text
stringlengths 328
82.2k
| positive_people
list | negative_people
list |
|---|---|---|
A 8. rendű vádlott egy szerelmi kaland miatt bonyolódott a Zuschlag-ügybe, de egyébként undorodik a mutyizástól és állítja, hogy meditációs tréningen volt, amikor egy pályázatot valaki aláírt a nevében. A per kezd tragikomédiába fordulni.
A 12. és a 8. rendű vádlott meghallgatásával folytatódott pénteken a Zuschlag-per Kecskeméten. Vámosi Zsolt 8. rendű vádlott írásban tett vallomást a bíróság előtt. A harmincnégy éves férfi – aki a grafikai bérmunkákkal foglakozó 3D Brigád Zrt. elnöke, valamint a VMI Capital Befektetési Kft. ügyvezetője – visszautasította a csalás vádját és felmentését kérte bíróságtól.
Vallomása szerint a rendszerváltás első éveiben, 17 évesen indította az Ifjú Zöldek Mozgalmát, majd részt vett az Ifjú Szocialisták néhány rendezvényén, s ezek egyikén az első szerelmével ismerkedett meg. Később vállalkozni kezdett és elfordult a politikától.
A rengeteg munka miatt azonban a magánélete tönkrement, nem maradt ideje a társasági életre, ezért 2000-ben – a nosztalgia miatt – elment egy ifjú szocialisták által szervezett balatoni táborba, ahol sikerült megismerkednie egy szép, szőke lánnyal. Itt ismerte meg Zuschlag Jánost is, aki szimpatikus volt számára. Zuschlag ebben a táborban felkérte az egyik általa alapított egyesület tiszteletbeli elnökének, amit örömmel elvállalt, mert úgy vélte, az egyesület jó cél szolgált. Vámosi állítja, hogy semmiféle alapító okiratot, és pályázatot nem írt alá, s hangsúlyozta: "Undorodom a mutyizástól, megvezettek és aljas módon visszaéltek a nevemmel!" Hozzátette: a vádban szereplő egyik pályázatot azért sem írhatta alá az iraton szereplő időpontban, mert egy több napos, zárt meditációs tréningen vett akkor részt.
A bíró ezután felolvasta Vámosinak a nyomozati szakban tett vallomását, amelyben arra hivatkozott, hogy az általa képviselt alapítvány könyveléséről nem tud, azt Kis-Baranyi László végezte. (Ő az a halott, akire Zuschlag a teljes szennyest rá akarta tolni, de nem sikerült.) Ügyészi kérdésre Vámosi azt válaszolta, azért hazudott és teljesítette Zuschlag utasítását, mert félt, hogy a volt képviselő ráküldi az APEH-et.
Kubatov Iván, az ügy 12. rendű vádlottja egy fakereskedéssel foglakozó kiskunhalasi vállalkozást működtetett, továbbá egy romániai, valamint egy ukrán székhelyű cég kézbesítési megbízottja volt. A magán-okirathamisítással és bűnpártolással vádolt férfi a bíróságon megtagadta a vallomástételt, s kijelentette: bírói, ügyészi kérdésekre nem válaszol. Az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát írásban nyújtotta be, amelyben részben elismerte a bűnösségét.
Hangsúlyozta: semmiféle politikai körnek nem tagja, és nem volt tudomása egyesületi pályázatokról. Véleménye szerint akaratán kívül sodródott bele ebbe az ügybe, mert szívességet tett korábbi ügyvédjének, Szente Zsoltnak, aki a per 10. rendű vádlottja. Hozzátette: Lados István vallomása – ő volt Zuschlag titkárságvezetője, a per II. rendű vádlottja - nem fedi a valóságot, amely szerint ő "pénzügyi problémák lefedésével" foglalkozik.
A bíró felolvasta Kubatovnak a nyomozati szakban tett vallomásait, amelyben a férfi elismerte a fiktív számlák készítését, valamint azt, hogy Szente Zsolt ügyvéd hamis vallomás tételére akarta rávenni.
A vallomás szerint Szente Zsolt segítséget kért tőle néhány egyesület elszámolásához, ezért az általa képviselt cégek nevében számlatömböket vásárolt, valamint a nevükre bélyegzőket készíttetett. Az ügyvéd irodájában saját kezűleg megírt néhány számlát, majd a tömböket, valamint a bélyegzőket átadta az ügyvédnek. Arra már nem tudott válaszolni az ügyészeknek, hogy hány számlát írt meg az ügyvéd irodájában.
Kubatov elmondása szerint később jött rá, hogy milyen ügybe is keveredett, ezért felkereste az ügyvédet, aki azt mondta neki: ne aggódjon, nem lesz belőle problémája, de figyelmeztette, hogy többet ne találkozzanak. Ennek ellenére 2007 tavaszán Szente kereste fel a lakásán, ahol – Kubatov szerint – azt mondta: szerez nekem egy grafológust, aki megtanít arra, miként változtassam meg az írásképemet, hogy az ne hasonlítson a számlákon lévőkre. A vallomás szerint az ügyvéd hozzátette: jobban járok, ha elviszem a balhét.
|
[
"Kis-Baranyi László",
"Vámosi Zsolt",
"Kubatov Iván",
"Szente Zsolt",
"Zuschlag János"
] |
[
"Lados István"
] |
A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ), több, hivatali úton érkezett jelzés nyomán vizsgálta a békési rendőrvezetők és az alvilág kapcsolatát - értesült a Magyar Hírlap.
Tonhauser László közölte, a békési ügyekről neki is voltak információi, amelyekről tájékoztatta a belső elhárítást. Az ORFK szóvivője bejelentette: várhatóan ezen a héten lezárul a '95-ös olajügyekkel kapcsolatos nyomozások és a Békés megyei rendőrségnél történt rendkívüli halálesetek ügyében indított vizsgálat. Bócz Endre, fővárosi főügyész megkapta Pallag László kisgazda-képviselő feljelentését, de mint mondta: nincs az ügyben illetékessége, mert ha valaki a helyi szerveket elfogultnak tartja, a legfőbb ügyészhez kellett volna fordulnia.
Orbán Viktor a tegnapi kormányülés után tudatta: felkérte Pintér Sándort, hogy a közeljövőben esedékes belügyminisztériumi sajtótájékoztatón ne csak a békési rendőrök személyével összefüggő ügyekre helyezzenek hangsúlyt, hanem az ezek alapjául szolgáló olaj-ügyletekről is szóljanak. Eközben Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője közölte: várhatóan ezen a héten lezárul az 1995-ös olajügyekkel kapcsolatos nyomozások és a Békés megyei rendőrségnél történt rendkívüli halálesetek ügyében indított vizsgálat. (Orbán Péter vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője a bűnügyi főigazgatót szeptember 22-én bízta meg azzal, hogy az említett ügyeket átnézze.)
Lapunk úgy tudja, hogy az RSZVSZ Kuzma Mihály alezredes - a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat békési vezetőjének - tavaly február 27-ei öngyilkossága után olyan adatok birtokába jutott, amelyek alátámasztották azt, hogy egyes békési rendőrök "olajügybe keveredtek".
Tonhauser László, a ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának tavaly ősszel nyugdíjazott vezetője lapunknak elmondta, évek óta szoros barátság fűzte Kuzma Mihályhoz, az általa vezetett Békés megyei szolgálattal több sikeres akciót hajtottak végre. Számos zsaroló ennek nyomán került rendőrkézre - tette hozzá. Kérdésünkre, hogy Kuzma tájékoztatta-e olyan ügyekről, amelyben felmerült annak gyanúja, hogy az alvilág egyes békési rendőröket korrumpál, Tonhauser azt válaszolta: ilyen információk birtokában mindig betartotta a szolgálati utat és ezt hivatalosan jelezte a belső elhárításnak, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának. Hangsúlyozta, hogy eltávolítása előtt röviddel az RSZVSZ-t irányító Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal (FEH) vezetőjének és munkatársainak is távozni kellett, azóta a FEH első embere a korábbi békési rendőrfőkapitány, Gál László.
Bócz Endre, a Fővárosi Főügyészség vezetője úgy nyilatkozott: megkapták Pallag László kisgazda-képviselő feljelentését, amellyel kapcsolatban jelenleg hivatalból vizsgálják a hatáskörüket és az illetékességüket. A törvény értelmében azonban nincs az ügyben illetékessége a Fővárosi Főügyészségnek. Tekintettel arra, hogy amennyiben a helyi szerveket elfogultnak tartják, a legfőbb ügyészhez kellett volna fordulniuk az ügyben.
Kurucz Ferenc Békés megyei rendőrfőkapitány az MH-nak úgy nyilatkozott, hogy a Világgazdaságban megjelent vádakkal kapcsolatban fontolgatja, hogy följelenti Karancsi Tibort. Amennyiben a nemrégiben leváltott rendőr százados bizonyítékokat fog föltárni, akkor bűnpártoló, mert bizonyítékokat titkol, amelyek alkalmasak lettek volna bizonyos bűncselekmények igazolására. Ha nem tudna bizonyítékokat előtárni, akkor viszont hamis vád miatt fontolgatja a főkapitány a följelentést.
Ferenczi Krisztina, Sengel Ferenc
(RTL Klub információ.)
|
[
"Gál László"
] |
[
"Ferenczi Krisztina",
"Karancsi Tibor",
"Tonhauser László",
"Pallag László",
"Garamvölgyi László",
"Kurucz Ferenc",
"Sengel Ferenc",
"Orbán Péter",
"Kuzma Mihály",
"Pintér Sándor",
"Orbán Viktor",
"Bócz Endre"
] |
Az MVM-nél belső vizsgálat zajlik, mert több milliárd forint került az állami tulajdonú óriásvállalattól offshore cégekhez az előző menedzsment idején. Az új vezérigazgató, Mártha Imre szerint csontvázak dőltek ki a szekrényből, elődjét, Kocsis Istvánt félrevezethették. A jelenleg a BKV-t irányító Kocsis most azt mondja, hogy a kifogásolt ügyletek egy részéről nem tudott, amelyekről viszont igen, azok szabályosan zajlottak. Offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre.
Számít arra, hogy az MVM-nél zajló belső vizsgálatot követően a cég májusban esetleg feljelentést tesz?
Nem számítok ilyesmire, nincs rá okom. Szerintem azoknak se, akik márciusban ezt az esetleges májusi lépést meglebegtették, hiszen elérték, amit akartak: a kiszivárogtatási kampánnyal lefejezték a paksi igazgatóságot.
Kapolyi László áramvásárlási szerződései miatt már feljelentést tett a Vértesi Erőmű, ön tudott ezekről az ügyletekről annak idején?
A Vértesi Erőmű esetében a kifogásolt ügyleteket tavaly szeptember környékén kötötte a Vértesi Erőmű vezetése, én akkor már négy hónapja nem dolgoztam az MVM-nél.
A Vértesi Erőmű privatizációja azonban már elég régóta húzódó folyamat. Az az átutalás, amelyből a gyanú szerint később az erőműért is fizettek, még 2008 márciusában történt az MVM-től a Kapolyi-féle Kárpát Energón keresztül egy offshore hátterű luxemburgi cégnek.
Én arról tudok beszélni, ami engem érint. A Kárpát Energo vásárosnaményi erőműprojektjébe szállt be az MVM, ezt sokszor tárgyaltuk az igazgatósággal is, a közgyűlés 2007 végén minden előkészítő lépést jóváhagyott. A projekt tervében 89 millió euró hitelszükséglet szerepelt, ebből márciusban 53 milliót adott az MVM arra, hogy a vásárosnaményi erőmű felépüljön. Úgy gondolom, hogy az MVM által delegált személyeknek semmi közük nincs ahhoz, hogy ott a pénzátutalások később hogyan történtek.
Nem tudott arról, hogy a Kárpát Energo az MVM-kölcsön több mint felét, 32,5 millió eurót néhány nap múlva továbbutalta egy offshore hátterű cégnek?
Az MVM holding tizenhárom részvénytársaságból áll, mindegyiknek az élén igazgatóság, felügyelőbizottság, és menedzsment áll. A cégek irányítása az ő dolguk, az MVM-vezér egyik céget sem irányítja napi operatív módon. Én annyit tudok, hogy a közgyűlés által jóváhagyott módon odaadtuk a hitelt, hogy az erőmű felépüljön. Az MVM által oda delegált egyetlen tisztségviselőnek sem volt hatásköre az utalásoknál.
Molnár Lászlónak sem, aki ebben az időszakban az MVM vezérigazgató-helyettese és a Kárpát Energo igazgatóságának elnöke volt, ma pedig a BKV-nál az ön főtanácsadója?
Az oda delegált egyetlen személynek sem volt banki átutalási jogköre a pénzeket illetően.
De észlelnie azért kellett az utalást?
Ezt tőle kell megkérdezni, a jóváhagyására ehhez nem volt szükség.
Ön mikor szerzett tudomást erről az utalásról?
Én az MVM vezérigazgatója voltam, nem pedig ügyintézője. A stratégiával foglalkoztam, nem pedig a kis részletekkel bibelődtem. A történtek után, valamikor később értesültem az utalásról.
MVM-milliárdok offshore cégeknek
Az Index értesülése szerint több milliárd forint "aggályos" pénzmozgást tárt fel 2006-2008-ban a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat. Több mint egymilliárd forintot költöttek egy meghiúsult horvátországi szállodabérletre, másfél milliárd forint befektetési kölcsönt kapott egy ciprusi, és közel tízmilliárd forintot egy Kajmán-szigeteki hátterű offshore társaság. Az offshore cégeket Szász András képviseli, akit Kocsis István volt vezérigazgató tanácsadóként foglalkoztatott. Mártha Imre, az MVM új vezérigazgatója szerint májusra tisztázódhat a veszteség mértéke. Az MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű Zrt. a múlt héten büntetőfeljelentést tett a tavalyi évben Kapolyi László "bíztatására" kötött áramvásárlási szerződések miatt, amiből az államnak jelentős kára származhatott.
Szász András az ön tanácsadója volt az MVM-nél?
Így van, az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiájának megvalósítását segítette a Meinl Bankkal közösen.
Tudott arról, hogy ő képvisel olyan offshore hátterű cégeket, amelyeknél MVM-es pénzek landoltak?
Nem tudom, és nem is kell róla tudnom, mert ilyesmikkel nem foglalkoztam. Az offshore cégek egyik lényeges vonása, hogy a tulajdonosi kör a háttérben marad, és nem szaladgál nagy táblával, hogy tulajdonos vagyok az offshore cégben.
Mi utánanéztünk, Szász András tisztségviselője annak a luxemburgi cégnek, amelynek a Kárpát Energó 32,5 millió euró befektetési kölcsönt adott 2008 márciusában. Ő képviseli azt a ciprusi offshore céget is, amely 2007-ben 6,35 millió eurót kapott az MVM-től hasonló célra. Mi célt szolgált az Aquifexszel való megállapodásuk?
Az Aquifex, a Meinl Bank és az MVM között született egy háromoldalú megállapodás arról, hogy az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiáját a Meinl Bank az általa kijelölt szakértő cégen keresztül segíti. Ez a Meinl Bank által kijelölt szakértő cég volt az Aquifex. Az együttműködés célja az volt, hogy külföldi terjeszkedéssel növeljük az MVM értékét.
Az én intézkedéseimet az MVM akkor érvényes stratégiájának ismeretében lehet megítélni. Nagyléptékű, nemzetközi, eredményes stratégiában gondolkodtam. Ez növekedésorientált stratégia volt, a holdingstruktúra kialakítása után az országhatáron túl is terjeszkedni szerettünk volna. Ezért kötöttünk stratégiai szerződést a Meinl Bankkal, hogy térképezze fel, hogyan tudna az MVM terjeszkedni. A Meinl Bank erről tanulmányt készített, amely szerbiai, boszniai, romániai és ukrajnai energiapiaci befektetési lehetőségeket vázolt fel, és 720 millió euró fedezetet biztosított a leendő projektekhez.
Akkor miért egy ciprusi offshore céggel, és miért nem a Meinl Bankkal szerződtek?
Az Aquifexet a Meinl Bank hozta az együttműködésbe azzal, hogy ők majd előkészítik a projekteket. Minden banknak sok offshore cége van, különösen a balkáni ügyletekhez.
Elfogadhatónak tartja, ha egy magyar állami vállalat eurómilliókat bíz ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cégekre?
A Meinl Bank jelölte ki ezt a céget, náluk ez így működik. Amikor kiderült, hogy az MVM stratégiája változott, már nem akar a régióban terjeszkedni és nem tart igényt a portfolióra, a befektetés pénzügyi követeléssé lett alakítva, amit az Aquifexnek május 31-ig kell teljesítenie.
Ha az Aquifex valóban a Meinl Bank energiaipari cége, minek tulajdonítja, hogy az MVM-kölcsön után megjelent magyar energianádtermesztő cégekben, sőt egy 500 ezer forintos törzstőkéjű ingatlanforgalmazó kft.-ben is? Ez hogyan illeszkedik az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiájába?
Ehhez semmi köze az MVM-nek, nem erre kapta a pénzt az Aquifex. Az MVM a Nád MPS-H Kft.-be egy forintot sem tett bele, szerződést nem írt alá, kötelezettségvállalás nem történt.
A Nád MPS-H Kft.-nek dokumentumai vannak arról, hogy a Paksi Atomerőmű részesedést akart vásárolni a cégben.
Még egyszer mondom, sem szerződés, sem kötelezettségvállalás nem keletkezett ebből az érdeklődésből.
Tehát a Meinl Bank gondolhatta úgy, hogy befektet a magyar energianádbizniszbe, és a maglódi ingatlanforgalmazásba?
Ezt a Meinltől kellene megkérdezni. A Meinl hozta az Aquifexet azzal, hogy rajta keresztül biztosít pozíciókat az MVM-nek Szerbiában.
Nem tartja összeférhetetlennek, hogy az MVM tanácsadója egyben a szerződött offshore cég képviselője is?
Szász András az MVM-nél a nemzetközi terjeszkedésre vonatkozó tanácsokat adott nekem. Hogy a partnernél ki a képviselő, azzal nem foglalkoztam, az MVM-nek nincs köze az Aquifex cégvezetési struktúrájához. Az MVM pénzt adott egy háromoldalú megállapodás keretében ahhoz, hogy a Meinl Bank által lefektetett stratégia alapján szerezzünk nemzetközi pozíciókat. A Meinl javasolta ezt a konstrukciót, mi biztosítottuk a pénzt, és várjuk az eredményt.
Úgy tudjuk, hogy a Paksi Atomerőmű is kibocsátott egy 445 ezer eurós váltót az Aquifexnek.
Én nem láttam semmiféle váltót, kérdezze meg Pakstól. A leányvállalatnak önálló vezetése van, nem tudom hogy adtak-e váltót, és nincs is közöm hozzá.
Az igazgatóságnak Pakson is tagja volt abban az időben.
Igen, de az igazgatóságnak nincs ehhez köze. Nem tudok róla, hogy az igazgatóság bármilyen döntést hozott volna erről Pakson.
Szász Andrásra azért volt szüksége, mert szakértője az energetikának, vagy az MSZP-s kapcsolatai miatt?
Nem tudom, milyen kapcsolatai vannak. A saját szakértőink nem tudták megmondani, hogy hova, hogyan érdemes befektetni az országhatáron túl. Nagyszabású terveink voltak a környező országokban: vizierőmű, ligniterőmű, biomassza-pozíciók, hálózatfejlesztés és az ottani társaságokban való részvényvásárlás. Ezt végigtárgyaltam a bosnyák, a szerb energetikai miniszterrel, végigjártam Szerbiát és Montenergót, háromoldalú megállapodástervezetet készítettem elő a szerb, a bosnyák és a magyar villamosművek között. Ez azt jelentette, hogy közösen megépíthettük volna például a kolubarai erőművet. Azonban a leváltásom után megváltozott a stratégia, és a tulajdonos úgy döntött, hogy az MVM nem lépheti át az országhatárt.
Le lehet ezt úgy egyszerűsíteni, hogy a Balkánon való terjeszkedéshez offshore cégekre lett volna szükség?
A projekteket meg kell szerezni: találkoztam az ügyben Djukanovics úrral, aki a montenegrói miniszterelnök, a szerb energiaügyi miniszterrel, a boszniai szerb köztársaság energia miniszterhelyettesével, a köztársaság elnökével, a kiszemelt vállalatok vezetőivel. Indulni akartam a két román áramszolgáltatóért is. És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek "alkotmányos költségei" is vannak, amiket az ön által említett offshore konstrukció nyilván jobban kezel. Vízió nélkül, stratégiai elképzelések nélkül nem lehet eljutni sehová. A Mol és az OTP mellett az MVM-en kívül más magyar cégnek nem nagyon van esélye regionális szereplővé válni, és ehhez a projekteket meg kell szerezni, mert ha nem szerezzük meg, elviszik mások. A terjeszkedéshez szükség volt erre, vagy maradunk a határaink között, és lemondunk a regionális szerepről.
A horvátországi szállodára is a terjeszkedés miatt lett volna szükség?
A szállodák ügyében úgy döntöttünk, hogy csoportszinten ésszerűtlen több mint egy tucat üdülőt fenntartani, ezért Balatonfüred kivételével mindent eladunk, és Balatonfüreden és a horvát tengerparton erősítünk. A horvát szálloda lízingje nagyon kedvező költségszintet biztosít az MVM-nek. Elhangzott itt mindenféle értékbecslés, noha nem ezek a mérvadóak. Ugyanis a lényeg a következő: egy ágyat egy napra tizenkét euróért vettünk. Ha ehhez a beszerzési árhoz hozzájön a teljes felújítás, üzemeltetés, a napi háromszori étkezés – így, minden egyéb járulékos költségel is csak negyven-egynéhány euróba került volna nem egy ágy, hanem egy szoba, a környéken átlagos 80-120 euro helyett.
Itt megint az a kérdés, hogy miért egy ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore céggel kellett ezt a lízingszerződést megkötni?
Tudomásom szerint azért volt erre szükség, mert az eladók nem kívántak Horvátországban adózni. Ilyen egyszerű.
Ismeri Alexander Gerstlt, aki az offshore cég nevében eljárt?
Miért kellene őt ismernem? Miért gondolják azt, hogy az MVM vezérigazgatójának a nyolcezer fős cégcsoport tizennégy részvénytársaságának minden egyes ügyével személyesen kellene foglalkoznia?
Akkor miért mondja most azt Mártha Imre, az ön utódja az MVM élén, hogy ezek olyan súlyos ügyek, hogy ha csak a negyedéről tudott volna, nem vállalta volna el a megbízatását?
Az MVM mai stratégiája más, mint az én stratégiám volt. Az én intézkedéseimet annak a stratégiának a tükrében kell vizsgálni, ami akkor érvényben volt. Regionális szerepre törekedtem, és két-háromszorosára növeltem volna az MVM értékét. Ha a nemzetközi terjeszkedésre vonatkozó sok projektből csak egyet is meg tudott volna valósítani az MVM, akkor ahhoz képest az előkészítési költség eltörpül. Fillérekből dolgoztunk. Ha még ott lennék, ma már négy-öt nemzetközi projektünk lenne. Ha ezeket a dolgokat félbehagyjuk, az természetesen okozhat valamennyi hátrányt.
De az offshore cégek mögött akár ön is állhat. Van bármiféle érdekeltsége offshore cégekben?
Nincsen. In-shore-ban igen, egy neves borászatban van tulajdonom, és van imitt-amott erdőm is, földem is. Ezen az alapon az is felmerülhet, hogy önöknek van-e részesedésük az Aquifexben.
Felmerülhet, de nekünk nem állt módunkban közpénzből feltőkésíteni a céget. Mi a véleménye arról az elképzelésről, hogy állami vállalatok ne üzletelhessenek offshore cégekkel, közpénz ne kerülhessen hozzájuk, pont azért, mert nem lehet ellenőrizni a tulajdonosi összefonódásokat?
Ha hoznak egy ilyen szabályt, be fogjuk tartani. De ezért nem a cégek felelnek, amíg ilyen az intézményrendszer, mindenki használja. Az offshore-t azért hozták létre, hogy bővítsék a gazdaság szereplőinek mozgásterét, az egész világ használja. Ez pénzügyi szabályozás kérdése.
BKV-vezérként meddig maradhat talpon? Sem a buszbeszerzés, sem a holdinggá alakulás nem vált valóra, pedig ezek a programja alappilléreit képezték.
Sokat haladtunk előre, sok változást elértünk. Vita arról van a holding kapcsán, hogy mi legyen a menetrendje és a feltételrendszere az átalakulásnak. A finanszírozási hiányt, a húszmilliárdos veszteséget a holdinggá alakulás nem tudja önmagában megoldani. Pár milliárdot lehet vele hozni, de a teljes hiány nem fog eltűnni. Mindenesetre fontos eredménynek tartom, hogy ma már mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi stratégiát meg kell változtatni. Buszügyben is a finanszírozás hiányzik, erről folyik a vita, arról nincs vita, hogy ki kéne cserélni a buszokat, azt már régen meg kellett volna tenni. Mi azt képviseljük, hogy a kormány és a főváros jusson egyezségre, és jogszabály írja elő, hogy a hiányzó forrásokat hogyan kapja meg a BKV minden évben.
(Az interjút itt lehet kommentálni)
|
[
"Szász András",
"Kocsis István",
"Molnár László"
] |
[
"Kapolyi László",
"Mártha Imre",
"Alexander Gerstl"
] |
Gyakorlatilag visszavonta feltáró jellegű nyomozati vallomását Regőczi Miklós is. A BKV Zrt. volt kommunikációs vezérigazgató-helyettese semmilyen, a terhére rótt bűncselekményben nem érzi bűnösnek magát. A Hagyó-per tegnapi tárgyalásán Regőczi úgy fogalmazott: a nyomozás során tett vallomásai közül csak azokat tartja fönn, amelyeket "minden kényszertől és kényszerintézkedéstől mentesen" tett.
Ő is fölolvasta az előre leírt vallomását, és közölte, hogy kérdésekre a tárgyalásnak ebben a szakaszában nem kíván válaszolni. A bíróság előtt Regőczi politikai indíttatásúnak nevezte a vádakat. Felidézte, hogy a büntetőeljárás során az ügyében nyomozó rendőrök arra panaszkodtak, hogy valakiért ki kellett menniük kora reggel, hogy bevigyék kihallgatásra – de útközben utánuk telefonáltak, hogy engedjék el az illetőt. Neki, mint gyanúsítottnak azt is panaszolták a nyomozók, állította Regőczi, hogy előbb gyanúsítottak meg embereket, és csak azután kezdték gyűjteni a bizonyítékokat. Milyen büntetőeljárás az, ahol fontos vallomások hiányoznak a nyomozati anyagból? – tette fel a kérdést a nyolcadrendű vádlott, aki azt is kifogásolta: semmiféle bizonyíték nem került elő azzal kapcsolatban, hogy bárkivel össze akart volna beszélni, hogy meghiúsítsa a nyomozást, mégis előzetes letartóztatásba helyezték. Panaszolta, hogy őt meggyanúsították olyan dolgokért, amelyek az ő működése előtt és után is gyakorlatban voltak a BKV-nál – de azok valamiért nem minősültek hűtlen kezelésnek.
A kommunikációs szerződésekkel kapcsolatban Regőczi megismételte a többi vádlott védekezését: azokra szükség volt, hasznot hoztak a BKV-nak, értékarányos árat fizettek értük. Egyenként is kitért a különböző szerződésekre, és hangsúlyozta, hogy a szóban forgó munkákat elvégezték, a szabályokat betartva szerződtek, igazolták a teljesítést, és a piaci árnál valamivel kevesebbet fizettek értük.
Regőczi Miklós a vele felhozott váddal szemben hangsúlyozta: sem Hagyó Miklós, sem Antal Attila, sem Balogh Zsolt, sem Lelovics Ottó soha semmilyen utasítást nem adott neki – olyat pláne nem, hogy a BKV számára hátrányos szerződéseket kössön. Noha Horváth Évával kiváló munkakapcsolatban volt, élettársát, Mátay Lászlót, a Stop.hu című internetes portál főszerkesztőjét sohasem látta, és arról sem volt tudomása, hogy a három különböző szerződésre kifizetett mintegy 38 millió forintot valójában Horváth kedvese kapja. Regőczi szerint az F.F.V.D. Bt.-vel kötött szerződéseket a kollégái intézték.
Regőczi a bíróság előtt azt mondta: az előzetes letartóztatás szerinte a kényszervallatással egyenlő. A rendőrök értésére adták, hogy az a kivezető út, ha az ő sugallatuknak megfelelő vallomást tesz. Abból, amit mondott, bizonyos részeket kimazsoláztak, más részeket elvetettek. Például, amikor arról beszélt, hogy Demszky Gábor személyesen közbenjárt egy cég alkalmazásáért, akkor azt mondták neki, ha az SZDSZ-ről van szó, akkor inkább Mesterházy Ernőről beszéljen. Az nyilvánvaló volt, hogy Hagyó Miklóst a BKV-n keresztül kívánja támadni a sajtó és a politika, ami természetes is, de az már riasztó, hogy az ilyen politikai játszmáknak az ügyészség is a szereplőjévé válik.
Mivel Regőczi Miklós nem válaszolt kérdésekre, Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró megkezdte a nyomozati vallomásainak felolvasását. Azokban többek között elmondta, hogy Hagyó Miklós sajtósától, Lelovics Ottótól mindig utasításnak tekinthető kéréseket, javaslatokat kapott, amelyeket meg kellett valósítania a BKV-nál. Más helyen megerősítette: Lelovicson keresztül kapta az utasításokat, hogy mely cégekkel kössön kommunikációs szerződéseket. Csak a cég nevét mondták, azt már rábízták, hogy mi legyen a szerződés tartalma: az volt a lényeg, hogy az adott cég pénzt kapjon a BKV-tól. Ilyen volt például a KACU Kft., amelynek vezetője Hagyó kabinetjének a tagja volt. Lelovics arra utasította Regőczit, hogy találjanak neki valamilyen feladatot, amiért fizetni lehet. Nyomozati vallomásában Regőczi az ilyen szerződések jelentős részét még szükségtelennek minősítette, a bíróságon viszont azt állította: a szokásos piaci árnál is olcsóbban jutott hozzá e különleges, gyakran több tízmilliós szolgáltatásokhoz a BKV, amelyekre azonban nem érte volna meg saját embereket munkavállalóként foglalkoztatni.
A tárgyalás csütörtökön Regőczi nyomozati vallomásainak ismertetésével folytatódik.
|
[
"Lelovics Ottó",
"Horváth Éva",
"Mesterházy Ernő",
"Regőczi Miklós",
"Balogh Zsolt",
"Mátay László",
"Antal Attila",
"Hagyó Miklós",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Hadnagy Ibolya"
] |
Ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével a kedden másodszorra elfogadott jegybanktörvény-módosítás is - nyilatkozta lapunknak Róna Péter.
A közgazdász szerint ugyanis az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az MNB a közszféra része, azaz forrásai kizárólag közügyeket szolgálhatnak. Így nem értelmezhető az, hogy ha a versenyszférába lépnek, bizonyos adatokat lehet titkosítani esetükben.
Róna Péter
Róna Péter állítja, hogy a 260 milliárdos forrással bíró MNB-alapítványok nem is létezhetnének a jegybank működését szabályozó törvény szerint. Arról, hogy Schiffer András szerint nem ötmilliós fizetést érdemelne Matolcsy György jegybankelnök, hanem rabszíjon kellene elvezetni, azt mondta: ő se nem ügyész, se nem politikus, így nem menne el olyan messzire, hogy kijelentse, korrupcióról van szó. Mivel azonban az alapítványok, illetve az alapítványok által létrehozott gazdasági társaságok mögött nincs semmilyen törvényi felhatalmazás, a helyzet "ex lex", azaz törvénytelen, így törvénytelenül felhasznált közpénzekről van szó.
Munkatársunk kérdésére, miszerint a botrányos jegybanki közpénzkiáramlás miatt felvethető-e Orbán Viktor miniszterelnök, illetve fideszes kormánytagok személyes politikai felelőssége, Róna Péter igennel válaszolt, hozzátéve: "a felelősségük komoly, mivel tudtak róla, hogy a jegybank mire költi a közpénzeket".
További kérdésünkre, hogy ezt mire alapozza, elmondta: 2014-ben - amikor az MNB felügyelő-bizottságának a tagja volt - folytatott egy beszélgetést egy nagyon magas rangú fideszes politikussal, aki Orbán Viktorral napi kapcsolatban van - és kifejezetten felhívta a figyelmét az MNB költéseire, és a felügyelő-bizottság által készített jelentésre. Akkor számára úgy tűnt, hogy fideszes beszélgetőpartnere tudott mindezekről. Az általa említett zárójelentés aggályosnak ítélte az MNB- költéseket, és azt a felügyelő-bizottság egybehangzóan megszavazta, annak ellenére is, hogy fideszes többségű volt a grémium. A jelentést akkor elküldték az Országgyűlésnek, a házelnöknek, a parlamenti bizottságoknak és azok elnökeinek, és a frakcióknak is - emlékeztetett Róna Péter, aki maga egy televíziós műsorban is ismertette a kifejezetten aggályos részleteket, ami miatt az MNB büntető feljelentést helyezett akkor kilátásba.
|
[
"Matolcsy György",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Róna Péter",
"Schiffer András"
] |
Nem vette el a doktori disszertációjának több, mint felét másoló Isaszegi János fokozatát a Debreceni Egyetem júniusban. A nyári felülvizsgálati eljárás után az egyetem Doktori Tanácsa 4-5 arányban nem fogadta el a fokozat visszavonásáról szóló határozati javaslatot. Az eljárás dokumentumaiért sikertelen adatigénylést nyújtottunk be, a Debreceni Egyetem titkolja azokat, az elérhető információk alapján azonban nem végeztek alapos munkát a felülvizsgálat során.
Mint megírtuk, Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, az NKE címzetes egyetemi tanára, 2011-es doktori disszertációjának több, mint felét másolta más szerzőktől, internetes hírekből és a Wikipédiáról. A Debreceni Egyetem felülvizsgálati eljárása eredménytelenül zárult, a Doktori Tanács nem vette el Isaszegitől a fokozatát egy szavazás során. Eredeti cikkünk megjelenésekor Isaszegi János és konzulense, Raffay Ernő sem portálunknak, sem az RTL Klub híradójának nem kívánt válaszolni.
Az egyetem titkolózik
Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a felülvizsgálati jelentésért (melyet az Agrártudományi Doktori Tanács készített), az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) ülésének jegyzőkönyvéért és egy eseti bizottság ülésének jegyzőkönyvéért – itt hallgatták meg Isaszegit személyesen.
Csernoch László rektorhelyettes adatigénylésünkre nem válaszolt érdemben: az EDT üléséről készült egyoldalas emlékezetőt és a Tanács ügyrendjét kaptuk meg, utóbbit nem is kértük. Újabb kérésünkre Csernoch megküldte az Agrártudományi Doktori Tanács (ADT) elnökének féloldalas levelét, melyben Pepó Péter megindokolta, miért nem javasolták az EDT-nek a fokozat elvételét. A jelentést ekkor sem kaptuk meg.
Pepó Péter válasza szerint a nyomtatott szakirodalomból történt plágium (ami az ADT szerint a törzsszöveg 6,54%-át teszi ki) minimális, az internetes forrásmunkák pedig amúgy is bárki számára elérhetőek, így ez nem jelentett gondot számukra.
Vagy rosszul keresték a plágiumot, vagy nem mondanak igazat
Az ADT azonban nem mond igazat a plágium arányát illetően. A három fő szakmai forrásmű (Kiss Zoltán László, Boldizsár Gábor, Jónás János) esetében összesen 6,54%-os plágiumot írnak, míg valójában a törzsszöveghez viszonyítva (tehát a tartalomjegyzéket, címlapot és bibliográfiát levágva) a plágium valódi mértéke körülbelül 16,36% ebből a három műből. A törzsszövegben a leütések számát vettük figyelembe, melybe a nyomtatott karakterek és a szóközök beletartoznak, és a legelterjedtebb módszer akadémiai körökben.
Kétséges, hogy az ADT miként és miért számolta máshogy a viszonyítási alapot. Amennyiben a törzsszöveg részévé tesszük még a címlapot, tartalomjegyzéket, hivatkozásjegyzéket és eredetiségi nyilatkozatot is, vagyis azokat a részeket, melyek önálló jelleggel nem bírnak, 166 oldalasnak tekinthetjük a disszertációt. Ez csupán tíz százaléknyi különbséget jelent, míg az ADT számai a valós plágium 10-15%-át fedik csak le.
Az ADT 150 oldalnyi törzsszövegből közel 15 oldalnyi plágium felett siklott át, csak a fent említett három forrásmű tekintetében, pedig ezek az eredeti cikkünkben közzétett plágiumlistában benne foglaltattak. Az összesen 76 oldalnyi plágiumból a táblázatban foglaltak mellett 52 oldalt tesz ki az egyéb szerzőktől hivatkozás nélküli másolt tartalom. Az ADT elnöke szerint ezek azonban nem indokolják a fokozat elvételét. (Korábbi cikkünkben tévesen 143 oldalnyi törzsszövegről írtunk.)
Pepó Péter levele szerint a tudományos következtetések sajátjai a szerzőnek, így a fokozat elvétele nem szükséges. A válasz értelmében a Debreceni Egyetemen doktori fokozat kapható mások tudományos eredményeinek lemásolásával és összefoglalásával.
Újabb plagizált szövegrészek
Korábbi, a plágiumot felfedő cikkünk óta további másolt részeket fedeztünk fel a disszertációban. Főleg egyetemi jegyzetekből, internetes cikkekből és interjúkból emelt át Isaszegi bekezdéseket, oldalakat. Ezeket számos esetben úgy fogalmazta át, hogy saját meglátásainak tűnjenek. Az újonnan felfedezett részek több oldalt is kitesznek. Isaszegi plagizált a múlt-kor honlapról, a Biztonságpolitikai Szemléből, a néhai Mindentudás Egyeteméről, tanári szerzővel rendelkező egyetemi jegyzetekből, továbbá egyéb szakmai írásokból és interjúkból.
Az alábbi képen látható, valójában mekkora is az a szövegrész, melyet Isaszegi János más szerzőktől másolt a forrás feltüntetése nélkül, és saját gondolatának és ismeretének mutatta be azt. A sárga részek jelzik a szó szerinti átvételeket, vagyis a szigorúan vett plágiumot, míg a kék részeken olyan adatokat, ismereteket sorol Isaszegi, melyekhez forrás kellene, hogy tartozzon, illetve egy ilyen esetben megtévesztően hivatkozik. (A disszertációt jellemzi, hogy még adatok sorolása esetén sem található forrás, ezeket külön nem jelöltük.)
A dokumentum elején és a végén (a plagizált mellékletek előtt) szürkével lett kiemelve az, ami nem tartozik a törzsszöveghez: címlap, tartalomjegyzék, hivatkozásjegyzék, és a következtetések angol fordítása. Az alábbi képen látható eset a Debreceni Egyetem szerint nem indokolja a disszertációval elnyert doktori fokozat visszavonását. (A kihúzással nem jelölt részek nem feltétlenül eredetiek, csupán eddig nem találtunk az eredetiségüket kétségbe vonó adatot.) A plágiumvizsgálatot nehezíti, hogy idegen nyelvű források lefordítását felfedezni közel lehetetlen, még a mai technikai feltételekkel is.
Pránaenergia, holomező, és auratisztítás vízzel
Összevetettük továbbá, hogy a valóban hivatkozott források összefüggésben állnak-e az adott szövegrésszel, vagy csupán ad hoc jelleggel, látszólag lettek elhelyezve. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a disszertációban található 48 hivatkozás (37 jegyzékben és szövegben, 11 lábjegyzetben) tudományos igényű munkáknál feltűnően alacsony. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) elfogadott, hadtudományi témájú disszertációk jellemzően 100-150 hivatkozást tartalmaznak, míg a Debreceni Egyetemen regionális témákban leadott értekezések 80-150 tételes irodalomjegyzékkel rendelkeznek – szövegközi hivatkozásból pedig ennek sokszorosát tartalmazzák.
A hivatkozások átnézése közben azonban igen érdekes forrásra lettünk figyelmesek. Hodnik Ildikó 2004-es könyvének, a “Lélek teste – Auradinamika" című műnek egy fejezete (“Háborgó magnetikus mezők") is le lett hivatkozva. Nem világos, hogyan kapcsolódik szakmailag a regionális biztonságpolitikához az a könyv, melynek fejezetei között megtalálhatjuk a pránaenergiát, a holomezőt, vízzel való auratisztítást, vagy esetleg az atlantiszi mágusokat és a fénylényeket.
A 37 darab bibliográfiai hivatkozásból 3 darab a kétezres évek elején elhangzott előadást jelez, egy pedig egy megszűnt honlapra mutat, így ezek hitelességét ellenőrizni szinte lehetetlen. A fennmaradó 33-ban több olyan mű szerepel, melyekből Isaszegi plagizált. A kérdéses művekből van, hogy egy oldal van csupán lehivatkozva, miközben az átemelések tucatnyit is jelentenek (például Kiss Zoltán László könyve esetében), a szövegtörzsben való megjelölés nélkül.
Az általunk fellelt szakirodalmi és nem szakirodalmi források több esetben nem kapcsolódnak a hivatkozást tartalmazó bekezdéshez.
A doktori fokozat visszavonása más országokban nem tabu. Romániában a közelmúltban Gabriel Oprea volt belügyminisztertől és Victor Ponta volt miniszterelnöktől vonták meg doktori titulusukat.
Grafika: Deák Dorottya
|
[
"Isaszegi János"
] |
[
"Raffay Ernő",
"Pepó Péter",
"Jónás János",
"Kiss Zoltán László",
"Victor Ponta",
"Gabriel Oprea",
"Deák Dorottya",
"Csernoch László",
"Boldizsár Gábor",
"Hodnik Ildikó"
] |
Kuna Tibor cége, a Young & Partners megnyerte a közpénzt hihetetlen tempóban szóró Eximbank nagy tenderét. Erről a tenderről legutóbbi Eximbankos cikkünkben is beszámoltunk; akkor még nem hirdettek eredményt, de a Young & Partners honlapján a referenciák között már kint díszelgett az Exim logó.
Az Isten által pénzszerzésre kijelölt Kuna cégei idén 12 milliárdot takaríthatnak be az államtól, szóval ez mostani 125 milliós tender csak egy morzsa valójában.
Kuna Tibor, fotó: Botos Tamás.
A most elnyert pályázat keretösszege 125 millió forint, a feladatok:
hatékony ügyfél tájékoztatás;
márkaismertség növelése;
szakértői imázs erősítése;
edukáció;
terméket támogató kommunikáció.
Ezért különféle rendezvényeket, partnertalálkozókat, kitelepüléseket, konferenciákat kell szerveznie a Young & Partnersnek. Sőt, az Exim rögzítette a kiírásban, hogy "egyes rendezvényekre miniszterek is meghívásra kerülnek, amelynek következtében miniszterek fogadására is fel kell készülni."
Nem túlzás a legújabb állami kifizetőhelynek nevezni az Eximbankot: a gyorsan fúvódó állami külkerbank most már Garancsi István lakóház-beruházását, Andy Vajna TV2-vásárlását és hasonlókat is finanszíroz, 16 milliárd forintot ad egy Rogán Antalhoz több szálon is köthető alapkezelőnek, és sorozatban nyerik olyan kormányközeli cégek a közbeszerzéseit, mint a Századvég vagy a Humansoft Kft.
(Közbeszerzési Értesítő)
|
[
"Kuna Tibor"
] |
[
"Rogán Antal",
"Botos Tamás",
"Garancsi István",
"Andy Vajna"
] |
Zsinórban nyeri az állami milliárdokat Bárány László családi cége, a kisvárdai Master Good Kft. Legutóbb 3,4 milliárd forintot kaptak. A nagyvállalkozó szerint nincs ebben semmi különös, bárki pályázhat. Az más kérdés, hogy ha egyetlen jobboldali politikussal sincs jóban, és a focit sem szereti, nyerhet-e.
"Ez nem a fogd a pénzt és fuss című játék" – állítja Bárány László, akinek családi cége, a Master Good Kft. újabb 3,4 milliárd forintot kapott a kormánytól egy gigaberuházáshoz: emberek helyett robotok vágják majd a csirkéket a kisvárdai üzemben. Összesen 15 milliárd forintot költenek a fejlesztésre, ennek része a kormányzati támogatás. A vállalkozás célja a bővítéssel az, hogy végre megkapaszkodjanak a baromfifeldolgozók európai élmezőnyében, és úrrá legyenek az őket is sújtó munkaerőhiányon.
"Most 13 ezer 500 darab csirkét vágunk le óránként, Németországban két olyan gyár is van, ahol 15 ezret. A miénk lesz a harmadik ilyen üzem a világon" – mondja, majd gyors fejszámolásba kezd: "csak hogy el tudja képzelni: számolunk háromig és 12 csirke elment az orrunk előtt". Pedig már most is "úgy suhannak a csirkék a gyártósoron, hogy egy-egy kanyarban jobban kilengenek, mint Törőcsik Mari a Körhinta című filmben" – érzékelteti. Ez a tempó mégsem elég, gyorsítani kell, "hiába van jó minőségű árunk, jó áron, de amikor megkérdi a megrendelő, hogy mennyit tudsz ebből hozni hetente, és erre azt mondom, nagyjából 20 tonnát, akkor még megvárja, hogy megigyam a kávét, de üzletet már nem köt velem". Bárány László úgy számol, hogy 2020-tól évente 72 millió csirkét tudnak majd levágni, heti 6 napos munkarendben, két műszakban. Így lesz meg a kellő mennyiség. A cégcsoport tavaly 69 milliárd forint árbevételt ért el, ami az adófizetők pénzének (vagyis az állami támogatásnak), a saját befektetésnek és a fejlesztésnek köszönhetően a jövőben 50 százalékkal nőhet.
Közel a hatalomhoz?
A kormány az utóbbi években egyre több pénzt adott a költségvetésből magyar és külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak egyaránt. Nemrégiben tucatnyi céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, a kormánnyal kötött szerződésnek köszönhetően kaptak-e bármilyen beruházási, termékfejlesztési támogatást vagy kedvezményt, lett-e a megállapodásoknak kézzelfogható hasznuk. A válasz röviden: igen is, meg nem is, voltak, akik jól jártak, míg mások hoppon maradtak. Azt azonban mindenki megerősítette, hogy a sikerért meg kell dolgozni.
A támogatási rendszer régóta vitatott: pártolói szerint ezzel olyan beruházások valósulhatnak meg Magyarországon, amelyek egyébként nem. Mások közben a pénz felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg. A g7.hu nemrégiben vállalatvezetőkkel beszélgetve arról írt, hogy a cégek általában akkor keresik a támogatási lehetőségeket, amikor már eldőlt, hol lesz a fejlesztésük, és a pénzek egy része sokszor még így is nehezen átlátható közvetítőkön keresztül jut el hozzájuk. 2017-ben rekordot döntött a cégek állami támogatása: majdnem pontosan 125 milliárd forintot fordított erre a külügy- és a pénzügyminisztérium. Ez tekintélyes összeg, már csak azért is, mert az összes vállalat 624 milliárd forint társasági adót fizetett tavaly. A legnagyobb tételt az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások teszik ki: 2004 és 2018 között csaknem 430 milliárd forintot fordított erre az állam.
A Master Good Kft. sem először kapott támogatást:
2015-ben 438 millió 639 ezer 50 forint,
2016-ban 3,56 milliárd forint
vissza nem térítendő, beruházási támogatást kapott bővítésre, új munkahelyekre. Ehhez jön a mostani újabb 3,4 milliárd.
Sokan úgy tekintenek a pályázati pénzre, hogy ajándék, pedig nem az
– hívja fel a figyelmet Bárány László, aki a Napi.hu 100 leggazdagabb magyar listáján 39,5 milliárd forintos becsült vagyonával a 28. helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy mi alapján lehet állami milliárdokat szerezni, úgy válaszol, "gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás". A pályázati feltételek között ezúttal nem szerepelt, hogy alkalmazzanak több embert. Szerinte most azzal nyertek, hogy vállalták:
magasan képzett technikusokat és mérnököket vesznek fel, ők kezelik majd az új gépeket,
a robotokkal pénzt spórolnak, amiből a munkatársak átlagbérét emelik,
többlet árbevételt vállaltak a következő évekre.
"A kormány elvárása az volt, hogy a támogatási összeg 5 éven belül térüljön meg" – teszi hozzá. Eddig a berendezések kevesebb, mint egyharmada érkezett meg a gyárba, jövő szeptemberben indul a munka az új részlegben.
Élménynegyed vagy szegénynegyed?
A Fidesz-kormány a Master Goodon kívül számos más magáncég munkáját is megkönnyítette, 2010 óta több olyan vállalkozói körnek is segített, amely jó kapcsolatot ápol valamelyik jobboldali politikussal, olykor magával Orbán Viktor kormányfővel is. Kisvárda az előző kormány fejlesztési miniszterét adta, Seszták Miklós most az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjárt felelős kormánybiztos. Bárány László nem tagadja, jó a kapcsolata Sesztákkal, "jó miniszter volt, sok pénzt szerzett a térségnek" – érvel. Az ország egyik legszegényebb csücskében épült:
694 millió forintból csúszdapark,
1,9 milliárdból sportszálló és apartmanház,
273 millióból mozipark,
100 millióból gigaparkoló,
2,5 milliárdból stadion.
A Master Good 2016-ban nyert, 3,56 milliárd forintos beruházása is kiemelt státuszú lett, Bárány László szerint azért, mert vállalták: 8 éven át alkalmaznak 500 embert az elmaradott térségben.
Senki sem mondja, hogy könnyű az élet, de úgy néz ki, van a magyarokban szufla
– ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta 2014 nyarán, amikor átvágta a szalagot a Master Good kisvárdai üzemének átadásán. Bárány László szerint, ha rajta múlik, jövőre is a kormányfő adja majd át az új csarnokokat. Arra a kérdésre, hogy a kormány pályázatain a hatalomhoz közeli vállalkozóknak lejt-e a pálya, a vállalkozó így felel,
kicsit ránk is sütött a nap, de mint a csoda, ez is csak 3 napig tart, utána jönnek a dolgos hétköznapok.
Kiemeli, a tender nyitott volt, bárki számára hozzáférhető, "ezt nem a Bárány családra írták ki". Szerinte "ez nem úgy van, hogy tessék jó számokat beírni, lepontozzuk, adunk rá egy csillagos ötöst, és tessék vinni a pénzt, nagyon szigorúan ellenőrzik a felhasználást, és a vállalások számait". A mostani szerződésben azt is aláírták, ha 5 éven belül nem teljesül a kormány által remélt hatékonyság és bérnövekedés, a kapott pénzt időarányosan, kamataival együtt vissza kell fizetni.
© Master Good
A pályázati feltételeken azonban a nagyvállalkozó változtatna, ezt már többször is jelezte a kormány képviselőinek: szerinte a támogatások odaítélésénél a cégek nemzetközi értelemben vett versenyképességét is vizsgálni kellene. Azt is javasolta, hogy a pályázati feltételek közé kellene emelni: milyen az adott vállalkozás adóteljesítménye. A Master Good cégcsoport több mint 2 ezer embert foglalkoztat, tavaly 3,9 milliárd forint adót fizetett be.
Térnyerés, üzletpolitika
Bárány László az állami milliárdok ellenére is hisz a versenyben, azt mondja, "ez a legnagyobb igazságosztó, aki érzelmi alapon ki akarja ebből vonni magát, az magának állít csapdát". Úgy látja, néhány éven belül "csak a legrátermettebb, leginnovatívabb vállalatok maradnak meg", az ott dolgozók pedig a jelenleginél sokkal többet fognak keresni. A Master Goodnál eddig 18 százalékkal nőttek a bérek, a tulajdonos úgy számol, 3 éven belül elérik az 50 százalékot.
A baromfiágazat szerinte mára letisztult, "eltűntek a hamiskártyások". Arra a hírre, hogy Csányi Sándor agrárbirodalmának része lett a szentesi Hungerit Zrt., korábbi tulajdonosa, Magyar József pedig búcsúzóul gáláns jutalmakat, összesen 420 millió forintot osztott szét a dolgozók között, Bárány László úgy reagál, "a lehető legnagyobb tisztelettel és dicsérettel illetem Magyar urat, kalapot emelt volt kollégái előtt, elismerte, hogy nélkülük nem lett volna sikeres a cég, hallatlan gesztus". Csányi Sándorra pedig úgy tekint, mint "kedves konkurensre, szépen elmegyünk egymás mellett, úgy, hogy nem alakul ki semmilyen dörzshatás".
Bárány László ma már kizárólag a beruházások anyagi és műszaki előkészítéséért felel a Master Goodnál, a cégcsoportot évek óta fiai vezetik, mindketten 45-45 százalékos részesedéssel bírnak az anyavállalatban. A szavazati és az osztalékarány azonban három részre oszlik, "ahol három ember szavaz, ott soha nincs patthelyzet, de attól nincs borzasztóbb, amikor engem leszavaznak" – vallja be. Szerinte csak egy erős, összetartó családnak lehet sikeres vállalkozása, "én még veszekedő focicsapatot nem láttam győzni" – teszi hozzá.
Apropó foci: a Master Good névadó szponzora a város NB I.-es futballcsapatának. A családi vállalkozó bár – saját bevallása szerint - a focihoz nem ért, csak szereti, vallja, ez a sport "kiszámítható gazdasági értékkel nem bír, nem is ez a dolga, hanem az, hogy szórakoztasson". Szerinte ez több-kevesebb sikerrel össze is jön, "legutóbb megvertük az MTK-t, kezdjük komolyan venni a bajnokságot, most már az első csapatot küldjük a pályára, eddig csak edzőmeccseket játszottunk".
|
[
"Seszták Miklós",
"Bárány László"
] |
[
"Magyar József",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor",
"Törőcsik Mari"
] |
Tavaly augusztusban óriási közbeszerzést zárt le az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): a 480 millió forintos pályázat szakértői tanácsadásról és szolgáltatásnyújtásról szólt. A tanácsokat uniós pénzek, pontosabban a 2014-2020 közti EFOP-pénzek kiosztásához várták. Ezt némi meglepetésre egy fura hármas konzorcium nyerte el.
Bolond, aki nem közbeszerzési tanácsadónak ment
Az első két, kiugróan rossz hírű vállalat szinte már régi ismerősünk. Az egyik az aktuális közbeszerzési szupersztárunk, maga az Ész-ker, ami egyéb parádés megoldások mellett fontos szerepet töltött be az Elios korrupciógyanús milliárdjainak behúzásánál, róluk például itt írtunk bővebben. A vállalat egyébként több ponton kötődik Tiborcz Istvánhoz.
A másik az állam szintén sokszor korrupciógyanúba keveredő kedvence, a hírhedt Provital, a fideszes közbeszerzési piac korábbi koronázatlan királyai. Ők egyébként Mészáros Lőrinc szupercsapatához tartoznak közvetlenül.
Úgy tűnik, legutóbb az OLAF is eredményesen nyomozott utánuk: az például biztosan nem tetszett nekik, hogy korábbi tulajdonosuk, Homolya Róbert mostani államtitkár a világ legrégebbi trükkjével a döntéshozatalt és az ellenőrzést is befolyásolhatta pár milliárdnyi közbeszerzésüknél.
A kakukktojás se akkora kakukktojás
A harmadik nyertes viszont teljesen kilógott: a Csendes Consulting. A 2015-ben alapított, akkor 12 fős, kisebb cég hamar kilőtt a magyar közbeszerzési piacon, de az árbevétele sose érte el 400 milliót se. Az egyetlen tulajdonos, Csendes Richárd korábban is dolgozott tanácsadóként kisvárosoknak kisebb közbeszerzéseknél, az akadémiának vagy az államkincstárnak, de az nagyon meglepő volt, hogy legnagyobbak hirtelen bevették a munkaóránként nettó 16 ezer forintot fizető emmis közbeszerzési szakértésbe.
Piaci feladatokra egy nagyon képzett, tapasztalt szenior tanácsadót simán foglalkoztatnak óránként nettó 16 ezer forintos áron. A legmenőbb, Big4 tanácsadócég ékkövei, a partnerek bőven kiszámlázhatnak 50-100 ezer forintot is nálunk óránként a személyes munkájukért. De ide biztosan nem fog kelleni őrületes tudás: a leírás szerint várhatóan elég standard feladat lesz az egész, 4 ezer kisebb, közbeszerzési értékhatárt el nem érő közbeszerzést kell kitenni majd. Az ilyesmihez jellemzően egyetemi szintű alaptudás sem kell feltétlenül.
A külső szemlélő számára egyetlen különleges képesség tűnhet csak fel Csendes Richárdban, mégpedig az, hogy ő lett az Emmi friss helyettes államtitkárának Illés Boglárkának a barátja. Illés Boglárka a Fidelitas szárnyain szállt be villámkarrierrel az államigazgatásba, 2014-ben végzett jogászként az Eltén, utána ment is a Miniszterelnökségbe, aztán az Államkincstárhoz osztályvezetőnek, 2016 végén pedig helyettes államtitkár lett az Emmiben.
Illés korábban is híres emberrel járt, Palotai Dániellel, az MNB igazgatójával, Csendessel való kapcsolata viszont 2016-tól kezdődhetett. Legalábbis onnantól kezdték el a semmiből vadul lájkolgatni egymás képeit a Facebookon, Illés álarcban bár és név nélkül, de kitette már azt is, hogy idén a jogászbálra is párban mentek.
"A közbeszerzési piacon a megbízások a bizalmon alapszanak" – vallja Csendes Richárd a közbeszerzési tanácsadócégének honlapján. Ha a hirtelen irányába megnövekedő bizalom a barátnője pozíciójából fakad, az viszont még most is törvénytelen. Csendes azt is írja magáról céges bemutatkozásában, hogy már a néhány fős cége vezérigazgatójaként is a feladata elsősorban az új ügyfelek megszerzése és a stratégia kapcsolattartás.
Hasonló összeférhetetlenség derült ki idén Szele-Király Andreáról, a FM egyik helyettes államtitkáráról is, akinek férje az FM alá tartozó nemzeti parktól nyert el megbízásokat. Szele-Király cikkünk megjelenése után nem sokkal le is mondott.
Egy egész hadsereg kell Balogéknak, drágán Maga a közbeszerzés is elég furcsa volt. Egy ilyen nagyértékű tendernél nyílt eljárást kell hirdetni, azonban az elérhető adatok alapján csak három ajánlat érkezett, ezen nyertek az ismerős arcok, a másik két pályázatot nem ismerjük. Cserébe viszont a győztesek sem tudják maguktól ellátni a feladatot, boldog-boldogtalant bevették alvállalkozóként, például Csendes korábbi munkahelyét, a Tricsók Zrt-t. vagy az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.-t, a KÖKI-Innováció Kft.-t, az ODC Open Doors Consulting Kft-t és a Tender Innováció Zrt.-t is. Ahogy azt sem árt hangsúlyozni, hogy mintha kissé kevéssé sikerült volna a verseny: a nettó 16 ezer forint/órás szakértői ár magasnak mondható. Egy ember teljes, 40 órás munkahéttel számolva így legalább nettó 2,56 milliót fog leakasztani az államtól havonta a projekt keretében.
A Csendes Consulting váratlan sikere azért extrán furcsa, mert pont a pályázat kiírása előtt került be a friss cég először az országos hírekbe. Akkor is talán a lehető legrosszabb színben: ők tudtak összehozni ugyanis egy olyan autóbeszerzést, aminél az univerzum összes típusa közül csak kizárólag egyfajta felelt volna meg a centiméterre kimért feltételeknek. Cikkünk után egyébként azt a közbeszerzést inkább teljesen lefújta a kiíró. A fura együttállásról megkérdeztük az Emmit is, de semmit nem akartak válaszolni a kérdéseinkre.
Borítókép: Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár beszédet mond a Mol Mester-M díjak átadásán a Pesti Vigadóban 2018. március 5-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI.
|
[
"Csendes Richárd",
"Illés Boglárka"
] |
[
"Palotai Dániel",
"Tiborcz István",
"Koszticsák Szilárd",
"Homolya Róbert",
"Mészáros Lőrinc",
"Szele-Király Andrea"
] |
A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben. Egymásnak mondanak ellent a kormánytagok, mit is csináltak a Buda-Cash- és Quaestor-botrány kirobbanása között. Múlnak a napok, de nem tisztább, csak homályosabb a kép.
Egyre nehezebb követni, hogy a kormánytagok pontosan mit, mikor és miért tettek és miről tudtak a Buda-Cash-botrány és a Quaestor-botrány kirobbanása között eltelt időszakban. A brókerügyekben hozott kormányzati lépésekről nyilatkozott már a kormányfő, két miniszter (Lázár János és Szijjártó Péter) és a kommunikációs államtitkár (Giró-Szász András) is, de a kép csak nem tisztul.
Ennek az az oka, hogy a kormánytagok folyton ellentmondásba kerülnek egymással és a korábbi nyilatkozatokkal – vagy egész egyszerűen az időpontok nem stimmelnek, így folyamatosan újra kell értelmezni, kommunikálni a kormányzati lépéseket. Összeszedtük, hogy az elmúlt egy hétben milyen ellentmondásokba keveredtek a kormánytagok és hogyan próbálták kimagyarázni.
A brókerbotrány nyilatkozatai egy idővonalon
Első ellentmondás: miért vették ki a pénzt a Quaestorból?
Múlt kedden írta meg az Index, hogy a külügy egyik intézményének, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak befektetése volt a Quaestornál, és ezt március 9-én, épp a bedőlés napján kivette onnan. A döntés március 5-én született. A Külgazdasági és Külügyminisztérium így magyarázta az Indexnek a döntést: "az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket".
De. Mindezt felülírta Orbán Viktor rögtön másnap, amikor Sopronban kijelentette, hogy ő rendelte el a kormányülésen, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e brókercégnél pénze, és tüstént vegye ki onnan. A külügy erről az utasításról egy szót sem szólt előzőleg.
Második ellentmondás: mikor utasított Orbán?
Orbán nem jelölte meg akkor azt az időpontot, hogy pontosan mikor is utasította a kormánytagokat, csak annyit mondott az MTI szerint, hogy a kormányülésen rendelte el. Ennek azért van jelentősége, mert február 24. (ekkor robbant ki a Buda-Cash-botrány) és március 9. között (a Quaestor bedőlése) eltelt 12 nap, és fontos szerepe van annak, hogy Orbán mikor és milyen formában értesült a szektorral kapcsolatos problémákról.
Mit csinált tehát a kormány? A kormányzati kommunikáció alapján tehát a következő történt időrendben: Február 24.: kirobban a Buda-Cash-botrány Február 25.: állítólag egy éjszaka alatt elkészül a Varga-jelentés, Orbán ez alapján utasítja a kormányülésen a minisztereit a pénzek kivételére Február 26.: Megjelennek az első hírek a Honvéd Egészségpénztár érintettségéről. Március 3.: Két egészségpénztárnál is kifizetési tilalmat rendelt el az MNB, a Honvéd, illetve a PRO V1TA Egészségpénztárnál. Orbán már napok óta tudja elvileg, hogy a Buda-Cash-ügyben érintett bankoknál tartották a pénztári vagyonuk jelentős részét. Március 4.: Orbán találkozik a Buda-Cash-ügyben károsult polgármesterekkel. Március 5.: Szijjártó Péter utasítja a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a 3,8 milliárd forintot a Quaestorból. Március 9.: A külügy megkapja az állampapírokat készpénzben, ezután bedől a Quaestor. Április 2.: Eddigre készítik el elvileg a minisztériumok a jelentést arról, mennyi pénzük van brókercégeknél.
Múlt csütörtökön Lázár János és Giró-Szász András maratoni sajtótájékoztatóján az újságírók megkérdezték, mikor utasította a kormánytagokat a miniszterelnök. A két politikus összenézett, látszott a bizonytalanság, majd Lázár azt mondta: március első napjaiban. Szijjártó Péter pedig ezután, március 5-én rendelte el a külügyi pénzek kivételét. Lázár külön kiemelte, hogy Szijjártó azért volt ilyen gyors, mert az egyik leggyorsabban dolgozó kormánytag.
Csakhogy március elején nem volt kormányülés.
Az első kormányülés márciusban 11-én volt, tehát a Quaestor-bedőlés után. Ezután szivárgott ki az M1 nemzeti hírcsatornán keresztül az azóta megerősített információ, miszerint február 25-én, rögtön a Buda-Cash-botrány másnapján utasított Orbán.
Lázárék válasza tehát nem volt igaz, Szijjártó pedig mégsem lehetett olyan gyors.
Harmadik ellentmondás: mi alapján döntött Orbán?
Fontos kérdés, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre a miniszterelnök, hogy ki kell venni a pénzt a brókercégekből, így a Quaestorból is. Ha Orbánnak és a kormánytagoknak voltak információik arról, hogy a Quaestor összeomolhat, és ennek tudatában cselekedtek, bennfentes kereskedelemmel vádolhatják őket, amelyet a törvény súlyosan büntet.
Lázár János szerint szó sincs bennfentes kereskedelemről, Orbánnak semmi olyan információja nem volt, amelyet ne tudott volna egy egyszerű keményen dolgozó kisember, aki befektetett a Quaestornál. Lázár János azt mondta,
egyszerű életösztöne mozgatta a miniszterelnököt.
Mára azonban kiderült, hogy ha nem is bennfentes információja, többlettudása egészen biztosan volt Orbánnak. Ugyanis a miniszterelnök azt mondta korábban Sopronban és most hétfőn a parlamentben is, az alapján fogott gyanút, hogy kiderült, a Honvéd Egészségpénztárnak is bennragadt pénze a Buda-Cash-bedőlés miatt, illetve önkormányzatok is pórul jártak.
Azonban ez csak Orbán állítólagos utasítása után került nyilvánosságra . A Honvéd érintettségéről február 26-án jelentek meg információk, az MNB március 3-án rendelt el két egészségpénztárnál kifizetési tilalmat, az önkormányzati vezetőkkel pedig március 4-én találkozott a miniszterelnök.
Tehát Orbánnak ezekről a dolgokról mindenképpen korábban kellett tudnia.
Negyedik ellentmondás: most akkor mégsem az életösztön alapján utasított Orbán?
Világos tehát, hogy Lázár tévedett, és mégsem voltak ugyanazon az informáltsági szinten a kisbefektetők és Orbán, akinél nem egyszerűen az életösztön működött. Az RTL Híradója is felfedezte ezt az ellentmondást, és hétfőn megkérdezte Giró-Szász Andrást, aki váratlan magyarázattal állt elő:
Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik már, mi mikor és minek hatására történt a Quaestor-ügy kapcsán.
Február 25-re ugyanis állítólag elkészült a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy összefoglaló jelentés, a Varga-jelentés, amely feltérképezte, hogy milyen problémák vannak a szektorban. Az államtitkár szerint a jelentésben – amely tehát jóval kevesebb, mint egy nap alatt készült el – benne voltak olyan elemek, amelyek a sajtóban csak később jelentek meg (egészségpénztárak és önkormányzatok érintettsége). Ezt azért nem lehetett nyilvánosságra hozni Giró-Szász szerint, mert akkor a kormány rémhírt terjesztett volna, amit a törvény büntet.
A miniszterelnök tehát rosszul emlékszik, nem a sajtóból, hanem a titkos Varga-jelentésből értesült ezekről a körülményekről. Giró-Szász szerint nincs ezzel probléma, hogy a kormánytagok nem emlékeznek pontosan az időpontokra, "nem számon kérhető, hogy valaki egy hónap után négy vagy öt napot téved".
Ötödik ellentmondás: miért ilyen lassúak a minisztériumok?
Február 25-én tehát Orbán elvileg minden minisztert utasított, hogy vegye ki az állami pénzt a brókercégekből. Szijjártó Péternek ezek szerint nyolc napig tartott, amíg utasította a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a befektetett állampapírokat a Quaestorból. Ha tényleg február 25-én adta ki az utasítást Obán, vajon mi tartott nyolc napig a külügynél? Miért dicsérte akkor Lázár Szijjártót a gyorsasága miatt? Na és a többi minisztérium mit csinált azóta?
Orbán hétfőn a parlamentben nem válaszolt arra, hogy mennyi állami pénz volt vagy van brókercégeknél. Mivel állítása szerint még mindig nem tudja. A miniszterelnök cseppet sem megnyugtató módon azt közölte, hogy "a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre" érnek véget, és ekkor derül ki, hogy megvan-e az a pénz, amely fölött őrködnünk kell.
A kormány által kommunikált forgatókönyv egyik legfőbb gyenge pontja éppen ez: ha február 25-én világosan közölte Orbán Viktor, hogy baj van, és menekülni kell a brókercégektől,
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[
"Lázár János",
"Szijjártó Péter",
"Lázár Szijjártó",
"Giró-Szász András"
] |
Gyurcsány Ferenc felelőssége is megáll a Sukoró-ügyben, a volt szocialista miniszterelnöknek a tervezett telekcsere és a kaszinóberuházás tekintetében egyértelmű a politikai felelőssége, de szerintem Gyurcsánynak jogi felelőssége is van – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón a parlamentben.
A tárcavezető szerint komoly eredmény a Kúria mai jogerős ítélete, amely letöltendő börtönbüntetést szabott ki Tátrai Miklósra és Császy Zsoltra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két korábbi vezetőjére.
“Nehéz megítélni, hogy Tátrai Miklós esetében a 3 év letöltendő és Császy Zsolt esetében a 2 és fél év letöltendő arányos ítélet-e, de a Kúria mai ítélete komoly eredmény. Egyelőre csak két embert ítéltek el, szerintem Gyurcsány Ferenc is felelős, jogi értelemben is. Gyurcsány konkrétan részt vett a Sukoró-ügy intézésében, ő vezette például a tárgyalódelegációt. A mai ítéletből is kiderült, ha hatalmon vannak, hogyan bánnak a szocialisták a közvagyonnal" – szögezte le Lázár János.
Ismert, az ítélet mellett portálunk ma azt is megírta, hogy Gyurcsány Ferenc ismét megfenyegette a Sukoró-ügyben eljáró ügyészeket és bírákat. A Kúria csütörtöki ítélethirdetése után a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy nem a jogerősen elítélt vádlottak, hanem "a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök". Párttársa, Varju László mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró “fideszes" ügyészek, a csütörtöki ítéletet meghozó bíró és tanácsa “addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják".
A PestiSrácok.hu azt a kérdést is nekiszegezte Lázár Jánosnak, hogy mit üzen azoknak a román történészeknek, akik revíziós vádakkal illették a Miniszterelnökség vezetőjét amiatt, mert a Nemzeti Összetartozás Napján Szarvason Lázár erkölcsi jóvátételt sürgetett a magyarságnak Trianon miatt és nyomatékosította, a magyar nemzet áldozata Trianonnak és nem előidézője. Mindezen felháborodtak egyes román történészek, akik lejárató cikket is írtak Magyarországról, úgy fogalmaztak, hogy Lázár veszélyezteti a térség stabilitását, a román államfő pedig soha nem kérhet bocsánatot a magyaroktól, mert egy napig sem maradhatna hivatalában.
“Nem üzennék a román történészeknek, inkább csak azt mondom, hogy nem lehet olyan nagy a térség stabilitása, ha azt meg lehet rengetni Hódmezővásárhelyről. A következő három év jó alkalom arra, hogy Trianonról beszélgessünk románokkal, szerbekkel, szlovákokkal és másokkal. Nem jó az az Európa, amelyben az egyik államnak gyásznapja másoknak ünnepnap. Áder János köztársasági elnök Újvidéken bocsánatot kért a szerbektől a második világháborúban elkövetett erőszakért, tőlünk ugyanakkor nem kértek bocsánatot a szomszédos államok vezetői. Itt az ideje, hogy ezt megtegyék Trianon haszonélvezői" – egyértelműsítette Lázár János.
Módosítják a civiltörvényt
A kormány elfogadja a Velence Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében – mondta Lázár János a Kormányinfón. A tárcavezető ismertette, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai szempontú felvetéseit elutasították. Lázár János hangsúlyozta, a Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a civiltörvény módosításának legitimitását, vagyis a parlamentnek legitim célja rendet tenni ebben a kérdésben, továbbá helyes a különböző szervezetek külföldi finanszírozásának megismerhetősége.
