text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Összehangolhatták ajánlataikat azok a cégek, amelyek részt vettek Kemecse város egyik meghívásos tenderén. Az érintett társaságok azonos napon adták be ajánlataikat, az áraik ugyanolyan mértékben tértek el a különböző tételek esetében, és az űrlapok kitöltését is pontosan ugyanott rontották el. Az önkormányzat pedig mindezt "nem vette észre", és nem tette meg a szükséges lépéseket. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezért most összesen 3 millió forint pénzbírságot szabott ki rájuk a jogorvoslati eljárás során, amit az Integritás Hatóság kezdeményezett. A megbízást elnyerő kemecsei cégről lapunk már korábban is írt.Még 2019-ben írta ki azt a közbeszerzési eljárást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecse, amely miatt a napokban kaptak büntetést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A gyanús tenderre az Integritás Hatóság szakértői figyeltek fel, és ők kezdeményezték a jogorvoslati eljárást is. A Döntőbizottság minden pontban helyt adott a kérelemüknek, és megállapította a jogsértést.Az érintett közbeszerzési eljárás tárgya a "Zöld város kialakítása" elnevezésű projekt volt, amelyet uniós forrásból valósított meg a település. A meghívásos tender 3 részből állt (belterületi út és közmű építése, park kialakítása, piac építése), a kemecsei önkormányzat öt céget kért fel ajánlattételre. Az eljárás összértéke 232 millió forint volt.Az első két részre 3-3, míg a harmadik részre 2 ajánlat érkezett. Mindhárom részt a legalacsonyabb árat megajánló Kemeverb Kft. nyerte, a K.F.ZS. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a STEIN-BAU-TRADE Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatát nem bírálták el (mert drágábbak lettek volna).Nem lehetett véletlenAz Integritás Hatóság a tendert megvizsgálva arra jutott, hogy a három cég egymástól nem független ajánlatot tett. Erre több jel is utalt.Az egyik az volt, hogy a cégek az ajánlataikat azonos napon hozták létre az EKR-ben úgy, hogy az a nap a karácsonyt megelőző napra esett.A költségvetési tételek árazása tételenként nem egyedi, hanem egy előre meghatározott szorzószám alapján történt, ami rendszeres arányosságot eredményezett mind az anyag, mind a díj egységárak tekintetében. Vagyis minden esetben ugyanolyan mértékben tért el a cégek ajánlati ára az adott tételek esetében.De a leggyanúsabbnak azt találták, hogy mindhárom ajánlattevő ugyanazon a módon vétette el egy adott űrlap kitöltését.Az Integritás Hatóság emiatt jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amely megállapította, hogy "a kérelmezettek egymástól nem független ajánlatot tettek, a tárgyi eljárásban összehangolt magatartást folytattak, és mindezt eloszlató bizonyíték a kérelmezettek részéről nem került bemutatásra".A Döntőbizottság szerint az ajánlattevők megsértették a közbeszerzési törvény (Kbt.) 2. § (1) bekezdésében foglaltakat, az ajánlatkérő pedig a Kbt. 25. § (1) bekezdésében, valamint a Kbt. 36. § (2) bekezdésében foglaltakat. Utóbbi ugyanis nem tett meg mindent annak érdekében, hogy biztosítsa a verseny tisztaságát, a jogsértés gyanúját pedig nem jelezte a Gazdasági Versenyhivatalnak.Az érintett cégek tagadták, hogy összehangolták volna az ajánlataikat,a kemecsei önkormányzat pedig többek között azzal védekezett, hogy mivel csak a legkedvezőbb ajánlatot bírálta el teljeskörűen, a további ajánlattevők ajánlatát nem, így nem is vehette volna észre a felsorolt jelenségeket. Ezeket az érveket azonban a Döntőbizottság nem fogadta el, és az ajánlattevőkkel szemben egyetemlegesen 2 millió, míg az ajánlatkérővel szemben egymillió forint bírságot szabott ki.Két másik ügyben is repültek a bírságokA Döntőbizottság hasonlóan járt el az Integritás Hatóság által vizsgált két másik ügyben is.Baktakéken egy 48 fős, 4 csoportos bölcsődét építettek uniós forrásból, de a projekt előkészítése nem kellő alapossággal történt meg, és ez a projekt mérföldköveinek, valamint befejezési dátumának folyamatos módosítását eredményezte. A Hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezett, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig az önkormányzattal szemben 1 millió, a kivitelező céggel szemben pedig 2 millió forint bírságot szabott ki.A másik eset Kartal községben történt, ahol külterületi helyi közutak fejlesztését végezték el szintén uniós támogatásból. A Hatóság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a bejelentett alvállalkozó mellett további olyan alvállalkozókat is alkalmazott a teljesítés során, amelyekkel kapcsolatban nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. Fentiek alapján a Hatóság kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását, továbbá a projekt irányító hatóságának szabálytalansági eljárását. A Döntőbizottság határozatában jogsértést állapított meg, és 1 millió forint bírságot szabott ki.A kemecsei cég, ami mindent viszA hatóságok által vizsgált kemecsei közbeszerzési eljárás nyertese, a Kemeverb Kft. körüli furcsaságokról lapunk már 2023-ban írt.Ahogy akkor arról beszámoltunk, a céget 2019 novemberében jegyezték be Nyíregyházán, de a székhelye jelenleg a Kemecse, Vasút utca 17-ben található. Az ügyvezetői feladatokat először egy bizonyos (kemecsei lakhelyű) Bilecz Julianna látta el, aki - ha csak nem véletlen a névegyezés - korábban jegyzőkönyvvezető volt a kemecsei önkormányzatnál.A Kemeverb az alapítása után rögtön el is nyerte a Zöld Város projekt kivitelezését.Horváthné Bilecz Julianna ezután céget váltott, és azóta a Kemevalen Kft.-t viszi, amellyel megalapítása után szintén nyert egy megbízást a kemecsei önkormányzattól.A Kemeverbet 2020-ban Domokos Bianka vette át, akit 2023 nyarán személyesen is felkerestünk kemecsei lakhelyén Hadházy Ákos képviselővel, de a férje állítása szerint épp nem tartózkodott otthon. A településen élőktől azt az információt kaptuk, hogyDomokos Bianka rokoni kapcsolatban áll Lipők Sándorral, Kemecse fideszes polgármesterével.Amikor azonban erre rákérdeztünk a cégvezetőnél, nem kaptunk választ.A Kemeverb mindenesetre sikert sikerre halmozott a településen: ők nyerték az "Iparterület elérhetőségének biztosítása" elnevezésű, nettó 889 millió forint értékű tendert is, miután a másik pályázó K.F.ZS. Kft. ajánlata érvénytelen lett. (Az Integritás Hatóság ezzel az eljárással kapcsolatban is jogorvoslati eljárást kezdeményezett, de ez ügyben még nem született határozat.)De Kemecse egymilliárdos református bölcsődéjét is ők húzták fel állításuk szerint (az egyház nem írt ki közbeszerzési eljárást a kivitelezésre), és a mentőállomást is ők építhették fel 480 millió forintért. Utóbbi megbízást a cég ismét úgy nyerte el, hogy a két másik ajánlattevőt kizárták (aránytalanul alacsony árajánlatra hivatkozva).A Kemeverb egyébként résztulajdonosa a 2020-ban alapított Kemecse Ipari Park Kft.-nek is, amelyben rajtuk kívül szintén tulajdonosKemecse Város Önkormányzata,a Sino-Hungary Industrial Development Kft. (ebben a L.A.C. Holding is tulaj, ami a volt pénzügyminiszter Varga Mihály kedvenc vállalkozójáé),továbbá Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő (és egyben Kemecse díszpolgárának) cége, a Pannon Census Kft. is.A cég éves forgalma az elmúlt években 141 és 410 millió forint között mozgott, egyedül 2022-ben volt kiugró bevételük: akkor 1,2 milliárd forint nettó árbevétel mellett 96 milliós nyereséget könyvelhettek el. Tavaly a nyereségük már csak 223 ezer forint volt.Katus Eszter
|
Pontosan ugyanazt a hibát vétette három ajánlattevő, lecsapott az Integritás Hatóság
|
A kemecsei tenderre jelentkezők összehangolhatták az ajánlataikat, az önkormányzat pedig nem lépett fel a vélt jogsértés ellen. Pénzbírságot kaptak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/02/pontosan-ugyanazt-a-hibat-vetette-harom-ajanlattevo-lecsapott-az-integritas-hatosag
|
2025-10-02 10:33:50
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Papíron két nap alatt szervezte meg a Tranzit Fesztivált a kormányzati kommunikációs megrendelésekkel bőségesen ellátott Balásy Gyula cégcsoportjának tagja, a Lounge Event Kft.. A céggel augusztus 26-án kötött szerződést a kormányzati pénzekkel jól kitömött Kommentár Alapítvány a Fidesz-közeli Tranzit Fesztivál megszervezésére, ami két napra rá, augusztus 28-án indult és 31-ig tartott. A szerződést a K-Monitor szúrta ki a közbeszerzési adatbázisban.
A szerződés értelmében a Balásy-cégnek rendezvényszervezési feladatokat kellett ellátnia, az előadásokból, szemináriumi beszélgetésekből, és expóból összeálló fesztivállal kapcsolatban. A szerződésben az is szerepel, hogy 50 előadó lép fel 25 előadáson, és 1500 látogatót várnak. Igaz, a helyszínt, a szállásokat és az étkezést nem a Lounge Event feladata volt intézni, azt a megrendelő biztosította.
A K-Monitor azt is jelezte ugyanakkor, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH), már augusztus 21-én megküldte az írásbeli konzultációra szóló felhívást a cégnek, vagyis lehetett egy hetük is előre dolgozni.
Balásy nagyon jól fekszik a kormánynál, ha kommunikációs feladatokról van szó, csak az utóbbi időszakban gyártott MI-vel készített propagandavideót, tarolt Rogán minisztériuma alatt, és rendelt tőlük százmilliókért szolgáltatásokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal is. A munkák meg is hozzák a gyümölcsüket, a vállalkozó 18 milliárd forint osztalékot vett ki három cégéből, ennyiből már futhatta a híres nádborítású lebegő nyaralóra Tihanyban.
|
Két nap munkáért nettó 241 milliót zsebelt be Balásy Gyula cége a Tranzit Fesztiválon
|
Ennyi idejük volt megszervezni a fesztivált, legalábbis a szerződés alapján.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250930_tranzit-fesztival-lounge-event-kft-balasy-gyula-kormanyzati-kommunikacio-fidesz-ner
|
2025-09-30 14:29:00
| true | null | null |
HVG
|
Kommunikációs offenzívába kezdett a MÁV, idén már csaknem kétmilliárd forint keretértékben szerződtek a kormány kedvenc plakátosaként emlegetett Balásy Gyula cégeivel, az összeg jelentős része a MÁV 10 vállalásának kommunikációjára mehet el. A vasúttársaság július végén nettó 948 millió forintos keretszerződést írt alá a nyíltan kormánypárti Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciumával az említett vállalások kommunikációjára, a szerződés összegéről korábban a G7 számolt be.A HVG birtokába jutott, nyáron aláírt szerződésben részletesen rögzítették a kommunikációs célokat, ezek között szerepel "a Társaság erőfeszítéseinek transzparens bemutatása", "a kiindulást jelentő negatív közhangulat ellensúlyozása", valamint "a társadalmi elismertség visszaállítása, erősítése".A céloknál megjelenik a szolgáltatásfejlesztési elemek népszerűsítése, az edukációs és társadalmi felelősségvállalás célzatú kampányok lebonyolítása, valamint egyéb brand- és kereskedelmi hirdetések ellátása is. A szerződésben a MÁV-csoport 2025 második és harmadik negyedévére hostess- promóciókat és kitelepüléseket tervezett, emellett 3-6 rendezvény megszervezését is előírta.Mi a tíz vállalás?Lázár János építési és közlekedési miniszter januárban tízpontos programot hirdetett a hazai tömegközlekedés megújítására, amelynek intézkedései nagyrészt a MÁV-csoportot érintették. Egyebek mellett bevezették a késési biztosítást: 20 perc feletti késésnél a jegy árának felét visszatérítik, a bérletesek pedig kedvezményt kaptak. 2026 elejéig ígéretet tett a vasúti és buszpályaudvari mosdók felújítására, valamint arra, hogy az InterCity-járatokon menet közben takarítók dolgoznak majd. A kormány 1000 új autóbusz beszerzését jelentette be, a mozdonyflotta megerősítésére 40 új villany- és 15 dízelmozdony bérlését, valamint további 15 korszerű villanymozdony érkezését ígérte.Az alvállalkozók között is akadnak ismert nevek, például a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Gyár Utómunka Kft., amely nettó 34,3 millió forinttal szerepel a listán. A cég feladata reklámfilmek, film- és videóanyagok előállítása, videófelvételek készítése és rádióreklámok gyártása. A cég 2022-ben a Visual Europe Zrt. többségi tulajdonába került, amely Balásy portfóliójához tartozik. Így a Lounge-csoporthoz kötődő kommunikációs ügynökségek házon belül oldhatják meg a kampányokhoz szükséges mozgóképes anyagok gyártását.Nettó 1 millió forinttal szerepel a listán a Publimont Kft., amely marketing- és dekorációs elemek gyárt. A leginkább az utcai óriásplakátokról ismert cég korábban a Simicska-birodalom egyik meghatározó szereplője volt, majd Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, ma pedig két magántőkealap tulajdonában van, így tényleges irányítói ismeretlenek. Ez a megbízás csepp a tengerben, a vállalkozás stabilan ontja a milliárdokat.A nyári megállapodás azért is furcsa, mert a MÁV már februárban is aláírt egy nettó 919 millió forintos kommunikációs keretszerződést, amelynek terhére július közepéig mintegy 350 millió forintot fordítottak a tíz vállalás kampányára - derült ki a vasúttársaság HVG-nek küldött korábbi válaszából. Akkor azt írták: "A kampány kreatív megvalósításában és médiavásárlói feladatainak ellátásában a közbeszerzésen kiválasztott ügynökségek szolgáltatásait vesszük igénybe. A kampány országos lefedettségű, mintegy 500 óriásplakáton és 360 citylight poszteren, illetve országszerte 500 saját felületen (Volán-buszok oldalain) láthatók az üzeneteink."A MÁV Kommunikációs Igazgatósága a HVG-nek most megerősítette, hogy a nyári megállapodás egy új szerződés, nem a februári kiegészítése,hiszen olyan új, az utazási élményt és az utasjogokat is alapvetően befolyásoló intézkedésekkel és szolgáltatásokkal (pl. késési biztosítás, járműbeszerzések stb.) kapcsolatban folytatunk hosszabb távú, országos és intenzív tájékoztató kampányt, amelyek az éves marketingkommunikációs terv összeállításakor még nem voltak ismertek, így azok kommunikációjához sem rendelhettünk megfelelő forrásokat.Mit kell ellensúlyozni?A MÁV július 31-én írta alá az újabb megbízást, amiben egyebek mellett a "kiindulást jelentő negatív közhangulat ellensúlyozása" mint kommunikációs cél jelent meg. Erre a szignózást megelőző hetek, hónapok eseményei bőven adtak okot.Nyáron rövid idő alatt egymás után háromszor omlott össze a balatoni vasútvonal. Júniusban egy InterCityn elromlottak a vécék, ezért a hangosbemondóban azt közölték az utasokkal, hogy a szerelvény Csornán megáll, "hogy lehessen pisilni". Ugyancsak egy InterCityn leszakadt egy lámpatest, amely fejsérülést okozott egy utasnak, akit kórházba kellett szállítani.A nyár elejének, közepének nagy témája azonban a késések problémája volt. Június végéig a vasúttársaságnak már 82 millió forintot kellett visszafizetnie a késési biztosítások miatt. Nagy port kavart a júniusban indult Holavonat.hu ügye. Az oldalt lelkes fejlesztők hozták létre, és a vonatok mozgását, késéseit mutatta térképes formában, pótolva a nem sokkal korábban leállított Vonatinfót. Lázár János építési és közlekedési miniszter egy június 23-i bejegyzésében azonban keményen beleszállt a kezdeményezésbe: arról írt, hogy az utastájékoztatásra "a politikai haszonért a magyar vasutat (és vasutasokat!) fikázó, fanatikus tisza-aktivisták és a fanatikus hobbivasutasok vonatfigyelő oldala" a legveszélyesebb. Bár nevet nem említett, egyértelmű volt, hogy a Holavonat.hu-ról beszél, amelyet adathalász oldalnak is nevezett.A támadás után az oldal fejlesztői közölték: semmilyen adatot nem loptak, a politikai retorzióktól tartva azonban leállították az oldalt. Néhány nappal később jelent meg alternatívája.Amik pedig a szerződés élesedése után történtek, bőven adnak feladatot a Balásy-cégeknek a MÁV renoméjának újraépítésére. Szeptember közepén Magyarkútnál siklott ki egy vonat, amelynek több kocsija is elhagyta a sínpályát. A balesetben egy utas megsérült, a mentők kórházba szállították. Másnap a mentéshez használt speciális járművel is probléma adódott. A MÁV közleménye szerint a mentődaru kerekei a váci állomáson leugrottak a sínről, amikor a szerelvényt vissza akarták tolni a helyére. A magyarkúti baleset nyomán a Vác-Berkenye szakaszon vonatpótlásra volt szükség, az egyik ilyen busz kitört üveggel szállította az utasokat.Ugyancsak szeptemberben a ceglédi vonalon vesztegelt egy szerelvény peron nélküli helyen, az utasok pedig vésznyitóval hagyták el a kocsikat a töltésen, a katasztrófavédelem kiérkezése előtt.A Keleti pályaudvar felújítása körül is feszültségek alakultak ki. A MÁV korábban azt ígérte, hogy a négyhetes karbantartási munkák után a pályaudvar szeptember 21-én teljes kapacitással újranyit, egy biztosítóberendezés hibája miatt azonban csak részben tudták elindítani a forgalmat, több vonat közlekedése akadozott, és az utasok még másnap is fennakadásokkal szembesültek.
|
Milliárdos kommunikációs hadjáratot indít a MÁV a "negatív közhangulat" ellensúlyozására
|
Rengeteg pénzzel állítanák vissza, illetve erősítenék „társadalmi elismertségüket”. A megbízásnak a kormány kedvenc plakátosa, a mára az ország egyik leggazdagabb emberének számító Balásy Gyula örülhet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20251002_mav-kommunikacio-negativ-kozhangulat-balasy-gyula
|
2025-10-02 05:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jegypénztárait és ügyfélközpontjait takarító MasterClean Kft.-nél, amelynek vezetőit bilincsben vitték el a rendőrök szeptember 10-én - tudta meg a 24.hu.Az eljárásról szeptember 11-én tájékoztatta a cégbíróságot a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának Somogy Vármegyei Vizsgálati Osztálya. Az adóhatóság egy 2023-as ügyszámra hivatkozik, amely alapján nem kizárt, hogy már két éve nyomozhatnak a társaságnál.Mint lapunk is megírta, a BKK azt közölte az üggyel kapcsolatban, hogy egy közbeszerzési eljárás lefolytatása után 2024-ben szerződtek a MasterClean Tanácsadó Kft.-vel a társaság Rumbach Sebestyén utcai központjának, ügyfélközpontjainak, pénztárainak és további három telephelyének takarítására. A BKK - mint írták - szeptember 11-én nem hivatalos forrásból, szóban megerősített információk alapján értesült arról, hogy a MasterClean Kft.-nél szeptember 10-én a NAV razziát tartott. A hatóság intézkedése után a cég által nyújtott szolgáltatás és a velük való kapcsolattartás ellehetetlenült - tették hozzá.A budapesti közlekedési cég ezek után több csatornán keresztül is próbált hivatalos információt szerezni, ám hivatalos tájékoztatást nem kapott, és a cégnek e-mailben küldött felszólítások sem értek célba.A 24.hu közben megtudta, hogy a társaságnál új ügyvezetőt neveztek ki. A cég egyszemélyi alapítója szeptember 19-én intézkedett erről. A cégbíróságra leadott dokumentumok szerint az erről szóló hivatalos alapítói határozatot Nagy Balázs "a Társaság székhelyén kívül, a 7401 Kaposvár, Kossuth L. u. 19. alatti címen" hozta. Ezen a címen pediga Somogy Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet, vagyis a kaposvári börtön található.Az nem derült ki, hogy a cég alapítója jelenleg börtönben van-e, ezért kerestük az ügyvezetőváltást ellenjegyző ügyvédet, ám egyelőre nem tudtuk őt utolérni.A MasterClean Kft. egyik alkalmazottja szerint a cég beborulása után még egy hétig dolgoztak a BKK-nak teljesen ingyen, de azzal az ígérettel, hogy átveszik őket. Aztán a BKK üzemeltetési vezetője közölte velük, hogy nem veszik át és nem is fizetik ki őket. A BKK hangsúlyozta, hogy a szerződés futamideje alatt az elvégzett munkákra vonatkozó, beérkezett számlákat a szerződésekben foglaltaknak megfelelően folyamatosan és határidőben kiegyenlítették, a szolgáltató felé nincs tartozásuk. Bíznak abban, hogy a MasterClean Kft. képes lesz rendezni a dolgozói helyzetét, ugyanakkor ez a BKK hatáskörén kívül esik.
|
A kaposvári börtönben írta alá az új ügyvezető kinevezését a BKK-nak takarító cég bilincsben elvitt vezetője
|
A MasterClean Kft.-nél költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – tudta meg a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/09/24/kaposvari-borton-uj-ugyvezeto-bkk-takarito-ceg-bilincsben-elvitt-vezeto-masterclean-koltsegvetesi-csalas-nav-nyomozas/
|
2025-09-24 10:49:32
| true | null | null |
24.hu
|
Tavaly is jó üzlet volt óriásplakátok helyét fenntartani. A több mint hétezer óriásplakátot és más városi hirdetőfelületeket is kezelő Publimont most tette közzé az éves beszámolóját, és ebből az derül ki: a 2023-as 12,8 után már 15,3 milliárd forint árbevételt ért el, és miután ebből lejöttek a költségei, 3,34 milliárd forint lett az adózott eredménye. Ez 217 millió forinttal nagyobb profit, mint amekkora az előző évben összejött.
A cég tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a nyereség nagyobb részét bent hagyják eredménytartalékban, de egymilliárd forintot kivettek osztalékként.
Hogy ők pontosan kik is, azt nem lehet pontosan tudni. A vállalat korábban sokáig a Simicska-birodalom egyik legfontosabb cége volt, majd miután Simicska Lajos kiszállt az üzleti érdekeltségeiből, ez volt az egyik olyan vállalata, amely Mészáros Lőrinchez került. 2023-ban azonban a felcsúti expolgármester már nem ragaszkodott ahhoz, hogy a saját nevén legyen, két magántőkealap szerezte meg. Ezek a tulajdonosai most is, úgyhogy a valódi tulajdonos a két tőkealap mögé rejtőzik.
|
Hárommilliárd forintos nyereséget ért el a plakátcég, amely már Simicska és Mészáros tulajdonában is volt
|
Egymilliárd forintot vettek ki osztalékként a Publimontból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250530_beszamolo-publimont-nyereseg-meszaros-simicska
|
2025-05-30 16:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy nappal a lapunk által indított adatperben kitűzött bírósági tárgyalás előtt árulta el csak a 24.hu-nak a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány, hogy mekkora hozamok járnak neki az összesen 200 milliárd forintnyi magántőkealapos vagyona után, amit az államtól kapott három és fél évvel ezelőtt. Azért kerestük meg - és pereltük be végül - az intézményt, mert kirívóan alacsony kamatbevételekről (tavaly alig félmilliárd, az előző évben 1,2 milliárd forintról) számoltak be az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy legfeljebb évi fél százaléknyi kamathoz jutottak hozzá az elmúlt években.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusi, a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseit vizsgáló jelentését alapul véve (amelyben felhívták a figyelmet, hogy milyen károkat tud okozni egy rosszul kiválasztott, alacsony hozamú kötvény), az ÁSZ számításait alkalmazva, évente több (tíz)milliárd forinttal több kamatbevételhez juthatott volna az Óbudai Egyetem fenntartója, ha csak a kockázatmentes állampapír hozamát vesszük alapul.Mint kiderült, egészen különleges konstrukciót takarnak az alapítvány tulajdonában levő befektetési jegyek, van 20, 24 és 28 éves futamidejű is, és több esetben csak a futamidő végén, 2041, illetve 2044 után lehet hozzájutni a hozamokhoz.Az alapítvány közlése szerint a következő elvárt éves hozamokat kötötték ki az egyes alapok befektetési jegyeinél:Beruházásfejlesztési Magántőkealap (50 milliárd forint névérték): a befizetett tőke 3 százaléka, lejárati idő: 2049. december 31.,Gazdaságfejlesztési Magántőkealap (36 milliárd forint): minimum 3 százalék, lejárati idő: 2041. december 31., éves hozam felvételére nincs mód.iG COM Magántőkealap (64 milliárd forint): minimum 6,94 százalék, lejárati idő: 2041. december 31.,Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap (50,2 milliárd forint): minimum 3 százalék, lejárati idő: 2044. december 31., éves hozam felvételére nincs mód.A 3 százalékos hozamok igen alacsonynak tűnnek az utóbbi évek hozamkörnyezetében. Emlékeztetőül, az Állami Számvevőszék a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2,5 százalékos kamatozású befektetését „kirívóan alacsonynak” minősítette. A 3 százalékos hozam sem sokkal több ennél, amit egy általunk megkérdezett befektető nevetségesnek nevezett.„A befektetéseknél a kockázatmentes állampapírokat szokták hozamreferenciaként figyelni, ahhoz igazodik a piac. A kötvényalapoktól is az államkötvényhozam plusz legalább 1, 2 vagy 3 százalékot szoktak elvárni a befektetők, kockázattól függően. Befektetőként mindegy, hogy egyetemről, alapítványról, magántőkealapról, cégről vagy magánszemélyről beszélünk, az a racionális magatartása, hogy a pénzéért hozamot kapjon, mert különben hülye. A racionális, elvárható hozamminimum pedig a kockázatmentes állampapír hozama, mert különben oda rakná a pénzét. Aki pedig ez alatt adja kölcsön a pénzét, nem a rokonának, nem a barátjának, hanem intézményi befektetőnek, az még egyszer mondom: hülye” – fogalmazott Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke. Most 6,5 százalék körül vehetnek az intézményi befektetők állampapírt, de egy–két éve tíz százalék fölött is volt az állampapírok referenciahozama, 2021 októberében, a befektetési jegyek kibocsátása idején pedig 4,75 százalék.Dióslaki Gábor szerint a legérthetetlenebb az, hogy valaki csak húsz év után kéri a hozamot, ami nincs semmilyen változóhoz, például az inflációhoz kötve. Ezt értelmetlen kockázatnak nevezte.Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva– jegyezte meg Dióslaki Gábor.Szerinte nyilvánvalóan politikai döntés született. „Meggyőződésem, hogy valaki valahol nagyon jól jár, mert valahol a hozamkülönbözetnek meg kell jelennie. A NER nem arról híres, hogy nincs racionális döntés, arról híres, hogy lop” – jelentette ki.A kecskeméti egyetemmel ellentétben az óbudai egyetemet fenntartó alapítvány készen kapta ezeket az alapokat és az általuk kibocsátott befektetési jegyeket a fent leírt kondíciókkal. Ezeket (egész pontosan jogelődjeit) egy Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cég, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. hozta létre 2021 végén, amikor Varga Mihály volt a pénzügyminiszter, és az ő tárcája gyakorolta a tulajdonosi jogokat az alapok által kibocsátott befektetési jegyek fölött. A 200 milliárd forint összértékű tőkealapok tulajdonjoga (a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel együtt) pedig egy 2021 decemberében elfogadott salátatörvény révén kerültek a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványhoz, amelynek kuratóriumát akkor Varga Mihály vezette.Kérdeztük az azóta MNB-elnökké avanzsáló Varga Mihályt, hogy nem merült-e fel összeférhetetlenség a manőverrel kapcsolatosan, mivel ő egyszerre állt a kibocsátói és a befogadói oldalon. A jegybank válaszában azt javasolta, hogy az alapítványt keressük meg a kérdéseinkkel.Az Óbudai Egyetem alapítványának a vagyona a fenti húzással megsokszorozódott: a 2021 végi 5,6 milliárdról 2022-re 233 milliárd forintra ugrott a tőkéje (kaptak még ingatlanokat is a pénzalapokon kívül). De mindebből láthatónnem sokat tud profitálni.„Az egyetem valószínűleg semennyire nem jár jól. Azok viszont, akik magánbefektetőként érdekeltek ezekben befektetésekben, lényegében ingyen vagy nagyon olcsón jutnak állami forráshoz, mivel az érintett befektetések után adott esetben csak évtizedek múlva fizetnek hozamot” – magyarázta Zeisler Judit, a Transparency International szakértője. Dióslaki Gábornak erről az MNB korábbi kedvezményes hitelprogramja jutott eszébe, amikor kedvezményes, 3 százalékos hitelhez juthattak főleg NER-es cégek.A legnagyobb kedvezményezett alighanem a 4iG Nyrt. és annak vezetője, Jászai Gellért lehetett. Még ki sem hirdették a már említett salátatörvényt, amelynek révén a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonába adták 200 milliárd forint értékű vagyont, abból egy 64 milliárd forintos szelet (amit akkor Gazdaságfejlesztési Magántőkealap telekommunikációs részalapjának hívtak), máris beolvadt Jászaihoz tartozó iG COM Magántőkealapba.„Az összeolvadást a jegybanknak kell jóváhagynia, ehhez az érintett magántőkealapok befektetési jegy tulajdonosainak az egyhangú írásbeli nyilatkozata szükséges, valamint csatolni kell az egyesülés indokát és feltételeit a jóváhagyásra” – magyarázta a magántőkealapok világát jól ismerő szakértő, aki kérte, hogy ne nevezzük meg a cikkben. Az összeolvadásról szóló MNB-határozatot a parlamenti döntés másnapján, 2021. december 15-én hozták meg, a kérelmező a dokumentum szerint az iG COM Magántőkealap volt. Korábban a Direkt36 írt arról, hogy egy titkos kormányhatározat döntött a beolvadásról, amelynek révén 64 milliárd forinthoz juthattak Jászaiék, és mivel a magántőkealapjukat még további 8 milliárd forinttal megdobták egy másik, a Széchenyi Alapok Zrt. által kezelt alapból, így összesen 72 milliárd forintos forráshoz juthattak hozzá. A pénzből részvényt vásároltak a 4iG-ban, és ennek az volt a célja a cikk szerint, hogy feltőkésítsék a céget a további terjeszkedések elősegítése érdekében. Utána nem sokkal vásárolták meg a Vodafone-t.Az iG COM Magántőkealap befektetési jegyei után nem 3 százalékos, hanem 6,94 százalékos hozamot kötöttek ki, ami a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak jár, mely a magántőkealap tulajdonosa maradt a beolvadás ellenére. Ezzel papíron az alapítvány a gigantikussá duzzasztott távközlési cég legnagyobb tulajdonosa 38,93 százalékkal, de (az uniós kockázati tőkebefektetési szabályozási és piaci gyakorlatnak megfelelően) nincs közvetlen jogviszony a két fél között, így tulajdonosi joggyakorlás sincs, mivel a tulajdonosi jogokat a Jászai Gellért tulajdonában levő Ikon Befektetési Alapkezelő Zrt. látja el az alap vagyonkezelőjeként. Így az egyetemi alapítvány csak a hozamra jogosult,a 4iG ügyeibe nem szólhat bele.„Éves hozam felvételére lehetőség van, ahhoz az Alapkezelő külön döntése szükséges, melynek feltétele, hogy az alap nettó eszközértékének a hozamfizetést követően meg kell haladnia az alap jegyzett tőkéjét” – tájékoztatta a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány a 24.hu-t. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen Jászai Gellért döntheti el, hogy fizet-e éves hozamot az egyetemi alapítványnak, mert övé az alapkezelő, az Ikon Zrt. az ő tulajdonában van. Ez legalább 5 milliárd forintot jelentene éves szinten, de eddig erre nem került sor a beszámolók szerint.A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonában levő Széchenyi Alapkezelő Zrt. még egy magántőkealapot „elvesztett”: 2022 decemberében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendeletében külön indoklás nélkül a Focus Ventures Zrt. jelölte ki a Beruházásfejlesztési Magántőkealap alapkezelőjeként. A Focus Ventures a Nemzeti Tőkeholding cége, amely Nagy Márton alá tartozik. Magának a magántőkealapnak továbbra is az egyetemi alapítvány a tulajdonosa, de a befektetéseket menedzselő alapkezelő távol került tőle.Az egyetemi alapítvány tulajdonában levő alapkezelőnek, a Széchenyi Tőke-alapkezelő Zrt.-nek így két egyetemhez köthető alapja maradt: a Gazdaságvédelmi Magántőkealap és a Széchenyi Kockázati Tőkealap.A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma szerint hasznos az egyetemnek a magántőkelapos konstrukció.„Az Alapítvány tulajdonában álló alapokat az Alapkezelő piaci elvek mentén kezeli. 2024-ben jelentős, rekord összegű volt az Alapkezelő által kezelt vagyon növekedése, az alapok összesített nettó eszközértéke a 2024. üzleti évben sok milliárd forinttal növekedett az auditált beszámolók alapján. Összességében tehát megállapítható, hogy a konstrukció jelentős versenyelőnyhöz juttatta az Óbudai Egyetemet, amely megítélés nemzetközi porondon is tetten érhető” – írta 24.hu-nak Cser-Palkovics András, a kuratórium elnöke, aki fideszes párttársát, Varga Mihályt 2023 februárjában váltotta az alapítvány élén. (Vargának azután kellett távoznia több minisztertársával együtt az egyetemi vagyonkezelő alapítványokból, hogy az Európai Unió összeférhetetlennek és aggályosnak ítélte, hogy a kuratóriumok tele vannak kormánytagokkal és kormánytisztviselőkkel, és ezt a kormány figyelembe vette az uniós források megszerzése reményében).Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökbe fektetett az alapkezelőjük, Cser-Palkovics András ezt válaszolta: „Az Alapkezelő célja, hogy elsősorban nagy hozzáadott értékű és növekedési szakaszban lévő vállalkozásokba fektetett tőkével hosszútávon gyarapítsa az Alapítvány vagyonát, segítse a magyar gazdaság növekedését és stabilitását. Mindemellett a befektetéseinél a várható profitabilitás és az optimális hozam-kockázat elérése a legfontosabb szempontok. Fontos portfólióelemek a tőzsdére lépés fázisában vagy a tőzsdén az első tőkeemelést végrehajtó cégekben megvalósult befektetései. Jelenleg a portfólióban tíz, a BÉT-en jegyzett tőzsdei cég részesedése található meg. Utóbbi tevékenységéért az Alapkezelő idén megkapta a BÉT XTEND különdíját, elsősorban a tőzsdére lépő cégekbe történt kiemelkedő befektetői aktivitása miatt. Ezen a portfólión jelentős hozam mutatható ki.”Ugyanakkor a kuratóriumi elnök nem akarta azt elárulni, hogy a befektetési jegyeiknél milyen hozamot kötöttek ki, noha minden egyéb kérdésre részletesen reagált nekünk. A többi között azzal érvelt, hogy a hazai és nemzetközi egyetemek, amelyek a felsőoktatás szintjén vetélytársai egymásnak, a befektetési jegyeinek futamidejének és hozamának ismeretében „a finanszírozási kereteik modellezhetőek, így az Óbudai Egyetemnek, valamint a fenntartó Alapítványnak nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy versenytársainak ne legyen lehetősége megismerni, modellezni ezen instrumentumok futamidejét, hozamát, ugyanis egy közérdekű adatszolgáltatás után már nem garantálható e védett adatok megőrzése”.Cser-Palkovics azt elárulta, hogy startupokba is befektetnek egy általuk létrehozott cégen, az Óbuda Uni Venture Capital Zrt-n (OUVC) keresztül, amihez a forrást döntő részben az alapkezelő nyújtja több milliárd forint összegben. „Egy-egy startupba 20–300 millió forint közötti tőkét fektethet be az OUVC” – jegyezte meg az elnök.Bár a befektetők a startupokat tartják a legrizikósabb befektetésnek, Cser-Palkovics szerint az egyetemi kutatásokat is segíti a startup cégekkel való együttműködéseik, amiből a hallgatóik is profitálnak. „Összességében külföldön nagy hagyományai, szinergiái és sikerei vannak az alapítvány, egyetem – kockázatitőke-alapkezelő együttélésének (például Oxford, Cambridge), mely példamutatással szolgál számunkra. Mindezeknek is eredménye, hogy az Óbudai Egyetem minden mutatóban jelentősen fejlődött az elmúlt években. Ennek egyik mérőszámaként a 600–800. hely közé lépett előre a nemzetközi rangsorban is” – summázta Cser-Palkovics András.
|
136 milliárd forintja után mindössze 3 százalékos hozamot kap az egyetemi alapítvány
|
Ráadásul több befektetés után csak húsz év után kaphatja meg a hozamokat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/10/03/rudolf-kalman-obudai-egyetemert-alapitvany-magantokealap-varga-mihaly-cser-palkovics/
|
2025-10-03 06:00:14
| true | null | null |
24.hu
|
Legtöbbet talán az árul el az 1242 - A Nyugat kapujában című filmről, hogy elkészültének történetében több a fordulat, mint magában a filmben.A magyar-angol-ausztrál-mongol gigaprodukciót Sipos Kornél producer álmodta meg egy mongóliai utazás során: akkor ötlött fel benne, hogy érdemes lenne filmet készíteni Batu kánról és magyarországi hódításairól. Pontosabban arról a pontról, amikor az esztergomi vár alatt az akkori világ legnagyobb hadseregét vezető kán egyszercsak úgy döntött, hogy hagyja a csudába a magyarokat meg Európa leigázását, és inkább visszafordul.Történészek között sokáig konszenzus volt róla, hogy Batu Ögödej nagykán halálhíre hallatán hagyott ott csapot papot, és indult vissza a mongol birodalom fővárosába, Karakorumba, hogy részt vegyen a kánválasztáson, ez az elmélet azonban nem is olyan régen tulajdonképpen megdőlt: a nagykán halálhíre az új kutatások szerint a legnagyobb jóindulattal sem érhetett el időben Magyarországig; valószínűbb tehát, hogy Batu kán már korábban döntött a kivonulásról.Ilyen és hasonló, jelenlegi történelmi tudásunkat alapjaiban megkérdőjelező elméletekkel és felfedezésekkel foglalkozik egyébként Bihari Dániel kollégánk nemrég megjelent sikerkönyve, A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca is - abból talán kicsit pontosabban informálódhat, aki a téma iránt érdeklődik, mint Siposék filmjéből. Utóbbi ugyanis végül egészen különös indokot képzelt a kán döntése mögé: a jóságos és a filmben valamiért egy AI-Jézushoz hasonlóan megjelenített IV. Béla titkos közbenjárását - erre később még visszatérünk.A tatárok angolos távozása nyilván jó filmalap, az itthon épp a 2020-as évek elején induló történelmi filmes dömping ráadásul láthatóan kedveli a magyarokat Európa hőseiként ábrázoló történeteket – IV. Béla volt ugye az első, aki hazánkat Európa védőbástyájának nevezte – Siposék tehát hamar elkezdhették a film fejlesztését.Hiába a milliárdos állami támogatások, a stábot nem sikerült kifizetniA rendező Soós Péter lett, akinek korábbi filmes munkái között olyanok szerepelnek mint a Budapest Anno, az Áldott állapot, a Géniusz, a Haction vagy a Tűzvonalban. Kezdetektől fogva nagyszabású, nemzetközi piacon is érvényesülni tudó produkciót terveztek, ennek megfelelően igyekeztek külföldön is ismert színészeket szerezni a filmbe. Így került képbe például Kevin Spacey, aki az ellene felhozott szexuális zaklatási vádak miatt Hollywoodban épp feketelistára került, így kapható volt az ilyen kisebb, európai projektekre. El is vállalta a pápai legátusként Magyarországra érkező álnok Cesarini bíboros szerepét (aki a valóságban egyébként pár évszázaddal később élt), sőt, már szerződése is volt, amikor azonban újabb perek indultak ellene, így le kellett mondania a filmet. A bíborost végül Ray Stevenson formálta meg – 2023-as halála előtt A Nyugat kapujában volt az utolsó film, amin a brit színész dolgozott. De nem ő volt az egyetlen nemzetközi sztár a stábban: feltűnik még például Michael Ironside, Eric Roberts és egy rakás neves mongol színész is.A külföldi sztárok és az ambíciózus látványelemek fedezésére a film tekintélyes állami támogatást kapott: az NFI nyilvántartása szerint több mint 2,5 milliárd forintot adtak elsősorban gyártási költségekre – és ebben még nincs benne a 30 százalékos filmes adókedvezmény, ami szintén jelentős összeg lehet, tekintve, hogy Sipos Kornél 2023 elején 3,7 milliárd köré becsülte a film összköltségét.A forgatás el is kezdődött 2022 őszén, a bemutatót 2023 decemberére ígérték. A terveket azonban nem sikerült tartani, sőt,a milliárdos állami támogatás ellenére olyan pénzhiány alakult ki a produkciónál, hogy a film több milliós tartozást halmozott fel a stábtagok irányába, 2023-ban többen is végrehajtást indítottak a gyártócég ellen (például Soós Péter rendező is), és hosszú időre teljesen fel kellett függeszteni az utómunkákat.Közben a film projektcége többször is gazdát cserélt, végül a Habony Árpád köreihez köthető Takács Judit és Lajos Tamás Balázs Béla díjas operatőr lettek a tulajdonosok. Lajos Tamás az SZFE kuratóriumának is tagja, és épp aznap lett tulajdonos a cégben, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök Kossuth-díjjal tüntette ki. Nevéhez köthető a szintén jelentős állami támogatással készült Semmelweis és Blokád is.A filmet végül hatalmas csúszással, 2025. október 2-án mutatták be, mi is megnéztük.A film, amit még egy L. Simon László-kameó sem tudott volna megmenteniMióta elkészült minden idők legdrágább (és több szempontból legsikeresebb) magyar történelmi produkciója, nem nagyon lehet elkerülni, hogy mindent a Hunyadihoz hasonlítgassunk: annak összköltségvetése ugye 25 milliárd forint fölött volt, ugyanakkor az egy tíz részes sorozat volt – a maga 3,7 milliárdos költsgvetésével tehát A Nyugat kapujában akár lehetne olyan színvonalas és látványos is, mint a Hunyadi egy tetszőleges epizódja. Nem az.Leglátványosabb pillanatait rögtön a nyitójelenetben ellövi: ebben a mongolok éppen megsemmisítették a magyar sereget, a csata lezárásaképp kíméletlen nyílzáport zúdítanak a kétségbeesetten menekülő falusiakra.Ez a jelenet azonban még akkor is inkább nevetséges, mint grandiózus, ha az ember nem tudja, hogy a lenyilazott, szörnyethaló statiszták között eredetileg L. Simon László is ott volt, csak – L. Simon és a komplett magyar nyilvánosság közös bánatára – pénzhiány miatt kivágták.A Magyar Nemzeti Múzeum 2023-ban menesztett főigazgatója szerint minden olyan jelenetet kivágtak, amelyeknél költséges utómunkára, VFX-re lett volna szükség. Az mondjuk nem világos, hogy L. Simon jelenete miért igényelt volna több utómunkát, mint bármelyik másik lenyilazott statisztáé, mindenesetre az ex-igazgató által megosztott 76 (!) forgatási kép tanúsága szerint nagy veszteség ez a filmnek.A minden bizonnyal brutálisnak szánt képsor egyébként inkább egy Gyalog galopp-szkeccset idéz meg, mint komor történelmi eposzokat. Szegény falusiak azonnal némán összerogynak, amint bármelyik testrészükbe nyílvessző fúródik, az elkeseredett futkározás közben mindenféle nyílt töréseket szenvednek, és persze felbukkan Özséb (Jeremy Neumark Jones), a hősies pap, aki pár perces ismeretség után kiválaszt egy random nőt és a fiát, akiket aztán az élete árán is meg akar védelmezni. Aztán előbbit véletlenül élőpajzsnak használja, utóbbit meg elveszíti.Hamarosan befut Cesarini bíboros is, aki lovaskocsijából kilépve diabolikus derűvel konstatálja, hogy megérkezett a földi pokolba, és haladéktalanul nekilát ármánykodni.A mozgalmas kezdést követően aztán meglehetősen lelassul a történet: az elkövetkezendő másfél órában látványos dolgok szinte egyáltalán nem történnek, helyette azt követhetjük nyomon, hogyan elmélkednek a további tennivalókról a magyarok a várfalon belül, a mongolok meg azon kívül. A magyar várurakat külföldi színészek játsszák, tanácskozásaik abból állnak, hogy egymásra licitálva bizonygatják, ők márpedig nem adják fel a várat, hiába esélytelen bárminemű küzdelem. Cesarini igyekszik jobb belátásra bírni őket. Hiába remek Ray Stevenson az ördögi bíboros szerepében, hamar unalmassá válik ez a parttalan vitakör.De Batu kán (Bold Choimbol) tanácstermei (azaz -sátrai) sem tartogatnak sokkal több izgalmat: a mongolok között Ögödej nagykán halálhíre okoz némi belső konfliktust, megoszlanak a vélemények, hogy most akkor hazainduljanak, vagy Dzsingisz kán utasításait követve folytassák a hódítást. Bevegyék-e még Esztergomot, vagy inkább hagyják szegény magyarokat. Legdurvább pontján a viszály egészen egy asztalborogatásig fajul.Batu kánban egyébiránt egy igen szimpatikus, higgadt vezetőt ismerhetünk meg, aki a feminizmus jegyében még az ágyasával is jól bánik, sőt, már-már egyenlő társként tekint rá. Kár, hogy Uulenről (Genevieve Florence) semmi más nem derül ki azon kívül, hogy szereti a kánt és jó kardforgató. Egyébként senki másról sem derül ki semmi, nehéz bármit is érezni bármelyik karakterrel kapcsolatban – vagy, ha már itt tartunk, egyáltalán különbséget tenni a magyar lovagok között, illetve megjegyezni a mongol vezéreket.A tömegjeleneteknél rendre feltűnő a tömeg a hiánya, a hatalmas mongol táborban meg olyan szellősen állnak a csatasátrak, mint egy vonalzóval rendezett, kedves amerikai kertvárosban. Néhol azért így is akadnak szép, tájat pásztázó felvételek, jól sikerült díszletek vagy izgalmas dialógusok, de ez összességében nagyon kevés a film megmentéséhez.Zsibbasztó tempóban, de végül elérünk a furcsa lezáráshoz.Nyilván nehéz abból gradiózus finálét csinálni, hogy a mongolok lelécelnek, de Batu kán és IV. Béla szívélyes találkozója a pilisi parkerdő egy fáklyákkal kellemesen bevilágított, titkos barlangjában azért mindenképp váratlan fordulat.Mikor a várfalon innen és túl egyaránt buzgón béketárgyaló Özséb meggyőzi a kánt, hogy tartson vele a hegyekbe, Batu egyszeriben a bujkáló magyar királlyal találja szemben magát. IV. Bélát Mátray László alakítja, és tényleg úgy néz ki, mintha valaki megkért volna egy képalkotó AI-t, hogy skicceljen fel egy hősies, jóságos királyfigurát, némi Jézus-beütéssel. Például megmagyarázhatatlan okból ragyog. És ha ez még nem lenne elég, pár perc alatt meggyőzi a kánt, hogy jobb a békesség, sőt, tulajdonképpen Dzsingisz kán is azt akarta volna, hogy hagyják szegény magyarokat békén.Amíg tehát arra a kérdésre nem ad megnyugtató választ A Nyugat kapujában, hogy mi került itt több mint 3,7 milliárd forintba, korunk történelmi kérdéseit legalább kedélyesen megválaszolja: nem a nagykán halála, hanem a magyarok végtelen bölcsessége és béketűrése fordította vissza az ellenséget. Már akkor is.
|
A tatárjárás rejtélyét megoldja, de az elköltött milliárdokra nem ad megnyugtató választ A Nyugat kapujában
|
Végre eljutott a mozikba a több mint 3,7 milliárdos költségvetésből készült, tatárjárásról szóló gigaprodukció. 1242 – A Nyugat kapujában-kritika.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2025/10/02/1242-a-nyugat-kapujaban-tortenelmi-film-kritika-soos-peter-sipos-kornel-tatarjaras-batu-kan-iv-bela/
|
2025-10-02 20:04:31
| true | null | null |
24.hu
|
Egy többszintű, vagyonőröket foglalkoztató céghálózat 27 tagja ellen emelt vádat a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség, a gyanú szerint adócsalással egymilliárd forintot meghaladó kárt okoztak a költségvetésnek.A főügyészség közleménye szerint a bűnszervezet tevékenysége 19 gazdasági társaságot érintett. A céghálót irányító férfi az adócsalásból közel 500 millió forint vagyoni haszonra tett szert. Az elkövetők ellen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat.A főügyészség 27 személlyel, köztük a bűnszervezet tíz tagjával szemben emelt vádat az ügyben. Az ügyészség a bűnszervezet tagja letöltendő szabadságvesztést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetést indítványozott. A többi elkövetővel szemben végrehajtandó vagy felfüggesztett szabadságvesztések, illetve pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. A főügyészség a bűnszervezet egy tagjával és további tíz elkövetővel egyezséget kötött. A vádiratban összesen közel 500 millió forint mértékű vagyonelkobzást is indítványozott a főügyészség.
|
27 vádlottja van a vagyonőröket foglalkoztató bűnszervezetnek
|
Milliárdos adócsalás miatt állítják őket bíróság elé.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/10/02/27-vadlottja-van-a-vagyonoroket-foglalkoztato-bunszervezetnek/
|
2025-10-02 15:45:48
| true | null | null |
24.hu
|
Az innovatív gyógyszerek és terápiák számának ugrásszerű növekedése új kihívások elé állította a Batthyány-Strattmann László Alapítványt, amely működése során 2600 engedélyt adott ki különleges kezelésre - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda Sajtóosztálya szerdán az MTI-vel.A 24.hu szeptember közepén részletesen írt arról, hogy az elmúlt időszakban az érintettek számára sokszor életbevágó módon megnövekedett a méltányossági kérelmek elbírálásának időtartama. Korábban 60 napon belül döntöttek a gyógyszertámogatokról, mostanában a betegeknek hosszú hónapokat - egyeseknek több mint fél évet - kell várniuk erre. A bevezetett rendszer miatt a feladatra létrehozott állami alapítványt alig érik el a páciensek. Az alapítvány belső működéséről keveset tudni. A kormány tavaly nyáron írta át az egyedi méltányossági gyógyszerkérelmek elbírálási rendszerét, eszerint már nemcsak az egészségbiztosító, hanem a "szegények orvosáról" elnevezett alapítvány végzi a kérelmek egy részének elbírálását.A Rogán Antal vezette kabinetiroda szerint az új készítmények miatt a benyújtott kérelmek elbírálása sokkal összetettebbé vált, ami csúszást is okozott az elbírálási folyamatban. Jogos igénye azonban a magyar betegeknek és hozzátartozóiknak, hogy a lehető legmodernebb ellátáshoz férjenek hozzá, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt.Az átlagos elbírálási idő csökkentése érdekében további működési forrást kapott az alapítvány, a pénzből több embert alkalmazhat a szervezet.Bevezetik a 60 napos ügyintézési határidőt, mint írták, ez minden újonnan beadott kérelem esetében kiszámítható, átlátható eljárást jelent.A harmadik javasolt intézkedés a digitális integráció felgyorsítása: az EESZT-hez való csatlakozás előkészítése már elindult az Egészségügyi Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.-vel, és ezt a folyamatot mielőbb le kell zárni, hogy az ügyintézés transzparens és könnyen nyomon követhető legyen - fogalmaztak.
|
Úgy tűnik, Rogán Antaléknak is sok volt a drága gyógyszerek méltányossági támogatásainak elbírálási ideje
|
Több pénzt adnak a Batthyány-Strattmann László Alapítványnak, hogy új alkalmazottakkal gyorsítsa a munkát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/10/01/ugy-tunik-rogan-antaleknak-is-sok-volt-a-draga-gyogyszerek-meltanyossagi-tamogatasainak-elbiralasi-ideje/
|
2025-10-01 21:59:22
| true | null | null |
24.hu
|
A Népszava közérdekű adatigénylésére küldött válaszból kiderült az is, hogy Sulyok Tamás ajándékainak értéke széles skálán mozgott. Az államfő hivatalos külföldi partnereinek általában a magyar kulturális hagyományokat megjelenítő dísztárgyakat, hungarikumokat adott, belföldi programjain főleg gyermekeknek és diákcsoportoknak vittek sportszert, társasjátékot, mesekönyvet, édességet, élelmiszercsomagot.Az ajándékokat neves hazai gyártóktól (Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., Ajka Kristály Kft., Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.) szerezték be, de vásároltak "közismert kereskedelmi üzletekből" is. A Sándor-palota költségvetésében nincs külön keret az ajándékokra, az ilyen beszerzéseket az "Államfői Protokoll" jogcímcsoport fedezi, amely általánosan szolgál a protokollkiadásokra.Az elnöki hivatal kitért arra is, hogy idén Sulyok Tamás is kapott olyan ajándékokat, amelyek elsősorban eszmei értéket képviselnek. Az ajándékozók azokat nem az államnak, hanem személyesen az államfőnek szánták.Ennek megfelelően az elnök tulajdonát képezik, nem állami vagyonként tartják nyilván.
