text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
A lehető legnagykoalíciósabb cég a minap kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított kaposvári Magyar Kémény Kft.
A nemrégiben még az ország egyik legnagyobb kéményseprő vállalkozása a múlt héten került csődeljárás alá, a friss Cégközlöny szerint a bíróság már fel is mentette a kijelölt csődbiztost, s a vállalkozás, a kiemelt jelentőségű cégek esetében eljáró állami érdekeltségű Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. szárnyai alá került.
A Magyar Kémény ügyvezetője 2010-től fogva Korom Norbert Lajos, aki 2013-ban vezette az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t is, s aki a második Orbán-kormány idején a természeti erőforrások felhasználásáért felelős miniszteri biztos volt; Korom 2013 óta személyesen is tulajdonos a kéményseprő-cégben (a Korom-családot addig szlovák cégük a Lanark s.r.o. képviselte a kft-ben).
A Magyar Kémény felügyelőbizottságából tavaly lépett ki Velez Árpád, az MSZP pártpénzügyekre is rálátó korábbi pártigazgatója, Mesterházy Attila exelnök bizalmi embere, aki 2010 óta felügyelte a kéményseprést. Benn maradt az ellenőrző testületben Csutora László, akit a fővárosi Fidesz befolyásos gazdasági háttérembereként ismernek Budapesten, s aki egyébiránt Csutora Zsolt bakui magyar nagykövet fivére, s az fb-t erősíti Szalay László, Dunaharaszti MSZP-SZDSZ-által is támogatott volt polgármestere.
Korom mellett ma már egyetlen tulajdonosa van a Magyar Kéménynek: a Corange Zrt., amely tavalyig Szalkai István László (MSZP) volt újpesti alpolgármester érdekeltsége volt.
Az egykori Somogy megyei állami kéményseprő vállalatból átalakult Magyar Kémény Kft. Kormárom, Esztergom, Nógrád, Somogy és Pest megye hatszáz településén szolgáltat. 2013-ban még a részvénytársasággá alakulást tervezték – az egy évvel korábbi 1,2 milliárdos árbevétel és 35 milliós profit nyomán optimisták lehetettek -, ám azt az évet már 88,7 milliós veszteséggel zárták.
Rádi Antónia
|
[
"Magyar Kémény Kft."
] |
[
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"Corange Zrt.",
"Lanark s.r.o",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] |
A Rogán-körhöz sorolt offshore cég auditálta azt a rendszert, amely élesben csúnyán felsült – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az MSZP-s Tóth Bertalan kért ki.
A Hunguard Zrt.-t majdnem ötmillió forintért azzal bízta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), hogy vizsgálja át elektronikus árverési felületét, és a cég igazolta is, hogy az megbízhatóan, ellenőrizhetően működik. Januárban azonban, amikor a vagyonkezelő meghirdette a belvárosi Zrínyi utca 3. alatt lévő irodaházát, a rendszer többször is leállt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapján csak a leállás és az újraindulás időpontjai találhatók meg, a hiba magyarázata már nem. Csak annyit írtak oda, hogy "valamilyen üzemzavar".
A Magyar Nemzet emlékeztet: az exkluzív környéken lévő ingatlant 2,77 milliárd forintra hirdették meg, miközben becslések szerint ennél jóval többet, hat-, de akár kilencmilliárdot is érhet. Végül 4 milliárd forintért kelt el. A Válasz.hu később azt írta, a vásárló egy cégen keresztül Habony Árpád egyik ismerősével is kapcsolatba hozható.
A Hunguardot az elmúlt években igencsak helyzetbe hozta a kormány. Csak az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közműszolgáltatók nagyjából hatszázmillió forint értékben kötöttek vele szerződést, miután kénytelenek voltak ezt a céget megbízni az audittal. Ez viszont nem a teljes összeg, a Főgáz például nem volt hajlandó elárulni a megállapodás összegét. A pénzügyi szektor szereplői is súlyos milliókat fizettek a Hunguardnak, bár a bankok között is volt, amelyik titkolózott, mégpedig a Budapest Bank.
|
[
"Hunguard Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Budapest Bank",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Tulajdonost váltott a Quaestor maradékának egyik értékes darabja, a budai Napfény hotel
A vevő céget Németh Szilárd egykori titkára vezeti, tulajdonosa Árpa Attila barátnője és egy holland dizájner
Meglepően olcsón szerezték meg az ingatlant, luxushotelt terveznek működtetni ott.
Van egy elhagyatott hatemeletes épület messze a város szmogja felett, a Svábhegy tetején, közel a Normafához, aminek szögletes sziluettjét az egész városból látni, és fordítva, az épületből belátni egész Budát és Pestet.
Ez a budapesti Napfény hotel, ami a Quaestor-csoport tulajdonában volt, egészen a közelmúltig.
Az Eötvös út, Fülemile út és Őzike út által határolt telken lévő épület a hatvanas években készült, és amíg a Magyar Iparszövetség alapítványa tulajdonában állt, a kétezres évek közepéig szállodaként működött. 2006-ban viszont – a mátrai Bérc Hotellel, valamint egy balatonberényi szállodával egy csomagban – megszerezte a Quaestor az iparszövetségtől. A vételár ismeretlen, de a magyar ingatlanbuborék felfúvódásakor nem lehetett alacsony.
A szálloda 70-80 szobás, 4200 négyzetméter az épület bruttó területe, a telek 8500 négyzetméteres. A Quaestorban úgy látták, hogy nincs sok értelme hotelként működtetni tovább, ezért funkcióváltásban is gondolkodtak. Tarsoly egyik gyanúsítotti meghallgatásán hosszan beszélt a hotelről, itt a szó szerinti jegyzőkönyv.
"A Széchenyi-hegy tetején is van egy szállodánk, amit ebben a hármas csomagban vettünk, ott két elképzelés is futott, az egyik, hogy a cégközpontunkat költöztetjük oda fel, de ezt végül is elvetettük, az elképzelés ... (érthetetlen) ..., hogy egy ilyen egészséges életmód központot akartunk kialakítani, makrobiotika központtal felvettük a kapcsolatot, én azt gondolom, hogy ez egy olyan létesítmény, egészségügyi létesítmény tudott volna lenni, ami az egészséges életmódra szoktatja rá az embereket. Ez a makrobiotika egy japán professzor által kitalált egészségügyi táplálkozás tudományi program, elindul egy lélektani építésből és ebből épít fel egy teljes életmódot. Én azt gondolom, hogy ez a rendszer az, amiben több százmilliárd forint bevétel lett volna várható az elkövetkező tíz években, ennek a folyamata most kezdődött el, ez is idén kialakítottuk volna ezt az épületet, jövőre indult volna be a tevékenység, sajnos ez is így befejeződött a cégcsoport részéről."
Tehát felmerült, hogy ide költözzön a Váci úti cégközpont, vagy valami makrobiotikai egészségközpontként zúdítsa a százmilliárdos bevételeket a Quaestorra. De a cégcsoport a hotelépületet alapvetően más befektetőknek kínálta vételre saját honlapján.
Így érte a 2015 márciusi bedőlés a gazosodó telken álló épületet.
Mivel a Quaestor 260 milliárd forint körüli adósságait csak kis részben fedezték a cég vagyonelemei, ezért különösen fontos lett volna, hogy minél jobb áron adják el a csoport maradékát. Már csak azért is, mert a Quaestor-csőd utáni időszakban a károsultakkal hihetetlen packázásba kezdtek a fideszes politikusok, az állami hivatalok és a cégcsoport cégeinek különböző felszámolói – sokan reménykedtek viszont, hogy a vagyonelemek értékesítése révén valami még vissza is jöhet az elvesztett pénzükből.
Tarsoly Csaba a Quaestor-ügy bírósági tárgyalásán azt mondta, hogy a szálloda értéke 1,5-2 milliárd forint, és az ingatlan tehermentes. Ez utóbbi így van: bár egy időben többmilliárdos CIB-es jelzálog terhelte az ingatlant – a balatonberényi szállodával együtt –, ez 2013-ban lekerült róla, csak pármillió forint adótartozás terhelte az ingatlant.
De valószínűleg árban sem mondott nagyot Tarsoly. Elég lepusztult állapotban van a már tíz éve üresen álló Napfény Hotel, de több dolog is mellette szól. Azon kívül, hogy a környéken lakik a magyar elit, és ezért az átlagos lakóépület-négyzetméterárak igen magasak, és hogy az épületnek tényleg egyedülálló panorámája van, a legnagyobb mellette szóló érv a kerületi szabályozás.
Ilyen nagy épületet ugyanis a környéken nem lehet már építeni.
A 2005 óta hatályos XII. kerületi városrendészeti és építési szabályzat szerint a Széchenyi- és a Sváb-hegy fennsíkján semmit nem szabad olyan magasra építeni, hogy az építmény eltakarja a hegy gerincvonalát, mint "a budai hegyvidék városi látványt meghatározó vonulatát". Ezt az építőknek a Kis-Sváb-hegyről és a Sas-hegyről készített fényképekkel kell bizonyítaniuk, ahol be kell satírozniuk az építendő épület tervezett körvonalát.
Szóval ha valaki egy nagy épületet akar Budapest környékén a jó levegőn, nincs sok opciója. Ennek elvileg jelentősen növelnie kellene az amúgy felújítható épület értékét. (Bár az is igaz, hogy amennyiben részben lebontanák a korszerűtlen épületet, csak trükközéssel lehetne megoldani, hogy ne kelljen újra engedélyeztetni.)
A végelszámoló Patik, Varga és Társaik Zrt. ehhez képest elég olcsón hirdette meg az épületet, először tavaly júniusban mindössze 950 millió + áfáért. Aztán tavaly szeptemberben levitték az árat 855 millióra, végül, decemberben még egyszer levitték 770 millióra. De ez csak a nettó irányár volt, tehát olcsóbb ajánlattal is lehetett pályázni.
Idén tavasszal új táblák kerültek ki az épületre: egy nagy
#BudaBaron,
és egy másik, ami megemlíti a beruházó cég nevét is: Rooof Hungary Zrt.
Értesüléseink szerint az épületet 635 millió forintért vette meg a Rooof Zrt. Ezt jövőre megerősítheti a cég, ha leadja a 2017-es mérlegét. A cég a tulajdoni lap szerint március 6-án lett az ingatlan tulajdonosa. (Megkerestük a Patik, Varga és Társaik Zrt.-t és a Rooof Hungary Zrt.-t is, de kérdéseinkre nem válaszoltak.)
A #BudaBaron természetesen egy Instagramos hashtaget rejt, ami pedig főként maga "budabaron", illetve Asztalos Gabriella és egy holland dizájner, Marcel T. L. G. Wanders posztjai miatt pörög. Nem meglepő módon ők ketten a Rooof Zrt. tulajdonosai. Asztalos Gabriella korábban tévés műsorvezető volt, később külföldön dolgozott bútordizájnerként. Az utóbbi hónapokban Árpa Attila barátnőjeként írtak róla a pletykalapok.
Budabaron főként "szégyentelenül, extravagánsan elit luxuriőz luxus" életérzésről posztol képeket, kizárólag véletlenszerűen kiválogatott magazinfotók segítségével: Bentley-k, luxusnők, luxuskarórák és luxus-épületbelsők váltogatják egymást.
Asztalos Gabriella azt mondta a tervről januárban a Fix tévének adott interjújában, hogy három év múlva lesz kész, és "a magyaroknak meg kell érnie hozzá, rá kell hangolódnia, meg kell értenie".
A Rooof Zrt. ügyvezetője Asztalos Dávid, Asztalos Gabriella öccse. Ő a Fidelitas 17. kerületi csoportjának elnöke, és egy ideig Németh Szilárd titkáraként is dolgozott a rezsiakciócsoportban – egészen pontosan ő volt a rezsicsökkentés végrehajtásáért felelős munkacsoport kabinettitkára. Tagja volt a nemzetpolitikai munkacsoportnak is.
Asztalos Dávid három éve azzal került be a hírekbe, hogy éppen akkor indított fogyasztóvédelmi referensképzéssel foglalkozó céget, amikor Németh Szilárd beadott egy törvényjavaslatot, ami kötelezővé tette a fogyasztóvédelmi referensek alkalmazását. Erről az azóta kinyírt Népszabadság írt, arról pedig a hvg.hu, hogy az eredetileg budapesti, XII. kerületi Asztalos Dávid bejelentkezett egy hajdúszoboszlói lakcímre, hogy felvehesse a fiatal vállalkozóknak járó hatmillió forintot, amit egy fuvarszervező céghez használtak fel.
Asztalosék üzleti vállalkozásai nem mentek rosszul. Az édesanya nevén futó Fogyasztóvédelmi Referens Képző és Közvetítő Központ Kft. 2014-ben 67, 2015-ben 23 millió forintos árbevételt hozott. (Az Asztalos Dávid tulajdonában lévő másik referensképző cég, Nemzetközi Energetikai és Fogyasztóvédelmi Központ Kft. egyelőre nem mutat életjeleket.)
Az AB Team International Kft. nevű fuvarozócég szintén hasít: 2014-es 13 millió forintos árbevételét 2015-re meg-hét-és-félszerezte, 98 millió forintra, 2016-ban 69 millió forint forgalmat bonyolítottak. A cég Asztalos Dávid és barátnője, illetve volt fidelitasos helyettese, Barkó Ivett tulajdonában van, székhelye Hajdúszoboszlón van, központja viszont az álláshirdetések szerint egy Balassi Bálint utcai iroda.
Ingatlan- vagy hotelbizniszben mindenesetre zöldfülűnek számítanak az Asztalos testvérek, még akkor is, ha holland partnerük portfóliójában több luxushotel dizájnja is szerepel.
A valódi finanszírozót nem ismerjük.
Asztalos Dávid március 8-án, tehát néhány nappal az ingatlan megszerzése után tett közzé álláshirdetést a Facebookján, a budai Hegyvidékre kerestek irodavezetőt, "kimagasló bérezés és prémium munkakörnyezet".
A Quaestor-hagyaték elkótyavetyélése viszont mindenképpen trendbe illeszkedik. A bukott cégcsoport hat, kevésbé kapós ingatlanját (a Napfény hotelen kívül: a balatonberényi Beach Hotel, a szegedi Régi Hungária szálló, egy leányfalui és egy szentendrei kisebb szálloda, továbbá egy balatonkenesei golfprojekt) összesen 2,8 milliárd forintért hirdették meg a felszámolók. Az együttes ár azóta több lépcsőben lement 2,1 milliárd forintra, és értésüléseink szerint egyelőre még mindig csak a normafai hotelt sikerült eladni, szóval további árcsökkenések várhatóak.
A Quaestor legjobban menő hoteljére, a ma Lifestyle Hotel Mátra néven futó korábbi Bérc Hotelre már rátette a kezét Mészáros Lőrinc. A négycsillagos hotelt tavaly óta a felcsúti üzleti lángész birodalmába tartozó Event-Immo Kft. üzemelteti. Ez a hotel továbbra is bűnügyi zár alatt van, a szálloda üzemeltetését éppen a végelszámolás elrendelése előtt szervezték ki a Mészáros-cégnek.
Ezeknél is fontosabb, hogy mi lesz a soroksári Duna-ág melletti DunaCity sorsa, ami a Quaestor-csoport legfontosabb vagyoneleme volt. Ezt 28 milliárd forintért hirdették meg, ami – az olimpiai pályázattal és az általános ingatlanár-emelkedéssel együtt – elég nagy felháborodást okozott a Quaestor-károsultak körében. A felszámoló itt is a Patik, Varga és Társaik Zrt.
A 28 milliárdos ár nagyjából feleakkora négyzetméterárat jelentett volna, mint amennyiért a szomszédos telkek gazdát cseréltek, a Quaestor bukása előtt nem sokkal Ghaith Pharaon ennél jelentősen többet ajánlott a területért. Az is furcsa volt, hogy pont ezt az ingatlant nem vonták bűnügyi zár alá. Akármilyen tervük is volt a kormányközeli köröknek ezzel a méretes telekkel, az olimpiai pályázat bukásával az valószínűleg összedőlt. Úgy tudjuk, jelenleg egy ajánlattevővel tárgyal a végelszámoló.
|
[
"Patik",
"Varga és Társaik Zrt.",
"Rooof Hungary Zrt.",
"AB Team International Kft."
] |
[
"Magyar Iparszövetség",
"Nemzetközi Energetikai és Fogyasztóvédelmi Központ Kft.",
"Beach Hotel",
"Napfény hotel",
"Régi Hungária szálló",
"Bérc Hotel",
"Event-Immo Kft.",
"Fogyasztóvédelmi Referens Képző és Közvetítő Központ Kft.",
"Lifestyle Hotel Mátra"
] |
A Transparency International a Facebook-oldalán közölte, hogy az ügyvédjük által képviselt Pethő András, volt origós újságírónak kedvező ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék, amikor úgy döntött, hogy a Miniszterelnökségnek 15 napon belül ki kell adnia Lázár János svájci és olaszországi utazásainak részleteit.
A Miniszterelnökségnek meg kell mondania, hogy Lázár János mely feladatainak végrehajtása érdekében volt szükség az utazásra, milyen szállodában szállt meg a delegáció, továbbá a szállásköltségeket, utazásonként és szállodánkénti bontásban.
A Fővárosi Törvényszék indoklása szerint a Miniszterelnökség nem vitatta, hogy az utazásokra közfeladat ellátása céljából került sor, azok költségeit pedig a Miniszterelnökség fizette, ezért ez közérdekű adatnak minősül, amit az információs törvény alapján ki kell adni az újságírónak.
A részítélet nem jogerős, a felek 15 napon belül fellebbezhetnek.
Lázár János május végén visszafizette kétmillió forintos utazási költségtérítését az államkasszába, holott Giró-Szász András akkori kormányszóvivő azt mondta: "Az államtitkár a miniszterelnök megbízásából utazott, és az ország érdekében történtek a találkozók."
Az Origo cikksorozata szerint Lázárék szállásköltsége egy 2012. november végi háromnapos angliai utazáson 920 ezer forint volt, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. A kérdésre, hogy kivel vagy kikkel utazott Lázár ezeken az utazásokon, sem Lázár János, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt.
Lázár Jánost tolmácsként két ember kísérte: Sonkodi Balázs, aki azóta a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lett, valamint Perényi Zsigmond, aki a Lázár János által felügyelt Magyar Holokauszt 2014 – Emlékbizottság titkára.
A cikksorozat szerzője, Pethő András június elején felmondott az Origónál azt követően, hogy meg nem erősített hírek szerint ezen cikkek miatt kellett távoznia a lap főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek.
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Transparency International",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Holokauszt 2014 – Emlékbizottság"
] |
Retkes Attila cége az elmúlt években többmillió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA), úgy, hogy az SZDSZ új elnöke közben az NKA zenei szakmai kollégiumának tagjaként bele tudott szólni abba, hogy ki nyerjen,. Retkes Attila elmondta, hogy 2001 óta évente körülbelül 5 millió forintot nyertek, ám csak 2008 óta a döntéshozó testület tagja. Amikor cégének 3,7 milliós támogatásáról döntött a kollégium, nem vett részt a döntéshozatalban.
A Checkpoint Charlie című blog szerint Retkes Attila a Nemzeti Kulturális Alap zenei szakmai kollégiumának tagja és ebben a minőségében tizedmagával (az elnököt is beleértve) diszponál a kulturális járulékból és a költségvetésből elkülönített forrás zenére fordítandó éves kerete felett. Az új pártelnök a Klasszikus és Jazz Lap-, Könyv- és Hanglemezkiadó Kft. (valamint más vállalkozások), a Gramofon című zenei folyóiratot (és hanglemezeket, könyveket is) megjelentető cégek vezetője, a lap főszerkesztője.
A blog arról számol be, hogy Retkes cégei és a döntéshozói pozíció karöltve járnak, erről az NKA keresőjével is meg lehet bizonyosodni. Az NKA kedden közölte, hogy, Retkes kiadója az alaptól összesen 47,5 millió forint támogatást kapott.
Az MTI hétfő este megjelent híre szerint Retkes Attila egy zenei kiadót is vezet. Ennek kapcsán közölte, hogy főállású pártelnök akar lenni, ezért lemond a kiadó ügyvezetői posztjáról.
Retkes Attila a cikk megjelenése után megkereste az Indexet és elmondta, hogy nem több, hanem egy cégnek a vezetője (Klasszikus és Jazz Lap-, Könyv- és Hanglemezkiadó Kft.). A kft 2001 óta pályázik folyóiratkiadásra és koncertrendezésre, évente átlagosan 5 millió forintot nyert el, ami összesen legfeljebb 50 millió forint, nem 145 millió forint, ahogy arról az összeférhetetlennek tűnő helyzetről először beszámoló blog írt.
Retkes hozzátette, hogy a döntéshozó kollégiumnak azonban csak 2008 január 1-től tagja, 2001-07 között nem volt testületi tag. (2005-2006-ban viszont az NKA egy másik, szintén zenei támogatásokkal foglalkozó kollégiumának volt a tagja.) A politikus szerint 2008 egy átmeneti év volt, amikor a kft egyszer, decemberben kapott támogatást, összesen 3,7 millió forintot, ám a belső szabályok szerint nem vehetett részt az őt érintő döntéshozatalban. Ugyanakkor az NKA honlapjáról az is kiderül, hogy Retkesnek ez az állítása nem pontos. Vállalkozása 2008. januárjában is kapott összesen 3,6 millió forint támogatást.
Kérdésre, hogy szerencsés volt-e ilyen módon pályázni, közölte, ahhoz, hogy a cég működni tudjon, szükséges volt beadni a pályázatot. Elmondta, hogy 2009-ben már eleve kizárttá tették a szabályok, hogy olyan cég pályázzon, amelynek vezetője testületi tag. Retkes feltételezése szerint az Index által idézett blogbejegyzést egy olyan újságíró írta bosszúból, akit régebben elbocsátottak a Gramofon című laptól. Ezt az érintett a blogján kedden cáfolta, állítása szerint hét éve egyetlen alkalommal írt honoráiumért cikket a Gramofonnak.
|
[
"SZDSZ",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] |
[
"Klasszikus és Jazz Lap-, Könyv- és Hanglemezkiadó Kft."
] |
Két éve még a rászoruló vasutasok pihenőhelye volt, ma már egy NER-közeli ingatlanfejlesztő cég felvonulási területe az egykori balatonfüredi Panoráma Hotel. A történet egyszersmind a Balaton története is arról, hogyan kerülnek az elit kezébe azok az értékes területek, amelyek egykor még a hétköznapi emberek vagy a rászorulók pihenését szolgálták.
Balatonfüred egyik legszebb részén, 100 méterre a Balatontól, néhány percnyi sétára a kikötőtől, világörökségi várományos területen hirdetnek 35 prémium minőségű lakást. A lakók kényelmét a többi között privát wellness részleg, fitneszterem és kültéri medence szolgálja majd a páratlan balatoni panoráma mellett.
A Tagore Residence készülő luxusingatlanjai az ILoveBalaton cikke szerint már csak a helyszínválasztás miatt is exkluzívak: körülbelül tízévente egyszer valósítanak meg ott hasonló beruházást, így nem kell attól tartani, hogy egyhamar új szomszédok zavarják meg a felsőkategóriás életérzést. A lapnak igaza van: a Tagore Residence közvetlenül a Szívkórház mellett épül egy olyan területen, ahol már minden talpalatnyi földet beépítettek. A legnagyobb, ingatlanokat kínáló oldalakon egyáltalán nem találtunk ezen a környéken telket, úgyhogy a lottóötössel ér fel a Tagore sétánynál megszerezni egy több mint 4000 négyzetméteres ingatlant. Ennek megfelelő az árképzés is: egy 160 négyzetméteres lakásért 218,8 millió forintot, egy 94 négyzetméteresért 96,7 milliót kérnek az ingatlanfejlesztők.
Segélyező egyesület -> NER -> gazdagok
Mindez a luxus éles kontrasztban áll a terület nem is olyan távoli múltjával: a Tagore Residence helyén 2018-ig a Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesületének (VKJE) szállodája, a Hotel Panoráma állt. Az egyesületet 1894-ben alapították, tagjai az állami és magánvasutak mozdony- és vonatkísérő személyzete, hálókocsi kalauzok és vonatkísérő lakatosok voltak. A szervezet céljaként a vasutas dolgozók szociális biztonságának megteremtését jelölték meg. Az egyesület 1969-ben ünnepelte 75 éves jubileumát, ekkor készült el Balatonfüreden a tagok pihenését szolgáló, 105 férőhelyes, később plusz egy emelettel megtoldott üdülő, ami fénykorában 32 kétágyas szobával és 14 apartmannal várta vendégeit. A szállodáról itt talál néhány képet.
A VKJE jelenleg is aktív, tagjai számára kategóriától függően havi 740-750 forintos tagdíjért cserébe bizonyos élethelyzetekben — betegség, gyermekvállalás vagy szociális helyzet miatt— kisebb összegű, néhány tízezer forintos segítséget nyújt, illetve kedvezményes, bizonyos tagsági idő után ingyenes üdülést kínál. Értelemszerűen az ilyen támogatás a szociálisan rászoruló vasúti és közlekedési dolgozók, illetve az erről a pályáról nyugdíjba ment idősek számára segítség.
A VKJE honlapja szerint a Hotel Panorámát "részletes és átfogó műszaki szakvélemény alapján másfél éves előkészítő vita és egyeztetés után" azért értékesítették, mert gazdaságossági okokból az egyesület jelentős tartalékát nem akarták felhasználni a szálloda "1-3 éven belül szükségessé váló nagy volumenű felújításához". A befolyt összegből a tájékoztatás szerint a kedvezményes üdültetés további folytatása mellett a segélyezési szolgáltatás színvonalának fokozatos emelésére, a jelenlegi tagdíj mértékének hosszabb távú megtartására fordítják.
Nehéz helyzetben van az a tag, aki az eladási árról vagy a másfél évig tartó előkészítő munkáról szeretne tájékozódni, ezeknek ugyanis nincs nyoma az egyesület honlapján: eszerint ugyanis az utolsó közgyűlés 2015-ben volt, ezt követően már csak a szálloda eladásának tényéről írnak. Kérdéseinkkel megkerestük a VKJE-t, az egyesület elnöke, Tahi József szerint azonban
a vételár – mások gazdasági érdekei miatt – nem nyilvános.
Pedig érdekes lenne megtudni, hogy a vevő, az Olla Group Kft. mennyiért jutott hozzá a különleges adottságokkal rendelkező ingatlanhoz. A tulajdoni lapra 2018 februárjában vezették fel az új gazda nevét, de a cégnek már 2017 júniusában vásárlási jogot és elidegenítési tilalmat jegyeztek be.
A győri székhelyű Olla Group Kft. árbevétele alapján nem tartozik a csúcscégek közé, 2013 és 2017 között évi 16 millió és 123 millió forint közötti forgalmat mutatott ki. Tulajdonosa három testvér Bolla Péter, Patrik Péter és Martin, a 28-34 év közötti vállalkozókat még nem jegyzik az építőipari mogulok között, de erős szálakkal kötődnek a NER-hez. Édesapjuk, Bolla Péter a győri politikában ismert, korábban Borkai Zsolt fideszes polgármester biztosa, illetve kabinetfőnöke volt. Biztosként Győr egyik sokmilliárdos projektjét felügyelte, a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál előkészítése és szervezése volt a feladata.
Akármilyen kicsiny az Olla Group, 2016-ban – akkor még Olla-Invest Kft. néven – egy igazi NER-es erős ember, Paár Attila West Hungária Bau (WHB) Kft.-jével gründolhatott közös céget. (A WHB Premium Ingatlan Kft.-t azóta már átnevezték és a Bolla-céget az Épkar váltotta fel tulajdonosként.) A Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB-csoport egykor Győrből indult országhódító útjára, pozíciója igen erősek a városban. Építőipari berkekben megesik, hogy Bo-Bo Művekként említik az önkormányzatnál aratott sikerekre utalva – a mozaikszót a polgármester és az egykori biztos Bolla Péter nevéből összerakva.
Paár Attilát nem kell bemutatni: a WHB első emberét Tiborcz István üzlettársaként szokták emlegetni. Ő volt az, aki megvette a Orbán Viktor vejének az Elios Zrt.-ben lévő üzletrészét, miután kiderült, hogy az EU-s milliárdokkal kitömött cég ügyeit vizsgálja az OLAF. Mészáros Lőrinccel való kapcsolatát is gyakran feszegeti a sajtó, ennek egyik bizonyítéka, hogy a Hír TV Célpont című műsora megtalálta a felcsúti milliárdos által használt luxusrepülőt, amelyen ott utazott Paár Attila és Tiborcz István is. Nem csoda a barátinak tűnő kapcsolat: Mészáros érdekeltségei gyakran repülnek kötelékben a WHB-val, nemrég arról írtunk, hogy együtt vittek el egy 9,7 milliárd forintos közbeszerzést.
450 millióról beszélnek
A VKJE ügyeire rálátó forrásunk szerint a hotelt 450 millió forintért vehette meg az Olla Group, ezt azonban csak akkor tudjuk ellenőrizni, ha nyilvános lesz a egyesület 2018-ra vonatkozó közhasznúsági jelentése. Ez az összeg egyébként egy kicsit több, mint a vasutas egyesület egy éves bevétele. Beszámolójuk szerint 2017-ben bő 400 millió forint volt a bevételük, amiből 12 ezer tagnak összesen 150 milliónyi segélyt adtak.
Az ingatlan értékét megbecsülni nem könnyű: a 4026 négyzetméteres telken lévő Hotel Panoráma az egyesület és több vendég véleménye szerint is felújításra szorult, berendezése, hangulata a nyolcvanas éveket idézte, viszont az árait is ehhez igazították. A Tagore sétányhoz ennyire közel nincsen hasonló méretű eladó ingatlan, ahol van, ott pedig többszörös áron kínálják. Balatonfüred partközeli részén 460 millió forintért hirdetnek egy kevesebb mint harmad ekkora, 1155 négyzetméteres telken található, 21 szobás panziót. A parttól messzebb, 700 méterre a Balatontól pedig 290 millió forintot kérnek egy 820 négyzetméteres telken fekvő, 415 négyzetméteres lakóterületű házért.
Tavaly részletesen bemutattuk, hogyan foglalta el a Balatont lépésről lépésre a NER-hez üzleti vagy más módon köthető tőkésosztály:
Így vált a NER játszóterévé a Balaton A kormány inkább csak szavakkal védi a Balatont, miközben őrült tempóban vesznek el a vízből és a vízpartból kormányközeli és eddig ismeretlen vállalkozók.
Kiemelt kép: a szerző felvétele
|
[
"Tagore Residence",
"Olla Group Kft."
] |
[
"West Hungária Bau (WHB) Kft..",
"WHB Premium Ingatlan Kft.",
"Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesülete",
"> NER",
"Hotel Panoráma",
"Elios Zrt.",
"Hír TV",
"Olla-Invest Kft."
] |
Arató Gergelyt tanúként hallgatták meg a Zuschlag-perben. Kiderült, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett ifjúsági és sporttárca vezetőivel voltak különböző szintű egyeztetések civil ügyekben, amelyeken rendszeresen részt vett vele együtt Zuschlag János, valamint Újhelyi István is.
Arató Gergely szocialista képviselőt, a Kulturális és Oktatási Minisztérium államtitkárát tanúként hallgatta meg csütörtökön a bíróság Kecskeméten, Zuschlag János és társai büntetőperében. Aratót elsősorban az általa alapított Fiatal Városért Egyesület működéséről faggatta a bíróság. Az egyesület jogutódja, a Holnap Városért Egyesület ugyanis szerepel a vádiratban, mint pályázati támogatások lehívására szakosodott, érdemben nem működő szervezet.
Baráti kör
Az államtitkár elmondta 1997-től 1999-ig volt a Fiatal Városért Egyesület elnöke, a szervezetet elsősorban fiataloknak szervezett programok és rendezvények lebonyolítására alapították, amelynek célja volt e mellett a baloldali értékrend bemutatása is. Hangsúlyozta: az egyesület nem végzett jelentős pályázati tevékenységet, az alapítás körülményeire nem emlékszik pontosan, mert az egyesület gerincét lényegében egy baráti kör alkotta, amelynek tagjai volt többek között Marsovszky Balázs - a per VI. rendű vádlottja - és testvére, valamint Krausz Csaba - a per V. rendű vádlottja.
A bíró azon kijelentésére, miszerint meglepné-e, ha azt mondaná, hogy az alakuló közgyűlés az ön lakásában volt, Arató azt válaszolta, ez lehetséges, mert náluk is rendszeresen összejött ez a baráti kör.
A bíró ezt követően megmutatta Aratónak az egyesület alapítási okiratait, a cégbírósági bejegyzési kérelmet, a közgyűlési jelenléti ívet, valamint elnöki lemondó nyilaktozatát. Arató azt válaszolta, az iratokon szereplő aláírások tőle származnak. Emlékei szerint mind a tizenkét ember, aki szerepel a jelenléti íven, ott volt az alakuló ülésen.
Arra a tényre, miszerint a tizenkét személy közül - a vádlottakon kívül - a meghallgatott tanúk azt mondták, nem írták alá a jelenléti ívet és sohasem jártak Arató Gergely lakásában, az államtitkár a bírónak nem tudott magyarázatot adni.
Arató arra sem emlékezett, hogy az egyesület pályázatait ki készítette, és ki könyvelt a szervezetnél, annyi viszont eszébe jutott, hogy a pályázati elszámolások rendben voltak. Kiderült: Zuschlag János is tagja volt kezdetektől az egyesületnek, de Arató elmondása szerint nem volt kiemelkedően aktív a többiekhez képest. Elnöki lemondásával kapcsolatban azt mondta, egyéb elfoglaltságai miatt nem jutott már ideje az egyesület dolgaival foglalkozni.
A nagy tervek köre
Az egyesületi munka mellett Arató 2002-ig az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) is elnökségi tagja, valamint elnöke volt. Elmondta a mozgalomban finanszírozási és gazdasági kérdésekkel nem foglakozott, csak az éves beszámolók alkalmával szembesült ilyen jellegű adatokkal. Kiejelentette: a napi gazdálkodásért Zuschlag János volt a felelős.
Bírói kérdésre elmondta: Zuschlag nem közölte vele, hogy gazdálkodási nehézségei lennének a mozgalomnak, és elmondása szerint arról sem tudott, hogy különböző ifjúsági civil szervezetek pályázatain keresztül is támogatják az ISZM működését.
Vallomásából kiderült, az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának tagjaként 2002 és 2004 között rendszeres egyeztetések zajlottak hétfő délutánonként a munkacsoport tagjai, valamint a szaktárca államtitkárai között. Ezeken az egyeztetéseken többek között részt vett Zuschlag János és Újhelyi István is. Hangsúlyozta: a megbeszéléseken konkrét pályázatokról sohasem esett szó, csak távlati tervekről és a tárca elképzeléseiről. Hozzátette: voltak szűkebb körű megbeszélések is Gyurcsány Ferenc sportminisztersége idején, amelyek a minisztérium tárgyalójában zajlottak.
Ezeken a megbeszéléseken Gyurcsányon kívül már csak ő, Zuschlag, Újhelyi István, valamint Bakonyi Tibor, az ifjúsági és sportbizottság elnöke vett részt. Bírói kérdésre elmondta: ezeken a találkozókon sem esett soha konkrét pályázatokról és támogatásokról szó, mert itt csak a nagy tervek megbeszélései zajlottak, példaként említette, hogy együtt vitatták meg a készülő sporttörvény főbb részleteit.
Arató cáfolta Lados István - Zuschlag személyi titkára a per másodrendű vádlottja - azon kijelentéseit, miszerint a két képviselő által közösen használt 116-os számú irodában zajlott a fiktív pályázatok és számlák készítése, amiről neki tudomás volt. Arató hangsúlyozta: nagyon ritkán járt be a 116-os irodába, csak az újságokból értesült arról, hogy ott mi zajlott valójában.
Lados István ennek ellenére fenntartotta kijelentéseit. A per jövő héten további tanúk meghallgatásával folytatódik.
Zuschlag János és tizenöt társának büntetőpere 2008 októberében kezdődött. A volt szocialista honatyát és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc fő csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. A kárérték - amelynek nagy részét a vádlottak megtérítették - mintegy hetvenötmillió forint. A vádlottak közül az első rendű vádlott Zuschlag, valamint a harmad rendű Katus Ferenc múlt év szeptembere óta előzetes letartóztatásban van.
|
[
"Holnap Városért Egyesület"
] |
[
"Ifjú Szocialisták Mozgalma",
"baráti kör",
"Kulturális és Oktatási Minisztérium",
"Fiatal Városért Egyesület"
] |
Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Az 1924-25-ben épült, vízpartra néző, mediterrán hangulatú kastély teljes méltóságában lényegében csak a Balatonból látszódik.
A kastély a II. világháború után szállóként, majd az MSZMP üdülőjeként működött. A hetvenes-nyolcvanas években további két szállodaépületet építettek a kor stílusában a közel hathektáros vízparti területre. A vendégek kényelmét hosszan elnyúló strand, gondozott park és számos sportpálya szolgálta (több kép ide kattintva látható a kastélyról).
Az egykori pártüdülő jó ideje kihasználatlanul áll, az elmúlt másfél évben azonban jelentős állami támogatást osztottak ki a felújítására. Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége két körben 11,5 milliárd forintot kapott az ingatlanra, részben egy visszás állami pályázaton.
A piacon nem élne meg
Az egykori tihanyi pártüdülőt még 2006-ban privatizálta a főleg diplomataingatlanokat kezelő CD Hungary, amely szintén Csányi, Hernádi és Garancsi közös cége. Ezt követően több mint tíz éven át nem történt lényegi előrelépés, a kihasználatlan kastély állaga jelentősen leromlott.
A tulajdonosok éveken át tervezték a terület hasznosítását, ami egy 2018 áprilisi tanulmányból derül ki, amelyet a CH Hungary leánycége rendelt meg. A tanulmány két lehetséges fejlesztési irányt jelölt meg: egy lakópark megépítését, illetve egy szállodáét. A tanulmányban az is szerepel, hogy a szállodai projekt támogatások nélkül nem valósítható meg gazdaságos módon “a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan".
2018 végén végül a tihanyi polgármester jelentette be, hogy az egykori hotelnek sikerült pályázati támogatást nyernie szállásfejlesztésre, így a szállodai projekt valósul meg. A december eleji közmeghallgatáson a polgármester azt mondta, hogy 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit, és az építkezés 2019-ben kezdődhet.
2019 január végén valóban nyilvános lett, hogy a Csányi, Garancsi és Hernádi tulajdonában lévő CDHT Hotel Projekt Kft. 2,9 milliárd forintos támogatást kap az állami Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). A hotelfejlesztésről azonban lényegében semmilyen érdemi információt nem osztottak meg a nyilvánossággal, mindössze a tihanyi önkormányzat lapjából derült ki annyi, hogy az egykori főhercegi rezidencián négy vagy ötcsillagos szálloda létesül, a “koncepciótervek már készen vannak", és a program szerint 2021-re be kell fejezni a beruházást.
A beruházásról sem korábban nyilvánosan, sem most nekem nem árult el semmilyen részletet se a támogatást nyerő CDHT, se a Magyar Turisztikai Ügynökség. Egyedül a szállodaszövetség*Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége honlapján szerepel az, hogy a beruházást 4,2 milliárd forintosra tervezték, amely alapján a projekt 70 százalékára kaptak állami támogatást*Ez a szám némileg homályos, mivel a szállodaszövetség honlapján lévő adatokat az AB Inform nevű építésőipari projektformációs oldaltól származik, amelynek a képviselője “saját információként" hivatkozott az adatra..
Felfüggesztett pályázat, négyszeres keretösszeg
Az építkezés azonban mégsem indult el a tavalyi év során nem tisztázott okokból, és a 4,2 milliárdos beruházási terv ellenére a CDHT az MTÜ újabb pályázaton indult el. Ez volt az a pályázat – ahogy a 24.hu bemutatta -, amelyen javarészt kormányközeli milliárdosok érdekeltségei között osztottak szét 83 milliárd forintot május végén, miközben a forgalom összezuhanása miatt az egész szektor kormányzati segítségre várt.
Ahogy korábban írtuk, a pályázat nem csak amiatt kirívó, mert egy gazdasági válsághelyzetben a politikai elittel szoros kapcsolatban álló vállalkozókat támogatja adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adta, hogy érezhetően nem törekedtek a látszat árnyalására: több esetben lényegében üres cégek kaptak milliárdokat adott esetben olyan hotelek építésére, amelyekről nyilvános információt sem lehet találni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyertSok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.
Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.
A pályázat nem csak az eredményhirdetés miatt volt visszás: a 2019 karácsonya előtt megnyitott lehetőségre eredetileg március végééig lehetett pályázni, de végül jóval hamarabb, január 7-én felfüggesztették. Így aki nem feltételezte azt, hogy a karácsonyi-szilveszteri időszakban kell elkészítenie a pályázati anyagot, elesett a támogatás lehetőségétől. Az eredetileg 20 milliárdos keretösszeget ezt követően nem teljesen tisztázott okokból 83 milliárd forintra növelte az MTÜ.
11,5 milliárdot kértek a 4,2 millirádra becsült projektre
A májusban közzétett döntési lista alapján a Csányi-Hernádi-Garancsi féle cég kapta meg egyben a legmagasabb összeget a pályázaton, összesen 8,6 milliárd (egészen pontosan 8 632 723 437) forintot*A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels összességében többet, 17,7 milliárdot kapott, mivel külön-külön pályázott az egyes projektekre.. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 20 milliárdos keretösszeg közel felére pályáztak.
Az nem világos, hogy a korábban 4,2 milliárd forintosra becsült beruházásra miért igényeltek a korábban megkapott 2,9 milliárd forint mellé további 8,6 milliárd forintot, mivel a CDHT nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre se. Azt sem árulták el, minek köszönhető, hogy ilyen gyorsan, a felfüggesztés előtt beadták a pályázatukat. Mivel az MTÜ eddig egy megkeresésemre sem válaszolt, az sem derült ki, hogy a korábban támogatásként adott 2,9 milliárd forint része-e a legalább 30 százalékos önrésznek.
A tihanyi polgármester, Tósoki Imre telefonon azt mondta nekem, hogy ő sem tudja, mikor indulhat a beruházás és mekkora lehet a költségvetése. A fideszes politikus szerint a támogatási szerződés után indulhat az engedélyezés, és azt követően a kivitelezés. Feltételezése szerint azért igényelhettek újabb támogatást a beruházók, mert jelentősen megdrágultak az építkezések az elmúlt időszakban. Azt mondta, számára nem egyértelmű, hogy négy vagy ötcsillagos lesz a hotel, de nagyon bízik benne, hogy ötcsillagos.
A szállodaszövetség honlapján szereplő – nem hivatalos – áprilisi beruházási lista szerint négycsillagos lehet a tihanyi beruházás. A 2018-as tervek szerint magában a kastélyban 15 szoba jönne létre, az ingatlan egyik felújítandó épületében 36, “új szállásépületekben" pedig 99 szoba.
Amennyiben valóban 150 szobás lenne a hotel, az azt jelentené, hogy szállodai szobánként 77 millió forint állami támogatásban részesül a beruházás. Összehasonlításképp az MTÜ egy 60 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési programot írt ki májusban, amelyben szobánként 1 millió forinttal támogatnák “a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban". Tehát az iparág összeomlása idején Magyarország néhány különösen vagyonos embere arányaiban 77-szer annyi támogatást kap, mint egy válságba került kisvállalkozó (aki örülhet, ha igénylése belefér a keretbe, és megkapja a támogatást).
“Újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni"
Csányi, Garancsi és Hernádi a Forbes szerint egyaránt az ötven leggazdagabb magyar közé tartoznak, összvagyonunk megközelíti az 500 milliárd forintot. Ezzel együtt nem először részesülnek jelentős állami segítségben. Például a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó mohácsi vágóhídra közel hárommilliárd forintot kapott, tavaly év végén pedig hatmilliárd állami támogatásban részesült két érdekeltsége.
Garancsi István lett például az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát birtokló cég új tulajdonosa Andy Vajna halála után, amely 2018-ban mintegy tízmilliárd forint profitot termelt. Garancsi és Hernádi cége is milliárdokat kapott egy EU-s programban arra, hogy karoljanak fel ígéretes vállalkozásokat. Hernádi azonban többek között egyik rokona, illetve Garancsi érdekeltségét támogatta, vagy éppen egy szexpartner-keresőt, amin az EU is kiakadt. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálta is Garancsi és Hernádi alapkezelőit kartellezés gyanúja miatt.
Hernádi Zsolt egy másik érdekeltsége pedig korábban is kapott állami támogatást az MTÜ-től. A Napi.hu írta meg, hogy Hernádi megvett egy félkész esztergomi hotelt, amelyre 2,8 milliárdot kapott a turisztikai ügynökségtől. A pályázat beadása idején Hernádi unokaöccse, a jelenlegi esztergomi polgármester, Hernádi Ádám igazgatósági tag volt a pályázatokat bonyolító cégben.
Hernádi akkor azt mondta, hogy azért volt szükség az állami támogatásra, mert “újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni, állami támogatás nélkül nem lehet nyereségesen megvalósítani ezt a beruházást". “Vannak megtakarításaim, de veszteséges üzletbe nem fektetek be, mert azt pazarlásnak hívják. A pazarlás pedig bűn. Ezt közgazdászként és vallásos emberként is mondom" – mondta.
A három üzletembert az is összeköti, hogy közeli viszonyban állnak Orbán Viktorral, adott esetben együtt néznek focimeccset. A Market Zrt. többségi tulajdonosa, Garancsi nyíltan beszélt barátságukról, a Mol-vezér Hernádi szintén közeli kapcsolatban áll vele, Csányi Sándorral pedig a kölcsönös tisztelet hangján beszélnek egymásról.
Közélet Balaton CD Hungary Csányi Sándor Garancsi István Hernádi Zsolt Magyar Turisztikai Ügynökség Tihany turizmus Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Szállodák és Éttermek Szövetsége",
"AB Inform",
"CD Hungary",
"Market Zrt.",
"CH Hungary",
"Hunguest Hotels"
] |
Lemondott párttagságáról és a párt XII. kerületi elnöki posztjáról is Hagyó Miklós MSZP-s politikus, egykori főpolgármester-helyettes. Országgyűlési képviselői mandátuma és mentelmi joga viszont megmarad, jelentette be vasárnap Nyakó István. Az MSZP szóvivője azt is elmondta, hogy ez az ügy "már rég nem az igazságról szól", a párt továbbra is hisz Hagyó ártatlanságában.
Hagyó Miklós, az MSZP korábbi főpolgármester-helyettese vasárnap felfüggesztette tagságát a pártban és lemondott a párt XII. kerületi elnöki posztjáról is, jelentette be vasárnap az MSZP szóvivője. Nyakó István hozzátette: a politikus nem kívánta a BKV-ügyek körül kirobbant botrány miatt megnehezíteni a szocialisták választási kampányát.
Hagyó Miklós országgyűlési képviselői mandátumáról - így mentelmi jogáról sem - mondott le. Az MSZP továbbra is bízik a volt főpolgármester-helyettes ártatlanságában, mondta Nyakó István. Az MSZP szóvivője szerint ez az ügy "már rég nem az igazságról szól".
Hagyó Budapest főolgármester-helyetteseként egy személyben felelt a BKV irányításáért. Érintettségéről a BKV korrupciós ügyeiben már januárban pletykáltak, akkor az MSZP budapesti vezetése - köztük korábbi támogatója, a szocialisták fővárosi elnöke, Burány Sándor - arra kérte, hogy lépjen vissza az egyéni képviselőjelöltségtől és az MSZP budapesti listájáról, valamint mondjon le fővárosi mandátumáról.
Arról, hogy a BKV akkor őrizetbe vett vezetői közül Antal Attila volt vezérigazgató és Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató is Hagyó ellen vallhatott, elsőként a szocialistákkal jó kapcsolatokat ápoló ATV hírportálja számolt be január végén. Burány Sándor a hírre reagálva már jelezte, hogy visszalépésre fogják kérni Hagyót, két nappal később ezt már hivatalosan is megtette.
Hagyó végül egy nap gondolkodás után, egy, az ártatlanságát hangsúlyozó sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy eleget tesz a felkérésnek, de országgyűlési mandátumáról, ezzel mentelmi jogáról nem mondott le. Mivel a parlament tavaszi ülésszaka három ülésnap után már februárban véget ért, Hagyó mandátuma lejártáig élvezheti a mentelmi jogot, így az új parlament felállásáig biztosan nem indulhat ellene hivatalosan bűnvádi eljárás.
Tény ugyanakkor, hogy az ügyészség a februári ülésnapokon nem kérte a politikus kiadatását a parlamenttől.
Hagyó körül januárban kezdett látványosan fogyni a levegő. Ahogy tartóztatták le a BKV vezetőit, úgy bátorodtak fel korábbi bírálói - végül már felettese, Demszky Gábor főpolgármester is arra utalgatott egy interjújában, hogy Hagyó meg nem engedhető módszerekkel irányította a közlekedési vállalatot. Amikor pedig a rendőrség februárban őrizetbe vette Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját - aki a Főváros gazdasági szuperbizottságában Hagyóval egyezkedve ténylegesen döntött a város tulajdonában álló vállalatok pénzügyeiről -, a nyomozás hivatalosan is elérte a főváros politikai vezetését.
Balogh Zsolt végül a szombati Magyar Nemzetnek adott interjújában maga is beismerte, hogy a rendőrségen Hagyó Mikós ellen vallott, bár konkrét bizonyítékokat a nyomozás érdekeire hivatkozva nem tárt a nyilvánosság elé. Azt állította, hogy igazgatósága idején Hagyó legalább hetven millió forint készpénzt vett fel a BKV-tól. Balogh és Antal valószínűleg vádalkut kötöttek a rendőrséggel, amit az is alátámaszthat, hogy mindketten szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádak ellen.
Az ügy többi szereplőjét a bíróság az ügyészség indítványára előzetes letartóztatásba helyezte.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
Portik-hangfelvételek: MSZP-s hátterű olajcég vezetője szervezhette meg a politikai robbantásokat
A szocialistákhoz ezer szállal kötődő, az olajmaffia legsikeresebb cégének tartott Energol Rt. egyik vezetője, D. István szervezhette meg az 1998-as választásokat beárnyékoló politikai robbantásokat – legalábbis erre lehet következtetni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által jegyzett, a PestiSrácok.hu birtokába jutott hangfelvétel-leiratokból, amelyen a leszámolások egyik kulcsfigurájának tartott Portik Tamás és volt mentora, cégtársa, Drobilich Gábor beszélgetése olvasható. D. István személye azért is érdekes, mert még az olajügyek idején a feleségénél tartott házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthető érzékeny offshore-iratokat foglaltak le a hatóságok. A két egykori barát beszélgetése emellett még igazi alvilági csemege is: szóba kerül az akkor még bujkáló szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč, két, maffiával összejátszó nyomozó, egy rendőrségről kihozott titkos vallomás és a Fenyő-gyilkosság is.
Valódi aranybányának bizonyult az a Portik Tamás körétől tavaly decemberben lefoglalt több száz órányi hangfelvétel, melynek tartalma választ adhat az 1990-es és 2000-es évek szervezett bűnözésének meghatározó mozzanataira. A hanganyagok megtalálása előtt is sokan feltételezték Portikról, hogy még a legszűkebb körben zajlott beszélgetéseket is felvette, így ezt csak erősíti az a PestiSrácok.hu által megszerzett nemzetbiztonsági leirat, amelyen Portik Tamás és energolos cégtársa, egykori mentora, Drobilich Gábor közti társalgást rögzítették.
A szöveget áttanulmányozva arra lehet következtetni, hogy a két férfi valamikor 2005-ben beszélhetett, mert Portik azt ecseteli, hogy "egy évvel később, 2006-ban jubilál", hiszen akkor lesz tíz éve, hogy az olajügyek miatt lelépett az országból (valójában Portik 1997 őszétől bujkált). Az Energol-vezér azért kereshette fel rémülten Drobilich Gábort, mert megtudta, hogy a beszélgetés során "Foxi Maxinak", "Fogorvosnak" becézett, az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt jogerősen elítélt, abban az időben még bujkáló Jozef Roháčot majdnem elfogták "valami majorban".
Valami tanyán bujkált. Azt keresik égre-földre, mert ugye annak az embere, annak az embere állítólag, még egyszer mondom, állítólag csúzlizta le az embert. ...Azt mondják, azt hiszik, hogy mi készítettük be. Hát csak mi tudunk róla. Nem dzsanázod? Mindenki tud róla.
– meséli riadtan Portik, mire Drobilich úgy felel, hogy már nem tartja a szlovák bérgyilkossal a kapcsolatot, utoljára három évvel ezelőtt látta, amikor Roháč testvére segítségével személyesen találkoztak Prágában:
Prágába találkoztam vele, idejött. Mit tudom én, két hét múlva felhívott (Roháč testvére – PS), vele mentem el a találkozóra, ő ő, mondta, hogy ő Prágában van, ő is ott lesz, álljak meg a Vencel téren, nem tudom melyik hotel előtt megálltam motorral, a testvérével kisétáltunk egy parkba és ott volt a barátunk is. Mit tudom én, ott voltam vele hat órán keresztül, a testvére elment és sétáltunk, csavarogtunk, satöbbi, satöbbi. És mondta, hogy majd jelentkezik, és soha többet nem jelentkezett, és adtam neki 10 ezret (eurót), de lehet, hogy 15-öt.
Ezután Portik újból előhozza, hogy meg vannak róla győződve, Rohác felnyomása az "ő okosságuk". Arra nem tér ki, hogy kikre gondol, de feltételezhetően Roháč környezetére utalhat, akik kérik, hogy ezt oldják meg, különben "ki lesznek vasalva", "le lesznek tartóztatva" (mármint Drobilich és Portik – PS).
A “Forradásos" és a Fenyő-ügy
A beszélgetés ideje alatt kitérnek két rendőrre: mindketten az életvédelemnél dolgoztak és segítették az olajosokat. Egyiküket "Forradásosnak" nevezték; Drobilich tőle hallotta, hogy Portikot meg akarják fogni azzal a zsarolási üggyel, amit az Energol-vezér már Gyárfás Tamásnak is megemlített. A másik "életes" rendőr pedig Drobilich szerint kihozta nekik a rendőrségről az energolosok volt katonájának, Zsóvár Imrének a több száz oldalas vallomását. Zsóvár, vagy, ahogy ők nevezték, Sír Kán, azután vallott egykori főnökei ellen, hogy valaki Szlovákiában az életére tört. A gyilkossági kísérletet túlélő férfi Portikéknak tulajdonította a támadást, ezért hosszan beszélt a szlovák és magyar hatóságoknak a leszámolásokról, köztük a Fenyő-gyilkosságról is, amit Portik szintén megemlített Drobilich Gábornak, mert aggódott, hogy "rájuk tolják" ezt az ügyet a nyomozók (a Fenyő-ügyben azóta az Energol-vezért és Gyárfást felbujtással gyanúsítják, de ők ártatlannak vallják magukat):
Portik: Jó. Mit csinálnak, ha-, mit csinálunk, ha ránk szorítják a végét(?) a Fenyő-ügyet. Akkor mit csinálunk Gabi? Azon kívül, hogy nagyon okos vagy, meg ér-, meg minden-, de mégis-, ha mégis ránk szorítják. Akkor mit csinálunk?
Drobilich: Hát magyarul, letartóztatnak. Engem.
Portik: Igen.
Drobilich: – téged nem találnak –
Portik: Hát én-, attól függ-
Drobilich: Hogy én mit csinálok?
Erre Drobilich, mintha csak megnyugtatná az őt kikérdező Portikot, hogy nem fog beszélni: "Hát én honnan, a faszom tudja miért ölték meg?! Nem is érdekel! ...Énnekem soha nem mondtad, hogy ki volt!"
Majd később hasonló párbeszéd zajlik le:
Portik: Jó. Van olyan elképzelés, van egy olyan teória, azt mondták nekem, a (pillanatnyi szünet) fotóztál a rendőröknek, és te mondtad, hogy lejövök, és megbeszélem veled, tehát nem hív- (nem érthető a gondolat befejezése, mert Drobilich közbeszól)
Drobilich: De nekem nincs rendőröm, ezen túlléphetünk. Tehát ilyen teória nincs, nekem nincs rendőröm,-
Portik: Jó. Jó. Jó.
Az Energol-vezér azt is megemlíti: "azt mondták még neki", hogy Roháč (Fenyő gyilkosa – PS) Drobilichnál bujkálhat; erre a férfi visszavágott: "De megfordítom, nálad van!". Azt tudni kell, hogy a két egykori cégtárs viszonya ebben az időben már nem volt felhőtlen, és a közöttük lévő konfliktus később odáig fajult, hogy az Energol-per egyik tárgyalásának szünetében csaknem összeverekedtek. A leirat szerint Drobilich megerősíti abban Portikot, hogy nyugodtan "hazajöhet" (az energolost az olajügyek miatt 2003-ig körözték, de utána még évekig illegalitásban élt), a Fenyő-ügytől nem kell tartania:
De a Fenyő miatt nyugodtan , hát ő-, gyere nyugodtan haza, akkor én se lennék otthon, gondolod, hogy ez a Fenyő, amiket olvastam az újságban, fel se merül. Itt e- olvastam a Sír Kán vallomását, valóban beszélt a Fenyőről, mindenről.
Portik azért volt ennyire izgatott, mert állítása szerint a hatóság azt valószínűsíti, hogy ők ketten tudják, ki lőtt, sőt, ők adhattak erre utasítást (azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy Drobilich a Fenyő-gyilkosság idején börtönben volt, és őt ezzel a bűncselekménnyel nem is gyanúsították meg a nyomozók).
Az energolos szájából aztán elhangzik egy önbeteljesítő jóslat:
... komolyan, nem is tudom elhinni magamat, hogy ide kerültünk! Úgy érzem, mintha tíz év múlva, tudod, mi lenne a történelemkönyvbe leírva? Hogy ’95-ben összeállt egy brigád, együtt voltak, jól éltek, aztán 2010-re mindegyik hull-, hulladék.
Az Energol egyik vezetője szervezte meg a robbantásokat?
A bizalmas társalgás során kitárgyalták a húsz évvel ezelőtt történt politikai robbantás-sorozatot is. Ebben az ügyben azóta nem lát tisztán sem a közvélemény, sem a bűnüldöző hatóságok: az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, hivatalosan ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon: bomba robbant Torgyán József és Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál is.
Drobilich azonban mondott valami izgalmasat a politikai színezetű merényletekkel kapcsolatban:
Drobilich: ... a D. elmesélte nekem kint az egész történetünket, ami fel sem merült, hogy a D. Pista tudja. De ezt már mondtam neked, tehát nem először hallod. Ugye? Ezt, azt, amazt, mindent, kérlek szépen. És mondtam neki, hogy te hogy-, honnan szeded ezeket a hülyeségeket? Azt mondja, Gabi, hát hogyhogy honnan? Hát, amikor bent voltál (a börtönben – PS), azt mondja, a izével megbeszéltem, megvá- a rendszer, mi szerveztük közösen a-
Portik: (közbevág, nem érthető)
Drobilich: székház (?) és ilyeneket mondott. Hát mondom, te hülye vagy, mondom, hát én nem- én nem tudok, mondom, én most hallom ezt tőled először, mondom.
Portik: Ő szervezte a székház robbantást(?) ?
Drobilich: Becsület szavamra. Igen.
Portik: Ne hülyéskedjél!
Drobilich: Én mondom. Mondom én a, – mondom a Kicsivel (Portik beceneve – PS) soha az életben nem volt ilyen dolgunk, mondom.
Portik megemlít egy volt kisgazda képviselőt, majd azt mondja, hogy "Torgyánon (Torgyán József, a Kisgazdapárt volt elnöke – PS) keresztül ment a dolog". Erre Drobilich rávágja, hogy ez hülyeség, "nem ismeri a D. a Torgyánt", de azt nem fejti ki, hogy szerinte akkor ki kérte fel D. Istvánt, hogy szervezze meg a robbantásokat, amennyiben Drobilich Gábor persze igazat beszélt. Portik feltehetően a "Torgyán-vonallal" házalt volna – Gyárfáson keresztül – Gyurcsánynál is, ám az úszószövetség volt elnöke azt állítja: nem közvetítette Portik kérését, és nem is mutatta őt be a volt miniszterelnöknek.
Milliárdokat kaszáltak a szocialisták ideje alatt
Visszatérve D. Istvánhoz, róla tudni kell, hogy Portik és Drobilich cégtársa volt az olajszőkítési botrányáról elhíresült Energol Rt.-ben. A férfi az Energol-perben is vádlott volt, ám végül felmentette a bíróság. Évekkel korábban a Magyar Nemzet azt írta: az olajmaffia legsikeresebb vállalkozását 1995-től a katonai titkosszolgálat szoros felügyelete alá vonta, és a cég "üzletpolitikájának" minden mozzanatáról jelenteni kellett a Katonai Biztonsági Hivatal Szovjetunióban végzett mindenható vezetőjének, a 2009-ben elhunyt Stefán Gézának, aki haláláig védte az olajosokat. A titkosszolgálati szálat csak erősíti, hogy az Energol első vezérigazgatója egy még aktív állományú nemzetbiztonsági tiszt, Kerekes István volt. A Horn-kormány idején alapított, milliárdokat kaszáló olajcég több szálon is összeért a szocialistákkal, hiszen a cég vezérigazgatója 1996 márciusától nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjáró, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelő Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte. Az MSZP-s hátteret igazolja még, hogy az Energol fő beszállítója a miskolci ETL Ipari Rt. volt, amelynek felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, Gyurcsány későbbi DK-s párttársa, szociális és munkaügyi minisztere.
Kényes iratok kerültek elő
Még érdekesebb összefüggés, amire a Nemzet egy szintén évekkel ezelőtti cikke világított rá: az energolos nyomozás során végrehajtott egyik házkutatás alkalmával Gyurcsány Ferenchez köthető offshore iratokat találtak a rendőrök. A lap azt írta: ezek az offshore iratok a korábban a volt miniszterelnökhöz köthető Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata volt, ami az olajmaffiát irányító Energol Rt. egy másik vezetőjének, D. Istvánnak a feleségénél, D. Irénnél tartott – 1997. augusztusi – házkutatásnál került elő. Talány, hogy a Gyurcsány-féle érzékeny cégirat miképpen kerülhetett az energolosokhoz.
A cikkünkben idézett leirat miatt Drobilich Gábort tanúként hallgatták ki a Fenyő-ügyben. A férfi a nyomozóknak tagadta, hogy D. István beismerte volna, hogy ő szervezte a politikai robbantás-sorozatot, ahogy arról sem tud, hogy Portiknak bármilyen köze lenne Fenyő János meggyilkolásához.
Vezető kép: MTI
|
[
"Dryden Enterprises Limited",
"Energol Rt."
] |
[
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztály",
"Sír Kán",
"ETL Ipari Rt."
] |
Vagy Pintér Sándor, vagy Fónagy János nem mond igazat arról, hogy ki építi a második kerítést a szerb határon.
Néhány héttel ezelőtt furcsa ellentmondásba került a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal kapcsolatban, hogy ki is építi a szerb-magyar határra felhúzott "okoskerítést", vagyis a már meglévő határzár mellett épülő új, elektronikus jelzőrendszerrel és kamerákkal is fölszerelt határzárat.
Míg a belügy azt állította, hogy a kerítés mintaszakaszát rabok építették és a büntetés-végrehajtás szervezetei, a kamerákat és jelzőrendszereket pedig az állami MVM OVIT telepítette, a fejlesztési minisztérium tagadta, hogy a felügyelete alá tartozó MVM OVIT dolgozott volna a kerítésen.
Mivel úgy tűnt, a két állítás egyszerre nem lehet igaz, a szocialista Tóth Bertalan közérdekű adatigényléssel fordult az MVM OVIT-hoz, kikérte egyebek mellett azoknak a szerződéseknek a listáját is, amelyeket az állami cég a büntetés-végrehajtással kötött az okoskerítés építésével kapcsolatban.
Ebből derült ki, hogy az ellentmondás csak látszólagos: az MVM OVIT-nak ugyan valóban van köze a kerítésépítéshez, de talán tényleg túlzás azt állítani, hogy sokat dolgoztak rajta: a munkát ugyanis szinte teljes egészében alvállalkozóknak passzolták le. Az egyik legnagyobb nyertes pedig a fideszes kötődésű politikus, Bozó Zoltán cége, a MetalCom. Bozó a 2014-es szentesi önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben indult a polgármesterségért, de kikapott baloldali vetélytársától.
Cége egyébként jelentős szereplő a saját területén, mindhárom mobilszolgáltatónak dolgoztak már, de egyre erőteljesebben vállalnak szerepet az állami szférában is, az Antenna Hungáriával és az MVM-el is évek óta rendszeresen együttműködnek. Hogy ezúttal mi alapján esett éppen a MetalComra a választás, arról megkérdeztük az MVM-et, de nem kaptunk rá választ.
A szerződések szerint mindenesetre ők építették a gerinchálózat egy részét 1,72 milliárd forintért, velük szerződtek az intelligens jelzőrendszer megtervezésére és kivitelezésére nagyjából 16 milliárdért, oszlophely-tisztítást végeztek további 140 millióért, ADSS-t telepítettek 71 millióért, Tisza átfúrást végeztek 78 millióért. Hogy mennyi lesz a teljes számla, az okoskerítés teljes költsége, arról a Belügyminisztérium még nem nyilatkozott, azt mondták, hogy majd később készítenek elszámolást.
|
[
"Belügyminisztérium",
"MetalCom",
"MVM OVIT"
] |
[
"Antenna Hungária",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
PÁRIZS, 13:50
Házkutatást tartottak kedden a francia hatóságok Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország párt elnökének otthonában, a párt székházában, valamint a pártvezető korábbi asszisztenseinél – tudatták a párt politikusai.
Hivatalos források szerint az intézkedéseket a korrupció elleni központi hivatal rendelte el a párizsi ügyészség által a párttal szemben indított két előzetes eljárás keretében – írja az MTI.
A Lázadó Franciaország ellen az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állások ügyében, valamint Jean-Luc Mélenchon tavalyi elnökválasztási kampányszámláinak hiányosságai miatt folyik vizsgálat.
