text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
Uniós pénzek szabálytalan elköltésével gyanúsította a Fidesz-barát vasarhely24.com Berényi Károly alapítványát, az októberben alpolgármesterré választott orvos perelt, de a főszerkesztő nem megy el a tárgyalásra.
“Az orvos, aki 40 milliót költött el “okosban" családi segítséggel, mindenki kedvenc doktorbácsija, Márki-Zay egyik fő támogatója" – ezzel a címmel posztolt fotót a hódmezővásárhelyi Berényi Károlyról még 2018 novemberében a Vásárhelyi Valóság elnevezésű facebook oldal. Két nappal később a Csendes Vásárhelyért oldalon jelent meg: “Berényiék családi alapítványa 40 milliót kaszált".
Mindkét bejegyzés előzménye, hogy a posztok előtti napokban a vasarhely24.com egy szerző nélküli cikke arról, hogy a hódmezővásáhelyi orvoshoz, Berényi Károlyhoz köthető alapítvány állítólag szabálytalanul költött uniós pénzeket. A cikk már nem érhető el, de az URL szerint azonosítható.
Ebben az állt, hogy “Berényi Károly által létrehozott Hódmezővásárhelyi Gyermekegészségügyért Alapítvány közel 40 millió forintot kapott egy EFOP program keretében. A támogatás nem orvosi rendelő felújítására, új gyógyítóeszközök beszerzésére, hanem többnyire előadások megtartására és közösségi programok szervezésére, azaz jelentős részében előadók, szakértők és szervezők munkabérére, tiszteletdíjára ment el. A pályázati berkekben járatosak ezeket un. "soft" pénzeknek hívják, gyakran pont az ilyen források jelentik a korrupció melegágyát."
Azt is írták, “a jelentkezők toborzását megoldották volna "okosban", így jegyespárok helyett testvérek, osztály- és évfolyamtársak, az érettségire közösségi szolgálati óraszámot teljesíteni akaró gimnazisták ültek a padokban. Hogy a hatvanas résztvevőknek mi újat tudtak mondani az előadók a családi kapcsolatok erősítéséről, nem tudjuk, de talán nem túlzás azt mondanunk, a csoportok összetétele felvetheti a kérdést: vajon mennyire sikerült a vásárhelyiek teljes közösségét elérni a 40 milliós projekttel." A cikkben nem keresték Berényit.
A posztok és a cikk megtette hatását, Berényi autóját és gyerekorvosi rendelőt “hol a 40 milla?" papírokkal ragasztották tele. A cikkre írásban reagált Berényi, aminek kivonatát a vasarhely24.com lehozta, – a teljes cáfolatot pedig itt lehet elolvasni – majd pert indított, mert szerinte megsértették a becsületét.
“Belegázoltak a jó hírnevembe. Nem voltak tekintettel semmire, senkire. A cikk okozta első sokk is nagyon durva volt, de az utóélete sem volt semmi. Persze nagyon sok együttérző üzenetet, kézsszorítást, ölelést kaptam, és a szimpátiatüntetésen többszázan fejezték ki szolidaritásukat, és biztosítottak arról, hogy nem hisznek a vádaknak. Több mint 65 éve élek szülővárosomban, itt jártam óvodába, iskolába, majd egyetem után itt dolgozom lassan 40 éve gyermekorvosként, voltam már települési képviselő 2006-10 között, 22 éve működik alapítványom a város gyermekeit segítve, Pro Urbe-Díjjal jutalmazta városom addigi tevékenységemet 2005-ben. Sosem voltam párttag, de mindig jobboldali érzelmű embernek vallottam magam. De nem tudom magamévá tenni a jelenlegi Fidesz demokrácia-felfogását és hatalomgyakorlatát" – mondta az Átlátszónak Berényi Károly.
Az októberi helyhatósági választások után alpolgármesterré választott gyerekorvost a cikk utóéletéről is kérdeztük. Berényi elmondta, a per elakadt, magánvádas eljárásban a vasarhely24.com főszerkesztője nem tudta megmondani, hogyan került a cikk a portálra. A bíróság levél szerint “a sérelmezett cikk internetes honlapon történő megjelenésével kapcsolatban a nyomozás során a cikk szerzőjének személyét nem sikerült félderíteni, azonban a vasarhely24.com internetes hírportál főszerkesztője, Szombat Mihály tanúként került kihallgatásra, aki – egyebek mellett – elmondta, hogy a cikk szerzőjét megnevezni, illetve az általa használt felhasználónevet, az ahhoz kapcsolódó adatokat megadni nem tudja."
Ettől még nem állt meg az eljárás, Berényi nem adta fel. “Harmadik alkalommal sem sikerült a bíróságnak a személyes meghallgatást összehozni. Először október 11-én nem jött el a tárgyalásra Szombat úr, mert rossz címre küldte a bíróság az idézést, azután november 21-én azért nem jött el, mert lebetegedett. A kitűzött harmadik alkalom előtti napon jött az értesítés, hogy most meg a bírónő betegedett le, úgy hogy a személyes meghallgatásra csak 2020. január 9-én kerülhet sor" – mondta ez elmúlt hónapokról Berényi Károly.
Hódmezővásárhelyen különös hagyománya van Márki-Zay szimpatizánsai megfélemlítésének. Megírtuk, álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István" nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte.
Fiktív megrendelő aláíratlan számlával rendelt húszezer lejárató szórólapot Hódmezővásárhelyen Álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István" nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte.
Írtunk arról is, hogy februárban negyedmillió forint értékű ajándékot ajánlott fel a nyomravezetőnek a fideszbarát promenad.hu, hogy megtaláljanak egy hódmezővásárhelyi kommentelőt. A Lázár Jánost és más fideszes politikusokat kritizáló László Krisztián sarkos véleményével vonta magára a lakájmédia figyelmét. Egy önkormányzati adatlopás kapcsán derült ki, hogy adatait az önkormányzati rendszerben is keresték.
Fotó: Berényi Károly
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"vasarhely24.com"
] |
[
"Hódmezővásárhelyi Gyermekegészségügyért Alapítvány"
] |
Valamennyi érintett szervnek következetesen, határozottan és gyorsan kell eljárnia a közpénzek felhasználásával kapcsolatos visszaélésekkel szemben. Ennek során szigorúan a törvényeknek megfelelően, pártállásra, illetve kormányzati pozícióra tekintet nélkül kell fellépni - adta ki az utasítást a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a múltban elkövetett cselekményekre is igaz. A miniszterelnököt Medgyessy Péternek hívták, az ukáz pedig 2002-ben hangzott el. Keller Lászlót közpénzügyi államtitkárrá tették.
Az akkori ellenzék természetesen azonnal tiltakozott, mondván: bűncselekmény gyanúja esetén az arra illetékes szerveknek kell eljárnia, és ehhez nincs szükség újabb kormányzati pozícióra. Emlegettek persze boszorkányüldözést, meg bosszút és politikai leszámolást is. Mára azonban mindez feledésbe merült, hiszen a második Orbánkormány ugyancsak kinevezte a maga elszámoltatási biztosát.
Nincs tehát új a nap alatt: a 2002-es választási kampányban az Orbán-éra, 2010-ben meg a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok gyanús ügyeinek kivizsgálását ígérték. Hogy az utóbbi törekvések mit hoznak, egyelőre kiszámíthatatlan, Kellerről viszont már tudni lehet, hogy teljes kudarcot vallott. Hiába tárta fel ugyanis sorozatban a nagyobbnál nagyobb "ügyeket" – akkoriban legalább hetvenmilliárdnyi elherdált közpénzről beszéltek –, elmarasztaló ítélet szinte egyikben sem született.
Pedig feljelentésekben nem volt hiány. A tucatnyi munkatárssal felállított közpénzügyi államtitkárság visszaéléseket vélelmezett az Országimázs Központ körül – állítólag százmilliókat fizettek ki érdemi teljesítés nélkül az Ezüsthajónak és a Happy End Kft.-nek –, hatalmas lenyúlásokat gyanított a Millenáris Kht.-nél és milliárdos hűtlen kezelés nyomaira bukkant a Magyar Fejlesztési Banknál. De feljelentést tettek többek között az akkori kancelláriaminiszter felügyelete alatt működő – a tudásalapú társadalom kihívásaira adott válaszként létrehozott – In-Forrás XXI Kht. működése, tizenkét állami gazdaság privatizációja, a soha nem használt stadionbeléptető rendszer, az autópályák mentén fekvő kábelalagutak hasznosítása, a martinsalakos lakóházak felújítása miatt is. Csak ez utóbbi esetben csaknem két és fél milliárd forint elköltésének jogszerűsége volt a tét. Vádemelésig – rossz nyelvek szerint nem kis részben az ügyészség akadékoskodása okán – egyetlen ügy sem jutott el.
Keller viszont személyiségi jogi perek sorát veszítette el, és 2004 őszén az államtitkári széket is.
|
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"In-Forrás XXI Kht.",
"Millenáris Kht.",
"Ezüsthajó",
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ"
] |
[] |
Novák a már hivatkozott levelében részletesebben ír egy százmilliós ingatlanügyről. "Az elnök bizalmasának (Forrai Richárdról van szó) egyszemélyes kft.-je, az Iránytű Intézet százmilliós székházat vett meg jobbikos pénzből és részben hitelből, de a hitelt is jobbikos forrásokból kellett volna törleszteni. Miután az elnökségből néhányan felháborodtunk a közösségi tulajdon magántulajdonba szervezésén, amiről előzetesen még csak tájékoztatást sem kaptunk, végül felmondták a szerződést".
Forrai Vona érdekében sokféleképpen trükközik – írja bejelentésében a témában megjelent sajtóbeszámolókat idézve Tényi. A Jobbik Simicskájaként a pártfrakció és pártalapítvány által bevételezett közpénzek közel egyharmadát vagy a saját cégeibe szervezi ki, vagy haveroktól rendel az általa tulajdonolt Iránytű Intézeten keresztül sokmilliós tanulmányokat.
Vona, mögötte pedig Mirkóczki és Novák a parlamentben. A levél megrázta a Jobbikot
"Forrai mindenekelőtt egy gyerekkori barátját, Debreczeni Zoltánt vette be a zsíros bulikba. Első cégét is Debreczeni szüleinek házába jegyezték be. Bizniszeltek szlovák céggel is, de aztán inkább egy közös vállalkozást alapítottak már 2009-ben, amelyik később kézbesítési megbízottja lett a dominikai Pandának. A kör így zárul be" – áll az ügyészségnek benyújtott bejelentésben.
"A jobbikos offshore Panda valóságos céghálót kezdett építeni... A Panda Investments Ltd. dominikai székhelyű társaság 2014. december 19. és 2016. január 18. napjai között volt például a Global Homes Group Kft. kizárólagos tulajdonosa. A Global Homes Group Kft. ügyvezetője 2015. február 26. napjától ugyancsak a Jobbik Simicskájának barátja, legfőbb üzlettársa, Debreczeni Zoltán" – idézi a bejelentő a pénteki Ripost vonatkozó írását. "A több száz oldalnyi kiszivárgott dokumentum pontosan kirajzolja azt a céghálót, amelyik a Jobbik-frakció szerződéseitől a jobbikos polgármestereken át, a Vona–Forrai tandemtől a dominikai offshore cégig, a Pandáig vezet."
Mindezek alapján Tényi úgy véli, a Jobbik alelnöke korábban tudott/tudhatott arról, hogy költségvetési támogatás áramolhat egy offshore hátterű egyszemélyes kft.-hez. Tudhatott arról is – más elnökségi tagokkal egyetemben –, hogy az Iránytű Intézet százmillió forintért vásárolt ingatlant, amelyet közösségi pénzből, illetve hitelből törlesztenek/törlesztettek volna.
"Az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet a Btk. 396. § (1) bekezdésbe ütköző költségvetési csalás vétség gyanúja. (...) Az ügyben – tekintettel arra, hogy a pénzek áramlásáról az elnökség vagy annak néhány tagja tudhatott – felmerülhet a Btk. 282. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő bűnpártolás gyanúja, mely egyébként eshetőleges szándékkal is elkövethető, illetve büntethető. "Kérem a Tisztelt Ügyészséget, a vonatkozó rendelkezések alapján az ügyet vizsgálja meg, és szükség esetén indítson nyomozást az esetleges elkövető felkutatására. Állapítsa meg a bűncselekmény gyanúját. Költségvetési csalás vétség gyanúja esetén a nyomozás lefolytatására jelölje ki a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Országgyűlési képviselő érintettsége, valamint bűnpártolás esetén a nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölje ki.
Amennyiben bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, jelen bejelentést tekintse a 2013. évi CLXV. törvény alapján közérdekű bejelentésnek, és azt továbbítsa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. A vonatkozó rendelkezések alapján adóellenőrzés keretében vizsgálják meg a Panda Investments Ltd. dominikai székhelyű társaságot, valamint az Iránytű Intézetet" – írja bejelentése végén Tényi.
|
[
"Global Homes Group Kft.",
"Iránytű Intézet",
"Panda Investments Ltd.",
"Jobbik"
] |
[
"Vona–Forrai tandem",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Érdi ügyészek hivatalból nyomozást rendeltek el a T. Mészáros Andrást, a Fidesz érdi elnökét, volt polgármestert érintő feljelentés alapján. A feljelentésben pénzmosás, zsarolás és hivatali visszaélés is szerepel. A volt polgármester az ügy kirobbanásakor hazugságnak és rágalomnak nevezte a vádakat. A büntetőeljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja.
2019 őszén megírtuk, hogy az elmúlt évek legnagyobb botrányát robbantotta ki Érden Szántó Erzsébet, az Érdi Sport Kft. eltávolított ügyvezetője, aki 2019. szeptember 16-án délelőtt nyilvánosságra hozott Facebook-posztjában minden eddiginél súlyosabb vádakkal illette a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros Andrást.
Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert A 2019-es önkormányzati kampány eddigi legkeményebb napját élte át a héten az érdi Fidesz. Egy volt érdi sportvezető minden eddiginél súlyosabb korrupciós vádakkal támadta a Pest megyei város polgármesterét a Facebookon.
Szántó többek között azt írta, "állására vonatkozó zsarolással" T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás Egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket. Szántó posztjában hangsúlyozta, egy fillért sem adott T. Mészárosnak, aki az Összefogás Egyesület elnöke is volt. Ez az egyesület a Fidesszel és a KDNP-vel T. Mészárosék jelölőszervezete volt a 2019-es őszi önkormányzati választáson. A 2017. évről szóló beszámoló szerint 18,2 millió forint támogatást kapott a szervezet.
A pénzmosásra utaló dokumentumokat Szántó nyilvánosságra is hozta.
Megkerestük akkor a polgármestert, hogy reagáljon a vádakra. T. Mészáros ugyan nem válaszolt, de közzétett egy Facebook-bejegyzést, amelyben azt írta, megjósolta, hogy megindul ellene "az érdi ellenzék vádaskodása. Így volt ez 2006 óta valamennyi választási kampányban, így nem csodálkozom, hogy a jóslat bevált, s menetrendszerűen megindult a feljelentések, rágalmazások, hazugságok áradata. (...) A megfelelő jogi lépéseket a megfelelő időben természetesen megteszem" – írta a posztban.
Hivatalból rendeltek el nyomozást
Megpróbáltuk kideríteni, mi lett a történet kimenetele. Érdeklődésünkre a Pest Megyei Főügyészség szóvivője, Nisóczi József Levente arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy az ügyet megszüntették, de ezzel még sincs vége az eljárásnak. Ugyanis "az Érdi Járási Ügyészség a nyomozó hatóságnak az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen benyújtott panaszt – mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő – elutasította, ugyanakkor
hivatalból elrendelte az eljárás folytatását az ügyben felmerült zsarolási cselekmény vonatkozásában, mivel álláspontja szerint azzal kapcsolatban további eljárási cselekmények elvégzésére van szükség.
Emellett a panaszos beadványát továbbította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra is, az abban megjelölt más bűncselekménnyel kapcsolatos további intézkedések megtétele érdekében."
Tehát a feljelentésben szereplő tényállításokat és az azokat alátámasztó bizonyítékokat az ügyészség úgy értékelte, hogy le kell folytatni a büntetőeljárást, amelynek jelenleg nincs gyanúsítottja. Az, hogy ügyészség hivatalból, vagy ahogy a büntetőjogászok mondják: ex officio rendelkezett, a feltételezett bűncselekmény kiemelt tárgyi súlyára utal.
A Btk. így rendelkezik a zsarolásról: 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
T. Mészáros Andrást kértük, reagáljon az Átlátszó értesüléseire, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt az e-mailünkre.
Más ügyek is előkerülhetnek
A nyomozások elrendelésére okot adó feljelentés az Átlátszó értesülései szerint más korrupciógyanús ügyeket is érint. Szántó felhánytorgatta például Bács István fideszes alpolgármester lakásbérleti ügyét.
Bács István az az érdi politikus, aki nemrég lebüdöskommunistázta az Átlátszó munkatársát, amiért kérdéseket tett fel a saját cégének nyújtott kirívóan nagy összegű tagi kölcsön ügyében.
"Büdös kommunista" – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában.
Nyitókép: T. Mészáros András. Forrás: a politikus közéleti Facebook-oldala
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!
|
[
"Érdi Sport Kft."
] |
[
"Összefogás Egyesület",
"Pest Megyei Főügyészség",
"Érdi Járási Ügyészség",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A közbeszerzési törvény értelmében gyakorlatilag érvénytelennek kell tekinteni a Happy End Kft.-vel kötött szerződést - állítja Várday György szakértő. Keller László képviselő a semmissé nyilvánítás érdekében bírósági eljárást kezdeményez. A lap értesülése szerint az Ezüsthajó Kft.-t győztesnek javasló pályázat bírálói között a cég egyik műsorkészítője is ott ült.
A közbeszerzési törvény csak olyan modellt ismer, mely szerint az ajánlat megtételekor meg kell nevezni azokat a közreműködőket, akik 15 százalékot meghaladó mértékben részesülnek a pályázati összegekből. Abban az esetben pedig, ha ezt az ajánlattevő nem tette meg, az ajánlat érvénytelen. A közbeszerzési törvény szerint nem lehet megtenni, hogy valaki egy fővállalkozásra szerződik, s csak utólag dönti el, kivel dolgozik. A Happy Endnek tehát ajánlatai megtételekor meg kellett volna nevezni minimum a plakátok nyomdáját és a tűzi- játék kivitelezőjét. A közbeszerzési törvény szerint tehát a Happy End ajánlata érvénytelen. (A szerződést még a közbeszerzési törvény módosítása előtti szabályok alapján kellett megkötni. Ma már 10 százalék a közreműködési részvételnél a határ. - A szerk.)
Várday szerint valójában biankó szerződést köttetett a Happy End Produkciós Kft.-vel. Sajnálatos - mondta -, hogy az általános tapasztalatok szerint ma le lehet folytatni úgy közbeszerzési eljárást, hogy az a pályázó nyerjen, akit a kiíró kiszemelt. Végig lehet tehát vinni a gyakorlatban akár egy alibi fővállalkozásra is az eljárást, az előre meghatározott cél érdekében, sorolja tapasztalataira építve a szakértő.
Ezt a véleményt támasztja alá Keller László szocialista képviselő is, mikor emlékeztet a Stumpf Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatal miniszterétől kapott válaszra. Ebből ugyanis szerinte kiderül, hogy a Happy Endet fővállalkozóként kezelik. "A Miniszterelnöki Hivatal szerződéses jogviszonyban csak a fővállalkozóval áll, az alvállalkozókkal a fővállalkozó köt szerződést" - mondta Stumpf. Az 1999-ben közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretszerződésből azonban nem következik, állítja Keller, hogy a Happy End fővállalkozó, s az sem, hogy az idén is ez a cég láthatta el az augusztus 20-ai ünnepségekkel kapcsolatos szervezési, tervezési és reklámfeladatokat.
Az ajánlattevők a gyakorlatban rendszerint úgy járnak el, sorolta Várday György, hogy minden közreműködőt felsorolnak az ajánlat megtételekor, így eleve elejét veszik annak, hogy bárki bármilyen indokkal megtámadhassa az eljárást. A közbeszerzési döntőbizottságnak egyébként van egy olyan határozata, mely kimondja: az ajánlatkérőnek alapvető érdeke, hogy ismerje a teljesítésben részt vevő személyeket, társaságokat. Ha ez nem teljesül, a törvényben megfogalmazott jogalkotói célkitűzések nem érvényesülhetnek.
A pályázattal kapcsolatosan a szakértő elmondta még, nem az a mérvadó, hogy kik voltak a zsűri tagjai, mert a bírálóbizottság tagjai nem dönthetnek. A bizottság elvileg szakvéleményt készít az eljárást lezáró, határozatot hozó személynek. Az tehát az érdekes, hogy a bizottság milyen szempontok alapján, milyen szakvéleményt adott. Ráadásul a zsűri véleményét a határozatot hozó nem köteles elfogadni, de változtatás esetén a felelősséget vállalnia kell - hangsúlyozta Várday. Keller László szerint azon túl, hogy a szerződés semmissé nyilvánítása érdekében bírósághoz fordulnak, több kérdés is nyitva marad. Hol van például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) felelőssége a Happy End esetében, kérdezi. Ma már nyilvánvaló, hogy törvénytelen eljárás kertében költik el az adófizetők milliárdjait, s mégsem indítanak vizsgálatot, vagy semmisségi eljárást - mondja a képviselő. De az is kérdés, tette hozzá, mit lép, lép-e egyáltalán a miniszterelnök ebben az ügyben, mikor látja, hogy törvénytelen akciókról van szó.
A lap információi szerint felvetődhet az összeférhetetlenség az Ezüsthajó Kft.-t győztesnek javasló 1999-es bírálóbizottság esetében is. Az Ezüsthajó akkor a miniszterelnök és a kormánytagok politikai tevékenységét az utókornak filmen megörökítő pályázaton nyert. A bíráló testületben négy kormányalkalmazott mellett szakértőként részt vett Eckhardt Balázs filmrendező. Eckhardt azonban közvetlen kapcsolatban áll a nyertes Ezüsthajóval. Ő ugyanis az egyik készítője és vezetője a Magyar Televízió Koffer című műsorának, amely éppen az Ezüsthajó saját produkciója. A Koffer című műsorért információk szerint a cég adásonként 2,2 millió forintot kapott. Az Ezüsthajó készíti ezenkívül a köztelevíziónak a Millenniumi Mesék című sorozatot (adásonként 5,4 millióért), a Nem jogerős tévéshow-t (3,3 millió) és a Sikkes című divatmagazint (2,2 millióért).
Imázsfeljelentés: a héten döntenek a nyomozásról
|
[
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó Kft."
] |
[
"Happy End Produkciós Kft.",
"Magyar Televízió",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Egy hangfelvételen Gyarmati Mihály, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodavezetője beszél. A politikus egyik rokona tavaly nyáron koccanásos balesetet okozott Nyíregyházán, erősen ittas állapotban. A rendőrséget egy italbolt tulajdonosa értesítette, akit azonban pár héttel később a szocialista politikus arra kért, hogy változtassa meg vallomását. A férfi feljelentést tett az ügyészségen, és a nyomozóknak átadta azt a hangfelvételt is, amin Gyarmati Mihály próbálja meggyőzni őt. Ha a szocialista politikust bűnösnek találják, akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik.
(hírTV)
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn – hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.
Makkai Mária felügyeleti vezető közlése szerint noha ezt előírja a törvény,
egyik helyen sem igazolták, hogy az intézmény teljes idejű nappali képzésében részt vevő hallgatóinak legalább negyede voksolt a testület megválasztásakor,
valamint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezett a szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.
Jelentésében az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a felsőoktatási törvény szerint a hallgatói önkormányzat szabályszerű megalakulása a jogosítványok gyakorlásának feltétele. Ugyanakkor azt is közölték, a benyújtott dokumentumok alapján látható, hogy az intézmények ellenőrizték a hallgatói önkormányzatok törvényes gazdálkodását.
Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára elmondta: a 27 intézmény közül 19 adott tájékoztatást az ÁSZ felhívására az ügyben megtett intézkedésekről, a többi nyolc esetben kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva önkormányzatokra fordítandó egy százalékának kifizetését. Az érintett intézmények: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem. A vizsgálat eredményéről az intézményeket fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumát is tájékoztatta az ÁSZ.
|
[
"Szegedi Tudományegyetem",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Szent István Egyetem",
"Dunaújvárosi Egyetem",
"Testnevelési Egyetem",
"Nyíregyházi Egyetem",
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Kaposvári Egyetem"
] |
[
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
A mentelmi jogától megfosztott képviselőt ugyan gyanúsítottként kihallgatták a hatóságok, de a képviselő úgy kampányol tovább, mintha semmi nem történt volna. Berágtak a Békés megyei szocik, a közgyűlésük rendkívüli ülésén döntenének Simonka "embereinek" eltávolításáról, mielőtt még ők döntenének az újabb 56 milliárd forint elosztásáról is.
"A térségünk vezetői új és izgalmas munkák elvégzésére kértek" – írta már egy héttel ezelőtt Simonka György, Dél-békési parlamenti képviselő a közösségi oldalán egy hónappal azután, hogy október 17-én a főügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amit tíz nappal később el is fogadott a parlament. Miután Simonka Györgyöt gyanúsítottként első ízben meghallgatták a hatóságok, akkor a képviselő egyrészt panasszal élt a gyanúsítás ellen, majd a vallomást is megtagadta. Azóta panaszát elutasították, és kihallgatása is megtörténhetett, legalábbis a Központi Nyomozó Ügyészség a magyarnarancs.hu kérdéseire adott válaszokból ez derül ki.
A kihallgatást követően írt Simonka közösségi oldalán úgy, mintha lényegében ő maga is áldozatul esett volna az eseményeknek, majd pár napon belül az orosházi, november 30-án pedig a mezőkovácsházi járás térségi ülésein vett részt, ekkor írta azt, hogy a térség polgármesterei újabb munkára kérték őt.
A 2014-20 közötti uniós ciklusban pályázahtó pénzek miatt már 2016-ban háború dúlt Békés megyében, amelynek végén Simonka György hátradőlhetett, ugyanis a Viharsarok települései vihették el a milliárdok nagyobb részét. Írtunk róla, hogy például a képviselő faluja, Pusztaottlaka, 1,7 milliárd forintot nyert el a Települési Operatív forrásokból, holott a zsákfaluban alig nyolcszázan élnek, de szép summát kaphatnak Mezőkovácsháza, Battonya és Medgyesegyháza is. A megyében, de az ország más területein a hasonló lélekszámú települések ennek töredékét nyerték.
Simonka ráadásul, ezekkel a pályázatokkal kérkedett a 2018-as parlamenti választási kampányban is úgy, mintha az úgynevezett Calendula Tervnek köszönhetően jutott volna ekkora összeg a térségbe. A vicces az, hogy a calendula Tervről soha egy betű nem szivárgott ki, az erről való felvilágosítás mindig elmaradt, holott éppen az orosházi képviselő testület ellenzéki tagjai többször is információt kértek erről. Az orosházi polgármestert erre már a törvényességéért felelős megyei kormányhivatal is kötelezte arra, hogy a szocialista képviselőket tájékoztassa a programról, ez azóta sem történt meg.
Magyarul, a Calendula Tervről senki nem tud semmit, de most, hogy Simonka György túleshetett a gyanúsítotti kihallgatásán, máris a Calendula Terv 2 – vel kampányol.
"Most jöhet a következő mérföldkő: A MAGYAR FALVAK ÉS KISVÁROSOK PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE FELKÉSZÜLÉS, melyhez ugyanúgy élenjárónak és komplex programban gondolkodónak kell lennünk, mint az elmúlt években"
-írja Simonka a közösségi oldalon.
Valószínűleg emiatt is rághattak be a Békés megyei szocialisták, hiszen arról már többször beszámoltak, hogy Simonka csak úgy érhette el, hogy a megyére leosztott pénzek felosztásánál a milliárdok nagy részét az ő választókerületének települései kaphatták meg, hogy a megyei közgyűlésben pont a fejlesztési pénzek elosztásáról döntő bizottságokban a parlamenti képviselő barátai ülnek.
Például, Ruck Márton, aki korábban Medgyesegyháza polgármestere volt, de az elmúlt évtizedekben Simonka közeli cégekben is felbukkant a neve, jelenleg pedig a Békés megyei közgyűlés fejlesztési bizottságának az elnöke. Hasonlóan fontos pozíciót tölt be a megyegyűlés fejlesztési bizottságában Szegedi Balázs, aki lényegében Simonka személyi titkáraként működik.
A szocialisták most arra szólították fel a megyei képviselőket, hogy hívjanak össze rendkívüli ülést, ahol a csalással, vesztegetéssel gyanúsított Simonka Györggyel baráti viszonyban levő, a fejlesztési milliárdos összegek elosztásában korábban közreműködő politikusok eltávolításáról döntsenek. Erre akár lehet is esély, hiszen a megyegyűlésben ugyan többsége van a Fidesznek, de, mint az már a 2016-ban megyei kormánypártiak között dúló háborúból kiderült, közel nem azonosak az érdekeik Simonkával. Az újabb tét, 54 milliárd forint szétosztása a megyében.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Központi Nyomozó Ügyészség"
] |
Perújítási nyomozást rendelt el az ügyészség a befolyással üzérkedésért jogerősen négy év börtönre ítélt Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorának ügyében - értesült az MTI Hírcentrum. Szabó János ügyvédje azt állítja: olyan bizonyítékokat adtak át az ügyészségnek, amelyek a volt rektor ártatlanságát bizonyítják.
Az MR1-Kossuth Rádió hétfő esti Krónikájában felidézték: Szabó Jánost jogerősen négy évre ítélték, mert 2009-ben egy kitalált történettel rá akarta venni az egyik nemzetközi csomagszállító céget arra, hogy az általa kiválasztott biztonsági szolgálatnak adjanak megbízást. A volt rektor az ítélet kihirdetése után magánnyomozásba kezdett, és ügyvédje szerint új, perdöntő bizonyítékokat adott át az ügyészségnek.
Szabó János ügyvédje, Zeke László úgy nyilatkozott: a perújítási kérelemben olyan tényeket, körülményeket tártak a bíróság és a nyomozó hatóság elé, amelyek alapján védence ártatlanságát lehet bizonyítani.
A Krónika szerint a vád egyik legfőbb bizonyítéka egy videofelvétel volt. A 2009-ben rögzített felvételen két férfi arról beszél, hogy az egyik nagy nemzetközi csomagküldő szolgálat (a DHL) néhány embere kábítószert szállít a cég járműveivel. A jogerős ítélet szerint a felvételt a volt rektor készíttette, hogy megzsarolja a csomagküldő céget. Szabó János ügyvédje viszont azt állítja: a felvétel valós.
Az ügyészség helyt adott a volt rektor kérésének, és elrendelte a perújítási nyomozást, amelynek lefolytatására a Nemzeti Nyomozó Irodát jelölte ki. A perújítási nyomozás befejezése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség dönt majd arról, hogy indítványozza-e a bíróságnál a perújítás elrendelését - hangzott el a Krónikában.
A január elsejével a Rendőrtiszti Főiskolával és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karával együtt az új Nemzeti Közszolgálati Egyetembe integrálódott nemzetvédelmi egyetem rektorát januári jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla négy év börtönre ítélte hivatali befolyással üzérkedés miatt. A volt rektor két társát is börtönbüntetésre ítélték, egyikük két, másikuk két és fél évet kapott.
A vádirat szerint Szabó János - aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját - 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek.
Az ügyészség szerint Szabó a cég vezetőivel való találkozókon olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken egy előre megrendezett jelenet volt látható, ahol a "már folyamatban lévő titkos nyomozás keretében tartanak titkosszolgálati tisztek megbeszélést". Szabó János a vád szerint azzal akarta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy a felvételen titkosszolgálati emberek arról beszélgetnek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.
A rektor titkosszolgálati kapcsolataira hivatkozva azt állította, el tudja intézni, hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét. Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, és helyettük egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak.
A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén, és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó János az eljárás során végig tagadta bűnösségét.
|
[
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"DHL"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség",
"MTI Hírcentrum",
"Rendőrtiszti Főiskola",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"MR1-Kossuth Rádió",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara"
] |
Az öccse szerint hazudott L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a testvérpár egykor közös, ma peres úton vitatott családi cégének májusi taggyűlésén. A fideszes politikus a cég pénzügyeinek “tisztábatétele" érdekében a többi tulajdonos előtt azt állította, hogy öccse kétszer tízmillió forintot utalt a cég számlájára. Pedig Simon Gábor nem utalt, sőt egyáltalán nem adni akar a bátyjának, hanem épp ellenkezőleg, szeretné visszakapni tőle a szerinte jogtalanul elvett családi vagyon értékét.
Az Igazságügyi Minisztérium online felületén is közzétett taggyűlési jegyzőkönyv szerint ráadásul L.Simon László a testvére után a szóbanforgó cégbeli tulajdonostársával is vitába keveredett.
Az egykor a Simon testvérek édesapja által alapított családi cég – a Simon és Simon Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. ma a fideszes politikus, az édesanyjuk, és egy másik cég tulajdonában áll. L. Simon László öccse, Simon Gábor korábban pert indított a testvére ellen, mert – mint az Átlátszónak akkor adott interjúban elmondta – szerinte a testvére kiforgatta őt a családi örökségből. Az ügyben ősszel várható ítélet.
L. Simon László kiforgatta az örökségéből – állítja a fideszes politikus fivére A múlt héten volt az első tárgyalása annak a polgári pernek, amit L. Simon László fideszes politikus ellen indított a saját testvére. Simon Gábor azt állítja, hogy bátyja, az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságának elnöke, a budai Várkert és a fertődi Esterházy-kastély felújításáért felelős kormánybiztos, az NKA alelnöke kiforgatta őt a családi örökségükből, így az agárdi családi birtokból szerinte neki járó részt most peres úton próbálja visszaszerezni. Tovább a teljes cikkre.
Simon Gábor most azzal kereste meg az Átlátszót, hogy az egykori családi cég, a Simon és Simon Kft. májusi taggyűlésén a testvére szerinte nem mondott igazat és ezzel becsapta a tulajdonostársát, a CEO Vagyonkezekő Kft-t. Utóbbiról korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Rehus Ernő milliárdos vállalkozóhoz köthető.
L. Simon László a taggyűlésen azt állította – s ezt az Igazságügyi Minisztérium weboldalán közzétett jegyzőkönyv is tanúsítja -, hogy a testvére Gábor idén több alkalommal is tíz-tízmillió forintot utalt át az egykori családi cég bankszámlájára. Az öccs szerint a politikus a fiktív utalásokat a tulajdonostárs megtévesztésére, a cég valós pénzügyi helyzetének szépítésére találhatta ki.
A taggyűlési jegyzőkönyben foglaltakkal kapcsolatban szerettük volna megismerni L. Simon László véleményét, de tőle mostanáig nem érkezett válasz többszöri megkeresésünkre sem. Pedig arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy pontosan milyen pályázatokra és összegekre utalt, amikor a taggyűlésen azt mondta, hogy
"Az ügyvezető elmondja, hogy a társaság sikeresen vett részt különböző Európai Uniós pályázatokon (LEADER, MVH)."’
Tájékozódni próbáltunk a Simon és Simon Kft másik tulajdonosa, a CEO Kft. jogi képviselőjénél is, ő azonban kérdéseinket azzal hárította el, hogy a megbízói nem hatalmazták fel sajtónyilatkozat tételére. Szerettük volna azt is megtudni, hogy miért találják L.Simon Lászlót alkalmatlannak az ügyvezetői pozíció ellátására, és hogy a taggyűlésen meghatározott időpontokig L. Simon megküldte-e nekik az általuk kért pénzügyi és egyéb adatokat.
"A CEO Kft. képviselője vitatja L. Simon László ügyvezetői minőségét a korábban már kifejtett indokaik alapján. (...) A CEO Kft. képviselője jelezte, hogy a társaság tartós veszteséges működése ügyfele számára elfogadhatatlan, és várják a tulajdonostársak javaslatát ennek rendezésére. L. Simon László ügyvezető is várja a CEO Kft. javaslatát a társaság gazdálkodásának rendbetételére, különös tekintettel arra, hogy vitatja az ügyvezető személyét. L. Simon László ügyvezető vállalja, hogy 2014.06.23-ig a benyújtott pályázatokról, amelyek a társaságnak vagyongyarapodást hoztak, meg kell vizsgálni, hogy ezek taggyűlési hatáskörbe tartoztak-e. L. Simon László ügyvezető vállalja, hogy a Simon Gábornak nyújtott részletfizetés jelenlegi állapotáról is elkészíti a kimutatást ezen határidőig. Simon Gábor a 2014. május 19-ig esedékes 10mFt összegű részletet teljesítette, és a 2015. évi részletet is megfizette."
A CEO Kft. a közös cég 2013. évre vonatkozó beszámolóját nem fogadta el.
L. Simon László kiforgatta az örökségéből – állítja a fideszes politikus fivére from atlatszo.hu on Vimeo.
Horn Gabriella
|
[
"Simon és Simon Kft."
] |
[
"CEO Vagyonkezekő Kft-t",
"Simon és Simon Kft",
"CEO Kft.",
"Simon Gábor",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Simon és Simon Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft.",
"Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottsága"
] |
Hatmillió forintot beszélt el mobilon az elmúlt hét évben Szabó Zoltán, s miután a számlát a VI. kerületi önkormányzat fizette, az ügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította meg.
Társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és felbujtóként elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsították meg tegnap Szabó Zoltán volt MSZP-s képviselőt. A Központi Nyomozó Ügyészség szerint a politikus több mint hatmillió forint kárt okozott a VI. kerületnek azzal, hogy mobiltelefonját előbb jogcím nélkül, majd az elmúlt hét évben fiktív jogcímen használta, az önkormányzat költségére. A vádhatóság szerint a hivatal – Hunvald György polgármester rendelkezésére – tanácsadói beosztásban biztosította a korlátlan telefonhasználatot. A főügyészség álláspontja szerint Szabó Zoltánnal a VII. kerületi önkormányzatnak sem tanácsadói, sem pedig egyéb megbízási szerződése nem volt és jelenleg sincs, ennek ellenére a polgármesteri hivatal 6,3 millió forintot fi zetett ki a számlákra. Szabót egy másik ügyben is meggyanúsították: 2009. július 17-én autójával a VII. kerület Wesselényi utca és Kazinczy utca sarkán, az útkereszteződésben megállt, és ott várakozott. A szabálytalanul parkoló autóra az Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet munkatársai kerékbilincset tettek, de a volt képviselő felhívta az erzsébetvárosi jegyzőt, hogy a kerékbilincset fizetés nélkül távolíttassa el kocsijáról. A jegyző másnap kérte fel a közterület-felügyelet igazgatóját, hogy szereltesse le a bilincset. Az igazgató rögtön ezután, a körülmények minden további vizsgálata nélkül utasítást adott a kerékbilincs leszerelésére. Szabó a telefonügyben vallomást tett, a kerékbilincsügyben azonban ezt megtagadta. A gyanúsítások ellen panasszal élt.
A telefonügyben a vádhatóság tájékoztatásából az olvasható ki, hogy elsősorban nem is a támogatást, hanem annak fiktív "lepapírozását" kifogásolják. A politikus kihallgatása után a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem tudott arról, hogy tanácsadóként lett volna feltüntetve a hivatalnál. "Bár, ha úgy vesszük, tanácsadóként is közreműködtem, hiszen a körzet képviselőjeként bizonyos kérdésekben állást foglaltam. Ezzel együtt fenntartom, hogy mobilhasználatom nem ütközik a jogszabályokkal. Hasonló kondíciókkal kapott telefont a helyi rendőrség, polgárőrség, egészségügyi szakszolgálat is".
Tény, hogy ugyanez az önkormányzat 1998 és 2002 között egy komplett irodát biztosított Deutsch Tamás akkori fideszes képviselő számára. Varga Zoltán távozó önkormányzati miniszter a konkrét ügyet nem kommentálva azt mondta: bevett gyakorlat, hogy az önkormányzatok támogatják, segítik saját képviselőjük munkáját. Ő ebben nem lát kivetnivalót.
A lapunk által megkérdezett fővárosi kerületekben az önkormányzat kontójára semmilyen pluszszolgáltatásban nem részesülnek a városrészeket képviselő honatyák. Az V. kerület fideszes képviselője Rogán Antal polgármester, ő a kerület vezetőjeként rendelkezik irodával, képviselőként se telefont, sem más szolgáltatást nem kap az önkormányzattól. A III. kerületben a parlamenti képviselők (Menczer Erzsébet és a kerületet vezető Bús Balázs, mindketten a Fidesz tagjai) által használt irodákat pártjuk, a Fidesz bérli. Ezen kívül a képviselők semmilyen, az önkormányzattól származó juttatást nem kapnak.
Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője megkeresésünkre azt mondta: Kaposvár képviselőjeként számára is biztosítottak a munkájához megfelelő infrastruktúrát, az irodájának költségeit a Szita Károly vezette önkormányzat fedezte. A miskolci önkormányzat Káli Sándor polgármesternek és Fedor Vilmos alpolgármesternek biztosít mobiltelefont, negyvenezer forintos havi költségkerettel. Az előző ciklusban mindketten képviselők voltak, így a meghatározott költségkeretig akár e munkájuk kapcsán is használhatták készüléküket. Miskolc másik két korábbi, 2006-ban megválasztott MSZP-s képviselője, Tompa Sándor és Simon Gábor tagja ugyan az önkormányzatnak, ám ők nem kaptak a hivatal által fizetett mobiltelefont. Most csak Káli Sándornak van képviselőként a miskolci hivatal által fi zetett telefonja, ez azonban városvezetői és nem országgyűlési posztja miatt jár neki – tájékoztatott a városháza szóvivője. A nagykanizsai önkormányzat semmiféle juttatást nem ad és nem adott a térség országgyűlési képviselőjének, így telefont sem – közölte kérdésünkre Marton István, a délzalai város Fidesz-támogatással megválaszott, de a párttól azóta eltávolodott polgármestere. Marton fontosnak tartotta megjegyezni: "Ha egy képviselő ilyen pofátlan kéréssel fordulna hozzám, ellátnám a baját".
Győrben nem az önkormányzat infrastruktúráját használták az eddigi képviselők, viszont az új, egyéni indulóként megválasztott városatyák mindegyike önkormányzati funkciót lát el. Szakács Imre a megyei önkormányzat elnöke, Kara Ákos e testület alelnöke, Borkai Zsolt pedig Győr polgármestere. A település első embereként neki jár költségtérítés a várostól is, ám erről lemondott a legutóbbi közgyűlésen. Bolla Péter kabinetfőnök lapunknak elmondta: egyetlen külsős ember sem kap telefont vagy más infrastruktúrát a városházától.
GémesiGyörgy, aMagyarÖnkormányzatok Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: bevett szokás, hogy a települések infrastruktúrával támogatják a képviselőjüket. "Ez a település érdeke is. Elsősorban irodára gondolok, amit azért biztosítanak, hogy ott a választóival találkozni tudjon, fogadóórákat tartson. A mobiltelefon biztosítása határeset, mert bár adható azért, hogy azon a település ügyeit intézze, azt fedezhetné a költségtérítéséből is, hiszen azért van", tette hozzá.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet",
"aMagyarÖnkormányzatok Szövetsége"
] |
A civil szervezeteknek kiírt pályázatokon a bal- és jobboldalhoz köthető egyesületek "egyetértésben pályáztak" a Dél-Alföldi Regionális Ifjúsági Tanácshoz (DARIT) - mondta egy tanú a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per csütörtöki tárgyalási napján.
Nem tudná nevesíteni, hogy kitől származnak az információi, de "közszájon forogtak, hogy létezett megállapodás a politikai bal- és jobboldal részéről a regionális tanácsban" - mondta a tanú, aki 2003-ban a DARIT tanácsába került, mint a Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője.
A Csongrád megyei baloldali ifjúsági szervezet alelnökeként tevékenykedő tanút Ujhelyi István - aki akkor a Fiatal Baloldal elnöke volt - kérte fel a feladatra. A tanúnak a tanácsban támogatnia kellett a vádiratban szereplő szervezetek pályázatait. Erre egy munkatársa kérte fel, aki, szavai szerint "Ujhelyi Istvántól és Zuschlag Jánostól kapta az instrukciókat".
Elmondása szerint a vádiratban szereplő, Zuschlag Jánoshoz köthető szervezetek pályázatairól tudták, hogy nagyon gyenge anyagok, mert a pályázatot bíráló szakértő sok estben leminősítette őket, mégis támogatniuk kellett.
"Az egyértelmű volt számomra, hogy ezek a pályázati pénzek milyen felhasználásra kerültek, ugyanis a politikai ifjúsági szervezetek ki voltak zárva a pályázatokból, és ezeken a pályázatokon keresztül működtették a politikai ifjúsági szervezeteket" - fűzte hozzá a tanú.
Vallomása szerint a DARIT-ban lehetett tudni azt, hogy ki bal- és ki jobboldali kötődésű, de ez nem okozott semmilyen problémát az előzetes megbeszélések során. Konkrétan a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó egyesületek pályázatai esetében kellett lobbiznia a tanúnak a szavazásnál, ami gyakran nehézségekbe ütközött.
A tanú elmondta: egyetemistaként először úgy gondolta, hogy a pályázatokkal a civil szférát támogatják, azután azonban világossá vált számára az egész pályázati rendszer működése.
A tanú kapcsolatba került Lados István másodrendű vádlottal, aki a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó pályázatok ügyeit intézte. Később, 2004 után pedig Zuschlag János pályázatírásra is felkérte, amit nem mert visszautasítani. Pályázatonként tízezer forintra számított a tanú, de végül semmit sem kapott - mondta.
"Tudtam, hogy nem a pályázó egyesület, hanem a politikai ifjúsági szervezet valósítja meg az elnyert pénzből az adott programot" - tette hozzá.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésre a tanú elmondta: a fiatal baloldal vezetői és a DARIT-ba delegált közvetlen munkatársai tudták, hogy a civileknek kiírt pályázatokon elnyert pénzeket ténylegesen mire fordították.
|
[
"Fiatal Baloldal"
] |
[
"Dél-Alföldi Regionális Ifjúsági Tanács",
"Ifjúsági és Sportminisztérium",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság"
] |
A Népszabadság információi szerint feljelentést tett a hétfői Magyar Nemzetben megjelent, a szervezet belső levelezéséből idéző cikk miatt az Ökotárs Alapítvány. A civilek szerint az információ törvényes úton nem kerülhetett a lap birtokába.
Hivatali visszaélés, illetve személyes adattal történt visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett csütörtökön az Ökotárs Alapítvány. A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatait kezelő civil szervezet azért fordult a hatóságokhoz, mert a Magyar Nemzet hétfői száma a pályáztatást intéző konzorcium belső levelezéséből idézeteket közölve azt állította, hogy az Ökotársnál irányított pályázatkezelés folyik, azaz időnként nem azok a pályázatok nyernek, amelyek az értékelőktől a legmagasabb pontszámot kapták.
Időközben a Népszabadság a pályázatok értékelési szabályzatát segítségül híva megírta, hogy a többlépcsős bírálat során ilyen esetek ténylegesen előfordulhatnak, erre azonban felhívták a pályázók figyelmét, a végső sorrend kialakítása pedig mindig az előzetesen rögzített szabályok szerint, a kormány képviselőjének jelenlétében történt (amit egyébként nem vont kétségbe, és nem is kifogásolt senki a jobboldali lapon kívül).
Lapunkat most az Ökotárs munkatársai arról tájékoztatták: úgy vélik, hogy a belső levelezés törvényesen nem kerülhetett el az újsághoz. Nem kizárt, hogy az elektronikus leveleket valaki kinyomtatta – ebben az esetben a pályázati dokumentációt lefoglaló Kehi is magával vihette –, illetve azokon a laptopokon is rajta voltak, amelyek közül kettő még mindig a Nemzeti Nyomozó Irodánál van, ugyanakkor egyik szervezet sincs felhatalmazva rá, hogy a személyes adatokat tartalmazó információkat megossza a sajtóval (mint ahogy vélhetően a Magyar Nemzet sem kapott engedélyt a levéltitok megsértésére).
– Kíváncsian várjuk, hogy a hatósági szigor és a jogállami gépezet akkor is olyan gyorsan és olajozottan működik-e, amikor egy civil szervezet a sértett fél – mondták a Népszabadságnak az Ökotársnál, arra is célozva, hogy a közeljövőben várhatóan több hasonló eljárást is elindítanak a velük szemben elkövetett jogsértések miatt.
Időközben a a rendőrség elutasította a szeptember 18-i rendőri fellépéssel kapcsolatos panaszokat (alapvetően azzal az indoklással, hogy a rendőrségi törvény akkor is lehetővé teszi az erélyes és látványos fellépést, ha a másik fél teljes együttműködést mutat). Úgy tudjuk, a civilek itt is további jogorvoslati lehetőséget keresnek.
|
[
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs"
] |
[
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap"
] |
Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.
Az Átlátszó – a nemzetközi oknyomozó újságíró-szervezettel, az OCCRP-val közös projektben – 2017-ben írta meg, hogy nem sokkal az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadása után dollármilliók érkeztek egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég magyarországi bankszámlájára.
Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán.
Cikkünkből kiderült, a kedvezményezett offshore cég, a Brit-Virgin-szigeteken bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi kézbesítési megbízottja, bizonyos Hiszem János volt hosszú éveken keresztül. A Velasco tulajdonosi háttere a lehető legközelebb áll az Azerbajdzsánt vezető Alijev-klánhoz, a cég hátterében az Alijevéket támogató bakui Ejjubov-dinasztia egyik sarja állt.
Hiszem a kárpátaljai Técsőn, az akkori Szovjetunióban született, éveken át élt Moldáviában, de tevékenykedett Bakuban is. Régóta Magyarországon, a Duna-kanyar egyik településén él. Egy 1996-os cikk szerint Hiszem az orosz Roszatom állami nagyvállalat – a Paks2 építője – oroszországi atomerőműveit üzemeltető leányvállalata, a Roszenergoatom magyarországi képviseletét látta el egy régebbi vállalkozása (Bos Mutus Kft.) révén.
A HVG friss cikkéből az derül ki, a rejtőzködő életet élő Hiszem Pro Concept Tanácsadó Kft. nevű cége az egyik nagy haszonélvezője a koronavírus-járvány kapcsán kiírt állami beszerzéseknek.
A cég – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal június 17-én kötött szerződés alapján – összesen 79 millió euró, azaz, 365 forinttal váltva 28,8 milliárd forint értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket, például maszkokat, védőruházatot, teszteket. A legnagyobb tétel természetesen a lélegeztetőgép, ehhez képest még a típusa sincs rögzítve a megállapodásban, csak annyi, hogy "sürített levegőt nem igénylő", illetve "sürített levegős, invazív" szerkezetet kell prezentálniuk.
A fő tevékenységként információ-technológiai szaktanácsadással foglalkozó, 3 fő munkavállalót foglalkoztató Pro Concept egyébként sem panaszkodhat az üzletmenetre: míg 2015-ben nulla forint volt az árbevétele, ez az évek során alaposan megugrott, tavaly, akárcsak egy évvel korábban már 3,8 milliárdos forgalmat produkáltak, ami 2,9 milliárdos profitra volt elegendő. Az egyedüli tulajdonos Hiszemet az eredmény alapján 1,9 milliárd forint osztalék illeti meg.
Korábban több cikkben is írtunk a koronavírus-védelmi beszerzések körüli furcsaságokról: hogy több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek, vagy hogy kamupapíros kínai maszkok is jutottak Magyarországnak, és hogy egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim.
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon.
Rádi Antónia
|
[
"Roszatom",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Bos Mutus Kft.",
"Pro Concept"
] |
[
"Velasco International Inc.",
"Hiszem Pro Concept Tanácsadó Kft."
] |
Rejtélyes kiürítés a NAV központjában
Budapest — Egy rendőrségi razziához megszólalásig hasonló akció színhelye volt szerda kora este a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központja a Széchenyi utcában – értesült a Blikk.
Kérdés, hogy ez összefüggésben lehet-e Vida Ildikó elnök beismerésével, esetleg az általa sebtiben beígért átfogó korrupciós vizsgálattal. Csütörtök délutánra mindenesetre már rendkívüli vezetői értekezletet hívtak a központba, ahova egymás után érkeztek a vezetők.
Ennek eredményéről mindeddig nem szivárgott ki információ.
Több munkatárs is jelezte lapunknak, hogy szerda délután minden előzetes értesítés nélkül munkavégzés közben nyitott rájuk a biztonsági szolgálat, s azonnal az utcára terelték a dolgozókat. – Mindenkinek el kellett hagynia a helyét. Azt mondták, mindent hagyjunk félbe, a papírok is maradjanak az asztalon, fejezzük be a munkát – idézte fel a hatóság egyik, az épületben tartózkodó munkatársa. Először azt hitték, bombariadó van, aztán valamilyen rendőrségi akcióra gyanakodtak, magyarázatot viszont nem kaptak.
A NAV központi székházában, a Széchenyi utcában csütörtökön már folyt a munka. Szerdán kiküldték a dolgozókat (Fotó: Havran Zoltán)
Név nélkül nyilatkozó NAV-osok úgy vélték, az akció időzítése nem lehet a véletlen műve, hiszen aznap jelent meg a Magyar Nemzetben a Vida Ildikó NAV-elnökkel készített interjú, amelyben a hetekig bujkáló vezető elismerte, hogy ő is érintett a kitiltási botrányban, és rajta kívül több vezető munkatársa is szerepel az amerikaiak tiltó listáján.
Kérdeztük csütörtökön a NAV-ot, mi áll a szerdai események hátterében.
– Arról értesültünk, hogy a belvárosban demonstráció készül, amelynek útvonala a NAV Széchenyi utcai épületének közelében húzódik. A rendőrség pedig a demonstráció miatti útlezárások mértékét a résztvevők számától tette függővé. Az épületben dolgozókat a fenti információkról 16 óra körül tájékoztatta a NAV vezetősége, és lehetővé tette, hogy a problémamentes hazamenetel érdekében a munkaidő vége előtt elhagyják az épületet – válaszolta az adóhatóság, hozzátéve, hogy szerintük kiürítés nem volt.
A NAV-székház körül azonban érezhetően feszült volt a légkör még csütörtökön is. Amikor az előző napi eseményről az épület előtt érdeklődtünk, senki nem mert mondani semmit, legfeljebb kínos mosollyal adták tudtunkra, hogy megtörtént az eset. A legbátrabb az a munkatárs volt, aki egy biccentéssel jelezte, hogy valóban szokatlanul ért véget a csütörtöki munka, de mutatta, hogy mindenütt kamerák vannak, így nem nyilatkozhat.
Vida Ildikó, a NAV elnöke aggódik hivataláért ()
Váratlanul Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel is összefutottunk a székház előtt, aki pont a sarkon szállt ki a hivatali autójából. Ő azt állította a Blikknek, hogy az előző napi akcióról semmit nem tudott. Amikor azt kérdeztük, hogy a NAV-székházba megy-e, azt felelte, hogy nem. Seszták ezután ráfordult a Széchenyi rakpartra. Ott is van bejárata az adóhivatalnak, de mielőtt odaért volna, hátrapillantott, majd ment tovább a Kossuth térre, bár autója ott várakozott.
Menesztenék Vidát
Az egyre inkább elhatalmasodó NAV-botrány kapcsán tettük fel a kérdést internetes olvasóinknak: ön szerint le kell mondania Vida Ildikó NAV-elnöknek a kitiltás miatt?
Összességében 1700 szavazat érkezett, s a döntő többség, 87 százalék voksolt úgy, hogy távoznia kell a NAV gyanúba kevert vezetőjének. 13 százalék nemmel szavazott.
Demonstrálnak Horváthék Több mint hatezren jelezték csütörtök délutánig, hogy ott lesznek vasárnap este 6-kor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének lemondását követelő tüntetésen. Az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért nevű csoport szervezi az újabb tiltakozó akciót, köztük Horváth András kirúgott adónyomozóval, aki elsőként számolt be a szervezeten belüli százmilliárdos visszaélésekről. Szerintük az elmúlt hét megmutatta, ha a nép erőt mutat fel, akkor a kormány meghátrál.
Blikk-összeállítás
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"a tisztességes adózás"
] |
Egy pszichésen zavart, gyámság alatt álló férfival szerződött éveken át a Fővárosi Vízművek leányvállalata. A fóti önkormányzat fideszes képviselője, Bíró Zoltán által vezetett cég azonban a sérült férfi szerint nem fizette ki az összesen csaknem 40 millió forintot az elvégzett munkákért. A rendőrség által lezárt nyomozást az ügyészség júliusban újraindította. A férfi már a lakbért se tudja fizetni.
Törvénysértően hivatkozott elévülésre a XIII. kerületi rendőrség, így mégis fel kell újítania az áprilisban lezárt nyomozást a Fővárosi Vízművek leányvállalatának ügyében, amely a gyanú szerint egy korlátozottan cselekvőképes férfi által vezetett bt-vel dolgoztatott éveken át, majd az átvett, elvégzett munkákért járó, összesen legalább 40 millió forintot nem fizette ki. A nyomozás felújításáról a Budapesti XX., XXI., és XIII. Kerületi Ügyészség döntött.
A pszichés állapota miatt évek óta édesanyja gyámsága alatt álló Jéri Jánossal a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában lévő Fővárosi Vízművek leányvállalata, a Duna-Kút Kft. szerződött 2007 és 2010 között, kőművesmunkákra, kútfelújításokra.
A nyomozás jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének gyanújával folyik tovább. A megbízási szerződéseket a Duna-Kút Kft. részéről a cég ügyvezetője, Bíró Zoltán írta alá, aki a résztulajdonában lévő cég vezetése mellett a fóti önkormányzat fideszes képviselője.
Nem látszott, hogy zavart lenne
A nyomozás felújításával kapcsolatban megkerestük a cég többségi tulajdonosát – a Fővárosi Vizműveket – és annak többségi tulajdonosát, a fővárosi önkormányzatot is. Utóbbi nem reagált, a fővárosi cég azonban tudatta:
"A Duna-Kút Kft. a J+J Csi-Csi Bau Bt.-vel fennállt szerződéses viszonya során vállalkozóval szemben mindvégig tisztességes és korrekt üzleti magatartást folytatott." A Duna-Kút megfelelően ellenőrizte a bt-t. "Tény azonban, hogy az ellenőrzés kizárólag a J+J Csi-Csi Bau Bt.-re mint cégre irányult, és nem terjedt ki a cégjegyzésre jogosultak személyének vizsgálatára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Bt. tulajdonosának szerződéskötéskori viselkedése, kommunikációja nem adott okot a gyanúra, hogy ne lenne cselekvőképessége birtokában."
Kenyér tízezerért "Milyen pénzek vannak? Hát, a tízezres. Írja le! Számmal vagy betűvel? Számmal 1000-et ír betűvel: "hiszen"... Az "Értesítés szót nem tudja elolvasni, azt mondja, egy másik szót el tud. Lakcímkártyáját előveszi, azt mellé teszi, azt mondja, "magol vagy Magdolna" a szó, ez az, ahol laknak... Mennyibe kerül egy kiló kenyér? Tízezer forint. Ha két tízezres a nyugdíja, a felét odaadná egy kiló kenyérért? Igen." – részlet a Jánosról készült 2011-es elmeorvos-szakértői vizsgálatból.
A fővárosi cég szerint a történtek alapján a jövőben körültekintőbben kel eljárni a szerződések megkötésekor. Az azonban nem merült fel, hogy "a kft ügyvezető igazgatóját az ügyészségi vizsgálat idejére pozíciója alól felmentse a Fővárosi Vízművek Zrt."
A Duna-Kút ügyvezetője hivatalosan még nem értesült a nyomozás felújításáról. Erre hivatkozva Bíró Zoltán nem kívánta kommentálni az ügyet. Korábban azt megerősítette, hogy Jéri bt-je a munkálatokat elvégezte elvégezte, azokat a Duna-Kút kifizette. Ezt a Fővárosi Vízműveknél is alátámasztották. "Az elvégzett munkák jó minőségben készültek el, a mai napig is megtekinthetőek, és rendben üzemelnek."
A fővárosi cég szerint valóban készpénzben fizették ki Jérit, de ezt a férfi kifejezett kérésére tették.
A számolásban is bizonytalan vállalkozó azonban úgy tudja, alkalmanként csak néhány tízezer forintot kapott. Az orvosi szakvélemény szerint önálló, felelős gondolkodásra képtelen, édesanyja gyámsága alatt álló férfi mozgástere egyébként is szűk volt a: a cég pecsétjét, számlakönyvét is a könyvelője tartotta magánál, akivel szinte mindig Bíró jelenlétében találkoztak.
A bt 2006-ban került Jéri nevére, de a papírok szerint 2001 óta beltagja volt a vállalkozásnak, ahol édesanyja kültag volt.
"Minden papírt én írtam alá, anyukám nem tudott semmiről" – mesélte a most 40 éves vállalkozó, akinek a bt előző tulajdonosa tízmilliót ígért a cég átvételéért, amihez az is kellett, hogy János elhozza gyámja, édesanyja iratait otthonról, az asszony tudta nélkül.
De ügyes vagy, Jánoska, ezt mondta az ügyvédnő, úgy örült a papíroknak, mint a vattacukornak.
