text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy volt tiszteletbeli konzul és társa ellen korrupciós bűncselekmények miatt. Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy megtudjuk milyen büntetést kértek a volt miniszteri biztosra, de az üggyel kapcsolatban kiadott szűkszavú közleményüknél nem adtak bővebb tájékoztatást.Azt írták, hogy az ügy fő vádlottja - aki korábban maga is tiszteletbeli konzul volt, majd pedig a tiszteletbeli konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztosi feladatokat látott el - 2015-től a kapcsolataira hivatkozva, pénzért magyar és külföldi személyeknek különböző országokhoz köthető diplomáciai pozíciók megszerzését ígérte.Három személy visszautasította a volt miniszteri biztos ajánlatát, míg egy negyedik elfogadta azt. A bűncselekményekkel összefüggésben a volt miniszteri biztos 65 millió forint jogtalan előnyre tett szert a vádhatóság szerint, amelynek biztosításáról a nyomozás során az ügyészség intézkedett.Mivel a korábbi tisztségek alapján meglehetősen egyértelműnek tűnt, hogy közlemény Suha Györgyről szól, telefonon kerestük az Afrika-szakértőt, aki 391 napot töltött rács mögött, és májusban engedték ki a börtönből.Suha, aki tőlünk hallott az ügyészségi bejelentésről, azt mondta, vádiratot eddig még nem látott, de pénteken reggel két üzenetet is kapott az ügyfélkapujára. Az egyikben azt írták, hogy az eddigi eljárás 9 pontjából 5-öt megszüntettek, a másik szerint viszont 4 pontban vádat emeletek ellene. Ez a megoldás nyilván arra jó, hogy nem indíthassak kártérítési pert a hatóságok ellen, hiszen a tanúvallomások cáfolják azokat a pontokat is, amelyeket nem szüntetett meg az ügyészség. Így viszont a bíróságra tolták a döntést– mondta lapunknak Suha György.A Suha György ellen indult eljárásáról, és a letartóztatásáról januárban írtunk bővebben.
|
Vádat emeltek Suha György, volt miniszteri biztos ellen
|
65 millió forintos korrupciós bűncselekmény miatt állítják bíróság elé a volt miniszteri biztost.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/29/vadat-emeltek-egy-volt-tiszteletbeli-konzul-ellen/
|
2025-08-29 10:27:10
| true | null | null |
24.hu
|
Bár korábban a kormányzat és a Fidesz azt a látszatot keltette, hogy Orbán Viktor saját maga fizeti a magánrepülős útjait, a miniszterelnök most arról beszélt az Ötnek adott interjúban, hogy ezeket a kötségeket az adófizetők állják."Az MLSZ elnökének a meghívására, az ő gépén és az ő társaságában mentem, mint ahogy mindig is ezt teszem" - mondta Orbán, akit a 444 fotózott le, amikor szombat hajnalban leszállt egy magángépről a dublini válogatott meccs után. "Én a magyar parlament jóváhagyásával teszem, amit teszek", mondja Orbán egy parlamenti bizottság döntésére hivatkozva, amelyben ugyebár a fideszes képviselők nyomják a gombok többségét."Az én utamat ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ meghívására megyek, és akkor kifizeti a magyar kormány ezt, azt hiszem, az MLSZ-nek. Azért van így, mert betartom, amit a parlament döntött."Ez látszólag ellentmond annak, amit Csányi Sándor 2019-ben nyilatkozott, miszerint Orbán Viktor mindig személyesen fizette ki, amikor az OTP magánrepülőjét használta.Amikor Németh Dániel lekapta a repülőről kalapban leszálló Orbánt, a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem válaszolt a kérdésünkre, hogy miért magángéppel utazott a miniszterelnök, és fizetett-e ezért. Annyit írtak, hogy "Orbán Viktor miniszterelnök az ír-magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza".A gép amúgy nem az MLSZ elnökéé, hanem az OTP-é, ezért kerestük őket azzal a két kérdéssel, hogy ki használta a gépet erre az útra, és a miniszterelnök fizetett-e az útért. Azt válaszolták, hogy "az Air Invest Kft. nem ad ki információkat az ügyfeleiről. Az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air Invest szolgáltatásait".Orbán korábban sem látott kivetnivalót abban, hogy üzletemberek reptetik meccsekre. Volt, hogy Garancsi István, a székesfehérvári csapat korábbi tuladjonosa vitte így meccsre. Orbán és több fideszes politikus is azt mondta akkor, nincs semmi baj a repülőzéssel, a miniszterelnök szerint "30 éve így megyek (meccsekre), a jövő héten is így fogok". Erre utalhat a KTK válaszában a szokásoknak megfelelően megjegyezés is.A miniszterelnök most augusztusban egy olyan magánrepülővel ment nyaralni a horvátországi Brac szigetére, amely a BIF-hez – aminek Schmidt Mária mellett a lánya, Ungár Anna és a fia, Ungár Péter is tulajdonosa – köthető. A cég a múlt héten közölte, hogy bárki kibérelheti a gépet – egy hasonló magángépet kb. 4,5 millió forintért lehet kibérelni. Schmidt szerint Orbán Viktor eleget keres ahhoz, hogy magángéppel mehessen Horvátországba, de ezek szerint mégsem minden esetben maga fizeti ki a repülőútjait.
|
Orbán Viktor végül csak kibökte, hogy nem ő fizette ki a magánrepülőzését
|
Az adófizetők állják a számlát, amikor a miniszterelnök repülővel megy meccsre.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/10/orban-viktor-vegul-csak-kibokte-hogy-nem-o-fizette-ki-a-maganrepulozeset
|
2025-09-10 08:50:40
| true | null | null |
444
|
Közérdekű adatnak minősül a kormány által tavaly tavasszal megkötött kínai hitelszerződés, így azt az Államadósság Kezelő Központnak 15 napon belül ki kell adnia, hangzott el szerda délután a Fővárosi Törvényszéken annak a pernek a határozat-ismertetésén, amelyet Csárdi Antal politikus indított el az 1 milliárd eurós kínai devizahitel részleteinek nyilvánosságra kerülése érdekében. Fellebbezni azonban van lehetőség.A bíró indoklása alapján kétség sem fűződik ahhoz, hogy közérdekű adatnak minősül a szerződés és annak mellékletei. Az ÁKK ugyanis közfeladatot ellátó szerv, amely kezel közadatot - ezt az alperes, vagyis az ÁKK ügyvédje is elismerte a tárgyalás során. Ráadásul egy olyan hitelszerződésről van szó, amely a költségvetés finanszírozását szolgálja, a visszafizetése pedig az adófizetőket terheli.Bár az ÁKK hivatkozott arra, hogy a szerződés és annak jelenleg nem ismert részeinek nyilvánosságra kerülése üzleti titkot sértene, a bíróság ezzel nem értett egyet, hiszen közfeladatot ellátó szervről van szó, amelynek feladata az államadósság kezelése. Ugyan a jogszabályok lehetőséget adnának arra ilyen esetben, hogy aránytalan érdeksérelemre hivatkozva védjenek üzleti titkot, azt az alperesnek kellett volna alátámasztania, hogy pontosan mely részek nyilvánosságra kerülése okozna ilyen aránytalan érdeksérelmet. Ezt azonban a bírónő kérésére sem tudta megtenni, ezért szerettek volna szakértőt meghallgatni az ügyben. A bírónő szerint azonban nem egy szakértő feladata tényállásokat megfogalmazni, azt az alperesnek kell.Az ÁKK képviselője a per során hivatkozott arra is, hogy a szerződő fél, vagyis a kínai kommunista párt vezette állami bankok nem járultak hozzá annál több információ nyilvánosságra hozatalához, mint amennyi eddig ismert. Ezt azonban a bíróság nem tudja figyelembe venni, hiszen azok a gazdasági társaságok, akik közpénz felhasználására kötnek szerződést, számolniuk kell azzal, hogy nyilvánosságra kerülhetnek adatok.A kínai érdekeket védi a magyar államAz már az első tárgyalás alkalmával kiderült, hogy a magyar állam, pontosabban az alperes, az Államadósság Kezelő Központ még a bíróságon is alapvetően a kínai érdekeket védi. Ugyan az ÁKK ügyvédje elismerte, hogy a központ olyan közfeladatot ellátó szervezet, amely kezel közérdekű adatokat, ami szerintük a közre tartozik, azt mind közzéteszik a honlapjukon. Ez a kínai gigahitel esetében a felvett összeget, annak célját, a hitelező személyét, a futamidő végét, valamint a lehívás dátumát jelenti.Pedig - ahogy arra Csárdi Antal ügyvédei is felhívták a figyelmet - a hitelt adófizetői pénzből, tehát közpénzből fogják visszafizetni, ezért jogos az igény, hogy egyéb fontos részleteket is eláruljanak a szerződésből. Mint a kamat nagyságát, az egyéb kiegészítéseket (késedelmi kamat, mi történik nemteljesítés esetén), a hitel fedezetét, és a végeredményben visszafizetendő összeg nagyságát. Az alperes, az ÁKK ügyvédje azonban azzal érvelt:"Az összegszerűség szempontjából a kért adat közérdekű, amit nyilvánosságra hoztak, de a paraméterei, a kamat vagy a kiegészítő feltételek mind befolyásolják a hitel árát, költségeit, ezáltal ezek megismerése veszélyezteti az alperes jövőbeli pozícióját és a szerződő fél üzleti érdekeit."Vagyis az, hogy mennyi adófizetői pénzt utal törlesztés címén a magyar állam a kínai állami tulajdonban lévő bankoknak, veszélyezteti a szerződő fél, tehát a kínai bankok üzleti érdekeit.A hitelt teljes titokban még tavaly tavasszal vette fel a magyar állam, ám ez is csak hónapokkal később, júliusban derült ki. A pénzt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította. A futamidő 3 év, a visszafizetés határideje 2027. április 19. A pénzt infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam. És bár a magyar sajtó és politikusok is igyekeztek további részleteket megtudni az ügyletről, a kormány hétpecsétes titokként őrzi a részleteket.Sőt a kormány, Gulyás Gergely tolmácsolásában még azt is tagadta, hogy gigahitelről van szó. Ezt azonban nagyon könnyen meg lehet cáfolni, hiszen a teljes akkori devizahitel-állomány 12,27 százalékának felelt meg a felvett összeg, ami a Kína felé meglévő kitettségünket az addigi majdnem duplájára növelte.Az adatok megismerésével kapcsolatban nem ez az első per. A DK-s Varju László is bíróságra vitte az ügyet. A bíróság ítélete szerint az ÁKK-nak igenis nyilvánosságra kell hoznia a szerződést. Ennek ellenére ez a mai napig nem teljesült.
|
A bíróság szerint közérdekű a kínai gigahitel szerződése, így azt ki kell adnia az ÁKK-nak
|
Méghozzá 15 napon belül. A bíróság szerint a hitel a költségvetés finanszírozását szolgálja és a visszafizetés az adófizetőket terheli.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/17/a-birosag-szerint-kozerdeku-a-kinai-gigahitel-szerzodese-igy-azt-ki-kell-adnia-az-akk-nak
|
2025-09-17 16:01:59
| true | null | null |
444
|
Miután az elmúlt években állítottak már mindenfélét arról, hogy Orbán Viktor hova és miért jár állandóan magánrepülőgéppel, közérdekű adatigényléssel fordultunk a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, hogy megtudjuk, "2010. június 1. és 2025. szeptember 10. közötthány alkalommal,milyen utazásokra (indulási és érkezési település, ill. esemény megnevezése),mekkora összegértbiztosítottak repülőjegyet magántulajdonú repülőgépekre Orbán Viktor miniszterelnök számára".Orbán ugyanis a legutóbbi, titkos dublini magánrepülőzéséről az Ötmédiának adott interjújában a magyar futballválogatott külföldi focimeccseire történő magángépes kiutazásairól azt mondta: "Az én utamat ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ meghívására megyek, és akkor kifizeti a magyar kormány ezt az MLSZ, azt hiszem, az MLSZ-nek. Így történik ezzel. Ez azért történik így, mert miután a parlament ezt végigvitatta, mint egy nagy ügyet, és határozatot hozott, hogy hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket, abból ez következik. Tehát azért van így, mert én betartom azt, amit egyébként a parlament döntött."(Egyébként - ahogy arra Kálmán Olga felhívta a figyelmet - a parlament mentelmi bizottsága a hivatkozott 2018-as állásfoglalásában egy szóval sem tért ki arra, hogy az államnak kellene fizetnie a miniszterelnök magángépes utazását. Az ellenzéki képviselők kezdeményezésére vizsgálták volna, hogy Orbánnak fel kell-e tüntetnie a vagyonnyilatkozatában az ajándékként kapott magánrepülős útjait, de a bizottság kormánypárti képviselői elutasították a vagyonosodási vizsgálatot, mondván: "nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz". A bizottság szerint a kormányfőnek amúgy is csak a képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékokat kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában.)Az MLSZ-től Vági Márton főtitkár válaszolt:"Az Ön által megjelölt időszakban nem volt olyan, a Magyar Labdarúgó Szövetség által finanszírozott utazás, amilyenre az Ön kérdése irányult.Erre tekintettel az Ön által feltett kérdésekre vonatkozóan a Magyar Labdarúgó Szövetség nem rendelkezik adatokkal."Miután Orbán azt mondta, a kormány szokta kifizetni a jegyét, közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes minisztériumhoz, hogy kiderüljön, 2010 óta hányszor és mennyiért reptették magánrepülőgéppel a miniszterelnököt. Erre a válaszra még várunk.
|
Bár Orbán azt állította, valójában nem az MLSZ szokta intézni a miniszterelnök magánrepülőzéseit a külföldi focimeccsekre
|
A miniszterelnök azt mondta, a kormány az MLSZ-nek fizeti ki a magángépes utazásait. Ez nem igaz.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/18/bar-orban-azt-allitotta-valojaban-nem-az-mlsz-szokta-intezni-a-miniszterelnok-maganrepulozeseit-a-kulfoldi-focimeccsekre
|
2025-09-18 10:03:00
| true | null | null |
444
|
MegosztásAz M30-as autópálya Miskolc és a szlovák határ közötti szakaszának története tökéletes tanulmány arról, hogyan válhat egy stratégiai jelentőségű infrastrukturális projekt politikai és műszaki fiaskóvá. A Via Carpatia európai közlekedési folyosó részeként szánt, európai uniós forrásokból finanszírozott beruházás nemcsak hogy rekordidő alatt vált használhatatlanná, de másfél éven keresztül senki sem tett érdemben semmit a helyrehozataláért - miközben a térség lakosai szenvedték meg a következményeket. Cikkünkben összeszedtük az eddig történteket.A projekt indulása: uniós pénz és nagy ígéretekAz M30-as autópálya északi irányú meghosszabbítása évtizedek óta várt fejlesztés volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A projekt alapvető célja az volt, hogy közvetlen gyorsforgalmi összeköttetést hozzon létre Miskolc és a szlovákiai Kassa között, ezzel bekapcsolva a térséget a Via Carpatia nevű európai közlekedési hálózatba. Ez a hálózat hét országot fog át, és a Balti-tenger, a Fekete-tenger és az Égei-tenger menti területeket köti össze, stratégiai fontosságú infrastruktúrát jelentve Kelet-Közép-Európa számára.A beruházás sürgősségét jól mutatja, hogy míg Magyarország évtizedeket késett a saját szakasz megépítésével, addig Szlovákia már 2011-re elkészült az R4-es gyorsforgalmi úttal, amely Kassától a magyar határig vezet. A szlovák oldal így éveken keresztül várakozott arra, hogy végre csatlakozhasson hozzá a magyar szakasz.Az Európai Unió az M30-as projekt iránt különös érdeklődést mutatott, hiszen a Via Carpatia kiépítése stratégiai cél volt a közösség számára. Az uniós Kohéziós Alap végül 552,6 millió eurót, azaz több mint 180 milliárd forintot különített el a beruházásra, ami a 2014-2020-as költségvetési ciklus legnagyobb magyarországi projektjévé tette. A támogatás hivatalos célja a forgalom felgyorsítása, a közúti biztonság javítása és a forgalmi torlódások csökkentése volt.Navracsics Tibor uniós biztos akkori nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "az érintett közúti összeköttetés kiépítése régóta esedékes, és közvetlen előnyökkel jár Borsod-Abaúj-Zemplén megye körülbelül egymillió lakosa számára". A politikai kommunikáció szerint az új autópálya nemcsak közlekedési, hanem gazdasági áttörést is hozni fog a térségben.A projekt megvalósítása három szakaszban történt, mindegyikhez külön kivitelezőt kerestek. Az első, 10,4 kilométeres szakaszt a Strabag Építő Kft. és a Strabag AG osztrák anyavállalat konzorciuma nyerte el 39,4 milliárd forintért. A második, 24,2 kilométeres részt a Colas Út Zrt. és a Colas Hungária Zrt. valósította meg 75,4 milliárd forintért. A harmadik, 22,1 kilométeres szakaszt pedig a Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. konzorciuma építette meg 63,9 milliárd forintért.A munkálatok 2018 márciusában kezdődtek meg, miután hosszú éveken át húzódtak a tervezési és engedélyezési procedúrák. A kivitelezés során hat különszintű csomópont, három pihenőhely, egy tengelysúlymérő állomás és 48 híd épült. A 2×2 sávos autópálya 130 km/h tervezési sebességgel készült, burkolt leállósávval és fizikai elválasztással.Az ünnepélyes átadástól a katasztrófáig2021. október 26-án Orbán Viktor miniszterelnök nagy pompával adta át az M30-as autópálya új szakaszát Tornyosnémetinél. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: "nem egyszerűen csak virágzó vidéki Magyarország, hanem egy erős Közép-Európa" kialakítása a cél. Az átadási ceremóniát hatalmas médiafigyelemmel kísérték, a politikai kommunikáció szerint Magyarország elsőként végzett a Via Carpatia útvonalhoz kapcsolódó feladataival. A kormánypárti politikusok természetesen büszkén feszítettek, a siker árnyékában mindig úgy tesznek, mintha nekik lenne köszönhető egy eredmény.Orbán Viktor még próbaútra is elvitte Csöbör Katalin helyi fideszes országgyűlési képviselőt az új sztrádán, miközben azt üzente a helyieknek, hogy "nagy csata jön", utalva a 2022-es országgyűlési választásokra. A kormányfő azzal büszkélkedett, hogy kész az autópálya és a Miskolc-Kassa távolság időben nem több mint 30 perc. A szalagátvágás pillanatában senki sem gondolta, hogy alig két és fél év múlva ugyanez az útszakasz használhatatlanná válik.Az első problémák a gyorsforgalmi úttal nem is annak szerkezetében jelentek meg. Valamilyen okból kifolyólag a kitáblázások nem lehettek a legjobbak, mivel alig telt el hónap, hogy ne arról cikkezett volna a sajtó, hogy valaki forgalommal szemben hajt a pályán. (Csak a Borsod24 is több mint tíz ilyen esetről számolt be: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11) Az emberi hülyeséggel persze nehéz bármit is kezdeni, de amikor tömegesek az ilyen esetek, ott bizony tervezési és/vagy forgalomszervezési problémák is felmerülnek.A valódi katasztrófa előjelei azonban már korán mutatkoztak. Az aPont Miskolc civil szervezet által később feltárt adatok szerint a Google Maps Street View felvételei tanúsága alapján már 2023 tavaszán megjelentek az első repedések az útburkolatban. Mérnökök már akkor vizsgálták a hibákat az autópálya belső sávjában, de a hatóságok hónapokig nem tettek érdemben semmit.2024. február 17-én a helyzet kritikus pontra jutott: az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti szakaszát teljes szélességében le kellett zárni mindkét irányban. A 38-as kilométernél az autópálya szerkezete több helyen elmozdult és megcsúszott, a burkolaton hosszanti irányú repedések jelentek meg.A műszaki vizsgálatok sokkoló eredményeket hoztak. Kiderült, hogy egy 100-150 méter széles szakaszon süllyedt meg a pályatest, ahol a 10-12 méteres földalapból álló szerkezet elmozdult. Az altalaj rendkívül instabilnak bizonyult: a felső 10-30 méter vastag réteget áthalmozott, mérsékelt nyírószilárdságú, összenyomható talajrétegek alkotják. Ez a felfedezés súlyos kérdéseket vetett fel a tervezés minőségével kapcsolatban.A felelősséghárítás és a nagy semmittevésA lezárás után azonnal megkezdődött a felelősségelhárítás. Lázár János építési és közlekedési miniszter egyértelműen a kivitelező Strabagot nevezte meg bűnbaknak. 2025 januárjában Miskolcon kijelentette: "A Strabag nem jó vállalat, nem jól dolgozik, semmi szükség nincs arra, hogy Magyarországon megbízást kapjanak." A miniszter szerint rossz kivitelezésről és műszaki hiányosságokról volt szó.A helyzet groteszk elemét az adta, hogy miközben Lázár János alkalmatlannak nevezte a Strabagot, ugyanez a cég vígan dolgozott alvállalkozóként más kormányzati projekteken, például a mohácsi Duna-híd építésén vagy a Zala Zone tesztpályáján.A lezárás után azonban a felelősségelhárításon túl semmi érdemleges nem történt. 2024 márciusában, a lezárás után több mint egy hónappal még mindig csak "a hiba okának vizsgálása" zajlott. Április és augusztus között gyakorlatilag semmilyen aktivitás nem volt tapasztalható a munkaterületen.Közben a térség lakói és a gazdaság súlyos károkat szenvedett. A teljes forgalmat a párhuzamosan futó 3-as főútra terelték át, ami naponta több mint 20 ezer járművet jelentett. Arnót települése kénytelen volt drasztikus intézkedésekre: időszakos korlátozást vezetett be a Molnár Ferenc utcán minden munkanap 06:00 és 10:00 óra között. A helyzetet súlyosbította, hogy az érintettek továbbra is fizették az autópálya-matricát annak a szakasznak a használatáért, amely közel két éve használhatatlan volt.A civil aktivizmustól a megoldásig2024 decemberében az aPont Miskolc civil szervezet elégelte meg a helyzetet. December 12-én tiltakozó akciót szerveztek a 3-as főút Miskolc és Szikszó közötti szakaszán, hogy felhívják a figyelmet az elviselhetetlen helyzetre. Az akció azonnali politikai reakciót váltott ki: Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, aki hónapokig hallgatott az ügyről, végre megszólalt és bejelentette, hogy még tíz hónapig le lesz zárva az M30-as.2025 januárjában végre történt valami. Lázár János építési és közlekedési miniszter Miskolcra látogatott, ahol az aPont Miskolc aktivistái várták őt. A miniszter bocsánatot kért a helyiektől a kialakult helyzetért és megígérte a folyamat felgyorsítását. Ugyanebben az időben, szinte varázsütésre, megjelentek a munkagépek a lezárt területen.A civil nyomás eredményeként munkacsoport alakult az Építési és Közlekedési Minisztérium és az aPont Miskolc között, amely havonta ülésezik és tájékoztatást ad a helyreállítási munkálatok előrehaladásáról.2025 februárjában végre megkezdődtek a tényleges helyreállítási munkálatok. A Strabag által elfogadott terv szerint a problémás szakaszon a töltést teljes szakaszon és magasságban el kell bontani, hét sorban elhelyezett, 20-25 méter hosszúságú cölöpökből álló hézagos cölöpfalat kell kialakítani, és mélyszivárgó rendszert kell építeni a rétegvizek elvezetésére.A hivatalos ütemterv szerint 2025. október 31-re kellene befejeződnie a munkálatoknak.Május 9-én Pántya József helyettes államtitkár sajtónyilvános bejárást tartott a munkaterületen, ahol beszámolt arról, hogy az eredetileg tervezett 750 cölöpből körülbelül 340 már elkészült. Bár kisebb csúszás tapasztalható a tervezett ütemtervhez képest, továbbra is tarthatónak tűnik az október 31-i határidő.A civil szervezetek nyomására végre némi kompenzáció is született a térség lakosai számára. 2025-ben kedvezményes áron bővítették ki az arnóti körforgalmat, amely jelentősen csökkentette a reggeli dugókat. Ráadásul 2026-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csak 2500 forint lesz az autópálya-matrica ára 7190 forint helyett - egy 65 százalékos kedvezmény, amelyet Lázár János ígért meg még korábban a térség lakosainak.Tanulságok és kérdőjelekAz M30-as botránya számos súlyos kérdést vet fel a hazai infrastruktúra-fejlesztés minőségével kapcsolatban:Hogyan lehetséges, hogy egy 180 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott autópálya alig két és fél év után használhatatlanná válik?Miért nem végeztek megfelelő geológiai vizsgálatokat a tervezés során?Ki felel azért, hogy másfél évig senki sem tett érdemben semmit a probléma megoldásáért?A történet rávilágít a hazai beruházások krónikus problémáira: a kapkodó tervezésre, a nem megfelelő minőség-ellenőrzésre, a felelősségek elmosódására és a politikai ciklus logikájának való alárendelődésre. Miközben a szlovák R4-es gyorsforgalmi út már több mint egy évtizede várja a magyar csatlakozást, addig az európai adófizetők milliárdjai egy használhatatlan útszakaszban vesztek el. A civil aktivizmus azonban bebizonyította erejét: a lakossági nyomás nélkül talán még mindig várnánk a munkálatok megkezdésére.A tervek szerint jelenleg kevésbé látványos munkák zajlanak, ez a töltés tömörödési (konszolidációs) időszaka, amit októberben a betonozás és burkolatépítés követ.Kérdés azonban, hogy az október 31-i határidő valóban tartható-e, és hogy a most épülő út valóban tartós lesz-e. A térség lakói - akik már majdnem két éve szenvedik meg egy elhibázott projekt következményeit - joggal szkeptikusak. Bízniuk kell abban, hogy ezúttal valóban alapos munkát végeznek, és nem kell még egyszer átélniük ugyanezt a szégyenteljes történet ismétlődését.Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
|
Az M30-as dosszié: hogyan lett egy 180 milliárd forintos uniós beruházásból nemzeti kudarc?
|
Az M30-as autópálya Miskolc és a szlovák határ közötti szakaszának története tökéletes tanulmány arról, hogyan válhat egy stratégiai jelentőségű infrastrukturális projekt politikai és műszaki fiaskóvá. A Via Carpatia európai közlekedési folyosó részeként szánt, európai uniós
| null | 1 |
https://borsod24.hu/2025/09/23/az-m30-as-dosszie-hogyan-lett-egy-180-milliard-forintos-unios-beruhazasbol-nemzeti-kudarc/
|
2025-09-23 09:36:43
| true | null | null |
Borsod24
|
MegosztásA titkosítást azonban nem hajthatták végre teljeskörűen, így néhány fontos részlet napvilágra került. Többek között az, hogy a gyógyászati szolgáltatások, amelyek közvetlenül a miskolci lakosok érdekét szolgálnák, kimaradtak a felújítási tervből. Belenyugszunk?Az egészen döbbenetes történésről az aPont Miskolc adott hírt a közösségi médiában. A titkosítás eleve érthetetlen, de így, hogy már tudhatjuk, a gyógyászati szolgáltatások kimaradnak a felújítási tervből is, sokaknak világos is, miért lett ez titkosítva.Az aPont bejegyzését változtatás nélkül közöljük. "Felháborító! A tervek ugyan időre elkészültek, azonban 10 ÉVRE titkosították őket. Olyan földi halandók, mint mi, nem ismerhetik meg. Pedig kíváncsiak lettünk volna rá, hogy a Barlangfürdő mely részeit tervezik felújítani.Annyi segítséget azért kaptunk, hogy a felújítási munkák közbeszerzési hirdetményét természeténél fogva nyilvánosságra hozták, ami tartalmaz egy helyiség-felsorolást.A felújítás által érintett területek: - Előcsarnok és főépület területe - 1027,27 m² - Öltözők területe - 418,73 m² - Termálmedencék területe - 111,3 m² - Gépészeti és elektromos terek - 494,01 m² - Barlang területe - 835,98 m² - Fürdőcsarnok területe - 501,49 m² - Fürdőcsarnok tetőszerkezete - 693,74 m²Ebből nekünk az derült ki, hogy a gyógyászati szolgáltatások, amelyek közvetlenül a miskolci lakosok érdekét szolgálnák, kimaradtak a felújítási tervből.""Ezért úgy gondoljuk, tovább kell harcolnunk. Nem nyugodhatunk bele, hogy újra a miskolciak és borsodiak élete sérüljön, és tovább romoljon életszínvonalunk.Ha egyetértesz, és még nem tetted meg, írd alá petíciónkat: https://szabad.ahang.hu/p/barlangfurdo" - fogalmazott az aPont Miskolc. És mi belenyugszunk csak úgy simán?
|
Nagy a felháborodás: ugyan elkészültek a barlangfürdő felújításának tervei, de TÍZ évre titkosították, ráadásul...
|
A titkosítást azonban nem hajthatták végre teljeskörűen, így néhány fontos részlet napvilágra került. Többek között az, hogy a gyógyászati szolgáltatások, amelyek közvetlenül a miskolci lakosok érdekét szolgálnák, kimaradtak a felújítási tervből. Belenyugszunk?
| null | 1 |
https://borsod24.hu/2025/09/18/nagy-a-felhaborodas-ugyan-elkeszultek-a-barlangfurdo-felujitasanak-tervei-de-tiz-evre-titkositottak-raadasul/
|
2025-09-18 19:37:56
| true | null | null |
Borsod24
|
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványára a Pécsi Ítélőtábla az emberi test tiltott felhasználásának bűntette mellett vesztegetés, illetve vesztegetés elfogadásának bűntettében is megállapította a vádlottak bűnösségét.2019. január 16-18. között neves szakorvosok részvételével és előadásaival rendeztékmeg magyar és külföldi fül-orr-gégészek részvételével az ún. sziklacsont kurzust.Európában szinte egyedülállóan a kurzus keretében lehetőség nyílt a hallás rendszeréhez kapcsolódó anatómiai régiót érintő műtétekhez elengedhetetlensziklacsont fúrásának gyakorlására eredeti, holttestekből származó csontokon.A PTE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinika akkori igazgatójavállalta a konferenciához szükséges sziklacsontok beszerzését. Az engedélyekbeszerzése és szabályok követése helyett az orvos megegyezett a boncmesterrel2018. év elején, hogy a következő évi konferenciára 100 sziklacsontot igényel,melyekért egyenként 2.500 forintot fizet.A boncmester mindösszesen legalább ezt a 100 sziklacsontot távolította el úgy, hogy azt nem rögzítette a boncjegyzőkönyvben.Az ügy harmadik vádlottja új műtéti technikát tanult két hónapos külföldi kiküldetésén,ahová 8 db sziklacsontot vitt magával szabálytalanul. 2019. május 30-án ismeretlenfeladótól érkezett e-mailben tájékoztatták a Klinikát az alagsorban formalinnal telivödrökben tárolt csontokról.Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék két vádlottat emberi test tiltott felhasználásabűntettében mondta ki bűnösnek, ezért I. rendűt 1 év 8 hónap - végrehajtásában 2 év6 hónapra felfüggesztett - szabadságvesztésre és pénzbüntetésre, II. rendűt 1 év 6hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ésvagyonelkobzásra ítélte, míg III. rendűt a vád alól felmentette.Az ítélet ellen az ügyész I. és II. rendű vádlott esetében súlyosításért, a III. rendűnélpedig bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett fellebbezett. A PécsiFellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést módosítással, az I. és II. rendűvádlottak esetében korrupciós bűncselekmény megállapítása érdekében is tartottafenn.A vádlottak és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végettfellebbeztek.Az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően a klinika igazgatótvesztegetés bűntettében, a boncmestert pedig vesztegetés elfogadásának bűntettében is kimondta bűnösnek.
|
Jogerősen is elítélték a volt pécsi klinikaigazgatót
|
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványára a Pécsi Ítélőtábla az emberi test tiltott felhasználásának bűntette mellett vesztegetés, illetve vesztegetés elfogadásának bűntettében is megállapította a vádlottak bűnösségét. 2019. január 16-18. között neves szakorvosok részvételével és előadásaival...
| null | 1 |
https://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/jogerosen-is-eliteltek-a-volt-pecsi-klinikaigazgatot
|
2025-09-23 12:54:41
| true | null | null |
Pécsi Újság
|
A bűnszervezetek, akárcsak maga a bűnözés, számtalan formát ölthetnek. Gyakran olyan szervezetek mögé bújnak, amelyekről senki sem feltételezné - például iskolaszövetkezetek mögé, amelyeknek éppen a fiatalok munka világba való belépését kellene segíteniük. 2019-ben a Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt egy szombathelyi székhelyű iskolaszövetkezet ellen költségvetési csalás miatt. Az ügy bonyolultsága miatt a per még mindig tart: kedden a Kecskeméti Törvényszéken folytatódott a tárgyalás.Az Alba Student Szociális Iskolaszövetkezet 2011 óta közvetített diákmunkát, valamint intézte az ehhez kapcsolódó pénzügyi és adminisztratív feladatokat. A háttérben azonban más cél húzódott: az általános forgalmi adó, a társasági adók, a bérek utáni közterhek és járulékok kijátszása. A szervezet 2011 és 2017 között gyakorlatilag teljesen elkerülte a közteherfizetést, több mint 6,2 milliárd forint kárt okozva az állami költségvetésnek.A bűnszervezet működésében 21 személy vett részt, 8 iskolaszövetkezet, 2 kft. és 1 részvénytársaság keretében. Az elsőrendű vádlott, a szervezet igazgatóságának elnöke két társával együtt nemcsak költségvetési, hanem gazdasági csalással is vádolják.A Szegedi Törvényszék korábban már előkészítő üléseket tartott, 20 vádlott ügyében, amelyek közül 7 esetben ítélet is született. Ezt követően a Kecskeméti Törvényszék kapta meg az ügy folytatását, ahol kedden ismét tárgyalást tartottak. Jelen volt a hatod- és huszonegyedrendű vádlott is, a meghallgatásuk után pedig tanúkihallgatásra is sor került. A bonyolult ügy azonban még korántsem zárult le: a következő tárgyalást szeptember 30-ára tűzték ki.Bár még nincs minden vádlott ügyében jogerős ítélet, az elkövetés módja és a kár összege súlyos következményekkel járhat. Költségvetési csalás esetén, ha az okozott kár meghaladja az 500 millió forintot, 5-10 év szabadságvesztés szabható ki. Ugyanez vonatkozik a gazdasági csalásra is, különösen, ha az üzletszerűen, bűnszövetségben történt.A legfrissebb Bács-Kiskun vármegyei hírekért kövess minket a Baon.hu Google News oldalán is!
|
Költségvetési csalással gyanúsítják az iskolaszövetkezet munkatársait
|
Egy szombathelyi székű iskolaszövetkezetről kiderült, nem a nemes célok vezérelték. Költségvetési csalás ügyében folytat tárgyalást a Kecskeméti Törvényszék.
| null | 1 |
https://www.baon.hu/helyi-kek-hirek/2025/09/koltsegvetesi-csalas-iskolaszovetkezet-targyalas
|
2025-09-23 16:40:07
| true | null | null |
BAON
|
Érdekes levelezés zajlott a parlament honlapján Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és Tóth Bertalan MSZP-s képviselő között. A szocialista politikus arra emlékeztetett a HVG cikke nyomán, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZUHI) 2026. január 31-ig bruttó egymilliárd forintos keretösszegű kommunikációs és PR-szerződést kötött a Fidesz kedvenc plakátosaként emlegetett Balásy Gyula cégeivel, vagyis a New Land Mediával és a Lounge Designnel.A beszerzést a Rogán Antal felügyelete alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal irányította, és a Szuverenitásvédelmi Hivatal 600 millió forintot biztosan elkölt majd ennek keretében: többek között olyan megbízásokért fizetnek, mint film- és videógyártás, rendezvényszervezés, de reklám ajándéktárgyakat (pólók, pendrive-ok, bögrék és kulcstartók) is rendelhetnek Balásyék cégeitől.Valószínűleg nem csak Tóth Bertalannak jutott eszébe, hogy az elvileg az ország szuverenitását védő hivatalnak miért kell százmilliókat elégetnie az alapfeladatától látszólag távol álló PR-ra és címeres kulcstartókra - ráadásul, olyan cégeknél, melyek szerződéseivel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanújával zajlik rendőrségi nyomozás.Windisch válaszában lényegében a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamást jelölte meg a beszerzések felelőseként: mint a SZUHI elnöke, ő adja ki az intézmény szervezeti és működési szabályzatát (szmsz). Márpedig, ha a szervezeti szabályzat rendelkezik az intézmény arculati elemeiről, a külső és belső rendezvények szervezéséről és a címeres-logós ajándéktárgyakról, akkor ezek a kiadások jogszerűek. Az ÁSZ elnöke arra is rámutatott, hogy - a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeiktatásával - nem Láncziék hivatala bízta meg a Balásy-féle médiacégeket, hanem maga a kommunikációs hivatal.Ugyanakkor a Tóth által felvetett aránytalanságok az Állami Számvevőszék vezetőjének figyelmét is felkelthették. Windisch László levelében emlékeztetett rá, hogy az ÁSZ ellenőrzései - vagy ellenőrzéseinek tervezése során - figyelembe veszik a nekik beküldött jelzéseket. "Fentiekre tekintettel az Ön által benyújtott irományban foglaltakat kockázatelemzési tevékenységünk keretében felhasználjuk, a kockázatelemzés eredménye alapján az abban foglaltakat ellenőrzéseink tervezése során figyelembe vesszük" - írta válaszlevelében Windisch.Hogy mindez több lehet puszta udvariassági formulánál, jelzi, hogy az ÁSZ idei ellenőrzési tervében szerepel a központi költségvetési szervek átvilágítása - a Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig államigazgatási szervként ezek közé tartozik. Hogy biztosra menjünk, írásban kérdeztük meg a Számvevőszék sajtóosztályát: korábban ellenőrizték-e már a Szuverenitásvédelmi Hivatal gazdálkodását, média- és PR-célú kiadásait, és milyen eredményre jutottak - ha pedig még nem történt ilyen átvilágítás, mikor kerülhet sor az ellenőrzésre. Ha választ kapunk, frissítjük cikkünket, és új írásban is beszámolunk a fejleményekről.Lánczi Tamásnak várhatóan nem csak egy esedékes ÁSZ-vizsgálattal kell foglalkoznia, hiszen politikai szerepvállalása miatt egy összeférhetetlenségi eljárásra is számíthat. Lánczi ugyanis a közelmúltban a honvédelmi miniszterrel együtt alapította meg a Fidesz érdekeit segítő Bajtársak Digitális Polgári Kört - csakhogy ezzel megsérthette a nemzeti szuverenitásra vonatkozó törvényt, mely szerint "A Hivatal elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat". (Tegyük hozzá, ugyanez érvényes a SZUHI minden munkavállalójára is). A vélt törvénysértés miatt az Ügyvédkör nevű jogász szervezet összeférhetetlenségi vizsgálatot kezdeményezett Orbán Viktornál, Lánczi Tamással szemben.
