy Péter kizárólag tulajdonosként van jelen a vállalkozásban, semmilyen szerepet nem vállal sem a cég napi munkájában, sem az új üzletfelek szerzésében. Medgyessy az M. P. Európáról annyit mondott, két-három nagy nemzetközi csoport az ügyfele, nevüket azonban nem árulta el.
– Ők nagyra értékelik, ha véleményt mondok a gazdaság helyzetéről, és elmondom, milyen változások várhatók a szabályozásokban – fogalmazott az Origónak. Kifejtette azt is, hogy ezért tisztességes díjazást kap, "hiszen egy volt miniszterelnök tanácsait mindenhol a világon jól megfizetik".
Már akkor sokan a volt miniszterelnök szemére vetették, miként fér meg egymással az, hogy valaki egy kormány utazó nagykövete, miközben nemzetközi cégeknek ad tanácsokat. Medgyessy rendre csupán annyit válaszolt, kínosan ügyel arra, hogy ha követként megy valahova, akkor nem megbízásokat szerez, ha pedig üzleti ügyeket intéz, akkor nem él a politikusként kialakított kapcsolatrendszerével.
Medgyessy 2007-es nyilatkozatát igencsak érdekes megvilágításba helyezi az a tény, hogy a remek francia kapcsolatokkal rendelkező volt miniszterelnök ügyfélkörének egyik ékköve a hatalmas korrupciós botrányba keveredett Alstom.
Mint köztudott, az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok is vizsgálódnak. A rendőrség 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket.
A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. A nyomozás jelenleg is tart.
Forrásaink szerint az SFO-tól 2011-ben érkezett jogsegély adatai alapján az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. A hivatal szerint a szóban forgó megállapodásokkal korrupciót lepleztek.
A Magyar Idők úgy tudja, Magyarországon az Alstom a fent már említett – Medgyessy-érdekeltségű – AssistConsult Kft.-vel és a 2006 nyaráig offshore-résztulajdonban lévő Honfran Kft.-vel kötött tanácsadási, illetve képviseleti szerződést. Az AssistConsult Kft.-vel létrejött megállapodás alapján az Alstom 2007. március 30-án 259 ezer, 2008. január 22-én 338 ezer eurót utalt át. Néhány napon belül szinte a teljes összeg Medgyessy családi cégénél, az előbbiekben már szintén megemlített M. P. Európa Tanácsadó Kft. számláján kötött ki.
(Folytatjuk)
|
[
"M. P. Európa Tanácsadó Kft.",
"Honfran Kft.",
"AssistConsult",
"Alstom",
"BKV"
] |
[
"Serious Fraud Office",
"Állami Számvevőszék",
"Medgyessy Tanácsadó Kft.",
"Gresco Rt.",
"Magyar Idők",
"Jelentős Csalások Elleni Hivatala",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága"
] |
A Fittelina Kft. a beruházás több mint 10 millió forintos áfáját visszaigényelhette az államtól, amit magánszemélyként nem tehettek volna meg. Mindezek mellett pedig a miniszterelnök cége mind a mai napig csökkenti a társaságiadó-alapját a luxusberuházás alapján elszámolásra kerülő többmilliós értékcsökkenés összegével. Ezek az adóügyletek azonban kizárólag azon a Dobrev és Gyurcsány közötti megállapodáson alapulnak, amely szerint Dobrev Klára egészen 2002-ig átadta lakásának kizárólagos bérbeadási jogát a Fittelina Kft.-nek. Bérlők hiányában viszont joggal feltételezhető, hogy egy színlelt szerződés alapján elvégzett beruházás után volt lehetősége a cégnek visszaigényelni az áfát, valamint hogy a megállapodás éveken keresztül lehetővé tette és jelenleg is lehetővé teszi a miniszterelnök cégének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését.
A tisztánlátás érdekében érdemes megnézni azt is, hogy egy ilyen hatalmas beruházás mellett milyen bevételei voltak az 5 millió forint törzstőkéjű társaságnak. Nos, 1995-ben 5 millió forint árbevétele volt a Fittelina Kft.-nek, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag már semmi. A Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc vezette cég a saját lakásuk átépítésén kívül még a részvényspekuláció iránt mutatott nagyobb érdeklődést: rendszeresen adta-vette a különböző Gyurcsány-cégek részvényeit, üzletrészeit. Ennek a belterjes "kereskedésnek", valamint a villafelújításnak a pénzügyi fedezetét viszont nem Dobrev lakásának a bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították a kft.-nek, hanem kölcsönök. Vagyis a Fittelina valójában kölcsönökből fedezte a kiadásait.
A cég tartozásállománya 2000-ben már meghaladta a 78 millió forintot. A kölcsönök azonban nem bankhitelek voltak, mivel a kft. nem volt hitelképes, és számottevő részük nem is a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó cégektől származott. Hanem főként magánkölcsönökből, a társaságnak nyújtott tulajdonosi hitelekből tevődött össze a tartozás. Gyurcsány például 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta azt is, hogy határozatlan ideig, szükség szerinti gyakorisággal további 2 milliós összegeket fog a társaságnak meghitelezni.
A teljesen eladósodott kft.-hez azután 2001-ben "váratlan" segítség érkezett: Gyurcsány Ferenc anyósa, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. sietett a Fittelina gondjait enyhíteni. A Gyurcsány tulajdonában lévő és Apró Piroska által képviselt Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Gyurcsány házaspár vezetésével eladósított Fittelina Kft.-ben, amely összeget az Altus be is fizette a kft. számlájára. Az Altus bevételei között volt az évi több mint 12 millió forintos – állami cégtől származó – bérletidíj-bevétel is, azaz a Fittelina tőkeemelésében ilyen módon állami forrás is szerepelt.
Az Altus Rt. tőkebefizetését követően a Fittelina tartozása jelentős mértékben lecsökkent, vagyis a részvénytársaság állami bevétele is hozzájárult ahhoz, hogy a 40 milliós tőkeemelést követően Gyurcsány és Dobrev kft.-je vissza tudta fizetni saját maguknak is a magánkölcsönöket és a tagi hiteleket.
2002-ben a cég életében ismét jelentős változás történt: Dobrev Klára kiszállt a kft.-ből, üzletrészét férje vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Dobrev-lakás kizárólagos hasznosítására vonatkozó szerződést, és a cég székhelyét áttették az Altus-központba, a Szalay utca 4. szám alá. Az eddigiek alapján már meg sem lehet lepődni azon, hogy Dobrev Klára kilépését sem "sikerült" törvényesen megoldani. A hasznosítási jog megszűnésével egy időben ugyanis a luxusberuházásokat ki kellett volna vezetni a Fittelina Kft. könyveléséből, amelynek következtében a társaság adóalapját ezzel az értékkel meg kellett volna növelni. A hasznosítási jog megszüntetésekor Dobrev Klára magánvagyonába került az akkor bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás. Mivel ez természetbeni juttatásnak minősült, ezért ezután 24,7 millió személyi jövedelemadót és 6,1 millió egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie a kft.-nek. Ennek a befizetésnek a társaság könyveiben nincs nyoma. Látható viszont az, hogy a Fittelina jogsértően továbbra is feltüntette könyveiben a luxusjavakat és tovább amortizálta.
A törvénytelenül nyilvántartott uszodaberuházás sorsa további váratlan fordulatot vett. A kormányfő zsigeri ösztöneinek engedve lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel az uszodára, a liftre, a szaunára és az öntözőrendszerre. A Gyurcsány Ferenccel kötött lízingszerződésnél a Gyurcsány tulajdonában lévő Fittelina Kft.-t Gyurcsány Ferenc ügyvezető képviselte. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt saját cégétől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában álló uszodát, liftet és egyéb javakat.
Az különösen érdekes, hogy a Dobrev és Apró Piroska ingatlanának részét képező uszodát, liftet, öntözőrendszert Gyurcsány hogyan tudta önmagában a ház nélkül jogszerűen lízingbe venni. Ezáltal ugyanis az a furcsa helyzet áll elő, hogy az egész villa Dobrev Klára és Apró Piroska tulajdona, kivéve a liftet, az uszodát és például az öntözőrendszert, mert azok a lízing következtében Gyurcsányéi lesznek.
A tulajdonjogi zűrzavaron kívül természetesen nagyon is kézzelfogható előny származik a lízingszerződésből: az uszodát, a liftet, a szaunát, a szoláriumot, a csillárokat és az öntözőrendszert kizárólag Gyurcsány Ferenc használhatja a lakásukban. A szerződéskötést megelőzően a Fittelina Kft. a luxusjavak könyvelésben szereplő értékét több mint 20 millió forinttal, 22,4 millióra csökkentette le. A rendkívüli értékcsökkenés következtében viszont Gyurcsánynak kisebb összegű lízingdíjat kellett fizetnie a hirtelen lecsökkent értékű javakért. A Fittelina Kft. a folyamatos értékcsökkenéseknek is köszönhetően 2002-ben – az alapításától kezdődően számítva összesen – 24,5 milliós veszteséget "ért el". 24,5 millió forint veszteség pedig nagyon jól tud jönni, ha a hiányt képező társaságot egy igen nyereséges cégbe szeretnék beolvasztani. Ilyenkor ugyanis a beolvadó társaság veszteségével csökkenteni lehet a nyereséges beolvasztó társaság adóalapját, ami után természetesen kevesebb adót is kell fizetni.
2003 októberében a veszteséges Fittelina Kft.-t – Gyurcsány által Jagiellowicz Györgyné vezérigazgatónak adott, törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján – beolvasztották a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás alapján az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, amelynek következtében a Szemlőhegy utcai villaberuházás 22 milliós "maradványértéken" nyilvántartott javai átkerültek az Altus könyvelésébe, azaz az uszoda, a szauna és a lift értékcsökkenési leírásával jelenleg is csökkentik Gyurcsány egy másik cégének, a milliárdos bevételű Altus Rt.-nek az adóalapját.
A Fittelina tehát teljesítette küldetését, és eltűnt a színről. Nyomai azonban megmaradtak, könyvekben, cégbírósági és egyéb hatóságoknál fellelhető dokumentumokban. Holnapi számunkban összegezzük a történetet, s annak mélyreható tanulságaival is megismerkedhetnek az olvasók.
Továbbra is szerettük volna megtudni Dobrev Klárától, hogy az ingatlan hasznosításával megbízott Fittelina Kft. bérbe adta-e bárkinek vagy bármilyen cégnek 1995 és 2002 között a Szemlőhegy utcai Dobrev-lakást, valamint ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, befizette-e a 16 millió forintos bérbeadási jog, illetve a beruházás miatt jelentős értéknövekedés utáni – őt és édesanyját, Apró Piroskát terhelő – személyi jövedelemadót (szja), azonban a kormányfő feleségének személyi titkára lapzártánkig ezúttal sem adott választ kérdéseinkre.
Élményuszoda tízmilliókért. Gyurcsányék 1995-ben körülbelül harmincmillió forintért, vagyis mai értéken 65,6 millió forintért építettek uszodát. A hazai uszodatechnikai piac egyik meghatározó résztvevőjeként számon tartott Kerex Kft. tulajdonosa a Magyar Nemzetnek elmondta, 65,6 millió forintból egy 200-300 négyzetméteres élménymedencét, vagy egy komplett vízgépészettel fölszerelt 25 méteres sportmedencét is meg lehet valósítani. Az országban eddig több mint ötezer magáncélú és közösségi használatra szánt medencét megvalósító Kerex vezetője úgy emlékszik, magánszemélytől még soha nem kaptak ilyen hatalmas összegű megrendelést.
|
[
"Fittelina Kft.",
"Altus"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Altus Rt.",
"Kerex Kft."
] |
Az alpolgármesterek a vita tisztázásáig nem fogadnak el utasításokat Rapcsáktól. A múlt héten két vizsgálóbizottságot állítottak fel, ezek egyikének feladata a tavalyi András-napi ünnepség számláinak áttekintése. A Népszava birtokában lévő dokumentumokból kiderül: Rapcsák névnapi ünnepségének negyedmillió forintos számláját az önkormányzattal fizettette ki, arra hivatkozva, munkavacsora volt. A dokumentumokkal szemben a városi jegyző állítja, jogszerű volt a kifizetés. Egyébként Rapcsák később befizette az összeget, ám most levélben fordult a jegyzőhöz: visszaköveteli a 250 ezer forintot.A lapunknak nyilatkozó helyi képviselők szerint ideje tisztázni Rapcsák ügyeit. Információink szerint a hódmezővásárhelyi történésekről a hét végén egyeztettek a Fidesz vezető politikusai is, mivel Rapcsák tagja a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakciójának. Várhegyi Attila, a Fidesz országos választmányának elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: nem kívánnak beavatkozni a helyi ügyekbe, érdekük azonban, hogy a kialakult konfliktus mielőbb tisztázódjék.
Ajánló:
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
A szakszervezeti vezetők többsége két minimálbérnyi tiszteletdíjért, havi 120-150 ezer forintért érdekvédő, egy szűkebb csapat számára viszont magas életszínvonalat biztosít a munkavállalók képviselete.
Kerpen Gábor.
167600 Ft bruttó meg a pótlékok © Müller Judit
Magyarországon ez idő tájt lehetetlen olyan összesítést készíteni, amilyennel a német Bild című bulvárlap 2004-ben sokkolta a közvéleményt, amikor nyilvánosságra hozta, mennyit keresnek az ottani szakszervezeti vezetők. A HVG többször is ingerült kioktatást kapott, amikor arra tett kísérletet, hogy megtudja, léteznek-e olyan vagy ahhoz hasonló megállapodások, amilyet a vasutasok három reprezentatív szakszervezete kötött nemrégiben a MÁV Zrt.-vel, s amely átlagosan havi 700-800 ezer forintos fizetést garantál az érintett érdekképviseletek vezetőinek (HVG, 2007. június 23). Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete s egyben a Liga vezetője - akinek álláshalmozásból származó havi összjövedelmét a Magyar Hírlap kétmillió forint körülire becsülte - például azzal hárította el megkeresésünket, hogy ez a magánszférájában való kutakodás.
Az anyagi juttatások titkosságáról a Vasas Szakszervezeti Szövetség esetében tételesen is rendelkeznek a belső szabályok, így a kongresszus által szentesített szervezeti és működési szabályzat. Balogh Béla elnök ezekre hivatkozva csupán annyit közölt, hogy az ő juttatásairól az elnökség, az emelésekről pedig a szövetségi tanácsuk döntött, de semmit sem számszerűsített. A Postás Szakszervezet vezetője, Pecze Pál elnök is személyiségi jogok védelmére hivatkozva zárkózott el az érdemi információktól. Annyit közölt: a szakszervezeti tisztségviselők a bérükön kívül egyéb juttatásban nem részesülnek. Van viszont négy képviselőjük a Magyar Posta Zrt. felügyelőbizottságában, de még az ezért járó javadalmazásról se nyilatkoztak.
Több százezer forintos javadalmazást jellemzően a szakszervezeti konföderációk élén állók tudhatnak magukénak - így van ez például az MSZOSZ-nél. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnél (ÉSZT) viszont - ahol a választott elnök és három alelnök társadalmi munkában végzi a munkáját - Vígh László elnöknek bruttó 150 ezer forintot számfejtenek havonta, míg az alelnökök bruttó 100 ezer forintot kapnak. A tisztségviselők a saját autóikkal járnak, a hivatalos utakhoz a törvényesen megszabott legalacsonyabb (9 forint/km) térítést kapják.
Ingyen dolgoznak az ÉSZT-hez tartozó Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete választott tisztségviselői, akik - az elnök, a két alelnök és kilenc elnökségi tag - főállásban valamennyien egyetemi, főiskolai oktatók vagy kutatók. A vidéki felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolattartáshoz itt is mindenki a saját személygépkocsiját használja, Kis Papp László elnök mobiltelefon-használatát viszont támogatja a szakszervezet az ÉSZT segítségével. Az egyedüli főállású irodavezető 200 ezer forint bruttó fizetést kap.
A Pedagógusok Szakszervezeténél (PSZ) 2003-ban döntöttek az elnök fizetéséről. Azóta az akkor megállapított összeget tartják karban: az éves bérfejlesztés a pedagógusok mindenkori béremelkedéséhez igazodik. Ennek eredményeként Varga László elnök fizetése jelenleg bruttó 439 660 forint, az alelnököké bruttó 370 240 forint. A rokon Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) viszont csak a mindenkori elnök részesül javadalmazásban: neki a PDSZ a közalkalmazotti törvény bértáblája szerinti, a végzettségének és képzettségének megfelelő bérezést nyújtja, amit bármely beosztott pedagógus is megkap, ha egy iskolában tanít. Kerpen Gábor elnök esetében ez 167 600 forint havi bruttót jelent, amihez havi 8 ezer vezetői, valamint 4500 forint nyelvpótlék társul.
Titkos kamarások (Oldaltörés)
Éger István tüntet.
Havi fixszel könnyen viccel © Túry Gergely
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetében a tisztségviselők pénze megegyezik az általuk utoljára betöltött munkakör besorolása alapján járó illetménnyel. Emelésben csak akkor részesülnek, amikor az ágazatban dolgozó összes munkavállaló - közölte Bárdos Judit főtitkár, hozzátéve, a vezetők ezen felül csak olyan juttatásokban részesülnek, amelyeket a foglalkoztatási jogszabályok mások számára is megállapítanak. Igazolt költségeik ellentételezésére például havi 15-17 ezer forintot kaphatnak.
Csak az elnök kap tiszteletdíjat - havi 100 ezer forintot - a Színházi Dolgozók Szakszervezeténél. Az alelnököknek itt például csak annyi juttatás jár, hogy évi négy alkalommal 14 ezer forinttal feltöltik a mobiltelefon-kártyáikat. Korlátlan telefonhasználatról egyébként csak a Mentődolgozók Önálló Szakszervezeténél számoltak be a HVG-nek. Ez valójában havi 25-30 ezer forintot jelent Toma Lajos elnök esetében, aki ezen felül 109 ezer forintos bruttó tiszteletdíjat kap - közölte Balla Zsolt elnökhelyettes, akinek az elnöki tiszteletdíj 80 százaléka és 5-7 ezer forintos telefontérítés jár havonta.
A köztestületnek - és nem érdekvédelmi szervezetnek - számító kamarák esetében is vannak kiugróan magas, illetve alacsony fizetségért vagy épp ingyen dolgozó vezetők. Három éve nagy visszhangot váltott ki, amikor például Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a fizetését - arra hivatkozva, hogy főállásban kíván dolgozni - bruttó havi 820 ezer forintra emelték. Azóta nincs hír arról - és a HVG kérdésére sem válaszolták meg -, mennyivel emelkedett a tiszteletdíja. Éger javadalmazása egyébként kamarai viszonylatban egyedinek tűnik: más szervezeteknél általában másodállásban, alacsony tiszteletdíjért alkalmaznak elnököket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői például semmilyen tiszteletdíjat nem kapnak, feladatukat társadalmi munkában látják el - közölte Parragh László elnök, kiegészítve azzal, hogy tisztségviselőik jobbára a kamara tulajdonában vagy résztulajdonában lévő társaságok testületeiben is részt vesznek, amiért - az adott társaságnál szabályozott módon - tiszteletdíjat vesznek fel. Ez a társaság méretétől, típusától, tevékenységétől függően bruttó havi 5 és 350 ezer forint között mozog.
DOBSZAY JÁNOS
|
[
"MÁV Zrt."
] |
[
"Postás Szakszervezet",
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete",
"Magyar Posta Zrt.",
"Pedagógusok Szakszervezete",
"Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete",
"Magyar Hírlap",
"Mentődolgozók Önálló Szakszervezete",
"Vasas Szakszervezeti Szövetség",
"Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés",
"Magyar Orvosi Kamara",
"Színházi Dolgozók Szakszervezete",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete",
"Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete"
] |
A Rise of the Raven címen futó sorozat nemzetközi koprodukcióban készül.
Nemrég írtuk meg, hogy a Nemzeti Filmintézet 77 millió forintot ítélt meg a Bán Mór Hunyadi-regényfolyamából készülő tévésorozat előkészítésére, és várhatóan több milliárdos nagyságrendű állami támogatásban részesül majd. Kiderült az írók személye is, valamint az, hogy Rob Lantos producer mellett a showrunner a szintén kanadai-magyar George Mihalka lesz, akinek leghíresebb filmje a 80-as évek egyik kulthorrora, a My Bloody Valentine.
Szíves türelmüket kérjük. A Hunyadi-sorozat nemzetközi koprodukcióban készül, hamarosan a külföldi partnerekkel együtt tájékoztatjuk a sajtót a részletekről
– válaszolta akkor a 24.hu érdeklődésére a Filmintézet. Az alkotók most a Varietynek nyilatkoztak a projektről, bejelentve, hogy Lantos produckiós cége, a David Cronenberg filmjeit is gyártó Serendipity Point Films a Babylon Berlint és a Gomorra-sorozatot készítő Beta Film is részt vesz a projektben. A munkacím Rise of the Raven (A holló felemelkedése), és tíz epizód lesz, amelyet Magyarországon és Szlovéniában a TV2 vetít majd (a többi országban még tárgyalások folynak).
Puszta bátorsággal és fortéllyal, Hunyadi János legyőzte a megszálló Ottománok nagyobb seregét, ezzel megmentve Európát. Tíz éve dolgozok az alkotótársaimmal, hogy Bán Mór különösen erős tízrészes történelmi regényét filmre vigyük. A Beta Filmben olyan partnerre leltem, akik osztoznak a nagyratörő ambíciónkban
– mondta Lantos az amerikai lapnak, Mihalka pedig arról beszélt, hogy régi álma teljesül azzal, hogy szülőföldjén, Magyarországon forgathat, ráadásul az első Magyarországon készülő nemzetközi gyártású sorozatot. Az első két epizódot Robert Dornhelm rendezi, aki az utóbbi időben a Bécsi vér című sorozaton dolgozott, de 1977-ben Oscarra jelölték egy dokumentumfilmjét. A Variety szerint Nagypál Orsi szintén rendez majd pár epizódot, jelenleg a szereplőválogatás zajlik.
|
[
"Beta Film",
"Serendipity Point Films",
"Nemzeti Filmintézet"
] |
[
"Babylon Berlin"
] |
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé kerül ma ismét a Simon-ügy: azt vizsgálják, hogyan titkolhatta el korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal átvilágításakor külföldi bankszámláját. A rejtegetett vagyon eredetéről szólva közben Mesterházy Attila pártelnök már önmagát is cáfolta.
Ellentmondásba keveredett a napokban Mesterházy Attila a Simon-vagyon eredetével kapcsolatban. A szocialisták elnöke eddig ugyanis azt állította, hogy a botrány kirobbanása után két nappal – amikor hazajött az Egyesült Államokból – személyesen beszélt volt helyettesével a pénz eredetéről.
Újságíróknak akkor úgy fogalmazott: nem pártpénzről van szó, az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". – Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom – tette akkor hozzá. A nyilatkozattal párhuzamosan Simon Gábor egy közleményt is kiadott hasonló tartalommal. Azt írta: "a személyemhez kötődő összeggel el tudok számolni, annak eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs".
A Hír TV szerint múlt szombaton ugyanakkor már azt mondta az MSZP elnöke, hogy nem beszélt Simon Gáborral, a pénz eredetét ő is csak abból a közleményből tudta meg, amit a korábbi szocialista politikus adott ki. – Arra hivatkoztam, amit Simon Gábor maga adott ki – közölte Mesterházy Attila. Hozzátette, ebből a közleményből idézett, semmi többet nem mondott.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága is szeretne tisztán látni, hogy Mesterházy Attila mire is alapozza a korábbi forrásfelhalmozásról szóló kijelentését. Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke tegnap ismét levelet írt az MSZP elnökének egyértelművé téve kérdésüket. Ismét meghívta a bizottság jövő hétfői ülésére, annak ellenére, hogy Mesterházy korábban nem ment el.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Hír TV",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Számháború, freudi elszólások, röhögő egyetemisták, gárdázó ellendrukkerek – címéhez képest meglepően izgalmasnak bizonyult a Korrupció és elszámoltatás elnevezésű vitaest az ELTE-n.
A Jövőképp! – Fiatalok Magyaországért Egyesület szervezésében az Orbán-kormány két volt elszámoltatási biztosát: Budai Gyulát és Papcsák Ferencet ültették egy asztalhoz volt tanárukkal, Hack Péter jogásszal és Alexa Noémival, a Transparency International (TI) korrupció-ellenes szervezet magyarországi vezetőjével. Az ELTE lágymányosi campusában kedden tartott vitaesten Alexa Noémi és Hack Péter bemutatták a TI európai korrupció-jelentését, ami hazánkat a közepesen korrupt országok közé sorolja, többek között megállapítva, hogy a magyar állam érdekcsoportok foglyává vált. Ezzel a minősítéssel az európai középmezőny aljára kerültünk, megelőzzük többek között Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. (A tanulmányról szóló korábbi cikkünket itt olvashatják: >>>). Budai Gyula és Papcsák Ferenc pedig az elszámoltatás sikereit ecsetelték, némi önkritikát is gyakorolva az általuk is "neuralgikusnak" tartott pártfinanszírozás rendezetlensége terén.
Budai Gyula szerint komoly társadalmi elvárás volt 2010-ben az előző kormány korrupciógyanús ügyeinek feltárása, az elszámoltatásnak azonban már volt hagyománya – és itt rögtön egy személyes sérelmével is felhozakodott, miszerint ő és Papcsák voltak Keller László szocialista közpénzügyi államtitkár "ámokfutásának első áldozatai". Őt az ügyvédi kamarában próbálták szerinte ellehetetleníteni, míg "jóbarátja", Papcsák Ferenc ellen büntetőfeljelentést is tettek annak idején (történetesen Budai volt a védője), de mindhiába.
Nulla, mint siker
A felvezetés után Budai egy komplett parlamenti vitát levívott önmagával: felsorolta az ellenzéki vádakat, miszerint ez nem elszámoltatás, hanem leszámolás, politikai boszorkányüldözés. Cáfolat gyanánt pedig azt hozta fel, hogy számos büntetőeljárás (BKV-, Hagyó-, Zuschlag-ügyek) még a kormányváltás előtt indultak, úgyhogy "semmi új nem volt a nap alatt". Majd feltette a kérdést, vajon mitől sikeres az elszámoltatás? A választ a statisztikákban vélte meglelni, bár az egyetemista közönségben némi fejszámolás után mosolyogva konstatálták, hogy a siker azt jelentené, hogy 1442 lefolytatott vizsgálatból egyetlen sem jutott el ítéletig, bírósági szakaszba is csak 7 ügy jutott el. (Összesen 61 ügyben tettek feljelentést, ezek felében rendeltek el nyomozást, összesen 47 gyanúsított van és 39 embert vádoltak meg eddig.) Az ügyek elhúzódását Budai Gyula a jogrendszer lassúságával, túlterheltségével és a bürokráciával magyarázta.
Igazság meg sehol?
Budai ezek után újabb vitát folytatott le önmagával – ismét megmosolyogtatva közönségét – arról, hogy mennyi közpénzt tudtak az elszámoltatás során visszaszerezni: "ezt a vitát a sajtóval lefolytattuk, ebben senkinek nincs igaza". A végösszeg szerinte százmilliárd fonint körüli lehet, "tudják, milyen jól jött ez az ezer sebből vérző költségvetésnek?" Több vizsgált cég az eljárás megindítása után hogy, hogy nem, visszafizette a felvett állami hitelt, szerinte ettől sikeres az elszámoltatás.
'Ha hárman tudnak róla...'
Budai Gyula ezek után újabb kritikákra reagált; a szélsőségesek azt hiányolják, mondta, hogy miért nincs minden volt kormánytag börtönben, a fideszes szavazók pedig lassúnak, körülményesnek tartják az elszámoltatást. Budai válasza: "nem voltam nyomozó hatóság", ez megint csak a sajtó téves interpretációja. Mint kiderült, ez Budai másik nagy sérelme, hogy tudniillik "Budai Gyulát beskatulyázták egy pozícióba", pedig ő nemcsak az elszámoltatásért felelt, hanem a korrupció elleni küzdelemért is. A korrupció elleni harc azonban nem annyira látványos, ahogy maga a korrupció sem az – "ha már hárman tudnak róla, az már nem jó", mondta az egyre szélesebben vigyorgó hallgatóságának.
Érdekcsoportok foglya
Budai sikertörténetét nem igazán támasztotta alá a Transparency kutatása, amelyet Hack Péter és Alexa Noémi ismertetett, sőt: megállapításuk szerint Magyarországon olyannyira meggyengültek az intézmények – a pártoktól az üzleti szférán át az igazságszolgáltatásig –, azaz olyan magassá vált a korrupciós kockázat, részint a korrupció ellen fellépni képes intézmények politikai befolyásoltsága miatt, hogy az állam mára "érdekcsoportok foglyává vált". Hack Péter (korábbi SZDSZ-politikus) arról beszélt, hogy már a 2007–2008-as elemzésük is kritikus volt, a 2011 végén lezárt újabb felmérés ehhez képest is romló tendenciát mutat, az azóta – idén – bekövetkezett változások (alaptörvény, igazságszolgáltatási, választási rendszer átalakítása) pedig még tovább rontottak a helyzeten, vagyis tovább növelték a kockázatokat. A három legfertőzöttebb terület a politika (párt- és kampányfinanszírozás), az üzleti szféra, valamint a kormányzati korrupcióellenes szervezet. Ezek a pillérek a leggyengébbek, a legerősebbek pedig a választási szervek – ezért Hack szerint a választási törvény módosítása helyett inkább a politikával, vagyis saját házuk táján kellett volna kezdeni az átalakításokat. (Később Budai Gyula félig viccesen közbevetette, hogy a korrupcióellenes szervezetekre adott 47 pont nem is olyan rossz az 50-ből, de Alexa Noémi lehűtötte, hogy 100 pont volt a maximum).
Komisszárok kíméljenek
Alexa Noémi előadása szerint az elmúlt években jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere, ebben 2007 óta egyértelműen romló tendenciát regisztráltak. Számos intézményt politikai kinevezettek vezetnek, ezek függetlensége nem garantált, a jogalkotás kiszámíthatatlan és átláthatatlan, a korrupcióellenes szervezet gyenge, sorolta az elmúlt évek változásait. Alexa már azt sem érti, miért van egyáltalán szükség elszámoltatási kormánybiztosra, ha van független rendőrség és ügyészség? Olyan szintre kell hozni szerinte a hatóságokat, hogy ne legyen szükség újabb intézményekre. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány tavasszal bejelentett korrupcióellenes programja csak a központi közigazgatásra vonatkozik, éppen a legsérülékenyebb pillér: a pártok maradtak ki belőle.
Mind foglyok vagyunk
"Magyarország semmivel sem rosszabb ország, mint a világ bármelyik országa, közép-európai mércével pedig kifejezetten erős jogrendszerünk van" – próbálta ellensúlyozni a Transparency lesújtó kritikáját Papcsák Ferenc (Budai hivatali elődje, fideszes képviselő), azt pedig "óriási dolognak" nevezte – szintén derültséget keltve –, hogy szólásszabadság van. Papcsák – szintén parlamenti felszólalásait idézve – szabadságharcozással folytatta, mondván minden állam érdekcsoportok foglya, az "USA-tól Namíbiáig", csak az nem mindegy, milyen érdekcsoportok befolyásolnak. Az elmúlt nyolc évben szerinte a spekulatív tőke foglyává vált az ország – lám-lám, kik adósították el a devizahiteleseket –, a világot átszövő érdekcsoportokkal küzd a kormány, ami "nem egyszerű feladat".
Bonyolult dolgok
Papcsák Ferenc újabb vidám pillanatokat szerzett a hallgatóságnak, amikor a közbeszerzési visszaélésekbe bonyolódott: szinte legendává vált, mondta, hogy a tendereket korábban offshore hátterű cégek nyerték, "most ilyesmi nem történhet meg", hiszen a pályázóknak nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi hátterüket (ennek köszönhetően derült ki, hogy a Közgép mögött valóban Simicska Lajos áll – A Szerk.). A közönség azt is díjazta, amikor az elszámoltatási eljárások elhúzódását Papcsák azzal magyarázta, hogy a "kisnyomozók" nem értik ezeket a bonyolult ügyeket. Ezt Budai ráadásul azzal fejelte meg, hogy az elkészült 110 vizsgálati jelentésük összeseen 2500 oldalas, az pedig rengeteg. Az eljárások azért is ilyen hosszadalmasak szerinte, mert sok privatizációs ügy a rendszerváltásig nyúlik vissza, az idő múlásával ezeket egyre nehezebb felderíteni. (Később még egy számháborút levívtak, amikor Hack Péter – a törvénybe foglalt korrupcióra vonatkozó kérdésre – a földtörvényről azt mondta, hogy az a nagybirtokosoknak, főleg a kormányoldalhoz közelebb állóknak kedvez. Budai azt válaszolta, tudna statisztikát mondani, de nem mond, az 1100 nyertes pályázat között egyetlen nagybirtok sincs, a megítélt átlagosan 10-50 hektáros területek "kis-közepes" birtoknak számítanak, az viszont tény, hogy az állattartókat részesítették előnyben a földbérleti pályázatokon, márpedig az állattartáshoz nagyobb terület kell).
Közös dolgaink
A közönséget leginkább a "fogoly-dilemma" érdekelte, az egyik kérdésre, miszerint ez alatt Simicska Lajost kell-e érteni, Alexa Noémi azt felelte, ez is jó példa, ahogy az is, amikor a kormánypárti frakcióvezető elismeri, hogy a barátja írta a dohánykereskedelmi törvény módosítását, akinek a cégének a változtatás kedvez – "de nem teljesen újkeletű jelenségről van szó". Egy másik kérdésre – mekkora az összefonódás a két politikai oldal között – Hack Péter válaszolt: látszik, hogy vannak közös érdekek, akárki van hatalmon, óvakodik a változtatástól, különösen a párt- és kampányfinanszírozás kérdésében: 22 éve áll fenn a közös érdekrendszer, ami szembenáll az átláthatóság és a számonkérhetőség követelményével. Budai Gyula azzal vágott vissza, hogy Hack már csak tudja, hiszen jóval régebb óta politizál, mint ő, de azt elismerte, hogy 22 év alatt valóban nem történt látványos változás, "de még van két évünk". Innentől már többen pukkadoztak a nevetéstől, főleg Hack Péter válaszán: "türelem, az mindig van". Az estét Budai koronázta meg, amikor egy Schiffer Andrással korrupció-ügyben vívott parlamenti vita apropóján megemlítette, hogy Schiffer amúgy a barátja, "vannak közös dolgaink", mármint együtt játszottak a Vasasban – ezt már Papcsák sem bírta nevetés nélkül.
Állnak rendelkezésre
A továbbiakban azon vitáztak, hogy ki miatt fulladtak kudarcba a kampányfinanszírozásról folytatott – a Transparency által moderált – pártközi egyeztetések. Papcsák Ferenc szerint a Fidesz nyitott volt rá, de az első egyeztetésen az ellenzék nem vett részt, a másodikra ő nem tudott elmenni, aztán a Transparency "megsértődött", és nem hívta össze többé. De "sohasem késő elkezdeni", amúgy pedig a kampányfinanszírozás témája szerinte is "neuralgikus pont". Alexa Noémi emlékeztetett, hogy 2007-ben kezdték szervezni az egyeztetéseket, konferenciákat, workshopokat, előadásokat tartottak – "ennél több szakmai egyeztetést nehéz lenne összehozni". Mégsem sikerült megegyezniük a pártoknak (leszámítva a tavaszi hatpárti nyilatkozat tető alá hozását), "vagy éppen, hogy nagyon könnyen megegyeztek, ezért nincs előrelépés". Legutóbb pedig a Fidesztől nem tudtak időpontot kérni, a kétharmados többséggel rendelkező párt részvétele nélkül pedig nem látták értelmét a találkozónak. Papcsák ismét azzal hárított, hogy más elfoglaltsága volt, de biztosította a Transparencyt, hogy bármikor áll a rendelkezésükre, "akár ma délután, vagy ma este" (ez este 8 körül hangzott el – Ny. M.).
Polgármester nem cibál
Az esemény fényét még tovább emelte, hogy a rendezvényt a "Változást 2014" mozgalom aktivistái is megtisztelték, mint kiderült, azért, hogy Papcsákot mint zuglói polgármestert faggassák a gárdistákkal megtartott önkormányzati Turul-avatásról (Október végén a Magyar Nemzeti Gárda tagjainak részvételével avatta fel a szobrot a zuglói önkormányzat, a szintén fideszes alpolgármester jelenlétében.) Papcsák kérésükre sem határolódott el a gárdistáktól, csak a felelősségtől: önkormányzati rendezvényen báki megjelenhet, mondta, ami "fantasztikus erénye a demokráciának", ahogy az is, hogy az aktivisták elmondhatják véleményüket, és nem vezetik ki érte őket a teremből, mint ahogy a kommunizmusban vele tették volna. Az meg a hatóságok dolga, hogy ki milyen formaruhát visel – a polgármesternek nincs felhatalmazása, hogy bárkiről lecibálja a pólóját, "önökről sem fogom", ezért azt javasolta, forduljanak inkább a rendőrséghez.
Szóbeli helyett
A két volt elszámoltatási kormánybiztos egyébként – éppen az ellendrukkerek láttán – még a vita előtt arra kérte a szervezőket, hogy a közönség soraiból ne tehessenek fel szóban kérdéseket, csak írásban – biztos, ami biztos.
|
[
"Közgép"
] |
[
"Változást 2014",
"Transparency International",
"Jövőképp! – Fiatalok Magyaországért Egyesület",
"Magyar Nemzeti Gárda"
] |
Rogán Antal feltalálótársainak cége, a MobilSign Kft. alvállakozóként vesz részt és kap pénzt a Magyar Posta milliárdos fejlesztéséből. Az akadozó rendszerből nemcsak ők, hanem Tiborcz István korábbi üzlettársa is gazdagodik. A NER-közeli informatikai vállalkozók útjai nem először találkoznak.
Szerdán nagy csinnadrattával jelentette be a Magyar Posta, hogy szeptembertől teljes fordulatszámon üzemel az az elektronikus rendszer, amire az állami társaság az Európai Uniótól 2,4 milliárd forintot kapott, saját zsebből pedig 1,9 milliárd forintot áldozott. A rendszer lényege, hogy – miként sok más országban már évek óta – Magyarországon is az interneten lehet majd követni a feladott levelek útját.
A bejelentés örömteli, de kissé árnyalja a képet, hogy a többi között a Microsoft korrupciós botránya miatt megkésett és szükségszerű fejlesztésen egy olyan kör gazdagodik, ami közvetlenül összeköthető Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel és egy kicsit nagyobb ugrással Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével is.
Egy hete írtuk meg, hogy a Magyar Posta számos kézbesítőjének okozott már kellemetlen pillanatokat a kezükbe nyomott PDA (ipari mobiltelefon), amelyen a küldemények kézbesítését dokumentálják. A posta szerint a gond nem a készülékekkel, hanem a szoftveres háttérrel volt.
Azzal a szoftveres rendszerrel, amiért egy vagyont fizetett a Magyar Posta. A cég a rendszer fejlesztésére, tesztelésére, támogatására és a szükséges eszközök leszállítására 3,2 milliárd forintos szerződést írt alá a Sagemcom Magyarország Zrt.-vel 2017 októberében. A Sagemcom ügyvezetője az a Dubi Zoltán, akinek TSDM Holding Kft. nevű, jelenleg végelszámolás alatt lévő cégében Tiborcz István is érdekelt volt a Green Investments & Solutions Kft.-n keresztül. (Ez ugyanaz a cég, amelyen keresztül a miniszterelnök veje az OLAF-ig érő botrányban főszereplő Elios-ban birtokolt üzletrészt.)
A birtokunkba jutott szerződés szerint (amit .pdf-ben itt talál) a Sagemcom három alvállalkozót vont be a munkába:
Rendszertervezésre és szoftverfejlesztésre a Naviscon Zrt.-t, ennek egyik tulajdonosa, Kiss Márta résztulajdonos a kasszaszervizes kartellben résztvevő Montel Informatikai Kft.-ben. Ez volt az a cég, amely 30 millió forintért zárta le az MTVA szervertermét, miután több ellenzéki képviselői bement az állami tévébe, hogy adják le a Európai Ügyészségről szóló hirdetésüket.
résztulajdonos a kasszaszervizes kartellben résztvevő Montel Informatikai Kft.-ben. Ez volt az a cég, amely 30 millió forintért zárta le az MTVA szervertermét, miután több ellenzéki képviselői bement az állami tévébe, hogy adják le a Európai Ügyészségről szóló hirdetésüket. Eszközök telepítésére a szintén Dubi Zoltán vezetésével, a Sagemcommal azonos tulajdonos által működő Trel Hálózatépítő Kft.-t.
Ugyancsak rendszertervezésre és szoftverfejlesztésre pedig a MobilSign Kft.-t, amely Rogán Antal találmányával híresült el 2016-ban. Ekkor derült ki, hogy a miniszter közös, elektronikus aláírási szabadalmat jegyez a vállalkozás két akkori tulajdonosával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával. Azóta a miniszter vagyonnyilatkozatában is rendre feltűnnek tízmilliós összegek, 2017-ben és 2018-ban összesen 67 millió forint ütötte a miniszter markát találmányhasznosítási díj címén.
Rogán Antal feltalálótársai már az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF radarjára is felkerültek. A miniszter partnerei a Profitrade Kft.-n keresztül komoly uniós támogatást vettek fel egy, a Rogánnal közösen jegyzett digitális rendszerhez hasonló aláírás-hitelesítő kifejlesztésére. Az OLAF ezt a 256,8 milliós megállapodást és a cég három másik szerződését kezdte vizsgálni tavaly.
Nem a postai fejlesztés az első eset, hogy Rogán és Tiborcz István körei összeérnek. A Sagemcom tavaly attól a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) kapott 1,9 milliárd forintos megbízást, amelyre sajtóhírek szerint komoly hatással bír Orbán Ráhel, Tiborcz turisztikai végzettséggel rendelkező felesége, a kormányfő lánya.
A folytatás is garantált, legalábbis a Magyar Posta bejelentése szerint a következő két-három évben nagyszabású digitális átalakuláson esik át az állami cég, és a kormányzat informatikai célú pénzköltéseit felügyelő csúcsszervet, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t Rogán Antal alá csatornázták.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt /MTI
|
[
"Magyar Posta",
"MobilSign Kft."
] |
[
"Green Investments & Solutions Kft.",
"Sagemcom Magyarország Zrt.",
"Európai Csalásellenes Hivatal",
"Európai Ügyészség",
"Trel Hálózatépítő Kft.",
"Profitrade Kft.",
"Európai Unió",
"Montel Informatikai Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Naviscon Zrt.",
"TSDM Holding Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt."
] |
Kétmillió forint a személyi alapbére Böröcz Istvánnak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
A Népszabadság azért fordult a médiahatósághoz ezért az adatért, mert a médiaszolgáltatási alap internetes lapján az idén csaknem 70 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó intézmény vezetőinek béréről annyi szerepel, hogy az öt vezető tisztségviselő – vélhetően a vezérigazgató és négy helyettese – átlagos havi személyi alapbére 1 millió 588 ezer forint, ehhez "előforduló juttatások" címszóval öthavi prémiumot, gépkocsi- és mobiltelefon-használatot, valamint havi 12 ezer forint étkezési jegyet sorolnak fel.
A médiahatóság tájékoztatása szerint a médiaszolgáltatási alapra nem vonatkozik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 2009-es törvény rendelkezése, amely előírja az állami pénzzel gazdálkodó intézményeknél a vezetői jövedelmek nyilvánossá tételét, mert az MTVA nem gazdasági társasági formában működik.
Az információs önrendelkezési jogról szóló 2011-es törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásai alapján azonban Böröcz István juttatásai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Ennek alapján közölte a médiahatóság, hogy Böröcz István személyi alapbére havi bruttó kétmillió forint, ezen túl számára külön feladat elvégzéséért prémium állapítható meg, melynek éves mértéke nem haladhatja meg öthavi bérét.
A médiahatóság közölte, hogy Böröcz István eddig nem kapott prémiumot. A vezérigazgató rendes felmondási ideje 90 nap, munkaszerződése a végkielégítés mértékére nem tér ki, arra a hatályos munka törvénykönyve rendelkezéseit kell figyelembe venni.
|
[
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] |
[
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] |
Tovább terebélyesedik Szivek Norbert MNV-vezér eddig sem jelentéktelen céges holdudvara. A hozzá köthető Lexan Holding hozott létre alapkezelőt a napokban. A menedzsmentet Carion-Buda Cash- és Garancsi-közelből verbuválták.
Százmillió forint alaptőkével befektetési alapkezelőt hozott létre a Lexan Holding Zrt. Editus Befektetési Alapkezelő Zrt. néven.
Bár a Lexan Holding soha nem volt Szivek Norbertté, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójáé, mégis mondható, hogy lehet némi rálátása a társaságra. Ugyanis a Lexan Holding...
– ...és közvetve Szivek a tulajdonosa a Dormotel Üzemeltető Kft.-nek, amely a Pázmány egyik kollégiuma körül sertepertél,
– ...volt tulajdonosa, Bajor András Gyula kuratóriumi elnök a Szivek Norbert által létrehozott Szivek a Szivekért Alapítványban. Mások mellett Bajor frontol a Tiborcz-Szivek-Vajna-féle milliárdos Mahart-székház-üzletben is.
– ...és Szivek közös befektetése a sokfelé érdekelt CRH Invest Kft. is. A CRH startolt rá az energiaipari Enefi Nyrt.-re, illetve résztulajdonos a belvárosi szecessziós műemlék Török Bankházban,
A Lexan Holding érdekeltsége továbbá a Danubio lakópark kivitelezője az Észak-pesti Vízafogón. A Danubio nemrégiben kapott közel félmilliárd forint közpénzből egy gyaloghidat a vizes vb ürügyén.
Az Editus Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója Kornisné Kálmán Katalin, akinek hozzátartozója, Kornis Gábor más munkavállaló titulussal kapott cégjegyzési jogot. Kornis – 2016. végén még biztosan – a Carion Holding Zrt. 10 százalékos, s ezzel a harmadik legnagyobb tulajdonosa volt. A Carion-csoportot hozta helyzetbe Rogán Antal a "nemzeti lakáslottóval".
Kornis közvetve érdekelt a nemzetközi betegfuvarozásra létrejött Trust Air Aviation Kft.-ben is, amelybe befektetett Garancsi István oligarcha Garangold Kockázati Tőkealapja.
Szintén "más munkavállalóként" írhat alá az Editus nevében az egykori Buda-Cash-es Szalóky Zoltán. A felügyelőbizottságban is helyet kapott a 2015-ös brókercsődben bedőlt Buda-Cash (pontosabban az ide tartozó DRB-csoport) egyik volt embere, Detre László. Ő valaha a Honvéd Egészségpénztárnál volt tanácsadó.
Az Index cikke szerint még ebben a minőségében éppen Detre fűzte be a HÉP-et, hogy fektessenek be a Buda-Cash-nél, ahová utóbb át is igazolt. A Buda-Cash botrányban 28 ezer katona, rendvédelmi dolgozó és titkosszolga vesztette el megtakarítását.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Editus Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Lexan Holding"
] |
[
"CRH Invest Kft.",
"Carion Holding Zrt.",
"Garangold Kockázati Tőkealap",
"Szivek a Szivekért Alapítvány",
"Dormotel Üzemeltető Kft.",
"Honvéd Egészségpénztár",
"Trust Air Aviation Kft.",
"Enefi Nyrt.",
"Lexan Holding...",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Az MSZP helyi vezetője és családja tette rá a kezét 1,2 milliárd forintos EU-támogatás elosztására. A hódmezővásárhelyi Fidesz sajtótájékoztatón mutatta be a Leader-program koordinálását elnyerő szervezet mögött álló családi, baráti és politikai hálózatot.
A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség kapta meg öt évre Hódmezővásárhely és térségében 1,2 milliárd forint elosztásának jogát. Több mint harminc cég és önkormányzat szállt be a VVJHVK-ba, amely így felügyelheti az Európai Unió forrásaiból vidék-, környezet, illetve agrárfejlesztésre szánt Leader program pénzeit.
A Leader-programot nem "az MSZP pénzosztó műhelyeként" hozták létre, hanem azért, hogy segítse a vidék fölzárkóztatását, a munkahelyteremtést az elmaradott kistérségekben - hangoztatta a szerveződéssel kapcsolatban a hódmezővásárhelyi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának fideszes elnöke. Benkő Zsolt szerint a szocialista párt meghatározó befolyást szerzett a környék fejlesztéseit meghatározó, a pályázatok kiírásáról, azok elbírálásáról, a források elosztásáról döntő csoportban.
Benkő szerint a tagként megjelölt cégek mögött valójában Hernádi Gyula, a helyi MSZP képviselőcsoport vezetője, közvetlen családtagjai, a kistérség szocialista támogatású polgármesterei és MSZP-s képviselők szerezték meg az 1,2 milliárdos keretet. A fideszes politikus leszögezte: nem az a baj, hogy a szocialista párt helyi vezetői részt vesznek a Leader-program helyi munkájában, hanem az, hogy "csak ők vesznek részt" ebben.
A vidékfejlesztési közösségben egy bt. vezetőjeként részt vesz Hernádi testvére, egy tenisz klub révén felesége, egyéni vállalkozóként unokatestvére és egyetemi évfolyamtársa is. Az egészségvédő kft. képviselőjeként szereplő Hernádi Gyula mellett a szerveződés tagja lett még a városi FIB-elnök, egy MSZP-s önkormányzati képviselő, és több, a Fidesszel szemben politizáló független polgármester és helyi politikus is.
|
[
"Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség",
"MSZP"
] |
[
"Európai Unió"
] |
Egy befektetői csoport 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban – a hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor. Úgy tudjuk, hogy a bejelentés még a település önkormányzati képviselőit is meglepte, ők ugyanis nem kaptak meghívót, a prezentációról sem volt tudomásuk. A szűk körű bemutatón a parlamenti képviselő mellett a polgármester, Krisztin N. László vett részt.
Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy Badacsonyban szükség van minőségi szálláshelyekre. Egy befektetői csoport 70... Közzétette: Fenyvesi Zoltán – 2020. december 23., szerda
A bejegyzésből nem derült ki, hogy kik lehetnek az új befektetők, ezért felhívtuk a kormánypárti politikust. Fenyvesi elárulta, hogy a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) tervezi a beruházást, és már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát. A Hotel Volán évek óta üresen áll, egy forrásunk szerint az előző tulajdonosnak nagyra vágyó tervei voltak, de ezeket nem tudta megvalósítani. Ezt követően gyakorlatilag kiürítette a szállodát, amelynek az elmúlt években az ablakait már a szél fújta.
A Badacsony Heritage Company Kft.-ről először a hvg.hu írt, de tavaly nyáron még nem lehetett tudni, hogy miért alapították a céget. A BHC egyik tulajdonosa Fellegi Tamás családi cége, a Willard Partners Zrt., ami a volt miniszter és fia, Fellegi Áron irányítása alatt áll. Fellegi Tamás Orbán Viktor kormányában 2010-től a fejlesztési miniszteri posztot töltötte be, de alig másfél év után lemondott. Fellegi még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerte meg a későbbi miniszterelnököt.
A másik, többségi résszel rendelkező tulajdonos a Promotheus Agency Bt., amely a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök, Petneházy Dávid érdekeltségébe tartozik. Petneházyt és a badacsonytomaji önkormányzatot is arra kértük, hogy a december 23-án bemutatott terveket küldjék el lapunknak. A Petneházy Alapítvány elnöke a 24.hu-nak azt írta, hogy a beruházás jelen pillanatban előkészítési szakaszban van, és majd csak a tervezési fázis lezárultát követően hozzák nyilvánosságra a szálloda végleges látványterveit.
Az önkormányzat is arról tájékoztatott, hogy december 23-án a tervezés alatt álló szálloda látványterveit tekinthették meg, mégpedig azért, hogy azokat közösen véleményezni tudják. Az önkormányzat hozzátette, örülnek, hogy egy olyan szálloda épülhet, "amely nemcsak színvonalas szállást tud kínálni az ide látogató turistáknak – akiknek száma évről évre nő –, hanem az itt élő családok számára is biztosít remek munkalehetőséget". Megjegyezték azt is, hogy amint a tervek véglegesek lesznek, és a befektető rendelkezésükre bocsátja, nyilvánosságra fogják hozni azokat.
|
[
"Promotheus Agency Bt.",
"Willard Partners Zrt.",
"Badacsony Heritage Company Kft."
] |
[
"Bibó István Szakkollégium",
"Hotel Volán",
"Petneházy Alapítvány"
] |
Egy évvel ezelőtt indítottunk adatigényléses pert a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) ellen a Kocsis-éra offshore ügyeit vizsgáló belső jelentéseinek kiadásért, mivel az iratokat a társaság – per eredményeként – a korábbi vezetés felelősségét takargatva, erősen csonkítva adta csak ki. Az elsőfokú ítélet után a Fővárosi Ítélőtábla is osztotta a véleményünket abban, hogy főszabályként az MVM-nek ki kell adnia a kezelésében levő adatokat, ezt csak akkor tagadhatja meg, ha a konkrét ügyben bizonyítani tudja, hogy aránytalan sérelmet okozna a számára a nyilvánosságra hozatal.
Az ítélettel a magunk részéről elégedettek vagyunk: soha nem állítottuk, hogy az MVM-nek nem lehetnek jogszerűen üzleti titkai. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás az esetek túlnyomó többségében az átláthatóságot és a nyilvánosságot követeli meg, egy állami cégnek is lehetnek ugyanakkor olyan, a jogszerű üzleti tevékenység körébe tartozó érzékeny adatai, amelyek közzététele veszteséget okozna számára. A megkapott jelentésekből egyértelműen kiderül ugyanakkor, hogy a jelen ügyben az MVM nagyrészt nem jogszerűen próbálta titokban tartani a vizsgálati dokumentációt.
Csak azt nem értjük, miért ennyire fontos a cég jelenlegi vezetésének, hogy a korábbi menedzsment betyárbecsületét mentse, különösen akkor, amikor a jelentésekkel érintett több ügyben immár büntetőeljárás folyik Kocsis István és társai ellen. Bár elképzelésünk azért van a válaszról.
Baji Csabát is pénzelte Kocsis és Kapolyi offshore-mágusa Az atlatszo.hu birtokába került dokumentumok tanúsága szerint az MVM offshore ügyeiben ma már gyanúsított státuszú Szász Andráshoz köthető spanyol céggel is szerződésben állt a kérdéses időszakban Baji Csaba, az MVM Zrt. jelenlegi vezérigazgatója. Tovább a teljes cikkre.
A megkapott iratok:
1., Az ERNST & YOUNG Kft. által az MVM Zrt.-nek írt 2008. október 1.-én kelt levél és melléklete (PDF)
2., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2009. április 3-án kelt "Jelentés a Magyar Villamos Művek Zrt. egyes, nem engedélyesi tevékenységhez kapcsolódó ügyleteinek polgári jogi, munkajogi, társasági jogi és büntetőjogi vizsgálatáról a Magyar Villamos Művek Zrt. Felügyelő Bizottsága számára" című dokumentum (PDF)
3., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2009. január 29-én kelt "Jelentés a Magyar Villamos Művek Zrt. egyes, nem engedélyesi tevékenységhez kapcsolódó ügyleteinek jogi vizsgálatáról a Magyar Villamos Művek Zrt. számára" című dokumentum (PDF)
4., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2008. július 7-én kelt "Memorandum – A vodicei szállodához kapcsolódó egyes szerződések hatásköri szempontú értékelése" című dokumentum (PDF)
5., Az Erős Ügyvédi Iroda által készített, 2008. szeptember 25-én kelt "Memorandum – A NÁD MPS-H Kft.-vel szembeni szerződéses kötelezettségek vizsgálata" című dokumentum (PDF)
6., A 2009. március 25-én kelt Táblázat (PDF)
A pertörténet:
Az adatigénylést letöltheti itt. (PDF)
Az adatigénylés megtagadását letöltheti itt. (PDF)
Az MVM ellenkérelmét letöltheti itt. (PDF)
Az első tárgyalás jegyzőkönyvét letöltheti itt. (PDF)
Az MVM előkészítő iratát letöltheti itt. (PDF)
A második tárgyalás jegyzőkönyvét letöltheti itt. (PDF)
Az MVM bizonyítási indítványát letöltheti itt. (PDF)
A harmadik tárgyalás zárt volt, így annak jegyzőkönyvét nem közölhetjük.