Végül édesanyja is megjelent és aláírásával szentesítette a cég átvételét. "Jánoska rábeszélt, bár én sokszor mondtam neki, hogy maradjon ki belőle" – mesélte az asszony. Persze a cég tízmilliós tartozását sem rendezte senki – nem mintha János mindig értené, mennyi is a tízmillió.
A Jéri ideje előtt keletkezett tízmilliós tartozása miatt a bt ellen 2010-ben felszámolási eljárás indult. A zárójelentés szerint a felszámolás egyszerűsített eljárásban ment, miután a cég képviselőjét a felszámoló a keresés formális minimumát teljesítve nem érte el (Jériék addigra már néhány utcával arrébb laktak, így a kiküldött levelek nem jutottak el hozzá).
A felszámoló így semmilyen iratot nem tudott átvenni a cégtől – Jérinél amúgy sem lett volna semmi –, a felszámolás formális volt. A hitelező bejelentette a hitelezői igényt, de az nem volt teljesíthető iratok és vagyon hiányában.
Jéri egy fogyatékosokkal foglalkozó alapítványon keresztül is próbált kapcsolatba lépni a Fővárosi Vízművekkel és a Duna-Kút Kft-vel, ahol egy alkalommal 75 ezer forintot adtak neki, előleg címén. A végleges rendezés reményében kezdeményezett békéltető tárgyalásokon azonban a másik fél nem volt hajlandó részt venni. Jérit lakbértartozás miatt a napokban édesanyjával együtt kilakoltathatja az önkormányzat. A férfi úgy tudja, édesanyja egy hajléktalanszállóra kerülhet, ő maga pedig lakás híján egy pszichiátriai intézetbe.
|
[
"Fővárosi Vízművek",
"J+J Csi-Csi Bau Bt.",
"Duna-Kút Kft."
] |
[
"13. Kerületi Ügyészség",
"Fővárosi Vizmű",
"Duna-Kút Kft-vel"
] |
Nagyon óvatosan! – mondta a brit múzeum kurátora a kezét tördelve. Az alagsori terem félhomályában a szakember, aki Londonból kísérte Budapestre Rembrandt önarcképét, le sem vette a szemét a festményről. Még akkor is gondterhelten vizsgálta az alkotást, amikor a németalföldi mestermű elfoglalta helyét a Szépművészeti Múzeum falán. Izgatottsága csöppet sem volt meglepő, hiszen egy utazás alaposan felforgatja a műtárgyak nyugodt életét. Az ideiglenes költözés számos kockázatot rejthet magában, a műtárgyszállítás így a világ minden táján igazi bizalmi szakma. De talán sehol sem annyira, mint Magyarországon, ahol rendre ugyanaz a cég nyeri meg a közbeszerzéseket. Igaz, esélye sem lenne veszíteni, hiszen a pályázatokat legtöbbször abszurd precizitással írják ki a későbbi győztesre.
hirdetés
A Museum Complex Kft. (MC) nem büszkélkedhet több évtizedes tapasztalattal, alig nyolcéves működése alatt azonban láthatóan elnyerte a múzeumi szakma bizalmát. A mára bensőségessé vált kapcsolatról az Iparművészeti Múzeum (IMM) költöztetésére kiírt tender festi a legplasztikusabb képet. Az IMM felújítás miatt tavaly szeptemberben zárta be kapuit, a rekonstrukció idejére az intézmény gyűjteményének sincs maradása. A költözés egy évet vesz igénybe, csak ez után indulhat el a három évre tervezett felújítás, majd újabb egy évig tart a visszaköltözés, vagyis nagyjából 2023 környékén nyithat ki újra a múzeum.
A több mint 62 ezer műtárgy szállítására tavaly március végén írt ki közbeszerzési pályázatot az IMM. Gyanúsan rövid időt, mindössze két hetet hagytak a pályázók számára, és nem kellett csalódnia annak, aki úgy vélte, a szűkre szabott határidő azt jelenti, az intézmény már eleve tisztában volt a végeredménnyel. A tenderben megfogalmazott elvárások ugyanis paródiába hajlóan egyértelműek voltak.
Nekik nyolc
A műszaki leírás alapján a szállítási feladatokhoz összesen nyolc szakemberre van szükség, úgy tudjuk, az MC állománya éppen nyolc fő – bár erről Polgár Tibor ügyvezető üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott lapunknak. Ez puszta véletlen is lehet, mint ahogy az is, hogy az MC tulajdonában van egy olyan 8 méter raktérhosszúságú teherautó, amellyel a múzeum gyűjteményének leghosszabb darabját, egy közel 7,5 méteres szőnyeget is gond nélkül el lehet szállítani. Műtárgyvédelmi szempontok miatt a szőnyeget csak a hosszabbik oldalára lehet feltekerni – hangsúlyozza a kiírás.
Ugyanilyen precizitással jelölték ki a raktározási feltételeket is. A nyertes pályázónak rendelkeznie kell egy legalább 4,9 méter belmagasságú raktárral – olvashatjuk. Az MC raktárépülete éppen ilyen magas, a dolog szépséghibája csupán az, hogy műtárgyakat sosem tárolnak 3 méternél magasabban, vagyis nehezen magyarázható az a plusz majdnem 2 méter, amellyel a konkurenciát távol tartották. Nem világos az sem, miért kell a raktárat 3-5 tonna/négyzetméter teherbírású, targoncázható iparibeton-padlónak borítania, hiszen targoncát egyáltalán nem használnak a műtárgyak elhelyezéséhez. Jóval nagyvonalúbb volt a kiíró a raktár falaival kapcsolatban, hiszen ott elegendőnek ítélték a 10 centiméter vastag szendvicspanelt, amely – információink szerint – a legkevésbé sem felel meg a nemzetközi szabványoknak. A legegyszerűbb eszközzel is könnyen átvágható falelem helyett legalább 30-40 centiméter vastag kő- vagy vasaltbeton-falra lenne szükség – vélik a lapunknak nyilatkozó szakemberek.
A raktárak mellett a Baán László miniszteri biztos munkatársainak kötelezően biztosítandó irodák leírásakor sem bíztak semmit a véletlenre. A falak vastagságát, az ajtók anyagát és színét is rögzítették, végül pedig, a biztonság kedvéért, a raktár- és irodaépület helyét is kijelölték. Hogy az ingatlant tömegközlekedéssel is el lehessen érni, tökéletesen indokolt szempont, ám hogy 1000 méternél ne legyen messzebb a megállótól, és az adott szakaszon csúcsidőben tizenöt perces sűrűséggel kövessék egymást a járatok, az már mulatságosan leszűkíti a kört.
Szupertitkos helyszín
Az MC ügyvezetője biztonsági okokra hivatkozva nem árulta el raktárépületük helyét, ám a cég Facebook-oldalán alaposan dokumentált ingatlanban egyértelműen felismerhető a Jászberényi úti egykori Kossuth Nyomda, és a cégkivonatban szereplő cím is megerősíti a gyanút. Bár az épület tökéletesen megfelel a tender elvárásainak, úgy tudjuk, az MC csupán bérli, vagyis a múzeum egy olyan raktárban tároltatja gyűjteményét, amelyet önmaga is kibérelhetett volna, a közvetítő kihagyásával jelentős összeget megspórolva. Ami még bajosabbá teszi a döntést, hogy információink szerint az épület jelen állapotában alkalmatlan műtárgyak biztonságos raktározására, hiszen felújítását még nem fejezték be. Ráadásul a kiírásban az ekkora állami vagyon esetében általában elvárt teljes felelősségvállalás helyett mindössze 1,5 milliárd forintos műtárgybiztosítás szerepel, amely, mint a piaci szereplőktől megtudtuk, a műtárgyszállítás esetében nem létező biztosítási fogalom.
A márciusi tendert a versenyszűkítés miatt az egyik konkurens cég megtámadta, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig 5 millió forintra büntette az IMM-et, és új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új pályázatot tavaly augusztus végén írták ki, ismét szűk, szeptember 15-ei határidővel. A feltételek nem sokban változtak, nem úgy az ár, amely a márciustól augusztusig eltelt öt hónap alatt 1,4 milliárdról 2,4 milliárd forintra nőtt. A szinte azonos feltételek mellett az MC a második pályázatot is megnyerte, ám a késlekedés miatt csak december végén írta alá a szerződést a múzeummal, ami azt jelenti, hogy a költözés már most több mint fél éve csúszik.
Az IMM szürreális pályázatának eredménye talán érthetőbbé válik, ha végigtekintjük az MC rövid történetét. A céget 2010-ben a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) alapította, ügyvezetője a múzeum alkalmazottja, Polgár Tibor lett. Mivel a műtárgyszállítási piac addigra már kiszámítható rend és meghatározott szerepek szerint működött, a friss vállalkozás elindítása meglepőnek tűnt, Polgár Tibor azonban akkor éppen a piac működésével, a konkurens cégek irreálisan magas áraival indokolta az MC életre hívását.
Azonnal jött a siker
Alig fél éve működött a társaság, amikor megnyerte az isztambuli Csontváry-kiállítás képeinek szállítására kiírt pályázatot. Eredetileg a piac addigi legerősebb szereplője, a Hungart Logistic Kft. kapta meg a feladatot, ám az ajánlatában szereplő 40 millió forintot a kiíró, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága nem tudta kifizetni, így új pályázatot írt ki, amelyet gyorsan meg is semmisítettek, a harmadik, meghívásos tenderen pedig már az MC győzött. Az eredményt a Hungart megtámadta, a szerződés aláírásával azonban nem várták meg a közbeszerzési vizsgálat eredményét, az indoklás szerint azért, mert a késlekedéssel veszélybe került volna a kiállítás, ami óriási presztízsveszteséget jelentett volna. A pályázat kiíróját végül 1 millió forintos bírsággal sújtották a tender szabálytalanságai miatt.
Az eset kapcsán a piaci szereplők – a Hungart mellett az Artex Art Services Kft. végez komolyabb műtárgyszállítási munkákat – nehezményezték, hogy az állami cég úgy kap komoly állami hátszelet, hogy még semmit sem bizonyított, referenciáival nem nyerte el a múzeumok bizalmát. Ráadásul a Museum Complex a PMMI telephelyét és járműveit használja, vagyis állami erőforrások segítségével kerül versenyelőnybe.
Az MC a konkurencia aggodalmai ellenére sem szárnyalt, az állam pedig nem adott esélyt, 2012-ben a PMMI-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) irányította a céget. Információink szerint a PMMI akkori igazgatója, Kálnoki-Gyöngyössy Márton csak komoly politikai nyomásra, szakmai meggyőződése ellenére írta alá a szerződést, hiszen a lépéssel az MC létrehozásának eredeti célja kérdőjeleződött meg. A cégen az MNV sem segített, 2013-ban már 20 milliós veszteséget termelt az MC, felszámolás helyett azonban a privatizáció mellett döntöttek, így a piaci szereplők irreálisan magas árainak letörésére indult szakmai kezdeményezés ha nem is a legegyszerűbb úton, de végül szintén magánkézbe került.
Jó referencia volt Csontváryt szállítani
Polgár Tibor 2014-ben vásárolta meg a társaságot. Egy 2014 márciusában készített értékbecslés arra hívta fel a figyelmet, hogy az MC arra az évre jelentős árbevétel-növekedéssel számol, a cég forgalmi értékét mégis csupán 760 ezer forintban határozta meg. Polgár végül 1 millió forintért szerezte meg a cég százszázalékos tulajdonjogát, és ügyvezetőből tulajdonossá válva beváltotta az értékbecslésben foglalt ígéreteket, a szinte fillérekért megvásárolt Museum Complex egy év alatt megduplázta bevételeit.
2015-ben a Várgondnokság Nonprofit Kft. által kiírt tendert megnyerve a nagy port felverő budapesti Csontváry-kiállítás képeit fuvarozhatták Pécsről az egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épületébe, majd vissza a baranyai megyeszékhelyre. Ezt követően csapott le az MC-re a Városliget Zrt., amely az elmúlt három évben a közbeszerzési értesítő tanúsága szerint összesen hat alkalommal bízta meg a társaságot szállítási munkákkal, illetve kötöttek egy, a teljes Liget-projektre vonatkozó keretszerződést 850 millió forint értékben.
A Városliget Zrt.-vel kötött legfrissebb szerződések érdekessége, hogy érkezési helyként – vagyis a szállítandó műtárgyak ideiglenes állomásaként – nem az MC raktárát adták meg bennük, hanem más bérraktárakat. Ez felveti a kérdést, hogy ha az IMM tökéletes precizitással az MC épületegyüttesére írta ki pályázatát, miért nem felel meg ugyanaz a raktár a Liget-projekt műtárgyai számára, miért kell az állami vagyont, a közgyűjtemények nagy értékű műkincseit különféle bérraktárakba szállítani.
A Néprajzi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, valamint az újonnan létesülő egyéb intézmények és raktárak között több százezer műtárgy kel majd útra az elkövetkező években. A közbeszerzések eddigi tanulságai szerint túlnyomó részüket a Museum Complex fuvarozza majd, ami az eddig felsorolt aggályokon túl kapacitási problémákhoz is vezethet, így könnyen előfordulhat, hogy bármilyen profin teljesíti is feladatait a cég, a Baán László miniszteri biztos által kitűzött határidők jelentősen kitolódnak. A rohamtempóban növekvő költségek mellett pedig ez azért is érintheti érzékenyen a nagyközönséget, mert jó néhány évig be kell érnünk egyetlen nagy múzeummal.
Kérdéseinkkel természetesen megkerestük az Iparművészeti Múzeumot, a Városliget Zrt.-t és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, választ sehonnan sem kaptunk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.28.
|
[
"Museum Complex Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Iparművészeti Múzeum",
"Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága",
"Várgondnokság Nonprofit Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Városliget Zrt."
] |
[
"Artex Art Services Kft.",
"Kossuth Nyomda",
"Néprajzi Múzeum",
"Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága",
"Honvéd Főparancsnokság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum",
"Hungart Logistic Kft."
] |
A Fellegi Tamás exmininiszter, ügyvezető igazgató által vezetett Hungary Initiatives Foundation lassan nyakára hág az alapításkor kapott állami támogatásnak: adatigénylésünkre részletes válasz érkezett tőlük eddigi kiadásaikról.
Több adatigényléssel próbáltuk már megtudni, hogy mennyit és mire költ el a 2013 óta működő Hungary Initiatives Foundation (HIF) a magyar adófizetők pénzéből. Részadatokat korábban a Miniszterelnökség is küldött (PDF): ez a szervezeteknek nyújtott támogatásokat tartalmazta 2014 júniusáig, mint ahogy arról annak idején részletesen be is számoltunk. Most magánál az alapítványnál próbálkoztunk, és kifejezetten korrekt, részletes választ kaptunk egy takaros Excel-táblázattal, ami az elmúlt három év szerződéseinek listáját (XLS) tartalmazza. Találtunk egy 2013-as adóbevallást (PDF) is, nevesített kedvezményezettekkel.
Mindenekelőtt a HIF válaszából kiderült az, hogy a 15 millió dolláros, működésre fel nem használható alapítói vagyon – a többek közt az amerikai nonprofit szféra befektetéseire szakosodott – Vanguard befektetési alapkezelőnél parkol: ez a bő négymilliárd forint közpénz tehát megvan, és – minthogy az amerikai jog alapján nem tarthattuk Magyarországon – még csak ki se kellett mostanában menteni valamelyik magyar befektetési szolgáltatóból.
Ezen felül mindössze egyszer, a bejegyzést követően kapott a HIF hazai közpénzt, és mint a megküldött részletes adatok mutatják, lényegében azóta is ebből gazdálkodik: egyedi kormánydöntés alapján
"2013. május 7-én 4.919.247,79 USD került átutalásra adományként, melyet a HIF a támogatási szerződésekre meghatározott Áht. szabályok szerint, szerződés megkötését követően kapott meg"
Ebből a mai árakon számolva bő 1,3 milliárd forintos támogatásból költött el mindeddig összesen 3,9 millió dollárt (azaz valamivel több, mint egymilliárd forintot) az alapítvány. Ez a hazai közpénzköltés teljes volumenéhez képest csepp a tengerben, azonban az egyetlen nonprofit szervezetnek nyújtott támogatási összeg tekintetében abba a ligába sorolja a HIF-et, amiben például a legnagyobb magyar pártalapítványok, így a Fidesz Polgári Magyarországért Alapítvány, a szocialista Táncsics Alapítvány vagy a jobbikos – gazdálkodását titkoló – Gyarapodó Magyarországért Alapítvány focizik.
Az eredetileg "Friends of Hungary" (Magyarország barátai) munkacímen, kormányhatározattal létrehozott alapítvány céljai szerint ugyan elsősorban az amerikai diaszpóra magyarsága és az anyaország közötti kapcsolatok erősítését szolgálná, azonban tevékenységét kezdettől fogva sokan összekötötték a hazai kormányzati politika amerikai megítélésével.
A magyarországi médiába a szervezet így eddig főként az amerikai kuratóriumi tagok lemondásával kapcsolatos hírekkel, illetve azzal került be, hogy az amerikai civil lobbi nem látszik túl eredményesnek, ha még az alapítvány által legalább százezer dollárral támogatott McCain Intézet alapítója és névadója, John McCain republikánus szenátor is neofasiszta diktátornak nevezte a magyar miniszterelnököt.
Az intézet 125 ezer dollárral szerepel a 2014-es támogatottak listáján, de a HIF most válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy ez azért lehet így, mert "2013-ban a Kuratórium megszavazta, hogy a HIF hozzon Magyarországról egy olyan alkalmas jelöltet, aki részt vehet a McCain Intézet "Next Generation Leadership" programjában. Ez egy 9 hónapos munka‐ és kapcsolatépítési program egy, a karrierje középső fázisában lévő, közélettel foglalkozó professzionális személy számára.
Tehát nem a McCain Intézetet támogatja a HIF, hanem lehetőséget nyújt egy magyar szakember számára". Hogy ki ez a magyar szakember, és hogy élhetett-e már ezzel a lehetőséggel, az viszont nem derül ki a válaszból. Mindenesetre a McCain Intézet zászlóshajójának számító, a szervezet alaptevékenységétől céljaiban és irányultságában el aligha választható Next Generation of Leaders program honlapján magyar támogatott nem szerepel sem a 2013-as, sem a 2014-es program résztvevői között.
A HIF által nyújtott támogatások célok szerinti bontásban, USD
2013 2014 2015 eddig összesen közösségépítés 164 708,00 510 223,00 164 400,00 839 331,00 kultúra 165 000,00 474 942,00 208 000,00 847 942,00 oktatás 80 000,00 241 907,00 62 000,00 383 907,00 ösztöndíjak 265 706,00 1 162 588,34 392 350,00 1 820 644,34 összesen 675 414,00 2 389 660,34 826 750,00 3 891 824,34
A támogatások legnagyobb kedvezményezettje az Amerikai Magyar Koalíció (Hungarian American Coalition, HAC), amely egyedül 905 ezer dollárt kapott eddig a HIF-től, és bár ebből 520 ezer dollár a négyhónapos kongresszusi gyakornoki programjuk költségeit támogatta, jutott belőle Rost Andrea koncertre, éves adománygyűjtő bálra, de a szintén magyar közpénzből működő Balassi Intézet által fémjelzett Hungarian Heritage programsorozat támogatása is a 2013-as Smithsonian Folklife Festival-on. Ez utóbbira önmagában 150 ezer dollárt fizetett ki a HIF a HAC-nek.
A HAC-től messze lemaradva a második a támogatott szervezetek sorában a CECACI – Central EU California Institute, egy kis kaliforniai kulturális civil szervezet, amely három év alatt immár 162 ezer dollárnyi HIF-es támogatásnál jár, főként filmes projektekre, legutóbb például egy Zsigmond Vilmosról szóló életrajzi dokumentumfilmre kaptak támogatást. A szervezet honlapját mindenesetre nem találtuk meg, viszont az azért kiderül Homor Éva alapító linkedin profiljáról, hogy a Cecaci egyben a San Franciscói Magyar Filmfesztivál szervezője is.
A kifejezetten a magyar diaszpórának szóló támogatások egyébként a 2013-as év kivételével összességében a HIF kiadásainak csak kisebb részét teszik ki: a közösségépítési és az általában szintén a helyi magyar kulturális élethez kapcsolódó művészeti projekteknél ugyanis összességében nagyobb tételt jelentenek az intézményi, konferenciákhoz kapcsolt vagy felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjak, illetve más oktatási, kutatási programok.
Ezekben a HIF könnyű kézzel támogat magánszemélyeket és intézményeket egyaránt. 2014-ben még 10 ezer dollár volt az egyéni támogatás felső határa, idén viszont már négy támogatottnak ítéltek meg 20 ezer dollárt elérő tanulmányi ösztöndíjat: Cserna Bence szoftverfejlesztő, Fischer Alíz építész, Losz Ákos energetikai szakértő és Markosné Fröhlich Johanna jogász linkedin profiljuk tanúsága szerint mindannyian neves amerikai egyetemeken kutató, első diplomájukat még itthon megszerzett fiatalok, akik feltehetően a valaha volt egyik legbőkezűbb magyar állami ösztöndíjprogramba csöppentek bele a HIF-nek hála.
A támogatott ösztöndíjprogramok közül sem McCainéké volt az egyetlen: 2013-ban a HAC kongresszusi ösztöndíja mellett még csak a Kossuth Foundation Reconnect Grantja szerepelt a listán 106 ezer dollárral, ami lényegében egy kéthetes látogatás amerikai magyar fiataloknak a szülőföldre.
Tavaly már 284 ezer dolláros tétel volt a Fulbright ösztöndíjaknak az Institute of International Educationnak kifizetett támogatása, de a Common Sense Society Pannonius Fellowship Programjának is jutott 170 ezer dollár (pedig ők honlapjukon büszkén hirdetik, hogy kormányzati támogatásokat nem fogadnak el). Idén pedig a Calasanctius Scholarship Foundation programja kapott 40 ezer dollár támogatást.
Sepsi Tibor
|
[
"Hungary Initiatives Foundation"
] |
[
"Fidesz Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Hungarian American Coalition",
"Calasanctius Scholarship Foundation",
"Gyarapodó Magyarországért Alapítvány",
"CECACI – Central EU California Institute",
"Balassi Intézet",
"Kossuth Foundation Reconnect Grant",
"McCain Intézet",
"Táncsics Alapítvány",
"Amerikai Magyar Koalíció",
"Institute of International Education"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Németh: felülvizsgálják a Political Capital-anyagok kiadhatóságát
Felülvizsgálják, hogy kikérhetők-e, illetve nyilvánosságra hozhatók-e a volt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) a Political Capitallel kötött szerződései, illetve a cég által készített dokumentumok – közölte Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület keddi zárt ülését követő sajtótájékoztatón.
Előzőleg a Magyar Idők írt arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elutasította adatigénylésüket, hogy betekinthessenek a Political Capital által a Gyurcsány-kormány idején a polgári elhárítás megbízásából készített tanulmányokba.
Németh Szilárd az ügyet elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, a 2002 és 2006 közötti dokumentációból semmi nem áll rendelkezésre, de a 2006 utáni időszakból is csak "homályos információk" vannak. A fideszes politikus kiemelte: több mint 190 millió forint közpénzt költött el az akkori NBH ezekre a dokumentumokra, miközben a Political Capital egyik tagját sem világította át. Németh Szilárd felidézte, hogy már korábban is foglalkozott vizsgálóbizottság ezzel az üggyel, de még az ezen testület által készített dokumentumok sincsenek meg. Elmondta: a hivatal képviselőitől azt a megnyugtató választ kapta, hogy a korábbi döntést felülvizsgálják, s ha kedvező döntés születik, a nyilvánosságra hozható dokumentumokat feltöltik a hivatal honlapjára, illetve a többi anyagot a levéltárból rendelkezésükre bocsátják.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja is kitért az ügyre, s azt mondta: a testület is foglalkozik még a Political Capital által készített dokumentumokkal.
A Magyar Idők információi szerint 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott az akkor Somogyi Zoltánhoz és Szabados Krisztiánhoz köthető Political Capital (PC). Ebből az összegből nagyjából 190 millió forint értékű megbízásuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) – az AH jogelődjétől – érkezett. A lap idén februárban az önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva fordult az AH-hoz, hogy elektronikus másolatban küldjék meg az NBH és a Political Capital között létrejött szerződéseket, a szerződésekhez kapcsolódó teljesítésigazolásokat és azok mellékleteit. Az AH viszont azt válaszolta, hogy "a Political Capital cégcsoport által készített dokumentumok, szerződések, teljesítésigazolások nem tartoznak a minősített adat kategóriájába. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló (...) törvény (...) alapján a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára nincs lehetőség" – írta a Magyar Idők.
|
[
"Political Capital",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
[
"Magyar Idők",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Hűtlen kezelés gyanúját veti fel, hogy azonos feladat elvégzéséért kétszer fizetett közpénzből az Magyar Nemzeti Bank - mondta Spät Judit tegnap, és azt is közölte, feljelentést tesz az MNB rendezvényszervezési célú jamaicai utazásai kapcsán.
Az Együtt elnökségi tagja közérdekű adatigénylése nyomán hozta nyilvánosságra, hogy a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai közül 2017 tavasza során hatan, összesen négy különböző alkalommal utaztak Jamaicára és 7-16 napot töltöttek az egzotikus üdülőhelyen. Ez idő alatt egy négynapos hivatalos rendezvény volt: az IOSCO-nak, az értékpapír-felügyeletek nemzetközi szervezetének éves kongresszusa. A jegybank magyarázata szerint a kiküldöttek - 11 millió forint ráfordítással - éppen a rendezés körülményeit tanulmányozták, lévén jövőre mi rendezzük a kongresszust. A gond ezzel az, hogy az MNB már kötött rendezvényszervezésre egy 213 millió forintos keretszerződést Borókai Flóra, a Heti válasz főszerkesztője lányának cégével. Így Spät szerint vagy a rendezvényszervezési célú jamaicai utazások voltak indokolatlanok, vagy a rendezvényszervezői megbízással ellátott Akció BTL Kft. nem végezte el a megbízásában szereplő nagy létszámú nemzetközi rendezvényszervezést.
|
[
"Akció BTL Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[] |
A Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is csatlakozik a korrupcióellenes együttműködés intézményeihez. Ettől aligha csökken a visszaélések száma, a vezető tisztségviselők mindenesetre a szavak szintjén rendkívül elkötelezettek a harcban. Elhangzott, hogy az olimpiai pályázat átláthatósága éppen olyan fontos, mint a közbeszerzési piac tisztasága.
Ötéves a korrupció elleni összefogás Magyarországon – ebből az alkalomból trombitálták össze a sajtó képviselőit csütörtök délelőttre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) üvegtermébe. Díszes társaság gyűlt össze, a Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és az ÁSZ közösen értékelte a korrupció elleni együttműködés eredményeit. A felszólalónként 10 perces keretet nem tudta mindenki megtölteni tartalommal, de ezen aligha akadt fenn bárki is. Ahol mindennapos a megvesztegetés, a hűtlen kezelés, a mutyizás, ott kétkedve fogadják Pintér Sándor gondolatait: a belügyminiszter szerint Magyarországnak a világ legkevésbé korrupcióval fertőzött országai közé kell kerülnie.
A szavaknál nagyobb lenne a tettek ereje, de az ügyeskedés elleni harcot a tárcavezető az elektronikus sebességmérésben és útdíjfizetésben látja. Pozitív példaként említette még az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), amely egyébként szakértők szerint nem rossz ötlet, de a szigorítások után még mindig kijátszható. A dicsőségtablóról végül nem hagyta le Pintér az adóhivatalhoz bekötött online pénztárgépeket és a jövő évtől kötelező elektronikus számlázást sem.
Domokos László, a számvevőszék elnöke szerint a korrupció olyan, mint egy betegség, jobb megelőzni. Nem az a kérdés, hogy van-e korrupció, hanem az, hogy fel tudunk-e hatékonyan lépni ellene. Ezért kulcsfontosságú a kontrollok és védelmi rendszerek fejlesztése. Arról is beszélt, hogy az ÁSZ azon dolgozik, a 2024-es budapesti olimpia előkészítése során biztosított legyen az átláthatóság, sikeres lebonyolítás esetén pedig a lebonyolítás során is maradéktalanul érvényesüljön a transzparencia. Domokos szavai szerint az Állami Számvevőszék 10 éve fordít kiemelt figyelmet a korrupció elleni küzdelemre. Idén immár hatodszor készítette el a szervezet az integritás felmérést, melyben a magyar közszféra korrupciós kockázatait értékeli. Az adatfelvételben több mint 3000 költségvetési szerv vett részt kitöltőként.
Hajnal Péter, a Kúria tanácselnöke, Lajtár István legfőbb ügyészhelyettes és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is elmondta, ki-ki mit tesz a maga szervezetében az átláthatóság növeléséért, a szürke zónák eltüntetéséért. Handó szerint az integritás az, amikor akkor is helyesen cselekszünk, ha senki sem látja.
Egyetértési szándékát fejezi ki a korrupcióellenes küzdelemben a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is. Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke elmondta: 28 ezer hazai, illetve európai uniós felhívás jelenik meg itthon évente, ezzel a magyar GDP 5 százalékát kitevő közpénz kerül közbeszerzések útján ajánlattevőkhöz, vagy ha úgy tetszik, a megrendelőktől a kivitelezőkhöz. Éppen ezért világították át az információbiztonságot, akciótervvel álltak elő az eddigi hibák kijavítására.
Mintegy 250 ügyben nyomoztak, ezek 30-90 napon belül elkészített jegyzőkönyvvel zárultak. Jogorvoslati eljárást kezdeményeztek 52 esetben, 38-nál tettek büntetőfeljelentést. Öt esetben kértek törvényességi felügyeletet a Cégbíróságtól, kétszer pedig a Nemzeti Nyomozóirodához fordultak off shore-hátterű vállalkozások miatt. Windisch László, a jegybank alelnöke nem készült hasonlóan részletes számsorral, de biztosította a megjelenteket afelől, hogy az MNB közreműködik a korrupció-megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, saját stratégiájában pedig kiemelt helyet kap a korrupció megelőzése.
hirdetés
|
[
"Közbeszerzési Hatóság",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának valamennyi kormánypárti tagja kezdeményezi Mesterházy Attila MSZP-elnök bizottsági meghallgatását a Simon-ügyben, a törvény értelmében Mesterházynak kötelessége megjelenni a bizottság ülésén - közölte a Fidesz szombaton.
A közleményben azt írják: egyedül Welsz Tamás tudott arról, hogy az MSZP-ben kiknek volt hamis afrikai útlevele, és kik nyitottak ezek segítségével titkos bankszámlákat. Welsz Tamástól azonban - mivel csütörtökön meghalt - ezeket az információkat már nem fogja megtudni senki.
"A szocialisták körüli hamis útlevélbotrány példátlan bűncselekmény-sorozat, és súlyos nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Ezért a nemzetbiztonsági bizottság valamennyi kormánypárti tagja kezdeményezi Mesterházy Attila bizottsági meghallgatását" - olvasható a közleményben. Hozzátették: a kialakult helyzetben Mesterházy Attilának kell megválaszolnia, hogy kik azok az MSZP-s politikusok, akiknek hamis útlevelük van. Mesterházy Attilának a törvény értelmében kötelessége megjelenni a bizottság ülésén.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága jövő keddi ülésén foglalkozik a Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó, Welsz Tamás csütörtöki halálának körülményeivel. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az MTI-nek pénteken küldött közleményében azt írta, a bizottság "a sajátos körülményekre tekintettel tájékoztatást kér Welsz Tamás halálesetének pontos körülményeiről is".
A Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó csütörtökön halt meg. Az ügyben betöltött szerepéről hivatalosan keveset tudni. Sajtóhírek szerint egy házkutatás során Welsz Tamás lakásából került elő Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének Gabriel Derdak névre kiállított, de Simon fényképét és adatait tartalmazó bissau-guineai útlevele is, amelyet egy nagyobb összeget tartalmazó bankszámla nyitásánál használtak.
A férfi hosszabb ideje Simon Gábor "pénzügyi bizalmasa" volt lapinformációk szerint. Ugyancsak sajtóhírek szerint a férfi lakásában olyan papírokat is találtak a nyomozók, amelyeket Simon 240 milliós osztrák számlája "fedősztorijának" alátámasztásához készítettek. A házkutatáson a nyomozók tucatnyi afrikai útlevélre bukkantak, ezek között volt kitöltött, de úgynevezett biankó okmány is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) péntek esti budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint nem találtak külsérelmi nyomot a csütörtökön meghalt Welsz Tamáson az igazságügyi orvos szakértők jelenlétében elvégzett boncolása során. Kovács Viktória, az ORFK szóvivője elmondta: Welsz Tamás maga jelentkezett a rendőrségnél annak érdekében, hogy önként átadjon "birtokában lévő dolgokat".
|
[
"MSZP"
] |
[
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
Kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság (EB) az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény miatt, mert a testület szerint az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot - közölte a horvát közszolgálati rádió (HRT).
Az EB értékelése szerint az energiaellátás biztonsága törvényes cél és közérdek, amit az Európai Unió (EU) is oszt, valamint indokolhatja a szabad tőkeáramláshoz való uniós jog korlátozását is, de a korlátozásnak arányosnak kell lennie. A testület szerint az ilyen kivételes hatáskör sérti az EU működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat.
"Ebben az esetben, az INA-ról szóló privatizációs törvény lehetővé teszi a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, a tiltakozását pedig nem köteles megindokolni" – olvasható a bizottság közleményében.
Az INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel, többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.
"Az energia ellátásbiztonság célja ugyan lehet a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való jog korlátozása, de a feltétel nélküli vétójog, amellyel Horvátországot felruházza az INA-ról szóló törvény, túlmegy a szükséges és arányos korlátozás célján" – áll az indoklásban.
Horvátország még az EU-ba való belépése előtt (2013) megígérte, hogy összhangba hozza az INA-ról szóló törvényt az uniós jogszabályokkal. Az EB még tavaly decemberben felszólította a horvát kormányt a törvény módosítására, de az nem tett lépéseket az ügyben.
A 2002-től érvényben lévő törvény előírja, hogy amíg a horvát állam tulajdoni részesedése az INA-ban eléri vagy meghaladja a 25 százalékot – de nem többségi tulajdonos –, a horvát kormány beleegyezése nélkül az olajvállalat testületei az INA összértékének 25 százalékát meghaladó részvénycsomag eladásáról nem hozhatnak döntéseket vagy köthetnek jogügyleteket.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.
|
[
"INA"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Európai Unió",
"Európai Bíróság"
] |
2009. október 1., csütörtök 18:22
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt.Keresztes Imre közleményében azt írta: a főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke 193,8 millió forint, amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület. Ezzel szemben a csereszerződésben az albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forintban számították be, vagyis a csereszerződésben megjelölt és a szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint - tette hozzá.Mint írta, a szakértői vélemény megállapításairól a főügyészség - törvényi kötelességének eleget téve - tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, az MNV Zrt. ellenőrző bizottságát, valamint az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.A büntetőeljárásban még senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként a főügyészség.A King's City elnevezésű beruházásra egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot szándékszik létrehozni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztató központ is helyet kapna.Az ingatlan, amelyen a komplexum épül, Sukoró külterületén van. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét. Az albertirsai és pilisi ingatlanok az M4-es autópálya tervezett nyomvonalán találhatóak, ezért került sor a cserére.Az Állami Számvevőszék szerint a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv alapján semmisnek tekinthető. A számvevők azt feltételezik, hogy mivel az autópálya-építés nem az ingatlanok teljes területét érinti, a közcél nem áll fenn.A székesfehérvári városi ügyészség korábban közokirat-hamisítás bűntettével vádolta meg a sukorói ingatlancserében érintett magánszemélyt, a Fejér Megyei Főügyészség pedig négy óvást nyújtott be az ügyben.A sukorói beruházással kapcsolatos földcsere ügyében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazságügyi szakértőket kér fel arra, hogy alkossanak véleményt az érintett földek eltérő értékbecsléséről."A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felkéri a pilisi és albertirsai ügyben eltérő véleményeket megfogalmazó szakértőket, hogy folytassák le szakmai vitájukat földterületek értékével kapcsolatban, ugyanis olyan szakkérdésről van szó, amelynek eldöntésére a hatályos törvények értelmében az MNV Zrt. nem jogosult" - olvasható a vagyonkezelő közleményében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.A Nemzeti Vagyonkezelő a vita lefolytatása után alakítja ki szakmai álláspontját a további lépésekről.
|
[
"King's City"
] |
[
"Nemzeti Vagyonkezelő",
"Fejér Megyei Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Az adatigénylések teljesítéséért kért költségtérítés mértéke továbbra is szabályozatlan a magyar jogrendben. Egyszerűen nem hajlandó a kormány jogszabályban rendezni azt, hogy mennyi pénzt lehet elkérni egy oldal lemásolásáért. Ez pedig a visszaélés, a kiszúrás és a titkolózás melegágya. Legutóbb 64 forintot kért tőlünk egy oldalért a kizárólag állami tulajdonban lévő HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. Az Adatvédelmi Hatóság szerint jogellenesen, de ez nem nagyon hatja meg őket.
Történt még májusban, hogy adatigényléssel fordultunk a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft.-hez, amelyben elektronikus másolatban kértük megküldeni a cég által szolgáltatás vásárlás vagy egyéb, egymillió forintot meghaladó értékű beszerzések tárgyában kötött jogügyletek szerződéseit.
A Hipavilon Kft. azt válaszolta, hogy az adatigénylésünk jelentős terjedelmű, ezért 153 oldal másolásáért 64 Ft/oldal költségtérítést igényelt, mindösszesen 9.792 forintot. Mi jeleztük, hogy a vonatkozó hatósági gyakorlat alapján a másolás költsége csak alacsonyabb lehet, mint a piaci ár, az sem általános forgalmi adót, sem munkadíjat (akkor még így volt), sem energiaköltséget, sem amortizációs elemeket nem tartalmazhat.
A másolás piaci költsége pedig nyilván töredéke a Hipavilon által meghatározott összegnek, szkennelésért díjat pedig nem lehet felszámítani.
Kértük ezért, hogy jogszerű költséget nevezzenek meg, az irányadó NAIH gyakorlatról közvetlen linket adtunk meg. Erre a kérésre válasz nem érkezett, de az adatokra szükségünk volt, így megfizettük a szerintünk jogellenesen kért költségtérítést. Az adatokat akkor még nem kaptuk meg, így nem tudhattuk, hogy azokat szkennelve küldik-e meg, ahogy kértük, ebben az esetben semmilyen díj nem lett volna felszámítható. De ha a részleges anonimizáláshoz szükséges is papír alapú másolat, az sem lehetett volna több 15-20 forint/oldalnál.
A Hatóság vizsgálatot indított és úgy foglalt állást, hogy egy közel 400 millió forintos összbevételű és 5 millió forintot meghaladó profitot termelő állami cég esetében a 153 oldal nem minősülhet jelentős terjedelműnek, ezért semennyi költségtérítés nem igényelhető, de ha ez nem így lenne, a 64 forintos költség oldalanként mindenképpen túlzott mértékű. A HIPAVILON Kft. nem fogadta el ezt az álláspontot, semennyit nem fizetett vissza az általunk elutalt összegből.
Felvethető persze, hogy mit rugózunk 10.000 forinton? Az eset azonban nem erről szól. A gond a nyilvánvaló pofátlanság mellett az, hogy az ilyen gyakorlat önmagában alkalmas arra, hogy az alkotmányosan is garantált adatmegismerési jogot lényegesen korlátozza. Mert tisztességes költséget nyilván sokkal többen képesek és hajlandóak megfizetni, mint tisztességtelent.
Ha a közérdekű adatokat tartalmazó iratok birtokosai hatszoros árat kérnek a másolásért, akkor három választása van az érintettnek: kifizeti a díjat, ha tudja; pert indít a költségtérítés mértéke miatt; vagy hagyja a fenébe az egészet. A második opció sokszor még kevésbe reális, mint az első, mert a per költségesebb, ha az ember ügyvédi segítséget vesz igénybe, ráadásul addig tarthat, ameddig a kért iratokból megismerhető információ jelentőségét veszti. Így marad a sokszoros áron történő másolás, vagy a nyilvános adatok titokban maradása.
Pedig a probléma kezelhető lenne. A törvény legutóbbi módosítása során – amikor bevezették azt is, hogy a másolással kapcsolatos munkaerő-ráfordítás költsége is igényelhető az adatigénylés teljesítéséért – sem sikerült elfogadni azt a kormányrendelet sem, amit elvileg kötelező megalkotni. Abban kellene meghatározni azt, hogy mennyi lehet a) az adatokat tartalmazó adathordozó költsége; b) az adathordozó igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint c), az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége, ha a munkaigény aránytalan terhet jelent az adatgazdának.
Szabályozás hiányában marad az önkényes joggyakorlat. Az elmúlt 5 év alatt biztos megszületett több százezer oldalnyi jogszabály. Valahogy az máig nem fontos, hogy az adatigénylésekhez kapcsolódó költségtérítés egyszerű kérdése is szabályozott legyen. Pedig tervezet készült el, amiben korrekt mértékű, 10 forint/oldal másolás költséget és 1100/ forint/ óra munkadíjat engedtek volna elszámolni. A jelentős terjedelmű adatigénylés, és az aránytalan munkaerő-igény fogalmainak parttalansága még mindig adna vitára okot. De a 64 forintos másolási díjon legalább túl lehetnénk.
M. Tóth Balázs
|
[
"Hipavilon Kft."
] |
[
"Adatvédelmi Hatóság",
"HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft."
] |
A budapesti 4-es metró építési ellenőrzésére és mérnöki feladatainak ellátásra, a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. által kiírt közbeszerzés ajánlattételi felhívását, és -dokumentációját, valamint a hozott döntéseket megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), és 5 millió forint bírsággal is sújtotta a BKV-t.
A BKV tulajdonában lévő DBR Metro Kft. 1998-ban írt ki közbeszerzést a 4-es metró Kelenföldi- és Keleti pályaudvarok közti szakaszának projektvezetési tanácsadó szolgáltatására. A munkát a BMPK Konzorcium nyerte el, amelynek tagjai az Eurout Kft., a Louis Berger S.A., az OTP Ingatlan Rt., valamint a MÁV Rt. voltak. A szerződés 2012 közepéig szólt, az ellenérték pedig nettó 4,9 milliárd forint és további 5,3 millió euró volt. A szerződésben rögzítették, hogy a munka során keletkezett, szerzői jogvédelem alatt álló dokumentumok szerzői joga a tanácsadót illeti meg.
A szerződést többször módosították, először csak az ellenérték forint részét emelték fel 5,2 milliárdra, majd a pénzügyi ütemezést úgy módosították, hogy a teljes forint és euró összeget megkapja a tanácsadó 2009 végéig.
Tavaly decemberben a BKV arról értesítette a KDB elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést indított, nettó 3,5 milliárd forintos összeggel, a tanácsadói munka folytatására. Minden ilyen közbeszerzésnél azért kell értesíteni a KDB elnökét, hogy az eldönthesse: jogszerű-e a nyilvánosságot kizáró közbeszerzés. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a tanácsadónak szerzői joga van az addig elkészült dokumentumokon, így a munkát csak ő folytathatja. A KDB elnöke azonnal jogorvoslatot kezdeményezett a döntőbizottságnál.
A 30 oldalas határozat ízekre szedi az addigi történéseket, a 4-es metró építésének csúszását, majd megállapítja, hogy a BKV egyszer már kifizetett munkát is újra akar finanszíroztatni, de ezzel a KDB nem foglalkozhat. Azzal viszont foglalkoznia kell, hogy jogszerű-e ebben az esetben zártkörűen, a korábbi tanácsadónak adni az újabb munkát, amely már a 4-es metró második - a Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig tartó - szakaszára is kiterjed.
A nagyon hosszú és bonyolult jogi fejtegetés lényege az, hogy a tanácsadó által a munkák ellenőrzésére készített dokumentáció egy része nem állhat szerzői jogvédelem alatt, amely pedig védett, annak a felhasználását - a szerződés szerint - megvásárolta az ajánlatkérő. Ráadásul a projekt immár két ütemből áll, így több indok is van arra, hogy más vállalkozók is ajánlatot tehessenek.
Miután - akár a munka rész-ajánlatokra történő megbontásával, akár a meglévő dokumentáció rendelkezésre bocsátásával - nyílt eljárást kellett volna kiírni, minden eddig történtet semmissé tett a KDB. A BKV-t ezen túl 5 millió forintra bírságolta, amely a döntőbizottság gyakorlatában nagy összegű elmarasztalásnak számít.
|
[
"BMPK Konzorcium",
"BKV"
] |
[
"Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt.",
"Louis Berger S.A.",
"OTP Ingatlan Rt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"DBR Metro Kft.",
"Eurout Kft.",
"MÁV Rt."
] |
Az északi vonalszakasz felújítására 19,6 milliárdja van a BKV-nak, de csak ennél drágább ajánlatokat kapott.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent hirdetmény szerint eredménytelenül zárult a 3-as metró északi vonalszakaszának felújítására kiírt közbeszerzés. A Dózsa György út – Újpest-Központ állomások közötti vonalszakasz felújítására ugyanis 19,65 milliárd forint áll a BKV rendelkezésére, de az ajánlatok bontásakor kiderült, hogy ez nem elég, mert mind az öt pályázó ennél drágábban végezné el a munkát.
A nyáron kiírt tenderen ajánlatot tett a ZÁÉV, a Swietelsky, a Strabag, a KÉSZ Zrt. és az A-Híd Zrt. is.
A beruházást EU-s pénzből, az IKOP-projektből finanszírozná a BKV, és igazán időszerű lenne végre elkezdeni, mert már szinte naponta gyullad ki, füstöl be és áll le a 3-as metró.
Erdélyi Katalin
|
[
"BKV"
] |
[
"KÉSZ Zrt.",
"A-Híd Zrt."
] |
|
2012. 11. 13., 11:42
Utolsó módosítás:2012. 11. 13., 12:02
Jogerősen fejenként százezer forintra büntették az LMP képviselőit és aktivistáit a Közgép bejáratánál rendezett nyári akciójuk miatt. A bírósági határozatot még nem mindenki kapta meg, de folyamatosan születnek a jogerős határozatok - mondta a párt frakcióvezetője, Jávor Benedek kedden sajtótájékoztatón.
Az LMP-sek egy része nem akarja ezt a pénzt befizetni, mert szerintük az csak visszacsorogna abba a korrupt rendszerbe, ami ellen tiltakoztak, így a közmunkát választják. Szabó Rebeka, az LMP egyik országgyûlési képviselője már jelentkezett is közmunkára, és mivel biológus, a hivatalban a Magyar Természettudományi Múzeumhoz osztották be, ahol teremőri munkát kell végeznie. Azt mondta, hogy összesen 15 napon kell nyolc órát dolgoznia, és ezt a képviselői munkája mellett igyekszik majd hétvégéken letudni.
Jávor Benedek azt mondta, hogy sok LMP-s családi vagy munkahelyi problémák miatt nem tudja a közmunkát ledolgozni, ezért azok anyagi támogatását kérik, akik fontosnak tartják a korrupció elleni harcot. A párt honlapján folyamatosan nyomon lehet majd követni, hogy kit milyen közmunkára osztanak be.
Az LMP politikusai és aktivistái júliusban demonstráltak a számos állami megrendelésen dolgozó és szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező építőipari cég, a Közgép udvarán. A résztvevők összeláncolták magukat, hogy így tiltakozzanak azért, mert szerintük fideszes oligarchák irányítják az országot. A tüntetők két nagy molinót is kinyitottak, az egyikre az volt írva, hogy "Nem leszünk Simicska-gyarmat", a másikra pedig az, hogy "Itt tûnik el a pénzed". A tüntetők között kilenc országgyûlési képviselő is ült, köztük Jávor Benedek frakcióvezető, Karácsony Gergely, Szabó Rebeka és Scheiring Gábor is.
A rendőrség felszólítására nem hagyták el a területet, ezért 26 embert előállítottak. Az ülődemonstráció résztvevőit végül fejenként 100 ezer forintra büntették meg, mert a rendőrség szerint szabálysértést követtek el azzal, hogy egy magáncég területén "be nem jelentett" demonstráción vettek részt, és a területet többszöri rendőri felszólításra sem hagyták el. Az LMP vitatta a büntetést.
|
[
"Közgép"
] |
[
"Magyar Természettudományi Múzeum"
] |
Több mint fél éve tudhatta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, hogy a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszerének elszámolásából naponta majdnem egymillió forint tűnik el, mégsem tett semmit – derült ki abból a lapunk birtokába került levélből, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Schwezoff Dávid írt a közgyűlés tagjainak.
A levél szerint a körülbelül kétszázmilliós éves hiányra ugyanis rámutatott az a jelentés, amely a BZSH-Mazsihisz gazdasági átvilágítása nyomán készült el idén márciusban. Megkerestük az ügyben Heisler Andrást, aki tagadta, hogy tudott volna arról, hogy évente kétszázmillió tűnt el a beléptetési rendszeren keresztül.
– Ha lett volna ilyen, akkor azonnal léptünk volna. Ilyen számítást azonban sem az átvilágítás, sem a számvizsgáló bizottsági jelentés, sem a Mazsihisz ügyvezetője nem jelzett. Jó kapus árnyékra nem vetődik – fogalmazott Heisler.
A BZSH ügyvezető igazgatója által a közgyűlés tagjainak elküldött levélből ugyanakkor egészen más kép rajzolódik ki. Schwezoff emlékeztette a címzetteket arra a különös helyzetre, hogy bár az átvilágítás több mint húszmillió forintjába került a hitközségnek – és mind a BZSH, mind a Mazsihisz vonatkozásában súlyos szabálytalanságokat tárt fel –, megállapításaival a Mazsihisz vezetősége a BZSH ügyvezető igazgatójának többszöri jelzése ellenére sem kezdett semmit. Ráadásul Zoltai Gusztávnak, a BZSH és a Mazsihisz akkori ügyvezető igazgatójának áprilisi lemondása után titkosították a vizsgálatról készült több mint 250 oldalas jelentést.
Schwezoff levélben rámutatott arra is, hogy az általa benyújtott stratégiai és marketingterv tartalmazza a visszaélések megszüntetését, s azt a BZSH elöljárósága egyhangúlag elfogadta.
Annak ellenére szavazták meg, hogy a Mazsihisz vezetősége nyomást gyakorolt rájuk. A dokumentum szerint egy október 3-i elöljárósági ülésen készült hangfelvétel alapján Heisler András például egyenesen casus bellinek nevezte az egybegyűlteknek a tervezet elfogadását, és azzal fenyegetőzött, hogy a médiához fordul.
Ismert, Schwezoff Dávid október 31-én tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszere ügyében. A BZSH által kiadott közleményben a szervezet hangsúlyozta, remélik, a nyomozás is hozzásegíti a BZSH-t, hogy tiszta, átlátható gazdálkodásával a budapesti zsidóság vallási szervezeteként jobban koncentrálhasson a hitélet gyakorlására. A BZSH a híradások szerint ugyanazon a napon bontotta fel a szerződését a Vadas Vera által vezetett, a zsinagóga beléptetési rendszerét működtető Aviv Travel Kft.-vel.
Schwezoff lépései nagy felháborodást váltottak ki a Mazsihisz vezetőinek körében. Heisler az ATV-ben úgy fogalmazott, hogy az egyetlen helyes lépés Schwezoff számára, ha visszavonja a feljelentést, majd távozik posztjáról. Elismerte ugyanakkor, "elképzelhető, hogy a feljelentésben valós adatok szerepelnek".
A BZSH és a Mazsihisz között egyre jobban kiéleződő ellentétek egyik kritikus pontja a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amelynek felújítására 2,7 milliárd forintot szán a kormány. Schwezoff Dávid szerint a zsinagóga felújításának ügyében nem a Mazsihisznek, hanem a BZSH-nak kellene tárgyalnia a kormánnyal.
|
[
"Budapesti Zsidó Hitközség",
"Mazsihisz"
] |
[
"Aviv Travel Kft.",
"Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége"
] |
Az EU a falusi turizmust úgy (is) támogatja, hogy szálláshelyek kialakítására ad vissza nem térítendő pénzt, akár több tízmilliót, akár egy érdektelen törpefaluba is
Az így épített házakat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni, utána a pályázati nyertesnek van egy bármire felhasználható, részben közpénzből készült ingatlana.
Az izsáki polgármester dupla botránya után megnéztük az elérhető pályázati eredményeket.
A nyertesek között találni Fideszhez köthető embert, polgármestereket és családjaikat, de van államigazgatási dolgozó, állami cég munkatársa is.
Ez nem sért szabályt, talán nem is feltétlen etikátlan, de megmutatja, mennyi "könnyű pénz" vándorol a jól helyezkedőkhöz, illetve mennyire nem érdekli az EU-t, hogy milyen eredménye van a befektetéseinek.
Kétemeletes, szép, új sárga ház egy erdő közepén Karancsalján, előtte egy tábla hirdeti, hogy az unió segítségével újult meg az épület. Falusi szálláshelyként üzemel, 34 millió vissza nem térítendő pénzt adott rá az EU.
Most ezt a házat 53,5 millióért árulják. A tulajdonosa megkeresésünkre azt mondta, nem vált be az üzleti terv, nem hoz elég pénzt a minipanzió. Aki megveszi az épületet, annak az EU-s szabályok szerint még néhány évig szálláshelyként kell majd üzemeltetnie. Ő pedig – és ezt mi tesszük hozzá – beljebb van 34 millió közpénzzel.
Vagy egy másik példa: Sajóörösön egy ilyen, gyanúsan családi háznak tűnő épületet épített egy gyanúsan családi házas övezetben 25 milliós támogatással egy cég, amelynek 2013-14-ben a céginfó szerint 0 forint volt a bevétele. A "vendégháznak" máshol nincs nyoma a neten, a megadott telefont pedig senki nem vette fel, amikor hívtuk.
Mindez az izsáki polgármester ügyével együtt tökéletesen megmutatja, hogy miért jó biznisz az EU-s szálláshelypályázat.
Az elnyert pénzből felújított-felépített házat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni (e-kassza nélkül egyébként), ezt hívják fenntartási időszaknak. A tulajdonos persze ekkor is használhatja, kiadhatja ismerősöknek, panzióként eladhatja. De ha megtartja, utána azt csinál vele, amit akar. Ha úgy gondolja, beköltözik, vagy családi házként adja el. És semmi sem kényszeríti rá, hogy nyereséges, vagy akár csak nullszaldós legyen a részben közpénzből épült kis panziója.
Fontos emberek a pénzek közelében
Magyarországon összesen 96 olyan egyesület van, amely ezeket a szálláshely-pénzeket és egyéb pályázatokat összefogja. Megpróbáltuk átnézni az általul közölt információkat, hogy nagyjából képet kapjunk arról, kik és mire vettek fel milliókat, tízmilliókat szálláshely címén. Ez nem volt egyszerű, mert nincs egységes közzétételi formula, van, aki részletes excel-fájlokat tesz ki a honlapjára, más összefoglalót, és vannak, akiknél egyáltalán nem találtunk nyerteslistát. Az sem világos általában, hogy pontosan melyik évben volt a döntés.
Nagyjából 400 pályázati eredményt átfésülve azt találtuk, hogy
csaknem 30-at a helyi (ex)polgármester, alpolgármester, illetve az ő rokonaik nyertek el.
A gyűjtésünk szerint érintett polgármesterek a mostani és az előző ciklusból nagyrészt függetlenek, de fideszesek is vannak köztük. Nyert például
Edelény városi Fidesz-alelnökének, Lak polgármesterének felesége 35 milliót
Jászapáti fideszes exalpolgármestere, jelenlegi képviselője 5 milliót
Rózsafa fideszes polgármestere 20 milliót,
Salgótarján volt fideszes alpolgármestere 7,3 milliót
Nagyharsány fideszes polgármesterének felesége 22 milliót
Jászboldogháza fideszes polgármestere 5 milliót
Napkor fideszes polgármesterének öccse 35 milliót
Csincse fideszes polgármestere 18 milliót
Megtaláltuk Daher Pierre fideszes exképviselő feleségét is a listán 35 millióval
És persze Mondok József izsáki polgármester két háza is ide tartozik.
Nem politikus ugyan, de eszerint a kiadvány szerint 34 millió forintos támogatással csinált vendégházat a horvát határ mellett
a Puskás Akadémiával és a Videotonnal együttműködési megállapodást kötő székesfehérvári sporttagozatos iskola igazgatónője.
(Itt olvashat az együttműködésről, az iskola honlapja szerint azóta már más az igazgató.)
Találtunk olyan pályázatot is, amelyet az illetékes megyei kormányhivatal dolgozója, az állami Szerencsejáték Zrt. munkatársa, vagy egy helyi körjegyző nyert. Vélhetően egyikük sem maga üzemelteti a szálláshelyet öt éven át.
És ezek csak azok a történetek, amelyeknél a pályázatok rövid google-kereséssel egy helyben ismert emberhez köthetők, nincs köztük például a HVG által megírt szuhai ház sztorija, amely szerint a szálláshelyre kapott EU-s pénz közvetett módon Szabó Zsolt államtitkár közelébe vándorolt.
A nyertesek közül sok érintett politikust megkerestünk. Volt köztük, aki végül nem élt a támogatással, például Rózsafa fideszes polgármestere, vagy Mátraszele független vezetője, aki azt is fontosnak tartotta hozzátenni a válaszához, hogy "büszke vagyok arra, hogy 1990 óta (...) a választók bizalma töretlen személyem iránt, mint ahogy arra is, hogy a végzettségem nem gázszerelő". A többiek nagy általánosságban azt mondták, szabályosan jártak és járnak el, a házak valóban szálláshelyként működnek.
Volt olyan is, akit napokon át nem értünk el telefonon, ami egy szálláshelyét kiadni akaró tulajdonosnál minimum furcsa, és sokan aztán írásos megkeresésünkre sem válaszoltak.
Nyilván az kapta meg, aki megfelelt
Fenyvesi Gábor Salgótarján fideszes alpolgármestere volt 2014-ig, jelenleg egy helyi újságnál dolgozik. Ő is nyert 7,3 milliót, éppen az "átmeneti időszakban", azaz a tisztségéből való távozása előtt fél évvel. Azt mondta, egy régi családi ingatlant újított fel, és azért látott lehetőséget a pályázatban, mert Salgótarjánban és környékén nincs hotel, csak ilyen vendégházak. Most nem lehet nála megszállni, mert felázott a ház, csak tavaszra nyit ki, tette hozzá. Azt is mondta, hogy ezek a vendégházak családi házként nem működtethetők, mert alkalmatlanná teszi őket rá az elosztásuk, a fürdőszobázott helyiségek, a külön mosókonyharész vagy a "tisztaruha" tároló. Ha be akar költözni valaki, belülről szét kell verni és vissza kell alakítani.
Edelény városi Fidesz-alelnökének, Garai Bertalannak a felesége, Garainé Bajnok Ildikó nyert Edelényben 34,7 millió forintot, ami 65 százalékos támogatottságot jelentett. Ebből építettek házat egy külterületi telkükre. Megkeresésünkre azt mondta, igaz, hogy a férje politikus, de a pályázatot ő adta be, és első körben nem is nyert, csak amikor maradt még pénz, amit szétosztottak. Azt mondta, korai lenne még megmondani, lehet-e nyereséges a vendégház, "nyáron van olyan hétvége, hogy teltház van". Hogy öt év múlva mi lesz? "Ha a jóisten éltet minket, szeretném akkor is szálláshelyként üzemeltetni", mondta.
Sajósenyén egy olyan cég kapott 34 milliót, amit a független polgármester, és veje, az alpolgármester visz. Az alpolgármester, Kendrovszki Sándor azt mondta, évi 60-80 vendégéjszakát tudnak eladni, ezzel elmondása szerint havi 60-70 ezret hoz a ház, amire 35 milliót nyertek, és aminek nincs rezsije, mert egy 10 milliós napelem-rendszert is építettek bele. Az elnyert pénzhez egyébként még 40 százalék önerőt hozzá kellett tenniük, így összességében egy nagyjából 50 milliós házat építettek. Kendrovszki hangsúlyozta, hogy nem volt ráhatásuk a pályázatra, a polgármesterség pedig az ilyen kis falvakban társadalmi munkának nevezhető. Ők első körben nem is kerültek be a támogatottak közé, tartalék listáról nyertek, miután sok beruházás elmaradt.
Borsodszirákon a független polgármester felesége, Tóthné Madarasi Anikó nyert 35 milliót. Azt mondta, bárki pályázhatott, és nyilván az kapta meg, aki megfelelt. "Vadásztatunk, vannak vendégeink", mondta.
Gönczi Edina Éva az átányi független polgármester, a helyi Leader-bizottság felügyelőbizottsági elnökének, Gönczi Mihálynak a lánya. Ő is nyert 8 milliót, a szálláshoz megadott telefonszámon az édesanyját értük el, aki a polgármesterhez irányított. Azt mondta, a Leader-döntésekben nem vesz részt, és nem ok nélkül pályáztak, ugyanis a Tisza-tó 15 kilométerre van, tavasztól őszig vannak vendégeik. Hozzátette, "jól el vannak eresztve, nem szorulnak rá, hogy így gyarapítsák a vagyonukat". Azt is mondta, hogy amennyit nyertek, annyit rá is kellett költeni.
