text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
A tavalyi magyarországi 241 milliárdos összes reklámköltés körülbelül ötödét a 25 legnagyobb állami hirdető fizette. Nemcsak sokat, de nagyon drágán is hirdetnek, a magáncégekhez képest közel tízszeres áron. A túlárazott hirdetési milliárdjai pedig a megfelelő helyre kerültek: becslésünk szerint az összes állami hirdető a fideszes reklámcégek reklámbevételeinek közel felét adják.
Összehasonlítottuk a legnagyobb állami és magáncégek listaáras költéseit a cégbeszámolókban elérhető reklám és hirdetési költségekkel*Az összehasonlítás csak nagyságrendileg lehet pontos, mivel nem lehet tudni, melyik cégnél mit is értenek ezen költségek alatt, például az ügynökségi, produkciós díjakat is figyelembe veszik-e. A listaáras költségeknél nem vehettük figyelembe az egyre fontosabb Google és Facebook hirdetési költségeket, amiről nem érhetők el adatok.. Listaáron számítva óriási a különbség a magáncégek javára, amint az a lenti grafikonon is látszik. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyit fizethettek a valóságban a hirdetésekért, akkor már más a helyzet.
A legnagyobb 25 állami és magánhirdető listaáras és a cégbeszámolók szerint elérhető reklámköltéseit az alábbi grafikon mutatja: a magáncégeknél a listaáras költés 634 milliárd volt 2017-ben, ám a cégbeszámolók szerint a valóságban ezért csak 72 milliárdot fizethettek. Az állami hirdetők ezzel szemben nem tudtak ilyen megtakarítást elérni: becslésünk szerint a 45 milliárd forintos listaáras hirdetésért 51 milliárdot fizethettek.
Tehát míg a magáncégek tavaly lealkudták a listaár majdnem 90 százalékát, az államiak egyáltalán nem értek el kedvezményt. (A 100 százalék feletti érték adódhat a becslés pontatlanságából és az eltérő könyvelési gyakorlatból is.*A Magyar Reklámszövetség “több mint 40 milliárd" forintra tette az állam 2017-es reklámköltését a 241 milliárdos tényleges (nem listaáras) reklámköltésen belül.) Vagyis
az állami cégek nagyon felelőtlenül gazdálkodnak: hirdetésekre tízszer többet költenek a piaci alapon indokoltnál.
Sőt, valójában ennél is többet, mert több nagy állami cég valószínűleg akkor sem teljesítene rosszabbul, ha nem költene évente milliárdokat hirdetésekre, hiszen nem közvetlenül a lakossággal üzletel. A céges partnerek elérésére pedig vannak jóval hatékonyabb módok*Ilyenek például az adott vállalati körnek szóló hírlevelek, míg a nagy partnereknél a személyes kapcsolattartás és az egyedi ajánlatok készítése úgyis elkerülhetetlen. is, mint a reklámkampányok. Igaz ez például a Magyar Villamos Művekre és a Magyar Fejlesztési Bankra.
Ráadásul pont ezek az állami vállalatok érik el a legkisebb kedvezményt a hirdetőknél. Ezzel szemben azok a hatékonyabbak, amelyek gazdálkodása függ a jól működő reklámtól: a Budapest Bank esetében a beszámolóban található hirdetésekhez köthető költség sor a listaáras megjelenés 21 százaléka volt, ami megegyezik a magáncégek arányával.
A Szerencsejáték Zrt. beszámolójában viszont azt találtuk, hogy 14 milliárdot költöttek reklám- és PR-tevékenységekre*További 2,1 milliárd a lottóhúzások közvetítésére, valamint egyéb reklám- és PR-feladatra ment el, de azt nem tudjuk részletesen, hogy mire., míg a Kantar Media adataiban az szerepel, hogy listaáron számítva 9,9 milliárd volt az értéke a megjelenéseiknek. A beszámolóban szereplő összegben vélhetően benne lehet a reklámügynökségek díja, a reklámok elkészítésének költsége, és a Kantar adataiban nem szereplő Google és Facebook hirdetések összege is. De ugyanez az eltérés igaz a magáncégekre is. A Szerencejáték Zrt. tehát meglehetősen drágán hirdet. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan alakul az aktuális politikai elvárásoknak megfelelően a vállalat médiaköltése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak.
Azt is átszámoltuk az általunk becsült arányokkal, hogy milyen fontos lehet a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben az állami hirdetések szerepe. Listaáron számolva a közmédia és a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben – néhány kivételtől eltekintve – nem tűnnek fontosnak az állami hirdetések, összességében csupán 8 százalékot tettek ki 2017-ben. A cégbeszámolók és a listaárak alapján kapott arányokból úgy lehet becsülni, hogy a valóságban
a kormánybarát média reklámbevételek 45 százaléka származhatott az állami hirdetőktől.
Jó eséllyel tehát nem is lehetne a legtöbb ilyen médiavállalkozást akár nullszaldósan, de pláne nagy nyereséggel működtetni, ha nem tartanák el őket a jelentős állami hirdetések.
Az arányok nagyon különbözőek az egyes cégeknél: míg a közmédia vagy a TV2 becslésünk alapján is bevételének nagyobb részét a piacról szerzi, a többieknél fordított az arány. Különösen a kisebb médiatermékek esetében teljesen egyértelmű, hogy gyakorlatilag az állam tartja fenn őket, piaci bevételük elenyésző.
Ennek két oka is lehet. Egyrészt egy kevés embert elérő médium nem vonzó a piaci alapon gondolkodó hirdetők számára*Kivéve, ha azok az emberek nagyon magas státuszúak, például gazdasági döntéshozók.. Másrészt mivel a kormányközeli médiatermékek túlárazott állami hirdetésekkel vannak tele, nincs akkora nyomás a piaci hirdetők megdolgozására. Ez ugyanis sokkal macerásabb, mint a politikai alapon beeső reklámok strigulázása.
A Kantar Media adataiból és a cégbeszámolókból készített becslésünk alapján azt számoltuk ki, hogy a Fidesz-közeli médiacégekhez folyt be a teljes állami hirdetési kiadás 80 százaléka 2016-ban, tavalyra pedig még egy százalékpontot nőtt ez az érték. Vagyis
5 állami hirdetési forintból 4 a kormánybarát médiafelületeknél kötött ki.
Közélet média reklám Szerencsejáték Zrt. TV2 Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
[
"Kantar Media",
"Szerencejáték Zrt.",
"Magyar Reklámszövetség",
"Budapest Bank"
] |
Nem vette el a doktori disszertációjának több, mint felét másoló Isaszegi János fokozatát a Debreceni Egyetem júniusban. A nyári felülvizsgálati eljárás után az egyetem Doktori Tanácsa 4-5 arányban nem fogadta el a fokozat visszavonásáról szóló határozati javaslatot. Az eljárás dokumentumaiért sikertelen adatigénylést nyújtottunk be, a Debreceni Egyetem titkolja azokat, az elérhető információk alapján azonban nem végeztek alapos munkát a felülvizsgálat során.
Mint megírtuk, Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, az NKE címzetes egyetemi tanára, 2011-es doktori disszertációjának több, mint felét másolta más szerzőktől, internetes hírekből és a Wikipédiáról. A Debreceni Egyetem felülvizsgálati eljárása eredménytelenül zárult, a Doktori Tanács nem vette el Isaszegitől a fokozatát egy szavazás során. Eredeti cikkünk megjelenésekor Isaszegi János és konzulense, Raffay Ernő sem portálunknak, sem az RTL Klub híradójának nem kívánt válaszolni.
Az egyetem titkolózik
Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a felülvizsgálati jelentésért (melyet az Agrártudományi Doktori Tanács készített), az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) ülésének jegyzőkönyvéért és egy eseti bizottság ülésének jegyzőkönyvéért – itt hallgatták meg Isaszegit személyesen.
Csernoch László rektorhelyettes adatigénylésünkre nem válaszolt érdemben: az EDT üléséről készült egyoldalas emlékezetőt és a Tanács ügyrendjét kaptuk meg, utóbbit nem is kértük. Újabb kérésünkre Csernoch megküldte az Agrártudományi Doktori Tanács (ADT) elnökének féloldalas levelét, melyben Pepó Péter megindokolta, miért nem javasolták az EDT-nek a fokozat elvételét. A jelentést ekkor sem kaptuk meg.
Pepó Péter válasza szerint a nyomtatott szakirodalomból történt plágium (ami az ADT szerint a törzsszöveg 6,54%-át teszi ki) minimális, az internetes forrásmunkák pedig amúgy is bárki számára elérhetőek, így ez nem jelentett gondot számukra.
Vagy rosszul keresték a plágiumot, vagy nem mondanak igazat
Az ADT azonban nem mond igazat a plágium arányát illetően. A három fő szakmai forrásmű (Kiss Zoltán László, Boldizsár Gábor, Jónás János) esetében összesen 6,54%-os plágiumot írnak, míg valójában a törzsszöveghez viszonyítva (tehát a tartalomjegyzéket, címlapot és bibliográfiát levágva) a plágium valódi mértéke körülbelül 16,36% ebből a három műből. A törzsszövegben a leütések számát vettük figyelembe, melybe a nyomtatott karakterek és a szóközök beletartoznak, és a legelterjedtebb módszer akadémiai körökben.
Kétséges, hogy az ADT miként és miért számolta máshogy a viszonyítási alapot. Amennyiben a törzsszöveg részévé tesszük még a címlapot, tartalomjegyzéket, hivatkozásjegyzéket és eredetiségi nyilatkozatot is, vagyis azokat a részeket, melyek önálló jelleggel nem bírnak, 166 oldalasnak tekinthetjük a disszertációt. Ez csupán tíz százaléknyi különbséget jelent, míg az ADT számai a valós plágium 10-15%-át fedik csak le.
Az ADT 150 oldalnyi törzsszövegből közel 15 oldalnyi plágium felett siklott át, csak a fent említett három forrásmű tekintetében, pedig ezek az eredeti cikkünkben közzétett plágiumlistában benne foglaltattak. Az összesen 76 oldalnyi plágiumból a táblázatban foglaltak mellett 52 oldalt tesz ki az egyéb szerzőktől hivatkozás nélküli másolt tartalom. Az ADT elnöke szerint ezek azonban nem indokolják a fokozat elvételét. (Korábbi cikkünkben tévesen 143 oldalnyi törzsszövegről írtunk.)
Pepó Péter levele szerint a tudományos következtetések sajátjai a szerzőnek, így a fokozat elvétele nem szükséges. A válasz értelmében a Debreceni Egyetemen doktori fokozat kapható mások tudományos eredményeinek lemásolásával és összefoglalásával.
Újabb plagizált szövegrészek
Korábbi, a plágiumot felfedő cikkünk óta további másolt részeket fedeztünk fel a disszertációban. Főleg egyetemi jegyzetekből, internetes cikkekből és interjúkból emelt át Isaszegi bekezdéseket, oldalakat. Ezeket számos esetben úgy fogalmazta át, hogy saját meglátásainak tűnjenek. Az újonnan felfedezett részek több oldalt is kitesznek. Isaszegi plagizált a múlt-kor honlapról, a Biztonságpolitikai Szemléből, a néhai Mindentudás Egyeteméről, tanári szerzővel rendelkező egyetemi jegyzetekből, továbbá egyéb szakmai írásokból és interjúkból.
Az alábbi képen látható, valójában mekkora is az a szövegrész, melyet Isaszegi János más szerzőktől másolt a forrás feltüntetése nélkül, és saját gondolatának és ismeretének mutatta be azt. A sárga részek jelzik a szó szerinti átvételeket, vagyis a szigorúan vett plágiumot, míg a kék részeken olyan adatokat, ismereteket sorol Isaszegi, melyekhez forrás kellene, hogy tartozzon, illetve egy ilyen esetben megtévesztően hivatkozik. (A disszertációt jellemzi, hogy még adatok sorolása esetén sem található forrás, ezeket külön nem jelöltük.)
A dokumentum elején és a végén (a plagizált mellékletek előtt) szürkével lett kiemelve az, ami nem tartozik a törzsszöveghez: címlap, tartalomjegyzék, hivatkozásjegyzék, és a következtetések angol fordítása. Az alábbi képen látható eset a Debreceni Egyetem szerint nem indokolja a disszertációval elnyert doktori fokozat visszavonását. (A kihúzással nem jelölt részek nem feltétlenül eredetiek, csupán eddig nem találtunk az eredetiségüket kétségbe vonó adatot.) A plágiumvizsgálatot nehezíti, hogy idegen nyelvű források lefordítását felfedezni közel lehetetlen, még a mai technikai feltételekkel is.
Pránaenergia, holomező, és auratisztítás vízzel
Összevetettük továbbá, hogy a valóban hivatkozott források összefüggésben állnak-e az adott szövegrésszel, vagy csupán ad hoc jelleggel, látszólag lettek elhelyezve. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a disszertációban található 48 hivatkozás (37 jegyzékben és szövegben, 11 lábjegyzetben) tudományos igényű munkáknál feltűnően alacsony. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) elfogadott, hadtudományi témájú disszertációk jellemzően 100-150 hivatkozást tartalmaznak, míg a Debreceni Egyetemen regionális témákban leadott értekezések 80-150 tételes irodalomjegyzékkel rendelkeznek – szövegközi hivatkozásból pedig ennek sokszorosát tartalmazzák.
A hivatkozások átnézése közben azonban igen érdekes forrásra lettünk figyelmesek. Hodnik Ildikó 2004-es könyvének, a “Lélek teste – Auradinamika" című műnek egy fejezete (“Háborgó magnetikus mezők") is le lett hivatkozva. Nem világos, hogyan kapcsolódik szakmailag a regionális biztonságpolitikához az a könyv, melynek fejezetei között megtalálhatjuk a pránaenergiát, a holomezőt, vízzel való auratisztítást, vagy esetleg az atlantiszi mágusokat és a fénylényeket.
A 37 darab bibliográfiai hivatkozásból 3 darab a kétezres évek elején elhangzott előadást jelez, egy pedig egy megszűnt honlapra mutat, így ezek hitelességét ellenőrizni szinte lehetetlen. A fennmaradó 33-ban több olyan mű szerepel, melyekből Isaszegi plagizált. A kérdéses művekből van, hogy egy oldal van csupán lehivatkozva, miközben az átemelések tucatnyit is jelentenek (például Kiss Zoltán László könyve esetében), a szövegtörzsben való megjelölés nélkül.
Az általunk fellelt szakirodalmi és nem szakirodalmi források több esetben nem kapcsolódnak a hivatkozást tartalmazó bekezdéshez.
A doktori fokozat visszavonása más országokban nem tabu. Romániában a közelmúltban Gabriel Oprea volt belügyminisztertől és Victor Ponta volt miniszterelnöktől vonták meg doktori titulusukat.
Grafika: Deák Dorottya
|
[
"Debreceni Egyetem"
] |
[
"Egyetemi Doktori Tanács",
"Doktori Tanácsa",
"RTL Klub",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Agrártudományi Doktori Tanács",
"Doktori Tanács"
] |
Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos kérését tolmácsolva küldött levelet az állami tulajdonú cégek vezetőinek kedden a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő: csütörtök délután öt órára a levél mellékletében felsorolt 85 cégről kell megmondani, szerződtek-e velük, ha igen, mikor és mennyit fizettek nekik. Az erősen koncepciósnak tűnő listát Papcsák szerint döntően az elmúlt évek sajtója alapján állították össze, és pusztán arról van szó, hogy szeretnék látni: az adott cégek milyen kapcsolatban voltak az állammal.
Halállistaként emlegetik az Index információi szerint azt a céglistát, ami lassan az egész államigazgatáson és állami cégeken körbeér, és amit Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos kérésére köröztetnek. Az állami tulajdonú cégekhez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, a minisztériumokhoz információink szerint közvetlenül a kormánybiztostól eljuttatott levél előírja: ma délután öt óráig közölni kell, hogy a listában szereplő cégekkel 2002 óta milyen szerződéseket kötöttek az állami cégek, intézmények és mennyit fizettek ezért. Az adatokat az MNV július 13-án kedden kelt levele szerint egy excell táblában a vezérigazgató e-mail címére eljuttatniuk az állami cégeknek.
A listán összesen 85 cég szerepel, de sok esetben egyetlen tulajdonos vagy tulajdonosi kör tűnik fel több cég mögött is. Az összeállítás egyértelműen koncepciósnak tűnik, a bekért adatok pedig döntően – lényegében az üvegzseb keretében amúgy is közzé teendő – semmitmondó információk. Az egyetlen lényeges kivétel ezalól az, hogy az állami cégeknek nyilatkozniuk kell arról is: a listán a szereplőkkel kötött szerződéseket személy szerint ki írta alá állami részről.
A céglista két részre osztható. Az első 52 cég vegyes merítés, láthatóan némiképp esetlegesen, de meghatározott körre utazva rakták össze, az utolsó 33-at Gyurcsány Ferenc személye kapcsolja össze. A listán szereplő cégek többsége ugyan szerepelt már a sajtóban, akár tulajdonosa, akár egyes megbízásai kapcsán, és több olyan is akad, mely a médiában “gyanúsként" bemutatott ügyben tűnt fel, de – legalábbis az Index gyors ellenőrzése szerint – hivatalos eljárás állami megrendelésekkel összefüggésben egyik ellen sem indult.
A Köztársasági Őrezreddel szorosan együttműködő In-kallal indul a lista, melyben sem abc-, sem egyéb rendet nem tudtunk felfedezni – még az azonos tulajdonosi hátterű cégek sem mindig szerepelnek egymás mellett. Telkes József cégei részben egy csoportban szerepelnek a lista elején – a tanácsadó például a listán szereplő IFUA-val és a KPMG-vel közösen nyert el még a Gyurcsány-kormány alatt egy kiterjedt, átvilágításra és racionalizálásra vonatkozó kormányzati megbízást –, de a részben szintén tulajdonában álló Force Motrice Zrt. csak később szerepel. Persze kérdés, hogy a cég vajon Telkes miatt, vagy esetleg a cégben tulajdonos Felsmann Balázs volt gazdasági minisztériumi szakállamtitkár miatt került a listára.
Különös, hogy a big fourként emlegetett négy nemzetközi könyvvizsgáló közül – bár mindegyiknek vannak komoly állami megrendelései – csak a korábban Simor András, majd Oszkó Péter vezette Deloitte került a listára. Szerepelnek a névsorban volt kormányzati kommunikátorok – Braun Róbert, Szigetvári Viktor és Batiz András – cégei. Listára került több más kommunikációs cég is, a Cafe csoport például nyolc céggel is képviselteti magát, ugyanakkor a Political Capital Kft. szerepel a névsorban, de a cégcsoport többi tagja nem.
Érdekesség, hogy nem szerepelnek az adatkérésben olyan társaságok, melyeket például a már több büntetőeljárás keretében vizsgált BKV bízott meg. Szerepel viszont olyan cég is, amely már 2002 előtt, tehát az előző Orbán kormány alatt is komoly állami megrendeléseket kapott, így például a Welt 2000, amely egyebek között a Széchenyi-terv monitorozására fejlesztett rendszert.
Nincs érdemi információ
Az önkényesen, legalábbis látható szempontok nélkül összerakott lista önmagában is koncepciós eljárás érzetét kelti, de ráadásul szakmailag is megkérdőjelezhető, mire lehet jó egy ilyen adatgyűjtés. Eleve nem kérték be a közbeszerzési adatokat: egy utólagos vizsgálat egyik alapja lehetne pedig, hogy milyen - nyílt vagy meghívásos - tenderen, hány ajánlatoból, hány pályázót kizárva, hogyan választottak nyertest. Nem kérdez rá a körlevél arra sem, mely ügyekben indult esetleg utóbb jogorvoslati vagy egyáltalán, bármilyen eljárás. Nem látszik az sem, hogy adott területekre, szektorokra koncentráltak volna a lista összeállításakor: bár dominálnak a tanácsadó cégek, szó sincs kizárólagosságról. Ugyanakkor a közkeletű vélekedés szerint a korrupció melegágyát jelentő építőipari – például útépítési – megbízásokban érintett cégek közül egyetlen egy sem szerepel a listán.
Nem látszik értékhatár sem: a listán szereplő cégek között akad olyan, amely évek alatt összességében akár milliárdos nagyságrendű állami megbízáshoz jutott - ezeknek jelentős részét egyébként sok cég referenciaként fel is tűnteti honlapján, de akad olyan is, amelyik alig pár millió, sőt, akár egymillió forint alatti szerződéssel bírt.
Gyurcsányi cégbirodalom kopipészttel
Akad viszont olyan cég is, amely egészen biztosan egyáltalán nem kapott állami pénzt a vizsgálni kért 2002 és 2010 közötti időszakban, egész egyszerűen azért, mert már korábban megszűnt. Ilyen például a 33-as Gyurcsány-listában szereplő társaságok közül a Hír-Rádió Kft.: ezt 1998 szeptemberében hozták létre, ám már 1999 áprilisában megindult a végelszámolása, és júniusban meg is szűnt. Szintén nem érte meg a 2002-es szocialista éra kezdetét az Első Magyar Timföldipari Kft., amit 2000-ben szüntettek meg végelszámolással.
A Gyurcsány-listán szereplő cégek egy másik részének a nyilvános mérlegadatai árulkodnak arról: nem kaptak zsíros állami megbízást az utóbbi években. Például a Ger-Com Kft. vagy a GPS Vagyonkezelő Kft. éves árbevételei az egymillió forintot sem érték el az elmúlt esztendőkben. Ezek a tények is arra utalnak, hogy a lista összeállítói nem fektettek túl sok energiát a munkába. Még árulkodóbb azonban az, hogy szerepel az összeállításban a Dunántúl Termékenység Egyesülés. A cégnyilvántartásban ilyen nincs, az interneten is csak mintegy 2800 találatot kapunk a kifejezésre. Ezeket átnézve kiderül: a szóösszetétel valójában egyetlen helyen szerepel, abban az interneten 2009 eleje óta terjedő listában, ami Gyurcsány üzleti érdekeltségeit hivatott összegyűjteni. A találatokból az is látszik: ez az összeállítás került bele – néhány kihagyott céget nem számítva szinte változatlan tartalommal – az MNV-levélbe, láthatóan minden kiegészítő adatgyűjtés nélkül, egyszerű kopipészttel.
Egyértelmű üzenet?
Aligha érthető félre a lista üzenete, fogalmazott egy állami intézménynél dolgozó forrásunk, aki szerint egyszerűen senki nem mer majd mégoly indokolt esetben sem a listán szereplő cégekkel szerződni. (Információink szerint egyébként több olyan cég is van a listán, amely kapott állami megrendelést a kormányváltás óta is.) A hatást mutatja: több forrásunk szerint egyes helyeken - inkább pletykaként - egyenesen az terjed, hogy a listához informálisan, de direkt utasításként “csatolták is fentről", hogy a felsorolt cégek tiltólistán vannak, sőt, meg kell vizsgálni az esetleges érvényes szerződéseik felbontásának lehetőségét. A listán szereplő egyik cég egyik vezetője szerint az hagyján, hogy az állami szektorból aligha kapnak megrendelést a jövőben, a kérdés az, hogy a kormányzati üzenet mennyire megy át privátszférába, lesznek-e olyanok, akik jobb a békesség alapon inkább kerülik a listázottakkal való kapcsolatot.
Tájékozódni kell
Egyszerűen tájékozódni akarok, nem értem, miért lehetne ezzel bármi probléma - mondta megkeresésünkre Papcsák Ferenc. A kormánybiztos szerint döntően a sajtóban megjelent ügyek alapján állították össze a listát, és a cél egyszerűen az, hogy megnézzék, ezek a cégek az “állami szervezetrendszerben hogyan, miként mutatkoztak meg". A listát ezért megkapták a minisztériumok is. A listára kerülés, illetve az arról való lemaradás kritériumait firtató kérdésünkre a kormánybiztos azt mondta, egy előzetes tájékozódás zajlik, lehetnek még más cégek is, amelyekről később adatokat kérnek.
Az előzetes tájékozódás a magyarázat arra is, hogy kérdések lényegében kimerülnek az üvegzseb program keretében közzéteendő adatokban, majd később dőlhet el, milyen ügyekben kell további, tényleges vizsgálatot indítani. A vizsgálatokat én egyébként is csak koordinálom, a tényleges vizsgálatok az illetékes minisztériumokban folynak, azok eredményéről is őket érdemes kérdezni - mondta a kormánybiztos.
Papcsák szerint nem kell attól tartani, hogy az államigazgatásban bárki is úgy értelmezné, hogy a listán szereplő cégekkel jobb nem szerződni a jövőben, és szó sincs arról, hogy informális utasítást adtak volna a meglevő szerződések felbonthatóságának vizsgálatára. Az pedig, hogy a közbeszerzéseken résztvevő cégeknek el kell viselniük egyfajta nyilvánosságot, az állami megrendelések velejárója.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Cafe csoport",
"Political Capital Kft.",
"Első Magyar Timföldipari Kft.",
"Hír-Rádió Kft.",
"Köztársasági Őrezred",
"Dunántúl Termékenység Egyesülés",
"Ger-Com Kft.",
"GPS Vagyonkezelő Kft.",
"Force Motrice Zrt."
] |
Gyurcsány Ferenc felelőssége is megáll a Sukoró-ügyben, a volt szocialista miniszterelnöknek a tervezett telekcsere és a kaszinóberuházás tekintetében egyértelmű a politikai felelőssége, de szerintem Gyurcsánynak jogi felelőssége is van – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón a parlamentben.
A tárcavezető szerint komoly eredmény a Kúria mai jogerős ítélete, amely letöltendő börtönbüntetést szabott ki Tátrai Miklósra és Császy Zsoltra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két korábbi vezetőjére.
“Nehéz megítélni, hogy Tátrai Miklós esetében a 3 év letöltendő és Császy Zsolt esetében a 2 és fél év letöltendő arányos ítélet-e, de a Kúria mai ítélete komoly eredmény. Egyelőre csak két embert ítéltek el, szerintem Gyurcsány Ferenc is felelős, jogi értelemben is. Gyurcsány konkrétan részt vett a Sukoró-ügy intézésében, ő vezette például a tárgyalódelegációt. A mai ítéletből is kiderült, ha hatalmon vannak, hogyan bánnak a szocialisták a közvagyonnal" – szögezte le Lázár János.
Ismert, az ítélet mellett portálunk ma azt is megírta, hogy Gyurcsány Ferenc ismét megfenyegette a Sukoró-ügyben eljáró ügyészeket és bírákat. A Kúria csütörtöki ítélethirdetése után a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy nem a jogerősen elítélt vádlottak, hanem "a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök". Párttársa, Varju László mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró “fideszes" ügyészek, a csütörtöki ítéletet meghozó bíró és tanácsa “addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják".
A PestiSrácok.hu azt a kérdést is nekiszegezte Lázár Jánosnak, hogy mit üzen azoknak a román történészeknek, akik revíziós vádakkal illették a Miniszterelnökség vezetőjét amiatt, mert a Nemzeti Összetartozás Napján Szarvason Lázár erkölcsi jóvátételt sürgetett a magyarságnak Trianon miatt és nyomatékosította, a magyar nemzet áldozata Trianonnak és nem előidézője. Mindezen felháborodtak egyes román történészek, akik lejárató cikket is írtak Magyarországról, úgy fogalmaztak, hogy Lázár veszélyezteti a térség stabilitását, a román államfő pedig soha nem kérhet bocsánatot a magyaroktól, mert egy napig sem maradhatna hivatalában.
“Nem üzennék a román történészeknek, inkább csak azt mondom, hogy nem lehet olyan nagy a térség stabilitása, ha azt meg lehet rengetni Hódmezővásárhelyről. A következő három év jó alkalom arra, hogy Trianonról beszélgessünk románokkal, szerbekkel, szlovákokkal és másokkal. Nem jó az az Európa, amelyben az egyik államnak gyásznapja másoknak ünnepnap. Áder János köztársasági elnök Újvidéken bocsánatot kért a szerbektől a második világháborúban elkövetett erőszakért, tőlünk ugyanakkor nem kértek bocsánatot a szomszédos államok vezetői. Itt az ideje, hogy ezt megtegyék Trianon haszonélvezői" – egyértelműsítette Lázár János.
Módosítják a civiltörvényt
A kormány elfogadja a Velence Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében – mondta Lázár János a Kormányinfón. A tárcavezető ismertette, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai szempontú felvetéseit elutasították. Lázár János hangsúlyozta, a Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a civiltörvény módosításának legitimitását, vagyis a parlamentnek legitim célja rendet tenni ebben a kérdésben, továbbá helyes a különböző szervezetek külföldi finanszírozásának megismerhetősége.
Brüsszelbe mennek a 3-as metró miatt
A kormány minden segítséget megad a 3-as metró felújításának elkezdéséhez, és támogatja Tarlós István főpolgármester megvalósítási tervét – jelentette be Lázár. Megerősítette, Tarlós István és a kormány arról állapodott meg szerdán, hogy egy közös tárgyalódelegációt küldenek Brüsszelbe azért, hogy megszerezzék az Európai Bizottság jóváhagyását az eredeti beruházási összegnek számító 137,5 milliárd forinton felüli kiadásokra. Ismertette, Brüsszel egyelőre nem adott írásos jóváhagyást a beruházás eredeti költségeire sem. Megjegyezte továbbá, hogy a kormány “normális hangvételű" beszélgetést folytatott Tarlós Istvánnal, a találkozón pedig több más fővárosi ügy is szóba került.
Többet érdemelnek a panelben élők
A panellakások ügyéről és az ezzel kapcsolatos kormányzati tervekről is beszélt Lázár a Kormányinfón. Előrebocsátotta, a kabinet célja az emberek életminőségének javítása. “Az elmúlt 15 évben 72 ezer panellakás felújítására került sor, ez a panelek mintegy 11-12 százaléka. A sokemeletesek 80-90 százalékát még nem tudta felújítani Magyarország. Segítségre szorulnak azok, akik panelban élnek. A kormány egyeztetést kezdeményez az ügyben, az építésztársadalommal is tárgyalunk majd és a lakókkal is közös nevezőre kell jutni. Ezek után Hódmezővásárhelyen, az én városomban mintaprogramot indítunk. Pontosan fel fogjuk mérni a házak technológiai állapotát, épületgépészetét. Mérlegre kell tenni a lehetőségeket. 3-4 megoldás is asztalon van, ebben van olyan, amit Németországban már megvalósítottak, ez az épületek visszabontása" – sorolta Lázár.
Dolgozik a gazdaság
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jó esély van arra, hogy az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a 2018-as költségvetési javaslatot. Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az 1990 és 2014 közötti időszakhoz képest már nem a költségvetési vita uralja a közbeszédet, ma a gazdaság teljesítménye nem képezi politikai, parlamenti viták tárgyát. Ez alapvetően nem a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók összefogásának eredménye – tette hozzá. Hangsúlyozta, három dolgot tűztek ki célul: a munkavállalók, a családok támogatását és a biztonság garantálását.
A kormány arra számít, hogy az illegális bevándorlás ügyében a következő fél évben felerősödik a vita a tagállami és európai uniós határkörökről – közölte Lázár János.
Soros György magyar származású amerikai üzletember azt javasolja, hogy a kérdésben az Európai Unió döntsön. Tehát ne az adott tagállam mondja meg, hogy ki éljen a területén, hanem ezt egy központi brüsszeli hivatal döntse el – mondta Lázár. Magyarország szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt – jelentette ki.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
|
[
"Kúria",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Velencei Bizottság",
"Velence Bizottság",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Budai Gyula hozzátette: amennyiben a kért értékesítési moratóriumot a kabinet nem hirdeti meg, a Magosz nem vesz részt a további tárgyalásokon. Az igazgató, aki a Fidesz nagykállói választókerületi elnöke, megjegyezte azt is, hogy az ellenzéki párt szintén távol marad az egyeztetésektől, ha a további földeladást nem függesztik fel. A sajtótájékoztatón részt vett Simon Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki nem reagált a párttal kapcsolatos kijelentésre, azt nem erősítette vagy cáfolta meg.
A Magosz vezetője a moratórium szükségességét azzal magyarázta, hogy "mutyizás folyik" az állami földek eladásánál, s ennek alátámasztására a Szendrői Állami Gazdaság területének értékesítését hozta fel. Azt állította, hogy két sikertelen eladás után "célirányosan írták ki a pályázatot, egy befektetői körnek kedvezve". Elmondta: a Borsod megyében lévő 4913 hektáros területre a nyírbátori Kelet-Grain Kft. és 23 magánszemély konzorciuma pályázott. Újságírói kérdésre válaszolva Budai Gyula elismerte, hogy a kft. gazdasági társaságként a jelenlegi törvények alapján nem lehet vevő, de – szerinte – "éppen ezért próbálkoznak konzorciumba tömörülve magánszemélyként".
Strómanoknak nevezte a pályázó magánszemélyeket, akik másoknak vásárolnak, s hozzáfűzte: "nincs olyan gazdálkodó, aki képes lenne a 600 milliós vételárat kifizetni, még banki hitellel sem".
A szövetségi igazgató a Magyar Nemzetben a szendrői földeladással kapcsolatban megjelent írásra hivatkozott, s azt mondta, "követelik Veres János pénzügyminisztertől, hogy adjon tájékoztatást arról, miért csökkentették 1,2 milliárdról 600 millióra a szendrői földek árát, személy szerint van-e köze a nyírbátori kft.-hez, s hozzák nyilvánosságra, ki az a 23 magánszemély, aki pályázott". Mint mondta, a Magosz számára elfogadhatatlan, hogy miközben tárgyalnak a földtörvényről, változatlanul tart az állami területek eladása.
(MTI)
|
[
"Szendrői Állami Gazdaság",
"Kelet-Grain Kft."
] |
[] |
A miniszterelnök volt biztonságpolitikai főtanácsadójához került a cég, amely többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is értékesíti.
A Tombor András üzletember, Orbán Viktor volt tanácsadója által alapított Visus Invest Kft. vásárolta fel a piacvezető tévés sales house-t, az Atmedia Kft.-t. A Visus azt ígérte: pénzügyi befektetőként lesznek jelen, nem terveznek szervezeti és üzletpolitikai változást a cégnél.
Az Atmedia értékesíti többek közt az állami tévé és a TV2 reklámidejét is. Nettó árbevétele 2014-ben 7,6 milliárd, 2015-ben már 9,2 milliárd forint volt. Alapítója, Tombor András az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, majd a 2000-es évek közepén a Multireklám vezérigazgatójaként dolgozott. 2012-től idén nyárig a Grand Tokaj élén állt, ügydöntő felügyelőbizottsági elnökként. Azóta a médiában többször is Habony Árpád hitelezőjeként emlegették.
Tombor most azt mondta: "Mint azt korábban is említettem, amennyiben kedvező lehetőséget látok, visszatérek a magyar médiapiacra, ugyanis az elmúlt évek tendenciái alapján jelentős fejlődési potenciál látszik benne. Az akvizícióra hosszú távú pénzügyi befektetésként tekintek. Az Atmedia jelenlegi menedzsmentje minden támogatást megkap a munkája folytatásához. A cég operatív működésébe nem kívánok beleszólni, mert a lehető legjobb csapat irányítja a céget, amely piaci áttörést ért el 2016-ban."
Az Atmediát 1998-ban, Lengyelországban alapították meg. A régiós terjeszkedés egy évtized múlva indult a cseh, majd 2009 végén a magyar leányvállalatokkal. Az elmúlt hat év alatt Magyarországon piacvezető kereskedőházzá vált. Az cég várhatóan idén zárja eddigi legsikeresebb üzleti évét.
|
[
"TV2"
] |
[
"Visus Invest Kft.",
"Grand Tokaj",
"Atmedia Kft."
] |
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn tette közzé, kiket kért fel Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter az alapítvány kuratóriumába. A testület elnöke Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lesz, a tagok között pedig szerepel az agrárminiszter Nagy István, illetve Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is. Bekerült még Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja, valamint Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Az ITM közleménye szerint az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése. "A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is" – írták.
A modellváltáshoz fűződő elvárás az ITM szerint, hogy a megújult egyetem 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb agrárfókuszú egyeteme közé.
|
[
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Szent István Egyetem"
] |
[
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"Nemzeti Ménesbirtok"
] |
Idén nyáron egy olyan céget olvasztott birodalmába Mészáros Lőrinc, ami tavaly önállóan és leányvállalataival is befutott egy 75 milliárd forint összeértékű keretmegbízáson. A felcsúti nagyvállakozó tőzsdei cégei tehát biztosra mentek, meg is érkezett az első, százmilliós megbízás.
Tavaly júliusban gigantikus, összesen 75 milliárd forintos, kétrészes keretszerződésre írt ki pályázatot a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A szerverek és tárolók, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére vonatkozó, három évre szóló megállapodás egy kisebb, 15 milliárdos és egy nagyobb, 60 milliárdos keretszerződést foglalt magába. 2017 novemberben derült ki, kik lehetnek a KEF udvari beszállítói. A 75 milliárdos munkát 12 konzorcium nyerte el, a befutók között szép számmal bukkantak fel azok a cégek is (vagy leányvállalataik), amelyeket a Microsoft két lábbal rúgott ki korrupciógyanús ügyek miatt. Ilyen háttérrel diadalmaskodott a Humansoft, illetve anyacége, a 4iG Nyrt. is.
A 4iG Nyrt. idén júniusban lett Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó érdekeltsége tőzsdei cégein keresztül. A legújabb nyereménye egy 204,3 millió forint + áfa értékű darab, a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint (pdf-ben itt találja) a 4iG Nyrt., a RacioNet Zrt., a Serco Kft, az Atos Magyarország Kft. és a WSH Kft. alkotta konzorcium, a kisebb, 15 milliárdos keretszerződés részeként ennyiért szállíthat számítsátechnikai eszközöket a Belügyminisztériumnak. A projektre az Európai Unió adott pénzt.
A 4iG Zrt. mellett a RacioNet Zrt. is érintett volt a már említett Microsoft-botrányban, a WSH pedig 2016 óta rajta van az Országgyűlés kifizetési listáján. A Parlament honlapja szerint a “törvényalkotás parlex rendszerének megvalósítása" jogcímén az utóbbi két évben összesen több, mint 127,5 millió forintot számláztak.
Kijöttek a napra
A 4iG-t már 2015-ben Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátjának közelében emlegették, ekkor azonban még nem volt egyértelmű bizonyíték a jelenlétére. Közvetetten viszont a 4iG-re vetült a NER árnyéka, amikor a Mészáros Lőrinccel közösen üzletelő Szijj László 2015 végén bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy megvenné a Tief-Terra Kft.-t, ez a cég pedig akkoriban részvénycsomagot birtokolt a 4iG-ben.
Idén terítette ki lapjait a felcsúti nagyvállalkozó, amikor a GVH június végén engedélyezte, hogy Mészáros tőzsdei érdekeltségei közvetlen irányítást szerezzenek a 4iG Nyrt.-ben, így annak leányvállalataiban, a Humansoft Kft.-ben és az Axis Rendszerház Kft-ben is. A cég néhány héttel később, augusztus 14-én 1,6 milliárd forintos megrendelést kapott az E.On-tól.
A 4iG környékén felbukkant Tiborcz István, a miniszterelnök vejének köre is, erről itt írtunk bővebben:
Ami nem jó a Microsoftnak, az jó Mészáros Lőrincnek Bár a Microsoft bolhás kutyaként rázta le magáról a 4iG leányvállalatát, Mészáros meglátta a cégcsoportban a fantáziát. Naná, hogy máris keresett vele. Az igazgatótanácsba egy Tiborcz-közeliként emlegetett potentát is bekerült.
Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd
|
[
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Humansoft",
"RacioNet Zrt.",
"4iG Nyrt."
] |
[
"Serco Kft",
"Tief-Terra Kft.",
"Búzakalász 66 Felcsút Kft.",
"Axis Rendszerház Kft-ben",
"Európai Unió",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"WSH Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Atos Magyarország Kft."
] |
A Simicska-érdekeltségek sem maradhatnak titokban az MVM reklámszerződései közül – írja Facebook-oldalán Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Szél a Magyar Villamos Művek ellen közérdekű adat kiadása érdekében indított pert, amelyben Schiffer András, az LMP társelnöke képviselte. Az MVM adott ki adatokat, de közülük éppen a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Isterrel kapcsolatos adatok maradtak ki. A csütörtöki döntés értelmében ezeket kell kiadnia az MVM-nek. Az nem derül ki a bejegyzésből, hogy jogerős-e a döntés.
|
[
"Magyar Villamos Művek",
"Hung-Ister"
] |
[] |
Karsai József rosszul lett az MSZP vasárnapi frakcióülésén. "Elég határozott álláspontot képviseltem. Rosszul lettem, mellkastájéki szorítást éreztem, de miután leültem, jobban lettem" - mondta a battonyai szocialista képviselő az Indexnek.
Azt nem aklarta kifejteni, hogy mivel hergelte fel ennyire magát. Úgy tudjuk azonban, hogy azt szorgalmazta, meg kell vizsgálni, hogyan lavírozta magát ilyen helyzetbe a szocialista párt, és ki ezért a felelős. Karsai - információink szerint - indulatosan követelte az SZDSZ elszámoltatását az autópály-építésekkel, a Sulinet programmal és a digitális táblák beszerzésével kapcsolatban.
Karsai József tavaly októberben is rosszul lett a szocialisták frakcióülésén. Akkor azon akadt ki, hogy a kormányfő be akarta vezetni a főállású képviselőséget, azaz a parlamenti képviselők nem lehettek volna polgármesterek vagy önkormányzati képviselők. Ez a javaslat azonban azóta sem kapta meg a szükséges többséget.
|
[
"SZDSZ"
] |
[] |
A Fidesz szerint a magyar kabinet nemcsak az osztrák államot, hanem az MSZP-t is támogatja a kormányzati benzintender eredményével. Azért gondolják így, mert kiderült, hogy Laboda Gábor szocialista országgyűlési képviselő cége a pályázaton nyertes OMV-s benzinkutakat üzemeltet.Kontrát Károly, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes tagja úgy tudja, hogy két érintett benzinkútról van szó, az M5-ös autópálya inárcsi pihenőjénél.A fideszes politikus már kedden elmondta, hogy pártja péntekre kezdeményezte, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli ülést hívjon össze a benzintender ügyében.Szollár Domokos kormányszóvivő december 30-án jelentette be, hogy az OMV nyerte a kormányzati szervek egységes tankolására kiírt tendert, mivel az osztrák olajipari társaság minden üzemanyag-kategóriában 2-3 forinttal nagyobb kedvezményt ajánlott a Molnál. Ezután indult útnak a botrány, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a rendőrség, a rendvédelmi szervek, valamint a szolgálatok csak nemzetbiztonsági védelem alatt álló szolgáltatótól vásárolhatnak üzemanyagot. Magyarországon pedig egy ilyen cég van, a Mol.Később kiderült, hogy a rendvédelmi szervek továbbra is a Molnál tankolnak majd, de bizonyos intézmények, például önkormányzatok, egyetemek, iskolák az OMV-hez térnek át.
|
[
"MSZP",
"OMV"
] |
[] |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a mai napon meghozott, első fokú, nem jogerős ítéletében közérdekű adatok kiadására kötelezte az alperes Centrum Parkoló Rendszer Kft.-t.
A Lehet Más a Politika Közérdekű Adatigénylő Irodája felperes azt kérte, hogy az alperes közölje a 2007., 2008., 2009. és 2010. évekre vonatkozóan a Centrum Parkoló Rendszer Kft. nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, tanácsadásra, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására valamint koncesszióba adására megkötött szerződéseit, azok megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időtartamú szerződés esetén annak időbeli hatályát.
A Centrum a kereset elutasítását kérte, azzal, hogy a kérelem nem elég pontos, illetve az LMP Kandi által kért adatok ilyen feldolgozása számára aránytalan munkateherrel járna.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy a Pálvölgyi Miklós ügyvéd által képviselt felperes az államháztartási törvény és az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján amúgy is közzéteendő adatokat kért, az adatkérés ezért nem is lehetett pontatlan, az adatok összegyűjtési nehézsége pedig szintén értelmezhetetlen, hiszen ezen adatoknak a jogszabályok alapján a Centrum rendelkezésére kell állnia, ennél fogva az adatok kiadására kötelezte az alperest.
A mostani per előzménye, hogy Hanzély Ákos korábban – 2008-ban – a Lát-Kép egyesület égisze alatt már perelte a Centrumot, mert közérdekű adatkérése ellenére nem adták ki a szerződéseik listáját. A bíróság akkor is megállapította, hogy a Centrum Parkoló Rendszer Kft közfeladatot lát el, így teljesítenie kell a közérdekű adatkéréseket, ám az akkori adatkérést túlságosan általánosnak találta, és elfogadta a CPR védekezését, hogy nem érti a kérdést.
|
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft",
"Lehet Más a Politika Közérdekű Adatigénylő Irodája",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Lát-Kép egyesület",
"LMP Kandi"
] |
Léphet majd az európai csalás elleni hivatal (OLAF) az úgynevezett dél-dunántúli pályázati ügyekben. Mint azt korábban már lapunkban megírtuk, Naszvadi Balázs dombóvári Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselő fordult az OLAF-hoz, mert aggályosnak tartott egyes pályázati önerő-igazolásokat.
A városatya korábban lapunknak beszámolt arról, hogy dombóvári közpénzekkel "igazoltak" önerőt uniós és hazai pályázatokhoz egyes dél-dunántúli cégek.
Naszvadi mostani lépéséről tájékoztatta Lóránt Zoltánt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatóját. "Tájékoztatom önt, hogy ma (2007. 10. 29.) bejelentést tettem az OLAF-hoz a korábban már általam jelzett ügyekben. Véleményem szerint a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. két Nemzeti fejlesztési terv I. részében megjelenő EU-s pályázat esetén Dombóvár önkormányzatának közpénzével (26 millió és 45 millió forint) igazolta le a pályázat benyújtásához szükséges saját erőt" – olvasható többek közt az ÁSZ fórumán.
Borsodi Attila
(Részletek a Magyar Nemzet december 22-i számában)
|
[
"Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht."
] |
[
"Állami Számvevőszék"
] |
A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként.
A Flamenco átadása már zajlik, az új funkciónak megfelelő átalakításokat az MCC fogja a saját igényei szerint elvégezni. Az ingatlan bérbeadásával az üzemeltetés sem marad a Danubiusnál.
Az MCC egy tehetséggondozó intézmény, amely a Kárpát-medencében nyújt oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. Alapítója Tombor Balázs és Tombor András. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadója volt, és arról is ismert, hogy Habony Árpád korábban azt állította az adóhatóságnak, hogy Andy Vajna és Tombor kölcsöneiből él. 2020 végén a kormány százmilliárdos vagyont juttatott az MCC alapítványa számára.
Az MCC, pontosabban az azt működtető Tihany Alapítvány tavaly tavasszal egy törvény értelmében óriási vagyonhoz jutott, a kormányoldal a Richer- és Mol-részvények 10 százalékát adta az alapítványnak. A csomag értéke úgy 300 milliárd forint körüli, az éves hozam 7–8 milliárd forint körül mozog.
Ezt a juttatást fejelte meg ősszel a kormányzati többség azzal, hogy egyrészt vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi – a révfülöpi kikötőhöz tartozó ingatlanokat takarja –, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt kapott az alapítvány.
Mindezekre tett rá egy lapáttal a kormány karácsony előtt nem sokkal, amikor csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak, a szakkollégiumot működtető szervezet 35 helyen akar képzéseket indítani a pénzből tízezer diáknak.
Közben az MCC 25 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Libri-Bookline csoportban.
A szervezet budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt található, és a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához, állaguk nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot. A bontási munkálatok és az építkezés idejére az épületbérlés mellett döntöttek, aminek kiválasztásában lényeges szempont volt, hogy az MCC jelenlegi központjához közel találjanak alkalmas ingatlant.
|
[
"Mathias Corvinus Collegium",
"Danubius Hotels"
] |
[
"Hotel Flamenco",
"Tihany Alapítvány",
"Libri-Bookline csoport"
] |
Áttekintené a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklusban kötött szerződéseit az ellenzéki LMP.
Az LMP egy olyan bizottság felállítását kezdeményezi, amelyik azt vizsgálná, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklusban az NFÜ milyen tisztázatlan vagy offshore tulajdonosi hátterű cégekkel kötött szerződést – jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.
A képviselő utalt arra a sajtóhírre, amely szerint az ügynökség egyik, szélessávú körzethálózati fejlesztések címén kiírt pályázatán a húszmilliárdos összegből 12,5 milliárd forintot öt olyan cég nyert el, amelyeket ugyanazon a napon hoztak létre, jegyzett tőkéjük megegyezik, a székhelyük címe azonos, továbbá - a lap szerint - átfedéseket mutat a vállalkozások tulajdonosi körének összetétele is. Két cégben közvetve érdekelt egy olyan zrt. is, amelyiknek a felügyelőbizottságában benne van Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő - írták.
Vágó Gábor a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy az alaptörvény is tiltja a tisztázatlan jogi és tulajdonosi hátterű cégek közpénzhez jutását. Az LMP úgy változtatna a jogszabályon, hogy ez a tilalom terjedjen ki az uniós forrásokra is – mondta. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának tagja szerint az ügy rámutat a Magyarországon tapasztalható "mutyivalóságra". Miközben a Fidesz és az MSZP egymásra mutogat, "offshore-lovagoznak keresztbe", a régi gazdasági elit tagjai folyamatosan offshore vállalkozásokon keresztül viszik ki a pénzt az országból – jelentette ki.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[] |
Megérkeztek az auditorok a kesmás médiacégekhez, vagyis azokhoz a vállalatokhoz, amelyeket a korábbi tulajdonosaik varázsszóra felajánlottak a Közép Európai Sajtó és Média Alapítványnak, derül ki a Népszavából.
A napilap szombati híre szerint a héten már több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát. A lapnak nyilatkozott egy kesmás országos médium munkatársa, aki azt mondta, hogy az átvilágítók egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de az illető szerint biztosan sorra kerül majd a többi részleg is.
A Népszava úgy tudja, hasonló átvilágítás kezdődött más szerkesztőségeknél is, ami a lap szerint arra utal, hogy megkezdődött a gyakorlatban a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése.
Hatékonyságnövelés
A lap felidézte: az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
– Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak – monda az egyik érintett a napilapnak.
A tartalmat is jobban összehangolná a KESMA
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. A Népszava arról is ír, hogy az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy "tartalomfelelőst" is kineveznek majd. Arról pedig egy korábban, a Magyar Hangon és a 24.hu-n már kiszivárgott levél alapján lehet tudni, hogy az Echo TV és a HírTV műsorait a két tévé közösen készíti.
A TV2 sorsa még kérdéses
A lapnak névtelenül nyilatkozott egy tévés vezető is, aki azt mondta, hogy a TV2 sorsa még kérdéses, hiába volt rendkívüli közgyűlés, ahol Mészáros Lőrinc emberei vették át az irányítást. Úgy gondolja, logikus lenne, hogy ez a cég is a KESMA részévé váljon.
Másrészt a Népszava forrása szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy már csak azért sem született döntés a TV2 jövőjét illetően.
Nyomda, sales house, lapterjesztő, tévék, rádiók, portálok
A fideszes médiaalapítványhoz 476 médiatermék került tavaly, de van nyomdájuk, sales house-uk és lapterjesztőcégük is.
A KESMA alá tartozik az Echo TV-n kívül például a Magyar Idők, a Karc FM, az Origót, az Ozone és a Life Network tévécsatornát működtető New Wave Media Group, az Evomedia reklámértékesítő ház, a Mediaworks kiadót is működtető Opus Press, a Lapcom Zrt., a Juhász Kft., az Inform Média, a Szuperinfó, a MediaLOG Zrt, a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kft., a Printimus Kft., a Mezőgazda kiadó, de például a Part FM médiaszolglátatója, az Echo Penisola Kft., a Gong Rádió Kft, .a Gong FM médiaszolgáltatója (81.7%), a HírTV Zrt., a Retro rádiót működtető Hold Reklám Kft., a HUNG-ISTER Zrt.film-, video-, televízióműsor-gyártó, a Figyelőt kiadó K4A Lapkiadó Kft., a Mandiner Press, a mandiner.hu kiadója, a Modern Media Group Zrt.,a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu, a 888.hu kiadója, a NAPFÉNYMÉDIA és MARKETING Kft., a Déli Szó továbbá a szegedma.hu internetes hírportál kiadója, a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója is.
A fideszes médiaalapítványnál egyébként a napokban több személyi változás is volt, többek között lemondott a kuratóriumi elnök, Varga István, aki keményen bírálta a lapok minőségét, de néhány egyéb botrány más személyi áldozatokkal is járt.
A Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejötte ellen egyébként néhány hete a Szabad Pécs és a TASZ pert indított. Szerintük jogilag aggályos a több száz médiatermék megszerzése.