|
Az ÁSZ is vizsgálhatja Láncziék milliárdos kommunikációs megbízásait
|
Rendezvény, póló, pendrive – a Szuverenitásvédelmi Hivatal százmilliókat költhet médiamunkákra és ajándéktárgyakra. Ez felkeltheti az Állami Számvevőszék figyelmét is.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/az-asz-is-vizsgalhatja-lancziek-milliardos-kommunikacios-megbizasait-180799
|
2025-09-23 14:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
"Harminc éve mindig is így mentem. Jövő héten is így fogok menni, és az azutáni hetekben is így fogok menni" -mondta Orbán Viktor a parlamentben2018 októberében, miutánaz Átlátszó lefotózta, hogy a fehérvári fociklub állami közbeszerzéseken taroló tulajdonosának, Garancsi Istvánnak a magángépével utazott a Videoton bulgáriai BL-selejtező meccsére.A miniszterelnök nem látott ebben problémát, szerinte korábban senki nem kifogásolta, hogy így jár meccsekre. "Eddig is ott voltam, ezután is ott leszek, és hiába támadnak akár minden héten, a következő alkalommal is, ha a munkám meg az időm engedi, akkor el fogok menni." Későbbsajtófőnöke még azt is elárulta, hogy Orbán a Videoton meccseire Garancsi vendégeként utazik, és ez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába se kerül.Garancsi Istvánazóta eladta a Videotont, és a csapat már a másodosztályban játszik. A miniszterelnök a magyar válogatott focimeccseire azonban azóta is rendszeresen magángéppel jár. Múlt szombaton az OTP Bankmagángépén utazottCsányi Sándorral, az MLSZ elnökével Dublinba azÍrország-Magyarországvilágbajnoki selejtezőt megnézni."Az MLSZ elnökének a meghívására, az MLSZ elnökének a gépén, az MLSZ elnökének társaságában mentem el, mint ahogy mindig is ezt teszem"- magyarázta Orbán azÖt.hu-nak adott interjújábanszerdán, és azt állította, hogy az útját ilyenkor a magyar állam kifizeti az MLSZ-nek. Csányi Sándor2019-ben még azt állította, hogy a miniszterelnök mindig személyesen fizette az utazását és szállását.Orbán szerint pár éve volt egy vita a parlamentben, hogy helyes-e, ha a magyar miniszterelnök ilyet tesz. "Ezt egy bizottság végigvitatta, volt egy ilyen döntése a bizottságnak, hogy rendben van. Tehát én a magyar parlament jóváhagyásával teszem, amit teszek."Kíváncsiak voltunk, hogy milyen parlamenti határozatra hivatkozott Orbán. Mikor és milyen formában hagyta jóvá az Országgyűlés, hogy a miniszterelnök a magyar állam pénzén utazzon magángéppel külföldi focimeccsre? Megkérdeztük erről szerdán a Kormányzati Tájékoztatási Központot, a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a Miniszterelnökséget, a Fidesz-frakciót és az Országgyűlés Hivatalát is, de nem kaptunk választ."Van ennek egy rendje. Amennyiben a miniszterelnököt nemzeti vagy nemzetközi sportszervezet vagy sportszövetség hívja meg egy eseményre, az hivatalos útnak minősül. Ilyenkor az utat az állam szervezi és fizeti"- írta a KTK. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy milyen parlamenti döntésre hivatkozott Orbán az interjúban.A csütörtöki kormányinfón több újságíró is erről kérdezte Gulyás Gergelyt. A miniszter szerint a parlament mentelmi bizottsága 2018-ban hozott egy állásfoglalást, amely szerint az országgyűlési képviselők elfogadhatják a sportszövetség vagy sportklub meghívását a magyar válogatott vagy magyar klubcsapat külföldi meccseire. Gulyás azt mondta, hogy az utazást és a vendéglátást is fizetheti a vendéglátó, és az állásfoglalás alapján ez nem minősül ajándéknak, azaz nem kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban.A parlament mentelmi bizottsága az ellenzéki képviselők kezdeményezésérevalóban vizsgálta 2018-ban, hogy Orbán Viktornak fel kell-e tüntetnie a vagyonnyilatkozatában az ajándékként kapott magánrepülős útjait. A bizottság kormánypárti képviselőielutasították a vagyonosodási vizsgálatot,mert állásfoglalásuk szerint "nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz". A bizottság álláspontja szerint a miniszterelnöknek amúgy is csak a képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékokat kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában.A Miniszterelnökséget vezető miniszter a többszöri visszakérdezés után is szándékosan figyelmen kívül hagyta, hogy a 2018-as parlamenti állásfoglalásegy szóval sem tért ki arra, hogy a magyar államnak kellene fizetnie a miniszterelnök magángépes utazását.Márpedig Orbán Viktor egyértelműen ezt állította az Öt.hu-nak adott interjúban. "Az én utamat ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ meghívására megyek."Gulyás a kormányinfó egy pontján már abba isbelezavarodott, hogy Orbán képviselőként vagy miniszterelnökként utazott-e az írországi meccsre. Azzal védekezett, hogy más országok állam- és kormányfői is rendszeresen járnak focimeccsekre, és ilyenkor teljesen természetes, hogy állami pénzből fizetik az utazást. Példaként a német kancellárt emlegette, aki állami különgéppel utazott a 2014-es világbajnoki döntőre. Orbán azonban nem állami géppel, hanem az OTP repülőjével ment a vb-selejtezőre.Ha hivatalos úton volt Orbán - mint azt a KTK állítja - akkor közérdekű adat, hogy mennyit fizetett az állam. Gulyás nem tudott erre válaszolni, azt kérte, hogy forduljunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Ezt mi már szerdán megtettük, de nem kaptunk választ. Az OTPa 444-nek azt írta, hogy a magángépet tulajdonló Air Invest Kft. nevű cégük nem ad ki információkat az ügyfeleiről, így az utazás összegét sem árulták el. Általánosságban annyit közöltek, hogy "az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air-Invest szolgáltatásait".Kérdéseinkkel megkerestük az MLSZ-t is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
|
Nem arra kapott parlamenti felhatalmazást Orbán Viktor, hogy az állam pénzén repkedjen focimeccsekre
|
A miniszterelnök azt állította, hogy a parlament jóváhagyásával ment a magyar válogatott írországi meccsére az OTP magángépével, és utazását a magyar állam fizette. Csakhogy a hivatkozott parlamenti döntés teljesen másról szól. Nem árulja el a kormány, hogy mennyit fizettek az utazásért, és Gulyás Gergely már abba is belezavarodott, hogy Orbán milyen minőségében járt Írországban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/09/11/orban-viktor-maganrepulo-focimeccs-dublin-parlamenti-dontes
|
2025-09-11 14:51:21
| true | null | null |
Telex
|
Azállami megrendelésekből milliárdossá váltBalásy Gyula cégétől, a Lounge Designtól rendelte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt a videót , amihez a mesterséges intelligenciát is használták ésvérző fejű, magyar zászlót lengető katonák is szerepeltekbenne - írja aLakmusz.Orbán Viktor korábban ezzel a videóval kampányolt az ukrán EU-csatlakozás ellen, ugyanis szerinte "ez történne, ha Magyarország belesodródna a háborúba". A 35 másodperces videó a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáshoz kapcsolódott, amelyben a kormány Ukrajna EU-csatlakozásáról kérdezték az embereket. A lap szerint a munkát mindössze négy nap alatt teljesítette Balásy cége, nettó 21 millió forintért.A kormány azóta több hasonló mesterséges intelligencia segítségével készített videót is használt már, de a Lakmusz most a háborús MI-videó árát és gyártóját derítette ki egy közérdekű adatigénylés után. A személyes betekintésen megtudták, hogy a 21 milliós költség fedte a reklám kreatív gyártását és a közösségi médiára szabott verzióit is. A közösségi médiás változatot a miniszterelnök mellett Magyarország Kormánya is népszerűsítette legalább 4,5 millió forint értékben a Facebookon. De a videó társadalmi célú reklámként a tévében is megjelent.A Lakmusz azt írja, hogy amikor a Miniszterelnöki Kabinetirodán betekinthettek a kommunikációs szerződések iratanyagába, az MI-videóról szóló dokumentumokat egy A4-es lappal takarták el. Az adatokat azért hozták nyilvánosságra, mivel egyértelműen közérdekű adatról van szó.Balásy Gyula cégei elképesztő mennyiségű állami megrendelést kapnak, hogy csak a közelmúltból szemezgessünk:ők szerveztékaz augusztus 20-i programsorozatot10,9 milliárd forintért;ők reklámozták a kormány ukrán EU-tagságról szóló Voks2025, eddigi legdrágábbnak számítónemzeti konzultációját 11 milliárd forintért.és 650 millió forintos keretösszegű szerződéssel ők szervezték az amerikai konzervatív mozgalom kedvenc eseményének számítóCPAC magyar rendezvényét, szintén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megbízásából.A Rogán Antal alá tartozó hivatal csak 2024 utolsó három hónapjában 41 megbízást adott Balásy cégeinek, nettó 24,2, bruttó 30,7 milliárd forintért. De nemcsak az állam dolgoztatja Balásyt, a kormányhoz nagyon közeli Alapjogokért Központ is rendelt titokzoknikat, naptejet, úszógumit, üveggyertyát és egyéb ajándéktárgyakat egy szerződés keretében. A kormány 2015 és 2023 közötttöbb mint 1300 milliárd forintot költött kommunikációra. Ezekhez az utóbbi években központilag, az NKOH-n keresztül keresnek vállalkozót, a munkákat rendre Balásy Gyula cégei nyerik meg. Nem csoda, hogy Balásynak nemcsakTihanyban van luxusvillája, deFerrariraésfloridai luxuslakásrais telik neki.
|
Rogánék a vérző fejű, magyar zászlót lengető MI-katonás videót is Balásy Gyula cégétől rendelték
|
A munkát mindössze négy nap alatt teljesítette a Lounge Design, nettó 21 millió forintért.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/09/12/lounge-design-balasy-gyula-mesterseges-intelligencia-kormanyzati-reklam-ukrajna-eu
|
2025-09-12 14:12:25
| true | null | null |
Telex
|
Teljes abszurd: az ÁSZ szerint közbeszerzésen kellett volna El Grecót venniÚjságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen jelentette be ma délután Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) várhatóan megbünteti az intézményt, amiért szabálytalanul vásároltak meg az elmúlt öt évben hét nagy értékű festményt.Júniusban már kiderült, hogy a múzeum átvilágítását végző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) problémája van a műtárgybeszerzésekkel, ezért a KDB-hez fordul. Egy 2014-es uniós irányelv szerint ugyanis az EU-s közbeszerzési értékhatár, jelenleg 220 ezer euró egyedi érték fölött közbeszerzési eljárás keretében kellene műtárgyakat vásárolni.Olyan probléma ez, amivel a hazai múzeumok nagy többségének nincs tennivalója, ugyanis nem is álmodhatnak valóban értékes tárgyak megvásárlásáról. Sőt, ahogy a Nemzeti Múzeum munkatársai mai tüntetésükön elmondták a múzeum előtt: normális béreket sem kapnak, még a takarítók is magasabb jövedelemhez jutnak, mint a doktori végzettségű muzeológusok.A Szépművészeti Múzeum annyiban kivétel, hogy az elmúlt években is vásárolt értékes műtárgyakat, nem is keveset: öt év alatt csaknem ezer darabot. A többségüket aukción, amivel az ÁSZ-nak sincs baja, volt viszont hét olyan festmény, amit kereskedőtől vagy magánszemélytől vettek meg, az értékhatár fölötti áron.A legértékesebb ezek közül El Greco Gonzaga Alajos portréja, az a nagyszerű kép, amiről már többször írtunk a Válasz Online-on. Ezt 2022-ben a MOL - Új Európa Alapítvány vette meg a Christie’s aukciósház árverésén 3,6 millió dollárért, és a múzeum részletekben fizette ki a vételárat az alapítványnak, hogy ténylegesen köztulajdonba kerüljön. (A hét kifogásolt vásárlás összesen 1,5 milliárdos értéket tesz ki, ebből körülbelül 600 millió az El Greco vételárának adott tétele; a többi alkotás között van Zurbarán, Gerrit van Honthorst, Szinyei Merse Pál egy-egy festménye meg egy olyan itáliai reneszánsz Madonna, amelynek párdarabja régóta a Szépművészeti gyűjteményét ékesítette.)Az ÁSZ nem tartotta a vásárlásokat túlárazottnak vagy indokolatlannak, problémájuk a közbeszerzés hiányával volt.De hogy lehetne közbeszerzést kiírni egyedi műalkotásokra? Ki versenyezne kivel?Baán László szerint az elvárás teljes mértékben életszerűtlen, és arra ösztökéli a múzeumokat, hogy minden esetben egy fals színjátékot folytassanak le. Szabályosan ugyanis úgy lehetne ezek szerint értékes műtárgyakat vásárolni, hogy megállapodnak az eladóval az árban (ahogy eddig is tették), majd kiírnának egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, és ezután írnák alá a szerződést a vásárlásról. Ilyet azonban egyetlen híres európai múzeum sem csinál, amennyire ezt az TED uniós közbeszerzési portálon le tudták ellenőrizni.Nemcsak azért nem, mert abszurd, hanem ténylegesen is károkat okozna ez az eljárás. A műtárgypiacon az ilyen értékes darabokért ugyanis nem az eladók, hanem a vevők versenyeznek, éskimondott versenyhátrányt jelent, ha a múzeumoknak lassú és bürokratikus, lényegében fiktív közbeszerzéseket kell lebonyolítaniuk.Noha a KDB a büntetés összegét még nem állapította meg, már önmagában az is komoly károkat okoz a múzeumi működésben, hogy mostantól kénytelenek lesznek ezt az eljárásrendet követni. "Egy ilyen közbeszerzési eljárás két-három hónapig is eltarthat. Ezen már simán elúszhatnak jelentős műtárgyvásárlások" - erősítette meg a főigazgató.A Szépművészeti most azt kéri a kormánytól, kezdeményezzék az EU-s irányelv felülvizsgálatát, és mentesítsék a múzeumokat a kötelezettség alól. Az ügy a megvásárolt El Greco-kép és a másik hat festmény státusát szerencsére nem befolyásolja, azok a múzeum gyűjteményét gazdagítják, remélhetőleg évszázadokra szólóan.Nyitókép: A Gonzaga-portré megszerzése az elmúlt évek legjelentősebb magyar múzeumi gyűjteménygyarapítása volt (@Szépművészeti Múzeum)
|
Teljes abszurd: az ÁSZ szerint közbeszerzésen kellett volna El Grecót venni - Válasz Online
|
Teljes abszurd: az ÁSZ szerint közbeszerzésen kellett volna El Grecót venni
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/09/08/abszurd-asz-kozbeszerzes-el-greco-szepmuveszeti-muzeum-buntetes-baan-laszlo/
|
2025-09-08 18:02:14
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Nem tettek ajánlatot az ingatlanra, ezért sikertelen lett a szeptember 11-én tartott árverés annak a Tiborcz-kör által használt debreceni földterületnek az ügyében, amely értékesítésének különös körülményeiről már többször is írtunk.Az árverés kimeneteléről az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést adtunk be a polgármesteri hivatalhoz. Az adatkérés kapcsán kiemelendő, hogy Fazekas-Tripsánszki Bernadett vagyonkezelési osztályvezető jóval a városháza rendelkezésére álló határidő előtt válaszolt.A Debrecen déli részén, a Mikepércsi úti Tesco mögött található 2,64 hektáros területet jelenleg a Bayer Construct Zrt. bérli, amely depóniát helyez el a területen. A cég ugyanis éppen a szomszédos telkeken építi az Epres Liget lakóparkot. Papp László (Fidesz) polgármester augusztusban arról beszélt, hogy valószínűleg az értékesítendő földeken is lakásokat építene a leendő vevő.A szeptember 11-i árverésen a kikiáltási ár 1,81 milliárd forint volt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Debrecen önkormányzatának közgyűlése már áprilisban döntött az ingatlan értékesítéséről, a kormányhivatal pedig ezt követően vonta belterületbe a földeket.A városháza által felkért értékbecslők ennek ellenére nem változtattak a korábban meghatározott kikiáltási áron. Hogy kik és mi alapján állapították meg a terület értékét, máig nem tudni, ugyanis az értékbecsléseket a polgármesteri hivatal még közérdekű adatigénylésre sem adta ki olvasónknak.A Debreciner figyelemmel követi az ingatlan további sorsát is.
|
Senki nem tett vételi ajánlatot a Tiborcz-kör által bérelt debreceni földek árverésén
|
Kihez kerül az értékes ingatlan, amelynek a belterületbe vonás után sem változtattak az eladási árán?
| null | 1 |
https://debreciner.hu/cikk/senki-nem-tett-veteli-ajanlatot-a-tiborcz-kor-altal-berelt-debreceni-foldek-arveresen
|
2025-09-23 16:59:47
| true | null | null |
Debreciner
|
Valótlanul állítja Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK Zrt.) volt vezérigazgatója, hogy a BKK buszbeszerzései kapcsán született bírságok elfogultak - erről írt a Közbeszerzési Hatóság a Magyar Hanghoz eljuttatott közleményében szerdán.Ennek előzménye, hogy Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője kezdeményezte, hogy a BKK volt vezetői vállaljanak felelősséget azon rekordméretű bírság kapcsán, amellyel a céget sújtotta a hatóság, és amely ellen hiába perelt a közlekedési vállalat. A frakcióvezető azzal érvelt, ez azt jelenti, hogy a BKK-nak összesen 204 millió forintot kell kifizetnie - közpénzből. "Szerintünk érdemes feltenni a kérdést, hogy miért a fővárosiak fizessenek mások hibájáért? Ha a BKK korábbi vezető tisztségviselői - ebben az esetben Draskovics Tibor, az Igazgatóság elnöke és Walter Katalin vezérigazgató - hibás döntést hoztak, jogszabályt sértettek vagy elmulasztották betartani az előírásokat, akkor vállalják a felelősséget, ahogy ez a magánszektorban minden esetben történne" - írta a frakcióvezető. Ezért olyan előterjesztést nyújtottak be a Fővárosi Közgyűlés jelenleg is zajló szerdai ülésére, amelyben felkérik a főpolgármestert, hogy minden lehetséges jogi eszközzel érje el, hogy a bírságok okozta kár a lehető legnagyobb mértékben megtérüljön a döntésben közreműködő volt vezető tisztségviselőktől.Walter Katalin volt BKK-vezérigazgató az ügyben lapunkhoz közleményt juttatott el. Ebben azt írta, a BKK buszbeszerzései jogszerűek voltak, a bírság politikai megrendelésre született. - A BKK 2013 óta követett szolgáltatásbeszerzési gyakorlata megfelelt a jogszabályoknak és garantálta a közpénzek hatékony felhasználását és a közszolgáltatások magas színvonalát. Rendkívül sajnálom, hogy a cég korábbi vezetője ennek ellenére úgy döntött, a saját volt kollégáit is megalázó politikai támadássorozatot indít - írta. Walter ugyan nem nevesítette, de ezzel nyilvánvalóan Vitézy Dávidra gondolt. Közleményét azzal folytatta, hogy a közbeszerzési bírságról szóló döntést jelenleg is vizsgálja a Kúria, többek között azért, mert a 200 millió forintos bírság "kirívó és elfogultságot feltételez″. Szerinte 2019 októbere óta feltűnően megnőtt a közbeszerzési vizsgálatok és büntetések száma a főváros, illetve cégeivel, valamint az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal, illetve cégeikkel szemben. - Ráadásul a hasonló hibák eredményeként kirótt büntetési tételek jelentősen eltérnek az ellenzéki és kormánypárti vezetésű önkormányzatok esetén - írta. Például 2010 és 2024, tehát 15 év alatt között a Volánbusszal szemben 21 eljárásból mindössze 3 végződött bírsággal, összesen 3,1 millió forint értékben. Ezzel szemben a BKK ellen 2020 és 2024 között, tehát mindössze 5 év alatt 20 eljárás indult, 14 bírság született, összesen 675 millió forinttal. Szembetűnő, hogy - noha gyakorlatilag ugyanazok a szakemberek, ugyanolyan szakmai standardok mentén dolgoztak a közbeszerzések előkészítésénél a BKK-ban - 2012 és 2019 között 35 eljárásból 10 bírság született, 80 millió forint értékben a cégnél - jegyezte meg. Walter Katalin többek közt arra is kitért, hogy a BKK-ra kirótt legutóbbi bírságok három busztenderre vonatkoznak, amelyeket előzetesen a Közbeszerzési Hatóság is rendben talált.A fenti előzmények után juttatta el reakcióját a hatóság a Magyar Hanghoz. Azt írták: "valótlanul állítja Walter Katalin, hogy a BKK buszbeszerzései kapcsán született bírságok elfogultak". - Az igazság ezzel szemben az, hogy minden esetben a jogsértés súlyossága, valamint a becsült érték együttesen határozza meg a bírság mértékét. Ráadásul az eljárások összehasonlítása másfél évtizedes viszonylatban jogilag értelmezhetetlen és torz következtetésekhez vezet, hiszen minden ügy egyedi megítélésű. Jeleznénk továbbá azt is, hogy 2014-ben új uniós irányelv, 2015-ben pedig új közbeszerzési törvény lépett életbe, tehát rengeteget változott a jogszabályi környezet. Abban a konkrét ügyben, ami 50 darab elektromos autóbusz üzemeltetésére vonatkozott, és amit a volt vezérigazgató a közleményében említett, valóban 200 milliós bírság kiszabására került sor. Ennek az eljárásnak az értéke viszont rendkívül magas, 90,9 milliárd forint volt - vagyis a Közbeszerzési Döntőbizottság akár 9,09 milliárdra is büntethette volna a BKK-t - fejtették ki. A hatóságok szerint viszont ezzel szemben a becsült értéknek mindössze 0,22 százaléka lett a bírság összege. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogorvoslati eljárások a legtöbb esetben kérelemre indulnak, azaz általában a piaci szereplők, a versenytársak maguk kezdeményezik azokat.
|
BKK-pénzbüntetés: a Közbeszerzési Hatóság visszautasítja, hogy elfogultan bírságolna
|
A fővárosi cég volt vezérigazgatója, Walter Katalin beszélt erről.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/bkk-birsag-a-kozbeszerzesi-hatosag-visszautasitja-hogy-elfogultan-birsagolna-180830
|
2025-09-24 12:18:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Portfolio2025. szeptember 25. 08:50Az Európai Bizottság döntésében több etilénvásárlót marasztalt el a verseny korlátozására irányuló magatartásuk miatt, a Mol csoport is jelentős anyagi kárt szenvedett az ügyben - írja a társaság. A társaság polgári peres eljárást indított a kartellben résztvevő több vállalkozással szemben.Az Európai Bizottság etilén kartell ügyében hozott döntése több etilén vásárlót is elmarasztalt versenykorlátozó magatartásuk miatt. A Mol csoport elemzése alapjána kartell jelentős mértékben befolyásolta a Mol csoport etilén és polietilén értékesítési árait,ezzel számottevő anyagi kárt okozva a Mol csoport számára - írják.A kár megtérítése érdekében a Mol csoport polgári peres eljárást indított a kartellben résztvevő több vállalkozással szemben is.Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.Címlapkép forrása: Portfolio
|
Kartellt fülelt le a Bizottság, perre megy a Mol
|
Jelentős az anyagi kár.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250925/kartellt-fulelt-le-a-bizottsag-perre-megy-a-mol-788634
|
2025-09-25 08:50:00
| true | null | null |
Portfolio
|
Több mint 111 hektár földterület értékesítésére készül Debrecen vezetése a törvény által előírt versenyeztetés tényleges megvalósulása nélkül - derül ki Papp László (Fidesz) polgármester előterjesztéséből, amelyről az önkormányzat szeptember 25-i közgyűlésén fognak szavazni a képviselők.A város déli gazdasági övezetében található, értékesítés előtt álló ingatlanok összesen 111,64 hektárt tesznek ki, ez a terület nagyobb, mint az ebben az ipari parkban található CATL-akkumulátorgyár első üteme, amely hónapokon belül megkezdi a próbaüzemet. A cég legújabb, idén augusztusban benyújtott egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációja szerint ugyanis az akkumulátorgyár első üteme "csak" 80,5 hektáron fog működni.Az 55 tételes listán szereplő ingatlanokat az önkormányzat által felkért értékbecslők összesen nettó 5,3 milliárd forintra taksálják. A legnagyobb és legértékesebb egy 74,21 hektáros ingatlan, erre 3,56 milliárd forintot állapítottak meg. Ez nagyságrendekkel alacsonyabb négyzetméterárat jelent, mint amennyiért egy Tiborcz-kör által bérelt, szintén a város déli részén található 2,64 hektáros ingatlant bocsátottak nemrég - egyelőre sikertelenül - árverésre, ezért 1,81 milliárd forintot kértek.Papp László előterjesztése szerint a törvény által előírt versenyeztetést az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet alapján versengő ajánlatkéréssel adnák el. Három szereplőtől kérnének ajánlatot, amelyek közül kettő az önkormányzat saját cége, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft., a harmadik pedig az a magyar állami NIPÜF (Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.), amelynek saját márkaneve, az Inpark építette fel azt a CATL-akkumulátorgyár által bérelt csarnokot, amelyben a kínaiak már jelenleg is tömegtermelésben szerelnek össze akkumulátorokat.Habár a polgármester előterjesztéséből ez nem derül ki, Debrecen szabályozási tervéből egyértelműen látszik, hogy a most értékesítendő ingatlanok közül legalább a legnagyobb egészen biztosan érinti a CATL tervezett, további ütemeinek területeit. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az akkugyár a 106-os vasútvonaltól nyugatra eső területekre terjeszkedne, ezért ott a vasutat is felszámolják. Az Építési és Közlekedési Minisztérium idén júniusban már arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy legkésőbb decemberben területeket kell átadniuk a kínaiaknak. "A debreceni akkumulátorgyár bővítéséhez 2025. december 11-ig kell a vasútvonal egy részét is érintő ingatlanokat kármentesítve átadni a CATL-nak" - írták akkor.Ha pedig a CATL lesz a mostani közgyűlési döntés következtében a földterület hasznosítója, akkor nehéz valódi versenyről beszélni. Az önkormányzat saját cégei nyilvánvalóan nem fognak szembemenni a városháza akaratával, a NIPÜF pedig - ahogy fentebb írtuk - jelenleg is szerződéses viszonyban áll a kínai óriásvállalattal.Az ingatlanvagyonról is döntő közgyűlést szeptember 25-én 9 órától tartják a Régi Városházán. A nyilvános napirendi pontok - amilyen ez is - megtárgyalásán bármely magyar állampolgár részt vehet. A közgyűlésen történtekről részletesen beszámolunk olvasóinknak.
|
Tényleges versenyeztetés nélkül adná el Debrecen vezetése a CATL-akkumulátorgyár második üteméhez szükséges földeket
|
A polgármester előterjesztése alapján az önkormányzat saját cégei „versengenének” egy olyan állami vállalattal, amelytől a kínaiak jelenleg is bérelnek egy összeszerelő üzemet.
| null | 1 |
https://debreciner.hu/cikk/tenyleges-versenyeztetes-nelkul-adna-el-debrecen-vezetese-a-catl-akkumulatorgyar-masodik-utemehez-szukseges-foldeket
|
2025-09-24 17:05:05
| true | null | null |
Debreciner
|
Idén márciusban az Állami Számvevőszék óriási vagyonvesztést és más súlyos problémákat tárt fel a Magyar Nemzeti Bank alapítványi gazdálkodásával kapcsolatban. Az ÁSZ szerint a több százmilliárdos alapítványi vagyont kezelő cég egy rendkívül bonyolult céghálón keresztül, az eredeti célokkal ellentétesen gazdálkodott, és hatalmas vagyont bukott el.A számvevők megállapították azt is, hogy az alapítványi vagyonból jelentős, milliárdos összegben jutottak megbízásokhoz egy Somlai Bálint nevű vállalkozó érdekeltségei, aki az akkori jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti körébe tartozott.Matolcsy Ádám neve viszont nem szerepel a jelentésben, az ÁSZ az alapítványi milliárdok útját követve nem jutott el olyan cégig, amely hozzá kötődött volna. A Direkt36 azonban most rátalált egy olyan, a nyilvánosságban eddig alig szereplő vállalatra, amelynél kimutatható ilyen kapcsolat. Ez egy olyan cég, amely egyszerre kapcsolódik az MNB-botrányban érintett, GTC nevű ingatlanos céghez és Matolcsy György korábbi MNB-elnök fiához is.A céget Urban Estate Zrt.-nek hívják, és egy általunk megszerzett dokumentum szerint a GTC vállalatcsoport egyik tagjával szerződött több mint 7 milliárd forint értékben egy budapesti VII. kerületi szállodaprojektre. Bár ezt a projektet azóta felfüggesztették, az eredeti tervek szerint az Urban Estate is részesült volna a számvevők szerint eltékozolt MNB-alapítványi forrásokból.Az Urban Estate tehát egyik oldalon köthető az MNB-s botrány egyik szereplőjéhez. A másik oldalon a cég kapcsolódik Matolcsy Ádámhoz is. Ezek a kapcsolódási pontok Dubajon keresztül lelhetők fel, ahol a jegybankelnök fiának már évek óta vannak érdekeltségei. Az Urban Estate dubaji munkát hirdető álláshirdetéseit például egy Matolcsy Ádámhoz több luxusingatlanon keresztül és személyes szálon is köthető cég alkalmazottja tette közzé."Új kollégát keresünk, hogy csatlakozzon fiatal és dinamikus csapatunkba" - ezzel a szöveggel tett közzé álláshirdetést saját szakmai profilján 2023-ban a Minelley DMCC egyik vezető beosztású munkatársa. A Direkt36 korábban részletes cikkben mutatta be, hogy a Minelley DMCC nevű, pénzügyek koordinálásával és vízumügyletekkel is foglalkozó cég szoros kapcsolatban áll Matolcsy Ádámmal. Az alkalmazott a posztban ugyanakkor nem a hivatalosan feltüntetett munkahelye, a Minelley, hanem a magyar Urban Estate Zrt. állását reklámozta, és a munkalehetőség részleteiről egy dokumentumot is csatolt a bejegyzéséhez. A hirdetés végén kontaktként a [email protected] email-címet tüntette fel.Ez a bejegyzés, valamint az, hogy a Minelley alkalmazottja gyakorlatilag többes szám első személyben hivatkozik az Urban Estate-re, a két cég közötti, szorosnak tűnő együttműködésre utal.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →Ez a kapcsolat egy aprónak látszó, de fontos fejlemény az elmúlt hónapokban egyre súlyosabb részletekkel bővülő, politikailag is kiemelten érzékeny MNB-botrány történetében. A jegybank ugyanis a sokáig Orbán Viktor egyik legközelebbi bizalmasának számító Matolcsy György elnöksége alatt hozta létre azt az alapítványi struktúrát, amelynél aztán a számvevők megállapították a súlyos vagyonvesztést. Most kiderült, hogy az alapítványi ügyletek egyik szereplője kötődik Matolcsy György egyik fiához, Ádámhoz.Az Urban Estate és Matolcsy Ádám esetleges kapcsolatára utaló információkat talált ráadásul nemrég a Telex is. Igaz, a lap nem a magyar cégről, hanem egy szinte azonos nevű, Urban Estate Building Constructing LLC-nek hívott dubaji székhelyű társaságról írt. A cikk szerint 2025 februárjában nagyjából 26 millió forint értékben adtak fel egy csomagot az Urban Estate dubaji címére. Mint írták, a vámkezelésre meghatalmazó ügyintézőként a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Magyar Stratégiai Zrt. egyik alkalmazottját jelölték meg.Korábban a Minelley dolgozója közzétett olyan álláshirdetést is, amelynek végén saját, mstrat.hu végződésű email-címét adta meg elérhetőségként. Ez a cím is a Magyar Stratégiai Zrt-hez tartozik.A jelek szerint a magyar és a dubaji Urban Estate nevű cégek között nem csak névazonosság áll fenn, hanem ennél szorosabb kapcsolat van köztük. A magyar cég honlapján található néhány olyan grafikai elem, például a cégnév és a logó, amely szinte pontosan ugyanolyan formában tűnik fel az urbanestate.ae címen elérhető emirátusi honlapon is.Kerestük Matolcsy Ádámot és az ügy többi szereplőjét is, de egyikük sem reagált a kérdéseinkre.Célra szabvaAz Urban Estate Zrt. több más személyes és üzleti szálon keresztül is kapcsolódik Matolcsy Ádám köréhez. A cégnek 2024 novembere óta vezérigazgatója és több céges irat szerint részvényese is egy Pregitzer György nevű férfi. A Direkt36 birtokába került több dokumentim szerint ő a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó Somlai Bálint cégének, a Raw Developmentnek a munkatársa volt. Több dokumentumban is a cég kapcsolattartójaként vagy cégvezetőjeként volt feltüntetve Pregitzer neve.Az Urban Estate jelenleg a Danube VRSMRT Projekt Kft. részvényese, ahol a tulajdonostársa egy olyan cég, amely a FELIS Magántőkealap tulajdonában áll. A Direkt36 2023 januárjában egy hivatalos adatbázis alapján tárta fel, hogy a FELIS tényleges tulajdonosa - legalábbis akkori állás szerint - a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó Száraz István volt. https://www.direkt36.hu/oriasi-vagyonokat-rejtettek-el-kormanykozeli-korok-de-most-egy-hivatalos-adatbazis-leleplezte-oket/A magyarországi bejegyzésű Urban Estate Zrt. honlapján is több nyom vezet Matolcsy Ádám köreihez. A cég a referenciái alapján ugyanis több megrendelést teljesített a Skygreen Buildings Kft. ingatlanjain is. Ilyen a XI. kerületi Infopark több épülete, vagy a II. kerületi Lövőház utca 39., amely többek között Száraz István több cégének és a Matolcsy Ádám érdekeltségébe tartozó New Wave Service Kft.-nek is a székhelye.A Skygreen Buildings Kft. tulajdonosai magántőkealapok, amelyekről hivatalosan nem lehet tudni, ki áll mögöttük. A Válasz Online ugyanakkor egy hitelügylet kapcsán kiderítette, hogy a cég Matolcsy Ádámhoz kötődik. A kölcsönt a lap szerint az MKB nevű pénzintézet nyújtotta egy Matolcsy érdekeltségében álló cégnek, amelyhez a nagyjából 35 milliárd forintos fedezetet a SkyGreen Buildings ingatlanjai jelentették. A Telex nemrégiben egy általuk megszerzett dokumentum segítségével azt is feltárta, hogy a Skygreen Buildings mögött álló magántőkealapok Matolcsy Ádám érdekeltségébe tartoznak.Az ismert adatok alapján az Urban Estate tevékenységének nagy részében tehát olyan ingatlanokon dolgozik, amelyek vagy az MNB számvevők által kifogásolt ingatlanos cégéhez, a GTC-hez vagy a korábbi MNB-elnök fiának köreihez köthetőek. Az egyes beruházások pontos díjazásáról nem áll rendelkezésre információ, a cég pénzügyi adatai viszont kiemelkedően jók. Az Urban Estate 2023-ban 3,3 milliárdos nettó árbevétel mellett 1,3 milliárdos eredményt produkált. 2024-ben pedig már az 5,3 milliárdot is meghaladta a cég bevétele.Úgy tűnik ugyanakkor, hogy az MNB-botrány kirobbanásával nehezebb idők jöhetnek a cégre.Leállt például az a beruházás is, amelyet a Direkt36 birtokába került iratok szerint az MNB-alapítvány érdekeltségébe tartozó, a számvevők által rossz befektetésnek elkönyvelt GTC számára végeztek volna Budapest VII. kerületében.A birtokunkba került szerződés szerint a GTC egyik projektcége 2024 végén egy több mint 7 milliárd forint értékű szállodaprojekttel bízta meg az Urban Estate-et. A hotel a VII. kerületi Kazinczy utcában épült volna, ám a felek 2025 tavaszán megszüntető megállapodást írtak alá. Ez összefüggött a márciusban kirobbant MNB-botránnyal. A kerületi önkormányzat legalábbis 2025 áprilisában így nyilatkozott a Telexnek a beruházásról:"A tárgyalásokat a GTC-vel az erzsébetvárosi önkormányzat még aznap felfüggesztette, amikor az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját Varga Mihály hivatalba lépő jegybankelnök leváltotta és új vezetőt nevezett ki".Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex
|
Van egy cég, amely kicsit közelebb viszi az MNB-botrányt Matolcsy Ádámhoz
|
A Direkt36 birtokába került dokumentumok szerint egy olyan cég is profitált volna az MNB alapítványi üzletből, amely több szálon kötődik a korábbi jegybankelnök fiához. A szálak itt is részben Dubajban futnak össze, ahol Matolcsy Ádám megvetette a lábát.
| null | 1 |
https://www.direkt36.hu/van-egy-ceg-amely-kicsit-kozelebb-viszi-az-mnb-botranyt-matolcsy-adamhoz/
|
2025-09-25 13:28:03
| true | null | null |
Direkt36
|
Bilincsben vittek el egy orvost a közelmúltban a kapuvári Lumniczer kórházból, a kisalfold.hu információi szerint hálapénzt fogadott el betegeitől és valaki lebuktatta a doktort. A rendőrségtől kértünk tájékoztatást. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán megtudtuk, hogy vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt valóban indítottak büntetőeljárást egy kapuvári orvossal szemben. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb információt nem közölt a főkapitányság. A Lumniczer kórházban felfüggesztették az érintett gyógyítót, aki információink szerint hálapénzért írt recepteket.Vesztegetés, hálapénz gyanúja Lumniczer kórházbanÚgy tudjuk, elsősorban receptek felírásáért fogadott el kisebb összegeket, esetenként öt-, tíz-, húszezer forintot. Állítólag így történt ez az utolsó esetnél is, amikor a pénzt átadó beteg rögzítette a történteket és feljelentést tett.Dr. Benedek Zoltán, a Lumniczer Sándor Kórház főigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy az eljárás alá vont kollégát a hatályos rendeletek szerint a munkavégzés alól felfüggesztették. Rákérdeztünk, hogy a betegellátásban okoz-e fennakadást az orvos kiesése?- Pillanatnyi nehézséget okozott, de mivel nem nagy forgalmú szakrendelésről van szó, sikerül áthidalni. Felvettem a kapcsolatot a szomszédos kórházakkal, melyek segítenek. A betegek ellátása így gyakorlatilag zavartalan és mielőbb szeretnénk pótolni a szakorvost - fogalmazott dr. Benedek Zoltán.
|
Rendőrök vitték el az orvost a kapuvári kórházból, úgy tudjuk, receptekért fogadott el hálapénzt a doktor
|
A Lumniczer kórházban vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak egy orvost. Hálapénzért dolgozott?
| null | 1 |
https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2025/09/halapenz-lumniczer-korhaz-kapuvar-rendorseg-orvos-gyanu
|
2025-09-25 14:07:26
| true | null | null |
Kisalföld
|
Mindezt Pohl Marietta jelentette be a közösségi oldalára feltöltött videóban. Kozármisleny új polgármestere felidézte: a 2024-es helyhatósági választások előtt csapata megígérte a városlakóknak, hogy amennyiben a választók bizalmat szavaznak nekik, visszamenőlegesen és teljes körűen átvizsgálják az előző önkormányzat működését.Miután tavaly ősszel megkezdtük ezt a munkát, idén májusra a bevont szakértők már négy olyan üggyel szembesültek, amelyekben a megítélésük szerint bűncselekmény gyanúja merült fel.Pohl Marietta emlékeztetett: akkor polgármesterként a kötelességének eleget téve tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a beszervezett információk birtokában ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek.Ez akkor - mint arról lapunk május végén beszámolt - meg is történt. Az akkori feljelentés négy ügyre terjed ki, amelyek közül három beszerzéssel, egy pedig ingatlanértékesítéssel kapcsolatos a polgármester tájékoztatása szerint.Május végén Pohl Marietta jelezte, hogy további részleteket "a nyomozás érdekeire való tekintettel" egyelőre nem oszthat meg a nyilvánossággalKozármisleny polgármestere friss videójában úgy folytatta: a szakértők, akik azóta is folytatják az átvilágítást, most két újabb ügyre hívták fel a jelenlegi városvezetés figyelmét, amelyek szintén bűncselekmény gyanúját alapozhatják meg. "Az egyik beszerzéssel, a másik pedig vagyonkezeléssel kapcsolatos" - fogalmazott Pohl Marietta, aki megjegyezte: e fejleményről a város képviselő-testülete a minapi közgyűlésen tájékoztatást kapott.A polgármester kijelentette:ismeretlen tettes ellen két újabb feljelentést kell tennünk.Pohl Marietta szavai szerint az átvilágítás tovább folytatódik, a város önkormányzata azonban előre tekint.Mi dolgozunk tovább a nyugodt, egységes, fejlődő, sikeres és jó hírű Kozármislenyért- zárta szavait.Mint arról lapunk korábban szintén beszámolt, a volt kozármislenyi polgármesterrel szemben az ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A bírósági szakba ért büntetőügyet a Pécsi Járásbíróság tárgyalja.
|
Két újabb ügyben tesz feljelentést a városvezetés - VIDEÓ!
|
A tavaly ősz óta folyamatosan zajló átvilágítások nyomán két újabb - a korábbi városvezetés regnálásához köthető - "bűncselekmény gyanúját" felvető ügyben tesz feljelentést Kozármisleny polgármestere.
| null | 1 |
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2025/09/kozarmisleny-ket-uj-feljelentes
|
2025-09-25 16:00:56
| true | null | null |
BAMA
|
- Egymillió forintra bírságolta a hegyvidéki önkormányzatot a Közbeszerzési Döntőbizottság , mert nem folytatott le közbeszerzést ott, ahol kellett volna. Közbeszerzés elkerülésére a Fidesz tizennyolc évnyi városvezetése alatt nem volt példa - hívta fel a figyelmet Fonti Krisztina, a helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője.Megjegyzendő, Kovács Gergely (MKKP) korábban és polgármesterként is rendre bírálta a Pokorni Zoltán-féle fideszes vezetés közbeszerzéseit. Sőt, megválasztása óta azzal henceg, hogyő olcsóbban hajtja végre a közbeszerzéseket, mint elődje. Kiderült, hogy Kovács sokszor feldarabolja a közbeszerzéseket, amivel közbeszerzési határ alá tolja őket. Történt olyan is, amikor csökkentett tartalommal írt ki közbeszerzést, ezért lett olcsóbb az ajánlat.Fonti Krisztina feltette a kérdést: Kovács Gergely közpénzből fizeti ki a saját jogsértő döntése miatti büntetést? Vagy megint hisztizni kezd, mint teszi az őt leleplező cikkek miatt?A Magyar Nemzet már megírta, hogy két gyanús szerződést vizsgál a XII. kerületben a Közbeszerzési Hatóság döntőbizottsága, miután a Magyar Kétfarkú Kutya Párt feltűnően kikerüli a közbeszerzési eljárásokat azzal, hogy feldarabolja a megbízásokat a közbeszerzési értékhatár miatt. A közétkeztetési feladatok ellátása és a nemzetközi kapcsolatok létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása című szerződések esetében a közbeszerzési eljárás mellőzését vizsgálja a hatóság.Az önkormányzatnál a közbeszerzési értékhatár miatt a parkolást például hatfelé szedték, és a közbeszerzési törvényben szereplő értékhatárt hatszorosan meghaladó mértékben kötöttek szerződést.A polgármester azzal a Komunáldata nevű szolgáltatóval állapodott meg, amelyet a tavaly nyári interjúi során megnevezett, mint jövőbeni szolgáltatót.Mint akkor mondta, Ferencvárosban bevált cégről van szó. A kutyapárt társelnöke és Kovács Gergely élettársa, Döme Zsuzsanna a IX. kerület alpolgármestere és Baranyi Krisztina polgármester jobbkeze. Úgy tűnik, a hegyvidéki vezetés ugyanazokkal a cégekkel köt szerződést, mint a ferencvárosi.A kutyapártos hegyvidéki városvezetésre többször rótt ki a hatóság büntetést szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt, legutóbb a parkolási informatikai rendszer megrendelése miatt.Kovács Gergely a közösségi oldalán azt bizonygatta, hogy az új szoftverrel a következő években jelentős összeget spórolhatnak meg. Azt viszont elhallgatta, hogy a szoftver nem tudja kezelni a korábbi szolgáltatások jelentős részét.A helyzetet jól jellemzi, hogy az egyik bizottsági ülésen a kutyapárti-momentumos vezetés által felvett tanácsadó is fapadosnak nevezte az új szoftvert.További játékainkhoz kattintson ide!Borítókép: Kovács Gergely polgármester (
|
Elkerülték a közbeszerzési eljárást, bírságot kapott a kutyapárti vezetés Hegyvidéken
|
A XII. kerületi önkormányzatra a Közbeszerzési Döntőbizottság azért szabott ki bírságot, mert a nemzetközi kapcsolatok létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására kiírt pályázatnál mellőzték a közbeszerzési eljárást. Kovács Gergely polgármester még egy évet sem töltött el hivatalában, máris több ügyben vizsgálják a gyanús eljárásokat.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/09/kozbeszerzes-birsag-kovacs-gergely-kutyapart-hegyvidek
|
2025-09-26 05:05:39
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Milliárdos nagyságrendű átcsoportosításokról adott hírt a kormány a csütörtöki Magyar Közlönyben. A költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített tartalékaiból összesen 8 milliárd 227 millió forintot csoportosítanak át. Ebből a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közel 4 milliárd forintot kap kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra.Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) szintén ebből a forrásból 4 milliárd forintot beruházásokra. A Központi Maradványelszámolási Alapból további 8 milliárd 511 millió forintot kap az OKF ugyancsak beruházási célra.A Magyar Falu Program költségvetéséből azonban 50 millió forintot elvon a kormány, és egyházi működési programra, valamint egyházfejlesztési támogatásokra fordítja.