Brüsszelbe mennek a 3-as metró miatt
A kormány minden segítséget megad a 3-as metró felújításának elkezdéséhez, és támogatja Tarlós István főpolgármester megvalósítási tervét – jelentette be Lázár. Megerősítette, Tarlós István és a kormány arról állapodott meg szerdán, hogy egy közös tárgyalódelegációt küldenek Brüsszelbe azért, hogy megszerezzék az Európai Bizottság jóváhagyását az eredeti beruházási összegnek számító 137,5 milliárd forinton felüli kiadásokra. Ismertette, Brüsszel egyelőre nem adott írásos jóváhagyást a beruházás eredeti költségeire sem. Megjegyezte továbbá, hogy a kormány “normális hangvételű" beszélgetést folytatott Tarlós Istvánnal, a találkozón pedig több más fővárosi ügy is szóba került.
Többet érdemelnek a panelben élők
A panellakások ügyéről és az ezzel kapcsolatos kormányzati tervekről is beszélt Lázár a Kormányinfón. Előrebocsátotta, a kabinet célja az emberek életminőségének javítása. “Az elmúlt 15 évben 72 ezer panellakás felújítására került sor, ez a panelek mintegy 11-12 százaléka. A sokemeletesek 80-90 százalékát még nem tudta felújítani Magyarország. Segítségre szorulnak azok, akik panelban élnek. A kormány egyeztetést kezdeményez az ügyben, az építésztársadalommal is tárgyalunk majd és a lakókkal is közös nevezőre kell jutni. Ezek után Hódmezővásárhelyen, az én városomban mintaprogramot indítunk. Pontosan fel fogjuk mérni a házak technológiai állapotát, épületgépészetét. Mérlegre kell tenni a lehetőségeket. 3-4 megoldás is asztalon van, ebben van olyan, amit Németországban már megvalósítottak, ez az épületek visszabontása" – sorolta Lázár.
Dolgozik a gazdaság
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jó esély van arra, hogy az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a 2018-as költségvetési javaslatot. Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az 1990 és 2014 közötti időszakhoz képest már nem a költségvetési vita uralja a közbeszédet, ma a gazdaság teljesítménye nem képezi politikai, parlamenti viták tárgyát. Ez alapvetően nem a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók összefogásának eredménye – tette hozzá. Hangsúlyozta, három dolgot tűztek ki célul: a munkavállalók, a családok támogatását és a biztonság garantálását.
A kormány arra számít, hogy az illegális bevándorlás ügyében a következő fél évben felerősödik a vita a tagállami és európai uniós határkörökről – közölte Lázár János.
Soros György magyar származású amerikai üzletember azt javasolja, hogy a kérdésben az Európai Unió döntsön. Tehát ne az adott tagállam mondja meg, hogy ki éljen a területén, hanem ezt egy központi brüsszeli hivatal döntse el – mondta Lázár. Magyarország szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt – jelentette ki.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
|
[
"Handó Tünde",
"Császy Zsolt",
"Varju László",
"Lázár János",
"Polt Péter",
"Gyurcsány Ferenc",
"Tátrai Miklós",
"Tarlós István"
] |
[
"Trócsányi László",
"Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu",
"Áder János",
"Soros György",
"Orbán Viktor"
] |
A miniszterelnök volt biztonságpolitikai főtanácsadójához került a cég, amely többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is értékesíti.
A Tombor András üzletember, Orbán Viktor volt tanácsadója által alapított Visus Invest Kft. vásárolta fel a piacvezető tévés sales house-t, az Atmedia Kft.-t. A Visus azt ígérte: pénzügyi befektetőként lesznek jelen, nem terveznek szervezeti és üzletpolitikai változást a cégnél.
Az Atmedia értékesíti többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is. Nettó árbevétele 2014-ben 7,6 milliárd, 2015-ben már 9,2 milliárd forint volt. Alapítója, Tombor András az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, majd a 2000-es évek közepén a Multireklám vezérigazgatójaként dolgozott. 2012-től idén nyárig a Grand Tokaj élén állt, ügydöntő felügyelőbizottsági elnökként. Azóta a médiában többször is Habony Árpád hitelezőjeként emlegették.
Tombor most azt mondta: "Mint azt korábban is említettem, amennyiben kedvező lehetőséget látok, visszatérek a magyar médiapiacra, ugyanis az elmúlt évek tendenciái alapján jelentős fejlődési potenciál látszik benne. Az akvizícióra hosszú távú pénzügyi befektetésként tekintek. Az Atmedia jelenlegi menedzsmentje minden támogatást megkap a munkája folytatásához. A cég operatív működésébe nem kívánok beleszólni, mert a lehető legjobb csapat irányítja a céget, amely piaci áttörést ért el 2016-ban."
Az Atmediát 1998-ban, Lengyelországban alapították meg. A régiós terjeszkedés egy évtized múlva indult a cseh, majd 2009 végén a magyar leányvállalatokkal. Az elmúlt hat év alatt Magyarországon piacvezető kereskedőházzá vált. Az cég várhatóan idén zárja eddigi legsikeresebb üzleti évét.
|
[
"Tombor András",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Habony Árpád"
] |
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn tette közzé, kiket kért fel Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter az alapítvány kuratóriumába. A testület elnöke Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lesz, a tagok között pedig szerepel az agrárminiszter Nagy István, illetve Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is. Bekerült még Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja, valamint Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Az ITM közleménye szerint az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése. "A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is" – írták.
A modellváltáshoz fűződő elvárás az ITM szerint, hogy a megújult egyetem 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb agrárfókuszú egyeteme közé.
|
[
"Lázár János",
"Nagy István",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Bedő Zoltán",
"Palkovics László",
"Horn Péter"
] |
Feljelentették Vitézy Dávidot
Budapest - A BKK üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentették a korábbi vezérigazgatót, Vitézy Dávidot.
, Mohai Balázs
Budapest - A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt az igazgatóság döntése alapján feljelenetette VI. és VII. Kerületi Ügyészségen a közlekedési társaság korábbi
vezérigazgatóját, Vitézy Dávidot.
A Dabóczi Kálmán vezérigazgató által aláírt pénteki, MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a BKK a rendelkezésére álló hivatalos dokumentumok alapján megállapította, hogy Vitézy Dávid munkaviszonyának megszűnésekor nem tett eleget a társaság adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglalt kötelezettségének.
Hozzátették: valószínűsíthető, hogy a volt vezérigazgató jogosulatlanul birtokol adatvagyont, amely megvalósíthatja az üzleti titoksértés bűntettét, alkalmas lehet vagyoni hátrány okozására, jogtalan előnyszerzésre.
Vitézy Dávid szerint a társaságtól való távozásakor minden szabályosan történt az átadás-átvételi eljárásban, szerinte a BKK vezérigazgatója által aláírt, ezzel ellentétes tartalmú közlemény minden alapot nélkülöző
vádaskodás.
Mindeközben kiderült, nem a főpolgármester tett feljelentést, hanem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, és nem átadási jegyzőkönyvről, hanem a BKK "teljes informatikai adatvagyonának" elviteléről van szó a BKK előző vezérigazgatója, Vitézy Dávid ellen tett feljelentésben - közölte a cég péntek este az MTI-vel.
A BKK ezt arra reagálva tudatta, hogy Vitézy Dávid korábbi, ugyancsak pénteki közleményében azt írta: minden szabályosan történt az átadás-átvételi eljárásban, amikor távozott a társaságtól, szerinte a BKK vezérigazgatója által aláírt, ezzel ellentétes tartalmú közlemény minden alapot nélkülöző vádaskodás. Hozzátette: tavaly december 3-án, miután a Fővárosi Közgyűlés a felmentéséről döntött, vezetői értekezletet tartott, ahol felkérte minden szakterület vezetőit az átadás-átvételi dokumentációk elkészítésére. Az átadás-átvételi dokumentációt a késő esti órákban mindkét fél aláírta, és a dokumentációból egy-egy példány az ilyenkor szokásos módon a társaság, az átadó és az átvevő birtokába került - tette hozzá. Az átadás-átvételi dokumentációt semmilyen célra nem használta fel, abból semmilyen haszna nem származott és az egyáltalán nem tartalmaz olyan eredeti dokumentumot, amely a BKK-nál ne volna fellelhető - írta. Kitéer arra is, hogy mivel sem Tarlós István főpolgármesterről, sem a városvezetés más tagjáról "nincs oka feltételezni efféle lejáratási kísérletet", bizonyára valamiféle megfelelési kényszer, túlbuzgóság állhat a "feljelentgetés" mögött az új cégvezetés részéről.
Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ megalapításától, 2010 októberétől 2014. december 31-ig töltötte be a vezérigazgatói posztot, menesztéséről a Fővárosi Közgyűlés december 3-án döntött.
MTI
|
[
"Vitézy Dávid"
] |
[
"Mohai Balázs",
"Dabóczi Kálmán",
"Tarlós István"
] |
Vesztegetésben bűnösnek találta és tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Pécsi Törvényszék nem jogerősen azt a volt barcsi labdarúgót, aki tavaly bundázásra akarta rávenni Törtei Tamást, a PMFC-Matias játékosát. Ez volt az első bírósági ítélet a magyar fociban felgöngyölített vesztegetési ügyekben.
Az anyagi gondokkal küszködő Balogh Tamás 2011. szeptember 25-én, a pécsi vasútállomáson próbálta megvesztegetni barátját, az élvonalbeli pécsi labdarúgóklubban hátvédként játszó Törtei Tamást.
Ezer-ezerötszáz eurót ajánlott neki, amennyiben játékostársait bevonva úgy próbálja befolyásolni az október 5-ei PMFC-Siófok Ligakupa-mérkőzést, hogy azt a Pécs elveszítse. A vereségre Horvátországban akart fogadást kötni.
Törtei későn jelentette az esetet a klubjánál, emiatt a Pécs szerződést bontott vele tavaly októberben, tél óta az NB I-be jutásért harcoló Szolnokot erősíti.
Balogh Tamás a bírósági eljárásban nem akart vallomást tenni. Annyit mondott: nem érzi magát bűnösnek, nem ért egyet a váddal. Hozzátette, a történtek után az életében komoly szerepet játszó labdarúgást nem folytathatta, nem bírta, hogy összesúgnak a háta mögött, ezért pszichológushoz kellett járnia, és Németországban vállalt munkát. Jelenleg is ott dolgozik.
A tárgyaláson felolvasott korábbi vallomásában az állt, hogy aznap Törtei Tamással kettejük barátsága okán találkozott, és egy hirtelen ötlettől vezérelve vetette fel, mi lenne, ha a Pécs elveszítené a Siófok elleni mérkőzést. Ezt Törtei egyből visszautasította.
Balogh Tamás néhány nappal később meglepődve tapasztalta, hogy emiatt mekkora bajba kerültek, és az egész ügyet kabarénak nevezte. Állítása szerint olvasás nélkül írta alá a PMFC-nél az esetről készült jegyzőkönyvet. Úgy vélte, ez hiba volt, mert abban olyan részek voltak, amelyek nem feleltek meg a valóságnak.
A perben korábban tanúként meghallgatott Törtei Tamás emlékezett rá, hogy Balogh Tamás megkérdezte tőle, "meg lehet-e játszani egy meccset", de mivel ezt ő visszautasította, arról, hogy mit kellett volna tenni, kiket kellett volna megkeresni, nem esett szó. Törtei kérdésre válaszolva elmondta, hogy az 1000-1500 eurós fizetség elhangzott kettejük beszélgetése során.
A PMFC-Matias volt játékosa szólt arról is: megítélése szerint egyetlen játékos kevés ahhoz, hogy egymaga tudatos tevékenysége csapata vereségét okozza.
Törtei arra nem tudott magyarázatot adni, hogy ha nem élt a felkínált lehetőséggel, miért beszélt erről két játékostársának is, miért nem a munkáltatójának számolt be a történtekről. Mindössze annyit jegyzett meg: nem gondolta, hogy "ilyen gond lehet belőle".
A Pécsi Törvényszék szerint a vesztegetés megtörtént, és Törtei Tamás hátvédként egyedül is képes lehetett volna befolyásolni a végeredményt.
Az ítélethirdetés után az ügyész és a védő egyaránt három nap gondolkodási időt kért, így a határozat nem jogerős.
|
[
"Balogh Tamás"
] |
[
"Törtei Tamás"
] |
Behúzta első igazán nagy piaci ügyfelét a kormány legújabb kedvenc médiaügynöksége, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Design. Az elmúlt hónapokban több 10 milliárd forintnyi állami megrendeléssel gazdagodó Balásy-cégcsoport a Magyar Telekom "tipikusan magyar" szlogenű kampányában vállalt aktív szerepet. Ha megvalósul a kormányzati elképzelés, akkor ez csak az első lépés, és a jövőben az állami mellett a jelenleginél sokkal több piacai hirdetési pénz is átfolyhat a kormányhoz közel álló cégeken.
A Balásy-ügynökségek még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is kiemelkedő diadalmenetéről már többször írtunk, a mostani megbízás azonban így is kissé meglepő lehet elsőre. A vállaltan Fidesz-szimpatizáns vállalkozó két fő cége, a Lounge Design Kft., illetve a New Land Media Kft. ugyan három év alatt megszázszorozta árbevételét, ez azonban szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy fokozatosan egyre több állami hirdetési pénz folyt át rajtuk.
Sőt, mostanra csak ők végeznek ügynökségi tevékenységet*Az ügynökségek a hirdetési piacnak azok a szereplői, amelyek – némileg leegyszerűsítve – összekötik a hirdető cégeket a hirdetések megjelenítőivel. Azok a vállalatok, amelyeknek terhes a marketingnek ezzel a részével foglalkozni, egyszerűen kiszervezik a munkát az ügynökségeknek, akik letárgyalják a feltételeket például a tévékkel, újságokkal és a plakátcégekkel, sőt ha szükséges, megtervezik és le is bonyolítják helyettük a teljes kampányt. Persze a ügynökségi munka ennél azért komplexebb és több részre tagolódik, ma már sok esetben az egyes cégek a különböző részfeladatokra specializálódnak. az állami szervezeteknek, miután a korábbi két kormánykedvenc kiesett a pikszisből. Bár a korábban több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégeit a legutóbbi erre kiírt közbeszerzésen még győztesnek hozták ki, a szerződést már nem írták alá velük, mivel a Közbeszerzési Hatóság kizárta őket. Az általános piaci vélekedés szerint – és tavaly erről írt a Magyar Nemzet is – elszámolási viták álltak a hirtelen szakítások háttérben.
Mindez azt is jelenti, hogy a következő években állami kommunikációra szánt 90 milliárd forintot ügynökségi oldalról csak Balásy Gyula vállalatainál költhetik el az állami szereplők, így a például a minisztériumok, különböző hivatalok vagy éppen a köztulajdonban álló cégek.
Ez Kuna és Csetényi cégeit vissza is vetette, a két vállalkozó érdekeltségei ugyanis az állami láb mellett nem igazán építettek ki piacit, amíg nagyon ment a szekér. Egy-két üzleti ügyfelet ugyan behúztak, de ez elenyésző volt a közbeszerzéseken elnyert megrendelésekhez képest. Csetényi Csaba érdekeltségeinél (amelyek hamarabb szigetelődtek el a kormányzati köröktől) ennek már tavaly is volt érezhető hatása: a csoport nagyobbik cége úgy veszítette el forgalma felét, hogy bár túl sok új állami megbízást nem kapott, a korábbi évről még biztosan voltak átnyúló kampányok és így bevételek is.
Valószínűleg részben ezt akarja elkerülni Balásy Gyula is azzal, hogy a piaci szereplők felé nyit. A Lounge-csoportnál lapunk kérdésére azt mondták, hogy szakmai munkájukban az állami és piaci megrendelések egyensúlyára törekszenek, azt azonban egyelőre nem kívánták elárulni, hogy a idei bevételükben várhatóan hogyan oszlik majd meg ez a kettő.
Több forrásunk szerint azonban egy sima üzleti nyitásnál azért összetettebb koncepció áll a háttérben. A kormányzatnak ugyanis már régebb óta megfogalmazott célja, hogy az állami hirdetési pénzek mellett a piaciakat is legalább részben valamennyire ellenőrzött csatornán folyassa át.
Volt olyan forrásunk, aki azt mondta, hogy a jövőben akár nagyvállalatok üzeneteire is megpróbálnának majd hatni, ezt azonban a lapunk által megkérdezett ágazati szereplők többsége piaci alapon elképzelhetetlennek tartja. A pénz elköltésének helyét azonban bizonyos mértékben valószínűleg lehet befolyásolni. Márpedig az állami reklámok esetében ez már elég régóta fontos eszköz a kormány(ok) kezében a sajtó befolyásolására, illetve az afölötti kontroll megszerzésére: a kritikus médiumokat egyszerűen ki lehet véreztetni, a kormányközelieket pedig – például túlárazott reklámokra irracionálisan elköltött adóforintokkal – fel lehet hizlalni.
Ha a piaci hirdetési pénzek egy részét is el lehetne így téríteni, az a jelenleginél is erősebb torzulásokat hozhat a magyar médiában.
Ennek esélyeiről eléggé eltért forrásaink véleménye. Volt, aki azt hozta fel példának, hogy amikor az előző kormánykedvenceknek sikerült piaci partnert találni, akkor sem volt érdemi váltás az addigi, más (nem kormányközeli ügynökség) által tervezett stratégiához képest. Kuna Tibor cégeinek volt állítólag olyan ügyfele, amely még két évvel az Orbán-Simicska háború kirobbanása után is Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó vállalatoknál hirdetett,*Magyarul az ügynökség megbízója nevében az akkor a kormánnyal már nyíltan ellenséges viszonyban lévő Simicska Lajossal kötött megállapodást, vagy egyszerűbben fogalmazva Simicskáéknál költötte el partnere hirdetési pénzét. holott ez állami szereplőknél akkor már teljesen elképzelhetetlen volt.
Az ellenpéldát is azonban épp Simicska Lajos szolgáltatta. Már évekkel ezelőtt hallottunk olyan hazai, nem állami tulajdonban lévő nagyvállalatról, amelynek marketingosztályán nem sokkal a G-nap után – kormányközeli ügynökség nélkül is – bejelentették, hogy nem lehet az egykori Fidesz-pénztárnok lapjaiban hirdetni.
A helyzet azért bonyolult, mert igazából két érdek feszül egymásnak. Egyrészt – az állami szervezetek egy részével ellentétben – a piaci alapon működő vállalatoknál sokkal fontosabb, hogy a reklám elérje a célját. Ezek a vállalatok mégiscsak a piacról élnek, abból van bevételük és nyereségük, hogy eladják termékeiket, amihez hatékony marketing kell. Náluk ráadásul ugye működik a tulajdonosi kontroll, és sokkal tisztábbak a célok, mint egy állami vállalatnál, vagy még inkább valamilyen más állami felügyelet alatt álló szervezetnél.
"Nem lehet a teljes büdzsét átcsatornázni a Lokálba, aminek nincs is olvasottsági adata, mert összeomlik az egész" – foglalta össze röviden egy forrásunk.
Másrészt ugyanakkor az elmúlt években az is látszik, hogy még a kormányzathoz közvetlenül nem köthető nagyobb – akár külföldi tulajdonban lévő – cégek is tesznek azért különböző gesztusokat a kormánynak. Támogatják a sportot, felajánlják a társasági adójukat, beállnak a kormányzat számára fontos rendezvények mögé, páholyt bérelnek a felcsúti stadionban, nem hirdetnek Simicska-médiumokban. Ezek általában üzleti alapon önmagukban is védhető döntések, ám az igazi hozamuk nem elsősorban az adott ügyletből, hanem a lobbiból adódik. Tehát abból, hogy jó pontokat jelentenek a Fidesznél, amely 2010 óta sokszor megmutatta, hogy szinte bármely iparágban akár napok alatt át tudja szabni a játékszabályokat.
A kérdés igazából az, hogy két egymással ellentétes szempont (a piaci kényszer a hatékony marketingre, és a kormányzathoz köthető kapcsolat erősítése iránti igény) közül melyik az erősebb. Az azért valószínűleg a célkeresztben lévő nagyobb cégeknek nem nagy áldozat, hogy a meglévő ügynökségi partnerek közé Balásy Gyula vállalatait is bevonják, különösen, ha a New Land – Lounge kettős le is tesz valamit az asztalra, így üzletileg is védhető a döntés. Ám a konkrét reklámköltés átcsatornázása*Tehát az, hogy a Balásy-cégekre bízott marketingbüdzsét mely médiumokban, milyen csatornákon költsék ténylegesen el. már ennél sokkal bonyolultabb kérdés, ami rengeteg dologtól függ, az ágazati és céges sajátosságoktól kezdve az állami szabályozáson és a cégvezetők személyes kapcsolatrendszerén át az esetleges anyavállalattal való viszonyig. Az biztos, hogy kormányzati szándék lenne a reklámköltés irányának erőteljes befolyásolására is.
Mindenesetre a Magyar Telekom – amelynek felsővezetésében épp a kormányzattal való kapcsolattartás miatt volt váltás a közelmúltban – megnyitotta a kaput a Balásyék előtt, hiszen a mostani megállapodás referenciaként szolgálhat a későbbiekben. Úgy hallottuk, azóta más nagyobb céggel is tárgyal a Lounge vagy Balásy Gyula egy másik cége. Forrásaink szerint ugyanis nem biztos, hogy az üzleti partnereket is ugyanazok a vállalatok viszik majd, amelyek az államiakat, lehet, hogy a két "üzletágat" legalábbis cégszinten szétválasztják. A vállalakozónak két, már említett ügynöksége mellett eddig is volt három másik kisebb cége, ősszel pedig egy újabb társaságot szerzett meg.
A mostani kampány egyébként – ahogy ezt lapunknak mindkét oldalról megerősítették – csak egy egyedi projekt, a Magyar Telekomnak továbbra is vannak olyan ügynökségi partnerei, amelyekkel hosszabb távú kapcsolatban áll. Bár ezek egyike is részt vett a "tipikusan magyar" projekt kidolgozásában, Balásyék bevonására állítólag épp azért volt szükség, mert a régebbi partnerektől nem jött a Telekom elvárásainak megfelelő ötlet. A Lounge is augusztus óta dolgozott már a kampányon, amelyre azonban állítólag az első (nem piaci) visszajelzések nem voltak mind pozitívak.
Vállalat állami hirdetések Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Lounge Design Magyar Telekom New Land Media Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Balásy Gyula"
] |
[
"Simicska Lajos",
"Csetényi Csaba",
"Rogán Antal",
"Kuna Tibor"
] |
– Több ezermilliárd forint az az áfa, amelyet Magyarországon maffiózócsoportok eltüntetnek a költségvetésből. Szervezetünk azért jött létre 2007-ben, hogy ez ellen fel tudjon lépni – mondta Vancsura István, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságának korábbi főosztályvezetője egy a Levegő Munkacsoport által szervezett sajtótájékoztatón.
A mi ügyünk arról szólt, hogy megpróbáltuk a lehető legjobban vezetni és működtetni a szervezetet, de olyan falakba ütköztünk, amelyek ezt ellehetetlenítették. A szervezetet az adóhatóság néhány vezetőjének hathatós együttműködése révén törvénytelen eszközökkel szétverték, majd az egész szervezetet megszüntették - mondta. 2010-ben egy új módszertant dolgoztak ki, de ez a vezetők eltávolítása után nem valósulhatott meg – Vancsura 2011-ben távozott a szervezettől. A szervezet létjogosultságát mutatta az évi 70 milliárd forint feltárt adókülönbözet. Konkrét neveket is említett Vancsura, Somos Katalin főigazgató, Rákosa Melinda, a helyettese és Kedves Lászlóné főosztályvezető személyesen akadályozták meg a munkát, s el tudták érni, hogy kormányzati szinten a megszüntetés mellett döntöttek.
Az adóhatóság közleményében cáfolta a volt főosztályvezető állításait. A NAV tartja magát korábbi közléséhez, amely szerint a kiemelt ügyek igazgatósága nem volt elég hatékony, s az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával már nem volt igazán szükség rá. Az új szervezetben a nyomozati jogkörrel is rendelkező pénzügyőrséggel kiegészülve saját bűnüldöző részleg dolgozik a nagy ügyekben. A hatóság emlékeztetett: sorra lepleződnek le több milliárd forint áfacsalást elkövető csoportok, legyen szó csokoládé, cukor vagy bármilyen más termék valós vagy fiktív adás-vételéről.
Ami Vancsurát illeti, vele folyamatban van egy munkaügyi per, amelyről azonban a felek ellentmondó információkat adtak. A hatóság szerint a munkaügyi bíróság szerint a volt főosztályvezető felmentése nem volt jogellenes, vagyis nem álltak meg a NAV-val szembeni vádjai. Az érintett ezzel szemben azt állítja, a folyamatban lévő perben számára kedvező ítélet is született.
A rapid osztály vezetőjeként a gyors reagálás volt a feladata Vancsurának, de a hatékonyságjavító munka el sem tudott kezdődni, mert a hatóság elnöke nem vette figyelembe a javaslatokat. Akik szembe mentek, azok az emberek nem sokáig dolgoztak a kiemelt ügyek főigazgatóságán. Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese korábban azt mondta, a főigazgatóság nem volt elég hatékony, túl kötött volt, ám ez az állítás Vancsura szerint nem állja meg a helyét. Nagyon sok üggyel ki lehet ezt a történetet egészíteni, zárta mondandóját a volt vezető.
De mi is ez a kiemelt ügyek igazgatósága és milyen hatékonyságbeli kérdések merülhettek fel? Az adóhatóság 2007 óta regionális rendszerben működik, s az egyes regionális főigazgatóságok saját területi határaikon belül dolgozhatnak. Épp ezt a rendszert lehet kihasználni azzal, hogy a csaló vagy eltűnni akaró cégek folyamatosan változtatgatják székhelyüket: ezzel mindig más és más főigazgatóság hatáskörébe kerülnek, amelyek nem látnak rá egymás munkájára. A régiós főigazgatóságok mellett működik egy kiemelt is, amely a legnagyobb vállalatokat öleli fel – 2013-tól a vidéki székhelyű cégek visszakerültek a régiókhoz. Vidékre körülbelül 700 cég került, a fővárosban pedig hozzávetőleg 750 maradt – az átalakítás mellett jelentősen leszállították azt az adómértéket is, amelyet elérve a cég kiemeltté válik, ez 2013-ban 1,18 milliárd forint lett. Mellettük kötelezően kiemelt például a részvénytársasági formában működő pénzintézetek is.
Hogy hatékonyabb vagy sem, az elég nehezen megállapítható éppen az átalakítások miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint – sajnos a legfrissebb csak 2012-es – a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó cégeknél tartott vizsgálatok során feltárt nettó adókülönbözet 2011-ben és 2012-ben egyaránt 75-80 milliárd forint között alakult. A megindított vizsgálatok száma kétezer körül alakult. Összehasonlításképpen: a teljes feltárt adókülönbözet 2012-ben 527 milliárd, 2011-ben 406 milliárd forint volt.
A Vancsura által megfogalmazott problémák, amelyeket a kiemelt ügyek igazgatóságának kezelnie kellett volna – s állítása szerint senkit sem érdekelt érdemben – jogosak, s egyes részüket azóta a hatóság be is építette. Más részük azonban továbbra sem megoldott.
Teljesen jogos kritika volt, hogy a nagy, országos szintű, esetenként száz céget felölelő áfacsalási láncok leleplezése speciális hozzáállást és munkát követel meg. Egy ilyen szervezetszerű ügyet nem lehet hatósági eszköztárral felderíteni – elévülés előtti évek bevallásait vizsgálva, egy-egy cégnél ellenőrzéseket lefolytatva. Itt akkor lehet hatékony a vizsgálat, ha sokkal rövidebb időszakokat vizsgálnak, s az lehetőség szerint a lehető legfrissebb időszakra vonatkozzon. Ezzel – vallja be – kisebb lesz a merítés és a feltárt adókülönbözet, ám jóval könnyebb az értékesítési láncokat feltárni. Hiszen nem felszámolás alatt álló, cégtemetőkbe dugott társaságokon kell átvergődni, hanem még aktív, működő cégeket lehet nyomon követni. Az adókülönbözet kicsi lesz relatíve, de az éveken át zajló szisztematikus csalások megakadályozhatók.
Részben megoldotta a hatóság az áfabevételek külön nyilvántartását, pontosabban nyomon követését. A NAV-nak ma már részletes, számlaszintű jelentést kell készítenie minden cégnek belföldi eladásairól és beszerzéseiről. Ezek összevetésével pedig elég könnyen kibukkannak az eltérések, így az ellenőrzési kiválasztás jóval egyszerűbbé válik. Hasonlóképpen komoly adatbázis áll a hatóság rendelkezésére a pénztárgépek adatai révén – persze ez csak akkor lesz teljes, ha minden gép le lesz cserélve és be lesz kötve.
Mind a Levegő Munkacsoport, mind Vancsura hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság elé lépést nem a politika indokolta. Ezzel együtt nem árt megjegyezni – függetlenül az állítások valóságtartalmától –, hogy Vacsura a volt MDF tagjaiból álló Jesz párt képviselőjelöltje Bács-Kiskun megyében. Az eseményen részt vett Vágó Gábor képviselő is, valamint Horváth Andás korábbi NAV-alkalmazott, aki öt hónapja robbantotta ki az áfacsalási botrányt. Állítása szerint több ezermilliárd forint értékű csalásokhoz a hatóság asszisztál. Horváth szerint öt hónapja semmi sem történt, ám ez idő alatt 500 milliárd forintot loptak el a csalók.
|
[
"Somos Katalin",
"Kedves Lászlóné",
"Rákosa Melinda"
] |
[
"Vancsura István",
"Varga Árpád",
"Horváth Andás",
"Vágó Gábor"
] |
Az ügyészség Tóth József DK-s polgári polgármester ellen 2010-ben fél évvel azután emelt vádat, hogy a terhére rótt ügy elévült – ezt állapította meg a törvényszék, amely alaposan kiosztotta a vádhatóságot, s megszüntette a politikus ellen indított büntetőeljárást.
– A bíróság szerencsére még tartja magát, de amit az ügyészség politikai nyomásra művel, az szégyenteljes - így kommentálta Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármestere a Debreceni Törvényszék mai ítéletét, amely megszüntette az ellene indult büntetőeljárást, s hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletét.
Mint beszámoltunk róla: a jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló Tóth Józsefet 2010 szeptemberében, vagyis az önkormányzati választás előtt pár héttel azért vádolta meg a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie egy olyan visszaéléssel kapcsolatban, amely még 2005-ben történt. A politikus 2005-ben még a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés MSZP-s alelnöke volt, s ebbéli minőségében tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek. A szabálytalanságokról Tóth feljegyzést készített, s írásban kérte a megyei közgyűlés vezetését a szükséges intézkedések megtételére.
A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt, de Tóth Józsefet a hatóság csak tanúként hallgatta meg.
Ám 2010-ben, röviddel azután, hogy Tóth bejelentette: ismét indul a helyi polgármester-választáson, a vádhatóság azzal állt elő, hogy Tóth József bűnpártolást követett el, mert nem az önkormányzat vezetését kellett volna tájékoztatnia, hanem a rendőrséget. Emiatt vádat emeltek ellene, a Debreceni Járásbíróság pedig egy évvel ezelőtt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nem jogerősen 540 ezer forint pénzbüntetésre és 750 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére ítélte.
Az ügy fellebbezés után került a Debreceni Törvényszékre, ahol mai perbeszédében Helmeczy László ügyvéd, Tóth védője azt mondta: amit a Tóth-ügyben látunk, nem más, mint a "borzalmas magyar valóság", hiszen az ügyészség a hatalom szolgálatába állt, s kiszolgálja a kormánypárt érdekeit. Mint mondta, az ügy fontosabb állomásait tekintve kiderül a politikai megrendelés szándéka, hiszen az ügyben 2007 végén röviddel azután indult nyomozás, hogy egy helyi fideszes politikust felfüggesztett börtönre ítéltek, Tóth ellen pedig akkor emeltek vádat, amikor a 2010-es kampány kezdődött.
Az utolsó szó jogán Tóth József közölte: politikai revánsvágy áldozata lett, s az elmúlt évek meghurcoltatása nem következett volna be, ha nem baloldali politikus lenne.
A Debreceni Törvényszék a mai, nem jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, megállapította, hogy Tóth Józsefet nem terheli büntetőjogi felelősség, s megszüntette ellene a büntetőeljárást. A bíró rámutatott: a Tóth terhére rótt cselekmény már 2010 elején elévült, s nem fogadható el a vádhatóság azon magyarázata, miszerint az elévülés nem érvényes a politikus akkor még fennálló mentelmi joga miatt. Az eljárás során ugyanis kiderült: az ügyészség nem is kérte Tóth mentelmi jogának felfüggesztését a 2006–2010-es ciklusban. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a cselekmény már 2010 elején elévült, azaz fél évvel korábban, mint hogy Tóthot egyáltalán meggyanúsították.
A törvényszék érdemben nem vizsgálta az ügyet az elévülés kérdésének eljárásjogi akadálya miatt, így a határozat nem jogerős. A vádhatóság képviselője három nap gondolkodási időt kért annak eldöntésére, hogy fellebbez-e, míg Tóth és védője tudomásul vette az ítéletet.
|
[
"Tóth József"
] |
[
"Helmeczy László"
] |
Megszüntette a nyomozást a rendőrség abban az ügyben, amelyben üzletemberek Leisztinger Tamás nagyvállalkozót vádolták zsarolással. Áprilisban még önbíráskodás megalapozott gyanújával folyt az eljárás. A nyomozás június 7-i megszüntetése előtt néhány nappal a BRFK 900 milliós szerződést kötött a nagyvállalkozóval.
A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya megszüntette a nyomozást zsarolási, majd később önbíráskodás-gyanússá átminősített ügyben, "tekintettel arra, hogy a beszerzett adatok alapján bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható". Ezt válaszolta Budapesti Rendőr-főkapitányság kérdésünkre, amikor az öt éve indult nyomozásról érdeklődtünk.
A zsarolás gyanúja miatt megkezdett nyomozás áprilisban még önbíráskodás megalapozott gyanújával folyt a rendőrség akkori tájékoztatása szerint. Mint arról beszámoltunk, az eljárás még 2008-ban indult, négy üzletember vallomása alapján. Egy újbudai ingatlanügy kapcsán mind a négyen Leisztinger Tamás üzletemberre vallottak, hogy megfenyegette őket, ha nem adják el a vállalkozásukat. A nyomozást 2011-ben felfüggesztette, 2012-ben azonban újraindította a BRFK.
A nyomozás határideje 2013. június 7 volt, erre az időpontra végül megszüntetéssel zárták le az ügyet. A döntés előtt hat nappal jelent meg a Közbeszerzési Értesítő, amelyben az állt, hogy a BRFK nettó 690 millió forint értékben kötött szerződést a Leisztinger Tamáshoz köthető Hunguest Hotels-szel és konzorciumi társával szálláshelybérlésre.
Mint arról a 444.hu júniusban beszámolt, a rendőrök a Budapest III. kerületi Hotel Touringban, a XI. kerületi Hotel Venturában és a VIII. kerületi Hotel Platánusban lettek elhelyezve. Bár a közbeszerzés eredményét csak júniusban hirdették ki, a BRFK tájékoztatása szerint maga a pályázat áprilisban lezajlott, a rendőrök május 1. óta már használják is a szolgáltatást.
|
[
"Leisztinger Tamás"
] |
[] |
Vizoviczki Lászlót a kilencvenes évek végétől sokan a budapesti éjszakai élet legnagyobb hatalmú, törvények felett álló üzletemberének tartották.
Legendák tucatjai szólnak arról, hogy nem volt ajánlott szembekerülni vele, mert változatos módszerekkel csinálta ki a konkurenseit.
Vizoviczki eddig ismert története szerint, akkor tört meg az uralkodása, amikor 2012-ben bilincsben vitték el az irodájából.
A rettegett üzletember befolyása azonban már jóval korábban megreccsent, még azelőtt, hogy Pintér Sándor megbízásából titkos nyomozás indult utána.
Vizoviczki hatalmát elsőként nem a politika vagy a rendőrség törte le, hanem az, hogy a budapesti szórakozóhelyek tulajdonosai egy emberként összefogtak ellene.
De a bulinegyedesek hiába gyűrték le az akkor még erőtől duzzadó diszkókirályt, a kormánnyal szemben ők is alulmaradtak.
A West Balkán-tragédia utáni néhány hét eseményeinek egy eddig ismeretlen történetéről szól ez a cikk, amiben a házi őrizetbe kerülése óta először Vizoviczki is exkluzív nyilatkozatot adott az Indexnek.
Amikor Orbán utasította Pintért, az okozott egy kis riadalmat a budapesti éjszakában
2011. január 15-én két gimnazista lány és egy huszonéves nő vesztette életét a West Balkán nevű szórakozóhelyen, mert a tömegben pánikhangulat alakult ki, a menekülő emberek pedig összenyomták őket. A boncolási jegyzőkönyvek szerint a fiatalok halálát fulladás okozta.
Máig nem derült ki pontosan, hogy mitől alakult ki káosz a klubban, több jelenlévő szerint valaki késelést kiáltott. A rendőrség a kezdetektől állította, hogy nem történt késelés, de azt nem cáfolták hivatalosan, hogy volt, aki késelést kiáltott.
A tragédiából rögtön politikai ügy lett, Orbán Viktor és felesége másnap gyertyát gyújtottak a West Balkánnál, és a kormányfő utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen szerencsétlenség. Hatósági szempontból ugyanis a tragédia abszolút elkerülhető lett volna, mert a lányok közvetetten azért haltak meg, mert azon az éjszakán a buli szervezői sokkal több embert engedtek be a klubba, mint hivatalosan lehetett volna, és egyéb előírásokat sem tartottak be. Orbán gyors és látványos reakciót várt el Pintértől, aki nem teketóriázott.
A következő napokban soha nem látott razziasorozat söpört végig az országon: a rendőrségi ellenőrzéseken részt vettek a NAV, a Katasztrófavédelem, az ÁNTSZ és a Munkavédelmi Főfelügyelőség emberei is. Bár a hatóságok nem kezdtek el becsukatni klubokat, a szórakozóhelyek tulajdonosai között kisebb pánik alakult ki, mert "senki sem látta a folyamat végét, és az is felmerült, hogy a kormány egy huszárvágással ellehetetleníti a budapesti partik kilencven százalékát" - emlékezett vissza a tragédia utáni kezdeti sokkra a rendezvényszervező-piac egyik legnagyobb befektetője.
A diszkókirály első nyilvános szereplése
Amikor a budapesti klubtulajdonosok és partiszervezők még csak a háttérben pusmogtak arról, hogy fel kellene venniük a kapcsolatot a kormánnyal, váratlanul a nyilvánosság elé állt Vizoviczki László, aki lényegében azt mondta, hogy ő a megoldás a budapesti éjszakai élet minden bajára.
Itt van velünk Vizoviczki László, aki talán mondhatom így, egyedülálló szórakozóhely-birodalom tulajdonosa a maga 40 klubjával Budapesten és az ország számos pontján. Az ön információiból tudom, hogy az elmúlt 12 évben több mint 20 millió beléptetést végeztek, 10 ezer rendezvény zajlott le gond nélkül az önök szervezésében. Mi ennek a titka?
- hangzott el 2011. január 19-én (három nappal a tragédia után) az MR1 Kossuth Rádióban a ma már történelminek nevezhető interjúkérdés, amire a vállalkozó úgy felelt: "Ennek a szakmának ugyanaz a titka, mint bármelyik másiknak. Tudás, tapasztalat, szorgalom".
A riporter kérdése azért történelmi, mert a nyilvánosság előtt ekkor jelent meg először Vizoviczki "egyedülálló szórakozóhely-birodalom" birtokosaként, azaz a hazai diszkók királyaként. Fél évvel korábban is mondott egy-egy mondatot a köztévének (9:20-tól) és a TV2-nek, miután az árvíz károsultjainak segélykoncertet szervezett a klubjaiban, de akkor még csak az adománygyűjtő buli ötletgazdájaként aposztrofálták, ami nagyon más szint.
Ráadásul Vizoviczki a rádiós interjúban egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy nemcsak mint független, rutinos partiszervező kíván megszólalni a West Balkán-tragédia kapcsán. Egyrészt biztosított mindenkit afelől, hogy az ő klubjaiban minden rendben van, "mintaszerűen" folytatnak le rendezvényeket, másrészt, amikor a riporter megkérdezte, hogyan lehet kiszűrni a klubokból azokat a partiszervezőket, akik nem tartják be az előírásokat, Vizoviczki előállt a nagy bejelentéssel (amit egyébként még aznap az Indexnek is elmondott):
Egyrészt magánvállalkozó vagyok, nekem semmilyen szerepem nem lehet egy ilyen kiszűrésben, hiszen ez hatósági feladat. Másrészt most létrehoztuk a Biztonságos Szórakozásért Egyesületet, amely majd ajánlásokat fog tenni a szórakozóhely-üzemeltetők és a hatóságok felé, hogy hogyan lehet elkerülni a jövőben a mostanihoz hasonló tragikus helyzetet.
A diszkókirály azt is megjegyezte, hogy az egyesülete egyfajta kamara lenne, és azokba a klubokba, amelyek tagjai ennek a kamarának, a szülők nyugodtan elengedhetnék bulizni a gyerekeiket.
Vizoviczki végül arra is kitért, hogy összeírtak egy szakmai anyagot, amit meg akar vitatni a hatóságokkal, úgyhogy várja a hivatalos szervek jelentkezését.
Úgy érezte, hogy egyedül nagyobb, mint a többiek együttvéve
A vállalkozó kérdésre válaszolva arról is beszélt öt éve a rádióban, hogy "vannak megkeresésre utaló jelek az egyesületük felé", de még formálódik a dolog. Vizoviczki nem a levegőbe beszélt, gyorsan be is jegyezték a Biztonságos Szórakozásért Egyesületet, amelynek tagjai kizárólag az ő klubhálózatából kerültek ki, tehát a diszkókirály gyakorlatilag egyesületi formába öntötte saját magát, és várta, hogy csatlakozzon hozzá a többi klubtulajdonos.
Vizoviczkinek csalódnia kellett, mert január 31-én (másfél héttel a médiamegjelenései után) a konkurensek megalapították az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért (EKBSZ), amivel pont ugyanazt a célt tűzték ki, mint Vizoviczki szervezete: javaslatokat tenni a kormánynak, hogy milyen irányba változzon a partiszervezés, hogy biztonságos és élhető rendszer alakuljon ki.
Az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért alapítói: A38, Avatar, Bladerunnaz, Blog Klub, Cinetrip, Corvintető, Culture Cherry, Girls & Mathematics, Hairy, Hi! Fly, Hypnosis Events / BFTP, IllegalParty, Instant, Kollektíva, Merlin, Minimalheadz / Technokunst / Aktrecords, Ninjabreakz, NVC, Ötkert, Palace, Rewind, Stayfly, Symbol, Több Technót a Parlamentbe
Adja magát a kérdés, hogy az EKBSZ-t megalapító, egyenként Vizoviczkinál egyenként jóval súlytalanabb szereplők egyszerűen fogták magukat, és lenyúlták a rettegett diszkókirály ötletét, de még lényegében az egyesületének a nevét is?
Az EKBSZ több akkori tagjával beszéltünk (a téma érzékenysége miatt egyikük sem akarta vállalni a nevét), és mindegyikőjük úgy emlékezett, hogy nem ők nyúlták le Vizoviczki ötletét, hanem pont fordítva. A sorrendiségből fakadó ellentmondást az EKBSZ-esek azzal oldják fel, hogy a West Balkán utáni partiszervezők közötti pusmogás Vizoviczki fülébe jutott, aki "gyorsan telekürtölte a médiát, mintha a saját ötlete lenne, hogy a többieknek ne maradjon más lehetősége, mint beállni mögé" - találgatta a diszkókirály motivációit az EKBSZ egyik ötletgazdája.
Vizoviczki tartogatott még csavart a történetben, mert az EKBSZ megalakulása előtti napokban egy közvetítőn keresztül megkereste a formálódó egyesület vezetőit,
és jelezte, hogy szívesen beszállna hozzájuk, méghozzá úgy, hogy ő lesz a szervezet elnöke.
A visszaemlékezések szerint erre lényegében rögtön nemet mondtak az EKBSZ képviselői, mert egyértelmű volt számukra, hogy ha Vizoviczki lesz a szervezet elnöke, akkor mindenki ki fog szállni az egyesületből. Tagként viszont befogadták volna a diszkókirályt, az elnöki pozíciót azonban több szempontból is problémásnak találták.
Ennyi embert nem lehet megfenyegetni
A háttérbeszélgetéseken legtöbbször elhangzott érv az volt Vizoviczki ellen, hogy nem volt elfogadott tagja a klubtulajok informális közösségének. Bár sokan korrekt tárgyalópartnernek írták le, "aki ha mondott valamit, ahhoz tartotta magát", de az ellenségeivel, riválisaival szemben alkalmazott módszerei sokakban visszatetszést váltottak ki.
Az EKBSZ-ben azért sem akarták, hogy Vizoviczki képviselje a szakmát, mert
fogalmunk sem volt arról, hogy Vizónak milyen egyéb érdekei vannak
- mondta a diszkókirály egy régi ismerőse, aki szerint Vizoviczki inkább csak PR-fogásként tekintett az egyesületre, amivel legitimálhatja magát a nyilvánosság előtt. Szintén a régi, nagy piaci szereplő feltételezése, hogy a diszkómogul így akart közel kerülni kormánypárti politikusokhoz, "akik egy szakmai szervezet élén kénytelenek lettek volna szóba állni vele, de anélkül nem tették volna". Ugyanez a nagy szereplő azzal támasztotta alá a PR-akcióról szóló elméletét, hogy
Vizónak nem annyira számított, hogy milyen szabályozás jön, mert a politikai-hatósági-rendőrségi kapcsolatain keresztül el tudta volna intézni, hogy az új, szigorúbb szabályokat ne ellenőrizzék a klubjaiban.
Ezt az elméletet támogatja, hogy az EKBSZ-esek szerint nem jöttek fenyegetések és üzengetések azok után, hogy visszautasították a diszkókirály visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatát, azaz Vizoviczkinek annyira nem volt annyira fontos az egyesület, hogy háborúzzon érte.
Egy másik egyesületi tag viszont úgy látja, hogy a vállalkozó nagyon akarta volna az elnökséget, de "túl sokan lettek az egyesületben, nemcsak diszkósok, hanem biztonságtechnikai szakemberek, gyermekvédelmisek, katasztrófavédelmisek", akik nem szerették volna Vizoviczkit az egyesület élére,
ennyi embert pedig nem lehet erővel meggyőzni, pláne nem egy demokratikusan működő szervezetben.
Az egyik vezető EKBSZ-es szerint éppen az egyesület nagysága miatt nem féltek Vizoviczkitől, meg "azért sem féltünk, mert a Vizoviczki-féléket a félelem teszi naggyá" - mondta.
Az EKBSZ-esek szerint Vizoviczki nem próbálkozott többször náluk, elsőre is felmérte, hogy itt neki nem osztottak lapot. Érdekesség, hogy más vonalon azért tett lépéseket: éppen az óvodában megismert Fidesz-alelnök, Kubatov Gábor nyilatkozta nemrég, hogy a West Balkán-tragédia után egyeztetett Vizoviczkivel a fiatalok biztonságos szórakozásáról. Azt már nem árulta el a politikus, hogy mire jutottak az üzletemberrel.
Vizoviczki: én voltam a világ első számú partiszervezője, mielőtt karaktergyilkosság áldozata lettem
Cikkünk állításaival kapcsolatban megkerestük Vizoviczki Lászlót is, aki az ügyvédjén keresztül levélben válaszolt a feltett kérdéseinkre. Azt írta, hogy a 2011. január 19-én létrehozott Biztonságos Szórakozásért Egyesület tagjai által üzemeltetett helyek lefedték a budapesti és debreceni szórakozók létszámának több mint felét, "ami önálló képviseletet érdemelt volna, de rövid időn belül kiderült, hogy nincs értelme a tevékenységnek, ezért átengedtük az érdekképviseletet a másik egyesületnek."
Azt írta, hogy az általa létrehozott egyesület "soha semmilyen hivatalos szervezettel nem tárgyalt", és az EKBSZ-szel sem volt kapcsolata. Ezután kérdésre válaszolva Vizoviczki megerősítette, hogy valóban bejelentkezett az EKBSZ vezetői pozíciójára.
Rendezvényeim több vendéget fogadtak, mint az összes többi rendezvény együttvéve, így természetes, hogy ezzel arányos vezetői szintet kértem
- írta, majd úgy folytatta, hogy mivel elvetették az ajánlatát, "az egyetlen 10 perces telefonbeszélgetésen kívül semmilyen további kapcsolat nem volt az EKBSZ-szel".
Vizoviczki szerint Kubatov azért tarthatta fontosnak, hogy tárgyaljon vele a West Balkán után, mert ő volt a "a legnagyobb létszámot fogadó rendezvénylebonyolító szakember".
"Az óriási mértékű karaktergyilkosságom 4 éve után néhány tájékozatlan, félrevezetett ember ma már furcsának akarja tartani a velem történt találkozót, pedig abban az időben az még teljesen természetes volt, hiszen akkor egy 51 éves, nagycsaládos, büntetlen előéletű, legális, nyílt nagyvállalkozói életet élő szakemberként fogadott, aki évente 10 Sziget Fesztiválnak megfelelő létszámot látott vendégül és a világ első számú klub rendezvénytartója volt."
Vizoviczki szerint a találkozója Kubatovval csupán egy tömör szakmai tájékoztatás volt a részéről
amit Kubatov Gábor meghallgatott, de ahhoz nem fűzött semmilyen észrevételt és semmilyen eredmény vagy döntés nem született.
Megkérdeztük Vizoviczkitől azt is, hogy szerinte ma megoldódott-e már a fiatalok biztonságos szórakozása, de ő már nem foglalkozik ilyesmivel: "A 2012. májusi letartóztatásomat követően nincs tudomásom a rendezvényvilágról és annak jogi szabályozásáról" - írta.
A kormányt nem érdekelte, hogy mit akarnak a diszkósok
Hiába pattintotta le magáról Vizoviczkit az EKBSZ, nélküle sem tudtak eredményesebben lobbizni a kormánynál, pedig időközben olyan komoly szereplők is csatlakoztak hozzájuk, mint a Sziget csoport.
Az EKBSZ egyszer egyeztetett a kormánnyal, de a Tállai András, majd pedig a Navracsics-Pintér miniszterek által jegyzett, tömegrendezvények szabályait módosító javaslattervekről már meg sem kérdezték őket.
Amikor elfogadták a kormányhatározatot, egymásra néztünk és elhalt a dolog
- mesélte az egyik korábbi egyesületi tag arról a márciusi napról, amikor Orbán Viktor aláírta a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendeletet. "Ezzel gyakorlatilag szabályba iktatták, hogy nyáron is essen a hó" - mesélte a rendezvényszervező piac egyik legnagyobb szereplője a partiszervezés új szabályainak betarthatatlanságáról.
A márciusban elfogadott kormányhatározat végül nem tartotta magát sokáig, a szabályok egy részét pár hónappal később enyhítették. A módosítások azonban több EKBSZ-es szerint csak a "nagy politikai potenciállal rendelkező fesztivállobbinak kedveztek", de igazán ők sem jártak jól.
A partiszervezéssel foglalkozó legnagyobb szereplők szerint a 2011-ben elfogadott határozat óta összességében nem lettek biztonságosabbak a tömegrendezvények, mint ahogy a West Balkán idején sem az enyhe szabályozás, hanem annak be nem tartása volt gond, ez pedig a város több kerületében azóta is probléma. Azt azért többen hozzátették, hogy a West Balkán óta nem nyílt Budapesten háromszáz fő feletti bulik megtartására alkalmas klub, tehát semmiképp sem nevezhető eredménytelennek az Orbán által aláírt kormányhatározat.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
|
[
"Vizoviczki László",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Kubatov Gábor",
"Tállai András",
"Orbán Viktor",
"Culture Cherry"
] |
Van úgy, hogy az ember elfelejt ezt-azt: bevásárolni, hogy hová tette a kulcsát, vagy hogy aznap van a házassági évfordulója. De az azért elég ritka, hogy valaki úgy felejtse el a jogerős szabadságvesztését, hogy a próbaidő még le sem telt.
Cserdi polgármesterével, Bogdán Lászlóval mégis ez történt. A PécsMa beszámolója szerint Bogdán 2010-ben egy pécsi összeszerelőüzemben dolgozott, és nagy tételben hozott ki mobiltelefonokat és alkatrészeket. 2014-ben jogerősen két év szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a büntetést négy év próbaidőre felfüggesztették.
A 2006 óta a falu élén álló Bogdán 2013-ban, a híres-hírhedt köcsögmentesítő akció után nyilatkozott az Indexnek. (A szerencsétlen elnevezésű program keretében a cserdi cigányoknak börtönlátogatást szervezett, hogy a látottak elrettentsék őket a bűnelkövetéstől, és így elkerüljék, hogy a börtönben szexuális erőszak áldozatává váljanak.) A többiek és általában a cigányok elé példaként állított karrierjét bemutatva felidézte, hogy szemétszedőből miként lett évek alatt termelési igazgató egy elektronikai eszközöket gyártó multinacionális vállalatnál (6:16-nál kezdődik ez a rész).
Bogdán László a PécsMa kérdésére azt nyilatkozta, nem tud az ítéletről, de ha a törvényszék ezt mondja, akkor “az biztosan így is van", ő azonban "nem követte az eseményeket". A helyi lap rákérdezett, hogy a büntetőügye és a börtönlátogató prevenciós program miként fér meg egymás mellett, amire Bogdán azt felelte, hogy erről személyesen beszélne, majd letette, merthogy “át kell szállnia a vonaton".
Cserdi a reflektorfényt megkedvelő polgármestere október elején először azért került a figyelem középpontjába, mert bejelentette, hogy faluja kész vendégül látni az Őcsényből kiutált menekülteket. Később arra panaszkodott, hogy egy szeptemberi budapesti roma összejövetelen megrugdosták és leköpték. Utóbb kiderült, hogy ezt valószínűleg csak kitalálta.
|
[
"Bogdán László"
] |
[] |
A Fidesz szerint a magyar kabinet nemcsak az osztrák államot, hanem az MSZP-t is támogatja a kormányzati benzintender eredményével. Azért gondolják így, mert kiderült, hogy Laboda Gábor szocialista országgyűlési képviselő cége a pályázaton nyertes OMV-s benzinkutakat üzemeltet.Kontrát Károly, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes tagja úgy tudja, hogy két érintett benzinkútról van szó, az M5-ös autópálya inárcsi pihenőjénél.A fideszes politikus már kedden elmondta, hogy pártja péntekre kezdeményezte, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli ülést hívjon össze a benzintender ügyében.Szollár Domokos kormányszóvivő december 30-án jelentette be, hogy az OMV nyerte a kormányzati szervek egységes tankolására kiírt tendert, mivel az osztrák olajipari társaság minden üzemanyag-kategóriában 2-3 forinttal nagyobb kedvezményt ajánlott a Molnál. Ezután indult útnak a botrány, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a rendőrség, a rendvédelmi szervek, valamint a szolgálatok csak nemzetbiztonsági védelem alatt álló szolgáltatótól vásárolhatnak üzemanyagot. Magyarországon pedig egy ilyen cég van, a Mol.Később kiderült, hogy a rendvédelmi szervek továbbra is a Molnál tankolnak majd, de bizonyos intézmények, például önkormányzatok, egyetemek, iskolák az OMV-hez térnek át.
|
[
"Laboda Gábor"
] |
[
"Kontrát Károly",
"Szollár Domokos"
] |
Nettó 4,9 milliárd forintos ajánlattal a győri West Hungária Bau (WHB) Építőipari Kft. és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójára kiírt közbeszerzést az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint. Az összegben nincs benne a 10 százalékos tartalékkeret. A WHB tulajdonosa a győri milliárdos Paár Attila, aki Tiborcz István, a kormányfő vejének üzlettársaként is ismert. Paár nagy szívességet tett az Elios-ügy miatt kényelmetlen helyzetbe került Tiborcznak: a WHB megvette tőle és üzlettársaitól a korábban közvilágítási tenderekkel taroló Eliost. A miniszterelnök veje rövid időre a WHB egyik leánycégben, a WHB Ingatlan Kft.-ben is megjelent tulajdonosként, mielőtt eladta részesedését egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore-cégnek. Tiborcz és Paár jelenleg is üzlettársak a BPA116 Vagyonkezelő Kft.-ben.
Tisza Kálmán miniszterelnök és a 102 éve meggyilkolt gróf Tisza István miniszterelnök egykori otthona leromlott állapotban van, ez jól látszik azon a videón is, amelyet a kastély felújítási munkálatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos, Lázár János Facebook-oldalára töltöttek fel. Ebből derült ki, hogy Lázár tavaly januárban Geszten, a helyi képviselő-testület ülésén jelentette be, hogy még 2020-ban, a trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából hozzálátnak az emlékhely kiépítéséhez.
Ha a konkrét felújítás nem is, a közbeszerzési eljárás tavaly elindult. Bár jókora megbízásról van szó, a munkáért nem volt nagy tolongás, a nyerteseken kívül csak a Laterex Építő Zrt., valamint a Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. nyújtott be ajánlatot, azonban mindkét pályázatot érvénytelennek minősítették, az egyedüliként "versenyben" maradt WHB és Build It tehát győzedelmeskedett. A két nyertesnek már van közös múltja: az Épkar Zrt.-vel kiegészülve pedig 10,7 milliárd forintért újították fel a budapesti Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest. (Érdekesség, hogy abban az eljárásban a Laterex Zrt. véletlenül rossz számlára utalta az ajánlati biztosítékot, így abból a versenyből is kizárták.) Ráadásul mindkét cég neve felbukkant a Mészáros Alapítvány támogatói között.
A mostani megbízás csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteme, amelyben a cégek a meglévő állapotról a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát. A nyertesek feladata lesz a bontás, az épületrekonstrukciós és felújítási munkák, a villamos és gépészeti közműkiváltások és új közművek, az utak és parkolók építése is. Ehhez alvállalkozókat vesznek igénybe: a MentArtis Kft.-t, az Ancien Bt.-t, az Artárium Studió Kft.-t és FÉSZ Zrt.-t. Utóbbi ugyancsak nem először kerül a WHB, illetve egy kastély közelébe: a FÉSZ Zrt. tulajdonosa a Paár Attila érdekköréhez sorolt Excidit Zrt., amely a fillérekért megvett, majd közpénz milliárdokból felújított bodajki Hochburg-Lamberg kastély ügyében is előkerült.
Kapcsolódó Tiborczék bagóért megvették, a jó ismerősök meg közpénzzel újíthatják fel a bodajki kastélyt Körön belül adták kézről kézre a kastélyt, hogy végül a 3 milliárd forintos felújítási pénzt is "házon belül" tartsák.
Tavaly decemberben számoltunk be róla, hogy a kormány egy évvel meghosszabbította a Nemzeti Kastély- és Várprogramot, mivel az öt éve – főként európai uniós forrásból – futó projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. Cikkünkben megvizsgáltuk az addig kiírt 25 közbeszerzést és arra jutottunk, hogy legalább 13 esetében lehet kapcsolatot találni kormányközeli szereplőkkel. A mostani megbízás is ebbe a sorba illik.
Gesztet 1766-ban kapta birtokul Tisza László, Bihar vármegye későbbi főjegyzője, aki korábban évekig pereskedett más, a török hódoltság alatt elvesztett birtokok visszaszerzéséért. Az 1772-ben elkészült épület eredetileg barokk stílusú volt, de később többször átalakították. Itt született unokája, Tisza Kálmán, aki a magyar történelemben leghosszabb ideig, majdnem 15 évig volt egyhuzamban miniszterelnök (1875 és 1890 között). Az ő fia volt gróf Tisza István, aki kétszer is viselte a miniszterelnöki tisztséget (1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között). A kastély kertjében állt egy kis nyári lak, amelyben 1850-ben Arany János lakott mint Tisza Domokos, Tisza Kálmán fiatalon elhunyt öccsének nevelője.
|
[
"Tiborcz István",
"Lázár János",
"Paár Attila"
] |
[
"Tisza Domokos",
"Tisza László",
"Tisza István",
"Arany János",
"Tisza Kálmán"
] |
Az államfő hivatala visszautasította, a kormányfő szóvivője pedig kacsának nevezte a Schmitt Pál elleni plágiumgyanút, de az érintett még nem szólalt meg. Hétfőn viszont a köztársasági elnöknek a nyilvánosság elé kell állnia.
Az államfőnek ma – először a disszertációjával kapcsolatos botrány kirobbanása óta – meg kell jelennie a nyilvánosság előtt, de kérdéses, hogy hajlandó-e reagálni a plágiumvádra – írja az fn24 hírportál.
Schmitt Pál délután a Sándor-palotában a sajtó nyilvánossága előtt nevezi ki az új tervezéskoordinációért felelős államtitkárt, Csizmadia Norbertet.
A héten további kellemetlen percek várnak a köztársasági elnökre, hiszen folytatja az országjárást, és az fn24 szerint Egerben kisebb tüntetést szerveznek ellene.
Szombaton a fővárosba szervez "diplomafosztást" az államfő kisdoktori dolgozata körül kialakult botrány miatt a Magyar Köztársaság barátai nevű Facebook-csoport.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Csizmadia Norbert"
] |
Napjaink egyik legjobban hasító biztonsági cégének vezetője maga is elismeri, hogy közel áll a Fideszhez. A vállalkozás egyik tulajdonosa bizalmas viszonyt ápol a miniszterelnökkel, a kormánytagok családtagjaival, a csendestárs pedig a mostani TV2-vezérnek adott tanácsokat, és jó barátja a korábbi MSZP-elnöknek. A cég felemelkedését alapvetően meghatározta Pintér Sándor korábbi biztonsági cégének szárnyalása, de fontos szereplő az életükben az egykori leggazdagabb magyar, Demján Sándor is. A kapcsolati háló szokatlanul terebélyes: a széteső Quaestor-birodalomtól a politikai elit étkeztetésén át Sarka Kata legújabb jól menő vállalkozásáig ér. Bemutatjuk a Valton Security eddig ismeretlen történetét.
Észrevette már, hogy 2010 óta nem ugyanazok a kigyúrt, sárga mellényt viselő férfiak vigyáznak a rendre a legnagyobb politikai és állami rendezvényeken, mint korábban?
A különbség szabad szemmel alig látható, a sárga mellényen is csak a logó változott, de az új kidobók megjelenésével párhuzamosan egy cég is felemelkedett a második Orbán-kormány megalakulása óta. Ez a Fidesszel rendkívül bizalmas munkaviszonyt ápoló cég a Valton Security. Néhány példa a vállalkozás közelmúltbeli politikai referenciáiból:
A cég felemelkedése számszerűsítve úgy néz ki, hogy míg éves nettó árbevételük 2010-ben alig haladta meg a 600 millió forintot, 2014-ben már 1,6 milliárd feletti eredménnyel zártak. Pár hete pedig közbeszerzésen elnyertek egy egész országra kiterjedő, 1,1 milliárdos munkát, ami azt mutatja, hogy idén tovább javulnak majd a pozícióik az állami megrendelések piacán.
A cég jelenleg két jó barát tulajdonában van. Varga Lajos és Bessenyei István a 80-as években ismerkedett meg egymással egy Bonanza Banzai-koncerten, kapcsolatuk annak ellenére sem romlott meg több évtized alatt, hogy egyikük jobbra, a másik balra húz.
De kik ők és mi a titkuk? Kisebb hírektől eltekintve eddig szinte semmit sem lehetett tudni a kormányzat támogatását látványosan élvező cégről és a mögötte húzódó kapcsolati hálóról, pedig különleges és fordulatos sikersztori az övék. (Ha nincs ideje elolvasni az egész cikket, a lényeget itt összefoglaltuk röviden.)
A hétvégi bulira akartak pénzt keresni
A Valton Security többségi tulajdonosa, Varga Lajos a 80-as évek végén kezdett vagyonvédelemmel foglalkozni. Akkoriban még nem cégek biztosították a rendezvényeket, hanem egymást ismerő, a szakmát épp kitanuló emberek. Nem egyszer úgy nézett ki egy-egy buli a BS-ben, hogy ő vigyázott a backstage-ben, a későbbi legnagyobb versenytárs, ifjabb Lasz György a beengedésre figyelt, a Sziget-tulaj Gerendai Károly pedig a bejárat előtt szórólapozott.
1990-ben Lasz apja megalapította az In-Kal Securityt, Varga pedig saját céget csinált Rabb Sándorral és Szabó Lászlóval. A programozó-matematikus Rabb néhány év után kiszállt a cégből, mert az Egyesült Államokba költözött, ahol filmezni kezdett. Dolgozott például a Titanic látványvilágán, és azóta is az egyik legsikeresebb magyar a számítógépes animációk világában.
Papíron Rabbnak ma már semmi köze a céghez, de egy email-címhez valószínűleg figyelmetlenségből megadott név miatt úgy tűnik, mégis van. Van egy leányvállalata a Valtonnak, ennél a látható tevékenység nélkül évi 800 milliót forintot kaszáló, foggal-körömmel eltitkolt cégnél váratlanul felbukkant Rabb neve, de a tulajdonosok azt mondják, csak véletlenül. De erre később még részletesebben visszatérünk.
Kedvenc fesztiválja: O.Z.O.R.A. A Valton politikai eseményeken kívül számos sportrendezvényt biztosít, például a magyar futballválogatott mérkőzéseit, de állandó partnere a Live Nationnek, amely a legnagyobb külföldi koncerteket hozza Budapestre. A fesztiválokat főleg az In-Kal Security védi, de a Szigeten velük dolgozik a Valton, pár éve pedig önállóan csinálják a legrégebbi magyar pszichedelikus találkozót, az O.Z.O.R.A.-t. Utóbbit azután vették át, hogy 2012-ben a Hír Tv lerántotta a leplet az internacionális "drogutcáról". Varga azt mondja, hogy volt benne egy kis félsz, mielőtt belevágtak, de aztán nagyon kellemesen csalódott. Több fesztiválon járt már, de az O.Z.O.R.A. magasan a kedvence, mert ott sosincs balhé, rendesen viselkednek az emberek, és egyáltalán nincs szemét. A fesztiválon teljesen elvarázsolta, hogy "a rét közepén is csikktartóba hamuznak az emberek". Varga egyébként ismerősei és saját bevallása szerint nagy munkabírású ember. Annak ellenére, hogy tulajdonos és ügyvezető a Valtonban, igyekszik minden nagyobb rendezvényükre elmenni, és személyesen koordinálni a beosztottjait. Határozott személyiségnek tartja magát, aki nem szereti, ha bárki beleszól a cége működésébe.
Rabb kiszállása után Varga és Szabó ketten folytatták az üzletet. A kezdeti időkről azt mondja Varga, hogy "nem volt üzleti tervünk, hobbicégnek indultunk, amivel megkereshettük a hétvégi bulira valót".
A 90-es években dinamikusan tudtak növekedni, mert kevesen foglalkoztak profi rendezvényvédelemmel, a nagyobb biznisz akkor is az objektumvédelem volt, amiről később szintén lesz még szó. Rendezvénybiztosítás terén azonban gyorsan a piac egyik legerősebb szereplői lettek, a 90-es években Oroszországban is dolgoztak a világ azóta is egyik legnagyobb koncertjén, egy ingyenes AC/CD–Metallica-bulin, ahol több ezer katonával és rendőrrel biztosította rendezvényt a néhány tucat magyar kidobó.
Ebben a játékban gyorsan megtalál a politika
Varga azt mondja, hogy a nagy bulikkal párhuzamosan ismerkedtek meg politikusokkal:
Ebben a játékban nagyon hamar kapcsolatba kerülsz a politikai szereplőkkel. Megjelenik egy védett személy egy koncerten, pártrendezvényeket szerveznek, te pedig vigyázol rájuk, és kialakul egy nagyon bizalmi viszony.
A cégvezetőről azt mondják pályatársai, hogy mindig is a jobboldal felé húzott, de Varga szerint nincs szó arról, hogy ők a Fidesz cége lennének: "Nekünk egyik feladat olyan, mint a másik, nem számít ki van hatalmon." Arra büszke, hogy az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is együtt tudott működni, csak utóbbiaktól már kevés megrendelés jön, vagy inkább semennyi, mert az ellenzéki pártokra nem jellemző mostanában, hogy sok rendezvényük lenne, főleg azokra nem, amik már megszűntek.
Varga azért megerősítette, hogy most több állami megrendelésük van, mint 2010 előtt, és hogy nagyon bizalmi a viszony a kormánypárttal.
Pedig kezdetben még nem ők voltak a Fidesz favorizált cége, hanem a szocialista oldalhoz elkönyvelt In-Kal, ami az MDF és a MIÉP rendezvényeit is biztosította. Az In-Kal és a Fidesz viszonya megromlott a 90-es évek közepén, mert a párt állítólag nem fizette ki több számláját.
Az első Orbán-kormány megalakulása után a részben állami tulajdonú Defend Kft. lett a biztonsági cégek között az első számú favorit a Fidesznél. A Defendet Földi László irányította, aki korábban a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségét vezette, és az Információs Hivatal műveleti igazgatója is volt. (Földi 2002-ben átadta a céget jó barátjának, Csintalan Sándornak, az egykori hírszerző manapság leginkább a kormány álláspontját támogató szakértői nyilatkozataival tűnik fel a médiában.)
Hát persze, hogy ismerem Tiborcz Istvánt!
Varga és a Valton a 90-es évek végén került kapcsolatba a kormánypárttal, a cégvezető szerint egy szerencsés véletlen útján. Azt mondja, egy rendezvényszervező ismerőse vitte a Miniszterelnöki Hivatalba, aki úgy akart elvállalni egy programot, hogy biztonsági cégről is gondoskodik. "Előtte még csak állami intézmény közelében sem voltam, leszámítva, hogy kiváltottam a jogosítványomat" – emlékezett vissza Varga.
A megbeszélés sikertelen volt, szerinte öt perc után kiderült, hogy a "döntéshozók" mégsem velük fognak dolgozni. Kifele menet viszont hirtelen szembetalálkozott a szerencsével:
Összefutottam egy régi barátommal a folyosón, és beszélgettünk pár percet. Azt gondoltam, hogy ez nem így dől el, de gyenge próbálkozásként odaadtam a névjegyemet, hátha egyszer szükségük lesz a szolgálatainkra.
Egy héttel később ő maga is megdöbbent, amikor csörgött a telefonja, és a régi barát azzal hívta, hogy nincs százszázalékosan megoldva a rendezvénybiztosításuk, kipróbálnák őket. Kaptak egy tesztmunkát az akkori Orbán-kormánytól, ami után Varga szerint meg voltak velük elégedve, ezért ha rendezvény van, azóta mindig őket hívja a Fidesz.
Hogy ki volt a titokzatos régi barát, azt nem árulta el Varga, mert szerinte "a sztori szempontjából lényegtelen, már nincs is ott, és nem is volt döntési helyzetben, csak javaslatot tehetett".
De azt mondja, neki annyira nincsenek fideszes kapcsolatai, hogy Lévai Anikó tavaly megkérdezte tőle: "Elnézést, Önnek mi is a vezetékneve? Mi mindig csak úgy hívjuk egymás között, hogy a valtonos Lajos." Pedig Varga rendszeresen közel kerül a fideszes vezetők családi életéhez, ezért "ha az a kérdés, hogy ismerem-e Tiborcz Istvánt, akkor azt mondom, hogy hát persze".
Emlékszik még arra is, amikor évekkel ezelőtt Tiborcz először feltűnt egy Fidesz-rendezvényen, és
megszeppenve szorongatta Ráhel kezét a backstage-ben.
De Varga szerint itt véget is ér a történet, nincsenek politikai jellegű üzleti kapcsolatai kormánypárti politikusokkal.
Azt is megjegyezte, hogy nemcsak a kormányzati politikusok családját ismeri, hanem a szocialista és az SZDSZ-vezetőkét is, de szerinte a munkájuk során ez természetes, mert őket is védik. Azt pedig hangsúlyozza, hogy szerinte nem ciki, hogy megbízik benne és cégében a Fidesz, sokkal inkább büszke rá.