Kiemelt kép: Ladányi András, Media1
|
[
"TV2",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány"
] |
[
"Gong FM",
"Szabad Pécs",
"HírTV Zrt.",
"New Wave Media Group",
"Magyar Idők",
"Opus Press",
"Modern Media Group Zrt.,a",
"Déli Szó",
"Karc FM",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Inform Média",
"Hold Reklám Kft.",
"NAPFÉNYMÉDIA és MARKETING Kft.",
"Echo TV",
"Mandiner Press",
"Maraton Lapcsoport-Multivízió Kft.",
"Retro rádió",
"HUNG-ISTER Zrt.film-",
"MediaLOG Zrt",
"Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"Part FM",
"Life Network",
"Mezőgazda kiadó",
"Lapcom Zrt.",
"Juhász Kft.",
"Ripost Média Kft.",
"Gong Rádió Kft",
"Echo Penisola Kft.",
"Printimus Kft."
] |
Milliárdok a HM-cégek vezetőinek
Évente csaknem 700 millió forintot költenek el a Honvédelmi Minisztérium (HM) cégeinek vezetői fizetésére. Legalábbis ez derül ki azokból az információkból, amelyeket a kormány rendelkezése alapján közzétettek az állami társaságok honlapján. A nyilvánosságra hozott adatok persze nem a teljes valóságot mutatják, hiszen a HM-cégek felső vezetőinél a bruttó alapbérek mellett általánosak lehetnek a nagy összegű prémiumok, amelyek a legtöbb esetben a tizenkét havi bér ötven százalékát teszik ki, de akár az éves fizetés szintjét is elérhetik. A prémium egyes esetekben személyenként több mint tízmillió forint is lehet. Nem lehetnek ritkák ezeknél a vállalatoknál a vaskos végkielégítések sem, van például olyan "divízióvezető", aki a fizetésének tízszeresét vehetné fel, ha önhibáján kívül kellene távoznia a cégtől.
A cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[] |
A jegybank szerint sérültek a bennfentes információ kezeléséhez kötődő szabályok, a bírság 5 millió forint. A Telekomot is letorkollták.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5 millió forintra bírságolta a 4iG Nyrt.-t a bennfentesek jegyzékének jogsértő összeállítása miatt. Ezzel együtt a kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére kötelezték, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt intézkedett az MNB – közölték.
Az MNB a kibocsátókkal kapcsolatos folyamatos felügyelése során több körben adatokat kért be a 4iG Nyrt.-től (4iG) és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-től (MTelekom), az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán, a döntéssel kapcsolatos bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.
A jegybank mindezek alapján megállapította, hogy a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.
Az MNB ezért felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, és a jövőben is feleljen meg ennek a kötelezettségnek.
A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.
Az MNB a Telekom esetében azt állapította meg, hogy a kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, valóban fennálltak-e a késleltetés feltételei. A Telekom ezzel megsértette a MAR rendelkezéseit – írták.
Rogán környezetében előre tudhattak a 4iG gigaüzletének elúszásáról Bennfentes kereskedelmet orront, s emiatt hatósági bejelentést készül tenni a Magyar Nemzeti Banknál a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete a 4iG részvényeinek kereskedelme miatt. November 28-án ugyanis a cég papírjai még 922 forintos árfolyamon zártak, ám másnap már csak 860-on.
A jegybank arra kötelezte ezért a Magyar Telekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg, és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.
A bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak – írta a jegybank. Az észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák. A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.
A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére.
Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.
A bennfentes információk késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges a jegybank közleménye szerint. A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.
|
[
"Magyar Telekom Nyrt.",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"4iG Nyrt."
] |
[
"Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Telekom Távközlési Nyrt."
] |
Milliárdokra perlik a milliárdost
Kártérítési eljárás indul a bíróságon Kapolyi László volt MSZP-s honatya ellen
Különleges polgári per tárgyalását kezdi meg a hét közepén a Fővárosi Bíróság. Az ítélkező fórumnak arról kell döntenie: köteles-e Kapolyi László szocialista kötődésű nagyvállalkozó csaknem tízmillió eurót, jelenlegi árfolyamon számolva 2,6 milliárd forintot átutalni a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) többségi tulajdonában álló egyik társaságnak.
A követelést egy 2008-as hitelügylet kapcsán támasztották Kapolyival szemben. Az előző ciklusban MSZP-s parlamenti képviselőként is tevékenykedő üzletember alaptalannak tartja az igényt. Az esetet nem csak a polgári bíróság vizsgálja: az ügy része az MVM-mel összefüggő büntetőeljárásnak is – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, melyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Tíz évvel a 2003-as paksi üzemzavar után a közvélemény és a parlament még mindig nem tudja, mekkora kár keletkezett az atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara során, és ki fizette a számlát. Most sem fogja megtudni, a kormány ugyanis üzleti titokra hivatkozva sem a kár mértékéről, sem a kárrendezés mikéntjéről nem hajlandó nyilatkozni.
Az üzemzavar abból keletkezett, hogy a fűtőelemek mosására szolgáló tartályban a fűtőelemkötegek túlhevültek, majd hideg víz ömlött rájuk, és ettől súlyosan megsérültek. 2003 nyarán az akkor ellenzékben lévő Fidesz közleményben rögzítette, mit gondol az üzemzavarról: "A közvélemény joggal tarthat igényt a teljes körű és objektív tájékoztatásra a kialakult helyzetről, valamint a szükséges, a kormány felelősségi körébe tartozó és általa tervezett intézkedésekről." Azt is szóvá tették, hogy a Paksi Atomerőművet akkoriban irányító Kocsis István felelősségét nem is vizsgálták, hol ott "az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója szerint az erőmű biztonságáért a Paksi Atomerőmű Rt. felel, amelynek egyszemélyes felelős vezetője a vezérigazgató".
Az üzemzavart okozó sérült fűtőelemek
A jelenlegi kormánypárt hatalmi pozícióban gyökeresen másképp vélekedik ugyanerről. A közelmúltban Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért képviselője írásbeli kérdésben faggatta Németh Lászlóné gazdasági minisztert az immáron tíz éve titkosan kezelt paksi károkról. Jávor szerint ideje lenne megtudni, pontosan mekkora volt a leállított reaktor kieső termeléséből, illetve a kárelhárítás költségeiből összeadódó számla (annak idején az ügyet körbejáró parlamenti vizsgálóbizottság jelentésében "több tízmilliárdos" kár szerepelt), ki fedezte a költségeket, ki viselte/viseli mindezért a felelősséget.
A miniszter az összes kárelemre, a felelősségre és a kártérítés valamennyi lényeges mozzanatára tételesen rákérdező képviselőnek a következőket válaszolta: "Az üzemzavar következtében keletkezett károkkal kapcsolatosan a Framatommal történt megállapodás megkötésekor, a jogszabályoknak megfelelően rögzítették a felek, hogy a kártérítés összege nem hozható nyilvánosságra, ugyanakkor az elmondható, hogy az eseménnyel kapcsolatos kártérítési és biztosítási összegek együttesen fedezték a helyreállítás költségét."
Németh Lászlóné válaszában utalt az Országos Atomenergia Hivatalnak az üzemzavar körülményeit elemző vizsgálati jelentésére (mint lehetséges információforrásra) is. A birtokunkban lévő dokumentum azonban – ahelyett, hogy válaszokat tartalmazna –inkább további kérdéseket vet fel. Erősen hiányolja például, hogy az atomerőmű saját belső vizsgálata a személyi felelősséggel nem foglalkozik. Jávor nem érte be ennyivel, és képviselőtársával, Szilágyi Lászlóval újabb kérdést intézett a gazdasági tárcához, immár azt tudakolva: mekkora az országot ért kár (ami semmiképpen sem lehet üzleti titok, hiszen az atomerőmű állami tulajdon), és mennyit fedezett abból a biztosítás?
Az érdemi tájékoztatást ezúttal Völlner Pál államtitkár mismásolta el. Válasza egyetlen tényt tartalmazott: az üzemzavar 15 hónapnyi üzemszünettel járt (ebből – tekintve, hogy az évente mintegy 180 milliárdos bevételű atomerőmű négy reaktorának egyikéről volt szó – kikövetkeztethető, hogy csak a leállás miatt mai áron közel 60 milliárdos kár keletkezett, és akkor még nem beszéltünk a kárelhárítás, illetve a meghibásodott kazetták elszállításának és elhelyezésének költségeiről). Völlner ugyanakkor leszögezte: a termeléskiesés gazdasági következményeit az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. viselte.
Az államtitkár ezek után megismételte: az erőmű, illetve a karbantartási munkálatokat végző (és e tevékenysége során üzemzavart okozó) Framatome között keletkezett károkkal kapcsolatosan létrejött megállapodás részletei üzleti titoknak számítanak, "az eseménnyel kapcsolatos kártérítési és biztosítási összegek ugyanakkor együttesen fedezték a helyreállítási projekt, beleértve a lokalizáció és a visszaindítás költségeit". Ezután, önmagának is ellentmondva, hozzátette: "A sérült, biztonságosan betokozott kazetták kezelésével kapcsolatos költségeket az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. külön állami tehervállalás nélkül, saját forrásból fedezi." Korabeli sajtóhírek alapján a biztosító az üzemzavar kapcsán mindössze 1,3 milliárd forintot fizetett, miközben szakértők szerint a teljes kár akkori áron is legalább 30 milliárd forint lehetett.
|
[
"Paksi Atomerőmű Rt."
] |
[
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Párbeszéd Magyarországért",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
Vádemelést javasol az uniós területalapú agrártámogatások miatt indított nyomozásában a NAV a Fővárosi Főügyészségnek – írja az Agrárszektor.hu. A NAV nyomozói összesen 84 gyanúsítottat hallgattak ki, akik csaknem 23 ezer hektárra több mint 1,5 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatási kérelmet nyújtottak be.
A gyanúsítottak ellen
különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás kísérlete,
hivatali visszaélés,
befolyással üzérkedés,
közokirat-hamisítás
és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt emelhetnek vádat, miután a héten átadja az ügyet a NAV az ügyészségnek.
A visszaélési botrány még 2013-ban robbant ki, amikor kiderült, hogy többen is jogosulatlanul igyekeztek uniós területalapú agrártámogatásokhoz jutni, amihez a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) belülről is volt segítségük. Az ügyészség 2013. októberében az MVH egyik vezetője és három társa ellen rendelt el nyomozást, a gyanúsítottak száma azóta folyamatosan növekedett.
|
[
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség"
] |
1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a "zártkörű" ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához.
(K+F+I pillanatképek: No11)
Általában egy hajdani kollégám, Szalay-Marzsó László hangját hallom, mikor az "Ezésez Géza karrieje" szóba kerül: "Valóban ilyen olcsók lennénk?" Más korokban, más helyeken erre bizonyosan más válaszok születtek volna. Itt és most azt írhatom, hogy igen, ennyire olcsók vagyunk. A bérünk, a presztízsünk, a politikai megbecsültségünk még Esésez Géza átlátszóan menedzselt arasznyiságát is alulmúlja. Tettünk vagy tehetünk-e ez ellen? Bizonyára, ez a rész szól majd ilyesmiről, s arról is, hogy az eközben felhasznált eszközök néha megítélhetők. Ok és okozat – érdemes átgondolni. Sokszor van úgy, hogy a történelmi kor ismerete nélkül lehetetlen a megértés. Szándékosan választottam visszafogottabb műfajt, mint a hazai K+F anekdotázó bemutatása. Ugyanazon lehetne keserédesen nevetgélni és azt mondani, mint 2013. május 30.-án a televízióban Csepeli György, a hajdani államtitkár, aki ebben a minőségében működés-közeli tanácsokat adott. "Bizonyos szempontból rossz tanácsokat adtam." [...] "Messziről jött ember voltam ilyen szempontból." – összegezte korábbi önmagáról. Valóban különös látnom egy szociológus képét az NKTH 2006-os nanotechnológiai pályázathirdetésén. Ilyen a politika – vághatjuk rá – tesznek-vesznek benne ideiglenesen döntéshozói helyeken állomásozó messziről jöttek. E műsorban aztán Csepeli, mint szabadgondolkodó egyetemi tanár arról beszélt, hogy kétszáz év múlva Világköztársaság lesz és Magyarország sem lesz már.
Persze nyilatkozott ő e sorozat szempontjából figyelemreméltóan is: "A rendszerváltás húzta ki a szőnyeget a kádári középosztály alól, s mivel nem volt autonóm, képtelen volt regenerálódni. Egy része persze tovább él, jó példa erre a mai Magyar Tudományos Akadémia: tagjai anyagilag a felső középosztályhoz tartoznak, havi hatszázezret visznek haza, amiért semmit nem kell csinálniuk. És mivel nem függetlenek, féltik a pénzüket, s egyetlen szavuk sincs arra, hogy a politika az orruk előtt bombázza szét a teljes magyar felsőoktatást. Modern kádárizmus." Hajlok afelé, hogy ezen a területen, ha másként is fogalmaznék, nem lenne más az üzenetem.
Máris túl vagyunk egy szereplőn azok közül, aki a Tarnói Gizella-féle K+F könyvben megszólalt. Ez időszakban – 1996. augusztusától 1997. februárig – a Horn-kormány irányított. Mit is mondott Csepeli 1996 októberében: "Az innováció természeténél fogva káosz-jelenség, mely lidércnyomás minden hivatalnok szemében. Az »előrelátható, kiszámítható, ellenőrizhető« bűvöletében élő állami, szervezeti ésszerűség mereven szemben áll az innovációval, melynek lételeme az előreláthatatlanság, a kiszámítatlanság és az ellenőrizhetetlenség." Hogyan is lett ezzel a sok nézőpontból borotvaéles meglátással – ami korántsem a céltudatos innovációra jellemző, hanem a szemlélődő alapkutatásra – a 2002 és 2006 között (a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány alatt) az SzDSz-hez tartozó Informatikai és Hírközlési Minisztérium (Kovács Kálmán gépészmérnök a miniszter) politikai államtitkára, aki a KuTIT (2003-2009) mindkét formációjában "szellemi munícióval" láthatta el az NKTH-át. Az NKTH egyébként úgyszintén SzDSz-es tárcához, az Oktatási Minisztériumhoz tartozott (Magyar Bálint, egy további szociológus a miniszter). "A politika dolga a hatalom intézményeinek működtetése, a keretek biztosítása. Minél bénább a politikai elit, annál jobbak az innováció esélyei." – olvasom itt Csepelitől. Nos, ezzel a vezetőelvvel látta el a későbbi politikai feladatát? Bénának kellett maradnia?
Kivel is vitatkozik azonban 1996-ban Csepeli? Szentgyörgyi Zsuzsa, a Magyar Tudomány szerkesztőjének gondolatát vitatja az alábbi formában: "Nem értek egyet azzal, hogy az »új gondolatok« és »új és jól eladható termékek, eljárások, rendszerek« létrejöttét állami eszközökkel kell elősegíteni." Nos, a NAP-NANO pályázat 1,8 Mrd forintról szóló 2006-os eredményhirdetésén, nem éppen ezt tette az állam képviseletében és Boda Miklóssal (NKTH) egy asztalnál?
Viszont, ha már Szentgyörgyi Zsuzsa (villamosmérnök) szóba került rajta keresztül Latorcai Jánostól (gépészmérnök) is idézek: "...az egykori ipari miniszter kijelenti, hogy »az utolsók között vagyunk a világgazdasági versenyképességi rangsorban«, mert éppenséggel nem mindegy, hogy mégis hányan állnak mögöttünk...". Igaz, bár az alapállítást ez nem cáfolja és érdemben ki sem egészíti. Nem véletlenül ezt emelem ki, hiszen a MÚOSZ aranytollasa 2013-ban is aktív. Például azt olvashattam mostanában tőle, hogy pár szál rózsa árából levonható az a következtetést, hogy a magyar mezőgazdaság téves úton halad: "Marad a kérdés: hogyan éri meg ily távolságokról is ideszállítani romlandó árukat? És hogyan versenyzünk mi? Öt szállal kilenc ellenében?". Igaz, a cikk elején maga is elámul azon, hogy az Ecuadorban és Kenyában dolgozók bére milyen alacsony, de ekkor sem enged a megszokottságból. Ugye, ami jár, az jár – gondolja az érdekeit körömszakadtáig védő fogyasztó. Az ÉS vita lezárását 1997 márciusában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházában rendezték, de az előzetes várakozásokkal ellentétben a politikusi érdeklődés fölöttébb szerény volt. Szekeres Imre vegyészmérnök (MSzP) mellett az értékelő szerepében megjelent Szentgyörgyi és egyes szám első személyben azt mondta, hogy a számára nem volt öröm, ő nem akarta azt, hogy a kutatók panaszkodjanak. Nyilvánvaló a szereptévesztés, hiszen a szerteágazó K+F-et aligha képviselheti/irányíthatja az, aki szerint a kutatóknak riszálnia kellene a politikusok kegyeiért (ÉS, 1997. április 4), ha előbbre szeretnének jutni. Mindeközben éppen végnapjait élte a maradék ipari K+F, vele együtt a hazai ipar, de a miniszteriális irányítás is.
Térjünk vissza az OMFB rendszerváltás utáni állapotához, amelyet a nevezett kötetben Pungor Ernő kémikus (egykori elnök) ismertet. 1996 szeptemberében azt írja: "A magyar parlament 1990. december 30-án megalkotott törvénye szerint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kapta meg a teljes műszaki fejlesztési keretet." [...] "Ezt az állapotot váltotta fel a Horn-kormány intézkedése, mely egyrészt az OMFB teljes keretét az Ipari Minisztérium alá rendelte, másrész az OMFB-nél keletkezett pénzeket a jövőben az éves költségvetési keret szabályai szerint kívánta felhasználtatni.". [...] "...a vegyipar, a gyógyszeripar, a műszeripar, az informatika és a járműipar kiemelt támogatást kapott, amit meg is hálált." Ez utóbbi megjegyzés az OMFB Antall-kormány alatt kiosztott mintegy 10 Mrd forintos támogatására vonatkozott, amely Pungor cikkében (ÉS, 1996. szeptember 13) részleteiben is megtalálható.
Desifrírozom az utóbbi bekezdéseket, 1990-ben az Antall-kormány (1993-1994: Latorcai János ennek KDNP-és ipari és kereskedelmi minisztere volt) után, 1994-ben a Horn-kormány idején – sokat sejtetően – már négy ipari miniszter is dolgozott, amelyek közül 1996-ban az ipari és kereskedelmi miniszter Suchman Tamás jogászt váltotta 1997-ben Fazakas Szabolcs külkereskedő. Ő volt – úgy tűnik – az utolsó önálló ipari miniszter. Szekeres Imre az MSZP-képviselőcsoportjának vezetője volt akkortájt és a K+F ügyek érdekelték éppen. Rendszerváltáskori remények után az első súlyos csalódások kora. Pungor Ernő 22 jobbára csőd szélén álló ipari K+F helyről ír, amelyekben ekkor már csak 127 kutató dolgozott. (Máshol csak 21 intézetet sorol fel és a kutatólétszámmal kapcsolatban is erős kétségeim vannak.) Közülük egyetlen közelítette ekkor az említésre érdemes létszámot a maga 28 kutatójával, s ez a Villamosenergiaipari Kutatóintézet, ami 2011-ben dőlt be. Utolsóként a VITUKI Nonprofit Kft. felszámolásáról lehetett olvasni, ami után azt mondhatom, hogy a Pungor Ernő által 1996-ban említett 22 (valójában ebből kettő inkább mezőgazdasági érdekeltségű, bár az ott felsoroltak közül meg éppen kettő iparinak tűnik) ipari K+F helyből mára hat Kft/Zrt típusú fejlesztő társaság található meg (12. ábra). Hozzátehetem, hogy Latorcai szerint (idézi a kötetben Szentgyörgyi) 1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket egyébként a "zártkörű" ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához. Ipari és kereskedelmi minisztert utoljára a Horn-kormány idején találunk. Az első Orbán-kormányban (1998) az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból létrejött a Gazdasági Minisztérium. Az egykori Kohó- és Gépipari Minisztérium épületét éppen mostanában bontották.
12. ábra: 1996-os ipari K+F helyek mai státusza (kiindulási adatok Pungor Ernő után) Megjegyzés: a szaggatott vonallal körbevett intézetek jogutód nélkül szűntek meg; a különböző színek eltérő területeket jelölnek, közülük a zöldek mezőgazdasági érdekűek is.
Mire gondolhatott vajon az OMFB karizmatikus elnöke, miközben az ágazati kutatóintézetek addigi lepusztulását számszerűsítette, amikor az Alap pénzeivel gazdálkodni próbált, vagyis ha úgy látta jónak – és ez megtörtént – ki sem osztatta a lehetséges pályázati pénzt, vagy visszafizetési feltételekhez kötötte a támogatást. Talán törvényszerűen arra, hogy újra kellene szervezni a kor követelményeinek megfelelően az "ágazati" kutatást, hiszen az valamiféle történelmi léptékű tett lehetne. Így indulhatott el a Bay Zoltán Intézetek históriája, amelyet 1994-ben az OMFB a KMÜFA-ból támogatott (Boross-kormány), s amelyek közül az első vezető az lett, aki a megszületésénél bábáskodott. 1994 és 2001 között Pungor Ernő volt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány főigazgatója, majd élete végéig tudományos tanácsadója. 2007-től a kérészéletű Bay-Nano (élt 1,8 Mrd forintos NKTH-ás pályázati támogatás mellett 4 évet) igazgatója Pungor Ernő fia Pungor András, aki nanometrológiával foglalkozik. A Pungor család egyébként Pungor Ernő-díjat alapított.
A folytatás címe: Sikerjelentések, bio- és nanopoliszok, közhasznú kutató káefték (K+F+I pillanatképek: No12)
A teljes cikksorozat itt elérhető.
|
[
"Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány"
] |
[
"Ipari és Kereskedelmi Minisztérium",
"Bay Zoltán Intézet",
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság",
"Kohó- és Gépipari Minisztérium",
"Villamosenergiaipari Kutatóintézet",
"Oktatási Minisztérium",
"Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége",
"Ipari Minisztérium",
"Magyar Tudomány",
"Informatikai és Hírközlési Minisztérium",
"VITUKI Nonprofit Kft.",
"Gazdasági Minisztérium"
] |
Fiktív számlákkal mintegy 900 millió forint adóhiányt okoztak egy cégháló tagjai, akiket kedden vettek őrizetbe – közölte a fővárosi főügyész szerdán az MTI-vel.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyészei a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatallal együttműködve összehangolt intézkedésben országszerte házkutatásokat tartottak és 16 embert bűnügyi őrizetbe vettek.
Így csaltak
A gyanú szerint a cégeikkel takarítási és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen végző gyanúsított vállalkozók 2011-2014-ben egy alvállalkozói céghálózatot hoztak létre és működtettek. Ennek oka az volt az ügyészség szerint, hogy egyrészt a gyanúsított vállalkozók a létrehozott cégek fiktív számláinak kibocsátásával és a tényleges takarítói, biztonsági őri tevékenységet végző “anyacégek" általi egyidejű befogadásával csökkentsék az áfafizetési kötelezettségüket, másrészt több ezer munkavállalójukat – a közterhek megfizetésének elkerülése érdekében – a ténylegesen működő “anyacégek" helyett a céghálózat fantomizálásra váró cégeinek alkalmazottjaiként jelentsék be.
A gyanúsítottak hierarchiát kiépítve, összehangoltan irányították a bűnszervezetet, arra is gondjuk volt, hogy a fiktív cégeket néhány havonta fantomizálják azzal, hogy azokat ukrán vagy kínai – külön erre a célra az országba beutaztatott, majd az országból kiutaztatott – magánszemélyeknek értékesítsék. A bűnszervezet működtetésében több könyvelő és egy adóellenőr is segédkezett.
Az őrizetbe vételekkel párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárást is lefolytattak, így a házkutatások eredményeként a költségvetésben okozott mintegy 900 millió forint adóhiány jelentős részét biztosították és visszaszerezték.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség az összes gyanúsított letartóztatását indítványozza.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatal",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
ADATIGÉNYLÉS.
Rendkívül takarékos gazdálkodást folytat a felperes, összesen egy fizetett alkalmazottja van – ezzel a nem túl hatásos érveléssel próbálta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) meggyőzni a Fővárosi Bíróságot arról, miért nem válaszolt a Figyelő kérdéseire a párt által felvett kedvezményes állami ingatlanhitelekről.Ha a takarékoskodás nem is hatotta meg a bíróságot, valószínűleg igaz lehet, ugyanis az év elején hozott elsőfokú, az adatok nyilvánosságra hozását előíró döntés ellen azért nem fellebbeztek a KDNP-nél, mert lekésték a határidőt. A párt sajtóreferense, Igazság Arnold így aztán részletes tájékoztatást adott lapunknak – nemcsak arról, milyen összegben vettek fel ingatlanhiteleket, hanem arról is, hogy azokat pontosan milyen és mekkora ingatlan megvételére fordították.A Figyelő még tavaly nyáron elindított közérdekű adatigénylését részletesen és rövid időn belül megválaszolta a Magyar Demokrata Fórum (MDF), teljességében negligálta a Fidesz, az elsőfokú ítélet után pedig fellebbezéssel élt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Utóbbinál azóta vezetőcsere történt, ami a jelek szerint a nyilvánossághoz való viszonyt is jótékonyan befolyásolta. Az új vezetés részletes tájékoztatást adott a felvett 621 millió forintos hitel egyes elemeiről, amiből az is kiderült, hogy a hitel futamideje a legtöbb ingatlan esetében 30 év.A parlamenti pártok még 2007-ben döntöttek úgy, hogy a jövőben nem ingyen szeretnének állami ingatlanokat használni, hanem megvásárolnák azokat. Ehhez rögvest forrást is biztosítottak maguknak, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feladatául adva, hogy kedvezményesen (a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 1 százalék) ingatlanhitelt nyújtson nekik. Mivel a pénzintézet kockázatelemzést nem végezhetett – amelynek során például mérlegelhette volna, hogy a jövőben mely formációknak lesz esélyük a parlamentbe jutással állami forrásokat biztosítani maguknak –, a pártok állami kezességvállalásról is gondoskodtak. E szerint ha egy párt fizetésképtelen lenne, akkor az állam fizet helyette, és mérlegeli, igényt tart-e az ingatlanra vagy átengedi azt a rossz adósnak.
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Kereszténydemokrata Néppárt",
"Magyar Szocialista Párt",
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
Miközben a BKV vezérigazgatója, Kocsis István – jogosan – vizsgálatot rendelt el az utóbbi időben napvilágot látott, botrányosan magas végkielégítések miatt, ő maga is, korábbi állami munkahelyéről távozóban, komoly összegeket húzott le, a hvg.hu tudomása szerint 80 millió forintot. A felvett összegek jogcíme nem vitatható, de kérdés, az állami vállalatok jelenlegi helyzetében etikus-e?
A másfél-kétmilliárd forintot is elérheti a BKV-tól távozók számára adott végkielégítések és egyéb juttatások összege. A legutóbbi botrányos ügy a százmillió forintos végkielégítés után tovább foglalkoztatott humánpolitikai igazgatóé volt. Ez kivágta a biztosítékot a tulajdonos fővárosnál, hiszen a BKV hatalmas veszteséggel dolgozik és tetemes állami dotációra szorul.
A főváros utasítást adott a BKV első emberének, állapítsa meg, hogy az említett eljárás jogszerű volt-e, megfelelt-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve a belső Szervezeti és Működési Szabályzatnak. Kocsis István el is rendelte a bérezési és jutalmazási rendszer átvizsgálását, a belső ellenőrzést végző igazgatóság pedig 2007 januárjától összesíti a végkielégítéseket. A két évre visszamenő vizsgálat a Kocsis által 2008 szeptemberétől a BKV-hoz vitt emberek – a kommunikációs igazgató Székelyné Pásztor Erzsébet, vagy a DBR Metró jelenlegi igazgatóhelyettese, Guba János – szerződéseit is érintheti, akiknek szintén több tízmillió forint végkielégítést ígért a cég, felmondás esetén.
Eredetileg 40 milliót kellett volna fizetni Kocsis másik emberének, Molnár Lászlónak is, aki a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél is közvetlen beosztottja volt. Molnár kiemelt, műszaki-gazdasági főtanácsadóként a közlekedési vállalat holdinggá való alakításával kapcsolatos stratégiai javaslatok elkészítésével foglalkozott. A főváros azonban elvetette az új társasági forma létrehozását, és a főtanácsadó munkájára sem tartott igényt. Molnár, akitől idén április 8-án váltak meg, végül nem kapta meg negyvenmillió forintos végkielégítését.
Kocsis Istvánnak nem kellett komolyabban összehúzni a nadrágszíjat: hárommilliós vezérigazgatói fizetésén kívül 2008. szeptember 1-től 2009. február 1-jéig felvette a Magyar Villamos Művektől neki járó "fementési bért" Ez havi 2,7 millió forintot jelentett plusz a prémiumokat, amelyek összege ötmillió forintra rúgott, fél év alatt mintegy 30 milliót tett ki. Ehhez – úgy tudjuk – hozzájött a zrt. nagyvonalú, 50 millió forintos életjáradék-biztosítása is. Ha felmondana neki jelenlegi cége, körülbelül ötvenmillió forintos végkielégítéssel távozhatna, a 12 hónap felmondási és a 4 hónap titoktartási idő miatt.
Megegyezés vagy felmondás? Kocsis Istvánnak az MVM-től való távozása körül munkajogilag felmerül egy kisebb ellentmondás. Ha a volt vezérigazgató valóban közös megegyezéssel vett búcsút a villamos művektől, akkor azt nem követhette felmondási idő. Ekkor végkielégítés járt volna, amit, mint Kocsis István a hvg.hu-val közölte, nem vett fel. Ha pedig valóban felmondásról van szó, akkor annak letelte előtt nem mehetett volna el máshová dolgozni.
Anélkül, hogy Kocsis István zsebében turkálnánk – akinek egyébként a szerződései munkajogilag rendben vannak –, felmerül a kérdés, hogy arányos-e vagy jó erkölcsbe ütközik-e több tízmilliós vagy százmilliós összeg kifizetése, illetve felvétele az állami vállalatok jelenlegi nehéz helyzetében. A BKV kommunikációs igazgatója, Székelyné Pásztor Erzsébet a hvg.hu-val azt közölte, hogy Kocsis István csak a felmentési idejére járó normál felmentési bérét vette fel 2009. január végéig, a végkielégítéséről pedig lemondott.Kérdéseinket elküldtük a Magyar Villamos Művekhez is. A hvg.hu megkeresésére az MVM szóvívője Tringer Ágoston elmondta, Kocsis István munkaviszonyát az MVM tavaly májusi közgyúlésének döntése alapján szüntették meg, közös megegyezéssel. A távozás feltételeit a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Kocsis István megállapodása alapján szabályozták.
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"BKV"
] |
[
"DBR Metró",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Honosítottak adataival állítottak ki másoknak hamis igazolványokat az okmányirodában. Ez bizony vádemelést jelent.
Három okmányirodai ügyintéző ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség kedden, mert honosított emberek adataival állítottak ki mások részére jogosulatlanul igazolványokat. Az ügyészségi közlemény szerint az elsőrendű vádlott 2014-2015-ben pénzért vállalt közreműködést. A három vádlott-társa a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) egyik budapesti kirendeltségén dolgozott ekkor.
Az ő reszortjuk volt a személyi okmányok elkészítése és kiállítása.
Ügyintézései során ismerkedett meg az elsőrendű vádlott a másod- és harmadrendűvel, akikkel előbb jó kapcsolatot alakított ki, majd rávette őket, hogy hamis okmányokat állítson ki az általa hozott ügyfeleknek. Ehhez csak a korábban honosított emberek adatait kellett felhasználniuk. Így lett hamis személyi igazolványuk, jogosítványuk és útlevelük. A negyedrendű vádlott is hamisított, de ő nem az elsőrendű rábírására.
A hamisításokért cserébe az elsőrendű vádlott 2015 márciusában az egyik ügyintézőnek 120 ezer forint értékű, egy vidéki hotelbe szóló ajándékutalványt adott, amit az el is fogadott.
A másod- és harmadrendű vádlottak rovásán más is volt: 2015 elején egy ismerősük és hozzátartozójuk kérésére jogosulatlanul lekérdezték autók adatait a nyilvántartásból. Az ügyészség hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés, többrendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot.
(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)
|
[
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, ami kapcsán a főváros vezetése sajtótájékoztatót tartott az állatkertben. A jelentés alapján a főváros a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A befejezés lehetőségeit mára kényszerpályák határozzák meg, és a főváros nem a fapados Biodóm mellett tette le a voksát, ezért 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez.
Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok
Csütörtök délben Karácsony Gergely főpolgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes sajtótájékoztatót tartott a Fővárosi Állat- és Növénykertben arról, hogy elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, amit egyúttal közzé is tettek a főváros honlapján a nyilvánosság számára.
A vizsgálatnak az volt az indoka, hogy tavaly Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) korábbi igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Ezután a főváros felkérte a tulajdonában lévő Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft.-t, hogy világítsa át a projektet, és vizsgálja meg a lehetőségeket a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Ezt a drágulást ugyanis már sem a kormány, sem a főváros nem akarta finanszírozni. A vizsgálódás közben Persányi Miklós lemondott, a hivatalos indoklás szerint a távozása hátterében egészségi okok álltak.
Akár 63 milliárd forintba is kerülhet az állatkerti Biodóm, ha egyáltalán sikerül befejezni A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében.
A Pannon Park projekt a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a park kivitelezését a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és az annak tulajdonában lévő Vilati Szerelő Zrt. alkotta konzorcium nyerte el 2017 nyarán. A vizsgálati jelentés szerint a beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte a FÁNK részéről az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás. Így fordulhatott elő, hogy a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK-tervezettel pedig már összesen 64 milliárd Ft-ra emelkedett.
A beruházás első ütemében felhúzzák a Biodóm épületét, azután következik a második ütem, amikor is otthonossá teszik a betonmonstrumot az állatok számára: hátravan még a növényesítés, a parképítés, a dekorációs és belsőépítészeti munkák, valamint az állatok beszerzése is.
A csütörtöki sajtótájékoztatón a mindenkit lázban tartó kérdésre még nem tudtak választ adni a főváros képviselői. Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok, ez majd csak a további vizsgálódások során derülhet ki. "Hogy hol van a pénz, azt mi is szeretnénk megtudni" – mondta Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
A főváros feljelentést tesz a Biodóm kapcsán
Karácsony Gergely szerint Persányi Miklós jó szakmai vezetője volt az állatkertnek, az más kérdés, hogy rossz döntés volt az előző városvezetés részéről egy ekkora beruházást rábízni egy közművelődési intézményre.
A jelentés szerint egy ilyen nagyságrendű, ennyire komplex beruházás levezényléséhez kifejezetten projektirányításra és ellenőrzésre szakosodott, legalább 8–10 fő teljes munkaidős projektmenedzsment-szervezetre, a speciális szakértői feladatokhoz pedig további erőforrások bevonására lett volna szükség. A FÁNK azonban a Pannon Park projekt lebonyolításához szükséges szervezettel nem rendelkezett.
Kerpel-Fronius Gábor számolt be arról, hogy az Enviroduna jelentése alapján a főváros a beruházás során felmerült ügyek kapcsán a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
Ezzel párhuzamosan folyik a Fővárosi Önkormányzat által felállított vizsgálóbizottság munkája is, ami több más ügy mellett a Biodómot is vizsgálja. A Fővárosi Önkormányzat a szeptember 30-i közgyűlésen döntött arról, hogy a FÁNK-ot a jelenlegi költségvetési intézményből 100 százalékban saját tulajdonú gazdasági társasággá alakítja, mégpedig az átláthatóság és a hatékonyság érdekében.
Muszáj befejeznie a fővárosnak
"Kényszerpályán vagyunk, ami a Biodóm beruházást illeti. Igazából nincs döntése a fővárosnak, egyszerűen ezt a beruházást be kell fejeznünk, méghozzá jó színvonalon, ez a Biodóm Európa legnagyobb és legkomplexebb ilyen épülete lesz" – mondta Gy. Németh Erzsébet.
Szó sincs tehát arról, hogy a Biodómot ledózerolnák: "a beruházást úgy kell befejezni, hogy a látogatói élmény a legkevésbé se sérüljön" – mondta Karácsony Gergely főpolgármester.
Az Enviroduna Kft. felmérése kiterjedt az épületnek az eredetitől esetleg eltérő, egyéb funkcióval történő, költségkímélő befejezési és hasznosítási lehetőségének vizsgálatára is. Azonban már a felmérés kezdeti szakaszában világossá vált, hogy a beruházásnak a "biodóm" funkciótól alapvetően eltérő, alternatív célú befejezése nem reális opció.
Részben azért, mert ehhez a már meglévő szerkezeti és műszaki állapot jelentős visszabontása és átépítése lenne szükséges, melynek gazdaságossága nem alátámasztható, emellett jelentős további késedelmet okozna. Részben pedig azért, mert a funkcióváltás az állammal kötött támogatási szerződésben megfogalmazott támogatási cél meghiúsulása miatt több tízmilliárd forintos visszafizetési kockázatot vethetne fel.
Nem épül meg a Hermina Garázs, de még így is 5 milliárd forint hiányzik
Az Enviroduna tanulmánya szerint 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez, ebből a támogatási szerződés alapján megvan 5,4 milliárd forint. A kormánnyal folytak arról egyeztetések, hogy a Hermina Garázs meg nem építéséből fennmaradó 5,6 milliárdot is a beruházásra költenék. További mintegy 5 milliárd forint kell még, amit a kormánytól vár a főváros, hiszen ez egy állami beruházás.
A jelentésben található egy táblázat, ami tartalmazza, hogy milyen költségekből faragtak le.
A polgármester-helyettes szerint a különbség a 26 milliárd és a 16 milliárd forint beruházási összegnél, hogy későbbre halasztanak néhány olyan munkát, amit nem kell elvégezni, ahhoz, hogy a Biodómot most meg tudják nyitni. A hullámvasút felújítását korábban 2,5 milliárd forintra becsülték, de azt csak később fogják megvalósítani.
A jelentés szerint a beléptetőrendszerre vonatkozó korábbi 1,9 milliárd forintos költségvetés mögött a FÁNK korábbi saját becslése áll olyan tételekkel, amelyek önmagukban nem értelmezhetők, nem piackutatáson alapulnak, ezért nem tekinthetők reális összegnek. Az Enviroduna kalkulációja szerint a vállalkozási díj mindössze 340 ezer forintra tehető.
Gy. Németh Erzsébet tett egy ígéretet, ami szerint 2024 márciusára meg tudják nyitni az új látványosságot. A jelentésben kicsit óvatosabban fogalmaznak, a Pannon Park projekt befejezése és a nyitás időpontja optimista forgatókönyv szerint 2024. márciusára tehető, reálisabb azonban 2024. szeptemberével számolni.
A tanulmány kitér arra, hogy a fizikai tevékenységek nyers időigénye ennél valamivel rövidebb lenne, de az elmaradt tervezési munkák pótlása, a szükséges újratervezések és a jogi eljárások várható elhúzódása reálisan 2024-es befejezést eredményeznek majd.
Gy. Németh Erzsébet megemlítette, hogy a Biodóm miatt alig fordítottak pénzt az elmúlt 10 évben arra, hogy az állatkertet szinten tartsák, a jövőben viszont többszáz millió forintot fognak fordítani az állatkert műemléki részének felújítására.
Egy hotel lehet a Ligetben
A kormány döntött arról, hogy nem tartja szükségesnek a Hermina Garázs megépítését a Liget-projekt kapcsán.
A jelentésben olvasható, hogy felmerült a korábban tervezett Hermina Garázs területén egy magánerős szállodafejlesztés lehetősége. Várhatóan ezt egy független ingatlanfejlesztő finanszírozni tudná, sőt akár 1,5 milliárd forintot is meghaladó egyszeri telekár/ráépítési jog értékesítési bevételt is juttathatna a Főváros részére; emellett évi akár 11 ezer fő plusz FÁNK/Biodóm látogatószámot, mintegy 60 millió forint/év többletbevételt generálhatna.
"A hotel nem a történelmi Városligetben helyezkedne el, ezért ha ezzel a fejlesztéssel a tanulmány szerint 1,5 milliárdot lehetne spórolni az adófizetőknek, ez egy megfontolandó javaslat. A hasonló beruházások úgy működnek, hogy szállodai kapacitással is rendelkeznek, ezért ezt megfontoljuk a kormánnyal való egyeztetések során" – mondta Karácsony Gergely.
Hibát hibára halmozott a FÁNK
A jelentés több nagyobb és kisebb hibára is rámutat, ami azt bizonyítja, hogy a FÁNK nem tudott megbirkózni egy ekkora projekttel.
A generálkivitelezővel 2017-ben kötött szerződés kulcsrakész átadás-átvételt határozott meg 2020-as határidővel. Az időközben eltelt években a beruházó részéről elmaradt a befejezéshez szükséges – de a generálkivitelezői szerződésen kívül eső – jelentős munkarészek megfelelő előkészítése és elindítása, ezért a projekt mai állapota a kulcsrakészséget meg sem közelíti. Az építmény jelenlegi készültsége sem építészeti, sem gépészeti, sem elektromos szempontból nem felel meg a kulcsrakész követelményeknek, továbbá az eredetileg előírt üzempróbák nem megfelelő módon, vagy egyáltalán nem kerültek lefolytatásra.
A beruházó (FÁNK) által előterjesztett legutóbbi, 2019. májusi költségterv a projekt befejezéséhez 26 milliárd Ft költségigényt számszerűsített – részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva. Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg. Így valószínűsíthető, hogy – mint korábban is – a következő években további, akár tízmilliárdos többletigények merültek volna föl. A kivitelezőt ugyan 36 hónapos garancia terheli, de ennek teljes körű érvényesítése korábbi szerződésjogi és projektirányítási problémák miatt gyakorlatilag lehetetlen, pl. a milliárdos értékű medencegépészeti berendezések elveszítik garanciájukat még a létesítmény megnyitása előtt.
Problémát jelent, hogy a befejezéshez szükséges tervek korábban csak részlegesen, hibásan vagy egyáltalán nem készültek el. Jellemző példa, hogy bár szerződés szerint az épület 2020 novemberétől a kivitelezőtől a beruházó üzemeltetésébe mindenképpen átkerül, ennek ellenére üzemeltetési terv, ehhez kapcsolódó reális költségvetés, szakszemélyzet nem került felállításra. Az Enviroduna Kft. 2020-as felmérése során a növényesítési és több más koncepció felülvizsgálatát elvégezte, a tovább tervezést előkészítette, a novembertől felállítható üzemeltetési modellt kidolgozta.
A Pannon Park projekt folyamatának legnagyobb hibája a Fővállalkozói szerződés megbontása és egyes projektelemek – úgy, mint belső dekoráció, külső-belső növényesítés, tartalomfejlesztés, aktív eszközök, mobiliák, beléptető rendszer – Fővállalkozói szerződésen kívüli megvalósítása. Ezen projektelemek kiviteli szintű tervezése részben a Fővállalkozói szerződés részét képezi, azonban kötbérterhes részhatáridők hozzárendelése nélkül.
A hibás tenderstratégia egyenes következménye a Pannon Park projekt befejezési határidejének és a Biodóm nagyközönség előtti megnyitásának jelentős késedelme.
A felmérés során kiderült, hogy a kiindulásként rendelkezésre álló adatok, tervek, koncepciók súlyosan hiányosak, esetenként egyáltalán nem is léteznek.
A megvalósítani szánt szakmai és műszaki tartalom még a felmérés időszaka alatt is folyamatosan változott, bővült, a felmérés határidejéig sem zárult le teljesen a FÁNK részéről. Így pl. a Biodómban bemutatandó állatállomány fajlistája 2020. augusztusáig sem jutott nyugvópontra, sok körben változott.
A növényesítési terv olyan növényeket tartalmazott, amelyek fizikailag nem fértek volna el az épületben.
Az Enviroduna talált néhány kisebb tételt, amiknek a szükségessége nem volt indokolt, pl.: 60 millió forintos kukásautó, vagy egy 16 millió forintos drón.
Az egyik legdurvább hiányosság, hogy a Biodóm üzemeltetésére nem készült koncepció, költségbecslés.
“A Pannon Park (Biodóm) létesítményt kivitelezői átvételétől kezdve üzemeltetni szükséges. Erre vonatkozó tervezet eddig nem állt rendelkezésre, ezért – az átvételig hátra lévő idő szűkösségére tekintettel – az Enviroduna Kft. koordinálásában elkészült a 2020. november 1-től esedékes létesítményüzemeltetési koncepció. Az elvégzett tervezési folyamat eredményeként és a rendelkezésre álló adatok alapján: a Pannon Park 2020/21. évi 18 hónapos működéséhez 1,8 Mrd forintos forrásra lesz szüksége a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, amely nem tartalmazza az időszakra már betervezett beruházási tételeket." – áll a jelentésben.
Próbálnak több bevételre szert tenni
A Biodóm kritikusai attól is félnek, hogy nemcsak a beruházás, hanem a monstrum üzemeltetése is csak a pénzt fogja nyelni. Az Enviroduna kidolgozott néhány javaslatot, ami által több pénz folyna be. Előzetes számítások szerint a rendezvény- és cateringszolgáltatások kiszervezéséből a Biodóm lehetséges éves nettó profitja a 60–110 millió forint közötti értéksávban becsülhető, feltételezve a tervezett látogatószámok elérését.
A felülvizsgálati jelentés szerint az eredeti "egyjegyes" tervekkel szemben stratégiailag "kétjegyes" modell javasolt, vagyis a történelmi Állatkert és az új Biodóm "Ősvadon" része egy közös jeggyel, míg a Biodóm "Akvárium" része egy másik külön jeggyel lenne látogatható, természetesen a kedvezményes kombinált jegyvásárlást is lehetővé téve. Az Akvárium külön beléptetéssel akár évi 0,9–1,0 milliárd forint pluszbevételt is generálhat (nem számítva a kombinált jegyekből várható addicionális jegyárbevételt).
Címlapkép: a szerző felvétele
|
[
"Market Építő Zrt.",
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] |
[
"Pannon Park",
"Enviroduna Kft.",
"Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft.",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Vilati Szerelő Zrt."
] |
Megszüntette szerdán a Budai Központi Kerületi Bíróság Kovács Lajosnak, a Főtáv Zrt. vezérigazgatójának előzetes letartóztatását.
Papp Gábor a gyanúsított ügyvédje elmondta: mind az ügyészség, mind a bíróság egyetértett azzal a védői indítvánnyal, hogy nem szükséges előzetes letartóztatásban tartani Kovácsot. Hozzátette: a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
A volt vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, ezzel 180 millió forintos kárt okozott a cégnek. A Főtáv Zrt. vezérigazgatóját tavaly július 23-án helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság korábban azt közölte: egy magánszemély feljelentése alapján tavaly május 26-án rendeltek el nyomozást az ügyben. A vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve egy lakópark hűtő-fűtő rendszerére a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, és ezzel mintegy 180 millió forintos kárt okozott a cégnek.
|
[
"Főtáv Zrt."
] |
[
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A Vegyépszer helyett a Magyar Aszfalt és a Közgép konzorciuma építheti meg az M86-os mintegy kilenc kilométerét Szombathely és Vát között. Az irányonként két forgalmi sávos útszakasz hétmilliárd forintba kerül, átadását 2014 közepére tervezik.
Másodszor fut neki az M86-os gyorsforgalmi út Vát és Szombathely között hiányzó szakaszának a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A beruházást 2010 októberében az első Orbán-kormány "kedvenc" útépítő cégeként emlegetett Vegyépszer Zrt. konzorciuma nyerte el.
A társaság azonban az építkezéssel nem jutott sokra, 2011 tavaszán pénzügyi nehézségei miatt csődvédelembe menekült, és feladta a projektet. Csaknem nyolcmilliárd forintos szerződését tavaly júliusban bontották fel, és az állami beruházó új kivitelező keresésébe kezdett.
A Magyar Aszfalt Kft. vezetésével a Szombathely MK 86 Konzorcium építheti meg az M86-os Vegyépszer által felhagyott szakaszát – a fejlesztés folytatására kiírt közbeszerzési eljárás eredményét a NIF csütörtökön jelentette be. A beruházás "családban marad". A lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint ugyanis a Szombathely és Vát között munkába álló útépítők csapatában a konzorcium vezetője mellett a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. kapott helyet.
Az M86-os megépítése olcsóbb lett az új közbeszerzési eljáráson. A korábbi közlések szerint a Vegyépszer nettó nyolcmilliárd forintos vállalási árával szemben a Magyar Aszfalt és a Közgép párosa hétmilliárd forintért végzi el a munkálatokat. Olcsóbban a fejlesztésre ajánlatot adó másik két pályázónál. Igaz, arról egyelőre nincs hír, hogy az építési területen a korábbi építők milyen értékű munkát végeztek el.
Az építkezés a tervek szerint május végén kezdődhet meg. Szombathely és Vát között 6,2 kilométeren új nyomvonalon, három kilométeren pedig melléépítéssel kétszer kétsávos főutat alakítanak ki. A 9,2 kilométer hosszú útszakasz a gyorsforgalmi utakra érvényes paraméterekkel épül meg.
A beruházás részeként 18 közúti és vízépítési műtárgyat, egy új külön szintű "fél lóhere" típusú csomópontot és egy további külön szintű csomópontot alakítanak ki. A felújított útszakasz burkolata a korszerűsítés után 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek közlekedésére is alkalmas lesz. Forgalomba helyezését a NIF 2014 közepére tervezi.
Egy közbeszerzési dokumentumhoz csatolt nyilatkozat szerint a Közgép tényleges tulajdonosa Simicska Lajos. Ezt maga Németh Miklós, a cég vezérigazgatója írta, mivel a közbeszerzési törvény előírja, hogy a közbeszerzési pályázatokon részt vevő cégeknek nyilatkozniuk kell tulajdonosaik kilétéről.
|
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"Közgép"
] |
[
"Magyar Aszfalt",
"Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.",
"Magyar Aszfalt Kft.",
"NIF) Zrt.",
"Szombathely MK 86 Konzorcium",
"Vegyépszer Zrt."
] |
Még mindig nem sikerült megnyitni Mészáros Lőrinc 2RULE-boltját
3 milliárd 653 millió forintért épít új tartalék vezetési pontot a az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint.
A Tartalék Vezetési Pont a hirdetmény szerint a Paksi Atomerőműben kialakuló nukleáris és hagyományos veszélyhelyzetek kezelésére kialakított, tartalék értékelői és irányítói létesítmény, mely az erőmű területén található Védett Vezetési Pont (VVP) használhatatlansága esetén, a helyszíntől földrajzilag elkülönített helyen biztosítja a hatékony beavatkozást és funkcióját tekintve egyenértékű a VVP-vel. Az operatív szint hasznos alapterülete 1104,8 négyzetméter, a vészhelyzeti szint hasznos alapterülete 1400,7 négyzetméter lesz.
A tervezett épület elégséges műszerezéssel és eszközökkel rendelkezik a veszélyhelyzet során szükséges beavatkozások irányítására, valamint a veszélyhelyzet-elhárításért felelős szervezeti egységekkel, helyszínekkel és a telephelyen kívüli veszélyhelyzet-elhárításért felelős szervezetekkel, valamint az atomerőművel történő kommunikációra.
A WHB nagyot megy az utóbbi hetekben:
Repkednek a tízmilliárdok a PM új épületére Első körben 9,8 milliárdot költenek a nemrég felújított épületre,, de a nagyja még hátra van.
Kép: Marjai János/24.hu
|
[
"West Hungária Bau Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Az egyik ügyvédnek a közeli hozzátartozója érintett a győri színesfémügyben folyó eljárásban. Az ügyvédek a gyanú szerint pénzért vettek információt egy hatósági tiszttől.
Vesztegetés gyanújával vettek őrizetbe két győri ügyvédet, és egyiküket előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Törvényszék. Az ügyvédeket azért fogták el a Terrorelhárítási Központ munkatársai, mert a gyanú szerint pénzért vettek információt egy hatósági tiszttől - írja a Kisalföld.
Az ügyészség hét embert állított elő, és hatot őrizetbe is vett bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. Az eljárás alá vontak között két ügyvéd és egy hivatásos vámtiszt is van.
A Kisalföld szerint az egyik ügyvéd egy közeli hozzátartozója érintett a győri színesfémügyben folyó eljárásban, és egyike annak a négy gyanúsítottnak, akit a bíróság nemrég elengedett az előzetes letartóztatásból. A rokon a gyanú szerint egy strómancég vezetője volt, és - a többiekkel együtt - tagadja a színesfémüggyel kapcsolatos áfacsalást.
A férfi mindkét védőt meghatalmazta, a nyomozásról kértek információt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársától, akit bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel gyanúsít a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az egyik győri ügyvédet pénteken a Fővárosi Törvényszék előzetes letartóztatásba helyezte, másikuk szabadlábon védekezhet - olvasható a Kisalföld cikkében.
Riportunkat a győri színesfémügyről itt olvashatja.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Terrorelhárítási Központ",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
Az almapiaci kormányzati intézkedéseket hiányolja Apáti István, a Jobbik alelnöke, miközben az almatermesztéssel foglalkozó családi cége évente legalább 10-11 millió forinttal többet tehet zsebre az állami segítségnek köszönhetően – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk kiderítette, Apáti István édesapjának 27 hektárnyi almaföldje van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a családi vállalkozás pedig haszonélvezője az állami támogatásnak. Apáti István a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. rögzített árú ipari almafelvásárlása ellen szólalt fel a parlamentben, megjegyezve, hogy az az Európai Unió versenyjogával is ellenkezik. Egy esetleges brüsszeli vétó, szankció tönkretenné a hazai almatermelőket, a magasabb felvásárlási ár azonban további profithoz juttatná a jobbikos politikus családi cégét.