Üzleti alapon? Kizárt!
Több olyan támogatásba is belefutottunk, hogy egy párszáz fős településen épült 20-30 milliós támogatással vendégház. Hogy mennyire "jó" biznisz tisztán üzleti alapon nyereségesen üzemeltetni az ilyen falusi szálláshelyeket, arra jó példa az a cég, amely éppen ezzel próbálkozik. A Tőzike Ház Kft. az osztrák határ melletti Csáfordjánosfán nyert 15 milliót, amihez még legalább ugyanennyit hozzátett. A felépített épületben Ausztriába dolgozni átjáró munkások bérelnek szobát, illetve nyáron néha-néha családok is kiveszik.
Állandó bérlők nélkül nem lehet nyereségesen üzemeltetni egy ilyet,
mondta lapunknak Pusker Zsolt, a cég értékesítője. Hozzátette: még egyszer nem vennék fel a támogatást, ha üzleti alapon nézik az egész projektet, annyi vele a macera és ahhoz képest olyan keveset hoz. Ők egyébként kétszer kaptak EU-s ellenőrzést eddig, az előírásokról pedig azt mondta: emelkedő tendenciát kellett produkálni a kiadásban.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon ez a vállalkozás mennyiben emeli a magyarországi falusi turizmust, vagyis egybevág-e az EU eredeti szándékával, azt mondta,
Isten tudja.
Mint ahogy az is kérdés, az mennyire segíti a falusi turizmust, hogy például a bikali Puchner kastélyszálló egyik munkatársa is nyert, és a házat a Puchner dolgozóinak adja ki gyakorlatilag munkásszállásként.
Megkerestük a beruházások ellenőrzését végző Magyar Államkincstárt. Kérdésünkre azt írták, a beruházások befejezésekor mindig ellenőrzik, hogy szabályosan ment-e minden. Később is van joguk utólagos és rendkívüli helyszíni ellenőrzésre, ilyenből 2010 óta összesen 68 volt, melyek közül 34 beruházás szólt részben vagy egészben falusi vagy egyéb szálláshely kialakításáról, illetve fejlesztéséről.
A 2010-2015 között vizsgált kereskedelmi szálláshelyek esetében az ellenőrzések nem tártak fel olyan szabálytalanságot,amely pénzügyi következménnyel járt volna,
írták. A 2016-ban lefolytatott utólagos ellenőrzések jegyzőkönyveinek feldolgozása pedig még nem zárult le, tették hozzá.
A falusi turizmus egyébként nem megy rosszul: A 2015-ös 470 ezres vendégszám után tavaly legalább félmillióan fordultak már meg hivatalosan jegyzett vidéki magánszálláshelyeken, közölte még októberben a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének országos alelnöke.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Szerencsejáték Zrt.",
"Tőzike Ház Kft.",
"Puskás Akadémia",
"Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége",
"Magyar Államkincstár"
] |
Nekem hiszel, vagy a szemednek? A viccbeli hűtlen férj kérdése juthat eszünkbe, amikor a hazai végrehajtó szakma vezetéséről feltesszük a kérdést: az ártatlanság vélelme a fontosabb, vagy joggal feltételezzük, hogy nem mentek tisztán a dolgok a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (MBVK)? Hiszen Schadl György elnök ügyeiről a 444.hu cikksorozata révén naponta új részleteket ismerhetünk meg.
Az MBVK-nál minden változatlan
Álnaiv a kérdés, hiszen tényleg izgalmasabbnál izgalmasabb, egyben sötétebbnél sötétebb részleteket közöl a sajtó a lehallgatási jegyzőkönyvekből.
Ugyanakkor az MBVK-t továbbra is ugyanaz a vezetés irányítja, mint korábban és a végrehajtói kör zöme is vagy közvetlenül, vagy helyetteseken keresztül, de működteti az irodáját, és mindenki vígan termeli a bevételeket.
A vezető hazai végrehajtókra rálátó kollégáik szerint eltérőek a státuszok, vannak, akik teljesen ártatlanok, tisztességesen végezték eddig is a dolgukat, van, aki lábpereccel, de szabadon lehet, van, akinek három kisgyermeke van, ezért lehet otthon, de akad olyan is, aki "együttműködött a hatóságokkal".
Mindenesetre maga Schadl továbbra is előzetes letartóztatásban van (az ügy másik kulcsfigurája, Völner Pál államtitkár szabadlábon védekezhet), zajlik a nyomozás, és a Schadllal kapcsolatba lépő különböző emberek tettei miatt is belső vizsgálatok indultak (lásd cikkünk végét)
Újabb pályázat
Van azonban egy döbbenetes vonulata az ügynek. Maga az MBVK továbbra sem reagál újságírói megkeresésekre, és ugyanazok az emberek, akik korábban vezetőként dolgoztak ebben a döbbenetes rendszerben, új pályázatokat írnak ki, illetve ellenőrzéseket végeznek.
Nemrég például megjelent az MBVK oldalán, hogy 35 új végrehajtót pályáztatnak, az aláíró az a dr. Takács Katalin hivatalvezető, aki Schadl alatt is hivatalvezető volt, és aki korábban az MBVK honlapja szerint rendre együtt nevezett ki az elnökkel olyan végrehajtókat, akik azóta megbuktak a korrupciós mechanizmus miatt.
Mint ismeretes a korrupciós hálózat fő bevétele az volt, hogy a kinevezésekért soktízmilliós sápot szedtek. Ahogy több végrehajtó is elpanaszolta a Telexnek "nálunk nem változott semmi."
Közgyűlésre várva
Pedig a lehetőség adott, vagyis a végrehajtók összehívhatnák a közgyűlést, egymás között mindenki azt mondja, hogy aláírna egy ilyen kezdeményezést, de ahogy egyik forrásunk mondta,
"hátulról mindenki pofázik az elégedetlenségről, mindenkinek vannak sérelmei, de nincs egy olyan zászlóvivő, aki a tisztújítás élére állna.
Pedig állítólag van ember, aki vállalná, de a folyamat mégsem indul el, van, aki szerint lustaságból, mindenki a másikra vár, más szerint senki nem meri elindítani a folyamatot, pedig nem kéne mindig felülről várni a megoldást, működhetnénk demokratikusan, de nincs senkiben bátorság.
Ahogy a végrehajtók mesélik, meglepő módon magának a felügyelő hivatalnak, vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyelő Hatóságának nincs joga a közgyűlés összehívására, de közgyűlést hívhatna össze
a kar elnöke saját hatáskörben
a kar elnöke a kar tagjai egyötödének kezdeményezésére (ez most 36 végrehajtó aláírását igényelné),
a miniszteri biztos, illetve
a bíróság a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Ellenőrzések
Amíg azonban nincsen változás, addig félő, hogy ugyanolyan mondvacsinált indokokkal veszik majd el a körzeteket azoktól, akik nem csókosak, és azt is csak remélni lehet, hogy az új területeket nem a barátok, exkollégák, családtagok és a tejelők kapják, mint korábban.
Ahogy egyik forrásunk mesélte, korábban előfordult olyan, hogy az egyik legtapasztaltabb, évtizedes végrehajtó múlttal rendelkező végrehajtótól azért vették el a körzetét, mert nem tudta igazolni, hogy igazolta a hallgatói jogviszonyát.
Vagyis az illető járt jogi egyetemre, de az MBVK-hoz nem érkezett be ez az igazolás, hiánypótlási lehetőséget pedig nem kapott a végrehajtó.
Abban most megoszlott a forrásaink véleménye, hogy mennyire erős most az ilyen célzott ellenőrzés (korábban arra volt sok panasz, hogy aki fizetett, az megúszta az ellenőrzéseket, aki nem, annál szigorú ellenőrzések veszélyeztették a végrehajtói praxis folytathatóságát).
Volt forrásunk, aki ismét ilyen ellenőrzési nyomásra, szelekcióra panaszkodott. Más azt mondta, hogy mivel a szabálytalanságok általában az ingatlanárverésekkel voltak kapcsolatosak, az volt a kritikus pont, de az elmúlt időszakban ilyenek nem voltak (hiszen a hitelmoratórium és a kilakoltatási moratórium ezt megakadályozta), így most kevesebb a fegyelmi.
Eközben Schadlék: Városmajor 74.
Különösen groteszknek érzi egy forrásunk, hogy miközben Schadl György előzetes letartóztatásban áll, a hozzá kapcsolható bizalmi kör azóta is folyamatosan naponta milliókkal gazdagodik.
Természetesen az egyes végrehajtói irodák valós bevételeibe, vagy abba, hogy ki kivel van szoros baráti kapcsolatban nem látunk bele, az Optenben pedig 2020-as bevételi adatok vannak még csak, de ez alapján számolgattunk és kiválasztottunk egy kört ennek alátámasztására.
Korábbi cikkünkben már említettünk egy fontos lakcímet:
1122, Budapest, Városmajor utca 74.
Városmajor utca 74. – Fotó: Rostás Bianka / Telex
Ez a cím volt bizonyos időszakokban a hivatalos lakcíme Schadl Györgynek és Schadl-Baranyai Helgának, vagyis a feleségének, működik itt hozzájuk kapcsolható vállalkozás, és itt van végrehajtói irodája három további végrehajtónak is
Petris Csabának (Schadl korábbi helyettesének),
Jeney Orsolyának, aki korábban államtitkár-helyettesként a szakmai terület felelőse volt, ma már az MBVK egyik vezetője. A nyomozati anyagokban is szerepel a neve, a 444.hu itt írt róla,
illetve Majorosi Eszternek.
2020-ban
a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Iroda 356 millió forintos bevételt ért el, Schadl akadályoztatása miatt most a felesége helyettesíti,
a gödöllői Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda 357 millió forintos forgalmat ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő Majorosi Eszter Végrehajtó Irodája 129 millió forint,
a Városmajor utca 74-ben működő Jeney Orsolya Végrehajtó Irodája 117 milliós forintot ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő dr. Petris Csaba Végrehajtó Irodája 317 millió forintos forgalmat realizált,
Petris Csaba ezen kívül Szigetszentmiklóson Forrai Miklós (374 milliós körzet) és Budapesten Katona Csaba (223 milliós) körzetében is helyetteseként is visz területet,
Jeney Orsolya pedig Szamosi István (176 millió forintos) helyén is helyettes.
Ez csak az első réteg, mert az irodákból kikerült további végrehajtó-helyettesek jelenleg az ország több pontján is helyettesítenek, őket most nem összesítettük.
Ha a 2020-as bevételekből indulunk ki, akkor a Városmajor utca 74-hez kapcsolódó végrehajtói kör évi 2 milliárd forintos végrehajtói bevételt fed le, ez több mint napi 5 millió forintos bevétel.
Ezek mind nagyon jó körzetek, igaz természetesen most, amikor a hitelmoratóriumban nincsen felmondott hitelszerződés, vagy kilakoltatás, vélhetően valamivel kevesebb bevételt termelnek, de azért a bázisnak meghatározott 2020 is már részben ilyen év volt.
És ami már elindult
Közben azért zajlanak már vizsgálatok is. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a Mi Hazánkkal közölt súlyos részleteket. A dékán nyilatkozatában elhangzott, hogy Völner Pál, a korrupciós ügybe belebukott fideszes államtitkár többször is érdeklődött, hogy a Pécsre járó végrehajtóknak van-e esélye lediplomázni. Mielőtt ezt valamilyen "kedves aggódásnak" gondolnánk, korábbi cikkünkben mi azt is bemutattuk, hogy azon végrehajtóktól, akiknek ez az esélyük már megszűnt, előzetesen igyekezték elvenni a végrehajtói területeiket.
Aztán kiderült, hogy Pécsen, ha Schadl kérte, akár személyes közreműködés nélkül is lehetett vizsgázni, a kérdéses ügyekben hivatásetikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel, ezért a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít.
Szintén vizsgálat indult az Országos Bírósági Hivatalnál, a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő kerületi bíróságokon, ebben azt vizsgálják, hogy Schadl György milyen formában és hogyan tett bejelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezetője ellen, és a bejelentését hogyan vizsgálták ki. A vizsgálat január 31-én hétfőn indul és március 31-ig le kell zárni, a jelentést pedig április 15-ig kell elkészíteni.
Schadl György ugyanis egy bíró kicsinálásával is megpróbálkozott, és ebben a Fővárosi Törvényszék elnökének, Tatár-Kis Péternek a segítségét kérte.
Politikai kereszttűzben
A végrehajtók egymás között azt kérdezgetik, hogy vajon a botrány milyen mélységig söpör végig a szakmájukon? Van-e igény arra, hogy minden felelősnek az érintettségét feltárják, vagy néhány meghatározó szereplő lebuktatása után azért a szakma működőképességének a fenntartása miatt megáll a feltárás?
Ahogy egyikük mondta
|
[
"Pécsi Tudományegyetem",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] |
[
"Szabályozott Tevékenységek Felügyelő Hatósága",
"Mi Haza",
"Majorosi Eszter Végrehajtó Iroda",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"dr. Petris Csaba Végrehajtó Iroda",
"Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara",
"Schadl és Társa Végrehajtó Iroda",
"Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda",
"Jeney Orsolya Végrehajtó Iroda",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
Továbbra is jár az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György (MSZP) erzsébetvárosi polgármesternek az alapilletménye az önkormányzattól; a VII. kerületi képviselő-testület pénteki ülésén ugyanis 10 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett elutasította azt a fideszes indítványt, hogy a polgármester alapilletményének kifizetését függesszék fel, költségátalányát pedig vonják meg.
Az indítvány ellen szavazók elsősorban a jogszabályi háttér hiányosságával indokolták döntésüket. Mint mondták, nem tudni, ki jogosult megszüntetni, felfüggeszteni a kifizetést. A képviselők ugyanilyen arányban utasították el azt a fideszes módosító indítványt is, hogy a testület kérje fel Hunvald Györgyöt a mandátumáról való lemondásra.
A polgármester költségátalányával kapcsolatban Gergely József MSZP-s alpolgármester emlékeztetett: Hunvald György saját kezűleg írt nyilatkozatában már korábban kifejezte, hogy a részére megállapított költségátalányt nem kívánja felvenni, és kérte, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás jogerős befejezéséig ez az összeg az önkormányzat által nyitott letéti számlára kerüljön. Gergely József közölte: a polgármester jelenleg nettó 300 forintos illetményt kap, mást nem.
A testület pénteki ülésén elsőként Gergely József három részből álló határozati javaslatáról szavazott. A képviselők 11 igen, 10 nem és 2 tartózkodás mellett elutasították az indítvány azon pontját, amely szerint Hunvald György illetményének szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről jogszabályi háttér hiányában nem áll módjában dönteni jelenleg a testületnek.
Azt a pontot azonban elfogadták, amely rögzíti: addig, amíg jogszabály másként nem rendelkezik róla, Hunvald György költségátalánya letéti számlára kerül. Ugyancsak támogatták a javaslat azon részét, amely szerint, ha az Országgyűlés törvényt alkot az ügyben, azután az alpolgármesternek annak megfelelő előterjesztést kell készítenie a testület számára.
Ezután utasították el a Fidesz indítványát, illetve egy másik frakció kezdeményezését arról, hogy az alapilletményt is letétbe folyósítsák. Az indítványok vitájában Gergely József többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben két parlamenti frakció, az MSZP és a Fidesz is nyújtott be egy-egy javaslatot az Országgyűlésnek, és ha ezek közül valamelyiket elfogadja majd a Ház, akkor az erzsébetvárosi testület azt végrehajtja.
Vattamány Zsolt, a Fidesz VII. kerületi frakcióvezetője a vitában úgy fogalmazott, "önök ezt a problémát nem akarják megoldani (...), körmük szakadtáig harcolnak Hunvald György juttatásaiért". Bán Imre MSZP-s frakcióvezető arra emlékeztetett, hogy VII. kerületi önkormányzati képviselőként Deutsch Tamás (Fidesz) nem járt be egy éven keresztül a testületi ülésekre. Hahn György MSZP-s képviselő arról érdeklődött, mi a helyzet Gál György juttatásával, aki VII. kerületi SZDSZ-es önkormányzati képviselőként került ugyancsak előzetes letartóztatásba.
Azzal kapcsolatban, hogy Lamperth Mónika MSZP-elnökhelyettes szerint nem jár fizetés Hunvald Györgynek, Gergely József a szavazások után újságíróknak azt mondta: "Lamperth Mónika nyilván segítő szándékkal mondta el véleményét. Mint volt miniszter nagyon jól tudja, hogy egy határozatnak jogszabályon kell alapulnia. Azt a jogszabályhelyet nem jelölte meg, ami alapján kellene". Hozzátette: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter három hete nem válaszol arra a kérdésre, kinek van intézkedési joga az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy ha megérkezik Draskovics Tibortól a válasz arra, ki függesztheti fel az illetményt, ezt megteszik-e, azt mondta: természetesen, amennyiben ez a testület feladata, napirendre veszik. Vattamány Zsolt újságíróknak úgy fogalmazott, "ez az egész egy komédia". A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: az IRM leírta, hogy nem jár az előzetes letartóztatásban lévő polgármesternek fizetés. Elmondta, ő nem látta azt a papírt, amelyben Hunvald György lemondott a költségátalányáról.
Vattamány Zsolt szeptember 20-án azt közölte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György számára február 10. óta – amióta nem jár be a munkahelyére – az önkormányzat havi 742.560 forint juttatást adott.
Hunvald Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség egyebek mellett hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítja, amelyeket bűnszervezetben követett el. Ezekért a bűncselekményekért a törvény szerint akár 20 éves szabadságvesztés is kiszabható.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Könyv szerinti értéküknél jóval drágábban vettek ingatlanokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai a Wallis-csoporthoz tartozó Wing Zrt.-től – tudta meg a Világgazdaság. Az eredetileg 5,68 milliárd forinton nyilvántartott Millenáris Irodaház Classicért közel 40 százalékkal adtak többet, 7,93 milliárdot, a Millenáris Irodaház Avantgarde-ért annak 998 milliós könyv szerinti értékének több mint a dupláját, 2,11 milliárdot szurkolták le, míg a Széll Kálmán téri egykori postaszékházat – újdonsült nevén Buda Palotát – csaknem 83 százalékkal magasabb áron, 6,45 milliárdért vásárolták meg. Utóbbinál ráadásul több mint félmilliárd sorsa nem világos. Legalábbis annak alapján, hogy az MNB-alapítványok közel 268 milliárdos vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Fekete Zoltán e tranzakció június közepi bejelentésekor azt közölte, hogy a Buda Palota – felújításra előkészítve – 22,3 millió euróért, azaz 7 milliárd forintért került az alapítványok tulajdonába.
fotó: MW
A könyv szerintinél jóval magasabb értékű alapítványi ingatlanvásárlások ténye a napokban került nyilvánosságra azokból a cégbírósági dokumentumokból, amelyek szerint a három fenti ingatlant tartalmazó vállalkozás november 30-ával három, az Optima tulajdonában lévő MNB-alapítványi cégbe olvad. A Millenáris Irodaház Classicot kezelő Millenáris Irodaház Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft. az Optimum-Alfa Ingatlanbefektetési Kft.-ben, a Millenáris Irodaház Avantgarde-ot menedzselő WPR Omega Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft.-ben, míg a Buda Palota Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.-ben folytatja "pályafutását".
|
[
"Optima Befektetési Zrt.",
"Optimum-Alfa Ingatlanbefektetési Kft.",
"Wing Zrt.",
"Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.",
"Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft."
] |
[
"Millenáris Irodaház Classico",
"WPR Omega Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Millenáris Irodaház Classic",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Millenáris Irodaház Avantgarde",
"Buda Palota Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Buda Palota",
"Millenáris Irodaház Avantgarde-",
"Millenáris Irodaház Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft."
] |
Fotó: NIF
A Duna Aszfalt építheti meg a Paks és Kalocsa közé tervezett új Duna-hidat, méghozzá közel 92 milliárd forintért, amivel ez lesz Magyarország történetének legdrágább ilyen építménye. A gigaprojektre kiírt közbeszerzésen kedden hirdettek eredményt, és bár a közzétett dokumentumból a szokottnál kevesebb részlet derül ki, az biztos, hogy a két részre szedett beruházást teljes egészében Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa, Szíjj László cége nyerte el.
Néhány kilométernyi út is épül
Maga a projekt valójában nem csak az 1,1 kilométeres híd kivitelezését takarja, ennél jóval komplexebb. A fejlesztéssel ugyanis Kalocsa 512-es jelű nyugati elkerülő útját kötik össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. Ehhez nem csak a híd hiányzik, hanem nagyjából 13 kilométernyi út is. Ez volt a közbeszerzés első része, amit egy 76,95 milliárd forintos ajánlattal nyert el a Duna Aszfalt.
A tender másik eleme egy erre az új útra merőleges másik aszfaltcsík kivitelezéséről szólt, amely Gerjent és Paksot fogja összekötni szintén kétszer egy sávon. Ez valamivel rövidebb, 11,2 kilométeres, és hidat sem kell hozzá építeni, így nem meglepő módon sokkal olcsóbb is lesz: ezt 14,96 milliárdos ajánlattal nyerte a Duna Aszfalt.
A közbeszerzésen Szíjj László cége mellett egyetlen piaci szereplő volt, amely mind a két részre érvényes ajánlatot adott le, az SDD Konzorcium. A Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta csoportosulás azonban a nagyobb munkát közel nyolcvan, a kisebbet pedig valamivel több, mint 16 milliárd forintért vállalata volna csak el. A Duna Aszfalton és az SDD-n kívül a Duna-híd építésére az A-Híd pályázott még, a Gerjen és Paks közötti útra pedig a Strabag, de ők is jóval drágább ajánlatot adtak a végső győztesnél.
Két év múlva lehet kész
A Paks-Kalocsa híd építését még 2015-ben jelentette be egy kormányzati sajtótájékoztatón Lázár János, aki akkor a Miniszterelnökséget vezette. A miniszter a beruházást a paksi atomerőmű bővítésével indokolta, mondván így a Bács-Kiskun megyében élők is hatékonyan részt tudnak venni a 4000 milliárdos projektben.
Ebből a szempontból egyébként tényleg indokolt az új híd, hiszen Paks II. építése jó ideig biztosan rengeteg embernek ad majd munkát, ebbe pedig logikusnak tűnt bevonni a Duna keleti oldalán élőket is. Hosszabb távon azonban már nem ennyire egyértelmű a kérdés. Nem véletlenül vetették fel többen is az öt évvel ezelőtti bejelentést követően szinte azonnal, hogy belátható távolságon belül északra és délre is van egy-egy híd a most épülőtől, ami feleslegessé teheti a beruházást. Ráadásul
ez a 92 milliárd szinte biztosan nincsen benne a paksi atomerőmű-bővítés 4000 milliárdjában,
hiszen a közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írta ki.
A Paks és Gerjen közötti út kivitelezésére egyébként két éve, míg az új híd megépítésére 40 hónapja lesz a Duna Aszfaltnak. A 92 milliárdos megbízás pedig még az állami megrendelésekkel elég jól kitömött cég számára is kifejezetten nagy falat.
A társaság teljes éves bevétele 2016-ban például ennek alig több, mint harmada volt, pedig akkor már átvette Simicska Lajos Közgépének a helyét. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2016 – uniós források visszaesése miatt – a Duna Aszfalt leggyengébb éve volt a közelmúltban, hiszen két évvel ezelőtt már jóval 100 milliárd feletti árbevételt hoztak össze.
Közélet Duna Aszfalt paks II Paks-Kalocsa Duna-híd Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Duna Aszfalt"
] |
[
"SDD Konzorcium",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Subterra-Raab Kft.",
"Pannon-Doprastav Kft.",
"Dömper Kft."
] |
Újabb közel 800 milliót kapott az MMA a művészjáradékokra
A kormány 780 millió forintos többletforrást biztosít a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) számára, amit a tavaly év végén megállapított művészjáradékra fordíthat majd a köztestület – jelent meg még a hétfői Magyar Közlönyben. Az MMA csütörtökön az MTI-n keresztül erősítette meg, hogy a közel 800 milliós pluszt 1300 művész havi járadékára fordítják.
A rendszeres juttatás bevezetéséről a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelet kifejezésére döntött az Országgyűlés 2017 végén, a támogatás január eleje óta igényelhető az MMA-nál. Az akadémia január végén arról számolt be, hogy alig egy hónap alatt csaknem 750 igénylés érkezett, amelyek közül nem egészen ötszázat hagytak jóvá.
A többletforrásról szóló hétfői kormányhatározat alapján sejthető volt, hogy mára ennél lényegesen több igényt bíráltak el pozitívan. Az MMA három nap elteltével meg is erősítette a gyanút, a távirati irodával csütörtökön közölték: "szeptembertől több mint 1300 fő részesül művészjáradékban, amelyre a kormány a 2018. évi központi költségvetésben 780 millió forint többletforrást biztosít."
Hangsúlyozták, "a többletforrásra az igénylések magas száma miatt volt szükség. Az MMA titkársága az idén beérkezett kérelmek alapján több mint 1300 fő részére biztosítja a törvényben meghatározott összeget."
A törvény értelmében a művészjáradék azon 65. életévüket betöltött személyek részére állapítható meg, akik törvényben meghatározott művészeti szakmai elismeréssel rendelkeznek és ezt igazolni tudják, valamint nem kapnak más – törvényben meghatározott – hasonló jellegű juttatást. A támogatás legkorábban március 1-től folyósítható, jelenlegi összege havi 121.125 forint.
Az MMA az idei 6,7 milliárd forintos költségvetése (igaz, kaptak még közel 4 milliárdot az egykori MÚOSZ-székház megvásárlására és felújítására is) jövőre 9,4 milliárdra emelkedik. Folyamatosan emelkedik a köztestület rendes és levelező tagjainak életjáradéka is, öt év alatt megduplázódott az összeg, 2022-re pedig eléri a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak havi apanázsát, vagyis 455 ezer forintot (levelező tagoknak 354 ezer). Mindezek mellett az MMA az elmúlt öt esztendőben megkapta a Műcsarnokot, Pesti Vigadót, a Budakeszi úti Hild-villát, a Budakeszi úti Ybl-villát, végül pedig az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló egykori MÚOSZ-székházat.
Az MMA-t megkerülhetetlen intézménnyé duzzasztó Fekete György tavaly köszönt le a köztestület éléről. A helyére, némi meglepetésre, a korábban esélytelen indulóként emlegetett Vashegyi György karmestert választották a szervezet októberi közgyűlésén. Az új elnök több megszólalásában is egyértelművé tette, a területfoglalás után az MMA immár a konszolidációban érdekelt.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon
|
[
"Magyar Művészeti Akadémia"
] |
[
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Magyar Közlöny",
"Pesti Vigadó"
] |
Szőke Gábor Miklós bronzból készült szobrát mától bárki megcsodálhatja, az alkotást a Magyar Nemzeti Bank rendelte Szőkétől közel 200 millió forintért.
Helyére emelték a 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú, Csodaszarvast ábrázoló bronzszobrot a Postapalota - új nevén: a Pénzmúzeum - kertjében. Szőke Gábor Miklós alkotása egy 6,5 méter magas, sziklát ábrázoló bronztalapzaton áll. Korábban a szobrász a Telexnek azt mondta, hogy a totemállat szőreit alkotó, tűzcsóvaszerű lemezeket egyenként polírozták fel kézzel, "az alatta lévő szikla saját anyagával patinázott bronz, zöld-barnás színe természetközeli, a földdel való kapcsolatot közvetíti. A Csodaszarvas agancsa tükörfényesre polírozott bronzöntvény. Klasszikus szobrászatban használt anyag, idővel patinásabb lesz, mivel egy természetes, élő anyag."
A szarvasokhoz - fogalmazott Szőke - minden kultúrában a remény kötődik, a magyarok számára pedig "egy önbizalmat adó totemállatról" van szó. "Emellett fényre utaló totem, ami az újjászületéshez és a téli napfordulóhoz is kapcsolódik". A szikla geometrikus formái utalások a Sándy Gyula által tervezett épület, a Postapalota art deco formavilágára.
Az alkotást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól 199,5 millió forintért, előzetes pályáztatás nélkül bízták rá a feladatot.
A jegybank ingatlanos cége, az MNB-Ingatlan Kft. megrendelésének része volt emellett az aranytömbökre emlékeztető elemekből formált mozdony is, amely már egy ideje megtekinthető a Széll Kálmán teret a Postapalotával összekötő aluljáróban. Ez egy 127 millió forintos megrendelés volt. Korábban ugyancsak az MNB számára készítette el az alkotó az Oroszlán-szoborcsoportját a Krisztina körúti egykori Telekom-székházba 470 millió forintért, és a harcoló medve és bika tőzsdei motívumokat is ugyanide készíti 197 millió forintért. A Telex kiszámolta, hogy a bank egymilliárd forint értékben rendelt eddig Szőkétől.
A szobrász készítette az agancsokból álló üdvözlő-kaput (gigantikus bőgő gímszarvasfejet) is a Vadászkiállításra, de talán a legismertebb munkája még mindig a Groupama Aréna előtt magasodó Fradi-sas.
Szőke Gábor Miklós favorit alkotója a NER-nek, de szakmai berkekben többen is éles kritikával illetik a munkásságát. Mélyi József művészettörténész számára például a totemállatokat ábrázoló szobrok "azt mutatják, hogy nem gondolunk semmit a korunkról, csupán felállítjuk nagyban a rég elkopott mitológiai szimbólumainkat." A Telexnek nyilatkozva übergiccsesnek nevezte Szőke munkáit. György Péter esztéta az alkotásokról pedig így nyilatkozott: "Az állatoknak van egy mitikus vagy kulturális kötődésük az emberi társadalomhoz – ez lehet gazdag, bonyolult és fontos. Szőke köztéri tárgyaiban semmi nyomát nem látom a tudásnak vagy kötődésnek, amely az ember-állat közti viszonyokat újradefiniálná, megkérdőjelezné vagy bármit kezdene velük".
Pólya Zsombor képzőművész úgy látja, hogy bár az alkotó kifejezetten kortárs szemlélettel viszonyul az anyaghasználathoz, de a koncepciójában gyermeteg és közhelyes marad.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"MNB-Ingatlan Kft."
] |
[] |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által meghirdetett, szerda éjjel zárult elektronikus árverésen 889,87 millió forintért kelt el Csopak közforgalmú kikötője – írja az MTI. Kollár József a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, az MNV Zrt. zárt rendszerében zajló licit lezárása után leghamarabb jövő hét elején derülhet ki, ki a nyertes ajánlattevő.
Ambrus Tibor, Csopak fideszes polgármestere az MTI-nek csütörtökön irreálisnak, értelmezhetetlenül magasnak nevezte a liciten kialakult végösszeget. A licitet nem várt érdeklődés kísérte, amit az is jól mutat, hogy az utolsó pillanatokban is folyamatosan egymásra ígért három licitáló – tette hozzá.
A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) – amely tavaly került a Magyar Turisztikai Ügynökség által kezelt állami többségi tulajdonba – reorganizációs tervében négy közforgalmú kikötő eladása szerepelt. A helyi tiltakozások nyomán a hajózási társaság felajánlotta az érintett önkormányzatoknak, hogy eladás helyett hosszú távra bérbe adja számukra a kikötőket. Hárman elfogadták az ajánlatot, Csopakkal azonban nem sikerült egyezségre jutni, ezért hirdették meg árverésen az ingatlant.
Ambrus Tibor elmondta,
a 2,8 ezer négyzetméteres terület egy közforgalom elől el nem zárható mólóból, és egy alig 2 ezer négyzetméteres, mintegy 50 méternyi partszakasszal rendelkező közparkból áll. Ezen a területen 2 százalékos a beépíthetőség, amit le is fed a kikötő pénztárépülete és vizesblokkja, a helyi építési szabály szerint a megengedett maximális beépítési magasság 4,5 méter. Az ingatlanhoz tartozó, 10-12 férőhelyes vitorláskikötő szerinte legfeljebb 20-30 férőhelyre bővíthető.
Emlékeztetett arra, hogy a BAHART-tal történt egyezkedések során mind a négy érintett önkormányzat felajánlotta, hogy megvásárolja az eladásra szánt kikötőjét az értékbecslők által megállapított legmagasabb áron, amely a kikiáltási ár alapjául is szolgált, de erre nem nyílt lehetőségük.
Ambrus Tibor sérelmezte, hogy míg a csopaki önkormányzat számára a közforgalmú kikötő fenntartásának kötelezettségével adták volna bérbe hosszú távra a kikötőt, a vitorláskikötő nélkül, addig a meghirdetett licit feltételei között már nem szerepel a közforgalmú kikötő üzemeltetése, csak a móló le nem zárhatósága.
Kollár József az MTI-nek azt mondta: a kikötő meghirdetése előtt Csopaktól semmiféle hivatalos írásos nyilatkozat, illetve ajánlat nem érkezett vásárlási szándékról.
Csopak polgármestere szeptemberben levében kérte a helyieket, hogy segítsenek megmenteni a vízparti területet:
|
[
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"MNV Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Az egyetem sokáig nem hozta nyilvánosságra, hogy kikből is áll az a bizottság, amelynek a Schmitt Pál elleni plágiumvádat ki kell vizsgálnia. Tóth Miklós dékán a most lezárult vizsgálat bejelentésekor azt nyilatkozta: azért van szükség rá, hogy a testület összetétele és munkája a jelentés elkészültéig titokban maradjon, hogy a tagok zavartalanul és pártatlanul dolgozhassanak.
A tagok kiválasztása ugyanakkor – a pártatlanság vélelmének elve ide vagy oda – valójában eleve kizárta az elfogulatlan döntéshozatalt.
A leginkább vitatható momentum az, hogy maga a dékán is részt vett a testület munkájában – információink szerint érdemben ő vezette a vizsgálatot –, miközben ő volt az egyetlen olyan egyetemi vezető, aki korábban az intézmény nevében hivatalosan is nyilatkozott a Schmitt-ügyről, és január 16-án tulajdonképpen már meg is előlegezte a vizsgálat végeredményét: "A doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" – állította a plágiumgyanú felmerülésekor.
Tóth Miklós dékán személye azért is problémás, mert a kormányváltás után lett tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak – egyáltalában nem mellesleg: még a dékáni kinevezése is erre az időszakra esett –, sőt a vizsgálat ideje alatt az olimpiai bizottság alelnökének is megválasztották.
Tulajdonképpen csak nagyon nehezen lehetne elfogulatlan külső döntnöknek nevezni Rácz Károlyt, az egyetem doktori iskolájának vezetőjét is – bár az kétségtelen, hogy a tudományos reputációja kikezdhetetlen, és semmiféle látványos személyes kapcsolata nincs Schmitt-tel, illetve a MOB-bal.
Ez utóbbi viszont korántsem mondható el a harmadik tagról, Gombocz Jánosról, aki a Semmelweis Egyetem Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszékén oktat, továbbá tavalyig tagja volt a MOB azóta megszűnt Mező Ferenc Közalapítványának, illetve a Mező Ferenc Sportbizottságnak.
Ellentétben a dékán korábbi ígéretével, nem külső tag Kovács Etele, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet Atlétikai Karának oktatója sem.
Valójában csak egyetlen külső ember, Fluck Ákos ügyvéd vett részt a testület munkájában. Ő különvéleményt fűzött a jelentéshez – ennek tartalmát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de lapunk úgy tudja: a szöveg a szerzőijog-sértés egyértelmű kimondását, illetve a doktori dolgozat érvénytelenségét tartalmazza.
|
[
"Semmelweis Egyetem"
] |
[
"Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Mező Ferenc Közalapítványa",
"Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet Atlétikai Kara",
"Mező Ferenc Sportbizottság"
] |
Megfelelő ember a megfelelő helyen: Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke egyszerűen nem szereti, ha asztal fölé kerülnek a pénzek.
Ő volt az, aki "elveszítette közpénz jellegét" indokolással benyújtotta a jegybank alapítványaiba tett 250 milliárd forint titkosítását lehetővé tevő javaslatot. Egy másikkal pedig megóvta a Magyar Postát is attól, hogy el kelljen számolni a nyilvánosság felé a gazdálkodásával.
Fotó: Botos Tamás
És ő az, aki ugyanezt a ködösítést saját vállalkozásainál is szívesen alkalmazza.
Az idei vagyonnyilatkozatából például egészen egyszerűen kifelejtett egy céget. A reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó Pannon PR 2020 Kft. tulajdonosa és ügyvezetője is a politikus, tavaly márciusban alapította. Ő az egyedüli alkalmazott, így nyilván nem volt, aki szóljon, hogy van ez a cége is. A gazdálkodásáról a papírok alapján még semmit sem lehet tudni.
Aztán van két olyan cége is, amiket nem felejtett el feltüntetni, sőt, 27 és 28 millió forintot is felvett ezekből az elmúlt két évben. Ez azért érdekes, mert a két cég teljesen inaktívnak tűnik. Az Envi Consult Bt. 2012, az RHP Kreatív Bt. pedig 2007 óta nem adott le mérleget.
Az Envi Consult 2012-ben került Bánki feles tulajdonába (korábban Fresh & Co Kreatív Bt. volt), akkori mérlege szerint nagyjából üres cég volt, húszezer forint tőkével és kevesebb mint nyolcszázezres eredménytartalékkal, ingatlantulajdon nélkül. Azóta nincs nyilvánosan hozzáférhető mérlege.
Az RHP Kreatív ennél is halottabb cégnek tűnik, a neten nem érhető el egyetlen beszámolója sem, ami érthető, hiszen utoljára a 2007-es évről számolt be a cég. Ekkor 2,6 millió forint eszköz volt a cégben, másfél millió saját tőkével. Utoljára akkor adott életjelet a cég, amikor 2013-ban felvett néhány tevékenységi kört, illetve 2014-ben megnyitott egy új bankszámlát.
Na, velük történt meg a csoda, hogy összesen 55 milliót fialtak két év alatt.
A neten próbáltunk utánanézni, hogy mivel foglalkozik a két cég, kiknek dolgozik, de semmi nyomuk nincs.
Megkerestük Bánki Eriket is, hogy segítsen megvilágítani ezt a kisebb csodát. Előbb február első hetében, de akkor azt üzente a titkárnője, hogy a képviselő szabadságon van.
Aztán megjött, de akkor sem sikerült vele beszélni, mert írásban várta a kérdéseinket. Elküldtem, semmi válasz. Emlékeztető kérdés, semmi. Új próbálkozás, negatív.
Mindenesetre néhány nappal később eljött a nagy lehetőség, hétfőn Bánki Erik volt a kiválasztott, aki a parlamentbe látogató gimnazistáknak mutatta be az országgyűlési képviselők nehéz, de felemelő munkáját.
A diákokkal együtt megtudtuk például Bánki Erikről, hogy a Fideszben hozzá tartozik a költségvetés, a turizmus, az informatika, a gazdaság és a vállalkozásfejlesztés.
Már 20 évesen, 1990-ben önkormányzati képviselő lett Mohácson.
Első eredménye politikusként az volt, hogy a lakótelepen, ahol a családjával élt, oda helyezték át a járdát, ahol az emberek járnak. Kétévnyi munkája volt benne.
Orvosi egyetemre jelentkezett, de a nagyon jó írásbeli úton a szóbelin - a mai napig nem tudja, hogy miért - leblokkolt.
Aztán úgy gondolta, hogy inkább a gazdaság felé orientálódna. "Külkereskedelmi szakon végeztem először, aztán később szereztem közgazdász végzettséget", mondta, finoman érintve a közgazdasági diplomának kamuzott okj-s képzés ügyét. A 90-es évek elején utazási irodát hoztak létre a barátaival, aztán külkereskedelemmel foglalkoztak.
"Tehát fiatalon már elég jó pozíciókat fogtunk, de nem volt nehéz, mert hiánygazdaság volt, bármit tudott az ember árulni úgy, hogy megvették. Tényleg, bármit. Mert vagy üresek voltak a boltok vagy korlátozott volt a kínálat".
A tao-rendszer atyja és a magyar fürdőkultúra megújítója
Amire Bánki a legbüszkébb, az a Széchenyi-terv. A 2001-ben indult program legjobb és legerősebb eleme szerinte éppen a nemzeti fürdőfejlesztési program volt. És ezt neki és két barátjának köszönhetjük, mert azt tapasztalták Nyugat-Európában, hogy trendje van a wellnessnek és fitnessnek, és ennek akkor Magyarországon még nyoma sem volt. A Növekedéskutató Intézettel készíttettek egy elemzést, ami alátámasztotta a fürdőipar nemzetgazdasági hasznát, hiszen a tanulmány szerint minden belerakott forint 2-3 foritnyi magántőkét vonz. Csakhogy az akkori gazdasági miniszter, Chikán Attila nem tudott a programra adni évi 10-15 milliárdot.
Chikán aztán ment, jött helyette Matolcsy György, aki éppen annak a Növekedéskutató Intézetnek volt a vezetője, aki a tanulmányt készítette. Matolcsynak köszönhetően az első évben 15 milliárd, aztán 24 milliárd forintot jutott gyógyfürdőkre és gyógyszállókra. "40 fürdő újult meg, vidéken négycsillagos szállodák épületek, amik magánberuházásból nem tudtak volna megvalósulni" - sorolta az eredményeket. Az Állami Számvevőszék annak idején egészen más véleménnyel volt a fürdőfejlesztésről.
És Bánki Eriknek köszönhető az a tao-rendszer is, ami ha ellenőrizni kell, márpedig számos korrupciógyanús ügy van, akkor nem közpénz, ha viszont átadni kell a belőle készült épületeket, mindig akad egy kormánytag. Bánki büszkén mesélte, hogy a sportberuházásokra a társasági adókból fordítható támogatás rendszeréről szóló javaslatot ő nyújtotta be. "Ez a másik szerelem" - mondta a tao-ról Bánki. És Felcsútról meg Kisvárdáról csak bólogatni lehet ehhez.
Kevés volt az idő, így arról nem volt ideje beszélni, hogy mennyire szereti, ha az első megtakarításaiból vásárolt ingatlanokat hosszú időre, kedvező feltételekkel veszi bérbe a megyei munkaügyi központ.
Bánki volt képviselő az Európai Parlamentben is, így azt is megtapasztalta, és ezt el is mesélte most a diákoknak, hogy Brüsszelben a francia iskolák sokkal katasztrófálisabb állapotban vannak, mint a magyarok, és szerinte csak lógni akartak a diákok, nem tiltakozni múlt hét hétfőn.
Miután vége lett a diákoknak tartott előadásnak, odaléptünk a tao-rendszer atyjához, és a magyar fürdőkultúra megújítójához, hogy árulja le, mi a helyzet a cégeivel.
Bánki Erik azt mondta, azért nem válaszolt, mert igazunk volt, tényleg nem tüntette fel az egyik cégét, de azóta javította a vagyonnyilatkozatát.
És valóban, észrevétlenül befűzött egy új oldalt, amiben már szerepel a Pannon PR 2020. A javítást semmilyen módon nem tüntette fel, de az adatokból látszik, hogy a levelünk után módosított.
Ami viszont ezután jött, arra akkor sem számítottunk volna, ha egy fegyver- és drogkereskedőt próbálunk arról kérdezni, mivel foglalkozik, vagy alibit kellett volna igazolnia arra az estére, amikor valaki bántotta Nárcisz kutyát. Megpróbáltuk megkérdezni a gazdasági bizottság elnökétől, mivel foglalkozik az a két cég, amiből kivett 55 millió forintot, viszont nincs mérlegük.
Ha nem találták volna ki, a két cégnek, az Envi Consultnak és az RHP Kreatívnak nincs honlapja.
Kasnyik kolléga közben kiszúrt egy újabb furcsaságot is. A politikus vagyonnyilatkozatában meg van adva egy külföldi cég is. A megfelelő helyre csak annyit írt oda Bánki cégnévként, hogy "Zeta", a cégnek Lindauban van a székhelye (ez a Bodeni-tó a németországi partján van), és hogy az ő tulajdonosi aránya 91 százalék. (Szép siker, amikor a cég a birtokába került, még csak 75 százalékos tulajdonos volt.)
Egy kis kutatás után kiderült, hogy a Zeta Services GmbH-ról van szó. A német cégjegyzék szerint 2014-ben ez a cég 175 ezerről 200 ezer euróra, azaz 62 millió forintra növelte alaptőkéjét. Egy évre rá – a német cégpapírok szerint a floridai Lake Worthben élő – Patzek Endre Tibor váltotta cégvezetőként a korábbi ügyvezető Pethes Miklós Zoltánt. Patzek a magyar cégiratok szerint Budaörsön is él, számos cég ügyvezetője és tulajdonosa, többek között a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-től tavaly nyáron két közbeszerzést nyerő Fine Consultingé is (egy 52 milliós pályázatot nyertek "aquafitness szolgáltatásra", majd konditerem-üzemeltetésre is kaptak 16,8 milliót).
Egyszóval a Fidesz fő fürdőügyi szakpolitikusának van egy németországi cége, aminek az ügyvezetője egy olyan ember, aki magyar cégeivel rendszeres nyertese a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közbeszerzéseinek. De ebből a cégből Bánkinak a nyilatkozata szerint nincs feltüntetett jövedelme, csak viszi a pénzt.
|
[
"Zeta Services GmbH",
"Pannon PR 2020 Kft.",
"Fidesz",
"Envi Consult Bt."
] |
[
"RHP Kreatív Bt.",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.",
"Lake Worth",
"Fine Consulting",
"Állami Számvevőszék",
"Fresh & Co Kreatív Bt.",
"Európai Parlament",
"Növekedéskutató Intézet",
"Magyar Posta",
"RHP Kreatív",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-től"
] |
A lakossági ellenállással nem törődve nekiáll a kormány a Fertő-tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházásnak, amely mögött a helyiek Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát sejtik. A most megjelent hivatalos tájékoztató szerint a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,3 ,milliárd forintért kezdi el a projektet: 813 férőhelyes vitorláskikötőt építenek.
2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő-tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is.
Arról egyelőre nincs szó, hogy az állami forrásból felépülő új létesítményeket ki fogja üzemeltetni.
Vagyis most még nem tudni, kinek termel majd hasznot – vagy veszteséget – a közpénzből megvalósuló idegenforgalmi fejlesztés.
Az viszont biztos, hogy az eddigi természetközeli, főként fából és nádból készült, kisméretű házak és mólók helyett a látványterveken rengeteg beton, térkő és errefelé szokatlan stílusú, hatalmas épület szerepel, továbbá a kormányzati elképzelések szerint a jelenleginél jóval nagyobb részt építenek be a parton.
Fertő parti fejlesztés – bemutatófilm Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) irányítja. A cég vezérigazgatója Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is.
“Megtetszett neki a hely"
Tavaly augusztusban beszámoltunk arról, hogy a strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell.
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton.
A helyiek arról beszéltek tavaly az Átlátszónak, hogy gyanújuk szerint Mészáros Lőrinc valamelyik cége lesz a kivitelező, aztán ő és Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István fog hasznot húzni a szálloda és a kikötő üzemeltetéséből. Feltevéseiket arra alapozták, hogy a fejlesztés bejelentése óta többször látták a parton Tiborcz feleségét, a miniszterelnök lányát, aki az állami turizmusban mozgolódik. A helyiek úgy tudják, hogy eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely.
Idén szeptember végén a Portfolio megírta, hogy a kormány a helyi lakosok, a környezetvédők, Ausztria és az UNESCO tiltakozását semmibe véve folytatja a projektet, de az eredetileg tervezett 20-30 milliárd forint helyett “csak" 9 milliárdot szán rá 2020-ban és 2021-ben összesen.
Viszont úgy tűnik, hogy a helyiek gyanúja beigazolódik: az EU-s közbeszerzési értesítőben most megjelent tájékoztató szerint Mészáros Lőrinc gazdagodik a beruházással.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tenderét nettó 9,3 milliárd forintos ajánlattal a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte. A beruházás keretében hatalmas kikötő épül 813 vitorlásnak és 500 csónaknak.
Nem érint mindent a beruházás
Az SFTFN március elején írta ki a tendert, és a nyílt eljárásra Mészáros Lőrinc építőcégén kívül csak a Strabag jelentkezett. A rövid leírás szerint a feladat “a Fertő- tavi Vízitelep komplex fejlesztése során vízjogi létesítési engedélyes munkái keretében kotrási és tereprendezési munkák, partfal kialakítások, Rákos patak érintett szakaszának átalakítása, úszóműves vitorlás kikötők, csónakkikötő kialakítása, járathajó kikötőrész kialakítása, Fertő-tó nyílt víz felöli terület kialakítása, Nyugati csatorna kialakítása, víziközmű építési munkák elvégzése".
Ennek keretében épül egy 8,5 hektáros kikötő, amelyben 813 vitorlásnak és 500 csónaknak lesz hely. A projekt során 163 ezer köbméter anyagot kotornak ki a tómederből, rengeteg terméskővel, acéllemezzel, valamint vasbeton – és facölöppel erősítik meg a partot, emellett ivó-, szenny-, csapadékcsatorna-, és locsolóvízhálózatot alakítanak ki.
A hivatalos tájékoztató kiemeli, hogy az északi kikötő úszó mólótestei, a parti házsor előtti stégek, és az északi oldal kilátó-móló nem képezik a projekt részét, vagyis ezeket – egyelőre – békén hagyják.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt from atlatszo.hu on Vimeo.
Nyitókép: A hivatalos látványterv. Forrás: SFTFN
|
[
"Mészáros és Mészáros Kft."
] |
[
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] |
Matolcsy nem számol be a költségvetési bizottságnak, miért költ annyi pénzt
2014.09.03 11:40
Matolcsy György jegybankelnök nem megy el a költségvetési bizottság ülésére, annak összehívását ugyanis törvénytelennek tartja. A jegybanktörvény alapján a jegybank elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának tartozik beszámolási kötelezettséggel - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán az MTI-vel.
A költségvetési bizottságot hétfőre Burány Sándor, a testület MSZP-s elnöke hívta össze, miután azt az MSZP, az LMP és az Együtt-PM is kezdeményezte. Az elnök az MTI-nek elmondta, hogy az ülésen Matolcsy György és a jegybank felügyelőbizottsági tagjainak meghallgatását tervezik, az MNB ingatlanvásárlásairól és az alapítványainak juttatott 200 milliárd forintról.
Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke ezután közleményt adott ki, amely szerint előzetes egyeztetés nélkül és törvénytelenül hívták össze a testület ülését. Felhívta a figyelmet, hogy a parlament alakuló ülését előkészítő ötpárti megállapodás értelmében a pénzügyek és a számvevőszéki ügyek nem a költségvetési, hanem a gazdasági bizottság hatáskörébe tartoznak, Matolcsy György kizárólag a gazdasági bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Az MNB szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy megítélésük szerint Burány Sándor törvénytelenül kezdeményezte a költségvetési bizottság összehívását a jegybank működésére vonatkozóan, ezért a bizottság ülésére az MNB elnöke nem megy el, ugyanis "törvénysértésben nem vesz részt" a jegybank.
Az MNB elnöke minden jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettségének eleget tesz, így rendszeresen beszámol a jegybank tevékenységéről az Országgyűlés gazdasági bizottságának - tették hozzá.
Kiemelték, hogy az MNB vezetése döntéseit minden esetben a jegybank működési rendjét meghatározó külső és belső szabályoknak megfelelően hozza meg.
Az MNB tevékenységét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendszeresen ellenőrzi, a számvevőszék munkatársai jelenleg is vizsgálatot folytatnak az MNB-nél (az ÁSZ-vizsgálat 2014. március 31-től folyamatosan tart a jegybankban). Ezen kívül a jegybank belső ellenőrzési igazgatósága is ellenőrzi az intézmény teljes működését.Az MNB felügyelőbizottságának mandátuma 2014. május 5-én szűnt meg, a felügyelőbizottság minden, az Országgyűlés felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének eleget tett - jegyezte meg az MNB.
cimkék: Gazdaság, MNB
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"Állami Számvevőszék"
] |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szabálytalanságot állított meg a kiskunhalasi Disco Magic Kft-nél az európai uniós források felhasználásánál, bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett, és visszaköveteli a 24,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást - közölte Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A diszkó neve a Zuschlag-ügyben is felmerült.
A Disco Magic Kft. versenyképességének erősítéséhez kapott támogatást új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához két évvel ezelőtt. Az NFÜ jelentésbeli kötelezettség elmulasztása, valamint közérdekű bejelentés alapján kezdett vizsgálódni a kiskunhalasi cégnél.
A helyszíni ellenőrzés során megállapították, hogy a cég a megpályázott összeget számlával hivatalosan elszámolta az NFÜ-nél, viszont a pályázatban jelzetthez képest több esetben jóval gyengébb minőségű és olcsóbb eszközöket szerzett be. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezért feljelentést tett a Vám– és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán.
A Hír Tv korábban azt közölte, hogy ebben a diszkóban dolgozott Weiszenberger László testvére. Weiszenberger László az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag Jánossal együtt volt az MSZP kiskunhalasi önkormányzati képviselője.
Egy 2005-ben készült rejtett kamerás felvételen Weiszenberger László arról beszélt egy vállalkozónak, hogy pályázati pénzek elnyerése ügyében tud segíteni, de a pénzek egy részét vissza kell adni, amit ő visszavisz a minisztériumba és ő abból kapja meg a részét.
A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség eddig nem talált európai uniós pályázati pénzzel történő visszaélésre utaló adatot Weiszenberger László, korábbi MSZP-s kistérségi megbízott ügyében.
Bajnai Gordon megerősítette korábbi kijelentését, hogy az anti-lop portálra beérkező minden ügyet kivizsgálnak. Eddig 150 bejelentés érkezett a portálra, ezek egy része internetes viccelődés, és többnyire kisebb ügyekről van szó.
Az idén szeptember végéig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 46 ügyben indított eljárást, 29 esetben jogsértést állapított meg, és 780 millió forint támogatás visszafizetését rendelte el, 13 esetben nem történt szabálytalanság, 4 ügyben pedig még tart a vizsgálat.
|
[
"Disco Magic Kft."
] |
[
"Disco Magic Kft-nél",
"Kecskeméti Nyomozó Ügyészség",
"Hír Tv",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Vám– és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága"
] |
A Transparency International adatigényléssel próbálja meg tisztázni, milyen jogi konstrukcióban kerülhetett Varga Gábor Fejér megyei fideszes országgyűlési képviselő cecei földjére egy EU-s támogatásból épített kétszintes vendégház, ami nem az övé.
A 24.hu szerdán számolt be arról, hogy a kormánypárti politikus tulajdonában lévő földbirtokára egy – jó részt a képviselő rokonaiból álló – turisztikai egyesület 2015-ben uniós támogatásból építtetett szálláshelyet, Varga azonban azt állítja, hogy a jakuzzival felszerelt, kétszintes, ötszobás épülethez neki semmi köze.
A kormánypárti politikus azt írta lapunknak, hogy az elsőként Hadházy Ákos független képviselő által bemutatott vendégház bérleti szerződéssel került a szántóföldjére, más a tulajdonosa, és ez az oka, hogy a képviselői vagyonbevallásában csak a földet tüntette fel, a házat nem.
Varga a Fidesz tehetős földbirtokos képviselői közé tartozik, jelenleg 43 kisebb-nagyobb méretű földterülettel rendelkezik, amelyek között egy 24 hektáros erdő is van. A vendégházat egy olyan, 3,2 hektáros, eredetileg szántóból, szőlőből és nádasból összetevődő területen húzták fel, ami a képviselő családi házától – ez a vagyonbevallásában tanyaként van feltüntetve – néhány száz méterre található.
A Transparency International jogértelmezése szerint nehezen tartható Varga érvelése, mert jogi szempontból a földhivatalnak is megküldött szerződés hiányában az épület tulajdonjoga azé, akié az épület alatt fekvő telek. A tulajdoni lap tanúsága szerint viszont az elmúlt fél évtizedben nem lett elkülönítve a vendégház a képviselő földjétől. Egy 2016-os földhivatali bejegyzésben csak azt tüntették fel, hogy "szálláshely, szolgáltató épület" került a szántóföldre,
arra azonban semmi sem utalt, hogy a kettőnek más lenne a tulajdonosa.
Az épületet működtető Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület tagjainak nagy része Varga rokonságából áll. Az egyesület elnöke, Koncz-Völgyi Tímea, a képviselő sógornője, az alapítók között pedig ott van a képviselő felesége és anyósa, Vargáné Koncz Erika és Konczné Kasos Erika is. Rajtuk kívül a tíz alapító közül két cég és egy nőegylet is közvetlenül köthető vagy köthető volt a Koncz-rokonsághoz.
A 24.hu kereste a Dél-Mezőföld Egyesületet, hogy megtudjuk, milyen forrásból, milyen tulajdoni konstrukcióban és milyen bérleti szerződéssel építették a fel a házat. A vendégház telefonszámán azt közölték, hogy írásban minden kérdésre válaszolnak, de válasz aztán nem érkezett.
A képviselő rokonsága más ügyletek kapcsán már két éve bekerült a hírekbe: Konczék ugyanis érintettek Simonka György békési fideszes képviselő büntetőperében. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt került a vádlottak padjára Varga Gábor apósa, Koncz Gyula, valamint sógora, Koncz Ákos is. A vád szerint Konczék közreműködése nyomán 259 millió forint vagyoni hátrány érte az Európai Uniót, ők maguk pedig 17 millió forintot kerestek a túlárazott eszközbeszerzéseken. Koncz Gyula egy ideig előzetes letartóztatásban is volt. Varga Gábort 2019-ban azt mondta lapunknak:
|
[
"Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület"
] |
[
"Európai Unió",
"Transparency International",
"Dél-Mezőföld Egyesület"
] |
"Újabb milliárdos hitelt vesz fel Pécs közvilágítás-korszerűsítésre. Két éve Orbán Viktor vejének akkori cége, az Elios Innovatív Zrt. nyerte a közbeszerzést, most a K&H Bank, amely a finanszírozója és a kivitelezője is a projektnek. Anno azt mondták a városházán, hogy azért nem pályázati pénzből finanszírozzák a korszerűsítés első ütemét, mert éppen nincs ilyen célú pályázat. Ezek szerint most sincs" - írja a Szabadpecs.hu.
Még 2015-ben írtunk az Elios Innovatív Zrt. által elnyert közbeszerzésekről, amelyek ügyében annak idején rendőrségi nyomozás is indult az LMP feljelentése nyomán. Az LMP úgy vélte, a cég a győzelmeit lejtős pályán szerezte: négy tender kiírásában közreműködött Tiborcz István üzlettársa, akinek ráadásul közben az Elios Zrt.-ben is érdekeltsége volt. Pécs volt az egyik város, ahol miután korábban a fényszennyezésre panaszkodott a városvezetés, később hirtelen gyorsan hitelt vett fel, hogy lecserélje a közvilágítását, mondván, a LED-es technológia rohamosan fejlődik.
A Szabadpecs cikkében azt írja, most "majdnem 1.3 milliárd forint hitelt vesz fel Pécs közvilágítás-korszerűsítésre, és összesen több mint 1,8 milliárd forintot kell tíz év alatt visszafizetnie a K&H-nak. Nem mindennapi a konstrukció, ugyanis a bank nemcsak a finanszírozója, hanem a kivitelezője is a projektnek, ami még idén elindul. A hitelfelvételhez elvileg még szükség van a kormány beleegyezésére, de nem valószínű, hogy előzetes rábólintás nélkül indult volna neki az önkormányzat a közbeszerzésnek".
A lap megkereste a pécsi önkormányzatot is, onnan azt írták nekik: “Az elvégzendő feladatok teljeskörűen tartalmazzák a finanszírozástól (zárt végű pénzügyi lízing keretében) a beszerzésig és felszerelésig az eszközök üzembeállításától és az üzemkésszé tételig valamennyi elvégzendő feladatot." Hozzátették: “gyakorlatilag minden városrész érintett a közvilágítás-korszerűsítésben: 12 337 darab lámpatest cseréjére kerül sor. A jelenlegi állomány 147 darabbal bővül. A nyertes ajánlattevő feladata a régi világítótestek leszerelése, az újak beszerzése, üzembe helyezése, valamint a tervezés."
|
[
"Elios Innovatív Zrt."
] |
[
"K&H Bank"
] |
Mulasztásra hivatkozva megszüntette a bíróság azt a pert, amelyet Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és a BKV volt vezérigazgatója indított a K-Monitor Iroda vezetőjével szemben - tájékoztatta a szervezet a már jogerőre emelkedett döntésről pénteken az MTI-t.
A BKV 2010 februárjában személyiségi jogok megsértése miatt indított pert a K-Monitor Iroda vezetőjével, Léderer Sándorral és a K-Monitor Közhasznú Egyesülettel szemben, mert álláspontjuk szerint az iroda képviselője olyan szövegkörnyezetben és olyan színezetben jelenítette meg a vezérigazgató nevét, amellyel a jó hírnevét sértette.
Az internetes korrupciós adatbázist üzemeltető egyesület pénteken azt közölte: "a Magyar Villamos Művek Zrt. volt vezérigazgatója azt kifogásolta, hogy 2010-ben egy sajtótájékoztatón Léderer Sándor elmondta, a k-monitor.hu adatbázisa szerint 2009-ben Zuschlag János és Hunvald György mellett Kocsis Istvánról cikkeztek a lapok a legtöbbször korrupciós összefüggésben - ezért az állításért Kocsis nyilvános bocsánatkérést és egymillió forint nem vagyoni kártérítést követelt. Kocsis külön sérelmezte, hogy neve olyan politikusokkal együtt került említésre a K-Monitor közleményében, akik ellen büntetőeljárás folyik" - írták a közleményben.