|
Milliárdokat csoportosított át Rogán Antalhoz a kormány az éjjel
|
Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda közel háromszorakkora összeget, mint az Ötöslottó főnyereménye.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardokat-csoportositott-at-rogan-antalhoz-a-kormany-az-ejjel.html
|
2025-09-26 07:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Gigantikus összeget fizet a nem kívánt adatok törléséért Rogán Antal tárcája. A szeptemberben nyilvánosságra hozott kormányzati szerződések között böngészve találtunk rá egy tételre, mely szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda 9, 99 milliárd forintot fizet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH), "adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításáért" - a 2025. évre.A szűkszavú leírásban az is szerepel, hogy az NMHH-val kötött szerződésük 2021 decembere és 2026 novembere között érvényes. Az említett alkalmazás leírás a végleges adattörlő kódokat jelenti: ezek azok a "matricák", melyeket 2021 novemberétől minden eladott elektronikus adathordozóhoz - legyen az pendrive, laptop vagy okostelefon - mellékelnie kell a kereskedőknek. A 16 jegyű, egyszer használatos kódot egy honlapra, a Veglegestorles.hu-ra látogatva tudjuk élesíteni, a megfelelő azonosítás után pedig visszavonhatatlanul kipucolja a kiválasztott elektronikus eszközt.Lapunk kérdéseket küldött a Rogán vezette kabinetirodának, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a témában, melyben a megrendelt kódok számáról érdeklődtünk, és arról, hogy ez az összeg öt évre vagy 2025-re vonatkozik.Jászaiéknál is zörög a kasszaCikkünk megjelenéséig csak az NMHH válaszolt, ők viszont megerősítették, hogy az idei évről van szó, bár a teljes kifizetés még nem történt meg. „A Miniszterelnöki Kabinetirodától az idei évben eddig 7 496,3 millió forint bevétel folyt be Hatóságunk számlájára” – írta az NMHH sajtóosztálya. Válaszukból az is kiderül, hogy Rogán tárcája lényegében közszolgáltatásként, közpénzből finanszírozza a felhasználóknak ingyenesen átadott adattörlő kódokat. A médiahatóság közlése szerint 2021-ben még csak mintegy 130 ezer kódot adtak át a fogyasztóknak, tavaly azonban már több mint 6,7 milliót osztottak ki országosan. Idén szeptember 18-áig pedig az átadott adattörlő eszközök teljes mennyisége meghaladta a 12,9 millió darabot.Bár a szolgáltatásért fizető kormány hallgatag maradt, az jól látszik, ki profitál ebből a megrendelésből. Hadházy Ákos júniusban mutatta be a hálózatot, melynek a végén a Jászai Gellért által irányított, kormányközeli 4iG Zrt. és az adattörlő szoftvert gyártó Certus Software Zrt. áll haszonélvezőként. A Hadházy által vázolt struktúra szerint az 4iG Zrt. többségi tulajdonának számító Antenna Hungária Zrt. az NMHH megbízásából üzemelteti a Végleges törlés honlapját, ahonnan magánszemélyként tudjuk letölteni az adattörlő kódot – már ha a forgalmazó valamiért nem adott ilyet az elektronikus kütyünk mellé. Túl nagy lakossági érdeklődést mindenesetre nem látunk az adattörlés lehetősége után: a honlapot havonta 80–90-en keresik fel egy látogatottságot mérő portál összegzése szerint. Magát a kódokat és az adattörlő alkalmazást viszont a Certus biztosítja, amely az Antenna Hungáriával áll szerződésben.Azt, hogy a licencerződések, az állami és a piaci szereplők megállapodásai mit tartalmaznak, nem tudhatjuk: a beszerzést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kezdettől fogva mentesítette a közbeszerzési törvény alól, és tíz évre korlátozták az ezzel kapcsolatos adatok kiadását. Beszédes lehet viszont a Certus gazdagodása: a cég 2023-ban nettó 3,8 milliárdos, 2024-ben már nettó 12 milliárd forintos árbevételt produkált az Opten adatbázisa szerint. Egy közérdekűadat-igénylésből az is kiderült, hogy Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság minden kiadott adattörlő kód után 1990 forint + áfa licencdíjat fizet az Antenna Hungáriának, amely – a nyilvánosság által nem ismert módon és mértékben – osztozik a bevételeken a Certussal. Ha ez eddig eladott, összes adattörlő kódot nézzük, ez azt jelenti, hogy az állam bruttó 32,6 milliárd forintot fizethetett ki a szolgáltatást biztosító két cégnek.Nagyvonalú önvizsgálat, baráti civilekRogán tárcája a NER udvartartását sem hagyta betevő nélkül. A szeptemberi szerződéslista alapján nettó 3,14 milliárd (bruttó 4 milliárd) forintot fizettek ki a Balásy Gyulához tartozó New Land Media és a Lounge Design Kft.-nek, hogy év végéig folytassák az „Európa jövőjét” és az „állampolgárok életét érintő” kommunikációs kampányokat. A kabinetiroda emellett nettó 236 (bruttó 300) millió forintot ad ki saját szervezeti hatékonyságának ellenőrzésre, és a feladattal a kormánynál már szintén jól bevált cégpárost a P2m Informatikát és a P2m Consulting Kft.-t bízta meg.A lista legnagyobb civil (vagy annak látszó) nyertese a Civil Út Alapítvány és az alapítványhoz kötődő Civilút Nonprofi t Kft.-volt, melyek együtt félmilliárd forintot kaptak. Az alapítvány nyomon követhető karitatív tevékenységet végez – talán legnépszerűbb programjuk a Varázsceruza program –, kevésbé ismertek azonban az alapítvány kormányközeli kapcsolatai. A szervezetben korábban kuratóriumi elnök volt Tábori Tamásné Ruttkay Réka, aki még Rogán polgármestersége alatt osztályvezetőként dolgozott a V. kerületi polgármesteri irodában. Férje, Tábori Tamás jelenleg a 4iG felső vezetéséhez tartozik, az Index (több mint húsz éve nem cáfolt) értesülése szerint egykor kollégiumi szobatársak voltak a propaganda miniszterrel.Az alapítványt jelenleg Vári Attila olimpikon vízilabdázó vezeti, akivel kapcsolatban két rendőrségi nyomozás is zajlik, a Magyar Vízilabda Szövetségnél tapasztalt átláthatatlan gazdálkodás miatt. Mind karitatív szervezetet, mind a hozzájuk tartozó céget megkérdeztük a most kapott félmilliárd forint várható felhasználásáról – válasz egyik féltől sem érkezett.Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/39. számában jelent meg szeptember 26-án.
|
Tízmilliárdért rendelt adattörlő kódokat Rogán minisztériuma
|
Ezzel a NER egyik oszlopos tagja jár jól, de a kormány más barátokat sem hagyott az út szélén.
| null | 1 |
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/tizmilliardert-rendelt-adattorlo-kodokat-rogan-miniszteriuma-180867
|
2025-09-26 10:57:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Bármilyen összehasonlítást nézünk , sokmilliárdos többletnyereséget ért el versenytársaihoz képest Orbán Viktor édesapjának bányászati cége. Az extraprofitból, vagy inkább járadékból 2008 óta 4-5 milliárd forint juthatott Orbán Győzőre.Előzmények : az elmúlt hónapokban elég hangsúlyos témává vált Orbán Győző gazdagodása, miután fia, Orbán Viktor azzal hárítja a hatvanpusztai uradalommal kapcsolatos kritikákat, hogy az ingatlan édesapja tulajdona.A kormányfő apjának jövedelme elsősorban abból a kőbányászati cégből származott, amit még a 90-es évekbenSimicskáék "szellemi segítségével" privatizálták.A vállalat már 2010 előtt is nyereségesen működött, de ahogy ezt korábban aG7és aDirekt 36is bemutatta: a 2010-es évek második felétől versenytársaihoz képest egészen extrém magas volt a profitabilitása.Számokban : ez pedig az elmúlt években sem változott. A G7 összevetette Orbán Győző legfontosabb cége, a Dolomit Kft. profitabilitását huszonöt kőbányászati cég, illetve ezen belül tíz közvetlen versenytárs eredményességével*Utóbbi csoportban olyan cégek vannak, amelyek hasonló anyagokat bányásznak, mint a Dolomit Kft...A Dolomit Kft. egy év kivételével minden esztendőben masszívan felülteljesített. Többször előfordult, hogy a bevétel több mint 40 százaléka nyereségként is megmaradt, azaz a vállalat 100 forintnyi bevételből több mint 40 forint profitot csinált.Orbán Győző cégének nyereségessége ráadásul 2010 után ugrott meg látványosan, majd a Simicska-Orbán háború kirobbanása után tovább emelkedett. Az elmúlt években több mint kétszerese volt a 2010 előtt jellemző szintnek.A többletből a társaságnak 2010 óta a kőbányászati cégekhez képest több mint 9, de közvetlen versenytársaihoz viszonyítva is több mint 8 milliárd forintos extraprofitja keletkezett*Ennyivel kevsebb lett volna a nyereség, ha a Dolomit Kft. csak az átlagos iparági nyereségrátát hozza.. Ebből 4-5 milliárd jutott a vállalatot bő felerészben birtokló Orbán Győzőnek.Felülnézet : az eredményesség felfutásában a Dolomit Kft. egyre gyakoribb közvetett állami megrendelései is fontos szerepet játszhattak.A Direkt36 korábbantöbb olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.Éppen ezért - ahogy ezt korábbanmár többcikkbenbemutattuk- erre a többletjövedelemre az extraprofitnál pontosabb szakkifejezés a járadék. Utóbbit ugyanis, az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok.
|
Az ötmilliárdos extraprofit, amit beépülhetett Hatvanpusztába
|
Bármilyen összehasonlítást nézünk, sokmilliárdos többletnyereséget ért el versenytársaihoz képest Orbán Viktor édesapjának bányászati cége.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/08/31/hatvanpuszta-orban-viktor-orbany-gyozo-dolomit-kft-kobanya
|
2025-08-31 18:55:40
| true | null | null |
G7
|
Új tulajdonosokhoz került az a cég, amelyen keresztül a Matolcsy-kör birtokolta az MBH Bankban meglévő részesedésének jelentős részét. A tranzakcióra még augusztus közepén került sor, de a cégbíróságnál csak most kérték a bejegyzését.Nem csak tulajdonosi átalakulás volt azonban: a bonyolult cégstruktúrában rengeteg vállalathoz új vezetőket neveztek ki, a cégek jogi ügyeit pedig aMészáros-csoport ügyvédjének irodájaviszi.Miért fontos ez?Az MNB-botrányegyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a korábbi jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti kör százmilliárdokat érő banki részesedésének sorsa.A botrány kirobbanásakor Matolcsyékhoz köthető szervezetek az MBH Bank közelnegyedét birtokolták. Ennél nagyobb részesedése csak Mészáros Lőrincnek, illetve az egykori felcsúti gázszerelőhöz köthető magántőkealapoknak volt.Előzmények : a Válasz Online mármárcius végén arról írt, hogy a kérdés komoly fejtörést okozott a NER-en belül. Logikus kimenetelnek tűnt, hogy a Matolcsy-kör részesedését valahogy Mészárosék veszik át.Mészárosék érkezésére több jel is utalt. A Matolcsy-klán cégeinél tavasszal feltűnt a felcsúti milliárdosházi könyvvizsgálója. Nyáron pedig mártőzsdei bejelentésekmutatták, hogyan csökken ennek az üzleti körnek a részesedése. A tőzsdén ennek az ügyletnek az eredményét be is jelentették, akkor aHVG írt is róla.Alulnézet : a különböző üzleti körök rendre bonyolult cégstruktúrákon keresztül tartják, illetve tartották kezükben az MBH Bank részvénycsomagjait. A hálózatok végén sok esetben magántőkealapok állnak, hogy még nehezebb legyen felfejteni a végső tulajdonost.Most is ilyen szervezetek adták egymás közt az Matolcsy-kör egyik kulcscégét. A Magyar Takarék Holding Zrt.*két másik vállalaton keresztülaz MBH nyolcadát birtokolja. Ezt a vállalatot adta el egy egyértelműen a Matolcsy-klánhoz köthető magántőkealap két másik magántőkealapnak.A vevők tulajdonosát - mivel a magántőkealapoknak épp ez a lényege - nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, de ilyenkor mindig árulkodó, hogy kinek a tulajdonában van az alapot kezelő cég. Ezek pedig így vagy úgy, de Mészáros Lőrinchez köthetők.Az egyik alapkezelő tulajdonosa például az a Kertész József, akia Mészáros-csoport ügyvédje, és egyben a fideszes médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapítói jogait is gyakorolja.Az abszolút bizalmi embernek számító Kertész nem csak így kapcsolódik azonban a cégekhez. A mostani ügyleteknél már az ő ügyvédi irodája képviselte az érintett vállalatokat, és azok alapító okiratait is ők írták újra. A cégekhez az elmúlt hetekben jellemzően új vezetőket is kineveztek, abból a körből, amely már korábban is elkezdte bekebelezni a Matolcsy-klán érdekeltségeit.Számokban : a nehezen átlátható hátterű ügyletek jelentőségét az értékük adja. Az MBH Bank tőzsdei értéke jelenleg az1900 milliárd forintot közelíti, így az augusztus közepi tranzakciókban érintett részesedés is több mint 200 milliárd forintot ér.
|
Még közelebb került Mészáros Lőrinchez Matolcsyék 200 milliárdot érő banki részesedése
|
Új tulajdonosokhoz került az a cég, amelyen keresztül a Matolcsy-kör birtokolta az MBH Bankban meglévő részesedésének jelentős részét. A jogi ügyeket a Mészáros-csoport ügyvédjének irodája viszi.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/01/matolcsy-meszaros-mnb-botrany-mbh-bank
|
2025-09-01 14:22:19
| true | null | null |
G7
|
"Száraz István Péter már nem részvényese a társaságnak, melyre figyelemmel kezdeményezem nevezettnek a cégjegyzékből 2025. augusztus 15. napjával, azaz a részvénykönyvből történt törlés napjával történő törlését." Ezzel a helyenként eszperente elemeket tartalmazó, kissé magyartalan mondattal jelezte a cégbíróságnak a Dry Real Estate Zrt. nevű cég igazgatósági tagja, hogy a vállalatnak már nem tulajdonosa a Matolcsy klán egyik fő bizalmasa.A nyilatkozatban arról nem esett szó, hogy ki lépett Száraz István helyére, más iratokból azonban kiderül, hogy a vállalatnál teljes sorcsere volt, és a tulajdonosok között megjelent Matolcsy Ádám és egy általa vezetett dubaji cég is. Ez pedig azért fontos, mert a valószínűleg sokak számára ismeretlen nevű vállalatban legutóbbi beszámolója szerint több mint 60 milliárd forintnyi vagyon volt, és ez cserélhetett most gazdát.Matolcsy Ádám üzleti köre - ahogy ez legkésőbb az MNB-botrány kirobbanása után mindenki számára egyértelmű lett - nagyon szerteágazó cégbirodalmat épített ki, jelentős részben a jegybanki ügyletek köré. Ezek között tucatnyi olyan vállalat volt, amelynek nevét a Dry szóból képezték. Akadt köztünk olyan, amely papíron informatikai tevékenységet végzett, voltak tanácsadócégek, de közvetve egy ilyen társaságon keresztül birtokolták a különleges élelmiszereket forgalmazó - és azóta értékesített -Culinaris bolthálózatot is. Tevékenységi köre alapján a legtöbb cég ugyanakkor - az MNB-botrány fényében nem meglepő módon - ingatlanügyekre specializálódott.A vállalatokat Száraz István személye kötötte össze, vélhetően a cégek névadója is ő lehetett*Az angol dry szó jelentése magyarul száraz.. Száraz jó ideje a Matolcsy család bizalmi embere, volt. Neve a 2010-es évek elején került be a köztudatba. Ő volt a tulajdonosa abotrányos körülmények közöttösszeomló VS.hu-nak, majd cége később megvette az Origót is, amit aztán vállalatostul barátjának, a jegybankelnök fiának,Matolcsy Ádámnak adott el. Jegybanki kapcsolatai már a 2010-es évek közepétől jól látszottak: kommunikációs cégesorra nyerte el az MNB-s megbízásokat, amelyek nagyban hozzájárultak az ügynökség évek során felhalmozott milliárdos nagyságrendű profitjához.Ahogy azonban a társaság egyre jobban belevetette magát az MNB körüli bizniszekbe, ennél is sokkal fontosabb szerep jutott Száraz Istvánnak. Az alig negyvenéves fiatalember lett a Matolcsy klánhoz köthető magántőkealapokat kezelő cég tulajdonosa. A Telex MNB-botrányt bemutatóvideójábanezt úgy foglalta össze, hogy "Száraz István lett az az ember, akiben más gazdag emberek annyira megbíztak, hogy az ő cége kezelésébe adtak egy csomó vagyont. Hogy az itt kezelt magántőkealapokban kiknek a pénze van, arról csak sejtéseink lehetnek, de alapos okunk van Matolcsy-körként emlegetni ezt a csapatot."Magyarul minden jel szerint Száraz kezelte a magántőkealapok mögé bújó Matolcsy klán vagyonát.A Dry cégek kevésbé voltak szem előtt, mint az MNB-botrányban pörgő vállalatok, de esetenként ezeknél is úgy tűnt, hogy a hol tulajdonosként, hol vállalatvezetőként, hol pedig egyszerre a két szerepben feltűnő Száraz a névválasztás ellenére is másoknak frontol. Ebből a szempontból a vállalatok közül egy pedig elég hamar kiemelkedett: ez volt a Dry Real Estate Zrt.A Dry Real Estate Zrt.-t szinte napra pontosan nyolc éve alapította Száraz, és a cég jó ideig teljesen érdektelennek tűnt. Bevételt alig termelt, rendre veszteséges volt, és sokáig érdemi vagyont sem mutatott ki. Utóbbi azonban 2020-ban nagyon látványosan megváltozott. A vállalatba ugyanis 2020 végén és 2021 elején közel 55 milliárd forintot fizetett be egy új tulajdonos. Mindezért ráadásul az 53 részvényből mindössze 3 darabot kapott, ami minimális, alig néhány százalékos részesedést jelentett*A Dry Real Estate Zrt. három új részvény bocsátott ki, ám ezek kibocsátási értéke jelentősen meghaladta a névértékét. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos, aki megszerezte a papírokat sokkal többet fizetett ezekért, mint amekkora részesedést a részvények a vállalatban ténylegesen biztosítottak számára. Az első részvényért 2020 decemberében és 2021 januárjában 50 milliárd forintot fizetett, míg a maradék két részvényt összesen 4,5 milliárd forintért jegyezte le. Utóbbi összeget is két részletben, 2021 februárjában és 2021 áprilisában fizette be Dry Real Estate Zrt. bankszámlájára..Igen ám, de ebből a három részvényből volt egy olyan, ami mindent vitt. Néhány éve a G7-en részletesen írtunk az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényekről, amelyek mostanra a NER vagyonelrejtésének és -átjátszásának fontos eszközévé váltak. Ilyen papírok segítségévelvándoroltak tízmilliárdokaz egyik leggazdagabb magyartól a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz a 2020-as évek elején, dealkalmazza ezt az eszköztMészáros Lőrinc, Szíjj László és a NER számos más fontos szereplője is.Egy hasonló részvényt bocsátott ki a Dry Real Estate Zrt., ám ez a papír még egy hagyományos osztalékelsőbbségi részvénynél is többet tudott.Az újraírt alapszabály szerint a ki is nyomatott értékpapír az alábbi jogokkal ruházta fel birtokosát:A tulajdonos kaphatta a vállalat osztalékának 99 százalékát, egészen addig, amíg a kifizetett összeg el nem éri a 75 milliárd forintot*De legkésőbb a 2031-es üzleti év beszámolója elfogadásának napjáig..A papír birtokosa a társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetére*a társaság tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó vagyonából100 ezer forint híján 50 milliárd forint összegű elsőbbségi részesedésre lett jogosult.Illetve ugyanekkora összegű elsőbbségi részesedésre vált jogosulttá akkor is, ha a cég alaptőkéjét leszállítják.Magyarul a cég vagyonának döntő hányadát így vagy úgy mindenképpen ennek az egyetlen részvénynek a tulajdonosa vehette ki a vállalatból. Ami persze érthető is, hiszen ezért a papírdarabért közel 50 milliárd forintot fizetett be a vállalatba, amit valahogyan biztosítani kellett. Innentől kezdve az vált kulcskérdéssé, hogy ki a tulajdonosa ennek a részvénynek.A részvényt - két másik, milliárdokért kibocsátott, de sokkal kisebb jogokat biztosító értékpapírral együtt - a Raw Development Kft. jegyezte le. A Raw Matolcsy Ádám másik közeli barátjának, Somlai Bálintnak a cége. A vállalat a 2010-es évek végén robbant be a köztudatba, miután elkezdte sorra nyerni az MNB-hez köthető építőipari közbeszerzéseket.Ez rengeteg pénzt hozott, a jegybank befolyása alatt álló szervezetek ugyanis 2019 és 2023 között több mint150 milliárd forintot fordítottakkülönféle beruházásokra, és ennek jelentős része áramlott Matolcsy Ádám üzleti köréhez, ezen belül a Raw Developmenthez. A rengeteg jegybanki megbízásnak köszönhetően a cég árbevétele négy év alatt több mint százszorosára nőtt, profitja pedig ennél is gyorsabb ütemben gyarapodott. A vállalat 2021-ben már a tíz legnagyobb forgalmú hazai építőipari cég között volt, és öt év alatt közel 30 milliárd forint nyereséget termelt. Nem csoda, hogy a társaság azMNB-botrányban is kiemelt szerepet kapott.Ez a pénzgyár szállt be közel 55 milliárd forinttal Száraz cégébe. A befizetéshez el is adósodtak:50 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket, de ezt elvileg biztosította a mindent domináló részvényük.Igen ám, de itt válik fontossá, hogy a részvényt kinyomtatták. Az ilyen papírok tényleges birtokosát vagy annak cseréjét ugyanis épp így lehet legjobban elrejteni.A kinyomtatott értékpapír hátoldalán egyszerűen csak át kell írni a nevet, és a részvénynek máris új tulajdonosa van.Elvileg az ilyen tranzakciókat illene valahogy jelezni, de erre sokszor nem kerül sor. A Dry Real Estate Zrt.-nél ezt úgy kerülték el, hogy a vállalat alapszabályában az aktuális részvényesek helyett máig az alapítók - tehát Száraz István és a Raw Development - vannak feltüntetve, holott már egyikük sem tulajdonos.Arra, hogy a Raw Development kiszállt, a vállalat 2024-es beszámolójában utaltak már jelek. A 444 írt róla korábban, hogy a társaság könyveiből eltűnt az 50 milliárdos kötvény és a nagy értékű részesedés is. A - korábbi évekbentöbbször is helytelenül összeállított- beszámolónak ez a része azonban elég zavaros, nem lehet belőle visszafejteni, hogy pontosan mi történt, és kihez került a Dry Real Estate Zrt. vagyonokat érő részvénye.Utóbbi vállalat azonban előző hétfőn tartott egy közgyűlést, és az erről leadott iratokban akarva-akaratlanul elárulták, miként alakult át a tulajdonosi struktúra. A cégbírósághoz beküldött irathalmazban szerepel a bevezetőben is idézett mondat, amelyből kiderül, hogy Száraz István augusztus 15-én kiszállt a cégből. Bár a Raw Development Kft.-ről nem közöltek hasonlót, a társaság neve sem a jelenléti íven, sem a jegyzőkönyvben nem tűnik fel a tulajdonosok között. A papírok alapján a vállalatnak jelenleg három részvényese van:a dubaji bejegyzésű Minneley FZCO;a Matolcsy Ádám egyedüli tulajdonában álló Magyar Stratégiai Zrt.; illetveaz Aurum Securities Invest Kft., amelynek egy, a Matolcsy-körhöz köthető magántőkealap a tulajdonosa, és amit az MNB-ügytalán legnagyobb botrányának egyik kulcsszereplőjeképviselt.Hivatalosan sehol nem közlik, hogy a kiemelt jogokat biztosító részvény kihez került, de az iratokból ki lehet következtetni, hogy a dubaji cég szerezte meg*A Minneley FZCO-nak a jelenléti ív szerint 26 darab részvénye van, de ezek közül csak 25 biztosít szavazati jogot, márpedig az egyetlen olyan papír, amihez ilyen jog nem járt, az az osztalékelsőbbségi részvény volt.. A vállalat neve nem először tűnik fel Matolcsy Ádámhoz köthető ügyletekben. Korábban aDirekt36 írt róla, hogy a vállalat az egykori jegybankelnök fiához kapcsolható, és komoly ingatlanüzleteket bonyolít le az egyesült arab emírségekbeli városban.A lap szerint a társaság*A magyar sajtóban a vállalat Minelley DMCC néven vált ismertté, de a helyi szabályok miatt a DMCC elnevezést időközben megváltoztatták.Dubaj üzleti negyedében kibérelt egy 115 négyzetméteres irodát, 2023-ban pedig egy évre nagyjából 200 millió forintnak megfelelő összegért bérbe vett egy közel 1200 négyzetméteres luxusvillát. Emellett ennek a cégnek az emailcímére várták a jelentkezéseket annak aMatolcsy Ádám nevén hirdetettdubaji luxuslakásnak az esetében is, amelyről Hadházy Ákos parlamenti képviselő számolt be egyFacebook-posztbantavasszal.Ha eddig nem lett volna egyértelmű a dubaji cég és Matolcsy Ádám kapcsolata, a már említett jegyzőkönyv ezt is azzá tette. A vállalatot ugyanis a közgyűlésen Matolcsy György fia képviselte, hivatalosan menedzseri szerepben.Magyarul az alsó hangon 50 milliárd forintot érő elsőbbségi részvény egy olyan dubaji céghez került, amit Matolcsy György fia irányít, és a tízmilliárdokat érő cégben Matolcsy Ádám egy másik, magyarországi vállalata is 17 százalékos részesedést szerzett.Más kérdés, hogy a Dry Real Estate Zrt. tényleges vagyonáról több mint másfél éve nincs pontos információnk. A vállalat ugyanis nem adta le 2024-es beszámolóját, holott ezt az idén május végéig meg kellett volna tennie. Ebben a másfél évben pedig elég sok minden történhetett, már csak a korábbi tulajdonosok kiszállása miatt is.A múlt héten frissített alapszabály alapján azonban úgy tűnik, hogy nagyságrendi változás a vagyonban nem lehetett. A dokumentum és az egyéb iratok szerint ugyanis a tízmilliárdokat befizették a cégbe, az aranyat érő elsőbbségi részvény pedig továbbra is létezik, így elvileg kivenni sem lehetett a vállalatból a pénzt, hiszen ezt csak az értékpapír tulajdonosa teheti meg.Az érintett vállalatokat kerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mikor és milyen feltételekkel történt a tulajdonosváltás, az adásvétel során mennyi pénz cserélt gazdát, mennyi most a Dry Real Estate Zrt. vagyona, és miben tartja ezt a vagyont a társaság, illetve miért és hogyan szállt ki a vállalatból a Raw Development Kft. Kérdésünkre sem Matolcsy Ádám cégei, sem a Raw Development Kft., sem a Dry Real Estate Ingatlankezelő Zrt. nem válaszolt.
|
Gazdát cserélt egy 50 milliárdot érő papírdarab, és Matolcsy Ádám közelében landolt
|
A tulajdonosát különleges jogokkal felruházó részvény új gazdája egy olyan dubaji cég lett, amelynek Matolcsy Ádám a menedzsere.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/04/matolcsy-mnb-botrany-milliard-vagyon
|
2025-09-04 04:45:04
| true | null | null |
G7
|
Árverésrebocsátottaa Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt a Budapest belvárosában, részben a Duna-parti Széchenyi téren található épületegyüttest, amelyet évtizedek óta a Belügyminisztérium (BM) használ.Az MNV az elmúlt időszakbantöbb száz állami ingatlant próbált meg eladni, köztük szép számmal milliárdos értékűeket is. A mostani aukció azonban ezek közül is kiemelkedik.A három helyrajzi számonelhelyezkedő, de egy egységet képező épület kikiáltási ára közel 51 milliárd forint, és bár jelenleg irodai célra használják, akár szálloda is lehet belőle.Előzmények : az ingatlan meghirdetésére lehetett számítani. A24.hu még tavaly decemberben írt róla, hogy eladhatják, miután az épületet törölték a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek sorából.Akkor azzal indokolták az intézkedést, hogy "az állami tulajdonban álló ingatlanegyüttes a Belügyminisztérium kiköltözését követően állami közfeladat ellátásához a továbbiakban nem szükséges, annak egyéb módon történő hasznosítása, értékesítése indokolt".Számokban : az épületegyüttes - amelyre Pollack Mihály házaként szoktak hivatkozni - összesen tíz szinten terül el. A kiírás szerint az alapterülete több mint 41 ezer négyzetméter, amivel az egyik legnagyobb egybefüggő belvárosi épülettömbnek számít Budapesten.A licit szeptember 15-én kezdődik 50,8 milliárd forintról, de az árverésen csak az vehet részt, aki már korábban letette a 12,7 milliárd forintos biztosítékot.Mi várható? Az új tulajdonos nem veheti azonnal birtokba az ingatlant, azt ugyanis részben még mindig használja a BM. A kiírás szerint a minisztérium személyi állományának jelentős része ugyan már kiköltözött, de durván 2400 négyzetméterre néhány hónapig még igényt tartanak.Az ingatlanokat év végéig ürítik ki, így a birtokátruházás végső határideje tervezetten 2026. január 15. lesz. Az épületet december 31-ig még a Közbeszerzési és Ellátási Igazgatóság üzemelteti.Az értékesítést némileg bonyolítja , hogy arra az állam mellett a fővárosi és kerületi önkormányzatnak elővásárlási joga van. Mint ismert, korábbanemiatt hiúsult mega mini-Dubaj néven elhíresültprojekt, amelynél az ingatlan eladásáról és fejlesztéséről szintén az MNV kötött szerződést egy emírségekbeli csoporttal.Felülnézet : az MNV a kiírásban külön felhívja a figyelmet, hogy az "épület jelenleg irodai célra, elhelyezési feladatra kiválóan alkalmas, ugyanakkor exkluzív kialakítása és elhelyezkedése miatt kiemelt célokra is felhasználható".Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem lenne meglepő, hogy az ingatlant végül szállodává alakítanák át, és az sem, ha az épület a miniszterelnök veje, Tiborcz István közelében landolna.Tiborcznak és a hozzá köthető üzleti körökneköt szállodája is vanennek az épületnek a nagyjából500 méteres körzetében, ebből három azokban az utcákban vagy azokon a tereken, ahonnan a BM ingatlanja is közvetlenül elérhető.Igen, de: Tiborcz István július végén a Portfolio.hu-nak aztmondta, hogy a BDPST-csoportja nem fog indulni a belvárosi állami ingatlanok értékesítésére kiírt tendereken.
|
Tiborcz-hotelekkel körbevett minisztériumi ingatlant árulnak 50 milliárdért
|
A hatalmas épületegyüttest jelenleg irodai célra használják, de a nemzeti vagyonkezelő szerint másra is lehetne.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/08/belugyminiszterium-epulet-50-milliard-hotel
|
2025-09-08 10:23:14
| true | null | null |
G7
|
A rendszerváltás óta alulfinanszírozott a hazai vasúti infrastruktúra fejlesztése és karbantartása. Emiatt évről évre sok helyen romlik a vasútvonalak színvonala, jól mutatják ezt például azok a képek, amelyeket a Telex készített a múlt heti, magyarkúti vonatkisiklásról beszámolóriportjához. Nem kevés szerencse kellett ahhoz, hogy a szemmel láthatóanrossz állapotbanlévő vasúti pályát elhagyó kocsikban csak ketten sérültek meg, ők is csak könnyebben.Pedig ennek nem feltétlenül kellene így lennie, a pénzügyi adatokból legalábbis ellentmondásos kép rajzolódik ki. A MÁV pályavasúti részlegének pénzügyi kimutatásai - 2024-es előzetes adatok - szerint a vasúti pálya karbantartására a hétezer kilométeres hálózaton 35,5 milliárd forint pálya- és 24,8 milliárd forint biztosítóberendezés-karbantartással számoltak. Ez összesen - az ingatlanokra fordított 3 milliárddal együtt - 63,6 milliárd forintot tesz ki.Idénre ennél többet, összesen 71,6 milliárd forintot terveztek be ezekre a célokra. Csakhogy eközben az értékcsökkenés 106 milliárd forint lesz várhatóan. Mivel ez a fentiek (pálya, biztosítóberendezések, ingatlanok) műszaki elhasználódását mutatja, látható, hogy a karbantartás nem képes az állagromlást megállítani. Mivel ez már évtizedek óta így zajlik, mára több ezer milliárd forintnyi vasúti beruházás hiányzik.A MÁV-pályák üzemeltetése korábban az anyavállalat egyik területe volt, idén január 1-jétől külön vállalat, a MÁV Pályaműködtetési Zrt. végzi ezt a feladatot. Nem is kevés forrásból gazdálkodik: 510,5 milliárd forint a költségvetése. Csakhogy ennek java része a működtetésre megy el, ide tartozik az állomási személyzet biztosítása, a vontatási energia beszerzése a mozdonyoknak és motorvonatoknak, illetve a már említett értékcsökkenés. Tehát a teljes költség csak 14 százaléka jut karbantartásra.Nagyságrendileg a hétezer kilométernyi MÁV-vonal közül 2700 kilométer tartozik az európai törzshálózatba, itt bonyolítják le a forgalom java részét. A 4300 kilométernyi mellékvonalat elvileg olcsón és egyszerűen, a fővonalakról felszedett anyagok felhasználásával lehetne üzemeltetni. Azonban a fővonalakon legalább 20-30 évente, kilométerenként legalább egymilliárd forintos karbantartásra lenne szükség. Tehát csak a fővonalak állapotromlásának elkerüléséhez legalább 90-130 milliárd forintra lenne szükség - mint látszik, az alsó határ is messze van.Ha viszont nemzetközi összevetésben nézzük a ráfordításokat, az látszik, hogy a rendelkezésre álló pénzből is ki lehetne többet hozni. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a térség államaiban a GDP-hez viszonyítva mennyit költöttek vasúti pályák fenntartására. Ennek része az üzemeltetés és a felújítás is.Meglepő képet láthatunk:térségünkben Magyarország költi az egyik legnagyobb összeget a gazdasági teljesítményéhez mérten vasúti pályaüzemeltetésre és -karbantartásra.Adódik a kérdés, hogy akkor miért olyanok a műszaki állapotok, amilyenek. Ebben a cikkben ennek járunk utána. Két alapvető ok látszik:A rendszerváltás után a MÁV szervezetét úgy alakították át, hogy a pályakarbantartás nehezen átlátható, szövevényes cégstruktúrában működött. A MÁV-cégek egymás közötti számlázásait, megrendeléseit még a rendszerben dolgozók, azt ismerők sem tudják egykönnyen átlátni. Ez pedig a hatékonyságot is rontja.Régóta visszatérő szakmai kritika, hogy a karbantartásokat és a felújításokat drágán végzi egy szűk gazdasági kör.Míg a rendszerváltás előtt a MÁV saját személyzettel, pályafenntartási központokkal és saját építő csapatokkal oldotta meg az üzemeltetést, később ezt egyre inkább kiszervezték. Tehát ha valahol elhasználódott a pálya, és a síneket vagy a felsővezetéket cserélni kellett, közbeszerzésen kellett vállalkozót keresni erre.Idővel egyre több feladat átkerült a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.-hez (FKG). Ennek a praktikus oka, hogy ez a cég - önértékelése szerint - nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ez egyrészt egyszerűsíti a folyamatokat, hiszen nem kell akár több hónapos eljárásokat lefolytatni, másrészt növeli a korrupció kockázatát.Megkerestük a MÁV sajtóosztályát, hogy az új szervezeti struktúrában - a MÁV Pályaüzemeltető Zrt. felállítása után - is fenn kívánják-e tartani ezt a helyzetet, illetve hogy az elmúlt évtizedben a pályakarbantartási kiadások mekkora részét végezte el az FKG és a MÁV saját hatáskörben, de választ nem kaptunk.A visszás helyzetről korábban az Átlátszó isbeszámolt. Jogi szempontból egyáltalán nem tűnik egyértelműnek, hogy a közbeszerzés elkerülése szabályos*Akkor nem kerül a közbeszerzési törvény hatálya alá egy vállalat, ha:Nem folytat közérdekű tevékenységet - ez végső soron igaz az FKG esetében, mert a vasúti közlekedést, a pályák üzemeltetését nem ők végzik közvetlenül.Piaci körülmények között működik - ez már nehezebben áll meg, hiszen a messze legtöbb megrendelést az állami tulajdonú MÁV-csoporttól kapja.Nem állami tulajdonos irányítja a céget - ez nem merül fel, hiszen 100 százalékban közvetetten állami tulajdonban van.Nem állami forrásból finanszírozza a működését - ez sem állhat meg, hiszen a fő megrendelő MÁV messze túlnyomó részben költségvetési támogatásokból és költségtérítésből működik.(részletek a csillagra kattintva olvashatók).A MÁV FKG éves beszámolója szerint 2024-ben 51,5 milliárd forint volt az árbevétele, amiből 50 milliárd forint az anyavállalattól származott. Vagyisa MÁV FKG úgy nem ír ki közbeszerzéseket, hogy eközben 97 százalékban az állami, közbeszerzés-köteles MÁV-csoport számára végez szolgáltatásokat.Az FKG honlapján közzétett szerződésnyilvántartásából látványosan kirajzolódik, hogy két céghez jutott az elmúlt öt évben a közbeszerzés nélküli vasúti megbízások közel fele: Mészáros Lőrinc V-Híd-csoportjához és a java részt csak az FKG-nek dolgozó Zele-Bau Kft.-hez.Érdemes megvizsgálni ennek a két vállalatnak a profitrátáját. A 2020-2024 közötti időszakban a vasútépítési tevékenységet végző vállalatoknál - kihagyva ezt a kettőt - az árbevétel 8,5 százalékából lett adózás előtti nyereség. Ez a V-Híd Zrt. esetében majdnem pontosan 27, a szélesebb nyilvánosságban jórészt ismeretlen Zele-Baunál közel 29 százalék.Ha a 2020-2024 közötti időszakban a V-Híd Zrt. és a Zele-Bau is a többi vasútépítési cég átlagprofitját érte volna el, akkor 187 milliárd forint helyett 68 milliárd forint lett volna az adózás előtti nyereségük a vizsgált öt évben. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a rendszerben marad, akkor ezzel öt év alatt közel 120 milliárd forinttal több forrás lett volna vasútfejlesztésre.Ez igen jelentős összeg, 32,5 milliárd forintbakerültpéldául a V-Híd kivitelezésében a Biatorbágy-Szárliget közötti 29 kilométer átépítése a legfontosabbnak számító Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon. Azaz a két cég extraprofitja nélkül nagyon jelentős vasútfejlesztésekre is lenne forrás - lehet például, hogy a Magyarkútnál balesetet okozó pálya rendbehozására is jutott volna pénz.Ráadásul kisebb profitrátával a viszonyítási költség - mint a Biatorbágy-Szárliget közöttié - is kisebb lehetne. Emellettiparági forrásaink szerint nagyobb hatékonysággal és rövidebb alvállalkozói lánccal további megtakarítást is lehetne elérni ahhoz képest, mint amit a profitráták puszta egybevetése sugall.Az alvállalkozók foglalkoztatása a V-Hídnál teljesen egyértelmű, hiszen egyetlen fizikai alkalmazottjuk sem volt hosszú éveken keresztül, és a Zele-Bau szerződései is minden esetben kitérnek az alvállalkozók bevonásának lehetőségére a Szabad Európacikkeszerint.Érdemes hangsúlyozni, hogy a 8,5 százalékos profitráta egyáltalán nem csak elméleti lehetőség, legalábbis a NER körein kívül maradók számára. A legnagyobb ezer építőipari vállalat körében (amiben értelemszerűen a vezető NER-es szereplők is benne vannak) ebben az évtizedben először 2023-ban lépte túl ezt a mértéket (bár ez az adózott eredményre vetített érték).A két vállalat persze más súlycsoportba tartozik, a V-Híd Zrt. árbevétele tavaly már a 188 milliárdot is meghaladta, amely döntően olyan óriásprojektekből származik, mint a 338 milliárdos Déli körvasút vagy a 850 milliárd körüli Budapest-Belgrád fejlesztés. A V-Híd tehát alapvetően más (nem MÁV FKG-s) állami megbízásokon dolgozott, a bevétel és a profit is java részt ezekből adódik. Ezzel a jelenséggel már korábban isfoglalkoztunk, és 2023-ban az látszott, hogy míg a hazai építőipar ezer legnagyobb szereplője abban az évben 10,8 százalékos profitrátával dolgozott adózás után, a V-Hídé 30,2 százalék, vagyis közel háromszor akkora. (Az alábbi grafikonról azért olvashatók le más értékek, mert azon a V-Híd Zrt. mellett a V-Híd Network Kft. és a V-Híd Vagyonkezelő Kft. számai is szerepelnek, amelyek szintén érintettek FKG-s munkákban.)Ha azonban az említett 2020-24-es időszakot egyben nézzük, a Zele-Bau még jobban is szerepel a V-Hídnál, adózás utáni profitrátája ugyanis megközelítette a 27 százalékot. (Míg a V-Híd Zrt.-nek meg kellett elégednie 24 százalékkal). Ez azért is figyelemre méltó, mert a vállalat megbízói köre nagyon koncentrált, nagy részét az FKG adta, néhány kisebb közbeszerzés mellett.*Igaz, az FKG nyilvántartása azonban nem tűnik teljesen pontosnak, mert több esetben csak a szerződések módosított értéke jelenik meg, az eredeti nem. Felmerülhet, hogy akár duplikálva is szerepel egy eredeti és egy módosított szerződés - ilyenből 1,7 milliárd forintnyit sikerült azonosítani, ezeket nem is vettük figyelembe.Míg a V-Hídról cikkek sokasága született, a még annál is nyereségesebb Zele-Bauról alig volt szó, amiben a MÁV FKG említett szerződéskötési gyakorlatának is szerepe lehet. A cégről az Átlátszó akkor ír, amikorkiderült, hogy Varga Mihály (még pénzügyminiszterként) havi 150 ezer forintért bérelt egy medencés balatoni luxusházat a cég tulajdonosa, Zele Sándor Gyenes Resort Kft. nevű cégétől. Az üzletember 2013-ban Vargátólkaptameg a Magyar Gazdaságért Díjat.A Zele-Bau székhelye az V. kerületben, a Balassi Bálint utcában van, a Parlament és a Képviselői Irodaház között, ami érdekes választás a vidéki építőipari munkákkal összevetve. Igaz, van telephelye Kálon, Füzesabony térségében. A cégbemutatkozásaszerint alapvetően építőipari kivitelezéssel és vasútépítéssel foglalkozik. A vállalat uniós támogatásokat is igénybe vett, összesen 83,6 millió forint értékben.Érdekes lesz látni, hogy a Zele-Bau kiemelt szerepe fennmarad-e a MÁV FKG-nál azt követően is, hogy az utóbbi éléről Lázár János közlekedési miniszter tavaly februárban leváltotta Sejkóczki Andrást, a Szabad Európa forrásaiszerintaz állami vállalat különös szerződéskötési gyakorlata miatt. És hogy az esetleges változásnak milyen hatása lesz a vállalat nyereségére.