|
Átlagosan havi egymillióba kerültek idén Sulyok Tamás ajándékai
|
A Sándor-palota szerint 8,4 millió forint ment el erre 2025 első nyolc hónapjában.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/10/01/sulyok-tamas-ajandek-protkoll-sandor-palota/
|
2025-10-01 08:57:54
| true | null | null |
24.hu
|
Több mint egy évet veszített el Szabó Norbert, volt pécsi és mohácsi végrehajtó abban az eljárásban, amelyben azzal vádolja Lukács Tamást, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi második emberét, hogy állandó helyetteseként kifosztotta az irodáját, ellehetetlenítette a működését és egzisztenciálisan tönkretette őt. Ennyi idő kellett ugyanis ahhoz, hogy többszörös fellebbezés után a Pécsi Ítélőtábla most, szeptemberben leszögezze: a pótmagánvádat szabályosan nyújtották be, ezért a Szekszárdi Járásbíróságnak érdemben foglalkoznia kell vele. A bíróság ugyanis - ahogyan a HVG megírta - azon az alapon utasította azt el, hogy "kellékhiányos", mert maga Szabó nem, hanem az irodáját képviselő ügyvéd írta alá. (Pótmagánvádra - amikor nem az ügyész, hanem a sértett a vádló - akkor nyílik lehetőség, ha az érintett a rendőrségi feljelentéssel nem ért el eredményt.)Tavasszal már a Szekszárdi Törvényszék is igazat adott Szabónak, ám Lukács továbbment, hogy az aláírási mizéria ürügyén szabadulhasson az eljárásból. Az ítélőtábla most végérvényesen kimondta: miután egyértelmű, hogy az ügyben Szabó is és az irodája is sértett, elegendő, ha csak az egyikük, jelen esetben az iroda törvényes képviselője szignálja a pótmagánvádat. (Más kérdés, hogy Szabót személy szerint is ugyanaz az ügyvéd képviseli.) Így Lukács Tamás egyelőre vádlott marad, a bírósági eljárásnak pedig el kell indulnia.Szabó tavaly azzal az indokkal nyújtotta be a pótmagánvádat, hogy miután felállították végrehajtói posztjáról, a helyére lépő Lukács kiürítette az irodáját és a saját vállalkozásába telepítette át belőle az eszközöket, az embereket és a pénzt. Hogy lehetett-e ilyesmit csinálni, arról a végrehajtási szabályok is ellentmondásosan fogalmaztak. Csakhogy egy 2023-as, épp Szabó beadványára született alkotmánybírósági határozat és egy másik végrehajtó ügyében született kúriai döntés szerint is az állandó helyettesnek az a dolga, hogy gondoskodjon a rábízott iroda "zavartalan működéséről".Sokan azt gondolják a végrehajtói világban, hogy Szabó beadványa Lukács kitüntetett személye és kapcsolatrendszere miatt akadozott ilyen sokáig. Lukács ugyanis fontos ember volt a vesztegetéssel vádolt, az ügyészség szerint több mint 900 millió forint kenőpénzt elfogadó korábbi csúcsvégrehajtó, Schadl György karelnöki regnálása idején. Őt azonban nem gyanúsították meg semmivel a büntetőeljárásban. Sőt, máig virágzó végrehajtó irodát futtat a feleségével, Fiedler Laura Ágnessel közösen, aki Czine Ágnes alkotmánybíró lánya. (A feleségnek is van több tízmilliós nyereséget hozó végrehajtó irodája, amiben pedig a férj a társ.) Amikor a Szabó-féle eljárás kezdetekor Lukácsot átmenetileg felfüggesztették, a neje helyettesítette. A testvére, Fiedler Bálint Ernő is végrehajtó, aki a vesztegetési ügy nyomozati iratai alapján olykor részt vett a Schadl-csapat tanácskozásain. Gyanú vele szemben sem merült fel.Ami Szabó Norberttel történt, az egyáltalán nem volt egyedülálló Schadl elnöksége alatt, aki mondvacsinált okokkal igyekezett ellehetetleníteni a vele nem kooperáló, renitens végrehajtókat. A most már bizonyára érdemben elinduló pótmagánvádas eljárás lehet az első példa arra, hogy a vitatott, "kifosztó" helyettesítésnek büntetőjogi következménye is lehet.
|
Kiharcolta a tönkretett exvégrehajtó: vádlott marad Schadl egyik kulcsembere
|
A Pécsi Ítélőtábla kimondta az utolsó szót: folytatódhat a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indult pótmagánvádas eljárás Lukács Tamás, a végrehajtói kar egykori alelnöke ellen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20251004_vegrehajtok-schadl-szabo-norbert-lukacs-tamas-birosag-ebx
|
2025-10-04 07:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Világrekord gyorsasággal szervezhette meg az idei tihanyi Tranzit Fesztivált a NER kedvenc reklám- és rendezvényszervező cége, a Lounge Event Kft. Az erről szóló szerződést ugyanis csak két nappal a nyitónap előtt, augusztus 26-án írták alá, míg a fesztivál 28-án kezdődött - szúrta ki a K-Monitor az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumot. Eszerint a Kommentár Alapítvány 241 millió forint + áfa értékben bízta meg Balásy Gyula cégét, hogy az 1500 látogatói létszámra megszervezze a rendezvényt.Az idei dzsemborin számos kormánytag megfordult, többek között Lázár János építési és közlekedési miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter, Rogán Antal miniszterelnöki kabinetminiszter és Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlegi jobbkeze is tiszteletét tette.
|
Két nap alatt szervezhette meg a Tranzit Fesztivált Balásy Gyula cége
|
A közzétett megbízási szerződés szerint.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/09/30/ket-nap-alatt-szervezte-meg-a-tranzit-fesztivalt-balasy-gyula-cege/
|
2025-09-30 09:21:58
| true | null | null |
24.hu
|
Bár már közel öt hónap eltelt azóta, hogy ittas vezetésen kapták Esze Tamást, a Mi Hazánk egyik politikusát, mind a mai napig nem hallgatták ki gyanúsítottként - tudta meg a 24.hu. A XXII. kerületi önkormányzati képviselő viszont a napokban újabb pozíciót kapott. A fideszes többség megszavazta, hogy Esze kiemelt ügyekért felelős tanácsnok legyen Budafok-Tétényben.A BRFK járőrei április hetedikén délután öt körül egy közúti ellenőrzés során állították meg Esze Tamást, a szonda pozitív értéket mutatott, ezért mintavételre előállították. A rendőrség ezt követően büntetőeljárást indított az ügyben ittas járművezetés miatt. Bár már több hónap is eltelt a történtek óta, érdemi előrelépés azóta sincs. A BRFK sajtóosztálya az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre közölte, hogy a büntetőeljárás szakértők bevonásával folyamatban van, és gyanúsítotti kihallgatás eddig nem történt.Szépvölgyi Gergő, Budafok-Tétény, Budatétény, Rózsakert és Horgásztelep önkormányzati képviselője (DK-Momentum-Jobbik-LMP-MSZP-Párbeszéd) a közösségi oldalán azt írta, hogy Esze az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás ellenére kapott pozíciót a kerületben.Valami nagyon félrecsúszott Budafok-Tétényben. A helyi Fidesz és vezetőjük, Karsay Ferenc polgármester úgy döntött, hogy az ittas vezetésért büntetőeljárás alatt lévő politikust, Esze Tamást újabb feladattal bízzák meg. A fideszes többség szeptember 18-án megszavazta, hogy Esze kiemelt ügyekért felelős tanácsnok legyen.- közölte Szépvölgyi, hozzátéve, a MI Hazánk politikusa körülbelül 620 ezer forintot kap ezért a munkájáért havonta. Ezzel együtt pedig havi bruttó kétmilliós tiszteletdíjat kap az adófizetők pénzéből.Esze Tamás kétdiplomás gépészmérnök, a születése óta Budafokon él. Egy korábbi nyilatkozata szerint 1974 óta kizárólag vezetői munkakörben dolgozott, és 1990-ben saját céget alapított. 1992-ben kezdett politizálni, és 1994 és 2006 között MIÉP-es önkormányzati képviselő volt. 12 év kihagyás után kapcsolódott be újra a politikába. Jelenleg a XXII. kerületi önkormányzat képviselője.
|
Kiemelt ügyekért felelős tanácsnok lett az ittas vezetésen kapott Esze Tamás, akit öt hónap alatt sem hallgattak ki gyanúsítottként
|
A Mi Hazánk politikusa bruttó 620 ezer forintot kap csak ezért a pozíciójáért.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/26/esze-tamas-mi-hazank-tanacsnok-ittas-vezetes-budafok-teteny-xxii-kerulet-fidesz/
|
2025-09-26 11:59:26
| true | null | null |
24.hu
|
Egykori szolgálati villájának felújítása ügyében Budai Gyula fideszes képviselő július 8-án tett feljelentést Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ellen hivatali visszaélés miatt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást indított.A fideszes politikus a legfőbb ügyészt most arról kérdezte, hogy áll a nyomozás, van-e már gyanúsítottja az ügynek?Nagy Gábor Bálint azt válaszolta Budai Gyulának, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása egyelőre felderítési szakaszban van,gyanúsítás közlésére eddig nem került sor.Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása miatt is. A Tisza Párt honvédelmi szakértőjét legutóbb lőfegyverrel visszaélés gyanúja miatt jelentették fel, majd rendőrök jelentek meg otthonában és lefoglalták fegyverét.
|
Nincs gyanúsított Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében
|
Hiába érdeklődött Budai Gyula fideszes képviselő.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/22/ruszin-szendi-romulusz-legfobb-ugyesz-villa-nyomozas/
|
2025-09-22 11:19:12
| true | null | null |
24.hu
|
Lantos Csaba szerint az általa vezetett Energiaügyi Minisztérium (EM) foglalkozik az emberek széles körét érintő, kiemelt jelentőségű energetikai kérdésekkel.Ez így volt eddig és így lesz a jövőben is.Így reagált a miniszter arra, hogy közpénzből fizettek egy Magyar Pétert és a Tisza Pártot lejárató hirdetést Czepek Gábor miniszterhelyettes Facebook-oldalán. Lantos Csabát a Momentum képviselője, Gelencsér Ferenc kérdezte az Energiaügyi Minisztérium által finanszírozott videóról, amelyről pártja számolt be először. Emlékeztette rá a minisztert, hogy ez nem más, mint az adófizetők pénzének felhasználása, a minisztérium munkájáért pedig személyesen ő felel.A pártállami időkben sajnos a politikai szervek és a párt nem váltak el egymástól, ennek meghaladása érdekében is történt Magyarországon a rendszerváltás.Gelencsér Ferenc elengedhetetlennek tartotta az ügy tisztázását, az alábbi kérdéseire várt választ:zajlik-e jelenleg belső vizsgálat az esettel kapcsolatban?Eltávolították-e a minisztérium által finanszírozott hirdetést a Facebookról?Felveti-e a tiltott pártfinanszírozás gyanúját a videó ilyen finanszírozása?Lantos Csaba válaszában elismerte, hogya minisztérium támogatta a portfóliójába tartozó témáról szóló bejegyzés terjesztését és a jövőben is támogatni fog minden olyan üggyel kapcsolatos tájékoztatást, amely minden embert érint Magyarországon.
|
Lantos Csaba elismerte: közpénzből fizették a Tiszát lejárató hirdetést
|
A Momentum ezt törvénytelennek, az energiaügyi miniszter természetesnek tartja.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/19/lantos-csaba-tisza-part-czepek-gabor-facebook-hirdetes/
|
2025-09-19 13:14:31
| true | null | null |
24.hu
|
A bicskei rendőrség három nap alatt döntött Hadházy Ákos hatvanpusztai műemlékrombolás miatt tett feljelentésének elutasításáról - közölte a képviselő péntek reggel Facebook-oldalán.A két műemlék istállót a földig rombolták, ez pedig egy egytől öt évig terjedő börtönnel büntetendő. Ez egy faék egyszerűségű ügy, a fotók alapján egyértelmű a teljes elbontás. Ezzel együtt biztos voltam benne, hogy valahogyan elutasítják a feljelentést, csak azt nem gondoltam, hogy ennyire nem adnak még a látszatára sem annak, hogy Magyarországon valódi rendőrség létezne- fogalmazott a posztban. Hozzátette: az elutasítást azzal indokolták, hogy "a műemlékrombolás nem volt bűncselekmény, mert állítólag volt rá engedély".Hadházy ehhez több megjegyzést is fűzött, többek közt azt írta:Természetesen ez hülyeség, hiszen egy műemlékrombolás akkor is az, ha engedélyt kapott rá. Legfeljebb az engedélyező hivatalnok is bűnsegéd. A Btk-ban nincs olyan kitétel, hogy akkor nem jár börtön egy műemlék megsemmisítéséért, ha azt a hatóság engedélyezte.A képviselő jelezte azt is, hogy a határozat semmit nem mond arról, milyen engedély volt a rombolásra, illetve elképesztőnek tartja a gyorsaságot annak tudatába, hogy eredetileg nem a bicskei kapitányságra adta be a feljelentést, hanam a Fejér Megyei RFK-ra, még hétfő délután, majd onnan szerda délelőtt kapta a határozatot, miszerint átteszik az ügyet Bicskére.Tegnap délután pedig már meg is kaptam a Káris főhadnagy által aláírt elutasítást. ezek szerint egy nap elég volt neki, hogy megkeresse a kormányhivatalt, azok rögtön átküldtek neki minden dokumentumot.Mindemelett a police.hu rendszere visszajelzett Hadházynak, hogy a feljelentése mellékleteinek feltöltése nem sikerült, ezt csütörtök délután pótolták, de pár perc múlva jött az elutasítás. "Ez azt jelenti, hogy Káris főhadnagy cs.szett elolvasni a feljelentést, vagy legalábbis a mellékleteket megnézni", fogalmazott.Hadházy jelezte: panasszal fognak élni a határozat ellen.
|
Három nap alatt döntött a rendőrség Hadházy hatvanpusztai műemlékrombolás miatt tett feljelentésének elutasításáról
|
Biztos volt benne, hogy elutasítják, de nem gondolta, hogy "ennyire nem adnak a látszatra sem".
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/12/hadhazy-akos-hatvanpuszta-feljelentes-muemlekrombolas/
|
2025-09-12 07:29:42
| true | null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos közérdekű adatigénylést küldött az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz arról, hogy mennyit fizetnek a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd-nak egy látogatóközpontért, amit a Déli Körvasút építéséhez kapcsolódóan nyitottak. A látogatóközpont a független parlamenti képviselő egy korábbi videója szerint egy konténerből és egy mobilvécéből áll.Lázár János minisztériuma Hadházy kérdésére azt közölte, hogy tervben van egy másik, "interaktív" látogatóközpont megnyitása, emiatt azonban nem mondhatják el, mennyit fizetnek a Mészáros-cégnek a mostaniért.Szó szerint ezt írták: "Tájékoztatjuk, hogy a »Ferencváros - Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésének építési munkái« beruházáshoz kapcsolódóan folyamatban van egy új, interaktív látogatóközpont kialakítása, átadása és a lakosság részére történő megnyitása, ezáltal a kért adatok a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, melyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése értelmében az adatokat nem áll módunkban megküldeni az Ön részére."
|
Megkérdezték, mennyibe kerül a Mészáros-cég konténer-látogatóközpontja
|
A Déli Körvasúthoz felhúzott látogatóközpont egy konténerből és egy mobilvécéből áll.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/10/hadhazy-akos-meszaros-lorinc-v-hid-deli-korvasut-latogatokozpont/
|
2025-09-10 09:06:40
| true | null | null |
24.hu
|
Beadtam a feljelentést a Hatvanpusztán lerombolt két műemlék istálló miatt. Ugyanis aki műemléket megsemmisít, a Btk. szerint 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hagy vakarják a fejüket kicsit a rendőrök, meg az Orbán-klán- írta Hadházy Ákos kedden reggel a közösségi médiában.A feljelentésben - amit a független országgyűlési képviselő idézett is - az áll: "A rendelkezésre álló fotódokumentációkból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták, elbontották, ezáltal megsemmisült (a magtárral kapcsolatban ilyen információ jelenleg nem áll rendelkezésre), és helyettük az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos építményeket építettek fel, amelyek nem is az eredeti klasszicista építészet jegyeit mutatják. A műemlékvédelmi épületek lerombolásával és az építkezéssel járó munkálatok pontos dátuma szakértők bevonásával a nyomozati eljárásban válhat ismertté, annyi azonban bizonyos a fotók alapján, hogy a műemlékvédelmi épületek megsemmisítésével járó építkezés még 2021. szeptemberében is javában folyt, ezt az RTL Híradó által készített - videó felvétel tanúsítja".Az országgyűlési képviselő kedden Dunaújvárosban folytatja a márciusban megkezdett tüntetéssorozatát.
|
Hatvanpuszta: Hadházy beadta a feljelentést a lerombolt műemlékek miatt
|
"Hagy vakarják a fejüket kicsit a rendőrök, meg az Orbán-klán" – írta a független országgyűlési képviselő.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/09/hatvanpuszta-hadhazy-akos-feljelenes-lerombolt-muemlek/
|
2025-09-09 07:15:46
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány még egyszer megadja a kecskeméti egyetemi beruházáshoz azt a pénzt, amelyet eljátszottak a jegybanki alapítványokkal - derül ki a pénteki Magyar Közlönyből, ami ezt az egyetlen darab határozatot tartalmazza.Az alapítvány által működtetett, tehát magánegyetemnek számító kecskeméti Neumann János Egyetem a botrányba fulladt jegybanki alapítványoknál fektette be - és ezáltal valószínűleg nagyrészt elvesztette - az államtól az intézményi kampusz felépítésére kapott pénzt, mert a Matolcsy-féle MNB Optima Befektetési Zrt-je eljátszotta azt.Igaz, járhattak volna még ennél is rosszabban, ha a meglévő vagyon magánkézbe átjátszását célzó csúnya trükköt nem sikerült volna az utolsó pillanatban megakadályozni, de tény, hogy a pénz hiányzik.Nemrég híre járt, a Fideszhez közel álló kecskeméti politikusok egyszerűen megkérik a kormányt, adja oda a hiányzó pénzt még egyszer az állami költségvetésből. A felsőoktatást felügyelő Hankó Balázs miniszter október 1-én közzé is tette: "amikor Kecskemét város vezetése és a térség országgyűlési képviselői, Salacz László és Szeberényi Gyula azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy a jelenleg már zajló, Neumann János Egyetem Campus II. beruházás folytatásához biztosítsanak további támogatást, természetesen vállaltam, hogy a kormány elé viszem az ügyet, hiszen Kecskemét és térségének további fejlődése mindannyiunk, az egész ország számára kiemelt fontosságú."Az elkövetkező években a kormány 1300 milliárd forintot biztosít az egyetemek infrastruktúrájának fejlesztésére, ennek részévé kell tenni a kecskeméti campus beruházás befejezését is - írta a miniszter, aki azzal zárta bejegyzését: Hajrá, magyar egyetemek!Hogy mi történt, ami miatt intézkedni kell, arról egy szót sem írt. De tényleg, péntek este megjelent a Magyar Közlöny egyetlen kormányhatározat miatt, amely szerint a kormány "elkötelezett a Neumann János Egyetem megkezdett campusfejlesztésének lezárása mellett, és e cél megvalósítása érdekében kormányzati támogatást nyújt". Itt sincs egy szó sem az okokról.Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek kell egy "lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján" gondoskodnia a szükséges pénzről - hogy az mennyi lehet, azt nem írja a határozat - a központi költségvetés Kulturális és Innovációs Minisztérium nem állami felsőoktatási intézmények támogatásának finanszírozására szolgáló előirányzata javára.A közfeladat-finanszírozási szerződést Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek kell megkötnie az egyetemi alapítvánnyal, de úgy, hogy a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a beruházás megvalósításában konzorciumi partnerként részt vesz. Vagyis rajta tartja a szemét.
|
A kormány még egyszer megadja a kecskeméti egyetemi beruházáshoz azt a pénzt, amelyet eljátszottak a jegybanki alapítványokkal
|
Azt gondosan kerülik, hogy mi az oka a kétszeri kifizetésnek, és azt is, hogy pontosan mekkora összegről lesz szó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20251003_kecskemeti-egyetem-mnb-alapitvany-kormanyhatarozat-kifizetes
|
2025-10-03 21:37:33
| true | null | null |
HVG
|
Szeptemberben alaposan kiköltekezte magát a Fidesz a Facebookon. Ez annak tükrében nem meglepő, hogy ez volt az utolsó teljes hónap, amikor politikai vagy társadalmi célú hirdetéseket lehetett elhelyezni a Meta közösségi média oldalain. A Meta hirdetésközpontjában, az Ad Libraryben elérhető adattár szerint augusztus 29. és szeptember 27. között1,1 milliárd forintot költöttek politikai reklámokra.Ez brutális összeg: júliusban és augusztusban a legnagyobb fideszes hirdetők összesen sem költöttek el ennyit a Meta felületein (akkor 284, illetve 397 millió forintért terjesztették a Fidesznek kedves üzeneteket).A költési kényszer nem csak a kormánypárti hirdetőket kapta el: amíg az elmúlt hónapokban 300-400 ezer forintos ráfordítással is a top 100 költekező közé lehetett kerülni, most ehhez egymilliós büdzsé kellett. Ám mivel a Fideszhez köthető szereplők közismerten nem sajnálják a pénzt a Facebook-hirdetésekre, az ő számaik lőttek ki a leginkább: ha az elmúlt durván egy hónap adatsorán belül a legnagyobb költekezőkre szűrünk, azt látjuk, hogy az összes kiadás (1,2 milliárd forint) túlnyomó részét, 92,2 százalékát a NER fizette. Más szóval minden tíz hirdetésre elköltött forintból kilencet kormánybarát szereplő perkált ki. Ez egyébként nagyjából hasonló arány, mint az elmúlt hónapokban, ami szintén azt jelzi, hogy a nem kormánypárti szereplők is a szokásosnál többet szántak reklámokra. Például a jellemzően a top 50 hirdető között szereplő Dobrev Klára, a DK elnöke júliusban és augusztusban összesen 4,4 millióért hirdetett, míg most 30 nap alatt 19 milliót szánt erre a célra.Az élbolyban viszont töretlen a fideszes dominancia.Orbán beindultMúlt hónapban írtuk meg, hogy kis híján a csúcsra kapaszkodott a legtöbbet költő politikai hirdetők listáján Orbán Viktor, akinek a Facebook-oldalán a júliusi 20 millió után augusztusban már 100 millió forintot hirdetett el a Fidesz. Ezúttal már összejött az első hely: a múlt havi összeg közel háromszorosát,275 millió forintot szánták reklámokra a miniszterelnöki oldalon.Ez majdhogynem példátlan: idáig mindössze egyszer, tavaly októberben fordult elő, hogy az online nyilvánosságban Orbán oldalára allokálták a legtöbb pénzt (az emlékezetes strasbourgi EP-vita okán), de akkor a mostani összeg töredéke, 34 millió is elég volt az első helyre. A 275 milliós hirdetési pénz akkora összeg, hogy az elmúlt három hónap költési listáját figyelembe véve is az első helyre ugrott Orbán: 90 nap alatt összesen 396 millió forintért hirdették a Facebook-oldalát.Az online tér leuralása idáig fideszes proxyszervezetek feladata volt, ám a miniszterelnök nyilvánosságban vitt szerepe az elmúlt hónapokban markáns fordulatot vett. Nyáron írtuk meg, hogy annyi interjút ad Orbán, amennyit a választások előtti hetekben sem szokott, a turné pedig a kéthetes nyár végi szünet után folytatódott az újabb Öt- és Harcosok Órája-interjúkkal. Emellett az összes létező online felületen kommunikál a belső maggal: nemcsak a közösségi médiás profiljain, de a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Kör Facebook-csoportokban, hírlevelekben is ontja magából a gondolatokat, vitatkozik, érvel, reagál és olykor a súlycsoportja alá is üt. Ha ez nem volna elég, néhány hete Orbán automata üzenetekkel is bombáz a Messengeren, ha erre igényt tartunk.Nem csak Orbán költései ugrottak nagyot szeptemberben: az őt követő négy kormánypárti oldal szintén százmillió forintnál többért hirdetett.Múlt hónapban a megafonos Apáti Bence nevével fémjelzett Nemzeti Ellenállás Mozgalom 168 milliót szánt Facebook-hirdetésekre. Ez az a ködös finanszírozású szervezet, amely júliusban a semmiből az első számú hirdetővé lépett elő a fészekből kikelő Volodimir Zelenszkijt és Magyar Pétert ábrázoló kreatívokkal, mostanra pedig teljes erőbedobással viszi a tiszás adóemeléssel riogató kampányt.A finisben ráfordultak a fideszes digitális honfoglalásra életre hívott szervezetek is. A Harcosok Klubja 135 millióért, a Digitális Polgári Kör 128 millióért hirdetett szeptemberben, de amíg a harcosoknál a Fidesz van feltüntetve hirdetőként, addig a DPK esetében a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség nevű nonprofit szervezet.Akkor sem mérséklődik a kormánypárti fölény, ha tovább tágítjuk a kört. A Fidesz és politikusai, valamint a kormány politikáját szolgáló proxyszervezetek, beszélőfejek és médiumok változatlanul uralják a költési listát. A top 10-ben ezúttal két ellenzéki oldalt találunk: Dobrev Kláráét (19 millió) és a Demokratikus Koalícióét (18 millió), emellett a top 50-be befért a szintén a DK-hoz kötődő propagandalap, az Ellenszél is (8 millió forint). Az 50 legnagyobb hirdető között összesen kilenc NER-től független szereplő van, míga száz legnagyobb politikai hirdetőből ezúttal 81 kormánypárti.Itt a vége?Nem újdonság, hogy a Fidesz a világ pénzét elveri a Facebookon. 2019 áprilisa és 2025 között 16 milliárd forintért adtak fel közéleti tartalmú hirdetéseket a platformon, túlnyomórészt kormányhoz köthető oldalakról. Ennél többet lakosságarányosan csak a skandináv államokban és Belgiumban fordítottak erre a hirdetéstípusra, de ezekben az országokban a pénz nem kormányzati propagandára ment el. A tavalyi EP-választási kampányban aztán annyira elszálltak a Facebook-költések, hogy abszolút értékben is csak a Magyarországnál nyolcszor népesebb Németországban hirdettek nagyobb értékben.Csakhogy a két techóriás, a Meta és az Alphabet úgy döntött, megszünteti felületein a politikai hirdetéseket az Európai Unió területén, mert szerintük túlzottan bonyolult lenne megfelelni az új átláthatósági szabályoknak. A Google és a YouTube anyacége elvileg szeptember 22-étől kezdődően száműzte a politikai reklámokat az oldalairól, a Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta pedig október elején kezdi érvényesíteni a tiltást – a rendelkezés médiajogi és politikai vonatkozásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen.Október közepéig nem éri retorzió a techcégeket, ha az eddigi feltételeket mellett jelenítenek meg politikai reklámokat az oldalaikon, csak a belső felhasználási szabályokat sértik meg azok, akik trükközéssel politikai reklámokat helyeznek el. Az egyelőre nem világos, hogy a Facebook milyen büntetést szán azoknak, akik kijátsszák a tiltást, ugyanis nem válaszoltak az ezt firtató kérdéseinkre. Velük szemben a Google lapunknak elmondta, hogy súlyos vagy ismétlődő szabálysértés esetén a hirdető fiókját is felfüggeszthetik. A helyzet akkor válik élessé, amikor már nemcsak a vállalati szabályokat, hanem az uniós rendeletet is megsértik a szabálytalan hirdetők. Amennyiben az óriásplatformok a korábbi jogszabályi keretek szerint biztosítanak felületet politikai hirdetőknek, tehát nem teszik elérhetővé az átláthatósági adatokat, vagy tiltott targetálási (célzási) lehetőségeket nyújtanak, az Európai Bizottság léphet fel ellenük.Azt, hogy bő egy hét múlva tényleg véget ér-e az online politikai hirdetések hazai tündöklése, ami miatt más módszerekhez kell majd folyamodnia a Fidesznek ahhoz, hogy célba juttassa az üzeneteit, rövidesen megtudjuk.
|
Több mint egymilliárd forintot vertek el a Facebookon egy hónap alatt kormánypárti oldalak a politikai hirdetések tilalma előtt
|
Rövidesen átalakul az online politikai nyilvánosság Magyarországon. A szeptemberi volt az utolsó teljes hónap, amikor a Facebook ígérete szerint közéleti tartalmú hirdetést lehetett elhelyezni az oldalon. Emiatt érezhetően rákapcsoltak a hazai politikai hirdetők, de mivel a legnagyobb költekezők egytől egyig a NER-hez köthetők, az ő költéseik lőttek ki a leginkább.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/10/02/politikai-hirdetes-facebook-orban-viktor-megafon-digitalis-polgari-kor-harcosok-klubja-nemzeti-ellenallas-mozgalom-hirdetesi-tilalom/
|
2025-10-02 06:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
Közérdekű adatigényléssel fordult Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az MTVA-hoz, amelyben a közmédia hírigazgatójának külföldi útjairól érdeklődött. Hadházy információi szerint Papp Dániel legalább négyszer utazott Kínába, Amerikába és Vietnámba, ezek az utak jellemzően 8-10 naposak voltak. Volt olyan, hogy elkísérte Csatádi-Olbort Anetta technológiai igazgató is, az utak hosszát pedig a képviselő sokallja, mint írja, nem is tudja, "hogy tudták őket ilyen sokáig nélkülözni".Hadházy arra kérdezett rá, hány fős delegációval utazott Papp Dániel, milyen indokkal és mekkora költséget jelentett mindez az MTVA-nak, érdemi választ azonban nem kapott. A közmédia álláspontja szerint ugyanis "a kért adatok az MTVA hatáskörébe tartozó döntést megalapozó adatok", melyekből olyan következtetések vonhatók le, amely "az MTVA későbbi, befolyásmentes döntésének meghozatalát súlyosan veszélyeztetné". Hozzátették, a külföldi tárgyalásokon született adatokat 10 évre titkosították.A közmédia közölte, hogy "a külföldi utazások során folytatott tárgyalások eredményét veszélyeztetné, ha a külföldi partnerekkel történő tárgyalások célját, indokát nyilvánosságra hoznánk", ezekkel összefüggésben egyes megállapodásokat még nem is kötöttek meg. Álláspontjuk szerint a Hadházy által kért adatok védett üzleti titoknak minősülnek, így nem kötelesek azt kiadni, hiszen azok megismerése "aránytalan sérelmet okozna az MTVA-nak".Arra a kérdésre, hogy hány fő utazott a tárgyalásokra, arra hivatkozva nem válaszolnak, hogy ezek személyes adatnak minősülnek. Nem adtak választ a költségekre vonatkozó kérdésre sem, "mert ezen tételek pénzügyi, adminisztrációs lezárása még nem történt meg az MTVA-nál"."Természetesen perelni fogunk" - írja felháborodott hangvételű posztjában Hadházy Ákos.
|
Titkolja a közmédia, mennyit költöttek Papp Dániel hírigazgató távol-keleti utazásaira
|
Hadházy Ákos szerette volna megtudni, hány fővel, mennyi pénzből és miért utaztak a közmédia munkatársai többek között Kínába, de egyik kérdésére sem kapott választ.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20251003_Hadhazy-Akos-kozmedia-Papp-Daniel-hirigazgato-utazas-koltsegek-kozerdeku-adatigenyles
|
2025-10-03 08:53:30
| true | null | null |
HVG
|
Alig több mint hat hónap alatt közel másfélszeresére nőtt Mészáros Lőrinc vagyona, amely így már 5,1 milliárd dollár, azaz közel 1700 milliárd forint. Az amerikai Forbes tavasszal közzétett éves gazdaglistáján Magyarország leggazdagabb emberének neve mellett még "csak" 3,6 milliárd dollár szerepelt, ez akkori árfolyamon nagyjából 1300 milliárd forint. Azóta több, újabb becslés megjelent, a májusi 100 leggazdagabb magyar 2025 kiadvány 1422 milliárdra becsülte Mészáros vállalatainak értékét, míg a magyar Forbes a Mészáros család cégeire közölt egy 1550 milliárdos becslést szeptember elején.Az amerikai lap szerint mostani vagyonával Mészáros Lőrinc már ott van a világ 800 leggazdagabb embere között, az október 1-i adatok szerint egész pontosan 794 olyan ember van, aki vagyonosabb nála. Ha Mészáros a következő hat hónapban is ugyanebben az ütemben folytatja a gazdagodást, akkor jövő április elejére, nagyjából az országgyűlési választások időpontjárautolérheti Soros Györgyöt, akinek a vagyonát 7,5 milliárd dollárra taksálják.Ez persze csak azért lehetséges, mert Soros György még 2018-ban vagyona többségét, 18 milliárd dollárt saját alapítványának, az Open Society Foundationnek adományozott. Ezt megelőzően több mint 25 milliárd dollárja volt - ennek eléréséhez valószínűleg még Mészárosnak is jó néhány, NER-en belüli évre szüksége lenne. Egy másik, budapesti születésű, magyar-amerikai milliárdost ugyanakkor már így is lehagyott: a néhány hete visszavonuló Udvarházy István, azaz StevenF. Udvar-Hazy becsült vagyona 4,5 milliárd dollár.Rajtuk kívül egyébként még két magyar származású üzletembert kell megelőznie Mészárosnak, hogy valóban a leggazdagabb magyarnak nevezhesse magát. A Word és az Excel atyjának tartott szoftverfejlesztő, a világűrt is megjárt Charles Simonyi 8,5 milliárd dolláros vagyona akár még elérhető is lehet a felcsúti üzletember számára. Ahhoz azonban még rengetek közbeszerzést kell elnyernie, hogy a jelenleg épp a világ 23. leggazdagabb emberének számító Péterffy Tamással említhessük egy lapon, az Interactive Brokers brókercég alapítójának vagyona több mint 80 milliárd dollár.Hogy Mészáros Lőrinc gazdagodása Amerikából nézve még gyorsabbnak tűnik, abban persze az is közrejátszik, hogy az elmúlt fél évben a dollár sokat vesztett az értékéből. A 3,6 milliárd dolláros becslés március 7-i árfolyamok mellett készült a vagyonáról, akkor 367,23 forintot kellett kicsengetni az amerikai valutáért, október elején ugyanez 331,16 forint volt, ami nagyjából 10 százalékos csökkenést jelent. Ez azt jelenti, hogy Mészáros vagyona dollárban számolva mintegy 400 millióval nőtt március óta csak az árfolyamkülönbségnek köszönhetően.
|
Mészáros Lőrinc vagyona utolérheti Soros Györgyét a választásokig
|
Fél év alatt újabb 1,5 milliárd dollárral nőtt Mészáros Lőrinc vagyona az amerikai Forbes szerint. Ezzel Magyarország leggazdagabb embere már hivatalosan is egy ligában játszik az Amerikában befutó, magyar származású milliárdosokkal: Steven F. Udvar-Hazyt már le is hagyta, a következő Soros György lehet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20251002_meszaros-lorinc-soros-gyorgy-vagyon-gazdaglista-dollar-arfolyam
|
2025-10-02 13:11:46
| true | null | null |
HVG
|
A zalaszentgróti Polgárok a Polgárokért Egyesület tagjai és Nyerges Csenge influenszer részvételével zajló "kereszténydemokrata csapatépítőn" vettek részt múlt szombaton Zala megyei KDNP-s politikusok, valamint a zalaegerszegi KDNP és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke. A találkozót a Zalavidék nevű, 2024-ben felépített csarnokban tartották."A családias hangulatú szombati találkozón jelen volt a zalaegerszegi KDNP és a KÉSZ elnöke Illés Csaba, és a Zala vármegyei elnök, Császár Zoltán is, aki tájékoztatott az aktualitásokról és a tervezett programokról" - számolt be az eseményről a KDNP a honlapján. A rövid szövegből kiderült, hogy volt egy kerekasztal-beszélgetés is, ahol a Megafon influenszereként ismertté vált Nyerges Csengét elsősorban a fiatalság gondolkodásáról, az online tér jelentőségéről és Magyar Péterről kérdezték a résztvevők. "A programot finom gulyás zárta" - tették hozzá. Ezt az írást azóta törölték a KDNP honlapjáról.A KDNP Zala - Zalai kereszténydemokraták oldal először azt írta az eseményről a Facebook-on: "Kereszténydemokrata csapatépítő volt tegnap Zalaszentgróton." Ezt módosították, és már úgy írnak a múlt szombati eseményről: "Keresztény közéleti összetartás volt tegnap Zalaszentgróton, köszönjük a közreműködő civil szervezetek közösségépítő munkáját." Hivatalos elérhetőségen kerestük a KDNP-t, hogy megtudjuk, mi áll a beszámolók törlése illetve módosítása mögött, ha válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.Az eseményről Bognár Károly, a Zala vármegyei KDNP megyei szervezője is beszámolt, majd törölte posztját. Szerettük volna megtudni tőle, hogy a pártot képviselte-e az eseményen, illetve miért törölte utólag a beszámolóját, ám nem kívánt nyilatkozni az ügyben.Kritikus hangvétellel posztolt a rendezvényről viszont a Szentgrót Most nevű Facebook-oldal - ez a zalaszentgróti lokálpatrióta társulat jelölte a város jelenlegi polgármesterét és több képviselőt is. Bejegyzésükben arról írnak, hogy a csapatépítőt egy olyan mezőgazdasági járműjavítóban tartották, amelynek létrehozásához a Polgárok a Polgárokért Egyesület "testvérszervezete", a Zala Vidékörző és Kulturális Egyesület több mint 100 millió forintot kapott a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából. Hozzátették, bár a járműjavító még nem működik, a kormánypárt csapatépítőjének már helyszínt adott.Baracskai József a település polgármestere lapunknak azt mondta: információja szerint korábban is előfordult már, hogy a csarnokban rendezvényeket szervezett a két egyesület, annak ellenére, hogy a 2024 februárjában elkészült épületet hivatalosan a mai napig nem adták át.100 millióból épült járműjavító és oktatási központA Zaol hírportál tavalyi cikke szerint a Zalavidék csarnok a megye szőlő- és borkultúrájának ápolását és felemelését zászlójára tűző, 2005-ben alakult Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület tulajdona. Az egyesület megalakulása óta gazdaságfejlesztéssel bővítette a tevékenységét, ennek "jelentős eredménye" a csarnok. A lapnak az egyesület akkori elnöke elmondta: a Miniszterelnökségen támogatták pályázatukat, amelyet ingatlanvásárlás és könnyűszerkezetes épület építés címmel adtak be, és amelyre összesen 102 millió forint támogatást kaptak. A csarnok 2024 februárjában készült el, használatbavételi engedélyt kapott.A cikkből kiderül, hogy a csarnok képzési helyszínként is funkcionál, ugyanakkor - mivel az eredményes termeléshez működő és jól karbantartott gépekre van szükség a "csarnok így gépjavító műhelyként is rendelkezésére áll a térség gazdáinak". Hozzátették, "a képzés mellett szakmai előadások színtere is lesz a Zalavidék csarnok. A termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesítik előnyben. Ezt az utat szeretnék követni, hiteles tanácsadással és hatékony ismeretterjesztéssel kívánják segíteni a gazdákat. Közösségi rendezvényeket is megvalósítanak a gazdatalálkozóktól kezdve az ifjúsági programokig. Emellett a hagyományőrzés is része az elképzeléseiknek."Pártpolitikától mentes családi napLaskay János, a Zala Vidékörző és Kulturális Egyesület elnöke lapunknak megerősítette, hogy ők voltak a múlt hétvégi esemény szervezői, a csarnok használatáért pedig - mivel az egyesület tulajdona - nem kellett fizetniük. Elmondta azt is, hogy rendszeresen tartanak ott hasonló összejöveteleket a két egyesület (Zala Vidékörző és Kulturális Egyesület illetve Polgárok a Polgárokért Egyesület) tagjainak és más érdeklődőknek is.Laskay arról is beszélt, hogy bár vannak hosszú távú terveik a csarnok működtetésére, szeretnének például duális formában autóvillamossági illetve gépszerelői képzésnek helyet adni, valamint a helyi igényeknek megfelelően, mezőgazdasági témában további képzéseket szervezni. A célok között szerepel még az is, hogy a helyi gazdáknak biztosítsanak járműjavító műhelyt és termelői piacot, de elfogyott a pénzük, így ezeket a célokat még nem sikerült elérni.Elmondása szerint a polgármester - aki a tavalyi választáson szoros küzdelemben győzte le testvérszervezetük, a Polgárok a Polgárokért Egyesület jelöltjét - most politikai tőkét akar kovácsolni ebből az esetből, ezért próbálja felfújni az ügyet. Ők ezzel szemben egy olyan közösség létrehozásán dolgoznak, ami nem érdekeket, hanem értékeket képvisel.Elismerte azt is, hogy jobboldali érzelmű emberek vannak a két egyesületben, illetve vannak a tagok között KDNP párttagok is, ugyanakkor hangsúlyozza: pártpolitikától mentes rendezvényt szerveztek a múlt hét végén.Nyitókép: csoportkép a keresztény közéleti összetartásról. Forrás: Facebook / KDNP Zala - Zalai kereszténydemokraták
|
Büszkén hirdette a "kereszténydemokrata csapatépítőt" a KDNP, aztán hirtelen törölték a posztokat és nem is válaszolnak a kérdésekre
|
Százmilliós állami támogatásból épült Zalaszentgróton egy csarnok, amit többek között azért húztak fel, hogy ott közösségi programokat szervezhessenek, helyi gazdák javíthassák gépeiket és képzéseket tarthassanak. A gépjavító azóta sem működik, képzés sincs, de a tulajdonos egyesületek addig is szerveznek ott különféle programokat, a legutóbbin megyei KDNP-s politikusok és a Megafon influenszereként ismertté vált Nyerges Csenge is részt vett. A KDNP azóta törölte és módosította az eseményről beszámoló posztjait, a „kereszténydemokrata csapatépítőből” így lett „keresztény közéleti összetartás”, a szervezők pedig arról beszéltek, nem pártpolitikai eseményt tartottak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20251003_Traktorjavito-meg-nincs-de-lett-helyette-keresztenydemokrata-csapatepito-KDNP-rendezveny-Zalaszentgrot
|
2025-10-03 15:47:08
| true | null | null |
HVG
|
Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik a IX. kerület (Ferencváros) panaszával a kínai Fudan Egyetem ügyében, mert nincs róla testületi határozat.Az évek óta húzódó ügy, amelynek állásáról a kormány törvénysértően hosszú ideig nem számolt be az Országgyűlésnek, miközben a nem létező intézmény alapítványánál szórták a közpénzt és jól fizetett vezetők váltották egymást, majd mostanra már nevet és célkitűzést is váltottak, most azért került újra elő, mert 2025-től módosították a 2021-es törvényt, és állami tulajdonba vették az érintett fővárosi, illetve kerületi ingatlanokat.Ezért a ferencvárosi önkormányzat, amely korábban népszavazással próbálkozott, de az nem jutott túl az Alkotmánybíróságon, most a törvény ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt, amely szerint "a törvényalkotó által kialakított háromlépcsős (feladat- és tulajdonátruházás az államra, átminősítés magánutakká és beépíthető területekké, alapítványi tulajdonba adás), pénzmosási és korrupciós sémákat idéző konstrukció létrehozása nyilvánvalóan az alkotmányossági követelmények megkerülését szolgálja". Jogorvoslatra nem volt lehetőség.Az Alkotmánybíróság Varga Réka vezette tanácsa azonban érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszt, mert azt Baranyi Krisztina (nyitóképünkön) polgármesterként nyújtotta be, de nem mellékelte hozzá az önkormányzati képviselő-testület határozatát, sőt nem is utalt rá, hogy létezne ilyen. Hiába írta, hogy az önkormányzat nevében, annak törvényes képviselőjeként lép fel, ő az önkormányzati törvény szerint saját jogán alkotmányjogi panasz előterjesztésére nem jogosult. Az Alkotmánybíróság hivatkozik egy 2023-as döntésére, amikor éppenséggel fideszes városvezető, Papp László debreceni polgármester járt így, az ő panaszát egy telekátsorolásról született ítélet ügyében ugyanígy visszautasították.A visszautasító végzést Varga Réka, a tanács elnöke, valamint két régebbi alkotmánybíró, Horváth Attila és Juhász Miklós mellett az itt tagként szereplő új alkotmánybírósági elnök, Polt Péter és a nemrég alkotmánybíróvá választott Hende Csaba írta alá.
|
Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik a IX. kerület panaszával a kínai Fudan Egyetem ügyében
|
Arra hivatkoznak, hogy a polgármester nem azonos az önkormányzattal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20251002_alkotmanybirosag-fudan-egyetem-ferencvarosi-onkormanyzat-baranyi-krisztina-panasz
|
2025-10-02 15:10:29
| true | null | null |
HVG
|
Bomló állattetemekről és kukából kilógó belekről osztott meg fotókat a minap a Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki azt közölte, hogy a felvételek a fideszes Horváth István feleségének vágóhídjánál készültek. Az ellenzéki politikus a Tolna Vármegyei Kormányhivatal mint élelmiszer-felügyeleti hatóság tájékoztatását is mellékelte, amiből kiderül, hogy tavasszal és nyáron is helyszíni szemlét tartottak a tengelici vágóhídon.Az ellenőrzés közérdekű bejelentés alapján indult a szekszárdi fideszes politikus - eredetileg angoltanár - felesége tulajdonában álló Bikácsi Agrár Kft. telepén, egy magánszemély ugyanis a vágóhíd higiéniai körülményeit kifogásolta. A jelzés - amely azonosítatlan sertésekről, hűtött béltároló hiányáról, a tetemek elszállításának rendszertelenségéről és legyekről szólt - a kormányhivatal szerint alapos volt. Bár bírságot nem szabtak ki, a hatóság tájékoztatása szerint az üzemeltető vállalta, hogy felújítás céljából "önként bezárja" az üzemet.Amint a 24.hu megtudta, a vágóhidat üzemeltető Bikácsi Agrár Kft. a Szekszárd közétkeztetését végző önkormányzati céggel is szerződésben áll hús és húskészítmények szállítására.A Szekszárdi Közétkeztetési Kft. 2021 óta látja el az önkormányzati intézmények étkeztetési feladatait. Ide tartozik a megyei jogú város önkormányzatának bölcsődéje, óvodája, általános iskolák, középiskolák, valamint szociális központ is. Az önkormányzati cég alakulása után azonnal szerződést kötött Horváth István családi cégével. A Bikácsi Agrár Kft.-vel. kötött megállapodás határozatlan időre szól, ez alapján évente a cég 27 millió forint értékben szállít húst a városi társaság részére.A vágóhídnál készült nyugtalanító fotók miatt megkerestük a Szekszárdi Közétkeztetési Kft.-t és az önkormányzatot is kérdéseinkkel. A többi közt arról érdeklődtünk, az önkormányzati cégnek van-e tudomása arról, hogy a tengelici vágóhídról került-e hústermék a konyhájukba, és ha igen, milyen mennyiségben és minőségben. Azt is megkérdeztük, fordultak-e a Bikácsi Agrár Kft.-hez a történtek után, indul-e vizsgálat esetleg, valamint felmerült-e, hogy szerződést bontanak a céggel.Az önkormányzat nem reagált megkeresésünkre. A Szekszárdi Közétkeztetési Kft. ügyvezetője, Bay Attila szűkszavúan annyit közölt:A Szekszárdi Közétkeztetési Kft. és a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. kizárólag olyan élelmiszer-beszállítóktól és -előállítóktól szerez be élelmiszert, akik rendelkeznek a szükséges hatósági, így a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági engedélyével is. A Bikácsi Agrár Kft. a szükséges és érvényes hatósági engedélyekkel rendelkezik, illetve a sajtómegkereséssel érintett időszakban is rendelkezett.Bay Attila a Szekszárdi Közétkeztetési Kft. mellett egyben a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. ügyvezetője is, utóbbi szintén önkormányzati cég, és ugyancsak szerződésben áll a Bikácsi Agrár Kft.-vel. Évente 4,6 millió forintért rendelnek húst a fideszes politikus családi cégétől. A Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. üzemelteti a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának éttermét, valamint az egyetemhez tartozó Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola és óvoda közétkeztetését is végzi.Horváth István, Szekszárd volt fideszes polgármestere, illetve jelenlegi parlamenti képviselője kérdésünkre azt közölte: valójában nem egy magánszemély, hanem egy volt kormányhivatali dolgozó tett bejelentést az ügyben, aki húsvizsgálóként dolgozott. Szerinte egy sértett hivatali dolgozó és Hadházy Ákos személyes bosszújáról van szó.Azt mondta, hogy a vágóhíd szabályosan, engedély alapján működik, és nem igaz Hadházy állítása, hogy zugvágóhidat üzemeltetnének.Nem vágtunk feketén, és nem vágtunk azonosítatlan állatokat– mondta a kormányhivatali jelentésre reagálva, mely alaposnak találta a panaszt. Ez a többi közt azt is tartalmazza, hogy a vágóhídon lévő sertések jellemzően azonosítatlanok.Közölte, hogy a vágóhídra csak jelölő kalapáccsal vagy fülkrotáliával (állatjelölő eszköz, azonosítás céljából – a szerk.) megjelölt állatok érkezhetnek, melyeket a hatósági állatorvos vizsgál meg, és arról dokumentum készül. A kormánypárti politikus szerint a kormányhivatal helyszíni szemléjének rosszul megfogalmazott állítása az is, hogy az ellenőrzésük követően a cég „önként bezárta” a vágóhidat. Szerinte valójában tervezett leállásról és felújításról volt szó. Hangsúlyozta, hogy a kormányhivatali szemlének és a felújításnak semmi köze egymáshoz.Horváth István elismerte, hogy a Hadházy által közölt fotók valódiak, ám szerinte azok az úgynevezett fekete zónában készültek a vágóterületen kívül, ahol egyébként kifogástalanok a higiéniai körülmények. Mint mondta, a bemutatott felvételeken azok a konténerek láthatók, melyek az elszállításra váró beleket tartalmazzák, de ezt szerinte nem lehet másba beletenni, minden vágóhídról így szállítják el az állati belsőségeket.Arra is rákérdeztünk, szabályos-e, hogy a túltömött konténerekből folyik ki a béltartalom. Erre azt mondta, valójában nincsenek túltömve, arról van szó, hogy nyáron, a melegben az állati belsőségek felpuffadnak, de ez átmeneti állapot, amíg el nem szállítják a konténereket. Mivel a kormányhivatali dokumentum arra is kitér, hogy nincs hűtött béltároló, erről is megkérdeztük a politikust, aki bár pontosan nem tudta meg mondani, úgy tudja, hogy az nem kötelező előírás. Ugyanakkor jelezte, hogy a felújítás után hűtött béltárolója is lesz a vágóhídnak.Uniós követelményAz Európai Unió állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló rendelete szerint a kezelt gyomrot, hólyagot és beleket, amelyeket nem lehet környezeti hőmérsékleten tartani, feladásukig az arra a célra szolgáló helyiségben vagy berendezésben hűtve kell tárolni. Különösen a nem sózott vagy szárított termékeket kell 3 Celsius-fokot meg nem haladó hőmérsékleten tartani. Bár a magyar jogszabályok nem térnek ki részletesen a hőmérséklet-szabályokra, több hazai rendelet is hivatkozik az uniós rendeletben foglaltakra.A Fidesz politikusát, aki az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja és az Állattenyésztési Albizottság elnöke, arról is megkérdeztük, hogy a vágóhídról kerülhetett-e hús a szekszárdi közétkeztető cégekhez. Horváth István azt mondta:Biztosan került.Ugyanakkor szerinte a vágóhíddal semmi probléma nincs, ez egy műbalhé. Egyben jelezte azt is, hogy be fogja perelni Hadházy Ákost.Érdeklődésünkre elárulta még, hogy a vágóhídra most további korszerűsítésre nyertek pályázati forrást.A Bikácsi Agrár Kft.-ről a lapunk már számos alkalommal írt, a társaság a kormányzati pályázati portál adatai szerint különböző jogcímeken eddig 883 millió forint európai uniós támogatásban részesült, főként vissza nem térítendőkben.Horváth István még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziók kiosztását övező botránynak, valamint kivette a részét az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyből is. Politikai karrierje viszont ezután is töretlen maradt, sőt az előző kormányzati ciklusban államtitkári posztot kapott Kósa Lajos minisztersége alatt. 2010 óta minden parlamenti választáson egyéni mandátumot szerzett a szekszárdi körzetben.