A szervezet hozzátette: miközben Kocsis István azt állította, hogy a neve legfeljebb a BKV-ügyek feljelentőjeként kerülhetett korrupciós összefüggésbe, a K-Monitor 2010-es sajtótájékoztatója idején már javában folyt a nyomozás azon ügyletek miatt, amelyek a vezetése alatt zajlottak az MVM-nél, és a sajtó is részletesen beszámolt a hűtlen kezelés gyanúját felvető szerződésekről.
Kocsis István 2011 augusztusa óta hivatalosan is gyanúsított a Magyar Villamos Művek Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó ügyekben.
A közlemény szerint a K-Monitor szerette volna a bíróságon is tisztázni a kérdést, de Kocsis István nem jelent meg a tárgyaláson, ezért a Fővárosi Bíróság a volt BKV-vezető által kezdeményezett pert mulasztásra való tekintettel január 2-án hozott, és kedden jogerőre emelkedett döntésével megszüntette.
Megjegyezték, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a K-Monitor érdeklődésére megerősítette, hogy gazdaságvédelmi főosztályuk 2012. január 13-án vádemelési javaslattal fejezte be az elkülönített nyomozást az MVM korábbi vezérigazgatója, Kocsis István és társa, Szász András ellen. A nyomozás során keletkezett iratokat 2012. január 13-án a Fővárosi Főügyészségnek megküldték - áll a szervezet közleményében.
A K-Monitor azt vallja magáról: a sajtóban megjelent, a korrupcióról, visszaélésekről, illetve a közélet tisztaságáról, átláthatóságáról szóló írásokat gyűjti könyvárszerű korrupciós adatbázisba, és nem minősíti a cikkekben szereplő személyeket és intézményeket, nem akarja eldönteni senkiről, hogy korrupt-e.
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"K-Monitor Iroda",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"K-Monitor Közhasznú Egyesület"
] |
Magyarország kormánya, pontosabban a budapesti városvezetés, még pontosabban a Magyar Olimpiai Bizottság megpályázta a 2024-es olimpia rendezését, de látva, hogy komoly támogatottsága lenne egy népszavazásnak a kérdésről, meghátrált, és Magyarország kormánya, pontosabban a budapesti városvezetés, vagyis, akarom mondani, a Magyar Olimpiai Bizottság visszavonta februárban a pályázatot. De amíg idáig eljutottunk, a kormány, vagyis a város, illetve a pályázat körüli teendők végrehajtására létrehozott szerv elköltött egy rakat pénzt, és most az ellenzék azt szeretné kideríteni, hogy kik, mennyit és kinek fizettek ki, és persze hogy miért.
Akták A budapesti olimpia Budapest pályázatot adott be a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére. A költségeket 774 milliárd forintra becsülték.
Az MTI szerint három ellenzéki párt, az LMP, az MSZP és a Jobbik azt javasolja, hogy a parlament hozzon létre vizsgálóbizottságot a budapesti olimpiai pályázat előkészítésével kapcsolatos tevékenységek kivizsgálására.
A három párt képviselői pénteken terjesztették az Országgyűlés elé az erről szóló határozati javaslatukat. Kezdeményezésük szerint a testületnek egyebek mellett olyan kérdéseket kellene tisztáznia, mint hogy a központi büdzsé mennyivel és milyen feltételekkel támogatta a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésére vonatkozó pályázat előkészítését és benyújtását, a támogatási feltételek hogyan biztosították a költségvetési támogatás jogszerű és hatékony felhasználását, és mit tettek az állam nevében eljárók ennek ellenőrzése érdekében.
Továbbá a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. szerződéseire, különös tekintettel a kommunikációs költségekre is kíváncsiak. Nem véletlenül, most például a 24.hu írása szerint a Budapest 2024 Zrt. vezérigazgatója, Mihók Attila egymaga 1,795 millió forintot keres havonta.
Az ellenzéki politikusok a magas korrupciós kockázattal indokolták, miért szükséges szerintük megvizsgálni a pályázati költéseket.
Megjegyezték: a költségvetési keret nagyobb részét a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nyílt közbeszerzési eljárások nélkül költötte el.
A bizottság - amelynek 8 tagja lenne, 3 fideszes, valamint egy-egy KDNP-s, MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselő - október 1-jéig nyújtaná be jelentését a Háznak.
Persze sem ebben, sem az előző ciklusban, a második Orbán-kormány megalakulása óta nem szavazott meg a parlament ellenzéki kezdeményezésre vizsgálóbizottságot, így ennek megalakulása is kétséges. Az országgyűlési törvény értelmében vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. A pénteken beadott határozati javaslatot ennél többen, 51-en írták alá.
|
[
"Budapest 2024 Nonprofit Zrt."
] |
[
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Kocsis István Gyurcsányékra vallott
Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást – értesült lapunk. Az MVM hűtlen kezeléssel gyanúsított volt vezérigazgatója szerint az állami cégnél nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több száz milliárdos vagyoni hátrányt.
A Gyurcsány-kormány vezető tagjait nevezte meg a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél okozott kár felelőseiként Kocsis István. Mint azt megtudtuk, a BKV vezérigazgatója abban a tizenkilenc oldalas nyilatkozatban tett terhelő vallomást Gyurcsány Ferenc exkormányfőre, Szilvásy György volt titokminiszterre és Kóka János egykori gazdasági miniszterre, amelyet múlt szerdai gyanúsítotti kihallgatásakor adott át a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozóinak. Emlékezetes, az NNI azért gyanúsította meg hűtlen kezelés elkövetésével Kocsist, mert a hatóság szerint az évente közel ezermilliárdos forgalmat lebonyolító vállalat vezetőjeként 2007–2008-ban különböző cégekkel több megállapodást kötött, amelyek az állami társaságnak milliárdos veszteséget okoztak, és amelyekhez az MVM igazgatósága nem járult hozzá.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
|
[
"Magyar Villamos Művek"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Orbánnal egyidős, ő is jogász és ő is a Bibó Szakollégiumba járt.
Olyan magas, mint egy kosaras.
Havi 3 millió körül keresett plusz költségtérítés.
A titkosszolgálatok vezetőin közül ő tudta talán legtöbbet arról, hogy kiket figyelnek a magyar szolgálatok.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál
“A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik tanultunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szemben."
Amikor Völner Pál ügyvéd, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára 2017. szeptember 20-án ilyen jogászosan kioktató modorban válaszolt Staudt Gábor jobbikos képviselő korrupcióról szóló napirend előtti felszólalására, még nem sejthette, hogy pár év múlva azon kevés kormánypárti képviselők egyike lesz, akinek a legfőbb ügyész a mentelmi joga felfüggesztését kéri. Völner ráadásul nem mezei képviselő, hanem tapasztalt kormányzati káder: a NER-korszak hajnalán négy évig volt közlekedési államtitkár az akkor fejlesztési minisztériumban, most pedig már hat éve parlamenti államtitkár az igazságügyi tárcánál.
Utóbbi minőségében az elmúlt években ő volt az, aki főnöke, Varga Judit igazságügyminiszter helyett aláírta a lehallgatási jóváhagyásokat, napi 3-5 alkalommal adva engedélyt a hazai titkosszogálatoknak titkos megfigyelésre és információgyűjtésre. Mint a Pegasus-ügyben kiderült, több esetben is a kormányzati korrupció feltárásán dolgozó újságírók és aktivisták ellen.
Még egy bibós
Völner Pálénál tökéletesebb politikai pedigréje a NER koordinátarendszerében egyszerűen senkinek sem lehet. Az 1962-es születésű, az ELTE jogi karára Orbán Viktorral nagyjából egy időben járó, hozzá hasonlóan vidékről - Győrből - a fővárosba kerülő, a pannonhalmi bencéseknél érettségiző, a miniszterelnöknél fél évvel idősebb jogász szintén a Fidesz-keltető Bibó Szakkollégium diákja volt.
Talán ennek is köszönhető, hogy Völnernek később nem kellett beállnia a Rogán Antal intésére egyszerre lájkoló, megosztó és kommentelő fideszes Facebook-hadseregbe, pedig ez alól kevés kormánytag kap felmentést, a sereg egyik legaktívabb katonája pedig maga Varga Judit, Völner közvetlen főnöke.
Hiába volt bibós, Völnert nem azonnal ragadta magával a politika, mint annyi, a szakkollégiumban a Fideszt megalapító társát. A jogi egyetem elvégzése után rövid ideig dolgozott az adóhivatalban, majd céges jogtanácsosként, hogy az ügyvédi vizsga megszerzése után 16 évig ügyvédként tevékenykedjen. Az ügyvédkedést Nyergesújfaluban kezdte, akárcsak a politikával való alapszintű ismerkedést, amennyiben 1998 és 2010 között a Duna-parti kisváros önkormányzati képviselője volt. De hiába a múlt, 98-ban még nem fideszes színekben, hanem függetlenként szerzett mandátumot. 2002-ben már a Nyergesújfalui Polgári Kör jelöltjeként futott be, 2006-ban viszont már a Fidesz neve is ott szerepelt az övé mellett.
Ebben az évben röffentette be a politikai karrierjét: egyszerre lett a Komárom-Esztergom megyei Fidesz és a megyei közgyűlés elnöke, hogy a 2010-es évekre ő legyen a megye fideszes erős embere.
A 2010-es országgyűlési választásokon szerzett először parlamenti mandátumot, már az első fordulóban többséget szerezve a komáromi választókerületben. 2014-ben Esztergomot hozta egyéniben, a DK-s Vadai Ágnest és a jobbikos Nunkovics Tibort legyőzve, 2018-ban megismételve az eredményt. Ha nem bukik le, jó eséllyel megint ő lett volna a kormánypárti induló az esztergomi körzetben, ahol az ellenfele az ellenzéki előválasztást vetélytárs nélkül nyerő Nunkovics Tibor lett volna. A jobbikos Alfahír szerint az esztergomi Fidesz-szervezet - amit ő vezetett - most pénteken döntött volna arról, hogy kit indítanak.
Száraz nyilatkozatok, vérforraló füzet
Másfél hónappal ezelőtt történt, hogy a parlament igazságügyi bizottságának ülése után Tordai Bence ellenzéki képviselő a terem előtti folyosón odalépett az ülésről távozó Varga Judit igazságügyminiszterhez és riporter módjára kezdte kérdezgetni a Pegasus-ügyről, mivel odabent nem engedték meg neki ezt. Varga nem volt hajlandó válaszolni semmire, de Tordai csak ment mellette és folyamatosan kérdéseket tett fel neki. Mindaddig, míg a lépteit főnöke mellett szaporázó Völner meg nem elégelte ezt és a füzetével el nem takarta Tordai kameraként használt telefonját.
Nem valami egetrengető sztori, de messze ez a legvadabb dolog, ami Völnerrel eddig politikusként történt. A keret nélküli ügyvédszemüveget viselő, halkszavú, feltűnést csak kosárlabdázóhoz illő testmagasságával keltő Völner - állítólag ő a legmagasabb parlamenti képviselő - a Pegasus-ügy kirobbanásáig szinte ismeretlen volt a nagyközönség előtt.
Nem véletlenül. Nem tartozik a sokat nyilatkozó kormánytagok közé és a közösségi médiában is visszafogott. Eleve nincs is politikusi Facebook-oldala, néha kiposztolt egy-egy nyilvános képet a privát falára és fenntart egy szerény Instagram-oldalt.
Ezen keresztül egy kirándulni és szőlőben matatni kedvelő, az unokáival lelkesen játszó, kötelező képviselői megjelenéseit nagyobb hűhó nélkül letudó képviselő képe bontakozik ki.
Völner annyira magas, hogy amikor a Hír TV két éve portréfilmet forgatott róla, a riporternő ennek érzékeltetése végett ráállt egy kőre, hogy mutassa, még így is mennyivel kisebb az államtitkárnál:
Bár a fentiek miatt Völner leginkább a jogi bikkfenyelven kommunikáló jámbor technokrata képét sugározza magáról, hősünk nem szakértő volt soha, hanem politikus. 2018-ban például az Origónak adott, teli szájjal sorosozó interjúval melegített az országgyűlési választásra. Csendes szőlészkedéssel megyei szintű erősemberré sem válhatott volna. De az lett, nemcsak a Komárom-Esztergom-i közgyűlést, illetve a megyei és Esztergom városi pártszervezetet vezette évekig, de 2015 és 18 között ő volt a megye fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is.
Völnernek mindeddig ezzel együtt sem volt bármilyen néven nevezhető nyilvános politikai arcéle, talán egyetlen területet kivéve. Ez pedig a korrupció.
Micsoda látnoki szavai volt a korrupcióról!
Hivatalánál fogva ugyanis alkalmanként neki kellett reagálnia például uniós korrupciós felmérésekre és hasonlókra. 2015. novemberének végén egy ilyen alkalommal egy olyan jogszabályt említett meg a Parlamentben, ami most - pusztán elvileg - akár a börtöntől is megmentheti. A korábbi évek fideszese igazságügyi reformjai között felsorolta ugyanis, hogy
“az Országgyűlés (...) 2011. november 14-én döntött a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben alkalmazható lehetőségről, a büntetés korlátlan enyhítéséről, amellyel a látencia csökkenését kívánta elérni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest, amely automatikus, kötelező és teljes büntetés alóli mentességről rendelkezett, szigorítást jelentett. Az új szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítése ugyanis nem jelent automatikus enyhítést, alkalmazásának mértéke a bíróságtól függ."
A politikusokat gyakran vádolják azzal, hogy nem értenek ahhoz, amiről beszélnek. Völnert ezzel nem lehetett vádolni, például amikor ugyanebben a felszólalásában, valóságos látnok módjára vezette le, hogy
“Újabb kiskapuk záródtak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy (...) új tartalmú különös részi tényállások jöttek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, illetve a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban."
Az utólag már kevésbé tűnik jó ötletnek, hogy ugyanebben a felszólalásban azt is kimondta, hogy
“Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy sajnos Magyarországon ma az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. “
Nem éhezett
Völner nemcsak de csendes, de kifejezetten jól kereső politikus is, aki első ránézésre biztosan nem szorul rá kenőpénzekre. Képviselőként havi 1 millió 210 ezer 800 forintot kap, államtitkárként ehhez 1296300 forint járul és cafeteria címén is járt neki évi 460 ezer forint, ami havi 2 millió 967 ezer 100 forint fixet jelent a költségtérítéssel nem kalkulálva.
A legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint felerészben tulajdonosa az 553 négyzetméteres telken álló, 160 négyzetméteres nyergesújfalui családi házuknak, van másfél millió forint névértékű részjegye, 8,5 milliós takarékbetétje és 3,5 millió forint készpénze.
De nemcsak ő él polgári színvonalon a családból. Három gyerekének egyike, Völner Marcell Pál annak a hazai dunai hajózási piacnak az egyik kikötőtulajdonos-menedzser-szereplője, amit annak idején államtitkárként részben Völner Pál irányított. A dunai turistahajózás és áruszállítás területén a kormányzat ráadásul kifejezetten aktív játékos, üzleti szövetségben a Hableány-katasztrófát okozó svájci szállodahajós céggel, a Viking River Cruises-szal.
A Magyar Narancs 2019-es tényfeltáró cikkében így fogalmazott:
"A kormánykörök és a svájci cég kapcsolatára más is utal: Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes, volt közlekedési államtitkár fia együtt irányítja a svájci Viking River Cruises AG (VRC) magyar leányvállalatának vezetőjével a Suzuki-gyár termékeinek úsztatásából egyre több hasznot húzó azon Mahart-céget, amelynek ő az egyik tulajdonosa is."
Völner Pál még 2011-ben, közlekedési államtitkárként nyilatkozott arról, hogy milyen jó, hogy egy 800 millió eurós uniós projekt részeként lakóhelyén, Nyergesújfaluban szállodahajók fogadására is alkalmas kikötő épülhet. Hogy milyen a fideszes apai szerencse: a kikötő nemcsak megépült, de azt ma már az a Mahartlog Port Kft. üzemelteti, amelyben Völner fia az egyik ügyvezető tisztségviselő. "Mi több" - írta a Magyar Narancs - "Völner Marcell Pálnak 2017 áprilisától idén májusig 29 százaléka is volt a Mahartlog Portban, az üzletrészt Spányik Gábortól, az MPN ügyvezetőjének (Völner Pál mahartos ismerősének) nemzetközi szállítmányozó cégétől, a Mafracht Kft.-től vásárolta meg. Völner fia ugyan májusban megvált e közvetlen részedéstől a cégben, ám a Tagba Kft. révén továbbra is a Mahartlog Port egyik kisebbségi tulajdonosa."
|
[
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] |
[
"Bibó Szakollégium",
"Bibó Szakkollégium",
"Magyar Narancs",
"Mafracht Kft.",
"Tagba Kft.",
"Mahartlog Port",
"Viking River Cruises AG",
"Nyergesújfalui Polgári Kör",
"Viking River Cruises",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Hír TV",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Mahartlog Port Kft."
] |
A Heti Válasz az elmúlt napokban sikeresen rombolt presztízsén, azon a képen, amelyet szisztematikus munkával, évek alatt épített fel. hirdetés A szerkesztőség műhelyként éli az életét, ami az jelenti, hogy a közösség számára igazán fontos, identitásunkat meghatározó kérdéseket, ügyeket, jelenségeket megbeszéli, és annak értelmében ír róla vagy nyilvánít véleményt. A műhely nem veszi el az újságírói önállóságot, és nem kötelezi tagjait arra, hogy a rutinmunkákat kolhozszerűen végezzék el. A szabadság nagy, de felelősséggel is jár. A szerzőnek mindenkor a Heti Válasz szellemiségét kell tudni képviselnie. Megszólalásai stílusával és tartalmával egyaránt. És azt is tudni kell, hogy milyen témában nem elegendő az egyéni talentum. A lejtőre a köztársasági elnök kisdoktorijával kapcsolatban léptünk. Amikor a nyomtatott lap lapzártájának szokásos zsúfoltságába a prognosztizáltnál egy nappal korábban érkezett meg a tényfeltáró bizottság jelentése. Külső helyszínű kiadói tárgyalásaim miatt csak annyit tudtam kérni belpolitikai rovatos kollégáimtól, hogy a történtekről tényszerűen számoljanak be, és az ügyben kívánatos lapvéleményt majd közösen kialakítjuk. Amikor visszatértem a szerkesztőségbe, arról értesültem, hogy az önálló felelősségi rendszerben működő, de megítélését tekintve a szerkesztőség egészét befolyásoló online felületünkön megjelent Stumpf András Hajrá, Elnök Úr! című publicisztikája, úgy, hogy azt sem én, sem a nyomtatott lap, sem a honlap felelős szerkesztője nem látta, csak az ügyeletes munkatárs, aki az otthonról küldött cikket feltette. Az eljárást elfogadhatatlannak tartottam. Elsősorban azért, mert ilyen súlyú ügyben megengedhetetlen, hogy felelős vezető saját lapjának véleményét a nyilvánosságon keresztül ismerhesse meg, és ne a szerkesztőséggel közösen alakítsa ki. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Stumpfot korábban arra kértem: ha közjogi méltóságokkal kapcsolatban ír publicisztikát, arról előzetesen értesítsen engem.) Ráadásul egyáltalán nem azonosultam a megjelent írás hangsúlyaival, valamint hátba veregetős, olykor nyegle, az elnököt újabb dolgozat írására biztató stílusával. A konzervatív szemléletű Heti Válasz tiszteli a köztársasági elnöki intézményt, és a mindenkori elnököt. Ennek megfelelően fogalmaz, ha kritizál is. És bár láttam, hogy a világhálón már elterjedt az írás – feltűnt a Mandineren és a Hírkeresőn, így az is nyilvánvaló volt számomra, hogy járni fogja a maga útját -, tudatni akartam mindenkivel, hogy az nem a Heti Válasz közösségének, csak egyik újságírójának véleménye. Kollégáimmal – immár a tényfeltáró bizottság állásfoglalásának ismeretében – végigtárgyaltuk a Schmitt-ügyet, megírtam a Könnyített eljárás, súlyosbító körülmény című publicisztikát, amelyet másnap közösen véglegesítettünk, és a Stumpf-cikk levételét magyarázó sorok kíséretében a honlapra tettünk. A történtek után büntetést szabtam ki az online felelős szerkesztőre, aki az írást rendelte, de azt nem olvasta el, illetve nem értesítette annak sem készültéről, sem tartalmáról a belpolitikai rovatvezetőt, a lap felelős szerkesztőjét és a főszerkesztőt, holott az ügy súlya ezt indokolta volna. És büntetést szabtam ki Stumpf Andrásra, amiért kérésemet nem teljesítette, majd félrevezető Facebook-bejegyzésével súlyosan csorbította a hitelességemet. A történet szimpla munkahelyi ügy. Stratégiai kérdésben hol fordulhatna elő hasonló következmények nélkül? De roppant kínos, mert nem arról szól, hogy a Heti Válasz egy fontos kérdésben az első között mit mondott, hanem egy belső működési zavart tükröz. Üzenete ránk nézve jól aligha olvasható. Tanulsága számunkra bizonyosan az kell legyen, hogy a szabadság nem nélkülözheti a felelősséget, és csapatjáték nem művelhető egyedül. A történet szimpla munkahelyi ügy. Stratégiai kérdésben hol fordulhatna elő hasonló következmények nélkül? De roppant kínos, mert nem arról szól, hogy a Heti Válasz egy fontos kérdésben az első között mit mondott, hanem egy belső működési zavart tükröz. Üzenete ránk nézve jól aligha olvasható. Tanulsága számunkra bizonyosan az kell legyen, hogy a szabadság nem nélkülözheti a felelősséget, és csapatjáték nem művelhető egyedül.
0
|
[
"Heti Válasz"
] |
[] |
Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben.
Ahogy azt nemrég megírtuk, elektronikus beléptető rendszer bővítésére írt ki közbeszerzési eljárást a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a fejlesztést az MTVA Gyártóbázis Kunigunda útja 64. szám alatti telephelyén végzik majd el. Az ajánlattételi határidő november 2-án járt le.
Cikkünk megjelenésének idején még nem volt eredménye az eljárásnak, de a napokban közzétett bírálatból kiderült, hogy két cég adott be érvényes ajánlatot: az Aviton Gyengeáramú Tervező és Kivitelező Kft., valamint a TVT Vagyonvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Alacsonyabb árajánlatával utóbbi lett a befutó, így a
TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát.
A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást "magyarra lefordítva" az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.
Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.
Nem csak kapukban utazik
A budapesti céget, amely elnyerte a megbízást, 1996-ban alapították. Az épületgépészeti szereléssel foglalkozó, 21 fős kft. tavaly 1,5 milliárdos forgalmat bonyolított, a korábbi években 1 milliárd forint körül volt az éves bevétele. Az adózott eredmény 277 millió forint volt 2021-ben.
A cég egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Móró Lajos, aki a TVT mellett további 5 vállalkozásban érdekelt,
például szőlőbirtoka is van Etyeken, ahol többek között a borászati kormánybiztos Rókusfalvy Pálnak is.
A TVT Vagyonvédelmi Zrt. egyébként már korábban is kapott állami megbízásokat: ők végezhették el az MTVA gyártóbázis tűzjelzőrendszerének cseréjét nettó 600 millió forintért, a Magyar Államkincstár távfelügyeleti rendszerének fejlesztését és korszerűsítését 125 millió forintért, de az MTVA Kunigunda úti székházának bejáratát is ők alakították át nettó 463,7 millióért.
Az éves szinten több mint 120 milliárd forintból működő közmédia pénzszórásáról itt írtunk:
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 "tapsolót" is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Nyitókép: az MTVA Kunigunda úti székháza a Google térképén
|
[
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"TVT Vagyonvédelmi Zrt."
] |
[
"Rádió 1",
"MTVA Gyártóbázis",
"Aviton Gyengeáramú Tervező és Kivitelező Kft.",
"TVT Vagyonvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság",
"Magyar Államkincstár",
"Kossuth 2"
] |
Több mint öt éve várják a zuglói Bíbor utca 14–16. lakói, hogy valóban tulajdonosai legyenek azoknak a lakásoknak, amelyekben élnek. Az akkor 15-20 millió forintos lakásokra az adásvételi szerződéseket megkötötték, a pénzt kifizették, ám a 102 lakásos épület továbbra sem kapta meg a használatbavételi engedélyt.
Ránézésre nem jelent gondot a Bíbor utcai helyzet: a közművek működnek, órák bekötve, a számlák rendre megérkeznek. De nem kaphatnak a szokásos egyszerűséggel lakcímkártyát, és lakásaik papíron önállóan nem léteznek. A lakásokat megvásárlók
hivatalosan csak egy földművelésből kivett, beépítetlen telek közös tulajdonosai, megfelelő részaránnyal, hiába áll rajta a ház.
2012-ben kaptak is felszólítást a zuglói önkormányzattól, hogy szüntessék meg a jogtalan lakáshasználatot. A lakások kiürítését ugyan sikerült elkerülni, az önkormányzat láthatóan a fiókba süllyesztette a javaslatot, de az érvényesítés elvi lehetősége továbbra is fennáll.
2013-ban a zuglói önkormányzat jelezte, hogy milyen feltételek mellett kaphatna jogerősen fennmaradási engedélyt az épület – ám a döntést az építtető megfellebbezte –, a használatbavételi engedély megadását viszont egyértelműen elutasította a zuglói építési hatóság.
Ilyen körülmények között a tulajdonosok aligha tudnák eladni, legálisan kiadni vagy akár csak használni is a lakásaikat.
Anyagi veszteség viszont akkor is fenyegeti a tulajdonosokat, ha egyelőre nem rakták ki őket onnan: mivel öt év után nem tudják bemutatni a használatbavételi engedélyt, azok, akik hitelt vettek fel a lakásra, oda juthatnak, hogy kénytelenek lesznek visszafizetni az arra adott állami kamattámogatást. Ez 10 milliónál már 1,5 millió lehet, amihez a büntetőkamatot is hozzá kellene csapni.
De mi a baj a házzal?
Ránézésre megint csak semmi, a lakásokat illetően minőségi kifogást nem emelt senki a kivitelezéssel megbízott cég munkájával szemben. (A lakók szerint az építtető, az önkormányzat és a kivitelező hármasából az utóbbi az egyetlen jól teljesítő szereplő.) A gond lejjebb van:
A 102 lakásnak és három irodának helyt adó épület építési engedélye szerint összesen
105 jármű számára kellene parkolóhelyet biztosítania, nagyrészt a lakások alatti parkolóházban.
Ide azonban ennél jóval kevesebb fér be: legalább ötven hellyel van kevesebb a szükségesnél. Az önkormányzat többek között erre hivatkozva sem adta meg a használatbavételi engedélyt.
Emelőgépek helyett törpeautók
Amikor az építtető Hermina Invest Ingatlanberuházó Kft. az építési engedélyért folyamodott, terveiben egy Budapesten legalábbis szokatlannak számító technikai megoldást ígért: egy háromállásos parkológépet tervezett a parkolóházba, amely gazdaságos helykihasználással tárolná az autókat. A gépezethez egy garázsmesteri helyiséget is kialakított, hogy napi 24 órában legyen, aki helyükre teszi az autókat.
Az elgondolás praktikusnak tűnhet: megspórolható vele a költséges mélyépítés, így a házon nagyobb haszonnal, versenyképes áron lehet túladni, miközben nem sérül az önkormányzat előírása sem az autók elhelyezésére vonatkozóan.
Az épület elkészülte után azonban kiderült, hogy a meghagyott belmagasságban
a szerkezetek el sem férnének, nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra – hiányzik hozzá például az erősáram.
Sőt, a lakók elmondása szerint a parkológépeket gyártó cégnél közölték: őket nem kereste az építtető, sem a terv elkészítője, pedig akkor elmondták volna neki, hogy ezek a típusok eleve csak nyílt terű parkolóházakba szerelhetők.
A kivitelezési tervben, amelyben az elnagyolt engedélyezési tervvel szemben már az épület legapróbb részleteit kell rögzíteni, már nem is szerepelt az emelőszerkezet. (A kivitelezőnek már ennek alapján kellett dolgoznia.) Ezt azonban már az önkormányzathoz nem kellett benyújtani, így a különbség nem szúrt szemet.
Az önkormányzattól rendszeresen kijöttek az építkezésre, elmondások szerint azonban a legutolsó ellenőrzésig nem láthatták a kész garázst: az alját csak később burkolták le, addig ránézésre úgy tűnhetett, beférhetnek oda a megadott parkológépek.
A Hermina Invest felkérésére készült egy igazságügyi szakértői vélemény, amely szerint a garázs a parkológépek nélkül is alkalmas 82 autó elhelyezésére. Igaz, javarészt Micron és Smart autókkal számolva, ám az építési hatóság elutasította a törpeautókkal való kalkulációt, már csak azért is, mert így sem jött volna ki a megfelelő számú önálló parkolóhely. Ráadásul, ha az önkormányzati szabályozás nem is határozza meg a jármű pontos fogalmát, az OTÉK pontosan megadja a parkolóhelyek minimális méreteit. Ezt a cég vitatja.
Az előírásoknak megfelelő átalakítás ma már vállalhatatlanul drága lenne, így erről a megoldást kereső lakóközösség letett.
Enélkül viszont nincs használatbavételi engedély sem, így a közös tulajdon alapján akár egymáshoz is átvonulhatnának a lakók a mosdóba, mondván, közös tulajdonról van szó. (Igaz, jogi érvény nélkül, utalás szintjén a földhivatal jelezte a tulajdoni lapokon, hogy elméletileg melyik adásvételhez melyik lakás társul.)
Sok Hermina nevű cég
X-faktor-győztessel büszkélkedtek A ház olyannyira Hermina Bau, hogy amikor Kocsis Tibor, az X-faktor tehetségkutató győztese itt vett lakást, akkor a cég azzal hirdette magát, hogy az ő ingatlanját választotta Kocsis Tibor is. A reklám egyébként az énekes hozzájárulása nélkül született, Kocsis azonban, kifogásai ellenére nem ment perre.
A háznak helyt adó két telek a zuglói önkormányzaté volt, mielőtt megszerezte a Hermina Invest Kft. A névvel sok vásárló csak az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában találkozott. Addig a Hermina Bau épületeként mutatták be a házat a megbízottak a potenciális vevőknek, a Hermina Investre is a Hermina Bau projektcégeként hivatkoztak. A Hermina Magic Metropol fantázianevű ház bejáratánál jelenleg is "Hermina Bau Társasházak" feliratú tábla függ.
A Hermina Bau egyik képviselője viszont állítja, ők csupán összehozták az eladót a vevővel, közreműködtek az értékesítésben, a Hermina Invest volt a valódi eladó. És valóban, a cégek között nincs közvetlen kapcsolat.
A Hermina Invest azonban, amellyel a vevők leszerződtek, időközben felszámolás alá került.
A cég tulajdonosa 2010 októberéig Dózsa József volt, majd átadták egy 77 éves asszonynak, T. Ferencnének, aki 2011-ben aztán meghalt. (T. Ferencné haláláig még tucatnyi egyéb céget vett a nevére.) A kft. azonban a gyakorlatban nem került a nyugdíjas asszonyhoz. A szerződéskötésekkor Dózsa József ült le a vásárlókkal a cég megbízott ügyvezetőjeként. Kérésre be is mutatta a nevére szóló meghatalmazást, amelyet T. Ferencné állított ki.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Dózsa ügyvezetőként 2011 őszén is vett át a cég nevében előleget a lakásvásárlóktól, ráadásul az iratok szerint ügyvezetőként, noha elvileg csak megbízott volt. Már, ha volt egyáltalán, ekkor ugyanis T.-né már hónapok óta nem is élt.
A cégbíróságon sem volt bejegyezve, hogy Dózsa ügyvezetőként járhatott volna el a cégnél miután az T.-néhez került.
A névleges tulajdonos tehát meghalt, a Hermina Invest felszámolás alá került, a vevők pedig a mindeközben rendben működő Hermina Baun hiába is kérnének számon bármit, a két Hermina jogilag két teljesen különböző cég.
Összeérnek a szálak
A két vállalkozás között közvetett kapcsolatok mégis vannak. Dózsa József nemcsak a Hermina Invest egykori tulajdonosa volt, de a Hermina Bau műszaki igazgatójaként is megjelent a sajtóban – a Hermina Bau honlapján egy videó is látható, amelyben ő nyilatkozik a cég nevében.
A Hermina Bau ügyvezetője és tulajdonosa jelenleg az a Görög Gábor, aki egyúttal a Hermina Center Kft. tulajdonosa is. Ez a cég az, amely a Hermina Happy Land II. ütemét is befejezte már a zuglói Öv és Pöstyén utca találkozásánál, és jelenleg 255 lakásos passzívház építésére van engedélye. (Az építkezés és az értékesítés már zajlik.)
A cégek között az elsődleges kapocs pedig Almásy Sándor lehet, aki a Hermina Bau Hungary és a Hermina Center ügyvezetője és tulajdonosa is volt korábban, és a Hermina Bau honlapján marketingmenedzserként, épületfizikai szakértőként jelenik meg. Almásy vállalkozói múltjában is megjelenik T.-né: az asszonynál landolt Almásy Stildonix nevű, már megszűnt kft-je is. Az időzítés épp jó volt, T.-né alig három héttel később meghalt. Almásyt kerestük a Hermina cégek ügyben, de azt mondta, ő "nem akar ebből cikket", és így nem is kívánt nyilatkozni.
A garázsból máshol is vita lett
T.-nének szerencsére volt egy férje is, akihez egy másik herminás érdekeltség, a Happy Residence Kft. került. Dózsa itt is meghatalmazott képviselőként járt el. Például akkor, amikor Budapest Főváros Kormányhivatalához kellett fordulnia a már említett Happy Land egyik ütemének ügyében. A hivatal ugyanis megtagadta a használatbavételi engedélyt az épületre. A probléma ott is a garázsból adódott.
A cég szintén parkológépeket ígért, ám azok mégsem kerültek üzembe a hatóságnak megfelelő módon. A cég szerint nem is kell, hiszen a garázs kihasználtsága nem indokolja, és szükség esetén egy-két óra alatt be lehet szerelni – igaz, a lakók elmondása szerint legfeljebb akkor, ha ők maguk hajlandók ezt beszerezni és finanszírozni.
A képlet az Öv utca 129–131. cím alatti épületnél bonyolultabb, mint a Bíbor utcában.
Az épület 2009-ben, tehát még Weinek Leonárd volt SZDSZ-es polgármester idején kapott használatbavételi engedélyt, ám ezt a garázshelyzetre hivatkozva – nevezetesen, hogy a parkológépek, amelyek az engedély kiadásakor legalább részben üzemben voltak, már nincsenek a garázsban – 2013-ban visszavonták. Ez alatt az idő alatt értékesítették a lakások egy részét, és részben az albetétesítés is megtörtént, így tehát több ottani lakó – ellentétben a Bíbor utcaiakkal – papíron is konkrét lakások, nem pedig egy osztatlan telek adott hányadának tulajdonosa.
Nincs nyomozás
A használatbavételi engedély visszavonása miatt az értékesítés leállt, ez azonban nem jelentett akadályt az épülethez köthető vállalkozás számára, hogy az ott lévő lakásokat kiadja. Igaz, a felkínált szerződések alapján olyan számlaszámot adott meg a bérbeadó cég, amely nem tartozik az adott vállalkozáshoz. A tulajdonhányad jelentős része az építtetők személyes tulajdonába került, legalábbis a tulajdoni lapokon az ő és hozzátartozóik nevei köszönnek vissza.
A NAV-ot hivatalosan értesítette erről egy érintett, ám az adóhatóság nem találta indokoltnak a nyomozást.
Ahogyan a zuglói rendőrség is lezárta bűncselekmény hiányában a nyomozást, amelyet a hoppon maradt Bíbor utcai lakók csalás gyanújában tett feljelentésére indítottak, látván, hogy lakásaik létét és a hozzájuk fűződő tulajdonjogot hivatalosan nem tudják igazolni és nincs rá esély, hogy az azóta megszűnt építtető rendezni fogja a helyzetet.
Nem lett nyomozás abból sem, hogy a Hermina Invest Ingatlanforgalmazó Kft. nevében megbízott ügyvezetőként úgy járt el Dózsa a lakások értékesítésekor, hogy erről szóló adatok nem kerültek a cégbíróságra – derült ki a tartozásai miatt felszámolás alá vont cég ügyeit intéző felszámolónál.
De nem lett nyomozás abból sem, hogy a cég megbízott képviselőként járt el a formálisan tulajdonossá lett T. Ferencné halála után is.
A zuglói önkormányzatnál közölték: igyekeznek megoldást találni a Bíbor utcai helyzetre, de a jogi keretek szűkösek
a szabályok alapján nem tudnak érdemben fellépni az építtetővel szemben,
így az ostor valóban a lakásokat megvásárló tulajdonosokon csattan.
Sokáig bíztak a cégben
"Csak 2015-re állt össze a kép, előtte éveken át azt hallottuk a közgyűléseken a cég olykor-olykor megjelenő képviselőitől, hogy az önkormányzat akadékoskodik, pedig az épülettel minden rendben van“ – mesélte egy lakó, miért tartott évekig, mire eljutottak a feljelentésig.
A nyomozás megszüntetéséről szóló idén szeptemberi rendőrségi döntést a feljelentők megpanaszolták, válasz erre a rendőrségtől egyelőre nem érkezett. (Az ügyben megkerestük a zuglói rendőrkapitányságot és a lakókat kihallgató NAV-ot is, válaszaikat beérkezésük esetén közöljük.)
Gondban vannak a lakók
Mint már feljebb említettük, a lakók egy részének azért is különösen rossz a fennálló helyzet, mert a használatbavételi engedély nélkül bukják a lakásra felvett kamattámogatott hitelt. Az épülő vagy használatbavételi engedélyt nélkülöző házban lakásvásárlásra jellemzően akkor ad a bank hitelt, ha magát az építkezést is ő finanszírozza, ebben az esetben a vásárlókat a MagnetBankhoz irányították.
A MagnetBank és a Hermina Invest Kft. között személyes kapcsolat is kimutatható: utóbbinak Dózsa mellett 2009–10-ben társtulajdonosa volt Szentesiné Pállya Moria, aki a Céginfó adatai szerint tagja volt az FR-Invest Kft.-nek. Ez a cég a tulajdonosa a Magnet Bank Zrt.-nek.
Az állami kamattámogatású hitelek visszakövetelése a pénzintézetet nem fenyegeti, a használatbavételi engedély bemutatásának kötelezettsége a lakókat terheli, így ebben az esetben is
a lakók, nem pedig az építtető vagy a hitelfolyósító viszi el a balhét az engedélyezési tervtől eltérően megépített épület miatt.
Egyszer csak kiüríttetik?
Jogilag valóban lehetséges, hogy használatbavételi engedély híján egy épületet kiüríttetnek, "létezik ilyen jogi eszköz" – ismerte el válaszában a zuglói önkormányzat. "De a zuglói önkormányzat ilyet nem alkalmazhat, nincs is erre hatásköre. Zugló esetében még nem is volt ilyenre példa."
"Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy megoldás szülessen az önhibájukon kívül bajba került lakók helyzetére, és az önkormányzatnak van is – álláspontunk szerint – jogszerű megoldási javaslata" – írta az önkormányzat sajtóosztálya. "Hivatalos úton már kértük a kormányhivataltól javaslatunk jogszerűségi vizsgálatát. Amint a választ a kormányhivataltól az önkormányzat megkapja és a javaslatot a kormányhivatal is jogszerűnek ítéli, úgy azonnal megtesszük a szükséges lépéseket a lakók érdekében."
Az önkormányzat szerint egyébként van lehetőség a jelenlegi helyzetben is arra, hogy lakcímkártyát kapjanak az épületben lakók: "Ha egy bizonyos lakcím még nem szerepel a címnyilvántartásban, de a kérelmező a lakcím létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni."
Márpedig a Hermina Magic Metropol Társasház 2011. április 15-én okiratokkal igazolta az illetékes földhivatalnál a cím létezését, ennek alapján a zuglói okmányiroda állíthatott ki lakcímkártyát a kérelmezőknek. Igaz, ez láthatóan ellentétben áll a használatbavételi engedély követelményével, amelynek hiánya miatt az önkormányzat egy ideig mégsem fogadta be a lakcímkártyára vonatkozó igényeket.
A válasz alapján most rugalmasabb az önkormányzat, bár a lakcímkártya kiadása még mindig nem oldja meg az alapproblémát: a használatbavételi engedély hiányát és azt, hogy az ebből adódó jogi kockázatok a lakásokat megvásárló tulajdonosokat, nem pedig az építtetőt fenyegetik.
|
[
"Hermina Center Kft.",
"FR-Invest Kft.",
"Hermina Invest"
] |
[
"Hermina Invest Ingatlanberuházó Kft.",
"Hermina Bau Hungary",
"Hermina Magic Metropol Társasház",
"Magnet Bank Zrt.",
"Happy Residence Kft.",
"Hermina Bau Társasházak",
"Hermina Invest Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Hermina Happy Land",
"Hermina Bau",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Happy Land",
"Hermina Baun",
"Hermina Magic Metropol"
] |
Úgy volt, hogy Paár Attila kaparintja meg szépen áron alul, csak 313 millió forintért az ennél sokkal értékesebb, másfél hektáros honvédségi telket a Rózsadomb legértékesebb részén, a Szalamandra utcában de mégsem. (Paár onnan ismert, hogy ő vásárolta ki a miniszterelnöki vőt, Tiborcz Istvánt az Eliosból, cége, a WHB pedig Várbazár felújítója volt.)
Ugyanis Hende Csaba elállt az üzlettől, tudta meg a Blikk:
"(...) az új kormányzati vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáig nem kerülhet sor feleslegessé nyilvánított, állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére, a honvédelmi miniszter azt a döntést hozta, hogy a tárca a nyertes pályázóval ne kössön adásvételi szerződést."
A területet a Honvédelmi Minisztérium átadja az MNV-nek.
(Blikk)
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[] |
Harmadik alkalommal vádolnak meg tisztességes embereket a veszprémi baloldali politikusok. Először egy olyan vállalkozót rágalmaztak igaztalanul, aki nagyon sokat tesz Veszprémért és támogatja a helyi kultúrát, aztán egy újságírót próbáltak negatív színben feltüntetni és megfenyegetni, most pedig rajtam keresztül egy becsületes építési vállalkozót vádoltak meg korrupcióval – mondta még szerdai sajtótájékoztatóján Némedi Lajos, Veszprém város fideszes alpolgármestere.
Elutasítjuk Kész Zoltán, Katanics Sándor és Hartmann Ferenc vádaskodását, felszólítom őket, hogy kérjenek bocsánatot az érintettektől és rágalmak helyett inkább Veszprémért dolgozzanak – fogalmazott Némedi.
A helyi ellenzék, köztük Kész Zoltán, illetve Katanics Sándor DK-s és Hartmann Ferenc MSZP-s képviselő lassan több mint egy éve rágódik az alpolgármester házfelújításán. Több ízben gyanúsították közpénzek eltüntetésével, eleinte azt állítva, hogy az Intézményi Szolgáltató Szervezetnél eltűnt 40 millió forintból épített magának házat. Aztán kiderült, hogy Némedi nem épített házat, mindössze felújította a régi vidéki házukat, azt is hitelből, és a munkálatok minden mozzanatát számlákkal tudja igazolni. Az ISZSZ-nél pedig nem tűnt el egyetlen millió forint sem, hiszen ebben az esetben nem is tudták volna lezárni a költségvetési évet.
Ennek ellenére a gumicsontot nem akarják elengedni. Már egy egyik országos ellenzéki magazin is terjedelmes cikket közölt a Némedi-ügyről, amiről persze továbbra sem derül ki semmilyen konkrétum, csak annyi, hogy valaki, vagy valakik közérdekű bejelentést tettek közpénzek eltűnéséről, soha meg nem történt, de papíron kifizetett próbatakarításokról. Kész Zoltán “független" országgyűlési képviselő még "nyomozati iratokat" is lengetett, mondván, azok igazolják, hogy az alpolgármestert igenis bűncselekménnyel hozták összefüggésbe.
A legfrissebb vádak szerint Némedi Lajos javasolta azt a veszprémi közgyűlés bizottságának, hogy tekintsenek el egy építőipari cég több millió forint kötbérfizetési kötelezettségétől. Kikutatták, hogy a vállalkozás, amely a vállalt határidőre nem alakította ki a várossal kötött szerződésben szereplő köztereket, azonos azzal a céggel, amelyik az alpolgármester házfelújításán dolgozott.
Sokadszor is elmondom, nincs Némedi-ügy. Engem a mai napig nem keresett meg egyetlen egy hatóság sem ilyen ügyben. Abban semmilyen összeférhetetlenséget nem látok, hogy egy helyi építőipari cég, amelyikkel magánemberként dolgoztattam, a városnak is dolgozzon, hiszen ennyiből nem mehetnék be a helyi boltba, vagy pékségbe sem. Ennyiből arra is mondhatnák, azért megyek oda, hogy nekem olcsóbban adják a sót, vagy kenyeret
– reagált Némedi Lajos.
Porga Gyula polgármester Katanics Sándornak címzett levelét is bemutatta, amely egyértelműen cáfolja az ellenzék vádjait. A levél szerint a vállalkozó önhibáján kívül nem tudta teljesíteni határidőre a kivitelezést, mert a vele kötött megállapodás után változott a rendezési terv, közben beállt a téli időjárás is, mindezek tükrében a határidőt meghosszabbították. A Tulajdonosi Bizottság pedig egyhangúan döntött a szerződés tartalmának módosításáról.
Az állítólagos Némedi-ügy egyébként lassan mindennapos témája a helyi ellenzéknek, ha nem Katanics vagy Hartmann Ferenc tart sajtótájékoztatót, akkor Kész Zoltán álfüggetlen országgyűlési képviselő blogol, vagy irogat Facebook-posztokat, hogy napirenden tartsa a témát. Információink szerint a veszprémi önkormányzat által intézményeit érintő szolgáltatások összehangolására létrehozott Intézményi Szolgáltató Szervezet két korábbi dolgozója tett közérdekű bejelentést a rendőrségen, egyikük korábban a Fidesz önkormányzati képviselője volt, de miután személye vállalhatatlan lett, nem kapott szerepet. A baloldal által sokszor hivatkozott, birtokukban lévő állítólagos "nyomozati anyag" pedig nem más, mint a két bejelentő vallomása, amit a politikusok maguktól a bejelentőktől kaptak meg, a rendőrség ugyanis sem nyomozati dokumentumokat, sem vallomásokat nem ad ki, csakis az érintetteknek, okmánybélyeg ellenében, dokumentálva. Veszprém városát és az ISZSZ-t érintően közpénz eltűnése kapcsán a mai napig nem történt gyanúsítás, sem Veszprém sem más megye rendőr-főkapitányságán.
Némedi Lajos alpolgármester sajtótájékoztatóján azt mondta az ellenzék módszeréről, "éhes disznó makkal álmodik", ő pedig még nem döntötte el, hogy a személyét ért rágalmak miatt milyen jogi lépéseket tesz.
Fotók: vehir.hu
|
[
"Intézményi Szolgáltató Szervezet"
] |
[
"Tulajdonosi Bizottság"
] |
A Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala a tegnapi napon rendelt el nyomozást annak a feljelentésnek a tárgyában, melyet Kálmán Ferenc vállalkozó tett június 3-án a szocialista vezetésű kőbányai önkormányzat vagyonkezelésével kapcsolatban. Ezt megelőzően több szocialista alapszervezet azzal gyanúsította meg a X. kerületi pártvezetést, hogy fiktív tagokkal duzzasztották a létszámot, s hogy hatalmukat kétes gazdasági módszerek révén erősítik. A helyi MSZP-s vezetés úgy véli, ez csupán a tisztújításból kimaradt, sértett tagok alaptalan vádaskodása, mely lejáratásukra irányul.
A Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala szerdán rendelt el nyomozást hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette, és hatósági eljárás akadályozásának bűntette miatt – nyilatkozta a Hír Televíziónak Dobos Gabriella a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A feljelentést egy vállalkozó tette magánszemélyként június 3-án a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalban egy választott önkormányzati tisztségviselővel szemben. A feljelentő, egy építőipari cég volt ügyvezetője – akit saját elmondása szerint életveszélyesen megfenyegettek – azt állítja: cége azzal a feltétellel juthatott állami megrendeléshez, ha a megbízási díj felét egy befolyásos helyi szocialista képviselő érdekeltségébe tartozó vállalkozás számlájára utalja át. Kálmán Ferenc vállalkozó "A tiszta közéletet Kőbányán!" elnevezésű csoport hétfői, június 5-i sajtótájékoztatóján mutatkozott be a nyilvánosság előtt.
"A tiszta közéletet Kőbányán!" csoportosulás a huszonkilencből tizenöt kőbányai szocialista alapszervezet képviseletében követel magyarázatot az MSZP kőbányai, valamint budapesti elnökségétől arra, hogyan lehetséges az, hogy egy év alatt tízféle adatot közöltek velük a taglétszámmal kapcsolatban. Bár a párt folyamatosan arról tájékoztatja a tiszta közéletet követelő belső mozgalmat, hogy a vizsgálat már tart, megnyugtató tájékoztatást egy alkalommal sem közöltek. A szocialisták kőbányai szervezetét – mely az országban a legnagyobb – részben fiktív tagokkal töltötte föl a helyi vezetés annak érdekében, hogy az így kialakult többséget kihasználva dolgozhassanak az állami bevételek újraelosztásában – állítják az MSZP-s alapszervezetek képviselői, akik úgy tudják, olyan tag is szerepel a nyilvántartásban, aki már négy éve halott.
A taglétszám mesterséges felduzzasztásához egyes helyi hatalmi köröknek azért fűződik nyomós érdeke, mivel a párt szabályzata értelmében öt párttag után egy küldött állítható. Ezek a küldöttek választanak polgármester jelöltet, országgyűlési képviselő-jelöltet és önkormányzati képviselő-jelöltet, akik meghatározó szerepet töltenek be Kőbánya gazdasági életében – áll "A tiszta közéletet Kőbányán!" szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Minden százharmadik tag után egy kongresszusi küldött jár, aki a fővárosi és országos vezetőket és politikusokat megválasztják. Jelen helyzetben és a kőbányai MSZP belső ellenzékének sejtése alapján vitatható, hogy a kerületnek mennyi a jogos kongresszusi küldöttje – vélik a tagrevíziót sürgető párttagok.
- Korábban több ízben is kértünk felvilágosítást a tényleges taglétszámról, azonban rendre különböző adatok érkeztek, míg végül kitört a számháború. A taglétszám volt már ezer alatti és ezernyolcszázis, eközben a tényleges tagság úgy ezer főre tehető. A kőbányai vezetés úgy intézte, hogy nem vitték fel számítógépre a neveket, majd később eltűnt a floppy, és a számítógép is – közölte megkeresésünkre a tiltakozó alapszervezet egyik, neve elhallgatását kérő tagja. Hozzátette: ez csak a helyi trükkök egyike, melyekről még sokat lehetne mesélni. A szocialisták vas megyei taglétszám duzzasztási botránya csupán "kis úttörő" a kőbányaihoz képest – vélekedett megkeresésünkre Ficsór János.
Megkeresésünkre Andó Sándor, a kerület szocialista polgármestere közölte, valóban vannak viták a párton belül, a kőbányai szervezet fiktív tagokkal történő felduzzasztásával kapcsolatos gyanú ténylegesen megfogalmazódott a helyi pártszervezeten belül. A vezetés úgy véli, a taglétszám felülvizsgálatának semmi akadálya. Andó Sándor hozzátette: a nyilvántartást valóban rendbe kell tenni, ennek az ellenőrzése zajlik, amely során minden bizonnyal képet fognak kapni a tagságról. A kőbányai MSZP-s vezetést illető, törvénytelen gazdasági ügyletekre vonatkozó vádakat illetően Andó Sándor úgy fogalmazott: a mai politikai eszköztár, s a mai politikai kultúra sajnálatos velejárója az ellenfél lejáratása. Azonban az efféle vádaskodások alapján levont következtetésekhez, melyek pusztán a szóbeszéd tárgyát képezik, nem tud hozzászólni – mondta a X. kerületi polgármester.
Kaszab Csaba szocialista alpolgármester megkeresésünkre ugyanakkor úgy nyilatkozott: nincs tudomása arról, hogy a kerületben fiktív tagokkal töltötték volna föl a szervezet létszámát, ez butaság. Véleménye szerint emögött valójában hatalmi harcok húzódnak meg, ez a vita már régóta húzódik. A szocialista vezetés úgy véli, a bíráló csoport, miután kimaradt a tisztújításból, ilyesfajta sajátos eszközökkel kíván érvényt szerezni akaratának. A X. kerületi MSZP szervezet vezetői békét és nyugalmat szeretnének – vélekedett az alpolgármester. Kaszab Csaba hozzátette: inkább a választásokkal kellene foglalkozni ahelyett, hogy egymással törődnének.
Novák Gyula főtanácsos az MNO megkeresésére elmondta: arról, ha valakinek tudomására jut, hogy a kerületben törvénytelen gazdasági ügyek zajlanak, állampolgári kötelessége, hogy feljelentést tegyen. Ezt követően pedig az ügyészség és a rendőrség kivizsgálja, hogy valóban történt-e bűncselekmény. Novák Gyula közölte, ő nem tud arról, hogy a kőbányai szervezetben történtek volna ilyesfajta visszaélések. Hozzátette: annak azonban, ha valaki hamisan vádaskodik, meglesz a következménye.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Hír Televízió",
"Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala",
"Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal"
] |
Bár több vevőjelölt is lett volna az ország egyik legnagyobb, de üzletileg megroppant ásványvízgyártó üzemére, a kormány döntése nyomán gyámként kirendelt állami tulajdonú felszámoló cég velük nem tárgyalt. A színen viszonylag hamar feltűnt Mészáros Lőrinc, és ezzel a még megmaradt érdeklődők is kiszálltak a ringből, volt aki jelzésre, volt aki magától.
A felcsúti milliárdos vállalatcsoportja különböző cégjogi ügyletekkel fél év alatt teremtett olyan helyzetet, amelyben másnak már esélye sem volt megszerezni az üzemet. Az állami felszámoló csak ekkor írta ki a tendert, amin akkor már nem meglepő módon Mészáros Lőrinc futott be, de úgy, hogy a hitelezők jelentős része hoppon maradt, a NAV például 3 milliárdos követelését bukja.
A felvásárlást egészen tegnap délutánig igyekeztek titokban tartani, ám fél nappal azután, hogy kérdéseket küldtünk az illetékeseknek, a felcsúti milliárdos fényre lépett.
Kiemelte a kormány
Napi háromezer raklap. Hat-hét évvel ezelőtt még ennyi ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott az Aquarius-Aqua, amely akkor termelést tekintve már évek óta a piac legnagyobb szereplője volt Magyarországon. A vállalat épp új gyárat épített Albertirsán, és fontos beszállítója volt lényegében az összes hazai kiskereskedelmi láncnak, a Tescótól kezdve a Sparon át a Lidlig.
A cég azonban a piacot ismerők szerint már ekkor sem működött egészségesen, és amikor a fő tulajdonos áfacsalási ügybe keveredett, végképp megpecsételődött a sorsa. Az Aquarius-Aqua néhány év alatt kártyavárként omlott össze. A 2019-es évet már milliárdos veszteséggel zárta, közel 10 milliárd forinttal tartozott a partnereinek, és további bő 3 milliárdot követelt tőle a NAV, a korábbi évek be nem fizetett áfája miatt.
A cég tulajdonosai 2019 őszén nem láttak más lehetőséget a túlélésre, mint hogy csődvédelmet kérjenek maguk ellen. A vállalat mellé ki is jelöltek egy csődbiztost, ám neki mindössze két hét munka jutott. A kormány ugyanis 2019 októberének végén úgy döntött, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánítja a megroppant vállalatot, márpedig az ilyen társaságoknál az állami felszámoló cég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el. Magyarul
az Aquarius-Aqua durván két héttel a hivatalos bedőlése után állami gyámság alá került.
Az indoklás szerint erre a vállalat "főtevékenysége illetve termelési kultúrájának egyedisége" miatt volt szükség – azaz tulajdonképpen azért, mert egy ásványvízgyártóról van szó. Több forrásunk is azt mesélte, hogy a vállalat fő tulajdonosa, Plutzer Tamás még ekkor is bízott benne, hogy megtarthatja a céget valahogy.
Elvileg ekkor még esélye is volt erre. A cég ugyanis csődeljárás alatt állt, ami a szó köznyelvi használatával ellentétben épp azt jelenti, hogy megpróbálnak megmenteni egy rossz helyzetben lévő vállalatot. A társaság ilyenkor haladékot kap a tartozásai megfizetésére, és ha sikerül kiegyeznie a hitelezőivel, akkor folytathatja a tevékenységét.
A korábbi tulajdonos egyik legfontosabb érve a vállalat megmentésére az volt, hogy a hazai ásványvízvagyon nem kerülhet teljes egészében külföldi kézbe, márpedig, ha az Aquariust is határon túli befektetőnek adják el, akkor ez történne*A piac nagyjából 70 százalékát valóban három részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cég, a Magyarvíz, a Szentkirályi és a Coca-Cola ellenőrzi, és bár az Aquarius sokat vesztett pozíciójából az elmúlt években, kapacitása miatt még így is fontos szereplő.. A stratégiai kiemeléssel és annak indoklásával a kormányzat is ezt az érvrendszert tette magáévá.
Többen is érdeklődtek
Az Aquarius vezetése ennek megfelelően 2019 végére össze is állított egy tervet a vállalat megmentésére. Ebben azt ajánlották a hitelezőiknek, hogy a tartozásaik felét kifizetik. Ez elsőre elég arcátlan javaslatnak tűnhet, de egy hasonló helyzetben lévő cégnél sok hitelezőt elgondolkodtathat, mert ha a vállalatot végül felszámolják, jó eséllyel ennél is rosszabbul járnak*Ilyen esetben a többségük semmit nem kap, néhány hitelező azonban sokkal jobban járhat, mint az egyezséggel. Emiatt az érdekellentét miatt nagyon kicsi az esély arra, hogy mindenki belemenjen egy hitelezői megállapodásba..
Több, az akkori folyamatokra rálátó forrásunk is azt mondta, hogy hitelezői oldalról sokan hajlottak az egyezségre, még a bankok között is akadt olyan, amely valószínűleg belement volna. Végül azonban mégis meghiúsult a megállapodás, mivel az a pénzintézet, amelynek a legtöbbel tartozott a vállalat, semmiképpen nem akarta elfogadni az ajánlatot. A bankoknál még azzal sem sikerült célt érnie az Aquariusnak, hogy karácsony előtt egy nappal a teljes tartozásuk kifizetését is megígérték. Januárban erre az ajánlatra is nemleges választ kaptak.
A visszautasítás oka valószínűleg az lehetett, hogy hitelezői oldalról nagyon sokan ekkor már egyáltalán nem bíztak az őket évek óta hitegető fő tulajdonosban.
Márpedig az Aquarius ekkor épp egy elég komoly bizalmat igénylő történettel állt elő. Azt állították, hogy a tervre összesen legalább 3,1 milliárd forintot szereznének egy kockázati tőkebefektetőtől. A rejtélyes megmentőről azonban az írásos tervben semmit nem árultak el, és a lapunknak nyilatkozó érintettek is arról beszéltek, hogy nagyon zavaros volt az ügy. Az Aquarius Aqua kisebbségi tulajdonosa, Benedek Péter egyenesen azt mondta, ő egyáltalán nem tudott ilyen befektetőről. Szerettük volna megkérdezni Plutzer Tamást is arról, hogy ki adta volna a pénzt, ám ő nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.
A hitelezők elutasításával egyértelművé vált, hogy az Aquarius-Aqua nem marad a korábbi tulajdonosainál, és a céget fel fogják számolni.
A vállalat körül azonban már ezt megelőzően is megjelentek az érdeklődők. Egy birtokunkba jutott dokumentum szerint Plutzer Tamást 2020 elején felhívta egy magyar brókercég vezetője azzal, hogy egy nemzetközi cégcsoport érdeklődne az Aquarius iránt. A brókercég említett vezetője a G7-nek megerősítette, hogy valóban próbált befektetőt találni a bajba jutott cégre, de ennél többet – üzleti titokra hivatkozva – nem árult el sem az érdeklődő kilétéről, sem az érdeklődés mélységéről.
Több piaci szereplőtől is azt hallottuk, hogy a rejtélyes vevőjelölt a Pepsi, illetve a vele egy csoportba tartozó Szentkirályi lehetett*A Pepsit több kelet-közép-európai országban, így Magyarországon is 2018. decembere óta ugyanaz a Mattoni cégcsoport forgalmazza, illetve palackozza, amelybe a Szentkirályi is tartozik.. Ez nem csak azért tűnik hihetőnek, mert a leírás illik a csoportra, hanem azért is, mert a Pepsi és az Aquarius között korábban is voltak már tárgyalások az együttműködésről*Évekkel ezelőtt az ásványvízgyártó cég még olyan gépeket is beszerzett, amelyekkel elvileg lehetett volna az albertirsai üzemben palackozni a Pepsi termékeit. Igen ám, de az együttműködés az utolsó pillanatban meghiúsult. A cég egy történeti összefoglalóban szemérmesen azt írta, hogy a szerződés aláírására végül ismeretlen okból nem került sor. A kudarc azonban forrásaink szerint nem volt független attól, hogy Plutzer Tamás közvetlenül a tárgyalási folyamat lezárása előtt került előzetes letartóztatásba a már említett áfacsalási gyanú miatt. A kisebbségi tulajdonos Benedek Péter is azt mondta, hogy a Pepsi ezzel indokolta visszakozását.