A másodfokú ítéletet letöltheti itt. (PDF)
Korábbi cikkeink a témában:
Az MVM az utolsó töltényig védelmezi Kocsisék offshore-, szálloda-, és atomtitkait
MagyarLeaks: Kreatív könyvelés az MVM-nél
Pereljük az MVM-et, és megint szivárogtatunk
Miben és mennyiért adott tanácsot Kocsis Istvánnak az MVM mostani vezére?
Nagy nyárvégi MVM-játék
Atlatszo.hu vs MVM: az alperes húzza az időt
Vértesi Erőmű: a pert elbuktuk, a nyomozást megszüntették
MVM: Baji Csabát is pénzelte Kocsis és Kapolyi offshore-mágusa
Simicskával is szerződött Kocsis
Az MVM is havi 1 millióval honorálta Baji Csabát a szocialista panamák idején
A Paksi Atomerőmű is hirdetett a Mahirnál
Meghívó tárgyalásra: Meddig titkolja még az MVM a Kocsis-ügyeket?
Halott helyettesével takarózott Kocsis István a bíróság előtt
Belső jelentések Kocsisék offshore ügyeiről: atlatszo.hu – MVM 1:0
Döntött a Kúria: Nem megismerhető a Vértesi Erőművet tönkretévő ügylet
Tordai Csaba – Bodoky Tamás
(Fotó: innen.)
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Vértesi Erőmű",
"Paksi Atomerőmű",
"ERNST & YOUNG Kft.",
"Erős Ügyvédi Iroda",
"MVM Zrt."
] |
Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.
Ez az öt színház valóban a meghatározó és legnagyobb bevétellel rendelkező előadó-művészeti intézmények közé tartozik Magyarországon. Az elmúlt pár évben azonban sorra alakultak új színházak, amelyekről személyes tapasztalatom alapján a színházi életről naprakész emberek sem hallottak. Ilyen például az Anonymus Színház, az Art Cavea, az Art Színház, a Maszka Színház vagy a Műhely Produkció.
A Facebook-oldalaik alapján ebben semmi meglepő nincs: az említett öt hagyományos színháznak átlagosan 34 ezer követője van, az újabbaknak viszont ennek mindössze a 0,2 százaléka, azaz 70. A bevételt persze nem Facebook-like-okban mérik, és ebben már a lényegében senki által nem ismert új színházak jobbak. Tavaly átlagosan 680 millió forint volt a forgalmuk a híresebb konkurenseik átlagosan 520 milliós bevételével szemben.
Januárban több cikkben mutattuk be az újonnan alapított öt színház pénztermelő képességének hátterét. Az derült ki, hogy az öt színházat nemcsak a gyors és gyanús felemelkedésük köti össze, hanem számos ponton kötődnek egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre van bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság van honlapjaikon, és kísértetiesen hasonló a profiljuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel hatmilliárd forint közpénzt zsebelt be a színházas tao-machinátor környezeteTöbb kapcsolat is van a csalással vádolt, több százezres nézettséget blöffölő kamuszínházak között. A tao-törvény egyik kidolgozója bukkan fel mögöttük.
Kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve összesen mintegy hat milliárd forint állami pénzt akasztottak le az államról az elmúlt években. A külföldi fellépésekre specializálódott színházak a 2009-ben bevezetett tao-törvénynek köszönhetik a felemelkedésüket. A jogszabály értelmében a színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges, társasági adót (tao) fizető vállalatoktól.
Ez tehát arra ösztönözte a színházakat, hogy minél inkább növeljék jegyeladásaikat, mivel minden eladott színházjegy után 80 százalékos támogatást kaphatnak közvetetten az államtól. Jellemző megoldás lett erre a külföldi koprodukció, ha ugyanis egy magyar hegedűs fellép egy angliai színházi műsorban, akkor az őt delegáló magyar szervezet igényelheti a tao-támogatást akár az egész jegybevétel után. Az említett színházak például egy izraeli plázában rendezett 400 ezres látogatottságú jégtáncshow után kaptak jelentős állami támogatást, de olyan színház is volt, amely egyszerűen csak beblöffölte a részvételét egy több százezres nézettségű angliai fellépéssorozaton.
A januári cikkeink alapján 2016-ig mintegy 6 milliárd forint tao-támogatás jutott az érintett öt színháznak, a májusban megjelent céges beszámolók alapján pedig tavaly tao-bevételük minden korábbit felülmúlt. Összesen 1,9 milliárd közvetett állami támogatást szereztek, míg a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény és a József Attila ennek kevesebb mint felét kapta meg, összesen 800 millió forintot.*A színházak formailag úgy juthatnak a pénzhez, hogy a tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatalnál január 31-i határidővel kell leadni előző évi árbevételüket, amely alapján a hivatal igazolja, hogy mennyi taóra jogosultak. Az általunk megkérdezett színházi források szerint a felügyeletnél alapvetően csak a formai részeket nézik az igazolásoknál, azaz, hogy a sablonokat megfelelően töltötték-e ki. Ezt követően állhatnak neki a színházak a keretük feltöltéséhez, tehát a 2017-es pénzügyi beszámolóikban szereplő támogatások az előző évi jegybevételük után járnak.
Ezek a színházak leginkább a tao-rendszer kiaknázására jöttek létre. Ezt egyebek mellett az is mutatja, hogy alkalmazottaik létszáma átlagosan a 2 főt sem éri el, míg a korábban említett öt hagyományos színház átlagos létszáma 69 volt tavaly. Beszámolóik alapján az új színházak bevételei döntő többségben külföldről származnak, az Art Caveának honlapja sincs, a Maszkának a honlapján szereplő műsornaptár szerint három előadása volt 2017-ben, az Anonymusnak pedig legutóbb 2016 nyarán szerepelt előadás a műsornaptárjában.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumát januárban és most is több alkalommal megkérdeztük, hogy mennyire vizsgálták a fenti eseteket, mi az oka annak, hogy néhány e-maillel leellenőrizhető, kétséges igazságtartalmú állítások alapján ennyi közpénz jutott az érintett vállalkozásokhoz, de egyik megkeresésünkre sem reagáltak.
A tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatal mostani megkeresésünkre csak annyit válaszolt, hogy nincs tudomása arról, hogy a nyilvántartásban szereplő előadó-művészeti szervezetek valamelyikével szemben büntetőjogi eljárás indult volna. Az Országos Rendőr Főkapitányságot is megkerestük, amely azt írta, hogy a cikkeinkben szereplő adatok költségvetési csalás gyanúját vethetik fel, ez viszont nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ebben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes, amely csak annyit írt, hogy “folyamatban lévő ügyek részleteit a NAV nem hozhatja nyilvánosságra". Ismételt kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint van-e folyamatban lévő ügy, már nem válaszoltak. Ismét megkerestük az érintett öt színházat, de ezúttal sem reagáltak.
Az elmúlt hetekben több színházi vezetővel is beszéltünk, akik szerint a háttérben megindult egy egyeztetés, amelynek célja a tao-rendszer szigorítása. Elmondásuk szerint az új kulturális államtitkár, Fekete Péter prioritásai között szerepel a taós visszaélések felszámolása. Ezzel kapcsolatban többször egyeztetett már színházi vezetőkkel.
A színházi vezetők szeretnék megtartani a tao-rendszert, mert alapvetően jól működőnek tartják, és mára az egyik legfontosabb pillére lett a színházak finanszírozásának (erről ebben a cikkben írtunk bővebben). Több színházi vezető azt mondta, hogy Fekete Péter szeretné, ha ősszel a parlament elé kerülne egy törvénymódosítás, amelynek a visszaélések megszüntetése lenne a célja.
A törvénymódosításon jelenleg is dolgozik egy színházi vezetőkből, szakértőkből álló munkacsoport, amely a tervek szerint nyár végére vagy ősz elejére dolgozna ki megoldási javaslatokat. A visszaélések két nagy terület érintenek: a nehezen ellenőrizhető külföldi előadásokat, illetve a csillagászati összegeken elszámolt jegyárakat. Általános jelenség ugyanis, hogy akár 90 ezer forint névértékű jegyet bartereznek el, amely után igényelhetik a 80 százalékos közvetett állami támogatást, tehát több mint 70 ezer forintot (erről az Index is írt korábban).
A tao-rendszerről Fekete Pétert is szerettük volna megkérdezni. Munkatársától kaptunk hozzá időpontot, de a találkozó napján egy előre nem várt eseményre hivatkozva lemondta azt. Más időpontot azonban nem kaptunk, munkatársán keresztül azt üzente, hogy a közeljövőben nem lát lehetőséget egy találkozóra, és a múlt héten elküldött kérdéseinkre sem válaszolt.
Élet Közélet előadó-művészet kultúra színház tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Maszka Színház",
"Műhely Produkció",
"Anonymus Színház"
] |
[
"Art Színház",
"József Attila",
"Art Cavea",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Országos Rendőr Főkapitányság"
] |
Az egyik tanú szerint az önkormányzati ingatlanok eladása előre le volt vajazva.
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott az erzsébetvárosi ingatlanpanamák ügyében folyó büntetőper a Fővárosi Bíróságon.
A Hunvald-ügyben meghallgatták az önkormányzat képviseletében az ingatlanok adásvételi szerződéseit készítő ügyvédet, aki azt állította, hogy a dokumentumokat a képviselő-testületi döntések alapján készítette el, és nem foglalkozott az egyes ingatlanok értékbecslésével sem.
Mint mondta, így nem tudja, hogy az értékbecslések valós tartalmúak voltak-e; szerinte abba azért nem is szólt bele senki, mert az értékbecslés külön szakma.
Bálint Tibor ugyanakkor jelezte, egyetlen alkalommal azért avatkozott bele mégis az értékbecslésbe, mert az általános forgalmi adóval kapcsolatban szakmai tévedést talált.
Elmondta, 1996-ben kezdte meg ügyvédi működését a VII. kerületi önkormányzatnál, tehát még Hunvald György (MSZP) polgármesterségét megelőzően, ám csak a 2004 áprilisa utáni szerződéseket készítette ő.
Bálint Tibor szerint az érintett ingatlanokat egyebek mellett azért nem kellett meghirdetni, mert az önkormányzati vagyonrendelet erre lehetőséget adott.
A bíróság megkezdte az egyik ügyvédi iroda munkatársának a meghallgatását is; ezen az irodán keresztül hozták létre azokat a projektcégeket, amelyek később egy-egy adott ingatlant megvásároltak.
Kiss Viktor, aki ügyvédgyakornokként dolgozott az irodában, az ingatlanvásárlási gyakorlatról azt mondta, előbb hozták létre a projektcégeket, és csak ezt követően döntött az önkormányzat az ingatlanok eladásáról.
Ügyészi kérdésre arról is beszélt, hogy 2003 körül értékbecslői szakképesítést szerzett, ám erre az ügyvédi irodai munkájában nem volt szükség, így azt sem tudja, hogy az ingatlanokat reális áron vették-e meg a projektcégek.
Kiss Viktor meghallgatását – a tanúmeghallgatás elhúzódása miatt – csütörtökön folytatja a bíróság.
Az ingatlanpanamákkal kapcsolatos vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő ingatlanértékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gál György volt erzsébetvárosi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnöknek adta a vételi ajánlatokat, majd a vesztegetési pénzt.
Az ingatlanonként 20-30 millió forintnyi, összesen 366 milliós kenőpénzt az ügyészség szerint többször is az SZDSZ kerületi irodájában vette át az elsőrendű vádlott.
Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald György, holott tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális piaci áron. A beavatott vállalkozói kör a nyomott áron megvásárolt Király utcai, Dob utcai, Dembinszky utcai ingatlanokat rövid időn belül sok tízmilliós, esetenként 100 százalékos haszonnal adta tovább külföldieknek.
Gál György és Hunvald György már a korábbi tárgyalásokon javarészt tagadta bűnösségét.
A büntetőperben 25 ember ellen emelt vádat az ügyészség hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, vesztegetés, csalás és más bűncselekmények miatt.
|
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Fővárosi Bíróság"
] |
A miniszterelnöki megbízottaknak van reprezentációs keretük – válaszolta Dömötör Csaba arra a kérdésre, hogy mire jutott a reprezentációs keretből.
Mire költött több millió forintot Hegedűs Zsuzsa?
– kérdezte Rogán Antaltól, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől a szocialista Bangóné Borbély Ildikó.
A politikus felidézte: a szegényekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott a többi megbízott közül nemcsak nettó 920 ezer forintos fizetésével tűnik ki, hanem azzal is, hogy messze ő költi a legtöbbet reprezentációs költségekre. Éttermi számlákra és vendégfogadásra például másfélmillió forintot költött, bár nem lelni nyomát annak, hogy olyan rendezvényt szervezett volna, ahol neki kellett volna állni a meghívottak vendégül látását.
Kirívóan sokat költ reprezentációra Orbán szegényügyi tanácsadója A tizenhét miniszterelnöki megbízott összes reprezentációs költségének több mint fele Hegedűs Zsuzsáé.
Bangóné rámutatott arra is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda reprezentációs költésekről szóló szabályai nem találhatók meg a Hivatalos Értesítőben, pedig a közigazgatási államtitkárnak a tárca megalakulása után intézkednie kellett volna a szabályozásról.
Rogánt arról kérdezte az MSZP-s képviselő, hogy dokumentálják-e a miniszterelnöki megbízottak utazásait, tevékenységét, készítenek-e beszámolót munkájáról, és át tudja-e adni a Hegedűs Zsuzsa munkájáról szóló anyagokat. Arra is kíváncsi volt, hogy kiket látott vendégül Hegedűs Zsuzsa a minisztérium költségén, és egy költői kérdéssel zárt: "Milliós reprezentációs költségekre és milliós tanácsadói fizetésekre mindig jut pénz, csak a szegények támogatására nem?"
Rogán helyett a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba válaszolt. A válaszból mindössze annyi derül ki, hogy
a miniszterelnöki megbízottaknak van reprezentációs keretük,
a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében pedig reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás. A reprezentáció fogalma alatt értik az üzleti ajándékot is, ami "a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék"
Tehát a reprezentációs keretet az Szja tv. által meghatározottakkal összhangban, így például a minisztérium tevékenységével összefüggő hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében, vendégek fogadásához kapcsolódó fogyasztási cikkek vásárlására, üzleti ajándékra, éttermi fogyasztásra stb. fordíthatják
– írja Dömötör a válaszban, amiből ennél több nem derül ki arról, hogy mire költött Hegedűs Zsuzsa.
|
[
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
[
"Hivatalos Értesítő"
] |
Az idei év végéig megkezdődnek 15 kastély és vár kivitelezési munkálatai, 2019-ig pedig átadják a 39 épületet felölelő első ütem többségét – mondta a Világgazdaságnak Virág Zsolt, az 55 milliárd forintos keretű Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Kiemelte, hogy dinamikusan bővül a látogatószám, tucatnyi helyszín már tavaly nyereségesen működött.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ feldarabolása és megszüntetése után sokan aggódtak, hogy a kastélyok és várak felújítása a tervezett ütemben halad-e.
Továbbra is a műemlékek egységes kezelése, fejlesztése a cél, az átadás és az átvétel pedig zökkenőmentes volt. A programokban szereplő kastélyok és várak vagyonkezelése januárban a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-hez került át, semmilyen szinten nem tapasztalható megtorpanás.
Eredetileg 34 kastély és 32 vár rekonstrukciójáról volt szó a programok életre hívásakor 68 milliárd forintos forrással. Az átdolgozott rendszerben miért maradt ennél kevesebb helyszín és kevesebb pályázati pénz?
Az első ütemben 39 épület szerepel, köztük 20 kastély és 19 vár, a keretösszeg pedig 55 milliárd forint. Ebből 40,1 milliárd a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) révén európai uniós, a többi hazai forrás. Sokrétű szakmai szempontrendszer alapján dőlt el, mely épületek kerülnek az első vagy a második ütembe. Az épületek turisztikai fejlesztési lehetőségei legalább annyit nyomtak a latban, mint a földrajzi elhelyezkedés vagy a kultúrtörténeti háttér. Nem világörökségi területen 5 millió eurót, vagyis 1,5 milliárd forintot lehet elkölteni a munkálatokra, világörökségin ennek a dupláját, 3 milliárdot, utóbbira példa Eszterháza és Nagycenk.
A Ginopon kívül azért akad egyéb pályázati lehetőség is?
A Terület- és településfejlesztési operatív programban is van hasonló kiegészítő lehetőség, mint ahogy a Magyar Turisztikai Ügynökség kiírásaira és a Modern városok program forrásaira is lehet e téren építeni. Mindez további mintegy 20 milliárd forintot feltételez, de ha a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kormányhatározatait nézzük, ez a mutató akár 35-40 milliárd is lehet.
Hol tartanak a kastély- és a várprogram beruházásai?
A régészeti és restaurációs kutatásokat már majdnem mindenütt elvégezték, a levéltári forrásokat feldolgozták, és az építéstörténeti dokumentáció is elkészült, ezek együtt alkotják az építészeti engedélyezési terv mellékletét. A legtöbb helyszínen már megvan a jogerős építési engedély, hét esetben pedig a generálkivitelezési tender lebonyolítása is zajlik. Ezt a hét helyszínt még idén további nyolc követi, maga a műszaki kivitelezés pedig 12–24 hónapot vesz igénybe, így az épületek egy részét 2019-ben már át tudjuk adni.
Melyek lehetnek a hasznosítás leghatékonyabb módjai?
A legtöbb felújított kastélynak, várnak a dinamikusan bővülő látogatószám által gazdaságélénkítő hatása van, jelentős részük az adott környék legnagyobb munkáltatója. A gyulai Almásy-kastély például a nyitás óta egy év alatt több mint százezer látogatót tudott fogadni, a füzéri vár pedig nyolcvanezret, már tavaly nyereségesen működött tucatnyi kastély és vár. A turisztikai attrakciók elengedhetetlen kísérőeleme a kávézók és az ajándékboltok kialakítása, de jelentős bevételi csatorna a konferencia- és rendezvényturizmus is, mint ahogy több műemlék épület kedvelt esküvőhelyszín, másutt pedig szabadulószobákat alakítanak ki, ami céges csapatépítő tréningeket vonz.
Mennyire keltik fel a magyar kastélyok és várak a külföldi turisták figyelmét?
A turisztikai ügynökséggel együttműködve ötnyelvű feliratozást és idegenvezetést készítettünk elő. A nyelvek kínálata régiónként változik, az edelényi kastélyba például sok szlovák turista érkezik, az egri érseki palotában rengeteg lengyel látogató fordul meg, a keszthelyi Festetics-kastély pedig számos osztrák, német vendéget fogad. Országos átlagban a látogatók harmada külföldi.
Csalogató lehetőség wellness-szálloda kialakítása is, e téren elképzelhető magántőke bevonása?
Van néhány olyan kastély, ahol állami forrásból is tudunk szálláshelyeket létesíteni, ahol erre nincs keret, ott nincs kizárva a magántőke megjelenése. A befektető legfeljebb 45 évig létesíthet és üzemeltethet olyan szálláshelyet, amely illeszkedik a kastély környezetéhez és alaprajzi adottságaihoz. Noha még van másfél-két év az átadásig, már zajlanak ilyen irányú tárgyalások, ezért is készült el három hónapja a katalógusunk.
|
[
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft."
] |
[
"Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Mikor a magyar kormány tavaly novemberben bejelentette, hogy 50 milliárd forintot ad a szerbiai partnerének számító Vajdasági Magyar Szövetségnek gazdasági programja megvalósítására, már eleve meglepő volt, hogy egy politikai párt egyszerre fog felelni a pénzek kifizetéséért és a támogatások felhasználásának ellenőrzéséért is. Annak ellenére, hogy milyen nagy összegről van szó, a magyar kormány nagyon laza feltételekkel bízta rá Pásztor István pártjára a pénzt.
Pásztor István, a VMSZ elnöke -
Az erről szóló kormányhatározat sem határozott meg komolyabb biztosítékokat arra, hogy a pénz elköltésével megbízott párt ne klientúraépítésre fel használja a lehetőséget.
A kifizetéseket irányító intézmény kialakítását is a VMSZ-re bízták. Ennek működését viszont a következő három évben a magyar költségvetés állja majd. Mellette a pártnak kell kineveznie azt az ellenőrző testületet is, ami a pénzek szabályos felhasználására figyel majd. A pályázatok kiírására létrehozták a Prosperitati Alapítványt, aminek a honlapján februárban már megjelentek az első pályázatok is.
Nem mentek messzire szakértelemért
Az alapítvány vezetőinek kiválasztásakor a VMSZ-nek sajnos nem nagyon sikerült túljutnia a saját káderlistáján. Ahhoz képest, hogy Pásztor István egy novemberi interjújában még arról beszélt, hogy a pénzt nem a VMSZ fogja kezelni, hanem egy olyan intézményrendszer, amely az ide vonatkozó döntéseket meghozza,
a Prosperitati ügyvezetőjének kapásból a párt egyik elnökségi tagját, Juhász Bálintot nevezték ki.
De a pályázatokat elbíráló Igazgató Bizottságon ugyanilyen jól be lehet mutatni, hogy miért nem jó ötlet egyetlen pártot megbízni azzal, hogy független intézményeket hozzon létre:
Az ötfős testület elnöke, Nagy Imre korábban a VMSZ temerini képviselőjelöltje volt.
Mellette ül Földi Márta is, aki pedig nyáron indította a párt listavezetőként Csantavéren.
Az egyik vajdasági portál szerint szintén tagja a pártnak Somogyi Sándor is.
Az intézmény területi irodáinak pedig több olyan munatársa van, akik mellete párt valamelyik helyi szervezetét vezetik.
Hátszél
A most kiírt pályázatokat a tervek szerint épp a tavaszi választások előtt kezdik el kifizetni. Pásztoréknak most egy főnyeremény, hogy a Magyarországról érkező támogatásokkal kampányolhatnak. Pedig tavaly több embert is kizártak a pártból, mert nem értettek egyet az elnök irányvonalával. A Fidesz pedig mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a szövetségesükön kívül egy másik életképes politikai erő is megjelenjen a Vajdaságban. Orbán Viktor decemberben az ilyen törekvéseket egyesen károsnak nevezte, és figyelmeztette őket, hogy nem remélhetnek tőlük semmilyen érdemi pártfogást sem.
Pásztorék már annál inkább! Azzal, hogy gyakorlatilag szabadon rendelkeznek az 50 milliárdos forrás elosztása felett, a következő három évben bebetonozhatják a hatalmukat. Legalábbis nehéz elképzelni, hogy bármelyik ellenük szerveződő erő hasonló hátszelet tudna magának szerezni.
Nincs állampolgárság, nincs pénz
A most kiírt pályázatok között van olyan, amiből a vajdasági házaspárok falusi házat vehetnek maguknak, máshol az ottani vállalkozások költhetnek el eszközbeszerzésre vagy turisztikai fejlesztésekre, a termelők pedig tenyészállatokat és méheket is vehetnek maguknak.
Bármelyikből is szeretnének támogatást nyerni, mindenhol feltétel, hogy a pályázónak a szerb mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznie.
Így aztán, ha pályázati pénzt szeretnének, a következő három évben azoknak is kettős állampolgárrá kell válniuk, akik eddig ezt nem tartották fontosnak. Azt nézve, hogy 2014-ben a határon túli választók 95,5 százaléka a Fideszre szavazott, a következő választásokra a a most befektetett 50 milliárd még új szavazatokat is hozhat.
|
[
"Vajdasági Magyar Szövetség",
"Fidesz"
] |
[
"Prosperitati Alapítvány",
"Igazgató Bizottságon"
] |
Minden győztes EU-s pályázatról megnézik, hogy offshore cég lett-e a kedvezményezett.
Ez több tízezer szerződés átnyálazását jelenti.
2014 márciusig kell megcsinálni a munkát.
Csak akkor derül ki, hogy mit kezdenek az adatokkal.
Ezt nem Brüsszel kérte, a magyar kormány döntött róla.
Az új alkotmány tiltja, hogy offshore hátterű cég költségvetési támogatást kapjon, de 2011 húsvétja előtt ez nem volt tilos.
2007-től nézik át a szerződéseket.
Komoly vállalkozásba kezd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, tájékoztatotta a 444-t Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára.
2007-ig visszamenően átnézik az összes EU-s támogatási szerződést, hogy megállapítsák, mely pályázatokon nyert offshore hátterű cég.
A vizsgálatot 2014 márciusára kell befejezni. Hogy mi lesz a vizsgálat következménye, azt csak akkor mondják el. Több tízezer pályázat átnyálazásáról van szó.
A nagy átvizsgálásról a kormány döntött.
Mint arról a héten beszámoltunk, nagy változások vannak az EU-s pénzek elosztása körül. A pénzosztás felügyeletét a fejlesztési minisztériumtól átvette a Miniszterelnökség, a fő irányító Lázár János lett. Az is kiderült, hogy mindenféle szabálytalanságok miatt Brüsszel befagyasztotta a magyarországi támogatások kifizetését.
A mostani vizsgálat azonban nem a brüsszeli igényekkel van összefüggésben. Csepreghy Nándor azt mondta, hogy a döntés hátterében a magyar Alaptörvény alábbi rendelkezése áll: "A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható."
Utoljára idén tavasszal volt kisebb botrány abból, hogy 74 NFÜ-s pályázat győzteséről merült fel, hogy offshore cégek lehettek. Az akkor hírbe hozott 74 cég listája itt látható.
Nagy kérdés, hogy mihez kezdenek majd listával, különösen az új alkotmány hatályba lépése (2011 húsvét) előtt megkötöttekkel. Csepreghy erről csak annyit mondott, hogy a cél a kedvezményezettek tulajdonosi hátterének teljes transzparenciája.
A vizsgálat mindenesetre nem sokkal a választások előtt fejeződik be, tehát a kampány egyik témája lehet, hogy mikor milyen cég mekkorát nyert.
A kormány arról is döntött, hogy szeptembertől minden EU-s pénzre pályázónak tételesen nyilatkoznia kell, hogy nem offshore cég nevében pályázik. Ilyesmit eddig is alá kellett írni, de most jogi szempontból szigorúbb lesz a nyilatkozat.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[] |
2012 decembere óta nem adja ki a kormány, hogy milyen munkáért fizet a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek közel ötmilliárd forintot. Annak a cégnek, amelyet a 2010-es választások előtt hoztak létre, és ahol olyan személyek fordulnak meg, mint Giró-Szász András volt kormányszóvivő, Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Heti Válasz volt lapigazgatója, vagy éppen Habony Árpád, a Fidesz kommunikációs guruja. És amely cégről Mellár Tamás korábbi kutatási igazgató azt mondta, hogy "az egész műhely csak egy pénzmosoda."
Az ötmilliárd forintos megbízás messze nem az összes közpénzből finanszírozott munkája a Századvégnek. Ők fognak négy évig lobbizni azért, hogy jobb legyen Magyarország híre az Egyesült Államokban és Kanadában, mindezt nettó 1.4 milliárd forintért. És nem kizárt, hogy van egyéb közpénzből rendelt megrendelésük is. Viszonyításképpen: a Norvég Civil Támogatási Alap keretében az ügyészség, a rendőrség és a KEHI által vizsgált Ökotárs vezette konzorcium 2013-ban 128 magyar civil szervezetnek osztott pályázatok útján valamivel több, mint egymilliárd forintot. Vagyis a két keretszerződés arányosítva közel hétszázötven "norvég civil" pályázatnak felel meg, de ha csak a nagyobb értékű ún. makroprojekteket számítjuk, akkor is 160, többéves ilyen projektre futná az összegből. És az ilyen makroprojektek kedvezményezettjeinek 10-15 másik szervezettel kell együtt dolgozniuk, vagyis ennyivel több szervezet részesülhet közvetve a pályázati pénz felhasználásából.
Ennek ellenére nem tudni semmit arról, hogy a Századvég ezért a töménytelen pénzért mit csinál. Az Eötvös Károly Intézet számításai szerint egy oldalnyi tanulmányra 470.000 forint megbízási díj jut. Ezt ugyan a Századvég vitatja, de ha ennek a tizede jut egy oldalra, az is egy havi közmunkás bér, annyiból meg tudjuk, hogy meg lehet élni. Szóval a kíváncsiságra van okunk, hiszen szemben a norvégok pénzével, a Századvégnek adott milliárdok forrása mégiscsak a magyar adófizetők pénze.
Elvileg jogunk is van tudni ezt. Az információszabadságról szóló törvény szerint az a jogi személy, amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni. Az is szabály, hogy közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés felhasználásával kapcsolatos adat. Az pedig nem kérdés, hogy ilyen közpénzzel kapcsolatos adat az, hogy azt mire költik el, egyszerűbben: mit kap a magyar állam cserébe az adózók milliárdjaiért?
Az eddigi perekből kettőt azért vesztettek el, mert az alperes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint nem ő kezelte a saját maga által megrendelt tanulmányokra vonatkozó adatokat. Ez nyilván kiesik védekezésként, ha a Századvégtől kérünk adatot, érdekes lenne, ha ő sem kezelné a saját milliárdos szerződéseinek anyagát. Így mindent a Századvégtől kérünk. A döntés-előkészítő adatra való hivatkozást pedig majd megvitatjuk minden egyes esetben a bíróságon. Az fura lesz, ha úgy fizettek ki közpénzből milliárdokat sok ezer oldalért, hogy egyetlen oldal alapján sem született meg egyetlen kormányzati döntés sem.
És hogy tisztán lássunk, először nem is kérünk sokat. Pusztán a 2010. január 1-jétől összes közpénzből finanszírozott szerződések másolatát, a kifizetések teljesítési igazolásait és a teljesítés során átadott iratok felsorolását, ha már került sor teljesítésre. Aztán majd megyünk tovább. Az út végén legalább olyan részletességgel szeretnénk tudni, hogy mire mentek el a milliárdok, mint ahogy a KEHI utánajárt a befőttes gumi és zokni vásárlásoknak.
M. Tóth Balázs
|
[
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Heti Válasz",
"Eötvös Károly Intézet",
"Norvég Civil Támogatási Alap"
] |
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.
Februárban írtuk meg, hogy egy szőlőskerttel próbálják elterelni a figyelmet egy újabb természetromboló gigaberuházásról: egy újabb mélygarázs épül a budai Vár oldalába. A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint felújítják a Vár nyugati oldalán lévő Fehérvári rondellát (a várfal egy részét), és átalakítják az alatta található Nyugati kerteket.
A Várkapitányság kommunikációja szerint a céljuk, hogy egy "lepusztult területet" zöldítsenek be. Azt ugyan megemlítették, hogy épül a Várgarázs III., azonban a domb kivájásáról egyáltalán nem beszéltek. Még akkor sem, amikor arra direkt rákérdeztünk.
Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki | atlatszo.hu Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki
Januárban jelentkeztünk be a Várkapitányságnál e-mailben, hogy szeretnénk megkapni a mélygarázshoz készült környezeti hatástanulmányt, ugyanis felmerült bennünk némi kétely azzal kapcsolatban, hogy jó ötlet-e a Várhegyet kilyukasztani és még egy betonszarkofágot rejteni a belsejébe.
2016-ban a környéken élő lakosok tiltakoztak az ellen, hogy a Lovas út másik részén mélygarázs épüljön. A helyiek szerint a mélygarázst a főváros egyik leginkább csúszásveszélyes területén kívánták megépíteni. A tervezett helyszínen 1936-ban egy hatalmas földcsuszamlás is volt, amikor a Lovas út felől a Várhegy megindult a Vérmező felé.
A következő kérdést tettük fel a Várkapitányságnak: "Készült előzetes vizsgálat, és környezetvédelmi hatástanulmány? Amennyiben igen, kérem, küldjék el azokat a dokumentumokat". Semmitmondó marketingszöveget kaptunk válaszul, azt pedig nem árulták el, hogy a dokumentum nem létezik. Azt írták, hogy "a terület megújításával kapcsolatban eddig számos munkaanyag született, amelyek a későbbi döntések megalapozását szolgálják. Amint a döntések megszületnek, a terveket nyilvánosan elérhetővé tesszük". A környezeti hatástanulmányt ezután levélben többször is hiába kértük el.
A nonprofit zrt. nem csak lapunk érdeklődését negligálta érdemben, a lakók szintén hónapok óta azért küzdenek, hogy valódi válaszokat kapjanak a szakmai kérdéseikre. Korábban egy Ne legyen szőlőskert a Fehérvári rondella alatti parkból! címet viselő petíciót is létrehoztak, amit több mint 4 ezren írtak alá. Júliusban részt vettünk egy szürreális lakossági fórumon, ahol ugyan válaszokat továbbra sem kaptunk, de legalább a kérdéseket fel lehetett tenni személyesen. A válaszokat szeptemberben kapták meg a lakók levélben.
Szürreális lakossági fórum a Várban épülő mélygarázs kapcsán, amit szőlőskertnek próbálnak álcázni Februárban írtuk meg, hogy szőlőskertnek álcázott, 5 milliárdos mélygarázs épül a budai Vár oldalába, most pedig lakossági fórumot hívtak össze a fejlesztéssel kapcsolatban. A lakosok egy része a beszélgetésen értesült arról, hogy nem csak szőlőskert létesül, hanem kivájják a dombot és mélygarázs is épül.
"Közpénzből veszik hülyére a lakókat"
A fenti mondattal kommentálta az egyik helyi a kapott válaszokat. Nézzük, mi mindent tartalmazott a levél, amit a Várkapitányság oldalára is feltöltöttek. Többhónapos titkolózás után kiderült, hogy nincs környezeti hatástanulmány:
"A Várgarázs III. tervezése során környezeti hatástanulmány készítése a hatályos jogszabályok alapján nem volt szükséges, mivel a parkolószám nem éri el a 300 parkolóhelyet"
– olvasható a válaszban.
A Nemzeti Hauszmann Program oldalán lévő információk szerint a Várgarázs III. hozzávetőlegesen 300 autó számára biztosít majd helyet a felszín alatt. Az egyik lakónak korábban azt mondták, hogy 296 férőhelyes lesz az építmény. Tehát a limitnél néhány parkolóhellyel kevesebbet terveztek, így környezeti hatástanulmány nélkül megússzák az építkezést.
A mostani beruházás közvetlen szomszédságában korábban létesült már egy mélygarázs, de mivel a föld alatt nem lehet majd átjárni a két építmény között, így nem adódnak össze a férőhelyek sem.
A lakók azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat kérje a közlekedési- és a vízügyi szakhatósági vizsgálatok elvégzését. Továbbá, mivel a helyszín világörökségi terület, szeretnék, ha a környezeti hatástanulmány szükségességének a hátterét is megvizsgáltatnák.
A Várkapitányság a levélben közölte, hogy a Nyugati kertek végső kialakítása csak évek múlva kezdődik el, így bőséges idő áll rendelkezésre a javaslatok átgondolására és a végleges tervek kidolgozására. Néhány sorral lejjebb pedig azt írták, hogy "a József főhercegi palota és a Várgarázs III. építését néhány héttel ezelőtt elkezdtük".
A lakók is arról számoltak be, hogy a rondella felújításra váró részét már elbontották a munkagépek. A budai Vár most elbontott Fehérvári rondellája már nem az eredeti volt, hanem az 1950-es évek legelején épült.
"A kertekkel kapcsolatos munkát évek múlva kezdik el, így addig bőven van idő a parkot szétrombolni a garázsépítés miatt és kivágni a fákat" – kommentálta az egyik lakó.
A látványterveken látszik, hogy a Nyugati kertek egyik részén épülne meg a mélygarázs, az ott lévő fák helyett pedig gyümölcsfacsemetéket ültetnének. A kert másik részén pedig a szőlőskert miatt vágnák ki a parkban lévő lombos fákat.
A mélygarázs megépítése után tehát maradnak fák, amikről lehet majd még két évig vitatkozni, de a mélygarázs felettiek sorsa megpecsételődött. Az előző közmeghallgatáson pedig nem úgy tűnt, hogy a döntéshozók elállnának a szőlőskert ötletétől.
Sokan szerették volna azt is megtudni, hogy pontosan hány fát akarnak kivágni/átültetni. A számokat azonban nem árulták el a levélben, az valószínűleg rossz fényben tüntetné fel a beruházást. Azt azonban meg lehetett tudni a levélből, hogy jó, hogy kivágják a fákat.
"A területmegújítás során az új és egészséges fák száma a többszöröse lesz a zöld rehabilitációban érintett beteg és a Nyugati kerteket károsító invazív fáknak." Korábban a lakosoknak azt sikerült kicsikarniuk a Várkapitányságból a zárt találkozókon, hogy minimum 48 fát akarnak kivágni vagy átültetni a jelenlegi parkos területen.
18,1 milliárd a Várgarázsra, 56 milliárd a palotára
Közben egy másik projekt is zajlik, mégpedig a tervezett mélygarázs felett a József főhercegi palota újjáépítése. A József főhercegi palotáról többen úgy gondolják, hogy minisztériumi funkciója lesz, ezért rákérdeztünk, hogy kik fogják bérelni, és terveznek-e minisztériumi vagy más kormányzati funkciót az épületnek?
"A József főhercegi palota komplex turisztikai, kulturális és irodai funkciókkal rendelkezik majd, a palota leendő bérlői kapcsán pedig ebben a korai stádiumban még nem született döntés"
– olvasható a Várkapitányság Zrt. válaszában.
Nem árulták el azt sem, hogy mennyibe fog kerülni a két beruházás, ugyanis az a közbeszerzési eljárást befolyásolná.
Időközben azonban elkészült az állami Beruházási Ügynökség friss éves beszámolója, a Telex október elején tette közzé a listát, amiből kiderült, hogy idén és a következő években
a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd,
a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut.
Azt tudjuk, hogy a parkolóban hozzávetőlegesen 300 férőhely lesz, egy kocsibeálló tehát több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A nemrég átadott Dózsa György úti 800 férőhelyes mélygarázs a Városligetben 7,6 milliárdba került.
Öt mélygarázst terveztek a Várba
2016-ban egy interjúból kiderült, hogy összesen öt mélygarázst terveznek a várhoz, amiből 2021-ig csupán kettő épült meg, a Várgarázs III. neve arra utal, hogy ez lesz a harmadik megépült parkoló.
A Várkert Bazárhoz épült mélygarázs 297 férőhelyet kínál, a Palota úti Várgarázs pedig 294 férőhelyet, utóbbi projekt 2,5 milliárd forintba került.
2016-ban azt ígérték, hogy a Palota úti második beruházás 2017 végére lesz kész 4,8 milliárd forintból, ahol akkor még csak 240 férőhelyet kívántak kialakítani. Hasonló ütemezéssel, 2,1 milliárd forintból tervezték a Halászbástya közelében a 138 férőhelyes Szabó Ilonka úti mélygarázst és a Lovas utcai 173 férőhelyes mélygarázst 2,5 milliárd forintból
A Várgarázsra az új irodák miatt van szükség
A mélygarázs kapcsán azt írta a Várkapitányság, hogy "a hamarosan megépülő Várgarázs
III. egy újabb lépés az autómentesítés irányába, ez nemcsak az idelátogatók, de az
itt élők parkolási problémáit is enyhíti majd".
A Várkapitányság arról beszélt korábban, hogy a budai Vár autóforgalmának csökkentése eddig is fontos eleme volt a Nemzeti Hauszmann Program fejlesztéseinek, és az épülő várgarázsban a Várban élők is tudnak majd parkolni. Arról viszont nem beszéltek, hogy az új fejlesztések és a minisztériumok Várba költözése mekkora parkolási problémát okoz.
A 2019-es közlekedési hatástanulmány kicsit őszintébben fogalmaz: az elején olvasható, hogy a várban újonnan épülő létesítményekben dolgozó alkalmazottak igényeit részben tömegközlekedéssel, részben egyéni közlekedéssel kell kiszolgálni. Ennyi új parkolóhelyet a felszínen nem tudnak a Várban biztosítani, a mélygarázsra az új irodák miatt van szükség. A Várgarázs III. ütem a Várnegyed fejlesztéseit kiszolgáló parkolólétesítmény,
"A forgalmi terheléseknél a legkritikusabb állapotot vizsgáltuk, amelynél azt feltételezzük, hogy a teljes parkoló kapacitást állandó bérlők kötik le, akik a Várnegyedben kialakuló irodákban dolgoznak." A közlekedési szokások vizsgálatánál pedig írják, hogy "a korlátozottan rendelkezésre álló parkolókapacitás miatt várhatóan a vezető beosztású munkavállalók válnak jogosulttá önálló parkolóhelyre".
A Várkapitányság marketingigazgatója korábban még "szembeköpte" volna magát
A szőlőskert propagálását Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója végzi.
"Az állam pénzt adott a mélygarázsra, a Várkapitányság feladata, hogy azt eltakarják, és úgy csináljanak, mintha rendbe akarnának hozni egy elhanyagolt területet."
– foglalta össze a helyzetet korábban a Levegő Munkacsoport szakértője, Vargha Márton.
Kőrösi Gábor 2019-ben kezdett a Várkapitányságnál dolgozni, első munkahelye a TV2-nél volt, azonban amikor az propaganda tévévé vált, távozott.
"Úgy éreztem, nem tehetek másként. Ha maradtam volna, szembeköptem volna magamat, megtagadtam volna a tanáraimat, a mestereimet, a tőlük tanultakat. Nem akartam sem szakmailag, sem emberileg a nevemet adni ahhoz, ami ott történik. Jól döntöttem, hiszen látjuk, hogy milyen úton ment tovább a Tények"
– nyilatkozta a 24.hu-nak Kőrösi Gábor.
Címlapkép: A Várgarázs III. és a József főhercegi palota látványterve (forrás: Nemzeti Hauszmann Program/Facebook)
|
[
"Várkapitányság"
] |
[
"Beruházási Ügynökség",
"Várkapitányság Nonprofit Zrt.",
"Levegő Munkacsoport"
] |
A NAV ugyan egy két nap alatt lebonyolított vizsgálattal lezártnak tekinti a botrányt, az NNI nyomozást indított az ügyben.
Értesülésünk szerint hétfőn a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hivatali visszaélés gyanújával elrendelte a nyomozást Horváth András egykori adóhivatali dolgozó feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség által november 13-án elrendelt feljelentéskiegészítés során összegyűjtött információk alapján. Horváth – mint arról korábban részletesen beszámoltunk – a közelmúltban azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kivételezett helyzetben tartanak egy jól körülhatárolható adózói kört, amelynek tagjai döntően a kiemelt adózók közül kerülnek ki.
A hivataláról lemondott adóhivatali tisztviselő azt is állította, hogy ezek a vállalkozások – a nagyobb kiskereskedelmi láncokról és azok beszállítói köréről van szó – gazdasági teljesítményükhöz képest kevesebb adót fizetnek. Tehetik ezt azért, mert náluk szinte soha nem történik kiutalás előtti áfaellenőrzés, vagy ha mégis, azok érdemi megállapítás (adóhiány feltárása) nélkül zárulnak.
Horváth András számításai szerint ez évi ezermilliárd forint áfabevétel-elmaradást is jelenthet, de az összes csalásból származó kár elérheti az 1700 milliárd forintot. Állította, hogy minden kijelentését dokumentumokkal alá tudja támasztani: a parlamentben egy zöld dossziét mutatott fel, amelynek tartalma nem ismert. Azt sem tudni, hogy feljelentéséhez milyen dokumentumokat csatolt be. Tény, hogy első olvasatban az ügyészség a feljelentését nem találta elegendőnek, és csak a feljelentéskiegészítés után került abba a helyzetbe az NNI, hogy a nyomozás megindításáról határozhasson.
Közben a parlamentben folytatódtak a politikai csaták egy a Horváth által kirobbantott botrányt vizsgáló bizottság felállításáról. A Fidesz – arra hivatkozva, hogy az Országgyűlésről szóló törvény értelmében nem végezhető parlamenti vizsgálat olyan témában, amelyben például büntetőeljárás indult – minden eddigi kezdeményezést megtorpedózott.
Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese azonban kedden bejelentette: pártja a házbizottság csütörtöki ülésén kezdeményezni fogja, hogy a parlament a házszabálytól eltérve, akár kivételes sürgős eljárásban már jövő héten döntsön a feltételezett áfacsalásokat feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról. Már átadták a képviselőcsoport valamennyi (48) tagja által aláírt támogató íveket az LMP-nek. Mivel már korábban az ökopárt is összegyűjtött harminc aláírást, megvan a vizsgálóbizottság felállításához szükséges számú szignó. Tóbiás emlékeztetett rá, hogy a kormányoldal korábban már leszavazta azt az MSZP-s határozati javaslatot is, amely a többi között kötelezte volna a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Horváth András egykori tervezési koordinátor nyilatkozatai miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál egy hétvége alatt elvégzett belső vizsgálatról készült jelentést.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Bár a kormány tavaly is folytatta az Európai Unió elleni támadássorozatát az emlékezetes "Állítsuk meg Brüsszelt" szlogennel futó kampánnyal, közben Orbán Viktor családja újabb jelentős forrásokhoz jutott EU-s alapokból.
A miniszterelnök egyik testvérének, ifj. Orbán Győzőnek a résztulajdonában álló Gamma Analcont Kft. nevű cég tavaly decemberben 129 millió forintos támogatást nyert egy uniós pályázaton. Ez már a harmadik alkalom, hogy a cég uniós forráshoz jutott, mióta a vállalkozás a kormányfő öccsének érdekeltsége. Emellett - mint arról a Direkt36 egy cikksorozatban beszámolt - az Orbán Viktor apjának és testvéreinek érdekeltségébe tartozó cégek számos olyan állami projektben jutottak megbízáshoz, amelyek az EU támogatásával zajlottak, illetve zajlanak most is.
A 2017 decemberben megítélt támogatást a Gamma Analcont arra kapta, hogy "intelligens irányítástechnikai rendszert" fejlesszen ki energetikai és vegyipari iparágak számára. 2016 augusztusában 291 milliót kaptak egy másik céggel közösen egy megújuló energiával kapcsolatos projektre, előtte bő fél évvel pedig 57 milliót cég a "termelési kapacitásának" bővítésére. A mostani pályázati győzelemmel együtt már közel 480 millió forintot nyert el a vállalkozás az EU-tól.
A támogatások forrása ugyan az Európai Unió, de a pályázatokat a magyar kormány által működtetett intézményrendszer bonyolítja le. Az uniós pályázati rendszert pedig egy 2013-as szervezeti átalakítás óta közvetlenül a Miniszterelnökség, tehát Orbán Viktor hivatala felügyeli.
Bár rengeteg más cég részesült a Gamma Analconténál akár jóval nagyobb összegű uniós támogatásban az elmúlt években is, ifj. Orbán Győző érdekeltségének pályázati sikereit különlegessé teszi az, hogy Orbán Viktor nyolc éve tartó kormányzásának egyik állandó és hangsúlyos eleme az EU bírálata. A miniszterelnök Brüsszelt többször is a kommunizmus legsötétebb korszakának Moszkvájához hasonlította.
Megkerestük a miniszterelnök stábját, ifj. Orbán Győzőt és a Gamma Analcont Kft.-t is, de egyikük sem reagált a kérdéseinkre.
A Gamma Analcont egy műszaki eszközöket gyártó vállalkozás, amelyben 2015 januárjában lett résztulajdonos ifjabb Orbán Győző. 26 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, rajta kívül még ketten vannak a cégben.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Orbán Győző a Tehetség határok nélkül című gálán a Nemzeti Színházban (2016) Fotó: Kovács Tamás
Egyikük Papp András Zoltán, aki a cég irányításért is felel. Ő korábban azt mondta a Direkt36-nak, hogy régi, személyes ismeretség fűzi ifjabb Orbán Győzőhöz. Ennek a kapcsolatnak a kialakulásáról nem akart részleteket elárulni, de azt elmondta, hogy a cég hosszú távú fennmaradása érdekében vonta be ifjabb Orbán Győzőt a cégbe. Azt mondta, szerette volna, hogy "legyenek olyan társaim, akikkel a későbbiekben is tudok számolni".
Egy tavalyi cikkben bemutattuk, hogy ifj. Orbán Győző a Gamma Analconton keresztül tulajdonos egy Yntergy Zrt. nevű, részben offshore-hátterű cégben is, amely korábban Kazahsztánban és Csecsenföldön is végzett tevékenységet.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.
|
[
"Gamma Analcont Kft."
] |
[
"Nemzeti Színház",
"Yntergy Zrt.",
"Európai Unió"
] |
Miközben a költségvetési csalás miatt nyomozó NAV autókkal viszi el az épületből a lefoglalt iratokat, a gazdasági és a hivatalvezető is lelép az ORÖ-től, hogy a Miniszterelnökségen folytassa munkáját.
Felpumpált politikaközeli szervezetek érdemi ellenőrzés nélkül: mintha direkt írnák ki úgy a pályázatokat, hogy semmi ne legyen átlátható. Már nemzetközi vizsgálat is folyt a roma integrációs pénzek elpocsékolásáról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány elveszi a kiemelt EU-s projekteket a botrányokkal sújtott Országos Roma Önkormányzattól (ORÖ). Az összesen 10 milliárdos nagyságrendű programok a Türr István Képző és Kutató Intézethez (TKKI) kerülnek.
Ez az állami intézmény idáig szoros együttműködésben dolgozott az ORÖ-vel, ők is benne voltak a pénzügyi problémákkal teli projektekben – így a változás csak részleges, részben még az alkalmazottak is ugyanazok lesznek.
Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat vezetője keddre sajtótájékoztatót hirdetett meg, amin ez volt a téma, illetve ezt hivatott tisztázni. A sok megfoghatatlan, konkrétumokat nem tartalmazó állítás mellett − illetve azokkal együtt − a következőt lehetett kihámozni abból, amit mondott:
A Magyar Közlönyben ugyan tényleg megjelent, hogy a kiemelt uniós projekteket elveszik az ORÖ-től, de az "mégsincs kőbe vésve".
Találkozott a kormány "jeles képviselőivel" (Czibere Károllyal, az Emmi államtitkárával, Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárral és Garai Péterrel, az EU-fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárral), akiktől ígéretet kapott arra, hogy a kormány:
a jövőben, valamikor, talán, esetleg megváltoztatja álláspontját.
A kormány szerinte továbbra is stratégiai partnerként tekint az ORÖ-re.
A bizalom az ORÖ-vel szemben a cigányság köreiben nem veszett el, ezek a pénz- és projektelvonós hírek pedig "a vidéken élő cigány emberek között labilis állapotot idéztek elő".
Szerinte minden romákkal kapcsolatos programban valamilyen módon részt fog venni az ORÖ, hiszen abban a romák által demokratikusan megválasztott képviselők dolgoznak. Ha mégsem lehet benne az ORÖ, akkor a cigányság tudja, mi a dolga. Hogy pontosan mire gondolt, sajnos nem derült ki.
Hegedüs szerint az ORÖ elnökségében tényleg van, aki nem őt szeretné elnökként látni, de hogy lemond-e, vagy lemondatják, azzal nem is akar most foglalkozni, nem is látja realitását:
Naponta szólítanak fel embereket lemondásra, ilyen a politika.
− mondta.
Ahogy arról beszámoltunk, megrendülhet az ORÖ pénzügyi helyzete egy keddi döntés után. Az Országos Roma Önkormányzat botrányai hónapok óta napirenden vannak a sajtóban és az országos politikában. Az egész a Híd a munka világába programmal kezdődött, az elvileg a hátrányos helyzetű romák munkaerőpiacra való visszasegítéséről szóló program költségvetése hihetetlen elemekkel van tele, miközben valós működésnek kevés nyomát látni. Az EU-s program ügyében a NAV három ügyben is nyomoz, az EU-s projekteket felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pedig pénzügyi szabálytalanságok miatt vizsgálódott.
Az Emmi vizsgálatainak megszületett az eredménye. Mint azt Rétvári Bence kedden az Országgyűlésben nyilvánosságra hozta: a minisztériumi vizsgálat arra jutott, hogy 272 millió forintot költöttek el szabálytalanul a programban, az ORÖ-t ebből 228 millió visszafizetésére kötelezték.
Az államtitkár arról nem beszélt, de a nyilvános számokból kikövetkeztethető, hogy a döntés miatt pénzügyileg nagyon súlyos helyzetbe kerül majd a roma önkormányzat. Az ORÖ normatív támogatása az állami költségvetésből 2016-ban 361 millió forint lesz — ennek tehát közel kétharmadát elveszítheti a szervezet.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] |
[
"Magyar Közlöny"
] |
"Hegedűs: 50 millió a közvilágításra Kishomokon" címmel számol be az időközi polgármester-választás FIDESZ-KDNP jelöltjének keddi fórumáról a magát "A vidék hírportáljának" nevező hódmezővásárhelyi Promenád. Az, hogy a hétvégi időközi választások egyik jelöltjéről írnak, nem lehet baj. Csakhogy más a helyzet, ha a portálon rákeresünk az ellenzéki jelöltre.
A független Márki-Zay Péter nevére az alábbi címeket dobja ki a rendszer: Zavargásokat szervezhet Márki-Zay Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay a hatalom érdekében bármire képes, Mégis jönnek a Soros aktivisták Hódmezővásárhelyre és a legutóbbi, Fővárosi agitátorok, épületrongálók érkeznek Vásárhelyre.
A Promenád egyébként nem csak a helyi Fideszt szereti, ahogy például azt az Átlátszó megírta, annak idején lelkendezve tudósítottak több alkalommal a Tiborcz István-féle Elios közvilágítási munkáiról is.
De hiába tűnik cikknek (szerkesztőségi tartalomnak) némelyik írás, számosnak a végén "X" jel szerepel, sokszor még akkor is, ha a szerző is aláírta vagy szignóval a nevére vette az írást. Jelent meg X-es cikk az MSZP-ből kiléptetett ex-szoci jelöltről, Hernádi Gyuláról is, azaz az "X" nem fideszes privilégium.
A cikkek-posztok végén az "X" hagyományosan hirdetést jelöl a sajtóban. A médiatörvény előírja, hogy a politikai reklámot külön, jól láthatóan meg kell jelölni, a szabály úgy fogalmaz, hogy a "politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni".
A Promenád e tekintetben azonban finoman fogalmazva is gyerekcipőben jár: a sasszemmel észlelhető "X" az egyetlen jele a hirdetésnek számos cikk alatt, nem tér el a tipográfia, az elhelyezés, semmi más "a" cikkektől.
Az Állami Számvevőszék honlapja szerint egyébként a Promenád elvileg közzé tehet politikai reklámot, de az ÁSZ által közzétett dokumentumban csak banner, azaz a szerkesztőségi tartalomtól elkülönülő online hirdetés árlistája szerepel. A jelek szerint viszont az ilyen reklámok nem külön csatornába, hanem a hagyományos írások közé kerülnek a portálon.
A Promenád kiadója, a Kisbíró Kft. üzemelteti a honlappal szimbiózisban élő Rádió7 nevű helyi rádiót is. A Kisbíró Kft. tulajdonosa Égető Gyula vásárhelyi üzletember. 2006-ig ő maga, azóta pedig folyamatosan mindmáig fiatalabb rokona, Égető Nikoletta Eszter is tulajdonos a 7Oktáv Kft.-ben. Ebben a cégben tag 2007 óta a szintén vásárhelyi Kulik Jenő is.