|
Rá sem lehetne ismerni a magyar vasútra, ha nem folyna ki több tízmilliárdnyi extraprofit
|
Rendszeresen hallani a MÁV forráshiányáról, a pénzből azonban sokkal több munkát is el lehetne végezni, ha nem lenne az iparági szint többszöröse a vezető vasútfelújító cégek nyeresége.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/17/vasutfejlesztes-felujitas-v-hid-zele-bau-extraprofit
|
2025-09-17 04:55:27
| true | null | null |
G7
|
Míg a rendszerváltás előtt a MÁV saját személyzettel, pályafenntartási központokkal és saját építő csapatokkal oldotta meg az üzemeltetést, később ezt egyre inkább kiszervezték. Idővel egyre több feladat átkerült a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.-hez (FKG), amely azonban nem ír ki közbeszerzéseket az elvégzendő munkákra.Az FKG honlapján közzétett szerződésnyilvántartás alapján két céghez jutott az elmúlt öt évben a közbeszerzés nélküli vasúti megbízások közel fele: Mészáros Lőrinc V-Híd-csoportjához és a java részt csak az FKG-nek dolgozó Zele-Bau Kft.-hez - összesítette a kontraktusokat elemzésében a G7.A 2020-2024 közötti időszakban a vasútépítési tevékenységet végző vállalatoknál - kihagyva ezt a kettőt - az árbevétel 8,5 százalékából lett adózás előtti nyereség. Ez a V-Híd Zrt. esetében majdnem pontosan 27, a szélesebb nyilvánosságban jórészt ismeretlen Zele-Baunál közel 29 százalék.Ha a 2020-2024 közötti időszakban a V-Híd Zrt. és a Zele-Bau is a többi vasútépítési cég átlagprofitját érte volna el, akkor 187 milliárd forint helyett 68 milliárd forint lett volna az adózás előtti nyereségük a vizsgált öt évben. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a rendszerben marad, akkor ezzel öt év alatt közel 120 milliárd forinttal több forrás lett volna vasútfejlesztésre.
|
Mészáros Lőrinc több tízmilliárd forint extraprofitot talicskázott ki a magyar vasútból
|
A vasútépítésben az átlagos profitráta 8,5 százalék, de pályafenntartási munkák közel felét bezsebelő V-Híd, és egy, szinte csak a MÁV-nak dolgozó kft 27-29 százalékot ért el 2020-2024 között. Ha a normál profitrátával dolgoztak volna, mintegy 120 milliárd forinttal több maradt volna a rendszerben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250917_Meszaros-Lorinc-tobb-tizmilliard-forint-extraprofitot-talicskazott-ki-a-magyar-vasutbol
|
2025-09-17 08:12:00
| true | null | null |
HVG
|
Forintban, dollárban és euróban összesen 28,5 milliárd forintnyi összeget adott bizalmi vagyonkezelésbe Mészáros Lőrinc családi cége annak a vállalatnak, amely papíron a TV2-t birtokolja. Ennek azért van jelentősége, mert az ország egyik legnagyobb kereskedelmi tévéje mögé olyan céghálót építettek ki, amelynél a tényleges végső haszonélvezőt máig nem lehet beazonosítani. A mostanra a Fidesz egyik legfontosabb kommunikációs csatornájává vált tévé mögött régóta Mészáros Lőrincet sejtik, a tízmilliárdos pénzmozgás pedig tovább erősíti ezt a feltételezést.Ha egy vállalaton keresztül kellene bemutatni, hogy milyen - sok esetben tényleg rendkívül kreatív - jogi trükköket használt a NER az elmúlt másfél évtizedben a különböző cégek és vagyonok valós tulajdonosainak elrejtésére, akkor jó eséllyel a TV2 lenne a legjobb választás. A most mártucatnyi csatornát, köztük az ország egyik legnézettebb kereskedelmi adóját működtető vállalatról évek óta egyértelmű - és előtte is erősen valószínű volt -, hogy kormányközeli szereplők birtokában van, a tényleges tulajdonosát azonban szinte soha nem ismertük. Vagy ha mégis azt hittük, hogy ismerjük, utólag kiderült: valójában végig másé volt a vállalat.A TV2-t a kormányváltás idején még a ProSiebenSat1 birtokolta. A német médiacsoport2013 végén értékesítettea magyar érdekeltséget, hivatalosan az akkori cégvezetésnek. Mivel sokmilliárdos ügyletről volt szó, ezért a menedzsment önálló tulajdonszerzését már akkor is sokan kétkedve fogadták. Bár ebben az időben még kevésbé voltak általánosak és főleg kiforrottak a NER-es cégjogi kavarások, sokan így is Fidesz-közeli érdekeltségeket sejtettek a háttérben. Pár évvel későbbkiderült, hogy nem is alaptalanul: a TV2 mögött már a németek távozása környékén feltűnt a NER, egész pontosan az akkor még a Fidesz gazdasági gépezetét irányító Simicska Lajos.Az egykori Fidesz-pénztárnok egyik széfjében végig ott volt egy olyan úgynevezett opciós szerződés, amely alapján bármikor átvehette volna a menedzsmenttől a TV2-t.Erre végül azért nem került sor, mert az időközben a miniszterelnökkel szakító Simicskát kijátszották. A TV2 köré már akkor kusza céghálót építettek, és mire Simicska 2015 őszén lehívta volna az opciót, eladták alóla a TV2-t a vele ellentétben Fidesz-szempontból megbízható Andy Vajnának.Legalábbis így tudta mindenki egészen a filmügyi kormánybiztos haláláig. Ekkor ugyanis kiderült, hogy addigra a Fidesznél már Andy Vajna sem számított elég megbízhatónak, legalábbis erre utal, hogy már évek óta nem ő volt a TV2 valódi tulajdonosa. Ahogy aG7 négy éve megírta, a filmügyi biztos már 2016-ban eladta a vállalatot, ami csak azért nem derült ki egészen a haláláig, mert az új tulajdonos nem vette a nevére a céget. A háttérben maradó üzleti kör előlegként fizetett ki 2016 és 2018 között közel 20 milliárd forintot, ezért nem jegyezték be részvényesként.Ráadásul az ügyletbe egy elég egyértelműen strómannak tűnő szereplőt is beiktattak, egy cinkotai családi házon átfolyatva a tízmilliárdokat.Ilyen előkészületeket követően Vajna halála után a médiabirodalom viszonylag gördülékenyen cserélhetett hivatalosan is gazdát, és kerülhetett ahhoz az üzleti körhöz, amely a látható jelek szerint most is birtokolja. Igen ám, de a valódi tulajdonos ekkor is rejtve maradt. A látható tulajdonosi láncolat végén ugyanis olyan speciális szervezetek állnak, amelyeket épp a végső haszonélvező elrejtésére talált ki, illetve honosított meg itthon a NER.A TV2 többségi részesedése ugyanis egy céghálón keresztül egy úgynevezett bizalmi vagyonkezelőhöz (bvk), az eredetileg Abraham Goldmanról elnevezett, majd AGBVK Zrt.-re átkeresztelt vállalathoz került. A cégről a kezdetektől tudni lehetett, hogy Mészáros Lőrinc egyik bizalmasa, Vida József tulajdonában áll, de épp ennél a cégtípusnál ennek nincs túl nagy jelentősége.Abizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a cég tulajdonában lévő vagyonelemek végső haszonélvezője egyáltalán nem törvényszerűen a cég, sőt jellemzően inkább nem ez a helyzet. Az ilyen vállalatok vagyona ugyanis nem a sajátjuk, egy úgynevezett vagyonrendelőtől kapják. A vagyonrendelő valamilyen ingatlan, cég, pénzösszeg vagy épp műkincs kezelését a vállalatra bízza, de előre meghatározza, hogy ki legyen a vagyon hasznának haszonélvezője, azaz a kedvezményezett. Az érintett vagyonelem a bvk tulajdonába kerül, amely azt ettől kezdve a saját nevében, de a kedvezményezett javára kezeli.Így hiába jegyezték be az AGBVK Zrt.-t a TV2 tulajdonosaként, a vállalat működéséből fakadóan ez csak azt jelenti, hogy valakinek a nevében ők jegyezték le a médiavállalkozás részvényeit.Az, hogy ki adta valójában a pénzt az ügylethez, ebből még nem derül ki.Ebből a szempontból fontos adalék, hogy - mivel abszolút bizalmi tevékenységről van szó - egy bvk leggyakrabban egy emberrel vagy egy családdal áll csak kapcsolatban. Vannak azonban olyan cégek is, amelyek üzleti alapon több vagyonrendelőnek végezhetnek ilyen tevékenységet. Utóbbihoz jegybanki engedély kell, és ilyen az AGBVK Zrt.-nek is van (pdf). Így a TV2 mögött álló vagyont bárki adhatta az AGBVK Zrt.-nek, azaz bárki lehet a tényleges haszonélvező.Az elmúlt években elég általános vélekedés volt, hogy a TV2 mögött valójában Mészáros Lőrinc áll, és őt próbálják különböző trükkökkel elrejteni. Ezt a vélekedést - ahogy telt az idő - egyre több fejlemény erősítette. Ilyen volt például, amikor a médiabirodalom mögötti bonyolult céghálóban egy ponton feltűnt egy magántőkealap. Bár ezek a szervezetek is a tulajdonos elrejtésére szolgálnak, pont erről a magántőkealapról már korábban kiderült, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége (pdf). A legnagyobb tulajdonos AGBVK Zrt.-t, illetve annak vagyonát azonban sokáig nem lehetett a felcsúti milliárdoshoz kötni.Két éve azonban ez is megváltozott:2023 végén mutattuk be, hogy hivatalos céges iratok szerint az egykori gázszerelő cégbirodalmának egyik zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros (M&M) Zrt. igazolhatóan bízott pénzt az AGBVK Zrt-re. Akkori cikkünk alapján milliárdos összegről volt szó ugyan, ám nem akkoráról, amekkora a TV2 körüli korábbi ügyleteknél előkerült.Most azonban kiderült, hogy nem az M&M az egyetlen Mészáros-cég, amelynek vagyonát az egykori Abraham Goldman Zrt. kezeli. A felcsúti milliárdos több tucat céges érdekeltségét összefogó Talentis Group Zrt. ráadásul sokkal nagyobb összeget, összesen 28,5 milliárd forintot bízott Vida József vállalatára. Ennek több mint felét dollárban, a maradékot pedig nagyjából fele-fele arányban forintban és euróban.Az AGBVK Zrt. ráadásul tartósan kapta meg ezt a pénzt. Ahogy a fenti képen látszik, ezt a Talentisnál külön ki is emelték. A bizalmi vagyonkezelőnél lévő közel 30 milliárd forintnyi Mészáros-vagyon pedig már abszolút összevethető a TV2 értékével: a korábbi ügyleteknél is ilyen nagyságrendű összegek forogtak.Az látszik tehát, hogy a tízmilliárdokat érő TV2 többségi részesedése évek óta egy olyan cég tulajdonában áll, amely más vagyonát kezeli, és erre a cégre az elmúlt években 30 milliárd forintnyi vagyont bíztak különböző Mészáros-érdekeltségek. A legnagyobb részét a Mészáros-birodalom egyik központi cége, a Talentis Group.Önmagában ez még mindig nem jelenti azt, hogy a TV2 mögött végső soron Mészáros Lőrinc áll. Hiszen előfordulhat, hogy a felcsúti milliárdostól (illetve cégeitől) kapott pénzt másba fektette barátjának és bizalmasának vállalata, a médiabirodalmat pedig valaki más pénzéből vásárolták. Ilyen nagyságrendnél azonban nem tűnik túl valószínűnek ez a forgatókönyv.Az érintetteket kerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mióta kezeli a Talentis Zrt. vagyonát az AGBVK Zrt., mibe fektette a vagyonkezelő a kapott pénzt, illetve mennyi került ebből a TV2 mögötti céghálóba. Válaszokat azonban sem a Mészáros-csoporttól, sem az AGBVK Zrt.-től nem kaptunk.
|
Közel 30 milliárd forintot adott Mészáros Lőrinc a TV2 tulajdonosának
|
Ha egy vállalaton kellene bemutatni, hogy milyen jogi trükköket használ a NER a különböző cégek és vagyonok valós tulajdonosainak elrejtésére, akkor jó eséllyel a TV2 lenne a legjobb választás.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/15/tv2-meszaros-lorinc-vagyonkezeles-tulajdonos
|
2025-09-15 04:50:05
| true | null | null |
G7
|
Ahhoz képest, hogy micsoda nyereséget termelnek a tulajdonosnak, egyáltalán nincsenek jól megfizetve Mészáros Lőrinc építőipari cégeinek dolgozói, írja a G7. Tegyük hozzá gyorsan: így is kimondottan jól keresnek, de a profit és a személyi ráfordítások aránya nagyon durván eltér az ágazatban másutt tapasztalhatótól.A lap összesítése szerint a Mészáros csoport 11 legnagyobb építőipari vállalkozása tavaly 115 milliárd forint profitot hozott össze, amiből 103 milliárdot ki is fizettek osztalékként. A profitot itt 1200 alkalmazott termelte meg.A Mészáros-csoporton kívüli 500 legnagyobb szektorbeli vállalkozás - beleértve az olyan NER-es pénzgyárakat is, mint a Duna Aszfalt, a Market-csoport vagy a Bayer Construct - tavaly 459,2 milliárd forint profitot termelt, több mint 30 ezer dolgozóval.Mészároséknál egy munkavállaló így csaknem 100 millió forint nyereséget termelt, a többi 500 cégnél ez az adat átlagosan a Mészáros-csoportnál mért érték mindössze hetede, nagyjából 14 millió forint volt 2024-ben.Az 500 legnagyobb építőipari vállalkozás személyi ráfordításai (bérek és egyéb juttatások a munkavállalónak, valamit az utánuk fizetendő járulékok az államnak) 2024-ben valamivel több mint 402 milliárd forintra rúgtak. Az alkalmazottakra szánt összeg nagyjából megegyezik azzal, amennyi nyereségként megmaradt a vállalatoknál.A 11 Mészáros-társaság viszont úgy termelt 115 milliárd forintot meghaladó nyereséget, hogy a személyi ráfordítások a 20 milliárdot sem érték el.Mint írtuk, nem arról van szó, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozó építőipari dolgozók éheznek: ezeknél a társaságoknál a bérek messze meghaladják az iparági átlagot.Ezt részben az magyarázza, hogy míg az építőiparban jellemzően kimagasló a fizikai alkalmazottak aránya, addig a Mészáros-cégeknek főleg szellemi foglalkoztatottjai vannak, tényleges építkezést Mészárosék nem végeznek, a fizikai munkát alvállalkozóknak adják ki.De a Mészáros-cégek és általában a NER-es cégek hasonló munkakörben is többet fizetnek, mint a konkurenseik. A profit viszont tavaly a magas bérek ellenére is hatszorosa volt a személyi ráfordításoknak.Az ágazat egészében a cégek által elért összesített nyereség az elmúlt években rendre 20-30 százalékkal haladta meg a személyi ráfordításokat, de a 2010-es évek közepén olyan is előfordult, hogy a vállalatok többet fordítottak alkalmazottaikra, mint amennyi profitot termeltek. A Mészáros-cégeknél ilyen soha nem történt. A nyereség rosszabb években is a személyi ráfordítások három-négyszeresére rúgott. Az előző két évben pedig a G7 szerint ennél is magasabb volt, az olló tehát folyamatosan nyílik a felcsúti milliárdos cégei és az ágazat többi vállalata között.
|
Mészárosék az építőiparban: durván nincs összhangban a személyi ráfordítások és a nyereség aránya
|
A dolgozók gigaprofitot termelnek, és jól is keresnek, kivéve, ha ezt a kettőt összevetjük egymással, majd az ágazat más cégeinek számaival.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250926_Meszaros-lorinc-epitoipar-munkavallalo-nyereseg?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974
|
2025-09-26 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Közel 150 milliárd forintnyi vagyonról közölt viszonylag részletes leltárt Mészáros Lőrinc családi vagyonkezelő cége, a Talentis Group Zrt. A dokumentumból kiderül, hogy milyen magántőkealapokban tart - tízmilliárdos nagyságrendben - pénzt a társaság, mekkora összeg pihen a cég bankszámláin, és az is, hogy milyen vállalatokban van meghatározó közvetlen részesedése a Talentisnek."Mészáros Lőrinc ... mint a Talentis Group Zrt. alapítója ...egyesülésről határoz, melynek keretében a Pannon Speed Pro Zrt. ... beolvad a társaságba." A jogi maszlagtól megtisztítva nagyjából ezzel a mondattal tette közzé Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cége, hogy magába olvasztja az egyik legnagyobb értékű leányvállalatát.A lépés önmagában valószínűleg nem tartana számot túl nagy érdeklődésre. Még úgy sem, hogy az egyébként kevésbé ismert Pannon Speed öt építőipari vállalkozás tulajdonosa, köztük annak a ZÁÉV-nek is, amely állami megrendeléseinek köszönhetően máraz elmúlt években is milliárdos hasznot hajtottaz egykori felcsúti gázszerelőnek. A ZÁÉV olyan óriásprojekteken dolgozott, mint a40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeum, a190 milliárd forintba kerülőúj Puskás és amég drágább atlétikai stadion, és amióta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, durván 70 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze.Ez a pénz végső soron azonban eddig is Mészáros Lőrincet gazdagította, annak pedig, hogy egy vagy két cégen folyik keresztül, mire eléri a milliárdost, valószínűleg nincsen nagy jelentősége. Az összeolvadást az teszi mégis érdekessé, hogy - amint ilyenkor lenni szokott - a két érintett társaság vagyonleltárt is benyújtott a cégbírósághoz. Azaz a szokásos éves jelentésüknél részletesebben beszámoltak arról, hogy pontosan miben is tartják a vagyonukat.Hasonló esetekben gyakran előfordul, hogy az érintett cégek tényleg tételes leltárt adnak le, feltüntetve benne mindent az utolsó irodai székig. A Talentisnél nem voltak ennyire alaposak, de így is sok érdekes részlet derül ki a beküldött iratokból.A kimutatás szerint a Talentis teljes vagyona több mint 145 milliárd forint. Ennek a legnagyobb részét egyéb vállalkozásokban meglévő részesedések adják. A vagyonkezelőnek közel 30 másik gazdasági társaságban van közvetlen részesedése*Amelyek természetesen számos további vállalatot birtokolnak részben vagy egészben..A leltárban felsorolt cégek között akadnak olyan ismert építőipari vállalkozások, mint arekordnyereséget termelő V-Hídvagy a csoportelső fontosabbvállalata, a Mészáros és Mészáros Zrt., de van golfklub, hotelüzemeltető, biztonsági cég, bababolt, sportszermárka és még hosszan lehetne sorolni (a csillagra kattintva látható a teljes lista)*A cég neve és könyv szerinti értéke millió forintban:Herceghalmi Kereskedőház 3,0 Golf & Country Club Máriavölgy Zrt. 692,1 Magyar Sportmárka Zrt. 5,0 Talentis Event and Marketing Kft. 40,0 Pannon Speed Pro 6 983,4 Talentis Protect 405,0 Mészáros M1 autókereskedő 968,1 Mészáros Gasztro Kft. 2 074,8 Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. 1 000,0 Testőr-Audit 300,0 SUNHILL BISTRO Kft. 105,5 Mészáros M1 Útépítő Kft. 256,2 Core Solutions Kft. 2,0 VM Medical Zrt. 397,5 OPUS E-LINE Kft. 8,5 Talentis International 6 151,4 Mészáros M1 Vagyonkezelő 98,0 Mészáros M1 Járműparkkezelő 100,0 Talentis International Agriculture Investments Kft. 4,1 Talentis MRP Service Kft. 3,0 Brendon Holding Kft. 4 865,0 Monyó Holding Kft. 900,0 Rivas Property Invest Kft. 4 324,7 BAU-PRODUCT 2002 Kft. 1,4 Adriatic Hotel Invest. 711,4 Mészáros és Mészáros Zrt. 11 360,3 V-Híd Építő Zrt. 14 581,3 Agrosystem 2 292,9 Talentis Agro 3,0.A részesedéseket összesen közel 60 milliárd forintos értéken tartja nyilván a Talentis, de további bő 7 milliárd forintot kölcsönként is beletolt a társaság a leánycégeibe.A legtöbbet abba, amely - helyi érdekeltségén keresztül -Horvátországbanépít szállodát.Ebben a hatalmas összegben ráadásul még nincsen benne az a bizalmi vagyonkezelésbe adott majdnem 30 milliárd forint, amit a TV2-t papíron tulajdonló társaságnak adott a Talentis, és amelyről részletesen ahétfői cikkünkbenírtunk. Ahogy bemutattuk: nem lenne meglepő, ha végső soron ez is vállalati részesedést takarna az ország egyik legnagyobb médiacsoportjában.A céges részesedések közül azonban a TV2-es kapcsolaton kívül jelentős újdonság nem volt, a Talentis többnyire éves beszámolóiban is kitért ezekre az érdekeltségekre. Nem így a magántőkealapos kapcsolatokra, amelyeket azonban a mostani leltárban szintén feltüntettek.Ez azért fontos, mert a magántőkealapokat a NER milliárdosai az esetek nagy részében épp arra használják, hogy elrejtsék bizonyos vagyonelemek valódi haszonélvezőit. A magántőkealap mint konstrukció máshol is létezik, a lényege, hogy a tőkealapok pénzt gyűjtenek, amit aztán az alap kezelője befektet, ezzel hozamot generálva az alap befektetési jegyeit lejegyző tényleges tulajdonosnak vagy haszonélvezőnek. Igen ám, de itthon ennek egy teljesen eltorzult formája alakult ki. Ahogy aVálasz Online rendkívül találóan megfogalmaztaegy korábbi cikkében:"Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre az olyan magántőkealapok, ahol a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok".A leltár alapján a Talentis hét különböző magántőkealapban birtokol befektetési jegyeket*Igaz, ezeket valamiért két különböző mérlegsoron mutatja ki.. Ezek között van olyan, amit korábban hivatalosan is a nevére vett Mészáros Lőrinc (pdf), és olyan is, amit az alapkezelők révénlehetett közvetlenül kötnia felcsúti milliárdoshoz.Akadnak azonban olyanok is, amiket eddig csak közvetve lehetett az ország leggazdagabb emberéhez kapcsolni. A Prime TMT és Prime Property magántőkealapokategy olyan alapkezelőműködteti, amely Mészáros Lőrinc ügyvédjének, Kertész Józsefnek a tulajdonában van. Bár vélhetően senki nem gondolta, hogy ezek teljesen függetlenek lennének a felcsúti milliárdostól, a Talentis leltárja alapján ez most biztossá vált. A cég ugyanis ezekben is birtokol befektetési jegyeket.Kertész József cége egyébként az említettek mellett továbbinyolc hasonló nevűmagántőkealapot is kezel. Ezeknek a befektetési jegyeiről nincs információ a leltárban, az egyikkel azonos néven futó szervezettől azonban 12 milliárd forint értékben vett kötvényeket a Talentis*Ezeket valószínűleg egy azonos nevű részvénytársaság bocsátotta ki..A Mészáros-cég így ilyen-olyan formában tízmilliárdos nagyságrendben tolt pénzt magántőkealapokba,köztük olyanokba is, amelyeket eddig csak közvetve lehetett a vállalathoz vagy Mészáros Lőrinchez kötni.A cégekbe pakolt és elrejtett tízmilliárdokon túl elég jelentős összeget tart a bankszámláin is a Talentis. A leltár szerint több mint 17 milliárd forintjuk van lekötött betétben, de euróban és dollárban is több 10 millió forintnak megfelelő összeget kötöttek le.Emellett a cégnek 4 milliárd forintnyi ingatlanja is van, és további bő 1,5 milliárdnyi vagyonértékű jogot is birtokol. Mindezt a közel 150 milliárd forintnyi vagyont ráadásul szinte kizárólag saját forrásból, többnyire a korábbi évek nyereségéből finanszírozzák. A vállalatnak hosszú lejáratú hitele egyáltalán nincs, és a rövid lejáratú kötelezettségei között is egy leánycégtől felvett osztalékelőleg a legnagyobb tétel.A Mészáros-csoportot kerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett kíváncsiak lettünk volna, hogy mióta birtokolja az eddig a csoport ügyvédjéhez kötött magántőkealapok befektetési jegyeit a Talentis Zrt., illetve, hogy milyen kötvényeket jegyeztek le tízmilliárdos értékben, de nem kaptunk válaszokat.
|
17 milliárdos bankbetétről és magántőkealapokról is beszámolt Mészáros Lőrinc családi cége
|
Közel 150 milliárd forintos vagyonról közölt viszonylag részletes leltárt a Talentis Group Zrt., amely a leggazdagabb magyar üzletember egyik legfontosabb vállalata.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/16/meszaros-lorinc-vagyon-talentis-magantokealap-milliard
|
2025-09-16 04:48:05
| true | null | null |
G7
|
Az utóbbi hetekben ismét előtérbe került a vasúti pályahálózat állapota,részbenbalesetek, részben pedig amiatt, hogy a kormány grandiózus fejlesztési programot hozott nyilvánosságra. Eszerint 2030-ig közel 3500 milliárd forintmehetnevasútiprojektekrea 800 milliárd forintos, felerészben EBB-hitelből finanszíroznitervezettfelújításokon felül, és erre még pluszban jönnének rá az állomásfejlesztési tervek.Viszonyításként érdemes megnézni az utóbbi öt év (2020-2024) vasútépítési közbeszerzéseit. Jól látható, hogy az uniós pénzek elapadásával, Lázár János 2022. decemberi közlekedési miniszterségének megkezdése után már nincsenek is érdemi vasúti közbeszerzések.Öt év alatt a 683 milliárd forintos beszerzés 84 százalékát vitték el olyan kormányközeli cégek, mint például Mészáros Lőrinc V-Hídja és R-Kordja. Kaptak munkákat Homlok Zsolt korábbi Mészáros-vő cégei is, amelyek közül az egyik csődeljárásalá került.Néhány kisebb hazai szereplő mellett a német Wiebe-csoport vasútépítő leányvállalata és a Strabag kaptak megbízásokat még az évtized elején. A China Railway Magyarország pedig a V-Híddal közösennyerte ela Ferencváros-Soroksár szakaszt a Budapest-Belgrád projekten belül. (A Soroksár-Kelebia részről még 2019-ben döntöttek.)Ezeket a beszerzéseket túlnyomórészt a Lázár János által megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írta még ki, a jogutód Építési és Közlekedési Minisztérium csupán 20 milliárd forintnyi munkát rendelt meg, például az iváncsai akkumulátorgyárat kiszolgáló iparvasútépítését.Igaz, a grafikon nem fedi le az összes állami vasútfejlesztési megrendelést, mert a MÁV pályakarbantartással foglalkozó leányvállalata, az FKG közbeszerzések nélkül rendeli meg a munkákat, erről részletesen írtunk a szerdán megjelentcikkünkben.
|
A beszerzések lenullázása után ígér ezermilliárdokat a kormány a vasútnak
|
Az infrastruktúrára ráférne az ilyen nagyságrendű költés is, de erősen kétséges a realitása azt követően, hogy az utóbbi két évben szinte teljesen elmaradtak a közbeszerzések.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/18/vasut-infrastrukturaepites-kormanyprogram-kozbeszerzesek-lazar-mav
|
2025-09-18 13:51:02
| true | null | null |
G7
|
Tessely Zoltán, a Felcsútot és Alcsútdobozt is magába foglaló Vál-völgyi térség országgyűlési képviselője mindig lelkesen számol be a térség fejlesztéseiről. Arról azonban, hogy Bicskén új kézilabdacsarnok épült, csak egyetlen, szűkszavú bejegyzést találtunkFacebook-oldalán.Az új csarnokról nem volt nagy hírverés, pedig kisebb projektekről is sokkal több ünnepi bejegyzés jelenik meg. Az online világban mintha nem is létezne a Bicskei Torna Club (BTC) új csarnoka. A hallgatásra több oka is lehet az érintetteknek:2021-ben még egy ezerfős kézilabdacsarnokottervezteka városba, amit 2500 fős rendezvénycsarnokként is lehetett volna üzemeltetni. A közel nyolcmilliárd forintos fejlesztést 2023-ra tervezték megvalósítani állami támogatásból. Ehelyett egy érdemi kilátó nélküli ponyvasátor jelentős visszalépés.Nem a BTC, hanem a szomszédos Etyek település sportszervezete által a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) tao-pályázatán elnyert pénzből épült a csarnok Bicskén. Így hiába a BTC telephelyén áll maga az épület, annak a szomszédos település a tulajdonosa.A bicskei sportcsarnok megvalósítására egy 2016-oskormányhatározatirányzott elő 900 millió forintot a helyi sportegyesület számára. Ebből 59 millió volt előleg, és 42 milliót el is költöttek a tervekre.Ezeket2018-2019-ben készítette el az A3 Építész Kft., de az építkezés nem indult el.Amikor Lázár János építési és közlekedési minisztermegtizedelteaz állami fejlesztéseket, annak ez a projekt is áldozatul esett: a fel nem használt pénzt már nem kapta meg a BTC. (Ahogy az említett 8 milliárd forintos állami támogatás sem érkezett meg.)A terveket így már nem használták fel, hanem a szomszédos Etyek önkormányzatának bevonásával valósult meg egy könnyűszerkezetes csarnok. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Etyeki Sport Nonprofit Kft. még 2017-ben adott be pályázatot a Magyar Kézilabda Szövetséghez (MKSZ), hogy 393 millió forintot gyűjthessen a társasági adóját (tao) sportcélokra felajánló vállalkozásoktól. Ezt a szövetség jóvá ishagyta, és a felhasználás határidejét hatszor hosszabbította meg az MKSZ.A cikk elkészítése során kerestük Tessely Zoltánt, a BTC-t, Etyek önkormányzatát, választ egyiktől sem kaptunk. Az MKSZ-nél kérdésünkre azt mondták, az állami támogatás kiesése után a BTC folyamatosan kereste annak megoldását, hogy sportolói részére fedett edzéshelyszínt tudjon biztosítani.Ezért kötöttek együttműködési megállapodást az Etyeki Sport Nonprofit Kft.-vel 2022 júliusában. A megállapodás értelmében az Etyeki Sport Nonprofit Kft. részére jóváhagyott támogatás összegének felhasználásával valósult meg a kézilabda edzőcsarnok. Az MKSZ válaszában kiemelte, hogy így közel 170 gyerek mozgáslehetősége biztosított.Ez jó hír, hiszen végül is a korábbinál kisebb költséggel sikerült elérni ezt a helyzetet, és bár a ponyvás csarnok sörsátorra hasonlít, legalább tartozik hozzá öltöző és vizesblokk is. Közben viszont a helyi iskoláknak továbbra sincsen tornateremnél nagyobb pályájuk, az új kézicsarnokot ugyanis sikerült jó messze építeni az iskoláktól.Pedig a kézilabda egyáltalán nincs a BTC működésének fókuszában, honlapján ez a sportág csak említésszerűen szerepel, acsapatrólnem sok érdemi információ lelhető fel. Pedig az elmúlt években 13-14 millió forint sport-tao forrást gyűjthettek a kézilabda utánpótláscsapatra.A klub honlapját az NB III-as focicsapat eredményei uralják, és a céges logókból arra következtethetünk, hogy az egyesületet Mészáros Lőrinc két fontos érdekeltsége, az MBH Bank és a V-Híd is támogatja.Forrásaink szerint az eredeti tervek kudarcában szerepet játszott, hogy a bicskei, fideszes vezetésű önkormányzat és Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, egyben a BTC elnöke között ellentétek alakultak ki.A kézilabdacsarnok eredeti projektjénél a telket biztosító önkormányzatnak jelentős pénzügyi kockázatot kellett volna vállalnia. Ezt azonban nem tette meg, így feszült lett a viszony az országgyűlési képviselő-klubelnök és a város vezetése között.Ahogy 2021-es cikkünkben iskiemeltük, a 12 ezer fős város 15 éves fejlesztési forrásaival ért fel az eredeti csarnokfejlesztés értéke. Márpedig milliárdos garanciákat, jelzálogokat nem szívesen írnak alá felelős vezetők, főleg ha a finanszírozási és megvalósulási kockázatokat jelentősnek látják.A városvezetés és Tessely Zoltán között más fronton is torzsalkodás alakult ki, mert az utóbbi a saját elképzelései szerint alakította a Bicskét érintő fejlesztéseket. A városvezetés a központban lévő Bicske Szíve Parkban szeretett volna egy kerékpáros pumpapályátépíteniaz Aktív Magyarország Országos Bringapark Program keretében 2023-ban.Erre nem kapott támogatást az önkormányzat, de helyette megépítette a pumpapályát a BTC, mivel már az első ütemre 15 millió forintotnyert elaz Aktív Magyarország Fejlesztési Központtól. A pályát kibővítve Tessely 2024-benadta át. Sokáig nem lehetett használni, mert abban az évben le is zárták a csarnok építésére hivatkozva. 2025. áprilisraígérteka nyitást, de ez elmaradt, és új dátumot sem adtak meg. Helyi vélemények szerint a sok baleset is közrejátszhat abban, hogy egyelőre nem nyitották meg ismét a pályát.A Fideszen belüli bicskei ellentétekben szerepet játszhatott, hogy az ellenzéktől sokáig nem kellett tartania a kormányzó pártnak. A legutóbbi európai parlamenti választáson is 51 százalékotkapotta Fidesz, az önkormányzati választáson pedig minden egyéni képviselői helyetmegnyert.A várost 2008 és 2014 között vezető Tessely ráhatására viszont nem feltétlenül olyan fejlesztések valósultak meg, amire a leginkább szükség lett volna. A BTC-hez kötődőkön kívül még két jelentősebb beruházás jött létre, állami forrásból. Az egykori néptánctanár Tessely számára fontos Lajtha Ház Kulturális Központ 663 millióforintbólvalósult meg.Emellett a nyitókép apropóját adó vasútállomás-fejlesztésre 11 milliárd forintot költött az állam. A P+R parkolók építése előrelépés, ahogy egy aluljáró meghosszabbítása is. Azonban az igencsak lelakott vasútállomás kifestése nem fért bele a külső személőnek erősen túlárazottnak tűnő projektbe, amit a szomszédos Felcsúton székelő Mészáros Lőrinc V-Híd vállalata végzett el az eredetileg becsült ármásfélszereséért.A fentiek ellenére nem biztos, hogy végül nagy sportcsarnok nélkül marad a város: a kormány a 2025-2030 között megvalósítani tervezett beruházásait tartalmazólistájárafelkerült a Pannónia Szíve Sport és Kulturális központ 8,8 milliárd forintos értékkel.Más kérdés, hogy az összesen 49 ezer milliárd forintoslistairreális. Az eddigi állami beruházási összegek sokszorosát kellene a felsorolt projektek megvalósítására fordítani a következő években, miközben kérdéses az uniós források sorsa, és folyamatos gond a költségvetési hiány mértéke.Bicske a csarnokon túl három másik projekttel képviselteti magát a listán, a helyi egészségközpont második ütemének fejlesztésével, egy körforgalom kialakításával, valamint a vasútállomás átszállási és parkolási lehetőségeinek javításával. Ezek költsége belátható nagyságrendű (a csarnok nélkül közel 17 milliárd forint ), érdekes lesz látni, hogy ezekből mi és milyen sorrendben valósulhat meg a következő években.
|
Túl nagyot álmodott a Fidesz-bástya erős embere, a pótmegoldást nem teszik ki a kirakatba
|
Nyolcmilliárd forintból épült volna kézilabdacsarnok és rendezvényközpont Bicskén, végül egy 400 milliós könnyűszerkezetes épület is csak etyeki segítséggel valósult meg a városban.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/19/etyek-sport-tao-bicske-kezilabdacsarnok-fidesz-tessely
|
2025-09-19 04:50:06
| true | null | null |
G7
|
Könnyítést próbálnak elérni a kötvénytulajdonosoknál a jegybanki Pallas Athéné alapítványhoz kötődő, a varsói tőzsdén jegyzett ingatlanfejlesztő cég vezetői, ami arra utal, hogy a törlesztés nehézkessé válhatott. Nem csoda, a nemzetközi hitelminősítők leértékelték a régióban kereskedelmi ingatlanokkal bíró céget, amelynek a tőzsdei árfolyama is évek óta tükrözi a kétes tulajdonosi hátteret.Noha a jegybanki alapítvány kétharmados tulajdonlása akár jó ajánlólevél is lehetne, jó ideje nyilvánvaló volt, hogy a nagyvállalatot valójában Matolcsy György exjegybankelnök fiához, Ádámhoz köthető üzleti kör igazgatta úgy, hogy a saját hasznára csapolgatta meg a vagyonát. Ez utóbbi a papírforma szerint még mindig jó kétmilliárd eurós érték.A cégnek bizonyára nem tett jót az sem, hogy az MNB-elnök márciusi bukása – és vele az Állami Számvevőszék alapítványi vagyonkezelést leleplező jelentésének közzététele – után bő fél év kellett ahhoz, hogy a vezérkarból eltávolítsák a Matolcsy-klán embereit.Mintha mindez nem lenne elég, a GTC-csoport azért is vált egyre kockázatosabbá a piaci befektetők és hitelezők szemében, mert miközben a nyereségessége romlott, roppantmód eladósodott. S a hatalmas adósság pontos törlesztése igencsak kétségessé vált. Összesen 500 millió euró (vagyis megközelítőleg 200 milliárd forint) eurókötvénnyel, összesen 60 milliárd forintnyi, az MNB növekedési kötvényprogramjában kibocsátott (s jórészt a jegybank által lejegyzett) kötvénnyel, plusz több mint 250 millió euró, vagyis százmilliárd forintnyi bankhitellel is tartozik a Mészáros Lőrinc fennhatósága alatt álló MBH-nak (utóbbi pénzintézet az eladósodás idején kisebb részben Matolcsy Ádám baráti-üzleti csapatának a kezén volt).Mindez összesen körülbelül 360 milliárd forintnak megfelelő teher, aminek a jelentős része rövidesen esedékes.A jelek szerint pillanatnyilag az MNB-féle növekedési kötvényekkel a legegyszerűbb a helyzet, amelyeket konkrétan a GTC Magyarország nevű leányvállalat bocsátott ki. Persze, ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy anno a Matolcsy-vezette jegybank a saját alapítványa érdekeltségébe tolta be a különösen előnyös feltételekkel hozzáférhető lóvét, aminek az elköltéséről az ifjú Matolcsy cimborái dönthettek.Hogy ez az összefonódás kimeríti-e a Büntető Törvénykönyv valamely paragrafusát, azt a rendőrségnek kell kiderítenie az ÁSZ feljelentése nyomán, a GTC-nek viszont addig is fizetnie kell. A növekedési kötvények ugyan elvben kellemesen, 2030-ban, illetve 2031-ben járnak csak le, csakhogy az MNB által megszabott feltételrendszer szerint a nemzetközi hitelminősítésüknek legalább B+ osztályzatúnak kell lennie, márpedig ezzel most baj van, B, illetve B- az értékelés.A gyengébb besorolás azt vonhatná maga után, hogy a papírok rövid távon esedékessé válnak, ezért kezdeményezett a GTC alkut a hitelezőkkel. A megegyezés – úgy tudni – hétfőn este megszületett. A lényege, hogy a GTC-nek az eredeti kedvező, jócskán évi 3 százalék alattinál valamivel magasabb kamat fejében nem kell rövidesen törlesztenie az egész tőkét, hanem csak fokozatosan, a hetedik évtől. Amennyiben azonban a hitelminősítés tovább romlik, netán a bóvli kategóriáig – illetve meghatározott időn belül nem javul vissza az elvárt szintre – a kötvények büntetőkamattal megfejelve rövid úton esedékessé válnak.Sajátos eleme a befektetői egyezségnek – hívta fel a HVG figyelmét egy, a tőzsdei híreket követő olvasó –, hogy a belegyező nyilatkozatokat a hitelezőknek Gosztonyi Balázs e-mail-címére kellett elküldeniük. Gosztonyit még a Matolcsy-csapat delegálta a GTC vezetésébe, s a központi tőzsdei társaság igazgatóságából augusztusban kitették, ám a forintkötvényeket kibocsátó GTC Magyarországnak – legalábbis a látható információk szerint – ma is a pénzügyi igazgatója.Csavar a történetben, hogy a forintos kötvényeket összekapcsolták a mindenkori, piaci eurósokkal – amennyiben azokat előtörlesztené a GTC, ugyanolyan mértékben meg kell ezt tennie a forintosakkal is. A GTC kritikus, eurós kötvényadóssága most az az 500 milliós, ami 2026 júniusában jár le, s amit anno viszonylag kedvező, 2,25 százalékos kamatozással bocsátott ki. Az új, Varga Mihály jegybankelnök bizalmát élvező menedzsment a jövő nyárig aligha lesz képes olyan mértékben növelni a GTC likviditását, hogy ezt refinanszírozás – vagyis újabb kötvények kibocsátása – nélkül meg tudja oldani. Az új kötvényekkel úgy kell piacra lépnie, hogy a hitelezők pontosan tudják: azok nélkül a GTC akár fizetésképtelenné válhatna. Márpedig egy ilyen szorult helyzet árfelhajtó tényező, ezért a vezetésnek észszerű célja, hogy a lejáró kötvényeket minél kisebb arányban kelljen új, drága adósságból törleszteni.Ennél jóval hamarabb, idén év végéig dűlőre kell jutni a magyar MBH Bank eredetileg 170 millió eurós, de valójában mintegy 255 millió eurós törlesztési terhet jelentő hiteléről, ami most decemberben jár le. A bank – ha kemény lett volna – már eddig is felmondhatta volna ezt a hitelt, például azért, mert a GTC vezérkarának átalakítgatását a Matolcsy-érában nem egyeztették vele, márpedig a hitel fő fedezete maga a GTC-részvénycsomag. Arról nem beszélve, hogy az MBH eleve egy olyan, svájci hitel kiváltására adta ezt a 170 millió eurót, aminek a törlesztése necces volt, vagyis a GTC már két évvel ezelőtt is komoly fizetési gondokkal küzdött, amit a kormányközeli magyar bank közreműködésével lepleztek.A választásokhoz közeledve az MBH láthatóan arra törekszik, hogy szabaduljon a Matolcsy-örökségtől (a Matolcsy Ádámhoz közeli tulajdonosok Mészáros-közeli kezekbe adták át a bankrészvényeiket), de semmiképp sem érdeke a GTC csődje, hiszen akkor neki kellene menedzselnie a bajban lévő ingatlanvállalatot. Utóbbi esetleges bukása a varsói tőzsdei jelenléte és komoly, régióbeli ingatlanvagyona miatt is kényes ügy.Mérföldkő lesz a jegybanki Pallas Athéné és legértékesebb vagyona, a GTC életében, ha végre – több hónapos csúszással – elkészül a jegybanki alapítvány vagyonát tulajdonló-forgató Optima nevű cégcsoport tavalyi mérlege. Ebből ugyanis színtisztán látszik majd, hogy a 266 milliárd forintnyi induló jegybanki juttatást, a kecskeméti, Neumann János Egyetemért Alapítvány 127 milliárd forintnyi kölcsönét, továbbá a 170 millió eurónyi MBH-s pénzt, azaz mindösszesen félezer milliárd forintot befektető Pallas Athéné-birodalomnak valójában mennyi és milyen piaci értékű vagyona maradt. Másképp szólva: hány százmilliárdot veszített abból el. Ennek fényében lehet majd visszatérni arra is, fizetésképtelen-e az Optima vagyonkezelő cégcsoport, s benne a koronaékszer, a GTC. A vagyonmérleg valószínűleg azoknak a felelősségre vonására is kihat, akik a sajátjukként manővereztek ezzel a temérdek közpénzzel és bankkölcsönnel. Bár egyelőre nincs hír arról, hogy a rendőrség bárkit is meggyanúsított volna közülük.