|
A közétkeztetésbe is került hús a fideszes Horváth István családi vágóhídjáról, amiről Hadházy osztott meg nyugtalanító fotókat
|
A Szekszárdi Közétkeztetési Kft. évente 27 millió forintért vásárol húst a Bikácsi Agrár Kft.-től, amelynek vágóhídjánál bomló tetemeket fotóztak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/10/01/szekszard-kozetkeztetes-hus-horvath-istvan-fidesz-vagohid-tengelic-bikacsi-agrar-kormanyhivatal-ellenorzes-bezaras-hadhazy-akos-fotok/
|
2025-10-01 15:49:41
| true | null | null |
24.hu
|
Mielőtt megnyitották volna a hatvani bicikliparkot, az önkormányzat már tudta, hogy probléma lesz a pályával. Már a megnyitás előtt, egy 2015-ös bizottsági ülésen elhangzottak komoly aggályok. A jegyzőkönyv szerint az egyik képviselő figyelmeztetett:Tegnap is történt egy sajnálatos baleset nagyon komoly sérüléssel. És volt már több baleset. Át kellene ezt gondolni, mielőtt még komoly perek lennének ebből.Az önkormányzat a megoldást abban látta, hogy bevezették a nyitva tartási időt és a felelősségvállalási nyilatkozatot. Ezzel le is tudták a problémát, a képviselők pedig a maguk megnyugtatására azzal érveltek a bizottsági ülésen, hogy "a pályán lesznek a veszélyes elemeknél külön figyelemfelhívó jelek kitéve", illetve az érintett szakszövetség "azt mondta, hogy ez nem is nagyon veszélyes pálya, hogy ettől vannak sokkal veszélyesebbek is."Akik ténylegesen kipróbálták a pályát, éles kanyarokról és életveszélyes ugratóról meséltek. Voltak persze könnyebb részek is, de sok helyen már a cölöpökön vezetett pálya magassága is rémisztő volt. Az Átlátszó adatigénylése szerint a működése alattmindössze 55 látogató regisztrált, az utolsó négy évben pedig csak egyetlen biciklis használta.Az uniós támogatás miatti kötelező fenntartási időszak lejárta után az önkormányzatnak már nem kellett törődnie a látszattal.A hatvani képviselő-testület 2022. október 27-én meghozta a döntést: a kerékpáros kalandparkot bezárják, az építményeket pedig elbontják, hogy a területet „szabadidős célra” lehessen hasznosítani. A Szúnyog-sziget a Zagyva-folyó hullámtere, vagyis természetes ártér, 2023 telén például az árvíz el is öntötte a területet, ekkor vízibiciklis parkká változott a kerékpárpálya.2023 elején az Átlátszó a létesítmény elbontásáról számolt be, akkor csak a pálya harmadánál tartottak, az el nem bontott részen korhadt, hiányzó lécek és kiálló csavarok árulkodtak az egykor 280 méter hosszú pálya állapotáról. A 2024-es műholdfelvételeken már nem látszik a pálya, 2025-ben pedig a már említett tájképet találtuk. A földkupacok valószínűleg az ügyességi pálya mellett épített dirt pálya maradványai. A pálya elején a lelakatolt kapu megmaradt, amit néhányan szerelemlakatok elhelyezésére használnak. Az induló betonrámpa is megvan, amely rácsos ketrecek között vezet le a semmibe.A város azonban nem maradt biciklis park nélkül. A szomszédos Népkertben – ezúttal már a gát vízmentes oldalán – sikerült 2023-ban felhúzni egy 50 milliós forintos pumpapályát.Tíz év alatt sem érték el fák a lombkoronasétánytA volt biciklipark felett viszont továbbra is egy lombkoronasétány található, ez egy 30 tonna betonacél felhasználásával készült masszív szerkezet, ami pár lécet leszámítva jó állapotban van, papíron „természetközeli élményt” ígér. Az önkormányzat által üzemeltetett Hatvani Vadaspark honlapja szerint a hatvani lombkoronasétány „egy lenyűgöző és különleges látványosság, amely lehetővé teszi a számodra, hogy a fák koronája szintjén sétálhass egészen a Vadaspark kapujáig. Ez a magasban húzódó sétány lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megismerkedhess az erdő ökoszisztémájával, a fák és a vadon élő állatok világával.”A valóságban azonban a látogatók egyelőre leginkább a fák csúcsát figyelhetik meg, nem tudnak sűrű lombkoronában sétálgatni, mivel a 2015-ben elültetett fák egy évtized alatt is alig cseperedtek: még nem érik el a sétányt. Az ilyen létesítmény lényege az lenne, hogy a fák lombkoronájának a szintjén sétálhatnak a látogatók. Bár a területen található néhány idősebb fa is, a számuk csekély, és nem alkotnak összefüggő lombkoronát a sétány mentén. Száz fa elültetése is a közbeszerzés része volt, ennyi cseperedő fát azonban nem láttunk a sétány mellett. A hatvani egyébként kronológiailag az ország első lombkorona nélküli sétánya, megelőzte Nyírmártonfalvát, csak nem kapott akkora figyelmet.A Duna Aszfalt „kísérleti” kerékpárútjaA kalandpark egy komplex, 1,1 milliárdos uniós pályázat része volt. Tartalmazott még egy 8 kilométeres kerékpárutat Hatvan és Boldog között, két pihenőhelyet, parkolót, egy gyalogos- és kerékpáros hidat a Zagyva felett.A gyalogos- és kerékpáros híd nettó 244 millió forintból épült. Elsődlegesen azért, hogy a Hatvan–Boldog kerékpárutat összekösse a biciklis kalandparkkal. A híd önmagában egy modern és esztétikus mérnöki alkotás, amit a gyalogosok is szívesebben használnak, mint a mellette lévő gyalogos-autós hidat, ha át akarnak kelni a folyón, de a kalandpark elbontásával elvesztette az eredeti funkcióját, hiszen a kerékpárutat már nem kell a kalandparkkal összekötni.A projekt fontos eleme az előbb említett Hatvant Boldoggal összekötő, 300 milliós kerékpárút. A Hatvan felőli szakasz építését a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. nyerte el, a Boldog felőli rész kivitelezője egy másik cég volt. A megnyitást követő évben már garanciális javításokat kellett végezni, mert a beton megrepedezett. A repedések egy részébe egyszerűen szurkot öntöttek, ami mostanra szintén megadta magát. A G7 nézett bele a jegyzőkönyvbe, amiből kiderült, hogy „a vastagság és az anyagminőség nem a terv szerinti.” A Duna Aszfalt képviselője a jegyzőkönyv szerint azt mondta: „töltésen kerékpárutat építeni nem is olyan egyszerű dolog”. Majd hozzátette, hogy a beruházás egyfajta kísérlet volt:megpróbáltuk úgy megépíteni ezt a töltésen lévő kerékpárutat, hogy mindenki tanulhasson belőle.Elég drága tanulópénz lett ez az adófizetőknek.Egy mindent rendben találó ellenőrzésA kalandpark szerződését az akkori fideszes polgármester, Szabó Zsolt írta alá, aki jelenleg is a térség országgyűlési képviselője. Szabó ellen Hadházy Ákos független ellenzéki politikus feljelentést tett, mert szerinte egy „bűnszervezet alakult az uniós támogatások ellopására” a polgármester körül, azonban a rendőrség lezárta a nyomozást, mert nem volt bizonyítható a korrupció.Az uniós projekt kötelező ötéves fenntartási időszaka 2021 júniusában járt le. A Magyar Államkincstár 2021 szeptemberében utánkövetéses záró helyszíni ellenőrzést tartott. Kikértük a dokumentumot, amelynek jegyzőkönyvemindent a legnagyobb rendben talált.Azt vizsgálták, hogy a projekt fenntartási kötelezettsége, illetve bizonyos mutatók teljesültek-e. A dokumentum szerint a támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága elérte a 61 ezer főt. A megvalósult projektelemek „jól megfelelt” állapotban vannak, használatra alkalmasak.
|
Semmibe vezető rámpa maradt az uniós pénzből épült hatvani biciklipark helyén
|
Megnéztük, mi a maradt az elbontott kerékpárpálya helyén, és utánajártunk, hogy az ellenőrzések mire jutottak a beruházással kapcsolatban.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/30/hatvani-biciklipark-unios-beruhazas-elbontottak-lomb-nelkuli-lombkoronasetany/
|
2025-09-30 06:00:06
| true | null | null |
24.hu
|
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke több részletben mutatta be azokat a hangfelvételeket, amelyekről korábban azt állította, bizonyítják, hogy nem a végrehajtói kar bíróság előtt álló korábbi vezetője, Schadl György, hanem egy miniszter állt a "végrehajtó maffia" csúcsán. A pártelnök politikustársával, Fiszter Zsuzsannával ismertette "bizonyítékait". Ezek alapján úgy vélik, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője közrejátszott a végrehajtói kinevezésekben és a területleosztásokban.A felvételeken - amelyek kapcsán az ügyészség is nyomoz - a Mi Hazánk állítása szerint többnyire végrehajtók beszélgetnek egymás közt, és bár valóban elhangzik Rogán neve, az eltorzított hangú részleteken csak említés szintjén jelenik meg, a szereplők úgy beszélnek róla, mint akik - gyaníthatóan nem első kézből - tudni vélik, hogy a miniszter közrejátszhatott végrehajtói kinevezésekben. Igaz, Toroczkai azt is jelezte, hogy több órányi, titokban rögzített hanganyag került a birtokukba, és végrehajtók is hajlandók tanúvallomásokat tenni, így nem elképzelhetetlen, hogy az eddig megjelenteknél erősebb bizonyítékok látnak majd napvilágot.Ugyanakkor a nyilvánosságra hozott hangfelvételek tartalma sem tűnik teljesen légből kapottnak. Az elhangzottak alapján a szereplők csakugyan végrehajtók vagy olyan bennfentesek lehetnek, akik valós ismeretekkel rendelkeznek a végrehajtókról, és akár a kinevezések gyakorlatát is ismerhetik.A 24.hu az elhangzott információk alapján feltérképezte, kik lehetnek azok az önálló bírósági végrehajtók, akiket a felvételeken emlegetnek, és akik a résztvevők állításai alapján politikusi segítséget kaphattak kinevezésükhöz."Simon kerüljön Monorra"Az ellenzéki párt által nyilvánosságra hozott hangfelvételek egyikén állításuk szerint az a B. Ervin hallható, aki a Schadl–Völner-ügy egyik tanúja volt, ám 2024 júliusában szörnyethalt az Árpád hídon történt megrázó autóbalesetben. Ezen a felvételen az hangzik el, hogy „Gyuri le akarta nyúlni Monort, mert ott hatezres ügyérkezés volt korábban, de a Rogán miatt nem lehetett, úgyhogy: jó, oké, Simon kerüljön Monorra” – mondja a felvételen B. Ervin feltehetően bizonyára Schadl Györgyre utalva. Majd hozzáteszi, a megoldás az lett, hogy „kétfelé törték a területet”.Ez azért említésre méltó, mert Monoron valóban két végrehajtói pozíció van.Ezek közül az egyiket nemrég még a Schadl–Völner-ügyben megvádolt, majd a bűnösségét beismerő és elítélt volt végrehajtók egyike töltötte be. Sz. Balázs a váddal egyezően bevallotta, hogy monori kinevezéséért cserébe 190 millió forint kenőpénzt osztott vissza Schadl Györgynek.Sőt, állítása szerint még ennél is többet.A hangfelvétel tartalmával egybecseng az is, hogy Sz. Balázzsal csaknem egyszerre – 2017-ben – nevezték ki Monor másik végrehajtóját, Simon Péter Miklóst, aki jelenleg is betölti a posztot, tehát rá utalhatnak a felvételen. Arról viszont semmilyen bizonyíték nem került elő eddig, hogy a kinevezéséhez köze lenne Rogán Antalnak.Simon neve a Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban is felbukkant, ám nem vádolták meg semmivel. Egy hivatalos feljegyzés azok közé sorolta, akik rendszeresen összejártak Schadl Györggyel és társaságával.Az elhangzottak miatt megkerestük Simon Péter Miklóst, akinél egyebek közt arról érdeklődtünk, kihallgatták-e az ügyben, meggyanúsították-e, valamint azt is megkérdeztük, ismeri-e Rogánt, illetve hogy milyen kapcsolatban áll Schadl Györggyel. A végrehajtó közölte, a B. Ervintől származó mondatok minden alapot nélkülöznek.Leszögezte, hogy Rogánnal se neki, se az általa ismert és a felvételen hallható személynek nem volt kapcsolata.Mint írta, nincs tudomása arról sem, hogy a neve szerepelne a Völner–Schadl ügy nyomozati irataiban, tanúként sem hallgatták ki soha. Schadl Györggyel a kapcsolata kollegiális volt.Végül hozzátette:Végrehajtói kinevezésem érdekében senkinek sem kértem a közbenjárását. Bárki, aki nyilvánosan ezt állítja, valótlan tartamú nyilatkozatot tesz, és vele szemben egyéb jogi lépések mellett hamis tanúzás, illetve hamis vád miatt a szükséges eljárás lefolytatásra kerül.„Lacikám, ide menjél”A Toroczkaiék által közölt hangfelvételeken szintén Rogán Antallal összefüggésben emlegetnek egy bizonyos Lacit. A Mi Hazánk állítása szerint a szóban forgó, 2023-ban készült felvételen két végrehajtó beszél, egyikük a párt informátora. A beszélők egyike azt mondja, Rogán nem ér rá azzal „szórakozni”, hogy leossza a helyeket, hogy „Lacikám, ide menjél”, hanema folyamat fordítva zajlik: a végrehajtók maguk nézik ki a kerületeket, amelyeket aztán a politikai vezetés kioszt nekik.„Jó, oké, segítek, nézd meg, hogy hova akarsz menni. Az megnézte, hú, Szeged egész jó. Jó lesz az!” – hallható a felvételen.A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar névjegyzékéből kiderült hogy a Szegedi Járásbíróság mellett négy önálló bírósági végrehajtói iroda működik, ezek közül kettőt is László keresztnevű végrehajtó vezet. Egyiküket azonban jóval a Schadl–Völner-ügy kirobbanása után, 2023 második felében nevezték ki a posztjára, így aligha róla van szó.A másikuk régebbi motoros, és a neve ugyancsak többször feltűnik a Schadl-ügy nyomozati irataiban. Mamlecz László 2018 óta végrehajtó, korábban ügyész volt (ő képviselte a vádat Eva Rezesova ellen, aki négy ember halálát okozta egy balesetben, illetve Stohl András közlekedési baleseténél is), erről az egykor szintén szegedi ügyészként dolgozó F. Miklós, a büntetőügyben már elítélt végrehajtó beszélt nyomozati vallomásában. F. Miklós a legtöbb megvádolt végrehajtóhoz hasonlóan beismerte a vádakat a bíróságon, és bevallotta, hogy több mint 197 millió forintot juttatott a végrehajtók volt elnökének. Schadl ugyanis a végrehajtói irodájának teljes osztalékát elkérte tőle készpénzben, cserébe havi 2 millió forintos „fizetést” kapott F. Miklós.A nyomozati iratokban szerepel egy olyan név nélküli tanúvallomás, ami hasonló pénzvisszaosztással hozta összefüggésbe Mamlecz Lászlót, mint ami miatt F. Miklóst és több más végrehajtót elítéltek.Erről egy végrehajtó-helyettes vallott az ügy nyomozati szakaszában, aki informátoraként szintén az Árpád hídi balesetben elhunyt B. Ervint nevezte meg. Azt állította, hogy a B. Ervintől származó információi szerintMamlecz László Petris Csabán keresztül fizetett vissza pénzt Schadl Györgynek.Ugyanakkor annak nincs nyoma, hogy Mamleczet kihallgatták volna az ügyben, és annak sem, hogy a fenti állítás miatt nyomoztak volna az eljárás során.Az sem a felvételből, sem a nyomozati iratokból nem következik, hogy Rogán Antal befolyásolta volna a végrehajtó kinevezését. Az viszont bizonyos, hogy a Schadl régi bizalmasaként számon tartott Petris és Mamlecz közt volt kapcsolat. A nyomozati iratok árulkodnak arról, hogy Mamlecznek rendelkezési jogosultsága volt Petris két végrehajtói számlája fölött is.Mamlecz Lászlónál is érdeklődtünk, kihallgatták-e a hatóságok, ismeri-e Rogán Antalt, és kért-e közbenjárást a végrehajtói kinevezése kapcsán. Továbbá azt is megkérdeztük tőle, milyen kapcsolatban áll Petris Csaba végrehajtóval, és mit gondol arról, hogy egy tanúvallomás szerint rajta keresztül fizetett „vissza” pénzt Schadl Györgynek.Mamlecz László válaszul egy közlemény juttatott el lapunkhoz. Ebben a többi közt azt írta, hogyToroczkai Lászlót rágalmazás miatt feljelentette.Mint írta, olyan rágalmazó állításokat fogalmaztak meg vele szemben, amikből semmi nem igaz. Közölte, hogy amikor megpályázta az önálló bírósági végrehajtói állást, a pályázat benyújtásához szükséges összes feltételt teljesítette. Nem kért segítséget, és nem ajánlotta föl neki senki, hogy számára kedvezően tudná befolyásolni a pályázatát.A kinevezésemért cserébe nem kellett senkinek fizetnem, ez soha fel sem merült– szögezte le.Kitért arra is, hogy a Toroczkai által megnevezett politikusokat akkor sem ismerte személyesen, és azóta sem találkozott egyikükkel sem. A Schadl-ügyben nem hallgatták ki.Hozzátette, hogy Petris Csabát – mint ahogy a végrehajtók jelentős részét – ismeri, de vele sem volt soha semmilyen törvénytelen kapcsolatban. Arra nem tért ki, hogy miért volt rendelkezési jogosultsága Petris számlái fölött.Bohács Zsolt „öt–hat helyet elintézett”Az egyik hangfelvételen elhangzik, hogy Szegeden egy bizonyos „Robinak” Bohács Zsolt korábbi szegedi fideszes képviselő intézte el a kinevezését, aki ellen Toroczkai feljelentést is tett. A felvételeken beszélő végrehajtók egymás közt arról beszélnek, hogy a volt kormánypárti politikus „öt–hat helyet elintézett”, és a beszélgetés szerint volt, hogy húszmillió forintot kért ezért. (E körben L. Simon László korábbi fideszes politikus nevét is megemlítik, ám az állítólagos ő szerepéről végképp nem derül ki semmi.) Bohács úgy reagált, fogalma sincs róla, mi köze lehet az ügyhöz. „Nem tudok róla, hogy érintett lennék. Ha így lenne, már rég meggyanúsítottak volna a Schadl–Völner-ügyben” – közölte.Zsigó és „Zsani”A Mi Hazánk egy olyan hangfelvételt is bemutatott, melyen állításuk szerint az eddig is idézett két végrehajtó beszélget, akik még egy fideszes politikust megneveznek, Zsigó Róbert volt bajai polgármestert, aki jelenleg a Kulturális és Innovációs Minisztériumban miniszterhelyettes. Róla azt állítják, hogy egy bizonyos Zsanettnek („Zsaninak”) intézte el a kinevezését. A Mi Hazánk szerint ez arra utal, hogy nemcsak vezető fideszes politikusok vettek részt a végrehajtói ügyletekben, hanem a politika alsóbb szintjein is becsatlakoztak a folyamatba.Zsigó a Facebookon reagált: azt írta, kategorikusan visszautasítja, hogy bármilyen módon érintett lenne végrehajtói ügyekben. „Ez az állítás hamis, alaptalan, és súlyosan sérti a jó hírnevemet. Soha semmilyen közöm nem volt, és nincs végrehajtói ügyekhez” – tette hozzá.Egyébként mindössze egyetlen Zsanett keresztnevű végrehajtó van a végrehajtói kar névjegyzékében, aki történetesen bajai illetőségű. Gazdagné Arnold Zsanett a kaposvári járásbíróság mellé kinevezett végrehajtó, az irodája 2013 óta működik. Őt így nem Schadl György, hanem a korábbi elnök, Krejniker Miklós nevezte ki, aki 2014-ben távozott posztjáról azután, hogy megvádolták, mert 2012 februárjában rátámadt egy internetes portál újságírójára a kamara árverési csarnoka előtt.Kérdéseinkre – miszerint bármilyen minőségben kihallgatták-e a hatóságok, ismeri-e Zsigó Róbertet, és kért-e közbenjárást a végrehajtói kinevezése kapcsán – Gazdagné Arnold Zsanett érdemi választ nem adott. A közfeladatot ellátó önálló bírósági végrehajtó azt írta, „kifejezetten megtiltja”, hogy személyével kapcsolatban „bárminemű megállapítást (találgatást, következtetést, vagy kérdést) nyilvánosságra hozzanak”.Kihallgatták a Mi Hazánk politikusátToroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, pontosan tudják, hogy kik azok a végrehajtók, akik a 2023-ban rögzített hangfelvételeken beszélnek.Évek óta kapcsolatban vagyunk a forrásainkkal, akik egyre többen vannak, folyamatosan tárgyalunk, egyeztetünk velük. Lehetnek újabb hangfelvételek, de elképzelhető, hogy nyilatkozatokat, vallomásokat is közzé fogunk tenni. A velünk évek óta kapcsolatban lévő végrehajtók vallomásai kiegészíthetik az általunk nyilvánosságra hozott hangfelvételeket, és ezek együtt már perdöntőek lehetnek. Közülük van, aki már szintén megtette a feljelentését, és az ügyet egyesítették a mi feljelentésünkkel– jelezte.Toroczkai közölte azt is, hogy feljelentésük nyomán azonnal megkeresték őket a hatóságok. Az első kihallgatásra augusztus 29-én került sor, október 2-án folytatólagos kihallgatás lesz, politikustársa, Fiszter Zsuzsanna már megkapta az újabb idézést.A pártvezető arra nem tért ki, hogy milyen konkrét bizonyítékaik vannak, melyek alátámasztják Rogán Antal érintettségét, illetve arra sem, hogy milyen további bizonyítékokkal készülnek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda egyébként annyival söpörte le a Mi Hazánk Rogánnal kapcsolatos állítását, hogy az „egy megalapozatlan pletyka és hazugság”.Rogán sziluettje nem fakulToroczkai Lászlóék előtt jóval konkrétabb hangfelvételt tett közzé Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki volt felesége, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter szavait rögzítette. (Vargát júliusban tanúként hallgatták ki a bíróságon a Schadl–Völner-ügyben.) A 2023 januárjában készített felvételen Varga – Magyar Péter felvetésére – Rogán Antallal kapcsolatban azt mondja: „magukat kihúzatták” a Schadl-ügy irataiból, illetve „javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be.”Ugyanakkor az már Magyar Péter és jóval Toroczkaiék színre lépése előtt is látszott, hogy a Völner–Schadl-ügy vádirata nem fedi le teljesen a 24.hu által számos cikkben ismertetett, több mint nyolcezer oldalnyi nyomozati iratot.A vádiratból látványos módon kimaradtak a Rogán Antal kabinetfőnökéről szóló részek. Mint feltártuk, a nyomozati iratok alapján bizalmas kapcsolat lehetett Schadl György és Nagy Ádám között.Schadl munkatársának naplóbejegyzéseiből derült ki, hogy a később szintén megvádolt férfinak egy alkalommal Rogán kabinetfőnökét kellett felhívnia, és elvinnie hozzá egy autót. Az máig nem derült ki, hogy Schadl bizalmasa milyen autót és miért vitt Nagy Ádámnak, ezekre a kérdésekre sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem Nagy nem adott választ.Azt sem tudni, hogy Rogán kabinetfőnökét kihallgatták-e a hatóságok, ezt ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség sem árulta el kérdésünkre. Pedig – mint kiderült – a nyomozók részletesen foglalkoztak azzal is, hogy Schadl segíthetett Nagy Ádámnak a jogi diplomához szükséges vizsgák teljesítésében. A többi közt az olvasható a hivatalos dokumentumokban, hogy akadt olyan vizsga, amelyen a nyomozók szerint ott sem volt Nagy Ádám, sőt még a jelentkezését is Schadl intézhette.Arra sem tér ki a vádirat, hogy a végrehajtói kar elnökének a miniszterelnök és Rogán hivatalának is otthont adó Karmelita kolostorba és a Rogán-féle minisztérium Garibaldi utcai épületébe is bejárása volt. Pedig a Schadl bizalmas munkatársa által vezetett naplóból látható, milyen találkozókat beszélt meg és bonyolított a végrehajtók elnöke.Rogán egyébként tagadta, hogy találkozott volna Schadl Györggyel.A vádirat szerint a végrehajtók volt elnöke jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak, aki ezért a befolyását Schadl György érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri: önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat beismerte, őket már jogerősen elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat. Schadlra tíz, míg Völnerre nyolc év börtönt kértek beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. Ez feltehetően nem lesz probléma Schadl számára, ugyanis – mint feltártuk – a volt végrehajtó elnök a börtönben ülve is 189 millió forintot keresett, és a végrehajtói kar új elnöksége is közreműködik abban, hogy felfüggesztett végrehajtóként is vagyonokat kereshessen.Mint megírtuk, Schadl február óta a siófoki luxusnyaralójában tölti a házi őrizetét. A Balaton-parti üdülő az ellene szóló vádiratban is szerepel, mert jogszerűtlenül bővítették, ám hiába rendelték el az eredeti állapot helyreállítását, Schadl ennek nem tett eleget. Ezért a végrehajtók volt elnöke ellen NAV-végrehajtás indult.
|
Ők lehetnek a Toroczkai László hangfelvételein emlegetett végrehajtók, van köztük, aki a Schadl-Völner-ügy aktáiban is felbukkan
|
A 24.hu feltérképezte, kik lehetnek azok az önálló bírósági végrehajtók, akiket a Mi Hazánk által közölt felvételeken emlegetnek. Egyikük már fel is jelentette a párt elnökét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/29/toroczkai-laszlo-hangfelvetel-rogan-antal-vegrehajtok-schadl-volner-ugy/
|
2025-09-29 05:55:11
| true | null | null |
24.hu
|
Szétdarabolják a B+N Referencia Zrt.-t, amely az állami takarítási bizniszek megszerzésén túl tavaly megkapta az összes hazai kórház üzemeltetését is. Csak ez az egy közpénzes megbízás 400 milliárdos üzletet biztosít a cégnek a következő évekre.A szerződés díjkerete meghaladja a teljes magyar egészségügy éves költségvetésének 10 százalékát.Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N Referencia Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója csütörtökön küldött szét egy belső tájékoztató levelet arról, hogy néhány nap múlva, szeptember 30-án egy újonnan alapított cég veszi át a részvénytársaság helyét.A tavalyi évet 207 milliárd forintos bevétellel záró B+N Referencia Zrt.-ből leválással hozzák létre az új céget, amely B+N Magyarország Kft. néven a magyarországi üzletek örököse lesz. A vagyonmegosztás után az anyacég kizárólag a külföldi érdekeltségek összefogásával és menedzselésével foglalkozik majd.A folyamatosan növekvő és jól fizető állami megbízásoknak is köszönhetően a B+N az elmúlt években jelentős nemzetközi hálózatot építhetett ki magának. A NER kedvenc takarítócégeként emlegetett B+N-nek nyolc országban vannak leányvállalatai. A terjeszkedés eleinte a környező országok felé irányult, az elmúlt egy évben az olasz és a német piacon is bevásárolta magát a létesítménygazdálkodási üzletágba.2024 szeptemberében 2,4 milliárd forintért vették meg Olaszországban a takarítás- és ingatlanüzemeltetés-profilú Sagad srl-t,karácsonykor pedig Németország egyik vezető létesítménygazdálkodási és épületgépészeti szolgáltatóját, a 600 alkalmazottal működő müncheni Köberl cégcsoportot szerezték meg. A vételárat itt nem tették közzé.A Kis-Szölgyémi Ferenc által szétküldött levélben az is olvasható, hogy az új cég átveszi a B+N teljes eddigi magyarországi portfólióját – az összes állami megrendeléssel, szerződéssel, vagyonelemmel és a több ezer munkavállalóval együtt. A levél kiemelte, hogy a leválás olyan jogi formája a céges átalakításnak, amely megfelel a közbeszerzési törvény előírásainak, vagyisa kft. teljes körű jogutódja lehet az anyacégnek.Az is kiderült, hogy a részvényesi struktúra a szétválás ellenére változatlan marad.A cég 26 százalékban Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdona,a maradék 74 százalékon három magántőkealap, a SINGULIUM I, II és III osztozik közel egyenlő részben.Ezek végső tulajdonosa nem ismert, de a B+N közgyűlésén mindhármat Matskási István képviselte vezérigazgatóként. A tulajdonosok a tavalyi kimagasló üzleti év után 5 milliárd forintot vettek ki osztalékként a cégből, amelyből 1,25 milliárd került Kis-Szölgyémihez, 3,75 milliárd pedig a három magántőkealaphoz.A 24.hu a hét elején küldött kérdéseket az átalakulással kapcsolatban a cégvezetésnek, de válasz nem érkezett. Többek között arra kértünk magyarázatot, hogy milyen okok miatt döntöttek a szétválás mellett.Kis-Szölgyémi Ferenc volt az egyike annak a néhány NER-milliárdosnak, akiket Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Garancsi István mellett név szerint is kiemelt, amikor a NER legnagyobb haszonélvezőiről beszélt. A 444.hu szerint Magyar akkor azt monda: „Tudjuk, hogy mit tettetek, és nem felejtünk”.A milliárdos vállalkozó neve a héten egy XII. kerületi ingatlanügyben is előkerült: lapunk írta meg, hogy egy 1790 négyzetméteres virányosi telek Kis-Szölgyémi cégének érintésével került az önkormányzattól Pokorni Zoltán polgármesteri tanácsadójának, Váczi Jánosnak a feleségéhez. A kerület volt alpolgármestere Kis-Szölgyémi egy hegyvidéki egyesületben is összejár.
|
Új cégbe variálja át a NER-kedvenc a százmilliárdos állami szerződéseit
|
Szétdarabolják a B+N Zrt.-t: egy vadonatúj cég örökli meg az állam takarítási és kórház-üzemeltetési megbízásait.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/09/26/bn-uj-ceg-egeszsegugy-kis-szolgyemi-ferenc-ner-magyar-peter/
|
2025-09-26 10:12:52
| true | null | null |
24.hu
|
Hiába kértük ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) a kastélyprogrammal kapcsolatos iratokat, a tárca érvelése szerint kérésünk idő előtti, mivel még nem adtak át az épületeket.Azt szerettük volna megtudni, milyen vállalásokat, fejlesztéseket írtak bele a pályázatukba azok a cégek, alapítványok, önkormányzatok, amelyek Lázár János miniszter döntése értelmében a nemzeti örökségünket képező, állami pénzből felújított kastélyokhoz ingyen, fejlesztési-működtetési vállalásokért cserébe jutottak hozzá.Bár kérésünket megatagadták, kivonatolva feltették a kormányzati honlapra, hogy melyik pályázati nyertes mit vállal leendő kastélytulajdonosként, és mennyi pénzt költ majd a következő harminc évben az ingatlanra. Ezek szerint wellnessrészlegekkel, medencékkel, luxusszállásokkal bővítenék a történelmi jelentőségű kastélyokat.A Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó távközlési cég, a 4iG Nyrt. tíz éves időtávlatban 6,7 milliárd és 10 milliárd forint közötti összeget invesztálna a pár éve gyönyörűen felújított dégi Festetics-kastélyra:A pincébe multifunkcionális és kiszolgáló térsort tervez wellness és rendezvény funkcióval, az oldalszárnyakban lakosztályokat alakít ki, illetve az épületbe egyedi rendezvényhelyszínt tervez.Megvalósítja a Kiskastély együttesének (Kiskastély, Kocsiszín, Autómobil-garage, Műhely) helyreállítását, amelyet várhatóan szállás-, gasztrokulturális funkcióval von be a fejlesztésbe. A Kiskastélyhoz közel, egy félreeső parkrészben medence és a hozzá tartozó kiszolgáló strandépület létesítését tervezi” – olvasható a tárca összefoglalójában a cég terveiről.„Lázár úr eredetileg 5 milliárd forintot szánt a teljes felújításra, amit ő vett le 3 milliárdra pár évvel ezelőtt, így az oldalszárnyak nem készültek el teljesen, oda tervezhetik szerintem a luxusszobákat” – mondta el a 24.hu-nak Verebics Géza volt dégi polgármester, aki a Festetics Antal Alapítvány vezetőjeként évekkel korábban a Festetics-örökössel együttműködve készített terveket a kastélykomplexum felújítására.Wellnessrészleget nem terveztünk, és a kastélyparkot is az eredeti állapot szerint állítottuk volna helyre, vagyis nem építettünk volna oda semmi újat, így medencét és strandot sem– jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy jó ötletnek tartja, hogy magáncég lesz a Festetics-kastély tulajdonosa, nagyot sóhajtott. „Megvan erről a saját véleményem, de ezt most nem fejteném ki” – mondta a volt polgármester, aki azért megjegyezte, hogy ennyi erővel az állam is megcsinálhatta volna ezeket a fejlesztéseket, mert a cég majd különböző dotációkban ezt gyakorlatilag vissza fogja kapni szerinte.A 4iG az ingatlanegyüttes működtetésére évente 286 és 776 millió forintot költene a pályázata szerint 30 éves időtávlatban, ami összesen 11 milliárd forint.A tatai Esterházy-kastély működtetésére a tárca összesítése szerint 14 milliárd 20 millió forintot ígért a Szijj László érdekeltségébe tartozó Viarum Invest Kft. a pályázati anyagában. A tíz évre szóló felújítási programjában pedig 3 milliárd forint értékű beruházásról írtak.A terveikben szerepel többek között kávézó-cukrászda, szálláshelyek, oktatási központ kialakítása is. „Nemzetközi mérnökcsapatok számára létrehozandó oktatási és továbbképzési központ, illetve neurológiai betegségek, különösen autizmus, fejlődési rendellenességek, Alzheimer-kór, időskori demencia, Parkinson-kór, agyvérzés, idegrendszert érintő balesetek kezelésére specializálódott rehabilitációs intézmény kialakítása. A képzéseken résztvevők, a páciensek és gondozóik, vagy egyéb szállóvendégek számára szálláshely kiépítését is tervezik az örökségvédelmi szempontok maximális figyelembevételével” – foglalta össze a cég pályázati anyagát a minisztérium.Karbantartásra a Révész Logisztikai Holding Zrt. ígérte a legtöbb pénzt: 3 milliárd 394 millió forintot szánna erre a célra a füzérradványi Károlyi-kastély tulajdonosaként, ami éves szinten 110 millió forintot jelent. Beruházásra 4,1 milliárd forintot ígértek a következő tíz évben, amelynek során gasztroteret, wellness és rekreációs szolgáltatásokat, valamint szállásokat alakítanának ki a kastélyegyüttes területén, a villaépületeket pedig apartmanokká alakítják át.A sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt a miniszterelnöki vej, Tiborcz István korábbi üzlettársának, Paár Attilának cége, a PBE Kft. kapja meg a miniszteri döntés értelmében.A cég 4 milliárd forintot szán felújításra a következő tíz évben, működtetésre pedig 5,3 milliárdot. Ez a kastély a többihez képest rosszabb állapotban van, komolyabb felújításra szorul, talán ez magyarázza, hogy nem szerepel sem wellness, sem gasztrotér a pályázati anyagban.A legkevesebb forrást a két önkormányzati tulajdonos tudja biztosítani az általuk elnyert kastélyokra:az oroszlányi önkormányzat 1,5 milliárd forintot költ a majki Esterházy-kastélyra a következő tíz évben,a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat pedig 1 milliárd forintot fordítana a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúriára.Lázár János építési miniszter eddig két körben összesen nyolc kastélyt elajándékozásáról döntött (egy döntését visszavonta, így a hódmezővásárhelyi önkormányzat nem kapja meg a szabadkígyósi Weckheim-kastélyt). Az új tulajdonosoknak nemcsak különféle beruházásokra kellett vállalásokat tenniük, hanem arról is, hogy a kastélyparkot az év minden napján 10 és 19 óra között mindenki számára ingyenes nyitva tartják, a kastélyokban működő múzeum, közgyűjtemény látogathatóságát pedig az év 300 napján biztosítják.
|
Medencét, wellnessrészleget építenének az új tulajdonosok a Lázárék által odaajándékozott kastélyokban
|
Kiderült, milyen vállalások mentén ítélték oda a nemzeti örökségünk részét képező kastélyokat a nyertes pályázóknak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/25/lazar-janos-ajandek-kastely-medence-wellness-reszleg-uj-tulajdonosok/
|
2025-09-25 05:49:31
| true | null | null |
24.hu
|
Folyik a munka a Kútvölgyi útról nyíló Hunyad lejtő egyik telkén. Szeptember közepén, amikor ott jártunk, az alapozási munkát végezték az 1790 négyzetméteresen területen, amelynek szomszédságában modern villák és lakóházak sokasága húzódik meg a Hegyvidék elegáns, virányosi részén. Az erdő pár lépés, a zugligeti libegő egy rövidebb séta, és a Béla király úti államfői rezidencia sincs messze. Nem véletlenül lett pár éve a Hunyad lejtő az ország legdrágább utcája, amely hét évvel ezelőtt azzal érdemelte ki ezt a címet, hogy már akkor közel 1,4 milliós négyzetméteráron mentek el ott az ingatlanok. Nagyméretű építési telekhez jutni errefelé jó áron nemcsak szerencse, de kiváló befektetés is - akár magának épít házat az ember, akár másnak.A 24.hu pedig kiderítette, hogy 2022-ben az akkor még a fideszes Pokorni Zoltán vezette hegyvidéki önkormányzat a szóban forgó, telekösszevonással összesen 1790 négyzetméterre növelt Hunyad lejtői ingatlant eladta a kerületi közbeszerzéseken is taroló B+N Referencia Zrt. milliárdos tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc cégének, a Hunyadbau Kft.-nek, ahonnan a telek hamar, alig több mint egy év múltán Pokorni korábbi alpolgármesterének a közelébe került: az új tulajdonos Váczi János felesége lett.A kerítésre kihelyezett tájékoztató szerint a lejtős telken egylakásos lakóház épül.Mielőtt bemutatjuk az egykori önkormányzati vagyon értékesítését, az ingatlan vándorútját, ismerkedjünk meg a történet főszereplőivel:Ezt a cikket azért olvashatod tovább, mert előfizettél.Pokorni Zoltán: a Fidesz korábbi elnöke, egykori oktatási miniszter, 2006-tól 18 éven át a XII. kerület polgármestere. A 2022-es ingatlanértékesítés idején is ő vezette a Hegyvidéket, írta alá az adásvételi szerződést. A 2024-es önkormányzati választáson már nem indult, a helyette ringbe szálló fideszes Fonti Krisztina alulmaradt Kovács Gergellyel, a Kétfarkú Kutya Párt társelnökével szemben.Kis-Szölgyémi Ferenc: 68,8 milliárd forintos vagyonával a 44. leggazdagabb magyar. A közbeszerzéseken rendszeresen milliárdos megbízásokhoz jutó B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója és tulajdonosa. A B+N a takarítás mellett komplex ingatlanüzemeltető céggé nőtte ki magát. Pokorni hivatali ideje alatt 2015-től nyertek közbeszerzéseket a Hegyvidéken, előbb több százmilliós, majd milliárdos értékben. A céget nem túlzás Magyarország egyik legnagyobb tenderbajnokaként jellemezni, amely kórházak, a MÁV és a Volán, a repülőtér és más állami mamutok, például a Készenléti Rendőrség szolgáltatója. Lapunk Kis-Szölgyémit pár éve egyenesen a "takarítás Mészáros Lőrincének" titulálta.Váczi János: az első Orbán-kormány idején az Ifjúsági és Sportminisztérium kabinetfőnöke, majd kommunikációs igazgató és miniszteri főtanácsadó a tárcánál. 2006-tól 2010-ig a hegyvidéki önkormányzat kabinetfőnöke. 2010 és 2019 között önkormányzati képviselő és alpolgármester, hozzá tartozott például a városüzemeltetési és a főépítészi iroda. 2019-től főtanácsadóként dolgozott Pokorni Zoltán mellett.K. Rita: információink szerint Váczi János felesége, közösen birtokolnak ingatlant a Béla király úton. Az Opten szerint egyéni vállalkozó, fő profilja az üzletviteli tanácsadás. Cég nincs a nevén. A Hunyad lejtőn található telket 2023 végén vásárolta meg Kis-Szölgyémi vállalkozásától.50 százalékos kedvezmény már az értékbecslésnélAz adásvételi szerződést az önkormányzat részéről Pokorni Zoltán írta alá 2022 májusában a Hunyadbau Kft. vezetőjével és tulajdonosával. A kft.-t a szerződéskötés előtt néhány héttel, 2022 áprilisában alapították, egyetlen tagja Kis-Szölgyémi Ferenc. Az 1790 négyzetméteres ingatlan licit útján került a fideszes többségű önkormányzattól a frissen alapított céghez, ám megjegyzendő, hogy az értékbecslés a nettó 141,25 millió forintos összeget számos korrekció nyomán hozta ki.A telek lejtése mínusz 25 százalékot, az alacsonyabb beépíthetőség mínusz 5, a közművek és a "korlátozottan kijelölhető építési hely" szintén mínusz 5-5 százalékot jelentett, a kínálati árakhoz képest pedig további 10 százalékot vontak le, így összesen 50 százalékos kedvezménnyel jött ki a 141 milliós becsült piaci ár a telekért.Az értékbecslést a fideszes önkormányzat által gyakran megbízott Aquadom Kft. végezte. A birtokunkba került dokumentumban a piaci összehasonlító adatoknál felsoroltakegy zugligeti telket (2689 négyzetméter) 354 millióért,egy virányosit (1892 négyzetméter) 360 millióért,illetve egy farkasvölgyi telket (1211 négyzetméter) 210 millióértés egy Alkony útit (2196 négyzetméter) 299 millióért.Ehhez képest a telekalakítással létrejött Hunyad lejtői ingatlanért csupán 143 millió forintot fizetett Kis-Szölgyémi cége.Az önkormányzat a licitet nem verte nagydobra: az önkormányzat honlapján és a Hegyvidék Újságban tette közzé, és mindössze két hétig volt érvényes a felhívás. A közzétételeknél amúgy is jellemző volt, hogy az ingatlanra vonatkozó alapvető információkon túl nem sok mindent lehetett megtudni, aki többre volt kíváncsi, kénytelen volt megvásárolni egy információs csomagot, ami a telkeknél 50 ezer forintba került. A Hunyad lejtőn fekvő ingatlan esetében a 2022. május 20-án lebonyolított liciten egyetlen ajánlat érkezett: a Hunyadbau Kft.-é.Üzleti titok, mennyiért adtak túl a telkenA virányosi ingatlan a tulajdoni lap tanúsága szerint 2023 decemberében került át K. Ritához, aki a korábbi alpolgármesterrel és Pokorni-főtanácsadóval, Váczi Jánossal közösen birtokol egy társasházi lakást a közeli Béla király úton. Kérdéseinkkel természetesen megkerestük Váczi Jánost is, ám nem reagált.Kis-Szölgyémi Ferenc és Váczi egyébként ugyanannak a hegyvidéki egyesületnek a tagja: Váczi az elnöke, Kis-Szölgyémi a kuratóriumi tagja a Hegyvidék Közrendvédelmi Közalapítványnak. Régóta ismerik egymást, információink szerint jó viszonyban vannak.Kis-Szölgyémit a B+N Referencia Zrt.-n keresztül értük el. Arról érdeklődtünk, miért adott túl ilyen gyorsan a telken, és mennyiért adta azt el K. Ritának. Azt válaszolták, hogy a tulajdonos cégeingatlanfejlesztés céljából vásárolta meg a kérdéses, közművek nélküli telket. A tervezett beruházás végül egy közeli, de kedvezőbb elhelyezkedésű területen valósult meg, így két évvel később a Hunyad lejtő 8. alatti telket a cég továbbértékesítette. A Hunyadbau Zrt. magántulajdonban lévő cég, szerződései üzleti titoknak minősülnek, így további részleteket nem áll módunkba rendelkezésre bocsátani.5 fotóA Hunyadbau Kft. első, 2022-es beszámolójában 142,12 millió forintnyi tárgyi eszköz szerepel. A cég 2023 szeptemberében zártkörű részvénytársasággá alakult, Hunyadbau Zrt. néven az első beszámolója a 2023. szeptember és december közötti időszakot öleli fel. A Hunyad lejtő 8. ebben az időszakban került K. Rita tulajdonába, a beszámoló szerint pedigéppen ekkor jutott a Hunyadbau 148 millió forint egyéb bevételhez, míg a 142,4 millió forint tárgyi eszköz eltűnt a következő évi beszámolóból.Azt persze nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy ez az összeg egészében vagy részben valóban K. Ritától érkezett az ingatlanszerzés fejében. Az viszont tény, hogy az ingatlan így nem közvetlenül az önkormányzattól, hanem Kis-Szölgyémi cégétől került a polgármesteri főtanácsadó feleségéhez, amire a nyilvánosság eddig nem figyelt fel.Végül összehasonlításképp: egy 1790 négyzetméteres XII. kerületi telekért ez a 140-150 millió közti összeg igazán nem magas - még páréves viszonylatban sem. A közelbenegy ennél kicsit nagyobb telket árulnak most is a Zugligeti úton több mint 860 millió forintért,egy 2300 négyzetméteres telket a Kútvölgyi úton 590 millió forintért.Virányoson egy valamivel nagyobb, mint 1800 négyzetméteres telek 650 millióba kerül,a Svábhegyen pedig egy 1000 négyzetméteres telekért kérnek 460 millió forintot.Ez a cikk a Transparency International Magyarország mentorprogramjának keretében jött létre. Következő írásunkban a Hegyvidék korábbi ingatlanértékesítési rendszerét világítjuk át.
|
Baráti ingatlanozás a legdrágább utcában: Pokorni főtanácsadójának feleségénél landolt az önkormányzati telek
|
Az értékbecslő 50 százaléknyi kedvezménnyel számolt annál az 1790 négyzetméteres virányosi teleknél, amely az önkormányzattól a hegyvidéki közbeszerzéseken kitűnően teljesítő vállalkozó érdekeltségén keresztül jutott el a volt alpolgármester feleségéhez. A három éve 140 millió forintért eladott telekhez hasonló ingatlanokért ma 600–700 milliót is elkérnek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/23/hegyvidek-onkormanyzat-ingatlan-pokorni-zoltan-vaczi-janos-bn-referencia/
|
2025-09-23 06:00:37
| true | null | null |
24.hu
|
Fényűző kényelem és luxus- így jellemzi honlapján a Mercedes azt a kisbuszt, amit Lázár János is használ, és amiről a minap videó készült, amint a tárcavezető nagykorú fiát, Boldizsárt szállította az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz.Lázár János kormányzati, kéklámpás autóval, az állam által fizetett sofőrrel fuvaroztatja a kölykét. 2:15kor némi töprengés után előkerül a kis Boldizsár is. byu/Green-Bullfrog-6858 inhungaryMint Lázár reakciójából kiderült, a kékvillogós kisbusz nincs állami tulajdonban, csupán az üzembentartó az állam.Azonban arról hiába érdeklődtünk az építési és közlekedési miniszternél, hogy ki a tulajdonos, ezt nem árulta el.Ugyanakkor a járműnyilvántartási adatok alapján sikerült beazonosítanunk a 2025-ös gyártású luxusautó pontos típusát.A Lázár által használt, 237 lóerős, négykerék-meghajtású, V-osztályú Mercedest márciusban helyezték forgalomba. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kisbusz esetleg a miniszter tulajdonában van, akkor azt csak a jövő évi vagyonnyilatkozatában kell feltüntetnie. A jármű adatai alapján viszont kiderült, hogy csupán egy olyan változat létezik ebből a kisbuszból, ami még a miniszter által használtnál is drágább – igaz, csupán négyszázezer forinttal.A Mercedes honlapján elérhető árlista szerint a Lázár János által használt kisbusz kiinduló ára 38.293.421 forint.Ez az ár azonban néhány extra kiegészítővel könnyedén 45 millió forint fölé kúszhat. Például nem része az alapfelszereltségnek az a tetősín, ami a miniszter által használt kisbusz tetején is látható. Ez több mint kétszázezer forintért kérhető a járműhöz, de csaknem kétmillió forinttal növelheti az árat, ha az utastérbe masszázzsal, ülésklimatizálással és fekhelyfunkcióval ellátott „luxusüléseket” kérnek.Miután levideózták, hogy egy sofőr vitte a tárca épületéhez a miniszter fiát, akinek a kiszállását még egy rendőr is biztosította, Lázár János úgy nyilatkozott:noha a jogszabályoknak megfelelően az állam biztosíthat mind a miniszteri munkámhoz, mind pedig személyes használatra autót, ilyet én nem veszek igénybe. Az általam használt autót nem az állam biztosítja, annak csupán üzembentartója.Ezután szerda reggel megkerestük kérdéseinkkel a minisztert. Leginkább arról érdeklődtünk, hogy ha nem az állam biztosítja neki a Mercedes kisbuszt, akkor ki, illetve arról is kérdeztük, hogy az ő tulajdona-e a luxusautó, és amennyiben igen, akkor mennyiért vásárolta. Továbbá arra is rákérdeztünk, hogy az általa igénybe vett kisbusz használata szerinte „luxizásnak” számít-e.Lázár János ugyanis az elmúlt hónapokban többször is kikelt a luxuséletmódot folytató NER-es és Fidesz-közeli figurák ellen. Először a március kisvárdai fórumán fogalmazta meg, hogy elege van „a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál”. Közölte: a Fidesz nevében azt várják el, hogy ezt minél hamarabb hagyják abba, mert ezzel szégyent hoznak az egész közösségükre.A minap, a Harcosok Klubja edzőtáborában pedig úgy fogalmazott:Áruló focifeleségek, dubajozó hülyegyerekek, luxizó kullancsok és teljesítmény nélküli politikai celebek rontották a hitelünket.A minisztertől nem kaptunk választ kérdéseinkre, ahogy sajtófőnökét is hiába kerestük telefonon és írásban is.A „luxizást” kifogásoló Lázár János körül az elmúlt években több luxuskategóriás vagy nagy teljesítményű autó tűnt föl. 2011-ben derült ki, hogy lézerblokkoló van a szolgálati Audi S8-asán, ráadásul egy interjúban elárulta, hogy azt a tudtával szerelték fel, és, noha azt állította, nem tudja, műszakilag mire jó a blokkoló, szerinte biztosan törvényes keretek között használta.A miniszternek a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint három autója is van:egy nyitott tetejű Mini Cooper,egy Land Rover terepjáró,valamint egy Audi A6 Allroad.De a zavaros tulajdonosi hátterű, Lázár résztulajdonában álló vadászházas cég is lízingelt nemrég egy luxuskategóriás kempingbuszt, és 2021 óta lízingel egy hasonló, V-osztályú Mercedest, mint amivel Lázár közlekedik.A miniszter egyébként a vagyonát illetően többször is titkolózott. Legutóbb a 24.hu tárta föl, hogy magángyűjteményében egy évtizedek óta nem látott műkincs tűnt föl, több más értékes alkotás mellett. Azonban a tárcavezető azóta sem volt hajlandó tisztázni a vásárlás körülményeit, és erre a vagyonnyilatkozata sem tér ki érdemben.