Érdekes parlamenti felszólalásnak volt fültanúja kedden a PestiSrácok.hu. Apáti István, a Jobbik alelnöke ugyanis napirend előtti felszólalásában hiányolta az érdemi kormányzati intézkedéseket az almapiaci válsággal kapcsolatban, követelve és sürgetve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondását. Apáti István “Almageddon" című felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az almapiaci válsággal kapcsolatban nem történt konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés. A szeptember végén bejelentett állami almafelvásárlásról azt mondta, hogy az ígért ár az önköltséget sem fedezi, és álláspontja szerint az az EU versenyjogával is ellenkezik. Apáti nyomatékosította, "kevés a túléléshez", ha az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. fix áron, kilogrammonként húsz forintért veszi át az ipari almát a termelőktől. "Az EU versenyjogával is ellenkezik, amikor állami tulajdonú piaci szereplő rögzített áron, nagy mennyiségben vásárol fel" – tette hozzá Apáti István, aki szerint legfőbb ideje lenne, ha lemondana Fazekas Sándor miniszter, és a magoszosok, az agrárkamara vezetői is távoznának.
A jobbikos politikus felszólalása, miszerint az állam nagyon keveset fizet a léalmáért azért is figyelemre méltó, mert Apáti István édesapjának 27 hektárnyi almaföldje van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a családi vállalkozás pedig haszonélvezője az állami támogatásnak. A PestiSrácok.hu kiszámolta, az ipari almára levetített állami támogatás átlagterméssel számolva is legalább 10-11 millió forintos pluszbevételt hoz Apátiék konyhájára, a magasabb felvásárlási ár pedig további profithoz juttatná a jobbikos politikus családi cégét. Portálunk a rögzített áras, bruttó húsz forintos felvásárlási árral kalkulált. Apáti István szerint egyébként legalább 45-50 forintot kellene fizetni azoknak a gazdáknak, akik minőségi gyümölcsöt termelnek.
Nehezen értelmezhető, hogy Apáti István felszólalásában miért hangsúlyozta, hogy az állami felvásárlás szembe megy az uniós versenyjogi szabályokkal és az komoly büntetéseket vonhat maga után, mert egy esetleges brüsszeli vétó, szankció tönkretenné, de legalábbis kilátástalan helyzetbe hozná a hazai almatermelőket, így Apáti István édesapját is. Apáti tehát egyik szavával helyzetbe hozta volna családjának a cégét, míg másikkal közreműködne az ellehetetlenítésében.
Szerettük volna feloldani az ellentmondást, így többször is hívtuk a jobbikos politikust, de cikkünk megjelenéséig nem tudtuk elérni. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a magasabb felvásárlási ár mekkora hasznot hozna édesapjának, a családi vállalkozásnak, és arra is, hogy felszólalásában miért hozta fel az uniós versenyjogi akadályokat.
Apáti István parlamenti beszédére egyébként Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára reagált, aki szerint jó probléma, hogy bőség van almából, azt ugyanis könnyebb kezelni, mint ha hiány lenne. Elmondta, mintegy 800 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, és a bőséges termés mellett az orosz embargó is súlyos gondot okoz.
Címlapfotónkon Apáti István (balra) és Zagyva György Gyula látható. Fotó: Szent Korona Rádió
megjegyzés
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Európai Unió",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Szent Korona Rádió"
] |
A NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága a 444 értesülése szerint a napokban arról értesítette Hadházy Ákos képviselő ügyvédjét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eltűnt filmjének ügyében tett feljelentése alapján nem hajlandó nyomozást indítani költségvetési csalás gyanújával, hanem visszapasszolja az ügyet az abban a nyomozást egyszer már megtagadó rendőrségnek. Annak ellenére passzolják az ügyet, hogy költségvetési csalási témakörben az ő hatáskörükbe tartozna a nyomozás.
Az Eltűnt Dokumentumfilm Rejtélye pont azért titokzatos, mert - ha lenne szándék a tényleges felderítésre - szövevényes gazdasági ügyhöz képest pofonegyszerű lenne tisztázni.
Az egész eset ugyanis néhány olyan tényen alapul, amiket még a rendőrség sem von kétségbe, és amik egy, a 444 birtokában lévő rendőrségi dokumentumban is szerepelnek.:
2018 nyarán a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2,3 milliárd forintot utalt át a Magyar Turisztikai Ügynökségnek egy, a Kárpát-medence értékeit bemutató imázsfilmre. (Összehasonlításként: ez az összeg nagyobb, mint a legfrissebb, drága korhű jelmezekben és díszletek között forgatott, Hadik Andrásról készült magyar történelmi nagyjátékfilm költségvetése.)
A teljesítés határideje 2019. december 31-e volt.
Az imázsfilmet az MTÜ azóta sem tudta prezentálni.
|
[
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága"
] |
A régmúltban gyökeredzik a bűnözők és a titkosszolgálatok jó viszonya.
Portik Tamásnak semmi szüksége nem volt az egyik vezető MSZP-s politikushoz közel álló V. Lajos közvetítésére, ha korrupt rendőrökről akart volna információt adni a titkosszolgálatoknak – állítják Spájzolt titkok című cikkünkre reagálva az előzetesben lévő férfi ismerői. Szerintük Portiknak még "az olajos időkből" több magas rangú volt titkosszolgálati vezetővel is szinte napi kapcsolata volt, köztük olyanokkal is, akiknek nem okozott volna gondot az információk továbbítása közvetlenül Laborc Sándorhoz, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori első emberéhez vagy bárki máshoz.
Nem egy titkosszolgálati vezető bábáskodott a 90-es évek legnagyobb olajügyében központi szerepet játszó Energol Rt. alapításánál, kapcsolatrendszerének kiépítésénél és működtetésénél, állítják forrásaink, ezért ismerői számára érthetetlen, miért nem rajtuk keresztül lépett kapcsolatba Portik Laborccal.
Emellett szerintük az is elgondolkodtató, hogy az amúgy rendkívül óvatos emberként ismert Portik, aki gyakran még egy rutinszerű üzleti tárgyaláson is kivette mobiljából az akkumulátort, jelezvén, hogy ő nem rögzíti a beszélgetést, a jelek szerint nem foglalkozott azzal, hogy a beszélgetést rögzíthetik.
Portik Tamás júliusi elfogása után a bíróság folyosóján
Márpedig, mint azt lapunk megtudta, Laborc tárgyaláson jelen lévő munkatársa az egész találkozót felvette, majd az anyag az irattárba került.
Lapunk úgy tudja, az akta már hónapokkal ezelőtt előkerült. Jelentős részben erre a dokumentumra jelentette ki még a nyár végén a Belügyminisztérium, hogy nem volt intézményes kapcsolat Portik Tamás és az NBH között. Mondták ezt a megtalált hangfelvételen elhangzottakra, valamint arra alapozva, hogy semmi nyomát nem találták annak, hogy a beszélgetést bármiféle nyílt vagy titkos információgyűjtés, egyáltalán az elhangzott állítások hitelességének ellenőrzése követte volna.
Laborc még ma is hivatalos találkozónak tekinti a Portikkal folytatott megbeszélést, aminek – a környezetéből származó értesülések szerint – egyrészt azért nem lett folytatása, mert Portik Laborc számára semmi újat nem mondott, másrészt azért, mert a röviddel utána kirobbant UD-ügy a főigazgató figyelmét elvonta az ügyről. Ha Laborc számára semmi újat nem mondott is Portik, Kocsis Máténak igen. Az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke Laborc bizottsági meghallgatása után az ATV-ben azt mondta: "Megnyúlnának az arcok, ha feloldanák a Laborc–Portik-találkozó titkosítását".
Pénteken a Magyar Nemzet azt írta: a jövő év elején részlegesen feloldják a Laborc–Portik-találkozó aktáinak titkosságát. Hogy miért nem teszik nyílttá a teljes aktát, nem tudni. Hiszen ha nem hivatalos találkozó volt, közös titkai sem lehetnek Portiknak és Laborcnak, ha pedig hivatalos volt, akkor csak az esetleges politikai intimpistáskodásokat lehet belőle nyílttá tenni, az összes többi információt még ellenőrizni kell, fel kell dolgozni, ez eddig ugyanis nem történt meg.
Az ügyben érdekelt szakbizottságok egyes tagjaival folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy a Laborc-ügy kivizsgálását pártállástól függően többé-kevésbé a legtöbben még csak-csak ambicionálják, ám ennél mélyebbre senki nem akar ásni. A titkosszolgálatok és a hazai szervezett alvilág (rendőrségi források szerint) a 70-es évek elejéig, közepéig visszanyúló munkakapcsolatát senki nem akarja piszkálni. Azok sem, akiknek pedig ez lenne a dolguk.
Pedig mint azt volt és ma is aktív rendőrök, volt rendőrségi vezetők elmondták, a titkosszolgálatok egy időben igencsak sokrétűen használták, kihasználták a bűnözőket. Egy volt vezető beosztású vámtiszt mesélt először lapunknak arról, hogy munkaidőn kívül "rossz arcú alakokat" okítottak arra, hogyan tudják elrejteni a határon (az osztrák vámosok elől) a csempészáruikat. Cserébe "megkérték őket", hogy az akkori Állambiztonsági Szolgálat részére is hozzanak át ezt-azt a határon. Több volt magas beosztású rendőr is tudni vélt olyan esetekről, amikor a szolgálat számára fontos emberhez törtek be, a tettesek elvitték a lakásban fellelhető készpénzt, ékszereket és néhány fontos, bizalmas iratot is, amire egy betörőnek semmi szüksége, akkoriban még pénzzé se tudta volna tenni.
Hogy a Cég adhatta a betörésre a tippet, és a "derék" betörő nekik lopta el az iratokat, a rendőrség számára akkor vált (szinte) bizonyossá, amikor egy másik ügy kapcsán elfogták a betörőt, majd pár nappal később az állambiztonságiak "kiszabadították". Később több, a titkosszolgálatokkal korábban együttműködő vagy legalábbis akként ismert alvilági alak neve is megjelent az olajügyekben és más, szervezett bűnözéshez köthető bűnügyben. Nem tudni, milyen munkákat végeztek még a bűnözők a Cégnek, és hogy miképpen fizették ki őket szolgálataikért. A jelek szerint ezt a parlament szakbizottságai sem kívánják kideríteni.
|
[
"Energol Rt."
] |
[
"Országgyűlés rendészeti bizottság",
"Magyar Nemzet",
"Állambiztonsági Szolgálat",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Orbán Viktor híveiben és kritikusaiban egy közös dolog van – komolyabban veszik őt, mint megérdemelné.
Az évek során kiderült, hogy Orbán Viktor kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Minden tényezőnek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradhasson, mint régen volt.
Orbán létrehozta az EU első magánállamát. Ennek az a lényege, hogy az állami tulajdont nem lehet elválasztani a párt- és családi tulajdontól.
Orbán olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. Azt mondja: bátran legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről egyébként beszélni is alig mernétek.
Ez a cikk a Jagelló Klub (Klub Jagiellonski) nevű lengyel társaság oldalán jelent meg eredetileg, 2018. október 30-án, lengyelül. A pártoktól független szervezet politikáról, gazdaságról, történelemről és kultúráról ír elemzéseket, illetve javaslatokat tesz a kormánynak. A cikket Dariusz Kałan elemző, újságíró írta. Cikkei többek között a tekintélyes krakkói katolikus társadalmi-kulturális hetilapban, a Tygodnik Powszechnyben, és a balliberális véleményformáló Politykában jelennek meg. 2012 és 2016 között a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa volt.
Az írást önmagában is érdekesnek találtuk, és különösen izgalmas látni, hogyan tekintenek Magyarországra külföldről. Mivel a cikk lengyel közönségnek készült, ezért a szerző lengyel példákkal magyaráz néha. Ilyenkor igyekeztünk rövid magyarázatot fűzni az eredeti szöveghez. A cikket Kovács János fordította magyarra.
Orbán Viktort a hívei egy új korszak hírnökének látják, számukra ő a liberalizmus alkonyának ideológusa. Szerintük olyan ember, aki megelőzte korát, és zsinórban három kétharmadot szerezve forradalmasította a modern politikát. Inspirációul szolgál Donald Trump számára, ő Charles de Gaulle és az egykori francia elnök "nemzetek Európája" eszméjének szellemi utódja. Orbán kritikusai mindezzel lényegében egyet is értenek, de azt, amit amazok esélynek vélnek, ők fenyegetésnek tekintik. Abban egyformák, hogy komolyabban veszik Orbánt, mint megérdemelné. Ezt nem csupán azért állítjuk, mert az Orbán iránti ájult rajongás mértéke fordított arányban áll országa politikai és gazdasági jelentőségével, hanem mindenekelőtt azért, mert Orbán az égvilágon semmi újat nem talált ki.
Ha figyelmesen nyomon követjük, milyen változásokat vezetett be a magyar miniszterelnök, ha elválasztjuk őket a harsány ideológiai lózungoktól, a saját elvárásoktól és félelmektől, azt láthatjuk, hogy a Fidesz minden egyes döntése, kezdve az elsővel, amellyel választójogot adott a határon túli magyaroknak, csupán egyetlen célt szolgált: a hatalom hosszú évekre történő bebetonozását. Ezt szolgálták azok az alkotmányos változtatások is, amelyek meghosszabbították a kormányzati Fidesz-káderek szolgálati idejét, ezt szolgálta a választási törvény átalakítása, a médiapiac einstandolása, a közszolgálatok rendszerének központosítása, a közeledés Oroszországhoz, a gyűlöletkampányok elindítása az Unió, Soros és a migránsok ellen.
Orbán egyáltalán nem újító. Éppen ellenkezőleg: voltaképpen visszaterelte a magyar politikát a természetes medrébe. Helyreállította azt a képet, amelyet a dicső kilencvenes évek kitakart a magasztos jelszavaival és nagy céljaival – ma már láthatjuk, ez a felhevült korszak történelmi mércével mérve kivétel volt, nem pedig szabály.
Azok a jelentős személyiségek, akik ezt a korszakot meghatározták – nálunk, Lengyelországban Geremek és Mazowiecki, Csehországban Vaclav Hável –, más történelmi körülmények között ártalmatlan holdkórosoknak minősültek volna. (Bronisław Geremek: lengyel külügyminiszter 1997-2000 között, a Szolidaritás egyik vezetője volt a rendszerváltás előtt, 2004-08-ban EP-képviselő, a liberális frakció tagja; Tadeusz Mazowiecki: szintén a Szolidaritás egyik vezetője volt, a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, 1989-1991 között. – a szerk.) Ám akkoriban az volt a társadalmi elvárás, hogy adjunk fennkölt, nemes vonásokat a politikának, és világosan különítsük el a mi utunkat a rothadó kommunista posványtól.
Mindeközben a klasszikus idők más alkatú hősei, mint Lengyelországban Lech Wałęsa puhább változatban és a szlovákoknál a keményvonalas Vladimír Mečiar, megértették, hogy a politika mindig is shakespeare-i színjáték volt, amelynek legfontosabb, ha nem egyetlen célja a hatalom megszerzése, megtartása és kiterjesztése.
A cél tehát a hatalom megszerzése és megtartása, skrupulusok és különféle akadékoskodó elitek nélkül, nyitva az alattvalók széles tömegei felé. Az egyszerű érzelmeket és ösztönöket szítva. Nem valamiért, hanem valaki ellen. Wałęsa és Mečiar elbuktak, mert ötleteiket túl korán próbálták bevezetni a még kevéssé fogékony piacra. Csak Orbán lépett színre időben: amikor beköszöntött a harag ideje. Abban az időszakban csapott határozottan a húrokba, amikor az embereket nem a szeretet egyesítette, hanem a gyűlölet.
Korunk hőse, a sunyi bunyós
A politika mindig is konfliktusokkal telített üzem volt, de korábban soha nem volt annyira pusztító hatása, mint most. Most már nem arról van szó, mint a kilencvenes években, hogy bizonyos okokból másképp gondolkozunk az államról vagy ideológiai kérdésekről. Az új korszakban megalázzuk az ellenfelet, a földre lökjük, kivéreztetjük és a torkára tiprunk, hogy ne kapjon levegőt. Így festett végül a korábbi szövetségesek együttélése: Lech Kaczyński "együttműködése" Donald Tuskkal, Mirek Topoláneké Václav Klausszal, Viktor Juscsenkóé Julia Timonsenkóval. Egymásnak estek a politikai kalandorok, és mindezt Orbán éberen figyelte a magyar ellenzék vezetőjeként.
De a saját kis szemétdombján sem lankadt a figyelme. Az üzemanyagot, ami Orbánt a csúcsra repítette, úgy hívták, hogy Gyurcsány Ferenc. 2006-ban, Gyurcsány második kormányzati ciklusának kezdetén kitört az őszödi botrány: a miniszterelnök bevallotta, hogy hazudtak éjjel, hazudtak nappal, és mindent teljesen elkúrtak. Ekkor Orbán ajándékba kapott négy évet, amikor kénye-kedve szerint püfölhette a szocialistákat. Ki is használta a lehetőséget, hiszen büntetlenül és brutálisan cselekedhetett. Gyurcsány pedig a lehető legrosszabb módon reagált. A békés tiltakozókra ráküldte a rendőrséget. Lehetővé tette Orbán számára, hogy legyen népszavazás az egészségügyet és a felsőoktatást illetően. Mindkettő fontos dolog volt, de nem bírt jelentőséggel, mert a közvéleményt az érdekelte, hogyan lehetne végre kinyírni Gyurcsányt. A reformok elbuktak. A miniszterelnök elvesztette irányítását a gazdaság felett, amelyet villámgyorsan bedöntött az Amerikából induló globális válság.
Volt olyan pillanat, amikor mindenki, a szocialistákat és Orbán köreit is beleértve a vezérre szegezte tekintetét, és azt várta, hogy véget vet a kínos színjátéknak, és beleegyezik az időközi választásokba. Orbán erre nem volt hajlandó. Sokkal inkább kedvére való volt, hogy lássa, amint ellenfelét maga alá temeti a káosz, kivérzik és végül olyan megalázó módon bukik el, mint előtte még egyetlen miniszterelnök sem.
Négy évvel korábban Gyurcsányt a magyar Tony Blairnek nevezték, 2010-ben az anyák elfedték serdületlen gyermekeik szemét, amikor meglátták, nehogy megálljanak a növésben. Ebből a tapasztalatból Orbán olyan következtetést vont le, amely uralmának hajtóerejévé vált. Utálhatnak, de elég megmutatni, hogy van nálad sokkal rosszabb is, és rögtön államférfiként fognak tisztelni.
A korszakhatárt jelző 2010-es választáson Orbán kétharmados többséget szerzett. Ez azt mutatta, hogy a politikai színtér közepén ott áll ő, és körülötte egy csomó szerencsétlen nímand. Nem volt már Gyurcsány, aki otthagyta a szocialistákat, alapított egy törpepártot, és a margóra szorította magát.
A lengyelekkel ellentétben a magyar választók nem bizonyultak bosszúszomjasnak. Elég volt, hogy a kétharmad porig alázta Gyurcsányt. Az addigi üzemanyag kezdett elfogyni. Az ellenzéknek vezére sem volt, mert már csak papíron létezett. Nem volt olyan köztársasági elnök sem, akit azzal lehetett volna vádolni, hogy alattomosan fékezi a reformokat. Nem volt ellenség. Orbánnak tehát ki kellett találnia egyet.
Kezdetben úszott az árral. Abban az időszakban ugyanis nőni kezdett az új uniós államok önállósága. Az egykori keleti blokk országai évekig zörgették a nagyok ajtaját – a kommunizmus alatt felvett kölcsönök visszafizetése ügyében vagy a NATO- és uniós csatlakozás miatt –, aztán agresszíven lökdösődni kezdtek Brüsszelben. Amikor Orbán hatalomra került, már megindult a roham az Unió ellen: a Kaczynski fivérek (Lech Kaczyński lengyel elnök volt 2005-10-ben, ikertestvére Jarosław Kaczyński pedig miniszterelnök volt 2006-07-ben, most pedig a lengyel kormánypárt elnöke – a szerk.) és Vaclav Klaus (cseh elnök 2003-13-ban) vezették. Néha igazuk volt, például amikor Lech és Jaroslaw bírálták Németországot, amiért Lengyelország háta mögött egyezett meg az oroszokkal a gázszállítás ügyében, vagy amikor azért harcoltak, hogy megmaradjon a nizzai szerződésben rögzített súlya a lengyel kormánynak az EU tanácsában. Tehát néha tényleg igazuk volt, de általában csak handabandáztak. Senki nem suhintott oda olyan hidegen kiszámított módon, mint Orbán.
Klaus euroszkepszise professzoros, intellektuális volt, áthatotta a Brüsszellel szemben érzett felsőbbségi érzés, Kaczynskiék pedig érzelmi alapon ragadtatták el magukat, attitűdjüket átszőtte a nehéz történelmi örökség, a komplexusok és az a tény, hogy semmit nem tudtak a Nyugatról. Ehhez képest Orbán úgy viselkedett, mint a sunyi bokszoló: hirtelen teljes erőből orrba vágta ellenfelét, aztán hátralépett és kezét nyújtotta a megegyezési készség jeleként. Ezt a módszert ő maga nevezte pávatáncnak. A budapesti tömeggyűléseken az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlította, aztán elrepült Brüsszelbe, vállat lapogatva nyájasan haverkodott Barrosóval és Junckerrel, és szinte mindent aláírt, amit elétettek.
Ki kell találni az ellenséget
Először a Nemzetközi Valutaalap került tűz alá, az az intézmény, amely a korábbi évek magyar megaláztatásainak szimbóluma volt. Az IMF vezettette be a szocialisták kormányzása alatt a megszorítások programját. Az IMF természetes ellenségként szerepelhetett, mert politikája makroszinten eredményes volt ugyan, ám rémisztő csapást mért az átlagpolgárok pénztárcájára. Hasonló volt a helyzet a szolgáltató szektor külföldi konszernjeivel, köztük a bankokkal és az energiaszolgáltatókkal, amelyek kapzsiságát leleplezte a gazdasági válság. Ennél érdekesebb azonban a rémisztgetés mechanizmusa. A tárgyalószobák csöndjében udvarias egyeztetések folytak, mert Orbán kész volt veszíteni vagy sokat fizetni, hogy megkapja, amit akar. Kívül pedig faék egyszerűségű eszközökkel operáltak: hirdetések a baráti sajtóban, pártüzenetek a tévékben, különféle formátumú plakátok hadjárata, a polgároknak küldött kormányzati levelek. E kampányokat nem nevezhetjük kifinomultnak. Egyértelmű volt az üzenet: mi – magyarok, ők – Európa. Mi védekezünk, ők pedig gyalázatosan megaláznak minket, mint 1920-ban Trianonban.
Az a trükk lényege, hogy ebben a háborúban soha nem lehet győzelmet hirdetni. Az átmenetnek mindig van következő szakasza, mindig van új végrehajtandó haditerv, legyőzendő ellenség. Ha kitörne a béke, a közvélemény elkezdené firtatni, mi van az anyagi helyzettel és a reformokkal, amelyek semmin nem változtattak. Ezért olyan fontos a tömegek érzelmeinek pontos felmérése. Hogy elaltassák az elméket és felébresszék a démonokat.
Orbán észrevette, hogy az európai intézmények ténykedése nem garantálja az állandó ostromhangulat fenntartását. Túl bonyolultan működnek, és a határozottan Európa-barát magyar közvélemény az esetleges hibákat hajlamos elnézni a kétségtelen előnyök miatt. Szüksége volt valamire, ami az egyszerű érzelmeket szólítja meg, ami kellően homályos, és az EU-ból utalt pénzek áramlásának adatait figyelő nyugati bürokraták nem tudnak belekötni.
Soros György, a Magyarországon született amerikai pénzember mindenható hatalmának mítosza a kilencvenes években született, de akkor még olyan figurák beszéltek róla, mint Csurka István, a korszak összeesküvés-elméleteinek legfőbb terjesztője, aki afféle Macierewiczbe oltott Stanislaw Michalkiewicz volt. (Antoni Macierewicz a PiS alelnöke, volt már belügy- titkosszolgálati- és hadügyminiszter is. Az egyik legfőbb terjesztője annak az elméletnek, hogy az oroszok robbantották fel Lech Kaczynski lezuhant repülőgépét 2010-ben. Stanislaw Michalkiewicz pedig egy szélsőjobbhoz húzó lengyel újságíró.) Orbán a politikai porond közepére ráncigálta Sorost. A pénzember iránt érzett gyűlöletből nemzeti vallást teremtett. Ebben jókora adag cinizmus érhető tetten, mert Orbán szempontjából Soros legfőbb erénye az, hogy olyan karakter, akit a legképtelenebb dolgokkal lehet megvádolni. Ki lehet találni a "Soros-tervet", és az emberek fejébe lehet verni, hogy ennek célja az ország tönkretétele. Az idegenellenességre is lehet alapozni – merthogy ez a Soros nevű illető nem is egészen magyar, viszont teljesen zsidó.
A sorosozás kényelmes megoldás, mert a választók kiszabadíthatók vele a politikai korrektség jármából. A kilencvenes években a Mazowiecki és Balcerowicz köré tömörült elitek azt mondták a lengyeleknek: gyertek velünk, és kivezetünk benneteket a sötétségből. (Mazowiecki volt a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, Leszek Balcerowitz pedig a pénzügyminisztere volt, később pedig a jegybank elnöke lett.) Orbán viszont olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. (Aleksander Kwasniewski baloldali lengyel elnök volt 1995-2005 között.) Azt mondja: legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről beszélni alig mertek. Ne féljetek az összeesküvéses elméletektől. Amazok a fejünkbe verték, hogy ezek alantas és szégyenletes gondolatok, de akik ezt mondták, már nincsenek közöttünk.
A sorosozás megerősítette Orbánt abban a hitben, hogy korszakunk alapvető küzdelme nem a kommunisták és a demokraták, de nem is a nacionalisták és a liberálisok között zajlik. Hanem a nép és az elitek között.
Orbánnak időnként a szerencse is a kezére játszott. 2015. elején, egy évvel a második kétharmad után Simicska Lajos, a régi koleszos haver, az első számú fideszes oligarcha megtagadja az engedelmességet. Az újságírók információkat gyűjtenek a fideszes elit titkos vagyonáról. Orbán első alkalommal kerül defenzívába. S ekkor Európa határánál megjelennek az idegenek. Először csak egy kisebb hullám érkezik a Balkán irányából. Kicsivel később több mint százezer szír, afgán, iraki és más háborús övezetből érkezett illegális bevándorló kel át a szerb-magyar határon. A válság szeptember közepén ér a tetőpontjára, amikor háromezer jövevény reked a budapesti Keleti pályaudvaron.
Nem tudták folytatni útjukat, mert a MÁV leállította a nemzetközi szerelvények forgalmát. A kamerák által ekkor rögzített képeket a káoszról éveken át mutogatták a tévékben. Ki és miért idézte elő ezt a helyzetet? Semmire sincs bizonyíték. Az viszont biztos, hogy Orbán a saját hasznára fordította országa adminisztrációjának inkompetenciáját és az Unió teszetoszaságát. Bár nem történik semmilyen látványos incidens, a magyarok a saját szemükkel láthatják, mit jelent az invázió. Káosz, bizonytalanság, félelem.
Orbán gyorsan rájön, hogy a bevándorlási válság évekre meghatározza a brüsszeli viták témáját. Ez az új üzemanyag, az új Gyurcsány, amivel elzötyög a batár választástól választásig. Nem kell itt finomkodni. Felállítja a határkerítést. Villámgyorsan szigorítja a büntető törvénykönyvet. Azt állítja, hogy Európa keresztény örökségét védi. Hirdeti, hogy kormánya Isten támogatását élvezi. Dehumanizálja az ellenséget. Akkor sem engedi, hogy az emberek megfeledkezzenek az ellenségről, amikor már régen nincsenek migránsok Magyarországon. Csak egyetlen dolgot nem tesz: nem hozakodik elő semmilyen pozitív dologgal. Jól tudja, többet nyer a válság fenntartásával, mint azzal, ha megszüntetné.
A nagy reformátor mítosza
Mi végre való mindez? Orbán azt mondaná, hogy a Fidesz által bevezetett változások mértéke sokak számára elfogadhatatlan volt. Elébe kellett tehát menni a dolgoknak, és felkészíteni a közvéleményt az egész pályás letámadásra. Az a helyzet, hogy Orbán komolyan a feje tetejére akarta állítani a rendszert. Nem akart apró kiigazításokkal vacakolni, nekiment az egésznek baltával. Nem egyes területekre koncentrált, forradalma totális jellegű kellett, hogy legyen. A Fidesz alatt simán ment minden a levesbe, az egészségügy, az oktatás, a bíráskodás, a gazdaság, a média, a különféle intézmények. Orbán egyszerre látta magát nagy rombolónak és nagy építőnek. Levegőbe röpítette az alapokat, hogy a romjaikon új konzervatív rendet teremtsen, amely az ő nevét viseli és évtizedekkel túléli őt.
Húsz évvel a függetlenség elnyerése után a magyar állam valahogy elműködött, néha jobban, néha rosszabbul. Időnként nagy felzúdulást keltettek a különféle mutyik, kitörtek botrányok, mindennapos volt a küzdelem a bürokráciával. Orbán tudta, hogy társadalmi felhatalmazása van a rendszer átalakítására. Sok elődjével ellentétben azonnal munkához látott. Terveket mutatott be a közvéleménynek, tisztára, mint anno a Szovjetunióban. A tervekre jeles történelmi személyiségek neveit aggatta, és nem akárkikét, hanem az előző századforduló liberális reformátoraiét. Ezzel a Fidesz a legszebb magyar történelmi hagyományok pecsétjét ütötte a tervekre.
A reformszenvedély impozáns mértékű volt. Az első évben új média- és bírósági törvény született, a nagy választási győzelem évfordulóján új alkotmány, amit alaptörvénynek neveztek el, és bár gránit szilárdságúnak mondták, utóbb még jó párszor módosították. Orbán azzal dicsekedett első hivatali ciklusának végén, hogy a parlamenti gépezeten majdnem négyszáz törvény ment át. Senki nem kérdezte meg, miért nem csak három vagy négy, de rendesen összerakott törvényt szavaztak meg, amiket utóbb nem kell folyton módosítgatni. Most, hogy elült a csata pora, már újabb kérdést is föl lehet tenni: jobban működik az állam, mint nyolc évvel ezelőtt?
Nézzük az igazságszolgáltatás reformját. A bírák mindig könnyű célpontnak számítanak, Magyarországon ráadásul a Legfelsőbb Bíróságot a kommunisták által 1949-ben alapított testület egyenesági leszármazottjának tartották. A LB volt a terror legfőbb eszköze az 1956-os szovjetellenes felkelés leverése után. Ez pedig, a puszta vád, hogy a bírák kommunisták és bűnözők, élénken hatott a közvélemény képzeletére. Nem számított, hogy 2011-ben olyan bírák voltak hivatalban, akiknek 70 százaléka 1990. után öltötték fel a talárt, akiket pedig bármiért felelősségre lehetett volna vonni, azok nem mentek át a kilencvenes évek eleji átvilágításon.
Hogy megszabaduljanak a szakma vezető bíráitól, a Fidesz 70-ről 62 évre szállította le a nyugdíjkorhatárt. Ennek nyomán körülbelül háromszázan távoztak, a szakma nagyjából egytizede. Az Alkotmánybíróságtól elvették a lehetőséget, hogy véleményezze a költségvetéssel kapcsolatos törvényeket. Megnövelték az AB tagjainak számát, megváltoztatták a megválasztásuk alapelveit, a saját jelöltek hivatali idejét pedig 9-ről 12 évre emelték fel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntették, helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek elnökét a parlament választja meg. Ez a tisztség a Fidesz egyik alapítója feleségének jutott.
Ez a séma ismétlődik más területeken is. Megszüntetik a régi intézményt és újat alapítanak helyette, amelyet lojális pártkatona vezet. Mit eredményeztek ezek a változtatások? Pozitívan hatottak a bíróságok működésére? A közvélemény bíróságokba vetett bizalma alacsony, mint eddig is. Két évvel ezelőtt a World Justice Project felmérést végzett a magyar jogállamiság helyzetéről a bíróságokkal kapcsolatba került állampolgárokkal készített interjúk alapján, és a legalacsonyabb, Bulgáriáéval azonos szintű uniós érték született. A felmérésből kiderült, hogy a magyar igazságszolgáltatás a következő okok miatt bírálható: a hatalom nem kielégítő ellenőrzése, korrupció, a bűnvádi eljárások részrehajló lefolytatása és az általában nehéz hozzáférés az adatokhoz.
Haladjunk tovább ezen a nyomvonalon. Mi a helyzet az egészségüggyel?
Központosították az egészségügyet és megemelték a szektor dolgozóinak bérét. De ez is kevésnek bizonyult, mert az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar egészségügyi kiadások a GDP 7,2%-át teszik ki, miközben az uniós átlag 8,5%. Ez év elején az Euro Health Cunsumer Index a magyar rendszert a lengyellel együtt a 29. helyre sorolta (31 vizsgált állam közül). Főleg az képezi panasz tárgyát, hogy túl hosszú a várólista, illetve orvoshiány van, mert sok szakember külföldre távozik. Csak Németországban a magyar egészségügyi dolgozók száma hat év alatt a háromszorosára nőtt (a Német Orvostársaság adatai alapján).
És az oktatás? A helyi iskolákat államosították és a KLIK nevű új kormányintézmény fennhatósága alá helyezték. Ugyanez történt a tankönyvpiaccal is, az állam íratja meg és adja ki a tankönyveket. Az e reformokat bevezető államtitkárról a mai napig rossz szájízzel emlékeznek meg. A változások következménye az lett, hogy ez év elején középiskolások és egyetemisták mentek az utcára tüntetni az oktatás modernizációja érdekében. Azt követelték, hogy növeljék az oktatásra fordított forrásokat, legyen átlátható a tanári életpályamodell, állítsák vissza a szabad tankönyvválasztást és emeljék az oktatás színvonalát. Csoda-e, hogy az egyetemek sanghaji rendszer szerinti világrangsorában egyetlenegy magyar intézmény sincs? (Két lengyel egyetem szerepel a listán.)
Vegyük a szegénységet. Orbán azzal dicsekszik, hogy kivezette az országot a válságból – és bizonyos adatok láttán tényleg csak tapsolni lehet. A gazdasági növekedés négyszázalékos, ugyanilyen szinten áll a munkanélküliség is. Az államadósság 81%-ról 71%-ra csökkent. Adócsökkentés, számos könnyítés a sokgyerekes családoknak. És a bőkezű hatóságok időnként még ajándékot is adnak rezsicsökkentés vagy étkezési jegyek formájában. Ez már tényleg valami.
Magyarország ugyanakkor megállt a fejlődésben. A külföldi autógyárak olcsó munkaerőpiacává vált. A bruttó és nettó átlagkereset majdnem kétszer olyan alacsony, mint Csehországban, de Szlovákia és Lengyelország is jobban áll e téren. Nőnek az ingatlanárak és a társadalmi különbségek. Az északkeleti régiók némelyikében a lakosság több mint 20 százaléka él a nyomorszint közelében. A szegénység felszámolása helyett a kormány abszurd törvényt hoz a hajléktalanság felszámolására.
Közép-Európában olcsó mulatság a közszolgáltatások színvonalát szidni. Magyarország e tekintetben nem üt el a régiós átlagtól, ahogyan nem ütött el nyolc éve sem. De éppen ez Orbán uralkodásának legbrutálisabb fokmérője. Senki más, sem Tusk, sem Kaczynski, sem Fico, sem Babis nem kapott a sorstól ekkora lehetőséget. Mindannyiukat fékezte a parlamenti matematika, a félelem, a lustaság. Orbánnak viszont mindene megvolt ahhoz, hogy posztkommunista skanzenből modern, hatékony, gyorsan fejlődő államot teremtsen. Megvolt a teljhatalma és a gátlástalansága ahhoz, hogy felégesse az áporodott struktúrákat. De a reformok nem érdekelték, mert a düh korszakában nem reformígéretekkel nyerik a választásokat, hanem a Soros elleni gyűlöletkampányokkal, amikre majdnem 50 millió eurónyi közpénzt szórtak el. A reformok a kilencvenes években voltak divatban.
Kiderült, hogy Orbán kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Csak évek múltán látszik, hogy mindenki hagyta magát átverni. Mert a Fidesz csak a díszburkolatot cserélte ki. Pontosan úgy viselkedett, ahogyan a köz elvárta. Megtette azt, ami mindig örömöt ébreszt a tömegekben, vagyis leváltott egy csomó kádert és centralizált. Új intézmények jöttek létre, amelyekre hazafias neveket aggattak, új embereket állítottak munkába, és egy kézbe került az összes gyeplő. S a köz elégedett volt. Valójában konzerválták a skanzent, és hazafias dekorációval díszítették fel. Mindennek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradjon, ahogyan volt.
Orbán magánállamának nyolc alapelve
Valami eredetit azért csak sikerült létrehozni. Orbán megalapította az Unió első magánállamát. Uralkodásának egyik legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy az állami vagyont nem lehet megkülönböztetni a párt- és családi vagyontól. Állam, párt, család – minden egymásba olvad. A rendszer ellenfelei maffiaállamról beszélnek, amelyet A keresztapából ismert Cosa Nostra alapján hoztak létre – ez Orbán kedvenc filmje. Természetesen Magyarországon senkit nem lőnek le, senkinek nem tesznek visszautasíthatatlan ajánlatot, és nem raknak levágott lófejet az ágyába. De a működési elvek hasonlóak azokhoz, amikről Mario Puzo írt.
Első alapelv: a régi haverok elsőbbséget élveznek. A magyar magánállam megértésének kulcsa a Fidesz természetében rejlik. A harminc évvel ezelőtt ifjúsági mozgalomként alapított szervezet több mint egyszerű párt. Az államban kulcspozíciókat töltenek be Orbán egyetemi és gyerekkori barátai, illetve azok az ifjú titánok, akik a 90-es évek közepén léptek be a párt utánpótlását biztosító Fidelitasba. A családtagok számára is marad hely, ilyen például a kedvenc vej, Tiborcz Istán, Orbán legidősebb lányának férje. A Fidesz elitje a közeli ismerősök hermetikusan zárt köre, ahol a betöltött pozíció, a múltbéli kapcsolatok, az informális ismeretségek és a főnök iránti feltétlen hűség mindennél előbbre valók.
Második alapelv: lojalitás mindenek felett. Elképesztő, hogy a neten keringő szóbeszédek, a pletykamagazinok és a Twitter korában milyen keveset tudunk a Fidesz belső működéséről. Senki sem panaszkodik arra, hogy a pártot autokratikusan irányítják. A médiába nem jutnak el hangok a rossz tanácsadók befolyásáról vagy a főnök elhatalmasodó tébolyáról. Az utolsó pártszakadás 25 évvel ezelőtt történt, amikor az Orbán akkori barátja körül tömörülő liberálisok, elégedetlenek lévén a jobbkanyarral, asztalra csapták a párttagkönyvüket. Aztán már jó volt, mert a párt hatalomra került (1998-2002), utána meg egy kicsit rossz, mert ellenzékben kellett politizálni. Ám senki nem kérdőjelezte meg Orbán vezető szerepét, a pártvezetés tagjai közül senki nem állt ki a csatasorból. (Simicska Lajos bukásáról külön ejtek szót.)
Harmadik alapelv: a párt nem hagy cserben, és te sem a pártot. Előfordult, hogy Orbán kirúgta inkompetens vagy népszerűtlen munkatársait. De soha nem vetemedett arra, hogy nyilvánosan megalázzon valakit, ami Kaczynski és Tusk (Donald Tusk lengyel miniszterelnök volt 2007-14-ben, azóta az Európai Tanács elnöke) közös jellemzője. Az a káder, aki elvesztette Orbán bizalmát, hirtelen más területen találta magát. Orbán egykori egyetemi tanára, második kormányának minisztere nem állt a helyzet magaslatán az IMF-fel folytatott tárgyalásokon, és ma egy vagyont keres az Orbán által alapított magyar-amerikai alapítvány élén. A Fidesz egyik alapító tagja, aki végül nem lett külügyminiszter, az egyik parlamenti bizottság elnöki tisztségét kapta. Az egyik menesztett vezető diplomata gyorsan az Irodalmi Múzeum igazgatói székében találta magát.
A párt üzenete világos: ha csalódást is okoztál, gondoskodunk rólad. Továbbra is közülünk való vagy. Túl sokat tudunk rólad, és te is túl sokat tudsz rólunk, ezért nem engedhetjük el egymást. Az egyik látványos kivételt az amerikai magyar nagykövet asszony visszahívása jelentette. A nagykövet asszony határozottan kiállt Orbán mellett a kilencvenes években, sziklaszilárdan védelmezte a kormány minden egyes döntését. Ugyanakkor egy éve, a diáktiltakozások idején váratlanul visszahívták, amit a hidegvérét általában megőrző Orbán úriemberhez kevéssé méltó módon így kommentált: "nőügyekkel nem foglalkozunk". Ma az egykori nagykövet asszony az egyik befolyásos amerikai think tank munkatársa, de jellemző, hogy habár nem köti semmilyen formális kapcsolat a Fideszhez, esze ágában sincs Orbánt kritizálni.
Negyedik alapelv: nincs kegyelem saját táborunk árulói számára. Ezt a saját bőrén érezte Simicska, Orbán egykori megbízható consigliere-je, aki Orbán egyetemi szobatársa volt, aztán az ország vezető építőipari cégének tulajdonosa lett, amely évente több mint egymilliárd eurót nyert a közbeszerzéseken. Több mint három éve látványosan szakítottak egymással. Simicska médiája elkezdte különféle dolgokért hibáztatni a miniszterelnököt, ő maga pedig az ellenzék mellett kötelezte el magát.
Orbán könyörtelen ellentámadást indított, és végül ő lett a győztes. A Fidesz által megnyert idei választások után néhány órával Simicskának fel kellett adnia médiaportfólióját és eltűnt az első frontvonalból, és azóta is sorra veszíti el üzleti érdekeltségeit. Simicska bukása intő jel mások számára: így járnak azok, akik megkérdőjelezik Orbán vezető szerepét. Jellemző egyébként, hogy senki nem csatlakozott az egykori consigliere pártütéséhez, senki nem kelt a védelmére, senki nem döngette miatta a párt kapuit.
Ötödik alapelv: a politika üzlet. Játszottak már szerepet a magyar közéletben tehetős emberek, de rendszerint eleve gazdagon jelentek meg a politikában, mint például Gyurcsány Ferenc. Orbán alatt a politika a vagyongyűjtés eszközévé vált. A gazdaság visszamagyarosítását úgy hajtották végre, hogy egymás között osztották fel a tortát. Létrejött a hatalomközeli oligarchia, bár ez a meghatározás pontatlan, mert a klasszikus oligarchiának politikai és gazdasági befolyása van, Magyarországon viszont a Fidesz üzletemberei távol tartják magukat a politikától. A média és a közbeszerzések érdeklik őket. A nagy pénzek.
Honnan van a pénzük? Kezdetben a törvényi változásokat és az állami Eximbank olcsó hiteleit használták ki. Több mint 126 ezer közbeszerzés elemzése alapján kimutatható, hogy Orbán emberei összesen 2,5 milliárd dollár nagyságrendű összeggel gazdagodhattak, jórészt uniós forrásokból. Mészáros Lőrinc felcsúti víz- és gázvezeték-szerelő, Orbán gyermekkori jó barátja például három év alatt a tizetnötszörösére növelte a vagyonát.
A Fidesz vezető politikusainak meggyűlt a bajuk ködös anyagi ügyeik miatt. A miniszterelnökséget vezető nagy hatalmú miniszter nem tudta megmagyarázni, miként került tízéves kisfia nevére egy több tízmilliós értékű budai lakás és egy szőlőbirtok. A frakcióvezető és a diplomácia vezetője magyarázkodni kényszerültek luxuslakásaik miatt. A belügyminiszter kijelentette, hogy egykori őrző-védő cége merő véletlenségből nyer kormánymegrendeléseket. A miniszterelnök pénzügyi csalással vádolt nemhivatalos tanácsadója és PR-osa közölte, semmit nem hajlandó mondani, mivel nem közszereplő. Orbánt is kérdezték a vagyonával kapcsolatban, ezért luxusházait kénytelen volt apja nevére íratni.
Hatodik alapelv: a biznisz mindenek felett. Ezt bizonyítja az is, hogy Magyarországnak nincs külpolitikája. Kereskedelmi politikája van. A diplomácia vezetőjének fő feladata, hogy befektetési lehetőségeket és olcsó hiteleket találjon, továbbá kereskedelmi kapcsolatokat építsen – innen a széles nyitás Kína és Oroszország felé. A keleti országokkal könnyű párbeszédet folytatni, mert nem érdeklik őket a belső változások, ellentétben az Unióval. Másfelől azonban ezek az új kapcsolatok megalázó kompromisszumokhoz vezetnek, ilyen például a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés, amely 10 milliárd euróért teljes ellenőrzést biztosít az oroszoknak az erőmű felett.
Hetedik alapelv: a média a politikacsinálás eszköze. Orbán előtt a médiapiacon egészségtelen volt a külföldi szereplők aránya, például a nyomtatott sajtón három multi, az Axel Springer, a Ringier és a Sanoma osztozott. Orbán a másik oldalra fordította a mérleg nyelvét. Amikor a hozzá közel álló üzletemberek elkezdtek médiát vásárolni, Orbánnak egyszer sem csúszott ki a száján, hogy a BBC-t tekinti mintának, pedig évek óta ezt mantrázták máshol Közép-Európában. Orbán az egyszerűséget választotta. A médiumokat harcos hangvételű párt-szócsövekké alakította, rossz emlékű történelmi tapasztalatokat idézve fel. Az elektronikus médiában porondra küldte az olcsó tömegszórakoztatás szakembereit, ennek köszönhetően nem csupán ostoba propaganda ömlik a kormánytévékből, hanem vetélkedők, sorozatok és sport is.
A magánállamban a független újságírók közellenségnek számítanak. Mi a teendő, hogy kisebb legyen a mozgásterük? A Fidesz üzletemberei megvásárolják a független médiumokat és átalakítják a profiljukat, vagy egyszerűen megszüntetik őket, ahogyan a legnagyobb ellenzéki napilappal, a Népszabadsággal történt. Ezenkívül a minisztériumok és nagy állami cégek hirdetései rendre a kormánynak kedves médiumokban landolnak. A kormány korlátozta a hozzáférést a közérdekű információkhoz. Az újságírókat perek fenyegetik, a parlament által választott Médiatanács pedig megtagadhatja a rádiós és a tévés koncessziók megújítását.
Nyolcadik alapelv: a korrupció elleni harcnak nincs értelme. Egyszer megkérdeztem egy fideszes elemzőcég vezetőjét, hogy az a rendszer, ahol a támogatás odaítélése vagy a verseny kimenetele a miniszterelnök jóindulatától függ, nem a korrupció melegágya-e. Vállat vont. "A korrupció mindig is jelen volt Közép-Európában – mondta. – Az ország érdeke, hogy létrejöjjön a nemzeti tőke." A magyarok talán el is fogadják ezt a magyarázatot. A Transparency International besorolása, mely szerint Magyarország korruptabb, mint Montenegró és Görögország, nem hozza ki őket a sodrukból. Hozzáállásukat jól illusztrálja Hofi Géza híres mondása: "Korrupció az, amiből engem kihagytak." Orbán tudja ezt. Jobban érzi a közhangulatot, mint bármelyik elődje.
Vajon hol áll meg az elszabadult Fidesz?
Orbán az irracionalizmus, a düh, a tömegeknek való hízelgés korának gyermeke. Bebizonyította, hogy a közvélemény nem a békét és a nyugalmat szereti, hanem a permanens választási kampányt, üres ígéretekkel, az ellenség kijelölésével, gyújtó hangvételű szónoklatokkal. Stratégiája olyan egyszerű volt, hogy most talán csodálkozik, hogy eddig senki más nem próbálkozott vele. Durva propaganda a médiában? Az államvagyon eddig nem tapasztalt mértékű pazarlása? A korrupció mint a lojalitás fenntartásának alapvető eszköze? Hermetikusan zárt elit? Totális központosítás? Megalázó ügyletek Oroszországgal euromilliárdokért? Sokan próbálkoztak, de az utolsó pillanatban megtorpantak. Néhányan túl gyengék voltak hozzá, másokat megállítottak az ellenőrző szervek, és a többségnek nem is volt hozzá gusztusa. Azt gondolták, a társadalom túl okos ahhoz, hogy mindezt csak úgy bevegye. Pedig dehogy.
Orbánnak nem voltak illúziói. Csak egyszer visszakozott. 2014. őszén a kormány bejelentette, hogy az internetadó bevezetésén dolgozik, ami a kétségbeesés jele volt, és sokat elárult arról, hogy milyen állapotban van a költségvetés. Több mint 100 ezer ember ment az utcára, de Orbán nem emiatt ejtette a tervezetet. Budapest mellett ugyanis a vidék is lázadozott. A főváros Orbánt nemigen érdekelte, rossz emlékeket őrzött abból az időszakból, amikor ott tanult. A vidékkel viszont más a helyzet. Azok, akik Magyarországgal foglalkoznak, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a kozmopolita, kávéházas Budapest perspektívájából értékelik a dolgokat. Pedig a magyar főváros csupán magányos sziget. Orbán tudja, hogy az ország többi része az obskurus képzelgések, suttyó mutyik, balkáni állapotok földje – és ő ezt szereti.
Orbán nem bonyolult politikus. Hívei – különösen Lengyelországban – prófétát, váteszt látnak benne, és mögöttes tartalmat keresnek a szónoklataiban. Pedig Orbánnak nincsenek értelmiségi ambíciói. Az értelmiségieket ki nem állhatja, mert fél tőlük. A vaskos vicceket, a dakota közmondásokat meg a focit szereti. Hiányzik belőle Kaczynski kifinomultsága vagy Tusk éleslátása és személyes sármja. Rá a falusi fiú egyszerűsége, szabadossága és gátlástalansága jellemző. Jellemző, hogy amikor szemtől szembe találja magát ellenfeleivel, könnyen elvész a magabiztossága – emlékezzünk csak a 2002-es és 2006-os tévévitákra a szocialista vezetőkkel. Viszont kitűnően illik hozzá a néptribun szerepe. A tömeggyűléseken olyan nyelvezetet használ, amely az eliteknek talán nem tetszik, de a vidékiek szívéhez szól. Úgy érzik, hogy Orbán egy közülük.
A paradoxon ott érhető tetten, hogy Orbánt sokan új korszak hírnökének tartják, miközben ódivatú eszközöket használ. Az Unióban sokan megütköznek azon, hogy a 21. század második évtizedében, Európa közepén megjelent egy különös képződmény, amely inkább emlékeztet közép-ázsai satrapiára, mint nyugati típusú demokráciára. Egyesek azt fogják mondani, hogy az államszervezet ötletét azon melegében a kommunizmusból vették át – és igazuk is lesz. Mások hozzá fogják tenni, hogy a gyökerek még mélyebbre nyúlnak, Horthy Magyarországáig, vagyis a Trianon által létrehozott amputált államcsökevényig, amely az első világháború után megpróbálta konzerválni a császári és királyi monarchia modelljét – és nekik is igazuk lesz.
A régens vagy a pártfőtitkár uralkodása alatt konszolidált hatalom, a centralizált gazdaság, a kasztosodott társadalmi rendszer, amelynek csúcsán elidegenedett pártállami elit trónol, a mindent átható korrupció, az általános meggyőződés, hogy "mindent azonnal el kell lopni, ami nincs lebetonozva, különben mások lopják el" – ez a tősgyökeres magyar állami hagyomány a múlt század első és úgyszintén a második feléből. Orbán a ’45 előtti időkből transzponálta a nemzeti és keresztény értékek iránti látványos rajongást, a szovjet korszakból pedig azt a meggyőződést, hogy jobban ki lehet jönni a kiszámítható oroszokkal, mint a kaotikus Nyugattal. A múlt tanulságait és a jelen társadalmi elvárásait összegyúrva létrejött Orbán rendszere:
a nemzeti posztkommunizmus. Az összegzéstől még messze vagyunk, mert Orbán rendszere továbbra is él is virul, és ha nem avatkozik közbe egy véletlen baleset vagy a történelem szeszélye, még legalább egy kormányzati ciklusig kitart. És ebben a kitartásban rejlik a legnagyobb veszély. Orbánt ugyanis nem elégi ki, hogy tartós a rendszere, Tuskkal ellentétben, aki örvendezik afelett, hogy kényelmesen elüldögélhet a kandalló mellett. Ez Orbán számára nem fér bele abba a rendszerbe, amelyet létrehozott. Magyarországon a hatalom ellenőrizetlen természetéből az fakad, hogy ha nem talál ellenállásra, egyre erősebb lesz a szorítása, újabb és újabb területeket foglal el. Képtelen megállni, képtelen visszakozni. Kivész belőle az egészséges önkorlátozó ösztön, kiengednek a fékek, mindig új vért kíván.