Varga pályatársai szerint azért kicsit közelebbi viszonyban van a párt vezetőivel, mint mondja. Állítólag bármikor bárkit felhívhat az Orbán, Lázár, Rogán hármasból, ennek ellenére mégsem volt zökkenőmentes a cége felemelkedése a második Orbán-kormány megalakulása után.
Addig nyújtózkodhattak, amíg Pintér Sándor extakarója ért
Első látványos állami megbízásukként 2010. május 29-én a Valton biztosította Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét a Parlament előtt. A versenytársak azt hitték, hogy innentől nagyon meg fog lódulni a szekér a Valtonnal, de rövidesen kiderült a konkurensek számára, hogy nincs itt szó zökkenőmentes felemelkedésről.
Jobb ma egy jachtkikötő, mint tegnap egy biztonsági cég! 2007-től 2010-ig a Valtonban kisebbségi tulajdonos volt a Consilium Fortis Kft., amely akkor Makkos Gáboré volt. Az üzletember az ezredforduló idején a Pécsi Dohánygyár üzleti folyamatszervezőjeként tevékenykedett, majd beszállt a Valton elődjének számító, azóta több cégátalakuláson átesett Showsec Bt.-be és kft.-tag volt a szintén Vargához köthető Apple Party Servicesben. Makkos a biztonsági iparághoz képest jóval nyugodtabb vizeken is evez. Övé a kormányon keresztül uniós pénzzel is megtámogatott El Yacht Kft., ami Balatonfüreden üzemeltet jachtkikötőt, és jachtbérléssel is foglalkoznak. Makkos cége 2012-höz képest 2014-re megnégyszerezte bevételeit, legutóbbi mérlegük 54 millió forint volt.
A cég 2010. június 30. és július 7. között egy hétig szerepelt a NAV (akkor még APEH) végrehajtási listáján. "Akkoriban több vagyonvédelmi céget is keményen betámadott az adóhatóság, több helyen iratokat foglaltak le, cégvezetőket vittek el bilincsben, a Valtonnál is komoly kényszerintézkedések voltak" – emlékezett vissza a piac egyik korábbi, névtelenséget kérő szereplője. Varga szerint 2012-ben foglalt le a NAV iratokat a cégénél, ennek azonban nincs nyoma a hivatalos céginformációkban.
A NAV-vizsgálatot leszámítva 2010 után elkezdett látványosan jobban teljesíteni a cég, mint korábban: az árbevételen kívül a saját tőkéjük is meredeken emelkedni kezdett. Egy év alatt 800 millió forinttal nőtt meg a bevételük, aminek a felét a korábban a leggazdagabb magyar Demján Sándor érdekeltségébe tartozó vagyonvédelmi cégtől kapott megbízások adták. Demján és a Valton furcsa közös munkájára mindjárt visszatérünk.
2010 tavaszától a Valtonnak gyakorlatilag monopóliuma lett az állami és az ellenzéki időkhöz képest több és nagyobb fideszes rendezvények biztosítására, de Varga állítólag más állami megbízásokat is várt volna.
A rendezvénybiztosítás ugyanis nem túl jövedelmező munka, iparági forrásaink szerint nagyjából 5-8 százalékos árréssel lehet dolgozni, tehát gyakorlatilag alig lehet profitot termelni ebben a szegmensben. "Néhány óráig tart a munka, előtte operatív egyeztetéseken kell részt venni, óriási felelősség, bármi probléma van, a biztonsági céget veszik elő a nyilvánosságban" – mondta háttérben egy cégvezető, aki szerint a sorozatos nyilvános szereplések arra is alkalmasak, hogy rásüssék egy cégre, hogy ide vagy oda tartozik.
Sokkal nagyobb üzlet az objektumvédelem, ami folyamatos megbízást jelent, ezért jóval több pénzt lehet vele keresni. 2010 után azonban a Valton alig kapott védelmi munkákat állami objektumok körül, mert ezeket szinte teljesen bekebelezte Pintér Sándor korábbi cége, a Civil Zrt.
Ez szépen látszik Pintér exvállalkozásának bevételein: 2010-ben még 5 milliárdot kaszáltak, majd a belügyminiszter eladta üzletrészét, Pintér nélkül 2014-ben pedig már több mint 11 milliárd forint jött össze.
Közben volt olyan év is, amikor 16 milliárdos bevételük lett, ezzel magasan ők a legsikeresebb biztonsági cég Magyarországon.
Varga állítólag sok helyen panaszkodott arról, hogy az objektumvédelemben nem rúgtak labdába a Civil mellett, és úgy tűnik, lassan előttük is megnyílik ez a piaci szegmens. Márciusban elnyerték a Közbeszerzési Hatóság összes fővárosi és vidéki objektumának védelmére kiírt 1,1 milliárd forintos tendert, ami önmagában százmillióval megdobhatja a következő évi bevételeiket.
Megkérdeztük Vargától, hogy szóvá tette-e bármilyen körben, hogy szeretne több állami megbízást, a következőt válaszolta: "Nekem, mint a cég ügyvezetőjeként az a dolgom, hogy minél több munkát szerezzek a cégnek, mindegy milyen szférából érkezik, örülünk minden újabb megbízásnak."
Megetette Orbánt, Ádert és Matolcsyt
2010 után nemcsak a Valton, hanem Varga üzleti érdekeltségei is terebélyesedtek. A Céginfó szerint több mint egy tucat vállalkozásban van valamilyen szerepe, mikor rákérdeztünk nála, hogy pontosan mennyiben, kitérő választ adott, mert szerinte "ez nem érdekes, több cégben nem üzleti érdekből vagyok benne, hanem családtagoknak, barátoknak segítek, ezeket nem számolnám".
Varga nyitott a biztonsági biznisznél sokkal jobban jövedelmező vendéglátás felé. Olyan üzletek köthetők hozzá, mint a Fröccsterasz, a Budai Parkszínpad, a Városliget Café, a Gomba, a Müpa, az Operaház és az Erkel színház büféjének, éttermének üzemeltetése. Több vendéglátóhelyén önkormányzati tulajdonú épületet bérelnek, a XI. kerületben újranyitott Budai Parkszínpadot például havi 350 ezer forintért, ami nagyon baráti árnak számít egy 2750 négyzetméteres ingatlanért.
Sikeres vállalkozás az életében az Országalma Kft. is, amivel 2013-ig az Országház teljes gasztronómiai ellátását végezték. A cég eddigi legnagyobb dobása 2011-ben volt, amikor Magyarország az Európai Uniós soros elnökeként az Európai Parlament étkeztetéséről is gondoskodhatott.
Varga az EU-s projekt után szállt be a cégbe, de állítása szerint nem a parlament miatt, hanem mert baráti viszony alakult ki a Gála-csoporttal, és úgy gondolták, "összetolják az egységeiket". Szerinte jól hangzik, hogy ők etették a politikusokat, de ez a cég életének csak nagyjából öt százalékát teszi ki. A parlament étkeztetésén túl azért jócskán vannak még politikai, állami megrendelőik.
Varga vállalkozásával dolgozott már a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, az APEH, az MNB, a Legfelsőbb Bíróság, a Nemzeti és Szépművészeti Múzeum, az MTVA, és ez még csak nagyjából a fele a partnereiknek.
A cég egyébként Varga érkezése után kapott szárnyra: 2012-ben nettó 44 millió forint volt az árbevételük, 2013-ban 275 millió, 2014-ben pedig 373 millió. A cégvezér azt mondja: "Voltak vállalkozások, amik úgy érezték, hogy ha melléjük állok, az biztosíték a megrendelők felé. A gasztronómiában bekerültem egy spirálba, és onnantól kezdve nem volt kiszállás."
Átláthatatlan projekt Demján Sándorral
Bár az állami objektumvédelemből egyelőre nem sok jutott a Valtonnak, épületőrzés terén is voltak komoly munkáik: közel tíz évvel ezelőtt a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó BBB Zrt.-vel kezdtek dolgozni. Varga szerint számára "átláthatatlan" volt ez a projekt, ezért 2012-ben külön cégbe szervezték ki a munkát, így jött létre a Valton Hungary Kft.
"Volt egy olyan időszak az életünkben, amikor odakeveredtünk a Budapest Sportarénához, ami Demján Sándor érdekeltsége. Egy időben a Valton-Sec segített a BBB Zrt.-nek, de aztán ezt le akartuk választani az anyacégtől, mert hiába vagyonvédelem, nagyon távol áll tőlünk" –magyarázta Varga, hogy miért hozták létre a Valton Hungaryt.
Nem világos, hogy Varga itt mire gondolt pontosan, miért szervezték ki külön cégbe az objektumvédelemmel foglalkozó ágazatukat, ugyanis a cég működése szempontjából erre nem volt szükség, más cégek sem csinálják ezt.
Hamar rájöttem, hogy ez nem az a cég, amiben tulajdonos szeretnék lenni, hagytam, hogy kivásároljanak belőle, az okokról nem szeretnék beszélni
– mesélte Varga, hogy miért szállt ki gyorsan a Valton Hungaryből. Bár eladta a tulajdonrészét, és azt mondja, hogy neki semmi köze a Valton kistestvéréhez, úgy tűnik, mintha a valóságban nem lenne ilyen egyszerű a helyzet.
Két találkozó elég volt a százmilliós üzlethez
Az eladáskor Varga hagyta a Valton Hungarynek, hogy megtartsák a Valton nevet, a két cég irodája ugyanabban az épületben található, a Google-ben a Valton Hungaryre keresve csak valton-seces találatok jönnek elő.
A 800 milliós árbevételű Valton Hungary egy veszprémi panellakásba van bejegyezve, nincs hozzájuk elérhető telefonszám, a céget egy személyben birtokló és ügyvezető Csutak János pedig két hete nem válaszol a neki küldött kérdéseinkre. Vargán keresztül sem tudtunk elérni, mert azt állítja, hogy életében kétszer találkozott Csutakkal, és a telefonszámát sem tudja.
A cég email-címe az [email protected], de a levelezőcímet nem Csutak nevére jegyezték, hanem Dr. Rabb Margitéra, aki bt.- és kft.-tag volt Varga több cégében, és a Valton-alapító Rabb Sándor testvére. Dr. Rabb egyébként a Valton-Sec pénzügyi igazgatója.
További furcsaság a cég körül, hogy bár Varga azt állítja, hogy Demján Sándor BBB Zrt.-jével dolgoztak, ennek nincs nyoma a Céginfóban, de annak sem, hogy a Valton Hungary bármilyen céggel kapcsolatban állna jelenleg. Nem nyertek közbeszerzést, a magánszektorban sem hagytak maguk után nyomokat, de akkor honnan a 2014-ben 800 milliós nettó árbevétel? Hiába kérdeztük Vargát és a Valton Hungaryt, nem kaptunk választ.
A fantomcégnek tűnő vállalkozás 2014 óta kilenc alkalommal szerepelt a NAV végrehajtási listáján, tehát minimum adózási szempontból valami nagyon nincs rendben körülötte.
Varga szerint nincs itt semmi trükk, a Valton Hungary tőlük független, "önálló identitású cég", amivel korábban alvállalkozóként dolgoztak, de nincs átfedés a két vállalkozás alkalmazottai között, se más "formális kapcsolat".
Sarka Kata és a Quaestor oldalán
2012 nagy év volt Varga életében: megalapította a Valton Hungaryt, majd kiszállt belőle. Saját bevallása szerint a NAV ekkor foglalt le iratokat a Valton-Secnél. Tulajdonrésze lett egy vendéglátós vállalkozásban, ami hasítani kezdett, a biztonsági cégébe pedig beszállt 11 százalékkal kisebbségi tulajdonosnak régi, jó barátja, Bessenyei István.
"Legelőször talán egy Bonanza Banzai-koncerten találkoztunk, amikor ő valami menedzserszerűség volt a zenekar mellett. Hamar barátok lettünk, mert kiderült, hogy hasonló az érdeklődési körünk" – mondta Varga a kapcsolatukról. Bessenyei szerint a koncert stimmel, de nem volt menedzser, hanem a Magyar Televíziónál dolgozott.
Frei Tamástól az RTL-közeli offshore cégbe Bessenyei első komolyabb munkája a Frei-dosszié gyártása volt az Action News Kft.-vel, amin keresztül az ezredforduló környékén többször dolgoztak együtt a Valtonnal. A 2000-es évek közepétől több Bessenyeihez kapcsolódó tévés műsor gyártása körül voltak furcsa ügyek. 2005-ben nagy port kavart, hogy Bodnár György szerint az NB I.-es csapatok által közvetítési jogokra összedobott 250 millió forintot benyelte Bessenyei cége, az Apokalipszis Kft. "Remélem, hogy Bessenyei úr beperel, de ha nem teszi meg, akkor csak azért nem, mert nem tudja megmondani, hová tette azt hatvan-nyolcvanmillió forintot, amit a csapatoktól elvett" – mondta róla a korábbi befektető, aki Bessenyeit úgy jellemezte egy sajtótájékoztatón, hogy szájba baszott csavargó. A Bessenyei-féle Apokalipszis Kft.-t a 2000-es évek végén RTL Klub-közeli vállalkozásnak tartották. Kérdésünkre Bessenyei elismerte, hogy 2008-ig adott tanácsokat Dirk Gerkens tévés vezérigazgatónak is és dolgozott is a csatornánál. Úgy tudjuk, hogy vita alakult ki köztük, ami után Bessenyei eladta az Apokalipszist, és távozott az RTL Klubtól. Bessenyei azt mondta nekünk, hogy nem volt vita, de azt elismerte, hogy azóta nem dolgozik tévéknek. Saját bevallása szerint jelenleg egy luxemburgi cégcsoportban tölt be igazgatói posztot, ez a fő bevételi forrása. Az Apokalipszis 2010-ben került ismét reflektorfénybe, amikor az Origo cikksorozatban bemutatta, hogy Csetényi László Duna Tv-vezér három 96,9 millió forintos szerződés alapján filmsorozatokat vásárolt tőlük, a szakértők szerint jelentős túlárazással. Az is felmerült, hogy bizonyos produkciók jogait (Az utolsó mohikán, Zorró legendája, A dzsungel könyve) duplán adhatták el az MTVA jogelődjének, de a köztévé tagadta a vádakat, a szerződéseket viszont nem adta ki. Akkoriban megpróbálták felvenni a kapcsolatot az Apokalipszissel, de a cégnek nem volt nyilvános elérhetősége, a tulajdonosa pedig egy washingtoni székhelyű, Seychelle-szigeteki offshore cég volt. A vállalkozás 2011. október 28-án a 8. helyen szerepelt a NAV jelentős tartozásokat soroló feketelistáján 824 millió forintos hátralékkal. Kérdésünkre azt mondta erről Bessenyei, hogy neki ezekhez az ügyekhez már nem volt köze, ő még évekkel a botrány jó pénzt adta el a céget, ami utána történt, az már nem tartozik rá.
Aki ismer engem, tudja, hogy nem értek a vagyonvédelemhez, azért szálltam be a cégbe, mert Lajos hívott
– ezt már magáról mondta az Indexnek Bessenyei, aki nem emlékezett, hogy mikor vásárolt üzletrészt a Valtonban.
Életpályája alapján egyébként valóban az a kép rajzolódik ki Bessenyeiről, hogy nem ért a vagyonvédelemhez. A 80-as évektől majdnem minden országos televíziónál megfordult, volt beosztott, producer, műsorforgalmazó, de a sokrétű médiakarrier ellenére szeret a háttérben mozogni, nincs róla elérhető fotó az interneten.
Bessenyei egy hónappal ezelőtt került be ismét a hírekbe. Az Átlátszó írta meg róla, hogy a Quaestor-csoport ingatlanbefektetési cégére fáj a foga: portál szerint a Quaestor Invest Kft. többségi tulajdonát birtokló Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. üzletrészét Bessenyei és három üzlettársa szeretné megvásárolni. Az üzletember szerint ez félinformáció, és azt mondta, hogy
ez családi, illetve magánügy, nem szeretne arról beszélni, mivel próbálkoznak a Quaestor környékén.
Bessenyei legújabb vállalkozását tavaly decemberben alapította Hajdú-Sarka Katával. A Nakama&Partners üzleti tevékenységéről egyelőre nincs nyilvános adat, Sarka Kata azt mondta az Indexnek, hogy sztárok Facebook- és Instagram-felületeit értékesítik különböző vállalatoknak. Hajdú Péter felesége szerint "rengeteg" üzleti partnerük van már, ezek mind magáncégek.
Sarka azért alapított vállalkozást Bessenyeivel, mert közel tíz éve barátok, és "hitt benne, hogy ez működni fog". Arra nem emlékezett pontosan, hogy honnan ismerik egymást, szerinte Hajdú Péter mutatta be őket. Arra a kérdésre, hogy tudja-e, mikkel foglalkozik a partnere, Sarka azt felelte, hogy "soha nem számolt be arról, mivel foglalkozik még".
Bessenyeit egyébként "ősbaloldalinak" könyvelik az ismerői, ami azért is lehetséges, mert állítólag 2010-ig személyesen Mesterházy Attila, korábbi MSZP-elnöknek adott tanácsokat. Kérdésünkre Mesterházy azt mondta, hogy ez nem igaz, sosem volt formális kapcsolata Bessenyeivel, akit ettől függetlenül a mai napig a barátjának tart.
Iparági források szerint Varga éppen ezért, Bessenyei kiterjedt kapcsolatrendszere miatt akarta, hogy "csendestársként" beszálljon a Valtonba. Egyik beszélgetőtársunk szerint 2012, a Fidesz népszerűségének mélypontján logikus lépés volt maga mellé venni a baloldalon rutinosan mozgó Bessenyeit, hogy egy esetleges választási vereség, vagy a kétharmad elvesztése után "ne kelljen nulláról újraépítenie a kapcsolatrendszerét".
(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index )
|
[
"Varga Lajos",
"Bessenyei István",
"Tiborcz István",
"Rabb Sándor",
"Dr. Rabb Margit",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Lévai Anikó",
"Makkos Gábor",
"Szabó László",
"Csutak János",
"Csetényi László",
"Hajdú Péter",
"Gerendai Károly",
"Csintalan Sándor",
"Demján Sándor",
"Frei Tamás",
"Bodnár György",
"Dirk Gerkens",
"Mesterházy Attila",
"Sarka Kata",
"Földi László",
"Lasz György",
"Papír Rabb",
"Hajdú-Sarka Kata",
"Orbán Viktor"
] |
Megtörtént az első diplomáciai lépés a külügyi tárca részéről az ügyben, hogy a svéd hatóságok elküldjék Budapestre az úgynevezett Gripen-ügyben összegyűjtött nyomozati anyagokat – értesült a Népszabadság. Hogy ebből mi kerül nyilvánosságra, még nem tudni. A titkosított Vadai-jelentés most Orbán Viktor asztalán van.
Miután a Legfelsőbb Bíróság arról tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM), hogy a Gripen-ügyben keletkezett svéd nyomozati iratokat jogsegélykérelem keretében nem lehet megkérni a skandináv állam vádhatóságától, ezért a szaktárca a Külügyminisztériumot bízta meg, hogy kérjen diplomáciai úton tájékoztatást a svéd hatóságoktól. A közigazgatási tárca lapunkat arról tájékoztatta: amint megérkezik a Gripen-akta, annak tartalmáról tájékoztatják a nyilvánosságot. A KIM kommunikációs államtitkársága hangsúlyozta: a svéd ügyészség nem állította, hogy a 2001-es, azaz az első Orbán-kormány idején hozott döntésre a korrupció vagy a törvénytelenség vádja vetülne.
Az ügy előzménye, hogy Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetőhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elszámoltatási "hevülete" "szelektív". Hangsúlyozta, hogy az LMP csak akkor tud azonosulni a kormánypárt elszámoltatási szándékával, ha az ügyeket azok súlyossága és nem afféle "leszámolási terv" alapján rendezik sorba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vadászgépbeszerzés esetleges korrupciós hátterét évek óta nem tisztázták megnyugtatóan. Emlékeztetett rá, hogy bár a Legfőbb Ügyészség vizsgálta az ügyet, de nem talált bűncselekményt. Szerinte ugyanakkor az ügyészség vizsgálódása korlátozott lehetett, hiszen nem kérte be a svéd nyomozó ügyésztől, Christer van der Kwasttól a náluk lévő vizsgálati anyag másolatait. Holott a svéd vádhatósági vezető épp a Népszabadságnak nyilatkozva jelentette be: ha a magyarok kérik, megkapják a dossziét.
Navracsics Tibor igazság-ügyminiszter azt válaszolta: még nem volt idejük kikérni az aktát. Szerinte a svéd ügyészség azt állapította meg, hogy a 2002 előtti időszakban (azaz az első Orbán-kormány idején) nem voltak korrupciós nyomok az ügyben.
A svéd vadászrepülők 2001-es beszerzése különösen alakult. Harcászati elvek alapján az amerikai F–16-osok vásárlása volt indokolt és kézenfekvő, esetleg az orosz államadósság ellenében kapott MiG–29-esek hadrendben tartása és korszerűsítése. A honvédelmi tárca az F–16-osok megvásárlását szorgalmazta. A Gripenek beszerzéséről szóló döntés már csak azért is meglepte a harcászati szakma képviselőit, mert a Gripenek nehezen illeszthetőek a közös NATO-kontingensbe – egyebek mellett ezért kellett módosítani a szerződést a szocialista kormány idején.
A beszerzésről elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet döntéssel végződő ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig államtitok. Hamarosan megszületett a mindenkit meglepő döntés. Az eredeti szerződést végül a Medgyessy-kormány módosította. Ennek célja az volt, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek. A sajtó és az akkori ellenzék elsősorban azt emelte ki ebből, hogy a gépeket légi utántöltésre is alkalmassá tették, ám ez az egyébként valóban milliárdos tétel csak töredéke a módosításból adódó többletkiadásoknak, nagyobb hányada a kommunikációs rendszerre ment el.
Két éve a svéd közszolgálati csatorna egy riportfilmben azt állította: a magyar és a cseh Saab-megrendeléseknél (ez a Gripen gyártó cége) korrupciógyanú merült fel. A Gyurcsány-kormány által kezdeményezett Gripen-vizsgálat jelentése 2007 novemberében készült el. A Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár által vezetett testület azt állapította meg, hogy a szerződéskötés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte, a vásárlást közbeszerzési eljárás nélkül bonyolították le az Orbán-kormány idején, rossz volt a pénzügyi előkészítés ("elfelejtették" az áfafi zetést). A jelentést átadták a Legfőbb Ügyészségnek, de a vádhatóság nem talált semmit, ami "ügyészi fellépést" indokolna.
Vadai Ágnes lapunknak azt mondta: csak meglehetősen "hevenyészett" iratanyagokból dolgozhattak, ezért a svéd ügyészi dossziéban foglaltak érdekesek lehetnek. Igaz, a legtöbb részlettel az érintettek tudnának szolgálni: Orbán Viktor, Pintér Sándor, Varga Mihály és az akkori honvédelmi miniszter, Szabó János" – fogalmazott lapunknak Vadai Ágnes, hozzátéve, hogy az általa vezetett vizsgálóbizottság titkosított jelentésének egy példányát az átadás-átvétel idején megküldték a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak.
– Ha tényleg tisztán akar látni a közvélemény ebben az ügyben, úgy érdemes lenne ennek az anyagnak a nyilvánosságra hozatalát felülvizsgálni, ahogyan sokatmondó lenne, ha a kormány hozzájárulna a 2001-es Gripen-szerződés eredeti, angol verziójának megismeréséhez is – tette hozzá Vadai Ágnes.
|
[
"Matolcsy György",
"Varga Mihály",
"Pintér Sándor",
"Orbán Viktor",
"Szabó János"
] |
[
"Jávor Benedek",
"Vadai Ágnes",
"Navracsics Tibor",
"Christer van der Kwast"
] |
Még a kerület saját átlagos árszabásához képest is a töredékéért bérel lakásokat az I. kerületi önkormányzattól a Hernádi Zsolt Mol-vezető, Csányi Sándor OTP-vezér és Orbán Viktor miniszterelnök barátjának számító Garancsi István üzletember tulajdonában álló CD Hungary Zrt. A budai Várnegyed frekventált részén található Úri utcában a cég egy 45 négyzetméteres lakásért havonta csak 13 800 forintot, egy 340 négyzetméteres lakásért pedig 220 ezret fizet Budavár önkormányzatának – derült ki a kerület független (korábban DK-s) képviselője, Veres Dávid közérdekűadat-igényléséből. Nem ez az első eset a kerületben, hogy egyesek sokkal kedvezőbb körülmények között bérelnek ingatlanokat, mint az átlagemberek. Korábban a Magyar Nemzet derítette ki, hogy az I. kerületben, a főváros egyik legelőkelőbb részén, a Várnegyedben jutott hozzá egy 71 négyzetméteres önkormányzati lakáshoz Nagy Gábor Tamás, a városrész polgármestere.
hirdetés
Egy, a birtokunkba került döntéselőkészítő irat bizonyítja, hogy a kerület vezetése még a kerület saját árképzésénél is sokkal alacsonyabb áron adta oda a CD Hungarynak az említett ingatlanokat. Egy átlagembernek pályáznia kell a kerületi ingatlanokra, többen is adhatnak be kérelmet, majd egy folyamat végén választják ki őket.
A birtokunkban lévő irat szerint ugyanott – az Úri utcában – egy 46 négyzetméteres, félkomfortos lakást 76 ezer forintért adott ki egy magánszemélynek a kerület, tehát majdnem hatszoros áron. Viszont ha valaki nem az önkormányzattól bérel lakást a budai Várban található Úri utcában, hanem piaci áron akar hozzájutni egy bérleményhez, akkor súlyos százezreket kell fizetnie.
Egy ingatlanhirdetési oldalon böngészve nem találtunk olyan hirdetést, amely százötvenezer forintnál alacsonyabb áron kínálna bérleményt az Úri utcában. A CD Hungary alapvetően saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozik. Egy kis keresgélés után meg lehet találni a társaság korábbi árlistáit. Ezek szerint a környéken a CD Hungary átlagosan négyzetméterenként 4000 forintért kínál bérbe adó ingatlanokat. Az Úri utca 70.-ben pedig még tavaly 6500 euróért kínált egy, az önkormányzati bérleményhez nagyon hasonló paraméterekkel bíró ingatlant. Ebben az épületben most a szudáni nagykövetség kereskedelmi képviselete működik.
Az Úri utca 70. Egyes minisztériumok Várba költözésével még értékesebbek lesznek az Úri utcai ingatlanok Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
Az I. kerület eddig is értékes ingatlanai amúgy hamarosan még értékesebbek lesznek. Felköltözik ugyanis a Várba három minisztérium, velük több ezer ember. Ez a lakásoknál és a vendéglátásban is fellendíti majd az amúgy is magasan árazó piacot és a keresletet, így a mostani és a jövőbeli ingatlannyertesek még nagyobbat szakíthatnak egy sikeres pályázattal. Az I. kerületi cégeknek adott, meglepően olcsó bérletek listájából kiderült, szinte nincs olyan önkormányzati ingatlan, amelyet piaci áron adna ki az önkormányzat.
– Az egész rendszer felülvizsgálatra szorul. A folyamatot én egy feljelentéssel igyekszem majd gyorsítani – mondta lapunknak Veres Dávid. A képviselő hozzátette, hogy ezeket az ingatlanokat a kerület is bérbe adhatta volna piaci áron, nem kellett volna közvetítő, mert így a kerület pénzt veszít, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.05.
|
[
"Nagy Gábor Tamás",
"Garancsi István"
] |
[
"Hernádi Zsolt",
"Balogh Dávid",
"Veres Dávid",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor"
] |
Hadházy Ákos arról írt, hogy a korábban a BKV-s szerződések mögött álló, azóta a számlagyár üzemeltetésének gyanújába keveredett cég ügyében tartanak házkutatást, az önkormányzat azt még nem árulta el, hogy mi miatt folyik a vizsgálat.
Házkutatás zajlik a zuglói polgármesteri hivatalban és a kerület parkolási cégénél.
Hadházy Ákos, a körzet ellenzéki képviselőjelöltje a Facebookon azt írta: hallott olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, "mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai". Az önkormányzat egyelőre nem árulta el, hogy milyen ügyben tartanak házkutatást, a hvg.hu-nak a kerület sajtóreferense megerősítette a házkutatás tényét, egyelőre ők is próbálják kideríteni, mi áll a háttérben.
Nem sokkal később Horváth Csaba, a kerület polgármestere azt írta a Facebookon: az ügyészség munkatársai nemcsak a polgármesteri hivatalban jelentek meg, hanem a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, és az ő lakásában is. Az eljárás pontos okát egyelőre nem ismeri.
Kerestük az üggyel kapcsolatban az ügyészséget is, amint válaszolnak, a cikkünket frissítjük.
A SYS IT Services az a cég, amellyel még Tarlós István főpolgármestersége alatt kötöttek szerződést a BKV informatikai rendszereinek üzemeltetésére, 2021-ben pedig a csoporthoz köthető személyek ellen a NAV költségvetési csalás miatt indított nyomozást. A gyanú szerint hatalmas számlagyár működött a vállalat árnyékában, erről az ügyről itt írtunk bővebben:
Hogyan épülhetett ki észrevétlenül a BKV-s szerződések mögött álló cégnél egy adócsaló maffia? Hatalmas számlagyár működött annak az informatikai vállalatnak az árnyékában, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését, és a munkában egészen idén június végéig részt is vett.
(Címlapképünkön a zuglói polgármesteri hivatal épülete.)
|
[
"Horváth Csaba"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Tarlós István"
] |
Jankovics Soma
2013. 05. 07., 15:49
Utolsó módosítás:2013. 05. 07., 17:10
Lázár János milliós veszteségből bombabiztos üzletté varázsolja a nemzetidohánybolt-nyitást - aki ezt nem látta előre, az most fogja a fejét. Egy átlagos trafikos évi 3-5 milliós tiszta nyereséget tehet zsebre, de a jobb helyen lévő boltosok kezébe a tízszerese is kerülhet. És akkor még az alkohol és a sorsjegy profitjával nem is számoltunk.
Amikor Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár április 25-én benyújtotta a trafiktörvény legújabb módosítását, első ránézésre csupán annyit tett, hogy nyereséges működést akart biztosítani a vállalkozóknak.
Erre oka is lehetett volna, hiszen a trafikpályázatok első köre alapján 1400 település dohánybolt nélkül maradt. Ezek zömükben kistelepülések, ahol az alacsony forgalom miatt - az eredeti feltételek mellett - nem feltétlenül érné meg trafikot nyitni. A pályázat meghirdetésekor ugyanis még csak 3-5 százalékos árréssel számolhattak az árusok, amivel a dohányüzlet egyáltalán nem tűnt jó befektetésnek. Lázár módosítójának egyik célja, hogy "egy megfelelő, tízszázalékos mértékű kereskedelmi árréssel" biztosítsák a dohányboltok "szerény jövedelmezőségét".
Amit Lázár "szerény jövedelemnek" hív, az valójában remek biznisz. Számításunk szerint egy trafik húszéves joga mai értéken körülbelül 30-50 millió forint lesz, ha valóban 10 százalékos árrést garantálnak a dohányárusoknak. (Azzal a módszerrel számoltunk, ahogy egy profi trafikos is átgondolná a döntését: megbecsültük, hogy mekkora lehet a következő 20 év nyeresége évente, és ezek összesen mennyit érnek ma az úgynevezett nettó jelenérték-számítás alapján.) Az átlag természetesen függ attól, hogy marad-e a jelenlegi 5415 koncessziós jog, vagy az 1400 kimaradó kistelepülés is kap-e egy-egy trafikot - a pontos számot ma még nem tudjuk, de az látszik, hogy az első évben 3-5 millió forint nyereségre számíthat egy átlagos trafiktulajdonos, az igazán forgalmas nemzeti dohányboltok pedig ennek a többszörösét is bezsebelhetik.
Ők pályáztak, mi meg koppantunk
"Át lett verve mindenki" - mondta panaszosan az [origo]-nak egy jászberényi italkereskedő, aki eddig is árult cigarettát, így maga is gondolkodott azon, hogy indul a trafikpályázaton, de aztán letett a tervéről. "Számolgattunk, de a régi árréssel nem érte volna meg, ezért nem pályáztunk, pedig az új húzással még üzlet is lett volna" - mondta a férfi. "Mindig mondtam, hogy a jelenlegi árrés vicc, de a tíz százalék már tisztességes haszon. Egy szűk bennfentes kör biztosan előre tudott erről az akcióról, ők pályáztak, mi meg koppantunk" - mondta. Gyanúját csak erősítheti, hogy mint kiderült, a dohánytenderről szóló döntések több esetben a helyi Fidesz-testületekben születtek meg, kapott trafikot Rogán Antal és Lázár János ismerőse is.
A jászberényi trafikos ennek ellenére úgy gondolja, a nemzeti trafik nem tuti biznisz. Nagy indulótőke, kapcsolatok, piacismeret kell, hogy valaki jól csinálja, de a szűkülő kereslet miatt még így is kockázatos az üzlet. A városukban 12 trafikhelyet pályáztattak meg, szerinte jó, ha hat fenn tud majd maradni. A további kockázatok közül az sem elhanyagolható, hogy most ugyan 20 évre szerezhet valaki dohányértékesítési koncessziót, de nincs trafikos, aki meg tudná mondani, hogy a következő parlamenti ciklusok valamelyikében nem változtatnak-e a szabályokon.
Az állam rossz üzletet köt
A bizonytalanság már érződik, de egyelőre finomabb falatnak látszik a dohányárusítás, különösen az után, hogy Orbán Viktor miniszterelnök közölte, ő inkább 12 százalékos árrést tartana megfelelőnek. Ha a kormánypártok automatikusan hozzáadnak további "szerény" 2 százalékpontot a garantált jövedelemhez, akkor - megint a húszéves nyereséget visszaszámítva - már 50-70 millió forintot érő üzletet vehet át júliusban egy átlagos trafikos.
Eddig még nem adtak be olyan módosítót, amely a kormányfő igényét tükrözi, így a 10 százalékos haszonkulcsot vesszük alapul, és azt sem tudjuk, hogy a falvak trafikjaival mi lesz, ezért 5415 dohánybolttal számolunk. A cigaretta ára emelkedni fog (erről bővebben itt olvashat), ez hatással lesz a piac méretére, ugyanakkor várható a feketekereskedelem bővülése is, amelyről pontos becslést nehéz készíteni.
A trafikok együtt 270 milliárd forintos üzletet vesznek át az államtól, amely 200 ezer forintos átlagos koncessziós díjjal számolva körülbelül 1 milliárd forintot kap cserébe évente. Mai értékre átszámolva a húszévnyi egy-egy milliárdot ez kevesebb, mint 10 milliárd forintot ér, vagyis pusztán pénzügyi szemüvegen keresztül nézve a kormány 270 milliárd forintért vásárolt 10 milliárd forintot.
Alkohol, újság, sorsjegy csak a ráadás
Az állam tehát nem feltétlenül jár jól, a trafikosok viszont annál inkább. Átlagosan 50 millió forintos bizniszre számíthat az a dohányboltos, aki egy minimálbérest alkalmaz, havi 200 ezer forintból oldja meg a bolt fenntartását (rezsi, bérlet, takarítás), kifizeti az évi 200 ezer forintos koncessziós díjat, és olyan önkormányzat területén nyitja a boltját, ahol maximális, 2 százalékos a helyi iparűzési adó (ennek alapja az árbevétel mínusz az áruk beszerzési értéke).
Az eleve jó üzletet az teszi bombabiztossá, hogy a trafikok újságot, alkoholt, szerencsejáték-termékeket, üdítőket is kínálhatnak, márpedig ezek bevételét nem számoltuk az 50 milliós átlagba, de a kiadások nagy részét igen. Az olyan egyéb bevételeket sem számítottuk be, mint például az az összeg, amelyet a dohánygyártók csorgatnak vissza a kiskereskedőknek különböző előnyökért cserébe. Lázárék ezt a fajta anyagi motivációt megtiltanák, de valószínűsíthető, hogy a gyártók így vagy úgy megtalálják a módját, hogy a trafikosok az ő terméküket részesítsék előnyben.
A motiválás azért is valószínűsíthető, mert a dohánygyártók a jelenleginél kevesebb üzleten keresztül dobhatják piacra a termékeiket, vagyis kevesebb kiskereskedővel kell megállapodniuk. A talpon maradt trafikosok a pályázat után igen kedvező pozícióba kerülnek, egy-egy területen kvázimonopóliumok lesznek. Amelyik településen csak egy trafik lesz, ott szó szerint ők lesznek a dohányelosztók, de a többiek is örülhetnek, a vetélytársakkal a közelben már nem - vagy jóval kisebb versenyt - kell vívniuk.
Kis forgalom: kis haszon, nagy forgalom: óriási pénz
A pályáztatás során mindez még nem tűnt ilyen jó üzletnek. Mivel az eredeti feltételek szerint csak dohányt lehetett volna értékesíteni (így írták ki a pályázatokat is), önmagában ebből - a korábban jellemző 4 százalék körüli haszonkulccsal - egy átlagos trafikosnak vesztesége származott volna. Számításunk szerint maximum 4 százalékos árréssel mínusz 4 millió forintot érne a dohánykereskedés joga.
Ilyesmire jutott a jászberényi mellett az a trafikos is, aki még februárban beszélt az [origo]-nak arról, hogy miért nem indult a pályázaton. Osztott-szorzott, és úgy találta, nem éri meg dohánnyal kereskednie a jövőben, mert egy, az új szabályoknak megfelelő trafik kialakítása a pályázati költségeken túl is belekerülhetett volna néhány millió forintba. Ha akkor tudja, hogy a pályáztatás egy későbbi fázisában felvesznek más termékeket a dohány mellé, többszörösére emelik a garantált hasznot, vagyis teljesen újraírják a szabályokat, és ehhez menet közben új üzleti tervvel ő maga is alkalmazkodhat, akkor - cserébe az 50 milliós üzletért - alighanem másképp döntött volna.
Egy trafikos utánaszámolt, hogy amikor szerény a forgalom, akkor átlagosan 5 percenként megy el egy doboz cigaretta, ez a 12 órás nyitva tartás mellett napi 144 dobozt jelent. Egy átlagos doboz cigaretta 850 forint, ez a forgalommal felszorozva körülbelül 35 millió forintos éves árbevételt jelent (az átlagos trafik százmilliós árbevételt generál). Egy ilyen szerény forgalmú trafikosnak már át kell gondolnia az üzletet, de ha olcsón kihozza a rezsit, vagy nem vesz fel alkalmazottat, számára is megéri az üzlet. Ha a kiadásokat havi 100 ezer forinton tudja tartani, és egyedül viszi az üzletet, saját magát minimálbérre bejelentve, akkor 2 milliót ér a boltja.
A cigaretta királyai azok lesznek, akik forgalmas helyen - például a nagyobb városok központjában - tudnak nemzeti dohányboltot nyitni. Naponta körülbelül kétezer doboznyi cigarettával könnyen lehet évi 400 millió forintos árbevételt elérni. Aki ilyen helyen pályázott és nyert, az most dörzsölheti a tenyerét. Két minimálbéres alkalmazásával, és viszonylag magas 200-300 ezer forintos fenntartási kiadással számolva is durván 30 milliós profitra számíthat az első évben, a húsz év összesített és diszkontált nyeresége pedig 300 millió forintos üzlethez juttatja.
|
[
"Lázár János",
"Rogán Antal"
] |
[
"Jankovics Soma",
"Orbán Viktor"
] |
Ma több fontos fejlemény is történt a korrupció miatt Amerikából kiutasított magyar kormányzati figurák ügyében, folyik a sunyítás és a taktikázás.
A legtöbbet Lázár János miniszter árulta el a Parlamentben, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Három dolgot ismételgetett végig:
mi Amerika barátai vagyunk fingunk sincs, kiket érint az ügy ha segítene Amerika, feltárhatnánk az ügyet, de nem segít
A miniszter ezen kívül arra is célozgatott, mekkora képtelenség megtudniuk, hogy a 100 ezer kormányzati alkalmazottból kiket érint a tiltás.
Ez a porhintés különösen nyilvánvaló, hiszen az egész ügy messze legdurvább eleme az az egyelÅre az érintett által sem cáfolt pletyka, hogy Vida Ildikó NAV-elnök is a listán van. És Lázár úgy tett, mintha nem pontosan egy darab telefonhívásba került volna legalább annyit megtudnia, igaz-e a hírnek ez a része.
IdÅhúzásra játszó szereplése után az biztosnak látszik, hogy:
a kormány valamilyen fokon megijedt a kemény amerikai lépésektÅl (hiszen nem támadnak vissza agresszívan, mint gyakran szoktak, Lázár pedig tényleg vagy harmincszor pendítette meg az "Amerika a barátunk" tematikát)
nyilvánvalóan sokkal többet tudnak az érintettek listájáról, mint amit elárulnak; feltehetÅleg az egészet ismerik, de ha nem is, annyit garantáltan, hogy érintett-e a NAV-elnök
az eredeti korrupciós ügy igen kínos lehet a kormányra nézve, ha nem így lenne, már léptek volna valamit, nem töketlenkednének
a kormányzati kommunikáció arra utal, hogy szépen el akarják altatni az ügyet, az amerikai félre tolva a felelÅsséget, amiért nem Åk nyomoznak a magyarok helyett
André Goodfriend amerikai ügyvivÅ sajtóbeszégetésén viszont az derült ki, hogy:
Amerika nagyon nem akarja, hogy a magyar kormánynak sikerüljön elaltania az ügyet
ez tényleg igen komoly tesztje a magyar lojalitásnak, ebbÅl a szempontból az egész tényleg összefügghet az Orbán-kormány heves Putyin-barátságával
Szijjártó külügyminiszert jól meg fogják fingatni Washingtonban
Az Index és az Átlátszó mai cikkei alapján talán tényleg az amerikai étoljagyártól kért korrupciós pénz volt a kirobbantó ok, bár ez egyelÅre persze bizonytalan elmélet.
Az ügy megmagyarázhatatlan balfácánja a Századvég Alapítvány. Ha nem robbantják ki az egész botrányt a saját lapjukban, a Napi Gazdaságban íratott, dezinformációgyanús cikkel, a kutya nem gondolná, hogy Åk kapták volna a korrupciós pénzt. Így viszont sikerült ezt a hamis látszatot kelteniük saját maguk ellen, pedig soha senki nem publikált semmilyen erre vonatkozó bizonyítékot. Ekkora PR-öntökönszúrást ritkán látni.
Ezt a hóhér tudja. Az biztosnak néz ki, hogy a kormánynak kell valami B-terv, mert az elsÅ napok idÅhúzós-altatós taktikája az amerikaiak elszántsága miatt nem fog bejönni. Vagyis a hazai sajtóban működhet a kifárasztás, de ez azért nagyobb üggyé fújódott annál, hogy ennyivel le lehessen tudni. Ha a Századvég tényleg érintett lenne, papírforma szerint biztosan soha nem lesz rendes nyomozás. Ez egyben lehetÅség is, hogy a kormány leoltsa a huhogókat, és pártatlan nyomozás végén az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnösöket, ha vannak.
Valamit lépniük kell. Ez az ügy a hazai médiában a legfanatikusabb híveiknek talán eladható újabb Magyarország elleni támadásként, erÅsítve az ostromlottvár-tudatot. De az a baj, hogy a Fidesz-kormányt nem a mindennel megetethetÅ rajongói, hanem az EU és a világgazdaság szereplÅinek tÅkeelhelyzései tartják hatalmon. A világ szemében pedig ez rettentÅen kínos eset.
Ez a botrány emiatt igazi, Medgyessy Péter-i értelemben vett útelágaözkodás: a Fidesznek el kell döntenie, hogy alapvetÅen a szabad, liberális világgal tart-e (ebben az esetben terelés helyett érdemi vizsgálatot indít, amit záros idÅn belül be is fejez), vagy gyorsan még mélyebbre fúrja magát Vlagyimir Putyin segg alakú pénztárcájában.
A jó hír az, hogy egyelÅre abszolúte van választási lehetÅség!
|
[
"Vida Ildikó"
] |
[
"Vlagyimir Putyin",
"Lázár János",
"André Goodfriend"
] |
A 17,4 millió forintos megbízást a Kecskeméti Televízió igazgatójának cége nyerte.
Augusztus 19-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. három oktatófilmet rendelt nettó 17,44 millió forint értékben. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson ajánlatot tett a Speedzone.hu Kft., a Q-Art Bt., és az Art Vision Stúdió Kft., valamint a megbízást végül elnyerő Világ-Film Kft.
A szerződés szerint a filmek célközönsége a 4-12 éves korosztály lesz, amelynek “szemléletformáló jelleggel" mutatják be az FKF tevékenységét és szolgáltatásait. A három film témái: hulladékkezelés, köztisztaság és komposztálás.
A megbízást elnyerő Világ-Film Kft.-t tavaly novemberben jegyeztette be egyedüli tulajdonosa, Eckhardt Balázs. Ő a Kecskeméti Televízió igazgatója, aki rendező volt az MTVA botrányokkal kísért Marslakók című sorozatában, valamint a Ridikül című beszélgetős műsorban is.
Eckhardt neve legutóbb februárban, a vizes vb imázsfilmjének kapcsán került elő. Akkor derült ki, hogy az Eckhardt által vezetett Kecskeméti Városi Televízió (KTV) Nonprofit Kft. összesen 55,6 millió forintot fizetett ki az Argus Film and Art Kft.-nek a 2017-es budapesti úszóvébét népszerűsítő imázsfilm elkészítéséért.
A félperces alkotás producere természetesen Eckhardt volt, de a történet igazi pikantériája az, hogy korábban Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester azt állította, hogy a város tulajdonában lévő KTV készítette a félperces alkotást.
Kapcsolódó cikk Magáncéghez került az úszóvébé félperces imázsfilmjéért járó 55 millió forint
Az FKF-es kisfilmeket legkésőbb 2017. január 31-ig kell elkészítenie Eckhardt cégének, a Világ-Film Kft.-nek, melynek ez az első elnyert közbeszerzése.
Erdélyi Katalin
|
[
"Eckhardt Balázs"
] |
[
"Erdélyi Katalin",
"Szemereyné Pataki Klaudia"
] |
A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként.
A Flamenco átadása már zajlik, az új funkciónak megfelelő átalakításokat az MCC fogja a saját igényei szerint elvégezni. Az ingatlan bérbeadásával az üzemeltetés sem marad a Danubiusnál.
Az MCC egy tehetséggondozó intézmény, amely a Kárpát-medencében nyújt oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. Alapítója Tombor Balázs és Tombor András. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadója volt, és arról is ismert, hogy Habony Árpád korábban azt állította az adóhatóságnak, hogy Andy Vajna és Tombor kölcsöneiből él. 2020 végén a kormány százmilliárdos vagyont juttatott az MCC alapítványa számára.
Az MCC, pontosabban az azt működtető Tihany Alapítvány tavaly tavasszal egy törvény értelmében óriási vagyonhoz jutott, a kormányoldal a Richer- és Mol-részvények 10 százalékát adta az alapítványnak. A csomag értéke úgy 300 milliárd forint körüli, az éves hozam 7–8 milliárd forint körül mozog.
Ezt a juttatást fejelte meg ősszel a kormányzati többség azzal, hogy egyrészt vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi – a révfülöpi kikötőhöz tartozó ingatlanokat takarja –, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt kapott az alapítvány.
Mindezekre tett rá egy lapáttal a kormány karácsony előtt nem sokkal, amikor csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak, a szakkollégiumot működtető szervezet 35 helyen akar képzéseket indítani a pénzből tízezer diáknak.
Közben az MCC 25 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Libri-Bookline csoportban.
A szervezet budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt található, és a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához, állaguk nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot. A bontási munkálatok és az építkezés idejére az épületbérlés mellett döntöttek, aminek kiválasztásában lényeges szempont volt, hogy az MCC jelenlegi központjához közel találjanak alkalmas ingatlant.
|
[
"Tombor András",
"Tombor Balázs"
] |
[
"Habony Árpád",
"Orbán Viktor",
"Andy Vajna"
] |
Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.
hvg.hu: Ismeri-e a jog a plágium fogalmát?
Mezei Péter: A szerzői jogi törvény olyan kifejezést, mint plágium, nem ismer. A szó a tudományos életben, illetve a köznyelvben is elterjedt azonban, és arra az esetre vonatkozik, ha egy szerző, alkotó, a mindennapokban legtöbbször író, egy másik szerző művét, annak jelentős részét eredeti formájában vagy kisebb átalakítás után sajátjaként tünteti fel.
hvg.hu: A tudományos életben plagizálásnak minősül-e, ha két kutató ugyanazokat a forrásokat használja, a kutatásban együttműködik, majd hasonló, közel megegyező eredményekre jutnak?
M. P.: A kérdést két részre bontanám. Ha valakik ugyanazokat a jegyzőkönyveket vagy szakirodalmat olvassák, juthatnak hasonló következtetésekre, még a dolgozatuk szerkezete is lehet hasonló. Viszont annak az esélye matematikailag is csekély, hogy a két munka végül szó szerint is megegyezzen.
hvg.hu: Ha nem is ismeri a plágium fogalmát a jog, a hatályos törvények hogyan védik a tudományos értekezések szerzői jogait?
M. P.: Különféle szavak keringnek a köznyelvben erre vonatkozóan: másolás, plágium, bitorlás. Mint említettem, a plágium kifejezést a jog nem használja, a mögötte meghúzódó cselekmény azonban szerzői jogsértésként, illetve bitorlásként értékelhető.
Mezei Péter © Mezei Péter
hvg.hu: Milyen esetben beszélhetünk bitorlásról?
M. P.: A Büntető törvénykönyv (Btk.) 329. paragrafusa szerint "aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, (...) bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Ehhez kapcsolódik egy értelmező rendelkezés is, mely szerint a szellemi alkotásba beletartozik a tudományos alkotás. Ide sorolandó a doktori fokozatszerzési eljárás keretében benyújtott kézirat is. Ha az értekezésben egy másik szerző alkotását anélkül használta fel a készítője, hogy az eredeti szerző nevét feltüntette volna, akkor szerzői jogsértésről beszélhetünk. Ha ez szándékos és a jogosultnak vagyoni hátránya is keletkezett, akkor bűncselekményről van szó.
hvg.hu: Bár a doktorijában nincsenek láb- és végjegyzetek, Schmitt Pál dolgozatában, ha nem is pontosan, mégis megemlíti Nikolaj Georgiev munkáját.
M. P.: Nagyon fontos, hogy a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megsértésével kapcsolatos büntetőjogi tényállások mindig visszautalnak az adott szellemi alkotással kapcsolatos jogszabályokra, jelen esetben a szerzői jogi törvényre. Vagyis a bűntett elkövetéséhez szerzői jogsértésre van szükség. Ez plágium esetén különösen akkor valósul meg, ha a forrás, az eredeti szerző munkája a felhasználás helyén nem kerül pontosan, beazonosíthatóan megjelölésre. Magyarán nem elegendő az értekezés végén az irodalomjegyzékben feltűntetni, hogy a másodlagos mű szerzője olvasta az adott tanulmányt, könyvet. Hozzá kell tenni, hogy a szerzői jogi törvény bizonyos esetekben engedélyez úgynevezett szabad felhasználást: azaz engedély és díjfizetés nélkül felhasználható egy mű. Releváns példa az átvétel és az idézés. De még ezekben az esetekben is szükség van a szerző és a forrás pontos megjelölésére annál a résznél, ahol a mű részletét felhasználja a másodlagos mű szerzője. Ausztriában a bíróság azért is szerzői jogsértést állapított meg, mert egy kötet címoldalára kikerült egy kétsoros idézet egy versből, viszont a forrás nem a felhasználás helyén, hanem az előszóban volt megjelölve. (A külföldi plágiumbotrányokról és követkeményeikről itt olvashat részletesebben - a szerk.)
hvg.hu: Mikortól beszélhetünk bitorlásról, a szöveg mekkora részének átvétele számít annak?
M. P.: Azt, hogy egy mű milyen mennyiségben használható fel, a jogszabályok nem rögzítik. Bírósági mérlegeléssel állapítható meg, hogy a felhasznált részlet az eredeti, illetve a másodlagos mű mekkora hányadát képezi. Az eljáró bírónak kell eldöntenie, hogy a kérdéses mennyiség a felhasználás célja szempontjából elfogadható-e. Ha a másodlagos műben a felhasznált mennyiség kimagasló, mondhatni túlzottan sok, akkor ez azt a kérdést is felveti, hogy a másolatot, átvételt tartalmazó anyag önálló, eredeti műnek tekinthető-e még.
hvg.hu: Mikor beszélhetünk vagyoni hátrányról?
M. P.: A Btk. alapján vagyoni hátrány a vagyonban keletkezett kár és az elmaradt vagyoni előny. Az utóbbi például azt jelenti, hogy az adott mű jogszerű felhasználása, kiadása azért hiúsul meg, mert az adott tartalmat valaki előtte már egyszer közzétette. A hvg.hu-n olvasott cikkek alapján a Schmitt-ügyben nem olyan egyszerű megállapítani a vagyoni hátrányt. Nem tartom valószínűnek, hogy az eredeti mű értéke csökkent volna a felhasználás révén. Ugyanakkor nem tudok arról sem, hogy bárkinek felhasználási szerződése lenne a Georgiev-kötet kiadására, tehát az elmaradt vagyoni előnyt sem lehetne egykönnyen megállapítani.
hvg.hu: Ez azt jelenti, hogy a Schmitt-ügyben alkalmazhatatlan lenne a bitorlás tényállása?
M. P.: Így van. De még ha beszélhetnénk is bitorlásról, akkor is elévült volna már. 1992-ben történt a felhasználás, így már 1995-ben elévült a cselekmény.
hvg.hu: Polgári per még indítható?
M. P.: A magyar szerzői jogi jogsértések esetén a szerzői jogi törvény mellett mögöttes jogszabályként megjelenik a Polgári törvénykönyv. Ez is konkrétan rögzíti az elévülés esetkörét, és 1992 óta már a polgári jogi követelések is elévültek.
hvg.hu: Csakis a szerzői jog sérült ebben az esetben, vagy esetleg a magán- és közokirat-hamisítás is szóba jöhet a Schmitt-ügyben?
M. P.: Felmerülhet, habár ezt csak akkor tartom elképzelhetőnek, ha a kérdéses értekezést más személy készítette el a doktorjelölt helyett. Ennek realitását nem tudom megítélni, de még történt volna is ilyen bűncselekmény, akkor már ez is elévült. Tehát úgy értékelem, hogy ebben az esetben már nem lehet jogi lépéseket tenni a felhasználás miatt. Indíthatók persze eljárások - itt a doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos eljárásokra gondolok -, de ennek megítélésben én nem vagyok kompetens. (Az interjú január 12-én, csütörtökön készült. Pénteken a Semmelweis Egyetem dékánja bejelentette, nincs okuk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál doktoriját, így nem indul vizsgálat vagy eljárás - a szerk.)
hvg.hu: A Schmitt-ügytől elrugaszkodva: szerzői jogi jogsértések esetén ki jogosult pert indítani, bírósághoz fordulni?
M. P.: A felhasznált mű szerzői jogosultja nyújthat be a bíróságra keresetet. Ha a szerző időközben elhunyt, akkor a magyar jogszabályok szerint a szerzői jogok örököse vagy örökösei. Hozzá kell tenni, hogy a szerzői jogok területileg behatároltak, azaz a magyar szerzői jogi törvény csak Magyarországon irányadó. Ha a felhasználás nem Magyarországon történt, akkor ennek az országnak a törvényei az irányadóak. Ilyenkor meg kell nézni, hogy az adott állam törvényei kinek biztosítanak szerzői jogosítványokat. Abban viszont nincs különbség az egyes országok előírásai között, hogy a szerzők vagyoni jogai örökölhetők. Persze az is elképzelhető, hogy a szerzői jogok gyakorlására nem a mű eredeti írója, szerzője jogosult, mert mondjuk egy felhasználási szerződés keretében valaki másnak engedélyezte a szerzői jogok gyakorlását.
hvg.hu: Lehet ilyen egy kiadó, vagy egy, a kutatásra ösztöndíjat adó, intézmény, alapítvány is?
M. P.: Ez is elképzelhető. Tipikusan a kiadók szoktak felhasználási jogot szerezni egy-egy könyv többszörözésére, terjesztésére, interneten való közzétételére. A szerzővel kötött szerződésbe többnyire bekerül, hogy a kiadó mennyi ideig kapja meg ezeket a jogokat.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Nikolaj Georgiev",
"Mezei Péter",
"M. P."
] |
A Kosztolányi téri Tranzit Art Caféban rendezték február 5-én azt az SZDSZ-es rendezvényt, amelyről a Manager Magazin írt – írja az Index. A párt sajtóosztályán a hvg.hu-val közölték: az SZDSZ-nél nincs a Tranzit-rendezvény számlája, azt ugyanis Kóka kampánystábja rendezte.
Nemrég a hvg.hu megírta: MDF-hez közeli körök szerint Kóka János volt az a titokzatos miniszter, aki számla nélkül rendezte egy nagyrendezvénye fizetését. A forrás névtelenségét továbbra is őrző Manager Magazin is közölte: az eset megtörtént, de nem március végén és nem az időközben hírbe hozott Columbus hajón, amelyen Kóka elnökségét ünnepelték. Egyben megerősítették azokat az értesüléseket, miszerint az miniszter asszisztense "a nettó összeget minisztériumi borítékban adta át, a cikk megjelenése után az étterem rendkívüli APEH-vizsgálatot kapott."A hvg.hu próbálta elérni Láng Andreát, Kóka asszisztensét, sikertelenül: a kapott tájékoztatás szerint szerdán egész nap értekezletsorozaton vett részt. A tárca sajtóosztályán keresztül kerestük Kóka János minisztert is, ám őt sem tudtuk elérni.
Az Index korábban felhívta a Tranzitot, ahol cáfolat nélkül letették a telefont, amikor arról érdeklődtek, hogy a magazinban leírt eset ott történt-e? A Manager Magazin főszerkesztő-helyettese még májusban a következőt írta egyik jegyzetében: "Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus asszisztense még csak kicsit se zavartan közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy."
A Tranzitban rendezett esemény Kóka János pártelnök-választási kampányának része volt. A találkozón rengeteg Kóka-párti politikus is részt vett, Kuncze Gábor expártelnök beszédet is tartott – írja az Index, hozzátéve: a mintegy százfős társaságban ott volt Kukorelly Endre, Merényi Miklós, Daróczy Ágnes, Varga László, Mészáros Márta, Bojár Gábor, Pohárnok Mihály, Rajk Judit. A lap szerint a rendezvényen apró szendvicsekkel és süteményekkel kínálták a vendégeket, a kávét és az üdítőt azonban mindenki maga fizette, így a számla feltehetően nem volt akkora, mint az elnökké választás alkalmából rendezett bulin.
Az SZDSZ sajtóosztályán a hvg.hu-val közölték: náluk nincs a Tranzitos rendezvény számlája, azt ugyanis Kóka kampánystábja rendezte. Kóka Jánost egyelőre az általa vezetett minisztérium sajtóosztályán keresztül sem sikerült elérnünk.
Kóka János nevében Gál J. Zoltán, a kancellária államtitkára szerdán visszautasította az Index azon állítást, hogy a gazdasági miniszter a Kosztolányi téri Tranzit Art Caféban február 5-én tartott liberális értelmiségi találkozó után számla nélkül fizetett.
Veres János pénzügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva: ha bárki tud szabálytalan számla- vagy nyugtaadásról, tegyen bejelentést, és az adóhatóság majd kivizsgálja az esetet. Hangsúlyozta: soha nem rendelt el ilyen típusú ellenőrzést, hiszen erre nincs is jogköre.
Az SZDSZ szerda későn délután adott ki az egy közleményt: "Az SZDSZ tisztújítási kampányában az elnökjelöltek számos politikai rendezvényt tartottak, és ezen alkalmakkor szabályosan kifizették a fogyasztásukat. A szervezést a jelöltek kampánystábjai végezték, és a meghívottak körét is ők határozták meg. Amennyiben bárkinek tudomása van arról, hogy bármelyik vendéglátóhely elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettségét, javasoljuk, hogy annak körülményeiről az érintett vendéglátóhelyen tájékozódjanak. A SZDSZ visszautasít az elnökét ért minden rágalmat, és megteszi a szükséges jogi lépéseket."
|
[
"Kóka János"
] |
[
"Bojár Gábor",
"Daróczy Ágnes",
"Merényi Miklós",
"Kuncze Gábor",
"Kukorelly Endre",
"Láng Andrea",
"Varga László",
"Mészáros Márta",
"Rajk Judit",
"Pohárnok Mihály",
"Veres János",
"Gál J. Zoltán"
] |
Milliárdokra perlik a milliárdost
Kártérítési eljárás indul a bíróságon Kapolyi László volt MSZP-s honatya ellen
Különleges polgári per tárgyalását kezdi meg a hét közepén a Fővárosi Bíróság. Az ítélkező fórumnak arról kell döntenie: köteles-e Kapolyi László szocialista kötődésű nagyvállalkozó csaknem tízmillió eurót, jelenlegi árfolyamon számolva 2,6 milliárd forintot átutalni a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) többségi tulajdonában álló egyik társaságnak.
A követelést egy 2008-as hitelügylet kapcsán támasztották Kapolyival szemben. Az előző ciklusban MSZP-s parlamenti képviselőként is tevékenykedő üzletember alaptalannak tartja az igényt. Az esetet nem csak a polgári bíróság vizsgálja: az ügy része az MVM-mel összefüggő büntetőeljárásnak is – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, melyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Kapolyi László"
] |
[] |
Vádalkut kötött egy korrupt zsaru
Budapest - Védett tanú segíti a Vizoviczki-ügy nyomozását – tudta meg a Blikk. A vezető beosztású rendőrtiszt kilétét a legnagyobb titkok övezi, nevét csak a vizsgálat vezetője ismeri.
Vizoviczki László, a rendőrkorrupciós-ügy főszereplője
Úgy tudjuk, alkut kötött a nyomozó hatósággal, hiszen ő is érintettje az évszázad rendőrkorrupciós botrányának. Az ugyancsak vádalkut kötött kábítószerdílerekkel egy időben vált ő is közreműködővé és egyben a magyar igazságszolgáltatást megrázó botrányos ügy egyik kulcsfigurájává.
A titkolt kilétű rendőrtiszt vallomását teljesen külön és zártan kezelik az ügyészségen, vigyáznak arra, hogy személyazonossága véletlenül se derülhessen ki. Már most lehet tudni azt is, hogy ha bírósági szakba kerül az ügy, a tárgyaláson sem kell majd megjelennie, a leendő perben a nyomozási bíró előtt tett vallomását fogják felolvasni, ám a nevét akkor sem közlik majd.
Minderre azért van szükség, mert a négy, korrupcióval gyanúsított és letartóztatott főtiszt nagy valószínűséggel jól ismeri a védett tanút, és így azonosíthatnák is, kicsoda.
Úgy tudjuk, most már nemcsak az éjszaka császárának nevezett Vizoviczki László rendőrkorrupciós ügyeit vették górcső alá, hanem minden, a személyével összefüggésbe hozható korábbi esetet átvizsgálnak. Ilyenek a cégeit és a szórakozóhelyeit érintő korábbi, évekkel ezelőtt történt rendőrségi ügyek. Mindent átnéznek, a bejelentésektől a nyomozásokig, amelyek el sem jutottak a vádemelésig. Úgy tudjuk, több mint száz ilyen eset van, amelyek vizsgálatára egy külön vizsgálócsoport állt fel.
A Vizoviczki-ügy számos szálát vizsgálják immár egyszerre párhuzamosan, így a korábbi esetek és a korrupciós ügy mellett az adózással kapcsolatos szálakat, valamint azon fiatalok ügyeit, akik vélhetően a Hajógyári-szigeten tűntek el. Utóbbi esetekben nem zárható ki, hogy hamarosan eredményt is fel tud mutatni a rendőrség.
Mint megírtuk, a gyanú szerint jó ideig azért üzletelhettek a Hajógyári-szigeten jóformán háborítatlanul a kábítószer-kereskedők, mert a nyomozás jelenlegi állása szerint a Hajógyári-sziget ura, Vizoviczki László lefizetett több magas rangú zsarut. Vizoviczki és állítólag megvásárolt rendőrei néhány héttel ezelőtt rács mögé kerültek, s azóta egyre gyakoribbak a rajtaütések az eddig védett szórakozóhelyeken.
Értesüléseinket nem kívánták kommentálni hivatalos helyről.
Blikk-összeállítás
|
[
"Vizoviczki László"
] |
[] |
Az Együtt nem egy önkormányzatról tudja, hogy bajban lehetnek, nem kevés befektetésük úszhat el. Orbánt bennfentes kereskedésre való felbujtással vádolja az ellenzéki párt és kétségbe vonják, hogy valódi lenne a Tarsoly-levél.
Az Együtt szerint Győr városának egymilliárd forintja, míg Vecsésnek 200 millió forintja került veszélybe a Quaestornál tartott állampapírjaik miatt.
Erről Pataki Márton, az ellenzéki párt elnökségi tagja beszélt szerdán, Budapesten Juhász Péterrel, az Együtt társelnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Nem törvénytelen, de...
Pataki Márton elmondta, ugyan nem törvénytelen, hogy állami, illetve önkormányzati szervezetek - a tranzakciók után jutalékot felszámoló - brókercégek szolgáltatásait vegyék igénybe az állampapír-vásárláshoz, az gazdálkodási és erkölcsi szempontból mégis megkérdőjelezhető, mivel az államkincstár ugyanezt a feladatot teljesen ingyenesen látja el.
Az Együtt önkormányzati képviselői ezért országszerte kérdéssel fordulnak a települések vezetőihez, hogy kiderítsék, hol vontak be brókercégeket az állampapír-vásárlásba - fejtette ki a politikus, aki Pintér Sándor belügyminisztert is hasonló vizsgálat lefolytatására szólította fel.
Bennfentes kereskedésre való felbujtással vádolják Orbánt
Pataki Márton közölte, ahol kiderül, hogy vagyonvesztés kísérte az ilyen befektetéseket, ott feljelentést tesznek a felelősökkel szemben.
Juhász Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány egy hete nem tudja megnevezni azon minisztériumokat és más állami szervezeteket, amelyeknek befektetései voltak a brókerházaknál.
Az ellenzéki párt társelnöke a tájékoztatás hiányára hivatkozva vérlázító, cinikus hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már február 25-én felszólította a tárcákat a brókercégeknél tartott megtakarítások kivételére. Ez alapján pedig megállapítható, hogy a kormányfő "bennfentes kereskedésre bujtotta fel az alatta dolgozókat", ami miatt egyértelműen le kell mondania - fogalmazott.
Biztos hogy valódi a Tarsoly-levél?
Juhász Péter megkérdőjelezte annak a levélnek a valódiságát is, amelyet a kormány kedden tett közé. Az Együtt politikusa szerint a Tarsoly Csaba Quaester-vezető miniszterelnöknek írt leveleként bemutatott dokumentum hamisságára utal, hogy azon szerepel egy március 10-i érkeztetésről szól pecsét, amely azonban nem látható azon az elméletileg megegyező levélen, amelyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap vitt az ATV stúdiójába.
Emellett józan paraszti ésszel az sem fogható fel, hogy a Népszava információi szerint Orbán Viktor már március 9-én, vagyis Tarsoly Csaba levelének hivatalos érkezése előtt egy nappal válaszolt a Quaestor tulajdonosának - fűzte hozzá.
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"Juhász Péter",
"Pintér Sándor",
"Giró-Szász András",
"Orbán Viktor",
"Pataki Márton"
] |
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Alaposan megszorulhatott Szemerey Tamás, a Növekedési Hitel Bank tulajdonosa, ezért csak félig érhette váratlanul a kormányközeli üzleti világ megfigyelőit, hogy a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvéreként elhíresült üzletember kiszorult legjelentősebb tulajdonszerzéséből. Hétfő este az MKB bejelentette, Szemerey 32,9 százalékos MKB-részesedése a Duna Aszfaltból ismert Szíjj László nevére kerül. A tranzakció részletei nem ismertek, így a vételár sem (ha egyáltalán volt ilyen).
Szemerey pénzügyi problémái akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor december közepén az MNB váratlanul felügyeleti biztost nevezett ki a tulajdonában álló Növekedési Hitel Banknál fellépett likviditási gondok miatt. Az NHB, mint korábban sokat írtam róla, jelentős mértékben a Szemerey- és a Matolcsy-család saját és köreinek érdekeltségeit finanszírozta, vélhetően ezeknek a hiteleknek is lehetett némi köze ahhoz, hogy gondba került az apró bank, amely azóta a néhány fiókból álló hálózatának a bezárása mellett is döntött. (Az Mfor.hu megírta, Matolcsy Ádám cégei napokkal az NHB-s problémák nyilvánosságra kerülése előtt új számlákat nyitottak a Gránit Banknál, Szemerey cégei pedig a rákövetkező napon tettek így.)
Az MKB mérlegfőösszegét tekintve a hatodik, a betétállománya szempontjából a harmadik legnagyobb magyarországi bank volt 2017 végén, az NHB viszont a gyors ütemű terjeszkedés dacára mikroszkopikus szereplője maradt a bankpiacnak (az MKB súlya a bankrendszerben 6,6 százalékot tett ki, az NHB-é 0,19 százalékot). Az MKB egyébként a tőzsdére készül, erről korábbi hírek szerint még ezen a héten döntés születhet. Ezért a menedzsmentnek és a többi tulajdonosnak – ez alapvetően Mészáros Lőrincet és feleségét jelenti – fontos lehetett, hogy ne legyenek problémák a cég körül.
Az üzletember a 100 százalékos tulajdonában álló Bankonzult Kft-n keresztül birtokolta az MKB-s részesedést: a Bankonzult leányvállalata, a Bankonzult Finance Zrt. mérlegében 3,5 milliárd forint értéken szerepel a Blue Robin SCA nevű luxemburgi befektetési alap, amely az MKB harmadát birtokolta. A Pallas Athéné alapítványok ügyében több szálon is érintett Szemerey más eszközöket is vásárolt az utóbbi években, de az MKB mellett valójában csak a Pécsi Sörgyár volt ezek között kiemelkedő.
Ennek a részesedésnek igen kalandos története volt. A válságban súlyosan megroppant bank bajor tulajdonosainak a 2010-es évek elején több százmilliárd forinttal kellett kitömnie a projekthitelek leírása miatt tátongó lyukakat, amíg nem 2014-ben az állam hirtelen megvásárolta tőlük a továbbra is pénzt vesztő bankot. Az MNB által irányított Szanálási Alap aztán megszabadította a veszteséget okozó mérgező eszközeitől az MKB-t, hogy a folyamatot követően 2016 nyarán egy különös koreográfia mellett gyorsan reprivatizálják a bankot ismeretleneknek: egy magyar magántőkealapnak és egy állítólagos indiai üzletember által képviselt alapnak. Előbbiről gyorsan kiderült, hogy Szíjj Lászlót, illetve Mészáros Lőrincet takarja, az “ázsiai" befektetők álcája mögül pedig rövid idő múltán előlépett Szemerey Tamás, aki eleinte Balog Ádámmal, az MKB vezérigazgatójával osztozott a harminc százalék körül ingadozó részesedésen, később azonban az egész részesedését saját nevére vette (azóta sem derült ki, hogy Balog Ádámnak eredetileg honnan volt forrása a vásárlásra).
Szemerey helyét tehát Szíjj veszi át, konkrétan úgy, hogy a Bankonzult Finance Zrt. kerül át az építőipari óriásvállalkozóhoz. Ezt a változást már december 21-én bejegyezte a cégbíróság, tehát három nappal az MNB bejelentése után. Szíjj számos üzletben működött együtt korábban Mészáros Lőrinccel, ezek közül az egyik éppen az MKB volt: a reprivatizáció után először a hírek szerint Szíjj volt az MKB felét birtokló Metis alap befektetője, később, 2017 nyarán azonban a Mészáros-család váltotta.
Most tehát 48,6 százalékban Mészáros Lőrinc, 32,9 százalékban pedig Szíjj László tulajdonában álló bankként készülhet a tőzsdére az MKB; a bank 10 százalékát birtokló Eirene Magántőkealap tulajdonosai ismeretlenek.