Kulik volt az építtetője a médiában újabban Lázár-közelbe detektált batidai vadászkastélynak, ő a tulajdonosa jelenleg is a több mint 3 ezer négyzetméter alapterületű "hódmezővásárhely külterületi" földnek, amin a kastély található. A hódmezővásárhelyi ügyvéd több szálon is kapcsolódik Lázár Jánoshoz: 1994-től volt tagja a helyi Fidesznek, a helyi fideszes belháborúban szembeszállt a korábbi polgármesterrel Rapcsák Andrással, és központi kérésre le kellett mondania az alpolgármesteri tisztségéről. Rapcsák halála után Lázárral kötött szövetséget, és a Fideszt támogató civil szervezet jelöltjeként lett helyi képviselő.
Kulik ügyvédként 2014-ben és 2015-ben is több milliós értékben számlázott a Lázár vezette miniszterelnökségnek jogi tanácsadásért. A Délmagyarország pedig azt írta róla, hogy kapcsolatuk még korábbra vezethető vissza Lázárral: Kulik és a jelenlegi kancelláriaminiszter a kilencvenes évek közepén együtt gyakornokoskodtak a vásárhelyi városházán.
Lázár korábban az Átlátszónak azt válaszolta a kastéllyal kapcsolatos kérdésére, hogy
“A beruházásról a szomszéd jogán van tudomásom: az építtető képviselője tavaly arról tájékoztatott, hogy a szomszédos területen egy üzleti célú létesítményt építenek, amely panzió, vendégház és lovas tanya lesz".
A Kulikkal való kapcsolatát pedig vegyesnek nevezte, mondván, "2001-ben Dr. Kulik Jenőt részben miattam zárták ki a helyi Fideszből, majd a Fidesz vásárhelyi szervezetét fel is oszlatták. Ezt követően Kulik Jenő a Fidesz ellen és ellenem indult a 2002-es önkormányzati választásokon. Egyebekben az általam megismert legjobb képességű jogász. Több alkalommal kértem tőle jogi tanácsot, polgármesterként, államtitkárként és miniszterként is".
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"]
|
[
"Fidesz",
"7Oktáv Kft.",
"Kisbíró Kft."
] |
[
"Állami Számvevőszék"
] |
Lehet, hogy nem a termőföld, sokkal inkább az alatta megbúvó ásványréteg érdekli azokat, akik oly vehemensen akarták megszerezni a dél-borsodi, mezőségi földek tartós bérleti jogát – állítják néhányan, köztük olyanok is, akik konyítanak a geológiához.
Igaz, kavicsbányát nyitni egyelőre bonyolult lenne ezeken a területeken: ahhoz első lépésben ki kellene vonni azokat a természetvédelmi oltalom alól, ami korántsem egyszerű procedúra, s az sem árt, ha a föld nem bérleményként, hanem tulajdonként szerepel az érdekeltek nevén. A mezőcsáti kistérségben élők szerint ez lenne a kisebbik probléma. Már most vannak ugyanis olyan hangok, hogy a földmoratórium lejárta előtt, vagyis még az elkövetkező két évben születhet olyan törvény, amely elővásárlási jogot biztosítana az állami földek jelenlegi bérlőinek.
Ráadásul túl sok pénzt nem kell majd előteremteniük hozzá, elég, ha a területalapú és az agrár-környezetvédelmi támogatásokat a következő két esztendőben félreteszik, az már jó induló tőke lehet egy ilyen ügylethez – mondják. Azt, hogy az állam nemcsak a tartós bérletet, de bizonyos földek tulajdonba adását is tervezi, Budai Gyula államtitkár ismerte el a gazdák előtt egy májusi mezőcsáti fórumon: szavai szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél lévő földek esetében a tíz hektár alatti területeket már nem használatra, hanem eladásra hirdetik majd meg.
Visszatérve a kavicsbányákhoz: az általunk megkérdezett vízügyi és mezőgazdasági szakértők – noha nem zárják ki a lehetőséget – nem tartják ésszerűnek, hogy ezeken a területeken érdemes lenne kavicsbányákat nyitni. Igaz, a mezőségi részek az úgynevezett mentett oldali tiszai ártérhez tartoznak, s a szabályozása előtt itt is jelentős hordalékokat felhalmozott a kiáradó folyó, de inkább löszös, aprókavicsos lehet a humuszréteg alatt megbúvó ásványkincs.
Más a helyzet Kesznyéten környékén, a Sajó-völgyben, a gyorsabb sodrású folyó ugyanis nagyobb szemű köveket hozhatott magával, s azt terítette szét.
– Ma még nem látni olyan autópálya-építéseket, amelyek piacai lehetnének az itt kitermelhető kavicsmennyiségnek – mondta lapunknak egy mérnök-vállalkozó.
Továbbra is tartja magát azonban az a másik vélekedés, hogy a mezőségi földek szétosztása, illetve az, hogy a most kiosztott közel háromezer hektár fele három, a Fideszhez, illetve Tállai András belügyi államtitkárhoz részben köthető vállalkozáshoz került, előkészít egy későbbi, a mostaninál jelentősebb földhatalmi koncentrációt. Érdekesnek tűnik a pályázatokat ismerő egyik forrásunk szerint, hogy a tiszaújvárosi fideszes képviselő, Kanyok Attila Start 2003 Bt.-je nem húsz, csupán két évre szerezte meg az elnyert közel ötszáz hektáros birtok egy részét.
– Számoljunk csak! A pályázati feltételek közt szerepel kéthektáronként egy-egy úgynevezett nagy állat – szürke- vagy szarvasmarha – megléte. Ez ötszáz hektár esetében kétszázötven fős állatállományt jelent, aminek megvásárlása piaci árakon számolva öt-hatmillió forintos kiadással jár az első évben. A második év végén azonban – amikor az esetleges szaporulatból már értékesíteni lehetne néhányat, s így csökkenteni a költségeket – már nem biztos, hogy a legeltetésre bérbe vett földek még mindig a most nyertes pályázó nevén lesznek, lejár ugyanis a kétéves szerződés. Igaz, eközben a földalapú és az agrár-környezetvédelmi támogatásokból is befolyik évente öt-hatmillió forint az ötszáz hektár után, s az állatokat el is lehet majd adni – mondta egy gazda.
Sőt – állították többen is – talán meg sem kell venni azokat: elég, ha csak papíron léteznek az állatok, azok "konkrétságát" senki nem ellenőrzi. – Gondolja, hogy a pályázatra felügyelő közhivatalnokok majd kimennek a legelőre, és egyenként végignézik, hogy a több száz marha azonosítószáma egyezik-e? – kérdezték, csodálkozva naivitásomon.
Mások arra utaltak: néhány esetben sejthető, hogy a nyertes pályázók mögött strómanok állnak. Egy gazda mesélte, hogy épp a földjét szántotta, amikor a szomszéd területen – amelyet nemrég nyert el a mezőségi földpályázaton egy másik településen élő vállalkozó – egy ismeretlen traktor dolgozott. Kíváncsiságtól hajtva odament hozzá, s kiderült: a munkás egy ismert debreceni mezőgazdasági nagyvállalkozó megbízásából szántja a negyven hektárt. A munkás elmondta: tudomása szerint a terület az újabb pályázatok kiírása után tovább növekszik majd, legalább hatszáz hektárnyira, legalábbis neki a "gazdája" ezt mondta.
A térségben élők eddig is attól tartottak, hogy a nemzeti parkos földterületek igazságtalan bérbeadása csak a jéghegy csúcsa, s a most pályázóknak leginkább arra a tizenhatezer hektárnyi földre fáj a foguk, melynek bérleti jogát várhatóan 2014-ben hirdetik majd meg.
Azt sem értik, miként nyerhet el egy gyesen lévő, Igriciben élő műkörmös kismama közel kétszázötven hektárnyi földterületet Mezőnagymihályban.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában kitért erre a történetre. "Vannak persze hangzatos esetek is, például a sokat emlegetett műkörömépítő hölgy, aki nyertes pályázó volt. Csak azt felejtették el elmondani, hogy ő egyébként aranykalászos gazda, aki eddig nem jutott földhöz" – érvelt a miniszter. (Hogy milyen "mélységű" lehet ez a tudás, azt jellemzi az egyik honlapon meghirdetett képzési felhívás: az április közepén indult aranykalászos gazdatanfolyamhoz "azonnali csatlakozási lehetőséggel" még vártak jelentkezőket, s azt ígérték, június első napjaiban, azaz nagyjából másfél hónap után már vizsgázni lehet. Persze nem vonjuk kétségbe, hogy az érintett műkörmös hölgy ennél hosszabb és alaposabb aranykalászos kiképzést kapott – A szerk.)
Ángyán József, a tárca volt államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő, a mezőségi haszonbérleti pályázatok visszásságait feltáró jelentésében azonban a nyertes hölgyről ezt írja: "Nem helyi lakos, hanem Igriciben élő, fiatal, gyesen lévő kismama, eredeti foglalkozására nézve jogi asszisztens, műkörömépítő. Gazdálkodási gyakorlata neki magának nincs. Helyi információk szerint férje mezőgazdasági vállalkozása csődbe ment, gépeiket is elárverezték. Nem tagja a gazdakörnek. A helyiek szerint vélhetően stróman, akinek hátterében egy miskolci multimilliárdos kereskedő, nagyvállalkozó állhat.
|
[
"Start 2003 Bt.",
"Fidesz"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
Megérte tavaly megvennie Mészáros Lőrincnek a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t, ugyanis a zalaegerszegi székhelyű cég bődületesen nagyot kaszált 2019-ben - derül ki a cég beszámolójából. Rögtön az elején ideírjuk a számokat: 72,8 milliárd forintos nettó árbevétel, 6,7 milliárd forintos adózott eredmény és 5 milliárd forint osztalék. Ez 2018-ban sem volt sokkal rosszabb: 71,9 milliárd forintos forgalom, 5,6 milliárd forintos profit és 8 milliárd forintos osztalék. Tehát azt nem lehet állítani, hogy Mészáros Lőrinc tett volna csodát a céggel.
A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly januárban tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak. A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja.
Mondjuk azt lehetett sejteni, hogy a zalaegerszegi focicsapatot is szponzoráló ZÁÉV nagyot kaszált 2019-ben, mert a referenciái lenyűgözőek. Természetesen leginkább állami megrendelésekről van szó:
részben ők építették a 190 milliárd forintos Puskás stadiont
ők építik a 32 milliárd forintos Új Néprajzi Múzeumot a Városligetben
5,5 milliárd forintért Mészáros Lőrinc érdekeltsége építheti meg Zalaegerszegen a Mindszentyneumot és a hozzá tartozó parkolót.
Szintén Zalaegerszegen a napokban megtartották a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében, 9,5 milliárd forintból épülő városi uszoda bokrétaünnepségét.
És még nagyon sokáig lehetne sorolni.
Az elmúlt időszakban a ZÁÉV Zrt. minőségi munkavégzésének és jó hírnevének köszönhetően egyre több megrendelésnek tehetett magas fokon eleget, így vállalatunk éves forgalma folyamatosan meghaladja a 10 milliárd forintot
- szól a cég bemutatkozása, amit elég régen írhattak, hiszen 2017-ben már 35 milliárd forint volt az árbevétel, 2018-ban pedig jött a nagy ugrás és a 71,9 milliárd forintos forgalom. A g7.hu írt arról, hogy csak Mészárosék tulajdonszerzése óta, illetve az azt közvetlenül megelőző hetekben 29 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el önállóan, és másfélszer ennyit másokkal közösen. Az eddig jelentő öt Mészáros-társaság (Mészáros és Mészáros, R-Kord, V-Híd, Fejér B.Á.L., Euro-Generál) együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A ZÁÉV eredményével kiegészülve tehát elérheti ez a 250 milliárd, illetve a 30 milliárd forintot.
Lapunk is írt arról, hogy még májusban egyszerre három, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó régebbi cég éves beszámolója is megjelent. Ezekből a két vasútépítéssel foglalkozó cégnek - az R-Kord Kft.-nek és a V-Híd Zrt.-nek - a 2018-asnál kicsit gyengébb éve volt, panaszra azonban itt sem lehet ok, hiszen a többmilliárdos osztalék kifizetése biztosított volt a számok alapján.
A zászlóshajó cég, a Mészáros és Mészáros Kft. azonban még tovább tudott tavaly növekedni, pedig már a korábbi években sem volt aprópénznek nevezhető az, ami átfolyt a cég kasszáján. Az árbevétel valami egész elképesztő tempóban emelkedik tovább: 50,6 milliárd forint után tavaly 87,3 milliárdra ugrott. A cégek annyira jól prosperáltak, hogy közel 20 milliárd forintos osztalékhoz jutott belőlük Mészáros Lőrinc. Az összehasonlítás kedvéért: ez majdnem akkora összeg, mint amennyit a kormány munkahely-megtartó programokra fordított a koronavírus-járvány miatt május végéig.
Hogy a jövőben mi lesz a Mészáros-család elképesztő vagyonával, azt még nem lehet tudni. Mészáros Lőrinc és felesége a Magyar Távirati Irodán keresztül kiadott közleményben tudatta szeptember elején, hogy közös megegyezés alapján kezdeményezik házasságuk felbontását a bíróságon. Ahogy a bejelentéskor lapunk is felvetette, érdekes lesz megfigyelni, hogyan osztoznak az elmúlt évek során felhalmozott, tetemes vagyonon.
A Mészáros-család ugyanis mára Magyarország legnagyobb családi gazdaságának számít: számos nagy cégben tulajdonosok közösen, és úgy is, hogy mellettük még a három gyerekük is rendelkezik valamekkora tulajdoni hányaddal. Az valószínűnek tűnik, hogy Mészáros Lőrinc feleségénél marad a tévés társaság, a Media Vivantis Kft. A sajtóban korábban megjelent információk szerint az Echo TV-s szerepvállalása idején megtetszett neki ez a világ, így a csatorna KESMA alá történő bekerülése után megalakuló Media Vivantissal a Life TV-ért lett felelős.
A Forbes-lista szerint pedig a Mészáros-család cégbirodalma a legnagyobb Magyarországon 252 milliárd forintos becsült értékkel.
|
[
"ZÁÉV",
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"Talentis Group Zrt."
] |
[
"Magyar Távirati Iroda",
"Media Vivantis",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Echo TV-s",
"V-Híd Zrt.",
"Media Vivantis Kft.",
"Life TV",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Fejér B.Á.L.",
"Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.",
"R-Kord Kft."
] |
Egy nyíregyházi cég 2011-ben vásárolta meg egy ikerház felét Zamárdiban, 2013-ban pedig közel 10 millió forint uniós támogatást kaptak az ingatlan fejlesztésére. Az ügyvezető szerint alkalmanként használják a Balatontól pár perces sétára fekvő épületben kialakított irodát.
A 2006-ban alapított, nyíregyházi székhelyű Practik Kft. 2011 őszén megvásárolta egy ikerház felét Zamárdiban. A Balatontól légvonalban nagyjából 100 méterre elhelyezkedő épületre 2013 júniusában 9,8 millió forint EU-s támogatást kaptak ingatlanfejlesztés címszóval a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból.
Az uniós források költését nyilvántartó kormányzati honlap szerint a beruházás összköltsége 21,9 millió forint volt, ennek 45 százalékát fizette Brüsszel. A munkálatok 2014 áprilisában fejeződtek be, az épületről egy fénykép (lásd a címlapképet) is szerepel bizonyítékként a kormányhonlapon.
A támogatási dokumentációban az nincs benne, hogy pontosan milyen ingatlanfejlesztésre kért és kapott pénzt a cég, de az alábbi (nem a kormányzati honlapról származó) fotón elég szembetűnő a különbség az ikerház két fele között.
Az épületről azóta lekerült az EU-s támogatást jelző tábla, és a vállalkozást is átnevezték már Standard Primitives Kft.-re. A házra kitett táblán az új cégnév, a nem működő honlap neve (www.standardprimitives.com), és egy telefonszám olvasható, ahol be kell jelentkezni. A helyiek szerint nem használja a cég állandóan az ingatlant, csak alkalmanként látni ott valakit.
A cég három tulajdonosa az azonos nyíregyházi lakcímmel rendelkező Sziklay Csilla, Benyusz József és Benyusz Bence. Közülük Sziklay Csilla a vállalkozás ügyvezetője, és ő vette fel a megadott telefonszámot is.
Sziklay először nem akart válaszolni a kérdéseinkre, és azt szorgalmazta, hogy találkozzunk személyesen Nyíregyházán, de később mégis elég részletes tájékoztatást adott a cégről és a balatoni ingatlanról. Elmondta, hogy – bár a cégadatok szerint ingatlan adás-vétel a fő tevékenységi köre – a Standard Primitives egy tervező cég, amely főként reklámfilmek és fesztiválok látványelemeit/díszleteit tervezi, de épületek teljes és belsőépítészeti tervezésével is foglalkozik.
Azt mondta, nézzünk utána a munkáiknak, ám ekkor felhívtuk a figyelmét arra, hogy ezt már megtettük, de a honlapjuk nem működik, a Google pedig a céginformációs oldalakon és állásajánlatokon kívül mindössze annyi találatot ad a cég nevére, hogy a Görögkatolikus Egyház szerződést kötött velük a gacsályi Szent Anna Idősek Otthonának energetikai felújítására vonatkozó kiviteli tervek elkészítésére.
Sziklay Csilla ügyvezető-tulajdonos közölte, hogy azért nincs honlapjuk, mert anélkül is tudnak működni, kapnak megrendeléseket, és korábbi munkáikból példaként említette a Gorka Fesztivál látványelemeit, továbbá egy fővárosi ingatlant is.
Az ügyvezető szerint a tervezési munkához van szükségük a Zamárdiban fekvő ingatlanra, aminek csodálatos a panorámája, és amit nem rendszeresen, de irodaként használnak. Sziklay Csilla közölte, hogy további fejlesztési terveik vannak, ezért nemrégiben megvásárolták az ikerház másik felét is. Ott elmondása szerint nem alkalmanként használt tervezőirodát, hanem turizmushoz és vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatást szeretnének megvalósítani. Hozzátette, hogy remélik, lesz majd olyan EU-s pályázat, amiből erre az elképzelésükre is támogatást igényelhetnek.
A Standard Primitives Kft. a cégadatok szerint valóban működik, bár nem túl nagyban és elég hektikusan. A cég árbevétele az elmúlt öt évben 5 és 33 millió forint között ingadozott, eredménye pedig 500 ezer és 7 millió forint között volt.
Sziklay Csillának és Benyusz Józsefnek van egy másik közös vállalkozása is, a szintén nyíregyházi Bau-Team Kft., amelynek árbevétele 60 és 216 millió forint között mozgott az elmúlt öt évben, adózott eredménye pedig 1 és 8 millió forint között volt.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Practik Kft.",
"Standard Primitives Kft."
] |
[
"Bau-Team Kft.",
"Szent Anna Idősek Otthona",
"Görögkatolikus Egyház",
"Gazdaságfejlesztési Operatív Program"
] |
2021 novemberében 33 beteget ápoltak a 150 főre méretezett kiskunhalasi járványkórházban, ami tavaly december óta üres. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház közadatigénylésünkre nem csak a 2021-ben ápolt betegek számát, hanem a rezsikiadásokat is közölte. Az épület, ahogy megírtuk, 5 milliárd forintba került, a konténerkórházat a kormányközeli ZÁÉV és a WHB építette fel.
"Készen áll a betegek fogadására, de egyelőre nem indokolt a halasi járványkórház megnyitása" – 2021. november 19-én mondta ezt Orbán Viktor, miután több cikk is született arról, hogy orvoshiány miatt valójában nem is tudna megnyitni az 5 milliárd forintból épült intézményegyüttes. A kormányfő akkor azt is mondta, "azt a döntést hoztuk, hogy a kiskunhalasi járványkórház egy kiemelt járványkórház lesz, tehát nem a szokásos megyei kórházi igazgatási rendben fogjuk majd kinyitni, ha szükséges. Akkor nyitjuk ki, ha valami nagyobb baj történik, vagy ha valamelyik kórházban feltorlódnak a betegek az ország bármely pontján".
Az Atlo Koronavírus monitorja alapján így zajlott a koronavírus-járvány 2021 őszén.
Szeptember elsején 132-en voltak kórházban, Orbán Viktor november 19-i bejelentésekor 6122-én, a csúcs december 7-én volt, 7596 betegszámmal. A lélegeztetőgépen lévők száma követte a kórházban kezeltek számát. Orbán Viktort megelőzően a térség azóta újraválasztott, a koronavírus miatt hónapokat élet-halál között töltő Bányai Gábor azt közölte a halasi járványkórház kapcsán: "A legrosszabb dolog egyébként, hogy a Járványkórház kész és kénytelen fogadni a hamarosan érkező, legsúlyosabb állapotú Korona-vírusos betegeket, a barátainkat, a rokonainkat, szomszédainkat, a vírustagadókat, a sok oltatlant és néhány oltottat!".
Aztán nem így lett. Ez már a Kiskunhalasi Semmelweis Kórháznak küldött közadatigénylésünkből derül ki. A konténerkórházra, ahogy megírtuk, az ÁEEK már a kihirdetés napján, azaz 2020 március 15-én kötött egy szerződést a West Hungária Bau Kft.-vel és a ZÁÉV-vel: ebben a földmunkát rendelték meg 8 millió forintért. Pár nappal később, március 19-én írták alá a kivitelezési szerződést szintén ezzel a két céggel, nettó 3,9, bruttó 5 milliárd forintért. A szerződés szerint nem sok időt hagyott a kormány a cégeknek: a teljesítési véghatárideje 2020. április ötödike volt. A pontos műszaki leírást nem adta ki az ÁEEK.
A WHB-t, illetve a ZÁÉV-et talán már nem kell bemutatni: előbbi Orbán Viktor vejéhez köthető, utóbbi pedig Mészáros Lőrinc cége. De akad itt még más is. Betegőrző monitorokra áprilisban szerződtek a MEDIREX Zrt.-vel, ők 108 gépet szállítottak 238 ezer 301 euróért – ez az szerződés időpontjában 85,6 millió forintnak felelt meg. A MEDIREX-ről korábban írtunk, hogy "egy olyan magyar orvostechnikai cég, amit egy 2016-os kartellezési ügy miatt idén 162 millió forintra bírságolt a versenyhivatal." Akkor kerültek fókuszba, amikor a Kínából – a kormány szerint állami megrendelésre – érkező szállítmányokon a Medirex neve felbukkant. A cég képviselője akkor e-mailben feltett kérdéseinkre előbb azt válaszolta, régi állami partnerként beszállított termékeik "többsége értelemszerűen állami intézményekhez kerül". A válasz kifejtését kérő újabb e-mailünkre azonban nem válaszolt.
Az intézményt 2020 áprilisában adták át, a kormány akkor erről videót is készített. A járványkórház 2021 januárjában is csúcson járt, így alakult a betegszám.
Ezt érdemes összevetni a koronavírus adatokkal. Akkor jól látszik, hogy jóval kevesebb kórházi ápoltnál is csúcson volt az intézmény, vagyis igény lett volna rá. "A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház két helyszínen működő járványkórház szervezeti egységei vonatkozásában az alábbi üzemeltetési költség-, illetve betegszám adatok állnak rendelkezésre a kérdezett időszak tekintetében" – írták érdeklődésünkre. Vagyis nem csak a konténerkórház betegeit, hanem az épület többi részében kialakított egységekben gyógyulók számát is feltüntették. Így lehet, hogy május 31-én a mobil járványkórházat bezárták, betegeket viszont még novemberben is kezeltek. A mobil járványkórház 150 férőhelyes volt, és 40 ágyas intenzív részleg működött benne.
2021 novembere után a járványkórház nem kezelt beteget, a rezsikiadások viszont maradtak, még ha azok jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt. Azért a villanyszámlát kértük a kórháztól, mert a konténereket hőszivattyúkkal fűtötték, elektromos árammal, gáz nem volt.
Az, hogy mi lesz a sorsa a konténerkórháznak, nem ismert. A hazai koronavirus.gov.hu utolsó, december 28-i híre, hogy "6 millió 421 ezer a beoltott, 4 397 az új fertőzött és elhunyt 56 beteg (...). A járvány tartósan kedvező lefolyására tekintettel, a járvány intenzív szakaszára létrehozott koronavirus.gov.hu honlap január 1-jétől megszűnik. A járvánnyal kapcsolatos hivatalos tájékoztatás azután az MTI-n keresztül lesz elérhető a sajtó számára."
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
|
[
"ZÁÉV",
"West Hungária Bau Kft.",
"MEDIREX Zrt.",
"Kiskunhalasi Semmelweis Kórház"
] |
[] |
Hadházy: az ügyészség bűncselekményt követhetett el azzal, hogy nem tartóztatta le Simonka Györgyöt
Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu.
A lapunk által megismert vádiratban foglaltak szerint az ügyészség 850 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást Simonkára amellett, hogy nyolc és fél évre fegyházba is küldené a kormánypárti politikust.
Rendkívül szerény Simonka vagyonbevallása Hogy pontosan mit foglalnak le Simonka Györgytől, az már csak azért is izgalmas kérdés lesz, mert a fideszes politikus 2018-as vagyonnyilatkozata rendkívül szerény. E szerint a képviselő mindössze egy hathektáros pusztaottlakai szántó haszonbérlője,
egy 2551 négyzetméteres medgyesegyházi kivett udvar tulajdonosa,
van 500 ezer forint készpénze,
pénzintézeti számláján pedig összesen 5660 forint.
11,1 százalékos tulajdonosa a felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek,
és kapott tavaly 457 ezer forint mezőgazdasági támogatást. Ezzel szemben van 85 millió 877 ezer forint készfizető kezesség miatti tartozása.
Simonka megvádolt rokonai sem tarthatnák meg a vagyonukat. A képviselő felesége, Simonkáné Gábor Mariann és unokahúga, Tóth Renáta – akiknek ötöd, illetve hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelniük – szintén nagyot bukhatnak: mindkettejüknél további 11 millió forintos vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség az eddig lefoglalt vagyontárgyakon kívül. Tóth Renátától korábban 32 millió forintot foglaltak le a nyomozók.
Simonka György és 32 társa januárban kezdődő büntetőperében két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozói is vádlottak. Mint arról beszámoltunk, a vádlottak padjára kell ülnie Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccsének, Kerényi Istvánnak, valamint a szintén kormánypárti országgyűlési képviselő Varga Gábor apósának, Koncz Gyulának és sógorának, Koncz Ákosnak. A vádirat szerint rajtuk is jelentős összegeket hajtana be az ügyészség.
Közülük leginkább Kerényi Istvánnak van félnivalója, nála ugyanis 111,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást a vádhatóság. Konczéktól fejenként 8,5 millió forintot zárolna az ügyészség.
Simonka György csupán az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, akiket egy időre előzetes letartóztatásba is helyeztek. Hozzájuk képest mégis kirívóan magas összegű vagyonelkobzást kértek a fideszes politikusra. Az elsőrendű vádlottnál például mindössze 15 millió forintos vagyonelkobzást indítványoztak. Ugyanakkor ez egybevág azzal, hogy az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg és 1,4 milliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek.
A fideszes politikus ráadásul a vád szerint lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek:
Simonka kenőpénzt adott a NAV-eljárás leállításáért, és a felszámolót is lefizette a vád szerint Húszmillió forintot az Astoriánál adtak át. De a fideszes országgyűlési képviselő nem a megfelelő embert fizette le, így nem sikerült megfékezni az adóhatóság eljárását.
Figyelemre méltó a vádirat azon része is, amit Hadházy Ákos független képviselő tett közzé csütörtökön. E szerint a Simonka a lebukás ellen sikerrel lobbizott ki törvénymódosítást, ami csökkenthette a csalássorozat büntetőjogi következményeit. A képviselőhöz egyébiránt számos olyan további beruházás köthető, amely nem képezi a vád tárgyát, de kísértetiesen hasonlít azokra, amelyek miatt vádat emeltek ellene és társai ellen. Ezekről például itt és itt számoltunk be.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI
|
[
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] |
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Bár az emberekben általános a bizalmatlanság a pártokkal szemben, a kormányoldal pártjainak hitelvesztése sokkal drámaibb, mint az ellenzéki erőké - derül ki a Political Capital Institute és a Capital Research Piackutató Intézet közös pártimázs vizsgálatából. Az elemzés szerint az MSZP tisztességtelen, de sikeres pártként, a Fidesz pedig dinamikus és agresszív, de gyűlölködő szervezetként jelenik meg a választók szemében.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kormányoldal pártjainak hitelvesztése sokkal drámaibb, mint az ellenzékieké, amelyeket tisztességesebbnek tart a közvélemény. A kutatást október 6. és 15. között készítettek 800 fős reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel.
A választók fejében a két koalíciós párt tevékenysége nem különül el élesen, míg a KDNP imázsát alacsony ismertsége miatt nem mérték. Az elemzés szerint az MSZP tisztességtelen, de sikeres politikai szervezetként, a Fidesz pedig dinamikus és agresszív, de gyűlölködő pártként jelenik meg a választók szemében.
A kutatás szerint a szocialista párt neve a választók szemében leginkább a tisztességtelenséggel kapcsolódik össze. A párthoz leggyakrabban társított tulajdonságok az ígérgető, amelyet 77 százalék, a korrupt, amelyet 70 százalék, és a hazug, amelyet a választók 68 százaléka kapcsolt az MSZP-hez. Az MSZP-nek egy szempontból van előnye: többen tartják az MSZP-ről, hogy győztes
A közvélemény szerint a Fidesztől sem idegen a nagyotmondás: a választók 58 százaléka a nagyobbik ellenzéki pártot is ígérgetőnek tartja. Sokkal kevesebben tartják ugyanakkor a Fideszről, hogy hazug (43 százalék), és hogy korrupt (42 százalék), mint a szocialista pártról. Az adatok szerint a legnagyobb ellenzéki pártról a választók több mint fele gondolja, hogy gyűlölködő és agresszív.
A Fidesz saját szavazói szerint dinamikus, hazaszerető, bizalomkeltő, barátságos, emberközeli, hagyománytisztelő és önálló párt. A fideszesek azonban kevésbé biztosak benne, hogy pártjuk győztes, kooperatív és toleráns beállítottságú.
Az MSZP a saját táborán belül bátor és győztes pártként jelenik meg, de a szocialista szavazók kevésbé biztosak az MSZP erkölcsi erejében.
A közvélemény szerint az SZDSZ leginkább jellemző tulajdonságai az ígérgető, a korrupt, tehetetlen és a hazug. A tehetetlen jelző arra utalhat - írják az elemzésben - , hogy a választók szerint a párt kevéssé tudja akaratát érvényesíteni a koalícióban.
Az MDF-ről is sokan feltételezik, hogy ígérgető, de emellett a választók olyan külön utas politikát folytató szervezetnek tartják az MDF-et, mely nem tudja teljes mértékben megvalósítani céljait.
A dokumentum szerint pártimázs vizsgálat előnye, hogy sokkal részletesebb képet lehet kapni a politikai folyamatokról, mint az egyszerű pártpreferencia-vizsgálatokból.
A kutatóintézetek múlt héten hozták nyilvánosságra a politikusok imázsára vonatkozó kutatást, miszerint a választók többsége korruptnak és szavahihetetlennek tartja a politikusokat, Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktor még sincs alternatívája.
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[
"Political Capital Institute",
"Capital Research Piackutató Intézet"
] |
A Fidesz aggályosnak tartja, hogy Ungár Klára lett a Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese. A kinevezés az SZDSZ politikai és gazdasági érdekeit szolgálja - mondta Pesti Imre, az ellenzéki párt szakpolitikusa.
A hétfői koalíciós megállapodás az egészségügyről nagyon bonyolultnak tűnik, de a betegnek 2008-ben legfeljebb szerződnie kell egy biztosítóval, a járulékot pedig ugyanúgy fizeti, mint eddig.
A kormányfő október 29-i hatállyal nevezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élére az eddigi főigazgató-helyettest.
Írjon levelet képviselőjének, bankjának a több-pénztáras rendszer ellen - javasolja a Védegylet.
Ungár Klára, aki tagja az SZDSZ országos tanácsának, nem egészségügyi szakember, hanem korábban a VII. kerületi önkormányzatban a vagyonkezelési bizottságban, a parlamentben pedig a privatizációs bizottságban tevékenykedett, mondta Pesti Imre.
Ebből is látszik, hogy az SZDSZ olyan gazdasági szakembert ültetett erre a helyre, jegyezte meg, aki a szabad demokraták politikai és gazdasági érdekeit fogja képviselni.
Egyértelműnek látszik, hogy a szabad demokraták már akkor biztosítani akarják maguknak az egészségügyben a privatizációt, mikor a parlament még meg sem szavazta a biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényt - fogalmazott a fideszes politikus.
Az Egészségügyi Minisztérium reagálásában közölte: Ungár Klára megbízatását nyilvános pályázaton nyerte el. A kommüniké szerint a főigazgató-helyettesi poszt betöltéséről szóló felhívásra összesen két pályázat érkezett, és a győztes teljes mértékben élvezi az egészségügy miniszter bizalmát.
Az Egészségügyi Minisztérium hétfőn jelentette be, hogy Ungár Klára lett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese. A megbízatást pályázat útján nyerte el.
A kilencvenes évek elején még a liberális Fideszben politizáló Ungár Klára szakmája közgazdász. 1994-1996-ig az Első Önkéntes Nyugdíjpénztár Ügyvezető igazgatója, 2002-től 2003-ig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) felügyelő bizottságának tagja volt. 2002-2003-ban a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. igazgatóságának tagja volt, illetve a Kopint-Datorg tudományos munkatársa.
|
[
"SZDSZ",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
[
"Első Önkéntes Nyugdíjpénztár Ügyvezető",
"Egészségügyi Minisztérium",
"Nemzeti Autópálya (NA) Rt.",
"ÁPV Rt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt."
] |
A Hungária Értékpapír pilótajátékszerű csalásai miatt hat embert vádoltak meg, írja az MTI. Egészen pontosan "különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettével" és más bűncselekményekkel vádolja őket a főügyészség.
A vád szerint 2012-től a Quaestorhoz hasonlóan vállalati kötvényeket bocsátottak ki, hogy abból majd szuper ingatlan- és egyéb bizniszeket fognak létrehozni, de a valóságban semmilyen valódi gazdasági tevékenységről szó sem volt. Az ügyfeleket pedig simán átrázták azzal, hogy az elképesztően kockázatos, sőt tulajdonképpen szinte biztosan bukásra ítélt befektetésük kellően biztosítva van.
Mintegy 190 ember pénzét tudták így behúzni, a vád szerint egyenként 5-500 millió forint közötti összegeket kaphattak így tőlük. Emellett önkormányzatok is szívesen adtak nekik közpénzt, Százhalombatta vagyonát kétmilliárd, Fótét és Alsónémediét egy-egy milliárd, Ceglédbercelét 35 millió forinttal csökkentették ezek húzások.
Egyébként a Földművelésügyi Minisztérium cége is sok pénzt tartott náluk 410 milliót vesztettek Lázár szerint, de senki nem hibázott. Jó tudni azt is, hogy az FM egyik vezetője is a csaló Hungáriánál dolgozott 2009-2013 közt.
Egyébként a vezetők ceglédi kft-je már a kétezres éve óta csalt, de itt kölcsönszerződéseket kötöttek, amire 20-40 százalékos éves hozamot ígértek. De ez is sima pilótajáték volt, nulla gazdasági tevékenységgel, az esetleges kifizetéseket csak az új belépők pénzéből tudták végrehajtani. A vádlottak ezzel a módszerrel nagyjából 150 sértettnek okoztak egyenként 5 millió forinttól 375 millió forintig terjedő kárt.
|
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Hungária Értékpapír"
] |
[] |
A Kúria felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, és jogsértőnek ítélte a TV2-n sugárzott kormányzati kampányt, mert az nagyon hasonlít a Fidesz hirdetéseire. A Kormányzati Információs Központ közölte: tiszteletben tartja a döntést, és nem használja többet a Magyarország jobban teljesít szlogent.
A Kúria megállapítása szerint a TV2 megsértette a választási eljárási törvényt a "Magyarország jobban teljesít" jelmondatú, 50 másodperces kormányreklámok sugárzásával. A kedden hozott döntésével a Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát.
Az NVB-hez Braun Róbert, az MSZP országos választmányi tagja és Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke fordult, miután a TV2 március 9-én kilenc időpontban tette közzé az említett reklámszpotokat. A beadványozók álláspontja szerint a műsorszám jelmondata azonos, illetve vizuális megjelenésében nagy hasonlóságot mutat a Fidesz és a KDNP által kiadott politikai hirdetésekkel.
Az NVB a kifogást elutasította, a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Együtt – A Korszakváltók Pártja, és kérte az NVB határozatának megváltoztatását és a jogsértés megállapítását. A Kúria eltiltotta a szolgáltatót a további jogsértéstől.
A Kormányzati Információs Központ közölte: a magyar kormány tiszteletben tartja a Kúria eddigieknél szigorúbb jogértelmezését a Magyarország jobban teljesít szlogennel kapcsolatban, "annak ellenére, hogy a szocialisták 2006-ban a választást megelőző egy hónapban sokkal többet, 360 millió forintot költöttek kormányzati direkt kampányra".
A magyar kormány, a Kormányzati Információs Központ eddig is, és továbbra is feladatának tartja a lakosság érdemi tájékoztatását, kormányzati információval való ellátását. Mindezek mellett, mivel a kormány tiszteletben tartja a Kúria eddigieknél szigorúbb jogértelmezését, a választásokig hátralévő időszakban a Kormányzati Információs Központ által irányított kormányzati tájékoztató kampány nem használja a "Magyarország jobban teljesít" szlogent, közölte a Kormányzati Információs Központ.
A kormányváltó szövetség szerint az ítélet mérföldkő a kampányban: a kormánynak ezentúl ugyanis papírja is van arról, hogy a közpénzek felhasználásával sértette a pártok esélyegyenlőségét, ilyenformán pedig manipulálni próbálta a választást – olvasható az Együtt-PM közleményében. Braun Róbert és Szigetvári Viktor felszólította a kormányt, hogy azonnali hatállyal fejezze be "a hazug módon történő kampányolást", és álljon el a további jogsértésektől, a Fidesztől pedig bocsánatkérést várnak el "nem csupán a politikai ellenfelek, hanem a megtéveszteni próbált választópolgárok felé is".
|
[
"TV2"
] |
[
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Együtt – A Korszakváltók Pártja",
"Kormányzati Információs Központ"
] |
Nem tetszik a Magyar Gyógyszerész Kamarának, hogy az egészségügyi minisztérium kabinetfőnöke egy gyógyszertár társtulajdonosa is. Szerintük ez összeférhetetlen, a tárca szerint viszont nem az.
Matejka Zsuzsa tulajdonostársa a több-biztosítós modell iránt érdeklődő Axa Egészségpénztár igazgatóhelyettese - a tárca szerint ez nem összeférhetetlen.
Etikai eljárást kezdeményezett a Magyar Gyógyszerész Kamara az egészségügyi tárca kabinetfőnöke ellen, írja szerdai számában a Népszabadság.
A lap szerint a kamara azt szeretné tudni, hogy Matejka Zsuzsa megszegte-e az etika szabályait azzal, hogy államigazgatási funkciója mellett több gyógyszertári vállalkozás tulajdonosa is. A kamara álláspontja szerint ez igenis összeférhetetlen.
Mint azt a múlt héten megírtuk, az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöke nemcsak résztulajdonosa egy nemrég nyitott patikának, de közös cégben érdekelt az Axa Egészségpénztár egyik vezetőjével is, amely érdeklődik a több-biztosítós modell iránt is.
A tárca szerint ez az üzleti kapcsolat semmilyen előnyt nem jelenthet a cégnek. A köztisztviselők összeférhetetlenségéről szóló törvény szerint köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő-bizottsági tag. Az Egészségügyi Minisztérium szerint ebben az esetben nem áll fenn összeférhetetlenség. A tárca közlése szerint Matejka Zsuzsának 12 százalékos üzletrésze van a cégben, tehát kisebbségi tulajdonos, és jelenleg tulajdonosi jogait sem gyakorolja.
A tárca akkori válasza szerint "a gyógyszertárakra vonatkozó szabályozások általános jellegűek, azaz egy gyógyszertárat létrehozóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az összes többi patikára, így eleve kizárt, hogy valaki így előnyre tehessen szert", válaszolta kérdésünkre a tárca sajtóosztálya."
|
[
"Egészségügyi Minisztérium",
"Axa Egészségpénztár"
] |
[
"Magyar Gyógyszerész Kamara"
] |
Zsigó Róbert csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján – idézve lapunk információját – arról beszélt, Bajnai Gordon párttársa nem fizetett adót "gyanús ingatlanspekulációkból származó milliárdos bevételei után", ami erősen felveti annak gyanúját, hogy a vagyona bűncselekményből származik, és "a pánikszerű vagyonmentésnek" – vagyis hogy szinte mindenét gyermekei nevére íratta – is ez lehet az oka. A Fidesz felszólítja Bajnai Gordont, ne mentegetőzzön, ne csináljon úgy, mint akinek semmi köze a saját embereinek az ügyeihez – mondta a szóvivő, aki feltette a kérdést a volt miniszterelnöknek: tudott-e arról, honnan van párttársa milliárdos vagyona. Zsigó Róbert azt is firtatta, vizsgálták-e Bajnai Gordon pártjában Sipos Péter vagyongyarapodását. Az Együtt-PM szövetség vezetőjének viselnie kell a felelősséget, és válaszolnia kell a kérdésekre – mondta.
Sipos menti a vagyonát az adóhatóság elől
Portálunk csütörtökön arról írt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata állhat a hátterében annak, hogy a Párbeszéd Magyarországért színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter pánikszerűen megszabadult több száz milliós vagyonától.
Az Index írta meg elsőként, hogy a XII. kerületi képviselő idén januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint az elmúlt években szinte mindenét a gyermekei nevére íratta. A korábbi bevallása szerint csaknem 200 millió forintnyi pénzkövetelése, befektetési jegye és megtakarítása volt, illetve több ingatlana. Felerészben tulajdonosa volt egy XII. kerületi 124 négyzetméteres társasházi lakásnak, haszonélvezője egy szintén a kerületben található építési teleknek, illetve egy 133 ezer négyzetméteres biatorbágyi ingatlan is volt a nevén. Ezek mára már mind eltűntek. Az 1954-es születésű Sipos a hírportálnak azt állította, azért íratta a gyermekeire minden vagyonát, mert ő már öreg.
Gyanús ingatlanügyek
A Magyar Nemzet információi szerint azonban a vagyonának szisztematikus menekítése valójában egy jelentős összegű adóhátralékot feltáró vizsgálat miatt volt sürgős, Sipos ugyanis gyanús ingatlanügyletekbe bonyolódott. A lap úgy tudja, még a 2000-es évek elején vásárolt üzlettársaival több telket is a fővároshoz közeli Biatorbágyon, amelyeket az önkormányzat érdekes módon hamarosan belterületté minősített. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a területek értéke a többszörösére emelkedett, így néhány évvel később – 2007-ben és 2008-ban – óriási haszonnal tudta azokat értékesíteni. A Magyar Nemzet értesülései szerint az egyik – valamivel több, mint négyhektáros – területet 4,7 millió euróért – megközelítőleg 1,5 milliárd forintért – adták el egy cégnek, és a vételár jelentős része Sipost illette. Az eladási ár nagyságrendjét igazolhatja az a körülmény is, hogy a tulajdoni lapra az ügyletet követően 5 millió eurós (több mint 1,5 milliárd forintos) jelzálogot jegyeztek be.A telkek eladásának időszakára vonatkozó utólagos adóvizsgálat – a lap információi szerint – jelentős személyijövedelemadó-elmaradást állapított meg. Sipos vélhetően "elfelejtette" befizetni bevételei után az adót. A mostanra már végrehajtással is fenyegető NAV-ellenőrzés pedig indokolja, hogy értékeitől, ingatlanjaitól és vagyonától is inkább szabaduljon.
Az ügy azért is pikáns, mert éppen az LMP szakadárjaiból összeverbuválódott PM – Sipos is LMP-s színekben vált önkormányzati képviselővé – igyekezett az elmúlt időszakban a vagyonosodás kérdését fontos belpolitikai témává tenni.
|
[
"Együtt-PM"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Debreceni Egyetem több, mint fél millió forintot kért tőlünk azokért a HÖK Monitorhoz igényelt adatokért, amiket elvileg ingyen kellene adniuk. Bepereltük őket, a bíróság pedig elsőfokon nekünk adott igazat.
2016 augusztusában közérdekű adatigénylést adtunk be húsz felsőoktatási intézményhez, többek közt a Debreceni Egyetemhez is, hogy megkapjuk a HÖK Monitorhoz szükséges adatokat: hogy melyik HÖK-ös tisztségviselő milyen jogcímen mennyi pénzt kapott 2010 óta.
A Debreceni Egyetemtől többszöri felszólítás után sem kaptuk meg az adatokat, és mivel
azok kiadását előbb 575.564, majd 453.200 forint megfizetéséhez kötötték,
pert indítottunk a Debreceni Törvényszéken, hogy bírósági döntés kötelezze az egyetemet az igényelt adatok kiadására. Az ügy nem indult egyszerűen: a Törvényszék először áttette azt a Debreceni Járásbíróságra – mondván, nem az ő hatáskörük. Az áttétel ellen fellebbezést nyújtottunk be a Debreceni Ítélőtáblához, mely nekünk adott igazat, így a Debreceni Törvényszéknek kellett döntést hozni az ügyben.
Az egyetem ügyvédje azt akarta bebizonyítani, hogy:
a kérelmünk teljesítése az egyetem alaptevékenységét érinti, emellett csak két dolgozó jogosult ellátni ezt a feladatot, ezért kerül közel félmillió forintba az adatok kiadása, a kivetett összeg a kormányrendelet tervezetén alapul – amit akkor még nem fogadtak el és nem volt hatályban, készletező adatgyűjtést folytatunk, azaz meghatározott cél nélkül, jövőbeli felhasználásra gyűjtünk adatokat, ami az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján jogellenes; mi a bíróság megtévesztésére törekszünk azzal, hogy két újságíró a saját neve alatt perel egy egyetemet, majd erről cikket ír az Átlátszó.hu egyik blogjára.
Az egyetem azzal érvelt, hogy túl sok munkát jelentene számukra az adatok összegyűjtése, de ezt a bíróság nem fogadta el, hiszen több, mint 4000 nem oktatói munkakörben alkalmazott dolgozója van (ez több, mint ahány embert a magyar Suzuki Zrt. foglalkoztat). Ezért ennyi ember mellett kettő munkaerejének kiesése akár egy hónap terjedelemben sem okozhat olyan gondot, ami az egyetem alaptevékenységét érintené.
A kormányrendelet tervezetre hivatkozás mint érv azért nem fogadható el, mert az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) kimondja ugyan, hogy van lehetőség költségtérítés megállapítására, kifejezetten úgy rendelkezik, hogy "annak mértékét jogszabály állapítja meg". Ez a kormányrendelet pedig 2016 augusztusában, amikor mi az adatokat kértük, még nem született meg. Tervezetre és jogalkotói szándékra pedig nem hivatkozhat az egyetem 575.564 forintos költségtérítés megállapításakor.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (melyhez az egyetem fordult időközben) és a Debreceni Törvényszék sem látta megalapozottnak, hogy készletező adatgyűjtést folytatnánk, hiszen célhoz kötötten gyűjtöttük az adatokat, az okát pontosan megjelöltük, és közérdekű adatokról volt szó. A célhoz kötöttség követelménye az Infotv. 4.§ (1) bekezdésében szerepel: “Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető".
Ez azt jelenti, hogy:
csak az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges adatokat gyűjthetjük és kezelhetjük (tehát pl. a HÖK Monitor létrehozásához nincs szükségünk a HÖK-ösök lakcímére vagy telefonszámára, ezért ezeket az adatokat nem);
és az adatkezelésnek alkalmasnak kell lenni a kívánt cél elérésére (a HÖK Monitor elkészítésére és fenntartására).
A tárgyalás csúcspontja számunkra az volt, amikor az egyetem ügyvédje azt próbálta bizonyítani, hogy
az Átlátszó rosszhiszeműen meg akarja téveszteni a bíróságot
azáltal, hogy az újságírók a saját nevükben perelnek, nem pedig az Átlátszó nyújtott be keresetet, mint jogi személy. Az érvelést a bíró sem találta megalapozottnak, hiszen teljesen bevett a bírói gyakorlatban is, hogy újságírók természetes személyenként fellépve perelnek adatok kiadása érdekében, majd ezeknek az adatoknak a felhasználásával készült cikkeket természetszerűen már valamely sajtótermék jelenteti meg.
A Debreceni Törvényszék döntése alapján az egyetemnek harminc napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül ki kell adnia az adatokat. A döntés ellen azonban az egyetem jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, így az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
Tóth Mónika
A cikket Tóth Mónika írta, a perben közreműködött G. Szabó Dániel is.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Debreceni Egyetem"
] |
[
"Debreceni Járásbíróság",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Debreceni Ítélőtábla",
"HÖK Monitor",
"Suzuki Zrt.",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Aprópénzért dolgoznak a tanárok a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásán, de állítólag még ezt is elvették tőlük egy hiányos szerződési pont miatt. Az illetékes hatóság csak egy kisebb vagyonért hajlandó kiadni az erre vonatkozó adatokat.
KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI
HÍREK
Előfizetőket keresünk – támogasd a független
tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!
Igazat adott nekünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH): az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnek ingyen kell kiadnia az adatokat tanárok pénz-visszafizetéséről.
“Az Útravaló Ösztöndíjprogram célja egyfelől a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, másrészt a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása."
Az Átlátszó Oktatásnak névtelenül nyilatkozó forrás szerint a pedagógusok szinte ingyen dolgoznak a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásáért az Útravaló-programban. Ráadásul a szerződés hiányos, ezért többen arra kényszerültek, hogy az egész éves Útravaló-pénzt visszafizessék. Emiatt több iskolában inkább nem is jelentkeznek a tanárok a programba.
Az ügyben még 2016 májusában nyújtottunk be közérdekű adatigénylést a program üzemeltetőjéhez, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz (EMET). Minden kért információt és dokumentumot megküldtek, kivéve a legfontosabbat.
Azt, hogy mennyi pénzt fizettettek vissza a tanárokkal, egy Oktatási Hivatal által vezetett adatbázisból tudják lekérni. Ez az összesen négy órányi munka azonban állításuk szerint olyannyira megnehezíti az alaptevékenységük elvégzését, hogy az adatokért
óránként 12 415 ft+áfával számolva, összesen 63 068 Ft megfizetésére kérték az Átlátszó Oktatást.
Egy korábbi NAIH-állásfoglalással jeleztük az EMET-nek, hogy ehhez nincs joguk. Az újabb követelés után azonban a NAIH-hoz fordultunk az ügyben, ami idén szeptemberben igazat adott portálunknak. Az állásfoglalást ide kattintva olvashatja.
Az EMET ennek ellenére továbbra sem hajlandó költségtérítés nélkül kiadni az Útravaló-program keretében visszafizetett tanári juttatások összegét, ezért az Átlátszó Oktatás a bírósághoz fordul.
Ha tetszett a cikk Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Katona Fruzsina
|
[
"Emberi Erőforrás Támogatáskezelő"
] |
[
"Oktatási Hivatal",
"Átlátszó Oktatás",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Színlelt szerződést kötöttek Vonáék
A szakjogász úgy véli, a Publimont-paktum a szabályok kijátszását szolgálja
Leplezett bérleti szerződés az a megállapodás, amelyet adásvétel címén kötött a Jobbik és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont – közölte a lapunk által megkérdezett szakjogász, aki arra is emlékeztetett: az efféle szerződések a polgári törvénykönyv szerint semmisek. A Jobbik szóvivője tegnap megerősítette azt a pénteki hírt, hogy a plakátokat már visszavásárolták korábbi tulajdonosai, de a vételárról csak annyit mondott: alacsonyabb, mint amennyiért korábban ők megszerezték azokat.
Színlelt szerződést kötött a lapunknak nyilatkozó szakjogász szerint a Jobbik és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont. Az adásvételi szerződésnek álcázott bérleti szerződés célja az lehetett, hogy kijátssza a településkép-védelmi törvény listaáron történő plakáthirdetésre vonatkozó rendelkezésit, részben pedig az, hogy a választási kampány időszakában a Jobbiknak olcsó plakáthirdetési felületet biztosítson.
A szerződés értelmében Vona Gábor pártja 2017. szeptember 19-én megvásárolt 978 óriásplakát közzétételére alkalmas hirdetőfelületet. A vételárat a felek 124 millió forintban határozták meg, azzal a kitétellel, hogy abból 2017. szeptember 28-ig valamivel több mint 26 millió, az országgyűlési választás után pedig 2018. május 31-ig nem egészen 98 millió forintot kell fizetnie a Jobbiknak.
A megállapodás azonban tartalmaz egy olyan záradékot, amely szerint ha a második részletet a párt nem tudja megfizetni, a hirdetési felületek visszaszállnak a Publimontra, a cég pedig a részére addig már megfizetett tételen kívül további követelést nem támaszt Vona Gáborékkal szemben.
A szakértő szerint ez a szerződés egyik kulcspontja; ez az, ami egyértelműen arról árulkodik, hogy valójában egy bérleti szerződés köttetett. Szintén a színleltséget támasztja alá, hogy a szerződés 2020. december 31-ig kizárja a Jobbik reklámberendezések feletti rendelkezési jogát, ami azt jelenti, hogy e felületeken lényegében csak a Jobbikot népszerűsítő plakátok helyezhetők el, és a Jobbik tulajdonosként sem másnak el nem adhatja, sem bérbe, sem más személy használatába nem jogosult adni az egyébként elvileg a tulajdonát képező reklámberendezéseket – vélekedett a szakjogász, hozzátéve, hogy a polgári törvénykönyv kimondja: a színlelt szerződés semmis.
Mint arról a napokban már beszámoltunk, a PestiSrácok birtokába került szerződések szerint Simicska Lajos kevesebb mint 130 millió forintért játszott át 1019 plakáthelyet a Jobbiknak. A Publimont a 978 plakáthelyét bruttó 124,2 millióért, a Publicity 41 reklámhordozóját 5,2 millió forintért adta el a pártnak. Vagyis az összesen 1019 eszközt mindössze 129,4 millió forintért szerezhette meg a Jobbik, ami meg sem közelíti akár csak a hirdetési hely bérbeadására vonatkozó piaci árakat.
A PestiSrácok számításai szerint plakátonként összesen 27 ezer forintot fizet a nyolc hónapra a Jobbik, ami egy hónapra vetítve 3373 forint bérleti díjat jelent, szemben a két cég hivatalos, 114–317 ezer forint közötti havi listaáraival.
Mindez azt követően került nyilvánosságra, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy hasonló, ugyancsak plakáthelyek átjátszása miatti ügyben 331 millió forintra bírságolta meg a pártot. Az ÁSZ hatósági jelzés alapján a Jobbik tavaszi óriásplakát-kampányát vizsgálva tárta fel a tiltott pártfinanszírozást.
– A Jobbik annak az összegnek a többszörösét költötte köztéri plakátokra, mint amennyiről a PestiSrácok írt, a pontos összeg azonban az üzleti titok – állította tegnap Mirkóczki Ádám. A párt szóvivője megerősítette, hogy a plakátokat már visszavásárolták korábbi tulajdonosai, de erről a vételárról is csak annyit mondott: kisebb, mint amennyiért korábban ők megszerezték azokat.
|
[
"Publimont",
"Jobbik"
] |
[
"Állami Számvevőszék"
] |
Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is.
Az állami bevételek növelésének szükségességével indokolja magát a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által benyújtott, az állami vagyongazdálkodás egyes szabályait módosító salátatörvény. Az indoklás szerint a hatékonyság- és bevételnövelés érdekében erősíteni, központosítani kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerepét – ebben van is ráció, az állami vagyonelemek kezelése jelenleg meglehetősen szétszórt, sok vagyonelem (például ingatlan) tulajdonosi jogait az állam nevében az MNV gyakorolja, de számtalan intézmény, szerv, miniszter kezében is vannak jogok.