|
Tényleg csődhelyzetben a Pallas Athéné vezércége?
|
Miután leminősítették, fizetési nehézségekbe ütközne a jegybanki alapítvány csúcsbefektetése, a varsói ingatlanos GTC, ha az eredeti feltételek mellett kellene az adóssághegyét törlesztenie. Ám úgy tűnik, a hitelezőknek nem érdeke, hogy csődbe menjen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250923_Tenyleg-csodhelyzetben-a-Pallas-Athene-vezercege-GTC
|
2025-09-23 15:58:33
| true | null | null |
HVG360
|
Nyolc éve először fordult elő, hogy csökkent a hazai építőipar meghatározó cégeinek összesített nyeresége. Az ötszáz legnagyobb vállalat árbevétele ugyan kismértékben még nőtt, ez azonban kizárólag a kormányközeli cégek gyarapodásának köszönhető. A NER ugyanis 2024-ben a jelek szerint még nem sokat érzett a visszaesésből. A legnagyobb NER-es vállalatok építőiparon belüli részesedése soha nem látott szintre ugrott.Az elmúlt években az építőipar hozzájárulása a hazai gazdasághoz kifejezetten jelentős volt. A teljes hazai hozzáadott értékből (ami lényegében azadók és támogatások nélküli GDP) fixen 6 százalék fölött volt a szektor részesedése, amire a rendszerváltás ótanem volt még példa. A közelmúlt gazdasági megtorpanása azonban ezt az ágazatot sem hagyta érintetlenül. Az előző két évben az építőipari termelés értéke már csak az árak emelésének köszönhetően nőtt.Ebben a szektorban ugyaniskifejezettenhosszanvolt magas az infláció. A Covid, majd a 2021-ben induló energiaválság globális szinten ismegdobtaazalapanyagárakat, amire itthon akormányzati intézkedésekisrátettek egy lapáttal. Utóbbi különösen látványos volt 2022-ben, amikor a választás előtti osztogatás és keresletnövelő intézkedések akkora lökést adtak, hogy az ágazat a 25 százalékos áremelkedés mellett is tudott mennyiségben növekedni.Ez utóbbi ütött vissza az előző két évben. Azzal, hogy elfogyott az osztogatásoktól kapott lendület, ráadásul az uniós pénzek is egyre jobban elapadtak, látványosan csökkenni kezdett a kereslet. Tavaly és tavalyelőtt volumenben már kevesebb volt a termelés, mint 2022-ben. Értékben ugyan - az áremeléseknek köszönhetően - még növekedést mért a statisztikai hivatal, de ez is kifejezetten visszafogott volt a korábban tapasztalthoz szárnyaláshoz képest.Már a statisztikai hivatal adataiból is sejteni lehetett, hogy az építőipari aranykornak vége, és az ágazat vezető cégeinek beszámolói még inkább ezt erősítik. Aceginformacio.huadatbázisának segítségével megnéztük, hogy 2015 óta milyen teljesítményt nyújtott az 500 legnagyobb építőipari vállalat*minden évben az 500 legnagyobbaz egyes években. Az adatok alapján pedig az látszott, hogy 2016 óta az előző volt az első olyan év, amelyben csökkent az ágazat vezető vállalatainak nyeresége.Az okok részben hasonlóak lehettek, mint a 2016-os nagy zuhanásánál. Akkor a KSH elemzésében (pdf) úgy fogalmazott, hogy a látványos visszaesést "a részben uniós forrásból megvalósult beruházások 2015. végi befejeződése", vagyis az uniós pénzek - EU-s költségvetési ciklusváltáshoz kötődő - elapadása okozta. Ehhez járult hozzá a 2015-ben kirobban Simicska-Orbán-háború is. A G-nap után a teljes NER-es építőipartújra kellett szervezniannak érdekében, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, addig piacvezető Közgépetelzárják a forrásoktól.Most fideszes belharcok kevésbé tépázták meg a szektort, az uniós pénzek elapadásának azonban ezúttal is fontos szerepe lehetett a hanyatlásban. Az 500 legnagyobb cég együttes adózott nyeresége 606 milliárd forintra rúgott, ami 27 milliárddal, tehát durván 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezek persze még mindig szép számok, ám a visszaesés komoly trendfordulót jelez, főleg annak fényében, hogy a megelőző négy évben duplázni tudta profitját a top 500.A legnagyobb vállalatok az árbevételüket ugyan még növelték, de egyrészt a gyarapodás itt is jelentősen elmaradt a korábbi években tapasztalttól, másrészt a bővülés kizárólag a NER-es cégeknek volt köszönhető. Mivel - amint erről korábbantöbb cikkbenisbeszámoltunk- 2010 óta rendkívüli mértékben nőtt a kormányközeli vállalatok részesedése az építőiparban, ennek a csoportnak a teljesítményét külön is megvizsgáltuk.A 2015 és 2024 közötti időszakra összegyűjtöttük a 15 legnagyobb NER-es építőcég adatait is, ebből pedig kiderült, hogy ebben a körben 2024 sem hozott visszaesést. Sőt, a kormányközeli építőcégek kifejezetten nagyot nőttek tavaly. Ebben a körben a 15 legnagyobb vállalat árbevétele meghaladta az 1840 milliárd forintot, ami több mint 20 százalékos ugrás 2023-hoz képest. A nyereség ugyan kisebb mértékben emelkedett, de a 220 milliárdos profit is meghaladta az egy évvel korábbit.Mindez azt jelenti, hogy az 500 vezető cég teljesítményét jelentős részben a 15 legnagyobb kormányközeli vállalat húzta fel. Ezek nélkül a top 500 árbevétele közel 300, profitja pedig közel 30 milliárd forinttal apadt volna.Ez egyébként fontos eltérés a 2016-os visszaeséshez képest. Akkor a Közgép mellett több más nagyobb NER-es építőcég árbevétele és nyeresége is bezuhant, ezúttal azonban nem ez történt. A Mészáros és Mészáros Zrt.-nél ugyan láthattunk egy jelentősebb bevételcsökkenést, és kisebb lett a szintén Mészároshoz köthető Fejér B.Á.L., illetve az Orbán Viktor kötélbarátjának tulajdonában álló Market Zrt. forgalma is,a cégek nagy többsége azonban növekedni tudott, többen ráadásul jelentős mértékben.Mivel ezeknek a vállalatoknak a nagy részeszinte kizárólag állami megbízásokból él, ez azt jelenti, hogy az uniós pénzek elapadásának 2024-ben nem volt olyan hatásuk, mint nyolc évvel korábban. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a 2010-es évek közepén - az akkori EU-s fejlesztési irányoknak köszönhetően - még nagyobb arányban tudtak behúzni ilyen pénzeket NER-es cégek. Emellett ennél a körnél tavaly valószínűleg részben még kitartottak a korábbi megbízások, és beléptek újabb, már közvetlenül állami finanszírozású megrendelések is.Mindenesetre a jelentős növekedésnek köszönhetően tovább nőtt a NER-es cégek súlya az ágazatban. Tavaly a legnagyobb 15 kormányközeli cég a top 500 bevételének már közel harmadát adta, miközben a 2010-es évek közepén ez még csak 20 százalék körül volt. A profitból pedig még nagyobb arányban részesült ez a kör: az összes nyereség bő 36 százaléka landolt náluk 2024-ben.A NER-es építőipar működéséről sokat elárul, hogy az alkalmazottaknak kifizetett összeg esetében már sokkal kisebb a részesedésük, ráadásul itt nem is volt érdemi növekedés az elmúlt 10 évben. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb ilyen cég nem végez érdemi építőmunkát: miután megnyerték az állami tendert, és lehúzták a sápot, a megbízást továbbpasszolják egy alvállalkozónak. Többször írtunk róla, hogyegyes kormányközeli építőipari vállalatoknálegyetlen fizikaialkalmazott sincs, és sokszor a szellemi foglalkoztatottak száma is kifejezetten alacsony ágazati összevetésben.
|
Több tízmilliárd forint tűnt el az építőiparból, de ebből a NER semmit nem érez
|
Nyolc éve először fordult elő, hogy csökkent a hazai építőipar meghatározó cégeinek összesített nyeresége. De nem a kormányközeli vállalatoké.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/22/epitoipar-ner-nyereseg-unios-tamogatasok
|
2025-09-22 04:45:05
| true | null | null |
G7
|
Az MNB lengyel üzleti érdekeltsége azt kéri, hogy módosítsák az általa kibocsátott forintkötvények visszafizetési feltételeit. A GTC ingatlanfejlesztő ügye a Matolcsy-éra egyik botrányköve a jegybanknál.A társaság most türelmi időt szeretne elérni a kötvénytulajdonosoknál, mert a Fitch Ratings a nyáron leminősítette a céget és így előbb kellene megkezdenie a törlesztést - írja a Bloomberg. Nem klasszikus csődvédelmi eljárásról van szó, de a lényeg hasonló: a GTC adósságainak átütemezését szeretné elérni. Az ilyen átütemezéseket a kötvénytulajdonosok jellemzően el szokták fogadni, feltéve, hogy a szóban forgó vállalat megfelelően vonzó ajánlatot tesz, például magasabb hozam, részesedés stb. formájában.Alapesetben 2030-ban és 2031-ben lejáró kötvényekről van szó, amelyeket a GTC 2020-ban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában bocsátott ki. Vagyis a kötvények többsége az MNB tulajdonában van, így az MNB áttételes érdekeltségében álló GTC-nek elsősorban az MNB-vel kell megállapodnia a kötvények átütemezéséről.A GTC vezetése a hónap elején teljesen kicserélődött, új lett a pénzügyi igazgató is. A vállalkozásnál a többségi tulajdon gazdája az Optima Befektetési Zrt., amelynek tulajdonosa a jegybank Pallas Athéné alapítványa.
|
Lényegében csődbe ment a Matolcsy-féle jegybanki ingatlanbiznisz fő cége
|
A jegybank érdekeltségében álló GTC még 2020-ban a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában bocsátott ki kötvényeket. A cég e adósság átütemezését szeretné elérni, amihez elsősorban a jegybankkal, mint fő kötvénytulajdonossal kell megállapodnia.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250923_Lenyegeben-csodbe-ment-a-Matolcsy-fele-jegybanki-ingatlanbiznisz-fo-cege
|
2025-09-23 09:27:54
| true | null | null |
HVG
|
Több mint 300 négyzetméternyi irodahelyiséget vásárolt Budapesten, a frekventált belvárosi Hold utca 25. szám alatti épületben Szijjártó-Nagy Szilvia, a külügyminiszter felesége. Különösebb látnivaló nem is volna ebben, észszerű döntésnek tűnik, hogy egy üzletasszony a főváros szívében fektessen be, méghozzá az előző jegybankelnök, Matolcsy György által pazarul renováltatott MNB-székház vagy a kormányfői vő, Tiborcz István reprezentatív szállodaépítkezései tőszomszédságában.Csakhogy a Hold utcai épület a közpénzek elégetésének egyik ékes példája lett, amivel összefüggésben az állami MFB Zrt. a minap feljelentést is tett.A történet előzménye 2018-ra nyúlik vissza, amikor az állami bank, az MFB 200 milliárd forintos hitelkeretet futtatott olyan kis- és középvállalatok finanszírozására, amelyek piaci körülmények között nem kaptak volna hitelt. A forrást pénzügyi vállalkozások közvetítették, s az ő dolguk volt annak ellenőrzése is, hogy az adósok projektjei életképesek és észszerűek-e.Az MFB egyik hitelközvetítője a Gál Miklós és üzlettársai kezében lévő Arthur Bergmann Hungary Pénzügyi Zrt., mai nevén AB Financial Team volt. Gál neve főként onnan ismert, hogy üzlettársa Vida József exbankárnak, akinek a jobbkeze volt a takarékszövetkezetek bedarálásában és az MBH Bank összegyúrásában. Egy időben Mészáros Lőrinc bizalmát is élvezte a tőzsdei Opus Global vezérigazgatói székében.Arthur Bergmann néven széles spektrumú cégcsoportot épített fel: követelés- és vagyonkezelésre, hitelezésre, lízingre, ingatlanbizniszre. Három éve még a Forbes gazdaglistáján is szerepelt 50 milliárd forintra becsült vagyonnal, ám azóta sok cégéből visszavonult, több érdekeltsége „leült”, a lízingcég például felszámolás alatt áll.Gál nem csak a saját vagyonát tette kockára: 2021-ben több interjúban is elbüszkélkedett vele, hogy a vállalkozása az MFB egyik legnagyobb partnere, amely húszmilliárdnyi hitelt juttatott több mint kétszáz vállalkozásnak. Ebben az időben bekapcsolódott az MFB 90 milliárdos kisvállalati krízisprogramjába is, amely a koronavírus-járványban sérült cégek újraéledését célozta.De aztán valami kisiklott.Az AB Financial Team majdnem két éve végelszámolás alatt áll, s az MFB több mint 12 milliárd forinttal ragadt benne, azaz ekkora összeg maradt még kint az adósoknál. A végelszámoló, a jegybank alá tartozó Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) nemrégiben mindössze 2,3 milliárd forintért hirdette meg e követeléscsomagot, amit a HVG információi szerint maga az MFB-csoporthoz tartozó MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. vett meg. Az MKK előzőleg jelzálogjogot kötött ki az adósok vagyonára, például több, a Hold utca 25. szám alatti irodára is.Hogyan értékelődhetett le ennyire az MFB jelzálogjogokkal biztosított követelése? Erre egyetlen igazi magyarázat lehet: ha a pénzt kihelyező AB nem a kellő gondossággal járt el. Mintha nem hitelezésről, hanem startupok rizikós kockázatitőke-finanszírozásáról volna szó. Az AB Financial egyik legnagyobb, milliárdot követelő hitelezője, a Belvárosi Pénzügyi Zrt. faktorcég magyarázatot kért a végelszámolótól a történtekre. A válasz sokkoló volt. A PSFN közölte: az MFB-s kihelyezések kifejezetten bizonytalanok, a befolyt 2,3 milliárd forint nem fedezi a hitelezők követeléseit, így az AB Financial Team ügye felszámolásba fordul. Ebből az is következik, hogy az állami MFB-csoport nem tudja behajtani az összes pénzét, vagyis adófizetői milliárdok vesznek el.De vajon miért dobott akkor az MKK 2,3 milliárd forintnyi jó pénzt a rossz után?Körön belülre tették az ügyet, mert csak így lehet elvarrni a szálakat, eltakarni, mi történt valójában– mondja a HVG-nek egy, az ügyet ismerő bennfentes. – Ki bizonyítja be utólag a csalárdságot? A piaci alapon hitelképtelen vállalkozásokban természetszerűleg benne van a bukta, s ezzel bizony vissza lehet élni” – magyarázza a forrás.Az állami pénzintézet a HVG érdeklődésére nem terítette ki a kártyáit, mindössze annyit közölt: „Az ügyben az MFB kellő körültekintéssel járt el, és megtette a feljelentést. Egyéb információk tekintetében a bank nem rendelkezik válaszadási jogosultsággal.”Lapunk forrásai szerint az önmagában 800 millió forintnyi MFB-s hitelt felemésztő Hold utcai irodavásárlások rávilágítanak arra, hogy a Gál-féle társulat sajátosan értelmezte az állami fejlesztési pénzek szerepét.Az AB Financial tulajdonosi köre és az adós kisvállalatok között fellelhető személyes átfedések kétségessé teszik, hogy valóban jó szándékú tranzakciók történtek. Erősíti a gyanút, hogy az AB utolsó menedzsmentje (amelyből Gál 2022 végén kiszállt) nem adta át a végelszámolónak a teljes cégdokumentációt, amelyből a PSFN tételesen nyomon követhetné az eseményeket. Az utolsó mérleg 2021-es, ami még stabil tőkehelyzetet mutatott. Összefér-e az MFB célkitűzéseivel az, hogy a hitelezett kisvállalkozások az állam pénzén ingatlant vásároljanak, amelyben aztán nem csinálnak semmit?A HVG birtokában lévő iratok szerint a Hold utcai épületben öt cég vásárolt egy tucat, összesen 1200 négyzetméternyi irodát, egyenként 80–100 millió forintnyi hitelt véve fel. Az akkori Arthur Bergmann nevében az MFB felé Gál írta alá a refinanszírozási szerződéseket. Az adósok egymással is összefonódott cégek voltak, amelyeket menet közben átalakítottak, majd részben fantomizáltak. Az ingatlanbirtokláson kívül érdemi tevékenységet nem lehet felfedezni bennük, ráadásul fűnek-fának milliókkal tartoznak, például az adókkal is.A Hold utcai adósok központi cége egy Poturing nevű kft volt, amely végelszámolásra jutott, de előtte feldarabolták, és az ingatlanokat az adósságokkal együtt elosztották az utódcégek között. E vállalkozásból nőttek ki a Gerufland és a Max-kor Standard nevű adós kft-k is. Aztán a Gerufland is több vállalkozásra osztódott. Közös bennük, hogy miután eladósodtak, mindegyikben felbukkant Kormos Richárd tulajdonosként is, vezetőként is. Az induló kft végül, 2023-ban Kormos kezéből egy cégtemetőgyanús szerb magánszemély tulajdonába ment át.Ami azonban igazán árulkodó, hogy 2025 májusában két adós cégben is (Gerufland és Poturing White) Kormos utódjaként felbukkant egy Gábri Mónika Alexandra nevű hölgy. Ugyanő megjelent Gál pénzügyi vállalkozásaiban is, a lízingcégben például éveken át Gállal egy időben töltött be vezető funkciót. Mindez olyan személyi összefonódásra utal, amiből akár az is következhet, hogy Gál és emberei a saját köreikben teríthették az MFB milliárdjait, s az adósok megbonyolított céghálójába a bizalmasaikat ültethették.Önmagában az Arthur Bergmannról AB Financialra átkeresztelt központi vállalat tulajdonosi háttere is kétes. Érthetetlen, miért nem figyelt fel rá sem az MFB, sem az MNB mint pénzügyi felügyelet. A pénzügyi vállalkozást 2013-ban alapította Gál és néhány magánszemély, köztük korábbi bankosok. Aztán 2019-től – mivel az MFB milliárdjainak kihelyezéséhez saját tőkeerőt is fel kellett mutatni – átalakult a struktúra, és három homályos hátterű cég társult be. (Az utolsó, 2023-as adatok szerint Gálnak nem egészen 20 százaléka van.) Közel egy-egy milliárd forintot fektetett a bizniszbe a Kocsiking és a West-eros nevű kft, amelyek különféle elsőbbségi részvényeket kaptak. A Kocsiking tulajdonosa 2024 tavasza óta a már említett Gábri Mónika, árbevétele tavaly nem volt a cégnek, eszközei között milliárd körüli érték nincs. A West-eros egy ausztriai illetőségű magyaré, árbevétele nincs, vagyona van, viszont épp most indult ellene a sokadik végrehajtás. Tíz százalék alatti résztulajdonos továbbá egy M.G. Kommerc nevű cég, amely kényszertörlés alatt áll, két éve mérlege sincs és a Hold utcai cégekből ismert Kormos kezén keresztül került szerb tulajdonba.Bármilyen zűrös is a Hold utcai történet, az MFB még azzal járhat a legjobban. Amelyik ingatlant már eladták, arról lekerült az MKK zálogjoga, vagyis a vételárból kifizethették a bankot. (A miniszter felesége az egyik irodát közvetlenül egy adós kft-től vette, a másikat azonban már előtte megszerezte valaki, és továbbadta neki.) Az MFB-csoport most már maga is eladogathatja az ingatlanokat – ám a HVG szakértője szerint nem ez történik majd. „Az irodák együttesen milliárdon felüli értékek, de piaci hírek szerint az azokat tulajdonló adós cégekhez 200 millióért hozzá lehet jutni. Ha egy jól értesült ilyen olcsón megveszi őket és kifizeti az MFB maradék néhány százmilliós követelését, jó üzletet köt.” Az MFB másutt sokkal rosszabb helyzettel küzdhet, mivel a végelszámoló jelzései alapján az AB Financial mintegy 150 egykori adósának fedezetei összességében kevesebbet érnek, mint a velük szembeni hitelkövetelések.
|
"Körön belülre tették az ügyet" - saját maguknak osztották az állami milliókat, a végén pedig feltűnt Szijjártó felesége is
|
Sajátos módon, kvázi privát tőkeként használta az állam által a kisvállalkozások boldogulására adott milliárdokat a Gál Miklós és társai érdekeltségébe tartozó cégcsoport. Az MFB feljelentést tett az adófizetők pénze védelmében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250923_hvg-gal-miklos-mfb-fejlesztesi-penz-trukkozes
|
2025-09-23 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kitart a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) pénzügyi döntési jogosultsággal bíró operatív vezetője amellett, hogy hiába kötelezi a kart egy évekig tartó pereskedést lezáró jogerős ítélet mintegy kétmilliárd forint kifizetésére, ezt egyelőre nem utalják át. Takács Katalin hivatalvezető meg is magyarázta, miért tesznek így annak ellenére is, hogy emiatt a kar történetében először végrehajtási eljárás is folyik az MBVK ellen.Magyarázatot Takács Katalin nem a HVG-nek a témában másfél hónappal ezelőtt küldött kérdésére, hanem egy, a botrányos ügyön bosszankodó végrehajtó, Kiss Ferenc neki írt levelére válaszolva adott. A 203 önálló bírósági végrehajtó egyikeként Kiss nemrég levelében úgy fogalmazott Takácsnak: "az ön feladata a jogszabályok betartatása és betartása, nem pedig a kijátszásuk".A levélben Kiss Ferenc a lapunk által feltárt esetre utal. Ennek lényege, hogy a végrehajtói kar egy jogerősen elveszített per és bírósági ítélet ellenére sem akar fizetni egykori szerződéses partnerének, a Sysdata szoftvercégnek. Így most az MBVK kétmilliárd forinttal tartozik, és emiatt már végrehajtási eljárás indult ellene. A helyzet feszültséget kelt a végrehajtók körében is - erről is szól a Takácshoz címzett levél.Az ügy alapja, hogy az MBVK nem fizette ki teljesen az általa informatikai fejlesztéssel megbízott cég munkáját, mire az bírósághoz fordult. Az ítélet alapján a kar fizetnivalója kétmilliárd forint, ami a kamatokkal napról napra nő. A kar felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, bár első és másodfokon is veszített, ráadásul egy másik jogerős, a Kúria által jóváhagyott ítélet szerint jogsértően bontotta fel 5 éve a céggel a szerződést.Ha az ügyben a sajtót nem is tájékoztatja, a hivatalvezető Kiss Ferenc levelére válaszolt - erősítette meg a HVG-nek a végrehajtó. Takács Katalin válaszában rögzíti, hogy felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek a Kúriánál, mert - mint írja - az "első és másodfokú ítélet súlyosan jogszabálysértő és egyben abszurd is, tekintettel arra, hogy a Sysdata PSE Kft. által szállított termék működésképtelen".Ez utóbbi kijelentés azért érdekes, mert mint az MBVK elmúlt 10 évének legnagyobb összegű megbízásáról részletesen beszámolva megírtuk: a 3,42 milliárd forintért rendelt új szoftver már csak azért sem lehet működőképes, mert nem készülhetett el teljesen, a kar ugyanis még egy köztes fázisban felbontotta a szerződést a Sysdatával, és az addig elvégzett munkát sem fizette ki teljesen - éppen ezért indult a per köztük.Pedig addig az MBVK nem csupán bízott az informatikai piacon elismert, évtizedes múltú szoftvercégben, hanem 2017-2019 között öt szerződést is a kötött vele 6,16 milliárd forint értékben - a régi, elavult és sebezhető rendszert leváltó új ügyviteli szoftver kifejlesztésére is. A Sysdata folyamatosan dolgozott, a kar által is elismerten teljesítve a szerződés szerinti mérföldköveket, és 2019 nyaráig minden rendben ment.Ám miután Varga Judit akkori igazságügyi miniszter az MBVK felügyeletét államtitkárára, a kar egykori elnöke, Schadl György mellett most szintén vádlott Völner Pálra bízta, a cég és a kar kapcsolata hirtelen megváltozott. Ahogy arról a HVG már írt, a Sysdata szerint az MBVK "megtagadta már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését", és végül 2020 nyarán fel is mondta a szerződést hibás teljesítésre hivatkozva.A hibás teljesítést és a szerződésbontás jogszerűségét a cég a bíróságon vitatta, az ítéletek pedig neki adtak igazat. Ráadásul a peres eljárásban a kar mintha szabotálta volna a bizonyítást. Az MBVK-nál lévő szoftververzió szakértői kipróbálását állításuk szerint előbb az MBVK szervertermébe történt vízbetörés, később hálózati meghibásodás, majd a légkondicionálás leállása miatti túlmelegedés hátráltatta.A fentiekre a hivatalvezető Kiss Ferenc végrehajtónak írt válasza nem tért ki, azt viszont Takács Katalin hangsúlyozta, hogy szerinte alaptalan állítás, hogy akár ő, akár a kar jogszerűtlenül járna el, mert bár kérték a Kúriától a kétmilliárdos tartozás végrehajthatóságának felfüggesztését is, ha a Kúria elutasítja a kérelmüket, természetesen készek azonnal kifizetni az összeget.Azt azonban nem említi válaszában Takács, hogy a Kúriánál kezdeményezett rendkívüli jogosrvoslati eljárásban a végrehajtás felfüggesztésének kérelmét azzal indokolták: nem akarnak fizetni, mert bár van pénzük - tavaly év végén az eredménytartalékban 9,6 milliárd forintjuk volt -, egyszerűen másra szánják. Nem is akármire: egy újabb informatikai fejlesztésre, aminek ugyanaz lenne a célja, amivel korábban a Sysdatát bízták meg.A kar felülvizsgálati kérelemben azt írta: a kétmilliárdos összeg kifizetése "ellehetetlenítené a közeljövőben a kar feladatai között rögzített IVR informatikai projekt megvalósítását (...) a 4,5 éves informatikai fejlesztés költségvetése előzetes kalkulációk szerint a nyolcmilliárd forintot meghaladja". Vagyis az az abszurd helyzet állt elő, és ezt a kar le is írta a felülvizsgálati kérelemben, hogyaz MBVK a pénzt, sőt a sokszorosát, 8 milliárd forintot egy olyan informatikai rendszerre költené, amilyenre 2017-ben szerződött a Sysdatával 3,5 milliárd forintért. Ezt a munkát ráadásul a cég nagyrészt el is végezte, csak éppen a kar nem fizette ki teljesen, majd felbontotta a szerződést - és épp emiatt kellene most fizetnie.A végrehajtói kari botrány ügyében eközben hetek óta nem reagál lapunk kérdéseire az Igazságügyi Minisztérium és az MBVK felett a felügyeleti jogkört ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) sem. Tőlük azt kérdeztük, az SZTFH élt-e jelzéssel az MBVK felé, felszólították-e a jogerős bírósági ítélet betartására (a kúriai rendkívüli jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya), esetleg indítottak-e vizsgálatot.
|
Megszólalt a végrehajtói kar hivatalvezetője a kétmilliárdos botrányról
|
A végrehajtói kar hivatalvezetője a HVG-nek ugyan nem, de egy haragos-panaszos végrehajtó levelére válaszolt, és kifejtette, hogy miért nem akarnak jogerős ítélet ellenére kifizetni kétmilliárd forintot – ami miatt a kar történetének első önvégrehajtása folyik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250923_vegrehajtoi-kar-ketmilliardos-tartozas-felugyeleti-hatosag-MBVK-Takacs-Katalain-level-ebx
|
2025-09-23 06:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Több tízezrentüntettek vasárnapeste Budapesten a kormányzati propaganda ellen, a szabad közterekért és a tiszta közbeszédért. Az eseményt aLoupe Színházi Társulás szervezte, amely népszavazást is kezdeményezett a gyűlöletkeltő politikai plakátok betiltása érdekében.A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda lassan egy évtizede önti a tízmilliárdokat a kormányzati plakát- és hirdetési kampányokba. Az elmúlt időszakban azonban látványosan felpörgött a propaganda, amire még soha nem ment el annyi pénz egy év alatt, mint most.Számokban : a második negyedév végén záródó 12 hónapban*opcióval együttösszesen 52,4 milliárd forint értékben kötött szerződéseket Rogán Antal minisztériuma az eredetileg még kék plakátokról ismert kampányokra.Ebben az időszakban tucatnyi közbeszerzést írtak ki*Egészen pontosan nyitottak újra, mivel az állami hirdetésekre mindig egy több tízmilliárdos keretszerződést írnak alá, és később az ebben kijelölt partnert bízzák meg az egyes konkrét kampányokkal.a kormányzati tájékoztató kampányokra. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tenderei a kezdetektől "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" kódnév alatt futnak. Ez egészült ki 2018 végén az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátásával".A közbeszerzéseket a minisztérium nagyon konzekvensen meg is számozza. Az utolsó elérhető tájékoztatás szerint előbbiből (az állampolgári tájékoztatásból) szűk kilenc év alatt 56 darab volt, míg utóbbiból (az Európa jövőjét érintő kommunikációból) 2018 novembere óta 48.A teljes költés 2016 novembere és 2025 júniusa között már meghaladta a 300 milliárd forintot. Ennek a hatoda esett az utolsó egy évre.Felülnézet : a kabinet 2014-ben találta ki, hogyspórolási céllal központosítjaaz állami kommunikációt. Az akkori indoklás szerint erre azért volt szükség, mert korábban 40 milliárd forint folyt el évente ilyen célra.Ennek ellenére ezúttal csak a Rogán-féle kampányokra ennél 12 milliárddal több ment el. Ebben pedig természetesen nincs benne az egyéb minisztériumok, állami cégek és intézmények szintén tízmilliárdos nagyságrendű költése.Sőt, még az összes politikai tartalmú , kormányzatot támogató óriásplakát sem. Az alapból nehezen különválasztható kormányzati és fideszes kampányok mellett ugyanis időről időre Fidesz-közeli szervezetek is teleplakátolják az országot.Tágabb kontextus : az állami kommunikáció ráadásul a NER-es járadékvadászat egyik legfontosabb terepe lett,több tízmilliárdos többlethasznot- kormányzati szóhasználattal extraprofitot - biztosítva a kiszemelt kedvezményezetteknek.
|
Felpörgött a Rogán-gépezet, sosem látott pénz ment el hirdetési kampányokra
|
Több mint 52 milliárd forintért szerződött a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2024 második és az idei év első félévében, és ez messze nem az összes állami vagy Fidesz-közeli költés.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/22/plakat-rogan-antal-propaganda-milliard
|
2025-09-22 15:45:46
| true | null | null |
G7
|
Azaugusztusiésszeptemberibudapesti busztüzek nyomán ismét fellángolt avitaa fővárosi vezetés és a kormányzat között. Míg a Fidesz szerint ez is az előbbi alkalmatlanságát mutatja, és a kormányhivatal emailbenvárjaa bejelentéseket a rossz állapotú buszokról, a főpolgármester szerint mindenki tudja, hogy több új járműre lenne szükség, de Budapest állami megsarcolása miatt nincs erre elegendő pénz. Így is több száz új jármű érkezik a következő években, és továbbiak beszerzésén dolgoznak -tette hozzáKarácsony Gergely.Ezekkel a beszerzésekkel azonban nem csak az a probléma, hogy nehéz rájuk pénzt szerezni. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) egyre gyakrabban vizsgálja és ítéli szabálytalannak a fővárosi közösségi közlekedést szervező Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tendereit.Az elmúlt 12 évben összesen 701 millió forint büntetés érzékenyen érinti a fővárosi közösségi közlekedést, ennyi pénzből hét csuklós autóbuszt is vásárolhattak volna, amire nagy szükség lenne.Az 1300 darabos fővárosi buszflotta BKV üzemeltetésében lévő része nem fiatal, 20 évesnél öregebb buszok is közlekednek. Míg az alvállakozó VT-Arriva buszai 2024-ben átlagosan 6 évesekvoltak, a BKK buszai 10,5 évesek.Források hiányában csupán 20 új autóbuszt tudott a BKV tavaly forgalomba állítani, összesen 2,5 milliárd forintot költött erre. 2023-ban sem jutott erre sokkal több, akkor is csak 2,8 milliárd forint. (Igaz, hamarosanelkezdenekforgalomba állni a tartós bérlet formájában beszerzett, 65 darabos Mercedes-Benz Citaro K flotta első darabjai.)A buszbeszerzések árához mérten is jelentős összegeket kell tehát közbeszerzési bírságokra fizetni. A legnagyobb ilyen típusú bírságot augusztusban hagyta helyben a bíróság, ennek összege 200 millió forintvolta fővárosi buszüzemeltetésre kiírt tender miatt.A BKV éves buszbeszerzési keretének közel tizedét vitte el az alvállalkozói buszok közbeszerzési eljárása miatt kirótt büntetés.A jogvitaösszetett, de a fő kifogás a kétszer 100 millió forintosbüntetésindoklásaszerint, hogy nem határozták meg pontosan, mikorra kell a buszokat leszállítani.A BKKérveléseszerint ez korábban, az elmúlt évtizedben is hasonlóan zajlott, 2013 óta sosem volt kifogása ennek kapcsán a KDB-nek. Azért nem határoztak meg határidőt, mert a tárgyalásos szakaszban tértek ki erre, hogy minél nagyobb rugalmasságot adjanak a pályázóknak.A BKK és a fővárosi vezetés szerint a KDB az ő eljárásaikat szigorúbban ellenőrzi, és hajlamosabb magasabb bírságokat kiszabni. A KDB szerint szó sincs ilyenről, az eljárás után külön ki is emelték, hogy nem a maximális büntetést szabták ki.Ebben a vitában nehéz lenne igazságot tenni, de azt meg lehet vizsgálni az adatok alapján, hogy mely cégek milyen gyakran és mekkora összegben kaptak büntetést. A BKK büntetéseit a - már a MÁV-csoportba tartozó - állami közlekedési cégekéivel érdemes összevetni. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az elmúlt 12 évben hányszor indított az egyes társaságok közbeszerzéseivel kapcsolatban eljárást a KDB, és milyen gyakran végződött ez büntetéssel.A MÁV-cégek és a Volánbusz esetében jól láthatóan kevesebb eljárás indult, különösen a cégek méreteit is figyelembe véve. Látványos, hogy a BKK-val kapcsolatos eljárások azt követően szaporodtak meg (a 2014-es csúcsot követően), hogy Karácsony Gergely lett a főpolgármester és ellenzéki többségű a közgyűlés. Ez nem azonnal valósult meg, mert érdemben csak 2020-tól kezdtek új eljárásokat kiírni, és csak ezt követően indulhattak meg a KDB-s eljárások.A fenti grafikon csak az eljárások számát és kimenetelét mutatja, az összegeket nem. Az adatokat összesítve azonban az is látható, hogy a KDB sokkal több büntetést szabott ki a BKK-ra.2012 és 2024 között a BKK 701 millió büntetést kapott, míg a MÁV-csoport jelentősebb cégei csupán 139 millió forintot.Eltérő méretűek azonban a cégek: a BKK konszolidált beszámolója szerint a cég 2024-ben 336 milliárd forintból gazdálkodott, míg a MÁV-csoport - a Volánbuszt is beleértve - 1174 milliárd forintból. Az elmúlt évek átlagos büntetési tételei a BKK esetében 58 millió forintot tettek ki, a MÁV-cégek esetében 12 milliót.Ha a tavalyi bevételekhez viszonyítunk, akkor a BKK átlagos éves büntetése annak 0,017 százalékát tette ki, a MÁV-cégeknél viszont csak 0,001 százalék ez az arány. Vagyis a tavalyi bevételekhez arányosítvatizenhétszer több büntetést kellett fizetnie a BKK-nak közbeszerzési szabálytalanságok miatt, mint a MÁV-csoportnak.Az arányokat azonban jobban lehet felmérni azzal, ha a kiírt tenderekhez viszonyítjuk a büntetéseket. Igaz, ehhez csak 2019-től lehet adatbázisba rendezni a közbeszerzéseket*Bár ez is tartalmaz kisebb-nagyobb bizonytalanságokat, hibákat.. A 2019-2024 közötti időszakban a BKK 660 milliárd forint értékben írt ki tendereket, és ebben az időszakban 575 millió forint büntetést kapott a KDB-től. Ez a tenderek értékének 0,087 százaléka.A vizsgált MÁV-cégek 1581 milliárd forintnyi közbeszerzés mellett kaptak 104 millió forint büntetést 2019 és 2024 között. Ez a szerződések értékének 0,0066 százaléka.Ez is azt mutatja, hogy nagyságrendi a különbség a büntetési gyakorlatban, mivel így vizsgálva tizennégyszer több büntetést kapott a BKK.A vita szempontjából persze ez sem feltétlenül döntő - az eltérés fakadhat a szabályosság szempontjából eltérő minőségű kiírási gyakorlatból -, de azért ilyen szintű különbség mindenképpen figyelemre méltó.Az pedig még külön érdekesség, hogy a BKK a bevételhez képest másfélszer több közbeszerzést írt ki 2019-2024 között, vagyis azt biztosan nem lehet mondani (az állami cégekkel összevetve), hogy a fővárosi vállalat szűkíteni akarná a versenyt a tenderek mellőzésével.
|
Hét új csuklós buszt vehetne Budapest a közbeszerzési büntetésekből
|
Ha a költségvetéséhez vagy a kiírt tenderek értékéhez viszonyítunk, a BKK-nak egy nagyságrenddel több büntetést kellett fizetnie az utóbbi években, mint a MÁV-nak.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/09/23/budapest-buszok-bkk-kozbeszerzes-mav-buntetes-kdb
|
2025-09-23 04:50:04
| true | null | null |
G7
|
Tavaly még jelentős veszteséget halmozott fel az a cég, amely most Orbán Viktort és a Harcosok Klubját fogadta sátoraljaújhelyi szállásépületeiben.A Várhegy Szolgáltató és Üzemeltető Kft.-t két évvel ezelőtt hozta létre az Orbán-kormányhoz közel álló és az állam által több milliárd forinttal támogatott Rákóczi Szövetség.A cég akkori vezetője, Csizmadia Anna kifejezetten azzal magyarázta a HVG-nek a Várhegy Szolgáltató és Üzemeltető Kft. létrehozását, hogy a szövetségnek az üzleti tevékenysége jól elkülöníthető legyen a közfeladatoktól. A vállalat azóta a negyedik cégvezetőjét fogyasztja el, és bár már az első évben repülőrajtot vett, hiszen több mint félmilliárd forint volt az árbevétele, 2024-ben azonban a 788 milliós forgalmán százmilliós vesztesége keletkezett.A Rákóczi Szövetség, amelynek célja a Kárpát-medencei magyarság támogatása és különösen a határon túli magyarok oktatásának elősegítése, 2019 tavaszán vásárolta meg a Várhegy Üdülő Kft.-t és azzal együtt Sátoraljaújhelyen a Várhegy Üdülőt, hogy ott táboroztasson határon túli magyarokat.A Rákóczi Szövetség ezt követően teljesen felújította a Várhegy Üdülőt, amely azóta Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont néven működik, majd megépült az azt kiegészítő sportkomplexum, benne a Halzl József Sportcsarnokkal. Az ingatlanok megvásárlására és fejlesztésére mintegy 2,5 milliárd forintot kapott a szövetség az államtól. Ezen kívül a szervezet évente is kap támogatást a kormánytól, 2023-ban 2 milliárd forintot, 2024-ben az összes támogatása 3,4 milliárd volt.A Harcosok Klubja a Rákóczi Szövetség szállodájában tartotta első edzőtáborát, ahol Orbán Viktor kormányfő partvissal söpörte le a falakról a poloskákat, miközben az ellenzékre tett utalásokat. A Fidesz rendezvényén az előzetes bejelentkezések alapján mintegy nyolcszázan vettek részt, ami jelentős bevételt hozhatott az üzemeltető cég számlájára.