A rezsim olyan határokat is átlép, amelyek meghaladása korábban elképzelhetetlen lett volna. Hiszen ki gondolta volna, hogy Orbán és környezete bezárja a legnagyobb ellenzéki napilapot? Ki látta volna előre, hogy könyörtelen támadást intéznek a CEU és a civilek ellen? Ilyet Putyin szokott csinálni, nem az EU egyik tagállamának vezetője. Ha valaki korábban azt jövendöli, hogy Orbán, aki harcos antikommunistaként kezdte, úgy benyal majd Moszkvának, hogy azzal messze túltesz baloldali elődjein, rögvest beutalják a pszichiátriára. Mi lesz itt? Orbán nemrég azt ígérte, bosszút áll Magyarország ellenségein. Kikről beszélt? Talán az oknyomozó újságírókról, akik a pénztárcájában kutakodnak?
Nyolc éve Orbán azt mondta: tiszteljetek minket, mert mögöttünk ott ólálkodik a Jobbik a fasiszta félkatonai alakulataival meg az EU-s zászlókat égető csőcselékével. Lehet minket nem szeretni, de mi, konzervatívak vagyunk az egyetlen mentsvár a fekete dögvésszel szemben. Ma már meg sem próbálja, hogy ilyen pózba vágja magát. Mindegy neki. A Fidesz rosszabb lett a Jobbiknál, amely közben rájött, hogy talán érdemes a szélsőjobb perifériájáról Európa-barátabb pozícióba sasszézni. Orbánon elhatalmasodott a harmadik kétharmad mámora. Ráadásul eltűnt a láthatárról a félelmetes csendőr, az Egyesült Államok, amely Barack Obama és Hillary Clinton hivatali ideje alatt látványosan megalázta őt. Trump viszont még ennyire sem akar szóba állni Orbánnal, mert az ő kereskedői észjárása szerint a pöttöm Magyarországnak nincs semmi jelentősége, ezért nem is érdekli őt.
Miután a korlátlan hatalom mindent megszerzett a saját országában, amire rátehette a kezét, átlép a határokon. Ártatlanul kezdődik: Orbánék jobboldali médiumokat gyűjtögetnek a Balkánon. Tévécsatornákat és internetes portálokat vettek Macedóniában, csatornákat, heti- és pletykalapot Szlovéniában, és évek óta támogatják a romániai magyar lapokat. Jobboldali médiakonglomerátum létrehozásáról álmodnak, ahol Orbán mondja ki a végső igazságot. Ami ennél is rosszabb, felélednek a magyar kisebbségekről folytatott viták. A konfliktus a meggyengült Ukrajnával, amely a lehető legrosszabbkor hozott egy sokat támadott oktatási törvényt, csak élesedni fog. Hogy fog mindez végződni? Nehéz megmondani. Sokat segítene Magyarországon, ha jönne valaki, és azt mondaná Orbánnak: elég volt!
(A címlapkép Szabó Sára munkája.)
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Nemzetközi Valutaalap",
"Euro Health Cunsumer Index",
"Klub Jagiellonski",
"Axel Springer",
"Jagelló Klub",
"Transparency International",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Német Orvostársaság",
"Európai Tanács",
"Irodalmi Múzeum",
"Országos Igazságszolgáltatási",
"Országos Bírósági Hivatal",
"World Justice Project",
"Lengyel Külügyi Intézet"
] |
Boros Anitának a szerződés szerint 28 napja volt a munkára, de a tárca szerint azt jóval korábban elkezdte már.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerint Boros Anita, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt helyettes államtitkára nem egy hónap alatt írta azt a 900 oldalas könyvet, amelyre a szerződése szerint 28 napja volt. És tízmillió forintot kapott érte. Néhány nappal azután, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke nyilvánosságra hozta az ügyet, lemondott posztjáról, de a tárca szerint csak azért, mert szülési szabadságra ment – hangzott el a pénteki RTL Híradóban.
Boros Anita a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docenseként a kormányablakok munkatársainak képzését segítő könyvet írt. Az egyetem 2013. január 3-án kötött vele szerződést, a 900 oldalas kötet elkészítésének határideje 28 nappal később, január 31-én járt le. Vagyis elvileg naponta több mint 30 oldalt kellett volna írnia. A könyvet uniós pénzből fizették.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke többször is foglalkozott az egyetem uniós pályázataival. Az ellenzéki politikus azt mondta: nagy a gyanúja annak, hogy Boros Anita egy korábban megírt tankönyvét használta fel újra.
Az NFM pénteken közölte az RTL Klubbal, hogy Boros Anita gyermeke születése miatt távozott a tárcától, lemondásához semmilyen más ügynek nincs köze. Ugyanezt a választ adta egy sajtótájékoztatón Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.
A Nemzeti Közszolgálati Egyeteme szerint Boros Anita nem 28 nap alatt írt könyvet, már jóval a szerződéskötés előtt dolgozni kezdett a köteten. A téma indokolta, hogy a szerző a korábbi munkájából részeket emelt át az új kötetbe – tették hozzá.
|
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] |
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyeteme",
"RTL Klub",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Ígéretével ellentétben mégsem zeneszóra és táncolva, hanem a legnagyobb titokban vonult be a börtönbe a gazdasági bűncselekmények miatt tavaly márciusban egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) egykori vezetője – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, Kolompár még tavaly júniusban kapott behívót a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet kecskeméti börtönébe. A Magyar Nemzet értesülése szerint jó magaviselete esetén Kolompár akár már idén októberben szabadulhat, ám ha nem kap kedvezményt, akkor csak jövő áprilisban. A lap információit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán nem kívánták kommentálni, mondván, ezek személyes adatok.
Emlékezetes, az OCÖ volt elnökét tavaly márciusban jogerősen egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.
A korábban az MSZP-vel szoros kapcsolatokat ápoló Kolompár a jogerős ítélet kihirdetése után korrupcióval vádolta meg az ügyészséget, elfogultsággal a bíróságot, és megígérte, hogy "zenére és táncra" vonul majd a börtönbe. Azt is kifejtette: az ítélet nem neki, hanem a roma társadalomnak nagy csapás, mert ezentúl nem lesz, aki képviselje őket. Kolompár egyébként már volt büntetve: egyrészt garázdaságért, másrészt orvhalászatért.
További részleteket a Magyar Nemzet szerdai számában talál.
|
[
"Országos Cigány Önkormányzat"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet",
"Magyar Nemzet",
"Európai Közösség",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Mindenhol szuper lett az uniós pénzből kialakított tanterem, pedig csak a pályázati pénzek töredékét költötték rájuk. A megmaradt százmilliók különféle járulékos címeken találtak gazdára, a legnagyobb falatot a KLIK tartott meg magának, és nem árulja el, miért. A 14 milliárdos Öveges-programból 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kapott támogatást természettudományos tantermek kialakítására, de a trafikmutyi-leleplezőként ismertté vált szekszárdi képviselő szerint egy egész pénzlenyúló céghálózat ráépülhetett a projektre.
Hadházy Ákos hetek óta feszegeti a kérdést , hogy mi kerülhetett a szekszárdi gimnázium két termének összenyitásán bő 150 millió forintba.
A trafikbotrány kirobbantója szerint a Fidesz Zuschlag-ügye lehet az oktatási pénzek iparszerű, hihetetlen mértékű túlszámlázása.
Ha az arányok országszerte ugyanazok voltak, akkor 14 milliárdból legfeljebb kettőt költöttek ténylegesen tanteremre.
A hiányzó pénz egy céghálónál, valamint a KLIK-nél landolt. A KLIK megmondta, mire költené a pénzt: ugyanarra, amit az önkormányzatokkal szerződő cégek már le is szállítottak.
Nem az iskolák, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és különféle cégek vitték el a pályázati pénzek nagyobb részét a korszerű kémia laborok kialakítására szánt keretből – tudta meg az Index. Tanterem-felújításra és vadonatúj felszerelések beszerzésére sok helyen valójában alig több, mint az elnyert összeg tizedét költhették a kedvezményezett iskolák.
A 2012-ben indított uniós pályázatsorozatról eddig nem adott ki hivatalos összefoglalót az oktatási kormányzat, így csak a pályázat.gov.hu alapján rekonstruálható az Öveges-program, azaz "a természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújításának" pénzügyi háttere.
Az Öveges-program elképesztő részleteivel Hadházy Ákos, korábbi fideszes önkormányzati képviselő kezdett foglalkozni. A dohánykoncessziók elosztásának politikai hátterét felfedő, és a trafikbotrány után LMP-re váltó szekszárdi politikusnak az szúrt szemet, hogy városában 155 millió forintot szántak ugyan a egyik gimnázium természettudományos laborjának kialakítására, de a valós beruházás csak 45 millió forintba került. A kutakodás során jött rá, hogy a teljes keret nem is 155, hanem a kétszerese, 314 millió forint volt.
Hadházy az Indexnek elmondta, hogy az összegek között mutatkozó jelentős különbségről megkérdezte az önkormányzat illetékeseit, de fennmaradó 159 millió sorsáról a városban nem tudtak információt adni.
Az Index megkereste az Öveges-projektek többségében közreműködő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, ahol elismerték, hogy a pénz nagyobb része náluk landolt.
"A teljes leszerződött támogatási összeg: 314.227.000 forint. Ebből a támogató által jóváhagyott költségvetés alapján 199.962.500 forint a KLIK-re jutó támogatási összeg, melyet a KLIK szakmai tevékenységek teljesítésére fordít"
– reagált a KLIK.
A válasz a benne szereplő összeggel felborította az eddigi kalkulációkat, hiszen eszerint 40 millióval több pénz van a KLIK-nél, mint amire a Hadházynak válaszoló szekszárdi önkormányzat közlése alapján számítani lehetett. A KLIK válasza tovább fokozta a zavart azzal kapcsolatban is, hogy mire költötték a tanterempénzt.
A közoktatásért felelős központ szerint a szekszárdi projekt esetében a pénzt "a létrejövő természettudományos laboratórium működtetéséhez, a legjobb kihasználásához szükséges különböző szolgáltatások beszerzésére – multimédiás tananyagok kifejlesztése, kísérletek digitalizálása, licence díjak, papír alapú tananyagok előállítási és terjesztési költsége – kell fordítani a fenti összeget a pályázat előírásainak megfelelően".
A felsorolt feladatokat azonban az önkormányzat által kezelt összegből már megpályáztatták, és ki is fizették.
Hadházy Ákos az általa előásott szekszárdi dokumentumok alapján kiszámolta, hogy a terem és az öltöző beépítésére, felújítására, a bútorok, a gázcsövek és a kísérleti eszközök megvásárlására 45 millió forintot költöttek. Többet egyébként valószínűleg máshol sem tudtak elszámolni a beépítésre, hiszen a balatonfüredi beruházás befejezése után egy tavaly decemberi híradóriportban is az hangzott el, hogy a helyi gimnáziumban is 40 milliós volt az Öveges-labor építésének összköltsége.
Hadházy szerint a maradék pénzt különféle "elképesztő" címek alatt fizették ki. Ezek az elképesztő címek azok a tételek, amelyeket a KLIK az előírásoknak megfelelő tételekként említ.
Szekszárdon tanulmányokra 11 millió, projektmenedzsmentre 14 millió, a nyilvánosság biztosítására, azaz két rendezvényre 15 millió forintot számoltak el. Ezen kívül nem kis összeget, 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverre, amely a felújított 30-35 fős tanterem foglaltságát tartja nyilván. Hadházy kutakodása során előkerültek a több mint 100 milliós járulékos keretre különböző címeken kiírt meghívásos pályázatok tenderanyagai is. A képviselő több olyan borítékot is talált, amelyet fel sem bontottak, azaz – úgy tűnik – csak a forma kedvéért kellett beadni, hogy meglegyen a szükséges dokumentáció, az eredményt az ajánlatok nem nagyon befolyásolhatták.
A trafikbotrány kirobbantója szerint ráadásul ezekre a jelentősen túlárazottnak tűnő feladatokra nem helyi vállalkozások kaptak megbízatást, hanem egy cégháló fölözte le a hasznot. Érdekes módon az ország egymástól távol eső helyein mindig ugyanaz a vállalkozások jutottak a közbeszerzést kiíró önkormányzatok eszébe, és egy-egy cég ismétlődő koreográfiával nyerhetett el számos szerződést.
Hadházy 22 Öveges-projektet vizsgált át tüzetesen, és az adatok alapján rájött, hogy szó sem volt arról, hogy az ugyanolyan jellegű munkák központi beszerzésén spóroljanak, sőt. Mind a 22 helyen "teljes áron" kifizették ugyanazokat a megrendeléseket, hogy lefedjék a pályázati összeget. A szekszárdi politikus szerint számos tételt így huszonkétszeresen túlszámláztak. Minden egyes városban 20 darab, egyenként 10-15 oldalas munkafüzetet gyártattak, és mindenhol komoly összeget fizettek az elkészült munkafüzetek szövegszerkesztéséért is.
Csak a szövegszerkesztés 22-szer 20 millió forintot vitt el, majd pedig a munkafüzetekről "benchmarking módszerrel" tanulmányt is írattak szintén 22-szer tízmilliós összegért .
Szekszárdon a Humán Aspektus Kft. kapott megbízást a projekt népszerűsítésére, amiért közel bruttó 16 millió forintot számlázhatott ki. A 2012-ben még csak nettó négymillió forint forgalmat bonyolító cég az Övegessel megcsinálta a maga szerencséjét. A tulajdonos más érdekeltségei viszont más városokban is elnyertek szerződéseket, vagy a második, harmadik helyet töltötték be a meghívásos pályázatokon. Három résztvevő szükséges ahhoz, hogy meglegyen az eredményességhez szükséges létszám.
Az ország iskolái számára kialakított új természettudományos laborokra Öveges-program néven 14 milliárd forintot szántak a 2012 óta futó TÁMOP-keretből. A programból a hvg.hu korábbi összesítése szerint 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kaphatott támogatást. A KLIK 43 projektben érintett, bár a 43-ban beleszámolták a 2010-ben és 2011-ben intított TÁMOP-pályázatokat is.
A pályázatok benyújtatásakor a KLIK még nem létezett, az iskolák állami fenntartásba vétele már a pályázatok benyújtása után történt meg. A támogatói döntések 2013 tavaszán születtek meg. A KLIK tájékoztatása szerint már csak a szerződéskötési szakaszba léptek be, ezért a benyújtott pályázatok szakmai tartalmát nem ők, hanem a jogelőd fenntartó önkormányzatok és az intézmények határozták meg a támogató által a pályázati felhívásban közzétett kereteken, elszámolható költségeken belül.
|
[
"Humán Aspektus Kft.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] |
[] |
Vas András;
Balaton;hajózás;Mészáros Lőrinc;
2020-04-25 06:30:00
Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére
Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre.
Keddi dátummal kapták meg és május 6-ig kell szavazniuk a Bahart Zrt. részvényeseinek arról a tervezetről, amely szerint a cég bérbe adná a vitorláskikötők üzemeltetési jogát, emellett bezárna és értékesítene négy kikötőt, s eladná két kempingjét, siófoki szállodáját, valamint több hajóját.
A voksolás tulajdonképpen formaság, hiszen a tavaly augusztusi, 6,6 milliárd forintos tőkeemelés óta az állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) minősített többséggel rendelkezik. Hiába ellenkezne tehát akár az összes részvényes önkormányzat – a legnagyobb pakettel Siófok rendelkezik, valamivel több mint tíz százalékos tulajdonrésszel –, az MTÜ önmagában is elegendő, hogy rábólintson a tervekre.
Melyekről – legalábbis a lapunk által megkérdezett polgármesterek mind ezt állították – a települések mit sem tudtak, s csak akkor szembesültek a majdani várható változásokkal, amikor e-mailben kiküldték nekik.
- Mindenképpen reagálunk rá, s készül egy közös állásfoglalás – válaszolta a Népszavának Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere. – Egyelőre még gyűjtjük a véleményeket, így konkrétumot nem tudok mondani, de arról hallottam, hogy több polgármester is komolyan kritizálja a terveket.
Lombár Gábor szerint ugyan a BSZ alapvetően érdekérvényesítő szervezet, ám manapság egyre nehezebb a feladata, az összbalatoni elveket ugyanis gyakran felülírják a helyi gazdasági érvek.
- Éppen ezért, bár nem lenne szerencsés, ha például a kempingek vagy az eladásra szánt kikötők funkciója megváltozna – mondta –, csak reménykedni lehet benne, hogy vagy a Bahart köti ki a szerződésekben, nem lehet funkciót változtatni, vagy a települések zárják ki helyi rendelettel a másfajta hasznosítást.
Előbbire, valljuk be, kevés az esély, hiszen a vízparti ingatlanok sokkal többet érnek zárt lakóparkként, mint kempingként, ahogyan ez több, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került kemping esetében is kiderült már.
Megkerestük a felcsúti oligarchához tartozó Balatontouristot, elképzelhetőnek tartják-e, hogy részt vesznek a majdani nyilvános pályázaton, ha meghirdetik a két kempinget? Vadászné Székely Orsolya, a cég marketing menedzsere szerint a kempinglánc mindig nyitott volt portfóliója bővítésére.
- A sajtóhírt olvastuk, de több információval nem rendelkezünk – felelte –, a két érintett kempingről akkor tudjuk álláspontunkat kialakítani, ha megismerjük az ingatlan tulajdonos elképzeléseit, ajánlatát, és megfelelő idő áll rendelkezésre annak elemzésére.
Bezárásra és eladásra ítélt kikötője iránt Csopak is érdeklődne (emellett Akali, Kenese és Udvari kikötőjétől válna meg a Bahart). Ambrus Tibor polgármester kijelentette, természetesen nemmel szavaznak a tervezetre, ám tudják, ennek igazából csak formai jelentősége lesz.
- Csopaknak fontos a közforgalmú kikötő – magyarázta. – Azt megértjük, ha egy cég nem lát üzletet a menetrendszerinti hajózásban, s bár a napi három járatot szerették a helyiek és a vendégek, de ha veszteséges, elfogadjuk, hogy leállítják. A kikötőre viszont szükség van, akár a sétahajózás, akár a vízitaxik miatt. Nagyon nem szeretnénk, ha megszűnne, így adott esetben, ha tényleg meghirdetik eladásra, megpróbáljuk megvásárolni.
- Amikor az állam többségi tulajdonos lett a Bahartban, azt mondtam, ha a szándék valóban tisztességes, és mindez csak a cég fejlesztése, nem pedig a szétszedése és a lenyúlás érdekében történik, akkor támogatni tudjuk – reagált a hajózási cég jövőbeni terveire Lengyel Róbert, a második legnagyobb részvényes Siófok polgármestere. – Amíg a cég az önkormányzatok kizárólagos tulajdonában volt, egyben tartottuk, nem hagytuk elkótyavetyélni a jelentős ingatlanvagyont, és nyereséggel működtettük. Az utóbbi időben már az osztalékot sem vettük ki, hogy abból is fejleszteni lehessen. Alig került azonban az állam többségbe a Bahartban, máris napirenden a szétcincálás. A közgyűlési határozati javaslat alapján egyértelmű: darabjaira akarják szedni a nagy múltú céget. Éppen ezért kezdeményeztem a Balatoni Szövetség elnökénél, hogy álljunk ki egységesen és nyilvánítsuk ki egyet nem értésünket a tervezett intézkedések egy részét illetően. Egyszerűen nem nézhetjük tétlenül a Bahart széthordását, hiszen akkor hallgatólagosan cinkosokká válunk.
|
[
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Balatontourist"
] |
[
"Bahart Zrt.",
"Balatoni Szövetség",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Az ügyész szerint kizárólag Tarsoly engedélyével történhetett a lopás a Quaestornál
A vádirat ismertetésével megkezdődött a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Quaestor-vezér,Tarsoly Csaba és társai büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész szerint Tarsoly az általa és bűntársai által létrehozott bűnszervezet vezetőjeként határozott fellépésű, ellentmondást nem tűrő személyiség volt, aki az utasításokat kizárólag szóban adta és akinek engedélyével történhetett csak meg az ügyfélvagyon ellopása. A Quaestor-vezér ugyanakkor "mocsokáradatnak" nevezte azt, ami ellenük 16 hónapja zajlik, majd hangsúlyozta, egyetért a sértetti állásponttal, hogy az igazságnak ki kell derülnie, de az ártatlanság vélelme őt is megilleti.
A Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség még február 5-én nyújtotta be a vádiratot. Tarsoly Csabát és tíz társát jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség összesen öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van. A vádirat 2500 oldal, amit több napon át ismertet az ügyész. Quaestor-károsultak nevében mintegy negyvenen tartottak flashmobot a “tisztességes kártalanításért" demonstrálva a Fővárosi Törvényszék épületénél a tárgyalás előtt. Elhangzott, 32 ezer károsult képviseletében az ellen is tiltakoznak, hogy feljelentéseik dacára az ügyészség csak azokat emelte be név szerint a vádba, akiket 50 millió forintosnál nagyobb kár ért és csak 20 milliárd forint kár értékben, valamint az ellen, hogy 12 ezer károsult “egyetlen fillért sem kapott“. Az épület bejárati lépcsőin álló demonstrálók többször azt skandálták: “Tolvaj banda!", “Maffia!", “Igazságot!", “Nem hagyjuk!", “Elég volt!", “Hol a pénz?".
Nincs akadálya a tárgyalás megkezdésének
A tárgyalóteremben többen fekete pólóban jelentek meg, amelyen a Quaestor-gate felirat olvasható. A tárgyalás elején Idzigné Novák Csilla bírónő ismertette, hogy informatikai szakértőt vontak be, hogy az eljárás adatai a vádlottak és védőik számára a tisztességes eljárás keretében hozzáférhetők legyenek. A szakértő előzetes jelzése szerint informatikai támogatás – egy célszoftver – kell az adatok feldolgozásához. Tarsoly Csaba védője, Papp Gábor a tárgyalás megkezdése akadályának nevezte, hogy a több mint kétmillió oldalnyi bizonyítási anyag elolvasásához legalább öt hónapra van szükség, amelyre még az ügyészségnek sem lehetett ideje, nemhogy a védelemnek vagy akár a bíróságnak. Az ügyvéd szerint súlyosan sérül a vádlottak azon joga, hogy megfelelően felkészülhessenek a perre, ezért kezdeményezte, hogy először a szakértőt nyilatkoztassák az ügyben, és csak azután kezdődjön meg a vád ismertetése. Ekkor az egyik károsult a hallgatóság közül bekiabált és megkérdezte, hogy "miért csak a vádlottaknak jogai, a sértetteknek miért nincsenek?". A bírónő elmondta, megérti az indulatait, de kérte, hogy tartsa tiszteletben a tárgyalás rendjét. A bíróság egyébként az indítványt elutasította.
Tarsoly a börtönkörülményekre panaszkodott
A tárgyaláson Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott – akit bv –őrök vittek a tárgyalóterembe, de a tárgyaláson a büntetés-végrehajtás kommandósai is jelen voltak – is szót kért és elmondta, most először van lehetősége, hogy reagáljon arra a "mocsokáradatra", ami 16 hónapja zajlik ellenük. Hozzátette , egyetért a sértetti állásponttal, hogy az igazságnak ki kell derülnie, ugyanakkor az ártatlanság vélelme őt is megilleti. Elmondta, az előzetes letartóztatása rendkívüli módon megnehezíti a felkészülését és a börtönben nincsenek olyan körülmények, hogy akár a nyomozati iratok áttanulmányozására lehetősége lehessen. Panaszkodott arról is, hogy nincs olyan számítógép a börtönben, ahol a nyomozati anyagot át tudná nézni . “Elővettem a kockásfüzetemet, mint Galambos Lajos" – emelte ki Tarsoly, aki hangsúlyozta azt is, hogy “a Quaestor-vagyon megtartásán, gyarapításán dolgoztunk még a büntetés-végrehajtási intézetben is". A Quaestor-vezérnek ennek ellenére többen a tárgyalás szünetében azt kiabálták, hogy "szégyellje magát".
Már a 90-es években elkezdődött a csalássorozat
A Földváry Csaba ügyész által felolvasott vádirat szerint már 1996-ban megkezdődtek a pénzügyi csalások és milliárdos volt a hiány. Ekkor Tarsoly Csaba utasítására létrehoztak egy módszert, hogy az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül tulajdonítsák el az ügyfélvagyont. Ennek a rendszernek az alapja egy technikai számla volt, mely titkos volt, a cégcsoporton belül csak kevesen tudtak róla. Azt azonban már nem lehetett megállapítani, hogy kinek a megbízása alapján hozták létre. A technikai számla használatának köszönhetően a bróker rendszerben az egyes ügyfelek értékpapírszámláinak egyenlege változatlan maradt. A felhalmozott hiányt a heted- és nyolcadrendű vádlott közreműködésével, hamis könyveléssel fedték el. A legnagyobb problémák 2005-ben kezdődtek, 2006-ra már 15 milliárdos mínuszban voltak, miközben folyamatosan zajlott az ügyfélvagyon eltulajdonítása – hangzott el a tárgyaláson. 2007-ben a növekvő problémák miatt hozták létre a Quaestor Financial Hrurira nevű céget, ennek a célja az ügyészség szerint már konkrétan csak a bűncselekmény folytatása volt. Tarsoly 2007-től rendszeresen vett át például készpénzt bizonylat nélkül, amit saját céljaira használt fel.
Az ügyész szerint Tarsoly nélkül nem valósult volna meg a lopás
Az elsőrendű vádlott egyébként az utolsó pillanatig igyekezett az általa vezetett bűnszervezetet fenntartani, hiszen amikor a Magyar Nemzeti Bank munkatársai tavaly év elején megkezdték az ellenőrzést, a Quaestor-vezér agresszív fellépéssel akarta elérni, hogy a vizsgálódást csak másnap folytassák le – mondta el az ügyész, hozzátéve, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője határozott fellépésű, ellentmondást nem tűrő személyiség volt, aki az utasításokat kizárólag szóban adta és akinek engedélyével tehették csak meg az ügyfélvagyon ellopását. Az ügyész szerint emellett Tarsoly a cégcsoport valamennyi cégének vagyonát saját vagyonának tartotta és a legnagyobb természetességgel akként is kezelte. Elhangzott, a Quaestor vezetőjének két bizalmasa a harmadrendű vádlott M. Zsolt és a negyedrendű K. Péter volt, akik kezdettől fogva tagjai voltak a bűnszervezetnek. Ők szintén tudtak az ügyfélvagyon megcsapolásáról és a nagy hiányról – áll a vádiratban, melynek ismertetése holnap folytatódik.
No gallery template found!
|
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Quaestor Financial Hrurira"
] |
A Zóna-Service Zrt. közel öt év tevékenység után megszünteti taxi üzletágának tevékenységét - közölte a cég pénteken. Az MTI-ben bejelentett döntését a tulajdonos az üzletágban tapasztalható túlkínálattal indokolta. Veres István azt állította, a reptéri taxis háborúba igazságtalanul keverték be a cégét.
Veres István, a Zóna-Service Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy azért döntöttek így, mert láthatólag nem fog rendeződni rövid időn belül "a reptéri személyszállítási helyzet", emellett Budapesten is túlkínálat van a taxisokból.
Az alvállalkozókat is figyelembe véve 60-70 közvetlen alkalmazottat, és majdnem 300 taxist érint a tevékenység megszüntetése - ismertette a vezérigazgató. A taxisokkal és a Zóna Taxival személyszállításra szerződésben álló cégekkel már felbontották a szerződéseket. Hozzátette: az üzletág alapvetően a reptéri forgalomra specializálódott, ehhez kapcsolódóan hoztak létre szoftvereket, eszközöket. Az utóbbi két hónapban a főváros visszajelzését is várták arról, hogy mi lesz a repülőtéri személyszállítás sorsa, de mivel ez nem történt meg, a taxi üzletág megszüntetése mellett döntöttek.
Veres István elmondta: a Budapest Airport Zrt. és a Zóna Service között az elszámolások miatt indult polgári perek továbbra is zajlanak. Kifejtette: megelégelték, hogy sok egyéni vállalkozó - aki már nem a Zónával volt szerződésben - a repülőtéren "kenyérharcot vív" egymással, illetve a Főtaxival, mégis mindig a Zónát "vették elő", ha bármi probléma volt.
A Zóna Taxi tavaly decemberig volt a ferihegyi repülőtér taxiszolgáltatója. A ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. (BA) október elején írta ki a taxitendert, amelyet november közepén a Főtaxi nyert meg.
A Reptéri Rendőr Igazgatóság két hete házkutatást tartott a cég központjában. A nyomozók azt mentek ki a Zónához, mert felmerült a gyanú, hogy a reptérrel szerződött vállalkozás valótalan forgalmi adatokat közölt a BA-val, és kevesebb forgalom után fizetett jutalékot. A rendőrök Veres lakásán is kerestek bizonyítékokat.
|
[
"Zóna Taxi",
"Zóna-Service Zrt."
] |
[
"Reptéri Rendőr Igazgatóság",
"Budapest Airport Zrt.",
"Zóna Service"
] |
Az MNB engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység és bejelentés hiányában végzett közvetítői tevékenység miatt összesen 195,8 millió forint bírságot szabott ki a Seychelle-szigeteken, illetve Belize-ben bejegyzett, egyaránt 5Gulden Corporation Ltd. nevű társaságokkal szemben, írja a Magyar Nemzeti Bank közleményében.
Az MNB piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy az offshore-szigeteken székhellyel rendelkező, egyaránt 5Gulden Corporation Ltd. nevű társaságok végeznek-e engedélye nélkül befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, bejelentés hiányában függő ügynöki tevékenységet. Az MNB már az eljárás közben szükségesnek tartotta az ideiglenes intézkedés elrendelését, 2015. november 3-án közzétett végzésében azonnali hatállyal megtiltotta, hogy az érintett cégek engedély nélkül vagy bejelentés hiányában ilyen tevékenységeket végezzenek. Az 5Gulden azon felül, hogy engedély nélkül működött, irreális ajánlatokkal bombázta az ügyfeleket.
Sem a Seychelle-szigeteken, sem a Belize-ben bejegyzett vállalkozás nem rendelkezett pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó jegybanki engedéllyel, ennek ellenére a társaságok kifejezetten a magyar befektetőket megcélozva végeztek tőkeáttételes (forex) termékeket érintő portfóliókezelési és függő ügynöki tevékenységet a 3TG FX Ltd. részére.
Ezért az MNB csütörtökön publikált határozatában összesen 195,8 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a társaságokat és véglegesen megtiltotta, hogy az MNB engedélye nélkül folytassák gyakorlatukat. Súlyosító körülményként értékelte továbbá, hogy mindkét társaság tevékenységével nagyszámú befektetői kört ért el, valamint jelentős összegű ügyfélvagyont kezelt. A jegybank a piacfelügyeleti vizsgálata során rendőrségi feljelentést is tett, és jelzést küldött azon külföldi társfelügyeletek felé, mely országok befektetői a 5Gulden Ltd. társaságok tevékenységében szintén érintettek lehetnek.
Mint arra a jegybank már többször felhívta a befektetők figyelmét, az online platformot működtető szolgáltatóknál gyakori, hogy az EU-n kívüli, jellemzően off-shore területen jegyzik be őket, ahol a jogszabályi követelmények kevésbé védik a befektetők érdekeit. Az ilyen szolgáltatók nem tartoznak az MNB felügyelete alá, így esetükben a hazai befektető-védelmi garanciarendszer sem érvényesül, ezért nem tanácsos rájuk bízni a pénzt.
|
[
"5Gulden Corporation Ltd.",
"3TG FX Ltd."
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"5Gulden Ltd."
] |
Nevek nélkül "zagyvaság" a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóin elhangzottakról közzétett két dokumentum - állítja a Demokratikus Koalíció. A Fidesz szerint az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról van szó, az Együtt 2014 pedig arra emlékeztet, hogy Bajnai Gordon idején távozott Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivataltól.
A Demokratikus Koalíció (DK) zagyvaságnak tartja a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóiról szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott név nélküli leiratokat - mondta Vadai Ágnes, a Gyurcsány Ferenc vezette párt független országgyűlési képviselője kedden az MTI-nek.
Vadai közölte, pártja ezért arra szólítja fel a kormányt, hogy anonimizálás nélkül tegye közzé a történteket bemutató teljes és valós dokumentációt. Az ellenzéki képviselő - aki még szocialista politikusként 2010 és 2011 között az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt - sürgette Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági bizottság előtti nyílt meghallgatását is.
Az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért választási szövetség közölte, a Bajnai-kormány időszakában Laborc Sándornak már nem volt alkalma politikai befolyásával visszaélni, hiszen őt éppen Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején távolították el hivatalából. Az Együtt-PM szerint a közzétett leiratok pedig utólag is igazolják, hogy Bajnai Gordon helyesen döntött, amikor megvált Laborctól.
Az ellenzéki pártszövetség ezzel Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója kedd délután tartott sajtótájékoztatójára reagált. Kocsis Máté az elmúlt húsz év egyik legsúlyosabb politikai botrányának nevezte a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti megbeszélések nyilvánosságra kerülésével kirobbant ügyet, amelyet szerinte "évekig próbáltak eltussolni". Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Laborc Sándor Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt is titkosszolgálati vezető volt.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal Pintér Sándor belügyminiszter utasítására hétfőn oldotta fel a kilencvenes évek olajügyeinek egyik főszereplője, Portik Tamás és a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója, Laborc Sándor közötti megbeszélésekről 2008-ban készült hangfelvételek anonimizált leiratainak titkosságát. A dokumentumok tanúsága szerint a beszélgetésben többször elhangzik, hogy Portik a baloldal 2010-es választási győzelme érdekében akar dolgozni, és ennek érdekében jobboldali politikusokat a nyilvánosság előtt támadhatóvá tevő információkat is kész szolgáltatni.
A leiratok tartalmáról itt és itt olvashat.
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Párbeszéd Magyarországért",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Demokratikus Koalíció",
"Együtt 2014"
] |
Furcsa okokra hivatkozva emelték közel egymilliárddal a színház felújításának költségét, majd nemrég az derült ki, hogy az intermodális közlekedési központ is drágul 640 millióval.
Egy országnak tűnt fel, amikor nemrég a Facebookon kesergett Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azon, hogy egyfolytában nőnek az amúgy is drága beruházások költségei. Ez nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, amelyeknek így a folytonosan tolódó határidőkkel kell megküzdeniük. De a közvagyon szempontjából sem mindegy, hogy a kormány ezeket a drágulásokat nagyvonalúan kezeli – ahogy ezt Kaposváron is tette.
Nemrég a helyi színház felújításának amúgy is tetemes, kilenc milliárdos költsége ugrott közel egymilliárdot: először öt-, majd négyszáz milliós plusz tételről döntött a kormány tavaly év végén. Kérdés, hogy a januárban hivatalosan is Mészáros Lőrinc érdekkörébe került ZÁÉV szakemberei vajon miért most, az építkezés utolsó fázisában hivatkoznak a "betonszerkezetek állapotára".
Néhány hete pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tolta meg egy jelentősebb összeggel “a kaposvári intermodális személyszállítási központ és kapcsolódó létesítményeik tervezése és kivitelezése" tárgyú projektet: a nettó 12,5 milliárdos eredeti árhoz hozzácsapott még 640 millió forintot arra hivatkozva, hogy a Táncsics laktanya területén egy tartály megsérült, és emiatt a talaj jelentős mértékben szennyeződött.
A hír nyomán a kaposváriakon úrrá lett az értetlenség: nem világos, hogyan kerül szóba az intermodálishoz képest a város másik végén lévő Táncsics laktanya.
Igaz, a tervezett vasúti felüljáró helyszíne korábban honvédségi terület volt – itt volt a nőtlen tiszti szálló -, és hivatalosan a Táncsics laktanyához tartozott, de attól légvonalban három kilométerre fekszik – miképp érintheti ez a mostani projektet?
De a pluszmunka tartalmával kapcsolatban is van néhány kérdés. Megsérült egy tartály? Ha a honvédségi ingatlanokon gyakori, földbe süllyesztett pl. fűtőolajtartályról van szó, akkor az egyik lehetőség, hogy a földmunkák során egy gép megsértette. Mennyi folyhatott ki belőle? Ötszáz liter? Ezer?
Egyáltalán: miféle átadás-átvétel lehetett ott egy éve, ahol az üzemanyag csak úgy, észrevétlenül pihent a föld alatt? Továbbá: milyen kártérítési felelőssége van az adott kivitelezőnek vagy alvállalkozónak az ügyben? Nem neki kellene állnia a pluszköltséget, esetleg a honvédségnek, a terület korábbi gazdájának?
És főleg: a pár száz, legfeljebb néhány ezer liternyi üzemanyag által szennyezett talaj mentesítése 640 millió forintba kerülne?
Vegyük a másik lehetséges esetet: az a szennyező anyag (?) nem most folyt ki, hanem az idők során szivárgott a talajba, szép lassan, esetleg nagyobb területet érintve. Ez is felveti a honvédség felelősségét: ha nem kerül sor az átadásra, meddig szivárgott volna az olaj (?) a talajba és az élővízbe, alig száz méterre a Kapos folyótól?
Sem előzetes környezetvédelmi állapotfelmérésnek, sem az esetleges szennyezésről szóló hivatalos eljárásnak nem találtuk nyomát – holott a Közbeszerzési Értesítőben olvasható módosító közlemény szerint tavaly február 6-án született egy kormányhivatali határozat a mentesítésről, ám ez a hivatalosan közzétett környezetvédelmi határozatok közt nem szerepel, ezért az ügyben közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.
Ám az összeg mindenképpen eltúlzottnak tűnik: 2013-ban a Védelemgazdasági Hivatal kezdeményezésére zajlott a Heves megyei Tarnaszentmárián lévő volt honvédségi üzemanyagbázis kármentesítése. A munka százötezer négyzetméteren folyt – ez nagyjából tizenöt futballpályányi terület – és 210 ezer köbméternyi szennyezett földet, valamint 180 ezer köbméter talajvizet érintett. A munkát a mostani kaposvári kármentesítéshez hasonló összegből, 850 millió forintból végezték el.
Viszont a nagyságrendek finoman szólva sem ugyanazok: Kaposváron legfeljebb néhány száz köbméternyi szennyezett talajról lehet szó. A sérült tartály ugyanis csupán jelentéktelen honvédségi kiszolgáló létesítmények ellátására szolgált: egy 60-70 fős nőtlen tiszti szálló állt ezen a helyen, néhány raktár, valamint a toborzó irodák. Az egész építési terület a Google Maps alapján 9300 négyzetméter, de ennek is csupán kis részét érintheti a szennyezés. Kérdés, miért kell akkor 640 millió forint többletforrás?
A tisztánlátás érdekében múlt szerdán megkeresést küldtünk a NIF-nek a kaposvári porojekttel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az állami cégtől.
Címlapkép: a szerző felvétele
|
[
"ZÁÉV"
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Védelemgazdasági Hivatal"
] |
A Blikk szombaton azt is megírta, hogy a fideszes országgyűlési képviselő apja és testvére is önkormányzati cégeknél kapott állást nem sokkal azután, hogy Zsiga alpolgármester lett Miskolcon. A politikus szerint rokonait szakmai alapon választották a pozíciókra.
Zsiga Marcell fideszes országgyűlési képviselő költségtérítési ügyével sajtóinformációk szerint a párt etikai bizottsága is foglalkozik. A képviselő, Miskolc alpolgármestere az MTI megkeresésére szombaton mindössze annyit mondott, hogy a Fidesz várhatóan hétfőn tájékoztatja ügyében a sajtót.
Zsiga Marcellről a Blikk írta meg, hogy hónapokig két helyről, az országgyűléstől és a miskolci polgármesteri hivatalától is felvett költségtérítést, törvénytelenül. Emiatt Török Zsolt, az MSZP szóvivője szombaton sajtótájékoztatón szólította fel a miskolci alpolgármestert, hogy mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról.
Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke az RTL Klub híradójának azt mondta: a képviselő ügyét a Fidesz országos vezetése hamarosan megvizsgálja, hogy tisztán lásson a képviselőcsoport, összehívják az etikai bizottságot, és meghallgatják Zsiga Marcellt. Hozzátette: a képviselő nagyot hibázott, amikor duplán vette fel a költségtérítést, és azt az utolsó fillérig vissza kell fizetnie. Zsiga, aki állítása szerint elfeledkezett arról, hogy két helyről is kap költségtérítést, már jelezte, hogy visszafizeti a pénzt.
Az MSZP szóvivője sajtóhírek alapján azzal is vádolta Zsiga Marcellt, hogy nemcsak "a saját zsebét tömte", hanem rokonainak is "zsíros" állást szerzett az önkormányzat cégeinél. Szombaton a Blikk írta meg, hogy a képviselő apja és testvére is önkormányzati állást kapott nem sokkal azután, hogy a politikus alpolgármester lett Miskolcon. Az apa, Zsiga Gábor a városi távhőcég, az önkormányzati tulajdonú Mihő Kft. felügyelőbizottságának elnöke, míg a testvér, Zsiga Zoltán a szintén városi tulajdonban lévő Miskolci Sportcsarnokban dolgozik.
Zsiga Marcell az Észak-Magyarország szombati számának nyilatkozott az ügyről. A Boon.hu szerint azt mondta: édesapját és testvérét szakmai alapon választották ezekre a pozicíókra, és nem azért, mert ő gyakorolt nyomás volna valakire. Zsiga szerint nem újdonság, hogy a Fidesz felügyelőbizottságokban szakmai felügyeletet lát el. Hozzátette: apja korábban - még az előző városvezetés alatt - a miskolci piacot működtető részben önkormányzati cég felügyelőbizottságában volt delegált.
Szabó Tamás, a Miskolc Holding Zrt. (ennek része a Mihő Kft.) vezérigazgatója a lapnak ugyancsak azt mondta: Zsiga Gábor kinevezéséről a Holding igazgatótanácsa döntött a szakmai hozzáértés és az eddigi életút alapján.
A lapnak Egri István, a Miskolc Városi Szabadidőközpont megbízott igazgatója szintén azt nyilatkozta: szakmai alapon vették fel Zsiga Zoltánt, aki sportszervezői feladatokat lát el az intézményben. Egri szerint Zsiga Zoltánnak megvan a képesítése, felsőfokon beszél angolul, és kosáredzőként segíthet abban, hogy a miskolci kosárlabda újra sikeres legyen. Hozzátette, alacsony bérért, a közalkalmazotti bértábla besorolásnak megfelelő juttatásért dolgozik náluk.
|
[
"Mihő Kft.",
"Fidesz",
"Miskolci Sportcsarnok",
"Miskolc Holding Zrt."
] |
[
"RTL Klub",
"Miskolc Városi Szabadidőközpont"
] |
Tavaly szeptemberhez képest csak az összeg nőtt abban a belügyminisztériumi (BM) tájékoztatásban, amelyet az Átlátszó megkeresésére adott a tárca a Várba való költöztetésére vonatkozóan. Az akkori válasz szerint 1,2 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg mostanra mintegy 150 millióval megnőtt. Az átpakolás időpontjáról továbbra sem tudni.
Idén május 31-ig nettó 1,364 milliárd forintot fizetett ki a Belügyminisztérium a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. részére, amely a tárca Várba való áthelyezését bonyolítja le – derült ki az Átlátszónak megküldött belügyi tájékoztatásból.
Mint korábban megírtuk, a 2014-es országgyűlési választások után jelentették be, hogy a kormányzati szervek a Várnegyedbe költöznek. Ezen belül pedig a belügyi dolgozókat egyrészt az Országház és az Úri utca közötti, volt MTA épületegyüttesben, másrészt a Nándor utca 5–7. szám alatti épületben helyezik majd el.
A Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium (jogelődje a Nemzetgazdasági Minisztérium) átköltöztetésére és az ahhoz szükséges beruházásokra egyébként 15,014 milliárd forintot különítettek el a 2018-as költségvetésből.
Tavaly ősszel számoltunk be arról, hogy a belügy addig 1,2 milliárd forintot fordított az átköltözéssel kapcsolatos kiadásokra, a tárca legújabb tájékoztatása szerint az összeghez még hozzájött mintegy 150 millió forint.
A tárca részéről azt írták, hogy "a két ingatlanról eltérő időpontban született döntés, így azok előkészítése is eltérő szakaszban van. A volt MTA épületegyüttes átépítésére az építési engedély hatályba lépett, teljes körben elkészültek a kiviteli tervek. A Nándor utcai épület építési engedélye ugyancsak hatályba lépett, a belsőépítészet kiviteli terve elkészült, azonban egyes szakági kiviteli tervek készítése még nem történt meg."
Ez megegyezik a korábbi, tavaly ősszel adott tájékoztatással. Csakúgy, mint az, hogy az épületek kivitelezésére kétfordulós közbeszerzési eljárást indított a BMSK, ám az eljárást eredménytelennek nyilvánította, mert nem érkezett rá érvényes ajánlat, illetve "az új eljárás kiírásának időpontjáról még nem született döntés".
A hvg.hu emlékeztetett néhány hete, hogy 2016 áprilisában L. Simon László, a Vár rekonstrukciójáért felelős államtitkár azt hangoztatta, hogy nem fog 200 milliárd forintba kerülni a közintézmények költöztetésével kapcsolatos felújítás. Ugyanakkor a sajtóban – így a Magyar Narancsban – megjelent számítások szerint már tavaly 350 milliárd forint felett járt az összeg.
Címlapfotó: A leendő Miniszterelnökség, az egykori karmelita kolostor felújítás alatt álló épülete a budai Várban 2017. szeptember 18-án. (MTI Fotó: Pólya-Pető Dávid)
|
[
"Belügyminisztérium",
"BMSK"
] |
[
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Magyar Narancs"
] |
Megnyomták az utolsó hetek kampányát a főpolgármesteri székre pályázó jelöltek. A legtöbb budapesti plakáthelyről Tarlós István és Bodnár Zoltán arca virít, a többiek szerényebben vannak jelen. Plakátkörkép a véghajrában.
A komoly ellenzéki
Váratlanul nagy erőkkel hajrázik a finisben a Liberálisok főpolgármester-jelöltje. Bodnár Zoltánt korábban a baloldali pártok visszalépésre kérték Bokros Lajos javára, ám ő ehelyett turbófokozatra kapcsolta kampányát. Miből? Mennyiből? És legfőképpen: miért?
Szekula István, a Liberálisok sajtófőnöke a Hír24 érdeklődésére elmondta:
5 db óriásmolinóval,
101 db óriásplakáttal,
250 db villanyoszlop-hirdetéssel és
16 db citylight plakáttal
folytatják Bodnár Zoltán főpolgármesteri kampányát. A költségeket firtató kérdésünkre azt közölte: a kampányukat a Liberálisokat megillető állami támogatásból, valamint egy 30 millió forintos hitelből finanszírozzák, amelyet egy belföldi pénzintézettől vettek fel. Ezt az elkövetkező években a nekik járó állami támogatásból tervezik törleszteni. Szekula közlése szerint az említett hitellel együtt körülbelül 35 millió forintból hozták ki az önkormányzati kampányukat.
Megkérdeztük azt is, mi indokolja a kispárthoz mérten szokatlan méretű offenzívát. A sajtófőnök úgy látja: a Liberálisoknak most van lehetőségük megmutatni saját politikájukat, az általuk képviselt értékeket a választóknak. Mint mondta, előreláthatólag három és fél évig nem lesz ilyen horderejű választás Magyarországon, 2018-ra pedig egy önállóan is parlamentbe jutni tudó, szövetségben pedig kormányt váltani képes pártot kell építeniük.
Viktória
Fékezett habzású Bokros
Szerénynek mondható a többé-kevésbé összbaloldali jelölt Bokros Lajos köztéri jelenléte. Érdeklődésünkre a Demokratikus Koalíció pártigazgatója elmondta: még Falus Ferenc jelöltsége idején egyezett meg az MSZP, az Együtt-PM és a DK arról, hogy azonos arányban osztoznak Falus kampányának költségein. Pártonként 10 millió forintos összegről van szó. A közös döntés értelmében a Demokratikus Koalícióra hárult az óriásplakátok és citylightok elkészítése. Sebian-Petrovszki László elmondta: a pénzszűke miatt szándékosan csak az utolsó két hétre terveztek egy fékezett habzású az óriásplakát-kampányt. A szeptemberi jelöltcsere után a DK úgy határozott, marad az eredeti terv és ugyanolyan forrásokkal támogatják Bokros Lajos kampányát, mint amennyit Falus kapott volna tőlük.
A pártigazgató közölte: az előre elkülönített büdzséből nagyságrendileg 200 óriásplakátot és 50 citylightot vettek Bokrosnak, emellett rendezvényköltségekbe is beszállnak. Hangsúlyozta: gyakorlatilag darabonként kellett összevásárolniuk a reklámhelyeket, miután a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont közölte velük: nincsenek már kiadható felületeik. Sebian-Petrovszki László szerint beszédes, hogy miközben a Liberálisok jóval kevesebb állami támogatással rendelkeznek, sokszor annyi plakáthelyük van kint a városban, mint a többpárti jelölt Bokros Lajosnak.
A Tarlós-titok
Érdeklődtünk Tarlós István kampányának költségvetéséről és annak forrásairól is, ám a Fidesz sajtóirodájától az alábbi választ kaptuk.
A Fidesz válasza Megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk: A pártok nem közfeladatot ellátó szervek, ezért a tevékenységükre vonatkozó adatok nem számítanak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. és 6. pontjában meghatározott közérdekű adatnak, sem pedig közérdekből nyilvános adatnak. Ezt támasztja alá az adatvédelmi biztos 206/K/2008-12. számú ajánlása is. A törvény szerint az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek nem részesülnek állami kampánytámogatásban, és nincs meghatározva a kampányra fordítható összeg. A Fidesz minden vonatkozó jogszabályt betart és pénzügyi kimutatását a törvényben előírt határidőig közzé fogja tenni. Üdvözlettel Fidesz Sajtóiroda
Az LMP sajtóosztálya arról tájékoztatott minket: 90 peronplakáttal, 23 citylight reklámmal és közel 1000 lámpaoszlop-hirdetéssel folytatják Csárdi Antal főpolgármester-jelölti kampányát. Közlésük szerint mindez ötmillió forintba került, amit állami támogatásból és hitelfelvételből finanszíroztak.
Molinók milliókért
Egy a köztéri hirdetési piacot jól ismerő, neve elhallgatását kérő marketing-szakember a Hír24-nek elmondta: a jelöltek budapesti kampánya több százmilliós nagyságrendű összegre tehető, különösen annak fényében, hogy a reklámhelyeket birtokló cégek kampányidőszakban két-háromszoros áron adják bérbe felületeiket. Egy óriásplakát, amelynek havi átlagos bérleti díja 30 ezer forint, ilyenkor 60-90 ezerért bérelhető. A legnagyobb tétel az óriásmolinó (jellemzően házfalakra húzott, félig átlátszó háló). Ennek költsége négyzetméterenként 5000 forintra tehető, vagyis egy 10 x 10 méteres molinó félmillió forintba kerül, és ennél jóval nagyobbakkal is találkozhatunk Budapest utcáin.
Jó befektetés?
A Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint reálpolitikai érdekek is húzódhatnak Bodnár Zoltán kispárthoz mérten szokatlanul nagy volumenű köztéri kampánya mögött. Magyar Kornélia úgy látja: függetlenül attól, hogy a Liberálisok jelöltje nem esélyes rá, hogy megszerezze a főpolgármesteri pozíciót, mégis szimbolikus jelentősége lehet az eredményének. Ha Bodnár a várakozásoknál jobban szerepel, az egy hosszú távú építkezés alapja lehet. Noha jó esetben is évek múlva érhet csak be a gyümölcs, mégis jó politikai befektetésnek tűnhet, mivel jelenleg súlyosan személyiséghiányos a baloldal. Az elemző szerint a közölt kampányköltések valóságtartalmának nem lehet utánajárni, hiszen az elszámolásnál a pártok évtizedek óta a listaár és a kedvezményes csomagok közötti különbségekre hivatkoznak.
(Cikkünk megjelenéséig a Jobbik sajtóosztályától nem kaptunk tájékoztatást a főpolgármesteri kampányuk költségéről és annak forrásairól. Amint megküldik, közzétesszük.)
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Fidesz Sajtóiroda",
"Demokratikus Koalíció",
"Magyar Progresszív Intézet"
] |
A Magyar Építő Zrt. a ZÁÉV-vel együtt fog dolgozni, ez utóbbi cég részt vesz egy új sportcsarnok építésében is.
Összesen 11,3 milliárd forintnyi közbeszerzésben fog részt venni a ZÁÉV Zrt. Kaposváron – derül ki a friss európai uniós közbeszerzési értesítőből. A cég, amely nemrégiben a kaposvári vasútállomást újította fel, de régi kedvenc a városban, a soproni Fertődi Zrt.-vel húz fel egy új sportcsarnokot 4,4 milliárd forintért. A 9 150 négyzetméteres csarnok 2 500 férőhelyes lesz.