A párt szerint "politikai, rendőri és igazságügyi erőszak indult Jean-Luc Mélenchon és a Lázadó Franciaország" ellen, amely "kitalációkra épül".
Mindenhol házkutatást tartottak nálunk. A nemzetgyűlési csoport főtitkáránál, a volt asszisztenseimnél, akikhez reggel 7 órakor érkeztek a zsaruk, elvették a telefonjaikat és a számítógépeiket. A Baloldali Párt székhelyén, amelynek tagja vagyok, és a Lázadó Franciaország székhelyén is"
– mondta élő Facebook-bejelentkezésében Jean-Luc Mélenchon, miközben a nyomozók éppen házkutatást tartottak a lakásában.
Tessék, ezt műveli az új belügyminiszter és igazságügyi miniszter az egész országban, hogy megfélemlítsenek. Azt kérem mindenkitől, hogy ne féljenek, tiltakozzanak, mert ez nem igazságszolgáltatás"
A pártelnök nem sokkal később személyesen is megjelent a pártszékház előtt aktivisták gyűrűjében, akik azt skandálták, hogy "Ellenállás! Ellenállás!".
A francia radikális baloldali ellenzék vezetője ellen 2017. június 27-én Sophie Montel, a Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) európai parlamenti képviselője tett panaszt, akinek egy korábbi feljelentése alapján a párizsi ügyészség mintegy húsz francia EP-képviselő ellen indított bizalommal való visszaélés gyanúja miatt előzetes vizsgálatot. Sophie Montel újabb feljelentése alapján a vádhatóság Jean-Luc Mélenchon mellett – aki 2009 és 2017 között volt európai parlamenti képviselő – négy korábbi asszisztensére is kiterjesztette a vizsgálatot.
A Lázadó Franciaország ellen azután érkezett panasz, hogy az Európai Parlament csaknem 7 millió euróra becsüli a kárt, amelyet a korábbi Nemzeti Front okozott azzal, hogy uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel álcázva fizette ki 2009 és 2017 között franciaországi alkalmazottait, akik nem végeztek munkát az EP-ben. Eddig a párt 14 vezetője és képviselője, köztük Marine Le Pen pártelnök ellen indult eljárás visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával.
A másik ügyészi vizsgálat Jean-Luc Mélenchon 2017-es elnökválasztási kampányszámláit érinti, amelyeket egyébként a kampányfinanszírozásért felelős hatóság 2018. február 13-án jóváhagyott, de jelezte, azokon "jelentős módosítások" történtek: a 10,7 millió eurós összkiadásban mintegy 435 ezer eurós kiadást kellett utólag igazolnia a pártnak. Az elnökválasztáson negyedik helyen végzett pártelnök végül 6 millió eurós összegben kapott visszatérítést az államtól. A párizsi ügyészség ennek ellenére májusban vizsgálódni kezdett az esetleges szabálysértések ellenőrzése végett, a többi jelölt kampányszámláit rendben találta.
|
[
"Európai Parlament"
] |
[
"Baloldali Párt",
"Lázadó Franciaország",
"Nemzeti Tömörülés",
"Nemzeti Front"
] |
Nem szereti magától nyilvánosságra hozni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyébként kötelezően közzéteendő listáit. A Hírklikk először tavaly év elején kérte a tárcától, hogy hozza nyilvánosságra legalább azt a csekély adatmennyiséget, amit az üvegzseb törvény alapján ki kellene tennie a tárca honlapjára. Adatigénylésünk előtt teljesen hiányzott a kormányzati honlapról a külügy valamennyi szerződése. Az utolsót még Navracsics Tibor minisztersége idején publikálták, 2015-ben.
Az akkori szerződésekből kiderült, szívesen finanszírozza a külügyi tárca magyar zenészek külföldi koncertjeit. Például a kormány által agyontámogatott Havasi Symphonic Kft koncert Show-t rendezett a gdański Ergo Arénában, amihez 150 millió forintot adtak. (További részletek a tavaly februári cikkünkben.)
Tavaly novemberben pedig szintén az adatigénylésünk nyomán került ki az a szerződéslista, amiből kiderült, mely cégekkel kötött szerződést a Covid elleni védekezéshez a külügy. Végül magukat a szerződéseket is kénytelenek voltak idén februárban közzétenni. Ekkor derült ki, hogy tavaly decemberig 428 milliárd forintot költöttek el különféle eszközök, például lélegeztetőgépek és maszkok megvásárlására.
Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.
A tavalyi költekezés-cunaminak egyébként sincs semmi nyoma, ilyen keveset vélhetően sosem költött időarányosan a minisztériium. Tavaly csak úgy röpködtek a 10 és 100 milliók kormányközeli cégeknek és szervezeteknek. Most viszont a legnagyobb tétel egy hat éves irodabérleti szerződés: a CANADA-SQUARE Kft. június 1-jétől 2026. június közepéig 578 millió 513 ezer 969 forintért szerződött Szijjártóékkal. Szintén majdnem félmilliárd forintért szerződött a kormány a kabinet kedvenc állami rendezvényszervezőjével, az Antenna Hungáriával. A közzétett lista szerint "Hungexpo bérleti díj és rendezvényszervezés" címén 498 millió 611 ezer 652 forintot számlázhatnak 2020 és 2021 decembere közt.
Nem hagyta az út szélén kedvenc sportolóit sem Szijjártó Péter minisztériuma. Erre az évre már 12 millió 142 ezer 944 forintot kap Gyurta Dániel, egykori olimpiai bajnok úszó, akinél a szerződési cím ez: "Sportdiplomáciai tevékenység folytatása.". Hogy ez pontosan, miben nyilvánul meg, az nem világos, mivel néhány interjún kívül a legnagyobb dobása az volt, hogy az oltási kampány jegyében személyesen Merkely Béla SOTE-rektrotól kapta meg a Covid elleni védőoltását. Szintén maradt a külügy állományában Kökény Roland, a fideszes médiaholding zászlóshajójaként működő Tények hírigazgatója, Szalai Vivien exsportoló exférje. Ő 9,6 milliós megbízási szerződést tudhat magáénak, és ezen a címen fizet neki a tárca: "a Külgazdasági és Külügyminisztérium sportdiplomáciai tevékenységében való közreműködés, valamint a sportdiplomáciai márkaépítő tevékenység támogatása."
Felbukkan a megbízási szerződéses munkatársak közt Hóvári János is, aki a Türk Tanács magyarországi irodavezetőjeként kap erre az évre csaknem 14 millió forintot, ami havi több mint 1 millió 108 ezer forintos juttatást jelent. A Türk Tanács egyébként egy tavaly novemberi 444 cikk szerint addig félmilliárd forintjába került az adófizetőknek, mert a kormány egy patinás villát bocsátott a szervezet rendelkezésére, illetve egy bérelt Medve utcai épületben is működnek irodáik.
A tízmilliós nagyságrendű tételek közül említésre érdemes még Patay Géza ügyvéd szerződése. A közbeszerzésekre szakosodott jogász ügyvédi irodájának állandó megbízói az állami szervezetek. Korábbi sajtóhírek szerint sikerének egyik titka az lehet, hogy irodájának egyik munkatársa nem más, mint Cser-Palkovics Tamás, a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András testvére.
|
[
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
[
"CANADA-SQUARE Kft.",
"Antenna Hungária",
"Türk Tanács",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Havasi Symphonic Kft"
] |
A sportállamtitkárságon pihen 11 milliárd forint értékű tao-szerződés: amíg a papírok ott vannak, Mészáros Lőrincéknek nem kell kiadniuk a számlákat, a fűtött focipályák és a Makovecz-stílusú kazánház építésére kötött szerződéseket a DK-nak.
Lassan másfél éve, 2017 októberében rendelte el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ellenőrzését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de mostanra biztossá vált, hogy a tavaly egyszer már meghosszabbított vizsgálat további fél éven át zajlik majd.
A 24.hu információja szerint az Emmi sportállamtitkára, Szabó Tünde a napokban újabb 180 nappal meghosszabbította Mészáros Lőrinc futballalapítványának vizsgálatát. Az ellenőrzést eredetileg azzal indokolták, hogy az alapítvány "finanszírozási forrásai tekintetében adódhattak elvi átfedések".
A sportállamtitkárnak éppen akkor jutott eszébe megvizsgálni, s ehhez bekérni a felcsútiak iratait, amikor a focialapítvány kifogyott a jogi lehetőségekből, és ki kellett volna adnia a számlákat és a szerződéseket arról, hogyan költött el nagyjából 11 milliárd forintnyi tao-támogatást 2015-ig.
Az összeg egyébként azóta tovább nőtt, már tavaly áprilisban arról írtunk, hogy a felcsúti labdarúgás támogatására összesen 17,72 milliárd forint jutott a társasági adóból. A miniszterelnök faluja ezzel a rendszer messze legnagyobb kedvezményezettje: a második helyen a Mezőkövesd 3,3 milliárd forinttal szerénykedik.
A Demokratikus Koalíció 2015 óta próbálja elérni, hogy betekinthessen a felcsúti alapítvány irataiba. Varju Lászlóék közel négy éve kérték először az alapítványtól, hogy adja ki a 2013 és 2015 közötti tao-támogatások elszámolásait, valamint a felhasználás során kötött szerződéseket. Ezek közül is leginkább a Puskás Akadémia stadionja mellett megépített fűthető futballpályák, valamint az azokat ellátó Makovecz-stílusú kazánház beruházási szerződéseire voltak kíváncsiak. Az ügy egészen a Kúriáig jutott, és jogerős döntés született arról, hogy a tao közpénz, az alapítvány pedig nem rejtegetheti a támogatások dokumentációját.
A felcsúti szervezet papírjait azonban 2017 novemberében bevitték az Emmi sportállamtitkárságára. Mészáros Lőrinc néhány hónappal később személyesen írt levelet a DK-nak, sajnálkozva, hogy nem tudja átadni a kért iratokat, mert minden irat eredeti példánya a minisztériumban van, az alapítványnál másolat sem maradt. Az alapítvány 45 doboz iratot vitt be sportállamtitkárságára, ahol aztán nyolc hónapon keresztül hozzá sem nyúltak papírokhoz.
Szabó Tünde 2018 júniusában értesítette Mészáros Lőrincet, hogy az alapítvány vizsgálatára rendelkezésre álló 180 nap lejárt, ezért újabb 180 nappal meghosszabbítja az eljárást. A 24.hu birtokába került államtitkári levélből az is kiderül, hogy 2017 novembere és 2018 júniusa között egyáltalán nem bíbelődtek a papírok átvizsgálásával. Az államtitkár ugyanis csak ekkor kérte fel Mészáros Lőrincet, hogy válogassa ki az alapítvány 45 doboznyi könyveléséből a minisztériumi ellenőrzés szempontjából releváns iratokat.
Soron kívül szíveskedjen a könyvelési szempontokat követő dokumentációt a helyszínen, azaz az államtitkárságon rendezni, és az utóellenőrzés szempontjából releváns sportfejlesztési programokra lebontani.
– írta tavaly június 14-én kelt levelében az államtitkár.
A jelek szerint az ellenőrzés elvégzésére a 2018 decemberében lejárt félév sem volt elég. A harmadik hosszabbításról hivatalosan nem értesítették a DK-t. Az eddigi vizsgálat eredményéről pedig az Emmi nem nyilatkozik. Megkérdeztük a minisztériumot arról, hogy született-e már valamilyen eredmény a vizsgálat során, vagy ha nem, akkor mikorra várható, hogy tényleg befejezik az iratok áttekintését, de választ nem kaptunk.
Időközben a DK a jogerős bírósági ítélet birtokában végrehajtási eljárást indított a felcsúti alapítvány ellen, hogy az eltüntetett iratokat megszerezze. A végrehajtó azonban addig tehetetlen, amíg a folyamatban lévő ellenőrzésre hivatkozva a minisztériumban raktározzák a teljes könyvelést. A DK már decemberben bejelentette, hogy "elege van a kormányzati bűnpártolásból", képviselőik személyesen fognak bemenni az Emmi épületébe a kiperelt számlákért. Varjuék azonban nem jártak sikerrel, csak az épület bejáratáig és a kabinetfőnökig jutottak.
Ha a pénz elköltésének részletei nem is ismerhetők meg, hosszú évek után legalább már arról nyilvánosságra kerültek információk, hogy mely cégek utalják a társasági adójukra szánt pénzt az államkassza helyett a miniszterelnök által alapított, Mészáros Lőrinc irányította akadémiának. Az Átlátszó és a 444 cikkei alapján a Mészáros-birodalom vállalkozásai, a közbeszerzések fő nyertesei, illetve állami cégek dobják össze a felcsútiak költőpénzét: százmilliós, milliárdos adományozó a többi közt a Mol és cége, az FGSZ Földgázszállító Zrt., az MKB Bank, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a Mészáros és Mészáros Kft., a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., a Mészáros-gyermekek cége, miként a Hódút Kft. vagy az R-Kord Kft.
Kronológia 2015. november 27.: Varju László, a DK képviselője közérdekű adatigénylést adott be a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2013 és 2015 közötti tao-számláira és a pénzből finanszírozott beruházások szerződéseire. 2016. november 24.: A székesfehérvári bíróság ítéletében kötelezte az alapítványt, hogy 15 napon belül adja ki a kért papírokat. 2017. február 9.: A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete helybenhagyta az elsőfokú döntést. 2017. április 18-án lejárt a bírósági ítélet által megszabott határidő. 2017. április 20.: Varju László megbízásából Czeglédy Csaba ügyvédi irodája feljelentést tesz közérdekű adattal való visszaélés miatt az alapítvány és Mészáros Lőrinc ellen. Czeglédyt egy hónap múlva előzetes letartóztatásba helyezték gazdasági bűncselekmények gyanújával. 2017. október 24.: Az Emmi értesíti Mészáros Lőrincet, hogy a sportállamtitkár utólagos ellenőrzést rendelt el a tao-pénzek felhasználása ügyében. 2017. november 10.: Mészáros Lőrincék beszállítják az Emmibe az alapítvány összes papírját. 2017. november 15.: A Kúria kimondja, hogy a tao-támogatások közpénznek minősülnek, az alapítvány ezért köteles kiadni a pénzek elköltésére vonatkozó iratokat. 2017. december 15.: Az Emmi-vizsgálat első 180 napjának hivatalos kezdete. 2018. február: Mészáros Lőrinc levelet ír a DK-nak, sajnálattal közölve, hogy nem tudja átadni a kért iratokat és számlákat, mert az Emmi októberben ellenőrzést rendelt el, és minden irat eredeti példányát bekérték. 2018. szeptember 18.: Az Emmi tájékoztatja a DK-t, hogy újabb 180 nappal meghosszabbította a vizsgálatot. 2018. december 10.: Lejárt az Emmi-vizsgálat második 180 napos ciklusa. 2019. január 2.: A végrehajtó elrendeli a végrehajtási eljárást az alapítványnál.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
|
[
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"MKB Bank",
"Hódút Kft.",
"Puskás Akadémia",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"FGSZ Földgázszállító Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.",
"Demokratikus Koalíció",
"Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] |
Több tízmilliót zsebelt be az államtól Bajnai leendő jobbkeze
Busás állami megrendeléseket kapott a Gyurcsány-kormánytól és leendő főnökétől, Bajnai Gordontól Szigetvári Viktor. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a Hír Televízió birtokába jutott belső kimutatása szerint cége havi másfél millió forint alatt nem dolgozott sem a kancelláriának, sem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek.
Szigetvárit az elsők között kereste meg Bajnai Gordon, hogy dolgozzon a stábjában. A kommunikációs szakember korábban helyettes államtitkári rangban szolgálta a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányt, a 2006-os választások után pedig elismerte felelősségét a kampányban elhallgatott államháztartási adatokért.
30 milliós állami megrendelés
Bajnai Gordon leendő kabinetfőnöke profitált MSZP-s kapcsolataiból: 2007-2008-ban magáncége számtalan kormányzati megbízáshoz jutott. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a szervezet honlapján lévő adatok szerint majdnem 30 milliós állami megrendelést kapott, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kommunikációjával kapcsolatos tanácsaiért például 21,5 millió forintot zsebelt be.
A szerződések szerint másfél millió forint alatt nem dolgozott havonta. A honlapon feltüntetett üvegzsebadatok azonban eltérnek a Hír Televízió birtokába került dokumentumokban található számoktól. Eszerint Szigetvári több megbízást is kaphatott a Bajnai Gordon irányította szervezettől. Az ügynökség belső kimutatásában szereplő felsorolásban többször is szerepel a neve: szakértésért 1,8 millió forintot, tanácsadásért pedig több mint 16 millió forintot kaszált 2007-ben, szerződését pedig 2008 végéig meghosszabbították. A hivatalos és a belső dokumentumok közötti eltérés oka egyelőre tisztázatlan.
Kézi vezérlés
Bajnai Gordon médiaszerepléseit szintén Szigetvári cége elemezte abban az időszakban, amikor kiderült, hogy az uniós pénzek egy részét lenyúlják. A többségében a hírTV által feltárt visszaélésekre adott válaszokat a leendő kampányfőnök bírálta: szerinte Bajnai a híradókban kifejezetten előnytelenül szerepelt, szerencsétlen mondatai miatt határozatlannak tűnt. Szigetvári javaslatot is tett: a problémát szerinte a sajtó befolyásolásával kellene kezelni, a nem jobboldali újságírókat kell kézi vezérlés alá venni.
Kétmillió forint egy hónapért
Szigetvári cége nem csak a fejlesztési ügynökségtől kapott megbízásokat. Volt munkahelye, a Miniszterelnöki Hivatal egy hónapnyi munkáért kétmillió forintot fizetett neki tavaly év végén.
(hírTV)
|
[
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[
"Hír Televízió"
] |
Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk. A kivitelezőket az MLSZ választja ki nem nyilvános eljárás során, nem közzétett szempontok szerint. Az önkormányzatok pályáznak, hogy csak 10 vagy 30 százalék önerő befizetésével új focipályájuk/öltözőjük legyen, de az árat az MLSZ határozza meg.
Szeptember végén írtunk arról, hogy Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője a II. kerületben elérte, hogy az önkormányzat ne kössön meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) egy drága szerződést.
A megállapodás értelmében ugyanis az MLSZ felújított volna a kerületben egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millió forintért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Juhász Veronika és a szintén MKKP-s Szirmai Zsuzsa, a kerület pénzügyi bizottságának külsős tagja kiszámolta, hogy a felújítás ára 671 ezer forint lenne négyzetméterenként, ráadásul gépészeti munkák és költségbecslés nélkül, ezért levelet írtak a polgármesternek, és ezzel elérték, hogy a kérdés lekerüljön napirendről.
Az MKKP képviselője megakadályozott egy irreálisan drága MLSZ-projektet a II. kerületben A II. kerületi önkormányzat egy olyan megállapodást akart kötni a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ), hogy felújítanának egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millióért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kéne fizetnie.
Kiválasztott kivitelezők
Ez a II. kerületi beruházás az MLSZ Budapesti Pályafejlesztési Programja keretében valósult volna meg, amit 2016-ban indítottak el a fővárosi futballpályák és öltözők felújítására, illetve újak építésére. A programra a kormány 2017-ben közel 5 milliárd forintot biztosított, és az MLSZ ebből fizeti a pályákkal kapcsolatos munkálatok költségeinek 90 százalékát, a maradék 10 százalékot pedig a pályák tulajdonosai (jellemzően önkormányzatok) állják.
Létezik ugyanakkor az Országos Pályaépítési Program is, amelynél az önkormányzatoknak a munkálatok összköltségének 30 százalékát kell kifizetniük, és 70 százalékot áll az MLSZ társasági adókedvezményből (TAO), vagyis vállalkozások által az államkasszába adózás helyett sportcélra felajánlott pénzből.
Az MLSZ honlapján olvasható programismertető szerint a kivitelezőket a szövetség választja ki: “Valamennyi helyszínre meghívásos kivitelezői tendert ír ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek. A kivitelezői tender értékelése előre meghatározott, rögzített és meghirdetett szempontok szerint történik. A nyertes ár ismeretében az MLSZ az önkormányzattal/sportszervezettel együttműködési megállapodást köt, a kivitelezővel pedig vállalkozási szerződést."
Nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó – ennek semmi nyoma a Közbeszerzési Értesítőben sem -, hanem egy sokkal szűkebb körről. A cégek jelentkezhetnek az MLSZ-nél kivitelezőnek, és ha megfelelnek a labdarúgó-szövetség előminősítésén, akkor adhatnak ajánlatot egy-egy konkrét munkára.
Ezután az MLSZ kiválasztja a neki tetsző árajánlatot, és azt közli az önkormányzatokkal. Azoknak tehát nincs beleszólásuk se az árba, se a kivitelező személyébe, csak eldönthetik, hogy akarnak-e focipályát/öltözőt felújítani/építeni az MLSZ feltételeivel vagy sem.
Az MLSZ és a pályaépítési programban résztvevő önkormányzatok között létrejött megállapodásokban ennek megfelelően szerepel az a kitétel, hogy “Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a kivitelezést az MLSZ által tenderen kiválasztott vállalkozó végzi."
Három cég tarolt Budapesten
Évenkénti bontásban megtalálható az MLSZ honlapján (a jobb oldali sáv legalján) az elkészült pályák listája a helyük, a méretük és a kivitelezők nevének feltüntetésével együtt. Pdf-formátumban olvashatók a 2012-ben, a 2013-ban, a 2014-ben, a 2015-ben, a 2016-ban, a 2017-ben, és 2018-ban átadott, illetve a 2019-ben elkészült/tervezett (ezt a listát majdnem egy éve, 2019. november végén frissítették utoljára) pályák adatai.
Ezekből az összesítésekből kiderül, hogy országszerte rengeteg focipálya épült az évek során, és a fociszövetségnek viszonylag kevés, de nagyrészt állandó kivitelezője van. A cégek egy része csak bizonyos földrajzi területeken dolgozik, egy másik részük viszont az ország egész területén aktívan építi a pályákat.
A II. kerületi projektről szóló cikk után kiválogattuk az MLSZ által közzétett listákból a budapesten elkészült pályákat, és arra jutottunk, hogy a fővárosban leggyakrabban három cég, a Cornus Kert Kft., az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. volt a beruházások kivitelezője.
A 2010-ben alapított, Isaszegre bejegyzett Cornus Kert Kft. 2012 óta több mint 20 fővárosi pályaépítés kivitelezője volt, de dolgozott az MLSZ megbízásából Hatvanban, Kistarcsán, és Tatabányán is. A Skribek Szilárd és Szenczy Miklós tulajdonában lévő cég nettó árbevétele 2015-ben 155 millió forint volt, 2016-ban 240 millióra ugrott, 2017-ben és 2018-ban nagyjából 200 millió volt, tavaly pedig már 301 millió lett. A forgalom növekedésével összhangban nőtt a cég adózott eredménye is: a 2015-ös 540 ezer forint után 2016-ban már 4,6 millió lett (ez közel 9-szeres emelkedés), majd a 2017-es 1,9 millió, és a 2018-as 4,1 millió után 2019-ben meghaladta az 58 millió forintot.
Vagyis a Cornus Kert Kft. profitja négy év alatt, 2015-ről 2019-re óriási mértékű, 107-szeres növekedést produkált. Ebben nyilván része volt az MLSZ-es megbízásoknak is.
Az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. mondhatni fej-fej mellett dolgozott a fővárosban: mindkét cég nagyjából 10 pályát épített különböző kerületekben.
A Cornus Kft.-hez hasonlóan szintén isaszegi székhelyű Everling Kft. tulajdonosa Everling Balázs és Tóth József. A 2003-ban bejegyzett vállalkozás nettó ábevétele 2015 óta minden évben 2 milliárd forint körül mozog, az adózott eredménye pedig 30 millió forint körül alakult egészen tavalyig, amikor meghaladta a 100 milliót. A cég szintén az MLSZ országos partnere: épített már focipályát Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, és Villányban is.
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs, Bicskei Bertalan, és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, majd minden évben dinamikusan emelkedett, és tavaly már közel 2 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2019-ben pedig már 129 millió, vagyis 14-szeresére nőtt a kft. profitja négy év alatt.
A XVI. kerület nem küldte el az adatokat
Mivel a különböző hivatalos iratok tárolási ideje általában 5 év, az MLSZ listáiból kiválogatott fővárosi pályaépítések közül azoknak kezdtünk el utánajárni, amelyek 2015-ben vagy az azt követő években valósultak meg.
Közadatigénylésben kértük ki az MLSZ-szel kötött megállapodásokat és mellékleteiket, valamint az MLSZ honlapján feltüntetett kivitelezőkkel kötött szerződéseket az érintett önkormányzatoktól:
Egy kivételével valamennyi önkormányzat elküldte az általunk kért dokumentumokat, vagy azok nagy mérete miatt – nagyon modernül, ezúton is köszönjük – feltöltötte őket a honlapjára vagy egy ideiglenes felhőbe.
Csak a XVI. kerületi önkormányzattól nem kaptunk semmit: ez a kerület azt válaszolta – elektronikusan benyújtott – adatigénylésünkre, hogy lemásolták a kért dokumentumokat, és azokat papír alapon átvehetjük a polgármesteri hivatal recepcióján.
Válaszunkban az Infotörvény 30. § (2) bekezdésére hivatkozva kértük, hogy szíveskedjenek elküldeni emailben az iratokat, erre megint azt írták vissza, hogy személyesen, papír alapon tudjuk átvenni őket a hivatalban. Ezután ismételten hivatkoztunk az Infotörvény releváns részére, ami kimondja, hogy az adatigénylést az adatigénylő által kért formában kell teljesíteni. Azóta nem történt semmi, de még bízunk benne, hogy befutnak a XVI. kerületi adatok is.
Fociöltöző aranyáron
Az adatigénylésekre kapott rengeteg iratot átnézve a XX. kerületben találtunk egy olyan drága öltözőprojektet, amihez hasonlót az MKKP-s képviselő megakadályozott nemrég a II. kerületben.
A XX. kerületi önkormányzat 2019. május 31-én írt alá egy megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Budapest Pályaépítési Projekt keretében a Zodony u. 2. szám alatt található Zodony utcai Sporttelep területén épül egy 4 blokkos fociöltöző bruttó 173,25 millió forintért, amelynek 10 százalékát, bruttó 17,325 milliót fizet az önkormányzat.
Az öltöző alapterülete 265,7 négyzetméter, tehát az ár 652 ezer forint négyzetméterenként.
Szerencsére az önkormányzat honlapjáról remekül rekonstruálható a beruházás története: egy 2019 januári testületi ülésen határoztak úgy, hogy leszerződnek az MLSZ-szel a Zodony utcai öltözőre, de ekkor még csak bruttó 16,5 millió forintos önerőről volt szó. Viszont 2019 márciusában az MLSZ arról értesítette az önkormányzatot, hogy ez kevés lesz, tartalékkerettel együtt bruttó 17,325 millió önrészt kell fizetniük.
Végül a 2019. április 11-i testületi ülésen megtárgyalták és megszavazták a megállapodás aláírását. A polgármester előterjesztése szerint 2019 januárjában még egy 300 négyzetméteres öltözőről volt szó, ám az áprilisi ülésre becsatolt terven már csak egy 265,7 négyzetméteres épület látható.
A XV. kerületben szintén volt MLSZ-es öltözőprojekt, méghozzá kettő is. Az önkormányzattól kapott iratok szerint 2017-ben megállapodtak a szövetséggel, hogy a Szántóföld u. 3. szám alatt található Ifjúsági és Sportközpont területén két műfüves labdarúgó-pályát és egy öltözőt alakítanak ki bruttó 513,8 millió forintért, melynek 10 százalékát állja az önkormányzat.
2018-ban pedig arról állapodott meg a XV. kerület az MLSZ-szel, hogy a Vasgolyó utca 51. szám alatti sporttelepen létesítenek egy új, világítással ellátott nagyméretű műfüves focipályát, és felújítják a már meglévő öltözőt. Ennek a beruházásnak az ára a szerződéskötéskor bruttó 215 millió forint volt, a szokásos 10 százalékos (bruttó 21,5 millió) önkormányzati önrésszel, ám ezt 2019-ben jelentősen megemelték. A módosítás értelmében a projekt költsége bő 138 millió forinttal nőtt, összesen bő 353 millió forint lett, az önkormányzati önrész pedig ezzel összhangban 35,3 millió forintra emelkedett. Indoklás nélkül.
Sajnos azonban ezeknél a XV. kerületi projekteknél nem tudjuk, hogy a 2 beruházáson belül mennyibe kerültek a pályák, és mennyibe az öltözők, mert az önkormányzat nem küldte el a részleteket tartalmazó műszaki mellékleteket arra hivatkozva, hogy azokat nem ők, hanem az MLSZ készíttette, ezért “a tervek nyilvánosságra hozatalának korlátai előttünk nem ismeretesek".
Dupla biznisz: kialakítás és előkészítés
A fővárosi önkormányzatoktól kapott adattengerben bukkantunk rá arra is, hogy 2015 és 2019 között legalább két kerületben a fentebb említett Cornus Kft. egyes projekteknél duplán jól járt: az MLSZ megbízásából focipályákat épített, és azokhoz kapcsolódó munkákra külön leszerződött az érintett önkormányzatokkal.
Az egyik ilyen projekt a X. kerületben volt: 2016. április 6-án állapodott meg az önkormányzat az MLSZ-szel arról, hogy a kőbányai Szent László Gimnázium (Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.) udvarán létesítenek egy 22×42 méteres focipályát bruttó 23,5 millió forintból, melynek 30 százalékát fizeti az önkormányzat, vagyis 7 millió forintot. Az MLSZ által közzétett, 2016-ban átadott pályákat tartalmazó lista szerint a beruházás kivitelezője a Cornus Kert Kft. volt.
Emellett azonban az önkormányzat külön is szerződést kötött a céggel: az adatigénylésünkre válaszul küldött lista szerint 2016. június 5-én a gimnázium udvarán épülő pálya előkészítő, majd 2016. szeptember 21-én a pálya befejező munkálataival bízták meg a Cornus Kert Kft.-t.
Az önkormányzat által kiadott szerződések szerint az előkészítő munkákért bruttó 1,18 millió forintot, a befejező munkálatokért pedig bruttó 2,7 milliót fizettek a cégnek. Vagyis az MLSZ-nek fizetett önrésszel együtt közel 11 millió forintot költött erre a focipályára az önkormányzat.
A Cornus Kft. az előkészítés során felszedte és elszállította a meglévő műfüvet és kerítést, térkövezést javított és csapadékvíz-elvezetést csinált – ezekre a munkákra lehet mondani, hogy külön feladat, de azt is, hogy hozzátartozik a pálya kialakításához.
Viszont a befejező munkálatok olyan elemeket tartalmaznak, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy egyértelműen részei a pályaépítésnek. A szerződéshez csatolt, alább olvasható ajánlat szerint ugyanis a Cornus Kft. például aszfaltozást, aszfaltjavítást és -kiegyenlítést végzett, elszállította a bontott aszfaltot, szintre helyezte az aknafedlapokat, szegélyt készített, és hálót helyezett el.
Cornus Kft. – Szent László Gimnázium műfüves pálya befejező munkái by Katalin Erdélyi on Scribd
A másik hasonló eset a XVIII. kerületben történt: itt az önkormányzat 2016. július 11-én kötött megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Gloriett Sportiskola (Tövishát u. 8.) területén kialakítanak egy 20×40 méteres focipályát bruttó 25,6 millió forintért, amelyből az önkormányzati önerő 30 százalék, bruttó 7,68 millió forint. Az MLSZ által közzétett 2016-os pályalista szerint a kivitelező itt is a Cornus Kft. volt.
Nem sokkal később, 2016. szeptember 23-án az önkormányzat megbízta a Cornus Kft.-t a Gloriett területén épülő pálya előkészítési munkálataival. A szerződés szerint a cég talajkitermelést és -tömörítést végzett, valamint elbontott két darab beton kandelábert, és telepített egy új kötődobozt összesen bruttó 1,37 millió forintért.
A hivatalos Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma sem a Cornus Kert Kft. X. kerületi, sem a XVIII. kerületi szerződéseinek, vagyis a cég valószínűleg nyílt pályáztatás nélkül kapta a megbízásokat az önkormányzatoktól.
Olcsónak tűnik, de nem biztos, hogy az
Összességében tehát elmondható, hogy az MLSZ által koordinált, közpénzből finanszírozott program során az MLSZ nem nyilvános pályázaton, nem közzétett szempontok szerint választja ki a kivitelezőket, akik mondanak egy árajánlatot egy-egy projektre. Az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem az árba nincs beleszólásuk, csak azt dönthetik el, hogy akarnak-e új/felújított focipályát vagy öltözőt az MLSZ feltételeivel.
Természetesen nem az MLSZ kényszeríti az önkormányzatokra a beruházásokat, hanem az önkormányzatok pályázhatnak a szövetségnél, ha részt akarnak venni a programban. Nyilvánvalóan vonzó lehet, hogy egy beruházásnak csak a 10 vagy 30 százalékát kell kifizetni, a többit pedig az MLSZ finanszírozza állami támogatásból vagy TAO-pénzből.
Viszont ahogy Juhász Veronika MKKP-s képviselő mondta a II. kerületbe tervezett MLSZ-es öltözőfelújítás kapcsán, amit sikerült megakadályoznia: a felelős gazdálkodás az, ha a teljes összeget mérlegeli az önkormányzat.
“Bár lehetséges úgy gondolkodni, hogy az önkormányzatnak csak a ráeső 23,5 millió forint fedezetének meglétével kell foglalkoznia a felelős gazdálkodás megvalósításához, szerintem viszont fontos meggondolni, hogy ha a kivitelezés MLSZ-re eső 90%-a túlárazott, akkor az önkormányzatra eső 10% is az. Mivel pedig kormányzati finanszírozásról van szó, a testületi döntés itt általánosságban is szólna a közpénzek felhasználásáról, amiben az önkormányzatnak felelőssége van." – nyilatkozta a képviselő az Átlátszónak.
Címlapkép: Egy 12×24 műfüves pálya (forrás: MLSZ)
|
[
"Greenturf Sport Kft.",
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Cornus Kert Kft.",
"Everling Kft."
] |
[
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Gloriett Sportiskola",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Szent László Gimnázium"
] |
Csaknem tízmilliárd forinttal tartozik az állami kukaholding a szemétszállítást végző fővárosi cégnek. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. ideiglenesen a korábban félretett nyereségéből és beruházásai elhalasztásával próbálja ideiglenesen betömni a költségvetésében keletkező lyukat. A fővárosi szemétszállítás havonta 2,2 milliárd forintba kerül.
A hulladékgyűjtést Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. végzi el, de a számlázás egy tavaly létrehozott állami cég feladata. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek (NHKV), vagyis az állami kukaholdingnak kellene kifizetni az önkormányzati céget.
"Azért az eléggé érdekes, hogy október elseje óta az NHKV, tehát a koordináló szerv az FKF-nek nem fizetett egyetlenegy forintot sem, tehát jelen pillanatban ott tartunk, hogy lehet, hogy likviditási problémái lesznek ennek a társaságnak is. Amivel, lássuk be, hogy a közszolgáltatás igen erőteljesen veszélybe került a fővárosban" – mutatott rá a problémára Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 elnöke.
Az FKF költségvetésében egy csaknem tízmilliárd forintos lyuk tátong, amit a tavaly félretett nyereségből és a 2017-re tervezett beruházások elhalasztásával tömtek be ideiglenesen.
"Az NHKV-val még nem történt meg a 2016. évi elszámolás, így az FKF Nonprofit Zrt. bevételi igénye az előző évre vonatkozóan 5,3 milliárd forint, míg idén januárra és februárra, olyan 4, közel 4,5 milliárd forint, összesen tehát ez év február végig közel 10 milliárd forintot kellett a társaságunknak megelőlegeznie, megfinanszíroznia" – mondta a Hír TV-nek Dorogi Gabriella, az FKF Zrt. szóvivője.
Egy nyereséges cégből csinált a kormány napi finanszírozási gondokkal küszködő vállalatot – ezt már az LMP fővárosi képviselője mondta.
"Egy teljesen fölöslegesen közbeiktatott szerv semmi mást nem csinál, de tényleg semmi mást nem csinált, mint rontott a helyzeten. Gyakorlatilag túl azon, hogy komoly milliárdos veszteséget okoz a főváros költségvetésének, gyakorlatilag most olyan finanszírozási nehézségek elé nézhet, ami gyakorlatilag az ellátást is veszélyezteti" – fejtette ki Csárdi Antal.
Tudnak a problémáról és nem fog leállni a fővárosban a szemétszállítás – mondta a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke.
"Én a saját területemen, tehát a dél-dunántúli régióban ismerem az ügymenetet, ott már megtörténtek azok a szerződéskötések és megállapodások, amelynek köszönhetően a helyi cégekkel együttműködve az új struktúrában folyik a hulladék elszállítása és kezelése. Én biztos vagyok abban, hogy a fővárosban is fel fog gyorsulni ez a folyamat. Kizártnak tartom, hogy a kormány vagy akár a fővárosi önkormányzat azt megengedné, hogy olyan állapotok legyenek Budapesten, mint például Nápolyban voltak nem olyan régen" – nyilatkozta Bánki Erik.
Nápolyban az elmúlt években többször válsághelyzet alakult ki, mert leállt a hulladékszállítás.
|
[
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] |
[
"Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.",
"FKF Zrt.",
"Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000",
"Hír TV",
"FKF Nonprofit Zrt."
] |
Kedden a jogászok egyezkedésével újabb forduló zajlott abban a Schmitt Pál által kezdeményezett eljárásban, amelyben az egykori köztársasági elnök formai okokra hivatkozva próbálja elérni a Semmelweis Egyetemen, hogy semmisítsék meg a doktori fokozatát visszavonó szenátusi határozatot.
Hosszabb jogi küzdelemnek ígérkezik Schmitt Pál, korábbi államfő és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának összecsapása.
Az Index információi szerint kedden a két fél jogászai egyezkedtek, a találkozó azonban eredménytelenül zárult.
Schmitt Pál még áprilisban nyújtott be felülbírálati kérelmet az egyetem szenátusának márciusban meghozott határozatával kapcsolatban. A szenátus a hosszúra nyúlt plágiumbotrány végére tett pontot, amikor visszavonta Schmitt egyetemi tudományos fokozatát, és leszögezte, hogy a dolgozat nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapult, ezért nem felelt meg az egyetemi doktorátus szakmai-etikai kritériumainak.
A döntés után Schmitt lemondott ugyan a köztársasági elnöki címéről, de alig két héttel megszületését követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a szenátusi döntés ellen.
Információink szerint a volt köztársasági elnök nem a plágium tényét vitatja, hanem jogi formai hibákra hivatkozva akarja elérni a határozat megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy Schmitt jogászainak legfőbb érve az, hogy dolgozata ügyében őt személyesen nem hallgatták meg.
A Testnevelési és Sporttudományi Karon felállított Schmitt-bizottságot az új dékán, Radák Zsolt vezeti. Az intézmény marketing és kommunikációs igazgatósága kérdésünkre megerősítette, hogy továbbra is folyik a felülbírálati kérelemmel kapcsolatos eljárás. Az eljárás részleteiről azonban csak az ügy befejeztével fogják tájékoztatni a nyilvánosságot.
|
[
"Semmelweis Egyetem"
] |
[
"Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara",
"Testnevelési és Sporttudományi Kar"
] |
Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos "meghívásos pályázatok" is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.
A 2020. november 17-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint "a Kormány – a magyar nyelvű írásbeliség gyarapítása és a kultúraközvetítés ösztönzése érdekében – egyetért a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakításának szükségességével", ezért "felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évben 1 800 000 000 forint többletforrás biztosításáról". A pénzügyminiszter pedig bizonyára eleget is tett a felhívásnak, legalábbis erre utal, hogy 2021. július 1-étől 2021. július 31-ig lehetett pályázni működéstámogatásra és szakmai programokra a szépirodalmi, valamint működésre a tudományos folyóiratoknak.
Mint írtuk, a keretösszeg éppen a kormányhatározatban rögzített 1, 8 milliárd forintban volt megadva, noha a kiírás szerint felhasznált összeg 1 milliárdot tesz csak ki. Akkor értetlenkedve néztünk a 800 millió lebegő közpénzre, amely szerepelt ugyan a szövegben, de konkrét pályáztatási cél nem kötődött hozzá.
1,8 milliárd forintot oszthat folyóiratoknak Demeter Szilárd kulturális ügynöksége | atlatszo.hu Június 22-ikén adta hírül a kultura.hu , hogy megalakult az a két szakmai kollégium, amelyik döntéselőkészítési folyamat során jóváhagyta a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (lánykori nevén: Petőfi Irodalmi Ügynökség) által kiírt 1,8 milliárd forint keretösszegű folyóirattámogatási pályázat felhívásait. Ebből folyóiratok működésének támogatására 400 millió, folyóiratok szakmai programjaira 500 millió és tudományos folyóiratok működésére 100 millió forint pályázható.
Igényeljen közadatot Demeter Szilárdtól
Cikkünk után közadatigénylést nyújtottunk be, hogy segítsenek tisztázni ennek a tetemes közpénzösszegnek a helyét/szerepét/célját. Mivel a PKÜ cégbíróságon leadott e-mailjéről visszapattant a levelünk, a május óta létező állami cégnek pedig nincs honlapja, se nyilvánosan elérhető e-mail címe, másodjára a Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) címeztük az adatkérést.
Onnan néhány munkanap elteltével kaptunk egy válaszlevelet Demeter Szilárd aláírásával, melyben jelezte, hogy "az Ön által igényelt adatokat a Petőfi Irodalmi Múzeum nem kezeli, azok nem állnak rendelkezésünkre, így adatigénylését nem áll módunkban teljesíteni.
Kérjük, megkeresését címezze a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (sic!) részére".
A válaszlevélben nem csak az a fura, hogy szívélyesen közöl egy sehol máshol nem fellelhető e-mail címet, ahova újra elküldhettük a kérdéseinket, hanem hogy a főigazgató egy adatigénylésünk időpontjában már nem létező céghez (Petőfi Irodalmi Ügynökség) irányít bennünket. Persze nem csoda, hogy nem tudja követni, épp milyen nevet visel a hatókörébe tartozó vállalat, hiszen szinte naponta nőnek ki a semmiből újabb és újabb cégek, alapítványok, kuratóriumok, amiket elnökölnie kell.
Mindenesetre elküldtük adatigénylésünket az általa megadott címre, ahonnan pár nap múlva megkaptuk a nyílt pályázati kiírás szövegét, valamint azt, hogy még nem született döntés. Így továbbra is izgatottan várjuk, hátha sikerül megtudnunk, mire és mennyi közpénzt ad a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó PKÜ a "a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakítása" címszóval.
Gombamódra szaporodó folyóiratok
Az átalakítás jeleit addig mi magunk is megpróbálhatjuk felfedezni. Kulturális pályázatokról lévén észrevehető ugyanis, hogy mostanában nem csak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) illetékes szakkollégiumainál lehet pályázni, hanem a Magyar Művészeti Akadémiánál, illetve a(z elvileg már megszűnt, és PKÜ-vé alakult) PIÜ-nél is. Lélegzetelállítóan pörög az állami szubvenció az irodalmi "piacon" (már amennyiben lehet még piacról beszélni egy ennyire manipulált közegben).
Nem is csoda, hogy egy ilyen termékeny miliőben gombamódra szaporodnak az irodalmi folyóiratok. Nemrég fedeztük fel, hogy júniustól szintén a PIÜ/PKÜ jelentet meg havi rendszerességgel egy Magyar Kultúra című folyóiratot, aminek nemsokára kijön az ÖTÖDIK lapszáma Vándorlás címmel. Reméljük, minden kultúraszerető embernek megvan otthon, bár a folyóirat Facebook-oldala nem mutat nagy aktivitást, weboldaluk pedig valamiért nincs – a megadott linken csak előfizetőket gyűjtenek.
A PKÜ (még PIÜ korától kezdődően) 2020-tól jelenteti meg a kortárs irodalom "best of" darabjait látványos (és valószínűleg elég drága) angol nyelvű sorozatában. Van itt minden: krimi, dráma, gyerekirodalom, kispróza, képregény. Ezt – a főszerkesztő Pál Dániel Levente szavai szerint – amolyan népszerűsítő kiadványnak szánják, mely a nemzetközi könyvpiac érdeklődését szeretné felhívni a kortárs magyar irodalom jelenleg érvényben levő trendjeire.
A márkamonitor.hu azt írja, hogy "a PIÜ-kiadványok tartalmi és vizuális üzenete kiemelkedik az irodalmat is elárasztó reklámzajból, a sorozat megállja a helyét az irodalmi katalógusok rendkívül erős nemzetközi mezőnyében".
A kiadványok egyébként itt fellapozhatók, az olvasó jobb rálátása érdekében álljon itt pár név a PIÜ exportra szánt, angol nyelvű katalógusainak szerzői közül: Kácsor Zsolt, Berta Ádám, Herczeg Szonja, Kiss Tibor Noé, Milbacher Róbert, Nagy N. Zoltán, Péterfy-Novák Éva, Száraz Miklós György, Mészöly Ágnes, Réti László, Péterfy Gergely, Láng Zsolt, Hász Róbert, Tasnádi István, Tóth Krisztina, Nagy Gerzson, Jászberényi Sándor, Tompa Andrea, Kötter Tamás. Igen, a Megafon-sztár, író és még sokan mások.
Az lehet, hogy a reklámzajból kiemelkedik a sorozat, némi disszonanciát azonban lehet érzékelni – és nem biztos, hogy kizárólag a minimalistának tűnő, de azért a cirkalmas grafikai megoldások kísértésének sem mindig ellenszegülő katalógus megjelenése miatt.
És ez még mind nem elég: a legutóbbi cikkünkben szemlézett PKÜ-folyóiratok – 1749.hu; Előretolt Helyőrség; igyic.hu; kultura.hu – mellett kb. egy hete újabb PKÜ-magazin bukkant fel a semmiből The Continental Literary Magazine címmel. Mivel az előfizető-gyűjtés szándékán kívül ennek a honlapja sem mutat még semmilyen aktivitást, Facebookon megjelenő bemutatkozásuk alapján tudhatjuk meg, hogy ennek a negyedévenként megjelenő, angol nyelvű magazinnak, mely a közép-európai irodalomra fog fókuszálni, az a célja, hogy platformot kínáljon a kortárs magyaron túl az egész közép-európai írótársadalom számára.
Főszerkesztőjéről és szerkesztőbizottságáról hivatalosan semmit nem közölnek, egyes körökben viszont az a hír járja, hogy Jászberényi Sándor író, újságíró, valamikori átlátszós szerző fogja vinni ezt a kitüntető feladatot. Ha így van, ezúton kívánunk munkájához kitartást és lelkesedést, a Jóisten áldását (ahogy mondani szokás), hogy e törekvésében mindenekelőtt a közpénzek átlátható elköltése, a szakmai korrektség és a színvonalas irodalom szolgálatának eszménye vezesse.
Kultúrpolip?
Amennyiben, természetesen, ez nem áll ellentmondásban a fenntartó PKÜ szándékaival. Mindezidáig azonban ezzel kapcsolatban nem túl sok biztatót lehet mondani – jóllehet a cég 2021. július 1-től létezik Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. (PKÜ) néven, mint mondtuk, honlapja nincs, e-mail címe nyilvánosan nem fellelhető, ugyanúgy a plf.hu domaint használják (ami a Petőfi Literary Fund rövidítéseként érthető), mint amikor még Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. voltak.
Tulajdonképpen azon túl, hogy nőnek körülötte/alatta az új folyóiratok, mint a gomba, és milliós pályázatokat hirdet meg, nem igazán látjuk a PKÜ működésének valós körvonalait. A cég az Opten adatbázisa szerint jelenleg még állami tulajdonban van, de sajtóhírek szerint az a Magyar Kultúráért Alapítvány lesz a vagyonkezelője, amiről Demeter Szilárd PIM-igazgató, az alapítvány kuratóriumi elnöke alig egy hónapja azt nyilatkozta az Indexnek, hogy
"azért hoztuk létre a Magyar Kultúráért Alapítványt, hogy a magyar kultúra jelentős részét megvédhessük a politikai konjunktúra változásainak hatásaitól. Nagy ívű kulturális fejlesztéseknél minimum öt-tíz éves időtávval kell számolni".
Érdekesség, hogy a momentumos Halmai Róbert múlt heti Facebook-bejegyzése azonban ugyanezt a kérdéskört egy teljesen más szemszögből fogalmazza meg, amikor arról ír, hogy "a Magyar Kultúráért Alapítvány bejegyzésével Demeter Szilárd polip-szerű hálózata leválik a magyar államról. Így kormányváltás esetén is lényegében egyszemélyben tud hatalmas vagyon felett dönteni. Ezzel meghatározó szereplője marad a könyvkiadásnak, az irodalmi életnek, alternatív könyvtári beszállító marad, a teljes képzőművészeti terület a keze alá kerül, jelentős múzeumok felett lesz irányító, és a könnyűzenei rendezvényszektor felett is egyszemélyes döntéseket tud majd hozni."
Ezt a jövőt sejtetik a szervezet működésében tapasztalt eddigi zavarok, üzengetések és terelések, melyek mintha a nyilvánosság ellenőrző tekintetétől óvnák az alapítványt, és annak a döbbenetes nagyságú közpénznek az elosztását, aminek részleteiről itt-ott a sajtóban lehet olvasni.
Halmai összegyűjtötte azt is, milyen ingatlanok kerültek a cégekkel Demeter Szilárd birodalmába. A lista meglehetősen impozáns, bár készítője szerint korántsem teljes. Szerte az országban van benne több kastély, apartmanház, műemléképület, hétvégi ház, művésztelep és galéria.
"Megbecsülni is nehéz mekkora értékű vagyon került ezzel az állam, azaz mindannyiunk kezéből egy ellenőrizhetetlen és számon kérhetetlen alapítvány kezébe. Talán nem túlzás, ha százmilliárdos vagy annál nagyobb tételről beszélünk – amely most lényegében tulajdonost váltott" – írta Facebook-oldalán a Momentum politikusa.
A hőzöngés mint kommunikációs stratégia
Ha közelebbről megvizsgáljuk, egy olyan kommunikációs stratégia sejlik fel a számos területért felelős kultúrmindenes Demeter Szilárd megnyilatkozásai mögött, amelyik a következő menetrendet követi:
megjelenik egy kormányhatározat (általában arról, hogy már megint mennyi minden kerül Demeter Szilárd hatókörébe),
felkapja a sajtó (szívroham környékezi az érintetteket, bőszen románoznak/rommagyaroznak a kommentelők),
ezt követően friss, ropogós végrehajtói lendülettel megszólal (ír és/vagy nyilatkozik) maga Demeter, aki
– előbb hosszan hőzöng, személyeskedik,
– majd "cáfolatként" elmondja, hogy mindenki nagyon hülye, hiszen természetesen tárgyalni fognak, aminek nyomán magától értetődően a szakmai kuratóriumok hozzák meg a végleges döntést,
– miközben ő tulajdonképpen csak megőrzi, megmenti, terjeszti, oltalmazza és felvirágoztatja a magyar kultúrát.
Mintegy odavetőlegesen hősi halottnak és/vagy nemzeti hősnek láttatja magát, de a tanulság mindenképp az, hogy ő a mi megmentőnk, meg még Erdélyé is, sőt, alapvetően tokkal-vonóval az egész Kárpát-medencei magyarságé. Az ember őt hallgatva már-már szégyellni kezdi magát, amiért kezdetben gyanakodott, esetleg mást gondolt. Volt olyan forrásunk is, aki szerint nem rossz arc ő, csak nem szeret tökölni (amit vélhetően úgy kell értenünk, hogy nem szeret a joggal elvárt átláthatóságra alapozó demokratikus eljárásrendnek megfelelően működni). Mások úgy magyarázzák a világot, melyben élünk, hogy le kell hajolni az apróért.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok...
De mi folyik a tárgyalóban?
Ennek a habitusnak, illetve a Demeter által követett eljárásrendnek egyik izgalmas mozzanata a nyilvánosság számára természetesen nem látható "tárgyalás" eseménye. Valószínűleg ebben a fázisban áll be az a lélektani pillanat, amit az előbb szégyenérzetként említettem. Persze jól megfontolt érdekek és a soha meg nem ismerhető ígéretek nyomán – mert azt, hogy mi folyik a tárgyalóban, nyilván soha nem fogjuk megtudni. És rossz az, aki rosszra gondol: megvett tárgyalófelekre, előbb kiéheztetett, majd kézből etetett kulturális ágensekre és a kultúrszféra önkéntes (bár kikényszerített) alárendelődésére.
De hogy a nyilvánosság ebből mennyit láthat, azt például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöksége által 2021. március 23-án kiadott sajtóközlemény és annak átláthatatlan következményei is szépen jelzik. A MKKE elnöksége ugyanis tavasszal a következő tartalommal adott ki egy közleményt:
"A járványhelyzet könyvszakmát sújtó következményeinek enyhítésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) tárgyalásokat folytatott Demeter Szilárddal, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal. A megbeszélések eredményeképpen, a mikro- és kisvállalkozásokat megsegítő gazdasági program égisze alatt, a tavalyi »Könyvet otthonra« pályázathoz hasonló, 200 millió Ft keretösszegű, könyvkiadók számára meghirdetett pályázatra kerül sor."
Ne fogjon senki könnyelműen az egér nyomogatásihoz, és ne lásson neki a neten ennek a "meghirdetett pályázatnak" a nyomait felkutatni (úgy is mint kiírás, leadási határidő, pályázók köre stb.), mert semmit nem fog találni. Talán annyit, hogy a szinhaz.online 2021. április 29-én publikált interjújában maga a PIM főigazgatója azt mondja, hogy "most éppen 200 millió forint értékben vásárolunk könyveket magyar kiadóktól, amelyeket hétezer iskolai és közkönyvtárba juttatunk el. A könyvek listáját az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei átnézték és jóváhagyták".
Erről se pályázati kiírást nem találunk, sem pedig a könyvlistát nem ismerjük, mint ahogy az átnéző "szakemberek" sem ismertek a nyilvánosság előtt. (Pár szóban köszönetet mond ugyan a szarvasi, a dorogi és a kisújszállási könyvtár azért a 34 db könyvért, amit a PIÜ-től állományfejlesztés okán kapott.) Mégpedig azért nem, mert ez a pályázat a "meghívásos konstrukció" frappáns hívószavával közvetlenül a kiadók elektronikus postafiókjában landolt. Talán maga a MKKE sem így képzelte, mikor a tárgyalás után kiírta sajtóközleményét a weboldalra, talán csak így akart garanciát szerezni arra, hogy a tárgyalóban elhangzottak nem maradnak az elszálló szavak szintjén – nem tudhatjuk.
Meglepetés!
Demeter egyébként bizonyos "könyvinnovációs projektekkel" kapcsolatban épp a fent emlegetett interjúban vázolja fel a közpénzek elköltésével, illetőleg a közérdekű adatkezeléssel kapcsolatos eljárásmódjának egy másik sajátosságát: "ezeket így most nem mondanám el előre, hogy legyen majd meglepetés".
Ha viszont esetleg valaki inkább a Mikulásra bízná meglepetés-élményeit, és a közpénz elköltésének ezen innovatív módjait inkább az átláthatóság fogalomkörében helyezné el, annak jelezzük, hogy sajnos, a kultúrafinanszírozás itt elemzett eljárásrendje szerint láthatóan kevés esélye van erre.
Különösen az ilyen ún. "meghívásos pályázatok" miatt, amelyek mintegy búvópatakként táplálják a magyar irodalom szépen virágzó mezejét, még a mindezidáig ellenszegülőnek tartott, esetleg az ellenzékiség vagy éppen a túlzottan erős kritikai hangütés vádja által árnyékolt szegleteit is.
Legalábbis az Átlátszóhoz eljutott dokumentumok azt bizonyítják, hogy ma a magyar kultúrafinanszírozás rendszerében virágzik a "meghívásos pályázat" intézménye, amelynek keretében mindenki támogatáshoz juthat, aki valamilyen módon kifejezi erre vonatkozó igényét. Csak elég találékonynak kell lenni a tekintetben, hogy ezt a "valamilyen módot" először is megtalálja az ember, másodszor pedig minden tragikus meghasonlás nélkül kifejezésre is tudja juttatni. Cserébe a "meghívásos pályázat" nem nyilvános jellege megvéd a kortársi szemrehányásoktól vagy az esetleges szőrszálhasogató számonkérésektől.
Elmondhatjuk viszont, hogy a jelek szerint a magyar kultúrszféra e tekintetben is igen kreatív, feltéve, ha jól értelmezzük a PIM főigazgatójának azon szavait, miszerint:
"A szakma is kezd az együttműködés irányába elmozdulni".
Most már csak az a kérdés, hogy "a szakma" mikor unja meg, hogy kormányzati körökben ma jobbára csak spanyolfalnak használják a közpénzek követhetetlen és mindenféle szakmai etikának ellentmondó áramoltatásához, melyekkel épp a szakma hitelét járatják le hosszantartó hatással.
Darabos Enikő
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Petőfi Sándor-emlékévről tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2021. június 1-jén. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
|
[
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt."
] |
[
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Opten Kft.",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Nemzeti Kulturális Alap",
"Magyar Kultúra Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Petőfi Literary Fund",
"Országos Széchényi Könyvtár",
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Zártkörű Működő Részvénytársaság",
"Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése"
] |
A svájci lap január 27-én és 28-án telefonon végzett vizsgálatában 15 évesnél idősebb személyek vettek részt. Míg 23 százalékuk támogatásáról biztosította Samaranchot, úgy a résztvevők 50 százaléka az elnök távozása mellett foglalt állást. Az eredmény annak tükrében jelent különleges jelzést, hogy a NOB központja 1915 óta Lausanne-ban található, s az ország lakosai erre rendkívül büszkék.
A közvélemény-kutatás mellett svájci sportolók is hangot adtak mondanivalójuknak.
"A sportnak szüksége van az olimpiára. A NOB-nak tisztáznia kell magát a vesztegetési botrány kapcsán, ellenkező esetben a szervezet elveszíti hitelét" - nyilatkozta Thomas Frischknecht kerékpározó.
Paul Accola olimpiai bronzérmes alpesi síelő viszont meglepően vélekedett az ügyről: "Ennél kevésbé már nem érdekelhet az olimpia. Az ötkarikás játékok már szinte semmit sem jelentenek számomra."
A SonntagsBlick felmérése szerint a megkérdezettek 63 százaléka nem támogatja azt, hogy a NOB-ot adókedvezmény illesse Svájcban.
"A NOB munkához és tisztséghez juttat bennünket. A nemzetközi szervezet évente 200 millió svájci frankkal támogatja országunk gazdaságát, így jogosan kapnak kedvezményt" - jelentette ki Adolf Ogi svájci sportminiszter.
Ajánló:
|
[
"NOB"
] |
[] |
A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A Paksi Atomerőműben jelenleg négy blokk termeli a villamos áramot, a tervek szerint az oroszok még kettő új blokkot építenek melléjük. Oroszország és Magyarország hat évvel ezelőtt, 2014-ben írt alá egy együttműködési megállapodást, aminek része volt a Paksi Atomerőmű bővítése. A fix áras beruházás költsége 12,5 milliárd euró, amiből 10 milliárd eurót orosz hitelből fedeznek. A két új paksi blokkot, az orosz állami atomcég, a Roszatom fogja felépíteni.
Az új épületeket a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak szomszédságában, azoktól északra lévő területen fogják felhúzni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson az északi területen kijelölték az új atomerőmű blokkok létesítéséhez szükséges építési és felvonulási területet, ahonnan néhány régi épületet el kell tüntetni.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly év végén tette közzé az erőmű beszerzési szerződésének a listáját, és ekkor derült ki, hogy a Népstadion bontását a ZÁÉV Zrt.-vel közösen végző cég is dolgozhat a Paksi Atomerőműnél.
A Föld-Trans 2001 Kft. végezheti az északi területen lévő épületek bontási munkálatait nettó 1 milliárd 80 millió forint értékben.
Az atomerőmű által közzétett dokumentumban csupán a bontás összértéke szerepel, az Átlátszó birtokába került vállalkozási szerződésből viszont kiderül, hogy a Föld-Trans Kft.-nek az 1 milliárd 80 millió forintból 55 épületet kell ledózerolnia. Az ingatlanok bontására vállalt határidő 2020. július közepe.
A piaci árak többszöröséért dolgoznak
Az Átlátszóhoz eljutott két dokumentum, amikben részletesen lebontva szerepel, hogy mennyibe kerül a raktárak, a tárolók, az irodák, a buszmegállók és a WC-k, több mint 50 épület elbontása. A költségvetési főösszesítő a bontás költségeit tartalmazza, a vállalkozási szerződésben pedig szerepel az épületek alapterületének a nagysága. Ha ezt a két dokumentumot összefésüljük, akkor láthatjuk, hogy négyzetméterenként mennyiért vállalta az északi területen lévő épületeknek a bontását a Föld-Trans 2001 Kft.
Az épületbontás piaci ára négyzetméterenként 20-25 ezer forint között mozog országosan. Egy neve elhallgatását kérő, iparágban jártas forrásunk küldött egy költségbecslést, amiben az szerepel, hogy egy Paks környéki vállalkozó közel harmadáron, 379 millióért is elvállalná ugyanezt a munkát, a bontási hulladék elszállításával és lerakásával együtt. Meglátása szerint ezeket a munkálatokat a Föld-Transnak kifizetett bő 1 milliárd forint kevesebb mint a feléből el lehetett volna végezni.
A Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma pályázásnak, így nem látjuk a megbízás részletes leírását sem. Többek között nem tudjuk, hogy milyen magasak az épületek, egyes részek igényelnek-e kézi bontást, található-e lom, veszélyes hulladék, azbeszt az épületben, és azt sem tudni, hogy milyen messze kell szállítani a hulladékot. Ezek az adatok lennének szükségesek ahhoz, hogy hasonló profilú cégek meg tudják becsülni a bontási árat.
Az általunk megkérdezett vállalkozások régi lakóépületek bontási árát tudták megmondani, ami 15-20 ezer forint négyzetméterenként. Megtudtuk, hogy százezer forint feletti bontási ár már nagyon drágának számít, de bizonyos tényezők adott esetben indokolhatják a költségek növekedését.
A Közbeszerzési Értesítőben megpróbáltunk hasonló jellegű megbízásokat keresni, ám a szerződések értéke mellett többnyire nincs feltüntetve, hogy hány négyzetmétert bontanak el az összegért. De azért találtunk néhány példát: Budapest X. kerületében, a Kőbányai út 30. szám alatti, egykori járműjavító ingatlanjait 20 ezer forintos négyzetméteráron bontotta a Land-Bau Kft. – körülbelül 7200 négyzetméter bontása 142 millió forintba került. A kazincbarcikai önkormányzatnak egy ipari csarnokot 38 ezer forintos négyzetméteráron bontott a Geo Nord Bau Kft. – 2877 négyzetméter bontása 109 millió forintba került.
Ha megnézzük a legdrágább, 30 millió forint feletti épületeket az atomerőmű területén, akkor túlárazás-gyanús bontási költségeket találunk: ezeknek az objektumoknak a négyzetméterét nettó 56 ezer és 140 ezer Ft közötti összegért tünteti el a Föld-Trans 2001 Kft. Néhány éve, 2017-ben egyébként a Föld-Trans is tudott 25 ezer forintos négyzetméteráron bontani: akkor egy önkormányzatnak bontottak le egy 500 fős filmszínházat, 1289 négyzetmétert 32 millió forintért.
Az egyik legmagasabb négyzetméterenkénti bontási árat egy dokumentumtároló épületnél találjuk, amelynek bontási költsége 140 ezer forint/négyzetméter.
A legdrágábban, közel 115 millió forintért a pakettüzemet bontják.
Egy 66 négyzetméteres felvonulási WC-t közel 8 millió forintért bontanak le, ami 121 ezer forint/négyzetméter bontási árat jelent.
Többször kerestük és kérdeztük a Paksi Atomerőművet, hogy milyen nehezítő körülmények indokolják ezeket a négyzetméterárakat. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogyan esett a választás a cégre, és kértek-e máshonnan is ajánlatot a munkára: a Közbeszerzési Értesítőben nem szerepel a megbízás, tehát feltehetően pályáztatás nélkül került a munka a Föld-Trans 2001 Kft.-hez. Szerettük volna megtudni, hogy a bontás során keletkező hulladékot hova fogja szállítani a cég, és hogy ennek a helynek van-e engedélye az építési hulladék lerakására. Többszöri megkeresésre sem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A Föld-Trans 2001 Kft.-t telefonon kerestük meg. A cég ügyvezetője, Tóth József röviden úgy kommentálta a túlárazással kapcsolatos kérdésünket, hogy “aki adta az infót az nagyon ért hozzá, ezt ővele kell megbeszélni", aztán letette a telefont.
Az új blokkok építése egyébként még sehol sem tart, jelenleg az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése folyik. A paksi bővítéssel kapcsolatos európai bizottsági vizsgálat közel kétéves csúszást eredményezett. Az építkezés azért sem kezdődhetett még el, mert hátra van egy fontos lépés, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) bírálja el a létesítési engedélyt. A szükséges dokumentumokat idén júniusig tudják átadni, az OAH-nak pedig 15 hónapja lesz azokat átnézni.
A finnek már abban bíznak, hogy magától is elhasal a Roszatom Amikor a britek eldöntötték, majd az EU jóváhagyta, hogy állami segédlettel építsék meg a Hinkley Point C atomerőművet, a magyar kormány Paks II-t a Somerset-i projekttel állította párhuzamba. Hogy aztán gyorsan el is felejtsék, amikor kiderült, hogy a francia erőműépítő (EDF) így sem boldogul, a költségek és határidők felülírása rendszeressé válik.
Illegális lerakóba került a Puskás egy része
2016-ban a Puskás stadion bontását a Föld-Trans 2001 Kft. az azóta már nyíltan Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó ZÁÉV Zrt-vel közösen végezte el 3,9 milliárd forintért. 2017-ben megírtuk, hogy a stadion bontásából származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakták le egy használaton kívüli ipari területen.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
Ez a munka jót tett a cég bevételeinek, a Föld-Trans 2016-os beszámolójában több mint hatszáz százalékos növekedés látható, a cég nettó árbevétele a 2015-ös 576 millió forintról 3,9 milliárd forintra nőtt.