|
A Harcosok Klubja nélkül tavaly még veszteséges volt a Rákóczi-táborok üzemeltetője
|
A Harcosok Klubja első edzőtáborának helyszínéül szolgáló turisztikai komplexum eddig is sok milliárd forint állami támogatást kapott, az üzemeltetője egyelőre mégsem tudott nyereséges lenni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250926_harcosok-klubja-rakoczi-szovetseg-poloskairtas-orban-viktor
|
2025-09-26 08:07:00
| true | null | null |
HVG360
|
"Ez egy segélykiáltás a döntéshozók felé, hogy a múzeumi szférával valamit kezdeni kell. Rendezni kell a megalázóan alacsony béreket, és végre hozzá kell kezdeni a szörnyű állapotban lévő Iparművészeti Múzeum nyolc éve halogatott felújításhoz" - mondta a HVG-nek Kovács András, az intézmény üzemi tanácsának elnöke. A szombaton elindult Főnix projektet a dolgozók szervezték meg, politikamentes, alulról jövő kezdeményezésként, a nevesített szervezők között azonban - tartva a retorzióktól - a szakszervezet, az üzemi tanács vezetői, illetőleg a Demeter Szilárd által gründolt Közgyűjteményi Központ részévé vált Iparművészeti Múzeum korábbi dolgozói vettek részt. A hívásukra több száz munkatárs ment el a múzeum előtti kis térre, ott volt az intézmény legendás igazgatója, Lovag Zsuzsanna, aki 1992-2001 között igazgatta az intézményt, egy másik korábbi vezető, Takács Imre, illetve Lechner Ödön leszármazottai is.A program során elindították az újranyitást követelő petíciót, és a felállványozott, sötétbe burkolózó múzeum falára kivetették az általuk készített kisfilmet, ami már a Youtube-ra is kikerült. Majd összekapaszkodva élőláncot formáltak munkahelyük, a magyar textil-, ötvös-, bútor-, kerámia- és üvegművészet legjelentősebb műtárgyait őrző, feldolgozó, restauráló múzeum körül.Csak egy vágyunk van, hogy ismét bemutathassuk ezeket a csodás műtárgyakat- mondta az egyik szervező, Balla Gabriella, az Iparművészeti Múzeum kerámia- és üveggyűjteményének egykori vezetője, aki 42 évet töltött el az intézményben. Mivel az eseményt muzeológusok szervezték, nem maradhattak el a tartalmas előadások sem, melyek az épület és a múzeum történetet elevenítették fel, megküzdve a Ferenc körút és Üllői út esti forgalmának zajával.A múzeum alapításának ötlete az 1851-es londoni világkiállításon született meg, amikor a gyáripar térhódítása miatt felmerült az igény, hogy a művészi színvonalú kézműipart meg kell meneti és tovább kell fejleszteni. Csaknem fél évszázados vajúdás után végül 1896-ra, három év alatt felépített múzeum nemcsak a magyar iparművészet múltját volt hivatott őrizni, hanem az épületben helyet kapott a Iparművészeti Iskola, a mai MOME elődje is.A múzeum története bővelkedik tragikus fordulatokban. Az első világháború idején hadikórház volt, a nagy, üvegkupolás kiállítási csarnokban gyűjtötték és szorítkozták a Vöröskereszt számára felajánlott ruhaadományokat, majd erdélyi menekülteknek adott szállást, kiállítások helyett - derült ki Ács Piroska előadásból.A szecessziótól elforduló húszas években lemeszelték a múzeum díszítő festéseit, azóta hófehér a nagy kiállítási csarnok is. A második világháborúban aztán a tető több helyen megsérült, belövések érték a falakat, az üvegkupola beszakadt. Három év telt el, amíg a felújítás befejeződött, addig a kiállítási csarnokba beesett az eső, a hó, ami tönkretette egyebek mellett a padló terazzóját is. Nyolc év múlva az 1956-os forradalomban - a közeli Corvin közi harcok miatt - hasonlóan súlyosan megsérült az épület: Ismét beszakadt az üvegtető, több helyen átlőtték a falakat. Ekkor már öt évet vett igénybe a felújítás, aminek nemcsak sebességével, hanem a minőségével is baj volt.A szocialista vállalattá lett Zsolnay gyárnak újra kellett tanulnia a korábban leállított épületkerámia-gyártást, ami nem mindig sikerült tökéletesen. Súlyos hibákat is elkövettek: pirogránitból gyártották le a tetőcserepeket, ami jóval nehezebb és ridegebb anyag, mint a korábbi, mázazott cserép, ezért a tetőlécek meghajoltak alattuk, a pirogránit cserepek pedig egymás után törtek el. "Ez megalapozta a múzeum legsúlyosabb problémáját, az állandó beázást" - mondta előadásában Hajtó Kornélia restaurátor.Az üvegtető helyreállításakor nem vesződtek a színes, mintás elemek újragyártással, egyszerű áttetsző ablaküveget használtak. Valaki azonban úgy gondolta, jöhetnek még jobb idők, összesöpörte a lehullott színes üvegcserepeket és elhelyzete a múzeum egyik szegletében - ezt már Vikár András építész mesélte, aki 2012-ben, tehát 13 éve egy nemzetközi pályázatot megnyerve megtervezte az épület felújítást. A megtalált üvegtörmelékből aztán kilegózták, hogy a korabeli fekete-fehér fotókon látható minták milyen színűek lehettek. De ezen kívül is számos dologra fény derült. Amikor a felújításra készülve az üvegcsarnok első emeleti galériáján az 1915-ben felkerült alsórákosi Bethlen-kastély XVII. századi stukkódíszeinek másolatát kezdték lebontani, a gipszek alatt előtűntek a csarnok egykori gyönyörű díszítésnek nyomai. Az egykori igazgatói lakrészben pedig megtalálták a festés alatt Walter Crane, a századforduló neves angol művésze állta tervezett Pávakert című tapétát.Bár a Vikár és Lukács Építész Stúdió, mint írtuk, már 2012-ben elkészítette a terveket, 2017-ben bezárták a múzeumot, és elköltöztették a műtárgyakat. Ekkoriban 25 milliárdra becsülték a felújítás költségeit, ami jelentős földalatti bővítéssel is számolt, sőt a kupolateret is megnyitották volna, kortárs lépcsőkön lehetett volna felmenni az épület legtetejére.A felújítás azonban nem indult meg. Lassította az előkészületet az is, hogy a múzeum hiányzó, befejező szárnyával kapcsolatban maga Orbán Viktor is véleményt nyilvánított. A tervezők modern épületet álmodtak, ami a mai elvárásoknak is megfelel, például van rajta kamionbeálló. De "fentről leszóltak", hogy legyen minden úgy, mint az eredeti. Csakhogy nem volt eredeti, hiszen a szárny nem épült meg, mert Lechner Ödön nem volt hajlandó lemondani a drága épületkerámiákról, ami a teljes házat beborítja, a pénz viszont limitálva volt, így elmaradt a befejezés. "Olyan kompromisszumot javasoltunk, hogy megépítjük a lechneri tervek alapján homlokzatot, amit a mögötte álló modern épülethez egy lépcsőházzal kapcsolunk volna hozzá" - mondta lapunknak az építész.Csakhogy ez a terv sem tetszett Orbán Viktornak, és újra kellett tervezni az épületrészt. Mindezzel hosszú éveket veszítettek, de 2021-ben végre kiírták a kivitelezői közbeszerzést. A győztes, a Swietelsky Magyarország Kft., illetve a Mészáros Lőrinc és három gyermeke - Beatrix, Ágnes és Lőrinc - kezében lévő FEJÉR-B.Á.L. Zrt. alkotta konzorcium lett, amely nettó 40 milliárd forintért a 2026-os választásokra időzítve készült volna el a munkálatokkal. Ám pénz nem került rá, még a baráti cégeknek sem.Augusztus végén aztán Lázár János kezdeményezésére elfogadtak egy 2035 végéig szóló, hatalmas fejlesztések ígérő kormányhatározatot. Senki nem vette észre, hogy a mellékletben meglapul az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának a terve is, immár 168 milliárdos tételként.670 százalékkal drágult tehát a nyolc év alatt az Iparművészeti Múzeum felújítása.A halogatással tehát nem spórolt a kormány, hanem több mint százmilliárdot kidobott az ablakon. Nem beszélve arról, mennyibe kerül az üres épület őrzése, amit 12 emeletes, mintegy három kilométer hosszú járófelületű állványzat vesz körbe, és hogy hány milliárdot fizettek ki a nyolc év alatt a műtárgyak raktározására, amit egy magáncég, a Museum Complex végez.Növeli az árat az is, hogy ennyi idő alatt jócskán romlott az épület állaga. Minden műemlékekkel foglalkozó szakember tudja, hogy a magárahagyottság árt ezeknek az épületeknek a legtöbbet. De számos rossz döntést is hoztak az illetékesek. Bár a restaurátori vélemény szerint csak az épületkerámiák mintegy 20 százalékát kellett volna leszerelni, a négyzetméterárban dolgozó cég az 5000 négyzetméteres homlokzatot teljesen beorító összes pirogránitot leszerelte, ami önmagában egymilliárd forintba került. A közel százezernyi kerámia végeláthatatlan polcokon várja, hogy egyszer ismét felkerüljön a helyére, ami azonban egyre távolabbinak tűnik. A burkolatától megfosztott épület falai addig azonban így kívülről is áznak, a rossz tető pedig belső vizesedésről gondoskodik.Három éve még be lehetett menni egy kiállítás erejéig a múzeumba, az akkori tárlat stílszerűen a második világháborúban szinte megsemmisülés határáig megsérült Esterházy-kincseknek azokat a darabjait mutatta be, melyeket négy generáció restaurátorai sem tudtak máig helyreállítani. Ma már a dolgozók sem léphetnek be, életveszélyre hivatkozva.Kérdés, hogy az akciónk kimozdítja-e a holtpontról a felújítás ügyét, vagy a kormány megvárja, míg összedől az épület? - mondta az egyik muzeológus.
|
670 százalékkal drágult nyolc év alatt az Iparművészeti Múzeum felújítása, élőlánccal követelték a dolgozók a megnyitását
|
Nyolc éve zárva a múzeum, az állam milliárdokat költ a műtárgyak raktározására, miközben Lechner Ödön körbeállványozott főműve életveszélyessé vált. A muzeológusok azt mondják, elég volt, a felújítás nem várhat. Azonban ma már 168 milliárdba kerülne.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20250922_iparmuveszeti-muzeum-felujitas-tiltakozas-elolanc
|
2025-09-22 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Európai Bíróság szeptember 11-én megsemmisítette az Európai Bizottság (EB) által 2017 márciusában kiadott, de Ausztria által megtámadott határozatot, mely jóváhagyta a Paks II.-szerződés körülményeit, és zöld utat adott a beruházás megkezdésére a magyar kormánynak.A luxembourgi bíróság - az elsőfokú ítélettel szemben - úgy döntött, hogy az EB 2015-től lefolytatott eljárásai nem voltak kellően alaposak, leginkább abban a kérdésben, hogy "a két új atomreaktor megépítésére irányuló szerződés közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással".A döntés és az azzal előálló helyzet magyarázatára a politikusok gyorsan bejelentkeztek. A kormányban témafelelős Szijjártó Péter külügyér azzal, hogy az ítélet "semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II.-beruházást", Bóka János unióügyi miniszter szerint pedig a bíróság nem mondta ki, hogy a beruházás ne felelne meg a közbeszerzési szabályoknak.Jávor Benedek korábbi európai parlamenti képviselő értékelése szerint viszont a bíróság ugyanarra jutott, amit "már 2015-ben, a paksi szerződés ügyében benyújtott uniós panaszomban képviseltem", Tordai Bence ellenzéki képviselő pedig bejelentette, határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, hogy mondják fel a Paks II. alapjául szolgáló, 2014-es Putyin-Orbán-paktumot.Aszódi Attila, a projekt akkori kormánybiztosa is hamar közzétette a maga olvasatát, miszerint az ügyben majdnem minden rendben volt (van), hiszen a bíróság is csak egyetlen ponton talált fogást. Ezzel együtt elismerte, hogy 2025. szeptember 11. óta a Paks II.-projekt „nem rendelkezik EU-s versenyjogi, az állami támogatást jóváhagyó határozattal, s így az állami támogatás mindaddig jogszabályellenes cselekedet, amíg az EB újra ki nem ad egy pozitív versenyjogi határozatot”.A luxembourgi bíróság ugyanis azt szúrta ki, hogy a 2017 márciusában büntetések nélkül lezárt kötelezettségszegési vizsgálatok megállapításai között a közbeszerzés elmaradásáról szóló résznél az EB nem indokolta meg, hogy a szerződés miért nem ütközik az uniós versenyjogba. Ezt nem is igen lehetett, mivelaz EB érvelése egy politikai döntés elmaszatolására szolgált: azt írta körbe, hogy a magyar elképzeléseknek csak az orosz építő tud megfelelni, ezért nem kellett a projektet tendereztetni.A bíróság viszont most úgy döntött, hogy mivel az építő kiválasztása összefügg a magyar kormány által nyújtott állami támogatással, az EB 2017-es válasza nem elégséges. Így ez az apróság inkább olyan színben tűnik fel az ügyben, mint amivel anno Al Caponét az amerikai igazságszolgáltatás rács mögé juttatta: a normaszegés buktatja el a paksi projektet.Érdemes visszaidézni: 2015-ben, amikor a brüsszeli vizsgálatok elindultak Paks II. szerződései ügyében, és Aszódi Attila nemcsak az állami támogatást tagadta, de a projekt elmeszelése esetére áramszüneteket is jövendölt, a Greenpeace Magyarország arra hívta fel a figyelmet, hogy a tender elmaradása miatt az egész beruházás bajba kerülhet.Perger András, az Energiaklub szakértője szerint mivel jelenleg sem az EB, sem a magyar kormány nem tudja megmondani, hogy van-e állami támogatás a projektben és az tiltottnak minősül-e, a Bizottságnak gyorsan lépnie kellene. Úgy látja, hogy addig a 2025. szeptember 11. utáni kifizetések tiltott állami támogatásnak számíthatnak. Az Energiaklub Energiaprogram-vezetője szerint a most hatályon kívül helyezett EB-határozat egyértelműen politikai alapú döntés volt, de „nincs ok azt feltételezni, hogy az új döntéssel más lenne a helyzet”. A körülmények és a viszonyok azonban időközben alaposan megváltoztak.„A bírósági döntésből az következik, hogy amíg nincs új engedély, addig nincs építkezés” – fogalmazott a HVG érdeklődésére Tordai Bence. Az ellenzéki politikus szerint új eljárásnak kell indulnia, amely a megváltozott körülmények között vizsgálja meg ismét a kérdést.Azzal számol, hogy az eljárásban a korábbiaknál is több panaszos lesz: Ausztria, Luxemburg, a témában a kezdetek óta aktív nemzetközi Greenpeace és a magyar Energiaklub mellett olyan államok is beléphetnek, mint a balti országok és Finnország, amelyek nem atomellenesek, de szorgalmazzák az orosz energiáról való mihamarabbi leválást. Tordai szerint az új eljárásban valószínűleg vizsgálják az ő beadványát is, a vizsgálat idejére pedig a paksi építkezést fel kell függeszteni.Az ügynek van egy másik oldala is. Oroszország, amely egy évtizede még az európai energiapiacon kívánta új atomerőművekkel megerősíteni iparági és befolyási hadállásait, vesztésre áll. A Roszatom a Hankihivi–1 engedélyezésével megégette, az ukrán háborúval pedig 2022-ben leírta magát Finnországban, a 2014-es vrbeticei robbantásokban való aktív orosz részvétel bizonyítottságát követően 2021-ben indexre került Csehországban, Lengyelországban pedig, ahol hat blokkot is építenének 2035-ig, eleve kizárták az orosz részvételt.Ráadásul Brüsszel döntése miatt 2027-ben véget ér az orosz nukleáris üzemanyagok EU-ba exportálása is, így nem látszik, miért is ragaszkodna a Roszatom a paksi projekt révbe juttatásához.700 milliárd egy gödörértAz új magyar atomerőmű építésének előkészítése bő 11 és fél év után ott tart, hogy 2025 elején az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezte a helyszíni gödör egyik oldalfalának omlása miatt felfüggesztett munkálatok folytatását, de az erőmű tényleges építésének megkezdéséhez szükséges engedélyt továbbra sem adta ki. Az így hivatalosan építés alatt sem álló atomerőműnél a tereprendezésre, a kiszolgáló épületekre és infrastruktúrára költött összegeket a beruházó a saját felelősségére fizette ki. Az állami projektcég legutóbbi, szeptember eleji, 82 milliárd forintos tőkeemelésével együtt a gödör eddigi mintegy 700 milliárd forintba került a magyar költségvetésnek.Arra, hogy ez nem jó irány, az uniós bírósági döntést követően megjelent amerikai figyelmeztetés csak ráerősített. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter felszólította Szlovákiát és Magyarországot, hogy számolják fel az orosz gázfüggésüket, és keressenek alternatívát az orosz atomenergia helyett is. Utóbbi feddés valójában csak az Orbán-kormánynak szólt, mivel Szlovákia az épülő Mohi–4 blokk építése során rég levált már az oroszokról (a beruházást cseh és szlovák cégek mellett a francia Framatome viszi), a Bohunicében létesítendő új blokkot pedig a jelek szerint majd az amerikai Westinghouse építheti. A nukleáris üzemanyag kérdése is Szlovákia számára tisztább: a Slovenské Elektrárne 2024-ben leszerződött a Framatome-mal, nemrég pedig az Egyesült Királyságból irányított Urenco urándúsító cégcsoporttal kötött hosszú távú szerződést. Az uniós követelményeknek megfelelően a paksi erőmű üzemanyag-ellátása is az oroszok nélkül történik majd, ezt francia vagy amerikai forrásból próbálják biztosítani, de Paks II. esetében ez is okozhat majd problémát, mivel az új orosz reaktorba az eddigi ismeretek alapján kizárólag orosz üzemanyag-kazetták illeszthetők.Az a kitüntetett figyelem, hogy Alekszej Lihacsov, az orosz atomkonszern vezére évente kétszer felbukkan, tárgyal és ígér Magyarországon, valójában standard kommunikációs elem: Lihacsov szinte állandóan utazik, a Roszatom világturnéjának főszereplőjeként az arab világtól Dél-Amerikáig mindenhol felbukkan, tárgyal és ígér. Ha pedig csaknem kiszorul az EU területéről, a Roszatom érdeke az lesz, hogy azokra a beruházásaira koncentráljon, amelyekben valóban van potenciál.A bangladesi Ruppurban most finiselnek egy Paks II.-vel azonos típusú (VVER1200) dupla blokkos beruházással; Törökországban az Akkuyu, Egyiptomban az El Dabaa atomerőművekkel a Paksra ígért méret dupláját már szintén építik. Indiában és Kínában is 4-4 blokk van építés alatt. A Roszatom a beruházó Iránban (Busher–2), de megígért már egy-egy komplett Paks II.-t Vietnámnak, Kazahsztánnak és Üzbegisztánnak is. Opcióként, Ruppur második ütemeként felajánlották ugyanezt Bangladesnek is, miközben a mindezeknél is nagyobb feladat otthon vár rájuk. Az Oroszországban jelenleg működő 36 nukleáris áramtermelő blokkból a helyi atomipari szakemberek kalkulációi alapján 2040-ig 16-ot le kell állítani.A Paks II.-beruházásnak van olyan olvasata is, hogy az oroszoknak már nem annyira sürgős a magyar atomerőmű megépítése. Valószínű, hogy a beruházást nem ők fogják felmondani, mert az orosz állami óriás még egyetlen projektről sem vonult le önként. A magyar kormány által tavaly novemberben törvényileg (az eredeti 10 milliárd eurós orosz hitelről) felfelé kinyitott költési lehetőség azt vetíti előre, hogy a 2014-ben 12,5 milliárd euróra tervezett bekerülési költség akár ennek a duplája is lehet, ráadásul amíg a szerződés hatályos, addig az oroszok építenek, számláznak és fizettetnek. Amikor Bulgária 2012-ben felmondta a belenei atomerőmű-beruházást, a nemzetközi bíróság 601 millió eurós kártérítés megfizetésére kötelezte a bolgárokat. A Roszatom a finn Hankihivi–1 elkaszálása után is jelezte: perre megy, és négymilliárd eurós kártérítésre tart igényt. Adott esetben Paks II. ügyében sem valószínű más.
|
Már az oroszoknak sem annyira sürgős a paksi bővítés?
|
A luxembourgi bíróság megszüntette a Paks II.-beruházás elindítását lehetővé tevő európai uniós jogalapot, s bár e döntés következményei még tisztázásra várnak, az a magyar kormányzati narratíva, mely szerint minden mehet tovább, biztosan nem állja meg a helyét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250920_hvg-paksi-bovites-europai-birosag-roszatom
|
2025-09-20 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A hónapok óta élesben használt, a korábbi "lábbilincses" megoldást okosóraszerű eszközre váltó új rendőrségi és büntetés-végrehajtási nyomkövető rendszerpontossága nem értelmezhető,gazdaságossága titok,működéséről, hibáiról statisztikai adatok nincsenek,a költségekről részleteket nem lehet tudni,a beszerzés és a szerződés nem nyilvános,továbbá a gyártó is titkos- mindössze ennyi, amit a HVG két tucat kérdésből álló közérdekű adatigénylésére hajlandó volt elárulni a rendőrség a témában.Azután próbáltunk részleteket kideríteni az új rendszerről, hogy június elején a Belügyminisztérium büszkén adott hírt arról, az eddig a bokán viselhető nyomkövető eszközök új generációját állították éles üzembe, nem sokkal később viszont megírtuk: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) illetékes projektmenedzsere áprilisban, zárt értekezleten elismerte, hogy a rendszernek vannak pontatlanságai, hibái - márpedig az ekkor már nem tesztüzemben, hanem élesben működött.Ráadásul ezek a hibák értesüléseink szerint elég súlyosak voltak: az új rendszer olykor téved a tartózkodási hely meghatározásában és hamis riasztást ad, amihez feleslegesen kell rendőrt küldeni. És bár első pillantásra olcsónak tűnhet az új, információink szerint kínai gyártmányú nyomkövető, ez sem biztos, hogy igaz. Sőt, a rendőrség az egész beszerzést úgy bonyolította le, hogy megkerülte vele a saját, hatályos keretszerződését, tehát az eljárás nemcsak aggályos, jogsértő is lehet.Az elítéltek és bűnügyi felügyelet alatt állók éppen azért kapnak nyomkövetőt, hogy pontosan lehessen tudni, merre járnak, elhagyták-e a számukra kijelölt zónát - egy bv-intézményt vagy a lakásukat, településüket -, így a helymeghatározás pontossága kulcskérdés. Ezért is hangzott jól, amikor a BM azzal reklámozta az új rendszert, hogy az "pontosabb", mint a régi. Amikor viszont a HVG közérdekű adatigénylésben a pontosság konkrét, méterben kifejezhetősége után érdeklődött, már pontosítottak:a pontosság a precizitás szinonimájaként értendő, amely az új nyomkövető rendszer üzembiztonságára vonatkozott, annak pontosabb, üzembiztosabb működését jelenti.Egy rendszer üzembiztonságának talán legjobb mérőszáma a százalékban kifejezett rendelkezésre állás, ami azt jelenti, hogy a rendszer az esetek mekkora hányadában képes a tőle elvárt funkcionalitást, hibamentes működést biztosítani. Mivel a BM júniusi bejelentésében meg is jegyezte, hogy azért vezették be az új rendszert, mert a régi „elavult, üzembiztonsága bizonytalanná vált”, rákérdeztünk, milyen rendelkezésre állást írt elő a szerződés a régi rendszernél, és mennyit követel az újnál? A válasz: a régi rendszer üzemeltetése során elvárás volt, és jelenleg is elvárás a 7/24 folyamatos, 99,95%-os rendelkezésre állás.Vagyis a régi és az új rendszernél is azonos az arányszám, az új szerződés nem szigorúbb e téren, így a csere okaként megjelölt nagyobb pontosság, üzembiztosabb működés értelmezhetetlen indok. Kivéve, ha a régi bizonyíthatóan nem tudta tartani az előírt értéket. Ezért rákérdeztünk, hogy korábban milyen problémák, mennyire gyakran fordultak elő, milyen volt valójában az üzembiztonság, de erre már nem kaptunk konkrét választ, az esetleges hibák javításáról pedig csak annyit írtak: rendszeresen vizsgálatra került a rendszer működése és biztonsága, valamint a szükséges intézkedések a stabil működéshez.Annyira nagy baj tehát nem lehetett a régi rendszerrel, mint ahogy a csere indokaként a BM-bejelentés sugallta, hiszen akkor már szerződést bontottak volna az üzemeltetővel. A HVG az új rendszerről szóló bejelentés után megírta, hogy a korábbi, lábbilincses nyomkövetőt szállító, e szegmensben régi partner cég nem tud panaszokról, az ORFK pedig nem bontotta fel a Communication Technologies Kft.-vel 2023 nyarán kötött, 2029-ben lejáró, nettó 27 milliárd forint értékű keretszerződést.Azt, hogy ez a keretszerződés továbbra is hatályban van, most meg is erősítette a HVG-nek az ORFK. Vagyis úgy tűnik, az új beszerzésnél megkerülték a céget, amely 2013 óta együttműködik a nyomkövetős rendszerek terén a rendőrséggel, és jelenleg is hatályos szerződése van ilyen rendszerek szállítására és üzemeltetésére. Egy érvényes szerződés – amely alapján úgy tudjuk, a rendőrség csak 400 millió körüli összeget hívott le eddig karbantartásra – megkerülése pedig aggályos és jogsértő is lehet. Ráadásulpolitikailag is pikáns a látványos kikerülés, hiszen a tavaly 1,18 milliárdos nettó árbevétel mellett 509 milliós profitot termelő cégben nemrég még tulajdonos volt Pintér Sándor bizalmasa és egykori államtitkára, Tasnádi László is. Annál is inkább, mert az új rendszerhez hasonló karórás megoldást a Communication Technologies is tudott volna kínálni a keretszerződés részeként. Annyira, hogy erről információink szerint április elején tartottak is egy prezentációt az ORFK-nak. Vagyis két hónappal az új rendszerről szóló első hivatalos híradás előtt, de két hónappal azután, hogy a rendőrség HVG-nek most adott válasza szerint a januári tesztidőszakot követően február 1-től már az okosórás rendszer éles üzemben működött. Az új rendszerről ugyanis még tavaly november 15-én aláírták a szerződést – árulta most el kérdésünkre az ORFK. Ami viszont a részleteket illeti, titkolóznak. Szemben a régi szerződéssel, amit a Communication Technologies nyílt közbeszerzésen nyert el, és a szerződésük is nyilvános, az újról egyik sem mondható el. A rendőrség a HVG-nek júniusban még az új partner nevét sem volt hajlandó elárulni, de miután nélkülük is kiderítettük és megírtuk, most elismerték, hogy ez az NT Sys Kft., ennél többet azonban nem. Az NT Sys szerepe nyilvánvaló volt még a hivatalos megerősítés előtt is, például azért, mert a nyomkövetős órát a vállalkozás a honlapján is reklámozza, méghozzá saját fejlesztésként: az AEYE SYS-nek nevezett eszközt mint „forradalmi helymeghatározó rendszert” mutatják be. Azt is írják, hogy „az AEYE NT-01 órát kiegészítő szoftveres ökoszisztéma valós idejű adathozzáférést, hatékony riasztáskezelést és részletes jelentési képességeket kínál” – például bűnüldözési célra.Az NT Sys neve onnan is ismert, hogy a déli határzár érzékelő- és megfigyelőeszközeit ők szervizelik, tartják karban, továbbá ők szállították a déli hármashatárszakasz AI-támogatott hőkamerás megfigyelőrendszerét is. A három magyar magánszemély tulajdonában álló vállalkozás tavaly különösen jó évet zárt: 1,98 milliárd forintra növelte nettó árbevételét, a profitja pedig kicsivel egymilliárd felett volt. Ezek pedig több mint dupláját teszik ki a 2023-as összegeknek, és tíz-, sőt hússzorosa a 2022-es, valamint a korábban elért eredményeknek.Ami az új szerződés részleteit illeti, arról a HVG közérdekű adatigénylésére sem árult el semmit az ORFK. Annyit tudunk a BM júniusi bejelentéséből, hogy a háromezer nyomkövetős okosórát tartalmazó rendszer 2,5 milliárd forintba került. De kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyi az órák darabára, az üzemeltetés díja, a szoftver és a szerver költsége. Rákérdeztünk arra is, miért nincs nyoma sehol az új rendszerre kiírt közbeszerzési eljárásnak, és hol érhető el az új szerződés. Az ORFK adatok helyett azt válaszolta erre: a beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítéssel történt, a szerződés adatai nem nyilvánosak. Mivel éppen erre a válaszra számítottunk, rákérdeztünk arra is, hogy ha nem nyílt közbeszerzésről volt szó, mely szerv engedélyezte ezt, illetve ha a szerződés adatai nem nyilvánosak, miért titkosították a beszerzést. Kiderült, hogy a közbeszerzési mentességet az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága tavaly júniusi határozata adta meg, titkosítás – a minősített adatokról szóló törvény szerinti minősítés – pedig nem történt. A bizottsági határozatból sem derül ki semmi. Vagyis míg pár éve még nyílt közbeszerzésen intézték a régi nyomkövetős rendszer beszerzését, és a keretszerződés is nyilvános, addig az újnál már felmentéssel, közbeszerzés nélkül szerződtek, a szerződés részletei pedig ugyan nem titkosak, de nem is nyilvánosak. Erre hivatkozva nem árulja el az ORFK azt sem, hogy a nyomkövetős óra mely gyártó terméke. Bár az órán márkajelzés vagy a gyártóra utaló felirat nem található, az eszközt felhelyező rendőrök egy kínai feliratos dobozból szedik elő az órákat. A HVG információi szerint az eszköz a kínai Dahua gyár terméke. A Zhejiang Dahua Technology Kína egyik legnagyobb megfigyelő eszközöket gyártó, részben állami cége. Lapunk hiába kérdezte a kínai céget és magyar leányvállalatát is. A kínai Dahua és az aggasztó „hátsó kapu”A Dahuát 2001-ben alapította Fu Liquan, egykori védelmi ipari technikus, aki jelenleg is a vállalat elnöke, és fontos tisztséget visel a kínai állampártban is. A szintén kínai Hikvision mellett a Dahua térfigyelő kameráinál merült fel a gyanú Ukrajnában 2017-ben, hogy képük és adataik egy biztonsági rés, „hátsó kapu” miatt hozzáférhetővé váltak harmadik fél – a gyanú szerint Kínán keresztül akár Oroszország – számára is. Ez azért sem elképzelhetetlen, mert Kína 2017-es nemzetbiztonsági törvénye már elő is írja, hogy a kínai magáncégek kérésre együttműködnek a hírszerző ügynökségekkel. Ez felvethet kérdéseket, főleg azután, hogy pár éve kis híján egy biztonsági szempontból kockázatos kínai beléptető- és kamerarendszert szereltek fel a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi hadiipari gyárban, és csak a német partner, a Rheinmetall nyomására változtattak a terven. A kínai cégek rendszerei állami intézményekben, hatóságoknál és stratégiai fontosságú ipari létesítményekben is feltűnnek Magyarországon, és a HVG úgy tudja, a Dahua térfigyelői kameráiból sok működik Budapest közterületein és útjai mentén is.A HVG iparági forrásai szerint egyébként egy hasonló tudású nyomkövetős okosóra már 200 dollár körüli áron is beszerezhető, ami 80 ezer forint. A Belügyminisztérium nyilvános közlése szerint3000 darab eszközt vásároltak, ami így kijönne akár 240 millió forintból is, a rendszer mégis összesen tízszer ennyibe, 2,5 milliárdba került.A partnercég alighanem 80 ezernél többért adta az órákat, és persze ott vannak az egyéb költségek is, ám a részleteket, mint látható, nagyon igyekszik titkolni a rendőrség. A közérdekű adatigénylésünkre kapott további ORFK-s válaszok igazolták viszont a HVG azon korábbi értesülését, miszerint az okosóra magyar lokalizációját és a rendőrség Tevékenység-irányítási Központjainak riasztási-felügyeleti rendszerével összekapcsolást biztosító szoftvert külön le kellett fejleszteni, és ebben részt vehetett az állami IdomSoft Zrt., amely a választási informatikai rendszertől a Digitális Állampolgárság Programig sok mindent fejlesztett már. Most a rendőrség csak annyit közölt, hogy „a központi infrastruktúra szoftverkörnyezete magyar fejlesztésű”, de arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy mi a fejlesztés lényege, és mely cég dolgozott ezen, csak annyi derült ki, hogy az Idomsoft fejlesztette a rendőrség NOVA Személyi Felügyeleti Rendszerét, ahová a nyomkövetők adatai is befutnak, ám ez már egy régebb óta használt rendszer, nem a lábbilincs-okosóra cseréhez kötődik. Ami az új nyomkövető órákat illeti, kérdésünkre az ORFK elárulta, hibás működés vagy a szerkezet elromlása miatt nem kellett eddig eszközt kicserélni, arról pedig nincs adatuk, hogy hány nyomkövetőt próbáltak eltávolítani, megrongálni. Ez utóbbi azért furcsa, mert a rongálással járó jogosulatlan levételt, az ilyen próbálkozást elvileg riasztással „jutalmazza” a rendszer, a riasztás pedig befut a NOVA rendszerbe. A riasztási rendszer adatkezelése körül amúgy is nagy a ködösítés. A BM júniusi bejelentése alapján a rendszer a bevezetése óta megbízhatóan működik, ám a HVG-hez ennek ellentmondó hírek jutottak el, ezért rákérdeztünk, hogy hány téves riasztás és ezzel járó rendőrjárőr-kiküldés történt. A válasz szerint ilyen adatgyűjtést a rendőrség nem végez a NOVA Személy Felügyeleti Rendszerben (SZFR). Ez felettébb meglepő, mivel eszerint a rendőrségnek fogalma sincs arról, hányszor történt úgymond szökési kísérlet vagy a riasztások között volt-e téves, pedig ez utóbbiak aránya a rendszer megbízhatóságáról is sokat elárul. Érdemi választ nem kaptunk arra a kérdésünkre, hogy a NOVA SZFR a nyomkövetővel ellátott terheltek adatait mennyi ideig tárolja, illetve visszamenőleg meddig érhetők el ezzel kapcsolatos historikus adatok akár ebben, akár más rendszerben archiválva. A rendőrség csak annyit közölt, hogy az adatkezelést a rendőrségi törvény adta keretek közt végzik. Pedig biztos, hogy a NOVA SZFR tárol adatokat, hiszen törvényi előírás „a kényszerintézkedések ellenőrzés szempontjából releváns adatainak” nyilvántartása.A szabályok megsértésének dokumentálása azért is (lenne) fontos, mert a kijelölt tartózkodási hely elhagyása büntetéssel jár, ezért bizonyítani kell, ha ilyesmi történt. A rendőrség válaszaiból azonban úgy tűnik, hogy ilyen adatgyűjtést nem végeznek. Márpedig a bűnügyi felügyelet szabályainak megsértése súlyos következményekkel jár, a rendőri ellenőrzésen túl rendbírsággal vagy akár a letartóztatás elrendelésével. A rendszer pontossága emiatt is kulcskérdés, de a HVG úgy tudja,a nyomkövetős okosórák az 5G mobilhálózat paramétereit, vagyis a GPS-helymeghatározásnál kevésbé pontos adatot mutató, a mobil bázisállomások adatain alapuló térképet használják.Érdekesség, hogy a 3000 megvásárolt eszköznek kevesebb mint a felét használja csak aktívan a büntetés-végrehajtás, illetve a rendőrség – körülbelül egyharmad-kétharmad arányban –, de sejteni lehet, hogy milyen további „felhasználói kört” vonnának be. Egyrészt ilyen okosórás nyomkövetőt kaphatnak egy nyári törvénymódosítás nyomán a megelőző távoltartásban érintettek. Másrészt egy, július végén megjelent rendelet szerint ilyen eszközt kapnak a „visszaeső tüntetők” is. A HVG írt róla, hogy ez miért aggályos: konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is széles körben lehetővé tesz személyi szabadságot korlátozó intézkedést. Elektronikus nyomkövetőt tehetnek ugyanis azokra, akiket a hatóságok külföldi állami vendégekre veszélyesnek ítélnek, és ezért a mozgásukban is korlátoznák őket. Vagyis az Orbán-kormány szólásszabadság-pórázt rakhat azokra a polgáraira, akik kellemetlen perceket okozhatnának akár csak egy tiltakozó táblával vagy bekiabálással a vendégnek. Ezt a rendelet „Magyarország nemzetközi tekintélyének a védelmével mint kiemelten fontos nemzeti érdekkel” indokolja. Magyarra lefordítva: itt nem a külföldi állami vezetők, fontos politikusok teljesen jogos személyi, testi védelméről van szó, hanem a Magyarországot diplomáciai vendégként egyre gyakrabban felkereső putyinista autokraták, keleti despoták, vádlottak padjára készülő bukott vezetők és partvonalra szorult politikusok lelki nyugalmáról. Utóbbi érdekében a szólásszabadságot ugyan az Orbán-kormány nem tiltaná be, de a szerinte azzal visszaélőket nyomkövetővel felszerelve „száműznék”, így tüntethetnének otthon a négy fal között, esetleg tiltakozhatnak a Karmelitából kilépő, Orbán Viktorral parolázó vendég ellen – onnan mondjuk 250 kilométerre, Mátészalka közigazgatási határán belül. Arra, hogy ez lehet a cél, tavaly májusban, Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása apropóján Orbán Viktor már utalt, amikor kijelentette: „itthon véleménynyilvánítási szabadság van, de az ideérkező vendégeket megilleti a vendégjog”. A kínai elnök vizitjét számos Tibet, illetve Tajvan melletti demonstráció zavarhatta volna, de előrelátóan ezeket nem is engedélyezték. Orbán viszont javasolta, hogy hangolják össze a két jogot úgy, hogy „térben elválasztják a tiltakozókat és a vendég üdvözlését”. Látható, hogy erre a terv elkészült, de alkalmazhatóságának számos gátja van még, például a jogi és erkölcsi aggályokon túl az is, hogy elérhető-e a nyomkövetős okosórákkal a kívánt cél,a méteres pontosságú helymeghatározás, hiszen az új rendszer a pontosság terén kihívásokkal küzd. Kiknek kell nyomkövető, és miért?A beszerzett 3000 darab okosórás nyomkövető eszközt fele-fele arányban kapta meg a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás. Mindkét szervnek nagy számban vannak ugyanis olyan „ügyfelei”, akiket korábban lábbilinccsel, most pedig már okosórával tartanak elektronikus pórázon. A korábban házi őrizetként, illetve a lakhelyelhagyási tilalomként ismert, ma már összefoglalóan bűnügyi felügyeletnek hívott kényszerintézkedés nem a büntetés része, hanem a személyi szabadságot korlátozó egyfajta megelőző intézkedés, amely a teljes szabadságelvonással járó letartóztatás alternatívája. Ez elrendelhető még a nyomozás során is, például a szökés vagy elrejtőzés megakadályozására, vagy a vádemelést követően a tárgyalás idején is. Az elektronikus nyomkövetést akkor alkalmazzák, ha a terhelt mozgásának szigorúbb felügyelete indokolt. Ilyenkor ez lehet meghatározott helyen – jellemzően a terhelt lakhelyén, otthonában – tartózkodás, vagy lehet egy meghatározott terület elhagyásának tilalma, amikor például Budapest közigazgatási területét nem lehet elhagyni, de a városon belül szabad a mozgás.Ezekben az esetekben a rendőrség helyez fel elektronikus nyomkövetőt, de a büntetés-végrehajtásban is alkalmazzák, például akkor, amikor a rabokat hazaengedik eltávozásra, vagy amikor külső helyszínen dolgoznak, és emiatt elhagyják az őrzött bv-intézetet. Magyarországon amúgy nap mint nap több ezer fogvatartott dolgozik, egy részük a börtönök falain belül, mások külső mezőgazdasági vagy egyéb helyszínen – az egyik legnagyobb ilyen foglalkoztató a Fejér megyei Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, amelynek több külső telephelye is van, például az állami tulajdonú, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozó Pálhalmai Agrospeciál Kft.További alkalmazási terület a reintegrációs őrizet, amikor az elítéltet a szabadulás előtt fél-egy évvel hosszabb-rövidebb időre rendszeresen hazaengedik annak érdekében, hogy a társadalomba való visszatérés sikeres legyen, a visszaesés kockázata csökkenjen. Van, aki a büntetése hátralévő részét, akár az utolsó 10 hónapot is az otthonában töltheti így, miközben a nyomkövetővel ellenőrzik.
|
Csupa rejtély a rendőrség új nyomkövető rendszere
|
Hallgatás és ködösítés övezi a rendőrség új beszerzését: kínainak tűnő okosórára cserélték a nyomkövető lábbilincseket, amelyek nemcsak nem túl pontosak, de a beszerzésük is jogsértő lehet. A HVG közérdekű adatigényléssel próbált az ügy mélyére ásni, de 23 kérdésből csak tízre kaptunk (részben) konkrét választ, és ezek közül több is csak újabb kínzó kérdéseket vet fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250922_rendorseg-uj-nyomkoveto-rendszer-titkok-kodosites
|
2025-09-22 11:51:38
| true | null | null |
HVG360
|
Mindössze néhány percen át volt kint vasárnap délután a Mathias Corvinus Collegium Facebook-oldalán az a képgaléria, amelyik a Fidesz, illetve az Orbán-kormány káderképzőjeként ismert szervezet kétmilliárd forintból felújított győri központját mutatta be - hívta fel a figyelmet egy szemfüles olvasónk. A képgalériát rejtő bejegyzést törölték, jelenleg legalábbis nem elérhető az MCC Facebook-oldalán, egy képernyőfelvétel őrzi, hogy posztolták. "Mire elküldtem volna őket az anyjukba egy kommentben, már vissza is vonták. Nem értem, miért" - fájlalta forrásunk.Mint ismert, a központ, vagyis a győri Konferencia Hotel épületét az MCC még 2021-ben szerezte meg, a felújítására kiírt pályázaton pedig - írta meg egy éve az Átlátszó - a REAG Invest Kft. nevű cég futott be nettó 2 058 664 449 forintos ajánlattal. Ehhez két pályázót, az Euro Generál Zrt.-t, illetve az EB Hungary Invest Kft.-t "aránytalanul alacsony" összegű ajánlatra, egyet pedig egyéb okokra hivatkozva ki zártak. Bár az EB Hungary Invest Kft. előzetes vitarendezési kérelmet is benyújtott, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ügyet, mondván, ajánlatkérő jogsértően zárta ki, arra sem derülhetett fény, hogy a felújítás értékét eredetileg mennyire becsülték. Az MCC egyébként még 2021 elején a független értékbecslésben szereplő 1,146 milliárd forintos piaci értéknél több mint 25 százalékkal nagyobb összeget, 1,455 milliárdot fizetett az egykor Kis Hiltonnak is nevezett épületért.A felújításnál vigyázni kellett, az épület ugyanis kiemelt védettségű területen, a Nagyboldogasszony Székesegyház műemléki környezetében, több műemlékkel és kiemelten védett régészeti lelőhely közelében fekszik.
|
Az Orbán Balázs-féle MCC kitett, aztán villámgyorsan törölt egy képgalériát a kétmilliárd forintért felújított győri központjáról
|
Mintha valaki rájött volna, hogy választási kampány előtt nem kellene közpénzszórással hivalkodni.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3292712_mcc-gyor-felujitas-facebook-kepgaleria
|
2025-08-31 19:58:00
| true | null | null |
Népszava
|
Újabb 23 hektárnyi erdőt vásárolt Orbán Ráhel a Somogy vármegyei Kőkúton 32 millió forintért - közölte vasárnapi Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.A független országgyűlési képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnök lánya az üzletet röviddel azelőtt kötötte meg, hogy férjével az Egyesült Államokba költözött volna. A szerződés alapján kiderül, hogy korábban is Orbán Ráhel és Tiborcz István rendelkezett a területek felett, egy Tiborcz-féle cége művelte őket, jelzálogjogot is bejegyeztek rájuk. Hadházy Ákos szerint ennek "zsebszerződés-bukéja" van, mivel elvileg kölcsönt adtak a föld tulajdonosának, majd jelzálogjogot jegyeztek be a területre. Így most a miniszterelnök lánya hivatalosan is a nevére vette az erdőt, az eladó pedig a vételárból "visszafizette" a kölcsönt Tiborcz István cégének. A politikus azt is felvetette, miként fog Orbán Ráhel az Egyesült Államokból gazdálkodni, például távirányítású traktorral.Újabb földet vesznek Tiborczék, már közel egymilliárdot költöttek SomogybanA független parlamenti képviselő hozzátette, Magyarországon néhány évtizedenként alapvetően átalakítják a tulajdonviszonyokat. Felidézte, hogy a múlt században előbb a nácik vették el a zsidó vagyont, majd a kommunisták mindenkiét, később pedig a vadkapitalizmus privatizációjával lehetett nagy haszonra szert tenni. A mostani korszakot újfeudálisnak nevezte, amelyben - értékelése szerint - Orbán Viktor családtagjai és körei szereznek "ép ésszel felfoghatatlan" mértékű vagyont. "Sajnos ki kell mondani: ez egyszerűen nem maradhat így. Valódi rendszerváltásról csak akkor beszélhetünk, ha ez a vagyonszerkezet nem marad meg. Ez nem jó, nem elegáns, de egyszerűen szánalmas és lúzer nemzet lennénk, ha a lopott vagyonokat otthagynánk a néhány tucat »nemzeti nagytőkésnél«" - zárta írását Hadházy Ákos.