A Pepsit forgalmazó Szentkirályi tehát adta volna magát, de Balogh Levente a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke és résztulajdonosa a G7-nek cáfolta, hogy a teljes céget meg akarták volna szerezni a csődeljárás során. A vállalatvezető azt mondta, folytattak ugyan tapogatózó tárgyalásokat, de csak bizonyos gépek kapcsán.
A felszámoló azonban arról tájékoztatta őket, hogy nem részekben adják el a vállalatot, és más vevővel kezdték meg a lényegi tárgyalásokat.
Márpedig érdeklődés nem csak a Szentkirályitól érkezett. A piac másik legnagyobb szereplője, a Primaverát és a Mizsét is gyártó Magyarvíz szintén felvette a kapcsolatot a felszámolóval, és további két olyan ágazati, üzleti szereplővel is beszéltünk még, amelyek érdeklődést mutattak a cég iránt. Olyan szereplő is volt, amely a teljes vállalat megvásárlásán gondolkodott.
Megjelent Mészáros Lőrinc és mindenki elillant
Vevőjelölt tehát lett volna, még akkor is, ha több forrásunk szerint a céggel már első ránézésre is annyira sok volt a gond, hogy a tárgyalások sikere egyáltalán nem volt biztos. Mivel azonban a külföldi felvásárlótól a korábbi tulajdonosi kör zárkózott el teljesen (illetve a kormányzati kiemelés sem arra utalt, hogy külföldi érdekkörrel szeretnék megmenteni a vállalatot), részekben pedig az érdeklődők szerint a felszámoló nem akarta kiárusítani az üzemet, az egyeztetések érdemben el sem indultak.
Valamikor tavasszal azonban még ezek a kezdeti puhatolózások is egyik pillanatról a másikra megszűntek. Ekkor tűnt fel ugyanis a színen először Mészáros Lőrinc, és ezt követően lényegében azonnal visszavonulót fújt mindenki, akivel beszéltünk. Volt, aki az időbeli egybeesés ellenére nem a felcsúti milliárdos színre lépésével magyarázta a döntését, többen azonban igen.
Akadt, aki azt mesélte, NER-közeli embertől kapott egyértelmű jelzést, hogy nem lesz sok keresnivalója az Aquarius körül. Más magától is erre a következtetésre jutott.
A következő hónapokban a Mészáros csoport két lépésben megszerezta a bankoktól az Aquarius-Aqua hiteleit, így az ásványvízgyártó onnantól kezdve már neki tartozott*Ezt a folyamatot faktorálásnak hívják, és bankokhoz nem a Mészáros csoport valamely cége, hanem a szintén NER-közeli Hórusz Faktorház Zrt. kopogtatott be. A társaság korábban már benne volt olyan ügyletben, amit az Orbán-családdal is kapcsolatba hozható, a piacon pedig egyértelműen a felcsúti milliárdos előkóstolójaként tekintenek rájuk. A Hórusz aztán ez utóbbi hírének megfelelően tovább is passzolta az összegyűjtött jelzáloggal fedezett banki hiteleket a Mészáros csoportnak.. Egészen pontosan annak a Konzum PE Magántőkealapnak, amelyen keresztül a felcsúti milliárdos tőzsdei birodalmának jelentős részét is birtokolja*A lapunknak nyilatkozó felszámolók és banki szakértők szerint a bankok – attól függően, hogy milyen eséllyel lehet behajtani a hitelt – teljes összeg 30-80 százalékáért szoktak megválni a követelésüktől. Egy felszámoló által hozott példa szerint, ha egy bank adott valakinek 50 millió forint hitelt egy 100 milliót érő házra, akkor ezt a követelést nem fogja eladni senkinek, hiszen így is úgy is hozzájut a pénzéhez. Ha azonban a fedezetként szolgáló ház csak 10 milliót ér, akkor az 50 millió töredékéért is megválik a hitelétől.
A helyzet a cégeknél is ugyanez. Az Aquarius-Aqua könyvei szerint a bankok elvileg nem voltak rossz helyzetben, hiszen papíron az előbbi eset állt fenn. A vállalat 6-7 milliárd közötti összeggel tartozott a bankoknak, azoknak azonban a cég vesszőfutásának végére lényegében már vállalat minden ingatlanján, gépén és egyéb eszközén jelzálogjoga volt. Ez elvileg több mint 13 milliárd forint fedezetet jelentett. A cég pénzügyi helyzetét jobban ismerők szerint azonban ez csak a látszat. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy az előző tulajdonosok lufit fújtak, az eszközök csak papíron értek ennyit, valójában sokkal kevesebb vagyona volt a társaságnak.
Ráadásul a számviteli jogszabályok is inkább arra sarkalják a bankokat, hogy áron alul eladják az ilyen követeléseket. Ha az adós felszámolás alá kerül, akkor a hitelét lényegében veszteségként kell leírni, így ami ezután folyik be, az már ezt a veszteséget csökkenti..
Ilyenkor a követeléseket jellemzően nem annyiért vásárolják meg, amennyit ténylegesen fizetni kellene érte az adósnak, hiszen van némi kockázata annak, hogy az végül semmit sem fizet. Tehát a bankok a biztos pénzért lemondanak a teljes igényük egy részéről.
Az Aquarius-Aqua tartozásait így viszonylag olcsón meg lehetett szerezni, és minden jel arra utal, hogy ez is történt. Megkérdeztük az érintett három bankot, hogy mennyiért adták el a követeléseiket, illetve megkerestük a velük tárgyaló, a követeléseket Mészároséknak továbbpasszoló közvetítőt is, hogy mennyit fizetett. A három bankból kettő – a jogszabályi előírások alapján érthetően – üzleti, illetve banktitokra hivatkozva utasította el a válaszadást, a másik két szereplő pedig nem reagált megkeresésünkre.
Egy forrásunk ugyanakkor 2 és 3 milliárd forint körüli összegről beszélt, ami arra utal, hogy a hitelező bankok 50 százalékos, vagy akár ennél is nagyobb diszkonttal váltak meg a követeléseiktől. Ezt erősíti az is, hogy egy céges irat szerint a Konzum PE 3,3 milliárd forintért vásárolhatott meg egy olyan követeléscsomagot, amely nagyrészt ezekből a követelésekből állt, de úgy, hogy ebben plusz tételek is voltak, illetve még a közvetítőnek is lehetett haszna *Az irat szerint a Konzum PE az említett követeléseket 3,335 milliárd forintos könyv szerinti értéken tartotta nyilván, a főszabály szerint pedig a könyv szerinti értéknek azzal az összeggel kell megegyeznie, amennyibe ez került a szervezetnek. .
Röviden összefoglalva tehát tavaly év végén úgy állt a dolog, hogy
az Aquarius-Aqua minden fontosabb eszközén Mészároséknak volt jelzálogjoga, és a jobb napokat látott ásványvízgyártó 6-7 milliárd forinttal tartozott nekik. Mindezért Mészáros Lőrinc a jelek szerint alig az összeg felét fizette ki.
A bankok kivásárlásával párhuzamosan a Mészáros-csoport közelében egy céget is alapítottak a projektre. Az Aqua Lorenzo névre elkeresztelt vállalatnak (találó neve ellenére) eleinte papíron nem volt köze Mészáros Lőrinchez. A felcsúti milliárdos üzleti ügyeit kicsit jobban ismerők számára azonban így is kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy ő áll a háttérben*A társaságot ugyanis egy olyan címre jegyezték be, amely a csoport több más cégének is a székhelye, az egyszemélyes tulajdonos pedig Halmi Tamás lett, aki más fontos Mészáros érdekeltségekben is vezető tisztségviselő..
A felszámoló megvárta Lorenzót
Mészáros Lőrinc személyesen végül csak december elején jelent meg a cégben. Akkorra a felcsúti milliárdos magántőkealapja megszerezte a banki követeléseket, és ezeket adta át a frissen alapított cégnek, amiért cserébe 99 százalékos részesedést szerzett a vállalatban*Ezt a tranzakciót hívják apportnak, a Konzum PE nem pénzbeli hozzájárulásként átadta a követeléseket, így az Aquarius-Aqua (illetve a tranzakcióban érintett néhány más cég is) ettől kezdve nem a Konzum PE-nek, hanem az Aqua Lorenzónak tartozott..
Év végére így másnak már esélye sem nagyon volt megszerezni az albertirsai gyárat, és épp ekkor kezdődött a látványos mozgás az állami felszámolónál is.
Miközben tavasszal és nyáron a háttérmunka folyt az Aquarius Aqua hitelei körül, a felszámolással sok látványos dolog nem történt. A háttérben biztosan zajlottak folyamatok, a cég eszközeit például felértékeltették egy nagy nemzetközi tanácsadócéggel, de kifelé ebből lényegében semmi nem látszott.
Ám épp öt nappal azt megelőzően, hogy Mészáros Lőrinc a nevére vette az Aqua Lorenzót, kiírtak egy árverést az Aqua-Aquarius eszközeire. A nagyjából két tucat tételből álló csomagban lényegében benne volt a teljes albertirsai üzem (már ami az Aquarius tulajdonát képezte) gépekkel, ingatlanokkal, több egyéb berendezéssel, épülettel és védjegyekkel. Azaz két leánycégen kívül lényegében minden ott volt, ami értéket képviselt a cégben*1. Albertirsa 0297/51 telephely ásványvíz palackozó üzem, iroda berendezésekkel 1,151 milliárd jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
2. Albertirsa 0316/2 telephely ásványvíz palackozó üzem 49,1 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
3. Albertirsa 0318/12 telephely ásványvíz palackozó üzem 314,7 millió, jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
4. Nyársapát 028/8 nyársapát használaton kívüli üzem 19 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
Az ingatlanokhoz tartoznak dolgok pl. kutak, trafó, veszélyes hulladéktároló, portaépület, felszerelések, berendezések
5. Cegléd 277/A/10 2700 Cegléd, Árpád u. 30. egyéb helyiség és más ingatlanok is. 38 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt
a. Cegléd 277/A/13 2700 Cegléd, Árpád u. 30. üzlethelyiség
b. Cegléd 277/A/12 2700 Cegléd, Árpád u. 30 lépcsőház
8. 3032/14. Valszeg Miskolc kivett beépítetlen terület 59,5 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
a. Miskolc 3032/5 kivett beépítetlen terület
b. Miskolc 3032/25 kivett beépítetlen terület
11. CAN gépsor, 2017-es gyártás 915,6 millió jelzálog: Konzum PE
12. KHS gépsor, 1031,5 millió jelzálog: Konzum PE
13. Siedel 4 gépsor, 212,2 millió jelzálog: Konzum PE
14. Siedel 3 gépsor, 652,4 millió jelzálog: Konzum PE
15. Siedel 2 gépsor, 91,6 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt.
16. Siedel 1 gépsor, 41 millió tehermentes
17. Vízkezelő rendszer 20 tehermentes
18. Termékvízhűtők 7 db 15 millió tehermentes
19. Siad kompresszorok 6 db 18 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt.
20. Targoncák 13 db. 66 millió jelzálog: Konzum PE
21. Védjegyek 21 db 30 millió tehermentes
22. Készletek 534,4 millió jelzálog: Konzum PE
23. egyéb kisértékű berendezések eszközök 1800 db 81 millió jelzálog: Oberbank
Az árverés egyébként a G7-nek nyilatkozó felszámolók szerint abszolút megszokott menete a dolgoknak. Az értéket képviselő eszközöket ilyenkor eladják, és a befolyó pénzből kifizetik a hitelezőket, már persze akinek jut belőle. Első körben azok kapják meg a pénzüket, akiknek a követelése biztosított, tehát van mögötte például jelzálogjog, majd a további sorrendről is jogszabály rendelkezik.
Itt azonban utóbbinak már nem volt jelentősége. Az Aquarius-csomag minimális árát ugyanis kevesebb mint 5,2 milliárd forintban határozták meg, a céggel szembeni biztosított követelés pedig ennél több volt*A reorganizációs terv szerint a felszámolás kezdete előtt 6,2 milliárd forint.. Ezt a követelést az árverés kiírásakor már szinte teljes egészében Mészáros Lőrinc birtokolta*Ekkor még a Konzum PE, a pályázat tényleges kezdetekor azonban már az Aqua Lorenzo..
A Nemzeti Reorganizációs Kft-t és a kirendelt felszámolót is megkérdeztük, hogy miért épp így időzítették az árverést, volt-e bármilyen akadálya a korábbi kezdésnek, ám ők jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Az árverés győztesét hivatalosan azóta sem nevezték meg, a sokáig rejtőzködő vevő kiléte azonban mostanra így is kiderült:
az albertirsai üzemet nem meglepő módon az Aqua Lorenzo szerzi meg.
A vállalat ezt nagyjából fél nappal azt követően jelentette be a versenyhivatalnak, hogy hétfő hajnalban kérdéseket küldtünk nekik a témában.
A felvásárlást olyannyira próbálták titokban tartani, hogy az árverési honlapon kialakult párbeszédben például egy "szaúdi társra" hivatkoztak. Más kérdés, hogy ezzel sokakat nem tudtak megtéveszteni. A szektorban már jó ideje evidenciaként kezelik Mészáros Lőrinc érkezését*Vagy inkább megerősödését, hiszen egy kisebb ásványvízgyártója már van a csoportnak, ez a Vivienvíz., és beszéltünk olyan bedolgozóval, aki állítása szerint már a bejelentés előtt is Mészárosék cégével tárgyalt a folytatásról*Ráadásul az Aqua Lorenzo olyan ingatlanokat is elkezdett felvásárolni, amelyek korábban nem az Aquarius-Aqua tulajdonában voltak, de szükségesek az üzem működtetéséhez. Tehát még ha nem is ők vették volna meg az eszközöket, nélkülük nem lehetne működtetni a gyárat..
Mészárosék maguknak fizetnek, a NAV hoppon marad
Az 5,2 milliárdos vételárat Mészárosék lényegében maguknak fizetik ki. A befolyó pénzt ugyanis a felszámoló a saját költségeinek és díjának levonása után köteles egyből továbbutalni a biztosított hitelezőknek, tehát az Aqua Lorenzónak.
Mindez azt jelenti, hogy a felvásárlás teljes költsége Mészároséknak az a durván 3,3 milliárd forint volt, amennyiért megvették a banki követeléseket,
illetve az a legfeljebb pár 100 millió forint, amit az állami felszámoló elkérhet*Az eljárás dokumentációja szerint a felszámolás alatt folyamatosan működő üzem készleteit is meg kell vennie az Aqua Lorenzónak. A készleteket azonban időközben már kiszervezték egy másik cégbe, és az üzem értékét a készletek amúgy sem érintik, hiszen a mérlegben ezeket más soron tartják nyilván..
Ennél viszont a megvett üzem minden becslés szerint többet ér. Az eszközöket a Nemzeti Reorganizációs Kft. több mint 5 milliárd forintért hirdette meg, a bedőlt cég könyveiben pedig 8 milliárd forint környéki összegen tartották nyilván*Előbbi ár alul, utóbbi valószínűleg felül becsüli a tényleges értéket. Az állami felszámoló nem csak azért lőtték be alacsonyabbra az árat, mert a jogszabály szerint egyeztetni kellett az akkor már az eszközök többségén jelzálogjoggal rendelkező Mészáros-csoporttal, hanem azért is, mert bárki, aki nekifut láthatta, hogy ezen felül is milliárdokat kell költenie. A könyvekben pedig egyszerűen túl magas értéken tartottak nyilván eszközöket a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint..
A valós érték valahol 6 és 7 milliárd között lehet.
A céges iratokból úgy tűnik, hogy a felkért nemzetközi tanácsadó is ennyire értékelhette fel a vállalatot, és ennek a sávnak a felső része jön ki akkor is, ha a korábban tervezett potenciális jövedelemtermelésből számítjuk ki az üzem értékét*A cég reorganizációs tervében szereplő számok szerint az iparágban bevett árazási gyakorlat alapján..
A Mészáros-csoport tehát féláron juthatott hozzá egy lelakott*A gépsorok felújítására elég jelentős összeget kell fordítani., de elég jó potenciállal rendelkező üzemhez. Közben a többi hitelező, az egykori beszállítók, és egyéb partnerek hoppon maradnak, hiszen nekik a befolyt pénzből már semmi nem jut. Ahogy a NAV-nak sem, így az adóhatóság is bukja a nagyjából 3 milliárdos követelését*A NAV-tól megkérdeztük, hogy számítanak-e pénzre az Aquarius-Aquától, de szintén jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a konkrét kérdésekre..
A megmentő
Más kérdés, hogy a piacon többen úgy vélekedtek, hogy Mészárosékon kívül más nem is biztos, hogy meg tudta volna venni az üzemet. Az Aquarius körül ugyanis tényleg rengeteg probléma volt. A palackozásra szánt vizet például olyan kutakból nyerték, amelyek nem voltak a vállalat tulajdonában, de más, az albertirsai üzem működtetéséhez elengedhetetlen ingatlanokkal is ez volt a helyzet. A tulajdoni lapok szerint ezek között már van olyan, amit megszerzett az Aqua Lorenzo, de nem mindegyiket. Egy raktárcsarnok például biztosan egy másik cég tulajdonában áll még. Érdekesség, hogy erre az ingatlanra
az adóhatóság épp aznap jegyzett be végrehajtási jogot, amikor Mészáros Lőrinc nevére vette az Aqua Lorenzót.
Mindezek miatt volt aki úgy vélekedett, hogy az üzem egyben csak ezzel a vevővel maradhatott meg.
Mészáros megjelenésének így végső soron még társadalmi haszna is lehet, igaz az ő hatalma és kapcsolatrendszere mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy ezt így meg lehessen csinálni
– mondták.
Ez összecseng azzal, hogy a beszállítók között is inkább az a kép egyelőre, hogy a felszámolási időszak és a mostani helyzet is kedvezőbb, mint ami az előző tulajdonos idején volt.
A Mészáros-csoport kedden késő délelőtt végül válaszolt megkeresésünkre. Ebben azt írták, hogy
a Mészáros Csoport rendszerint olyan működőképes üzemeket vásárol meg, melyeket a befektetői érdekeknek megfelelően reorganizálhatónak ítél. A reorganizáció során a cégcsoport mindig szem előtt tartja a munkahelyek megmentését, az üzemek fejlesztését, modernizálását. A konkrét ügyben annyit árulhatunk el, hogy komoly elképzeléseink vannak az üzemmel kapcsolatban. A munkahelyeket minden bizonnyal sikerül megmenteni. Az üzem által használt vízbázis magyar tulajdonos kezében marad. A további elképzelésekről a megfelelő időben sajtóközlemény útján tájékoztatjuk a széles nyilvánosságot.
Vállalat Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Konzum PE Magántőkealap",
"Aquarius-Aqua",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft."
] |
[
"Mészáros Csoport",
"Aqua Lorenzo",
"Nemzeti Reorganizációs Kft-t",
"Hórusz Faktorház Zrt",
"Hórusz Faktorház Zrt.",
"Mészáros csoport",
"Aquarius Aqua",
"Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua Mészáros Lőrinc",
"Szentkirályi Magyarország Kft."
] |
Győzött a MÁV reformját ellenzők, vagy azt legalábbis puszta megszorításként, teljesítménycsökkentésként elképzelők tábora. Kedden távozni kényszerült Devecz Miklós a személyszállítás éléről. A kívülről jött igazgató terjesztette ki az ütemes menetrendet, és szeretett volna tiszta viszonyokat teremteni, hogy a személyszállítés végre színvonalasan és gazdaságosan működhessen. A mutyilobbi erősebbnek bizonyult.
Kérdezhetnénk, hogy miért nem hamarabb, hogy miért nem mindenhol, de inkább örüljünk, hogy az ország harmadán sokkal jobb lesz a menetrend.
Az Index vasutasfórumának hozzászólása tartja rettegésben a MÁV-dolgozókat. Az érintettek nem akarnak találgatni.
A vasúttársaság cáfol, a volt BKV-vezérből nem lesz második ember.
Egy szar cégnél, ha valami jót csinálnak, az hibának számít, így föl kell lépni ellene.
Július elsejére ígérte a Kóka János vezette gazdasági tárca és a MÁV vezetése, hogy a vasúti liberalizáció második nagy projektjeként elindul a MÁV-tól önálló MÁV Start, a szabad vasúti piac második fecskéje. A projekt azonban annyira előkészítetlen volt, hogy a társaság nem kapta meg a működési engedélyt. A MÁV és a gazdasági tárca hallgat.
Kedden felmondott a MÁV személyszállítási vezérigazgatója, Devecz Miklós, értesült az Index. A hírt szerdán a MÁV is megerősítette. Helyére Mosóczi Lászlót, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettesét ültetik.
Ezzel a MÁV-ot és a reformfolyamatokat ismerő szakértők szerint eldőlni látszik a kérdés: a kezdeti lendület után az igazi reformok helyett a megszorítás időszaka következik a magyar vasútnál.
Koncepcionális különbség
Devecz Miklós az Index kérdésére megerősítette, ő mondott fel, de mint fogalmazott, azért, mert a MÁV-vezetéssel szemben más elképzelései voltak a személyszállítás kiszervezéséről. Döntése indokát nem akarta részletezni.
Devecz Miklós (Fotó: Index) Devecz Miklós (Fotó: Index)
Az Index által megkérdezett szakértők szerint koncepcionális összekülönbözés volt a MÁV felső vezetése, Heinczinger István vezérigazgató és az általa képviselt "régi gárda" és a személyszállítás vezetője között.
A Devecz Miklós által képviselt vonal ragaszkodott ahhoz, hogy tiszta viszonyok jöjjenek létre a MÁV Zrt.-ről leváló személyszállítási cégnél, a MÁV Startnál.
A mutyilobbi diadalt arat
A piaci viszonyok között működőképes, utasbarát és gazdaságos személyszállításhoz az önállóságot is biztosítani kell. Mint egyik forrásunk fogalmazott: "a mutyizás" politikája kerekedett felül.
Mint arról már írtunk, a MÁV nem azért veszteséges (tavaly 30 milliárdos volt a deficit), mert a személyszállítás üzletképtelen vállalkozás. Ha ez igaz lenne, Európában sehol sem működne személyszállító vasúti vállalkozás. (Csak Barcelona környékén három konkurens cég szállít utasokat.)
Sokkal nagyobb tehertételt jelentett a személyszállításnak, hogy a MÁV egyéb részlegei (pályavasút, karbantartó gépészet stb.) előnytelen, nem piaci alapú megállapodásokat kötöttek a személyszállítással, amely így képtelen volt talpra állni.
A MÁV kifelé a bliccelők nagy számával, és a kihasználatlan járatokkal magyarázta a horribilis veszteséget, aminek következményeként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatástanulmányok nélkül kezdett a mellékvonalak bezárásához.
Ütemes menetrend, piacibb viszonyok
Mint minden kívülről érkezett menedzsert, Deveczet is bizalmatlanul fogadtak a vasutasok. Ő azonban szorgalmasan tanult, hajnalonta kijárt a pályaudvarokra, néha felült a vonatra, ami döbbenetes kivételnek számít a MÁV menedzsmentjében. A konfliktusokat felvállaló főigazgató fokozatosan szinte mindenkivel összeveszett, máshogy képzelte el az átalakítást: nemcsak spórolásban, hanem fejlesztésben is gondolkozott, ám ezzel "kihúzta a gyufát".
A MÁV-os viszonyokat ismerők néhány konkrét példát is említettek. Amikor például egy mozdonyban elromlik a pálya biztosítóberendezésének jeleit felfogó berendezés, a kalauznak be kell ülnie a mozdonyvezető mellé, hogy figyelje a jelzéseket. Ilyenkor viszont nem tud jegyeket ellenőrizni, eladni.
Devecz ragaszkodott hozzá, hogy a karbantartást elmulasztó gépészet fizessen kártérítést a személyszállításnak a kieső jegybevétel miatt, hiszen ez következne a piaci viszonyokból. Ugyanígy pénzt kért volna a pályavasúttól a pályahibák miatt fellépő forgalmi zavarokért, késésekért. Hadat üzent a MÁV-nak meglehetősen drágán és gyatrán takarító cégeknek, amelyek egy része volt MÁV-vezetők tulajdonában áll.
Az ő nevéhez fűződik az európai tömegközlekedés alapját jelentő, ütemes, utasbarát, kínálati menetrend bevezetése az ország jelentős részén, ami nagy ellenállást váltott ki a Kádár-rendszerben szocializálódott, a kényelmes és veszteséges vonatosdihoz szokott MÁV-nál.
A kínálati menetrend elvileg Devecz nélkül is a MÁV hivatalos politikája marad, ám távozásával bizonyára megkezdődik a rendszer fölhígítása. Egyes "kihasználatlan" járatokat törölnek, másoknak módosítják a menetrendjét "az utasok kérésére". Ezzel az egész, kiszámítható ütemes menetrend szűnik meg, amely már Magyarországon is bizonyítottan képes a meglévő kapacitások (pálya, járművek, munkaerő) jobb kihasználásával, minimális többletköltséggel növelni az utasszámot és így a bevételt.
A halva születő MÁV Start
A mutyizós gyakorlat egy önálló cég megalakulásával, a MÁV Starttal teljesen megszűnhetett volna, ha az új céget tiszta viszonyok között, korrekt szerződésekkel hagyják elstartolni.
Ehelyett azonban a MÁV Zrt. vezetése arról is lemondott, hogy a személyszállítás megkapja a tevékenységhez szükséges, megfelelő számú és minőségű mozdonyokat, motorvonatokat és a hozzá tartozó mozdonyvezetőket, személyzetet.
Forrásaink szerint az új beszerzésű, egyébként valóban kényelmes, és az autóval, Volánbusszal is versenyképes utazást biztosító vonatokat (Desiro, Flirt, Talent) előnytelen lízingszerződéssel akarják a MÁV Startnak átadni.
Bár a gazdasági tárca vezetője, Kóka János a választások után büszkén hirdette, hogy elkezdődik a vasúti reform, úgy tűnik, a tárca képtelen arra, hogy valódi fejlesztések kezdődjenek a személyszállításban.
Pályára lépni
A MÁV Startnak július 1-jén kellett volna pályára lépnie, de mint arról múlt héten beszámoltunk, a cég nem kapta meg a működési engedélyeket. Mint a Magyar Vasúti Hivatal indoklásából kiderült, a benyújtott kérelem rendkívüli felkészületlenségről árulkodott.
Devecz és a MÁV felső vezetése közötti ellentétek egyik jele volt az is, hogy a személyszállítás kiszervezésére meghirdetett projekt kidolgozását nem Deveczre, hanem a helyetteseként dolgozó, vasúti karrierjét a Keleti pályaudvar jegypénztáraiban kezdő Matéczné Németh Ágnesre bízták.
Arra a kérdésünkre, miért hagyja elúszni a személyszállítás reformját az állami vállalat felügyeletét ellátó gazdasági tárca, olyan értelmű választ kaptunk, hogy az átalakítás a MÁV feladata, de drukkolnak nekik.
Szakértők valószínűsítik, mostantól teljes gőzzel folytatódhat az, amit nem reformnak, fejlesztésnek, hanem szimpla megszorításnak, a költségek fűnyíróelvű leszorításának lehet nevezni, miközben marad a nem hatékony, veszteségtermelő vállalati struktúra. Zavarosban pedig könnyű halászni.
|
[
"MÁV"
] |
[
"Magyar Vasúti Hivatal",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium",
"MÁV Start"
] |
Felcsút helyből nyert az iskolafejlesztésen
Alighogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette a kormány 81,2 milliárdos iskolafejlesztési programjának elindítását, Felcsúton már örülhettek is. Szeptember 1-jén, az iskolakezdés napján ugyanis a miniszterelnök falujában, az Endresz György Általános Iskola csaknem 127 millió forinttal lett gazdagabb – tudta meg a Zoom. A Balog által meghirdetett több mint 80 milliárdos csomagból érkező
pénz uniós forrásból, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból származik,
A 127 millió nem a fejlesztés teljes összege, a számla 137,2 millió forint lesz. Az önerőt a magyar állam állja, azaz a 15 százalékos részt adóforintokból fizetik. Nem titok, hogy mire megy a megítélt tétel, a részletek már felkerültek a Széchenyi2020 oldalra. E szerint az iskola eszközállományát fejlesztik,
a meglévő eszközök ugyanis "egyáltalán nem korszerűek, nem felelnek meg a mai kor elvárásainak."
A pénzből az általános iskolát jövő január és október vége között újrabútorozzák és új felszerelésekkel látják el. Testneveléshez szükséges tárgyakat szereznek be, a könyvtárba és a közösségi terekbe új bútorok kerülnek, lecserélik az oktatási termek padjait, de megújítják a természettudományos tárgyak oktatását segítő eszközöket is, és a nyelvoktatáshoz szükségesnek tartott készülékeket is vesznek. Az iskolaudvart is csinosítják, ahová udvari utcabútorok, kerékpártárolók is kerülnek. Na és persze az iskolánál infokommunikációs akadálymentesítés is lesz, vagyis az internetes elérhetőséget fejlesztik.
Az épület maga viszont érintetlen marad, de ennek is megvan az oka.
A Magyar Narancs év elején számolt be arról, hogy egy tavaly év végi kormányrendelettel 65 millió forintot különítettek el "víztorony áthelyezésére és az infrastruktúra fejlesztésére" Felcsúton. A lap szerint az áthelyezését az indokolja, hogy új iskolát építenek éppen a víztorony jelenlegi helyén. A Magyar Narancs jelezte, hogy az iskola építéséről még nincs kormányhatározat, de a faluban állítólag ez már eldöntött dolog.
A mostani forrás megítéléséről szóló dokumentumok szerint valóban nincs valami jó állapotban a jelenlegi ingatlan. "Az épület energiatakarékossági szempontból elavult, nincs szigetelés, ablakok régi típusúak, nem zárnak megfelelően, az ajtók hasonló állapotban vannak. Tető pala, szintén régi, néhol beázik."..."Szaktantermek kialakítása a kihasználtság miatt nem lehetséges, 9 tanteremre 11 osztály jut, tanítás a könyvtárban és szükségtermekben folyik, zsúfoltság jellemző. Tornaterem nincs, a sportcsarnokban folynak az órák, ami szintén korszerűtlen, s időigényes az átsétálás okán."
Vagyis lenne mit tenni, de a tavaly év végi kormányhatározat magyarázza, hogy jelen helyzetben miért nem az épület renoválása a cél.
|
[
"Endresz György Általános Iskola"
] |
[
"Magyar Narancs",
"Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program"
] |
Budapest belvárosában, a Parlamenttől induló Nádor utcában áll egy stílusokon átívelő, ötemeletes épület. Utcafrontján vegyesbolt, utazási iroda és egy thai masszázs szalon van, és a ház látszatra nem sokban tér el a belvárosi épületektől. A viseltes bejárat környékén elhelyezett cégtáblák ugyanakkor jelzik, hogy a ház sajátos szerepet töltött be a kortárs magyar kultúrában: az elmúlt években ide összpontosult az előadó-művészetre költött állami támogatások számottevő része.
A cégtáblák alapján kamarazenekarok, táncegyüttesek és kulturális egyesületek székhelye működik a ház negyedik emeletén*A cégtáblák részben eltűntek első, szeptemberi látogatásunk óta.. Bár nem ide van bejegyezve, számos ponton kötődik a Nádor utcai művészeti szervezetekhez a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is, amely az előző cikkünk alapján évente egymilliárd forintos profitot termelt az azóta visszaélésekre hivatkozva megszüntetett állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően.
A Magyar Virtuózok Kamarazenekarhoz kísértetiesen hasonló utat jártak be a Nádor utcai épületbe bejegyzett szervezetek. Pár év alatt sokszorosára nőtt az árbevételük, esetenként több százmillió forintos vagy akár milliárdos állami támogatáshoz jutottak, majd a tao-rendszer felszámolása után összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát érintett művészek is kétségbe vonják. Többen közülük csak az ügyben nyomozó NAV-tól vagy céges beszámolókból értesültek társulatuk állítólagos előadásairól.
A Nádor utcai irodába bejegyzett kulturális szervezetek számos ponton kötődnek az ország egyik leggazdagabb emberéhez, Rahimkulov Ruszlanhoz. A kevésbé ismert milliárdos volt ugyanis az egyik tulajdonosa a Nádor utcai ingatlannak, és két érintett előadó-művészeti vállalkozásnak is. A hozzá köthető társulatok számos esetben a Rahimkulov tulajdonába tartozó helyszíneken léptek fel, és a finanszírozásukban is szerepet vállaltak a milliárdos cégei, amelyek a tao-rendszer adta lehetőséget kihasználva az államkassza helyett nekik utalták át a profitjuk után fizetendő adót.
Az egymáshoz kapcsolódó nyolc előadó-művészeti szervezet összesen több mint 11,5 milliárd forint állami támogatáshoz jutott, amellyel a tao-rendszer legnagyobb kedvezményezettjei közé tartoztak. A kultúr-tao utolsó évében a legtöbb és a negyedik legtöbb támogatásban részesülő szervezet is közülük került ki. A Pest Megyei Kormányhivataltól kapott adatok szerint az első a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft., a negyedik pedig a Variations Nonprofit Kft. volt.
11 milliárd közpénz, 97 százalékos zuhanás
Az érintett előadó-művészeti szervezetek felfutása jellemzően ugyanazt a mintát követte. Ahogy a Magyar Virtuózok példája is mutatta, egy létező, több esetben szakmailag megbecsült, de gazdaságilag jelentéktelen zenekar vagy táncegyüttes a tao-rendszer 2009-es bevezetése után átalakult vagy tulajdonost cserélt, és kimagasló mértékben kezdte el növelni a bevételét és a nyereségét.
Az egyik kamarazenekart működtető alapítványnak, a Capella dell’ Academiának például éveken át semmilyen árbevétele nem volt, pár millió forintos támogatásokból tartotta fenn magát. 2016-ban viszont átalakult az alapítvány, a székhelye átkerült a Nádor utcai épületbe, az árbevétele pedig a semmiből 500 millió forintra ugrott. Ez több mint kétszerese volt a Nemzeti vagy az Örkény Színház akkori árbevételének. Két év alatt közel egymilliárd forint közpénzt kapott, majd a tao megszüntetése után összeomlott.
A táncegyüttest működtető Variations Nonprofit Kft.-t szintén 2016-ban jegyezték be a Nádor utcai épületbe, miután új tulajdonoshoz került. Az addig nem előadó-művészettel foglalkozó, 2015-ben még veszteséges vállalkozás két év múlva már egymilliárd forintos nyereséget könyvelt el, és ahogy írtuk, a tao-rendszer utolsó évében a negyedik legmagasabb támogatást kapta, 1,1 milliárd forintot.
Ez több mint kétszer annyi, mint amennyit a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar kapott. A legismertebb színházak közé tartozó Centrál, Katona, Nemzeti, Radnóti és Örkény összesen nem jutott ekkora támogatáshoz*2018-ban a Centrál 468 millió forintot kapott, a Katona 275-öt, a Nemzeti 51-et, a Radnóti 80-at, az Örkény pedig 160-at.. A Variations árbevétele aztán két év alatt 1,4 milliárd forintról 98 százalékkal, 30 millióra zuhant.
Az előző cikkben bemutatott, 2009-ben megalapított Magyar Virtuózoknak már 2014-ben több mint egymilliárd forintos árbevétele volt, a többi szervezetnek azonban jellemzően csak később, 2016 környékén lőtt ki a forgalma. A csúcsév 2017-ben volt, ekkor az érintett nyolc szervezet összesen 5,6 milliárd forintos árbevételt hozott össze. Az összesített profitráta nehezen értelmezhető piaci keretek között: nagyjából az árbevétel 50-60 százalékából nyereség lett, és 2018-ban a hárommilliárd forintot is meghaladta.
A nyolc szervezet 2018-ig összesen 11,5 milliárd forint közpénzhez jutott a tao-támogatásokon keresztül, és 11,3 milliárd forint nyereséget termelt. Ahogy a fenti ábrán is látszik, a tao-rendszer 2018-as megszüntetése óta azonban bezuhantak a bevételek. Már a kivezetés évében is harmadára csökkent a csoport összesített árbevétele, a következő évben pedig még szemléletesebbé vált, hogy mekkora szerepe volt a taónak a modellben. Két cég le sem adta az év végi beszámolóját*A Spirit Dance Company Nonprofit Kft. és Failoni Kamarazenekar Nonprofit Kft., a többi hat szervezet*Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft., Variations Nonprofit Kft., Magyar Virtuózok Tehetséggondozó Egyesület, Almássy Kulturális Egyesület, Capella dell Academia Alapítvány, Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes Közhasznú Egyesület. összesített árbevétele pedig 97 százalékkal zuhant be a 2017-es csúcsévhez képest.
Gazdasági fellendülés és nemzetközi sztárok
Az érintett nyolc előadó-művészeti szervezet közül hatnak a Nádor utcai épület negyedik emeletére van bejegyezve a székhelye. Az emeletet elfoglaló iroda a közelmúltig a már említett Rahimkulov Ruszlan és cégtársa, Zentai Péter tulajdonában állt. Rahimkulov Ruszlan a korábban Magyarországon élő orosz milliárdos, Megdet Rahimkulov fia.
Az apa egykor az OTP és a Mol legnagyobb részvényesei közé tartozott, és a magyarországi gazdaglistákon is szerepelt. Az itteni érdekeltségeit részben átvevő, magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov Ruszlan viszont hatalmas vagyona ellenére korábban alig szerepelt a médiában, bár a közelmúltban több hír is megjelent hotelpiaci terjeszkedéséről. Ezekben az írásokban rendre szerepelt Zentai Péter neve is, aki számos ingatlan- és építőipari vállalatban Rahimkulov tulajdonostársa.
Megkeresésünkre Zentai Péter válaszolt, aki szerint Rahimkulov Ruszlannal egy 2011-es vitorlázáson ismerkedtek össze, ezt követően kezdtek el közösen vállalkozni. 2014-ben kezdtek el előadó-művészeti szervezetek támogatásával foglalkozni, segítségükkel indult el abban az évben a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsor a köztévén.
Zentai ekkortól kezdve tanácsadóként dolgozott a Magyar Virtuózok Kamarazenekarnál, amelybe egy idő után tulajdonosként is beszállt. Később pedig Rahimkulovval közösen lettek tulajdonosok egy szuperprodukciókra szakosodott cégben, a Tulipántündér Produkciós Kft.-ben, amelynek Álomutazó című musicaljét már a 2017-es bemutatás évében több mint 50 ezren látták.
A két vállalkozó közvetlenül is megjelenik olyan előadó-művészeti cégekben, amelyek a Nádor utcai irodába vannak bejegyezve. Zentai a Magyar Virtuózokba 2018-ban szállt be, és jelenleg ugyanúgy 38,5 százalékos üzletrésze van a cégben, mint Rahimkulov másik állandó üzlettársának*Gaál Tibornak. A harmadik tulajdonos pedig a zenekart vezető Szenthelyi Miklós.
Egy másik kamarazenekar teljes egészében Rahimkulov és Zentai tulajdonában áll, míg egy táncegyüttes 80 százalékban az övék*Előbbi a Failoni Kamarazenekar, amelyet az RRZP Invest Kft.-n és a Spicarts Produkciós Kft.-n keresztül tulajdonolnak. Utóbbi a Spirit Dance, amelyet az RRZP Invest Kft.-n keresztül..
Zentai azzal magyarázta a közvetlenül tulajdonában lévő cégek látványos növekedését, hogy
2010-től gazdasági fellendülés volt Magyarországon, és 2014-től érezhetően többet költöttek kultúrára is a családok.
Emellett szerinte "erősen dinamizálta a minőségi kultúra iránt fogékony közönséget" a korábban háttérbe szorult komolyzenei produkciók újszerű megközelítése, gyakran nemzetközi sztárok bevonásával.
Ahogy előző cikkünkben írtuk, a Magyar Virtuózok valóban lépett fel olyan nemzetközi sztárokkal, mint Ennio Morricone vagy Anastacia. Ez a magyarázat mégis visszás, mivel a kamarazenekarnak abban az évben is ugyanakkora volt a bevétele, amikor nem léptek fel ilyen kaliberű zenészek. Erre az ellentmondásra nem kaptunk magyarázatot. A Rahimkulov és Zentai tulajdonában lévő másik két társulatnál sem találtuk nyomát a nemzetközi sztárok bevonásával előadott produkcióknak, sem az éves beszámolókban, sem internetes keresésekben.
A hirtelen visszaesést pedig a tao-rendszer megszüntetésével magyarázta Zentai.
A tao elmaradása miatt a nagyszabású produkciók (koprodukciók) jelentősen csökkentek, elmaradtak, ezért lett az évad tervezhetetlen. Erős piacági bizonytalanság, emiatt pedig visszaesés jellemezte a szervezőket és a szervezeteket egyaránt
– mondta nekünk.
A Nádor utcai épületben működő többi előadó-művészeti szervezet üzleti mutatóit Zentai nem kívánta kommentálni arra hivatkozva, hogy nincs bennük érdekeltsége.
A gyors felemelkedés, majd hirtelen bezuhanás és az irodaház mellett azonban számos további ponton kötődik egymáshoz a nyolc szervezet. Jellemzően ugyanaz a könyvelőcég készítette a beszámolóikat, és több esetben ugyanaz az ügyvédi iroda dolgozott nekik. Annak a két szervezetnek, amely a nyolc közül nem a Nádor utcába van bejegyezve, éppen ebben az ügyvédi irodában van a székhelye. A szervezeteket ezen kívül jellemzően ugyanaz a koncertszervező segítette, amely szintén a Nádor utcai épületben működött*Több szervezetnek is ehhez a Concert Budapest nevű entitáshoz volt bekötve az emailes elérhetősége (Magyar Virtuózok, Spirit Dance, Failoni). A nyilvánosan (a Concert Budapest honlapján vagy a Facebook oldalán) feltüntetett három munkatársnak több pozíciója is volt az érintett szervezetek tagjainál.. Előfordult, hogy ez az ügynökség a Facebook oldalán promotálta Rahimkulov és Zentai közös építőipari cégét.
A nyolc szervezet között számos személyi átfedés van. Több érintettnek négy-öt szervezetben is van pozíciója. Az egyik ilyen egyén például egy személyben volt ügyvezetője egy táncegyüttesnek, felügyelőbizottsági tagja egy kamarazenekarnak, kuratóriumi tagja egy másiknak, elnöke egy kulturális egyesületnek és titkára egy másiknak. A közelmúltig Zentai unokatestvére volt a tulajdonosa az egyik érintett cégnek, egy alapítványnál pedig ő volt az alapítói jogok gyakorlója*A cég a Variations Nonprofit Kft. volt, az unokatestvér által vezetett alapítvány pedig a Capella Dell’ Academia. A nyolc közül a maradék három szervezet egyesületként működik..
Zentai azt mondta, nem volt "érdemi" ráhatásuk arra az öt szervezetre, amelyekben egyikük sem jelenik meg tulajdonosként. Elmondása szerint a Nádor utcai irodában mintegy ötven bérlőjük volt, és ugyan kölcsönösen segítették egymást az érintett előadó-művészeti szervezetek, de jogilag függetlenül működtek.
Szerinte ennek nem mond ellent az sem, hogy a Rahimkulovval közös építőipari cégük bármelyik alkalmazottja pozíciót töltött be ezeknél a kulturális szervezeteknél.
Nincs ráhatásom arra, hogy ki milyen munkát vállal el. Ha egy éven keresztül minden délben együtt ebédelnek az irodaházban, és kiderül valakiről, hogy zenéhez értő ember, akkor nem tilthatom meg neki, hogy feladatokat, munkákat vállaljon másodállásban
– mondta Zentai.
Együttműködések
Több mint fél tucat olyan emberrel beszéltünk, akik vezetőként vagy művészként dolgoztak a Rahimkulov és Zentai köré szerveződő előadó-művészeti társulatoknál. Bár több különböző társulatnál dolgoztak, tapasztalataik kísérteties hasonlóságokat mutattak.
A beszámolóik alapján az egyre sikeresebbé váló, feltörekvő, de nem professzionális alapokon működő kulturális szervezetüket azzal keresték meg Zentaiék, hogy szívesen beszállnának a társulat menedzselésébe.
Azt mondták, hogy lehetőséget látnak bennünk, szívesen átvennék a pénzügyi háttér előteremtését tőlünk, hogy nekünk csak a szakmai résszel kelljen foglalkozunk
– mondta egy táncegyüttes akkori vezetője.
Amikor elkezdtünk felfutni, úgy gondoltuk, jó lenne a biztos háttér. Terhes lett a sok könyvelés, adminisztráció, és nagy megkönnyebbülés volt, hogy találtunk valakit, aki lefedi ezt a szakterületet, a szakmai részt pedig ránk bízta
– mondta egy másik szervezet tagja a Zentaiékkal való együttműködésről.
A közhasznú státusszal rendelkező szervezetek különösen értékesek voltak számukra, ugyanis ez feltétele volt a kultúr-tao igénylésének. Ehhez egy önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés is elég volt.
Ha bármilyen önkormányzattal megállapodást kötsz, és évi kétszer fellépsz a falunapon, az már elég a taóhoz
– mondta egy megkérdezett.
Ezzel együtt tulajdonosváltások után is kötöttek ilyen szerződéseket. A 700 lakosú Nagybörzsöny község például az érintett szervezetek közül hárommal, a Magyar Virtuózokkal, a Variations-szel és a Failoni Kamarazenekarral is szerződött*A Magyar Virtuózoknak a szerződés alapján két év alatt kétszer kell fellépnie a településen, további vállalása, hogy “aktívan részt vesz a város művészet-oktatási lehetőségeiben" és a “városi rendezvényekhez rövid, kihelyezhető műsorral hozzájárul" (az nem derül ki, hogy miért jellemzik városként a falut).. Mind a három szerződést ugyanaznap kötötték meg, és szinte szó szerint megegyeznek egymással*A szerződések alapján két év alatt kétszer kell fellépniük a településen, ezek a további vállalások szintén mindhármuknál szerepelnek: “aktívan részt vesz a város művészet-oktatási lehetőségeiben" és a “városi rendezvényekhez rövid, kihelyezhető műsorral hozzájárul" (az nem derül ki, hogy miért jellemzik városként a falut)..
Nyomoz a NAV
A társulatok menedzselésének átadása több esetben sem hozta meg a remélt eredményt a megszólaló művészek szerint. Számos társulati tag is azt állította, hogy Zentaiék nem tartották be teljesen az ígéreteiket.
Elenyésző számú fellépést szervezetek nekünk ahhoz képest, amiről megállapodtunk
– mondta egy együttes vezetője.
Ahogy teltek-múltak a hetek, egyre világosabbá vált, hogy nem fogják beváltani az ígéretüket, alig néhány fellépést szerveztek nekünk
– visszhangozta egy másik szervezet képviselője.
Többen is beszéltek arról, hogy egyre mélyebb konfliktus alakult ki a művészek és a menedzsment között. Nemcsak azért, mert a beígért fellépések nem valósultak meg, hanem a kommunikáció sem működött, rendszeresen nem válaszoltak e-mailekre, telefonokra. Az új felállásból fakadóan több szervezet szakmai vezetője úgy érezte, hogy elvesztette a kontrollt a pénzügyek felett, amelyekbe "semmilyen szinten nem voltak beavatva". Sokáig nem is értették, hogy Zentaiék miért akarták megszerezni a kulturális szervezetek irányítását, ha ennyire nem szerveznek nekik fellépéseket.
Ennek a lehetséges oka akkor vált világossá számukra, amikor átnézték a társulatok pénzügyi beszámolóit.
Amikor belenéztem az éves beszámolókba, akkor derült ki, hogy papíron rengeteg koncertünk volt. Megdöbbentett, mert az együttes vezetőjeként én biztos nem voltam ott ezeken
– mondta egy megkérdezett.
Egy másik szervezet több tagja szintén hasonlóan csodálkozott rá a társulat állítólagos fellépéseire.
Rettenetes volt, amikor megláttuk
– mondta egyikük. A társulat tagjai szerint a szervezet bevételének nagyjából tíz százaléka felelt volna meg azoknak az előadásoknak, amelyeken ők is részt vettek.
Zentai Péter teljes mértékben visszautasítja ezeket az állításokat.
Néhány ember nem jó szájízzel ment el, miután megszűntek különböző együttműködések. Elképzelhetőnek tartom, hogy a hátam mögött valótlan dolgokat állítanak, rosszindulatú pletykákat terjesztenek
Szerinte sok tévhit él a köztudatban arról, hogy a tao-rendszerben mit lehetett elszámolni egy adott külföldi fellépő vagy koprodukciós partner esetén.
[Ilyenkor] elegendő volt szervezeti partner, partner művészek részvétele a rendezvényen, magyarul nem minden rendezvényen volt szükséges az adott szervezet saját művészeinek részvétele
A megkérdőjelezett fellépésekkel kapcsolatban ugyanakkor a NAV is nyomoz, ezt mintegy fél tucat ember is megerősítette nekünk. Több művész is többórás kihallgatásokról számolt be, amelyeken főleg a papírokon feltüntetett fellépésekről kérdezték őket. Az általunk elért művészeknek fogalma sem volt számos állítólagos előadásról, ahogy arról sem, hogy a valóságban százmilliós összegek mozogtak a fejük felett.
A cégbíróságon megtalálható dokumentumok alapján a NAV a nyolc szervezet közül hat*Spirit Dance, Variations, Failoni Kamarazenekar, Almássy Kulturális Egyesület, Capella dell Academia, Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes. "vonatkozásában" nyomoz*Vagy legalábbis nyomozott a Cégbíróságon talált, 2020. februári keltezésű dokumentumok alapján. költségvetési csalás és más bűntettek gyanúja miatt. Több, az üggyel kapcsolatban kihallgatott ember is azt mondta, hogy nagyjából két éve folyik a vizsgálat.
A NAV a megkeresésünkre annyit írt, hogy folyamatban lévő ügyről nem tudnak tájékoztatást adni. Zentai pedig azt mondta a vizsgálattal kapcsolatban, hogy az elmúlt évek mindegyikében vizsgálták az összes cégüket, de eddig mindig mindent rendben találtak, és ez szerinte most is így lesz.
Saját helyeiken léptek fel
Éves jelentéseik alapján az érintett szervezeteknek akár százas nagyságrendben voltak előadásaik, számos alkalommal közülük többen is közösen léptek fel, ugyanakkor a fellépéseik jelentős része viszonylag kevés helyszínre koncentrálódott. A szervezetek beszámolóiban ismétlődően feltűnik fellépőhelyként a Városligetnél fekvő Versailles Terem, a terézvárosi Fáklya Klub vagy az óbudai Symbol nevű szórakozóhely. A Variations 2017-es beszámolójában például kizárólag a Versailles-t, a Fáklyát és a Symbolt nevezte meg fellépési helyszínként.
A beszámolói alapján szintén rendszeresen lépett fel ezeken a helyszíneken a Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes, amely az egyik legrejtélyesebb szereplő*Az együttesnek először 2012-ben volt érdemi bevétele, 80 millió forint. 2016-ban és 2017-ben az árbevétele az 500 millió forintot is meghaladta, tavaly viszont nekik is teljesen bezuhant a forgalmuk. 2017-ben magasabb volt az árbevétele, mint a Katona vagy az Örkény Színháznak.. Az elmúlt években összesen egymilliárd forint állami támogatást kapott úgy, hogy még honlapja és Facebook oldala sincs, és az interneten szinte semmit sem lehet találni róla. Egyik forrásunk és egy korábbi beszámoló alapján az együttes tagjai a Magyar Virtuózok Kamarazenekar zenészei közül kerültek ki. Mindenesetre a csúcsbevételt hozó 2017-es évről szóló beszámolóban a négy állandó fellépőhelyük között ők is megnevezték a Versailles Termet, a Fáklyát és a Symbolt is.
A három rendezvényhelyszín mindegyike kötődik Zentaiékhoz. A Versailles-t időközben átnevezték Virtuózok Hangversenyteremre és a Magyar Virtuózok bérelte éveken át*Zentai szerint a Magyar Virtuózok teljesen felújította a termet és a magyar komolyzenei társadalom rendelkezésére bocsátotta.. A Fáklya Klub és a Symbol pedig Rahimkulov és Zentai tulajdonában van.
Zentai azt mondta erről, hogy a Fáklya és a Symbol a tulajdonszerzésük előtt is különböző koncertek és egyéb rendezvények helyszíne volt, és ők csak folytatták az épületek eredeti hasznosítási funkcióját.
Amellett, hogy az érintett társulatok többsége Rahimkulov és Zentai irodájába volt bejegyezve, és a saját tulajdonú rendezvényhelyszíneken léptek fel, a finanszírozásukban is megjelentek Rahimkulov cégei. A tao-rendszernek ugyanis az a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthettek a nyereséges cégektől.
Ahogy korábban bemutattuk, a támogatási-rendszer indulásával komoly verseny kezdődött a cégek társasági adójáért. Mivel a színházi vezetőknek korábban jellemzően nem volt kapcsolata a céges világgal, hatalmas előnyt jelentettek a személyes kapcsolatok, és feltűntek ügynökök is a színházak és a cégek összekötésének ígéretével.
Ráadásul a versenyhelyzetet a cégek tao-jáért nemcsak az újonnan megjelenő előadó-művészeti szervezetek növelték, hanem az is, hogy 2011-től a sportklubok is igényelhetnek tao-támogatást. Az érintett szervezetek azonban gyors felfutásuk ellenére jól érvényesültek.
Ebben számottevő szerepe volt Rahimkulov Ruszlan cégeinek. A nyolc érintett szervezet közül hét beszámolóiban szerepelnek Rahimkulov érdekeltségei mint a tao-támogatások finanszírozói. Tehát az üzletember tulajdonába tartozó egyes cégek – leginkább az OTP egyik legnagyobb részvényese, a testvérével közösen tulajdonolt Kafijat – rendszeresen a Rahimkulov irodájába bejelentett vagy hozzá más pontokon köthető előadó-művészeti szervezeteknek utalták át társasági adójuk egy részét.
Hogy pontosan mennyi pénzről van szó, azt nem lehet tudni, mivel a beszámolóban rendszerint az utaló cég neve szerepel, az összeg nem. Mindössze egy dokumentumban találtunk konkrét összeget megadva: az Almássy Kulturális Egyesület 2017-ben a tao-bevételeinek kétharmadát, vagyis a 95 millió forintból 65 milliót Rahimkulov egyik érdekeltségétől kapta. Az akkoriban családilag tulajdonolt MGTR-Investments beszámolóiból pedig az derül ki, hogy 2017-ben 335 millió forintot adtak előadó-művészeti szervezeteknek a társasági adójukból, míg egy évvel később 442 milliót.
14 milliárd forintos vagyon
Hiába azonban a korábbi hatalmas bevétel és profit, ahogy írtuk, a tao-rendszer 2018-as megszüntetése után mind a nyolc érintett szervezet összeomlott. A cégek többségénél azóta más jelentős változások is történtek. A 2018-ban még a negyedik legtöbb tao-támogatást kapó Variationst egy szerbiai lakcímű személy vette át Zentai unokatestvérétől idén nyáron, majd másfél hónap múlva végrehajtást indított ellene a NAV. A Zentai és Rahimkulov Ruszlan tulajdonában lévő két cég, a 2018-ban még százmilliós nyereséget termelő Spirit Dance és Failoni ellen pedig júniusban indítottak végelszámolást.
Zentai szerint azért döntöttek a társaságok megszüntetése mellett, mert a tao-rendszer kimúlásával az "előadó-művészeti szervezetek helyzete egyre kiszámíthatatlanabbá vált", amin a koronavírus-járvány tovább rontott. A két cégben Rahimkulov és Zentai továbbra is tulajdonosok, végelszámolónak pedig egy kárpátaljai születésű személyt jelöltek ki.
Róla Zentai annyit mondott, hogy "ajánlást követően, szakmai szempontok alapján választották ki", és szerinte egy pozíció betöltésekor a születési helye alapján senkit sem lehet diszkriminálni. A végelszámolóról egy 2017-es cikket találtunk a médiában, amely Magyarország legnagyobb adótartozóiról szólt. A cikk szerint az érintett egy olyan cégnek volt a tulajdonosa, amely 777 millió forintos adótartozást halmozott fel. A százmilliós nagyságrendű adótartozást pedig később sem sikerült rendezni*A társaság a NAV akkori közlése szerint még 2019. március 31-én is szerepelt a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalatok listáján, 11 nappal később pedig törölték a cégjegyzékből, miután felszámolással megszűnt..
A cégek mellett a civil szervezetként működő társaságok is látszólag felhagytak a tevékenységükkel. Az Almássy Produkció Facebook oldala korábban hetente frissült, tavaly szeptember óta azonban nem jelent meg új poszt, a honlapján sem utal semmi a működésére. A Capella Dell’ Academia által működtetett kamarazenekar korábban szintén hetente jelentkezett a Facebookon, de 2019 márciusa óta nem posztol. Az érintett szervezetek fellépéseit jellemzően szervező ügynökség sem mutat már életjeleket, a Facebookon tavaly decemberi az utolsó bejegyzése.
Valamennyi szervezetet igyekeztünk elérni, de Zentain – és az előző cikkben bemutatott Magyar Virtuózok vezetőjén, Szenthelyi Miklóson kívül – egyikük sem reagált. A tao-rendszert felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkérdeztük, hogy tudnak-e a NAV-nyomozásról, korábban észleltek-e az érintett szervezeteknél bármi problémát, de nem válaszoltak.
Az sem derült ki, mi lett vagy lesz azzal az óriási, 2018-ban közel 14 milliárd forintra rúgó vagyonnal, amit a tao-rendszernek köszönhetően halmozott fel a nyolc szervezet. Zentai a tulajdonába tartozó cégekkel kapcsolatban annyit mondott, hogy mindegyik szervezet a törvény szerint fog eljárni a vagyonelemeivel.
Közélet Vállalat előadó-művészet kultúra Magyar Virtuózok Kamarazenekar Rahimkulov Ruszlan tao Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft."
] |
[
"Spirit Dance Company Nonprofit Kft.",
"Spirit Dance",
"RRZP Invest Kft.",
"Capella dell’ Academia",
"’ Academia",
"Örkény Színház",
"Nemzeti 51",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Capella Dell’ Academia",
"Almássy Produkció",
"Variations Nonprofit Kft.",
"Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes Közhasznú Egyesület",
"Budapesti Fesztiválzenekar",
"Magyar Virtuózok Kamarazenekar",
"Capella dell Academia Alapítvány",
"Capella Dell",
"Concert Budapest",
"Fáklya Klub",
"Spicarts Produkciós Kft.",
"Almássy Kulturális Egyesület",
"Magyar Virtuózok Tehetséggondozó Egyesület",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Capella dell Academia",
"Tulipántündér Produkciós Kft.",
"Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes",
"Failoni Kamarazenekar Nonprofit Kft.",
"Failoni Kamarazenekar"
] |
Sátoraljaújhelyi Járásbíróság sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte tavaly májusban azt a tévést, aki 90 millióval húzta le a Zemplén Televíziót. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék enyhített a férfi büntetésén.
A gazdasági előadóként, később pénztárosként is foglalkoztatott férfi könnyen hozzáfért a társaság pénzforgalmi számlájához. 2013-tól többször utalt a televízió számlájáról saját célra, illetve magánbankszámlájára is. De olyan is előfordult, hogy a társaság bankkártyájával bonyolította le a magánvásárlásait, illetve a televízió nevében felvett összegeket nem fizette be pénztárba.
Hogy mindezeket leplezze, eltitkolta, majd meghamisította a pénzintézet által küldött számlakivonatokat. Az elsőfokú bíróság a kiszabott büntetésen túl arról is rendelkezett, hogy a férfi kamatokkal együtt fizesse vissza a pénzt.
Az ítélet ellen a tévés és védője a büntetés enyhítése, míg az ügyész annak súlyosítása érdekében nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, lényegi részében helyben is hagyta az elsőfokú bíróság döntését. Ugyanakkor a büntetés mértékének felülbírálata során figyelembe vette, hogy a férfi 10 millió forintot már visszafizetett az elsikkasztott pénzből. A Miskolci Törvényszék enyhítő körülményként értékelte a férfi magatartását és 5 év börtönre mérsékelte a büntetését. A törvényszék ítélete jogerős.
|
[
"Miskolci Törvényszék",
"Zemplén Televízió"
] |
[
"Sátoraljaújhelyi Járásbíróság"
] |
Sztriptízbárt üzemeltetett a DK-s képviselő – részletek
Székesfehérvár – Sztriptízbárt is üzemeltet a DK székesfehérvári jelöltjéhez köthető cég, amelynek tulajdonosi háttere miatt az előválasztás fináléjában estek egymásnak a pártok.