|
38 millió forint az induló ára annak a Mercedesnek, amit a "luxizás" ellen fellépő Lázár János használ, ám titkolja, hogy ki a tulajdonosa
|
A miniszter csak annyit közölt, hogy a minap a fiát is szállító vadonatúj luxus kisbuszt nem az állam biztosítja a számára.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/19/lazar-janos-miniszter-luxus-mercedes-kibusz-luxizas-38-millio-forint-indulo-ar-ismeretlen-tulajdonos-titkolozas/
|
2025-09-19 11:00:05
| true | null | null |
24.hu
|
Nyilvánosságra hozta hangfelvételeit Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, amelyekről korábban azt mondta, be fogják bizonyítani, hogy nem a végrehajtói kar bíróság előtt álló korábbi vezetője, Schadl György, hanem egy miniszter állt a végrehajtó maffia csúcsán.A videóban Toroczkai a Mi Hazánk végrehajtási és hitelügyi szakpolitikusával, Fiszter Zsuzsannával ismerteti a bizonyítékait. Fiszter elmondja, hogya hangfelvételek alapján Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője közrejátszhatott a végrehajtói kinevezésekben és a területleosztásokban.Azt állítja, hogy a hangfelvételen azt is lehet hallani, hogy nem ő nézte ki, hova melyik végrehajtó kerüljön, hanem ezt időszűkében másnak delegálta. Azonban a tanúvallomások és a hangfelvételek alapján Rogán Antal mozgathatta a szálakat, állítja Fiszter. Azt mondja, ezt azok a végrehajtók, akikkel a párt kapcsolatban van, maguk is megerősítik. Köztük olyanok is, akik már az ügyészségen is tanúvallomást tettek.Egyértelműen azt állítják, hogy Rogán Antal szerepe megkérdőjelezhetetlen a végrehajtók környékén- jelenti ki Fiszter.A párt két hangfelvételt hozott nyilvánosságra, melyek állításuk szerint Rogán Antal érintettségét bizonyítják. Az elsőn állítólag az a B. Ervin hallható, aki a Völner-Schadl-ügy egyik tanúja volt, de 2024. júliusban szörnyethalt az Árpád hídi autóbalesetben. "Gyuri le akarta nyúlni Monort, mert ott hatezres ügyérkezés volt korábban, de a Rogán miatt nem lehetett" - mondja a felvételen B., hozzátéve, hogy a megoldás az lett, hogy "kétfelé törték a kerületet".A második hangfelvételen a Mi Hazánk állítása szerint két végrehajtó beszél, egyikük a párt informátora. A felvételen egyikük azt mondja, Rogán Antal nem ér rá azzal "szórakozni", hogy leossza a helyeket, hanem a folyamat fordítva zajlik: a végrehajtók maguk nézik ki a kerületeket, amelyeket aztán a politikai vezetés kioszt nekik. "Jó, oké, segítek, nézd meg, hogy hova akarsz menni! Az megnézte, huj, Szeged egész jó. Jó lesz az!" - hallható a felvételen.A Mi Hazánk egy olyan hangfelvételt is bemutatott, melyen ugyanez a két férfi az ügy kapcsán egy másik fideszes politikust is megnevez: Zsigó Róbert volt bajai polgármestert, aki jelenleg a Kulturális és Innovációs Minisztériumban miniszterhelyettes. A Mi Hazánk azt állítja, hogy nemcsak vezető fideszes politikusok vettek részt a végrehajtói ügyletekben, hanem a politika alsóbb szintjein is becsatlakoztak a folyamatba.Az ügyben a Mi Hazánk feljelentést tett, a hangfelvételeket a Toroczkai YouTube-csatornájára feltöltött videóban mutatták be.A témában kérdést küldtünk a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ha válaszolnak, közöljük.
|
Bemutatta a hangfelvételeit Toroczkai László, állítása szerint Rogán Antal is közrejátszhatott a végrehajtói kinevezésekben
|
Egy másik fideszes politikus neve is elhangzik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/19/toroczkai-laszlo-hangfelvetel-rogan-antal-vegrehajto-maffia-zsigo-robert/
|
2025-09-19 10:43:26
| true | null | null |
24.hu
|
Épp három éve, 2022 szeptemberében indult az első nyomozás a Márki-Zay Péter vezette tavaszi ellenzéki kampány finanszírozását illetően, amelyet aztán számos más hivatalos vizsgálat is követett - ám információink szerint ezek legalábbis megrekedtek, a nyomozás érintettjei közül továbbra sem hallgattak ki senkit, a rendőrség pedig már nem foglalkozik az üggyel.Többfrontos támadás és vizsgálatsorozatA 2022-es ellenzéki kampányról többször írtunk mi is. Arról, hogy az ellenzéki kampányba a jogi kiskapuknak köszönhetően jelentős külföldi forrás is került, épp három éve számot be először a 24.hu részletekbe menően. Feltártuk, hogy az akkori, hatpárti ellenzék kampányának anyagi fundamentumai tengerentúli lábakon álltak (bár erről a pártoknak bevallásuk szerint nem volt fogalmuk), bár ez a milliárdos nagyságrendű összeg eltörpült a kormánypártok államilag (és még ki tudja, honnan) finanszírozott többszintes kampánya mellett. Mindenesetre több fronton indult is hatósági vizsgálat.2022 szeptemberében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kezdett nyomozni sikkasztás és pénzmosás gyanújával az ellenzéki kampánypénzek után, amiről a kormánypárti Magyar Nemzet számolt be elsőként.Vizsgálta a történteket a titkosszolgálat, és a nemzetbiztonsági bizottság is bekapcsolódott a munkába,az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már több százmillió forintra büntette az ellenzéki pártokat,sőt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is dolgozott (dolgozik) az ügyben.Az ellenzéki kampánypénzekkel kapcsolatban az vetett fel kérdéseket, hogy a büdzsé jelentős részét kitevő tétel az Egyesült Államokból érkezett, egy Action For Democracy (AFD) nevű szervezet közvetítésével, a hivatalos változat szerint ottani magyar állampolgárok adományaiból. Hogy kik voltak ezek az adományozók, arról a szervezet nem adott felvilágosítást, ugyanakkor ez a pénzügyi megoldás sokkal inkább tűnt dörzsölt jogértelmezésnek a projekt kitalálói és lebonyolítói részéről, semmint a magyarországi kampányfinanszírozás akkori jogi szabályozását megszegő módszernek.Az ügy számos szereplőjét megkerestük most, szeptember elején, és továbbra sem tűnik úgy, hogy haladt volna a nyomozás.A rendőrségtől ezúttal azt a hivatalos tájékoztatást kaptuk, hogy az NNI által indított 2022-es nyomozás ügyében ők nem tudnak már tájékoztatást adni. Értesülésünk szerint ennek az az oka, hogy a rendőrség már nem foglalkozik az üggyel, az már nem az ő asztalukon van.Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága számos alkalommal foglalkozott a témával 2022 és 2023 folyamán, ezzel kapcsolatban több, titkosszolgálati információn alapuló jelentést is nyilvánosságra hoztak. A bizottság MSZP-s tagja, Molnár Zsolt annyit mondott most a 24.hu-nak, hogy az elmúlt másfél–két évben semmilyen újdonság vagy fejlemény nem került a bizottság elé a vizsgált, 2022-es kampánnyal összefüggésben.A közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter annyit mondott a 24.hu-nak, hogy az általa vezetett és a külföldi támogatás kezdeményezettjeként megjelent Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) ügyében soha, senki nem hallgatta meg hivatalosan az elmúlt három évben. „A NAV több mint másfél éve, 2024 elején elvitt az irodánkból egy sor dokumentumot, de azóta nem jelentkeztek. Engem soha, senki nem keresett egy hatóságtól sem. Nem hallgattak meg soha. Tiszta a lelkiismeretem, fillérre pontosan elszámoltunk a költéseinkkel” – mondta a hódmezővásárhelyi polgármester, aki szerint ha őket elmarasztalnák, akkor hasonló logika alapján a CÖF-öt is el kéne.A NAV eközben továbbra sem mond semmit, azt sem, hogy nyomoznak, de az ellenkezőjét sem. Érdeklődésünkre, miszerint van-e folyamatban lévő nyomozás, azt írták: „A feltett kérdésekkel kapcsolatosan nincs nyilvánosságra hozható információ.” A támogatást folyósító AFD vezetőjét, Korányi Dávidot is elértük, ő azt mondta: magyar hatóság továbbra sem kereste őt az elmúlt években.Emlékezetes, hogy a Datadat nevű cég volt számos megbízás teljesítője abban a kampányban, a vállalkozásról a tulajdonos Szigetvári Viktor azt mondta a 24.hu-nak: „A magyarországi kampánnyal kapcsolatos nyomozásról nincs tudomásunk.” Hozzátette: „A kérdésben érintett ügyben a Datadat Professional Kft.-t vagy a hozzá kapcsolható tisztségviselőket, tulajdonosokat érintően semmilyen nyomozati cselekményről nem tudunk beszámolni.” Szigetvári megjegyezte ugyanakkor, hogy 2022 őszén költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatóság ismeretlen tettes ellen. „E nyomozás részeként társaságunk irodájában házkutatást tartottak, lefoglaltak számítógépet és iratokat.” Ugyanakkor „2024 végén a hatóság részünkre a lefoglalt informatikai eszközöket visszaszolgáltatta.” Ez a nyomozás Szigetvári tudomása szerint még folyamatban lehet.Az Állami Számvevőszék azt írta érdeklődésünkre: a hivatal az MMM által elköltött összegek „kampányfinanszírozásban betöltött szerepének tisztázása érdekében megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A vizsgálat jelenlegi állásáról a NAV jogosult nyilatkozni, az ÁSZ végleges jelentésének elkészítésére és nyilvánosságra hozatalára a NAV-vizsgálat lezárultát követően kerülhet sor.” Az ÁSZ nyilatkozatából tehát okkal feltételezhető, hogy jelenleg a NAV vizsgálódik. Az adóhatóság ugyanakkor továbbra sem mond semmit. Windisch László, ÁSZ-elnök 2024 februárjában azt nyilatkozta: a NAV vizsgálata „még hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat”.Egy nyomozás, amelyet később kezdtek, de sokkal aktívabbnak tűntTúl sok fejlemény nem mondható el a három évvel ezelőtt vizsgálatba vont kampánnyal kapcsolatban, egy párhuzam azonban megvilágító erejű lehet.A 2022-es ellenzéki kampányt érintő nyomozást ugyanis korábban kezdték, mégis kevesebb fejleménnyel szolgált, mint 99 Mozgalom 2023 nyarán nyilvánosságra került ügye, amellyel részletesen foglalkoztunk mi is. Ebben az esetben 2023 júliusában már arról számolt be a kormánypárti Magyar Nemzet, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt eljárást indított a NAV a Karácsony Gergelyhez köthető mozgalommal szemben. A 99 Mozgalom egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati dokumentumban tűnt fel a 2021-es ellenzéki előválasztás apropóján, az elszámolások szerint adománydobozba érkezett állítólag több mint százmilliós összeg a túl sok aktivitást nem mutató szervezethez.Szintén a Magyar Nemzet pár hónap múlva, 2023 decemberében már arról írt, hogy gőzerővel zajlik ebben az ügyben a nyomozás, és a 99 Mozgalom ügyében már több tanút is kihallgattak, házkutatást is tartottak, sőt 2024-ben már volt gyanúsított is.Ezt az ügyet tehát majdnem egy évvel később kezdte vizsgálni a NAV, ám ott mégis kihallgatások és gyanúsítások is történtek már.Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta korábban lapunknak: meglehetősen nehezen megfogható és bizonyítható mind a sikkasztás, mind a pénzmosás vádja ebben az amúgy igen kusza ügyben.A Fidesznek már nem annyira érdeke mélyíteni az ügyetA konkrét nyomozáshoz nem kötődik közvetlenül, de érdemes megemlíteni, hogy a 2022 ellenzéki kampányfinanszírozás politikai kontextusa mára, a Tisza Párt megerősödése után jelentősen megváltozott.Ha ugyanis a nyomozás bármilyen eredménnyel és fejleménnyel zárulna, az ma a potenciálisan a Magyar Péter vezette Tisza ellen is induló pártokat gyengítheti, azaz – nagyon leegyszerűsítve – akár a Tisza felé is hajthat ellenzéki szavazókat. A vizsgált pártok (a 2022-ben együtt induló hatok) jelenleg szinte kivétel nélkül a padlón vannak, a parlamentbe jutásra csak a DK-nak van valamennyi esélye, további gyengülésük a Fidesznek nem érdeke (sőt, éppenséggel az erősödésük lenne jó a kormánypártnak).Ugyanakkor látványos, hogy abban a nyomozásban, amely a főpolgármestert is érintheti a 99 Mozgalom révén, mennyivel hatékonyabban működött az állami szerv.A Fidesz a magyar demokrácia történetében példátlan botránynak nevezte 2022 szeptemberében az ellenzéki kampányfinanszorozás esetét, amely az ország szuverenitását veszélyezteti – részben erre hivatkozva szavazták meg a szuverenitásvédelmi törvényt, amely nemcsak a pártoknak, hanem a választáson induló, civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is elrendel a tilalmat megsértőkkel szemben.Az azóta is „dollárbaloldalazó” Fidesz egyébként konzervatív becslések szerint is tízszer többet költött a 2022-es kampányra, mint az ellenzék.
|
Döglött ügy lett a 2022-es ellenzéki kampány finanszírozása
|
Példátlan botrányként kezelte a Fidesz a 2022-es ellenzéki kampányfinanszírozást, ám az ügyben indított vizsgálatok három év alatt semmilyen kézzel fogható eredményre nem jutottak. És kérdéses, jutnak-e valaha.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/08/ellenzek-nav-kampany-nyomozas-amerika-finanszirozas/
|
2025-09-08 06:00:42
| true | null | null |
24.hu
|
Orbán Viktorral a fedélzetén szállt le a HA-LKW lajstromjelű magánrepülő szombat éjjel Budapesten. A repülőtéren a 444 fotózta le a miniszterelnököt, aki Dublinból repült haza, miután megtekintette a válogatott első, 2-2-es döntetlennel végződő világbajnoki selejtező mérkőzését Írország ellen.A Dassault Falcon 8x típusú, 2021-es gyártású repülő az OTP egyik cégének, az Air Invest Kft.-nek a tulajdonában van:ugyanezzel a géppel repült Jászai Gellért 4iG-vezér és Orbán lánya, Orbán Sára a Maldív-szigetekre idén márciusban. A gépért újonnan 22 milliárd forintot kérnek.Lapunk írta meg, hogy péntek délután Budapestről repült Dublinba a Vistajet üzleti légitársaság Embraer Legacy 650E típusú repülőgépe. A nyilvánosan elérhető repülési adatok alapján az ír fővárosba vezető utat azonban egy déli irányú kitérővel tette meg a bérelt gép: fél 5-kor leszállt a horvátországi Brac szigetén, ahol alig fél órát tartózkodott, majd repült tovább Dublinba, ahol este 7 óra után landolt. Ezen a Horvátországi szigeten nyaralt Orbán Viktor is, aki egy Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó magánrepülőgéppel utazott ki munkatársaival augusztus 21-én.Orbánt a nyáron többször is fapados légitársaságok fedélzetén észlelték.
|
Orbán magángéppel repült haza a válogatott dublini meccséről Budapestre
|
Lefotózták.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/07/orban-viktor-maganrepulo-dublin-budapest/
|
2025-09-07 07:22:51
| true | null | null |
24.hu
|
Tájékoztatom, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.Vargha Tamás államtitkár csak ennyit válaszolt Novák Elődnek. A Mi Hazánk politikusa azonban nemcsak arra várt választ főnökétől, Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, miért utalnak még havonta 1,3 millió forintot Ruszin-Szendi Romulusznak, hanem a volt vezérkari főnök egyéb ügyeiben is firtatta a miniszter felelősségét.Novák Előd emlékeztette a honvédelmi tárca vezetőjét, hogy az ő javaslatára váltották le 2023. április 27-én Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnököt, amit azonban sem Szalay-Bobrovniczky Kristóf, sem a minisztérium nem indokolt. Sőt, megköszönték szolgálatait.Novák Előd idézte a Honvédelmi Minisztérium akkori közleményét:amely szerintRuszin-Szendi altábornagy komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni.Novák Előd kommunikációs vészhelyzeti mentésnek nevezte, hogy napokkal később már azt írták:Harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni a Magyar Honvédség képességeit és ehhez a megfelelő ember a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt dr. Böröndi Gábor altábornagy.Novák Előd arra várt választ a minnisztertől, hogy a fenti "búcsú" szövege egy megtévesztő hazugság volt-e, és Ruszin-Szendinek azért kellett távoznia, mert olyan fegyelmi problémák voltak vele, amelyek miatt folyamatosan szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekben kellett részesíteni? Szerinte ez egészen egyszerűen tisztázható lenne, ahogy az is, miért vezették félre a közvéleményt.Miért nem a valós, tényszerű indokolással rúgták ki Ruszin-Szendit a vezérkari főnöki beosztásból, ha csak a felét sejtették idén napvilágot látott bűnlajstromának. Novák jelezte: szerinte a milliárdos "szolgálati lakása" jóváhagyásának ügyéért a miniszter is felelős, a bűnpártolást a hatályos magyar Btk. is szabadságvesztéssel rendeli büntetni, márpedig teljesen nyilvánvaló, hogy Ruszin-Szendi Romulusz ügyeihez több személynek is segédkeznie kellett.Miért nem indítottak 2023. áprilisában büntetőeljárást Ruszin-Szendi ellen? Hiszen, ha másnak nem, akkor a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak egészen biztosan tudnia kellett Ruszin-Szendi bűnlajstromáról.Novák Előd úgy vélte: Szalay-Bobrovniczky Kristófnak (vagy valamelyik államtitkárának büntetőjogi feljelentést tenni nemcsak joga, hanem munkaköri kötelessége is lett volna.
|
Reagált a HM arra, miért utal még Ruszin-Szendi Romulusznak havi 1,3 millió forintot
|
A volt vezérkari főnök juttatásairól, egyéb ügyeiről kérdezték a minisztert.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/05/hm-ruszin-szendi-romulusz-havi-13-millio-forint/
|
2025-09-05 13:19:55
| true | null | null |
24.hu
|
Befejeződött a Hatvanpuszta melletti golfklub felújítása, közölte Hadházy Ákos a Facebookján. A klub Orbán Győző cégének nevén van, de az üzemeltetés Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégének a feladata a független országgyűlési képviselő szerint, aki azt ígéri, következő hatvanpusztai látogatásán, a szeptember 27-i "szafari" után itt is "körülnézhetnek", mert "érdemes".Ő maga már ellátogatott ide, és ivott egy kávét, a tapasztalatairól pedig azt írta:Eredetileg sem volt egy szakadt hely, de most teljesen méltó lett Luxuspuszta szelleméhez (ez is Habsburg József főhercegé volt amúgy régen, csak ez nem juh, hanem lóistálló volt korábban). Ránézésre is veszett puccos, de az ott dolgozók szerint pl. csak az étterem szőnyege 40 millió volt, a tapéta folyómétere pedig 170 ezer forint...A bútorok elég exkluzívak lehetnek, mert nem találom őket az adatbázisokban... A vécék nincsenek aranyból, de azért majdnem.Elmondta azt is, hogy kapott képeket a nem nyilvános helyiségekből is, és azok talán még flancosabbak. "Nyilván Győző bácsi majd megmagyarázza, hogy kell egy klub, ahol a megfáradt gazdák esténként megbeszélhetik, hogy mit vessenek legközelebb a jó magyar földbe. Vagy a fáradt kőbányászok egy könnyű golfozással levezethetik az egész napi munkát."Ugyanakkor elmondása szerint a korábbi étteremben a WC ajtó mellett ki volt állítva a Donald Trump amerikai elnöktől kapott, a Trump család címerével díszített golfszett, ami azóta eltűnt.
|
Hadházy Ákos: Elkészült a Hatvanpuszta melletti golfklub felújítása, az étterem szőnyege 40 millió volt
|
A Trumptól kapott golfszett viszont eltűnt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/05/hadhazy-akos-hatvanpuszta-golfklub-felujitas-orban-gyozo-tiborcz-istvan
|
2025-09-05 07:06:15
| true | null | null |
24.hu
|
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök nagyon régóta egy horvátországi büntetőügy szereplői, immár hat éve elítéltjei. Az ügy minden részletét most nem elevenítjük fel, de azért emlékeztetőül álljon itt néhány elem, akit pedig a részletek is érdekelnek, azebben az írásbanolvashat róluk.A lényeg, hogy 2009-ben egy Robert Jezic nevű horvát oligarcha svájci cége, a Xenoplast AG két ciprusi entitástól (Hangarn Oil Products, Ceroma Holding Limited) kapott összesen 5 millió eurónyi utalást. Később Jezic a bíróság előtt azt állította, hogy Ivo Sanader miniszterelnök kérte meg, hogy fogadja neki a pénzt, ami összesen 10 millió euró lett volna.Jezic arról beszélt, hogy szerinte valamiképpen a Mol, illetve Hernádi Zsolt küldte az összeget, hogy ezzel elérje azt, hogy a Mol vehesse át az INA horvát olajipari vállalat irányítását. Hernádi Zsolt és Ivo Sanader mindvégig mindent tagadott. Zágrábban tanúvallomást tett a küldő fél is, Fazakas Imre magyar üzletember és Mihail Gucerijev orosz oligarcha, akik azt vallották, hogy az 5 millió eurót egy olajvezeték megépítésének intézésére küldték (lobbira, ingatlanvásárlási előlegre), és a pénznek nem volt köze a Mol ügyeihez.Az esettel kapcsolatban nagyon sok körös jogi eljárás indult, amit egyszer a horvát Alkotmánybíróság is visszadobott, de végül 2019-ben Sanadert és (távollétében) Hernádit is elítélték. Sanader hat, Hernádi két év letöltendő börtönbüntetést kapott.Egy 16 éves történetben ugyan már eléggé meglepő, de ebben az ügyben még mindig indulnak újabb eljárások. A horvát sajtó, így azIndex.hrugyanis arról számolt be, hogy Ivo Sanader és Hernádi Zsolt eljárást indítottak Horvátország ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (fontos megjegyzés, hogy ez nem egy európai uniós, hanem általánosan európai bíróság), a Mol pedig megerősítette számunkra, hogy az értesülés helytálló, valóban ez a fejlemény. Az ügyittérhető el a bíróság honlapján.Az elítéltek a panaszukat már két éve elindították, de úgy látszik a jogi malmok az Emberi Jogi Bíróságon is lassan őrölnek, most jutottak el odáig, hogy befogadták a panaszt, amit kiemelt ügyként kezel (ilyenkor nem 3 bíró, hanem 7 bíró vizsgálja az ügyet), és a bíróság már meg is kereste Horvátországot a kérdéseivel.Ezek megválaszolására Horvátországnak három hónapja van, utána Hernádi Zsolt és a folyamatba bevonható magyar Igazságügyi Minisztérium (ha az elítélt nem az elítélő állam állampolgára, akkor be szokták vonni az elítélt hazájának hatóságait) is megkapja a válaszokat. Majd a fordítás után Hernádiék is kapnak kérdéseket. Ha ez az újabb három hónap letelik, akkor akár ítélet is születhet, de van lehetőség meghosszabbítani is a vizsgálatot. A legfontosabb kérdés persze az, hogy mi lehet az egész eljárás kimenetele.Szakértő forrásaink alapján háromféle kimenet lehetséges:A horvát büntetőeljárást megfelelőnek találja a strasbourgi bíróság, "nincs itt semmi látnivaló", minden marad a régiben.Az eljárás során a bíróság talál kisebb hiányosságokat, az elítéltek ilyenkor tipikusan pénzbeli kártérítést kapnak, és az alapeljárás ügyészi indítványra megismételhető,Vagy a Hernádiék számára legkedvezőbb és legnagyobb elégtételt jelentő forgatókönyv szerint olyan súlyú hiányosságok merülnek fel, hogy Strasbourg elkaszálja a korábbi (horvát) ítéleteket, amely döntés alapján Horvátországban a legfőbb ügyész kezdeményezi a jogerős eljárásban meghozott ítélet hatályon kívül helyezését. Magyarul, az elítélés és annak minden negatív következménye hatályát veszti.Az Index.hr értesülése szerint az elítéltek a panaszukban azt állították, hogy valójában nem volt tisztességes az eljárásuk, és ezt sok pontban részletezték. A strasbourgi szabályok alapján ehhez a bírósághoz akkor lehet fordulni, ha a felek már hazájuk minden jogorvoslati fórumát megpróbálták. Ezek a lépések valójában már 2023-ban megtörténtek, a felek akkor fordultak Strasbourghoz, de a bíróság csak most fogadta be a panaszt, csak az idén kapott az egész folyamat ügyszámot. Ugyanakkor az ügy sok szempontból felkavarhatja az állóvizet.Az aktuális helyzetben nagyjából ezek a fontos tényezők:Sanadert nemrég feltételesen szabadlábra helyezték,míg Hernádi továbbra sem elérhető a horvát igazságszolgáltatás számára. Az Interpol ugyanakkor azóta levette a körözési listájáról, a magyar üzletember az unión kívülre már utazik is (az Európai Unión belül nem, az uniós elfogatóparancs ugyanis még érvényben van).Közben két nemzetközi választottbírósága Mol javára, illetve a horvátok ellen ítélt. A horvátok ezekben a perekben azt szerették volna igazolni, hogy korrupció miatt nem tartottak be szerződéseket, ám a bíróságok ezt nem fogadták el, azt állapították meg, hogy a horvátok nem tudják igazolni a korrupciót, így fizetniük kell.De azt is megemlíthetjük, hogy a magyar-horvát viták rendezése azért is nagyon fontos lenne, mert a Barátság kőolajvezeték folyamatos ukrán támadása miatt akár hirtelen nagyobb szerep hárulhat a horvát Janaf vezetékre, ezért egyre égetőbb lenne egy jobb magyar-horvát viszony.Úgy tudjuk, Hernádi és Sanader fő panaszai, amik miatt az európai emberi jogi bírósághoz fordultak, a következők: az úgynevezett fegyveregyenlőség, a tanú szavahihetősége, az Alkotmánybíróság eljárása, az, hogy a horvát bíróság nem vette figyelembe az említett nemzetközi eljárásokat és ítéleteket, valamint az elévülés.A fegyveregyenlőség röviden arról szól, hogy egy államnak, egy ügyészségnek elég sok erőforrása lehet bizonyítékok gyűjtésére, szakértők bevonására, ezért különös figyelmet kell arra fordítaniuk a bíróságoknak, hogy a rendszerint jóval kisebb erőforrásokkal rendelkező vádlott, illetve a védelem emiatt ne kerüljön hátrányba. Ebben az ügyben konkrétan is van panasz: a bíróságtól jóval több időt kapott az ügyészség, a vádlottak által javasolt tanúk egy részének meghallgatására és bizonyítékok bemutatására már nem is került sor.A tanú szavahihetősége régóta fontos elem ebben az ügyben, hiszen az egész ügy kulcsfigurája Robert Jezic volt, aki a zágrábi bíróságon még nyíltan vádolta Hernádit, de a nemzetközi tanúvallomásokban nagyon óvatosan fogalmazott. A zágrábi bíróság azonban nem volt hajlandó figyelembe venni a más bíróságokon ugyanebben az ügyben tett, de teljesen más tónusban előadott vallomásait. A védelem szerint végig arról volt csak szó, hogy mivel Jezic maga is büntetőügybe keveredett, vádalkuval, egy nagyobb bűntény bemondásával próbált szabadulni. Ezt bizonyította az is, hogy bár elvileg ő volt a korrupció lebonyolítója (Sanaderhez soha nem is jutott el a pénz), még bűnsegédként sem fogták perbe.Az Alkotmánybíróság korábban nagyon részletesen vizsgálta az ügyet, az első ítéletet vissza is dobta, de a védelem szerint a második kör után rendkívül gyorsan mindent rendben talált, az elítéltek pedig sérelmezték, hogy ez az eljárás nem volt alapos. Sanader panaszt nyújtott be amiatt is, hogy a horvát közjogi méltóságok befolyásolták a bíróságot, rendre megelőlegezték az ítéletet a nyilatkozataikban.A Mol emellett nagyon bízik a két nemzetközi eljárásban is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága, reményeik szerint figyelembe fogja venni az INA-MOL ügyben indított svájci (genfi) és amerikai (washingtoni) választottbírósági eljárások bizonyos megállapításait. A genfiUNCITRALaz ENSZ égisze alatt működik. A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) pedig egy gyakran használt gazdasági választottbíróság. Ezek a bíróságok mindenben a Molnak adtak igazat, Jezicet megbízhatatlan tanúnak minősítették, és nem fogadták el Horvátország azon érvét, hogy az irányítási jog átadása "bűnben fogant".Meglepő módon bár Horvátországban Hernádi és Sanader sajtója nagyon negatív, az Index.hr cikke most ezeket az ítéleteket is pontosan idézi. A Mol mindkét eljárásban nyert, más kérdés, hogy Horvátország azóta sem fizette ki a legutóbbi washingtoni döntés alapján megítélttöbb százmillió dollárosösszeget.Végül vitatott pont volt a büntetőeljárás esetleges elévülése. Hernádi Zsolt és jogi csapata rendre kijelentették, hogy a bűncselekmény nem történt meg, de ha megtörtént volna, akkor a horvát törvények szerint a bírósági eljárás idejére már elévült volna. A kérdés az, hogy amennyiben volt valamilyen nemtelen megegyezés, az mikor történhetett. Az ügy kulcseleme egy 5 millió eurós pénzügyi tranzakció, amely 2009 júniusában történt, így logikusan - és még a horvát ügyészség érvelése szerint is- ez előtt kellett megkötni a korrupciós megállapodást, ha történt ilyen. Ha mindezt a bíróság 2019 decemberében elítélte, akkor vélhetően már elévült az ügy.A történet további érdekessége, hogy bár rettentő sok eljárás és cikk született az ügyben, maga az 5 millió euró (2 milliárd forint), ami azért nem kicsi összeg teljesen eltűnt. Korábban Jezic megígérte, hogy egy hét alatt befizeti, de ez idáig nem történt meg, és vélhetően már nem is fog. Legalábbis erre utalt a horvát legfőbb ügyész, aki beismerte, hogy Jezic átverte a horvát igazság-szolgáltatást és nem lát esélyt az 5 millió euró megszerzésére. A jelenlegi legfőbb ügyész,Ivan Turudicvolt egyébként korábban az a bíró, aki annak idején elítélte Sanadert, illetve Hernádit.Lesz tehát dolga Strasbourgnak az üggyel, és talán 16 évvel a pénzügyi utalás után azt lehet remélni, hogy ez már az utolsó eljárás. Bár, ha Strasbourg "elkaszálja" az ügyet, és Horvátország megsemmisíti az elítélést eredményező horvát jogerős ítéletet, akkor még az ezután következő célzó horvát eljárás hátra lenne. Talán kijelenthető, hogy Hernádi Zsolt számára ez lenne a legkedvezőbb forgatókönyv, és izgalmas kérdés lenne, hogy egy megismételt eljáráson részt venne-e. Egyelőre azért még nem tartunk itt.
|
Újabb eljárás indult a Hernádi-Sanader perben, a Mol-vezér Strasbourgban küzd
|
Hernádi Zsolt Mol-vezér és Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök eljárást indítottak Horvátország ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Két évvel a panasz benyújtása után tényleg megkezdődött az eljárás.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/09/25/mol-ina-strasbourg-hernadi-sanader
|
2025-09-25 16:01:29
| true | null | null |
Telex
|
Így lépnek kisebb, magyar cégek a sor végéről a sor elejére, a nagy multikat megelőzve! Egyszerű és hatékony eszközzel fékezzük meg az állami beruházások túlárazását, a kisebb hazai vállalkozások multik általi kihasználását.Ezzel vezette fel Lázár János építési és közlekedési miniszter az összesen 30 milliárd forintnyi útfelújítási munkákról szóló bejegyzésében a nem hivatalos eredményt. Nem vitatja senki, hogy bőven volna miből lefaragni, a sztrádák és a hidak építési költsége megállíthatatlanul emelkedik, már a kilométerenként 10 milliárd forintos plafon is régen átszakadt.A tárcavezető azonban nem ebben a körben, hanem az állami forrásból finanszírozott útfelújításoknál hirdette meg az árletörést. Mintegy 30 milliárd forintnyi projektről van szó a következő fél évben. Amint azt korábban megírtuk, Lázár a közbeszerzés mellőzésével az állami útkezelő, a Magyar Közút Zrt. helyett egy MÁV-leánycégre bízta az útépítők kiválasztását.Minden, megfelelő szaktudással és kapacitással rendelkező útépítő cég - kicsi és nagy egyaránt - ajánlatot adhatott, majd nyilvánosan megversenyeztettük őket- írta a miniszter.A folyamatra rálátó forrásunk azonban nem egészen így festette le az eljárást lapunknak.Nem volt például nyilvános pályázat, csupán emailes megkeresés érkezett, és nemzetközi cégek nem kaptak felkérést – állítja. Tudomása szerint a területi elv volt a válogatás alapja, vagyis amelyik cég rendelkezik telephellyel az adott útépítés helyszínén vagy a szomszédos vármegyében, az jelentkezhetett.A becsült árhoz képest helyenként több mint kétharmaddal olcsóbban vállalták az országos úthálózat állami fenntartású részének felújítását – büszkélkedett Lázár a Facebookon. Útépítő szakemberek ugyanakkor azt mondják, egy táblázattal nem tudnak mit kezdeni, fogalmuk sincs például, hogy a becsült ár mennyire megalapozott, illetve a kivitelezés végösszege egyezik-e majd a nyertes ajánlattal.A becsült árat megadni valóban nem egyszerű, többnyire úgy készül, hogy „megkérdezünk kivitelezőket, az adott szakaszon ők az egyes munkákat hogyan áraznák” – fogalmazott forrásunk. Hozzátette: nincs igazán benchmark, de ha volna, azzal se mennénk sokra, hiszen az alsó hangon mintegy 40 százalékkal túlárazott eddigi útépítések eredményéből átlagolnánk.A Lázár által kihirdetett győztes árajánlatok értékelésével kapcsolatban egy – a pályázatból kihagyott – útépítő vezető munkatársa felhívta a figyelmet:jelenleg senkinek nincs munkája, ezért sokaknak ez a megrendelés az utolsó szalmaszál.Forrásunk szerint hatkörös árlejtés volt, így jutottak el addig, hogy a nyertesek a becsült ár átlagosan feléért vállalták el az építkezéseket.Azt is megjegyezte a közbeszerzési szakértő, hogy három útszakaszra a kiírt becsült ár meghaladta azt az értékhatárt, ami felett uniós eljárást kellene hirdetni. Vagyis szerinte az EU hivatalos lapjában meg kellett volna hirdetni ezt a három munkát, hogy az unió piacán lévő útépítők versenybe szállhassanak.Az Európai Bizottság által megállapított és a hazai Közbeszerzési Hatóság honlapján is közzétett uniós értékhatár építési beruházások esetében 5 millió 538 ezer euró, azaz valamivel több mint 2 milliárd 120 millió forint. A szakértő szerint a becsült ár számít, az pediga Geszt bekötőút esetében 2,2 milliárd forint,a Miskolc–Sátoraljaújhely másodrendű főútnál 3,049 milliárd forint,a Hidasnémeti–Pálháza összekötő út esetében pedig 2,5 milliárd forint volt.Ha igaza van, akkor akár uniós eljárás is indulhat az ügyben.A veszteség nem akadályA VértesAszfalt Kft. volt a legnagyobb diszkontra hajlandó: a Páty–Telki bekötőút felújítását a mérnök által becsült 1,38 milliárd forinthoz képest durván harmadáron, 450 millióért vitte el. A cég 2,6 milliárd forintnál nagyobb éves árbevételt nem könyvelt el az előző öt évben, tavaly mindössze 460 millió forint volt a forgalma. Hogy van-e megrendelése, vagy nincs, azt kívülálló nem tudhatja, mindenesetre az elmúlt két évben egyaránt veszteséget termelt: adózás után tavalyelőtt 310 millió, 2024-ben pedig 164 millió forint volt a kimutatott mínusz. A VértesAszfalt a Lázár-ralin most a legnagyobb árengedményt adta: 67,33 százalékkal kevesebbért vállalta a munkát, mint amennyi a mérnökár volt.Kisvállalkozáshoz vagyonkezelő alapítványA Ke-Víz 21 Zrt. nyerte a legnagyobb értékű munkát, több mint 3 milliárd forint volt a becsült ár a Miskolc–Sátoraljaújhely másodrendű főútvonal felújítására, amit végül 1,574 milliárdért vállalt a cég. Ez nagyobbacska vállalkozás, az éves árbevétele 19 milliárd forint volt az előző két évben, az adózott eredménye pedig 1,7-1,7 milliárd körül alakult. A Ke-Víz az előző évtizedben gyakori szereplője volt a közbeszerzéseknek, 2015 előtt a Simicska-féle Közgép Zrt.-vel konzorciumban menetelt közpénzes tendereken, de a cég a főoligarcha kegyvesztése után sem tűnt el a színről. Viszont igazítottak annyit, hogy 2025 februárja óta a Ke-Víz Vagyonkezelő Alapítvány van tulajdonosként bejegyezve. Ám az alapítvány kurátorai ugyanazok, akik korábban a céget jegyezték: Bencze Antal, Bencze Gábor és Bencze Antal Zoltán.Felezett a kukakirályA legérdekesebb nyertes alighanem a Lázár-lista legkisebb darabját, a Miskolc–Kistokaj összekötő út burkolatfelújítását 59 millió forintos ajánlattal elnyerő Mento Környezetkultúra Kft. A miskolci cég nagyjából a mérnökár feléért vállalta a munkát. Az 1996-ban alapított társaság tulajdonosát, Hercsik Istvánt a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként emlegették, de hamarosan az útépítésbe is beszállt. A 24.hu akkor írt a kukakirályról, amikor a versenyhivatal hajnali razziát tartott a cégnél kartell gyanújával, majd kartell miatt megbírságolta az összejátszó cégeket, és közülük a Mento kapta a legnagyobb büntetést.A kartellezés miatt elmarasztalt cégeket alapból kizárják egy időre a közbeszerzésekből, nem közelíthetnek közpénzhez, a Mento azonban megígérte, hogy többé nem kartellezik, így eshetett meg, hogy a megbukott vállalkozás kivitelezhette a Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti kerékpárutat.Négy önkormányzat által kiírt pályázaton nyert a Mento, az 5,5 kilométeres szakaszt – mint megírtuk – az előzetesen becsült nettó 729 millió forintos árnál olcsóbban, nettó 699,5 millió forintért vállalta. Problémák már az út átadása körüli napokban jelentkeztek, majd a kerékpárút egy szakaszon lényegében a Bodrogba omlott.A Mento szerint a közút megcsúszása okozta a bajt, a Magyar Közút azonban nem osztotta ezt a nézetet. Megkérdeztük az építési és közlekedési tárcát most, mire jutottak: a suvadás vis maior volt-e, és a Magyar Közút vagy a Mento Kft. hibájából fakadt-e. Azt is szerettük volna megtudni, hogy végül mennyibe került a kerékpárút rendbe hozása, illetve ki fizette a számlát: az önkormányzat, az építési tárca vagy a kerékpárút eredeti kivitelezője, a Mento Kft. A minisztérium azonban a válaszában nem nevezett meg felelőst, és a költséget sem közölte.Bodrogkeresztúr és Tokaj között a kerékpárút és a közút alapja megsüllyedt, ami miatt a közút járhatatlanná vált. A települések közötti közlekedés biztosítása érdekében a közutak kezelését végző Magyar Közút Nonprofit Zrt. elvégezte a közút helyreállítását. Ennek elengedhetetlen része volt a közút mellett támfal felépítése, hiszen ezzel biztosítható, hogy ne kerüljön sor újabb földmozgásra, amely az úttest sérülését eredményezné. A támfal visszaépítése során helyreállításra került az itt futó kerékpárútszakasz is. A kerékpárút önkormányzati beruházásban valósult meg, így a kivitelezéssel vagy az esetleges kártérítési kérdésekben a helyhatóságok tudnak tájékoztatást adni– írták lapunknak. Megkerestük a tokaji önkormányzatot is, ám emailünkre nem reagáltak.A javítást lebonyolító Magyar Közút Nonprofit Zrt. válaszából ugyanakkor kiderül, hogy a munkálatok költsége bruttó 1 445 509 738 forint volt, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Magyar Közút között megkötött, A 2024. évi közútfelújítási feladatok megvalósítása tárgyú támogatási szerződés biztosított. A Colas Út Építőipari Zrt. volt a kivitelezés fővállalkozója, és idén júniusban megtörtént a műszaki átadás.
|
A kukakirály kartellezés miatt megbüntetett cége is bekerült Lázárék útfelújító csapatába
|
Nem kizárt, hogy uniós büntetés lesz a vége a miniszter újabb trükkjének.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/09/05/kukakiraly-kartellezes-lazar-janos-arletores-kozbeszezes-nelkul-utfelujitas/
|
2025-09-05 06:02:10
| true | null | null |
24.hu
|
A 24.hu által küldött kérdés után posztolta ki Facebook-oldalára a MÁV, hogy a kínai China Railway Signal & Communication (CRSC), amely a Budapest-Belgrád vasútvonal biztosítóberendezését szállítja, tesztlabort hozott létre Magyarországon.A CRSC számos referenciával rendelkezik az Európai Vonatbefolyásoló Rendszeren (ETCS) alapuló, CTCS 3-as biztosítóberendezéseivel, amelyeket mind Kínában, a több mint 40 ezer kilométernyi nagysebességű vasúti hálózat kiépítésében, mind más nemzetközi projektekben telepítettek. Ugyanakkor ezeket mind szintben teljesen elkülönített, nagysebességű vasútvonalakon szerezték, ésaz Európai Unióban még nem dolgoztak.A CRSC telepíti a biztosítóberendezéseket mind a magyar, mind a szerb oldalon, a Belgrád-Szabadka szakaszt azonban 200 km/órás sebességre építették ki, és az összes vasúti átjárót megszüntették, hidakat vagy aluljárókat építettek helyettük. A magyar szakasz felújításába ilyesmi nem fért bele, a kereszteződések megmaradtak, és a végsebesség is csak 160 km/óra lesz.Éppen ezért, ahogy a 24.hu is írt róla májusban a Szabad Európa nyomán, megfelelő tapasztalat hiányában a CRSC nem boldogult a biztosítóberendezések telepítésével a magyar szakaszon. Ehhez képest újdonság a MÁV bejegyzése, amely arról tanúskodik, hogy a kínaiak haladnak a biztosítóberendezéssel, és cáfolja a korábbi értesüléseket, miszerint egy egyszerűbb (Domino 55-ös) rendszer lenne telepítve.Kínai vasúti cégek régóta próbálnak betörni az európai piacra, de ezen a téren az EU eddig kifejezetten protektívnek bizonyult. Jó példa erre, hogy a CRRC, a világ legnagyobb vasúti járműgyártója nem rendelkezik minden típusengedélyt birtokló, utasforgalomban közlekedő személyszállító vasúti járművel Európában.A cég ZELC leányvállalata az osztrák Westbahn magánvasúti társaság számára gyártott emeletes motorvonatai 2022 májusa óta várják, hogy megszerezzék az utasforgalomhoz szükséges engedélyeket. A hasonlóképpen a CRRC ZELC által eredetileg a Leo Express cseh magáncég számára gyártott Sirius motorvonatok 2019 óta várják a végleges futási engedélyeket. A motorvonat első példánya február óta egy másik cseh magáncég, a RegioJet színeiben közlekedik "utasforgalmi próbaüzemben", azaz utasokat szállít ideiglenesen, ugyanakkor még mindig nem rendelkezik végleges futási engedélyekkel.A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium kérdésünkre azt is megírta, nem lehetséges, hogy a Szeged-Szabadka vasútvonal magyarországi szakaszához hasonlóan a Budapest-Belgrád ránk eső részét is biztosítóberendezés nélkül adják át. Ez a Szeged-Röszke vasútvonalon azt jelentette, hogya vonatok a 2023. november 28-ai utasforgalomnak való átadás óta legfeljebb 100 km/óra sebességgel közlekedhetnek, állomásról állomásra, a forgalmisták telefonon történő irányítása mellett.Az ÉKM lapunknak azt írta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal központi forgalomirányítással és az európai uniós szabványú ETCS 2-es szintű biztosítóberendezéssel fog üzemelni.Az augusztus 14-i Lázárinfón a miniszter azt is megerősítette, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalat 2026 elején átadják. Arról is beszélt, hogy napi három pár nemzetközi vonat jár majd a magyar és a szerb főváros között januártól, és "a nagyon jó minőségű járművek" idehaza csupán Kiskunhalason állnak meg. Lázár korábban arról is beszélt, hogy a GYSEV-nek rendelt Stadler InterCity-motorvonatok is közlekedhetnek Belgrád felé, illetve a szerbek által rendelt szintén kínai motorvonatok is szóba jöhetnek, amennyiben azok megszerzik a magyarországi engedélyeket.
|
Halad a kínai cég, hogy EU-s referenciához jusson a Budapest-Belgrád vasútvonalon
|
A kínai vasúti cégek régóta nehezen boldogulnak az európai uniós referenciákkal.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/09/04/budapest-belgrad-vasut-biztositoberendezes-kinai-mav-ekm/
|
2025-09-04 12:29:45
| true | null | null |
24.hu
|
Már 2013-at követően kapott jelzéseket Matolcsy György MNB-elnök, hogy nem jó az irány az utóbb a botrányos vagyonkezelése miatt elhíresült jegybanki alapítványoknál. Rendezvényeken, nagyobb társaságban, informális beszélgetésekben tudatták ezt a jegybankelnökkel, aki tudomásul vette az intéseket, de más reakciót nem tapasztalt a Della vendége, Kovács Árpád, aki maga is jelen volt ezeken az alkalmakon. Mint fogalmazott:a jegybankban nem mindenki vette az igazgatóságban sem szívesen (az alapítványi ügyeket - a szerk.), és tulajdonképpen ezek bevésődtek szőrös fekete pontok gyanánt, a bizonyítványban gyülekeztek.Arról is beszélt a műsorban, hogyan lazult meg a kontrollkörnyezet az MNB-ben 2013-tól, illetve mekkora felelősséget lát a jegybanki igazgatóság, az intézmény felügyeletét ellátó Állami Számvevőszék, valamint az alapítványi vagyonkezelést végző kuratóriumi, igazgatósági tagok részéről a több feljelentésig jutó ügyben.Vendégünk ezekben az években a Költségvetési Tanács elnökeként dolgozott együtt Matolcsyval, aki a jegybankot képviselte a testületben. Úgy emlékszik, hogy több alkalommal kellett rábírnia a tagokat a kompromisszumra a gazdaság állapotának megítélésében; a viták főleg a gazdasági növekedési kilátások és az adósság körül forrtak.A miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagjával beszéltünk a kormányzat jóléti intézkedéseiről (köztük az anyák kiterjesztett adómentességéről), amelyeket finanszírozhatónak tart a védelmi költségek elismerését lehetővé tévő uniós költségvetési könnyítéssel, ami szerinte ezermilliárdos nagyságrendű mozgásteret nyit a magyar kormány számára. Kovács Árpád nem lát problémát abban, hogy ezek az intézkedések úgy szolgálják a társadalmi igények kielégítését, hogy közben a választási kampányba is illeszkednek.Ha valami kampányintézkedés, attól még lehet jó- fogalmazott.Az adásban beszéltünk arról is, miért lépett be a gazdasági digitális polgári körbe, és nem tart-e attól, hogy színtisztán kampánycélokra akarják a személyét felhasználni.Szóba került a nemzetgazdasági miniszter jövője is: vendégünk nem tud arról, hogy Orbán Viktor leváltani készülne a posztjáról Nagy Mártont a választás előtt, szerinte csak Nagyon múlik, hogy meddig marad tárcavezető.Elképesztő terhelés alatt dolgozik- tette hozzá Kovács Árpád.A gazdasági kilátásokról azt mondta, hogyha nem romlanak a feltételek, jövőre 2,5-3 százalékos növekedésre van esély, és 2030-ig fokozatos emelkedő pályára kerülhet a magyar gazdaság, 3-4 százalékos növekedést biztosítva. A kormányfő stratégiai tanácsadója bevallottan óvatosabb előrejelzést adott tehát, mint, amit a kormány mond.Kovács Árpád azt is elkerülhetetlennek tartja, hogy rendeződjön a viszony a magyar kormány és az Európai Unió között.