A Föld-Trans tavaly a csepeli Nemzeti Atlétikai Központ helyszínének az elbontására szóló megbízást is elnyerte, Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel konzorciumban, nettó 4,1 milliárd forintért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Paksi Atomerőmű (fotó: MTI/Sóki Tamás)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
[
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Land-Bau Kft.",
"ZÁÉV Zrt.",
"Geo Nord Bau Kft.",
"Opten Kft.",
"Fejér-B.Á.L. Zrt.",
"ZÁÉV Zrt-vel"
] |
A kormány bőkezűen hozzájárul ahhoz, hogy felújítsák, majd múzeummá nyilvánítsák Gül Baba türbéjét. Stratégia is készül a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzéséről.
Gül Baba türbéje és környezete a felújítása kerüljön a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe – erről döntött a kormány. A kedden közzétett határozat egyúttal kimondja, hogy a budai épületegyüttest és környezetét a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány "működtesse".
Az egyik érintett ingatlanon a fővárosi önkormányzatnak ingyenes használati joga áll fenn, ezt felül kell vizsgálni. Balog Zoltán miniszternek arról kell gondoskodnia, hogy a majd megnyíló intézményt múzeummá nyilvánítsák. Minderre jövőre és az azt követő években évi 700 millió forintot szánnak, sőt előkészületekre még a 2017-es költségvetésből is 18 milliót. Ezen túl a kormány azt is elhatározta, hogy "stratégia kerüljön kidolgozásra a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzése tekintetében".
Ennél meglepőbb az az ehhez kapcsolódó kormányrendelet, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyes feladatait a jövőben "a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány közreműködésével látja el". Ezek a feladatok a következők: "közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében, az ehhez kapcsolódó kereskedelem-fejlesztési tevékenységben és a kedvező Magyarország-kép kialakításában"; "irányítja a turizmusdiplomáciai feladatok végrehajtását"; "a kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve irányítja a kulturális és tudománydiplomáciai tevékenységet", például "népszerűsíti a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeit, beleértve a határon túli magyar kultúrát, oktatást és tudományt".
A rendelet nem azt mondja, hogy a magyar–török vagy szélesebben az iszlám államokkal fenntartott kapcsolatok alakításába kell bevonni a Buda 1541-es bevételekor meghalt harcos muszlim dervis nevét viselő alapítványt, hanem a miniszter idézett feladatainak ellátásába általában.
|
[
"Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
[] |
Honnan ez a műremek kanapé?
Kicsit nagy még önnek. De ahogy most ível a karrierje, a végén még belenő.
Ezt a véleményét megosztotta Orbán Viktorral is?
Miről szokott beszélgetni a miniszterelnök és az ő frakcióvezetője?
Orbán hogy viseli a dorombolást? Szereti? Elvárja? Untatja? Idegesíti?
Ő ugye a negyvenes éveit tapossa?
Csak mert olvastam az ön egyik interjújában, hogy "a harmincasok nemzedéke fogja újjáépíteni az országot".
Nélkülük? Az interjúban csak róluk volt szó.
Még jó, hogy észbekapott.
A citált mondatát én úgy értelmeztem, hogy már a negyvenes korosztály is annyira beleszocializálódott a múlt rendszerbe és a rendszerváltásba, hogy az ő irányításukkal semmi esély a kilábalásra.
Orbánnál Minimalizálom a kötelező dorombolást, ezért mindig kapok lehetőséget a tárgyalásra.
Na, de a Fidesz vezérkara Orbánostul, Kövérestül negyvenes politikus.
Mások ezt konzekvens politikának nevezik.
Olvasom az ön egyik régi interjújában, hogy még polgármester korában is bő három éven át levegőnek nézték az "öregek".
Most benne van?
Mértan
Nem voltam tagja a Fidesz belső körének.
Önnek az a dolga, hogy Orbán utasításait keresztülverje a 227 tagú frakción, vagy a fontos döntések meghozatalában, a stratégiaalkotásban is részt vehet?
A régi MSZP-ben, ahol sok erős ember mind a maga érdekét akarta érvényesíteni, ott biztosan. De a Fideszben rend van. És főként: egyetlen erő ural minden érdeket. Jól gondolom?
Lesz lopás? Ha a mieink is szétlobbizzák magukat, és a képviselői munka helyett lenyúlják az uniós forrásokat, akkor a mi börtönfrakciónk is tetemes lesz.
Meggyőzni? Nem úgy megy ez, hogy "Orbán Viktor azt üzente", nincs lobbizás?
Pláne azok után, ahogy önök most rabláncra fűzik a szoclib hatalom prominenseit.
A frakció megértette az üzenetet?
Ezek szerint házon belül is kimondatott: aki közpénzhez nyúl, repül?
József Attila utca 2-4.
Hát, készültem arra a lehetőségre is.
Az országgyűlési választások előtt önt emlegették leendő belügyminiszterként. Aztán valamiért Pintér Sándor lett a befutó. Ekkor hírbe hozták a honvédelmi és az erőforrás minisztériummal is, de végül a frakcióvezetést kapta. Nem fűlött a foga a kárpótlásként felajánlott két tárca egyikéhez sem?
És 2010 tavaszán nagyon szeretett volna belügyminiszter lenni.
Állítom. Látni.
Orbán miért döntött másként?
Mert egy fiatalember könnyebben hibázik, mint az öreg róka?
A főnökről Az Orbán.
Orbán ennyi idős korában lett először miniszterelnök.
Ha nem haragszik, ezt a kijelentését nem veszem komolyan.
Ön azt nyilatkozta egyszer, hogy "aki miniszterelnöknek készül, abból biztos nem lesz miniszterelnök". Jó mondat.
Számos fideszes kapott politikai keszonbetegséget, miután túl gyorsan emelkedett. Ott van például Rogán Antal, aki szinte kölyökként alkalmasnak vélte magát a kormányfői posztra. Aztán örült, hogy egy polgármesteri székbe tudta lavírozni a karrierjét.
Ő nem, csak a pályája. Gyanítom, csupán átmenetileg. Szóval miért is lett önből frakcióvezető és miért nem miniszter?
Ön szóba áll Szekeres Imrével?
Hogyhogy? Nem lesz ebből baj?
Szekeres Imre tanácsára lett önből frakcióvezető?
életút Lázár János Hódmezővásárhelyen született 1975. február 19-én. Érettségit a városi református gimnáziumban, jogi diplomát Szegeden szerzett. 1995-től jogi gyakornok a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban, majd 1997-től Rapcsák András személyi titkára. A polgármester 2002-ben bekövetkezett halála óta ő a település első embere. A Fideszbe 2001-ben lép be, 2002-től országgyűlési képviselő. 2006 és 2010 között a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke. A 2010-es választásokat követően ő lett a Fidesz frakcióvezetője.
Nős, két fia van.
Nagy Imréé volt.Nem biztos, hogy az jó lenne nekem. Ugyanis a miniszterelnököket ki szokták végezni. Olykor szó szerint, olykor csak a szó átvitt értelmében.Ő jól tudja, hogy nincs kipárnázva a széke.Meglepő módon a frakció és a kormány kapcsolatáról. Mindig konkrét ügyekkel megyek hozzá, rövidre szabom a mondandómat, minimalizálom a kötelező dorombolást, ezért mindig kapok lehetőséget a tárgyalásra.Egy biztos: tőlem keveset kap. De azért valljuk be, mindannyian kedveljük, ha dorombolnak nekünk. Polgármesterként néha nekem is jól esik, ha legyezgetik a hiúságomat, és legalább pár másodpercre elhiszem, hogy fú, de jó vagyok. Persze egy olyan józan politikus, mint a miniszterelnök, nem ad az ilyenekre.Igen. Miért?Igen, a harmincasok nélkül nem megy.Nyilatkoztam aztán olyat is, hogy a muzsikusok harmincasok, a karmester pedig negyvenes.A lényeg az, hogy Magyarország kínáljon perspektívát a húszas és harmincas éveiket taposók számára. A Fidesz politikájának is súlyos hibája, hogy keveset beszélt ezen generációkhoz.Jól értelmezte.Szerencsénkre Orbán Viktor azon kevesek közé tartozik, akik képesek voltak megújulni. A többség viszont a pályája elején rááll egy politikai vonalra, és azt szajkózza folyamatosan.Régi, túlhaladott sikerekből nem lehet megélni. Orbán Viktor 2002 után, de különösen 2006-ban levonta a tanulságokat. Ma másképpen kormányoz, mint tette azt 1998-at követően.Nem voltam tagja a Fidesz belső körének.Elnökségi tag vagyok. A többség sokáig nem ismert, aztán az eredményeim előtt meghajtotta a fejét. És persze én is próbáltam elfogadni bizonyos fideszes alaptételeket.A miniszterelnök körül - az 1998-2002 közötti időszakhoz hasonlóan - ma is működik egy politikai stáb, amely hétről hétre értékeli a helyzetet, egyeztet a párt, a frakció és a kormány között. E stábnak én is tagja vagyok.Egy frakcióvezető nemcsak végrehajtja a miniszterelnök utasításait, hanem egészen kényes szituációkat kell megoldania. Lendvai Ildikó mondta nekem egyszer, hogy a legnehezebb munka, ami a parlamenti politikában létezik, az a kormánypárti frakcióvezetés.A Fideszben is rengeteg érdek, érdekcsoport mozog. Hogy mást ne mondjak, 173 egyéni választókerületet nyertek fideszes jelöltek. A most zajló költségvetési vitában mindannyiójukat meg kell győznöm arról, hogy nem a 2011-es büdzsé lesz az, amiből fél év alatt újjáépítik a választókerületüket, nem most fog megújulni minden sportcsarnok és járda.Lehet lobbizni, de csak a frakción belül létrehozott megyei egyeztető fórumon keresztül. Nincs olyan, hogy bemegyek a miniszterhez, lezsírozom vele az ügyemet, aztán más települések kárára gyarapszik a városom. Próbáltam megértetni a képviselőtársaimmal: ha úgy viselkedünk, mint a szocialisták tették nyolc éven át, ha a mieink is szétlobbizzák magukat, és a képviselői munka helyett lenyúlják az uniós forrásokat, akkor a mi börtönfrakciónk is tetemes lesz. Vagy 2014-ben, vagy 2018-ban, de előbb-utóbb biztosan.Tudom, hogy nem kapnánk kegyelmet. Sem a társadalomtól, sem az igazságszolgáltatástól. Nincs menekvés.Kénytelen volt. Az emberek azért szavaztak ránk, mert úgy vélik, mi képesek leszünk másképpen politizálni.Igen. Nincs más út.Még 2006-ban Navracsics Tibor megkért, vezessem az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságát. Szinte teljesen ismeretlen volt számomra ez a terület, de maga Orbán Viktor is azt mondta, nem kell megijedni, tanuljak bele, van bizalom. Elvállaltam, mire jött az afganisztáni szerepvállalás, majd a rendőrség válsága a tűzijátékkal, 2006 őszével, a romagyilkosságokkal és a permanens káosszal. Végigcsináltam, igyekeztem beletanulni, lejártam az összes megyei kapitányságot, megírtam a választási programunk közbiztonsági fejezetét, rengeteg tudományos írást olvastam, kapcsolatokat építettem.Ezt most kérdezi?Hát, készültem arra a lehetőségre is.Más szempontjai voltak. Azt hiszem, nem akart feleslegesen kockáztatni.Pontosan. Mindössze harmincöt éves vagyok.Az Orbán. Többször kérdezte tőlem, mik a terveim. Mondtam, azzal sem lenne bajom, ha "csupán" Hódmezővásárhely polgármestereként kellene folytatnom a közéleti munkámat.Miért?Köszönöm. Most azt is hozzáteszem, hogy ha egyszer a polgármesterséget is fel kellene adnom, szívesen mennék ügyvédi pályára. A politika számomra nem egzisztenciális kérdés – igyekszem így gondolkodni, ami már csak azért is jó, mert kisebb stresszel élem meg a hétköznapokat.Ő rendkívül tehetséges ember. Nem tört meg.Sokak véleményét kikértem, még Fideszen kívüliekét is. Ki az egyikre biztatott, ki a másik mellett érvelt. Például Szekeres Imre azt mondta, egész életében frakcióvezetőként tanult a legtöbbet.Szoktam.Én mindenkivel próbálok beszélgetni. Szekeres Imre honvédelmi miniszter volt, és arra számított, hogy a választások után én veszem majd át tőle a tárcát. Sok mindenbe bevont, gyakran tájékoztatott a honvédség állapotáról. Egyik ilyen tárgyalásunkon hangzott el a frakcióvezetésre irányuló megjegyzése.Azért ezt nem állítanám. Harmincöt évesen elég nagy megtiszteltetés, hogy az ország miniszterelnöke fontos megbízásokat kínált föl nekem. A lehetőségek közül a frakcióvezetést választottam, és azzal érveltem, hogy tanulnom kell még magáról a politikáról. Most ott vagyok a döntéseknél, még ha nem is befolyásolom mindet. Látom, milyen a kormányzás belülről, hogyan csiszolhatóak össze az érdekek, ráadásul a közvetlen felelősséget nem feltétlenül én viselem.
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[] |
A Parlamentben a szocialista Bárándy Gergely azonnali kérdést tett fel Matolcsy György jegybankelnöknek arról a várkerületi luxuslakásról, amit sajtóhírek szerint az UniCredit Bank első emberétől kapott használatra, miután elismerte a beosztottjával folytatott viszonyt, és elköltözött a feleségétől. Mivel a jegybank a kereskedelmi bankokat is ellenőrzi, Bárándy szerint ez klasszikus korrupciós helyzet. Bárándy Matolcsyt a barátnőjéről, annak fizetéséről és indiai tanulmányaira kapott jegybanki közpénzről is kérdezte.
Blöffsorozat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke blöffsorozatnak minősítette az elhangzottakat, amelyek szerinte egy tudatos lejáratókampány részei, ami 2014 augusztusa óta tart. Olyasmiről beszélt, hogy a jegybank nem vett hegedűt, és hogy unokatestvére, Szemerey Tamás sem kapott 600 millió forintot az MNB alapítványaitól.
Az UniCredit vezetőjétől, Patai Mihálytól kapott lakásról szóló hír valóságalapjáról semmit nem közölt, némi kajánsággal csak annyit mondott, hogy azt az azóta megszűnt
bulvárszabi
című lap írta, majd ismertette balatonakarattyai állandó lakcímét.
Bárándy ezt nagyon gyengének minősítette, majd a 21. századi magyar diktatúráról és annak haszonélvezőiről értekezett. Szerinte annak vezetői a börtönben vagy a
morális szemétdombon
végzik. Végül arra kérte Matolcsyt, hogy ha már beperelte, fáradjon is el a bíróságra.
"Hát ezért nem mondom el a jelenlegi tartózkodási helyemet", válaszolta talányosan Matolcsy, majd ismét blöffsorozatról beszélt és arról, hogy Bárándyék minden lépésben egy "támadó forgatókönyv" szerint járnak el. Aztán, a biztonság kedvéért, megint elmondta balatonakarattyai címét.
Felügyeleti problémák
Nem sokkal később a szintén MSZP-s Szakács László a jegybank felügyeleti munkájának hiányosságairól kérdezte Matolcsyt. Szerinte az MNB pazarlóan működik, és nem takarékosságra tanítja az embereket.
Matolcsy helyesnek nevezte a magánnyugdíjpénztárak államosítását, mert szerinte azok pazarlóan működtek. A PSZÁF és az MNB összeolvasztását is helyesnek nevezte. A jegybanki fizetések szerinte az ott elvégzett kitűnő munkát jelzik.
Szakács erre megint megkérdezte Matolcsyról, hogy miként fordulhatott elő, hogy a felügyelet nem vette észre a Quaestornál folyó rablást. Matolcsy szerint a 15 éves csalássorozat zöme az összevonás előtt történt, és ki kell vizsgálni, hogy abból kik húztak hasznot.
Mértéktelen, erkölcstelen, szabálytalan
Matolcsyt harmadjára a szintén szocialista Burány Sándor kérdezte a jegybank szerinte mértéktelen, erkölcstelen és szabálytalan praktikáiról. Az MNB a könyv szerinti érték többszöröséért történt ingatlanvásárlásait mértéktelennek nevezte, Matolcsy barátnőjének és rokonainak jegybanki foglalkoztatását erkölcstelennek, a költségvetést állampapírok vásárlásával való segítését pedig szabálytalannak.
Matolcsy kioktatta Burányt, hogy a könyv szerinti érték nem ugyanaz, mint a piaci, ami magasabb. A barátnőjével kapcsolatos felvetésre nem reagált, viszont a jegybanki alapítványok szerinte nem közvetlenül az Állampapír Kezelő Központtól, hanem a másodlagos piacon vásároltak állampapírokat, ami nem szabálytalan.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"Állampapír Kezelő Központ",
"UniCredit Bank"
] |
Orbán Viktor miniszterelnök nem kapott információt arról, hogy még ellenzéki politikusként lehallgatták volna telefonját, de arról már a nyár elején tájékoztatták, hogy a titkosszolgálatoknál a híváslistája alapján feltérképezték, kikkel áll közvetlen kapcsolatban. A miniszterelnök a Heti Válasz cikkére reagált. A lap szerint Laborc Sándor, volt NBH-főnök leadott hivatali laptopján találtak két, "Ovi" és "Bajusz" nevű mappát, amelyek a kormányfő és Kövér László megfigyeléséről tanúskodtak.
Disznóságnak minősítette Orbán Viktor, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalban még ellenzéki politikusi időszakában feltérképezték, kikkel állt közvetlen kapcsolatban. A miniszterelnök szerint ilyet."rendes ember nem csinál".
Orbán a TV2-nek adott interjújában elmondta, tudomása volt arról, hogy az ő és felesége telefonhívásai alapján kapcsolati ábrát készítettek személyes és hivatali beszélgetéseiról. "Jómagam és a feleségem telefonhívásait összerendezték", "híváslistákat állítottak össze, és egy rajzot készítettek arról, hogy kikkel állunk kapcsolatban a telefonhívásaink alapján" – közölte Orbán a Tényekben.
A miniszterelnök szerint Pintér Sándor már 2-3 hónappal ezelőtt jelentett neki erről, de a titkosszolgálatoktól származó információkból az nem derült ki, hogy a hiváslisták felhasználása mellett a beszélgetéseket is lehallgatták-e.
Orbán a Heti Válaszban megjelent állítások kapcsán nyilatkozott. A lap csütörtöki számában arról írt, hogy az elhárítás egyik volt felső vezetője, - más források szerint maga Laborc Sándor korábbi NBH főigazgató - "Ovi" és "Bajusz" nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött adatokat. Az Orbán- és Kövér-mappák állítólag Laborc Sándor egyik NBH-s laptopjáról kerültek elő. A laptopot a főigazgató még hivatali ideje alatt lecserélte egy másikra, de olyan adatokat hagyhatott rajta, amelyek egy későbbi átvizsgáláskor feltűntek a kollégáknak.
A Heti Válasz szerint az ügyben Balajti László, az elhárítást jelenlegi irányítója tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A hetilap azt is tudni véli, hogy a "Gyurcsány-érában" az Orbánt érintő eseten kívül is kerültek a szervezet számítógépeire olyan telefonbeszélgetés-, híváslista-, és cellainformáció-elemzések, amelyek parlamenti politikusokat érintettek.
Szilvásy György a Népszavának nyilatkozva azt állította, hogy a sajtóban megjelent információkat csak azért tehették közzé a jobboldali orgánumok összehangoltan, mert azok nem képeznek államtitkot - nem is képezhetnek, hiszen nyilvánvalóan nem igazak a hírek. Amennyiben valósak lennének ezek a csak találgatásnak nevezhető feltételezések, államtitoksértés miatt nyomozást kellene indítania az ügyészségnek - mondta.
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[] |
Elsősorban néhány jótékony cégnek, illetve a tao-támogatásoknak köszönhetően több mint 6 milliárd forintos bevételre tett szert 2017-ben a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az Orbán Viktor által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt szervezet így kétszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint amennyit tornatermek építésére szánt a kormány az előző évben.
Az alapítvány költségvetése ugyan volt már ennél nagyobb is, de egy évvel korábban például be kellett érniük 3,2 milliárd forinttal. A mostani bővülés persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy bár mindig is a felcsúti alapítvány volt a tao támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője, soha akkora keretet nem hagytak még jóvá számukra, mint a futó szezonban.
A labdarúgó-szövetség döntése értelmében 5,4 milliárdnyi adóforintot irányíthat magához a szervezet. Ehhez csak az kell, hogy néhány vállalatot meggyőzzenek, a központi költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat (ez a tao-támogatások lényege). Márpedig ez Felcsúton nem szokott problémát jelenteni. Mivel korábban is milliárdokkal gazdagodtak ilyen forrásból, van gyakorlatuk a dologban.
Egy héttel a keret jóváhagyása után 2,2 milliárd forintot már össze is szedtek, ebből 1,3 milliárd ráadásul egy cégtől érkezett. Utóbbiról akkor azt írtuk, hogy azért érdekes, mert ha teljes egészében a 2017-es nyereség után fizette a nagylelkű tao-donor, akkor az érintett vállalatnak az idei profitja meghaladhatta a 18 milliárd forintot. Meglepő módon Mészáros Lőrinccel jó barátjának és üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari vállalata, Duna Aszfalt épp ekkora nyereséget ért el tavaly.
A teljes pénzt azonban nem sikerült összeszedni december végéig, azaz a bevételek egy része átcsúszhatott 2018-ra. Erre az alapítvány is utal beszámolójában, amely szerint a bevétel fele, tehát több mint 3 milliárd forint nem is taó-ból, hanem céges adományokból érkezett. Hogy pontosan mit kell ez alatt érteni, azt azonban nem részletezi a dokumentum.
A két fő forrás mellett kaptak támogatást az államtól illetve az európai és a magyar futballszövetségtől, magánszemélyektől, de 356 ezer forintot még a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából is összeszedtek.
Ami a korábbi (főleg a 2016 előtti) évekhez képest némi változás, hogy a befolyt pénzt elég nagy arányban el is költötték. Míg korábban hatalmas nyereségeket mutatott ki a felcsúti focialapítvány, ezúttal csak 1,1 milliárd forint volt a profit. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az alkalmazottakra, és a működéshez szükséges beszerzésekre elköltött pénz mellett volt 1,7 milliárdnyi egyéb ráfordítása is az alapítványnak. Hogy mi, azt azonban nem fejtették ki.
Az immár évek óta milliárdokból gazdálkodó alapítvány egyébként hatalmas vagyont halmozott fel. Eszközállománya meghaladja a 21 milliárd forintot. Ebben csakúgy benne van a tao-pénzből felhúzott Pancho Aréna, és a szintén így finanszírozott sportcsarnok, mint az az 1,3 milliárd forint, ami az év végén a szervezet bankszámláin pihent.
Pénz Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
[
"Puskás Akadémia",
"Duna Aszfalt"
] |
2011. február 7., hétfő 19:21
Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke múlt csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be: a Kehi befejezte a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.Gaál Szabolcs Barna akkor azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét. Hozzátette: több olyan iratot tártak fel, amely szerintük megalapozza annak gyanúját, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan már folyik egy nyomozás Sukoró ügyében, csakúgy, mint a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget-projekttel összefüggésben.Gaál Szabolcs Barna több olyan dokumentumot is ismertetett, amely a Kehi szerint arról tanúskodik, hogy "számos gyanús körülmény" között születtek meg a sukorói beruházás koncessziós szerződésével kapcsolatos döntések. Kifejtette: a sukorói kaszinóprojekttel kapcsolatos pályázatot 2008 decemberében írták ki, ám több mint egy évvel azt megelőzően az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai a későbbi nyertes beruházó kft.-vel tárgyalásokat folytattak. A jegyzőkönyv - mint folytatta - "kifejezetten arra utal, hogy a koncesszióval kapcsolatos támogatást előrevetítik", és ennek következtében a pályázaton végül igazi verseny ki sem alakulhatott.Bemutatott egy Bajnai Gordon akkori tárcavezető részére készített 2008. májusi - vagyis fél évvel a pályázat megjelenése előtti - feljegyzést is, amelyben az áll, hogy a kaszinó koncessziós jogának tisztázása érdekében a Pénzügyminisztérium munkatársai egyeztetnek a befektetőkkel, és javasolták a megvalósítás "célterületének" a velencei-tavi helyszínt. Több másik irat arra enged következtetni, hogy az előzetes egyeztetések a koncessziós pályázat egyes feltételeire is kiterjedtek - mondta a Kehi-elnök.Gaál Szabolcs Barna szavai szerint összességében számos olyan dokumentum áll rendelkezésükre, amely megalapozza azt a gyanút, hogy meg nem engedhető módon, jogszabályellenesen történt a pályázati kiírás és lett a későbbi nyertes kihirdetve. Egy további iratra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Oszkó Pétert tájékoztatták arról, "az ingatlancsere-ügylettel kapcsolatban problémák lehetnek". A Kehi elnöke úgy fogalmazott, azzal, hogy Budai Gyula még mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója elkezdte támadni az ingatlanügyletet, "porszem került a gépezetbe".Hozzátette azt is, amiatt, hogy egy természetes személy, nem pedig egy társaság kezességvállalása került be a szerződésbe, az állam gyakorlatilag már most sem tudja érvényesíteni az őt megillető követeléseket.Budai Gyula a Kehi vizsgálatát úgy értékelte, hogy egyértelműen a korábbi kormányzaté a felelősség a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Példaként azt mondta, hogy Bajnai Gordon korábbi miniszter, miniszterelnök folyamatosan egyeztetett a befektetőkkel, jelen volt 2008 májusában a Parlamentben tartott egyeztetésen, és ő terjesztette elő a beruházás kiemeltté nyilvánítását is. Mások mellett Veres János is "teljesen egyértelműen meghatározható ebben a körben" - jegyezte meg.A Kehi-vizsgálat egyértelműen bizonyítja azoknak a volt kormánytagoknak a felelősségét, akik közül ma Gyurcsány Ferencen és Veres Jánoson kívül senki sem parlamenti képviselő - mondta a kormánybiztos.Gaál Szabolcs Barna a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségét firtató kérdésre úgy válaszolt: az ő neve ilyen aspektusban a dokumentumokban nem jelent meg. Ugyancsak újságírói felvetésre hozzátette, Veres János és Oszkó Péter a feljelentésben is nevesítve vannak más volt kormánytagokkal együtt, utóbbiak nevét azonban a hivatal elnöke nem árulta el.A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot.
|
[
"Pénzügyminisztérium",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Az MNB a Seychelle-szigeteki székhelyű Goldstein Brokers Ltd. és a Panamában bejegyzett Goldstein Equitas INC S.A. társaságoknak azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. Az MNB mindkét társaságnál piacfelügyeleti eljárást folytat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytat a – többek között – a Seychelle-szigeteken bejegyzett Goldstein Brokers Ltd. (Goldstein Brokers) és a panamai Goldstein Equitas INC S.A. (Goldstein Equitas) nevű társaságok tevékenységének áttekintésére. A társaságok budapesti irodával, illetve magyar nyelven is elérhető honlappal rendelkeztek.
Ezt vizsgálják
A piacfelügyeleti eljárás azt kívánja megállapítani, hogy az említett társaságok végeznek-e, vagy végeztek-e – rendszeres gazdasági tevékenységük keretében – az MNB engedélye nélkül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben írt befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást, továbbá bejelentés hiányában ugyanezen törvény szerinti függő ügynöki tevékenységet.
A bizonyítási eljárás során eddig beszerzett bizonyítékok alapján a jegybank ma közzétett végzésében – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve − azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a Goldstein Brokers és a Goldstein Equitas engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.
Figyelmeztetés
A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – mindkét társaság adatait megjelentette internetes honlapja Figyelmeztetések menüpontjában, jelezve, hogy azok nem szerepelnek az MNB nyilvántartásában, pénzügyi felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére Magyarországon nem jogosultak.
Az MNB végzése semmilyen formában nem érinti a társaságok befektetőkkel szemben fennálló, a már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. A jegybank piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja majd le, amelynek eredményét nyilvánosan közli internetes honlapján.
|
[
"Goldstein Equitas INC S.A.",
"Goldstein Brokers Ltd."
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A Hewlett-Packard olyan szolgáltatásokat függesztett fel, ami akadályozza az uniós támogatásokat is folyósító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkáját. Az MVH új elnöke még a nyáron indított vizsgálatot a HP szerződések kapcsán, egyeztetések is voltak, de az MVH szerint a problémákra a HP nem reagált.
Egyoldalúan felfüggesztette szolgáltatásait a Hewlett-Packard Magyarország (HP) az európai uniós támogatásokat kifizető Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) számára. Ez megnehezíti a mintegy kétszázezer magyar gazda minél gyorsabb uniós támogatáshoz jutását - közölte lapunkkal az MVH.
Zűrös szerződések
Az ügy előzménye, hogy a HP és az MVH először 2003-ban kötött szerződést hálózati szoftver fejlesztésére. Az eredeti szerződés értelmében, annak 2005-ös lejárta után a szoftver, a jogosultságok és a forráskódok az MVH tulajdonába kerültek.
2006-ban a két fél új szerződést kötött, amelyből érthetetlen módon kikerült az a passzus, miszerint a rendszer az MVH tulajdonába került volna. Épp ellenkezőleg, az új szerződés azt tartalmazta, hogy a hivatal csak felhasználói jogot kapott a HP-tól, hasonló nagyságrendű összegért, mint amelyet az előző szerződés a kiépítésre tartalmazott.
Az MVH elnökévé 2010. júniusában kinevezett Palkovics Péter, az átadás-átvétel során vizsgálatot indított e szerződések ügyében és erről értesítette a HP-t is. Ezt követően a többszöri egyeztetések ellenére, a hibás teljesítés és a nem teljesítések problémáira a HP érdemben nem válaszolt.
A Hewlett-Packard jelezte, mintegy 6 hónapra van szüksége, hogy tanulmányozza saját szerződését és megváltoztassa azt. A szolgáltatás felfüggesztése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mert jelenleg a szerződés érvényes, ezt a HP visszaigazolta, a szerződés pedig nem tartalmaz felfüggesztésre való jogot. Olyan lejárt számla sincs, melynek kifizetését jogszerűen követelhetné a szolgáltató.
Bíróságra megy az MVH
A HP ellenséges lépését ráadásul arra az időpontra időzítette, amikor a majdnem kétszázezer érintett törvényes kifizetése esedékessé válik. "A HP fejlesztés beindulása előtt, nyolc éve minimális technikai feltételek mellett dolgoztak a kollégák" – mondta Palkovics Péter elnök.
"Most pedig 20 milliárd forint elköltése után pontosan ugyanitt tartunk. Kollégáink, ilyen körülmények között, megfeszített ütemben szervezik a kifizetéseket. Az olyan támogatások folyósítása is ilyen feltételek mellett valósult meg, mint például a vörösiszap-katasztrófa, illetve az ár- és belvizek által sújtott területeken élő gazdáké."
Az MVH több száz dolgozója, folyamatosan, a normál munkaidőn kívül is, az uniós előírásoknak megfelelően végzi tevékenységét a kifizetések érdekében, annak ellenére, hogy a HP szolgáltatás leállítása lassítja és megnehezíti a munkát.
Az MVH feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, bűnszervezetben elkövetett csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt.
|
[
"Hewlett-Packard",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
[
"Hewlett-Packard Magyarország"
] |
Dínóparkra és sík bobpályára is ment uniós pénz a gazdaságfejlesztés helyett. A Célpont a felesleges pénzköltéseknek járt utána.
Berettyóújfaluban építették meg Magyarország első sík bobpályáját. A pálya azóta villámcsapás miatt a zárva, és a kúszófeszültség miatt a terület életveszélyes.
– Hát, énszerintem nem volt még kész, mert az ősszel sem működött. – És akkor nem is jártak itt turisták, nem is használták? – Nem, nem, nem.
Az ügyvezető, Mezei József nem akart kamera elé állni.
– A Hír Televízió Célpont című műsorától keresem. – Jaaa, értem. Tehát akkor... Politikai dolgokban nem akarok részt venni. – Ez nem politikai dolog, érdeklődnénk, hogy... – Ha bobozni szeretne, akkor legyen szíves, írja meg a megrendelőjét és küldje el. – Érdeklődnénk, hogy ugye itt van egy ötszázmilliós uniós beruházás, és hogy mennyire... – Minden elkészült és minden rendesen működik. – Hát, most ezt nem feltétlenül látják így a helyiek... – Jó, nem fogok így telefonon, írja le, hogy mit szeretne. Leírja? – Írunk egy e-mailt, akkor kaphatunk egy interjút? – Tehát nem tudom, hogy harmadjára mondom el, másodjára a gyerekemnek elmondom, a seggére verek.
Érdemi választ írásban nem kaptunk, Mezei úr szerint minden rendben van. Az unió ötszázmillió forintot adott egy olyan bobkart-pályára, ami azóta sem nyitott ki.
Elhanyagolt udvar, lakatra zárt kapu. Ez a miskolci science múzeum. A korábbi fűtőmű átalakítására 1,7 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg, a számla nagy részét az unió állta.
"Ez úgy halva született ötlet, ahogy éppen csinálták. Na, most, ha már megcsinálták, hát akkor már annyi eszük nincs, hogy karban tartsák, és valamilyen célt szolgáljon ez az épület, ha már egyszer eldöntötték, hogy kezdenek valamit ezzel" – mondta egy helyi nyugdíjas.
Az építkezés megkezdése után derült ki, hogy további egymilliárd forintra lenne szükség a befejezésre. Az időközben lecserélődött városvezetés leállíttatta a beruházást, majd költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett.
– Mi nem kaptunk másfél milliárd forintot, összesen mi hétszáz körül kaptunk, a többi máshová vagy nem tudom, mire ment. – Az ügyben nyomozás is indult, keresték Önöket ennek ügyében? – Nem tudom, majd még lehet. (A Lyukóbau Kft. volt ügyvezetője)
Tiszaderzsen, az ezerlelkes település szélén 181 millió forintból épült a dinópark.
– Szórják a pénzt, nem tudják, mit csinálnak. Hát, egy fodrász, egy vasboltüzlet nincs itt, Tiszaderzsen. Én arra költöttem volna. Ami a legfontosabb. Hát, az embernek át kell mennie Abádszalókra vagy Tiszafüredre fodrászhoz, mert nem tud hova menni" – mondta el egy lakó.
Az üzemeltető, a D-rex Park projektvezetője szerint idén tízezer látogatójuk volt.
– Mennyire térült meg a beruházás? – Ezt így telefonon, csak így? – Miért, hogy? – Jó, hát akkor szerintem, nem tudom, akkor így ebben az ügyvezetővel szeretne beszélni vagy.. Most így telefonon nem tudom hirtelen, hogy így... – Hogy mennyire térült meg? – Hogy nem, hogy egyáltalán ön ki, honnan telefonál, most... – Hír Televízió Célpont című műsorától telefonálunk. – Jó, én értem, csak így most az ismeretlenből nem tudom, hogy mennyire adunk ki így információt.
Unikális turisztikai vonzerő kialakítására adott pénzt az unió, cserébe pedig rendezetlen parkot és fröccsöntött őslényeket kaptak az adófizetők.
hirdetés
|
[
"Lyukóbau Kft."
] |
[
"D-rex Park",
"Hír Televízió"
] |
A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a Jobbik keszthelyi alapszervezetének elnökét. A férfit csalással gyanúsítják – információnk szerint – ingatlanforgalmazó cégének egyes hitelügyletei miatt. A Jobbik etikai és fegyelmi bizottsága vizsgálatot indított a keszthelyi szervezet elnöke ellen. Frissítve
Több millió forintos csalás gyanúja miatt őrizetbe vették a Jobbik keszthelyi alapszervezetének elnökét. S. Szilárdot – aki a jobboldali vezetésű keszthelyi önkormányzat városfejlesztési bizottságának külső tagja is – információink szerint ingatlanforgalmazó cégének egyes hitelközvetítései kapcsán gyanúsította meg a rendőrség.
Csizmazia Péter, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője mindössze annyit közölt: egy keszthelyi férfi ellen indítottak nyomozást több millió forintos csalás gyanúja miatt. Mindezt Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője azzal egészítette ki: a rendőrség indítványozta az őrizetbe vett S. Szilárd előzetes letartóztatását. A zalaegerszeg bíróság az előzetes letartóztatást délután elrendelte.
Az őrizetbe vett férfi egyik – névtelenséget kérő, ügyvédként dolgozó – közeli rokona érdeklődésünkre mindössze azt közölte: egyelőre nem nyilatkoznak az ügyben.
Szántó Zoltán, a Jobbik keszthelyi alapszervezetének elnökhelyettese megkeresésünkre szűkszavúan annyit mondott: "egy magánjellegű vita miatt megromlott kapcsolata az elnökkel, ezért egy ideje már nem beszéltek egymással." A helyi Jobbik szervezet több vezető beosztású tagját is megkerestük, ám kivétel nélkül azt állították, hogy semmit nem tudnak az ügyről. A keszthelyi Magyar Gárda alapításában egykor komoly szerepet vállalt S. Szilárd – majd húsz éve létrehozott – ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégének egy névtelenséget kérő munkatársa is csak annyit közölt: az igazgatót ők sem tudják elérni. Több forrásból is úgy értesültünk azonban, hogy férfi ingatlanvásárlásoknál segített a hitelközvetítésben, ám az ügyintézés során – legalábbis a gyanú szerint – bűncselekményt követett el.
Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője érdeklődésünkre azt mondta: bár a történtekről mindeddig nincs részletes információjuk, etikai és fegyelmi bizottságuk vizsgálatot indított az ügyben. Hozzátette: a vizsgálat idejére felfüggesztették a keszthelyi szervezet elnökének tagságát.
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Zala Megyei Főügyészség",
"Magyar Gárda",
"Zala Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Papcsák Ferenc volt tavaly a legjobban kereső képviselő, a legnagyobb bevétele az ügyvédi irodájából származott. Az ügyvédi irodák gazdálkodásáról szinte semmit sem lehet tudni, az átláthatóságot rontja az is, hogy a közszférának az ügyvédi munkákat 2009 óta nem is kell közbeszereztetnie. Papcsák Ferenc fideszes képviselő és Zugló polgármestere, ráadásul elszámoltatási kormánybiztos is volt. Már csak ezért is azt gondoltuk, irodája mesés szárnyalásának története a közvéleményre tartozik. A Papcsák Ügyvédi Iroda azonban kérdéseink után perrel fenyegetőzött.
Papcsák Ferenc lenyomta Gyurcsány Ferencet, és ő lett 2013 legjobban kereső képviselője, havonta átlagosan bruttó 15,5 millió forinttal lett gazdagabb. Más bevételei mellett, egyedül az ügyvédi irodájából bruttó 160 millió forint osztalékot vett ki.
Ezzel két év alatt megháromszorozta az irodától származó bevételét: 2010 és 11-ben még csak bruttó 51 és 40 millió forint osztalékot fizetett a képviselőnek a Papcsák Ügyvédi Iroda. A kiugró osztalék nemcsak önmagában meglepő, de Papcsák irodájának méretéhez viszonyítva is az: a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint mindössze egy ügyvédből és két ügyvédjelöltből áll az iroda csapata, meg egy titkárságvezetőből.
Átláthatatlan ügyvédek
A cégekkel szemben az ügyvédi irodák gazdálkodásáról szinte semmit sem lehet tudni, de tényleg semmit. 2015 januárjától a cégekhez hasonlóan az összes ügyvédi iroda gazdálkodási adatait nyilvánosságra kell majd hozni, addig azonban csak a sötétben tapogatózunk. Különösen, mert az ügyvédi irodák nagyon könnyen elrejthetik, ha állami pénzt kapnak.
Az ügyvédi irodáknak – a cégektől eltérően – nem kell nyilvánosságra hozniuk a mérlegüket, vagy beszámolójukat, noha ugyanúgy adóznak.
2009 óta az ügyvédi szolgáltatásokra nem kell közbeszerzést sem kiírni, így a közpénzből fizetett ügyvédi munkák nem szerepelnek a közbeszerzési értesítőben vagy más nyilvános dokumentumokban, üvegzsebben sem.
Az ügyvédi irodák megbízást is adhatnak más ügyvédeknek, "alvállalkozóknak″, ami tovább nehezíti egy adott iroda tevékenységének követését. Ebből két dolog is következik.
Egyrészt ezzel a módszerrel el lehet rejteni egy bármilyen irodához érkező közpénzt. "Lehet például, hogy egy állami szerv köt egy 200-500 milliós keretmegállapodás egy irodával, de az érdemi munkát mégsem az iroda munkatársai, hanem »alvállalkozók« végzik el. A valódi munkavégzők nevei így meg sem jelennek az üvegzsebben, mert az állam a közvetítővel köt szerződést" – mondta egy budapesti ügyvéd az Indexnek.
Másrészt emiatt egy kis létszámú ügyvédi iroda is bonyolíthat nagy forgalmat, ha a tényleges munkavégzést másoknak szervezi ki, a hasznot pedig lefölözi.
Ráadásul az ügyvédek óradíjukról nem beszélnek szívesen, általában üzleti titokként kezelik.
A fentiek miatt a Papcsák Ügyvédi Iroda gazdálkodásáról is nagyon kevés a nyilvánosan elérhető adat. Nem volt hát mit tenni, magához Papcsák Ferenchez kellett fordulnunk.
Én már nem látok bele, ő pedig nem közszereplő
Azt feltételeztük, az egykori elszámoltatási kormánybiztos, az "elmúltnyolcév" korrupciós ügyeinek vizsgálója partner lesz abban is, hogy feltárja saját ügyvédi irodája elképesztő sikerének részleteit.
Sajnos nem így történt.
Találkozni szerettünk volna Papcsák Ferenccel, aki erre nem volt hajlandó, csak telefonon beszélgettünk, válaszait be is építettük a cikkbe. Amikor az ügyvédi irodájáról kérdeztük, többször is azzal hárította el a válaszadást, hogy már nem aktív ügyvéd, így nem lát bele annak az irodának a működésébe, melyből tavaly bruttó 160 millió forint osztalékot vett ki. A kíváncsiságunkat ezzel a magyarázattal nem sikerült eloszlatnia, ezért felvetettük, hogy akkor az irodát vezető Trencsán Gábort keresnénk meg. Erre Papcsák azt válaszolta, Trencsán nem közszereplő, nem fog válaszolni a kérdéseinkre, nem is érdemes őt megkeresnünk.
Amikor viszont másodszor is megkerestük Papcsák Ferencet, illetve irodáját, már egyenesen perrel fenyegettek minket, ha bármit leírunk az iroda – amúgy nyilvános adatbázisokból összegyűjtött – üzletfeleiről. Ügyvédi és üzleti titokra hivatkoztak.
Állateledel, használt elem, közbeszerzés
A nyilvános adatbázisokból azonban kiderült Papcsákék néhány megbízója, köztük világcégek magyar vállalatait is megtaláltuk az elmúlt évekből. Az iroda itt felsorolt ügyfeleit a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból szedtük össze, használtuk a bíróságok anonim határozatkeresőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala keresőjét, a cégjegyzéket, és persze a Google-t, ami a "Papcsák+közbeszerzés+pdf" szavakra adott ki találatokat.
Egy 2011-es ügyben képviselték a Nutreco N.V. holland állateledelgyártó-óriás magyar leányvállalatát, a pert megnyerték, ebben az ügyben 900 ezer forint ügyvédi munkadíjat ítélt meg a bíróság
Közbeszerzésekben is közre szokott működni a Papcsák-iroda, más ügyekben képviselték (2011-ben, pdf) például a több önkormányzati megrendelést (többek között 2012-ben Ferencvárostól, 2009-ben Óbudától) is elnyerő ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft.-t.
A Veszprém megyei önkormányzattól van ma is élő megbízási szerződése az irodának, de Papcsák Ferenc elmondása szerint a gyakorlatban ez a szerződés már nem él, nem dolgoznak a megyének. Papcsák azt állította az Indexnek, ezen kívül állami, vagy önkormányzati szervvel nincs szerződésük.
Védjegybejelentéssel is foglalkozik az iroda, ők jelentették be 2009-2010-ben például a RE'LEM elemgyűjtő dobozok formatervezési védelmét. A RE'LEM Kft-nek az Energizer, a Procter & Gamble és a Varta a tulajdonosa.
Papcsákék képviselték 2013-ban a Transit-Speed Kft.-t közbeszerzési eljárásban. A cégnek 2012-ben 1,4 milliárd forintos árbevétele volt, és tavaly is nyert egy egymilliárd forintos uniós támogatást.
Sokféle pert is visznek Papcsákék, a nyilvánosságra hozott bírósági döntések között az elmúlt három évből találtunk adásvételi vitát, kisajátítást, közbeszerzést és kártérítési vitát is.
A RE'LEM használtelem-gyűjtő edényeinek formatervezési mintája a védjegybejelentésből. Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatbázisa.
Az iroda honlapja szerint négy fő területtel foglalkoznak: agrárjoggal, közbeszerzési joggal, nonprofit szervezetekkel és társasági (cég) joggal. Agrárjogi ügyek közül több olyat találtunk, ahol olyan külföldi földműveseket képviseltek, akik Magyarországon akartak termelni.
Papcsák itt, Papcsák ott, meg amott is
A legérdekesebb kapcsolata Papcsák irodájának a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVA) van. Az MVA egy alapítványában és egy cégében is tisztségviselő Papcsák, az MVA jogi képviselője pedig Papcsák irodájának vezetője.
A többek között a magyar kormány, a Nemzeti Bank, minisztériumok és bankok által közösen létrehozott MVA a kis- és középvállalkozásokat segíti, mikrohitelprogramot működtet és hasonló tevékenységet lát el. Az MVA létrehozott egy megyei hálózatot, megyénként alapítványokat működtet. Papcsák vagyonnyilatkozata szerint a hálózatba tartozó Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumát ő vezeti, ezért a tisztségéért 2013-ban havi bruttó 500 ezer forintot kapott (pdf, 12. oldal).
Az MVA jogászaként pár nappal ezelőtt még Papcsák Ferenc volt feltüntetve az alapítvány honlapján. Papcsák azonban ügyvédként nem aktív, mint már írtunk, az Indexnek is erre hivatkozva állította azt, nem lát bele saját irodája ügyeibe. Inaktív ügyvédként már jogi képviseletet nem láthat el, ezért megkerestük az MVA-t, hogy tisztázzuk a kérdést. Válaszukban csak annyit közöltek, az alapítvány jogi képviselője már nem Papcsák Ferenc. Egy nappal később Papcsák nevét arra a Trencsán Gáborra cserélték le az MVA honlapján, aki Papcsák irodáját vezeti.
De menjünk tovább! A MiFiN mikrofinanszírozással foglalkozó céget szintén a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hozta létre. Ebben a cégben Papcsák felügyelőbizottsági tag, a cég nevét és logóját védjegyként 2007-2008-ban Papcsák irodája jegyezte be. Ekkor még Papcsák semmilyen tisztséget nem töltött be a MiFiN-nél, 2010-ben lett felügyelőbizottsági tag.
Fotó: index.hu / index.hu
Sok vagy kevés a 160 millió?
Papcsák 2013-as vagyonnyilatkozata szerint bruttó 160 millió forintot vett ki osztalékként, ez körülbelül nettó 140 millió forintnak felel meg. Papcsákék nem válaszoltak, amikor arra voltunk kiváncsiak, hogy ez az összeg egy vagy több év osztaléka volt. Mivel eddig minden évben vett ki osztalékot Papcsák, nem valószínű, hogy pont a választások előtti utolsó évben venne ki többévi pénzt az irodájából, de persze semmi sem kizárt.
Forrás: Papcsák Ferenc 2011-es 2012-es és 2013-as vagyonnyilatkozata. Ahol bruttó összeg szerepelt a vagyonnyilatkozatban (2010, 2011 és 2013), abból 16 százalékos személyi jövedelemadót és 450 ezer forint egészségügyi hozzájárulást vontunk le.
Egy átlagos, kis iroda, ahol van egy tag, egy beosztott meg egy-két ügyvédjelölt, 10-15 milliós árbevétellel dolgozik, legalábbis ez a nagyságrend
– mondta az Indexnek egy budapesti ügyvéd, amikor megpróbáltuk felmérni, hogyan viszonyul a budapesti ügyvédi piac átlagához Papcsák irodája. Azonban, ahogy korábban is írtuk, nem tudjuk, Papcsák Ferenc irodájának kis létszámú csapata a valóságban még hány külsős ügyvédnek ad megbízást egy-egy általuk vitt ügyben.
Magyarországon csak egy évre vonatkozóan ennyit kivenni az adózás utáni eredmény terhére, ez csak a legnagyobb, főleg nemzetközi ügyvédi irodák vezető partnereire jellemző, akik nemzetközi, nagy ügyeken dolgoznak. A magyar ügyvédi irodák nem ebben a ligában játszanak. Egy tipikus budapesti ügyvéd valamivel él jobban, mint az átlag magyar értelmiségi
– tette hozzá az általunk megkérdezett budapesti ügyvéd.
Egy nagy nemzetközi hálózat magyar irodájánál dolgozó ügyvédjelölt az Indexnek elmondta, hogy náluk egy idősebb, tapasztalt partner óradíja 6-800 euró (180 ezer – 250 ezer forint) is lehet, ennyibe kerül az ügyfélnek az ügyvéd egy órányi munkája. Ezek az ügyvédek évente 160 milliónál jóval több pénzt is hazavihetnek osztalékként, van, ahol a nemzetközi iroda globális nyereségéből részesülnek. Ez azonban tényleg csak a legnagyobb három-négy irodára jellemző. Bár a Papcsák Ügyvédi Irodának a névadójával alliteráló "profizmus, precizitás, partnerség" szlogenje elég lehengerlően hangzik, azért a globális piacon még nem jegyzik a legjobb három-négy között.
Egy nemzetközi ügyvédi irodánál nem szabad azokból az óradíjakból kiindulni, amit papíron mondanak. Egy ügyvédjelölt 100-150 euró (30-45 ezer forint), egy ügyvéd 200-300 euró (60-90 ezer forint), egy partner 300-350 eurót (90-110 ezer forint) kér el óránként
– ezt már egy másik, az Indexnek nyilatkozó ügyvéd mesélte az átlagos, jó nevű nemzetközi irodákról. Papcsák az óradíjakról csak annyit mondott az Indexnek, hogy díjszabásuk
megegyezik a budapesti nagyobb ügyvédi irodák óradíj- és munkadíjszabási gyakorlatával.
Egy átlagos, nem nemzetközi irodánál dolgozó budapesti ügyvéd óradíja 15 és 50 ezer forint között van, az ügyvédjelöltek óradíja alacsonyabb az ügyvédekénél. 2013-ban körülbelül kétezer munkaóra volt, ha ezt megszorozzuk a három alkalmazottal és óránként 15-50 ezer forinttal, éves szinten 90-300 millió forint bevételt kapunk. Ez persze egy erősen túlzó becslés, mert egy ügyvéd sosem dolgozik úgy, hogy a teljes munkaidejét ki lehessen számlázni az ügyfélnek. Valószínűbb, hogy Papcsák irodája más ügyvédeket is megbíz "alvállalkozóként" és így tud akkora bevételt termelni, amiből 160 milliós osztalékra is futja, de amikor erről érdeklődtünk, nem adott magyarázatot.
De akkor most miből jött össze a pénz?
A fő kérdésre tehát nem kaptunk választ, köszönhetően az ügyvédi irodákra vonatkozó szabályozásnak, és annak, hogy 2009-től az ügyvédi munkákra nem kell közbeszerzést kiírni. Papcsák Ferenc azt állította, a Veszprém megyei önkormányzattal meglévő szerződésen kívül más állami vagy önkormányzati megbízójuk nincs. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Papcsák Ügyvédi Iroda kapcsolatára vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ.
Az viszont megtudtuk, hogy "legalább háromnegyed részben″ tulajdonosa a róla elnevezett irodának. Rajta kívül még egy tulaj van, hogy ki, azt azonban szintén nem árulta el.
És hogy honnan van Papcsáknak ilyen jól menő ügyvédi irodája? Egy őt személyesen régről ismerő forrásunk erről csak annyit mondott:
|
[
"MiFiN",
"Papcsák Ügyvédi Iroda",
"Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány"
] |
[
"Magyar Ügyvédi Kamara",
"Nemzeti Bank",
"Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány",
"Nutreco N.V.",
"Procter & Gamble",
"ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft.",
"RE'LEM Kft-nek",
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala",
"Transit-Speed Kft."
] |
Szerda reggel álltak bíróság elé Földesi-Szabó László és társai az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A vádlottak a hatóságok szerint a kiemelten közhasznú szervezet révén jótékonysági célra hoztak be élelmiszert, ám azt nem adományként használták, hanem eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet róható a terhükre. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolják.
Majd egy év telt el azóta, hogy a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot – 2008. július 18-án – a Fővárosi Bíróságra az Egymásért Alapítvány ügyében; a mintegy másfél évig tartó nyomozás eredményeképpen nyolc emberrel szemben emeltek vádat. A bíróságon június 3-án elkezdődött tárgyalás nem tartott sokáig, mivel a hatodrendű vádlott, Papp Gábor ügyvédje, Mucsy Márton bejelentette, hogy egy hét felkészülési időt kér, mert csak május 29-én kapott megbízást, s néhány nap alatt nem tudott felkészülni az ügyből. A bíró, Kenéz Andrea méltányolta a kérést, ugyanakkor etikailag kifogásolta azt, hogy a volt védő, Sáros Péter, aki több vádlott védelmét is ellátja, ugyanakkor aki a mai tárgyaláson nem vett részt, épp az utolsó pillanatban adja vissza a megbízását. A tárgyalás június 12-én, várhatóan a vádirat ismertetésével folytatódik.
Az Egymásért-ügy nyomozati iratai egyébként mintegy tízezer oldalt tesznek ki. Mint arról a hvg.hu is beszámolt, az egykor rendőrként dolgozó, majd az Egymásért Alapítványt létrehozó Földesi-Szabó László 2007 tavaszán sokat szerepelt a médiában: egyrészt a Törökországba vitt Mehmet Karcsika hazahozatala, másrészt az ex-szépségkirálynővel, Bálint Antóniával folytatott szerelmi kapcsolata miatt.
Az alapítvány munkájáról kialakítandó képet negatívan befolyásolta a 2007. április 13-án kipattant csempészési ügy. A pénzügyőrök az alapítványnál és több budapesti vállalkozásnál tartottak házkutatást, s több embert – köztük az Egymásért kuratóriumának elnökét, Földesi-Szabót, valamint cégvezetőket és vámügyintézőket – vettek őrizetbe, majd helyeztek előzetes letartóztatásba. Gyanújuk szerint ugyanis az alapítvány az érintett vállalkozások révén Magyarország európai uniós csatlakozása után, 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.
A vám- és pénzügyőrség szerint csaknem 8500 tonna árut – elsősorban konzervet – importáltak, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Európai Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfa-mentesen vámkezeltették az élelmiszert, amelyet az alapítvány ténylegesen nem vett át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesített. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.
A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György és az alapítvány jogtanácsosa – az NBH egy volt munkatársa –, Simon Ibolya, akik ellen nem indult büntetőeljárás. A történtek után csatlakozott az alapítványhoz az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos, s az előbb említettekkel együtt – az Egymásért honlapja szerint – jelenleg ő is a kuratórium tagja.
Az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára, ellenzéki kezdeményezésre, parlamenti vizsgálóbizottság is alakult. A testület előtt Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta, hogy az alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe akkor, amikor az uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, s kiderült többségük egyetlen ügyfélhez, az alapítványhoz köthető.
Bencze József tábornok, jelenleg országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen beszámolt arról is, hogy Földesi-Szabó mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott abban az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért Alapítvány későbbi létrehozójának apját, Jakubinyi Róbertet. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Az esetről Bencze annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette. Földesi-Szabóról Bencze elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.
Földesi-Szabó magyarázata (Oldaltörés)
A bizottság meghallgatta Földesi-Szabó Lászlót is, aki az alapítvány megalakulásával kapcsolatban elmondta, hogy azt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori parancsnoka kezdeményezte, s a céljuk az volt, hogy így segítsenek a rászorulóknak, főleg gyerekeknek. A közhasznú szervezet létrehozásának mélyebb okairól csak akkor tud nyilatkozni – tette hozzá –, ha megkapja a felmentést a titoktartási kötelezettség alól.
Földesi-Szabó sok mindenről nem beszélt © Stiller Ákos
A kuratóriumi elnök beszámolt arról is, miként lehetséges, hogy a 100 ezer forintos tőkével létrehozott kiemelten közhasznú szervezet néhány év alatt több százmillió forint támogatást kapott, illetve tudott továbbosztani. Közölte: nem kellett támogatókat keresniük, mert Mehmet Karcsika elhíresült ügye miatt a médiában való sorozatos szereplés megfelelő PR-t biztosított ahhoz, hogy a támogatók maguk jelentkezzenek és tegyenek felajánlásokat. Ennek köszönhetően – derült ki – az alapítvány 2005-ös záróegyenlege, 27 millió forint volt, tízszerese az előző évinek, 2006-ban pedig 602 millió forinttal, illetve 2007-ben 900 millió forinttal zárták az évet.
Földesi-Szabó kifejtette azt is, hogy az ügyben jogértelmezési problémával állnak szemben, mivel szerinte az élelmiszert eladhatták – a vámmentesség továbbra is fennállt –, csak a kapott összeget karitatív célokra kellett fordítani. Ezt pedig az Egymásért Egy-Másért Alapítvány teljesítette is. Mint elmondta, egy magyar élelmiszer-üzletlánc cégcsoportja 900 millió forinttal támogatta az alapítványt, ezzel járultak hozzá a családon belül erőszakot elszenvedett áldozatok segítésére szolgáló országos hálózat létrehozásához. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az alapítvány számlájáról a VPOP 20 millió forintot foglalt le. Arról viszont nem tett említést, hogy az Egymásért Alapítvány számlájára átutalt 27 millió NBH-forinttal mi lett.
A Szilvásy-kapcsolat Számos kérdés firtatta az alapítvány és a Szilvásy-család kapcsolatát. A kuratórium elnöke erről úgy nyilatkozott, hogy Szilvásy Péter grafológust az alapítvány egyik programja kapcsán, Dobó István maradványainak felkutatása során ismerte meg. Szilvásyt kérték fel ugyanis, hogy végezze el a régi dokumentumokon szereplő Dobó-aláírások eredetiségének vizsgálatát. A grafológus ezt következően lett részese az Egymásért Alapítvány Talentum-programjának, s kapcsolódott be a tehetséges gyermekek kiválasztásába.
Evidensnek tartotta, hogy egykori rendőrként támogatta a volt belügyi kórházat, s ismerte az intézményt vezető Szilvásy Istvánt. Találkozott Szilvásy Györggyel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszterrel is – tette hozzá –, de erről további részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy ez a "titokkörbe tartozik".
A bizottság elnöke, a fideszes Demeter Ervin az NBH és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolatáról azt mondta, rendezetlen és tisztázatlan, mivel megvannak a törvényes lehetőségei és belső szabályai annak, hogy titokban végezzen tevékenységeket a szolgálat. Kijelentette: "szabálytalan, és, megkockáztatom, jogszerűtlen" az NBH és a kiemelten közhasznú szervezet kapcsolata. Úgy vélte, ezt ismerte el a volt főigazgató, Galambos Lajos, amikor lemondott a posztjáról. Mint hozzátette: a volt titkosszolgálati vezető elismerte ezt, de bővebben nem kívánt erről beszélni.
Demeter úgy vélte, hogy az NBH egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György korábbi meghallgatásán elhangzottak azt a látszatot keltették, miszerint a VPOP-nél meg lehet venni vámeljárásokat. Ám semmi erre utaló nyomot nem találtak az NBH irataiban, és határozottan tiltakozott a gyanúsítás ellen a VPOP parancsnoka, Nagy János. Demeter hozzátette: Gyarmati a bizottság előtt azt is kijelentette, hogy "az alapítvány ellen indított büntetőeljárás a VPOP bosszúja volt".
A bizottság 2009 januárjában elfogadott közös jelentése – amelyet egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadott el – megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak, de az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt.
A vádlottak egyébként tagadták a terhükre rótt cselekményeket, és ártatlanságukat hangoztatták. Földesi-Szabó László egy korábbi, a hvg.hu-nak adott interjújában azt állította, hogy az Egymásért Alapítvány kapcsán elindult nyomozásnak "személyes okai voltak, amit persze feketén-fehéren nem tudok bizonyítani, de az egésznek boszorkányüldözés jellege van".
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Egymásért Alapítvány",
"Egy-Másért Alapítvány",
"Fővárosi Bíróság",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"Ügyészségi Nyomozó Hivatal"
] |
"Jó munkakapcsolat" alakult ki Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével – írta tizenöt oldalas vallomásában még tavaly márciusban Völner Pál volt igazságügyi államtitkár. Az rtl.hu információi szerint a korrupcióval vádolt politikus azt állította: senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.
"A gyanúsításban foglalt állítások teljesen életszerűtlenek. 14 éves koromban létesítettem először munkaviszonyt. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet" – az rtl.hu információi szerint egyebek mellett ezzel védekezett Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a Schadl-ügyként ismertté vált eljárásban. A politikus tavaly márciusban tett írásbeli vallomást, a 15 oldalas dokumentumban pedig részletesen kifejtette, hogy miért tartja alaptalannak az ellene megfogalmazott – akkor még – gyanúsítást.
A 2020 novemberében kirobbant botrány két központi figurája Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) azóta is hivatalban lévő elnöke, valamint Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter korábbi helyettese. Az ügyészség szerint az ügy első- és másodrendű vádlottja korrupciós kapcsolatot alakított ki 2018 májusát megelőzően, a kar elnöke pedig rendszeresen készpénzt, alkalmanként 2-5 millió forintot (összesen 83 millió forintot) adott az államtitkárnak azért, hogy Völner Pál Schadl György érdekei szerint járjon el. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot.
Az egyik vádpont szerint Schadl György elérte, hogy azok az emberek kapjanak végrehajtói kinevezést, akikkel ő előzőleg megállapodott. Az így pozícióba került végrehajtóknak az iroda működéséből származó osztalékot részben vagy teljes egészében át kellett adniuk Schadl Györgynek, aki így az ügyészség szerint összesen 924 millió forinthoz jutott. (A végrehajtói irodák vezetőinek ez azért érte meg, mert havi juttatást kaptak Schadl Györgytől, vagy megtarthatták a – gyakran igen jelentős összegű – osztalék egy részét.)
Völner Pál ezzel a vádponttal kapcsolatban azt írta a vallomásában, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése utána a tárca szervezeti és működési szabályzata (szmsz) alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek.
Ennek megfelelően szerinte nem is tudta befolyásolni a kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem az Igazságügyi Minisztérium másik államtitkára.
"A minisztériumban a hivatásrendekkel, bíróságokkal, ügyészségekkel, közjegyzőkkel, végrehajtókkal az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár tartotta a kapcsolatot és látta el a minisztériumi feladatokat.
E tekintetben teljeskörűen Dr. Vízkelety Mariann, később Dr. Hajas Barnabás államtitkárok jártak el, én csak néhány kiemeltebb protokolláris eseményen szerepeltem.
A nevezett államtitkárok egyébként véleményem szerint semmilyen módon és senki által nem voltak befolyásolhatók, feladatukat mindvégig kiemelkedően és kiválóan látták el" – fogalmazott Völner Pál. Azt is megjegyezte: soha nem próbált a vádban megfogalmazott módon hatni az államtitkártársaira, akik tőle függetlenül dolgoztak, nem voltak neki alárendelve.
Új pozíciók, hasonló védekezés
A szerepkörök azonban a 2015-ös államtitkári kinevezés után módosultak: Varga Judit igazságügyi miniszter ugyanis 2019 júliusában a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek miniszteri biztosává nevezte ki Völner Pált, aki ezzel párhuzamosan parlamenti államtitkár is maradt. A vallomás szerint az új pozíció nem érintette az államtitkárok feladatkörét, mert a miniszteri biztosnak csak általános felügyeleti jogköre volt, de az operatív működésben nem vett részt és nem volt irányítási, utasítási joga sem.
Objektív pontok, szubjektív értékelés
A végrehajtók kinevezéséről itt írtunk részletesen, röviden összefoglalva a pályázóknak egy két részből álló felvételin kell pontokat szerezniük, az öt legtöbb pontot elérő jelöltet pedig felterjesztik az igazságügyi miniszter elé, aki kinevezi a végrehajtót. Ez utóbbi feladatot az igazságügyi miniszter delegálta az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárnak. A felvételiket igen sok bírálat érte, az objektív feltételek (képzettség, tapasztalat, stb.) alapján megszerezhető pontok mellett ugyanis van egy szóbeli rész is, ahol – a panaszt megfogalmazó jelöltek szerint – már előtérbe kerülnek a szubjektív szempontok is, így akár befolyásolni is lehetett, hogy végül melyik öt pályázatot terjesztik fel a minisztériumnak.
Völner Pál miniszteri biztosi munkájáról azt írta: A miniszteri biztosnak valóban van olyan jogköre, miszerint a felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatokat, "azonban a szövegezésből kitűnik, hogy sem a felterjesztés összeállításában nem vesz részt, sem az igazságügyekért felelős államtitkárnak azt a jogkörét nem vonja el, hogy a felterjesztéstől eltérő kinevezési döntést hozzon. A jogkör lényegében betekintési jogot biztosít a miniszteri biztos részére" – írta Völner Pál.
Ez azt jelenti, hogy a politikus szerint valójában csak láthatta, hogy kiket jelöltek végrehajtónak, de a jelöltek kiválasztásában és a végső kinevezésben sem volt szerepe. Állítása szerint miniszteri biztosi elődje, Molnár Zoltán is hasonlóan dolgozott ebben a szerepkörben, ő pedig követte ezt a gyakorlatot.
"Egyetlen olyan esetre sem emlékszem, amikor a felterjesztést megváltoztattam volna, a meghallgatásokra pedig semmilyen formában nem vettem részt, sem azokat, sem a kinevezési döntéseket semmilyen formában nem befolyásoltam" – írta.
Völner Pál a helyzet tisztázása érdekében indítványozta a két érintett államtitkár, azaz Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás tanúkénti meghallgatását is.