A csomag kapásból az MNV tulajdonosi joggyakorlása alá rendeli a társadalombiztosítási alapok részét képező ingatlanvagyonokat. Továbbá a korábban az önkormányzatok által működtetett, 2012-ben központi irányítás alá vont egészségügyi intézmények (például kórházak) tulajdonosi jogainak gyakorlója szintén az MNV lesz.
Könnyebb lesz bérbe- és eladni ingatlanokat
A csomag továbbá több ponton és jelentősen enyhítené azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák, hogy az állam (vagyis az adott állami vagyonelem tulajdonosi jogainak gyakorlója) milyen feltételek mellett, hogyan adhat el, illetve adhat haszonbérletbe vagyonelemeket (ingatlanokat).
A fontosabb változások:
Maximum 90 napra miniszteri engedély nélkül is hasznosításba lehet adni műemlékeket,
Maximum egy évre versenyeztetés nélkül bérletbe, hasznosításba adható állami vagyon,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 50 négyzetméternél kisebb terület,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 25 millió forint összérték alatti ingóság,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható ingatlan, ha az ahhoz kapcsolódó jog (különösen: bányászati jog) gyakorlásához ez szükséges,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni állami ingatlant a szomszédos ingatlan tulajdonosának,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni védett természeti területben meglévő kisebbségi állami részesedést tulajdonostársnak,
Értékesíthető művelés alól kivett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyásával,
A jelenlegi 15 helyett akár 25+5 évre adható hasznosításba állami vagyonelem.
Utóbbit a módosításcsomag azzal indokolja, hogy ha a bérlők saját beruházásokat hajtanának végre egy állami ingatlanon, akkor a jelenlegi 15 évnél hosszabb, 20-25 éves megtérülési időkre van szükségük.
A fenti lista alapján – ha az országgyűlés megszavazza a csomagot – érdemes lesz figyelni, hogy az állam milyen természetvédelmi területeket ad el, illetve
milyen bányászati joggal is rendelkező területeket ad hasznosításba versenyeztetés nélkül.
És kinek. A bányászati jogok explicit beemelése a törvényszövegbe legalábbis furcsa. Illetve nem egészen világos: ha egy bányászati területet versenyeztetés útján nem sikerül bérbe adni (minthogy ezek szerint nem kell senkinek), akkor miért lenne ez egyszerűbb versenyeztetés nélkül.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[] |
Alig tizenkét napon belül 140 millió forintról 723,3 millióra emelte törzstőkéjét az MNB-Jóléti Humán Szolgáltató és Üzemeltető Kft. a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóságának döntése alapján. A társaságot alapvetően azért hozta létre az MNB 2014 augusztusában, hogy fenntartsa és üzemeltesse a nettó 415 millió forintért megvásárolt tiszaroffi Borbély-kúriát, amelyben később kialakította a Tiszaroffi Képzési és Szabadidőközpontot. Emellett a kft. nyújtja az MNB által meghatározott üdülési és egyéb szolgáltatásokat, konferenciákat, oktatásokat, továbbképzéseket, kihelyezett testületi üléseket tart. Itt vitatta meg például az MNB felügyelőbizottsága június 17-én a jegybanki alapítványok létrehozásáról készült vizsgálati jelentést. Ugyanakkor a kft. üzemelteti az MNB munkahelyi büféit, s nyújt a jegybanknak catering- és teátrumüzemeltetési szolgáltatásokat.
A befektetés könyv szerinti értéke 2015-ben 50 millió forintról 75 milliósra emelkedett, annak hatására, hogy az MNB-nek 90 millióval kellett emelnie a törzstőkéjét, mert a várható veszteségre 65 milliós értékvesztést könyvelt el – olvasható a jegybank tavalyi éves jelentésében. Ám a veszteség végül ennek közel a duplája, 113,3 millió lett.
Az első, 510 milliós emelést a Világgazdaság érdeklődésére az MNB azzal magyarázta, hogy a Tiszaroffi Képzési és Szabadidőközpontnak helyet adó ingatlanegyüttest nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) vitték be a kft.-be. Mint közölték, "az ingatlan tulajdonosának váltásával nagyban egyszerűsödnek az adminisztrációs terhek, és egyszerűbb elszámolási viszonyrendszer alakul ki a jegybank és leányvállalata között". A tizenkét nappal későbbi, 113,3 milliós emelés indoka pedig "a további biztonságos működés fenntartása" volt. Mivel ez az összeg szinte hajszálra megegyezik a kft. veszteségével, arra lehet következtetni, hogy ez utóbbi emelés egy az egyben a veszteség rendezését szolgálta.
Szerző: CS. K.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"MNB-Jóléti Humán Szolgáltató és Üzemeltető Kft."
] |
[
"Tiszaroffi Képzési és Szabadidőközpont"
] |
Bolla Tibor pénteken az MTI-nek telefonon azt mondta, egy szolgáltató mindig új járművekkel szeret közlekedni, mert jobb megoldás, mint a használt vagy a felújított járművek üzemeltetése, de a BKV akkor is hiába gondolkodik ezen, ha csak egy kicsi hiányzik a finanszírozásból. Elmondása szerint műszakilag összehasonlították a felújítást és az új járművek beszerzését, az eredmény azt mutatja, hogy a felújítás nem gazdaságtalan.
A Skinest Rail az Európai Bizottsághoz fordult jogorvoslatért, amelyről a BKV az elnök-vezérigazgató közlése szerint a sajtóból értesült, és értetlenül áll előtte, mivel itthon is lett volna lehetőségük jogorvoslatot kérni. Ezt később meg is tették, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak, azt kifogásolva, hogy a BKV érvénytelenítette az ajánlatukat.
Ez a vizsgálat halasztó hatályú, addig nem írhatják alá a szerződést a Metrowagonmash-sal, amíg le nem zárul az eljárás, kivéve, ha a bizottság mentesíti a BKV-t a szerződéskötési tilalom alól. Hozzátette, hogy külső és belső szakemberek is vizsgálták az ajánlatokat, egyhangú döntés született a Skinest Rail anyagának érvénytelenné nyilvánítása mellett, mivel nyolc pontban sem feleltek meg a kiírásnak.
Ha a következő napokban aláírhatják a szerződést, akkor az első prototípus legyártása és Budapestre szállítása 2016 második felében történhet meg, 3 éven belül pedig befejeződik a 37 kocsi felújítása.
Ezzel kapcsolatban közölte, kocsinként változik majd, hogy mennyi alkatrészt tudnak majd megtartani a régi szerelvényekből, de a járműveknek újabb 25 évig kell futniuk. A kocsikban nem lesz klíma, csak a vezetőfülke lesz légkondicionált. Ezt Bolla Tibor azzal magyarázta, hogy jelentős pluszköltség lenne és nagy mértékben terhelné a karosszériát. Az utasteret azonban a korábbiaknál hatékonyabban szellőztetik majd, és az energia-visszanyelő rendszernek köszönhetően nem keletkezik hulladékhő.
Bolla Tibor felhívta a figyelmet arra is, hogy a felújító cégnek szükség esetén alvállalkozóként be kell vonnia a 3-as vonal vonatvezérlő rendszerének gyártóját, így el tudják kerülni, hogy hasonló problémák legyenek, mint a 2-es vonalon, ahol az Alstom-szerelvények és a Siemens rendszere közötti az első időszakban több probléma is volt.
Szerző: MTI
|
[
"BKV"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Skinest Rail",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Újabb két cég ügyében tett feljelentést a BKV; a vállalat lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a belső vizsgálat alapján a Gardien 2003 Bt.-nek és a Citynet Kft.-nek teljesített kifizetésekkel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merült fel.
Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs igazgató lapunknak azt mondta: 2007-ben összesen csaknem bruttó 2,5 millió forintot fizetett ki a BKV a két cégnek kommunikációs tanácsadásért, de sem az erről kötött szerződésnek, sem más erről szóló dokumentumnak nem bukkantak nyomára, csak a számlákra és az ezek kifizetéséről szóló utasításra. A cégnyilvántartási adatok szerint a Gardien 2003 Bt.-t 2003 nyarán alapították, negyvenezer forinttal, fő profilja megbízás alapján biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység, de emellett cipő-nagykereskedéssel és hírügynökségi tevékenységgel is foglalkozik.
A cég vezetője egy romániai, nagykárolyi lakcímű asszony, a kézbesítési megbízott egy rábapatonai illetőségű férfi.
Az érdi székhelyű, 1998-ban alapított Citynet Kft.-t 2002-ig Varga Tamás, az MSZP informatikai igazgatója vezette, utódja barátja, Szakos Szabolcs lett, aki jelenleg is a társaság vezető tisztségviselője. A cég neve előkerült a 2006-os kampányban: a Fidesz azzal vádolta az MSZP-t, hogy az ellenzéki párt szervereiről kampányanyagokat töltöttek le, ehhez pedig a céghez tartozó számítástechnikai eszközöket használták. A Citynet nyújtotta be elsőként kérelmét a magyarcharta.hu domainnév igénylésére, röviddel azután, hogy Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő tavaly nyáron életre hívta a mozgalmat.
A Citynet illetékeseit nem sikerült megszólaltatnunk, jövő hétfőre ígértek tájékoztatást.
|
[
"MSZP",
"Gardien 2003 Bt.",
"Citynet Kft.",
"BKV"
] |
[] |
A Magyar Nemzet múlt héten írt arról, hogy átfogó vizsgálatot indít Budai Gyula azoknak a több mint 400 millió forint közpénzt felemésztő filozófiai pályaműveknek az ügyében, amelyeknek "ellentmondásaira" a napilap cikksorozatban hívta fel a figyelmet.A kormánybiztos felidézte, január elején feljelentést tett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai Kutatóintézete és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) közötti hetvenmillió forintos támogatási szerződés miatt. Elmondta ugyanakkor, hogy a többi, csaknem félmilliárd forintos összegű pályázattal kapcsolatos iratokat - így például szerződéseket, számlákat - is bekérte, s ezek már a birtokában vannak.Mint fogalmazott, elképzelhető, hogy ezek ügyében is büntetőfeljelentés fog születni, mert "nagyon érdekes dolgokat találtunk a külsős megbízási díjakkal kapcsolatban". Példaként párizsi vonatjegyet és 800 ezres szállodaszámlát említett a politikus, aki szerint "óriási visszaélések" történtek.A Budai Gyula által tett feljelentéssel összefüggésben a rendőrség múlt pénteken azt közölte, hogy eljárást folytatnak hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A rendőrség tájékoztatása szerint már tavaly ősszel eljárást indítottak az ügyben, de - mint Horváth Katalin Fanni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője fogalmazott - vizsgálják az ezzel kapcsolatos, azóta érkezett feljelentés tartalmát. További információkkal a nyomozás érdekeire való tekintettel nem szolgáltak.A Magyar Nemzet több számában is foglalkozott a filozófuspályázatok ügyével. A lap közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör. A napilap azt írta, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain 2004-ben és 2005-ben olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani. Kitért arra: a 2005-ös Jedlik Ányos-program keretében egy Heller Ágnes vezette konzorcium 53,9 millió forintot nyert el; a pályázat bírálóbizottságának és a nyertes alapítványnak is tagja volt Bacsó Béla.
|
[
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Filozófiai Kutatóintézete"
] |
Nem tudni, mikor épülhet meg a Szirmabesenyőre tervezett új börtönépület, mert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) nincs akkora anyagi fedezete, hogy a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó céggel megkösse a szerződést. Hogy mennyire állt egymástól távol a BvOP és az ajánlattevő elképzelése az építkezés költségeiről, nem derült ki, de korábbi sajtóhírek 4,4 milliárd forintra tették az építkezés összegét.
A túlzsúfolt börtönök miatt a meglévő büntetés-végrehajtási intézetek bővítését és újabbak építését határozta el a kormány. Az egyik új, ötszáz férőhelyes intézmény Szirmabesenyőn lenne, annak megépítését már tavaly ősszel elkezdték volna. A sajtóban megjelentek szerint az új börtönépület – benne többek között fogvatartotti és egészségügyi résszel, konyhával és rendezvényteremmel – 4,4 milliárd forintba kerülhet.
Igen ám, de a 2016 nyarán a kiviteli tervek elkészítésére és a kiviteli munkák elvégzésére közzétett ajánlati felhívás most eredménytelenül zárult – derült ki a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számából. Az indoklás alapján ugyanis a büntetés-végrehajtásnak a
"rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel."
Pedig jelentkezőben nem volt hiány. A munka elnyerésére pályázott ugyanis az FK-RASZTER Építő Zrt., a Penta Industry Kft., a W-É-D SZIRMABESENYŐ KONZORCIUM (West Hungária Bau Kft. – ÉPKAR Zrt. –DHJ Építő Kft.), a Nyírépszer Hungária Kft., a ZÁÉV Építőipari Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a Magyar Bau Holding Zrt-Strabag-MML Kft.-Züblin Kft. közös ajánlattevőként, a Hunép Universal Építőipari Zrt. és az EURO Campus Kft. is.
Hogy az ajánlattevők mennyiért vállalták volna a börtönépület felhúzását, nem szerepel a megjelent eredményhirdetésben.
Fotó: innen.
|
[
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"Penta Industry Kft.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Hunép Universal Építőipari Zrt.",
"Nyírépszer Hungária Kft.",
"EURO Campus Kft.",
"W-É-D SZIRMABESENYŐ KONZORCIUM",
"West Hungária Bau Kft.",
"Magyar Bau Holding Zrt-Strabag-MML Kft.-Züblin Kft.",
"KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.",
"FK-RASZTER Építő Zrt.",
"ÉPKAR Zrt.",
"–DHJ Építő Kft."
] |
Visszaélések miatt visszavonták a Miniszterelnökség "Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása - Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása" című pályázati felhívását, írja az MTI. A hírügynökség kérdésére a Miniszterelnökségen elmondták: pályázati kifizetések még nem voltak, mivel a visszaélésekre még az elbírálási folyamat elején derült fény.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a pályázatnál számos esetben merült fel "mesterséges körülmény megteremtésének" gyanúja. A megyei kormányhivataloktól kapott információk szerint "több pályázó - bizonyos csoportok kiszolgáltatottságát kihasználva - tömegével igényelt a pályázathoz szükséges regisztrációs számot, majd nyújtott be szinte azonos tartalmú kérelmeket".
A jelenlegi feldolgozottság alapján a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan
a 40 ezer eurónak (nagyjából 12 millió forintnak) megfelelő támogatásra – írta a Miniszterelnökség.
A vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálására, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítására 2016. augusztus 25-én jelent meg a csaknem 13,85 milliárd forint keretösszegű felhívás. Az előzetes vizsgálat azért indult, mert a pályázatra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett, közel 140 milliárd forint forrásigénnyel.
Az ügy felderítése érdekében a rendőrség nyomozást indított, de a Miniszterelnökség vizsgálja annak lehetőségét, hogy a tisztességesen pályázó mikrovállalkozások miként juthatnának hozzá a fejlesztési forrásokhoz – olvasható a közleményben.
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[] |
A Direkt36 kutatása szerint még a közelmúltban is futott a kormány egyik legújabb hirdetése, de más, Rogán Antal hivatala alá tartozó cég is költött pénzt a Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös weboldalát üzemeltető cégnél.
Rogán-Gaál Cecília annak ellenére sem került távol a kormány legbefolyásosabb tagjához, Rogán Antalhoz tartozó gigantikus állami költésektől, hogy 2019 végén a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 12 év házasság után elvált feleségétől – írta meg a Direkt36. A lap szerint még a napokban is futott kormányzati hirdetés, valamint olyan cégeké, amelyek Rogán Antal alá tartoznak.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös, bulvárhírekkel foglalkozó weboldalukat, a Top World Newst üzemeltető Top News Hungary Kft-ből 2021-ben 1,3 milliárd forint osztalékot vett ki. A cég az oldal csekély látogatottsága ellenére 1,5 milliárd forint nettó árbevételt produkált – emlékeztetett a Direkt36.
Urbán Ágnes közgazdász, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Direkt36-nak azt mondta, hogy a 85 százalékos profitráta "abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény, ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni". A Direkt36 az utóbbi hónapokban számos olyan hirdetést talált, amelyek kötődnek a kormányhoz és vele kapcsolatban álló gazdasági szereplőkhöz.
Az egyik ilyen a Poggyász című utazós tévéműsor, amely a kormányközeli TV2-n fut, és együttműködő partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet Rogán Antal minisztériuma felügyel. Emellett júliusban beágyazott videóként jelentek meg az oldalon a kormány legújabb, az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kisfilmjei. A hirdetés kattintás után a Magyarország Kormánya nevű hivatalos YouTube-csatornára visz. Az oldal mobilos verziójában korábban több cikknél a Szerencsejáték Zrt. hirdetései is megjelentek. Az állami tulajdonban lévő cég tulajdonosi jogokat gyakorló szervezete a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda.
A tevékenységével kapcsolatos kérdésekre a Top News Hungary Kft. nem válaszolt a Direkt36-nak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt válaszolta azokra a kérdésekre, hogy van-e közük a TWN-en megjelenő hirdetésekre, hogy nem ők döntenek "a kampányban használt médiumokról, hanem az ügynökség, aki maga rakja össze a média mixet".
|
[
"Magyarország Kormánya",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Top News Hungary Kft."
] |
[
"Top World News",
"Top News Hungary Kft-ből",
"Mérték Médiaelemző Műhely"
] |
A 2002-es Salt Lake Cityben sorra kerülő téli olimpia pályázata kapcsán kirobbant vesztegetési-botrány miatt Samaranch kérte a bizalmi szavazás lebonyolítását, amely nagy többséggel támogatta őt. A zárt ajtók mögötti, titkos voksolás a korrupciós ügy tisztázására összehívott közgyűlés első, fontos eseménye volt.
Szavazás előtti beszédében Juan Antonio Samaranch elmondta, hogy a vesztegetési botrány miatt gyors és megfelelő lépéseket kell tenniük a komolyabb következmények elkerülésére.
- Legfőbb célunk, hogy a szükséges lépések megtételét követően teljesen biztossá váljon: ez a szomorú epizód soha nem ismétlődik meg. A NOB-ot ítélik meg, s a NOB-nak foglalkoznia kell a kialakult helyzettel. A helytelenül viselkedő kandidáló városok ügye már a múlthoz tartozik, most a mi NOB-unk áll vizsgálat alatt. Meggyőződésem, hogy ha nem cselekszünk gyorsan, határozottan és egységesen, akkor a leleplezés miatt ránk, az olimpiai mozgalomra, a NOB-ra nehezedő nyomás nagyon, nagyon komoly lesz. Elnökségem tizennyolc éve alatt mindent megtettem az olimpiai mozgalomért - jelentette ki a spanyol sportvezető, akinek beszédét kétszer is felállva tapsolta meg a NOB-tagság.
Ezután hat korrupcióval vádolt tag kizárásáról döntöttek. Az ecuadori Augustin Arroyo, a szudáni Zein el-Abdin Ahmed Abdelkadir, a kongói Jean-Claude Ganga, a mali Lamine Keita, a chilei Sergio Santander és a nyugat-szamoai Seiuli Paul Wallwork a 2002-es téli olimpiát rendező Salt Lake City pályázata során, különböző szolgáltatásokat fogadott el, ezzel vétett a NOB szabályai ellen.
A vádlottaknak egyenként 20 perc állt rendelkezésükre ahhoz, hogy meggyőzzék társaikat ártatlanságukról. A felmentéshez legközelebb Wallwork állt, akinek mindössze 8 támogató szavazatra lett volna még szüksége ahhoz, hogy tovább folytathassa munkáját a NOB-ban.
- Kizárásom igazságtalan, mert én visszafizettem azt a kölcsönt, amit egykori feleségem Tom Welshtől, Salt Lake City pályázati bizottságának elnökétől kért. Négy héttel ezelőtt, amikor megkérdezték tőlem, hogy mi történt, megfordult a fejemben, hogy lemondok. Ugyanakkor arra gondoltam: ha magyarázatot adok a történtekre, felmentenek. Most már bánom, hogy nem hoztam meg idejében a döntést - nyilatkozta Wallwork.
Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első alelnöke, egyben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a kizárásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a szervezet megtanulta a leckét, és mostantól le kell szállnia a földre, a realitások talajára.
Marc Hodler, egykori NOB alelnök, a korrupciós botrány kirobbantója szerint a döntés után végre eljött a politikai és felfogásbeli változtatások ideje.
- A közgyűlés legfájdalmasabb és legszomorúbb részén túl vagyunk. Most már előre tekinthetünk - fogalmazott a kanadai Richard Pound, a NOB egyik alelnöke a kizárásokat követően.
(MTI)
|
[
"NOB"
] |
[
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Salt Lake City",
"Seiuli Paul Wallwork",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
2018-ben is repkednek a milliárdok, ha a határon túli magyarok támogatásáról van szó. A magyarázat: választási kampány. A fő cél: a foci.
Jelentősen nő 2018-ban a határon túli magyarok támogatása – derül ki a most benyújtott költségvetési tervezetből. A Miniszterelnökség 8,3 milliárdot szánhat nemzetpolitikai tevékenységre, ennek az idei kerete még 6,5 milliárd forint, tavaly pedig 5,5 milliárdot fizettek ki erre. Ennél is több pénz jut a Bethlen Gábor Alapkezelőnek: az idei 21 milliárd után több mint 26 milliót kap a külhoni támogatásokat menedzselő társaság. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet pedig 1,2 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre.
Jövőre is 612 millió forint jut az amerikás magyarok Magyar Foundation of North America nevű, kevéssé ismert szervezetének. A határon túli oktatásra 231,6 milliót szán a kormány a köznevelésben, további 801 milliót pedig a felsőoktatásra. Az oktatási keret több mint 200 millióval nő egy év alatt.
Ide is jut belőle A támogatásokból nem csak kisvállalkozóknak jut, de a gazdasági elitnek is. A határon túli millilárdosokról szóló cikksorozatunk részeit itt olvashatja: Erdély Felvidék Vajdaság és Kárpátalja
Horvátország és a Muravidék a korábbi évekhez hasonlóan 500-500 millió forintra számíthat, Erdély és a Felvidék pedig 1-1 milliárdra. A vajdasági magyarok a hároméves, 7,4 milliárdos támogatási programon túl még 189 milliót kapnak a most készülő büdzséből, a kárpátaljaiak egy hasonló keret 5 milliárdján kívül még 222,6 milliót kapnak.
Utóbbi programok érdekessége, hogy a támogatást azok a vállalkozók kaphatnak, akik kettős állampolgárok. És ezek a vállalkozók pedig jövőre nem csak vállalkozni fognak, hanem a kormány reményei szerint szavazni is – ami mindjárt megmagyarázza a bőkezűséget.
A választás persze nem minden, a kormány a határon túli fociról sem feledkezik meg. Nemrég kiderült, hogy a támogatott határon túli civil szervezetek közül a legnagyobb nyertesek a fociakadémiák. Ráadásul ezek a támogatások nem is szerepeltek a költségvetésben: az év végi osztogatás közben talált 50 milliárdot a kormány a határon túli kiemelt sportcélú beruházásokra.
Jutott ilyen összeg például Világi Oszkárnak, a Mol szlovákiai leányvállalatát és a Dunaszerdahely focicsapatát vezető milliárdosnak is. És ebből a keretből már nem is csak a határon túli magyaroknak juthat, de az anyaországiaknak is. Egynek biztosan: Mészáros Lőrinc már be is jelentkezett, hogy ebből a pénzből építene Eszéken stadiont.
|
[
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet",
"Miniszterelnökség",
"Bethlen Gábor Alapkezelő"
] |
[
"Magyar Foundation of North America"
] |
A Fidesz-közeli rendezvényeket biztosító Valton-Sec kisebbségi tulajdonosának végrehajtási joga terheli a becsődölt Quaestor-csoport ingatlanbefektetési cégét – ez derül ki a jogerősen a minap felszámolás alá került Quaestor Invest Kft. cégirataiból. A csoport feje, Tarsoly Csaba és 11 társa ellen májusban indul a büntetőügy.
Ennél szomorúbban aligha nézhet ki cégmásolat: a Quaestor-csoport ingatlancégét, a Quaestor Invest Kft.-t számos végrehajtás és egyéb kényszer is terheli. A Fővárosi Főügyészség büntetőjogi intézkedést jegyeztetett be, a Készenléti Rendőrség vagyon-visszaszerzési hivatala – ahogy a becsődölt cégcsoport több tagjánál – biztosítási intézkedéssel próbálkozik.
Ezen túl sorjáznak a végrehajtások: a NAV mellett frissen jelentkezett végrehajtást kérőként a magyar állam, utóbbinak a kisebbségi tulajdonos Tarsoly Csaba üzletrészének lefoglalásáról van papírja.
A többségi tulajdonos Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. üzletrészére négy magánszemélynek is fáj a foga, közülük hárman Bessenyei István és az ő hozzátartozói.
A jelenleg luxemburgi lakcímen szereplő Bessenyeiről korábban már írt az Átlátszó, a férfi e szerint Dirk Gerkens örökös kereskedelmitévé-guru tanácsadója volt, s valaha egy később mutyigyanússá vált közmédia-beszállítóban volt érdekelt:
Bessenyei jelenleg a Fidesz-közeli rendezvényeket, például a Békemeteket biztosító, közmegbízásokkal tömött Valton-Sec Kft. 11 százalékos tulajdonosa, s érdekelt még a Nakama&Partners nevű reklámcégben, amelyet Hajdú-Sarka Kata vezet. Hajdú-Sarka Kata az olykor Habony Árpáddal promenádozó Hajdú Péter celeb-műsorvezető felesége.
A Quaestor Invest – amelynek végrehajtását már tavaly nyáron kezdeményezték, a döntés azonban csak a múlt héten vált jogerőssé – a tulajdonosa a brókerbotrány-sorozatban bedőlt cégcsoport számos ingatlanbefektetésének, köztük a győri ETO-ingatlanokat birtokló vállalkozásoknak is – lásd ábránkat:
Tavaly márciusban e cég ügyvezetőjének is megválasztotta a közgyűlés Orgován Béla közmunkást, majd a hónap végén Tarsoly Csaba visszavette az irányítást egészen mostanáig, a felszámolás jogerős elrendeléséig ő volt a cég első embere.
Tarsolyt és 11 társát az ügyészég bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztással vádolja, perük előre láthatóan májusban kezdődik a bíróságon. A 1548 oldalas vádiratban nem szerepel a több száz kisbefektető esete, ezekkel az ügyészség úgymond időtakarékosságból nem foglalkozott.
A vádiratban az elsikkasztott pénzt 77 milliárdra teszik, az összegről csak Tarsoly ügyvédje állítja, hogy meg lehet találni, mások a jelek szerint nem is keresik különösebben.
A céginformációt az Opten és a Céginfó.hu szolgáltatta.
|
[
"Quaestor Invest Kft.",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Valton-Sec Kft.",
"Készenléti Rendőrség"
] |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói nem tartoznak a rendvédelmisek közé, ám nincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például nem mindenki vihet be közülük a munkahelyére mobiltelefont – jelezte szerkesztőségünknek egy olvasó. Megemlítette többek között azt is, hogy a számvevőszék több tucat munkavállalóját tavaly olyan választás elé állították, ami révén közös megegyezéssel távoztak. Az ÁSZ-törvény módosításával még kiszolgáltatottabbá váltak volna a dolgozók, de a köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.
"Mintegy hatvan tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert – munkavállalót – ajánl fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten az üzleti szféra számára. Ennek érdekében technológiai és módszertani megújulás eredményeképpen az ÁSZ munkavállalói állományának mintegy tíz százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot."
Ezt – mint a sajtóban már megjelent – Domokos László ÁSZ-elnök mondta 2018 júliusában az országgyűlésben. Domokos közlése azonnal kiváltotta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezet (MKKSZ) aggodalmát arra vonatkozóan, hogy dolgozókat akarnak elküldeni a szervezettől. Az érdekképviselet ezért levélben tudakozódott az elnöknél többek között arról, hogy az Állami Számvevőszéknél csoportos létszámleépítést terveznek-e vagy munkavállaló-cserét hajtanak végre, illetve mit tartalmaz az ÁSZ ajánlata, és mi alapján választják ki az érintetteket.
Amilyen fura megfogalmazású volt Domokos László parlamentbeli beszéde, ahhoz hasonló választ kapott a szakszervezet is.
Az ÁSZ részéről azt közölték, hogy technológiai és módszertani megújulás zajlik a számvevőszéknél.
Ennek keretében a munkavállalók 10 százalékának tesznek "együttműködési és támogatói ajánlatot", amely egyedi és személyre szabott, valamint "az egyes munkavállalók egyéni igényeit, érdekeit is messzemenően figyelembe veszi." És éppen emiatt általános tájékoztatást az ajánlat tartalmáról nem tudnak adni – tették hozzá. A szakszervezet tudomása szerint egy tucatnyi dolgozó élt az ajánlattal, és hagyta ott a számvevőszéket.
Az új ÁSZ-törvény korlátlan hatalmat adna az elnök kezébe
Az MKKSZ nem sokkal később ismét megkongatta a vészharangot. Megjelent ugyanis az ÁSZ-ról szóló törvénymódosító javaslat, és az érdekképviselet úgy látta, hogy ha azt az országgyűlés elfogadja, és 2019. január 1-jével hatályba lép, akkor a dolgozók teljesen ki lesznek szolgáltatva a szervezet elnökének.
Mint az MKKSZ honlapján olvasható, az új törvény korlátlan jogot adna az ÁSZ vezetőjének a számvevőszék átalakítására, a létszám vonatkozásában is. Nem lenne lehetőség szakszervezet szervezésére, és az elnök mindenféle kontroll nélkül dönthetne a számvevők elküldéséről.
Az MKKSZ attól tartott, hogy a módosított ÁSZ-törvény lehetővé teszi majd, hogy a dolgozók kinevezését a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosítsa indoklás és gyakorisági korlát nélkül. Az sem tetszett a szakszervezetnek, hogy a dolgozók illetménye akár 40 százalékkal is csökkenhet egyik hónapról a másikra.
Mindezek mellett az ÁSZ-nál szakszervezet sem működhetne. Ez többek között sérti az Alaptörvény VIII. cikkének (5) bekezdését, amely kimondja, hogy szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek – írta Boros Péterné a törvényjavaslatot a kormány nevében benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek. Hogy ez a számvevőszéknél is így maradjon, a szakszervezeti vezető azt kérte Semjén Zsolttól, hogy a törvényjavaslatot egészítsék ki a garanciát biztosító megfelelő jogszabály-helyekkel.
A törvénymódosítás azonban a kidolgozott változatban került az országgyűlés elé, amely 2018. december 12-én el is fogadta azt. Az ÁSZ honlapján megjelentek szerint "az elfogadott törvénymódosítás további biztosítékokat ad az ÁSZ szervezeti függetlenségéhez, valamint tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét is."
Karácsonyi üdvözlet helyett ultimátum
Pár nappal később a számvevőszék munkavállalói megtapasztalhatták, hogy mit jelent számukra az új törvény. Domokos László az ünnep alkalmából üdvözletet küldött a dolgozóknak és megköszönte a munkájukat. Igen ám, de nem mindenkinek. A munkavállalók 20 százaléka, mintegy száz ember ugyanis a karácsonyi üdvözlet helyett arról kapott értesítést, hogy miután az országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, felajánlják számukra jogviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ráadásul csak néhány napig gondolkodhatnak azon, hogy mit lépnek, mert az ajánlat ennyi ideig áll fenn.
A történtek kiverték a biztosítékot a szakszervezetnél, amelynek elnöke, Boros Péterné újabb levelet írt Domokos Lászlónak. Abban hangot adott nemtetszésének amiatt, hogy Domokos László nem kérte ki az MKKSZ alapszervezetének, a Számvevői Érdekképviseletnek a véleményét döntése meghozatala előtt. Amely egyébként az MKKSZ elnöke szerint megalapozott indokok és munkaértékelések nélkül történt. Boros Péterné kitért a nyári létszámleépítésre is: szerinte stratégiailag érthetetlen, hogy valaki miért ajánlgatja másnak a jó munkaerőt, és miért nem igyekszik azt megtartani, illetve miért üldözi el.
Áder visszaküldte a törvényt
Mintegy hatvan emberrel tették ezt. Rajtuk már az sem segített, hogy Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabályokat módosító törvényt, mert szerinte azzal az ÁSZ dolgozói kiszolgáltatottabbá, hátrányosabb helyzetűvé válnának. Emellettt a törvény az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és magatartási szabályokat fogalmaz meg a számvevőkkel szemben.
Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné az Átlátszónak azt mondta, nagyon örülnek annak, hogy Áder János visszaküldte a törvénymódosítást, mert egy nyílt levélben az MKKSZ is kifogásolta annak jogellenességét. "Az ÁSZ elnöke éppen ennek a szakszervezeti nyílt levélnek tulajdonítja a köztársasági elnök vétóját, és nem bízik a törvénymódosítás másodszori elfogadásában" – tette hozzá.
Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a jog keretei között, a jog eszközeivel élve valamilyen garanciát érjenek el a dolgozók számára. "Domokos László regnálása óta egyébként a számvevőszéknél régebben ott lévők voltak a célkeresztben" – jegyezte meg Boros Péterné.
Az ÁSZ azt közölte, hogy az intézkedéseket a hatékonyság érdekében hozta meg
Az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának vezetője, Horváth Bálint az Átlátszó megkeresésére azzal vezette fel válaszát, hogy mivel minden állami szervezet felé elvárás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása, ennek megfelelve jár el az Állami Számvevőszék.
Az ellenőrzési és szervezeti hatékonyság növelése érdekében az elmúlt években számos intézkedést hajtottak végre, amelyek "az ÁSZ erőforrás-tervezésébe beépültek, a humánpolitika részévé váltak és a munkakörök tartalmi átalakulását hozták magukkal". Emellett "a szervezetfejlesztési és hatékonyságnövelő intézkedések alkalmazkodnak a digitalizáció fejlődése által kiváltott változásokhoz is".
Kérdésünk alapján Horváth Bálint kitért a Domokos László elnök tavaly nyári, a 2019-es költségvetésről szóló parlamenti vitában tett bejelentésére is, amely során, mint fentebb írtuk, az ÁSZ-elnök több tucat dolgozót ajánlott fel az üzleti szférának. "Az ÁSZ 2018 nyarától, több ütemben kölcsönös megállapodásra alapozott együttműködési és elhelyezkedési ajánlatot tett több munkavállalójának, amelyet az érintettek nagy többsége elfogadott" – írta az osztályvezető.
Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy "a korábban megfogalmazott állításokkal ellentétben ezek nem csoportos létszámleépítések voltak, hanem teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához".
Horváth Bálint leszögezte azt is, hogy "az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el. Az intézkedésekről, annak megalapozásáról az ÁSZ folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt".
A mobiltelefonok munkahelyi használatára vonatkozó tiltással kapcsolatban pedig azt a tájékoztatást adta a kommunikációs vezető, hogy a szigorított adatvédelmi és adatbiztonsági előírások miatt egyes kiemelt adatbiztonságot igénylő munkahelyeken az ÁSZ korlátozhatja az adatrögzítésre is alkalmas készülékek használatát. "Ilyen esetben az ÁSZ természetesen folyamatosan biztosítja az érintett munkatársak elérhetőségének lehetőségét, amellyel kapcsolatban probléma nem merült fel" – tette hozzá.
Címlapkép: Domokos László, az ÁSZ elnöke beszédet mond a 2019 januárjában megtartott Ecoventio konferencián (fotó:Állami Számvevőszék)
|
[
"Állami Számvevőszék"
] |
[
"Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezet",
"Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztálya",
"Számvevői Érdekképviselet"
] |
Kocsis Máté szerint erősen kétséges dolgokban is egyeztetett Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és P. Tamás, az Energol Rt. előzetes letartóztatásban levő volt vezetője. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja erről Laborc Sándor keddi meghallgatása után beszélt újságíróknak.
Kocsis Máté elmondta: az Alkotmányvédelmi Hivatal a bizottság elé tárt dokumentumokat, és ezzel kapcsolatban kérdezték Laborc Sándort a testület zárt ülésén. A volt főigazgató az ügy érdemére vonatkozóan folyamatosan valótlanságokat állított, holott a bizottság tagjai előtt voltak a hiteles dokumentumok – közölte.
Kocsis Máté szerint önmagában az sem szerencsés, hogy találkozott Laborc és P. Tamás, de az ügy érdeméhez inkább az tartozik, hogy ott miről volt szó. Azok a dokumentumok, amelyeket Alkotmányvédelmi Hivatal kedden a testület tagjai elé tárt, további bűncselekmények gyanúját is felvetik, illetve büntetőeljárásokat indukálhatnak.
Mint mondta, Laborc és P. Tamás "korábban erősen kétséges dolgokban is egyeztettek". "Nem egyeztethető össze semmilyen törvény szellemével az, ami ezeken a megbeszéléseken folyhatott, folyt" – fogalmazott Kocsis Máté.
Közölte, kezdeményezték, hogy Alkotmányvédelmi Hivatalt kérje arra a testület: készítsen egy állásfoglalást, hogy az ügyre vonatkozó dokumentumok minősítése feloldható-e.
A Magyar Nemzet november 20-i számában azt írta, hogy kétszer bizonyosan találkozott Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójaként P. Tamással. A lap szerint egy budai nyilvános helyen 2007 és 2008 környékén két találkozó is zajlott a polgári elhárítás korábbi vezetője és a kilencvenes évek közepének alvilági leszámolásai kapcsán most előzetes letartóztatásban lévő volt olajos vállalkozó között.
Mile Lajos, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagja a lap november 23-i számában megjelent cikkben kijelentette: ténymegállapító albizottságot hozna létre az LMP annak tisztázására, hogy milyen összefüggések vannak a kilencvenes évek olajügyleteiben is felbukkant személyek, egyes bűnözői körök és a titkosszolgálat között.
A lap november 23-i számában megjelent cikkben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagja arról beszélt, szerinte használna a titkosszolgálatok hitelességének, ha a testület ilyen módon tekintené át, milyen kapcsolatban álltak egymással a polgári, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és a bő két évtizede színre lépett alvilág.
A képviselő a lap kérdésére, hogy miként vélekedik a Gyurcsány-kormány által a Nemzetbiztonsági Hivatal élére kinevezett Laborc Sándor és az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült P. Tamás kapcsolatáról, azt mondta: az ilyen kapcsolat különleges műveleti célból indokolt lehet, ám azt tisztázni kell, hogy ők ketten milyen formában, milyen körülmények között és milyen célból találkoztak.
|
[
"Energol Rt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottság"
] |
70 milliós lakást titkoltak el Kósáék
Budapest ― Csendes, évtizedes platánfákkal körülölelt utcák vezetnek ahhoz a Duna-parti luxuslakáshoz, ahol Kósa Lajos (50), a Fidesz alelnöke tölti hétköznapjainak egy részét, és amelynek létezéséről eddig a debreceni polgármester soha nem beszélt.
Kósa Lajos felesége, Gyöngyike az ingatlan tulajdonosa
Nem csoda, hiszen nem tudni, honnan volt pénze a politikusnak a 150 négyzetméteres dunai panorámás ingatlanra, amelynek értéke becslések szerint minimum 70 millió forint lehet.
A bombát az RTL Klub Házon kívül című műsora leplezte le: információik szerint az ingatlan 2002 óta van Kósa Lajos feleségének nevén, de a gyakorlatban nem ő, hanem a Fidesz alelnöke használja. Ezt a helyszínen a Blikknek is megerősítette egy lakó. – Hetente többször is látjuk itt Kósa urat, általában sofőr hozza, vagy pedig motorral jön – mondta el az egyik szomszéd.
A 155 négyzetméteres, 4 és fél szobás ingatlant hatalmas terasz öleli körbe, közvetlen panorámával a Duna egyik ágára. Azt is megtudtuk, hogy míg a villapark többi épületének felső szintjén általában két lakás található, Kósa esetében ezt egybeépítették. A parkolással sincs gondja – szomszédjai teremgarázsával ellentétben –, neki saját beálló jár, amelyben két autó fér el. A luxuslakás amúgy éppen teljes felújításon esik át.
A tulajdoni lap szerint az ingatlan tényleges adásvétele csak 2010-ben zajlott le. Úgy tudjuk, problémák adódtak a műszaki átadással.
Több ingatlanszakértővel is egyeztettünk, akik szerint egy ilyen lakás értéke a 70 millió forintot is elérheti. Kérdés azonban, hogyan kerülhetett Kósa Lajos feleségének a tulajdonába, hiszen neki nincs akkora jövedelme, hogy ezt meg tudta volna venni. Az is érdekes, miből tartják fenn, hiszen egy ekkora ingatlannál csak a közös költség – rezsi nélkül – 50 ezer forint felett van, a Kósa családnak pedig Debrecenben is van még egy 300 négyzetméteres családi háza.
Az RTL Klub Házon kívül című műsorának Kósa elmondta, a lakáshoz 2002 decemberében cserével jutottak hozzá, és azóta szerepel neje vagyonnyilatkozatában. (Az viszont nem nyilvános, hiszen ő nem képviselő – a szerk.)
A második szinten lévő pazar lakást hatalmas terasz öleli körbe, egyenesen a Dunára néző kilátással (Fotó: Gy. Balázs Béla)
– A nagyerdei lakásunk melletti telket megvásárolta egy ingatlanfejlesztő, egy társasházat szeretett volna építeni. Megkeresett minket is, hogy megveszi a lakást, de nem akartuk eladni – nyilatkozta a politikus. – Akkor jöttek a gyerekek, inkább hitelt akartunk felvenni, hogy megvegyünk egy másik lakást. Mivel azonban én úgyis gyakran vagyok Pesten, végül elcseréltük az akkori lakásunkat erre az óbudaira – mondta Kósa, aki közben hitelt vett fel, hogy megvegyék azt a 300 négyzetméteres debreceni családi házat, ahol most is laknak. Ennek részleteit valójában még most is fizetik.
A politikusnak mindenesetre mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy fenn tudja tartani ingatlanjait. Nyilvános vagyonnyilatkozata szerint 2009-ben, egy évvel a lakás tényleges megvásárlása előtt 87 millió forintos adóssága volt, miközben számláján 4 és fél millió forintos megtakarítással rendelkezett. Adóssága tavaly már "csak" 37 millió volt, 3,3 milliós megtakarítás mellett, miközben parlamenti képviselőként körülbelül nettó 750 ezer forintot visz haza havonta.
Idilli környezetben, közvetlenül a Duna-ág partján fekszik a lakópark
Serdült Viktória
|
[
"Fidesz"
] |
[
"RTL Klub"
] |
2010. július 22., csütörtök, 15:05 • Utolsó frissítés: 2010. július 23., péntek, 10:58
Címkék: Magyar Fejlesztési Bank; Baranyay László;
Míg Simor András jegybankelnök fizetéséből kardinális kérdést csinált a kormány, addig az általa kinevezett Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. elnökének, Baranyay Lászlónak a fizetése nagyobb annál, amennyit a kormány Simornak szán. Az állami cégeket vezetők havi keresetének kétmillió forintban való maximálásáról egyébként még a Bajnai-kormány határozott.
"A jegybankelnök úrnak el kell fogadnia, hogy maximum kétmillió forintot kereshet, és hogy ha ezt nem sikerül lelkileg feldolgoznia, akkor van néhány millió ember, aki részletes, személyes tanácsadással, életviteli tanácsadással látja el." Ezt mondta Lázár János frakcióvezető a HVG legújabb számában megjelent cikk szerint, amely azt taglalja, hogy az Orbán-kormánynak eddig nem sikerült olyan megoldást találnia a költségvetési egyensúly megteremtésére, amelyet az ország hitelezői, az IMF és az EU is elfogadnak.
A vita tárgya, mint ismert, Simor András jegybankelnök fizetése. A HVG írása megpendíti azt is, hogy a Fidesz kevésbé szigorú saját embereivel szemben: "Baranyay László MFB-elnök jövedelme legalább kétszerese annak, amennyit a kormány Simornak szán." Baranyaynak a havi kétmillió forintos béréhez garantált juttatásként évi két havi fizetést – négymilliót – csapna hozzá. Igaz, ez utóbbi Erős János idején is járt a vezető beosztású dolgozóknak. A kétmilliós havi kereseten felül azonban Baranyay László alapbérének nyolcvan százalékát kitevő állami prémiumban részesülhet, éves cafeteriakerete pedig bruttó 1,1 millió forint.
Az MFB szóvivője, Nyiri János a cikkben foglaltakra reagálva azt mondta, hogy a menedzsment, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak a bére csökkent. "Az egyéb kereseti adatok azért változatlanok, mert azokat – mármint a szabályokat – "örököltük", vagyis nem a konkrét személyekhez, az ő szerződésükhöz kötődnek" – tette hozzá.
Az MFB által közölt kereseti adatok szerint a vezérigazgató havi kétmilliója mellé még évente garantált juttatásként két hónapra járó fizetését is megkapja. Ugyanez jár – akárcsak az előző bankvezetés idején – a többi vezető beosztású munkatársnak is. Igaz, most már a vezérigazgató-helyettes a korábbi havi 2-3,5 millió forint helyett 1,9 milliót kap. Az ügyvezető igazgatóknak pedig havonta 1,4-1,8 millió forint jár az előző érában adott 1,3-3 millió forint helyett.
Nyiri megjegyzésként azt fűzte még hozzá, hogy a jövedelem meg az alapbér különböző dolgok, és Baranyay László jövedelmét Simor jövedelmével kellene összevetni.
|
[
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
[
"MFB) Zrt."
] |
Költségvetési csalással gyanúsítja a Nemzeti Adó – és Vámhivatal a milliárdos pornógurut, Gattyán Györgyöt – értesült a PestiSrácok.hu. A Docler cégcsoport egyik vállalkozását érintő eljárásban összesen hat személyt gyanúsított meg az adóhatóság, amely már be is fejezte a nyomozást és az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.
Tavaly decemberben befejezte a pornómilliárdos Gattyán Györgyhöz köthető Docler cégcsoport egyik vállalkozását érintő, költségvetési csalás miatt múlt év májusában indított, az alapügytől elkülönített eljárást a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a NAV Bűnügyi Sajtóirodája. Az adóhatóság közölte azt is, hogy hat személy tekintetében az iratokat vádemelési javaslattal megküldte a IX. Kerületi Ügyészség részére. A PestiSrácok.hu információi szerint a gyanúsítottak között van egy ismert könyvvizsgáló cég munkatársa, az érintett vállalkozás két ügyvezetője és maga Gattyán György is. Úgy tudjuk, az ügy egy tulajdonjog kivásárlásáról szól, amelynek során a NAV szerint anyagi kár érte az államot, a hatóságok kezében pedig konkrét okirati bizonyítékok és tanúvallomások is vannak. Nemes Tamás, a cégcsoport kommunikációs vezetője az új fejleményekkel kapcsolatban annyit közölt portálunkkal, hogy a Gattyán Györgyöt érintő gyanúsítást nem kívánja megerősíteni, továbbá, hogy
A Docler tudomásul vette a cégcsoport egy cégét érintő korábbi gyanúsítás és vádemelési javaslat tényét, ugyanakkor a gyanúsítás ellen panasszal éltünk. Ahogy eddig, a továbbiakban is minden segítséget megadunk a nyomozó hatóságnak az ügy mielőbbi tisztázása érdekében. A korábbi ügyekben a cégcsoportunknak mind a hazai, mind a nemzetközi bíróság igazat adott, így bízunk benne, hogy ez az elkülönített ügy is hamarosan tisztázásra kerül. Az említett, konkrét ügy részleteiről eddigi gyakorlatunkhoz híven, a továbbiakban sem nyilatkozunk.
Gattyánék pert nyertek a NAV-val szemben
Az alapügy még 2012 szeptemberében azzal kezdődött, hogy az adóhivatal megszállta Gattyán magyarországi székhelyét, a mintegy 40 céget, befektetési társaságot, internetes start-upokat, játékfejlesztőket összefogó Docler-csoportot. Egyes információk szerint áfavizsgálatot tartottak, hiszen bár Gattyán társasági adó-, illetve szja-ágon nagy befizető, de a szolgáltatás után az áfa nem a magyar, hanem a portugál költségvetést gazdagítja. A Docler-csoport egyik tagja, a WebMindLicenses Kft. – melynek Gattyán az egyedüli tulajdonosa – ugyanis bérbe adta egy Lalib nevű portugál cégnek a livejasmin.com erotikus weboldal know-how-ját. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a két társaság közötti licencszerződés célja a magyar adójogszabályok kijátszása volt, és hogy a know-how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán György hozta meg. A NAV ezért hatalmas összegű adókülönbözet (társasági adó, áfa, innovációs járulék és kulturális járulék), valamint adóbírság megfizetésére kötelezte a WebMindLicenses-t. Ebben az ügyben továbbra is ismeretlen tettes ellen folyik az április 9-ig meghosszabbított, immár lassan öt éve tartó nyomozás. Ismert, a NAV eljárása miatt Gattyán az Európai Bírósághoz fordult, amely 2015 decemberében kimondta, hogy a magyar hatóság nem minősíthette volna visszaélésnek Gattyánék lépését azok alapján az adatok alapján, amelyek az adóhivatal rendelkezésére álltak. Meg kellett volna keresniük ugyanis a portugál adóhatóságot is, információkat kellett volna kérnie az adóhatóságnak a portugáloktól. Önmagában az, hogy egy alacsonyabb áfakulcsot alkalmazó országban levő társasággal kötöttek licencszerződést, további körülmények hiányában nem tekinthető visszaélésszerű gyakorlatnak – szögezte le az Európai Bíróság. Tavaly júniusban pedig a Docler a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon is megnyerte évek óta zajló perét a NAV-val szemben.
A volt üzlettárs is gyanúsított
Korábban arról is beszámoltunk, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt is nyomozást indított a NAV Gattyán másik cége, az Il Bacio di Stile luxusáruházat üzemeltető vállalkozás, az Il Bacio Kft. ügyében. Az eljárás eredetileg Magyari Tamásnak, a cég volt ügyvezetőjének a feljelentése nyomán, számvitel rendjének megsértése miatt, ismeretlen tettes ellen indult. Magyari jogi képviselője, Mikó István korábban azt mondta, azért is jelentette fel Gattyán Györgyöt a luxusáruházat üzemeltető vállalkozás kisebbségi tulajdonosa, mert véleményük szerint az egykor méregdrága portékákat árusító vállalkozásukból különös körülmények közt tűntek el a pénzek (A Docler Holding korábban visszautasította az őket ért összes vádat. Ezzel kapcsolatos közleményük itt elolvasható). Gattyán ezután válaszlépésként, szintén az Il Bacio zavaros ügyletei vonatkozásában, egy bérleti szerződéssel kapcsolatban feljelentette Magyarit. Korábbi értesüléseink szerint az ügyben hűtlen kezelés miatt utóbbi férfit meggyanúsította a nyomozóhatóság. Magyari Tamás jogi képviselője akkor portálunknak hangsúlyozta, a BRFK határozata ellen ügyfele panasszal élt.
Címlapfotó: Index.hu
|
[
"Docler Holding",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"IX. Kerületi Ügyészség",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal",
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Nemzeti Adó – és Vámhivatal",
"Il Bacio di Stile",
"Il Bacio Kft.",
"Európai Bíróság",
"WebMindLicenses Kft.",
"NAV Bűnügyi Sajtóiroda",
"Il Bacio"
] |
Bohózattá fajul a motorvonattender A Közbeszerzési Döntőbizottság ismét megtiltotta a MÁV-nak a szerződéskötést Másodszorra is megtiltotta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) a MÁV Rt.-nek a harminc elővárosi motorvonat szállításáról és további harminc szerelvény opciós beszerzéséről és karbantartásáról szóló szerződés megkötését. Munkatársunktól | Népszabadság | 2005. június 10. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS A vasúttársaság járműtendere június elsején a svájci Stadler Bussnang AG győzelmével zárult. A versenyből kizárt kanadai-német Bombardier azonban már egy nappal később eljuttatta jogorvoslati kérelmét a közbeszerzések tisztasága felett őrködő testülethez. A Népszabadság értesülései szerint a KD tegnapi döntését azzal indokolta, hogy a Bombardier beadványa, illetve a rendelkezésére álló iratok szerint a MÁV százmilliárd forintot meghaladó összértékű járműtenderén fennáll a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye. Ezért a testület a kanadai tulajdonban lévő német járműgyártó panaszainak érdemi elbírálásáig megtiltotta, hogy a MÁV szerződést kössön a Stadler Bussnanggal. Határozatából az is kiderül: a Bombardier június másodikán benyújtott, majd kiegészített jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy a MÁV a járműtendert lezáró tárgyalások után érvénytelenné nyilvánította a cég ajánlatát, és döntését nem indokolta. A Bombardier álláspontja szerint az állami vasút a pályázat eredményét meghatározó összegzést nem a közbeszerzési törvény szabályai szerint készítette el. Úgy tudjuk, a MÁV járműtenderének ügyét a KD június 17-én tárgyalja. A várakozások szerint a testület az ügy mérlegelésére kihasználja majd a rendelkezésére álló harminc napot, és lehetséges, hogy él majd a tíznapos hosszabbítás lehetőségével is. Így a MÁV-nak legalább még egy hónapig várnia kell az új motorvonatai szállításáról szóló szerződés megkötésére. Így egyre kétségesebb, hogy a vasúti társaság vállalásának megfelelően a jövő tavasszal valóban képes lesz-e forgalomba állítani új motorvonatai első egységeit.
HIRDETÉS
.
|
[
"MÁV",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Bombardier",
"Stadler Bussnang AG"
] |
[
"MÁV Rt."
] |
Az Alstom francia energia- és gépipari konszern veszteséges pénzügyi évet zárt március végével többek között egy több mint 770 millió dolláros amerikai bírság hatására.
A március végével záródott pénzügyi évet az Alstom 719 millió euró adózás utáni veszteséggel zárta az egy évvel korábbi 556 millió euró profit után.
A cég eredményét jelentősen befolyásolta az a 772 millió dolláros amerikai bírság, amit megvesztegetés miatt kellett kifizetnie. Ez a bírság volt eddig a legnagyobb, amit külföldön folytatott megvesztegetések miatt az Egyesült Államokban egy vállalatra valaha kivetettek.
Az Alstom eladásai a pénzügyi évben 8 százalékkal 6,16 milliárd euróra nőttek, szakértők valamivel többre, 6,32 milliárd euróra számítottak.
Az Alstom a március végével záródott egy évben rekordértékű, 10 milliárd euró megrendeléshez jutott, ami csaknem 60 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Dél-Afrikából kapta eddigi legnagyobb megrendelését, 4 milliárd euróért szállít 600 vonatot.
Az Alstom Magyarországon az Alstom Hungária Zrt. révén van jelen.
|
[
"Alstom"
] |
[
"Alstom Hungária Zrt."
] |
A kormány a 2018-as választásra készülve akár korrupciós kampánnyá dagaszthatja az M4-es ügyét - Miért nem hozza nyilvánosságra a kabinet a metróról szóló OLAF-jelentést? - Nem tagadja, hogy az 1998 és 2010 közötti időszakban háromszorosára nőttek az M4 költségei, de nem tudja, hogy 2010 és 2014 között hova lett több mint 82 milliárd – interjú Demszky Gábor volt főpolgármesterrel
– Felkészült rá, hogy elviszik vezetőszáron, kamerák kereszttüzében?
– Jól emlékszik, ez volt a 2010-es forgatókönyv. Akkor bevált. 2010-ben a Fidesz úgynevezett "amalgámos" technikával...
– ...mivel?