|
Matolcsyék gyűjtötték a fekete pontokat
|
Nem sokkal a jegybanki alapítványi világ indulása után már megkapta az első figyelmeztetéseket informális beszélgetésekben Matolcsy György – állítja a Dellában Kovács Árpád, aki abban az időben a Költségvetési Tanács elnökeként dolgozott együtt a volt MNB-elnökkel.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/09/03/podcast-della-kovacs-arpad-miniszterelnoki-tanacsado-mnb-alapitvanyok-matolcsy-fekete-pont/
|
2025-09-03 11:11:33
| true | null | null |
24.hu
|
Miközben Robert Fico miniszterelnök egyre szorosabb kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar kormányfővel, a magyar cégek fokozatosan megvetik a lábukat a szlovák építőiparban- írta a Napunk szerzőpárosa, Daniela Krajanová és Renczes Ágoston. Szerintük a magyar cégek megjelenése a szlovák építőiparban új trendet jelezhet.Néhány napja a Denník N-ben szlovákul, testvérlapjában, a Napunkban magyarul jelent meg részletes cikk arról, hogy Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc cégcsoportja északi szomszédunkban terjeszkedik: megvásárolja az egyik nagy építőipari céget, a Doprastavot. A szlovák piacra belépni kívánó magyar vállalkozások közül nem Mészárosék lennének az elsők, hiszen a Duna Aszfalt és a West Hungária Bau (WHB) is nyomul, különböző projektekre pályáznak a kórházépítéstől az autópálya-beruházásokig.A legújabb, Renczesék által feldolgozott ügyletben a Talentis International Infrastructure Investments Operations, a magyar Mészáros Csoport leányvállalata egyezett meg arról, hogy többségi tulajdont szerez a Doprastavban. A részesedés megvásárlásáról a Spectator szerint augusztus 8-án írtak alá megállapodást Mészárosék a Doprastav többségi tulajdonosával, Dusan Mrázzal. Mráz az eladás után is alelnöke marad a cégnek, amelyben egy kisebbségi részesedést megtart. Az egyezséget azonban még a szabályozó hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk, így az ügylet várhatóan csak október végén zárulhat le.Nem ez az első magyar–szlovák közös projekt az ottani építőiparban. Egy 486 millió eurós új katonai kórház építésére – amely Kelet-Szlovákiában valósulna meg – olyan konzorciumot hoztak ki győztesnek, amelynek tagjai között van a Tiborcz Istvánnal üzletelő győri milliárdos, Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB, illetve a Confector. A konzorcium úgy nyert, hogy 100 millió euróval többe kerülhet a kórház, mint amennyire azt eredetileg a pozsonyi kormány becsülte.A kórháztender győztesének kihirdetése komoly vihart kavart Szlovákiában, mivel Orbán Viktor és Robert Fico szoros kapcsolatot ápol egymással, és a pozsonyi miniszterelnök rendszeresen dicséri a magyar kormányzati modellt.Magyar cégek sikerrel jártak két nagyobb, a kiszucai autópályát érintő megbízásban is. A D3-as autópálya befejezésére kiírt három szerződés közül kettőt a Váhostav, a Metrostav és a Duna Aszfalt konzorciuma nyerhet el. Utóbbi a Mészárossal tandemben mozgó Szíjj László birodalmához tartozik, ő a hatodik leggazdagabb magyar, aki a luxusjachtján alkalmanként megutaztatja a NER-elitet, a fedélzeten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is lefotózták már. A Denník N egy korábbi cikke szerint egyébként magyar építőipari cégek érdeklődnek egy másik szlovákiai fejlesztés iránt is: az ukrán határon fekvő vasúti projekt külön érdekes a kiélezett magyar–ukrán viszonyt figyelembe véve.A feltűnően szaporodó szlovák–magyar építőipari ügyletek kapcsán a 24.hu megkérdezte a Napunk vezető szerkesztőjét, Szalay Zoltánt, aki szerint nem lehet kimutatni, hogy valamiféle Fico–Orbán alku állna a mostani, Mészáros-féle terjeszkedési tervek mögött, ám az egyértelmű, hogy a magyar–szlovák üzleti kapcsolatok élénkülni látszanak az utóbbi időben. A Napunk munkatársai egyre többször ütköznek olyan közbeszerzésekbe Szlovákiában, ahol magyar cégek jelennek meg jelentkezőként, ajánlattevőként – tette hozzá.Tízmillió eurós nyereségAmi Mészáros Lőrinc bevásárlását illeti, a Doprastav tavaly 217 millió eurós bevételt ért el alig 10 millió eurós nyereséggel. Jelenleg például az R2-es Krivány (Kriváň) és Vámosfalva (Mýtna) közti szakaszát építi, és egy szélesebb konzorcium részeként pályázik a leginkább várt autópálya, a D1-es Nagyturány (Turany) és Gombás (Hubová) közti szakaszának megépítésére is. Az utóbbi a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya utolsó szakasza, az építése még nem kezdődött el. A Doprastavon kívül itt legalább egy másik pályázó is versenyben van.Az 1953-ban alapított Doprastav utak, autópályák, vasutak, hidak és alagutak építésével foglalkozik, de pályázott (sikertelenül) egy prágai metrószakasz építésére is pár éve. A Mészáros Csoport által kiszemelt szlovák cég a DPS Holding tagja, és több mint ezer embernek ad munkát.Két évtizedig próbálkozott a Doprastav MagyarországonA Doprastav nagyjából húsz éve „megpróbált bejönni” Magyarországra, de sok babér nem termett a számára – így látta eddig az egyik vezető magyarországi útépítő vállalat vezető munkatársa a szlovákiai versenytársat. Az látszik, hogy „évtizedes kapcsolat van a Doprastav és a magyarok között”, ez vált most még szorosabbá – fogalmazott a 24.hu kérdésére válaszul. Arra utalt, hogy a nagy állami, többnyire uniós forrásból megvalósuló út- és vasúti pályázatokon rendre felbukkant a Doprastav.A Közbeszerzési Értesítőt bogarászva az látszik, hogy már 2008-ban megjelent a Doprastav a.s. – az akkori szerződése az M43 autópálya 43. sz. főúti lekötésére Makó térségében, valamint a csatlakozó építmények kivitelezési munkáinak elvégzésére szólt. A szlovák cég a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-től 3,3 milliárd forintos munkát nyert el, és, ha teljes az értesítő közleménygyűjteménye, akkor végül 3,8 milliárd forintnál állt meg a számláló.A vállalási árnál nagyobb figyelmet érdemel, hogy a tenderen minden más céget maguk mögé utasítottak, olyanokat is, mint a Közgép, a Duna Aszfalt, a Vegyépszer és a Swietelsky.Később konzorciumban látjuk viszont a Doprastavot, így például 2011-ben a Kelenföld–Tárnok közti vasúti rekonstrukciót végezhette el a cseh Subterra a.s. és az EuroAszfalt Kft.-vel közösen 31 milliárd forintért. Majd a Mosoni-Duna töltéseinek két oldalán végzendő munkákat nyerte el a Dömper Kft.-vel konzorciumban. Innen fogva a magyarországi közbeszerzéseken az egy ideig szlovák tulajdonú Pannon-Doprastav Kft. indult a Dömper Kft.-vel (az Opten adatbázisa szerint a Pannon Doprastav Kft.-t a Dömper alapította, 2018-ig szlovák tulajdonosa volt, azután Abronits Róbert érdekeltségébe került, mígnem a Duna Aszfaltnál landolt).Ebben a felállásban a két legnagyobb akció az M85-ös Fertőrákos–Sopron országhatár közötti szakaszának tervezésére és kivitelezésére szóló, 44 milliárdos projekt, illetve az M100-as Esztergom–Bicske közötti, alagutakkal megspékelt szakasza, amely a rekordnak számító, bő 10 milliárd forint kilométerenkénti árral keltett feltűnést. A két szakasz vállalási ára együtt 345 milliárd forint volt.Az előbbi projekt csaknem belefulladt az alagútépítésbe, és a Dömper olyan helyzetbe került, hogy végül a Duna Aszfalt Kft. felfalta az Abronits érdekeltségébe tartozó és a Völner Pál megvádolt volt igazságügyi államtitkárral is összefüggésbe hozott lábatlani céget. A bicskei 100-as útra pedig végül nem volt pénze a költségvetésnek.A sokmilliárdos projektekben a Pannon-Doprastav Kft.-nek nem lehetett túl nagy szerepe, szlovák kézben 7,1 milliárd volt a csúcsárbevétele 2014-ben, 2018 után pedig ennek a közelébe sem ért, 2023-ban 2 milliárd forint forgalmat mutattak ki, tavaly pedig csak 647 millióig jutott a cég.A Dömpert NER-es cégnek tartották, amely már az első Orbán-kormány idején is bizonyított, utóbb pedig rástartolt a főváros nagyprojektjére, a Lánchíd felújítására, később pedig az autópálya-koncesszióra is. A fenti projektek jó részében a Doprastav-Dömper duó konzorciumi társa egy cseh tulajdonú cég, a Subterra–Raab Kft. volt. Ezt a nevet azonban már hiába keressük a cégnyilvántartásban, tavaly év vége óta Duna Rába Építő Kft.-nek hívják, és nemcsak a neve, hanem a tulajdonosa is megváltozott: a kft.-t azóta a mélyépítő piacot Mészáros Lőrinccel együtt uraló Szíjj László érdekeltségében álló Duna Aszfalt Zrt. jegyzi.A Doprastav szakmailag jó cég hírében áll, vasút- és közútépítés egyaránt a profiljába tartozik, sokoldalú csoport. Forrásunk szerint Mészáros bevásárlása jó húzás, mert külföldi piacra a legegyszerűbb úgy bemenni, hogy egy meglévő cégben szerez valaki tulajdonrészt. A Doprastav bevezetett, széles kapcsolatrendszerrel és sok referenciával rendelkezik, így nagyobb esélye van Mészároséknak tendert nyerni, mintha friss alapítású saját céggel próbálkozna a szlovákiai pályázatokon.Azt csak találgatják a piacon, hogy milyen Orbán és Fico közötti háttéralku része lehet ez a felvásárlás, mi lehet az a cserealap, ami miatt nem zavarja a szlovák kormányzatot, ha Mészárosék viszik el a hasznot a helyi infrastruktúra-fejlesztésekből. Van, aki a szlovák választásokig megy vissza, és a hálát emlegeti, amiért a magyar oldalról éppen a döntő pillanatban felbukkant a menekültek tömege, és ez Ficónak a legjobbkor jött.A „háttéralkuhívők” arra hívják fel a figyelmet, hogy a Doprastav felvásárlásának hírére nem mutatkozik ellenkezés, pedig a környező országokban korábban szlovák, román, illetve horvát kormánytagok is hangot adtak már annak, hogy nem veszik jó néven a magyarok terjeszkedését, föld-, ingatlan- és cégszerzéseit. Különös tekintettel arra, hogy gyakorta az amúgy a nemzeti szuverenitást hirdető magyar kormány hátszelével történik a külföldi bevásárlás. A magyar kabinet nem is rejti véka alá, hogy ösztönzi, a „kifektetést”, hogy regionális magyar multik nőjenek fel (mint az OTP, a Mol, illetve a 4iG), a külföldre invesztált pénzből pedig osztalékágon húzzák a hasznot. A NER-es cégek terjeszkedésére kitalált eximbankos különhitelekről korábban részletesen írtunk, például a rejtélyes Androméda és Jupiter projektekről.Nemcsak a megtakarításokat menekítik a kisemberek Magyarországról, hanem a NER is pakolja a pénzét külföldre, cégfelvásárlás és például külföldi stadionépítés formájában is – ezt látja egy ideje forrásunk, ahogy fogalmazott: „rendszerszerűen”. Akármi a motiváció, figyelemre méltó a terjeszkedés, tavaly például a Duna Aszfalt megvette az egyik legnagyobb lengyel útépítő céget. A Mota-Engil Central Europe megszerzése az évi 80 milliárdos forgalom, 800 munkavállaló és a lengyel piaci lehetőségeken túl a Duna Aszfalt közép-európai terjeszkedésének egyik kulcslépésévé válhat – így értékeli az akciót a magyar cégcsoport. A Duna Aszfalt mérlegbeszámolóját átfésülve amúgy bőven találni külföldi érdekeltségeket a romániai Szatmárnémetitől kezdve Mauritiusig.Ködös történet, 120 millió eurós veszteséggelA Mészáros Csoporttal kötött ügyletet a Doprastav tulajdonosa, Dusan Mráz azzal indokolta, hogy cégét az életkora, valamint a rendezésre váró adósságai miatt adja el. Mráz meg akar szabadulni azoktól a kötelezettségektől, amelyek a cég átszervezésének idejéből maradtak rá – írja a Napunk, amely szerint azonban a Doprastav története „ködös”. Az 1953-ban alapított cégnek mintegy 15 évvel ezelőtt nem sikerült a lengyelországi terjeszkedése, és Szlovákiában is hiányoztak a megrendelések. A vállalat 2011 és 2013 között összesen 120 millió euró veszteséget halmozott fel, és a részvényesei befektetőt kerestek.Először Frantisek Hodorovsky nagyvállalkozó került képbe, de ellentmondásos múltja az útjába állt, ahogy az is, hogy a Doprastav iránt érdeklődött a Miroslav Vyboh köréhez tartozó csoport is. Vyboh Fico második kormánya idején az egyik legbefolyásosabb oligarcha volt.A Doprastav akkor egy titkos, 10 millió eurós kölcsönt kapott egy ciprusi offshore cégtől, és bár a korábbi tulajdonosok úgy tettek, mintha megtartották volna az irányítást, a pénzügyi-gazdasági igazgató posztját Vyboh embere, Roman Gunis foglalta el. Ezután a cég adósságrendezésen ment keresztül bírósági védelem alatt, amihez az is hozzásegítette, hogy a Smer (Fico pártja) kormányzása idején sikeresen nyert állami megrendeléseket. Vyboh tagadta, hogy a Doprastav a tulajdonában állt volna, de a hozzá közel álló Middlecap később azzal büszkélkedett, hogy ideiglenesen irányította a Doprastavot, és részt vett az átalakításában – írja Renczes és Krajanová.Mráz is tagadja a kapcsolatot a Doprastav és Vyboh között. Azt mondja, ismerik ugyan egymást, mert mindketten zólyomiak, de nagyon rég nem találkoztak, és semmi közük egymáshoz. A cégben meglévő 90 százalékos részesedését most Mráz eladja Mészároséknak, 10 százalékot pedig megtart magának, és továbbra is a vállalatnál marad. Ugyanakkor az eladási árról Mráz nem akart nyilatkozni.Vyboh-botrány pezsgősdobozbanVyboh komoly botrányba keveredett 11 éve, nagyjából akkor, amikor felbukkant a Doprastav környékén. A különleges ügyészség eljárást indított ellene az úgynevezett Vámszedő-ügyben, mert a gyanú szerint 2014-ben Michal Suchoba vállalkozótól és Frantisek Imreczétől 150 ezer eurót vehetett át. Ezt a pezsgősdobozba rejtett pénzt állítólag a pénzügyminisztérium akkori államtitkárának szánták. Aki nem más volt, mint Peter Pellegrini jelenlegi köztársasági elnök. Az utóbbi szerepét ugyan vizsgálták, de ellene sosem indult eljárás. Időközben Pellegrini – még „smeresként”, a Jan Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása utáni közfelháborodás nyomán – miniszterelnök lett. Majd kivált Robert Fico pártjából, és Hlas néven önálló pártot alapított, mely a mai kormánykoalíció kisebbik ereje.2014-ben Vyboh feladata az lett volna, hogy elősegítsen egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna egy virtuális pénztár(gép) bevezetését. Vyboh számára így jó hír volt, hogy Robert Fico 2023-ban újra hatalomra került, mert a Smer és a Hlas koalíciója hamarosan megszüntette a különleges nyomozóügyészséget, amely ellene is vizsgálódott. Még jobban örülhetett Vyboh akkor, amikor 2024-ben Ficóék keresztülvitték a szlovák törvényhozáson, hogy a büntetőügyekben módosítsák az elévülési határidőket, így a Vámszedő-ügyben a bíróság azonnal le is zárta az eljárást.
|
Szlovákiában nyomulnak a nagy magyar építőipari cégek
|
Egyre több magyar cég jelenik meg a szlovákiai közbeszerzéseken – a háttérben sokan Fico és Orbán alkuját sejtik.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/09/02/szlovakia-nagy-magyar-epitoipari-cegek-kozbeszerzes-orban-fico-meszaros-lorinc/
|
2025-09-02 15:16:47
| true | null | null |
24.hu
|
Amikor felkértek klubelnöknek, sok mindenről beszélgettünk, de arra senki sem figyelmeztetett, hogy óriási összegek hiányoznak a kasszából- mondta a 24.hu-nak Pécsi Róbert, aki egy évvel ezelőtt vállalta el a balassagyarmati felnőtt labdarúgócsapat vezetését. Az világos volt számára, hogy a feladat nem lesz egyszerű, azt viszont csak néhány héttel később tudta meg, miután megkapta a könyvelőtől a főkönyvi kivonatot, hogy a házipénztár egyenlege 54,5 millió forintos mínuszban van.A Balassagyarmati Városi Sportegyesület (BVSE) korábban sem mindig állt biztos lábakon: 2023-ban a város fideszes polgármestere jelentette be, hogy a csapat a finanszírozási gondok miatt visszalép az NB III-as bajnokságban való szerepléstől. Csach Gábor azzal magyarázta a döntést, hogy az elszabadult energiaárak és a várható recesszió miatt a támogató gazdasági társaságok takarékoskodásba kezdtek.A helyzet azóta annyit változott, hogy kiderült, olyan pénzek is eltűntek, amelyek valamilyen támogatás formájában már beérkeztek az egyesülethez.Pécsi Róbert novemberben levelet írt az egyesület korábbi elnökének, és felszólította, hogy tegyen eleget az elszámolási kötelezettségének, különben kénytelen büntetőfeljelentést tenni. Az előd, Csuka Gábor rövid kézírásos választ küldött. Közölte, hogy fogalma sincs az egyesület gazdasági helyzetéről, végig csak tiszteletbeli elnökként töltötte be a posztot, a klubot érintő döntéseket nem ő hozta, ezért elszámolni sem tud. Azt írta,a tényleges irányítást Barna János elnökhelyettes látta el.Barna János régi Fidesz-káder Nógrádban, szerteágazó kapcsolatrendszerével közismert figura a helyi közéletben, hosszú ideje be a vármegyei közgyűlés alelnöke.Politikai megbízatásával párhuzamosan Barna volt az alelnök a balassagyarmati felnőtt focicsapat és az utánpótlást biztosító Palóc Farkasok egyesületben is. Pécsi Róbert elmondása szerint Barna Jánossal évtizedes, de hullámzó barátság kötötte össze. A klubelnöki felkérésére is Barna „bólintott rá” még a hivatalos jelölése előtt, ám azóta megszűnt közöttük a beszélő viszony.A lenullázott bankszámlák és az üres kassza miatt a csapat napi működése is ellehetetlenült, ezért a klubelnök februárban a hatóságokhoz fordult, júliusban pedig azt is bejelentette, hogy a Balassagyarmati VSE a megyei bajnokságból is visszalép, és egyáltalán nem indít csapatot az őszi szezonban. Hasonlóra az egyesület 123 éves történetében nem volt példa.Pécsi szerint egy olyan, az NB III és a megyei szint között focizó csapatnak, mint amilyen a Balassagyarmat, átlagosan 6–7 millió forintra van szüksége a havi kiadások finanszírozásához. A fenntartási költségek több mint kétharmadát a játékosok és az alkalmazottak fizetése teszi ki.Végletek voltak a fizetésekben, a balassagyarmatiak nem kaptak semmit, azoknak viszont, akiket valahonnan ide csábítottak, 800–900 ezret is fizettek havonta. Ezeket a kavarásokat is Barna János intézte– mondta a klubelnök.Júliusra, a szezon kihagyásáról szóló bejelentés idejére a rendőrség hatáskör hiányára hivatkozva fél év után lezárta a nyomozást. A vizsgálat folytatását sikkasztás megalapozott gyanújával áttették a NAV Észak-Magyarországi Bűnügyi Igazgatóságához.A rendőrség által kiadott záró határozat szerint a BVSE bevételeiben nagy részét a tao-támogatások tették ki, amiket a beérkezés után kivettek az egyesület bankszámlájáról, és készpénzként könyvelték el a házipénztárban . Mint írták, évek óta ez volt a gyakorlat, de arról nincs számviteli bizonylat, hogy a készpénzt valóban a sportfejlesztési céloknak megfelelően használták-e fel. A határozta szerint emiatt felmerül a költségvetési csalás alapos gyanúja is.A vizsgálatot a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság folytatta le, miután a területileg illetékes nógrádi rendőrség parancsnoka az elfogultság látszatát kerülve, Barna János feljelentésbeli érintettsége miatt kérte a nógrádiak kizárását az eljárásból. A rendőrség végül ismeretlen tettes ellen folytatott bűntetőeljárásként helyezte át a vizsgálatot az adóhatósághoz.A rendőrségi dokumentumban az is szerepel, hogy a NAV 2023-ban, tehát abban az évben, amikor a csapat pénzhiány miatt nem indulhatott az NB III-ban, már lefolytatott egy adóellenőrzést az egyesületnél, és megállapította, hogy valótlan tartalmú számlákkal jelentős összegű áfacsalást követtek el a csapatnál.A BVSE-nél tartott adóellenőrzés 38,5 millió forint értékben mutatott ki jogtalanul visszaigényelt áfát, amellyel vagyoni kárt okozott a költségvetésnek– olvasható a július elején kiadott rendőrségi jelentésben.A két évvel ezelőtti adóvizsgálatról az is megtudható, hogy az egyesület négy cégtől fogadott be reklámügynöki tevékenységről szóló számlákat, később pedig ezeket állították be az adó-visszaigénylésbe. A BVSE nem tudott információt adni arról, hogy a számlákat milyen tevékenységre adták ki, a NAV nyilatkozattételi felszólítására az érintett cégek közül kettő nem reagált, kettőről pedig kiderült, hogy kényszertörlés alatt áll. Információink szerint a cégek annak a 45 éves balassagyarmati álbrókernek az érdekeltségei voltak, akit azzal vádolnak, hogy befektetési ajánlatokkal vert át csaknem száz embert, és ezzel egymilliárd forint kárt okozott. A férfinak szeptemberben kell bíróság elé állnia.Pécsi Róbert korábban egyáltalán nem hallott arról, hogy a NAV adóügyi vizsgálatot folytatott az egyesületnél. Állítása szerint annak sincs nyoma, hogy a súlyos megállapításokkal zárult ellenőrzésnek következménye lett volna felelősökre nézve. „Még nullás igazolást is kaptunk” – mondta a klubelnök.Kerestük Barna Jánost a Nógrád vármegyei közgyűlés hivatalában, a kormánypárti politikus azonban nem reagált levelünkre. Úgy tudjuk, hogy Barna június végén lemondott az egyesületi vezető tisztségéről és a klubtagságáról is. Nyilatkozatában döntését azzal indokolta: úgy érzi, az utóbbi időben nem tudott olyan mértékben hozzájárulni az egyesület fejlődéséhez, mint korábban. A lemondást Pécsi formai okokra hivatkozva nem fogadta el.A NAV-ot is kerestük, hogy megtudjuk, az ügy áthelyezése óta voltak-e újabb nyomozati lépések az eljárásban, de azt írták, az üggyel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.
|
50 millió készpénz tűnt el a házipénztárból a balassagyarmati focicsapatnál, ahol a megyei fideszes alelnök volt az úr
|
A rendőrség szerint két éve nagy összegű adócsalást is megállapítottak a balassagyarmati egyesületnél, de aztán minden ment tovább az elnökváltásig.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/02/balassagyarmat-focicsapat-rendorsegi-vizsgalat-pecsi-robert-barna-janos/
|
2025-09-02 05:53:59
| true | null | null |
24.hu
|
Noha tavaly októberben két és fél év fogházra ítélték a Pénzügyminisztériumon és a Miniszterelnökségen átívelő korrupciós botrány kulcsfiguráját, a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében a bűncselekményből származó vagyont megtarthatja az elítélt - tudta meg a 24.hu.H. Anita pályázatírót - akivel vádalkut kötött az ügyészség - az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék a fogházbüntetés mellett 190 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. H. Anita az utóbbi döntés ellen fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla pedig a minap úgy határozott, hogy mivel a pályázatíró legális munkát is végzett, amelynek ellenértéke, valamint a befolyásáért kért korrupciós pénz nem különíthető el egymástól, a vagyonelkobzás megállapítása téves volt.Az ítélőtábla indoklása szerint a befolyása érvényesítéséért kért összegugyan bűncselekményből származó vagyon, de az kétséget kizáró bizonyossággal nem számszerűsíthető, ezért a fenti összegekre (190 millió forint) tévesen rendelt el vagyonelkobzást az elsőfokú bíróság.Ezen ítélet alapján teháta bűncselekményből származó vagyont megtarthatja H. Anita, akivel szemben végül csupán 475 ezer forint vagyonelkobzást állapítottak meg.Mindez azért is figyelemre méltó,mert az ügy csaknem négyszáz oldalas vádirata hosszasan sorolja föl azokat a több tízmillió forintos korrupciós összegeket, amiket a pályázatíró átvett, és részben továbbosztott a főként európai uniós pályázatok sikeres befolyásolása után.Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla kifejtette, hogy a vádlott – akinek a pályázati projektmenedzselés volt a hivatása és jövedelemszerző tevékenysége – nem kizárólag a korrupciós kapcsolatra figyelemmel létesített szerződéses jogviszonyt ügyfelekkel, hanem már meglévő, vele eleve megbízással szerződött ügyfeleinek is felajánlotta a pályázatok vesztegetés és befolyással üzérkedés útján történő sikeres elintézését.Az ítélőtábla szerintH. Anita munkavégzésének egy része törvényes volt,hiszen a pályázatírói és projektmenedzseri tevékenységéért jogszerűen tarthatott igényt ellenszolgáltatásra, csak a korrupciós kapcsolat érvényesítéséért felszámított többlet-ellenérték volt illegális, mely utóbbi összeg a tényállásban a törvényes díjától elkülönítetten nem jelenik meg. Ezért ítélték tévesnek a 190 millió forintos vagyonelkobzást.A történtek után megkerestük az ügyet ismerő Horváth Lóránt ügyvédet, aki a 24.hu-nak a bíróság döntéséről szólva azt mondta, az ítélőtábla döntésével jogi szempontból nehéz volna vitatkozni, mert a rendelkezésre álló adatok alapján valóban kétséget kizáróan nem számszerűsíthető, mennyi volt a valós munka ellenértéke, és mennyi volt a bűnös vagyon. Az Ügyvédkör elnöke úgy értékelte, hogy ezt akkor lehetett volna tisztázni, ha erre vonatkozóan bizonyítást folytatnak le, azonban erre az ügyészséggel kötött egyezség (a köznyelvben vádalku – a szerk.) nem ad lehetőséget.Az ügyvéd úgy látja, a történtek rávilágítanak az egyezség intézményének árnyoldalaira. Mint mondta, a megállapodás lehetősége számos olyan torzulást okozhat a büntetőeljárásban, ami a társadalom igazságérzetével nem áll összhangban. Jelen esetben a társadalom érdeke lett volna a váddal érintett pénzek pontos eredetének a feltárása. Ugyanakkor hozzátette, egyre gyakrabban tapasztal olyat, hogy a bíróságok bizonyos esetekben nem hagyják jóvá az ügyészségek által kötött egyezségeket, éppen azért, hogy elkerüljék a hasonló torzulásokat.Megkerestük a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) is kérdéseinkkel az ítélőtábla döntése után. Érdekes körülmény, hogy az ügyészség közlése szerint a nyomozás során a felmerült korrupciós bűncselekmények kapcsán jogtalan előnyként kifizetett, illetve átvett összegek eredetét és sorsát igenis vizsgálták a vád tárgyává tett bűncselekmények megvalósulása és bizonyítása szempontjából.Ez azt jelenti, hogy a vádirat alapján a vádalkuval érintett H. Anita által átvett összegek eredetét és sorsát is vizsgálniuk kellett az ügyészeknek, viszont az ítélőtábla döntéséből az tűnik ki, hogy ez nem volt maradéktalanul sikeres. Érdekes szála a történteknek, hogy H. Anitára nézve annak sem lett következménye, hogy a pályázatíró nem mondott igazat a bíróság előtt. A tavalyi első tárgyalási napon ugyanis a vádlott minimális vagyonról vallott a bíróság előtt. Ám a 24.hu azonosított több olyan nagy értékű – részben külföldi – ingatlant, amelyeket a vádlott elhallgatott a bíróság előtt.A minisztériumokon átívelő bűnügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat, köztük Varga Mihály volt pénzügyminiszter (azóta jegybankelnök) tucatnyi korábbi beosztottjával szemben – osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, egy főosztályvezető és egy volt helyettes államtitkár is érintett – letöltendő börtönbüntetést indítványoztak. Többen már be is ismerték a vádakat, vállalva a börtönt és a vagyonelkobzást.A 24.hu által elsőként ismertetett vádirat szerint az elsőrendű vádlott – egy pénzügyminisztériumi referens – jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melynek segítségével széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal – köztük H. Anitával is –, valamint projektmenedzserekkel és cégek vezetőivel. Több munkatársát, például vezető kormánytisztviselőket is bevonva milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.Az ügyészség szerint 108, uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további nyolc, hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett az ügyben. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.H. Anita és férje ellen közben Kecskeméten is vádat emeltek költségvetési csalás miatt, abban az ügyben 581 millió forintos vagyonelkobzás fenyegeti őket. Ugyanakkor ez láthatóan nem zavarja a további üzletelésben a pályázatírót, aki az elítélését követően a Spanyolország tengerpartján fekvő Marbellán írta alá új cégének alapító okiratait.
|
Döntött a bíróság: megtarthatja a bűnös vagyont a minisztériumi korrupciós ügy kulcsfigurája
|
Korábban 190 millió forint vagyonelkobzásra ítélték a pályázatírót, ám az ítélőtábla szerint a legális munkájának ellenértéke és a neki kifizetett korrupciós összegek nem különíthetők el egymástól, ezért megtarthatja a teljes pénzt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/09/01/pm-vagyonelkobzas-korrupcio-vesztegetes-vadalku-fovarosi-itelotabla-eu-palyazat-kenopenz/
|
2025-09-01 06:00:01
| true | null | null |
24.hu
|
Tizenöt fő kerülhet börtönbe a Balaton-partot letaroló és Budapesten is működő ingatlanmaffia tagjai közül. A Veszprémi Járási Ügyészség 24 ember ellen emelt vádat a 12 ingatlant érintő ügyben különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, és más bűncselekmények miatt.Értesüléseink szerint köztük van az a D. Szilvia is, aki a párjával együtt megfojtotta és kútba dobta az ingatlancsalásban részt vevő strómant egy ceglédi tanyán, miután az kevesellte a pénzt. Ezt az ügyét külön tárgyalják, abban életfogytig tartó fegyházbüntetést kértek rá, valamint a párjára is.Gulyás Ildikó, a Veszprém Vármegyei Főügyészség szóvivője az ingatlancsalásos üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy az ügyészség 22 elkövetővel szemben tett indítványt börtönbüntetés kiszabására azzal, hogy hét vádlott esetében a bíróság annak végrehajtását függessze fel. Az ügyészség mértékes indítványt is előterjesztett az ügyben. A legenyhébb esetben kettő, a legsúlyosabb esetben pedig nyolc év az indítvány, és köztük van három ügyvéd is. Két vádlott esetében pénzbüntetést indítványoztak, velük szemben a Veszprémi Járásbíróság a büntetési indítvánnyal egyetértve időközben büntetővégzést hozott.Az ügyészség ezen túl a kuratóriumi elnök vádlott esetében indítványozta a civil szervezet vezető tisztségviselője, míg az ügyvéd vádlottak esetében az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától történő eltiltásukat, valamint a vádlottak jogtalan gazdagodása erejéig vagyonelkobzás alkalmazására is indítványt tett velük szemben.A vádirat szerint egy 65 és egy 53 éves elkövető 2018-tól végrehajtás alatt álló ingatlanok árverésen történő megvásárlásával és követeléskezeléssel foglalkozott. Üzleti kapcsolataik révén tudomást szereztek olyan ingatlanokról, melyeket a tulajdonosaik hosszabb ideje nem látogattak, a hozzájuk kapcsolódó anyagi kötelezettségeiket nem teljesítették, ezért több esetben már végrehajtás terhelte az ingatlant.A 65 éves férfi az ingatlanok megszerzése érdekében többször valótlan kölcsönre hivatkozva fizetési meghagyás kibocsátását, majd végrehajtás elrendelését kezdeményezte a tulajdonosokkal szemben, s amennyiben a tulajdonos nem lépett, szabadnak látta az utat az ingatlan csalárd megszerzéséhez.A két férfi 2021 nyarán ismerte meg a 41 éves, budapesti bűntársukat, aki felajánlotta, hogy a szükséges ügyvédi tevékenység elvégzéséhez segítséget tud nyújtani; azt javasolta, hogy az ingatlanokat a hozzátartozója által alapított, de ténylegesen általa vezetett alapítvány részére lehetne névleg ajándékozni, amely így adó- és illetékmentes is lenne. Megegyeztek, hogy az alapítvány felett rendelkező vádlott a további társaival együttműködve hamis ajándékozási szerződéseket készít, majd a tulajdonjog bejegyzése után az ingatlanokat értékesítik, és a vételáron megosztoznak.A 41 éves vádlott a szerződéskötés folyamatába anyagi juttatás fejében az alapítvány kuratóriumi elnökét is bevonta. Az ajándékozási szerződések elkészítéséhez, megszerkesztéséhez közvetítőn keresztül két ügyvédet szerveztek be, majd a 41 éves elkövető, miután a tulajdonjognak az alapítvány javára történő bejegyzését kezdeményezték, megkereste egy ismerősét, hogy segítsen a további értékesítésben.A 41 éves budapesti nő két másik vádlott bevonásával, valamint egy harmadik, budapesti ügyvéd közreműködésével újabb valótlan tartalmú adásvételi szerződések megkötésében működött közre. Az ügyben 12 ingatlant érintően 24 vádlottal szemben emeltek vádat, az összes kár értéke meghaladja az egymilliárd forintot, amelynek nagy része az eljárás során megtérült.
|
Tizenöt fő kerülhet börtönbe az ingatlanmaffia tagjai közül, köztük van három ügyvéd és a stróman meggyilkolásával vádolt nő is
|
A kár meghaladja az egymilliárd forintot. Letöltendőt kértek mindhárom ügyvédre és az ingatlancsalásban részt vevő stróman megölésével vádolt nőre is.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/28/tizenot-fo-kerulhet-bortonbe-az-ingatlanmaffia-tagjai-kozul-koztuk-van-harom-ugyved-es-a-stroman-meggyilkolasaval-gyanusitott-no-is/
|
2025-08-28 16:41:36
| true | null | null |
24.hu
|
Hiába adott Lázár János építési és közlekedési miniszter ingyenesen magánkézbe közpénzmilliárdokból felújított kastélyokat az idén, a következő években újabb milliárdokat tervez rájuk költeni az állam - vette észre a 24.hu. A következő tíz évre szóló állami beruházási keretprogramban (az erről szóló kormányhatározat-tervezet társadalmi egyeztetésen van) ugyanis hat olyan kastély is szerepel, melyek tulajdonjogát (három ingatlannak még februárban, a másik háromnak júliusban) Lázár egyedi miniszteri döntéssel magáncégeknek vagy alapítványoknak ajándékozta.Az ingyenes tulajdonszerzésért cserébe az új tulajdonosoknak vállalniuk kellett az ingatlanok fenntartását, üzemeltetését és (noha felújított állapotban kapták meg) a felújítását is. Ennek ellenére a következő öt évben több mint 8 milliárd forintot szán az állam a kastélyok további felújítására a dokumentum szerint. Ígya dégi Festetics-kastélyegyüttesre (amit a 4iG Nyrt. kapott meg) 1,3 milliárd forintot,a tatai Esterházy-kastély parkjára (Viarum Invest Kft.) 520 millió forintot,füzérradványi Károlyi-kastélyegyüttes villaépületeire (Révész Logisztikai Holding Zrt.) 2,8 milliárd forintot,a nádasdladányi kastélyegyüttesre (Richter Gedeon Nyrt.) 768 millió forintot,a bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttesre (Mol Új Európa Alapítvány) 1 milliárd 48 millió forintot,a majkpusztai Esterházy-kastélyegyüttesre (oroszlányi önkormányzat) pedig 1,9 milliárd forintot fordítanának 2030-ig.Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium azzal magyarázta a 24.hu-nak ezen ingatlanberuházások szerepeltetését az állami beruházási keretprogramban, hogy azok jelenleg még állami tulajdonban és a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében állnak.A magyar építészetről szóló törvénynek megfelelően a tulajdonos, illetve vagyonkezelő köteles gondoskodni a műemlékfenntartással kapcsolatos feladatok (jókarbantartás, állagvédelem) ellátásáról. Erre tekintettel a keretprogramban mindaddig szerepeltetni szükséges az állami tulajdonban álló ingatlanok sürgető állagvédelmi és helyreállítási feladatait, amíg ezekért tulajdonosként a magyar állam és vagyonkezelőként a NÖF Nonprofit Kft. felel. Természetesen az állami tulajdoni körből kikerülő helyszínek esetén az új tulajdonos gondoskodik a szükséges beruházások finanszírozásáról– írták lapunknak.Az egyik nyertes pályázó, a 4iG Nyrt. lapunknak tett korábbi nyilatkozata viszont ellentmond a minisztérium állításainak. A cégtől ugyanis azt az információt kaptuk, hogy a minisztériummal kötendő szerződés szerint a fenntartási, állagmegőrzési, felújítási kötelezettséget már most megkapják, és csak akkor kapják meg a dégi Festetics-kastély tulajdonjogát, ha azokat 2028-ig teljesítik.Állításuk szerint évente több milliárd forintot kell költeniük ennek érdekében a kastélyra, amelyet egyébként uniós és hazai forrásból pár éve újítottak fel több mint hárommilliárd forint értékben.Az ellentmondás tisztázása érdekében a 24.hu még júliusban közérdekű adatigényléssel kérte ki az ÉKM-től a kastélyprogrammal kapcsolatos szerződéseket, hogy kiderüljön: Lázár János pontosan milyen feltételekkel adományozta a kastélyokat a pályázóknak, illetve mi szerepel az ingatlanszerzőknek a pályázatukhoz csatolt, tíz évre szóló ingatlanfelújítási, valamint harminc évre vonatkozó fenntartási és üzemeltetési terveiben.Közérdekű adatigénylésünkre a Lázár vezette tárca – több héttel a törvényben meghatározott határidő lejárta után – röviden reagált. Elutasították a beadványunkat arra hivatkozva, hogy azidő előtti,tekintettel arra, hogy az ingatlanok átadása már folyamatban van.
|
Újabb milliárdokat költene az állam magánkézbe adott kastélyokra
|
Holott egy leendő kastélytulajdonos szerint éppen ők vettek milliárdos kötelezettséggel járó feladatokat a nyakukba, és csak azok teljesítése esetén kaphatják meg a tulajdonjogot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/28/lazar-janos-kastelyprogram-ajandekozas-felujitas/
|
2025-08-28 06:00:55
| true | null | null |
24.hu
|
Ajánlatot kért a 444.hu egy Magyarországon is szolgáltató francia cégtől, az Aero Affaires-től, hogy pontosan mennyibe kerül egy olyan Pilatus PC-12 bérlése most, amilyennel Orbán Viktor és stábja Horvátországba utazott.A magánszemélyként kért ajánlat szerint a Budapest-Brač egyórás repülőútért 4 fő esetén 11 543 eurót kellene fizetni, ami jelenlegi árfolyamon kicsivel több, mint 4,5 millió forint egy Pilatus PC-12 NGX-szel.Ebben a lap szerint benne van a korlátlan étel- és italfogyasztás is, ami snackeket és falatkákat jelent. Nincsenek viszont benne a helyben fizetendő adók.A miniszterelnök a Schmidt Mária céghálózatához kötődő repülőgépet használta, amit egy cseh cég, az OK Aviation Wings s.r.o. üzemeltet és tőlük is lehet bérelni. A cég nem válaszolt a kérdésekre, így nem tudni, hogy Orbán Viktor és kollégái pontosan mennyit fizettek az útért. A fenti ár viszont csak az odaútra érvényes, és a gép a légiforgalmi adatok alapján többször is repült az elmúlt napokban. Brač szigetéről Zadarba ment, onnan Prevezába, majd Budapestre, hogy három nappal később Rijekába menjen.
|
Ma 4,5 millió forintba kerülne egy Brač-Budapest út egy olyan géppel, amilyennel Orbán és stábja utazott
|
Csak oda.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/26/ma-45-millio-forintba-kerulne-egy-brac-budapest-ut-egy-olyan-geppel-amilyennel-orban-es-stabja-utazott/
|
2025-08-26 15:30:22
| true | null | null |
24.hu
|
Több mint egy éve hiába várta a szobrász, hogy a Bács-Kiskun vármegyei Kaskantyú polgármestere kifizesse az általa megrendelt, és azóta rég elkészült bronzturult.A 24.hu szombaton írt arról, Tölgyesi Poós Anna, a turul készítője végül azt találta ki megoldásként, hogy a település Facebook-oldalán közzé tesz egy bejegyzést, amelyben emlékezteti Újházy Zsolt József polgármestert, hogy vegye át a szobrot. A polgármester Tölgyesi augusztus 12-i bejegyzésére sem reagált, csakhogy az ügy azonban a múlt héten nagyobb nyilvánosságot kapott, mert Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is kiposztolta saját oldalára a szobrásznő nyílt levelét.Újházy polgármester végül hétfőn közölte a falu Facebook-oldalán, hogy változatlanul igényt tart a turulmadár-szoborra, sőt a talapzatát már tavaly gránitból megépíttették a képviselői tiszteletdíjak felajánlásából.Szeretnénk megvásárolni és méltó helyére felhelyezni ezt a csodálatos műalkotást, amit nagyon köszönök Tölgyesi Poós Anna szobrászművésznőnek. Fizetni azonban csak számla ellenben tudunk, s miután erre sor került természetesen a szobrot is szeretnénk átvenni- írta Kaskantyú polgármestere.A bejelentés azonban nem nyugtatta meg a szobrásznőt és férjét. A polgármester írásához fűzött kommentben emlékeztették Újházyt, hogy eredetileg ő jelentkezett náluk, mert tetszett neki a szobor, és azt is elfogadta, hogy a KATÁ-s művészek számára - mivel csak magánszemélynek adhatnak számlát - megküldi annak a vállalkozónak a nevét, aki majd lebonyolítja az ügyletet.Mi majd másfél éve várjuk annak a magánembernek a nevét, címét, akinek el tudjuk küldeni a kettő millió forintról a számlátírta a szobrásznő férje. Poós László azt is leírta, hogy a polgármester hosszú idővel ezelőtt egy péntek délutánra ígérte, hogy a turul obeliszkjével és egy másik szobor, egy Életfa sziklájával megérkezik hozzájuk.A darut is iderendeltük a falunkba, hogy le tudjuk venni őket, az általa ide, hozzánk vezetett teherautóról. Ezek után ő bocsánatot kért és szombatra ígérkezett, amit elfogadtunk, kifizettük a darut és másnapra is iderendeltük. De másnap már nem vette fel a telefont.
|
Kell a turul, de csak számlára, egy év után jelentkezett a bronzszobrot megrendelő polgármester
|
A pénzére váró szobrász így sem örült a bejelentésnek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/26/kell-a-turul-de-csak-szamlara-egy-ev-utan-jelentkezett-a-bronzszobrot-megrendelo-polgarmester/
|
2025-08-26 08:00:07
| true | null | null |
24.hu
|
Köztéri turulszobrot rendelt egy Bács-Kiskun vármegyei falu, de a polgármester nem fizeti ki az elkészült alkotást.Az átvert szobrász Kaskantyú település Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben emlékeztette Újházy Zsolt polgármestert, hogy a megrendelt turul már egy éve várja, hogy átvegyék és kifizessék.Tölgyesi Poós Anna, a turul készítője azt írta, azért választotta az üzenetküldésnek ezt a módját, mert másképp hiába próbálta elérni Újházyt, a telefont sem veszi fel. Az eredeti bejegyzés már közel két hete, augusztus 12-én került ki a község közösségi oldalára, de a jelek szerint eddig nem mozdította előre a hivatali intézkedést.Szombaton viszont új lendületet kapott az ügy, mert Hadházy Ákos is kiposztolta saját oldalára a szobrásznő nyílt levelét.A független képviselő által adott nagyobb nyilvánosság miatt megélénkültek a kommentek is. Volt, aki azt kérdezte, hogy a szobrász miért nem adja inkább el másnak a kész szobrot. A felvetésre Tölgyesi Poós Anna reagált is, és közölte, hogy természetesen megpróbálja majd eladni, de csak akkor, "ha már biztos lesz, hogy sosem kerül az eredeti rendeltetési helyére".Szerettem volna előbb tudatni Kaskantyú lakosaival, hogy készítettem egy szobrot a település számára, hátha történik valami csoda.A szobrász szerint a szobor megállapodás szerinti ára kétmillió forint volt. Az ár felét a bronzöntés költsége tette ki, amit mindenképp szeretne visszakapni.A másik fele a szobrászi tiszteletdíjam, amiről lemondanék a település javára, ez lenne az én ajándékom, így csak egymillió forintot kellene valahogy előteremtenie Kaskantyú derék polgárainak, hogy mégis legyen Turul szobor Kaskantyún- írta Poós.Újházy Zsolt polgármester viszont most sem jelentkezett, hogy elmondja mi a helyzet a szoborrendeléssel. A 24.hu mindenesetre kérdéseket küldött az ügyről a település vezetőjének, akit független jelöltként a 2019-es önkormányzati választáshoz hasonlóan tavaly megszavaztak a helyiek. Ha válaszol, frissítjük a cikket.
|
Kétmilliós turult rendelt egy alföldi község polgármestere, de nem veszi át és nem fizeti ki a kész szobrot
|
A szobrász Kaskantyú község Facebook-oldalán jelezte, hogy kész a rendelés.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/23/ketmillios-turult-rendelt-egy-alfoldi-kozseg-polgarmestere-de-nem-veszi-at-es-nem-fizeti-ki-a-kesz-szobrot/
|
2025-08-23 19:40:47
| true | null | null |
24.hu
|
Családi leltár címmel széles körben terjedt a közösségi oldalakon a napokban egy lista, amelyet Tiborcz István és Orbán Ráhel közös fotójával illusztráltak.Az összeállításnak egyértelműen az volt a célja, hogy képet adjon Orbán Viktor vejének és lányának szerteágazó, nehezen áttekinthető üzleti érdekeltségeiről, vagyonáról, de az első látásra is feltűnik, hogy nem egy alapos kutatás eredményéről van szó. A több helyen, több formában felbukkant listában céges érdekeltségek és ingatlanok is szerepelnek, köztük a közel három tucat hotel és egyéb turisztikai rendeltetésű ingatlan teszi ki a legnagyobb részt.Szerepel azonban a felsorolásban a tarcali Andrássy Kúria & Spa szálloda is, amely csak öt éven keresztül, idén februárig tartozott Tiborczék érdekeltségi körébe. A hotelt a Mészáros Csoport vásárolta vissza a Tiborcz-birodalom zászlóshajójától, a BDPST Grouptól. A kúria 2019 előtt is Mészároséké volt.sA család befolyása alá tartozó gazdasági társaságok közül alig több mint tízet tűntettek fel a lista készítői, holott a BDPST Groupban a központi részvénytársaság mellett a 2024-es, legutóbbi üzleti évre vonatkozó beszámoló szerint 17 csatolt vállalkozás is található. Ezek között van például a TRA Real Estates Kft., amely hosszú ideje működteti a sokmilliárdos költségvetéssel felújított turai kastélyt. Ez a cég - sok másik mellett - nem szerepel a listában, a tulajdonában lévő ingatlan viszont igen.A kimaradt cégek között van a BDPST Koncept Kft. is. A magát Magyarország egyik vezető kreatívügynökségeként definiáló cég Orbán Ráhel vezetése alatt meghúszszorozta bevételeit, nemrég pedig - sajtóértesülések szerint - elhappolta Várkonyi Andrea Whitedogja elől a Vondafone-utód One reklámszerződéseit.A lista a család vagyonának számba vételénél egyetlen "alapot", a Central European Ingatlanalapot említi. A Válasz Online júniusban viszont azt írta, a Tiborczhoz köthető magántőkealapokban - amelyekbe 203,4 milliárd forint tőkét pumpált a magyar állam - legalább 665 milliárd forintnyi vagyon található, vagyis legalább háromszor annyi, mint a Forbes becslése, amellyel Orbán veje Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor mögött csak a harmadik helyre volt jó a leggazdagabb magyarok listáján.A cikk közzétételekor "teljes mértékben szakmaiatlannak" minősítette a 665 milliárdos, vélelmezett vagyonról szóló kalkulációt a BDPST. Ugyanezt tette most is, amikor lapunk megkérdezte, hogy mi Tiborczék véleménye a közösségi médiában terjedő összeállításról, és melyek azok az elemek, amelyekről Tiborcz István, illetve a BDPST is elismeri, hogy az érdekeltségébe tartozik, illetve melyek azok, amelyekről nem.A Facebookon terjedő lista félrevezető, szakmaiatlan, valótlanságokat és jelentős csúsztatásokat tartalmaz, a rajta szereplő tételek nagy többsége nem áll sem a BDPST Group, sem Tiborcz István tulajdonában- válaszolta a 24.hu-nak a BDPST. Hozzátették, hogy a BDPST Group érdekeltségeiről és értékteremtő projektjeiről a cégcsoporthoz tartozó cégek nyilvános pénzügyi beszámolóiból, a társaságunk honlapjáról, illetve a cégcsoportunk hivatalos közleményeiből lehet hiteles információk alapján tájékozódni.
|
Tiborcz Istvánék szerint félrevezető és szakmaiatlan a vagyonukról terjedő "családi leltár"
|
A közösségi médiában terjedő lista legalább 30 hotelt is turisztikai ingatlant sorolt fel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/18/tibocz-istvan-orban-rahel-vagyon-csaladi-leltar-lista-felrevezeto-bdpst/
|
2025-08-18 16:12:22
| true | null | null |
24.hu
|
2023-ban jelentette meg először a Magyar Labdarúgó-szövetség aProfesszionális futballkörkép nevű kiadványát, ami regionális összehasonlításban mutatja meg az NB I.-es klubok főbb mérlegadatait. Akkor a 2021-es állapotokat dokumentálták. Azóta évenként egy új kiadásban kíséri végig az MLSZ, hogy milyen területeken volt változás, eltérés, fejlődés. A sorvezetőt az európai szövetség, az UEFA indikátorai jelentik, különösen a gazdasági vonatkozásokban.Az új kiadásfő tanulsága, hogy 2023-ban a magyar liga sok mindenben ugyanaz maradt, mint két évvel ezelőtt volt. A csapatok a teljes működési bevételük 70 százalékát bérekre költötték el - ez az arány csökkenő tendenciát mutat, de így is magas a másik 13 vizsgált (belga, cseh, dán, görög, horvát, lengyel, osztrák, román, svájci, svéd, szerb, szlovák, szlovén) bajnoksághoz képest.A tőkeellátottsági rangsorban a magyar bajnokság az előkelő negyedik helyet foglalja el a mezőnyben, igaz, árnyalja a képet, hogy a csapatok kereskedelmi bevételeinek közel 90 százaléka érkezett az MLSZ által központilag értékesített jogok szétosztásából. A közvetítési jogok (ezért az MTVA, tehát végső soron az állam fizet) mellett a Szerencsejáték Zrt. (szintén állami tulajdonú cég) is bőségesen, milliárdokkal finanszírozza a csapatokat, és az OTP is beleteszi a magáét a bajnokság névadó szponzoraként. (2025 nyarátólFizz liga néven fut a bajnokság.)2023-ban a legmagasabb és legalacsonyabb bevételű magyar klub közötti arány 13-szoros volt, ami bőven alacsonyabb, mint a 2022-es, 20-szoros érték. A Kisvárda mintegy 1,6 milliárd forintból gazdálkodott (ez az idei szezonban is nagyjából ekkora összeg), míg a Ferencváros 17,3 milliárdból. Az aránytalanságokat jól mutatja, hogy a leggazdagabb három klub (FTC, DVTK, Puskás Akadémia) összbevétele meghaladta a másik kilencét: 31 milliárd kontra 26 milliárd.Ezek a tények fontosak, de egy adat mutatja meg igazán, bármilyen aspektusban kerül is szóba a hazai liga fejlődése, hogy nem tudnak kibújni a bőrükből a klubok, ez pedig a játékosok eladásából és vételéből származó egyenleg. Egy prosperáló focikultúrára az jellemző, hogy folyamatosan jobbnál jobb játékosokat nevelnek ki, és értékesítenek. Ilyenek például a horvátok és a dánok, ahol eközben a klubcsapatok is értelmezhető, kimagasló nívón állnak.Az NB I. azonban továbbra is játékosimportőr maradt, annak ellenére, hogy jó ideje futnak már a nagy ívű focifejlesztési programok, és több mint egy évtizede ott a társaságiadó-kedvezmény (tao) is. Hiába: az utánpótlásba öntött milliárdok ellenére a magyar bajnokság 2023-ban még mindig felvevőpiac lesz, nem pedig játékoskibocsátó. Az lenne az üdvözítő, hogy az akadémiai rendszer a magyarnál erősebb bajnokságokat is ellásson a kinevelt fiatal tehetségekkel, így könnyebb lenne a kapitány dolga is a válogatott összeállításánál."Görögország mellett az NB I. tekinthető még nettó vevőnek, azaz a játékosértékesítésből származó bevételek 2023-ban elmaradtak a játékosértékesítésre fordított összegtől. Ez az utánpótlás-nevelésre biztosított jelentős összegű központi támogatások tükrében különösen kedvezőtlen adat" - állapította meg az MLSZ.Bár az egyenleg javult, továbbra is negatív az NB I.-es klubok nettó transzferegyenlege a 2023-as pénzügyi évben. Összességében átlagosan 251 ezer euróval maradtak el a bevételek, mint a kiadási oldal számai.A 2021-es beszámolóban mindez 488 ezer euró volt, szóval sikerült csökkenteni a mínuszt, de arra semmi garancia nincs, hogy a trend tartós marad. 2021-ben egyébként a csehek és Svájc is mínuszban voltak, de mostanra mindkét ország vaskos pluszba került, az NB I. azonban továbbra is felszívó piac.A hatmilliós Dániában átlagosan 12 millió euróért értékesítettek játékosokat a klubok, míg ötmilliót sem költöttek vásárlásra, így a profit is szembetűnő.Nem valószínű, hogy egy Magyarország méretű és gazdasági erejű országnak a mostani lenne a helye az európai futballban, pláne, ha még olyan tradíciói is vannak, mint az Aranycsapat, és a két vb-döntő 1938-ban és 1954-ben.Két összetevőt szokás említeni, amiért ez a helyzet fennállhat. Az egyik, hogy azért igazolnak a klubok, mert megtehetik (van rá pénz), a másik, hogy az akadémiákról egyszerűen nem jönnek ki olyan játékosok, akik érettek lennének az NB I.-re. Ebben a jelentésben az MLSZ nem taglalta, de az akadémiákon megforduló játékosok 40 százaléka 30 éves korára már kikerül a futball vérkeringéséből. Ez annak tükrében ijesztő adat, hogy a megyei bajnokságokban 40-50 éves emberek még simán ott vannak a pályán, pusztán a játék szeretete miatt.Az MLSZ azt is tudatta a kiadványban, hogy 15 éves csúcsra ért a tizenkét élvonalbeli játékoskeret értéke 2023-ban, és 32 játékos képvisel legalább egymillió eurós értéket, ami rekord.Pozitívum, hogy lassan emelkedik a nézőszám is. Az igazi fokmérő ez a szezon lehet: sokan voltak a lelátókon augusztusban Újpesten, Győrben szinte fociláz tört ki, Nyíregyházán és Diósgyőrben is megtelhet a stadion, míg a legnépszerűbb klubnál, a Ferencvárosnál mindig sok ezren vannak a meccseken.
|
Egy adat tökéletesen megmutatja, mennyire nem hasznosulnak jól a magyar fociban az utánpótlásba tolt milliárdok
|
Akadémiák ide, rengeteg pénzzel támogatott utánpótlásképzés oda, még mindig játékosimportőr a magyar bajnokság, és nem váltunk értékesítő országgá.