A kaposváriak régi álma válik valóra most azzal, hogy 6,9 milliárd forintért végre felújítják a rendkívül rossz állapotban lévő színházat. Ezt a feladatot szintén a ZÁÉV végzi el, konzorciumi partnere pedig a Magyar Építő Zrt., amelynek ügyvezetője Pálffy Balázs, Mészáros Lőrinc lányának barátja. A Magyar Építőt tulajdonló Duna Aszfalt is a felcsúti polgármesterhez köthető: Szíjj László cégtulajdonosnak két közös cége is van Mészárossal.
D. Kovács Ildikó
|
[
"ZÁÉV",
"Magyar Építő Zrt."
] |
[
"Fertődi Zrt.",
"Duna Aszfalt"
] |
Hatszor több pénzt költöttek eddig az MSZP-sek egyetlen képviselői hely megszerzésére, mint a Fidesz. A kampányt monitorozó honlap adatai szerint a pártok összesen 1,6 milliárd forintot költöttek reklámra, ebből leginkább a Fidesznek érte meg a befektetés.
A Fidesz szerzett 206 mandátumot, és 55 egyéni jelöltjének van még legalább 7 százalékos előnye. Becsléseink szerint legalább 260 fős lesz a Fidesz-frakció.
Mesterházy lehet az új pártelnök. Gyurcsány a háttérben megerősödhet, az MSZP-ből Új Baloldal lehet.
Hivatalosan a második fordulóig nem beszél személyi kérdésekről az MSZP, a háttérben már kirobbant a háború.
Egyelőre nem lesz új pártelnök. A Fidesz anélkül is működik, hogy Orbán a napi ügyekkel foglalkozna.
A kepmutatas.hu internetes portál a választások kezdete óta figyeli a pártok kampányra költött pénzét. A törvényes 386 millió forintos keretet szerintük eddig két párt lépte át: a Fidesz és az MSZP. Az Eötvös Károly Intézet, a Freedom House és a Transparency International által közösen működtetett kampánymonitor eddigi adatai alapján - az információk gyűjtésében önkéntesek segítettek - a Fidesz eddig 485 milliót, az MSZP pedig 652 milliót költött kampányra.
Az Index becslése alapján a Fidesz várhatóan 263 képviselői helyet szerez a Parlamentben összesen, ami azt jelenti, hogy ők tudták a legjobban kiaknázni a kampányra fordított pénzüket, mivel egy képviselői helyre átlagosan 1 millió 862 ezer forintot kellett költeniük.
Számításaink szerint az MSZP vélhetően 58 mandátumot fog szerezni. Ez azt jelenti, hogy egyetlen mandátumért 11 millió 291 ezer forintot fizettek, vagyis nagyjából a hatszorosát annak, amennyiből a Fidesznek sikerült egy helyet kihoznia.
A Jobbik valószínűsíthető 48 helyéért eddig 153 millió 269 ezer forintot fizetett, vagyis egy mandátum nekik 3 millió 193 ezer forintba került, míg az LMP valószínüsíthető 17 fős frakcióját a kampányra költött 104 millió 922 ezer forintjukkal összevetve, ők egy mandátumért 6 millió 171 ezer forintot pengettek le.
Az MDF 170 millió 677 ezer forintja és az SZDSZ 32, 64 forintja, melyet a kampányra költöttek, gyakorlatilag kidobott pénz volt az ablakon, hiszen egyetlen helyet sem sikerült vele szerezniük.
Mivel a választás még nem zárult le, becslésünk adatai sem véglegesek, hiszen mind a kampányra költött pénz, mind a mandátumok száma változhat. Ráadásul a nagyobb pártok közül csak egy tette közzé pénzügyeit: az LMP internetes oldalán tételesen számot ad bevételeiről és kiadásairól - más kérdés, hogy saját adataik szerint csak 54 milliót fordítottak a kampányra.
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[
"Freedom House",
"Transparency International",
"Eötvös Károly Intézet",
"Új Baloldal"
] |
Előzetes, nem kötelező erejű megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága, a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG; a megállapodás értelmében a düsseldorfi székhelyű, védelmi iparban és járműgyártásban is meghatározó globális vállalat két tranzakcióval együttesen 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a 4iG Nyrt.-ben – közölte a 4iG csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a befektetéssel a Rheinmetall célja, hogy a jövőben a 4iG váljon a legfőbb digitalizációs és informatikai partnerévé.
Részletezik, hogy a 4iG jogi, pénzügyi, illetve kereskedelmi átvilágításának, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok megfelelően a Rheinmetall AG tőzsdén kívüli ügylet (OTC) keretében a KZF Vagyonkezelő Kft.-től vásárolna 4iG részvényeket.
A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zártkörű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne. Az előzetes megállapodás szerint a tervezett ázsiós alaptőkeemelés 670 forint kibocsátási értékű 4iG részvények forgalomba hozatalával valósulna meg. A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tervezett tőkeemelés hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona és 4iG Nyrt. fölötti kontrollja nem változna érdemben – olvasható a közleményben.
Kiemelték, hogy az előzetes megállapodás szerint a tranzakciók lezárását követően a Rheinmetall (51 százalék) és a 4iG Nyrt. (49 százalék) közös tulajdonában lévő informatikai vállalatot hoznak létre. Az alapítók célja, hogy a 4iG a közös platformcégen keresztül szolgálja ki a Rheinmetall magyarországi és egyéb érdekeltségeinek komplex informatikai igényeit, illetve a társaság a hadiipari és védelmi informatikai megoldások fejlesztésében is részt vegyen. Ennek megfelelően a közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló, és a világ egyik legmodernebb harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól.
A partnerség az első években Magyarországra és a Rheinmetall közép-kelet-európai érdekeltségeire vonatkozik, amelyet a felek fokozatosan terjesztenek majd ki a Rheinmetall teljes nemzetközi hálózatára. Az együttműködés nagy mértékben támogatja a 4iG növekedési stratégiáját, melynek célja, hogy a társaság a távközlési szegmens mellett informatikai szolgáltatásaival is megjelenjen a nemzetközi piacokon – írják a közleményben.
Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója a bejelentés kapcsán hangsúlyozta: a Rheinmetall AG-val kötött előzetes megállapodás jelentős mértékben támogatja nemzetközi terjeszkedési elképzeléseiket a technológiai szektorban. Megtisztelőnek nevezte, hogy a világ egyik vezető vállalata stratégiai befektetési célpontként tekint a 4iG csoportra, és részt kíván venni a vállalat növekedési stratégiájának megvalósításában. A Rheinmetall befektetési szándéka pozitív visszajelzést jelent abban is, hogy megalapozott és értékteremtő stratégiával rendelkeznek a hazai és nemzetközi piacokon – tette hozzá az 4iG elnök-vezérigazgatója.
Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója a közleményben kiemelte, részvételük a 4iG-ben a Rheinmetall digitalizációs stratégiájának szerves részét képezi, amely egyben Magyarország iránti különleges elkötelezettségük jele is. A Rheinmetall az elmúlt években nagy előrelépést tett annak érdekében, hogy nemzetközi vállalattá váljon, ami azt jelenti, Németországon kívül az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Magyarországon is új piacokat szerezett. Ezekben, illetve más nyugati országokban a Rheinmetall aktívan részt vesz a helyi gyártási és K+F folyamatokban – mutatott rá a Rheinmetall AG vezérigazgatója.
A közlemény szerint az átvilágítás, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok, illetve a szükséges vállalati jóváhagyások eredményétől függően a tőkeemelésben részvevő felek tulajdonukba kerülő részvénycsomagra legalább 1 éves értékesítési tilalmat (lock-up) vállalnak. A stratégiai ágazatokra vonatkozó, Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó magyar szabályozásnak megfelelően a Rheinmetall tulajdonszerzése a Belügyminisztérium (BM) engedélyével valósulhat meg, a tervek szerint 2022 január végéig.
A 4iG-ben korábban Mészáros Lőrincnek is volt érdekeltsége, azonban 2020 nyarán Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészárost. A 4iG rendszeresen hasít au állami tendereken, amelynek köszönhetően a társaság árbevétele jelentősen megnőtt.
|
[
"Alpac Capital",
"Rheinmetall AG",
"KZF Vagyonkezelő Kft.",
"4iG Nyrt.",
"IG COM Magántőkealap"
] |
[
"4iG csoport"
] |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a MÁV Informatika Kft. volt vezérigazgatója ellen - közölte a főügyészség szóvivője szombaton az MTI-vel. Bagoly Bettina, megerősítve a Magyar Nemzet szombati számában megjelenteket, elmondta: a volt vezérigazgató több mint százmillió forint vagyoni hátrányt okozott a MÁV Informatikának, amikor 2005 októberében bérleti szerződést kötött a Dataplex Kft.-vel. A szerződés számítástechnikai berendezések biztonságos elhelyezéséről szólt.
A vád szerint a volt vezérigazgató a megállapodást a költözés szükségességének, illetve költségigényének megalapozott és indokolt felmérése, valamint kellő anyagi forrás biztosítása nélkül kötötte. A volt vezérigazgató a végül meghiúsult költözésre már kifizetett költségekkel, valamint a szolgáltatás igénybevétele nélkül kifizetett díjjal okozta a kárt. A főügyészség a Budai Központi Kerületi Bíróságon emelt vádat.
|
[
"MÁV Informatika Kft.",
"Dataplex Kft."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Üzletként és fagyizóként sem működött sokáig a Városliget tavaly tavasszal átadott három pavilonjának egyike. A 104 millió forintba került turistacsalogató épületet ma raktárnak használják: rekeszek, fagylaltozó pultok, székek és más vendéglátós kellékek hevernek egymáson az Állatkerti körúton található kis épületben. Először műtárgyakat próbáltak benne árulni, de az ötlet nem jött be, és később az édesség árusítása sem hozott elég hasznot. Így hónapok óta csak raktárnak használják a Feszl Frigyes tervi alapján készült pavilont.
Megkerestük a Városliget Zrt.-t, hogy mikor nyithat ki benne ismét valamilyen üzlet, de nem reagáltak kérdéseinkre. A bezárásról szeptemberben azt írták, hogy a három épület üzemeltetéséért felelős Wo Europe Kft. "összegezte a megnyitás óta felhalmozott tapasztalatokat, és ezek alapján kérelmezte az egyes épületek szolgáltatásainak, kínálatának átszervezését. A szabadidős, ajándék- és művészeti tárgyak egy pavilonba kerülnek, míg a felszabaduló épületben kap helyet a fagylaltozó, a kávézó pedig a jelenlegi helyén marad."
Információink szerint azonban az átszervezéssel sem sikerült felfuttatni az üzletet, amiért havi 1 millió forint bérleti díjat kell fizetni.
A gazdaságtalan üzemeltetés a három pavilont bérlő cég előélete alapján nem meglepő. A Wo Europe Kft.-nek 2016-ban sem volt bevétele, amikor rejtélyes körülmények között megnyerte a Városliget Zrt. pavilonokra kiírt pályázatát. Azt azóta sem hozták nyilvánosságra, miért ezt a veszteséges céget választották a pavilonok üzemeltetésére.
A kudarc ugyanakkor nem vette el a kedvét a Városliget Zrt.-nek attól, hogy további vendéglátóhelyeket terveztessen a zöldbe. Három, egyenként 115 négyzetméteres étterem építését tervezik: egy a sörözőket, egy a piknikezőket, egy pedig az egészségüket kiemelten fontosnak tartó vendégeket szolgálja majd. Emiatt is módosítani kell a 2014 óta érvényes Városligeti Építési Szabályzatot, ráadásul ha megépülnek a múzeumok, összesen 23 vendéglátóhely lesz a ligetben.
Zsidai Péter
|
[
"Városliget",
"Wo Europe Kft."
] |
[] |
Nyílt levélben kérik számon Matyi Dezsőt a könyvkiadók, miután lánya a Blikknek büszkélkedett
A Librarius.hu tette közzé azt a nyílt levelet, amit a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Galambos Ádám fogalmazott Matyi Dezsőnek, az Alexandra csoport fejének címezve, miután Matyi Dezső lányával, Alexandrával készített egy videóinterjút a Blikk, amelyben Alexandra egy 30 millió forintos Mercedes volánjánál ül.
Kedves Matyi Dezső!
Mint a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) vezetője, örömmel láttam és tapasztaltam az alábbi, a lánya főszereplésével készített fizetett PR-filmből, hogy Ön és az Alexandra könyvkiadói csoport kezd talpra állni a 2016-os válságból.
Sajnos ezt az általam képviselt közel 30 kiadó munkatársai és azok családtagjai nevében már nem mondhatom el...
A magyar könyvkiadóknak több mint 3 milliárd forinttal tartozik az egykor az Alexandra-csoport tulajdonolta Könyvbazár Kft., amelynek döntéseit Ön hozta meg, és amely ellen jelenleg is csődeljárás folyik. Örültünk volna, ha a videóban arról is említést tesznek, hogy:
– miből finanszírozták meg az Alexandra Kiadó közel 150 idei kiadványát?
– miből fedezte a kiadója karácsonyi reklámkampányát?
Tudom, a kérdések költőiek, hiszen NEM az ÖN 3 milliárd forintja tűnt el nyomtalanul – ahogy a lánya ezt valótlanul állítja a videóban –, hanem bizony a MI, azaz a könyvkiadók pénze!
De mivel velünk már nagyon sok mindent megtettek és megtehettek, csak arra várnám a válaszát, hogy a videóban is említett, bevallottan sikeres idei év profitjából mikor szándékozik kifizetni a becsapott könyvkiadókat?
Várom mielőbbi válaszát!
Könyvbaráti üdvözlettel,
Galambos Ádám
a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke
|
[
"Könyvbazár Kft.",
"Alexandra Kiadó"
] |
[
"Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetsége"
] |
Tavaly írt ki közbeszerzési pályázatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az ország összes orvosi és szemészeti receptjének nyomtatására.
A nyertesnek két év alatt 384 millió (igény szerint akár tíz százalékkal több vagy kevesebb) vényt kell legyártania. A központi költségvetésben 569 millió forintot különítettek el erre a célra. Két pályázó jelentkezett, a Szenzor Számítóközpont Rt. és a neve ellenére magántulajdonban lévő, Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda Rt. Mindkettőt kizárták a pályázatból. Az utóbbi vállalkozást azért, mert noha 180 millió forinttal kedvezőbb ajánlatot tett vetélytársánál, a beküldött vénymintái nem feleltek meg a kiírásnak. Nem stimmelt például a betűméret és szín. A másik pályázó, a Szenzor ugyan a költségvetési keretösszegnél alacsonyabb ajánlatot tett, ám az OEP az eredeti pályázati összeghez hozzáadott még 10 százalékot, mondván: ha igény van rá, a 384 millió vénynél ennyivel többet kell majd nyomtatni. Így az ajánlat már meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért ezt a céget is kizárták.
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint az OEP jogellenesen döntött, mert a Szenzor ajánlata nem haladta meg a rendelkezésre álló forrást, ezért az egészségbiztosítót egymillió forintos bírsággal sújtotta. Az OEP bírósághoz fordult, ahol felfüggesztették a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát. Végső, jogerős döntés még nincs. Rajnai Attila, az OEP főosztályvezetője úgy látja: az OEP nem politikai, hanem kizárólag szakmai szempontok alapján határozott. Az egészségbiztosító most újabb közbeszerzési pályázatot írt ki, a dokumentációt mindkét korábbi jelentkező megvásárolta.
Hosszú évek óta ez a két cég vetélkedik a megbízásért. Az elmúlt tíz évben szinte mindig a Szenzor nyert, igaz, most a tavalyinál jelentősen drágább ajánlatot tett. Frajna Imre, aki az Orbán-kormány idején államtitkárként irányította az egészségbiztosítót, úgy látja: érthető, ha a kormányfő nyomdai érdekeltséggel rendelkező üzlettársa is pályázik állami megrendelésre. De mindez igencsak gyanús olyan előzmények után, mint amilyen a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlása volt. Ismert: az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Láng Rt. szerzett többségi tulajdont az addig állami tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadóban. Az ügyletet sokan kifogásolták, mert a 3,2 milliárd forintos ajánlatnál volt egymilliárddal magasabb is.
Erdős Ákos korábban üzleti kapcsolatban állt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A Láng Rt. vette meg a kormányfő cégbirodalmának egyik elemét.
|
[
"Állami Nyomda Rt.",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
[
"Szenzor Számítóközpont Rt.",
"Nemzeti Tankönyvkiadó",
"Láng Rt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Százhúszmillió forintjába került az adófizetőknek, hogy 2011-ben helyet csináltak a testület parlament által megválasztott öt új tagjának az Alkotmánybíróságon.
A Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybíró munkafeltételeinek megteremtését szolgáló, nem nyilvánosan végrehajtott vásárlásokkal tucatnyi, ismeretlen szempontok alapján, szokásos közbeszerzési eljárás nélkül kiválasztott vállalkozást juttattak megrendeléshez. Az elköltött milliókból jutott szellőztetett bőrüléses luxusautókra és irodáik kialakítására.
Az Alkotmánybíróság csupán egyike azoknak az állami szervezeteknek, amelyek a 2010-es kormányváltás óta az Országgyűlés bizottságainak jóváhagyásával kikerülhették a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazását. A Népszabadság minden nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkolózót megkérdezett: kitől, mennyiért és mit vásárolt? Javára legyen mondva, elsőként érdemben az Alkotmánybíróság válaszolt. Szerződéseiből kiderült, a szervezet két beszerzési csomagban 166 millió forintot költött, igaz, engedélye 192 millió felhasználására volt.
Első mentesítési kérelmükkel 2011 augusztusában keresték meg a nemzetbiztonsági bizottságot. Arra hivatkoztak, hogy az alkotmánybírák létszámának tizenegyről tizenöt főre emelése miatt venniük kell ezt-azt. És miután az új bírák szeptember 1-jén hivatalba lépnek, a kormány viszont csak augusztus 3-i ülésén adott pénzt a beszerzésekre, "az idő rövidsége miatt közbeszerzési eljárások lebonyolítására nem volt lehetőség".
A bizottság augusztus 9-i jóváhagyása nyomán az Alkotmánybíróság augusztus 15-i dátummal öt Volvo S80-as személygépkocsit vásárolt nagyjából 50 millió forintért. Kettőt az Ivanics Kft. Budapesttől vettek. Egy D3-as Summum-felszereltségű kaszpikék metált 2,4 millió forint kedvezménnyel 10,5 millióért, 310 ezer forintos szellőztetett bézs-fekete bőrkárpittal, 135 ezer forintos "modern fabetéttel".
Egy másik 136 lóerős, kétliteres dízelt 1,815 milliós kedvezmény mellett 8,19 millió forintért, 215 ezer forintra számlázott zafírfekete metál fényezéssel, 175 ezer forintos 17 colos könnyűfém kerekekkel. A többi bírói autó a Volvo Autó Hungária Kft.-től jött. Egy S80 D3-as több mint másfél milliós árengedménnyel 9,5 millióért, 205 ezer forintos kaszpikék gyöngyház metál fényezéssel, 520 ezer forintos hatfokozatú automata váltóval, 270 ezres téli csomaggal. És bizonyára takarékossági megfontolásból két bírónak használt autóval kellett beérnie.
Nem tudni, kinek a szemét szúrták ki például azzal a mintegy 20 ezer kilométert futott zafírfekete metál kocsival, amely a legdrágább volt a beszerzett flottában. Az Alkotmánybíróság 11,99 millió forintot fizetett érte. A 2011 júniusában forgalomba helyezett, máris tízezer kilométert futott S80-asért pedig 9,99 millió forintot adtak. És ha már autók voltak, kellett rájuk téli gumi is. A húsz gumiköpenyt 790 ezer forintért Vecsésen, a Válóczy Gumiszerviz Kft.-től vásárolták szeptember végén. Hogy miért nem a környékről rendeltek, az titok.
A bíróknak azonban nem csak autókra volt szükségük. Irodáikban és az általuk használt helyiségekben Szakács József egyéni vállalkozó végezte el az asztalosmunkákat 2011. július közepe és szeptember eleje között. Hét szerződése nyomán több mint 32 millió forintot számlázott ki. További 20,9 millióért a Galcon Kft. festett irodát, parkettázott, alakított ki alagsori garázst, végzett szakipari munkákat, felújításokat. Ebbe a csomagba azonban a számítógépes csatlakozók, konnektorok felszerelése nem fért bele, a feladat az ICT Bt.-re maradt valamivel több mint egymillió forint értékben.
A CLH Kft. 906 ezerért szállított klímákat. Az Alkotmánybíróság 2011-ben bevásárolt, de maradt 2012-re is, amit közbeszerzés nélkül vett meg. Tavaly így újabb személygépkocsi-beszerzés "vált szükségessé", bizottsági felmentéssel közbeszerzés nélkül négy autót vettek. Használt járművekről itt már szó sem volt, a Volvo Autó Hungária 46,5 millió forintért szállított.
A bírói flotta erősítésére érkezett egy S80 D4-es 2,5 milliós egyedi kedvezmény mellett 11,5 millió forintért, 835 ezer forintos biztonsági csomaggal, 315 ezer forintba kerülő szellőztetett bőrkárpittal, 295 ezerért mért elektromos üveg billenő tolótetővel. De a bírók kényelme érdekében szolgálatba állt egy 2,1 milliós flottakedvezmény mellett is 12,27 milliós árú S80 D5 AWD automata, 200 ezres, elektromosan állítható vezetőüléssel és két S80 D4 1,9 milliós "egyedi flottakedvezménnyel" 11,35 millióra mérsékelt áron.
|
[
"Alkotmánybíróság"
] |
[
"Volvo Autó Hungária Kft.",
"Válóczy Gumiszerviz Kft.",
"Volvo Autó Hungária",
"ICT Bt.",
"CLH Kft.",
"Ivanics Kft.",
"Galcon Kft."
] |
Hétfő reggel ülésezett az Országgyűlés mentelmi bizottsága Simon Gábor ügyében. A bizottságot vezető Rubovszky György, KDNP-s képviselő elmondta, hogy
az MSZP-s képviselő ellen egy vagyonnyilatkozati és egy, a képviselő mentelmi jogával összefüggő eljárás van folyamatban.
a bizottság ma dönt arról, kiadja-e Simon mentelmi jogát, miután a múlt héten a Legfőbb Ügyészség adócsalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt eljárást indított.
Simon Gábor nem jelent meg a bizottság előtt.
Simon Gábor ugyanakkor egy új vagyonnyilatkozatot nyújtott be a bizottságnak, valamint egy levélben magyarázkodott, de Rubovszky szerint Simon nem adott választ a kifogásolt kérdésekre, a bécsi számlán lévő összeg nem szerepel az új nyilatkozatban sem.
Rubovszky György arról is beszélt, az MSZP-s képviselő azzal indokolta, hogy nem adott részletes magyarázatot és az új vagyonnyilatkozatban sem tüntette fel a bécsi számláján lévő százmilliókat, hogy
a nyilatkozatban nincs olyan rovat.
A magyarázat elég érdekes, ugyanis a képviselői vagyonnyilatkozatban egy egész oldal van szánva a megtakarítások feltüntetésére. Rubovszky arról is beszélt, Simon új bevallásában a megtakarítások a húszmillió forintot sem érik el.
>>>> Segítünk Simon Gábornak, hogy hová írja be a 240 milliót!
A Simon ellen kezdeményezett vagyonvizsgálati eljárás egyébként hamarosan véget is fog érni, mert várhatóan megérkezik az Országgyűlés elnökéhez a politikus lemondó levele.
Az MSZP elnökhelyettese múlt csütörtökön jelentette be, hogy lemond minden párttisztségéről, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselő-jelöltségtől, és visszaadja parlamenti mandátumát is. Minderre azért kerül sor, mert a Magyar Nemzet múlt hét kedden megírta róla, 240 milliós eltitkolt bankszámlája van Ausztriában. A pénz eredetéről Simon Gábor azóta sem mondott semmi érdemlegeset a nyilvánosság előtt.
>>>> A Simon-botrány tíz legfontosabb kérdéséről szóló cikkünk errefelé található.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Orbán Viktor 2013-as tusványosi beszédében példaértékű országként említette az illiberális demokráciának számító Törökországot. Azóta a Fidesz-kormány nem csak ideológiai téren közeledik Ankarához, de a két ország közötti kereskedelem is sokat fejlődött. Újabban a magyar haderő fejlesztésében is szerepet kapnak a törökök, és persze mindkét ország kormányközeli emberei, de a megállapodások 30 évig titkosak. Bemutatjuk, hogyan vett a magyar honvédség török harckocsikat a jachtos Szíjj László és Adnan Polat emberének közvetítésével, és mi a helyzet a drónvásárlással.
Recep Tayyip Erdogan török elnök köreibe tartozó oligarchák régóta jelen vannak a magyarországi ingatlanpiacon és a napenergia-bizniszben. Nemrég feltűntek a hadibeszerzéseknél is, így a két illiberális vezető szoros kapcsolatát már ez is erősíti.
Az orosz-ukrán háború során elhíresült, Erdogan vejének cége által gyártott Bayraktar drónok után a török fegyverexport-diplomácia második legfontosabb terméke a Nurol Holding által gyártott két páncélos jármű, az Ejder Yalcin és a Yörük (NMS 4X4).
Ilyeneket eddig Grúziában, Csádban, Szenegálban, Malajziában, Tunéziában, Katarban, Üzbegisztánban, Marokkóban és Nigerben rendszeresítettek. Ezek az államok hazánkhoz hasonlóan kivétel nélkül mind jó kapcsolatot ápolnak Ankarával. Nemrég – egyedüli európai országként – nálunk is feltűntek a Nurol harckocsijai, de a beszerzés részleteit 30 évre titkosította a magyar kormány.
30 évre titkosított harckocsibeszerzés
Még 2019 nyarán jelentek meg az első hírek a török sajtóban arról, hogy hazánk is tervez vásárolni a Nurol páncélos járműveiből. Azt viszont, hogy pontosan hány darabot és mennyiért veszünk, akkor még nem lehetett tudni, és máig sem derült ki minden részlet.
2020 júniusában ugyan a kormánypárti Magyar Nemzetnek a Honvédelmi Minisztérium elmondta, hogy "2018 októberében kötött keretszerződést egy török céggel páncélozott többcélú moduláris járművek beszerzésére", de se árat, se darabszámot nem közöltek. Csak annyit árultak el, hogy "az első megrendelés 2019 decemberében volt, ezek a járművek a tervek szerint 2020 végén fognak megérkezni".
A Magyar Nemzet cikke után Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben tudakolta a harckocsikat gyártó Nurol Makinával kötött szerződések részleteit, de hiába: Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter közölte vele, hogy – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból ezek az információk 30 évig titkosak. A Nordicmonitor szerint a török és magyar állam már 2017-ben megállapodott arról, hogy három évtizedre titkosítani fognak minden katonai együttműködést a két ország között.
Egészen 2020 decemberéig kellett várni némi konkrétumra: akkor a Honvédség bejelentette, hogy korábban 10 darab Ejder Yalcin típusú járművet rendeltek, amely itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta. 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába került mind a tíz darab.
Kaposvári gyártás a németekkel
A 2020. decemberi bejelentéskor Maróth Gáspár akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (jelenleg védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár) azt közölte, hogy 40 további négykerék-meghajtású páncélozott járművet rendelt a Magyar Honvédség.
A közlemény szerint ez a 40 jármű nagyon hasonló a korábban vett 10 Gidránhoz, és a beszerzésük része "annak a több mint háromszáz páncélozott jármű beszerzését célzó programnak, amelynek következő fázisa már magyarországi gyártás és az ahhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés részeként valósul meg".
Most, a program első fázisában "a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket", majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. "A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik." – írta a közlemény.
2021 tavaszán Maróth Gáspár bejelentette, hogy ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron, ahol "a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként". Maróth kitért arra is, hogy "a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák".
2022 márciusában azt közölték Maróthék, hogy hamarosan beindul a 40 Gidrán felszerelése harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel. Az eseményről a Nurol Makina is büszkén beszámolt a Facebook-oldalán. Áprilisban a MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterén bemutatták a török-magyar-német együttműködés első eredményét: a Rheinmetall Ragnarök típusú 120 milliméteres aknavetőjét egy Gidránra szerelve.
A Rheinmetall egy német hadiipari óriáscég. A magyar kormány 2020 augusztusában állapodott meg vele arról, hogy a Magyar Honvédség részére összesen 218 darab Lynx KF41 harcjárművet vesz tőle, és ebből 172 darabot a Zalaegerszegen felépülő gyárban készítenek el. A gyártás érdekében megalakult a Rheinmetall Hungary Zrt., a magyar állam tulajdonában lévő ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata. A nagyjából 60 milliárd forintból megépült zalaegerszegi gyárat idén márciusban adta át Orbán Viktor miniszterelnök.
Darabja legalább félmillió euró, jól jár a közvetítőcég
Bár arról soha nem nyilatkozott egyik fél sem, hogy mennyiért vette Magyarország a török harckocsikat, egy szakportál szerint felszereltségtől függően legalább félmillió euróba kerül egy Ejder Yalcin, vagyis magyarosítva Gidránnak nevezett jármű. Ez a mostani 420-as árfolyamon 210 millió forintos darabárat jelent, a tavalyi 350-esen pedig 175 milliót.
Viszont a Gidránok ára mellett azt sem reklámozta a honvédség, hogy a járműveket nem közvetlenül a Nuroltól vették, hanem – ahogy azt 2019-ben a HVG megírta – egy közvetítőn, a HT Division Zrt.-n keresztül.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a harckocsibeszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy kizárólag a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot. Bár a cég honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, korábban elérhető volt, és nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést.
A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy harckocsiért a közvetítőcégnek. Ez bőven a duplája lenne a szakportálon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.
A 4,3 milliárdos forgalomból 479 millió forint lett a haszon, a tavalyi nettó 1,7 milliárd forgalomból viszont már -271 millió veszteséget termelt a HT Division. Mivel Maróth Gáspár 2020-ban bejelentette a további 40 darab török harckocsi jövőbeli beszerzését, vélhetően további milliárdos bevételekhez jut majd a magyar honvédségtől a közvetítőcég.
“A HT Division Zrt. 2018. évben alakult. Tevékenysége: haditechnikai berendezések importja. Létrehozásának célja, hogy a meglévő erőforrások optimális kihasználásával és a szinten tartáshoz szükséges fejlesztésével a gazdálkodás hosszú távon jövedelmezően, a piaci igényekhez igazodóan működjék." – olvasható a 2021-es mérleg kiegészítő mellékletében.
A magyar oligarcha és a török intéző
Nem meglepő módon egy-egy erősen kormányközeli üzletember áll a közvetítőcég mögött magyar és török oldalról egyaránt. A HT Division Zrt. két tulajdonosa ugyanis Szíjj László és Suat Gökhan Karakus, a Fidesz-közeli üzletek két fontos szereplője.
Szíjj apránként küzdötte fel magát Tiszakécskéről a NER legfelsőbb köreibe, és építőipari cége, a Duna Aszfalt annyi állami megbízást kapott 2010 óta, hogy 3 luxusjachtot (Artemy, Lady MRD, Seagull MRD) is tudott venni. Ezeket Mészáros Lőrinc és familiája használja gyakran, de az egyiken Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt már a családjával.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot
Suat Karakus afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, aki Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. Karakus Polat több cégében is vezető tisztséget visel(t), és ő volt az ügyvezetője két olyan cégnek is, amelyek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az ingatlanos cégéhez kapcsolódtak.
Ahogy azt 2016-ban a Magyar Narancs megírta Mészöly Kálmán labdarúgó memoárja alapján: a Törökországban edzősködő Mészöly mutatta be egymásnak Orbán Viktort és Adnan Polatot a 2005-ben Isztambulban rendezett Bajnokok Ligája-döntő előtti napokban. Polat akkoriban a híres török focicsapat, a Galatasaray elnöke volt, és Mészöly szerint ez a találkozás is ihletet adhatott Orbánnak a magyarországi stadionépítésekhez.
Polat focis kötődését és a Fidesszel való jó kapcsolatát jelzi, hogy 2013-ban a klub mezét ajándékozta Szijjártó Péternek, aki akkor még nem külügyminiszter, csupán külügyi államtitkár volt. A találkozón részt vett Suat Karakus is.
A gyártó tulaja Erdogan haverja
Mivel Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja is, a magyar megrendelés nagyon nagy jelentőséggel bír a török Nurol Makina számára, hiszen a cég eddig csak afrikai és ázsiai államoknak tudta eladni a termékeit. Azokban az országokban a korrupció többnyire teljesen általános és rendkívül magas, viszont a demokrácia alacsony, ezért az üzletek körülményei nem igazán kerültek napvilágra.
Egyetlen visszaélésről tudni csak biztosan: egy francia bíróság kimondta, hogy a Nurol Holding egyik tagja megvesztegetett líbiai hivatalnokokat egy szövevényes ügyben. Líbia egyébként a tömegoszlatásra tervezett Ejder Toma típusú Nurol-járművekből vásárolt 20 darabot még 2013-ban.
A Nurol Holding gyakorlatilag mindennel foglalkozik: a hadiipar mellett építőiparral, ingatlanfejlesztéssel, energetikával, bányászattal, biztosításokkal és turizmussal is. Sőt, Nurol Air néven még légitársaságuk is van. A cégbirodalom a Carmikli család tulajdonában van, vezetője pedig a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közel álló Nurettin Carmikli.
Törökországban a Nurol az elmúlt két évtizedben kevés autópálya vagy híd építéséből maradt ki, de hazánkban sem csak a Gidránok révén vannak jelen. Az egykori Közvágóhíd helyén épülő City Pearl lakópark befektetője Adnan Polat mellett a Nurol Holdingot birtokló Carmikli és a szintén török Özaltin család.
“Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át)" – írta róluk a Válasz Online.
Drónokról is tárgyalnak Palkovicsék
Nagyon úgy tűnik, hogy a harckocsibiznisz annyira jól sikerült, hogy folytatják a felek az együttműködést, és további hadi eszközök érkezhetnek hazánkba Törökországból. Az orosz-ukrán háborúban világhírnévre szert tevő Bayraktar drónokból ugyan továbbra sem tervez vásárolni a magyar honvédség – pletykák szerint azért, mert Putyin nem örülne neki –, de egyéb török katonai termékek magyarországi beszerzése már felmerült.
2022. augusztus 15-én Palkovics László technológiai miniszter a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával Ankarába látogatott, ahol hadiipari együttműködésről tárgyalt Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel.
A kormányzati honlapon közzétett hivatalos tájékoztatás szerint a Gidránok török-magyar-német kooprodukcióban történő gyártása mellett további vásárlásokról is szó volt: "Tárgyaltak arról is, hogy hogyan tudják a hadiipari együttműködést továbbfejleszteni és kiterjeszteni olyan eszközökre, amelyek gyártásában Törökország az élen jár. Ide tartoznak a drónok, az autonóm repülő eszközök, vagy ezek fegyverzete, illetve a páncélok. A tervek szerint Kaposváron, egy magyarországi vegyesvállalat fogja elkezdeni majd a gyártásukat."
Nyilván emiatt Palkoviccsal ment Ankarába tárgyalni Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is, aki meglátogatta a Nurol Makina gyárát, ahol kipróbált egy harckocsit. Az erről szóló Facebook-posztjában (ahol egy NMS 4×4, vagyis Yörük szerepel, nem az Ejder Yalcin típusú jármű) Szita kifejezte abbéli reményét, hogy a Gidránok kaposvári gyártását nem fogja akadályozni az orosz-ukrán háború, bár az összefüggés nem világos.
Békéscsaba lehet a drónközpont
Egy török hírportál szerint Palkovics augusztusban már kész tényként közölte Ankarában a drónvásárlást. Az biztos, hogy a Bayraktarnál kevésbé ismert, de szintén török gyártású Karayel-SU drónokat már kipróbálták a magyar hadseregnél: 2021 novemberében a gyártó Vestel bemutatta a terméket Pápán, és a kecskeméti repülőnapon is szerepelt a drón a HT Division molinója alatt.
Mivel a honvédség eddig mindenből vásárolt, amit kipróbált, esélyes, hogy tényleg fog venni Magyarország Karayel-SU drónokat, de részleteket egyelőre nem tudni.
Az is lehet viszont, hogy a drónvásárlás már meg is történt, ugyanis Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos 2022 március végén Békéscsabára látogatott, és Herczegh Tamás fideszes országgyűlési képviselővel közösen bejelentette, hogy a jövőben német-magyar-török együttműködéssel drónokat gyárthatnak a városban. Ez a konstrukció a Gidránokhoz hasonlónak tűnik: veszünk párat a török gyártótól, majd a licensz alapján nagyobb mennyiséget gyártunk itthon egy német céggel közösen.
Herczegh erről szóló Facebook-bejegyzésében szerepel is egy fotó egy drónról, ami nagyon úgy néz ki, mint egy Karayel-SU. Természetesen ez a kép máskor és máshol is készülhetett, de elég erős és egyértelmű jelzésnek tűnik.
A törökök szerint fegyvert is vettünk tőlük
Az együttműködéseknél érdemes még megemlíteni az Aselsant, ami a török hadsereg tulajdonában lévő fegyvergyártó. Ezzel a céggel kapcsolatban már szintén szóba került egy esetleges magyar beszerzés, de a hírek meglehetősen zavarosak.
Az Aselsan még 2020-ban jelentette be a Twitteren, hogy egy NATO-tagország távirányítású fegyverrendszereket fog tőlük vásárolni. A nemzetbiztonsággal foglalkozó Jane’s hírportál értesülései szerint Magyarország (lesz) a vásárló, azonban a cikket rövid időn belül törölték.
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő a hírre reagálva 2020 május elején írásbeli kérdést nyújtott be Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszternek, hogy kötöttek-e szerződést az említett céggel vagy közvetítőn keresztül vett-e a honvédség valamilyen Aselsan-terméket. A miniszter azt válaszolta, hogy semmi ilyesmi nem történt.
Ehhez képest a török vállalat a 2019-es éves jelentésében azt írta, hogy dolgoznak egy megállapodáson Magyarországgal, a 2020-as jelentésükben pedig már az áll, hogy nem csak megállapodtak hazánkkal, de le is szállították a megrendelt SARP-rendszereket a magyar honvédségnek. Azaz a törökök szerint vásároltunk tőlük valamit, de a kormány szerint nem. A kérdés csak az, hogy ki mond igazat.
Az biztos, hogy az Aselsan által gyártott SARP-rendszerek kompatibilisek a Gidránokkal, és egy magyar katonai blogger a hivatalos fotók alapján már 2020 decemberében, az első 10 Gidrán érkezésekor felismerte rajtuk az Aselsan két termékét: a SARP távirányítású fegyverállványt és a SEDA-V típusú akusztikus lövésdetektort.
Idén júniusban pedig az Aselsan a Twitteren büszkélkedett el vele, hogy a Párizsban megtartott Eurosatory fegyverexpón meglátogatta a standjukat Palkovics László technológiai miniszter, akinek valamilyen díjat vagy emlékpakettet is átadtak a fotó szerint.
Érdekes módon Palkovics párizsi beszámolójában még az Aselsan neve sem szerepel, vagyis valamiért nagyon titkolja a céghez fűződő kapcsolatát a kormány.
Billay Gábor – Erdélyi Katalin
A cikk a TI Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű átadása a 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában 2021. február 11-én. A török gyártótól hamarosan további negyven jármű érkezik Tatára. (fotó: MTI/Illyés Tibor)
|
[
"HT Division Zrt.",
"Nurol Holding",
"Magyar Honvédség"
] |
[
"Válasz Online",
"MH Bakony Harckiképző Központ",
"Nurol Makina",
"City Pearl",
"Magyar Narancs",
"Opten Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Rheinmetall Ragnarök",
"Európai Unió",
"ZalaZone Ipari Park Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Rheinmetall Hungary Zrt.",
"TI Magyarország",
"Rheinmetall Landsysteme GmbH",
"MH 25. Klapka György Lövészdandár",
"Duna Aszfalt",
"Nurol Air"
] |
1700 százalékkal (!) ugrott meg a Mészáros-közeli informatikai cég üzleti eredménye
483 millió forint lett a 4iG első negyedéves EBITDA-ja. Az értékesítési árbevétele 4,9 milliárd lett, ami 56 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalat a tavalyi első negyedévben még veszteséges volt, idén viszont adózás után 280 millió forintos eredményt ért el, piaci kapitalizációja pedig egy év alatt közel tizenkilencszeresére növekedett, amely március végén már elérte a 76,3 milliárd forintot.
A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon, írja a cég a friss közleményében. A társaság 2019 első negyedévében a meglévő partnerei megtartása mellett jelentősen javította piaci pozícióit, amely a társaság eredményességére is pozitív hatást gyakorolt. A BÉT honlapján pénteken publikált időközi vezetőségi beszámolóban a menedzsment árbevétel dinamikus növekedését és a vállalat jövedelemtermelő képességének további javulását várja.
Az első lezárt negyedév pénzügyi eredményei alátámasztják ezeket a várakozásokat: a 4iG IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 4,9 milliárd Ft volt, ami 56 százalékkal nagyobb 2018 első negyedévénél. A vállalat első negyedéves adózott eredménye 280 millió forint lett szemben a tavalyi hasonló időszakban elszenvedett 106 millió forintos veszteséggel. A vállalatcsoport üzleti eredményessége (EBITDA) 2019. március 31-ig 483 millió Ft,
ami csaknem 1717 százalékkal haladja meg 2018. azonos időszakának értékét,
amely számszerűen 456 millió Ft emelkedés egy év alatt. A dolgozói létszám 400 főre bővült, az egy munkavállalóra jutó nettó árbevétel 55 százalékkal javult. Az informatikai ágazatban jellemző munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében a társaság nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói kompetenciák erősítésére, valamint a kreatív munkakörnyezet kialakítására.
A befektetők is értékelték a társaság üzleti sikereit, a 4iG részvények 2019. I. negyedéves tőzsdei átlagára (3044 forint) közel 1316 százalékkal magasabb, mint a 2018-as első negyedévi átlagár. A 2019. március 31-i záróár 4.060 forint volt, majdnem tizenkilencszerese az egy évvel korábbinak. A 4iG piaci kapitalizációja 2019. március 31-én 76,3 milliárd Ft volt, ami 1797 százalékkal nagyobb a tavalyinál.
A kép a 4iG honlapjáról való A kép a 4iG honlapjáról való
A 4iG menedzsmentje a közlemény szerint változatlanul elkötelezett a társaság megkezdett kutatás-fejlesztési programjai (bioinformatika, fotogrammetria, pilóta nélküli repülőeszközök, ipar 4.0) mellett. A vállalat vezetőségének véleménye szerint a piaci kilátások kedvezők, az idei évben a kkv és nagyvállalati szektor, illetve az állami megrendelések növekedésére számít az informatikai piacon. Az igazgatóság célja, hogy a keresleti oldal bővülésével, a folyamatosan növekvő megrendelői igények alapján tovább növelje a 4iG piaci részesedését.
A 4iG Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozik. A 4iG Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozik.
A 4ig tavaly került Mészáros Lőrinchez. Három veszteséges év után 2018 végül 14 milliárdos árbevételt hozott nekik, idén pedig már elnyertek egy kórházfejlesztési tendert, 690 millió forintért, a hónap elején pedig egy 4,4 milliárdos iskolafejlesztési munka esett be nekik.
|
[
"4iG Nyrt."
] |
[] |
A Momentum helyi képviselője szerint rejtett kölcsönnyújtás áll egy cég közbeszerzési győzelme mögött.
Fura közbeszerzés történt Orosházán, amire Sebők Éva, a Momentum orosházi önkormányzati képviselője és országgyűlési képviselő-jelöltje hívta fel a figyelmet. Amikor még a veszélyhelyzet miatt egymaguk dönthettek a polgármesterek ügyekben, az orosházi fideszes városvezető Dávid Zoltán kezdeményezte az iskolák, szociális intézmények és idősek étkeztetését végző Diákellátás nevű önkormányzati intézmény feladatainak kiszervezését.
A Momentum lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint Sebőknek már akkor is gyanús volt, hogy a Prizma-Junior cégcsoport lesz a befutó. Aztán egy, Sebők szerint szabálytalanul kiírt pályázaton valóban e cég nyert júliusban. A győztes cég újíthatja fel a Diákélelmezés konyháját is, amit 2022 nyarának végéig kéne befejezni, annak díját pedig 2031-ig törlesztené az önkormányzat. Érdekesség, hogy a konyhafelújításra nyert 250 millió forint pályázati pénzt az önkormányzat, ám azt visszaadta Sebők szerint.
A momentumos helyi politikus állítja, az egész ügy egy rejtett pénzkölcsönnyújtás, így szerinte a nyertes közétkeztetési cég kvázi engedélyhez kötött pénzintézeti tevékenységet végezne – engedély nélkül. E téren az illetékes felügyeleti szerv az MNB, azaz a Magyar Nemzeti Bank, amit még júniusban megkeresett Sebők írásban. Kedden megkapta a választ, hogy az MNB elkezdte a vonatkozó információk és dokumentumok beszerzését, zajlik a vizsgálat.
A momentumos képviselő szerint a fideszes városvezetés is elismerte, hogy hibás a konstrukció. Attól tartottak, hogy ez így ugyanúgy kormányzati jóváhagyáshoz kötött ún. adósságkeletkeztető-ügylet, mintha rendes hitelt vennének fel. Így végül nem született eredmény és határozat sem a közbeszerzésről. Augusztusban az a kormányzati válasz jött, hogy ez a konstrukció is kormányzati engedélyhez kötött (ahogy az önkormányzati hitelfelvételek általában). Így a konyha felújítása nélkül írták ki az új közbeszerzést, pedig korábban épp a felújítással indokolták, miért kell az étkeztetést is kiszervezni. Sebők megfejtése az egész ügyre a következő:
A helyben keringő "iparági pletykák" alapján erre az egészre azért lehet szükség, mert leszólhattak még év elején kormányzati körökből, hogy ki kell szervezni a Prizma-Junior cégcsoportnak a közétkeztetést, ellenkező esetben ez látszani fog a városnak jutó koronavírus miatti kormányzati kompenzáció összegén.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
|
[
"Diákellátás",
"Prizma-Junior"
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A járási kormányhivatal vezetője tart önismereti tréninget, a fideszes képviselő pedig az anyatej fontosságáról beszél – egyebek mellett ilyen "nőprojektekre" adott 200 millió forintot az Európai Unió. A "Nők a családban és a munkahelyen" című móri projektben kulcsszerep jutott egy fideszes országgyűlési képviselő, Törő Gábor feleségének. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz.
"Nők társadalmi és gazdasági szerepvállalásában rejlő lehetőségek és előnyök helyi bemutatása: Női Motivációs és Sikernap. "Sikeres Ádámok, elhivatott Évák" – kampányfilm a helyi sajátosságok, lehetőségek figyelembevételével. Flash-mob szervezése helyi közösségek, iskolák bevonásával jeles napokon. Anya Olimpia" – "Férfi-Nő Olimpia" – játékos sorversenyek, vicces feladatok, munkahatékonyság tesztek."
Mennyi az esélye, hogy véletlenül szóról szóra egyeznek ezek a felsorolt vállalások egy pásztói és egy móri uniós pályázatban?
Kevés, mondhatni semmi. Ráadásul mindkét pályázat ugyanazon a napon (2017. szeptemben 27.-én) nyert csaknem fillére megegyező összegű támogatást: 199,2 és 199,6 millió forintot.
A pásztóiról tavaly írta a Magyar Nemzet, hogy a nyertes nőegyletet Rétvári Bence emberierőforrás-államtitkár unokahúga vezeti.
A móri pályázat hátterét most mutatta be Korrupcióinfóján Hadházy Ákos. A projektgazda papíron a település önkormányzata, illetve a borvidék turisztikai egylete, de a helyiek tudomása szerint a vezetője Törőné Varga Mónika, aki Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő felesége.
A hölgy mindenesetre aktív a nőprojektben, ezen az eseményen például szakmai vezetőként tűnik fel. Fellép maga Törő is, hogy a szoptatás fontosságát hangsúlyozza.
Hadházy talált egy olyan videót is, ahol a városi tévé méltatja az Egészségnapot, csakhogy egy másik, immár 500 milliós uniós projekt részeként. Ennek neve "Humánszolgáltatások fejlesztése Móron", és a szakmai vezető itt is Törőné.
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió"
] |
Sem a Jüttner-jelentésről, sem a megismételt tisztújításról nem döntött az ügyvivői testület
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ Fodor Gábort támogató elnöke is belekeveredhet a tavalyi, Kóka János győzelmével végződött tisztújításon elkövetett csalási ügybe, miután a Jüttner Csaba által vezetett vizsgálat végén elkészített jelentés szerint a megyei elnök szerepet játszhatott a küldöttgyûlésen szabálytalanul részt vett küldöttek bejuttatásában - tudta meg a Hírszerző. Fodor Gábor támogatói szerint a megyei elnök, bár a felelőssége szóba került a jelentésben, az üt ülése előtt nem ismerhette meg a dokumentumot.
A hivatalos verzió
Mosolyoffenzíva (Fotó: Hírszerző)
Fodorista érintett?
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete elé beterjesztett dokumentum teljes tartalma még nem került nyilvánosságra. Annyi tudható, hogy a Jüttner Csaba által vezetett bizottság - amelynek másik két tagja tudomásunk szerint a héten, a jelentés üt elé kerülése előtt néhány nappal kapcsolódott be a Jüttner által korábban egyedül folytatott munkába - azt állapította meg, hogy a tavalyi küldöttgyûlésen szabálytalanságok történtek, ám a jelentés szerint nem megállapítható hogy ezek hatással lettek volna a szavazás eredményére.Történtek szabálytalanságok az SZDSZ tavaly márciusi tisztújító küldöttgyûlésén, de az ezzel foglalkozó vizsgálat nem talált olyan adatot, hogy a küldöttgyûlésen jelen nem lévő négy küldött helyett ténylegesen szavaztak volna. Erről Jüttner Csaba, a küldöttgyûlésen történteket vizsgáló bizottság elnöke beszélt a liberális párt ügyvivői testületének pénteki budapesti ülését követő sajtótájékoztatón.Jüttner Csaba, az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke elmondta: a vizsgálat megállapította, hogy a küldöttgyûlésen négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldött nem vett részt. Mint hozzátette, a vizsgálat azt is feltárta, hogy történtek szabálytalanságok a küldöttgyûlésen, de "arra vonatkozó tényt nem találtak", hogy a hiányzó küldöttek helyett valóban szavaztak volna.A vizsgálóbizottság elnöke kitért arra: nem találtak olyan "terhelő tényt" sem, amely szerint az akkori két elnökjelölt, Kóka János és Fodor Gábor stábja szervezte volna a szabálytalanságokat.Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a jelentés megállapításai szerint érintett lehet a fantomküldöttek küldöttgyûlésre történt bejuttatásában T. Asztalos Ildikó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye SZDSZ-szervezetének elnöke, aki a küldöttgyûlésen és azóta is Fodor Gábor legerősebb vidéki támogatói közé tartozik. A Hírszerző értesülései szerint T. Asztalos Ildikó az üt ülése előtt nem ismerhette meg az érintettségét megállapító vizsgálat eredményét. A Hírszerző úgy tudja: az ügyvivői testület rendkívüli ülése sem a Jüttner-jelentés elfogadásáról, sem az esetleges rendkívüli tisztújításról nem döntött.Az ügy előzménye, hogy a Hír Tv Célpont címû mûsora szerint manipulálták az SZDSZ tavalyi elnökválasztását, Kóka János állítólag álszavazatokkal nyerte meg a választást. Később a Boon nevû honlapnak nyilatkozva Köteles Péter miskolci vállalkozó azt mondta, ő volt az, aki a Hír Tv-t arról informálta, hogy egyesek manipulálták a Szabad Demokraták Szövetsége tavalyi elnökválasztását. A férfi a televíziónak arról is beszélt, hogy négy-öt jelen nem lévő borsodi küldött helyett mások szavaztak, mégpedig előre megbeszélt módon Kóka Jánosra.Kóka János, az SZDSZ elnöke február 16-án jelentette be, hogy a liberális párt ügyvivői testülete Jüttner Csabát kérte fel, vizsgálja ki a 2007-es elnökválasztáson történteket.
|
[
"SZDSZ"
] |
[
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Hír Tv"
] |
Őrizetbe vette a rendőrség a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatóját is, mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják - tudta meg az MTV Híradó. Állítólag tetten érték a gyanúsítottakat. A rendőrség nem kommentál.
A BKV jogi igazgatóját - aki korábban a Budapest Airportnál dolgozott - pénteken este tetten érték, amint egy bevásárlóközpont parkolójában tízmillió forint vesztegetési pénzt vett át a BKV-val szerződésben álló egyik cég képviselőjétől. A nyomozás eddigi adatai szerint az igazgató fiktív megbízásokat adott ügyvédeknek, akik a megbízási díj egy részét visszaadták neki.