Utóbbi politikus meghallgatását nem tartotta indokoltnak az ügyészség, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a vádemeléshez szükséges tényállást a szükséges mértékben felderítették.
Vízkelety Mariannt viszont behívták volna, de vele kapcsolatban azt állapították meg tavaly nyáron, hogy ő "nem hallgatható ki tanúként". Ennél a pontnál a büntetőeljárás azon részére hivatkoztak, amely négy esetben nem teszi lehetővé a meghallgatást. Ha az illető a védőügyvédként vagy egyházi vezetőként szerezte az ügy szempontjából fontos információkat, valamint ha nem kapott felmentést titoktartási kötelezettsége alól, vagy ha testi, szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. (Információink szerint beteg.)
Volt ugyanakkor még egy fontos változás a feladatkörök elosztásában, 2021 áprilisában ugyanis megszűnt az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárság, a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek pedig már a szervezeti és működési szabályzat szerint is átkerültek Völner Pál államtitkárságához. A 2021 áprilisa és a botrány novemberi kirobbanása, valamint Völner Pál decemberi lemondása között azonban már nem neveztek ki új végrehajtókat. (Volt egy pályázat, de azt visszavonták miután kiderült az ügy.)
Egy másik ponton pedig megjegyezte:
Hogy Schadl György a saját befolyását mire használta fel, azt nem róhatják az én terhemre.
Összegezve tehát ezt a vádpontot azért tartja megalapozatlannak Völner Pál, mert a kérdéses időszakban szerinte nem ő felelt a végrehajtói kinevezésekért, amikor pedig már hozzákerült ez a terület, akkor már nem történt új kinevezés. A vallomása egy pontján azt állította, arról sem volt tudomása, hogy Schadl György informálisan bárkit támogatott volna a végrehajtó-jelöltek közül.
"Sem egyben, sem részletekben nem vettem át" 83 millió forintot
A nyomozás során a Nemzeti Védelmi Szolgálat leplezett eszközöket is alkalmazott, így az ügyészség a lehallgatott beszélgetések és megfigyelések eredményeit is fel tudta használni a vádemeléskor. A megalapozott vád szerint például Schadl György több alkalommal is kenőpénzt adott át Völner Pálnak.
"A gyanúsításban szereplő azon állítást, hogy én Schadl Györggyel 2017 augusztusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakítottam ki teljesen megalapozatlan, nem igaz. Nem igaz az az állítás sem hogy a korrupciós kapcsolat keretében rendszeresen 2-5 millió forint úgynevezett rendelkezésre állási pénzt kaptam volna Schadl Györgytől. (...) A gyanúsításban szereplő 83 millió forint jogtalan előnyt sem egyben, sem részletekben nem vettem át" – írta ezzel kapcsolatban Völner Pál.
Némelyik résznél azt is kétségbe vonta, hogy igazak-e egyáltalán a Schadl Györggyel kapcsolatban megfogalmazott állítások:
A végrehajtói irodáktól a gyanúsítás szerint Schadl György által beszedett összegekből mint korrupciós összegekből – ha egyáltalán igaz ez az állítás – nem részesültem
– fogalmazott a volt államtitkár.
Schadl György ugyanakkor az elmúlt években jelentős mennyiségű ingatlant, ékszert halmozott fel, míg Völner Pál és családja szintén nagyértékű vagyont szerzett. Arra a vallomás nem tér ki tételesen, hogy utóbbit miből finanszírozta a volt politikus, de állítása szerint csak a magánjövedelméből szerzett pénzt.
Úgy vélte, a vele szemben megfogalmazott állítások teljesen életszerűtlenek. "14 éves koromban létesítettem először munkaviszonyt. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet. (...) Mindig megfelelő jövedelemmel rendelkeztem ahhoz, hogy tisztes polgári életszínvonalon éljek, ezt meghaladó igényeim pedig nincsenek". Hozzátette, hogy a több évtizedes munkáját, pályafutását soha nem tette volna kockára. "Minden esetben hivatali kötelességemnek, legjobb szakmai tudásomnak, és az ország érdekeinek figyelembevételével cselekedtem" – írta.
Schadl György, "aki alkalmas arra, hogy rendet teremtsen"
Völner Pál vallomásában kitért arra is, hogy miként ismerte meg Schadl Györgyöt.
"A minisztériumba új emberként kerülve olyan hírekre emlékszem, hogy a végrehajtói szabályozás reformjait követően
ő az az ember, aki alkalmas arra, hogy rendet teremtsen a korábbi zavaros kamarai viszonyok után.
Az ő feladata volt a karon belül megvalósítani azokat a változásokat, amelyek a jogi végzettséghez kötött személyváltozásokat követően igazi jogi hivatásrenddé teszik a kart. (...) Kinevezésemkor már Schadl György volt a kar új elnöke, és ezt követően egy protokolláris eseménye a miniszter helyettesítve ismertem meg őt. Agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elkötelezett a végrehajtói kar megújítása mellett."
Völner Pál szerint azért volt indokolt a kapcsolattartásuk, mert a végrehajtókkal kapcsolatban számtalan parlamenti kérdés, interpelláció és sajtómegkeresés érkezett hozzájuk. (A sajtóügyekben és a parlamenti munkában az szmsz alapján nagy szerep hárult Völner Pálra.)
"Ezekben az ügyekben elkerülhetetlen volt a kapcsolattartás az érintett területtel és annak vezetőjével, Schadl Györggyel. Jó munkakapcsolat alakult ki köztünk, mivel minden végrehajtással kapcsolatos kérdésben tájékozott volt, gyorsan akár telefonon tudott pontos információkat mondani, vagy nagyon rövid határidőn belül segített abban, hogy a végrehajtóktól pontos információkat kaphassak a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A jogszabály változásoknál is folyamatosan egyeztetnünk kellett, hiszen a parlamenti vita során több ismeretanyaggal kellett mindig rendelkeznem, mint a hivatalos adatok ahhoz, hogy felkészülten tudjak válaszolni a viták során felmerülő kérdésekben. Kapcsolatunk nem érintette a gyanúsításban megfogalmazott kinevezési kérdéseket" – írta a volt államtitkár.
Egy másik résznél úgy fogalmazott: "Schadl Györggyel munkánkból kifolyólag sokszor találkoztam, kifejezetten jó munkakapcsolat alakult ki, többször ebédeltünk együtt.
Névnapokhoz, ünnepnapokhoz kötődően italt is ajándékoztunk egymásnak. Emlékezetem szerint 2021 április 15-én György napra tekintettel én ajándékoztam a részére italt, hogy ő is adott volna italt, nem emlékszem, de nem zárom ki.
A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint aznap Schadl György arra kérte a sofőrjét, hogy vigyen neki egy "hármast", mert el kell mennie a "szokásos barátunkhoz". A telefonbeszélgetés során a végrehajtói kar elnöke hozzátette: tegyen mellé "valami viszonylag normális piát" is.
Völner Pál vallomása két másik vádpontra is kitér, erről következő cikkünkben olvashatnak majd.
Nyitókép: Kovács Tamás/MTI
|
[
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] |
Információink szerint Hornyák Tibor, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (EKGYA) főtitkára szerdára kiköltözött abból a monoszlói luxusvillából, ahol az elmúlt hetekben lakott.
A 24.hu szerdán írta meg, hogy az Erzsébet-táborokat működtető egyházi hátterű alapítvány főnöke a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyét bérelte. Hornyák, aki tavaly óta egyszemélyben az alapítvány főtitkára és a gyermektáborok fenntartásáért felelős kft. ügyvezető igazgatója is, egy napi 110 ezer forintos bérleti díjjal hirdetett luxusvillából járt be dolgozni a zánkai táborba.
Bár az alapítványt már a cikk megjelenése előtt megkérdeztük, a szervezet csak szerda délután adott ki reagálást az ügyben.
Az EKGYA sajtóközleménye szerint a szervezet
nem bérelt ingatlant és semmiféle bérleti díjat nem finanszírozott a monoszlói ingatlannal kapcsolatban.
A közleményhez csatolták Hornyák néhány mondatos reakcióját is, amelyben azt állítja, hogy saját zsebből fizetett ki több mint egy hónapot a fővárosi szállodák árait megszégyenítő szálláshelyen.
A családommal minden évben belföldön nyaralunk. Munkám okán a szabadságomat nyáron nem vehetem ki, így az említett, zánkai táborhoz közeli ingatlant 35 napra, saját költségen, kedvezményes áron béreltem ki a családom számára. Így az idő alatt, amíg a feleségem és gyermekeim pihentek, én a zánkai és fonyódligeti táborokban is el tudtam végezni feladataimat
– állította Hornyák.
Amennyiben igaz a 35 napos bérlés, akkor annak ára 3,85 millió forint lenne a turisták számára több helyen is hirdetett alapáron.
Kiemelt kép: MTI/Nagy Lajos
|
[
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány"
] |
[] |
A TASZ első fokon megnyerte az ELTE ellen azt a pert, amelynek tétje az: kiadhatja-e az egyetem, hogy mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek?
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon arra kötelezte az ELTE-t 2013. október 21-én, hogy adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek. A különböző egyetemek hallgatói önkormányzataival kapcsolatban régóta hangoztatott kritika, hogy működésük - és leginkább pénzügyeik - átláthatatlanok. A bíróság ítéletének köszönhetően egy lépést tettünk afelé, hogy ez a helyzet legalább egy kicsit változzon - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A per előzményei még 2012 végére nyúlnak vissza, az ügyet azonban érdemben csak 2013 elején kezdte tárgyalni a bíróság. Az adatigénylés benyújtója Szabó Dániel volt, az Átlátszó Oktatás blog egyik szerzője, akinek jogi képviseletét a TASZ ügyvédje, Pető Márk, látja el. A felperes pernyertessége érdekében az eljárásban beavatkozóként részt vesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is.
Az egyetem elsősorban azzal érvelt, hogy a HÖK nem lát el közfeladatot, másodsorban pedig a felsőoktatási törvény adatkezelési és adattovábbítási szabályokat tartalmazó mellékletére hivatkozva kérték, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet. Álláspontjuk szerint ez a melléklet speciális az információszabadság törvényhez képest, így még ha el is fogadnánk, hogy a HÖK közfeladatot lát el, a felsőoktatási törvény felülírja az infomációszabadságról szóló törvényt, ezért nem adhatnak ki semmilyen adatot.
A szóbeli ítélet azonban megállapítja, hogy az ELTE perbeli védekezése ellenére a hallgatói önkormányzat ellát közfeladatot, működése közpénzből biztosított és így a tisztségviselőknek járó juttatások közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A TASZ álláspontja szerint ez volt az egyetlen jogilag alátámasztható következtetés, akárcsak az állami cégek vezetőinek fizetése esetében.
Többek között a HÖK elnöke, az elnökhelyettesek, a kari lap (Jurátus) főszerkesztője egyértelműen munkát végez, a tisztsége betöltésével összefüggésben fizetést kap, akármilyen ösztöndíjnak, juttatásnak nevezzük is azt. Márpedig ezt a fizetést közpénzből kapják, így nem titkolható ennek összege sem.
A per tárgya volt még többek között a ELTE jogi kara hallgatói önkormányzatának több évre visszamenő zárszámadása, amiről megállapította a bíróság, hogy ugyan a HÖK alapszabálya valóban zárszámadásról rendelkezik, de ilyet sem a HÖK, sem (költségvetési szervként) maga az ELTE sem készít. Ehelyett az államháztartásról szóló törvény szerint úgynevezett beszámolót kell tennie, melyet a per során az egyetem ki is adott, nyilvánosan is elérhető. Az ügy még sok részletkérdést tartalmaz, melyet azonnal megismerhetővé teszünk, amint az írásbeli ítélet a rendelkezésünkre áll - zárul a TASZ sajtóközleménye.
ELTE: Egyetemünk a teljes nyilvánosság híve
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy a személyes adatok védelméről. Ezt a felsőoktatási intézmény közölte az MTI kérdésére kedden arra reagálva, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte az egyetemet, adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztviselőinek.
Az egyetem a döntés kapcsán megerősítette elvi álláspontját, miszerint az ELTE a teljes nyilvánosság híve. Ezt bizonyítja az is, hogy korábban a sajtónak és az adatigénylőknek több év pontos gazdasági adatait tartalmazó dokumentációját adták át.
A konkrét per tárgya tisztán jogkérdés, amely az adatnyilvánosság és az adatvédelem alapjául szolgáló törvényi rendelkezések eltérő értelmezéséből fakad - írták, hozzátéve, hogy éppen ezért mindaddig, amíg az írásbeli ítélet és az annak alapjául szolgáló jogi okfejtés nem áll az ELTE rendelkezésére, az ügyben nem lehet felelősen nyilatkozni.
|
[
"Eötvös Loránd Tudományegyetem"
] |
[
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
A tranzakcióra a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak kell még rábólintania.
A Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban, az Equilor Befektetési Zrt.-ben – közölte a bank pénteken.
A részesedésszerzést követően az Equilor neve, vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítják majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket.
A Gránit Bank tulajdonszerzése azért is jelentős, mert így Tiborcz István, a miniszterelnök veje is tulajdonosa lesz a brókercégnek, mivel az év elején cége, a BDPST, 43,19 százalékos tulajdont vásárolt a Gránit Bankban Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatótól.
Nem látszik, honnan lapátolta össze a pénzt Tiborcz István a bankvásárláshoz A miniszterelnöki vő cégének nagyon jól megy, ám annak gigantikus hitelállománya nem világos, miből fizette két pénzügyi projektjét a Gránit Banknál, illetve a Diófa Alapkezelőnél.
A közlemény szerint a tranzakció mindkét társaság és ügyfeleik számára előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.
A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
|
[
"Gránit Bank Zrt.",
"Equilor Befektetési Zrt."
] |
[
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Diófa Alapkezelő"
] |
A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.
Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.
Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.
Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.
A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi köze hozzájuk.
A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.
Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e "harmadik út"? Február 21.
Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!
A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.
A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.
Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.
Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a közönség segítségét kéri! Videó!
Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!
Még két és fél év sem telt el azóta, hogy máltai offshore érdekeltségéről cikkeztek, az offshore-ozást többször is kritizáló Jobbik pártalapítványának kuratóriumi elnöke lett Tömör-Tones Zsolt, a párt sportkabinetjének és a BOK (korábbi nevén Syma) csarnoknak a vezetője annak honlapja szerint. A Jobbik szerint viszont a 2017-es Direkt 36-cikkben említett cég nem számít offshore-nak – tudta meg az Azonnali a párt sajtóosztályától.
Arról, hogy a Jakab Péter vezette új elnökség elérte, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány kuratóriumi tagjai lemondjanak, a Népszava írt pénteken. Tömör-Tones Szabó Gábort váltotta a kuratóriumi elnökség élén, aki nemrég tizenhét év után a pártigazgatói posztról is lemondott.
Miért jó Máltán céget alapítani?
Tömör-Tones neve a Direkt36 anyagában bukkant fel még 2017-ben, mikor olyan máltai cégekről kiszivárgott iratokat dolgoztak fel, amelyeknek magyar vonatkozásai is voltak. Ugyanis a máltai cégnyilvántartás addig csak részben volt nyilvános, a tulajdonosok és tisztviselők nevére ugyanis nem lehet benne keresni.
A portál hangsúlyozta: Máltán a klasszikus offshore világhoz képes jóval "kulturáltabban" működik a rendszer, például elvárás, hogy a helyi banknál számlát vezető cégeknek legyen legalább egy irodája egy dolgozóval, bár ők gyakran csak látszólagos munkát végeznek. Málta egyébként azért is vonzó üzletileg, mert bár a bejegyzett cégek papíron kifejezetten magas társasági adót fizetnek, a nagyvonalú adóvisszatérítési rendszernek köszönhetően ez az arány a gyakorlatban inkább a nullához közelít.
A szakmaiság számított nekik
Mint a Direkt36 írta, Tömör-Tones egy másik Jobbik-közeli vállakozóval, Nagy-Pál Leventével alapított Máltán céget 2015-ben GC Academy néven, amely egy többnyelvű, a sportoktatásra koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki. A rendszert például a budapesti vizes vb önkénteseinek a betanítására is használták, de használta a Nemzetközi Judo Szövetség is.
Nagy-Pál akkor úgy nyilatkozott, azért vitték a céget Máltára,
mert elegük lett abból, hogy Magyarországon csak korrupcióval, ismeretséggel lehet előre jutni, ezért egy olyan országot kerestek a cégbejegyzésre, ahol "csak a szakmaiság számít".
Máltát többek között azért tekintették ilyennek, mert az online képzések terén megfelelő akkreditációs rendszerrel és sztenderdekkel rendelkezik, és nemcsak az EU, hanem a brit nemzetközösség tagállama is.
Fogalmilag kizárt, hogy offshore legyen
Az Azonnali kereste a Jobbikot is az ügy kapcsán, hiszen a párt többször is kikelt az offshore cégek ellen. Például éppen a Tömör-Tonessel jó viszonyt ápoló Szilágyi György, a Jobbik egyik jelenlegi alelnöke mondta: az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból. Szilágyi akkor egy fideszes ügy kapcsán azt is kijelentette, párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget, és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt.
Az alábbi kérdéseket küldtük a párt sajtóosztályának:
1. Mennyire tartják összeférhetőnek és hitelesnek a Jobbik offshore-ellenes politikájával, hogy egy offshore cég birtokosa kerül pozícióba a párt alapítványánál?
2. Korábban Szilágyi György jelezte: párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt. Tömör-Tones Zsolt a Jobbik tagja-e, és ha igen, anno aláírta-e ezt a nyilatkozatot? Ha aláírta, nem tartják-e visszásnak, hogy ehhez képest mégis van ilyen cége?
3. Meg fogják-e kérni Tömör-Tones Zsoltot, hogy adjon túl offshore érdekeltségén, ha igen, milyen határidőt fognak szabni neki?
4. Jelenleg mi a Jobbik álláspontja az offshore-cégekkel kapcsolatban, tartják-e még, hogy "az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból."?
A Jobbik szerint viszont szó sincsen offshorozásról. Válaszában a párt sajtóosztálya azt írta: "A szóban forgó gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezete átlátható, több nemzetközi sportszövetséggel dolgozik együtt (IFJ, WAKO), Máltán felsőoktatási akkreditációval rendelkezik."
Ennek megfelelően fogalmilag kizárt, hogy off-shore társaság lenne, melyből eredően további kérdései nem értelmezhetőek.
Érdekesség, hogy mint a Magyar Hang felhívta rá a figyelmet, Sneider Tamás volt Jobbik-elnök még alelnökként azt állította 2017-ben Tömör-Tones kapcsán: tudomása szerint alacsony összeg folyt be ehhez a céghez, amelyet azért hoztak létre, mert itthon nem tudtak vállalkozást alapítani. Azt is hozzátette: nem minden offshore cég egyenértékű a lopással. Utóbbi csak azért érdekes, mert Sneider akkor nem vitatta , hogy az említett cég offshore-nak számít-e.
FOTÓ: Ózd.hu (Tömör-Tones Zsolt a kép baloldalán)
Disqus
|
[
"GC Academy"
] |
[
"Nemzetközi Judo Szövetség",
"Jobbik Magyarországért Alapítvány",
"Fiat Professional",
"Magyar Hang",
"European Best Destinations"
] |
Ingyen kapták a repteret?
Budapest — Pénzbefektetés és kockázat nélkül, voltaképp ingyen szerezte meg a ferihegyi reptér üzemeltetését 75 évre a Hochtief AirPort (HTA) nevű külföldi befektető – tudta meg a Blikk a reptérhez közel álló forrásokból.
A külföldi üzemeltető mintegy 500 milliárd forintot befizetett ugyan a költségvetésnek, ám a borsos összegre felvett kölcsönöket magának a reptérnek kell kigazdálkodnia.
A korábban busás bevételekre szert tevő Budapest Airportnak azért kellett jelentősen lefaragnia kiadásaiból, hogy törleszteni tudja a külföldi tulajdonos által felvett, végül azonban a reptérre testált hiteleket – fogalmaztak a belső viszonyokat és a privatizációs szerződést jól ismerő, ám nevük elhallgatását kérő informátoraink. A Blikk úgy tudja, több külföldi ország törvénykezése börtönnel sújtja az ehhez hasonló pénzügyi konstrukciót.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem cáfolta értesülésünket, ám szerintük minden megfelel a hazai jogszabályoknak. "A tulajdonosok által nyújtott hitelek részben a részvények vételárát és a vagyonkezelési jog, illetve eladott eszközök ellenértékét, részben a jelenleg is folyó reptéri fejlesztéseket finanszírozták-finanszírozzák" – fogalmazott kérdésünkre Zicherman Zsolt szóvivő. Hozzátette, hogy a következő 70 évben az utasforgalmi bevételekből kell visszafizetni a hiteleket. – Számos más társaságnál találhatunk rá példát, elterjedt pénzügyi megoldásként – közölte.
– Nem értem, hogy akkor mi szükség volt a befektetőre. Miért nem a reptér vette fel a hitelt? – morfondírozott Kamarás Péter jogász. Ha a bankok belementek abba, hogy a reptér állja a törlesztést, és ne a befektető, akkor minden jogszerű, csak épp érthetetlen.
A kormányzatnak is szemet szúrt a reptér öt évvel ezelőtti privatizációja. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos már vizsgálja a szerződéseket. – Részleteket még nem tudok mondani, de én már nem lepődnék meg semmin – jegyezte meg a kormánybiztos.
V. J. Z.
|
[
"Budapest Airport",
"Hochtief AirPort"
] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Jelentős részeket emelt át szöveghűen a Debreceni Egyetemen megírt doktori disszertációjába Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) címzetes egyetemi tanára, a HM Zrínyi Kiadó vezetője. A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges értekezés felét korábbi szakirodalmi művekből és internetes cikkekből ollózta össze, a legtöbb esetben szöveghű átvétellel, hivatkozások nélkül. Az Egyetem megkeresésünkre megindította doktori címének felülvizsgálati eljárását.
Isaszegi János 2011-ben leadott doktori disszertációjának 143 tartalmi oldalából csupán a feléről nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy tartalmaz szóról-szóra, vagy apró átírásokkal átvett teljes bekezdéseket, oldalakat más szerzők műveiből. A Debreceni Egyetemen leadott, “A globális és a regionális biztonsági környezet változásainak hatásai" című értekezése nem csak nélkülözi a szabályos hivatkozásokat, de többségében témába vágó internetes cikkeket vagy szakirodalmi írások részeit másolja be és tünteti fel saját szellemi termékeként. Teszi ezt annak ellenére, hogy az egyetem Doktori Szabályzata szerint az alkotásnak önálló szellemi terméknek kell lennie, melyről a doktorjelöltön kívül a témavezető is nyilatkozik.
Isaszegi témavezetője Raffay Ernő volt, akinek tudományos munkássága főként Románia újkori történelmével kapcsolatos. Raffay 2010 óta jellemzően szabadkőművesekről jelenteti meg gondolatait, így szakterülete távol áll Isaszegi disszertációjának témájától. Raffay mint témavezető az értekezésről a leadáskor úgy nyilatkozott, hogy az “a jelölt önálló munkája".
Isaszegi János nem teljesen ismeretlen az országos médiában sem. A kétezres évek folyamán többször is nyilatkozott honvédelmi témákban, 2010 tavaszán pedig a Magyar Nemzet és a Békés Megyei Hírlap is interjút készített vele kényszerű nyugalmazásának ürügyén. Előadásokat tart a migráció témakörében, katonai pályafutása pedig komoly karrierként könyvelhető el: okleveles szakmérnök és szakközgazdász, több magyar, amerikai és NATO-kitüntetést is kapott az Irakban végzett missziós tevékenységéért, ahol a Koalíciós Parancsnokságon a koalíciós hadműveletek főnöke..
A disszertáció törzsszövege mellékletekkel együtt 143 oldal. Csupán 37 szakirodalmi hivatkozást tartalmaz az irodalomjegyzékben, illetve 11 másikat lábjegyzetként feltüntetve. Ez tudományos igényű munkáknál feltűnően alacsony: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) elfogadott, hadtudományi témájú disszertációk jellemzően 100-150 hivatkozást tartalmaznak, míg a Debreceni Egyetemen regionális témákban leadott értekezések 80-150 tételes irodalomjegyzékkel rendelkeznek – szövegközi hivatkozásból pedig ennek sokszorosát tartalmazzák. Több olyan pontja van Isaszegi disszertációjának ráadásul, melyen részletesen közöl eseményeket, adatokat, hivatkozások nélkül. (pl. 63., 65-67., 108-112. oldalak) Itt közvetlenül nem mutatható ki plágium, ennek ellenére nyilvánvaló a megfelelő hivatkozások hiánya.
Isaszegi jelentős részeket emelt át Kiss Zoltán László “Magyarok a békefenntartásban" című 2011-es munkájából, mely annál a Zrínyi kiadónál jelent meg, melynek vezetője Isaszegi. 2011. márciusában maga Isaszegi mutatta be ünnepélyesen a kötetet. Kiss Zoltán László munkája szerepel ugyan az irodalomjegyzékben, de itt csak egy oldal van hivatkozva, és az sincs kötve a leírtakhoz. Isaszegi további bekezdéseket, oldalakat emelt át Boldizsár Gábor, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara dékánjának 2008-as doktori értekezéséből, illetve különböző weblapok cikkeiből – elsősorban az Index, az Origo és a Wikipédia bejegyzései kerültek szöveghű átvételre. Kisebb részben szövegegyezés található Jónás János 2008-as disszertációjával is. Különösen feltűnő a webes cikkek átvételénél az átírás, átszerkesztés hiánya – az értekezést olvasva keresés nélkül is érezni a váltásokat a szövegezés stílusában.
Példaegyezések (a szövegek közötti eltérést vastagbetűs kiemeléssel jelezzük)
Isaszegi János 15. oldal Boldizsár Gábor 26. oldal A II. világháborút követő majd fél évszázados időszakot alapvetően a két szuperhatalom és a környezetükben kialakult szövetségesi rendszerek antagonisztikus szembenállása határozta meg, melyben többé-kevésbé megvalósult a politikai és katonai stabilitás, ami a bipoláris rendszer nagyfokú stabilitását eredményezte globális szinten. Ez a stabilitás a szövetségesi rendszereken belül a tagállamok minden fajta együttműködésében szintén megjelent. A bipoláris világ felbomlásával nem érkezett el az általános béke, mai világunkat továbbra is a háborúk, a konfliktusok, a válságok, a fegyveres erőszak, az emberi szenvedés, a kizsákmányolás jellemzik. A ’90-es évek eleji változások szétrobbantották a többévtizedes regionális statikus stabilitást, és felszínre törtek az elfojtott indulatok, veszélyek, valamint számos új kihívás is megjelent. A normális nemzetközi együttműködés fenntartása, illetve kiépítése érdekében szükségessé vált a stabilitás valamilyen szintű biztosítása, a nemzetközi kapcsolatok zavarainak minimalizálása, illetve kiiktatása. A globális szembenállás megszűntével a régiók stabilitása lett az első számú feladat, és a régiók biztonságának összegéből ered a globális biztonság. A biztonság megteremtésének és fenntartásának egyik fontos eszköze a békeművelet, amelynek jellemzői alapján megkülönböztetjük a korai (I. világháborúig), az I. generációs (alapvetően a hidegháború korszaka), a II. generációs (’90-es évek), a III. generációs (terrorizmus elleni küzdelem és rendezés), valamint a IV. generációs (például a jövő élettér-háború jellegű) műveleteket. A II. világháborút követő majd fél évszázados időszakot alapvetően a két szuperhatalom és a környezetükben kialakult szövetségesi rendszerek antagonisztikus szembenállása határozta meg, melyben többé-kevésbé megvalósult a politikai és katonai stabilitás, ami a bipoláris rendszer nagyfokú stabilitását eredményezte globális szinten. Ez a stabilitás a szövetségesi rendszereken belül a tagállamok minden fajta együttműködésében szintén megjelent. A bipoláris világ felbomlásával nem érkezett el az általános béke, mai világunkat továbbra is a háborúk, a konfliktusok, a válságok, a fegyveres erőszak, az emberi szenvedés, a kizsákmányolás jellemzik. A ’90-es évek eleji változások szétrobbantották a többévtizedes regionális statikus stabilitást, és felszínre törtek az elfojtott indulatok, veszélyek, valamint számos új kihívás is megjelent. A normális nemzetközi együttműködés fenntartása, illetve kiépítése érdekében szükségessé vált a stabilitás valamilyen szintű biztosítása, a nemzetközi kapcsolatok zavarainak minimalizálása, illetve kiiktatása. A globális szembenállás megszűntével a régiók stabilitása lett az első számú feladat, és a régiók biztonságának összegéből ered a globális biztonság. A biztonság megteremtésének és fenntartásának egyik fontos eszköze a békeművelet, amelynek jellemzői alapján megkülönböztetjük a korai (I. világháborúig), az I. generációs (alapvetően a hidegháború korszaka), a II. generációs (’90-es évek), a III. generációs (terrorizmus elleni küzdelem és rendezés), valamint a IV. generációs (például a jövő élettér-háború jellegű) műveleteket.
Isaszegi János 22-23.
A műveletek különbözőségéből adódó nemzetközi jogi problémák, a nemzetközi körülmények változása és a közvélemény nyomása arra indította az ENSZ-t, hogy kategóriákba sorolja a válságkezelő nem háborús műveleteket. Erre az első kísérlet Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár 1992-es Béketerve volt, ennek kategorizálásán alapszik az ENSZ békeműveleteinek jelenlegi csoportosítása. A békeműveletek minden formájánál megfigyelhető a politikai döntések primátusa. A békeműveletek az ENSZ jelenlegi állásfoglalása szerint a következőképpen csoportosíthatóak:- Konfliktus-megelőzés (Conflict Prevention): A válságok megelőzése, a már jelenlévő válságok feloldása, illetve az esetleges eszkaláció megakadályozásának érdekében a diplomáciai erőfeszítésektől a katonai erő megelőző bevetéséig terjedhet. Eszközei lehetnek még tényfeltáró missziók, konzultációk, figyelmeztetés, ellenőrzés és megfigyelés. A politika primátusa egyértelmű, a feladatok nagy része civil feladat, katonai részvételt csupán a legvégső esetben igényel. – Békefenntartás (Peace-keeping): A válsághelyzet érintettjei közötti ellenségeskedés megfékezésére irányuló művelet. Célja, hogy a kialakult helyzetet stabilizálják, a válságot deeszkalálják, illetve felügyeljék a fegyverszünet betartását, szétválasszák az ellenséges csapatokat. Sajátossága, hogy valamennyi érintett fél hozzájárulásával valósul meg. A fegyveres erők általában csupán politikai eszközként jelennek meg, konkrét harci tevékenység elvben nem zajlik. – Béketeremtés (Peace-making): Ezen műveletek akkor kezdődnek meg, amikor a már kirobbant konfliktushelyzetet kell kezelni diplomáciai és katonai lépésekkel, azok együttes alkalmazásával. A békéltetés diplomáciai eszköze lehet a közvetítés, tárgyalás, esetleges blokádok kialakítása. A katonai erők demonstratív felvonultatása, a konfliktusban résztvevők sakkban tartása (embargó, tenger- és légtérellenőrzés), végső esetben kényszerintézkedések végrehajtása jellemző. A béketeremtés békés eszközökkel való elérése kizárólag civil-katonai együttműködésben képzelhető el. – Békekikényszerítés (Peace enforcement): Szintén lehet diplomáciai és gazdasági jellegű tevékenység is, de legjellemzőbben katonai eszközökre épít; a békés eszközök alkalmazásának sikertelensége esetén fegyveres akciókat is magába foglaló kényszerítő eszközöket alkalmaz, akár a szembenálló felek akaratával ellentétesen is. Szükség esetén fegyverrel állítja vissza a békét. A civil szerep itt a leggyengébb a békeműveletek között, de elmondható, hogy ez sem valósítható meg sikeresen a politikai célok pontos katonai követése és a civil társadalommal való együttműködés nélkül. – Békeépítés (Peace-building): Azon politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedések összessége, amelyekkel egy válság sújtotta térség társadalma képessé válik arra, hogy visszatérjen a mindennapi élethez, illetve amelyek az állam működésének elősegítését, esetenként alapvető funkcióinak megteremtését/újrateremtését szolgálják. E tevékenység a polgári hatóságok támogatásától a fegyverzetellenőrzésig, a fegyveres erők ellenőrzéséig, kiképzéséig, sőt, akár demokratikus választások kiírásáig terjedhet. A békeépítés végrehajtásakor a nemzetközi szervezetek civil szakembereinek nagyobb szerepe van, mint a katonáknak, de természetesen a katonai jelenlét elkerülhetetlen annak érdekében, hogy hosszú távon megakadályozzák a konfliktus, a fegyveres cselekmények kiújulását. – Humanitárius művelet (Humanitarian Relief): A válságkezelés, a békeműveletek keretén belül végrehajtott tevékenység, amely az emberi szenvedés csökkentése érdekében végrehajtott feladatokra irányul, azon esetekben és helyszíneken, ahol a helyi hatóságok nem, vagy csak korlátozottan képesek támogatást nyújtani a lakosságnak. A nemzetközi és helyi civil szerveződések kiemelt szerepet töltenek be.
Kiss Zoltán László 19-20.
A műveletek különbözőségéből adódó nemzetközi jogi problémák, a nemzetközi körülmények változása és a közvélemény nyomása arra indította az ENSZ-t, hogy kategóriákba sorolja a válságkezelő nem háborús műveleteket. Erre az első kísérlet Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár 1992-es Béketerve volt, ennek kategorizálásán alapszik az ENSZ békeműveleteinek jelenlegi csoportosítása. A békeműveletek minden formájánál megfigyelhető a politikai döntések primátusa, illetve egy olyan fontos elem, melyről már szó esett a dolgozatomban, de amire a következőkben fogok részletesen kitérni: a civil-katonai kapcsolatok szerepe. A békeműveletek az ENSZ jelenlegi állásfoglalása szerint a következőképpen csoportosíthatóak:- Konfliktus-megelőzés (Conflict Prevention): A válságok megelőzése, a már jelenlévő válságok feloldása, illetve az esetleges eszkaláció megakadályozásának érdekében a diplomáciai erőfeszítésektől a katonai erő megelőző bevetéséig terjedhet. Eszközei lehetnek még tényfeltáró missziók, konzultációk, figyelmeztetés, ellenőrzés és megfigyelés. A politika primátusa egyértelmű, a feladatok nagy része civil feladat, katonai részvételt csupán a legvégső esetben igényel.- Békefenntartás (Peace-keeping): A válsághelyzet érintettjei közötti ellenségeskedés megfékezésére irányuló művelet. Célja, hogy a kialakult helyzetet stabilizálják, a válságot deeszkalálják, illetve felügyeljék a fegyverszünet betartását, szétválasszák az ellenséges csapatokat. Sajátossága, hogy valamennyi érintett fél hozzájárulásával valósul meg. A fegyveres erők általában csupán politikai eszközként jelennek meg, konkrét harci tevékenység elvben nem zajlik.- Béketeremtés (Peace-making): Ezen műveletek akkor kezdődnek meg, amikor a már kirobbant konfliktushelyzetet kell kezelni diplomáciai és katonai lépésekkel, azok együttes alkalmazásával. A békéltetés diplomáciai eszköze lehet a közvetítés, tárgyalás, esetleges blokádok kialakítása. A katonai erők demonstratív felvonultatása, a konfliktusban résztvevők sakkban tartása (embargó, tenger- és légtérellenőrzés), végső esetben kényszerintézkedések végrehajtása jellemző. A béketeremtés békés eszközökkel való elérése kizárólag civil-katonai együttműködésben képzelhető el. – Békekikényszerítés (Peace enforcement): Szintén lehet diplomáciai és gazdasági jellegű tevékenység is, de legjellemzőbben katonai eszközökre épít; a békés eszközök alkalmazásának sikertelensége esetén fegyveres akciókat is magába foglaló kényszerítő eszközöket alkalmaz, akár a szembenálló felek akaratával ellentétesen is. Szükség esetén fegyverrel állítja vissza a békét. A civil szerep itt a leggyengébb a békeműveletek között, de elmondható, hogy ez sem valósítható meg sikeresen a politikai célok pontos katonai követése és a civil társadalommal való együttműködés nélkül. – Békeépítés (Peace-building): Azon politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedések összessége, amelyekkel egy válság sújtotta térség társadalma képessé válik arra, hogy visszatérjen a mindennapi élethez, illetve amelyek az állam működésének elősegítését, esetenként alapvető funkcióinak megteremtését/újrateremtését szolgálják. E tevékenység a polgári hatóságok támogatásától a fegyverzetellenőrzésig, a fegyveres erők ellenőrzéséig, kiképzéséig, sőt, akár demokratikus választások kiírásáig terjedhet. A békeépítés végrehajtásakor a nemzetközi szervezetek civil szakembereinek nagyobb szerepe van, mint a katonáknak, de természetesen a katonai jelenlét elkerülhetetlen annak érdekében, hogy hosszú távon megakadályozzák a konfliktus, a fegyveres cselekmények kiújulását. – Humanitárius művelet (Humanitarian Relief): A válságkezelés, a békeműveletek keretén belül végrehajtott tevékenység, amely az emberi szenvedés csökkentése érdekében végrehajtott feladatokra irányul, azon esetekben és helyszíneken, ahol a helyi hatóságok nem, vagy csak korlátozottan képesek támogatást nyújtani a lakosságnak. A nemzetközi és helyi civil szerveződések kiemelt szerepet töltenek be.
A fenti szövegegyezések általános jelenségként fordulnak elő a disszertációban. A következő táblázatban részletezzük az eddig fellelt plágiumokat,a bekezdés után ezek jegyzékét letölthető formátumban csatoljuk is. Isaszegi azóta írt egy könyvet is, mely pozitív fogadtatásra talált.
Plágiumlista
(Kiss Zoltán László = KZL; Boldizsár Gábor = BG; Jónás János = JJ)
Letölthető plágiumlista
Isaszegi János disszertációja
Boldizsár Gábor disszertációja
Kiss Zoltán László könyve
Jónás János disszertációja
A plágiumüggyel kapcsolatban megkerestük Isaszegi Jánost, témavezetőjét, dr. Raffay Ernőt, a Doktori Iskola vezetőjét, dr. Nagy Jánost, a szigorlati bizottságának vezetőjét, dr. Sinóros-Szabó Botondot, a Debreceni Egyetem sajtóosztályát, illetve a fő forrásműként szolgáló könyv szerzőjét, dr. Kiss Zoltán Lászlót. Cikkünk megjelenéséig dr. Sinóros-Szabó, dr. Kiss és a Debreceni Egyetem válaszolt, dr. Nagy pedig későbbre ígért választ. A szigorlati bizottság vezetőjét az értekezés szakmaiságáról és a védésről kérdeztük, elmondása szerint a felmerülő problémák nem a bizottságának hatáskörébe tartoznak, eljárást nem tervez indítani Isaszegi ellen. Dr. Kiss Zoltán László szóban hozzájárult, hogy művét Isaszegi forrásként felhasználja, a helyzetet nyilvánosan viszont nem szeretné kommentálni.
A Debreceni Egyetem részéről dr. Csernoch László rektorhelyettes válaszolt kérdéseinkre. Nem volt tudomásuk a plágiumról, azonban a doktori szabályzat szerint eljárást indítanak, hogy megvizsgálják az értekezést.
Amennyiben érkeznek még válaszok a megkeresett személyektől, cikkünket frissítjük.
Letölthető plágiumjegyzék
|
[
"Debreceni Egyetem"
] |
[
"NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara",
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Békés Megyei Hírlap",
"Koalíciós Parancsnokság",
"HM Zrínyi Kiadó",
"Doktori Iskola"
] |
A Kúria döntése értelmében a Magyarország jobban teljesít című kampány nem a kormány reklámjának, hanem pártpropagandának minősül, így azt törölni kell, és helyette a bírósági végzést kell közölni – derült ki az Együtt-PM közleményéből.
A kormányváltó szövetség két politikusa, Braun Róbert (MSZP) és Szigetvári Viktor (Együtt-PM) panaszt tett a TV2-n futó, "Magyarország jobban teljesít" szlogenű propagandaanyagok miatt, arra figyelmeztetve, hogy Magyarország kormánya az adófizetők pénzéből építette fel és tette ismertté ezt a fősort, majd azt – jelképes összegért – átadta egy pártnak, nevezetesen a Fidesznek, így a kormányzati "tájékoztató anyagok" terjesztése valójában nem más, mint közpénzen végzett pártpropaganda – írja az Együtt-PM.
Miután a Nemzeti Választási Bizottság jogsértés hiányában elutasította a keresetet, a két politikus a Kúriához fordult jogorvoslatért. A Kúria most kézhez kapott végzésében a kormányváltó szövetségnek adott igazat és eltiltotta a TV2-t a további jogsértéstől, továbbá arra kötelezte a csatornát, hogy a határozat közlésétől számított 3 napon belül a jogsértő közlésekkel azonos napszakban, és ahhoz hasonló módon tegye közzé a végzés rendelkező részét.
Az indokolásban a Kúria – a többi között – kimondja, hogy egy tájékoztató anyag esetében nem a megrendelő személye, hanem az anyag tartalma határozza meg azt, hogy politikai reklámról, vagy közérdekű közleményről van-e szó.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
A Magyar Bírói Egyesület szerint Rogán elhíresült rezesovázós videója a bíróság befolyásolásának a látszatát keltette, pedig ez fel sem merülhet.
A kormánypárt vezető politikusa 2013. december 3-án Facebook-oldalán közzétett és a médiában is nyilvánosságot kapott nyilatkozatában éles kritikával illetett egy folyamatban lévő ügyben – a kényszerintézkedés tárgyában – hozott nem jogerős bírósági döntést. A megfogalmazott nyilatkozat alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse, áll a Magyar Bírói Egyesület közleményében.
A Magyar Bírói Egyesület határozott álláspontja, hogy más hatalmi ágak képviselői nem fogalmazhatnak meg nem jogerős bírósági döntésekkel szemben elvárásokat. Magyarország Alaptörvénye ugyanis deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
Mit tett Rogán?
Rogán Antal, a Fidesz frakció vezetője kedden egy videoüzenettel tiltakozott a négy halálos áldozatot követelő balesetben vétkes Eva Rezešová házi őrizete ellen, és felszólította a parlament alkotmányjogi bizottságának elnökét és az igazságügy-minisztert, hogy vizsgálják ki a házi őrizet indokoltságát, és ha kell, a törvények szigorításával előzzék meg, hogy "még egyszer ilyen felháborító eset″ előforduljon.
A videót az előtt az új építésű ház előtt vették fel, ahol Rezešová a házi őrizetét tölti. Rogán magáról az ítéletről nem mondott véleményt – "ezt majd a másodfokú bíróság megítéli″ –, de felháborítónak nevezte, hogy a bíróság "rögtön, még a másodfokú eljárás előtt, luxuskörülmények közé" kihelyezte házi őrizetbe a nőt. "A házi őrizet ilyen esetben, ilyen körülmények mellett teljességgel elfogadhatatlan" – mondta Rogán.
Erre mit tesz Isten?
A másodfokú bíróság még aznap megváltoztatta az első fokon eljáró gödöllői bíróság döntését: a több ember halálát okozó ittas járművezetésért elítélt, majd a jogerős döntésig házi őrizetbe került Eva Rezešovának vissza kellett mennie a börtönbe.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Magyar Bírói Egyesület"
] |
A CBA Kereskedelmi Kft. átveszi az adócsalással gyanúsított franchise partnere, a Delikát Kft. érdekeltségébe tartozó 19 bolt működtetését, a céghez kapcsolódó mintegy 550 dolgozónak pedig biztosítja a további munkalehetőségét, és vállalja a Delikát Kft.-vel kapcsolatban álló franchise partnerek ellátását is - írja a lánc hétfői közleménye.
Mint azt múlt héten megírtuk, a NAV négy milliárd forintos áfa-csalási ügyben indított nyomozást a Delikát Kft. ellen, amely magyar cégektől vásárolt elvileg szlovák cégek számára árut, és bár az végül nem hagyta el Magyarországot, az áfát mégis visszaigényelték. Az ügyben nyolc ember előzetes letartóztatásba, öt pedig házi őrizetbe került.
A CBA közleményében ismételten hangsúlyozza: a Győr-Moson-Sopron megyében működő vállalkozás napi ügyeiről (franchise kapcsolat révén) nincsen konkrét, mindenre kiterjedő információjuk. "A vizsgálatról mi is a sajtóból értesültünk" - jegyzik meg.
Az adóhatóság azt írta: a példátlan adócsalásért akár húsz év börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. Az akcióban, amelynek során lecsaptak a céghálózatra, negyven helyszínen száz pénzügyi nyomozó vett részt.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője ezt követően közleményben tudatta: azokat a vállalkozásokat, amelyek jogerős és végrehajtható bírósági ítélet alapján bűncselekményt követtek el, azonnali hatállyal kizárják a rendszerből.
|
[
"CBA",
"Delikát Kft."
] |
[
"CBA Kereskedelmi Kft."
] |
Ezúttal több mint százmillió forint uniós pénzt nyert régi ismerősünk, a Régiók Fejlesztéséért Egyesület, akik Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kedvenc borászfalujaként emlegetett Mádon, valamint Balatonvilágoson és Balatonfenyvesen fognak kertészkedni. Az egyesületről 2015-ben írtunk, akkor eléggé unióspénz-szivattyúnak tűntek.
Ha megfeszültünk, sem találtuk kézzelfogható eredményét azoknak a környezetvédelmi projekteknek, amelyekre 2009-től fogva nyert el összesen több mint 600 millió forint uniós forrás nyert a Régiók Fejlesztéséért Egyesület (RFE).
Szépen kicsinosított, ám munkaidőben "utcáról beesve" üresnek tűnő, nem látogatható, akkoriban ki sem nagyon táblázott környezetvédelmi központokat találtunk országszerte, illetve vitatható oktatási fejlesztéseket mutattunk be 2015-ben:
A nem kifejezetten ismert nevű egyesület több szálon kötődik a Lázár János kedvenc borászfalujaként aposztrofált Mádhoz. A borsodi falu két dolog miatt érdemelte ki a címkét: Lázár családjának szőlője van a határban, a település pedig szomszédaihoz viszonyítva el van árasztva uniós fejlesztési forrásokkal.
A balatonakarattyai központú egyesületnek volt már korábban is mádi munkája, s új uniós projektjük is részben a Tokaj-hegyaljai faluban valósul majd meg az ígéretek szerint. A RFE október eleji döntéssel nyert a munkák 80 százalékának megfelelő pénzt, összesen 107,5 millió forintot arra, hogy kertészeti és gondnoki szolgáltatást vállaljanak, illetve ilyen képzéseket nyújtsanak két balatoni településen, illetve Mádon.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Régiók Fejlesztéséért Egyesület"
] |
[] |
A plágiumügyet vizsgáló egyetemi bizottság olyan döntést hoz, hogy Schmitt Pál maradhat a posztján – erre számítanak az Index által megkérdezett kormánypárti képviselők. A Fidesz belső fórumain az elmúlt hetekben nem merült fel a kérdés, kormánypárti források szerint azért, mert Schmitt sorsáról úgyis Orbán Viktor dönt. A plágiumügy bagatellizálására utal, hogy a Magyar Nemzet információi szerint a bizottsági vizsgálat csak annyit állapított meg, hogy a jelenlegi szabályokat sérti a dolgozat forráskezelése.
Nem foglalkoztatja különösebben a kormánypárti képviselőket, hogy milyen eredményre jut szerdán a Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyét vizsgáló egyetemi bizottság – derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket hétfőn folytattunk kormánypárti politikusokkal. Több képviselő is úgy fogalmazott, hogy "nem túl érdekes az egész ügy". Ezt azzal magyarázták, hogy szerintük a plágiumgyanúnál jobban érdeklik az embereket az IMF-tárgyalások és az ügynökkérdés rendezése. Többen hozzátették: a kérdés csak a vizsgálat után lesz politikailag aktuális.
Maradhat a doktori?
A Magyar Nemzet értesülése szerint a köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló bizottság szerint az 1992-es dolgozat megfelel az egyetemi és a törvényi feltételeknek. A bizottság szerdán hozza nyilvánosságra a jelentését. A lap értesülése szerint nem indokolt a doktori cím elvétele, ám a bizottság a disszertációban felhasznált források megjelölését szakszerűtlennek minősítette. A bizottság szerint a hiányosságokra már az előopponensi véleményben fel kellett volna hívni Schmitt Pál figyelmét, ami azonban nem történt meg.
Egy kormányzati tisztséget is betöltő politikus szerint az érdektelenség a Fidesz belső fórumain is érezhető volt az elmúlt hetekben. A forrás szerint korábban a képviselők négyszemközti beszélgetésein, viccelődéseiben többször is előkerült a téma, az elmúlt hetekben azonban ez már nem volt jellemző. Nem került szóba a kérdés a hétfői frakcióülésen sem. A politikus szerint ennek az lehet az oka, hogy a képviselők úgy vélik, ha Schmittnek távoznia kell, akkor az Orbán Viktor kormányfő döntésén múlik majd, a frakciónak ebbe nem lesz beleszólása. Az érdektelenséghez hozzájárulhatott az is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárások miatt több fontos téma is napirenden volt az elmúlt hetekben.
A forrás szerint az ellenzék sem kényszerítette rá arra a kormánypártokat, hogy komolyabban foglalkozzanak a témával. Az ellenzéki képviselők parlamenti felszólalásaikban nem sokszor hozták szóba a témát, Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció például írásbeli kérdést tett fel az egyetemi vizsgálatról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek. Réthelyi március 20-i válaszában azt írta: "A kormánynak semmilyen befolyása nincs az ügyre. Kizárólag az egyetem tudományos közösségének joga, hogy a tudományos vizsgálat módszerét, időigényét és a tudományos értékítéletet meghatározza.". A kormánypárti képviselő szerint a kormány így könnyen tudta magát tartani ahhoz a stratégiához, hogy a nyilvánosság előtt nem beszél Fideszen belül is többek által kínosnak minősített kérdésről.
A képviselő azt mondta: arra számít, hogy az egyetemi bizottság felemás döntést hoz: elismeri, hogy a kisdoktori a jelenlegi szabályok alapján már nem állna meg a helyét, de megállapítja, az akkori előírásoknak megfelelt. A kormányzati tisztséget is betöltő politikus várakozása szerint Schmittet így valószínűleg nem fosztják meg a doktorijáról, maradhat a posztján. Egy másik kormánypárti politikus arról beszélt, ha Schmittet elmarasztalják, az lesz érdekes, hogy mennyire lesz negatív a bizottság jelentése. Ha ez nem lesz teljesen negatív, az is elképzelhető, hogy Schmitt a posztján maradhat, mondta. Példaként Medgyessy Péter korábbi MSZP-s miniszterelnököt említette, aki azt követően is a posztján maradt, hogy kiderült, SZT-tiszt volt a rendszerváltás előtt. Ráadásul a képviselő szerint utóbbi nehezebben védhető, mint a plágiumvád.
Ha Schmitt kénytelen lenne lemondani, az komoly presztízsveszteséget jelentene a kormányzatnak, mondták többen. Az egyik forrás szerint ráadásul ez ellentétes is lenne a kormány jelenlegi hatalomgyakorlási technikájával, ami arról szól, hogy a kormánypártok minden fontosabb pozíciót megpróbálnak megszerezni, a posztok betöltőit pedig megvédik a támadásoktól. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy a képviselők közti beszélgetéseken az sem merült fel komolyabban, hogy ki lehet Schmitt utóda, ha az államfő kénytelen lenne távozni. Az egyik forrás szerint pletykaszinten például Martonyi János külügyminiszter neve merült fel, akiről még február közepén írta a Népszava írta, hogy Schmitt távozása esetén esélyes lehet az államfői posztra.
A hvg.hu januárban arról írt, hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A Köztársasági Elnöki Hivatal még aznap visszautasította a cikk állításait. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja január végén jelentette be, hogy létrejött a köztársasági elnök kisdoktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság. A bizottság vizsgálatának eredménye március 28-ára készül el, Schmitt Pál Szöülban várja majd a szerdai bejelentést.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara",
"Demokratikus Koalíció",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
Az előválasztás második fordulójában bebizonyosodott, hogy Rogán Antal hivatala és baráti köre nemcsak a Fideszt építi, hanem – például a grúz-izraeli Shabtai Michaeli médiacsoportján keresztül – az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik összekuszálni. A 2022-es parlamenti voksolás előtti időszak egyik kulcskérdése: mi jön a Pesti Hírlap–168 Óra-csoport egyoldalú Dobrev Klára-kampánya után? Milyen szerepet szánnak az ugyancsak NER-kitettségben működő – de még sajtószerű – Indexnek, Népszavának vagy ATV-nek?
Kevesek által figyelt, de annál sebesebb sajtópiaci koncentráció ment végbe az elmúlt hónapokban Magyarországon, amelynek politikai jelentőségére először az előválasztás mutatott rá. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a baloldal hagyományos "tábori újságja", a 168 Óra és a 168.hu internetes portál, a nemrég az LMBTQ-szerelem mellett több különböző címlappal kiálló Elle magazin, a lakberendezéssel foglalkozó Elle Decoration, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap – amely, mint alább dokumentáljuk, meghökkentően egyoldalú Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki háziversenybe. Ugyanez a csapat – mint a Media1 megírta – még a 2022-es a választások előtt előrukkolhat egy teljes vidéki laphálózattal, továbbá a közéleti televíziózás és a rádiózás irányába is nyitnának.
A Pesti Hírlap előválasztási aktivizmusa alighanem arra utal, hogy a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Rogán Antal – illetve a kabinetminiszter baráti köre – immár nemcsak a Fideszt építi, hanem az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik befolyásolni (Orbán Viktor újrázása érdekében). Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a következő hetekben, hónapokban bezárják vagy durván áthangolják a már NER-kézre került, állami reklámokkal megtámasztott kormánykritikus médiumokat. Inkább "csak" azt, hogy például kiemelt feladatukká teszik a harmadik erőként felbukkanó pártok menedzselését, vagy épp az ellenzéki káosz, a Márki-Zay Péter mögött formálódó tömb belső konfliktusainak felnagyítását, gerjesztését. Azaz a baloldali, liberális vagy exfideszes bizonytalanok voksolási hajlandóságának letörését, hogy százalékokban mérhető kárt okozzanak a Márki-Zay-listának. Nézzük tehát közelebbről az előválasztási pilot projektet, vagyis amikor
a Rogán-művek a Fidesz összes létező felületén a "Stop Gyurcsány!"-szlogent futtatta, a függetlennek vagy balliberálisnak látszó – de NER-finanszírozású – Pesti Hírlap–168 Óra-csoport viszont "Start Dobrev!"-üzemmódba kapcsolt.
Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ne Márki-Zay Péter legyen Orbán Viktor kihívója 2022-ben. Először álljon itt egy "seregszemle": mi fán terem, kikből áll és kik pénzelik pontosan a fent említett Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingot?
A társaság motorja a korábban külföldön médiavállalkozgató, majd a hazai sajtóportfoliója egy részét a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) köreitől megszerző Milkovics Pál – a lapcsoport neves új befektetője pedig Rogán Antal grúz-izraeli barátja, az épp fogászati implantátumgyártással hasító Shabtai Michaeli. Utóbbi régóta kerülgeti a politika álló- és hullócsillagait. Korábban az SZDSZ-es fővárosi városvezetéssel "hangolódott" össze a metróállomásokon üzemelő Princess pékséglánc és néhány zavaros ingatlanügy haszonhúzójaként, később pedig ugyanőt a Rogán-féle "fideszes" letelepedésikötvény-biznisz egyik szereplőjeként rajzoltuk körbe. Noha a Tbilisziből Tel-Aviv környékére, majd Budapestre származott üzletember hevesen tagadja, hogy érintett lett volna pénzes (orosz) bevándorlók Magyarországra közvetítésében, végül minden ellenünk indított perét jogerősen elbukta. S hogy még mosolyogtatóbbá tegye saját védekezését, az általa fémjelzett új médiaholding igazgatóságában az az Oláh Zoltán is helyet kapott, aki anno a letelepedésikötvény-kereskedést is menedzselte.
Milkovics Pál és Shabtai Michaeli egyaránt úgy nyilatkozott, hogy közös ismerősük, Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja révén kerültek sajtótulajdonosi kapcsolatba – "ő mutatott be minket egymásnak a zsinagógában". Bodnár egyébként most nyáron ugyancsak igazgatósági tag (sőt elnök) lett a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingban, tehát szó sincs arról, hogy a lapcsoport nagyon eltávolodott volna Köves Slomóéktól. A jegyzőkönyv kedvéért pedig most felidézzük, Milkovics és Michaeli hogyan állt eredetileg a sajtószabadság és a politikai függetlenség ügyéhez – legalábbis a szavak szintjén.
Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatója a Válasz Online-nak 2020 októberében...
• arról, hogy megbízást teljesít-e; konkrétan Habony Árpádét, esetleg a Fideszét: "Mutassanak egyetlen cikket a Pesti Hírlapból vagy 168 Órából, amely nem volt korrekt, netán a kormány szekerét tolta!"
• arról, hogy akar-e "cimboráskodni" kormányemberekkel, illetve állami hirdetésekből gazdagodni: "Piaci alapon akarunk működni, erre építettük fel az üzleti modellünket, nem cimboráskodásra. (...) Nem politizálni jöttem, nem politikai pártot, pártokat, ideológiákat kiszolgálni. A klasszikus újságírásban hiszek."
Shabtai Michaeli, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. társtulajdonosa a Media1-nek 2021 júliusában...
• arról, hogy kapcsolatban áll-e a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével: "Rogán Antal már több mint tíz éve barátom. (...). Ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt (...), nem kérek tőle tanácsokat, magam hozom meg a döntéseket.
• arról, elmondta-e Rogánnak, hogy beszáll a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportba: "Nem, nem osztottam még meg vele, de ha módomban lesz, el fogom mondani, ahogy azt barátok teszik."
• arról, hogy lesznek-e állami hirdetések a lapokban, miután megjelent a médiacsoport tulajdonosi körében: "Nem azáltal, hogy beszálltam ebbe a vállalatba, hanem azáltal, hogy eljutunk arra a szintre, hogy akarjon nálunk hirdetni az állam.
• arról, hogy beleszól-e az újságkészítésbe: "A nyomatékosság kedvéért álljon itt: tartalmi kérdésekbe nem szólok bele. (...) Ahogy azt már többször elmondtuk, objektív, kiegyensúlyozott médiumokat működtetünk."
Milkovics Pál a Telexnek 2021 júliusában...
• arról, előnyös-e a médiacsoportnak, hogy Shabtai Michaelinek vannak nagypolitikai kapcsolatai: "Shabi nem politikai összekötőnek jött, hanem mint pénzügyi befektető. (...) Ugyanakkor nincsenek illúzióim, pontosan tudom, hogy ebben az interjúban nem fogom meggyőzni a legtöbb olvasót bármiről is. Ön valószínűleg majd adni fog egy olyan címet, amiben benne lesz, hogy »Rogán« vagy »Habony«, azért, hogy kattintsanak."
• arról, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Michaeli, aki eleinte nem szólt bele semmibe, később beforgatja a médiacsoportot a NER világába: "Én Shabit nem tartom NER-közeli befektetőnek."
• arról, hogy üzleti szereplőként mennyire lehet szabadon működni a magyar médiában: "Nekem eddig sikerül. Lehet ma Magyarországon üzletileg sikeres médiavállalatot működtetni anélkül, hogy valamilyen kormánybarát tartalmat kelljen előállítani."
S hogy mi történt ilyen előzmények és fogadkozások után az első politikailag éles helyzetben a Pesti Hírlappal? Az ellenzéki előválasztás második, kormányfőjelölti fordulója idején az addig kiegyensúlyozott és államihirdetés-mentes Pesti Hírlap hadrendbe állt. A 2021. október 6-i lapszámban még kizárólag a médiacsoport saját promóciós anyagai jelentek meg (Elle, 168 Óra), piaci és kormányzati reklámok véletlenül sem. Aztán október 7-én egy oldal terjedelemben már feltűnt Merkely Béla és "Az oltás működik, Magyarország működik" című fizetett kormánytartalom. A 8-i újság borítóján az állami Szerencsejáték Zrt. lottóhirdetése szerepelt, az igazi címlapon pedig a tetterős Dobrev Klára fotója mellett ez a szöveg: "A győztesek soha nem adják fel, akik feladják, sohasem győznek!". A belíveken aztán találtunk még interjút is a DK miniszterelnök-aspiránsával ("Dobrev: Felkészült vagyok" címmel), illetve megint egy fizetett Merkely-fejet. Ahogy az alábbi montázson látszik, az október 11-i szám nyitóoldala egy kiragadott mondattal hergelt Márki-Zay Péter ellen, belül pedig ismét jött a lapnak állami zsetont jelentő Merkely-arc, kiegészítésként pedig egy agrárminisztériumi hirdetés. Október 12-én újra egy tetszetős lottóreklámmal csigázták az olvasókat, majd a második címlapon Dobrev szerepelt a "Szívvel, lélekkel kormányozna" felirat társaságában, az alsó sarokban pedig a "hazaárulózó" Márki-Zay szomorkodott. Belül még: Merkely-fej, továbbá riport a Gyurcsány-párti kormányfőjelölt tatabányai útjáról – "A nők mindent megoldanak" címmel –, ahol, mint kiderült, "a hideg, esős idő ellenére" rengetegen várták a nagyszerű szónokot. Az október 13-i lap újabb Márki-Zay-nyírással indult (lásd lent), majd jött Merkely, aztán megtudtuk – Dobrev Klára debreceni fórumának rezüméjeként –, hogy "A változás elkezdődött". Megtaláltuk még a lapban az állami Magyar Villamos Művek hirdetését, valamint a kormány zöldpolitikai elkötelezettségét igazolni hivatott kreatív reklámot (egy-egy kolumnán). A további lapszámokat is lenne miért szemlézni, de a legtöményebben e négyben jelent meg a "Start Dobrev!"-kampány.
Ráadásként az előválasztás utolsó napján a Pesti Hírlap testvérmédiuma, a 168.hu még közölte azt a villámhírt, hogy Gyurcsány Ferenc szerint valójában Soros György áll Márki-Zay Péter mögött, de ezt a csodát végül leszedte a hírportál. Mindezen fejlemények után a Válasz Online e-mailben kereste meg Milkovics Pált és Shabtai Michaelit. Megkérdeztük tőlük, van-e összefüggés az állami hirdetések megérkezése és az előválasztási kampányban történő aktív Pesti Hírlap-részvétel között? Továbbá: a tulajdonukban álló újságcsalád milyen volumenű és időtartamú reklámszerződést kötött a kormányzattal, illetve helyeslik-e, hogy a sajtójuk ilyen nyilvánvalóan beszállt az ellenzéki belharcba?
Napokat hagytunk nekik a válaszadásra, de nem kívántak élni a felkínált lehetőséggel. Mások viszont felmondással feleltek helyettük: Pion István főszerkesztő és társai azért távoznak, mert szakmailag vállalhatatlannak tartják a Pesti Hírlap fenti címoldalait, melyeket "nem mi találtunk ki, nem a főszerkesztő ötlete volt". Az pedig nyilvánvaló, hogy egy újság függetlensége akkor szűnik meg egyértelműen, ha nem a szerkesztői gárda műve a tartalom és a forma.
A Válasz Online idén januárban jelezte: miután nyíltan kormányközeli tulajdonos vette át az Indexet, immár legalább 50 százalékos a NER-kontroll a közéletet tematizálni képes sajtótermékek piacán – a politikával is foglalkozó televíziók és napilapok esetében pedig kétharmados. (Úgy ráadásul, hogy a megyei újságokat nem másfél tucat, hanem egyetlen termékként számoltuk el, és még nem tudhattuk, hogy a Milkovics–Michaeli páros vidéki laphálózatot is tervez.) Ezek tehát az infrastrukturális adottságok – ettől persze az "istenadta nép" még dönthet úgy, hogy szívesebben olvas és tart el pártfüggetlen orgánumokat.
Korábbi összeállításunkban világossá tettük, hogy léteznek bizonytalan státusú médiumok, amelyek (még) sajtószerűen, de (már) Fidesz-kitettségben üzemelnek. Ahogy láttuk, a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportot az előválasztás során politikai fegyverként használta – és finanszírozta – a hatalom. Ezek után nagy kérdés, önazonos maradhat-e hosszabb távon az ATV, melynek egyik végső haszonhúzója a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagy mi lesz a most főszerkesztőt váltó, a kétkulacsos Leisztinger Tamás által kiadott Népszava sorsa, illetve hagyják-e a normalitás keretei között működni – a TV2-vel és a Pesti TV-vel egyértelműen a Fidesz-hatalmat propagáló – Vaszily Miklós máig jelentős online portálját, az Indexet?
Nyitóillusztráció: MTI és Media1 nyomán (Rogán Antal és Shabtai Michaeli)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
|
[
"Pesti Hírlap",
"168 Óra",
"Michaeli",
"Schwartz & Brit Média Holding Zrt."
] |
[
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség",
"Pesti Hírlap–168",
"Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Pesti TV",
"Pesti Hírlap–168 Óra-csoport",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Pesti Hírlap-részvétel",
"Válasz Online",
"Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding",
"Hit Gyülekezete",
"Magyar Villamos Művek"
] |
40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett egy pár éve felújított épületet alakítanak át, hogy úgy nézzen ki, mint 1905-ben. Mondjuk, akkor senkinek sem tetszett.
A Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági minisztérium leendő székhelyéül. Az 1906-ban Fellner Sándor tervei alapján elkészült épületben 1945-ig az akkori Pénzügyminisztérium működött.
Az épületet annak ellenére is az eredeti, száz évvel ezelőtti állapotába állítják helyre, hogy túldíszítettsége miatt már a maga korában is nagyon sok bírálat érte. A szomszédos Mátyás-temploméval konkuráló neogótikus tornyot egy második világháborús találat tüntette el. A 2016-os tervek szerint a beruházás költsége 26, az idei költségvetés szerint 40,5 milliárd forint. A minisztérium több mint kétezer dolgozója közül a pályázati kiírás szerint is csak nagyjából 800-nak jut hely a Szentháromság téren, azaz dolgozónként 50 millióba fáj a projekt.