| null | 1 |
https://telex.hu/sport/2025/09/26/mlsz-nb-i-regionalis-osszehasonlitas-jatekoseladas
|
2025-09-26 14:16:46
| true | null | null |
Telex
|
Megint Balásy Gyula cége, aNew Land Media nyertea kormány kommunikációs keretmegállapodásának közbeszerzését. Ez azt jelenti, hogy a következő három évben akár újabb százmilliárd forintokat költhetnek majd a New Land Mediánál a központi közbeszerzésre kötelezett szervezetek - írta a K-Monitor.Mivel már majdnem lejárt a korábbi keretmegállapodás, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal augusztusban új közbeszerzést írt ki, hasonlót, mint korábban. Nyílt eljárás volt, de a részvételi feltételek rendkívül szűkítették azt, hogy kik pályázhatnak. Erre csak olyan cégeknek volt lehetősége, amelyeknek van kormányzati kommunikációs tapasztalata, és részt vett már a magyarországi lakosság egészét érintő társadalmi témákat érintő stratégiaalkotásban, rendezvényszervezésben és médiaügynökségi feladatokban. Ezeket a feladatokat 2020 óta szinte kizárólag Balásy cége végzi. Ráadásul a pályázóknak mindössze 15 napuk volt arra, hogy összerakják az ajánlataikat.A K-Monitor szerint az augusztusban kiírt közbeszerzést a pénzügyi keretek bizonytalansága is jellemzi. A hirdetményből még az se derült ki, mennyi a szerződés becsült értéke, vagyis nem tudni, hogy a korábbi 75 milliárd forintos keretösszeggel számolnak-e, vagy esetleg még többel. Az viszont kiderült, hogy többször is megújíthatják ezeket a szerződéseket, ez pedig lehetővé teszi az állami és államközeli szervezeteknek akár az alapösszeg megháromszorozását is.A közelmúltig egy 2022-ben megkötött keretmegállapodás alapján végezték Balásy cégei a kormányzati, vagy ahhoz közeli kommunikációs feladatokat. Akkor 75 milliárd forintos keretösszegről szóló szerződést kötöttek 12 hónapra. Viszont a szerződés fontos részlete egy beépített opció, ami szerint a szerződés lejárta után kétszer is meg lehet azt újítani, további egy-egy évre, változatlan feltételekkel, ugyanúgy 75 milliárd forintos keretösszeggel. Vagyis egy közbeszerzési eljárásból egy hároméves, 225 milliárd forintos gigaszerződés lett, de úgy, hogy ezért nem kellett újabb közbeszerzést kiírni.
|
Balásy Gyula cége megint behúzta a kormányzati kommunikációs közbeszerzést, de még nem lehet tudni, mennyi pénzt jelent ez nekik
|
Bizonytalanok a pénzügyi keretek, de a New Land Media korábban pár év alatt több százmilliárd forintért segítette a kormánykommunikációt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/09/29/balasy-gyula-new-land-media-kommunikacios-keretmegallapodas-kozbeszerzes-rogan-antal
|
2025-09-29 13:45:07
| true | null | null |
Telex
|
Az MNB-alapítvány és a vagyont kezelő Optima Zrt. új vezetése igyekszik felmérni, mi mindent örökölt Matolcsy György márciusban végződő jegybankelnöksége, illetve az MNB-ügy kirobbanása után.Néhány hete írtuk meg, hogy az egyik legkellemetlenebb meglepetés a METU-ról derült ki: olyan jogi struktúrát alakítottak ki Matolcsy György egykori bizalmi emberei, hogy az egyetem vezetői gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak azután is, hogy Matolcsy márciusban távozott az MNB éléről.Azaz egy jogi ördöglakat miatt az alapítványi vezetés nem tudja irányítani az egyetemet, mert az összesen 1 százalékkal rendelkező négy Matolcsy-közeli magánszemély bármikor blokkolhatja a döntéseket.A struktúra az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is szemet szúrt, vizsgálatot folytatnak az ügyben.A Telexpár hete írt cikket arról, milyen megdöbbentő helyzet alakult ki az MNB-ügy egyik leágazásában: miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi vezetése, illetve az alapítvány vagyonát igazgató Optima Befektetési Zrt. igyekszik felmérni, mi mindent örökölt az alapítványi struktúrában Matolcsy György márciusban végződő jegybankelnöksége után, folyamatosan érik kellemetlen meglepetések.A felmérést végző, sokat látott pénzügyi szakemberek körében is megütközést keltett, hogy az alapítványok, miután jó drágán megvették a Budapesti Metropolitan Egyetemet, egy jogi ördöglakat miatt mégsem tudják valóban irányítani azt. A cégstruktúrában szereplő egyik tulajdonos cégnek, a Közép-Európa Alfa Holding Zrt.-nek ugyanis még Matolcsy György regnálása alatt négy magánszemély - részben Matolcsy György legközvetlenebb bizalmasai - lett a tulajdonosa 0,25-0,25 százalékos részesedéssel (a maradék 99 százalék tulajdonosaaz MNB-ügyben szintén fontos szerepet játszó Közép-Európai III. Magántőkealap). Azt, hogy mennyit fizettek ezért a csomagért, nem lehet tudni, de a részesedésszerzéssel gyakorlatilag megkerülhetetlen pozícióba kerültek. A cég közgyűlése ugyanis mindeközben olyan alapszabályt fogadott el, amelyben a legtöbb döntést egyhangú támogatáshoz kötötte, vagyis ezek a magánszemélyek mindent blokkolhatnak vagy megakadályozhatnak.A METU az előző cikkünket zokon vette, egyközleménybenigyekezett a részvényjuttatási folyamatot "normálisnak" minősíteni. Úgy tudjuk viszont, hogy az állam különböző bugyrai nem így értékelték. Részben ezt bizonyította, amit Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke mondott a veszprémi Közgazdász Vándorgyűlésen. AzIndextudósításában azt írta, Windisch arról beszélt, szerinte egy ilyen rendszert nem lehet egyszerűen működtetni, nemcsak az átláthatóság veszett el, hanem a vagyon feletti tényleges befolyás is. Az ÁSZ-elnök egy költői kérdést is feltett:"Mennyit ér a 99 százalékom, ha semmiről sem tudok dönteni?"A Telex úgy értesült, hogy bár az Állami Számvevőszék eredetileg nem a tulajdonosi struktúra miatt érezte úgy, hogy vizsgálatot kell indítania a METU-nál, a már folyamatban levő vizsgálatban fontos kérdés lett, hogy miként lehetett az állami tulajdonos irányítási jogát így leértékelni.A helyzetre rálátó forrásaink azt mesélték, a METU-t Matolcsy György jegybankelnöksége alatt igen drágán,50 millió dollárért, akkori árfolyamon 15 milliárd forintért vette meg az alapítvány. 2022-ben meghirdették a vezető tisztségviselők számára a kedvezményes részvényesi programot. Az nem világos, hogy pontosan milyen alapon választották ki a kedvezményezetteket, de úgy tűnik, az MNB-vezetéshez kötődő emberek kaptak részvényeket. Kihagyták viszont az oktatókat, dolgozókat - ahogyan nekünk fogalmaztak forrásaink, "csak egy jól leszűkített, külön jóváhagyást igénylő eljárásban auditált személyek vásárolhattak"."A program nem határozta meg sem az időtartamot, sem azt, hogy milyen feltételek esetén lehet a programból részesedni. Azaz sem a jogosultak körét, sem a szerzés feltételeit nem határozták meg egyértelműen, nem lehetett tudni, hogy pontosan kik és milyen feltételek megvalósulása esetén válnak jogosulttá a részesedés megszerzésére" - mondta az egyik forrásunk.Természetesen ezekre igyekeztünk rákérdezni a METU-nál és az Optimánál is, de érdemi választ nem kaptunk. Többek között a következő kérdéseket küldtük el a feleknek.Korábban mi alapján határozták meg, hogy ki válhat ilyen 0,25 százalékos tulajdonossá?Mi volt ezeknek a paketteknek a vételára? Esetleg ez valamilyen juttatás volt?Miért éppen a vásárlók beszállásakor (2024. június 25.) változott meg úgy az alapszabály, hogy lényegében valamennyi kérdés eldöntése 100 százalékos hatáskörbe került?Megkereste-e önöket az ÁSZ ebben az ügyben, vizsgálódik-e a tulajdonos cégnél?Történt-e változás az elmúlt időszakban a 0,25-0,25 százalékos tulajdonhányadok tekintetében?Cikkünk leadásáig az Optimától egyáltalán nem kaptunk választ, maga a METU válaszolt nekünk, de a konkrét kérdéseket nem érintette, a választ szó szerint idézzük:"Magyarország legnagyobb magánalapítású egyetemének, a Budapesti Metropolitan Egyetemnek a tulajdonosi struktúrája semmilyen formában nem befolyásolja oktatási tevékenységét. Az egyetem stabil szervezeti struktúrával, kiszámítható működéssel, biztos infrastrukturális és pénzügyi háttérrel rendelkezik, és töretlen fejlődést mutat az oktatás, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a hallgatói létszám tekintetében. Az egyetem jelenlegi tulajdonosi struktúrájának kialakítása során mindenben megfelelt a jogszabályoknak, a tulajdonosi struktúrával kapcsolatban az egyeztetések folyamatban vannak."A válasz utolsó mondata annyiban azért valóban informatív, hogy ezek szerint a felek dolgoznak valamiféle egyeztetésen. Egy májusi dokumentum szerint a következő négy magánszemély volt akkor 0,25-0,25 százalékos tulajdonos:Czene Gréta elnök-vezérigazgató;Cseh Katinka, a Pallas Athéné Könyvkiadó korábbi ügyvezető igazgatója;Bánkuty Tamás József korábbi igazgatósági tag, az MNB-ügyhöz szintén köthető kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) egyik egykori kuratóriumi tagja;Kucsera Tamás Gergely, a METU rektora.Mint hallottuk, a tulajdonosok közül a két férfi kooperatívabb, a két nő elzárkózóbb. Ahogy kicsit hivatalosabban nekünk leírta egy a tárgyalásokat ismerő forrás,"van olyan részvényes, aki belátta a Matolcsy-éra által kialakított szabályok irracionalitását és elkezdett együttműködni egy fenntartható állapot létrehozásában."Azt majd az Állami Számvevőszék erről szóló jelentésének publikálása után tudhatja meg a közvélemény, hogy ebben az ügyben született-e büntetőfeljelentés, de forrásaink szerint a helyzet rendezésére tett kísérlet eredményessége ezt az eljárást is érdemben befolyásolhatja.Forrásaink szerint viszont mindenképp kérdéseket vet fel, hogy miért éppen a magánszemély vásárlók beszállásakor (2024. június 25.) kellett úgy megváltoztatni az alapszabályt, hogy lényegében valamennyi fontos kérdés eldöntése 100 százalékos jóváhagyást igényel. Vagyis az összes érdemi közgyűlési kérdés eldöntéséhez valamennyi részvényes egyhangú szavazata szükséges, ezért a négy magánszemélyes együttes jóváhagyása nélkül elmozdíthatatlan a Fömötör Barna által vezetett igazgatóság. Az az igazgatóság, amelynek a hatásköre kiterjed a METU-val kapcsolatos minden lényeges döntés meghozatalára: az éves költségvetés elfogadására, a fenntartói jogok gyakorlásával összefüggő kérdésekre, a METU vezetésével megkötésre kerülő szerződések jóváhagyására, a METU tanácsadóinak a megbízására.Ha bárkinek kétséges lenne, hogy valójában az új MNB-vezetés vagy a régi, Matolcsy Györgyhöz köthető vezetés irányítja a METU-t, álljon itt egy összegzés a szereplőkről. Mint arról korábbanbeszámoltunk, Czene Gréta, a Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyben Matolcsy volt kabinetvezetője még az elnök utolsó napjaiban (február 27-én) aláírta az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány alapító okiratát. A Fővárosi Törvényszéken idén május 7-én bejegyezték Matolcsy György új alapítványát. Az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány nyilvános iratai szerint az alapítvány kuratóriumának elnöke Matolcsy György Huba, tagjai pedig Cseh Katinka és Fömötör Barna.Az MNB-nek, a PADME alapítványnak, az Optima vagyonkezelőnek új vezetői vannak. Ugyanakkor van egy vagyonelem, a METU, amelynek működése nem a fenntartótól és még csak nem is a végső tulajdonosoktól, hanem kizárólag a Közép-Európai Alfa Holding Zrt. igazgatóságától függ. Minden döntést ők tudnak meghozni a METU-val kapcsolatban, azaz lényegében kontroll nélkül tudnak rendelkezni a METU-val. Valójában minden fontos személyi döntés a régi vezetés, a Fömötör Barna által vezetett igazgatóság, illetve a blokkoló szavazattal rendelkező Czene Gréta és Cseh Katinka kezében maradt, így a felső szintű vezetők kinevezése, az oktatók megbízása vagy felmondása. Mondani sem kell, az alapítvány új vezetése nem a régi éra embereivel szeretne dolgozni.Felmerül a kérdés, hogy erre a struktúrára mikortól készültek a korábbi döntéshozók. Vajon mennyiért vásárolhatta meg a 15 milliárd forintos befektetés 0,25 százalékát a 4 magánszemély? Ha egy százalék 150 millió forint volt, akkor a 0,25 százalékért mindenki leperkálta legalább a 37,5 millió forintot, vagy valaki úgy döntött, hogy ennél kedvezőbb áron juttat részesedéshez néhány kiválasztott magánszemélyt, miközben a pluszjogosítványokkal ez valójában nem is "átlagos" 0,25 százalékos pakett volt? A részvényesi struktúra sorsát természetesen a jövőben is figyelemmel kísérjük.
|
Annyira furcsa struktúrát alakítottak ki Matolcsy bizalmi emberei a METU-nál, hogy az az Állami Számvevőszéknek is szemet szúrt
|
Egy jogi ördöglakat miatt az alapítványi vezetés nem tudja irányítani az egyetemet, mert négy Matolcsy-közeli magánszemély, akiknek összesen 1 százaléknyi tulajdonrészük van, bármikor blokkolhatja a döntéseket. A struktúra az ÁSZ-nak is szemet szúrt.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/09/29/mnb-alapitvany-matolcsy-asz-metu-optima
|
2025-09-29 17:50:29
| true | null | null |
Telex
|
Nettó 14 122 047, azaz bruttó 17 934 999 forintért vásárolt egy vadonatúj Skoda Superb-t a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal, miközben a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz az önkormányzatnál, mert az új vezetés gyanúsan áron alul, mindössze 980 ezer forintért adta el a volt polgármester ugyanilyen hivatali autóját.A 24.hu információi szerint az új, csaknem 200 lóerős, az idén forgalomba helyezett Skodát a település új fideszes polgármestere, Körtvélyesi Attila használja. Nagykőrösön 2002-től 2024-ig a szintén fideszes Czira Szabolcs töltötte be a polgármesteri posztot, ám a tavalyi önkormányzati választáson már nem indult, az addig alpolgármesterként dolgozó Körtvélyesi váltotta.Korábban a Telex írta meg Czira volt szolgálati autójának kalandos történetét. A lap szerint az önkormányzat a tavalyi választás után tizedáron adta el az autót egy kereskedőnek, majdtöbben is a volt polgármestert látták vele közlekedni.A nagykőrösi önkormányzat még 2020 márciusban vásárolta meg a szóban forgó, feketemágia gyöngyházfényű, bézs kárpitos, 272 lóerős Skoda Superb 2.0 TSI 4×4 DSG típusú gépkocsit 11 millió 776 ezer forintért (4,3 millió forint árengedménnyel). Amikor Czira Szabolcs nyugdíjba ment, az önkormányzat az akkor négyéves autót meglepően olcsón, 980 ezer forintért adta el ugyanannak a kereskedőnek (Brill Kft.), amelyiktől korábban megvette.Aztán az autó új rendszámot kapott, és gyorsan tovább értékesítették. Azt azonban már nem tudni, hogy kinek és mennyiért.A Telexnek nyilatkozó szakértő szerint egy ilyen kimagasló felszereltségű, kétliteres, összkerékhajtású, DSG-váltós, 2020-as Superb, amelyben mindössze 80 ezer kilométer van, még erősen tízmillió forint körüli értéket képvisel a használt autók piacán. Csak akkor ér egymillió forintnál kevesebbet, ha kiégett, vízkáros vagy nagyon súlyosan összetörték egy balesetben. Ellenkező esetben elképzelhetetlen, hogy a kínálati árak tizedéért legyen kénytelen eladni az önkormányzat.A történtek miatt a Ceglédi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt folytat eljárást, és korábbi tájékoztatásuk szerint az autót a nyomozó hatóság lefoglalta. Ugyanakkor ennek nincs nyoma járműnyilvántartási rendszerben. Megkerestük kérdéseinkkel a rendőrséget, ám mindössze annyit voltak hajlandók elárulni, hogy a nyomozás továbbra is folyamatban van.A Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal ilyen előzmények után döntött úgy tavaly év végén, hogy csaknem 18 millió forintért beszerez egy új Skoda Superb-t.Az új vezetésű fideszes önkormányzat ráadásul ugyanattól a cégtől, a Brill Kft.-től vásárolta meg az autót, mint amelyik az előző Skodát eladta neki, majd gyanúsan olcsón visszavette az önkormányzattól.Megkerestük az önkormányzatot is a kérdéseinkkel, a város jegyzőjének tájékoztatásából derült ki, hogy három cégtől meghívásos alapon kértek ajánlatot, amelyek közül a legkedvezőbbet, a már említett Brill Kft. ajánlatát fogadták el. Az értékhatárra tekintettel pedig közbeszerzési eljárást nem folytattak le.A jegyző szűkszavú tájékoztatásából az is kiderült, hogy az önkormányzat a Skoda Superb Laurin & Klement (L&K) csúcsmodelljét vásárolta meg, ami a Superb legmagasabb felszereltségét képviseli. Ez a változat a prémium minőséget, a legmodernebb technológiát tartalmazza, a Skoda Superb-nek ez az egyik legdrágább változata.
|
Nagykőrös új fideszes vezetése 18 millióért vett hivatali Skodát, miután 980 ezerért eladták az előző polgármester ugyanilyen szolgálati autóját
|
A gyanúsan olcsón eladott hivatali autó miatt a rendőrség nyomoz. Az új az egyik legdrágább változata a típusnak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/10/06/nagykoros-uj-fideszes-vezetes-18-millio-hivatali-skoda-superb-polgarmester-nyomozas-czira-szabolcs-kortvelyesi-attila/
|
2025-10-06 07:00:36
| true | null | null |
24.hu
|
Legutóbb a 2022-es évre vonatkozóan tett eleget a számviteli törvény szerinti éves beszámoló közzétételi kötelezettségének a nemrég még Lázár János miniszter érdekeltségében álló Divatcsarnok Projekt Zrt. - derül ki a céginformációs szolgálat adataiból.Ez azt jelenti, hogy az egykori Párisi Nagy Áruház bérbeadásával foglalkozó társaság több mint 450 napja nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jogszabályok alapján már hivatalból törölhette volna az adószámát, valamint kezdeményezhette volna a cég megszűntnek nyilvánítását.Erre azonban - mint lapunk megtudta - nem került sor.Pedig az adózás rendjéről szóló törvény szerint a mérlegadatok leadásának elmulasztása esetén első körben a NAV 30 napos határidőt ad a társaságoknak a kötelezettségük pótlására. Ha ezt nem tartják be, újabb 30 napos határidő, valamint 200 ezer forintos bírság következik. Amennyiben a felszólított társaság ennek a felhívásnak sem tesz eleget, akkoraz állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli, és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.Bár a NAV adótitokra hivatkozva kérdésünkre nem árult el részleteket, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságától megtudtuk, hogy az utóbbi eljárásra nem került sor, ugyanis ők nem kaptak tájékoztatást az adóhivataltól. Mint írták:A cégbíróság a mai napig nem kapott az adóhatóságtól értesítést arról, hogy az ön által megjelölt cég adószámát törölte, ennek hiányában a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás nem indult.Megkerestük a legutóbbi mérlege szerint több mint 14 milliárdos vagyonnal rendelkező társaságot arról érdeklődve, miért nem tesz eleget a törvényi kötelezettségüknek, ám nem kaptunk választ tőlük. A társaságnak tavaly május 31-éig kellett volna közölnie a 2023-as pénzügyi beszámolóját, a 2024-est pedig az idén május 31-éig, ám mindkettő hiányzik. (2022-ben 345 millió forint veszteséget könyvelt el a vállalkozás.)Tekintettel arra, hogy az Andrássy úti Divatcsarnokot birtokló cégben a 2023-as és 2024-es pénzügyi beszámolók elmulasztása idején még Lázár János is tulajdonos volt, megkerestük az építési és közlekedési minisztert is a kérdéseinkkel, ám egyelőre ő sem reagált a megkeresésünkre. Ha ez változik, beszámolunk magyarázatáról.A Divatcsarnok nemrég azzal került be a hírekbe, hogy az ikonikus épület Lotz-termében lett volna a Rákosrendezőre tervezett – ám a főváros közbelépése miatt elbukott – gigantikus beruházás értékesítési központja. Ezt Mohammed Alabbar, az emírségek uralkodója által Rákosrendező megvásárlására kijelölt befektető arab nyelvű Instagram-videójából derült ki, amit Vitézy Dávid tett közzé. A Podmaniczky Mozgalom vezetője a történtek okán Lázárt összeférhetetlenséggel vádolta meg. Azt mondta:Lázár János egy éve tárgyal az arab befektetőkkel, 2023 végén tartotta Dubajinfó című sajtótájékoztatóját, ahol már a dubaji befektetőre utalt, és azóta több nyilatkozatban elmondta, hogy tárgyal vele. Egy szóval nem említette sehol, hogy közben magán üzleti kapcsolatba készül lépni az általa tulajdonolt cég az arab befektetővel.Lázárról 2018-ban derült ki a vagyonnyilatkozatából, hogy egy osztrák nagytőkés partnereként 10 százalékos részesedéssel rendelkezik az értékes Andrássy úti Divatcsarnokot birtokló projektcégben. A társaságban lévő tulajdonrészétől tavaly november végén vált meg ismeretlen összegéért, miután részvényátruházási szerződést kötött a négy másik tulajdonossal, akinek a tulajdonrésze így 25–25 százalékra nőtt.A 24.hu nemrég részletes cikkben térképezte föl Lázár János zavaros hátterű vadászházas cégét, amelyben – a tárcavezető állítása ellenére – minden ötödik részvény tulajdonosa ismeretlen, miközben ontja a pénzt a miniszternek.
|
450 napja nem tesz eleget törvényi kötelezettségének Lázár János korábbi cége, de nem látszik, hogy a NAV fellépne ellene
|
A cég az elmúlt két évről nem adott le beszámolót, így az adóhatóság már kezdeményezhette volna a megszüntetését.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/27/divatcsarnok-andrassy-ut-parisi-nagy-aruhaz-beszamolo-kotelezettseg-mulasztas-lazar-janos-nav-eljaras-cegbirosag/
|
2025-08-27 05:58:54
| true | null | null |
24.hu
|
82,6 milliárd forinttal emelte meg a két új paksi atomerőművi blokk beruházására és üzemeltetésére létrehozott Paks II. Atomerőmű Zrt. alaptőkéjét a részvényesi jogokat gyakorló külügyi tárca. Az immár huszonkettedik tőkeinjekcióról még júliusban döntöttek azzal, hogy augusztus 11-ére meg kell érkeznie a pénznek a cég K&H Banknál vezetett számlájára.Legutóbb 2023-ban kapott tőkefröccsöt az állami beruházó társaság, akkor 135 milliárd forint érkezett két részletben, és ezzel meghaladta a 600 milliárdot az állam által az új blokkok beruházására szánt kifizetés.A mostani készpénzátutalással már 700 milliárd forintra nőtt az az összeg, amit az állam tőkeágon pumpált a Paks II Zrt.-be.A tőkeemelésről szóló alapítói határozatban az is szerepel, hogy milyen sorszámú számlák kiegyenlítésére szolgál a pénzbeli juttatás, ezek szerint négy számla ellenértékét egyenlítik ki a 82,6 milliárd forintból. Mindez az atomerőmű megvalósításáról az Atomstroyexport Joint-Stock Companyvel kötött megállapodásnak megfelelően történik.Az eddig invesztált állami pénzek egy része látszik a beruházások között: a tavalyi év gazdálkodásáról leadott mérlegből kiolvasható, hogy 2024-ben az új beruházás, beszerzés 74,5 milliárd forintot tett ki – ennyit haladt előre a beruházás egy év alatt –, a befektetett eszközök soron pedig 2024 végén majdnem 388 milliárd forint szerepelt.A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Paks II a múlt évben 2,4 milliárd forint nyereséget jelentett. A nyereség a pénzügyi eredményeknek köszönhető, a cég üzemi szinten ugyanúgy veszteséges, mint a korábbi években. A működésből fakadó veszteséget azonban bőven ellensúlyozták a befektetések után járó kamatok. Az atomerőmű-beruházó céget alaposan kistafírozták állampapírokkal, és az állampapírok kamata tavaly bő 5 milliárd, a bankbetétek 2 milliárd forint körüli összeget hoztak a konyhára.Az építkezés továbbra is vontatottan halad, mint beszámoltunk róla, volt olyan orosz vállalkozás, amelyik egyenesen megszüntette magyar leányvállalatát, mert az Oroszország ellen bevezetett szankciók ellehetetlenítették a működését. Januárban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő osztotta meg a nyilvánossággal, hogy több száz munkást küldtek el az építkezésről.Miután az amerikai kormány júniusban feloldotta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szankciókat, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy új lendületet kaphat az építkezés. Hivatalosan az atomerőmű építése az ötös blokk alatti első betonkiöntéssel veszi kezdetét – ennek időpontját Jákli Gergely, Paks II Zrt. elnök-vezérigazgatója a Telepaks oldalán december közepén megjelent interjújában márciusra tette. A 444.hu által idézett Interfax közlésben viszont a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsov most már jó félévvel későbbi időpontról, a novemberi betonöntés megcélzásáról beszélt.A magyar kormánnyal és a megvalósításra szerződött orosz Roszatommal szemben akad olyan, aki szerint kérdéses, hogy Paks II valaha is üzembe áll. Legutóbb Perger András, az Energiaklub programvezetője nyilatkozott erről a Népszavának. A tető alá hozott szerződésmódosítás nyomán pedig azt mondta, hogy a 2014-es magyar–orosz megállapodásban rögzített, 12,5 milliárd eurós összeg kétszeresére, 25 milliárd euróra is ugorhat Paks II vételára.
|
Durván 700 milliárd forintot pumpált a kormány eddig a Paks II Atomerőmű gödrébe
|
80 milliárddal közelebb kerültünk az első betonöntéshez.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/25/700-milliard-forintot-pumpalt-paks-ii-atomeromu-godor-szijjarto-peter/
|
2025-08-25 10:50:33
| true | null | null |
24.hu
|
Orbán Viktor korábban azt mondta: aki tudni akarja, milyen gazdasági tevékenység folyik Hatvanpusztán, forduljon a tulajdonoshoz, Orbán Győzőhöz. A miniszterelnök apja a hétfői Borsnak azt mondta: azért vállalta az interjút, mert közelednek a választások, és fiát rajta keresztül, igaztalanul támadják a birtok miatt. A kormánypárti bulvárlapot azért választotta, mert Orbán Viktor azt tanácsolta: külföldről fizetett újságoknak ne adjon interjút. Meg sem fordult a fejében, hogy fiát Hatvanpuszta miatt támadni fogják.Némi történelmi kitekintés, nosztalgiázás után Orbán Győző arról beszélt, hogy Hatvanpuszta igenis egy gazdaság, éspedig a semmi közepén. Mivel képzettsége szerint mezőgazdasági üzemmérnök fel akarja támasztani az egykori mintagazdaságot, mert aki ismeri, tudja, szívügye a mezőgazdaság. Először földeket vett, aztán a telepet, amit rendbe hoz, és beindítja a gazdálkodást.A földek rendben vannak, a gazdasági központ is elkészülhet az ősz végére. Nagy terület, sok épület, még évekig kell rajta dolgozni. De jövőre már beindulhat a gazdálkodás.Az interjúban a hatvanpusztai birtok különböző épületeit is felsorolta, illetve megemlítette egyebek mellett, hogy azért is kell a hely, mert ha összejön az egész család, vannak vagy ötvenen. Pénze onnan volt a birtokra, hogy sikeres a gánti kőbánya, amelynek 51 százaléka az övé. Orbán Győző azt mondta: ehhez nincs semmi köze a kormányfőnek, mert az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is sikeresek voltak. Mindig minden szabályt betartanak, közbeszerzésen nem indulnak.
|
Orbán Győző jövőre már gazdálkodna Hatvanpusztán
|
A kormányfő apja nem gondolta, hogy a birtok miatt Orbán Viktort támadják.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/25/orban-gyozo-hatvanpuszta-gazdalkodas-gant/
|
2025-08-25 07:18:43
| true | null | null |
24.hu
|
Tavaly áprilisban, a parlament Népjóléti Bizottsága ülésén Szabó Tímea kérdezte Takács Pétert arról, mi lesz a sorsa annak a 12 ezer lélegeztetőgépnek, amit a koronavírus-járvány első hullámában a kormány sebtében, óriási összegért beszerzett. Az egészségügyi államtitkár elmondta, a lélegeztetőgépek különböző tudásszintűek. Vannak, amelyek az intenzív osztályos igénybevételnek, az ottani elvárásoknak megfelelnek. "Ezek nagy része most is kórházaknál van, tehát a régebbi gépeket lecseréltük, a régieket leselejteztük, az újak pedig beálltak" - magyarázta, hozzátéve, hogy a gépek egy része kisebb tudásszintű, ezek non-invazív légzéstámogatásra alkalmas berendezések, amelyekre külön terve van a kormánynak.Ezeket most a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgáljuk, hogy hogyan tudjuk úgy átalakítani, hogy 77 ezer alvási apnoés honfitársunknak természetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tudja odaadni- mondta az államtitkár tavaly áprilisban, jelezve, hogy a HUN-REN kutatóhálózat tagjaként működő intézet bevonásával a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel át tudják alakítani az alvási apnoés betegek támogatására, ezzel is csökkentve a raktáron tartott készletet.Több mint egy évvel az államtitkár bejelentése után megkérdeztük a Bay Zoltán Kutatóközpontot, hogy áll a projekt. Megkapták-e már a betegek a gépeket, egyáltalán hány darab lélegeztetőgép átalakításáról van szó, és hogyan alakították át azokat? Az iránt is érdeklődtünk, hogy mennyibe kerül a gépek átalakítása. Meglepő választ kaptunk:A Bay Zoltán Kutatóközpont nem kapott megbízást a Covid-időszakban beszerzett lélegeztetőgépek átalakítására, így ilyen irányú projektben nem veszünk részt.Hozzátették, hogy ennek megfelelően a fejlesztésről és az esetleges költségekről sincsenek információik.Többször megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mi az oka annak, hogy Takács Péter bejelentése ellenére mégsem indult együttműködés a lélegeztetőgépek átalakítására a kutatóközponttal, illetve hogy vannak-e további terveik ezzel kapcsolatosan. Választ nem kaptunk. Felvettük a kapcsolatot az Országos Kórházi Főigazgatósággal (OKFŐ) is, ahonnan azt közölték: nem hozzájuk, hanem a belügyi tárcához tartozik a kérdés.A beszerzett lélegeztetőgépek egy részét a kormány külföldre adományozta, néhány száz darabot megpróbált eladni, a túlnyomó többségüket viszont raktárakban őrzik.A 12 ezer új lélegeztetőgép, amelyeket a magyar állam vásárolt közvetítőcégeken keresztül Kínából, a koronavírus-járvány idején, egy gödöllői raktárban porosodik. 2023-ban Szabó Tímea, a Párbeszéd–Zöldek frakcióvezetője a népjóléti bizottság tagjaival nyert bebocsátást a raktárba, és megnézhette, hogyan tárolják a 300 milliárd forintért beszerzett gépeket. Az OKFŐ által működtetett raktárban 7414 invazív, vagyis jellemzően kórházakban használt, illetve 4731 nem invazív, tehát adott esetben a horkolási problémákon segítő berendezés van. A lélegeztetőgépek itteni tárolása, a raktárbérlés havonta bruttó 82,5 millió forintba kerül.A gépek beszerzését intéző Fourcardinal Tanácsadó Kft. a nyereség kivétele után megszűnt. Azokat a gépeket pedig, amelyeket a külügyminisztérium megbízásából az eredetileg optikai eszközökkel foglalkozó TMT Technics Kft. szerzett be, bőven áron alul próbálták elárverezni, sikertelenül. A 749 kínai gép nem kellett senkinek.Tavaly az ominózus bizottsági ülésen nemcsak Takács Péter, hanem Révész János, az OKFŐ akkori vezetője is beszélt, azt mondta, hogy amíg a főigazgatóság kezelésében maradnak a készülékek, az állagmegóvásukról ők gondoskodnak, a végleges raktározási hely pedig a pátyi központi egészségügyi raktár lesz majd. Nemrég kiderült, hogy Takács Péter államtitkár sógora is érintett a lélegeztetőgép-beszerzésben. A Válasz Online cikke szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízására a Fourcardinal Tanácsadó Kft. 17 milliárd forintért szerzett be ezer kínai lélegeztetőgépet. A megbízás napján megalapították a SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t, amely 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Fourcardinalban. A csekély tulajdonrész ellenére azonban hétnyolcad részt kapott a haszonból. Az SRF-nek két aláírási jogkörrel rendelkező vezetője volt, egyikük Takács Péter sógora. A cégbe nem sokkal később a lélegeztetőgépeket beszerző Fourcardinalból átraktak 8 milliárd forintot, felvették az osztalékot, majd felszámolták.A Belügyminisztérium a cikk megjelenése után cáfolta, hogy az SRF Silk Road Fund Holding Zrt. által kifizetett osztalékból Takács Péter és családja részesült volna. „Az egészségügyi államtitkár egyik hozzátartozója sem volt tulajdonosa vagy részvényese sem a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-nek, sem pedig az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-nek, onnan sem osztalék, sem más jogcímen nem kaptak semmilyen anyagi juttatást” – írták, megjegyezve, hogy az államtitkár sógorát „alkalmazottként foglalkoztatták, a munkaszerződésében rögzített járandóságán kívül, semmilyen pénzt onnan soha fel nem vett és nem is kapott, így osztalékot sem.”
|
Nem kapott megbízást a Covid-időszakban beszerzett lélegeztetőgépek átalakítására az a kutatóintézet, amelyikről Takács Péter beszélt
|
Takács Péter tavaly azt mondta, a raktárban porosodó gépek egy részét átalakítják alvászavaros betegek számára.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/20/takacs-pete-lelegeztetogepek-atalakitas-bay-zoltan-kutatointezet/
|
2025-08-20 07:30:36
| true | null | null |
24.hu
|
Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte arról, miért kell a főváros hang-, fény- és levegőszennyezését minden augusztus 20-án tovább növelni?Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a tavalyi 2,36 milliárd helyett idén már 3,66 milliárd közpénzt költ a kormány tűzijátékra, a kilövési pontok pedig a Petőfi hídtól már a Margit-sziget közepéig helyezkednek majd el. Az érintett terület kibővítése az V. és a XIII. kerület lakóinak tízezreihez, továbbá az Állatkert margitszigeti telephelyén élő állatokhoz viszi még közelebb a detonációkat. Varju László számára nehezen érthető, hogyegy rohamosan elszegényedő ország, amelynek gazdasága a legfrissebb statisztikai adatok szerint repülőrajt helyett egyenesen a földbe állt, miért költ évről évre egyre többet erre a 20-25 perces látványosságra.Arról is kérdezte Orbán Viktort:Mi indokolja a Budapest lakóit, állat- és növényvilágát tovább terhelő hang-, fény- és levegőszennyezés további növelését?Miért nem követi a kormány a környezetvédelmet valóban komolyan vevő országokat, robbantások helyett fény- és hangjátékkal téve emlékezetessé az ünnepet?Hajlandó-e a kormány a tervezett programból legalább a Margit-hídtól északra vontatott uszályokról indított rakétákat törölni?A tűzijáték évek óta megosztja a közvéleményt, Rogán Antal propagandaminiszter államtitkára ezt árnyalni próbálta, válaszában azt írta, hogy augusztus 20-a az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, nemcsak az államalapítást, hanem a közösség, a hagyomány és az összetartozás erejét is szimbolizálja.Hidvéghi Balázs szerint a Szent István-napi ünnepségsorozat csúcspontja a tűzijáték, évtizedek óta évente több százezer ember követi élőben a fővárosban, illetve a közvetítéseken keresztül országszerte. Hozzátette: a szervezők kiemelten fontosnak tartják, hogy a legmodernebb, környezettudatos technológiákat alkalmazzák: csak olyan pirotechnikai eszközöket használnak, amelyek újrahasznosított vagy lebomló anyagokból készülnek, miközben a látványt egyre inkább kiegészítik - és részben kiváltják - a korszerű, csendesebb, zöldebb megoldások, például a drónshow vagy a fényfestés.Szerinte az idén bruttó 3,6 milliárd forintba kerülő tűzijáték, illetve az augusztus 20-i rendezvényekre elköltött 10,9 milliárd gazdaságilag kifizetődő a jelentős turisztikai vonzerő miatt: évente ugyanis százezrek látogatnak Budapestre a rendezvénysorozat apropóján, ami komoly élénkítő hatással van a város vendéglátására és szolgáltató szektorára. A hagyomány, a közösségi élmény és a modern, felelős szervezés együtt teszi lehetővé, hogy ez a kiemelt ünnep méltó módon, mégis fenntartható szellemben valósuljon meg évről évre. Hidvéghi államtitkár végül érthetetlennek nevezte Varju László félelmét a hangzavartól, szerinte ugyanis a DK képviselője rendszerint élen jár a politikai zajkeltésben.
|
Augusztus 20: A kormány szerint megtérül a milliárdos tűzijáték
|
Hidvéghi államtitkár elmagyarázta, miért költenek egyre többet a 20-25 perces látványosságra.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/19/augusztus-20-a-kormany-szerint-megterulnek-a-repkedo-milliardok/
|
2025-08-19 11:56:45
| true | null | null |
24.hu
|
Úgy tűnik, az ellene már több mint fél éve zajló büntetőeljárások ellenére a helyén maradhat Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke, mivel az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László nem indította meg a felmentésére irányuló pert, és egyelőre nem is tervezi ezt."Az Állami Számvevőszék elnöke nem nyújtott be keresetet. Amennyiben a jövőben újabb, a keresetindítás szempontjából releváns információk merülnek fel, az ÁSZ elnöke újra mérlegeli a keresetindítás lehetőségét" - árulta el a számvevőszék a 24.hu kérdésére.Windisch még februárban arról beszélt a 444.hu-nak, azt mérlegeli Biró felmentésével kapcsolatosan, hogy a hivatali visszaélésnél milyen cselekmények alapozták meg a gyanúsítást, és ezek olyan súlyúak-e, ami indokol olyan komoly jogkövetkezményt, mint az eltávolítás. "Ehhez kellően súlyos hivatali visszaélést kell elkövetni" - jelentette ki, és jelezte, hogy részletes tájékoztatást kért az álláspontja kialakításához az ügyészségtől.Bár az ÁSZ kérdésünkre nem kommentálta a büntetőügyet, de kikövetkeztethető, hogy az ÁSZ-elnök nem találta kellően súlyosnak az Integritás Hatóság elnöke ellen megfogalmazott gyanúsításokat, amelyek szerint Biró Ferenc Pál átengedte a hivatali autóját a feleségének, amivel 14 millió forintos kárt okozott a hivatalnak az ügyészség szerint. Emiatt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, emellett hűtlen kezelést is elkövetett tanácsadói szerződésekkel és egy családi ismerős foglalkoztatása révén a nyomozók gyanúja szerint."A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben egy nyomozást rendelt el, amely büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. Kényszerintézkedés elrendelésére nem került sor, az eljárásról további tájékoztatás nem adható" - írta szűkszavúan az ügyészség lapunk megkeresésére.Kerestük Biró Ferenc Pált is, de ő, illetve a hivatala semmilyen formában nem kívánja kommentálni a büntetőeljárást és az azzal kapcsolatos történéseket.Az Integritás Hatóságot érezhetően sokkolta a vezetőjük ellen indított ügyészségi vizsgálat, több hónapig egyetlen vizsgálat befejezéséről sem adtak hírt. Az utóbbi időben azonban ismét aktívak lettek: több vizsgálatuk is feljelentéssel zárult az uniós támogatások felhasználása körüli szabálytalanságok miatt.A 2022 őszén az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében autonóm államigazgatási szervként létrejött Integritás Hatóság feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció és más jogsértések kivizsgálása. Nyomozati vagy vádemelési jogkörei nincsenek.
|
Nem rúgják ki az Integritás Hatóság elnökét, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak
|
Úgy tűnik, a helyén maradhat Biró Ferenc Pál.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/19/integritas-hatosag-biro-ferenc-hivatali-visszaeles-allami-szamvevoszek-ugyeszseg/
|
2025-08-19 06:30:59
| true | null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék júniusban költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a mádi önkormányzat ingatlangazdálkodása miatt - tudta meg a 24.hu.Az ÁSZ a 2021-2023-as éveket vizsgálta, ésaz összes ellenőrzött ingatlanberuházásnál és ingatlanfelújításnál szabálytalanságokat tárt fel.A vizsgálat szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település önkormányzata nem gazdálkodott felelősen a tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal.A vizsgált időszakban a település polgármestere Tatárka József volt, aki ugyan mindig függetlenként indult az önkormányzati választásokon, de jó kapcsolatot ápolt kormánypárti politikusokkal, Hadházy Ákos egy korábbi bejegyzése szerint járt a Békemeneten és országgyűlési választások idején a Fidesznek kampányolt.A tokaji borvidéken fekvő Mád évek óta kiemelt figyelmet és jókora támogatást kap a kormánytól.Már 2016-ban arról írt az Átlátszó, hogy az átlagos éves uniós támogatás Mádon 269 millió forint volt 2007–2015-ben. Ugyanez az összeg a szomszédos Rátkán mindössze 49, Erdőbényén 23, Mezőzomboron 56 millió forint volt. Szintén az Átlátszó írt arról, hogy kaszáltak az uniós pályázatokon Tatárka József és családja cégei.De vissza az ÁSZ-jelentéshez, amelyben egymás után sorolják a problémás ügyleteket. Néhány ezek közül:három esetben a polgármester a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartása, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és a vonatkozó információk ismerete nélkül kötött meg ingatlanberuházási, -felújítási szerződéseket.Négy ízben a jogszabályi előírás ellenére úgy került sor kifizetésekre, hogy a teljesítésigazoló nem megfelelően igazolta a számla összegszerűségét. Az ellenőrzött ingatlanberuházások és -felújítások esetében a kifizetéseket a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva egyetlen esetben sem előzte meg érvényesítés és utalványozás.Az ÁSZ egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a polgármester egy esetben a hatáskörét túllépve nem azzal kötött adásvételi szerződést, akivel a képviselő-testületi döntés alapján kellett volna. Pontosabban: az adásvételi szerződést nem a kijelölt gazdasági társasággal kötötte meg, hanem annak ügyvezetőjével mint magánszeméllyel.13 esetben az ingatlan értékét nem adó- és értékbizonyítvány alapján állapították meg, ebből két esetben a belső szabályozás ellenére az értékesítésre nem nyilvános meghirdetés, hanem vételi ajánlat elbírálása alapján került sor.Az önkormányzat egyetlen ingatlanértékesítés esetében sem tett eleget a jogszabályokban előírt számlakibocsátási kötelezettségének.A bevételek pénzügyi számviteli elszámolása egyetlen esetben sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.Van olyan ingatlan, amit az eladás előtt nyilvánosan meg kellett volna hirdetni, de ezt az önkormányzat nem tette meg.Az önkormányzat nyolc ingatlan eladása után nem a befolyt bevételt számolta el, hanem egy csökkentett összeget.A polgármester 13 esetben a képviselő-testületi döntés nélkül határozott ingatlanok bérbeadásáról.Az ÁSZ egy konkrét esetet is említ. Az önkormányzat kékinfrastruktúra (ez a vízhez köthető infrastruktúrát jelöli) fejlesztése címen uniós és hazai forrásból 201 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A 100 százalékos támogatási előleget 2023. február 22-én írták jóvá az önkormányzat Magyar Államkincstár által vezetett számláján. Az elnyert támogatási összegből 2023. december 28-án – a polgármester és jegyző intézkedése alapján – 65 millió forintot átvezettek az önkormányzat kereskedelmi banknál vezetett elszámolási számlájára.Az önkormányzat az átvezetett összeg projektcél szerinti felhasználását dokumentáltan nem igazolta. A pályázati forrás a jóváhagyott projektcéltól eltérő, szabálytalan felhasználása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozott. A helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester a felelős– írja a számvevőszék.Az ÁSZ jelentésére válaszul az önkormányzat vezetője köteles intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül a számvevőszéknek megküldeni. Nyolc javaslatot tesznek ehhez a polgármesternek és 21-et a jegyzőnek. Ezeket a változtatásokat viszont már nem Tatárka Józsefnek kell végrehajtania, ugyanis a polgármestert a tavalyi önkormányzati választáson legyőzte Dubóczki Dorina.Tatárka Józsefet cégén, a Tatárka Kft.-n keresztül próbáltuk elérni, de írásos megkeresésünkre nem válaszolt. Kerestük a jelenlegi polgármestert is, de Dubóczki Dorina a szülési szabadságát tölti.Az önkormányzat oldalán ugyanakkor az idén arról írtak, hogy 114 millió forintos, pályázatokkal összefüggő hiányt hagyott hátra az előző vezetés. A hivatalban lévő polgármester szerint az egyik legnagyobb feladat most a pályázatokban keletkezett kiadások, hiányok mérséklése, a pályázatok szabályos lezárása, amire 30 millió forintot különítettek el. Közölte, hogy az ezek felett megmaradó többletforrást a mádi „kékinfrastruktúra-fejlesztés” projekt számlájáról hiányzó 65 millió forint pótlására fordítják.A NAV már nyomozAz év elején Hadházy Ákos független képviselő számolt be arról, hogy 250 millió forint uniós támogatásból papíron egy borászat épült fel Mádon, de az épület inkább egy luxusvillára hasonlít. A politikus arról írt, hogy bár a pénzt a Vaskóné és Társai Kft. kapta, dea borászatot Tatárka József telkére építették.Hozzátette: a támogatást elnyerő kft. tulajdonosa és ügyvezetője a volt polgármester veje.Hadházy a nyáron azt közölte, hogy bejelentése után az Integritás Hatóság a NAV-nak továbbította az ügyet. Az adóhivatalnak kérdéseket küldtünk a borászattal kapcsolatban, ám csak annyit válaszoltak, hogy „a feltett kérdéssel kapcsolatosan nincs nyilvánosságra hozható információ”.
|
Ömlött az uniós pénz Mádra, de a Fidesz-közeli volt polgármester nem sokat foglalkozott a jogszabályokkal - feljelentést tett az ÁSZ
|
A vizsgált időszakban a település polgármestere Tatárka József volt, aki ugyan mindig függetlenként indult az önkormányzati választáson, de jó kapcsolatot ápolt kormánypárti politikusokkal. Az ÁSZ az összes ellenőrzött ingatlanberuházásnál és ingatlanfelújításnál szabálytalanságokat tárt fel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/19/allami-szamvevoszek-mad-vizsgalat-koltsegvetesi-csalas/
|
2025-08-19 06:00:24
| true | null | null |
24.hu
|
Váratlanul lemondott frakcióvezetői posztjáról Polner Eörs, a szegedi közgyűlés fideszes tagja - írja a Szeged365.Polner idén febuárban lett a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) felügyelőbizottságának tagja, ám két társával együtt már áprilisban lemondott. Ennek oka az volt, hogy Polnerék jegyezték azokat a jegybanki beszámolókat, amellyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék súlyos, többszáz millió forintos szabálytalanságokat állapított meg.
|
Lemondott a Fidesz szegedi frakcióvezetője, akinek a neve az MNB-botrányban is felbukkant
|
Polner Eörs a jegybankos PADME fb-tagja volt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/18/mnb-botrany-polner-eors-fidesz-frakciovezeto-lemondott-szeged/
|
2025-08-18 10:46:56
| true | null | null |
24.hu
|
Megszüntette a nyomozást a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Pokorni Zoltán volt hegyvidéki polgármester ügyében - értesült a 24.hu.A posztjáról tavaly ősszel távozó fideszes polgármestert érintően előbb hivatali visszaélés, majd hűtlen kezelés gyanúja miatt folytattak eljárást. Az ismeretlen tettes ellen indított nyomozás annak feltárásra indult, hogy a hegyvidéki önkormányzat alkalmazottja jogszerűen takarított-e éveken át Pokorni házában. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugyanis bennfentes információk alapján közölte, hogy az önkormányzat dolgozója rendszeresen munkaidőben takarított a Fidesz polgármesterének hidegkúti házában.Kovács Gergely, a kutyapárt tavaly megválasztott polgármestere egy videót is bemutatott arról, hogy az önkormányzat sofőrje a hivatali autóval a takarítónőt az önkormányzattól Pokorni otthonához fuvarozta, ahova ráadásul szerinte a hivatal takarítószereit is magával vitte.Az ügyben a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozott, mert a Budapesti Rendőr-főkapitányság elfogultságot jelentett be. Előbbi lapunk megkeresésére közölte:az ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – 2025 februárjában megszüntette.Megkerestük a történtek miatt Pokorni Zoltánt is, aki lapunknak elmondta:sem tanúként, sem más minőségben nem hallgatták ki a nyomozás során.Ugyanakkor az eljárást megszüntető határozatból megtudtuk, hogya takarítót,a felettesét,a sofőrt,valamint az ügy önkormányzati belső vizsgálatát vezető munkatársát istanúként hallgatták ki.A takarítónő vallomása szerint kötetlen munkaidőben dolgozott, mely lehetővé tette számára, hogy havonta egy-két alkalommal (jellemzően pénteki napokon) külön bérezésért takarítást végezzen a polgármester lakásában, amikor is – mint mondta – nem az önkormányzat takarító szereit használta. A lakáshoz általában villamossal érkezett, a polgármester sofőrje az ez irányú kérésére csak akkor szállította őt a helyszínre, amikor egyébként is Pokorni Zoltán ingatlanához ment. Ezt megerősítette a sofőr is, aki egyébként nem vezetett menetlevelet, így a mozgása nem volt ellenőrizhető.A belső vizsgálat is arra jutott, hogy a takarító kötetlen munkaidőben dolgozott, a polgármesternél végzett tevékenységére munkaidőn túl került sor. A vizsgálat szintén kiemelte, hogy az ellenőrzés során a takarítószerek hiányát nem tapasztalták.A még Pokorni által vezetett önkormányzat tavaly még azt írta a történtekről:Marika néni évek óta a szerény jövedelmét, nyugdíját kiegészítendő, tisztes óradíjért dolgozik Pokorni Zoltánnál. Természetesen nem a munkaidejében. Mindez soha nem volt titok, a hivatal többsége tudott róla.Úgy tudjuk, ma már sem az önkormányzati sofőr, sem a takarítónő nem dolgozik az önkormányzatnak.
|
Nem hallgatta ki a rendőrség Pokorni Zoltánt, akinek a házát egy önkormányzati dolgozó takarította - megszüntették a nyomozást
|
Az eljárás a kutyapárt feljelentésére indult annak kiderítésére, hogy a hegyvidéki önkormányzat alkalmazottja jogszerűen takarított-e éveken át a XII. kerület volt polgármesterének házában.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/14/pokorni-zoltan-hegyvidek-nyomozas-megszuntetes-otthon-onkormanyzati-dolgozo-takaritas-kutyapart/
|
2025-08-14 06:30:53
| true | null | null |
24.hu
|
A kormányzat küldte Ruszin-Szendi Romulusz 928 millió forintos szolgálati luxusvillájának ügyét a nyilvánosságba - miután a volt vezérkari főnök a Tisza Párt szakértőjeként tűnt fel -, ám amikor a szolgálati villa megszerzésével, építésével, felújításával és az ingóságok beszerzésével kapcsolatos szerződések kiadását kértük a HM EI Zrt.-től, elzárkóztak a dokumentumok megküldésétől.Ezekből a dokumentumokból derülhetne ki, hogy a szerződéseketki ellenjegyezte,ki hagyta jóvá,illetve valóban túlárazások történtek-e az egyes tételeknél.A Honvédelmi Minisztérium cége a volt vezérkari főnök ellen indított büntetőeljárásokra hivatkozva utasította el a 24.hu közérdekű adatigénylését.Tekintettel arra, hogy az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, a szerződéseket nem áll módomban megküldeni az ön részére- írta Trembeczki László András vezérigazgató, az infótörvény és a büntetőeljárásról szóló törvény több pontjára is hivatkozva.Ezt az érvet egyébként korábban más állami szerv is bevetette, ám egy három évvel ezelőtti alkotmánybírósági határozat alaptörvény-ellenesnek minősítette, hogy erre hivatkozva tagadják meg a közérdekű adatok kiadását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma próbálta meg ezzel az érveléssel megakadályozni a Híd a munka világába elnevezésű projekt szerződéseinek kiadását még 2019-ben, sőt, jogerősen meg is nyerte az erről szóló pert. Csakhogyaz Alkotmánybíróság az erről szóló ítéletet megsemmisítette, egyúttal megállapította, hogy az ügyben sérült az információszabadsághoz való jog.Önmagában attól, hogy a kiadni kért közérdekű adatot egyébként büntetőeljárásban felhasználják, oda bekérték, az adat nem veszíti el közérdekű jellegét– olvasható az Alkotmánybíróság határozatában, amelyben részletesen kifejtették, hogy a nyilvánosság korlátozása csak konkrét adat esetében állhat fent, amit megfelelően alá kell támasztani. „Teljes dokumentum nem zárható el csak azért, mert abban olyan adat szerepel, amely vonatkozásában a nyilvánosságkorlátozás szükségessége fennáll” – mondta ki a taláros testület.Azóta tudomásunk szerint egyetlen hasonló per volt, amelyben folyamatban levő büntetőeljárásra hivatkozott az adatgazda, és el is vesztette a pert.A jogi szakértő szerint a honvédelmi tárcához tartozó cég időhúzásra játszik.Nyilvánvaló időhúzás és teljességgel rosszhiszemű a HM EI részéről, hiszen a bíróságok és az Alkotmánybíróság egy irányba mutató gyakorlata töretlen abban a tekintetben, hogy pusztán azért, mert az adatigényléssel érintett ügyben büntetőeljárást kezdeményeznek, vagy a nyomozás már folyamatban van, nem lehet a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől elzárni– mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte a józan ész alapján is könnyen belátható, hogy mennyire komolytalan a HM EI Zrt. arra vonatkozó állítása, miszerint veszélyeztetné a büntetőeljárás sikerét, ha nyilvánosságra kerülnének Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati házának a kivitelezésére, berendezésére vonatkozó szerződések, mivel ez a házépítés, illetve berendezés már lezárult, a múltat nem lehet meg nem történté tenni, a bizonyítékokat nem lehet már eltüntetni, és a felelősök elszámoltatása – már, ha tényleg bűncselekmény történt és vannak felelősök – pontosan ugyanakkora sikerrel valósítható meg a szerződések nyilvánossága mellett, mintha titokban maradnának.Az időhúzásra az adhat magyarázatot, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanáról miniszteri szinten dönthettek, legalábbis ez derül ki a HM EI Zrt. alapszabályából, amelyről egy hónappal ezelőtt írtunk. A villa megvásárlásakor még Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt a tulajdonosi joggyakorló, az ingatlanfelújítás idején pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – utóbbi írta alá ebben a minőségében a cég 2022-es beszámolóját.A Dunakeszin található ingatlant 235 millió forintért vásárolta meg a HM EI Zrt. 2022 márciusában, további nettó 652,5 millió forintból átépítették, és összesen 104,3 millió forintért vásároltak bele ingóságokat – olvasható a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott jelentésében, amely a négymillió forintos biliárdasztaltól az utolsó fürdőköntösig részletezte, hogy milyen tételeket mekkora összegben vásároltak az egykori főtisztnek.Korábban az Átlátszó írt arról, hogy első fokon pert nyertek HM EI Zrt. ellen. Az oknyomozó portál szerint a verdikt alapján a cégnek ki kellene adnia az adatokat arról, hogy Ruszin-Szendi Romulusz és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására és mennyiért vették meg, újították fel, illetve Benkő esetében adták el.