– Ez a sztálinista időkből származó terminológia. Össze nem függő ügyeket egybegyúrtak, hogy azt lehessen mondani: az elkövetők bűnszövetségben dolgoztak. Ezt a technikát használták 2010-ben is, amikor egy tucatnyi fővárosi vezetőt és cégvezetőt vezetőszáron vittek el. Azzal gyanúsították meg néhányukat, hogy bűnszövetségben bűncselekményeket követtek el, megkárosítva a fővárost. Az ügyészség által vezényelt manőver célja az volt, hogy a városvezetés lejáratásával a Fidesz bevegye Budapestet – a fővárosiak szavazatára volt szükség kétharmados többséghez. A 2010-es vádak hamisságát azóta ítéletek sora igazolta: az ügyek többsége már az ügyészi szakban elhalt, más esetekben a bíróság mentette fel a vádlottakat. Nokiás doboz nem volt, már a vádiratban sem szerepelt, de a jogtörténetben tanítani fogják.
– Szóval akkor lélekben már edz egy hasonló procedúrára? Hiszen Lázár János nyilvánosan feljelentette önt, Atkári János és Horváth Csaba főpolgármesterhelyettesekkel együtt. A Miniszterelnökség vezetője az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) az M4-es projekt visszásságait feltáró jelentésére hivatkozva tett így.
– Az OLAF-jelentést nem fogják közzétenni. Az "igazság utáni" politika korában élünk. Az igazságszolgáltatás Magyarországon ma nem független, de én még mindig bízom a bírói függetlenségben. Mivel nincs takargatnivalóm, nincs is mitől tartanom. De az a benyomásom, az, hogy ki ellen és milyen eljárás indul, nos, ez ma Magyarországon kizárólag Orbán Viktoron múlik. A miniszterelnök a mindent eldöntő főkegyúr.
– Márpedig állítólag a miniszterelnök rábólinthat az eljárásra. Ezt valószínűsíti, hogy miközben a kormány eddig az összes uniós kritikát és az OLAF korábbi megállapításait csípőből visszautasította, az M4-es kapcsán hajlandó lenne visszafizetni (legalábbis kommunikációja alapján) majdnem 77 milliárdot az EUnak. Talán mert így tolhatja az "évszázad korrupciós ügyét" a baloldalra.
– A Bibliát idézve csak azt tudom válaszolni, hogy "Te mondád".
– Miért hiszi, hogy a hatalom nem publikálja az OLAF-jelentést? Tarlós István azt szorgalmazza, hogy mielőbb adják közre.
– Tarlósnak ebben az ügyben sem osztottak lapot.
– Megéri titkolózni? Ha más forrásból kikerül a jelentés, besül a baloldalt amortizáló korrupciós kampány.
– Nem sokat kockáztat a hatalom. Az OLAF bizonyosan nem publikálja megállapításait – ezt egyértelművé tette a szervezet igazgatója. Így a szabályok értelmében csak a felhasználók adhatják közre a jelentést, de őket szigorú szabályok kötik. Tiszteletben kell tartaniuk a személyiségi jogokat, az alapvető szabadságjogokat, az érintett személyek jogát arra, hogy a velük kapcsolatos ügyekre reagáljanak.
– És mi a helyzet az állítólagos érintettekkel: önnel és két megnevezett politikustársával?
– A vizsgálat 2012-ben kezdődött és tavaly zárták le. A jelentés készítői sem velem, sem a helyetteseimmel nem beszéltek. Az OLAF-nak és a jelentés felhasználóinak egyaránt be kell tartania a hazai és uniós jogszabályokat. Az Európai Tanács és az Európai Parlament által elfogadott, az OLAF eljárását szabályozó rendelet szerint az érintetteknek lehetővé kell tenni, hogy az adott ügyben kinyilváníthassák véleményüket.
– Arra utal, hogy ha a neve szerepelne a jelentésben, akkor az OLAF-nak meg kellett volna hallgatnia önt?
– Így van.
– És nem hallgatta meg önt az OLAF.
– Nem. Ahogy tudomásom szerint Atkári Jánost és Horváth Csabát sem.
– Akkor tehát nem említi önt, önöket a dokumentum?
– Biztosra veszem, hogy a nevem nem szerepel a jelentésben. De hadd tegyem hozzá: az OLAF a beruházás teljes, 2006-tól 2014-ig terjedő időszakát vizsgálja, így a Tarlós-érára vonatkozóan is tartalmazhat olyan állításokat, amiknek kapcsán a jelenlegi kormány és városvezetés magyarázkodni kényszerülne. Vagyis sokkal nagyobb a hatalom mozgástere, ha a jelentés titkos marad. A helyzet kafkai: K. csak üzenetekből értesül a Kastély urainak szándékairól.
– Beszéljünk arról, ami már kiszivárgott. Lázár szerint 167 milliárdot – ami hazai és uniós forrásokból származik – használhattak fel szabálytalanul az előző városvezetés idején. Tarlós arról beszél, hogy a 2009-ig kötött tanácsadói szerződések, illetve a metrószerelvények kapcsán tüntette el ezt a pénzt az előző városvezetés. Ebből a két tételből "le lehet emelni" ennyi pénzt?
– Az eddig nyilvánosságra hozott vádakban elhangzó számokat és állításokat nem tudom értelmezni, nem ismerem a forrásukat – ezért nem is értékelem őket. De azt merem állítani, hogy amennyiben ezeknek a számoknak a töredékével kapcsolatos korrupcióról, csalásról tudtam volna, azonnal feljelentést teszek.
– Akkor miképpen kerülhettek az említett számok az OLAF jelentésébe?
– Azt feltételezem, hogy az OLAF 2012 és 2016 között vizsgálódott, azaz az információk jelentős része a Fidesz-kormány hivatalaitól származott. Egyfajta adatbrókerkedés folyik: kanyarog egy információfolyam a magyar kormánytól az OLAF-hoz, a szervezet jóhiszeműen összeállít egy dokumentumot, amire támaszkodva újabb eljárások indulnak.
– Arra céloz, hogy irányított/szűrt tényeket kapott az OLAF?
– Csak azt mondom, az OLAF abból indul ki, hogy Magyarország jogállam, ahol az igazságszolgáltatás független, ahol a törvények uralma érvényesül, és nem feltételezi, hogy azok az intézmények, amelyekkel kapcsolatba kerül, politikailag befolyásolhatók.
– Pedig igen?
– Érdemes megvizsgálni, miképpen viszonyul a magyar kormány és az igazságszolgáltatás az OLAF korábbi jelentéseihez. Az egyik vizsgálat a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó, közpénzeket elnyerő világítástechnikai cég LED-lámpás beruházásait több településen elemezve elmarasztaló megállapításokat tett. Ennek a jelentésnek az utóéletéről – ügyészségi-bírósági eljárás, felelősségre vonás – semmit nem tudunk. Fogalmazhatunk úgy, hogy az OLAF-jelentések következményei Magyarországon nem transzparensek, a szélesebb nyilvánosság nem értesül róluk.
– Az uniós vizsgálatok viszont transzparensek. A 4-es metró építése közben az unió bankja folyamatosan ellenőrizte a számlákat, a magyar ügyészség egy korábbi eljárásra alapozva azt mondta, nem érintett közszereplő az M4-es ügyében. Akkor mégis, mit tartalmazhat az önök ellen tett feljelentés?
– Nincs tudomásom erről, ezt a témát már körbejártuk.
– Igaz lehet az az állítás, hogy az OLAF azért követeli vissza a pénzt, mert nem teljesültek vállalások: többek között messze elmaradt az utasszám az ígérttől?
– Ismétlem, a jelentés nem nyilvános, nem tudjuk, mi szerepel benne. Az utasszám valóban messze elmarad a tervezettől. A második ütem megvalósulása esetén a Bosnyák térig futott volna az M4. A harmadik szakasz pedig Budaörs–virágpiacig épült volna. Éppen a fővárosi fideszes képviselők javaslatára. A második ütem megvalósításáról törvényt is hozott az Országgyűlés, vasúthatósági és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezett, az EU is támogatta, de Orbán és Tarlós meg sem próbáltak fedezetet teremteni rá. Pedig az első szakaszra eredetileg megítélt támogatás egy részét a Bizottság a második szakasz megépítésének támogatására tartalékolta. Az M4 jelenleg torzó, nem készült el az eleje és a vége, sokan úgy fogalmaznak, hogy nem vezet sehová. A támogatás feltételeit meghatározó Európai Bizottság elvárta, hogy a metró elkészülte után a főváros csökkentse a felszíni közlekedési kapacitásait és előírta a dugódíj bevezetését is. Ebből szinte semmi nem valósult meg. Következésképpen nem teljesítettük a tervezett utasszámot. A többi feltételről nem is beszélve. Emiatt az Európai Bizottság visszakövetelheti az unibekövetkezhet, nem kell hozzá pénzügyi visszaélés, elég rámutatni azokra a mulasztásokra, amelyek a főváros jelenlegi vezetésének számlájára írhatóak.
– Az viszont nem írható a jelenlegi kormány és városvezetés rovására, hogy 2010-ig a háromszorosára hízott a metró költségvetése.
– 2014-ig pedig a négyszeresére. De vegyük végig. Az 1998-ban kalkulált 151 milliárd forint 2010-re mintegy 370 milliárdra nőtt: a drágulás elsősorban az infláció és az eredeti tervekben nem szereplő többletfejlesztés (lásd táblázatunkat), valamint a megállóknál alkalmazott műszaki megoldások következménye. Az új városvezetés az M4-es projekt összköltségét 452,5 milliárd forintra növelte.
– Milyen tételek adják ezt a 82,5 milliárdos többletet?
– Erről nem láttam semmilyen adatsort.
– Elképzelése csak van?
– 2010-ig az M4-projektnek mintegy 65 százaléka készült el. Júniusra befejeződött az alagútfúrás, szerkezetkészek voltak a megállók, természetesen "beárazva" épültek a felszíni létesítmények. 2010 utánra a beruházás 35 százaléka maradt – ennek fedezete benne volt az említett 370 milliárdban. Következésképpen a többletköltség nem adódhatott a műszaki tartalom növeléséből.
– Akkor miből?
– Csak tippelni tudok. Például azokat a többletköveteléseket, amiket a kivitelezők nyújtottak be a beruházónak – például azért, mert a szerződésben foglaltaktól eltérő körülmények merültek fel –, nagyobbrészt ebben az időszakban kellett rendezni. Ezeknek a vitáknak a rendezését az úgynevezett FIDIC "sárga könyv" szabályozza, amelynek kötelező alkalmazását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően szerződésekbe foglaltuk. A "sárga könyv" legfontosabb szabálya az, hogyha nem sikerül rendezni a vitát a megrendelő és a kivitelező között, akkor választott bíróság dönt. Az én időmben is volt erre példa: az alagútfúrás hónapokig állt, mivel az azt végző BAMCO konzorcium több tízmilliárdos pluszpénzt követelt a BKV-tól. Jogfenntartással fizettünk ki egy jelentős összeget, azzal a feltétellel, hogy a végső döntést választott bíróságra bízzuk. Azt nem tudom, hogy 2010 után ezeknek az úgynevezett "claim"-eknek, vagyis a követeléseknek az elbírálása hogyan történt.
– Ön most a jelenlegi városvezetésre mutogat.
– Csak kérdést fogalmaztam meg. De az árdrágulással összefüggésben nézzünk meg egy kormányzati beruházást, konkrétan a vizes vb-re épített uszodát. Eredetileg 8 milliárd forintból készült volna el, de három év alatt, alacsony infláció mellett a költségei mára már meghaladják a 49 milliárd forintot. Ez több mint hatszoros drágulás – a metróé háromszoros volt. Ráadásul az elmúlt három évben minimális volt az infláció, a metróberuházás 12 éve alatt pedig erőteljes. Az uszoda épületét lecsupaszított, leegyszerűsített formában építik meg, így semmi nem indokolja a költségnövekedést. Sőt: jóval szolidabb és csúnyább lett az eredeti terveknél. A metró sokkal nagyobb volumenű műszaki tartalommal készült el, az esztétikai megítélése pedig vitán felüli. Éppen ezen a héten nyerte el a Fővám és a Gellért téri metróállomás egy neves nemzetközi építész-folyóirat "Az év közösségi épülete" díját.
+1 kérdés
– Túlélné-e Budapest az olimpiát?
– A főváros jelenleg a szmogtól fuldoklik és egy életveszélyessé vált metróvonalat sem tud felújítani. Az a főváros, amely nap mint nap ilyen bizonyítványt állít ki magáról, nem komolyan vehető tényező a nemzetközi versenyben. Sikeres olimpiát csak gazdag és erős önkormányzattal rendelkező nagyvárosok tudnak rendezni. Magyarországon 2010 óta megszűnt a szó valódi értelmében vett önkormányzatiság. És ez nemcsak azért óriási baj, mert ezt nap mint nap megszenvedjük, hanem azért, mert a politikai képviselet hiánya minden városfejlesztési ügyre kihat. Budapest vezetése nem minősítette érdemben a főváros zöldfelületeit, védve a Liget Projektet, nem foglalkozott azzal, hogy a kormány Várba költözik és ezzel kisajátítja a "res publica" közterületeit, egy szava sincs arról, hogy a rezsim különböző megaprojektekkel birtokba veszi a fővárost – az olimpia lenne a legnagyobb és legkártékonyabb megaprojekt. Aláírásommal támogattam, hogy a főváros közönsége népszavazáson döntsön az olimpiai pályázat benyújtásáról. A "vox populi" döntésig pedig vissza kell vonni a pályázat benyújtásáról szóló közgyűlési határozatot.
Demszky Gábor
jogász, szociológus. A demokratikus ellenzék meghatározó alakja (a ’80-as években szamizdatkiadói tevékenysége miatt nyolcévi állástilalommal sújtották), a Szabad Demokraták Szövetségének talán legismertebb politikusa. Öt választáson győz, így ő irányítja főpolgármesterként a várost 1990 és 2010 között.
- A főváros 122 milliárdot, az összköltség 30 százalékát fizette ki 2010-ig. Az új városvezetésnek elméletileg további 248 milliárdot kellett volna kifizetnie, ám a projekt 82,5 milliárd forinttal drágult, így végül 330,5 milliárdnyi számlát nyújtottak be nekik, a 4-es metró összköltsége pedig összességében 452,5 milliárdra növekedett.
A metróprojektet drágító pluszkiadások 2010-ig
Az ügy
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) alaposan átnézte az M4-es projektet. Többek között azt vizsgálta: miképp teljesültek a vállalások (metróvonal megépítése, utasszám, felszíni közlekedés átalakítása stb.); milyen módon használták fel a hazai, illetve az uniós pénzeket (a pályázatban meghatározott célra költötték-e; előfordult-e túlárazás; megrendeltek-e felesleges szolgáltatásokat etc.). A fentieket összegző jelentést az OLAF megküldte a magyar ügyészségnek. A dokumentum létezéséről először Lázár János beszélt – a Miniszterelnökség vezetője szerint gigászi korrupciós ügy sejlik ki a dokumentumból, ami a baloldali kormányok és a városvezetés sara. Noha az OLAF szerint a magyar illetékesek nyilvánosságra hozhatnák a jelentést, mindezt nem teszik, csak részleteket villantanak fel – például azt, hogy majdnem 77 milliárdot kell visszafizetni az EU-nak. Mindenesetre Lázár János feljelentést tett, aminek nyomán az ügyészség hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el. Az elsősorban építési és tanácsadói szerződésekre, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre, döntésekre fókuszáló nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja.
"Az új, "arénaszerű", számos építészeti díjat elnyerő M4-megállók "landmarkok", a város fejlődésének szimbólumai lettek."
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
|
[
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
[
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Európai Parlament",
"Európai Csalás Elleni Hivatala",
"Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Európai Tanács",
"Európai Bizottság"
] |
Részben a hvg.hu-n megjelent cikk miatt kezdeményezi a BKV elmúlt félévben kötött tanácsadói szerződéseinek vizsgálatát a cég felügyelőbizottsága (fb) következő ülésén Vitézy Dávid, a testület fideszes delegáltja – jelentette be ő maga kedden.
Székely Gábor (SZDSZ) fb-elnök közölte, hogy nyitott kapukat dönget fb-társa, mivel a testület legutóbbi ülésén Kocsis István vezérigazgatótól azt az ígéretet kapták, hogy a következő soros ülésen tájékoztatást ad a tanácsadói szerződésekről. Ezek között, mint arról szerkesztőségünk is beszámolt, két ciprusi cég is található.
Vitézy Dávid elmondta, hogy az fb csütörtöki rendkívüli ülésén, amit a HÉV ágazat kiszervezésének véleményezésére hívtak össze, nemmel voksol majd a vezérigazgató által szorgalmazott kiszervezésre, ezt ugyanis a főváros és a cég érdekeivel ellentétesnek tartja. Emellett az ülésen indítványozni fogja a tanácsadói szerződések rendkívüli belső ellenőri vizsgálatát, mivel szerinte számos elgondolkodtató, illetve aggasztó információ jelent meg erről a sajtóban.
A vizsgálatnak arra kellene választ adnia, hogy szükség volt-e ezekre a szerződésekre, volt-e valós teljesítmény a kifizetések mögött, illetve hogy megfeleltek-e a közbeszerzési törvénynek és a BKV belső szabályozásának azok a beszerzések. Vitézy Dávid a szerződések egyik problémájának tartja, hogy ha a közbeszerzési törvény szerint a hasonló jellegű ügyben 25 millió forintnál nagyobb összegű a beszerzés, akkor közbeszerzést kell kiírni. Az fb fideszes delegáltja úgy véli, hogy ez az ügy "valahol politikai kérdésnek is tekinthető". A BKV ugyanis nem játszhatja el a pénzhiányos céget, miközben folyik ki a pénz az ablakon.
Vitézy Dávid jogilag aggályosnak tartja az fb csütörtöki ülését, mivel azt nem az erre jogosult elnök, vagy két fb-tag, hanem a vezérigazgató titkárságának vezetője hívta össze. Ha azonban a testület tagjai az ülés megtartása mellett döntenek, ő is támogatja azt. Székely Gábor megjegyezte, hogy az ülést az ő nevében hívták össze, de a felmerült jogszerűségi aggályok miatt szerdán aláírásával küld egy újabb meghívót is.
A szerkesztőségünk birtokában lévő dokumentumok szerint a BKV az elmúlt félévben 27 tanácsadói szerződést kötött összességében 100 millió forintos nagyságrendben. Kiemelkedik a lista áraiból egy bt-vel kötött üzleti tervezés-vezetésről szóló szerződés 14,4 millió forintja. A legnagyobb összegű szerződést két elemzés elkészítéséért a Dandy Trading Ltd.-vel 78,5 ezer euróra, azaz 23 millió forintra és az Everest Capital S.A. céggel kötötték 81,9 ezer euróra, azaz 24 millió forintra, amelyekből 16-16 millió forintos összegű számla első részletként való kiállítását maga Kocsis István írta alá.
A lista szerint a BKV egyidőben ugyanarra a feladatra, a paraméterkönyv készítése során alkalmazott alapelvek vizsgálatára két szerződést kötött ugyanazzal a céggel 4,9 millió, illetve 850 ezer forint értékben.
Ugyancsak érdekessége a szerződéseknek, hogy bár a BKV-tulajdonos fővárosi önkormányzat erre jogosult testületei még semmilyen döntést nem hoztak a BKV holdinggá történő átalakításáról, vagy a HÉV-ágazat kiszervezéséről, összességében 16 millió forintos tanácsadói szerződés szól ezekről a feladatokról. A Forte Motrice Zrt., amely Felsmann Balázs korábbi energetikai minisztériumi vezetőhöz köthető, 7 millió forintért adott tőkebevonással összefüggő tanácsokat.
A BKV Zrt. ez ügyben kiadott közleménye szerint a cég új vezérigazgatója tavaly szeptemberben a stratégiai célok megvalósítása érdekében, a cég jövőjét meghatározó új fejlesztési program kidolgozását kezdte meg. A közlemény rögzíti, hogy a BKV minden beszerzését a közbeszerzési törvény szigorú betartásával valósítja meg. A feladatokhoz, mint például a holding struktúra kialakítása, vagy a HÉV kiválása, elengedhetetlen külső szakértők bevonása. A BKV közbeszerzési eljárást 50 millió forint felett köteles lefolytatni. Ez alatt a belső szabályozás szerint választják ki a partnereket. Így történt ez a Dandy Trading és az Everest Capital esetében is – rögzíti a cég közleményében.
|
[
"BKV"
] |
[
"Everest Capital",
"Forte Motrice Zrt.",
"Dandy Trading",
"Everest Capital S.A.",
"Dandy Trading Ltd."
] |
Helyreigazítás
Egy tavaly lezárult per okán közel 1 milliárd forintot köteles fizetni az esztergomi önkormányzat a hányattatott sorsú élményfürdő építéséért egy vállalkozásnak. A pert ugyan csak első fokon vesztette el a város, de a fellebbezéssel egy napot késett az önkormányzatot képviselő ügyvéd, így az jogerőssé vált. Az ügyvéd igazolási kérelmét mind a harmadfokon eljáró Kúria, mind az Alkotmánybíróság elutasította. Eközben a város elkezdett törleszteni, de ennek ellenére hamarosan inkasszó kerülhet a számlájára. Egyelőre nem tudni, hogy a város él-e kárigénnyel a pert elbukó kormányközeli ügyvéd irodájával szemben.
Egy napot késett a fellebbezéssel a város jogi képviselője tavaly szeptemberben abban az ügyben, amelyben első fokon 564 millió forint és annak 2005 óta számított kamatai megfizetésére kötelezte a Tatabányai Törvényszék Esztergom önkormányzatát.
A Contur-Bau-per néven elhíresült ügyben a hányattatott sorsú Prímás-szigeti élményfürdő építője, az azóta felszámolás alá került Contur-Bau Rt. követelte a ki nem fizetett vállalkozói díjat a várostól. Első fokon a bíróság 2014. augusztusi részítélete a Contur-Baunak, pontosabban a cég követelését a felszámolótól megvásárló PK Követeléskezelő Zrt.-nek adott igazat – az összeg a kamatok miatt ekkorra már több mint 900 millióra hízott.
A várost képviselő Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda megbízásából eljáró ügyvéd azonban nem a törvényes tizenöt napos határidőn belül, hanem egy nappal később adta be a fellebbezést, amit a bíróság elutasított.
Az ügyvéd, illetve a város ekkor igazolási kérelmet nyújtott be a törvényszéknek, majd ennek elutasítása után a Győri Ítélőtáblához fellebbezett, hiába. A jogi képviselő azzal érvelt, hogy a fellebbezés utolsó napján betegség miatt akadályoztatva volt a munkavégzésben, az őt megbízó ügyvédi iroda többi tagja pedig szabadságon volt, így helyettesítéséről sem tudtak gondoskodni.
Ezt az érvelést a Kúria sem fogadta el, így 2015 márciusában az ügyvédre és a városra nézve kedvezőtlen döntés született.
Kormányközeli megbízások
A Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda, valamint az itt praktizáló Bártfai Beatrix neve többször került elő az elmúlt években, amikor nagyon nagy értékű jogvitákról volt szó – vagy éppen a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításáról. A Washingtonban zajlott ún. sukorói kaszinóperben, ahol a felperesek százmilliárd forintos kártérítési igénnyel léptek fel, a magyar állam egyik képviselője Bártfai Beatrix volt. A Sárhegyi és Társa ebben az ügyben a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodával együtt 2 százalékos sikerdíjjal dolgozott, így az ügylet végén együttesen majdnem kétmilliárd forintot fizettek ki nekik – derült ki az Origónak kiadott adatokból. A sukorói beruházókkal kapcsolatos magyarországi perben is az ügyvédi iroda járt el 22,86 millió forintért, a Hajógyári-szigeten meghiúsult Álomsziget-projekt kártérítési ügyében 25,4 millió forintot kasszírozhattak, a PPP beruházásokkal összefüggő jogi munkáért pedig 86 milió forintot kaptak. (UPDATE) A házaspár érdekeltségébe tartozó Z.I.B. Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel összesen nettó 1,63 milliárd forintos keretszerződést kötött. Az ügyvédi iroda működött közre idén áprilisban a Simicska Lajos utáni kormányközeli sajtóbirodalom alapkövének számító, Győri Tibor és Habony Árpád alapította Modern Media Group Kft. létrehozásában is, írta a 24.hu. Sőt, Bártfaiék képviselték az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó, a TV2 megszerzésén munkálkodó Magyar Broadcasting Co. Kft-t a tranzakcióhoz szükséges Eximbank-kölcsön megszerzése során. De nemcsak befuccsolt, hanem működő kaszinókhoz is köze volt már az ügyvédeknek: a Népszabadság tavaly arról írt, hogy Bártfai Beatrix a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodával bruttó 48,8 millió forintért menedzselte a II. kategóriás kaszinók szerződéseinek előkészítését és ellenjegyzését. Az ügyvédi iroda névadója, Sárhegyi Zoltán (Bátrfai Beatrix férje) egyébként a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
A jogerőre emelkedett tatabányai végzés kapcsán azonban tovább kereste a jogorvoslatot az ügyvédi iroda és Esztergom: május végén az Alkotmánybíróságon támadták meg a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria ítéleteit. Azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és a több mint 900 millió forint megfizetésére kötelező részítélet hatályon kívül helyezését kérték.
Jogosultság és érintettség hiányában
A Sárhegyi és Társa részéről eljáró ügyvéd beadványában nem magát az elsőfokú döntést támadta, hanem a (megkésett) fellebbezés elutasításának alkotmányellenességét próbálta bizonyítani, mondván, az elutasítások sértették a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való alapjogait.
Az AB azonban az alkotmányjogi panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A 3219/2015 számú végzés többek között arra hivatkozik, hogy a beadványból nem volt megállapítható, hogy az indítványozó a maga vagy a megbízó önkormányzat nevében jár-e el; ettől függetlenül a panaszt az AB nem fogadta be, mivel a támadott bírói döntések tárgya nem a sérülni vélt alapjogok körébe tartozó ügy, hanem egy igazolási kérelem mérlegelése volt. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványozói jogosultság, valamint az érintettség nyilvánvaló hiányára hivatkozva novemberben visszautasította a panaszt.
Megkeresésünkre az önkormányzat azonban úgy nyilatkozott, hogy szerintük a jogorvoslat még nem zárult le, mivel ők a már elbírált indítvánnyal azonos tartalommal szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. (Kérdés, hogy az ügyvéd panaszát visszautasító AB-végzés alapján miben reménykedhet még a városvezetés.)
A folyamatban levő eljárásra hivatkozva viszont érdemben nem válaszoltak a kérdésre, hogy terveznek-e jogi lépéseket, élnek-e kártérítési igénnyel a Sárhegyi és Társa ügyvédi irodával szemben.
Fizetni kell
A jogvita rendezése azonban mégis haladt tovább, mivel az AB-panasztól függetlenül a tatabányai bíróság részítélete jogerőre emelkedett. Fizetni kellett volna, de a város nem tartotta be a végrehajtható ítéletet, így Esztergommal szemben 2015 áprilisában megindult a végrehajtás.
Az önkormányzat ekkor 36 havi részletfizetést kért a törvényszéken – a Győri Ítélőtábla jogerős végzése végül 12 havi részletfizetést engedélyezett. A 950 milliós követelés jogosultja pedig időközben az Agimpex Zrt. lett – csakhogy az Agimpex tulajdonosa, Gimesi Sándor egy másik esztergomi beruházás, az élményfürdő szomszédságában lévő mélygarázs építése kapcsán is jogvitában áll az önkormányzattal.
A város a folyamatban lévő szavatossági perben több száz millió forintot követel a Giegler Kft-től a kifogásolt kivitelezési hibákért.
A részletfizetésről szóló jogerős ítéletnek megfelelően Esztergom 2015. december 8-ig 14 593 741 forintot és annak késedelmi kamatát fizette meg az Agimpexnek, 2016. január 1-től november 30-ig pedig havonta közel 100 millió forintot, összesen több mint 950 millió forintot köteles megfizetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az önkormányzatnál tartanak tőle, hogy ha meg is nyerik a másik szálon futó történetben a szintén Gimesi tulajdonában álló Giegler Kft. elleni pert, a cégtől nem látnak majd pénzt – függetlenül attól, hogy a másik Gimesihez köthető cég, az Agimpex 1 milliárdot kasszírozhat a várostól.
Az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint Esztergom a képviselő-testület döntése alapján már el is utalta az első esedékes részletet – az Agimpex azonban néhány napja újabb végrehajtási kérelmet terjesztett elő, amelyről a bíróság várhatóan 15 napos határidővel dönt. Így akár újra inkasszó kerülhet az önkormányzat számlájára.
A bonyolult történet végén, úgy tűnik, egy érdemi kérdésre nincs válasz: ha egyszer a város újra az adósságrendezésnek nevezett csődhelyzet szélére került, mert a képviseletét ellátó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda mulasztása miatt elbukott közel egymilliárd forintot, akkor miért nyeli ezt le, vagy legalábbis miért húzza nyilvánvalóan reménytelen jogorvoslati eljárásokkal az időt, ahelyett, hogy a kárigényét érvényesíteni próbálná a jól menő irodával szemben?
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Cikkünk egy korábbi verziójában valótlanul állítottuk, illetve híreszteltük, hogy az Esztergom Város Önkormányzatát képviselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda megbízásából ügyvédként eljárva Dr. Bártfai Beatrix nem a törvényes tizenöt napos határidőn belül, hanem egy nappal később adott be egy fellebbezést, amit a bíróság elutasított.
Valótlanul állítottuk továbbá, hogy Dr. Bártfai Beatrix ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a fellebbezés utolsó napján betegség miatt akadályoztatva volt a munkavégzésben, illetve, hogy az őt megbízó ügyvédi iroda többi tagjának szabadságolása miatt a helyettesítéséről sem tudtak gondoskodni. Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Dr. Bártfai Beatrix az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria ítéleteit.
A valóság ezzel szemben az, hogy a per vitelére Esztergom Város Önkormányzata a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, amelyet a per során dr. Bátrfai Beatrix képviselt. Az ügyvédi iroda megbízásából helyettes ügyvédként eljárt a perben dr. Molnár Andrea. A helyettes ügyvéd a fellebbezési határidő lejártát követő napon nyújtotta be az alperes fellebbezését, valamint a betegségére hivatkozó igazolási kérelmet.
Az igazolási kérelem elutasítása ellen az alperes képviseletében a helyettes ügyvéd a Kúriához fordult, majd az ügyben a helyettes ügyvéd nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.
UPDATE (2016. március 22.)
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tájékoztatása szerint a PPP beruházásokkal összefüggő jogi munkára szóló, 86 milió forintos szerződés alapján kifizetés nem történt.
|
[
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"Esztergom Város Önkormányzata"
] |
[
"PK Követeléskezelő Zrt.",
"Magyar Broadcasting Co. Kft-t",
"Tatabányai Törvényszék",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Andy Vajna",
"Győri Ítélőtábla",
"Giegler Kft-től",
"Z.I.B. Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Giegler Kft.",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda",
"Modern Media Group Kft.",
"Agimpex Zrt.",
"Contur-Bau Rt.",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda"
] |
Múlt hét végén, négy hónapos késéssel közzétette 2021-es beszámolóját a B+N Referencia Zrt. Ahogy arra a társaság állami megrendelései alapján számítani lehetett a takarítócégként induló, de ma már magát létesítményüzemeltetőként definiáló vállalat hatalmasat nőtt. A cég felfutása valószínűleg semmi máshoz nem mérhető, még Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, és az állami kommunikációt egy személyben felügyelő Balásy Gyula csoportja sem fejlődött ilyen ütemben.
Takarítás, karbantartás, kertészkedés
A pénteken közzétett jelentés szerin a B+N Zrt. a 2021-es évet több mint 127 milliárd forintos árbevétellel zárta, ebből ráadásul bő 22 milliárd adózott nyereség soron is megmaradt. Mind a kettő hatalmas növekedés a korábbi évekhez képest: a cég öt esztendővel korábban még csak néhány milliárdos forgalmat, és 100 millió forint alatti profitot hozott.
Az előző években azonban a B+N elkezdett tarolni a közbeszerzéseken. Ráadásul nem csak a hagyományos takarítási tevékenységgel. Több mint száz állami ingatlanban végeznek már felújítási, javítási és karbantartási munkákat, valamint kártevőirtást, de nyújtanak kertészeti és parkfenntartási szolgáltatásokat is. Ennek megfelelően a vállalat már jó ideje ingatlanüzemeltetőként határozza meg saját tevékenységét.
Ám ezt a tevékenységet is nagy arányban az államnak végzik. 2020 novemberét követően volt egy olyan 12 hónapos időszak, amely alatt 480 milliárd forintnyi állami megbízást nyertek el. Ezek nagy része ugyan nem egy évre szól, de az állami megrendelések mértéke így is jól mutatja, hogy a vállalat jelentős részben ezekből él. Korábban a cégnél lapunknak azt mondták, hogy az állami és magánbevételek aránya 41-59 százalék a társaságnál. A B+N-nek valóban vannak szép számmal piaci partnerei, ám ezek között a hazai nagyvállalatok és multik leánycégei mellett megtalálhatóak kormányközeli érdekeltségek is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapottA B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt.
Előkerült még pár milliárd
A hatalmas állami megrendelésállomány fényében a 2021-es növekedés nem volt annyira megdöbbentő, a beszámoló azonban így is tartogatott meglepetéseket. A B+N Zrt. a hivatalos indoklás szerint azért késett ennyire sokat az éves jelentés leadásával, mert megváltoztatta beszámolási gyakorlatát, és a hazai helyett már nemzetközi sztenderdek alapján készíti el a jelentést. Emiatt persze nem feltétlenül kellett volna hónapokat csúszniuk, hiszen egy ilyen átállás megugorható egy év alatt. Nem csoda, hogy a Budapesti Értéktőzsde – amely felé a B+N-nek beszámolási kötelezettsége van – meg is büntette a társaságot (pdf).
Mindenesetre most, hogy elkészült a beszámoló, kiderült, hogy a váltás eredményeként a cég 2020-as adózott nyeresége is emelkedett: nem 5,7 milliárd forint volt, ahogy arról tavaly a magyar számviteli szabályok szerint beszámoltak, hanem több mint 12 milliárd.
Mindez azt jelenti, hogy két év alatt közel 35 milliárd forintnyi nyereséget hozott össze a B+N Zrt.
Ez pedig még NER-mértékkel mérve is rendkívül sok, különösen annak fényében, hogy a cég néhány évvel ezelőtt ennek töredékére volt csak képes.
Mészáros Lőrinc nyomában, vagy inkább előtte
A NER legnagyobb gazdasági csodájaként Mészáros Lőrinc gazdagodását és cégbirodalmának fejlődését szokták emlegetni. A felcsúti milliárdos gazdagodását megalapozó Mészáros és Mészáros Kft. (illetve most már Zrt.) felfutása azonban ma már annyira nem is tűnik kirívónak.
Korábban írtunk már róla, hogy az állami kommunikációt évek óta lényegében egy személyben végző Balásy Gyula ezzel a feladattal megbízott cégei sokkal gyorsabban nőttek hasonlóan nagyra, mint a Mészáros birodalmat megalapozó építőipari vállalatok. Az elmúlt két év teljesítményével pedig nagyjából ugyanez igaz a B+N-re is.
Már a fenti, árbevételt mutató grafikonon is jól látszik a rendkívül gyors fejlődés, ám ha a nyereséget nézzük, akkor még szembetűnőbb, hogy a takarítócég túlnőtte a Mészáros és Mészárost illetve a Balásy birodalmat is.
A tavalyi, 22 milliárd forintot meghaladó profit egészen döbbenetesen sok, még a NER által teljesen megszállt, állami milliárdokkal kitömött építőiparban is csak két cég tudott ennél magasabbat: a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László Duna Aszfaltja, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István Market Zrt-je.
A B+N Referencia Zrt. vezetősége az alábbiakat reagálta cikkünkre:
"2020-ban még a magyar számvitel alapján kellett dolgoznunk. Mivel azóta cégünk vállalati kötvényt bocsátott ki, amely bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsdére, ezért 2021-ben át kellett állnunk a nemzetközi, IFRS rendszerre. A két számvitel között számos különbség van. Az alapvető logikai különbség, hogy míg a magyar rendszer a múltat követi, az IFRS a jövőre vonatkozik. A két szabályozás összehangolása és a folyamathoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok mostanra fejeződtek be. Két nemzetközi könyvvizsgáló-tanácsadó cég, a PWC – mint könyvvizsgáló – és a KMPG mint tanácsadó is alátámasztotta ezt. Mindkettő – részletes vizsgálatok, ellenőrzések alapján – minden területen rendben találta cégünk működését.
Cégünk 2021-ben állt át az IFRS rendszerre. A 2020-as beszámoló viszont még a magyar számviteli szabályok szerint készült. Az előírások szerinti összehasonlíthatóság miatt 3 oszlopos beszámolót kellett készítenünk, amely az előző évet, tárgyévet és az előző időszakra vonatkozó eltéréseket tartalmazza. Például a magyar számviteli rendszerben a gépjárműbérlés összege költségként szerepel, míg az IFRS szerint a mérlegben kell kimutatni lízingkötelezettségként. De hasonló a helyzet, csak fordított előjellel a bérbeadás esetében is, ott a bevételből lesz lízingkövetelés.
Más változás nem volt a beszámolóban, de hangsúlyozzuk, hogy nem változásról beszélünk, hanem a számviteli politika változása miatti eltérések bemutatásáról".
Vállalat B+N közbeszerzés Mészáros Lőrinc takarítás Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"B+N Referencia Zrt."
] |
[
"Garancsi István Market Zrt-je",
"Balásy birodalom",
"Szíjj László Duna Aszfaltja",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"B+N Kft-hez"
] |
A balatonfüredi kemping jobb adózott eredményt ért el, mint 2019-ben.
Úgy tűnik, hogy a járvány által a turizmusra mért csapás kevésbé viselte meg a Mészáros Lőrinc cégbirodalmában található szálláshely-üzemeltetőket. Az idegenforgalmi szektor általában veszteségesen működött, a Balatontourist Camping Kft. viszont friss mérlege szerint 150 millió forintos osztalékot fizetett ki a 2020-as eredmények alapján. A cég tavaly 58 millió forintos adózott eredményt ért el, 503 millió forintos nettó árbevétel mellett. Ugyan ez visszaesés a 2019-es számokhoz képest (83,7 milliós eredmény, 777 milliós bevétel), de figyelemre méltó teljesítmény, hogy még ilyen körülmények között is nyereséget tudott termelni a vállalkozás.
A Balatontourist Füred Club Camping Kft. ennél szerényebb, 25 millió forintos osztalék kifizetését határozta el, pedig a számok náluk sem rosszak, sőt. A cég az adózott eredményén tavaly még javítani is tudott 2019-hez képest: 57 millió forintot hozott össze, míg két éve ez 41,5 millió forint volt. Az árbevétel (716 millió forint) azonban kicsit gyengébb lett, mint egy évvel korábban (793 millió forint), de így is 700 millió forint felett maradt.
Ugyanekkora osztalékot fizetett ki a Balatontourist Kft. is, amely a társainál jóval alacsonyabb, 3,4 millió forintos adózott eredményt ért el. Ez azonban még mindig kiváló eredmény 2019-hez képest, amikor 284 millió forintos veszteséget könyvelt el. A sikerhez hozzájárulhatott, hogy 2020-ban 407 millió forintos nettó árbevételhez jutott, nagyjából annyihoz, mint 2019-ben. Ahogy az is, hogy az átlagosnál 25 százalékkal kevesebb kempingezőt valamelyest ellensúlyozni tudta az áfacsökkentés.
Mindhárom kempingcég a Hunguest Hotels Zrt. tulajdonában van, a húsz hotelt üzemeltető szállodalánc azonban 2,5 milliárd forintos veszteségről számolt be 2020-ban, annak ellenére, hogy a nettó árbevétele 12,3 milliárd volt. Ez a 2019-es, 26,8 milliárd forintos forgalomhoz és 3,1 milliárd forintos nyereséghez képest visszaesés, ám érdemes megjegyezni, hogy a Hunguest már tavaly tavasszal, a járvány elején kirúgta a dolgozóinak több mint a felét, miközben 17,7 milliárd forint állami támogatást kapott a vidéki szállodáinak felújítására.
|
[
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Balatontourist Füred Club Camping Kft.",
"Balatontourist Kft.",
"Balatontourist Camping Kft."
] |
[] |
Lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról Hunvald György, Erzsébetváros előzetes letartóztatásban lévő szocialista polgármestere. Ezzel megoldódott a fővárost hónapokig bénító politikai patthelyzet, és várhatóan májusban elfogadhatják az idei budapesti költségvetést. Hunvald helyére a közgyűlésben a XXIII. kerületi MSZP-elnök, Kivágó Ivánné kerülhet.
Lemondott főváros képviselői mandátumáról Hunvald György, előzetes letartóztatásban lévő erzsébetvárosi polgármester - közölte lapunkkal Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke. Hunvald György az ügyvédjén keresztül juttatta el lemondását hozzá, amely péntektől hatályos.
Burány lapunknak azt mondta: az MSZP budapesti párttanácsa legkésőbb hétfőn rendkívüli ülésen dönt a mandátum sorsáról. Lapunk úgy tudja, Hunvald helyére a Fővárosi Közgyűlésben Kivágó Ivánné, soroksári alpolgármester, MSZP-frakcióvezető az esélyes.
"Nagyra értékelem, hogy Hunvald György meghozta ezt a felelős döntést a város érdekében, a fővárosi MSZP továbbra is bízik a politikus ártatlanságában. Hunvald döntésével van lehetőség arra is, hogy végre elfogadhassák a főváros idei költségvetését" - tette hozzá az MSZP budapesti elnöke. A büdzséről várhatóan májusban dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
Demszky Gábor is üdvözölte Hunvald lemondását. A főpolgármester lapunkhoz is eljuttatott közleményében azt írja: annak ellenére, hogy a koalíció egyfős többsége helyreállt, tovább folytatják a költségvetésről szóló egyeztetéseket az ellenzékkel. "Eddigi találkozóinkon bebizonyosodott, hogy a fővárosi ellenzéki pártok - különösen az MDF és a KDNP - értik Budapest problémáit" - fogalmazott Demszky.
Hunvald György február 12-e óta van előzetes letartóztatásban; a főügyészség szerint az előző önkormányzati ciklusban eldöntött, 14 önkormányzati épület hasznosításával összefüggésben hétrendbeli csalással és kétrendbeli csalás kísérletével gyanúsítják a politikust. Az ügynek Hunvaldon kívül még 11 gyanúsítottja van, köztük két korábbi erzsébetvárosi bizottsági elnök is. (A pananagyanús ügyekről bővebben itt olvashat.)
Márciusban aztán újabb gyanú merült fel a polgármesterrel kapcsolatban; a főügyészség szerint Hunvald, valamint az ugyancsak előzetesben ülő két korábbi bizottsági elnök, Gál György és Kardos Péter hivatali helyzetével visszaélve, rokonainak bérlakásokat utalt ki, ezzel egyben azonnali és kedvezményes vételi lehetőséget is biztosítottak nekik. (A bérlakás-panamákról bővebben itt olvashat, a budapesti, gyanús ingatlanügyekről szóló összefoglalónkat pedig itt találja.)
Csütörtökön a polgármestert hivatali vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel, valamint magánokirat-hamisítással is meggyanúsította a Központi Nyomozó Főügyészség. A hűtlen kezelést és az okirat-hamisítást Hunvald elismerte, a hivatali vesztegetés elkövetését viszont tagadta.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Korlátozottan cselekvőképes férfival kötött éveken át szerződéseket a Fővárosi Vízművek leányvállalata. A férfi számolni is alig tud, gyámság alatt áll, nem tudja, mennyibe kerül egy kiló kenyér, mégis milliós szerződéseket kötöttek vele, de úgy tudja, a pénz töredékét sem kapta meg. A vízművek belső vizsgálata azonban mindent rendben talált. A férfi és anyja bérletidíj-tartozás miatt utcára kerül.
"A Keletinél találkozzunk, máshova nem tudok menni, mert eltévedek" – mondta lassan a telefonba. A villamosig egy rokona kísérte ki, azt tudta, hogy a végállomáson kell leszállnia. Ott várt meg. János nem tudja, mennyibe kerül egy kiló kenyér vagy egy liter tej. Bizonytalanul olvas és tájékozódik, egyedül nem is mehet messzire a városban. 2004 óta édesanyja gyámsága alatt áll, önállóan érdemi ügyekben nem dönthet, szavazati joga sincs.
"Paranoid skizofrén, téveszmés alapon elmebeteg" – mondta ki végül János nagy levegővétellel a már kilencvenes években felállított diagnózist, amit aztán többször egymás után elismételt.
János építési vállalkozó, aki 2007 és 2010 között legalább hat szerződést kötött 41 millió forint értékben a Fővárosi Vízművek leányvállalatával. Emberei kőműves munkákat, fakivágást, csatornatisztítást végeztek. Ugyanez a János, nem másik. Igaz, állítása szerint a pénz nagy részét sosem kapta meg.
Hogy bt-t vezetett, arról János is tud, de azt, hogy hogyan lett ügyvezetője az egy időben hat tulajdonossal működő bt-nek 2007-ben, csak egyes részleteiben tudta felidézni. A papírok szerint 2001 óta beltagja volt a vállalkozásnak, ahol édesanyja kültag volt.
"Minden papírt én írtam alá, anyukám nem tudott semmiről"
– mesélte a most 40 éves vállalkozó, akinek a bt. előző tulajdonosa tízmilliót ígért a cég átvételéért, amihez az is kellett, hogy János elhozza gyámja, édesanyja iratait otthonról, az asszony tudta nélkül.
De ügyes vagy, Jánoska, ezt mondta az ügyvédnő, úgy örült a papíroknak, mint a vattacukornak.
Végül édesanyja is megjelent és aláírásával szentesítette a cég átvételét. "Jánoska rábeszélt, bár én sokszor mondtam neki, hogy maradjon ki belőle" – mesélte az asszony.
Persze az ígért tízmilliót sem kapta meg János senkitől – nem mintha tudná, mennyi is a tízmillió.
Kenyér tízezerért "Milyen pénzek vannak? Hát, a tízezres. Írja le! Számmal vagy betűvel? Számmal 1000-et ír betűvel: "hiszen"... Az "Értesítés szót nem tudja elolvasni, azt mondja, egy másik szót el tud. Lakcímkártyáját előveszi, azt mellé teszi, azt mondja, "magol vagy Magdolna" a szó, ez az, ahol laknak... Mennyibe kerül egy kiló kenyér? Tízezer forint. Ha két tízezres a nyugdíja, a felét odaadná egy kiló kenyérért? Igen." – részlet a Jánosról készült 2011-es elmeorvos-szakértői vizsgálatból.
Mindenesetre látszólag így is jól járt a pozícióval: amint ő lett az egyetlen tulajdonos, hamarosan összehozták őt a Fővárosi Vízművek leányvállalatával, a Duna-Kút Kft-vel, hogy 9,6 millió forintért kőműves munkákat végeztessen el.
A cégben előző évben szerzett többségi tulajdont a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában álló Fővárosi Vízművek Zrt.
"Elvégeztük a munkát, a Duna-Kút ügyvezetője kifizetett készpénzben egymilliót, a többit későbbre ígérte." A pénz azonban nem érkezett meg, jött helyette viszont újabb ajánlat, azzal az ígérettel, hogy ezután majd fizet az előző munkáért.
Mindjárt megmondom, hány éves vagyok "Születési dátumként 195. 02 .28 vagy 24-et mond..Hány éves? Az igazolványban benne van, megnézhetem? (Nem tudja kiszámolni.) 37 vagy 38 éves. A mai dátumot tudja? Azt tudja, hogy 20-a van. Melyik hónap, melyik év? Nem tudja...Elhagytuk már a 2000-et vagy 1900 valamennyit írunk? Ezt hogy gondolja? Szoktam tudni csak most izgulok" – részlet a Jánosról készült 2011-es elmeorvos-szakértői vizsgálatból.
A szerződések szerint János bt-jének kellett volna a munkásokat bejelenteni, bár ő úgy értette, az nem az ő feladata. "A számlatömb meg a pecsét a könyvelőmnél volt, mindig az ügyvezetőnél találkoztunk" – mondta János sokadik beszélgetésünkkor.
Elmondása szerint a családja is segített a munkások megszervezésében. "Én is voltam kint a munkálatoknál, úgy vittek ki" – mondta a kisegítő iskolában hét osztályt végzett János.
Időutazással az áfakörbe
Állapota, korlátozottan cselekvőképes státusza valamiért nem volt akadálya a nagy összegű megállapodások megkötésének. "Én mindenütt megmutattam a papírokat, mindenki látta, milyen vagyok, az ügyvédnél is, az APEH-nél is, de nem volt gond. Akkor sem, amikor a könyvelőm elvitt bejelenteni az áfakörbe."
Ez egyébként elmondása szerint 2007-re visszamenőlegesen történt, 2009-ben. "A könyvelőmmel mentem, ő intézett mindent. Azt ígérte a Duna-Kút Kft., hogy ha áfakörös leszek, akkor kifizetnek."
A korábban kiállított számlákat sztornózták és áfásként újakat állítottak ki. "A könyvelőm, meg a Duna-Kút ügyvezetője beszélték meg, én csak aláírtam a számlákat. De volt, hogy engem kiküldtek kávézni meg cigizni."
János szerint viszont áfásként sem kapott pénzt, helyette újabb és
újabb szerződéseket kötöttek a korlátozottan cselekvőképes, gyámság alatt álló emberrel az önkormányzati cég leányvállalatánál.
Jánosnak viszont fizetnie kellett a munkásokat, így anyja két nyírségi házának eladásából félretett pénzét használta fel. "Telebeszélte a fejemet, hát mit csinálhattam volna, odaadtam" – mondta az édesanyja, ami jól mutatja, hogy ha ő is volt János gyámja, nem volt abban a helyzetben, hogy megvédje fiát a felelőtlen lépésektől.
És saját magát sem: Jánosnak és édesanyjának 800 ezer forintos bérletidíj-tartozás miatt október elejéig el kell hagyniuk VIII. kerületi lakásukat. "Nem tudom, hol fogunk lakni, lehet, hogy engem intézetbe visznek" – mondta János, akinek egyébként már 2011 óta nincsen cége, azt ugyanis felszámolták.
Már senki nem hajthat be semmit
A céggel szemben egy korábbi, még János előtt keletkezett 10 milliós tartozás miatt 2010-ben felszámolási eljárás indult. János úgy tudja, ezzel a tartozás már az előtt keletkezett, hogy ő ügyvezető lett. Elődje tett róla említést, azzal, hogy az rendeződni fog.
A zárójelentés szerint a felszámolás egyszerűsített eljárásban ment, miután a cég képviselőjét a felszámoló a keresés formális minimumát teljesítve nem érte el. (Jánosék addigra már néhány utcával arrébb laktak, így a kiküldött levelek nem jutottak el hozzá.)
A felszámoló így semmilyen iratot nem tudott átvenni a cégtől, a felszámolás formális volt. A hitelező bejelentette a hitelezői igényt, de az nem volt teljesíthető iratok és vagyon hiányában.
Normál felszámolásnál a volt cég képviselője odaadja a tevékenységzáró mérleget, és minden iratot, és megy a felszámolás érdemi vagyonfelméréssel, ideális esetben a hitelezők felé a tartozások legalább részleges kiegyenlítésével. Erre persze valóságban többnyire nem kerül sor. Mire a felszámoló eljut a cég számláját vezető bankhoz, és zárolja a számlát, azon általában már nincs pénz.
Jánosén azonban – amennyire ő tudja – nem is nagyon volt. Hiába volt ő a bt. ügyvezetője, a gyakorlatban nem is rendelkezett a számlával. "Mindent a könyvelőm intézett, nála voltak a pecsétek és a mérlegkönyv is". Ha pénzt kapott, néhány tízezer forintot, azt készpénzben kapta. Egyszer még előlegként is adott neki a Duna-Kút Kft. 75 ezer forintot, ami utal arra, hogy a cég elismerte, hogy van valamekkora tartozása.
"Ezt a pénzt kétezervalahányban kaptam, tizenötödikén vagy huszadikán" – idézte fel a maga módján.
Önálló életvitelre képtelen "A bíróság az ítélet indoklásában megállapította, hogy az alperest 10 éve paranoid szkizofrénia (a hasadásos elmebetegség téveszmés formája) miatt kezelik. Betegsége miatt több alkalommal került sor kórházi kezelésre. Jelenleg a szkizofrénia negatív tünetei, illetőleg a gyógyszeres terápiából levezethető mellékhatások, valamint alacsony értelmi színvonal dominálják a kórlélektani képet, amennyiben meglassult lelki működések, az akarati és érzelmi élet súlyos károsodása, kiürült gondolkodás és beszéd jellemzik. A fentiek miatt az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent" – részlet a Mátészalkai Városi Bíróság 2006-os, 2008-ban jogerőre emelkedett döntéséről, amelyben fenntartották János korlátozó gondnokság alá helyezését. 2011-ben ezt újra megerősítették, felülvizsgálata 2016-ban esedékes.
János egy fogyatékosokkal foglalkozó alapítványon keresztül megkereste a Duna-Kút Kft. többségi tulajdonosát, a Fővárosi Vízműveket is, de a cég csupán annyit válaszolt írásban, hogy a pénzt az elvégzett munkák után a Duna-Kút Kft-nek kifizették, az alvállalkozókkal tehát a Vízműveknek nincsen tennivalója.
A Fővárosi Vízművek az Indexnek küldött válaszában közölte, volt belső vizsgálat, és mindent rendben találtak, tehát utólag sem volt kifogásuk az ellen, hogy leányvállalatuk egy korlátozottan cselekvőképes ember vezette vállalkozást bízott meg rendszeresen 6-9 millió forintos munkákkal.
A Duna-Kút Kft. vezetője rövid válaszában az Indexszel tudatta:
Nem volt tudomása arról, hogy János korlátozottan cselekvőképes, mert ez az adat nincs benne a cégkivonatban.
János bt-je elvégezte a rábízott munkát, és a Duna-Kút ki is fizette.
János vállalkozását egy ismerős ajánlotta a Duna-Kút figyelmébe.
János békítő testülethez is fordult egy szervezeten keresztül, hogy peren kívüli egyezséggel pénzhez jusson, de a Duna-Kúttól senki sem jött el. Igaz, per sem lett. A papírokat viszont az elmeállapotáról állítása szerint megmutatta a Duna-Kútnak. "Azt mondta, őt nem érdekli." A Vízműnél is tudtak róla, járt bent ott is, igaz, végül már nem akartak szóba állni vele.
"A Főpolgármesteri Hivatalban is voltam egyszer, de ott azt mondták, menjek az ombudsmanhoz" – mondta János. Ez 2013. január 21-én volt. Tudja, mert a városfejlesztési osztályon járt, máig megvan a sorszáma. "Ha kell én börtönbe is kész vagyok menni, de szeretném, ha megkapnám az elvégzett munkáért, ami jár, hogy legalább az albérletet ki tudjam fizetni az édesanyukámmal."
|
[
"Duna-Kút",
"Fővárosi Vízművek"
] |
[
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Duna-Kút Kft-nek",
"Mátészalkai Városi Bíróság",
"Duna-Kút Kft-vel"
] |
Szijjártó Péter külügyminiszter egy parlamenti kérdésre adott írásbeli választ, ebből kiderül, hogy jutott tartózkodási engedélyhez a milliárdos, és az is, hogy a külügy nem olvas vidéki újságokat. És mást sem, mert a seregélyesi fotókat mindenki lehozta.
Folytatódik a Pharaon-szappanopera: most épp Szijjártó Péter külügyminiszter válaszolta meg az MSZP-s Demeter Márta írásbeli kérdését arról, miképpen zajlott Ghaith Pharaon többszörösen körözött szaúdi milliárdos tartózkodási engedélyének igénylése. Mert tudjuk, nemcsak vízumot igényelt, és kapott, hanem tartózkodási engedélyt is az amerikaiak által körözött Pharaon. (A vízumigénylés hogyanjáról Lázár János és Szijjártó ellentmondásos információkat közölt a sajtóval, Lázár pedig egyenesen az amerikaiakat okolta azért, hogy megadtuk Pharaonnak a vízumot.)