2017 elején egy miniszteri biztost neveztek ki a feladatra – Borbély Pált –, majd az ugyancsak bevett forgatókönyv szerint egy külön projektcég is alakult, az NGM-TÉR6 (május óta PM-TÉR6) Kft., amelynek vezetője Borbély Pál, aki a Várba költözést preferáló pénzügyminiszter Varga Mihály Mihály közbenjárására az 1,1 milliárd forintból felújított Klebelsberg-kastély műszaki ellenőreként is tevékenykedett.
A projekt első ütemének eredetileg becsült, és az eredményhirdetés szerinti összege is nettó 9,8 milliárd forint. Három vetélytárs közül a keretszerződésben már előzőleg is nevesített W-G 2018 Konzorcium nyerte el, amelyben a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. vesz részt.
A konzorcium feladatai az első ütemben tartószerkezeti és tetőbontási munkák elvégzése, a nyilászárók cseréje, valamint a háború után elbontott emelet és rizalit (azaz homlokzat) visszaépítése lesz.
A West Hungária Bau tavaly majdnem megduplázta nettó árbevételét (25,4 milliárd forintról 41,4 milliárd forintra), adózás előtti eredménye pedig 2,5 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra emelkedett 2016-hoz képest. A tulajdonos Paár Attila legutóbb 35. volt a leggazdagabb magyarok listáján 31,5 milliárd forintra becsült vagyonnal, a Puskás Stadion mellett például a PM mai József Nádor téri épülete alatti mélygarázst is ők építik. A Garage tavaly az előző évi 730 millió forintról egymilliárdra növelte nettó árbevételét, nyeresége pedig szinte megduplázódott, 67 millió forintra – írta a 24.hu.
Kollégánkat egyébként május végén rendőrök igazoltatták, amiért fotókat szeretett volna készíteni a tervezett építkezés helyszínén, majd augusztusban írtunk egy tényfeltáró cikket a felújításról.
|
[
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"West Hungária Bau Kft."
] |
[
"W-G 2018 Konzorcium",
"PM-TÉR6) Kft."
] |
Előzetes letartóztatásba helyezték a Magyar Honvédség (MH) egy jogász végzettségű főtisztjét befolyással üzérkedés megalapozott gyanúja miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) budapesti regionális osztályának főügyész-helyettese.
Margl Zoltán közleménye szerint a regionális osztály augusztus 24-én rendelt el nyomozást "vesztegetést állítva elkövetett" hivatali befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt. A debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár állományába tartozó jogász végzettségű, jogi és igazgatási főnöki beosztású főtisztet szeptember 6-án gyanúsítottként hallgatták ki.
Az ügyészség eddigi adatai szerint a főtiszt magát katonai ügyésznek is kiadva – vagyoni előnyt, készpénzt és motorkerékpárt kérve – azt állította, hogy folyamatban lévő büntetőeljárásokban eljáró hivatalos személyeket veszteget meg az eljárások megszüntetése, illetve különböző kényszerintézkedések elmaradása érdekében.
A gyanúsítotti kihallgatást követően a főtisztet őrizetbe vették. A főügyészség indítványára a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa szeptember 8-án elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapra.
|
[
"Magyar Honvédség"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MH 5. Bocskai István Lövészdandár",
"Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
"Ha az MSZP nem lopott volna, nem lenne sztrájk" + Videó
Fidesz: adják vissza a milliárdokat!
Ezért a Fidesz arra szólítja fel a szocialistákat, hogy adják vissza az "ellopott milliárdokat" a BKV-nak, a MÁV-nak és a Malévnak – mondta Cser-Palkovics András, az ellenzéki párt helyettes szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A közszolgáltatásoknak működniük kell, azonban ezt a mostani kormány képtelen garantálni, mert "ellopta ezekből a cégekből a pénzt" – tette hozzá a fideszes politikus.
Cser-Palkovicc szerint ha az MSZP nem tolta volna ki talicskával a pénzt a BKV-ból, akkor maradt volna anyagi forrás a már alig működő buszpark felújítására és a dolgozók tisztességes fizetésére is. Hozzáfűzte, a MÁV-nak sem lenne olyan tragikus a helyzete, és nem fenyegetőzne az egyik szakszervezet állandóan sztrájkkal, ha nem tették volna tönkre a vasúttársaságot, ha nem zárták volna be a vasútvonalakat, ha a stratégiai ágazatokat nem privatizálták volna, és ha nem lennének sokmilliós vezetői fizetések. A Malévnál sem állna elő olyan helyzet, mint a mostani, ha az MSZP-kormány nem adta volna el "bagóért" a légitársaságot - mondta Cser-Palkovics.
(MTI)
|
[
"MÁV",
"MSZP",
"BKV"
] |
[] |
Közel két hónap telt el azóta, hogy egy hétköznapi példán illusztráltuk a közérdekű adatok megismerésének reménytelenségét. Ennyi idő után szívesen számolnánk be arról, megérkeztek a kért információk az Nemzetgazdasági Minisztériumtól, de továbbra sem tartunk itt. Az előző felvonás ott fejeződött be, hogy a minisztérium kiszámlázta az Indexnek a kért adatok összeállításának munkadíját, amit kisvártatva be is fizettünk.
Időközben azonban kiderült: arról elfelejtettek előzetesen tájékoztatni, hogy az általunk kért két adat közül az egyiket eleve nem állt szándékukban kiadni. Így gyanútlanul kiperkáltuk az összeget, de végül csak egy csomag információt kaptunk azért a pénzért, amiről azt hittük, hogy két csomag ára. És ha ez nem lenne elég, a szomorú igazság csak újabb hetek elteltével vált bizonyossá, mert sima panaszkodó levelünk megrökönyödésünkre újra működésbe hozta a bürokrácia fogaskerekeit.
Kettőt fizet, egyet kap
A történet eleje túl régre, 2016 nyarának végére nyúlik vissza, ekkor találtuk ki, hogy kikérünk néhány ártatlannak tűnő adatot az NGM-től egy uniós pályázat nyerteseivel kapcsolatban. Akkor döntöttünk először az adatigénylés-saga megírása mellett, amikor több hónapos, szándékosnak tűnő szabotálás után a minisztérium végül kitalálta, hogy sápot vet ki a kérés teljesítéséért.
Erre önmagában egy szavunk sem lehet az infotörvény 2011-es változása óta, maximum az összege miatt lehetne perelni, de az aránylag kedvező volt (pontosan 44 995 forint), tehát inkább a fizetés mellett döntöttünk. De ami ezután következett, arra már végképp senki nem számított.
Képzeljük el, hogy elmegyünk a piacra, mert paradicsomot és paprikát szeretnénk a lecsóhoz. Kérünk egy kilót ebből is, abból is, az árus megnevezi a végösszeget, amit mi gyanútlanul átadunk. Cserébe viszont végül csak egy zacskó paprikát nyújt át, és hiába próbáljuk belőle kidumálni a vásárlásunk másik felét is, mindenre van egy jó kifogása.
Durván hangzik, de valami ilyesmi történt az adatigénylésünkkel is.
Két információra voltunk kíváncsiak, világosan leírtuk, melyek ezek, a minisztérium pedig a pluszmunkára való tekintettel benyújtotta a számlát értük. Mikor azonban kifizettük a 45 ezret, jött a hideg zuhany: a kért adatok felét a megkaptuk, a másik felével kapcsolatban viszont arról tájékoztattak, hogy ezt egyáltalán nem áll módjukban kiadni.
Utoljára akkor jártam ehhez hasonlóan, amikor fiatalabb koromban egyszer a bizalom jegyében hajlandó voltam egy vaterás vásárlásnál előre elutalni a vételár felét – a cucc persze soha nem érkezett meg, én pedig azóta nem csináltam ilyen naiv butaságot. Arra mondjuk egyáltalán nem számítottam, hogy legközelebb az állami bürokrácia egyik csúcsszerve tréfál meg így.
Finom közpénzlenyúlási technikák
A kért adatok egyébként a következők voltak:
a vállalati innovációs GINOP-pályázat nyertes cégeinek listája konzorciumi partnerekkel együtt – ezt a hosszas huzavona és 45 ezer forint kiperkálása után végül megkaptuk;
hét nyertes projekt esetében a pályázat részeként beadott, “szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségeinek" nevezett támogatási elemre vonatkozóan az árajánlattevő alvállalkozók nevét és az árajánlatok összegét – ezt nem kaptuk meg azóta sem, jelen állás szerint nem is fogjuk.
Utóbbi tétel első látásra valami obskúrus dolognak tűnhet, de valójában csak arról van szó, kikkel és mennyiért valósíttatják meg a pályázó cégek a projektjük sok esetben egyik legköltségesebb elemét. Ez azért lehet érdekes, mert a közpénzlenyúlás egyik jól bevált módja, hogy ismerős cégeket bíznak meg egy-egy bőven túlárazott szolgáltatás elvégzésével, akik aztán visszacsorgatnak egy megbeszélt összeget a projektgazdának.
Ennek a népszerű módszernek a megnehezítésére vezették be néhány évvel ezelőtt a három árajánlatos rendszert, ami nehezebben bár, de szintén kijátszható ugyanezzel a végeredménnyel. Ehhez az kell, hogy az ajánlattevő cégek mind ismerősek legyenek, és előre megbeszélt módon felülárazzák a szolgáltatás díját, így a verseny látszatát fenntartva lehet működésbe hozni a közpénzszivattyút. Persze korántsem biztos, hogy az általunk kikért esetekben is erről van szó, de ez soha sem fog kiderülni, ha nem látjuk az adatokat.
Az átláthatóság sérti az üzleti érdeket
Ezért akartuk megismerni az ajánlattevő cégek nevét és az ajánlatok összegét néhány projekt esetében közérdekű adatigényléssel, a minisztérium azonban úgy látszik, direkt félreértette a kérésünket. Mint írták, “az árajánlatok részletesen tartalmazzák a projekt kutatás-fejlesztési műszaki-szakmai tartalmára vonatkozó leírásokat, következtetések vonhatóak le belőlük a tervezett kutatás részletes tartalmára vonatkozóan, így ezen adatok megismerése az üzleti tevékenységre nézve aránytalan sérelemmel járna".
Miután erre válaszként megírtuk nekik, hogy a projektek szakmai tartalmára nem is voltunk kíváncsiak, csupán cégnevekre és összegekre, akkor beizzították a bürokrácia ősidők óta jól bevált csodafegyverét: az időhúzást. A reklamációnkat vadonatúj adatigénylésként regisztrálták, ezzel pedig újraindult az ilyenkor megszokott várakozási idő.
Természetesen lehetett sejteni, hogy az érveknek nem lesz foganatja, de azért kivártuk az első 15 napot, majd miután a rutinszerű hosszabbítás megérkezett, a második 15 napot. Ennek leteltével megkaptuk szinte betűre ugyanazt az elutasítást, mint korábban, az NGM szerint az ajánlatok megismerése az infotörvény vonatkozó pontjába ütközik, és “az üzleti tevékenységre nézve aránytalan sérelemmel járna".
Az időhúzás örökös bajnokai
Összegezve tehát több mint hatvan napot vártunk és befizettünk pár tízezer forintot azért, hogy végül ne kapjunk meg néhány cégnevet, miközben a minisztérium összesen négy sablonlevelet küldött a témában. Ha az adatkérés szerintük nem jogos, ezt elintézhették volna egy darab levéllel is, mondjuk a benyújtást követő héten, és akkor rögtön tudtuk volna, hányadán állunk, eldönthettük volna, megpróbáljuk-e kiperelni az információt.
Ez a lehetőség továbbra is adott, csak közben eltelt több mint két hónap, amit mindenki megspórolhatott volna magának, ha az államigazgatásnak nem az lenne a célja, hogy hátráltassa az ilyen típusú munkát.
Utolsó szalmaszálként, csak a hecc kedvéért még megpróbálkoztunk egy válaszlevéllel, amelyben az árajánlatok összegét nem, csak a cégek nevét kérjük a minisztériumtól, hátha így már nem sért üzleti érdeket a kérés az NGM jogértelmezése szerint.
Véletlenül sem akartunk forintoskodónak tűnni, de finoman azt is közöltük, problémásnak tartjuk, hogy utólag derült ki, a két igénylésre megállapított díjért cserébe csak az adatok egyik felét kaptuk meg. Erre viszont már a szokásos sablonválasz sem érkezett meg a sajtóosztálytól.
|
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
[] |
Az Európai Uniótól érkező pénzt Magyarországnak előre megszabott időkeretben kell elköltenie.
Az egyik ilyen szakasznak most decemberben lesz vége, ezért a kormány pörgeti a pályázatokat, hogy minél kevesebbet bukjunk, ne ragadjon be pénzünk.
Ezzel önmagában nem lenne feltétlen baj, más országokban is történik ilyesmi.
Itthon most a kapkodás miatt egy picit jobban belelátni, hogy osztják az uniós százmilliókat.
A módszereinket nem biztos, hogy Brüsszel díjazni fogja.
“Aljas és visszataszító, és valószínűleg a bűncselekmény kategóriájába tartozó dolognak tartom azt, amit az EU – forrásokkal művelnek."
Ez a dühös szöveg olvasható az uniós pénzekről szóló hivatalos kormányzati oldalon egy friss pályázati kiírás alatt. A hozzászólás írója láthatóan el van keseredve amiatt, hogy szerinte a Brüsszelből érkező pénzt a kormány nem arra költi, amire azt eredetileg szánták.
Utánanéztünk a konkrét pályázatnak, és a kiírásban találtunk pár különös bekezdést.
Mi segíti leginkább a munkavállalást? Hát persze, hogy a szabadidős sport!
Az említett pályázat a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) része. Ebben a programban Brüsszel jellemzően mindenféle képzésekre, oktatásokra ad pénzt, hogy így segítse a magyar emberek munkavállalását, és hogy csökkenjen itthon a munkanélküliség. Van mire költeni.
Eddig is voltak itt vitatott projektek. Például amikor a hátrányos helyzetű romákat munkához segítő program pénzéből gellérthegyi irodaházra ment. Vagy amikor egy tésztagyártóból lett üzletviteli tanácsadó ment nagyot a pályázatokon.
A most megjelent pályázati felhívás nem a TÁMOP-os programok klasszikusabb vonalát követi, hanem az egészségi állapot javításával próbál a munkavégző képességen. Egészen pontosan a
“szabadidős sportmozgást rendszeresen végzők létszámának dinamikus bővítése (...) [és ezen keresztül a] családok és közösségek összetartásának erősítése"
a cél.
Erre 250 millió forintot szán most a magyar állam az EU pénzéből.
Biztos, hogy az egészségesebb emberek többet tudnak dolgozni, mint azok, akik betegek, és az is, hogy a rendszeres sportnak kifejezetten jó hatása van az egészségre. Ezzel együtt talán mégsem a szabadidejükben tollasozók, vagy kirándulók számának felpörgetése tudna most a legnagyobbat dobni a magyar munkaerőpiacon. Ha holnap 10 munkaerőpiac szakértő, vagy vállalatvezető fejéhez tartanának pisztolyt, hogy mondjanak egy területet, ahol 250 millió forintot elköltve a legjobb eredményeket lehetne elérni, akkor nem hiszem, hogy bármelyikük a “szabadidős sportmozgást rendszeresen végzők létszámának dinamikus bővítését" említené.
De a kiírással még ez a leginkább véleményes, legkevésbé egyértelmű probléma.
Azt csak a hülyék gondolják, hogy sok kicsi sokra megy
Mindjárt az 5. oldalon újabb meglepetés éri az olvasót. A 250 millió forintos pályázatban ugyanis az van leírva, hogy
“a támogatott projektek várható száma: 1 db."
Azokban az üzleti körökben, ahol mondjuk Orbán Viktor miniszterelnök lányának férje, vagy éppen Mészáros Lőrinc, a kormányfő jó barátja mozog, ott egy ilyen 250 milliós “kis" pályázat nem feltétlen számít óriási tételnek. Ezzel szemben a szabadidős sport világában elég sok mindenre elég kellene lennie ennek a pénznek
Ilyen értelemben nem triviális, hogy miért egy darab projektet akar támogatni az állam 250 millió forintért, miért nem mondjuk 5 helyre adnak 50-50 millió forintot, ha már mindenképpen a szabadidősportot kell támogatni. A pénz egyben történő kiszórására csak részben lehet indok, hogy sietni kell, mert ha a pályázatot nem zárják le az év végéig, akkor bukjuk ezt a 250 milliót. A pályázatokat és az uniós pénzeket kezelő állami rendszernek azért ezt 5 nyertessel is le kéne tudni vezényelnie.
A pályázó alapszabályában szerepelni kell ...
A kiírás szerint az egyszer 250 milliós, szabadidősportos támogatásra kizárólag
“egyéb sportszövetség"
nevű jogi / gazdasági formában működő szervezet nyújthat be pályázatot. A lehetséges indulók körének ilyen szűkítése nehezen érthető. Ennél is érdekesebb a kiírás következő része, amiben ez szerepel:
“Kizárólag olyan országos hatáskörű közhasznú szervezet nyújthat be pályázatot, amely alapszabályában rögzítetten, sportágra valamint mozgásformára történő megkötés nélkül az egészségmegőrzés, egészséges életmód, a lakossági sport, a munkahelyi sport, a szabadidősport és az ezekkel kapcsolatos ismeretterjesztés és népszerűsítés terén folytat tevékenységet."
Vajon milyen érdeke fűződik ahhoz a magyar államnak, hogy megszabja, minek kell szerepelnie egy szervezet alapszabályában, aki egyáltalán elindulhat egy pályázaton?
Nem kell sokáig keresgélni, hozzá, hogy az ember találjon alkalmas jelöltet.
“A szövetség közhasznú, sport tevékenységet folytat az egészségmegőrzés, egészséges életmód, a lakossági sport, a munkahelyi sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén."
A kírásban szereplő szöveg szinte szó szerint, még a különböző tevékenységek sorrendjét is tartva köszön vissza a Magyar Szabadidősport Szövetség alapszabályában.
A szövetség elnöke Czene Attila, aki 2010 és 2012 között sportügyeket felügyelő államtitkár volt az Orbán-kormányban.
Hogy mire kell 250 millió? Például együttműködések kialakításara, felkészítések lefolytatására
A támogatott tevékenységek felsorolása is elég jópofa. Hadd soroljak gyorsan néhány nagyon is kézzelfogható pontot:
felmérés és rendszertervezés
a szakemberek felkészítéséhez szükséges tartalomfejlesztések
képzők képzése
felkészítésben résztvevő szakemberek toborzása
együttműködések kialakítása
felkészítések lefolytatása
Nem akarok igazságtalan lenni, mert például a 2.3/d/2 pontban szerepel, hogy akár a “eszközöket" is be lehet szerezni a pénzből, sőt “indokolt esetben a terem/szoba/épületrész nem engedélyköteles átalakítása" is szóba jöhet.
Közben tényleg olyan kép rajzolódik ki, mintha a magyar állam szerint ma 250 millió forint uniós forrást úgy tudna az ország a leghasznosabban elkölteni, ha a pénzt
kizárólag szabadidős sportra
kizárólag egyben, egy projektre
kizárólag a kiírással megegyező tartalmú alapszabállyal
kizárólag egy “ egyéb sportszövetség " formában működő szervezetnek
adnák oda.
Ezeket nem szeretik annyira Brüsszelben
Egy ilyen feltételekkel kiírt, ennyire szűkre szabott pályázatra simán felfigyelhet az OLAF, az unió csalás elleni hivatal is.
Az még a jobbik eset, ha egy, a fentiekhez hasonló feltételekkel kiírt tendert valamilyen meglévő tevékenység finanszírozására írnak ki, mármint a feladatként megjelölt dolgokat valaki már most is csinálja, és kvázi ezt utófinanszírozza az unió. Ettől még lehet feleslegesnek tűnő dolgokra sok pénzt költeni, lehet korlátozni az indulók számát, de még is csak történik valami a pénzért. Ezt se szeretik kint, de mondjuk egy ilyen történetért nem fogják “visszakérni" a százmilliókat
A rosszabb esetben egy szakember összedob gyorsan néhány kétes szakmai értékű tanulmányt, elszámolnak pár irreálisan magas autóbérlést, vagy hasonlót, és felveszik a pénzt. Ebben az esetben történhet az, hogy vizsgál az OLAF, aztán szólnak, hogy erre az unió egy fillért nem fog fizetni.
|
[
"Magyar Szabadidősport Szövetség"
] |
[
"Európai Unió"
] |
2012. április 01., vasárnap, 16:30 • Utolsó frissítés: 2012. április 01., vasárnap, 21:36
Címkék: plágium; Schmitt Pál; Semmelweis Egyetem; Tulassay Tivadar; plágiumügy; Schmitt-bizottság;
Távozik posztjáról a Semmelweis Egyetem rektora. Ezt maga Tulassay Tivadar jelentette be egy vasárnapi háttérbeszélgetésen. A rektor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolja távozását, egyben kijelentette: etikailag, szakmailag és jogilag is magáénak érzi és támogatja az egyetem szenátusának Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásáról szóló döntését.
A rektor döntése indoklásakent elmondta: Schmitt Pál plágiumügyének kezelése során a SE-t fenntartó Nefmi részéről bizalmatlanságot észlelt a személye iránt, ezért hétfőn Rethelyi Miklós miniszternek levélben jelenti be döntését.
A személyével szembeni bizalmatlanságról Tulassay Tivadar azt mondta: Réthelyi Miklóssal már az egyetem tényfeltáró bizottságának működése során közölte, hogy a bizottság jelentését állásfoglalást kérve meg fogja küldeni neki, a miniszter ennek ellenére felbontatlanul küldte vissza a jelentést a rektori hivatalba.
Tulassay Tivadar Fotó: Fülöp Máté
A Nefmi az ügy során végig magára hagyta az egyetemet, amit Tulassay a személye és az intézmény iránt megnyilvánuló bizalmatlanságként értékelt, ezért hétfőn távozik posztjáról, az intézményt pedig a Schmitt doktori címének visszavonásáról is döntő szenátusi ülésen július elsejei hatállyal rektorrá választott Szél Ágoston eddigi rektorhelyettes fogja vezetni.
Egyedül, mint az ujjam
Az egyetem ennek az ügynek a kezelésében egyedül volt, mint az ujjam – mondta újságírók előtt a rektor vasárnap délután.
Az egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését Tulassay Tivadar hétfőn ismerte meg, és kedden reggel Réthelyi Miklóst is tájékoztatni kívánta a jelentés elkészültéről, a miniszter titkárságán azonban Réthelyi Miklós elfoglaltsága miatt nem járt sikerrel.
Amikor a jelentést Réthelyi felbontatlanul visszaküldte, azt mérlegelte, hogy zuhan-e tovább az egyetem – Schmitt Pál plágiumügye miatt amúgy is megtépázott – presztízse. Emlékeztetett arra, hogy az Economist úgy írt Schmitt csalásáról és a tényfeltáró bizottság munkájáról, hogy az egyetem "egy egér bátorságával" nyúl a kérdéshez.
Tulassay szerint az egyetem doktori tanácsa és a szenátus az egyetlen helyes döntést hozta, nem csupán etikai, de gyakorlati szempontból is. Az intézménynek évi 7 milliárd forint bevétele van fizetős külföldi hallgatókból, az ő bizalmuk megtartása stratégiai kérdés az egyetem számára. "Így is óriási a renoméveszteség, de a doktori tanács és a szenátus legalább kármentést tudott végezni" – szögezte le a rektor, egyértelművé téve: a maga részéről mindkét döntéssel azonosul.
A döntési folyamat során azonban Réthelyi Miklós miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár részéről a személyével kapcsolatban olyan "gyökeres bizalomvesztést" érzékelt Tulassay, ami szerinte a továbbiakban kárt okoz az általa kilenc éve vezetett egyetemnek. Ezért célszerűnek tartja hétfőn átadni az egyetem vezetését Szél Ágostonnak, a csütörtöki szenátusi ülésen július elsejei hatállyal megválasztott rektornak.
Fotó: Fülöp Máté
A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: "a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam". Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.
A Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódó anyagaink itt olvashatók.
|
[
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] |
[
"Semmelweis Egyetem"
] |
Közadatigénylésben kértük ki a bevándorlásról és terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció reklámköltéseit. Legtöbbet TV-hirdetésekre és óriásplakátokra költött a kormány.
Április végén jelentette be a kormány, hogy konzultációt indít a “bevándorlásról és terrorizmusról", és nem sokkal később kezdetét is vette a Magyarországra érkező menekültek elleni gyűlöletkampány. Postán kiküldött demagóg kérdőív, magyar nyelvű, bunkó stílusú óriásplakátok, újság-, tv-, és rádióhirdetések támogatták a kormánypárti politikusok idegenellenes megnyilvánulásait.
Mint korábban annyinak, ennek az állami kampánynak is közadatigénylésben kértük ki a költségeit, a Miniszterelnökség pedig határidőben válaszolt.
A kampány összköltsége bruttó 379.578.780 Ft volt az alábbi bontásban: – nyomtatott újságok: 166 db megjelenés 77,4 millió Ft – online hírportálok: 34 felületen 2 hónap jelenlét 46,8 millió Ft – televízió: 1.123 db megjelenés 141,4 millió Ft – rádió: 1.660 db megjelenés 39,2 millió Ft – óriásplakátok: 1.025 db 74,4 millió Ft
Azt hiába kérdeztük, nem árulta el a Miniszterelnökség, hogy név szerint mely újságokban, tv-kben, rádiókban és online felületeken hirdettek, de nem hagyjuk annyiban, míg meg nem kapjuk ezeket az adatokat is.
Korábbi cikkeink a menekültellenes konzultációval kapcsolatban:
Száznál is több plakát megrongálása miatt folyhat eljárás
Sürgős plakátozás mint nyilvánosságot és versenyt kizáró indok 300 milliós beszerzés esetén?
Titkolja a Miniszterelnökség a nemzeti konzultációk eredményeit
Erdélyi Katalin
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[] |
Nyilvánosságra kell hozni Paks II. szerződéseit
Ki kell adnia a magyar kormánynak a paksi bővítésre az orosz Roszatommal kötött megállapodást – jelentette be a közösségi oldalán Jávor Benedek, a Párbeszéd Európa parlamenti képviselője. A Paks II.-re vonatkozó szerződéseket 2014-ben kötötte meg a kormány az orosz állami atomipari vállalattal, azokat azonban titkosították.
Jávor felidézte: ő ugyan kapott betekintést a szerződésekbe, ám azt szerette volna, ha az abban foglaltak mindenki számára megismerhetőek legyenek. Ezért fordult az adatvédelmi hatósághoz azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül, indokolt-e a titkosítás. Ennek hatására a kormány ugyan ezt feloldotta, de mégsem adták ki a szerződéseket. Így jutott el bíróságig az ügy.
Ma másodfokon hirdettek jogerős határozatot, és Jávor Benedek tájékoztatása szerint a bíróság megerősítette az első fokon hozott ítéletet. A döntés lényege, hogy nem lehet általánosan titkosnak minősíteni a szerződést. A bíróság által megjelölt, üzleti titkok kivételével nyilvánosságra kell hozni az egyezség részleteit. Ezzel elvileg megtudhatjuk, hogy mit tartalmaz a szerződés, de kiderülhet az is, hogy milyen ára van a szerződés felmondásának, és ezért milyen kompenzáció illetheti az orosz felet. Jávor azonban arra számít, hogy kormány a Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemmel.
Az EP-képviselővel lapunk pénteken megjelent számában olvashatnak interjút.
|
[
"Roszatom"
] |
[
"Párbeszéd Európa"
] |
Csepreghy: Nem került szóba az uniós pénzek leállítása
A 25. születésnapját ünnepelte a GKI, ebből az alkalomból az euró bevezetéséről rendeztek konferenciát. Vértes András, az intézet elnöke nyitó előadásában a közös pénz bevezetése mellett és ellen is érvelt, bemutatván az előnyöket és a hátrányokat. Természetesen szóba került a politikai akarat, illetve annak hiánya is, mint a bevezetésről szóló döntés talán legalapvetőbb feltétele.
Vértes ennek részletezése során megemlítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem a szorosabb együttműködés híve az Európai Unióban. Ez azonban változhat 2018 áprilisa után - tette hozzá, utalva a közelgő parlamenti választás idejére.
Ennek részben az alkalmazkodási kényszer is a hajtóereje lehet, a változóban lévő Európai Unió ugyanis a kétsebességes közösség kialakulásához fog vezetni. A vezető tömb politikai és gazdasági hatalma megerősödik, a periférián maradók befolyása gyengül, amint arra mostanában sokszor figyelmeztetnek elemzők. A konferencián elhangzott a klasszikus reklámszlogen ezzel kapcsolatban: aki lemarad, kimarad.
Ugyanakkor egy ilyen tartalmi politikai váltás nagyon éles lenne, pláne, hogy a kormányzati propaganda szerint ezen az őszön még Brüsszel - illetve az unió központi adminisztrációját állítólag zsebben tartó Soros György - számítanak az első számú ellenségeknek.
Ezért megkérdeztük az eseményen vendégként felszólaló Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség államtitkárát, miniszterhelyettest (eredetileg Lázár Jánost hívták meg, de a miniszter a hódmezővásárhelyi polgármester halála miatt nem tudott részt venni a konferencián), hogy valóban bekövetkezhet-e ez a váltás a brüsszeli kapcsolatainkban, s új igazodási pontot keres a kormány jövő tavasszal.
Nem változtatunk az irányon - reagált portálunknak az államtitkár, aki szerint ennek semmi alapja, realitása nincs.
Csepreghyt a folyamatban lévő uniós támogatási ellenőrzésről is kérdeztük. Tájékoztatása szerint a brüsszeli delegáció hétfőn érkezett, csütörtökig folytatnak megbeszéléseket a Miniszterelnökségen, majd hazautazva néhány hónap alatt készül el az itt tapasztaltak értékelése.
Sajtóhírek szerint kifejezetten kritikus látogatás elé nézett a kormány, mivel az uniós audit több olyan ügyet is napirendre tűzött, amelyek miatt könnyen az uniós támogatások leállításáról születhet döntés. Ez részben a támogatásokat közvetítő rendszer hibáira visszavezethető, részben a pénzek odaítélésében felfedezni vélt korrupciós szálakra.
Az államtitkár szerint valóban több ügy is terítékre került az elmúlt napokban, például fejlesztéspolitikai adatbázis- és információs rendszer, a FAIR is, amely a korábbi monitoring rendszert, a politikai korrupciós botrányok miatt az utóbbi időben sokat emlegetett EMIR-rendszert váltotta. De az ellenőrök kitértek az elektronikus közbeszerzést üzemeltető cég vezetését érintő felvetésekre is. A Miniszterelnökség a NEKSZ vezetését Csányi Istvánra bízta, aki korábban az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődőnek mondott ÉSZ-Ker szakmai irányítója volt. Az ezzel kapcsolatos bírálatokat nem érti Csepreghy, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a NEKSZ nem egy piaci alapítású cég, hanem állami.
A miniszterhelyettes arról tájékoztatta az mfor-t, hogy az egyeztetések során nem került szóba az uniós támogatások folyósításának leállítása, ilyen jelzést nem kaptak a másik féltől. A kormány két hete tudott lehívni egy 100 millió eurós keretet, ami az államtitkár szerint azt mutatja, hogy olyan nagy baj azért nem lehet a közvetítő rendszer működésével. Hozzátette: minden ilyen, tervszerűen végrehajtott vizsgálat esetén elmondható, hogy a lehetséges szankciók közé tartozik a folyósítás leállítása, ebben nincs újdonság.
mfor.hu
|
[
"ÉSZ-Ker"
] |
[
"Európai Unió"
] |
MOST ÉRKEZETT
2010. július 09., péntek
Címkék: felszámolás; Corvin Sétány;
Hullanak a generálkivitelezők a 200 milliárd összköltségűre tervezett fővárosi megaépítkezésen, a Corvin Sétány projekten. A megrendelő Futureal szerint önmaguknak köszönhetik a felszámolásukat, a látszat viszont az, hogy azonos képlet alapján dőlnek be.
Építőipari cégek sora dobta be a törülközőt a Közép-Európa legnagyobb városmegújító programjaként emlegetett józsefvárosi Corvin Sétány építkezésén. A HVG-nek nyilatkozó, felszámolás alá került, elszámolási vitába keveredett vagy éppen perre készülő cégek úgy vélik: hasonló koreográfia alkalmazásával rövidítette meg őket a beruházó. Mégpedig a nemrég az ingatlanszakma legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Property EU által Európa tizedik legnagyobb ingatlanfejlesztőjeként rangsorolt Futureal Csoport. Elnöke, Futó Péter – aki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének is elnöke – ezzel szemben úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy cége minden megfelelő minőségben és határidőre elvégzett munkát kifizetett, viszont a határidőre teljesíteni képtelen vállalkozások által okozott veszteségek kezelése komoly gondot jelent nekik.
Kapkodtak az építőipari cégek a Corvin Sétány megrendeléseiért. A mára felerészben megvalósult tervek szerint az Üllői út, a József körút, a Práter utca és a Szigony utca által határolt 9 hektáros területen 200 milliárd forintos költséggel félmillió négyzetméternyi új épület készül. A megújuló városrészben 2700 lakás, 130 ezer négyzetméternyi iroda, 34 ezer négyzetméter eladóterű bevásárlóközpont, valamint fitneszcentrum kap helyet. Csábító lista, különösen annak fényében, hogy tavaly az építőipar teljesítménye a visszafogott megrendelések miatt már a 2002-es szintre esett vissza. A megrendelő Futureal Csoport pedig tőkeerős, megbízható ingatlanfejlesztő hírében áll. Márkaneve Futó Péter, aki az édesipar után ebben a szakmában is birodalmat épített, a Napi Gazdaság toplistáján 45 milliárd forintos becsült vagyonával a 11. helyen áll. Futót nemrég a 20 millió kis-, közép- és nagyvállalatot képviselő Businesseurope alelnökévé is megválasztották.
A pórul járt vállalkozók szerint a képlet egyszerű. A megrendelő-beruházó kezdetben korrekt módon fizet a generálkivitelezőnek, menet közben azonban halogatja az építkezés folytatásához szükséges döntéseket – emiatt az átadási határidő tarthatatlan –, majd a finisben szerződést bont, lezavarja az építkezésről a kivitelezőt, lehívja a megrendelés értékének 10 százalékára rúgó jólteljesítési bankgaranciát, megkötbérezi a céget, és olykor még az általa adott teljesítésigazolás ellenére sem fizeti ki a végső számlákat. Végül saját kezébe veszi a befejezést, amivel 10-20 százalékot "megtakarít" az addigi munkákat elvégző vállalkozásokon.
Négyszázmillió forintos kötbérigénnyel zárult például az Épker Kft. futurealos kalandja. "Az utolsó számláig rendesen fizettek, de a szerkezetépítési végszámlánk befogadásakor olyan tételeket vontak le kötbér címén, amelyek nem miattunk, hanem a Futureallal szerződésben álló fővállalkozó Pedrano CRD Kivitelező Kft. hibájából keletkeztek" – foglalta össze a történteket Dobos Lászlóné. A kecskeméti székhelyű Épker Kft. tulajdonosa szerint a késedelmet a munkaterület nem megfelelő biztosítása, tervszolgáltatási hiányosságok, pótmunka késői elrendelése és hasonló tényezők okozták. A Pedrano azt állítja, hogy eltűnt 200 tonna vasanyag a munkaterületről, erre hivatkozva 24 millió forintot levont az Épker teljesítéséből, holott a területet maga a fővállalkozó őrizte, és tervezési pontatlanság miatt ennyivel több vasat kellett beépíteni – példálózott Dobosné. Az Épker 60 millió forint falazási munkáról nem kapott teljesítésigazolást, holott azt tavaly augusztusban–szeptemberben elvégezte, ezenfelül a megrendelő 120 millió forintot visszatartott, és ígérete ellenére a Pedrano nem egyenlítette ki az Épker által az alvállalkozóira engedményezett összegeket sem, pedig volt rá fedezet – sorolta Dobosné, miként keletkeztek az Épker tartozásai. A Corvin-projekt lakóépületein dolgozó, 2008-ban 3 milliárd forint feletti forgalmú családi cég 20 évi működés után tavaly októberben dőlt be.
Felszámolás sorsára jutott a Magyar Stabil Kft. is, amely egy konzorcium tagjaként volt a Corvin Sétány 240 lakásos épületének generálkivitelezője. Szerződését a használatbavételi engedély birtokában, már megkezdett műszaki átvétel közepette mondta fel a Futureal nemteljesítés miatt, egyúttal lehívta a 250 millió forintos bankgaranciát is. Ily módon összesen 650 millió forinttól esett el a Magyar Stabil, az építkezést a finisben a beruházó vette át. Ugyancsak megkezdődött a Pillér 2000 Kft. felszámolása, amely a Corvin-projekt egyik 180 lakásos épületének a generálkivitelezője volt. Igaz, a cég másutt is megégette magát, a bajt csak tetézte, hogy bő másfél milliárdos megrendeléséből 300 milliót visszatartottak. A lakóépület befejezését a Futureal által megbízott Pedrano CRD Kft. vállalta magára.
Más futurealos projekteken is hasonló ügymenetről számolt be a HVG-nek néhány vállalkozás. Felszámolás sorsára jutott a Madárhegyi lakópark generálkivitelezője, a Szer-Szak-Coop Zrt., és szintén a befejezés előtt volt kénytelen levonulni – késedelmes teljesítés miatt – a békéscsabai BÁÉV Zrt., a zuglói Cordia Thermal lakópark 168 lakásos építésének generálkivitelezője. A BÁÉV a 300 millió forintnyi elvégzett munkáról nem kapott teljesítésigazolást, a megrendelő még a cég által felhasznált anyag egy részét sem fizette ki. A 60 éve működő BÁÉV-re fizetésképtelenségét áprilisban mondta ki a bíróság.
Innen fogva a felszámolók dolga, hogy eldöntsék, megpróbálnak-e valamilyen követelést érvényesíteni a megbízóval szemben. A Futureal mindenesetre határozottan visszautasította a HVG-nek a vállalkozók által vázolt kisemmizési koreográfiát. Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója azt állította, bizonyítani tudják, hogy a cégek nem a döntések elhúzódása miatt késtek. Az esetek függetlenek egymástól, Tatár szerint egyetlen képletszerűség lelhető fel bennük: bár a megrendelő határidőre fizetett nekik, ők – jellemzően más projektekből örökölt pénzügyi nehézségeik miatt – elmulasztották kifizetni alvállalkozóikat, emiatt lassították az építkezéseket. A késedelem pedig súlyos anyagi és erkölcsi kárt okozott a megrendelőnek – foglalta össze a vezérigazgató. Amikor a helyzet már tarthatatlanná vált, kénytelenek voltak lépéseket tenni a projekt megmentésére – indokolta, miért vonták be a befejezés előtt a Pedranót fővállalkozóként.
Tatár a HVG-nek úgy kalkulált, hogy a Futureal az említett cégek késedelme miatt több százmillió forintnyi finanszírozási többletköltség és kötbér kifizetésére kényszerült, a ki nem fizetett alvállalkozókra pedig eddig 400 millió forintot költött. A Futureal Csoport – saját állítása szerint – szerződésszerűen, jogi lehetőségeit ki nem használva, méltányosan járt el. Tatár szerint ezt az is bizonyítja, hogy a beruházás eddigi öt évében a csoport ellen egyetlen, kivitelezéssel kapcsolatos peres eljárás sem indult.
A Corvin-projekt körülihez fogható parttalan vita és csődsorozat egyáltalán nem példátlan az építőiparban. A Futureal azt állítja, hogy a kivitelezők anyagi helyzetére tekintettel nem indított pereket az őt ért károk miatt. A vállalkozások pedig azt, hogy a várható többéves procedúra miatt nem fordultak bírósághoz, hiszen a felszámolást már a számukra esetleg kedvező ítélet sem akadályozza meg. Ráadásul a velük szerződéses kapcsolatban álló Pedrano CRD Kft. nem közvetlen érdekeltsége a Futurealnak. A 2007-ben 250 millió forint jegyzett tőkével alapított cég a liechtensteini bejegyzésű Pedrano Establishment által létrehozott, tavaly a Futureal Holding Zrt. egyik felügyelőbizottsági tagjának, Erdős Ádámnak a résztulajdonában álló Pedrano Invest Vagyonkezelő Kft. kezébe került Pedrano Holding Kft. tulajdona. Saját tőkéje a tavalyi mérleg alapján 240 millió forint, bő 5 milliárd forintos árbevételt könyvelt el, ám kötelezettségei az év végén 2,5 milliárd forintot tettek ki. Ezek alapján a bajba jutott vállalkozások kétlik, hogy méretesebb követelést be lehetne hajtani a Pedranón.
VITÉZ F. IBOLYA
|
[
"Futureal",
"Pedrano CRD Kft."
] |
[
"Pillér 2000 Kft.",
"Napi Gazdaság",
"Magyar Stabil",
"Épker Kft.",
"Pedrano Establishment",
"Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége",
"Futureal Csoport",
"Pedrano Invest Vagyonkezelő Kft.",
"Pedrano Holding Kft.",
"Futureal Holding Zrt.",
"Property EU",
"Cordia Thermal",
"Corvin Sétány",
"BÁÉV Zrt.",
"Magyar Stabil Kft.",
"Pedrano CRD Kivitelező Kft.",
"Szer-Szak-Coop Zrt."
] |
Az alapító okiratának megfelelően hozott kuratóriumi döntéseket támogatások odaítéléséről 2007-2008-ban az SZDSZ Szabó Miklós Szabadelvű Alapítványa, a párt pedig betartotta a törvényben előírt gazdálkodási tilalmakat és forrásszerzési korlátozásokat - állapította meg a számvevőszék.
Az Állami Számvevőszék ugyanakkor rámutat arra, hogy a SZDSZ-alapítvány kuratóriuma, az alapító okirat előírásától eltérően, dokumentáltan nem ellenőrizte a támogatások felhasználását. Az alapítvány az általa kifizetett támogatások 58,3 százalékát egy szervezet számára folyósította. A jelentés szerint a kuratórium az ellenőrzött időszakban az alapítvány vagyonkezelését, gazdálkodását érintő döntéseit az alapító okirat szerinti határozatképes üléseken hozta. A kuratórium viszont egyik ellenőrzött évben sem fogadott el az alapító okiratban előírt költségvetési tervet.
A képviseleti jog gyakorlása megfelelt az alapító okirat előírásának; a szerződéseket minden esetben a képviseleti joggal rendelkező ügyvezető írta alá. Az alapítvány összes bevétele 224 millió forint volt, amelynek 98,6 százalékát tette ki a párttörvény alapján szabályosan folyósított központi költségvetési támogatás. Az alapítvány cél szerinti tevékenységére és működési költségeire összesen 187 millió forint ráfordítást mutatott ki éves beszámolóiban.
A számvevőszék a kuratóriumnak javasolta az adott támogatások szerződésben előírt következetes elszámoltatását, a magánszemélyek részére teljesített alapítványi kifizetéseknek a személyi jellegű ráfordítások között történő elszámolását, továbbá azt, hogy minden évben határozattal fogadja el az alapítvány költségvetési tervét.
A jelentés szerint a Szabad Demokraták Szövetsége a vizsgált évek gazdálkodási beszámolóit a párttörvényben előírt formában és tartalommal a Magyar Közlönyben és honlapján határidőben, szabályzatával összhangban, a főkönyvi számlákkal és analitikus nyilvántartásokkal alátámasztottan jelentette meg. Az ellenőrzés által feltárt elszámolási problémák "a lényegességi küszöböt" nem érték el, ennek figyelembe vételével a törvényben meghatározott számviteli alapelveket érvényesítették. A párt 2007-2008. évi gazdálkodásáról megbízható és valós képet adtak a megjelentetett beszámolók.
Az SZDSZ a számviteli szabályzatait a korábbi ÁSZ-ellenőrzés által tett felhívásra figyelemmel, összhangban a jogszabályi és gazdálkodási változásokkal a párt sajátosságainak megfelelően megújította. Az ÁSZ összefoglalója szerint a párt a párttörvény alapján a vizsgált időszakban évenként 261,1 millió forint állami támogatásra volt jogosult. A politikai tevékenység finanszírozására az egyéb hozzájárulások és adományok 2007-ben 195,5, 2008-ban 272,2 millió forint összegben teljesültek. Ez tartalmazta a kedvezményes ingatlanhasználattal megvalósult, a párttörvénynek megfelelően értékelt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékét is.
Az egyéb bevételek a párt tulajdonában álló ingatlan díj ellenében történő hasznosításából, feleslegessé vált tárgyi eszközök értékesítéséből, költségtérítésekből, káreseményekkel kapcsolatos bevételekből, kamatbevételekből, propagandatárgyak értékesítéséből, rendezvények szervezéséből, valamint különféle egyéb bevételekből és kölcsönökből tevődtek össze.
Az ÁSZ közölte, hogy a pártok gazdálkodása átláthatóságának megteremtéséhez, az egységes követelmények és szankciók érvényesüléséhez továbbra is elengedhetetlennek tartja a párttörvény módosítását, a számviteli törvénnyel való összhangjának megteremtését.
|
[
"SZDSZ"
] |
[
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"SZDSZ Szabó Miklós Szabadelvű Alapítványa",
"Állami Számvevőszék"
] |
Tavaly mintegy 200 milliárd forint állami támogatás mellett 60 milliárd forint volt a MÁV vesztesége. A vasúttársaság nem ismeri saját vagyonát, nem tudja követni az állami támogatás útját, szakértők szerint a rossz hatékonyság és a korrupció évi 85 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek – olvasható a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában.
Olyan állomással is találkozott Édes Balázs közgazdász, amikor a kistérségi vasutak működtetésének modellkísérletén dolgozott, amelynek évi 1 millió forintos erősáramú karbantartási számlája volt, annak ellenére, hogy az ottani vonal nem is volt villamosítva, és más erősáramú fogyasztót sem használtak.
Szórják a pénzt
Ez a visszásság csak egy volt számos olyan példa közül, amelyekből az akkor még létező Magyar Vasúti Hivatal (MVH) arra a következtetésre jutott, hogy "a térségi vasutakra terhelt költségek jelentős része nem igazolható vagy nem követhető nyomon". Megállapították azt is, hogy ha leválasztanák a MÁV Zrt.-ről a 2004–2005-ben végrehajtott modellkísérletben részt vett két szervezetet, a Nógrád-vidéki Térségi Vasutat (NTV) és a Körös-vidéki Térségi Vasutat (KTV), az utóbbiak költségei önállóvá válva 40 százalékkal csökkennének.
A Reformszövetség múlt hét végén publikált jelentése is átláthatatlannak ítélte a MÁV gazdálkodását. Szakértőik szerint pusztán a munkaerő hatékonyságának javításával, valamint a korrupciós veszteségek és a finanszírozási szerkezet által okozott többletkiadások csökkentésével évi 85 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Nem tudják, mi van
"A MÁV nyilvántartásai esetenként valóban nem megbízhatóak" – mondta a Figyelőnek Podonyi László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) igazgatóhelyettese, a cégnél folytatott legutóbbi ellenőrzés vezetője. A társaság a meglévő vagyonát sem ismeri pontosan. Az ÁSZ például megállapította, hogy az eszközök könyv szerinti értéke eltér a valós piaci értéktől. Ez önmagában nem lenne baj, hiszen ez más cégeknél is gyakran előfordul, ám a vasúttársaságnál e valótlan információk alapján döntéseket hoznak.
Így például a MÁV Cargo apportlistáján szereplő teherkocsik 1 forintos (!) értéke sem a nyilvántartási, sem a piaci értéknek nem felelt meg. A tehervagonok összeszámlálásával is baj lehet, legalábbis a MÁV a Cargo-apport után két eltérő időpontban két különböző adatot szolgáltatott az ÁSZ-nak: egyik alkalommal 394, míg a másik esetben 499 darabról adott számot. A Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilvántartásában viszont 782 darab tehervagon szerepelt.
Erre rímel az ÁSZ jelentése, amely szerint a vasúttársaság működésére a túlzott létszám és az alacsony létszámhatékonyság jellemző. A MÁV próbált ugyan racionalizálni – erre 2002 és 2006 között összesen 4,4 milliárd forint állami támogatást kapott –, s így a 2002-es csaknem 54 ezerről 2007 végére 34 ezer fő közelébe csökkent a létszám, ám közben a bérköltség nem mérséklődött. A havi bruttó átlagbér minden évben az infláció felett nőtt, s a 2002-es nem egészen 111 ezer forintról 2007 végére közel 195 ezerre, vagyis a nemzetgazdasági átlag fölé emelkedett.
Évtizedes tehetetlenség
Édes Balázs úgy látja, évtizedes játszma alakult ki. Amikor a politika nagy nehezen rászánja magát, hogy valamit racionalizáljon a MÁV-on, akkor szárnyvonal-bezárásról dönt. Ezt a környékbeliek felháborodása követi, kombinálva vasutassztrájk-fenyegetéssel. Politikai okokból tehát kivihetetlenné válik a dolog, de egyúttal a MÁV is megszabadul attól, hogy bármit tennie kelljen a pazarlás ellen, amely egyébként a vasút többi területén valószínűleg még nagyobb is, mint a mellék- és szárnyvonalakon.
A számvevők jelentéseiből az is kiderül, hogy reformkoncepciók jönnek-mennek, de a működés nem javul, a veszteség érdemben nem csökken. A MÁV vezetése 2002 és 2007 között négy különböző stratégiai anyagot fogadott el a társaság egészének működésével kapcsolatban, de egyik sem teljesítette a célját. Mi több, 2006-ban a magyar vasúttársaság érte el a legnagyobb üzemi veszteséget a Közép- és Kelet-Európa 500 legnagyobb cégét feltérképező Deloitte-listán. Nem csoda, hogy 2007-re a MÁV elvesztette saját vagyonát, s a tőkehelyzetet 111,6 milliárd forint költségvetési forrásból kellett rendezni. Ez az összeg mindazonáltal még mindig csak mintegy harmada volt annak a 300 milliárdnak, amelyet abban az évben a cég a költségvetésből kapott.
"Az állam nem köt közszolgáltatási szerződést a MÁV-val már az év elején arról, hogy milyen szolgáltatást mennyiért kell teljesítenie, hanem utólag, lényegében bemondásra adják oda a támogatást" – mutat rá a Figyelőnek Antal Dániel, a megszűntetett Magyar Vasúti Hivatal volt első embere.
(A Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában olvasható összeállításból kiderül, mekkora a káosz a MÁV ingatlan-nyilvántartásában, és miért nem követhetőek egyáltalán a vasúttársaság költségei. Megtudhatja, mitől sikeres Németországban a térségi vasút, és azt is, miként működhetne jól a MÁV. A lapnak adott interjúban Heinczinger István vezérigazgató elmondja, miért nem ért egyet az ÁSZ egyetlen megállapításával sem; közli azt is, mennyi állami forintra volna szüksége szerinte a cégnek.)
|
[
"MÁV"
] |
[
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Magyar Vasúti Hivatal",
"Körös-vidéki Térségi Vasút",
"MÁV Cargo",
"Nógrád-vidéki Térségi Vasút",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok csúcsvezetőinek zsebében szeretett volna turkálni az Index az év elején. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől és az akkor még létező Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól kértünk adatokat nagyjából ötven állami cég vezetőinek jövedelméről, prémiumáról, esetleg extra végkielégítéséről. Csak a GKM-hez tartozó hét cég adatait kaptuk meg – valamint néhány kulturális társaságét –, ezért a TASZ-szal közösen pert indítottunk az MNV ellen. Az első tárgyalási nap hétfőn volt, határozathozatal szeptemberben lesz.
Mennyi a havi bruttó jövedelme (alapbér, tiszteletdíj, teljesítményfüggő vagy attól független prémiumok, egyéb béren kívüli juttatások) az állami tulajdonú gazdasági társaságok igazgatósági elnökének, vezérigazgatójának (vagy elnök-vezérigazgatójának), ahol van, ügyvezetőjének? Milyen javadalmazásban részesülnek a felügyelőbizottsági elnökök? A vezető beosztású tisztségviselők közül vannak-e olyanok, akiknek a szerződésében felmentés esetére a munka törvénykönyvében meghatározottnál nagyobb végkielégítés szerepel? Egyebek között ezekre a kérdésekre kértünk választ még januárban az állami cégtulajdonost képviselő MNV-től és GKM-től.
Összesen több mint ötven cég vezetőiről kértünk adatokat. A listában szerepelt hét, zömében közlekedési társaság, ezek akkor még a liberálisok által felügyelt gazdasági és közlekedési tárcához tartoztak: a Nemzeti Infrasruktúrafejlesztő Zrt., az Állami Autópálya-kezelő Zrt., a MÁV, a Magyar Közút Kht., a HungaroControl Zrt., az Energiaközpont Kht. és a Magyar Fejlesztési Bank.
Gazdacserék
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ez év január elsejei megalakulása előtt számos más állami vállalat is a szakminisztériumok felügyelete alá tartozott, így például a kulturális területen működők az oktatási és kulturális, a sportszférában lévők a sportot felügyelő korábbi önkormányzati és területfejlesztési tárcához. A helyzet ez év elején annyit változott, hogy az akkori GKM kivételével minden minisztériumtól az MNV-hez került át ezeknek a cégeknek a "felügyelete" (valamint értelemszerűen ez a KVI, az ÁPV és a Nemzeti Földalapkezelő összevonásával létrehozott társaság vitte tovább a korábban az ÁPV portfóliójában lévő gazdasági társaságokat is).
Ez azt jelentette, hogy további több mint negyven állami cég vezető beosztású dolgozóinak fizetéséről az MNV-től kellett tájékoztatást kérnünk. Ebben a listában vannak egyebek mellett maga az MNV Zrt., a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., az MVM, az erőművek, a Volán-társaságok, a Hitelgarancia Zrt., az Eximbank, a Kopint-Datorg, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Magyar Turizmus Zrt., a Sportfolió Kht. és a Hungaroring Zrt. is. Igaz, az Oktatási és Kultúrális Minisztérium jogi főosztálya – megjegyezve, hogy már nem ők gyakorolják a tulajdonosi jogokat – küldött egy listát hét, korábban hozzájuk tartozó társaság előző évi fizetéseinek adatairól.
Ombudsmanhoz fordultak, nincs adatuk
A vagyonkezelő társaság ugyanakkor lényegében megtagadta a választ. A fizetésekről, prémiumokról és esetleges végkielégítési feltételekről e-mailben feltett kérdésünkre február 1-jén ezt válaszolták: "Társaságunk az adatvédelmi biztoshoz fordul állásfoglalásért azt illetően, hogy az általunk szolgáltatandó adatok tekintetében eleget tegyünk törvényi kötelezettségünknek, de ugyanakkor a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt se sértsük meg".
Egy két héttel későbbi levélben Száraz Gábor szóvivő ehhez még hozzátette, hogy "az MNV Zrt. a tőle telhető legnagyobb körültekintéssel kíván eljárni az adatszolgáltatást illetően, így meg kell várnunk az ombudsmani állásfoglalást", amelyről azt közölte: "foglalkoznak a keresetünkkel és türelmünket kérik".
Február végén hivatalos adatkérő levelet is megfogalmaztunk az MNV vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak, azonban az abban megadott határidőig sem kaptunk érdemi választ a kérdéseinkre. Ezért a TASZ-szal – a szervezetet képviselő Schiffer András ügyvéddel – közösen a Fővárosi Bírósághoz fordultunk, ahol hétfőn tartották az első tárgyalást, amelyen az MNV ügyvédje egyebek mellett azt állította, nincsenek a birtokukban az állami cégek vezető beosztású dolgozóinak bérezésére, premizálására vonatkozó adatok.
A következő tárgyalási nap – amikor már határozathozatal is várható – szeptember 9-én lesz, addigra pontosítanunk kell a listát, hogy abban csak olyan cégek legyenek, amelyekben az MNV a közvetlen tulajdonosi jogok gyakorlója. Ugyanis például a Paksi Atomerőműben a Magyar Villamos Művek képviseli az államot; igaz, az MVM-ben viszont már a vagyonkezelő az állami tulajdon gyakorlója.
Erős, Heinczinger, Reményik
A korábban a gazdasági tárcától megkapott csonka lista alapján egyébként a legjobban fizetett állami cégvezér Erős János. Az MFB első embere havi bruttó 3 434 585 forintot keresett az idén februári adatok szerint. Ehhez jött az évi több mint 40 millió forintos alapbérének akár 80 százalékát elérő "éves alapbérre számított prémiumkiírás". Ez azonban a GKM akkori tájékoztatása szerint "teljes mértékben teljesítményfüggő, kifizetésére a prémiumkiírásban rögzített gazdálkodási, illetve szakmai feladatok teljesítésének értékelése alapján kerülhet sor", nemcsak Erős, hanem a többi cégvezető esetében is.
Az állami tulajdonú fejlesztési bank vezetőjétől alig maradt el Heinczinger István MÁV-vezér, aki a GKM-lista szerint havi 3 200 000 forintos alapbére és éves keresetének szintén 80 százalékára rúgó maximális prémiumkerete volt (ez a prémiumérték az általános, ettől csak két cégnél tértek el, azt külön megemlítjük). Meghaladta a kétmillió forintot az alapbére Reményik Kálmánnak, a NIF első emberének, ő havi 2 666 250 forintért irányítja a hazai út- és vasútfejlesztéseket, valamint Nagy Attilának, az ÁAK vezérigazgatójának, aki havonta 2 052 000 forintot kapott az év eleji adatok szerint (ráadásul az ő prémiuma a teljes éves keresetét is elérheti).
Nagytól a havi fix terén alig maradt el 1,9 millió forintjával a Magyar Közút Kht. akkori vezetője, László Sándor, a HungaroControl vezérigazgatója, Kiss László havonta 1 688 000 forintért dolgozott. A GKM-es listában az utolsó helyen Molnár László, az Energiaközpont Kht. igazgatója állt havi 950 000 forinttal, és éves bére 50 százalékát elérő prémiumplafonnal. A GKM-es cégekben az igazgatósági elnökök havonta 320 000 és 740 000 forint közötti bruttót kaptak – a két kht.-nál nincs igazgatóság –, a legtöbbet az ÁAK-nál, a legkevesebbet a HungaroControlnál.
Szegény kultúra
Az OKM-nél lévő cégek korántsem fizettek ennyire bőkezűen, legalábbis a minisztériumtól kapott tavaly szeptemberi adatok szerint. Egyedül a Művészetek Palotáját havi 935 000 forintért irányító – emellett gépkocsihasználatot, mobiltelefont és étkezési hozzájárulást kapó – Kiss Imre bére versenyképes a GKM-s listán sereghajtó Molnár Lászlóéval. Érdekes módon nála kevesebbet kapott bruttóban a Nemzeti Színházat akkor vezető Jordán Tamás: havi bruttó 720 800 forint bért és havi 200 000 forint költségátalányt.
Ugyanakkor a Neumann Kht. élén Kitzinger Dávid 519 400 forintért dolgozott – plusz két forrásból évi 82 500 forintnyi egyéb juttatást kapott –, a Nemzeti Filmszínház Kht.-t vezető Bakos Istvánné kereken havi félmillió bruttóval és a Kitzingrrével megegyező egyéb juttatással rendelkezett. A Budai Várgondnokságot havi 460 ezerért vezette tavaly szeptemberben Szamkó Katalin, míg a Multinova Kft. élén Visnyei Csaba havi 350 000 forint bruttót kapott.
Visnyeinek és Kitzingernek ráadásul prémium sem járt, a többiek féléves, Kiss Imre 8 hónapos prémiumra voltak jogosultak. Az OKM a társaságok felügyelőbizottsági elnöki tiszteletdíjait is közölte, ezek havi 50 és 80 ezer forint között változtak, a legtöbbet a Multinovánál, a legkevesebbet a Nemzeti Filmszínháznál kapta az fb. elnöke.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Művészetek Palotája",
"Nemzeti Filmszínház Kht.",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Hungaroring Zrt.",
"Oktatási és Kultúrális Minisztérium",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium",
"Állami Autópálya-kezelő Zrt.",
"Nemzeti Színház",
"Paksi Atomerőmű",
"HungaroControl Zrt.",
"Hitelgarancia Zrt.",
"Energiaközpont Kht.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Sportfolió Kht.",
"Nemzeti Földalapkezelő",
"Multinova Kft.",
"Neumann Kht.",
"Magyar Posta",
"Nemzeti Filmszínház",
"Magyar Villamos Művek",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Budai Várgondnokság",
"Nemzeti Infrasruktúrafejlesztő Zrt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Közút Kht.",
"MNV Zrt."
] |
Kékesi Tibor, Terézváros szocialista parlamenti képviselője nem tud róla, hogy bármilyen eljárás indult volna ellene. A mentelmi joggal védett honatya is megszavazta 2004-ben az Andrássy út 47. szám alatti ház eladását, amely miatt a rendőrség kedd óta az összes akkori szocialista és szabaddemokrata képviselőt gyanúsítottként hallgatja meg.
Nem kapott semmilyen hivatalos értesítést Kékesi Tibor (MSZP), a VI. kerület országgyűlési képviselője arról, hogy bármilyen eljárás indult volna vele szemben - ezt maga a politikus nyilatkozta a Népszabadságnak. Kékesi - aki 2002 óta képviseli Terézvárost a Parlamentben - tagja volt az előző ciklusban a kerületi képviselőtestületnek, és ő is megszavazta az Andrássy út 47. szám alatti épület hasznosítását, amely miatt kedd óta gyanúsítottként hallgatják ki hűtlen kezelés vádjával az előterjesztést annak idején megszavazó képviselőket.
Kékesi lapunknak úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy a választott képviselőt a szavazatáért kizárólag politikai felelősség terheli, más - munkajogi, polgári vagy büntető - felelősség nem. A képviselő rendkívül veszélyesnek nevezte az ezzel ellentétes hozzáállást. Mint fogalmazott, e gondolatmenetet tovább folytatva akár azért is felelősségre vonható volna a honatya, hogy megszavazza a költségvetést, az alkotmánybíró azért, mert megkeresésre döntést hoz, ad absurdum a választó is elkövethet bűncselekményt voksának leadásával.
Terézváros országgyűlési képviselője szerint a most folyó eljárás fenekestül forgatja fel a demokráciába vetett hitet, és reméli, hogy az esetből mindenki levonja a megfelelő tanulságot.
Egy gombnyomással a börtönbe?
Gyanúsított a teljes MSZP- és SZDSZ-frakció
Terézvárosi ingatlanügyek
Gyanúsított ügyvédnő - a Bajcsy-Zsilinszky úti galéria története
|
[
"MSZP"
] |
[] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Botka László a villa helyett a készpénzt választotta
Tanú is megerősítette a politikust korrupcióval vádoló férfi szavait
Készpénz helyet egy balatoni villával is kifizethették volna Botka Lászlót – mondta lapunknak F. Attila, az a vállalkozó, aki állítása szerint 125 millió forint kenőpénzt fizetett ki a szocialista politikusnak egy pécsi ingatlanügyletben nyújtott segítségéért. Egy tanú megerősítette: az MSZP-s polgármester Hagyó Miklós társaságában nézett meg öt fonyódi villát, mivel azonban a felújításukra éveket kellett volna várni, Botka inkább a készpénzt választotta.
Átváltotta volna a Szent István-akna megszerzéséért "járó" kenőpénzt egy balatoni villára Botka László – közölte a Magyar Időkkel F. Attila, az a vállalkozó, aki a pécsi ingatlant megvásárolni szándékozó német befektetők közvetítője, megbízottja volt a 2000-es években.
Az esetről egy tanú azt mondta lapunknak: "a cégcsoportunknak abban az időben két nagyobb projektje volt. Az egyik a Szent István-akna, a másik a fonyódi villapark, amely öt történelmi villa teljes körű felújítását és értékesítését jelentette." A férfi F. Attilával egybehangzóan állítja: a szocialista politikus, Szeged polgármestere az egyiket kinézte magának, végül azonban nem kötöttek üzletet.
– Hagyó Miklós társaságában tekintette meg az épületeket Botka László.
Mindkettejüknek tetszett a környék, elvégre az ott a Balaton Rózsadombja, viszont a felújításra nem akartak éveket várni, ezért nem lett semmi a dologból – idézte fel az esetet az egyelőre névtelenséget kérő tanú. A férfi hozzátette: egy nyaraló ára körülbelül 150 millió forint lett volna.
Ez az összeg majdnem annyi, mint amennyit F. Attila szerint a pécsi projekt "megsegítéséért" fizettek ki az MSZP-s polgármesternek. – Abban az esetben, ha meg tudtunk volna állapodni, Botka úr az ingatlant kapta volna meg.
Így megkíméltük volna a céget a nyűgös készpénzkivételtől, szóval ez egy kulturált adminisztratív módja lett volna az ügy elintézésének – fogalmazott a vállalkozó.
Botka László ezek szerint tehát nem lett egy balatoni villa tulajdonosa, viszont F. Attila állítása szerint készpénzben megkapta azt a 125 millió forintot, amiben megegyeztek. Erre tekintettel említésre méltó, hogy egy évvel később, 2007-ben a szegedi polgármester a feleségével együtt vásárolt egy nyaralót Szuha-Mátraalmáson, aminek fele részben tulajdonosa.
F. Attila februárban beszélt előszőr arról, hogy Botka, valamint jó barátja és párttársa, Toller László, a 2010-ben elhunyt pécsi városvezető a vételáron felül negyedmilliárd forintot kért a Szent István-aknáért.
A férfi a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett fejleszthető ingatlant.
A pécsi területet elmondása szerint Botka ajánlotta a figyelmébe, megbízóinak pedig megtetszett az egykori bányavidék. Az ingatlan akkor a gazdasági tárcához tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt. F. Attiláéknak 2004-ig nem sikerült dűlőre jutniuk az MBVH-val, ezért – mint lapunknak is elmondta – Botka és Toller felajánlotta: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. Az "ügyintézésért" 250 millió forintot számoltak fel.
A pénzt jellemzően tíz- és harmincmilliós részletekben fizették ki – közölte lapunkkal a vállalkozó. A férfi azt mondta: az első alkalommal ő maga adott át ötvenmillió forintot a Kossuth térhez közeli Biarritz étterem különtermében a két szocialista politikusnak.