|
Titkolja a honvédelmi tárca cége Ruszin-Szendi luxusvillájának szerződéseit
|
Hiába kértük ki a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos szerződéseket – a honvédelmi tárca cége a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva megtagadta azok kiadását. Ezt az érvet azonban korábban az Alkotmánybíróság sem fogadta el.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/14/titkolja-hm-ei-zrt-ruszin-szendi-romulusz-luxusvilla-felujitas-atalakitas-szerzodesek/
|
2025-08-14 06:00:29
| true | null | null |
24.hu
|
Siófok 2013-ban még a fideszes Balázs Árpád polgármestersége idején kötött szerződést a Siófoki Kézilabda és Tenisz Clubbal, hogy az egyesület pályázati és taopénzből építsen sportcsarnokot a város telkére, cserébe 15 év fenntartási időszak után átmegy a város tulajdonába a létesítmény. A csarnokot 2018 márciusában átadták, viszont az eredeti szerződésben szereplő 15 év csak az épület földhivatali feltüntetésétől kegyeg, amit viszont csak tavaly tettek meg.A csarnok ügye még mindig tisztázatlan, a most már Lengyel Róbert által vezetett képviselő-testület idén szeptember végén arról döntött, hogy nem adja el a földterületet, amelyre a sportcsarnok épült, de a mellette levő parkolót sem kapja bérbe a sportklub. Az előterjesztésnek nem volt tárgya a további üzemelés, de így a csarnok teljesen ellehetetlenül, mivel a működés feltétele az alapterületnek megfelelő számú parkoló használati jogosultságának igazolása.Az önkormányzati tévé felvételén látható, amint a napirendi pontnál kisebb purparlé alakult ki, amikor Tóth Gergely, a Fidesz frakcióvezetője felvetette, hogy Völgyi Lajos, a polgármester frakciójának tagja jelen volt a szerződésről szóló 2013-as és 2014-es szavazásnál is, még Balázs Árpád idején, amikor is azt ellenvetés nélkül megszavazta. "Amiről most azt mondjuk, hogy egy óriási elhibázott koncepció és tévedés, és most kényszerhelyzetben vagyunk. A mi képviselői felelősségünk az, hogy a lehető legalaposabban megvizsgáljuk az ügyeket, hogy utólag, tíz év múlva ne mutogasson ránk senki, hogy akkor miért nem jártunk el körültekintőbben" - mondta Tóth. Mire Völgyi (korábban MSZP) azzal válaszolt, hogy ő "nem jogász, mezei képviselőként" kénytelen a jogi szakvéleményekre, jogi irodák, ügyvédek és nem utolsósorban a jegyző törvényességi felügyeletének meglétére hagyatkozni. Eszerint szavazott, mert az előterjesztések jogászi véleménnyel alá voltak támasztva.Tóth Gergely és Völgyi Lakos pengeváltása között Lengyel Róbert polgármester előadta, hogy „jogászként áttanulmányoztam én magam is ezt a bizonyos szerződést, meg hát az általunk megbízott jogászok is, szóval az a helyzet jogász szemmel nézve is, hogy olyan rafinált megfogalmazások vannak abban a szerződésben, hogy egész egyszerűen úgy egyébként jó értelemben véve egy mezei képviselőtől nem is várható el, hogy olyan részletekre adott esetben felfigyeljen (...), ami mondjuk hát egy ketyegő bombaként van abban benne. Azzal viszont teljesen egyetértek (...), hogy ettől függetlenül a felelősség sajnos ott van és az nem lehet mentség senkinek, hogy nem jogász. Viszont itt meg az előterjesztőnek és az előterjesztést ellenjegyző jogászoknak a felelőssége is erőteljesen felvetődik. Egy ilyen szerződést, ami ennyire egyoldalú és ennyi garanciát ad az egyik félnek és semmi garanciát a másiknak, azért ez betyáros volt, meg kell mondjam.”A siófoki kézilabdacsarnok és az előtte található furcsa szoborFotó: A szerző felvétele A helyzet azonban ennél árnyaltabb. A hivatkozott rafinált szerződés (üzemeltetési megállapodás) első módosítását, amelyben a megvalósítás határidejét egy évvel, 2015. június 30-ra kitolták, még Balázs Árpád írta alá 2014 júliusában. A csarnok azonban nem készült el határidőre és időközben Lengyel lett a polgármester. A második módosítást 2015. július 3-án már Lengyel írta alá, kitolták a határidőt 2016 júniusára. Ám ekkora sem sikerült befejezni a csarnokot, ezért 2016. június 29-én szintén Lengyel a sportklubbal új határidőben egyezett meg, ami 2017. december 31. lett. Ha Lengyel nem írja alá a módosításokat, az eredeti szerződés értelmében az üzemeltetési megállapodás hatályát vesztette volna.A helyzetet bonyolítja, hogy az önkormányzat (még Balázs által) egy 2014. március 24-án aláírt támogatási szerződéssel 200 millió forint közpénzt adott az ezerfős multifunkcionális sportcsarnok és parkoló építéséhez, majd a 2015. május 20-án (már Lengyel által) aláírt támogatási szerződéssel 106 827 066 forintot szintén erre a célra; összesen tehát 306 827 066 forintot. A megnyitó után a csarnok a kézilabdán kívül több fideszes esemény helyszíne volt, de itt tartották a Siófok várossá válásának 50. évfordulójára rendezett gálát is 2018 novemberében.Lengyelnek és a hivatal jogászainak 2014 ősze óta bőven lett volna lehetősége tehát a „rafinált” szerződést felülvizsgálni, módosítást kezdeményezni. A szerződés IV. pontjában azt írják: „A felek megállapodnak abban és rögzítik, hogy az SKC általi finanszírozást, jelen szerződés III. pontjában írt beruházás eredményeképpen létrejött felépítmény (1000 fős multifunkcionális sportcsarnok) – mely önálló ingatlanként, külön helyrajzi számon kerül feltüntetésre – a felépítmény, mint önálló ingatlan ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napjától kezdődően – az SKC által benyújtott pályázat kötelező előírásai miatt – 15 évre az építmény az SKC tulajdonába kerül. A 15 év elteltével a felépítmény Siófok Város Önkormányzatának tulajdonába kerül.” Igen ám, de az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetés hiányát csak tavaly decemberben pótolták. A Kiss Szilárd Sportcsarnok 2018-ban kapott használatbavételi engedélyt, a ráépítési megállapodást azonban, amely alapján a földhivatali feltüntetés megtörténhetett, csak tavaly decemberben kötötték meg. Ezt egy évvel megelőzően, 2023-ban készült el a változtatási vázrajz is, a Fodor János elnökölte sportklub megrendelésére és költségén. Addig sem a hivatalnak, sem a klubnak nem volt sürgős. Viszont a szerződés szerint csak akkortól kezdődik a tizenöt éves időtartam, amelynek végén a város tulajdonába kerül a csarnok.Fotó: A szerző felvétele A feltüntetési késedelmet a testület 2024. december 19-i zárt ülésére készült előterjesztésben azzal indokolta a polgármester, hogy az eredeti üzemeltetési megállapodás óta megváltozott a klub hivatalos neve, „ezért nem került aláírásra a felépítmény önálló ingatlanként történő feltüntetéséhez szükséges ráépítési megállapodás”. A testület felhatalmazta Lengyelt az utólagos ráépítési megállapodás aláírására, így kerülhetett a klub száz százalékos tulajdonába a felépítmény, míg a telek az önkormányzat tulajdona maradt. Ha vállalták volna a hozzájárulás megtagadását, és a bírósági eljárást, talán felül lehetett volna vizsgálni az eredeti szerződést is. A klub júliusban három hónapos határidővel felmondta az üzemeltetési szerződést, most tehát az a helyzet, hogy miután az önkormányzat visszautasította a klub telekvételi szándékát és a továbbiakban bérbe sem kívánja adni a területet, felmondták a szerződést, a város pedig október 19-én lezáratja a csarnokhoz tartozó parkolót is. Így a csarnok működése ellehetetlenül.A felmondással kapcsolatban hiába kerestük Fodor Jánost, nem sikerült elérnünk. A klub akkor sem nyilatkozott nekünk, amikor nyáron megírtuk, hogy kikapcsolták az áramot a sportszállójukban tartozás miatt. Érdekes ugyanakkor, hogy mint azt az Átlátszó nemrég megírta, a Siófoki Kézilabda és Tenisz Club elnöke, Fodor János egy másik cége 5 milliárd forintért új spotcsarnokot építhet, ezúttal Százhalombattán.
|
Sem el-, sem bérbe nem adják - "ketyegő bomba" a siófoki kézilabdacsarnok
|
Október közepétől ellehetetlenül a siófoki kézilabdacsarnok működése, miután az önkormányzat visszautasította az üzemeltető klub telekvételi szándékát és a továbbiakban bérbe sem kívánja adni a területet.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sem-el-sem-berbe-nem-adjak-ketyego-bomba-a-siofoki-kezilabdacsarnok-277510
|
2025-10-06 12:31:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Kígyót-békát szór a kormány brüsszelezve az Európai Unióra, bár a szövetségnek mi is a tagjai vagyunk, Brüsszel csupán egy belga nagyváros, de nyilván egyszerűbb, mint a valódi helyzetet feltárni. A magyar kormány szabadságharcának az egyik alaposan körberajzolt tétje, az unió költségvetésének agráriumra címkézett pénze. Ezt tervezi átalakítani az európai szövetség, mivel évtizedek óta nem nyúltak jószerivel hozzá, és a tapasztalat pedig az, hogy főként az elmúlt évtizedben már olyan vállalkozásoknál landoltak a sokszor milliárdos összegek, aki nyereségesek, piacképesek, versenyképesek, magyarul, aligha szorulnak támogatásra. És ez a jobbik eset, ugyanis olykor a támogatások szőrén-szálán eltűnnek. A magyar kormány is az átalakítások ellen rántott kardot, de nézzük, hogy mire is mentek el ezek az uniós források.Az agrártámogatások hétéves ciklusokra megállapított kerete rendre több ezer milliárd forint, az előző ciklus 2021-ben zárult, a jelenlegi 2027-ig tart, elviekben. Azért elviekben, mert az előzőből bennragadt, vagy akár szabálytalanságok miatt visszahívott pénzből még most is osztanak, jelenleg éppen falusi programokra. De alapvetően minden ciklusban közel fele-fele arányban két részre bontható a keret: az egyik fele megy a közvetlen támogatásokra, ez az, amit a birtokméret alapján, és a végzett tevékenységhez kapcsolódóan, de a kérelmek benyújtása után automatikusan utalnak. A másik fele a fejlesztésre pályázható pénz, ez többnyire 50 százalékos intenzitású, önerő is kell hozzá, de gyakran előleget lehet lehívni a projektre magyar költségvetésből. Az utóbbi fejlesztésekre pályázható pénzt, ennek is az élelmiszer-feldolgozókra adott támogatásokra vonatkozó részét néztük meg. Azért ezt, mert szakmai körök, és nem melleslegaz MNB már 2021 óta azt kommunikálta folyamatosan, hogy a feldolgozói szektor közepesnél is gyengébb teljesítménye, nem hatékony működése is hozzájárul az élelmiszerek Magyarországon kiugróan dinamikus drágulásához, ergo fejleszteni kell, nem mindegy, hogy hova megy a pénz.Az élelmiszer-feldolgozókra egy 250 milliárdos keretet hirdetett meg a kormány tavaly, 158 vállalkozás nyert ebből a forrásból. Hogy Szeged közelében maradjunk, ebből a keretből tavalya vásárhelyi Flamand Pékség 1,4 milliárd uniós pénzt nyert fejlesztésre,de kapott a Sole-Mizo is 1,3 milliárd forintot. Ez utóbbi cég az előző ciklusban is lehívhatott 800 millió forintot, miközben az árbevételük rendre közelíti a 100 milliárdot, nyereségük változó ugyan, de öt éven belül többször is milliárdos volt a profitjuk, miközben termékeik a kategóriájukban egyáltalán nem a legolcsóbbak.A szentesi Hungerit volt tulajdonosának családi cégéhez kapcsolódó két vállalkozás is részesült ebből a keretből, a több ismert takarmányossal közösen tulajdonolt MA-KA Takarmánytermelő 5 milliárdot, míg a Szentes-Frigo 489 milliót nyert, valamint közel 5 milliárdot hívhat le az EU-s forrásból egy felgyői gazdálkodó is húsüzem fejlesztésére.Ezek a megyei nyerők, de ebből a forrásból kapott a kiskunfélegyházi NT Élelmiszertermelő is, ez a cég tartozik a most megválasztott, a magyar miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápoló Andrej Babišhoz az Agroferten keresztül.Babišnak az Agrofert csoporton keresztül nagy agrárérdekeltsége van Közép-Európában, nálunk is itt vannak cégei több évtizede, hozzá tartozik a Ceres Sütőipari vállalat, a műtrágyával, vetőmaggal is foglalkozó IKR Zrt, mezőgazdasági gépekkel is kereskednek, és Kiskunfélegyházán működik az étolajat gyártó NT Élelmiszertermelő Kft. Ez utóbbi az előző ciklusban 1,5 milliárd forintot kapott, míg a jelenlegi támogatási periódusban 677 milliót. Andrej Babišt még előző miniszterelnöki ciklusában perbe is fogták a csehországi uniós támogatások miatt, de bírálták azért is, mivel cégvezetőit tette fontos állami pozíciókba. Most elindultak a cseh elnökkel, Petr Pavellel az egyeztetések a kormányalakításról, Babiš azt ígérte, hogy nem lesz gond az összeférhetetlenségi ügyeivel.Babiš az Agrofert csoport tulajdonosaként Csehország egyik legnagyobb gazdasági szereplője, ott az egyik leggazdagabb üzletember, mezőgazdasági és vegyipari vállalatok tartoznak az érdekeltségébe, külföldön is aktív, nálunk az már említett területeken van jelen.Korábban Csehországban hoztak is egy összeférhetetlenségi törvényt: az úgynevezett "lex Babiš" korlátozza a kormánytagok tulajdonában lévő cégek hozzáférését a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz.Az Agrofert vállalatainak, amelyek jelenleg is kapnak támogatásokat, ezekről le kellene mondaniuk. Andrej Babiš korábban vagyonkezelői alapokba helyezte a cégcsoportot, az Európai Bizottság azonban megállapította, hogy így is az ellenőrzése alatt tartotta a céget. Szóval az egyelőre talányos, hogyan húzza ki Babiš a méregfogat, de a hétvégi választást megnyerte, ez az ő ügyük.Azt viszont látjuk, hogy a cégcsoport, amely ezer szállal kötődik Orbán Viktor szövetségeséhez, Andrej Babišhoz, az előző ciklusban 1,5 milliárdot kapott, és a mostani pályázatban is nyert több százmillió forintot a magyar agráriumra szánt keretből.Első nekifutásra talán körültekintőbben osztogatta a kormány az élelmiszer-feldolgozókra szánt pénzt, mint az előző 2014-2021-es ciklusban, bár a puding próbája az evés. Majd ha tényleg olcsóbban vásárolunk az előbbi fejlesztések következtében, akkor hátra dőlhetünk. De kétség kívül az előzőekben úgy dobálták a pénzt, mintha nem lenne holnap. Itt is írtunk a kisteleki tortilla gyárról, amire uniós pályázaton 4 milliárdos támogatói döntés született. A projekt csavarairól tavaly nyáron számoltunk be, de Nagy Sándor, kisteleki polgármester akkor optimistán nyilatkozott arról, hogy minden a legnagyobb rendben megy. Lehet, hogy nincs itt semmi látnivaló, de azért történt egy-két érdekes dolog.Különös, de a palyazat.gov.hu oldalon az El Jefe Kft már nem szerepel a kedvezményezettek között, szeptember közepén pedig a cég ellen végrehajtást indított a NAV Nógrádban. Hogy miért ott? Azért mert Szécsényben van a cég székhelye. De ez még mind semmi, a vállalkozás egyik alapítójának a vagyoni részesedését is lefoglalták az idén májusban. Mindezek ellenére az Államkincstár kifizetési adatai szerint 2023-25-ben már 3,5 milliárdot bezsebeltek, magyar költségvetési forrásból. Az a férfi, aki az El Jefét alapította, létrehozott egy másik céget is, a Manzana Development Kft-t, pályáztak egy mórahalmi vágóhíd megépítésére, nyertek 2 milliárd forintot. Úgy tudjuk, hogy a pályázat 2022-es támogatói döntése óta sem történt egy kapavágás sem, ám a cég tulajdonost cserélt többször is. Ők még mindig fent vannak az uniós támogatások kedvezményezettjei között a kormányzati portálon. Ki érti ezt?Az előző ciklus agrár fejlesztési pénzeiről csak a környékünkön ennyi sztorit szedtünk össze, akkor mi mehet országos szinten.Nem csoda, ha az Európai Unió változtatna az eddigi gyakorlaton. Egyelőre a 2027-ig tartó ciklusban még a régi módon osztják a pénzt, úgy tűnik egyelőre, hogy óvatosabban osztják most a pénzt, de szemmel láthatóan ment oda is, ahol a milliárdos nyereségből is kigazdálkodható lenne egy-egy beruházás.
|
Orbán Viktor cseh szövetségesének is jutott a magyaroknak szánt uniós agrárpénzből
|
A most választást nyert Andrej Babiš magyarországi agrárcége is besöpört közel hétszáz millió forintot a magyar agráriumra szánt támogatásokból. Az elmúlt ciklusban még több jutott neki, amikor is több magyar vállalkozás is csipegetett belőle: olyanok is, amelyek eltűntek, mint a kámfor, de leesett nem kevés pénz az amúgy milliárdos vállalatoknak is. Nem véletlenül küzd az agrártárca az uniós agrártámogatásokért, de nemrég elindult ciklusban talán okultak is az elmúlt évekből, legalább egy kicsit.
| null | 1 |
https://szeged.hu/cikk/orban-viktor-cseh-szovetsegesenek-is-jutott-a-magyaroknak-szant-unios-agrarpenzbol
|
2025-10-06 10:10:00
| true | null | null |
szeged.hu
|
Jelenleg 279 magántőkealapot tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezek közül több mint nyolcvan köthető az ötven leggazdagabb magyar valamelyikéhez - legalábbis az alapkezelőkön keresztül.Megjelent a Forbes legfrissebb listája a leggazdagabb magyarokról! A listát itt böngészheted.Évről évre nehezebb dolgunk van a milliárdoslista összeállításával. A listán szereplőknek egyre több, egyre kifinomultabb módszere van arra, hogy a vagyona bizonyos részét elrejtse az újságírók és így a nyilvánosság elől. Még akkor is, ha nemzetgazdaságilag fontos cégekről vagy közpénz-érintettségéről van szó. Van, hogy részvényesi csoportok bomlanak fel és kerülnek így ki a tőzsdei bejelentési kötelezettség alól. Van, hogy végletekig bonyolított céghálók mélyére tesznek fontos érdekeltségeket, és van, hogy úgy kerül százmilliárdos vagyontömeg egy magántőkealap mögé, hogy nem tudjuk, ki vagy kik pénzéről van szó. Sok esetben már azt sem, hogy mennyi pénzről van szó.Ez utóbbi mára az egyik legkedveltebb befektetési konstrukció a magyar üzleti elitben, különösen annak kormányközeli szereplői körében.A diszkrécióra épül, és bár világszerte használják, a teljes vagyonelrejtés mára hungarikum lett.A 2025-ös milliárdoslistán térképre tettük, hogy milyen magántőkealapok gravitálnak a listán szereplő milliárdosok körül. Az adott milliárdos érdekeltségébe tartozó alapkezelő által kezelt magántőkealapokat ábrázoltuk. Ahol tudtuk, feltüntettük a legfrissebb nettó eszközértéket, azaz, hogy mennyi pénz van az alapban.Fontos kitétel, hogy a térképen szereplő magántőkealapok közül sem mind azért született, hogy vagyonokat rejtsenek el benne, de a kiépült hálózatot - sőt, annak csak egy kis, listaszereplőkhöz kötődő szeletét - jól megmutatja.2025. január 1-jétől ugyan hatályos az az EU-s, pénzmosás elleni szabályozás, amely alapján a magántőkealapok kénytelenek felfedni, kik a tulajdonosaik, a tavaly év végéig létrehozott magántőkealapokra ez a szabály csak 2026. július 1-jétől vonatkozik. A kormány és a Bizottság ebben az ügyben is egymásnak feszült, végül felemás megoldás született. A hatályos jogszabály szerint a végső haszonhúzók nevei a NAV által kezelt, úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (TTNY) kerülnek majd be. Vagyis a tulajdonosok azonosíthatóak lesznek, de nem ez az adat nem lesz nyilvános továbbra sem (de például a hatóságok majd hozzáférnek, ha szükségük van rá). A probléma az, hogy egyes magántőkealapokban hatalmas vagyonok és komoly cégrészesedések vannak, ami több, az elmúlt időszakban született bírósági határozat szerint már csak a méreténél fogva is közérdekből nyilvános kellene, hogy legyen."Hozzá köthető"12 olyan listaszereplő van, akihez köthető olyan alapkezelő, ami magántőkealapot kezel. Közülük kiemelkedő portfólió kapcsolódik Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz, Száraz Istvánhoz és Tiborcz Istvánhoz.Mészáros Lőrincnek, a lista első helyezettjének Opus Global Befektetési Alapkezelője nyolc magántőkealapban összesen 691 milliárd forint volt 2023-ban, a 2024-es beszámolóban azonban már nem tüntették fel a nettó eszközértékeket. Mészáros több magántőkealapon keresztül (Konzum, Opus Bridge, Opus New Way) tulajdonolja például az autópálya-koncessziót, a Status Energy magántőkealapban többnyire energetikai érdekeltségek tömörülnek, a Global Alfa magántőkealapon keresztül pedig például az MBH Bank jelentős részvénypakettje is.Másik alapkezelője, a Status Capital Kockázatitőkealap-kezelő Zrt. hét magántőkealapot kezel, amelyekben a 2024-es beszámolók szerint kis híján 76 milliárd forint volt.Szíjj László, a friss dollármilliárdoshoz köthető Minerva Alapkezelő is tetemes magántőkealap-portfóliót halmozott fel, a kezelésébe tartozó hét alapban 66 milliárd forint nettó eszközértékről számolt be az alapkezelő. Ezek közül a Themis, Cronus, Vesta Via szintén a Mészáros Lőrinccel közösen, 35 évre tulajdonolt autópálya-koncesszió "tárolására" született.VisszavonulókSzáraz István az elmúlt évben több érdekeltségéből visszavonulót fújt. Kiszállt az MBH Bankból, aminek több mint tíz százalékos tulajdonosa volt, és június végén a Citadel Alapkezelőnél is változás történt. Annak már nem Száraz István a végső tulajdonosa, hanem Mészáros Lőrinc egy korábbi üzlettársa, valamint két másik érdekeltségen keresztül egy ismeretlen magánszemély. A Citadel kezelése alá tartozó Shihon magántőkealapban 74 milliárd forint volt, de az alapkezelő egyik új tulajdonosa, Tajthy Attila a HVG-nek augusztusban azt nyilatkozta, hogy az alapkezelő vezetésének nincsenek befektetési jegyei a Shihonban.A másik, Szárazhoz kötődő alapkezelő, a Quartz azonban 2023-as adatok alapján összesen 79 milliárd forintot kezelt nyolc magántőkealapban. Köztük van a Sky I. és Sky II. nevűek is, amelyek mögött a Telex által megismert dokumentumok alapján idén márciusban még biztosan Matolcsy Ádám és az MBH közös cége állt 80 milliárd forintnyi eszközzel.
|
Milliárdos magántőkealapok: jövő nyáron kiderül minden?
|
Jelenleg 279 magántőkealapot tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank, több mint nyolcvan köthető az ötven leggazdagabb magyar valamelyikéhez.
| null | 1 |
https://forbes.hu/napi-cimlap/milliardosok-magantokealap-forbes-lista/
|
2025-10-06 05:03:00
| true | null | null |
Forbes
|
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától megtudtuk még szeptemberben, hogy vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt valóban indítottak büntetőeljárást egy kapuvári orvossal szemben. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb információt nem közölt a főkapitányság. A Lumniczer kórházban azonnal felfüggesztették az érintett hálapénzes orvost, aki információink szerint recepteket írt a betegeknek plusz juttatásért. Állítólag csak kisebb összegeket fogadott el 5, 10, 20 ezer forintokat. Végül az egyik ilyen esetet a beteg rögzítette és feljelentést tett.Hálapénz elfogadásáért akár 5 évre is börtönbe kerülhetAz ügy fejleményeivel kapcsolatban megkerestük a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészséget. Dr. Ferenczi-Borbély Veronika főügyészségi ügyész, sajtószóvivő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyomozás még tart, a gyanúsított szabadlábon védekezik, őrizetbevételére nem került sor. - A nyomozó hatóság az orvost kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettével gyanúsította meg, mely bűncselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés - mondta el az ügyészség sajtószóvivője.
|
Szabadlábon védekezhet a kapuvári hálapénzes orvos
|
Mit gondol a hálapénzes esetekről? Mennyivel büntetné a kapuvári orvoshoz hasonló eseteket?
| null | 1 |
https://www.kisalfold.hu/helyi-kek-hirek/2025/10/halapenz-kapuvari-orvos-ugyeszseg-korhaz
|
2025-10-07 08:15:36
| true | null | null |
Kisalföld
|
Feljelentésemre nyomozást rendelt el a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Schäffer-ház ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt - közölte Facebook oldalán Pintér Bence polgármester.Ahogy korábban megírtuk: A polgármester még szeptemberben tett feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, a település vagyonát érintő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntette és ezen bűncselekményhez köthető más bűncselekmények miatt.A Schäffer-ház és Vaskakas Taverna épületegyüttese: a feljelentés tényét jelentette be szeptemberben a polgármester.Feljelentésemre nyomozást rendelt el a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Schäffer-ház ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.– írja Pintér Bence polgármester Facebook posztjában.Hozzátette: az ügyről dióhéjban azt kell tudni, hogy van egy romos ingatlan, a belvárosi Schäffer-ház és Vaskakas Taverna épületegyüttese. Ezt 2007-ben eladta a város 200 millió forintért, azt 2019-ben Rákosfalvy Zoltán cége megvette 300 millióért. Három évvel később, 2022-ben pedig a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Győr-Szol Zrt. 700 millióért – még romosabb állapotban – visszavásárolta az ingatlant.– tette hozzá.
|
Nyomoznak a Schäffer-ház ügyében
|
Nyomozást rendelt el a vármegyei Rendőr-főkapitányság a Schäffer-ház ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt
| null | 1 |
https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2025/10/schaffer-haz-ugyeben-nyomozas-indult
|
2025-10-08 08:35:01
| true | null | null |
Kisalföld
|
Hiába ugrottak meg ismét a lakásárak főleg Budapesten, az ország egyik legkülönlegesebb és legértékesebb területén, a Budai Várban épp ellenkező a trend. Ott már akár 300 ezer forint alatti négyzetméter áron is megvehetik műemléki lakásaikat a szerencsések, és akár tovább is adhatják a piacinak számító 1,8-2,3 milliós négyzetméter áron.25 műemléki lakás eladásáról dönt csütörtökön rendkívüli ülésen a Budavári önkormányzat Gazdasági bizottsága. A 444-hez eljutott előterjesztés szerint a lakások három épületben vannak, egy Dísz téri, egy Országház utcai és egy Táncsics Mihály utcai műemlék társasházban.Ezek közül a legérdekesebb a Dísz téren lévő, 2. emeleti 170 négyzetméteres lakás, melyet jelenleg Somlai Bálint bérel szüleivel és testvérével. Somlai Matolcsy Ádám barátja, a RAW Development tulajdonosa, mely a Magyar Nemzeti Bank milliárdos megrendelései tettek naggyá, csak tavaly 67 milliárd forint volt a cég bevétele.Somlaiék ezt a 170 négyzetméteres lakást a 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vehetik meg az előterjesztés szerint, ami 263 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Ennyi pénzért Budapesten 25-35 négyzetméteres lakásokat lehet kapni, a város külsőbb, illetve kevésbé felkapott részein.Az előterjesztésből az is kiderül, hogy Somlaiék szociális lakbért fizetnek az önkormányzatnak.Két évvel ezelőtt Somlai 179 millió forintért hirdette különleges Ferrariját, most ennek a pénznek a negyedéért vehet lakást a Budai Várban.Szomszédjaik se panaszkodhatnak, mert van aki 26,8 millióért vehet meg egy 86 négyzetméteres lakást (312 ezer per négyzetméter), más pedig 49 millióért egy 172 négyzetmétereset ugyanebben az épületben (ez 285 ezres négyzetméterár), de akad itt egy olyan - igaz földszinti - lakás is, melyet 213 ezer forintos négyzetméter áron vehet meg a bérlő.Várhatóan az Országház utcai bérlők is hasonlóan kedvező árakon juthatnak hozzá az általuk lakott műemléki ingatlanokhoz. Ez egyik 72 négyzetméteres lakásért 20,3 milliót kér az önkormányzat a piaci 135,4 millió helyett, ugyanebben a házban egy 49 négyzetméteresért már 54,2 milliót kell fizetni, mert erre "csak" 50 százalékos kedvezmény jár az előterjesztés szerint. A harmadik épület, melyből most eladnak lakásokat a Táncsics Mihály utcában van. Itt például egy 112 négyzetméteres lakásért 35,3 milliót kérnek a jelenlegi bérlőtől, ami 315 ezres négyzetméterár - a piaci ára 235,5 millió lenne ennek a lakásnak az előterjesztésben lévő becslés szerint, ez 2,1 millió négyzetméterenként.A most eladásra kerülő 25 lakás becsült piaci összértéke 3,8 milliárd forint, ám a kedvezmények miatt az önkormányzatnak csak 1,2 milliárd bevétele származhat belőlük. 13 lakást ad el az önkormányzat 15 százalékos áron, 11-et féláron és mindössze egy olyan lakás van, melyre nem jár kedvezmény.Májusban megírtuk, hogy az első körben 105 lakástól már megszabadult az önkormányzat, melyeket átlagosan a forgalmi érték negyedéért vásárolhattak meg a bérlők.A rendszerváltás után meg lehetett venni az önkormányzati bérlakásokat, a budavári műemlék épületben lévőket azonban nem. Az ottani lakók bérlők maradtak, akik kedvezményes, ún. "szociális" lakbért fizettek. "Ezeknél a lakásoknál nem vizsgálták a jövedelmi viszonyokat, ezért nem tudható, hogy a szociális lakbért fizető műemléki bérlők milyen arányban rászorulók" - írja V. Naszályi Márta a kerület előző, párbeszédes polgármestere a vári bérlakásokról szóló cikksorozatában.Ez volt a "deal": a bérlők, akik a rendszerváltáskor nem vehették meg a lakásokat, az állami kárpótlás mellett a szociális lakbért és "örökbérleti" jogot kaptak. Eladni tehát nem, csak örökíteni vagy elcserélni lehetett ezeket a kedvezményes örökbérleti lakásokat. Emlékezetes, hogy ezzel trükközött például Bayer Zsolt, és így jutott szintén olcsó bérlakáshoz Palkovics László, vagy éppen Rákay Philip.Ezen a gyakorlaton változtatott a lakástörvény 2021-es módosítása, melyet az akkor még parlamenti képviselő, a kerület jelenlegi polgármestere, Böröcz László nyújtott be. Az új szabályozás értelmében a önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.A jogszabály kötelezővé tette azt is, hogy a budavári bérlakások kiárusíthatóak legyenek, ha lakóik legalább öt éve bérlik az ingatlant. A vételár a bérleti jogviszony hossztól függ. Ha már 25 éve bérlik az ingatlant, akkor a vételár a - a külsős szakértő által megállapított - forgalmi érték 15 százaléka. A többi esetben elvileg a teljes árat kellene fizetni, de menet közben bekerült egy módosítás, miszerint ha valaki tulajdonjog cseréjével válik bérlővé, akkor a törvény szerint a forgalmi érték 35-50 százalékát kell kifizetnie.A budavári önkormányzat fideszes vezetése a kevesebb nyilvánosságot kapó Gazdasági bizottsághoz delegálta a vételárak megállapításáról és eladásokról szóló döntést, a testület elé ezek a listák nem kerülnek be. A kedvezményes vételárak ismeretében a végül a bérlő dönt, hogy tényleg megveszi-e a lakást.Az I. kerületben az 1400 önkormányzati tulajdonú bérlakásból a lakástörvény módosításával 1100 vált megvásárolhatóvá.
|
Újabb 25 budavári műemlék lakást adnak el, Matolcsy Ádám barátja is 85 százalék kedvezményt kap
|
Csütörtökön dönt a Budavári önkormányzat újabb műemléki bérlakások eladásáról. Most 25 lakást vehetnek meg az eddigi bérlők, jellemzően a piaci ár töredékéért. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy az MNB-s megbízásokból meggazdagodott Somlai Bálint és családja eddig szociális lakbért fizetett az I. kerületi önkormányzatnak.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/23/ujabb-25-budavari-muemlek-lakast-adnak-el-matolcsy-adam-baratja-is-85-szazalek-kedvezmenyt-kap
|
2025-09-23 11:30:04
| true | null | null |
444
|
"A Fidesz-frakció holnap nem támogatja a bizottsági ülésen az ingatlan értékesítését" - írja Böröcz László egy Facebook-posztban, annak a budavári műemlék lakásnak a kapcsán, amit Matolcsy Ádám barátja Somlai Bálint és családja most jóval a piaci ár alatt vehettek volna meg.Kedden a 444 írta meg, hogy újabb 25 budavári műemlék lakást adnak el, aminek részeként Somlai és családja is 85 százalékos kedvezménnyel vehette volna meg azt a lakást, amit eddig közösen béreltek.A 444-hez eljutott előterjesztés szerint a lakások három épületben vannak, egy Dísz téri, egy Országház utcai és egy Táncsics Mihály utcai műemlék társasházban. Ezek közül a a Dísz téren lévő, 2. emeleti 170 négyzetméteres lakásért fizettek eddig szociális lakbért Somlaiék, amit most a 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vehettek volna meg az előterjesztés szerint, ami 263 ezer forintos négyzetméterárat jelent.Ennyi pénzért Budapesten 25-35 négyzetméteres lakásokat lehet kapni, a város külsőbb, illetve kevésbé felkapott részein.Böröcz László Facebook-bejegyzésében szerdán arról írt, hogy egy "több tízmilliárdos cég tulajdonosáról van szó, akinek ügyében jelenleg nyomozás folyik, mégis a jogszabályokban meghatározott kedvezményes lakásvásárlásban részesülhetne az I. kerületben." Ezért pedig mint írta, a Fidesz-frakció a holnapi bizottsági ülésen nem támogatja az ingatlan értékesítését.A polgármester szerint ugyanis "joggal sérti az emberek erkölcsi érzékét, hogy az önkormányzat egy olyan ingatlant értékesítsen a jogszabályokban meghatározott jelentős kedvezménnyel a bérlők számára, ahol egy több tízmilliárdos árbevételű cég tulajdonosának és ügyvezetőjének a lakcíme is van és bérlőtársi jogviszonyt létesített. Még akkor is, ha a bérlő szülők már negyven éve szerződésben állnak az önkormányzattal.""Különösen érthető ez a felháborodás, ha egy, a korábbi MNB-vezetéstől sok tízmilliárdos megbízásokat elnyerő, milliárdos nyereséget termelő cég tulajdonosáról van szó, akivel kapcsolatban jelenleg nyomozás folyik" - írta. Bejegyzése végén pedig javasolta, hogy "Somlai úr a piacon próbáljon meg lakást vásárolni a szüleinek".
|
Mégsem vehetik meg Somlai Bálinték jóval a piaci ár alatt azt a budavári műemlék lakást, amiért eddig szociális lakbért fizettek
|
A 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vehették volna meg a 170 négyzetméteres Dísz téri lakást.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/24/megsem-vehetik-meg-somlai-balintek-joval-a-piaci-ar-alatt-azt-a-budavari-muemlek-lakast-amiert-eddig-szocialis-lakbert-fizettek
|
2025-09-24 18:00:32
| true | null | null |
444
|
Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója nyerte a vasárnapi polgármester-választást Gyömrőn.A rendszerváltás utáni vidéki politikatörténet nagy talánya volt Gyenes Levente gyömrői polgármester tevékenysége, aki - ellenfelei szerint - mintha egy egész várost babonázott volna meg.2002-től 2024-ig volt polgármester, majd tavaly júniusban is az ő szervezete, a Jó Itt Élni jelöltje nyerte a választást, Gyenes utóda akkor Tóth János Zoltán lett. Tudják, Gyenes Levente volt a "nyomkövetős polgármester". 2023 márciusában engedték ki féléves előzetes letartóztatás után, az akkori gyanú szerint ugyanis tagja lehetett egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáros bűnszervezetnek, ami több mint másfél milliárd forintnyi adót csalt el. A testületi üléseket nyomkövetővel a lábán vezette. Név nélkül ugyan, de az ő elfogását mutatta be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik videója. Karórákat, sok-sok eurót és forintot, valamint egy szép nagy házat látni a felvételeken, összesen másfél milliárdos értékben.Gyenes a 2024-es választáson már nem indult, de az ellenfelei szerint valójában a mai napig ő irányította a várost. Azaz tegnapig.Gyömrő 21. századi története Gyenes Levente története is. Egy 13 ezres, frissen várossá avatott település élére választották meg először 2002-ben, ami mára 23 ezres, szétterülő, igazi agglomerációs várossá terebélyesedett.Gyenes Levente azzal az ígéretével robbant be a helyi közéletbe, hogy félre kell tenni a kisstílű pártpolitikai csatározásokat, egyáltalán nem kellenek pártok, a gyömrőiek vegyék a sorsukat a saját kezükbe. 2002-t írtunk, a leköszönő polgármester a botrányoktól terhelt Független Kisgazdapárt színeiben vezette a várost addig. Az embereknek tetszett Gyenes ígérete, aki egy addig nem túl sikeres civilszervezet, a Gyömrő 2000 Kör jelöltjeként lett polgármester.Szerencsés és tehetségesSokat adott a külcsínre, az országban akkor még talán sehol nem volt olyan szép színes önkormányzati újság, mint itt, unalmas lakossági fórumok helyett a piactéren felállított sátorban tartott utcafórumokat, a helyi tévét nem lehetett úgy kinyitni, hogy ne ő beszélt volna benne. Ellenfelei is elismerik: sok pénzt tett abba, hogy sikeres városvezető legyen, ráadásul szerencséje is volt.A rendszerváltás utáni elődei idején megtörténtek a föld alatti fejlesztések, a csatornázás, a víz- és gázvezeték lefektetése, neki a jóval látványosabb föld fölöttiek jutottak. Lebetonozta az összes utcát, felújította a Gyömrői Tófürdőt, a helyi intézményeket. Szerencséje volt abban is, hogy hatalma kiteljesedésének éveire esnek az uniós források is.Gyenes Levente akkor tett szert országos hírnévre, amikor 2014-ben botrányos fotók jelentek meg róla a Blikkben: egy meztelen nő testéről szívott fel fehér port. A választói nem fordultak el tőle, sőt, szimpátiatüntetésen álltak ki mellette. Ekkor már nagyban zajlott ellene nyomozás adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt, végül két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.A 2024-es önkormányzati választáson már nem indult, de az általa alapított szervezet, a Jó Itt Élni jelöltje nyert, ahogy hét másik egyéni választókerületben is. A 12 fős testületben így biztos többségre támaszkodhatott Tóth János Zoltán, az új városvezető.Aki aztán idén júniusban a város nehéz anyagi helyzetére hivatkozva lemondott a polgármesteri posztról. „Az elmúlt hónapokban folyamatosan azon dolgoztunk, hogy rövid távon kezeljük, középtávon pedig megoldjuk a problémákat. A mögöttünk hagyott időszakban azonban olyan indulatok szabadultak el mind a közösségi médiában, mind a képviselő-testületben, mely számomra lehetetlenné teszi az érdemi munkavégzést” – írta.Polgármester lett a „város ellenségéből”A vasárnapi időközi polgármester-választást Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk Gyömrőn élő kommunikációs igazgatója nyerte. Ő régóta foglalkozik a város ügyeivel, 2014-ben, amikor a Hír TV munkatársa volt és a szexfotókról forgatott, ki is plakátolták őt és kollégáját azzal a szöveggel, hogy „városunk ellenségei”.Amikor 2023-ban a város ügyeivel foglalkoztunk, Gyenes a kérdésünkre maliciózusan írt Kisberkről, „aki már 2014 óta üldöz engem újságíróként, néha már az egészséges újságírói és férfiérdeklődésen túlmutató bizarr formákban is (pl. emelődaru segítségével próbálták a lakóhelyemen a hálószobatitkaimat kifürkészni, vagy gumibabával adtak elő szexuális jellegű performanszt a hivatalom előtt), amelyek már inkább valamilyen mélyebb személyes indítékot feltételeznek véleményem szerint, semmint objektív tájékoztatásra való törekvést.”Felnyílt a szemükKisberkre a 2024-es polgármester-választáson 762-en szavaztak (8,76 százalék), vasárnap viszont már 1838-an (30,68 százalék). Hogyan tudta ilyen rövid idő alatt ennyivel megnövelni szavazói számát? – kérdeztem a győztest.„Gyömrő lakosságának felnyílt a szeme – mondta. – Az elmúlt húsz évben egy fehérgalléros maffiahálózat irányította a várost, amit sokan nem hittek el. Rengeteg munka van a vasárnapi győzelmemben."Kisberk tavaly június óta egyéni képviselő Gyömrőn, így hozzáfért szerződésekhez, amikért korábban a jegyző súlyos százezreket kért. Ezeket nyilvánosságra hozta, állításait mindig bizonyítani is tudta. Az előző vezetés szerinte csődbe juttatta Gyömrőt. Az alacsony végzettségű, minimálbérre bejelentett önkormányzati alkalmazottaktól elvették a cafeteriát, miközben saját maguknak milliós jutalmakat osztottak szét.Gyömrőn nemcsak a polgármester, hanem két önkormányzati képviselő is lemondott, a helyükre is most írtak ki választást. A 6-os választókerületben a független Lovász László fideszes és JIÉ-s jelöltet győzött le, a 2-esben az ellenzéki Hajnal Egyesület Gyömrőért jelöltje nyert. Az érdekesség az, hogy ő éppen a polgármester-választáson nyertes Kisberket győzte le, akit azonban nem viselt meg ez a vereség.„A polgármesteri kampányra fektettem a hangsúlyt, az egyéni választókerület kevésbé volt fontos – mondta. – Meglepett amúgy, mert sokan megosztották a szavazataikat: a polgármester-választáson rám, az egyéni választókerületben ellenfelemre szavaztak.”Az önkormányzati választójogi rendszer miatt Kisberk még jól is járt. Ha megnyerte volna az egyéni választókerületet, akkor a helyi ellenzéknek eggyel kevesebb szavazata lett volna. Ha egy polgármester nyer egyéniben is, akkor a testületben ez egy szavazatnak számít. Több helyen, így Pápán emiatt mondott le egyéni mandátumáról a polgármester, hogy párttársa esetleges győzelmével meglegyen a testületi többsége.A testületben öt JIÉ-s és hét nem JIÉ-s ül, egész pontosan2 HEGY-es,1 fideszes,2 függetlenés a polgármesterrel együtt 2 mihazánkos.Kisberk a most nyertes Lovász tényleges függetlenségében nem százszázalékosan biztos, de úgy számol, a legrosszabb esetben is 6:6 az állás.A fentiekből is látszik, Gyömrőn pillanatnyilag csak az számít: ki JIÉ-s és ki nem JIÉ-s. Ezért volt meglepő, hogy a polgármesteri székért három olyan jelölt is indult, akik a helyi rendszerváltásban érdekeltek, így könnyen nyerhetett volna az eddigi alpolgármester, a JIÉ-s Répás Tamás János. Végül Kisberk mögött a független Váradi Attila lett a második, mindössze 3 százalékponttal lemaradva, a HEGY-es Horváth István Attila a negyedik.„Váradi Attila inkább harcostársam, nem ellenfelem volt – mondta Kisberk. – Mi ketten indítottuk el ezt az egészet, mi voltunk a leghangosabbak a korrupció felszámolásáért indított harcban. Mi voltunk a hangos kisebbség, megakadályoztuk a kommunális adó bevezetését, tüntetéseket hívtunk össze. Veszélyes volt, hogy hárman is indultunk a JIÉ ellen, de végül mégsem egymást gyengítettük.”Kisberk szerint vasárnap lezárult a Gyenes-korszak.Óriási rendrakást ígér, a korrupt hálózat felszámolását rengeteg büntetőfeljelentéssel, de a normális munkát is el kell kezdeni.Az első feladatai között említette, hogy zebrát kell festeni a Gyömrői Fekete István Általános Iskola elé, ahol múlt héten gázolás történt. „Ha kell, a saját kezemmel festem fel” – jelentette ki Gyömrő új polgármestere, aki még nem tudta megmondani, hogy marad-e a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója.A Mi Hazánk színeiben a tavaly júniusi önkormányzati választáson 14 egyéni listás és 5 egyéni választókörzetes nyertes volt. 128 településen indultak a polgármesteri székért, de egyik jelöltjük sem járt sikerrel.
|
Vége a Gyenes-korszaknak, rendszerváltást ígérnek Gyömrőn
|
Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója nyerte a vasárnapi választást Gyömrőn, aki 2014-ben még az akkori polgármester, Gyenes Levente szexügyeiről forgatott a Hír TV munkatársaként.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/29/vege-a-gyenes-korszaknak-rendszervaltast-igernek-gyomron
|
2025-09-29 12:17:53
| true | null | null |
444
|
Csaknem 80 milliárd forintért újították fel a Budapest-Esztergom vasútvonalat az Átlátszó 2023-as cikke szerint (igaz, meg is lett a haszna, a 2,2 milliós utasszám ötmillió fölé nőtt). Azonban a méregdrága felújításból nem futotta arra, hogy a teljes vonalon kiépítsék "a legalapvetőbb biztonsági rendszer, az ún. elektronikus vonatmegállító rendszer berendezéseit. Pontosabban két kisebb szakaszon kiépültek a jelfeladók, de ott sem működnek" - írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos.A független parlamenti képviselőhöz eljutott egy olyan írásos utasítás, amit az ezen a pályaszakaszon közlekedő vonatok mozdonyvezetői minden út előtt megkapnak. A Hadházy szerint "Moldova novelláiba illő megoldás" azért kell, mert két szakaszon, Pilisvörösvár és Solymár, illetve Solymár és Óbudda között papíron működik a rendszer. De mivel valójában nem, "ezért a mozdonyvezetők minden út előtt kapnak egy írásos utasítást, hogy a biztonsági berendezés sajnos »éppen« nem használható" - írta a képviselő a posztjában.Az elektronikus vonatmegállító rendszer azért alapvető biztonsági berendezés, mert képes arra, hogy megállítsa a vonatot, ha a mozdonyvezető valamiért (figyelmetlenség, rossz látásviszonyok, rosszullét) miatt a vörös jelzést nem venné figyelembe, írja Hadházy. Ezen a vonalon balesetet még nem okozott a hiánya, de egy 2019-es vizsgálati jelentés szerint egy mozdonyvezető gyakornok átment egy vörös jelzésen, "nagy szerencse, hogy végül sikerült megállnia" - írja a képviselő, aki szerint az eset "szimpla korrupciós ügy is: úgy fizették ki a beruházást, hogy a biztonsági rendszer sok éve nem is működik".