|
Hadházy: Orbán Ráhel Somogyban vett újabb földterületet, nem sokkal New Yorkba költözése előtt
|
Lehet, hogy távirányítású traktorral fog gazdálkodni.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3292636_hadhazy-akos-orban-rahel-foldvasarlas
|
2025-08-31 10:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
A 2024 júniusi önkormányzati választással összefüggésben rendőrök hallgatják ki tanúként a bátonyterenyei önkormányzat dolgozóit, tudta meg a Telex.Úgy tudjuk, a Nógrád vármegyei település önkormányzati dolgozóit a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói hallgatták, hallgatják meg. A nyomozók a választások pénzügyi támogatásáról kérdezősködtek. Információnk szerint az ügy fókuszában egy budapesti székhelyű, papíron tanácsadással foglalkozó cég áll, amely 2024 előtt szerződésben állt az önkormányzattal, de vitatott, hogy történt-e teljesítés vagy sem.Kerestük a rendőrséget, hogy megtudjuk, milyen ügyben hallgatták ki az önkormányzati dolgozókat, de egyelőre nem reagáltak.Orosz István polgármester a Telexnek megerősítette, hogy valóban meghallgatták a rendőrök a dolgozókat. Ő is úgy tudja, hogy a nyomozók a legutóbbi önkormányzati választásról tettek fel kérdéseket a dolgozóknak, de ennél többet állítása szerint ő sem tud.Bátonyterenyén a 2024 júniusi választáson Orosz a regnáló Nagy-Majdon Józsefet győzte le. Nagy-Majdon arról vált ismertté, hogy még polgármestersége alatt az önkormányzat költségén vitte ki a barátait és családtagjait a Fradi Leverkusen elleni kupameccsére Németországba. Ehhez a szomszédos falu, Mátranovák kisbuszát vette bérbe, amiért a város pénzéből fizetett, a tankolást és az osztrák autópálya-matricát is ebből fedezte. Információnk szerint ebben az ügyben is indult büntetőeljárás.A bátonyterenyei önkormányzat korábbi működésével kapcsolatban a 2024-es választás után több anonim bejelentés is érkezett a belső visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül. A bejelentések között akadtak olyan ügyek, amelyek miatt Orosz István polgármester feljelentést is tett.A KözTér Média augusztus végénközölte, hogy a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság augusztus 7-én kelt határozata szerint hűtlen kezelés vétségének gyanúja miatt indult nyomozás Bátonyterenyén. A közösségi oldalon is közzétett rendőrségi határozat hangsúlyozza: már kisebb vagyoni hátrány gyanúja is elegendő volt ahhoz, hogy eljárás induljon. A határozat indokolása szerint a KözTér Média közérdekű adatigénylésére került felszínre, hogy az önkormányzattól 2021 és 2024 között igényelt üzemanyag-felhasználási adatok hiányosak. Több számla nem volt fellelhető, a dokumentációban ellentmondások mutatkoztak, és felvetődött annak lehetősége is, hogy önkormányzati erőforrásokat nem jogszerűen használtak fel.
|
Nyomozók hallgatták meg a bátonyterenyei önkormányzat dolgozóit, a szálak a 2024-es önkormányzati választásig vezetnek
|
Információnk szerint a nyomozás fókuszában egy budapesti székhelyű, papíron tanácsadással foglalkozó cég áll.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/09/16/nyomozok-hallgattak-meg-a-batonyterenyei-onkormanyzat-dolgozoit
|
2025-09-16 13:16:41
| true | null | null |
Telex
|
A Google márelkezdtea közéleti-politikai hirdetések kivezetését a felületeiről, és hamarosan a Meta (azaz a Facebook és az Instagram) is csatlakozik ehhez - pontos dátumot még nem tudni, de az október 10-én életbe lépő új EU-s szabályozás mellett már biztosan nem fog egyik techóriás sem megjelentetni ilyen reklámokat. A magyar politika, és azon belül is főleg a Fidesz számára kiemelkedően fontos hirdetési felületek ezek, így most azt látjuk - pontosan ahogyan azt néhány hete cikkünkbenmegjósoltuk-, hogy az utolsó hetekben óriási reklámköltésekkel igyekszik még mindent kisajtolni a kormánypropaganda a Facebookból. (Ahogyan egyébkéntóriásplakátos fronton is, bár ott nem fenyeget a politikai kampányok betiltása.)A Meta Ad Library friss adatai szerint az elmúlt 30 napban (pontosabban augusztus 22 és szeptember 20 között) a Fidesz üzeneteit kihangosító posztok hirdetéseire összesen 930 659 445 forintot költöttek.Ebbe az összegbe beleszámoltuk magának a Fidesznek, illetve fideszes politikusoknak a költéseit (ez már önmagában több mint 400 millió forint volt), a Megafont (ez is 100 millió feletti összeg), a Mediaworks lapjait, az Alapjogokért központot, a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat, a Szuverenitásvédelmi hivatalt, a digitális polgári köröket, az MCC-t, a Mandinert és a TV2-t. A legnagyobb összegek ezeknek a Facebook-oldalaknak a hirdetéseire mentek el:Az elmúlt 30 nap legnagyobb magyar hirdetői között a 29. és 31. helyen találunk először nem a Fideszhez köthető neveket, ezek Dobrev Klára, illetve az Ellenszél nevű DK-s propagandaoldal, 5-6 millió forintos magasságban.Az egy hónap alatt elköltött közel egymilliárd forint napi átlagban 31 milliót jelent, ez már elég közel van a 2022-es választás előtti kampányidőszakhoz, amikor a Fidesz üzeneteire50 nap alatt 1,8 milliárdment el (napi 36 millió). A nagy különbség, hogy akkor az ellenzék is elköltött kb. egymilliárdot a Facebookon, míg most a Tisza párthoz köthető oldalak összesített költése mindössze 3,6 millió forint volt ebben az időszakban. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz üzeneteinek sulykolására 258-szor annyi pénz ment, mint a legnagyobb ellenzéki erőnél - ez jól illusztrálja, milyen elképesztő különbség vana két oldal anyagi lehetőségei között.
|
Közel egymilliárd forint ment el az elmúlt 30 napban a Fidesz üzeneteinek hirdetésére Facebookon
|
A kormánypropaganda alaposan megnyomja az utolsó heteket, mielőtt a Meta betiltja a politikai reklámokat. Csak Orbán Viktor oldalán több, mint 220 milliót költöttek egy hónap alatt.
| null | 1 |
https://telex.hu/techtud/2025/09/23/kozel-egymilliard-forint-ment-el-az-elmult-30-napban-a-fidesz-uzeneteinek-hirdetesere-facebookon
|
2025-09-23 12:03:11
| true | null | null |
Telex
|
Egészen furcsa célra kapott az államtól és az Európai Uniótól fejlesztési pénzt a Nógrád megyei Patvarc, illetve a helyi Drégely és Környéke Kulturális és Szabadidő Egyesület öt évvel ezelőtt a Széchenyi 2020 fejlesztési program keretei közt: 436 millió forint jutott a Palóc Ring fantázianevű beruházásra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program részeként, a név egyszerűen csak Magyarország legnagyobb bérelhető gokartpályáját takarja.Első ránézésre kifejezetten furcsa, miért gondolta valaki úgy, hogy épp egy gokartpályára van szükség a Balassagyarmat agglomerációjának számító, 714 lakosnak otthont adó településre, de valamiféle terv azért kirajzolódik: ezek a pénzek ugyanis többek közt épp akkor tudnak jól hasznosulni, ha a nehéz sorsú környékekre építenek egy nagybetűs Valamit. A szlovák határtól tíz percre fekvő nógrádi falunak márpedig igazán nagy szüksége volt erre a Valamire, hiszen Patvarc ezt leszámítva az elmúlt évtizedben egyetlen dologgal tudott bekerülni az országos nyilvánosságba: azzal, hogy 2021-ben itt is árult dizájnderdrogokat egy 39 éves férfi, aki azóta már börtönben ül.A szcénában jártas megszólalónk szerint igenis létezik egy fizetőképes gokartozó rétege az országnak, ennek tagjai állítólag nagyon elégedettek is a végül 2021 augusztusában átadott Palóc Ringgel. Egy hasonló pálya felépítése a különösen jó minőségű úttal és tereprendezéssel ráadásul valószínűleg le is fedi ezt a 436 millió forintot, amit az egyesület kapott erre, az elhelyezkedés miatt pedig Szlovákiából is könnyedén át tudnak ruccanni egy kis kanyarodásra meg előzgetésre a műfaj rajongói, ami sok-sok értékes eurót jelenthet a környéknek.A gokartpálya 2021. augusztus 20-i megnyitójáról a fideszes médiauniverzumban is súlyos esetnek számít Demokrata számolt be hosszan, de a lapnál jóval hitelesebb Google-értékelések is mind kiemelik a pálya fantasztikus minőségét, hosszát, kritikaként főleg az szokott felmerülni, hogy kissé a semmi közepén van. Na meg az, hogy elég nehéz a kommunikáció: a Palóc Ringgel kapcsolatban kicsit az az ember benyomása, hogy annyira nem tartják fontosnak a vendégek érkezését. Azt, hogy lapunk kérdésére e-mailben sem válaszoltak, még betudhattuk volna a magyar átlagember hozzáállásának a kötekedő sajtóhoz, de több próbálkozásunk után sem vette fel senki a telefont sem. Nehéz személyes pechre panaszkodni úgy, hogy a már említett Google-értékelések között is többen szóvá tették , sokszor még személyesen is elérhetetlen a személyzet.Ez már csak azért is furcsa, mert mint kiderült, a Palóc Ring története nem állt meg annál a 436 millió forintnál, amibe a pálya került: 2023-ban 499 millió forintot ítéltek meg újra a Drégely és Környéke Kulturális és Szabadidő Egyesületnek a Széchenyi Terv Plusz keretei közt a "A Palócring turisztikai fejlesztése" névre hallgató projektre. Ebben már olyan tervek szerepeltek, mint a közművesítés, a hálózatbővítés, így az elektromosság és a gáz mellett "nagy teljesítményű" internet bevezetése a létrehozandó "aktív turisztikai központban".A központ a tervek szerint már valamiféle kikapcsolódáspláza lenne, hiszen kerékpáros, lovas- és természetjáró pihenőként is szolgálna, ami egyben társalgó, konyha, mosdó, büfé és turisztikai információs központ is. A megítélt támogatás előlegét a pályázati honlap szerint tavaly márciusban megkapta az egyesület, amely azt vállalta, idén augusztusban be is fejezi a projektet. És ez még nem minden: az egyesület egy patvarci településfejlesztésre vonatkozó, 750 milliós uniós pályázatban is szerepel, melynek része lenne egy wellness központtal is felszerelt sportközpont építése, a projekt leírása szerint épp a Palóc Ring szomszédságában. Ennek a projektnek elvileg az idén május végén volt a tervezett befejezése, ugyanakkor az uniós pályázati honlap szerint még csak 555 millió forintnyi előleget fizettek ki rá, és az utolsó kifizetés is csak most szeptemberben történt.A Palóc Ring környékén ugyanakkor se sportközpontot, se látogatóközpontot nem látni, ahogy lovassport nyomait se, de még lovak sincsenek sehol. Az még nem annyira meglepő, hogy a patvarci látogatásunk kissé esős napján csak a karbantartásért felelős személyzet dolgozott a pálya füvén, illetve egy szerelő bügykölte a gokartokat, de a második EU-s pályázat nyomát nem nagyon találtuk: a Palóc Ring kerítésén egyedül a "Palóc Ring kialakítása" projekt van kitáblázva. A második pályázat nemcsak tábla szinten hiányzik: a látogatót előbb egy a koronavírus-járvány idejéből ott maradt, PCR-teszteket hirdető bódé fogadja a főközpont előtt, majd emellett elhaladva jutunk a "főbódéhoz". Itt tartják magukat a gokartokat, illetve van egy büfé is: egy hamburber 2500 forint, a grillkolbász ugyanennyi, de óriás hotdogot már 1500-ért is behúzhatunk egy-egy körözés között. Az azért drágább: ha nincs saját gokartunk, akkor 5900 forintért bérelhetünk egyet nyolc (!) percre, a pályahasználati díj pedig 15000 forint egy napra saját géppel. A helyszínen egyetlen szerelővel találkoztunk, aki szűkszavúan csak annyit mondott, "látogatják a pályát azért emberek".Hasonlót mondott nekünk Bernáth Kornélia, Patvarc független polgármestere is a pályáról. A pályázati pénzeket megnyert egyesület nevében érthető módon nem akart nyilatkozni, viszont megadta a Drégely és Környéke Kulturális és Szabadidő Egyesület e-mailcímét. Erre mi szeptember 24-én küldtük meg kérdéseinket a pálya kihasználtságáról és a tervezett fejlesztések állásáról, de ahogy a Palóc Ringnél, úgy itt is teljes hallgatás volt a válasz.Pedig igazán sokszínű egyesületről van szó, már ami a profilt illeti: az egyesületi nyilvántartás szerint főprofiljuk "a gokart motorsport népszerűsítése, megismertetése a széles rétegekkel, a szabadidős tevékenység, a fiatalok egészsége sport elfoglaltságának elősegítése (sic!), a gokart versenysport népszerűsítése, a nemzetközi gokart sportkapcsolatok ápolása", de ezt még kiegészítik olyanokkal, mint "a fiatalok egészséges életmódra nevelése, a kábítószer használat elleni fellépés erősítés - nemzetiségi közösségfejlesztés és hagyományőrzés, - határontúli kapcsolatok építése és hagyományőrzés, - turizmus fejlesztése, - ifjúsági szolgáltatások, - közösségi élet szervezése, - táj, és környezetvédelem, - kulturális tevékenységek támogatása, - sport támogatása. Az Egyesület célja a szabadidő kulturált eltöltésének elősegítése és biztosítása." Eszerint igazi települési mindenesek lennének, akik a gokart mellett hagyományt őriznek és még a kábítószerről is lebeszélnek, a nyilvántartásban székhelyként szereplő Gyarmati utca 69. szám alatt azonban nemhogy az egyesületet nem lehet megtalálni, de lakost sem, ugyanis épp felújítás alatt áll az épület. A kerítésen lévő tábla alapján itt egy bútorkészítő cég üzemel.Egy ugyanezzel a témával foglalkozó cikk megemlíti ugyan, hogy a sportközpont építésének záró határideje módosítás alatt van, illetve hogy készültek már rá tervek is, de azt továbbra sem magyarázza semmi, hol vannak a Palóc Ringre ígért fejlesztések, amelyekre elvileg több pénz is érkezik, mint amennyibe maga a pálya került. A beruházás mögött álló egyesület hallgatásából ítélve nem nehéz arra következtetni, hogy ők maguk sem akarnak erről annyira beszélni.Szerkesztette: Fazekas Zsuzsanna
|
Nyoma sincs a félmilliárdos EU-s beruházásoknak Nógrádban
|
A Palóc Ring nevű gokartpálya uniós pénzből épült meg a Drégely és Környéke Kulturális és Szabadidő Egyesület gondozásában, de időközben még több pénz érkezett fejlesztésre. Egyelőre nem nagyon látszik, hogy bármi elindult volna, és az egyesületet sem sikerült megtalálnunk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nyoma-sincs-a-felmilliardos-eu-s-beruhazasoknak-nogradban-277500
|
2025-09-29 18:53:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Évek óta ömlenek a magyarországi közpénzek Erdélybe, de eddig csak mozaikdarabokból lehetett sejteni, hová kerülnek valójában. Most először készült olyan átfogó kutatás, amely számszerűen, térképekkel és példákkal mutatja be, hogyan osztják szét a pénzeket. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja és az Átlátszó Erdély közös munkája nyomán kibontakozó kép egyértelmű: a források döntő része városi elitintézményekhez, egyházi struktúrákhoz, RMDSZ-közeli alapítványokhoz és politikailag lojális médiacsoportokhoz kerül, miközben a falusi és hátrányos helyzetű közösségek csak a morzsákhoz jutnak.2020-ban a magyar kormány 826 millió eurót költött határon túli magyar ügyekre - ez akkor az államháztartás csaknem egy százaléka volt. Ennek 69 százaléka Erdélybe érkezett, fejenként körülbelül 640 euró támogatást jelentve. A pénz döntő része betonba ment: a források 54 százalékát ingatlanépítésre és felújításra, további 26 százalékát működési költségekre fordították. A támogatások 40 százaléka vallási szervezetekhez, negyede a Sapientia Egyetemhez, több mint 80 millió euró pedig sportra jutott - ebből csak a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda egyenként 30 millió eurót kapott. A támogatások 60 százaléka kolozsvári székhelyű szervezetekhez került, miközben a falusi szervezetek mindössze 4 százalékot kaptak.Mindez a frissen bemutatott Támogatáspolitikai Riportból derül ki, amely először rajzolja meg teljes részletességgel a magyarországi támogatások erdélyi térképét - és azt, hogy kik a legnagyobb nyertesei a budapesti milliárdoknak.Az Átlátszó Erdély és az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja először rakta egységes keretbe mindazt, amit az elmúlt években a magyarországi támogatások természetéről tudni lehetett. A bemutatott Támogatáspolitikai Riport és a hozzá kapcsolódó interaktív térkép nemcsak a pénz útját mutatják meg, hanem azt is, hogyan alakította át a Fidesz-kormány évtizedes pénzosztása az erdélyi magyar intézményrendszert és politikai viszonyokat.A kutatást Kiss Tamás szociológus végezte, Sipos Zoltánnal, az Átlátszó Erdély főszerkesztőjével közösen, a projekt egy podcastbeszélgetésből nőtti ki magát átfogó elemzéssé, amit aztán Csata István adatvizualizációi tették kézzelfoghatóvá.A kutatás egyik leglátványosabb hozadéka ez a nyilvánosan elérhető interaktív térkép, amelyen településenként követhető, hová jutottak a magyarországi támogatások. A felhasználó rákattinthat Kolozsvárra, Marosvásárhelyre vagy bármelyik székelyföldi kisfalura, és azonnal látszik, mekkora összegeket kaptak, milyen típusú projektek valósultak meg, és kik voltak a kedvezményezettek. A térkép nemcsak az aránytalanságokat teszi kézzelfoghatóvá - például a Kolozsvárra áramló források túlsúlyát a falusi településekkel szemben -, hanem átláthatóvá is teszi azt a hálózatot, amely eddig leginkább csak a bennfentesek számára volt világos. A vizualizáció célja éppen az, hogy bárki gyorsan és egyszerűen képet kapjon az elmúlt évek milliárdjainak útjáról.Sipos és Kiss a munkában három forrásra támaszkodtak: elemezték a 2010 és 2020 közötti zárszámadási törvényeket, a Bethlen Gábor Alap egyedi támogatási adatbázisát, és a szociológus kutató háttérinterjúkat is készített a döntéshozatali rendszer kulcsszereplőivel. Az így készült jelentés most először ad a széles nyilvánosságnak átfogó képet arról, hova folytak a budapesti milliárdok Erdélyben, kik a legnagyobb nyertesek, és mi az, ami rendre kimarad a pénzosztásból.Mi van a számok mögött? - A támogatói oldalA kutatás szerint három kormányzati cikluson átívelően vizsgálták a határon túli magyar ügyekre költött pénzeket: a 2., 3. és 4. Orbán-kormány időszakát. A zárszámadási törvények alapján 2011 és 2021 között a magyar állam közel 2,9 milliárd eurót költött erre a célra, ami éves szinten 0,5-1 százaléka a teljes államháztartásnak.2020 volt a csúcsév: ekkor a kormány 826 millió eurót fordított határon túli támogatásokra - ez az államháztartás közel 1 százaléka. Azóta a nominális összegek csökkentek, de még mindig százmilliós nagyságrendű forrásokról beszélünk. Fontos, hogy ezekben az adatokban csak a költségvetési tételek szerepelnek: nincs benne mindenféle ad hoc kifizetés vagy alapítványi konstrukció.A legfontosabb kifizető intézmény a Bethlen Gábor Alap (BGA Zrt.), amely 2010 és 2018 között kezelte a támogatások legnagyobb részét.2011-2014 között a támogatások kb. 54 százalékát,2015-2018 között már 64 százalékát a BGA folyósította. Ebben az időszakban a BGA-n keresztül kifizetett támogatások 86 százaléka egyedi döntés alapján ment, tehát nem volt versenyhelyzet, pályázati pontozás.2016 után elkezdtek kinőni a gazdasági programok, amelyek 2019-től az Erdélyre fókuszáló Pro Economica Alapítványon keresztül futnak. Ezekből több tízmillió eurós mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési projektek születtek, de az átláthatóság sokkal gyengébb: míg a BGA adatai nyilvánosak (bár nehezen kereshetők), a Pro Economica kifizetéseiről nagyon keveset lehet tudni.A pénzosztás kulcsszereplői is változtak az évek során:Balog Zoltán (EMMI) idején épült ki a református egyházi klientúra.Lázár János Miniszterelnöksége alatt jöttek a nagy, látványos projektek (Sapientia-bővítések, egyházi ingatlanfejlesztések).Gulyás Gergely később átvette a szerepüket, és fenntartotta a lojalitásalapú rendszert.Kiss Tamás ezt "lojalitáskompetíciónak" nevezi: a különböző erdélyi szereplők egymással versenyeznek a budapesti forrásokért, és a döntések gyakran politikai szempontok szerint születnek, nem szakmai kritériumok alapján.A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a földrajzi koncentráció.A határon túli támogatások közel hetven százaléka érkezik Romániába, és ezen belül is szinte mindent Kolozsvár szív magába.A városban található a Sapientia Egyetem, az Iskola Alapítvány, az Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Médiatér Alapítvány is - vagyis a legnagyobb kedvezményezettek mind innen működnek. A kutatók szerint a kolozsvári dominancia azt jelenti, hogy a források több mint hatvan százaléka ide koncentrálódik, miközben a magyar közösség jelentős része vidéken él.Székelyföld ugyan a második legnagyobb nyertes, de itt is elsősorban a megyei központok és nagyobb városok profitálnak: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely. A Partium és a szórvány viszont kifejezetten alulfinanszírozott: 2021-ben például a teljes támogatási keret mindössze hét százaléka jutott a partiumi régióra. A falusi települések pedig még ennél is rosszabbul járnak - a kutatás szerint a falvakban bejegyzett szervezetek összesen a források alig négy százalékához fértek hozzá.Ez a koncentráció erősen torzítja az erdélyi magyar intézményrendszert: a városi elitintézmények folyamatosan újabb és újabb forrásokhoz jutnak, miközben a kisebb települések iskolái, művelődési házai, helyi egyesületei csak ritkán kerülnek be a támogatási körbe.A rendszer legnagyobb nyerteseiA feldolgozott adatok szerint a támogatások legnagyobb szelete - közel 40 százalék - a vallási szervezeteknél köt ki.Ennek túlnyomó részét az Erdélyi Református Egyházkerület kapja, amely az elmúlt évtizedben csaknem 192 millió euróhoz jutott.Ehhez jön még a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel 19 milliója, a katolikus püspökségek több tízmilliós támogatásai, valamint a kisebb felekezetek, az unitárius és evangélikus egyház részesedése. Ezek a pénzek főleg templomfelújításokra, kollégiumokra, iskolákra, bentlakásokra mentek, vagyis az egyházak mára a közösségi infrastruktúra legnagyobb építtetőivé váltak.A második legnagyobb kedvezményezett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amely az alapítása óta gyakorlatilag teljesen magyar állami pénzből működik. Az elmúlt évtizedben több mint 160 millió eurót kapott, ami lehetővé tette a folyamatos bővítést, új épületek, laborok, könyvtárak létrehozását. Ez a párhuzamos felsőoktatási rendszer ugyan erősíti a magyar intézményrendszert, de közben a román állami egyetemekkel való együttműködés helyett egy különálló, kizárólag Budapest által finanszírozott struktúrát hozott létre.A politikai holdudvarhoz köthető alapítványok is komoly összegeket kaptak.Az Iskola Alapítvány, amely a magyar oktatási ingatlanok jelentős részét birtokolja, több mint 20 millió euróhoz jutott, míg az Eurotrans Alapítvány, amely az állampolgársági kérelmeket intézi, további mintegy 10 millió eurót kapott. Együtt így több mint 30 millió euró érkezett az RMDSZ-közeli alapítványokhoz.A média területén a legnagyobb nyertes az Erdélyi Médiatér Alapítvány, amely közel 15 millió euró támogatást kapott, és ebből hozta létre azt a médiacsoportot, ami ma a legnagyobb számú kiadványt tömörítő magyar nyelvű erdélyi médiaportfóliót működteti. Bár a támogatás eredményeként létrejött egy egységes magyar nyelvű sajtóstruktúra, ezzel párhuzamosan nőtt ezekben a sajtóorgánumokban a magyar kormányzati befolyás és csökkent a sajtószabadság.A sport továbbra is kiemelt kedvezményezett: a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda egyenként több mint 30 millió eurót kapott, a Mens Sana Alapítványhoz pedig közel 19 millió euró érkezett a székelyföldi hokiakadémia fenntartására. Ezek a támogatások komplett sportinfrastruktúrákat hoztak létre: stadionokat, hokicsarnokokat, edzőközpontokat.A kultúra és a művészetek sokkal kisebb szeletet kapnak: a Székelyföldi Legendárium például több mint 7 millió eurót nyert, a Kálnoky és Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány kastélyfelújítási projektjei néhány milliós nagyságrendűek.A kutatók szerint a kedvezményezettek összetétele világosan mutatja, hogy a rendszer főleg az erdélyi magyar elit intézményeit erősíti: egyházakat, egyetemet, az RMDSZ-hez kötődő alapítványokat, a profi sportot és a központi médiát. A szociális programok, interetnikus kezdeményezések, falusi kisiskolák és helyi kulturális projektek alig jutnak forráshoz, és a különbség évről évre nő.Az utóbbi években ugyanakkor megjelent egy új típusú kedvezményezett is: a gazdasági programokban részt vevő vállalkozói kör. Ezeket a programokat már nem a Bethlen Gábor Alap, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozza, és a Pro Economica Alapítványon keresztül futtatják. A támogatások jellege is eltér a korábbiaktól: klasszikus pályázati projektek helyett egyre inkább tőkekihelyezésről van szó.Mezőgazdasági nagyberuházások, feldolgozóüzemek, hűtőházak és borászatok kaptak több millió eurós támogatásokat, amelyek nem egyszer magyarországi cégek helyi leányvállalatait erősítik. Az ingatlanvásárlások és telephely-fejlesztések szintén ebbe a logikába illeszkednek: a támogatás nemcsak a helyi gazdaságot segíti, hanem magyarországi vállalkozói érdekek kiterjesztését is szolgálja.A kutatók szerint ez a trend élesen elüt a korábbi évek "nemzetpolitikai" célú támogatásaitól. Míg az egyházak, az oktatás vagy a sport esetében közösségi infrastruktúrák épültek, addig a külügy által futtatott gazdasági programok inkább a magyar kormány geopolitikai és gazdasági befolyásszerzését mutatják. Ennek látható példája a székelyföldi agrár- és ipari beruházások sora, de a Partiumban és Maros megyében is találni olyan feldolgozóüzemeket, amelyek a Pro Economica forrásaiból épültek fel.Hogyan születnek a döntések?A Bethlen Gábor Alap papíron pályázati rendszert működtet, a gyakorlatban azonban ez inkább formalitás, mint érdemi verseny. Sipos Zoltán beszámolója szerint sokszor egy-másfél oldalas, negyedik osztályos fogalmazás szintjén megírt pályázati anyagok elegendőek ahhoz, hogy több százezer eurós támogatásokat ítéljenek oda. Pontozás, részletes indoklás vagy szakmai értékelés nincs, az elutasított kérelmekről pedig semmilyen információ nem kerül nyilvánosságra.A rendszer leginkább abban átláthatatlan, hogy valójában ki dönt. Formálisan egy háromtagú bizottság bírálja el a pályázatokat, de a gyakorlatban a döntések súlypontja felcsúszik a minisztériumi szintekre, sőt, bizonyos összegek felett közvetlenül a miniszterelnök hagyja jóvá a támogatásokat. A folyamat tehát messze nem szakmai, inkább politikai: sokkal többet számít, ki kivel tart kapcsolatot Budapesten, mint az, hogy egy projekt mennyire életképes vagy hasznos.A lobbizás körülményeit Kiss Tamás "pletyka-szociológiának" nevezi: a döntéshozatal kulisszatitkai vacsorák, vadászatok, háttéralkuk világában dőlnek el, amelyből a nyilvánosság szinte semmit sem lát. A támogatások egy része utólag is módosulhat: volt rá példa, hogy egy szlovákiai projekt nyolcszor változott az évek során, mire ténylegesen kifizették. Az sem ritka, hogy egy támogatást évekkel később teljesen átszabnak vagy visszavonnak.Az utánkövetés teljes mértékben hiányzik. Ha egy projekt megbukik, annak nincs látható következménye: a pénzt elköltötték, a támogatásnak nincs elszámolása. A legismertebb példa az Erdélyi Médiatér Alapítvány esete: a több millió eurós támogatásból kiépített médiaportfólió darabjaira hullott, a nyomtatott Krónikát beszüntették, a Gaga Rádiót eladták, de a Bethlen Gábor Alap részéről semmiféle nyilvános vizsgálat vagy kérdőre vonás nem történt.Ez a gyakorlat kiszámíthatatlanná és személyfüggővé teszi az egész rendszert. Az erdélyi intézmények és vezetőik sokszor nem is projektekben gondolkodnak, hanem kapcsolatokban: azon múlik a támogatás, hogy éppen melyik politikushoz, melyik budapesti döntéshozóhoz sikerül közelebb kerülni. A torzulás lényege éppen ez: a közpénzek elosztása nem szakmai logikát követ, hanem a lojalitás logikáját.A rendszer okozta torzulásokA jelenlegi támogatási rendszer legfontosabb következménye az, hogy tovább növeli az egyenlőtlenségeket az erdélyi magyar közösségen belül. A források többsége városi elitintézményeknél csapódik le - a Sapientia, az egyházak, az RMDSZ-közeli alapítványok, a profi sport -, miközben a falusi iskolák, kulturális egyesületek vagy szociális programok alig jutnak pénzhez. A számok önmagukért beszélnek: míg Kolozsvár önmagában a támogatások több mint hatvan százalékát kapta, a falusi szervezetek a teljes keret alig négy százalékát.A másik torzulás a percepcióban rejlik. Az erdélyi magyar nyilvánosságban gyakran úgy tűnik, mintha Budapest pénze tartaná életben a közösséget, miközben a román állam által finanszírozott közszolgáltatások - oktatás, egészségügy, infrastruktúra - nagyságrendekkel több pénzt mozgatnak. A magyarországi támogatások túlzott láthatósága így eltorzítja a valós képet, és hamis függőségtudatot teremt.A harmadik következmény politikai. A rendszer az autoriter tendenciákat erősíti: a támogatások elosztása a lojalitás alapján történik, így az erdélyi elitcsoportok egyre inkább kiszolgáltatottak a budapesti döntéseknek. Az RMDSZ és a hozzá közel álló intézmények monopóliuma csak erősödött, a pluralizmus lehetőségei szűkültek. Azok, akik kimaradnak a támogatási körből, nemcsak pénzt veszítenek, hanem politikai legitimitást is.Kiss Tamás szociológus szerint ez a logika az etnikai határfenntartást is felerősíti. Alig találni olyan projektet, amely a magyar-román párbeszédet vagy a közös intézményi hidak építését segítené. A források sokkal inkább befelé zárják a magyar közösséget, mintsem nyitnák a többség felé. Ez pedig hosszú távon nemcsak az erdélyi magyar közéletet torzítja el, hanem hozzájárul a társadalmi szegregációhoz is.Összességében tehát a jelenlegi támogatáspolitika újratermeli és felerősíti a különbségeket: erőforrást ad a már amúgy is erős intézményeknek, miközben a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek legfeljebb a morzsák jutnak.Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom javaslatai egy átláthatóbb rendszer létrehozásáraA kutatás nemcsak a problémákat írja le, hanem irányokat is kínál arra, hogyan lehetne egy igazságosabb és átláthatóbb támogatáspolitikát kialakítani. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint a jelenlegi, lojalitásra épülő modell helyett hét alapelv mentén kellene átalakítani a rendszert.1. Nyitott, elszámoltatható rendszer Ma a pályázatok elbírálása teljesen zárt, nincsenek pontozások, indoklások, nincsenek átlátható kritériumok. A javaslat szerint minden támogatási döntést nyilvános, értékelhető rendszerben kellene meghozni, ahol világosan látszik, miért nyer egy pályázat, és miért utasítanak el másikat. Ez a transzparencia nemcsak a korrupció kockázatát csökkentené, hanem a bizalmat is erősítené a közösségen belül.2. Világos közpolitikai célok A jelenlegi rendszer fókusza a középosztály, az értelmiség és a politikai elit. Viszont fontos volna ezzel szemben másfajta közpolitikai célokat is meghatározni: például az oktatási lemorzsolódás csökkentését, a szegényebb közösségek felzárkóztatását vagy a nyelvi-kulturális sokszínűség megőrzését. Az nem elég, hogy egy projektre rámondják, hogy "nemzetpolitikai szempontból hasznos" - világos társadalmi problémákat kell megcéloznia.3. Hátrányos helyzetűek bevonása Az új rendszernek külön figyelmet kellene fordítania a kiszoruló, hátrányos helyzetű csoportokra: a magyarul beszélő romákra, a szegény falusi gyerekekre, a nők egyenlő részvételére. Jelenleg a források nagy része elitiskolák és felsőoktatási intézmények felújítására megy, miközben a szórványban vagy a roma közösségekben a lemorzsolódás drámaian magas. Ha ezekre a gyerekekre nem figyelnek, az egész közösség jövője sérül.4. Több legyen, mint etnokulturális reprodukció A nemzetpolitika jelenleg szinte kizárólag az etnikai identitás fenntartására koncentrál: templomokra, magyar tannyelvű iskolákra, szimbólumokra. Erre szükség van, de mellette más célokat is ki kell tűzni, például a román többséggel való párbeszédet. Olyan intézményeket kellene támogatni, ahol magyarok és románok egyenrangú félként vitathatnak meg közös ügyeket az oktatástól az egészségügyig és a helyi gazdaságfejlesztésig.5. Az RMDSZ-monopólium megtörése Ma a legfontosabb híd a magyar-román kapcsolatokban az RMDSZ, de a párt politikai dominanciája miatt ezek a hidak nem szakmai, hanem politikai logika alapján működnek. A javaslat szerint olyan intézményeket kell építeni, amelyek horizontálisan, a civil szférán és szakmai szervezeteken keresztül kapcsolják össze a többséget és a kisebbséget, nem pedig egyetlen párt csatornáin át.6. Szabad nyilvánosság A kulturális és médiaintézmények jelenleg nagyrészt politikai kontroll alatt állnak. A javaslat szerint a szabad nyilvánosságot kellene támogatni: olyan médiát, kulturális tereket és civil fórumokat, amelyek függetlenek a pártpolitikától. Ez nemcsak demokratikus alapelv, hanem a közösségi önreflexió feltétele is.
|
Átláthatatlan milliárdok labirintusa: így működik a magyarországi támogatások rendszere Erdélyben
|
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és az Átlátszó Erdély által épített adatbázison alapuló interaktív térképen bárki rákereshet a településére vagy egy kedvezményezett nevére, és kiderül, hová kerültek az elmúlt években a magyarországi támogatások Erdélyben.
| null | 1 |
https://transtelex.ro/kozelet/2025/09/30/tamogataspolitikai-riport-osszefoglalo
|
2025-09-30 10:59:04
| true | null | null |
Transtelex
|
A 4iG nagyvállalat hadiipari leányának friss tőkeemelésével kapcsolatos, augusztus 14-én, szerdán készült cégiratokon a vállalat képviseletével megbízott Kertész és Társai ügyvédi iroda egyik partnerének neve olvasható. A cégbíróságra beadandó iratokat az ügyvédi irodánál 22-én, pénteken délelőtt 11 órára előtt beillesztették a megfelelő aktafájlba. Legvégül, 11 óra 48 perckor egy digitális kézjegy is került az elektronikus paksamétára - méghozzá nem az iratokat előkészítő irodai partneré, hanem a névadó Kertész József Tamásé.A szóban forgó iratok tartalmáról a 4iG már nyilvánosan beszámolt. De az irodavezető ügyvéd mégoly adminisztratív jellegű antréja újdonságként azt jelzi: az ügyletet az Orbán-rendszer hatalmi konglomerátumának centrumával közeli viszonyt ápoló szereplő, a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként is emlegetett, de egészen a csúcsig érő kapcsolatrendszerrel bíró Kertész József Tamás közvetlen figyelme kíséri.Kertész felbukkanása abban az értelemben nem jelent meglepetést, hogy a férfi kapcsolódásai a 4iG-főrészvényes Jászai Gellért köreihez eddig is jól ismertek voltak. Hovatovább úgy tudni, Kertész eredetileg Jászai felfedezettje, és csak azután kezdett el Mészárosnak is dolgozni, hogy a két üzletember között egy szállodalánc adásvétele mentén egyrészt szorosabb kapcsolat jött létre, másrészt Jászai csapatának rátermettebb tagjainak találtak feladatot Mészáros körül is.De az is ismert, hogy a Mészáros és Jászai közti kapcsolat azóta olyan szorossá vált, hogy a 4ig korábbi közlése szerint még az adóhatóság is összetévesztette, hogy pontosan melyikük is áll két, milliárdos tőkét mozgató magántőkealap mögött.2018-ban már a Kertész és Társai képviselte Mészáros Lőrincet egy osztrák sajtó-helyreigazítási eljárásban. Az ügyvédi iroda az üzletember több érdekeltségének képviseletét is átvette.Az ügyvéd bekötöttsége túlmutat még az üzleti holdudvar csúcsfiguráin is. Kertész József Tamás többfajta minőségben is feltűnt egy olyan stratégiai természetű ügyben, ami egészen biztosan Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét is kiérdemelte. A Kertész és Társai készítette ugyanis azokat a dokumentumokat, amelyeknek a révén Fidesz-barát médiatulajdonosok ingyenesen odaajándékozták a cégeiket egy újonnan létrejött holdingnak.Kertész ügyvédi irodája nemcsak Mészáros cégeit képviselte ekkor, hanem azoknak a tulajdonosoknak is ők papíroztak, akik korábban teljesen más ügyvédekkel dolgoztattak.Kertész volt az is, aki a bíróság előtt képviselte az alapítványi formát öltő, KESMA névre hallgató holdingot. És Kertész volt az is, aki a 2020-ban KESMA alapítójául szolgáló cég, a Média Fundamentum Zrt. teljes tulajdoni részesedését megvásárolta a korábbi tulajdonos Bencsik Gábor újságírótól, és ezzel formálisan az egész médiakonglomerátum felett hatalmat szerzett.Azóta a Kertész és Társai pályázaton nyert 120 millió forintos értékű megállapodást a Miniszterelnökségtől közbeszerzési szakértésre.Friss tőke a hadiprivatizációbaA Kertész által beküldött iratok azt rögzítik, hogy két magántőkealap -az iG Tech II. és az iG Tech III. - összesen harminchatmilliárd forintnyi friss tőkével szállnak be a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-be (4iG SDT). Ezért cserébe a két tőkealap összesen 25 százalék alatti, kisebbségi tulajdonrészt szerez a vállalatban; a többségi tulajdonos a 4iG Nyrt. marad.A 4iG SDT az a vállalat, amely egy júniusi előzetes megállapodás szerint megvásárolhatja a magyar államtól a több hadiipari vállalatot összefogó holdingcéget, a N7 Defence Zrt.-t. A tőkeemelés tényét korábban nyilvános közleményben adta hírül a 4iG.Eszerint további tőkeemelés várható még egy lépcsőben ugyanebben a szereposztásban, amellyel összesen 96 milliárd forintosra fog nőni a bevont friss tőke mértéke, az új tulajdonosok pedig mindösszesen legfeljebb 49 százalékos befolyást fognak szerezni a 4iG SDT-ben.Ugyan a közlemény határozottan tagadja, hogy a tőkeemelések célja a hadiipari privatizációs bevásárlás megtámogatása, de a manőver időzítése mégis erre látszik utalni.Volt partnerügyvéd felügyelAz iG Tech II. és az iG Tech III. magántőkealapok tulajdonosa nyilvános adatokból biztosan nem megállapítható. A átláthatatlan magántőkealapok vélelmezett tulajdonosai után kutató sajtóban ilyenkor az a bevett eljárás - egy véletlen adatszivárgás tartalma szerint nem alaptalanul -, hogy támpontként a tőkealapot kezelő cég viszonyrendszerét vizsgálja.A iG Tech II-III. alapkezelője, az iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. (iGTC) tulajdonosa, ahogy az a sajtóközleményben is olvasható, Jászai Gellért. Az alapkezelőnél működik felügyelőbizottságnál ugyanakkor figyelemreméltó csere történt tavaly év végén. Jászai ekkor hívta vissza csapatának egy régebbi tagját, Kunosi Andrást.Kunosi helyére Lacfi Endre érkezett. Az ő személye még egy kapocs Kertész József Tamás irányába. Lacfi ugyanis 2023 végéig a Kertész és Társai ügyvédi iroda partnereként dolgozott.Sarkadi Nagy MártonCímlapkép: Részlet a 4iG SDT változásbejegyzése során történő képviseletre a Kertész és Társai ügyvédi irodának adott kétnyelvű megbízásból.