"Székesfehérvár belvárosában, exkluzív környezet, jó zene, csinos lányok" – ezzel a kétségkívül csábító jellemzéssel hirdeti magát az Amigo Bár és Night Club, amely a belváros egyik nyugodt sétáló utcájában várja a vendégeket este 10 és hajnali 5 között. A "nagy múltra visszatekintő szórakozóhelyre" potom ezer forintért lehet jegyet váltani a bejutáshoz, ami nem tűnik soknak, hiszen cserébe "a szórakozásról jó zene és csinos lányok gondoskodnak".
A bár saját leírása alapján kb. 30 főt tud fogadni, készpénzzel nem lehet fizetni, illetve a dohányzást sem tolerálják. A helyi önkormányzat nyilvántartása szerint a bár jelenleg is nyitva tart, alapterülete 100 négyzetméter.
Az impozáns klubot ugyanakkor – meglepő módon – egy bizonyos Alba Autómosó Kft. üzemelteti: első blikkre úgy tűnhet, a cég neve, fő tevékenysége és a klub imidzse viszonyában legfeljebb a szép lökhárítók lehetnek a közös halmaz.
A vállalkozás neve ismerősen csenghet az előválasztási adok-kapokot figyelők számára: az ügyvezetője ugyanis egészen idén júniusig a DK helyi politikusa Ráczné Földi Judit volt, akiről a Válasz Online azt írta, köze lehet egy offshore céghez. Egész pontosan dokumentumokkal igazolva azzal vádolták a képviselőjelöltet, hogy az Alba Autómosó Kft-ből júliusban szállt ki egy offshore helyszínre bejegyzett vállalkozás, amelynek a hivatalos szlovák nyilvántartás szerint ő a képviselője.
Az viszont újabb kérdéseket vet fel, hogy jelöltté válása előtt, már aktív politikusként milyen formában vett részt az éjszakai klub üzemeltetésében. Erről, a tulajdonosi háttérrel való kapcsolatáról és a klubbal kapcsolatban felmerülő esetleges erkölcsi aggályokról is szerettünk volna beszélni vele, ám megkeresésünkre nem reagált.
Utóbbi kérdéskör azért is merülhet fel, mert az ellenzéki pártok egy része, köztük a DK is gyakran tiltakozik a "nők tárgyiasítása" ellen. Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes például tavaly épp erre hivatkozva kezdeményezte a szexistának ítélt plakátok betiltását Budapesten.
A közgazdász végzettségű Ráczné Földi Judit 2013-ban csatlakozott a DK-hoz. 2015 óta önkormányzati képviselőként, valamint a székesfehérvári önkormányzat Gazdasági Szakbizottságának alelnökeként dolgozik, emellett helyet foglal pártja országos elnökségében is.
Feljelentés is született
Az offshore-tulajdon összeegyeztethetetlen az előválasztás szabályaival, így – a helyben másik jelöltet támogató – Karácsony Gergely főpolgármester és Tóth Bertalan MSZP-társelnök eljárást kezdeményezett Ráczné ellen, ám az etikai beadványt az Előválasztási Bizottság kétharmados arányban elutasította. A DK-s politikus mindvégig tagadta a vádakat és pártja is kiállt mellette.
"Közjegyzői okiratba foglalt, hivatalos dokumentumokkal tudom igazolni, hogy minden vád ellenem hamis, azokból egy szó sem igaz" – fogalmazott még a döntés megelőzően Ráczné. Az ügyet kirobbantó Válasz Online továbbra is dokumentumokkal alátámasztva áll ki saját igaza mellett, sőt, kedden azt írták, Tényi István feljelentést is tett költségvetési csalás gyanúja miatt.
|
[
"Alba Autómosó Kft."
] |
[
"Gazdasági Szakbizottság",
"Alba Autómosó Kft-ből",
"Válasz Online",
"Előválasztási Bizottság"
] |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészég 2013-ban; a feljelentő sérelmezte az épület 2006-os értékesítésének körülményeit és az új székház irreális áron történő bérlését. Az Állami Számvevőszék 2009-ben készült jelentése pedig a döntés-előkészítés hiányosságait fedte fel.
2006-ban a Magyar Posta Zrt. fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú – egy bérelt és egy ingyen használt – ingatlanban működött. A bérleti szerződés lejártával az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű vádlott új irodakoncepciót dolgozott ki. A nyomozás során kirendelt ingatlanforgalmi szakértő viszont megállapította, hogy vádlottak szándékosan az ingatlanbérlést tüntették fel jó gazdaságos megoldásként, pedig az 2,5 milliárd forinttal haladta meg a bérleti díj reális összegét. A szakértő szerint gazdaságosabb lett volna az irodaépítés.
A bíróságnak azonban kételyei támadtak a szakvéleménnyel szemben, ezért kirendeltek egy másik ingatlanforgalmi szakértőt, illetve egy közgazdasági szakértőt is, akik szerint a bérlés megfelelő döntés volt, és a vádlottak az ingatlanértékesítéssel nem okoztak vagyoni hátrányt a társaságnak, mivel egy új irodaház építése jóval nagyobb tőkeigényű beruházás, mint a bérlés.
A bíróság emiatt úgy ítélt, hogy az ingatlanok értékesítésével összefüggésben nem állapítható meg vagyoni hátrány bekövetkezése. Az ítélet nem jogerős.
A Buda Palota, vagy Postapalota az 1920-as években épült a Magyar Posta irodaházaként, műemléki védettséget élvez. A 2016-ban 7 milliárd forintért a MNB-s Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. tulajdonába került ingatlant felújítják, és egy 14 ezer négyzetméter összterületű irodaházat alakítanak ki benne. A felújítás becsült költsége 8 milliárd forint, az átadás várható időpontja 2018 októbere.
|
[
"Magyar Posta Zrt."
] |
[
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné",
"Állami Számvevőszék",
"Fővárosi Főügyészég"
] |
Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.
Demeter Szilárd még a NER történetében is rendkívüli villámkarriert futott be a kormányzati hátszélnek köszönhetően. Két évvel azután, hogy kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatói posztjára, majd kormánybiztosnak, az idén megjelent parlamenti és kormánydöntések nyomán már közvetve és közvetlenül az ő irányítása alá kerül a hazai kultúrpolitika szinte minden fontosabb intézménye. A központosítás itt is hasonló modellt követ, mint az egyetemek és főiskolák esetében: a kultúrpolitika intézményeit egy nagyobb alapítványhoz csoportosítják át, így ezek gyakorlatilag kikerülnek a korábbi állami irányítás alól.
Az átcsoportosított intézmények mellett a Demeter Szilárd vezetése alatt álló szervezetek (az idén bejelentett Magyar Kultúra Alapítvány és az alá szervezett nonprofit cégek) milliárdos értékű nemzeti vagyont is kapnak, köztük különösen értékes ingatlanokat. Az alábbi ábrán láthatók a legértékesebb, korábban állami tulajdonú ingatlanok, amelyekhez Demeter cégei hozzájutottak:
A cikkben részletesen is bemutatjuk a Demeter-féle birodalom kiépülését és a most megszerzett ingatlanvagyont.
Kultúrharcos múzeumigazgató
Amikor a korábban lapszerkesztőként és a Századvég Alapítvány munkatársaként ismert Demeter Szilárd 2018-ban átvette a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetését,
már egy országos intézményhálózat élére került, hiszen a PIM több településen is rendelkezik tagintézményekkel.
Hozzá tartozik a Kassák Múzeum, az Ady Endre Emlékmúzeum, a Jókai Mór Emlékszoba, a Kazinczy Ferenc Múzeum, a Magyar Nyelv Múzeuma, a Mesemúzeum és Műhely.
Az előző főigazgatót, Prőhle Gergelyt azután mentette fel az intézményt felügyelő Kásler Miklós miniszter, hogy a Magyar Nemzet cikksorozatában támadták a munkáját. A Kinek a kulturális diktatúrája? című cikkeket író Szakács Árpád azt kifogásolta, hogy szerinte Prőhle megjelenési lehetőséget ad "balliberális és kormányellenes" művészeknek. (Szakács Árpád egyébként később nem volt elégedett Demeter Szilárd munkájával sem, márciusban nyíltan bírálta az aktuális kultúrpolitikát is, ezúttal eredmény nélkül. Szakács egyébként legutóbb egy oltásellenes rendezvény felszólalójaként tűnt fel: a Mi Hazánk Mozgalom politikusai és ismert vírustagadó influenszerek mellett tiltakozott a kormány járványkezelése ellen).
Alig fél évvel Demeter Szilárd hivatalba lépése után világossá vált, hogy a kormánynak nagyretörő tervei vannak a PIM-mel: a hvg.hu hozta nyilvánosságra "a PIM hosszú távú fejlesztési és működési koncepciójáról" szóló kormányzati előterjesztést, amely azt írta, a múzeumot "nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá" kell változtatni.
Az előterjesztés eképpen határozta meg az új PIM céljait: "Ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat".
Szintén 2019-ben a PIM korábbi, 2,9 milliárd forintos költségvetését megduplázták, három évre összesen 17 milliárd forintos támogatást biztosítottak. Emellett a PIM átvette a korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. felügyeletét is, amely ezután az irodalmi programok mellett újságíróképzést is indított.
Bejelentkezett a kastélyokért
Még ugyanebben az évben a PIM kezelésébe került a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza (Károlyi-palota) is – Demeter Szilárd szervezete ekkor még nem lett tulajdonosa az 1300 négyzetméteres állami ingatlannak, csak a tulajdonosi jogot gyakorolhatta a szerződés értelmében. Az átadáskor azt is bejelentették, hogy 1,2 milliárd forintból felújítják az épületet. Nem sokkal később a PIM közölte, hogy Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) néven új nonprofit szervezetet hoznak létre, amelynek célja a kortárs magyar irodalom népszerűsítése lesz itthon és külföldön is. Az alapításról szóló tanácskozáson a PIM közleménye szerint Orbán Viktor személyesen vett részt.
Az Opten céginformációs rendszerének adatai szerint a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-t több mint 183 milliós kezdőtőkével alapították, és
2020-ban a kezelésében lévő vagyon (ingatlanok, pénzeszközök) értéke a 6 milliárd forintot is meghaladta.
A 2020-as évben újabb nagyszabású terv került nyilvánosságra, ami ezúttal – a dokumentumot nyilvánosságra hozó Index szerint – személyesen Demeter Szilárdhoz volt köthető (Demeter akkor annyit ismert el, hogy "látott ilyen előterjesztést). A terv egy Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó nevű csúcsintézmény létrehozását javasolta, aminek elnöke a PIM főigazgatója lenne, és amelyben valamilyen formában részt venne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ), a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány.
A Diákvárosba terveztek beruházást, de jött a Fudan
Az elképzelésben szerepelt az ún. Magyar Nyelv Házának létrehozása is, amely "az anyanyelvi kultúra központjaként mutatná meg a magyar nyelv világteremtő erejét". Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy egy teljesen új, zöldmezős ingatlanba költözne a teljes Országos Széchenyi Könyvtár és maga a PIM is, ami kiköltözne mostani, Károlyi utcai központjából (érdekesség, hogy ezt akkor a Diákváros-projekt részeként gondolták megvalósítani – most viszont úgy tűnik, ebben a formában a Magyar Nyelv Háza végül nem valósul meg, valószínűleg azért, mert azóta a Diákvárosnak tervezett terület nagy részét inkább a Fudan Egyetemnek adná a kormány).
Az előterjesztés emellett a PIM alá rendelte volna a már említett Cseh Tamás Archívumot és több szakmai ösztöndíj működtetését, amelyek a Cseh Tamás Archívumhoz hasonlóan a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) tartoztak.
További mérdföldkő volt az előterjesztésben, hogy a PIM közvetlenül bejelentkezett számos ingatlanért:
Demeterék kiszemelték például a MANK tulajdonában álló Galyatetői alkotóházat, a Balatonfüredi fordítóházat, valamint az állami tulajdonú Óbudai Zichy-kastélyt,
ahol jelenleg is működik a Kassák Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Térszínház és az Óbudai Múzeum.
Még annál is többet kapott, mint amennyit kért
A következő év tavaszán, azaz 2021-ben végül jelentős részben meg is valósult a fenti terv, sőt, Demeter Szilárd még sok szempontból jobban is járt az eredeti előterjesztésnél.
Áprilisban a parlament megszavazta több ezermilliárd értékű közvagyon alapítványokba való kiszervezését. A törvény elrendelte a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozását is,
amely a korábban javasolt Anyanyelvi Kulturális Társulás utódjának tekinthető. Az alapítvány alá sorolták a Petőfi Irodalmi Ügynökséget, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t is. A vagyonkezelő induló tőkéje 600 millió forint, de persze nem ennyiből fedezi minden projektjét, hanem az államtól még számos beruházásra (ingatlanfelújítások, építkezések stb.) további milliárdokra számíthatnak.
Októberben az alapítványt már hivatalosan is bejegyezték, és kuratóriumának elnöke Demeter Szilárd lett. A kuratórium további tagjai: Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója; Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője; Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.
Paloták, kastélyok
A törvény azokat az ingatlanokat is Demeter Szilárd egyik szervezetének juttatta, amelyekre előzőleg bejelentkeztek, és még ezeken felül is néhányat. Tavasszal a Petőfi Irodalmi Ügynökség tulajdonába került összesen 20, korábban állami tulajdonú ingatlan. A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. (PIÜ) 2021 júniusában megszűnt, Demeter Szilárd elmondása szerint azért, mert időközben olyan feladatokat kapott, amelyekre a korábbi elnevezés és forma már nem lett volna elegendő, jogutódja egy nonprofit zrt., a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (PKÜ) lett. Az eredeti Petőfi Ügynökség tevékenységi köreként még csak PR és kommunikációs szolgáltatásokat regisztráltak, a jogutód profiljában azonban már szerepel többek között újság- és könyvkiadás, múzeumi tevékenység, kulturális képzés és oktatást segítő tevékenység.
A kulturális ügynökség bejegyzett tevékenységi körei között meglepő elemeket is találunk, például járművezető-oktatást, munkaerőkölcsönzést, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást, valamint alapkezelést.
Az már kevésbé meglepő, hogy az új Petőfi Ügynökség, a PKÜ tevékenységei közé bekerült az ingatlankezelés, -bérbeadás és -üzemeltetés, hiszen a cég megörökölte elődje ingatlanvagyonát is. Ennek része a 2500 négyzetméteres, a Bem rakparton álló Andrássy-palota is, amelynek egyébként már december óta vagyonkezelője volt a Demeter-féle cég.
Az ingatlan értéke ma bőven egymilliárd forint felett lehet: a kultúrközpontként működtetett épületrészt az I. kerület önkormányzata korábban 895 millió forintért adta el az államnak,
ami a mostani polgármester, V.Naszályi Márta szerint jóval a piaci ár alatt volt, és jelentős vagyonvesztést jelentett a kerületnek.
Az Andrássy-palotában az átadásról szóló törvény alapján található iroda, üzlethelyiség, de több kiadható lakás is. Az is tudható, hogy az épület felújításra szorul, a korábbi kormánynyilatkozatok alapján erre a jövőben még mintegy 800 millió forintot fordíthatnak.
A budai palotába egyébként pár éve még Andrássy-emlékmúzeum létrehozását tervezték, és 2018-ban ezt a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak is nyilvánította egy kormányrendelet. A múzeum előkészítésére azóta milliókat költöttek, azonban úgy tűnik, ebből mégsem lesz semmi.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok...
Demeter Szilárd a HVG-nek azt mondta: ehelyett az épületet "igényes rock-dzsessz központtá formálják, és Cseh Tamás Archívum is helyet kap benne".
A portfólió másik ékköve az Óbuda Fő terén álló 18. századi barokk műemlék, a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély.
Egyelőre bizonytalan, hogy a kastélyt hogyan hasznosítaná Demeter cége, szeptemberben a Telexnek csak annyit mondott, szeretné, "ha az épületegyüttes az igényes és minőségi kultúra otthonává válna". A helyzet azért is bonyolult, mert az épületben most is több kulturális intézmény működik, és ennél is nagyobb probléma, hogy a területének közel felében önkormányzati intézmények – ráadásul egy ellenzéki önkormányzatéi – működnek. Egyelőre nem tudni, hogy ezek bármilyen formában maradhatnak-e majd az épületegyüttesben.
A Zichy-kastélyt az Andrássy-palotához hasonlóan szintén rekonstruálhatják: 2018-ban már megjelent egy erre vonatkozó megvalósítási tanulmány az óbudai városfejlesztő cég honlapján, itt egy ilyen projekt bruttó összköltségét 8,875 milliárd forintra becsülték.
Vizoviczki egykori birodalmát is megkapja
A fentieknél is értékesebb lehet a Hajógyári-sziget közel harmadát kitevő 30 hektáros terület, összesen 8 ingatlan, amely szintén a PKÜ-höz kerül. A területhez tartoznak a római kori Hadrianus-villa romjai, és még számos műemlékstátuszú épület, valamint azok a területek, ahol korábban a börtönre ítélt Vizoviczki László szórakozóhelyei működtek.
Demeternek már az átadás előtt voltak tervei a Hajógyári-szigettel: 2020-ban a könnyűzenéért felelős miniszteri biztosként részt vett egy stratégia kidolgozásában, amelynek része volt egy itteni könnyűzenei központ felépítése is.
Erre a célra a Petőfi Irodalmi Ügynökség számára már a vagyonátadás előtt 23 milliárd forintot különített el a kormány 5 évre.
Szintén teljes mértékben Demeter Szilárd birodalmáé, a Petőfi Ügynökség tulajdona lett az Írószövetség székháza, valamint a Szegedi Irodalmi Rezidensház is.
Alkotóházak: százmilliós bevétel, millárdos állami kiadás
A korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonában álló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) megszerzésével Demeter Szilárd alapítványa szintén egy igen értékes ingatlanportfólióra tett szert. A mai MANK elődjét, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt megszüntető 2011-es kormányhatározat alapján akkor
közel 8 milliárd forintot ért az az ingatlanvagyon, ami a jelenlegi szervezethez került.
Ez elsősorban az ország számos részén található, alkotóművészeti célra rendelt ingatlanokból áll, azaz művésztelepekből, bérelhető műtermekből és alkotóházakból.
A MANK 2021-es üzleti terve tételesen fel is sorolja az ingatlanvagyont: a portfólióból érdemes kiemelni a zsennyei, hédervári és szigligeti alkotóházat (utóbbi a korábbi Puteani-Esterházy-kastély), a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelepet és a Hódmezővásárhelyi Művésztelepet, valamint a MANK két szentendrei galériáját. A MANK ingatlanjainak nagy részét most is rendszeresen hasznosítják valamilyen kulturális célra, vagy bérbe adják, így ezeknél nagy átalakítás nem várható, azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az idei üzleti terv több ingatlan közelgő felújításával számol.
Érdekesség, hogy a dokumentum a MANK tulajdonaként tünteti fel a Budapest X. kerületi, Szállás utca 4-6. alatti ingatlant is, ahol információink szerint nem működik semmilyen művészeti intézmény. A 4-es házszám alatt egy használtautó-kereskedés található, a 6-os házszámon pedig a Bábolna Bio kártevőirtó cég székhelye található – ez utóbbi végezte évtizedekig Budapesten a patkányirtást, 2018-ban viszont jogszerűtlenül veszítették el a megbízást.
Az alkotóházak működtetése és az ingatlankiadás nyomán a MANK tavaly több mint 100 millió forint bevételről számolt be, de állami támogatásként ennek közel tízszeresét kapta.
Ám a PKÜ nem csak kap, hanem vásárol is ingatlanokat: legutóbb a kisoroszi Ujváry Alkotóház került a birtokukba, amit 41,4 millió forintért vettek meg az önkormányzattól.
Demeter Szilárdékhoz került a kisoroszi Ujváry műterem-alkotóház is | atlatszo.hu Nem csitulnak a kedélyek Kisorosziban, amely néhány hónappal ezelőtt a meghiúsult Szigetspicc-beruházás miatt került be az országos sajtóba. Most népszavazást akartak tartani egy ingatlannal kapcsolatban, ám erre nem került sor, cserébe pillanatok alatt Demeter Szilárdék lettek a kisoroszi Ujváry alkotóház új tulajdonosai. Ujváry Ignác egykori alkotóháza remek helyen áll Kisorosziban.
Az alapítványi kiszervezéssel az a hálózat, amelyet Demeter Szilárd megkap, valószínűleg még egy esetleges kormányváltás után is érintetlen maradna, megtartva tekintélyes ingatlanvagyonát is. Ugyanis nem sokkal azelőtt, hogy a korábbi állami vagyontárgyakat alapítványoknak adták át, az Országgyűlés módosította az alaptörvényt, hogy a közfeladatot ellátó alapítványok működéséhez ezután csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Azaz a kormánybiztos és más, Fidesz-közeli szereplők leváltása a vagyonkezelők éléről, kétharmados parlamenti többség híján aligha lehetséges, az általuk kezelt vagyon pedig legfeljebb visszavásárlás útján kerülhetne újra állami tulajdonba.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a PKÜ néhány ingatlana
|
[
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.",
"Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt."
] |
[
"Cseh Tamás Archívum",
"Szegedi Irodalmi Rezidensház",
"Magyar Írószövetség",
"Cseh Tamás Archívum Alapítvány",
"Anyanyelvi Kulturális Társulás",
"Mi Hazánk Mozgalom",
"Petőfi Ügynökség",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány",
"Vasarely Múzeum",
"Kassák Múzeum",
"Országos Széchenyi Könyvtár",
"Kazinczy Ferenc Múzeum",
"Nemzeti Művelődési Intézet",
"Századvég Alapítvány",
"Óbudai Múzeum",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Opten Kft.",
"Magyar Nyelv Háza",
"Ady Endre Emlékmúzeum",
"MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Magyar Kultúra Alapítvány",
"Hagyományok Háza",
"Hódmezővásárhelyi Művésztelep",
"Mesemúzeum és Műhely",
"Ujváry Alkotóház",
"Terror Háza",
"Magyar Nyelv Múzeuma",
"Magyar Nemzet",
"Fudan Egyetem",
"Bábolna Bio",
"Országos Széchényi Könyvtár",
"Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó",
"Jókai Mór Emlékszoba"
] |
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt 883,6 millió forintot költött az országgyűlési képviselők áprilisi választására, ebből 286,6 millió forint származott hitelből és adományokból - derül ki a Hivatalos Értesítő május végi számából.
A Fidesz és a KDNP a parlamenti választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegéről, forrásáról és felhasználásáról szóló beszámolójában az olvasható: a jelölőszervezetek 199 jelöltet állítottak, ebből 106 jelölt egyénileg számolt el a részükre külön kiutalt fejenként egymillió forintos támogatással.
A beszámoló szerint az országgyűlési képviselők választására a két párt együttesen 883,6 millió forintot fordított, ebből 597 millió forint volt az állami támogatás. A pártok emellett 86,6 millió forint választási célra kapott adományt és 200 millió forint hitelt használtak fel a kampányban.
A pénzből összesen több mint 832 millió forintot fordítottak anyagjellegű ráfordításra, 51,2 millió forintot pedig személyi jellegű ráfordításokra.
A 2014-es választáson indult minden jelöltnek és jelölőszervezetnek legkésőbb június 5-ig kellett a közlönyben nyilvánosságra hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.
A civil szervezetek által működtetett Képmutatás.hu becslése szerint viszont a kormánypárt jóval többet költött az előírt összegnél. Eszerint a Fidesz 2 milliárd 780 forintot, a kormány 560 milliót, a kormányt támogató CÖF pedig 592 milliót költött.
Pénteken tette közzé beszámolóját a Gyurcsány Ferenc vezette DK is. Eszerint a Demokratikus Koalíció 92,46 millió forintot költött az országgyűlési képviselők áprilisi választására, az összes pénz állami forrásból származott. Vagyis a DK kampánykiadásaiban nem voltak magánpénzek, adományok.
A Képmutatás.hu a DK költésiről nem közölt adatokat, a DK ugyanis az MSZP-vel és az Együtt-PM-mel közösen indult. Az ellenzéki szövetség - becsléseik szerint - összesen másfél milliárd forintot költött.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Hivatalos Értesítő",
"Kereszténydemokrata Néppárt",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Vagyonkezelő szerint Kapolyi László nem mondott igazat az Indexnek amikor azt állította, hogy a Vértesi Erőmű privatizációja során nem tájékoztatták a környezetvédelmi károkról, hogy a bánhidai zagytározót a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács engedélyével vonták be a Nemzeti Földalapba, és hogy az MNV főigazgatója döntött volna a Kapolyi által ajánlott kárátalány ügyében.
Közleményben reagált az MNV Zrt. a Kapolyi Lászlóval készült interjúnkra pénteken. Az MNV szerint Kapolyi a Vértesi Erőmű Zrt. meghiúsult privatizációja kapcsán a tényeknek nem megfelelő módon nyilatkozott.
Az MNV szerint nem felel meg a tényeknek Kapolyi László azon állítása, miszerint az eladói oldal nem jelezte volna, hogy az erőművi, illetve bányászati tevékenység megszűnésével kapcsolatban ne jelentkeznének környezetvédelmi kárelhárítási feladatok a Vértesi Erőmű Zrt.-nél. A kárelhárítás várható feladataival kapcsolatos összes dokumentáció a pályázók számára rendelkezésre állt, az adatszobában időben elhelyezésre került. A környezeti kárelhárítási feladatok a jogszabályok alapján a szennyező tevékenység folytatóját (az erőművet) kötelezik kárelhárításra, függetlenül attól, hogy ki a terület tulajdonosa. A zagytér tulajdonjoga soha nem volt összefüggésben a privatizációval, mivel a terület sosem állt az erőmű tulajdonában.
Az MNV szerint valótlan Kapolyi azon állítása is, miszerint a zagytározót a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács engedélyével vonták be a Nemzeti Földalapba, ugyanis a vonatkozó jogszabályok alapján a Tatabánya 01026/4 hrsz-ú ingatlan már 2004, a Tatabánya 01028 hrsz-úingatlan pedig 2006 óta a Nemzeti Földalap része. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács pedig 2007. szeptember 25-én alakult.
A közlemény szerint téves az az állítás is, miszerint az ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Tátrai Miklós vezérigazgató engedélyével adta el, ugyanis az értékesítési szerződést az állam nevében még az MNV Zrt. működésének megkezdése előtt, 2007. december 10-én a Földalap elnöke írta alá.
Az MNV szerint az az állítás sem igaz, miszerint az MNV Zrt vezérigazgatója elutasította volna Kapolyi kérését a kárátalány ügyében. Egyrészt a Vagyonkezelő nem is vett részt a privatizációs eljárásban, így nem volt döntési hatásköre. Valamennyi döntést a Magyar Villamos Művek, mint a Vértesi Erőmű tulajdonosa hozta meg.
Másrészt hónapokkal a részvény adásvételi szerződés 2008 májusi megkötését követően Kapolyi cége azzal a kéréssel fordult az MVM Zrt-hez, hogy a kármentesítés általa becsült, mintegy 3,5 milliárd forintos költségét – lényegében a vételár csökkentésével - az MVM Zrt. már előzetesen biztosítsa számára. Tekintettel arra, hogy a kármentesítés technológiájáról a környezetvédelmi hatóság még nem hozott jogerős döntést, annak költségéről sem állt rendelkezésre hiteles információ.
Az MVM Zrt. közgyűlése kompromisszumot ajánlott Kapolyinak: a kármentesítésre elkülönít 3 milliárdot a vételárból, és ebből a keretből a hatóság majdani határozata alapján elvégzett, számlával igazolt munkák költségét a vevő visszaigényelheti. Vagyis az MVM nem volt hajlandó biankó csekket kiállítani a vevőnek, de a tényleges költségeket hajlandó lett volna megtéríteni.
A tárgyalások sikere érdekében a közgyűlés döntött arról is, hogy a tranzakció zárási határidejét meghosszabbítja. Kapolyi cége azonban még így sem vállalta a szerződés teljesítését - közölte az MNV pénteken.
|
[
"Vértesi Erőmű"
] |
[
"Nemzeti Földalap",
"MVM Zrt.",
"MVM Zrt",
"MNV Zrt",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"MNV Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Megmutatjuk, kik kaszálták a legtöbbet a TAO-támogatásokon!
Azt szinte fél Magyarország tudja, hogy a felcsúti focialapítvány mennyi közpénzt tett zsebre a TAO-támogatásokból. Összesítettük a számokat és megmutatjuk, kik még a különleges sportfinanszírozási rendszer elmúlt 6 évének nyertesei.
A TAO-rendszer 2011-es indulása óta összesen 450 milliárd forintot csatornáztak a magyar sportba - nyilatkozta még múlt héten Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. Mivel tekinthetjük úgy is, hogy a TAO-támogatások első ciklusa véget ért azzal, hogy idén újra engedélyt kellett kérni Brüsszeltől annak folytatásához, megfelelő az alkalom egy összegéshez. Íme, a TAO-rendszer legnagyobb nyerteseinek listája.
Az első ciklusban 5 sportág vehette igénybe a támogatásokat:
a labdarúgás,
a kézilabda,
a kosárlabda,
a vízilabda,
és a jégkorong.
A lista a jövőben még a röplabdával is bővülni fog, ám véleményünk szerint a sportág a legkisebb támogatásban részesülők közé fog tartozni. A fenti 5 sportágban 2011 óta az 5 legnagyobb támogatást kapó csapat összesen 53 milliárd forint "közpénz jellegét elvesztő társasági adóforintot" zsebelhetett be. Ennek
43 százaléka ment a fociba (23,2 milliárd forint),
20,8 százaléka a vízilabdába (11,1 milliárd forint),
15 százaléka a kézilabdába (8,1 milliárd),
10,6 százaléka a kosárlabdába (5,6 milliárd),
9,6 százaléka pedig a jégkorongba (5,1 milliárd).
A számok jól visszatükrözik a labdarúgás túlsúlyát az egész rendszeren belül. A sportág kiemelt szerepe nem meglepő, tekintve, hogy a miniszterelnök által preferált sportágról van szó. A kormányfő fociszeretete nemcsak a kiemeltebb meccseken való részvételben nyilvánul meg, de abban is, hogy megalapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, mely köztudottan a TAO-rendszer legnagyobb nyertese lett. A cégek pedig kimondatlanul is, de felismerték, akár helyi szinten is előnyöket érhet az, ha a labdarúgás aktív támogatói közé állnak.
A foci nyertesei
A TAO-támogatásokkal kapcsolatban a fentiek miatt is a labdarúgást övezi a legnagyobb figyelem. Mi is rendszeresen nyomonkövetjük, hova mennyi pénz áramlik, így az olvasók számára az önmagában nem lesz nagy meglepetés, hogy 6 év alatt a legtöbb pénz a felcsúti fociakadémiához áramlott, összesen 13,9 milliárd forint. Igaz, emellé még hasonló nagyságrendben puszta jószívűségből is kaptak támogatásokat a gazdálkodói szervezettől.
A dobogó második fokára az Illés Sport Alapítvány került, összesítésünk alapján 2,8 milliárd forintot zsebelhettek be a TAO-ból 6 év alatt. Ennek - ellentétben a Felcsúttal - töredéke ment tárgyi eszköz beruházásra a dokumentumok alapján, főként az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra igényeltek támogatást. Mögötte százmilliókkal lemaradva a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC került 2,17 milliárd forinttal, amiből valamivel több mint egymilliárd tárgyi eszköz beruházásra ment el. Az UTE 2,16 milliárdot, zömében utánpótlás-nevelésre, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre pedig 2,12 milliárdot kaszált a rendszernek köszönhetően.
A vízilabda nyertesei
Összesítésünk alapján a TAO-rendszer második legnagyobb kedvezményezettje a vízilabda volt. A top egyesületek összesen valamivel több mint 11,1 milliárd forintot kaszáltak 6 év alatt, vagyis az 5 legtöbb támogatásban részesülő vízilabdás szervezet sem kapott annyit, mint a Felcsút egyedül.
2011 óta a legnagyobb TAO-pénz a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft-hez került, 2,7 milliárd forint, melynek nagyobb része utófinanszírozott ingatlanberuházáshoz kellett. Mögötte 2,4 milliárddal a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. áll, a támogatásból valamivel több mint egymilliárdot szintén utófinanszírozott ingatlanberuházáshoz igényeltek. Az Aqua Sport Egyesület kicsivel több mint 2 milliárdot tehetett zsebre, 1,97 milliárd az Aligátor Vízilabda Utánpótlás Sportegyesülethez kerülhetett, melyből 1,4 milliárd ingatlanberuházásra ment el, 1,9 milliárd pedig a Miskolci Vízilabda Clubhoz kerülhetett.
A kézilabda nyertesei
Kézilabdán belül 8,1 milliárd forint folyt be az öt legtöbb támogatásban részesülő egyesülethez, melyből a legtöbbet az FTC Kézilabdasport Kft. kapta, 1,75 milliárd forintot. A pénz zöme utánpótlás-nevelésre, személyi jellegű költségekre és kisebb értékű tárgyi eszköz beruházásra ment el. Mögötte alig lemaradva, 1,73 milliárddal a Veszprém Handball Team Zrt. áll, a célokat tekintve az összegből volt egy közel egymilliárdos rész, amit utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra használtak fel. A dobogó harmadik fokára a Siófoki Kézilabda Club került 1,67 milliárddal, mögötte a Győri ETO áll 1,49 és a székesfehérvári KÖFÉM SC 1,47 milliárdos TAO-támogatással.
A kosárlabda nyertesei
A kosárlabda sportágról már elmondható, hogy kevésbé tud a TAO-pénzek mézesbödönéhez férkőzni. Igaz, 6 év alatt itt is sikerült néhány egyesületnek egymilliárdnál is több pénzt összegyűjteni, de ez már nem említhető egy lapon a foci és a vízilabda 3 milliárdot is közelítő eredményeivel.
A sportágból a legnagyobb TAO-nyertes a ZTE KK Kft. lett 1,28 milliárd forinttal, melyből nagyobb tárgyi eszköz beruházásra nem találtunk információkat, tehát főként a működéssel és utánpótlás-neveléssel kapcsolatos költségekhez igényeltek támogatást.
1,16 milliárdos támogatással a dobogó második fokán végzett a JKSE, amiből közel negyedmilliárdot fordítottak utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra, ami jellemzően valamilyen ingatlan felújítást szokott takarni. Ettől nem sokkal kevesebb pénzhez jutott a miskolci DKSK-MISI Kosárlabda Kft., és a JKSE-hez hasonlóan elsősorban működéshez igényeltek támogatást.
A negyedik legtöbb pénz, valamivel több mint egymilliárd forint, ami az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylethez került, és 39 millióval egymilliárdnál is több pénz folyt be a Pannonhalmi Bencés Gimnázium Közhasznú Alapítványhoz, akik főként utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházáshoz vették igénybe a támogatást.
Jégkorong: akiknek kevesebb jut a mézesbödönből
A jégkorong az a sportág, ahova a legkevesebb TAO-pénz áramlik, igaz, nem is annyira "futtatott" és preferált sportról beszélünk. Mindezt jól mutatja, hogy 6 év alatt a legtöbb támogatásban részesülő 5 egyesület mindössze 5,1 milliárd forintot tehetett zsebre.
A legtöbb pénzt a MAC Budapest Jégkorong Akadémia használhatta fel, 1,28 milliárd forintot, ám ez szinte teljes egészében az utánpótlás-nevelésre ment el. Mögötte nem sokkal lemaradva szerepel Fehérvár 19 Jégkorong Akadémia 1,24 milliárddal, mely elsősorban az utánpótlás-nevelést szolgálta. A dobogó harmadik fokán az Újpesti Torna Egylet szerepel 985 millió forinttal, majd a Debreceni Hoki Klub 845 és a Kanadai Magyar Hoki Klub 786 millió forinttal. Közös bennük, hogy ingatlanfelújításra nem utalnak az adatok, így a működés és az utánpótlás-nevelésre mentek a TAO-pénzek.
mfor.hu
|
[
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
[
"Szolnoki MÁV Utánpótlás FC",
"DKSK-MISI Kosárlabda Kft.",
"Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet",
"Pécsi Sport Nonprofit Zrt.",
"Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre",
"Miskolci Vízilabda Club",
"MAC Budapest Jégkorong Akadémia",
"Debreceni Hoki Klub",
"Aligátor Vízilabda Utánpótlás Sportegyesület",
"KÖFÉM SC",
"Fehérvár 19 Jégkorong Akadémia",
"Illés Sport Alapítvány",
"II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft-hez",
"FTC Kézilabdasport Kft.",
"ZTE KK Kft.",
"Aqua Sport Egyesület",
"Pannonhalmi Bencés Gimnázium Közhasznú Alapítvány",
"Kanadai Magyar Hoki Klub",
"Győri ETO",
"Siófoki Kézilabda Club",
"Újpesti Torna Egylet",
"Veszprém Handball Team Zrt."
] |
Több mint 950 millió forintos osztalékjövedelme volt a miniszterelnök édesapjának a család legnagyobb bányászati érdekeltségéből, a Dolomit Kft.-ből. Bár az elmúlt években előfordult már, hogy ennél is több pénzt vehetett ki a vállalatból Orbán Győző, 2021 így is kiemelkedően jó éve volt a cégnek. Ebben pedig komoly szerepet játszott, hogy a társaság hihetetlenül magas profitrátával működik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Kétszer annyit keresnek, mint az iparági átlag
A Dolomit Kft. tavaly ötmilliárd forintos árbevétel mellett közel 1,9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, ami azt jelenti, hogy a forgalom 37 százaléka maradt meg profit soron. Ez kiugróan magas érték, a zúzott kőnél és csatornázási elemeknél sokkal magasabb feldolgozottságú terméket előállított cégeknél is ritka az ilyen.
A Dolomit Kft.-nél azonban egyáltalán nem, a korábbi években is hasonló hatékonysággal működött a cég, rendre az iparági átlag feletti nyereségrátával. A fenti ábrán az látható, hogy tavaly, illetve az azt megelőző öt évben mennyi volt az árbevétel-arányos nyeresége Orbán Győző cégének, illetve a tíz legnagyobb, Dolomit Kft.-vel megegyező tevékenységű*kőfejtés, gipsz, kréta bányászata vállalatnak. Mivel a kőbányászat nem egy túl sokszereplős szektor, így ez a tíz vállalat az ágazat elég jelentős részét lefedi*A cégek között akadnak olyanok, amelyek más tevékenységet is végeznek, de az elemzésbe bevont vállalatok főtevékenysége kivétel nélkül megegyezik a Dolomit Kft.-jével..
Amint látható, a Dolomit nyereségrátája több mint a duplája volt a tíz legnagyobb cégének. Hasonló a helyzet akkor is, ha a csak magyar tulajdonú kőfejtőket nézzük*Ez hat vállalat a tízből.: ezek átlagos nyereségessége jellemzően inkább alatta volt a teljes ágazati értéknek, de az elmúlt két-három évben jelentősen már nem tért el attól.
Ennek mások mellett azért van jelentősége, mert a nagy nemzetközi csoportok adózási okokból játszhatnak azzal, hogy melyik országban mutatják ki a nyereséget, ám ebben a szektorban nincs nagy különbség a vállalkozások eredményességében a külföldi és magyar tulajdonú cégek között.
Kivéve persze a Dolomit Kft.-t.
Ebben a hat évben az iparági átlagos nyereségrátával számolva Orbán Győző cége 5 milliárd forinttal kisebb nyereséget ért volna el, mint amennyit ténylegesen.
A kiugró nyereségességnek külön élt ad, hogy a kormányzat a közelmúltban épp egyes ágazatok cégeinek "extraprofitjára" hivatkozva vetett ki különadót, ám a kiszemelt szektorok között nincs ott sem a kormányközeli köröknek oly fontos építőipar, sem az építőalapanyag-gyártás. Az nem teljesen egyértelmű, hogy a kabinet mit ért extraprofit alatt, de a közgazdaságtanban, ha használják ezt a kifejezést, akkor épp arra szokták, ha egy cég – mint Orbán Győző bányavállalata – az ágazati átlag feletti eredményességgel tud működni.
Nem adózik az extraprofit
Elvileg tartósan ilyen helyzet nem nagyon fordul elő, de amint látható, a Dolomit Kft.-nek ezt is sikerült elérnie. Persze Orbán Győző cége sem hozott mindig ilyen magas profitrátát. Ha kicsit jobban visszamegyünk az időben, látható, hogy a cég árbevétel-arányos nyeresége a 2010-es évek elején kezdett el nagyon dinamikusan emelkedni. Ha ötéves átlagokat nézünk, akkor 2007 és 2011 között 13,4 százalékos profitrátával működött a cég, 2012 és 2016 között szinte hajszálpontosan ennek duplájával, a legutóbbi öt évben pedig már közel háromszorosával.
Az eredményesség ilyen ütemű felfutását magyarázhatja a 2008-as válságból való kilábalás, illetve az elmúlt évek építőipari szárnyalása, de a Dolomit Kft. egyre gyakoribb közvetett állami megrendelései is. A Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.
A kormányzat egyébként tavaly nyáron egyes építőipari alapanyagokat gyártó cégekre – szintén azok extraprofitjára hivatkozva – vetett ki különadót, és bár sok vállalkozást nem érintett az intézkedés, a Dolomit Kft.-t pont igen. Akkor azonban nem a költségvetésben tátongó lyukak betömése volt a cél, hanem az elszabaduló árak emelkedésének megállítása. Ráadásul a különböző alapanyagok esetében elég eltérően alakult a szabályozás: a Dolomit által forgalmazott termékeknél például kifejezetten puhán.
A jogszabály értelmében az érintett cégeket kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezték, ha egy bizonyos szintnél drágábban értékesítik termékeiket. Elvileg a meghatározott árszintnél magasabb bevételük 90 százalékát kellett, illetve kellett volna befizetniük különadóként.
Igen ám, de miközben a homok, a kavics és a cement esetében konkrét árat határoztak meg, addig – ahogy a Portfolio fogalmazott a különadó bevezetésekor – a kőre, a mészre, a gipszre vagy az agyagra nem adtak meg ilyen hatósági árat, ezen termékek esetében csak úgy általánosságban volt érdemes betartani a tisztességesnek vélt piaci árazást.
A Dolomit Kft. termékeinél tehát érzésre kellett megállapítani, hogy tisztességesen áraznak-e.
Ennek megfelelően Orbán Győző cége a jelek szerint nem is fizetett különadót, vagy ha igen, legfeljebb minimális összegűt. A cég beszámolójában azon a soron, ahol ezt a tételt kimutathatnák, durván 96 millió forintos összeg szerepel, ebben azonban más kiadások is benne vannak, sőt könnyen előfordulhat, hogy csak más kiadások vannak benne*Az egyéb ráfordításokon belül adók, illetékek, hozzájárulások címén költött ennyit a vállalat.. Ez utóbbira utal, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben összességében csökkent a cég ilyen jellegű ráfordításainak összértéke.
Röviden összefoglalva tehát Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek ezért nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésbőlA 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-család szállítmányozó cégét nem viselte meg a koronavírusA cég referenciái között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, és a Közgépet váltó Duna Aszfalt is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj területen robbanthat Orbán Viktor családjaMajdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében, ahol a családnak már több bányája is van.
Vállalat dolomit kft extraprofit Orbán Győző Orbán-bányák Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Dolomit Kft."
] |
[
"Duna Aszfalt",
"Dolomit Kft.."
] |
A legtöbb állami támogatást, mintegy 1,5 milliárdot a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kapta 2020-ban. A Fideszé mellett megnéztük a KDNP, az MSZP és a DK alapítványának tavalyi beszámolóját is.
Jelentős, csaknem 900 millió forintos pozitív szaldóval zárta a tavalyi évet a Fidesz pártalapítványa – derült ki a Hivatalos Értesítőben megjelent 2020-as beszámolóból. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány a 848 milliós adózott eredményét félretette, az összeg a saját tőkéjét növeli. A jelentős megtakarítást a pártalapítvány szintén nagy összegű bevétele tette lehetővé, hiszen 1,468 milliárd állami támogatást kapott, ez pedig az összes bevétele 93 százalékát tette ki.
A beszámoló szerint 2020-ban a bevétele kevesebb mint felét, 723 millió forintot költötte el az alapítvány. Ennek mintegy harmada (34,5 százalék) ment el a működésre és az összeg több mint felét tudták az alapítvány céljai szerinti tevékenységre fordítani. Utóbbi 371 millió forintból jutott hazai és határon túli alapítványok, szervezetek, egyesületek, valamint rendezvények, folyóiratok, könykiadás támogatására is. Tavaly elindult a felnőttképzési intézményként nyilvántartásba vett alapítvány közéleti kommunikációs képzése is, miközben folytatódott a gyakornoki programjuk is.
A 2020-as beszámolóban még nem látszik, mert csak 2021 végéig történik meg a kifizetés, de a HVG derítette ki, hogy jelentős ráfordítással külföldi terjeszkedésbe kezdett Brüsszelben a Fidesz pártalapítványa. Egy patinás, százéves ház egy teljes emeletéhez jutottak hozzá az unió főterének is nevezett Schuman téren. Az Európai Bizottság központi épületére, a Berlaymont-ra néző, összesen 506 négyzetméternyi irodaterületet 2,274 millió euróért, vagyis több mint 800 millió forintért szerezte meg az Alapítvány, de nem szokványos módon: nem az ingatlant vette meg, hanem azt a belga vállalkozást, amely abban tulajdonos volt.
A 2020-as beszámoló is említi az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az alapítvány 2018–2019. évi gazdálkodását érintő ellenőrzését, melyet időközben az ÁSZ le is zárt, és megállapította: a vizsgált időszakban a Polgári Magyarországért Alapítvány törvényesen gazdálkodott. A hvg.hu is írt róla, hogy a Fidesz pártalapítványa nemrég, áprilisban választott új elnököt: Kavecsánszki Ádám, az alapítvány 28 éves eddigi főigazgatója lett a januárban lemondott – május végén püspökké szentelt – Balog Zoltán utóda.
Benyújtotta mérlegét a kisebbik kormánypárt, a KDNP pártalapítványa is. A Barankovics István Alapítvány már csak tizedannyi, 149,7 milliós állami támogatást könyvelhetett el. Ebből működésre 20,6 milliót költöttek, további 47,5 millió jutott az alapítvány céljainak megvalósítására. Utóbbin belül a beszámoló szerint több “kereszténydemokrata szellemiségű" rendezvényt, kiadványt támogattak 5,6 millió forint értékben, továbbá az országos szervezet támogatására fordítottak 16,1 milliót, de jutott például 11 millió honlapfejlesztésre is. Az alapítvány mérlege a 2020-as évben 87 millió forintos pluszt mutatott.
A kormánypártokéhoz hasonlóan – a 2019-es 7 milliós mínusz után – pluszban tudta zárni a tavalyi évet az MSZP pártalapítványa. A Táncsics Mihály Alapítvány 2020-as beszámolójából kiderül, hogy 359,3 milliós költségvetési támogatást kapott, amit egy magánszemélytől kapott csekély, 24 ezer forintos támogatás egészített ki, az év zárása után az eredménye pedig végül minimális, 8 milliós megtakarítás volt. Az összesen 351 milliós kiadási oldalon olyan tételek szerepelnek a mérlegben, mint a 24,5 milliós munkabér-költség, illetve a vezető tisztségviselő (kuratóriumi elnök) részére kifizetett 10,8 milliós tiszteletdíj – utóbbihoz hasonló tételt sem a Fidesz, sem pedig a KDNP pártalapítványa nem tüntetett fel, ott a vezetők nem kaptak tiszteletdíjat.
A Táncsics Mihály Alapítványnak a szervezet céljainak megvalósítása 2020-ban összesen 321 millió forintjába került, ebből közvetlen támogatásokra 64,5 milliót költöttek. Utóbbi tételek között van például a párt Villányi úti konferenciaközpontjának 25 milliós támogatása, továbbá az MSZP-s tulajdonosi körben lévő Szociális Demokráciáért Intézet nevű társadalomkutató központot működtető cég támogatása 36 millióval, de szakszervezeti, érdekképviseleti szervezetek megsegítésére is jutott pénz. A beszámoló szerint az alapítvány az “eszmeiségével összhangban levő programok, képzések, rendezvények megvalósításához, kiadványok megjelentetéséhez" is hozzájárult.
Közzétette 2020-as beszámolóját a Demokratikus Koalíció (DK) pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány is. Eszerint tavaly 194,5 millió forint állami támogatáshoz jutottak, amit egy jelentősebb összegű, 500 ezer forintot meghaladó, magánszemélytől érkezett támogatás is kiegészített: Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter 525,6 ezer forintot fizetett be. A DK pártalapítványa mintegy 58,6 milliós pozitív szaldóval zárta az évet, miközben 139,9 millió forintot költött. Ebből dologi kiadásokra 101,4 millió forint, személyi jellegű kifizetésekre pedig 38,9 millió forint ment el.
A pártalapítványok egyébként jelenleg nem végezhetnek gazdasági tevékenységet, de az Országgyűlés előtt van a fideszes Bajkai István törvénymódosító javaslata, amely ezt lehetővé tenné. A hvg.hu is írt róla, hogy e szerint az alapítványok kiegészítő jelleggel, céljaikkal közvetlenül összefüggő és azt nem veszélyeztető gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhetnek, elkülönített számviteli nyilvántartás alapján.
|
[
"Új Köztársaságért Alapítvány",
"MSZP",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Barankovics István Alapítvány",
"KDNP",
"Fidesz",
"Táncsics Mihály Alapítvány",
"Demokratikus Koalíció"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Szociális Demokráciáért Intézet",
"Hivatalos Értesítő",
"Állami Számvevőszék"
] |
A DK szerint nem a fideszes zsebeket, hanem a nyugdíjasok érdekeit kellett volna nézni.
Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke, parlamenti képviselője emlékeztetett rá, hogy pártja többször is felszólította a kormányt, ne utalványt, hanem készpénzt adjon, mivel az utalvány adója miatt minden kiküldött 10 ezer forint 15 ezer forintjába kerül az államnak.
A DK szerint ugyanennyi pénzből 15 ezer forint készpénzt is kaphattak volna az idősek. Az utalványt ráadásul nem lehetett bármire költeni, sem az unokák ajándékára, sem gyógyszerre.
Varju László szerint a kormány nemcsak az utalványhoz ragaszkodott, hanem saját zsebéhez is.
A Fidesz-közeli kézben lévő Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. 540 millió forintot keresett az Erzsébet-utalványokon. A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja, hogy a Fidesz csak azért küldött Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, hogy fideszesek keressenek 540 millió forintot.
A DK szerint nem a fideszes zsebeket, hanem a nyugdíjasok érdekeit kellett volna nézni. Így nem 10 ezer, hanem 15 ezer forintot lehetett volna küldeni a magyar nyugdíjasoknak, méghozzá postázás, késés és minden bonyodalom nélkül. Szánalmas, hogy megint nem a nyugdíjasok, hanem a fideszes zsebek voltak a fontosak – írta közleményében a DK alelnöke.
|
[
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt."
] |
[
"Demokratikus Koalíció"
] |
Jövő héten lesz Schlecht Csaba vállalkozó folytatólagos kihallgatása - értesült a Magyar Hírlap. Schlechtet a Kaya Ibrahimnak eladott cégek közül a Centum Kft.-vel kapcsolatban tizenkétmillió forintos csődbűntettel és harmincötmillió forintos adócsalással gyanúsítják. A nyomozás érdekeire való tekintettel azonban ezt megelőzően nem tekinthet bele Schlecht a felszámolási iratokba.
Nem kapta meg a felszámolási eljárás elindításával kapcsolatos iratokat Schlecht Csaba védője, mert a nyomozás érdekeire hivatkozva a nyomozó hatóságok ezt nem tették lehetővé. Futó Barnabás elmondta, még nem döntött arról, hogy ezek után mit tanácsol védencének a tekintetben: tegyen-e vallomást. Hozzátette: pár nap óta nem tud kapcsolatba lépni védencével. A védő korábban úgy nyilatkozott, hogy a felszámolási dokumentumok alapján mérlegel.
Mint ismert, Schlecht Csabát május 11-én gyanúsították meg, és nem kívánt vallomást tenni. A harmadik éve ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás gyanújával folyó nyomozás adatai szerint Schlecht 1995. július 25-én tizennégy úgynevezett Fidesz közeli céget adott el Kaya Ibrahim török vendégmunkásnak, köztük a Centum Kft.-t is. A fantomizálódott cégek nevüket arról kapták, hogy a Fidesz egyes vezetői, illetve hozzátartozóik érdekeltségébe tartoztak. A Centum Kft.-t többek között Orbán Viktor, Stumph István, Kövér László alapította Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft. néven. Korábban megírtuk, hogy a Centum Kft. 53 millió forint tb-tartozást hagyott hátra, egy napilap pedig azt adta hírül: 28 millió forint volt a cég adótartozása. A köztartozásokkal kapcsolatban Simicska Lajos járt el a cég képviseletében, azonban az adósságot a későbbiekben sem rendezték. Az APEH felszámolási kérelmet terjesztett be. (Simicska, az MFB főtanácsadója és Schlecht üzlettársak voltak a korábbi években, a Mahir élén Simicskát Schlecht váltotta a '98-as választások idején).
(2001. május 8.)
|
[
"Centum Kft.",
"Fidesz"
] |
[
"Magyar Hírlap",
"Kaya Ibrahim",
"Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft."
] |
2,5 milliós juttatással távozott Pintér III/II-es államtitkára
Tavaly év végén Tasnádi László rendészeti államtitkár némileg váratlanul úgy döntött, hogy lemond a bruttó 997 ezres fizetést biztosító posztjáról. Tasnádi távozását hivatalosan nem indokolták, de közrejátszhatott benne az a botrány, amit az 1956-os forradalom évfordulóján bejelentett előléptetése váltott ki. Lázár János a kormányinfón minősítette kínosnak, hogy a III/II-es múltú államtitkárt vezérőrnagyból altábornaggyá léptették elő. A hírek szerint Tasnádinak az fájt, hogy nem védték meg a miniszterrel szemben, az indoklás azonban sántít, hiszen III/II-es múltja miatt korábban is érték már támadások és kritikák.
Tasnádi László korábban ugyanis Orbán Viktor Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde idején még a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a beépített ügynököktől várt jelentéseket az ott történtekről. Korábbi munkájáról azt mondta, az említett III/II-2 alosztályon kém-, majd terrorelhárítással foglalkozott, amely a rendszerváltás idején beolvadt az újjáalakuló Nemzetbiztonsági Hivatalba, ahol a terrorelhárítási igazgatóságon dolgozott. Később a hírszerzésre került, ahol a terrorfelderítő osztályon végzett munkát.
"Tehát kijelentem, hogy senkiről nem jelentettem semmit. Én a kém- és terrorgyanús személyekről jelentettem az akkori vezetésnek".
Pintér Sándor belügyminiszter és Tasnádi László volt rendészeti államtitkár
Mindenesetre Lázár kritikája betehette a kiskaput az államtitkárnál és tavaly év végén lemondott posztjáról, mellyel összefüggésben jelentős, egyszeri juttatáshoz jutott. A kormany.hu-n elérhető dokumentum szerint december 10-én összesen 2,5 millió forint került a számlájára.
Egyrészt szabadságmegváltás címén kapott 963 ezer forintot, másrészt pedig az "állami vezetői felmentés után járó juttatásként" 1,5 millió forintot tehetett zsebre.
A hírek szerint azonban nem sokáig kellett a tartalékaiból élnie az egykori államtitkárnak, hiszen a 24.hu információi szerint három héttel később munkát kapott egykori főnöke, Pintér Sándor, belügyminiszter korábbi cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél.
mfor.hu
|
[
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] |
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Az ingatlanpanamát vizsgálja a négy VII. kerületi frakcióvezető + Képek
A négy helyi frakcióvezetőből álló grémium vizsgálja a VII. kerületi önkormányzat ingatlanelidegenítési gyakorlatát és a gazdasági bizottság ilyen irányú tevékenységét, s a képviselő-testület hétfői döntése értelmében esetlegesen javaslatot tesz a gyakorlat és a bizottság működésének megváltoztatására.
A képviselő-testület rendkívüli ülését a novemberben kirobbant ingatlanbotrány miatt hívták össze. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint összesen 9 önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak – köztük az előzetes letartóztatásban lévő Gál György (SZDSZ), a gazdasági bizottság elnöke és Kardos Péter, a pénzügyi bizottság elnöke – összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, s további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
A rendkívüli ülés egyetlen napirendi pontját - az önkormányzat elidegenítési gyakorlatának felülvizsgálatáról szóló javaslatot - Hunvald György (MSZP), a kerület polgármestere terjesztette elő. Mint mondta, az önkormányzat célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálják meg az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésének minden pontját. Ha hibát találnak, azt javítsák ki, ha nem találnak, de új megoldások lehetőségét igen, akkor változtassanak annak érdekében, hogy erősödjön a bizalom - hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy a bizalom mindenkit megillet addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy arra érdemtelen.
A napirend vitájában Vattamány Zsolt, a hétfőn megalakult kerületi Fidesz-frakció elnöke kifejtette: a polgármester javaslata nem ad választ arra, hogy a jogi felelősségen túl hogyan állapítható meg az érintettek felelőssége. Szerinte a politikai alkalmasság kérdése is felvetődik, ezért ha azt nem tisztázzák, akkor mindössze "olcsó színjáték" zajlik. A politikai felelősség vizsgálatára vizsgálóbizottság felállítására tett javaslatot, amelyet a képviselő-testület nem támogatott.
Gerenday Ágnes (KDNP) szerint a gazdasági bizottságnak túl nagy hatalma van, a döntések egy kézbe értek. Mint mondta, korábban már szóvá tette ezt, de mindig volt olyan indok, amivel megmagyarázták. Bolesza Emőke (független) közölte, hogy nem támogatja a vizsgálóbizottságokat, ugyanis szerinte a most vizsgálódó szerv az autentikus. Kecskés Gusztáv (KDNP) a grémium felállításával kapcsolatban azt javasolta, hogy a vizsgálóbizottság a négy helyi frakcióvezetőből álljon, és egyúttal javasoljon módosítást a szervezeti és működési szabályzatban a gazdasági bizottságra vonatkozóan. A képviselő-testület ezt a felvetést támogatta.
(mti)
|
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nem tett eleget a bíróság döntésének.
A Demokratikus Koalíció közérdekű adattal való visszaélés miatt feljelenti a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. Földi Judit, a párt elnökségi tagja közölte, a DK korábban beperelte “az ország legnagyobb tao-temetőjét", a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt.
A bíróság jogerős döntése után az alapítványnak 15 napja volt kiadni, mire költötte a több milliárd forint tao-támogatásként kapott közpénzt, de a párt a határidő lejárta után sem kapta meg a számlákat és szerződéseket – tette hozzá.
A Demokratikus Koalíció arra volt kíváncsi, hogy mire költötték azokat a milliárdokat, amiket tao-pénzként kaptak, hány milliárd ment a Mészáros és Mészáros Kft.-nek vagy más Orbán-közeli magáncégnek.
A politikus Mészáros Lőrincre utalva úgy fogalmazott: “Orbán Viktor strómanja" láthatóan úgy gondolja, a törvények felett áll, neki mindent szabad, rá nem vonatkoznak a bírósági döntések. A vegzált civilek már most is átláthatóbbak, mint a kormányfő és “felcsúti birodalma" – fogalmazott Földi Judit.
|
[
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
[
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Szavazatvásárlás, hazugságvizsgáló, megfélemlített közmunkások, vádak, cáfolatok – mély konfliktusok sejlenek fel a botrányos pusztahencsei időközi polgármester-választás hátterében.
- Hazugságvizsgálót szeretnék. Az bebizonyítaná, hogy igazat mondok.
Ezt ismételgeti Bán István, Pusztahencse december 17-én megválasztott polgármestere, akit a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság utóbb megfosztott tisztségétől. A Pakstól 8 kilométerre fekvő faluban szinte mindenki támogatna egy ilyen vizsgálatot: a 950 lelkes település lakói szeretnének tisztán látni.
Az országos visszhangot kiváltó ügy előzményei 2014-re nyúlnak vissza. Akkor már 12 éve Lengyel Jánosné volt Pusztahencse polgármestere, ám a faluvezető nyugdíjba ment, és megüresedett posztjáért öt független jelölt indult harcba. A paksi erőmű nyugdíjas villanyszerelője, Bán István látszott a legesélyesebbnek, mivel húsz éven át nagy bizalmat élvező, helyi képviselő volt a faluban, ám 21 voksnyi előnnyel legyőzte őt Iker Ibolya, az óvoda vezetője. A tanító és táncpedagógus végzettségű Iker hencsei származású, pályáját szülőfaluja iskolájában kezdte, aztán évtizedekig másutt szolgált, és családjával a szomszédos Györkönyben telepedett meg. Onnan ingázott Pusztahencsére, miután 2013-ban megbízták őt egy évre az óvoda irányításával.
Bán és Iker szembenállása hamar megosztotta a hét tagú képviselő-testületet. 2015 tavaszán Bán írt egy levelet a képviselőtársainak, amiben úgy fogalmazott, hogy nem jár be a testületi ülésekre, amíg nem lesz rend az önkormányzatnál. Tíz hónap után viszont bejött, mivel úgy látta, hogy a polgármester rendszeresen a testületet megkerülve hoz milliós döntéseket, és más nevén vesz fel útiköltségtérítést. Több feljelentést is tett, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és okirathamisítás gyanújával, Iker viszont őt jelentette fel rágalmazásért, mondván: Bán a testületi tagok előtt korruptnak láttatta őt.