Pénz bank matolcsy györgy Mészáros Lőrinc MKB mkb bank nhb szemerey tamás Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Matolcsy György",
"Szemerey Tamás",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Balog Ádám"
] |
[
"Jászai Csaba"
] |
Látszólag minden rendben zajlott az utóbbi évek egyik legnagyobb józsefvárosi építési beruházásával, az Auróra utcai rendelőintézet felújításával. A munka egy kisebb csúszást leszámítva viszonylag hamar - kevesebb mint egy év alatt – véget ért, a beruházást nem kísérték politikai botrányok, a tavaly decemberi átadáson pedig Kocsis Máté polgármester mellett még egy magas rangú kormányzati tisztviselő, Rétvári Bence államtitkár is tiszteletét tette.
Mélyen a felszín alatt azonban volt egy súlyos probléma. A felújítást végző építőipari cégcsoport több valótlan információ közlésével nyerte el a közel egymilliárd forintos megbízást.
A konzorcium csak úgy kaphatta meg a VIII. kerületi munkát, ha bizonyítja, hogy korábban csinált már hasonló felújítást. A cégcsoport azt állította, hogy egyik tagjuknak a távoli Uruguayban volt már a követelményekben szereplő megbízása. A Direkt36 azonban kiderítette, hogy ez nem volt igaz.
A referenciaként hozott uruguayi beruházás ugyan valóban megtörtént, de dokumentumok és Uruguay-ban gyűjtött információk bizonyítják, hogy a józsefvárosi munkánál feltűnt cég valótlanságokat állított az építkezésről. A VIII. kerületi pályázat követelményei között szerepelt például, hogy olyan építkezés kell referenciaként, ahol liftet is cseréltek, az uruguay-i épületben azonban nincs is lift. A cég ráadásul nemcsak az építkezés részleteiről állított valótlanságokat, hanem minden jel szerint nem is volt hozzá egyáltalán semmi köze.
A történetben feltűnik egy uruguay-i kötődésekkel is rendelkező magyar vállalkozó, Borzován János is, akinek józsefvárosi kapcsolatait kerületi politikusok már firtatták korábban is, de erre eddig nem került elő bizonyíték. A Direkt36 már korábban feltárta, hogy Borzován több szálon kapcsolódik a józsefvárosi pályázaton nyerő konzorciumot vezető EU-Line Zrt.-hez, azóta azonban sikerült információkat találni józsefvárosi kötődéseire is. Ezek lehallgatott telefonbeszélgetésekben kerültek elő, amelyeket egy nemrég lezajlott bírósági perben játszottak le.
A közbeszerzési törvény bünteti azokat a cégeket, amelyek hamis adatokat közölnek a pályázataikban. Ha egy céget rajtakapnak ezen, akkor akár évekre kizárhatják a közbeszerzésekből.
Megkérdeztük a Fidesz kommunikációs igazgatójaként országos politikai szerepet is betöltő Kocsis Máté által vezetett józsefvárosi önkormányzatot, hogy ellenőrizték-e a szokatlan módon a világ másik feléről hozott referenciát, de közölték, hogy szerintük az önkormányzatoknak nem dolguk vizsgálni a közbeszerzési referenciák valóságtartalmát. Az önkormányzat hangsúlyozta azt is, hogy “a kivitelezés a terveknek megfelelően rendben lezajlott", és “ma már egy, a modern kor igényeinek megfelelő komplex egészségügyi központ látja el a józsefvárosi betegeket".
Pethő András elmeséli a tényfeltáró munka hátterét
A lift és a fűtés
Az Auróra utcai rendelőt 1978 márciusában adták át, az azóta eltelt közel negyven évben alaposan megérett a felújításra. Az önkormányzat 2014 nyarán írt ki közbeszerzést erre a nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott munkára, és már ebben szerepelt az a feltétel, hogy csak az a pályázó lehet alkalmas, amely az elmúlt öt évben fel tud mutatni olyan referenciát, amely egészségügyi intézmény felújításáról szól. Konkrétan kikötötték azt is, hogy ennek a munkának tartalmaznia kell legalább egy lift és egy fűtési rendszer "komplett cseréjét".
Az Auróra utcai rendelőntézet - Forrás: Jozsefvaros.hu
A pályázatra két konzorcium jelentkezett, és az EU-Line Zrt. által vezetett csoport először nem adta le a referenciát bizonyító igazolást. Az önkormányzattól kapott közbeszerzési dokumentációból kiderül, hogy a konzorciumot ezért 2014 októberében felszólították arra, hogy csatolja ezt a dokumentumot.
Egy nappal a felszólítás után már elő is állt az EU-Line a megnyugtató válasszal. Ebben közölték, hogy a csapatuk tagja egy uruguay-i cég, amely 2011-12-ben dolgozott a fővároshoz, Montevideóhoz közeli Pando rendelőintézetének felújításán, és ennek során nemcsak egy liftet cseréltek ki, hanem megvalósították az épület akadálymentesítését és a fűtési rendszer cseréjét is. Ezzel elhárult az akadály az EU-Line konzorciuma előtt, és meg is nyerték a pályázatot 997 millió forintos ajánlatukkal. Ez ugyan több mint 200 millió forinttal meghaladta a beruházás eredetileg becsült értékét, de még így megelőzték azt a másik pályázó konzorciumot, amely több mint 1,2 milliárdért vállalta volna a munkát.
Most azonban már világos, hogy az EU-Line által vezetett csoport szabálytalanul jutott a munkához, mert a referenciaigazolásnak több eleme is hazugság volt.
Erre az egyik bizonyíték az, hogy nincs is lift a pandói rendelőintézetben. Erről a Direkt36-tal együtt dolgozó uruguay-i újságíró személyesen is meggyőződött a nagyrészt egyszintes épületekből álló létesítményben. Emellett kérdéseket tett fel az építkezéssel kapcsolatban az uruguay-i állami egészségügyi hatóságnak, az ASSE-nak, amely írásos válaszában közölte, hogy a pandói rendelőintézetben "soha nem volt lift". A kórházban dolgozók közölték, hogy a létesítményben egyedül egy nehezebb tárgyak mozgatására alkalmas emelőeszköz van, de az is használaton kívül van már évek óta.
Az ASSE hozzátette, hogy a felújítás során nem cserélték a fűtési rendszert sem. Így a EU-Line-konzorcium referenciájának legalább két kulcsfontosságú részlete sem felelt meg a valóságnak. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a referencia egyes elemei voltak hamisak, hanem a konzorcium számára referenciát szolgáltató cégnek valójában nem is volt semmi köze a pandói rendelőintézet felújításához.
Az uruguay-i kapcsolat
A referenciát adó uruguay-i céget Medicor Latinoamericanának hívják. Ez egy magyar hátterű cég, a társaság ugyanis egykor az orvosi műszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Medicor Művek nevű magyar szocialista nagyvállalat helyi képviseleteként működött. Akkoriban egy ideig a magyar származású Juan Martony vezette, aki jelenleg Magyarország tiszteletbeli uruguay-i konzulja, és emlékei szerint a képviselet a rendszerváltás idején vált különálló céggé. Hozzátette, úgy tudja, a cég később is csak orvosi műszerekkel foglalkozott, építőiparral nem.
A Medicor Latinoamericana tulajdonosa és vezetője, Hídvégi László is azt mondta a Direkt36-nak, hogy mindig is az "orvosi berendezésekkel való tevékenység jelentette a cég profilját", de hozzátette, hogy a vállalkozás "mindennel foglalkozott". Hídvégi írta alá a józsefvárosi építési munkához beadott referenciaigazolást is, és a mostani telefonbeszélgetésben is azt állította, hogy részt vettek a pandói munkában. Arra a kérdésünkre azonban nem akart válaszolni, hogy ezt mivel tudják igazolni. "Ki maga, miért kellene nekem igazolni?" – kérdezett vissza ingerülten.
Amikor közöltük vele, hogy az általa írt referenciaigazolással ellentétben nincs is lift a pandói rendelőintézetben, akkor először több másodpercig hallgatott, majd azt mondta: "Nézze, én úgy vagyok vele, hogy [az épület] át van adva, és működik." Ekkor közöltük vele, hogy a pandói felújítás dokumentumaiban sem szerepel a cég neve, és nem tudnak a részvételükről a beruházás más résztvevői sem. Hídvégi erre csak annyit mondott, hogy "én csak azt tudom mondani, amit az előbb". Ez után kérte, hogy ne tegyünk fel neki több kérdést, és nem reagált a később elküldött emailünkre sem.
Rendelőintézet az uruguay-i Pandóban - Forrás: Jimena Abad
Hídvégi tehát nem adott egyértelmű választ a pandói beruházásban való részvételre vonatkozó kérdéseinkre, de a munkát irányító cég vezetője sem hallott róluk. A közbeszerzési dokumentumok szerint a kivitelező egy Lafory nevű cég volt, amely ugyan azóta csődbe ment, de sikerült elérni korábbi tulajdonosát és vezetőjét, Guillermo Fragát. Ő emailben közölte, hogy nem hallott a Medicorról, és közvetlenül biztosan nem vett részt a cég ebben a munkában. Hozzátette, hogy azt nem tudja, hogy az alvállalkozók bevontak-e másokat a munkába.
A Medicor referenciájában valóban azt állította, hogy ők áttételesen kerültek bele a munkába. A referenciaigazolás szerint a BAU R.S.I. nevű helyi cég bízta meg őket, Guillermo Fraga azonban erről a cégről sem hallott még, és arról sincs tudomása, hogy részt vett volna a pandói építkezésben.
A BAU R.S.I. révén kapcsolódik be a történetbe a Borzován János nevű vállalkozó. A cégiratok szerint ugyanis 2007 és 2014 között az Uruguay-ban gyakran megforduló Borzován volt a BAU R.S.I. elnöke. Ezt a kapcsolatot már bemutattuk az EU-Line-ról szóló első cikkünkben, és Borzován akkor azt állította a BAU R.S.I-ről, hogy "a cég az elnökségem ideje alatt tudtommal semmilyen tevékenységet nem végzett".
Ez azért különös, mert a pandói rendelőintézet felújítása pont ebben az időszakban zajlott, így ha a BAU R.S.I.-nek volt benne szerepe, akkor a cég elnökének elvileg tudnia kellett voln róla. Borzován mostani írásos válaszában közölte, hogy ő ugyan korábban valóban azt mondta, hogy tudtával nem végzett semmilyen munkát a cég, de ez “nem jelenti azt, hogy ki tudnám zárni azt". Hozzátette, hogy mivel már nem tisztviselője a cégnek, ezért szerinte nincs is joga nyilatkozni a társaság ügyeiről, olyan iratokról pedig nem is tud mit mondani, amelyek akkor keletkeztek, amikor neki már nem volt köze a céghez.
"A nagy leleplezésen túlvagyunk"
Borzovánnak a történetben játszott szerepe politikailag is kényes lehet Józsefvárosban. Bár újságok és helyi politikusok firtatták a vállalkozó esetleges józsefvárosi kötődését, eddig nem kerültek elő közvetlen bizonyítékok erről, és az önkormányzat vezetése is elhessegette az erre vonatkozó utalásokat.
A képviselőtestület tavaly decemberi ülésén Jakabfy Tamás LMP-s képviselő például a következő kérdéssel nyitotta a felszólalását: "Hölgyeim és uraim. Azt szeretném kérdezni, hogy ismerik-e önök Borzován Jánost? Szerintem nem, elég kevesen ismerik ezt az úriembert, de Magyarország egyik legjobban rejtőzködő oligarchájáról van szó."
Jakabfy kissé színpadias nyitómondataira nevetés volt a válasz. Az LMP-s képviselő némi hatásszünetet is tartott, mire Kocsis Máté fideszes polgármester gunyorosan megjegyezte, hogy "vigyen dinamikát a mondandójába képviselő úr, sose lesz vége". Majd amikor Jakabfy folytatta a Borzován és az önkormányzat közötti kapcsolatra utaló állítólagos jelek sorolását, akkor a polgármester ismét közbevetett egy szurkáló megjegyzést: "Mindent értünk. A nagy leleplezésen túlvagyunk, megvan a konteó."
Kocsis Máté (jobbra) a felújítás indulásakor - Fotó: Jozsefvaros.hu
Pedig Borzovánnak valóban volt kapcsolata az önkormányzattal. Ez abból a perből derült ki, amelyben az építési vállalkozót azzal vádolta meg az ügyészség, hogy pénzt kért más vállalkozóktól cserébe azért, hogy elintézzen bizonyos hatósági ügyeket a szomszédos V. kerületi önkormányzatnál. Borzován – akit elsőfokon felmentettek a vádak alól - cégei több mint hatmilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a Belvárostól az elmúlt tizenöt évben, és az ügyészség szerint ez idő alatt szoros kapcsolatot alakított ki az önkormányzat egyes tisztviselőivel, köztük különösen Rónaszéki László korábbi jegyzővel.
Ennek a pernek a tárgyalásain játszottak le olyan lehallgatott telefonbeszélgetéseket, amelyekben voltak utalások a vállalkozó józsefvárosi kapcsolataira is. Bár a felvételek nagy részét a bíró végül kizárta a bizonyítékok sorából arra hivatkozva, hogy az ügyészség szabálytalanul használta fel őket, azok hitelességét nem firtatta sem ő, sem az azokon szereplő személyek.
Máté lerobbant
Egy 2013 márciusi felvételen Borzován arról beszél Rónaszékinek, hogy lett volna egy találkozója Kocsis Mátéval, de betegség miatt lemondták. “Most hívott a Kocsis Máté titkársága, hogy a Máté, akihez mentem volna 12-re, az is lerobbant" – fogalmazott a vállalkozó, majd Rónaszékivel még élcelődtek is azon, hogy egy másik fideszes politikus is lebetegedett, úgyhogy lehet, hogy egymástól kaptak el valamit.
A beszélgetésből nem derül ki, hogy Borzován miért találkozott volna Kocsissal. “Kocsis Mátéhoz, mint valamennyi polgármesterhez bárki kérhet időpontot személyes találkozóra, amit aztán vagy sikerül létrehozni vagy nem. Nekem nem sikerült" – közölte Borzován.
A józsefvárosi önkormányzat szerint Kocsis ugyan ismeri Borzovánt, de csak “pontosan olyan udvariassági szinten, ahogyan a kerületben dolgozó más befektetőket is". Hozzátették: “Emlékeink szerint 2013-ban valamilyen Józsefvárost is érintő sportrendezvény miatt találkoztak volna, de ez is elmaradt. Semmiféle közelebbi ismeretség, vagy munkakapcsolat nincs a polgármester és a vállalkozó között."
Az önkormányzat közölte, hogy nem tudják megmondani, milyen sportrendezvény miatt találkozott volna Kocsis és Borzován. “Az előzetes titkársági egyeztetésen valamilyen sporteseményről volt szó, hogy pontosan mire, arra már nem emlékeznek a titkárságon" – közölte az önkormányzat. Borzován azt írta, hogy valamikor a “2010-es évek elején szerettünk volna egy kerékpáros rendezvényt szervezni Budapesten, ami többek között a VIII. kerületet is érintette volna". Hozzátette, “lehetséges, hogy ezzel kapcsolatosan kértem időpontot a polgármestertől, de sajnos sem a találkozó sem a rendezvény nem jött létre".
Az önkormányzat a válaszában úgy hivatkozott Borzovánra mint a kerületben dolgozó befektetők egyikére, de arra a kérdésre már nem adtak egyértelmű választ, hogy a vállalkozó pontosan milyen befektetési tevékenységet végzett Józsefvárosban. “Az önkormányzat nem vezet semmiféle nyilvántartást a kerületben megvalósuló magánbefektetésekről, sem a magánbefektetéseket végző cégekről, sem azok tulajdonosi összetételéről" – közölték. Maga Borzován azt válaszolta a Direkt36 kérdésére, hogy sem ő, sem az érdekeltségébe tartozó cégek nem végeztek üzleti vagy befektetői tevékenységet a VIII. kerületben.
Nem mondja magát zsidónak
Egy másik telefonhívásban egy éveken át húzódó és helyben politikai viharokat is kavaró józsefvárosi ingatlanügylet került elő. Az önkormányzat még 2006-ban – tehát Kocsis polgármestersége előtt – döntött úgy, hogy eladja a Trefort utcában található, Hunyady-palota néven ismert műemléki védettségű ingatlanát. Egy bonyolult konstrukció keretében megállapodtak egy Georosco Kft. nevű céggel, hogy az bizonyos feltételek teljesülése esetén megszerezheti a több mint kétezer négyzetméteres épület tulajdonjogát.
Az önkormányzat és a cég közötti együttműködés azonban akadozni kezdett, és a Georosco éveken át csak bérlőként volt jelen az épületben. Közben helyi politikusok közül többen támadni kezdték az ügyletet, részben azért, mert szerintük előnytelen volt az önkormányzat számára, részben pedig azért, mert homályos volt a Georosco tulajdonosi háttere. Az évek során a cégben olyan külföldi – liechtensteini, ciprusi és uruguay-i - cégek váltották egymást, amelyekről a nyilvánosan hozzáférhető cégadatokból valóban nem lehetett kideríteni, hogy kik a végső tulajdonosaik.
Fel lehetett ugyan fedezni áttételes kapcsolódási pontokat ezen cégek és Borzován János között, de egyértelmű bizonyíték nem került elő arról, hogy ő állna a Hunyady-palotában megjelent vállalkozás mögött. A belvárosi korrupciós perben lejátszott felvételek egyikében ugyanakkor Borzován tett utalásokat arra, hogy személyesen is köze van az ingatlanügylethez.
A beszélgetés szintén 2013-ban és szintén Rónaszéki László és Borzován között zajlott, a téma pedig a sajtó gyenge minősége volt. Rónaszéki panaszkodott a vállalkozónak arról, hogy egy napilap kritikus és szerinte pontatlan cikket közölt a belvárosi önkormányzatról, mire Borzován megosztotta vele a saját negatív tapasztalatait. Elmesélte, hogy egy internetes újság (ahogy fogalmazott, "a faszom tudja melyik, őszintén megmondom, de nincs jelentősége") megírta, hogy a "Trefort utcát egy zsidó befektető megvette, kifizette, majd eltűnt, és az önkormányzat nem tudja, hogy mit csináljon".
Borzován úgy magyarázta el, hogy ez miért nem igaz, hogy közben utalásokat tett arra, hogy neki személyesen is köze van az ingatlanügylethez. "Nem mondom magamat zsidónak semmi formában, lehet, hogy van bennem valami, de nem gondolnám, hogy az vagyok" – közölte, majd hozzátette, hogy az sem igaz, hogy eltűnt volna a befektető: "Nem tűntünk el, vagyunk, élünk, és virulunk, és egyébként az önkormányzat nem csinál semmit".
Borzován nem ment bele ugyan a részletekbe, de nyilvánvaló volt, hogy a Hunyady-palota ügyéről beszél. Bár nem közölte, hogy melyik újságról beszél (és ezt mostani kérdésünkre sem akarta elárulni), az Építészfórum nevű oldalon valóban megjelent 2007-ben egy zavaros bejegyzés arról, hogy a Trefort utca 3-5. alatti ingatlant megvette egy izraeli befektető és "elszökött". Másrészt azért is valószínű, hogy Borzován a Hunyady-palotáról beszélt, mert az önkormányzattól kapott információk szerint a Trefort utcában 2003 óta nem volt más önkormányzati tulajdonú ingatlan a palotán kívül.
Borzován a Direkt36-nak azt állította, hogy a Hunyady-palotához csak annyi köze van, hogy az ingatlant elnyerő cég az ő vállalkozásával akart felújítási munkákat végeztetni az épületen. Hozzátette, hogy ebből nem lett végül semmi. Megkérdeztük a vállalkozót, hogy saját magán kívül még kikre utalt, amikor azt mondta, "nem tűntünk el, vagyunk, élünk, és virulunk", de ő azt válaszolta, hogy nem tudja értelmezni az idézett mondatot.
Az önkormányzat közölte, hogy nem tudnak Borzován esetleges részvételéről a Trefort utcai ingatlanügyletben. Azt írták, hogy a folyamat során a Georosco Kft. ügyvezetőjével, Dulin Tamással tárgyaltak, aki biztosította őket az általa vezetett cég átláthatóságáról. “Ezen túlmenően nincs tudomásunk arról, hogy ki miben játszott vagy nem játszott szerepet" – közölte az önkormányzat.
A Hunyady-palota végül idén év elején került a Georosco Hotel Kft. tulajdonába a földhivatali adatok szerint. Ahogy az a Georosco által az önkormányzatnak adott 2015-ös átláthatósági okiratban is szerepel, a cégnek jelenleg két olyan tulajdonosa van, amelyeknek közük volt az Auróra utcai rendelőintézet felújításához is. A többségi tulajdonos a referenciánál felbukkant uruguay-i cég, a BAU R.S.I., a másik pedig maga az EU-Line Zrt.. amely láthatóan megvetette a lábát Józsefvárosban.
Az Auróra utcai rendelő felújítása óta három újabb megbízást nyertek el az önkormányzattól több mint 220 millió forint értékben. Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy az uruguay-i eset fényében tervezik-e megvizsgálni az ezekben a közbeszerzésekben leadott referenciákat, de jelezték, hogy ez nem áll szándékukban. "Az önkormányzatoknak nem feladatuk vizsgálni a közbeszerzésekre jelentkező cégeknek sem a tulajdonosi szerkezetét, sem referenciáik valóságtartalmát" – közölte az önkormányzat.
A magyar cégnyilvántartási adatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.
|
[
"Rónaszéki László",
"Borzován János"
] |
[
"Dulin Tamás",
"Rétvári Bence",
"Guillermo Fraga",
"Jimena Abad",
"Kocsis Máté",
"Juan Martony",
"Pethő András",
"Jakabfy Tamás",
"Hídvégi László"
] |
Miközben a BKV vezérigazgatója, Kocsis István – jogosan – vizsgálatot rendelt el az utóbbi időben napvilágot látott, botrányosan magas végkielégítések miatt, ő maga is, korábbi állami munkahelyéről távozóban, komoly összegeket húzott le, a hvg.hu tudomása szerint 80 millió forintot. A felvett összegek jogcíme nem vitatható, de kérdés, az állami vállalatok jelenlegi helyzetében etikus-e?
A másfél-kétmilliárd forintot is elérheti a BKV-tól távozók számára adott végkielégítések és egyéb juttatások összege. A legutóbbi botrányos ügy a százmillió forintos végkielégítés után tovább foglalkoztatott humánpolitikai igazgatóé volt. Ez kivágta a biztosítékot a tulajdonos fővárosnál, hiszen a BKV hatalmas veszteséggel dolgozik és tetemes állami dotációra szorul.
A főváros utasítást adott a BKV első emberének, állapítsa meg, hogy az említett eljárás jogszerű volt-e, megfelelt-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve a belső Szervezeti és Működési Szabályzatnak. Kocsis István el is rendelte a bérezési és jutalmazási rendszer átvizsgálását, a belső ellenőrzést végző igazgatóság pedig 2007 januárjától összesíti a végkielégítéseket. A két évre visszamenő vizsgálat a Kocsis által 2008 szeptemberétől a BKV-hoz vitt emberek – a kommunikációs igazgató Székelyné Pásztor Erzsébet, vagy a DBR Metró jelenlegi igazgatóhelyettese, Guba János – szerződéseit is érintheti, akiknek szintén több tízmillió forint végkielégítést ígért a cég, felmondás esetén.
Eredetileg 40 milliót kellett volna fizetni Kocsis másik emberének, Molnár Lászlónak is, aki a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél is közvetlen beosztottja volt. Molnár kiemelt, műszaki-gazdasági főtanácsadóként a közlekedési vállalat holdinggá való alakításával kapcsolatos stratégiai javaslatok elkészítésével foglalkozott. A főváros azonban elvetette az új társasági forma létrehozását, és a főtanácsadó munkájára sem tartott igényt. Molnár, akitől idén április 8-án váltak meg, végül nem kapta meg negyvenmillió forintos végkielégítését.
Kocsis Istvánnak nem kellett komolyabban összehúzni a nadrágszíjat: hárommilliós vezérigazgatói fizetésén kívül 2008. szeptember 1-től 2009. február 1-jéig felvette a Magyar Villamos Művektől neki járó "fementési bért" Ez havi 2,7 millió forintot jelentett plusz a prémiumokat, amelyek összege ötmillió forintra rúgott, fél év alatt mintegy 30 milliót tett ki. Ehhez – úgy tudjuk – hozzájött a zrt. nagyvonalú, 50 millió forintos életjáradék-biztosítása is. Ha felmondana neki jelenlegi cége, körülbelül ötvenmillió forintos végkielégítéssel távozhatna, a 12 hónap felmondási és a 4 hónap titoktartási idő miatt.
Megegyezés vagy felmondás? Kocsis Istvánnak az MVM-től való távozása körül munkajogilag felmerül egy kisebb ellentmondás. Ha a volt vezérigazgató valóban közös megegyezéssel vett búcsút a villamos művektől, akkor azt nem követhette felmondási idő. Ekkor végkielégítés járt volna, amit, mint Kocsis István a hvg.hu-val közölte, nem vett fel. Ha pedig valóban felmondásról van szó, akkor annak letelte előtt nem mehetett volna el máshová dolgozni.
Anélkül, hogy Kocsis István zsebében turkálnánk – akinek egyébként a szerződései munkajogilag rendben vannak –, felmerül a kérdés, hogy arányos-e vagy jó erkölcsbe ütközik-e több tízmilliós vagy százmilliós összeg kifizetése, illetve felvétele az állami vállalatok jelenlegi nehéz helyzetében. A BKV kommunikációs igazgatója, Székelyné Pásztor Erzsébet a hvg.hu-val azt közölte, hogy Kocsis István csak a felmentési idejére járó normál felmentési bérét vette fel 2009. január végéig, a végkielégítéséről pedig lemondott.Kérdéseinket elküldtük a Magyar Villamos Művekhez is. A hvg.hu megkeresésére az MVM szóvívője Tringer Ágoston elmondta, Kocsis István munkaviszonyát az MVM tavaly májusi közgyúlésének döntése alapján szüntették meg, közös megegyezéssel. A távozás feltételeit a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Kocsis István megállapodása alapján szabályozták.
|
[
"Kocsis István"
] |
[
"Molnár László",
"Tringer Ágoston",
"Guba János",
"Székelyné Pásztor Erzsébet"
] |
Kifogott a NAV-on a Híd a munka világába program elsíbolt milliárdjai utáni nyomozás, az még mindig folyik ugyanis, értesült a hvg.hu.
Láthatóan nem bír megbirkózni a NAV a Híd a munka világába üggyel: az ORÖ által eltapsolt 1,6 milliárd forint utáni nyomozás, a felelősök megtalálása meghaladja az erejét. Mással nem magyarázható ugyanis, hogy még mindig nem zárták le a nyomozást. Érdeklődésünkre ugyanis azt a választ adta a saját arcképes csokival kedveskedő Tállai András vezette adóhatóság, hogy ugyanaz a helyzet, mint augusztus 29-én. Akkor is azt mondták, hogy még tart a nyomozás, és addig semmit nem mondhatnak róla.
Elképesztő szövevényes lehet az ügy, ha a NAV az év eleje óta nem jut dűlőre. Pedig a BRFK-nál is tettek feljelentést, a rendőrség is nyomoz április óta. A hatóság azonban a megfeszített munka ellenére képtelenek eljutni a vádemelés küszöbére.
Pedig az ügy első ránézésre nem tűnik bonyolultnak: az Emmi a Társadalmi megújulás operatív program keretében a Híd a munka világába című projektre adott volna 4,9 milliárd forintot. De miután kiderült, hogy a projektben kizárólag Farkas Flóriánhoz közeli emberek kaptak munkát, pontosabban fizetést, illetve az ORÖ irodát, autókat, bútorokat, informatikai eszközöket és tanulmányokat vett összesen sok százmillió forint értékben, az Emmi leállította a pénz folyósítását. Az elköltött 1,6 milliárd forintot megpróbálta visszaszerezni, sikertelenül.
Farkas Flórián továbbra is ott ül a Parlamentben a Fidesz-frakcióban, a RomNet értesülései szerint a kormány melletti, ötezres szimpátiatüntetést szervez, pártja, a Lungo Drom pedig ismét a Fidesz választási partnere lett. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott 2011-ben: "Mindannyian azt akarjuk (...), hogy Magyarországon ne lehessen többé visszaélni a hatalommal, ne lehessen kibújni a törvények alól.(...) a jövő nemzedék számára az lesz a példa, amit mi most mutatunk."
|
[
"Farkas Flórián"
] |
[
"Tállai András",
"Orbán Viktor"
] |
Megszüntette szerdán a Budai Központi Kerületi Bíróság Kovács Lajosnak, a Főtáv Zrt. vezérigazgatójának előzetes letartóztatását.
Papp Gábor a gyanúsított ügyvédje elmondta: mind az ügyészség, mind a bíróság egyetértett azzal a védői indítvánnyal, hogy nem szükséges előzetes letartóztatásban tartani Kovácsot. Hozzátette: a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
A volt vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, ezzel 180 millió forintos kárt okozott a cégnek. A Főtáv Zrt. vezérigazgatóját tavaly július 23-án helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság korábban azt közölte: egy magánszemély feljelentése alapján tavaly május 26-án rendeltek el nyomozást az ügyben. A vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve egy lakópark hűtő-fűtő rendszerére a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, és ezzel mintegy 180 millió forintos kárt okozott a cégnek.
|
[
"Kovács Lajos"
] |
[
"Papp Gábor"
] |
Pethő András, a Lázár János utazásairól szóló cikk szerzője felmond az Origónál.
Szerda délután eldőlt: Pethő András, az Origo főszerkesztő-helyettese, a Lázár János utazásairól szóló cikksorozat szerzője is otthagyja a lapot – adta hírül a 444.hu. Pethő a portálnak azt mondta: azért távozik, mert nem ért egyet Sáling Gergő főszerkesztő kirúgásával, és nem látja biztosítottnak, hogy az eddigi szakmai munka folytatódni tud.
A portál emlékeztet, hogy a Lázár utazási költségeiről szóló cikk után (amelynek adataihoz peres úton, bírósági döntés után sikerült hozzájutni), Lázár azt nyilatkozta:
"Mindenképpen szeretnék Pethő Andrásnak, az origo.hu újságírójának legalább a mai napon egy kis élvezetet szerezni, ezért a megnevezett utak során felhasznált kétmillió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom."
Pethő 2002-ben kezdett az Origónál, de dolgozott közben a BBC magyar adásánál is, és volt ösztöndíjas az Egyesült Államokban, ahol nyolc hónapot a Washington Postnál dolgozott.
Sáling elbocsátása óta távozott az Origo Zrt.-től György Péter alapító is, és további távozások is várhatóak a szerkesztőségből. Úgy tudjuk, hogy a portál hírek rovatának több tagja már ma bejelenti: a történtek után nem tudja tovább folytatni a munkát.
|
[
"Lázár János"
] |
[
"Pethő András",
"György Péter",
"Sáling Gergő"
] |
Hámori József neurobiológus akadémikus, az első Orbán-kormány nemzeti kulturális örökség minisztere szerint a Semmelweis Egyetem szenátusának "korrekt döntése" mindenképpen kedvező fejlemény az ügyben, hiszen ezzel megvédték a tudomány hitelét - erről Hámori József a Népszabadság hétfői számában beszélt.
Az akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének tagja Schmitt Pál pénteki televíziós interjújával kapcsolatban azt mondta, szerinte a köztársasági elnök "nincs teljesen tudatában annak, hogy itt miről is van szó". Hámori József felidézte, tavaly Viktor Janukovics ukrán államfő is "hasonló ügybe keveredett", amikor kiderült, hogy németül megjelent könyvének egyes részei folyóiratokban közölt cikkekre, egy parlamenti képviselő beszédére, sőt egy főiskolai szakdolgozatra emlékeztetnek, és ugyan a plágiumot végül a könyv német fordítója vállalta magára, Janukovics azonnal bocsánatot kért.
Hámori József © Horváth Szabolcs
Schmitt Pál az interjú alapján nemcsak az idézés módjával nincs tisztában, hanem "összekeveri az opponens és a konzulens szerepét" - vélekedett az akadémikus. Hozzátette: abból, hogy "ezúttal egy PhD-fokozatot akar szerezni, arra lehet következtetni, hogy nem tudja, miként zajlik egy ilyen eljárás".
Freund Tamás agykutató akadémikus a Népszabadságnak azt mondta, ugyan léteznek korábbi eredmények összefoglalásából született dolgozatok, de ez nem jelenti azt, hogy "mások munkáját egyszerűen lemásoljuk". Ha az eredményeiből újfajta következtetéseket lehet levonni, az disszertációnak számít akkor is, ha az alapot nem saját kutatások adják - fogalmazott. Hozzáfűzte: ebben az esetben azonban nem erről van szó.
Az ugyancsak a Professzorok Batthyány Köréhez tartozó akadémikus kijelentette: mivel "a hajdani Testnevelési Főiskolán a disszertációk zöme így készülhetett", nem lett volna indokolt ezt a felsőoktatási intézményt egyetemi szintre emelni.
|
[
"Schmitt Pál"
] |
[
"Horváth Szabolcs",
"Freund Tamás",
"Hámori József",
"Viktor Janukovics"
] |
Több mint egymilliárdot költ teherautókra a honvédség
A városi óvodák, iskolák közétkeztetésére írt ki pályázatot a Székesfehérvári Intézményi Központ, de az eredményhirdetés alapján nem sikerült minden intézményhez megtalálni a megfelelő szolgáltatót. Az 1. és 2. részt ugyanis kénytelenek voltak eredménytelennek minősíteni. Viszont a másik három részajánlatnál kihirdették a nyerteseket:
a Rostási Hagyományos Konyha Vendéglátóipari Kft. csaknem nettó 315 millió forintos,
a Hungast Vital Kft. bő nettó 362 millió forintos,
a STOP 5 FEHÉRVÁR Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. pedig kis híján nettó 382 millió forintos megbízásra szerződhet.
A Rostási Kft. bő egy évtizede van a piacon, árbevétele 450 millió forint körül mozgott az utóbbi három évben, adózott eredményük pedig 24-40 millió forintot ért el.
A Hungast neve már ismerősebben csenghet, a közétkeztetési nagyágyú a közbeszerzések gyakori nyertese, amint beszámoltunk róla, nemrég közel 8 milliárd forintos közpénzes nyereményt húzott be.
A cégcsoport megvette tavaly a Sodexot, valamint megszerezték a piac másik nagy szereplőjének, az Elamen Zrt.-nek a többségi tulajdonrészét is. A Hungast tavaly bő 13 milliárd forint árbevételt könyvelt el, adózott eredménye pedig 184 millió forintot tett ki.
Az Opten adatbázisa szerint a cég végső tulajdonosai közül 38 százalékos részesedése van György Tamásnak, 22 százalék pedig Szili Juliettának, de korábban a Fidesz egyik gazdaságpolitikusát, a parlament gazdasági bizottságának elnökét, Bánki Eriket sejtették a háttérben.
A Stop 5 jövőre lesz húsz éves, 39 fős, árbevétele a három cég közül a legszerényebb, 2016-ban nettó 251 millió forintot, tavaly pedig nettó 218 millió forintot értek el. Adózott eredményük 5, illetve 1,2 millió forint volt az utóbbi két évben.
Kiemelt kép: Kovács Attila / MTI
|
[
"György Tamás",
"Bánki Erik",
"Szili Julietta"
] |
[
"Kovács Attila"
] |
Mélyen áron alul juttatta telekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és fél millió forintért eladott önkormányzati telekre később huszonnégymillió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt az Elek Sándor polgármestert érintő ügyben.
“Ugye tudják, hogy a hónapok óta, válogatás nélkül ránk zúduló koholmányokhoz hasonlóan, most sem a feljelentés és annak jogi következményei a lényegesek? (...) Itt sokkal inkább a politikai népszerűség elvtelen hajhászásáról, a folyamatos ellenségkép-keresésről, az ártatlanok megfélemlítéséről van szó!" – írta Facebook oldalán szeptember végén Elek Sándor, Törökbálint fideszes polgármestere.
Elek azután fakadt ki ilyen szenvedélyesen, hogy az érdi rendőrkapitányság előtt két LMP-s politikus, Bruder Márton törökbálinti képviselő és Tetlák Örs érdi alpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be: feljelentést tesznek Elek Sándor ellen.
A mellékleteivel együtt igencsak terjedelmes feljelentést jegyző Bruder szerint a fideszes polgármester a képviselő-testületet megkerülve, áron alul döntött telkek eladásáról. Facebook oldalán a zöldpárt törökbálinti szervezete így fogalmaz:
“a kedvezményezettek, akik sok millió forinttal olcsóbban jutottak ingatlanhoz, a személyes asszisztense és a közbeszerzésekért felelős ügyintéző hölgy volt".
“A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást az ügyben" – közölte a rendőrség kommunikáció osztálya az Átlátszóval.
Eleket arról kérdeztük, hogy a korábbi nyilatkozatain túl kívánja-e kommentálni a nyomozás elrendeléséről szóló hírt, ám a fideszes politikus azt mondta: az eljárás ezen fázisában nem kíván nyilatkozni. Korábban Törökbálint első embere jogi eljárásokat helyezett kilátásba az ingatlanügy részleteinek kiteregetése miatt.
A vételár többszörösére adott jelzálogot a bank
Bruder a feljelentésben – az átala felkért értékbecslők számaira is hivatkozva – lényegében azt állítja: alulértékelték az eladásra szánt ingatlanokat, történetesen 15 millió forint alá. Így a helyi rendelkezések szerint a polgármesternek jogában állt egyedül dönteni az eladásról, nincs szükség a képviselő-testület jóváhagyására.
Az első ingatlan Törökbálint – Bruder megfogalmazása szerint – nagyon felkapott és nagyon drága Tükörhegy alatti első utcában helyezkedik el: egy 578 négyzetméter alapterületű telek egy 56 négyzetméter alapterületű lakóházzal. “A polgármester úr a 2018. július 31. napján kelt, 23/2018. számú polgármesteri döntésével az általa felkért értékbecslő szerint 8.800.000,- Ft-os ingatlant 8.000.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának" – írja az LMP politikusa a feljelentésben.
A másik ingatlan egy 796 négyzetméter alapterületű telek volt, amit a polgármester a 2019. január 14. napján kelt, 4/2019. számú polgármesteri döntésével, az általa felkért értékbecslő szerint 5.030.000,- Ft-os ingatlant 4.500.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának – olvasható a feljelentésben.
Bruder szerint elfogadhatatlan a döntés polgármesteri indokolása, amely szerint: "a vételárat bruttó 4.500.000 Ft-ban állapítom meg az ingatlan műszaki állapotára való tekintettel. A fenti összeget a szakértői értékbecslés és a beérkező ajánlat alapján állapítottam meg. Továbbá a vételár megállapításánál figyelemmel voltam arra, hogy az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatalunk dolgozója 10 éve és Törökbálinton kíván családjával letelepedni, és a megvásárolt ingatlan bár építési telek, de építési övezeti besorolása miatt a ráépítők a családtámogatási kedvezményeket nem tudják igénybe venni."
Ugyanakkor több jel arra utalt, hogy a telek értéke pár hónap alatt a többszörösére emelkedett.
A tulajdoni lap szerint a vevők tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét 2019. január 23-án iktatták a négy és félmillió forint forgalmi értékű ingatlanra, de hét hónappal és 12 nappal később már huszonnégymillió forint kölcsönt adott rá ebben a nehéz időszakban az egyáltalán nem könnyelmű pénzintézet – hívta fel a figyelmet az érdekes fejleményre a zöld párt politikusa.
“Köztudomású, hogy a pénzintézetek legfeljebb az ingatlan forgalmi értéknek 60%-áig adnak kölcsönt (menekülési érték). Ha ezt vesszük alapul, akkor ennek egy negyvenmillió forintos ingatlannak kellett lennie. 2020. június 16-án iktatják a földhivatalban az épületfeltüntetési vázrajzot, aminek a száma 2020. évben keletkezett, tehát a hitel folyósítsa idején az épület még nem volt kész" – érvel Bruder.
Elek: ártatlanokat hurcolnak meg
A polgármester – még a nyomozás elrendeléséről szóló hír napvilágra kerülése előtt – az ingatlan értékének gyors növekedését azzal magyarázta, hogy a szerződések megkötése után a tulajdonosok komoly összeget fordítottak a telkek rehabilitációjára.
Közműveket vezettek be, támfalat építettek, életveszélyesnek minősített épületet bontottak, szemetet és építési törmeléket szállítottak el.
“Tehát a tulajdonosok a vételáron felül komoly összeget fektettek bele a rendezésbe"
– írta a Facebookon Elek.
“Az ingatlanbecslés szabályosan és reálisan állapította meg azt az összeget, melyen a telkeket – a szabályokat betartva – értékesíteni lehetett" – szögezte le a 14 ezer lelket számláló Pest megyei város polgármestere.
“A cirkusz Önöknek szól! – írta Elek Törökbálint polgáraihoz fordulva. – Bruder Önöket akarja átverni, és ennek érdekében ártatlanok meghurcolásától sem riad vissza. Bruder úr megvalósítja azt a politikát, melyről azt hihettük, hogy évtizedekkel ezelőtt magunk mögött hagytuk, mely koncepciós pereken, koholt vádakon, megfélemlítésen és becsületes polgárok alaptalan lejáratásán alapszik."
2019. október 13-án, az önkormányzati választásokon egy magát civilként meghatározó ernyőszervezet került hatalomra Törökbálinton. A hat ellenzéki képviselőt tömörítő Törökbálint Holnap elvileg szűk többséggel rendelkezik, míg a polgármestert és az egyetlen alpolgármestert adó Fidesz-KDNP színeiben öten jutottak be a képviselő-testületbe. Az MSZP-Liberálisok-Párbeszéd-Szolidaritás koalíció kompenzációs listáról egy képviselői széket szerzett.
Az országos sajtó januárban cikkezett arról, hogy a látszólagos szűk ellenzéki többség ellenére patthelyzet akadályozza a képviselő-testület munkáját, ugyanis az MSZP-s képviselő rendszeresen a Fidesszel szavaz. Értesüléseink szerint a helyzet azóta lényegében nem változott.
Fotó: Elek Sándor közéleti oldala
|
[
"Elek Sándor"
] |
[
"Tetlák Örs",
"Bruder Márton"
] |
Az almapiaci kormányzati intézkedéseket hiányolja Apáti István, a Jobbik alelnöke, miközben az almatermesztéssel foglalkozó családi cége évente legalább 10-11 millió forinttal többet tehet zsebre az állami segítségnek köszönhetően – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk kiderítette, Apáti István édesapjának 27 hektárnyi almaföldje van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a családi vállalkozás pedig haszonélvezője az állami támogatásnak. Apáti István a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. rögzített árú ipari almafelvásárlása ellen szólalt fel a parlamentben, megjegyezve, hogy az az Európai Unió versenyjogával is ellenkezik. Egy esetleges brüsszeli vétó, szankció tönkretenné a hazai almatermelőket, a magasabb felvásárlási ár azonban további profithoz juttatná a jobbikos politikus családi cégét.
Érdekes parlamenti felszólalásnak volt fültanúja kedden a PestiSrácok.hu. Apáti István, a Jobbik alelnöke ugyanis napirend előtti felszólalásában hiányolta az érdemi kormányzati intézkedéseket az almapiaci válsággal kapcsolatban, követelve és sürgetve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondását. Apáti István “Almageddon" című felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az almapiaci válsággal kapcsolatban nem történt konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés. A szeptember végén bejelentett állami almafelvásárlásról azt mondta, hogy az ígért ár az önköltséget sem fedezi, és álláspontja szerint az az EU versenyjogával is ellenkezik. Apáti nyomatékosította, "kevés a túléléshez", ha az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. fix áron, kilogrammonként húsz forintért veszi át az ipari almát a termelőktől. "Az EU versenyjogával is ellenkezik, amikor állami tulajdonú piaci szereplő rögzített áron, nagy mennyiségben vásárol fel" – tette hozzá Apáti István, aki szerint legfőbb ideje lenne, ha lemondana Fazekas Sándor miniszter, és a magoszosok, az agrárkamara vezetői is távoznának.
A jobbikos politikus felszólalása, miszerint az állam nagyon keveset fizet a léalmáért azért is figyelemre méltó, mert Apáti István édesapjának 27 hektárnyi almaföldje van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a családi vállalkozás pedig haszonélvezője az állami támogatásnak. A PestiSrácok.hu kiszámolta, az ipari almára levetített állami támogatás átlagterméssel számolva is legalább 10-11 millió forintos pluszbevételt hoz Apátiék konyhájára, a magasabb felvásárlási ár pedig további profithoz juttatná a jobbikos politikus családi cégét. Portálunk a rögzített áras, bruttó húsz forintos felvásárlási árral kalkulált. Apáti István szerint egyébként legalább 45-50 forintot kellene fizetni azoknak a gazdáknak, akik minőségi gyümölcsöt termelnek.
Nehezen értelmezhető, hogy Apáti István felszólalásában miért hangsúlyozta, hogy az állami felvásárlás szembe megy az uniós versenyjogi szabályokkal és az komoly büntetéseket vonhat maga után, mert egy esetleges brüsszeli vétó, szankció tönkretenné, de legalábbis kilátástalan helyzetbe hozná a hazai almatermelőket, így Apáti István édesapját is. Apáti tehát egyik szavával helyzetbe hozta volna családjának a cégét, míg másikkal közreműködne az ellehetetlenítésében.
Szerettük volna feloldani az ellentmondást, így többször is hívtuk a jobbikos politikust, de cikkünk megjelenéséig nem tudtuk elérni. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a magasabb felvásárlási ár mekkora hasznot hozna édesapjának, a családi vállalkozásnak, és arra is, hogy felszólalásában miért hozta fel az uniós versenyjogi akadályokat.
Apáti István parlamenti beszédére egyébként Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára reagált, aki szerint jó probléma, hogy bőség van almából, azt ugyanis könnyebb kezelni, mint ha hiány lenne. Elmondta, mintegy 800 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, és a bőséges termés mellett az orosz embargó is súlyos gondot okoz.
Címlapfotónkon Apáti István (balra) és Zagyva György Gyula látható. Fotó: Szent Korona Rádió
megjegyzés
|
[
"Apáti István"
] |
[
"Nagy István",
"Fazekas Sándor",
"Zagyva György Gyula"
] |
Bár a BDPST-csoportot már 55 milliárd forintnyi baráti, állami óriáshitel nyomja – a kormányfő vejének üzleti "előkóstolóit" pedig további tízmilliárdok –, a Tiborcz István-féle érdekkör mégsem húzza be a féket. Ehelyett további vagyontárgyakat áramoltatnak magukhoz. Ráadásul a NER olyan tartóoszlopai kínálják fel nekik portékáikat szíves megvételre, mint a nyitóképünkön szereplő Balázs Attila, Adnan Polat és Mészáros Lőrinc. Galyatetői grandhotel, naperőmű-óriásprojektek, erdélyi tejporgyár- és gyümölcsfeldolgozó-részesedések kerültek a kiskosárba a közelgő választások előtt – derítette ki a Válasz Online.
Különös jelenségekre bukkantunk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csúcsain. Egyrészt: a saját vállalása szerint a közpénzt messze elkerülő Tiborcz István – pontosabban: az ő központi cége – mára valóságos adósságtengerben úszik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából, valamint a vonatkozó földhivatali adatokból egyértelműen kiderül, hogy a BDPST Group most futó luxusfejlesztéseihez közel 55 milliárd forintnyi kölcsön társul (az alábbi pontokban az igazság minden részletét kibontjuk). A miniszterelnök vejének annyi "szerencséje" azért van, hogy a hiteleket jórészt a Magyar Bankholding ernyője alatt egyesülni készülő Mészáros Lőrinc- és államközeli – tehát baráti – pénzintézetek, vagyis a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank nyújtották. Továbbá a teljes kormányzati kontroll alatt működő Magyar Fejlesztési Bank, valamint az újra állami résztulajdonnal büszkélkedő Gránit Bank.
Az elmúlt években a Válasz Online több olyan strómangyanús üzleti szereplőt is azonosított, akinek legfontosabb "piaci" tulajdonsága, hogy Tiborcz kezei alá dolgozott vagy dolgozik. Főszabályként tehát nem vezet óriási szervezeti egységeket, egyszerűen csak képvisel valakit vagy valakiket egy-egy gazdasági társaságban, tranzakciósorozatban. Hogy konkrétan kikről van szó, mindenki kibogarászhatja az alábbi gyűjtésből, akinek van türelme végigvergődni holmi projekt- és cégelnevezéseken. Hangulatfestésnek csak annyit, hogy a BDPST nemrég összeköltözött a magántőke- és ingatlanalap-kezelésben különösen jártas Equilor-csoporttal – amely régóta a kormánykörök egyik kedvenc pénzügyi szolgáltatója.
Az Equilor és a BDPST Group budapesti központja a Pasaréti úton (fotó: Válasz Online)
A lényeg, hogy Tiborcz érdekeltségeivel párhuzamosan a hozzá kötődő "közvetítő" típusú figurák is több tízmilliárdnyi állami, baráti hitelt vettek a nyakukba, vagyis meglehetős magabiztosággal kockáztatnak. Mi az, hogy kockáztatnak? Újabb és újabb óriásbizniszeknek kötelezik el magukat – Mészáros Lőrinc- és Adnan Polat-szintű tényezők vagyonelemei közül válogatva.
Igen, konkrétan arról van szó, hogy a választások közeledtével egyfajta vagyonösszevonás indult a NER tetején.
A felcsúti kolléga a szállodaláncának egyik legértékesebb, galyatetői darabját adta most oda Tiborcz bejáratott partnerének. Az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként értelmezhető – magyar állampolgárságra is érdemesült – Polat család pedig mintha letett volna arról, hogy a magyar naperőműpiac "leuralásával" megyényi területek villamosenergia-ellátása múljon rajta. Ehelyett szép sorban adogatja el az itteni napelemparkjait Tiborcz leágazásainak. És mint látni fogjuk, Orbán Ráhel férjének környéke megragadja az alkalmat, hogy Erdélybe irányított magyar állami milliárdokból részesülő cégekben szerezzen tulajdont. Illetve bent legyen olyan tőzsdei társaságokban, amelyekből állítólag már kiszállt – illetve még be sem szállt. A részletek:
I. Szállodabeszerzések
A Tiborcz István nevével fémjelzett BDPST Group nemrég megvette a belpesti Dorottya utcában lévő, 137 szobával rendelkező, 3 csillag superior minősítésű D8 Hotelt – majd a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholdingban "feloldódni" készülő MKB 18,375 millió eurónyi, azaz 6,5 milliárd forintnyi kölcsönt biztosított az új tulajdonosnak. Az eladó a Mammut bevásárlóközponttal hírnevet szerzett Kenyeres Sándor családja volt, aki legfontosabb érdekeltségét, a Talentis-csoportot anno a felcsúti milliárdosnak értékesítette. A BDPST-nek ez a hetedik működő vagy fejlesztés alatt álló egysége a szintén a Dorottya utcát–Vörösmarty teret érintő (a Takarékbank 40,14 milliárdos hitelével terhelt) Hotel Dorothea, a Szabadság téren álló (a Budapest Bank 3,03 milliárdos kölcsönével megáldott) Adria-palota, a turai kastélyból kialakított (a Gránit Bank 2,31 milliárdos hitelét emésztő) Botaniq, a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékét csinosító (a Magyar Fejlesztési Bank 0,9 milliárdos kölcsönével is "felszerelt") Andrássy Kúria & Spa, a budapesti Andrássy úti (a Gránit Bank 1,5 milliárdos hitelét cipelő) Alice Hotel, valamint a svábhegyi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén nyíló új szabadidős komplexum mellett. Jelenleg tehát közel 55 milliárd forintnyi kölcsönből dolgozik a Tiborcz-társaság. Ugyancsak friss fejlemény, hogy a Mészáros-tulajdonú Hunguest Hotels nemrég megvált a patinás Grandhotel Galya épületétől. A hivatalosan Mátraszentimréhez tartozó szálló a Galya Top Property Kft.-hez került, melynek közvetett tulajdonosa az a Komonczi Zsolt, aki a Cretum-csoport vezetőjeként épp együtt menedzseli Tiborczékkal a Hotel Dorothea-projektet. Komonczi továbbá állandó koalíciós társa – üzleti értelemben – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) korábban irányító Szivek Norbertnek is. (Emlékezetes: a tarcali Andrássy Kúria is Mészáros Lőrinc érintésével érkezett meg a Tiborcz családhoz.)
A Grandhotel Galya épülete (forrás: Hunguest Hotels)
II. Napelempark-beruházások
Már egy bő éve felhívtuk a figyelmet arra, hogy napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Konkrétan a Gyüre (Szabolcs-Szatmár), Herend (Veszprém), Mezőberény (Békés), Keszü és Siklós (Baranya) települések szolárerőműveit uraló Sájer Gáborról – az egykor Tiborcz-tulajdonú, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által "körberajzolt" Elios Zrt. korábbi vezéréről –, illetve az őt segítő Dicső Lászlóról és Figura Ferencről van szó. Ezekre a kisebb napelemes egységekre 4 milliárd forintnyi kölcsönt biztosított az érdekelteknek a Magyar Fejlesztési Bank – de a minap a Budapest Bank is "megtolta" az említett Baranya megyei projekteket 1,72 milliárddal. Mindezek után a Sájer-érdekkör léptéket váltott: a tavalyi év végén felvásárolta a török-magyar Polat család Tatooine Solarpark Kft. nevű cégét, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspöki külterületén hajt végre gigantikus naperőmű-fejlesztést – és ehhez mások mellett Benedek Fülöptől, a Fidesz által egykor elszámoltatási célszemélyként azonosított (felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélt) volt agrárállamtitkártól bérli a földeket.
A Budapest Bank utóbbi akcióhoz már bő 12 milliárdos kölcsönt kanyarított, vagyis jelenleg közel 18 milliárd forinton áll a barátihitel-számláló a Tiborcz–Sájer-klub esetében.
De itt még nincs vége a történetnek: most júliusban újabb három Polat-exvállalkozás tulajdonjoga szállt át a kormányfői vej környékére. A vasi Hegyhát Napelemparkot üzemeltető Jupiter Flex SolarPark és HSE Europa Solar kft.-ké, melyek a megye éves háztartásienergia-szükségletének kétharmadát készülnek megtermelni, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevére hasonló kapacitású erőművet telepítő Jupiter Solution SolarPark Kft.-é. Mára e cégeket is a Sájer Gábor egyéb társaságaiban aktív szakmai stáb irányítja, de a végső haszonhúzó – több áttételen át – a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM). Idén májusban 43 ilyen NER-közeli titkos "pénzeszsákot" vettünk számba – ám az itt említett magántőkealap annyira friss, hogy akkor még nem látszott a nemzeti banki adatbázisokban. A CEOM ügyeit az Equilor Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely persze "véletlenül" egy fedél alatt üzemel a Pasaréti úton a BDPST-vel. A pénzügyi részvénytársaság befolyásoló részesedésével rendelkező Szécsényi Bálint pedig nem más, mint Tiborcz István bevett üzleti és mulatópartnere.
Tiborcz István és Szécsényi Bálint a 2016-os Sziget Fesztiválon (fotó: 444.hu/Botos Tamás)
III. Erdélyi fejlesztések
Lassan másfél éve, hogy a NER új üstököseként írtunk a Bayer Construct vállalatcsoport első emberéről, a Tiborcz István mellé az Appeninn Nyrt.-be beszálló Balázs Attiláról – aki, hangsúlyozzuk, nyilvánvalóan nem stróman, hiszen építőipari méretű felelősséget vállal a Bayer-alkotásokért. Viszont azzal is fel-felhívja magára a figyelmet, hogy cégeivel lelkesen szponzorálja például a Keszthelyi Yachtkikötőt. Emlékezetes: Orbán Ráhel férje ennek az érdekeltségnek a megszerzésével lépett be a Balaton-térség fejlesztői közé; a saját hajóflottával is rendelkező kikötőt a korábbi Bahart-portfolióból privatizálták. (A kormányfő veje formálisan már kiszállt a keszthelyi buliból, de ma is a hozzá kötődő régi stáb viszi a kikötőt.) Ami Balázs Attilát illeti, már korábban rámutattunk arra a különlegességre, hogy a naperőműveknél említett Dicső László – akit emitt Tiborcz István üzleti "előkóstolójaként" azonosítottunk – két fontos céget is felesben tulajdonol vele. Az egyik Dicső–Balázs-cég a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a budapesti Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig a térkőgyártó Viastein Kft. Előbbi vállalkozást közel 5 milliárd forintos hitellel segíti a Magyar Fejlesztési Bank, utóbbit pedig mindösszesen 19 milliárddal. Ennél is érdekesebb, hogy Balázs Attila újabb két cégébe engedte be – most egyharmadnyi részesedéssel – az Avanzare Kft. képében előretörő Dicső Lászlót. Ezek a vállalkozások – a Batlas Holding és a PlazmonTech Kft. – Hargita megyei, gyergyóremetei nagyberuházásokat futtatnak. A kisrepülőgép-tulajdonos Balázs Attila itt született, repteret és csúcskategóriás szállodát is épít a faluban, de a magyar állam az igazi fantáziát az általa megálmodott tejporgyárban és gyümölcsfeldolgozóban látja. A kormányzat legalábbis bő 4,5 milliárd forintnyi adófizetői pénzzel honorálta a projekteket, aztán afféle különös biztosítékként jelent meg a strómangyanús Dicső e kft.-kben – már a támogatás elnyerése után. Lábjegyzet: Dicső László felesége az Orbán Ráhel holdudvarába sorolt Magyar Divat & Design Ügynökségnél dolgozik.
IV. Az Appeninn Nyrt. "megtartása"?
A tőzsdei érdekeltség nevét azért ismerheti minden közélet iránt érdeklődő olvasó, mert az egyebek mellett a Club Aligát élményparkká fejlesztő ingatlanos céget tavaly hagyta hátra Mészáros Lőrinc és Tiborcz István – átadva a helyét a szintén csúcsmilliárdos Jellinek Dániel csoportjának és Balázs Attilának. Legalábbis papíron. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől érkező állami ingyenmilliárdokat felfogó vállalat cégjogi ügyeit ugyanis változatlanul a Tiborcz Istvánnal "összenőtt" ügyvéd, Hamar Endre látja el, ráadásul az Appeninn idén tavasszal létesített hivatalos telephelyet a Pasaréti úti Equilor–BDPST-irodaházban. Ebben az esetben tehát az a hír, hogy bár a miniszterelnök veje szentül fogadta, hogy messzire megy a közpénzre pályázó társaságoktól, a valóságban az emberei még szorgosan foglalkoznak Appeninn-ügyekkel.
V. A Waberer’s International Nyrt. "meghódítása"?
Tavaly nagy visszhangot váltott ki, hogy a Jellinek Dániel-féle Indotek Group bevásárolta magát az akkor a túlélésért küzdő Waberer’s International Nyrt. szállítmányozó vállalatba – majd maga az egykori névadó, a jelenleg a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosként is funkcionáló Wáberer György is visszaszállt a tőzsdei kamioncégbe. Lássunk csodát: idén tavasszal aztán hirtelen felügyelőbizottsági tag lett a társaságnál az MNV éléről kikopott – de a miniszterelnök vejével jó viszonyt ápoló – Szivek Norbert. És ami ennél is meglepőbb: a sajtóban szinte kizárólag a Tiborcz István–Hamar Endre duó dohányboltos kapcsolataként emlegetett Czéh-Tóth Márk lett a Waberer’s igazgatósági elnöke – aki egyébként igen nagy intenzitással nyeregeti az állam vissza nem térítendő milliárdjait pécsi szállodafejlesztésekre. Piaci forrásaink egy része szerint mindez már előszele annak, hogy a Tiborcz-kör idővel a Waberer’s tulajdonosai között is meg akar jelenni, míg mások állítják: Jellinek többé-kevésbé szuverén döntést hozott az általa régről ismert Szivek és Czéh-Tóth delegálásával. Amit biztosan állíthatunk: utóbbi családjának vannak árufuvarozó és kamionkereskedő, -szervizelő cégei, így némi vezetői tapasztalatra nyilván szert tett ezeken a területeken is.
Summa summarum: nem állíthatjuk biztosan, hogy a közelgő választások miatt bolydult meg a NER-méhkas, de az tény, hogy a Tiborcz István és vidéke "ÁFÉSZ" mind fontosabb központtá válik a magyar gazdaságban. A kormányfőhöz családilag is kötődő központtá.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
|
[
"Wáberer György",
"Jellinek Dániel",
"Komonczi Zsolt",
"Sájer Gábor",
"Tiborcz István",
"Mészáros Lőrinc",
"Szivek Norbert",
"Dicső László",
"Adnan Polat",
"Figura Ferenc",
"Hamar Endre",
"Balázs Attila",
"Szécsényi Bálint",
"Czéh-Tóth Márk"
] |
[
"Tiborcz István–Hamar",
"Orbán Ráhel",
"Kenyeres Sándor",
"Benedek Fülöp"
] |
A régmúltban gyökeredzik a bűnözők és a titkosszolgálatok jó viszonya.
Portik Tamásnak semmi szüksége nem volt az egyik vezető MSZP-s politikushoz közel álló V. Lajos közvetítésére, ha korrupt rendőrökről akart volna információt adni a titkosszolgálatoknak – állítják Spájzolt titkok című cikkünkre reagálva az előzetesben lévő férfi ismerői. Szerintük Portiknak még "az olajos időkből" több magas rangú volt titkosszolgálati vezetővel is szinte napi kapcsolata volt, köztük olyanokkal is, akiknek nem okozott volna gondot az információk továbbítása közvetlenül Laborc Sándorhoz, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori első emberéhez vagy bárki máshoz.
Nem egy titkosszolgálati vezető bábáskodott a 90-es évek legnagyobb olajügyében központi szerepet játszó Energol Rt. alapításánál, kapcsolatrendszerének kiépítésénél és működtetésénél, állítják forrásaink, ezért ismerői számára érthetetlen, miért nem rajtuk keresztül lépett kapcsolatba Portik Laborccal.
Emellett szerintük az is elgondolkodtató, hogy az amúgy rendkívül óvatos emberként ismert Portik, aki gyakran még egy rutinszerű üzleti tárgyaláson is kivette mobiljából az akkumulátort, jelezvén, hogy ő nem rögzíti a beszélgetést, a jelek szerint nem foglalkozott azzal, hogy a beszélgetést rögzíthetik.
Portik Tamás júliusi elfogása után a bíróság folyosóján
Márpedig, mint azt lapunk megtudta, Laborc tárgyaláson jelen lévő munkatársa az egész találkozót felvette, majd az anyag az irattárba került.
Lapunk úgy tudja, az akta már hónapokkal ezelőtt előkerült. Jelentős részben erre a dokumentumra jelentette ki még a nyár végén a Belügyminisztérium, hogy nem volt intézményes kapcsolat Portik Tamás és az NBH között. Mondták ezt a megtalált hangfelvételen elhangzottakra, valamint arra alapozva, hogy semmi nyomát nem találták annak, hogy a beszélgetést bármiféle nyílt vagy titkos információgyűjtés, egyáltalán az elhangzott állítások hitelességének ellenőrzése követte volna.
Laborc még ma is hivatalos találkozónak tekinti a Portikkal folytatott megbeszélést, aminek – a környezetéből származó értesülések szerint – egyrészt azért nem lett folytatása, mert Portik Laborc számára semmi újat nem mondott, másrészt azért, mert a röviddel utána kirobbant UD-ügy a főigazgató figyelmét elvonta az ügyről. Ha Laborc számára semmi újat nem mondott is Portik, Kocsis Máténak igen. Az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke Laborc bizottsági meghallgatása után az ATV-ben azt mondta: "Megnyúlnának az arcok, ha feloldanák a Laborc–Portik-találkozó titkosítását".
Pénteken a Magyar Nemzet azt írta: a jövő év elején részlegesen feloldják a Laborc–Portik-találkozó aktáinak titkosságát. Hogy miért nem teszik nyílttá a teljes aktát, nem tudni. Hiszen ha nem hivatalos találkozó volt, közös titkai sem lehetnek Portiknak és Laborcnak, ha pedig hivatalos volt, akkor csak az esetleges politikai intimpistáskodásokat lehet belőle nyílttá tenni, az összes többi információt még ellenőrizni kell, fel kell dolgozni, ez eddig ugyanis nem történt meg.
Az ügyben érdekelt szakbizottságok egyes tagjaival folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy a Laborc-ügy kivizsgálását pártállástól függően többé-kevésbé a legtöbben még csak-csak ambicionálják, ám ennél mélyebbre senki nem akar ásni. A titkosszolgálatok és a hazai szervezett alvilág (rendőrségi források szerint) a 70-es évek elejéig, közepéig visszanyúló munkakapcsolatát senki nem akarja piszkálni. Azok sem, akiknek pedig ez lenne a dolguk.
Pedig mint azt volt és ma is aktív rendőrök, volt rendőrségi vezetők elmondták, a titkosszolgálatok egy időben igencsak sokrétűen használták, kihasználták a bűnözőket. Egy volt vezető beosztású vámtiszt mesélt először lapunknak arról, hogy munkaidőn kívül "rossz arcú alakokat" okítottak arra, hogyan tudják elrejteni a határon (az osztrák vámosok elől) a csempészáruikat. Cserébe "megkérték őket", hogy az akkori Állambiztonsági Szolgálat részére is hozzanak át ezt-azt a határon. Több volt magas beosztású rendőr is tudni vélt olyan esetekről, amikor a szolgálat számára fontos emberhez törtek be, a tettesek elvitték a lakásban fellelhető készpénzt, ékszereket és néhány fontos, bizalmas iratot is, amire egy betörőnek semmi szüksége, akkoriban még pénzzé se tudta volna tenni.
Hogy a Cég adhatta a betörésre a tippet, és a "derék" betörő nekik lopta el az iratokat, a rendőrség számára akkor vált (szinte) bizonyossá, amikor egy másik ügy kapcsán elfogták a betörőt, majd pár nappal később az állambiztonságiak "kiszabadították". Később több, a titkosszolgálatokkal korábban együttműködő vagy legalábbis akként ismert alvilági alak neve is megjelent az olajügyekben és más, szervezett bűnözéshez köthető bűnügyben. Nem tudni, milyen munkákat végeztek még a bűnözők a Cégnek, és hogy miképpen fizették ki őket szolgálataikért. A jelek szerint ezt a parlament szakbizottságai sem kívánják kideríteni.
|
[
"Portik Tamás",
"Laborc Sándor"
] |
[
"V. Lajos",
"Kocsis Máté",
"Portik Laborc"
] |
Kedden is volt politikai blokk az RTL Klubon, Lázár Jánost többször is elővették egy-egy említés erejéig, és foglalkoztak az okmányirodai leállással, amelyre nem adott magyarázatot az illetékes hivatali vezető.
A hvg.hu által megírt okmányirodai leállásról közölt rövid riportot az RTL Klub mai politikai blokkjában. Ebben arról beszéltek, hogy a rendszert működtető cég ugyan elismerte a hibáját, de nem válaszoltak egyetlen kérdésre sem és nem engedték a televíziót forgatni az okmányirodákban. A KEH KH vezetője, Vetési Iván először interjút ígért, majd visszamondta - hangzott el a riportban.
A riportban arról is szó esik, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökség sem nyilatkozott, pedig a területi közigazgatási rendszer hozzá tartozik.
A riportban mutattak egy Debrecenből a központi okmányirodába érkezett férfit, aki csak várt és várt, hogy rendbe jöjjön a rendszer. Ezután pedig több, gyerekkel, kisbabával érkező, de felsülő ügyfelet is megszólaltattak. Aztán azt is hozzátették, hogy több vidéki városban is lassan, akadozva működött a rendszer. Végül megemlítették, hogy a múlt héten az anyakönyvvezetők rendszere állt le, mert üres adatbázissal indították el.
A Híradóban szó esett még arról is, hogy miután Seszták Miklós fejlesztési miniszter leállította az állami cégeknél a szerződéskötéseket, ezentúl még arról is a miniszter, vagy államtitkára dönt, hogy például a MÁV leszerződjön a büfékocsijába szállító pékséggel.
Volt egy riport arról, hogy Tarlós István leállítaná a 3-as metrót, és hogy az lassan életveszélyes lesz.
Külön foglalkoztak azzal, hogy még mindig nem tudni, hogy Lázár János milyen célból utazott az ominózus, összesen kétmillió forintos szállásköltséget felemésztő utazásain.
|
[
"Lázár János",
"Seszták Miklós"
] |
[
"Tarlós István",
"Vetési Iván"
] |
Közel 20 milliárd forintért építhet ki 89 mérőhelyet és a kapcsolódó informatikai infrastruktúrát az i-Cell Mobilsoft Zrt. és a Reaszfalt Kft. konzorciuma.
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. még tavaly októberben írt ki közbeszerzést a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakítására.
Az uniós értesítőben nemrégiben megjelent tájékoztatás szerint idén augusztus elején kötöttek szerződést a tárgyalásos eljárás győztesével. Az i-Cell Mobilsoft Zrt. és a Reaszfalt Kft. alkotta páros nettó 19,9 milliárd forintért végzi el a feladatot.
A pénzért cserében a nyertes cégek kialakítanak majd 89 mérőhelyet, egy Közúti Ellenőri Információs Rendszert, egy TSM előszűrő rendszert, valamint egy TSM Hatósági rendszert, és utóbbit hat hónapig üzemeltetik is.
Az i-Cell Zrt. korábban is kapott már hasonló nagyösszegű állami megbízásokat. Az ARH Informatikai Zrt.-vel közösen nyerték el 2013-ban a HU-GO elektronikus útdíjrendszer kiépítésére kiírt 17,8 milliárdos közbeszerzést, majd 2014-ben az ORFK hatmilliárdos traffipax-tenderét, és az i-Cell Zrt. készítette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) is.
A 2012-ben alapított i-Cell Mobilfejlesztési Zrt. egyedüli tulajdonosa Emőri Gábor, aki a Napi.hu gondozásában megjelent A 100 leggazdagabb 2015-ös listáján a harminckettedik helyre került.
A 2011-ben bejegyzett Reaszfalt Építőipari Kft. tulajdonosa Erős Gábor és (a FLAVUS Mérnökiroda Kft.-n keresztül) Szőke József Tibor, aki 2010 júliusa és 2015 júniusa között az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt.műszaki vezérigazgató-helyettese volt.
A céginformációkat az Opten szolgáltatta.
|
[
"Szőke József Tibor",
"Erős Gábor",
"Emőri Gábor"
] |
[] |
Hosszadalmas leleplező cikkel indította a napot az egyik netes lap, a délelőtt folyamán pedig a DK és az Együtt-PM is közölte: követelik az Orbán-kormány új fejlesztési miniszterének azonnali távozását.
Az Index írása szerint Seszták Miklós évekig volt részese olyan vállalkozások alapításának, amelyek szinte kivétel nélkül cégtemetőkben végezték rövid és kevéssé átlátható működésüket. Orosz és ukrán állampolgárok nevére néhány kisvárdai címre legalább 700 betéti társaságot jegyeztek be - írta a portál.
A Demokratikus Koalíció délelőtt közleményt adott ki, amelyben a párt felszólítja Seszták Miklós fejlesztési minisztert, hogy azonnal távozzon a kormányból. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján a felszólítás okáról szólva az index.hu információira hivatkozott, felidézve: az említett cégeket kifizetetlen közterheik, törvénytelen és követhetetlen tevékenységük miatt a cégbíróság azóta felszámoltatta. Gréczy Zsolt kijelentette: a DK "felszólítja Seszták Miklóst, hogy mint kamuminiszter azonnal távozzon a kormányból".