|
Hadházy Ákos: A méregdrágán felújított esztergomi vasútvonalon nem építették ki a legalapvetőbb biztonsági rendszert, ahol papíron van, ott sem működik
|
A képviselő szerint az eset „szimpla korrupciós ügy”, de nagyon súlyos vasúti katasztrófához is vezethet.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/10/06/hadhazy-akos-a-meregdragan-felujitott-esztergomi-vasutvonalon-nem-epitettek-ki-a-legalapvetobb-biztonsagi-rendszert-ahol-papiron-van-ott-sem-mukodik
|
2025-10-06 08:10:35
| true | null | null |
444
|
Valaki hivatalos papírt kapott arról, hogy éjszaka is építkezhet, bármikor és bármekkora hangerővel, Budapest kellős közepén. És ez a szerencsés éppen egy miniszterelnöki vőhöz és egy kormányfői kötélbaráthoz köthető cég.A 444 dokumentumokkal is alátámasztott információi szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal hivatalosan engedélyezte, hogy éjszaka is tetszés szerinti hangerővel folyhasson az építkezés a Városliget melletti Ajtósi Dürer soron, ahol az a Dürer Befektetési Kft. építtet két jókora irodakomplexumot és öt lakótornyot, amely a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István-féle Market közös vállalkozása. A Dürer a 444 kérdésére elismerte, tényleg ők kérvényezték az éjszakai munka lehetőségét. Hogy miért? Hogy minél hamarabb el tudjanak készülni és még több pénzt kereshessenek. Ezt így fogalmazták meg ingatlanosnyelven:"Mind a fővárosi, mind a hazai lakhatási helyzet arra készteti a beruházókat és a vállalkozókat, hogy minél hamarabb megfeleljenek a kialakult piaci helyzetnek. A Dürer Befektetési Kft. igyekszik meghatározott határidőben elkészülni futó beruházásaival, a lehetőségeket és kereteket figyelembe véve."A lehetőségek itt a jelek szerint határtalanok.Egy őrült nyári éjszakaIdén július elején kisebb-nagyobb leállásokkal már ötödik éve folyt valamilyen építkezés az egykori ELTE-tömb és a Dürer-kert helyén, ha a 2020-ban indult bontást is beleszámítjuk. A környék sokat átélt lakói mégis képesek voltak újra meglepődni: július 1-je amúgy átlagosnak tűnő estéjén ugyanis nem álltak le a munkagépek. Aztán leszállt az éj, és akkor sem. A lakók ekkor már túl voltak a két hatalmas irodakomplexum elkészültén, a projekt 2025-ben a közel 4 hektáros terület másik felét elfoglaló 5, összesen több mint 200 lakásból álló lakótorony építésénél tart. Ennek a későbbiekben még nagy jelentősége lesz.A lakók ekkor még valami anomáliára gyanakodtak, és miután a zaj késő éjjel sem csökkent, sorra hívogatták a 112-es segélyhívószámot. Ahonnan végül azt a választ kapták, hogy rendőrségi intézkedésre nincs lehetőség, mivel a beruházás „24 órás építési engedélyt kapott a helyi önkormányzattól”.Azt a lakók is azonnal tudták, hogy rendőrség válasza ebben a formában nem lehet igaz, hiszen a helyi önkormányzatoktól réges-régen elvették az építési engedélyezési jogköröket, ezért tovább érdeklődtek.Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy az információ lényegi része alapvetően mégiscsak igaz volt. Ha nem is az önkormányzattól, hanem a kormányhivataltól, de a projekt valóban megkapta a „bármikor fúrhatsz” kártyát.Ez már önmagában őrjítő lehet, ha az ember a környéken lakik, és ebben az évtizedben még nem nagyon volt betonvésésmentes napja, de tudva, hogy milyen projektről van szó, az érintettek frusztrációja tovább nőtt.Az ilyen nyílt családi kedvezmény a NER-ben sem mindennapiAz Ajtósi Dürer sori projekt ugyanis az egyike annak a három budapesti óriás építkezésnek, amiket a kormány titokban menedzselt addig, míg a sajtó le nem buktatta. Az akciót a sztori feltárásában élen járó Válasz Online „az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyijának” nevezte.A három óriásprojekt ugyanazt a sémát követte: a kormányhoz igen közel álló befektetők – a háromból két esetben maga az Orbán-családtag Tiborcz Istvánhoz köthető valamelyik magántőkealap – nem kis részben állami hitelből megszereztek területeket, ahol iroda- és lakóházakat kezdtek felhúzni. A kormányzat a projekteket azonnal kiemeltté nyilvánította, hogy az érintetteket mentesítse egy rakás előírás alól, majd még az építkezések kezdeti fázisában előszerződést kötött arról, hogy teljes egészében felvásárolja az eleve állami segítséggel készülő irodaházakat. Mindezt jóval a piaci feletti áron.Méghozzá abból a célból, hogy különböző minisztériumokat és más állami-kormányzati szerveket költöztessenek beléjük. Ez így egyben tényleg óriási projekt: az állam 580-600 milliárdért vásárol fel összesen nagyjából 350 ezer négyzetméternyi irodaterületet a három helyszínen, amik a következők:Ajtósi Dürer sorKopaszi gátBosnyák térEzzel a konstrukcióval kizárólag a csókos beruházók jártak jól, ők viszont nagyon. Állami segítséggel foghattak óriási ingatlanfejlesztésbe úgy, hogy az ő oldalukról nem volt az egészben semmiféle piaci kockázat, hiszen az állam előre, egyes tényfeltáró cikkek szerint a piaci árnál akár 40-70 százalékkal drágábban vette meg tőlük azt, amit építettek.A mi sztorink szempontjából fontos, hogy az egészet azzal indokolták, hogy a minisztériumok és más állami szervek elhelyezéséhez fontos közérdek fűződik, ami megindokolja a projektek kiemelt státuszát is.Csakhogy ez az Ajtósi Dürer sori projekt nemcsak irodákat, hanem, mint említettem, öt jókora lakóházat is jelent, bennük 207 lakással. A nagy kormányzati projekt részeként ezek is megkapták a kiemelt státuszt, de ezeket nem az állam veszi meg – ellentétben az irodákkal –, hanem a beruházó saját maga értékesítheti a szabadpiacon. Mivel az Ajtósin először az irodaházak készültek el, ott mostanában már az építkezés vegytisztán magánrésze folyik.Magánlakások épülnek, amiknek a vételára a magánberuházókat fogja gazdagítani, de az egész nem az ilyen építkezésekre általában vonatkozó szabályok szerint zajlik, hanem közérdekből előnyben részesítendő projekt keretében.A kormányhivatal olyan intenzitású közérdeket azonosított, ami még a maximális éjszakai zajszinteket is felülírta.Pedig ennek az 5 lakóháznak a gyors elkészülése semmiféle szempontból nem minősíthető közérdeknek. A kormányhivatal ráadásul úgy adta meg az engedélyt az éjszakai munkavégzéshez, hogy egyszer sem szálltak ki emiatt a helyszínre. Az egyik érintett lakónak írt válaszlevelük szerint úgynevezett előzetes vizsgálati eljárást folytattak le – vagyis papírokból dolgoztak –, így állapították meg, hogy „a tárgyi ingatlanon a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs”. Igen, jól érted, ezt az éjszakai fúrás-vésés-dübörgésről írták egy olyan gigaépítkezés esetében, amelynek a hosszanti oldala mentén egy csendes, társasházakból álló lakónegyed található.A kormányhivatal azt is kimondta, hogy ebben az esetben egyáltalán nem szükséges semmiféle környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása.A 444 által megkeresett környékbeliek legnagyobb fájdalma az volt, hogy a fentiek szerint tejben-vajban fürösztött beruházók olyan mértékben „vesznek semmibe mindenkit”, és „annyira nem érdekli őket semmi”, hogy a lakók éjszakai nyugalma sem izgatta fel őket, és ezen a téren is felmentést kértek, noha eleve szabad kártyájuk volt, amivel nem kellett figyelembe venniük szinte semmilyen más előírást.A lakókat először sokkoló júliusi éjszakai munkáról a beruházó azt írta a 444-nek, hogy:„az alaplemez betonozását végezték szakembereink, mely egy egész napot igénylő munkafolyamat. A technológia alkalmazásának átfutási ideje 24 óra, ez tette szükségessé az éjszakába húzódó betonsimítási munkálatokat. Ezeket az alkalmakat mindig előre jeleztük a környékbéli ingatlanoknál, az építkezés közvetlen környezetében lakók ajtajára függesztettünk.”Egy környékbeli lakó szerint egyáltalán nem jelezték mindig, hanem „igen, kiraktak dátum nélkül ilyen értesítéseket, miután elkezdtünk mozgolódni.”Megkérdeztem a beruházótól, még hány ilyen éjszakára számíthatnak a környékbeliek. Azt válaszolták, hogy a projekt tervezésekor „valószínűnek tartották, hogy alkalmanként szükség lesz éjszakai munkavégzésre”, de „egyelőre ütemterv szerint halad a kivitelezés, és várhatóan nem lesz szükség éjszakai munkavégzésre”.80 milliárd már biztosan a zsebben, pedig még nem is állnak a lakóházakErről a három fent említett építkezésről, pontosabban az épülő irodák felvásárlásáról közbeszerzés, versenyeztetés nélkül döntött a kormány, titkos határozatok formájában. Így történt ez az Ajtósi-projekt esetében is, ahol a 24.hu cikke szerint 110-120 milliárd forintot fizethet az állam a két irodaépületért. Ebből 79,9 milliárdot már 2024 májusa előtt ténylegesen át is utaltak a tulajdonosoknak. Vagyis az biztos, hogy a beruházónak az Ajtósin nem kellett vészesen sietnie. Anyagilag úgy be volt biztosítva, mint senki az építőiparban, hiszen nemhogy nem állt pénze a felhúzott házakban, de a bevétel és a profit jó részét is megkapta előre. Mégis azt kérték a kormányhivataltól, hogy engedje meg nekik az éjszakai munkavégzést.Az már soha nem fog kiderülni, hogy akkor is kérték volna-e a felmentést az éjszakai zajterhelési határérték alól, ha az építkezést bonyolító Market tulajdonosa, Garancsi István még mindig abban a szép Abonyi utcai villaépületben lakna, ahol korábban élt. Garancsi azonban láthatólag nem érzelgős típus, és még pár milliárdért simán feláldozta az egykori lakókörnyezetét, annak lakóival együtt. Nem egyszerűen belecsinált az egykori fészkébe, hanem a környékét is tönkretette azzal, hogy infrastruktúra-fejlesztés nélkül rájuk küldi 207 lakás leendő lakóit, és Budapest egyik legcsinosabb és legcsendesebb környékét telepakolja egymás mellé zsúfolt, a környezetüknél több emeletnyivel magasabb, beton-üveg óriásépületekkel. Azért megkérdeztem a beruházót, hogy ugyanígy jártak volna-e el, ha Garancsi még az Abonyi utcában lakna, amire ennyit feleltek:„A beruházások menetét semmilyen mértékben nem befolyásolja az, hogy kik laknak a környéken.”Ez végül is tényleg kiderült a sztoriból.Az anyagi tét persze nem kicsi: a Válasz 2024-ben még 2,2-2,5 milliós négyzetméteráron kínált lakásokról tudott a nyomasztóan lakótelepszerű lakóparkban, a 444 most a környékbeliektől már 3,5 milliós négyzetméterárról hallott pletykákat.
|
A Tiborcz-közeli építkezés papírt kapott arról, hogy egész éjjel zajonghatnak, tetszés szerinti hangerővel, egy csendes lakónegyed kellős közepén
|
A Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyezte, hogy éjszaka is folyhasson az építkezés a Városliget melletti Ajtósi Dürer soron, ahol az a Dürer Befektetési Kft. építtet két jókora irodakomplexumot és 5 lakótornyot. A Dürer a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István-féle Market közös vállalkozása.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/10/06/a-tiborcz-kozeli-epitkezes-papirt-kapott-arrol-hogy-egesz-ejjel-zajonghatnak-tetszes-szerinti-hangerovel-egy-csendes-lakonegyed-kellos-kozepen
|
2025-10-06 10:00:29
| true | null | null |
444
|
Több száz millió forintot foglaltak le a budapesti rendőrök attól a három kórházi dolgozótól, akiket vesztegetéssel gyanúsítanak, írja a police.hu. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2023. október 6-án tett feljelentést, mert a gyanú szerint egy fővárosi kórház belgyógyászatán két főorvos az osztályon történő államilag finanszírozott elhelyezésért és ellátásért jogtalanul havi 100-140 ezer forintot kért alapítványi támogatás címén. A jogszerűség látszata miatt egy illegális pénztárt is működtettek. Távollétükben a pénzt egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkás vette át.A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály rendőrei két évnyi adatgyűjtést követően október 1-én fogták el a három embert. Az orvosoktól több száz millió forintot, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le. Az egyik főorvost 40, a másikat 51 rendbeli, a szociális munkást 4 rendbeli vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A két orvost őrizetbe vették, kezdeményezték letartóztatásukat, amit a bíróság elrendelt.
|
Havonta több mint százezer forintot kértek a főorvosok az állami kórházi ellátásért, vesztegetéssel gyanúsítják őket
|
A két orvost letartóztatták, és egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkást is kihallgattak gyanúsítottként.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/10/07/havonta-tobb-mint-szazezer-forintot-kertek-a-foorvosok-az-allami-korhazi-ellatasert-vesztegetessel-gyanusitjak-oket
|
2025-10-07 08:16:53
| true | null | null |
444
|
Hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség a bácsszőlősi polgármester ellen, aki beköltözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.Onnan tud az eljárásról, hogy korábban ő tett feljelentést Szarvas Róbert ügyében.A polgármester az előző ciklusban fideszes volt, most függetlenként nyert úgy, hogy az ügye tavaly februárban vált országosan ismertté.Hadházy akkor arról írt, Bácsszőlősön 45 millió forint uniós pénzből újították fel a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást, de mivel a faluban nem volt orvos, a polgármester úgy gondolta, legjobb, ha ő illegálisan beköltözik a felújított "kecóba".Bár a képviselő-testület és a kormányhivatal is többször felszólította, hogy költözzön ki, ezt nem tette meg, Hadházy információi szerint inkább aláíratott egy "törvénytelen bérleti szerződést" az alpolgármesterrel, akinek állítólag fogalma sem volt, hogyan került a papírra az aláírása.Amikor Hadházy felhívta Szarvast, a polgármester feldúlva kérte számon, hogy "minek kérdez baromságokat", ha "mindent tud". "Mert annyira meredek, hogy ön az orvos lakásban lakik" - válaszolta erre Hadházy, mire szarvas Róbertből kiszakadt:„Bazdmeg, valahol laknom kell!”
|
Vádat emeltek a bácsszőlősi polgármester ellen, aki beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba
|
Az őt számon kérő Hadházy Ákosnak annyit mondott, „bazdmeg, valahol laknom kell.”
| null | 1 |
https://444.hu/2025/10/07/vadat-emeltek-a-bacsszolosi-polgarmester-ellen-aki-bekoltozott-az-eu-s-penzbol-felujitott-orvosi-szolgalati-lakasba
|
2025-10-07 08:55:19
| true | null | null |
444
|
"Közel tízmilliárdos kormányzati támogatásból újul meg a régi tiszti kaszinó, azaz a FEK romos épülete Pécsett, a belváros szívében" - közölte tegnap Hoppál Péter fideszes politikus. A Facebook-posztjában két dolgot ugyan hozzáfűzött még ehhez. Az egyik, hogyA teljeskörű felújítás és új épületszárny építése után a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új pécsi bázisa kap helyet az épületben.A Kormány támogatja a tehetséges fiatalokat!És még egy rövid videóban is ráerősített az üzenetre, hogy a kormánynak köszönhetően megszűnik egy tájseb a pécsi főutcában, a Színház téren. A lerobbant Tiszti Kaszinó épületéből az MCC modern, 21. századi képzőközpontot alakít ki. Hoppál szerint ő állapodott meg "Orbán Balázs miniszterrel úrral" (aki valójában nem miniszter, hanem politikai igazgató), az MCC kuratóriumi elnökével és Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával, hogy ne a város szélén, ha a belvárosban építse fel az MCC az új pécsi központját, ami a pécsi, baranyai tehetségeknek is a "templomává válik", 125 fős kollégiummal, kávézóval, étteremmel. Hoppál egyébként hétfőn az MCC által szervezet bejárásról jelentkezett be.És akkor a fontos részletek, amelyek kimaradtak Hoppál bejelentéséből. Keresztes László Lóránt foglalta össze:A Pécs egyik legszebb terén álló, egyébként valóban leromlott állapotú épületet a korábbi fideszes városvezetés szerette volna megvásárolni az államtól, de a kormány ezt elutasította.A kormány ugyanakkor odaadta ingyen az épületet a tehetséggondozó intézményként indult, majd Mol- és Richter-részvényekkel alaposan megtámogatott, egyre inkább a kormányzati ideológia terjesztésével foglalkozó MCC-nek.Az MCC-nek ingyen átadott épület felújítását a kormány közel 10 milliárd forinttal támogatta.A munkákra kiírt közbeszerzést pedig - ahogy az Átlátszó megírta - Mészáros Lőrinc családi cége, a Fejér B. Á. L. nyert el, 8,9 milliárd forintos ajánlattal.Az állami forrásból elvégzett felújítás és az új épületek szintén közpénzből megfinanszírozott felhúzása után a közvagyonból átadott tömb az Orbán Balázs által vezetett MCC tulajdonában marad.Látványtervek a Pécsi Nemzeti Kaszinóról és az új épületekről itt láthatóak.
|
Hoppál Péter elbüszkélkedett egy nagyszabású pécsi építkezéssel, csak elfelejtett pár fontos dolgot megemlíteni
|
Hogyan kerülhet a város helyett az MCC-hez a Pécs egyik legszebb terén álló épület, amit ráadásul állami pénzből Mészáros Lőrincék újítanak fel?
| null | 1 |
https://444.hu/2025/10/07/hoppal-peter-elbuszkelkedett-egy-nagyszabasu-pecsi-epitkezessel-csak-elfelejtett-par-fontos-dolgot-megemliteni
|
2025-10-07 14:06:34
| true | null | null |
444
|
A Fidesz 2026 áprilisára készülve beélesítette az ilyenkor szokásos eszközöket: ősz óta alig győzi bejelenteni Orbán Viktor, hogy ki és mikortól élvez adómentességet, mennyit emelkednek a nyugdíjak, öntik a lakosságra és a vállalkozókra az olcsó állami hiteleket. És mindemellett ott vannak a fekete kampány bejáratott technikái - a lejáratás, a hazudozás -, és érezhetően egyre aktívabbak a kamupártok, valamint a furcsa politikai mozgalmak.Bő évtizede, 2014-ben összesen 18 pártlistára lehetett szavazni, négy évvel később már 23-ra. Mivel 2018 után a sima gazdasági bűncselekményekként létrejött, a valóságban nem létező "pártoknak" törvényileg nehezítették a létezést, 2022-ben csak 6 pártlista volt (egyebek mellett a demokratikus ellenzék hatpárti összefogásának köszönhetően is). E hatból kettő a pornómilliárdos Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom és a konteós Gődény György-féle Normális Párt volt. Jelenlétük akkor lett volna érdekes, ha nagyon kicsi szavazatkülönbségen múlt volna a választások kimenetele. Ez négy éve nem így volt - a dolgok jelenlegi állása szerint azonban 2026-ban igen szoros lehet a küzdelem.Ismerős arcokA Megoldással és a Normálissal jövőre is találkozunk. Gattyánék "mozgalma" 2022 után tetszhalott állapotba került egészen a tavaly nyári EP-választásig, aztán rövid hibernálás következett. Újabban viszont egyre inkább jelen vannak a közösségi médiában. Az algoritmus kedvéért négy-öt naponta kirakott semmitmondó Facebook-posztok száma megnövekedett októberre. A 2021-ben felbukkant formáció voltaképpen a legsikeresebb kamupárt: tavaly nyáron három polgármesterük is lett, ami még akkor is eredmény, ha ezek a sikerek a Heves megyei Mátraballán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamossályin és a Baranya megyei Drávapiskin jöttek össze. A győzelem után a párt önellátásra berendezkedett mintatelepüléseket ígért. Nos, egy év után ezekből a projektekből nem sok minden látszik. A párt 2024-es beszámolója szerint tavaly 433 ezer forintjuk jött össsze tagdíjból, 21 milliót kaptak a központi költségvetésből (2022-ben 1,04 százalékkal épphogy megugrották a finanszírozási küszöböt), 560 millió 42 ezer forint pedig "egyéb támogatásból" érkezett. Utóbbi címen 42 ezer forintot fialt az 500 ezer forint alatti támogatások sora, míg az 560 millió egyetlen embertől, természetesen Gattyán Györgytől származott. Volt mire költeni ezt a pénzt: bár a párt gyakorlatilag már tavaly nyáron sem létezett pártként, s politikai ajánlata sem volt azon túl, hogy "szakmaiságra" van szükség a politikában, látványosabb utcai kitelepüléseket hozott össze, mint például a nulláról 30 százalékkal berobbant Tisza Párt. Ám az EP-választáson elért 0,37 százaléka alapján "rendes" kamupártnak sem volt jó a Megoldás Mozgalom, viszont forrásaink szerint a Fidesznek így is megéri: a számla túlnyomó részét ugyanis Gattyán fizeti, aki rossz nyelvek szerint ennek is köszönheti azt, hogy problémás adóügyei ellenére nyugodtan viszi a szupergazdagok életét. Az meg már-már hungarikum, hogy van egy pártja, amelynek a munkájáról évek nem mond semmit.A másik 2022-es kamupárt, a Gődény-féle, még ennyire sem zavar sok vizet, de augusztusban azért bejelentették, hogy ismét indulnak. Gődény az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy "Magyar Péternek a pszichopata ámokfutása olyan mértéket ölt, ami veszélyezteti az ország stabilitását".Régi ismerős Tarjányi Péter is, aki megint mozgalmat alapít. A rendőrből lett szakértő legutóbb 2017-ben állt elő hasonló akcióval: akkor a Magyar Progresszív Mozgalom arra jött létre, hogy a nagy reményekkel és miniszterelnöki tervekkel indult MSZP-s Botka László miniszterelnök-jelöltségét megakadályozza, egyúttal bent tartsa a megkerülhetetlen ellenzéki szereplők közt az akkor épp mélyrepülésben lévő DK-t, vagyis Gyurcsány Ferencet. A mozgalom Botka visszalépése után megszűnt, az MSZP-nek soha többé nem lett párton belüli miniszterelnök-jelöltje, a 2018-as választást pedig minden tekintetben elbukta a széttagolt ellenzék. Tarjányi utána gyorsan másodszorra is bezárta médiavállalkozását (a Zoom.hu lapot). Az utóbbi években az ATV és a NER-esített Index.hu állandó biztonságpolitikai elemzőjeként tűnik fel, de tavaly ő adta ki Gyurcsány Ferenc regényét, és rövid ideig a DK tanácsadójaként is dolgozott. 2025-ös mozgalmát azzal indítja, hogy szerinte Magyar Péter és Orbán Viktor egyaránt alkalmatlanok az ország vezetésére. A 444-nek azt állította, hogy a saját néhány tízmillió forintos megtakarításából fedezi a Tíz Évünk Van mozgalom startját, és csapata különféle "szakpolitikai csomagokat" gyárt majd. Mint mondta, ezúttal sem akar választáson indulni, de a NER-nek láthatóan érdekében áll, hogy komolyan vehető tényezőként futtassa, lám, még Orbán Balázs "politikai igazgató" is leült vele egy másfél órás vitára, amelyet a YouTube-on közvetítettek. Erősen kérdéses persze, mekkora a hatása a számottevő ellenzéki politikai kapcsolatokkal már nem rendelkező Tarjányinak, de ismételt felbukkanása úgy is értékelhető, hogy a Fidesz az apróért is lehajol.Lefelé mozgásIndulni készül jövőre a 2018-ban még a DK listáján bejutott, majd a Szanyi Tiborral és a munkáspárti Thürmer Gyulával is összeállt Székely Sándor Szolidaritás Pártja is. A nevében a legendás lengyel szakszervezeti mozgalomra hajazó formáció augusztus végén jelentette be, hogy több mint 71 képviselőt indítana áprilisban. Szóhasználata árulkodó, ugyanis a párt "nyitott politikai együttműködésekre, de kizárólag olyan szervezetekkel dolgozik együtt, amelyek szintén szuverenista alapokon politizálnak: a nemzetállami megközelítést támogatják, ellensúlyozva a nemzetközi nagytőke torzító hatását".Ennél csak egy fokkal vehető komolyabban az egykori Jobbik-elnök Vona Gábor Második Reformkorja: támogatottságuk gyakorlatilag nekik sincs, és az EP-választáson elért 0,68 százalék sem volt elég ahhoz, hogy belássák, könnyebb súlycsoportban kellene próbálkozni. Beszélgetéseiket továbbra is aktívan szervezik, sajtótájékoztatókat tartanak. Említsük e körben még a DK-ból kizárt Leel-Őssy Gábor májusban alapított Duna Pártját, amelynek eddig az indulás bejelentése volt a legnagyobb tette.A jelenlegi parlamenti ellenzék közül néhány mára teljesen, vagy majdnem teljesen lenullázta a szavazóbázisát. Egybehangzó információnk szerint a Fidesz keresgéli a lehetőségeket arra, hogy ezeken a rompártokon keresztül is lehúzzon néhány százalékot a Tiszáról. A momentumos Fekete-Győr András a párt választásoktól való távolmaradását azzal indokolta, hogy a pártnak Orbánék "megüzenték": örülnének, ha a Momentum rajtvonalhoz állna 2026 tavaszán. Hasonlóról számolt be Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, aki azt állította, egy a NER holdudvarába tartozó megmondóember abbéli reményét fejezte ki, hogy Karácsony valamilyen formában ismét beszáll az országos politikába.A főpolgármester pártja, a Párbeszéd értesüléseink szerint újra az MSZP-vel és a DK-val együtt állna össze jövőre, mert így a parlamenti küszöb meghaladása - egyelőre - akár reális vágy lehet. Bár az MSZP környékén mindig lehet hallani a Fidesszel gyanúsan jó viszonyt ápoló szocialista politikusokról, a hozzánk eljutott információk szerint a hajdani nagy kormánypárt inkább elvi alapon tart ki: a választási rendszer kispártokat sújtó szabályozása és Magyar Péter eddig meggyőző menetelése ellenére őszintén hisznek benne, hogy van még választói kereslet a világnézeti alapú politikájukra.Aki megéri, és aki nemMeg ne feledkezzünk az LMP-ről, amelynek utolsó emlékezetes epizódja Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltségének a támogatása volt. Vitézy azóta Podmaniczky Mozgalom néven függetlenedett Ungár Péter pártjától. Az LMP-nek már parlamenti frakciója sincs, inaktívak a közösségi médiában is, és úgy tudjuk, hogy nem terveznek elindulni. "Szerintem az LMP szavazatszerző képességében bízni még Rogánéknak is pénzkidobás, annál biztos több eszük van, hogy ránk költsék a pénzüket" - fogalmazott cinikusan a párt egyik tagja a Narancsnak.A Jobbik más tészta: bár a médiába már nem nagyon kerülnek be, a húsz éve a radikális jobboldalról indult párt sorra jelenti be 2026-os jelöltjeit, miközben aláírásokat gyűjtenek azért, hogy a kormány nyilvánítsa munkaszüneti nappá december 24-ét is. "Elindulunk, mert el kell indulni" - fogalmazott sokat sejtetően egy pártközeli forrásunk. "Lesznek jelöltek, de valójában mindenki látja, hogy vége van, a legtöbben már a civil életüket szervezik valójában" - tette hozzá. A Jobbik szervezetileg olyannyira nem létezik, hogy jelenleg 2500 forintos órabérért keresnek embereket a december 24-i ügy aláírásgyűjtéséhez, és a párttal évek óta szakított egykori tagoknál kilincselnek azzal, hogy legalább a családjukkal írassák alá a kezdeményezést.A lapszám további cikkei itt érhetőek el >>>
|
Buli van!
|
Jövő áprilisban sok múlhat azon a néhány százaléknyi vokson, ami valamely nagy párt, illetve legalább a bejutásra esélyes középpárt helyett eleve esélytelen formációkra megy. Furcsa kreatúrákból nincs hiány, és immár az Országházon belül is született kamupárt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/buli-van-277570
|
2025-10-08 21:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2024-ben a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett minisztérium elsődleges feladata továbbra is a haderő működőképességének fenntartása és erősítése, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) kiemelt beszerzéseinek végrehajtása, valamint a Magyarország nemzetközi szerepvállalásaiból és szövetségi kötelezettségeiből adódó, a HM tárcát érintő feladatok teljesítése. De fontos cél az önkéntes tartalékos rendszerek további fejlesztése is és az irányítási-vezetési rendszer hatékonyságának növelése. És még a sportágazat is idetartozik - áll a zárszámadási törvényjavaslatban.A tárca védelmi feladatokra tavaly 1736 milliárd forintot költött el, míg 2025-re már 1752 milliárd forintot szán. Ezek elérik a GDP 2 százalékát, a NATO elvárását.Ugyan a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program már 2017-ben elkezdődött, az orosz-ukrán háború berobbanása után kapott igazán lendületet. A HHP igazából rengeteg fejlesztést felölel: többek között a helikopter- és légvédelmi rakétaképességét, az egyéni fegyverzeti és a különleges műveleti képességét, a tüzérségi támogatás képességét, a katonai kibertér műveleti képességét vagy éppenséggel a drónelhárító képességét.Azt még a civil lakosok is jól érzékelik, hogy a kormány békét hirdető szlogenjei ellenére/mellett az utóbbi időben milyen nagy fókusz került a honvédelmi feladatokra - akár költségszinten, akár kommunikációban.Az évközi módosításoknak köszönhetően a honvédelmi tárca kiadásai 2747 milliárd forintra emelkedtek, amelyből végül 1700 milliárdot használtak fel. De így is többet a tavalyi összegnél, ami 1300 milliárd forintra rúgott.Lőszerek, radarok, harckocsik, repülőgépek ...A 2024-es zárszámadás szerint igen sok szerződés teljesült a honvédségben:a 2020-ban megrendelt katonai rámpás szállító repülőgépek közül leszállították az elsőt, a második gépet pedig már gyártjákmegkezdődött a kiképző- és felderítőrepülőgépek beszerzése a pilóták szakmai felkészítése érdekébentavaly folytatódott a Harckocsi és Tüzérosztálynak szállított eszközök és alkatrészek beszállításaa régóta várt páncélozott többcélú harcjárművek szerződés szerinti teljesítése is folyamatos voltés nem állt le a különböző típusú lőszerek és a közepes hatótávolságú föld-levegő rakéták és az aktív háromdimenziós radarok beszerzése sem.Azt is kiemelik a beszámolóban, hogy a NATO Biztonsági Beruházási Programjában két meghatározó területre koncentráltak 2024-ben is. Nevezetesen a pápai és a kecskeméti katonai repülőtérre, de kiemelt projekt a Szolnok Különleges Műveleti Támaszpont fejlesztése is high-tech technológiával, ami a NATO-tagországok különleges erőinek egyik kiképzési bázisa lehet.Megtörtént a Gripen harcászati repülőgépek bérleti díjának kifizetése, sőt, a szerződésmódosítás alapján a Gripen flotta fejlesztése is elindult, ami kis hatótávolságú, manőverező légiharc rakéta-fegyverzet beszerzését jelenti.Továbbá látóhatáron túli, kis és nagy hatótávolságú manőverező légiharc rakéta-fegyverzetet, kripto-egységeket, kiképző és futárrepülőgépeket, többféle fedélzeti lőszert is beszereztek, és folyamatban van harcjárművek toronyfegyverzetének megvásárlása is. Emellett vontatott aknavetőkhöz, tűzvezető rendszerekehez és lőszerekhez, valamint lánctalpas gyalogsági harcjárművekhez is hozzájutottak.Közel 30 ezres létszámA Magyar Honvédség (MH) betölthető létszáma jelenleg 34 200 fő, ám tavaly a költségvetési létszámot 29 297 főben hagyták jóvá - ők katonai és polgári alkalmazottak. 2030. december 31-ig azonban szeretnék 37 650 főre felduzzasztani az alkalmazottak számát.2023 óta egyébként 290 milliárd forinttal, azaz 9,9 százalékkal nőtt az MH vagyona, ennek köszönhetően 2024. december 31-én már 3215 milliárd forint volt. Ebben minden bizonnyal szerepe volt annak is, hogy 2023-ban 38 ingatlan került ki a tárca alól, míg 2024-ben 19 ingatlan ment át a HM vagyonkezelésébe.A csádi misszióról most sem tesznek említéstMagyarország továbbra is jelentős szerepet vállal a balkáni katonai missziókban, többek közt a KFOR (Balkán - Koszovó) és az EUFOR (Bosznia-Hercegovina) feladatokban. Tavaly egyébként az MH-KFOR kontingensre jóval kevesebb, a korábbi 4,1 milliárd helyett csak 1,6 milliárd forint jutott.Ezenkívül Magyar Katonai Megfigyelők vannak jelen a Nyugat-Szaharában, Kongóban és Grúziában, de az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), az iraki, valamint afrikai (Mali) szerepvállalásokat is megemlíti a zárszámadás az MH külföldi katonai szerepvállalásai között. Az iraki misszióra egyébként a korábbi 1,4 milliárd helyett csak 510 millió forint jutott.Az afrikai szerepvállalásra pedig 2024-ben 1,4 milliárd forint ment el.2024-ben a válságkezelő és békeműveleteket támogató kontingensek átlagos létszáma egyébként 738,6 fő volt - ami közel azonos a 2023-as adattal -, ám a különböző műveletek közötti létszámösszetétel változott. Az afganisztáni szerepvállalás jelentős részét januárban, míg az EUTM Mali missziós részvételt májusban felszámolták, azonban a 2024. évi EUFOR ALTHEA művelet parancsnoki beosztásának ellátása többletlétszámot generált. Azt írják, hogy a békeműveleti szerepvállalás fő irányát továbbra is az Egyesített Balkáni Hadszíntér jelenti - a csádi missziót meg sem említik.Nem is csoda, hiszen Mahamat Idriss Déby elnök egyelőre mégsem engedélyezte azt a magyar elképzelést, amely alapján 200 magyar katona érkezhetne Csádba. A csádi misszióról egyébként tavaly sem közölt információkat a HM, csak a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. 2023-as éves beszámolója árulkodott arról, hogy "a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására" 817 millió forintot adott a kormány.Ugyanakkor a zárszámadás külügyminisztériumi beszámolója rámutat: 2024. március 11-ével megkezdte tevékenységét Magyarország új diplomáciai képviselete N’Djamenában (Csádi Köztársaság). Lapunk áprilisban egyébként meg is kérdezte a Honvédelmi Minisztériumot, ki az új csádi attasé, de nem árulták el az illető nevét, akinek elődje rejtélyes körülmények között halt meg.A Honvédelmi Minisztérium arra a felreppent a hírre, miszerint februárban a csádi magyar előkészítő csapatnak furcsa körülmények között el kellett hagynia Csádot, úgy reagált: "A hír fake news". Ezek után jött a hír, hogy Csád vezetője blokkolta a magyar missziót az országban.Továbbra is titok, hányszor használták az MH repülőgépeitA Magyar Honvédség szállítórepülőivel kapcsolatos kiadásairól most is csak annyit közöl a tárca: a 2024-ben végrehajtott szállítások során katonai felsővezetők, kormánydelegációk, missziós váltások, nemzetközi gyakorlatok személyi állományának és anyagainak szállítása, valamint kiképzési repülések és MEDEVAC feladatokat hajtottak végre.Ugyanis a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium között megkötött keretmegállapodás alapján a repülőutak adatai "honvédelmi és nemzetbiztonsági okból" 30 évig titkosak. A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra, ám azt rendszeresen használja Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a kormány más tagjai sokszor nem hivatalos, hanem üdülési céllal. Mindez százmilliókba kerül az adófizetőknek. Utoljára az Átlátszó jutott hozzá közadatigényléssel némi információhoz, bár azok is hiányosak voltak. Mindenesetre a 2021-2022 között történt 223 útra 644,4 millió forintos költséget vázoltak fel a lapnak.Bérfejlesztés is volt a honvédségbenA HM kiemeli: 2024. január 1-jétől végrehajtotta a 2022-ben megkezdett illetményfejlesztés II. ütemét a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonákat érintően, melynek mértéke átlagosan 11,1 százalék volt. Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálya teljes állományánál azonban kiemelt illetményt kaptak az ott dolgozók. A honvédelmi alkalmazottaknál átlagosan 15,4 százalékkal emelték a fizetést, míg a katonai, illetve a honvédelemben alkalmazott oktatók 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesültek.
|
A csádi missziót továbbra sem említik meg a Honvédelmi Minisztérium zárszámadásában
|
Míg tavaly még megemlítették a csádi missziót, mint jövőbeni feladatot, addig a napokban kijött legfrissebb, 2024. évi zárszámadási törvénytervezetben a Honvédelmi Minisztérium (HM) már szót sem ejt róla a beszámolójában. Azt pedig továbbra sem számszerűsítik, hogy a kormánytagok honvédségi repülőgépes útjai milyen összegre rúgtak. A minden eddiginél nagyobb arányú fegyverkezést azonban részletezik.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-csadi-missziot-tovabbra-sem-emlitik-meg-a-honvedelmi-miniszterium-zarszamadasaban.html
|
2025-10-10 05:51:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nem mennek ritkaságszámba a felesleges és kirívóan drága közúti fejlesztések Magyarországon, korábban részletesenbemutattuk, hogy már több száz kilométernyi olyan gyorsforgalmi útszakasz épült, amit nem indokol forgalmi igény. A mohácsi Duna-híd azonban ezekhez képest is kirívó: közel 300 milliárd forintért épül egy olyan átkelő, amelynek forgalma várhatóan napi mintegy 600 autó lesz. És ezt nem mi mondjuk, hanem a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya.Ehhez nem volt könnyű hozzáférni. Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) már 2024 szeptemberében, majd idén augusztusban is kértük közérdekű adatként a dokumentumot. Arra hivatkozva nem adták ki, hogy "a mohácsi Duna-híd folyamatban lévő beruházás, a kért adatok a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, melyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják".Pedig akkor már rég megszületett a döntés a megépítésről. A kormány 2024. augusztus 29-én fogadott elhatározatotarról, hogy nettó 306 milliárd forintért megépítik a hidat, 2025 és 2031 között. Tavaly áprilisban a közbeszerzés eredménye is ismertté vált, és júniusban meg is kötötték a 295 milliárd forintos szerződést a Duna Aszfalttal, a Szijjártó Pétert pár éve jachtoztató Szíjj László legfontosabb útépítő cégével. A híd jelenleg már javábanépül.Nem a mohácsi az első, forgalmi szempontok alapján felesleges Duna-híd. Paks és Kalocsa között 2024 júniusában adták át a 92 milliárd forintért megépített Tomori Pál hidat. Ennek forgalmát a megvalósíthatósági tanulmány napi 2200 járműrebecsülte. Az előzetes tavalyi adatok szerint 2230 jármű volt a forgalom, amely 2653 egységjárműnek felel meg*Az egységjármű egy közlekedési tervezésben és forgalomszámlálásban használt fogalom, amely különböző típusú járművek forgalmi hatását teszi összehasonlíthatóvá. Alapegységként az átlagos személygépkocsit veszik, ehhez képest például egy teherautó 2-3, egy busz 2-2,5 egységjárműnek számít. Így a vegyes forgalmat egységes mértékegységben lehet modellezni és értékelni. Az egységjármű-számítás segíti az utak kapacitásának, terhelésének és torlódásainak pontosabb elemzését.(a fogalom magyarázata a csillagra kattintva olvasható).Érdemes ezt más hidakéval összevetni: az autóforgalom elől lezárt Széchenyi Lánchídon napi 5 ezer egységjármű halad keresztül, tehát a buszok és taxik (amelyek felhajthatnak a motorok és kerékpárok mellett) dupla akkora forgalmat generálnak, mint a Tomori Pál híd teljes forgalma.Az alábbi térképen feltüntettük az összes magyarországi Duna-hidat és az egységjárműben kifejezett forgalmát:A 2015-ben készült megvalósíthatósági tanulmány változattól függően 2025-re 604-616 egységjárműves forgalommal számolt a mohácsi Duna-hídra. Ez döbbenetesen kevés, nagyjából egy bekötőútnak megfelelő szint.Márpedig láthattuk a paksi híd esetében is, hogy a mérnökök jó munkát végeztek, alapvetően reálisnak bizonyult a forgalmi becslés. 2015 óta eltelt ugyan egy évtized, és jelentősen nőtt a hazai közúti forgalom, de ezt a várható növekedést a tervezők is figyelembe vették.Ha forgalmi sávonként vizsgáljuk, még inkább értelmezhetetlen a mohácsi híd. Mivel várakozások szerint a legkisebb forgalmú Duna-híd lesz, teljesen értelmetlen kétszer kétsávosra építeni, ahogyan az történik.Utóbbi azért nagyon lényeges szempont, mert a megvalósíthatósági tanulmányban sikerült ugyan pozitív költség-haszon elemzést készíteni, de ennek az az egyik fő oka, hogy a tervezők kétszer egysávos híddal számoltak. Vagyis csak ezt tartották indokoltnak, hiszen ilyen kicsi forgalomra nem észszerű sehol a világon százmilliárdos beruházással hidat építeni.Híd hiányában egyelőre komp közlekedik Mohácsnál a Dunán, és csökken rá az igény. Ahogy a Mohácsi Újságírja: "A révhajózási ágazat az állami támogatás dacára is veszteséges, többek között azért, mert folyamatosan csökken a révátkelés forgalma." Míg 2013-ban még évi 172 ezer személyjegyet értékesítettek, a beszámoló szerint ez a szám már alig haladja meg a százezret.A komp forgalmáról nem érhető el adat, de a komphoz vezető 51377-es számú bekötőút forgalma alig 326 egységjármű volt a 2024-es adatok szerint. A növekedés sem valami dinamikus.Azt is érdemes figyelembe venni, hogy csökken a Mohácsi kistérség lakossága. Ez a híd pedig leginkább nekik lehet hasznos, új országos összeköttetéseket nem hoz létre, Pécs és Szeged irányába továbbra is Baján át lesz észszerűbb közlekedni.Ha a kistérség 32 ezer lakójára osztjuk el, akkor fejenként 9,4 millió forintba kerül az új híd. Ha a szomszédos 60 ezres Bajai kistérséget is alapul vesszük - noha többségüknek továbbra is a bajai híd lesz a jobb választás -, még akkor is fejenként 3,3 millió forint adódik.A Duna Aszfalt tehát 295 milliárd forintértnyerte ela munkát, második helyen a Strabag végzett 310 milliárdos ajánlattal, harmadikon a Swietelsky 316 milliárd forinttal.Érdemes ezt a 2015-ös megvalósíthatósági tanulmánnyal összevetni. A kiválasztott II. B. projektváltozat 2015-ös árszinten 27,4 milliárd forint teljes költséggel és 23,5 milliárd forint építési költséggel számolt.A KSH utak építésére vonatkozó*kifejezetten hidakra nincs adatéves inflációsrátáitalapul véve a szerződéskötéskor, 2024-ben, ez 57,4 milliárd forintos összköltséget, 49,4 milliárd forintos építési költséget adna ki. Mivel a végleges eljárásban mérnöki és építési munkák is vannak, elfogadhatjuk a nagyobb összeget 2024-es árnak. Igaz, ebben már az egyéb költségek - mint projektmenedzsment, régészet, kommunikáció és PR, területszerzés - is benne vannak, ami nem a Duna Aszfalt feladata.Az eredetileg tervezettnél tehát ötször drágábban valósul meg a mohácsi Duna-híd, aminek így már nem pozitív, hanem negatív a társadalma haszna. Ilyen költségek mellett tehát nem volna szabad a hidat megépíteni, mert a beruházás soha nem térül meg, társadalmi szinten veszteséget okoz.Ez felveti a döntéshozók felelősségét is, ezért megkérdeztük az ÉKM-et egyebek mellett arról, hogy ki és milyen megalapozó tanulmány alapján hozta meg a döntést az építendő változatról.A minisztérium válasza főként általánosságokat tartalmazott*A mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó közúti infrastruktúra fejlesztése a terveknek megfelelően, lendületesen halad előre. Ez az országos jelentőségű beruházás nem csupán mérnöki léptékében kiemelkedő, hanem hosszú távon alapvetően átalakítja a térség közlekedési viszonyait és gazdasági lehetőségeit. Mohács és környéke közvetlenül kapcsolódik be az ország 2x2 sávos gyorsforgalmi úthálózatába, miközben egy új dunai átkelési lehetőség is megnyílik.Mohács és térségének elérhetősége és tartós gazdasági fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a Duna-híd, valamint a csatlakozó úthálózat kiépítése, amely a Duna átjárhatóságát biztosítja, és bekapcsolja a térséget az ország közlekedési vérkeringésébe. Az új Duna-híd, valamint a hozzá kapcsolódó útfejlesztés azonban nemcsak a település és a térség fejlődése szempontjából fontos, de kiemelten jelentős a Balkán, Szerbia és az Európai Unió közötti tranzitforgalom hatékonyabb szervezése érdekében.(teljes terjedelemben a csillagra kattintva olvasható),utolsó mondata pedig Lázár János miniszter korábbimagyarázatárautalt, miszerint az EU és a Balkán közötti tranzitforgalom hatékonyabb szervezése érdekében van szükség a mohácsi hídra.Ezt a magyarázatot a Telex januárban részletesenelemezte, és arra jutott, hogy sem a személy-, sem a teher-tranzitforgalom számára nem éri majd meg errefelé menni az M5-ös, esetleg az Eszék-M6-os irány helyett.Az ötszörös drágulás egyik oka a fentiek alapján az eltúlzott műszaki tartalom: az eredeti tervek kétszer egysávos hídról szóltak, a bekötését szolgáló 6,3 kilométer új úttal. Ebből lett a kétszer kétsávos híd, 26 kilométernyi szintén négysávos új úttal.A költségek elszállásának másik része a NER építőipari cégeinek árazásához köthető, az általuk megkeresett extraprofitról korábban már részletesenírtunk.A közbeszerzést elnyerő Duna Aszfalt 62 százalékban alvállalkozókra bízza a mohácsi híd építését, igaz, a két legnagyobb alvállalkozó is a Duna Csoport tagja. Ezekkel együtt már 83 százalékra emelkedik a saját teljesítmény. Ugyanakkor a Duna Hídépítő és a Duna Útépítő is dolgozik alvállalkozókkal, de ennek részleteit már nem lehet kideríteni a nyilvános adatbázisok alapján.A Duna Csoportnál megkeresésünkre arra hívták fel figyelmünket, hogy míg a környező országokban a többéves projektek esetében indexálják az árakat, itthon egy akár két-három éves építés során is csak egy árat lehet megadni, így az esetleges áremelkedés, válság kockázata a vállalkozót terheli. Hozzátették, legnagyobb hazai versenytársainak nyereséghányadával összevetve a Duna Csoport árbevétel-arányos nyeresége nem számít kirívónak.Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy konkurensei részben szintén a NER belső köreihez tartozó vállalatok, mint a Mészáros és Mészáros Zrt., amelyek ugyancsak kiemelkedő nyereségességükről ismertek. Az pedig nem igaz, hogy feltétlenül nekik kell lenyelniük az áremelkedési kockázatot: pár éve, a nagy építőipari alapanyag-áremelkedés idején a magyar állam tömegesen engedélyezte, hogy a neki dolgozó építőipari cégek ezt érvényesítsék áraikban, dacára a korábban szerződésben rögzített áraknak.Mindez azért is baj, mert a túlméretezett utakért, hidakért nemcsak egyszer kell magasabb árat fizetni, hanem a karbantartásuk is drágább lesz. Különösen látványos ez például a mohácsi hídhoz is csatlakozó M6-os autópálya esetében, amely már évi 54 milliárd forintráfizetést termelMagyarországnak.A fenti döntések következményeit hosszú évtizedekig kell viselnie az országnak, a rosszul befektetett állami források még évtizedekig rontják a hazai versenyképességet. A magasabb költségek miatt pedig nem jut pénz más beruházásokra. Például a gyorsforgalmi úthálózaton kívüli fő- és mellékutak szükséges szintű felújítására, amelyek ennek híján folt hátán folt jellegűek.De ha a hidaknál maradunk, akkor is számos helyen lehetne sokkal hasznosabban elkölteni ennyi pénzt. Ennek kapcsán érdemesáttekintenia Magyar Közlekedési Klub gyűjtését, e szerint harmadik világbeli állapotok jellemzők számos hídon, és a tényleg hiányzóátkelőbőlsem ritka. (A szakmai szervezet a mohácsi híd hálózati kapcsolatainak hiányát is részletesenbemutatta.)A fővárosban az óriási forgalmat lebonyolítóPetőfiésÁrpád hídfelújítására nincs pénz. Leállították a Galvani híd fejlesztését, amelybecslésekszerintnapi 44 ezer autót, 55 ezer utazást vonzott volna - annyit, mint a főváros térségén kívüli kilenc Duna-híd együtt. Ennek várható költségét ráadásul "csak" 150 milliárd forintrabecsülték2021-ben, pedig még villamos is járt volna rajta.Továbbá egy évtized alatt nem sikerült a magyar kormánynak a magyar gazdaság ütőerét jelentő, a hazai áruforgalom közel tizedétlebonyolítóGubacsi híd helyén egy új vasúti hidat építtetnie. Manapság a vonatok csak lépésben, óránként 5 kilométeres sebességgel tudnak haladni, amit traffipaxszal mérnek. A 44 milliárdforintosúj híd csak 2028-ra épülhet meg, addig imádkozhat az áruszállítási szakma, hogy ne kelljen lezárni az utolsókat rúgó hidat.De a vasúton amúgy is általános probléma az elaggott infrastruktúra, miután évtizedek óta nem jut elég forrás sem karbantartásra, sem fejlesztésekre. És persze hosszan lehetne sorolni a közlekedési ágazaton kívüli fejlesztési igényeket is, például a pénzhiány miatt el sem kezdett szuperkórházprogramot.
|
Annyi autó sem lesz a 300 milliárdos új Duna-hídon, mint az autók elől lezárt Lánchídon
|
Nem csoda, hogy nem akarta kiadni Lázár János minisztériuma a mohácsi Duna-híd megvalósíthatósági tanulmányát, kiderül ugyanis belőle, hogy olyan forgalom várható rajta, mint egy falusi bekötőúton.
| null | 1 |
https://telex.hu/2025/10/07/mohacsi-duna-hid-forgalom-koltsegek-megvalosithatosagi-tanulmany-elemzes
|
2025-10-07 04:46:04
| true | null | null |
Telex
|
A top 3 és a top 10 is átrendeződötta Forbes legfrissebb milliárdoslistáján. A lista élén újra Mészáros Lőrinc áll 1749,1 milliárd forintos becsült vagyonnal, ezzel ő az egyetlen (forint)billiomos a listán. Orbán Viktor miniszterelnök régi barátjának becsült vagyona tavaly lépte át először az ezermilliárdos határt, az elmúlt egy üzleti évben további 500 milliárd forinttal nőtt a vagyona a Forbes becslése szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (2025. első negyedéves)adataialapján egy budapesti lakás átlagosan 62,5 millió forint, azaz Mészáros Lőrinc vagyona egy év alatt nagyjából akkora összeggel nőtt, amiből 8000 átlagos lakás kijönne Budapesten.A felcsúti milliárdosról a Direkt36 csütörtöki cikkében azt írta, egy cégén keresztüljelentős összegű pénzügyi segítséget nyújtotta miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek az Alcsútdobozon, több jel szerint a hatvanpusztai birtokon zajló építkezéshez.Az elmúlt évekkel ellentétben a gazdaglistán idén nem Csányi Sándor követte Mészárost, hanem Veres Tibor, a Wallis csoport tulajdonosa (756,4 milliárd forint), az OTP-vezér a harmadik leggazdagabb lett a listán, 3,5 milliárd forinttal elmaradva Verestől.Új szereplő a listán a nyolcadik helyen lévő Pavelka Tibor, a Semilab tulajdonosa: az itthon kevésbé ismert cég a világ legnagyobb napelemipari cége, félvezetőipari mérőberendezések terén pedig az ötödik legnagyobb szereplő. A lap azt írja, a jogi bizonytalanságok miatt a Forbes eddig nem végzett vagyonbecslést Pavelka esetében, noha a Semilab évek óta szerepelt a Forbes egyéb, a legértékesebb magyar cégeket rangsoroló listáin. Az idei összeállításnál azonban a magazin az elmúlt években lezárult pereiből kiindulva úgy ítélte meg, hogy idén már jogi kockázat nélkül is elvégezhető a vagyonbecslés. A 24.hu júliusbanarról írt, néhány héttel korábban egy amerikai félvezetőipari cég, az Onto Innovation bejelentette, hogy megállapodott a Semilabbal annak amerikai érdekeltségeinek felvásárlásáról,nagyjából 185 milliárd forintért.A top tízbebekerült még Felcsuti Zsolt, az alkatrész- és szerszámgyártással, valamint iparcikk-nagykereskedelemmel foglalkozó MPF csoport tulajdonosa, Szíjj László,a közbeszerzéseken rendre taroló Duna Aszfalt tulajdonosa, a Jasmin.comerotikus tartalomszolgáltató-oldalból meggazdagodott, majd 2022-benpolitikai pályára is lépőGattyán György,Jellinek Dániel Indotek-vezér, Jászai Gellért (4iG, One), a miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterév elején Elon Musknak is bemutatott, valamint Széles Gábor, a Videoton egyik tulajdonosa.A lista első 10 helyezettje:Mészáros Lőrinc és családja / becsült vagyon: 1749,1 milliárd forintVeres Tibor / becsült vagyon: 756,4 milliárd forintCsányi Sándor / becsült vagyon: 752,9 milliárd forintFelcsuti Zsolt / becsült vagyon: 524,4 milliárd forintSzíjj László / becsült vagyon: 416,1 milliárd forintGattyán György / becsült vagyon: 352,4 milliárd forintJellinek Dániel / becsült vagyon: 312,7 milliárd forintPavelka Tibor / becsült vagyon: 310,4 milliárd forintJászai Gellért / becsült vagyon: 309 milliárd forintSzéles Gábor / becsült vagyon: 300 milliárd forintA friss rangsorban hat olyan magyar milliárdos van, aki a becslések alapján felkerülhet az amerikai Forbes globális milliárdoslistájára. Az 50 leggazdagabb magyar becsült összvagyona 9100 milliárd forint, a magyar állami egészségügyi kiadás kétszerese.A magyar Forbes az amerikai anyalap által meghatározott módszertan alapján készíti el a magyar milliárdosok vagyonbecslését, termelőcégek esetében az EBITDA-ból (kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény), más esetekben, például ingatlanos cégeknél vagy vagyonkezelőknél az eszközökből kiindulva. A teljes lista az októberi lapszámban található.
|
Egy év alatt 8000 lakás árával nőtt Mészáros Lőrinc vagyona a Forbes szerint
|
Megjelent a Forbes legújabb milliárdoslistája, szokás szerint Orbán Viktor régi barátjával az élen.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/03/forbes-milliardoslista-50-leggazdagabb-magyar-2025
|
2025-10-03 07:00:06
| true | null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.