A testület megfosztotta a polgármestert attól, hogy akár egy forintról is egyedül döntsön. A konfliktus odáig fajult, hogy Bán 2017 szeptemberében azt javasolta, oszlassa fel magát a testület, s az előterjesztést a grémium 5:2 arányban megszavazta. Időközi választást írtak ki, és azon, december 17-én Bán 19 szavazat különbséggel legyőzte Iker Ibolyát. Két nappal később Iker megtámadta az eredményt, szerinte ugyanis Bán a voksolás napján a választási helyiségtől tíz méterre kampányolt, már pedig ez a törvény szerint 150 méteren belül tilos. A beadványhoz csatoltak egy levelet, amin 212 helybéli tanúsítja, hogy tudomásuk szerint Bán ötezer forintot ígért azoknak, akik rá szavaznak. A helyi választási bizottság elutasította a panaszt, a területi viszont hatályon kívül helyezte a választás eredményét. A határozatot Bán megfellebbezte, így a pécsi táblabíróság elé kerül az eset.
Bán István állítja, hogy a választás napján nem kampányolt, nem tett mást, csak beszélgetett a barátaival. A 63 éves férfi attól összeomlott, hogy vetélytársa beadványa őt választási csalásba keveri. A köpcös villanyszerelő otthon a szőnyegre ülve, az ágy szélének támasztja fájós derekát, s hangja elcsuklik, amikor odaérünk, hogy ajánlott-e pénzt a rá voksolóknak:
– Hogy tettem volna ilyet? – kérdez vissza. – Még csak olyat se mondtam, ami félreérthető lett volna.
Bán azt gondolja, hogy a segélyre szorulók – a polgármestertől való függésük miatt – írták alá a szavazatvásárlásról szóló nyilatkozatot. Elmondja, hogy a választás hetében kilencven rászoruló kapott 3-3 mázsa tűzifát a polgármester-asszonytól, úgy véli, főleg ők és családtagjaik írhattak alá. A faluban 56 regisztrált állástalan van, az aktív korúak csaknem ötöde, nekik és családjuknak a közmunka és a segély jelenti a megélhetést.
Iker Ibolya nem állítja, hogy Bán megvette a voksolókat, úgy fogalmaz, hogy semmi köze a 212 szignóval ellátott nyilatkozathoz. Nem ő kérte és szervezte a gyűjtést, neki csak elhozták a helybéliek (hogy kik hozták, azt nem árulja el), s ő kötelességének érezte, hogy csatolja ezt a dokumentumot a beadványához.
A pusztahencseiek roppant mód szégyellik, hogy a sajtóban falujuk egy csalásról híresült el. Megfaggattam vagy félszáz helybélit, s a kérdezettek túlnyomó többsége elképzelhetetlennek tartja, hogy Bán fizetett volna a voksokért.
– Ugyan! – utasította el ezt a feltételezést egy harmincas éveiben járó, kivitelezőcégnél dolgozó férfi a falu kocsmájában. – A Pista bácsi még egy fröccsöt se fogad senkitől, mert akkor az illetőt vissza kell hívnia, és azt már a többiek félreértenék.
Az ivóban kvaterkázó féltucat hencsei buzgón bólogat, hogy ez nagyon így van. Mindjárt hozzáteszik, hogy a 212 aláíró legalább fele egy olyan papírt írt alá, amin az állt: "nem értek egyet a választás eredményével". Később írták rá azt, hogy tudnak az ötezer forintos ajánlatról. Most már ők visszavonnák az aláírásukat, de félnek, hogy akkor eljárás indul ellenük a hamis tanúságért. Ugyanezt erősíti az utcán megszólított Béda György, gépkocsivezető, és a társaságában lévő négy helybéli asszony is, a 48 esztendős férfi hozzáteszi:
– A falut annyira felháborította ez a hazugság, hogy ha mégis lesz új választás, akkor Bán István sokkal nagyobb arányban nyer majd, mint múltkor, mert a hencseiek nagyon megharagudtak Ibolyára.
Iker Ibolya leghűbb támogatói viszont nem tartják kizártnak, hogy megtörtént a Bán Istvánnak tulajdonított szavazatvásárlás.
– Beszéltem olyan asszonnyal, aki állítja, hogy neki ajánlott pénzt a Pista bácsi – mondja Fazekas Sándor. A fakitermelésen dolgozó, 55 éves, apró termetű, bajszos férfi megjegyzi, hogy Iker Ibolya három év alatt 100 milliót hozott a falunak, így új konyha, orvosi rendelő épült, szépült a község, Ibolya tájékozottabb és jobb kapcsolatokkal rendelkezik, mint Bán, ezért hagyni kellett volna, hogy töltse ki mandátumát.
Azt amúgy Fazekas nem cáfolja, hogy a nyilatkozaton szereplő aláírások gyűjtésében neki is szerepe volt, szerinte azonban az aláírók közül talán ketten vagy hárman állították, pénzt ígért nekik Bán István. A többiek csak azt vállalták, hogy hallottak erről. Hogy azonban ki azok, akik ajánlatot kaptak Bántól, azt Fazekas nem árulja el, így nem kereshetem meg őket.
Az ügyben a pécsi táblabíróság hoz majd jogerős ítéletet.
Momentum: pillanatnyi zavar Az időközi választás után a Momentum egyik helyi tagja azt kürtölte világgá, hogy Bán István az ő támogatásukkal nyert. Bán független jelölt volt, de a kampány utolsó heteiben a párt aktivistáitól tényleg kapott praktikus tanácsokat. Mást azonban nem. A Momentum kereste meg őt, s ő ezt elfogadta. Bán szerint a Momentumnak azért volt fontos az ő támogatása, mert Iker Ibolyát – kapcsolatai okán – kormánypártinak sejtették. Iker elismeri, hogy jók a kapcsolatai a térség fideszes politikusaival, ám a szocialistákkal is, ezeket a kontaktusokat a falu érdekében építette ki. Abból, hogy a Momentum utóbb Bán mellett vallott színt, Iker táborában terjed, hogy Bán ellenzi az atomerőmű errefelé egyöntetűen támogatott bővítését, és egyetért a migránsok betelepítésével. Az erőműben 30 évet lehúzó Bán erre csak legyint, s azt mondja, nem csodálkozik már semmin, kommunistának is minősítették, pedig soha egy pártnak nem volt a tagja. Eztán még annyira se lesz.
Ungár Tamás
|
[
"Momentum"
] |
[
"Tolna Megyei Területi Választási Bizottság"
] |
Közel kétmilliárdos kamarai költségvetésről döntött a BKIK
Küldöttgyűlésen döntött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a 2019. évi költségvetéséről. A BKIK tájékoztatása szerint a bevételi terv összesen 1,985 milliárd forintot irányoz elő. A költségek és ráfordítások valamint a beruházási kiadások jövő évre tervezett együttes összege 1,984 milliárd forint.
Szavazásra várva (forrás: Rácz László/N3 Kommunikáció) Szavazásra várva (forrás: Rácz László/N3 Kommunikáció)
A bevételek és a kiadások különbözeteként 1,035 millió forintos pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, vagyis nyereséggel számolnak. Ezt a pénzt a BKIK a közel 300 ezer fővárosi vállalkozás érdekében használja fel – írja a kamara.
A külföttgyűlés az új alapszabállyal összhangban aktualizálta a legmagasabb fórum, a küldött közgyűlés ügyrendjét. “Ezzel és a kamarát korábban ért támadásokra az Ellenőrző Bizottság javaslatára adott válaszokkal a BKIK Küldöttgyűlése ígéretéhez híven lezárta a múltat" - közölték.
Mindezekkel összhangban, az alapszabály adta lehetőségek keretében a Küldöttgyűlés feltöltötte a harmadik általános alelnöki posztot is, amelyre Nagy Eleket (akinek a neve az első Orbán-kormány idején az autópálya-építéseken favorizált egykori Vegyépszerrel fort egybe – a szerk.) választotta, Koji László és Csonka Tibor mellé.
|
[
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Vegyépszer"
] |
[
"BKIK Küldöttgyűlés",
"Ellenőrző Bizottság"
] |
Korrupciógyanú miatt bilincsbe verve elvitték a Fővárosi Közigazgatási Hivatal három munkatárást. A hivatalnokok a gyanú szerint kenőpénzért cserébe bevándorlási kérelmeket kedvezőbben bíráltak el. A hivatal osztályvezetőjére Grespik László hivatalvezető már régóta gyanakodott.
Grespik László hivatalvezető az [origo]-nak elmondta: a közigazgatási hivatal három munkatársát korrupcióval gyanúsítják. Egy osztályvezetőről és két beosztottról van szó - mondta Grespik.
Kilenc rendőr jelent meg szerdán délelőtt fél tízkor a Fővárosi Közigazgatási Hivatalban. A hivatal három munkatárást bilincsbe verték, egyiküket előállították, két hivatalnokot őrizetbe vettek. Azzal gyanúsíthatók a közhivatalnokok, hogy kenőpénzt fogadtak el bevándorlási státuszért folyamodó külföldiektől, illetve megbízottjaiktól.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta, hogy a három köztisztviselők kihallgatása szerda délután még folyamatban volt. Irodájukat már délután átkutatták.
Grespik László elmondta, hogy a rendőrségi akció előtt már napokkal kölcsönösen tájékoztatták egymást a rendőrséggel. A hivatalvezető a három gyanúsított közül egyikükkel, egy osztályvezetővel állt csak rendszeres munkakapcsolatban. Grespik már korábban is gyanította, hogy valami nincs rendben az osztályvezetővel. Elmondta: egyetlen napon múlott, hogy nem váltotta le az osztályvezetőt. Ha a rendőrség csak egy nappal később értesíti a korrupciógyanúról, elbocsájtotta volna az osztáyvezetőt.
|
[
"Fővárosi Közigazgatási Hivatal"
] |
[] |
Több százezer forint ösztöndíjat kaphat az egyik Pallas Athéné alapítványon keresztül Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója és felesége, Hidvéghiné Pulay Brigitta – értesült lapunk. Úgy tudjuk, sikeresen pályáztak az egyik közpénzből fenntartott jegybanki alapítvány ösztöndíjprogramjában. Hidvéghi így fideszes szóvivősége mellett két éve havi 300 ezer forintos ösztöndíjra jogosult, bár nem tudjuk, ezt az összeget felveszi-e. A Fidesz kommunikációs igazgatója – aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőjének, Matolcsy Györgynek az elnöki tanácsadója is volt – a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Földtudományok Doktori Iskolája hallgatójaként részesül a bőséges havi apanázsban. A kommunikációs igazgató jogász végzettségű felesége szintén a PTE Földtudományok Doktori Iskolájának tanulója. A program egyik ösztöndíjasától úgy tudjuk, ezért a szerinte nem túl megerőltető képzésért nem azokat a szokásos feladatokat kell ellátni, mint egy átlagos doktoranduszhallgatónak.
hirdetés
Forrásunk úgy jellemezte a dolgot, hogy "kamuelőadásokat kell tartani, lényegében nem kell tanítani sem".
A Pallas Athéné alapítványok korábban soha nem adták ki az alapítványi ösztöndíjban részesülő személyek listáját, a közérdekű adatigénylések ellenére sem. Pedig nem lenne ez érdektelen, az ösztöndíjprogramban kiválasztott hallgatók ugyanis 3 évig (jobban mondva évente tíz hónapon át), amíg a doktori iskola hallgatói, havonta nettó 300 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek. Ez egyébként egy professzori fizetéssel egyezik, ami bérfeszültséget is okozott a pécsi egyetemen, amint arról Mellár Tamás, a PTE KTK egyetemi tanára is beszélt lapunknak korábban.
A Magyar Nemzet most megtudta, hogy több, a Pallas Athéné alapítványok által támogatott hallgató június végén részt vett egy, az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által rendezett konferencián. A kolozsvári egyetemen tartott Geopolitikai folyamatok és lehetséges hatásaik című konferencián Hidvéghi Balázs a közép-európai geopolitikai folyamatok témáról értekezett, míg jogi végzettségű felesége a következő rejtélyes címmel tartott előadást: A hiányzó 18. fenntartható fejlesztési cél. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által támogatott földtudományi képzést egyébként a kormányzó párt kommunikációs szóvivője és felesége 2015-ben kezdte el a Doktori.hu-n megtalálható adatlapjuk szerint, a befejezés pedig 2018 második felében esedékes.
Úgy tudjuk, hogy a kolozsvári egyetemen megtartott konferencián szinte csak a jegybanki alapítványok által támogatott hallgatók vettek részt, ráadásul nagy részük vagy a jegybank által fenntartott valamelyik alapítványnál dolgozik, vagy magánál a nemzeti banknál. Az előadók között találtunk olyan személyt is, aki jegybanki osztályvezetőként vesz részt a ösztöndíjas programban. Egy másik személy pedig szintén a nemzeti bank egyik osztályán dolgozik menedzserként.
Korábban az is kiderült, hogy a jegybankelnök, Matolcsy György barátnője, Vajda Zita is a jegybanki alapítványoknál dolgozott, és egy időben nem kevesebb mint négy helyről vett fel fizetést. A Pallas Athéné alapítványok, illetve a jegybank körül egyébként sok a személyes összefonódás és furcsaság: nemcsak a jegybankelnök jelenlegi barátnője dolgozott ilyen alapítványnál, hanem Polt Péter legfőbb ügyész lánya is állást kapott az MNB-nél. A dolog további pikantériája, hogy a legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna az MNB személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, és több alapítványban vezetőségi tag.
Az alapítványok korábban 266 milliárd forintnyi vagyont kaptak a jegybanktól, miáltal szerintük és a kormány szerint a közpénz "elveszítette közpénz jellegét". Törvénybe is akarták foglalni, hogy soha ne lehessen kikérni az adatokat arról, az alapítványok mire költik a pénzt, de az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a tervet. Az alapítványoknak számos érdekes húzásuk volt a több tíz milliárd forintra rúgó ingatlanvásárlások mellett: így például Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás cégétől öt alapítvány is megrendelte ugyanazt a kiadványt, egyenként havi 750 ezer forintért.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.10.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Fidesz"
] |
[
"Pécsi Tudományegyetem",
"Földtudományok Doktori Iskola",
"Pallas Athéné",
"PTE Földtudományok Doktori Iskolája",
"PTE KTK",
"Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem"
] |
Elrendelte a Gyermekrák Alapítvány törvényességi ellenőrzését a Fővárosi Főügyészség - értesült az Index.
A Fővárosi Főügyészség január elején elrendelte a Gyermekrák Alapítvány törvényességi ellenőrzését - derült ki egy az Index birtokába került dokumentumból. Az ügyészség előreláthatólag 60 napig vizsgálódik.
A Magyar Nemzet pénteken arról írt, hogy hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a Balogh István vezette Gyermekrák Alapítvány ügyében. Az ismeretlen tettes ellen folyamatban lévő büntetőeljárás elrendeléséről a január 6-án megkezdett feljelentéskiegészítés után döntöttek.
Az alapítvány ügyében Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő december 20-án hanyag kezelés, valamint csalás gyanúja miatt tett feljelentést.
Az alapítvány vezetőjéről az Index írta meg, hogy az adományokból vásárolt betegszállítót saját céljaira használja: reggelente azzal kerüli meg a dugót, gyakran szabálytalanul közlekedve. Balogh István a szerinte "méltatlan médiatámadások" miatt jogi lépéseket fontolgat.
|
[
"Gyermekrák Alapítvány"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzet"
] |
Csak arról szólt Tarlós István pénteki, elsősorban a 3-as metró felújítását érintő tájékoztatója, akinek a nevét nem ejtette ki: Lázár Jánosról. A főpolgármester szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter tények helyett hisztérikusan vagdalkozik, miközben valódi segítséget nem nyújt a metró felújításához. "Én hazudok?" – kérdezte a láthatóan elkeseredett főpolgármester.
Tarlós főbb állításai a 3-as metró felújításával kapcsolatban:
A kormány hiába állítja, hogy 200 milliárdot ad, ez csak 137,5 lehet, de még azt sem látni.
Azért késik az infrastruktúra felújítása, mert a beérkezett ajánlatok a 137,5 milliárdnál jóval magasabbak, szokatlanul egységesen. A magasabb összegre nincs meg a fedezet, hiába mondják a kormányból valakik, hogy adnának többet is a beruházásra.
Nem igaz, hogy megoldható lenne a 3-as metró teljes kiváltása a felújítás alatt buszjáratokkal.
teljes kiváltása a felújítás alatt buszjáratokkal. Nem igaz, hogy ellehetetlenítették a magyar buszgyártókat, elvégre Mészáros Csaba cége, az Evopro indult.
Nem igaz, hogy volnának rendelkezésre álló magyar buszok, ha lennének, bemutatták volna.
Nem igaz, hogy a kormány támogatja a buszvásárlást, ezt lényegében határozatban megtiltotta.
Van valaki, akinek a nevét nem mondja ki, de nem mond igazat, és sohasem válaszol a kérdésre. Szánalmas, hogy egy ilyen vitában Orbán Viktor beavatkozását kell kérnie.
Viszket-e Tarlós tenyere Lázárra gondolva? – ez a kérdés merül fel először Tarlós István pénteki Budapest-infóján. Elvégre a főpolgármesterről ezt már Lázár János a csütörtöki kormányinfón kimondta, azzal vádolva Tarlóst, hogy nem tesz meg mindent a 3-as metró felújításának lebonyolításáért, valamint a metrópótló buszok beszerzéséért, és helyette mindenkibe beleköt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós közötti csörte nem szokatlan, bár már olyan is volt, hogy Lázár végül bocsánatot kért a főpolgármestertől.
"Markáns, olykor pikáns a Budapest-infó, némi humorral is fűszerezve, de a mai nem lesz ilyen" – kezdte borúsan a polgármester.
"Nagyon komolyan szeretnék önökkel beszélni. Szeretek verekedni, meg viccelődni is, de arra jutottam, hogy ezeknek az emelt szintű kommunikációs adok-kapok játékoknak semmi értelmük nincs."
Tarlós ezzel egyértelműen Lázár János csütörtöki kormányinfójára reagált, de jelezte: tájékoztatóján nevek nem fognak elhangzani: "Hogy mit szólok ahhoz, hogy mit mondott X vagy Y, arra nem is reagálok. A jövőben is el fogom ezt kerülni."
A név kerülése sikerült, Lázárról alkotott véleményének eltitkolása nem.
Tarlós szerint tévedés, hogy a kormány 200 milliárdot bocsát rendelkezésre:
A metrószerelvények felújítására felhasználható 69 milliárd forint hitel, amit Budapest vett fel és fizet is vissza.
További 137,5 milliárd forintról pedig szó van, de még mindig nem látható.
Hol van a 200 milliárd forint? Én még nem láttam
– mondta Tarlós. Megjegyezte, az sem igaz, hogy a kormány kész fizetni, ha a projekt túlcsúszna ezen az összegen. Az általa idézett kormányhatározatból kiolvasható: a plafon a kormány részéről 137,5 milliárd forint lehet.
Márpedig a beérkezett ajánlatok, "szokatlanul egységesen", mind jóval magasabbak ennél az összegnél.
A 3-as metró felújításának elkezdése azért csúszik, mert a beérkezett ajánlatok szerint megadott összegre nincsen fedezet.
A főváros ezért az ajánlatokat nem fogadhatja el. Tarlós szerint nem indokolja sem anyagminőségi, sem technológiai, sem mennyiségi kérdés a beérkezett ajánlatok árszintjét. 10-15 százalékos eltérés még talán alátámasztható lenne, de ilyen nagyfokú – 30 százalékos – eltérés csak akkor volna elképzelhető, ha nagy méretű technológiai változás, anyagminőségi, mennyiségi változás merülne fel a kivitelezésben, erről azonban nincsen szó.
A kormány azt várja el, amit megtiltott
Tarlós szerint kétszer figyelmeztette levélben a BKV-t, hogy sor kerülhet a 3-as metró leállítására, amennyiben azt biztonsági szempontok indokolják. A teljes szakasz leállítása azonban megoldhatatlan feladat elé állítaná a várost:
" A BKV kiszámította: 17 kilométeres szakaszon végig csuklós busz bonyolítaná le a forgalmat, akkor 1,5-2 percenként hét csuklós busznak kéne beállni, felvenni az utasokat és elindulni. A keresztirányú forgalmat ez tökéletesen megakadályozza. Képes valaki, akinek általános iskolainál magasabb végzettsége van, hogy ez éveken át megvalósítható?"
A főváros ezt nem is így képzeli el, csak szakaszos felújítás esetén jelenthet alternatívát a felszíni közlekedés. Erre a főváros buszbeszerzési tendert írt ki – a lengyel Solaris futott volna be –, ám a pályázat durva háborúba torkollva megfeneklett.
Tarlós idézte a kormány 1229/2016 május 6-i kormányhatározatát, amely lényegében visszavonta a támogatását az EIB-hitel buszvásárlásra való felhasználásáról. Nem vehet tehát buszt a főváros, miközben a kormány ezt elvárná a fővárostól Szükség lenne a 150 buszra Tarlós szerint, de visszautasította, hogy megakadályozták volna a magyar buszok beszerzését.
"Fél évet vártunk a buszokra, nem jött meg. Mondják, azért nincs magyar busz, mert a magyar önkormányzatok nem fogalmaznak meg erre keresletet. Budapest kétszer is benyújtott keresletet: tavaly buszbeszerzési tenderen, aztán a szolgáltatás-vásárlási tendernél, ahol a Volán elindult, befogadták a pályázatot. Ha van magyar busz, akkor miért lett a tender megsemmisítve?
A Volán hozhatta volna a magyar buszait, ha elengedték volna a tendert. Ha lennének buszok.
Nem lett volna így a legegyszerűbb bebizonyítani, hogy a főváros hülyeségeket beszél? Fél éve megtehették volna. Adtunk esélyt, hogy magyar buszok jelenjenek meg.
Tarlós szerit egyetlen magyar buszgyártó, inkább összeszerelő cég jelentette a BKV-nak, hogy 2017 júniusáig hét darab buszt tud leszállítani. "Rendeltünk 10 buszt, mai napig nem szállították le."
A migránsokkal sem bírt az állam
A főpolgármester kifakadt arra is, hogy a kormányüléseken "egy államtitkár" állítólag hat magyar buszt is bemutatott. "Gondolom, nem gurultak be a Nándorfehérvár-terembe, csak fényképek voltak, amelyek Kaliforniában is készülhettek, vagy rajzok, de buszt rajzolni az unokám is tud."
"A kérdést egyszerűen el lehetne dönteni, ha előállna 50 magyar busz a Hősök terén.
Hol vannak a buszok? Hat hónapja nem mutatják be. Mutassák be és abban a pillanatban kapitulálok"
– mondta Tarlós.
A buszvásárláson túl korábban alternatívának tűnt a buszszolgáltatás vásárlása is, ezt a lehetőséget azonban a múlt héten a főváros már kizárta. Tarlós nem is hiszi, hogy volna elég busz, hiába állítja valaki, hogy volna elegendő kapacitás. (Lázár állította ezt csütörtökön, kijelentve, hogy ha valaki képes biztosítani a feladatot, az a magyar állam.)
"Néhány ezer migránst kellett két éve elszállítani, azt se tudta az állam megoldani, BKV-s sofőrök és buszok kellettek hozzá
– szúrt oda Tarlós, aki viszont nem aggódik amiatt, hogy a szakaszos felújításhoz ne lenne önerőből elég busz. Ehhez "a BKV és a BKK összeszedett 60 csuklóst és 150 szólóbuszt. Bőven tudjuk biztosítani azt a 70 buszt, amely egy szakasz kivitelezési munkájakor szükséges."
Tényleg Orbán kell egy ilyen ügyhöz?
"Csalódott vagyok és értetlen. Úgy látom, nincs értelme a kommunikációnak. Szakmailag megalapozott, tényekkel alátámasztott kérdésekre ködös demagóg, szakmailag dilettáns válaszokat kapunk, nem is a feltett kérdésre" – mondta Tarlós Lázárra utalva, majd egy – vélhetően nem a rendszert, hanem a Miniszterelnökséget vezető minisztert jellemző monológba kezdett:
"Homályos, vádaskodó, hisztérikus, általánosító válaszokat kapunk, amelyeket az égvilágon semmivel nem lehet alátámasztani, de az ellenkezőjét igen. Én kormányhatározatokat, számokat, tényeket mondok, mikor vannak erre hasonló fajsúlyú, tényekkel megalapozott válaszok? Soha. Nem veszik észre? Soha nincsenek. Hatályos kormányhatározatokat tagadnak le, az utazó közönség biztonságától papolnak, miközben ebből csak a főváros csinál kérdést. Vagy segítsenek, vagy mondják meg, miért nem akarják segíteni a felújítást.
Tarlós szerint nevetséges, hogy egy ilyen ügyben, a beruházás részletkérdéseiben is Orbán Viktorhoz kell fordulnia segítségért a fővárosnak.
|
[
"BKV"
] |
[] |
Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő
A parlamentben nem túl aktív, de kapott már fontos feladatot Orbán Viktortól
Vagyonnyilatkozatai alapján nem kiemelkedően vagyonos és soha nem is volt az
Van viszont egy budapesti kertvárosi ház, amit lakcímként használ és mégsem szerepel a nyilatkozataiban
Pesti szerint ez így van rendben, de ezt a vagyonnyilatkozati törvény és sok más képviselő példája is cáfolja
Embermagasságú kerítés mögül emelkedik ki egy kétszintes, dísztégla borítású családi ház a XVII. kerületi Rákosliget egyik számozott utcájában. A postaládán szereplő névtábla alapján a Fidesz egyik parlamenti képviselője, Pesti Imre és felesége lakik a házban.
Pesti régóta ezt a házat tünteti fel székhelyként vagy lakhelyként a céges érdekeltségeinél, legutóbb 2016 februárjában tett így, amikor a Hungary Business Kereskedőház felügyelőbizottsági tagja lett. Az ingatlanban Pestinek jelenleg nincs tulajdonrésze, de holtig tartó, akár több millió forintot is érő haszonélvezet van bejegyezve a javára. A vagyonnyilatkozatokról szóló törvényhez csatolt melléklet szerint az ilyen érdekeltséget is fel kell tüntetniük a képviselőknek, ennek ellenére az ingatlan nem szerepelt Pesti Imre egyik vagyonnyilatkozatában sem 2006-os képviselővé választása óta.
A Pesti Imre által használt ház
Pesti ezt azzal indokolta a Direkt36-nak, hogy 2006-ben még nem kellett nyilatkozni a haszonélvezetről. A vagyonnyilatkozati adatlap azonban 2013 óta kifejezetten felsorolja a haszonélvezetet, mint olyan jogviszonyt, amiről nyilatkozniuk kell képviselőknek. Korábban ez nem volt ennyire egyértelmű, de sem a törvény, sem a vagyonnyilatkozati minta nem mentesítette a képviselőket az ilyen jogviszony bevallásától. A Vagyonkereső adatai alapján ezzel sok képviselő tisztában volt már 2013 előtt is. A Fideszből többek között Papcsák Ferenc, Bencsik János és Mátrai Márta is vallott be nyilatkozatában olyan ingatlant, amelynek haszonélvezői.
Pesti másik érve arra, hogy miért nem tüntette fel a házat nyilatkozatában az volt, hogy az ingatlant képviselővé választása előtt 13 évvel szerezte. Az ingatlanokat azonban nem csak megszerzésük évében kell bevallaniuk a képviselőknek, hanem minden évben, amíg valami közük van hozzá.
Rákosligeti postaláda Pesti Imre nevével
Mivel a képviselői vagyonnyilatkozatok jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, a Direkt36, a 444 és a Transparency International Magyarország egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A Vagyonkereső célja, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket, átláthatóbbá tegye személyes gazdagodásukat. A képviselői vagyonnyilatkozatokban található ellentmondásokról cikksorozatot indított a Direkt36.
Első cikkünkben azt mutattuk be, hogyan hagyott ki nyilatkozataiból ingatlanokat és több millió forintnyi támogatást Tasó László közlekedésért felelő államtitkár. Tasó tagadta, hogy rosszul töltötte volna ki vagyonnyilatkozatait és perrel fenyegette meg a Direkt36-ot. A cikk megjelenése után egy kormányzati átszervezés részeként Tasó önálló döntési jogkörének egy részét elvették.
Egy nem túl vagyonos háziorvos
Az orvos végzettségű Pesti Imre 2006 óta parlamenti képviselő, vagyonnyilatkozatai alapján a kevésbé vagyonos képviselők közé tartozik. A rákosligeti családi háznak 1993 és 2002 között feleségével közösen voltak az első tulajdonosai, majd a ház 2002 márciusában adásvétellel egy akkor 67 éves nőhöz került (Pesti nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az adásvételen kívül fűzi-e bármilyen kapcsolat őt vagy családját az ingatlant megvásárló nőhöz). Az adásvétellel egy időben Pesti és felesége is holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett az ingatlanban.
A haszonélvezet azt jelenti, hogy jogosultja ellenérték nélkül használhatja más személy ingatlanát annak ellenére, hogy nincs benne tulajdonrésze. A haszonélvezeti jog önállóan nem forgalomképes, tehát nem lehet értékesíteni, de rendelkezik egy képzeletbeli értékkel. Ezt úgy számítják ki, hogy a tulajdon értékét elosztják 20-szal, majd beszorozzák egy életkortól függő számmal. Mivel az ingatlan tulajdoni lapján csak a telek mérete van megadva (ami 882 nm), Pesti pedig nem árulta el a ház méretét, nem tudjuk megbecsülni, hogy mekkora lehet az ingatlan értéke. De ha például 40 millió forintba kerülne a családi ház, akkor Pesti haszonélvezeti joga 12 millió forintot érne.
Pesti Imre fővárosi kormánymegbízottként Forrás:budapest.hu
Kilenc hónappal később, 2002 decemberében az új tulajdonos már el is adta a házat: az ingatlan Pesti akkor 16 éves fiához került. Pesti és felesége haszonélvezeti joga megmaradt ez után az adásvétel után is. Évekkel képviselővé választása után, 2015 júniusában fia Pesti Imrének ajándékozta az ingatlant, aki így egyedüli tulajdonos lett, de csak pár hónapig, novemberben lányának ajándékozta az ingatlant. Ugyanazon a napon, amikor lányának ajándékozta a házat, Pesti Imre nevére ismét holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztek be az ingatlanra.
Pesti házának tulajdonosváltásai
Megkérdeztük Pestit arról, hogy mekkora a ház területe, tudomása szerint mekkora az értéke, és mi volt az oka annak, hogy előbb eladta a házat, majd a fia neki ajándékozta, pár hónap múlva pedig a Pesti ajándékozta el a lányának, de egyik kérdésünkre sem válaszolt.
Pesti pályafutása kezdetén nyolc évig volt körzeti orvos Galgamácsán. Utána a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórházban dolgozott, majd 1996-tól háziorvosi praxisa volt. Voltak közös cégei a feleségével, részben a háziorvosi praxisához kapcsolódóan, de ezek nem értek el kiugró üzleti eredményt.
Pesti 2006 és 2010 között egy örökölt turai házat és egy galgamácsai szántót tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban saját ingatlanként. 2011-ben a turai házat feleségének ajándékozta, a következő évben pedig 50 százalékos tulajdonosa lett egy tihanyi teleknek, amelyen építkezni kezdett. Vagyonnyilatkozatai alapján 2011-re 23,5 millió forintot takarított meg, de miután megvette a tihanyi építési telket és elkezdett építkezni, megtakarításai lenullázódtak, és 22,5 millió forintnyi hitele lett.
Orbántól is kapott fontos feladatot
Politikai pályafutását 1988-ben az MDF-nél kezdte, majd egy szünet után 2002-ben tért vissza a politikába, a Rákosmente Polgári Körök vezetője lett. 2006-ban a parlamenti mellett fővárosi képviselő is lett, és politikusként szinte kizárólag a fővárost és az egészségügyet érintő kérdésekben volt aktív. A parlamentben ellenzéki képviselőként volt tevékenyebb, 2006 és 2010 között 63-szor szólalt fel, szinte kizárólag egészségügyi témában. 2010 óta mindössze 13-szor szólalt fel. Képviselői fizetése jelenleg havi bruttó 748 ezer forint, kormánymegbízottként képviselői fizetésén felül havi bruttó 997 ezer forintot keresett.
A 2010-es önkormányzati választás után rövid ideig főpolgármester-helyettes volt, majd 2011-től a ciklus végéig budapesti kormánymegbízott. Az Origo szerint Pesti főpolgármester-helyettesi kinevezését Orbán Viktor kérte azért, hogy a Fidesz Budapesttel foglalkozó regionális pártigazgatója jelen legyen Budapest irányításában. Ebben az időben gyakran szerepelt a médiában, elsősorban Tarlós Istvánnal való konfliktusai miatt. Az Origo akkori cikke szerint Tarlós nem akarta, hogy a Fidesz erős budapesti embereként jellemzett Pesti korlátozza mozgásterét.
A magyar cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.
|
[
"Hungary Business Kereskedőház"
] |
[
"Bajcsy-Zsilinszky Kórház",
"Transparency International Magyarország",
"Rákosmente Polgári Kör"
] |
"Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel" - nyilatkozta 2004-es miniszterelnöki hattyúdalában Medgyessy Péter. Gyurcsány Ferenc lapzártánkig nem mondott hasonlót, ám a véletlen(?) úgy hozta, hogy az elmúlt másfél hétben az SZDSZ-hez közel eső ügyletekben indult nyomozás, illetve keletkezett médiazaj.
A Strabag esetei a magyar állammal (2000-2008)
Az egyik gyanú szerint 2003-ban, Csillag István gazdasági miniszteri periódusa alatt ócskavasáron adták el a MÁV tehervagonkészletének 15 százalékát.A 2006-os fővárosi útfelújítások kapcsán pedig jogosulatlan előnyszerzés gyanúja miatt nyomoznak - és a sajtó Demszky Gábor érintettségéről értekezik.Hétfőn a Profil című osztrák hírmagazin robbantott; a lap által közzétett dokumentumokból kiolvasható legfőbb gyanú pedig az, hogy a liberális Hans Peter Haselsteiner által felvirágoztatott Strabag az ausztriai Liberális Fórum képviselőin (Alexander Zach, Aczél Zoltán), illetve az általuk jegyzett szervezeteken, cégeken (Liberális Intézet, Eurocontact) keresztül hatmilliárd forint értékben korrumpált magyar pártokat - abban az időszakban (2003-2005), amikor liberális miniszterek (Csillag István, Kóka János) vezették a magyar autópálya-milliárdok egy részét a Strabagnak juttató gazdasági tárcát.Táblázatunkból nyomon követhető, miként lett az ezredforduló Magyarországán még a túléléséért küzdő Strabagból 2008-ra Kelet-Európa vezető sztrádakoncessziós társasága. A Profil szerint az osztrák cég - az állami megrendelésekért cserébe - MSZP és SZDSZ környéki érdekeltségeket jutalmazott. Egy szintén Strabag-érdekű, 2004-es kórházberuházással a Fidesz budapesti szervezetét is kapcsolatba hozza a lap; véletlen egybeesés vagy sem - írja a Profil -, az osztrák fél később Lezsák Sándor és Gyürk András rendezvényeit támogatta összesen százezer eurónyi "köszönőpénzzel". Az egybeesés véletlenségére utal, hogy Lezsák négy éve még független képviselőként mutatkozott, Gyürk pedig addigra fizikailag is távol került a fővárosi Fidesztől (az Európai Parlament tagja lett).A Strabag csak kisebb útépítésekben vesz részt, kevés állami megrendeléssel. Főbb megbízói a nagy bevásárlóközpontok (Tesco, Auchan). A Strabag kezdi építeni - társtulajdonosként - az Asia Centert.Megjegyzés - "A Strabag a túlélésért küzd Magyarországon, miután a Fidesz-kormány úgy döntött, hogy a sztrádaépítésekre nem hirdet nyilvános pályázatot" - írta az osztrák Die Presse. A cég vezetői jelezték: emiatt készek elmenni az európai bíróságig is.A kormányváltás után "liberalizálják" a sztrádaépítési piacot: az M7-es Becsehely-Letenye közötti 9 kilométeres, és az M70-es autóút Tornyiszentmiklósig tartó 18,6 kilométeres részét a Strabag kivitelezheti - 44,8 milliárd forintért.Megjegyzés - A Gazdasági Versenyhivatal később pert nyert a 2002-2003-ban helyzetbe hozott autópálya-építők - köztük a Strabag - ellen kartellezés miatt. Az állam jelenleg 32 milliárdot próbál behajtani rajtuk. | Heti Válasz, 2008. április 10.Kiderül, hogy közbeszerzés helyett az AKA Rt. építi tovább az M5-öst Szegedig, majd Röszkéig, a fővállalkozó pedig az rt. tulajdonosi körének egyik cége, a Strabag lesz. A kormány bejelenti, hogy az állam 40 százalékos részt vásárol az M5-öst működtető AKA-ban - így ez a sztráda is bekerül a matricás rendszerbe. Cserébe a kabinet vállalja, hogy évi 20 milliárdos rendelkezésre állási díjat fizet a Strabag-csoportnak. A 2006-os kampányban felavatják a Röszkéig érő pályarészt. (Az osztrák cég az M35-ös, M0-ás és M7-es utak továbbépítésében, illetve a hírhedt kőröshegyi völgyhíd felhúzásában is részt vesz.)Megjegyzés - A Profil című osztrák lap mostani dokumentumai és értelmezése szerint a Strabag-pénzeket közvetítő Aczél Zoltán éppen az M5-ös ügyletek kapcsán állapodott meg az MSZP és az SZDSZ pénztárnokaival 11 millió euró szétosztásában. Az újság emellett az M35-ös, M0-ás és M7-es autópályákkal kapcsolatos iratokat hozott nyilvánosságra - ezzel a 2002-2006-os ciklus összes Strabag-sztrádaügyletét lefedte. A Die Presse korábban ugyancsak az M5-ösre utalva emlegetett egy 15,2 millió eurós "osztrák" tételt, amellyel az MSZP-t hozta kapcsolatba.Az MSZP-SZDSZ kormány újra magánosítja az AKA Zrt. 40 százalékát, ami aztán a Raiffeisenen keresztül a Strabaghoz kerül. Ezután jelenti be az osztrák cég, hogy Kelet-Európa vezető sztrádakoncessziós cégévé vált. Néhány hónappal korábban - még Kóka János minisztersége alatt - azt is kihirdetik, hogy a Strabag nyerte az M6-os Szekszárd és Pécs közötti szakaszának megépítésére és harmincéves üzemeltetésére kiírt koncessziós tendert.Megjegyzés - Először Kóka János kísérelte meg az M5-ös újbóli eladását, de akciója uniós botrányt okozott; információink szerint ezért mondott le a GKM vezetéséről. Majd utódja, Kákosy Csaba beteljesítette a feladatot. | Heti Válasz, 2007. augusztus 30., 2008. január 24. Riportunkban bemutattuk: az épülő M6-oson a Strabag nem létező hegyekbe fúr alagutakat, miután a GKM a drágábbik útvonaltervre kért árajánlatokat. | Heti Válasz, 2008. szeptember 4.
|
[
"MÁV",
"Strabag",
"AKA",
"SZDSZ"
] |
[
"AKA Rt.",
"Európai Parlament",
"Die Presse",
"Asia Center",
"Liberális Fórum",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Liberális Intézet"
] |
Sukoró-féle botrány Bábolnán is?
Újabb földbotrány van kibontakozóban Bábolnán – értesült lapunk. Horváth Klára (MSZP) polgármester rendkívüli testületi ülésre hívta össze az önkormányzatot mára, hogy egy újabb, közel 90 hektáros terület eladásáról döntsenek. Az is felvetődött, hogy e terület egy részén valósulhat meg a King’s City néven elhíresült, eredetileg Sukoróra tervezett kaszinóberuházás.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Újabb ingatlanpanama-gyanús tevékenységbe kezdett másfél hónappal az önkormányzati választások előtt Horváth Klára, Bábolna polgármestere, volt szocialista országgyűlési képviselő. A településvezető mára hívott össze rendkívüli képviselő-testületi ülést annak érdekében, hogy több más mellett döntsenek a település határán fekvő, a Bábolna Gyógyfürdő Kft. és a város tulajdonában lévő, mintegy 90 hektáros birtok eladásáról.
A polgármester környezetéből azt is megtudtuk, Horváth Klára arról beszélt több helyütt is, hogy ukrán és amerikai befektetőkkel is tárgyalt. Olyan felvetések is születtek, miszerint a területet a korábban Sukoróra tervezett King’s City nevű kaszinókomplexum felépítésére szánják – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Bábolna"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Bábolna Gyógyfürdő Kft.",
"King’s City"
] |
A teljes hiteldíj-mutató számítására és a THM maximumának mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Magyar Nemzeti Bank összesen húszmillió forintra bírságolta a Mecsek Takarék Szövetkezetet és a Zálog és Hitel Pénzügyi Zrt.-t - derül ki az MNB közleményéből.
A jegybank azt ellenőrizte a Mecsek Takarék Szövetkezetnél és a Zálog és Hitel Pénzügyi Zrt-.nél, hogy a cégek eleget tettek-e a teljes hiteldíj-mutató (THM) számítására, illetve a THM maximumának mértékére vonatkozó előírásoknak.
Az derült ki, hogy
a Mecsek Tksz. a vizsgált egy évben az összesen kézizálog-kölcsönnél megsértette a THM számítására vonatkozó rendelkezéseket, mert a nem vette figyelembe a zálogtárgy kiváltásakor általa felszámított "készpénz-szolgáltatási jutalékot", így – a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, alacsonyabb THM feltüntetése mellett – ténylegesen a THM jogszabályban rögzített felső korlátját meghaladó mértékkel szerződött a fogyasztókkal.
A Zálog és Hitel Zrt. a vizsgált 32 hónapos időszakban a THM mértékének meghatározásakor nem vette figyelembe az általa felszámított "zálogosítási", valamint "amortizációs díjat". Az MNB a Zálog és Hitel Zrt.-vel kapcsolatos intézkedésénél súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy annak jogsértő gyakorlata az érintett ügyletek jelentős részénél a THM maximumának számottevő mértékű túllépéséhez vezetett.
A két kézizálog-piaci szereplő fenti gyakorlatával egyrészt jogszabály által meg nem engedett árazást alkalmazott. Másrészt ezáltal sérült a fogyasztók azon joga is, hogy az adott termék – annak valós jellemzőinek alapul vételével – más, versengő kézizálog-hiteltermékekkel összehasonlítható legyen.
Mindezek miatt az MNB felhívta a Mecsek Tksz.-t és a Zálog és Hitel Zrt.-t a THM számítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására, és 10-10 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki velük szemben.
|
[
"Mecsek Takarék Szövetkezet",
"Zálog és Hitel Pénzügyi Zrt."
] |
[
"Mecsek Tksz.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Mecsek Tksz",
"Zálog és Hitel Pénzügyi Zrt-.nél"
] |
Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál Lázár János ugyan nem vesz fel díjazást, helyettese, Csepreghy Nándor viszont bruttó hárommillió forint körüli összegért viszi az operatív ügyeket, miközben államtitkárként is kétmilliót keres.
Sorcsere történt nyáron a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál, amely egy márciusi törvénymódosítással került be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivételezett körébe, és amelyet Áder János mégköztársasági elnökként hozott létre. Martonyi János ex-külügyminiszter helyett Áder lett a kuratórium elnöke, és bekerült a testületbe Lázár János, aki építésügyi miniszter az ötödik Orbán-kormányban, valamint Lázár helyettese, Csepreghy Nándor is, aki előzőleg az alapítvány igazgatója volt.
Korábban minden kuratóriumi tag ingyen látta el a tisztségét, de ez is megváltozott. Áder és Lázár továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat (igaz, Lázár két másik vagyonkezelői alapítványban is szerepet vállal, összesen 1,95 millió forintért), Csepreghy viszont, amikor megkerestük azzal, hogy információink szerint a Kék Bolygónál több pénz kap, mint a bruttó 1 millió 975 ezer forintos államtitkári illetménye, elismerte ezt. (Az alapítvány nem válaszolt a kuratóriumi tagok díjazásával kapcsolatos kérdéseinkre.)
Mint Csepreghy kérdésünkre elmondta, nettó kétmillió forintot vesz fel az alapítványtól, ami hozzávetőleg bruttó 3 millió forintnak felel meg. Ez kiemelkedő díjazásnak számít még a vagyonkezelő alapítványok mércéjével is, mert a nem teljes embert kívánó munkájukért jellemzően bruttó 1–1,5 millió forint közötti összeget kapnak a kurátorok.
Korábban én voltam az alapítvány igazgatója, most kuratóriumi tagként viszem az operatív ügyeket: én gyakorlom az ott dolgozó munkatársak feletti munkáltatói jogokat, több mint tízmilliárd forintnyi vagyonért felelek. Államtitkári kinevezésem óta összeférhetetlenségi okokból nem lehetek igazgató, de kuratóriumi tag igen, és delegálás révén lényegében továbbra is ellátom az igazgatói feladatokat
– magyarázta a 24.hu-nak Csepreghy, hogy a többi taggal ellentétben miért vesz fel pénzt, és miért annyit, amennyit.
Csepreghy egyébként tavaly igazgatóként összesen 25,3 millió forintot juttatást kapott az alapítvány éves beszámolója szerint, ami bruttó 2,1 millió forintos fizetésnek felel meg, vagyis most kuratóriumi tagként ennél is többet kap.
Áder és Lázár a hírek szerint korábban is szoros kapcsolatban állt egymással, de az, hogy a volt államfő alapítványában maga mellé vette a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztert és helyettesét, a külvilág felé is nyilvánvalóvá teszi ezt. Ennek korábban is voltak jelei, például a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány székhelyét abba a pasaréti villába jegyezték be, melyet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tulajdonában álló cég, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. vásárolt meg. A cég ügyvezetője az adásvétel idején Csepreghy Nándor volt, aki már a Miniszterelnökségen is Lázár jobbkezeként szolgált. A pasaréti ingatlanban működnek a Kék Bolygó által létrehozott gazdasági társaságok, és ide van bejegyezve Áder másik alapítványa, a koronavírus miatt árván maradt gyerekek megsegítésére létrehozott Regőczi Alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke a volt államfő felesége, Herczegh Anita.
Biztos állások és ezermilliárdos vagyon a 34 vagyonkezelő alapítványnál A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt években sorra alapította a kormány több mint ezer milliárd forintnyi állami vagyont adva át ingyenesen e szervezeteknek. Összesen 34 vagyonkezelő alapítvány van a Kék Bolygóval együtt, a legtöbb közülük felsőoktatási intézményeket tart fenn. A vezetői testületek jellemzően kormányzati tisztviselőkből, politikusokból, kormányközeli üzletemberekből állnak, új tagokat pedig csak a kuratóriumok választhatnak, így egy esetleges kormányváltás esetén sem tudna az új kormány beleszólni a működésükbe.
Lázár és Áder valaha egyaránt erős embernek számított a Fideszben, de aztán kiszorultak a döntéshozói körből: Áder a 2006-os választási vereség után, amikor a Magyar Nemzetben lényegében egy Orbán Viktorral szembeni puccskísérlet szervezésével vádolták meg, míg Lázár a 2018-as kormányalakítást követően. Ádert végül 2012-ben, Schmitt Pál bukása után Kövér László közbenjárására hívta haza a miniszterelnök Brüsszelből, ahol 2009 óta mezei EP-képviselőként szolgált, ekkor rendezte a viszonyát Orbánnal (bár némi bizalmatlanság maradt, Ádert államfőként például a Terrorelhárítási Központ helyett a Készenléti Rendőrség védte, mivel a hírek szerint nem bízott meg a TEK-ben). Lázár pedig, aki nem is nagyon titkolja a miniszterségnél komolyabb ambícióit, májusban négy év után újra kapott kormányzati pozíciót. Amikor két hete a Tranzit fesztiválon firtatták visszatérését, a miniszter John F. Kennedy elnökkel példálózott, aki arra a kérdésre, hogy miért választotta alelnökének a vele korábban rosszt viszonyt ápoló Lyndon B. Johnsont, azt válaszolta: sokkal jobb, ha Johnson kifele hugyozik a sátorból, mintha befele tenné.
|
[
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] |
[
"Regőczi Alapítvány",
"Magyar Nemzet",
"Terrorelhárítási Központ",
"Készenléti Rendőrség",
"KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft.",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány"
] |
Gödön sokan attól tartanak, hogy több hektáron fákat vághat ki és természetvédelmi területeket szerezhet meg az a cég, amelyik korábban megvette a régóta kihasználatlan Hotel Pólust. A fejlesztő eredetileg csak a hotelt szerette volna átalakítani luxus idősotthonná, ám ehhez módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot. Ez a képviselőtestület megosztottsága miatt nem valósult meg, válaszul a fejlesztő opciós jogot szerzett a két szomszédos zöld telekre, amiket a gödiek inkább érintetlenül hagynának.
A Pest megyei Gödön még a 90-es években próbált golfparadicsomot létrehozni az ország akkor egyik leggazdagabb vállalkozója, Pólus Péter. A hatalmas golfpálya és a hozzá tartozó hotel fejlesztésébe az évek során milliárdokkal szállt be többek között a CIB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank, azonban már a 2000-es évek második felére kiderült, hogy a központ nem hozza a várt látogatószámokat és bevételt. A hotelt működtető cég 2010-re százmilliós tartozást halmozott fel, és hiába keresett új befektetőket. Végül a Hotel Pólust be kellett zárni, és az épület egy adósságrendezési eljárás keretében a CIB Bank visszavett ingatlanok értékesítésével foglalkozó leányvállalatához, a Recovery Zrt.-hez került.
Luxushotelből luxus idősotthon
A hotel sokáig kihasználatlanul állt, miközben a korábbi golfpálya – jókora befüvesített, kis tavakkal tarkított, erdők és lápok által övezett terület – az önkormányzathoz került, és népszerű kiránduló- és pihenőhely lett. Persze, a város és a CIB ingatlankezelője is szerette volna, ha hasznosítják a szálloda épületét, és tavaly úgy tűnt, ez sikerül is:
a szállodát megvásárolta a Cordys Palace Kft., a Cordys ingatlanos cégcsoport új tagja, és számos fórumon nyilvánosságra hozta: a korábbi hotelt luxus nyugdíjasotthonná alakítanák át.
Az Átlátszó információi szerint a fejlesztő már el is kezdte apartmanok berendezését az épületben, és nem hivatalos úton már a beköltözés lehetőségét is hirdetni kezdte. Ez abból a szempontból azonban elhamarkodott dolog volt, hogy a cég nyugdíjasotthon elindítására gyakorlatilag még nem kapott engedélyt az önkormányzattól, és mostanra olyan patthelyzet alakult ki, amelyben bizonytalanná vált, mikor kaphatják meg a hozzájárulást.
Terjeszkedés zöld területekre
Idén júliusban újabb fejlemény történt a volt golfhotel körül: a korábban megvásárolt két telek (maga a hotel és a mögötte levő terület) mellett két másik, jelenleg önkormányzati tulajdonú ingatlanra is vételi jogot szerzett a tulajdonos. Mivel nagyrészt zöldterületekről van szó, ez Gödön sokakat aggodalommal tölt el, mert attól félnek, hogy a vállalat természetrombolással járó beruházásokat hajthat végre a területeken. Mint kiderült, az új telekvásárlások a Cordys és az önkormányzat közti sikertelen tárgyalásokhoz kapcsolódnak,
az önkormányzat szerint a vállalkozó nyomásgyakorlásként lebegteti a zöldterületek "elcsatolását" – amire azért lehet elvileg lehetősége, mert a korábbi városvezetés még 2013-ban engedélyezte, hogy vételi jogot jegyezzenek be az önkormányzati zöld ingatlanokra.
A helyzetet tisztábban láthatjuk a terület térképe segítségével, ami a volt Pólus Hotelt és környékét ábrázolja: a két zölddel jelölt ingatlan jelenleg is a Cordys Palace Kft. tulajdona. A 6322/2 helyrajzi számú ingatlanon található maga a szállodaépület, míg a 6322/7-es terület nagy része országos természetvédelmi terület, védett láp.
A két narancssárgával jelölt ingatlan (/6 és /1) jelenleg önkormányzati tulajdonú, de a beruházó opciós jogot szerzett rájuk. Ezek zöld, részben védett területek: a 6322/6 számú telek egy 2,5 hektáros terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll, egy része pedig védett láp. A másik, 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp.
Több milliárd forintos állami támogatást kapott a fejlesztő más projektekre
A Cordys Palace Kft.-t 2019-ben jegyezték be Miskolcon, a székhely címe megegyezik a Cordys Holding Vagyonkezelő Zrt.-ével, amely a Palace társaságának is tagja. A Cordys Holding vezérigazgatója Tirpák István, aki az évente egymilliárd forint bevételt termelő építőipari cég, a Tiszaújváros Transz Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként is ismert.
A vállalatokkal az Átlátszó 2019-ben már foglalkozott, a Tiszaújváros Transz és egy másik Tirpák István-érdekeltség, a Cordys Capital Kft. Logisztikai Központ építési projektjét vizsgálva. A beruházáshoz a vállalkozó "ingatlanfejlesztési műszaki projektmenedzsmentben való közreműködéssel" bízta meg a HG-Regio nevű céget, annak ellenére, hogy a családi vállalkozás egy évvel korábbi beszámolójában azt írta: "a vállalkozás munkavállalót nem foglalkoztatott, a kifizetett bér összege 0 eFt".
A HG-Regio Consulting a szirmabesenyői polgármester, Huszt Gábor családjának érdekeltsége, 2018 májusáig maga a településvezető is kültagja volt. A cég a beruházás idején az egy generációval idősebb Huszti Lászlóé és Huszti Lászlónéé, akiknek a lakcíme megegyezik a polgármester korábbi szirmabesenyői címével.
A Cordys Palace ügyvezetőjeként az Opten Plachy Lászlót, a Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft. ügyvezetőjét tünteti fel, és a Green Plan egyben a Palace társaságának is tagja. Plachy ezen cége az elmúlt években több százmillió forint értékben nyert el állami támogatásokat: 2020 szeptemberében például 282 millió forintot kapott a kazincbarcikai napelemgyárához, ezt a tényt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen jelentette be.
Az Mfor.hu a 444-et idézve írt arról is, hogy a vállalkozó Borsodban, erős állami hátterét kihasználva 1000 hektárnyi területet készült megvenni napelempark létesítéséhez.
Plachy emellett résztulajdonosa a Green Palace Center Oktatási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek is, amely négymilliárd forintnyi támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztéséhez. Az egyelőre nem látható, hogy a Cordys Palace is kapott volna hasonló támogatást, az Opten adatai szerint a kft. saját tőkéje az alapítás óta nem változott, az árbevétele pedig 0 forint volt 2019-ben és 2020-ban is.
Az Átlátszó e-mailben küldött kérdéseket a fejlesztőnek a gödi beruházással kapcsolatban. Azt szerettük volna tudni, terveznek-e építkezéseket a zöldterületeken, illetve hogy biztosan luxus idősotthonként szeretnék-e berendezni a szállodaépületet. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Jelenleg elvileg csak hotel épülhetne
Balogh Csaba, Göd ellenzéki polgármestere az Átlátszónak azt mondta: a városnak az az érdeke, hogy minél hamarabb elindulhasson a Cordys Palace-féle idősotthon, és az is, hogy "ehhez csak a feltétlenül szükséges területeket vásárolják meg és hasznosítsák, vagyis csak a most kihasználatlan parkolót építsék be, és önkormányzat tulajdonában megmaradhasson a mellette lévő lovarda és szervízház".
Balogh elmondta, hogy a Cordys eredeti ajánlata ezt biztosította volna, ha ezt elfogadják, "a lehető legtöbb zöldterületet tudnánk megtartani".
A polgármester elmondása szerint a vállalkozó tavaly kérte, hogy az önkormányzat indítson településrendezési eljárást, amely során a saját céljaiknak megfelelően módosíthassák az építési szabályzatokat azon a két telken, ami jelenleg az ő tulajdonukban áll. Ez két telek az 6322/7 és a 6322/2 helyrajzi számú földterület, utóbbi a Hotel Pólus, amit idősek otthonává szeretnének alakítani.
Az Átlátszónak nyilatkozó gödi politikusok azt mondták, hogy az egyeztetéseken a Cordys Palace Kft.-nek három fő kérése volt. Egyrészt szerette volna, hogy a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) módosítsák a telkek beépíthetőségét 20-ról 25 százalékra, ami lehetővé tenné, hogy egy új épületszárnyat húzzanak fel, csatlakoztatva azt a korábbi hotel épületéhez. Kérték emellett, hogy a maximálisan engedélyezett épületmagasságot bővítsék 7,5-ről 15 méterre (a hotel is ilyen magas), és hogy módosítsák a 2-es telek besorolását. Ugyanis a szállodaépület telke jelenleg Üdülő Övezet 1 (Üö1) besorolású, vagyis az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény szerint csak "üdülési célú tartózkodásra alkalmas". Így a telken elvileg csak turisztikai és hasonló célú épületeket működtethetnének, bentlakásos otthont nem.
Akár lakópark is építhető a fás területre
A képviselőtestület többsége azonban, mondta Balogh Csaba, ezt nem fogadta el. "Hogy miért, arra van elméletem, de nem tudom bizonyítani, és így egyesek rágalmazásnak foghatnák fel" – tette hozzá. Miután a döntés már hosszú ideje húzódott, a Cordys nyáron vételi jogot jegyeztetett be két szomszédos, önkormányzati tulajdonú telekre. Az egyik a hotel melletti, 6322/6 hrsz.-ú 2,5 hektáros redős terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll. A másik a 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp.
Balogh Csaba úgy fogalmazott: az opciós jog bejegyzése lényegében egy fenyegetés volt: ha a város nem módosítja a HÉSZ-t, megveszik a két újabb telket.
"A kettő közül a 6-os telek kritikus, mivel ez egy nagy, alig beépített terület, amelyet a tulajdonos a jelenlegi HÉSZ-szerint legfeljebb 25 százalékban beépíthet, vagyis akár még egy nagyobb szálloda vagy lakópark is elférne itt"
– mondta a polgármester, aki szerint a városban mindenki el akarja kerülni, hogy ezt a területet beépítsék, mivel ez számos fa kivágásával járna, és tönkretenne egy jelenleg népszerű pihenő- és kirándulóhelyet. Emellett az önkormányzatnak is volt terve az egyik ottani épületet bérbeadására, így ettől a bevételtől is elesne a város.
A két önkormányzati ingatlanra egyébként azért tudott opciós jogot szerezni a Cordys, mert ahogy a tulajdoni lapokból kiderül, 2013-ban még egy másik vállalat, a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. vásárlási jogot szerzett rájuk, az akkori városvezetés bejegyzésével. A Cordys tőlük szerezte meg az opciós jogot, valószínűleg vásárlás útján. Bár a vételi jog elvileg szeptember 30-án lejárt, a cég még ezelőtt hivatalosan jelezte, hogy érvényesíti a jogát, ezzel elindítva az adásvétel folyamatát. (Ez nem jelenti automatikusan az eladást – a folyamat közben bármikor meg lehet egyezni.)
Nem hagyták jóvá a látványtervet
A polgármester elmondása szerint az most már elkerülhetetlen, hogy értékbecslők bevonásával elkezdődjön a két telek eladási folyamata. Balogh Csaba ezzel együtt még reméli, hogy végül az eredeti terv alapján sikerül megállapodni a Cordys Palace Kft-vel. Hozzátette: azt semmiképp nem támogatná, hogy a HÉSZ-t is módosítsák, és emellé még további telkeket adjanak el a fejlesztőnek.
"A fejlesztőnek az az érdeke, hogy módosítsuk a HÉSZ-t, mert másképp nem építhetnék meg az idősotthont. A Hotel Pólus egyszer már becsődölt, szállodát az épületben továbbra sem lehetne gazdaságosan üzemeltetni. Én azt szeretném elérni, hogy a képviselőtestület elfogadja a településrendezési tervet, a Cordys pedig elálljon a további telekvásárlástól, de ehhez mindenkinek bele kell egyezni ebbe a megoldásba" – mondta.
Hlavács Judit gödi önkormányzati képviselő az Átlátszónak azt mondta: neki és több más képviselőnek a fő célja az, hogy a lehető legtöbb zöldterületet őrizzék meg, és hogy a fejlesztővel a városra nézve legelőnyösebb megállapodást kösse az önkormányzat.
"Az otthon új épületszárnyát a most kihasználatlan parkolóra építenék, ezzel alapvetően nincs is gond, hiszen az most is csak egy üres betonfelület. Az 1-es, és különösen a 6-os telek eladása viszont nem szolgálja a város érdekét, mert ha esetleg oda építkezne a fejlesztő, több hektárnyi fát vághatnának ki" – mondta Hlavács, aki megerősítette azt is, hogy a Cordys Palace Kft. azután jegyzett be vételi jogot a korábbi hotel melletti területekre, miután a polgármester nem döntött egyszemélyben a Cordys átsorolási kéréséről még a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve.