A DK szóvivője hozzátette: még akkor is ezt követelik, ha nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány "maffiaszerű működésének" egyik törvényszerű velejárója, hogy "ilyen alakok, akik gazemberség gyanújába keveredhetnek, miniszteri posztot kaphatnak". Seszták Miklósnak a 2013-as vagyonnyilatkozata alapján öt lakása és 170 millió forintos megtakarítása van. A DK él azzal a gyanúperrel, hogy "akár összefüggés is lehet a cégalapítási láz és a vagyonosodás között" - fogalmazott. Mint mondta, a DK kíváncsi arra, hogy mennyi közpénz veszett el a cégek alapítása, illetve megszüntetése kapcsán. Az Orbán-rezsim álljon elő a pontos adatokkal, az adóhatóság mutassa meg, hogy mennyi pénz veszett el! - szólított fel. Gréczy Zsolt az önkormányzati választások kapcsán elmondta: a DK abban érdekelt, hogy teljes legyen az együttműködés az ellenzéki pártok között. Bíznak benne, hogy pár héten belül megszületik remélhetőleg az egész országra kiterjedő megállapodás az MSZP, az Együtt-PM és a DK között - mondta.
Az Együtt-PM is lemondásra szólítja fel Seszták Miklóst, miután a sajtóban megjelent hírek szerint a nemzeti fejlesztési miniszter korábban jogászként több száz olyan vállalkozás megalapításában vett részt, amelyeket később nagy számban számoltak fel - közölte a szövetség elnökségi tagja sajtótájékoztatóján. Szelényi Zsuzsanna leszögezte: a miniszter erkölcstelen és hiteltelen, az Együtt-PM számára pedig elfogadhatatlan, hogy ilyen ember vezesse azt a tárcát, amelyik ezermilliárdos nagyságrendű uniós források elosztásáért felel. Az ellenzéki politikus úgy értékelte, hogy azok az ügyletek, amelyeket Seszták Miklós a 2000-es években jogászként hajtott végre, kísértetiesen hasonlítanak azokra a '90-es évekbeliekre, amelyek Kaya Ibrahim és Josip Tot nevéről híresültek el. Jogászok segítségével olyan fantomcégeket alapítanak, amelyek adót és járulékokat nem fizetnek, majd gyorsan bezárnak - jellemezte a helyzetet, rámutatva: ezek a cégek olyan nem uniós állampolgárok tulajdonában állnak, akiket a magyar hatóságok nem tudnak elérni, a vállalkozások viszont sok százmillió forintos kárt okoznak az adófizetőknek.
Szelényi Zsuzsanna felszólította a minisztert, hogy számoljon el a cégek vagyonával, saját érintettségével és felhívta Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy haladéktalanul vizsgálja ki ezeket az ügyeket.
Az Index információi szerint:
A kisvárdai cégeket a 2000-es évek elején alapították, és egyetlen helyi ügyvéd, az Orbán-kormány nemrég kinevezett nemzeti fejlesztési minisztere, Seszták Miklós jegyeztette be őket. A nyíregyházi bíróságon még fellelhető eredeti dokumentumok tanúsága szerint Seszták a 2001 és 2003 közötti időszakban teljesen egy kaptafára készült betéti társaságok százaival népesítette be Kisvárda néhány családi házát. Az alapítások receptje az volt, hogy kell két orosz vagy ukrán állampolgár – beltagnak és kültagnak –, továbbá egy teljesen egyforma tevékenységi körökből álló blokk. A cégbiznisz annyira pörgött, hogy a kisvárdai társaságok, amelyekből esetenként naponta több vadonatúj kerülhetett a cégbíróság elé, szinte egymást követő cégjegyzékszámokat kaptak a teljes megyét felölelő regisztrációban. Ezek közül a nyíregyházi bíróságon szúrópróbaszerűen ellenőriztünk mindhárom címre bejelentett cégeket.
Seszták feladata a társasági szerződés elkészítése, az ellenjegyzés és a jogi képviselet ellátása volt. Gyakran kellett Ukrajnába utaznia, hogy aláírassa a leendő cégtulajdonosokkal az okiratokat. A nyelvi nehézségek leküzdésében két bevándorolt, ukrán állampolgárságú asszony segítette. A Litki út 12. címre bejelentett L. Katalin és a Gagarin utca 22. alatti lakos, Kovács Erzsébet a tolmácskodás mellett hivatalos szerepet is kapott: több száz bt.-ben ők lettek a külföldiek magyarországi kézbesítési megbízottjai.
A 2000-es években a cégalapítás jó üzlet lehetett, különösen százas nagyságrendben. Az nem tűnik életszerűnek, hogy akkoriban Oroszországban és Ukrajnában tömegek fedezték volna fel maguknak Seszták Miklós ügyvédet, és párosával álltak volna sorban az irodája előtt, hogy általuk később semmire sem használt betéti társaságok alapítását kérjék tőle.
|
[
"Seszták Miklós"
] |
[
"Polt Péter",
"L. Katalin",
"Szelényi Zsuzsanna",
"Kovács Erzsébet",
"Kaya Ibrahim",
"Gréczy Zsolt",
"Josip Tot"
] |
Orbán Viktor híveiben és kritikusaiban egy közös dolog van – komolyabban veszik őt, mint megérdemelné.
Az évek során kiderült, hogy Orbán Viktor kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Minden tényezőnek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradhasson, mint régen volt.
Orbán létrehozta az EU első magánállamát. Ennek az a lényege, hogy az állami tulajdont nem lehet elválasztani a párt- és családi tulajdontól.
Orbán olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. Azt mondja: bátran legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről egyébként beszélni is alig mernétek.
Ez a cikk a Jagelló Klub (Klub Jagiellonski) nevű lengyel társaság oldalán jelent meg eredetileg, 2018. október 30-án, lengyelül. A pártoktól független szervezet politikáról, gazdaságról, történelemről és kultúráról ír elemzéseket, illetve javaslatokat tesz a kormánynak. A cikket Dariusz Kałan elemző, újságíró írta. Cikkei többek között a tekintélyes krakkói katolikus társadalmi-kulturális hetilapban, a Tygodnik Powszechnyben, és a balliberális véleményformáló Politykában jelennek meg. 2012 és 2016 között a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa volt.
Az írást önmagában is érdekesnek találtuk, és különösen izgalmas látni, hogyan tekintenek Magyarországra külföldről. Mivel a cikk lengyel közönségnek készült, ezért a szerző lengyel példákkal magyaráz néha. Ilyenkor igyekeztünk rövid magyarázatot fűzni az eredeti szöveghez. A cikket Kovács János fordította magyarra.
Orbán Viktort a hívei egy új korszak hírnökének látják, számukra ő a liberalizmus alkonyának ideológusa. Szerintük olyan ember, aki megelőzte korát, és zsinórban három kétharmadot szerezve forradalmasította a modern politikát. Inspirációul szolgál Donald Trump számára, ő Charles de Gaulle és az egykori francia elnök "nemzetek Európája" eszméjének szellemi utódja. Orbán kritikusai mindezzel lényegében egyet is értenek, de azt, amit amazok esélynek vélnek, ők fenyegetésnek tekintik. Abban egyformák, hogy komolyabban veszik Orbánt, mint megérdemelné. Ezt nem csupán azért állítjuk, mert az Orbán iránti ájult rajongás mértéke fordított arányban áll országa politikai és gazdasági jelentőségével, hanem mindenekelőtt azért, mert Orbán az égvilágon semmi újat nem talált ki.
Ha figyelmesen nyomon követjük, milyen változásokat vezetett be a magyar miniszterelnök, ha elválasztjuk őket a harsány ideológiai lózungoktól, a saját elvárásoktól és félelmektől, azt láthatjuk, hogy a Fidesz minden egyes döntése, kezdve az elsővel, amellyel választójogot adott a határon túli magyaroknak, csupán egyetlen célt szolgált: a hatalom hosszú évekre történő bebetonozását. Ezt szolgálták azok az alkotmányos változtatások is, amelyek meghosszabbították a kormányzati Fidesz-káderek szolgálati idejét, ezt szolgálta a választási törvény átalakítása, a médiapiac einstandolása, a közszolgálatok rendszerének központosítása, a közeledés Oroszországhoz, a gyűlöletkampányok elindítása az Unió, Soros és a migránsok ellen.
Orbán egyáltalán nem újító. Éppen ellenkezőleg: voltaképpen visszaterelte a magyar politikát a természetes medrébe. Helyreállította azt a képet, amelyet a dicső kilencvenes évek kitakart a magasztos jelszavaival és nagy céljaival – ma már láthatjuk, ez a felhevült korszak történelmi mércével mérve kivétel volt, nem pedig szabály.
Azok a jelentős személyiségek, akik ezt a korszakot meghatározták – nálunk, Lengyelországban Geremek és Mazowiecki, Csehországban Vaclav Hável –, más történelmi körülmények között ártalmatlan holdkórosoknak minősültek volna. (Bronisław Geremek: lengyel külügyminiszter 1997-2000 között, a Szolidaritás egyik vezetője volt a rendszerváltás előtt, 2004-08-ban EP-képviselő, a liberális frakció tagja; Tadeusz Mazowiecki: szintén a Szolidaritás egyik vezetője volt, a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, 1989-1991 között. – a szerk.) Ám akkoriban az volt a társadalmi elvárás, hogy adjunk fennkölt, nemes vonásokat a politikának, és világosan különítsük el a mi utunkat a rothadó kommunista posványtól.
Mindeközben a klasszikus idők más alkatú hősei, mint Lengyelországban Lech Wałęsa puhább változatban és a szlovákoknál a keményvonalas Vladimír Mečiar, megértették, hogy a politika mindig is shakespeare-i színjáték volt, amelynek legfontosabb, ha nem egyetlen célja a hatalom megszerzése, megtartása és kiterjesztése.
A cél tehát a hatalom megszerzése és megtartása, skrupulusok és különféle akadékoskodó elitek nélkül, nyitva az alattvalók széles tömegei felé. Az egyszerű érzelmeket és ösztönöket szítva. Nem valamiért, hanem valaki ellen. Wałęsa és Mečiar elbuktak, mert ötleteiket túl korán próbálták bevezetni a még kevéssé fogékony piacra. Csak Orbán lépett színre időben: amikor beköszöntött a harag ideje. Abban az időszakban csapott határozottan a húrokba, amikor az embereket nem a szeretet egyesítette, hanem a gyűlölet.
Korunk hőse, a sunyi bunyós
A politika mindig is konfliktusokkal telített üzem volt, de korábban soha nem volt annyira pusztító hatása, mint most. Most már nem arról van szó, mint a kilencvenes években, hogy bizonyos okokból másképp gondolkozunk az államról vagy ideológiai kérdésekről. Az új korszakban megalázzuk az ellenfelet, a földre lökjük, kivéreztetjük és a torkára tiprunk, hogy ne kapjon levegőt. Így festett végül a korábbi szövetségesek együttélése: Lech Kaczyński "együttműködése" Donald Tuskkal, Mirek Topoláneké Václav Klausszal, Viktor Juscsenkóé Julia Timonsenkóval. Egymásnak estek a politikai kalandorok, és mindezt Orbán éberen figyelte a magyar ellenzék vezetőjeként.
De a saját kis szemétdombján sem lankadt a figyelme. Az üzemanyagot, ami Orbánt a csúcsra repítette, úgy hívták, hogy Gyurcsány Ferenc. 2006-ban, Gyurcsány második kormányzati ciklusának kezdetén kitört az őszödi botrány: a miniszterelnök bevallotta, hogy hazudtak éjjel, hazudtak nappal, és mindent teljesen elkúrtak. Ekkor Orbán ajándékba kapott négy évet, amikor kénye-kedve szerint püfölhette a szocialistákat. Ki is használta a lehetőséget, hiszen büntetlenül és brutálisan cselekedhetett. Gyurcsány pedig a lehető legrosszabb módon reagált. A békés tiltakozókra ráküldte a rendőrséget. Lehetővé tette Orbán számára, hogy legyen népszavazás az egészségügyet és a felsőoktatást illetően. Mindkettő fontos dolog volt, de nem bírt jelentőséggel, mert a közvéleményt az érdekelte, hogyan lehetne végre kinyírni Gyurcsányt. A reformok elbuktak. A miniszterelnök elvesztette irányítását a gazdaság felett, amelyet villámgyorsan bedöntött az Amerikából induló globális válság.
Volt olyan pillanat, amikor mindenki, a szocialistákat és Orbán köreit is beleértve a vezérre szegezte tekintetét, és azt várta, hogy véget vet a kínos színjátéknak, és beleegyezik az időközi választásokba. Orbán erre nem volt hajlandó. Sokkal inkább kedvére való volt, hogy lássa, amint ellenfelét maga alá temeti a káosz, kivérzik és végül olyan megalázó módon bukik el, mint előtte még egyetlen miniszterelnök sem.
Négy évvel korábban Gyurcsányt a magyar Tony Blairnek nevezték, 2010-ben az anyák elfedték serdületlen gyermekeik szemét, amikor meglátták, nehogy megálljanak a növésben. Ebből a tapasztalatból Orbán olyan következtetést vont le, amely uralmának hajtóerejévé vált. Utálhatnak, de elég megmutatni, hogy van nálad sokkal rosszabb is, és rögtön államférfiként fognak tisztelni.
A korszakhatárt jelző 2010-es választáson Orbán kétharmados többséget szerzett. Ez azt mutatta, hogy a politikai színtér közepén ott áll ő, és körülötte egy csomó szerencsétlen nímand. Nem volt már Gyurcsány, aki otthagyta a szocialistákat, alapított egy törpepártot, és a margóra szorította magát.
A lengyelekkel ellentétben a magyar választók nem bizonyultak bosszúszomjasnak. Elég volt, hogy a kétharmad porig alázta Gyurcsányt. Az addigi üzemanyag kezdett elfogyni. Az ellenzéknek vezére sem volt, mert már csak papíron létezett. Nem volt olyan köztársasági elnök sem, akit azzal lehetett volna vádolni, hogy alattomosan fékezi a reformokat. Nem volt ellenség. Orbánnak tehát ki kellett találnia egyet.
Kezdetben úszott az árral. Abban az időszakban ugyanis nőni kezdett az új uniós államok önállósága. Az egykori keleti blokk országai évekig zörgették a nagyok ajtaját – a kommunizmus alatt felvett kölcsönök visszafizetése ügyében vagy a NATO- és uniós csatlakozás miatt –, aztán agresszíven lökdösődni kezdtek Brüsszelben. Amikor Orbán hatalomra került, már megindult a roham az Unió ellen: a Kaczynski fivérek (Lech Kaczyński lengyel elnök volt 2005-10-ben, ikertestvére Jarosław Kaczyński pedig miniszterelnök volt 2006-07-ben, most pedig a lengyel kormánypárt elnöke – a szerk.) és Vaclav Klaus (cseh elnök 2003-13-ban) vezették. Néha igazuk volt, például amikor Lech és Jaroslaw bírálták Németországot, amiért Lengyelország háta mögött egyezett meg az oroszokkal a gázszállítás ügyében, vagy amikor azért harcoltak, hogy megmaradjon a nizzai szerződésben rögzített súlya a lengyel kormánynak az EU tanácsában. Tehát néha tényleg igazuk volt, de általában csak handabandáztak. Senki nem suhintott oda olyan hidegen kiszámított módon, mint Orbán.
Klaus euroszkepszise professzoros, intellektuális volt, áthatotta a Brüsszellel szemben érzett felsőbbségi érzés, Kaczynskiék pedig érzelmi alapon ragadtatták el magukat, attitűdjüket átszőtte a nehéz történelmi örökség, a komplexusok és az a tény, hogy semmit nem tudtak a Nyugatról. Ehhez képest Orbán úgy viselkedett, mint a sunyi bokszoló: hirtelen teljes erőből orrba vágta ellenfelét, aztán hátralépett és kezét nyújtotta a megegyezési készség jeleként. Ezt a módszert ő maga nevezte pávatáncnak. A budapesti tömeggyűléseken az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlította, aztán elrepült Brüsszelbe, vállat lapogatva nyájasan haverkodott Barrosóval és Junckerrel, és szinte mindent aláírt, amit elétettek.
Ki kell találni az ellenséget
Először a Nemzetközi Valutaalap került tűz alá, az az intézmény, amely a korábbi évek magyar megaláztatásainak szimbóluma volt. Az IMF vezettette be a szocialisták kormányzása alatt a megszorítások programját. Az IMF természetes ellenségként szerepelhetett, mert politikája makroszinten eredményes volt ugyan, ám rémisztő csapást mért az átlagpolgárok pénztárcájára. Hasonló volt a helyzet a szolgáltató szektor külföldi konszernjeivel, köztük a bankokkal és az energiaszolgáltatókkal, amelyek kapzsiságát leleplezte a gazdasági válság. Ennél érdekesebb azonban a rémisztgetés mechanizmusa. A tárgyalószobák csöndjében udvarias egyeztetések folytak, mert Orbán kész volt veszíteni vagy sokat fizetni, hogy megkapja, amit akar. Kívül pedig faék egyszerűségű eszközökkel operáltak: hirdetések a baráti sajtóban, pártüzenetek a tévékben, különféle formátumú plakátok hadjárata, a polgároknak küldött kormányzati levelek. E kampányokat nem nevezhetjük kifinomultnak. Egyértelmű volt az üzenet: mi – magyarok, ők – Európa. Mi védekezünk, ők pedig gyalázatosan megaláznak minket, mint 1920-ban Trianonban.
Az a trükk lényege, hogy ebben a háborúban soha nem lehet győzelmet hirdetni. Az átmenetnek mindig van következő szakasza, mindig van új végrehajtandó haditerv, legyőzendő ellenség. Ha kitörne a béke, a közvélemény elkezdené firtatni, mi van az anyagi helyzettel és a reformokkal, amelyek semmin nem változtattak. Ezért olyan fontos a tömegek érzelmeinek pontos felmérése. Hogy elaltassák az elméket és felébresszék a démonokat.
Orbán észrevette, hogy az európai intézmények ténykedése nem garantálja az állandó ostromhangulat fenntartását. Túl bonyolultan működnek, és a határozottan Európa-barát magyar közvélemény az esetleges hibákat hajlamos elnézni a kétségtelen előnyök miatt. Szüksége volt valamire, ami az egyszerű érzelmeket szólítja meg, ami kellően homályos, és az EU-ból utalt pénzek áramlásának adatait figyelő nyugati bürokraták nem tudnak belekötni.
Soros György, a Magyarországon született amerikai pénzember mindenható hatalmának mítosza a kilencvenes években született, de akkor még olyan figurák beszéltek róla, mint Csurka István, a korszak összeesküvés-elméleteinek legfőbb terjesztője, aki afféle Macierewiczbe oltott Stanislaw Michalkiewicz volt. (Antoni Macierewicz a PiS alelnöke, volt már belügy- titkosszolgálati- és hadügyminiszter is. Az egyik legfőbb terjesztője annak az elméletnek, hogy az oroszok robbantották fel Lech Kaczynski lezuhant repülőgépét 2010-ben. Stanislaw Michalkiewicz pedig egy szélsőjobbhoz húzó lengyel újságíró.) Orbán a politikai porond közepére ráncigálta Sorost. A pénzember iránt érzett gyűlöletből nemzeti vallást teremtett. Ebben jókora adag cinizmus érhető tetten, mert Orbán szempontjából Soros legfőbb erénye az, hogy olyan karakter, akit a legképtelenebb dolgokkal lehet megvádolni. Ki lehet találni a "Soros-tervet", és az emberek fejébe lehet verni, hogy ennek célja az ország tönkretétele. Az idegenellenességre is lehet alapozni – merthogy ez a Soros nevű illető nem is egészen magyar, viszont teljesen zsidó.
A sorosozás kényelmes megoldás, mert a választók kiszabadíthatók vele a politikai korrektség jármából. A kilencvenes években a Mazowiecki és Balcerowicz köré tömörült elitek azt mondták a lengyeleknek: gyertek velünk, és kivezetünk benneteket a sötétségből. (Mazowiecki volt a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, Leszek Balcerowitz pedig a pénzügyminisztere volt, később pedig a jegybank elnöke lett.) Orbán viszont olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. (Aleksander Kwasniewski baloldali lengyel elnök volt 1995-2005 között.) Azt mondja: legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről beszélni alig mertek. Ne féljetek az összeesküvéses elméletektől. Amazok a fejünkbe verték, hogy ezek alantas és szégyenletes gondolatok, de akik ezt mondták, már nincsenek közöttünk.
A sorosozás megerősítette Orbánt abban a hitben, hogy korszakunk alapvető küzdelme nem a kommunisták és a demokraták, de nem is a nacionalisták és a liberálisok között zajlik. Hanem a nép és az elitek között.
Orbánnak időnként a szerencse is a kezére játszott. 2015. elején, egy évvel a második kétharmad után Simicska Lajos, a régi koleszos haver, az első számú fideszes oligarcha megtagadja az engedelmességet. Az újságírók információkat gyűjtenek a fideszes elit titkos vagyonáról. Orbán első alkalommal kerül defenzívába. S ekkor Európa határánál megjelennek az idegenek. Először csak egy kisebb hullám érkezik a Balkán irányából. Kicsivel később több mint százezer szír, afgán, iraki és más háborús övezetből érkezett illegális bevándorló kel át a szerb-magyar határon. A válság szeptember közepén ér a tetőpontjára, amikor háromezer jövevény reked a budapesti Keleti pályaudvaron.
Nem tudták folytatni útjukat, mert a MÁV leállította a nemzetközi szerelvények forgalmát. A kamerák által ekkor rögzített képeket a káoszról éveken át mutogatták a tévékben. Ki és miért idézte elő ezt a helyzetet? Semmire sincs bizonyíték. Az viszont biztos, hogy Orbán a saját hasznára fordította országa adminisztrációjának inkompetenciáját és az Unió teszetoszaságát. Bár nem történik semmilyen látványos incidens, a magyarok a saját szemükkel láthatják, mit jelent az invázió. Káosz, bizonytalanság, félelem.
Orbán gyorsan rájön, hogy a bevándorlási válság évekre meghatározza a brüsszeli viták témáját. Ez az új üzemanyag, az új Gyurcsány, amivel elzötyög a batár választástól választásig. Nem kell itt finomkodni. Felállítja a határkerítést. Villámgyorsan szigorítja a büntető törvénykönyvet. Azt állítja, hogy Európa keresztény örökségét védi. Hirdeti, hogy kormánya Isten támogatását élvezi. Dehumanizálja az ellenséget. Akkor sem engedi, hogy az emberek megfeledkezzenek az ellenségről, amikor már régen nincsenek migránsok Magyarországon. Csak egyetlen dolgot nem tesz: nem hozakodik elő semmilyen pozitív dologgal. Jól tudja, többet nyer a válság fenntartásával, mint azzal, ha megszüntetné.
A nagy reformátor mítosza
Mi végre való mindez? Orbán azt mondaná, hogy a Fidesz által bevezetett változások mértéke sokak számára elfogadhatatlan volt. Elébe kellett tehát menni a dolgoknak, és felkészíteni a közvéleményt az egész pályás letámadásra. Az a helyzet, hogy Orbán komolyan a feje tetejére akarta állítani a rendszert. Nem akart apró kiigazításokkal vacakolni, nekiment az egésznek baltával. Nem egyes területekre koncentrált, forradalma totális jellegű kellett, hogy legyen. A Fidesz alatt simán ment minden a levesbe, az egészségügy, az oktatás, a bíráskodás, a gazdaság, a média, a különféle intézmények. Orbán egyszerre látta magát nagy rombolónak és nagy építőnek. Levegőbe röpítette az alapokat, hogy a romjaikon új konzervatív rendet teremtsen, amely az ő nevét viseli és évtizedekkel túléli őt.
Húsz évvel a függetlenség elnyerése után a magyar állam valahogy elműködött, néha jobban, néha rosszabbul. Időnként nagy felzúdulást keltettek a különféle mutyik, kitörtek botrányok, mindennapos volt a küzdelem a bürokráciával. Orbán tudta, hogy társadalmi felhatalmazása van a rendszer átalakítására. Sok elődjével ellentétben azonnal munkához látott. Terveket mutatott be a közvéleménynek, tisztára, mint anno a Szovjetunióban. A tervekre jeles történelmi személyiségek neveit aggatta, és nem akárkikét, hanem az előző századforduló liberális reformátoraiét. Ezzel a Fidesz a legszebb magyar történelmi hagyományok pecsétjét ütötte a tervekre.
A reformszenvedély impozáns mértékű volt. Az első évben új média- és bírósági törvény született, a nagy választási győzelem évfordulóján új alkotmány, amit alaptörvénynek neveztek el, és bár gránit szilárdságúnak mondták, utóbb még jó párszor módosították. Orbán azzal dicsekedett első hivatali ciklusának végén, hogy a parlamenti gépezeten majdnem négyszáz törvény ment át. Senki nem kérdezte meg, miért nem csak három vagy négy, de rendesen összerakott törvényt szavaztak meg, amiket utóbb nem kell folyton módosítgatni. Most, hogy elült a csata pora, már újabb kérdést is föl lehet tenni: jobban működik az állam, mint nyolc évvel ezelőtt?
Nézzük az igazságszolgáltatás reformját. A bírák mindig könnyű célpontnak számítanak, Magyarországon ráadásul a Legfelsőbb Bíróságot a kommunisták által 1949-ben alapított testület egyenesági leszármazottjának tartották. A LB volt a terror legfőbb eszköze az 1956-os szovjetellenes felkelés leverése után. Ez pedig, a puszta vád, hogy a bírák kommunisták és bűnözők, élénken hatott a közvélemény képzeletére. Nem számított, hogy 2011-ben olyan bírák voltak hivatalban, akiknek 70 százaléka 1990. után öltötték fel a talárt, akiket pedig bármiért felelősségre lehetett volna vonni, azok nem mentek át a kilencvenes évek eleji átvilágításon.
Hogy megszabaduljanak a szakma vezető bíráitól, a Fidesz 70-ről 62 évre szállította le a nyugdíjkorhatárt. Ennek nyomán körülbelül háromszázan távoztak, a szakma nagyjából egytizede. Az Alkotmánybíróságtól elvették a lehetőséget, hogy véleményezze a költségvetéssel kapcsolatos törvényeket. Megnövelték az AB tagjainak számát, megváltoztatták a megválasztásuk alapelveit, a saját jelöltek hivatali idejét pedig 9-ről 12 évre emelték fel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntették, helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek elnökét a parlament választja meg. Ez a tisztség a Fidesz egyik alapítója feleségének jutott.
Ez a séma ismétlődik más területeken is. Megszüntetik a régi intézményt és újat alapítanak helyette, amelyet lojális pártkatona vezet. Mit eredményeztek ezek a változtatások? Pozitívan hatottak a bíróságok működésére? A közvélemény bíróságokba vetett bizalma alacsony, mint eddig is. Két évvel ezelőtt a World Justice Project felmérést végzett a magyar jogállamiság helyzetéről a bíróságokkal kapcsolatba került állampolgárokkal készített interjúk alapján, és a legalacsonyabb, Bulgáriáéval azonos szintű uniós érték született. A felmérésből kiderült, hogy a magyar igazságszolgáltatás a következő okok miatt bírálható: a hatalom nem kielégítő ellenőrzése, korrupció, a bűnvádi eljárások részrehajló lefolytatása és az általában nehéz hozzáférés az adatokhoz.
Haladjunk tovább ezen a nyomvonalon. Mi a helyzet az egészségüggyel?
Központosították az egészségügyet és megemelték a szektor dolgozóinak bérét. De ez is kevésnek bizonyult, mert az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar egészségügyi kiadások a GDP 7,2%-át teszik ki, miközben az uniós átlag 8,5%. Ez év elején az Euro Health Cunsumer Index a magyar rendszert a lengyellel együtt a 29. helyre sorolta (31 vizsgált állam közül). Főleg az képezi panasz tárgyát, hogy túl hosszú a várólista, illetve orvoshiány van, mert sok szakember külföldre távozik. Csak Németországban a magyar egészségügyi dolgozók száma hat év alatt a háromszorosára nőtt (a Német Orvostársaság adatai alapján).
És az oktatás? A helyi iskolákat államosították és a KLIK nevű új kormányintézmény fennhatósága alá helyezték. Ugyanez történt a tankönyvpiaccal is, az állam íratja meg és adja ki a tankönyveket. Az e reformokat bevezető államtitkárról a mai napig rossz szájízzel emlékeznek meg. A változások következménye az lett, hogy ez év elején középiskolások és egyetemisták mentek az utcára tüntetni az oktatás modernizációja érdekében. Azt követelték, hogy növeljék az oktatásra fordított forrásokat, legyen átlátható a tanári életpályamodell, állítsák vissza a szabad tankönyvválasztást és emeljék az oktatás színvonalát. Csoda-e, hogy az egyetemek sanghaji rendszer szerinti világrangsorában egyetlenegy magyar intézmény sincs? (Két lengyel egyetem szerepel a listán.)
Vegyük a szegénységet. Orbán azzal dicsekszik, hogy kivezette az országot a válságból – és bizonyos adatok láttán tényleg csak tapsolni lehet. A gazdasági növekedés négyszázalékos, ugyanilyen szinten áll a munkanélküliség is. Az államadósság 81%-ról 71%-ra csökkent. Adócsökkentés, számos könnyítés a sokgyerekes családoknak. És a bőkezű hatóságok időnként még ajándékot is adnak rezsicsökkentés vagy étkezési jegyek formájában. Ez már tényleg valami.
Magyarország ugyanakkor megállt a fejlődésben. A külföldi autógyárak olcsó munkaerőpiacává vált. A bruttó és nettó átlagkereset majdnem kétszer olyan alacsony, mint Csehországban, de Szlovákia és Lengyelország is jobban áll e téren. Nőnek az ingatlanárak és a társadalmi különbségek. Az északkeleti régiók némelyikében a lakosság több mint 20 százaléka él a nyomorszint közelében. A szegénység felszámolása helyett a kormány abszurd törvényt hoz a hajléktalanság felszámolására.
Közép-Európában olcsó mulatság a közszolgáltatások színvonalát szidni. Magyarország e tekintetben nem üt el a régiós átlagtól, ahogyan nem ütött el nyolc éve sem. De éppen ez Orbán uralkodásának legbrutálisabb fokmérője. Senki más, sem Tusk, sem Kaczynski, sem Fico, sem Babis nem kapott a sorstól ekkora lehetőséget. Mindannyiukat fékezte a parlamenti matematika, a félelem, a lustaság. Orbánnak viszont mindene megvolt ahhoz, hogy posztkommunista skanzenből modern, hatékony, gyorsan fejlődő államot teremtsen. Megvolt a teljhatalma és a gátlástalansága ahhoz, hogy felégesse az áporodott struktúrákat. De a reformok nem érdekelték, mert a düh korszakában nem reformígéretekkel nyerik a választásokat, hanem a Soros elleni gyűlöletkampányokkal, amikre majdnem 50 millió eurónyi közpénzt szórtak el. A reformok a kilencvenes években voltak divatban.
Kiderült, hogy Orbán kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Csak évek múltán látszik, hogy mindenki hagyta magát átverni. Mert a Fidesz csak a díszburkolatot cserélte ki. Pontosan úgy viselkedett, ahogyan a köz elvárta. Megtette azt, ami mindig örömöt ébreszt a tömegekben, vagyis leváltott egy csomó kádert és centralizált. Új intézmények jöttek létre, amelyekre hazafias neveket aggattak, új embereket állítottak munkába, és egy kézbe került az összes gyeplő. S a köz elégedett volt. Valójában konzerválták a skanzent, és hazafias dekorációval díszítették fel. Mindennek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradjon, ahogyan volt.
Orbán magánállamának nyolc alapelve
Valami eredetit azért csak sikerült létrehozni. Orbán megalapította az Unió első magánállamát. Uralkodásának egyik legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy az állami vagyont nem lehet megkülönböztetni a párt- és családi vagyontól. Állam, párt, család – minden egymásba olvad. A rendszer ellenfelei maffiaállamról beszélnek, amelyet A keresztapából ismert Cosa Nostra alapján hoztak létre – ez Orbán kedvenc filmje. Természetesen Magyarországon senkit nem lőnek le, senkinek nem tesznek visszautasíthatatlan ajánlatot, és nem raknak levágott lófejet az ágyába. De a működési elvek hasonlóak azokhoz, amikről Mario Puzo írt.
Első alapelv: a régi haverok elsőbbséget élveznek. A magyar magánállam megértésének kulcsa a Fidesz természetében rejlik. A harminc évvel ezelőtt ifjúsági mozgalomként alapított szervezet több mint egyszerű párt. Az államban kulcspozíciókat töltenek be Orbán egyetemi és gyerekkori barátai, illetve azok az ifjú titánok, akik a 90-es évek közepén léptek be a párt utánpótlását biztosító Fidelitasba. A családtagok számára is marad hely, ilyen például a kedvenc vej, Tiborcz Istán, Orbán legidősebb lányának férje. A Fidesz elitje a közeli ismerősök hermetikusan zárt köre, ahol a betöltött pozíció, a múltbéli kapcsolatok, az informális ismeretségek és a főnök iránti feltétlen hűség mindennél előbbre valók.
Második alapelv: lojalitás mindenek felett. Elképesztő, hogy a neten keringő szóbeszédek, a pletykamagazinok és a Twitter korában milyen keveset tudunk a Fidesz belső működéséről. Senki sem panaszkodik arra, hogy a pártot autokratikusan irányítják. A médiába nem jutnak el hangok a rossz tanácsadók befolyásáról vagy a főnök elhatalmasodó tébolyáról. Az utolsó pártszakadás 25 évvel ezelőtt történt, amikor az Orbán akkori barátja körül tömörülő liberálisok, elégedetlenek lévén a jobbkanyarral, asztalra csapták a párttagkönyvüket. Aztán már jó volt, mert a párt hatalomra került (1998-2002), utána meg egy kicsit rossz, mert ellenzékben kellett politizálni. Ám senki nem kérdőjelezte meg Orbán vezető szerepét, a pártvezetés tagjai közül senki nem állt ki a csatasorból. (Simicska Lajos bukásáról külön ejtek szót.)
Harmadik alapelv: a párt nem hagy cserben, és te sem a pártot. Előfordult, hogy Orbán kirúgta inkompetens vagy népszerűtlen munkatársait. De soha nem vetemedett arra, hogy nyilvánosan megalázzon valakit, ami Kaczynski és Tusk (Donald Tusk lengyel miniszterelnök volt 2007-14-ben, azóta az Európai Tanács elnöke) közös jellemzője. Az a káder, aki elvesztette Orbán bizalmát, hirtelen más területen találta magát. Orbán egykori egyetemi tanára, második kormányának minisztere nem állt a helyzet magaslatán az IMF-fel folytatott tárgyalásokon, és ma egy vagyont keres az Orbán által alapított magyar-amerikai alapítvány élén. A Fidesz egyik alapító tagja, aki végül nem lett külügyminiszter, az egyik parlamenti bizottság elnöki tisztségét kapta. Az egyik menesztett vezető diplomata gyorsan az Irodalmi Múzeum igazgatói székében találta magát.
A párt üzenete világos: ha csalódást is okoztál, gondoskodunk rólad. Továbbra is közülünk való vagy. Túl sokat tudunk rólad, és te is túl sokat tudsz rólunk, ezért nem engedhetjük el egymást. Az egyik látványos kivételt az amerikai magyar nagykövet asszony visszahívása jelentette. A nagykövet asszony határozottan kiállt Orbán mellett a kilencvenes években, sziklaszilárdan védelmezte a kormány minden egyes döntését. Ugyanakkor egy éve, a diáktiltakozások idején váratlanul visszahívták, amit a hidegvérét általában megőrző Orbán úriemberhez kevéssé méltó módon így kommentált: "nőügyekkel nem foglalkozunk". Ma az egykori nagykövet asszony az egyik befolyásos amerikai think tank munkatársa, de jellemző, hogy habár nem köti semmilyen formális kapcsolat a Fideszhez, esze ágában sincs Orbánt kritizálni.
Negyedik alapelv: nincs kegyelem saját táborunk árulói számára. Ezt a saját bőrén érezte Simicska, Orbán egykori megbízható consigliere-je, aki Orbán egyetemi szobatársa volt, aztán az ország vezető építőipari cégének tulajdonosa lett, amely évente több mint egymilliárd eurót nyert a közbeszerzéseken. Több mint három éve látványosan szakítottak egymással. Simicska médiája elkezdte különféle dolgokért hibáztatni a miniszterelnököt, ő maga pedig az ellenzék mellett kötelezte el magát.
Orbán könyörtelen ellentámadást indított, és végül ő lett a győztes. A Fidesz által megnyert idei választások után néhány órával Simicskának fel kellett adnia médiaportfólióját és eltűnt az első frontvonalból, és azóta is sorra veszíti el üzleti érdekeltségeit. Simicska bukása intő jel mások számára: így járnak azok, akik megkérdőjelezik Orbán vezető szerepét. Jellemző egyébként, hogy senki nem csatlakozott az egykori consigliere pártütéséhez, senki nem kelt a védelmére, senki nem döngette miatta a párt kapuit.
Ötödik alapelv: a politika üzlet. Játszottak már szerepet a magyar közéletben tehetős emberek, de rendszerint eleve gazdagon jelentek meg a politikában, mint például Gyurcsány Ferenc. Orbán alatt a politika a vagyongyűjtés eszközévé vált. A gazdaság visszamagyarosítását úgy hajtották végre, hogy egymás között osztották fel a tortát. Létrejött a hatalomközeli oligarchia, bár ez a meghatározás pontatlan, mert a klasszikus oligarchiának politikai és gazdasági befolyása van, Magyarországon viszont a Fidesz üzletemberei távol tartják magukat a politikától. A média és a közbeszerzések érdeklik őket. A nagy pénzek.
Honnan van a pénzük? Kezdetben a törvényi változásokat és az állami Eximbank olcsó hiteleit használták ki. Több mint 126 ezer közbeszerzés elemzése alapján kimutatható, hogy Orbán emberei összesen 2,5 milliárd dollár nagyságrendű összeggel gazdagodhattak, jórészt uniós forrásokból. Mészáros Lőrinc felcsúti víz- és gázvezeték-szerelő, Orbán gyermekkori jó barátja például három év alatt a tizetnötszörösére növelte a vagyonát.
A Fidesz vezető politikusainak meggyűlt a bajuk ködös anyagi ügyeik miatt. A miniszterelnökséget vezető nagy hatalmú miniszter nem tudta megmagyarázni, miként került tízéves kisfia nevére egy több tízmilliós értékű budai lakás és egy szőlőbirtok. A frakcióvezető és a diplomácia vezetője magyarázkodni kényszerültek luxuslakásaik miatt. A belügyminiszter kijelentette, hogy egykori őrző-védő cége merő véletlenségből nyer kormánymegrendeléseket. A miniszterelnök pénzügyi csalással vádolt nemhivatalos tanácsadója és PR-osa közölte, semmit nem hajlandó mondani, mivel nem közszereplő. Orbánt is kérdezték a vagyonával kapcsolatban, ezért luxusházait kénytelen volt apja nevére íratni.
Hatodik alapelv: a biznisz mindenek felett. Ezt bizonyítja az is, hogy Magyarországnak nincs külpolitikája. Kereskedelmi politikája van. A diplomácia vezetőjének fő feladata, hogy befektetési lehetőségeket és olcsó hiteleket találjon, továbbá kereskedelmi kapcsolatokat építsen – innen a széles nyitás Kína és Oroszország felé. A keleti országokkal könnyű párbeszédet folytatni, mert nem érdeklik őket a belső változások, ellentétben az Unióval. Másfelől azonban ezek az új kapcsolatok megalázó kompromisszumokhoz vezetnek, ilyen például a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés, amely 10 milliárd euróért teljes ellenőrzést biztosít az oroszoknak az erőmű felett.
Hetedik alapelv: a média a politikacsinálás eszköze. Orbán előtt a médiapiacon egészségtelen volt a külföldi szereplők aránya, például a nyomtatott sajtón három multi, az Axel Springer, a Ringier és a Sanoma osztozott. Orbán a másik oldalra fordította a mérleg nyelvét. Amikor a hozzá közel álló üzletemberek elkezdtek médiát vásárolni, Orbánnak egyszer sem csúszott ki a száján, hogy a BBC-t tekinti mintának, pedig évek óta ezt mantrázták máshol Közép-Európában. Orbán az egyszerűséget választotta. A médiumokat harcos hangvételű párt-szócsövekké alakította, rossz emlékű történelmi tapasztalatokat idézve fel. Az elektronikus médiában porondra küldte az olcsó tömegszórakoztatás szakembereit, ennek köszönhetően nem csupán ostoba propaganda ömlik a kormánytévékből, hanem vetélkedők, sorozatok és sport is.
A magánállamban a független újságírók közellenségnek számítanak. Mi a teendő, hogy kisebb legyen a mozgásterük? A Fidesz üzletemberei megvásárolják a független médiumokat és átalakítják a profiljukat, vagy egyszerűen megszüntetik őket, ahogyan a legnagyobb ellenzéki napilappal, a Népszabadsággal történt. Ezenkívül a minisztériumok és nagy állami cégek hirdetései rendre a kormánynak kedves médiumokban landolnak. A kormány korlátozta a hozzáférést a közérdekű információkhoz. Az újságírókat perek fenyegetik, a parlament által választott Médiatanács pedig megtagadhatja a rádiós és a tévés koncessziók megújítását.
Nyolcadik alapelv: a korrupció elleni harcnak nincs értelme. Egyszer megkérdeztem egy fideszes elemzőcég vezetőjét, hogy az a rendszer, ahol a támogatás odaítélése vagy a verseny kimenetele a miniszterelnök jóindulatától függ, nem a korrupció melegágya-e. Vállat vont. "A korrupció mindig is jelen volt Közép-Európában – mondta. – Az ország érdeke, hogy létrejöjjön a nemzeti tőke." A magyarok talán el is fogadják ezt a magyarázatot. A Transparency International besorolása, mely szerint Magyarország korruptabb, mint Montenegró és Görögország, nem hozza ki őket a sodrukból. Hozzáállásukat jól illusztrálja Hofi Géza híres mondása: "Korrupció az, amiből engem kihagytak." Orbán tudja ezt. Jobban érzi a közhangulatot, mint bármelyik elődje.
Vajon hol áll meg az elszabadult Fidesz?
Orbán az irracionalizmus, a düh, a tömegeknek való hízelgés korának gyermeke. Bebizonyította, hogy a közvélemény nem a békét és a nyugalmat szereti, hanem a permanens választási kampányt, üres ígéretekkel, az ellenség kijelölésével, gyújtó hangvételű szónoklatokkal. Stratégiája olyan egyszerű volt, hogy most talán csodálkozik, hogy eddig senki más nem próbálkozott vele. Durva propaganda a médiában? Az államvagyon eddig nem tapasztalt mértékű pazarlása? A korrupció mint a lojalitás fenntartásának alapvető eszköze? Hermetikusan zárt elit? Totális központosítás? Megalázó ügyletek Oroszországgal euromilliárdokért? Sokan próbálkoztak, de az utolsó pillanatban megtorpantak. Néhányan túl gyengék voltak hozzá, másokat megállítottak az ellenőrző szervek, és a többségnek nem is volt hozzá gusztusa. Azt gondolták, a társadalom túl okos ahhoz, hogy mindezt csak úgy bevegye. Pedig dehogy.
Orbánnak nem voltak illúziói. Csak egyszer visszakozott. 2014. őszén a kormány bejelentette, hogy az internetadó bevezetésén dolgozik, ami a kétségbeesés jele volt, és sokat elárult arról, hogy milyen állapotban van a költségvetés. Több mint 100 ezer ember ment az utcára, de Orbán nem emiatt ejtette a tervezetet. Budapest mellett ugyanis a vidék is lázadozott. A főváros Orbánt nemigen érdekelte, rossz emlékeket őrzött abból az időszakból, amikor ott tanult. A vidékkel viszont más a helyzet. Azok, akik Magyarországgal foglalkoznak, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a kozmopolita, kávéházas Budapest perspektívájából értékelik a dolgokat. Pedig a magyar főváros csupán magányos sziget. Orbán tudja, hogy az ország többi része az obskurus képzelgések, suttyó mutyik, balkáni állapotok földje – és ő ezt szereti.
Orbán nem bonyolult politikus. Hívei – különösen Lengyelországban – prófétát, váteszt látnak benne, és mögöttes tartalmat keresnek a szónoklataiban. Pedig Orbánnak nincsenek értelmiségi ambíciói. Az értelmiségieket ki nem állhatja, mert fél tőlük. A vaskos vicceket, a dakota közmondásokat meg a focit szereti. Hiányzik belőle Kaczynski kifinomultsága vagy Tusk éleslátása és személyes sármja. Rá a falusi fiú egyszerűsége, szabadossága és gátlástalansága jellemző. Jellemző, hogy amikor szemtől szembe találja magát ellenfeleivel, könnyen elvész a magabiztossága – emlékezzünk csak a 2002-es és 2006-os tévévitákra a szocialista vezetőkkel. Viszont kitűnően illik hozzá a néptribun szerepe. A tömeggyűléseken olyan nyelvezetet használ, amely az eliteknek talán nem tetszik, de a vidékiek szívéhez szól. Úgy érzik, hogy Orbán egy közülük.
A paradoxon ott érhető tetten, hogy Orbánt sokan új korszak hírnökének tartják, miközben ódivatú eszközöket használ. Az Unióban sokan megütköznek azon, hogy a 21. század második évtizedében, Európa közepén megjelent egy különös képződmény, amely inkább emlékeztet közép-ázsai satrapiára, mint nyugati típusú demokráciára. Egyesek azt fogják mondani, hogy az államszervezet ötletét azon melegében a kommunizmusból vették át – és igazuk is lesz. Mások hozzá fogják tenni, hogy a gyökerek még mélyebbre nyúlnak, Horthy Magyarországáig, vagyis a Trianon által létrehozott amputált államcsökevényig, amely az első világháború után megpróbálta konzerválni a császári és királyi monarchia modelljét – és nekik is igazuk lesz.
A régens vagy a pártfőtitkár uralkodása alatt konszolidált hatalom, a centralizált gazdaság, a kasztosodott társadalmi rendszer, amelynek csúcsán elidegenedett pártállami elit trónol, a mindent átható korrupció, az általános meggyőződés, hogy "mindent azonnal el kell lopni, ami nincs lebetonozva, különben mások lopják el" – ez a tősgyökeres magyar állami hagyomány a múlt század első és úgyszintén a második feléből. Orbán a ’45 előtti időkből transzponálta a nemzeti és keresztény értékek iránti látványos rajongást, a szovjet korszakból pedig azt a meggyőződést, hogy jobban ki lehet jönni a kiszámítható oroszokkal, mint a kaotikus Nyugattal. A múlt tanulságait és a jelen társadalmi elvárásait összegyúrva létrejött Orbán rendszere:
a nemzeti posztkommunizmus. Az összegzéstől még messze vagyunk, mert Orbán rendszere továbbra is él is virul, és ha nem avatkozik közbe egy véletlen baleset vagy a történelem szeszélye, még legalább egy kormányzati ciklusig kitart. És ebben a kitartásban rejlik a legnagyobb veszély. Orbánt ugyanis nem elégi ki, hogy tartós a rendszere, Tuskkal ellentétben, aki örvendezik afelett, hogy kényelmesen elüldögélhet a kandalló mellett. Ez Orbán számára nem fér bele abba a rendszerbe, amelyet létrehozott. Magyarországon a hatalom ellenőrizetlen természetéből az fakad, hogy ha nem talál ellenállásra, egyre erősebb lesz a szorítása, újabb és újabb területeket foglal el. Képtelen megállni, képtelen visszakozni. Kivész belőle az egészséges önkorlátozó ösztön, kiengednek a fékek, mindig új vért kíván.
A rezsim olyan határokat is átlép, amelyek meghaladása korábban elképzelhetetlen lett volna. Hiszen ki gondolta volna, hogy Orbán és környezete bezárja a legnagyobb ellenzéki napilapot? Ki látta volna előre, hogy könyörtelen támadást intéznek a CEU és a civilek ellen? Ilyet Putyin szokott csinálni, nem az EU egyik tagállamának vezetője. Ha valaki korábban azt jövendöli, hogy Orbán, aki harcos antikommunistaként kezdte, úgy benyal majd Moszkvának, hogy azzal messze túltesz baloldali elődjein, rögvest beutalják a pszichiátriára. Mi lesz itt? Orbán nemrég azt ígérte, bosszút áll Magyarország ellenségein. Kikről beszélt? Talán az oknyomozó újságírókról, akik a pénztárcájában kutakodnak?
Nyolc éve Orbán azt mondta: tiszteljetek minket, mert mögöttünk ott ólálkodik a Jobbik a fasiszta félkatonai alakulataival meg az EU-s zászlókat égető csőcselékével. Lehet minket nem szeretni, de mi, konzervatívak vagyunk az egyetlen mentsvár a fekete dögvésszel szemben. Ma már meg sem próbálja, hogy ilyen pózba vágja magát. Mindegy neki. A Fidesz rosszabb lett a Jobbiknál, amely közben rájött, hogy talán érdemes a szélsőjobb perifériájáról Európa-barátabb pozícióba sasszézni. Orbánon elhatalmasodott a harmadik kétharmad mámora. Ráadásul eltűnt a láthatárról a félelmetes csendőr, az Egyesült Államok, amely Barack Obama és Hillary Clinton hivatali ideje alatt látványosan megalázta őt. Trump viszont még ennyire sem akar szóba állni Orbánnal, mert az ő kereskedői észjárása szerint a pöttöm Magyarországnak nincs semmi jelentősége, ezért nem is érdekli őt.
Miután a korlátlan hatalom mindent megszerzett a saját országában, amire rátehette a kezét, átlép a határokon. Ártatlanul kezdődik: Orbánék jobboldali médiumokat gyűjtögetnek a Balkánon. Tévécsatornákat és internetes portálokat vettek Macedóniában, csatornákat, heti- és pletykalapot Szlovéniában, és évek óta támogatják a romániai magyar lapokat. Jobboldali médiakonglomerátum létrehozásáról álmodnak, ahol Orbán mondja ki a végső igazságot. Ami ennél is rosszabb, felélednek a magyar kisebbségekről folytatott viták. A konfliktus a meggyengült Ukrajnával, amely a lehető legrosszabbkor hozott egy sokat támadott oktatási törvényt, csak élesedni fog. Hogy fog mindez végződni? Nehéz megmondani. Sokat segítene Magyarországon, ha jönne valaki, és azt mondaná Orbánnak: elég volt!
(A címlapkép Szabó Sára munkája.)
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[
"Kovács János",
"Mario Puzo",
"Mészáros Lőrinc",
"Szabó Sára",
"Lech Wałęsa",
"Aleksander Kwasniewski",
"Jarosław Kaczyński",
"Julia Timonsenkó",
"Hofi Géza",
"Vladimír Mečiar",
"Bronisław Geremek",
"Simicska Lajos",
"Csurka István",
"Stanislaw Michalkiewicz",
"Václav Klaus",
"Leszek Balcerowitz",
"Lech Kaczyński",
"Antoni Macierewicz",
"Vaclav Klaus",
"Dariusz Kałan",
"Charles de Gaulle",
"Tony Blair",
"Viktor Juscsenkó",
"Vaclav Hável",
"Donald Trump",
"Barack Obama",
"Donald Tusk",
"Mirek Topolánek",
"Lech Kaczynski",
"Tadeusz Mazowiecki",
"Gyurcsány Ferenc",
"Hillary Clinton",
"Soros György",
"Tiborcz Istán"
] |
Boros Anitának a szerződés szerint 28 napja volt a munkára, de a tárca szerint azt jóval korábban elkezdte már.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerint Boros Anita, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt helyettes államtitkára nem egy hónap alatt írta azt a 900 oldalas könyvet, amelyre a szerződése szerint 28 napja volt. És tízmillió forintot kapott érte. Néhány nappal azután, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke nyilvánosságra hozta az ügyet, lemondott posztjáról, de a tárca szerint csak azért, mert szülési szabadságra ment – hangzott el a pénteki RTL Híradóban.
Boros Anita a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docenseként a kormányablakok munkatársainak képzését segítő könyvet írt. Az egyetem 2013. január 3-án kötött vele szerződést, a 900 oldalas kötet elkészítésének határideje 28 nappal később, január 31-én járt le. Vagyis elvileg naponta több mint 30 oldalt kellett volna írnia. A könyvet uniós pénzből fizették.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke többször is foglalkozott az egyetem uniós pályázataival. Az ellenzéki politikus azt mondta: nagy a gyanúja annak, hogy Boros Anita egy korábban megírt tankönyvét használta fel újra.
Az NFM pénteken közölte az RTL Klubbal, hogy Boros Anita gyermeke születése miatt távozott a tárcától, lemondásához semmilyen más ügynek nincs köze. Ugyanezt a választ adta egy sajtótájékoztatón Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.
A Nemzeti Közszolgálati Egyeteme szerint Boros Anita nem 28 nap alatt írt könyvet, már jóval a szerződéskötés előtt dolgozni kezdett a köteten. A téma indokolta, hogy a szerző a korábbi munkájából részeket emelt át az új kötetbe – tették hozzá.
|
[
"Boros Anita"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Dömötör Csaba"
] |
A megszűnt Globex Részvénytársaság vezetőit hétfőn hallgatták ki május óta először. A kihallgatáson a védők cáfolták a védenceik ellen nemrégiben tett terhelő tanúvallomásokat.
A Globex két vezetőjét, Vellai Györgyi vezérigazgatót és Vajda László elnököt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettével gyanúsítja a rendőrség. Vellai Györgyi ügyvédje elmondta: a kihallgatások során a cég beosztott munkatársai tettek terhelő vallomásokat, amelyek szerint mindenben Vajda és Vellai döntött. - Ezt részben logikai okfejtéssel, részben cégiratokkal, részben szerződésekkel vitattuk - mondta az ügyvéd.
A védők szeptember végén írásban tesznek észrevételeket az újonnan megismert tanúvallomásokkal kapcsolatban, továbbá pontosítják a védelem álláspontját. Vajda László és Vellai Györgyi jogi képviselője kérte: tegyék lehetővé az összes tanúvallomás megismerését számukra. Továbbra is fenntartják azon véleményüket, hogy ez az ügy okirati bizonyítékokon fog eldőlni. A bizonylatokat és az értékpapír-ügyleteket közgazdasági, jogi szempontból kell elemezni. Az ügyvédek a rendőrség szakértői véleményét nem fogadták el, kifogásukat a hatóság elutasította. Vellai Györgyi védője közölte: a rendőrségi szakvélemény szóhasználata szerintük rendkívül kifogásolható, pejoratív. A hatóság vizsgálata továbbá helytelen könyvelési adatokból indul ki, az illetékesek nem vizsgálták meg a könyvelés mögötti valós gazdasági eseményeket. A társaság beosztottai tévesen, rossz helyre könyveltek - mondta a védő.
Az ügyvédek továbbra is egyértelműen állítják, hogy védenceink nem voltak szökésben, éppen ezért indítványozni fogják szabadlábra helyezésüket. Vellai ügyvédje szerint ezt bizonyítja az is, hogy a cégvezetők a megadott címen, a megadott munkahelyen, német tartózkodási engedéllyel, német munkavállalási engedéllyel voltak Münchenben.
Korábban:
|
[
"Vellai Györgyi",
"Vajda László"
] |
[] |
Ígéretével ellentétben mégsem zeneszóra és táncolva, hanem a legnagyobb titokban vonult be a börtönbe a gazdasági bűncselekmények miatt tavaly márciusban egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) egykori vezetője – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, Kolompár még tavaly júniusban kapott behívót a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet kecskeméti börtönébe. A Magyar Nemzet értesülése szerint jó magaviselete esetén Kolompár akár már idén októberben szabadulhat, ám ha nem kap kedvezményt, akkor csak jövő áprilisban. A lap információit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán nem kívánták kommentálni, mondván, ezek személyes adatok.
Emlékezetes, az OCÖ volt elnökét tavaly márciusban jogerősen egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.
A korábban az MSZP-vel szoros kapcsolatokat ápoló Kolompár a jogerős ítélet kihirdetése után korrupcióval vádolta meg az ügyészséget, elfogultsággal a bíróságot, és megígérte, hogy "zenére és táncra" vonul majd a börtönbe. Azt is kifejtette: az ítélet nem neki, hanem a roma társadalomnak nagy csapás, mert ezentúl nem lesz, aki képviselje őket. Kolompár egyébként már volt büntetve: egyrészt garázdaságért, másrészt orvhalászatért.
További részleteket a Magyar Nemzet szerdai számában talál.
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[] |
Megnyerte a Hír TV ellen indított perét a televízióban plagizálással vádolt Gyurcsány Ferenc volt kormányfő - közölte pártja, a Demokratikus Koalíció.
Gyurcsány Ferenc pert nyert a HírTV ellen a "plágiumvád" ügyében - közölte a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció, amely szerint a bíróság ítéletében helyreigazításra kötelezte a televíziót, mind az eredeti adásra, mind annak (esetleg más címen bemutatott) ismétléseire vonatkozóan.
Mint írják, Gyurcsány Ferenc azért perelte be a Hír TV-t, mert az április 29-én bemutatott "Pancsolt bor" c. műsor készítői azt állították, hogy Gyurcsány Ferenc 1984-ben írott főiskolai szakdolgozata plágium. A benyújtott kereset részletesen fölsorolja azokat az adásban tetten érhető manipulációkat, amelyek révén a műsor valószínűsíteni kívánta ezt az állítást.
A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a műsor a keresetben fölsorolt állításokkal azt a hamis látszatot keltette, hogy Gyurcsány Ferenc plagizált, vagyis hogy szakdolgozatában jogsértő módon használta föl Rozs Szabolcs diplomamunkájának egyes részleteit - írja a DK. A bíróság ezért ítéletében helyreigazításra kötelezte a televíziót, mind az eredeti adásra, mind annak (esetleg más címen bemutatott) ismétléseire vonatkozóan - teszik hozzá.
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Rozs Szabolcs"
] |
XLIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM, 2000. március 3.
ÓSZABÓ ATTILA-VAJDA ÉVA RIPORTJA:
Guruló rubelek III.
- fejezetek az orosz-magyar államadósság történetébôl -
1,7 milliárd dollár - összesen ekkora összeggel tartozott a magyar államnak 1994 tavaszán a volt Szovjetunió. Ez az összeg akkori árfolyamon közel 180 milliárd forintnak felelt meg, amelynek behajtásához az elmúlt évtized egyik legnagyobb politikai és gazdasági botránya - az úgynevezett olajgate-ügy - kötôdik. Az adósságból ugyanis az akkori ellenzék szerint politikai és személyes kapcsolataikat kihasználva fôként a Magyar Szocialista Párthoz közelálló vállalkozók és cégeik húztak anyagi hasznot. Bár az ügyet annak idején nyilvánosságra hozó Fidesz kormányra kerülését követôen tételes elszámolást és a folyamat teljes tisztázását ígérte, erre mind a mai napig nem került sor. A résztvevôk közül ugyan a Nádor '95 Rt. tevékenységét jelenleg parlamenti bizottság is vizsgálja, ám azt változatlanul homály fedi: mi történt a 180 milliárd forinttal? Az elmúlt hónapokban közel félszáz háttérbeszélgetést folytattunk az ügyben érintett szereplôkkel és áttanulmányoztuk a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumokat, ennek végeredménye ez a három részbôl álló riport. Sorozatunk befejezô részében bemutatjuk, kik és hogyan akartak az orosz államadósság terhére tôkét emelni a Postabankban. Ismertetjük, hogy az Orbán-kabinet milyen vizsgálatokat folytatott a választásokat követôen, és azt is, hogy milyen lépéseket tettek az elmúlt másfél évben a még fennálló közel 400 millió dolláros adósság behajtására.
1998. november 12-én, egy csütörtöki napon az Orbán-kormány ülését követô szokásos tájékoztatón Borókai Gábor kormányszóvivô azt közölte az egybegyult újságírókkal, hogy "a kormányülés témája volt a Kormányzati Ellenôrzési Iroda [KEI] azon vizsgálata, amelyre a miniszterelnök úr adott utasítást, és amely az orosz államadósság lebontásának helyzetét vizsgálta". Hozzátette, hogy "a KEI a polgári célú szerzôdések egy részét vizsgálta, és olyan jellegu szabálytalanságokat talált, amelyek további vizsgálatok elrendelését igénylik - és erre a miniszterelnök úr föl is fogja kérni az illetékes szerveket". A szóvivô nem árult el részleteket az ügyrôl, ám a kormányülés egyik résztvevôje szerint a további "tényfeltárás" elrendelését az indokolta, hogy Orbán "nem találta elég keménynek" a jelentést. Sepsey Tamás, a KEI elnöke - aki a jegyzôkönyvek szerint nem volt jelen a kormányülésen - ennek ellenére azt mondta a Magyar Televízió aznapi Kormányváró címu musorában, hogy "vizsgálatunk során azonban számos olyan új és visszásságnak minôsíthetô tényt állapítottunk meg, amelyek az elmúlt idôszak politikai erôinek és a gazdasági erôinek a vélhetô összefonódására tettek tanúbizonyságot". Azt is kijelentette, hogy "foglalkoztunk azokkal az ügyekkel, amelyeket korábban Demeter Ervin MDF-es képviselô által vezetett, úgynevezett olajgate-bizottság már vizsgált, és a megállapítások döntô többségét, mondhatnám szinte teljes egészükben megalapozottnak találtuk". Szerinte bizonyítást nyert: az államadósság behajtásában az MSZP-hez közeli vállalkozások vettek részt. Majd hozzátette, hogy az adósság lebontásában részt vevô - ám nem nevesített - cégek mintegy 19 millió dollárral nem számoltak el a költségvetésnek.
Az Orbán-kabinet - elôdeihez hasonlóan - a gyanús gazdasági tranzakciók kivizsgálását ígérte kormányra kerülésekor, amelyek között rendre felmerült az orosz-magyar államadósság lebontásának ügye is. Jószerivel azonban a november 12-i kormányülés volt az egyetlen alkalom, amely után az adósság behajtásának gyakorlatát vizsgáló állami szervezetek képviselôi errôl a nyilvánosság elôtt is beszéltek. Sepsey a köztévének adott interjújában utalt a Nádor '95 Rt. szerepére, amelynek tevékenységét külön is vizsgálták, és amely egy - a múlt pénteken eredmény nélkül zárult - büntetôeljárás alapjául is szolgált. A titkosszolgálati berendezések behozatalát hamarosan külön parlamenti bizottság kezdte vizsgálni (ÉS, 2000. február 25.), az államadósság behajtásának kérdése pedig rövidesen kikerült a nyilvánosság által ismert napirendbôl. A háttérben azonban az Orbán-kormány azóta is komoly erôfeszítéseket tesz azért, hogy az 1996 tavaszán megtorpant és késôbb is csak rövid idôre feléledt folyamatba új életet leheljen.
Ütemre mennek
Az orosz államadósság behajtása a kezdeti lendület után elôször 1996 tavaszán akadt el hosszabb idôre. Az orosz kormány ekkor - elsôsorban költségvetése nyomorúságos állapotára és a gazdasági krízisre hivatkozva - gyakorlatilag teljesen befagyasztotta külföldi adósságainak törlesztését (ÉS, 2000. február 25). Sokak feltételezése szerint e lépésben szerepet játszott az 1995 végén kirobbant olajgate-ügy is, melynek során a két ország kapcsolatáról számos, addig titkosnak minôsülô információ került nyilvánosságra. T. Asztalos Ildikó, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) politikai államtitkára 1997 tavaszán a parlamentben ki is jelentette, hogy az oroszokkal "az is hátráltatta a megegyezést, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel a törlesztéssel kapcsolatos esetleges visszaélések felderítésére". (Magyar Hírlap, 1997. március 28.)
A folyamatot közelrôl ismerôk azonban valamennyien egyetértettek abban, hogy a törlesztés jóval inkább az "orosz fél fizetési hajlandóságán, semmint a magyar belpolitikai helyzeten" múlott. Igazukat bizonyítja, hogy amikor a Mihail Kaszjanov, akkori orosz pénzügyminiszter-helyettes (ma miniszterelnök-helyettes) által vezetett orosz delegáció 1997 márciusában újrakezdte a tárgyalásokat, kizárólag az adósság átütemezését akarta elérni. Egyik informátorunk szerint erre is csak azért került sor, mert lejárt az 1994-es Boross-Csernomirgyin-megállapodásban rögzített, törlesztésre vonatkozó hároméves határidô (ÉS, 2000. február 18.). A tárgyalások egyik résztvevôje szerint ezek a megbeszélések "rendkívül nyugodt és diplomatikus légkörben folytak", bár kezdetben inkább a "süketek párbeszédére hasonlítottak". Oroszország ekkor már közel egy éve egyetlen petákot sem fizetett hitelezôinek, Kaszjanov röviddel ideérkezése elôtt az orosz államadósság átütemezésérôl állapodott meg a hitelezôket tömörítô Párizsi és a Londoni Klubbal. A szerzôdésekben ugyanakkor arra is kötelezettséget vállaltak, hogy más hitelezôknek sem nyújtanak ennél jobb feltételeket. Az orosz állam mindkét esetben azt vállalta, hogy az adósságait 25 év alatt fizeti vissza, és hat, illetve hét év türelmi idôt kap a törlesztés megkezdésére.
Bár a kilátások emiatt nem voltak túl rózsásak, Kaszjanov budapesti tárgyalásai mégis fordulatot hoztak az orosz-magyar államadósságot illetôen. Az orosz fél ugyanis elfogadta azt a magyar érvelést, miszerint "ez az adósság kényszerhitelnek minôsül, ezért más elbírálás alá esik, mint a nyugati államok és pénzintézetek által folyósított kölcsönök". Egy minisztériumi feljegyzés szerint azonban Kaszjanov azt is közölte, hogy "a további évekre vonatkozóan semmilyen kötelezettséget vállalni jelenleg nem tud, és csak azon projektekrôl van módja tárgyalni, melyeket jelen idôpontig mind magyar, mind pedig orosz részrôl hivatalosan befogadtak". Miután pedig az oroszok a Boross-Csernomirgyin-megállapodás alapján már törlesztették adósságaik közel 60 százalékát, türelmi idôt ugyan nem kértek, de a szállítások végsô határidejét további négy évvel eltolták. Gilyán György, az IKM közigazgatási államtitkára az orosz delegáció elutazását követôen bejelentette: "Magyarország számára elfogadhatónak tunik az az átütemezési javaslat, amelyet az orosz fél tett (...) tartozásának törlesztésére." (Magyar Hírlap, 1997. március 29.) A javaslatot - miszerint a Boross-Csernomirgyin-megállapodásban foglalt kötelezettségek "teljesítési határideje 2000. december 31-ig meghosszabbodik. Egyebekben a többi cikk változatlan marad" - végül levélváltás keretében véglegesítették 1997. július 8-án.
Gáz van
Ez a dokumentum azonban hiába erôsítette meg az adósságlebontás kiindulópontjának tekintett Boross-Csernomirgyin-megállapodást, azon a háttérben a két félnek már jóval az átütemezés elôtt sikerült átlépnie. Az oroszok ugyanis eredetileg kizárták, hogy az adósságot energiahordozóval vagy készpénzzel csökkentsék (ÉS, 2000. február 18.), a közös projektek jegyzékébe ennek ellenére - információink szerint orosz javaslatra - bekerült egy "gázszállításokra vonatkozó pénzügyi konstrukció" is. Az ügyletet egy minisztériumi feljegyzés szerint "az orosz pénzügyminiszter-helyettes úr speciális tételként jellemezte, amelyik egyedi elbánást igényel". Tudomásunk szerint ez a különleges elbánást igénylô tétel százmillió dollár értéku földgáz volt, amelyet az orosz gázipari cég, a Gazprom szállított a Mol Rt.-nek 1997 folyamán. Úgy tudjuk, ezt a lehetôséget az orosz cég "járta ki magának" annak fejében, hogy odahaza elengedik tetemes köztartozásai egy részét. Az ügylet során az államadósságot a Gazprom tulajdonában álló Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) külföldi off-shore cégére engedményezték, a többi "adósságlebontóhoz" hasonló feltételekkel. Ezt az ügyletet annak idején Kósa Lajos (Fidesz) a parlamentben kérte számon: "Mióta van bejelentve ennél a kereskedelmi banknál földgáz-kereskedelmi és -értékesítési tevékenység?" Feltette azt a kérdést is, hogy "ez az egymilliárd köbméter földgáz nem okoz-e a Molnak újabb veszteséget azáltal, hogy a kormány árpolitikája miatt a földgáz-értékesítés a Molnál eleve veszteséges? Végül: jó-e az országnak az, hogy újra földgázt kell a kôolajszármazékok helyett eltüzelni, és ez nem érinti-e hátrányosan Magyarország energiapolitikai és -stratégiai érdekeit?" T. Asztalos Ildikó, az ipari tárca államtitkára válaszában csak annyit közölt, hogy "kényszeruen tudomásul vettük, hogy a további adósságkihozatalban kiindulásként az orosz fél felajánlásai a mérvadók. (...) Magyar részrôl, a nemzetgazdaság érdekeit szem elôtt tartva, minél nagyobb mértéku törlesztés elérésére törekedtünk (...) Ezt az orosz partner gázszállítás formájában vállalta, úgy, hogy magyarországi bevételének egy részét törlesztésként befizeti a Magyar Államkincstárnak. Orosz részrôl megjelölték azt a bankot is, amelyen keresztül ez a pénzügyi konstrukció lebonyolódik. Ezzel terven felüli ez évi törlesztést vállaltak." Tudomásunk szerint ez a törlesztés meghaladta az 58 millió dollárt (12 milliárd forintot), amelyet az ÁÉB végül 1998 folyamán fizetett be a magyar költségvetésbe.
Maci a málnásban
Ugyancsak a Gazprom lett volna a fôszereplôje annak az ügyletnek is, amely a csôd felé tántorgó Postabank feltôkésítését célozta. Ezzel a Boross-Csernomirgyin-megállapodás másik passzusa sérült volna, ami az államadósság készpénzzel történô kiegyenlítését zárta ki. Az ügy egyik közeli ismerôje szerint azonban "az orosz fináncoligarchiát kevéssé érdekelték az államközi megállapodások, százmillió dollárért viszont már ôk is lehajoltak". Kormányzati források szerint ez úgy történt, hogy az oroszok 1997 januárjában közvetítôk útján váratlanul jelezték: hajlandók lennének az áruszállítási szerzôdésekkel még le nem fedett államadósságot készpénzben törleszteni. Innen azonban meglehetôsen összekuszálódnak a szálak, ami egyébként minden, a tranzakcióban részt vevô szereplônek érdekében állt.
Az errôl folytatott háttérbeszélgetések során annyi mindenesetre kiderült, hogy az ajánlatot - amely 1997 elején még csak a szerzôdésekkel le nem fedett háromszázmillió dollár felére, késôbb azonban már a teljes összegre vonatkozott - a lehallgatóberendezések behozatalával hírhedtté vált Nádor '95 Rt. (ÉS, 2000. február 25.) közvetítette. A magyar cég tulajdonosa, Szász András a londoni Singer & Friedlander (S&F) bankházat, az orosz oldal pedig meg nem erôsített információink szerint egy amerikai céget, a New Alliance Corporationt vonta be a tranzakcióba. Az eredeti elképzelések szerint az adósság kivásárlására a Nádor '95 Rt. pályázott volna, erre 1998. február 6-án a magyar Pénzügyminisztérium (PM) elôszerzôdést is kötött vele. A magyar cég az adósságot a S&F-New Alliance közvetítôláncon keresztül a Gazpromnak értékesítette volna a névérték 70-75 százalékáért, az orosz gázipari cég pedig az általa diszkontértéken vásárolt adósság teljes összegével csökkentette volna köztartozásait. Az ügylet során lényegében mindenki jól járt volna: a közvetítôk 2-3 százalékos tisztes jutalékra tettek volna szert, a Gazprom olcsón letudta volna adótartozását, a két állam pedig megszabadult volna egy régrôl húzódó problémától, amit a polgári szerzôdésekkel le nem fedett adósságállomány okozott.
A lebonyolítás azonban technikai nehézségekbe ütközött: a Nádor nem tudta letenni az asztalra az adósság egy százalékának megfelelô bánatpénzt és a bankgaranciát. A pénzt ugyan végül megszerezték, a PM azonban a közvetítôktôl is biztosítékokat követelt, nehogy a magyar költségvetés hoppon maradjon az ügylet végén. Meg nem erôsített információnk szerint a S&F biztosíték gyanánt egy spanyol ingatlanokból álló portfóliót ajánlott fel, ez késôbb a Postabank tôkeemelése során Telnan-ügylet néven vált ismertté (Bank bán IV. - ÉS, 1999. június 18.). A tranzakció végül mégis vakvágányra futott, mert kiderült: a követelésvásárlás pénzintézeti tevékenységnek minôsül, amelyre a Nádor '95 Rt.-nek nincs jogosítványa.