Az őrizetbe vett jogi igazgató Sziebert György, akiről a BKV honlapján ezt írják: jogi igazgató, 2003. november 1. napjától Budapest Airport Zrt. Jogi Igazgatóságán a Jogi Igazgató helyetteseként látta el feladatait, emellett 2006. január és 2006. július között a RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. felügyelő bizottságának tagja, majd 2006. augusztus és 2007. szeptember között a Budapest Airport Minibusz ügyvezetője volt. 2008. május 19-e óta a BKV Zrt. jogi igazgatója.
Értesüléseink szerint Sziebert 2008 májusában, pályázat nélkül került a BKV-hoz, az igazgató tanács elnökének ajánlására - holott erre a funkcióra általában pályázat útján választják ki az arra alkalmas embert.
A Budapest Airport szintén őrizetbe vett jogi igazgatójával jól ismerték egymást, hiszen korábban együtt dolgoztak a reptéri cégnél, ahogy Antal Attila, egykori BKV-vezérigazgatóval is, aki hajdanán az Airport Taxi vezetője volt.
A BKV-tól szerzett információnk szerint eddig mintegy hatszáz szerződést vizsgáltak felül, ezek a részvénytársaság honlapján tekinthetők meg. Máig tucatnyi feljelentés született, de úgy tudjuk a jövő héten a cég további feljelentéseket tesz.
Az MTV Híradó értesülése szerint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság éjszaka házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában, a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójának lakásán és egy, a BKV-val szerződésben álló ügyvédi irodában is. A nyomozók mind a négy helyszínen dokumentumokat és számítástechnikai adathordozókat foglaltak le.
A Budapest Airport jogi igazgatóját lakásán fogták el. Azzal gyanúsítják, hogy a BKV jelenlegi jogi igazgatójával összejátszva pénzért belső információkat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a Budapest Airporttól megrendelésekhez tudjanak jutni. A nyomozók szerint ezek a cégek folyamatosan, többszörösen túlszámlázták az elvégzett munkát, amit az igazgató elfogadott. A munka nélkül szerzett többletbevételt aztán a cégek visszajuttatták az igazgatónőnek.
A Budapest Airport jogi igazgatóságát Rényi-Vámos Krisztina vezeti 2003 novembere óta. Azelőtt ügyvédként dolgozott, az ELTE- Állam és Jogtudományi Karán diplomázott. Fő területe a társasági jog, az ingatlanokkal kapcsolatos, valamint a beszerzésekhez és a közbeszerzéshez kapcsolódó jogi kérdések.
A Heti Válasz már a Budapest Airport 2005 végi privatizációja után felvetette: különös, hogy az a Rényi-Vámos Krisztina maradhatott a jogi igazgató, akinek párja a reptér korábbi - vitatott szerepű - jogi "beszállítójánál", Tuller András ügyvédi irodájában dolgozik.
Megdöbbentek
Hardy Mihály, a Budapest Airport (BA) kommunikációs igazgatója közölte: a Budapest Airport megdöbbenéssel értesült a vállalat jogi igazgatójának őrizetbe vételéről. A cég az ügy felderítése érdekében teljes mértékben együttműködik a nyomozó hatósággal, a rendőrséggel, számukra megad minden szükséges információt, a kért szerződések, dokumentumok és számítógépes adatok másolatát. A Budapest Airport reményét fejezi ki, hogy ennek révén sikerül az ügy valamennyi részletét teljes mélységében feltárni, mert ez a vállalat és a közvélemény számára is egyformán fontos.
Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, hogy a nyomozásról hivatalos tájékoztatást kaptak, az őrizetbe vételről viszont csak a médiából értesültek. "Következésképp mindaddig nem tudjuk, milyen összefüggésben van a BKV-val az őrizetbe vétel, amíg nincs tudomásunk arról, hogy kivel találkozott a jogi igazgató, és az egyéb, a találkozót érintő részletekről" - tette hozzá.
|
[
"Budapest Airport",
"BKV"
] |
[
"Budapest Airport Zrt. Jogi Igazgatósága",
"Jogi Igazgató",
"ELTE- Állam és Jogtudományi Kara",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Budapest Airport Minibusz",
"Airport Taxi",
"RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.",
"Heti Válasz",
"MTV Híradó"
] |
Nem nyomoznak tovább a pécsi vagyonkezelő ingatlanügyeiben
Pécs–Kaposvár | Jogerősen megszüntette a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (PVV) ingatlanértékesítési ügyei miatt még 2007-ben indult nyomozást a Legfőbb Ügyészség.
– A rendőrség nyomozást lezáró határozatát követően az ez ellen érkezett panaszt a Legfőbb Ügyészég elutasította, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak – tájékoztatta a Dunántúli Naplót a PVV ingatlanügyei kapcsán három éve indult eljárás végkifejletéről dr. Horváth Szilárd, a Somogy Megyei Főügyészség főügyésze.
– A Legfőbb Ügyészség a döntés indoklását ugyanakkor megváltoztatta, s nem bűncselekmény, hanem bizonyítékok hiányában szüntette meg az eljárást – tette hozzá.
Szavazzon a középső hasábban! Önnek mi a véleménye a vizsgálat ily módon való lezárásáról?
Ennek magyarázata, hogy néhány ingatlan eladása kapcsán ugyan keletkezett kára a PVV-nek, ám a szándékos károkozás nem volt bizonyítható.
Mint arról beszámoltunk, egy magánszemély feljelentését követően a városi ügyészség kezdeményezésére nyomozást indított a megyei rendőr-főkapitányság jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt a városi vagyonkezelővel kapcsolatban. A nyomozás tárgyát a Pécs Holding jogelődje, a PVV több, 2004–2007 között lebonyolított ingatlanértékesítése képezte, amelyek helyszíne a Felsőmalom, a Rákóczi, az Anna, a Zsolnay, a Makay, a Hungária, a Király, a Siklósi, a Jókai és az Alsóhavi utca volt.
Dr. Komlódi András, a feljelentő jogi képviselője azt nyilatkozta, természetesen nem értenek egyet a nyomozás megszüntetésével. Pót-magánvádas eljárást ellenben nem indítanak (ez a jogi lehetőség maradt volna az eljárás "felélesztésére"), mert annak kimenetele bizonytalan, kockázatos lett volna. Kiemelte ugyanakkor, hogy a nyomozást lezáró határozat ellen benyújtott panasz elbírálása során a Legfőbb Ügyészség nem bűncselekmény, hanem bizonyítékok hiánya miatt szüntette meg véglegesen az eljárást, ez szerinte igen lényeges körülmény.
Negyvenmillió forinttal távozott a vezérigazgató
Kelemen László, a PVV 2007 nyarán menesztett vezérigazgatója nem kívánta a Legfőbb Ügyészég döntését kommentálni. Miután közös megegyezéssel távolították el, negyvenmillió forinttal távozott. Ezt a városvezetés sikerként könyvelte el, hiszen a szerződés szerint nyolcvanmillió forint járt volna neki. Tasnádi Péter, Pécs néhai polgármestere a vezérigazgató menesztésével kapcsolatban akkor azt nyilatkozta, hátterében egy új gazdálkodási struktúra kialakításának terve áll.
A város cégeinek jelentős hányada önkormányzati költségvetésből működési támogatásban részesül. Ezek összege 2006-ban meghaladta a kétmilliárd forintot, és ez az oka annak, hogy a cégek működtetését eredményességük javítása érdekében át kívánják szervezni – így jött létre később a Pécs Holding.
Liciteljárás nélkül: a város ellenőrzési osztálya is hiányosságokat tárt fel
2007 nyarán tett ismeretlen tettes ellen feljelentést egy pécsi lakos hűtlen kezelés gyanúja miatt a PVV Zrt. ingatlanügyleteivel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az értékesítés során jelentős veszteségek érték a várost. A feljelentő arról is értesítette a hatóságot, hogy az eladások előtt rendkívül kevés idő állt rendelkezésre a hirdetés megjelenése és a liciteljárás között, így információkhoz csak bennfentesek jutottak. Még a piaci ár kialakulásához szükséges idő sem telt el, vagyis az ingatlanokat alapáron adta el a PVV.
Az ügyben az elmúlt évek során három alkalommal szüntette meg a nyomozást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, ám kétszer – a feljelentő panaszában foglaltak miatt – a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészség az eljárás folytatására kötelezte a rendőrséget. Idén tavasszal bűncselekmény hiányában szüntette meg a rendőrség a nyomozást, ezt hagyta helyben a Legfőbb Ügyészség az indoklás megváltoztatásával.
2008 nyarán készült el a város ellenőrzési osztályának jelentése a PVV ingatlangazdálkodási tevékenységéről, ebben többek között azt állapították meg, előfordult, hogy liciteljárás nélkül értékesítettek ingatlanokat.
|
[
"Zsolnay",
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Dunántúli Naplo",
"Legfőbb Ügyészség",
"PVV Zrt.",
"Pécs Holding",
"Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Legfőbb Ügyészég",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
2008. 03. 01., 10:16
Utolsó módosítás: 2008. 03. 01., 23:18
"Jött három hölgy, szerződéseket néztek át, pár dolgot lefénymásoltak" - mondta az [origo]-nak a csütörtöki razziáról Garamszegi Miklós, a Főtaxi igazgatója. A Gazdasági Versenyhivatal összesen nyolc irodában - hét taxis társaságnál és a Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetségénél - tartott előzetes bejelentés nélküli ellenőrzést kartell gyanú miatt.
A versenyhivatal eljárása azért indult, mert alaposan feltételezhetőnek tartják, hogy a 7 cég - az általuk létrehozott érdekképviseleti szövetség tevékenysége mögé rejtve - előzetesen egyeztetett és megállapodott a 2006-2008-ban kiírt pályázatok és közbeszerzések várható nyerteséről. "Az egyeztetések és megállapodások valószínûleg a pályázat várható nyertesének kiválasztására, a pályázati árakra, valamint egyes pályázók pályázatoktól való távolmaradásának elérésére terjedtek ki" - álla a GVH közleményében.
Szerződésben a fix megrendelések
Ezeken a pályázatokon és közbeszerzéseken dől el, hogy melyik cég szállíthatja a következő időszakban egy-egy nagyobb vállalat, vagy hivatal munkatársait, ügyfeleit, ezek a megbízások jelentik a biztos megrendeléseket a taxisok számára. A hét gyanúba keveredett társaság a 6x6 Taxi, a Budapest Taxi, a Buda Fuvarozó, a City Taxi, a Főtaxi, a Taxi-2000, és a Voláncom.
"Alaptalannak tartom a gyanút, egymás konkurenciái vagyunk, miért fognánk össze?" - mondta a Főtaxi igazgatója. Garamszegi Miklós elmondása szerint többnyire nem is tudják, hogy hányan és melyik cégek indulnak rajtuk kívül egy-egy megbízásért. A versenyhivatal gyanúját azért is furcsának tartja, mert a gyanúba keveredett cégek különböző kaliberûek, vannak köztük kisebb és nagyobb cégek is.
A gyanúba keveredett érdekvédelmi szervezetről Tamás Miklós, a City Taxi elnöke azt mondta, hogy egy nyitott szervezetről van szó, bármelyik taxis társaság beléphet, célja többek között a taxisok képzése és taxis szakmát érintő problémák javítása. A kartellgyanút a City elnöke is alaptalannak tartja, az [origo]-nak azt mondta, hogy ők eleve nem is indulnak egy sor pályázaton, mert soha nem dolgoztak a legolcsóbb tarifaosztályban, és tudják, hogy ezért esélyük sem lenne.
Kíméletlen harc
Az egyik érintett cégnél dolgozó taxis az [origo]-nak név nélkül nyilatkozva azt mondta, hogy kíméletlen harc folyik a megrendelésekért cégeken belül és a cégek között is. A cégvetők lobbiznak, ismerősöket hajtanak fel egy-egy megbízás megszerzéséért - mondta. Szerinte a mostani kartellgyanú miatt indított vizsgálat mögött inkább konkurenciaharc állhat, például az egyik jobb megbízásról lecsúszott cég dobhatta fel a többieket. A taxisok közötti heves küzdelemre szerinte jellemző, hogy az egyik utasát majdnem kirángatta egy másik társasághoz tartozó kollégája az autóból, mondván az az ő területe.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a gyanúba keveredett vállalkozások a jogsértést valóban elkövették, az eljárás a tények tisztázására irányul - áll a Gazdasági Versenyhivatal közleményében. Az eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.
|
[
"Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetsége",
"6x6 Taxi",
"Főtaxi",
"Taxi-2000",
"Budapest Taxi",
"Voláncom",
"City Taxi",
"Buda Fuvarozó"
] |
[
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
Korábban megírtuk, hogy Andy Vajna nemzeti filmbiztos, szépségverseny-, rádió-, kaszinó- és étterem-tulajdonos beszállna a tévébe is, amihez egyébként eddig nem sok köze volt a Terminator: The Sarah Connor Chronicles című tévésorozaton kívül. A beszállásról sokáig úgy tartotta a szakma és a sajtó, hogy az egyébként igen nehéz helyzetbe jutott TV2 megvásárlása lesz Habony nem közszereplő Árpád társaságában, aki minden bizonnyal az ideológiai vonalat képviselné ebben a szimbiózisban afféle politikai tisztként, míg Vajna a hollywoodi tapasztalatokat és az ott megkeresett, majd itthon fialtatott forintokat tenné bele az üzletbe. Aztán kiderült, hogy Vajna inkább egy új tévébe fektetne, amitől teljesen felbolydult a médiapiac nyári állóvize.
Vajna nem azért tévézne, mert annyira megjött a kedve ehhez a médiumhoz, hanem azért, mert a Fidesznek nagyon kell egy olyan csatorna, ami amellett, hogy szervilisen közvetíti a politikai üzenetet és nem kérdőjelezi meg azok értelmét és valóságtartalmát, még nézett is, hiszen az első kitételnek megfelelő csatornacsoport már létezik, köztévének hívják. A számottevő nézettség meg ahhoz kell, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt, 25 milliárdos tenderen eséllyel indulhassanak az állami hirdetési pénzekért. (Nem mintha nem lehetne ezt is megbundázni, de legyünk megengedőek egy kicsit.) A feltételeknek a jelenlegi piacon egyetlen olyan tévé felel meg, amit el is adnának: a TV2.
Ha a cél tehát a TV2, márpedig a háttérben hónapok óta folyik a kemény alkudozás a második számú kereskedelmi csatorna megszerzéséért, akkor mi ez az új tévé, és hogy került elő csak úgy, a semmiből? Továbbgondoltuk a médiapiaci információkat és pletykákat, és két lehetséges választ találtunk.
Az elsőben a parlament előtt heverő és a terjesztési díj beszedésére engedélyt adó törvénymódosítást a Fidesz csak nem akarja megszavazni, mert a dögöljön meg a szomszéd tehene is elv mentén nem akarják, hogy az RTL klubnak bármilyen formában is jó legyen. Az RTL és a kormány a piacvezető kereskedelmi tévére szabott reklámadó bevezetése óta hadakozik nyíltan, bár mióta a reklámadót átalakították (így már nemcsak az RTL-csoport, hanem minden médiavállalat szív), az RTL Híradójának hangvétele, ha óvatosan is, de puhulni látszik, legalábbis nem tűnik olyan markánsan kormány- és Fidesz-ellenesnek, mint azelőtt.
A terjesztési díj egyébként az a díj, amit a műholdas és kábeles szolgáltatók fizetnek majd a TV2-nek és az RTL-nek az adás továbbításáért. A két, úgynevezett nagy befolyással bíró adó az NMHH-val kötött korábbi megállapodása értelmében idén januártól kérhetett volna terjesztési díjat a szolgáltatóktól, de ezt tavaly a kormány egy rendelettel megtorpedózta: tulajdonképpen azt mondták ki, hogy a tévék majd akkor kérhetnek ilyen díjat, ha arra ők engedélyt adnak. Ez a húzás a TV2-t érintette a legkeményebben, mert az eleve elég nehéz anyagi helyzetben levő tévé 6-8 milliárd forintos bevétellel számolt ebből a forrásból, aminek kiesését azóta sem tudták pótolni. Ehhez jön még az is, hogy az állami reklámköltés látványosan visszaesett a tévén, míg a Szerencsejáték Zrt. például közel egymilliárdot vitt hozzájuk 2014-ben, idén egy vasat sem, és ez jellemzi a többi állami céget is.
A TV2 bajban van, a tulajdonosoknak törleszteniük kell az előző tulajdonos Pro7Sat1 felé (ha jól tudjuk, legközelebb augusztus végén), de információink szerint ez nem fog simán menni. Simon Zsolt és Yvonne Dederick úgy jutott ugyanis a TV2-höz, hogy a vételárat tulajdonképpen meghitelezte nekik az előző tulajdonos – a reklámbevételért cserébe, amiből törleszteni kell a németek felé. Mivel ez most elég komoly akadályokba ütközik, a Pro7Sat1 a legvégső esetben akár vissza is veheti a TV2-t, amihez információink szerint nem sok kedve van.
Ha Vajnáék tényleg nem akarnak a TV2-vel foglalkozni, és valóban egy saját tévét indítanának be, a tulajdonosok annak adják el a tévét, akinek akarják, illetve tudják. Ilyen befektetői csoport Magyarországon jelenleg nem sok van, a korábban emlegetett Simicska–Nyerges-páros a Fidesszel való szakítás óta meggyengült, másnak pedig nemigen kell egy rengeteg pénzt felemésztő kereskedelmi tévé. Korábban felmerült még az ex-RTL-főnök Dirk Gerkens és az IKO Holding tulajdonosa, Rákosi Tamás neve is, akik közösen vennék meg a tévét, de ennek a pletykának valóságtartalmát az Indexnek nyilatkozó szakemberek egyike sem tartotta 10 százaléknál nagyobbnak.
A külföldi befektetők ódzkodnak attól, hogy egy olyan tévében fektessenek Magyarországon, amit a kormány egy-egy személyre szabott törvénnyel bármikor tönkretehet, a politikai befolyásolást pedig érthetően a hátuk közepére kívánják. Ezért nem valószínű, hogy akár a korábban pletykaszinten felmerülő Viacom vagy a tavaly még szintén érdeklődő MTG (a Viasat egykori anyagcége) komolyabban foglalkozna a felvásárlással.
A TV2 tehát maradna ott, ahol van, Vajnának pedig lenne egy Fox News mintájára szervezett, új hírtévéje, amin a kormány ugyanúgy tolhatná a propagandát, mint a köztévén, csak éppen kábelen, de hát majd megbeszélik a haverokkal, hogyan lehet pár milliárdnyi állami pénzt reklámköltés formájában áttolni a tévébe. Az új közéleti tévébe (jelenleg Info TV néven fut a projekt) szépen beküldik a kormánypárti erőket és haverokat nyilatkozgatni, ezzel párhuzamosan letiltják őket a többi adóról, és átveszik a Hír TV szerepét, bekerülnek a helyébe a kábelcsomagokba, és minden szép és jó lesz. Ezt erősíti az az információnk is, miszerint Vajna rendkívül ideges lett cikkünk megjelenése után, mert azt, hogy egy tévében gondolkodik, nem most akarta a sajtó orrára kötni.
És most nézzük a másik elképzelést.
A TV2 tulajdonosai makacsul ragaszkodnak a portékához, és nem akarják eladni Habonyéknak, vagy csak annyival többért, amennyit nem akarnak kifizetni. A terjesztési díj szedését engedélyező törvényjavaslatot hamarosan meg kell szavaztatni, addig ezt a huzavonát le kellene már zárni, ez nyilvánvaló. Az Info TV ötlete egy aránylag olcsó nyomásgyakorlásnak is felfogható: kibérelnek egy stúdiót a Mafilmtől, összeraknak egy csatornatervet, kifizetnek egy stábot, elköltenek legfeljebb két-hárommillió forintot egy próbafelvételre, amihez látványosan Vajna is csatlakozik, ott mászkál a Mafilm és a TV2 közös udvarán, mindenki láthatja, hogy nagyon benne van a dologban, most is pont olyan komor képpel szívja a szivart, mint amikor a Filmalap pénzei felett diszponál. Apróság, de azzal, hogy a Filmalap bejelentette: a Róna utca 174. alá költöznek, oda, ahol a Mafilm stúdiói és a TV2 is lakik, egy szimbolikus lépéssel közelebb került a TV2-höz is.
A TV2 vezetősége, úgy tudjuk, a próbafelvétel idején éppen szabadságon volt, de kétségünk nem fér hozzá, arról, hogy Vajna mit keres a Mafilm-udvaron, azonnal értesültek. Az Info TV így egyfajta gumitank, Patyomkin-falu lehet, egy tévé, ami úgy néz ki, mint az igazi, de csak távolról, mondjuk a sajtóból nézve, míg a valóságban nem az, hanem teszem azt egy olyan webtévé előkészítése, ami egy hamarosan induló hírportálon jelenhetne meg. És hogy ehhez az összeesküvés-elmélethez még egy adalékot adjunk: a TV2 egykori programigazgatója, György Bence egy hírportált rak össze éppen, amit ősszel indítana be – és egyben ő volt az, aki az Info TV próbafelvételeit is irányította.
Vajon milyen esélyekkel indulna el egy közéleti kábeltévé a meglehetősen zsúfolt magyar médiapiacon?
Az első kérdés, hogy minek indítana Vajnán keresztül a Fidesz egy olyan tévét, amit annyian sem néznének, mint a kormánypropagandát állami pénzből, azaz technikailag ingyen szajkózó köztévét? Ki nézne egy olyan tévét 24 órán át, amiben emberek ülnek egy asztal mellett és beszélgetnek? És eleve: hol történne a sugárzás? A kábeles programcsomagok így is nagyon zsúfoltak, egy új tévét az alapcsomagba betenni lehetetlen úgy, hogy onnan ne kerüljön ki valami, így ez nem tűnik járható útnak.
Egy már bejáratott tévét megvenni nem olcsó mulatság, úgy meg pláne nem, hogy így hirtelen nem is tudunk olyat mondani, ami eladó lenne, és olyan stabil nézőkörrel bír, hogy egy átnevezést szó nélkül átvészelne. Szóba jöhet az Origo Life Network tévéje esetleg, de ha jól tudjuk, azt csak a másik tévével, az Ozone Networkkel együtt akarják eladni, ráadásul az alapcsomagokban benne sincs, így igazán sok értelme megvenni nem lenne. Az ATV nem eladó, a Hír TV sem, az Echo is jól van, köszöni szépen, a Story4 TV-t pedig pont Habonyéknak nemigen adnák el.
A kérdés tehát továbbra is jogos: mit akar Vajna az Info TV-vel? Tényleg befektetne egy első blikkre halottnak látszó vállalkozásba, vagy ez csak a nyomásgyakorlás egyik eszköze? (Andy Vajnának elküldtük kérdéseinket, de még nem kaptunk választ.)
|
[
"TV2"
] |
[
"Ozone Network",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Origo Life Network",
"IKO Holding",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Fox News",
"Hír TV",
"Info TV",
"RTL Híradó"
] |
2,2 milliárd forinttal tartoznak az államnak a kamupártok, ebből Szepessy köre 600 millióval szívódott fel
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
Az új, hatályos választási törvény szerint minden olyan pártnak, szervezetnek, amelyik nem érte el a választáson az 1 százalékos küszöböt, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. A kis pártok sorában a legnagyobb összeg, amit az országos lista alapján a kampányra igénybe vehettek, közel 306 millió forint volt. Erre hárman voltak jogosultak: a Munkáspárt, a MIÉP és az Összefogás Párt. Az előbbi kettő a pénzt el sem költötte, és már vissza is fizette az államnak.
Az Összefogás Párt, amelyiknek jogi aspektusból már az elindulása is kérdéses volt, egy forintot sem... Szepessy Zsolt pedig, akihez, mint megírtuk, a nagy összefonódások mögött legalább három párt köthető éppen visszavonul a politikától. Honlapjai “karbantartás alatt" állnak, az Összefogás Párt megszűnését pedig már be is be is jelentette.
Szepessy ellen az előző választás miatt már folyik büntetőeljárás
Szepessy, aki még monoki polgármesterként a Szociális Kártyával turnézta körbe az országos sajtót, hogy ezzel ismertséget szerezzen, már 2014-ben is nekifutott országos listával a választásoknak. Akkor pártja, az Összefogás Párt 299 millió forint állami támogatást vett fel a kampányra, miközben a választáson 0,13 százalékos eredményt sikerült csak elérnie.
A számvitel rendjének megsértése miatt még tart az ellene indult büntetőeljárás. És nem ez az egyetlen. Első fokon már ítélet is született abban az ügyében, amikor pénzért kínált magyar állampolgárságot – még csak nem is kárpátaljai magyaroknak, hanem ukránoknak... A nem jogerős ítélet szerint 4 évre kellene börtönbe vonulnia.
A 2018-as választások előtt – annak ellenére, hogy sikerült összeszedni az országos listaállításhoz szükséges jelölt-támogatásokat – a Nemzeti Választási Bizottság megpróbálta megvétózni az indulásukat. Nem sikerült. A Kúria ugyanis felülbírálta a határozatot, így Szepessy és csapata felvette a következő 306 milliós állami támogatást. És vélhetően nem csak ennyit.
Gyanús összefonódások másik felszívódott pártokkal
Korábban Győr-Moson-Sopron megyében tártuk fel az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Medete Párt rejtélyes kapcsolatait. Az erősen jobbikos kötődésű Karaffa Dávidnak, az Új Magyar Gárda Győr-Moson-Sopron megyei elnökének keresztszüleire bukkantunk a Szepessy-hálózat jelöltjeinek sorában.
Karaffa Lászlónak a Medete Párt színeiben sikerült is összegyűjtenie a jelöltté váláshoz szükséges 500 aláírást. Feleségének, aki ugyanabban a körzetben a Családok Pártja színeiben szeretett volna elindulni a választáson, nem.
Telefonon akkor mindkét újdonsült politikust sikerült elérnünk. Karaffa László szóba sem állt velünk, amint megtudta, kik vagyunk és miért keressük, azonnal bontotta is a vonalat. Karaffa Lászlóné azonban hosszasan, szívélyesen elbeszélgetett velünk. Igaz, pártjuk politikai programjáról semmit sem tudott mondani.
A nő azt elmondta, hogy egy ismerősük kereste meg őket, és pénzt ajánlott, ha vállalják a jelöltséget. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Medete, azaz Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja közül választhattak. Neki a Családok Pártja, férjének az utóbbi, a Medete volt szimpatikusabb.
Azt sajnos nem árulta el, mennyit kerestek a politikai bizniszen, ahogy azt sem, hogy kaptak-e tájékoztatást arról, hogy ha nem éri el pártjuk az 1 százalékos küszöböt, mindent vissza kell ám fizetni...
Országosan ismert alapítvány vezetője és anyja is a szélhámosok között
Hasonló családi szálakra bukkantunk Veszprém megyében is. Sinka Vivien és édesanyja, Sinkáné Vati Júlia 2014-ben még Szepessy Zsolt kampányát segítették, illetve Sinkáné már akkor, az Összefogás Párt színeiben jelöltséget is vállalt.
Amikor közeledtek a választások, elárulta, hogy Szepessy ismét megkereste őket, de úgy döntöttek, semmilyen kétes ügyletben nem fognak részt venni. Egy ideig még információkkal segítette Szepessy tevékenységéről portálunkat. Megdöbbenéssel tapasztaltuk azonban, hogy a behálózás ezúttal is sikerrel járt: nem csak Vivien, hanem az anyja is jelöltek lettek. Annyira azért óvatosak voltak, hogy legalább nem a korábbi veszprémi körzetben vágtak neki az ajánlók gyűjtésének, hanem veszprémi lakosként a Vas megyei Körmenden, méghozzá egymás ellen indulva... Sinka Vivien, aki a Medete Pártban marketinges szerepet is vállalt, a Medete színeiben mérettette meg magát; édesanyja a Családok Pártja zászlaja alá állt be.
Persze egyikükből sem lett képviselő, de még a szavazólapra sem kerültek fel.
Anya és lánya jól ismertek a médiából. Vivien az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány elnöke, munkáját édesanyja is segíti. Tevékenységük jobbára Facebook-posztok gyártásában és terjesztésében merül ki. Vivien előszeretettel nyilatkozik gyermekek eltűnése kapcsán az országos híradóknak. Hozzá kell tenni, néhány keresésben azért tevékenyen részt is vettek. Az is felmerült több esetben, hogy pénzt kértek az eltűntek családtagjaitól benzinköltségre, telefonszámlára – mivel egyébként folyamatosan anyagi nehézséggel küzdenek.
Nem csoda. Hivatalos munkahelye sem Sinka Viviennek, sem az édesanyjának nem volt. Azokból a támogatásokból tudnak megélni, amit az alapítványnak szereznek, e téren pedig Vivien igencsak tehetségesnek nevezhető: több országos cég anyagi és egyéb, szolgáltatásbéli segítségét is elérte már az elmúlt években.
A cégbíróság honlapján, a civil szervezetek sorában rákerestünk az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítványra. Az utolsó beszámolójuk, ami elérhető, 2016-os. Ebben az évben – megduplázva a korábbi éves bevételt – már több, mint 4 millió forintot gyűjtöttek össze.
A Szepessy-körben emberöléssel vádolt jelölt is volt
És ez még mindig nem a hab a tortán. Amit vélhetően nehéz lenne überelni, az az, hogy Szepessy Zsolt még emberölés miatt előzetes letartóztatásban ülő gyanúsítottat is kihozott a rácsok mögül. Kiss Gyulának, aki kis híján halálra késelte a feleségét, nyilván jól jött a jelöltséggel járó mentelmi jog. Ő az Összefogás Pártban volt jelölt. Szabadon hagyhatta el a büntetésvégrehajtási intézetet. Igaz, nem örülhetett sokáig a szabadságnak. Miután nem nyert mandátumot, visszakerült a rácsok mögé.
Régi Szepessy-emberek a százmilliókat elnyelt pártokban
A Medete Pártot és a Családok Pártját is néhány hónappal a választások előtt alapították. Az utóbbi a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértóra van bejegyezve. A hivatalos székhely viszont egy mini ABC, ahol a HVG.hu tudósítása szerint soha nem hallottak sem a pártról, sem annak vezetőiről, akiknek családi-politikai hálóját alaposan kibontotta a portál.
Az országos listavezető egy bizonyos Hegedűsné Bányai Ildikó volt, aki korábban Mezőberényben élt, most Pécelen, 2014-ben pedig a Szepessy-féle Összefogás Párt színeiben indult egyéniben Orosházán.
Bányai Ildikó lányai szintén megjelentek a párthálóban. Fábián Kata a Családok Pártja koordinátora. Bagó Anita 2014-ben az Összefogás Párt színeiben indult, 2018 áprilisban már egy másik körzetben, Vecsésen, a Családok Pártja színeiben tűnt fel. Facebook-adatlapja szerint családtagja, Bagó Csaba ellene indult el a Medetét képviselve. A harmadik gyermek, Hegedűs Rebeka is a Medetét erősítette – az ország egy harmadik pontján, egy békési körzetben.
Hegedűsné Bányai Ildikó férje, a gyermekek édesapja sem maradt ki a családi politikabizniszből. Hegedűs Csaba Kaposváron kapott jelölti helyet a Családok Pártjában. Sógornőjét, Vasas Mónikát pedig a Békés megyei 3-as, gyulai körzetben indította szintén a Családok Pártja. Vasas Mónika párja, Fábián Balázs papíron elég messzire, a Vas megyei Szombathelyre került. Itt gyűjtött támogatási aláírásokat, hogy a Családok Pártjának egyéni képviselőjelöltje lehessen.
Saját vagyonukkal felelnek
Az új választási törvény szerint elvben már nem annyira egyszerű lenyúlni kamupártoknak az állami százmilliókat. A jogszabálymódosítás kimondja, hogy a kampányra felvett támogatásért az eges pártok vezetői személyes vagyonukkal felelnek.
A fentiek szerint a Szepessy köré szerveződött hálótól – a 2014-es támogatásokat nem számolva is – körülbelül 600 millió forintot kellene behajtani. Az jó kérdés, hogy miből.
A visszafizetendő kampánytámogatások kapcsán kerestük a Magyar Államkincstárat, ahol a nyilatkozni jogosult vezető jelenleg szabadságát tölti. A jövő hétre ígértek interjút.
Vezető kép: PS-montázs
|
[
"Medete Párt",
"Összefogás Párt",
"Családok Pártja"
] |
[
"Új Magyar Gárda",
"Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány",
"Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja",
"Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja",
"Magyar Idők",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Magyar Államkincstár"
] |
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 12-től felügyeleti biztost rendelt ki a hitel- és pénzkölcsönnyújtásra tevékenységi engedéllyel rendelkező Pannoninvest Libra Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-hez - tette közzé a jegybank a honlapján.
A jegybank a közlemény szerint elsősorban azért döntött a felügyeleti biztos kirendeléséről, mert a társaság nem tett eleget a nyilatkozata szerint nagyságrendileg kétszáz fogyasztót érintő elszámolási kötelezettségének, és pénzügyi helyzetéről nem szolgáltatott megbízható adatot az MNB-nek. A helyszíni vizsgálat során a jegybank emellett további, a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges jogszabályi feltételek megsértését állapította meg.
A felügyeleti biztosként kirendelt Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. augusztus 12-én átvette a pénzügyi vállalkozás irányítását annak vezető testületétől. A biztos a jegybank határozatának visszavonásáig, de legfeljebb egy évig tevékenykedhet a társaságnál.
A Pannoninvest Libra Pénzügyi Szolgáltató Zrt. ügyfelekkel szembeni követelésállománya a 2014. végére vonatkozó adatszolgáltatás alapján 136 millió forint. A társaság (pénzügyi vállalkozásként) betétet nem gyűjthet, és sem mérete, sem tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre - írta közleményében az MNB.
Szerző: MTI
|
[
"Pannoninvest Libra Pénzügyi Szolgáltató Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft"
] |
Félmilliárd forintra perli a magyar államot a Hunvald György büntetőügyében lefoglalt Cessna miatt a volt VII. kerületi polgármester felesége tulajdonában álló cég, amely a repülőgépet üzemeltette. Az MSZP kerületi pártszervezete élére frissen megválasztott Hunvald valahai, alapvetően posztszovjet bizniszekben érdekelt vállalkozásai mára kimúltak, az utolsót 2014-ben számolták fel.
2014-ben írta a HVG, hogy Ferihegyen "rozsdásodik" Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester gépeként emlegetett, valójában felesége érdekeltségében álló Cessna Citation 500-as ötszemélyes repülőgép. Olyannyira megfelelő szó lehetett a "rozsdásodik" a helyzet leírására, hogy az OTP Faktoring tavaly végrehajtást táblázott a gép tulajdonosára, a Skyjet Aviation Kft.-re.
Az OTP 160 millió forintos hiteléből vette ugyanis meg a Skyjet a Cessnát 2007-ben – ezt Hunvald mondta el most az Átlátszónak. A kisgép a cég első évi mérlege eszközeiben még 159,4 milliós értékként szerepelt, ez a tétel a tavalyi beszámoló szerint 11,8 millióra apadt.
Hunvald szerint a vagyonvesztés a magyar állam sara, miután úgy foglalták le a repülőt az ellene indult büntetőügyben, hogy a földön kellett maradnia, a cég nem dolgozhatott – árbevétele évek óta nulla forint -, még a svájci szervizbe sem jutottak el vele, a faktorcég szakértője szerint gazdasági totálkáros lett.
A Skyjet Aviationt a Washingtonban bejegyzett Westempt Worldwide LLC többségi, s a Malév két akkori pilótája kisebbségi tulajdonosként hozta létre, Hunvald elmondása szerint a Westempt egyharmada volt a feleségéé (2013 óta a Skyjet száz százaléka közvetlenül Hunvaldné tulajdona).
Az elgondolás az volt, hogy sűrűn utazó üzletembereket bérrepültetnek – az OTP el is fogadta az üzleti tervet. Az első teljes évben, 2008-ban 132 millió árbevétel csilingelt a kasszában, szóval az üzlet ígéretesnek tűnt.
Közbejött azonban a 2009-ben indult büntetőügy, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség lefoglalta a repülőt. Az ügyészség érdeklődött amúgy a végrehajtó kamaránál, hogy mi történik, ha nem a részvényeket, hanem a repülőt einstandolja, s ott azt válaszolták, hogy attól még a cég működhet. Később, már a bíróság előtt egy másik megyei végrehajtó kamara azonban ellentétesen döntött, miszerint a gépnek a földön kell maradnia.
Vagyis az üzlet befuccsolt, a bank pedig jobb híján rátette a kezét a másik zálogtárgyra, Hunvaldné ingatlanára. Ezek miatt a fejlemények miatt követel a Skyjet most félmilliárd forintot az államtól a minap indított polgári perében.
"Ez a repülő sztorija. A luxusautókból pedig egy szó sem volt igaz. Az történt, hogy a Garay piac épülete alatti mélygarázsában, a mínusz negyedik szinten a tulajdonos izraeli befektető autómúzeumot működtet – a mai napig egyébként -, erre hitte az egyik bulvárlap fotósa, hogy az enyémek a luxusautók" – állítja most az expolgármester, aki a múlt héten hivatalosan is visszatért a politikába.
Pár nappal azután, hogy az MSZP a szintén egykori vádlott-polgármestert, Molnár Gyulát választotta elnökké, Hunvaldot is megszavazta a VII. kerületi pártszervezet.
Ezzel együtt a politikai baltérféllel ellenségesnek nem mondható 168 Óra 2009-es, a Hunvald-jelenséget összegző cikkének a címe ez is volt: Hunvald múlt nélkül, Jaguárral érkezett.
Valamiért a Jaguár valóban megragadt a polfolklórban: ma is akad az MSZP-ben, aki akkori gúnynevén, Jaguár Gyurinak nevezi a volt polgármestert.
A "múlt nélkül" kifejezés pedig alighanem az ausztrál évekre utal, legalábbis a cikkben úgymond fekete lyuknak titulálják az 1990-1992-es esztendőt – s jelenleg is akadnak ismerői között, akik érzékeltették az Átlátszónak: szívesen tudnának többet ezekről az időkről.
Ma ő úgy emlékezik vissza: másodéves volt a gödöllői agráregyetemen, amikor 56-os kivándorló nagynénje odahívta. Ő akkor megszerezte az akkoriban szükséges magyarországi engedélyeket, de végül maradt. A diplomaszerzés, s rövid egyetemi karrier után – fiatal jegyesét hátra hagyva – mégis kiment Melbourne-be, úgymond szerencsét próbálni.
A szemészorvos nagynéni egyik betegének műanyag bútorokat gyártó cégénél dolgozott, de két év múlva ráunt az országra. "Lelassított, teljesen betompultam", mondja most. Időközben hazaugrott megesküdni, akkori arája azóta is a felesége: ő az, akit az állami Szerencsejáték Zrt. is foglalkoztatott belső ellenőrként már a családi bűnügy kipattanása után, jelenleg pedig Skyjet-tulajdonos.
Azt, hogy két év kinti munka után miért "csak" középfokú angol nyelvismeretet írt Hunvald későbbi önéletrajzába, úgy magyarázza, hogy nem volt szüksége magasabb szinten elmélyedni az angolban.
Hazatérvén nyomban beveti magát a vállalkozásokba, üzlettársai szinte – néhány rokon mellett – kizárólag a volt szovjet utódállamok polgáraiból tevődnek össze. Mint mondja, valamennyien egyetemi ismeretségek. Az elsőként, 1992-ben alakított Komrat Bt.-ben cégtársa volt a moldovai származású, Gödöllőn élő Pavel Dudoglo is – ő az, aki utóbb Weinek Leonard (SZDSZ) volt zuglói polgármesternek adott közterületi parkolási tanácsokat 2007-2008-ban.
A Komrattal Hunvaldék – a politikus elmondása szerint – a Rákóczi téri piacon árultak bútorokat, amelyeket a volt Szovjetunió fő bútorellátó országának számító, a "birodalom" szétesésével megrendelés nélkül vegetáló Moldovából hoztak be, ami Transznyisztria önállósági törekvései után kalandos vállalkozás volt, néha még az alapanyagokat, például a lakkot is ők szállították az ottani üzembe, de megérte.
A bútorcég húzta a legtovább, 2014-ben felszámolással szűnt meg, az utolsó ügyvezető Dudoglo volt. A másik két Hunvald-érdekeltség, a belarusz MTZ traktorokat forgalmazó Wolf Kft. 2005-ben, a Karbob-SN Kft. 2006-ban hivatalbóli törléssel (vagyis fantomcégként) szűnt meg – ekkor azonban Hunvald már régen elhagyta a vállalkozásokat. Mint mondta, 1998-ban, alpolgármesteri kinevezésekor lépett ki, hogy úgymond ne legyen támadható.
Ehhez képest furcsa ugyan a 2007-es Skyjet-alapítás, de a jelenleg harmadéves joghallgató Hunvald hárít, mondván, az a cég a feleségéé.
A politikának ekkor – a vállalkozások elhagyásakor – már részese volt: 1994 márciusában lépett be az MSZP-be, egy évvel később már a kerületi elnökség tagja volt, 1996-tól pedig az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő igazgatósági tagja.
Főképp a Karbob-SN-nek – benne szintén üzlettárs mások mellett Dudoglo – köszönhetően nem üres zsebbel csapott fel politikusnak. A cég, még Hippocampus néven Nyugat-Európából, illetve Magyarországról származó autókat kínált főképp ex-szovjet, elsősorban orosz vevőknek, Hunvald elmondása szerint a kilencvenes évek elején a Fővárosi Autópiac egyik legnagyobb értékesítője volt.
Rádi Antónia
|
[
"Komrat Bt.",
"Westempt Worldwide LLC",
"Skyjet Aviation Kft."
] |
[
"OTP Faktoring",
"Komrat Hunvaldék",
"Karbob-SN Kft.",
"Erzsébetvárosi Vagyonkezelő",
"Wolf Kft.",
"Fővárosi Autópiac",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Megérkezett a Kecskeméti Törvényszékre az ügyészség fellebbezése a Kolompár Orbánra, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) egykori elnökére és nyolc társára kiszabott elsőfokú ítélet ellen, így hamarosan kitűzik a másodfokú tárgyalás időpontját.
A Kecskeméti Törvényszék szóvivője, Sárközy Szabolcs elmondta: kiemelt jelentőségű ügyről van szó, ezért három hónapon belüli időpontra kell kitűzni a tárgyalást, amely másodfokon a Kecskeméti Törvényszéken folytatódik.
A Kolompár Orbán és nyolc társa ellen 2009 novemberében megkezdett, majd 2010 nyarán újrainduló perben a Kecskeméti Városi Bíróság 2012. július 5-én hirdetett ítéletet. Kolompár Orbánt kétrendbeli, részben társtettesként, részben folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettében, valamint az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek társtettesként, folytatólagosan elkövetett megsértése bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért első fokon 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte.
A szökésben lévő Kolompár László másodrendű vádlott esetében – akit 1 év 10 hónap börtönre ítéltek – az ítéletig érvényben volt lakhelyelhagyási tilalom kényszerintézkedést megszüntette a bíróság. Az elfogatóparancs azonban érvényben maradt, mert két felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll a vádlott.
A harmadrendű vádlott, Kolompár Orbán felesége 1 év börtönt, 2 év próbaidőre felfüggesztve, a hetedrendű vádlott 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Két vádlottat felmentettek, ketten 400 ezer, egy pedig 180 ezer forintos pénzbüntetést kapott.
Steigler Lászlóné Rédei Rita ügyész Kolompár Orbán esetében súlyosbításért, a másodrendű vádlott esetében is súlyosbításért, az ötöd- és a hatodrendű vádlottak esetében bűnösségük megállapításáért jelentett be fellebbezést.
A vádlottak felmentésért nyújtottak be fellebbezést.
|
[
"Országos Cigány Önkormányzat"
] |
[
"Kecskeméti Törvényszék",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Európai Közösség"
] |
A Fidesz egyik kedvelt győri ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, és CBA-s káderek is ingatlant vettek abban a balatonfüredi luxustársasházban, amelynek másik felében Polt Péter legfőbb ügyész a feleségével együtt lakást vett.
Jászsági milliárdos üzletemberek, tehetős ügyvédek és Kisteleki István sportvezető mellett egy Közgépnek dolgozó vállalkozó társaságába került a Balatonfüreden idén megvásárolt lakása révén a magyar ügyészség vezetője, Polt Péter és felesége, Polt-Palásthy Marianna – számolt be erről az Átlátszó néhány napja.
A legfőbb ügyész nem árulta el, mennyit tettek le a 62 négyzetméteres ingatlanért, de a Népszabadságnak hetven millió forintnál alacsonyabb összegről adott tájékoztatást. Mivel neje Matolcsy György jegybankelnök beosztottjaként havonta bruttó ötmillió forintot keres, így a házaspár valószínűleg egy percig sem aggódott a vételár megfizetésén.
Cikksorozatunk első része Bemutatjuk Polt Péter új lakótársait a balatonfüredi luxustársasházban Milliárdos üzletemberekkel, köztük jászsági menőkkel vagy a Közgépnek dolgozó vállalkozóval pihenheti ki magát a Balaton-parton, az Orbán Viktor által a NER legfontosabb pillérének mondott embere, Polt Péter legfőbb ügyész. Aki akár Kisteleki István sportvezetővel is eldiskurálhat az ingatlanhoz tartozó wellness-részlegben, míg neje, Polt-Palásthy Marianna a Simicska-cég vezérigazgatójának a lányával is összebarátkozhat a balatonfüredi apartmanház által nyújtott szolgáltatások kipróbálása közben.
Első körben azokat a lakótársakat néztük meg a tulajdoni lapok alapján, akik az apartmanház Polt Péterék által lakott részében szereztek ingatlant. Most pedig következzenek a B épületrész új lakói. Közöttük felbukkan az előző írásunkban már szereplő Alaszka 2000 Kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa a szintén milliárdos vállalkozóként ismert Ráthonyi Zoltán, továbbá Balogh Krisztián, akinek jól jövedelmező cége hulladékkezeléssel foglalkozik.
A jászsági üzletember mellett a ceglédi Sziládi Sándor is Balatonfüreden üdülhet cége, a Sziládi és Társa Ingatlanfejlesztő Kft. révén, továbbá a miskolci, többek között temetkezési vállalkozásokat is működtető Tóth Zoltán is élvezheti családjával a luxustársasház nyújtotta kényelmet a szolnoki DÁD 2002 Vasútépítő Kft. és a Diamant 12 Kft. tulajdonosaival együtt. Az utóbbi, egri székhelyű társaságnak az épület másik részében is van a nevén egy lakás.
És ha az üzleti élet alakjainál tartunk, akkor meg lehet említeni a hódmezővásárhelyi Schleiffer Judit Zsuzsannát is, akinek érdekeltségei közé tartozott a Lázár János miniszter városában található Ginkgo Hotel. De érdemes megemlíteni a szerszámgyártás révén jól menő ajkai vállalkozást, az L. Z. From Kft-t, amelynek tavaly a mérleg szerinti eredménye – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – 344 millió forint volt.
Kedvelt győri ügyvéd
Náluk azonban sokkal érdekesebb lehetnek a következő lakásokhoz jutott magánszemélyek: Rákosfalvy Zoltán, illetve Walter Gyula és Dienes Zoltán. Az előbbi egy győri, jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd, aki a városi önkormányzattal és a Fidesz parlamenti frakciójával is szerződéses kapcsolatban állt. A férfi a sajtóban megjelent hírek szerint Győr polgármesterével, Borkai Zsolttal olyan közeli barátságban van, hogy állítólag még együtt is nyaraltak.
A jó kapcsolatot erősíti meg egy két évvel ezelőtti VS-cikk, amely egyébként azzal foglalkozott, hogy az Audi a győri üzemének bővítésekor olyan területet vett meg, amelynek nagy része Rákosfalvy nevén volt. De 2012-ben is felkapta az ügyvéd nevét a sajtó, mivel szántó minősítésű területeket vett meg a győri ipari park mellett, amit aztán az önkormányzat átminősített, így a földek ipari célú hasznosításra alkalmasak lettek.
Az Átlátszó is írt egy olyan ügyletről, amelyben az ügyvéd is felbukkant Kavarás egy kisvárdai ingatlan körül: mire készülnek a fejlesztési miniszter barátai és üzletfelei?
CBA-s emberek
Walter Gyula és Dienes Zoltán is a fideszes körökhöz köthető; mind a ketten a párttal szimpatizáló CBA-s cégekben voltak érdekeltek. A napi.hu három évvel ezelőtt ismertette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal listája alapján azt, hogy az adóhivatal felé kiknek van a legnagyobb tartozásuk. A huszadik helyen szerepelt a CBA-Remíz-Ker ’99 Kft. mintegy 426 milliós adótartozással és 427 millió forint összegű bírsággal és késedelmi kamattal.
A cégnek, amely tagadta a tartozást és tévedésre hivatkozott, a tulajdonosai között volt Walter Gyula is. Az üzlethálózat egy másik cége, a CBA Remízker Plusz Kft. egy idő után A’Dios-Plus Kft-re változtatta a nevét. Ennek tagjai között szerepelt Dienes. A vállalkozásból kivált A’Dios Príma Kft-nek pedig Walter Gyula az egyik ügyvezetője.
További lakótársak
Molnár Ferenc csornai vállalkozó két lakást is vett az ingatlanban, ezek egyike a fia nevén van. Mindenkit nem felsorolva az apartmanház lakói között szerepel egy volt bíró, Pata Ildikó, aki jelenleg a fajszi Pata József Gépipari Kft. kereskedelmi igazgatója. A vállalkozás az elmúlt évben 2,6 milliárd forintos nettó árbevétel mellett mintegy 363 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el.
Színesíti a társaságot Veze Krisztina, az Adóaktuál Favorit Kft. ügyvezető-tulajdonosa, egy biztosítási bizniszben utazó férfi, Solymár Attila, aki a Bestens Gazdasági Elemző- Tervező és Tanácsadó Zrt. igazgatósági tagja és fő részvényese. A társaság tavaly 309 millió forintos saját tőkét jegyzett, emellett mérleg szerinti és adózott eredményei tekintetében is évről-évre mínuszban van.
Csikász Brigitta
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Diamant 12 Kft.",
"CBA Remízker Plusz Kft.",
"Pata József Gépipari Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Sziládi és Társa Ingatlanfejlesztő Kft.",
"a’Dios-Plus Kft",
"Ginkgo Hotel",
"Bestens Gazdasági Elemző- Tervező és Tanácsadó Zrt.",
"Adóaktuál Favorit Kft.",
"Alaszka 2000 Kft.",
"DÁD 2002 Vasútépítő Kft.",
"CBA-Remíz-Ker ’99 Kft.",
"’Dios Príma Kft",
"L. Z. From Kft-t"
] |
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója kedden rendes felmondással megszüntette Horváth Évának - Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes sajtószóvivőjének - munkaszerződését - jelentette be a közlekedési vállalat vezetője. Az Index kedden délelőtt számolt be a szóvivő álláshalmozásáról.
A felmondás bejelentése után Kocsis István hangsúlyozta, hogy Hagyó sajtószóvivőjét 2007-ben, a BKV akkori kommunikációs vezérigazgató-helyettese, Regőczi Miklós vette fel.
Horváth Éva városházi állása mellett megtartott BKV-s másodállásáról az Index számolt be kedden délelőtt. Hagyó szóvivője ugyanis 2008 eleje óta párhuzamosan megtarthatta teljes munkaidős állását a közlekedési cégnél, ahol nemcsak havi 300 ezres fizetést, hanem két és fél év alatt 10 milliós prémiumot is kapott.
Horváth az Indexnek az állította, hogy az egy évvel ezelőtti vezércsere után Kocsis Istvánnal személyesen tárgyalt állásáról, és a BKV akkori új vezérigazgatója engedélyezte, hogy megtarthassa állását.
Kocsis István viszont most azt mondta, hogy az ügyben a múlt héten rendelt el vizsgálatot, és ezután kedden szűntették meg Horváth Éva munkaviszonyát. Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója az MTI-nek kijelentette: Horváth Évát munkatársként nem látta a BKV-nál. Horváth Éva végkielégítést nem kapott.
Horváth Éva 2007 elején került a 4-es metró projekt keretében a közlekedési vállalathoz. Néhány hónapig a metróprojektet koordináló DBR igazgatóság szóvivője volt, ám a tavalyi év elejétől már Hagyó Miklós belső embereként tűnt fel a hírekben.
|
[
"BKV"
] |
[] |
Veres "keze is benne van" a moszkvai ingatlanbotrányban? + Videó
A Fidesz a volt pénzügyminiszter felelősségét is felvetette
FMM
Mélyen áron alul, törvénysértően adták el a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületét, az ügyben Veres János volt pénzügyminiszter felelőssége is felmerülhet – jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a lisszaboni szerződés elfogadásának csehországi feltételeiről is beszélt.
"A világ legdrágább városában központi helyen lévő ingatlan olyan áron kelt el, mint egy rosszabb minőségű VIII. kerületi ingatlan" – közölte a fideszes politikus. Az Állami Számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működésére vonatkozó vizsgálatára hivatkozva emlékeztetett arra, hogy felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a Magyar Nemzeti Banknak a 3,5 milliárd forintos vételárat. Ez véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a Diamond Air "előre kellett tudja, hogy meg fogja nyerni, és mennyiért fogja megnyerni a pályázatot". Szerinte az ügyben illetékes Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt felügyelő Pénzügyminisztérium és a korábbi pénzügyminiszter, Veres János felelőssége is felmerül. Ezért Németh Zsolt pártja nevében felszólította a kormányt, hogy "vonják vissza Veres Jánosnak az európai bizottsági biztosként való jelölését".