A későbbiekben a cég valamelyik kollégája vitte az összegeket, általában Szegedre, a polgármester házához. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy állításait tanúk igazolják. Egyikük a Szegedma internetes portálnak elmondta: ő vette ki a bankból az első, ötvenmilliós tételt és vitte le F. Attila irodájába.
|
[
"Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt."
] |
[
"Magyar Idők",
"Szent István-akna"
] |
Havonta 20-30 ezer, összesen 900 ezer forintot nyer Vajda Zita az alacsonyabb törlesztőrészletekkel azon, hogy kedvezményes kamaton kapott kölcsönt korábbi munkahelyétől, a jegybanktól. Hiába hagyta el az intézményt, egy ideig még marad a szuperolcsó hitele. Ráadásul további 550 ezer forint hasznot is behúz azzal, hogy ennyivel kisebb lesz az adóssága. Csaknem másfél milliós "ajándék" közpénzből Matolcsy barátnőjének.
Már eddig is jutott bőven a jóból annak a Vajda Zitának, aki Matolcsy György jegybankelnök barátnője: az MNB-ben havi nettó 1,1 millió forintos fizetésével a legjobban fizetettek egyike volt nemzetközi szakmai titkárként, az egy évvel ezelőtti távozása után pedig ennél is többet húzhatott be a jegybanki alapítványoknál kapott posztjainak köszönhetően. Nem beszélve arról, hogy a jegybanki alapítványok által dotált pécsi doktori iskola hallgatójaként a busás ösztöndíjból is részesülhet. Ezt fejeli meg most azzal a munkáltatói kölcsönnel, amellyel a jegybank hozzásegítette lakáshoz Budapest egyik legmenőbb környékén.
Ezzel pedig kétszeresen is nyer.
Az eddig – a Zoom.hu jóvoltából – napvilágra került információk alapján 32,2 millió forintos munkáltatói hitelt nyújthatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Vajda Zitának, hogy ő 2015 májusában megvásárolhasson egy bő 60 négyzetméteres lakást a fővárosban, a Naphegyen. A 24.hu közérdekű adatigénylésére adott jegybanki válaszokból pedig az derül ki: ez kedvezményes (legfeljebb 10 éves futamidejű) lakáscélú hitel, mégpedig változó kamatozású, a kamat a mindenkori jegybanki alapkamattal egyezik meg. A változó kamatozás azt jelenti, hogy ahogyan módosul a jegybanki alapkamat, gyakorlatilag azonnal módosul a már felvett munkáltatói kölcsön kamata is.
Ilyen olcsón átlagos magánszemély nem juthat hozzá hitelhez. Ha kereskedelmi banktól vesz fel hitelt az ember, a bankok valamilyen kamatfelárat is felszámítanak, amiatt éri meg nekik hitelt nyújtani lakásvásárlásra, ezért a kereskedelmi bank által nyújtott lakáshitel drágább, mint a jegybanki alapkamaton ketyegő kölcsön.
A számok nyelvén: amikor 2015 májusában Vajda Zita megkaphatta az MNB-től a kedvezményes munkáltatói kölcsönt, azt 1,8 százalékos kamatra kaphatta meg (annyi volt a jegybanki alapkamat). Akkoriban egy kereskedelmi banktól hasonló kondíciók mellett felvett lakáscélú hitelt ennél érdemben magasabb, 3,7 százalék körüli kamattal adtak a hitelintézetek.
A jegybanki alapkamat időközben szépen fokozatosan csökkent, egy éve már csak 0,9 százalékos kamaton ketyeg Vajda Zita jegybankkal szembeni adóssága. A kereskedelmi bankoktól felvehető hiteleknél is látható a kamatcsökkenés, de még mindig többe kerül ez a kölcsön, az induláskor 3,7 százalékkal kezdett kamat mostanra 2,15 százalék körüli szintre jött le.
Ez a különbség pedig a törlesztőrészletekben is meglátszik.
Számításaink szerint jó darabig havonta 30 ezer forintot tudott spórolni Vajda Zita a Matolcsy-féle jegybanktól kapott munkáltatói kölcsöne révén, ennyivel volt kisebb annak a havi törlesztőrészlete egy normál kereskedelmi banki hitelhez képest. (290 ezer körüli törlesztőrészlet kontra 320 ezer forint.) Az elmúlt fél évben aztán kissé szűkült a rés a kettő között, de még most is havi 20 ezer forinttal jobban jár Vajda (280 ezer kontra 300 ezer forint).
Hiába hagyta ott az MNB-t, kölcsöne egy ideig még marad szuperolcsó
Annak ellenére, hogy Vajda bő egy éve, 2016 májusában – vagyis a kedvezményes kölcsön felvétele után egy évvel – kilépett a jegybanktól, egy ideig még élvezheti a kedvezmény előnyeit. A hatályos jegybanki szabályzat szerint ugyanis közös megegyezés (vagy a munkáltató – nem azonnali – felmondása) esetén a kölcsönszerződés a munkaviszony megszűnésétől számított két éven át még változatlan feltételekkel él tovább, és csak utána nő meg a kamat a jegybanki alapkamat+5 százalékra.
Vagyis Vajda Zita 2018 májusáig még ezen a nyomott jegybanki kamaton fizetheti a kölcsönét, utána érdemes lesz azt kiváltania egy kereskedelmi banktól felvett hitellel vagy egyösszegben visszafizetnie.
Ez annyit tesz, hogy összességében 2015 május-2018 május között kihasználhatja Matolcsy barátnője az olcsó jegybanki hitel előnyét.
Ebben az időszakban számításaink szerint összesen durván 900 ezer forintot tud spórolni a jegybanki kölcsönnek hála, ennyivel kevesebbet kell törlesztenie így, mintha kereskedelmi banki hitelből vette volna meg a lakást.
1,45 milliós “ajándék", közpénzből
Ráadásul azért is jár jobban, mert 2018 májusában már kisebb lesz a tartozása. A kezdeti 32,2 millió forintos kölcsönből akkorra 22,9 millió forint marad fenn, míg ha kereskedelmi banktól piaci feltételekkel kapta volna a kölcsönt, akkor 23,45 millió forint lenne az adóssága.
Vagyis nemcsak a havi 20-30 ezer forinttal kisebb törlesztőrészlettel nyer Matolcsy barátnője, hanem azzal is, hogy amikor érdemes lesz lecserélnie vagy visszafizetnie a jegybanknak a kölcsönt, akkor 550 ezer forinttal kevesebb lesz a tartozása.
Ez így összességében az alacsonyabb törlesztőrészlet és a kisebb fennmaradó tartozás miatt durván 1,45 millió forintos “ajándék" Vajda Zitának. A jegybank pénze pedig közpénz, így közpénzből húz csaknem másfél milliós hasznot Matolcsy barátnője.
Az külön pikánssá teszi az egészet, hogy Vajda Zita azok között van, akik az egyik legnagyobb összegű kedvezményes munkáltatói kölcsönt kapták Matolcsy jegybankjától. Matolcsy néhány embere még ennél is nagyobb kedvezményes hitelhez juthatott az adófizetők pénzéből – tudta meg Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja egy másik, általa beadott közérdekű adatigénylésre adott válaszokból. Az öt legnagyobb igényelt hitelösszeg 39 és 50 millió forint közötti.
Eközben egy átlagos magyar család 6 millió forint értékben tud hitelt felvenni lakásvásárláshoz, azaz Vajda és társai az átlagosnál 6-8-szor nagyobb hitelekhez jutottak extra kedvező feltételekkel
– emelte még ki az Együtt politikusa.
És mivel, amint lapunknak írták, az MNB 402 élő kölcsönszerződést tart nyilván 3,6 milliárd forint értékben, vagyis az átlagos munkáltatói kölcsön az MNB-ben 9 millió forint, ennek pedig a három és félszeresére rúg a Vajda által kapott összeg, nem túlzás azt állítani, hogy ahogyan a kereset alapján is az egyik legfelső polcon lehetett Matolcsy barátnője a jegybankban, úgy a kapott hitel tekintetében is előkelő helyet foglal el.
Sok tízmilliós lakásokat vehetnek meg nagyon sokan ezáltal
Megússza az adót is A kedvezményes kamaton ketyegő munkáltatói kölcsön esetén fő szabályként a piacinál kisebb kamat miatt személyi jövedelemadót kell fizetnie a dolgozónak, és egészségügyi hozzájárulást a munkahelynek. Ezt azonban Vajda Zita jogszerűen ússza meg, ugyanis abban az esetben adómentes a juttatás, ha a lakásban lakó egy-két személy esetén a megvásárolt lakásnak legfeljebb 3 lakószobája van. Vajda Zita bő 60 négyzetméteres lakása a tulajdoni lap szerint kétszobás.
A több mint 400 felvett munkáltatói kölcsön mást is mutat. Mivel ez legfeljebb tízéves futamidejű, és az előző, 2007-től hivatalban volt elnök, Simor András alatt pedig nem igen volt ilyen (forrásaink egy része úgy emlékszik, egyáltalán nem is volt akkor ilyen kedvezményes munkáltatói lakáscélú kölcsön, másik részük úgy, hogy ha volt is, elhanyagolható azok száma, akik éltek vele), ezért gyakorlatilag szinte mind a 402 kölcsönt a Matolcsy-érában nyújthatta a jegybank a dolgozóinak. Az “adósok" között lehetnek olyanok is, akik azóta már kiléptek a jegybankból (ahogyan Vajda Zita esete is mutatja), és olyanok is, akik még ott dolgoznak. A jegybank dolgozóinak létszáma Matolcsy regnálása óta 1100-ról 1400 fölé duzzadt.
Mindezekből az látszik, hogy meglehetősen sokan éltek az olcsó hitel nyújtotta lehetőséggel, a Matolcsy-féle jegybank akár minden negyedik-ötödik egykori vagy mostani dolgozója is kaphatott.
Máshol Kedvezményes munkáltatói kölcsönt nemcsak a jegybank nyújt, hanem gyakorlatilag bármely cég, intézmény (kifizetőhely) adhat – és sokan adnak is, kereskedelmi bankok is. De amíg a kereskedelmi bankok a dolgozóiknak a bank pénzéből nyújtanak kedvezményes kölcsönt, addig a közintézményként működő jegybank közpénzből teszi mindezt. Az sem túl jellemző, hogy több tízmilliós, kedvezményes hiteleket biztostanának piaci alapon működő magánvállalkozások az alkalmazottaiknak.
Nem tudjuk hivatalosan, kik és milyen pozícióban levők, de két okból is valószínűsíthető, hogy fejesek is kaptak kölcsönöket. Egyrészt jegybanki forrásaink is arról számoltak be, hogy vezetőtől egyszerű elemzőig is vettek fel kedvezményes munkáltatói hitelt. Másrészt a hitel feltételei és a felvett top összegek is erre engednek következtetni. A hitel maximális nagysága a munkavállaló bérétől, a háztartásában egy főre eső jövedelemtől, az önrész mértékétől és a futamidő hosszától függ. (Az önrésznek amúgy legalább 30 százalékosnak kell lennie.) A már említett, 40-50 millió forint közötti top5 hitelt igénybe vett jegybanki személyek is alighanem jól keresnek házon belül.
A Matolcsy-érában osztott munkáltatói kölcsön pedig már nem szociális jellegű. Egyrészt minél magasabb valakinek a keresete, annál több hitelt vehet fel, másrészt az igénybe vett hitelek nagysága is ezt mutatja, és harmadrészt a megvásárolt lakások értéke is erre utal.
Az a személy, aki 50 milliót igényelt, az a 30 százalékos minimális önrész miatt legalább 70 millió forintos lakásra fente a fogát. (Ha a tényleges önrésze nagyobb volt, például a lakás értékének a fele, akkor az 50 milliós hitel 100 milliós lakáshoz segítette.) Vajda Zita 30 százalékos önrésszel számolva 46 milliós lakáshoz juthatott.
Ezekből az látszik, hogy a Matolcsy-vezette jegybankban osztott kedvezményes kölcsön nem egy afféle szociális célú lakáshitel. Korábban egészen más volt a helyzet
– kommentálta a kirajzolódó képet Spät, aki maga is dolgozott – még Surányi György és Járai Zsigmond idején, a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején – a jegybankban, ám nem vett fel ott hitelt.
Akkor pár millió forint kölcsönt kaphattak a dolgozók lakáscélra, ami tényleg az első, induló lakáshoz nyújtott némi segítséget. Akinek már volt lakása, az nem is kaphatott ebből a munkáltatói kölcsönből.
Ötmilliót is spórolhattak A cikk megjelenése után sajtótájékoztatót tartott az Együtt, ahol Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja arról beszélt, hogy akár 5 millió forintot is spórolhatnak a teljes 10 éves futamidő alatt amúgy jól kereső jegybanki vezetők a Matolcsy György vezette jegybankban osztogatott kedvezményes lakáscélú munkáltatói kölcsön révén. Nem tudni, hogy maga Matolcsy és a Polt-család jegybankban dolgozó két tagja is nyerészkedik-e a gyakorlatig ingyenpénzen, fogalmazott Spät, ezért az ellenzéki párt másik politikusa, Szabó Szabolcs írásbeli kérdést tesz fel Matolcsy Györgynek.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[] |
Az MNB hat alapítványa nettó 890 millió forintért megvette a Matolcsy György jegybankelnök felesége, Matolcsy Gyöngyi polgármester által vezetett Balatonakarattya területén lévő 6 hektáros MÁV gyermeküdülőt, ahol vezetéstudományi iskolát terveznek működtetni. Folytatódik a cégalapítás is, ezúttal tanácsadó vállalkozást hozott létre a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS), amelyben igazgató Matolcsy másik rokona.
A Magyar Nemzeti Bank hat alapítványa a MÁV Vagyonkezelő Zrt. pályázatán az eredeti, 890 millió forint+ÁFA hirdetési áron megvásárolta a balatonkenesei MÁV-üdülőt – olvasható az alapítványok honlapján.
Nem tévedés: Kenesét írnak, holott a több mint hat hektáros, jelentős vízparti területtel rendelkező ingatlan a szomszédos Balatonakarattyához tartozik, a település honlapja szerint még testületi üléseket is tart a terület rendezvénytermében a Matolcsy György jegybankelnök felesége, a 2014-ben független színekben, Fidesz-támogatással választást nyert Matolcsy Gyöngyi polgármester által vezetett balatonakarattyai önkormányzat.
Az elírás onnan eredhet, hogy az akarattyaiak nem túl régen, 2012-es népszavazáson döntöttek a leválásról Balatonkeneséről, a szakítás a tavalyi önkormányzati választások óta hatályos.
Nem csak a címregiszterek szorulhatnak frissítésre: az egyébként szintén fideszes vezetésű Kenese kezdetektől vitatta a területi megosztást, mondván aránytalanul sok nagy-adófizető került "Matolcsyfalvára", nem kizárt, hogy a keneseiek bíróságon támadják meg a népszavazással eldöntött határokat szentesítő kormányhivatali határozatot.
A jegybanki alapítványok által most megvásárolt vízparti ingatlanon valaha vasutasgyerekek üdülhettek, a jelenlegi bérlő kft magánszállásokat működtet, és fesztiváloknak ad helyet, a jövőben pedig – a tervek szerint 2016 nyarától – oktatási és konferenciaközpontot működtetnek ott a Pallas Athéné-k, s a létesítményben működik majd az úgynevezett Magyar Vezetéstudományi Iskola is.
A Matolcsy família évek óta kötődik Akarattyához: Matolcsy György nagyapja horthysta minisztériumi hivatalnokként részt is vett a nyaralótelep parcellázásában, a családnak jelenleg csinos kúriája van a faluban.
Eközben tovább terebélyesedik az MNB-közeli cégháló is: Ferida Zrt. néven üzletviteli, vezetési tanácsadással foglalkozó vállalkozást hozott létre a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány.
Az új cégben – ahogy több jegybank-alapítványos vállalkozásban – igazgatósági tag lett Matolcsy György jegybankelnök rokona, Szemerey Gabriella, valamint Bánkuty Tamás, az MNB felsőoktatás és gazdaságtervezője, illetve Patakiné Gramantik Ildikó, a PADS igazgatója – az új vállalkozás fő tulajdonosa a PADS.
A jegybanki alapítvány ezúttal visszafogott volt, ami a befektetést illeti: a Ferida alaptőkéje "minössze" 5 millió forint. Emlékezetes, a közelmúltban több, milliárdos jegyzett tőkéjű társaságot is létrehoztak az MNB alapítványai.
A jegybank 2014-es beszámolójának parlamenti vitája után az ellenzék betámadta a költekezést, mondván, a központi bank csaknem 250 milliárd forintot tolt alapítványaiba, amelyek 2,4 milliárdos értékben ingatlanjuttatásban is részesültek.
Rádi Antónia
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány"
] |
[
"Magyar Vezetéstudományi Iskola",
"Ferida Zrt.",
"MÁV Vagyonkezelő Zrt."
] |
Látványos változásokra készül az Omninvest vakcinagyártó cég, amelynek tevékenységét az új kormány kritizálta. A jelenleg egy rejtélyes ciprusi cég tulajdonában lévő vállalkozás öt magánszemély kezébe kerül, és terveznek névváltoztatást is.
Öt magyar magánszemély tulajdonába kerül egy hónapon belül a magyar vakcinagyártó cég, az Omninvest - jelentette be Németh Zsolt, a cég szóvivője kedden. Így kikerül a tulajdonosi körből az eddigi többségi tulajdonos, egy ciprusi cég.
A jelentős állami megrendeléseket kapó vállalkozást az elmúlt években sok bírálat érte a ciprusi érdekeltség miatt, az ottani gyakorlat ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a cégek tulajdonosai rejtve maradjanak. Így a tavaly több mint 8 milliárd forintos bevételhez jutó Omninvestről sem lehetett tudni, hogy valójában kik állnak mögötte.
Németh Zsolt szóvivő kedden azt közölte, hogy a ciprusi cég azért adja el az Omninvest menedzseri köréhez köthető öt magánszemélynek több mint 90 százalékos tulajdonrészét, mert belátta, ha ezt nem teszi meg, ellehetetlenülhet a vakcinagyártó cég működése, és veszélybe kerülhet 250 munkahely.
A tulajdonosváltás technikai részleteiről a szóvivő azt mondta: az öt magyar magánszemély létrehoz egy erdélyi kft-t és ez a kft. veszi meg a ciprusiaktól a tulajdonrészt. Ezzel az Omninvest 100 százalékban magyar kézbe kerül. Kérdésre válaszolva az Omninvest ügyvezető igazgatója, Zimonyi Ferenc azt mondta: az öt magánszemély közül valóban ő az egyik leendő tulajdonos, és amint bejegyezték az új kft.-t, nyilvánosságra hozzák a másik négy személy nevét is. Németh Zsolt szerint az öt magánszemély azért Erdélyben alakítja meg az Omninvest tulajdonrészét felvásárló kft-t, mert az eddigi tapasztalatokat, tudást felhasználva Romániában is szeretnének beindítani fejlesztéseket.
Az Omninvest megújulásra készül abból a szempontból is, hogy meg fogja változtatni a nevét. A cégre a közelmúltban azért irányult rá a figyelem, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt héten közölte, vizsgálatot indítanak az Omninvestnek adott állami támogatás ügyében. A tárca azért vizsgálódik, mert úgy véli, hogy "jogi aggályokat" vethet fel a vakcina gyártására adott állami támogatás kifizetése. Azt, hogy honnan származnak az esetleges visszaélésekről szóló értesülések, nem közölték: a vizsgálat egyelőre azt ellenőrzi, hogy volt-e egyáltalán probléma az ügylettel.
A keddi sajtótájékoztatón az Omninvest vezetője vitatta a kifogásokat. Zimonyi Ferenc szerint a pályázaton elnyert pénzt 2006-ban arra kapták, hogy fejlesszenek ki a várható influenza-világjárvány ellen egy vakcinát, pontosabban egy sablont, amelynek alapján pár hónap alatt legyártható a vakcina. Hozzátette: az Omninvest eleget tett minden pályázati előírásnak, a szerződésben aláírt valamennyi feltételt teljesítették.
|
[
"Omninvest"
] |
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
Nagy üzletet talált ki a kormány az online pénztárgépekkel. A kasszák bekötése az adóhatósághoz igazán zsíros falat lett Garancsi István érdekeltségének, a Mobil Adat Kft.-nek. A társaságot 2012 végén hozták létre, az Orbán Viktor hoz közel álló milliárdos 2014 óta többségi tulajdonosa. Ez a cég forgalmazza a pénztárgépekhez a SIM-chipet, és biztosítja a távközlési szolgáltatást. Ennyi elég is volt, hogy árbevétele 2014-ben 1,5 milliárd fölé emelkedjen. Ezzel több mint 226 milliós adózott eredményt termelt, 220 milliót ki is fizettek osztalékként a tulajdonosoknak. Mint arra korábban a Népszabadság felhívta a figyelmet, tavaly már 2 milliárd fölötti forgalma volt a cégnek, és 453 milliós nyeresége, amiből 420 millió forint lett osztalék.
Az engedélyezett online pénztárgépeket forgalmazó társaságok is jól jártak ugyan a kasszacserével, de nem ennyire. A cégek 2014-ben látványosan megugró árbevételt értek el az előző évhez képest, majd 2015-ben ismét alacsonyabb forgalmat realizáltak. Az új gépek bevezetése 2013-ban kezdődött, de az eszközök nagy részét 2014-ben telepítették. A folyamat során jellemzően megmaradtak a régi pénztárgép-forgalmazók, de néhány kisebb vagy új szereplő is nagyobb részesedést szerzett a piacon.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A verseny vitathatatlan nyertese a hódmezővásárhelyi Micra-Metripond Kft., melynek többségi tulajdonosa a lengyel Comp-csoport. A cég 2013 második felében az elsők között kapott engedélyt több gépére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól (MKEH). Ennek köszönhetően árbevétele 2014-ben 6,6 milliárd forintra ugrott, az előző évi majd tízszeresére és az egy évvel korábbi hússzorosára. A társaság adózott eredménye pedig 252 millió forintra, az előző évi harminchatszorosára nőtt, osztalékot azonban nem vettek ki a tulajdonosok.
Azok a cégek jártak a legjobban, amelyek az elsők között rendelkeztek alkalmas gépekkel és engedélyekkel – mondta a Világgazdaságnak Várkonyi Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) volt pénztárgép-munkacsoportjának vezetője. A gépek bevezetése a piacra hosszadalmas folyamat volt. A fejlesztés, a gyártás és az engedélyeztetés hónapokig tartott. Ezután következett a tesztelés pár száz géppel a boltokban, majd a hibák javítása és az új szoftverek engedélyeztetése. Jellemzően a szoftverek második-harmadik változatával lehetett tömegesen piacra vezetni az új rendszernek megfelelő pénztárgépeket. Az a piaci szereplő lemaradt, aki magának akarta a teljes üzletet azzal, hogy saját fejlesztésű gépet akart forgalmazni. Jobb taktika volt csak a kereskedelemre öszpontosítani, és már engedélyezett gépet újra engedélyeztetni és forgalomba hozni. Így tett például a Montel informatika Kft. és az LA Pénztárgép Kft., amely a Micra-Metripond Kft. gépére kért és kapott engedélyt – mondta Várkonyi Gábor.
A versenyzők közül a leglátványosabb bravúrért járó díjat az LA Pénztárgép Kft. érdemelné. A társaság a fideszes oligarchaként számon tartott, Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral jó barátságot ápoló Horváth László milliárdos cégbirodalmába tartozik. A céget 2013 júliusában jegyezte be a cégbíróság, és augusztus végére kiállították gépére a forgalmazási engedélyt. A társaság kapásból 1,6 milliárd forintos bevételt realizált 2014-ben, 160 millió forintos adózott eredménnyel. A tavalyi év már gyengébben alakult, 380 millió forint volt a nettó árbevétel és 11 milliós veszteség lett az adózott eredmény. Hasonló bravúrt csak egy esetben, a Pfk Kft.-nél láttunk. A cég forgalma 2014-ben az előző évinek közel százszorosára ugrott.
Bővül a kör Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban, a boltokban, benzinkutaknál, gyógyszertárakban, a vendéglátóhelyeken és a szállodákban. Az év végéig további 25-30 ezer pénztárgép kerülhet piacra, ugyanis szeptember végétől online pénztárgép használatára kötelezik a gépjárműjavítókat, a karbantartási, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpáralkatrész-kereskedelmet és -javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzőket, a diszkókat, a ruhatisztítókat, a wellness-szolgáltatást nyújtókat és az utazási irodákat. Jövő év január 1-jétől a taxisok és a pénzváltók is bekerülnek a körbe.
Szerző: Máriás Leonárd
|
[
"Mobil Adat Kft."
] |
[
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal",
"Informatikai Vállalkozások Szövetsége",
"Pfk Kft.",
"LA Pénztárgép Kft.",
"Montel informatika Kft.",
"Micra-Metripond Kft."
] |
Orbán Viktor miniszterelnök idén július végén Bécsbe utazott, ahol Karl Nehammer osztrák kancellárral tárgyalt. Orbánnal ment legalább 3 miniszter és a delegáció teljes létszáma nagyjából 40 fő volt. A miniszterelnök és kísérete az osztrák főváros egyik legdrágább szállodájában aludt a találkozó napján, de a kirándulás költségeit sem parlamenti, sem újságírói kérdésre nem árulták el. Adatigénylésünkre 90 nap hosszabbítás után annyit közölt a kormányzati utazásokat szervező Külügyminisztérium, hogy 541 forint költség merült fel az úttal kapcsolatban – augusztus végéig. Amit esetleg később fizettek, az ebben nincs benne.
A magyar miniszterelnök július 28-án találkozott ausztriai kollégájával, az ottani kormányt irányító Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról, és az illegális migrációról tárgyaltak.
Az viszont "kimaradt" a hivatalos kormányzati tudósításból, hogy hatalmas stáb ment Orbán Viktorral, és Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg a népes magyar delegáció. Mindezt az Azonnali írta meg július 30-án: a lap szerint még az osztrákokat is meglepte a rongyrázás.
Az ugyanis a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közölt fotón is látszik, hogy Orbánnal ment Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, továbbá Bóka János európai uniós kérdésekért felelős államtitkár, és Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is.
Az Azonnali szerint viszont rajtuk kívül 25 fős stáb kísérte a miniszterelnököt, plusz Szijjártó is vitt körülbelül 10 főt, így a küldöttség létszáma összesen 40 fő körül volt. A lap arról is beszámolt, hogy bár Bécs csupán néhány óra autóval Budapestről, és a hivatalos program mindössze 2-3 óra hosszan tartott, a magyar delegáció nem jött haza utána, hanem Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Bristolban töltötte az éjszakát.
A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) került egy éjszakára.
Nyilvánvalóan igazak voltak a lap értesülései, és valaki(k)nek nagyon fájt a bécsi luxusutazás kiderülése: néhány nappal az útról szóló cikk után Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő, az Azonnali tulajdonosa bejelentette a lap megszüntetését. A Válasz Online pedig megírta, hogy kirúgtak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről, amiért az út részletei nyilvánosságra kerültek.
Az Azonnali cikke után Kálmán Olga extévés, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. A képviselő azt tudakolta, hogy mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor "bécsi rongyrázása", és hajlandóak-e az út számláit nyilvánosságra hozni, de csak a tárgyalások fontosságát hangsúlyozó mellébeszélést kapott válaszul.
Orbán Viktor és kísérete Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg, de a költségeket nem árulják el | atlatszo.hu Az Azonnali szerint a találkozó meglehetősen rövid volt: Orbán Viktor fél órát tárgyalt négyszemközt Karl Nehammerel, ezalatt a minisztereknek és Orbán Balázsnak is szerveztek egy-egy kétoldalú találkozót, majd volt egy félórás plenáris megbeszélés, végül egy egyórás ebéd. Vagyis összesen 2 óra, szünetekkel együtt max.
Mi az üggyel foglalkozó első cikkünk megjelenése előtt egy nappal, augusztus 21-én közadatigénylést nyújtottunk be az összes olyan minisztériumhoz, ami illetékes lehet az ügyben. Mindegyiktől az Orbán Viktor 2022. július 28-i bécsi útjával kapcsolatos költségek listáját kértük.
Nem gondoltuk, hogy ez az egyszerű kérdés zavart okoz, pedig így lett: vélhetően időhúzási céllal a (koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború miatt elrendelt) veszélyhelyzetre hivatkozva, a jogszabályi lehetőséget kihasználva egységesen 45 nappal meghosszabbította a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, és a Külügyminisztérium is a válaszadási határidőt.
Október elején talán mondanak valamit Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről | atlatszo.hu Annyi azért tudható Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről, hogy a Bristol honlapján foglalva a hotelben 1 éjszakára a legolcsóbb szoba 375 euró (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euró (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euró (2,4 millió forint).
A 45 nap letelte után a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a Kabinetiroda közölte, hogy ők nem is adatkezelők az ügyben. Ezt nyilván tudták másfél hónappal korábban is, csak halogatták a válaszadást – ez szokásos taktika, hogy elüljön a botrány, mire mondanak valamit, hiszen addig száz más dolog történik.
Egyedül a Külügyminisztérium maradt játékban: a tárca október elején újabb 45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt. Ennek letelte után, november 21-én küldték meg végre az érdemi választ a 3 hónappal korábban beadott adatigénylésünkre.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint "Orbán Viktor és delegációja 2022. július 27-28. közötti bécsi útja során az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint
341.800 forint összegű napidíj előleg és 199.452 forint összegű egyéb dologi költség előleg merült fel."
Vagyis augusztus 21-ig, az adatigénylésünk benyújtásáig összesen 541.252 forint kiadás merült fel a Külügynél, de mindkét összegnél szerepel, hogy előleg. Vagyis vélhetően voltak még költségei az útnak, amit később fizettek ki – erre utal a Bristol áraihoz képest csekély félmillió forint mellett az is, hogy Szíjjártó Péter tárcája kihangsúlyozta, csak "az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint" közli az adatokat.
Sebaj, most egy új adatigénylésben kikértük a bécsi út költségeit a jelenleg rendelkezésre álló elszámolás szerint, és izgatottan várjuk a választ.
Címlapkép: Karl Nehammer osztrák kancellár (b) katonai tiszteletadás mellett fogadja hivatalában Orbán Viktor miniszterelnököt Bécsben 2022. július 28-án. Vivien Cher
|
[
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Külügyminisztérium",
"Miniszterelnökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
[
"Válasz Online",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda"
] |
Mészáros Lőrinc általában megkapja, amit akar, annál nagyobb feltűnést kelt, ha valami látszólag nem sikerül neki. Ez volt a helyzet egy patinás Jász-Nagykun-Szolnok megyei mezőgazdasági vállalat, a Kunhalom Agrária Kft. esetében, amelyet 2017 elején megszerzett, aztán pár hónap után megvált tőle. Nemrég viszont újra megvette.
Az Index 2017 júliusában foglalkozott a történettel, bemutatva a társaság fénykorát is, amikor 600 tehén évi 5 millió liter tejet adott, és 4000 hektáron folyt a gazdálkodás. A vállalkozás politikai szempontból is érdekessé vált, amikor 2015 elején részben Ökrös Imre kezébe került, aki több cikk szerint is Orbán Viktor sógora (Lévai Gizellának, Lévai Anikó testvérének az élettársa).
A céget részben tőle vette meg Mészáros Lőrinc, aki 2017 májusában továbbadta egy egyfős budapesti cégnek, a Bétéel Média Kft.-nek, amelynek tevékenysége – kommunikáció és PR – elég messze esett az agráriumtól. Ahogy az Index megírta, ez aggodalmat keltett a kisebb beszállítók és a hitelezők körében, akik attól tartottak, hogy az új tulajdonos bedönti a céget, ők pedig hoppon maradnak.
A bedőlés meg is történt, november 22-én a bíróság elrendelte a Kunhalom Agrária felszámolását. A végzésből az is kiderült, hogy az erre irányuló kérelmet április 13-án, tehát még akkor adták be, amikor Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos.
A 24.hu a felszámolás kezdetén írt cikkében kiemelte: a vállalkozás nagy értéke az a több mint 1500 hektár föld, amelyet a 90-es évek elején abban a rövid periódusban vásárolt meg, amikor cégeknek is lehetőségük volt erre. Jogi személyek azóta sem szerezhetnek földtulajdont, csak magánszemélyek, legfeljebb 300 hektárt.
Öt éve a Népszabadság írt arról, hogy Lévai Gizella családtagjai szerették volna megszerezni a Kunhalom Agrária földjeit, de végül csak a cégen keresztül tudták ezt megtenni. A felszámolás elindulásakor pedig az volt a gyanú, hogy a hitelekkel, szállítói követelésekkel súlyosan megterhelt céget hagyják kimúlni, az értékeket pedig kimazsolázzák belőle.
Ehhez a forgatókönyvhöz képest váratlanul alakultak idén a dolgok. Június 10-én ugyanis Mészáros Lőrinc ismét megszerezte az ekkor még mindig felszámolás alatt lévő társaságot, ezúttal egy másik családi érdekeltségén, a Talentis Agro Zrt.-n keresztül. Ezt követően pedig a jelek szerint rövid úton megegyezett a hitelezőkkel, mert július 27-én lezárult a Kunhalom Agrária felszámolása, mégpedig úgy – ami ritka kivételnek számít –, hogy a társaság tovább működik.
Eltűntek a tehenek
Megkerestük az érintetteket, hogy segítsenek a történtek megértésében, de sem a Bétéel Kft. ügyvezető-tulajdonosának, sem a Talentis Agro Kft.-nek küldött e-mailre nem érkezett válasz a megadott határidőig. A felszámoló pedig lényegében annyit közölt, hogy a felszámolási eljárás jogerősen lezárult, egyezségre tekintettel.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a hitelezők követelésük mekkora részéhez jutottak hozzá. A legnagyobb közülük alighanem az OTP, mert a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egy 650 milliós és egy 80 milliós biztosított követelése van a Kunhalom Agráriával szemben.
Az OTP nem válaszolt G7 kérdésére, hogy milyen arányban jutott hozzá követeléseihez a hitelezői egyezség során. Pedig a felszámolás kezdetén elkészített mérleg szerint
a hitelbiztosítékok egy része már nincs meg a cégnél. Ilyen például a teljes szarvasmarha-állomány.
A 2015-ös beszámoló kiegészítő mellékletében még ezt olvashattuk: az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés a gazdaság fő profilja. "A 2008-as gazdasági év végére a szarvasmarha-telep is teljes férőhely-kihasználtsággal dolgozik, modern technikával felszerelve." Ennek megfelelően 2015 végén még több mint 133 millió forint értékben tartották számon a tenyészállatokat a társaság könyveiben.
A 2016-os beszámoló elhallgatta ezt a kérdést, a felszámolás kezdetén közzétettből viszont kiderült, hogy ennek az évnek a végén már egyáltalán nem voltak tenyészállatai a cégnek. Azaz még Mészáros Lőrinc első színre lépése előtt megvált a cég az állataitól, abban az időben, amikor egyebek mellett Ökrös Imre tulajdonolta a vállalkozást.
Ez valószínűleg két másik OTP-zálogfedezetet is eltüntetett: a Milktrader Kft.-vel és a Sole-Mizo Zrt.-vel kötött szerződésekből befolyó bevételt. Ebben ugyan mezőgazdasági termék adásvételéről van szó, de a cégek profilját ismerve minden bizonnyal tejről van szó, amit ugyebár tehén nélkül nem lehet előállítani. Így az OTP zálogfedezetei közül alighanem már csak egy Challenger erőgép lehet meg.
Az 1500 hektár föld viszont még valószínűleg megvan,
mert a könyvekben 2,67 milliárd forintos forgalmi értéken tartják nyilván az ingatlanokat. Ebbe belefér az 1500 hektár az átlagos megyei földárakkal, és párszáz millió az épületekre, telephelyre is marad. Annak sincs nyoma, hogy a felszámolás során a földet meghirdették volna eladásra. Ez a jelek szerint csak 98 darab borjúketreccel történt meg, amelyekért 6 millió forintért lehetett volna hozzájutni, de nem kellett senkinek. (Amúgy ezeken is OTP-jelzálog van.)
Többet hivatalosan akkor tudhatunk majd, amikor nyilvánosságra kerül a Kunhalom Agrária következő beszámolója. Ez ahhoz is támpontul szolgálhat majd, hogy miért alakult ilyen kacifántosan a cég sorsa. Az egyik lehetőség nyilván az, hogy Mészáros Lőrinc egyszerűen meggondolta magát, de ekkora kitérőket azért még ő sem szokott tenni a cégvásárlásai során.
Milliárdos kezességek
Egy felszámolás alkalmat adhat arra, hogy egy cég megszabaduljon a tartozásai egy részétől (ha ebbe a hitelezők is belemennek, cserébe azért, hogy valamennyit azért megkapnak). Ebben az esetben azonban a kötelezettségek 1,86 milliárdos összegénél sokkal jelentősebb tétel, hogy a cég összességében közel 3,8 milliárd forint értékben vállalt készfizető kezességet. Ebből 542,5 millió ugyan a Mészáros-féle Dráva Kalászhoz kapcsolódik, de a maradék is jelentős összeg. Hét vállalatról és egy magánszemélyről van szó, és ebben a halmazban mindenki mindenkivel kapcsolatban van közös cégtulajdonlás, ugyanarra a címre bejegyzett vállalkozások és valószínűsíthető rokoni kapcsolatok révén. Ökrös Imre ebben a csoportosulásban is felbukkan.
Az egyik cég, amelynek készfizető kezességet vállalt (229 millió forint erejéig) a Kunhalom Agrária, a Cider Alma Kft., az emlékezetes, állami hátterű, félresikerült almabiznisz főszereplője, amely szintén kapcsolódik Lévai Gizella családjához. A cég amúgy egy ideje már felszámolás alatt van.
Amúgy is kórság tizedeli azokat a cégeket, amelyeknek készfizető kezességet vállalt a Kunhalom Agrária. A Páhok-Szolg (10 milliós kezesség) ellen öt nappal a Kunhalom Agrária után indult felszámolás, a Cider Alma ellen – egy téves januári közzétételt követően – májusban. A TISA Trade Kft.-nél (976 milliós kezesség) csődeljárás indult idén június 19-én.
Mindennek azért van jelentősége, mert a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben valamennyi követelés lejárttá válik, ezért a jogosult azonnal a kezeshez fordulhat, felszámolása esetén hitelezőként jelentkezhet be a folyamatba. Egyéb esetekben (csődeljárásnál is) akkor fordulnak élesbe a dolgok a kezes szempontjából, ha az eredeti adós nem fizet. Így az is kérdés, ebben a körben mennyit kellett esetleg áldozni arra, hogy visszatérhessen a Kunhalom Agrária a rendben működő cégek sorába.
A G7 által megkérdezett felszámolási szakember nem zárta ki, hogy a felszámolás során, ha nem elég rámenős az eredeti adós cég hitelezője, akkor a készfizető kezes megszabadulhat kötelezettségétől.
Van olyan jogértelmezés, hogy amíg az eredeti adós rendben fizet, függő követelésként sem lehet bejelentkezni a kezes cég felszámolásába. Ebben az esetben viszont az egyezség révén megszabadulhat a kezességtől a Kunhalom Agrária. Ezt elkerülheti a hitelező, ha erőlteti a kezesség nyilvántartásba vételét, akár bírósági úton is, vagy arra kötelezi adósát, hogy másik kezest hozzon helyette.
Az valószínűtlennek tűnik, hogy az Orbán-rokonság követeléseitől szeretett volna megszabadulni Mészáros Lőrinc, az ő alkalmi üzlettársaik esetében viszont ez egyáltalán nem elképzelhetetlen.
Vállalat föld Kunhalom Agrária Lévai Gizella Mészáros Lőrinc Ökrös Imre tehenek Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Kunhalom Agrária Kft.",
"Dráva Kalász",
"Bétéel Kft.",
"Cider Alma Kft.",
"Talentis Agro Zrt."
] |
[
"Sole-Mizo Zrt.",
"TISA Trade Kft.",
"Bétéel Média Kft.",
"Milktrader Kft."
] |
Itt a pénz Schmitt házára
Budapest - 150 millió forintot szán a kormány Schmitt Pál lakásgondjainak megoldására! Noha sem a lemondott államfő, sem a hivatala nem adott választ eddig arra a kérdésre, hogy kér-e rezidenciát,
Plágiumbotránya miatt áprilisban mondott le Schmitt
Schmitt Pál vélhetően jelezte Orbán Viktornál, hogy igényt tart állami villára.
Egy néhány nappal ezelőtti kormányhatározatban ugyanis intézményi beruházási kiadások címmel 150 millió forintot különítettek el az államfőváltás költségeire. Ez hasonló tétel, mint amiből elődjeinek vettek szolgálati lakást. Ennyi pénzből pedig nívós, úszómedencés luxusingatlanok közül lehet válogatni. További 19,5 millió forintot dologi kiadásokra csoportosítottak át, vagyis az esetleges felújítási munkákat és bútorok beszerzését lehet ebből az összegből finanszírozni.
– A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) illetékes a volt köztársasági elnök lakáskérdésében – válaszolt a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a Blikk Schmitt ingatlanügyét firtató kérdéseire.
Ez arra utalhat, hogy Schmitt beadta igényét az állami rezidenciára, hiszen az MNV Zrt. végrehajtó szerv, amely más állami szervek, köztük a KEH utasításait, kéréseit teljesíti.
Azonban az MNV-nél sem árultak el nekünk ennél többet.
– A Köztársasági Elnöki Hivatal az illetékes, az adja a megbízást – dobták vissza a labdát a vagyonkezelőnél a Blikk érdeklődésére.
A plágiumbotránya miatt április elején lemondott Schmittnek azért kellene az állami segítség, mert úgy tűnik, egyik villájába sem tud visszaköltözni, a Béla király úti rezidenciát hamarosan visszaadja, hogy utódja, Áder János beköltözhessen. Schmitt 320 négyzetméteres budaligeti villájában külföldi bérlők laknak, a másik két budai luxuslakásában pedig a lányai. Van még egy belvárosi lakása is, ez a 68 négyzetméterével nem alkalmas egy volt államfő állandó lakhelyének.
Schmitt Pálnak az állami villa mellett élete végéig jár az elnöki fizetés, amely jelenleg havi 1,5 millió forint, korlátlan autóhasználat sofőrrel, valamint egy kétfős titkárság is. De mivel még mindig nem tett záró vagyonnyilatkozatot, ezeket a juttatásokat a törvény szerint egyelőre nem is veheti igénybe.
K. D.
|
[
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
[
"MNV Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Szabálytalanság gyanúja merült fel a metróépítés 38 közbeszerzésénél, melyek összesített értéke 174 milliárd forint. Az ügyet még szeptemberben szóvá tette az Európai Bizottság, a hazai vizsgálatokat a múlt hétre befejezték, a jelentés már Brüsszelben van. Azt azonban senki nem árulja el, hogy mi van benne, pedig a szabálytalan eljárások miatt akár a teljes támogatását elvehetik.
Az összes közbeszerzést lelassítja egy hamarosan életbe lépő adótörvény. Sokan nem is tudnak róla, és akkor fognak koppanni, amikor partnerük közli velük: a fizetéshez friss nullás igazolás kell.
Eddig semmire: tavaly egy fillért sem fizettek ki az uniós 1700 milliárd forintból, és lehet, hogy az idén sem fognak. A 17 nagyprojektből még egyről sem döntöttek.
A verseny nélküli tenderek miatt Brüsszel berágott. Átírtuk a közbeszerzési törvényt, de a módosított szabállyal is könnyen vissza lehet élni, most vattapályázatokkal és egyoldalas kamuajánlatokkal ügyeskednek egyesek.
Aggódik a 85 százalékban az ő pénzéből megvalósuló beruházás ára miatt: az M6-os és az 51-es főút közti szakasz most hatmilliárddal többe kerülne, mint eredetileg. Az ügyről a Közbeszerzési Döntőbizottság kedden tárgyal.
Nagyberuházásokat fognak leállítani, de a 4-es metróhoz nem nyúlnak - mondja Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. A közintézmények és állami cégek menedzsmentjét leváltják, de tömeges elbocsátás még a MÁV-nál sem lesz.
A múlt kedden, november 16-án készült el a négyes metró építésének 38 közbeszerzését vizsgáló úgynevezett szabálytalansági bizottság jelentése, amit aznap hazánk – a november 13-i határidőhöz képest némi késéssel – meg is küldött Brüsszelnek, tudta meg az Index. A magyar jelentés azokat a közbeszerzéseket vizsgálta, amelyek az Európai Bizottság egy szeptember 13-i keltezésű levele szerint ütköznek a nyilvános közbeszerzések uniós szabályaival.
A most vizsgált 38 metrótender összesített értéke 174 milliárd forint, a pénz nagyobb része európai uniós támogatásból jön. Minden olyan közbeszerzésre, amit szabálytalannak találtak, a támogatás értékének 5-100 százaléka közötti bírságot lehet kivetni. Ha a brüsszeli gyanú helytálló volt, és mind a 38 beszerzés sértette az uniós előírásokat, akár több tízmilliárd forinttal is csökkenhet a metróépítés támogatása.
Nagy a csend
Hogy miért a feltételes mód? Egy hét alatt sem a fejlesztési tárca, sem a fejlesztési ügynökség nem tudott vagy nem akart választ adni arra a nyilvános – hiszen közpénzeket érintő – adatra, hogy a 38-ból hány közbeszerzés volt szabálytalan. Ahogy arra sem, hogy a magyar szabálytalansági bizottság és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által közösen jegyzett, Brüsszelbe elküldött levélben milyen összegű bírságra szerepel javaslat. (A döntést az Európai Bizottság hozza meg, az uniós gyakorlat szerint ez nem szokott enyhébb lenni, mint ami a tagállami javaslatban szerepel). A Bizottságtól is kértük, de nem kaptuk meg a levelet, összhangban azzal az általános európai uniós gyakorlattal, hogy az ilyen jellegű komunikációt a tagállamok végzik.
Igaz, a magyar fejlesztési tárca már a szeptemberi bizottsági levél nyomán is csak októberben – és csak részleteiben – hozta nyilvánosságra az ügyet. Pedig annak súlyát érzékelteti, hogy Brüsszel a levél küldésével egyidejűleg megszakította a közlekedésfejlesztési operatív programba, a Közopba tartozó támogatások úgynevezett közbenső kifizetéseinek a folyósítását.
Az NFM akkori tájékoztatása szerint Brüsszel 53 – közopos projekthez kapcsolódó – közbeszerzést kifogásolt (ezek közül 15 vizsgálata már korábban lezárult, közülük 11 minősült szabálytalannak). Azt nem tették közzé, hogy mindegyik négyes metrós, a minisztérium közleményéből mindössze annyi derült ki, hogy ezen 53 közbeszerzés egy részénél "fennáll annak gyanúja, hogy indokolatlan kifizetésekre kerülhetett sor a Közop keretének terhére".
A tagállamok az ilyen esetekben meglehetősen szigorúak önmagukkal – illetve az adott pályázóval vagy a nagyprojekt beruházójával – szemben, mondta egy forrásunk. Ha ugyanis a szabálytalanságot az adott ország illetékesei veszik észre, akkor a bírság átvihető más – jelen esetben a közösségi közlekedéses fejlesztését szolgáló közopos – programokra, sőt, a pénz akár projekten belül is maradhat (ehhez kormánydöntés kell). Ha viszont a brüsszeli auditor büntet, akkor azt a pénzt elbukta az ország.
Nem láttunk tisztán
Magyarország még 2008 végén kért egy jogi auditot a négyes metró bizonyos tételeire. "A bizottság és mi sem láttunk tisztán, mi is volt szabályos" – fogalmazott egy forrásunk, miért döntöttek akkor így az uniós pénzek elosztásáért felelős magyarországi irányító hatóságnál. Ennek előzménye lehetett – bár ezt hivatalosan nem erősítették meg –, hogy az Állami Számvevőszék már 2008 őszén jelezte, hogy több szabálytalan kifizetés is volt a metróépítésen.
Ennek fényében nem meglepő, hogy tavaly májusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy döntött: kiemel 11 olyan szerződést a metróra benyújtott uniós támogatási kérelemből, amik az uniós közbeszerzési szabályokat sértő, meghívásos tenderek nyomán születtek (további négy maradt a kérelemben). Ez az akkori lépés 60 milliárd forinttal csökkentette a metróépítés támogatását. A brüsszeli Bizottság lapunknak elküldött válaszaiból az nem derül ki, hogy az idén szeptemberi levélben miért tették szóvá ismét ezeket a tételeket is.
9 000 000 000 forintra várva
Azt viszont közölte a Bizottság: nem felfüggesztették, hanem megszakították 2007-2013 közötti időszakra eső összes közopos kifizetést, a válaszuk szerint "az utolsó közbenső kifizetés, amit megszakítottak 32 955 568,83 euró" volt (ez 275 forintos euróárfolyamon számolva nagyjából 9 milliárd forintot tesz ki). Kérdésünkre Brüsszel közölte: a kifizetés akkor teljesülhet, ha az Európai Bizottság úgy látja, Magyarország megtette a megfelelő és elegendő lépéseket a helyzet orvoslására (a szó szerinti fordításban az szerepelt, hogy "megfelelő korrekciós intézkedések történtek").
A Bizottság a Közop 2007. január 1-je és 2009. szeptember 15-e közötti működésének rendszerellenőrzése tárt fel súlyos hiányosságokat, közölte az NFM korábban, ahogyan azt is: a Brüsszel által szóvá tett problémák nem ismeretlenek. "Azonnali intézkedéseként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közop Irányító Hatósága felgyorsította azt a 2010. június 30-án indított szabálytalansági vizsgálatát, melynek alanyai a kifogásolt szerződések" – olvasható az akkori közleményben.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Európai Bizottság",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közop Irányító Hatósága",
"Állami Számvevőszék"
] |
Bár csak idén szeptemberben startol el az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, a rendezvény mögött álló cég tavaly sem sajnálta a közpénzt a reklámra: beszámolójuk szerint 2020-ban 1 milliárd 372 millió forintot költöttek kommunikációra és megjelenésre. A cég tavaly csaknem 7 milliárd forint támogatást kapott, összesen 5 milliárd 248 millió forintot költött el, azaz durván minden negyedik forint reklámra ment el.
Hogy nagyrészt kihez, az nem nagy meglepetés: a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő Balásy Gyula érdekeltségeihez. A beszámoló szerint tavaly 30,7 millió forintot számoltak el a kiállításra készülő állatpreparátumokra, ezt alátámasztja a cég közzétételi listája is: 2019 áprilisa és 2021 áprilisa között összesen 49,5 millió forintnyi megbízást adtak Horváth Helga preparátornak.
Mennyi pénz jutott Balásy Gyulához? 2019 májusában nettó 1027 millió forintos keretszerződést kötöttek a vadászati kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra. Keretmegállapodásról lévén szó, pontosan nem lehetett megmondani, hogy mennyi pénz került Balásyhoz, de mára ez is tisztább: e megbízásból 2020 december végéig összesen 1033 millió forintnyi megrendelést kapott, tehát a teljes keretet kimerítették. Még tavaly októberben el is kezdték költeni a második kommunikációs milliárdot, ugyancsak egy Balásyval kötött keretszerződés alapján. Ennek teljesítéséről ugyan még nincsenek adatok, de nagyobb részt ez a két megbízás fedheti le a 2020-as 1372 milliós kommunikációs büdzsét.
Az állami kiállításszervezőnél megugrottak a bérköltségek és a létszám is: míg 2019-ben az átlagos állományi létszán 15 fő volt, a múlt év utolsó napján már 49 embert foglalkoztattak. A mérleg említést tesz három felügyelőbizottsági tagról is, egyiküket, Kovács Zoltán feleségének egykori üzlettársát éppen nemrégiben mutattuk be. Orbán Viktor 2018 végén nevezte ki a 2021-es vadászati világkiállítás kormánybiztosává az egykori kormányszóvivőt, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt. A kiállítás lebonyolításáért felelős cégben már alapításkor felügyelőbizottsági helyet és havi bruttó 250 ezer forintos apanázst kapott Kovács Róbert, a fideszes politikus feleségének akkori üzlettársa. Mára a korábban ugyancsak fideszes politikusként jegyzett Szikora Linda teljesen átvette a céget Kovács Róberttől, erről bővebben itt olvashat.
A felügyelőbizottságra tavaly a járulékokkal együtt összesen 13,3 millió forintot költöttek, az ügyvezetés 49,3 millió forintot vitt el.
A cég feladatait szakmai partnerszervezetekkel valósítja meg, nekik összesen 2 milliárd 96 millió forint támogatást juttattak (54 szervezetnek, 71 támogatási szerződés keretében). Hogy pontosan ki, mennyi pénzt kapott, arra vonatkozó információt a társaság honlapján nem találtunk, tőlük pedig hiába kértünk segítséget, nem érkezett válasz megkeresésünkre. A társaság mérlegéből annyi silabizálható ki, hogy
28 támogatási szerződés keretében összesen 226 millió forint támogatást kapott az Országos Magyar Vadászkamara és megyei szervezetei.
15 támogatási szerződést kötöttek erdőgazdaságokkal, összesen 102,2 millió forint értékben.
Egyetlen nemzeti park kapott pénzt tőlük, 6,6 millió forintot.
27 támogatási szerződés jött létre egyéb szervezetekkel (múzeumok, szakmai egyesületek, egyéb szervezetek). Az általuk felhasznált támogatás összesen 1 milliárd 761 millió forint.
A beszámoló szerint a szervezetek a támogatásból mintegy száz eseményt, rendezvényt valósítottak meg, tételes felsorolást a költségekkel azonban nem találtunk. Kiemelik viszont azt a 480 millió forintos támogatást, amelyet az idei Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajokság akadálypályájának megépítésére kaptak. Az Eb-t a Lovassport Szövetséggel együtt valósítja meg az állami cég.
A cég tavaly 6 milliárd 960 millió forint közpénzes támogatást kapott (ebből 480 millió forintot a már említett Négyesfogathajtó Eb előkészítésére), ebből 1 milliárd 711 millió forintot az idén használnak fel. Mozgásterük azonban ennél jóval nagyobb, hiszen májusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium több mint 6 milliárd forintot adott a kiállítás és felvezető eseményeinek szervezésére. A RTL Klub számításai szerint csak ez az összeg több mint amennyit a külföldi vadászok egy évben Magyarországon hagynak. Ennek ellenére a helikopteres rénszarvasvadászatáról is ismert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a kiállítás jó befektetés. Kovács Zoltán pedig egyenesen egymillió látogatót vár.
Hogy a kiállítás kinek lesz jó üzlet, az a rendezvény után kiderül, az viszont biztos, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. kifizetési listáján Balásy Gyula cégei mellett ott találjuk a kormányközeli Hír TV-t, a NER kedvenc szobrászát, aki egy agancskaput készít 240 millió forintért, de akadt forrás Mészáros Lőrinc bizalmasának szakácskönyvére is.
|
[
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] |
[
"RTL Klub",
"Országos Magyar Vadászkamara",
"Lovassport Szövetség",
"Hír TV"
] |
Egyetlen pont kivételével alaptalan volt a fegyelmi felelősség megállapítása a dr. Bicsak Ágnes ellen lefolytatott eljárásban. Ezért jogtalan volt elbocsátása, tisztes kártérítés illeti meg a nagykanizsai kórház volt főigazgatóját.
A Kanizsai Dorottya Kórház korábbi főigazgatóját, dr. Kovács Józsefet 2008 decemberében menesztette az önkormányzati közgyűlés. Munkakörét határozott idejű megbízással dr. Bicsak Ágnes kapta meg. Tőle a megbízási idő letelte előtt, 2009 január végén vált meg a testület, a kórház új vezetése pedig fegyelmi eljárást indított ellen 2009 márciusában. Az öt pontba foglalt vétkek szerint a CT berendezés cseréjekor olyan előnytelen döntést hozott, amivel jelentős kárt okozott a kórháznak. A legsúlyosabb mulasztásnak az új computer-tomográf beszerzésének módját ítélték, amelynek során a közgyűlés határozatával részben ellentétesen, a szakmai vezető testület döntését figyelmen kívül hagyva olyan szerződést kötött meg dr. Bicsak, amely a kórház pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolhatja.Terhére rótták, hogy elődje számára miután dr. Kovács József jogviszonya megszűnt gépkocsi használatot, parkolási bírságot, telefonszámlát is engedélyezett kifizetni. A gazdasági igazgatója munkakörét pedig hatáskör nélkül állapította meg. Dr. Bicsak Ágnes szerint mondvacsinált indokokat hoztak fel ellene az előző kórházvezetés lejáratására.A fegyelmi elbocsátás miatt dr. Bicsak Ágnes munkaügyi bírósághoz fordult. Az első fokon hozott döntés mindössze a telefonszámla kifizetésével kapcsolatos munkáltatói érvet találta megalapozottnak. Ezért a fegyelmi elbocsátás helyett a megrovást is elegendőnek ítélte. Ez alapján viszont a volt főigazgatónak kártérítésként tizenkét havi átlagkeresetet, 6,2 millió forintot ítéltek meg. Jogviszonya pedig felmentéssel szűnt meg ezért arra az időre, 3,5 hónapra jár neki 780 ezer forint átlagkereset, egymillió forint végkielégítés, plusz félmilliós perköltség.Az ítélet ellen a kórház fellebbezett, az elbocsátás megalapozottságának megállapítása érdekében. A megyei bíróság pénteken helyben hagyta az munkaügyi bíróság ítéletét. Mint dr. Jakab Sándor, dr. Bicsak Ágnes jogi képviselője érdeklődésünkre elmondta, elégedett a döntéssel, amely azt is jelenti, hogy további 190 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie a kórháznak.Az intézmény jogi képviselője, dr. Funtig Zoltán érdeklődésünkre közölte, a megbízást kapott arra, hogy a felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a Legfelsőbb Bíróságra.Kapcsolódó cikkeink, kattintson az alábbi címekre:2009. január 27.2009. január 30.2009. március 25.2009. április 11.2009. április 20.2009. április 30.2009. május 7.
Címkék: nagykanizsa, kórház, Dr. Bicsak Ágnes, jogtalan, volt főigazgató, fegyelmi elbocsátás
|
[
"Kanizsai Dorottya Kórház"
] |
[
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Tavaly ősz óta több panasz érkezett a hatóságokhoz az egykori zsámbéki szemétlerakóban zajló tevékenység miatt. Az Átlátszóhoz is eljutó felvételek és leírás szerint az utóbbi hónapokban nagy mennyiségű kommunális hulladékot szállítottak be a területre, holott a telep üzemeltetője csak rekultivációra kapott engedélyt. Míg a környezetvédelmi hatóság eddig nem látott okot vizsgálatra, Szél Bernadett országgyűlési képviselő feljelentést tett a lerakó területén lévő állapotok miatt. Egy helyi civil egyesület pedig arra kéri a zsámbéki polgármestert, hogy hozza nyilvánosságra a telepről készült, állítólag önkormányzati tulajdonban lévő vizsgálati dokumentumokat.
Az Átlátszó idén januárban számolt be arról, hogy Zsámbékon jelent meg az a cég, amely a nagy lakossági ellenállást kiváltó pilisi bányanyitási tervét végül feladta. Megírtuk, hogy a zsámbéki önkormányzat egy korábban bezárt szemétlerakó területének rekultivációjára kötött szerződést a C&C Property Holding Kft.-vel. Majd miután a cég a rekultivációra hatósági engedélyt kapott, a lerakó kapacitásának megháromszorozását, valamint kohósalak, fémöntvények és műanyag begyűjtését és hasznosítását is kérvényezte.
Megírtuk, hogy a környezetvédelmi eljárás megindulásakor megkerestük az önkormányzatot. Tudni szerettük volna, mi a véleményük az évi 171 ezer tonnára történő kapacitásbővítésről, ami a C&C Kft.-vel kötött szerződésükben nem szerepelt. 2016-ban még a hulladéklerakó évi 60 ezer tonnára való bővítését sem támogatták, hivatkozva a Natura 2000-es terület közvetlen közelségére.
A zsámbéki polgármester, Horváth László (Fidesz-KDNP) többszöri megkeresésünkre sem reagált, a jegyzőtől pedig csak azt a választ kaptuk (2020 novemberében), hogy a veszélyhelyzet miatt a képviselő-testület nem tárgyalja a környezetvédelmi eljárás ügyét. A kapacitásbővítésre 2020. december 11-én kiadott határozatból aztán kiderült, hogy
a jegyzői állásfoglalás szerint a kérelmet benyújtó cég tevékenysége nem ellentétes a Helyi Építési Szabályzattal;
vagyis a zsámbéki önkormányzat támogatását adta a bővítéshez.
Műanyag, salak, hamu
Cikkünk megjelenése után kikerült az önkormányzat honlapjára egy lakossági tájékoztató a szeméttelepről, amit a C&C Property Holding Kft. kérésére az Átlátszó is leközölt. A tájékoztató szerint a közadatként kikért hatósági döntéseket a cikkben az "Átlátszó újságírónője szakmaiatlanul értelmezte" – a tájékoztató szerint ugyanis a telep "rekultiválandó lerakó" jogi státusszal rendelkezik, s oda kommunális vagy veszélyes hulladék nem kerülhet, s nem is kerül.
A cég – illetve a polgármester – azt is írta, hogy a volt szeméttelepre nem szállítanak kohósalakot sem, "csak a cég országos engedélyében szerepel, hogy ezzel az anyaggal is foglalkozhat". Állításuk szerint a területre fél millió köbméter földet és inert-hulladékot szállítanak be, és ha nem emelték volna meg 60-ról 170 ezerre az évi beszállítható mennyiséget, akkor ez folyamat közel 10 évig tartana. Így viszont 3 év alatt véget érhet, és "többé nem lesz gondunk a szeméttelepünkkel" – olvasható a közleményben.
Az inert hulladék olyan hulladék, amely nem ég és "nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget". Az inert hulladék lényegében mentes az ásványi nyersanyag-kitermelésben és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsak lehetnek. Az inert hulladék majdnem azonos az építési és bontási hulladékkal, de az inert hulladék ennél tágabb kategória. Forrás: 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről – 2. melléklet/IV.
Az kétségtelen, hogy valóban több hatósági döntés született a telep kapacitásbővítésére vonatkozóan, ezt azonban csak egy újabb adatigénylésből tudtuk meg. A cég kérelmére ugyanis december 29-én egy módosított határozat is született, mely a kohó, salak, hamu gyűjtésének engedélyezése mellett évi 1 000 tonna műanyag hasznosítását is engedélyezte. Ebből a határozatból azonban az is kiderül, hogy a cég kérelmére november 26-tól december 27-ig a környezetvédelmi eljárás szünetelt.
Vagyis a Pest megyei Kormányhivatal december 11-én nem is adhatott volna ki határozatot egy szüneteltetett eljárás idején, ráadásul az ügyintézés 45 napos határideje sem járt még le.
Mindenesetre cikkünk megjelenéséig sem a december 11-i, sem a december 29-i kapacitásbővítést engedélyező határozat nem került fel az önkormányzat honlapjára. Kérdésünkre, hogy az engedélyező határozatot hol tette közzé az önkormányzat, csak hosszas levelezés után kaptunk választ s egy Kormányhivatalnak küldött igazolást.
Eszerint az engedélyező határozatot egyrészt kifüggesztették a Városházán, ahol előre egyeztetett időpontban meg lehetett tekinteni; ezen kívül közterületen, a Zsámbék, Magyar utca 1. számnál lévő hirdetőtáblán is ki lett függesztve a hirdetmény. A Magyar utca 1. számú háznál azonban nincs hirdetőtáblája az önkormányzatnak, amint az fotóinkon is látszik.
Nem vizsgálták ki a panaszokat
A lakossági panaszok azonban nemcsak a határozatok kiadásának és közzétételének módját kifogásolták. A panasztevők szerint az igazi baj az, hogy az engedélytől eltérően a telepre hónapok óta olyan vegyes tartalmú hulladékot szállítanak be nagy mennyiségben, amely súlyosan károsíthatja a környezetet. Különösen a szomszédos Natura 2000-es területre jelenthet veszélyt, hogy oda a szemétlerakóból a csurgalékvíz kifolyhat.
Az egyik Pest Megyei Kormányhivatalnak benyújtott és szerkesztőségünknek is eljuttatott, fotókat is tartalmazó lakossági panaszbejelentés azt állítja, hogy a 2018-ban bezárt telepről nem szállították el az évekig ott halmozódó kommunális és veszélyes hulladékot. A bejelentés szerint a frissen beszállított hulladékot sem darálják le, és nem alakítják ki a megfelelő rekultivációs rétegrendet. A telep vízlefolyása nem megoldott, a víz a szomszédos szántóra folyik; a szeméttelepen kialakított, már meglévő vízgyűjtő szivattyúrendszer nem működik. A felszín alatti vízkészlet így veszélyben van – olvasható a hatóságnak benyújtott panaszban.
A panaszt azonban nem látta szükségesnek kivizsgálni a Környezetvédelmi Hatóság. Indoklásuk szerint a végleges rétegrendet 2022. április 30-ig kell a cégnek kialakítania, addig pedig
külső szemlélő "egzakt pontossággal" nem tudja megállapítani, hogy az ott lévő szemetet kivonták-e már a hulladék-státuszból.
A hatóság azzal is igyekezett megnyugtatni a bejelentőt, hogy a telepen két vízfigyelő monitoring kút működik, és további két kút kialakítása van folyamatban, a felszín alatti vizek így nem károsodhatnak.
Csakhogy az Átlátszó által a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kikért adatok szerint a telepet működtető cég sem a meglévő kutak műszaki felülvizsgálatát nem kérvényezte – pedig a kiadott engedély ezt előírta számára –, sem új kutakra nem kért vízjogi létesítési engedélyt. A hatóság szerint viszont a cégnek 2021. március 1-ig kötelezően be kell nyújtania a telepről szóló éves összefoglaló jelentését, abban pedig a monitoring-eredmények is szerepelni fognak.
A C&C Kft. azonban március 1-ig nem nyújtotta be ezt az éves jelentést a telep hulladékgazdálkodásáról – tudtuk meg az adatigénylésünkre május 3-án érkezett válaszból. Az elmaradt jelentés pótlására május 4-ig kötelezte a céget a környezetvédelmi hatóság. Hogy a benyújtásra végül sor került-e, újabb adatigényléssel próbáljuk megtudni – bár vélhetően erre is csak 45 napra hosszabbított határidővel, többszöri levélváltás után kapunk majd esetleg választ.