A Postabank elsô emberének, Princz Gábornak viszont kapóra jött az oroszok fizetési hajlandósága. Ebben az idôben már kétségbeesetten kutatott olyan befektetô után, aki hajlandó friss tôkét pumpálni a rogyadozó pénzintézetbe (ÉS, 1999. június 18.). Informátoraink szerint Princz egyformán jó kapcsolatot ápolt a Nádor '95 Rt. tulajdonosával, Szász Andrással és Máté Lászlóval. Bár az MSZP alelnökének formálisan csak annyi köze volt a Nádor '95 Rt.-hez, hogy sógora, Matyók György a felügyelôbizottság elnöke volt, információink szerint azonban Szász és Máté "surun mozogtak együtt üzleti ügyekben". Ôk hárman ötlötték ki "süteményezés és libamájas szendvics evése közben" azt a konstrukciót, hogy "miként lehetne az orosz ügyletet betenni a Postabankba". Egy, a PM-nek 1998. március 25-én írott feljegyzésben felvázolták: "Az orosz államadósságot a Magyar Államkincstár 58 cent/USD árfolyamon, libor kamatozással, 2000. december 22-ig halasztott fizetéssel adja el a Singer & Friedlander londoni bankcsoportnak. A bankcsoport a fizetés biztosítékául egyrészt 18 milliárd postabanki tôkebefektetést, másrészt 110 millió dollár értéku ingatlangaranciát köteles a Magyar Államkincstár javára biztosítani. (...) A portfóliócserét úgy hajtanák végre, hogy a Postabank Rt. megfigyelési kategóriába sorolt portfólióját kivinnék a Singer & Friedlander által kijelölendô vállalatba, majd a Kincstár számára az orosz államadósság rendezés kapcsán, fedezetül felajánott ingatlanportfóliót bevinnék a Postabank Rt. állományába. Ezután az államadósság eladásának az Államkincstár felé szükséges fedezetét a Postabank Rt. részvénycsomagja és a (...) Postabankból kivett portfólió együttesen képezné. Jogosan feltételezhetô, hogy a fentiek szerint teljesen kitisztított és tôkésített Postabank Rt. részvényeinek értéke 2000. december 22-ig eléri a közel 300 százalékos értéket, mely esetén az állam 58 cent + kamat értéken hozzájut az államadósság eladásával esedékes bevételéhez."
Azt máig homály fedi, hogy az ügylet végül miért nem jött össze. Princz egyik közeli ismerôse szerint a "fiúk nem tudták rendesen összerakni a konstrukciót", mások szerint viszont a pénzügyi tárca felsô vezetése volt a ludas, mert "mindenáron szakmai befektetôt és valódi tôkét akart látni a Postabankban".
A mérleg nyelve
A sikeresen lebonyolított gázszállítástól és a végül befulladt Postabank-ügylettôl eltekintve azonban az orosz adósság behajtása nem lendült ki a kátyúból. A kormányváltást követôen, 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök azonnal vizsgálatot rendelt el, mondván: "Meggyôzôdésünk, hogy a korrupciógyanús ügyek amiatt szaporodtak el, mert verseny helyett régi-új kapcsolatrendszerek határozzák meg az üzleti élet jó részét." (Magyar Narancs, 1998. február 19.) A KEI ennek megfelelôen elsôsorban azt kutatta, történt-e a folyamat során pénzügyi visszaélés, és terhel-e valakit személyi felelôsség. A vizsgálat lezártát követôen azonban Sepsey Tamás KEI-elnök meglepô kijelentést tett: "Jól tudjuk, hogy mindig vannak olyanok, akik megpróbálnak a zavarosban halászni, önmagában Magyarország számára az adósság lebontása végeredményben megfelelônek minôsíthetô. Tehát az egész folyamatnak az összképe ezektôl a visszásságoktól eltekintve gazdaságilag nem volt káros az országnak." (MTV, Kormányváró, 1999. november 12.)
Hogy ezen a KEI elnöke pontosan mit értett, arra egy minisztériumi feljegyzés adta meg a választ. Eszerint az adósság lebontása "a magyar költségvetési mérleget eddig 147,3 milliárd forinttal javította". Ebbôl 116,3 milliárd forintot a haditechnikai szállítások tettek ki, amelyek két fô tételbôl - MIG 29-es repülôgépekbôl (ÉS, 2000. február 18.) és BTR-80 típusú páncélozott szállító harci jármuvekbôl - álltak. A költségvetésnek további 31 milliárd forint készpénzbevétele származott azoknak a cégeknek a befizetéseibôl, amelyek polgári áruk szállításával bontották le az orosz államadósságot (ÉS, 2000. február 25.). A feljegyzés szerint "amennyiben a törlesztés 2000. év végéig befejezôdik, úgy az adósság összege után járó kamat - az MNB szerint - 180 millió dollárt tesz ki (...) Ezen kívül bizonyos projektek teljesítése különbözô okok miatt leállt (a függôben lévô összegek, amelyek szerzôdésbontás esetén újra pályáztathatók: 160 millió dollár), továbbá van egy olyan projekt, melynek teljesítése még meg sem kezdôdött (ez 50 millió dollár), így összességében mintegy 390 millió dollár összegu adósság lebontására további lehetôségek mérlegelhetôk."
Mint azonban azt késôbb látni fogjuk, a mérlegelést követôen az Orbán-kabinet sem jutott elôdjénél többre: bizottságot hozott létre a minisztériumok képviselôibôl - amit nem tárcaközi, hanem operatív bizottságnak nevezett el -, amely ugyancsak magáncégekre igyekezett bízni az államadósság behajtását.
Ismerôs arcok
1998. augusztus 18-án azonban az orosz gazdaság hosszú agónia után összeomlott, így a minisztériumi szakértôk hiába gyártottak terveket a folyamat beindítására, Oroszország újra befagyasztotta adósságainak törlesztését. A témát jó fél év múlva Chikán Attila gazdasági miniszter vetette fel újra. 1999. január 18-i moszkvai látogatása azonban kiábrándító eredményt hozott, ugyanis "orosz részrôl súlyosnak minôsítették a gazdaság helyzetét és további drámai fejleményeket sem zártak ki". A tárgyalásokon az oroszok közölték, hogy a Szovjetuniótól örökölt külsô adósságok törlesztését felfüggesztették, és mivel a nemzetközi hitelezôkkel folytatott tárgyalások még nem zárultak le, a Magyarországnak szánt törlesztés menetérôl legkorábban májusban tudnak érdemben szót ejteni. Ugyanerrôl egy magas pozícióban lévô forrásunk, aki hivatalánál fogva végigkísérte a tárgyalásokat, azt mondta: "Az orosz fél a diplomácia nyelvén nagyjából azt közölte velünk, hogy a magyarok már egy csomó pénzt kaptak, és nekik még a cseheket és a lengyeleket is ki kell elégíteniük."
Újabb fél év telt el, mire a kormány - szakértôi szintu egyeztetések után - napirendre tudta tuzni az orosz államadósság további lebontásának kérdését. 1999. június 1-jén egy határozatban arról rendelkezett a kormány, hogy nyilvános pályázatot kell hirdetni, és ennek eredményérôl be kell számolnia a gazdasági miniszternek. A pályázat teljes szövege 1999. július 20-án jelent meg a Külgazdasági Tájékoztatóban, és a gazdasági tárca hirdetményeket tett közzé több országos napilapban is. A pályázaton - amelynek határideje szeptember 6-a volt - információink szerint végül nyolc cég vett részt, összesen 330 millió dollár értéku államadósság megvásárlására nyújtottak be ajánlatot. Ezeket az operatív bizottság szeptember 17-i ülésén értékelte, és azt állapította meg, hogy "a kivásárolni szándékozott összeg nem érte el a még hátralévô adósságkeretet". A bizottság azonban kiemelte, hogy az ajánlattévô cégek egy része kisebb "diszázsió" mellett tette meg ajánlatát, ami azt jelenti, hogy a korábbi 58 százaléknál nagyobb hányadot fizettek volna a költségvetésnek. A pályázati feltételeknek azonban végül csak két cég felelt meg, ezek egyike értesüléseink szerint a Kapolyi-féle System Consulting Rt. volt amely 40 millió dollár kivásárlására pályázott. A másik befutó is az adósság lebontásában már korábban is részt vett Speed-Ex Kft. lett, ôk egymillió dollár értéku adósság megvásárlására tettek ajánlatot.
Az operatív bizottság tudomásunk szerint elô is készítette a kormányrendeletet, amely jóváhagyta volna a két nyertes által igényelt összeget, ez azonban be sem jutott a kormányülésre, mert egy informátorunk szerint elakadt "valahol a valódi döntési szférában". Hogy ez pontosan mit jelent, arról forrásaink ellentmondásosan nyilatkoztak. Egyesek szerint Orbán Viktor és legszukebb köre döntött így, mások szerint viszont a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetése fúrta meg az elôterjesztést. Abban viszont valamennyien egyetértettek, hogy a jelenlegi kormányzat "nem tekintette politikailag semlegesnek a nyerteseket". Kapolyit ráadásul a Chikán-féle gazdasági vezetés szakmailag is "kártékony embernek" tartotta, mindenekelôtt ipari minisztersége során végzett tevékenysége, többek között az eocén-program kidolgozása miatt.
Kormányzati forrásaink szerint mindenesetre az világossá vált, hogy "a nyilvános pályáztatás nem teljesítette azt a várakozást, miszerint tömegével jelennek majd meg az adósság lebontásában részt venni szándékozó magyar vállalkozók". A pályázók fôként azok körébôl kerültek ki, akik a korábbi években is aktívan részt vettek a folyamatban. Mint azt egyikük elmondta, az adósság lebontása speciális szaktudást igényel, nem úgy megy, hogy "az ember kimegy egy bôrönddel Moszkvába, és máris hozza vissza a dollármilliókat".
Metró a kátyúban
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a kormányzaton belül is megoszlottak a vélemények arról, hogy mit kellene tenni ebben a patthelyzetben. A gazdasági tárca ugyan igyekezett felszínen tartani a kérdést, de a helyzet egyik jó ismerôje szerint "azt is tudtuk, hogy nem érdemes rajta görcsölni". A PM és a MeH azonban egyaránt sürgette a tárcát, hogy tegyen valamit, mert a tavalyi költségvetés 25,5 milliárd forint olyan bevételt tervezett, amely a külföldi adósságok behajtásából származik.
Mihail Kaszjanov újabb, tavaly ôszi látogatásakor azonban hamar világossá vált, hogy hiába tervez bevételeket a magyar költségvetés, minden az oroszok fizetési hajlandóságán múlik. A tárgyaláson részt vevôk szerint - akik az orosz pénzügyminisztert jól felkészült, korrekt tárgyalópartnernek írták le - Kaszjanov a diplomácia nyelvén nagyon udvariasan, de határozottan kijelentette, hogy "mostanában nem óhajtanak fizetni". Arra azonban hajlandóságot mutatott, hogy a még függôben lévô ügyeket rendezzék. Ezen a határôrségnek beígért több száz darab Lada Niva típusú terepjárók és a Nádor '95 Rt. által megrendelt metrókocsik (ÉS, 2000. február 25.) szállítását értette. Ez utóbbival kapcsolatban ekkor derült fény arra, hogy az eredetileg ötvenmillió dollárosra tervezett gyártást az orosz pénzügy tízmillió dollár értékben már elôfinanszírozta, és az elkészült szerelvények "ott rozsdásodnak a gyár udvarán". Ez a metrókocsi ügylet végül az egész folyamatnak a "kerékkötôjévé vált", miután az oroszok a további tárgyalásokat tudomásunk szerint ennek a tíz darab szerelvénynek az átvételéhez kötötték.
A Nádor '95 Rt. és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezetôje már 1998 márciusában megállapodott egymással, a közlekedési vállalat 2,8 millió dollárnak megfelelô forintért meg akarta venni a szerelvényeket. Információink szerint azonban a Nádor nem kapta meg a Magyar Államkincstártól a metrókocsik behozatalához szükséges engedélyt, így a BKV a szállítási határidô elmúltával jelezte, hogy semmisnek tekinti a szerzôdést. Egy informátorunk szerint az "oroszok a gyártás során végig káromkodtak", nem értették ugyanis, miért kellett az egymással egyébként régóta üzleti kapcsolatban álló BKV és szerelvénygyártó Metrovagonmas közé közvetítô céget iktatni. Jó fél év elteltével egy újabb közvetítô cég, a tavalyi nyilvános pályázatra is ajánlatot adó Eastern European Market Kft. jelent meg, s a gazdasági tárcától kapott tárgyalási engedélyre hivatkozva ajánlkozott: kilendíti a metrókocsiügyet a kátyúból. A cég közbenjárásával végül arra jutottak, hogy a BKV maga szerzôdik a kincstárral, és négy év alatt, halasztott fizetéssel törleszti az eredetileg kialkudott 2,8 millió dolláros árat. A halasztott fizetés oka a BKV-t jól ismerôk szerint az, hogy a vállalatnak "egyszeruen nincs pénze, a kincstár meg örüljön, hogy az így leírt tízmillió dollár értéku államadósságból egyáltalán valamit visszakap". Értesüléseink szerint a szerelvények a következô hetekben érkeznek meg Magyarországra.
Baráti kölcsönök
A kormányzaton belüli vitáknak és a gazdasági tárca "lanyha hozzáállásának" az lett a következménye, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére az orosz adósság lebontásával kapcsolatos ügyeket tavaly ôsszel kivették az operatív bizottság hatáskörébôl. Tudomásunk szerint a feladatot "a Fidesz titkos ásza", Faragó Csaba kapta meg, aki funkcionális vezérigazgató-helyetteseként jelenleg elsôsorban a személyzeti ügyekért és az ingatlanok hasznosításáért felel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô (ÁPV) Rt.-nél. Faragót - aki tudomásunk szerint muszaki végzettségu, majd rövid ideig az OTP Ingatlan Rt.-nél dolgozott - informátoraink Orbán Viktor és Kövér László fideszes politikusok bizalmi embereként említették, akinek bevonását azzal indokolták, hogy "egy kemény figura, aki jól tud tárgyalni a maffiózókkal". Az adósság behajtásának folyamatát ismerôk viszont meglehetôsen szkeptikusan fogadták Faragót, mivel szerintük "minden az orosz fél fizetési hajlandóságán, és nem az itthoni kavaráson múlik".
Mindenesetre a kezdetben legitimáció nélküli Faragót az idén elfogadott költségvetési törvény is a helyére tette, miután a következôképpen módosították az államháztartási törvényt: "A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a privatizációért felelôs miniszter (...) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Részvénytársaság (...) útján látja el. Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegu külföldi követelések értékesítésére, illetve - a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter egyetértésével - azok leépítését célzó különbözô konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetôség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére." Mindebbôl az is kitunik, hogy ez évtôl nemcsak az orosz, hanem az összes államadósság ügye az ÁPV Rt.-hez került át. Ezek között több olyan követelés is van, amely még a szocializmusban keletkezett a "baráti" országokkal, így Kubával, Albániával, Laosszal vagy Kambodzsával szemben. Ezek együttes értéke információink szerint megközelíti a háromszázmillió transzferábilis rubelt, ami mintegy 250 millió dollárnak felel meg. További háromszázmillió dollárt jelentenek azok a kormányhitelek, amelyeket Magyarország nyújtott fejlôdô országoknak, például Algériának, Vietnamnak, Iraknak, Jemennek. Az oroszokkal szemben fennálló négyszázmillió dolláros követeléssel együtt tehát Faragó Csaba összességében közel egymilliárd dollár - közel 250 milliárd forint - értéku adósság behajtására kapott felhatalmazást.
A kérdésre, hogy a jelenlegi kormányzat milyen formában képzeli el ennek az összegnek a behajtását, a vagyonkezelôtôl azt a hivatalos választ kaptuk, hogy "március végére készül el az az eljárásrend, amely szerint a külföldi államadósságok kezelését és behajtását le kell bonyolítani". Addigra vélhetôen az is eldôl, hogy az ÁPV Rt. szakít-e elôdei hagyományával, és nyilvános pályázat keretében sáfárkodik-e majd a közpénzekkel, vagy tovább halad azon a titkokkal és hazugságokkal övezett ösvényen, amelyet a Horn-kormány taposott ki a korábbi években.
MIHALICZ CSILLA RIPORTJA:
Aranyláz Romániában
A Tiszának és mellékfolyóinak mérgezését okozó ausztrál-román vegyes vállalat szóvivôi kezdetben, a tragédia körülményeit magyarázandó, a legteljesebb ködösítéssel próbálkoztak. "Fontos hangsúlyozni - nyilatkozta az ausztrál lapoknak a cégvezetô -, hogy az incidenst túlfolyás okozta, nem szerkezeti-építési hiba vagy hasadás." Ezt a verziót - százezer köbméter tömény méreg "kiloccsanását" - sokáig nem lehetett tartani. Késôbb a mennyek ura lett kikiáltva minden bajok okozójának, mondván, a rendkívüli csapadékmennyiség szétnyomta az amúgy remek gátat. Szakértôk dolga lesz megvizsgálni: kellô körültekintésre vallott-e a homokra megtévesztésig hasonlító ôrölt üledékbôl építeni a tározót.
Az aranybányák környékérôl kiinduló ciánkatasztrófa - mint a legújabbkori "aranyláz" mellékhatása - nem ismeretlen a világban. A Colorado folyó elszennyezôdése után az USA több államában betiltották az arany kinyeréséhez cianidot alkalmazó technológiát. Ezt követôen az amerikai bányavállalatok külföldön fokozták aktivitásukat. A kanadai tulajdonú OGML (Omai Gold Mines Limited) cég 1995-ben a dél-amerikai Essequibo folyót tette évtizedekre használhatatlanná: egy, a nagybányaihoz hasonló gátszakadás következtében 2,8 billió liter ciántartalmú meddô ömlött a vízbe. A folyó végsô tönkretétele a guyanai kormányzat passzív közremuködésével zajlott, amely - megelégedve egy "kvázi" környezetvédelmi szabályozással - képtelen volt a szennyezési határértéket nemhogy betartatni, de megállapítani is. Sôt, azzal a halovány feltétellel, hogy az OGML idôben figyelmezteti az esetleges veszélyre a környezô települések lakosságát, hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat a ciánnal szennyezett meddôt egyszeruen a folyóba hányja.
"Ezzel a neokolonialista, bürokratikus államkapitalizmus a "nemzeti"-nek nevezett - valójában magánzsebbe vándorló - nyereség oltárán föláldozta saját lakossága érdekeit és a természeti értékeket" - világított rá a háttérben meghúzódó "nagypolitikai" szempontokra a guyanai geológus-környezetvédô Gustav Jackson egy interjúban. A helyzet nagyon is ismerôs a szegénységbôl épp kikecmeregni próbáló kelet-európai országokban. Érkezzék bármily ócska technológiával is a külföldi tôke, úgy fogadják, mint a gazdag rokon levetett ruháját. Fô, hogy munkahelyet teremtsen az ebek harmincadjára jutott szocialista nagyvállalatok helyén.
De még ez sem minden. Az a külföldi vállalkozó, akinek csak pénze van, könnyen járhat úgy, mint az Írisz TV volt tulajdonosa, a CME a magyar médiapiacon. Kelet-Európában fô szabály ugyanis: ismerd ki a helyi viszonyokat, vedd be a buliba a legfôbb potentátot, és etesd az államot (vagy annak képviselôit). Az Ausztráliában egyébként - tízmillió dolláros jegyzett tôkéjével - "kispályás játékosnak" tartott Esmeralda konzorcium láthatóan jól elboldogult Romániában. Fô partnerének az állami tulajdonú, a térségben nagy múlttal rendelkezô Remin vállalatot választotta. Ami a "resztlit" illeti: a helyi lapok nyomán a magyar sajtó is megszellôztette, hogy a megtermelt haszonból - a néhány százalékos tulajdonrész erejéig - a szocialistából "államkapitalistává" lett titkosszolgálat-vezetô dinasztiája is részesedik.
Akadtak persze kezdeti nehézségek. Az Esmeralda és a Remin házasságának gyümölcsét, az Aurult néhány éve sokat emlegették a román lapok. Akkortájt, amikor a bíróság ipari kémkedés és hazaárulás vádjával 16 év börtönre ítélt egy geológust, aki a nagybányai arany- és ezüstlelôhelyekért az Aurullal versenyben álló angol vállalkozás alkalmazásában állt. A geológust késôbb szabadlábra helyezték, de az Aurul addigra vetélytárs nélkül maradt.
Egy ausztrál bányaipari szaklap az Aurult "mérföldkônek" nevezte a "román bányaipar újjáépítésének rögös útján". Remélve egyúttal, hogy az Esmeraldát követô ausztrál cégeknek nem kell majd a "pionírok maratoni futását megismételniük".
Tekintve, hogy Romániában az utóbbi ötven évben nem volt szisztematikus ásványkutatás, a Keleti-Kárpátok hegyvonulata az ígéret földjének tunik - még inkább, mint Afrika vagy Latin-Amerika. A feltárásokat a román állam is támogatta - szubvenciókkal, kedvezô jogi környezettel. Cserébe olyan pénzügyi alap képzését várta el, amelybôl a kutatásokat finanszírozni lehet. Nehéz megjósolni, hosszú távon ki jár jobban, a külföldi tôkések - ausztrálok, franciák, kanadaiak - mindenesetre kapva kaptak a lehetôségen. A Gold Discovery nevu vállalkozás tette a kormányzatnak legjobban tetszô ajánlatot. Ebben ötvenszázalékos részesedése van a "Normandia Erôforrásai" fantázianevu cégnek, illetve leányvállalatának, amely befektetései révén opciót szerzett a további feltárások és fejlesztések finanszírozására.
Nagybánya térségében több külföldi vállalatnak is adtak engedélyt a román hatóságok, ezek közül kettôt szerzett meg az Aurul. A Nagybánya határában fölépített objektumot az ausztrál Lycopodium nevu mérnöki iroda tervezte. Tizenkét év alatt 2,5 millió tonna meddô feldolgozását remélték, 15 millió dollár profit mellett. Próbafúrás, kohászati teszt, "megvalósíthatósági tanulmány" egyaránt megkívántatott az összesen 28,5 millió dolláros beruházás üzembe helyezésekor, a környezetvédelmi elôírások betartására mintha kevesebb energia maradt volna. Erre utal, hogy tavaly ideiglenes hatósági engedéllyel kezdett muködni az üzem.
A román sajtó célozgatásaiból kiérezni: a hatóság engedékenységét a cég jól megcélzott politikai kapcsolataival magyarázza. Hozzátehetjük: magát az üzemet a román állam környezetvédelmi beruházásnak tekintette, ami ugyebár nem is lehet más, mint környezetbarát. De tovább is morfondírozhatunk: miután az állam a pénzügyialap-képzési kötelezettséggel levette a maga tekintélyes sápját, kellett egy terület, ahol kompromisszumkésznek mutatkozhatott.
Ausztrália bányavállalkozásokban érintett szakmai berkeiben okozott némi lelkiismereti válságot a tiszai tragédia. Bár az Aurul vegyes vállalat ausztrál tulajdonosának (Esmeralda Exploration) szóvivôje a nagybányai katasztrófát "ipari balesetnek" minôsítette, elismerte, hogy apró "tervezési hiba" történt. Mint mondta, a gátat ugyan a százévente egyszer elôforduló csapadékmennyiséghez viszonyítva tervezték, ám az idei romániai esôzés és havazás csupán ötvenévente számít kiugrónak.
"Ez a fajta körültekintés elégtelen! - reagált a szerecsenmosdatásra az ausztrál bányászati hatóság, a Mineral Policy Institute igazgatója, Geoff Evans. - Az ausztrál bányaipari vállalkozásoknak az elérhetô legjobb technológiával kell a piacra lépniük, elkerülendô, hogy környezeti és társadalmi katasztrófák sorát exportálják." Ausztrál környezetvédôk pedig azon dolgoznak, hogy az Esmeralda vezetôjének a tragédiát bagatellizáló nyilatkozatai ne árthassanak Magyarországnak annyira, amennyire annak idején az OGML ártott: még a nemzetközi kárpótlástól is sikerült megfosztania a károsult Guyanát.
A Nagybányán használt technológia Kelet-Európában kétségkívül modernnek számít. Ahogy Szôke Sándor, a Felsô-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség vezetôje fogalmaz: "az Aurul cég végsô soron valóban "környezetvédelmi beruházást" valósított meg". A módszer lényege ugyanis a hagyományos aranybányászat során évtizedek óta fölhalmozódott meddô hasznosítása - újabb aranymennyiség kinyerésével, és újabb meddô kialakításával.
Az Aurul feldolgozóüzeme közvetlenül a város határában álló lakótelep tôszomszédságába, a régi meddô mellé települt. Az arany- és ezüsttartalmú kohászati mellékterméket ledarálják, hatalmas tartályokban ciánnal kezelve kilúgozzák belôle a nemesfémeket, majd a visszamaradó "zagyot" egy csôvezetéken az üzemtôl hét kilométerre, Nagybozinta falu közelébe épített tározóba vezetik.
Maga az "ülepítômedence" egy 93 hektár területu, kráterre emlékeztetô meddôhányó. A pereme egy körülbelül két méter magas, önmagát építô töltés. A csöveken belefolyó zagyból - vagyis a ciános mosóvízzel kevert meddôôrleménybôl - hidrociklonos eljárással különválasztják a vizet és a szilárd anyagot. A mosóvíz csöveken át visszacsorog a feldolgozóüzem tartályaiba, a szemcsés maradványt pedig a töltés falára - ahogy a híradások nevezték, "gátra" - vezetik ki. Ez a maradvány emeli a tározó falát egyre magasabbra. (A régi meddôk fala több emeletnyi magasra is fölkúszott.) Szakemberek szerint az Aurul ülepítômedencéje ugyan nem éppen "zárt rendszer", valamelyest mégis "elôremutató megoldásnak számít", amennyiben a ciános mosóvíz újrahasznosítása révén némi ártalomcsökkentéssel próbálkozik. (A szomszéd telepen muködô testvércég, a Remin például egyszeruen a Zazar folyóba ereszti a mosóvizet, ciántartalmát elôtte - úgymond - "közömbösítve".)
A környezetbarát technológiával mégis baj lehet, ha idôrôl idôre "véletlen" gátszakadásokkal jár.
A "méregtó" egyébként látványnak is hátborzongató: egy fóliával körülvett lavórban bugyog fél Európa élôvilágának kiirtásához elegendô ciánmennyiség.
A "lavór" - viszonylag környezetkímélô módon épült - elvben lehetett volna akár biztonságos is. A 93 hektár területu legelôt, amelyre fölépítették, alulról fóliával szigetelték, vagyis az elgondolások szerint a csapadék a ciántartalmú zagyból nem moshatta volna a talajba a mérgezô vegyületeket. A tározó fala is a szigetelt területen belül van. A fólián kívül ugyan egy gátat is fölépítettek, de annak a védelemhez nincs köze. Csupán a fólia szélét kívánták vele leterhelni, valamint jelezni azt, hogy a több millió köbméteres, 20-30 méter magas falú monstrum rézsuje majdan ott ér véget.
Eleinte úgy hírlett, az Aurul rámegy a kis "ipari balesetre". Különösen, ha bebizonyosodik a kellô körültekintés hiánya. A "robbanásszeru gátszakadás" elméletét ugyanis nehéz lesz megetetni a nemzetközi vizsgálóbizottsággal. Vízügyi szakemberek - köztük a Felsô-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetôje, Fazekas László - kétlik, hogy a gátszakadás egyik pillanatról a másikra következett volna be. Szerinte a hasonló töltések átszakadása - mivel általában látható elôjelei vannak - idejekorán megjósolható. Fazekas László tagja volt az elsô helyszíni szemlét megejtô hivatalos magyar szakértôi delegációnak. Szerinte valószínu, hogy emberi mulasztás is belejátszott a tragédiába. Például az, hogy nem mérték fel idôben a veszély nagyságát. "Nem is nagyon volt, aki észrevegye egy esetleges gátszakadás elôjeleit, mert a vállalat nem foglalkoztatott vízügyi, mélyépítési szakembert. Csak vegyész és környezetvédô vizsgálta olykor a zagytározót. A felügyelet tehát nem volt teljes köru." Ezt a véleményt erôsíti a nagybányai prefektus állítása, aki azzal vádolta a megyei építkezési felügyelôséget, hogy a tavalyi használatba adás óta egyszer sem ellenôrizték az ülepítô támfalainak biztonságát.
A fenyegetô gátszakadás egyik elôjele a buzgárok megjelenése. Az apró kis vízmosások, áramlások azért veszélyesek, mert kimossák az alapokat, s ezzel meggyengül fölöttük a töltés. A szakemberek szerint ez a folyamat megállítható. A buzgárok megjelenése és a gátszakadás között ugyanis általában jó néhány óra telik el. A talaj szemcsésségétôl is függ, hogy mennyi.
"A hivatalos román magyarázat szerint - emlékeztet Fazekas László - a tározóban akkora mennyiségu csapadék gyult össze - a zaggyal együtt mintegy háromszázezer köbméternyi -, hogy harmincméteres szakaszon áttörte a töltést. Elég valószínutlennek tunik, hogy mindez olyan hirtelen történt volna, hogy a gátszakadást ne lehetett volna néhány munkagép segítségével megakadályozni, feltéve, hogy idôben észreveszik."
Román híradások szerint a tározóból ömlô ciános áradatot csak február 2-án, éjfél után sikerült megállítani, vagyis több mint két napig zubogott a Láposba. Február 8-án, a magyar szakértôi delegáció ottjártakor az átfolyás már megszunt, de a gátat még javították.
Érthetetlen, hogy a ciános vizet - vagy akár csak egy részét - miért nem szivattyúzták át az üzemi tartályokba vagy a szomszédos telepen muködô Remin tározójába. Ezt csak napokkal késôbb tették meg, akkor történt a második ciánszennyezés. (Történetesen a Remin raktáraiból ugyanis épp kifogyott a cián közömbösítésére használt hypoklorid.)
A tározó környéke néptelen, egy-két fabódé veszi körül. A magyar szakértôi csoport egyik tagja megkérdezte az ausztrál igazgatótól: milyen surun ellenôrizték a telepet. "Az ôrök naponta kétszer végigjárták" - hangzott a válasz. Ezt az állítást minden bizonnyal alátámasztják majd a munkanaplók (ha voltak) és a tanúvallomások is.
Talán egyszer megtudjuk, összefügg-e az igazgató lemondása (két nappal a katasztrófa elôtt) a gátszakadással. A katasztrófa körülményeit vizsgáló bizottság pedig remélhetôen figyelembe veszi Constantin Constantinescu professzor, a román Országos Vízügyi Hivatal képviselôjének álláspontját, aki szerint a gát kivitelezése nem volt megfelelô: az építéséhez használt alapanyag túlságosan apró szemu volt, a gátat erôsítô 50-60 méter széles biztonsági sávot pedig elmulasztották kiépíteni.
A vizsgálóbizottság remélhetôen áttanulmányozza azt a január végi határozatot is, amellyel a román területi környezetvédelmi hatóság újabb egy évre megadta a muködési engedélyt az Aurulnak - tíz oldalon sorolva a feltételeit. "Az Aurul többek között kötelezettséget vállalt - írja az erdélyi Krónika -, hogy kétóránként ellenôrzi a ciános zagyot szállító csôrendszer állapotát, s háromhavonta nyomáspróbának veti alá. A zazari ülepítô körül pedig erdôsített védelmi övezetet hoz létre."
A gát helyreállítása után nem sokkal az Aurul üzemeltetési biztonsági osztályt hozott létre. Errôl, Meglepô kinevezés az Aurulnál címmel az erdélyi Krónika is hírt adott. A közvetlenül a vállalat igazgatója alá rendelt osztály vezetésével ugyanis azt a Vasile Gheorghe Tatart bízták meg, aki korábban - környezetvédelmi megfontolásokból - az egyik leghevesebb ellenzôje volt az Aurul nevével összeforrott, Romániában "Aranyterv"-nek elkeresztelt, nemesérc-feltárásra létrehozott vállalkozásnak.
Magyarországon ilyen esetekben csak legyint az ember, ami annyit tesz: megvették kilóra.
|
[
"Matyók György",
"Faragó Csaba",
"Princz Gábor",
"Szász András",
"Máté László"
] |
[
"Vasile Gheorghe Tatar",
"Kövér László",
"Gilyán György",
"Geoff Evans",
"ÓSZABÓ ATTILA-VAJDA ÉVA",
"T. Asztalos Ildikó",
"Constantin Constantinescu",
"Demeter Ervin",
"Gustav Jackson",
"MIHALICZ CSILLA",
"Sepsey Tamás",
"Szôke Sándor",
"Fazekas László",
"Mihail Kaszjanov",
"Borókai Gábor",
"Kósa Lajos",
"Orbán Viktor",
"Chikán Attila"
] |
Vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés miatt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon szerdán a Debreceni Törvényszék Máthé Attilát, Hajdúsámson volt fideszes alpolgármesterét. Pinkovai Elek volt fideszes önkormányzati képviselő, másodrendű vádlottat bűnsegédlet miatt 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
A vádlottak - a hajdúsámsoni önkormányzati képviselőtestület tagjaiként még 2009 őszén akartak visszakérni - több tanú szerint kampánycélokra - 1-1 millió forintot két helybélitől, akik a lakásukat a tervezett egészségház létrehozása érdekében adták volna el az önkormányzatnak.
A bíróság megállapította: az egyik tulajdonos maga ajánlotta fel az ingatlant, a másikat - a volt képviselő lányát - azonban az önkormányzat kérte fel, hogy adja el házrészét. A két tulajdonosnak az önkormányzati képviselő tolmácsolta az akkori alpolgármester "elvárását", miszerint az eladást követően 1-1 millió forintot kell visszaadniuk a 16-18 millióra taksált lakások árából.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a volt képviselő felháborodott ugyan az elsőrendű vádlott törvénytelen vesztegetési kérésén, mégis közölte mindezt az érintettekkel. Később több fórumon is hangoztatta egyet nem értését, míg végül az egyik háztulajdonossal együtt saját maga tett feljelentést. A bíróság szerint egyértelműen személyes érintettsége miatt telt be nála a pohár, lánya számára ugyanis komoly megterhelést jelentett volna az egymillió forint kifizetése.
A törvényszék megállapította, hogy a két vádlott többször is egyeztetett a vesztegetésről, sőt, valamennyi információval a frakciónak is rendelkeznie kellett az eladás körüli bonyodalmakat illetően. Az egészségház megvalósítását egyébként nem az egész testület támogatta. Egy tanú szerint a projekt a kétmillió forint körül kibontakozott probléma miatt nem valósult meg, a két tulajdonostól a város végül nem vette meg a sámsonkerti ikerházat.
Az ítélet indoklásában elhangzott az is: a törvény szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós bűncselekményt hoz a hatóság tudomására. A volt önkormányzati képviselő tudta, hogy feljelentésével saját magát is bűncselekménnyel vádolja, feljelentése nélkül azonban nem biztos, hogy a konkrét bűncselekmény valaha is kiderült volna. A bíróság ezért döntött úgy, hogy a másodrendű vádlottat pénzbüntetésben részesíti. Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért, az elsőrendű vádlott és védője pedig fellebbezett.
|
[
"Pinkovai Elek",
"Máthé Attila"
] |
[] |
A Népszava információi szerint Peter Tufo volt amerikai nagykövet nemcsak Demszky Gábor főpolgármesternek, hanem több politikai párt tagjának is beszélt a MiG-ek felújításával kapcsolatos feltételezett korrupcióról. Értesüléseik szerint a gyanúba kevert személy nem Homoki János. Egyébként nem kizárható, hogy az amerikaiak titkosszolgálati eszközökkel figyelték annak a cégnek a tevékenységét, amely a gépek korszerűsítését végezte volna.
Nem lehet egyértelműen elvetni azt, hogy az amerikaiak kémkedéssel szereztek értesülést a MiG-ek felújításával kapcsolatos korrupcióról, ami a konkurens cég iránti érdeklődésük melléktermékeként került elő - jelentette ki egy neve elhallgatását kérő, magas beosztású kormánytisztviselő a Demszky Gábor kontra Peter Tufo állítások kapcsán. Informátoruknak arról is tudomása van, hogy például a nagy privatizációs botrányok idején az amerikaiak kémholdakkal szereztek különféle gazdasági információkat a folyó ügyek szereplőiről. Az ipari kémkedés természetesen nem amerikai specialitás: a hadibeszerzéseknél különösen erőteljes a konkurensek figyelése.
A lap informátora nem tartja kizártnak, hogy a MiG-ek felújításával kapcsolatos tárgyalások kezdetétől titkosszolgálati eszközökkel figyelték az amerikaiak annak a német DASA cégnek a lépéseit, amely a korszerűsítést végezte volna. Ennek ismeretében nehezen feltételezhető, hogy Demszky - úgymond - kitalált egy "mesét" arról, hogy Peter Tufo aktív nagykövetként beszélt neki a felvetődött korrupciógyanúról.
Napilapnak nyilatkozva Borókai Gábor "füllentéssel" vádolta Demszkyt, aki szerinte hazánk első számú NATO-szövetségesének diplomatáját hozta kellemetlen helyzetbe azzal a valótlan állításával, hogy Tufo Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatta a korrupciógyanúról. A kormányszóvivő határozottan cáfolta Demszky kijelentését.
Demeter Ervin példátlan felelőtlenségnek nevezte a főpolgármester azzal kapcsolatos kijelentését, hogy Magyarországon a MiG-ügyben az FBI folytatott vizsgálatot. Az MTI-nek nyilatkozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, erre az FBI-nak nincs felhatalmazása, de ilyen nem is fordult elő.
A lap egyébként több forrásból úgy értesült, hogy amikor Szabó János szakminiszter tavaly július elején aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely alapján a MiG-ek felújítását a DASA-MiG-Mapo német-orosz konzorcium végezheti el, Peter Tufo nem csak Budapest főpolgármesterének beszélt a feltételezett korrupcióról. Magát megnevezni nem akaró parlamenti képviselők elmondták, ők is találkoztak a diplomatával, aki a megbeszélések során a korrupcióba keveredett személyt is megnevezte. Ez a személy - értesülések szerint - nem a honvédelmi tárca gyanúba kevert politikai államtitkára, Homoki János volt.
Katonai szakértők szerint a kipattant MiG-botrány eltakarja a lényeget. Nevezetesen azt, hogy mi történt 2000. július eleje és közepe között, ami pálfordulatot hozott a harci gépek ügyében. Szinte egyik napról a másikra ugyanis a MiG-átalakításból használt amerikai F-16-os beszerzés lett.
Ügyészségi nyomozóknál a MiG-feljelentés
|
[
"Homoki János",
"Demszky Gábor"
] |
[
"Demeter Ervin",
"Peter Tufo",
"Borókai Gábor",
"Szabó János",
"Orbán Viktor"
] |
Megtalálta a hiányzó forrásokat a metrófelújításához a főpolgármester. A 3-as metró ügye előkerült a Fidesz választmányi ülésén is, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.
"Tessék megjegyezni, amit mondok: én ezt fel fogom újítani, akárki, akármit beszél, rikácsol, hazudik, ellenségeskedik, dehonesztál vagy próbálkozik" – már a hiányzó forrásokat is megtalálta Tarlós István főpolgármester, a 3-as metró felújítására. A városvezető az ATV ben arról beszélt, hogy erre a főváros gazdálkodásának maradványértéke fog fedezetet nyújtani, amennyiben erre Brüsszelben is rábólintanak.
"Ez a pénzmaradvány nemcsak a hátralévő két tender fedezetét biztosítja, hanem a hátralévő projekt teljes befejezését tekintve is" – mondta Tarlós.
Hozzátette: a kormánnyal érvényes támogatási szerződésük van 137,5 milliárd forintról, így a munkálatok már ősszel, az északi szakasz állomásaival és a teljes alagúttal megkezdődhet.
A 3-as metró felújítása a Fidesz választmányi ülésén is téma volt, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Kocsis Máté a Hír TV kérdésére azt mondta, minden támogatást megadnak a főpolgármesternek a 3-as vonal felújításához.
"A 4-es metrót is ez a főpolgármester fejezte be, melyet a szocik és a liberálisok meglehetősen furcsa finanszírozási modellben hagytak itt. Ahogy azt meg tudtuk oldani, úgy ezt is meg fogjuk, pedig arra is sokan azt mondták, nem leszünk rá képesek. Bízzanak bennünk, a főpolgármester úrral még nem tudtunk egyeztetni a 3-as metró finanszírozási kérdéseiről, de ez kedden megtörténik, afelől nyugodt vagyok, hogy ez megvalósul" – így Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere.
A Nyugati téri felüljáró esetleges elbontásával kapcsolatos felvetésre a józsefvárosi polgármester úgy reagált: van ilyen elképzelés, de végleges döntés még nincs az ügyben.
|
[
"Tarlós István"
] |
[
"Orbán Viktor",
"Kocsis Máté"
] |
2017 Október 03 Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attila galéria megtekintése
A Nemzeti Adó és Vámhivatal nyomozói kedd reggel 8 óra körül szinte egyszerre jelentek meg azokon a Baranya, Szolnok, Borsod és Bács-Kiskun megyei lakcímeken, amelyeken 2016 februárjától, Hegedüs István leváltásától kezdően megyei irodák mûködtek. Úgy tudjuk, a házkutatások más megyékben is egyszerre zajlanak. Baranya megyében egyszerre négy helyszínre szálltak ki az adónyomozók gépkocsikkal a költségvetsi csalás gyanújával zajló nyomozás részeként.
Értesüléseink szerint az adónyomozók mind az ország mind a 34 helyszínén iratlefoglalásokat tartanak.
Kiss Jánosné, az ORÖ Baranya megyei képviselője megerősítve a RomNet információt azt mondta, az adónyomozók valóban iratlefoglalásokat tartanak országos szinten, és az Õ irodájában is keresték a 2016-os évre vonatkozó szerződéseket, de nála mindent szablyszerûnek találtak, mivel a képviseleti irodája jelenleg is mûködik, így iratlefoglalásra nem került sor.
Az adóhivatal nyomozói múlt év folyamán több mint 150 tanút hallgatott ki a költségvetési csalás gyanújával indult nyomozásban. Az eljárás során a RomNet főszerkesztőjét háromszor idézték be tanúkihallgatásra, azt tudakolva, hogy a megyei irodahálózat hol és milyen körülmények között mûködött.
Mint arról már korábban többször is beszámolt a RomNet a birtokába került dokumentumok és hangfelvételek alapján, az ORÖ Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózatán keresztül havi 450 ezer forintot juttatnak irodafenntartás, és havi 200 ezer forint megbízási díjat mentori fizetés címén azokhoz a képviselőkhöz és családtagjaikhoz, illetve segítőikhez, akik támogatták Farkas Flóriánt, illetve elősegítették, hogy Hegedüs Istvánt elmozdítsák elnöki székéből. Az irodákat úgy hozták létre, hogy azok csak a Farkas Flóriánt és Balogh Jánost támogató képviselők lakhelyén alakulhattak meg.
A szerződéseket Hegedüs István 2016. február 16-ai lemondása után visszamenőlegesen, február elsejei hatállyal kötötték, és egy február végi zártkörû egyeztetésen Farkas Flórián munkatársai azt mondták, hogy március elején minden képvisel megkapja bérszámfejtés után a "fizetését", és gondoskodnak arról is, hogy az akkor még csődhelyzet előtt ált ORÖ a Módszertani központján keresztül zökkenőmentesen fizethesse a lojális képviselőket. A RomNet minderről hangfelvételt is nyilvánosságra hozott.
Cikkünk akkori megjelenése után többen tettek büntetőfeljelentést költségvetési csalás és tartozás fedezetének elvonása gyanújával, az adóhatóság pedig elrendelte a nyomozást. Az ORÖ jelenlegi és korábbi képviselőit, több mint 150 embert, a múlt év során tanúként is kihallgatott az adóhatóság. Az adónyomozók a több száz millió forint értékû gyanús szerződéseket és számlákat 2015 októberben éppen az ORÖ közgyûlésének ideje alatt foglalták le a szervezet Dohány utcai székházából.
A roma önkormányzat a 2016-os évre a 32 vidéki iroda bérköltségeire 53 millió 760 ezer forintot, bérleti és lízing díjakra 33 milliót, a kommunikációs és telefonköltségeire pedig közel 11 millió forintot irányzott elő arra az évre csak a vidéki irodák mûködtetésére, és kiküldtetésekre 31 milliót fordítanának a 17 millió forint keretösszegû képviselői tiszteletdíjak mellett. Az ORÖ a Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózatára összesen 164 millió 945 ezer forint bevételt tervezett a 2016-os évre.
A múlt évi beszámolót az ORÖ május végi közgyûlésén ugyan elfogadta, de a közgyûlést szabálytalnul tartották meg, mert az ülésről kizárták a nyilvánosságot, ezért a kormányhivatal a közgyûlés megismétlésére utasította az ORÖ-t, de annak azóta sem tettek eleget.
Az ORÖ az Intézményhálózatára 2016-ban mintegy 200 millió forintot költött, de a szervezet törvényességét felügyelő Budapesti Kormányhivatal utasítására az irodahálózatot be kellett zárni, mert azt szabálytalanul mûködtették. Az ORÖ elnöke, Balogh János ennek ellenére a törvényességi felhívásnak nem azonnal tett eleget, hanem egy decemberi közgyûlésén az év utolsó napjával szüntette meg, hogy a képviselőknek és családtagjainak a szerződésben foglat pénzt maradéktalanul kifizethesse.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az ORÖ jelenleg elnöke, a Szabolcs megyei, kevesebb mint 7 ezer fős kisvárosban, Ibrányban élő, vállalkozóként is tevékenykedő Balogh János is mûködtetett "megyei irodát", ehhez havonta 450 ezer forint juttatást is kapott 2016. február elsejétől a szervezettől. A városi önkormányzattól ingyenesen kapott helyiségben alkalmazottként február 1-től az elnök lánya, Balogh Mónika, és Balogh János élettársa, Karderás Rita dolgozott 225-225 ezer forintos fizetésért. Lányának férje pedig elnöki sofőrként kapja a havi 250 ezer forintos bért. Az ORÖ ibrányi "megyei irodáját" hivatalos szerződés szerint az éttermi és mozgó vendéglátás céljára alapított J-JUMO Bt. mûködteti, Legalábbis a hivatalos adatok szerint ezzel, az Ibrány, Szabolcs utca 28. alatt bejegyzett, 2001 augusztusában mindössze 205 ezer forint jegyzett tőkével alapított céggel kötött szerződést az ORÖ. A cégnyilvántartás adatai szerint az ORÖ-elnök, Balogh János a 21118573-2-15 adószámon mûködő J-JUMBO Bt. ügyvezetője.
Az úgynevezett megyei irodák a lojális képviselők kifizetőhelye volt hosszú hónapok óta az ORÖ-ben. Bár Hegedüs István elnökségi idején volt olyan képviselői indítvány, hogy senki ne alkalmazhassa saját hozzátartozóját az irodákban, a javaslatot napirendre sem vették, és az elnökváltás utáni első határozat éppen arról szólt, hogy ezentúl az ORÖ képviselői hozzátartozóikat is foglalkoztassák. A RomNet birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy a 47 fős szervezetből a Farkas Flóriánhoz és Balogh Jánoshoz hû emberek ezek alapján vagy saját magukat, vagy feleségeiket, gyermekeiket alkalmazzák a havi 450 ezer forintos keretösszegből.
Az adónyomozók most ezeken a címeken tartanak házkutatásokat.
http://www.romnet.hu/hirek/2016/10/23/milliokat_keresnek_az_oro_kepviseloi
http://www.romnet.hu/hirek/2016/05/11/kepviseloinek_szervezi_ki_az_allami_mukodesi_tamogatast_az_oro)
http://www.romnet.hu/hirek/2016/07/11/mintegy_150_millio_forintot_koltott_iden_az_oro_fiktiv_irodak_mukodtetesere
http://www.romnet.hu/hirek/2016/04/27/lex_farkas_florian
http://www.romnet.hu/hirek/2016/05/18/maffiarendszerben_mukodik_az_oro_es_a_lungo_drom_a_szervezet_ket_kepviseloje_szerint
|
[
"Balogh Mónika",
"Farkas Flórián",
"Balogh János",
"Karderás Rita"
] |
[
"Hegedüs István",
"Kiss Jánosné",
"RomNet-Hidvégi-B. Attila"
] |
Az ügyész szerint kizárólag Tarsoly engedélyével történhetett a lopás a Quaestornál
A vádirat ismertetésével megkezdődött a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Quaestor-vezér,Tarsoly Csaba és társai büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész szerint Tarsoly az általa és bűntársai által létrehozott bűnszervezet vezetőjeként határozott fellépésű, ellentmondást nem tűrő személyiség volt, aki az utasításokat kizárólag szóban adta és akinek engedélyével történhetett csak meg az ügyfélvagyon ellopása. A Quaestor-vezér ugyanakkor "mocsokáradatnak" nevezte azt, ami ellenük 16 hónapja zajlik, majd hangsúlyozta, egyetért a sértetti állásponttal, hogy az igazságnak ki kell derülnie, de az ártatlanság vélelme őt is megilleti.
A Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség még február 5-én nyújtotta be a vádiratot. Tarsoly Csabát és tíz társát jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség összesen öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van. A vádirat 2500 oldal, amit több napon át ismertet az ügyész. Quaestor-károsultak nevében mintegy negyvenen tartottak flashmobot a “tisztességes kártalanításért" demonstrálva a Fővárosi Törvényszék épületénél a tárgyalás előtt. Elhangzott, 32 ezer károsult képviseletében az ellen is tiltakoznak, hogy feljelentéseik dacára az ügyészség csak azokat emelte be név szerint a vádba, akiket 50 millió forintosnál nagyobb kár ért és csak 20 milliárd forint kár értékben, valamint az ellen, hogy 12 ezer károsult “egyetlen fillért sem kapott“. Az épület bejárati lépcsőin álló demonstrálók többször azt skandálták: “Tolvaj banda!", “Maffia!", “Igazságot!", “Nem hagyjuk!", “Elég volt!", “Hol a pénz?".
Nincs akadálya a tárgyalás megkezdésének
A tárgyalóteremben többen fekete pólóban jelentek meg, amelyen a Quaestor-gate felirat olvasható. A tárgyalás elején Idzigné Novák Csilla bírónő ismertette, hogy informatikai szakértőt vontak be, hogy az eljárás adatai a vádlottak és védőik számára a tisztességes eljárás keretében hozzáférhetők legyenek. A szakértő előzetes jelzése szerint informatikai támogatás – egy célszoftver – kell az adatok feldolgozásához. Tarsoly Csaba védője, Papp Gábor a tárgyalás megkezdése akadályának nevezte, hogy a több mint kétmillió oldalnyi bizonyítási anyag elolvasásához legalább öt hónapra van szükség, amelyre még az ügyészségnek sem lehetett ideje, nemhogy a védelemnek vagy akár a bíróságnak. Az ügyvéd szerint súlyosan sérül a vádlottak azon joga, hogy megfelelően felkészülhessenek a perre, ezért kezdeményezte, hogy először a szakértőt nyilatkoztassák az ügyben, és csak azután kezdődjön meg a vád ismertetése. Ekkor az egyik károsult a hallgatóság közül bekiabált és megkérdezte, hogy "miért csak a vádlottaknak jogai, a sértetteknek miért nincsenek?". A bírónő elmondta, megérti az indulatait, de kérte, hogy tartsa tiszteletben a tárgyalás rendjét. A bíróság egyébként az indítványt elutasította.
Tarsoly a börtönkörülményekre panaszkodott
A tárgyaláson Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott – akit bv –őrök vittek a tárgyalóterembe, de a tárgyaláson a büntetés-végrehajtás kommandósai is jelen voltak – is szót kért és elmondta, most először van lehetősége, hogy reagáljon arra a "mocsokáradatra", ami 16 hónapja zajlik ellenük. Hozzátette , egyetért a sértetti állásponttal, hogy az igazságnak ki kell derülnie, ugyanakkor az ártatlanság vélelme őt is megilleti. Elmondta, az előzetes letartóztatása rendkívüli módon megnehezíti a felkészülését és a börtönben nincsenek olyan körülmények, hogy akár a nyomozati iratok áttanulmányozására lehetősége lehessen. Panaszkodott arról is, hogy nincs olyan számítógép a börtönben, ahol a nyomozati anyagot át tudná nézni . “Elővettem a kockásfüzetemet, mint Galambos Lajos" – emelte ki Tarsoly, aki hangsúlyozta azt is, hogy “a Quaestor-vagyon megtartásán, gyarapításán dolgoztunk még a büntetés-végrehajtási intézetben is". A Quaestor-vezérnek ennek ellenére többen a tárgyalás szünetében azt kiabálták, hogy "szégyellje magát".
Már a 90-es években elkezdődött a csalássorozat
A Földváry Csaba ügyész által felolvasott vádirat szerint már 1996-ban megkezdődtek a pénzügyi csalások és milliárdos volt a hiány. Ekkor Tarsoly Csaba utasítására létrehoztak egy módszert, hogy az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül tulajdonítsák el az ügyfélvagyont. Ennek a rendszernek az alapja egy technikai számla volt, mely titkos volt, a cégcsoporton belül csak kevesen tudtak róla. Azt azonban már nem lehetett megállapítani, hogy kinek a megbízása alapján hozták létre. A technikai számla használatának köszönhetően a bróker rendszerben az egyes ügyfelek értékpapírszámláinak egyenlege változatlan maradt. A felhalmozott hiányt a heted- és nyolcadrendű vádlott közreműködésével, hamis könyveléssel fedték el. A legnagyobb problémák 2005-ben kezdődtek, 2006-ra már 15 milliárdos mínuszban voltak, miközben folyamatosan zajlott az ügyfélvagyon eltulajdonítása – hangzott el a tárgyaláson. 2007-ben a növekvő problémák miatt hozták létre a Quaestor Financial Hrurira nevű céget, ennek a célja az ügyészség szerint már konkrétan csak a bűncselekmény folytatása volt. Tarsoly 2007-től rendszeresen vett át például készpénzt bizonylat nélkül, amit saját céljaira használt fel.
Az ügyész szerint Tarsoly nélkül nem valósult volna meg a lopás
Az elsőrendű vádlott egyébként az utolsó pillanatig igyekezett az általa vezetett bűnszervezetet fenntartani, hiszen amikor a Magyar Nemzeti Bank munkatársai tavaly év elején megkezdték az ellenőrzést, a Quaestor-vezér agresszív fellépéssel akarta elérni, hogy a vizsgálódást csak másnap folytassák le – mondta el az ügyész, hozzátéve, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője határozott fellépésű, ellentmondást nem tűrő személyiség volt, aki az utasításokat kizárólag szóban adta és akinek engedélyével tehették csak meg az ügyfélvagyon ellopását. Az ügyész szerint emellett Tarsoly a cégcsoport valamennyi cégének vagyonát saját vagyonának tartotta és a legnagyobb természetességgel akként is kezelte. Elhangzott, a Quaestor vezetőjének két bizalmasa a harmadrendű vádlott M. Zsolt és a negyedrendű K. Péter volt, akik kezdettől fogva tagjai voltak a bűnszervezetnek. Ők szintén tudtak az ügyfélvagyon megcsapolásáról és a nagy hiányról – áll a vádiratban, melynek ismertetése holnap folytatódik.
No gallery template found!
|
[
"Tarsoly Csaba"
] |
[
"Földváry Csaba",
"Papp Gábor",
"Galambos Lajos",
"K. Péter",
"M. Zsolt",
"Idzigné Novák Csilla"
] |
Nevek nélkül "zagyvaság" a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóin elhangzottakról közzétett két dokumentum - állítja a Demokratikus Koalíció. A Fidesz szerint az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról van szó, az Együtt 2014 pedig arra emlékeztet, hogy Bajnai Gordon idején távozott Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivataltól.
A Demokratikus Koalíció (DK) zagyvaságnak tartja a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóiról szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott név nélküli leiratokat - mondta Vadai Ágnes, a Gyurcsány Ferenc vezette párt független országgyűlési képviselője kedden az MTI-nek.
Vadai közölte, pártja ezért arra szólítja fel a kormányt, hogy anonimizálás nélkül tegye közzé a történteket bemutató teljes és valós dokumentációt. Az ellenzéki képviselő - aki még szocialista politikusként 2010 és 2011 között az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt - sürgette Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági bizottság előtti nyílt meghallgatását is.
Az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért választási szövetség közölte, a Bajnai-kormány időszakában Laborc Sándornak már nem volt alkalma politikai befolyásával visszaélni, hiszen őt éppen Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején távolították el hivatalából. Az Együtt-PM szerint a közzétett leiratok pedig utólag is igazolják, hogy Bajnai Gordon helyesen döntött, amikor megvált Laborctól.
Az ellenzéki pártszövetség ezzel Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója kedd délután tartott sajtótájékoztatójára reagált. Kocsis Máté az elmúlt húsz év egyik legsúlyosabb politikai botrányának nevezte a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti megbeszélések nyilvánosságra kerülésével kirobbant ügyet, amelyet szerinte "évekig próbáltak eltussolni". Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Laborc Sándor Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt is titkosszolgálati vezető volt.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal Pintér Sándor belügyminiszter utasítására hétfőn oldotta fel a kilencvenes évek olajügyeinek egyik főszereplője, Portik Tamás és a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója, Laborc Sándor közötti megbeszélésekről 2008-ban készült hangfelvételek anonimizált leiratainak titkosságát. A dokumentumok tanúsága szerint a beszélgetésben többször elhangzik, hogy Portik a baloldal 2010-es választási győzelme érdekében akar dolgozni, és ennek érdekében jobboldali politikusokat a nyilvánosság előtt támadhatóvá tevő információkat is kész szolgáltatni.
A leiratok tartalmáról itt és itt olvashat.
|
[
"Portik Tamás",
"Laborc Sándor"
] |
[
"Bajnai Gordon",
"Vadai Ágnes",
"Kocsis Máté",
"Gyurcsány Ferenc",
"Pintér Sándor"
] |
A Blikk szombaton azt is megírta, hogy a fideszes országgyűlési képviselő apja és testvére is önkormányzati cégeknél kapott állást nem sokkal azután, hogy Zsiga alpolgármester lett Miskolcon. A politikus szerint rokonait szakmai alapon választották a pozíciókra.
Zsiga Marcell fideszes országgyűlési képviselő költségtérítési ügyével sajtóinformációk szerint a párt etikai bizottsága is foglalkozik. A képviselő, Miskolc alpolgármestere az MTI megkeresésére szombaton mindössze annyit mondott, hogy a Fidesz várhatóan hétfőn tájékoztatja ügyében a sajtót.
Zsiga Marcellről a Blikk írta meg, hogy hónapokig két helyről, az országgyűléstől és a miskolci polgármesteri hivatalától is felvett költségtérítést, törvénytelenül. Emiatt Török Zsolt, az MSZP szóvivője szombaton sajtótájékoztatón szólította fel a miskolci alpolgármestert, hogy mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról.
Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke az RTL Klub híradójának azt mondta: a képviselő ügyét a Fidesz országos vezetése hamarosan megvizsgálja, hogy tisztán lásson a képviselőcsoport, összehívják az etikai bizottságot, és meghallgatják Zsiga Marcellt. Hozzátette: a képviselő nagyot hibázott, amikor duplán vette fel a költségtérítést, és azt az utolsó fillérig vissza kell fizetnie. Zsiga, aki állítása szerint elfeledkezett arról, hogy két helyről is kap költségtérítést, már jelezte, hogy visszafizeti a pénzt.
Az MSZP szóvivője sajtóhírek alapján azzal is vádolta Zsiga Marcellt, hogy nemcsak "a saját zsebét tömte", hanem rokonainak is "zsíros" állást szerzett az önkormányzat cégeinél. Szombaton a Blikk írta meg, hogy a képviselő apja és testvére is önkormányzati állást kapott nem sokkal azután, hogy a politikus alpolgármester lett Miskolcon. Az apa, Zsiga Gábor a városi távhőcég, az önkormányzati tulajdonú Mihő Kft. felügyelőbizottságának elnöke, míg a testvér, Zsiga Zoltán a szintén városi tulajdonban lévő Miskolci Sportcsarnokban dolgozik.
Zsiga Marcell az Észak-Magyarország szombati számának nyilatkozott az ügyről. A Boon.hu szerint azt mondta: édesapját és testvérét szakmai alapon választották ezekre a pozicíókra, és nem azért, mert ő gyakorolt nyomás volna valakire. Zsiga szerint nem újdonság, hogy a Fidesz felügyelőbizottságokban szakmai felügyeletet lát el. Hozzátette: apja korábban - még az előző városvezetés alatt - a miskolci piacot működtető részben önkormányzati cég felügyelőbizottságában volt delegált.
Szabó Tamás, a Miskolc Holding Zrt. (ennek része a Mihő Kft.) vezérigazgatója a lapnak ugyancsak azt mondta: Zsiga Gábor kinevezéséről a Holding igazgatótanácsa döntött a szakmai hozzáértés és az eddigi életút alapján.
A lapnak Egri István, a Miskolc Városi Szabadidőközpont megbízott igazgatója szintén azt nyilatkozta: szakmai alapon vették fel Zsiga Zoltánt, aki sportszervezői feladatokat lát el az intézményben. Egri szerint Zsiga Zoltánnak megvan a képesítése, felsőfokon beszél angolul, és kosáredzőként segíthet abban, hogy a miskolci kosárlabda újra sikeres legyen. Hozzátette, alacsony bérért, a közalkalmazotti bértábla besorolásnak megfelelő juttatásért dolgozik náluk.
|
[
"Zsiga Marcell"
] |
[
"Krakkó Ákos",
"Török Zsolt",
"Zsiga Zoltán",
"Szabó Tamás",
"Zsiga Gábor",
"Egri István"
] |
A somogyi megyeszékhelynek imáiba kéne szőnie Simicska Lajos nevét: amikor még ő birtokolta a legendás közterületi hirdetőcéget, Kaposvár óvatos becslés szerint is háromszor jobban járt, mint most, a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett korszakban. A Simicska-Publimont 2012-től öt esztendeig évi 49 milliót fizetett a város területén lévő, általa üzemeltetett különböző hirdetési felületekért, ez tavaly év végén, a Mészáros-Publimonttal kötött szerződés szerint évi 18 millióra zsugorodott. Miközben a cég milliárdos nyereségre tesz szert.
A Szita Károlyt évtizedek óta hatalomban tartó helyi sajtókülönítmény minden lehetséges médiafelületen sulykolja, hogy a városvezető csakis a "kaposváriak érdekeit tartja szem előtt". Ezt azonban a távolabbi és a közeli múltból is számos példa cáfolja, és a városi közterületi reklámfelületekből nyerhető bevételére sem igaz.
Különösen az általunk kikért szerződés részleteinek ismeretében: a Publimont listaáraival számolva akár évi négy-ötszázmillió forintos nettó bevétel is elérhető, miközben a városnak csupán a 18 milliós bérleti díj jut.
Simicskával nem kellett, Mészárossal igen
A Publimont-románc Simicska Lajos idejében kezdődött: korábban saját reklám-rendszergazda cége volt Kaposvárnak, amely komoly veszteségeket termelt. Öt évig, 2012 decemberétől 2017 végéig élt a szerződés, amelynek – a városban terjesztett legendákkal szemben – nem az emlékezetes események, Simicska Lajos kiátkozása vagy a "településkép védelméről szóló törvény" vetettek véget: egyszerűen lejárt, és nem kötöttek újat.
Ám a helyi fideszes propaganda és zászlóshajója, a Kaposvár Most megpróbálták úgy beállítani, mintha Szita Károly személyesen ebrudalta volna ki Kaposvárról Simicska Lajost, aki viszont szerintük "bosszúból", saját médiájában, a Hír Tv-ben és a Magyar Nemzetben emiatt melegítette fel Szita Károly ügynökmúltját.
Az öt évig a városnak jól fizető mintegy 150 plakáthely hirtelen "eltávolítandó, a városképet elcsúfító reklámtábla" lett – vélhetően politikai megfontolásból, hogy a Simicska-cég ne tudja felhasználni a felületeket a Fidesz ellen a 2018-as választáson.
Simicska kapitulációja után a Publimont Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és az addig a "városképet elcsúfító reklámtáblák" ismét kedvesek lettek számos kormányhű önkormányzatnak.
Már a 2019-es választásokra megjelentek a magukban álló citylightok, ám a liezon igazán csak az idei választás közeledtével, 2021 második felében teljesedett ki: ismét feltűnt Kaposváron a Publimont, és ötéves szerződést kötött az önkormányzattal.
Ám ezúttal már az új idők szellemében modernebb, esztétikusabb, s nem utolsósorban a célközönséghez közelibb technológiával, a citylighttel támadtak, annak is a buszvárókba applikált változataival.
Sok, de kevés bevételt hoz?
A Publimont hivatalos ajánlata több települési önkormányzat weboldalán megtalálható: Budaörsé például 2020. áprilisi keltezésű, de ebben már szerepel Kaposvár annak ellenére, hogy a kaposvári szerződéseket csak 2021. júliusban és októberben írták alá.
A cég három szerződése a Kaposvár honlapján közzétett közbeszerzési adatok alapján összesen 164 helyre (144 utasváró, plusz 20 magában álló reklámtábla) vonatkozik, ám a szerződésekből kiderül, hogy a plakáthelyek száma ennél jóval több, 255 darab, miután számos helyi járatú buszváróra két külön reklámfelületet is felszereltek. A várók mindegyikében van még a szerződés szerint egy kisebb, 100×70-es plakáthely, amelyet az "önkormányzat jogosult térítésmentesen használni" – ezek nyilván jól jönnek majd a 2024-es helyhatósági választásokon az aktuális városi sikerpropaganda elhelyezésére.
A Publimont közterület-használati díjat fizet a plakáthelyekért amellett, hogy szállította a citylighttal felszerelt egyen-utasvárókat, gondoskodik a karbantartásukról, s persze a reklámanyaggal való ellátásukról. A darabonként és havonta fizetendő díj plakáthelyenként havi 5300 Ft plusz áfa, összesen 18 160 000 forint (a nem utasváróba épített citylightok díja magasabb).
A Publimont tehát 255 darab 2 négyzetméteres, megvilágított plakáthelyért fizet évente nettó 18,1 millió forintot, miközben a 2021-es hirdetési tarifatáblázata szerint a plakát darabja átlagosan havi 240 000 forintba kerül.
Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy 100%-os kihasználtság és átlagtarifa használata esetén évi 734 400 000, azaz hétszázharmincnégymillió-négyszázezer forint árbevételt termelnének Kaposvár közterületei Mészáros Lőrincnek, tehát nagyságrendileg ez az összeget viszonyíthatjuk a tizennyolcmilliós közterület-használati díjjal.
A plakáthelyenként havi 5300 forint akkor is ordító értékaránytalanság, ha tisztában vagyunk vele, hogy egyrészt nem fognak teljes kihasználtsággal működni a hirdetési felületek, valamint tudjuk, hogy számos esetben hatalmas csomag- és egyéb kedvezményeket kapnak a hirdetők. Ezzel szemben áll az, hogy a Publimont plakáthelyein a tartalom jelentős részét vélhetően a jövőben is Rogán Antal propagandaminiszter és csapata fogja szolgáltatni – közpénzből.
Beleszámolhatjuk nyugodtan azt is, hogy a kilencvennégy utasváró építmény számottevő egyszeri beruházást igényelt, melyet ugyan a szerződésekben csupán oly módon konkretizáltak, hogy az önkormányzat az ötéves szerződés lejártával – már ha nem hosszabbítja meg újabb öt évre – háromszázezer forintért megveheti az utasvárókat. Ebből következtethetünk a beruházás nagyságára, amelyet így becslésünk szerint legfeljebb két-három havi árbevétel fedezhet – ötvenhét további hónapig kis túlzással elég csak a kassza csengését hallgatni.
Talán azt sem érdektelen hozzátenni, hogy Kaposvár önkormányzata 2013-ban közel hatszáz millió forintot költött a helyi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére – természetesen pályázati pénzből – ebből 59 utasvárót, tehát az állomány több mint felét cserélték ki. Egyelőre nem tudni, mi lett a sorsa ezeknek a leszerelt építményeknek, melyek színükben, kialakításukban és anyagukban nem sokban különböztek a "publimontosoktól", s még sokáig szolgálhattak volna.
Máshol is kezet ráztak
A Magyar Narancs januárban írta meg a Publimont és Gyula város történetét, amelyben a feltételek és körülmények más nagyságrendben ugyan, de hasonlóan aránytalanok voltak, azzal a különbséggel, hogy Gyulán tizenöt évre kötöttek szerződést. Békéscsabán még tavaly év elején a járványidőszak alatt közbeszerzés, a közgyűlés megkérdezése és érdemi vita nélkül Szarvas Péter polgármester rázott kezet a céggel.
2020-ban a kormány az újabb plakátoffenzíva kezdetén jótékonyan arról is gondoskodott, hogy a 2019-ben kicsit erőre kapott ellenzéki önkormányzatiság még véletlenül se tudja megvámolni az immár biztosan a Fideszhez láncolt külterületi reklámbizniszt: törvényben rögzítették, hogy az önkormányzatok nem szedhetnek adót a kihelyezett reklámeszközök után.
Ennek persze nem kéne feltétlenül együtt járnia azzal, hogy az önkormányzatok rosszul járnak egy üzleti szerződés megkötésekor: elvileg senki nem gátolja, hogy például jutalékot kössenek ki a nettó bevétel után, ami Kaposváron akár százmilliós évi bevételt is jelenthetne. Kérdés persze, hogy szabad akaratukból, és valóban a településük érdekeit figyelembe véve döntöttek-e.
Nem egyértelmű, hogy kinek az érdeke
Szita Károly "a kaposváriak érdekeinek képviseletében" tanúsított elszántságának ellentmondani látszik néhány, a kaposvári önkormányzat által kötött kontraktus, amelyek nemrég kerültek nyilvánosságra.
Ilyen például a fürdő mellé tervezett szálloda beruházási, valamint koncessziós szerződése, amelyből kiderül, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV 12–15 milliárdból építheti meg a négycsillagos, "superior hotelt" Kaposváron, majd ezt egy másik cége (Hunguest hotellánc) kibérli tizenöt évre a várostól, igencsak előnyös áron. A beruházást az állam állja.
Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | atlatszo.hu A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.
Az aláírt szerződések ellenére támogató kormánydöntés még nincs a szállodáról. Könnyen előfordulhat ugyanakkor, hogy épp cikkünk ébresztette rá az illetékeseket, hogy tiltott állami támogatás esete foroghat fenn, s ezért mégsem kapja meg Kaposvár a remélt forrást – erre Gulyás Gergely miniszter célzott nemrég az egyik Kormányinfón.
Nyilvánosságra került nemrég egy másik, hasonlóan kétes ügy: a Szita Károly vezette önkormányzat régi terve volt, hogy pályázati pénzből egy belvárosi telken "szakemberlakásokat" építsen, s ezzel is elősegítse a képzett műszaki munkaerő idetelepülését. Megterveztették az épületet, megszerezték az engedélyeket, majd váratlanul az ingatlant a tervekkel együtt eladták egy frissen alapított, hárommilliós magántulajdonú kft.-nek.
Eltitkolt közmeghallgatás, gyanús telekeladás, óvodabezárások | atlatszo.hu Kapost.hu: Százmillióval kevesebb lett, maradhat? Valaki nagyon jól járt a Dési Huber utcai telekeladásnál...
Csakhogy amint az önkormányzat honlapján fellelhető korabeli értékbecslésből kiderül, a telket már 2007-ben nettó 64,8 millióra értékelték, majd 2008-ban a tulajdoni lap szerint a szomszédos óvodaudvar rovására másfélszeresére növelték a méretét, s most még így is kevesebbért, 64,5 millióért értékesítették. Az április 28-i közgyűlésen képviselői kérdésre Szita Károly csak annyit válaszolt: "nem vagyok értékbecslő, nem tudom..."