Az MSZP-re utalva úgy vélte, hogy "egy antikorrupciós politikát hirdető párt nem teheti meg, hogy külföldre menekíti Veres Jánost, egy ilyen technikával". Az ügyben a Külügyminisztériumban indított belső vizsgálat kapcsán arra kérte a Külügyminisztériumot, hogy "a vizsgálat eredményeiről mielőbb tájékoztassa az Országgyűlés külügyi bizottságát". Elmondta még, hogy információi szerint 2001-ben egy orosz könyvvizsgáló cég 9,5 milliárd forintnak megfelelő összegre értékelte fel a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületétének értékét. Szerinte az azóta eltelt időszak inflációs és piaci hatásait figyelembe véve "nagyságrendileg 10 milliárd forintos kár érte a magyar államot".
Németh Zsolt szerint a már megindított ügyészségi vizsgálatok mellett "a nagy vagyonvesztést okozó hűtlen kezelés gyanúja is felmerül" a moszkvai ingatlan eladásával kapcsolatban. Végül felszólította a kormányt, hogy tájékoztassa a közvéleményt arról, kik állhatnak a nyertes cég hátterében, "külföldi befektetők, vagy akár politikailag is beazonosítható körök" – mondta Németh Zsolt.
Az Európai Unió működését megreformáló lisszaboni szerződés elfogadásával kapcsolatos cseh és szlovák álláspontokról elmondta, hogy "jogi, politikai és erkölcsi képtelenség", elfogadhatatlan, hogy a két ország felmentést kapjon a csehszlovákiai németeket és magyarokat a második világháború után vagyonvesztéssel és kitelepítéssel sújtó Benes-dekrétumok miatt a szerződés alapjogi része alól. Ez a felmentés a szerződés újabb ratifikációs folyamatának elindítása nélkül nem lehetséges.
(MTI)
|
[
"Külügyminisztérium",
"Diamond Air"
] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Európai Unió",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Kereskedelmi Képviselet",
"Állami Számvevőszék"
] |
Csaknem tízmillió forint bevételt és szerény, félmilliós profitot könyvelt el tavaly a VMSEVEN Kft., ami Veres Margit, volt balmazújvárosi polgármester tulajdonában áll. Verest 2018 áprilisában 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadása miatt, ám az egykori városvezető három éve nem vonult börtönbe, mert kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz, amelynek elbírálását szabadlábon várhatja ki.
A VMSEVEN Kft.-t 2018 októberében alapította a volt polgármester, vagyis néhány hónappal azután, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítélte őt a bíróság. A társaságnak mindössze egy alkalmazottja van, ügyvezetője Veres Margit 21 éves lánya. Azt nem tudni, hogy a főtevékenységként üzletviteli és egyéb tanácsadással foglalkozó cégnek honnan vannak megbízásai, de tavaly és tavalyelőtt is nagyjából tízmillió forintos bevétele volt.
Gazdasági tevékenysége mellett Veres Margit nyilvános eseményeken is aktívan részt vesz, amíg várakozik Áder János államfő döntésére. 2019 karácsonya előtt a korábbi polgármester a hajdúnánási városbálon mulatott többek közt Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István MAGOSZ-elnök és Szolláth Tibor fideszes hajdúnánási polgármester társaságában. Korábban pedig Romániában, Csíkszentdomokoson tűnt fel, ahol a magyar országgyűlés csapata és a székelyföldi önkormányzati képviselők barátságos labdarúgó-mérkőzését tartották. Az állami televízió tudósításában az volt látható, hogy miközben Kövér László házelnök a csatornának nyilatkozik, Veres Margit a háttérben a résztvevőkkel cseveg.
Miután Veres Margit elítélése óta több mint három év eltelt, megkerestük ügyvédjét, Rácsai Lajost, aki elmondta, semmilyen értesítést nem kaptak az ügyfele ügyében sem a Köztársasági Elnöki Hivataltól, sem pedig az Igazságügyi Minisztériumtól. Előbbinek is elküldtük a kérdéseinket arról, hogy három év elteltével miért nem bírálja el az ügyet a köztársasági elnök, illetve mikorra várható a döntése. A hivataltól mindössze annyit válaszoltak:
|
[
"VMSEVEN Kft."
] |
[
"Igazságügyi Minisztérium",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
Egy összegben előtörlesztette a péti Nitrogénművek Vegyipari Zrt. azokat a kölcsönöket, amelyeket az MFB Magyar Fejlesztési Bank nyújtott a cégnek – közölték a társaságtól pénteken.
A forgóeszközhitelt már augusztus végén, a beruházási hitelt pedig szeptember elején fizette vissza a Bige Holding csoporthoz tartozó műtrágyagyártással foglalkozó cég.
Blazsek István vezérigazgató csak annyit mondhatott az ügyben, hogy az MFB-vel történt megegyezés alapján a visszafizetett összeget nem közölheti.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011. július 18-án jelentette be, hogy feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a péti Nitrogénművek Zrt.-nek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyében. Álláspontja szerint ugyanis felmerül a hűtlen kezelés, a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja.
Budai Gyula előzőleg azt közölte az újságírókkal: az állam úgy vállalt készfizető kezességet a Nitrogénművek által felvett kölcsönökre, hogy arra nem volt megfelelő biztosíték. Akkor az elszámoltatási kormánybiztos azt mondta, hogy 50 millió euró és további 10 milliárd forint fejlesztési hitelről van szó.
A Nitrogénművek Zrt. pedig ugyanakkor azt közölte, hogy egyetlen fillér állami támogatást nem kapott, kizárólag piaci alapú és feltételű hiteleket vett fel az MFB-től.
|
[
"Nitrogénművek Zrt."
] |
[
"Nitrogénművek Vegyipari Zrt.",
"Bige Holding",
"MFB Magyar Fejlesztési Bank",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Napi hatvanezer forint tanácsokért
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést két, a volt Szociális és Munkaügyi Minisztérium által megkötött szerződés ügyében Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyben az előző kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó Reznák Gábor cége is érintett.
Csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt két feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetője, miután átvizsgálták a tárca jogelődje, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) által megkötött külsős szerződések egy részét. Az egyik esetben az SZMM 2009 augusztusában megbízási szerződést kötött a Lighthouse Silver Kommunikációs Tanácsadó Bt.-vel szakértői feladatok ellátására. A betéti társaság belső tagja és vezető tisztviselője, Reznák Gábor korábban a Miniszterelnöki Hivatalban kommunikációs főmunkatársként dolgozott – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról.
|
[
"Lighthouse Silver Kommunikációs Tanácsadó Bt.",
"Szociális és Munkaügyi Minisztérium"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
A Lánchíd Rádió felvételét itt nézheti meg.
hirdetés
Dobóvári Ildikó, az OCÖ (ma már ORÖ) új hivatalvezetője a Lánchíd Rádiónak elmondta: az Állami Számvevőszék, amelynek elvileg rendszeresen kellene vizsgálnia az állami támogatások törvényes felhasználását, az elmúlt nyolc évben nem jutott el a Kolompár Orbán vezette szervezethez. "Nem tudok belenézni az iratokba, mert azok nagy részét elvitte a gazdasági rendőrség. 2006-tól 2010 első félévéig semmi olyan fontos irat sincs a kezünkben, amit egyáltalán át tudtunk volna venni" – fogalmazott Dobóvári Ildikó. Hozzátette: "Sajnos csak azt tudjuk átvenni, amit látunk. Így se egy mérleg, se egy leltár, se egy régi irat nincs."Arra a kérdésre, hogy meddig maradhatnak dokumentumok nélkül, azt mondja, most fognak ennek utánajárni. "Ha más nem, a legfontosabb ügyiratokról másolatot tudunk kérni a gazdasági rendőrségtől, vagy ahol éppen landoltak az iratok. Végig kell néznünk nekünk is, hogy egyáltalán mire is tudunk építkezni" – mondta a hivatalvezető. Az OCÖ-székház felújítására elment bő harmincmillió forint látható nyomairól így fogalmazott: "A földszinti nagyteremben fölszedték a parkettát, és járólapot tettek le, és ki is festették az első emeleti nagytermet. Azt sem mondom, hogy eltűnt a pénz, mert utána sem tudok nézni. Azt tudom mondani, hogy az épület el van hanyagolva."Arra a tényre, hogy több mint százmillió forint hiányzik a kasszából, Dobóvári Ildikó elmondta, hogy a pénzekkel a támogatók felé kellett elszámolni. A működési támogatással a kincstárnak és a Miniszterelnöki Hivatalnak, a további pénzekkel különféle alapítványoknak. A felvetésre, hogy a kassza hiánya abból is adódhatott, hogy egy-egy tartozás kiegyenlítése fölött szemet hunytak, s így a pénz útjáért a támogató, esetleg a MeH is felelőssé tehető, úgy reagált: "Az Állami Számvevőszék, amely az önkormányzatokat ebből a szempontból vizsgálja, nyolc éve nem volt kint az Országos Cigány Önkormányzatnál, csak most a tavalyi évben, a feljelentéskor. Az önkormányzatokhoz általában azért kétévente kimegy az ÁSZ. Az elmúlt nyolc év előtti időszakban, amikor vezettem az Országos Cigány Önkormányzatot, minden második évben kijöttek."(Lánchíd Rádió)
|
[
"Országos Cigány Önkormányzat"
] |
[
"Lánchíd Rádió",
"Állami Számvevőszék",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Ünnepek alatt pályázhat az a nagyon felkészült szolgáltató, aki szeretné Magyarország 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményének 372 telephelyét őrizni és takarítani. Az őrzésre kiírt 200 milliárdos pályázat mellé 300 milliárdért a takarításra is lehet ajánlatot tenni: ezért a pénzért közel 3,6 millió négyzetmétert kell rendben tartani. A pályázók körét eléggé leszűkítette a kiírás, de néhány NER-cégnek azért maradt esélye.
Két közbeszerzésben 500 milliárd forintot tervez elkölteni a kormány, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság december 12-én és december 15-én tette közzé központosított közbeszerzését.
A kórházak takarításáról szóló közbeszerzés a kiíró szerint 300 milliárd forint értékű, ezért a pénzért a nyertes pályázó vállalja, a “teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtását", összesen közel 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény 372 telephelyén. A szolgáltatásban érintett felület közel 3,6 millió négyzetméter.
A kiírás szerint csak azok pályázhatnak, akik “jelen felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben (36 hónap) befejezett, de 6 évnél (72 hónap) nem régebben megkezdett, összességében legalább 400 ezer négyzetméter nettó alapterületen, legalább 50 különböző létesítményben és legalább 20 különböző településen végzett, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával, legalább egy, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézetben, legalább 1500 négyzetméter műtő és 500 négyzetméter pszichiátriai területen végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával".
Az őrzés-védésről szóló közbeszerzés ennél picit kisebb volumenű. A 200 milliárdos központi beszerzés szerencsés nyertese ugyanazon intézményekben biztosíthatja az őrzés-védést, mint ami a takarítási felhívásban szerepel.
Előírás, hogy csak olyan cég pályázhat, amelynek az éves nettó bevétele eléri a 10 milliárd forintot – ilyen cégből nem sok van a piacon.
Az egyik a 2019-ben közel 20 milliárdos bevételt elérő Civil Biztonsági Zrt.: a vállalkozásról 2015-ben megírtuk, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) Pintér Sándor belügyminiszter 2010-es miniszteri kinevezése előttig a tárcavezető érdekeltsége volt, majd közvetett tulajdonosa Pintér két régi üzlettársa, Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter volt.
Fantomcégek a postatelepen – a Civil Biztonsági Zrt.-től az Új Hebridákig tart a vagyonőrök alvállalkozói lánca Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel.
Jelenleg Prostasia Zrt.-n keresztül Kántor Tiboré, a cég a 24.hu 2019-es cikke szerint 12 milliárd forintos keretszerződését kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. “A többségében Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégek az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait látják el" – írta a portál.
A céginformációs adatok szerint a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-n kívül még két olyan, főtevékenység szerint biztonsági, nyomozói tevékenységet végző cég van, amelynek 10 milliárd forint feletti bevétele van. Az egyik MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában álló ATOMIX Kft., a másik pedig a kormányközeli vállalkozó, Garancsi Istvánhoz köthető CRITERION Készpénzlogisztikai Kft.
Lett fedezet, de kapkodni kell
Tavalyi cikkünkben bemutattuk, mit okozott a kormány úgynevezett rezsióradíja az őrzés-védelem piacán. Akkor a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórházról írtuk meg, hogy az intézménynek nincs elég pénze új őrző-védő céggel szerződni a kecskeméti kórházra.
Harmadik éve nincs elég pénze a kecskeméti kórháznak új őrző-védő céggel szerződni 2017 óta évente ír ki közbeszerzést a Bács-Kiskun Megyei Kórház, de ezek rendre eredménytelenek, pedig jelentkező akadna bőven. A kudarc oka a kormány vagyonvédelmi szakmára kikényszerített rezsióradíja lehet.
Az őrzés-védelem Kecskeméten úgy nézett ki, hogy a 2017-es közbeszerzésre a legolcsóbb ajánlatot a Bloc Quest Kft. tette 6,5 millió forint/hóval, a legdrágábbat a Jánosik és Társai Kft, havi 10,9 millióval. Egy évvel később, 2018-ban ugyanezekre a feladatokra 11-en pályáztak, de az nem derül ki a dokumentumból, hogy milyen ajánlatokat tettek.
2019-ben már csak 4-en adtak be ajánlatot: a Bloc Quest Kft. havi nettó 7,07 millió forintért, a Future Security Zrt. havi nettó 9,6 millió forintért, a Top Cop Security Zrt. havi nettó 7,8 forintért, a T.O.M. Controll 2001 Zrt. pedig havi nettó 9,5 millió forintért vállalta volna a kórház őrzését. De ez is eredménytelen, lett ugyanis, mint írták “a rendelkezésre álló anyagi fedezet nem áll rendelkezésre".
A mostani közbeszerzés ezt a problémát ugyan megoldja, forrásunk viszont azt mondta: szerinte
a január 12-i határidőig csak egy jól felkészült vállalkozás tud megfelelően pályázni, de a nyertest egyelőre nem akarta megnevezni.
A biztonsági cégek közül viszont sokan aligha érnek majd rá pályázni. A hvg.hu írta meg a napokban, hogy “a hazai biztonsági piac egyik ismert vagyonvédelmi cégének a vezetőjét is elvitték a NAV nyomozói kedden hajnalban egy olyan összehangolt akcióban, amelyben 30–40 vagyonvédelmi cég vezetése is érintett."
A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com
|
[
"Prostasia Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] |
[
"Top Cop Security Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"T.O.M. Controll 2001 Zrt.",
"Új Hebrida",
"Bloc Quest Kft.",
"Future Security Zrt.",
"CRITERION Készpénzlogisztikai Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Bács-Kiskun Megyei Kórház",
"Jánosik és Társai Kft",
"ATOMIX Kft.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
A főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén Demszky Gábor városvezető arra kérte Antal Attila BKV-vezérigazgatót, "hogy a teljes igazságot tárja a felügyelőbizottság elé" – közölte Nyáry Krisztián.
Az igazgató elmondta, hogy a BKV ezzel párhuzamosan középtávú járműbeszerzési stratégiát terjeszt a városüzemeltetési bizottság elé, hogy a járművásárlások előre kiszámítható módon történjenek. A felügyelőbizottság vizsgálatának lezárultáig a városvezetés nem értékeli a busztendert – szögezte le a kommunikációs igazgató.
Székely Gábor, a BKV felügyelőbizottságának elnöke közölte, a felügyelőbizottság napokon belül összehívandó rendkívüli ülésén várhatóan döntenek majd a vizsgálat elrendeléséről, a közbeszerzési szakértő bevonásáról.
A BKV vezérigazgatója múlt pénteken beszélt először arról, hogy a fia egy olyan cégnél dolgozott, amelyik alvállalkozója a BKV használt buszok vásárlására kiírt tenderén egyedül induló Alfa Busznak.
Lakos Imre, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának elnöke is múlt pénteken beszélt arról az MTI-nek, hogy a BKV használtbusz-vásárlási tendere körüli zavaros információk tisztázására kéri a cég vezérigazgatóját, s ez ügyben szerdára összehívta a testület rendkívüli ülését, valamint levélben kérte a buszbeszerzésre kiírt tender bírálóbizottságát, hogy halasszák el egy hónappal, március 19-ig a döntéshozatalt.
Demszky Gábor főpolgármester múlt csütörtökön levélben kérte Hagyó Miklóst (MSZP), városüzemeltetési helyettesét, hogy haladéktalanul vizsgálja ki, milyen körülmények közt zajlik a használt buszok beszerzése.
Amikor hamis adatokat mond be egy vezérigazgató
A városvezetés el akarja tussolni a botrányos BKV-busztender kivizsgálását. Ezt jelzi, hogy a szakbizottság e heti rendkívüli ülése elmarad – nyilatkozta Wintermantel Zsolt. A testület alelnöke az MTI-nek elmondta: rendkívüli módon nehezményezik a szakbizottság ülésének elmaradását, ezen ugyanis a BKV vezérigazgatójától reméltek választ az ellentmondásokra. Egyebek mellett arra, hogy a BKV-nak a műszaki és a PR-vezérigazgató-helyettese miért nyilatkozhat ellentétesen egy szakmai kérdésben. Hozzátette, hogy a BKV felügyelőbizottsága által lefolytatott vizsgálatokból "még soha semmi nem derült ki".
A fideszes politikus szerint a szakbizottság véleményt nyilváníthatna az Alfa Busz Kft. azon lépéséről, hogy visszavonta a pályázatát. Ha minden állítás igaz, "és ez egy teljesen normális, szakszerű közbeszerzés", akkor nem kellene visszavonni a pályázatot. "A magyarázkodás a gyanút erősíti" – tette hozzá.
Wintermantel Zsolt úgy véli, a szakbizottságnak mindenképpen javaslatot kellene tennie egy fegyelmi vizsgálatra. Ennek előbb-utóbb ilyen vége kell hogy legyen – szögezte le. Ez ugyanis elengedhetetlen, amikor egy vezérigazgató-helyettes "hamis adatokat mond be" a szakbizottsági ülésen a beszerzendő buszok adatairól, például az áráról. Az alelnök szerint elfogadhatatlan, hogy egy 100 százalékos fővárosi tulajdonban lévő cég vezetői "mismásolnak, tévednek, vagy mondjuk szándékosan csúsztatnak, éppen ahogy az ügy kívánja" – hangoztatta.
(MTI)
|
[
"Alfa Busz",
"BKV"
] |
[
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy alkalommal már megpróbálta eltussolni az Egymásért, Egy-másért Alapítvány 1,2 milliárd forintos adó- és vámcsalás gyanúja miatt indult ügyét, sikertelenül – értesült lapunk. Ismert, az alapítvány vezetése volt rendőrökből, illetve aktív és nyugdíjazott nemzetbiztonsági tisztekből áll.
Az esetet jól ismerő informátorainktól megtudtuk, a csempészetre a szlovén vámszervek figyelmeztették a magyar társszervezetet, amely azonnal elindította a vizsgálatot.
Erről értesülve NBH-s vezetők jelentek meg a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán, látogatásuk azonban nem járt eredménnyel. Egyik informátorunk közölte: "ha a vámosok eltussolják az ügyet, biztosan börtönbe kerülnek, ugyanis a szlovén figyelmeztetésnek nyoma maradt." – A nemzetbiztonságiak mindent megtesznek azért, hogy akadályozzák az eljárást – tájékoztatták lapunkat.
Ennek fényében figyelemre méltó az a hét végén a sajtóban elterjesztett információ, miszerint az Egymásért, Egy-másért Alapítvány elleni VPOP-s büntetőeljárást az egyik ott dolgozó főtiszt kezdeményezte, mivel korábban az alapítvány előzetes letartóztatásban lévő elnökének, Földesi-Szabó Lászlónak a barátnője volt. Lapunk munkatársát egy, az alapítványhoz és a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz közel álló egykori újságíró is így tájékoztatta, de megkeresésünkre az érintett vámos határozottan cáfolta, hogy bármikor is köze lett volna a letartóztatott elnökhöz.
Más forrásaink mindebből arra következtettek, hogy ez is egy tipikus nemzetbiztonsági félrevezető akció.
Valószínűleg a volt újságíró – aki lapunkat is tájékoztatta – több orgánumnak is elhintette dezinformációit, hogy később így járassa le a vámszervek egyik valóban fontos pozícióban lévő tisztjét. Figyelemre méltó az időzítés: holnap, május 15-én jár le az alapítvány elnökének és hat társának előzetes letartóztatása.
Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja tegnapi sajtótájékoztatóján feltette a kérdést, mit kerestek titkosszolgák olyan alapítványnál, amely a gyanú szerint 1,2 milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést, amelynél házkutatás is volt, illetve tőle és a kapcsolódó gazdasági társaságoktól hét embert vettek őrizetbe, és le is tartóztatták őket – kérdezte. A fideszes képviselő szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal nem hallgathat tovább az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében, mivel "bűnösök közt cinkos, aki néma".
Az Orbán-kormány volt polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere felidézte, az NBH főigazgatója együtt fotózkodott az alapítvány elnökével, és egy főosztályvezetője a kuratórium munkájában vett részt, amit álláspontja szerint magánszemélyként sem tehetett volna. A képviselő elmondta, hogy először a vám- és pénzügyőrség indított 2005-ben titkos nyomozást az alapítvány ellen, amiről értesült az említett főosztályvezető, és az emberi logika alapján közölhette azt kuratóriumi társaival. Demeter Ervin kitért arra, hogy időközben elhunyt a 2004-ben létrejött alapítvány alapítója, akit rokoni szálak fűztek az Apró–Gyurcsány családhoz, utána a "Szilvásy család behálózása következett". A képviselő emlékeztetett arra, hogy támogatást kapott az alapítványtól a Szilvásy testvére által vezetett BM Kórház, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter másik fivére az alapítvány munkájában vesz részt.
Az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében az elmúlt hónapban több ember ellen indult eljárás, a szervezet vezetője – aki többekkel együtt előzetes letartóztatásban van – régebben a rendőrségnél szolgált. Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy Szilvásy György védett személy, így furcsállja, hogy a titkosszolgálatnak nem tűnt fel "ez az intenzív kapcsolatépítés", amikor nagyon éberek is tudnak lenni, hiszen – idézte fel Demeter Ervin – azonnal észreveszik, ha újságírók érdeklődnek Szilvásy úr nyaralójáról. A Magyar Nemzet munkatársának lakására is kivonultak az NBH alkalmazottai, miután kollégáink egy cikkhez gyűjtöttek háttéranyagot a kancelláriaminiszter vidéken épülő házánál.
Demeter elmondta még: az NBH-tól azt a tájékoztatást kapták, hogy az érintett gazdasági társaságok nem fedővállalkozások, amit a szakmai logika is kizárna, tehát titkosszolgálati munkatársaknak nincs ott keresnivalójuk. A képviselő kitért arra, hogy a kérdésekre Szilvásy Györgynek is válaszolnia kell, aki ott lesz az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésén, amelyen a titkosszolgálatok éves beszámolója lesz napirenden. A nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese nem kívánta kommentálni Demeter Ervin szavait.
Az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány a Távol-Keletről hozott Magyarországra karitatív célból élelmiszer-szállítmányokat (ezen a jogcímen mentesülhettek adó és vám fizetésének kötelezettsége alól). A gyanú szerint közel 8500 tonna konzervet azonban nem a rászorulóknak adták, hanem kereskedelmi forgalomba hozták azt.
Egy másik kiemelten közhasznú társaság, a Gyermekrák Alapítvány gazdálkodásával sem biztos, hogy minden rendben van. A Népszabadság számításai szerint a szervezet tavaly többet költött önmagára, mint a beteg gyerekek támogatására: mintegy 270 millió forintot. Az alapítvány erre reagálva olyan kimutatásokat és nyilatkozatokat tett közzé, amelyek – a lap szerint – alkalmasak a sajtó és az adományozók megtévesztésére.
Szenvedi Zoltán
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Egymásért, Egy-másért Alapítvány",
"Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság",
"BM Kórház",
"Magyar Nemzet",
"Egymásért, Egy-Másért Alapítvány",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Gyermekrák Alapítvány"
] |
Vizsgálatot indított az Állami Számvevőszék tavaly októberben a vasúti közlekedés korszerűsítésével kapcsolatban. Ennek során a számvevők azt vizsgálják, hogy a vasúti közlekedés korszerűsítése hogyan valósult meg eddig, a MÁV Zrt. a kezelésében lévő vagyonnal megfelelően gazdálkodott-e, valamint hogy az elmúlt időszakban folyósított állami források felhasználásánál, illetve a vasút átszervezésére tett előkészületeknél miként vették figyelembe az Európai Unió követelményeit. Az ÁSZ szerint fontos nemzetgazdasági kérdés, hogy a fejlődési lehetőségeket a meglévő vállalkozói vasút hogyan használta ki, a korszerűsítés során a fő- és mellékvonalak fejlesztése harmonikusan valósult-e meg. Az ÁSZ jelentését májusban tárgyalja meg a számvevőszék elnöksége, ám a jelentés tartalmáról a szervezet sajtótitkára érdeklődésünkre nem kívánt részleteket elmondani. A MÁV Zrt. vagyonvesztése 1993 és 2006 között mai árakon meghaladja a kétbillió, azaz kétezermilliárd forintot. Ez az összeg a tőkepótló rendkívüli támogatások, illetve az elvesztett tőke összegeként értendő – mondta el Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke egy lapinterjúban. Kérdésünkre – honnan származik ez az adat – az elnök közölte, hogy az Állami Számvevőszék több jelentésben vizsgálta a magyar vasúttársaság tőkevesztését, ezekből a jelentésekből jutott a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) a fenti eredményre. Antal azt is elmondta, hogy az MVH ismeri az ÁSZ jelenleg folyó vizsgálatát, ahhoz a vasúthatóság is eljuttatta a maga észrevételeit, számításait.
Kérdésünkre, vajon hová lett a kétbillió forintnyi összeg, Antal Dániel azt válaszolta, hogy ezt ma már, visszamenőleg szinte reménytelen kideríteni. A Postabank példája mutatja, vélekedett a MVH elnöke, hogy büntetőjogi eszközökkel utólag rendkívül nehéz a nyomára jutni a pénznek, és még reménytelenebb a felelőst megtalálni. Ennél fontosabbnak vélte, hogy a jelenlegi fejlesztések nem megfelelő szakmai keretben zajlanak a MÁV-nál, a rendelkezésre álló uniós pénzeket nem a legfontosabb, a legszükségesebb és a legjobb célokra költik el. A MÁV nem használta ki teljes körűen azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek az uniós támogatások felhasználása során adódtak. Ezért a vasúti hivatal vizsgálódik a fejlesztési pénzek felhasználása tárgyában, és javaslatokat tesz a jobb tervezésre is.
Jámbor Gyula
|
[
"MÁV Zrt."
] |
[
"Európai Unió",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Vasúti Hivatal"
] |
Titkolják a felek, hogy finanszírozhatja-e a TV2 megvásárlását Andy Vajna közpénzből. Az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) ugyanis sajtóértesülések szerint a filmügyi kormánybiztos 20 milliárd forintos üzletének hitelezője lehet.
Az Exim tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, üzleti vezérigazgató-helyettese pedig Puskás András volt V. kerületi alpolgármester, aki aktívan részese volt a Rogán Antal vezette belváros gyanús ingatlanügyeinek. Mivel az alaptörvény értelmében a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, melyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik, kérdésekkel fordultunk az Eximbankhoz az után érdeklődve, tényleg hiteleznek-e Vajnának, és ha igen mennyit, milyen kondíciókkal. A sajtóosztály banktitokra hivatkozva már előre - informálisan, de határozottan - közölte: nem fognak válaszolni kérdéseinkre, "de azért küldjünk egy e-mailt". Ez utóbbira lapzártánkig nem érkezett válasz.
A Sony megvette a Viasatot A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy a Sony Pictures Television Networks felvásárolja a Viasat Hungária Zrt.-t a Modern Times Grouptól. Eddig a Sony portfóliójába tartozott az AXN, az AXN White és AXN Black lineáris csatornák és két digitális szolgáltatás, az AXN NOW és az AXN Player, most mindez kibővül a Viasat3 és Viasat6 csatornákkal, valamint a Viasat Play digitális szolgáltatással.
Korábban a 444.hu is próbált adatokat kérni az Eximbanktól, hasonló sikerrel. A portál bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig kimondta, hogy a banktitkokat még az alaptörvény sem oldja fel. Kérdéses ugyanakkor a százszázalékos állami tulajdonban lévő Eximbank tevékenysége milyen jogi megítélés alá esik egy, adott esetben közpénzből nyújtott hitelszerződés esetében. Péterfalvi Attila a konkrét ügyben - az idevágó tények és jogi érvelések hiányában - nem kívánt lapunknak előre állást foglalni, azt ugyanakkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta: általánosságban igaz, amire hivatkozott az Eximbank sajtóosztálya. Péterfalvi szerint ugyanis hiába állami tulajdonú egy bank, annak kereskedelmi célú hitelszerződései - a szerződés ténye, összege és egyéb adatai - egy magánszeméllyel, vagy céggel a banktitkok körébe tartoznak. Más jogászok viszont úgy látják, az Eximbank esetében, főként az alaptörvényben garantált közpénzfelhasználás miatt nyilvánosak kellenek, hogy legyenek bizonyos adatok, így adott esetben az adóforintokból fedezett hitelvállalásokra vonatkozóak is. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: álláspontjuk szerint a közpénzfelhasználás nyilvánosságához fűződő közérdek, illetve az idevágó alkotmányos szabályok erősebbek, mint a banktitkokra vonatkozó törvényi rendelkezések. Ám konkrét kérdéseink, s azok megválaszolásának megelőlegezett elutasításával kapcsolatban Ligeti is úgy vélte, az Eximbank esetében bírói döntésre lenne szükség.
Míg e hitelszerződés nyilvánosságra kerülése egyelőre bizonytalan, az egyre biztosabbnak tűnik, hogy Vajna felveszi a kölcsönt. Kiderült ugyanis, hogy a TV2 korábbi tulajdonosa, a Pro7Sat1 (P7S1) nem járult hozzá, hogy Fonyó Károly - s rajta keresztül Simicska Lajos érdekeltségei - átvegye a TV2 Media Group Holdings Kft. vezetését: a németek nem engedélyezték, hogy töröljék a cégen lévő zálogjogukat. A médiavállalat 2013-ban úgy adta el a tévét Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek, hogy meghitelezte nekik a vételárat, cserében pedig zálogosította a csoportot. Mivel a P7S1 Vajna tulajdonszerzését ismeri el, a filmügyi kormánybiztos jó eséllyel megszerezheti a csatornát.
Megírtuk: a TV2 Média Csoport Kft.-t - állítása szerint - Vajna cégein keresztül vásárolta meg. Ezen céget tulajdonló TV2 Media Group Holdings Kft.-t azonban - állítása szerint - a Simicska Lajoshoz köthető Fonyó egyik cégén, a Megapolis Media Zrt.-n keresztül két nappal korábban megvette. Bár ez utóbbi lehet, hogy mégsem biztos, mert noha a változásbejegyzés iránti kérelmüket Fonyóék beadták a cégbíróságra, az kiegészítést kért, s még a versenyhivatal is, mintha az Orbán Viktorral harcban álló gazdasági kör csatornaszerzése ellen dolgozna. A kormányoldal nyilván jobban örülne Vajna - most esélyesebbnek is tűnő - TV2-tulajdonának, hiszen a kereskedelmi csatorna eddig is, ma is fontos propagandaeszközük. Például a TV2 szombat esti, Sztárban Sztár című műsorát 1,5 millióan nézték, a reklámblokkokban pedig folyamatosan mentek a kormányzati hirdetések - melyek mostanában megszaporodtak a csatornán. Így egyébként az is fölmerülhet, ha összejön a "vásárlás", Vajna a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) 25 milliárdos állami reklámkeretéből is törlesztheti a hitelt, melyet közpénzen az Eximbank adhatott neki.
Nem is véletlen, amit a hvg.hu szúrt ki, hogy a TV2 csoport, illetve a tévét üzemeltető TV2 Média Csoport Kft. "kommunikációs vezető munkakörbe keres tapasztalt munkatársat". Vajna ráadásul már idejekorán kinevezte a csatorna új vezérigazgatóját is, Dirk Gekenst. Az RTL Klub volt vezetőjének átigazolása több kérdést is fölvet, hiszen ilyen magas pozíciók esetén általában összeférhetetlenségi és titoktartási záradékokkal szerződtetnek a cégek, ez pedig kizárhatná, hogy Gerkens néhány hónapon belül elszegődjön a konkurenciához. Az RTL Klub ennek kapcsán a német anyavállalathoz irányított minket, az RTL Group pedig nem kívánta kommentálni a Gerkens kinevezésével és szerződésével kapcsolatos kérdéseinket.
|
[
"Magyar Export-Import Bank Zrt."
] |
[
"TV2 Média Csoport Kft.",
"P7S1 Vajna",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"RTL Group",
"RTL Klub",
"TV2 Media Group Holdings Kft.",
"Transparency International",
"Fővárosi Törvényszék",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Modern Times Group",
"Megapolis Media Zrt.",
"TV2 csoport",
"Sony Pictures Television Networks",
"Viasat Hungária Zrt."
] |
Fodor Gábor szerint Orbán Viktor felvetése a pártok állami támogatásának elvételére demagóg, az emberi együgyűségre és politikaellenességre apellál.
A Fidesz alapító tagja, egykori SZDSZ-es miniszter a legújabb blogbejegyzésében azt írta: Orbán Viktornak a múlt héten újabb ötlete támadt: vegyük el az állami költségvetési támogatást a pártoktól a következő két évben, hiszen olyan rossz helyzetben van a magyar költségvetés. Hogy miért van rossz helyzetben a költségvetés, az elmúlt két év unortodox szárnyalása után, arról nem szól a hír, csak a pártok megregulázásáról: vonjuk el tőlük az adóforintokat, attól majd javul a költségvetési egyenleg.
Fodor szerint miért állnánk meg itt? Pénzbe kerül a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés, a Miniszterelnökség és végső soron a parlamenti választás is. A kérdés demagóg, de demagóg Orbán felvetése is: a miniszterelnök abban bízik, ötlete kellemetlen helyzetbe hozza az ellenzéki pártokat. – Ne gondoljuk, hogy a javaslattal pár milliárd megtakarítása a tét: ezt az összeget néhány Közgép-támogatás megkurtításával megőrizhetné az állam – írja Fodor, hozzátéve: Orbán javaslata az emberi együgyűségre és politikaellenességre apellál: van-e normális ember, aki szeretné adóforintjait politikai pártok támogatására költeni, hiszen a politika nem más, mint humbug, a nép feje feletti csűrés-csavarás, gátlástalanul harácsoló érdekcsoportok összecsapása? Orbán azonban rosszul kalkulál: ha a demokratikus folyamatokat rosszul is mérik fel gyakran a választók, a fair play fogalmát mindenki érti, és annak aktuális jelentőségét Magyarországon minden választópolgár felismeri. Ma már egyre többen tudják, ki áll a fair play oldalán, és ki az ellenfele.
Fodor szerint, hogy ki áll a fair play oldalán Ángyán József és az oligarchák harcában a földosztás ügyében, abban senki nem kételkedik. Hogy az agrártámogatások nyertesei éppen azok, akik egyébként Orbán házi "nagytőkései", megkönnyíti mindazok dolgát, akik eddig nem tudták, igazat adjanak-e Ángyán Józsefnek. Ángyán József különleges szereplője a magyar közéletnek: olyan jobboldali szabadságharcos, aki egy emberként védi meg a Fidesz becsületét, és ad reményt a 2010-ben jobboldalra szavazóknak: lehet tisztességesen, lelkiismeretesen is politizálni a kormányoldalon, igaz, magányos szélmalomharcosként. Miközben az ellenzék tanácstalanságában visszatérő kérdés, ki lesz a baloldali Orbán Viktor, aki a kiutat jelentheti, a jobboldali Ángyánok és társaik szerepe éppen olyan fontos, ha nem fontosabb ma, mint a baloldali Orbánoké. Egyébként a miniszterelnököt nem liberális vagy baloldali alteregója, hanem személyiségében is egészen mást megjelenítő kihívója tudja majd legyőzni, de erről majd máskor szeretnék írni.
Hogy ki áll a fair play oldalán, amikor Navracsics Tibor – aki az elmúlt időszakban pedig néhány kérdésben jelezte a miniszterelnöktől eltérő álláspontját – levelében szigorúbb ítéletre szólítja fel a kúriát, annak eldöntéséhez sem kell jogi végzettség. Volt Magyarországon olyan korszak, nem is olyan rég, amikor a pártállam politikusai szóltak le a bíróságoknak a megfelelő ítéletet elősegítendő: a Fidesz éppen azért jött létre, hogy ilyen ebben az országban többé ne fordulhasson elő. Mégis úgy tűnik ma, Virág elvtárs mentalitása még korántsem a múlté – állítja Fodor Gábor.
És hogy ki áll a fair play oldalán a Közgép állami megrendeléseinek elképesztő összegei kapcsán, arra pedig szót is alig érdemes vesztegetni. A 39 milliárdért 5 percet gyorsuló Simicska-expressz csak a legutóbbi a holdudvar megrendeléseinek sorában. Vegyük észre: a politikai korrupciónál már régen többről van szó. Nemcsak a vasútépítés az oligarcha-rendszer foglya: ha árvíztározó-építésről van szó vagy a mezőgazdaságról, a Fidesz gazdasági háttérembere mindenhez ért, ahogy a reklámpiac szakértő szereplőjét is személyében köszönthetjük
Fodor szerint amikor Török Gábor, a méltán elismert politológus írásában összemossa a vállalkozásfejlesztést a klientúra-építéssel, ezért téved: az intézményesített korrupció felfalja az országot, ahol már korántsem az a probléma, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nőnek, sokkal inkább az, hogy Magyarországot elvették sokaktól és odaadták keveseknek. Az ár, amit a Fidesz kétharmadáért együtt fizetünk, Orbán hűbérurainak zsebébe vándorol. Amikor a választók 2014-ben mérlegelnek, tudni fogják, minek az árát fizessék inkább meg: a demokráciáét vagy Orbán Viktor hűbéri rendszeréét. Demokrácia pedig elképzelhetetlen a tisztességes politikai versenyt biztosító szabályok nélkül. A választójogi és a média törvény, a pártok korrekt támogatása erről szól. Elszámítja magát azonban a Fidesz: minél inkább törekszik a fair play, az alkotmányosság és a közös európai értékrend felrúgására, annál szembeötlőbb félelme a következő választások esetleges elvesztése miatt – áll Fodor blogbejegyzésében.
|
[
"Fidesz",
"Közgép"
] |
[
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
A Semmelweis Egyetem egy közérdekű adatigénylésre válaszolva letagadta, hogy rendelkezne bizonyos fontos, koronavírussal kapcsolatos adatokkal, melyekre Merkely Béla, a SOTE rektora hivatkozott, amikor október végén állította, kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.
Szél Bernadett független képviselő Merkely Béla azon kijelentését követően nyújtotta be az adatigénylést, melyben a kormány járvány elleni védekezésének egyik fő szakmai felelőse, egyben kommunikátora a SOTE négy egyetemi klinikájának "rendszeresen egyeztetett adataira" hivatkozva kijelentette, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.
Az egyetem előbb 15 napot kért az adatszolgáltatásra, ezt később 45-re módosította, de hétfőn végül a SOTE azzal utasította el a beadványt, hogy az adatok, melyekre saját rektora hivatkozott, nincsenek meg neki:
Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatokat a Semmelweis Egyetem nem tudja az Ön rendelkezésére bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli és a fentiek alapján nem is köteles előállítani.
A SOTE elutasító levelében az Alkotmánybíróság adatközlést értelmező határozatára hivatkozott, mely szerint "az adatkezelő nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására". Egyébként Szél Bernadett arra kérdezett rá, milyen oltottsággal rendelkeznek a koronavírussal fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, illetve elhunytak; ezen túlmenően kérte annak összesítését, az oltottak hány és milyen típusú oltást kaptak, és milyen a betegek kormegoszlása.
A képviselő a beadvány elutasítását közlő hétfői Facebook-posztjában így adott karaktereket értetlenségének:
Mi alapján mondta azt, hogy "a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai szerint" nincs oltott lélegeztetőn? Ha vannak adatai, miért nem árulja el? Miért 45 nap után közli velem, hogy nincsenek is adatai és nem köteles azokat előállítani? Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a kórházban fekvők és elhunytak közül hány ember van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok Magyarországon minden alapvető járványügyi információ?!
Ahogy arról többször is írtunk, a kormány járványadatokról való tájékoztatásában valóban sok a maszatolás és elhallgatás. A hivatalos tájékoztató oldalon közzétett átoltottsági térkép is úgy beszél átoltottságról, hogy nem is jelzi, hogy az első adagot érti rajta (miközben a teljesnek tekintett védettség csak a második oltás után alakul ki, ami 3-4 hónap elteltével már egy ismétlő oltást is igényel). Az a kérdéskör pedig, hogy ki mikor kapta meg az oltását, a hivatalos kommunikációban csak elvétve jelenik meg, és – ahogy az a Nemzeti Népegészségügyi Központ által az Átlátszónak megküldött adatok esetén is történt – a kontextus és értelmezés nélküli adatok sokszor inkább a zavart növelték, valóban értelmezhető adatokhoz és magyarázatokhoz kerülőúton tudtunk csak hozzáférni.
|
[
"Semmelweis Egyetem"
] |
[
"Nemzeti Népegészségügyi Központ"
] |
A Jobbik észrevételeivel kapcsolatban az ÁSZ tájékoztatja a közvéleményt, hogy a párt semmilyen az ÁSZ ellenőrzési jogkörébe tartozó ellenőrzési bizonyítékot nem csatolt az észrevételéhez, sem a 2010-es kampányelszámolásokkal, sem pedig a saját 2017. első félévi plakátkampányával kapcsolatban.
- ezt írta pénteki közleményében az Állami Számvevőszék, amely csütörtökön megkapta a párt észrevételeit az ÁSZ jelentéstervezetésről. Ez volt az a jelentéstervezet, amely szerint a Jobbik 331 millió forint értékben fogadott el tiltott támogatást azzal, hogy a piaci ár alatt kapott plakáthelyeket Simicska Lajos plakátcégeitől (ezek a részletek nem szerepelnek az ÁSZ jelentésében, de mindenki tudja, hogy erről van szó).
A Jobbik december 6-án kapta meg az ÁSZ jelentéstervezetét (amelyet később nyilvánosságra is hozott), onnantól pedig 15 napja volt arra, hogy ahhoz észrevételeket küldjön, vagyis bizonyítsa, hogy nem kapott tiltott támogatást. Amennyiben az ÁSZ úgy értékeli, hogy ezt nem sikerült bizonyítani, úgy a párt összesen 660 millió forint büntetést kaphat, ami miatt a Jobbik vezetése szerint kérdéses egyáltalán el tud indulni a 2018-as választáson.
A Jobbik a jelentéstervezet miatt közleményháborúba kezdett az Állami Számvevőszékkel, azt állítva, hogy az állami szervezet semmivel nem támasztja alá a jelentésében azt a következtetését, hogy a Jobbik tiltott támogatást kapott, hogy piaci ár alatt kapott plakáthelyeket. Az ÁSZ és a Jobbik csatározásáról itt és itt írtunk részletesebben.
Az Állami Számvevőszék ismételten felszólítja a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökét, hogy az ÁSZ folyamatos rágalmazása, valamint a közvélemény félrevezetése helyett, hozza nyilvánosságra a párt 2015-2016. évekre vonatkozó gazdálkodására – amelyeket nem adott át az Állami Számvevőszéknek – valamint a 2017. évi plakátkampányára vonatkozó dokumentumokat, és bizonyítékokkal támassza alá, hogy a párt nem fogadott el tiltott vagyoni hozzájárulást.
- írja közleményében az ÁSZ.
A szervezet reagált azokra a vádakra is, melyek szerint a Fidesz korábbi kampányainak ellenőrzésénél elnézte a pártnak azokat a dolgokat, amelyek miatt most szinte a teljes kampánybüdzséjétől meg akarja fosztani a Jobbikot. Igaz, ez a reakció nagyjából abból áll, hogy
ahelyett, hogy a régi kampányokat kérik számon a pártok az ÁSZ-on, inkább foglalkozzanak a saját dolgukkal!
A közlemény elismétli a már megszokott mantrát, miszerint a Domonkos László volt fideszes képviselő által vezetett ÁSZ egy politikától független szervezet, amely mindent a törvények szerint csinál, sőt, a szervezet "a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye". Azt is leírja az ÁSZ, hogy a Fidesz 2014-15-ös kampányát (amelyben sokak szerint bizonyíthatóan piaci ár alatt kaptak plakáthelyetek Simicska Lajos cégeitől) az ÁSZ 2017 nyarán ellenőrizte.
Arra is felhívja a figyelmet a szerv, hogy "a pártok ellenőrzése tekintetében kizárólag a pártok elszámolására vonatkozó dokumentumok, adatok tekintetében rendelkezik ellenőrzési jogosultsággal". Ezzel arra reagálhat az ÁSZ, hogy a Fidesz a 2014-es kampányában a Hír Tv-n keresztül bérelt plakáthelyeket a Mahirtől, ezekben a szerződésekben pedig állítólag látszik, hogy mindezt jóval piaci ár alatt tette.
|
[
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik"
] |
[
"Hír Tv",
"Jobbik Magyarországért Mozgalom"
] |
EMFESZ: nyomozás 53 milliárdnyi köddé vált pénz után
Már a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja, hogyan tűnt el korábban a gázszolgáltató EMFESZ Kft.-ből mintegy 53 milliárd forint – tudta meg lapunk. A cég a hazai gázpiac csaknem egyötödét birtokolja. Információink szerint az eljárást a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte ismeretlen tettes ellen, folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás gyanúja miatt. Az 53 milliárd forintos összeg a gázcég korábbi tulajdonosához, a Mabofihoz köthető, amely az ukrán üzletember, Dmitro Firtas érdekeltségébe tartozik.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
|
[
"EMFESZ"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Nemzet"
] |
A tízezer forintos Erzsébet- és sonkautalványok országában sok embert nem érhet meglepetésként, hogy a magyar kormánypárt ismét pénzt oszt szavazótábora tartópilléreinek az önkormányzati választás előtt. A múlt héten bejelentették, hogy a nyugdíjasok és a közmunkások is kapnak valamit a kormánytól, hogy könnyebben szavazzanak a Fideszre. Ez a manőver újra megmutatja, hogy nincs sok különbség párt és kormány között, hiszen a politikai szervezet leplezetlenül a saját céljaira fordítja az államapparátust és -kasszát. De vajon jól választották ki az eszközt, hogy megcélozzák a számukra fontos csoportokat?
A nyugdíjasok 9 ezer forintos, cserélgethető rezsiutalványt, a közmunkások pedig 13. havi bért kapnak, közvetlenül az októberi önkormányzati választások előtt. A közfoglalkoztatásban részt vevők jutalmát legkésőbb szeptember 20-ig kell kiutalni a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint, a rezsiutalványt szintén szeptemberben kell kézbesíteni. A kormány ugyan egy ideje már hangolja a közvéleményt a gazdasági lassulásra, a hivatalos indoklás mégis az, hogy a nagy gazdasági fejlődés lehetővé teszi a pénz osztását.
Igaz, költségvetési léptékben nem őrületesen nagy pénzekről van szó. A nyugdíjasok 9 ezres csekkje – aminek mértéke nem függ a nyugdíj összegétől vagy bármiféle rászorultsági kritériumtól – az összes nyugdíjszerű ellátásban szereplő 2,6 millió fővel számolva 23 milliárd forintba fog kerülni, feltéve, hogy mindenki beváltja az utalványt. Ez az erre az évre tervezett nyugdíjfizetés (3451 milliárd forint) 0,67 százaléka, az összes költségvetési kiadásnak vagy a GDP-nek pedig ennél is kisebb része. A magyar kormány most már kézilabdacsarnokra is ennek a többszörösét költi.
A közmunkások száma jelentősen visszaesett a 2016 nyári csúcspont óta, de a Belügyminisztérium adatai szerint áprilisban most is 104 ezer fő volt a létszám. Ez alapján az egyenként 54,2 ezer forintos pluszbér 5,6 milliárd forintba kerülhet.
Az összesen 30 milliárd körüli kifizetésről kialakult némi üzengetés. A Közmunkás Szakszervezet vezetője szerint a Fidesz szavazatokat vásárol, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata szerint pedig megalázó a rezsiutalvány. Persze ahol kritizálják a kormányt, rögtön ott terem egy költségvetési forrásokból működő mikroszervezet, ebben az esetben a Nyugdíjasok Szociális Fóruma, hogy megvédje a központilag éppen kidomborított intézkedést.
A lépés mindenesetre ártani biztosan nem fog, a pénzt itthon fogják elkölteni olyan emberek, akik jellemzően rászorulnak erre, és ez a gazdaságot csak élénkíti. Legfeljebb a célzás teljes hiányát lehet ismét számon kérni a kormányon, hiszen a rezsiutalványt az összes nyugdíjas ugyanakkora összegben kapja meg (pedig a nyugdíjak értéke igen széles sávon belül szóródik a 135 ezer forintos átlagnyugdíj körül), a közmunkaprogram pedig eleve arról híres, hogy – különösen ennyi pénzből – nagyon rosszul targetálták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAbból a pénzből, amit közmunkára költünk, egy skandináv színvonalú rendszert lehetne kiépíteniAmikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.
Érdemes részletesebben megnézni, mi az összefüggés a Fidesz választási eredménye és a közmunkások, illetve a nyugdíjasok aránya között a magyar településeken. Az alábbi ábra ezt mutatja, tehát hogy a háromezer magyar faluban és városban hogyan szerepelt a Fidesz 2019-ben az összes választópolgár arányában, illetve mekkora a nyugdíjasok és közmunkások aránya a választópolgárokon belül együttesen és külön-külön.
Érdemes a településnagyság-kategóriákat ki-be kapcsolni, és megnézni, hogy a nagyjából hasonló méretű településeken mi az összefüggés (a kategóriák nevében az első szám mindenhol csak a kategória jelölésére szolgál).*Érdemes figyelembe venni az ábrán, hogy minden település egyet ér, beleértve a mikrofalvakat és a kétmillió közeli fővárost is.
Elsőre úgy tűnik, nincs túl szoros korreláció az államtól szorosan függők aránya és a Fidesz-tábor mérete között. De ha szétbontjuk a két változót, akkor azt látjuk, hogy minél több közmunkás él az adott településen, annál valószínűbb, hogy a Fidesz nagyobb arányban nyer. Ez így van a kisebb falvakban, a nagyközségekben és a városokban is – érdekes módon a megyei jogú városokban már nem -, és az összefüggés viszonylag erős.
Viszont az is igaz, hogy minél nagyobb a nyugdíjasok aránya egy településen, annál kisebb arányban nyert a Fidesz. Ez azért is érdekes, mert ellentmond a nyugdíjasokkal kapcsolatos sztereotípiáknak. A nyugdíjasokat egyébként lelkes szavazónak tartják – és tényleg, azokon a településeken, ahol aránylag több nyugdíjas él, ott átlagosan a részvétel is nagyobb. Arra természetesen adható teljesen racionális, gazdasági alapú magyarázat, hogy szavazóblokként miért nem annyira lelkesek a nyugdíjasok a Fidesz iránt, mint mondjuk a jobban kereső fiatalabbak. A nyugdíjak ugyanis az utóbbi években a reálbérektől vagy akár a GDP-től messze lemaradó módon nőttek csak.
És hogyan hat mindez az önkormányzati választásokra?
Az előző önkormányzati választásokat egy igen demoralizált kampány után és alacsony részvétel mellett tartották, végeredményben a Fidesz átütő győzelmével ért véget. A kormánypárt Szeged és Salgótarján, illetve hat budapesti kerület kivételével minden nagyobb települést besöpört. A győzelem mértéke viszont, mint a fenti ábra mutatja, nem múlt jelentős mértékben az államtól függő csoportok, azaz a közmunkások és a nyugdíjasok arányán.
Csakhogy azóta a Fidesz szavazótábora is jelentősen átalakult. Ennek fényében érdekes lesz megfigyelni, hogy az országosan jelentősen visszavágott, de itt-ott még mindig a legfontosabb foglalkoztatónak számító közmunkaprogram hogyan fogja befolyásolni az önkormányzati választásokat.