Feljelentést tettek
A zsámbéki telepen szerettünk volna személyesen is körülnézni. Annál is inkább, mert a cég kereskedelmi igazgatójának, Lehrfeld Attilának egy ismerőse telefonon megkereste e sorok íróját és találkozóra invitálta. A telep megtekintésének egyeztetett időpontjait viszont Lehrfeld úr sorra lemondta. Ezt követően februárban és márciusban levélben is kértünk új időpontot a telep megtekintésére. A kereskedelmi igazgató ekkor azt a válaszolta, hogy ő készséggel megmutatja a rekultiváció folyamatát, ha előzetesen megkapja a neki szánt kérdéseket. Viszont miután ezeket a kérdéseket is megküldtük számára, már nem válaszolt a megkeresésünkre.
A hulladéktelep ügye ezt követően eljutott Szél Bernadett országgyűlési képviselőhöz is. A képviselő április 22-én a fotókat készített a lerakó állapotáról, amit a Facebook-oldalán osztott meg, majd feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Bár Szél Bernadett ígéretet kapott Lehrfeld Attila igazgatótól a telep megtekintésére, végül őt sem engedték be a területre. A képviselő május 5-én egy újabb posztban és egy feljelentés-kiegészítésben számolt be arról, hogy milyen állapotokat tapasztalt, s hogy szerinte a telepen nagy mennyiségű földdel próbálják az addig szabálytalanul behordott hulladékot elrejteni.
A feljelentéshez mellékelt fotókon és videókon teherautókkal behordott és a telepen leborított, szeméttel teli műanyag zsákok, kommunális és – vélhetően – veszélyes hulladékok láthatók. Egy térképes ábra azt is megmutatja, hol rejtették föld alá a bontatlan műanyag zsákokat, s hogy a szomszédos, Natura 2000-es besorolású Nyakas-tető szarmatavonulatát veszélyeztető csurgalékvíz a telep melyik részén található.
Horváth László, Zsámbék polgármestere a Facebook-oldalán reagált a lerakóval kapcsolatos panaszokra és feljelentésre: szerinte a telepen rendben folyik a rekultiváció, és Szél Bernadett "bizonyítékok nélkül", politikai céllal folytat hangulatkeltést, hogy "Zsámbék jó hírét tépázza". A polgármester szerint az ő kezében ott vannak azok a hatósági jegyzőkönyvek és vizsgálati dokumentumok, amelyek igazolják, hogy minden rendben zajlik a telepen.
Horváth Lászlót mi is többször kerestük, végül telefonon sikerült elérni. Ekkor viszont kijelentette, hogy jelen sorok írójával nem kíván kommunikálni.
A helyzet tisztázása érdekében a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület egy állásfoglalást tett közzé, majd egy határozatban fordult Horváth Lászlóhoz. Ezekben kérik a polgármestert, hogy hozza nyilvánosságra az eddigi hatósági ellenőrzések dokumentumait és a telep működéséről szóló éves összefoglaló jelentést. Ezen kívül javasolják, hogy az önkormányzat alkalmazzon független műszaki ellenőrt, s az eltűnt térfigyelő kamerák helyére helyeztessen fel újakat.
Kérik azt is, hogy az önkormányzat vetessen vízmintákat a telepen lévő monitoring kutakból és független, akkreditált laboratóriumban vizsgáltassa be azokat.
"A rendelkezésünkre álló, nem teljes körű ismeretek és dokumentumok alapján nem zárható ki a régóta tartósan fennálló felszín alatti vízszennyezés ténye"
– figyelmeztet a Tájvédelmi Egyesület.
Az aggodalomra valóban lehet ok: az Átlátszó által kikért dokumentumok szerint ugyanis utoljára 2015-ben adott le éves jelentést a telepet akkor üzemeltető BIO-RECycling Kft. A vizsgálati jegyzőkönyvek szerint pedig a monitoring kutak vízmintájában többféle anyag – klorid, foszfát, nitrit, szulfát, ammónia, nátrium – mennyisége haladta meg a határértéket, a víztoxikológiai vizsgálat szerint pedig a kutak vize mérgezőnek bizonyult. A jegyzőkönyv leszögezi, hogy a kapott értékek miatt a monitoring-vizsgálatokat félévente el kell végezni. Ezt követően azonban nincs semmilyen újabb vizsgálatról nyilvános adat.
Ráadásul a következő években az akkor még szemétlerakóként működő telepre az engedélyezett mennyiség sokszorosát, több tízezer köbméter, veszélyes anyagokat is tartalmazó hulladékot szállítottak be. Emiatt a BIO-RECycling Kft.-t 2016-ban félmillió forintra, 2017-ben pedig egymillió forintra büntette a környezetvédelmi hatóság, majd 2018-ban eltiltotta a céget a hulladékgyűjtéstől és bezáratta a lerakót.
A terület rekultiválására engedélyt kapó C&C Property Holding Kft. működését azonban vélhetően nem előzte meg a terület műszaki állapotának vizsgálata – legalábbis az általunk kikért adatok szerint 2016 és 2020 között végzett monitoring-vizsgálatról nincs a hatóság birtokában dokumentum, a telep 2020 utáni ellenőrzéséről pedig egyelőre szintén nem közöltek adatokat.
Közreműködött Dohi Gabriella
Nyitókép: Kezeletlen hulladék a zsámbéki lerakóban. A fotók forrása Szél Bernadett feljelentése.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"C&C Property Holding Kft."
] |
[
"Pest megyei kormányhivatal",
"Tájvédelmi Egyesület",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"BIO-RECycling Kft.",
"Környezetvédelmi Hatóság",
"Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület",
"Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság"
] |
A Miniszterelnökség felügyelete alá rendelt Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., azaz az ÉMI egészen 2016 végéig rendelkezett egy nagyon értékes budai telek 65,19 százaléka felett. Ez a telek az, ahol most a Vajna Tímea-féle gyémántboltot kivitelező, az Erzsébet-táborokat felújító és az Eiffel Palace-t a Magyar Nemzeti Banknak rendbehozó DVM Group egy hatalmas lakóparkot tervez építeni. A helyiek egy része ki is van emiatt, a 350 lakásos és több száz férőhelyes mélygarázzsal tervezett lakópark ugyanis egyelőre túl nagynak tűnik a környék méreteihez, és jó eséllyel túl is zsúfolná a majdnem teljes hosszában egyirányú Diószegi utat.
A Heti Válasz most azt is kiderítette, mennyire gyanús körülmények közt került a telek az állami tulajdonban lévő ÉMI-től a DVM-hez.
A lap szerint az ügyleten a magyar állam több milliárd forintot is veszíthetett.
Az ÉMI 2015-ben jött rá, hogy szeretné eladni a Diószegi út 37. alatti telekben lévő tulajdonrészét, és ehhez tessék-lássék meg is keresett néhány állami céget, hátha ők átvennék, de nem jártak szerencsével. Akit viszont nem kerestek meg, az pont a XI. kerületi önkormányzat, amit valószínűleg a leginkább érdekelt volna az ingatlan.
Mivel az ÉMI elkönyvelte, hogy nem sikerült állami cégnek továbbadni, 2016 őszén meghirdette a telket a honlapján és az újbudai önkormányzat egyik hirdetőtábláján. A Heti Válasz szerint ez arra utalhat, hogy a hirdetményt igyekeztek elrejteni, amennyire csak lehet.
2016 nyarán, nem sokkal a pályázat kiírása előtt, bejegyezték a Walnut Estate Zrt. nevű céget, aminek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs lett.
Tekse korábban szoros munkakapcsolatban volt a telket eladásra kínáló ÉMI vezetőjével, Henn Péterrel,
ugyanis mindketten a Magyar Cserkész Szövetség befolyásos vezetői voltak, amíg le nem váltották őket.
A Walnut Estate rögtön a megalapítása után megvette az ÉMI által kínált telek 2,86 százalékos tulajdonrészét az osztrák Warimpex ingatlanfejlesztőtől, és ezt a telekrészt utána 280 milliós áron szerepeltette a könyveiben.
A Walnut aztán ajánlatot tett az ÉMI 65,19 százalékos telekrészére is, és a pályázaton csak egyetlen kihívója akadt: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő, azaz Emaing nevű cég. Az Emaing vezetője ekkor a Telesport korábbi szerkesztője, Schulek Csaba volt, és hogy a két pályázó, azaz az Emaing és a Walnut között is volt kapcsolat, azt bizonyítja, hogy a Heti Válasz szerint Schulek két rokonának is pozíciói voltak a Walnutban.
És itt jön a csavar: a Walnutot végül kizárták a pályázatból, az Emaing nyert. De a telekrészt mégis a Walnut szerezte meg, ugyanis azzal, hogy korábban megvették az osztrákok kisebbségi telekrészét, elővásárlási jogot szereztek a nagyobb szeletre is. Így a Walnutnak elég volt megfizetnie az Emaing által kínált árat.
Hogy mennyire együtt mozgott a két ajánlattevő cég, abból is látszik, hogy ekkorra Schulek Csaba már át is ült az Emaingből a Walnut vezetésébe.
Az ÉMI elismerte a Heti Válasznak, hogy a telekeladásból 1,529 milliárd forint folyt be.
Ennek érdemes kicsit utánaszámolni: ha korábban megveszik ugyanannak a teleknek a 2,86 százalékát 280 millióért, akkor hogy kerülhetett a telek 65,19 százaléka csak másfél milliárdba?
Az eladás a kormányban sem mindenkinek tetszett, idén nyáron ugyanis az ÉMI-t felügyelő Lázár János miniszter visszavonta Henn Péter vezetői megbízását. A Heti Válasz szerint a döntésben a botrányos telekeladás is közrejátszhatott.
A Walnut egyébként mindössze egyetlen hétig birtokolta a telket, utána továbbadták az osztrákoktól és az ÉMI-től megszerzett tulajdonrészt a lakóparkot fejlesztő DVM-nek. Hogy mennyiért, az viszont csak a jövő évi beszámolókból fog kiderülni. A Heti Válasz megjegyzi azt is, hogy a strómankodáshoz a Walnut elenyésző saját forrást mozgósított, minden kiadása mögött már eleve a DVM Group előlege állhatott.
|
[
"Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.",
"DVM Group",
"Walnut Estate Zrt.",
"Emaing"
] |
[
"Magyar Cserkész Szövetség",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Eiffel Palace",
"Heti Válasz",
"Első Magyar Ingatlanfejlesztő"
] |
Éles hangú levélben bírálta a kormányt Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium január 18-án lemondott politikai államtitkára. A Greenfo.hu teljes terjedelmében közzétette az exállamtitkár levelét, amelyben egyebek mellett az áll: a vidékstratégiában megfogalmazottakkal szemben "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSZ-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára január 18-án nyújtotta be lemondását, döntését nem indokolta. Orbán Viktor miniszterelnök pedig elfogadta Ángyán felmentésére vonatkozó kérését. Akkor zöldszervezetek levélben fordultak Orbán Viktorhoz, egyebek mellett arra kérték a miniszterelnököt, erősítse meg pozíciójában Ángyán Józsefet – írja a Greenfo.hu, amely most közzétette az exállamtitkár levelét. Ebben amellett, hogy köszönetet mond támogatóinak, élesen bírálja a kormányt tétlensége miatt.
A levélben olvasható: A felém irányuló szeretet rámutat arra, hogy döntésemet illetően magyarázattal tartozom mindazoknak, akik bíznak bennem és számítanak rám. A találgatások, csúsztatások, időnként rosszindulatú indoklások helyett jobb, ha magam adom magyarázatát elhatározásomnak.
"Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, azt kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a számomra egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelődő végső döntésem okainak személyes megbeszélésére. Ez utóbbit – nem kis szomorúsággal bár, de természetesen – tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek és családok iránti elkötelezettségem mit sem változott."
Az egykori államtitkár úgy folytatta: Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSZ-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.
Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk. Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása – írta Ángyán József.
"Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással – amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet – jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más eszközöm, mint lemondásom felajánlása."
A fent leírtak után – folytatódik Ángyán levele – úgy gondolom, nem kell külön indokolnom, hogy mélységesen egyetértek Miniszterelnök Úrnak az utóbbi hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy "a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól!" Örömmel és bizakodással ám egyúttal türelmetlen várakozással is tölt el, hogy e mondat tanusága szerint Miniszterelnök Úr is látja a problémát. Éppen ezért ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.
Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó igazi értelmében vett "elithez" tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartom őket. Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa.
Arról nekem sajnos nincsenek információim, hogy mikor és milyen eszközökkel kezdődik el e körök eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek bekövetkeztét. Meggyőződésem ugyanis, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára! – írta.
Levelét Ángyán József azzal zárta: amíg mindez bekövetkezik, Sík Sándor és Teréz Anya tanácsait követve "igyekszem tenni a jót ott, ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem, hogy lesz-e sikere, vagy nem."
|
[
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
[] |
Több mint két év alatt egyetlen gyermeket sem utaztatott ki a Délnyugat-floridai Gyermekkórházba kezelésre a Gyermekrák Alapítvány Egyesült Államokban bejegyzett szervezete annak ellenére, hogy Balogh István korábban a sajtónak éppen ezzel a tevékenységgel kívánta bizonyítani, hogy alaptalanul támadják őket – tudta meg lapunk.
A 2012. január 31-én kelt dokumentum szerint a felek arra vállalkoztak, hogy a magyarországi Gyermekrák Alapítvány Amerikában alapított szervezetén, a Children Cancer Foundationön keresztül lehetőségeket keresnek, hogy rákban szenvedő gyermekeket az Egyesült Államokban juttassanak kezeléshez, illetve mindkét országban közös rendezvényekkel segítsék őket. – Valóban létrejött együttműködési szerződés az alapítvánnyal 2012-ben, azóta azonban egyetlen gyermek sem érkezett kezelésre Magyarországról – fogalmazott kérdéseinkre küldött válaszlevelében a Lee Memorial Health System sajtóosztálya, amelynek tagja a Délnyugat-floridai Gyermekkórház.
Mesterházy sleppjében Többször felbukkant az MSZP rendezvényein Mesterházy Attila társaságában a Gyermekrák Alapítvány vezetője; Balogh István előéletét egyébként számos bűncselekmény terheli.
Ez azért is meglepő, mert az együttműködési megállapodásra hivatkozott Balogh István is egy januári sajtótájékoztatóján, hogy bizonyítsa, a megjelent hírekkel szemben alapítványai valóban a rákos gyermekek kezelésére fordították az összegyűlt adományokat. A dokumentumot a Children Cancer Foundation honlapjára is feltöltötték, és a sajtónak készített összefoglaló anyagban is szerepelt.
Balogh elmondása szerint a Children Cancer Foundation azért jött létre, hogy együttműködést alakítson ki amerikai kórházakkal, amelyekben orvosi javaslatra kezelhetnek majd magyar rákos beteg gyermekeket, mivel "az Egyesült Államokban jelentősen jobb a rákos gyermekek gyógyulási esélye".
Az Egyesült Államokban 2009-ben jegyezték be a Children Cancer Foundation Inc.-t New York államban, majd később Floridában is. Utóbbi esetben azonban – a floridai mezőgazdasági és fogyasztói szolgáltatások hivatalának tájékoztatása szerint – az alapítványnak nem volt eredetileg engedélye arra, hogy Floridában gyűjtsön adományokat. Ettől függetlenül Balogh a sajtónak készített összeállításban említést tett arról is, hogy tavaly decemberben az öt kilométeres floridai "piros sapkás" jótékonysági futásra háromezer dollárt gyűjtött össze.
Az alapítvány 2012-ben, New Yorkban beadott kötelező bevallása szerint 2011-ben 11 107 dollárra (két és fél millió forint), 2012-ben pedig már 99 183 dollárra (több mint 22 millió forint) tett szert ajándékok, pályázatok, adományok és tagsági díjak formájában.
A Gyermekrák Alapítvány tavaly év végén került össztűz alá, mivel a sajtó a működésével kapcsolatban számos visszásságról számolt be. Januárban Balogh egy saját maga tisztázása céljából tartott tájékoztatón kijelentette: a személye – és ezáltal a szervezet – ellen indított lejárató kampány a gyermekek életét, valamint a teljes civil szférát veszélyezteti. Beszámolójából kiderült, hogy az alapítvány ötmilliárd forintból építene kórházat, és ez az oka annak, hogy nem költi el az adófelajánlásokból befolyt közel hatszázmillió forintot a rászorulókra.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
|
[
"Gyermekrák Alapítvány"
] |
[
"Lee Memorial Health System",
"Children Cancer Foundation",
"Children Cancer Foundation Inc.",
"Délnyugat-floridai Gyermekkórház"
] |
Szalai Anna;
Budapest;nemzeti együttműködés rendszere;Orbán-kormány;kiemelt beruházás;Örökmozgó Filmmúzeum;
2022-06-30 15:15:00
Évek óta veszteséges cég építene három emeletet az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben
Orbán Viktor kabinetjének láthatóan fontos az ügy.
A fővárosi kormányhivatal – pontosabban a NER hűséges hivatalnokaként ismert Kosztyu Anikó által vezetett Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály – szerint jól megfér egymás mellett a stilizált antracit fém dombormű, a százéves angyalos relief, az új idők nagy lamellás függönyfal árnyékolója, az 1913-as állapotot megidéző tornyok és a félintenzív zöldtető. Különösebb hezitálás nélkül ki is adták az építési engedélyt az Első Katonai Biztosító Intézet egykori Károly körúti székházának tetőfelújítására és bővítésére.
A zsinagógával szemközti szecessziós épület eredetileg öt tornyos tetőszerkezete a második világháborúban megsérült, és később leegyszerűsítve állították helyre. A váci székhelyű Károly Palota Loft Kft. most visszaépítené az eredeti tornyokat. De hogy haszon is legyen a munkán, a meglévő hét szintre további 3 emeletet húz a cég. Az új szinteken 14 lakást és egy irodát alakítanak ki.
A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg. A kormányrendelet szerint a kabinet az épület eredeti arculatának visszaállítása mellett legalább ilyen fontosnak tartotta "a terek belső udvarok felé történő hasznosítását is". Így lesz 10 szintes, legmagasabb pontján 46 méteres az egykori bérház. A bővítés terveit készítő építésziroda nevét nem tüntették fel a nyilvánosan elérhető tervlapokon. De nem sokkal több információ áll rendelkezésre az építtetőről sem.
A terv részleteire, a társasháztól megkapott hozzájárulásra, illetve sok százmilliós, illetve – a felhasználni kívánt anyagok minőségétől függően – milliárdos projekt pénzügyi hátterére vonatkozó kérdéseinket hiába tettük fel a Károly Palota Loft Kft.-nek, hosszas várakozás után sem kaptunk választ. Holott nem érdektelen, hogy miképpen biztosítja a munkához szükséges forrást az ingatlanpiacon, illetve építőiparban is ismeretlen cég, amelynek hivatalos tulajdonosai szintén kevés nyomot hagytak eddig az üzleti életben.
A vállalkozást 2014-ben alapították, de az elmúlt öt évben semmilyen árbevétele nem volt, vesztesége 5 és 13 millió forint között ingadozott, az adóhatóság pedig többször is végrehajtást rendelt el, amit azután megszüntettek. A testvérpár tulajdonos többi cége se futott be, vagy felszámolták vagy jogutóddal megszüntették. Komoly pénzintézet aligha nyújt hitelt ilyen hátterű cégnek. Hacsak az engedélyt megszerző vállalkozás mögött nem áll egy másik – kilétét feltárni nem kívánó – befektető.
A céget ugyan azóta átjelentették egy váci címre, de a kézbesítési e-mail címe – ahol mi is kerestük – nem változott. Ez pedig megegyezik a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda hivatalos elérhetőségével. Az ügyvédi iroda egyik tagja, Biczi Tamás, Kötter Tamás néven kormánypárti influenszerként ismert.
Ez az ügyvédi iroda intézi évek óta a gödi Samsung gyár erősen vitatott terjeszkedéséhez szükséges ingatlanfelvásárlásokat a gödi önkormányzat megbízásából. A Magyar Narancs szerint az iroda Tuzson választási körzetéhez tartozó Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzatától sok tízmillió forintos jogi megbízásokat kapott az elmúlt években. A Samsung gödi beruházásának adójának útja is érdekes: ezt a kormány elvonta Gödtől és felhasználását a fideszes többségű megyei közgyűlésre bízta. Ebből a pénzből a helyi tűzoltók helyett egy olyan alapítványt is támogattak, amely kuratóriumának akkori elnöke Benkovics Boglárka a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt, ma az MTVA munkatársa.
Ugyanő néhány hónapig a Dunakeszi Járműjavítónál is feltűnt, amelynek cégvezetését az állam 2014-es tulajdonossá válása után Tuzson Bence saját bizalmi embereivel töltötte fel. A társaság élére Szepessy Tamást nevezték ki, aki korábban Tarlós István bizalmai embereként lett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgató-helyettese, ahol néhány hónap múlva bombaüzletet hozott tető alá az akkor még Biczi, Turi és Tuzson ügyvédi irodával: a több száz millióért vett telekre további százmilliókat kellett költeni, hogy sót tárolhassanak ott. Ennél is nagyobb botrányt kavart a Szepessy-Tuzson korszakban az FKF munkavállalóira kötött biztosítás. A közbeszerzési tanácsokat a Biczi és Tuzson iroda adta, az alkusz szerepét az azóta Mészáros Lőrinc felügyelete alá került Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. játszotta. Szepessynek közös vállalkozása volt korábban Puskás Péterrel is, akinek fivére Puskás András évekig volt Rogán Antal alpolgármestere az V. kerületben, majd az Eximbank vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, amely később a járműjavító legfontosabb üzletének az egyiptomi vasútikocsi-beszerzésnek a finanszírozója volt.
Tuzson nemrég nagy örömmel avatta fel annak a Penta Kft.-nek az új műhelyét Gödön, amely főnökének – Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinet vezetőjének – egyik kedvenc kivitelezője volt. Ez cég újította fel annak idején a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is, amelyet éppen most vett el az Orbán-kormány a fővárosi önkormányzattól és adott át Rogán volt kerületének, Belváros-Lipótváros önkormányzatának. Így már érthetőbbnek tűnik a Károly körúti palotára áramló kitüntető kormányzati figyelem.
|
[
"Károly Palota Loft Kft.",
"Biczi és Turi Ügyvédi Iroda"
] |
[
"Első Katonai Biztosító Intézet",
"Magyar Narancs",
"Fővárosi Közterület-fenntartó",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinet",
"Pest Megye Önkormányzata",
"Dunakeszi Járműjavító",
"Penta Kft.",
"Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály",
"Biczi és Tuzson"
] |
Ha ez is kevés érv, akkor jobb ha tudja, innen indult a válogatott csapatkapitánya. A szerbé.
Van olyan játékos, aki nemet tudott mondani a Puskás Akadémiának
Mint korábban megírtuk, hárommilliárd forintot adott a magyar kormány egy 14 ezer fős szerbiai település harmadosztályú focicsapatának, pontosabban a Délvidék Sport Akadémiának. Az még nem létezik, a pénzt Topolya csapata éppen azért kapta, hogy legyen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az RTL Klub megkeresésére közölte: nemzetpolitikai cél a határon túli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének növelése,
a sport nemzeti ügy.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke nem érte be ennyivel, újra rákérdezett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternél:
Milyen szakmai indokkal magyarázható a Délvidéki Futball Akadémia 3 milliárd forintos állami támogatása?"
Fónagy János államtitkár válaszában először ismét azt ecsetelte, ez miért nemzeti ügy, majd rátért, hogy a program nem egy település érdekeit szolgálja, a cél a térség klubjainak fejlesztése.
A TSC Bačka Topola/Topolya (TSC) több mint 100 éves múlttal — ezáltal komoly futball kultúrával és hagyományokkal — rendelkező tradicionális labdarúgó klub. A fő hangsúlyt az utánpótlás nevelésére helyezik, felnőtt csapatuk jelenleg harmadosztályban szerepel. Az egyesületben dolgozó 15 edző közül 11 magyar. A TSC több mint 150 gyerekkel foglalkozik, a tömegesítést, az utánpótlásképzés legfontosabb szervezeti struktúráját tekintve a Vajdaság harmadik legjobb utánpótlás nevelő egyesülete. Képzési rendszerükből került ki a jelenlegi szerb válogatott csapatkapitánya, az angol Premier League-ben szereplő Southampton középpályása, Dusán Tádity. (sic!)
Ha ez nem lenne elég szakmai érv, az államtitkár jelezte, hogy Topolya komoly kapcsolatot ápol a Debrecen, az MTK, a Ferencváros és a Puskás Akadémia csapatával, a szakmai kapcsolat az anyaországgal nem új keletű.
A TSC jó kapcsolatot ápol a Szegeddel és az MTK-val is. Könyves Norbert így került Topolyáról az MTK-ba, ő ma már a Debrecent erősíti akár csak Takács Tamás, aki szintén játszott a TSC-ben. A sort még nagyon hosszan folytathatnánk . . .
(...) Topolyáról 7-8 gyermek különböző magyarországi akadémiákon focizik, de ugyanez elmondható a Vajdaság más magyar városainak gyermekeiről is. A TSC utánpótlás képzési rendszere magyar rendszerben már akadémiai szintet jelent.
A magyar kormány a központi akadémia megépítésével támogatja a térséget és a gyermekeket – írta az államtitkár, emlékeztetve rá, hogy tavaly decemberben összesen mintegy 600 milliárd forint értékű költségvetési átcsoportosításról döntött a kormány, és jutott pénz a kórházak, az oktatás és a nyugdíjasok kiemelt támogatására is.
|
[
"Délvidéki Futball Akadémia"
] |
[
"RTL Klub",
"Délvidék Sport Akadémia",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Puskás Akadémia",
"Premier League",
"TSC Bačka Topola/Topolya"
] |
Megkezdte munkáját a Fővárosi Közgyűlés által az úgynevezett Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság csütörtökön, a testület első körben azt vizsgálja meg, hogyan működik a fővárosi vagyonkezelőnél az ingatlanok értékesítése – olvasható az MTI tudósításában.
Az ügy lényege, hogy az Anonymus-maszkos ember videói szerint a városvezetés a Városháza eladását tervezi, a fővárosi önkormányzatban jutalékos rendszer működik, a főváros jó pár ingatlanát akarta fű alatt közvetítőkön keresztül értékesíteni, és ezeket hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani. Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés ezekre úgy reagált: nem adják el a Városházát, az ingatlanokat nyilvános pályázaton értékesítik, és a "városvezetés lejáratását célzó, rágalmakat tartalmazó" hangfelvételek ügyében feljelentéseket tettek.
A bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte, több ezer oldalnyi dokumentumot kaptak szerdán és csütörtökön arról, milyen ingatlanértékesítések voltak a 2019. októberi önkormányzati választások óta, és a korábban elindított eljárásokban milyen cselekmények történtek.
Közölte, "a Városháza eladása ügyében érintett" három nem városházi alkalmazottat hívott meg a bizottság ülésére. Gansperger Gyula nem kívánt megjelenni, a Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek küldött ajánlott levelet nem vették át, ezért a Facebook-oldalán írt neki. Erre egyelőre nem érkezett reakció, Berki Zsolttól pedig semmilyen reakció nem érkezett – mondta.
Kapcsolódó Kicsoda Gansperger Gyula, aki a Fidesz főkönyvelőjéből lett a Városháza-ügy kulcsszereplője? Végigvesszük, mit csinált az elmúlt harminc évben a Fidesz egykori pénzembere, aki bevonta egykori főnökét, Bajnai Gordont is a Városháza-ügybe.
A Városháza mellett a fővárosi önkormányzat ingatlanjainak hasznosításával kapcsolatban Kovács Péter elmondta: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója, Barcs J. Balázs által küldött táblázatokból első ránézésre az látszik, a Nagytétényi út 347-351. számon található ingatlant Gansperger Gyula vette meg.
Továbbá az ügyben videókkal jelentkező, Anonymus-álarcot viselő ember által emlegetett 13-as listáról hat ingatlant értkesítettek. A Szilassy út 3. szám alatti ingatlannál a vevő egy osztrák székhelyű cég, amelynek az igazgatója előzetes letartóztatásban van. Az Istenhegyi út 62. szám alatti ingatlant egy kft. nettó 202 millióért vett meg, de most már 540 millió forintért árulja. A Fáy utca 69. szám alatti ingatlant 109 millió forintért vette meg egy olyan kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa egy 1989-es születésű fiatal hölgy, akinek lakóhelyeként egy kecskeméti tanya van megjelölve – közölte Kovács Péter, hangsúlyozva, hogy ezeket az ingatlanértékesítéseket meg kell vizsgálni.
Ezután a testület tagjai áttekintették az ügyben történteket: a bizottság elnöke kronológiai sorrendben végigvette a november elejétől az ügyben megjelent videókat, hangfelvételeket és cikkeket, valamint Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés reagálásait.
Kovács Péter a bizottsági ülésen azt mondta, az ügyben
a két álláspont (...) közeledett egymáshoz, de azért még messze áll egymástól.
Az egyik oldalon a felvételeken "beazonosítható személyek által állítanak különböző dolgokat", a másik oldalon a városvezetés tagadja ezeket – tette hozzá. Kiemelte, a bizottság dolga, hogy kiderítse, ezek közül igaz-e valamelyik állítás, vagy a kettő között van-e az igazság, vagy "egyáltalán, hogyan működik ez a dolog?"
A bizottság alelnöke, Soproni Tamás (Momentum) terézvárosi polgármester közölte: egyik feladatuk a felvételeken elhangzó állítások valóságának vizsgálata. Másrészt vizsgálni kell a készítés és a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére – tette hozzá.
Kezdeményezte, vizsgálják meg, van-e arra utaló körülmény – Gansperger Gyula elmondásán kívül –, hogy Berki Zsolt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel dolgozik együtt, és Berki Zsolt 2015 óta mikor és mely értékesítésre váró ingatlanokat tekintett meg.
Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester arról beszélt: a hangfelvételek hitelességét nem tudják igazolni, közös felelősség, hogy a vádaskodásoknak ne adjanak alapot. Kezdeményezte, tekintsék át a 2019-2021 közötti ingatlanértékesítési pályázatokat, hogy azok tartalmaznak-e arra utaló feltételt, hogy személyre szabottan írták ki. Ha ez nem mutatható ki, az a jutalékrendszerre vonatkozó állítás cáfolata lesz – mondta. Leszögezte azt is, jelen állapotban semmi nem támasztja alá, hogy a városvezetésnek értékesítési szándéka lett volna.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a kérdésben minden fővárosi képviselő egy oldalon van, nagyon fontos, hogy kiderüljön az igazság.
Horváth Csaba szavaira reagálva azt mondta, azon ne vitatkozzanak, hogy a felvételen fantomemberek vannak-e, hiszen a szereplők elismerték, ők beszélnek a felvételeken. Láng Zsolt arról is beszélt, hogy a bizottság lehetőségei korlátozottak, senkit nem tudnak beidézni kötelező jelleggel.
Soproni Tamás kezdeményezéséről Láng Zsolt azt mondta, csak terelés lenne, ha megpróbálnák vizsgálni a külföldi titkosszolgálatok a jövő évi választásokra történő esetleges ráhatását.
Szaniszló Sándor (DK) bizottsági tag, a XVIII. kerület polgármestere szerint fontos lenne kideríteni, "kik ezek a figurák", akik még az előző városvezetés alatt kezdték a karrierjüket, és itt maradtak, milyen szerepük volt a múltban és van most.
Kovács Péter az ülés után újságíróknak elmondta, a bizottság az eredetileg kiszabott két hét alatt nem tudja elvégezni munkáját. Láng Zsolt azt mondta, Karácsony Gergelyt és Barcs J. Balázst is meg kívánják hallgatni, nekik kötelességük el is jönni, és bízik abban, hogy Karácsony Gergely megjelenik a bizottság előtt. Egyúttal furcsának, nem szokványosnak nevezte, hogy abban a vizsgálóbizottságban, amely a korrupció vádját próbálja meg tisztázni, azok vannak többségben, akiket megvádolnak.
|
[
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt."
] |
[
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A IX. kerületi ügyészség különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az SZDSZ tartozásával összefüggésben.
Ezt Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte hétfőn az MTI megkeresésére. Tájékoztatása szerint a nyomozást február 13-án rendelték el Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő feljelentése alapján.
Az ellenzéki képviselő január végén, amikor közölte, hogy feljelentést tesz, újságíróknak azt mondta, az SZDSZ tartozása 2010 végén több mint 770 millió forint volt, ennek legnagyobb részét egy állami kölcsön tette ki.
Az ügyészségi szóvivő közlése alapján az SZDSZ egy 2007-es törvényi lehetőséggel élve több száz millió forint, állami garanciavállalással támogatott hitelt igényelt a Magyar Fejlesztési Banktól a működését szolgáló ingatlanok megvásárlására.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 augusztusában az SZDSZ gazdálkodásának ellenőrzésekor készített jelentése szerint azonban a hitellel érintett ingatlanok közül négy olyan településen található, ahol a korábbi kormánypártnak pártszervezete nem is működött. Az ügyészség tájékoztatása szerint az SZDSZ 2009. július 15-e óta tőke- és kamatfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
A IX. kerületi ügyészség a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg a nyomozással.
|
[
"SZDSZ"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Állami Számvevőszék"
] |
A Pharos ’95 Kft. bővítheti a budapesti Fehér úti lőteret nettó 600 millió forintból. A vállalkozásról már írtunk: hasít a kisebb volumenű stadionépítkezések terén, a ZTE futballcsapatának a tulajdonosa és telephelye van Felcsúton, Mészáros Lőrinc címére bejegyezve.
Nemrég jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a Budapest Fehér úti Nemzeti Lőtér bővítésére kiírt pályázat eredménye: a munkát nettó 599 013 403 forintért a Pharos ’95 Kft. végezheti. A beruházó Nemzeti Sportközpontok és a cég március elején már alá is írta a szerződést. A bővítés során építenek egy nyitott, illetve egy fedett 50 méteres lőteret (a már meglévő 25 méteres mellé), valamint kiszolgáló épületet kap a sporttelep. A felhívásban hathónapos határidőt tűztek ki a munkálatokra.
A Fehér úti Nemzeti Lőtér bővítése már 2013 óta napirenden van: a Nemzeti Sportközpontok honlapján található ismertető szerint 2016 májusában lett volna a műszaki átadás. A kormány 2014-ben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást.
A lőtéren több világverseny is zajlott már: 1969-ben Balczó Andrásék, 1989-ben Fábián Lászlóék lőtték magukat az öttusa-világbajnoki cím felé.
A Fehér út felmerült olimpiai helyszínként is, a PwC tavalyi olimpiai megvalósíthatósági tanulmánya a sportlövészet helyszíneként számolt a területtel, 1,6 milliárdos beruházással kalkulálva. Az olimpiai rendezéstől függetlenül megvalósuló, előkészített létesítmények közé sorolták.
Amikor azonban január végén a fővárosi közgyűlés döntött az olimpiai helyszínekről, nem a Fehér úti létesítményt, hanem az ORFK nagytétényi lőterét jelölték meg a sportlövészet helyeként.
Vagyis százmilliókért fejlesztenek egy sporttelepet, amelyet a mostani tervek szerint mégsem használnának az esetleges olimpia idején.
Ennél is érdekesebb a kivitelező Pharos ’95, amelyről korábban részletesen írtunk. A dunavarsányi székhelyű cég elsősorban futballpályák építésével foglalkozik, és kiváló felcsúti kapcsolatokkal rendelkezik. Nemcsak a Puskás Akadémia műfüves pályáját és a Pancho Aréna gyepét készítette (utóbbit egy évvel az átadás után cserélni kellett), a Pharos tulajdonosa, Végh Gábor adományozta a stadion előtt álló egészalakos Puskás-szobrot.
Ha ez nem lenne elég, a Pharos ’95-nek a dunavarsányi székhelye mellett van egy telephelye is Felcsúton, a Fő út 0311/5. alatt. Erre a címre van bejegyezve a Mészáros és Mészáros Kft. is, illetve a cégadatok szerint ez Mészáros Lőrinc állandó lakcíme.
A Pharos ’95 az elmúlt bő egy évben számos stadionos megbízást elnyert, dolgozott, dolgozik többek között Balmazújvárosban, Békéscsabán, Mezőkövesden és Tatabányán. Zalaegerszegen a ZÁÉV Zrt. partnereként fejezi be nettó 1,148 milliárd forintért a ZTE stadionját. Apró szépséghiba, hogy a Pharos a stadiont használó klub többségi tulajdonosa. A cég tehát stadiont épít a csapatának – az állam pénzén.
Januári összesítésünk szerint 2,5 milliárd forint felett jár a Pharos ’95 konzorciumi tagként vagy önállóan elnyert stadionos-sportpályás építkezéseinek értéke az elmúlt két évben.
Kép: Nemzeti Sportközpontok
|
[
"Pharos ’95 Kft."
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"ZÁÉV Zrt.",
"Puskás Akadémia",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Sportközpontok"
] |
Lapunk hétfői számában arról írt, hogy a BKV nem tervezi annak a szerződésnek a meghosszabbítását, amit az ingyenes napilap terjesztésére kötött tíz évvel ezelőtt. A közlemény szerint nyár óta "alternatív fővárosi terjesztési rendszert építettek ki", melynek tesztidőszaka novemberben indult. Ez a kiadó szerint ugyanolyan elérést biztosít a metróállomások és a főbb tömegközlekedési útvonalak mentén, mint a régi rendszer. Az új rendszert a napokban egy külön reklámkampánnyal is megerősítik, szlogenjük a "Mostantól még több kézből!" lesz.
A kiadó közleményében azt is hangsúlyozta, hogy a lap már rég nincs kiszolgáltatva a BKV-nak, a metrónak – ahogy a lap neve sugallná. "A Metropol teljes példányszámának alig a negyede talál jelenleg gazdára a BKV hálózatának igénybevételével" – olvasható a kiadó levelében. A Metropol azt is hangsúlyozta, hogy a BKV által a Népszabadságnak megadott 114 terjesztési pontból "csak 65 helyszínt használnak", azaz már korábban közel felét kiváltották.
"A közismerten veszteséges BKV aligha engedheti meg a szerződés megszűnéséből fakadó százmilliós bevételkiesést" – jegyzi meg a kiadó. A közleményében szerint, nem arról van szó tehát, hogy "kiraknák őket", csak lejár a szerződés. A kiadó úgy tudja, a közlekedési vállalat "tendert készül kiírni a metróállomások területén történő ingyenes lapterjesztésre, és ezen nyilvánvalóan a Metropol is indulni kíván".
Mint ismert, a Metropol kiadója annak a cégnek, a Megapolis Zrt.-nek a tulajdonába tartozik, mely október 15-én szintén bejelentette az igényét a TV2-re. A Megapolis Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak az érdekeltsége.
|
[
"BKV"
] |
[
"Megapolis Zrt."
] |
Jövő tavasszal megkezdődhet az M44 gyorsforgalmi út 62 kilométeres, Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának építése – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) szerdán.
A közlemény szerint a nyertes vállalkozókkal a szerződést december elején kötik meg, a munka 2017 elején kezdődik. A kivitelezés 2019. harmadik negyedévére fejeződik be – írja az MTI. Az új nyomvonalon vezető, kétszer két forgalmi sávos gyorsforgalmi úton négy külön szintű csomópontot, 44 alul- és felüljárót, Cserkeszőlőnél és Kondorosnál egyszerű, Szarvasnál komplex pihenőt alakítanak ki.
A Kőrös felett 450 méteres acél ívhíd épül, díszvilágítással. Két kisebb híd is épül, a Dögös–Kákafoki csatorna és a Mezőtúr–Orosháza vasútvonal felett. A tájékoztatás szerint Kardosnál üzemmérnökségi telepet hoznak létre.
A 62 kilométeres szakasz három ütemben valósul meg, a nyílt közbeszerzési eljáráson nyertes, legalacsonyabb ajánlatot tevő kivitelezők: az első ütemet 56,5 milliárd forinttal a harmadikat 45,2 milliárd forinttal Duna Aszfalt Kft. és a Hódút Kft. nyerte, a másodikat pedig az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Swietelsky Magyarország Kft., Soltút Kft. és A-Híd Zrt. 43,98 milliárd forinttal. Az útszakasz megépítéséhez szükséges forrás a hazai költségvetés terhére biztosított.
A Duna Aszfalt Kft.-vel kapcsolatban korábban már megírtuk, hogy a Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó építőipari cégeivel összefonódó vállalkozás az elmúlt egy-két évben rakétaszerű gyorsasággal nyeri az elsősorban útépítésre szóló közbeszerzéseket.
A kivitelezés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában valósul meg.
|
[
"Duna Aszfalt Kft."
] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Hódút Kft.",
"NIF Zrt.",
"Soltút Kft.",
"EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"A-Híd Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Csak a forgalmazók elégedettek Megkárosított inzulinpumpa-használók - Megfenyegették Karsai Józsefet Megfenyegették Karsai Józsefet, az MSZP országgyűlési képviselőjét, mert feljelentést tett a rendőrségen az inzulinpatronok és szerelékeik forgalmazásához kapcsolódó visszaélésekről. A képviselő bizonyítékait biztos helyen letétébe helyezte. Tanács István | NOL | 2007. május 15. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
A szerző felvétele
160 HIRDETÉS Sokkal több cukorbeteg inzulinpumpáját tudná finanszírozni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ha nem vennék el a hasznukat a készülékeket a gyógyszertárak kikerülésével forgalmazó magáncégek - állította Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő, Battonya polgármestere. Molnár Barbara, az OEP szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: lezárult vizsgálatuk a három közül egy forgalmazó cégről, a Med Trust Kft.-ről állapítottaq meg, hogy kevesebb patront adott a betegeknek, mint amennyit az egységcsomag tartalmazott. A cég vállalta, hogy kártalanítják a betegeket, ettől függetlenül az OEP felbontja vele az inzulinpumpák finanszírozására vonatkozó szerződést. A Med Trust Kft. érdi központjában érdeklődésünkre azt közölték: csak jogi képviselőjük, egy győri ügyvédnő nyilatkozhat, őt viszont lapzártánkig nem sikerült elérnünk. A szerződés felbontásával sem oldódtak meg e gyógyászati segédeszköz forgalmazásának egyéb problémái. Solt Irma és kislánya, Gyulai Kitti Kecskeméten él. - Borzasztó, ha az ember gyermekénél három és fél éves korában ilyen betegséget diagnosztizálnak - mondta Solt Irma. - Azt gondoltam: sohasem lennék képes megszúrni a gyermekemet. A három és fél éves kislány a harmadik napon azt mondta: akkor ő adja be magának! Ezért óriási dolog a pumpa: nem kell szúrni, nincs fájdalom, szabadabb az élet. Maga az inzulinpumpa körülbelül egymillió forintba kerül, tíz százalék önrészt a betegnek kell kifizetniük. További költség az úgynevezett szerelék, amellyel a beteg testére rögzítik az inzulint adagoló pumpát. Már önmagában a százezres saját rész is kirekeszt sok rászorulót. Az is probléma, hogy az egész rendszer a forgalmazó cégek ügynökhálózatán keresztül működik. Karsai József állítása szerint sokkal drágábban adják el az OEP-nek (így az önrész erejéig a betegeknek is) Magyarországon ezeket az eszközöket, mint a fejlett országokban. Noha jelentős különbség van a pumpák minőségében, az áraik között nincs eltérés. A képviselő szerint, ha átlátható lenne a forgalmazás, akkor bebizonyosodna: komoly tékozlás folyik a biztosítottak pénzével. Az OEP szóvivője elmondta: az inzulinpumpa az egyedi méltányossági keretből kapható. Ebben a kategóriában a törvény nem teszi lehetővé, hogy az egészségbiztosító versenyeztesse az árakat. A forgalmazóknak kellene kérniük, hogy az OEP befogadja, és normatív módon finanszírozza a gyógyászati segédeszközöket - de nem kérik. Boóc András, az egyik forgalmazó cég, a Pharma-Marketing Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre azt felelte: jól működik így a rendszer. A cukorbetegek egy-három százalékánál indokolt csak ez a drága segédeszköz. Boóc András hangsúlyozta: nem "ügynökök", hanem "betegoktatók" azok, akik személyre szabott kapcsolatot tartanak a páciensekkel. Arra, hogy nincs verseny, ami letörje az árakat, Boóc András azt felelte: szerinte a szolgáltatás minőségében és a szerelék önrészében igenis van verseny. Ha a beteg nem elégedett azzal, amit három hónapos próbaidőre ingyen kapott, válthat. (A betegek szerint ez nem így van.) A forgalmazóknak így jó, ahogy van: ameddig egyedi méltányosság alapján döntenek, addig az OEP érdemben nem befolyásolhatja az árakat. Fölvetettem az OEP szóvivőjének: miért nem kérhetik a betegek, vagy orvosaik, hogy az egészségbiztosító fogadja be ezt az eszközt is a normatívan támogatottak listájára. Molnár Barbara azt válaszolta: a jogszabályok megváltoztatását a politikusok kezdeményezhetnék. Az egészségbiztosítónál most dolgoznak egy olyan javaslaton, amely lehetővé tenné, hogy meghatározott esetszám, vagy finanszírozási összeg elérése esetén a forgalmazókat jogszabály kötelezze, hogy kérjék a normatív támogatásba való befogadási eljárás megindítását. l Magyarországon jelenleg 600 ezer felismert cukorbetegről tudnak, közülük 60 ezren 1-es típusú cukorbetegségben szenvednek, így inzulinkezelésre szorulnak. E betegek közül több mint hétszázan használnak inzulinpumpát, amelyet világszerte az intenzív inzulinkezelés etalonjának tartanak, ugyanis ezzel lehet a legjobban megközelíteni az egészséges szervezetre jellemző inzulinszintet.
.
|
[
"Med Trust Kft.",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
[
"Pharma-Marketing Kft."
] |
Az Energiaklub szerint nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már a bővítést készítik elő.
A Kúria szerdai ítéletében kimondta, a nyilvánosságra tartoznak a paksi nukleáris erőmű bővítésének adatai, vagyis az atomerőmű-fejlesztést előkészítő Lévai-projekt eddigi dokumentumait is ki kell adnia a Magyar Villamos Műveknek.
Az adatok nyilvánosságra hozataláért az Energiaklub szakpolitikai intézet indított pert még 2011 januárjában, az egyesületet a Társaság a Szabadságjogokért képviselte a bíróságon. Az MVM azért nem adta ki a dokumentumokat, mert szerintük azok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, és üzleti titkot tartalmaznak. A vállalat korábban több mint 75 dokumentumot adott át az Energiaklubnak, az iratok között viszont nem szerepelnek azok az elemzések, tanulmányok, amelyek a Paksi bővítés megvalósíthatóságáról szólnak.
A Fővárosi Ítélőtábla február 16-án döntött úgy, hogy az MVM semmivel sem bizonyította, hogy az adatok kiadásával saját pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekei veszélyeztetné, tehát a dokumentumokat nyilvánosságra kell hoznia tizenöt napon belül. A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a vállalat, ám a Kúria november 28-án megállapította: az ítélőtábla nem sértett semmilyen jogszabályt, mikor az MVM ellen döntött.
|
[
"Magyar Villamos Művek"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
Az Országgyűlés visszavonta áprilisi döntését a képviselői költségtérítésről kiírt népszavazásról. A parlament azóta ugyanis megváltoztatta a szabályozást, az Alkotmánybíróság pedig júliusban úgy határozott, a megváltozott jogi környezetben a kérdés nem értelmezhető.
A Parlament az Alkotmánybíróság júliusi döntésének megfelelően újratárgyalta a képviselői költségtérítésről szóló népszavazás kiírásának ügyét. Az országgyűlés négy tartózkodás mellett 341 igen szavazattal úgy döntött, hogy nem rendeli el a Seres Mária által kezdeményezett referendumot.
Seres Mária arról a kérdésről szavaztatta volna meg az embereket, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?". Időközben azonban ez részben megvalósult: a szocialista Göndör István javaslatára módosították a képviselői költségtérítés szabályait. A 2010. január 1-jén életbe lépő új szabályozás szerint a képviselők, amennyiben nem bizonylatolják kiadásaikat, csak azok tíz százalékát kapják meg térítésként.
Az Alkotmánybíróság ezért felülvizsgálta a népszavazást még áprilisban jóváhagyó parlamenti döntést, és júliusban új eljárás lefolytatására kötelezte a Házat. Arra hivatkoztak, hogy az új jogi környezetben a kérdés nem értelmezhető, és "az egyértelműség hiánya miatt sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyűlést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas".
Seres Mária az Alkotmánybíróság döntésre úgy reagált, hogy az alkotmánybírák "bevették a képviselők trükkjét", ami csak látszólag tette okafogyottá a népszavazást, és valójában továbbra sem kötelezi a képviselőket költségeik elszámolására. A mérnöknő először a Parlament elé szervezett gyertyás élőlánccal szeretett volna tiltakozni az Ab döntése ellen, augusztusban pedig megpróbálta újra beadni eredeti kérdését az Országos Választási Bizottsághoz. Az OVB azonban másodszorra már nem hitelesítette a kezdeményezést. Ők is azzal érveltek, hogy a törvénymódosítás után már nem lenne egyértelmű, milyen helyzetet teremtene egy eredményes népszavazás.
|
[
"Parlament"
] |
[
"Országos Választási Bizottság"
] |
P. L.;
Jakab Péter;Jobbik;szerződések;pártalapítás;
2022-08-04 10:29:00
Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából
Legalábbis pártja némiképp kiegészítette az eddigi értesüléseket.
Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak.
A BRFK a Telexnek megerősítette a feljelentés tényét, s közölték, feljelentéskiegészítést rendeltek el. A lap megkereste a Jobbik sajtóosztályát is, ahonnan azt a választ kapták: "az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes".
A párt válasza szerint ugyanis Jakab Péter két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. A Jobbik belső szabályzata szerint a volt elnöknek előbb egyeztetnie kellett volna erről a frakció vezetésével, egyedül nem dönthetett volna, mégis ez történt. A párt közlése szerint
Az efféle szerződéseket ugyanis az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, ők intézik a kifizetéseket is a frakciók állami kereteiből, a hivatalnál pedig csak azt ellenőrzik, hogy a dokumentum formailag szabályos-e, illetve rajta van-e a frakcióvezető aláírása.
Miután a frakciótagok értesültek Jakab akciójáról, a már említett módon közbeléptek, így amikor a bukott pártelnök újabb szerződéseket akart intézni körülbelül 83 millió forint értékben, értesült, hogy nincs mögöttük fedezet. Jakab minderre a Telexnek úgy reagált:
Úgy tudni, az így hoppon maradt politikusok között van a korábban "judapestező" Bíró László is, aki 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként kapott ki időközi választáson a fideszes Koncz Zsófiától Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében. Ő a Telexnek reagálva nem is értette, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, mert szerinte nem akart senki pénzt lopni a párttól. Hozzátette, inkább "most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt."
Mindezen felül Jakab Péter és Molnár Enikő minden jel szerint új párt alapításán munkálkodik. A volt pártelnök posztjaihoz már hetek óta nem használja a Jobbik logóját, helyette "A nép pártján" szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon és egy új Facebook-oldalt is létrehoztak ezen a néven. Emellett országjárásba is kezdett. Az, hogy az új pártra mégis miféle társadalmi igény mutatkozna, nem tudni, mindenesetre Jakab a Telexnek korábban egyebek között azt mondta: "az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van."
Kilépési szándékát eddig ugyanakkor nem jelezte a párt felé, a Jobbik pedig közölte: "mi hiszünk abban, hogy Jakab Péter szíve és esze jobbikos, csak rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban".
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Országgyűlés Hivatala"
] |
Már “íródik" a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét", és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait.
Már íródik a lezáró jelentés, néhány hét és elkészül"
– válaszolta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, miután arról kérdeztünk, hogy több határidő-módosítás után mikor fejezi be a Pegasus-ügy még augusztusban kezdett vizsgálatát.
Legutóbb egy hónapja, december elején érdeklődtünk Péterfalvinál, akkor a NAIH elnöke arra hivatkozott, hogy az Amnesty International miatt nem tudja lezárni az ügyet, mert a jogvédő szervezet nem adja át neki a 300 tételes telefonlistát, amely a vélhetően kémprogrammal figyelt, vagy megfigyelésre kijelölt számokat tartalmazza.
Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.
A botrányban ugyanis újabb és újabb telefonszámok és hozzájuk tartozó nevek kerültek elő, alátámasztva a gyanút, hogy a Pegasust nemcsak eredeti céljára – terroristák és bűnözők lehallgatására – használhatták, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek, fideszes gazdasági potentátok megfigyelésére is bevethették, sőt Áder János testőreit is célba vették vele. Erre utalt Péterfalvi is, amikor most a hvg.hu-nak azt mondta: folyamatosan jelennek meg újabb számok, “azokat is bevonjuk a vizsgálatba".
Forró nyár a Pegasusszal - 2021 krónikája: Magyarország, 3. rész A kémszoftver miatt kirobbant botrány utóélete sem tudta elterelni a figyelmet a kormány hadakozásáról a Norvég Alappal, Budapest csuklóztatásáról és arról, hogy a kormányfő lánya családjával Marbellára költözött. Volt olimpia, vadászati kiállítás és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Az év harmadik negyedévében elmaradt az uborkaszezon.
De mivel nem lehet a végtelenségig várni az újabb fejleményeket, arra voltunk kíváncsiak, Péterfalvi megfogadta-e az Amnesty Magyarország tanácsát, hogy mivel ők nem adatkezelők, és nincs meg nekik a telefonlista, érdeklődjön inkább az Amnesty nemzetközi, londoni központjánál.
Péterfalvi Attila NAIH-elnök szerint már csak hetek kérdése és lezárja a jelentést © MTI / Bruzák Noémi
Péterfalvi azt mondta: nekik is írt e-mailt, és kérte a listát, de még csak választ sem kapott. Úgy fogalmazott:
Mégiscsak furcsa, hogy nem is válaszoltak, nem segítik egy független hatóság vizsgálatát, és bárkitől információt kérek, úgy látszik, senkinek nem érdeke ez, pedig nem az érdekel, honnét van a lista."
A hvg.hu megtudta: az Amnesty londoni központjából még valóban nem válaszoltak Péterfalvi levelére (amelyben amúgy válaszadási határidőt nem szabott a NAIH-elnök), de hamarosan megteszik.
5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.
Azt a NAIH-elnök is elismerte, hogy nincs jogi szankcionálási lehetőség a kezében, majd arra a felvetésre, hogy miért nem zárja le akkor a vizsgálatát a tételes telefonlista nélkül is, hiszen az adatvédelmi szempontok szerinti jogszerűség vizsgálata talán enélkül is elvégezhető, azt válaszolta:
A munka halad ettől függetlenül, még néhány hét és elkészül a jelentés nyilvános része.
Kétféle jelentés készül ugyanis: egy, a közvélemény számára is megismerhető nyilvános és egy minősített adatokat is tartalmazó nem nyilvános változat. A Pegasus-ügy részleteinek jelentős része ugyanis titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem.
A hvg.hu kérdésére most Péterfalvi azt mondta: az alapvetéseket, főbb megállapításokat, a jogszabályi környezetet és az annak való megfelelőséget taglaló nyilvános rész lesz talán százoldalas is. Az érdekesebb, nem nyilvános részből viszont semmit nem lehet közzétenni – erősítette meg a NAIH-elnök, aki azt is elárulta:
az ügynek nem volt olyan titkos részlete, adata, amit feloldottak volna a titkosítás alól, hogy bekerülhessen a nyilvános jelentésbe.
A Pegasus-üggyel Orbán Viktor miniszterelnököt először tavaly decemberben szembesítették az újságírók, később pedig az év végi kormányinfón a hvg.hu azt is megkérdezte tőle, nem akarják-e a tisztánlátás érdekében feloldani az ügy részleteinek titkosítását, de a miniszterelnök csak azt ismételte, amit korábban Pintér Sándor belügyminiszter is mondott: minden megfigyelés törvényesen zajlott.
© Marabu
Orbán kérdésünkre azt is elárulta, beszélt ugyan a témáról Pintér Sándor belügyminiszterrel, ám ő a titkosítás feloldására nem kérte, és nem is fogja kérni a miniszterét, mert "nem ez a kormány működési rendje".
Részlet a 2021. december 21-i kormányinfó szó szerinti jegyzőkönyvéből Lengyel Tibor (HVG): A Pegasus-ügyben, ugye, azt mondják, hogy mindenkit törvényesen figyeltek meg. Ezt a miniszter úr is többször elmondta. Hogyha így van, amint ezt állítják következetesen, akkor a titokgazda miért nem oldja föl ezeket az iratokat, és tárják a nyilvánosság elé, hogy az aggályokat eloszlassák ez ügyben? Orbán Viktor: A titokgazda azért titokgazda, hogy ezt eldöntse. Lengyel Tibor (HVG): A titokgazda valószínűleg a belügyminiszter úr. Tehát eldöntheti akár úgy is, hogy ön megkéri rá. Tervez ilyet? Orbán Viktor: Igen, de nem, eszem ágában sincs. Lengyel Tibor (HVG): Miért nem? Orbán Viktor: Mert nem ez a kormány működési rendje. Tehát akkor egy idő után minden minisztériumot én fogok vezetni. Vannak világos szabályok, vannak vezetők, vannak felelősségek, és a szerint kell eljárniuk. És amíg a munkájukat jól végzik, addig ott vannak. Ha az ember átnyúl a miniszterek feje fölött, egy idő után a nehéz ügyekben azt fogja észrevenni, hogy ő dönt. Lehet, hogy céget lehet irányítani, a HVG-t, mint céget nem ismerem, de hogy egy kormányt nem lehet irányítani, az biztos. Világos felelősségi viszonyok, elhatárolások, karakterek, ez csak így megy. Lengyel Tibor (HVG): Beszélt esetleg miniszter úrral erről, hogy ő gondolkodik-e ezen? Orbán Viktor: Én megkérdeztem tőle, hogy van-e nekem teendőm. Azt mondta, hogy nyugodjak meg, minden törvényesen zajlik.
Ezek után a hvg.hu a Belügyminisztériumhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a Pegasus-ügy anyagai egyáltalán mennyi időre vannak titkosítva – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának témába vágó ülésein elhangzottakat rögtön 2050-ig titkosították –, illetve arra is kíváncsiak voltunk, kezdeményezi-e Pintér Sándor belügyminiszter az ügy minősítésének feloldását.
A cél, hogy ne így nézzen ki a Péterfalvi-jelentés, ezért lesz egy nyilvános változata is © hvg.hu
A Belügyminisztérium válasza szerint "titkos információgyűjtési és adatszerzési szolgáltatás iratainak minősítésére a nemzetbiztonsági és a bűnüldöző szervek jogosultak, ahogy a minősítés felülvizsgálatára, a minősítés megszüntetésére is – a titokgazdák ezek a szervek". Hozzátették: az ebben a körben végzett tevékenység jogszerűségéről – mások mellett – az Országgyűlés illetékes két bizottsága számos alkalommal meggyőződött, és a tárca szerint
nem ismert olyan aggály, amit el kellene oszlatni.
A tárca szerint már csak azért sem indokolt a titkosítás feloldása, mert "a minősített adatok nyilvános ismertetése az ország hírszerzési, kémelhárítási és bűnfelderítési képességeit csökkentené". Kérdésünkre ugyanakkor megnyugtatásul közölték, hogy a NAIH vizsgálatát "a Belügyminisztérium és irányított szervei – ahogy korábban, úgy jelenleg is – a jogszabályi keretek között támogatják, a Belügyminisztérium nem lát olyan okot, amely érdemi jelentés elkészítését akadályozná".
|
[
"Belügyminisztérium",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
[
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Amnesty Magyarország",
"Amnesty International",
"Norvég Alap"
] |
Hűtlen kezeléssel vádolja a VI. kerületi önkormányzatot a Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út sarkán lévő üzlethelyiség korábbi albérlője, a Premier Média Kft. Szerintük a főbérlő, a Duett Méter és Rövidáru Kft. tíz éven át törvénytelenül adta ki az üzlethelyiséget, és vagy 100 millióval rövidítette meg a tulajdonos önkormányzatot. Verók István polgármester beérte 6,5 milliós "vigaszdíjjal". A visszavett üzlethelyiséget ezután az önkormányzat 64 millióért eladta, holott volt a fiókban egy 310 milliós ajánlat. Csupa rejtély. A rendőrség nyomoz.
VI. kerület-Duett megállapodás.
Fizess 6,5 milliót, és a dolog el van felejtve!
A Premier Média az Andrássy út 2. (illetve Bajcsy-Zsilinszky 13.) szám alatt, két szinten (raktár és üzlethelyiség) összesen 387 négyzetméteres videokölcsönzőt üzemeltetett. Az üzlethelyiséget 1997 és 2007 között a Duett Kft. adta ki "albérletbe", de mint kiderült, ehhez nem kért engedélyt a tulajdonos önkormányzattól. A Premier Kft. ügyvezetője, Liszeckij László szerint a Duett mintegy 100 millió forinttal károsította meg a kerületet a tíz év alatt, mert a beszedett havi 1 millió forint (plusz áfa) bérleti díjnak csak egyharmadát fizette ki a tulajdonos terézvárosi önkormányzatnak.
Amikor az albérlővel közölték, hogy a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzati bérleményt mégsem lehetett volna neki kiadni, a meglepett "albérlő" kérte a Duett Kft.-t, csináljon rendet a bérleti szerződés körül. A Duett erre írásba adta, hogy tíz éven át "az önkormányzat hallgatólagos beleegyezésével" adta bérbe a helyiséget. Ezt megerősíteni látszott az is, hogy bár az elmúlt évtizedben több önkormányzati ellenőrzés is volt az üzletben, mindig mindent rendben találtak.
Liszeckij László 2007. június 12-én kérte a terézvárosi önkormányzatot, illetve Verók István polgármestert, tegye rendbe a dolgokat: már tíz éve működnek azon a helyen, és semmi kedvük onnan elköltözni. Liszeckij elmondása szerint Verók közölte, előbb tájékozódnia kell, mert semmit sem tud az ügyről. Ám kiderült, hogy egy héttel korábban, június elején már aláírt a Duett Kft.-vel egy megállapodást, amelynek értelmében a kft. 6,5 milliót fizet az önkormányzatnak, amiért tíz éven át illegálisan, jelentős összeg visszatartásával adta bérbe az üzlethelyiséget. Ezzel kölcsönösen jóhiszemű tévedésnek, illetve elintézettnek nyilvánították az ügyet (képünkön a szerződés fénymásolata).
Bonyolítja a dolgot, hogy a főként ingatlankereskedelemmel foglalkozó Unione-C Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Budapest, I. Lánchíd u. 7-9.) 2007 áprilisában 309,6 millió forintos ajánlatot tett le a Terézvárosi Vagyonkezelő asztalára, meg akarták venni az akkor még a Duett által bérelt üzlethelyiséget. Az ajánlat az önkormányzathoz került. Ám a Verók István aláírásával június 27-én kelt, Kokas Ferenc ügyvezetőnek címzett levélben az önkormányzat elutasítja az ajánlatot azzal, hogy a Duettnek mint bérlőnek elővételi joga van.
Terézváros önkormányzata alig egy hónapra rá, július 31-iki határozatával bezáratta a videotékát. Nem sokkal később a Duett lemondott bérleti jogviszonyáról, és a bérleti jogot 2007 szeptemberében az ingatlanberuházó SCD Csoporthoz közeli Polgári Ingatlan Építőipari és Szolgáltató Kft.-nek adták át, amely jelezte vételi szándékát is. Az adásvételi szerződést tavaly november 3-án aláírták, és annak rendje és módja szerint lebonyolították. Azt is figyelembe vették, hogy a Polgári Ingatlan mint új bérlő élt az elővásárlás jogával, így 80,7 millió forint helyett 64,5 millióért jutott az ingatlanhoz. A Polgári Ingatlan nem is titkolja, az adásvételi szerződésben is rögzítette, hogy továbbértékesítésre veszi meg az üzlethelyiséget.
Fintha-Nagy Ádám, a Polgári Ingatlan jogi képviselője a hvg.hu munkatársának elmondta: a cég már most is számos nagyértékű belvárosi ingatlant birtokol, és folyamatban van több adásvételi szerződés előkészítése az V., VII. és VIII. kerületekben. A cég ingatlanokat ad és vesz, de a VI. kerületi önkormányzattal most nem tárgyalnak további ingatlanszerzésekről. Az ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy a kft. vajon továbbra is az SCD csoport egyik leányvállalata-e, azt mondta: jelenleg nem a csoport tulajdona a cég. A Bajcsy 13-as üzlethelyiséget továbbértékesítik, hogy cégcsoporton belül vagy kívül, az még elválik – tette hozzá.
Többen furcsállják, hogy az önkormányzat megelégedett a 64,5 millió forint vételi árral, holott az Unione-C öt hónappal korábban 309,6 milliós ajánlatot tett, amit visszautasítottak. Wertán Zsolt Zoltán KDNP-s önkormányzati képviselő az ügy kapcsán bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mert úgy gondolja, a 250 millió forintos vételárkülönbséggel megkárosították a VI. kerületi önkormányzatot. A "jelentősen nagy értékkülönbséget okozó eljárás" kivizsgálását kéri a hatóságtól.