Nyitókép: A Publimont egyik hirdetési felülete Kaposváron a választások előtt (forrás: Huszka Imre/Átlátszó)
|
[
"Szita Károly",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Szarvas Péter",
"Simicska Lajos",
"Huszka Imre/Átlátszó",
"Rogán Antal",
"Gulyás Gergely"
] |
Kiverte a biztosítékot Bajusz Ferenc rendőr őrnagynál, hogy az Orbán Viktor egykori személyi testőre által irányított Terrorelhárítási Központ (TEK) Audi Q7-es luxusterepjárókat kapott, miközben a rendőrségnek szerinte semmire sincs pénze. Az Audi-vásárlásokat "vérlázítónak" nevező őrnagy április elején a Facebook közösségi oldalon tette közzé a kormányfőhöz írt nyílt levelét, amire válaszul a TEK-et vezető Hajdú János közölte: ezekkel az autókkal a kommandósok épségben és gyorsan juthatnak el egy-egy akció helyszínére. Az mindenesetre titok, hogy a terrorelhárítók mennyiért szerezték be a motorteljesítménytől és felszereltségtől függően 15,7 és 55 millió forint között kapható Q7-est.
© Audi
A Bajusz őrnagy és Hajdú közötti csörténél jóval szerényebb médiafigyelmet kapott, hogy az állami gépkocsiflottát üzemben tartó KSZF – amely 2011. május 1-jétől Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) néven működik tovább – összesen 97 állami vezető által használt autót cserél le az idén. A KSZF 600 millió forintot szán arra, hogy a szerintük rossz állapotban lévő régi autóit Skoda Superb típusú, egyenként 6 millió forintba kerülő kocsikra cserélje, hogy aztán az elhasznált járgányokat bontási áron adja el – derül ki a HVG Cégautó 2011 különszámból.
Audik helyett Skodák Cikkünkre reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóirodája. Levelükből kiderült, hogy a miniszteri Audik többségét Skoda Superbre cserélték. Bővebben cikkünkben olvashatnak.
Az állam rajongása nem új a Skoda iránt. Noha a KSZF flottájában a legtöbb autó Volkswagen (162), a szinte valamennyi minisztériumban megtalálható második legkedveltebb márka a Skoda (41), s csak ezt követi az Opel (39), az Audi (37) és a Ford (33). Ezzel szemben BMW-ből csupán egy van, méghozzá a Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM). Ennél a tárcánál landolt egyébként a két állami hibrid Lexus is. Az egyik ezek közül egy GS 450h, amelynek kényelmét maga Fazekas Sándor miniszter élvezheti.
A többi miniszter Audi A6-osban utazik. Semjén Zsolt és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteseket, valamint Réthelyi Miklós erőforrás-minisztert V6-os TDI dízelmotorral szerelt összkerékhajtású Audi A6, Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert elsőkerék-hajtású A6-os szállítja, ahogy Pintért Sándort, Orbán Viktort és Hende Csabát is Audiban utaztatják, noha utóbbiak kocsiját nem a KEF üzemelteti, a kormányzat pedig nem árulta el a HVG Cégautó különszámnak az autók pontos típusát. Martonyi János külügyminiszternek sem a KEF, hanem a Köztársasági Őrezred biztosít járgányt, egy Mercedest – de hogy pontosan milyen típust, nem közölték.
A titkolózást nem értjük, elvégre az EU-elnökség kapcsán az őrezred büszkén mutatta be azokat a páncélozott Audikat, amelyekben a legvédettebb személyeket szállították a csúcs ideje alatt, s még azt is elmondták – a szakma legnagyobb megrökönyödésére -, melyik üvegen, illetve lemezen milyen fegyverrel lehet átlőni.
Az EU soros elnöksége miatt az idén meglehetősen leterhelt Külügyminisztériumnál (KÜM) összesen 31, átlagban nyolcéves autó van. A tárca flottájának legfiatalabb autói a 2009-ben beszerzett négy Saab 9-5 Vector, de szép számmal vannak még az ezredforduló környékén megvásárolt darabok is, elsősorban Volkswagen Caravelle mikrobuszok és Passatok. Az összes külügyes autóból mindössze tíz futott 100 ezer kilométernél kevesebbet, de van olyan is, amelybe már 281 ezret tettek bele. A KÜM éves szinten 32,1 millió forintot költ autókra, egy gépkocsi átlagos évi költsége kicsivel több 1 millió forintnál.
Tavaly a tárca nem adott el autót, de ha megtenné, a bevételből új darabokat venne – mondták el a HVG Cégautó különszám érdeklődésére a minisztériumnál. Márpedig ahogy az EU-elnökségnek vége, Martonyiék mintegy tíz – sokat futott – gépkocsit selejteznek majd le. A külügy "rendes" flottája mellett a protokoll főosztályának is vannak autói: négy A6-os Audi (egy 2006-os, három 2004-es évjáratú), valamint egy 2003-as Mercedes E-osztály. Mindemellett a tárca taxira is költ, tavaly ez 942 ezer forintot vitt el a büdzséjéből.
A minisztériumok közül 2010-ben a Miniszterelnöki Hivatal költött a legtöbbet autóra, több mint nettó 54 millió forintot. A Közigazgatási Minisztériumnál (KIM) tavaly közel nettó 49 millió forint ment el erre a célra, míg a legkevesebbet négykerekűekre a Bajnai-éra alatt még működő egészségügyi tárca, illetve Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium költötte - egyenként mindössze 7 millió forintot.
Az állami autók fenntartási költsége tavaly 703 millió forintot kóstált. Ez nem sokkal több, mint amennyit 2009-ben fordítottak e célra, akkor – részben a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett spórolásnak köszönhetően – 695,84 milliót tett ki ez a tétel. A fenntartási költség java részét (közel 283 milliót) az előző esztendőben az üzemanyag vitte el, de a karbantartás-javítás (176,8 millió), valamint a biztosítási díjak (110,9 millió) is jelentős összegeket emésztettek fel. A kocsik után fizetett különféle adók és díjak (autópályadíj, bérleti és lízingdíj, műszaki vizsga) több mint 70 millióba kerültek. Ezekhez képes elenyésző az alkatrészekre költött 12,9 millió forint.
A KEF nemcsak üzemeltet, de bérel is autót - két Audi A6-ost, darabonként havi nettó 307 ezer forintért, amely összegben (az üzemanyag, a parkolási és útdíjak, a casco-önrész és az autók "nem megfelelő használatából eredő" javítások kivételével) minden felmerülő költség benne van -, ezekre tavaly nettó 6,4 milliót költöttek, míg a taxiköltség 16,4 millió forintot tett ki.
Ugyanakkor a KEF még az új autók vásárlásának bejelentése előtt azt közölte lapunkkal: az idén magasabb költséggel számol, még akkor is, ha a gépjárműállomány változatlan összetételű marad. Tavaly a flottából - összesen 6,4 millió forint értékben – 11 autótól szabadultak meg.
A legtöbb állami autót (összesen 49 darabot) a Navracsics Tibor vezette KIM futtatja. A különféle minisztériumoknál lévő kocsik átlagéletkora 6,5 és 7,3 év között mozog, s a vidékfejlesztési tárca kivételével az összes minisztériumi autó átlagosan több mint 200 ezer kilométert futott már. Összesen 33 olyan autó áll rendelkezésre, amelyekben 100 ezernél kevesebb kilométer van, miközben akad olyan is a KSZF flottájában, amivel több mint félmillió kilométert mentek. Az autóparkban 105 tartalék gépkocsi is van, ezek között találunk Audit, Fordot, Mercedes-Benz Vitót, Opelt, Saabot, Seatot, Skodát, Suzukit és az állami flotta zömét kitevő Volkswagent is.Az idén az autókra fordított állami kiadásokra az EU-elnökség alaposan rányomta a bélyegét, s Gödöllőn egy csapásra megugrott az egy négyzetméterre jutó luxusautók száma. A hat hónapos elnökség idejére a kormány kedvezményes díjat, a 700 millió forintos piaci ár helyett csupán nettó 69 milliót fizet a Porsche Hungariának a közel kétszáz autóból álló, a magas rangú politikusokat szállító Audi-flottáért (ez a pénz nagyjából a szállítási és a biztosítási költségeket fedezi, azaz a cég majdhogynem ingyen adta a kocsikat). Ebben az árban ötven-ötven Audi A8-as, Audi A7-es, valamint VW Multivan kisbusz, 45 Skoda Octavia van benne, valamint 12 "speciálisan felkészített autó". Ezek páncélozottak és éjjellátó készülékekkel is fel voltak szerelve, motorjuk 500 lóerős W12-es. Az "elnökségi kocsik" vezetésére a Köztársasági Őrezred a rendőrség állományából választott ki 250 sofőrt, akik – az őrezred autóvezetőivel együtt – speciális felkészítést is kaptak. Az állam díjmentesen kapott svéd flottát is, a Saab magyar importőre tíz új 9-5-öst adott át a kormányzatnak; ezek feladata az volt, hogy a delegációkat a reptéren a repülőgép és az elnökségi VIP-váró között szállítsák. A Citroen két mikrobuszt, egy teherautót és két C4 személyautót bocsátott az állam rendelkezésre.Csakhogy alaposan bekavart az eredetileg májusra és Magyarországra tervezett EU-s keleti partnerség csúcstalálkozó áttolása a lengyel soros elnökség idejére – egyes hírek szerint feleslegessé vált a több milliárd forintnyi beruházás egy része. A rendőrség például a delegációk felvezetésére és utaztatására hatvan új rendőrmotort és ötven biztonsági autót (170-200 lóerős Skoda Octavia RS) vett, amelyeket így most részben a Hajdú vezette TEK, illetve a rendőrkapitányságok kapnak meg.
|
[
"Semjén Zsolt",
"Navracsics Tibor",
"Pintér Sándor",
"Réthelyi Miklós",
"Hende Csaba",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Matolcsy György",
"Martonyi János",
"Fazekas Sándor",
"Bajusz Ferenc",
"Gyurcsány Ferenc",
"Hajdú János"
] |
Princz-per: vádbeszéd után "Teljesen vagyontalan vagyok, a pénzemet gyerekeimre költöm" Az új védőre tekintettel tegnap elnapolták a Fővárosi Bíróságon Princz Gábor egykori Postabank-vezér büntetőperének tárgyalását. Jogerős ítélet feltehetően évek múlva várható. Marnitz István | Népszabadság | 2004. október 20. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Szabó Barnabás Tegnap Diós Erzsébet, a Fővárosi Bíróság bírája elnapolta Princz Gábor egykori Postabank-vezér büntetőperének elsőfokú tárgyalását, mert ügyvédjének, Nehéz-Posony Mártonnak még idő kell ahhoz, hogy átvegye a védelmet nyáron elhalálozott édesapjától. Ezt megelőzően az ügyész előadta vádbeszédét. Ebből kiderült: Princz Gábort és hat vezetőtársát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. A bűnösség megállapítása esetén ezért akár nyolcévi szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Az indoklás szerint a hitelintézet pénzügyi helyzete szinte a kezdetek, azaz 1991 óta nem felelt meg az előírásoknak, ám ez ellen a bank vezetése nem tette meg a kellő lépéseket. Az ügyészség véleménye szerint 1995-től a fejlődés visszafogásával, a kétes hitelek megfelelő kezelésével kellett volna úrrá lenni a helyzeten, ám ehelyett üzletbővítés, betétikamat-emelés és a reklámok mennyiségének növelésével forrásgyűjtés mellett kötelezték el magukat. Bár Princz jóváhagyása nélkül semmi nem történhetett, a törvénysértésekről vádlott-társainak is tudniuk kellett - véli az ügyészség. A pénzügyi helyzetet különböző számviteli technikákkal próbálták javítani - papíron. A valós tőkehelyzetről sem az állami szerveket, sem a tulajdonosokat nem tájékoztatták. Az ügyészség számításai szerint 36,1 milliárdos vagyoni hátrány írható a vezetés számlájára.
HIRDETÉS Az ügyészség ehhez a vádhoz csatolta Princz egy külön ügyét, amelyben a Postabank, számításaik szerint, valós értékénél legalább 121 millió forinttal drágábban vásárolta meg Máté Lászlótól - az MSZP volt pénztárnokától - a Budai Hengermalom Kft. 50 százalékát. A bíró felhívta az ügyész figyelmét, hogy a jövőben tételesen meg kell jelölnie, mely vádlottaknak milyen bűncselekményeket ró fel. Az elsőfokú tárgyalás jövő év közepéig véget érhet. A Postabank 1997 februárjában vált "üggyé", amikor a betétesek - elveszítve bizalmukat - néhány nap alatt több tízmilliárd forintot vettek ki a bankból. 1998-ban az állam felvásárolta a nehéz helyzetbe került pénzintézetet, és azóta - egyes számítások szerint - legalább 200 milliárd adóforint ment el a romeltakarításra. Az így kitisztított hitelintézetet tavaly az osztrák Erste Bank 101 milliárd forintért megvette. Princz Gábor ügyében a nyomozás öt éve kezdődött. Az 1998 előtti ügyek kapcsán számos vagyoni jellegű per is folyamatban van, például százmilliárdos értékre az egykori könyvvizsgálók ellen. Az exbankelnök vállalkozik A volt bankvezér leváltása óta is "reggeltől estig" dolgozik. Egy ideig műtárgyakkal kereskedett, most egyéni vállalkozóként üzleti tanácsokat ad. Ügyfeleiről azonban érdeklődésünkre nem adott bővebb felvilágosítást, csak annyit mondott: "A bankszektorban szerzett tapasztalataimra alapoznak." Kérdésünkre kijelentette: "Teljesen vagyontalan vagyok, a pénzemet gyerekeimre költöm." Vádlottak és egykori tisztségük Princz Gábor: elnök-vezérigazgató Varga Iván: az igazgatóság belső tagja, általános vezérigazgató-helyettes, a központi közgazdasági igazgatóság vezetője Tarr József: az igazgatóság belső tagja, vezérigazgató-helyettes, a banküzemgazdasági központi igazgatóság vezetője Lovas Józsefné: az igazgatóság belső tagja, számviteli vezérigazgató-helyettes Jávori Péter: a befektetési igazgatóság ügyvezetője Pusztai Viktor: vezérigazgató-helyettes, az üzleti központi igazgatóság vezetője Szabóné Bolváry Mariann: az üzletpolitikai igazgatóság ügyvezetője Forrás: Fővárosi Bíróság
HIRDETÉS
.
|
[
"Pusztai Viktor",
"Varga Iván",
"Tarr József",
"Jávori Péter",
"Princz Gábor",
"Máté László",
"Lovas Józsefné",
"Szabóné Bolváry Mariann"
] |
[
"Szabó Barnabás",
"Nehéz-Posony Márton",
"Marnitz István",
"Diós Erzsébet"
] |
A vád személyes adattal való visszaélés Dávid Ibolya volt MDF-elnök és Herényi Károly, egykori párttársa esetében, illetve Dávid Ibolya esetében kényszerítés is. Az alapeljárásban a vádlottak között volt még Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke.
Az ügy sértettje a vádhatóság szerint Kövér László jelenlegi házelnök és Demeter Ervin, mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek, valamint Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő.
Dávid Ibolya, Almásy Kornél, Csányi Sándor
Az eredeti vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és ily módon Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássyt.
A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról.
Számtalan ítélet
A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést.
Kép: MTI / Honéczy Barnabás
A törvényszék szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért "siklott félre", mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta "betuszkolni", holott Szilvásy esetében a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem helyi bíróság, hanem törvényszék hatáskörébe tartozik, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság el sem járhatott volna az ügyben.
Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában tavaly januárban a másodfokú bíróság a szóbeli indoklásában azt fejtegette: a két megvádolt politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, a kérdés az, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Akkor szóbeli indoklásában a másodfokon eljáró bírói tanács elnöke kitért arra, hogy ellentmondóak a rendelkezésre álló tanúvallomások és más bizonyítékok, ezeket pedig nem oldotta fel, illetve nem vizsgálta kellő körültekintéssel az elsőfokú bíróság.
"Elhúz-e"
Adat van arra is, hogy Dávid Ibolya az Almássy Kornéllal kapcsolatos lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozását attól tette függővé, hogy riválisa nyilvánosan bocsánatot kér és "elhúz-e a közéletből", ami megvalósíthatja a kényszerítés bűncselekményét - vélekedett a törvényszék büntető tanácsa, amely ugyanakkor találónak minősítette egy másik, polgári perben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor az Almássy Kornél kapcsán "a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről" beszélt.
A másodfokú bíróság tavaly januárban nem foglalt állást Dávid Ibolya és Herényi Károly bűnösségét illetően, ez is az új elsőfokú eljárás feladata lesz. Arra azonban rámutatott a törvényszék, hogy az események során szembenálló csoportok közül nem csupán az egyiknél merülhettek fel politikai célok, ezért egyforma mértékkel kell mérni a különböző vallomásokat.
|
[
"Herényi Károly",
"Tóth Károly",
"Szilvásy György",
"Dávid Ibolya"
] |
[
"Kövér László",
"Almássy Kornél",
"Demeter Ervin",
"Honéczy Barnabás",
"Almásy Kornél",
"Csányi Sándor"
] |
A Magyar Építő Zrt. a ZÁÉV-vel együtt fog dolgozni, ez utóbbi cég részt vesz egy új sportcsarnok építésében is.
Összesen 11,3 milliárd forintnyi közbeszerzésben fog részt venni a ZÁÉV Zrt. Kaposváron – derül ki a friss európai uniós közbeszerzési értesítőből. A cég, amely nemrégiben a kaposvári vasútállomást újította fel, de régi kedvenc a városban, a soproni Fertődi Zrt.-vel húz fel egy új sportcsarnokot 4,4 milliárd forintért. A 9 150 négyzetméteres csarnok 2 500 férőhelyes lesz.
A kaposváriak régi álma válik valóra most azzal, hogy 6,9 milliárd forintért végre felújítják a rendkívül rossz állapotban lévő színházat. Ezt a feladatot szintén a ZÁÉV végzi el, konzorciumi partnere pedig a Magyar Építő Zrt., amelynek ügyvezetője Pálffy Balázs, Mészáros Lőrinc lányának barátja. A Magyar Építőt tulajdonló Duna Aszfalt is a felcsúti polgármesterhez köthető: Szíjj László cégtulajdonosnak két közös cége is van Mészárossal.
D. Kovács Ildikó
|
[
"Pálffy Balázs",
"Szíjj László",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"D. Kovács Ildikó"
] |
Előzetes, nem kötelező erejű megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága, a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG; a megállapodás értelmében a düsseldorfi székhelyű, védelmi iparban és járműgyártásban is meghatározó globális vállalat két tranzakcióval együttesen 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a 4iG Nyrt.-ben – közölte a 4iG csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a befektetéssel a Rheinmetall célja, hogy a jövőben a 4iG váljon a legfőbb digitalizációs és informatikai partnerévé.
Részletezik, hogy a 4iG jogi, pénzügyi, illetve kereskedelmi átvilágításának, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok megfelelően a Rheinmetall AG tőzsdén kívüli ügylet (OTC) keretében a KZF Vagyonkezelő Kft.-től vásárolna 4iG részvényeket.
A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zártkörű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne. Az előzetes megállapodás szerint a tervezett ázsiós alaptőkeemelés 670 forint kibocsátási értékű 4iG részvények forgalomba hozatalával valósulna meg. A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tervezett tőkeemelés hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona és 4iG Nyrt. fölötti kontrollja nem változna érdemben – olvasható a közleményben.
Kiemelték, hogy az előzetes megállapodás szerint a tranzakciók lezárását követően a Rheinmetall (51 százalék) és a 4iG Nyrt. (49 százalék) közös tulajdonában lévő informatikai vállalatot hoznak létre. Az alapítók célja, hogy a 4iG a közös platformcégen keresztül szolgálja ki a Rheinmetall magyarországi és egyéb érdekeltségeinek komplex informatikai igényeit, illetve a társaság a hadiipari és védelmi informatikai megoldások fejlesztésében is részt vegyen. Ennek megfelelően a közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló, és a világ egyik legmodernebb harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól.
A partnerség az első években Magyarországra és a Rheinmetall közép-kelet-európai érdekeltségeire vonatkozik, amelyet a felek fokozatosan terjesztenek majd ki a Rheinmetall teljes nemzetközi hálózatára. Az együttműködés nagy mértékben támogatja a 4iG növekedési stratégiáját, melynek célja, hogy a társaság a távközlési szegmens mellett informatikai szolgáltatásaival is megjelenjen a nemzetközi piacokon – írják a közleményben.
Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója a bejelentés kapcsán hangsúlyozta: a Rheinmetall AG-val kötött előzetes megállapodás jelentős mértékben támogatja nemzetközi terjeszkedési elképzeléseiket a technológiai szektorban. Megtisztelőnek nevezte, hogy a világ egyik vezető vállalata stratégiai befektetési célpontként tekint a 4iG csoportra, és részt kíván venni a vállalat növekedési stratégiájának megvalósításában. A Rheinmetall befektetési szándéka pozitív visszajelzést jelent abban is, hogy megalapozott és értékteremtő stratégiával rendelkeznek a hazai és nemzetközi piacokon – tette hozzá az 4iG elnök-vezérigazgatója.
Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója a közleményben kiemelte, részvételük a 4iG-ben a Rheinmetall digitalizációs stratégiájának szerves részét képezi, amely egyben Magyarország iránti különleges elkötelezettségük jele is. A Rheinmetall az elmúlt években nagy előrelépést tett annak érdekében, hogy nemzetközi vállalattá váljon, ami azt jelenti, Németországon kívül az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Magyarországon is új piacokat szerezett. Ezekben, illetve más nyugati országokban a Rheinmetall aktívan részt vesz a helyi gyártási és K+F folyamatokban – mutatott rá a Rheinmetall AG vezérigazgatója.
A közlemény szerint az átvilágítás, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok, illetve a szükséges vállalati jóváhagyások eredményétől függően a tőkeemelésben részvevő felek tulajdonukba kerülő részvénycsomagra legalább 1 éves értékesítési tilalmat (lock-up) vállalnak. A stratégiai ágazatokra vonatkozó, Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó magyar szabályozásnak megfelelően a Rheinmetall tulajdonszerzése a Belügyminisztérium (BM) engedélyével valósulhat meg, a tervek szerint 2022 január végéig.
A 4iG-ben korábban Mészáros Lőrincnek is volt érdekeltsége, azonban 2020 nyarán Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészárost. A 4iG rendszeresen hasít au állami tendereken, amelynek köszönhetően a társaság árbevétele jelentősen megnőtt.
|
[
"Jászai Gellért",
"Armin Papperger"
] |
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
A DK koncepciós perről beszél
A Demokratikus Koalíció alelnöke, Varju László csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a Kúria jogerős döntését kommentálva koncepciós perről beszélt, továbbá - kormányváltáskor - szabadulást és teljes kárpótlást ígért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. letöltendő börtönbüntetésre ítélt egykori vezetőinek. A Fidesz azért kreálta a Sukoró-ügyet, hogy börtönbe zárja Orbán Viktor kormányfő legfőbb politikai ellenfelét, Gyurcsány Ferencet, Tátrai Miklós és Császy Zsolt fő bűne pedig az volt, hogy nem tettek hamis tanúvallomást a DK elnöke ellen - jelentette ki a politikus.
Ma Magyarországon nem független az igazságszolgáltatás - tette hozzá Varjú László, hiszen Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró "fideszes" ügyészek, a csütörtöki ítéletet meghozó bíró és tanácsa addig lesz szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják.
Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán reagált a Kúria Sukoró-ügyben hozott ítéletére. Azt írta, az elítéltek ártatlanok, a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök. Tisztességes kollégáimat zártátok börtönbe, mert engem nem tudtatok - értékelt a volt miniszterelnök.
|
[
"Tátrai Miklós",
"Császy Zsolt"
] |
[
"Varju László",
"Handó Tünde",
"Polt Péter",
"Gyurcsány Ferenc",
"Orbán Viktor",
"Varjú László"
] |
Az egyik leglátványosabb és legelszomorítóbb pénzeltüntetés az elmúlt évekből mindenképp a Farkas Flórián vezette ORÖ-ben elkezdett Híd a munka világába foglalkoztatási program.
A roma önkormányzat és a milliárdos uniós programot vezető néhány projektmenedzser úgy költött/tüntetett el több milliárd forintot, hogy gyakorlatilag egyetlen hátrányos helyzetű romát sem juttatott munkához. Ha csak nem vesszük ide azokat a kamu megyei irodákat kamuvezető roma önkormányzati képviselőket, akik több százezres havi fizetéseket vettek fel a semmiért.
Az 1,6 milliárdos programmal kapcsolatos visszaélések miatt az EU csalás elleni hivatala és a NAV is vizsgálódik az Országos Roma Önkormányzatnál. A programról tavaly az Emmi is elismerte, hogy a céljaiból jórészt semmi nem valósult meg, ezért a támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. A kormány karácsony előtt azonban egy 1,3 milliárdos támogatással kisegítette a csődközelbe jutott szervezetet, vagyis kevés híján kvázi elengedte az ORÖ adósságát.
A Romnet most azt írja, feloszlatta magát az Országos Roma Önkormányzat által létrehozott, korábban Farkas Flórián miniszterelnöki biztos által vezetett Híd a munka világába nevű foglakoztatási szövetkezet. A lapnak a foglalkoztatási szövetkezet vezetője, Berényi László is megerősítette a hírt.
Azt írják: "Az ORÖ egyébként még a múlt évben hozott közgyűlési határozatot arról, hogy a botrányprogram keretében jelentősen túlárazva vásárolt, a foglakoztatási projekt szempontjából használhatatlan és alkalmatlan irodákat, így a 260 millió forintért Budapesten, a Naphegy téren, a Gellérthegy utca 21. alatt lévő központi irodaházat, a gödöllői, a pécsi, a salgótarjáni és a zalaegerszegi ingatlanokat átadják a szövetkezetnek. Berényi László elnök-vezérigazgató kérésére az ORÖ közgyűlése 2,5 millió forint kölcsönt is megszavazott a szövetkezetnek, hogy elindíthassák programjaikat. Az Országos Roma Önkormányzat által létrehozott foglakoztatási szövetkezet az elmúlt években csak nevében működött, érdemi munkát nem végzett, és a korábbi elnökség szerint a tisztújítást is szabálytalanul hajtotta végre."
A szövetkezet célja az volt, hogy "keretet nyújtson több ezer hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású ember felzárkózására, és a szövetkezet a tagjai számára biztosítja a foglalkoztathatóság feltételeit, valamint vállalja a munkaerő-szervezéssel kapcsolatos feladatokat".
Ezt a célt most nem sikerült elérni.
Nem volt rá igény
A Romnetnek hétfő estére sikerült elérnie Berényi László elnök-vezérigazgatót, aki a megszüntetést azzal magyarázta, nem volt más kiút számukra, ugyanis az ORÖ botrányokkal övezett, Híd a munka világába projektje miatt a szervezetet kiüresítették, és bezárultak, megszűntek azok a lehetőségek is, amelyekkel az alapítás célját, célkitűzését szerették volna elérni. Berényi szerint a szövetkezet szép reményekkel és nagy célokkal indult, a tagság kiépült, és a program által nyújtott képzésekre több mint tízezer ember jelentkezett az ország minden részéből.
Az elnök-vezérigazgató megjegyezte, a szövetkezet feloszlatásának a másik oka az volt, hogy a kormány a múlt év végén hozott döntése alapján január elsejei hatállyal valamennyi foglalkoztatási szövetkezetet megszüntette. Arra a kérdésre, hogy ugyanakkor a jogszabályváltozás értelmében átalakulhattak volna egyszerű szociális szövetkezetté, és miért nem tették meg, Berényi László a Romnet-nek úgy válaszolt: "nem volt rá igény".
|
[
"Farkas Flórián"
] |
[
"Berényi László"
] |
Tiborcz István 2,3 milliárd forint osztalékkal gazdagodott - Egymilliárdért vette meg Mészáros Lőrinc szállodáját
Csinos profit jött össze 2019-ben Tiborcz István, a miniszterelnök vejének fő cégénél, a BDPST Zrt.-nél: a 4,8 milliárd forint adózott eredmény után a május 8-i közgyűlésen úgy döntöttek, hogy 2,3 milliárd forint osztalékot fizetnek ki a tulajdonosnak - derül ki a cég beszámolójából. Ezzel Orbán Ráhel férje biztosan előrébb léphet a 100 leggazdagabb magyar listáján. A 4,8 milliárd forintos profit rekordnak számít: 2017-ben 4 milliárd forint, 2018-ban pedig csupán 1 milliárd forint jött össze, és osztalékot nem is vettek ki a cégből.
A beszámolóból az is kiderült: a BDPST tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt, jelenleg így a BDPST a végső tulajdonosa a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia szállodának, amely amúgy a koronavírus-járvány után május 22-én nyit ki újra.
Fantasztikus hírünk van! Május 22-től az Andrássy Rezidencia kinyitja kapuit, és nagy szeretettel várja kedves vendégeit! Csapatunk ez idő alatt sem tétlenkedett, júniustól megújult borvacsora menüvel és izgalmas szabadtéri programokkal is készültünk, hogy biztosan felejthetetlen legyen a nálunk töltött idő! - közölte a jó hírt a hotel.
Tavaly 35 milliárd forintos vagyonnal a 32. helyen debütált a miniszterelnök veje, Tiborcz István a leggazdagabb magyar üzletemberek százas listáján, amit Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa szerkesztett. A 34 éves Tiborcz lett ezzel a 100-as rangsor legfiatalabb résztvevője. Vagyona főleg ingatlanberuházásainak köszönhetően gyarapodott, ami elég jelentős volt, ugyanis a 2018-as listára 8,2 milliárdos vagyonnal lehetett felférni, és a 2017-es adatok alapján Tiborcznak akkor még nem volt ekkora vagyona.
|
[
"Tiborcz István",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Orbán Ráhel",
"Szakonyi Péter"
] |
Mint azt a Telex.hu is megírta, távozik posztjáról Kóbor György, az MVM-csoport elnök-vezérigazgatója. A posztját elhagyó vezető legszűkebb környezetében is azt hallottuk, hogy mindenkinek meglepetés volt Kóbor távozása. A közlemény "közös megegyezésről" szól, de természetesen ez az a típusú közös megegyezés volt, amely során a szerdai bejelentés előtti napon, vagyis szeptember 28-án, kedden reggel Kóbor még aligha tudhatott ezen "közös szándékáról", csak aznap délután találkozott az azonnali bizalomvesztéssel.
Akárkivel beszéltünk, mindenki azt mesélte, hogy Kóbornak komoly tervei voltak a közeljövőre, nehéz volt hozzá időpontot kapni, hónapokra előre tele volt a naptárja találkozókkal.
Derült égből
Az általunk elért hazai energetikai és állami vezetők közül ezúttal senki nem mondta azt, sőt, nem is játszotta el, hogy számított erre a lépésre, hogy ő már tudta. Éppen ellenkezőleg, mindenki a meglepetéséről számolt be, bár az energetikában olyanok már voltak, akik azt rebesgették, hogy "lefolyt a kávé", de ők is mindig csak azt mondták, hogy talán a választások után ismét változás lesz a nagy energetikai cég élén. Ha fordul a politikai irány, akkor azért, de még ha nem is fordul, akkor is új ember kellhet.
Azt hallottuk, hogy Kóbor György összességében népszerű ember volt a cégben és a versenytársak körében, lehet, hogy volt, aki felrótta neki a vezetési stílusát, nyilván sok kritika érte, amikor az MVM hajlandó volt a Mátrai Erőművet megvenni Mészáros Lőrincéktől, de azt nem mondta senki, hogy Kóbor ne értene ahhoz, amit csinál.
Emellett nagyon fontos pozitív tulajdonsága volt a lazasága és a dinamizmusa. Ha ő adott elő, akkor az életszagú, spontán és érthető volt, egyáltalán nem a magyar állami energetikai vezetőkre gyakran jellemző "csak legyek rajta túl, probléma nélkül" jellegű szürke nyilvános szereplés jellemezte, ahol az előre megírt, kimódolt fordulatokat ismertette valaki a közönségével.
Az energetikában olykor felmerül, hogy valami nagy, régóta húzódó lobbiharc indult be újra, egy időben például a Mol és az MVM világa ütközött, vagy volt, amikor a Lázár János és a Seszták Miklós féle erővonalak, biztosan volt pár év, amikor ez valódi súrlódás volt, de most – az óhatatlan érdekkülönbségek ellenére – ezek a felek nagyon jól megtalálták a hangot.
Mi lehetett az ok?
A következőkben felsorolunk pár eseményt, ami mostanában történt, amelyeket szóba hoztak a beszélgetőpartnereink, de ezek inkább csak az iparági környezetet mutatják be, mert Kóbor közeli munkatársai sem tudnak arról, hogy ezek lettek volna a konkrét konfliktusforrások.
Kóbor György is annak a csapatnak a részese volt, aki aláírta a 10+5 éves magyar-orosz gázszerződést, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, vagyis a "főtárgyaló" nagy sikerként élt meg, Szijjártó amúgy is nagyon lelkes "energetikai" miniszter újabban, az október elsején induló déli betáplálást előtt is személyesen szeretné megtekinteni a helyszínt (Kiskundorozsmán).
Bár a nagy szerződés, (állítólag a holland tőzsdei árhoz kötött) belső elszámolási árat ugyan nem mindenki látta annyira kedvezőnek, mint a politika, de a tárgyalások miatt politikai felelősséget nem kellett elvinnie a magyar gázimport kereskedelmi-szakmai felelősének, vagyis Kóbornak. A hosszú szerződés legfeljebb úgy jött elő a beszélgetésekben, hogy a kormány megvárta, hogy ez megtörténjen, és utána egy korábbi konfliktus miatt leszámolt az MVM első emberével.
Nem szakmai, bizalmi ügy
Azt hallottuk, hogy a távozás oka eleve nem szakmai kérdés volt, hanem bizalmi. A romantikus magyarázatokban szerepeltek olyan verziók is, hogy Kóbor valamit nem volt hajlandó végrehajtani. Erről nem tudunk semmit, de azért, amikor a NER-rel kellett üzletelnie az elnök-vezérigazgatónak, nem tűnt nagy ellenállónak, az MVM például megvette a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincéktől és eladta a csoport értékes ingatlancégét, az MVM Netet.
Igaz, itt annyiban védhető volt Kóbor helyzete, hogy ő egy állami cég vezetőjeként még csak egy másik állami cégnek, az Antenna Hungáriának adta el a több stratégiai jelentőségű kormányzati távközlési infrastruktúrát működtető társaságot, majd az Antenna egy újabb lépéssel összebútorozott a 4iG-vel és egy közös magán-állami távközlési konglomerátum kialakítását határozta el.
Más azt említette, hogy Pakssal is vannak most zavarok, de azért ez nem annyira az MVM sztorija.
Kommunikáció
Az is érdekes időzítés volt, hogy Kóbor lendületes, a jövőt tervező interjút adott az Indexnek és a Portfolio.hu szeptember 30-i (vagyis Kóbor utolsó munkanapjára eső) energetikai konferenciáján is felszólalt volna. Ez utóbbi végül alighanem elmarad már.
Az ugyan feltűnő volt, hogy az indexes cikk egyes tartalmi elemei gyorsan megváltoztak az első push-üzenet után, módosult a cikk címének üzenete, a Kóbor által vezetett társaság megnevezése is megjavult, illetve mintha lassan letisztult volna a lapnál, hogy mi a különbség egy blokk és egy teljes erőmű között, de mindezek a zavarok azért nem tűntek casus bellinek és aligha Kóbor hibái voltak, valószínűleg nem ő fogalmazott pontatlanul.
Czepek Gábor érkezése
Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere mindenesetre 2021. október 1-el a régi jolly jokerét, vagyis bizalmi emberét, Czepek Gábort húzta ki ismét a kalapból, őt nevezte ki az MVM élére. A jogász volt már korábban Mager Andrea államtitkára, most a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztjáról érkezett és ő egyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának is az elnöke.
Czepek abszolút bizalmi embere Mager Andreának, eddig persze úgy tűnt, hogy Kóbor is az volt, a jogász mindenesetre nem energetikai szakember, de azért a felsorolt politikai tisztségeinél már találkozott az energetikai cégekkel
– mondta róla egy ismerője.
A feladata nem lesz könnyű, az MVM hatalmas expanzióban volt, hazai és külföldi cégeket vett, de közben meg kellett küzdenie az emelkedő világpiaci gáz- és áramárakkal, amely a rezsiharc miatt méretes veszteséget jelent a csoportnak. Egy másik nagy pofonként a veszteséges lakossági értékesítésre még "extraadót", vagyis az EKR nevű új energiahatékonysági terhet is megkapta a cég, még mint veszteséges egyetemes szolgáltató is.
Mire érkezett?
A piac most azt találgatja, hogy Czepek mire kapott felhatalmazást? Csendben húzza ki a választásokig, azaz valahogy gazdálkodja ki továbbra is a rezsiharcot, vagy próbáljon valami nagyobb átalakítást? Az MVM tőzsdeképessége is halad (igaz, nem túl gyorsan).
A szakmabeliek azért elég keserűek, mint mondják az állami energetikai cégnél mindig elég gyorsan változnak a vezetők, de így vélhetően egyre nehezebb lesz megfelelő (és valóban az energetikához is értő) szakembert megnyerni a feladatra.
"Azért az milyen, hogy egyik nap aláírsz egy 15 éves szerződést, másnap repülsz, miért kell egy felkészült szakembert magyarázat nélkül kirúgni, ilyen Ukrajnában szokott történni, ahol már nagyon nem mernek a jó szakemberek elmenni az állami gázcégekhez, mert azonnal politikai össztűz alá kerül minden vezető."
- mesélte egy volt kolléga.
Talán egyszer megtudjuk, hogy Kóborral mi volt a baj, kinek a lábára taposott rá, de közben az államnak azt is valahogyan kezelnie kéne, hogy novemberben már 190,9 euró a forward villamosenergia ára, ez olyan, mintha a benzin egyik nap 400 forintba, aztán nem sokkal később 1000 forintba kerülne. A lakosságot közvetlenül el lehet zárni ettől az ártól, de az ipari felhasználók már nagyon zúgolódnak.
|
[
"Czepek Gábor",
"Mager Andrea"
] |
[
"Lázár János",
"Mészáros Lőrincé",
"Szijjártó Péter",
"Seszták Miklós",
"Kóbor György"
] |
Garancsi István árbevétel nélküli, veszteséges ingatlancégében látott fantáziát másik két feketeöves oligarcha, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt. Összesen – befektetéseik révén – 40 milliót toltak a Váll-Ber Zrt.-be.
2015-ben egy fillér árbevételt nem termelt, de addig is szerényen muzsikált a veszprémi Váll-Ber Építőipari és Szolgáltató Zrt., Garancsi István cége. Garancsi, aki egyebek mellett a MET Holding, és a Market Építő révén az ország egyik legvagyonosabb üzletembere és nem mellékesen Orbán Viktor barátja, most felpörgetheti az eddig 100 százalékban saját tulajdonában állt vállalkozását is.
Két jeles befektető emelt ugyanis tőkét a gyorsan Budapestre, Garancsi egyéb cégeinek rózsadombi székhelyére át is költöztetett ingatlanos vállakozásban. Csányi Sándor OTP-vezér Bonitás 2002 Zrt.-je, illetve Hernádi Zsolt Mol-elnök nemrégiben alapított 4Z Investment Zrt.-je tolta meg 20-20 millióval a Váll-Ber alaptőkéjét. Így egyformán egyharmados tulajdonosok lettek Garancsival.
Kipróbált trió az övék. Garancsiról például 2001-ben lehetett először hallani. Hernádival közösen alapított – majd Garancsira mint egyedüli tulajra maradt – cégük ekkor vásárolta meg az OTP által frissen privatizált, az akkor 140 elegáns diplomataingatlant tulajdonló CD Hungaryt.
A Váll-Ber 2007-2008-ban részvényes volt a Buda-Faktor Zrt.-ben, amelyben utóbb szintén érdekelt lett Lenk Géza, az OTP volt vezérigazgató-helyettese. A tavaly felszámolt faktorcég igazgatóságában a kétezres években felbukkant Wolf László is, aki jelenleg is második ember a Csányi-féle pénzintézetben.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Csányi Sándor"
] |
[
"Lenk Géza",
"Orbán Viktor",
"Wolf László"
] |
Nyílt levélben kérik számon Matyi Dezsőt a könyvkiadók, miután lánya a Blikknek büszkélkedett
A Librarius.hu tette közzé azt a nyílt levelet, amit a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Galambos Ádám fogalmazott Matyi Dezsőnek, az Alexandra csoport fejének címezve, miután Matyi Dezső lányával, Alexandrával készített egy videóinterjút a Blikk, amelyben Alexandra egy 30 millió forintos Mercedes volánjánál ül.
Kedves Matyi Dezső!
Mint a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) vezetője, örömmel láttam és tapasztaltam az alábbi, a lánya főszereplésével készített fizetett PR-filmből, hogy Ön és az Alexandra könyvkiadói csoport kezd talpra állni a 2016-os válságból.
Sajnos ezt az általam képviselt közel 30 kiadó munkatársai és azok családtagjai nevében már nem mondhatom el...
A magyar könyvkiadóknak több mint 3 milliárd forinttal tartozik az egykor az Alexandra-csoport tulajdonolta Könyvbazár Kft., amelynek döntéseit Ön hozta meg, és amely ellen jelenleg is csődeljárás folyik. Örültünk volna, ha a videóban arról is említést tesznek, hogy:
– miből finanszírozták meg az Alexandra Kiadó közel 150 idei kiadványát?
– miből fedezte a kiadója karácsonyi reklámkampányát?
Tudom, a kérdések költőiek, hiszen NEM az ÖN 3 milliárd forintja tűnt el nyomtalanul – ahogy a lánya ezt valótlanul állítja a videóban –, hanem bizony a MI, azaz a könyvkiadók pénze!
De mivel velünk már nagyon sok mindent megtettek és megtehettek, csak arra várnám a válaszát, hogy a videóban is említett, bevallottan sikeres idei év profitjából mikor szándékozik kifizetni a becsapott könyvkiadókat?
Várom mielőbbi válaszát!
Könyvbaráti üdvözlettel,
Galambos Ádám
a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke
|
[
"Matyi Dezső"
] |
[
"Galambos Ádám"
] |
Nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésünkre Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza fideszes polgármestere, ő engedélyezte-e, hogy Gyarmati Menyhért az önkormányzattal kapcsolatba került cég képviselőjeként havi 595 ezer forint tanácsadói díjat vegyen fel a várostól amellett, hogy Gyarmati a kiskunfélegyházi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként is fölvette a fizetését, miközben a vagyonkezelő cég érdemi munkát nem végzett.
Az ügyben hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést a Nyomozó Főügyészségen. Információink szerint az ügyészség a közelmúltban anyagokat kért a félegyházi önkormányzattól az üggyel kapcsolatban. Nem lesz könnyű dolga az ügyészségnek, mert a dokumentumok és az érintettek nyilatkozatai lényeges kérdésekben homlokegyenest ellentmondanak egymásnak.
Mint azt június 2-án megjelent cikkünkben megírtuk, Kapus Krisztián kezdeményezésére úgy akarták bevinni a város vagyonát egy újonnan megalakított cégbe, hogy afölött az önkormányzat elveszítette volna rendelkezési jogát. A jegyző azt a konstrukciót, ami a képviselő-testület tudomása szerint a Primatus Ecofinance Hungary Kft.-hez, illetve annak képviselőiként fellépő személyekhez kötődött, a magyar jogszabályokkal összeegyeztethetetlennek tartotta.
A képviselő-testület 2011. szeptember 15-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből kiderül: a testület úgy tudta, a Primatus Ecofinance tulajdonosa, Kiss Elemér azonos az egykori MSZP-kormány kancelláriaminiszterével. Bense Zoltán KDNP-s képviselő figyelmeztette is a jobboldali többségű testületet, hogy "ennek tudatában szavazzanak a mai napon"! Kapus Krisztián polgármester pedig megköszönte a képviselőnek, "hogy összefoglalta mindazt, amit előtte elmondtam, és egyébként leírtunk".
A jegyzőkönyv alapján lapunk is átvette a testület tévedését, miszerint a Primatus Ecofinance Hungary Kft., illetve a Mátraholding Zrt. tulajdonosa, Kiss Elemér azonos a volt kancelláriaminiszterrel. Ez azonban nem igaz, sem a volt kancelláriaminiszter dr. Kiss Elemér, sem hozzátartozói nem tulajdonosok az említett cégekben. A Mátraholding ügyvezetője, valamint e cég és a Primatus többségi tulajdonosa valójában Kiss Elemér okleveles közgazda.
Utóbbi ráadásul azt is közölte lapunkkal, hogy a kft., illetve képviselői nem voltak kapcsolatban Kiskunfélegyházával, nem tettek semmilyen témában semmilyen javaslatot, Gyarmati Menyhért pedig nem volt soha a kft. képviselője. Az önkormányzati jegyzőkönyv ugyanakkor több helyen is egyértelműen a kft.-vel való kapcsolatról szól, Gyarmatit pedig a cég képviselőjeként említi.
Bense Zoltán az ülés jegyzőkönyve szerint azt mondta: "Az elmúlt évben került kapcsolatba Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata a Primatus Ecofinance Consulting brüsszeli bejegyzésű társasággal és annak magyarországi képviselőivel: Gyarmati Menyhért úrral és dr. Kálmán Zoltán úrral. A testület 2011. februári ülésén a két úr ennek a társaságnak a képviselőjeként volt jelen a jegyzőkönyv szerint. Gyarmati Menyhért úrból azóta vezérigazgatót csinált a képviselőtestület, ugyanis őt nevezte ki a Kiskunfélegyházi Vagyonkezelő Zrt. élére. Mint mondtam, Gyarmati Menyhért úr a Primatus Ecofinance Consulting képviselőjeként tevékenykedett az elmúlt időszakban Félegyházán. A polgármester úrral együttműködési megállapodást is kötöttek tudomásom szerint. Tevékenykednek a kórházban, az önkormányzatban, és most milliárdos vagyon feletti rendelkezési jogot kívánunk átengedni a Gyarmati úr fennhatósága alatt lévő zrt. részére."
A testületi ülésen (amelyen a jegyzőkönyv szerint maga Gyarmati is jelen volt) e tényközlések ellen senki sem tiltakozott, a következőként felszólaló polgármester sem.
Az ügyészségnél három feljelentés van az önkormányzatnál előfordult, a feljelentők által törvénysértőnek tartott ügyekről. Június 2-i cikkünk megírása előtt nem értük el Kapus Krisztiánt, mivel Erdélyben tartózkodott. Hazatérve sikerült kapcsolatba lépni vele, de kérdésünkre nem válaszolt, helyette perek sorozatával fenyegetőzött.
|
[
"Gyarmati Menyhért",
"Kapus Krisztián"
] |
[
"Bense Zoltán",
"dr. Kálmán Zoltán",
"Kiss Elemér",
"dr. Kiss Elemér"
] |
Minisztertől is segítséget kért Hunvald
A börtönben ülő expolitikus ügye elsikálásához keresett meg MSZP-s politikusokat
BUDAPEST — Minden követ megmozgatott Hunvald György, az Erzsébetváros ingatlanpanamáért meggyanúsított expolgármestere, hogy "elsikálja" az ellene folyó nyomozást.
A Blikk információi szerint több vezető MSZP-s politikust is megkörnyékezett. Úgy tudjuk, ezek között van Csiha Judit és Szabó Zoltán volt parlamenti képviselők, a volt házelnök Szili Katalin, sőt még Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter is.
Mint megírtuk, Hunvald és társai a gyanú szerint ingatlancsalásokkal 640 millió kárt okoztak a VII. kerületi önkormányzatnak, és további 1,7 milliárdos károkozásra tettek kísérletet. Ellenük a vád csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés és hivatali visszaélés. A nyomozás során a Központi Nyomozó Főügyészség birtokába több olyan információ jutott, amely szerint Hunvald a legmagasabb körökben próbálta az ellene folyó nyomozást befolyásolni.
– Azokkal a politikusokkal szemben, akiktől segítséget próbált kérni Hunvald, nem merült fel adat, amely szerint megpróbálták volna befolyásolni az eljárást. Éppen ezért arra nem is kellett sort keríteni, hogy a védett személyek mentelmi jogának felfüggesztését kérjük – reagált kérdéseinkre Keresztes Imre főügyész.
Az ügyészségi nyomozók birtokába jutott információk szerint az MSZP-s Szabó Zoltánnak is beszélt a nyomozásról a meggyanúsított akkori polgármester.
(Fotó: Czerkl Gábor)
– Valóban beszéltünk Hunvald Györggyel az ellene folyó nyomozásról, de tőlem segítséget nem kért, még csak azt sem kérdezte, hogy kitől kérhetne. De én azt sem értem, hogy vezető politikusok hogyan tudnának segítséget nyújtani egy nyomozással kapcsolatban – értetlenkedett Szabó, aki hozzátette: az ügyészségnek nem lehet elegendő bizonyítéka az ügyben, és látható, hogy egy koncepciós eljárásról van szó.
Draskovics Tibor arra sem emlékezett, hogy egyáltalán beszélt-e valaha Hunvald Györggyel.
– Nem hiszem, hogy beszéltem vele, de abban biztos vagyok, az ellene folyó nyomozással kapcsolatban soha egyetlen szót sem váltottam vele. Sem közvetítőkön keresztül, sem személyesen – mondta a Blikknek az exminiszter.
Koós Szabolcs
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Szabó Zoltán",
"Szili Katalin",
"Draskovics Tibor",
"Csiha Judit",
"Koós Szabolcs",
"Czerkl Gábor",
"Keresztes Imre"
] |
Jókor volt jó helyen, és főleg jó információk birtokában – így kaszálhatott 50 millió feletti összeget Tárnok alpolgármestere és egy megbízott ingatlanközvetítő azzal, hogy alpolgármesterként a helyi mezőgazdasági földek eladására ajánlotta fel szolgálatait a tulajdonosoknak, egy ipari park létrehozásának tervével. Az ügylet nem jött létre, a bíróság mégis úgy döntött, hogy Radics Ernő igénye jogos, így a földtulajdonosok kénytelenek voltak fizetni.
Az M7-esen Sóskút felé nézve ipari park áll az autópálya mellett. A túloldalon Tárnok, ahol viszont csak egy nagyobb épület áll a mezőgazdasági földek között, ipari parknak nyoma sincs, noha sokkal korábban szó volt róla, mint Sóskúton.
Hogy miért nincs, arról azoknak is megvan a véleményük, akik nem voltak érintettek a furcsán kútba esett telekügyletben, amelyben az is furcsa, milyen könnyen veszni hagyta a spanyol hátterűnek mondott befektető az akár 200 milliót elérő foglalót, az önkormányzatnak régészeti feltárásra adott 100 milliót és a tervezésre adott 36 milliós összeget.
A történet a tulajdonosok szempontjából 2007-ben kezdődött, amikor a Fidesz támogatásával előző évben alpolgármesterré választott Radics megkereste a kiszemelt, művelés alatt álló, összesen 79 hektáros terület közel félszáz tulajdonosát azzal, hogy hozna egy nagybefektetőt. Hektáronként 20-30 milliót adna, hogy aztán ipari parkot hozzon létre. Az ajánlat még az épp felfutóban lévő ingatlanárak mellett is nagyvonalú volt, így nem volt nehéz rábeszélni a tulajdonosokat az ügyletre.
Az alpolgármester a vételár 3 százalékát kérte jutalékként, amit az első pénzmozgás után kellene megfizetni.
"Nincs jelentősége, de nem érünk rá már másikat írni, gyorsan kell, mert elmegy a vevő" – ez volt a válasz arra, hogy miért kellene a jutalékot az első pénzmozgás után követelő megállapodást aláírni. "Úgyis kifizeti az egészet a vevő, nincs ennek semmi jelentősége" – érvelt az emlékek szerint az alpolgármester, akihez többeket 30 éves barátság vagy legalábbis régi ismeretség fűzött, így nem gyanakodtak.
Amikor a földtulajdonosok jogi segítséget szerettek volna kérni, Radics azt szükségtelennek nevezte, mert segítségükre lesz a önkormányzat jogásza és jegyzője. Ennek ellenére az előszerződés aláírásakor se a jogász, se a jegyző nem volt jelen, és tanácsot sem kaptak tőlük a földtulajdonosok. A későbbi perben egyébként a földtulajdonosakkal szemben a felpereseket épp az képviselte, aki a befektető megjelenésekor az önkormányzat ügyvédje volt.
Az adásvétel azonban elindult, és az első pénzmozgás is megtörtént: 2007-2008 folyamán a tulajdonosok megkapták a földjükért kért foglalót. Így Lizicska Józsefék is, akiknek hat hektárjuk volt az érintett területen. Róluk még lesz szó később.
A teljes vételár kifizetésének előfeltétele volt, hogy az önkormányzat megváltoztassa a területet mezőgazdasági besorolását, hogy létre lehessen hozni az ipari parkot. Ez azonban nem történt meg,
az ügylet nem jött létre – ám az eladóknak mégis ki kellett fizetni Radicsék részét, a foglaló mintegy egyharmadát.
Az önkormányzat szerint azért hiúsult meg a beruházás, mert a spanyol hátterűnek mondott befektető elállt a vásárlástól, lemondva az addig kifizetett pénzről.
A Milton Group Tárnokon bukkant fel először De ki volt az a külföldi beruházó, aki először gáláns ajánlatot tesz a termőföldekre, majd bő negyedmilliárdot kifizetve hirtelen veszni hagyja az egészet? Nem más, mint a valenciai bejegyzésű Milton 2006 s. l. A cég tulajdonosa az állítólag 87 céget összefogó Milton Group Holdingnak, amelynek vezetője Kovács Bence János. A bizonytalan múltú, a 90-es évek közepén okirathamisításért elítélt Kovács, mint Spanyolországban meggazdagodott milliárdos és a spanyol befektetőként megjelent Milton 2006 s.l. csak később vált ismertté, többek között két, létre nem jött nagyberuházása kapcsán: a pátyiakra ráijesztő golfpálya – vagyis inkább kaszinóközpont és gigantikus lakópark – és a sávolyi Balatonring megálmodójaként. Utóbbi építése 2008 nyarán indult meg, a "spanyol befektető" meglepően nagyvonalúan fogadta bizalmába a szocialista kormány, amely 20 milliárdos hitelt és 15 milliárdos hitelgaranciát ítélt a beruházásra, amely 2010-ben állt le végleg. A félkész MOTO GP-versenypálya ma is ott hever Sávolyon. Talán a két későbbi nagy projekttel magyarázható, hogy az ahhoz képest aprópénzt jelentő tárnoki projektet veszni hagyta a Milton 2006 s.l.
A tulajdonosok tehát a földjeiknél maradtak, az előleget is megtarthatták. Sőt, úgy gondolták, hogy mivel az adásvétel végül meghiúsult, az alpolgármesternek legfeljebb a nekik kifizetett összeg három százaléka jár. Igaz, Radics "üzletviteli tanácsadóként" írva alá a levelet még 2008-9-ben is arról értesítette a tulajdonosokat, hogy a vásárlás csúszik ugyan, de megvalósul, csak a spanyol befektetőnek a 2008-as válság miatt idő kell, hogy rendbe tegye pénzügyeit.
Radics rendszeresen hol alpolgármesteri, hogy üzletviteli tanácsadói minőségében írt a földtulajdonosnak.
Viszont évekig nem kérte a tulajdonosoktól a jutalékát – ez lényegében a kifizetett foglaló 30 százalékát jelentette. Ezt az igényét csak 2012-ben jelezte. Többen inkább per nélkül fizettek, néhányan, köztük Lizicskáék, viszont vállalták a pert, amit azonban nem Radics indított ellenük, hanem a Gál János vezette Mű-Könyv Bt. Ennek a ma már Anginvest-Consult néven működő cégnek engedményezte ugyanis az alpolgármester a követelést. (A cégnek egyébként 2007 decemberében nőtt a 20 ezer forintos alaptőkéje 36 millió 20 ezerre, tehát pont annyival, amennyit az önkormányzat kapott nem sokkal korábban az ipari parknak kinézett telkek közművesítési terveire.)
Hivatalosan Radics és a Mű-Könyv Bt. 2007 augusztusában kötöttek ingatlanközvetítői szerződést – ennek hiányában ugyanis Radics és a földtulajdonosok közötti megbízás sem lett volna érvényes.
Első fokon is felemás ítéletek
A per lassan haladt: a Lizicska Józsefék ellen indult perben, a 2012-es kezdet után csak 2016 januárjában született első- és egy évvel később másodfokú döntés.
A bíróság mindkét esetben Radicséknak adott igazat: a bíróság nem jutaléknak nevezte ugyan az összeget, hanem költségtérítésnek, de kimondta, hogy az alpereseknek ki kell fizetniük Radics költségeit a Mű-Könyv Bt-nek, illetve tulajdonosának, Gál Jánosnak.
"Radics a bíróságon mondott jutalékot, költségtérítést, végül úgy rágta a szájába a bíró, hogy mondjon költségtérítést" – idézte fel Lizicska a pert, amelynek során az alperesek szerint a bíróság lényegi dolgokat hagyott figyelmen kívül.
Kérték, hogy a bíróság kérje be az önkormányzattól az ipari parkkal kapcsolatos okiratokat. A felperes ügyvédje azonban – aki nem mellesleg az önkormányzat ügyvédje is – erről könnyedén lebeszélte a bírót. "Azt mondta, á, azokban semmi érdekes nincs, és azt, hogy azok már talán nincsenek is meg. A bíróság a kérésünket elutasította" – idézett fel egy beszédes jelentet Lizicska, aki szerint az sem rontott a felperesek helyzetén, amikor Radics tanúként a bíróságon azt mondta: "Mindig úgy beszéltem, amit a tulajdonosok hallani szerettek volna."
Más alperesek esetében viszont kacifántosabban jutottak el Radicsék igazáig: első fokon Márki Gyula és Tímár Vince is nyert, a bíróság kimondta, hogy Radics, pontosabban a Mű-Könyv Bt. tulajdonosa, Gál János követelése nem megalapozott.
Másodfokon jött a hidegzuhany. "Nagyon meglepett, azt vártuk, hogy a másodfokon dobpergéssel zeneszóval jóváhagyják az első fokú ítéletet" – mondta Márki ügyvédje, Gulyás Gábor, megjegyezve, hogy "másodfokon semmiféle új bizonyíték nem merült fel, de a bíróság más jogi álláspontra helyezkedett."
A másodfokú bíróság szerint:
Nincs összeférhetetlenség abban, hogy Radics alpolgármesterként – a kiszemelt mezőgazdasági földek átminősítéséért is felelős önkormányzat tagjaként – és a vevő megszerzésének ígéretével profitorientált félként is megjelent az ügyletben.
Nem számít, hogy a Mű-Könyv Bt. a Radiccsal kötött szerződéskötéskor – amelynek tartalmát és tényét sem ismerték az alpolgármestert megbízó földtulajdonosok 2012-ig – még nem is foglalkozhatott földek adásvételével. Erre a cég TEÁOR számot csak 2007 decemberében kapott.
Számlát sem kellett bemutatni a költségekhez. Pedig így nem világos, mire is ment el annyi pénze az alpolgármesternek a földekkel kapcsolatos feladatokra, amelyekre megbízást kapott a földtulajdonosoktól, a saját kezdeményezésére. Miközben önkormányzati képviselőként még a tulajdoni lapokat is ingyen kérhette ki a földhivataltól.
Lizicskáékat így végül 2007-től számítva a kamatokkal együtt 11,07 millió forint megfizetésére kötelezték. A pénzt végül Lizicskáék átutalták. Arra még egy hónapjuk van, hogy megfontolják, elmenjenek-e a Kúriáig az ítéletet vitatva. Hogy valójában mennyi jut az 50-70 milliós jutalékból, azt nem tudni, de a harmada biztos: a felperes a bíróságon azt mondta, Radicsot ennyi illeti.
Mínusszal zárul az ügylet
Végül is a földtulajdonosoknak megvan a földjük, és kaptak 18 milliót, még mindig pluszban vannak, ha most kifizetnek 11 milliót – mondhatnánk. A képet azonban több dolog is árnyalja: több érintett is elmondta, az akkori foglalót befektették, nem könnyű azt pénzzé tenni, ezért
volt, aki inkább hitelt vett fel, hogy kifizesse az alpolgármester követelését.
Lizicskáék pedig két évig nem is férhettek az addig termelésre használt földhöz, mert addig fenntartotta vásárlási igényét a vevő, így a korábban bevett haszonbérbe adás lehetőségétől is elestek.
Avar falu a tárnoki földben A feltárást az önkormányzat megbízásából a területen illetékes Ferenczy Múzeum végezte el. Hatósági árak alapján a munkagépekkel együtt 4-5 ezer forint közötti összegekről van szó, hektáronként tehát 40-50 millióról. A befektető által az önkormányzatnak adott 80 millió+Áfa tehát elegendő összeg lehetett. A 40-50 centiméter humuszt kitermelik a kijelölt depóba, ezután az altalajt bontják ki ott, ahol ez régészetileg indokolt. Ebben az esetben egy avar település nyomaira bukkantak. Ez nem meglepetés, a terület régészetileg eddig is nyilván volt tartva, ezért is kellet a feltárás. A régészeti feltárásnak azonban sosem része az eredeti állapot visszaállítása: egyrészt, mert ha épület kerül oda, akkor a beruházó az alapot tovább mélyíti, másrészt, ha út épül, akkor az olyan tömörítési technológiát igényel, ami nem is állna a múzeum rendelkezésére. A régészeti feltárást végző múzeumnak tehát nem kellett volna visszaállítania az eredeti állapotot, ez azonban nem jelenti, hogy más vállalkozóval az önkormányzatnak ezt nem kellett volna megtennie, ha már az eladási ügylet nem jött létre.
Ráadásul a területen ásatást is kellett végezni. Erre ugyan az önkormányzat kapott pénzt a Milton 2006 s.l.-től, amit továbbított is, ez azonban nem jelentette az eredeti állapot visszaállítását. Egy hektárt most sem tudnak használni Lizicskáék az otthagyott hétezer köbméter földkupacból. Ennek az eltakarítása, a közelében kikotort egyhektáros gödör betemetése 10 millió forint lenne. "A szomszédban 800 ezer forintba került 560 köbméter eltakarítása" – adott viszonyítási alapot Lizicska. Tehát
az el nem adott föld után kifizetendő "jutalék" és a régészeti munkálatok utáni helyreállítás költsége együtt már több, mint amennyit Lizicskáék foglalóként kaptak.
Ráadásul az önkormányzat saját bevallása szerint is pénzt kapott a befektetőtől a régészeti munkákra, így nem világos, miért nem tartja feladatának a helyreállítást.
"A beruházó mind a régészeti feltárásra, mind a helyi építési szabályzathoz szükséges összeget az önkormányzatnak a szerződés alapján megfizette, és amelyet az önkormányzat is megfizetett a feltárást végzőnek, valamint a tervezőnek" – írta válaszában a tárnoki polgármester. Hogy miért nem része ennek a visszaállítás, arra Szolnoki Gábor később sem válaszolt érdemben.
Önkormányzati feladatból magánüzlet
De az igazi kérdés inkább az, milyen valós közvetítői munkáért cserébe veszi-e el tőlük az ítélet alapján Radics és az ingatlanközvetítő egy létre nem jött eladási ügylet után a foglaló 30 százalékát – a mostani ítélettel az összeg 60 százalékát – az alpolgármester nem is részletezett költségeire hivatkozva.
Fotó: Radics Ernő / Facebook
Radics a nagy vevő bevonásának ígéretével jelentkezett. Szolnoki válasza alapján azonban kérdéses, mennyi szerepe volt ebben az alpolgármesternek.
A polgármester ugyanis az Indexnek elismerte, hogy a Milton maga kereste meg az önkormányzatot a beruházási tervvel. Radics eszerint tehát úgy kereste meg a tulajdonosokat jutalékot várva, hogy a vevő megjelenéséről alpolgármesterként értesült.
Radics üzleti alapú közbenjárása a tulajdonosok érdekében még kevésbé tűnik megalapozottnak Szolnoki válasza alapján. A polgármester szerint ugyanis "Az önkormányzat a szerződésben vállalta az ipari terület kialakításához szükséges valamennyi önkormányzati hivatalos ügyintézést, az eladókkal történő kapcsolattartást, az adásvételi szerződések megkötésének elősegítését..."
A polgármester azonban nem fűzött véleményt Radics szerepvállalásához: "az Önkormányzatnak nincs felelőssége abban, hogy magánszemélyek, egymás között milyen tartalmú szerződést kötöttek, az hatályos vagy érvényes-e, illetve ütközik-e bármilyen jogszabályba. Ennek megítélése vagy minősítése – véleményem szerint – nem az Önkormányzat feladata."
Az alpolgármestert is megkerestük, tőle azt szerettük volna megtudni:
milyen hozzáadott értéket képviselt a telektulajdonosoknak ígért munkája a vevő felkutatására vonatkozóan, ha egyszer a befekető maga kereste meg az önkormányzatot,
milyen egyéb, alpolgármesteri poz íciójából következőn túli feladatokat látott el a tulajdonosoknál járva, ha egyszer az önkormányzat a befektetőnek ígéretet téve magára vállalta a telektulajdonosokkal való kapcsolattartást,
íciójából következőn túli feladatokat látott el a tulajdonosoknál járva, ha egyszer az önkormányzat a befektetőnek magára vállalta a telektulajdonosokkal való kapcsolattartást, milyen, milliós összeget kitevő költségei voltak ezen feladatok ellátása során,
miért ragaszkodott a telektulajdonosokkal kötött megállapodásában ahhoz, hogy a jutalékot az első pénzmozgás után fizessék ki,
miért engedményezte a költségtérítést másnak, ami lehetővé tette, hogy ne maga pereskedjen a pénzért,
etikusnak tartja-e, hogy részesül a költségtérítéssé átalakult jutalékból, amelyet a bíróság ugyan megítélt, ám mégiscsak egy olyan ügylet után kapja, amely végül nem jött létre.
Radics Ernő írásban ígért választ kérdéseinkre, ám ezek végül nem érkeztek meg.
|
[
"Radics Ernő"
] |
[
"Lizicska József",
"Kovács Bence János",
"Tímár Vince",
"Gulyás Gábor",
"Gál János",
"Márki Gyula",
"Szolnoki Gábor"
] |
Tavaly írt ki közbeszerzési pályázatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az ország összes orvosi és szemészeti receptjének nyomtatására.
A nyertesnek két év alatt 384 millió (igény szerint akár tíz százalékkal több vagy kevesebb) vényt kell legyártania. A központi költségvetésben 569 millió forintot különítettek el erre a célra. Két pályázó jelentkezett, a Szenzor Számítóközpont Rt. és a neve ellenére magántulajdonban lévő, Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda Rt. Mindkettőt kizárták a pályázatból. Az utóbbi vállalkozást azért, mert noha 180 millió forinttal kedvezőbb ajánlatot tett vetélytársánál, a beküldött vénymintái nem feleltek meg a kiírásnak. Nem stimmelt például a betűméret és szín. A másik pályázó, a Szenzor ugyan a költségvetési keretösszegnél alacsonyabb ajánlatot tett, ám az OEP az eredeti pályázati összeghez hozzáadott még 10 százalékot, mondván: ha igény van rá, a 384 millió vénynél ennyivel többet kell majd nyomtatni. Így az ajánlat már meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért ezt a céget is kizárták.
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint az OEP jogellenesen döntött, mert a Szenzor ajánlata nem haladta meg a rendelkezésre álló forrást, ezért az egészségbiztosítót egymillió forintos bírsággal sújtotta. Az OEP bírósághoz fordult, ahol felfüggesztették a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát. Végső, jogerős döntés még nincs. Rajnai Attila, az OEP főosztályvezetője úgy látja: az OEP nem politikai, hanem kizárólag szakmai szempontok alapján határozott. Az egészségbiztosító most újabb közbeszerzési pályázatot írt ki, a dokumentációt mindkét korábbi jelentkező megvásárolta.
Hosszú évek óta ez a két cég vetélkedik a megbízásért. Az elmúlt tíz évben szinte mindig a Szenzor nyert, igaz, most a tavalyinál jelentősen drágább ajánlatot tett. Frajna Imre, aki az Orbán-kormány idején államtitkárként irányította az egészségbiztosítót, úgy látja: érthető, ha a kormányfő nyomdai érdekeltséggel rendelkező üzlettársa is pályázik állami megrendelésre. De mindez igencsak gyanús olyan előzmények után, mint amilyen a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlása volt. Ismert: az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Láng Rt. szerzett többségi tulajdont az addig állami tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadóban. Az ügyletet sokan kifogásolták, mert a 3,2 milliárd forintos ajánlatnál volt egymilliárddal magasabb is.
Erdős Ákos korábban üzleti kapcsolatban állt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A Láng Rt. vette meg a kormányfő cégbirodalmának egyik elemét.
|
[
"Erdős Ákos"
] |
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Rajnai Attila",
"Frajna Imre"
] |
Új szabályt hoztak az MNB-re, Papcsák Ferenc FB-elnöknek ugyanis már havi 484 ezer forintért kell bérleni egy Audi A6-ost. Korábban nem járt luxusautó az FB-elnöknek, vette észre az RTL Klub.
A jegybanknál nem akarták válaszolni arra, hogy hirtelen mi szükség lett ilyen drága autót bérelni Papcsákéknak. Egyébként ugyanis nem csak ő kapott autót, hanem a felügyelő bizottság még néhány, egészen pontosan három tagja.
Az MNB felügyelő bizottságában Papcsák elnökön kívül Madarász László, Szényei Gábor András , Nyikos László, Tóth Attila Simon és Molnár István dolgoznak.
|
[
"Papcsák Ferenc"
] |
[
"Nyikos László",
"Szényei Gábor András",
"Madarász László",
"Molnár István",
"Tóth Attila Simon"
] |
A közbeszerzési tenderen két olyan vállalkozás nyert, amelyet az utóbbi időben egyre gyakrabban bíznak meg az állami szereplők különböző építési munkákkal. Bár nem Mészáros Lőrincről van szó, de az egyik cég nem teljesen független Mészáros köreitől.
A jövő nyáron esedékes úszó világbajnokságra nemcsak új uszodákat építenek Budapesten és Balatonfüreden, hanem a régieket is felújítják, köztük a Császár-Komjádi uszodát. Gyakorlatilag az egészet újjáépítik, az ablakokat, ajtókat kicserélik, a Komjádi jellegzetes dongaboltozátát renoválják, a belső tereket újjávarázsolják.
A feladatokat az Épkar és a Fertődi Zrt. végzi el 3,4 milliárd forintért, miután a Strabag és a zalaegerszegi ZÁÉV-vel szemben ők nyerték el a tendert.
Az Épkar régi motoros az építőiparban, az elmúlt esztendőkben is volt évi 8-10 milliárd forintos árbevétele. Neve azonban egyre gyakrabban bukkan fel a közbeszerzési nyertesek között azóta, hogy egy évvel ezelőtt a Körösaszfalt menedzsmentje megállapodott az Épkarral, hogy a West Hungária Bau közös irányítást szerez egy Körösaszfalt-tulajdonú cég, a Magyar Építő felett.
Ezzel gyakorlatilag tőkét pumpáltak a Körösaszfaltba. Márpedig a Körösaszfalt részben a Duna Aszfalton keresztül Szijj László tulajdona. Szijj nem ritkán a felcsúti polgármester cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen kap megbízásokat a közszférából. A Körösaszfalt fiatal vezérigazgatója, Pálffy Balázs pedig Mészáros Lőrinc lányának, Beatrixnak a jövendőbelije.
Ez a trió nyerte el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság központi épületének a kivitelezését is, a megbízás összege ott az eredetileg becsült 2,7 milliárdról 3,9 milliárd forintra kúszott fel.
A Fertődi Zrt.-t néhány éve egy Luxemburgban élő magyar, Kacsóh Gábor vásárolta fel, és azóta jól megy a cég sora, éves árbevétele háromszorosára, 6-7 milliárd forintra ugrott.