Adat Közélet Fidesz közmunka nyugdíjasok önkormányzati választások rezsiutalvány szavazatvásárlás Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Budapest Intézet",
"Magyar Közlöny",
"Közmunkás Szakszervezet",
"Magyar Szakszervezeti Szövetség",
"Nyugdíjasok Szociális Fóruma"
] |
Újabb rejtélyes kifizetésekre bukkantak az Országos Roma Önkormányzatnál. Többek között egymillió forintot költöttek "bankettszékekre", de a repülőjegyeket is aranyárban vették, Farkas Flórián és egyik társa 2011-ben Brüsszelbe 642 ezer forintért utazott el. A taxiköltség pedig 2011 és 2013 között több mint ötmillió forintba került. Kiderült az is, az ORÖ a közlekedési szabálytalanságokért kirótt büntetéseket is magára vállalta.
Egymillió forintot költött "bankettszékekre" az Országos Roma Önkormányzat, és ugyanennyibe került az egyik alkalmazott belföldi kiküldetése – újabb meghökkentő tételeket talált az ORÖ könyvelésében az ellenzéki képviselőkből alakult úgynevezett alternatív vizsgálóbizottság.
A vitatott kiadások az elmúlt években keletkeztek, amikor Farkas Flórián volt a testület elnöke. (Ettől a posztjától Farkas időközben megvált, hogy megtarthassa fideszes parlamenti mandátumát. Orbán Viktor kinevezte miniszterelnöki biztossá.) A lapunkhoz eljuttatott könyvelési lista szerint
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[] |
AZ LMP szerint azzal, hogy a kormány adószáma felfüggesztésével "zsarolta meg" az Ökotárs Alapítványt, egyértelművé vált, hogy a független civil szervezeteknek járó források nem is lehetnének rosszabb helyen, mint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felügyelete alatt. Erről Szél Bernadett, az LMP társelnöke beszélt a VS.hu hírportál értesülésére reagálva, miszerint felfüggeszthetik az Ökotárs Alapítvány adószámát, ha nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségeit a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által indított vizsgálatban.
Az LMP ismét visszautasítta azokat a vádakat, hogy a pártot az Ökotárs Alapítványon keresztül finanszírozták volna, és felháborítónak tartják, hogy Lázár János kitalációkkal akar okot szolgáltatni egy működő rendszer szétverésére."Ha Lázár János és a kormány átláthatatlanul finanszírozott, politikai tevékenységet folytató szervezeteket keres, akkor vizsgálódjon a Civil Összefogás Fórum környékén" - nyilatkozta Szél Bernadett.
A kormány még május 21-én jelentette be, hogy felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, hogy kiderüljön: igaz-e a kormány gyanúja, miszerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civileket támogattak. A vs.hu szerint a Kehi azt közölte az alapítvánnyal: "amennyiben az Ökotárs a jogszabályban előírt adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az államháztartási törvény szabályai szerint egyrészt eljárási bírsággal sújthatják a szervezetet, másrészt pedig kezdeményezhetik az adóhatóságnál az alapítvány adószámának felfüggesztését".
Móra Vera, az alapítvány vezetője a Népszabadságnak megerősítette a hírt, értelmezni ugyanakkor nehezen tudta: szerinte a vita nem az állam és az Ökotárs, hanem a magyar és a norvég kormány között zajlik, ők pedig eddig is eleget tettek minden adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A Norvég Civil Alap pályázati rendszere magyar viszonyok között páratlan átláthatóság mellett működik, amiről bárki meggyőződhet, aki ellátogat a norvegcivilalap.hu honlapra: a támogatott projektekről nemhogy a Kehi, de bármely internethasználó hozzájuthat az összes releváns információhoz.
|
[
"Ökotárs",
"LMP",
"Norvég Alap"
] |
[
"Norvég Civil Alap",
"Ökotárs Alapítvány",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Civil Összefogás Fórum"
] |
Három, egy fideszes, egy szocialista és egy jobbikos képviselő mentelmi jogát függesztette fel a parlament hétfőn.
A fideszes Tiba Istvánt közúti baleset gondatlan okozása miatt kérte ki az ügyészség, miután kerékpározás közben ütközött egy másik biciklissel. Mirkóczki Ádámot, a Jobbik szóvivőjét pedig azért, mert ittasan vezetett. Mindketten mentelmi joguk felfüggesztését kérték.
Az MSZP elnökhelyettese Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését bűnsegédként megvalósított csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kérte Polt Péter legfőbb ügyész. Az ügyészség szerint államtitkárként teljesítésigazolások aláírásával, kifizetések engedélyezésével mintegy 300 ezer forint kárt okozott.
A politikus az eljárást koncepciózusnak nevezte, és kifogásolta, hogy az ügyészség nem hallgatta meg, nem kért tőle információt.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Ez áll a Miniszterelnökség angol nyelvű közleményében és a kormányszóvivő is ezt mondta egy német lapnak.
"Nemrég kiderült, hogy az eredeti, kinyilvánított célokkal szemben – mint például a civil társadalom megerősítése –, az Ökotárs közvetlenül és közvetve is pártpolitikai célokra használta fel a Norvég Civil Alap támogatásait" – áll a magyar kormányzat angol nyelvű közleményében, melyet azután adtak ki, hogy Norvégia bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy nagy erőkkel tartottak házkutatást hétfőn két érintett szervezetnél.
Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője a Süddeutsche Zeitung német lapnak nyilatkozott. "Az Ökotárs által szétosztott pénzek egy része közvetve vagy közvetlenül pártpolitikai célokra fordítódott az országgyűlési választási kampányban" – idézte a Népszabadság Kovács szavait.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a Népszabadságnak azt mondta, hogy a Norvég Civil Alapból nemhogy pártnak, de még pártalapítványnak vagy közalapítványnak sem fizetnek ki támogatást. Ennek is annyi valóságalapja lehet, mint a korábbi állításoknak – vélte az igazgató.
Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs korábbi igazgatója és alapítója azt mondta a 444-nek, hogy ők is csak tippelni tudnak, hogy mire gondol a kormány. Szerinte azért támadják őket, mert vannak olyan zöld civil szervezetek, melyeknek néhány tagjából az LMP párttá alakulásakor politikus lett, de ők akkor mind ki is léptek ezekből a szervezetekből.
|
[
"Ökotárs"
] |
[
"Norvég Civil Alap",
"Ökotárs Alapítvány",
"Süddeutsche Zeitung"
] |
A budapesti artmozik vesztét az okozhatta, hogy a nyereséges üzletágakat más cégekbe szervezte át a főváros moziüzemeltető cége. A filmforgalmazás bevétele nélkül viszont menthetetlenek voltak a kis fővárosi mozik, amelyek veszteséget vagy csak szerény nyereséget tudtak termelni. Éppen ezért vizsgálják, jogszerűen került-e magánkézbe a Demszky-korszakban önkormányzati tulajdonban álló Budapest Film Moziüzemeltető Zrt. kft.-je. Ma már orosz kézben van a cég többségi tulajdona.
Akik a budapesti filmszínházak bezárása miatt kesergetek éveken át, talán nem is gondolták, hogy nemcsak a multiplexek és a popcorn miatt mentek tönkre a legendás fővárosi mozik. Az artmozik hosszú haldoklásának egyik oka lehet az üzemeltető Budapest Film Zrt. pénzügyileg sikeres ágazatainak magánkézbe adása is. A filmforgalmazás nyeresége ugyanis inkább a vezetői által kiszervezett leányvállalatoknak és saját kft.-iknek jutott. Az artmozik közül a Művészt, a Puskint, a Toldit is kiszervezve üzemeltették, és csak a kft. többségi tulajdonrészének értékesítését megelőzően adták vissza a zrt.-nek.
Most vizsgálják a Budapest Film Kft. privatizációját, aminek köszönhetően a kilencvenes években alakult leányvállalat tulajdonostársai a tavalyi eladáskor részesedést kaptak: a német A Company AG vette meg akkor a kft. többségi tulajdonát, majd egy évvel később a német céget az orosz AR Films vásárolta meg. A kft. újabb tulajdonosváltása után Tarlós István indított vizsgálatot – az Index birtokába került dokumentum szerint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is ezt javasolta.
Leányvállalatok születése
A Kádár-rendszer forgalmazó és moziüzemeltető cége 1987-ben alakult Budapest Film vállalattá. Ettől kezdve az állami mozikat a főpolgármesteri hivatal kezelte, adta bérbe, értékesítette. 1996-ban a részvénytársaság saját fő tevékenységét, a jövedelmező mozi- és videoforgalmazást a tisztán önkormányzati rt. és annak vezetősége szervezte ki közös, már nem tisztán önkormányzati tulajdonában álló kft.-be. A leányvállalatok létrehozását annak idején azzal indokolták, hogy az üzletileg kockázatos tevékenységeket szervezik ki.
Magántulajdonosként vállalkozott a vállalati menedzsment a kockázatos tevékenységek elvégzésére, sőt voltak, akik még ezen túl az anyavállalatban és a leányvállalatban is viseltek tisztséget. Több leányvállalat jött létre 1996-tól, melyek ugyanazokat a feladatokat intézték, amik az rt., később a zrt. feladtakörébe is beletartoztak volna.
Csak a mozivagyon feletti rendelkezés maradt meg az önkormányzatnál. A Budapest Film Zrt. plázamozi-hálózattal szembeni törekvése, az artmozik felvirágoztatásának kísérlete azóta ellehetetlenült. Az artmozik okozta hiányt a Mammut mozi 2005-ös eladásából és a Corvin nyereségéből próbálta a vezetőség fedezni az állami támogatások mellett (az önkormányzattól a mozgókép közalapítványig), sikertelenül. A 2010-ben eladott Bem moziból mára kocsma lett, a 2011 tavaszán értékesített Európa oktatási intézményként működik, a Hunnia bezárt, üzemeltetőt keres.
A nagy múltú moziüzemeltető cég forgalmazó leányvállalata, a Budapest Film Kft. az önkormányzattól a névhasználatért évi 25 magyar és művészileg igényes külföldi film forgalmazását ígérte, amit egyre nehezebben tud tartani. Nyárra jegelte a forgalmazást Budapesten a Budapest Film Kft. új többségi tulajdonosa, az orosz AR Films (ami a céget megvásárló német cég többségi tulajdonát vette meg).
A Budapest Film Zrt. leányvállalatai: A forgalmazó Budapest Film Kft. után megalakult a dvd-forgalmazást intéző ADS Kft., a netes forgalmazással próbálkozó Filmklik Kft., az e-cinema rendszerrel kísérletező Cinereál Kft., ami korábban a zrt. ingatlanjainak kezelését is intézte, és a tékaüzemeltetéssel és moziüzemeltetéssel is foglalkozó Odeon Kft.
Önkormányzatiból magántulajdon
Érdemes áttekinteni a hátteret, hogyan privatizálták a leányvállalatok létrehozásával a Port Ferenc igazgatása alatti, eredetileg önkormányzati tulajdonban lévő forgalmazó céget; hogy lett a kft. önkormányzati részesedése 100 százalékból hatvan, majd 49, míg a vezetőség üzletrésze az eladásig növekedett. Port Ferenc elmondása szerint: "A Budapest Film Zrt. privatizálásához a Fővárosi Önkormányzat pályázati úton választott ki privatizációs tanácsadó céget az akkor főpolgármester-helyettes Atkári János közreműködésével, és az általa kidolgozott javaslat alapján a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése döntött a BF Zrt. szervezetfejlesztéses privatizálásáról."
A jövedelmi viszonyokra jellemző, hogy míg 2010-ben a kft. 260 millió veszteséget termelt, a zrt. munkaviszonyban álló vezetői, Port Ferenc vezérigazgató és Borsosné Lepedus Katalin gazdasági igazgató éves jövedelme együttesen bruttó 58 millió forint volt prémiummal és a munkaviszony megszűnése miatti járandósággal együtt.
A vezető beosztású munkatársak a fizetés, prémium és juttatások mellett tulajdonrészekhez is jutottak, vagyis ahogy Port elmondta, vették ezeket. A cégek értékesítésekor pedig kifejezetten jól jártak. Port Ferencnek emellett a gyerekei közvetlenül vagy közvetve dolgoztak a köztulajdonban lévő cég leányvállalataiban, üzleti partnereinél: "Másfél évig voltak alkalmazásban - árult el részleteket. - Nagyobbik lányom helyettesítő statisztikus volt a zrt.-ben, fiam a Cinerealnál afféle technikus futár volt. Havi 130 és 80 ezer forintos keresettel."
A Budapest Film Kft. a tavalyi eladáshoz megvette a leányvállalatok tulajdonosaitól a tulajdonrészt (mind a 16-tól), és egyben adta el a német cégnek. Az eladással Port szerint a zrt. sem járt rosszul, hiszen a kft. 163 milliós tartozását is kifizette a vevő. Érdekes kérdés, hogy a Kft. eladásakor Port Ferenc hogyan tárgyalta le a teljes értékesítést az ellentétes szempontokat képviselve: egyszerre a zrt. vezérigazgatójaként és Igazgatósága tagjaként, a kft. ügyvezető igazgatójaként és a kft. legnagyobb magántulajdonosaként. Utóbbi 12,27 százalékkal részesedett a kft. eladásából.
A filmterjesztési válság áldozata
Port Ferenc
Port Ferenc szociológusként végzett, majd KISZ-titkárként dolgozott az NDK-ban, később a cenzorként is működő filmfőigazgató helyettese lett, mielőtt a Budapest Film vezetőjévé emelkedett 25 évre. Közben multiplex mozivá alakították ugyan a Corvint, de hosszú távon nem tudták sikeresen felvenni a versenyt a plázákban tanyát vert mozikkal, nagyobb tőke, nemzetközi forgalmazói háttér nélkül. Megnyitották, üzemeltették, majd eladták az általuk alapított Mammutot, aminek egymilliárd forintos értékesítéséből 2011-re nem maradt pénz a céges kasszában.
"Ez a modell az elmúlt közel 15 évben remekül működött, azonban az általános gazdasági és pénzügyi, valamint a filmterjesztési válság miatt ellehetetlenült" - mondta az Indexnek Port. Azonban a moziüzemeltetés sem volt hosszabb távon működőképes állami támogatás nélkül. A Corvin 2007 óta nem nagyon nyereséges, és a Mammut eladásából feltöltött Talpalatnyi Mozi Alapítvány mellett az önkormányzat és a Mozgókép Közalapítvány adta a pénzt az artmozikra.
A Budapest Film tulajdonában lévő moziknak amúgy nem nehéz a sorsuk, hiszen nem kell bérleti díjat fizetniük az épületért. Ezek közé tartozik a Művész, a Puskin, a Toldi és a Corvin (utóbbi nem artmozi), illetve a Vörösmarty, ami a főváros közvetlen tulajdonában áll.
Mérleg szerinti eredmények - Budapest Film
BuFi ZRT. BuFi KFT. 2009 + 57 m Ft -244 m Ft 2010 -206 m Ft -146 m Ft* *A Kft. 2010-es adata csak 6 havi eredményt mutat.
(forrás: a társaságok beszámolói):
"A Budapest Film Kft. az eladása előtt termelte a 260 milliós veszteséget, jelenleg már halad a nyereséges működés felé - vázolta a helyzetet Port Ferenc. - Ez annak köszönhető, hogy az új tulajdonos mint nagy filmpiaci szereplő el tudta érni, hogy a rendkívül előnytelen minimálgaranciás filmbeszerzések helyett bevételi részesedés-szerződésekkel jusson hozzá a magyarországi filmjogokhoz".
Port szerint több vizsgálat volt, és nem találtak semmit: "A korábbi és a jelenlegi Fővárosi Önkormányzat egyaránt vizsgálatot indított a kft. többségi üzletrészének eladása tárgyában. A felkért gazdasági pénzügyi és jogi szakértők egybehangzó megállapítása volt, hogy a kft. többségi üzletrészének eladása gazdasági-pénzügyi szempontból előnyös volt a zrt. számára, jogi szempontból pedig korrekt volt az egész szerződéscsomag." A legutóbbi vizsgálat - aminek tényéről Port az Indextől értesült - azonban még nem zárult le.
A vezetők egy része az utolsó évben 260 milliós állami veszteséget termelő cég után kis magánvállalkozásba kezdett (az ADS Kft.-t vezető Szelényi Ákos Ristretto Distribution néven saját céget alapított, Berta Balázs Vertigo néven forgalmaz), a Budapest Film Kft. pedig egy Alekszandr Rodnyanszkij vezette orosz cég kezébe került. Ez a AR Films nevű cég ellenőrzi a legnagyobb orosz filmgyártót, a Non-Stop Productiont is.
|
[
"Budapest Film Zrt."
] |
[
"BF Zrt.",
"BuFi ZRT. BuFi KFT.",
"Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Mozgókép Közalapítvány",
"Cinereál Kft.",
"Ristretto Distribution",
"Non-Stop Production",
"ADS Kft.",
"AR Films",
"Odeon Kft.",
"Talpalatnyi Mozi Alapítvány",
"Filmklik Kft.",
"A Company AG",
"Mammut mozi",
"Budapest Film Moziüzemeltető Zrt."
] |
Ez a cikk több mint 1 éves.
Czeglédy Csaba és 20 társa ellen hivatalosan is vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint "különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt" történt a vádemelés.
"A vádirat szerint dr. Czeglédy Csaba, mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt" – írja a közlemény.
A vádhatóság szerint Czeglédyék 2011 és 2017 között közvetített diákmunkaerőt multinacionális vállalatoknak.
"Az ehhez kapcsolódó közterhek megfizetésének elkerülése céljából dr. Czeglédy Csaba iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget" – közölte az ügyészség.
A vádirat arra is kitér, hogy Czeglédy a bűnszervezet egy részét közvetlenül, másik részét pedig közvetítőkön – például "az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanok"-on – keresztül irányíthatta.
A dokumentum 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint értékű vagyoni kár keletkezéséről ír, ennyivel kurtíthatta meg a magyar államot a bírósági bizonyítás előtt álló állítólagos bűncselekmény.
Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt színeiben szombathelyi önkormányzati képviselőként tevékenykedő Czeglédyt 2017 júniusában vették őrizetbe a pénzügyőrök, tavaly márciusban, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, másfél napra szabadlábra helyezték a férfit, de gyorsan fel is függesztették mentelmi jogát, így újra előzetesbe kellett vonulnia. Másfél évnyi előzetes után a férfi december közepén házi őrizetbe került át.
Mivel Czeglédy az MSZP és a DK környékén is megfordult, a kormány és médiumai a kezdettől fogva kiemelt figyelemmel kezelik az ügyet. Még 2017-ben az Origo ezret is meghaladó diákkárosultról beszélt, ám a bíróság ezt később helyreigazíttatta ezt. Ettől függetlenül a cikkben szereplő álhírekre alapozva a kormánytöbbség parlamenti határozatot is elfogadott az ügyben, majd később a kormány rendeletet írt a Czeglédy-ügy kárrendezéséről.
Az ügyben Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát is kihallgatták tanúként, amiért cégei több alkalommal kölcsönt adtak Czeglédy-cégeinek. A kihallgatás után Dobrev nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyvet, és kijelentette: azt nem tudja eldönteni Czeglédy bűnös-e vagy sem, de nevetségesnek tartja a saját magával szembeni eljárást. Kifogásolta, hogy a kormánypárti sajtóban előbb jelent meg, hogy őt befogják idézni kihallgatásra, mint hogy ő maga tudott volna róla.
|
[
"Humán Operátor Zrt."
] |
[
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
Nem hiába háborodott fel Mesterházy Attila azon, hogy Rogán Antal eltitkolta, mennyit keresnek a tárcájánál a politikai tanácsadók, és emiatt még meg is fenyegette az ellenzéki politikust. Ennek hatására a miniszter mégis elárulta, hogy csaknem havi 4,5 milliót költenek a hét emberre.
Havi bruttó 350 és 888 ezer forint között keresnek a politikai tanácsadók és főtanácsadók a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán – hozta nyilvánosságra mégis a Kormányzati Tájékoztatási központ azokat az adatokat, amelyeket Mesterházy Attila írásbeli kérdésére Rogán nem akart kiadni.
A miniszteri és államtitkári kabinetekben dolgozó 7 (fő)tanácsadó havi bruttó illetménye:
politikai főtanácsadó 888 300 Ft
politikai főtanácsadó 713 900 Ft
politikai főtanácsadó 427 500 Ft
politikai tanácsadó 800 000 Ft
politikai tanácsadó 650 000 Ft
politikai tanácsadó 350 000 Ft
politikai tanácsadó 600 000 Ft
A közlemény előzménye, hogy Mesterházy Attila az Origónak nyilatkozva tűrhetetlennek nevezte, hogy írásbeli kérdésére minden minisztérium beszámolt arról, hány politikai tanácsadót foglalkoztatnak, és ők mennyibe kerülnek az adófizetőknek, egyedül az új, Rogán Antal vezette tárca nem volt hajlandó összeget közölni.
Ne fenyegesse őt Rogán
Egy miniszter nem fenyegethet egy képviselőt, főleg nem a tájékoztatási minisztériumot vezető Rogán Antal, és főleg nem egy ellenzéki képviselőt, amikor az a közpénzek elköltését érintő tájékoztatásért fordul hozzá – reagált Mesterházy arra a válaszlevélre, amelyet Rogántól kapott.
Mesterházy Attila felháborítónak nevezte Rogán titkolózását és fenyegetőzését Fotó: Origo
Mint arról az Origo beszámolt, az MSZP-s Mesterházy Attila körkérdéssel fordult minden minisztériumhoz, azt tudakolva, hogy hány tanácsadó dolgozik a tárcájuknál, kik ők, és mennyit keresnek.
Rogán azt válaszolta, hét politikai (fő)tanácsadó dolgozik náluk, de nem közölte, hogy kik ők, és mennyit keresnek. Azt írta, megmutatja Mesterházynak az adatokat, de ha a képviselő ezeket nyilvánosságra hozza, "az ebből adódó jogi és nem jogi természetű következmények" már őt terhelik.
159-en havi 100 millióért
Mesterházy Attila az Origónak azt mondta, miután már eddig is kétszáznál több államtitkár és helyettes államtitkár dolgozik a kormányzatban, egyáltalán nem mellékes, hogy a válaszok összesítéséből kiderült: további összesen 159 politikai (fő)tanácsadót fizetnek közpénzből.
Rogán Antal mégis nyilvánosságra hozta a tanácsadók fizetését, de a nevüket nem Fotó: Polyák Attila - Origo
A 159 ember havonta bruttó mintegy százmillió forintba kerül az adófizetőknek – számolta össze az ellenzéki politikus, aki a Rogán-tárca újabb közlésére most úgy reagált: örül, hogy a miniszter belátta, hogy nem titkolhatja el a közpénzből fizetett illetményeket, de ő ettől még kíváncsi mind a 159 névre is.
|
[
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
[
"Kormányzati Tájékoztatási központ"
] |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházban - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főkapitányság pénteken. A nyomozás a gyógyintézetet működtető egészségügyi holding vezérigazgatójának feljelentése alapján indult, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A feljelentő, a holding vezetője, a Magyar Rádió munkatársának pénteken azt mondta, hogy a pénzügyi szabályok megsértésének gyanúja miatt fordultak a rendőrséghez, a szabálytalanságot a raktározási és selejtezési elszámolásoknál észleleték.
|
[
"Jósa András Oktató Kórház"
] |
[
"Magyar Rádió"
] |
Január elején már hat találatot adott a vizes vb-t szervező cég gazdasági igazgatójának nevére a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Balogh Sándor ellen a tavaly november végén és december elején kiadott, Magyarországon érvényes elfogatóparancsok mellett december közepén előbb két európai, majd pár napra rá két nemzetközi elfogatóparancsot is közzétettek. Utóbbiak azonban 2020 első napjaiban egyik pillanatról a másikra lekerültek a police.hu-ról.
A körözések eltűnése egy laikus számára arra utalhat, hogy a költségvetési csalással és befolyás vásárlásával gyanúsított vállalkozót vagy elkapták, vagy visszavonták az ellene kiadott elfogatóparancsokat. Ám mint kiderült, nem erről van szó.
Várható volt, hogy nem marad Magyarországon
Balogh Sándorral már azt megelőzően is több cikkben foglalkoztunk, hogy körözni kezdték volna. Még 2018 májusában írtuk meg, hogy az államot százmilliókkal megkárosító céghálót működtetett egykori felesége, az akkor kinevezett nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea lakásán. Ezt követően több cikkben írtunk egy nagyon hasonló Borsod megyei szervezetről, ami Balogh Sándor testvéréhez kötődött, és ami miatt a NAV már tavaly ősszel nyomozott, valamint feldolgoztuk a testvérek, illetve Bártfai-Mager Andrea kapcsolatát, és bemutattuk maga Balogh Sándor pályáját is.
A tavaly év végi első elfogatóparancsot is részben egy olyan cég, a CH-Plussz 2000 Kft. miatt adhatták ki, amit az üzletemberről szóló portrénkban mi is megemlítettünk. Legalábbis a cégbíróságon elérhető iratok szerint a nyomozás során arra jutott az adóhatóság, hogy
Balogh Sándor és társai több hazai és nemzetközi társaság, többek között a Globimpex Zrt., a Painth Automatika Kft. és a CH-Plussz 2000 Kft. felhasználásával költségvetési csalás bűntettét valósítják meg, és ezzel a költségvetésnek több százmillió forint vagyoni hátrányt okoznak.
Ebben az ügyben konkrétan valamivel több mint 587 millió forintot, ugyanis az iratok szerint ennyi adó elcsalásával gyanúsítják Baloghot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítjákTöbben egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.
Már az elején sejteni lehetett, hogy a hazai elfogatóparancsok önmagukban nem valószínű, hogy célt érnek. Az üzletembernek ugyanis eléggé kiterjedt külföldi kapcsolatrendszere van. Volt, aki korábban úgy nyilatkozott róla, hogy Afrikában magyarként nem lehet a tudta nélkül üzletelni, és Balogh valóban több hazai, Afrikával foglalkozó cégben és egyéb szervezetben benne volt. A vállalkozó azonban nem csak Afrikára fókuszált: hozzá kötődik a hasonló mintára létrehozott Magyar Ázsia Társaság, a Latin-amerikai–Magyar Egyesület és számos karitatívként hirdetett szervezet is. Emellett úgy tudjuk, rendszeresen járt Dubajban, több ismerője az elfogatóparancs megjelenését követően is azt feltételezte, hogy ott lehet.
Európában könnyen menne
Ezért is terjeszthették ki viszonylag korán a körözést először európai, majd ennél is szélesebb, nemzetközi szintre, ami lényegében a világ összes országára érvényes. A két elfogatóparancs közül az európai a hatékonyabb, némi leegyszerűsítéssel azzal egyenértékű, mintha a teljes EU-ban köröznék Balogh Sándort, és ha bárhol elkapják, átadják a magyar igazságszolgáltatásnak. Itt ugyanis az erről való döntés nem kormányközi, tehát nem politikai jellegű, hanem egy automatizált igazságszolgáltatási folyamat meghatározott határidőkkel. Ha a belga rendőrség elfog egy Spanyolországban körözött személyt, aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki a spanyolok, az nagyjából olyan, mintha otthon kapták volna el. Ezért a szakzsargonban ezt nem is kiadatásnak hívják – ami ugye a köznyelvben elterjedt szóhasználat – hanem átadásnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.
Ráadásul az elfogatóparancs közzétételével az adott személy bekerül az európai adatbázisokba, azaz lényégében bárhol beazonosítják. Így nem túl könnyű utazgatni, és szerencsés az igazoltatásokat is elkerülni. Ezért is kerülte a külföldi utakat Hernádi Zsolt Mol-vezér akkor, amikor érvényben volt ellene a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs.
A nemzetközi elfogatóparancs esetén egy fokkal bonyolultabb a helyzet, ott ugyanis már nem ennyire automatizált a dolog, jellemzően kormányközi megállapodások születnek. Itt eléggé eltérő, hogy milyen esély van a kiadatásra. Nagyjából két tucat országban viszonylag jó, van ugyanis egy olyan – összesen 50, többnyire európai állam által aláírt – európai kiadatási egyezmény, amely szintén hosszú évtizedek óta működik. Hasonló mechanizmus keretében adta át például Magyarország a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak*Mivel itt egy elítélt bűnözőről volt szó, egy másik, de az európai kiadatási egyezményhez nagyon hasonlóan működő egyezmény alapján..
Minisztertársa exférjéről dönthet Varga Judit
Még azoknál az országoknál is lehet esély viszonylag olajozott együttműködésre, amelyek nem részesei az európai kiadatási egyezménynek, hiszen kétoldalú megállapodást több más állammal is kötött korábban hazánk. Az Egyesült Arab Emírségekkel mondjuk – amint ez a 2013-as labdarúgó bundabotrány során is kiderült – pont nem, így ha tényleg Dubajban kötött ki Balogh Sándor, akkor onnan csak egyedi megállapodással kérhetik a kiadatását a magyar hatóságok.
Egészen pontosan az igazságügyi miniszter, a vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis ez az ő hatásköre.
Azaz előfordulhat, hogy Varga Judit egy kollégája ex-férjének kiadatását lesz kénytelen kérvényezni.
Ráadásul még ha ez meg is történik, a másik fél akkor is dönthet úgy, hogy megtagadja a kérést.
Persze a nemzetközi elfogatóparancs alapján a későbbiektől függetlenül lényegében bárhol letartóztathatják Balogh Sándort, hiszen egy ilyen kiadása után elvileg bekerül az Interpol adatbázisába is. Más kérdés, hogy ez egyelőre, úgy tűnik, nem történt meg. Az Interpol körözési listáján 19 magyar személy található, de a budapesti vizes vb gazdasági vezetője nincs köztük.
Ezen a ponton válik érdekessé, hogy miért tűnt el a police.hu oldaláról is a két nemzetközi elfogatóparancs. Különösen, hogy a jogszabály szerint azt több esetben is vissza kell vonni, például akkor, ha az igazságügyi miniszter nem terjeszti elő a kiadatási kérelmet.
Az ügyre rákérdeztünk az Országos Rendőr-Főkapitányságnál, amelynek kommunikációs osztályáról azt a választ kaptuk, hogy az elfogatóparancsok továbbra is érvényben vannak, és csak adminisztratív okok miatt nem látszanak jelenleg a honlapon. Azt írták, hogy a
körözések jelenleg két körözési eljárást folytató szerv közötti átadás alatt vannak. Az átvevő szerv az átvételt követően intézkedik a körözések police.hu oldalon történő megjelentetésére.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően, szerda délelőtt ismét hat különböző találatot adott Balogh Sándorra a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Ezek közül kettő európai, kettő pedig nemzetközi szintű. A két nemzetközi körözésből az egyik minden adatában megegyezik a december közepén közzétettel, a másik keltezése viszont január 21-i.
Közélet Balogh Sándor elfogató parancs interpol vizes világbajnokság Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Globimpex Zrt."
] |
[
"CH-Plussz 2000 Kft.",
"Országos Rendőr-Főkapitányságnál",
"Latin-amerikai–Magyar Egyesület",
"Egyesült Arab Emírségek",
"Painth Automatika Kft.",
"Magyar Ázsia Társaság"
] |
Ángyán József, a második Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára újabb tanulmányt tett közzé a földárverésekről. A Győr-Moson-Sopron megyében történtek általános tanulságokkal is szolgálnak, melyek Ángyán szerint pontosan mutatják a föld- és birtokpolitika feudális klientúra-építő jellegét.
A megyében árverésre meghirdetett állami földterületek közel kétharmadát Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nagyvállalkozók érdekeltségi körébe tartozó Lajta-Hanság Zrt. által 2051-ig bérelt területek adják. A Mezort-csoportba tartozó céget 2001-ben privatizálták, másik tizenegy állami gazdasággal együtt, amelyeket szakmai berkekben csak "piszkos 12"-ként emlegetnek.
A Fidesz rendszere Ángyán szerint úgy működik, hogy ha egy gazdasági érdekeltség a "mi kutyánk kölyke" státusban van, akkor a Fidesz által irányított állam minden eszközével kiszolgálja és segíti az érdekcsoport zsákmányszerzését. Például az állam "stratégiai partnereként" támogatások és az erőforrások monopolhelyzetű fő megszerzőjévé válhat. Például a Csányi Sándor agrárérdekeltségei közé tartozó Bonafarm-csoport gazdaságai kivételezett mintagazdaságokká válhatnak, így maguk alá gyűrhetik, integrálhatják az élelmiszergazdaság java részét.
Amíg a politikai elit szemszögéből nézve a “mi kutyánk kölyke“ státust fennmarad, addig az érdekcsoport a kivételezett helyzete is érinthetetlen. Azonban ha valamilyen körülmény folytán a politikai elittel ápolt baráti viszonya megromlik, úgy helyére más érdekcsoportok azonnal bejelentkeznek. Az így kialakult bandaháborús viszonyok legnagyobb vesztesei Ángyán szerint az állam által magukra hagyott gazdálkodó családok, és helyi közösségek.
A megyében a legnagyobb terület (összesen 799 hektárt, az elárverezett megyei összterület 11,8%-át) egy Fidesz alapító közgazdász, Szajkó Lóránt érdekköre szerzett meg. A Szajkó körül csoportuló emberek a Kisalföldi Mg. Zrt. és a Miklósmajori Mg. Kft. részben közös vezérkarából ismerik egymást. Szajkó nemcsak a rendszerváltáskor vette ki a Fidesz-alapításból a részét, hanem 2010 után is kapcsolódott a kormánypárthoz, páldául tejüzemének átadójáról a Fidesz honlapja is beszámolt.
A nagy nyertesek között egy stróman-gyanús új földdesúrnőt is megnevezett Ángyán. Fazakas Ildikónak nem ismert a mezőgazdasági előélete. Mégis Győr egyik tíz emeletes lakótelepi panelházának nyolcadik emeletéről nyert el 201 hektárt, ami a megyében egyben elárverezett legnagyobb földrészlet, és az összes elárverezett megyei állami földterület 3%-a.
A jelentésből megállapítható, hogy az elárverezett 235 darab, összesen 6748 hektár területű birtoktestből közel 13%-át (összesen 30 darab birtoktestet, 872 hektár területet) nyolc külföldi, illetve kettős állampolgár nyertes árverező szerezte meg. Közülük is kiemelkedik a nickelsdorfi illetőségű, szarvasmarha- és sertéstartással foglalkozó Paul Meixner és családja. Ő már 2011-ben a hetedik legnagyobb Győr-Moson-Sopron megyei uniós agrártámogatást felvevő társaság tulajdonosa volt. A Nyugati Kapu TSz tulajdonosaként, már 2011-ben is több mint 1300 hektáron gazdálkodott.
Ángyán József ezúttal egy ajánlást is hozzáfűzött a szokásos tényadatokon alapuló részletes elemzéséhez, amelyet itt olvashat:
Ajánlás Győr-Moson- Sopron megye állami földprivatizációs adatainak vizsgálata – a megye helyzetéből fakadóan – számos fontos szempontra rávilágít, annak eredményei pedig sok érdekességet, specialitást mutatnak, érdekes színekkel járulnak hozzá az országos összképhez. Maga az a tény pl. ugyan nem egyedül álló, hogy tőkeerős árverezők kikiáltási áron szereznek meg nagy birtoktesteket, de az már szembetűnő, hogy ebben a megyében a hivatalosan közzétett tényadatok tanúsága szerint minden 1.000 hektár elárverezett területből 935! hektár így – versenytársak, árverseny és licitálás nélkül – került az árverési nyertesekhez. Az már csak "hab a tortán", hogy a megyében is előfordult olyan "árverseny" is, ahol az árverező – az ár szándékos felverése, ezzel az esetlegesen elővásárlási jogukkal élni akarók, helyi gazdacsaládok kiszorítása érdekében – egyedül, önmagára licitált, így a nyertes árajánlat ugyan meghaladta a kikiáltási árat, de ez árversenynek nem, csupán a tőkeerővel való visszaélésnek és a jog megcsúfolásának tekinthető. Ez az a megye továbbá, ahol a Kormány által közölt, hivatalos adatok alapján minden nyolcadik hektár elárverezett állami földterületet külföldi vagy kettős állampolgár nagybirtokosok szereztek meg. Bár a megyék közt – sajnos – az sem példátlan, hogy politika-közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez, ám itt különleges színfoltként a legnagyobb területet szerző árverési nyertesek listáját a 37 FIDESZ alapító tag egyike és az ő érdekköre vezeti. No és az is e megye "specialitásai" közé tartozik, hogy itt található az a Lajta Hanság Zrt., amely állami területeit korábban, még a "baráti viszony" – az első Orbán-kormány, a "piszkos 12-nek" nevezett állami gazdaságok privatizálása – időszakában 50 évre bérbe kapta. E baráti viszony megromlásával, a közbeszédben csak "Orbán-Simicska háborúként" emlegetett folyamatban azonban – a "hűbéri" birtokadományozó, ám "hűtlenség" esetén attól megfosztó feudális rendszer jellemző vonásának megfelelően – minden bérbe kapott állami területét dobra verték. Így ezek – a Lajta Hanság Zrt. "bandaháborúnak" áldozatul esett, "hűbérúri büntetésként" elvett, klientúra-cserére szánt területei – adták a megyében árverésre bocsátott területek közel 2/3-adát. A Győr-Moson Sopron megyei állami földprivatizációs zárójelentés – a hivatalosan közzétett adatok alapján, egyéb információs adatbázisokat is igénybe véve – mindezeket és számos egyéb szempontot is részletesen elemez, és igyekszik megmutatni a "Földet a gazdáknak!" program igazi megyei arcát. Ezzel a szándékkal, az igazság, a nyilvánosság valamint a tisztességes, jó akaratú emberek összefogásának erejében töretlenül bízva, adventi várakozással és baráti szeretettel ajánlom atényeken és azok elemzésén alapuló megyei összeállításomat, állami földprivatizációs zárójelentésemet a megyében és azon kívül élő kortársaimnak éppen úgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a jövő nemzedékek tagjainak, a tetteinket megítélő utókornak. Gödöllő, 2016. december 18. – Advent 4. vasárnapja Ángyán József
Vágó Gábor
|
[
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Fidesz",
"Miklósmajori Mg. Kft.",
"Kisalföldi Mg. Zrt."
] |
[
"Lajta Hanság Zrt.",
"Nyugati Kapu TSz"
] |
A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést. Az ezt követő bírósági eljárás érthetetlenül hosszúra nyúlt: a Fővárosi Bíróság többször is indoklás nélkül halasztott, emiatt az LMP 2010 végén, tehát másfél év elteltével kifogással élt. Két hónappal később új bíró kijelölésével folytatódott az ügy, amelyben az alperes a keresetet teljes egészében elutasító álláspontja a kormányváltást és az MVM teljes menedzsmentjének cseréjét követően sem változott. Annak ellenére sem, hogy a Fidesz ellenzékben még elszámoltatást ígért ebben a rendkívül korrupciógyanús ügyben (lásd Az MVM alkotmányos költsége, Élet és Irodalom, 2010/36., szept. 10.).
A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint két éve teljesen eredménytelenül nyomoz az állami áramszolgáltatónak sok milliárd forintos kárt okozó, szövevényes offshore-ügyekben. A Fővárosi Bíróság Pataki Árpád bíró vezette tanácsa 2011. januárjában első fokon teljes egészében helyt adott az LMP keresetének, az indoklásban azt hangsúlyozva, hogy állami tulajdonú, közfeladatot ellátó cégként az MVM az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozik, ezért a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekből nyilvánosak (az MVM ezt más ügyekben is vitatja, lásd: Körkörös adatvédelem, Élet és Irodalom, 2011/20., május 20.). Az MVM fellebbezett az első fokú döntés ellen, de az LMP az ügyet április végén másodfokon, jogerősen is megnyerte.
Az MVM június végén kiadta az LMP-t képviselő Schiffernek az igényelt dokumentumokat, ám azok tartalmát jelentős részben – megintcsak az üzleti titokra való hivatkozással – kitakarással olvashatatlanná tették. Az atlatszo.hu ezért – miközben ezúton nyilvánosságra hozza az MVM által kiadott dokumentumokat – további adatigényléssel fordult Baji Csabához, az MVM elnök-vezérigazgatójához a kitakart részek nyilvánosságáért. A kiadott dokumentumok álláspontunk szerint messze nem csupán a jogszerű pénzügyi, gazdasági és piaci tevékenységre vonatkozó üzleti titkokat nem tartalmazzák, ezért az adatigénylésünk valamennyi kitakart adatra kiterjed.
>>> Az LMP keresete (2009. szeptember 25., PDF)
>>> Az elsőfokú ítélet (2011. január 11., PDF)
>>> A másodfokú, jogerős ítélet (2011. április 28., PDF)
>>> Az MVM által megküldött irat: Az MVM Csoport 2008 első félévi tevékenységének évközi vizsgálata – Ernst & Young, 2008. október 1. (PDF)
>>> Az MVM által megküldött irat: Jelentés a Magyar Villamos Művek Zrt. egyes nem engedélyesi tevékenységhez kapcsolódó ügyleteinek polgári jogi, munkajogi, társasági jogi és büntetőjogi vizsgálatáról – Squire Sanders, 2009. április 3. (PDF)
>>> Az atlatszo.hu adatigénylése (2011. július 3., PDF)
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
[
"Squire Sanders",
"MVM Csoport",
"Lehet Más a Politika",
"Fővárosi Bíróság",
"Ernst & Young",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Miniszterelnöki Hivatal tízezer amerikai dollárt fizetett egy tanulmányért az MSZP parlamenti választási kampányában közreműködő Ron Werbernek. A tanulmányban a kommunikációs tanácsadó a kormány szervezeti és szerkezeti felépítéséről írt.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő az [origo]-nak elmondta, hogy azért kérték fel Ron Werbert egy, a kormányzat szerkezeti és szervezeti felépítéséről szóló tanulmány elkészítésére, mert a nemzetközileg is elismert, az MSZP-nek is dolgozó kommunikációs tanácsadó több kormány működését is jól ismeri. Így össze tudta hasonlítani a magyar kormányt más országok kormányaival. A kormányszóvivő szerint a tanulmányban leírtakból már több javaslatot megvalósítottak. Werber tanácsaitól azt remélik, hogy hatékonyabbá válik a kormányzat működése.
Hogy pontosan milyen változások történtek a Ron Weber tanulmánya alapján, arra nem tért ki a szóvivő. Lapinformációk szerint azonban a közeljövőben kettéválik a kormányfő apparátusa. Új csoport alakul Draskovics Tibor kabinetfőnök vezetésével, amely távlati koncepciókkal foglalkozik majd. A közigazgatási és adminisztratív területet és az államtitkárságokat továbbra is Kiss Elemér kancelláriaminiszter felügyeli. Emellett a tervek szerint megszűnik az Orbán-kormány által bevezetett referatúrarendszer a Miniszterelnöki Hivatalban. Ez alapján minden tárcának külön referatúrája volt a MeH-ben, amely nélkül nem is hozhatott fontosabb döntéseket. Valószínűleg átalakul a nemzetbiztonsági és a külpolitikai kabinet is, amely fokozottabban felel majd az egységes kormányzati szándék megfogalmazásáért.
A tanulmányt három hónap alatt készítette el Werber két munkatársával. A kifizetett tízezer dollár a közbeszerzési összeghatár alatt van, így nem kellett pályázatot kiírni - mondta Gál J. Zoltán.
A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy az MSZP a tavaszi választások után is kapcsolatban maradt Werberrel. A szocialista párt azóta is együtt dolgozik vele, az MSZP Európai Uniót népszerűsítő kampányában is részt vesz. A MeH terveiben állítólag nem szerepel, hogy újabb felkérést kap Werber, Gál J. szerint egyszeri felkérésről van szó.
Ron Werber tízezer dolláros állami megbízása azután derült ki, hogy a Magyar Nemzet beszámolt a tanulmányról keddi számában.
|
[
"MSZP",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió"
] |
2016-ban saját szemünkkel láttuk, és drónvideón mutattuk meg a fideszes országgyűlési képviselő és testvére vendégházát, amit EU-s támogatásból építettek, és amit most a HVG zárva talált. A helyiek szerint Becsóék magáncélokra használják az ingatlant, nem lehet kivenni. Becsó szerint ez nem így van.
Közeledik a húsvét, amit Hollókőn minden évben hagyományos programokkal ünnepelnek. A HVG megpróbált szállást foglalni a helyi “Görbeország" vendégházban, de nem jártak sikerrel. Telefonos elérhetőséget nem találtak hozzá sehol, a helyszínre érkezve pedig zárva találták.
A környékbeliek azt mondták a lap munkatársainak, hogy a Görbeországban nem lehet szobát foglalni, mert az Becsóék privát háza. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Becsó Zsolt ezt cáfolta a HVG-nek: állítása szerint a vendégházban idén is többen megszálltak, és akár az újságírók is kivehetik.
A lap azon kérdésére, hogy mégis miként lehet érdeklődni a szállásról, hiszen a Görbeháznak nincs telefonszáma, email-címe, honlapja, és nem szerepel a szállás-adatbázisokban sem, Becsó azt válaszolta, hogy az ő nyilvános elérhetőségére ([email protected]) lehet írni. De csak április 8-ig, mert utána már nem lesz a Fidesz képviselője.
Mindez azért érdekes, mert – ahogy azt a Direkt36 két éve megírta – a vendégházat üzemeltető Vertical Art Kft. 34 millió forint EU-s pénzt kapott a hollókői vendégház és egy pásztói teniszcentrum építésére. A Vertical Art tulajdonosa az Ara-Coeli Kft., annak tulajdonosa pedig Becsó Zsolt és testvére, Károly. Becsó azonban kihagyta a céget a vagyonnyilatkozatából.
2016 nyarán az Átlátszó is Hollókőn járt az EU-s pénzek sorsát kutatva. Hosszú cikkben írtuk meg akkor, hogy az 1987 óta a Világörökség részeként nyilvántartott faluba az elmúlt években mintegy 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett, és a pénz több mint felét két vállalkozás kapta különböző építési munkákért.
Az egyik cégnek ezen felül 500 millió forint EU-s támogatást kapott egy wellness-szálloda építésére a település szélén. A Sport utcában, Becsóék vendégháza mellett. 2016-ban még épült mindkettő, akkor az alábbiakat tapasztaltuk a helyszínen:
“Július elején ellátogattunk Hollókőre, ahol messziről kiszúrtunk egy gigantikus épületet. A falu szélén magasodó ingatlan méreteiben a középkori várral vetekszik és már a településre vezető útról is jól látszik. Ottjártunkkor a környékén gépek és emberek hada szorgoskodott, gőzerővel folyt az építkezés, amelynek eredménye a helyszínen felállított tábla szerint majd egy négycsillagos szálloda lesz. A munkálatok nagy összhangot mutattak a hotel mellett épülő családi házzal, amely már szintén majdnem elkészült. Látogatásunk alkalmával azt láttuk, hogy a ház és a szálloda közötti telek mintha nem is lenne, a két építkezésen dolgozó emberek átjárnak egymáshoz, együtt cigiznek, beszélgetnek, és amikor az egyik csapat abbahagyta aznapra a hotelépítést, akkor a szomszédos háznál is befejeződött a munka, és a munkások egyszerre távoztak a két ingatlantól." Tovább a teljes cikkre: Az uniós milliárdokból felújított Hollókőn épül a fideszes Becsó család háza
2016-os drónvideónk az építkezésekről:
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Ara-Coeli Kft.",
"Vertical Art Kft."
] |
[] |
Rafael Gyula éppen megmondja a tutit Fotó: youtube.com
A lakájmédia attól volt hangos az elmúlt napon, hogy egy Rafael Gyula nevű, állítólagos roma politikus bejelentette, hogyha a baloldali pártok nem mondanak nemet a Jobbikra, akkor bizony egy szavazatot se várjanak a magyarországi cigányságtól. Ha cinikusak lennénk akkor azt mondanánk, hogy a köztörvényes Farkas Flórián korábban már úgy is megmondta, hogy a cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni. De vegyük komolyan a dolgot: számunkra például talány, hogy egy-egy magát cigány vezetőnek gondoló politikus, honnan veszi a bátorságot, hogy az egész roma közösség nevében nyilatkozzon. Ja, Rafael még azt is "megaszondta", hogy tüntetést szervez a Kossuth térre Sneider Tamás ellen. Mert "potyognak a csontvázak a Sneider Ádámról" (sic!). Vettük a fáradságot és utánajártunk, hogy ki is ez a nagyhangú "politikus", akit most sikerült megtalálnia a fideszes lakájmédiának, hogy minél nagyobb sületlenségeket beszéljen. Az ugyanis érthető, hogy Orbán országos cimboráját, Farkas Flóriánt - a milliárdnyi közpénzt felemésztő botrányai után - már nem lehet bevetni a "Párt" érdekében, de azért jobban utánamehettek volna a propagandisták, hogy kiből csinálnak "hivatásos rettegőt".
Dabas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, Rafael Gyula nagy bejelentést tett a kormánypárti lakájmédia egyik televíziócsatornájának valamelyik orbánista műsorában. Az országos politika képzeletbeli medencéjébe vakmerő módon ugrótoronyból csukafejest abszolváló roma politikus sajnos elfelejtette ellenőrizni a vízszintet és egyből egy üres medencébe csapódott.
Arra most nem térünk ki részletesen, hogy a lakájmédia által nyilvánosságra hozott "titkos" hangfelvétel bármelyik lakossági fórumon készülhetett volna, hiszen egyértelmű, hogy azon Sneider Tamás magáról, viccelődve azt mondja el, hogy hogyan látták az ő elnökjelölését külső szemmel egyesek. Nem magát jellemzi, hogy ő mit gondol magáról. Ez egyértelmű, ha az ember végighallgatja a felvételt. A jellemzést pedig egy általa is kinevetett, önironikus csattanóval zárja a magyar országgyűlés alelnöke. De a lakájmédiának nyilván nem az igazság kiderítése az érdeke, hanem a hazugság. Ugyanis a propagandagépezetet most az ellenzéki összefogás megtorpedózásával bízták meg Orbánék, ezért fullba kell nyomni a kretént, ha tetszik, ha nem. Mi persze nem lepődünk meg, hiszen volt itt már buzizás, muszlimozás, sőt gyilkosozás is. Egy nácizás, vagy rasszistázás egy snassz sci-finek számít a sok fantasy között.
No, de ki is ez a Rafael Gyula? Egyes pletykák szerint Rafael Gyula rokonságban áll azzal az alvilági Rafael családdal, amelyiknek tagja a Marian Cozmát szíven szúró Rafael Sándor is. Ezt a szóbeszédet azonban mi képtelenek vagyunk elhinni, hiszen egy ilyen kézenfekvő kapcsolódást még az egybites propagandisták is elvégeznek, mielőtt stúdióba hívnak politizálni egy kiszemelt donort.
Rafael Gyula az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (EU-ROM – sic! – szerk.) szóvivőjeként beszélt a választások előtt a köztelevízióban. Nem hallottak még a mesés nevű pártról? Ne szégyenkezzenek, nincsenek egyedül! A párt népszerűségével kapcsolatban beszédes adat ugyanis, hogy honlapjuk nincs és a 2012-ben létrehozott Facebook-oldalukat is mindösszesen 511-en lájkolták a kezdetek óta. A párt egyébként már 2014-ben 19 milliós bírságot kapott, amiért több száz ajánlóívvel nem tudtak elszámolni.
Rafael Gyula, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt szóvivőjeként (Forrás: petofilive.hu)
Ennek ellenére a 2018. áprilisi választásokon újra megmérettették magukat, ahol a méltán híres Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus országos listája 1002 darab értsd ezerkettő szavazatot (0,02 százalék) kapott a tavaszi parlamenti választáson. A társadalmi támogatottságukról mindent elárul, hogy ezzel az eredménnyel egyébként az utolsó helyen végeztek az országos listát állító pártok közül. De valamiért mégis megéri választásosat játszani. Mutatjuk, hogy miért!
A tavasszal hatályos kampányfinanszírozási szabályok alapján 152 millió 983 305 forint állami támogatást kaptak volna, ha nem vonták volna le tőlük még a 2014-es választási támogatásuk után maradt tartozás miatt az összeg harmadát. Na, jó, de még így is maradt százmillió. A végül több mint 150 millió forintos, közpénzből történő támogatást az 1 százalék alatti szereplés miatt Rafaeléknek az utolsó fillérig vissza kellene fizetniük, viszont ezt mind a mai napig nem tették meg.
A párt elnöke azt nyilatkozta 2018. októberében a sajtónak, hogy a maradék 100 milliót elköltötték, és nem is tudja, hogy hogyan fizessék vissza a pénzt.
Rafaelék pártja egyébként felkerült az Átlátszó 18-as pártlistájára, amelyen azon - országos listát is állítani tudó - pártok szerepeltek, amelyeknek ajánlóívein olyan személyek aláírása szerepelt, akik biztosan nem írtak alá nekik, viszont nevük és személyes adataik mégis felkerültek az ajánlóívekre.
Persze ettől függetlenül még összejöhet pár száz ember a Kossuth térre Rafael Gyula vezetésével, hiszen, ha áprilisban több százezer szavazót sikerült buszoztatnia a Fidesznek, akkor ez meg sem kottyan nekik. Ki tudja, talán még Rafaelék pártjának százmilliós tartozását is elengednék...
Milyen érdekes, hogy április óta nem töltöttek fel az oldalra semmit. Ja, nem!
|
[
"Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt"
] |
[
"Dabas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.