Liszeckíj érvelése (Oldaltörés)
Az eladott üzlet. A régi cégér még fenn van © Stiller Ákos
Liszeckíj László, a kiebrudalt Premier Média ügyvezető igazgatója ennél messzebb ment. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi főosztályának címzett bejelentésében "egy több mint 100 millió Ft értéket meghaladó, az államot súlyosan megkárosító gazdasági ügyről" beszél. Mint kifejti, "írásos bizonyítékokkal rendelkezem arról, hogy a Terézvárosi Önkormányzat polgár-mesterének tudtával és jóváhagyásával egy magáncég több mint 100 millió Ft értékben károsította meg az Önkormányzatot, azáltal, hogy egy nagy értékű ingatlannal illegálisan üzletel. Erről a tényről, mint a Premier Média Kft. ügyvezetője, a cégünk ügyvédjének jelenlétében személyesen tájékoztattam a polgármester urat, és arra kértem, hogy a továbbiakban gátolja meg az állam megkárosítását, és a hatályos jogszabályok szerint tegye lehetővé a Bajcsy-Zsilinszky út 13. alatt található önkormányzati ingatlan bérlésének, vagy megvételének nyilvános megpályázását.""A polgármester ekkor megígérte, hogy kivizsgáltatja az ügyet, de e helyett, inkább azt választotta, hogy az önkormányzatot súlyosan megkárosító céggel írásbeli megállapodást kötött, hogyha befizetik az önkormányzatnak okozott kár kb. 5%-át, akkor jóhiszemű tévedésnek tekintik az ügyet. Egyúttal ahhoz is hozzájárult, hogy ez a magáncég tovább üzletelhessen az ingatlannal, és mindenféle korlátozás nélkül kiárusíthassa annak bérleti jogát. A megállapodással szándékosan, és ismét, súlyos kárt okoztak az önkormányzatnak, mert csak így lehetett kijátszani az üzlethelyiség nyilvános megpályáztatását, amellyel minden kétséget kizáróan jelentősen jobban járt volna az önkormányzat.""A megállapodást követően az értékes ingatlant az önkormányzat szokatlanul gyorsan és meglepően alacsony áron adta el a Polgári Ingatlan Építőipari és Szolgáltató Kft.-nek, méghozzá úgy, hogy figyelmen kívül hagytak minden más magasabb összegű vételi ajánlatot. Ráadásul az adásvételi szerződés szerint a vevő az ingatlant kimondottan továbbértékesítési céllal vásárolta meg. További írásos dokumentumokat tudok bemutatni arról, hogy a szóban forgó ingatlannal való nagy kárt okozó illegális üzletelés az önkormányzat tudomásával történt" – írja Liszeckij László február 29-én kelt bejelentésében.A VI. kerületi Önkormányzat szerint az ügylet jogszerű volt. Mint rámutatnak: a Duett Kft. az ingatlan korábbi bérlője volt. A Duett Kft-től az Önkormányzat jóváhagyását követően a Polgári Ingatlan Kft. vette át a bérleti jogot és a helyiiség bérlője lett. Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekértékesítésére az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 58. és 60. §-a, valamint az elidegenítést szabályozó helyi rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Az Ltv. 58. § (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiségekre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Az Önkormányzat a fent hivatkozott jogszabály alapján az elővásárlási jog jogosultjának - a Polgári Ingatlan Kft. bérlőnek - értékesítette a Budapest VI. ker. Andrássy út 2. (Bajcsy-Zs. út 13.) szám alatti ingatlant- mutat rá az Önkormányzat válaszlevele.Persze, továbbra sem világos, hogy miért nem a Polgári Ingatlannál ötször többet kínáló Unione-C-vel állapodott meg az Önkormányzat, amikor 2007 szeptemberében felbontotta bérleti szerződését a Duettel? Hiszen az Unione-C-t azzal utasította el 2007 áprilisában, hogy a bérlőnek, akkor még a Duettnek, elővételi joga van. Azután, hogy-hogy nem, a Polgári Ingatlannal kötöttek bérleti szerződést, és az új bérlő rögtön közölte, megveszi az ingatlant. Íígy keletkezett elővásárlási joga.
|
[
"Polgári Ingatlan Építőipari és Szolgáltató Kft.",
"Duett Méter és Rövidáru Kft."
] |
[
"Premier Média",
"SCD Csoport",
"Premier Média Kft.",
"Duett Kft-től",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi főosztály",
"Premier Kft.",
"Terézvárosi Önkormányzat",
"SCD csoport",
"Unione-C Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Terézvárosi Vagyonkezelő"
] |
Több szabálytalanságot is feltártak az Operaház korábbi éveit vizsgálva, de még hónapokig folytatódhat a vizsgálat, jelentette be az intézmény pénzügyeit átvilágító bizottság elnöke. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium várhatóan KEHI-vizsgálatot javasol majd.
Nem a jogszabályoknak megfelelően gazdálkodott az elmúlt években az Operaház, lényeges szabálytalanságokat állapítottak meg, mondta Hardy F. Gábor, az Operaház pénzügyeit átvilágító bizottság elnöke. Az iratoknak csak egy kisebb részét tudták eddig áttekinteni, de a feltárt szabálytalanságokból arra következtetnek, hogy még hónapokig tart majd a vizsgálat, mondta.
Skultéty László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy bár az átvilágítás még nem zárult le, valószínű, hogy a tárca a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatát javasolja majd.
Szerinte a vizsgálati eredményeknek komoly következményei lehetnek, akár munkajogi, akár polgári jogi vagy büntetőjogi, és úgy gondolják, hogy ehhez szükségesek a KEHI megállapításai is.
Hardy F. Gábor szerint már a korábbi vizsgálatok is lényeges szabálytalanságokat állapítottak meg, ennek ellenére nem történt alapvető változás az intézmény gazdálkodásában. A jelenlegi ellenőrzés eddigi tapasztalatai szerint az Operaház nem a jogszabályoknak, illetve nem a belső jogi rendnek megfelelően működött.
Egyes produkcióknak például gyakorlatilag nem volt költségvetése, illetve pénzügyi kontroll nélkül vittek színpadra előadásokat. A vizsgálóbizottság nem egyszer találkozott azzal, hogy egy A4-es papíron soroltak fel néhány adatot, ennek alapján tervezték meg a produkciót, de az ezeken a papírokon szereplő költségeket sem tartották be. Többször azt tapasztalták, hogy egy előadás akár a tervezett kétszeresébe is került, teljes volt a pénzügyi káosz, mondta Hardy F. Gábor.
A könyvvizsgáló azt állapította meg, hogy semmilyen számlarendet nem tartottak be az intézményben. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az Operaház VIP-kártyájával egyes vezetők úgy vettek ki pénzt, hogy azzal nem számoltak el megfelelően. Többször nem tartották be a közbeszerzési előírásokat, illetve kijátszották a közbeszerzési törvény rendelkezéseit.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter október 22-én vonta vissza a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Vass Lajos, illetve az intézmény gazdasági igazgatója, Szabó József Attila vezetői megbízását. Az intézményt szeptember óta miniszteri biztos irányítja.
|
[
"Magyar Állami Operaház"
] |
[
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett vizsgálat dokumentációja alapján Budai Gyula hivatalosan, írásban kereste meg azon cégeket, amelyeknek - a tavalyi Európa-bajnoksághoz köthető szerződéseik révén - a MÚSZ hónapok óta, összességében több mint 80 millió forinttal tartozik.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos arra kérte Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökét, hogy a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) gazdálkodását érintő vizsgálat befejezéséig a MOB ne teljesítsen kifizetéseket a MÚSZ részére - többek között erről tájékoztatta a kormánybiztos Czene Attilát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkárát, aki pénteken hivatalában fogadta őt. A szövetség péntek délután úgy reagált erre, hogy miután kiderült, a MÚSZ-nak nem is folyósították azt a 100 millió forintot, amelyet eddig tőle visszaköveteltek, és tisztázódott, hogy a tervezettnél jóval kisebb összegből rendezte meg a 2010. évi Európa-bajnokságot, újabb kifogást keresnek vele szemben.
A NEFMI délelőtti közleménye szerint az úszás olimpiai felkészülésére és az utánpótlás-nevelés folyamatosságának fontosságára való tekintettel Czene Attila egyeztetést kezdeményez a MOB elnökével, a kormánybiztos kérésére a kifizetések felfüggesztése ugyanis indokolt lehet. A tájékoztatás kitér arra is, hogy "a sportág műhelyeiben a szakmai munka fenntartása, a pénzügyi stabilitás hátterének biztosítása ugyanakkor kiemelt figyelmet igényel".
"Mindenképpen el kell kerülnünk a magyar úszó sportág eredményességét biztosító műhelymunka megtorpanását, leállását. A MÚSZ vezetésének pénzügyi elszámolásából fakadó problémák nem taszíthatják válságba a szakmai műhelyeket" - fogalmazott az úszó olimpiai bajnok Czene Attila az egyeztetésen.
A megbeszélésen elhangzott - az államtitkárság tájékoztatása szerint -, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által végzett vizsgálat dokumentációja alapján Budai Gyula hivatalosan, írásban kereste meg azon cégeket, amelyeknek - a tavalyi Európa-bajnoksághoz köthető szerződéseik révén - a MÚSZ hónapok óta, összességében több mint 80 millió forinttal tartozik. A kormánybiztos a cégek vezetőitől bekérte az általuk kiállított - a MÚSZ felé címzett - fizetési felszólítások hiteles másolatát.
Budai Gyula a vizsgálat lefolytatásához számos kiegészítő dokumentum és szerződés másolat megküldésére is felszólította a KEHI-t. A vizsgálat kiemelt jellegére való tekintettel beérkeztek a miniszterelnökségre a MÚSZ és a RA-FU Kulturális Szolgáltató Bt. között létrejött, több tíz millió forintról szóló szerződések, melyeket a szerződő felek képviselőiként Gyárfás Tamás, a MÚSZ elnöke és Ruza József, a MÚSZ volt főtitkára, a RA-FU Bt. megbízottja, mint beltag látott el kézjegyével.
A szövetség péntek délutáni válasza azzal kezdődik, hogy miután kiderült, a MÚSZ-nak nem is folyósították azt a 100 millió forintot, amelyet eddig tőle visszaköveteltek, és tisztázódott, hogy a tervezettnél, a 2006. évinél 345 millió forinttal kisebb összegből sikerült megrendezni a 2010. évi Eb-t, Czene Attila újabb kifogással állt elő.
"Miután a korábbi támadásokról kiderült, hogy megalapozatlanok, Czene pénteki közleményében ismét támadást indított. Az újabb vádak sem helytállóak. A sportállamtitkárság ez alkalommal már nem a nem létező állami tartozásokat, hanem a külső partneri szerződéseket elemzi" - olvasható a MUSZ állásfoglalásában. - Az államtitkár a közleményt elnagyolja, nem említi, hogy a szerződések összesen bruttó 40 570 millió forintról szólnak (32 millió Ft. + Áfa), és több mint négy évre, 49 hónapra 2008. szeptember 1-jétől, miután a MUSZ elnyerte a 2010. évi Eb rendezésének jogát 2012. szeptember 30-ig, az olimpiai program lezárásig tartanak. Számlára: havi átlagban 660 ezer forint+Áfa került kifizetésre. A KEHI javaslatára a szövetség elnöke a szerződéseket 2011 februárjában március 1-től felbontotta."
A szövetségi tájékoztatás kitér arra is, hogy a MÚSZ elnöke a megítélt összeget indokoltnak tartotta, "annál is inkább, mert számos más sportág egy-egy világverseny előtt külön apparátust szerződtet, amelynek költsége ennél jóval magasabb". A közleményben a MÚSZ azt írja: Czene látszatra kivonja magát az úszó ügyekből, arra való hivatkozással, hogy nehogy elfogultsággal vádolják, valójában visszavág egykori sérelmeiért.
"Czene 1996-ban a MÚSZ elnöke által vezetett Sport plusz - OTP SE tagjaként lett olimpiai bajnok. 1 millió forint körüli volt a havi fizetése. Nehezményezte, hogy ezt az összeget már nem kaphatta meg, amikortól nem edzett komolyan. A FINA sportolói bizottságába a korábbi ciklusban (2005-2009) a MÚSZ őt delegálta, annak lejárta után azonban titkos szavazással Kovács Ágit jelölte. Ezt sem vette jó néven."
A szövetség március 10-én azt közölte, hogy eleget tett az állam felé még fennálló tartozása visszafizetésének. Az elszámoltatási kormánybiztos múlt szerdán jelentette be, hogy Bánki Eriknek, az Országgyűlés sport- és turizmus bizottsága fideszes elnökének felkérésére vizsgálatot indított a MÚSZ-nál. Az ügy előzménye, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal február elején jelezte, szabálytalanságokat állapított meg a MÚSZ-nál a tavalyi, margitszigeti Európa-bajnokság költségvetési támogatásának felhasználását illetően.
|
[
"Magyar Úszó Szövetség"
] |
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"RA-FU Bt.",
"RA-FU Kulturális Szolgáltató Bt.",
"Sport plusz - OTP SE",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] |
Két "nagyágyú" a fő felelős a sukorói botrányban?
Budai Gyula szerint azok az iratok, amelyeket kedden átadott a Központi Nyomozó Főügyészségnek, két ember felelősségét alapozzák meg a sukorói kaszinóberuházás telekcsere-szerződésével kapcsolatban: Tátrai Miklósét, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatójáét és Benedek Fülöpét, aki a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese.
• MSZP-s többség a King’s Cityt vizsgáló bizottságban
• Meghátrált Sukoró ügyében az MNV
• "Önnek is joga van tudni" – kiadvány a kormányzati visszaélésekről + Videó
"Sukoró továbbra is nem más, mint egy nagy kormányzati lopás" – fogalmazott budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján, miután átadta a főügyésznek a birtokában lévő iratokat.
Budai Gyula közölte: a dokumentumokban olyan utasítások vannak, amelyek alapján mind Tátrai Miklósnak, mind Benedek Fülöpnek tisztában kellett volna lennie azzal, hogy amikor a csereszerződést megkötik, szándékosan megszegik a szabályokat. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője – a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján – október 1-jén közölte az MTI-vel, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek.
Budai Gyula keddi tájékoztatása szerint egy Oszkó Péter részére írt belső, pénzügyminisztériumi levélből kiderül: a tárcavezetőnek azt javasolták a minisztériumban, hogy azonnali hatállyal álljanak el a szerződéstől, másodlagos megoldásként pedig azt vázolták, hogy semmisség miatt támadják meg a szerződést. Ebben a feljegyzésben az is szerepelt – folytatta a magoszos szövetségi igazgató –, hogy az izraeli befektető pilisi és albertirsai területein APEH-végrehajtási jog van, vagyis köztartozása van a befektetőnek; ennek alapján pedig a vagyonkezelő elállhat a szerződéstől. Ezt a feljegyzést október 5-én írták alá, tehát még azelőtt, hogy Oszkó Péter azt mondta az újságíróknak, hogy 30 napot adott az MNV-nek a befektetővel való egyeztetésre.
Azaz a pénzügyminiszternek tudomása volt arról, hogy köztartozás van a pilisi és albertirsai ingatlanokon – fejtette ki Budai Gyula, aki szerint Oszkó Péter "ismételten hazudott". Arra a kérdésre, hogy az ügyészségnek átadott iratok mit tartalmaznak, a politikus kifejtette: a koncessziós szerződést, a Pénzügyminisztérium titkos belső levelezését az izraeli befektetővel, az MNV belső utasításait, amelyek alapján nem köthettek volna csereszerződést, valamint tanácsi döntéseket, amelyek alapján "egyértelműen bebizonyítható, hogy mind Tátrai Miklós, mind Benedek Fülöp szándékosan szegte meg azokat az előírásokat, amelyeket a jogszabály, illetve a belső utasítások előírnak számukra".
A Pénzügyminisztérium október 9-én arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tárcavezető a sukorói telekcsere ügyében az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezte, továbbá létrejött a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós szerződés. A King’s City elnevezésű beruházásra egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot szeretne létrehozni a Velencei-tó északi partján.
A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna. Az ingatlan, amelyen a komplexum épül, Sukoró külterületén van. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található, összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.
(MTI)
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Meghátrált Sukoró",
"King’s City",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Közel kétszáz állami földpályázat értékelési lapjait kapta meg hétfőn Szabó Rebeka, a dokumentumokat a volt képviselő hamarosan nyilvánosságra is hozza az interneten. Az Együtt-PM szakpolitikusa erről hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján számolt be.
Az EP-képviselőjelölt azt mondta, hogy a bírálati lapokat még 2012 tavaszán kérte ki. Amikor kérése teljesítését a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megtagadta, bírósági eljárást indított, amit meg is nyert, így jutott a dokumentumokhoz.
A politikus véleménye szerint a helyzet precedensértékű és a jövőben minden állami földre beadott pályázat és azok elbírálása is nyilvános kell, hogy legyen.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a pályázatok szövege továbbra sem nyilvános, de véleménye szerint következő lépésként szeretnék azokat is megismerhetővé tenni. Azt is közölte, hogy hétfőn elsősorban Pest, Fejér, Veszprém és Bács-Kiskun megyékből származó pályázatok értékeléseit kapta meg.
Hangsúlyozta: ha az Együtt-PM jelöltjei bejutnak az Európai Parlamentbe, akkor ott is az átláthatóságot és a nyilvánosságot fogják képviselni.
|
[
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
[
"Európai Parlament"
] |
Mészáros Lőrinc egy polccal feljebb pakolta a kamrájában a Balatontouristot
Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. - és az érdekeltségébe tartozó Balatonturist-csoport - közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. - jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön. A Konzum Mészáros Lőrinchez tartozik, mint ahogy egyébként a BLT és a Balatontourist is, vagyis nem történt más, mint egy kis portfólió-rendezés.
A BÉT honlapján közzétett határozat szerint a Konzum Nyrt. igazgatósága a PwC által készített üzletrész-értékelés alapján hozzájárult, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában a Konzum Nyrt. kizárólagos tulajdonába kerüljön a BLT Group Zrt. A 977,29 millió forintos apport ellenértékét a Konzum 3 111 396 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az ügylettel a BLT kötelékébe tartozó Balatontourist-csoport teljes körűen a Konzum Nyrt. konszolidációs körébe kerül.
Az igazgatóság azt is elfogadta, hogy a KONZUM PE Magántőkealap a Ligetfürdő tranzakcióból eredő, a Konzum Nyrt. felé fennálló 9,677 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei vállalatban. A Konzum az apport ellenértékét, összesen 30 809 580 darab új részvény zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki - közölték.
A most közzétett tőkeemelések részei annak a 2017. decemberében bejelentett tranzakció-sorozatnak, amellyel - a Hunguest Hotels Zrt., illetve 18 belföldi és 5 külföldi szállodát követően - a Balatontourist-csoport is a tőzsdei társaság tulajdonába kerül. Ennek megfelelően a Konzum turisztikai portfólióját érintő mindkét csütörtöki igazgatósági döntés esetén az új részvények értékét a tavaly december 11-i rögzített árfolyamon bocsájtja ki a vállalat, amely a 2018. október 10-re átvezetett 1:10 arányú részvényfelaprózást követően, 314,1 forintos értéket jelent.
A Balatontourist magán-, illetve önkormányzati tulajdonban lévő kempingeket üzemeltetet. A 2018-as szezonban 10 balatoni kempinget és egy vendégházat működtető társaság az előzetes becslések szerint 1,715 milliárd forint bevételre számít.
A Konzum Nyrt. Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát építi a közlemény szerint. A társaság menedzsmentjének célja, hogy a tranzakciók lezárását követően a csoporton belüli szinergiák és költségcsökkentési lehetőségek kihasználása érdekében összevonják a szálloda és kempingüzemeltető vállalatok szakmai irányítását. A tőzsdei társaság legutóbb publikált, féléves árbevételének 88,43 százaléka, míg konszolidált eredményének 64,44 százaléka származott a turizmusból - írták.
|
[
"Hunguest Hotels Zrt.",
"KONZUM PE Magántőkealap",
"Ligetfürdő",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"BLT Group Zrt.",
"Balatontourist"
] |
[
"Konzum Nyrt."
] |
Magyar politikusokkal üzletelt, Panamában hamisított, és Afrikában is voltak zavaros ügyei.
Welsz Tamás Bissau-Guineában honfitársait és a helyieket is átvágta.
Egy ideje már a közelébe sem mehetett az országnak, amelynek hamis útlveleit árulta.
A történetből tulajdonképpen csak a francia idegenlégió és egy elveszett cirkáló hiányzik.
A múlt csütörtökön rejtélyes körülmények közt elhunyt Welsz Tamás világutazó bűnöző volt, akinek legalább három kontinensen voltak zavaros ügyei. Magyarországon valamit Simon Gáborral, az MSZP volt alelnökével kavart. Panamában őt és barátnőjét is körözték csalás és közokirat hamisítás miatt: az Index januárban arról írt, hogy Welsz Közép-Amerikában magyarok által alapított offshore cégek trükkös lenyúlásával foglalkozott.
A 444-nek most a harmadik, bissau-guineai szálról mesélt két, az afrikai országot és Welszt is ismerő forrás.
Simon Gábor ügye előtt a magyar sajtó nagyon ritkán foglalkozott a kis nyugat-afrikai országgal. Legutóbb talán akkor, amikor 2013-ban itt volt a befutója a Budapest-Bamako autós kirándulásnak. Aminek szintén sok köze volt Welsz Tamáshoz.
Welsz nem tartozott a már 2005 óta megrendezett Budapest-Bamako szervezői közé, azonban Charity March nevű “jótékony" szervezetével csatlakozott az autós karavánhoz. A Charity March küldetése szerint Európában már nem használt mentőautókat juttatott el Afrikába, ám e misszióval kapcsolatban már a rali résztvevőiben is felmerültek kétségek.
“Pszichopatának, vagy legalábbis bolondnak tűnt, aki orvosnak képzelte magát"
- ezt a 2013-as Bamakón részt vevő forrásunk mondta Welszről. Ő 2012-ben nem volt ott, amikor a Maliban kialakult politikai helyzet miatt az azévi Bamakót túlságosan kockázatos lett volna Bamakóig vezetni. Welsz ekkor, ahogy az autós túra honlapján az ő halála után megjelent közlemény fogalmaz “bissau-guineai kormánykapcsolataival támogatta és segítette", hogy a 2012-es futam Bissauban érhessen célba.
A Bamako honlapja szerint a 2012-es futam rendben lezajlott, és ezt így tudja az abban az évben Európában maradó forrásunk is. Így lehetett, hiszen a szervezők úgy döntöttek, 2013-ban is Bissauba viszik a futamot. Ebben az évben azonban már nem mentek simán a dolgok.
2012 januárjában meghalt Malam Bacai Sanhá bissaui elnök, tavasszal pedig választásokat tartottak az országban. Az elnökválasztás két fordulója között azonban katonák egy csoportja letartóztatta az ideiglenes államfőt, aki a választás egyik esélyese volt, a hatalmat pedig egy junta vette át. Welsznek ehhez már nem lehettek olyan jók a kapcsolatai, a Bamako közleménye is arra utal, hogy
“A 2013-as futam befutóján a kapcsolatai már nem voltak elég erősek ,vagy a kormányzat nem viselte lelkén a Bamako Rally ügyét, és lépten nyomon nehézéségekbe ütköztek a Bissau-Guineába érkező magyarok."
Az ezen a futamon részt vevő forrásunk is arról számolt be, hogy annak bissaui befutóján már semmi sem stimmelt. Welsz ekkor már nem bolondnak, hanem csalónak tűnt, aki egyszer például beszedte az összes résztvevő autó forgalmiját, majd csak 40 euró váltságdíj fejében volt hajlandó azokat visszaszolgáltatni a tulajdonosoknak. Forrásunk ugyanakkor arról is beszélt, hogy Afrikában kevésbé jártas magyarként soha nem lehetett eldönteni, hogy a stiklik mennyiben Welsz ügyei, és mennyiben a szintén nem feddhetetlen bissaui hatóságoké.
Welsz a Bamako résztvevőinek vízumaival is trükközött. A kevés turistát látó afrikai országokban általában drágán adják a bebocsájtást, és így van ez Bissau-Guinea esetében, is, ahol hivatalosan körülbelül 130 amerikai dollárba kerül a turistavízum. A 2013-as Budapest-Bamakóval érkezők azonban ezt nem hivatalos úton szerezték be, hanem Welsz Tamástól. Aki a viszonylag egyszerűen hamisítható bissaui pecséteket maga gyártotta le, és keresett így néhány millió forintot.
Erről már az a magyar állampolgárságú férfi beszélt a 444-nek, aki többször járt Bissauban, ahol volt rálátása mind az általa személyesen ismert Welsz ügyeire, mind a helyi szervek munkájára. Az ő elmondása szerint a sok helyen drogállamként elkönyvelt Bissauban a 2012-es puccs óta vannak bátortalan próbálkozások az ország hírnevének, gazdaságának és jogrendszerének kifehérítésére.
2012 elején például elkezdték leselejtezni az útleveleket, mert az ósdi példányok már nem voltak megbízhatóak. Sokan visszaéltek a régi formátummal, mert nagyon könnyű volt ezeket hamisítani. Welsz ilyen leselejtezett útlevelekhez juthatott valahogy hozzá, és ezeket terjesztette magyarországi ügyfelei körében, például Simon Gábornak is ilyen juthatott.
Hamisított bissaui útlevelet könnyű volt szerezni, azonban fontos tudni, hogy még az igazi is csak arra jó, amire feltételezhetően Simon is használta: számlát nyitni vele néhány – komolytalan – bankban. Utazni biztosan nem lehet vele, rögtön lekapcsolnak az első komoly határon, és egyébként is a világ szinte összes országába vízum is kellene bele.
A bissaui útlevél tulajdonképpen csak egy második, rejtett személyazonosság. A segítségével nyitott számlával nem szabad vásárolni vagy hitelkártyát kiváltani sem. Éppen az a papír lényege, hogy soha senki ne lássa meg, mert onnantól kezdve gyakorlatilag értékét veszti. Nyilvánosan mutogatni, ahogy például Edvin Marton tette néhány éve, biztosan teljesen értelmetlen.
Ilyen hamis útlevelekkel kereskedhetett Welsz is, aki a 2013-as Bamako óta valószínűleg nem is járt Bissauban. Nem nagyon járhatott, mert a bissaui hatóságok kiszúrták a futamon részt vevők útleveleiben a hamis vízumokat, és csak azért nem rendeztek nagyobb botrányt, mert a szegény kis afrikai országnak alapvetően jól jöttek az errefelé ritka madár turisták. Ezért hagyhatta el szabadon Bissaut Welsz is, aki ellen viszont később eljárást indítottak. Mindenesetre Bissauban forró lehetett a lába alatt a talaj, vele Afrikában is találkozó forrásunk szerint két, Welszhez köthető nagyértékű pickupja máig ott áll a főváros egyik legjobb szállodája, az Azalai udvarán.
Welsz nem csak a Bamakósokat húzta le, több, az országba érkező európai delegációra is sikeresen ráakaszkodott. Akárcsak Panamában, itt is mindig vele volt a barátnője, és a személyi okmányokat elkobzós trükköt többször is bevetette. Amikor egy delegáció érkezett a népességnyilvántartó rendszerről tárgyalni, még a határon elvette mindannyiuk útlevelét azzal, hogy azt le kell adni, és csak távozásukkor adta vissza.
“Ha nem murdál meg, Bissau most már kiadta volna a nemzetközi körözést és kéri a kiadatást"
- mondta az országot jól ismerő forrásunk, aki szerint a magyarországi útlevélbotránnyal kapcsolatos hírek gyorsan terjedtek Afrikában is.
Bissau-Guinea kétségbeesetten próbálja magáról lerázni a drogállam imidzsét, és nyitni a tisztább pénzek és az EU felé. Ebben az ilyen trükközős botrányok nem sokat segítenek. Pedig az ország tagja az ECOWAS-nak, a nyugat-afrikai gazdasági uniónak, és az ország vezetésének nagyra vágyó tervei szerint ők lennének a kapu a 400 milliós, az egyre izmosodó Nigériát és Ghánát is magába foglaló piac felé.
Ezzel tisztában volt Welsz Tamás is, aki nem véletlenül igyekezett olyan gazdaságilag nagyon nyitott, azonban gyenge és könnyen kijátszható törvényekkel működő országokban ügyeskedni, mint Bissau-Guinea, Panama vagy éppen Magyarország. És mindenhol bőven szerzett magának számtalan ellenséget, a politikai és a gazdasági életben egyaránt. Hogy állt-e valaki mögötte, vagy magányos farkas volt, ugyanakkora rejtély, mint a halála.
“Nagy kavarógép volt, de egyedül nem talált az ki semmit"
- mondta róla forrásunk. Szerinte Welsz amúgy kis hal volt, aki rögtön felélte, amit sikerült összecsalnia.
(A képek a Charity March honlapjáról származnak)
|
[
"Charity March"
] |
[] |
Szerda délben e-mailen a következő kérdéseket küldtük el az összes fideszes és KDNP-s képviselőnek:
A köztársasági elnök doktori munkáját vizsgáló Tényfeltáró Bizottság jelentése alapján Ön szerint a disszertáció megfelelt a kritériumoknak, és így érvényes munkának tekinthető?
Amennyiben a jelentés alapján úgy találja, hogy a disszertáció nem felelt meg a kritériumoknak, akkor egyetért azzal, hogy a Fidesz szóvivője szerint le lehet most zárni az ügyet?
Továbbá azt is felajánlottuk, ha bármilyen további megjegyzésük lenne az üggyel kapcsolatban, akkor azt is szívesen közöljük.
A levélhez mellékeltük az elnök disszertációját vizsgáló bizottság állásfoglalását, hogyha esetleg valaki nem ismerte volna a szöveget, akkor is tudjon érdemben válaszolni. (A Demokrácia és Dilemma Intézet értelmezését még kedden közölte az Index, aszerint a bizottság nyilvánvalóan azt állapította meg, hogy a disszertáció nem felelt meg a követelményeknek. Azóta ugyanerre jutott a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa.)
Kedden azonban a Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella úgy értelmezte a tényfeltárók jelentését, hogy az alapján "a Fidesz lezártnak tekinti az ügyet". A KDNP-t is megnyugtatta a párt keddi közleménye szerint a jelentés: "A köztársasági elnök kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentése megnyugtató lezárása lehet azon felvetéseknek, amelyek szerint kérdéses az államfő dolgozatának eredetisége."
Arra voltunk kíváncsiak kérdéseinkkel, hogy a képviselők értelmezése szerint Schmitt nem másolt, vagy pedig ha másolt is, ennek nem kell hogy következménye legyen.
A kérdéseket a képviselők nyilvános parlamenti címeire küldtük el. Minden levél megérkezhetett, mert egyetlen hibaüzenet sem jött vissza.
Ugyanakkor válasz csak Pálffy Istvántól, a KDNP frakciószóvivőjétől érkezett: "A KDNP frakciójának képviselői egybehangzóan vannak azon a véleményen, ami a tegnapi közleményben megjelent, és nem értelmeznek egyéb kérdéseket."
Az Origo korábbi értesülése szerint a fideszeseket kedden sms-ben figyelmeztette a párt vezetése, hogy ne nyilatkozzanak Schmitt-ügyben. A nulla fideszes válasz arra utal, hogy tényleg lehetett ilyen megkötés. A kormánypárti politikusok továbbra is húzódóznak a nyilvános programoktól, csütörtökön két miniszter is lemondta szereplését.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa",
"Demokrácia és Dilemma Intézet",
"Tényfeltáró Bizottság"
] |
A gyanú szerint a több tízmillió forint értékre elkövetett bűncselekményre egy nyékládházi cég felszámolása adott alkalmat a prókátoroknak. A jogászi közreműködés során a nyomaveszett pénz apropóját a Mezőpanel Rt. megszüntetése szolgáltatta: a cég felszámolóbiztosa, az említett ügyvédek egyike, dr. N. B. volt. Az ő irodájánál helyezték letétbe a részvénytársaság tízmillióit, amely összeg azonban szőrén-szálán eltűnt.
Az ügyvédek állítása szerint először egy OTP-trezorba helyezték el a pénzt, majd innen kivették, és egy folyószámlára fizették be. A folyószámlán azonban soha nem jelent meg a sokmilliós átutalás.
A büntetőeljárás során feltárt adatok alapján a hatóságok arra gyanakodnak, hogy a legutolsó bizonylatot meghamisították az érintettek, ily módon próbálták megnyugtatni az rt. tulajdonosait, hogy biztos helyen van a pénzük.
A Miskolc Városi Ügyészség illetékese megerősítette: elkészült a vádirat, amelyben sikkasztással vádolják az ügyvédeket, az iratokat a napokban küldik el a bíróságnak.
Ajánló:
|
[
"Mezőpanel Rt."
] |
[
"dr. N. B.",
"Miskolc Városi Ügyészség"
] |
A Pető Intézet dolgozói visszautasítják azokat vádakat, amiket egy szerdai feljelentésben fogalmaztak meg ismeretlenek az intézmény vezetőségével kapcsolatban. Schaffhauser Franz, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének rektora közleményben reagált az Index szerdai cikkére az MTI-n keresztül.
Cikkünk szerint a Pető Intézet kétségbeesett dolgozóinak egy csoportja jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése, okirat-hamisítás és egyéb törvénytelenségek alapos gyanúja miatt feljelentette az ügyészségen és a rendőrségen az intézmény vezetőségét. A feljelentők szerint az okirat-hamisítás gyanúja az üzemi és műszaki vezetéssel megbízott társaság tevékenységével kapcsolatban vetődött fel, miután a cég az intézet nevében írt alá hivatalos dokumentumokat és igazolt számlákat. Sikkasztás a konyhapénztár kezelése körül történhetett, mivel a napi bevételeket rendszeresen és hosszú ideig nem fizették be a házipénztárba. Emellett a feljelentők gyanúsnak találták az intézet bevételeinek meghatározó részét adó külföldi projektek pénzeinek kezelését is.
A hatóságoknak küldött levélben megjegyezték: az elmúlt három évben értetlenül szemlélték, hogy öt gazdasági igazgató fordult meg gyors egymásutánban az intézetben, akik egytől egyig elmenekültek.
A rektor közleményében azt írta: az intézmény teljes dolgozói köre visszautasítja a vádakat, amikről a menedzsment szerdán értesült a sajtóból. A menedzsment csütörtökön belső vizsgálatot kezdeményezett és áll elébe a külső vizsgálatnak - közölte, hangsúlyozva, hogy az intézet Magyar Örökség- és Prima-díjas.
A rektor emlékeztetett arra: az intézetben dolgozó konduktorok csaknem ötszáz embert gondoznak naponta.
Schaffhauser Franz érthetetlennek nevezte, hogy a levél aláírói "az intézet kétségbeesett dolgozóinak egy csoportjaként" nevezték meg magukat, és kibújnak a felelősség alól.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta az Indexet, hogy a Pető Intézet ismeretlen dolgozói által hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tett feljelentés alapján a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség november 22-én feljelentés-kiegészítést rendelt el, aminek teljesítésével a Budapesti XII. kerületi Rendőrkapitányságot bízta meg. A feljelentés-kiegészítés határideje 15 nap azzal, hogy azt a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatóság vezetője indokolt esetben 15 nappal meghosszabbíthatja.
Augusztus 27-én, hogy információi szerint nyár végére csődközeli helyzetbe került a mozgássérült gyerekek speciális oktatását végző, világhírű Nemzetközi Pető Intézet. A bevételek a korábban jellemző évi 2,2 milliárdos szintről 1,5 milliárd forintra apadtak, ennek következtében az intézmény a megszokott működési keretek között havonta "20 milliós mínuszt termel".
A fenntartó szerepét 2012-ben egy állami tulajdonban lévő kft. vette át a Nemzetközi Pető Közalapítványtól.
|
[
"Pető Intézet"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség",
"Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete",
"Budapesti XII. kerületi Rendőrkapitányság",
"Nemzetközi Pető Intézet",
"Nemzetközi Pető Közalapítvány"
] |
Bissau-guineai diplomata-útlevélére és diplomáciai mentességére hivatkozva menekült meg a börtönbüntetés kiszabása elől a jelenleg is Floridában nyaraló Farkas Attila, az az “üzletember", akit egy másik ügyben az adóhatóság több mint kétmilliárd forintos áfacsalás gyanúsítottjaként tart számon – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk úgy értesült, az emberölés előkészületéért első fokon három és fél év börtönbüntetésre ítélt Farkas Attila bírósági ügyét, így a jogerős ítélet kimondását azért függesztették fel, mert az áfacsaló mentességi jogra hivatkozott a bíróságon, és kijelentette, hogy ő bissau-guineai diplomata. Információink szerint Farkas Attila pénzért vett diplomata-okmánnyal úszta meg a felelősségre vonást, de értesüléseink szerint Farkas nem az elhunyt Welsz Tamáson keresztül szerezte be az útlevelét. Az eljárás a külügyminisztérium állásfoglalása után folytatható, amelyből egyértelműen ki kell derülnie, hogy Farkas Attila szerepel-e a diplomáciai jegyzékben. A Farkas Attila és üzlettársai által végrehajtott nagyszabású áfacsalási ügyben egyébként február 19-én jár le a nyomozás határideje. Annak ellenére, hogy Farkasék több mint kétmilliárd forinttal rövidítették meg a költségvetést, a nyolc gyanúsított közül senki nincs előzetes letartóztatásban.
Továbbra is az Egyesült Államokban, Floridában sütteti a hasát Farkas Attila, akit több mint kétmilliárd forintos áfacsalással gyanúsít az adóhatóság, miközben a bíróság Farkas emberölés előkészületének a gyanújával indult bűnügyének a végére is szeretne pontot tenni. A PestiSrácok.hu megtudta, utóbbi ügyben Farkas a bissau-guineai diplomata-útlevélére és diplomáciai mentességére hivatkozva menekült meg a börtönbüntetés kiszabása elől.
Miniszteri biztos intézhette az útlevelet?
Portálunk úgy értesült, az emberölés előkészületéért első fokon három és fél év börtönbüntetésre ítélt Farkas Attila bírósági ügyét, így a jogerős ítélet kimondását azért függesztették fel, mert az áfacsaló mentességi jogra hivatkozott a bíróságon, és kijelentette, hogy ő bissau-guineai diplomata. Egyik informátorunk, aki jól ismeri az afrikai országok útleveleivel bizniszelő érdekköröket kérdésünkre elárulta, Farkas Attila pénzért vehette diplomata-útlevelét, amely ugyan eredeti okmány, de arra semmiképpen sem vonatkozik a diplomáciai mentesség. A neve elhallgatását kérő belső informátor azt is nyomatékosította, Farkas nem az elhunyt Welsz Tamáson keresztül szerezte be az útlevelet, hanem másik két forrásból juthatott hozzá. “Egy III. kerületi vállalkozó, vagy egy jelenleg miniszteri biztosi státuszban lévő közszereplő is beszerezhette azt" – fogalmazott informátorunk.
Minisztériumi állásfoglalásokra várnak
A Farkas-ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese, Mohácsy Zsuzsanna arról tájékoztatta portálunkat, hogy a bíróság októberben függesztette fel a tárgyalást, akkor határozott úgy, hogy F. Attila ügyének a lezárásához az Igazságügyi Minisztérium, majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium állásfoglalása szükséges. “Amint a tárcától megérkeznek a papírok, akkor gyorsan kimondható az ítélet" – mondta Mohácsy Zsuzsanna. Az elnökhelyettes kérdésünkre kijelentette, “egy üzleti ügy áll az emberölés előkészületének 2008-ra datálható hátterében". A bíróság egyébként a sértettet és a gyanúsítottat is kihallgatta.
“Farkas? Diplomata? Soha nem hallottam róla!"
Az eljárás a külügyminisztérium állásfoglalása után folytatható, amelyből egyértelműen ki kell derülnie, hogy Farkas Attila szerepel-e a diplomáciai jegyzékben. A diplomáciai státuszt ugyanis nem az útlevél igazolja, hanem a küldő országnak a fogadó országhoz eljuttatott hivatalos közlése. Amennyiben tehát Farkas Attila diplomata, szerepelnie kell a diplomáciai jegyzékben. A fekete kontinensen dolgozó magyar diplomaták többségét ugyancsak jól ismerő informátorunk úgy nyilatkozott, ő korábban soha nem hallotta Farkas Attila nevét...
Adóhatósági tégla adta a fülest
Farkas Attila Floridába, Miamiba is Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes ügyéből ismert bissau-guineai diplomata-útlevéllel juthatott el. Farkas Attiláról elsőként a Figyelő írta meg, hogy több mint kétmilliárd forintos áfacsalás is felróható neki, miután egy a közreműködésével létrehozott cégcsoport eszmei irányítójaként tonnaszám szerzett be cukrot és étolajat Szlovákiából. A magyar üzletek – többnyire a nagy áruházláncok – polcain azután jelentek meg ezek a termékek, hogy több cégen is átfuttatták őket. Az áfacsaló társaságra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói 2013 nyarán csaptak le, de a férfit nem sikerült előállítani. Lakásán több, nagy értékű luxusautót is lefoglaltak a nyomozók. A PestiSrácok.hu úgy tudja, Farkasék árui a Lidl és a CBA polcain is megtalálhatóak voltak. Kiderítettük, Farkas Attilának a Modico s.r.o. volt az egyik olyan szlovák cége, amellyel végrehajtotta az adócsalást. Farkast feltehetően azért nem tudták lekapcsolni a NAV nyomozói, mert fülest kaphatott egy magas beosztású adóhivatali tisztviselőtől. A Figyelő szerint “F. Attila T. Zoltán pénzügyőr alezredest vesztegette meg", így ő szállította az adóhatósági információkat. A feltételezések szerint vádalku állhat a hátterében annak, hogy a jelenleg Miamiban tartózkodó F. Attilával szemben semmiféle kényszerintézkedést nem alkalmaznak a hatóságok.
Szabadlábon a nyolc gyanúsított
Az áfacsalási ügyben Sárközi Alexandra alezredest, a NAV bűnügyi szóvivőjét is megkerestük, aki a PestiSrácok.hu-t arról tájékoztatta, az adóhatóság pénzügyi nyomozói különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoznak. “A nyolc gyanúsított közül senki nincs előzetes letartóztatásban. A gyanúsítotti kihallgatás megtörtént. Eddigi adataink szerint az elkövetési érték több mint kétmilliárd forint. A jelenlegi nyomozási határidő február 19-e, ez szükség esetén meghosszabbítható. Az év közepén várható a nyomozás befejezése“ – ismertette Sárközi Alexandra. A szóvivő a nyomozás érdekeire való tekintettel ennél több információt nem tudott megosztani az ügyről.
Nem az első ilyen ügy
Farkas Attiláék áfacsalása kísértetiesen hasonlít a felvidéki vállalkozó, Dömény Zoltán által leleplezett, tizennyolcmilliárd forint értékben elkövetett magyar-szlovák adócsaláshoz, amelyben maga Dömény is részt vett. Döményék cégláncolatáról és az áfacsalásról a PestiSrácok.hu is cikkezett, az általunk megszerzett és elsőként bemutatott Dömény-naplóból például az derült ki, hogy a vállalkozó szerint 2009-ben az MSZP építette ki az áfacsalási hálózatot, és az abban részt vevő cégek védelmet kaptak az akkori APEH-től. A férfi naplója szerint a 18 milliárd forintnyi elcsalt áfa egy része az MSZP pártkasszájában landolt: "A 2006–2008-as évben az ügyben felbukkant három Szlovákiában bejegyzett cégnek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájába került. Cserébe az M. Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól" – áll Dömény naplójában. Mint írta, a társaság eközben vágóhíd építésére 850 millió forint állami támogatást kapott a Gyurcsány-kormány jóvoltából.
Felülről irányított osztás
Döntő fontosságú a napló azon része is, amelyben Dömény leírja, hogy 2009-ben az akkori kormányzat hozta létre az áfacsalások hálózatát, és legfelsőbb szinteken akkor döntötték el, hogy a két ország között elcsalt adót miként fogják elosztani, továbbá ki biztosítja a kiemelt cégek védelmét az akkori APEH-nél. A felvidéki vállalkozó feljegyzései szerint nemcsak szlovák és magyar, de csehországi cégek is részt vettek az áfacsaló láncolatban, és ezeknek is magyar vezetőik voltak.
A korrupciót kiáltó Bunge kárára is dolgoztak
Az ügy lényege, 2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak papíron egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar–cseh cégláncolaton keresztül, s nem fizettek áfát. A cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. Pikáns, hogy éppen e cég jelzéseire is hivatkozva tiltottak ki hat magyar állampolgárt, köztük Vida Ildikót, az adóhatóság jelenlegi elnökét az Egyesült Államokból, miközben az étolajjal is ügyeskedő, ezáltal pedig a Bunge kárára dolgozó Farkas Attila Miamiban él és virul...
megjegyzés
|
[
"Bunge",
"MSZP",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Balaton Meat Kft.",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Modico s.r.o"
] |
Orbán Viktor eddig legfeljebb családi környezetben – például lánya esküvőjén vagy karácsonyi pálinkakóstolás alkalmával – tűnt fel veje, Tiborcz István társaságában. A vejéhez kötődő, ellentmondásos módon szerzett állami megbízások miatt pedig csak kényelmetlen kérdéseket kapott, de eddig kimaradt a több hatóság által is vizsgált ügyekből.
Van azonban egy olyan pont, ahol Tiborcz üzleti ügyei összekapcsolódtak Orbán hivatalával. A Direkt36 által megszerzett dokumentumok szerint ugyanis a Miniszterelnökség jelentős szerepet játszott abban, hogy Orbán vejének cége könnyedén, érdemi verseny nélkül jusson nagyértékű állami beruházásokhoz.
A Miniszterelnökség feladata az, hogy ellenőrizze a nagyobb értékű uniós közbeszerzések szabályosságát. 2014-ben azonban komolyabb aggályok nélkül átengedték azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyek úgy voltak megírva, hogy azokon gyakorlatilag csak Tiborcz akkori cégének, az Elios Innovatívnak legyen esélye nyerni. Ezeknek a pályázatoknak az ügyében most nyomoz a magyar rendőrség és vizsgálódnak az uniós hatóságok is.
A Miniszterelnökség ezeknek a hatósági eljárásoknak a megindulása után változtatott csak a gyakorlatán, és kezdte átíratni a közvilágítási pályázatokat. Addigra azonban már átengedtek nyolc olyan pályázatot, amit kiírói az Eliosra szabtak. Az összesen 4,6 milliárd forint értékű munkákat a cég egy kivétellel versenytárs nélkül nyerte el.
A Miniszterelnökség közölte, hogy a korábbi uniós ellenőrzések hatására és azok tapasztalataiból kiindulva lettek szigorúbbak 2015-től. Az Eliosnak kedvező korábbi közbeszerzésekért a közbeszerzéseket kiíró városokra hárították a felelősséget. Azt írták, ők az engedélyezéssel csak ahhoz járultak hozzá, hogy a városok kiírják a pályázatokat, de ez nem jelent garanciát arra, hogy az, amit engedélyeztek, törvényszerű. Pedig az ellenőrzésnek pont az a lényege, hogy ezt megvizsgálják, és szabálytalanság esetén a Miniszterelnökségnek további lehetősége is volt a kifogásolt pályázatok megállítására. Ők ezt mégsem tették meg.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy tudtak-e arról, hogy az engedékeny ellenőrzésekkel az Eliosnak kedveztek, de nem adtak konkrét választ a kérdésünkre. Megkérdeztük azt is, hogy Orbán Viktornak volt-e tudomása arról, hogy a saját hivatalában ellenőrzik azoknak a közbeszerzéseknek a kiírásait, amelyekben a veje cége érdekelt volt. A Miniszterelnökség szerint az ellenőrzéseket végző főosztály "napi működését nem a miniszterelnök irányítja, egyetlen közbeszerzési eljárásra, vagy annak ellenőrzésére nem gyakorolt, nem gyakorolhat befolyást".
Tiborcz István közölte, hogy nem beszélt soha apósával az Elios közbeszerzéseiről. "Miért beszéltem volna? Családi ügyekről szoktunk beszélgetni, nem másról" – mondta május 11-én, amikor a Bocuse D'or szakácsversenyen sikerült elcsípnünk néhány mondatra.
Amikor még csak az Elios volt elég jó
Az egész történet azzal indult, hogy a magyar városok sorban elkezdték LED-lámpákra cserélni az utcai lámpáikat, mert a kormány egymás után két uniós pályázatot is kiírt erre a célra.
Az első körben, 2013 őszén 8,8 milliárd forintot osztottak szét 33 önkormányzat között, és a települések a teljes költség legalább 85 százalékát, de sokszor a teljes költségvetést uniós forrásból kapták meg. A közbeszerzések többségét 2014-ben írták ki. Ebben a körben tarolt az Elios: ugyan a 33-ból csak 12 önkormányzatnál nyertek, de ezek voltak a legnagyobb beruházások, így a közvilágítás-korszerűsítésre fordított teljes összeg 72 százalékát ők nyerték el. A cégnek legnagyobb sikerei idején felerészben a miniszterelnök veje volt a tulajdonosa, aki 2015 áprilisban kiszállt a vállalkozásból.
Tavaly márciusi cikkünkben bemutattuk, hogy mi tette lehetővé ezt a menetelést. A később az Elios által elnyert közbeszerzésekben olyan referenciákat kértek, amelyeket kevés kivétellel csak az Elios tudott teljesíteni. Akkor megkérdeztük az önkormányzatokat, tudatában voltak-e annak, hogy az általában külsős cégek által készített kiírásnak csak egy cég tud megfelelni. Több önkormányzat is arra hivatkozott, hogy a közbeszerzéseket két minisztérium – köztük a Miniszterelnökség - is megvizsgálta és jóváhagyta.
Az uniós forrásból finanszírozott kisebb beruházásokat legfeljebb csak utólag ellenőrzik a magyar és az uniós szervek is. A 300 millió forint feletti építési beruházások pályázatait viszont egy minisztérium és a Miniszterelnökség is megvizsgálja előzetesen. A közvilágítási pályázatokat műszaki szempontból a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellenőrizte, és minden beruházást támogattak. Azt, hogy a közbeszerzés a törvényeknek is megfelel-e, egy másik szervezet, az úgynevezett központi koordinációs szerv végzi. Ez 2013 végéig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt, de 2014-től Lázár János a Miniszterelnökséghez vonta ezt a feladatot, így a közvilágítási pályázatokat egy kivételével már a Miniszterelnökség ellenőrizte.
Az ellenőrzéseket a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya végezte, az ellenőrzéseket az ezért a területért felelős helyettes államtitkár, Császár Dániel írta alá, a jelentéseket pedig a főosztály jogi és közbeszerzési szakértői készítették a Miniszterelnökség megfogalmazása szerint "a szakmai függetlenség szabályainak megfelelően."
Tavaly április végén a Miniszterelnökséghez fordultunk, és kértük a közvilágítási közbeszerzések minőségellenőrzési jelentéseit. A Miniszterelnökség azzal utasította el a kérésünket, hogy szerintük ezek az iratok munkadokumentumok, így nem tartoznak a közérdekű adatok körébe. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet segítségével pert indítottunk az adatokért, és miután a pert megnyertük, megkaptuk az iratokat.
Kapcsoltak, csak későn
Ezekből kiderült, hogy 2014-ben nyolc olyan közbeszerzési kiírást vizsgáltak, amelyek az Eliosnak kedveztek, többek között például azzal, hogy csak nagyértékű LED-lámpás referenciát fogadtak el. Ezekben egyszer sem kifogásolták ezt a feltételt, ami szinte minden más céget kizárt a versenyből, csak az Eliosnak hagyva lehetőséget a pályázatra. Kisebb jelentőségű, szinten az Eliosnak kedvező követelményeket ugyan szóvá tettek, de az önkormányzatok sok esetben ezeket is változatlanul hagyták.
Jellemző példa erre egy, az Eliosra szabott közbeszerzésekben szereplő referenciakövetelmény. Ez előírta, hogy a pályázó cég átlagos statisztikai létszáma legalább 20 fő legyen (az Elios statisztikai létszáma 2013 végén 21 fő volt). Ezt több minőségellenőrzésben szóvá tette a Miniszterelnökség, és kérték, hogy indokolják meg, miért van erre szükség, hiszen a munkát egyéb foglalkoztatási jogviszonyban is lehet végezni, és “álláspontunk szerint a verseny e körülmény előírásával nem szűkíthető". Ennek ellenére a követelmény két kivétellel benne maradt a később az Elios által elnyert közbeszerzésekben.
A jelentésekben a szöveges észrevételek után a közbeszerzést részenként is lepontozták aszerint, hogy megfelelő-e vagy sem, és ha nem, akkor alacsony vagy magas kockázatot jelentenek-e a hibák. Az egyik szempont minden vizsgálatban az volt, hogy a közbeszerzés tervezete megfelel-e a “hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének". Ebből a szempontból kivétel nélkül minden város kiírását magas kockázatúnak minősítették, azaz úgy gondolták, hogy nem felelnek meg ennek az elvnek.
Bár a jelentések végén az olvasható, hogy ha az ellenőrzésben akár egyetlen pontot is magas kockázatúnak minősítenek, akkor nem lehet elindítani a közbeszerzési eljárást a kifogásolt részek javítása nélkül, ezeknél a pályázatoknál ezt mégsem tartották be. Több közbeszerzést is úgy írtak ki az önkormányzatok, hogy változatlanul hagyták például azokat az alkalmassági követelményeket, amelyeket a Miniszterelnökség kifogásolt vagy magas kockázatúnak tartott.
A jelentések végén az is szerepel, hogy ha az ajánlatkérők - ebben az esetben az önkormányzatok - úgy írják ki a közbeszerzést, hogy nem változtatják meg a kritizált pontokat, akkor a Miniszterelnökség szabálytalansági vagy más jogorvoslati eljárását indíthat. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a közvilágítási pályázatok között volt-e olyan, amely ellen eljárást indítottak, de a válasz szerint nem volt ilyen, mert az önkormányzatok ellenvéleményt írhattak vagy indoklást adhattak a felmerült kifogásokra, és ők ezeket is mérlegelve hoztak döntést a tenderekről.
A 2014-ben készült ellenőrzésekben egyetlen alkalommal sem kérdezték meg a városokat, hogy megvizsgálták-e, hány cég tud megfelelni a követelményeknek, és nem figyelmeztették őket arra, hogy a versenykorlátozó feltételek miatt akár az uniós támogatás is veszélybe kerülhet.
2015 elejétől aztán megváltozott a Miniszterelnökség hozzáállása. A dokumentumokat átvizsgálva az derült ki, hogy ettől kezdve a Miniszterelnökség is kifogásolta az Eliost helyzetbe hozó, nagyon szigorú elvárásokat. Békéscsabát például kérték, hogy írják át azt a követelményt, ami korábban elvégzett, nagy összegű LED-lámpás korszerűsítést írt elő a munka feltételeként. “A referenciakövetelmény álláspontunk szerint túlzottan összetett és indokolatlanul szűkíti a versenyt, ezért kérjük, szíveskedjenek a minimumkövetelmény feltételrendszerén lazítani" - írták a jelentésben.
Sőt, azt is észrevették, hogy az önkormányzatok a lámpák típusát is nagyon részletekbe menően meghatározták a pályázatokban. Ez volt az egyik olyan feltétel, amely kedvezett az Eliosnak.
Több várostól is azt kérte a Miniszterelnökség, hogy nyilatkozzanak arról, hogy “ismereteik alapján a termékek milyen széles köre képes megfelelni az eljárás dokumentációban szereplő paramétereknek, illetve a becsült potenciális ajánlattevői kör volumenéről". Arra is figyelmeztették a városokat, hogy ha “versenykorlátozóan határozzák meg a műszaki tartalmat, és kizárólag egy ajánlat érkezik, akkor az súlyos audit kockázatot jelent, mely korrekciót vonhat maga után". Azaz az unió részben vagy egészben visszavonhatja a támogatást.
Más jelei is voltak a szigorításnak. Míg a 2014-es jelentésekben a kifogásolt pályázati elemekről még csak indoklást kértek, egy évvel később már egyszerűen felszólították a városokat, hogy töröljék az “indokolatlan" és versenykorlátozó kitételeket a közbeszerzésekből.
Miért lettek szigorúbbak 2015-ben?
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy miért szigorítottak be 2015-ben a közvilágítási pályázatok vizsgálatainál, de nem kaptunk konkrét választ. Csak általánosságban írtak arról, milyen szempontok befolyásolják a vizsgálatokat, illetve megemlítették, hogy az ellenőrzésnek folyamatosan változnia kell a gyakorlatban felmerült kérdésekre, illetve az uniós hatóságok vizsgálatainak megállapításaira reflektálva. A Miniszterelnökség hozzáállásának változása egybeesett ugyanakkor több, az Elios szerződéseit érintő történéssel.
A cég LED-lámpás közbeszerzéseivel azután kezdett intenzíven foglalkozni a sajtó, hogy Orbán Ráhel 2014 decemberében kiírta a Facebookra az azóta elhíresült bejegyzését arról, hogy férjével a saját lábukon állnak. Négy közbeszerzés ügyben az Átlátszó cikke nyomán már 2014 decemberében feljelentést tett Schiffer András, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is már januárban nyomozni kezdett ezeknek a közbeszerzéseknek az ügyében. A Miniszterelnökség tehát éppen akkor kezdte szigorúbban ellenőrizni a közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzéseket, amikor már az uniós és a magyar hatóságok is elkezdték vizsgálni ezeket.
A Miniszterelnökség azt állítja, hogy 2015-ben volt egy általános szigorítás a vizsgálatoknál, aminek az Európai Bizottság 2014 novemberi auditvizsgálata volt az oka. A válaszukban nem írják, de a korábbi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Bizottság vizsgálata szabálytalanságokat talált egy sor uniós finanszírozású programnál és beruházásnál. A Miniszterelnökség szerint ezek után “a Bizottság részéről is egyértelmű elvárás volt az ellenőrzések szigorának fokozása".
Lázár János 2014 decemberében egy közleményben meg is fogalmazta, milyen gyakorlatot várnak el a közbeszerzések. Az egyik utasítása például az volt, hogy a kiírók nem kérhetnek túl magas és túl szűken meghatározott referenciát. Ezért nem fogadták el 2015-től az ellenőrök azt, hogy egy LED-es közvilágítás-korszerűsítési munkára kizárólag LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciával lehessen pályázni, mint ahogy tették azt egészen addig az Eliosnak kedvező közbeszerzésekben, elősegítve ezzel Tiborcz István cégének sikereit. Ezek azonban nem új szabályok voltak, ezt korábban is számon kérhették volna az önkormányzatokon.
Az uniós vizsgálatokra való hivatkozás a közvilágítási minőségellenőrzési jelentésekben is előkerül. 2015 márciusában például Békéscsabától azért kérték, hogy kisebb értékű referenciát kérjenek, mert az, amit terveztek. “jelentősen meghaladja az elfogadható mértéket, amelyet audit tapasztalatokra tekintettel nem áll módunkban elfogadni".
Békéscsaba a 380 millió forintosra tervezett beruházáshoz 350 millió forintos LED-lámpás referenciát akart kérni. Ehhez hasonló arány a korábbi kiírásokban teljesen általános volt: Keszthelyen például a 320 millió forintos beruházáshoz 270 millió forintos referenciát kértek, Kecskeméten pedig a 704 millió forintoshoz 630 millió forintos referenciát kellett igazolni. Ezek azonban még mind 2014-ben történtek, és a Miniszterelnökség egyik városnak sem szólt arról, hogy csökkentsék az összeget.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget arról, tudatában voltak-e annak, hogy a 2014-es engedékeny ellenőrzésekkel az Eliosnak kedveztek. Konkrétan nem válaszoltak, de általánosságban azt írták, hogy a közvilágítási pályázatok az ellenőröknek is újak voltak, és csak a kiírásuk után kezdték el "kialakítani és fejleszteni" az ezzel kapcsolatos gyakorlatukat. Megjegyezték azt is, hogy az uniós kritikák után egyből szigorítottak, amivel pont az volt a céljuk, hogy megelőzzék a verseny korlátozásnak lehetőségét.
A 2015-ös szigorításnak jól látható következménye is lett a közbeszerzésekben. 2014-ben nyolc olyan közbeszerzést ellenőrzött a Miniszterelnökség, amelyeket az Eliosnak kedvező féltetelekkel írtak meg. A lényeges változtatások nélkül kihirdetett tendereket egy kivételével versenytárs nélkül nyerte el Tiborcz István cége. 2015-ben összesen nyolc közvilágítási közbeszerzést vizsgáltak előzetesen. A szigorúbb ellenőrzés miatt mindegyikből kikerült például az a követelmény, hogy csak LED-lámpás referenciával lehetett jelentkezni a munkára. 2015-ben már minden beruházásra legalább két cég pályázott – igaz, a munkák többségét így is az Elios nyerte el.
|
[
"Miniszterelnökség",
"Elios Innovatív"
] |
[
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya",
"Európai Bizottság",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Újra kell tárgyalni az UD Zrt. vagyonvédelmi vállalkozáshoz köthető ügyet, és a per kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken. Szilvásy György volt szocialista titokminisztert hivatali visszaéléssel vádolják, de érintett az eljárásban Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és volt pártja frakcióvezetője is. Hasonló esetek ma is vannak.
Elölről kezdi az UD Zrt.-ügyként emlegetett per tárgyalását a Fővárosi Törvényszék kedden. Vádlottként szerepel az eljárásban Szilvásy György volt szocialista titokminiszter, Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és Herényi Károly, a párt korábbi frakcióvezetője. Eredetileg Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s alelnöke is érintett volt, de a törvényszék az ő esetében nem helyezte hatályon kívül az első fokon hozott felmentő ítéletet.
Az ügy előzménye: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. január 8-án kezdett titkos adatgyűjtésbe az UD Zrt. biztonsági cég ellen. Ennek oka az volt, hogy egy "titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését" – derült ki a Szilvásy György titkosszolgálatokat irányító miniszter titkársága által 2008 szeptemberében kiadott közleményből.
Az akkor nyilvánosságra került információk szerint felmerült az is, hogy az egyik internetes szolgáltatótól milliós nagyságrendben szereztek meg e-mail címeket, s az UD közreműködhetett magánszemélyek – köztük politikusok – elleni adatgyűjtésben, törvénytelen megfigyelésekben. Az ügyben az NBH vezetője 2008 szeptemberében számítástechnikai rendszer és számítástechnikai adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt rendőrségi feljelentést is tett.
Nem sokkal később máig ismeretlen személyek az interneten hozzáférhetővé tették a titkos felderítés során keletkezett hangfelvételeket, amelyekből kiderült: két korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter – Demeter Ervin és Kövér László – rendszeresen kapcsolatot tartott az UD vezetőivel. A velük és másokkal folytatott beszélgetések alapján arra lehetett következtetni, hogy a cég törvénytelen adatgyűjtést folytat, ráadásul – a cég egyik vezetője és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetésben – utalások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy az MDF tisztújítási folyamatát is befolyásolni kívánják, mert Dávid Ibolya volt pártelnökre nézve terhelő adatok gyűjtésérére utaltak.
Szilvásy akkor polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot emlegetett, és az ügyről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is. A Fidesz a testületi üléseken – az NBH főigazgatójának kinevezése elleni tiltakozásul – nem vett részt, így azt Tóth Károly, a grémium szocialista alelnöke hívta össze, s maga kérte a minisztert, hogy mutassa be a titkosszolgálat birtokában levő felvételeket. Ezt a volt miniszter megtette, és emiatt később személyes adatokkal való visszaélés miatt emeltek vele, illetve felbujtóként a bizottság alelnökével szemben vádat.
Dávid Ibolya volt MDF-elnök, illetve Herényi Károly egykori frakcióvezető vétke pedig az volt, hogy az ismeretlen módon birtokukba került hangfelvételek leiratát – anonimizálva – nyilvánosságra hozták. Tény ugyanakkor, hogy Almássy Kornélt – akiről a titokban rögzített hangfelvételeken Dávid potenciális ellenfeleként valóban szó esett – arra szólították fel, hogy távozzék a közéletből. Dávidék ellen ezért szintén büntetőeljárás indult, és a személyes adattal visszaélés, illetve az egykori pártelnökkel szemben kényszerítés miatt is vádindítványt nyújtottak be.
Az UD Zrt. vélelmezett törvénysértéseiről máig semmit nem tudni, Dávid Ibolyát, Szilvásy Györgyöt, Herényi Károlyt és Tóth Károlyt viszont bíróság elé citálták. Tavaly tavasszal azonban első fokon – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – mindegyiküket felmentették. Az ügyészség azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig idén januárban – a felbujtással vádolt Tóth Károlyt kivéve, akinek az esetében a felmentő ítélet hatályban maradt – az eljárás megismétlésére utasította a bíróságot. Vagyis: az ügyet teljes egészében újra kell tárgyalni.
Az eljárás megismétlésének oka, hogy Szilvásy a törvényszék szerint nemcsak különleges személyes adattal való visszaélést, hanem hivatali bűncselekményt is elkövetett. Ebben az esetben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem járhatott volna el, mert az ügy a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. Valószínű azonban, hogy a személyes adattal visszaélés vádja Szilvásynál sem áll meg, ha Tóth Károly esetében a felbujtást ejtették.
Dávid Ibolya és Herényi Károly kapcsán – őket első fokon részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentették fel – pedig a törvényszék érdemben semmit nem mondott. Úgy tudjuk, Szilvásy jogi képviselője kezdeményezi, hogy Dávidék ügyét különítsék el, mert annak semmi köze a volt titokminiszter elleni eljáráshoz.
Mindezek után Szilvásynak a bíróság szerint vélhetően azt róhatják a terhére, hogy miniszterként – tehát hivatalos minőségében – rágalmazásnak minősíthető kijelentéseket tett az UD Zrt.-re, illetve a Fideszre. Ez, amennyiben bizonyítható, hogy ő hivatalos személyként azért nyilatkozott mások érdekeit kétségkívül sértve, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörét túllépve "jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen", valóban három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősül.
A szándékot azonban bizonyítani kell, de erre az eredeti vádiratban sincs utalás, és a bíróság elvileg nem terjesztheti az ügyészségi vádat. Amúgy pedig felvetődhet, hogy amikor a Fidesz szóvivője azt nyilatkozza, hogy a maffiabaloldal lepaktált az alvilággal, az nem meríti-e ki ugyanezt a tényállást. A parlamenti képviselő ezt a kijelentését kétségkívül hivatalos minőségében tette, ami talán sértőbb is volt, mint a Fidesz által működtetett árnyék-titkosszolgálatra történt utalás. A célzat is megvan: egyértelműen a szocialistákat akarta lejáratni.
A most újrakezdődő üggyel összefüggésben van más párhuzam is. Dávidék azért ülnek a vádlottak padján, mert a birtokukba jutott hangfelvételen elhangzottakat az érintettek beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozták. A sajtó előtt ismertetett szövegben nevek ugyan nem szerepelnek, mégis bíróság elé citálták őket. Ez igencsak hasonlít a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és a maffiózóként emlegetett Portik Tamás személyes találkozásán rögzített beszélgetés anonimizált formában történt közzétételéhez. Akkor most a hatóságok követtek el bűncselekményt, amikor szintén a felvételen szereplő személyek hozzájárulása nélkül tettek hozzáférhetővé információkat?
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"UD Zrt.-ügy",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"UD Zrt."
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.