Vízumügyben már több, egymással versengő kormányzati elmélet is kering arra vonatkozóan, hol, hányszor igényelt a férfi vízumot. Most Szijjártó előállt a külügy verziójával a tartózkodási engedélyről: eszerint a tartózkodási engedély felvételére jogosító D-vízum kérelmét az ammani, jordániai magyar nagykövetség konzuli hivatalában nyújtotta be Pharaon 2014. november 24-én.
"A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak nincs arra vonatkozó információja, hogy Pharaon úr belépett-e Magyarországra a részére kiállított, tartózkodási engedély felvételére jogosító vízummal." Mindig szívesen segítünk a magyar államnak: 2015 októberében Seregélyesen járt ügyvédjével és Jordánia tiszteletbeli konzuljával, ahogy erről a Kisbíró című helyi lap fényképes tudósítása is beszámolt (majd a Magyar Narancs nyomán az összes nagyobb médium átvette). Seregélyesen egyébként kastélyt vásárolt ügyvédje révén, amit a magyar Belügyminisztérium is Pharaon érdekeltségének ismert el.
Szijjártó hozzáteszi, a vízum- és a tartózkodási engedélyes vízumkérelem elbírálása nem a konzulátus, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és a BM hatásköre – mi pedig hozzátehetjük, hogy a BÁH hivatalos formában szökőévente válaszol a Ghaith Pharaont érintő vízumkérdésekre a sajtónak.
|
[
"Belügyminisztérium",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
[
"Ghaith Pharaon",
"Magyar Narancs",
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] |
Gyakori dugókat okoz az M1-es autópálya Tatabánya és Bicske közti szakaszán, hogy Szárliget térségben új autópálya csomópont épül. A sztráda itt a Gerecse dombjai között halad, csak kisebb falvak vannak mellette, így nehezen érthető, hogy mi szükség van itt egy újabb csomópontra. Ráadásul csupán 5 kilométerre van az óbaroki pihenőhely (az, ahol Mészáros Lőrinc kamionos megállóját Palkovics László innovációs miniszter adta át)*Igaz, ez egy úgynevezett rejtett csomópont, nincs kitáblázva, hogy itt ki és fel lehet hajtani, de a legtöbb navigációs rendszer és a környékbeliek is ismerik., ahonnan az M1 menti három település, Szárliget, Óbarok és Nagyegyháza is elérhető.
De akkor mi szükség van erre a lehajtóra? A jelek szerint semmi más, mint az, hogy itt van a környékbeli mágnás, Mészáros Lőrinc – elsősorban állami cégek által vásárolt – ásványvizét gyártó Vivienvíznek a palackozóüzeme.
Az alábbi térképen feltüntettük a térség csomópontjait, és hogy hol található a Vivienvíz-üzem.
Elvileg nem csak a Vivienvíz található az új csomópont mellett, hanem az M1 ipari park is. Az ezt üzemeltető Bicske-M1 Ipari Park Kft. felszámolása 2014-ben indult meg, és 2018-ra meg is szűnt a cég. Így a Vivienvízen kívül egyetlen cég sincsen az egykori bánya területén létrehozott ipari parkban.
Felmerülhet, hogy akkor a szomszédos falvak számára volt fontos az új csomópont. A 2018-as adatok alapján 2494 fős falu településfejlesztési koncepciója 2018 decemberében készült el. Ebben egyáltalán nem szerepel az új csomópont ötlete. Sőt, a szakemberek szerint a településnek enélkül is kiváló a közlekedési kapcsolata:
Szárliget elérhetősége kiemelkedően jónak minősül, mivel a település kedvező gyorsforgalmi összeköttetéssel rendelkezik az M1-es autópálya irányába, valamint közvetlenül érinti az 1-es számú főútvonal és az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal, így az elhelyezkedése logisztikai szempontból kiválónak tekinthető.
Ráadásul az új csomópont igazán csak akkor érdemi segítség, ha a szárligetiek Tatabánya irányába hajtanak fel a sztrádára, a többség számára azonban a budapesti irány a fontos, amihez nem is kellene új csomópont. Sőt, az új lehajtón keresztül a főváros felé még egy nagyon kicsit hosszabb is lesz az út.
Pedig ekkor már lázasan dolgoztak az új csomópont tervein: 2018-ban elkészültek a településrendezési tervek, az építési engedély is, és még a közbeszerzést is kiírták, majd a szerződést is módosították. A munkát a Duna Aszfalt Kft., a magyar útépítési közbeszerzések sztárja, illetve a Reaszfalt Kft. nyerte el nettó 2 milliárd forintért, de ebben a tervezési munkák és az engedélyek beszerzésének költségei is benne vannak. A költség egyébként reálisnak tűnnek.
Amíg ezzel a csomóponttal nagyon siettek, addig más, nagyobb forgalmat vonzó, több ember életére hatásra levővel már nem kapkodtak ennyire. Az M1-es autópályát az M0 és Tatabánya között a közeljövőben szeretnék 2×3 sávosra bővíteni. A tervezés során további csomópontok építését is szükségesnek látják a tervezők (egyet Biatorbágynál a 17-es km-nél, egyet Bicske keleti térségében a 35-ös km-nél).
Ezeket azonban nem sietnek megépíteni, várhatóan csak a sztráda 2021 után kezdődő bővítésekor indulhatnak. Ez egyébként ésszerű, mivel így olcsóbb elvégezni a munkát. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a szárligeti csomópont építése miért nem tudott néhány évet várni.
Közélet autópálya M1 Mészáros Lőrinc Vivienvíz Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Vivienvíz",
"Duna Aszfalt Kft."
] |
[
"Reaszfalt Kft.",
"Bicske-M1 Ipari Park Kft."
] |
A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány több mint ezermilliárd forintot pazarolt el az adófizetők pénzéből a kormányváltás óta.
Varju László pártigazgató szerdán sajtótájékoztatón elmondta: a DK a fizess.demokratikuskoalicio.hu weboldalon "pazarlásszámítót" indított, ahol az általuk feleslegesnek, pazarlónak ítélt, illetve a szerintük a Fideszhez közeli üzleti köröket segítő kiadásokat veszik sorra.
A számláló jelenleg 1.067 milliárd forintot mutat. A legnagyobb tétel, hozzávetőleg ötszázmilliárd forint az orosz tulajdonú Mol-részvények elmúlt évi visszavásárlása a listán, míg kétszázmilliárd forint azoknak a közbeszerzési pályázatoknak az értéke, amelyeket az utóbbi két évben a Közgép Zrt. építőipari vállalat nyert el. A céget a honlapon a Fidesz gazdasági hátországának központi vállalataként említik.
Ugyancsak szerepel az összesítésben a többi között a debreceni stadion felépítésére elkülönített 12 milliárd forint, a Századvég-csoporttal kötött több kormányzati szerződés, a Rába-részvények állami megvásárlása, valamint a Terrorelhárítási Központ és a Budapesti Közlekedési Központ fenntartása.
Varju László azt mondta: a lista azt bizonyítja, hogy a Fidesz felelőtlenül bánik a közpénzekkel. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kormánypárt gazdasági holdudvaráról egyre több újságcikk jelenik meg - a DK összegzése is ezek alapján készült -, és ezekben korábban "leírhatatlan" nevek szerepelnek és a riválisok üzleti vitái is teret kapnak. Megemlítette például azt a hvg.hu-n megjelent írást, amely szerint egy csődközeli helyzetbe került élelmiszeripari cég, a gyulai és csabai kolbászt is gyártó húskombinát miatt különbözhetett össze Lázár János, a Fidesz-frakcióvezetője Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Terrorelhárítási Központ",
"Közgép Zrt.",
"Demokratikus Koalíció",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Feljelentést tesz az Állami Számvevőszék az Országos Cigány Önkormányzat gazdálkodásában feltárt szabálytalanságok miatt. A gyanú szerint adócsalást, hűtlen kezelést követtek el a Kolompár Orbán által vezetett szervezetnél.
Hűtlen kezelés, a számvitel rendjének megsértése és adócsalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett az Állami Számvevőszék ismeretlen tettesek ellen, miután megvizsgálta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elmúlt másfél éves gazdálkodását.
A számvevőszék csütörtökön azt közölte: a roma érdekképviseleti szervezet 2009. és 2010. első félévi gazdálkodásának vizsgálata során olyan szabálytalanságokat tártak fel, amelyek közül több megalapozza a bűncselekmény gyanúját. A hűtlen kezelés felmerül többek között a működéshez nem kapcsolódó kiadások finanszírozása miatt, de a számviteli előírásokat is folyamatosan megsértették, míg az adócsalás gyanúja az adófizetési kötelezettségek elmulasztása miatt merült fel.
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke csütörtökön azt mondta: az OCÖ az ÁSZ jelentését és munkaanyagait szakértőikkel közösen még értékelik, és a megállapításokra hétfőn reagálnak.
Nagy Anna kormányszóvivő a július 14-i kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány kezdeményezte az OCÖ 2009. első félévi pénzügyi gazdálkodásának átfogó számvevőszéki ellenőrzését. Két héttel korábban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy állami számvevőszéki vizsgálatot, egyúttal törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezett Szászfalvi László nemzetiségi államtitkár az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) gazdálkodásával kapcsolatban, és egyúttal levélben szólította fel Kolompár Orbán OCÖ-elnököt, hogy a két vizsgálat lezárásáig ne tegyen semmilyen kifizetést.
Kolompár Orbán az ÁSZ-vizsgálatról korábban azt nyilatkozta: örül az újabb vizsgálatnak, mert így véget érhetnek "a médiacsúsztatások", amelyek rossz fényben tüntetik fel az OCÖ-t.
|
[
"Országos Cigány Önkormányzat"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Állami Számvevőszék"
] |
2010 és 2017 között nagyon sok fiatal magyar üzletember lett milliárdos, vagy legalábbis nagyon nagy vagyon tulajdonosa. Sorozatunk első, felvezető részében a gazdagodás útjait vizsgáltuk. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy hol nyaralnak, milyen hobbikra költenek, vagyis hogyan fogyasztanak a szabad idejükben a NER-arcok.
A NER fiatal haszonévezői nagyon hamar lettek milliárdosok. A legfiatalabbak, a járadékvadászok sokkal inkább mutatják a lottógyőztes-attitűd jeleit, vagyis bátrabban fogyasztanak, könnyebben csúsznak a magán-repülőgépes hétvégi kiruccanások, a saját elektromos jacht, az Aston Martin.
Az old school csapat, vagyis az idősebbek, illetve akik piaci alapon, keményen megdolgoztak a pénzükért, másképpen fogyasztanak, sokszor nem igazán költenek az életszínvonalukat érdemben megemelő utazásokra, hobbikra. Nem kifejezetten puritánok, hiszen régóta jól élnek, de azzal a szinttel alapvetően elégedettek. "Aki organikusan, evolúciós lépcsőkkel érte el a jólétet, az inkább rak félre, de a hirtelen meggazdagodottak körében kevésbé gondolnak a jövőre" – hallottuk e körről.
Úgyis megint mi nyerünk – gondolják, vagyis hisznek a jövőben, hogy fennmarad a "flow", lesz továbbra is jövedelemáramlás, ráadásul az a néhány ember, akikhez ez a csapat igazodni, csapódni szeretne, azoknak tényleg van mit elkölteniük, velük kell tartani a lépést.
A dorbézolók és a puritánok
Ki az, aki nyakló nélkül pazarol, és ki az, aki takarékos? Min múlik ez a betagozódás? Általában elmondható, hogy a fogyasztási szokásokat nagymértékben befolyásolják a következő elemek:
családi háttér, szülői minta, vallásosság
a vagyon megszerzésének gyorsasága, formája és módja
iskolai végzettség
lakhely
Mindez valószínűleg különösebb szociológiai ismeretek alapján is kitalálható. Egy kistelepülésről származó, iskolázatlanabb ember gyakran nagyobb vehemenciával esik neki a státuszt erősítő anyagiaknak, inkább habzsol, szereti a kiköltekezéseket, a jó szívről árulkodó, de mégis kissé parttalan meghívásokat, a dorbézolásokat, mint a nagyvárosi értelmiségi családban felnőtt vagyonosok.
Cikkünkben inkább a látványosan költekező, életművész csapat fogyasztási szokásait tekintjük át. Ez mindössze néhány tucat baráti társaság, de a haverokkal, a sleppel együtt azért így is több száz ember. Például magánrepülőgépet a legtöbben nem mernének bérelni, félnek, hogy ha ez kitudódik, megszólják őket, de ha az igazán nagy kutyák már szerveztek egy gépet, akkor arra sokan szeretnének felférni. "Az élvezetekben mindenki szeret osztozni, a kockázatokban és a felelősségben már kevésbé" – hallottuk.
Beszélgetőpartnereinknek anonimitást ígértünk, így meglepően sokan megosztották tapasztalataikat az Indexszel. Cikksorozatunk következő két részében röviden áttekintjük, hogy milyen szokások jellemzik őket a következő fontos költési típusokban:
utazás
hobbi
autóhasználat
ruházat
étel-ital.
Úton-útfélen
Mostani cikkünkben az első két kategóriát nézzük át. Utazni mindenki szeret, ha pedig valaki nagyon fiatalon megteheti, hogy gyakorlatilag anyagi korlát nélkül utazzon, akkor ezt ki is használja. Háttérbeszélgetéseink alapján a NER-világban szinte minden játszik, amit egy gazdag ember megtehet, de a legérdekesebb szokások talán a következők:
hétvégi kiruccanás a "fiúkkal", nyáron Ibizára, télen Ischglbe, bármikor Marbellára, Londonba. Sokszor van focimeccs is a programban, és gyakori a privátjet-használat;
télen irány a Perzsa-öböl, főleg Dubaj, akár családdal is;
helikopterezés, hiszen "az valójában nem is luxus, csak itthon hiszik azt";
elbújás messzi helyeken, Las Vegas, Hongkong, Tokió legdrágább szállodáinak luxuslakosztályaiban, csak legyen jó távol az "irigy" magyaroktól.
Hétvégi kiruccanás
A szinte anyagi korlát nélkül utazó harmincas NER-milliárdosok hétközben aktívak. Komoly cégbirodalmakat működtetnek, főleg a magyar gazdaság politikafüggő ágazataiban, médiában, építőiparban, pénzügyi szektorban, de egyeseknek konkrét állami pozíciójuk is van. Utóbbi azért nem túl gyakori, a látványosan fogyasztók és az aktív politikai aktorok szétválasztására van törekvés. Aki kontrollálhatatlan, aki irritálja a választókat, arra nem néz jó szemmel a politikai család sem.
A legtöbben tehát elég aktívak, nem érnek rá, mindig elfoglaltak, sietnek, de utazni akarnak. Ezért nagyon gyakran használnak magánrepülőgépeket, helikoptereket. Ezeknél a kiruccanásoknál elég sokan járnak együtt bulizni, szinte mindig fiúbulik ezek, olykor párosak. A frissen felkapaszkodottak sokszor jószívűek, a régi barátok vagy a családtagok (akár apuka) sokkal kisebb költség-hozzájárulással sodródhatnak a nagy emberekkel – mesélték nekünk.
London a sztár
London nagyon divatos célpontjuk lett az ilyen hétvégéknek, sokan tartották mostanában ott a legénybúcsújukat, a NER-esek nagyon szeretik a brit fővárost, mert tele van jó koktélbárokkal, elegáns klubokkal és fine dining éttermekkel, ráadásul mindig van jó meccs, a Tottenham, az Arsenal, de főleg a Chelsea közül valamelyik csak otthon játszik. A bérelt privát jet öt-hat embert elvisz, oda-vissza megvan 6-7 ezer euróból (2 millió forint). Igaz, Londonba sok menetrend szerinti járat is van, vagyis valójában nem lehet annyi időt megspórolni a privát jettel, mint azoknál a helyeknél, ahová át kell szállni, de mégis London a magángépek első számú célállomása.
Egyik forrásunk szerint itthon még viszonylag kevesen adnak bérbe gépeket, de azért mindig lehet gépet találni. Sokakban benne van a félelem, hogy lebuknak a túlzó, látványos fogyasztásukkal, de amint a kör elhagyja az országot, sokkal bátrabban él.
A gépek finanszírozása eléggé vegyes. Sokszor az utazók sem tudják, hogy is van a finanszírozás, "vannak kereteink", "valakik ezt mindig állják" – hallottuk. Volt, aki elmondta, hogy ebben a körben nem összedobni szokás a repülőt, hanem inkább visszahívás alapon mindig van egy szponzor.
Máskor azonban "spórolósabb" a társaság. Az egyik idei BL-meccsnél a Monacóba tartó csapat tagjai zokon vették, hogy az egyik utas lemondta az utat, és a neves építőipari "császárok" igyekeztek utastársakat találni. A végén már a NER-től kifejezetten távol eső aktorokat is kapacitáltak, csakhogy ne boruljon az eredeti költségfelosztási elképzelés. A gyakori focimeccs-látogatások során az említett London mellett – a Real Madrid vagy a Barcelona miatt – Spanyolország is sokszor célpont. Érdekes módon az olasz és a német nagycsapatok kevésbé népszerűek.
Ebben szerepet játszhatnak az egyéb szórakozási lehetőségek, illetve az éghajlat. Hiszen Spanyolország ebben is erős, ugyanakkor forrásaink szerint ha Ibiza vagy Marbella a célpont, azok külön utak. Saját magángéppel még alig rendelkezik valaki – igaz, a néhány szerencsés gyakran invitál meg másokat is a fedélzetre.
Oligarchafinanszírozás
Ahogy egyik beszélgetőpartnerünk észrevette, ebben a nagyon gazdag, állami megbízások sokaságát elnyerő világban már rég nem pártfinanszírozás zajlik, hanem politikus- és oligarchafinanszírozás.
Nem azzal leszel jó fiú, ha segítesz egy pártot vagy egy pártpénztárnokot, hanem ha gesztust gyakorolsz egy fő bizalmi embernek.
Ha jól értettük a logikát, e rendszerben az aktorok arra gondolnak, hogy a klasszikus pártpénz már idejét múlta, hiszen arra már nincs is annyira szükség. Mire költene a Fidesz, ha nem a párt, hanem a kormány rakja ki az üzeneteit, a plakátjait a sikeres gazdaságról, az ellenfelei ócsárolásáról?
Ischgl: sídivat
Na de térjünk vissza a bevett utazási szokásokra! Pár éve rászokott a NER-fiatalság, hogy kijár évente kétszer Ischglbe síelni és bulizni. Ez a különös osztrák sípartihely nagyon drága és rendkívül népszerű a világ milliomosainak körében. Közel fekszik Svájchoz, rengeteg a bár, a diszkó, sok a táncosnő, és az idényt mindig hatalmas bulihétvége nyitja, illetve zárja.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy mintegy 30 ezer milliomos táncol a hóban, például egy élő Robbie-Williams koncertre, és a hüttében Dom Pérignon pezsgő is kapható, akár többliteres kiszerelésben több millió forintért. Csak ha esetleg a síelő, illetve sokkal inkább snowboardozó csapat megszomjazna.
Ezt a terméket egyébként a magyarok sem engedik meg maguknak, de az elmúlt két évben hatalmas magyar fiúhorda járt ki a partihétvégékre. Ischgl pedig minden évben kitesz magáért, rengeteg a program, az úgynevezett "top of the mountain" koncertek, illetve a gasztronómiai kóstolók.
Közel-Kelet: családdal is
Fotó: Jumana Jolie / Getty Images Hungary Dubai
Dubaj szintén nagyon népszerű ebben a körben. Természetes választás, hiszen relatíve közel van, így lehet a legegyszerűbben eljutni a télből a nyárba. Nagyon drága, de ez nem zavarja az érintetteket, akik sokan családostul járnak ki, akár pár napra is. Nemrég az egyik politikus az egész családját felpakolta az első osztályra, március 11-én kirepült Abu-Dzabiba, majd az utastársak azt láthatták, hogy március 15-én a politikus rendes kormánytagként már itthon tartott ünnepi beszédet.
Néhány ifjú titánnak vannak üzleti kapcsolatai is kint, de azért ez a ritkább. Érdekes, hogy a jobboldal kormányzati vagy kormányközeli potentátjai mellett ellenzéki politikus is van a visszatérő vendégek között, és kint már teljesen eltűnnek a hazai nézetkülönbségek, egy társaságban mozognak az itthoni ádáz ellenségek.
Helikopter
A NER egy bizonyos, pár tucat főből álló elitköre valamiért meg van veszve a helikopterezésért – mesélte egy forrásunk. Itthon ez kellemetlen lenne, takargatni való, hiszen amikor Rogán Antal minisztert és családját rajtakapták ezen a luxuson, akkor azonnal beindult a tagadás, a ködösítés. Ezért aztán mindenki úgy tett, mintha egyedi esetről lenne szó.
Valójában, amint átlépi a csapat a határt, akkor már gyakori a helikopterezés. Például, amikor a NER-elit Monte-Carlóba megy, legyen szó Forma–1-es futamról vagy a Monaco BL-meccseiről, szereti a Nizzától Monte-Carlóig tartó, mindössze 20 kilométeres, légvonalban csak 14 kilométeres utat helikopterrel megtenni. Itthonról nézve ez óriási pazarlásnak, rongyrázásnak tűnik. Miért tenne meg valaki egy 20 perces autóutat helikopterrel, ha van vonat, busz és taxi is? A NER-esek szerint azonban ez el van túlozva, nem olyan drága mulatságról van szó.
Valójában a helikoptercégek a Côte d’Azur Nemzetközi Repülőtértől menetrend szerint járatokat üzemeltetnek Nizza és Monaco között, egy főre "csak" 130 euró a jegy, éppen ugyanannyi, mint a taxi (arról persze megfeledkezik ez a számítás, hogy a taxi egy 4 fős társaságnak is 130 euró, míg a helikopterre fejenként kell jegyet venni, vagyis az ár négyszer annyi). De annak a rétegnek, amelyik így ismerkedik a luxussal, a legfontosabb az életérzés, a gyönyörű látvány, hiszen a helikopter végig a tenger felett teszi meg a 6 perces utat. És az árban a leszállópálya és a szálloda közötti limuzin is benne van.
Hongkong, Tokió: távol a magyaroktól!
Utazzunk el jó messzire, ahol senki sem ismer minket, és egy kicsit nyugodtan pihenhetünk, anélkül költhetjük a pénzt, hogy megszólnának! Sokszor vágyik erre a NER-csapat, csak aztán ez az, ami nem sikerül általában. Azért szoktak ezzel próbálkozni a vezetőink, illetve a hozzájuk kapcsolódó üzleti kör.
A leggazdagabb hazai politikusok vagy bizalmasaik, esetleg családtagjaik szeretnek jó messzire menni, de mégsem nagyon tudnak elbújni a honfitársaik elől. Legalábbis az általunk elért bennfentes körben pontosan ismertek az anekdoták arról, hogy
miként tudott a hazai politikus gyereke Japán egyik legdrágább szállodájában, a Conrad Hiltonban tíz napig drága lakosztályt bérelni;
milyen hangos patália játszódott le, amikor egy ismert politikai bizalmas, aki visszatérően kiveszi a Mandarin Oriental Hongkong luxusszálloda elnöki lakosztályát, legutóbb Hongkongban járt;
hogy üdvözölte lelkesen a magyar politikust egy "diszkrét" londoni luxusbár kidobóembere, aki történetesen magyar volt;
vagy miként köszönt rá egy másik politikusra a New York-i ruházati üzlet színes bőrű eladója, aki korábban Magyarországon, Taszáron szolgált, és nemcsak felismerte a politikust, de magyarul is megtanult köszönni.
Marbella: lakhatás
Az utazások ebben a körben is alapvetően a kikapcsolódásról, feltöltődésről szólnak, de olykor a turizmuson túl ingatlanvásárlási, letelepedési vonzatuk is van. A NER friss haszonélvezői közül természetesen sokan építkeznek itthon is, nagy családi házakat húznak fel, és ehhez méretes büdzsékkel kalkulálhatnak. Vannak fokozatok, jellemzően először Budán, majd a Balatonnál építkeznek, de többen Horvátországban, Marbellán vagy Floridában is rendelkeznek már nyaralóval.
Érdekes, hogy miközben Andalúzia tele van élhető városokkal, valamiért kifejezetten Marbellán él nagyobb kolónia, sokan csak hétvégi házként használják az ingatlanjukat, de jó pár família kiköltözött, és ide íratta be iskolába a gyerekeiket. Dél-amerikai rancha is többeknek van, Argentínában és Uruguayban is rendezkedett be egy-egy neves építőipari NER-nyertes. Mások csak lakást vesznek Nyugat-Európában, például Bécsben, Párizsban, Londonban.
Ahogy egyik forrásunk fogalmazott: "Nem hiszem, hogy ez különösebben jó befektetés lenne most, talán inkább amolyan biztonsági bázisnak jó. Van, aki úgy érezheti, hogy készülnie kell a jövőre."
Svájc: frusztrációs költségek
A NER nyertesei közül kifejezetten sokan rendelkeznek ingatlannal vagy akár lakcímmel is Svájcban. Több cikk is foglalkozott már a zugi vagy az appenzelli magyarokkal. A semleges és hiperdrága ország mindig is vonzó volt a világ leggazdagabbjainak, de azt hallottuk, hogy magyarként azért elég nehéz itt:
Ha Svájcban laksz, elsősorban a frusztrációd leküzdésére költhetsz el sok pénzt.
Hiába vett az egyik barátom 70 milliós Bentley terepjárót, hiába van svájci rendszáma és öltözködik kifogástalanul, amikor megszólal németül, azonnal kiesik a helyieknek járó megbecsülési körből. Svájcban valójában nagyon lenézik az oroszokat, de a kelet-európaiakat is" – mesélte egy forrásunk.
Csak a szokásos
A beszélgetésekben még sok olyan utazási program szóba került, ami általában a jómódú turistáknak csak eszébe juthat, de talán nem kifejezetten a NER-lovagokra jellemző.
Az old school gazdagok körében még mindig népszerűek az exkluzív olasz és francia bortúrák, de viszonylag sok NER-fiatalnak is van vonzódása a borhoz.
A nagyszabású Las Vegas-i túrák inkább a show, a koncertek miatt népszerűek, az idősebbek kedvelik a pókerversenyeket is, de náluk az utóbbi időben egyre inkább Makaó lett a divat.
És mindig érdekesek az igazán extra ötletek, az olyan különleges programok, mint a jégszálloda, a fára épített luxushotel, legyen az az afrikai dzsungelben, vagy éppen fent északon, esetleg a porschézés egy befagyott finn tavon. Természetesen a családosak a gyerekeikre is szívesen költenek, Legoland, Disneyparkok, az igazi Mikulás meglátogatása mind-mind divatos program.
Hobbi
Az utazás természetesen önmagában is egyfajta hobbi, de nézzük meg külön pontokban is, hogy melyek azok a szabadidős tevékenységek, amelyekben jól érzik magukat a NER fiatal gazdagjai. Ezt is több szempont határozza meg:
Kokain Talán hobbinak, vagy szabadidős tevékenységnek nem lehet nevezni, és nem is általános, de több forrásunk szerint is egy bizonyos szűk körben állandó divat a kokain. Állítólag amikor Londonba vagy Spanyolországba mennek, a határon át nem mozgatják a kokaint, mert a kisgépes terminálon is szigorú az ellenőrzés, inkább kiépítik a helyszíni beszerzési forrásaikat.
A NER gyors meggazdagodását élvező aranyifjai szeretik élvezni az életet, van is rá pénzük, de szabadidős tevékenységeikben még nem olyan kifinomultak, mint a nyugati társaik.
A magyar milliárdosokat kiszolgáló kínálat is szűkös, így óhatatlanul kisebb a választék. Egy példa: Budán mindenki a Naphegy utcai Oxygen Wellnessbe jár edzeni, Ausztriában ilyen centrumból van vagy 100.
Egy-két új hobbi is azonosítható, például az elektromos motorcsónak, vagy jacht.
A magyar és a nyugati
"Egy magyar milliomosnak hasonlók, mégis eltérőek a hobbijai, mint a nyugatiaknak – meséli egy itthon és Svájcban is otthonos forrásunk. – Svájcban és Magyarországon is három gyakori téma van a vacsorák alatt a felszínes beszélgetésekben: a sport, az evés és az utazás. Ám amíg mi jó éttermekről beszélgetünk, a svájci mindenféle új biokajáról, egészséges ételekről cserél eszmét. Amíg mi sport címén meccsekről, addig ők inkább a saját szabadidős sportélményeikről csevegnek, mert állandóan futnak, túráznak a hegyekben. Egyedül az utazásnál érzem, hogy nagyjából ugyanarról beszélünk."
Nyugaton általában is nagyon sok a kifinomult fiatal milliomos, a műgyűjtő, a zenerajongó, lehet, hogy ezek sznob manírok, de a külföldi gazdagok tényleg elmerülnek ebben, és élvezik a szakértelmüket. Itthon az ilyen kifinomultabb gyűjtőszenvedély még ritkább, de kezd elterjedni. Már viszonylag sokan vesznek kortárs képeket, és a NER-esek a könyvaukciókon is megjelentek, talán inkább értékőrző befektetéseket keresnek.
Egyik forrásunk szerint itt is nagy a különbség az old money és a new money között. Aki organikusan lett gazdag, annak inkább van igénye az ő egyedi szakértelmét bizonyító speciális gyűjtési szenvedélyre, képek, oldtimerek, térképek, könyv, numizmatika, bélyeg – mindenre van példa. A NER-lovagok is ott vannak az aukciókon (természetesen nem személyesen, hanem a "súgóik" vesznek), de nem igazán ismerik a műfajt, évekkel ezelőtt az egyik NER-lovag a vásárlása után óriási patáliát csapott, amikor megtudta, hogy az aukciós ház 20 százalékos jutaléka még rárakódik a leütési árára.
Sportesemény
A sportesemények látogatása viszont őszinte és erős hobbi. A célpontok elsősorban nemzetköziek:
foci (a BL-döntőn minden évben rengeteg magyar van);
a nyári olimpia;
a férfi kézilabda final four (itt nagy plusz, hogy jellemzően lehet magyar csapatnak is drukkolni);
a Forma–1-es futamok;
néha tenisz;
egy-egy bokszdöntő.
Ezek az események remek alkalmat jelentenek az ismerkedésre, a kapcsolatápolásra. A hazai vagy majdnem hazai fociesemények közül a válogatott focimeccsek, illetve a dunaszerdahelyi DAC kiemelt mérkőzései remek találkozóhelyek, az elszántabbak a Fradi, a Videoton és a PAFC meccsein is felbukkannak, utóbbi kettő most a felcsúti Pancho Arénában játssza a hazai meccseit.
Régen a vállalati elit által osztott, kapott sportjegyek azért valamennyire az adott eseményről szólnak, manapság a legfontosabb a VIP-érzés, akkor vagy valaki, ha bejutsz a VIP VIP-jének VIP-részlegébe. "Ma már a kolbászfesztiválnak is van VIP-je, ez mindent elmond erről a világról" – hallottuk.
Szabadidős mozgás
Fotó: Szántó Áron A 49. Kékszalag Erste World Nagydíj tókerülő vitorlásverseny mezőnye a rajt után Balatonfüred közelében 2017. július 6-án.
Maguk a NER-lovagok elég sportosak. Szégyen rosszul kinézni, a vagányabbak extrém sportokat is művelnek, de legalábbis síelnek, wakeboardoznak, mások fociznak, hegyet másznak, futnak. A vitorlázás divat maradt, a Kék Szalag nagy esemény, de sokaknak van hajója Horvátországban is. Az idősebbek birtokolni szeretnek, inkább megveszik a vitorlást, a fiatalabbak bérlik, ez amolyan generációs különbség.
Ha tenisz, akkor a Marczibányi tér és a Tabán menő, ugyanakkor érdekes módon az amerikai csúcssport, a golf nem népszerű ebben a körben. Vannak ugyan olyan délutánok, amikor több érintett autóját is lehet látni például az alcsúti golfpálya mellett, de egy rosszmájú forrásunk szerint csak az étteremben ülnek, ütni egyáltalán nem tudnak. "A NER-lovagok tempójához képest a golf túl lassú" – veszi át az általunk használt kifejezést az egyik forrásunk.
Oxygen: trécselnek
A sport egyébként teljesen együtt jár a beszélgetésekkel. Például a már említett budai Oxygen Wellnessben. Illetve egészen más körnek, de a klasszikus Rudas is fontos találkozóhely maradt. Ezeknek a helyeknek kedvező természetes adottsága, hogy a gőzben vagy a szaunatermekben nincsenek telefonok.
"A Seszták Miklós fejlesztési miniszter befolyási övezetének tartott Oxygenben 7-8 féle szauna, gőzfürdő és jakuzzi közül lehet választani, ami nyugodt beszélgetőhely, olyan, mint egy orosz »bánya«, amely a bizalmas üzleti beszélgetések fő terepe" – mesélte egy forrásunk.
Ugyanakkor hallottunk arról érintetteket panaszkodni, hogy a mai Budapesten már a személyi edző testesíti meg azt, amit korábban a takarítónő, a kozmetikus, vagy a fodrász. Vagyis ők a pletykás, mindent tudó és mindent kifecsegő jól értesültek.
És végül a kolbász
Végül vannak még olyan hobbi- vagy szabadidős helyszínek, ahol sokan felbukkannak:
a csabai kolbászfesztivál;
a balatoni vitorláskikötők (nem véletlenül zajlik annyi, NER-közeli fejlesztés);
a tihanyi antik piac;
a könnyűzenei fesztiválók VIP-részlegei, illetve azok a fesztiválok, ahol az egész rendezvény VIP-jellegű (például a Budai Gourmet).
Vadászati etikett A vadászat még mindig divat, és igyekeznek az ifjú érintettek a vadászat etikettjét is megtanulni, bár arról, hogy ez nem mindig sikerül, halottunk egy vicces történetet. Az egyik leggazdagabb francia luxuscikkgyártó család negyedik generációs milliárdosa, egy fiatal üzletember járt Magyarországon. Vendéglátói egy magyar politikus segítségével szerveztek a lelkes vadásznak egy vadkacsavadászatot. Hajnali 4-kor pontosan találkozott is a vadkacsavadászatra induló csapat, minden úgy indult, ahogyan azt a vadászetikett előírja. Az udvarias francia úr másnap aztán kissé morózusan kommentálta az eseményeket a vadászaton részt nem vevő vendéglátóinak, eleinte csak morgott, aztán mégis panaszkodott. Mint kiderült a vadászni szerető, de annak udvariassági szokásait egyáltalán nem ismerő vendéglátó semmit nem ismert a vonatkozó etikettből, nem ajánlotta fel a vendégnek a legjobb, az úgynevezett "esélyes" helyet, vagy éppen az első lövés jogát, hanem a szabályokat teljesen felrúgva azonnal, mint egy gépkarabély megsorozta a vadkacsákat. A több százéves nemzetközi vadászszabályok alapján pedig az első néhány felszálló récét illik elengedni, és a vendéget mindig előreengedve, váltott találatokkal illik lőni.
Kommentelje cikkünket a Facebook-oldalunkon!
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Mandarin Oriental",
"Getty Images",
"Real Madrid"
] |
Komoly referenciákkal rendelkező cégeket vert meg közbeszerzésen a makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének és egyik képviselőjének cége, így ők nyírhatják a füvet a településen. A Gold-Pefa Kft. korábban más megbízásokat is kapott a makói önkormányzattól. Hiába sikeres azonban a cég, valamiért mégsem szerepel Petrovics Attila elnök vagyonnyilakozatában. A miértekre egyelőre nincs válasz.
"Tavaly közel nettó 35.000.000 Ft árbevételt produkált a Gold-Pefa Kft. A cég két tulajdonosa a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Petrovics Attila, valamint a szervezet egyik tagja, Farkas Tamás. Az árbevétel szinte teljes egészében önkormányzati megbízásokból származik. Ez a cég újította fel a Tulipán utcai rendelőt, de ők nyerték például a zöldterület karbantartást is. Utóbbinál emlékezetes, hogy annak ellenére nyerték meg a közbeszerzést, hogy bár az ajánlati szempont a legolcsóbb ár volt, a Gold-Pefa árajánlata versenytársaiénál magasabb volt" – írja közösségi oldalán Mucsi Tamás.
A DK makói képviselője szerint "Petrovics Attila, a cég ügyvezetője nemes egyszerűséggel kifelejtette vagyonnyilatkozatából, hogy egy közbeszerzésekkel kitömött cég tulajdonosa". Mucsi Tamás azt is írta, hogy "ez a két ember a munka és megélhetés ura Honvéd városrészben".
A makói zöldfelület karbantartásra májusig lehetett pályázni. Az önkormányzati közbeszerzésen négyen indultak a 35 millió forintos megbízásért. A Gold-Pefa Kft. nettó 15 forint/négyzetméter árat adott. A 2020-ban 2,2 milliárd forintos forgalmat bonyolító KIFÜ-KAR Zrt. ennél kedvezőbbet, de azt nem fogadta el az önkormányzat, arra hivatkozva, hogy túl alacsony. A hómezővásárhelyi Szoliter Építőipari Kft. nettó 9,5 forintért vágta volna négyzetméterenként a füvet, de őket is kizárták: "ajánlattevő többváltozatú (alternatív) ajánlatot tett, amelyet Ajánlatkérő a felhívás II.2.9) pontjában kizárt". A negyedik pályázó a Zöldterület Kezelő Kertészeti Kft. volt, de ők visszaléptek. Így került ki győztesen a versenyből a Roma Nemzetiségi Önkormányzat két tagjának cége, a Gold-Pefa Kft.
A Szoliter Békéscsabán sikerrel pályázott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság által kiírt közbeszerzésen. A "határnyiladék tisztítás és karbantartásra" 8-an pályáztak, a teljes terület 559 275 négyzetméter. Az első részt, a battonyait, a Szoliter nyerte: 1 millió 490 ezer forintért vállalta a 109 890 négyzetméter tisztítását, azaz négyzetméterenként nettó 13,55 forintért. A rendőrségnek nem volt kifogása ez ellen, pedig a munka nem csak fűnyírásból áll, hanem gyomeltávolításból, bozót- és cserjeirtásból, valamint bozót- és cserjevágásból is.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2018 őszén alakult újjá. A Délmagyarország akkori cikke szerint Farkas Attilát elnökké, Simon Zsolt Norbertet pedig alelnökké választotta alakuló ülésén az új makói roma nemzetiségi önkormányzat – a testület további két tagja Petrovics Attila és Petrovics Csaba. "Az új kisebbségi testület tagjai arról is döntöttek, hogy sem az elnök, sem helyettese, sem a képviselők nem vesznek fel tiszteletdíjat" – írta a lap. 2019-ben az önkormányzati választások után új felállásban folytatta a munkát a Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Petrovics Attila lett az elnök, de Farkas is maradt a testületben.
Zűrös cégvezető, NAV eljárások
A Gold-Pefa Kft. 2019 februárjában alakult: Petrovics Csaba, Petrovics Attila és Farkas Tamás alapította. Petrovics Csaba tulajdonrészét 2019. szeptember 26-án a NAV lefoglalta, ő 2020 februárjában ki is szállt a cégből.
A NAV 2020 júniusában hátralék miatt végrehajtást indított a cég ellen. Ezt, miután a cég fizetett, megszüntették. Egy évvel később, 2021 áprilisában a NAV adószámtörlést indított a cég ellen, amit egy hónappal később lezárt.
2021 áprilisában a cég közgyűlést tartott. A jegyzőkönyv szerint "Petrovics Attila ügyvezető ismerteti a Szegedi Törvényszék Cégbíróságának végzését, melyben
egyrészt bírsággal sújtja a társaságot, másrészt a társaság abból tudomást szerez Farkas Tamással szembeni kizárási okról.
Farkas Tamás ezt nem vitatja, és kijelenti, hogy ezen jegyzőkönyv aláírásával cégvezetői tisztségéről lemond. (...) A társaság tagjai megállapítják, hogy a társaság tulajdonába került üzletrész még mindig a társaság tulajdonában van. Akként kívánnak dönteni, hogy azt a tagok tulajdonába adják térítés nélkül."
A jegyzőkönyv szerint "a társaság taggyűlése a társaság tulajdonában lévő 1.000.000.- Ft névértékű üzletrészt felosztja kettő darab üzletrészre, egy darab 530.000.- Ft névértékű és egy darab 470.000.- Ft összegű üzletrészre a tagok tulajdonába történő átadás érdekében. A taggyűlés az előző határozat szerint felosztott üzletrészek közül az 530.000.- Ft névértékű üzletrészt ingyenesen Petrovics Attila tag tulajdonába kerül, akinek az üzletrésze így 1. 530.000.- Ft névértékre módosul. A 470.000.- Ft névértékű üzletrészt Farkas Tamásnak adja, akinek az üzletrésze 1.470.000.- Ft névértékű üzletrészre módosul."
Minderre a bírósági iratok szerint azért volt szükség, mivel "a bíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított a cég ellen, mert vezető tisztségviselője vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésébe ütköző körülmények merültek fel".
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy:
"(4) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült";
"(5) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet."
Kimaradt a bevallásból
A cégnek most két tulajdonosa van: Petrovics Attila, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Farkas Tamás, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője. Utóbbi vagyoni részesedését október 28-án lefoglalta a végrehajtó.
A cég megalakulásának évében 17 millió forint bevételt ért el, 2020-ban 34 milliót. A Gold-Pefa Kft. 2020-ban 12,5 millióért újította fel a Tulipán utcai rendelőt Makón, és a járdafelújítási programban is részt vesznek a Fidesz vezette makói önkormányzatnál.
A makói közbeszerzéseken sikeres kft.-ről azonban nem árulkodik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének vagyonnyilatkozata 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben sem.
Farkas Tamás viszont szerepeltette a céget vagyonnyilatkozataiban: a 2019-ben 33 százalékos tulajdoni részt tüntetett fel, akárcsak 2020-ban. A 2021-es vagyonnyilatkozat szerint Farkas tulajdonrésze 50 százalékra nőtt.
Írtunk a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak, hogy megtudjuk, miért maradt ki a cég Petrovics Attila elnök nyilatkozataiból, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Az Átlátszó információ szerint az ügyben vizsgálat indult.
Támogatják a Fidesz programját
A Makón elvégzett munkálatok mellett Petrovicsék legutóbb akkor kerültek a hírekbe, amikor szeptemberben bejelentették, hogy a Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat Lázár Jánost támogatja.
A sajtótájékoztatóról a MakóHíradó számolt be. Mint írják: "számunkra nem az ígéretek, hanem a tettek fontosak. Minden roma érdeke, hogy Lázár Jánost támogassa! – jelentette ki a nemzetiségi önkormányzat alelnöke a hétfői sajtótájékoztatón a városban terjedő pletykákra reflektálva, miszerint önkormányzatuk a baloldali ellenzéket támogatja."
Majd később úgy folytatják: "Petrovics Attila az alelnökhöz csatlakozva aláhúzta, valóban, a makói cigányságot nem lehet eltántorítani Lázár János országgyűlési képviselőtől és Farkas Éva Erzsébet polgármestertől. (...) Mi, cigányság, makói cigányok, támogatjuk a Fidesz programját, támogatjuk Lázár János urat és Farkas Éva Erzsébet polgármester asszonyt!" – idézik Petrovics Attila szavait.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Varga Ferenc képviselő, Farkas Éva Erzsébet polgármester és Petrovics Attila, a Gold-Pefa Kft. vezetője a Tulipán utcai rendelő felújításán (forrás: Facebook/Makói Városi Televízió)
|
[
"Gold-Pefa Kft."
] |
[
"Békés Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Zöldterület Kezelő Kertészeti Kft.",
"Szoliter Építőipari Kft.",
"Roma Nemzetiségi Önkormányzat",
"Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat",
"Szegedi Törvényszék Cégbírósága",
"KIFÜ-KAR Zrt.",
"Opten Kft.",
"Facebook/Makói Városi Televízió"
] |
Az első napok tagadása után a Fidesz pénteken már lényegében elismeri, hogy Szekszárdon volt egyeztetés a trafikpályázatokról, csak igyekszik a jelentőségét kisebbíteni. Időközben viszont újabb ügyek is a felszínre kerülnek, így nem tudják hitelt érdemlően megmagyarázni, hogy került a pályázók listája a helyi politikusokhoz. Ez ugyanis szinte biztosan bűncselekmény.
A polgármester és a helyi képviselők csak rajta tartották a szemüket a trafikpályázatokon, de nem ők döntöttek – ez a lényege annak a reakciónak, amit a Fidesz az után eszelt ki, hogy csütörtökön a hvg.hu megírta: hangfelvétel bizonyítja, hogy Szekszárdon a város kormánypárti önkormányzati képviselői véleményezték – méghozzá politikai szempontok szerint – a dohányboltokért indulók listáját.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár már a Heti Válasz csütörtökön megjelent számában azt mondta: Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere "az egyeztetés lehetőségét kínálta fel képviselőtársainak", majd pénteken Giró-Szász András kormányszóvivő reagált úgy, hogy természetesnek tartja, ha egy polgármester tudni akarja, ami a településén történik. Pénteken kora délután aztán Horváth István is azzal állt a nyilvánosság elé, hogy tájékozódtak egy olyan fontos ügyben, mint a dohányboltoké.
Az MTI kérdésére, miszerint hitelesnek tartja-e a hangfelvétel közlését, Horváth István azt válaszolta, alapvetően igen. Hozzátette azonban, hogy az elhangzottakban nem volt vállalhatatlan információ. "Mint polgármesternek, az a dolgom, hogy legyek tájékozott a városban történő ügyekről. Voltak megkeresések, hogy segítsünk a pályázóknak. Mások is megkeresnek minket egyesületek, civil szervezetek. Van, ahol tudunk segíteni, van0 ahol nem" – fogalmazott a polgármester.
Honnan volt a lista?
A kormánypárti magyarázatok azonban továbbra sem adnak választ arra, hogyan kerülhetett a pályázók listája a polgármester kezébe. A trafikpályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. bonyolította, és elvileg egységes, előre lefektetett szempontok szerint kellett volna dönteni, amelyben a polgármesterek ajánlása nem szerepelt. Horváth pénteken csúsztatásnak nevezte, hogy lett volna pályázói lista, szerinte csak "megkeresések, információk" voltak, vagyis azok nevét olvasta fel, akik maguk jelentkeztek.
A polgármester állítását több vesztes, a hangfelvételen is megnevezett pályázó cáfolta a hvg.hu-nak. Azt mondták: ők csak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-hez adták be a pályázatukat, azon kívül sem hivatalosan, sem informálisan nem kerestek meg senkit – vagyis a nevük és címük csak a dohánycégtől kerülhetett a polgármesterhez. Ezt a gyanút erősíti a hajdúszoboszlói trafikmutyiról szóló hír is: a szoboszloihirek.hu helyi híroldal közzétett egy, Bodó Sándornak, a megyei közgyűlés fideszes elnökének címzett levelet, amelyben Kocsis Róbert, a Fidesz városi elnöke véleményezte a trafikpályázatra jelentkezőket.
A hajdúszoboszlói levélből, illetve a szekszárdi hangfelvételből az is kiderül, hogy alapvetően politikai szempontok alapján születtek a döntések: Horváth István például egy alkalommal azt mondta: a trafikosoknak "elkötelezett jobboldalinak" kell lenniük, illetve, hogy "ne a szocik nyerjenek". Hajdúszoboszlóról pedig Kocsis Róbert egyebek mellett azt írta: ne támasszanak konkurenciát olyannak, "aki velünk van ősidők óta".
Horváth István pénteki sajtótájékoztatóján – az MTI tudósítása szerint – azt mondta: a szocialista vállalkozásokról nincs jó véleménye, mivel a korábbi, szocialista vezetéstől hét éve "működésképtelen állapotban" vették át a várost. "Megtartom magamnak a jogot, hogy a polgári értékrendű vállalkozásokban jobban bízzak" – fogalmazott a polgármester. A húga és egy szekszárdi közgyűlési tag nyertes trafikpályázatával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: nem tilthatja meg a családtagjainak, hogy egy harmadik szervezet pályázatán induljanak.
Először még tagadták
Mint korábban – több forrástól származó információk alapján – megírtuk, a kormánypárt helyi potentátjai osztották el a dohányboltok üzemeltetésének jogát, és ezt erősítették meg az Origo forrásai is. Ebben a cikkünkben idéztük először Hadházy Ákos helyi fideszes képviselőt, aki akkor még névtelenséget kérve közölte: Szekszárdon a polgármester, a párt választókerületi elnöke a pályázók listájával érkezett a helyi fideszes képviselők találkozójára, hogy véleményezzék az indulókat. Hadházy a múlt kedden megjelent interjúban névvel vállalva is elmondta, mi történt.
Horváth István szerint viszont semmiféle politikai egyezetés nem volt Szekszárdon a dohánytrafikokra pályázók listájáról. A polgármester-képviselő a hvg.hu-nak azt mondta: semmiféle listát nem látott, és nem is láthatott, hiszen a pályáztatást a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. intézte. Meghazudtolták a trafikmutyiról beszélő fideszes képviselőt a helyi frakció tagjai is, akiket az ATV kérdezett meg. A helyi fideszesek szerint Hadházy hazudik, lehet, mert "régóta vannak konfliktushelyzetei", és lehet, hogy polgármester szeretne lenni.
A hvg.hu-hoz eljutott hangfelvétel alapján azonban az egyeztetés valóban úgy történt, ahogy arról Hadházy beszámolt. A valószínűleg március végén lezajlott találkozón a felvétel alapján a polgármester hozta fel a trafikok ügyét, majd egyenként, nevek és utcák alapján mentek végig a listán. Horváth azt kérdezte, hogy az adott utca melyik önkormányzati képviselő körzetéhez tartozik, és ő ismeri-e az ott lakó pályázót. (A hvg.hu birtokában lévő felvételt egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra, mert érzékeny személyes adatok, nevek és címek hangoznak el rajta. A hitelességét ugyanakkor pénteken Horváth István sem tagadta – a szerk.)
Szinte biztos, hogy bűncselekmény
A hivatali visszaélés gyanúja mindenképpen felmerül a szekszárdi trafikpályázatok ügyében – mondta a hvg.hu-nak Szikinger István, büntetőügyeket is rendszeresen vállaló alkotmányjogász. Természetesen alaposan fel kell tárni egy nyomozás során, hogyan is működött a koncessziók elosztása, kik voltak tényleges döntési helyzetben, de a hvg.hu által közölt részletek alapján úgy vélte, az ügyészségnek hivatalból eljárást kell indítania ismeretlen tettes ellen.
Mesterházy Attila és Harangozó Tamás MSZP-s képviselők csütörtöki cikkünk után Mit tesz az ügyészség a trafikügyben? címmel írásbeli kérdéssel fordultak Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki feljelentésként a Központi Nyomozó Főügyészségnek továbbította a kérdést. Polt szerint elbírálás alatt állnak azok az ügyészséghez beérkezett kérelmek, amelyek a trafikpályázatokra vonatkoznak, hiszen már az Együtt 2014-PM és az LMP is feljelentést tett az ügyben.
Az Index által megkérdezett jogászok szerint a felvétel alapján bizonyíthatónak tűnik, hogy a pályázatok valamilyen módon kikerültek, a döntést politikusokra vagy más illetéktelen személyekre bízták. Fontos kérdés azonban, hogy – ha megindul egy büntetőeljárás – hogyan reagál az első napokban a nyomozó ügyészség. Ilyen bűncselekményeknél indokolt lehet elrendelni a nyomozás kezdeti szakaszában gyors letartóztatásokat, iratok, számítógépek lefoglalását, megakadályozva a bizonyítékok megsemmisítését.
|
[
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Fidesz"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Együtt 2014-PM"
] |
MSZP-s szál a Gripen-ügyben
Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter bizalmasa tárgyalt Pouilly gróffal
Egy újabb, MSZP-t érintő dokumentumot mutatott be az osztrák Format hetilap, amely a Gripen-beszerzések miatt indított vizsgálatokról számolt be. Eszerint Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter kabinetfőnöke, Zámbori Mihály többször is találkozott az Ausztriában korábban őrizetbe vett Pouilly gróffal. A szaktárca közölte, nincsenek információi az állítólagos megbeszélésekről.
Juhász Ferencnek, a Medgyessy-kormány MSZP-s honvédelmi miniszterének kabinetfőnöke többször is tárgyalt a fegyverlobbista Alfons Mensdorff-Pouillyval, aki ellen Ausztriában büntetőeljárás folyik, és akinek neve a magyarországi Gripen-üzletek kapcsán is felmerült – írta a Heti Világgazdaság az osztrák Format hetilapra hivatkozva. A HVG szerint a fegyverkereskedelemben érdekelt üzletember 2005 őszén Budapesten találkozott Zámbori Mihály akkori helyettes államtitkárral. Minderre egy dokumentumból lehet következtetni, amely a panamai bejegyzésű, ám Genfben működő Valurex International SA havi jelentésének egyik oldala. A papíron a "találkozók" és "kulcsfontosságú döntéshozók találkozása" rubrikában szeptember 13-i dátummal szerepel Pouilly gróf és a magyar kormánytag találkozójáról bejegyzés.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) miniszteri kabinetfőnökének neve még egyszer felbukkan október 10-i dátummal, akkori budapesti tárgyalópartnere azonban egy bizonyos Richard Smith és Turján Barbara (ő Mensdorff-Pouilly gróf cégeiben tűnt fel ügyvezetőként) mellett Josef Bernecker, az Alinak becézett gróf állítólagos társa, korábban tábornoki rangban az osztrák légierő parancsnoka – írja a Magyar Nemzet pénteki számában, melyből további részleteket tudhat meg az ügyről.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Heti Világgazdaság",
"Valurex International SA"
] |
Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., ami a 350 km-es Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását végzi majd, közölte a MÁV szombat este. A vegyesvállalatban a MÁV részvételi aránya 15 százalékos, kínai részről pedig a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG) vannak benne.
A közlemény szerint a cég feladata:
a tervező és kivitelező kiválasztására irányuló tenderek előkészítése, lefolytatása
a szerződések megkötése
projektmenedzsment és monitoring tevékenységek ellátása.
A vegyesvállalat nem végez kivitelezési feladatokat, a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja majd, a munka jövőre kezdődik. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz: a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszban. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás, 160 km/óra működési sebesség; 225 kN tengelyterhelés, ETCS 2 biztosító-berendezés. A pálya legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesz alkalmas.
A projektet az utóbbi években magyar részről sokan kritizálták, az ugyanis rettentő sok pénzbe kerül majd, a legújabb információk szerint nagyjából 550 milliárdba, miközben hasznot inkább a kínaiaknak jelent majd. Az összeget ugyan 85 százalékban húsz évre felvett kínai hitelből teremtjük elő. Az önrész 82,5 milliárd forint, miközben fizethetjük majd a kamatokat is, húsz év alatt nagyjából 97,5–146 milliárd forintot.
Vagyis az egész projektre legalább 647,5, legfeljebb 695,5 forintot adnak majd a magyar adófizetők.
A projekt célja az lenne, hogy egyfajta új selyemút részeként gyorsabban juttassa el a kínai árukat az európai piacra. Kína már megvette a pireuszi kikötőt, ezt kötné össze Budapesttel a vasútvonal. A vasútvonalról először 2013-ban tárgyalt a kínai és magyar kormány, akkor azt tervezték, hogy 2017-re el is készül a projekt, bár ennek ma már nincs sok esélye.
A beruházásnak még keresztbe tehet az Európai Bizottság, amely azt vizsgálja, nem volt-e korrupció a projekt tenderezésénél. Ráadásul a nagy hitel is baj lehet Brüsszelben, mert így nem fog teljesülni az, hogy a kormány a mostani GDP-arányos 75 százalék körüli szintről 65 százalék alá csökkentse az államadósságot.
|
[
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.",
"MÁV"
] |
[
"China Railway International Corporation",
"China Railway International Group",
"Európai Bizottság"
] |
Egy amerikai bíróság 772 millió 290 ezer dollár bírság megfizetésére kötelezte az Alstom SA francia gépipari konszernt, az ítéletet pénteken hirdették ki. Az Alstom a BKK egyik beszállítója, többek között a 4-es metró kocsijait is ők gyártják.