A vizes világbajnokságnak közben már háromszorosára duzzadt az eredetileg tervezett költségvetése, jelenleg már a 100 milliárd forintot közelítik a költségek.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Pálffy Balázs",
"Szijj László",
"Kacsóh Gábor"
] |
496 millió forint EU-s pénzből tápszergyár helyett csak 59 lyuk készült azon a bicskei telken, amely a támogatás idején egy brit és seychelles-szigeteki hátterű cég tulajdonában volt. A Pannon Logistic Kft. ráadásul 260 millió forintot kapott kölcsön Matolcsy György unokatestvérének bankjától úgy, hogy a hitel fedezete mindössze egy autó. A bicskei beruházást közben annak a Reichardt Richárdnak a cége vette át, akinek apját, a London Bróker tulajdonosát 2000-ben a nyílt utcán lőtték le.
Mint nemrégiben megírtuk, Bicskén 496 millió forint EU-s pénzből mindössze 59 darab földbe ásott lyukat sikerült összehoznia a beruházónak, aki a támogatást logisztikai csarnokra és tápszergyárra kapta. Az LMP-s Hadházy Ákos korrupciót emleget, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont nincs semmi probléma.
Korrupcióinfó: 558 millió forint EU-s pénz ment el 59 darab földbe ásott lyukra from atlatszo.hu on Vimeo.
Az uniós támogatást a 2009-ben bejegyzett Q Pharma Kft. kapta, melynek két tulajdonosa Lachmann Norbert és Tóbi Csaba. Korábban Lachmann volt a cég ügyvezetője is, ám ma már Tóbi tölti be ezt a pozíciót.
Tóbi Csaba arról tájékoztatta a sajtót, hogy a logisztikai központ építésére vonatkozó projektet a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével átadták az Ökogroup Zrt-nek.
Tóbi szavait alátámasztja a földhivatali nyilvántartás, aszerint ugyanis a darabonként nagyjából 9 millió forintos lyukakról elhíresült bicskei telek 2016 februárja óta az Ökogroup Zrt. tulajdonában van.
Az Ökogroup neve idén néhány hete már előkerült egy másik meg nem valósult beruházás kapcsán is. Május végén ugyanis szintén Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra, hogy a cég jogelődje 837 millió forintos támogatást vett fel egy bátonyterenyei vasúti átrakó állomásra, amiből nem valósult meg semmi, csak a projektismertető tábla.
A 2015 júliusában bejegyzett Ökogroup Zrt. tulajdonosa a RERI Handels Dienstleistung Gmbh., amely az osztrák cégnyilvántartás szerint Reichardt Richárd tulajdonában van. Ő még kiskorú volt 2000-ben, amikor apját, a London Bróker Rt. tulajdonosát, Reichardt Ignácot a nyílt utcán lelőtte valaki.
Tavaly márciusban a Nemzeti Nyomozó Iroda újra nyomozást rendelt el a gyilkossági ügyben, mert Reichardt Ignác kapcsolatban állt a bedőlt Buda-Cash alapítójával, Kovács Tiborral. A London Bróker ügyeiről itt lehet részletesen olvasni.
Térjünk vissza a bicskei beruházásra és az uniós pénzt elnyerő, a Ferencváros női kézilabdacsapatát 2013 januárja óta támogató Q Pharma Kft. egyik tulajdonosára.
Lachmann Norbert 2011 óta ügyvezetője és 2013 óta tulajdonosa a szintén 2009-ben bejegyzett Danubia Pharma Kft.-nek is, amely 2012-ben úgy nyert el összesen 656,5 millió forint EU-s támogatást, hogy egy vanataui offshore cég volt a tulajdonosa. 2013-ban két hónapig, mielőtt Lachmanné lett volna, a birminghami Independent Pharma Invest Ltd. birtokában volt a Danubia Pharma.
2013 februárja óta az Independent Pharma Invest Ltd. tulajdonában van a Pannon Logistic & Management Kft., melynek az ügyvezetője nem más, mint Lachmann Norbert. Ez a vállalkozás volt a tulajdonosa 2013 áprilisa és 2016 februárja között a bicskei lyukas teleknek, amely ma már az Ökogroup Zrt. tulajdonában van.
A brit cégnyilvántartásból nem derül ki az Independent Pharma tulajdonosa, de az igen, hogy az ügyvezetője Stella Georgette Port-Louis. A seychelles-szigeteki hölgyről az ICIJ (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) 2011-ben írta meg, hogy több mint 300 új-zélandi cég ügyvezetője, és egy helyi cégadatbázis szerint az Egyesült Királyságban jelenleg 63 vállalkozásban tölti be ezt a pozíciót.
A Pannon Logistic Kft. tulajdonosi háttere tehát finoman szólva is kissé átláthatatlan, de ez nem volt akadálya annak, hogy a cég hitelt kapjon Szemerey Tamás bankjától. A nyilvánosan elérhető információk szerint 2014-ben a Növekedési Hitel Bank 260 millió forint kölcsönt adott a Pannon Logisticnek.
A hitel fedezete egy gépjármű, ami a megadott alvázszám alapján nagy valószínűséggel egy Fiat Ducato típusú autó. Ebből a haszongépjárműből jelenleg kialakítástól és felszereltségtől függően 5-7 millió forintért lehet venni egy vadonatújat.
HELYREIGAZÍTÁS (2016. július 4.)
Valótlanul állítottuk, hogy a Pannon Logistic Kft. 260 millió forint összegű hitelének fedezete mindössze egy 5-7 milliós autó volt.
|
[
"Lachmann Norbert",
"Reichardt Richárd",
"Szemerey Tamás"
] |
[
"Matolcsy György",
"Tóbi Csaba",
"Kovács Tibor",
"Reichardt Ignác",
"Hadházy Ákos",
"Stella Georgette Port-Louis"
] |
Sem a Mol, sem Hernádi Zsolt, az olajipari társaság elnök-vezérigazgatója nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását - mondta Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs vezetője.
Lapunk úgy értesült, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója előzetes kiadatását. A horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért. Ez azt sejteti, hogy egyelőre, legalábbis részben felajánlották az eljárás lefolytatását.
Korábban beszámoltunk róla, hogy horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség. Állítólag már csak az volt kérdéses, mikor kérik a kiadatását. Ennek időzítése az ügyet ismerő horvát forrásaink szerint nem volt véletlen. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Magyarország az elmúlt hónapokban keményen dolgozott azon, hogy Brüsszel még ebben a ciklusban lezárja a horvát csatlakozásról szóló tárgyalásokat. Ez a múlt héten megtörtént, júliussal pedig átadtuk a stafétát Lengyelországnak, így a horvátoknak már nem volt okuk tovább halogatni Hernádi Zsolt kiadatásának ügyét.
Az olajvállalathoz közel álló források úgy látták: lehet alapja annak a híresztelésnek, hogy a Fidesz köreiben "elengedték" Hernádi Zsolt kezét. Vagyis: ha a horvát ügyészség ilyet kér, a magyar hatóságok nem gördítenek különösebb akadályt a törvényes eljárás elé.
Az ügyben illetékes magyar hivatalos források nem kívánták kommentálni a lapunk értesülését.
|
[
"Hernádi Zsolt"
] |
[
"Pánczél Andrea"
] |
Másfél éve cikket írtunk "Ránk küldték Mészáros Lőrinc embereit: viszik a Heti Válasz-hagyatékot" címmel. A felcsúti milliárdos erre pert indított a Válasz Online ellen, mert nem tetszett neki, hogy egy érdekkörbe soroltuk őt és a hetilap maradékát (archívumát, jogait) elhappoló figurákat. Noha a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította a keresetét, az üzletember nem hagyta annyiban, és a Kúriáig ment. Nem kellett volna. A legfőbb bírói fórum ugyanis – amellett, hogy végérvényesen igazat adott lapunknak – kimondta, amit az érintett egy ideje vitatni próbál. Konkrétan azt, hogy Mészáros közszereplő, így "a személyével kapcsolatban a vélemény-nyilvánítás lehetőségei az átlagosnál jóval tágabbak".
Az alaptörténet a következő: a Heti Választ a második legolvasottabb országos magyar közéleti hetilapként záratták be 2018 nyarán. A Válasz Online-t eleve azért hoztuk létre, hogy a múltat ne lehessen végképp eltörölni. Hogy fennmaradjon a propagandamentes konzervatív sajtó. Hogy közösségbe szervezzük az értékelvű (azaz nem pártszerű), olvasni és gondolkodni szerető polgárokat. Közben persze árgus szemekkel figyeltük az "anyalap" felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből.
Aztán "váratlanul" lett két, Mészáros Lőrincnek dolgozó vetélytársunk: egyikük, Vörös József ügyvéd el is vitte előlünk a Heti Válasz-hagyatékot. Írásunk, melyet a felcsúti milliárdos perre vitt, ezt az eseménysort volt hivatott dokumentálni. A megjelenést követően Mészáros bírósággal mondatta volna ki, hogy nevét igaztalanul kevertük bele a sztoriba. A jogerős ítéletet meghozó Fővárosi Ítélőtábla azonban a Válasz Online ügyvédjének érvelését tette magáévá: azaz a cikkünkben sorolt információk elegendő ténybeli alapot biztosítottak ahhoz a következtetéshez, hogy "a versengő pályázatok nem egyéni üzleti döntések voltak, hanem annak hátterében a felperes érdekköre áll".
Azt hittük, ezzel vége a sztorinak, de nem: az üzletember felülvizsgálati kérelmet fogalmaztatott jogi csapatával, abban bízva, hogy a Kúria majd felülbírál mindent, és neki ad igazat. Csakhogy a legfőbb bírói fórum – a hozzánk most eljutott döntés szerint – a jogerős ítéletet "hatályában fenntartotta". Ám ennél is fontosabb, hogy Mészáros Lőrinc hiába állította magáról az utóbbi időben, hogy már nem közszereplő, a verdikt indoklásában a Kúria végérvényesen leszögezte:
"gazdasági tevékenysége kapcsán a felperes közszereplőnek minősül".
Vagyis "a gazdasági életben betöltött szerepét illetően a személyével kapcsolatban a vélemény-nyilvánítás lehetőségei az átlagosnál jóval tágabbak".
A félreértéseket elkerülendő hangsúlyozzuk: "mindössze" annyi történt, hogy Mészáros a Kúriával sem tudta elmeszeltetni a Válasz Online-t. Az egykori Heti Válasz archívuma és jogai ettől még az ő bejáratott ügyvédjéhez kerültek. A nagy dolgokat tehát a mostani kúriai győzelmünk is változatlanul hagyja, de azért jó tudni, hogy van igazság. És persze nem csüggedünk: olvasóink, előfizetőink támogatásával cikkről cikkre, fényképről fényképre, tégláról téglára építjük fel az új Választ.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
|
[
"Vörös József",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"MTI/Bodnár Boglárka"
] |
Az MSZP képviselője, Hiszékeny Dezső az ügyészség szerint évekkel ezelőtt ötmillió forintot kért egy használaton kívüli, 13. kerületi üzlethelyiség bérleti jogáért. A pénzt nem kapta meg, most vesztegetéssel gyanúsítják.
Hiszékeny Dezső MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Polt Péter legfőbb ügyész. Az ok egy vesztegetés és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás.
Az ügy lényege szerint egy vállalkozó megtudta, hogy Budapest XIII. kerületében van egy olyan üzlethelyiség, amelynek a bérleti jogát az önkormányzat eddig nyilvánosan nem hirdette meg, és használaton kívül van.
2013 januárjában Hiszékeny Dezső akkori alpolgármester – akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése – közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért a saját részére azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát megkapja a férfi. A pénzt végül nem adták át.
Az ügyészség szerint Hiszékeny Dezső ajánlata megalapozza a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének gyanúját.
Az ügynek négy gyanúsítottja van. Egy embert tavaly novemberben, további hármat pedig a múlt hónapban gyanúsítottak meg, valamennyiüket különböző korrupciós bűncselekményekkel, amelyek XIII. kerületi ingatlanokhoz kapcsolódnak. A gyanúsítottak egyike a XIII. kerületi önkormányzat egyik cégének alkalmazottja.
|
[
"Hiszékeny Dezső"
] |
[
"Polt Péter"
] |
1700 százalékkal (!) ugrott meg a Mészáros-közeli informatikai cég üzleti eredménye
483 millió forint lett a 4iG első negyedéves EBITDA-ja. Az értékesítési árbevétele 4,9 milliárd lett, ami 56 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalat a tavalyi első negyedévben még veszteséges volt, idén viszont adózás után 280 millió forintos eredményt ért el, piaci kapitalizációja pedig egy év alatt közel tizenkilencszeresére növekedett, amely március végén már elérte a 76,3 milliárd forintot.
A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon, írja a cég a friss közleményében. A társaság 2019 első negyedévében a meglévő partnerei megtartása mellett jelentősen javította piaci pozícióit, amely a társaság eredményességére is pozitív hatást gyakorolt. A BÉT honlapján pénteken publikált időközi vezetőségi beszámolóban a menedzsment árbevétel dinamikus növekedését és a vállalat jövedelemtermelő képességének további javulását várja.
Az első lezárt negyedév pénzügyi eredményei alátámasztják ezeket a várakozásokat: a 4iG IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 4,9 milliárd Ft volt, ami 56 százalékkal nagyobb 2018 első negyedévénél. A vállalat első negyedéves adózott eredménye 280 millió forint lett szemben a tavalyi hasonló időszakban elszenvedett 106 millió forintos veszteséggel. A vállalatcsoport üzleti eredményessége (EBITDA) 2019. március 31-ig 483 millió Ft,
ami csaknem 1717 százalékkal haladja meg 2018. azonos időszakának értékét,
amely számszerűen 456 millió Ft emelkedés egy év alatt. A dolgozói létszám 400 főre bővült, az egy munkavállalóra jutó nettó árbevétel 55 százalékkal javult. Az informatikai ágazatban jellemző munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében a társaság nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói kompetenciák erősítésére, valamint a kreatív munkakörnyezet kialakítására.
A befektetők is értékelték a társaság üzleti sikereit, a 4iG részvények 2019. I. negyedéves tőzsdei átlagára (3044 forint) közel 1316 százalékkal magasabb, mint a 2018-as első negyedévi átlagár. A 2019. március 31-i záróár 4.060 forint volt, majdnem tizenkilencszerese az egy évvel korábbinak. A 4iG piaci kapitalizációja 2019. március 31-én 76,3 milliárd Ft volt, ami 1797 százalékkal nagyobb a tavalyinál.
A kép a 4iG honlapjáról való A kép a 4iG honlapjáról való
A 4iG menedzsmentje a közlemény szerint változatlanul elkötelezett a társaság megkezdett kutatás-fejlesztési programjai (bioinformatika, fotogrammetria, pilóta nélküli repülőeszközök, ipar 4.0) mellett. A vállalat vezetőségének véleménye szerint a piaci kilátások kedvezők, az idei évben a kkv és nagyvállalati szektor, illetve az állami megrendelések növekedésére számít az informatikai piacon. Az igazgatóság célja, hogy a keresleti oldal bővülésével, a folyamatosan növekvő megrendelői igények alapján tovább növelje a 4iG piaci részesedését.
A 4iG Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozik. A 4iG Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozik.
A 4ig tavaly került Mészáros Lőrinchez. Három veszteséges év után 2018 végül 14 milliárdos árbevételt hozott nekik, idén pedig már elnyertek egy kórházfejlesztési tendert, 690 millió forintért, a hónap elején pedig egy 4,4 milliárdos iskolafejlesztési munka esett be nekik.
|
[
"Mészáros Lőrinc"
] |
[] |
A Wikileaks által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai iratok szerint Orbán Viktor hazudott a 2006-os kampányában és lehetséges utódának Varga Mihályt tartotta. Navracsics Tibor 2007-ben úgy látta, Kósa Lajos lehet még miniszterelnök. Az MVM és a Mol az amerikaiak forrásai szerint korrumpálták a pártokat.
"Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed" – mondta 2007. június 26-án egy nagykövetekkel tartott találkozóján Orbán Viktor egy korabeli amerikai távirat szerint. Az üzenetet küldő diplomata arról ír, hogy az MSZP-n belül többen csak idő kérdésének tartják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását.
Miközben a Fideszben többen úgy vélték, az MSZP döntése a miniszterelnök gyors leváltásáról esetleg elég időt adhat utódának, hogy eltávolodjon Gyurcsány politikájától a 2010-es választásokig, a távirat szerint Orbán sokkal inkább végezni akart Gyurcsánnyal, mint csak megsebesíteni őt.
A nagykövetség forró őszre számított. Orbán azt mondta nekik, hogy az MSZP már eldöntötte, hogy Gyurcsánynak mennie kell, most pedig arra várnak, hogy elkövessen valamilyen hibát. A távirat szerint Orbán arról is beszélt, hogy a Gyurcsány-kormányban teljes a bürokratikus felfordulás, szervezeti ügyekre koncentrálnak a valódi kérdések helyett.
Az UD-ügyről
2008 októberében két héten belül kétszer is jelentett a budapesti nagykövetség az UD-ügyről. Az amerikaiak arra hajlottak, hogy a kormány inkább eltúlozta az aggodalmakat, azon pedig sajnálkoztak, hogy újabb feldolgozhatatlan ellenségeskedés alakult ki a pártok között, miközben az ország a gazdasági összeomlás szélére került.
Az amerikaiak több magyar forrása is azt sugallta, az UD elleni állami fellépés célpontja valójában Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Az amerikai diplomaták azt is feltételezték, hogy az UD tulajdonosa valójában Csányi volt. Felmerült, hogy az UD-botránnyal Gyurcsány Ferencék figyelmeztetni akarták a milliárdos bankárt, hogy ne ártsa magát a politikába. Ugyanakkor Orbán Viktor azt mondta az amerikai követnek, tévednek a szocialisták, amikor azt hiszik, hogy Csányi pénzzel támogatja a Fideszt. Orbán arról is beszélt, hogy szerinte az OMV és a Mol közti háborúnak is köze van az ügyhöz.
Az akkori amerikai nagykövet idézi Mesterházy Attila szocialista politikust is, aki titokzatosan panaszkodott: "Többet tudok erről, mint amennyi a sajtóban megjelent, és a helyzet elég rossz. Annyira rossz, hogy nem is akarok többet tudni róla."
A nagykoalíciós korrupcióról
Részletesen foglalkoztak az amerikaiak azzal az energetikai törvénycsomaggal, amelyet 2009 novemberében fogadott el a Parlament, az MSZP és a Fidesz egyetértésében. Többek között Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal akkori igazgatója is megerősíette az amerikaiaknak: a Podolák György (MSZP) és Fónagy János (Fidesz) által beterjesztett törvények valójában nem az állam, hanem az MVM és a Mol érdekei szerint készültek.
Az amerikaiak szerint az ügyben bebizonyosodott, hogy a Fidesz fiatal szakértői, akik ellenezték a törvényt, elbuktak a párton belüli vetélkedésben. A jelenleg államtitkárként dolgozó Fónagy a szocialistákkal együttműködő nagyvállalati lobbi embereként győzött a pártban.
Az amerikaiak szerint reális az a feltételezés, hogy a Mol a Fideszt, az MVM pedig az MSZP-t finanszírozza titokban és illegálisan.
Az adatok megosztásáról
Egy 2010. február 11-én kelt, bizalmas minősítésű táviratban a jelentéstevő amerikai diplomata, Steven Weston arra a következtetésre jutott, hogy az áprilisban várhatóan hatalomra kerülő Fidesz valószínűleg megengedőbb lesz a bűnügyi adatok megosztásának kérdésében.
A jelentéstevő szerint a magyarok különösen érzékenyek a személyiségi jogok védelmére, az adatvédelem ráadásul Sólyom László köztársasági elnök egyik fő szenvedélye – erre hivatkozva tagadta meg első körben a vízummentességi megállapodás aláírását is.
A távirat szerint Orbántól nem várható, hogy nyíltan támogasson bármilyen kérdést, amely "negatívan csapódhat le otthon", ugyanakkor reményt keltőnek tartották, hogy Orbánék szétválasztanák az igazságügyi és a rendészeti tárcát, így az adatvédelem ügyében az új kormány alatt már szétszóródnak a hatáskörök. A táviratban megjegyzik, hogy Sólyom mandátuma 2010-ben lejár, de protezsáltja, Jóri András adatvédelmi biztos elvileg 2014-ig a helyén marad. (Azóta kiderült, hogy 2012 januárban Jóri hivatala megszűnik.)
Kósa Lajos még miniszterelnök lehet
2007-ben Navracsics Tibor akkori fideszes frakcióvezető (ma igazságügyi miniszter) hosszan beszélgetett az amerikai nagykövettel. Navracsics azt mondta, a 2006-os választási vereség után a Fidesz fejben és lélekben is szétesett, de aztán összeszedték magukat. A párt vezérkarából Kövér Lászlót a radikálisokhoz, Varga Mihályt és Pokorni Zoltánt a mérsékeltek közé sorolta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Pokorni kezd szürkülni. A jövő ígéretei közül Rogán Antalt és Kósa Lajost emelte ki. Kósáról még azt is mondta, nem látja okát, hogy ne lehessen egyszer miniszterelnök.
Kósa lajos és Rogán Antal
A Déli Áramlat nem is olyan rossz
Egy 2010. január 21-én kelt bizalmas távirat szerint Orbán Viktor álláspontja változott a Déli Áramlat ügyében. A táviratban beszámolnak róla, hogy a magyar kormány hamarosan megállapodást írhat alá a Gazprommal a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi leágazásának megvalósíthatósági tanulmányáról, de Orbán és a Fidesz a korábbi gyakorlatukkal szemben nem kívánják már nyíltan kritizálni azt. "A Fidesz vezetője, aki valószínűleg a következő miniszterelnök is lesz, elismerte nekünk, hogy [Bajnaiékhoz] hasonló politikát folytat majd a Déli Áramlat ügyében, és azt is, hogy a Fidesz hallgatása éles ellentétben áll a hasonló megállapodásokat korábban harciasan bíráló válaszaikkal" – áll a táviratban. Igaz, az MFB vezérigazgatója, Erős János szerint az oroszok, bár folytattak tapogatózó tárgyalásokat Orbánnal a témában, siettetik a szerződés aláírását még a választás előtt.
Mesterházy: Gyurcsány nem térhet vissza
Még a választások előtt, 2010 februárjában találkozott az amerikai nagykövet Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével. Mesterházy elmondta, kevéssé szereti Gyurcsány Ferencet. Arra számított, hogy Gyurcsány támadásba lendül ellene, de ahogy fogalmazott: "nem hagyhatjuk, hogy újra hatalomra jusson".
Mesterházyt ügyes, talpraesett és ambiciózus emberként írta le a nagykövet, aki szerinte keményen fog harcolni az MSZP-n belül készülő háborúban.
Orbán Őszödje
"Ne figyeljenek arra, amit azért mondok, hogy megválasszanak" – mondta Orbán Viktor két amerikai követségi távirat szerint is a 2006-os választások előtt. Az Origo által feldolgozott táviratok egyike Gyurcsány őszödi beszédének kiszivárgása után, de még a 2006. októberi önkormányzati választások előtt íródott, a másik 2008 tavaszán elemezte a 20. születésnapját ünneplő Fideszt. Emiatt a 2006. szeptemberi távirat szerint sokan kétkedtek abban, hogy Orbán támadhatja-e Gyurcsányt az őszödi beszéd miatt, bár a CNN-nek 2006. szeptember 23-án adott interjújában kijelentette, "soha nem hazudtam a magyar embereknek".
A 2008-as távirat szerint Orbán akkor már teljesen biztos volt a Fidesz választási győzelmében. Az amerikai diplomaták elemzése szerint a "példátlanul népszerű" Fidesz egyre mérsékeltebb erővé vált. Az elemzés szerint Orbán minden tekintetben uralja a párt döntéshozatalát és állítólag a költségvetését is.
Orbán: Varga léphet a helyemre
Orbán 2007. június 27-én beszélt April Foley nagykövetnek arról, hogy "professzionalizálni" akarja a párt vezetését. A távirat szerint Orbán kijelentette, "elég erős vagyok, hogy delegáljak". Foley és Orbán nem sokkal a Fidesz 2007-es kongresszusa után találkoztak, a kongresszuson az egyedüli jelölt Orbánt nagy többséggel választották elnökké. A találkozón Orbán Varga Mihályt nevezte helyettesének és potenciális utódjának. Varga most a miniszterelnökséget vezető államtitkárként kicsit háttérbe szorult.
Ugyanezen a találkozón Orbán Pelczné Gáll Ildikót a párt legenergikusabb aktivistájának nevezte. A 2007-es kongresszuson szintén pártalelnöknek választott Pokornit Orbán úgy jellemezte, "nem olyan utcai harcos, mint én", de habitusát alkalmasnak tartotta arra, hogy a 2008-as népszavazási kampány vezetőjeként megszerezze a civilek támogatását. A kampányt végül nem Pokorni, hanem Tarlós István vezette.
Orbán már ezen a találkozón arról beszélt – Foley nagykövet szerint "félig, de csak félig viccelve" –, hogy 2014 után a Fidesz legyőzhetetlen lesz. Ezt arra alapozta, hogy az MSZP támogatói ki fognak öregedni. Ugyanezen a találkozón fejtette ki, hogy a Fidesznek le kell szakadnia a mozgalmi szerepről, és inkább vállalati mintára szeveződött párttá kéne vállnia.
Ha kiváncsi arra, hogyan szivárgott ki rengeteg, a Wikileaks stábja által még nem ellenőrzött távírat, kattintson a folytatáshoz!
|
[
"Fónagy János",
"Podolák György"
] |
[
"Erős János",
"Jóri András",
"Navracsics Tibor",
"Orbán Őszödöj",
"Csányi Sándor",
"Kövér László",
"Pokorni Zoltán",
"Rogán Antal",
"Sólyom László",
"Kósa Lajos",
"Szörényi Gábor",
"Mesterházy Attila",
"April Foley",
"Varga Mihály",
"Gyurcsány Ferenc",
"Steven Weston",
"Tarlós István",
"Pelczné Gáll Ildikó",
"Orbán Viktor"
] |
A Momentum helyi képviselője szerint rejtett kölcsönnyújtás áll egy cég közbeszerzési győzelme mögött.
Fura közbeszerzés történt Orosházán, amire Sebők Éva, a Momentum orosházi önkormányzati képviselője és országgyűlési képviselő-jelöltje hívta fel a figyelmet. Amikor még a veszélyhelyzet miatt egymaguk dönthettek a polgármesterek ügyekben, az orosházi fideszes városvezető Dávid Zoltán kezdeményezte az iskolák, szociális intézmények és idősek étkeztetését végző Diákellátás nevű önkormányzati intézmény feladatainak kiszervezését.
A Momentum lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint Sebőknek már akkor is gyanús volt, hogy a Prizma-Junior cégcsoport lesz a befutó. Aztán egy, Sebők szerint szabálytalanul kiírt pályázaton valóban e cég nyert júliusban. A győztes cég újíthatja fel a Diákélelmezés konyháját is, amit 2022 nyarának végéig kéne befejezni, annak díját pedig 2031-ig törlesztené az önkormányzat. Érdekesség, hogy a konyhafelújításra nyert 250 millió forint pályázati pénzt az önkormányzat, ám azt visszaadta Sebők szerint.
A momentumos helyi politikus állítja, az egész ügy egy rejtett pénzkölcsönnyújtás, így szerinte a nyertes közétkeztetési cég kvázi engedélyhez kötött pénzintézeti tevékenységet végezne – engedély nélkül. E téren az illetékes felügyeleti szerv az MNB, azaz a Magyar Nemzeti Bank, amit még júniusban megkeresett Sebők írásban. Kedden megkapta a választ, hogy az MNB elkezdte a vonatkozó információk és dokumentumok beszerzését, zajlik a vizsgálat.
A momentumos képviselő szerint a fideszes városvezetés is elismerte, hogy hibás a konstrukció. Attól tartottak, hogy ez így ugyanúgy kormányzati jóváhagyáshoz kötött ún. adósságkeletkeztető-ügylet, mintha rendes hitelt vennének fel. Így végül nem született eredmény és határozat sem a közbeszerzésről. Augusztusban az a kormányzati válasz jött, hogy ez a konstrukció is kormányzati engedélyhez kötött (ahogy az önkormányzati hitelfelvételek általában). Így a konyha felújítása nélkül írták ki az új közbeszerzést, pedig korábban épp a felújítással indokolták, miért kell az étkeztetést is kiszervezni. Sebők megfejtése az egész ügyre a következő:
A helyben keringő "iparági pletykák" alapján erre az egészre azért lehet szükség, mert leszólhattak még év elején kormányzati körökből, hogy ki kell szervezni a Prizma-Junior cégcsoportnak a közétkeztetést, ellenkező esetben ez látszani fog a városnak jutó koronavírus miatti kormányzati kompenzáció összegén.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
|
[
"Dávid Zoltán"
] |
[
"Sebők Éva"
] |
Két újabb, ezúttal Szerb utcai belvárosi ingatlanra bukkantunk, amit Pintér Sándor belügyminiszter volt üzletfele vásárolt az akkor Rogán Antal vezette kerülettől. Rack László ezúttal 65 százalékos kedvezményt vehetett igénybe. Az adatok abból a paksamétából valók, amelyeket a rendőrség adott át a Rogán és a kerületi képviselő Juhász Péter (Együtt) közötti személyiségi jogi perben eljáró bíróságnak.
Kristóf tér, Váci utca, Dorottya utca – a jelek szerint Pintér Sándor belügyminiszter egykori cégtársa, Rack László kedveli Budapest belvárosát. Többször írtunk róla, hogy ezeken a helyszíneken legkevesebb öt ingatlanhoz jutott ő vagy családja cége a botrányokkal terhes kedvezményes önkormányzati kiárusításon.
Kiderült, a lista nem volt teljes: az immár politika- és oligarchatörténeti szempontból is jelentős Szerb utca is kipipálható.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint Rack 2006 októberében – alig pár héttel a Rogán Antal jelenlegi miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszternek sikert hozó önkormányzati választások után – két helyrajzi számon nyilvántartott összesen 321 négyzetméteres ingatlant vásárolhatott meg bruttó 40,6 millió forintért, azaz mindössze 127 ezer forintos négyzetméteráron. A 206 és 115 négyzetméteres, a földhivatalban "egyéb helyiségként" nyilvántartott ingatlan 2006. november 21.-én került át Rack nevére, s azóta is az övé.
A tavaly-tavalyelőtt csúcsra pörgött belvárosi ingatlanmutyi-sztoriban említett esetekben rendre 30 százalék volt az úgynevezett bérlői kedvezmény – ami persze, mint akkor kiderült, még a mindössze pár hétig bérlőként szereplőknek is járt, sőt, azoknak a vevőknek is, akiknek az addigi bérlők passzolták tovább az őket illető elővásárlási jogot.
Rack azonban nem kevesebb, mint 65 százalékos kedvezményt kapott a 96,7 milliósra taksált "forgalmi árból" – a kedvezmény mértékét a 33,8 milliós nettó vételár alapján kalkulálták. Hogy pontosan kicsodák, csak gyanítható, hogy eredetileg az önkormányzat. Az adatok ugyanis az V. kerületi ingatlanügyek miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen eljáró rendőrségnél lévő táblázatból valók.
Az önkormányzati ingatlan-eladások főbb adatait összesítő iratokat a rendőrség nemrégiben küldte meg a bíróságnak – amely a Rogán Antal miniszter-expolgármester által az ingatlanmutyiban aktív leleplező Juhász Péter (Együtt) kerületi képviselő ellen indított perében jár el.
A dokumentum megjegyzés rovatában az engedményt egyébként az egyösszegű vételárfizetéssel, illetve a helyiség saját kialakításával indokolják.
A bérlő amúgy nem Rack volt, hanem a Gastrostarlight Kft., amelynek 2004-től a cég 2011-es felszámolásáig Rack volt az egyetlen tagja. A kft egyszerűsített felszámolással, azaz vagyon nélkül szűnt meg, ellene korábban számos végrehajtás indult, egyebek mellett az adóhatóság kérelmére.
Rádi Antónia
|
[
"Rack László",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Juhász Péter",
"Rádi Antónia",
"Rogán Antal"
] |
A miniszterelnök veje március elején vett meg Felsőörsön két egymás melletti területet, melyeknek együttes nagysága 9500 négyzetméter. A földhivatali nyilvántartás szerint mindkettő zártkert gazdasági épületekkel, házszámuk nincs, csak helyrajzi számuk, és a közútról nem észrevehetőek. A levegőből azonban jól látszik, hogy egy hatalmas úszómedencés villa rejtőzik a sűrű növényzet és a magas kerítés mögött.
Felsőörs egy kis falu Veszprém megyében, a Balaton északi partján. Budapestről sebességtől és forgalomtól függően 1-1,5 óra alatt érhető el autóval. Dimbes-dombos település, ahol már a római kori lakosság is szőlőtermesztéssel foglalkozott. A község egyes részeiről ugyan látszik a Balaton, de a víztől 4 kilométerre fekszik, ezért tópartja nincs. Gyakorlatilag azonban szinte összenőtt a szomszédos Balatonalmádival, ahol több strand is várja a fürödni vágyókat.
Tiborcz István 2019 március elején ebben a festői szépségű faluban vett egy 1 hektáros nyaralókomplexumot. Két egymás melletti területről van szó, egy 8000 és egy 1500 négyzetméter nagyságú telekről.
A földhivatali besorolása mindkettőnek zártkert, vagyis a település szélén fekszenek, és egykor mezőgazdasági tevékenység folyt rajtuk, de mára már művelés alól kivett területek. Utca és házszám szerinti besorolásuk nincs, csak helyrajzi számuk.
Az ingatlanok a Felsőörsöt Balatonalmádival összekötő nagyforgalmú úthoz közel találhatók, az abból leágazó egyik kis zsákutcából közelíthetők meg. De nem akárki számára: a Tiborcz-telkekhez vezető zsákutca ugyan hivatalosan közterület, mégis rögtön az elején egy hatalmas kapu zárja le.
A telkek lejtős elhelyezkedésüknek köszönhetően az alattuk és felettük fekvő utcákból egyszerűen nem látszanak, hátulról és oldalról pedig sűrű növényzet és magas kerítés védi őket a kíváncsi tekintetek elől.
A tulajdoni lapok szerint gazdasági épületek vannak rajtuk, a levegőből azonban jól látható, hogy a területen egy kisebb nyaraló és egy hatalmas villa áll úszómedencével, borospincével és napelem-rendszerrel.
Az 1 hektáros nyaralókomplexum ára a terület nagysága és elhelyezkedése miatt a környékbeli ingatlanárak alapján több százmillió forintra becsülhető.
Tiborcz István egyhektáros, úszómedencés birtokot vett a Balatonnál from atlatszo.hu on Vimeo.
Szöveg: Erdélyi Katalin — Videó: Pápai Gergely
|
[
"Tiborcz István"
] |
[
"Erdélyi Katalin",
"Pápai Gergely"
] |
|
2011. 11. 14., 7:00
Utolsó módosítás:2011. 11. 14., 10:38
Nyolc évvel ezelőtt egyik nap megcsörrent Szécsi György telefonja. Egy ismerőse kereste, és közölte, hogy szeretné megvenni az általa elnökölt céget. "Rajtam nem múlik" - válaszolta erre Szécsi, de mivel csak ötszázalékos tulajdonrésze volt a cégben, azt tanácsolta az ismerősnek, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi tulajdonossal.
Ezzel a telefonbeszélgetéssel kezdődött el egy olyan folyamat, amely mára nagymértékben átrendezte a magyar gazdaság egyik legjelentősebb szolgáltatási ágának, a biztonsági cégeknek a piacát. Szécsi György a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. (CBSZ) résztulajdonosa volt a telefonbeszélgetés idején, a hívó pedig Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, aki néhány hónappal első, 1998-tól 2002-ig tartó minisztersége után szeretett volna visszatérni az üzleti életbe. Pintérnek végül sikerült megegyeznie a tulajdonosokkal, és 2003 márciusában az irányítása alá került a CBSZ. Pintér hét éven keresztül, 2010 márciusáig vezette a céget, amelyet néhány héttel a parlamenti választás első fordulója előtt adott el, feltehetően azért, mert már készült újabb belügyminiszteri kinevezésére.
A cég Pintér irányítása alatt rohamosan fejlődött, bevétele 7 év alatt hatszorosára nőtt, így beverekedte magát a legnagyobb biztonsági cégek közé. Az igazi áttörés azonban az után következett, hogy az üzleti életben korábban nem túl aktív Kántor Tibor cége megvásárolta tőle a CBSZ-t. A cég azóta több jelentős közbeszerzést is megnyert, például a Magyar Villamos Mûvektől (MVM), a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól (KSZF), a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től (BGYH) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) is kapott megrendeléseket. A Miniszterelnökség néhány napja hozta nyilvánosságra, hogy a CBSZ-szel kötött - a többi megbízáshoz képest nem túl jelentős összegû - szerződést pénzszállításra.
A biztonsági piacot ismerők szerint az állami és magánszférában szerzett megrendelései révén a CBSZ árbevétele többszörösére emelkedhetett, mióta Pintér tavaly eladta a céget. Ennek alapján a CBSZ egyértelmûen piacvezetővé válhat egy olyan szolgáltatási ágban, ahol a piacot ismerő forrásaink szerint mintegy 130 ezren dolgoznak, és amely 2009-ben, az egy évvel korábbi adathoz képest közel 50 százalékos növekedéssel 134 milliárd forintot mozgatott meg a KSH szerint.
Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy mi állhat a cég sikere mögött egy olyan piaci szektorban, ahol ismerői szerint erőteljesen jelen van a fekete foglalkoztatás, és ahol a különböző kormányzati ciklusok alatti sikercégeket rendre politikai kötődéssel kapcsolják össze. A cikk megírásához mintegy tucatnyi, a biztonsági piacon dolgozó vagy azzal foglalkozó emberrel beszélgettünk, de többségük csak azzal a feltétellel vállalta ezt, ha nem közöljük a nevüket. Az [origo] szerette volna megkérdezni a cikkben szereplő állításokról Kántor Tibort és Pintér Sándort is. Kántor a neki e-mailben elküldött kérdések után azt közölte, hogy nem kíván válaszolni azokra. Pintér Sándort a Belügyminisztériumon keresztül próbáltuk elérni. Hétfőn elküldött e-mailünkre csütörtökig kértünk választ, telefonon többször is visszahívást ígért a sajtóosztály, de cikkünk megjelenéséig nem jelentkeztek.
Volt benne fantázia - A CBSZ születése
A CBSZ története 1990-ig nyúlik vissza, amikor a többek között külföldi cégek Magyarországi befektetéseivel foglalkozó Inter-Mentor Holdingon belül létrehoztak egy biztonsági irodát, amelynek az volt a feladata, hogy a készítse elő egy biztonsági cég létrehozását. Az Inter-Mentor "eredeti tulajdonosi köre a Gamma Mûvek környékén keresendő" Mandrik István szerint, aki a CBSZ-nél dolgozott az 1990-es évek elején. Az Inter-Mentor főtulajdonosa Koi Ferenc volt, aki egyben a nukleáris méréstechnikai mûszereket gyártó Gamma Mûvek igazgatósági elnöke, testvére, Koi Miklós pedig a vezérigazgatója volt.
"Külföldi tapasztalatok alapján üzletet láttak abban, hogy egy magánbiztonsági cég sikeres legyen" - mondta az [origo]-nak Szécsi György, aki gyakorlatilag a kezdetektől a cég 2003-as eladásáig a CBSZ vezetőjeként dolgozott. Szerinte a rendszerváltás utáni állami szerepcsökkentésből logikusan következett, hogy szükség van magánbiztonsági vállalkozásokra. A CBSZ-t végül 1990 decemberében hozták létre hat résztulajdonossal, akiknek a részesedése 10 és 20 százalék között mozgott. A tulajdonosok között volt például az 1991 és 1996 között az Opten céginformációs adatbázis szerint a Pintér Sándor által vezetett ORFK kutyaképző iskolája és a Fővárosi Közterület-felügyelet, de ők az 1990-es évek közepéig megváltak a tulajdonrészüktől. Ebben az időszakban több biztonsági cég is alakult, a biztonsági piacot ismerő szakemberek szerint a Testőr és az Õrmester számított nagyobb cégeknek akkoriban.
A CBSZ az alapítástól a 2003-as tulajdonosváltásig fokozatosan fejlődött, az akkoriban a cégnél dolgozó Mandrik István szerint 1993-ban körülbelül száz embert foglalkoztattak, három évvel később viszont már mintegy hatszáz alkalmazottjuk volt. Ebben az időszakban főleg őrzés-védéssel foglalkoztak, de a cég már ekkor törekedett arra, hogy lefedjék a biztonsági piac valamennyi szegmensét: biztonságtechnika, pénzszállítás, valamint adat- és információvédelem is szerepelt a profiljukban. Első jelentősebb megrendelőjük a Csepel Autógyár volt, később a Herz Szalámigyár, a Magyar Rádió és a Honvédelmi Minisztérium tartozott a komolyabb ügyfelek közé. A CBSZ árbevétele 2002-re elérte az egymilliárd forintot a cégbírósági adatok szerint, alkalmazottainak száma pedig 850 körül mozgott Szécsi szerint. A korábbi elnök szerint a CBSZ akkoriban az ötödik-hatodik legnagyobb őrzés-védelemmel foglalkozó cég volt, míg az [origo] több forrása is azt mondta, közepes vállalatnak számított a piacon. Volt, aki "nem jelentősnek" nevezte.
Az időközben részvénytársasággá alakult cég hiába volt nyereséges, Pintér Sándor vételi ajánlatakor a legnagyobb részvényes, az Inter-Mentor úgy döntött, nem akar tovább vagyonvédelemmel foglalkozni, így eladta részesedését, akárcsak a többi részvényes. Pintér számára mindenesetre nem volt ismeretlen a biztonsági piac: miután Kuncze Gábor akkori belügyminiszter 1996 végén menesztette országos rendőr-főkapitányi állásából, 1997 elején - többek között Valenta Lászlóval, aki jelenleg tanácsadóként segíti a Belügyminisztériumot - megalapította a Preventív-Security Biztonsági és Tanácsadó Rt.-t.
A tábornok és a katonás rend - Pintér bemelegít
"Itt csöppent bele az őrzés-védelembe" - mondta a a Preventív megalakításáról egy Pintért ismerő forrás. A menesztése után 48 évesen nyugdíjazott Pintér feltûnése az üzleti szférában több megkérdezett szerint sem számított meglepőnek, a biztonsági cégekben ugyanis jellemzően nyugdíjazott rendőrök, katonák vagy nemzetbiztonságiak lesznek vezetők. A forrás szerint az igazgatóság elnökeként dolgozó Pintér a rendőrkapitányként kialakított kapcsolatait is felhasználva üzletszerzőként dolgozott. Egy másik, Pintért ismerő forrás szerint a Preventívbe főleg "korábbi rendőröket vittek oda", és a cégnek "gyorsan híre lett" Pintér szerepvállalása miatt.
Pintér Sándor belügyminiszter
A Preventívnél alig több mint egy évet töltött el Pintér, akkor hagyta ott a céget, amikor Orbán Viktor 1998-ban kinevezte belügyminiszternek. Távozása után a Preventív gyorsan fejlődött, 2000-ben 256 millió forint volt a bevétele, amely 2001-re 620, 2002-re 844 millió forintra nőtt. 2003-ban érte el az addigi legjobb eredményét, bevétele ekkor az egymilliárd forintot is meghaladta, de innentől kezdve - két évet leszámítva - folyamatosan csökkent a bevétele, 2010-ban már csak 762 millió forint volt.
A Pintért és a CBSZ-t ismerő források szerint senki nem lepődött meg azon sem, hogy az első Orbán-kormány után Pintér visszatért a biztonsági piacra. A CBSZ gyors fejlődésnek indult, miután Pintér felvásárolta, 2004-ben 2,2 milliárd forintos árbevétellel megduplázta egy évvel korábbi eredményét. Az egyre sikeresebb cégbe beszállt a Magyar Fejlesztési Bank is, amely egy hitel fejében rövid ideig közel 50 százalékos tulajdont szerzett a CBSZ-ben. A CBSZ dinamikusan fejlődött Pintér irányítása alatt, és stabilizálta a helyét az öt legnagyobb biztonsági cég között. A legnagyobb szerepe ebben a cég felemelkedését közelről figyelő források szerint a katonás fegyelemnek, a cégstruktúra okos kialakításának és Pintér kapcsolatrendszerének volt.
Pintér a CBSZ megvásárlása után a rendőrségnél és a belügyminiszterként megismert kollégáit vitte magával a céghez forrásaink szerint. "Annyi volt rendőr és katona volt a vezetésben, hogy a régi formák megmaradtak: a rendvédelmi szervek terminológiáját használták, az állománygyûléseken például tábornokoztak" - mondta az egyik, Pintért ismerő forrás. "Látszott, hogy rend van. Kevés az olyan cég, amelyik ilyen nagy létszám mellett ilyen vertikumban dolgozik, és nem hallunk balhét" - mondta egy biztonsági vállalat korábbi vezetője. Pintért egy ismerője "nagyon katonás, nagyon fegyelmezett" embernek jellemezte. "Piszokmód tartotta az időket" - mondta a forrás, aki szerint a Pintérrel való tárgyalásai idején mindig kint kellett hagynia a telefonját a titkárnőnél.
Egy másik, a biztonsági piacot ismerő forrás szerint az is mutatta, hogy a vezetésben főleg egykori rendvédelmisek voltak, hogy más cégekkel ellentétben a CBSZ kevésbé a kigyúrt, félelmet keltő, "demonstratív megjelenésû" őrökre helyezte a hangsúlyt, sokkal inkább hétköznapibb testfelépítésû embereket alkalmaztak. Ezt mutatja a CBSZ kezdőlapján található kép is, ahol átlagos testalkatú őrökkel reklámozzák magukat. "Ebben persze az is szerepet játszik, hogy már nagyon nehéz embereket találni. Ez főleg a postánál csúcsosodik ki, ahová egy jó szakmai vezető nem rakna ki egy hatvanéves gumibotos őrt" - mondta az egyik, őrzés-védelemben dolgozó forrás, utalva arra, hogy a Magyar Posta fiókjait is a CBSZ védi.
Kiépül a birodalom - A CBSZ terjeszkedni kezd
Pintér a CBSZ megvásárlása után gyors építkezésbe kezdett, és új szerzeményén keresztül több céget is megvásárolt. 2005-ben 50 százalékos tulajdonrészt szerzett Kandolka Károly cégében, a biztonságtechnikával foglalkozó Erando Kft.-ben, amelynek az alapításában a Preventív-Security is részt vett. "Amikor kezdett összedőlni Kandolka cége, akkor érkezett a CBSZ. A CBSZ-nek nem volt mûszaki részlege, és Pintér szerette volna komplexszé tenni a céget, Kandolkának meg kellett a pénz és a kapcsolatok" - mondta a biztonságtechnikai piacot jól ismerő forrás. Az Erandónak a CBSZ tulajdonszerzését megelőző évben 385 millió forintos árbevétele volt, jelenleg pedig az egyik legnagyobb biztonságtechnikai cégnek számít egy, a piacot jól ismerő forrás szerint.
A riasztórendszerekkel foglalkozó Mon-Da Kft.-t 2007-ben szerezte meg a CBSZ, és rövid időn belül egyedüli tulajdonosa lett. A cégnek a CBSZ megjelenése előtti évben 283 millió forint volt a bevétele, tavaly pedig 490 millió forint. Az őrző-védő cégként meghatározható Pajzs 07 Zrt.-t 2008-ban vásárolta fel a CBSZ. A Pajzsnak már 2007-ben több mint kétmilliárd forint volt a bevétele, amely 2010-ben már közel két és fél milliárdosra hízott. A közlekedési informatikával foglalkozó Best Way Traffic Kft.-nél a CBSZ már alapítóként volt jelen. A más CBSZ-érdekeltségekhez képest elenyésző, 2010-ben 14 millió forintos forgalmú cég legutóbb a magyar uniós elnökség által használt kocsik felszerelése miatt került be a hírekbe.
"A Civil nagyon komoly birodalmat épített fel. Tudatosan fejlesztették olyanra, hogy a vagyonvédelem teljes palettáját lefedje" - mondta az egyik, több CBSZ-es vezetőt személyesen ismerő forrás. Egyedül a pénzszállítási piacra nem tudtak betörni, bár az egyik, a piacot jól ismerő forrás szerint volt rá egy kísérletük évekkel ezelőtt. "Volt egy törekvés erre, de nagyon nagy tőkét kell megmozgatni hozzá. Volt egy-két megrendelőjük, de egy idő után felhagytak vele" - mondta.
Keresték a társaságát - Pintér kapcsolatrendszere
A CBSZ sikereiben Pintér kapcsolatainak volt a legnagyobb szerepe forrásaink szerint. "Nagyon jól kihasználta, hogy rendőrfőkapitány és belügyminiszter volt, sokan keresték a társaságát. Olyan kapcsolatrendszere van, amilyen nem sok embernek" - mondta róla egy ismerőse, aki több olyan találkozón is részt vett Pintérrel együtt, ahol a gazdasági és a politikai elit tagjai találkoztak egymással. "Pintér inkább a lobbizással foglalkozott, mindig tudta, hogy kivel kell teniszezni" - mondta a forrás, hozzátéve, hogy Pintér rendszeresen résztvevője a hasonló találkozóknak. "Magabiztos, jó humorú és tehetségesen lobbizik" - jellemezte Pintért.
Pintér és a vele jó kapcsolatban álló Csányi Sándor OTP-vezér
Egy őt személyesen ismerő forrás szerint Pintér kapcsolatrendszerét annak is köszönheti, hogy "nagyon sok embernek segített". "Ügyesen tud lekötelezni embereket, de magukat az embereket is nagyon ügyesen kezeli" - mondta a forrás, akinek személyes ismeretségük előtt Pintér nem volt rokonszenves, de ez megváltozott, miután többször beszéltek egymással. Szerinte ez nagyban köszönhető a nyomozói múltjának, mert az ilyen emberek szerinte nagyon jó emberismerők. "Nagyon jól érzi, hogy mikor van pozícióban, jól eltalálja a hangot" - tette hozzá. A forrás szerint Pintéren nagyon sok információ átment, amikor a BM-nél dolgozott. "Minden átmegy rajta" - magyarázta. Szerinte Pintér sok olyan informális találkozóra elmegy, ahol az üzleti és a politikai elit tagjai vesznek részt, "tudja, hol éri el azokat, akikkel üzletelni akar".
Ismerősei szerint az is jól jött a CBSZ-nek, hogy Pintér az első Orbán-kormány után az OTP igazgatóságának is tagja lett, itt is több kapcsolatra tett szert, ráadásul a CBSZ szerezte meg az OTP országos hálózatának védelmét. Az MSZP és az SZDSZ kormányzása alatti nyolc évben jobbára a magánszférában szerzett megrendelések révén terjeszkedtek, főleg a banki szférában voltak nagyon erősek, legnagyobb ügyfelük pedig a Mol volt az egyik forrás szerint.
A piaci szerződések mellett már ebben az időszakban is sikerült állami megrendeléseket is megnyerniük: megrendelőjük volt például a BKV, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vagy az ORFK. Az egyik forrás szerint a 2006-os önkormányzati választás után számos fideszes önkormányzatnál nyertek közbeszerzési pályázatot, ilyen volt például az óbudai és az V. kerületi önkormányzat vagy éppen a Bács-Kiskun megyei közgyûlés. "Pintérnek a baloldallal is voltak kapcsolatai, abban a nyolc évben sem voltak elnyomva. A kampány előtt volt az Eclipse-ügy, de az is köddé vált" - mondta az egyik konkurens cég vezetője. A forrás arra utalt, hogy 2010 márciusában az Eclipse nevû cég egyik olyan irodájában is tartottak házkutatást, amelyet a CBSZ irodaházában bérelnek, Pintér lánya, Pintér Hajnalka pedig dolgozott a cégnek.
A következő oldalon kiderül, hogy ki az a titokzatos figura, akinek Pintér eladta a CBSZ-t és hogy mi könnyíti a CBSZ terjeszkedését.
|
[
"Pintér Sándor"
] |
[
"Kandolka Károly",
"Koi Ferenc",
"Kántor Tibor",
"Koi Miklós",
"Kuncze Gábor",
"Mandrik István",
"Pintér Hajnalka",
"Valenta László",
"Szécsi György",
"Orbán Viktor",
"Csányi Sándor"
] |
A Népszabadság értesülése szerint a BRFK ma elrendeli a nyomozást a Kósa Lajost állítása szerint kényszer hatása alatt korrupcióval vádló Rónai Attila ügyében.
A választások első fordulója előtt a YouTube videomegosztón a Rónai által ugyancsak korrupcióval vádolt Dega Kft. rágalmazás miatt tett feljelentését ugyanakkor a BRFK átadja a Debreceni Rendőrkapitányságnak, ahol Kósa (ugyancsak rágalmazás miatt tett) feljelentése miatt már elrendelték a nyomozást.
Rónai március 29-én, néhány nappal azután tett feljelentést a rendőrségen kényszerítésért, hogy megjelent a YouTube-on egy évekkel korábban rögzített felvétel, amelyen arról beszélt: több alkalommal és személyesen vitt 50, illetve 75 millió forintot a Debreceni Vagyonkezelő Kft.-nek és Kósa Lajosnak. Rónai a rendőrségen azt állította, hogy a kilencvenes évek olajügyeiből ismert Portik Tamás és két, szerinte nemzetbiztonsági tiszt kényszerítették arra, hogy valótlanságokat mondjon. Ennek azonban ellentmondani látszik maga a felvétel, amelyen jól látható, hogy mondandója végén Rónai maga kapcsolja ki a kamerát, s miközben beszél, senkire nem vet egy pillantást sem, azaz valószínűleg rajta kívül más nem volt a helyiségben.
A felvétel nyilvánosságra kerülése után Rónairól hamar kiderült, hogy tizenhatmilliós befektetési csalás gyanújával eljárás indult ellene, amely jelenleg ügyészi szakban van. A rendőrség előtt azonban már ezt megelőzően sem volt ismeretlen: bár soha nem gyanúsították semmivel, a kilencvenes évek Szeged környéki olajügyeinek nyomozása során rá is felfigyeltek a nyomozók, mint az olajos alvilág egyik futár-, pénzszállítói és testőri feladatokat ellátó segítőjére.
Mivelmaga Rónai állította, hogy a YouTube-on látható és hallható vádjai valótlanságok, a rendőrség az állítólagos korrupciós ügyeket nem vizsgálja.
|
[
"Portik Tamás",
"Kósa Lajos",
"Rónai Attila"
] |
[] |
A járási kormányhivatal vezetője tart önismereti tréninget, a fideszes képviselő pedig az anyatej fontosságáról beszél – egyebek mellett ilyen "nőprojektekre" adott 200 millió forintot az Európai Unió. A "Nők a családban és a munkahelyen" című móri projektben kulcsszerep jutott egy fideszes országgyűlési képviselő, Törő Gábor feleségének. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz.
"Nők társadalmi és gazdasági szerepvállalásában rejlő lehetőségek és előnyök helyi bemutatása: Női Motivációs és Sikernap. "Sikeres Ádámok, elhivatott Évák" – kampányfilm a helyi sajátosságok, lehetőségek figyelembevételével. Flash-mob szervezése helyi közösségek, iskolák bevonásával jeles napokon. Anya Olimpia" – "Férfi-Nő Olimpia" – játékos sorversenyek, vicces feladatok, munkahatékonyság tesztek."
Mennyi az esélye, hogy véletlenül szóról szóra egyeznek ezek a felsorolt vállalások egy pásztói és egy móri uniós pályázatban?
Kevés, mondhatni semmi. Ráadásul mindkét pályázat ugyanazon a napon (2017. szeptemben 27.-én) nyert csaknem fillére megegyező összegű támogatást: 199,2 és 199,6 millió forintot.
A pásztóiról tavaly írta a Magyar Nemzet, hogy a nyertes nőegyletet Rétvári Bence emberierőforrás-államtitkár unokahúga vezeti.
A móri pályázat hátterét most mutatta be Korrupcióinfóján Hadházy Ákos. A projektgazda papíron a település önkormányzata, illetve a borvidék turisztikai egylete, de a helyiek tudomása szerint a vezetője Törőné Varga Mónika, aki Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő felesége.
A hölgy mindenesetre aktív a nőprojektben, ezen az eseményen például szakmai vezetőként tűnik fel. Fellép maga Törő is, hogy a szoptatás fontosságát hangsúlyozza.
Hadházy talált egy olyan videót is, ahol a városi tévé méltatja az Egészségnapot, csakhogy egy másik, immár 500 milliós uniós projekt részeként. Ennek neve "Humánszolgáltatások fejlesztése Móron", és a szakmai vezető itt is Törőné.
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó
|
[
"Törőné Varga Mónika",
"Törő Gábor"
] |
[
"Hadházy Ákos",
"Szakál Szebáld/Átlátszó",
"Rétvári Bence"
] |
A Fővárosi Főügyészség és a Fővárosi Törvényszék is megerősítette a Magyar Hangnak, hogy eredményes volt a négy évig tartó nyomozás Hajdú Péter műsorvezető és producer korábbi cégénél, a Frizbi Entertainment Kft.-nél, és ennek megfelelően idén június elején vádemeléssel végződött.
Az akkor még Hajdú Péter vezette vállalkozásnál 2016 tavaszán indítottak nyomozást az adóhatóság nyomozói, ez zárult most vádemeléssel. Ahogy a főügyészség írja a lapnak, két férfival és egy nővel szemben emeltek vádat, ám a "közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme érdekében" azt nem árulhatják el, hogy Hajdú a vádlottak között van-e.
A vád súlyos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtották be a vádiratot. A vádlottak áfát csaltak, 0 és 500 millió forint közötti összegben károsították meg a magyar államot. A büntetési tétel ebben az esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Hajdú Péter a nyomozás megindulása után néhány hónappal megvált a cégben viselt tisztségétől és tulajdonától, egy ukrán állampolgárságú magyar nő lett a Frizbi Entertainmentnél az ügyvezető, és az ő cége lett a tulajdonos. Ezt követően a Bors megtalálta kárpátaljai otthonában a nőt, aki elmondta, hogy nem is ismeri Hajdú Pétert, soha nem találkozott vele, soha nem volt közös cégük. A nő egyébként meglehetősen szerény körülmények között él, idénymunkából tartja fenn magát.
A Magyar Hang azt írja, áprilisban jelent meg az adóhatóság friss tartozói szégyenlistája, melyen a korábban a showman által tulajdonolt Frizbi Entertainment Kft. "előkelő" helyen szerepel. A cégnél a 494 milliós adóhiány mellett még 314 millió forint bírságot is megállapítottak, így a teljes tartozás 800 millió forint felett van. Ezzel szinte egy időben lett Hajdú Péter – immár alkalmazottként – a Mészáros Lőrinc feleségének nevén lévő tévécsatornák, a Life TV és az Ozone TV vezérigazgatója. Hajdu Péter nem válaszolt a lapnak.
|
[
"Hajdú Péter",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Hajdu Péter"
] |
Sem a Jüttner-jelentésről, sem a megismételt tisztújításról nem döntött az ügyvivői testület
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ Fodor Gábort támogató elnöke is belekeveredhet a tavalyi, Kóka János győzelmével végződött tisztújításon elkövetett csalási ügybe, miután a Jüttner Csaba által vezetett vizsgálat végén elkészített jelentés szerint a megyei elnök szerepet játszhatott a küldöttgyûlésen szabálytalanul részt vett küldöttek bejuttatásában - tudta meg a Hírszerző. Fodor Gábor támogatói szerint a megyei elnök, bár a felelőssége szóba került a jelentésben, az üt ülése előtt nem ismerhette meg a dokumentumot.
A hivatalos verzió
Mosolyoffenzíva (Fotó: Hírszerző)
Fodorista érintett?
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete elé beterjesztett dokumentum teljes tartalma még nem került nyilvánosságra. Annyi tudható, hogy a Jüttner Csaba által vezetett bizottság - amelynek másik két tagja tudomásunk szerint a héten, a jelentés üt elé kerülése előtt néhány nappal kapcsolódott be a Jüttner által korábban egyedül folytatott munkába - azt állapította meg, hogy a tavalyi küldöttgyûlésen szabálytalanságok történtek, ám a jelentés szerint nem megállapítható hogy ezek hatással lettek volna a szavazás eredményére.Történtek szabálytalanságok az SZDSZ tavaly márciusi tisztújító küldöttgyûlésén, de az ezzel foglalkozó vizsgálat nem talált olyan adatot, hogy a küldöttgyûlésen jelen nem lévő négy küldött helyett ténylegesen szavaztak volna. Erről Jüttner Csaba, a küldöttgyûlésen történteket vizsgáló bizottság elnöke beszélt a liberális párt ügyvivői testületének pénteki budapesti ülését követő sajtótájékoztatón.Jüttner Csaba, az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke elmondta: a vizsgálat megállapította, hogy a küldöttgyûlésen négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldött nem vett részt. Mint hozzátette, a vizsgálat azt is feltárta, hogy történtek szabálytalanságok a küldöttgyûlésen, de "arra vonatkozó tényt nem találtak", hogy a hiányzó küldöttek helyett valóban szavaztak volna.A vizsgálóbizottság elnöke kitért arra: nem találtak olyan "terhelő tényt" sem, amely szerint az akkori két elnökjelölt, Kóka János és Fodor Gábor stábja szervezte volna a szabálytalanságokat.Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a jelentés megállapításai szerint érintett lehet a fantomküldöttek küldöttgyûlésre történt bejuttatásában T. Asztalos Ildikó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye SZDSZ-szervezetének elnöke, aki a küldöttgyûlésen és azóta is Fodor Gábor legerősebb vidéki támogatói közé tartozik. A Hírszerző értesülései szerint T. Asztalos Ildikó az üt ülése előtt nem ismerhette meg az érintettségét megállapító vizsgálat eredményét. A Hírszerző úgy tudja: az ügyvivői testület rendkívüli ülése sem a Jüttner-jelentés elfogadásáról, sem az esetleges rendkívüli tisztújításról nem döntött.Az ügy előzménye, hogy a Hír Tv Célpont címû mûsora szerint manipulálták az SZDSZ tavalyi elnökválasztását, Kóka János állítólag álszavazatokkal nyerte meg a választást. Később a Boon nevû honlapnak nyilatkozva Köteles Péter miskolci vállalkozó azt mondta, ő volt az, aki a Hír Tv-t arról informálta, hogy egyesek manipulálták a Szabad Demokraták Szövetsége tavalyi elnökválasztását. A férfi a televíziónak arról is beszélt, hogy négy-öt jelen nem lévő borsodi küldött helyett mások szavaztak, mégpedig előre megbeszélt módon Kóka Jánosra.Kóka János, az SZDSZ elnöke február 16-án jelentette be, hogy a liberális párt ügyvivői testülete Jüttner Csabát kérte fel, vizsgálja ki a 2007-es elnökválasztáson történteket.
|
[
"T. Asztalos Ildikó"
] |
[
"Kóka János",
"Köteles Péter",
"Fodor Gábor",
"Jüttner Csaba"
] |
Martonyi János távozó külügyminisztert a Mol igazgatóságának tagjává javasolja választani a társaság egyik, meg nem nevezett részvényese. A Mol igazgatósága támogatja a javaslatot, amely bekerült az április 24-i közgyűlés határozati javaslatai közé.
A Mol hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölte, hogy a szavazatok több mint 1 százalékával rendelkező intézményi befektető részvényes új tagot javasol az igazgatóságba. Az új határozati javaslat szerint Martonyi Jánost 2014. július 1-jétől 2019. április 29-ig tartó időtartamra javasolják az igazgatóság tagjává választani.
Martonyi János külügyminiszter a mostani kormányzati ciklus végén távozik posztjáról. Martonyi az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között is irányította a Külügyminisztériumot. Korábban, 1984-től a Külkereskedelmi, majd a Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989-90-ben privatizálási kormánybiztos volt. Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának, majd 1991-94 között a Külügyminisztériumnak a közigazgatási államtitkára volt, közben 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyetteseként dolgozott. 1994-1998 és 2002-2009 között a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda társtulajdonosa volt. A
már korábban közzétett közgyűlési dokumentumok szerint a Mol igazgatósága javasolja a társaság közgyűlésének, hogy hosszabbítsa meg Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának lejáró igazgatósági tagságát. A testület ugyancsak javasolja Anwar al-Kharusi, az Oman Oil Company vezető tisztségviselőjének igazgatósági taggá választását, miután Mulham Al-Jarf jelezte, hogy igazgatósági tisztségéről 2014. április 29-i hatállyal lemond. Az előterjesztés szerint az igazgatóság tagjává választhatja a közgyűlés Anthony Radevet, a McKinsey & Company volt igazgatóját is
|
[
"Martonyi János"
] |
[
"Anthony Radev",
"Anwar al-Kharusi",
"Mulham Al-Jarf",
"Csányi Sándor"
] |
Őrizetbe vette a rendőrség a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatóját is, mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják - tudta meg az MTV Híradó. Állítólag tetten érték a gyanúsítottakat. A rendőrség nem kommentál.
A BKV jogi igazgatóját - aki korábban a Budapest Airportnál dolgozott - pénteken este tetten érték, amint egy bevásárlóközpont parkolójában tízmillió forint vesztegetési pénzt vett át a BKV-val szerződésben álló egyik cég képviselőjétől. A nyomozás eddigi adatai szerint az igazgató fiktív megbízásokat adott ügyvédeknek, akik a megbízási díj egy részét visszaadták neki.
Az őrizetbe vett jogi igazgató Sziebert György, akiről a BKV honlapján ezt írják: jogi igazgató, 2003. november 1. napjától Budapest Airport Zrt. Jogi Igazgatóságán a Jogi Igazgató helyetteseként látta el feladatait, emellett 2006. január és 2006. július között a RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. felügyelő bizottságának tagja, majd 2006. augusztus és 2007. szeptember között a Budapest Airport Minibusz ügyvezetője volt. 2008. május 19-e óta a BKV Zrt. jogi igazgatója.
Értesüléseink szerint Sziebert 2008 májusában, pályázat nélkül került a BKV-hoz, az igazgató tanács elnökének ajánlására - holott erre a funkcióra általában pályázat útján választják ki az arra alkalmas embert.
A Budapest Airport szintén őrizetbe vett jogi igazgatójával jól ismerték egymást, hiszen korábban együtt dolgoztak a reptéri cégnél, ahogy Antal Attila, egykori BKV-vezérigazgatóval is, aki hajdanán az Airport Taxi vezetője volt.
A BKV-tól szerzett információnk szerint eddig mintegy hatszáz szerződést vizsgáltak felül, ezek a részvénytársaság honlapján tekinthetők meg. Máig tucatnyi feljelentés született, de úgy tudjuk a jövő héten a cég további feljelentéseket tesz.
Az MTV Híradó értesülése szerint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság éjszaka házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában, a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójának lakásán és egy, a BKV-val szerződésben álló ügyvédi irodában is. A nyomozók mind a négy helyszínen dokumentumokat és számítástechnikai adathordozókat foglaltak le.
A Budapest Airport jogi igazgatóját lakásán fogták el. Azzal gyanúsítják, hogy a BKV jelenlegi jogi igazgatójával összejátszva pénzért belső információkat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a Budapest Airporttól megrendelésekhez tudjanak jutni. A nyomozók szerint ezek a cégek folyamatosan, többszörösen túlszámlázták az elvégzett munkát, amit az igazgató elfogadott. A munka nélkül szerzett többletbevételt aztán a cégek visszajuttatták az igazgatónőnek.
A Budapest Airport jogi igazgatóságát Rényi-Vámos Krisztina vezeti 2003 novembere óta. Azelőtt ügyvédként dolgozott, az ELTE- Állam és Jogtudományi Karán diplomázott. Fő területe a társasági jog, az ingatlanokkal kapcsolatos, valamint a beszerzésekhez és a közbeszerzéshez kapcsolódó jogi kérdések.
A Heti Válasz már a Budapest Airport 2005 végi privatizációja után felvetette: különös, hogy az a Rényi-Vámos Krisztina maradhatott a jogi igazgató, akinek párja a reptér korábbi - vitatott szerepű - jogi "beszállítójánál", Tuller András ügyvédi irodájában dolgozik.
Megdöbbentek
Hardy Mihály, a Budapest Airport (BA) kommunikációs igazgatója közölte: a Budapest Airport megdöbbenéssel értesült a vállalat jogi igazgatójának őrizetbe vételéről. A cég az ügy felderítése érdekében teljes mértékben együttműködik a nyomozó hatósággal, a rendőrséggel, számukra megad minden szükséges információt, a kért szerződések, dokumentumok és számítógépes adatok másolatát. A Budapest Airport reményét fejezi ki, hogy ennek révén sikerül az ügy valamennyi részletét teljes mélységében feltárni, mert ez a vállalat és a közvélemény számára is egyformán fontos.
Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, hogy a nyomozásról hivatalos tájékoztatást kaptak, az őrizetbe vételről viszont csak a médiából értesültek. "Következésképp mindaddig nem tudjuk, milyen összefüggésben van a BKV-val az őrizetbe vétel, amíg nincs tudomásunk arról, hogy kivel találkozott a jogi igazgató, és az egyéb, a találkozót érintő részletekről" - tette hozzá.
|
[
"Rényi-Vámos Krisztina",
"Sziebert György"
] |
[
"Antal Attila",
"Pásztor Erzsébet",
"Tuller András",
"Hardy Mihály"
] |
"Okirati bizonyítékokat" kapott a Központi Nyomozó Főügyészség, tudatta Polt Péter legfőbb ügyész.
Váratlan választ kapott a fideszes ügyekben rendszerint nehezen mozduló ügyészségtől Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki arra kérdezett rá Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy hol áll a nyomozás a korábban Szabó Zsolt államtitkár kapcsán a sajtóban felröppent, állítólagos offshore számla-ügyben.
Korábban, a választási kampány idején az azóta megszűnt Magyar Nemzet – perdöntő bizonyítékok nélkül – azt állította, hogy Szabó Zsolt hatvani fideszes képviselőhöz köthető egy belize-i offshore cégről, illetve a cég számláján 1,2 milliárd forintos vagyonról. Szabó akkor határozottan cáfolta, hogy bármi köze lenne World Joy Enterprise LTD. nevű belize-i céghez, és több lap mellett nálunk is helyreigazítást eszközölt.
Mint Polt Péter legfőbb ügyész Tóth Bertalannak adott válaszából kiderült: egy magánszemély feljelentést tett az ügyben, az Központi Nyomozó Főügyészség pedig április végén elindította az eljárást.
Polt válaszából nem derül ki, hogy pontosan kivel szemben nyomoznak. A főügyész annyi konkrétumot közöl, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás a gyanú, illetve, hogy az ügyészség időközben okirati bizonyítékokat is beszerzett.
Polt a levelében hangsúlyozza: a gyanú egyelőre nem megalapozott, hanem csak "egyszerű" gyanúról, ami alapján közjogi méltóságot – ilyen az országgyűlési képviselő is – betöltőkkel szemben nem lehet a mentelmi jog felfüggesztését kérni, illetve kényszerintézkedést sem alkalmazhatnak vele szemben.
A nyomozás határideje június 25., de ez nem jelenti feltétlenül az eljárás végét, hiszen a határidőt többször is meg lehet hosszabbítani, az eljárás így akár évekig is elhúzódhat.
A nyomozás belendülése azért érdekes, mert az ügy kirobbanásakor Tényi István és Schneider Tamás jobbikos képviselő hiába tett feljelentést tett a belize-i számla miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség az Alfahír szerint akkor visszautasította az eljárás megindítását.
Az offshore-ügy előtt Szabó azzal került a hírekbe, hogy rossz viszonyban van Horváth Richárddal, Hatvan fideszes polgármesterével, és a belharcnak sajtóértesülések szerint Hatvan látta végül kárát, mivel elapadtak az ide érkező TOP-uniós források. A belviszály miatt még Lázár János, korábbi kancelláriaminiszter is megfeddte Szabó Zsoltot, és vizsgálatot rendelt el a TOP-pénzek elosztása miatt.
|
[
"Szabó Zsolt"
] |
[
"Horváth Richárd",
"Lázár János",
"Tényi István",
"Polt Péter",
"Schneider Tamás",
"Tóth Bertalan"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.