Hlavács Judit szintén úgy véli, hasznára válna a városnak, ha megvalósulna a beruházás, és megnyitnák az idősotthont. "Ennek érdekében elfogadható lenne a telek beépíthetőségének és az építési magasságnak a megemelése, de csak feltételekkel. Fontos például, hogy az újonnan felépítendő szárny ne üssön el a városképtől. A fejlesztő által bemutatott vázlatrajz például nem ilyen, azt én sem tudnám támogatni, de már több alkalommal volt arra példa, hogy a főépítész együttműködésével sikerült egy eredeti, nem túl mutatós rajzból színvonalas, a környezetbe illő épülettervet készíttetni. Mivel a telepítési tanulmánytervet a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, az átsorolás után is maradna eszközünk arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk az építkezést."
Országosan védett láp
A képviselő hozzátette: azt sem akarja senki, hogy a 7-es telekre, azaz a hotel mögötti lápos-tavas részre bármit építsenek. "A telek most teljesen üres, természetvédelmi terület, és most is a Cordys tulajdona. Az általuk javasolt településrendezés alapján itt is engedélyeznünk kellene például magas épületek felhúzását. Egy ilyen tervet, mivel országos jelentőségű természetvédelmi területről van szó, a természetvédelmi hatóságoknak is el kellene fogadnia, és ott egészen biztos, hogy blokkolnának minden építési tervet."
Hlavács Judit azt feltételezi, hogy a 7-es telek beépíthetővé tételét a Cordys eleve blöffként, alkualapként dobta be, szerinte valójában nekik sem áll szándékukban oda építkezni, pláne 15,5 m építménymagassággal.
Mint mondta: nem ítéli el azokat a képviselőket, akik blokkolták a településrendezést, mivel szerinte a városvezetés valóban megpróbálhatna az eredetinél jobb ajánlatot kialkudni a Cordystól, ugyanakkor ehhez első lépésként a képviselő-testületnek kellene felhatalmaznia a polgármestert arra, hogy előkészítse a településrendezési szerződést, természetesen meghatározva azokat a pontokat, amelyekből semmiképpen nem engedne.
Szerinte a jelenlegi helyzetben új tárgyalásokat kellene kezdeni a fejlesztővel, és a telekrendezésért cserébe kérni kellene például azt, hogy a cég saját pénzéből építse ki a közműveket a szomszédos önkormányzati (a vételi opcióval érintett) telekre, vagy biztosítson erre forrásokat a városnak.
A településrendezési szerződésről, az átsorolási eljárás megkezdéséről és befejezéséről, aztán pedig a konkrét épülettervről, a telepítési tanulmányterv elfogadásáról is képviselő-testületi döntést kell majd hozni, tehát az önkormányzatnak még számos ponton lehetősége nyílik a beavatkozásra. Az átsorolási folyamatban pedig a lakosság és a partnerként bejelentkezett szervezetek véleményének kikérése is jogszabályi kötelessége a városnak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a Pólus Palace Hotel 2020-ban (forrás: Wikimedia Commons)
|
[
"Cordys Palace Kft."
] |
[
"Tiszaújváros Transz Kft.",
"Cordys Capital Kft. Logisztikai Központ",
"Cordys Holding Vagyonkezelő Zrt.",
"Cordys Palace Kft-vel",
"Green Plan",
"Hotel Pólus",
"CIB Bank",
"Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Cordys Holding",
"Green Palace Center Oktatási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Wikimedia Commons",
"Opten Kft.",
"Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft.",
"HG-Regio Consulting",
"Tiszaújváros Transz",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Recovery Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Opten Plachy László"
] |
A Duna TV fizette Cselényiék luxusát
Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett gazdasági főigazgató az egyik legexkluzívabb fővárosi magánklinikától rendelt orvosi szolgáltatásokat. A két vezető nemcsak saját maga osztályon felüli ellátásáról gondoskodott, de a feleségéről sem feledkezett meg. A gond csak az, hogy a magánluxus számláját a közvagyon részét képező Duna TV kasszájából fizették.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
|
[
"Duna TV"
] |
[
"Duna TV-elnök"
] |
Tizenhat gyanúsított ellen nyomoznak a hatóságok, egy több milliárd forint értékű adócsalási ügyben. Ennek kapcsán vették őrizetbe az MSZP vecsési elnökét. A politikus előzetes letartóztatása elleni fellebbezését öt napon belül bírálja el a bíróság.
Többmilliárdos adócsalás ügyében nyomoznak a hatóságok 16 gyanúsított ellen, akik fiktív számlákat állítottak elő. Az adócsalással gyanúsított személyek közül ötöt már előzetes letartóztatásba helyeztek. Köztük van az MSZP vecsési elnöke is, Balázsi Tamás, akit a múlt héten vettek őrizetbe, szökésének és a büntetőeljárás meghiúsításának lehetősége miatt - mondta el az [origo]-nak Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
A bírósági határozat ellen Balázsi és védője fellebbezett, melyet ma kapott meg a bíróság, így legkorábban holnap megszülethet a határozat - tudta meg az [origo] a Fővárosi Bíróságon. Az ügyben öt napon belül kell döntést hozni.
Borbély Zoltán elmondta az [origo]-nak, hogy a nyomozás nem egy párt vagy annak tisztviselői ellen folyik, hanem köztörvényes bűncselekmény - adócsalás - elkövetői ellen. A folyamatban lévő vizsgálatok érdekeire hivatkozva egyéb részleteket nem közölt a szóvivő.
Szabó Imre, az MSZP Pest Megyei Szövetségi Tanácsának elnöke elmondta az [origo]-nak, hogy mivel a párt nincs az áfa-körben, és mivel a gazdasági ügyeket megyei szinten kezelik, pontatlan az a sajtóértesülés, hogy Balázsi a párt költségvetésében szerepeltetett hamis számlákat. Szabó elmondta, hogy a vecsési pártszervezetnek átlagosan csupán havi 2000 forint forgalma van. A politikus szerint Balázsit sógora miatt tartóztatták le, aki az egész áfacsalási ügynek a főszereplője. A párt amúgy csak akkor indítja meg a tagjának kizárására irányuló eljárást, ha bebizonyosodik bűnössége.
Őrizetbe vették az MSZP vecsési elnökét
|
[
"MSZP"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Pest Megyei Szövetségi Tanácsa"
] |
Megéri gyanúsítottnak lenni?
Szokatlanul kedvező korengedményes nyugdíjba vonulhat Hosszú Sándor a MÁV-tól
Hosszú Sándor, a MÁV Informatika vezérigazgatója, akit a rendőrség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésével gyanúsít, szokatlanul kedvezményes feltételekkel vonulhat korengedményes nyugdíjba. Hosszú Sándornak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, azaz csaknem három évig előre, egy összegben kifizetik nyugdíját a nyugdíjfolyósítónak. Ez hatmillió forint.
A vezérigazgató több céggel írt alá fiktív megbízási szerződést, egyebek között az internetes jegyrendelés rendszerének megvalósítására, de a cég munkát nem végzett, a leadott számlákat mégis kifizették. A hatóság szerint Hosszú döntései, a cég gazdálkodása negyvenmilliós vagyoni hátrányt okozott a MÁV Informatikának és az anyavállalatnak. A vasúttársaság azonban fel sem függesztette Hosszú munkaviszonyát, amiért továbbra is havi 1,4 millió forint fizetést kap, így februári meggyanúsítása óta csaknem tízmillió forintot tett zsebre – további részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
|
[
"MÁV Informatika"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) friss közzétételi listája szerint havi 185 ezer forintért végez szakértői, tancsadói és elemző tevékenységet az üldözött keresztények témakörében Fakhouri Youssef a tárca számára. A megbízás kezdete február 1., vége május 31., tehát a libanoni-keresztény aktivista összesen négy hónapig, összesen 740 ezer forintért segíti az Emmi munkáját.
A MédiaKlikken elérhető beszélgetés szerint Youssef Fakhouri keresztény családjának három napja volt, hogy a nyolcvanas évek végén elmeneküljön Libanonból. A fiatal férfi az arab világ jó ismerője, ebben a Kossuth-rádióban elhangzott interjúban is a keresztények helyzetéről beszélt.
Ahogyan korábban megírtuk: a kormány a rendkívüli kormányzati tartalék terhére 1,2 milliárd forintot csoportosított át a kormány üldözött keresztények segítésére. Tavaly októberben háttérbeszélgetésen mutatta be a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül létrehozott szervezet vezetője, Török Tamás. Azt mondta: a helyettes államtitkárság fő feladata a humanitárius segítségnyújtás, a kapcsolattartás az üldözött keresztény közösségekkel, valamint a helyzetük bemutatása.
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[] |
Simicska Lajos mélyen a piaci ár alatt adja a lovat a szélsőséges párt alá, miközben a Fidesz minden lehetőséget elvenne az ellenzéktől. A történet 2018-ról szól.
A Jobbik által pénteken este kiadott közleményben szereplő adatok alapján a párt áprilisban és májusban egyaránt mintegy 27-27 millió forintért támadta köztéri plakátokon Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot és Rogán Antalt. A Simicska Lajos tulajdonában álló reklámcégek ezek szerint a piaci ár töredékéért adták a plakáthelyeket. Még annál is sokkal olcsóbban, mint ahogyan korábban a Fidesznek, pedig a piac ismerői szerint az sem fedezte még az önköltséget sem.
A Szabó Gábor pártigazgató és Schön Péter gazdasági igazgató által jegyzett közlemény nem tér rá ki, de korábbi nyilatkozatok alapján tudható, hogy a Jobbik áprilisban 2468 óriásplakátot és mintegy 300 "city light" hirdetőhelyet vett igénybe. A Népszava más jobbikos forrásból úgy értesült, hogy a párt kéthetente számol el Simicska cégeivel, és az óriásplakátokért háromezer, a city lightokért ezer forintot fizet. Ez a mi számításunk szerint kéthetente nem egészen 15 millió forint, ami valamivel több a havi 27 milliónál, de az eltérés végül is belül van a "hibahatáron". Lapunk korábban úgy értesült, hogy a NAV által az érintett cégeknél kezdett vizsgálat a kezdeti stádiumában nem találta nyomát tényleges kifizetésnek, és az sem teljesen világos, hogy a fent említett összegek tartalmazzák-e az áfát. Arra sincs válasz, hogy a piaci ár legfeljebb ötödének-hatodának megfelelő összeg tartalmazza-e az előállítás költségeit. Ha igen, akkor még feltűnőbb a Simicska-cégek engedékenysége.
Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy Simicska, mint korábban a Fidesz esetében is tette, a politika szolgálatába állítja a 90-es évek privatizációs hulláma során megszerzett hirdetési cégeket. Ezzel komoly anyagi áldozatot vállal, és elesik a normálisan várható kereskedelmi haszontól, miközben a pénzre szüksége van média-érdekeltségei, például a Magyar Nemzet és a Hír TV finanszírozására. A személyeket célzó kampánnyal ráadásul magára vonta a NAV figyelmét is, ami, ő már csak tudja, hiszen volt az adóhatóság elnöke, sosem jó hír egy vállalkozónak.
A Fidesz azonban nem bízik a NAV hatékonyságában, ezért a más ügyekben is szokásos módon, rapid törvénykezéssel próbálja megoldani politikai konfliktusát. Miután az ellenzék támogatásának híján nem tudta átverni a parlamenten a politikai óriásplakát-kampányokat gyakorlatilag betiltó kétharmados törvényt, várhatóan már pénteken rendkívüli parlamenti ülésen próbálkozik ugyanezzel.
A demokratikus ellenzéki pártok csapdában vannak. Nekik nincs Simicska Lajoshoz hasonló finanszírozójuk, ezért eleve csak ritkán és kevés plakáthelyen tudnak hirdetni. Például Botka László "Fizessenek a gazdagok!" üzenete is csak elszórtan és rövid ideig volt látható. A kormány azonban a szigorúan vett kampányidőszakon kívül még ezt a keveset is betiltaná, miközben gátlástalanul használja az adófizetők pénzét a saját propagandacéljaira. (Az is emlékezetes, hogy a 2014-es választás előtt ingyen bocsátotta a Fidesz rendelkezésére a "Magyarország jobban teljesít", kormányzati kampány fő kreatív elemeit, így egységesítve a párt- és állami hirdetéseket.)
Ha az ellenzék valamilyen formában lehetővé teszi a Simicska és a Jobbik közötti egészségtelen viszonyt célba vevő törvény elfogadását, azzal lemond az utcai kampány maradék lehetőségéről. Pedig a Fidesz óriási médiatúlsúlya miatt ez az egyik utolsó eszköz üzeneteik célba juttatására. Ha viszont marad a mostani helyzet, akkor a Jobbik Simicska segítségével "az életnagyságúnál is nagyobbnak" tűnhet, s a versenyhelyzet nem egyenlőtlen lesz, hanem szinte teljesen megszűnik. A cukiságkampányt nyilvánvalóan átmenetinek szánó, a szélsőjobboldali nézetekkel csak látszólag és úgy is csak részben szakító Jobbik a mostani kampányával máris előnybe került. A baloldalt az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a hadszíntérről, de legalábbis képtelen lesz szólni azokhoz, akik nem használnak aktívan internetet.
A hirdetési piacot domináló oligarcha és a kormány, a pénz és a politikai hatalom csatájának végső áldozata a választások tisztasága, és ezzel maga a demokrácia. A helyzeten csak egy valós esélyegyenlőséget teremtő szabályozás segítene, ami viszont nem illeszkedik a Fidesz eddigi magatartásába. A kormánypárt és a Jobbik már 2017-ben el akarja dönteni a 2018-as választást.
Piaci alapon A közterületi reklámpiacot jól ismerő szakértő forrásunk szerint Magyarországon mintegy 25 ezer óriásplakát-hely van. Ezeket általában havi 30-40 ezer forintért lehet bérelni, amihez jön még a gyártás költsége. Ez utóbbi erősen függ a legyártatni kívánt plakátok számától, lehet akár 9 ezer forint is, de ötszázas tétel esetében darabonként mintegy 2500 forint. A kisebb méretű "city light" poszterek bérlése akár annyiba, vagy még többe is kerülhet, mint egy-egy óriásplakáté, minden attól függ, hol van a felület. A legdrágábbak a nagy forgalmú utcák, például a budapesti Nagykörút. Évszakonként is van eltérés, a tavaszi és az őszi szezon drágább, a nyár és a tél olcsóbb.
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Hír TV"
] |
/ 2009.12.18., péntek 07:50 /
A két ország kapcsolatában feszültséget okozó határozatot el lehetett volna kerülni, annál is inkább, mert a szerződések ellen Magyarországon is vizsgálatot indítottak.
Sólyom László köztársasági elnök is visszautasította az Egyesült Államok bírálatát, a magyar közvéleményt pedig mélységesen felháborította az amerikai törvényhozás alsóházának december elején hozott határozata, amelyben a magyar Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) legutóbbi döntéseit kérdőjelezi meg, tisztességes üzleti politikára hívja fel a figyelmet, s a jogállamiság tiszteletben tartására ösztönzi Magyarországot.
Érdemes közelebbről szemügyre venni az amerikai törvényhozás ilyen jellegű döntéshozatalát, és azt, hogy a nemzetközi diplomácia szabályaival összhangban mit tehetett volna a magyar kormány és külképviselete, hogy ezt a teljesen felesleges amerikai lépést megakadályozza.
Mint ismeretes, a magyarországi Sláger Rádió tulajdonosának, az Indiana állambeli Emmis Communications cégnek a szerződését nem újította meg az ORTT. Az amerikaiak a döntésben korrupciót, politikai motivációt sejtettek, és panaszukkal az Indiana állambeli kongresszusi képviselőkhöz fordultak. A tisztességes üzleti verseny megsértésére, a sajtószabadság megtiprására és a jogállamiság megsértésére hivatkozva sikeresen lobbiztak. A Joe Donnelly (lásd cikkünk nyitó képén) kongresszusi képviselő által november 18-án benyújtott javaslatot további hét, ugyancsak indianai képviselő támogatta, és december 8-án mindössze 40 perces vita után el is fogadták.
333 képviselő szavazott igennel, azaz rótta meg Magyarországot, 74 ellenezte a határozatot.
A nem kötelező érvényű amerikai kongresszusi határozat szimbolikus értékű véleménynyilvánítás, törvényerejű rendeleteket nem von maga után, és általában távol tartja magát az ellentmondásos kérdésektől. Ezért is meglepő, hogy egy NATO-szövetségessel szemben miként engedték meg a kemény hangot, s az amerikai üzleti érdekek védelmének ürügyén miért terjesztették ki lesújtó véleményüket az egész országra.
A vitát követve úgy tűnik, hogy mindössze Dennis Kucinich ohiói képviselő fejezte ki erős fenntartásait, és nem értette, miért kellene az egész Magyarországot megróni. "Azt hiszem, nagyon igazságtalan, hogy egyetlen cég akciója nyomán egy egész országra kiterjesztjük a bírálatot. Az a sugallat, hogy Magyarország nem törvénytisztelő állam, sértés annak a nemzetnek polgáraira, akik életüket áldozták 1956-ban, hogy megtörjék a szovjet uralmat, akik életüket kockáztatták azért, hogy demokráciát valósítsanak meg. Ezt érdemlik? A magyar nép ezt a bánásmódot érdemli? Ezt az ügyet diplomáciai úton kellett volna elintézni"- fakadt ki Kucinich demokrata képviselő.
Dennis Kucinich ohiói képviselő
A republikánus Mike Pence honatya úgy vélte, hogy az amerikai kongresszus éppen azokkal a magyarokkal vállal szolidaritást, akik alapos kivizsgálást követelnek a rádiófrekvenciák odaítélésének gyanús körülményeiben. És csak segíteni kívánják Magyarország azon törekvését, hogy tiszteljék a törvényeket, tisztességesen bánjanak a külföldi befektetőkkel, és kötelezzék el magukat a szabad sajtó mellett.
Az ilyen és ehhez hasonló esetekben az érintett ország külképviselete mindent megtesz - közbenjár a Külügyminisztériumban, Fehér Házban, a Kongresszusban egyaránt -, hogy hazájának rossz fényben feltüntetését megakadályozza. A kongresszusi vitából kiderült, hogy Szombati Béla nagykövet járt az amerikai képviselőknél, de hatékony lobbizásnak sem a sajtóban, sem honlapokon, sem közleményekben nem volt nyoma.
A republikánus Mike Pence
Érdekes az is, hogy Bajnai Gordon december eleji washingtoni útján nem került elő a rádiófrekvenciák elosztásának ügye, holott ebben az időben már benyújtották a Magyarország elleni határozatot az amerikai kongresszushoz. A készülő elítéléséről tehát Bajnainak tudnia kellett, de sem a Bidennel folytatott tárgyalása során, sem más alkalommal, sem sajtótájékoztatón nem kérte a határozat elnapolását vagy eltörlését. A washingtoni nagykövetség honlapja sem foglalkozott az üggyel, csak a határozat kimondása után hozott le egy kívülállónak tűnő, gyors nyilatkozatot.
Az amerikai kongresszus határozatát semmi sem menti, de felmerül a kérdés, vajon erőteljesebb magyar diplomáciai tiltakozás esetén is megleckéztették volna Magyarországot?
|
[
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] |
[
"Fehér Ház",
"Sláger Rádió",
"Emmis Communications"
] |
Uniós beruházásokon tarol a fidesz-közeli makohirado.hu, ami az algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után derült ki, hogy a meghívásos közbeszerzésekre egy sándorfalvi önkormányzati képviselő cégét, valamint Fidesz-közeli üzletembereket invitáltak meg még.
Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel – írtuk szeptemberben:
40 millió forintos önkormányzati megbízást kapott az algyői Fidesz-elnök cége a makói fideszes polgármestertől Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel.
A fideszes többségű önkormányzat akkor azt hangsúlyozta az Átlátszónak küldött levelében, “Makó Város Önkormányzata a beszerzési eljárások során mindenben az arra vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság."
Arra, a korábban feltett kérdésünkre, miszerint mely cégeket hívták meg a pályázatra, és azok milyen ajánlatot adtak, szerintük mennyire elfogadható, hogy pártpolitikus tulajdonában álló cég pályázzon önkormányzati megbízásra, ezen belül közpénzre, továbbra sem válaszoltak.
Így újabb közadatigénylést nyújtottunk be a KiMitTud-on keresztül. Érdekes, hogy önkormányzat ugyan nem válaszol levelünkre, a közadatigénylést viszont határidő előtt teljesíti.
A Makó városi piac tetőszerkezetének és infrastruktúrájának rekonstrukciójával kapcsolatos nyilvánosságért 166 ezer forint jutott a Csanád Média Kft.-nek, a közbeszerzésre még a Kisbíró Kft.-t, és a Szerdahelyi József Nkht.-t hívtak meg. Mindketten 6-8 ezer forinttal nagyobb ajánlatot adtak, nem nyerhettek.
A Kisbíró Kft. 2018 októberéig annak a hódmezővásárhelyi Égető Gyulának a tulajdonában állt, akiről megírtuk, 2018-ban az időközi polgármester-választáson nyíltan a fidesznek kampányolt. Cége ősszel először Lázár János jobbkezéhez, Csepreghy Nándorhoz, majd Rákay Philiphez került.
Lázár-közelbe került a korábban az önkormányzat által pénzelt hódmezővásárhelyi Rádió 7 Sajtószabadságért kiáltott a Rádió 7, pedig 16 évig a hódmezővásárhelyi önkormányzat pénzelte benne a róla szóló előre egyeztetett híreket. Mindezt havi nettó 540 ezer forintért. Azután lett fontos a szabadság, hogy Márki-Zay Péter felmondta a szerződést. Égető Gyula gyorsan el is adta Fidesz-közeli embereknek a rádiót.
De a másik meghívott pályázó sem valódi piaci szereplő. A Szerdahelyi József Nkht. valójában a már bezárt hódmezővásárhelyi önkormányzati tévé.
Megújuló Csipkersor “soft programok megvalósítására" is Égető egykori cégét és a vásárhelyi tévét hívták meg a Fidesz-elnök vállalkozása mellé. A két ajánlattevő 7,2, illetve 7,4 millió forintos ajánlatot tett a Csanád Média közel 7 milliós ajánlatával szemben.
A közadat-igénylésből az is kiderül, hogy a Csanád Médiával egyidőben szinte mindig ugyanazokat hívták meg.
Az önkormányzat adatai szerint az “Értékközvetítés a Makó térségi közösségekben", “Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben" projektek kötelező nyilvánosságára és szakmai kommunikációjára két további céget is meghívtak.
Az egyik a hódmezővásárhelyi Puerto de Dinero Kft., a másik pedig a budapesti Euro M-Érték Kft. A Puerto de Dinero Kft. (beszédes elnevezés, a név magyarul nagyjából Pénzkikötőt jelent) honlapján azt ígéri, hogy hamarosan lesz. Ez az egyetlen ott fellelhető információ, az oldalt 2011-ben regisztrálták.
Ha működő honlapja nincs is, a Google azt legalább látja, hogy a Puerto de Dinero a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseken is indult a korábbi kormánypárti városvezetés idején, a már említett fidesz-barát Kisbíró Kft.-vel. Nyert is 10 millió csatornázási kommunikációs tendert.
És nem csak ott, a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál is nyertek, 2016-ban 10 millió forintot “Csongrád megye munkaerőpiaci helyzete 2010-2016 között" című tanulmány elkészítése és webes felületű informatikai alkalmazás fejlesztésére.
A cég mérlege azt mutatja, míg 2015-ban 81 millió forintos nettó bevétellel számolhattak, addig ez 2018-ra 17 millió forintra apadt. Tulajdonosa a pályázatok idején Sebestyén András volt, aki a cégadatok szerint korábban a budapesti Euro M-Érték Kft. tulajdonosai között is feltűnik.
Sebestyén sem mondható civilnek, a sándorfalvi képviselőtestület tagja. Forrásaink szerint korábban jó kapcsolatot ápolt Kakas Bélával, a Csongrád Megyei Önkormányzat egykori fideszes elnökével. 2006-óta testületi tag, 2014-ben és 2019-ben is függetlenként indult. A Puerto de Dinero Kft. 2018 januárjáig volt Sebestyéné.
Az Euro M-Érték Kft-nek sincs honlapja. Vagyis átlagos piaci szereplő nem találhat rájuk, ahogy a sándorfalvi képviselő kommunikációs cégére sem. Az Euro M-Érték Kft. nevét is uniós pénzek elköltésénél találja meg a Google, a közbeszerzési adatbázisban 22-szer szerepel nyertésként a nevük, országszerte vittek el tendereket. Hódmezővásárhelyen még 2014-ben nyert, 31 millióért végezték a keleti elkerülő megvalósíthatósági tanulmányát. Ezen kívül számos kisebb projektben is megjelenik, mint projektmenedzser, van éppen tanulmánykészítő, közbeszerzés lebonyolító.
A makói önkormányzattól korábban kérdeztük, hogy aggályosnak tartják-e hogy pártelnök cégét hívták meg közbeszerzésre, de arra nem válaszoltak. Látva, hogy a kérdéses közbeszerzésekre önkormányzati képviselő cégét, saját városi tévéjüket, Fidesz-közeli vállalkozót is meghívtak, talán érthető, miért kerülték a választ.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: Farkas Éva Erzsébet makói polgármester Lázár Jánossal, forrás: Farkas Éva Erzsébet/Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Euro M-Érték Kft.",
"Makó Város Önkormányzata",
"Kisbíró Kft.",
"Puerto de Dinero Kft.",
"Csanád Média Kft.",
"Szerdahelyi József Nkht."
] |
[
"Csongrád Megyei Kormányhivatal",
"Rádió 7",
"Euro M-Érték Kft-nek",
"Opten Kft.",
"Csongrád Megyei Önkormányzat"
] |
Jogsértő a Közbeszerzési Hatóság szerint a Római-parti mobilgát tervezésének közbeszerzés nélküli kiszerződése a Fővárosi Csatornázási Műveken keresztül a Tér-Team Kft.-nek. Az ügyben Jávor Benedek EP-képviselő fordult a Közbeszerzési Hatósághoz, mert szerinte a tender nélküli szerződés sértette a közbeszerzési jogot. A hatóság most jogorvoslati eljárást kezdeményezett, és november 27-én el is indította azt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
Jávor Benedek szerint, ha a tervezési szerződés semmis, akkor új közbeszerzést kell kiírni, majd újra kell tervezni a projektet, az új tervek pedig azt is jelenthetik, hogy a változások miatt új engedélyezési eljárást kell lebonyolítani. A politikus a Facebookon üzent Tarlós István főpolgármesternek is. Ezt írta: "Kedves Tarlós István, nem lenne egyszerűbb most már végre normálisan nekiállni ennek az egésznek, és nem egy néhány befektető érdekeit képviselő félnáci álcivil szervezet javaslatait átnyomni a fővárosi közgyűlésen, majd törvénytelenül erőltetni a megvalósításukat, hanem érdemi szakmai elemzés és társadalmi egyeztetés nyomán megoldást találni?
|
[
"Fővárosi Csatornázási Művek",
"Tér-Team Kft."
] |
[
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Megkezdődött Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, jelenleg DK-s polgári polgármester büntetőügye a Debreceni Városi Bíróságon. Egy 2005-ös ügy miatt gyanúsították meg még 2010-ben, a politikus szerint ebben politikai motivációk is szerepet játszottak.
Megkezdődött a bűnpártolással gyanúsított Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármesterének pere csütörtökön a Debreceni Városi Bíróságon. A jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló polgármester ellen 2010 szeptemberében azért indított eljárást a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie az M3 Kht.-nál még 2005-ben tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatban.
Mint korábban beszámoltunk róla: 2005 februárjában Tóth Józsefnek – aki akkor a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke volt – tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek, ezért ezekről feljegyzésben tájékoztatta a megyei közgyűlés vezetését. Személyesen is tárgyalt a kht. illetékeseivel, akik közül egyikük titokban hangfelvételt készített a beszélgetésről. Ebből kiderült: Tóth József indulatosan kérdőre vonta az elkövetőket, s javasolta, hogy amit papíron lehetséges elrendezni, azt rendezzék el esetleges visszadátumozással is. A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt.
Az eljárás során Tóth Józsefet mindvégig tanúként hallgatták ki, de 2010-ben – röviddel az önkormányzati választások előtt – az ügyészség bűnpártolással gyanúsította meg. Erről akkor Tóth József azt mondta: "A bűnpártolás elkövetésével való ügyészségi meggyanúsításom az önkormányzati választásokra időzített politikai támadás. Ami ellenem zajlik, az a választási kampány része, azaz politikai boszorkányüldözés a javából".
A két évvel ezelőtti meggyanúsítás ügyében ma tartották az első tárgyalást, amelyen az ügyészség képviselője ismertette a vádat. Mint mondta, Tóth József – a nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint – a pénzügyi szabálytalanságok papíron való kezelésére a törvényesség látszatát keltő megoldásokat javasolt, továbbá az általa tapasztalt visszásságokról csupán feljegyzést írt a megyei közgyűlés elnökének, ám feljelentést nem tett, holott ez kötelessége lett volna.
Tóth József a bíróság előtt elmondta: a nyomozás során azért tagadta meg a vallomástételt, mert felháborítónak és törvénytelennek tartotta, hogy a debreceni ügyészség – szerinte politikai motivációtól nem mentesen – az önkormányzati választások előtt, a kampányidőszakban gyanúsította meg. Hozzátette: emiatt a bírósági tárgyalásokon az ügyészség kérdéseire a továbbiakban sem kíván válaszolni, hiszen szerinte alaptalanul nyújtották be ellene a vádiratot. Mint mondta, a dokumentumok alapján egyértelmű, hogy nem követett el bűnpártolást, hiszen a közgyűlés elnökének a szabálytalanságok fölfedezése után ezt írta: "Kérem az elnök asszonyt, hogy tulajdonosi jogkörében eljárva a szükséges intézkedéseket tegye meg, és az M3 Kht. közmunka-programjában részt vevő vezetőkkel szemben kezdeményezzen eljárást".
A tárgyaláson kiderült, hogy az M3 Kht. szóban forgó vezetőinek személyes meghallgatásához a védő, az ügyész és a bíróság is ragaszkodik, így a jelenleg Angliában élő P. Barnabást és B. Pétert a következő tárgyalásra tanúként megidézik. Ennek időpontja 2013. február 14.
|
[
"M3 Kht."
] |
[
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Debreceni Városi Bíróság",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Trianon Múzeum Alapítvány lett a tulajdonosa a Királyszállás Turisztikai Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek, amely egyúttal nevet is váltott: Nagy-Magyarország Park lett belőle. A bakonyi szálláshely már ezen a néven várja a turistákat.
A név kötelez: az épületeket Erdélyről, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről nevezték el, a létesítményhez Gömbös Gyulának az eddigi tulajdonosok által felújított vadászkastélya és a Kárpátia Kemping is csatlakozik, a bejáratnál "Nem felejtünk" néven kávézó és ajándékbolt várja a látogatókat.
A Trianon Múzeum Alapítvány elnöke Szabó Pál Csaba szegedi történész, ő lett a park ügyvezetője is, az alapítványi tagok egyike pedig Bayer Zsolt publicista.
A vállalkozásnak mintegy 250 millió forintos vagyona van, bevételei azonban eddig szerények voltak, évente mindössze néhány tízmillió forint, így veszteségesen üzemelt. A Trianon Múzeum Alapítvány legutóbbi, egy évvel ezelőtti beszámolójából az derül ki, hogy a mintegy 50 millió forintos állami támogatás mellett minimális, 450 ezer forintos bevétele volt az egyszázalékos adófelajánlásokból 2016-ban.
Az alapítványnak a várpalotai Trianon Múzeum mellett egy nonprofit vagyonkezelője és egyben kutatóműhelye is van, a Kárpát-medence Intézet Kft., amelynek ugyancsak Szabó Pál Csaba az ügyvezetője. A várpalotai múzeumnak helyet adó Zichy-kastélyt 463 millió forint uniós támogatással 2019-re újítják fel, és a kormány döntése alapján az iskolások a Nagy-Magyarország Parkhoz hasonlóan ingyenesen vonatozhatnak oda.
|
[
"Trianon Múzeum Alapítvány"
] |
[
"Kárpát-medence Intézet Kft.",
"Nagy-Magyarország Park",
"Királyszállás Turisztikai Szolgáltató Nonprofit Kft."
] |
Nagy hadiipari tervei vannak a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató holdudvarába sorolt Mikó Istvánnak. Egy hadiipari referenciákkal jól elengedett céget szemelt ki a célra, amelyből első lépésben kivásárolt egy orosz vállalkozót. A jelenlegi többségi tulajdonost még nem sikerült, de Mikó egy bírósági beadványa szerint fokozott nemzetbiztonsági kockázatról van szó.
Különös cégért kezdett harcolni a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató embereként emlegetett Mikó István. Mikó legutóbb a szex- és korrupciós botrányába belebukó Borkai Zsolt győri expolgármester vallomását kiveséző Index-cikkben bukkant fel, mint aki a jachton rögzített szexvideó holléte utáni kutakodást segítette Tóth Csabával együtt. A cikk szerint mindkettőjükről köztudott, hogy Kubatov FTC-elnök köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak. (Mikó korábban az Átlátszónak azt mondta, igaztalan Kubatov katonáiként emlegetni a velük dolgozó, például a Ligetvédőkkel összetűzésbe kerülő biztonsági őröket. Cikkünk megjelenése után pedig azt közölte, hogy nincs és nem is volt köze Kubatov Gáborhoz és ügyleteihez, sem ő, sem Tóth Csaba nem tartozik a pártigazgató holdudvarához.)
Most viszont egészen más természetű ügyben akadtunk Mikó István nyomára: egy miskolci cégben, a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben próbál 49 százalékos tulajdonrészt bejegyeztetni, amihez a cégbíróság segítségét kérte. A miskolci cégbíróságnak benyújtott kérelemben azt állítja, hogy a Borsodi Általános Gépgyár ügyvezetője nem hajlandó bejegyeztetni a tulajdonrészét, holott arra visszavásárlási joga van Jurij Shabajkinnak, és a moszkvai illetőségű vállalkozó a visszavásárlási jogot gyakorló személyként Mikó Istvánt jelölte meg.
A miskolci cég nem a mérete miatt izgalmas, hiszen mindössze 3 millió forint a jegyzett tőkéje, 2016 és 2018 között összesen 10,5 millió árbevételt és több mint 50 millió forint veszteséget mutatott ki. Messziről és a főprofilja alapján egyszerű tanácsadó cégnek tűnik, bár másfél éve még olyan kalandos tevékenységeket is feltüntetett, mint a repülő- és űrjárműgyártás, és egy nem kevésbé rejtélyes leánycége is van, ami Nukleáris Tervező Intézet Kft. névre hallgat. Még izgalmasabb, hogy a Mikó-beadvány szerint a Borsodi Általános Gépgyár korábban engedélyköteles hadiipari tevékenységet folytatott, és az ügyvezető nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a cég gazdálkodásáról, "vagyonának – köztük hadiipari eszközök – hollétéről". Hogy konkrétan milyen hadiipari eszközök tűntek el a mérlegből, azt nem fejti ki a dokumentumban, viszont ennek kapcsán "fokozott nemzetbiztonsági kockázatot" említ.
Mikó a beadványában a cég törvényes működésének helyreállítását kéri a cégbíróságtól: taggyűlés összehívását, felügyelőbiztos kinevezését, aki levezényli Mikó tulajdoni részesedésének bejegyzését. Ezen felül indítványozza, hogy a bíróság sújtsa ötmillió forint bírsággal a kft. ügyvezetőjét – ez közepes méretű büntetés, a plafon 10 millió.
Mikó nem teljesen szokványos fordulattal a kérelmét alátámasztó dokumentumok beszerzését indítványozza, magyarán azt, hogy a cégbíróság keresse meg
a Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályát azzal a kérdéssel, hogy milyen büntetőeljárás van folyamatban az ügyvezető ellen,
a fővárosi kormányhivatal kereskedelmi, haditechnikai, exportellenőrzési és nemesfémhitelesítési főosztályát,
továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy miért vonták vissza a cég hadiipari engedélyét, és miért nem kapta vissza.
Az ügyvezető és többségi tulajdonos, aki miatt Mikó a cégbíróság beavatkozását kéri, Papp Csaba. Ő valaha a kormányhoz közelálló informatikai cég, a Synergon igazgatósági tagjaként szerepelt, de hadiipari ügyletekhez is volt köze, leginkább a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-n keresztül. Egyik beszállítója a balatonfűzfői, 950 millió forint uniós támogatással tervezett lőszergyár projektjének, amelyben nagy erők feszülhetnek egymásnak: volt olyan fázis, amikor a támogatás ellenőrzése közepette a gazdasági tárca azt állította, semmi sem valósult meg a projektből, viszont a támogatáslehívás 470 millió forintnál tart, ugyanakkor a Miniszterelnökség azt állapította meg, hogy minden rendben, a beruházás elkészült.
A miskolci cég, pontosabban akkori leányvállalata, a Hungarian Airlines Kft. vállalkozott volna kormánygépek beszerzésére is. Ez a cég volt az egyik jelentkező arra a tenderre, amelyik légi járművekkel látta volna el a létrehozni tervezett Állami Légiszállító Flottát. Katonai, állami és civil igényeket szolgált volna ki az állami tulajdonú, katonai üzemeltetésű flotta, nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe véve. A honvédelmi tárcával végül nem sikerült üzletet nyélbe ütni, a tendert lefújták fedezethiányra hivatkozva, hiába próbálkozott jogorvoslattal a Borsodi Általános Gépgyár Kft., amelyben akkoriban Papp Csaba és Shabajkin mellett az ugyancsak oroszországi címmel bejegyzett Vlagyimir Spicin is tulajdonos volt.
Előkerült korábban a miskolci kft. neve egy ennél is nagyobb, 10 milliárdos üzlettel, a hadrendből kivont MIG-29-es vadászgépekkel kapcsolatban is. A Metalexport-S nevű varsói céggel, az iraki kormány megbízásából 33 millió dollárt kínált a leharcolt huszonnégy MiG-ért. Más kérdés, hogy a honvédelmi tárca nem törte magát azért, hogy az üzlet megvalósuljon, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től nemrég azt a választ kaptuk, hogy a tavaly meghirdetett értékesítési akció nem hozott eredményt.
A Borsodi Általános Gépgyárnak mindenesetre az Oroszország ellen bevezetett embargó előtt volt engedélye, és vevője, sőt szerződése is a MIG-29-esekre. Állítólag éppen ez teszi izgalmassá a miskolci céget, még akkor is, ha azóta a haditechnikai külkereskedelmi engedélyét visszavonták.
Megkerestük Papp Csabát, azt tudakolva: miért nem engedi be tulajdonosként a cégbe Mikó Istvánt? Azt válaszolta, hogy a cégrész megszerzéséről nincs szerződés:
Mikó István Jurij Shabajkintól szerezte meg a BSGEP Kft. cégrészét, egy olyan szerződés alapján, amelyet az e-cégközlöny 2017. november 17-i bejegyzése szerint egy 2017. március 14-én törölt ügyvédi iroda adott be. Ez elvileg lehetetlen, mivel törölt adószámú ügyvédi iroda nem tudott tárhelyet nyitni, és kötelező jogi képviseletet ellátni. A szerződés nem létezik, a törölt iroda irodagondnoka azt nem tudta kiadni.
A talányos ügyben a hivatalokkal zátonyra futottunk. Hogy miért vonták vissza a Borsodi Általános Gépgyár hadiipari engedélyét, arra nem válaszolt a Mikó István kérelmében említett engedélyezési hivatal, ahogy az Alkotmányvédelmi Hivatal sem reagált lapunk megkeresésére. A Legfőbb Ügyészség szóvivője annyit válaszolt, hogy
személyes adatvédelmi okokból a hatóságok nem adhatnak arra nézve tájékoztatást, hogy van-e bármilyen büntetőeljárás egy adott személlyel szemben.
A Legfőbb Ügyészség főosztályai (így a cégbíróságnak beadott kérelemben említett Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya) nem végeznek nyomozást, feladatuk az alsóbb fokú ügyészségek tevékenységének vizsgálata, a joggyakorlat egységesítése, a Kúria előtti fellépés, tette hozzá.
Papp Csaba, az érintett nem tudott információt adni arról, konkrétan milyen eljárás folyik ellene, és bár az Alkotmányvédelmi Hivatalnál maga is érdeklődött, a rá vonatkozó eljárás részleteiről nem kapott tájékoztatást. Elmondása szerint mindössze annyit tudott meg, hogy ezek minősített adatok, tíz évre titkosították az ügyét – még ő maga előtt is.
A miskolci cégbírósághoz egy éve érkezett be a kérelem a Borsodi Általános Gépgyár Kft. törvényes működésének helyreállításáról. A cégbejegyzésekben azonban egy év elteltével sem látszik változás, mintha a cégbíróság nem intézkedett volna. A Miskolci Törvényszék elnökhelyettesének, Fuhrmann Gábornak eljuttattuk a kérdéseinket, hogy mire jutottak egy év alatt. Azt firtattuk, hogy
szabályosan vagy szabálytalanul működik a cég,
bejegyezték-e a kisebbségi tulajdonost,
megbüntették-e az ügyvezető Papp Csabát,
illetve ha szabálytalanul működik, miért nem törölték a cégjegyzékből a kft.-t egy év elteltével sem?
Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Mikó István ugyanakkor készségesen nyilatkozott lapunknak.
Fantáziát látok benne, valamikor hadiipari cég volt, jó referenciákkal rendelkezik
– ezzel indokolta a tulajdonszerzés értelmét a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben, amelyet helyre akar állítani, hadiipari cégként hasznosítana. Ezért kereste meg a korábbi kisebbségi tulajdonost, Jurij Shabajkint, akinek opciós joga volt az üzletrész visszavásárlása. Ezt az opciót vásárolta ki, és kifizette a vételárat – ismertette Mikó az üzletrészszerzés lépéseit, az összeget azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Annyit közölt az eddigi befektetéseit firtató kérdésünkre, hogy több százezer forintot fizetett már, ami ahhoz képest sok, hogy az eljárások elején tartanak.
Hogy a moszkvai vállalkozónak mekkora összeget fizetett, nem tudjuk, annyit láthatunk az üzletrész adás-vétellel kapcsolatban a cégbíróságnak benyújtott okiratok között, hogy az egyik tétel "a 10 ezer forint vételár megfizetésének igazolása".
Mikó István a kérelmében említett, a hadiipari engedély visszavonásával, illetve a fokozott nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő büntetőeljárásokról nem akart nyilatkozni, azok lezárulta utánra ígért konkrétumokat. Kérdésünkre, hogy miként jutottak olyan, nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő, hétpecsétes titkok a tudomására, mint az ügyészség terrorizmusra, pénzmosásra és katonai ügyekre szakosodott főosztályának, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az eljárása, azt mondta, ezekről Papp Csaba beszélt, a részletekről nem tud. De az kikövetkeztethető, hogy ha egy cég hadiipari engedélyét visszavonják, akkor a cég mögött álló magánszeméllyel kapcsolatban merülhettek fel aggályok – mondta.
"Papp Csaba mint ügyvezető az ítélőtábla jogerős végzése ellenére sem vezettette át a tagváltozást azért, mert állítása szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén szó volt erről az ügyről. Erre hivatkozott a Miskolci Törvényszék előtt is. Papp távozása indokolt a fentiek alapján, illetve vele szemben felelősség megállapítása iránti kereset előterjesztésére van lehetőség. A bíróság már határozott jogerősen, Papp Csabának pedig kötelezettsége, nem pedig lehetősége a jogerős végzés tartalmát maradéktalanul végrehajtani" – összegezte álláspontját Mikó István.
"A problémás személyt el kell távolítani" – tette egyértelművé Mikó, hogy nem elégszik meg Shabajkin üzletrészével, az egész Borsodi Általános Gépgyár megszerzése a cél.
Ezt eddig Papp Csaba nem adta.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Andrej Isakovic / AFP
|
[
"Borsodi Általános Gépgyár Kft."
] |
[
"Miskolci Törvényszék",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Állami Légiszállító Flotta",
"Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya",
"Hungarian Airlines Kft.",
"Legfőbb Ügyészség",
"Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya",
"Nemzetbiztonsági Bizottság",
"Nukleáris Tervező Intézet Kft.",
"BSGEP Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Még ebben az évben minden, Simicska Lajoshoz közel álló hivatalnoktól, cégvezetőtől megválhat Orbán Viktor. Ezt konkrétan még nem jelentette be senki, de az államigazgatásban dolgozók azt mondják, több vezetői poszton is érik a személycsere.
Még az idén megválik az összes, Simicska Lajoshoz köthető állami vezetőtől Orbán Viktor miniszterelnök – értesült a Figyelő. A lapnak név nélkül nyilatkozó állami dolgozók így fogalmaztak: "Teljesen gajra ment Simicska és Orbán barátsága, innen végképp nincs visszaút, Lajos embereinek mennie kell."
Vida Ildikó is távozhat
Ha ez valóban így lesz, akkor egy sor fontos állami hivatal, illetve cég élén várható még az idén változás. Vida Ildikó kapcsán jó ideje emlegetik, hogy távoznia kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal éléről. A lap szerint csak az a kérdés, hogy Orbán Viktor "mikor adja ki a parancsot".
Vajon tényleg Orbán Viktor parancsára várnak? Fotó: Polyák Attila - Origo
A Figyelő értesülései szerint többek között elküldhetik Baki Csabát, aki a Magyar Villamos Műveket igazgatja, és Dávid Ilonát, aki elismerten jó munkát végez a MÁV-nál. Ugyanakkor rajtuk kívül is egy sor fontos állami hivatal, cég élén jöhet még változás.
Totális médiaháború
A milliárdos vállalkozó nyíltan akkor került először összeütközésbe a kormányfővel, amikor meghirdették az új reklámadó tervét. Simicska Lajos ekkor totális médiaháborút ígért, de arra ő sem számított, hogy saját médiabirodalmának kulcsemberei kilépnek mögüle, szinte azonnal az összetűzés után.
Simicska Lajos embereinek mennie kell - írja a Figyelő Fotó: Bielik István - Origo
Szikszai Péter, a Hír TV médiaigazgatója február 6-án lelkiismereti okokra hivatkozva a Simicska-médiabirodalom számos más vezetőjével együtt távozott. Erről bővebben ide kattintva olvashat. Egyes hírek szerint a "lelkiismereti okok" alatt azt kell érteni, hogy a lemondott médiavezetők nem voltak hajlandók a miniszterelnököt kritizáló műsorokat, híreket készíteni.
"Mindenkit kibaszok!"
A vállalkozót ugyanakkor nem rázta meg emberei távozása: "Amíg én vagyok, minden van, és mindenkit kibaszok!" – mondta az Origónak. Majd az Indexnek azt mondta, hogy Orbán Viktor egy geci. Emiatt a Hír TV Célpont stábja is távozott. Azt mondták, "szerintünk Orbán nem geci".
|
[
"MÁV",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Magyar Villamos Művek"
] |
[
"Hír TV",
"Hír TV Célpont"
] |
Először az Állami Számvevőszék kezdett ellenőrzésbe a Jobbik plakátjai miatt, majd most az ügyészség jelentette be, hogy nyomozás indul az ügyben. A Jobbik korábban azt mondta: hajlandó az együttműködésre, és az állami szervezetek politikai megrendelésre dolgoznak.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) beadványa alapján nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte, és "számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt" pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen – közölte a főügyészség.
A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, aminek határideje december 6., de indokolt esetben a határidő meghosszabbítható.
Hivatalosan tehát ismeretlen tettes ellenfolyik az eljárás, de egyértelmű, hogy a Jobbik van a célpontban.
Csütörtökön a kormányközeli Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója arról beszélt a köztévében, hogy az ügyészség kérheti a Jobbik megszüntetését, ha a párt nem működik együtt az Állami Számvevőszékkel.
A plakátok miatt pörgött fel a vizsgálat
Az ÁSZ kedden számolt be arról, hogy augusztus 10-én megkezdte volna a párt gazdálkodási adatainak ellenőrzését, de a Jobbik nem működött vele együtt, ezért az ügyészséghez fordult. Közleményük szerint a szervezet a július 10-én nyilvánosságra hozott, második félévi ellenőrzési terve alapján augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik gazdálkodása törvényességének ellenőrzését, ám a párt a számvevőszék többszöri megkeresése ellenére sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.
A Jobbik viszont azzal vádolta a szervezetet, hogy az ÁSZ akadályozza ezt az együttműködést, méghozzá politikai megrendelésre, a kormány elvárásának megfelelve. Volner János, a párt frakcióvezetője az ÁSZ fővárosi székháza előtt tartott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: csak "büdös", harmadik világbeli diktatúrákban kényszerítenek arra közintézményeket, hogy megpróbáljanak leszámolni az ellenzék vezető erejével.
Volner János frakcióvezető azt mondta, pártja minden alkalommal eleget tett beszámolási kötelezettségének, és törekedett arra, hogy mindenben együttműködő legyen az ÁSZ ellenőreivel. Az azonban nem normális - tette hozzá -, hogy a hatóság akkor akar ellenőrizni, amikor a gazdasági igazgató szabadságon van, miközben a törvény ötnapos határidőt biztosít a kért iratok rendelkezésre bocsátására. Volner János és Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója megpróbálta átadni a kért dokumentációt az ÁSZ székházában, de Volner János közlése szerint a számvevőszék megtagadta az iratok átvételét, arra hivatkozva, hogy az törvényellenes lenne.
Az ÁSZ a Jobbik 2015-2016-os gazdálkodását vizsgálta eredetileg. Nem véletlenszerűen, hiszen az ÁSZ honlapján is elérhető idei ellenőrzési tervben jó előre szerepelt, hogy erre sort fognak keríteni az év második felében. Csakhogy a Jobbik esetében az ÁSZ a 2017. január 1-e és június 30-a közötti időszakot is vizsgálni akarja most. Azt az időszakot, amikor a "Ti dolgoztak, ők lopnak" kampány futott. A többi ellenzéki párt esetében ezt az időszakot nem vizsgálják, kizárólag a Jobbiknál.
Törvények megekerülésével akarták átadni az iratokat?
Az ÁSZ ugyanakkor az MTI-nek azt mondta, fenntartja, hogy a Jobbik - többszöri megkeresés ellenére - nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását. A számvevőszék a párt sajtótájékoztatójára reagálva azt írta: a Jobbik parlamenti frakcióvezetője és gazdasági igazgatója az ÁSZ épülete előtt tartott sajtótájékoztatón "a törvények megkerülésével próbált iratokat átadni" az ÁSZ-nak, a dokumentumokat a vonatkozó törvényi előírások értelmében nem vehették át.
A Btk. szerint aki az ÁSZ ellenőrzése során a megszegi vonatkozó törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét, és ezzel akadályozza az ellenőrzést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, ha meghiúsítja az ellenőrzést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jobbik: Orbán-terv
Frissítés 14:20-kor: A Jobbik közleményben reagált a kialakult helyzetre, ebben Orbán-tervről beszélnek, aminek célja a Jobbik megállítása. "A fideszes kormányhivatalok, a fideszes álcivilek, a fideszes Állami Számvevőszék után a fideszes ügyészség is bekapcsolódott az Orbán-terv végrehajtásába, ami arról szól, hogy a sajtószabadság, a szólásszabadság betiltása után a Fidesz be akarja tiltani egyetlen kihívóját, a Jobbikot. Azt a kormányváltó erőt, amelyet nem hálózott be a fideszes maffia. A mai napon az 50-es évek koncepciós eljárásait idéző módon az ügyészség az ÁSZ kamuindokai alapján nyomozást rendelt el, mondván, nem működünk együtt az ÁSZ-szal" - írja a párt.
Hozzáteszik, hogy ők mindenben együttműködnek a számvevőszékkel, de az ÁSZ nem akar velük együttműködni. "A Jobbik gazdasági igazgatója levélben kereste meg az ÁSZ-t, Volner János frakcióvezetőnk pedig személyes találkozást kezdeményez Domokos Lászlóval, az intézmény elnökével, hogy a Jobbik és az ÁSZ kapcsolata visszatérjen a szakmai síkra" - írják.
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Állami Számvevőszék",
"Alapjogokért Központ"
] |
A bíróság szerint nem zsarolt a képviselő a választási kampányban
KALOCSA | Több, mint két évvel az úgynevezett kalocsai választási lehallgatási botrány kirobbanását követően a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokon kimondta: nem fenyegette meg az MDF által támogatott kalocsai képviselőjelöltet a fideszes Bagó Zoltán.
A választási kampány egyik negatív szenzációja volt az MDF állítása: telefonon fenyegette meg Bagó az MDF által támogatott kalocsai képviselőjelöltet.
A korabeli hírek szerint a beszélgetésben Romsics Imrétől, a városi múzeum igazgatójától visszalépést követelt, és egzisztenciálisan is megfenyegette. Romsics felvette a beszélgetés, aminek néhány részletét azután sajtótájékoztatón mutatta be az MDF.
Másfél óra múlva a Fidesz már visszahívta Bagót, Orbán Viktor bocsánatot kért Dávid Ibolyától, Bagó Zoltán pedig pert indított: állítva, hogy nem igaz a fenyegetés. Valótlanul állították be politikai zsarolónak egy másfél órás kötetlen, általa barátinak gondolt beszélgetés kiragadott, szemelvényezett, és megvágott részei alapján.
Első fokon, kedden, Bagó Zoltánnak adott igazat a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. Az ítélet szerint az MDF sajtótájékoztatón a Romsics Imre által elmondott kijelentés valótlan. Mely így szólt: "Bagó Zoltán fenyegetőzött és ígérgetett, megdöbbentő módon, kommunista módszerekre emlékeztetve, fenyegetett meg, hogy amennyiben úgy döntök, hogy mégis elindulok a 2006. évi országgyűlési választásokon, veszélybe kerülhet munkám, egzisztenciám."
A bíróság szerint a képviselőjelölt, majd ezt követően a média, megsértette Bagó Zoltán jó hírnévhez való jogát. Az ítélet ellen Romsics Imre fellebbezhet: ebben az esetben a Szegedi Ítélőtábla elé kerülne másodfokon a polgári per.
Egy büntetőügy is zajlik, tárgyalási napot még nem tűzött ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Ott rágalmazás, becsületsértés és magántitok jogosulatlan megsértése miatt kell majd felelnie Romsics Imrének.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
Június elsejei hatállyal lemondott posztjáról a Pest megyei Gyömrő polgármestere. Döntéséről kedden adott tájékoztatást az MTI-nek, de a képviselő-testületnek már a hétfői ülésen. Ugyanott közölte, hogy indulni akar az időközi polgármester-választáson. Gyenes Levente 2002 óta Gyömrő polgármestere.
A Szegedi Ítélőtábla április 20-án bűnösnek mondta ki a polgármestert folytatólagosan elkövetett adócsalás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás miatt, amiért 9 hónap, 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet. A bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2011-ben emelt vádat, a "számlagyáras" perben Gyenes Levente hetedrendű vádlott volt.
A polgármester elmondta, hogy az ügyben érintett vállalkozás, amelynek akkor ügyvezető igazgatója volt, évente csaknem ezer számlát fogadott be, ezek között kilenc valótlan tartalmút találtak, és mint egyszemélyes felelőst, a cég ügyvezetőjeként őt vonták felelősségre. Megjegyezte: az államnak okozott hatmillió forintos kárt maradéktalanul megtérítette.
A városvezető állította: a gazdasági vállalkozásban történtek semmilyen módon nincsenek összefüggésben polgármesteri munkájával.
Lemondásával kapcsolatban Gyenes Levente azt mondta, hogy nem kívánta kellemetlen helyzetbe hozni a Gyömrő 2000 Kör kilenc képviselőjéből, valamint egy fideszes, egy jobbikos és egy MDF-es tagból álló testületet, amelynél a törvény szerint méltatlansági eljárást lehet kezdeményezni ellene. Kiemelte: lemondásával lehetőség nyílik arra, hogy a gyömrőiek a most megismert információk birtokában döntsenek arról, alkalmasnak tartják-e továbbra is a város irányítására.
Az időközi polgármester-választáson történő indulásával kapcsolatban jelezte, hogy a Gyömrő 2000 Kör egyhangú szavazással kérte fel jelöltjének.
A választást a legkorábban nyár végén tarthatják meg, az új polgármester megválasztásáig Mezey Attila alpolgármester polgármesteri jogkörrel vezeti a város önkormányzatát.
Gyenes Levente 2014-ben szexfotói miatt került kellemetlen helyzetbe. Elismerte, hogy a fotókon ő látható, de szerinte a képeket manipulálták. Egyben tagadta, hogy drogfogyasztó lenne. A bizalmi szavazáson végül egyhangú támogatással megerősítették akkor a posztján.
|
[
"Gyömrő 2000 Kör"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
Pénteken nyújtotta be a kormány az EU-nak azt a javaslatcsomagot, amelyből kiderült, hogy létrehoznak egy "Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot", ami Navracsics Tibor munkaszervezésében fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi majd. A K-Monitor elemzése szerint az új intézmény felállása üdvözlendő, önmagában azonban nem csodafegyver a korrupció ellen, és a költségvetése megvágásával könnyen el is lehet lehetetleníteni a munkáját.
Az Integritás Hatóság (amit Hadházy Ákos a maszturbáláshoz hasonlított) a kormány tervei szerint az a teljesen új korrupcióellenes intézmény lenne, ami a kormány szándékai szerint megelőzné, ellenőrizné a csalásokat, összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket. Ezeket viszont csak az Európai Unió által támogatott projektek esetében tehetné meg a javaslat szerint.
Az Integritás Hatóság és a civileket is magában foglaló Korrupcióellenes Munkacsoport november közepére jöhet létre. A K-Monitor részletes elemzésben mutatta be a két szervezet feladatait, előnyeit és hiányosságait is.
Az Integritás Hatóság nem egyenlő az Európai Ügyészséghez csatlakozással, de közelít hozzá
A hatóság olyan autonóm államigazgatási szerv lesz, mint például a Gazdasági Versenyhivatal, azt, hogy a kormánytól függetlenül működik, elvileg a saját költségvetése is biztosítja majd. Nyomozati hatásköre nem lesz, és vádat sem emelhet majd a visszaélések esetén.
Pozitívuma viszont, hogy felléphet a közigazgatási bíróság előtt, ha az állami szervek nem lépnek időben az uniós pénze védelme érdekében. Szintén pozitív fejlemény a K-Monitor szerint, hogy visszaélés gyanúja esetén a Hatóság elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás legfeljebb két hónapra történő felfüggesztését.
A törvényjavaslat szerint a Hatóság köteles lesz bejelenteni – többek között – az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), illetve az Európai Ügyészségnek, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.
A K-Monitor szerint viszont tisztázásra vár még, hogy pontosan mit jelent az, hogy a hatóság feladata lesz a nyilvános vagyonnyilatkozatok ellenőrzése is, ezzel kapcsolatban ugyanis a javaslat nem tartalmaz konkrétumokat.
A Korrupcióellenes Munkacsoport fő fegyvere a nyilvánosság
Az Integritás Hatóság mellett Korrupcióellenes Munkacsoportot is életre hívna a kormány. A 21 fős csoport egyik felét állami szervek delegáltjai, másik felét pedig civilek adják, évi kétszer ülésezik majd, ahol javaslatokat tehet, elemzéseket készíthet, illetve évi egyszer nyilvános jelentést ad ki.
A jelentést a kormány köteles lesz honlapján közzétenni, és megindokolni, ha nem fogadja el a csoport által javasolt intézkedéseket.
A munkacsoport civil tagjait pályázati úton fogják kiválasztani, a javaslat szerint tag olyan személy lehet, aki bizonyíthatóan független a Kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől. A civil tagjelöltek listájáról a Hatóság Igazgatóságának lesz joga kiválasztani, hogy kik fogják a civil szférát képviselni a munkacsoportban.
Üdvözlendő, de nem csodafegyver
A K-Monitor elemzésében arra jut, "egyelőre beláthatatlan, hogy sikerül-e a kapkodva lebonyolított pályázatokkal szakmailag autonóm, politikailag független és feddhetetlen emberekkel feltölteni az új intézményeket, köztük olyanokkal, akik az Unióval szemben a magyar nyilvánosság felé is meg tudják jeleníteni a korrupcióellenes küzdelmet".
Az elemzés szerint kardinális kérdés a finanszírozás is, a kormányzat ugyanis a költségvetésén keresztül könnyen ellehetetlenítheti a számára kellemetlen intézmény munkáját.
"Hasonló történt itthon a Költségvetési Tanács esetén, amely saját szakértői stáb híján ma nem tud önálló elemzéseket folytatni" – idézi fel a K-Monitor.
A szervezet szerint üdvözlendő, hogy az információszabadság területén felszámolják a veszélyhelyzeti szabályokat, valamint megszüntetik az adatigénylés munkateherrel kapcsolatos költségeinek az adatigénylőre terhelését. Azt azonban nem látják garantáltnak, hogy a javaslatok miként változtatnának azon a gyakorlaton, hogy egyes adatgazdák szándékosan, különféle kifogásokkal nem tesznek eleget adatigényléseknek. A valódi megoldás a szervezet szerint az iratkezelés digitalizálása és minél szélesebb körben azok automatikus közzététele lenne.
Ami hiányzik a K-Monitor szerint:
|
[
"Korrupcióellenes Munkacsoport"
] |
[
"Integritás Hatóság",
"Európai Ügyészség",
"Európai Unió",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Költségvetési Tanács",
"Hatóság Igazgatósága",
"Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.