A francia cég nagyjából egy éve ismerte el vétkességét, és elfogadta a megvesztegetés vádjával ellene indított eljárást.
A bírság a legnagyobb, amelyet külföldön folytatott megvesztegetések miatt az Egyesült Államokban egy vállalatra valaha kivetettek.
A vizsgálat szerint az Alstomnál bevett gyakorlatnak számított a megvesztegetés, és a cég komoly összegekkel fizetett le döntéshozókat Indonéziában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, a Bahama-szigeteken és Tajvanon.
Az Alstom és érdekeltségei a vád szerint több mint tíz éven keresztül, legalább 2011-ig folytatták a jogellenes gyakorlatot. Az ügyet tíz ország bűnüldöző szervei többéves összehangolt munkával göngyölítették fel. A nyomozás során megállapították, hogy a konszern legalább 75 millió dolláros megvesztegetéssel mintegy 4 milliárd dollár értékű megrendelésre tett szert, az ebből származó profit pedig csaknem 300 millió dollár volt.
|
[
"Alstom"
] |
[
"Alstom SA"
] |
Hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársának, Horváth Andrásnak a feljelentése nyomán.
A november 13-án elrendelt eljárás lefolytatására a főügyészség a BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát jelölte ki. A feljelentéskiegészítés határideje 15 nap, ami egyszer – ugyancsak tizenöt napra – meghosszabbítható. Az ügyészség ezt követően dönt majd arról, elrendeli-e a nyomozást, s ha igen, mely hatóságot jelöli ki annak lefolytatására, vagy elutasítja a feljelentést.
Horváth András a közelmúltban robbantotta ki a botrányt azzal, hogy azt állította: a NAV-nál kivételezett helyzetben tartanak egy jól körülhatárolható adózói kört, amelynek tagjai döntően a kiemelt adózók közül kerülnek ki. Az azóta lemondott NAV-os tisztviselő azt állította: ezek a vállalkozások – a nagyobb kiskereskedelmi láncokról és azok beszállítói köréről van szó – gazdasági teljesítményükhöz képest kevesebb adót fizetnek. Tehetik ezt azért, mert nálunk soha nem történik érdemi áfa- és járulékellenőrzés, vagy ha mégis, azok érdemi megállapítás (adóhiány feltárása) nélkül zárulnak. Horváth számításai szerint ez évi 1000 milliárd forint áfabevétel-elmaradást is jelenthet, de az összes csalásból származó kár elérheti az 1700 milliárd forintot. Állította, hogy minden kijelentését dokumentumokkal alá tudja támasztani.
A NAV minden alapot nélkülözőnek minősítette Horváth állításait, közleményében ugyanakkor jelezte, hogy a kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege – az elmúlt három év átlagában – évente 70 milliárd forintot tesz ki, de az adótitokra tekintettel részletekbe nem bocsátkozhatnak. Rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy Horváth olyan vádakat fogalmazott meg volt munkahelyével szemben, amelyekről pontosan tudta, az adótitok miatt a hivatal nem tudja majd egyiket sem csípőből megcáfolni. Igaz, maga Horváth pont emiatt nem tudja konkrétumokkal alátámasztani állításait. A Fővárosi Főügyészség által elrendelt feljelentéskiegészítés ugyanakkor azt sejteti, hogy Horváth feljelentésében azért "volt valami", ami legalábbis felveti a hivatali visszaélés vagy más bűncselekmény gyanúját, különben három napon belül elutasították volna azt.
Kiemelték a kiemelt ügyeket
Horváth András
A Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságának 2013-as megszüntetése gyengítette meg annyira az adóhivatalt, hogy az szinte képtelen legyen hatékonyan fellépni az áfacsalási hálózatok ellen – állítja az Atlatszo.hu újabb, egykor az adóhatóságnál dolgozó informátora. Az informátor egy levelet is átadott a portálnak, amelyet ő maga írt az ügyben illetékes államtitkárnak.
Ebben nemcsak arra panaszkodik, hogy számos ügyben nem hallgatják meg a munkatársakat, és vezetési problémák vannak (ez belső munkaügyi konfliktusra is utal), de előadja, hogy az igazgatóság megszüntetése súlyos "szakmai, nemzetgazdasági, illetve nemzetbiztonsági" problémát is érint. Szerinte ugyanis a megszüntetett adóigazgatóság feladata épp a lánccsalások felderítése volt, az elit csapat tudott hatékonyan fellépni a maffiaszerű szervezet ellen.
A mostani, névtelenséget kérő informátor is ugyanazt állítja, mint Horváth András: a nem hatékony ellenőrzések szervezeti problémákra vezethetők vissza, és ezek milliárdos károkat okoznak az országnak. Az adóhivatali dolgozók ráadásul minderről már jóval korábban értesítették is az illetékeseket, ám az ügyben lépés azóta sem történt.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága"
] |
Mintha nem a koronavírus-járvány legsötétebb heteit élné az ország, a kormány a szokásos célokra pakolgatja a pluszmilliárdokat a költségvetésben: sport, magyarkodás, határon túli programok.
A kormány ismét átcsoportosításokat hajt végre a költségvetésben – derül ki egy március 17-ei határozatból.
A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából összesen 3,6 milliárd forintot vettek ki. Ebből egymilliárdot kap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sporttevékenységek, azon belül versenysport és szakmai tevékenységek támogatása céljára.
Másik 1,2 milliárd forintot az Emmi alatt működő Magyarságkutató Intézet kap. Ezen belül egymilliárdot dologi kiadásokra, 200 milliót pedig személyi juttatásokra és járulékokra fordíthatnak. Az intézet munkatársai végzik Kásler Miklós miniszter kezdeményezése nyomán a fehérvári királysírban található maradványok alapján az Árpád-ház genomjának vizsgálatát, továbbá az intézetnél készült a rengeteg kritikát kiváltó animációs film a pozsonyi csatáról.
Koronavírus: 207 újabb halottja van a járványnak Magyarországon 10 386 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1170-en vannak lélegeztetőgépen.
A tartalékból jut 930 millió a katasztrófavédelemnek és 400 millió a Miniszterelnökségnek nonprofit szervezetek és köztestületek támogatására.
A Gazdaságvédelmi Alapból 7,5 milliárd forintot vett ki a kormány. Ebből a legnagyobb falat, 3,7 milliárd forint a Miniszterelnökségnek jut "Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére".
2,1 milliárdot kap a közoktatás csúcsszerve, a Klebelsberg Központ. 1,1 milliárd jut fővárosi fejlesztésekre. 540 milliót kap az állami vagyonkezelő ingatlanberuházásokra.
A Gazdaságvédelmi Alapon belül a kormány egy átcsoportosítást is végrehajtott: 1,5 milliárdot kötött segélyhitelezés helyett "regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programokra" fordítanak.
Ugyanitt a kormány 631 milliót átpakolt a paksi bővítéssel kapcsolatos Közép-Duna menti fejlesztésekről a Miniszterelnökséghez.
A Központi Maradványelszámolási Alapból 19,2 milliárd forintot osztottak szét. Itt a legnagyobb nyertes a Honvédelmi Minisztérium és szervezeti, amelyek 7,7 milliárdot kaptak, illetve a a NATO Biztonsági Beruházási Programja még 3,7 milliárdot. 3,1 milliárd jutott agrárkár-enyhítésre
Ebből a kalapból 4 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatására.
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyarságkutató Intézet"
] |
[
"Központi Maradványelszámolási Alap",
"Gazdaságvédelmi Alap",
"NATO Biztonsági Beruházási Program",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Klebelsberg Központ"
] |
Az ügyészség Juhász Ferencet jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította meg.
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként kihallgatta csütörtökön Juhász Ferenc országgyűlési képviselőt, volt honvédelmi minisztert jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. A főügyészség közölte: Juhász Ferenc tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. A gyanúsítás ellen panasszal élt, és nem tett vallomást.
A kihallgatás a minisztériumi luxuslakásokkal van összefüggésben, a gyanú szerint ugyanis a honvédelmi tárca annak idején egy 65,2 millió forint értékű ingatlant 22,2 millióért értékesített az államtitkárnak.
Mint arról korábban a Hír24 beszámolt, Budai Gyula azért jelentette fel Juhászt Ferencet, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hűtlen kezelést és hivatali visszaélést követhetett el. Hozzájárult ugyanis ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át a minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak.
A parlament karácsony előtt két nappal megszavazta a volt honvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését, ezzel megnyílt az út a nyomozók előtt.
Tavaly februárban az Országgyűlés szakbizottságának ülésére érkezve a szocialista politikus azt mondta, a Honvédelmi Minisztériumban az irányítása alatt minden szabályt betartottak. A volt miniszter azt azonban elismerte, az ő engedélye kellett például Fapál László egykori államtitkár 150 négyzetméteres lakasának megvásárlásához. Fapál neve először akkor bukkant fel, amikor O. János dandártábornok az ügyészségen azt állította, egyik alkalommal ő is jelen volt,amikor az államtitkár whiskysdobozba csomagolva vitte át a pénzt felettesének, Juhász Ferencnek. A volt miniszter ezt határozottan visszautasította.
A gyanú szerint 2005 februárjában Fapál László a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkáraként a lakásellátás iránti igényét nem a vonatkozó kormányrendelet alapján, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek jelentette be, hanem - hivatásos katonai szolgálati viszonyára hivatkozva - közvetlenül Juhász Ferenc akkori miniszternek, a munkáltatójának.
Ez alapján a főügyészség szerint Juhász Ferenc - vagyonkezelőként megszegve a HM rendelkezése alatt lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló jogszabályi rendelkezéseket - olyan egyedi döntést hozott, melyben határozatlan idejűként állapította meg a lakásjuttatás időtartamát.
A döntés alapján 2005 májusában a Honvédelmi Minisztérium a több mint 65 millió forintot érő, újonnan beszerzett zuglói bérlakást adta Fapálnak. Az államtitkár 2006 májusában kérte a lakás "részére történő elidegenítését". Juhász egy vagyonkezelési szabályt megszegve elismerte az államtitkár vételi jogosultságát, majd júniusban a hivatásos katonákat megillető mérsékelt vételáron, 22,2 millió forintért értékesítették is az államtitkárnak.
A főügyészség szerint a közigazgatási államtitkár igénybejelentései és Juhász Ferenc egyedi döntései azt célozták, hogy Fapál László államtitkári tisztségét és jogállását az ügyintézés során szándékosan figyelmen kívül hagyva tulajdonosa legyen az eredetileg állami tulajdonú ingatlannak, így a minisztériumot több mint 43 millió forintos kár érte. Fapál Lászlót a főügyészség február 7-én, kedden hallgatta ki gyanúsítottként jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetése miatt mint felbujtót. A gyanúsítás ellen panasszal élt, véleménye szerint nem követett el bűncselekményt. Vallomást ő sem kívánt tenni.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Ezer sebből vérzik a minisztérium "nyilatkozati rendje", de azt nem ismeri el, hogy ez tulajdonképpen bojkott, hiszen bűncselekmény gyanúját vetné fel.
Két hete terjednek a hírek arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szigorú kommunikációs utasítást adott az alá tartozó intézményeknek. Először a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak a kórházak dolgozói az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) engedélye nélkül, és komoly bajba kerülhetnek az alkalmazottak, ha megszegik a tilalmat. Hasonló esetről tájékoztatott aznap az ATV is: az onkológia helyzetével kapcsolatban nem engedte nyilatkozni a kórházigazgatókat az ÁEEK, ami az egészségügy (és a kultúra) területén a sajtó működésének ellehetetlenítését jelezte előre.
A hvg.hu azonban úgy tudja, hogy a nyilatkozatstop mögött kifejezetten a Simicska-birodalomhoz tartozó orgánumok elszigetelése áll. Információnk szerint a minisztérium illetékesei olvasatlanul dobtak vissza már elkészült interjút, illetve tiltottak meg sajtómegjelenést, mondván, hogy az "nem megfelelő" médiánál történt volna. Cserébe azt ajánlották az intézményeknek, hogy segítenek nekik megjelenni a közmédiában. Mindezt megerősíti a Lánchíd Rádió tegnapi közleménye. A szintén Simicska Lajoshoz tartozó adó vezetői és szerkesztői amiatt tiltakoznak, hogy az Emmi tiltólistára tette a műsoraikból érkező megkereséseket.
Simicska médiája: a Class FM-mel már nem tudnak kiszúrni, mert már nincs © Túry Gergely
A rádió munkatársai ugyanis azt tapasztalták, hogy a minisztérium által fenntartott kulturális intézmények, múzeumok szakemberei nem nyilatkozhatnak náluk, újságíróik nem készíthetnek riportot a résztvevőkkel a meghirdetett kulturális programokon sem, sem az intézményben dolgozó szakemberekkel. A közlemény szerint arra is volt példa, hogy "egy előre egyeztetett riportot a helyszínen szakítottak félbe, mondván, hogy most érkezett meg a felvétel megtiltását tartalmazó email a minisztérium sajtóosztályától".
Lapunk birtokába került az az utasítás, amely alapján az Emmi bele kíván szólni az intézmények sajtókapcsolataiba, munkatársainak nyilvános szerepléseibe. Az utasítás kiterjed valamennyi Balog Zoltán miniszter által felügyelt költségvetési szervre és a minisztérium által tulajdonolt gazdasági társaságokra egyaránt. A rendelkezés értelmében az intézmények szervezetéről, infrastrukturális helyzetéről, belső adatairól, feladatairól és a "stratégiai kérdésekről" csak az intézmény vezetője, illetve helyettese nyilatkozhat. Az intézmények kommunikációval foglalkozó részlegének, illetve munkatársának valamennyi felsorolt tárgykörben érkező sajtómegkeresést továbbítaniuk kell a minisztérium ágazatért felelős államtitkárságának és a minisztérium kommunikációs főosztályának, melyek adott esetben "iránymutatást" bocsátanak ki, amelyet az intézményeknek kötelező figyelembe venniük.
Információink szerint a minisztérium szóbeli kiegészítése alapján a "stratégiai kérdések" azt jelentik, hogy az összes sajtómegkeresést továbbítani kell a minisztériumnak.
A rendelkezés végül azt is előírja, hogy az intézményeknek kommunikációért felelős munkatársat csak a minisztérium előzetes véleményének ismeretében szabad fölvenniük vagy megbízniuk.
A "nyilatkozati rendről" megkérdeztük Majtényi László korábbi adatvédelmi biztost, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét. Majtényit első ránézésre meghökkentette a dokumentum. Mint elmondta, ez formailag egyedi utasítás, valójában azonban normatív szöveg. (Az egyedi utasítás a jogszabályok, szervezeti működési rend és a munkaköri leíráson belül adható konkrét egyedi, rendelkezés; például munkajogi kérdésekkel kapcsolatban, a normatív szöveg viszont magatartási szabályokat ír elő, azaz ez kvázijogszabály.) Normaszövegeket nem lehet titkosan alkotni, azokat nyilvánosságra kell hozni, azokkal szemben jogorvoslattal lehet élni. Vagyis az intézkedés már a kibocsátását tekintve sem felel meg az alapvető követelményeknek és a hatályos alaptörvény rendelkezéseinek sem. A rendelkezéssel szemben az érintettek alkotmányjogi panasszal élhetnek.
Tartalmilag is komoly problémák vetődnek föl, tette hozzá az alkotmányjogász. A sajtó általi érdeklődés vélhetően nem egy esetben közérdekű adatokra vonatkozik. Ezeknek a kezelését viszont az Infotörvény rendezi, miniszteri döntés nem írhatja felül, egy intézményvezető nem mérlegelhet aszerint, hogy minek a kiadásához járul hozzá a minisztérium és mihez nem. Továbbá meg kell jegyezni, hogy különbözik az intézményvezető helyzete és a munkavállalóké. Az előbbinek a miniszter adhat bizonyos esetekben viselkedési utasítást, de nem ilyen formában, a sebészorvost, a színészt, a tanárt még így sem utasíthatja. Így nem lehet alapjogokat korlátozni, törvényeket fölülírni. Mindemellett a rendelkezés súlyosan sérti a sajtószabadságot is, és ha bizonyos sajtótermékekre diszkriminatívan alkalmazzák, akkor még súlyosabban – mondja Majtényi László.
Azt már a józan ész teszi hozzá, hogy az egész merőben élet- és szakszerűtlen. Ezen intézmények nagy részének kifejezett céljai közé tartozik a nyilvánossághoz fordulás, a tájékoztatás. A művelődési intézmények, a közgyűjtemények magától értetődő feladata a kultúraterjesztés, eseményeik, programjaik minél szélesebb körben való propagálása, de az olyan szervekkel szemben is, mint az ÁNTSZ vagy a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), elvárás az azonnali, széleskörű információszolgáltatás, amellyel nem lehet megvárni egy minisztériummal folytatott levelezést, még ha az "észszerű határidőn belül" történik is.
Az intézményekre adott szájkosárral kapcsolatban természetesen megkerestük a minisztériumot is. Miután emailben küldött kérdéseinkre nem érkezett reakció, fölhívtuk a sajtóosztályt, ahol azonban nem tudták megmondani, mikor kapunk választ, mondván, hogy
"azt egy másik szobában írják".
Ellenben azt javasolták, hogy írjunk egy újabb levelet, amelyben arról érdeklődünk, hogy mikor felelnek nekünk, erre majd válaszolnak.
Végül visszahívott minket Lakatos Márk, a Miniszteri Kommunikációs Osztály vezetője, aki elismerte, hogy létezik nyilatkozati rend. Szerinte azonban ilyen mindig is volt, és minden minisztériumban létezik is ilyen. Csakhogy az utasítás nem a minisztérium dolgozóira vonatkozik, hanem elvben autonóm intézményekre, amelyek a Lánchíd Rádió közleménye szerint erre hivatkozva nem állnak szóba velük. Lakatos erre megismételte, hogy létezik rendelkezés, ám "bojkott nincs".
Az osztályvezető hárítása érthető, hiszen
|
[
"Lánchíd Rádió",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Class FM",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Magyar Nemzet",
"Miniszteri Kommunikációs Osztály",
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal",
"Eötvös Károly Közpolitikai Intézet"
] |
Egyetlen nemzeti kormánynak sem fizetett az Apple társasági adót több tízmilliárdos európai, afrikai és ázsiai bevételei után - olvasható az amerikai szenátus egyik albizottságának jelentésében. A beszámoló ugyanakkor azt is megállapítja, hogy amit az Apple csinál, nem illegális.
Régóta izzadnak azon a fejlett országok kormányai, hogy a hatalmas bevételekkel rendelkező óriáscégeket rábírják az adózásra. E törekvést azonban eddig nem koronázta siker, a leginnovatívabb mammutvállalatok, mint az Apple, a Facebook, a Twitter vagy az E-Bay, adóelkerülésben is rendre találékonyabbnak bizonyulnak az adóhatóságoknál.
A világ egyik legnyereségesebb cége, az ötmilliárd dollárért új székházat építő, amerikai Apple úttörőnek számít a kreatív adózásban. Modelljének lényege, hogy a céget az európai, ázsiai, afrikai és csendes-óceáni térségben képviselő leányvállalat székhelye az írországi Corkban van, ahol egyrészt csak 12 százalékos az adókulcs, másrészt az ír jogszabályok csak akkor tekintenek belföldinek egy céget, ha az ügyeit ténylegesen Írországból intézi. Az Apple központja azonban az Amerikai Egyesült Államokban van, így az ír jogszabályok szerint nem belföldi, az amerikai jogszabályok pedig nem teszik lehetővé, hogy a washingtoni kormány az Apple írországi szekciójától szedjen adót.
Az Egyesült Államokban egy szenátusi bizottságot kértek fel az Apple adópolitikájának vizsgálatára. A bizottság által elkészített jelentés pedig a Wall Street Journal beszámolója szerint azt tartalmazza, hogy az utóbbi négy évben a vállalat minimum 74 milliárd dollárt, azaz több mint 16 ezer milliárd forintot keresett úgy, hogy utána egyáltalán nem adózott sem Írországban sem az Egyesült Államokban. (Ez az összeg hozzávetőleg a fél magyar költségvetésnek felel meg.) Így az Apple az egyik legnagyobb adóelkerülőnek számít még annak ellenére is, hogy - ahogyan a bizottsági jelentésben is szerepel - semmi illegálisat nem csinál a cég. Az Egyesült Államokban épp a hasonló esetek miatt tervezik az adójogszabályok megváltoztatását, hogy nagyobb mozgásteret kaphasson az IRS (az amerikai adóhatóság) az adótertozások behajtásában.
Nem az Apple az egyetlen kreatívan adózó tech-óriás, a fentiekhez hasonló okok miatt székel Írországban a Google, a Twitter és a Facebook európai leányvállalata is.
|
[
"Apple"
] |
[
"Wall Street Journal"
] |
A büntetés-végrehajtás mellett az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is az elmúlt időszakban jutott arra a döntésre, hogy nem kívánja folytatni a közös munkát a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB). A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) október elsejei hatállyal, egyoldalúan felmondta a megállapodást a MHB-vel, de így járt a Börtönrádió projektet működtető civil szervezet is. A belügyi szervek döntését a kormány migránsozó és sorosozó, idegenellenes politikai kampánya motiválhatta.
A Helsinki részéről megtapasztalt együttműködés hiánya, a vállalt kötelezettségek rendszeres megszegése, illetve a Hivatal tevékenységével kapcsolatos teljesen, vagy részben valótlan állítások megfogalmazása. Ezekkel indokolta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) főigazgatója, Végh Zsuzsanna egy idén június elején kelt, és az Átlátszó birtokában lévő levélben, hogy miért mondja fel az együttműködési megállapodást a civil jogvédő szervezettel.
Hasonlóképpen, a BVOP is több civil szervezettel, köztük a Magyar Helsinki Bizottsággal, és a börtönrádiókat működtető Adj Hangot Egyesülettel is felmondta a folyamatban lévő együttműködési szerződéseket.
A bevándorlási hivatal vezetője bőven talált még felróni valót az MHB tevékenységével kapcsolatban. Végh Zsuzsanna a levelében megemlítette azt is, hogy a szervezet részéről késedelmesen adták le a Hivatal által fenntartott intézményekben lefolytatott monitorozó látogatásokról szóló jelentéseket.
A levélben közölt állítások egy részét az MHB vitatja. Nem értenek egyet azzal, hogy a Helsinki Bizottság megfigyelői – a Hivatal ismételt kérése ellenére – nem jelezték volna a monitorozó látogatáson tapasztalt problémákat a helyi illetékeseknek, hogy a szervezet egyes ajánlásai "jogszabálysértés elkövetésére hívják fel" a Hivatalt, vagy ügyvédei a bírósági tárgyalásokon személyeskedő hangnemet engedtek volna meg maguknak a BMH illetékeseivel szemben. Az MHB ezeket a vádakat pontról-pontra cáfolta a válaszában.
Összességében a civil szervezet részéről úgy látják, hogy a bevándorlási hivatal által kifogásolt legtöbb állítás valójában nem is ténykérdés volt, hanem az eltérő helyzet-, illetve jogértelmezésből fakadó különbség.
Az, hogy a Bizottság éles kritikákkal illeti a magyar menekültügyi gyakorlatot 2015 óta, "álláspontunk szerint minden alkalommal közvetlen, megalapozott információkon, és komoly jogi szakértelmen alapul" – áll a szervezet válaszában. Az általuk jelzett problémákat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága vagy a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság is valósnak találta.
A büntetés-végrehajtás egyszerűen lezárta az együttműködést
A BMH részletes indoklásával szemben a BvOP nem bonyolította túl a dolgot: a civil szervezetnek megküldött levélben Tóth Tamás országos bv-parancsnok egyszerűen csak megírta, hogy a kontraktus mely pontja alapján hagynak fel az együttműködéssel.
A szisztematikus monitoring programban történt közel két évtizedes együttműködés megszüntetése miatt az MHB közleményt adott ki. A szervezet itt azt hangsúlyozta, hogy bár hazánkban működik a nemzeti megelőző mechanizmus, mert az ombudsman egyik feladata az összes zárt intézet monitorozása, a hivatal munkatársai a gyakorlatban csak elvétve jutnak el a börtönökbe.
Most "18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak" – írta a Helsinki Bizottság.
A BvOP ezt követően a sajtóban tette közzé, hogy a büntetés-végrehajtás szerint szó sincs kitiltásról. A Magyar Időkön keresztül a testület részéről azt közölték, hogy valóban felmondták négy civil szervezettel (és a Börtönrádió üzemeltetőjével) a korábbi együttműködési megállapodást, de ezek egy részében folyamatban van az együttműködés tartalmának megújítása, aktualizálása.
A BVOP hamisnak tartja az MHB azon állítását is, hogy a civil szervezet a jövőben nem láthatja el a fogvatartottak jogi képviseletét, hogy nem járhat el fogvatartott egyedi ügyében, vagy hogy a rabok nem írhatnak levelet "egy bizonyos civil szervezetnek".
Az Átlátszó megkereste a BvOP–t, de a testület részéről nem reagáltak a civil szervezetek szerződéseinek felmondásával kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre. A válaszadásra rendelkezésére álló 15 nap lejárta után jeleztük a büntetés-végrehajtásnak, hogy továbbra is várjuk a tájékoztatást.
A rendőrség sem kér többet a civilekkel közös munkából
Nem csak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, hanem az ORFK is megszüntetett civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat. Ezt a tájékoztatást a testület az Átlátszó közérdekű-adatigénylésre adta meg.
Papp Károly országos rendőrfőkapitány 2017. június 22-i hatállyal mondta fel az MHB-val húsz évvel ezelőtt a rendőrségi fogdákban fogvatartottak helyzetének megfigyelésével összefüggésben megkötött szerződést. Ugyanígy járt el a főrendőr a még 2002. szeptember 6-án, a Helsinki elnöke és a Határőrség Országos Parancsnoksága által annak idegenrendészeti fogdáiban elhelyezett, őrizetben lévő külföldiekkel való kapcsolattartásról kötött együttműködési megállapodás tekintetében is.
A lépést a rendőrség vezetője azzal indokolta, hogy a szerződések megkötése óta a megállapodásokban hivatkozott jogszabályokat újak váltották fel. Így 2011-ben kihirdették a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét – a CXLIII. törvényt –, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása, amelyben független nemzetközi és nemzeti testületek olyan helyszínekre látogatnak el rendszeresen, ahol embereket fosztanak meg a szabadságuktól.
A törvényben előírt nemzeti megelőző mechanizmus feladatait az alapvető jogok biztosa végzi, és a fogvatartási helyen szabadságuktól megfosztott emberekkel való bánásmódot rendszeresen vizsgálja.
Szintén a jogszabályi környezet megváltozására hivatkozva szüntette meg a főrendőr a Határőrség Országos Parancsnoksága, az MHB és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete közötti, a menekültek magyarországi helyzetének monitorozására vonatkozóan 2006. december 28-án aláírt megállapodást. Ettől a paktumtól 2017. szeptember 21-i hatállyal "szabadult meg" az ORFK. Mondván, a Határőrség által vállalt feladatok jelentős részben átkerültek a BMH feladatkörébe.
Ez a hivatkozás azonban nem teljesen áll meg, mivel a határőrség jogutódja a rendőrség, amely így ellátja a határrendészeti feladatokat is. Emiatt továbbra is a testület munkatársainak kellene észlelniük a menedékkérési szándékot, illetve biztosítaniuk a menedékjoghoz való hozzáférést.
A kínzás elleni ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének (OPCAT) ratifikációja rendszeres látogatások lebonyolítását írja elő a nemzeti mechanizmusok számára, ám a Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NPM) Főosztály kapacitás hiányában nem tudja az összes rendőrségi fogdát rendszeresen felkeresni – jegyezték meg a Magyar Helsinki Bizottság részéről.
A Helsinki Bizottság szerint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala weblapján elérhető adatok szerint az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztály munkatársai magyarországi működésük több, mint két és fél éve alatt mindössze háromszor jártak rendőrségi fogdán. Ezzel szemben az MHB az elmúlt közel 20 évben 1239 alkalommal tett látogatást rendőrségi fogdában.
Amíg az idegenrendészeti őrzött szállásokon fogvatartott külföldiek helyzetét az OPCAT nem vizsgálta, a Helsinki itt is hat monitorozó látogatást végzett. Ha erre sem lesz lehetőség, az az MHB szerint az uniós irányelvi rendelkezések sérelmét okozza.
A belügyi szervek igazodtak a kormány politikai kampányához
A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek szinte egyszerre gondolták úgy, hogy a Helsinki Bizottsággal való közös munkára a jövőben nem lesz szükségük. Éppen akkor, amikor a kormánypárt lejárató kampányt indított a részben külföldi finanszírozású civil szevezetek ellen.
Az Átlátszó megkereste a szintén BM-es Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóságot (OKF) is, hogy kiderüljön, a többi hivatalhoz és hatósághoz hasonlóan jártak-e el. Eme testület részéről a közérdekű adatigénylés révén benyújtott kérdéseinkre azt válaszolták, hogy az elmúlt három hónapban sem az OKF, sem területi vagy területi jogállású szervei nem mondtak fel szerződéseket civil szervezetekkel.
Őket leszámítva azonban több belügyi szerv vezetőjének egyszerre jutott az eszébe, hogy a Helsinki Bizottsággal nem akar együttműködni a jövőben. "Ez a kormányzati politika része, most ez van" – közölte az Átlátszó kérdésére az egyik, az MHB-vel szakító állami szervezet középvezetője.
A kormány menekültellenes és idegenellenes hangulatkeltése már jó ideje harsog. Az ország vezetése az idén nyárra időzített "Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén" plakátkampányt megelőzően is Soros György magyar származású, amerikai üzletembert, illetve az alapítványától támogatásban részesülő civil szervezeteket, köztük a Magyar Helsinki Bizottságot tette felelőssé az Európába érkező menekültek áradatáért.
A FIDESZ kampánygépezete október utolsó hétvégéjén sem pihent, a párt szóvivője, Puskás Imre arról beszélt, hogy az Európai Parlament Állampolgári és Igazságügyi Szakbizottsága egy javaslatcsomag szerint “a migránspárti Soros-szervezeteket is bevonná a betelepítésekbe".
A kormányszócső Magyar Idők cikkében arra is kitérnek, hogy az MHB-t az elmúlt években több mint negyedmilliárd forinttal támogatták a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok, és a szintén külföldi Oak Alapítvány. Emellett az Európai Bizottság 433 millió, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig 113 millió forintot tett a civil szervezet kasszájába, amely közel 50 millió forintért adott jogi tanácsokat migránsoknak.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] |
[
"ENSZ Menekültügyi Főbiztossága",
"Határőrség Országos Parancsnoksága",
"Európai Parlament",
"Magyar Idők",
"Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NPM) Főosztály",
"Állampolgári és Igazságügyi Szakbizottsága",
"Nyílt Társadalom Alapítványok",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Európai Emberi Jogi Bíróság",
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal",
"Adj Hangot Egyesület",
"Alapvető Jogok Biztosának Hivatala",
"Európai Bizottság",
"Helsinki Bizottság",
"Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete",
"OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztály",
"Oak Alapítvány"
] |
Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen tavaly májusban indult nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, tegnap pedig vádat emelt ellene az ügyészség, és börtönbüntetést kérnek rá. A milliárdos a sajtónak kiküldött közleményében nevetségesnek és komolytalannak nevezi a vádat – szerinte az egész ügy nonszensz, és Csányi Sándor ámokfutása áll a háttérben, ám úgy véli, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. “Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik" – áll a műtrágyakirály közleményében.
Az ötödik leggazdagabb magyarként számon tartott Bige László, “a műtrágyakirály" ellen tavaly májusban indított nyomozást a rendőrség vesztegetés gyanúja miatt. Az üzletembert 48 órára őrizetbe is vették, majd szabadlábon védekezhetett. Ezután hosszas csend következett, ám most, egy évvel később fordulat történt.
A 24.hu írta meg, hogy Bige ellen vádat emeltek az ügyben, és börtönbüntetést, valamint 135 millió forint elkobzását indítványozta az ügyészség. A lap idézi a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent közleményt, amely az üzletember nevének említése nélkül részletezi a feltételezett bűncselekményt.
Eszerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől. 2010-ben, vagyis 10 évvel ezelőtt.
“A vádlott megállapodott az említett vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át részére letéti szerződés alapján, amelynek egy részét a vállalkozó a vevőknek fogja a piaci árnál olcsóbban, ugyanakkor számla nélkül értékesíteni, az így befolyt összeget pedig átadja a vádlottnak. A vádlott egyúttal vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később az általa vezetett cég leértékeli, azaz kedvezményes áron fogja kiszámlázni, így a vállalkozó is megfelelő haszonhoz juthat." – olvasható a közleményben.
Az ügyészség börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor az ügyészség megelégedne két év börtönbüntetéssel öt évre felfüggesztve.
Bige László az Átlátszónak is eljuttatott sajtóközleményben reagált a vádemelésre. A Bige Holding, és annak ékköve, a péti Nitrogénművek tulajdonosa szerint nevetséges és megalapozatlan a vesztegetési vád.
"Elfelejtették, hogy nem alkalmazott vagyok, akit meg lehet vesztegetni, hanem én vagyok a tulajdonos, akit a saját pénze ellenében nem lehet megvesztegetni."
Úgy véli, ez a vád is része annak az összefüggő támadásnak, ami zajlik ellenük. Azt írja, igazán látványosak a cégcsoportja elleni “hatósági atrocitások", és felsorol néhányat:
a szolnoki vegyiüzem elleni fellépés
a Nitrogénművek Zrt. két vezetőjét kezdetben sikkasztással, majd hűtlen kezeléssel vádolták leértékelt műtrágya értékesítése kapcsán
folyamatban van egy versenyhivatali eljárás a hazai műtrágyaszektor szerződési és értékesítési gyakorlatáról 2011 óta
a Nitrogénművek legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátása előtt valaki (megnevezi a személyt, aki nem közszereplő – a szerk.) vádaskodó levelet küldött a kibocsátó bankok vezetőinek, nagy ügyvédi irodáknak és hedge fundoknak
Közleményében Bige László arról is ír, hogy cégein keresztül közel 500 millió eurót fektetett be Magyarországon az elmúlt tíz évben. Ez egy sikeres befektetési ciklus volt, új gyárakat építettek, többé- kevésbé teljesen megújították a Nitrogénműveket, amely bővítette kapacitását a legújabb technológia révén – mondta Bige. Hozzátette: ráadásul válság alatt építettek, ami azt jelentette, hogy költségeik körülbelül a felének feleltek meg annak, mint ami manapság lenne. Összeszámolhatja bárki, hogy ki fektetett be ebben az országban az elmúlt tíz év alatt közel 500 millió eurót – biztatott a milliárdos.
Mint fogalmazott, még a "lopott pénzből" sem fektettek be ennyit, azaz nincs még egy magyar cég, amely ennyit fektetett volna be Magyarországon, mint ő.
Kevés cég van, amely 2-3 milliárdtól fölfelé fektet be, de azt a külföldi céget, amely 2-3 milliárd forintot elkölt Magyarországon, "úgy megéneklik, mint Odüsszeuszt, sőt még támogatást is adnak neki". Bigéék ezzel szemben soha egy fillért nem kaptak sem az Európai Uniótól, sem pedig a magyar adófizetőktől. Sem az előző rendszerben, sem azóta. Nem kaptak, de nem is tartottak rá igényt. Ebből a pénzből csak azoknak adnak, akik eléggé lojálisak a hatalom iránt – fogalmazott Bige László. Egy illetékes miniszter meg is mondta neki – emlékezett vissza –, hogy ne is kérjenek támogatást, mert nekik nem jár. A beruházásokat így saját pénzükből és kötvényeik kibocsátásából fedezték.
Az üzletember közleménye megnevezi azt a személyt is (szintén nem közszereplő – a szerk.), aki őt feljelentette a 10 évvel ezelőtti állítólagos vesztegetés miatt. Bige azt írja, hogy a feljelentő 2010-ben tönkrement, és még ma is sok milliárd forinttal tartozik magánembereknek és cégeknek. Többek között a Bige Holding Csoportnak is tartozik, körülbelül 400 millióval.
Bige szerint sántít a vesztegetéses történet, mert ők ezzel az emberrel “úgynevezett letéti szerződéseket kötöttek, tehát az áru a Nitrogénműveké volt, azt el sem adhatta".
A milliárdos úgy gondolja, fizethettek pár tízmillió forintot a feljelentőnek azért, hogy az ügyben elvállalja a bűnbánó pentito szerepét. Amit el is vállalt, mivel nincs már nincs semmije, miután korábban tönkrement. Bige László szerint ezért lehetett ilyen hülye, hogy tíz év után "jutott eszébe", hogy ő "vesztegetett". A néhány millió forintért.
Bige László ugyanakkor nem igazán érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőlük hivatalosan megvett árut számla nélkül adta el. Ennek nincs semmi más értelme, minthogy zaklassák, meghurcolják – tette hozzá.
A műtrágyakirály szerint ebből is látszik, hogy minden fronton próbálkoznak ellenük, de szerinte semmi eséllyel, mert úgy véli, hogy "ezek igazán dilettáns, amatőr, semmirekellő emberek". Emlékeztetett arra, hogy abban az időben, amikor az állítólagos vesztegetés a feljelentés szerint történt volna, ő milliárdos nagyságrendű osztalékot vett fel, de nemcsak akkor, hanem előtte is és utána is.
A személyét és cégcsoportját ért támadások kapcsán Bige László elmondta: nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a Nitrogénművek Zrt. részéről 7 éves kötvényt bocsátanak ki, mert tudta, hogy támadások érik majd őket. Ellenfelei a kötvénykibocsátást is azért akarták megakadályozni, mert abban bíztak, hogy megszerezhetik a péti gyárukat abban az esetben, ha megszüntetik a finanszírozásukat. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy ártsanak nekik, velük szemben szisztematikusan és kifejezetten az állami szervek – rendőrség, katasztrófavédelem, ügyészség, versenyhivatal – bevonásával elkövetnek mindent, hogy tönkretegyék, de ez nem fog sikerülni – mondta Bige László.
Az üzletember szerint az ellene és cégcsoportja elleni támadások mögött Csányi Sándor áll, és azt is nyilvánvalónak tartja, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik – fogalmazott.
“Az állam mindenesetre most Bigééket olyan látványosan, jól szervezetten és úgy bántja, mintha a magyar
Gazdaságvédelmi Akcióterv része lenne a magyar gazdaság egyik csúcsszereplőjének a tönkretétele, ezzel együtt bagóért való megszerzése, hatalomhoz közeli kezekbe. Barátokhoz, ahogy mondani szokás. Nincs új a nap alatt." – zárul a műtrágyakirály közleménye.
A szolnoki vegyiüzem elleni hatósági fellépésről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Címlapkép: Bige László Nyíregyházán 2014. december 23-án. (MTI Fotó: Balázs Attila)
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Bige Holding",
"Nitrogénművek"
] |
[
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Bige Holding Csoport",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Európai Unió"
] |
Huszonkét ügyfelének pénzével, összesen több millió forinttal nem tudott elszámolni a Zalaegerszeg Városi Gyámhivatal volt gondnoka, akit e visszaélések miatt elbocsátottak munkaköréből. Az ügyben rendőrségi nyomozás zajlik, dr. Tőke Alajos, a Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának megbízott vezetője írásban reflektált a történtekre.
Hivatásos gondnokot akkor jelöl ki az önkormányzat, ha a feladattal hozzátartozót nem tud megbízni - Illusztráció: Urbanics Pál
Az egyik gondnokolt hozzátartozója, Borhidi László számolt be a történtekről lapunknak. Mint mondta, testvére, Károly cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, így pénzügyeinek kezelésére a hivatásos gondnok jogosult.- A testvérem mentális problémákkal küzd, jelenleg a pózvai szociális otthonban lakik. Rokkantsági nyugdíjával a hivatásos gondnok rendelkezik, az ő feladata lett volna, hogy Károly pénzügyeit megfelelően kezelje, például az intézménynek rendszeresen fizesse a költségtérítést. Az otthon azonban tavaly jelezte a gyámügynek, hogy három hónapos elmaradás történt. Így derült ki, hogy a gondnok hölgy, akit én nem kívánok megnevezni, visszaélést követett el. Később a gyámhivatalban tudtam meg, hogy nem csupán a háromhavi díjjal, hanem a testvérem esetében 971 ezer forinttal nem tud elszámolni, és információim szerint más gondnokoltak pénzét sem megfelelően kezelte - mondta el Borhidi László.
A panaszos jelezte: a gondnok nem volt hajlandó tájékoztatni őt testvére pénzügyeiről, érdemben nem kommunikált a családdal, emiatt ő többször panaszt tett a gyámhivatalban. Sérelmezte, hogy bár a hölgyet december 31-el elbocsátották, erről őt nem értesítették. Borhidi László 2011. március 8-án feljelentést tett a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon, a gyámhivatal két nappal később tette meg ugyanezt; a panaszos nem érti, miért kellett ennyit várni, ha már decemberben kimutatható volt a hiány. A történethez tartozik, hogy Károlynak - fogalmazott Bordihi László - mentális betegségéből adódóan voltak ügyei . 2007-ben például eltűnt, ezt testvére jelezte is a rendőrségen.
- Másfél évig Bécsben volt, ott garázdaság miatt hat hónap börtönbüntetésre ítélték, és ezt ő le is töltötte - mondta a panaszos, aki ez ügyben szintén a gyámhivatal fellépését kritizálta, hiszen véleménye szerint a kizáró gondnokság miatt testvérét nem lehetett volna leültetni .
- Meg van kötve a kezem, a gondnok beleegyezése nélkül nem járhatok el Károly ügyeiben, ezért most bírósági úton szeretném megszüntetni a kizáró gondnokságot, vagy legalább korlátozóra változtatni azt - tette hozzá Borhidi László. Megjegyezte: testvérének január óta új gondnoka van, vele nincs problémájuk.
A panasszal megkerestük a megyeszékhelyi polgármesteri hivatalt. Dr. Kovács Gábor jegyző és dr. Borda László, a gyámhivatal vezetője válaszolt kérdéseinkre.
- Valóban a szociális otthon leveléből derült ki, hogy a gondnok nem fizette a térítési díjat. Szembesítettem őt a szabálytalan pénzkezeléssel, majd soron kívüli vizsgálatot rendeltem el nála. 22 ember pénzével nem tudott elszámolni, a teljes összeg több millió forint, a legmagasabb hiány a panaszosnál jelentkezett. Jelzésemre a jegyző úr megszüntette a gondnok megbízásos jogviszonyát december 31-el. A gondnoknak január 15-ig kellett végszámadást benyújtania, az elfogadó határozat jogerőre emelkedését meg kellett várni, majd a törvényben meghatározott 5 nap állt rendelkezésére a hiányzó összeg befizetésére. A befizetés nem történt meg, feljelentést ezután lehetett tenni - jelezte dr. Borda László. Mint mondta, a hivatal végrehajtást kért a volt gondnokkal szemben, s ő az összeg befizetését megkezdte. Tudomásunk szerint a kár harmada térült meg eddig.
Dr. Kovács Gábor elmondta: az önkormányzat által foglalkoztatott hivatásos gondnokoknak évente egy alkalommal el kell számolniuk gondnokoltjaik pénzével, idén tehát mindenképpen kiderült volna a hiány.
- A gyámhivatal vezetője folyamatosan tájékoztatott az eseményekről. Az ügy ismeretében úgy látom, a gyámhivatal szakszerűen és törvényesen járt el, a gondnokoltak érdekében minden biztosítási intézkedést megtett. Életvitelükben a gondnokoltakat nem érte hátrány, hiszen javarészt térítési díjakat nem fizetett ki a gondnok, ellátási problémák emiatt nem jelentkeztek - válaszolt kérdésünkre a jegyző. Dr. Borda László hozzátette: néhány esetben közüzemi számlákat nem rendezett a gondnok, a gyámhivatal itt is arra törekszik, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon. Reagálásként elmondta: bár a testvér nem törvényes képviselő, ő mégis tájékoztatta Borhidi Lászlót a Károllyal történtekről, a panaszos a visszaélésről is így szerzett tudomást.
- Ami a bécsi ügyet illeti: a gyámhivatal jelzést küldött az osztrák hatóságoknak a kizáró gondnokságról, de azt a választ kaptuk, hogy uniós állampolgár jogosan tartózkodik ott. Amikor a gondnokolt a börtönből szabadult, rendőrségi úton került haza, Sopronból a gondnok szállította Zalaegerszegre. Nekünk semmilyen más jogi lehetőségünk ez ügyben nem volt - fogalmazott dr. Borda László. A hivatalvezető végül elmondta: levelet írt a gondnokoltakat befogadó intézményeknek arról, hogy a jövőben már egyhavi térítés-elmaradás esetén is azonnal küldjenek értesítést.
Salamon Róbert, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre közölte: a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon nyomoznak az ügyben. S hogy milyen vétségnek minősülhet, ha egy hivatásos gondnok nem tud elszámolni gondnokoltjai pénzével? A Btk. szerint aki "a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el".
Nem szeretne mellébeszélni
Telefonon sikerült elérnünk kedden a (volt) gondnokot, aki kérdésünkre elismerte a szabálytalan pénzkezelést. Mint mondta, nem szeretne mellébeszélni, valóban "megbotlott", a történteket sajnálja, és mindent megtesz azért, hogy az ügyet rendezni tudja. Hozzátette: reményei szerint rövid időn belül kiegyenlíti a hiányt, a visszarendezés már folyamatban van. Tudomásunk szerint jelentős enyhítő körülménynek számít, ha a kár megtérül.
Hogyan kezelhetik a pénzt a gondnokok?
Dr. Tőke Alajos, a Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának megbízott vezetője írásban reflektált az egerszegi gyámhivatal volt gondnokának ügyére.
Dr. Tőke Alajos, a felügyeleti szerv vezetője jelezte: az elsőfokú iratokat bekérte, felügyeleti jogkörét gyakorolva az intézkedést megkezdte. Kérdésünkre - milyen jogai és kötelezettségei vannak a gondnoknak? - úgy válaszolt: cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el, ő a törvényes képviselője és vagyonának kezelője. Tevékenységét az illetékes városi gyámhivatal felügyeli, működéséről és a vagyon kezeléséről a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni.
- A számlanyitást, betétben elhelyezést a városi gyámhivatal rendeli el akkor, ha a gondnokoltnak olyan készpénzvagyona van, melyet folyó kiadásokra készen tartani nem kell. Betétben elhelyezett összeg felvételéhez a gyámhatóság jóváhagyása kell. A jogszabály értelmében a vagyonkezelésről a testvér, illetve egyéb hozzátartozó tájékoztatást nem kap, tehát azt joggal nem várhatja a gondnokolt testvére. A számadás elbírálásakor azonban a gyámhivatal indokolt esetben beszerzi a hozzátartozók észrevételeit is - részletezte a pénzkezelés szabályait.
- Mi a különbség a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság között? kérdeztük.
- Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt nagymértékben csökkent. Jognyilatkozata akkor érvényes, ha azt gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette; vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozza.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik. A gondnoknak a gondnokolt kívánságát, kéréseit a döntés előtt lehetőség szerint figyelembe kell vennie.
Tőke Alajos végül közölte: megyénkben több alkalommal volt már rá példa, hogy gondnok a tisztségéből adódó kötelezettségét nem teljesítette, illetve olyan cselekményt követett el, ami a gondnokolt érdekeit súlyosan sértette. Ez a gondnok elmozdítását alapozta meg, arról az illetékes gyámhivatalok intézkedtek, bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tettek. A gondnokoltat a gondnok tevékenységéből adódóan kár nem érte.
Címkék: pénz, ügyfél, rendőrségi nyomozás, Zalaegerszeg Városi Gyámhivatal, munkakör, volt gondnok
|
[
"Zalaegerszeg Városi Gyámhivatal"
] |
[
"Szociális és Gyámhivatala",
"Zalaegerszegi Rendőrkapitányság",
"Zala Megyei Kormányhivatal"
] |
Pontosan 334,6 millió forint pénzügyi korrekciót, magyarul büntetést javasol az Európai Bizottság (EB) a Miniszterelnökség közbeszerzése miatt, amelyet a HG 360 Reklámügynökség Kft. nyert el. A Rogán Antal propagandaminiszter lakóparki szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba érdekkörébe tartozó cég 1,575 milliárd forintért vállalta tavaly a kampányt a kormányablakok népszerűsítésére. A brüsszeli revizorok indokolatlannak találták a gyorsított eljárást, azt, hogy mindössze tíz nap volt a pályázat beadási határideje.
Ez szűkíti a versenyt, és az is kérdés, miért vártak a tender kiírásával 2015. augusztusig, holott a kormányablakok fejlesztése évekkel korábban kezdődött. Azt is firtatták a revizorok, vajon milyen kampányintenzitásra lehetett szükség, hogy két hónap alatt kiszórják a pénzt a kormányablakok népszerűsítésére. A projekt 5 millió eurós büdzséje ugyanis vetekszik az öt legnagyobb hirdetési büdzséjű magáncégével, ezek egész éves kerete 5-7 millió euró – hozták fel összehasonlításul a múlt év közbeszerzési termését ellenőrző revizorok.
Csepreghy: még nincs szó büntetésről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára cikkünk megjelenését követően küldött válaszában azt hangsúlyozta, hogy még nincs szó bűntetésről, arra egyelőre csak javaslatot tett a bizottság (Vagyis: ebből még talán lehet alkudni). Közlése szerint a jelentés "csak érdeklődő kérdéseket tett fel" a közbeszerzésről. Az államtitkár szerint ezen kívül a gyorsított és a nem gyorsított eljárás közötti különbség, hogy előbbi két héttel korábbi szerződéskötést tesz lehetővé - bár arra a kifogásra ez nem igazán válasz, hogy miért volt a pályázatra jelentkezés határideje ennyire rövid, és miért kellett ilyen gyorsan ennyire sok pénzt elkölteni.
A 25 százalékos büntetést súlyosbítja, hogy az uniós forrásokat menedzselő, a közbeszerzések csúcsellenőrzéséért felelős Miniszterelnökség eljárása akadt fenn az EB szűrőjén. A bizottsági vizsgálata célja ugyanis az volt, hogy megállapítsa, miképpen funkcionál a közbeszerzések ellenőrzési rendszere, alapvetően a kancellária közbeszerzési felügyeleti főosztálya (kff). A mintába a 2015. január–szeptemberi termésből 56 eljárás került be, és egy tucatnál vélelmeztek szabálytalanságot a brüsszeliek. Ez valamelyest jobb az egy évvel korábbi lesújtó eredménynél, akkor minden negyedik eljárással gond volt. "A rendszer működik, de van még javítanivaló" – summázta az EB az eredményt, és a négyes fokozatú skálán kettes besorolást adott Magyarországnak. Ez nem tűnik drámainak, valójában azonban akár az operatív programok felfüggesztését is elrendelhette volna az EB, 5 százalékos hibaarány felett ugyanis erre van mód.
Általánosságban olyan szabályozási furcsaságokra leltek az ellenőrök, hogy például a kff tanúsítványa nélkül nem írható ki közbeszerzési eljárás, a kontroll azonban nem terjed ki arra, mikor jelentetik meg a tendert, így egy szabályossági igazolással rendelkező ügylet is megsértheti a törvényben rögzített határidőket. Továbbra is sok a szabálytalanság a szerződésmódosítások kapcsán, sok az egyszereplős "verseny", és a testreszabott tenderek, illetve a versenyt korlátozó műszaki előírások kiszűrésére nincs megfelelő szakmai háttér – derül ki az EB összegzéséből.
A konkrét közbeszerzések kapcsán kifogásolták például az eljárási határidők szabálytalan lerövidítését vagy például a többletmunkák odaítélésének gyakorlatát. Az uniós szabályok szerint kisebb összegű, a tenderben foglalthoz hasonló munkával meg lehet bízni a nyertest pótlólag. Ebbe azonban nem fér bele a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi beruházása, amelyet kerékpárút építésével toldottak meg. A cél nem az, hogy a maradék pénzt előre nem jelzett, nem tervezett munkákra költsék, hanem az, hogy tervezett munkákat végezzenek el, ha marad rá pénz – így a brüsszeli magyarázat. Az EB a fennakadt közbeszerzéseknél többnyire 25 százalékos korrekciót javasol.
Másfél milliárd a Közgép miatt
A revizorok beillesztették a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép-esetet is a Magyarországnak megküldött jelentésbe, bár nem volt része a mintavételnek. A győr–gönyűi kikötőfejlesztésre kiírt tendernél azon nem akadtak fenn, hogy az eredetileg becsült 5,5 milliárd forintos ár helyett végül 6,9 milliárdért vitte el a munkát a Mészáros és Mészáros Kft.-vel felálló konzorcium, hanem a kiírás korlátozó feltételeit emelték ki, pénzügyi korrekciót lényegében a Közgép kizárásának körülményei miatt javasoltak. Ahogy korábban a Világgazdaság közölte, 25 százalék korrekció szerepel a javaslatban, ami csaknem 1,5 milliárd forint. A kizáráshoz vezető hamis adatszolgáltatással kapcsolatban a revizorok úgy vélik, a kiírás nem volt elég részletes, az 500 négyzetméteres fedett fedélzet megkövetelése pedig aránytalan.
Szerző: Vitéz F. Ibolya
|
[
"Miniszterelnökség",
"HG 360 Reklámügynökség Kft."
] |
[
"Európai Bizottság",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság"
] |
Még hangsúlyosabb lehet Szíjj László - ő az a milliárdos, akinek jachtján pihent tavaly nyáron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - debreceni jelenléte, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) január 25-én bejelentette, hogy cégcsoportja megveszi a Nagymester csoport építőipari tevékenység végzésére alkalmas vállalkozásrészét. A vevő a 184,4 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező Szíjj László három cége - Duna Aszfalt Zrt., Hódaszfalt Zrt. és Hódút Freeway Kft. -, a megvett cégek pedig konkrétan a Nagymester Mélyépítési Kft. és a Nagymester Kereskedőház Kft.
A munkálatok már megkezdődtek a BMW-gyár területén (MTI fotó - Ceglédi Zsolt) A munkálatok már megkezdődtek a BMW-gyár területén (MTI fotó - Ceglédi Zsolt)
A következő években bőven lesz mit építeni Debrecenben. Szijjártó Péter külügyminiszter még december közepén tárgyalt Münchenben a BMW vezetőivel, majd bejelentette, hogy a csoport tisztán elektromos meghajtású autókat gyárt majd debreceni üzemében, a beruházás pedig terv szerint halad. Ebben pedig Szíjj László építőipari cégeinek is kiemelt szerep jut, például a Duna Aszfalt Zrt. nettó 8,6 milliárd forintért végzi el a Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó önkormányzati utak útépítési, csapadékvíz elvezetési, valamint szennyvíz- és vízvezeték építési munkáinak első ütemét.
A Nagymester cégek megvásárlásával pedig helyben nagyon jól ismert brand landolt Szíjj László birodalmában.
2016-ban megkezdte működését Debrecen legnagyobb transzportbeton gyártásával foglalkozó logisztikai központunk, amely 14 hektáron helyezkedik el a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkban
- mutakozik be a Nagymester Kereskedőház Kft. Igazán jól menő cégről van szó, hiszen 2019-ben 3,7 milliárd forint árbevétel mellett 978 millió forint nyereséggel zárt, amit Nagy István eddigi tulajdonos nem is vett ki a cégből.
A másik megvett cég, a Nagymester Mélyépítési Kft. pedig még Kósa Lajos polgármestersége óta folyamatosan hasít a debreceni útépítési tendereken, ezenkívül dolgoztak az M35-ös autópályán is. Sorra nyerték el a debreceni önkormányzat közbeszerzéseit: építettek körforgalmat és csatornát, bontottak gyógyfürdőt. A társaság referenciái között a Debreceni Ipari Park és a Debreceni Repülőtér is szerepel. A BMW-beruházás környékén is felbukkant, hiszen például 2019-ben pályázott egy bekötőút és a csapadék levezető rendszer kiépítésére a leendő gyár területén, de a munkát végül a Hódút Kft. nyerte el, amely Szíjj Lászlóhoz köthető.
Tehát a milliárdos üzletember most felvásárolt egy olyan céget, amellyel korábban versenyeznie kellett például a BMW-gyárhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési közbeszerzéseken. A Nagymester Mélyépítési Kft. szintén remek évet zárt még 2019-ben, hiszen 2,3 milliárd forint forgalom 397 millió forint profithoz volt elég.
Szíjj Lászlónak volt miből költenie, ugyanis a Duna Aszfalt a 2019-es 24,35 milliárd forint adózott eredménye után tavaly 19,8 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el 2020 első kilenc hónapjában – derült ki a BÉT honlapjára feltöltött dokumentumból. Azért csak az első három negyedévről kellett beszámolót készítenie a Szíjj László 100 százalékos tulajdonában lévő útépítésekkel foglalkozó cégnek, mert 2020 októberétől már zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább. A közel 20 milliárd forintból pedig 5 milliárd forintot vett ki osztalék formájában.
Nagy Istvánnak is marad azért cége, hiszen a Nagymester csoporton kívül például a Rábé Porta Kft. is az övé. A cég korábban majd 500 millió forintot kapott az EU-tól és a magyar államtól egy fedett lovarda építésére, de ez a cég vette meg Nagyrébe településen a Des Echerolles-Kruspér kastélyt is. A haon.hu 2019-es beszámolója szerint Nagy István, a major tulajdonosa 17 éve folyamatosan szépíti a több hektáros területet.
|
[
"Nagymester"
] |
[
"Debreceni Ipari Park",
"Hódút Freeway Kft.",
"Hódaszfalt Zrt.",
"Nagymester Mélyépítési Kft.",
"Nagymester Kereskedőház Kft.",
"Rábé Porta Kft.",
"Hódút Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Des Echerolles-Kruspér",
"Duna Aszfalt",
"Debreceni Repülőtér",
"Nagymester csoport"
] |
Állami tulajdonban van és Varga Mihály személyes közbenjárására 1,15 milliárd forint közpénzt költöttek a budai Klebelsberg Kastély újjáépítésére azzal, hogy "oktatási és kulturális" központként fog működni. A pazar kastélyban végül jól menő szállodát üzemeltet egy magáncég, Klebelsberg emlékháza pedig akkor látogatható, ha éppen nincs esküvő. De egész nyáron egymást érik majd a lagzik, amelyek idejére még a kultuszminiszter bútorait is kipakolják – mindez akkor derült ki, mikor inkognitóban bejutottunk a helyre, ahol alig két hete megalakult a 4. Orbán-kormány.
"Miért érdemes szállodánkat választania? Különleges helyszín, kastély környezet
élete legszebb napjára, ahol minden megfelelő: a helyszín, a környezet, az ünnepi vacsora, az italok, a kiszolgálás, a dekoráció, a zene és sok más apróság, ami a nap sikeréhez hozzájárul" – ennél aracsalogatóbb nem is lehetne egy hirdetés. Akik meg tudják fizetni a "kastély környezetet", a nászéjszaka eltöltésére "1 db grátisz szobát" is kapnak.
A helyszín sem lehetne különlegesebb, mármint az adófizetők szempontjából: az előbbi szöveg ugyanis annak a budai Templom utcában lévő Klebelsberg Kastélynak a hirdetése, amely állami tulajdonban van, vagyis közvagyon, a kezelője pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ráadásul a kormány 2013-as döntése alapján első körben 700 millió forintot, majd ezt kiegészítve összesen 1,15 milliárd forintból újították fel 2014 és 2017 között.
Természetesen az erősen támadható lett volna, ha több mint egymilliárdot költenek közpénzből Klebelsberg Kunó kultuszminiszter leromlott állapotú, de Buda egyik legdrágább részén, a II/A. kerületben található otthonának felújítására azért, hogy luxusesküvők potenciális helyszíne legyen. A felújítás hivatalos indoka nem is ez volt, hanem az, hogy a kastély "oktatási, kulturális célokat szolgál" majd – ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter, a II-III. kerület országgyűlési képviselője hangoztatta, mikor lerakták az alapkövet még 2014-ben. Az oktatási jelleget megtestesítendő, az ünnepélyes eseményen felszólalt a szintén Klebelsbergről elnevezett Kliket felügyelő akkori köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa is, aki szerint a "megújuló kastély is
hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan gyermekek kerüljenek ki a magyar oktatásból, akikkel újra szárnyra kaphat az ország".
Miután pedig elkészült, tavaly nyáron maga Orbán Viktor adta át a kastélyt, amelyet egyenesen "Magyarország büszke kulturális örökségének" nevezett.
Az 1,15 milliárd forint közpénzből felújított, közös "örökségünket" jelenleg szállodaként az Optimum Füred Kft. üzemelteti, a létesítményt pedig szállodaigazgatóként Schmitt Pál egykori köztársasági elnök lánya, Schmitt Gréta irányítja.
Mivel a közvagyon hasznosításából befolyó összeg így minden bizonnyal a cégnél landol, mindez súlyosan aggályos és számos kérdést vet fel. Ezek egy részére választ kaptunk akkor, amikor inkognitóban sikerült alaposan végigjárni a Klebelsberg Kastélyt, azzal a fedősztorival bejelentkezve, hogy a hirdetésen fellelkesülve – az Orbán-kormány demográfiai terveivel kompatibilisen – esküvői helyszínt keresünk, egyben látni szeretnénk a kultuszminiszter magasztalt "életművét" is.
Azért nem kapásból újságíróként kerestük fel a helyet, mert több esetben sikerült ugyanilyen módszerrel lebuktatni a közvagyont magánérdekre váltókat: egyszerű turistaként bejelentkezve a Várban önkormányzati lakásokban hotelt berendező Zsidai Groupot, a gyerekének a beígért tanuszodát kereső anyukaként az Oxygen Wellnesst vagy legutóbb a lovas centrumot, ahova az utcáról betoppanva csak az államtitkár vejét találtuk. Azonban a ráfordított közpénz nagyságrendje miatt ezek sorából is kiemelkedik a rendezvény- és szállodabizniszt megalapozó állami ráfordítás, ami Varga Mihály "közbenjárásával" valósult meg.
Szabadon látogatható – már ha bejelentkezünk, és nincs pont esküvő
A helyszínen azonnal látszott, milyen jól kitalált konstrukcióról van szó: a kormányberuházást megindokoló emlékház létezik, csak éppen szinte teljesen üres, ráadásul ezt adják ki "rendezvényhelyszín"-ként esküvőkre, lagzikra, céges eseményekre. Az ingatlan másik szárnya a szálloda, amely "23 classic szobával, 3 classic elegance szobával, 1 apartmannal és 2 lakosztállyal rendelkezik". Erre mondta azt Varga Mihály az átadáson, hogy "a kastély a politikus életművét bemutató emlékhelyként és vendégházként nyitja meg kapuit".
Ezzel szemben amit tapasztaltunk, azt támasztja alá, hogy itt elsősorban a jól menő idegenforgalmi beruházás van fókuszban: a honlapjukon úgy hirdetik, hogy az emlékház a hét minden napján látogatható – csak azt nem teszik hozzá, hogy "ha nincs más rendezvény". Előre be kell ugyanis jelentkezni, és az általunk megjelölt napon azért nem kereshettük fel a kultuszminiszter kastélyát, mert éppen egy esküvőt tartottak a közvagyonban.
A honlapjukon is dominánsabb a szálloda rész és az esküvők ismertetése: az exkluzívan berendezett szobák közül a kétágyas "classic" szobáért 14 ezer forintot kell fizetni éjszakánként, míg a legdrágább lakosztály 36 400 forintba kerül. Ottjártunkkor is éppen egy "nagyon illusztris" külföldi vendéget és kíséretét várták.
Kipakolják a Klebelsberg-garnitúrát, és jöhet a násznép
A külön részben található emlékházban nemhogy Klebelsberg megígért "életművét" nem találtuk, de pár, nem is eredeti bútoron és a kultuszminiszter néhány képén kívül alig van nyoma a kultuszminiszternek. Ezeket ráadásul egyszerűen kipakolják, ha a helyet bérbe adják – tudtuk meg a körbekalauzoló munkatárstól. Mint esküvői helyszínt kereső menyasszonynak, részletesen elmondta, rendszerint az emlékház melyik részén szokott lenni a "pezsgős koccintás", a fogadás, "hogyan van az ültetés, hogyan futnak az asztalok".
Nagyon sok céges konferencia is volt már itt – sorolta – "de a nyáron szinte minden hétvégén esküvő lesz". Mivel többször firtattuk a közcélú emlékházban zajló lagzik lebonyolítását, megnyugtatott, hogy semmi gond, bútor láthatóan alig van, "egyetlen szekrény van, ami a súlya miatt nem mozdítható", de a többit simán kipakolják, "a falat fehér selyembrokáttal letakarják, dekorálják" és már vigadhat is a násznép. Mivel a szállodában csak reggeliztetés van, a melegkonyhát nem tudják biztosítani, ugyanakkor van bevált catering partnerük, ha kibéreljük az emlékházat.
A kongóan üres Klebelsberg-könyvtárban alakult meg a 4. Orbán-kormány
Egyedül Klebelsberg könyvtárszobáját nem lehet kibérelni, ami viszont a tavalyi átadás ellenére máig teljesen üresen áll, könyveknek, a kultuszminiszter bármilyen kutatható örökségének nyoma sincs. A kastély munkatársa azt mondta, akkor lehetne belőle könyvtár, ha a Klebelsberg Alapítvány rendelkezésükre bocsátana könyveket, de "fogadnak adományokat is, hogy egyszer majd olvasóteremként működjön".
Klebelsberg egykori csodaszép, faborítású dolgozó- és könyvtárszobája így jelenleg teljesen üres. Egy képet viszont kinyomtattak és kitettek az ajtajára belülről, vagyis a vendégek által nem látható módon: ahogy körbeüli az asztalt a negyedik Orbán-kormány, amely ebben a szobában tartotta alakuló ülését május 18-án. Vagyis ezek szerint új kormányunk mindegyik tagja alig két hete megfordult az állami vagyonból berendezett szálloda-rendezvényközpontban:
Az emlékhely üres polcai közt körbeülte az asztalt a 4. Orbán-kormány © MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A munkatárs Klebelsberg-emlékházat "rendezvényház"-ként emlegette, az nem derült ki, pontosan mennyiért tudnánk kibérelni egy esküvőre, mert csak Schmitt Gréta "igazgató asszony" adhat árajánlatot. Mint megtudtuk, ha nemcsak rendezvényt tartanánk az állami vagyonban, hanem a "szállodaszobákra is igényt tartunk" akkor kedvezményeket adnak. Az is világosan kiderült, hogy mondjuk egy – classic elegance szobaáraktól meg nem riadó – diákcsoport szeretne megszállni a kultuszminiszter kastélyában egy iskolai kirándulás keretében, természetesen nekik is fizetniük kellene.
A hotelt "még be kell vezetni", hiszen nemrég nyílt, de "szerencsére nagyon jó kihasználtsággal" fut már most is – mondta a valóban felkészült és lelkiismeretes szállodai munkatárs, szerinte már az is előfordult, hogy el kell hajtani a jelentkezőket, mert "telt házas napok vannak". Többször is kifejezetten rákérdeztünk, nem gond-e, hogy sokan a kastélyt Klebelsberg-emlékhelynek hiszik, mire elismerte, hogy valóban, ez "kissé félrevezető". De sokan előre érdeklődnek, telefonálnak, és elmondják nekik, hogy ez a hely nem "múzeumszerű", ez egy "kastély, szálló és rendezvényközpont". Akik ilyesmire vágynak, nem ide, az "emlékhelyre", hanem a szomszédban található Klebelsberg Kultúrkúriába kell menniük.
Schmitt Pál lánya nem árulta el, miért ő kapta a vezetői állást
A szállodát üzemeltető, februárban alapított Optimum Füred Kft. tulajdonosa és egyben vezetője Klemmné Zentai Éva, aki annak a Klemm Balázsnak a felesége, akit a magyar turizmus 50 legbefolyásosabb embere között emlegetnek. A házaspár több hotelben, illetve szállodaüzemeltető cégben érdekelt, egyik legismertebb a Service4You, de a 444.hu korábban például a Vámház körúti bérpalota ügyében is emlegette Klemm Balázst.
Megkerestük a szállodát igazgató Schmitt Grétát kérdéseinkkel, azonban arra hivatkozott, hogy nem jogosult nyilatkozni, hívjuk vissza később, mikorra kideríti, ki hivatott erre. A megadott időpontban viszont már szegény recepciós vette fel a telefont, aki érthetően semmit sem mondhatott. Mivel ebben a kérdésre nem mutogathat másra, Schmitt Pál lányának azt azért felvetettük, mégis milyen eljárás/pályázat során érdemelte ki az állami tulajdonban berendezett létesítmény vezetői posztját. Sem erre nem kaptunk választ cikkünk megjelenéséig, sem az ígért visszahívás nem futott be egyelőre, bár másnap is újra érdeklődtünk.
Választási rendezvényt azért már tartottak itt
A milliárdos felújítással megszépült Klebelsberg Kastélyban láthatóan előszeretettel fordul meg a jelenlegi pénzügyminiszter, egyben a kerület parlamenti képviselője. Sőt, nyíltan azt írják a kastély honlapján, hogy az ingatlan rekonstrukciójára fordított költségkeretet "Varga Mihály országgyűlési képviselő, (akkori) Nemzetgazdasági Miniszter közbenjárására különítette el" a kormány. Varga "közbenjárása" biztosan megtérült, hiszen mikor a kastélyban megígért "oktatási és kulturális" célú programokat kerestük, a részvételével zajló "polgári estéket" találtuk a bemutatott események közt.
Ezeknek a visszatérő vendége Varga, az egyiken például Bencsik Andrással, a Demokrata főszerkesztőjével együtt vett részt, a fotó alapján nem túl masszív tömeg előtt (lsd. a fotógalériát). Február végén – bő egy hónappal a választások előtt – pedig ő maga volt a házigazda, a "felkért előadó" pedig Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki a "közelgő választás tétjéről és lehetőségeiről" tartott előadást, ami kifejezetten Fidesz-rendezvénynek tűnik a közpénzből felújított Klebelsberg-emlékházban.
A honlapra mindössze 7 program került ki, mióta tavaly megnyitott az emlékház, ezek közül 4 hasonló "polgári este". Ezen kívül sor került "budai hölgyek látogatására", és egyetlen oktatási jellegűnek tűnő eseményként a Klik látogatására 2017 őszén. Vicces módon nem tudták helyesen leírni az állami oktatást maga alá gyűrő szervezet nevét, így az erről készült egyetlen fotó a "Klikk" képviselőit örökíti meg, amint a tornácon ácsorognak. Miután egy megkeresésünkre sem reagáltak a kastély üzemeltetői, nem kaptunk választ arra sem, hány esetben/hány résztvevővel zajló, ígért oktatási és kulturális program zajlott itt a megnyitó óta.
Többször kerestük a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán keresztül Varga Mihályt is azzal, hogy egy választókerületébe tartozó kérdésben szeretnénk tőle interjút kérni, de még csak visszajelzést sem kaptunk.
Update: cikkünk megjelenése után a pénzügyminiszter közösségi oldalán lapunkat minősítgetve reagált a kastély-ügyében. Szerinte minden teljesen rendben van a létesítmény hasznosításával, és arra hivatkozik, hogy hiszen mi is be tudtunk menni - ezt részletesen itt olvashatja el.
Keresztbe állnak a turistabuszok az óvodánál lévő parkolóban – mégsem mernek szólni?
A kastélyhoz vezető út © HVG
A környéken lakó, névtelenséget kérő forrásaink szerint eredetileg nagyon várták a helyiek, hogy az évtizedeken át romos, elhanyagolt kastély megújuljon. Volt, aki azt hitte, hogy a közpénzből végrehajtott helyreállítás után majd használhatják a kastélyt, lesz könyvtár, a parkban pedig lehet pihenni, olvasni. Azt mondják, naponta látják, ahogy érkeznek a turisták a kastélyba, és pletykálnak is róla, hogyan hajthat végül hasznot az állami beruházás egy magáncégnek.
Szólni viszont senki nem mer, annak ellenére sem, hogy állításuk szerint napi szintű problémákat okoz a környékbelieknek a szálloda: egyrészt úgy érzik, hogy a kastéllyal pontosan szemközt található óvodába érkezőket reggelente akadályozzák az érkező csoportok buszai. Van ugyan belső parkolója hotelnek, csakhogy az ide vezető Templom utca annyira szűk, hogy a buszoknak teljesen merőlegesen kellene befordulni. Mivel ez nem megy, a buszok – keresztben – leparkolnak az óvodánál lévő közparkolóban, több helyet elfoglalva. Erről még fotókat is készítettek, ezeken jól látszik, hogy az összesen sem túl sok férőhelyes parkolóban valóban nagy részt elfoglalva parkol egy busz. A kastély munkatársa egyébként maga is beszélt arról, hogy a szálloda azért csendes, mert a hotel vendégei reggelente érkeznek, vagy mennek el várost nézni. A helyi forrásunk szerint a gyereküket óvodába hozó szülők ezért kínlódva lavíroznak az autóikkal.
"Szolgálat minden körülmények között"
A tavaly júniusi átadó ünnepségen Láng Zsolt II. kerületi polgármester beszédében azt fejtegette, hogy a Klebelsberg Kastélyra fordított beruházással "a kerületben élők több évtizedes vágya teljesült", de amúgy is "a Fidesz-KDNP közössége tette a legtöbbet a fővárosért és a II. kerületért az elmúlt évtizedekben".
A kerület fideszes vezetője köszöntőjét a klebelsbergi jelmondattal zárta, ami az egykor négyezer kötetes, ma teljesen üres könyvtárszoba falán állt: "toga et sago", azaz
"szolgálat minden körülmények között".
Úgy tűnik, a kultuszminiszter híres jelmondata NER-specifikus újraértelmezésben valósul meg szállodaként/esküvői helyszínként futtatott egykori otthonában, 2018. Magyarországán.
|
[
"Pénzügyminisztérium"
] |
[
"Optimum Füred Kft.",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda",
"Klebelsberg Alapítvány",
"Nemzetgazdasági Miniszter",
"Zsidai Group",
"Klebelsberg Kastély",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Hirtelen elkezdte szorongatni az Állami Számvevőszék a Jobbikot egy olyan ügy miatt, ami a Fidesznél is felmerült, de ott nem vizsgálja. Az ÁSZ eközben azt vágja a Jobbik fejéhez, hogy nem működik velük együtt. A Jobbik ezt tagadja, de furcsállja az ellenőrző szervezet eljárását.
Az Állami Számvevőszék a törvény szerint a kormánytól, a kormánypártoktól függetlenül működő szerv. Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve végzi a feladatát.
A közpénzekkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást ellenőrzi, beleértve a költségvetési pénzből is gazdálkodó pártok pénzügyeit. A Jobbik pedig egy ilyen párt. Mindez azért fontos, mert most a Jobbik és az ÁSZ egymásnak esett.
Az ÁSZ azt állítja, hogy a Jobbik nem működik velük együtt, noha erre törvény kötelezi,
az ellenzéki párt pedig azzal vádolja a szervet, hogy az ÁSZ akadályozza ezt az együttműködést, méghozzá politikai megrendelésre, a kormány elvárásának megfelelve.
Mindkét állítás elég súlyos, függetlenül attól, hogy Magyarországon a kampány-és pártfinanszírozás eleve álságos. Csak egy példa: a Fidesz–KDNP saját bevallása szerint mindössze 984 millió forintot költött a 2014-es parlamenti választási kampányra, noha a Transparency International számítása szerint az legalább négymilliárd forintba került.
Az ÁSZ és a Jobbik háborújának valódi okát nem nehéz megfejteni: Simicska Lajos.
Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a korábban Orbán Viktorral évtizedes barátságot ápoló, a Fidesz gazdasági háttérbirodalmát felépítő oligarcha beállt a Jobbik mögé, és ahol csak tudja, segíti őket annak érdekében, hogy a Fideszt megbuktassa. Az ismert információkból arra következtethetünk, hogy Simicska plakátcége segíti a Jobbikot, és ha kell, plakáthelyeket is ad, elad a pártnak.
Soha nem látott elán az ÁSZ-tól
Ami viszont új elem, hogy az ÁSZ emiatt soha nem látott elánnal vetette rá magát a Jobbik gazdálkodására. Korábban egyáltalán nem izmozott ennyit az ellenőrző szerv egy parlamenti párttal, pedig Simicska nem új játékos, ráadásul az MSZP (és az SZDSZ) korábbi finanszírozásai sem tértek el a fideszestől, azaz a megszokottól. De a Jobbik sem a feddhetetlenségéről volt híres: miután 2003-ban párttá alakult, évekig nem tett eleget a pénzügyi mérlegének közzétételére. A párt körül már akkor rejtélyes külföldi finanszírozók bukkantak fel, például egy iráni étteremtulajdonos. Ugyanakkor egy időben a MIÉP-Jobbik társelnöki rendszerben működött (ekkor még nem Vona Gábor volt az elnök), tehát a szervezethez a MIÉP-en keresztül jutott némi közpénz.
A parlamenti pártok 2006-ban becslések szerint (kikerült plakátok, hirdetések alapján) közel 7,6 milliárd forintot fordítottak kampányaikra, noha a költségkeret pártonként nagyjából 400 millió forint elköltését tette volna lehetővé, ennyivel is számoltak el a könyveléseikben. A két összeg közötti különbség milliárdokban mérhető, ezek mozgása, származása az ÁSZ és a választók számára mindig is követhetetlen volt.
Az is új elem ebben a Jobbik–Ász-csatában, hogy az állami szervezet májusig visszanézte, mikor mit nyilatkozott Vona Gábor a párt Fidesz-ellenes plakátkampányaival kapcsolatban. Az ÁSZ közleményben idézi fel, hogy a "Ti dolgoztak, ők lopnak" plakátkampány költségeire vonatkozó kérdést Vona Gábor a 444-nek májusban még üzleti titokra hivatkozva hárította, egyben jelezte, hogy az ÁSZ felé ez transzparens lesz.
Aztán beidézték Vona egyik júniusi interjúját is, amiben szintén erről beszélt. Ezen kívül több jobbikos politikus nyilatkozatát is idézték, ezek egytől egyig arról szóltak, hogy bár a Jobbik titkolja a plakátkampány finanszírozásának hátterét, de majd az ÁSZ felé elszámol.
Az ÁSZ most azt állítja: miközben a Jobbik szavakban azt állította, hogy elszámol feléjük, ennek nem tesz eleget.
Itt aztán jön egy kis csavar a történetben.
Nem ezt akarták vizsgálni eredetileg
Az ÁSZ ugyanis elvileg a Jobbik 2015-2016-os gazdálkodását vizsgálja. Nem véletlenszerűen, hiszen az ÁSZ honlapján is elérhető idei ellenőrzési tervben jó előre szerepelt, hogy erre sort fognak keríteni az év második felében. És nemcsak a Jobbik, hanem az LMP, az MSZP, a Jobbik, a DK, a Magyar Liberális Párt, az Együtt és a Párbeszéd gazdálkodását is vizsgálják. Ugyanakkor a dokumentumból kiderül, hogy egytől egyig a 2015-2016-os év gazdálkodásait ellenőrzik.
Csakhogy a Jobbik esetében az ÁSZ a 2017. január 1-e és június 30-a közötti időszakot is vizsgálni akarja most. Azt az időszakot, amikor a "Ti dolgoztak, ők lopnak" kampány futott. A többi ellenzéki párt esetében ezt az időszakot nem vizsgálják, kizárólag a Jobbiknál.
A Jobbik erről a tavaszi kampányról azt állította, hogy bankhitelt vettek fel, abból finanszírozták. Később a párt közölte: 27,4 millió forintért 2468 óriásplakátot, 312 citylightot, 303 hirdetőoszlopot és 292 dupla citylightot rendelt a Simicska Lajos érdekeltségében álló Mahirtól, azaz plakátonként 13 500 forintot fizethettek. Ám időközben kiderült, hogy a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. Amikor ez idén júniusban kiderült, akkor a most a Jobbiknak nyíltan nekieső ÁSZ a saját és a Fidesz védelmére kelt, szabadkozva, hogy a törvények alapján csak a jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhetik, ügynökségek, reklámcégek elszámolásaihoz nem férnek hozzá.
De megteheti-e az ÁSZ, hogy miközben a 2015-2016-os időszakot vizsgálja, kikéri a 2017. január 1-e és június 30-a közötti időszak adatait? Igen. A szervezet egy olyan mondatra hivatkozik, amely a honlapjáról elérhető ellenőrzési tervben szerepel, eszerint "az ellenőrzés hatóköre kiegészülhet kockázatjelzések alapján, a kockázatértékelés függvényében további lényeges ügyek szabályosságának ellenőrzésével az ellenőrzés megkezdésének időpontjáig."
A Fidesznél nem vizsgálódnak
Az ÁSZ tehát úgy ítélte meg, hogy bár eredetileg a 2015-2016-os ügyet vizsgálják, de kiegészítik ezt a plakátüggyel is. Ugyanakkor a Fidesznél nem folyik olyan ÁSZ-vizsgálat, ami a 2010-es kampány gazdálkodását újból ellenőrízné, noha azóta az is kiderült, hogy 2010-ben a HírTV Zrt. ügynökségként például a Mahir Citypostert bízta meg a Fidesz közterületi kampányának lebonyolításával, de egyelőre úgy tűnik, hogy a kampányban semmilyen közterületi költést nem számlázott tovább a Fidesznek. (A Mahir már akkor is Simicska reklámcége volt, a HírTV Hirdetésszervező Zrt. azonban csak 2015-ben került teljes egészében a milliárdoshoz.) Attól persze, hogy az ÁSZ esetleg kettős mércét alkalmaz, a Jobbiknak együtt kellene működnie az ellenőrző szervvel.
De itt jön az újabb csavar: a Jobbik szerint a párt együttműködne, de az ÁSZ mindent megtett azért, hogy ez ne sikerüljön.
A Jobbik azt állítja, hogy szeptember 29-én olvasták azt a szeptember 28-a délutáni dátumozású emailt, amelyben az ÁSZ jelezte: 29-én reggel 9-re akar kimenni a párt Villányi úti irodájába. Ebben az emailben jelezték azt is, hogy nemcsak a 2015-2016-os év papír alapú dokumentumait akarják megnézni, de ellenőrízni akarják a 2017. január 1-e és június 30-a közötti időszakot is. A Jobbik azért furcsálta ezt az emailt, mert előző nap Schön Péter gazdasági igazgató telefonon beszélt az ellenőrzés vezetőjével, és mondta is neki, hogy 29-én nem dolgozik, de a következő munkanapon, október 2-án, esetleg 3-án tud vele találkozni. De a Jobbik azt állítja, hogy amikor Schön az ellenőrzés vezetőjével telefonon beszélt, akkor még szó sem volt arról, hogy a 2017-es papírokra is kíváncsi az ÁSZ.
A Jobbik odavitte, de nem vették át
Az emailre mindenesetre azonnal válaszolt Schön - állítja a Jobbik, méghozzá azt, hogy leghamarabb október 2-án tudnak találkozni. Egyúttal Schön megkérdezte az ÁSZ-t, hogy pontosan milyen, mikor és ki által elfogadott, mikor és ki által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján zajlik ez az ellenőrzés, mikor és kinek küldtek erről értesítést, valamint milyen jogszabályi helyre alapozzák az ellenőrzést, tekintve, hogy egy még beszámolóval le nem zárt, a folyó évről van szó.
Schön azt is jelezte az ellenőrzés vezetőjének, hogy amennyiben sikerül tisztázni az ellenőrzés jogi hátterét, akkor a kért adatok teljesítésére nem lesz nekik elég az ÁSZ által kitűzött határidő, és kérte, hogy a számvevőszékről szóló törvényben előírt 5 munkanapos határidőt tűzzenek ki.
Tehát a Jobbik állítása szerint szó sincs arról, hogy nem akartak volna együttműködni az ellenőrző szervvel.
Azt állítják, hogy jegyzőkönyvvel és emailekkel tudják bizonyítani az igazukat. Szerintük az ÁSZ politikai megrendelésre intézte így az ügyet, mert Schön levelére nem érkezett válasz (azt október 2-án, 13:42 perckor iktatták), ehelyett az ÁSZ lezárta az adatszolgáltatásra szolgáló internetes felületet és október 3-án kiadott egy közleményt, amely szerint az ügyészséghez fordul az ügyben. A Jobbik ráadásul jelezte: összeállították és készek bármikor odaadni a kért dokumentumokat. Sőt, el is vitték azt az ÁSZ-nak, de az nem kért belőle, mondván, csak így, egy sajtótájékoztató keretében a szervezet nem veheti át ezeket a papírokat.
ÁSZ: Nem igaz, hogy a Jobbik együttműködő
Megkerestük az ÁSZ-t, ahol közölték: nem igaz, hogy a Jobbik együttműködött volna velük. Azt állítják, hogy igenis többszöri megkeresés volt, mert a 2015-2016-os gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatásnak sem tett eleget a párt. Miután beszéltünk az ÁSZ-szal, egy pontosító közleményt is kiadtak, melyben részletesen megírták, mikor keresték a Jobbikot és milyen eredménnyel. Ebből kiderül, hogy volt olyan levelük, ami "Nem kereste" postai jelzéssel pattant vissza.
Ezen kívül az ÁSZ-nál az Indexnek azt is mondták, hogy a 2017-es adatoknak folyamatosan rendelkezésre kellene állniuk, tehát az ÁSZ bármikor ellenőrizhetné őket. Ha Schön Péter szabadságon van, akkor a helyettesének vagy bárkinek, aki ebben illetékes.
A jogszabály ugyanis lehetőséget ad a soron kívüli ellenőrzésre.
Azt is megkérdeztük az ÁSZ-tól, hogy a Fidesz 2010-es kampányát miért nem ellenőrizték újra utólag. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ sajtóosztályán azt mondták: azt az ellenőrzést már lezárták és akkor semmilyen olyan dokumentum nem volt a szervezet birtokában, ami szabálytalanságra utalt volna.
Ellenben az ÁSZ szerint most kaptak olyan bejelentést és birtokukba került olyan dokumentum, ami indokolttá tett egy kockázatértékelést és a Jobbik ellenőrzésének kiterjesztését. Az ÁSZ-nál azt mondják: ha a 2010-es Fidesz-kampánnyal kapcsolatban jutna a szervezet olyan dokumentumhoz, ami egy esetleges szabálytalanság gyanúját vetné fel, akkor kockázatértékelést végeznének és ennek függvényében döntenének a további lépésről. De önmagában az erről szóló sajtóhírek szerintük egy ilyen kockázatértékeléshez nem elegendőek.
|
[
"Mahir Cityposter",
"MIÉP-Jobbik",
"Jobbik"
] |
[
"Magyar Liberális Párt",
"HírTV Zrt.",
"HírTV Hirdetésszervező Zrt.",
"Transparency International",
"Állami Számvevőszék"
] |
Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség
A Pécsi Ítélőtáblához benyújtott indítványukról szóló közleményükben azt írták, a Szegedi Törvényszék másodfokú felmentő ítéletének megváltoztatását indítványozzák: a vádhatóság társtettesként elkövetett csődbűncselekmény miatt a vádlottak bűnösségének megállapítását, illetve rájuk végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kéri.
Emlékeztettek arra, hogy a Szeviép-ügyben első fokon a Szegedi Járásbíróság az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó Szeviép Zrt. egykori vezetőit társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért mindhármukat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú eljárásban viszont a Szegedi Törvényszék felmentette a vádlottakat.
A közleményben kitértek arra, hogy a másodfokú bíróság ítélete ellen is lehetőség van fellebbezésre akkor, ha az első fokon meghozott határozattal ellentétes döntést hoz. A Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszék felmentő ítélete ellen fellebbezést terjesztett elő, ennek nyomán hozta meg döntését a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla előtt folytatódó büntetőeljárásban a vádat képviselő Pécsi Fellebbviteli Főügyészség – áll a közleményben.
Kiemelt kép: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
|
[
"Szeviép Zrt."
] |
[
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Pécsi Fellebbviteli Főügyészség",
"Pécsi Ítélőtábla",
"Szegedi Járásbíróság",
"Szegedi Törvényszék"
] |
Három lépcsőben, a pátyi önkormányzattal szoros együttműködésben érte el a Grupo Milton, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltott pátyi golfpályaként elhíresült ingatlanfejlesztés megvalósulhasson. Az ellenszegülő telki polgármester hirtelen lemondott, helyettese úgy tudja életveszélyesen megfenyegették. Az építésügyi előkészítést és a józan számításokat figyelembe véve, erős a gyanú, hogy már a kezdet kezdetén sem golfpályát, hanem egy komplett mini várost akartak felépíteni azon a 119 hektárnyi területen, ami szántóból és legelőből felkapaszkodva, mára az "építési terület" besorolás ajtajáig jutott.
A Zsámbéki medence a rendszerváltás óta az ingatlanfejlesztők Mekkája, számtalan lakópark, logisztikai központ és egyéb kereskedelmi egység települt a hatalmas terület csodálatos díszletei közé – írta korábban az ingatlanmagazin.com, mikor kiderült, hogy a golfpályánál sokkal több az, amit a Grupo Milton ide építene.
Hogyan történt?
Első lépésként a sávolyi Balatonring kapcsán elhíresült Grupo Miltonnak még a terület más célú hasznosításáról kellett meggyőznie a pátyi önkormányzatnál néhány hivatalnokot, hogy a szabályozási tervben szereplő övezeti besorolást módosítsák. Ez volt ugyanis a jogi feltétele annak, hogy a Budakörnyéki Földhivatal mezőgazdasági művelés alól kivonja ezt a sok helyrajzi számra tagolt területet. Illetve összevonja az addig 36 telket 7 helyrajzi szám alá, aminek a jelentőségéről még később szót ejtünk. A szomszédos Telki a kezdetektől ellenzi a beruházást, ami annyiból érthető, hogy a projekt teljes egészében Telkire épülne, ugyanis csak közigazgatásilag tartozik Pátyhoz a terület.
Mindkét lépés a Pátyi Polgármesteri Hivatal által kiadott határozatokon alapszik, amelyek törvénysértőek – nyilatkozta az ingatlanmagazin.com-nak Móczár Gábor, a nemrég lemondott Danóczi Balázs polgármester helyettese. A településrendezés véleményeztetés nélkül ugyanis nem fogadható el, ráadásul törvény szerint legkorábban az elfogadástól számított 60. napon léptethető hatályba. Pátyon ez nem zavarta sem a jegyzőt, sem a képviselő testületet, mert a február 22-én elfogadott szabályozási terv hatályba lépésének március 31-ét jelölték meg.
2009. november végén a beruházással kapcsolatban egy cikk jelent meg az Indexen, amit sok másik követett. Eszerint: "Kaszinóvárost, vigalmi negyedet emlegetnek, és törvénytelenségekre gyanakszanak. A földterületeket a terézvárosi ingatlanpanamában szereplő belgák vásárolták fel, a terveket a Balatonring spanyol kivitelezői készíttették a 100 milliárd forintos projekthez." A Pest Megyei Földhivatal – talán a fenti cikk miatt is – az utolsó pillanatban megsemmisítette a Budakörnyéki Földhivatal határozatát, és új eljárásra utasította azt, amellyel az eredeti állapot visszaállítása volt a cél.
Mi volt a trükk?
2006-ban arra való hivatkozással, hogy a területet golfpályává alakítják át, a pátyi önkormányzat helyi szabályozási tervével mezőgazdasági művelés alól kivonták a teljes projekt területét. A művelés alól kivonás engedélye azonban korlátos volt! Csak öt évre szólt és szigorúan a 2006-ban megjelölt golfpálya típusú hasznosításhoz volt kötve, ami nem tette volna lehetővé egy lakópark építését.
Ezért a befektetők a telekalakítással az érintett helyrajzi számokat – látszólag indokolatlanul – újraosztották, mint a kártyalapokat. Valószínű nem mindegyik tulajdoni lap széljegyén szerepelt ez a teher, így egy tiszta helyrajzi számba bevonták a terhelteket, ezzel elfedve az időbeli korlátozást és célkötöttséget. Nem mellesleg az újraosztással eltüntették az új telkek közvetlen kapcsolatát is a kötelezettségekkel. Mindez a lakópark építésére szóló elvi építési engedéllyel (az elvi építési engedély nem lakóparkra vagy
A jogász megmagyarázza Miért kellett a mezőgazdasági művelés alól való kivétel ahhoz, hogy a telkeket össze lehessen vonni kevesebb helyrajzi szám alá? – Azért kellett kivenni a művelés alól, mert különben nem lehetne rajta fejlesztést végrehajtani. Ilyenkor földvédelmi járulékot is kell fizetni. Az összevonás is könnyebb így – magyarázza Dr. Németh Zoltán László ingatlanjogász a lépések okait. Mivel időközben megváltozott Páty szabályozási rendelete, ezért maradhatott csak kivett terület. Magyarul, a megművelt területek nagysága csökkent, és művelés alól kivett lett az a rész, amely korábban művelés alatt kellett, hogy álljon.
bármilyen más funkcióra, hanem beépítési feltételekre, százalékokra, méterekre vonatkozik) már lehetővé teszi a beruházók számára a helyi szabályozási terv ismételt módosításának legalizálását, amire már konkrét építési engedély kérhető.
Eközben jogilag továbbra is a földhivatal azon határozata érvényes, hogy ők a golfpálya célú hasznosításhoz járultak hozzá, nem pedig a lakó és kereskedelmi funkcióhoz. 2011-ig csak arra lehet hasznosítani a területet, utána pedig új eljárást kellene indítaniuk.
"Kivett" területből "beruházási" terület
Olyan a magyar szabályozás, hogy az eljárás korábbi szakaszában a beruházónak már be kellett nyújtani az elvi építési engedélyt (amely konkrét építkezési tevékenységre nem jogosít), de ha változnak a körülmények, mondjuk, kiemelt projektté minősítik át, később gyorsított eljárást tesz lehetővé. Bár a Pest megyei Földhivatal Telki fellebbezési kérelmére eljárásjogi hivatkozással megakasztotta a beruházás menetét, a pátyi önkormányzat szabályozási tervének korábbi módosítására ez nem vonatkozhatott, így az eredeti állapotot tökéletesen visszaállítani nem lehetett. A kivett terület "kivett" minősítésű maradt, amire akár másnap lehet kérelmezni, hogy minősítsék át "beruházási területté". Miután 2009. szeptember 28-án a tulajdonos kérte is, hogy a "kivett" területet minősítse át "beruházási területté", az elvi engedély "gyakorlativá" változhat bármelyik pillanatban.
Megszavazták a nagyobb terveket
2010. február 22-én a pátyi képviselő testület megszavazta a projekt grandiózusabb változatát. Bognár András, Páty polgármestere akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az elfogadott rendelet a projekt beruházójával, a Grupo Miltonnal kötendő szerződés aláírása után, március 31-én lép életbe. A polgármester szerint a nagyberuházás Páty fejlődését szolgálja és annak előkészítése törvényesen zajlott. 2010. február 24-én lemondott Danóczi Balázs, Telki polgármestere. Mostani helyettese úgy tudja, azért mondott le, mert életveszélyesen megfenyegették.
|
[
"Grupo Milton"
] |
[
"Pátyi Polgármesteri Hivatal",
"Földhivatal Telki",
"Pest Megyei Földhivatal",
"Budakörnyéki Földhivatal"
] |
Az óbudai polgármester szerint a III. kerületi Szent Margit Kórházban megszüntetett kórházi osztályok ágyai a Szent János Kórházba kerülnének át, ahol a szocialista Havas Szófia az orvosigazgató, aki egyben az ágyszámokról döntő Regionális Egészségügyi Tanács elnöke is. Az tény, hogy az egyikben drasztikusan csökkenének, a másikban emelkednének az ágyszámok. Havas Szófia szerint szó sincs összeférhetetlenségről, a Szent Margit Kórházat már évek óta át akarja alakítani a főváros.
"A korábbi konszenzusközeli állapotot teljesen átszabta ez a lista, (...) nem tudom, hogy lehet ezek után megegyezni" - mondta a kórházi ágyszámjavaslatról Schvarcz Tibor.
Már nemcsak a szocialisták, de a fővárosi SZDSZ és állítólag a Honvédelmi Minisztérium is ellenzi Molnár Lajos javaslatát, a Fidesz "tébolyult tombolásról" beszél.
"Sajnálom, hogy sok helyen lemondtak arról, hogy az ott lakók érdekében tegyenek valamit, döntéseket hozzanak" - mondta az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.
Az MSZP-s képviselő a kórháztörvényt azzal a feltétellel szavazta meg, hogy a Közép-dunántúli Régió átlagos ágyszámát közelítik az országos átlaghoz.
Az ágyszámleépítésről szóló szavazáson Miskolc képviselői tartózkodtak, Nógrád és Borsod megye elutasította a miniszter javaslatát, Heves megye, illetve Ózd és Kazincbarcika támogatta azt.
"Megdöbbentő, hogy Molnár Lajos miniszter fehér köpenye mögé bújva, a RET elnöke, szocialista fővárosi képviselő Havas Szófia megpróbálja kórházunkat, így Óbuda egészségügyi ellátórendszerét tönkretenni saját maga és kórháza önös érdekei céljából" - áll Bús Balázs Óbuda fideszes polgármesterének közleményében.
Régóta tervezik az átalakítást
A III. kerületi polgármester azért emelte fel szavát, mert kiderült, hogy a kórházak átalakításáról döntő Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács (RET) megváltoztatva a miniszter javaslatát, megszüntetné az óbudai Szent Margit Kórházban a sebészetet, a szülészetet és a csecsemőosztályt. A 40, 40 illetve 10 ágy elvonásával az intézményben csak a belgyógyászat, illetve az onkológiai, onkoradiológia osztály maradna meg. Erről pénteken dönt a regionális egészségügyi tanács.
A polgármester szerint a döntés hátterében Havas Szófia, fővárosi szocialista képviselő áll, aki a RET elnöke és egyben a Szent János Kórház orvosigazgatója is. "Mérhetetlenül cinikusnak tartjuk, hogy a Szent Margit kórház megszüntetett ágyai a Szent János kórház ágyszám növekményében jelennek meg" - áll az óbudai polgármester közleményében.
Bús Balázs szerint "felháborító és elfogadhatatlan, ahogyan Havas Szófia a RET elnökeként politikai hatalmát kihasználva, saját intézményét részesíti előnyben", ezért felszólítja a politikust, hogy szüntesse meg az összeférhetetlenséget RET-elnöki és kórházigazgatói tisztsége között.
Ki tartja fenn a kórházat?
"Ha Bús Balázs idősebb és tájékozottabb lesz, rá fog jönni, hogy a Szent Margit Kórház átalakításának terve először tíz éve merült fel, és 2002-ben bekerült a főváros Egészségügyi Cselekvési Programjába is", mondta az Indexnek Havas Szófia.
"Én azt kérdezem Bús Balázstól, mit tett ő vagy a kerület a Szent Margit Kórház fenntartásáért. Ismereteim szerint az óbudai önkormányzat egy fillérrel nem járult hozzá a kórház finanszírozásához" - mondta Havas Szófia.
A főváros régóta foglalkozik a kórházi struktúra átalakításával és racionalizálásával. A Szent Margit Kórházat az egyik elképzelés szerint össze kellene vonni a János kórházzal. A másik terv szerint az óbudai kórházból onkológiai profilú intézményt hoznának létre. Bús Balázs polgármester szerint ezek a javaslatok valóban léteztek, de azóta lekerültek a napirendről.
Havas Szófia szerint nincs összefügés aközött, hogy ő a RET elnöke és Szent János Kórház orvosigazgatója. A Szent Margit kórházban leépített ágyakat nem a Szent János Kórház veszi át - hangsúlyozta.
A János kórházban több ágy lenne
Az Index birtokában lévő javaslat szerint a Közép-Magyarországi RET Havas Szófia kórházában is eltérne a miniszteri javaslattól: a Szent János Kórházban azonban nem megszüntetne ágyakat, hanem növelné azok számát. A RET a belgyógyászatnak 49-cel, a sebészetnek 30-cal, a csecsemő és gyermekosztálynak 80-nal, a pszichiátriának pedig 26-tal több ágyat ítélne meg, mint a tárca javaslata.
Az egészségügyi tanács arra kapott felhatalmazást - mondta Havas Szófia, hogy a legjobb kihasználtság érdekében átcsoportosítsa az ágyakat a kórházak között. Budapesten szerencsére egy négyzetkilométeren 3-4 kórház is van, így erre van lehetőség - fejtette ki a politikus.
A helyzet fonákságát mutatja, hogy Óbudán a Fidesz és a helyi MSZP közösen emelte fel szavát a Szent Margit Kórház megtartásáért. A két párt közös nyilatkozatban érvelt amellett, hogy a 140 ezres lakosú kerületnek, amely önállóan az ország 5. legnagyobb városa lehetne, szüksége van olyan kórházra, amely az összes alapszakmában el tudja látni a betegeket.
Bús Balázs abban bízik, hogy a Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács pénteki ülésén nem támogatja a Szent Margit Kórház leépítéséről szóló javaslatot.
|
[
"Szent János Kórház",
"Regionális Egészségügyi Tanács"
] |
[
"Egészségügyi Minisztérium",
"Heves megye",
"Szent Margit Kórház",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Szent Margit kórház",
"Borsod megye",
"Közép-dunántúli Régió",
"Közép-Magyarországi RET",
"Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács"
] |
Hétfőn letartóztatta a bíróság a Budapest Airport és a BKV Zrt. péntek este őrizetbe vett jogi igazgatóit, továbbá egy társaság ügyvezetőjét és egy vállalkozót. Az ügy ötödik gyanúsítottjával, egy ügyvéddel szemben pedig a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kereszténydemokrata elnöke a Népszabadság érdeklődésére azt mondta: konzultál a testület tagjaival, s amennyiben a többség indokoltnak tartja, összehívja a bizottság ülését a BKV-t és a Budapest Airportot érintő korrupciós ügyben. Az ügy azért tartozhat a bizottság hatáskörébe, mert a Budapest Airport nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Az NBH repülőtéri kirendeltséget tart fenn. Ennek információink szerint az a Sziebert György volt az általános kapcsolattartója a Budapest Airport Zrt. részéről, akit bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával vettek őrizetbe pénteken a rendőrök, amikor tízmillió forint kenőpénzt vett át egy óbudai mélygarázsban. Sziebert 2008-ben távozott a Budapest Airporttól, majd a BKV jogi igazgatója lett. A védő, Zámbó Gyula ügyvéd szerint Sziebert tagadja, hogy a pénz kenőpénz volt. Egykori repülőtéri főnökével, Rényi-Vámos Krisztinával együtt - az ügyvéd szavai szerint - megdöbbenten hallgatták a gyanúsítást. (Állítják, egyszerű kölcsönről volt szó.) Rényi-Vámos részletes vallomást tett, bizonyítandó, hogy megfelelő jogkörök híján miért nem követhette el a terhére rótt bűncselekményeket.
A két igen fiatal jogi igazgató (Sziebert 33 éves, Rényi-Vámos 35) mellett a bíróság letartóztatta még egy cég ügyvezetőjét és egy vállalkozót is. Az ötödik - rendőrségi források szerint feltehetőleg korántsem az utolsó - gyanúsítottal, egy budapesti ügyvéddel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.
Budapest, 2009. december 7. Az egyik gyanúsított ügyvédei, valamint rendőrök várakoznak a Budai Központi Kerületi Bíróságon, ahol előzetes letartóztatásba helyezték a Budapest Airport (BA) Zrt. és a BKV Zrt. jogi igazgatóját. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) több hónapon át nyomozott, mielőtt december 4-én őrizetbe vette a BA Zrt. és BKV Zrt. jogi igazgatóját, akik ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított eljárást az RRI, illetve kezdeményezte előzetes letartóztatásukat a Fővárosi Ügyészségnél. A rendőrség rajtuk kívül az ügyben további három ember ellen indított büntető eljárást vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Zámbó cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a gyanúsítottak között volna annak a cégnek a vezetője is, amely nemrégiben 28 millió forintért digitalizálta a BKV szerződéseit.
A bíróság - az ügyvéd tájékoztatása szerint - azzal indokolta a letartóztatást, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén kivonnák magukat a büntetőeljárás alól, meghiúsítanák a bizonyítási eljárást, esetleg újabb bűncselekményeket követnének el.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere még a bírósági döntés előtt utasította a BKV-t, hogy "minden lehetséges segítséget adjon meg a nyomozó hatóságnak a vesztegetéssel gyanúsított jogi igazgató ügyének feltárásához". Röviddel ezután a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy előkészítették Sziebert György menesztését, arra az esetre, ha az ellene folyó rendőrségi eljárás miatt távoznia kellene. Egy újabb BKV-közlemény nem sokkal később már arról számolt be, hogy Kocsis István vezérigazgató már alá is írta Sziebert menesztéséről szóló papírt. A távozó jogi igazgató nem kap végkielégítést. Ezzel szinte egy időben a közlekedési vállalat közleményben tudatta, hogy a Belső Kontroll Igazgatóság által lefolytatott vizsgálat alapján a BKV, illetve tizenhárom másik cég szerződésével kapcsolatban merült fel bűncselekmény gyanúja. Kocsis ezért feljelentést tett a BRFK-n.
Korábban - amikor a rendőrség kért információt a társaságtól a cég nagy összegű végkielégítéseiről, valamint a gyanús tanácsadói szerződéseiről - a BKV csak azt követően gyorsította fel az adatok átadását, hogy a BRFK vezetőjének bűnügyi helyettese - lapunknak adott nyilatkozatában - alig burkoltan megfenyegette a közlekedési vállalatot. Ha nem kapják meg a törvényben előírt 30 napon belül a kért iratokat, lefoglalják valamennyit. Akkor harminc nap éppen csak hogy elég volt a kért iratok átadására. Most 72 óra alatt elbocsátották Sziebertet, és újabb rendőrségi feljelentésekkel próbálják bizonyítani, hogy a BKV rövid úton megválik mindazoktól, akikre akár csak a korrupció árnyéka is rávetődik.
Jogosnak tűnik a kérdés: hogy történhetett meg az a bűncselekmény, amellyel a két jogi igazgatót gyanúsítják. A repülőtér ugyanis nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Ez kiterjed a repülőtéri beruházásokkal összefüggő közbeszerzésekre is.
Repülőtéri források emlékeztettek rá, hogy miután a brit BAA International Ltd. 2005 végén privatizálta a Budapest Airportot, az előző menedzsmentből lényegében "csak a jogi igazgató csapatát" hagyta meg. A többiek hosszabb-rövidebb idő után távozni kényszerültek. Rényi-Vámos Krisztina bírta az új vezérigazgató bizalmát is. (Hárskuti János később távozni kényszerült. Diplomáciai pályára tért, jelenleg a New York-i magyar főkonzulátuson gazdasági és pénzügyi konzulként dolgozik.) A jogi igazgató emberei az angolok távozása után is maradtak.
A Budapest Airport közelmúltját ismerő források "gyanús szerződésekről", a cégnek milliárdos kárt okozó felesleges beruházásokról beszéltek. Nem tudni, mennyire megalapozottak ezek a nyilatkozatok. De vajon miért nem jutottak el ezek a hírek, szóbeszédek korábban, jóval a feljelentés előtt a Ferihegyen önálló - csak a repülőtér ügyeivel foglalkozó kirendeltséget létesítő rendőrséghez és a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. Ők miért nem hallottak arról, amiről - nyilván a rendőrségi eljárás tényén felbuzdulva - mind többen beszélnek, miszerint, előfordult, hogy a közbeszerzési eljárás eredményét az NBH segítségével manipulálták. Nemzetbiztonsági védelmükre hivatkozva a pályázók előminősítését kérték, kezdeményezték a normál eljárástól való eltérést, melynek végén a nem kiválasztottak, labdába sem rúghatnak.
Hardi Mihály, a BA Zrt. szóvivője időt kért annak megválaszolására, hogy tudniillik, hány esetben kért a repülőtér 2005 óta felmentést a közbeszerzés mindenkire érvényes szabályai alól. Időt kért a Nemzetbiztonsági Iroda illetékese is, aki szerint a feltárt korrupciógyanús ügyek és a repülőtér nemzetbiztonsági védelme két külön "történet". Semmi közük egymáshoz. Ami látszólag igaz is. Csakhogy az NBH törvényben előírt kötelessége fellépni a gazdasági bűnözés, a korrupció ellen. S ugyan hol tehetnék ezt meg a leghatékonyabban, ha nem azoknál a cégeknél, ahol intézményesen jelen vannak? Nem zárható ki persze az sem, hogy az NBH maga is segítette a rendőrség titkos adatgyűjtését, s ezért kért türelmet a cég illetékese.
|
[
"Budapest Airport",
"BKV Zrt."
] |
[
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"BAA International Ltd.",
"Belső Kontroll Igazgatóság",
"Nemzetbiztonsági Iroda",
"BA Zrt.",
"Fővárosi Ügyészség",
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Állami építkezésen dolgozik alvállalkozóként a miniszterelnök apjának cége a Direkt36 által kiperelt iratok szerint, pedig Orbán Viktor korábban azt hangoztatta: fontosnak tartja, hogy családtagjai ne vegyenek részt állami beruházásokon.
A nyilvánosságra hozott iratok szerint a dél-balatoni vasútvonal felújításánál Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége az egyik fővállalkozó, és Orbán apjának cége majdnem 300 millió forintért dolgozik.
A papírokat a Társaság a Szabadságjogokért segítségével perelték ki. Az adatok szerint az összesen 72,4 milliárd forintba kerülő dél-balatoni vasútfelújításon 2017 októberéig 134 alvállalkozó dolgozott, ők összesen 21,6 milliárd forint kifizetésére lettek jogosultak. Közülük a Nehéz Kő Kft. a 18. legmagasabb összeget kapja, összesen 298 millió forintot.
A beruházást az eredetileg tervezettnél 16,9 milliárd forinttal drágábban végzik el.
A legnagyobb összeget, 2,64 milliárd forintot a felcsúti polgármester tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft.-nek fizették ki. Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak a cége, a Híd Tám Kft. 1,67 milliárd forintot kapott.
A miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán Viktor édesapja 35 éve ad el követ mindenkinek, aki vásárlóként jelentkezik, a vásárlók között soha nem tett és nem is tehet különbséget. Cégei soha nem indultak állami vagy uniós pályázaton – közölte írásban Havasi Bertalan az RTL Híradóval.
A DK az EU Csalás Elleni Hivatalához (OLAF) fordul az ügyben – jelentették be napközben.
|
[
"Híd Tám Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nehéz Kő Kft."
] |
[
"EU Csalás Elleni Hivatala",
"RTL Híradó",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
A 4iG most WIFI rendszert telepíthet majd' másfél milliárdért
Közel másfél milliárdért építhet ki WIFI rendszert a 4iG az Egészségügyi Ellátó Központ 25 intézményének.
Több mint egymilliárd háromszázmillió forintért (a pontos összeg 1 374 709 252) a 4iG Nyrt. építheti ki az Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a WIFI rendszert – tájékoztatta a cég befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit.
Fotó: depositphotos.com Fotó: depositphotos.com
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán a cég ajánlatát hirdették ki nyertes ajánlatként.
A cég a hét elején már elnyert egy nagy értékű, nettó 1 461 780 000 forintos közbeszerzési eljárást, így az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a cég szállíthat és telepíthet majd műtéti napló beszédleíró szoftvereket.
Ebben az esetben is verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás keretében nyert a 4iG.
|
[
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"4iG Nyrt."
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.