|
Mészáros Lőrinc ügyvédje sertepertél a 4iG hadiipari leányának feltőkésítése körül
|
A ügyvéd felbukkanása arra utal, hogy az Orbán-Mészáros-Jászai háromszög adja ki a hadiipari privatizációban meghatározó érdekkört.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/01/meszaros-lorinc-ugyvedje-sertepertel-a-4ig-hadiipari-leanyanak-feltokesitese-korul
|
2025-09-01 09:35:27
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS munkagépek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárására csak két cég jelentkezett, de közülük egyet kizártak. Így már csak a Mészáros János érdekeltségébe tartozó Herceghalom Interat Zrt. tehet majd ajánlatot a testvére cégének tenderén. Az összeférhetetlenség nyilván nem áll fenn, hiszen korábban az OPTESZ OPUS gépjárműves megbízásait Mészáros Lőrinc cége nyerte, és a hatóság abban sem talált kivetnivalót.Munkagépek beszerzésére írt ki hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Energetikai Támogató Zrt. július elején. A tenderre bárki jelentkezhetett első körben, majd a kiíró a pályázatok ellenőrzése után felkérte az alkamasnak bizonyult cégeket az ajánlattételre. A napokban kiderült, hogy mindössze egyetlen társaság felelt meg az elvárásoknak: a Mészáros Lőrinc testvérének tulajdonában álló Herceghalom Interat Zrt.Az EKR-be feltöltött bírálati összegzés szerint két vállalkozás jelezte részvételi szándékát a 2 részből álló tenderre: a bicskei Herceghalom Interat Zrt. és a szigetszentmiklósi Hydrotest Kft. Utóbbit azonban kizárták, miután az előírt határidőre nem nyújtotta be azokat a dokumentumokat, amelyekkel feloldotta volna az ellentmondást arra vonatkozóan, hogy kíván-e igénybe venni kapacitást nyújtó szervezetet vagy sem.A Herceghalom Interat Zrt. viszont alkalmasnak bizonyult, így az OPTESZ OPUS őket kérte fel arra, hogy tegyenek ajánlatot egy többcélú munkagép és egy pick-up alvázra szerelt kosaras felépítményű gépjármű leszállítására. Vagyis a nyertes személye már szinte biztosra vehető.A Herceghalom Interat Zrt. végső tulajdonosa Mészáros János, a leggazdagabb magyar vállalkozó, Mészáros Lőrinc testvére. A cég az elmúlt években számos közbeszerzést nyert (főként a közútkezelőtől), a bevétele 4,1 és 7,3 milliárd forint között mozgott. A nyereség tavaly a félmilliárd forintot is meghaladta.Mészáros cége kiírja, Mészáros cége elnyeriBár az eset felveti az összeférhetetlenség gyanúját, ennél meredekebb történet is volt már OPTESZ OPUS-nál, és abban sem találtak kivetnivalót a hatóságok.Ahogy azt 2024 tavaszán megírtuk, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el két esetben is. A tenderek értéke összesen nettó 5,4 milliárd forint volt.Az OPTESZ OPUS Magyarország két meghatározó energetikai szereplőjének, az OPUS TIGÁZ Zrt. és OPUS TITÁSZ Zrt. működését támogató tevékenységeket koordináló társasága. Pontosabban: ők végzik többek között az IT, a jogi, a beszerzési, raktározási, logisztikai, ingatlangazdálkodási, valamint az üzleti támogatási (gépjármű-üzemeltetési, dokumentumkezelési és üzleti adminisztrációs) szolgáltatásokat.Mivel a cég közszolgáltatást végez, kötelező közbeszerzési eljárást kiírnia a meghatározott esetekbenaz uniós jogszabályok és a magyar közbeszerzési törvény alapján.Az OPTESZ OPUS Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltsége (ld. a céghálót) , így felmerült a kérdés, hogy rendben van-e, ha egy Mészáros-cég tenderét egy másik Mészáros-cég nyeri el. Ezért akkor közérdekű bejelentést tettünk az esettel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóságnál (KH).A Hatóság a közbeszerzései eljárások dokumentumait átvizsgálta, majd arra jutott, hogy az adott közbeszerzési eljárásokban eljáró szereplők a közbeszerzési eljárásokra előírt összeférhetetlenségi szabályokat betartották, és a közbeszerzési eljárások dokumentumai alapján szabálytalanság nem volt megállapítható.A KH válaszában többek között leírta, hogy "a Vezérigazgató előzetesen jelezte az eljárásban potenciális érdeklődő gazdasági szereplő tulajdonosában fennálló érdekeltségét, és az Ajánlattevő belső szabályzatának megküldésével igazolta, hogy a fenti eljárásokban - azok megindítása esetén - az Ajánlattevői oldalról semmilyen formában sem fog részt venni. Az Ajánlatkérő felügyelőbizottságának tagjai - az eljárások megindítása előtt -részletes távolmaradási nyilatkozatot tetteka közbeszerzési eljárások előkészítésétől és lebonyolításától történő távolmaradásuk tekintetében."Vagyis az érintettek megígérték/azt állították, hogy nem vesznek részt a tender lebonyolításában, és ezt minden bizonnyal be is tartották. Hogy ez valóban így volt-e, tudomásunk szerint egyelőre senki sem ellenőrizte.Katus Eszter
|
Csak Mészáros János cége tehet ajánlatot Mészáros Lőrinc cégének tenderén
|
Miután a Hydrotest Kft. kizárták, és több jelentkező nem volt, a Mészáros János féle Herceghalom Interat Zrt.-t kérték fel ajánlattételre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/01/csak-meszaros-janos-cege-tehet-ajanlatot-meszaros-lorinc-cegenek-tenderen
|
2025-09-01 12:03:23
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mészáros Lőrinc családi cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. építkezhet a hatvanpusztai Orbán-kúriában Hadházy Ákos videója alapján. A cégről az Átlátszó rendszeresen írt az elmúlt években, hiszen milliárdokat kaszáltak közbeszerzésekkel. Ezt legalább egyszer meg is hálálták egy ajándékként felajánlott felcsúti presztízsberuházás elvégzésével.Miután Hadházy Ákos augusztus végén videót tett közzé a hatvanpusztai birtok területéről, egy nézője kiszúrta, hogy egy lefilmezett munkagépen a Fejér-B.Á.L. Zrt. felirat látható. A cég Mészáros Lőrinc egyik családi cége, a "B.Á.L." név Mészáros három gyereke, Beatrix, Ágnes és Lőrinc neveit jelenti, ugyanis ők jogosultak a cégjegyzésre.A Zrt. korábban is benne volt felcsúti presztízsberuházásokban, például a Puskás Akadémia egyik elemét is ők építették, és előfordult az is, hogy ajándékként, saját költségen építettek korcsolyapályát a felcsúti önkormányzatnak - persze csak sokmilliárd forintnyi közpénzes beruházás után.Ismerős partnerekA Fejér B.Á.L. Zrt-t először 2017-ben mutatta be az Átlátszó. Akkor megírtuk, hogy az alig két éve bejegyzett cég árbevétele már átlépte a 3 milliárd forintot, egy év alatt megháromszorozva a jövedelmeit.Nem meglepő, hogy ez közbeszerzéseknek köszönhetően sikerült: a Fejér-B.Á.L. Zrt. 2016-ban két nagy állami tendert nyert el, a Paár Attila-féle West Hungária Bau-val közösen Dunakeszin iskolát építettek 2,94 milliárd forintért, 2,8 milliárdért pedig a Nemzeti Lovarda felújítását kezdték meg. De már a 2015-ös 1,1 milliárd forintos árbevételhez is hozzájárultak a közpénzes megbízások: a Szombathelyi Püspöki Palota helyreállítása a WHB-val közösen 828 millióért, és a bicskei tanuszoda korszerűsítése 137,5 millióért.A sikerszéria a következő években is folytatódott, a következő évre már összesen 70 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek. Ezek között volt egy 40 milliárdos keretszerződés is, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötöttek meg.A cég általában konzorciumban indult egy vagy több partnerrel, köztük egyéb NER-közeli közbeszerzés-bajnokokkal, mint például Garancsi István Market Zrt.-je, vagy Szíjj László Duna Aszfaltja.A Fejér B.Á.L. általában minden közbeszerzést megnyert, amin elindult, annak ellenére, hogy előfordult, hogy milliárdokkal kértek többet az eredetileg kiírt keretnél.2019-ben írtuk meg, hogy a Fejér B.Á.L. két szerződést is kötött Érd önkormányzatával. Az egyik a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola felújításáról szólt, aminek az árát eredetileg nettó 3,79 milliárd forintra becsülték, de a Fejér-B.Á.L. Zrt. 5,44 milliárdért kapta meg a munkát. A másik a Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) megépítése volt, ahol a szerződés eredetileg becsült összértéke 4,1 milliárd forint. Ennél Mészárosék cége több, mint másfél milliárd forinttal drágábban építette a centrumot.2018 és 2020 között ismét megduplázódott a Fejér-B.Á.L. árbevétele, az időszak végére már évi 44,5 milliárdnál járt. Nagyot kaszált például a cég (ezúttal is Garancsi és Paár cégeivel közösen)a kézilabda EB-re készített sportcsarnok építésén: a beruházásra 78 milliárd forintot költött az állam.A budapesti atlétikai vb-ből szintén profitált a cég, ők és a Föld-Trans 2001 Kft. nyerték el a Budapesti Atlétikai Aréna építésére kiírt nettó 4,1 milliárd forintos közbeszerzést.Filmes fejlesztéseken, világbajnokságokon is kaszáltakA Fejér B.Á.L. volt az egyik nagy nyertese a fóti filmstúdió fejlesztésének is. A cég a Market Zrt-vel közösen, nettó 29,9 milliárdért épített négy új műtermet a Nemzeti Filmintézetnek. A tendert lényegében verseny nélkül nyerte meg a két cég, mivel a másik két ajánlatot, az Építő-és épületkarbantartó Zrt. (Épkar) és a Grabarics Építőipari Kft. pályázatát érvénytelenítették. A projektbe alvállalkozóként bekerült a Duna Aszfalt, Szíj László (aki ekkoriban vette meg második luxusyachtját) cége is.A cég eddigi legjobb éve 2022 volt, ekkor az árbevétele meghaladta a 65 milliárd forintot. Ekkoriban a Fejér-B.Á.L. építette az MTK Labdarúgó Utánpótlás-nevelési Központját a résztulajdonában lévő EURO GENERÁL Építő és Szolgáltató Zrt.-vel közösen. Ez a beruházás ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű státuszt kapott, ami segít többek között az építési engedélyek megszerzésében és egyes szabályok megkerülésében. 2022-ben nyerte el az állami tulajdonú BMSK 22 milliárd forintos megbízását is a cég, ezúttal is az Épkar Zrt.-vel együtt.Bár a 2022-es választások óta a Fejér-B.Á.L.-nak is kevesebb közpénz jutott, az elmúlt években sem maradtak közbeszerzés nélkül. 2023-ban 47,1, 2024-ben 40,5 milliárd forintos bevételt könyveltek el, idén pedig ők nyerték el egy konzorciumban a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) új pécsi oktatási intézményének átalakítását, amely 8,9 milliárd forintba kerül.Félkész munkára, környezetszennyezésre is volt panaszA közbeszerzési sikerek ellenére a Fejér-B.Á.L. Zrt. munkáival kapcsolatban több panasz is felmerült. Júliusban írtuk meg, hogy az Érdi Járásbíróság és Járási Ügyészség közös, 2022-ben átadott új épületében, amit 3,24 milliárdért épített a Fejér B.Á.L. és az Épkar, több alkalommal kellett garanciális javításokat végezni. A kapott hibalistából kiderült, hogy a bírósági épületszárny gyakran beázott, az épület homlokzata megrepedt, a lábazata pedig megsüllyedt. Hasonló problémák merültek fel az ügyészségi épületszárnyban is, ahol szintén gyakoriak voltak a beázások, és előfordult, hogy az épületben nem volt fűtés sem.Pár évvel korábban, 2021-ben nyomozás indult az Érd és Sóskút közötti "fehér út" miatt, mivel az érdi alpolgármester szerint a Fejér-B.Á.L. illegálisan épített utat a fentebb említett köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből, részben természetvédelmi területen. A Pest Megyei Kormányhivatal később megállapította, hogy az út 28 tulajdonos telkét érintette, akik nem járultak hozzá az építéshez, ezért Mészárosék cégét és alvállalkozóját, a Kontimer Kft.-t kötelezték, hogy zárja le és távolítsa el a mészkő-törmelékből létrehozott, fehér színű utat. A kivitelezők a döntést vitatták, így az ügy a bíróságon folytatódott.Felcsúti ajándékEgyelőre nem tudni, milyen áron és kinek a pénzén építetkezik a Fejér-B.Á.L. Hatvanpusztán. Egy korábbi projekt alapján nem zárható ki, hogy a sok közbeszerzés-nyereség után szívességből segít be az Orbán-család kúriájánál. 2023-ában ugyanis a cég egyszer már "ajándékként" ajánlotta fel egy műjégpálya megépítését a miniszterelnök szülőfalujában. Ahogy akkor írtuk: a felcsúti önkormányzat közbeszerzési eljárást írt ki jégpálya-építésre, ami végül eredménytelenül zárult, többek között azért is, mert mint kiderült, a Fejér-B.Á.L. egy másik, közpénzes beruházás teljesítése közben "felajánlást tett, hogy egy teljes mobil korcsolyapályát biztosít". Az "ajándékot" az önkormányzat elfogadta, így az 1900 fős faluban a stadion, kisvasút és fociakadémia mellé jégpálya is készült.A Fejér-B.Á.L. már máskor is részt vett az Orbán-családhoz köthető felcsúti presztízs-beruházásokban. Az Átlátszó 2017-ben (azaz még jóval a hatvanpusztai kúria építése előtt, de már az első nagy közpénzeső után) írt arról, hogy ők építették a felcsúti Puskás Akadémia kazánházát és vasúti épületét is.A hatvanpusztai birtok sorsát több mint egy évtizede követi az Átlátszó, a nagy építkezésről itt olvashat bővebben.Zubor Zalán
|
Mészárosék közbeszerzés-bajnok családi cége építkezhet Hatvanpusztán
|
Hadházy Ákos videóján látható a Fejér-B.Á.L. Zrt. munkagépe. A cégről az Átlátszó többször írt az elmúlt években, a cég milliárdos közbeszerzésekben és a Felcsú
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/03/meszarosek-kozbeszerzes-bajnok-csaladi-cege-epitkezhet-hatvanpusztan
|
2025-09-03 08:43:45
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Dénes Balázs jogász, a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe (Liberties) jogvédő szervezet vezetője azt állítja, hogy nyaralása során, múlt csütörtökön, Brač szigetén, egy Bobovišća na Moru nevű kis faluban véletlenül összefutott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Mészáros Lőrinccel, akik kettesben voltak. Dénes a Tilos Rádióban beszélt erről, és az Átlátszó érdeklődésére is megerősítette a sztorit. Elmondása szerint közös képek is készültek, ezeket azonban nem hozza nyilvánosságra, mert nem szeretne a két hírességgel együtt szerepelni."Abban, hogy idáig eljutottam, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor" - nyilatkozta Mészáros Lőrinc még 2017-ben. Tavaly az Indexnek adott interjújában ezt kiegészítette azzal, hogy a kapcsolatuk "barátság, ami a bizalmon alapszik", de külön utakon járnak, és szakmai sikereit a több évtizedes munkának köszönheti. Azt ugyanakkor elismerte, hogy tartják a kapcsolatot Orbánnal."Mindketten sokat dolgozunk, de így is relatíve intenzív a kapcsolatunk. Napokig tudnánk beszélni sportról, futballról, "közös gyermekünkről", a Puskás Akadémiáról. Persze ugyanígy téma a család, a gyerekek, szóba kerül a politika is, megpróbálunk együtt ebédelni, ha van időnk. Nem egyszerű összehozni, mert rengeteg elfoglaltságom van nekem is, neki még több" - mondta Mészáros.Ha hihetünk Dénes Balázsnak, akkor az ország leggazdagabb emberének augusztus végén sikerült ismét összehozni egy találkozót a miniszterelnökkel. Méghozzá Orbán Viktor horvátországi nyaralása közben, Brač szigetén, egy eldugott kis faluban, Bobovišća na Morun a múlt héten.Orbán és Mészáros találkozása a berlini jogvédővel egy horvát szigetenAz augusztus 28-i találkozó szemtanúja Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe (Liberties) jogvédő szervezet vezetője, aki szintén nyaralás közben, véletlenül futott össze a párossal. Erről először a Tilos Rádió Hajnali hasadás című műsorának szeptember 2-i adásában számolt be, és a sztorit az Átlátszó érdeklődésére személyesen, részletesen megerősítette.Dénes elmondása szerint a találkozás szürreális volt. Hajójával Bobovišća na Morun kötött ki ebédidőben, és ott futott össze a magyar miniszterelnökkel a leggazdagabb magyar társaságában. Dénes közös képeket is készített Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel, majd beszélgetésbe elegyedtek.A képeket ugyanakkor nem hozza nyilvánosságra, mert mint a Tilos Rádióban és nekünk is elmondta:"Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezekkel az urakkal szerepeljek egy képen a nyilvánosság előtt."Dénes szerint a miniszterelnök nagyon rutinosan kezelte a helyzetet, amikor megtudta, hogy ki a beszélgetőpartnere, aki "finoman szólva nem egy rajongó". A beszélgetésükből az is kiderült, hogy Mészáros nem luxusjachton érkezet a szigetre: amikor Dénes erre rákérdezett, nem kapott választ a vállalkozótól. Mindenesetre neki úgy tűnt, Mészáros és Orbán nem együtt érkeztek, csak ott találkoztak, hogy együtt ebédeljenek. A nyaralását töltő miniszterelnök vélhetően jól érezte magát a kistelepülésen, mert vitorlása még másnap is ott horgonyzott.A sors furcsa fintora, hogy pont Dénes Balázs futott össze a miniszterelnökkel. Dénes korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet elnöke és ügyvezető igazgatója volt, majd a Nyílt Társadalom Alapítványoknak is dolgozott. Dénes 2017 óta Berlinben él, mint azt a miniszterelnöknek is elmondta, "nem függetlenül az Orbán-rendszer kiépülésétől". Jelenleg a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe (Liberties) jogvédő szervezet vezetője.A kormánymédia Dénes Balázst hosszú évek óta "Soros embereként" támadja, például azzal, hogy azt akarta elérni, hogy Németország helyezze politikai nyomás alá Magyarországot, vagy azzal, hogy az ő segítségével sürgetnek brüsszeli megtorlást az átláthatósági törvény miatt.Magángéppel Brač szigetéreAugusztus 23-án írtuk meg, hogy Orbán Viktor idén is Horvátországban nyaral, és vele tartott Kaminski Fanni kommunikációs szakember, a miniszterelnök Facebook-oldalának kezelője, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Máté János, a miniszterelnök sajtófőnöke is. A csapatot az Átlátszó fotózta le, amikor felszálltak egy Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó magángépre augusztus 21-én.Másnap (augusztus 22-én) Magyar Péter (TISZA Párt) posztolt fotókat egy Hot Stuff nevű horvátországi vitorlásról, rajta Orbán Viktorral. Majd augusztus 25-én reggel Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tett ki a Facebookra képeket a miniszterelnökről, amelyek az Aerodrom Gostionica nevű étteremben készültek Vis szigetén. Egy olvasói fotó alapján arról is beszámoltunk, hogy Orbán augusztus 27-én Lastovo szigetén, a Caffé Club Magicben járt. Ugyanezen a napon a 610-es lajstromjelű honvédségi repülő is Horvátországban, Zadarban járt, de a Honvédelmi Minisztérium szerint utasok nélkül.Arról is beszámoltunk, hogy a NER luxusjachtjai felsorakoztak az Adrián idén nyáron: a Lady MRD augusztus 27-én este kötött ki Dubrovnikban, a Seagull MRD ugyanekkor Hvar szigeténél állt meg, a Rose d’Or pedig Montenegróban, Tivatban. Mivel utóbbi fedélzetén eddig csak Mészáros Lőrincet és családját fotózták le, feltételeztük, hogy nagy valószínűséggel ezúttal is ők lehetnek a luxusjachton.Kedd este megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, valóban sor került-e a Dénes által leírt Orbán-Mészáros találkozóra. Ha igen, mi célból és miért éppen ott találkozott Orbán Viktor miniszterelnök a felcsúti vállalkozóval, aki cégeivel számtalan közbeszerzést nyert el. Arra is rákédeztünk, hogy miről beszélgettek, vagy hogy máskor is találkozott-e már Orbán Viktor Mészáros Lőrinccel titokban Horvátországban. Ugyanezeket a kérdéseket a Mészáros csoport sajtósának is feltettük. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.Zimre Zsuzsa — Katus EszterNyitókép: Google Maps
|
Brač szigetén randizott a vitorláson vakációzó Orbán Viktor Mészáros Lőrinccel
|
Ahol összefutottak és szelfiztek is egy berlini székhelyű jogvédő szervezet vitorláson vakációzó vezetőjével, aki miattuk emigrált Magyarországról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/09/03/brac-szigeten-randizott-a-vitorlason-vakaciozo-orban-viktor-meszaros-lorinccel
|
2025-09-03 10:30:24
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hadházy Ákos új fotókat posztolt arról a balatonhenyei birtokról, amelyről a falubeliek úgy tartják, Orbán Ráhelnek épül. A képviselő posztjában azt írja, egy, a házon dolgozó munkás közölte vele a következőket: "többnyire Román és Ukrán munkások dolgoztak többnyire mindig ott. Belgiumból hozattak 10 méteres nagy fákat azért is vannak kikötözve. Az összes új nyílászárót kiszedették, mert nem tetszett a megrendelőnek (Talán a Ráhelé azt mondták ott) és helyette kerültek be azok az új szürke nyilászárók amiket látni a képeken. A régieket lehordták a pincébe mind. Teljesen alá van pinczéve természetesen. Emiatt a kúria miatt rakták odébb a kék szalag túraútvonalat is."A telek és a rajta álló kúria tulajdonviszonyairól korábban ezt írtuk: A mintegy 20 ezer négyzetméter alapterületű telek jelentős része korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán tulajdona volt. Róla ismert, hogy bizalmas a viszonya Orbán Ráhellel, a miniszterelnök lányának pedig jelentős a befolyása az ügynökség működésében.Gullertől a telek a Hír TV-nél majd az Echo TV-nél is vezető tisztséget viselő Ruff Zoltánhoz, pontosabban az ő kezelésében álló Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.-hez került - ez a vállalat aztán a Közép-Európai V. Magántőkealapba került bele.A magántőkealapok a NER-ben rendkívüli népszerűségnek örvendenek, mert segítenek elfedni nagy beruházások és vagyontömegek valódi tulajdonosait. Találgatásokra adott okot a Közép-Európai V. Magántőkealap háttere is: az Átlátszó például azt derítette ki, hogy "az alap kezelőjének (Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.) vezetője és felerészben tulajdonosa a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálint".Aztán váratlan helyről érkezett hír a tulajdonosi háttérről: 2021 március végén a Bajnai-kormány egykori minisztere, Oszkó Péter közleményben jelezte, hogy a birtokában levő Oxo Properties Holding az alap befektetője, és ezáltal az ingatlan közvetett tulajdonosa. Külön kérték is a sajtót, hogy mostantól inkább ne is találgasson.A szomszédos telkek hozzácsatolásával a telek az Átlátszó korábbi helyzetjelentése szerint majdnem duplájára bővült, így a főépület mellett már nyári-lak, és fürdőépület is van, és az épületek bővítésére a tulajdonos engedélyt is kért a Veszprém Megyei Kormányhivataltól.
|
Még nem áll úgy, mint Hatvanpuszta, de szépül a balatonhenyei birtok is
|
Hadházy Ákos új fotókat kapott arról a mesés balatonhenyei birtokról, amelyről úgy tartják, Tiborcz Istváné és Orbán Ráhelé.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/18/meg-nem-all-ugy-mint-hatvanpuszta-de-szepul-a-balatonhenyei-birtok-is
|
2025-09-18 10:54:54
| true | null | null |
444
|
Czájder Gábort nevezte ki a V-Híd Network Kft. ügyvezetőjének a cég taggyűlése szeptember 11-én. Az egyik legfontosabb V-Híd leányvállalat eddigi ügyvezetőit visszahívták csakúgy, ahogy a V-Híd csoport több, döntéshozói pozícióban lévő emberét, köztük elsőként a vezérigazgatót, Sárváry Istvánt. A taggyűlésről készült jegyzőkönyvből - amely nyilvánosan elérhető a cégbíróságon keresztül - kiderül, Mészáros Lőrinc kérésére nem a cég, vagy az anyacég székházában, hanem az MBH Bank Váci utcai központjában hozták meg a döntést.Mészáros Lőrinc V-Híd-ja gyakorlatilag monopol helyzetben végzi a MÁV beruházásait. Ez a leggazdagabb magyart a leginkább gazdagító vállalkozás: 2023-ban például a cégből származó közel 51 milliárdos profitot egy az egyben ki is vette a a felcsúti milliárdos. Júliusban írtuk meg, hogy eközben a valódi munkát azonban alvállalkozók végzik, akiknek esetenként szerződése sincs. Ha pedig nagy nehezen lesz is, kérdéses, hogy mikor és mennyit fizetnek nekik, többen a csőd szélére kerültek emiatt. Ezek az alvállalkozók jellemzően azzal a leányvállalattal vannak kapcsolatban, amelyet mostantól Pintér embere, Czájder Gábor irányít.Ki az a Czájder Gábor?Pintér Sándor 1997-ben, több másik exfőrendőrrel együtt alapította meg a Preventív-Security nevű őrző-védő cégét. Az alapítók között volt például a három éve elhunyt rendőrtábornok, Valenta László, a miniszter későbbi kabinetfőnöke is. Pintért az alapítás után egy évvel nevezték ki miniszternek, így lemondott a cég igazgatóságában betöltött elnöki pozíciójáról, de bizalmas emberei irányították azt továbbra is.2000-ben került a Preventív-Securityhez a BRFK egykori gazdasági igazgatója, Valenta beosztottja, Czájder Gábor előbb vezérigazgató-helyettesként, majd 2002-től vezérigazgatóként.Ebben a cégben ma is Czájder Gábor a vezérigazgató, ahogy hét másikban is vezető tisztségviselő. Ezek többnyire szintén biztonsági cégek, de van tanácsadással foglalkozó vállalkozás is és némelyiknek számos leányvállalata is van, amelyek hosszú listát adnak ki.2018-ban a Czájder által vezetett Prev-Info Kft. Csepelen került górcső alá, amikor kiderült, hogy az önkormányzat ezen a cégen keresztül fizeti azt a furcsa “pofonkülönítményt”, akik rendszeresen vegzálták a helyi hajléktalanokat és akik a 24.hu cikke szerint a Dózsa György úti baleset okozásával vádolt M. Richárddal is összeköthetők. Ugyanez a Prev-Info 2020-ban egyike volt azoknak a korábbi Pintér-érdekeltségeknek, akik összesen 3,7 milliárdos MÁV-szerződés kaptak különféle személy- és vagyonvédelmi szolgáltatásokra.2021-ben aztán szoros belügyes kapcsolata ellenére bajba került Czájder. Akkor – a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló – Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói több mint negyven vagyonvédelmi cégre, illetve azok vezetőire csaptak le, méghozzá bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt.Az ügy egyik érintettje a Pintér őscégének tekintett Preventív-Security, valamint annak vezetője, Cz. Gábor – írta a HVG-n Dezső András az ügyről. Azóta sincs nyoma, hogy mi lett a NAV-os nyomozás sorsa, Czájder azonban . aki panasszal élt a gyanúsítás ellen - tisztázódhatott, hisz ma is vezeti a cégeit és szeptember eleje óta immár Mészáros Lőrinc legfontosabb cégének leányvállalatát, a V-Híd Network Kft-t is ő vezeti.A legkedvesebb leányA V-Híd Network a vasúti építkezésekkel foglalkozó V-Híd csoportnak az a cége, amellyel a közbeszerzéseket elnyert, „nagy” V-Híd Zrt. rendre alvállalkozóként szerződik. Ez a cég, aki aztán a további, valódi munkát végző vállalkozásokkal tovább szerződik. Ők hivatalosan nem alvállalkozóként szerepelnek így a közbeszerzésekben, velük szerződött partnerként kötnek szerződéseket – már amikor kötnek.Július végén írtuk meg a „Mészáros eddig kegyelt vállalkozói a csőd szélén táncolnak, mert nem fizeti ki őket a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cége” című cikkünket, amely arról szólt, hogy a V-Híd működésében a késedelmes szerződéskötés és a kifizetések halasztása, tartozások felhalmozása az alvállalkozók felé régóta részei a működésnek. Miközben a leggazdagabb magyar ebből a cégéből vette ki a legtöbb osztalékot idén, az elmúlt években ebben a rendszerben dolgozó vállalkozások közül mostanra többen csődközelbe kerültek azon a piacon, ahol a V-Híd a gyakorlatban monopólium-szerű előjogokkal rendelkezik. Több építkezésről emiatt most levonultak ezek a vállalkozások.Ezek a vállalkozások tehát a legtöbb esetben az utóbbi években azzal a V-Híd Network Kft-vel voltak kapcsolatban, amelyet mostantól Pintér embere vezet.Cikkünk után pár nappal kirúgták a V-Híd vezérigazgatóját, Sárváry Istvánt, akit Mészáros bizalmi emberének tekintették eddig. Bejáratos volt a magángépre is, együtt voltak Marbellán, együtt voltak tavaly a VB-döntőn, legutóbb pedig mindketten ott volt Münchenben is, ahol találkoztunk Mészárossal.De a kasza nem állt meg Sárvárynál, hetek óta úgy tudjuk, több ügyvezetőnek és gazdasági vezetőnek távoznia kellett. A V-Híd Network esetében Miklós Levente és Nagy-Mélykúti Bence ügyvezetőknek kellett távozniuk, az ő helyüket vette át Czájder. Információink szerint már nagyjából két hete részt vesz a cég döntéshozatalában és a korábbi ügyvezetők pedig azóta ki vannak zárva abból. A „nagy” V-Híd-csoportot pedig Sárváry távozása óta Deák Gábor, Mészáros másik építő cégének, a ZÁÉV-nek a vezére vette át, a cégben az terjed, ő hívta a Pintér-embert a leányvállalat élére. A júliusi cikkben szereplő alvállalkozók pedig továbbra is arról számolnak be, nem rendeződött maradéktalanul a ki nem fizetett munkáik elszámolása.
|
Pintér Sándor embere került az egyik legfontosabb Mészáros-cég élére
|
Czájder Gábor több őrző-védő céget vezet, négy éve bűnügyben gyanúsították, most pedig a vasútépítésért fog felelni a V-Híd leányvállalatában.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/19/pinter-sandor-embere-kerult-az-egyik-legfontosabb-meszaros-ceg-elere
|
2025-09-19 14:57:45
| true | null | null |
444
|
Az MNB-botrány tavaszi kirobbanása óta fokozottabb érdeklődés övezi, hogy mi történik Matolcsy Ádám és baráti körének érdekeltségei környékén. Míg Stofa György és Somlai Bálint a jelek szerint köszönik szépen, jól vannak, hiszen kastélyokat vásárolnak, Somlai most vesz jócskán alul árazva egy 170 négyzetméteres ingatlant a Budai Vár környékén, addig Száraz Istvánnal kapcsolatban inkább arra utalnak a megjelent és elérhető információk, hogy fokozatosan egyre inkább háttérbe vonul.Erre utal az is, hogy nyáron több lépcsőben kiszállt a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bankból, és a fő alapkezelőjében, a Quartzban is jelentősen csökkent a hozzá köthető tulajdonrész a nyár folyamán. Az addigi 100 százalék helyett már csak 60,4 százalékban tulajdonos, mivel egyenként 9,999 százalékos részt szerzett a Matolcsy Ádámhoz kötődő dubai cég, a Minelley DMCC, Stofa György SRES Zrt.-je, Sándor Tamás ügyvéd, illetve a CAP147-Alfa Kft. Utóbbi azé a Zavadszky Norberté, akit Matolcsy Ádám barátjaként, munkatársaként szoktak emlegetni.Quartznál azonban tavaly is történtek érdekes fejlemények, amelyekre a társaság üzleti jelentése világít rá. Pontosabban: kiderül, hogyan is került a Quartzhoz az a Citadel Alapkezelő, amely nem sokkal később tulajdont szerzett az MBH Bankban, ahogy az is, hogy tavaly a Quartz segítette ki a tulajdonosokat egy kis pénzzel a likviditási helyzet kezelésére.Gyorsan le akarták tudni a tulajdonszerzéstA két esemény közül nyilvánvalóan a nagyobb súlya és jelentősége a Citadel Alapkezelő megszerzésének van, ami eddig úgy tűnt, mintha egyszerű cégvásárlás lett volna. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Erről a Quartz üzleti jelentésben ugyanis így írnak: "2024-ben egy részvénykölcsön ügylet keretében tulajdonossá vált egy másik alapkezelőben. Ennek a tranzakciónak a várható eredménye csak 2025-ben jelenhet meg az alapkezelő könyveiben". Az, hogy a megszerzett alapkezelő a Citadel, nagyon könnyen beazonosítható a cégháló alapján, mivel más ilyen tevékenységű cég nem kerül Szárazék körébe.Magyarul tehát a Quartz kölcsön kapott egy nem egészen 8 hónappal korábban alapított, több százmilliós tőkével rendelkező alapkezelőt, ami nem volt túl hosszan Szárazék körében, hiszen idén június végén a cégbírósági dokumentumok szerint már ismét az eredeti tulajdonosánál, a Citadel Investnél volt a Citadel Alapkezelő.Már ennyiből is erősen gyanítható, hogy a részvénykölcsönnek valami dedikált célja lehetett, ha pedig megnézzük, mi történt a Citadel Alapkezelő háza táján tavaly szeptember vége és idén június vége között, már kétség sem fűződik ahhoz, hogy határozott cél állt a történet mögött.Mindenesetre a Citadel megszerzése helyett a sajtó inkább arra figyelt fel, hogy ugyanazon a napon, szeptember 27-én a Quartz által egy hónappal korábban létrehozott Shinon Magántőkealap 8,38 százalékos tulajdonrészt szerzett az MBH Bankban. Október végén a Shinon 10,7 százalékra, idén júniusban pedig 15,6 százalékra növelte a tulajdonrészét. Ekkor viszont a magántőkealapot már nem a Quartz kezelte, azt időközben átvette a szintén Száraz Istvánék érdekeltségében lévő Citadel Alapkezelő.A Quartztól végül idén június 26-án került vissza a Citadel Alapkezelő az eredeti tulajdonosához a Citadel Investhez, amely ugyanezen a napon megjelent az MBH Bank tulajdonosai között is 5,35 százalékos tulajdonrésszel. A Citadel Invest tulajdonosa a PLSC Ingatlankezelő Zrt., amelyről nem tudható, ki áll mögötte, hiszen még a cégbíróságon elérhető dokumentumokból sem derül ki a tulajdonos személye.Négy nappal azután, hogy megvált a Citadel Alapkezelőtől, a Quartz elkezdte leépíteni az MBH-ban lévő részesedését is, előbb 12,42 százalékra, július 23-án 6,21 százalékra, amitől augusztus 14-én megvált, így szüntetve meg az érdekeltségét Mészáros Lőrinc bankjában.A Quartz részesedése több szereplőhöz, de ugyanahhoz az érdekkörhöz került: a Citadel Investhez, a Citadel Alapkezelőhöz, Mészáros Lőrinc ügyvédjéhez, Kertész Józsefhez, és a hozzá kötődő, de valójában Mészárosénak tartott Primefund Befektetési Alapkezelőhöz és a Prime Treasure Magántőkealaphoz.Így azzal, hogy a Quartz részesedései Mészáros Lőrinc holdudvarába kerültek, a felcsúti milliárdos és köre közvetve az MBH Bank közel 60 százalékával rendelkezett.És hogy miért kellett ehhez egy 9 hónapig tartó kölcsönügylet? Egyáltalán nem kizárt, hogy a Quartz azért kapta/vette kölcsön a Citadel Alapkezelőt, hogy megkönnyítse a 10 százalék feletti részesedés megszerzését az MBH Bankban. Mivel a magántőkealapok (és egyúttal a befektetési alapok) nevében mindig az alapkezelő jár el, a szavazati jogok gyakorlása így körön belül maradt. Ez pedig megkönnyíthette a részesedés változásának engedélyeztetését.Egyszerűen pénzhez jutniA Quartz tavaly nemcsak részvénykölcsön ügyletben vett részt, de hitelezővé is vált a tulajdonosai felé, ami nevezhető akár rendkívüli eseménynek is, hiszen a korábbi beszámolók alapján ilyen nagyságrendű kölcsönnyújtásra nem volt példa. A társaság üzleti jelentése szerint ugyanis „2024-ben az alapkezelő a likvid forrásainak egy részét – kölcsönügylet keretében – átadta az alapkezelő tulajdonosának”. Vagyis a 90,001 százalékos tulajdonnal rendelkező Dry Immo Kft.-nek és a 9,999 százalékban tulajdonos Dry Holding Kft.-nek. Előbbi mögött a Quartz által kezel Felis Magántőkealap áll, míg utóbbi kizárólag Száraz István tulajdona.A Dry Immo a saját beszámolója szerint 152 millió forintnyi kölcsönt kapott, míg a Dry Holding 24 millió forintot. Hogy pontosan mi célt szolgáltak ezek a kölcsönök, az egyáltalán nem világos. A Dry Immonak tavaly 152 millió forintnál ugyanis sokkal nagyobb problémája keletkezett, hiszen egy közel 1 milliárdos elengedett követelés és egy 2,4 milliárd forintos egyéb kiadás miatt majdnem 4 milliárdos veszteséggel zárta az évet a cég, amelynek a saját tőkéje is így masszívan mínuszba került. Ezt pedig rendeznie kell a cégnek, ha a jogszabályoknak meg szeretne felelni a jövőben is. Abban viszont semmi sem akadályozta meg, hogy egy meglehetősen kusza pénzmozgást építsen ki a Quartz másik tulajdonosával, a Dry Holdinggal. A Dry Immo ugyanis kapott még 24 millió forintos kölcsönt a Holdingtól, miközben ő maga 711 millió forinttal segítette ki a Holdingot.Visszatérve tehát a Quartzra, az alapkezelők világában egyáltalán nem ördögtől való lépés, hogy kölcsönt nyújtanak a tulajdonosoknak.Ez a pénzmozgatás könnyű, elterjedt és gyors módja arra, hogy likviditási helyzeteket kezeljenek.Ez a pénzmozgatás könnyű, elterjedt és gyors módja arra, hogy likviditási helyzeteket kezeljenek.
|
Trükkös ügyletek: főszerepben Száraz Istvánék, egy kölcsönvett alapkezelő és Mészáros Lőrinc bankja
|
A Száraz Istvánhoz kötődő Quartz Zrt. üzleti jelentéséből derült ki, miért is kellett nekik a Citadel Alapkezelő, amit nem is vettek meg, csak kölcsönözték. A történet végén Mészáros Lőrinc és köre nyert nagyot.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/09/28/trukkos-ugyletek-foszerepben-szaraz-istvanek-egy-kolcsonvett-alapkezelo-es-meszaros-lorinc-bankja
|
2025-09-28 06:57:42
| true | null | null |
444
|
Elkerülték a közbeszerzési eljárást, így másodjára is bírságot kapott a Magyar Kétfarkú Kutyapárt által vezetett XII. kerület - értesült a Magyar Nemzet. A Közbeszerzési Döntőbizottság először egymillió forintra büntette az önkormányzatot, mert a nemzetközi kapcsolatok létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására kiírt pályázatnál mellőzték az eljárást. Ezúttal azonban nem úszták meg ilyen olcsón: a hatóság gigabírságot szabott ki a közétkezési szerződés miatt, pontosabban az önkormányzat "a közbeszerzési eljárás jogszerűtlen mellőzésével kötött koncessziós szerződést közétkeztetési szolgáltatások ellátására".A 72 millió forintos bírságból ötvenmillió forintot az ajánlatkérőnek (Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálat), a 22 millió forintot a nyertes vállalkozóknak kell megfizetnie.Emlékezetes, hogy Kovács Gergely (MKKP) és szövetségesei a fideszes vezetés közbeszerzéseinek támadásával nyert választást, amelyekről később elismerte, hogy nem voltak törvénytelenek. Ezért taktikát váltottak, Kovács megválasztása óta folyamatosan azzal hencegett, hogy ő olcsóbban köt szerződéseket, mint elődje, Pokorni Zoltán (Fidesz). Ezzel szemben a kutyapártos polgármester minden idők második legnagyobb, önkormányzatra kiszabott bírságát szedte össze, így ünnepelve polgármesteri hivatalba lépésének egyéves évfordulóját. Ennél nagyobb bírságot idáig csak Kispest önkormányzata kapott.A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy két gyanús szerződést vizsgál a XII. kerületben a Közbeszerzési Hatóság döntőbizottsága, miután a Magyar Kétfarkú Kutya Párt feltűnően kikerüli a közbeszerzési eljárásokat azzal, hogy feldarabolja a megbízásokat a közbeszerzési értékhatár miatt. A közétkeztetési feladatok ellátása és a nemzetközi kapcsolatok létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása című szerződések esetében a közbeszerzési eljárás mellőzését vizsgálja a hatóság.Az önkormányzatnál a közbeszerzési értékhatár miatt a parkolást például hatfelé szedték, és a közbeszerzési törvényben szereplő értékhatárt sokszorosan meghaladó mértékben kötöttek szerződést.A polgármester azzal a Komunáldata nevű szolgáltatóval állapodott meg, amelyet a tavaly nyári interjúi során előre megnevezett mint jövőbeni szolgáltatót. Akkor azt állította, Ferencvárosban bevált cégről van szó. A kutyapárt társelnöke és Kovács Gergely élettársa, Döme Zsuzsanna a IX. kerület alpolgármestere és Baranyi Krisztina polgármester jobbkeze. Úgy tűnik, a hegyvidéki vezetés ugyanazokkal a cégekkel köt szerződést, mint a ferencvárosi. A kutyapártos ferencvárosi vezetésre többször rótt ki a közbeszerzési hatóság büntetést szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt, legutóbb a parkolási informatikai rendszer megrendelése miatt.Kovács Gergely a közösségi oldalán azt bizonygatta, hogy az új szoftverrel a következő években jelentős összeget spórolhatnak meg a Hegyvidéken.Azt viszont elhallgatta, hogy a szoftver nem tudja kezelni a korábbi szolgáltatások jelentős részét. A helyzetet jól jellemzi, hogy az egyik bizottsági ülésen a kutyapárti-momentumos vezetés által felvett tanácsadó is fapadosnak nevezte az új szoftvert. Mindezek után következett a közétkeztetéssel járó közbeszerzések lefolytatása, amit szintén a fent említett trükkel próbált kikerülni Kovács Gergely.További játékainkhoz kattintson ide!Borítókép: Kovács Gergely polgármester (
|
Ötvenmilliós gigabírságot kapott a kutyapártos vezetésű Hegyvidék
|
Súlyos, ötvenmillió forintos bírsággal ünnepli Kovács Gergely (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) polgármester hivatalba lépésének egyéves évfordulóját. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) összességében 72 millió forintos gigabírságot szabott ki a Hegyvidékre. A hatóság megállapította, hogy tavaly decemberben közbeszerzés mellőzésével kötöttek szerződést a közétkeztetésre. A kiszabott bírságból ötvenmillió forintot az ajánlatkérőnek, 22 millió forintot pedig a szerződtetett vállalkozóknak kell megfizetnie.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/10/otvenmillios-gigabirsagot-kapott-a-kutyapartos-vezetesu-hegyvidek
|
2025-10-01 08:51:36
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Ahogy egyre több részlet kiderül, egyre világosabb, hogy a városvezetés mutyizni akart a közétkeztetésben - ezt a kemény, határozott kijelentést tette az Újbudán ellenzékinek számító képviselő, Szabó László, amit alá is tud támasztani.- A közbeszerzés nyertesének ajánlatát több súlyos hiba is terheli: a beadott referenciaigazolások feltehetően kevesebb ételt igazoltak, mint amit a kiírás szerint kellett volna teljesíteni. Ráadásul az ezekben az igazolásokban szereplő adatok sem fedik a valóságot, így az ajánlat eleve érvénytelennek minősülhetett volna, míg a céget hamis adatszolgáltatás miatt ki is kellett volna zárni - állapította meg a fideszes képviselő.Szabó szerint a közbeszerzésen nyertes cég benyújtott étlapja is számos hibát tartalmaz. - A tejmentes étlapban tejet, míg a gluténmentes étlapban glutént tartalmazó ételek is szerepelnek, ami súlyos szakmai hiba, hiszen kiskorú gyermekek esetén akár végzetes következményei is lehetnek egy nem megfelelő ételnek. Emiatt is ki kellett volna zárni a nyertes ajánlattevőt már a bírálat során - mondja az újbudai kormánypárti politikus, aki szerint az ajánlati ár is aránytalanul alacsony volt, mégis mellőzték az indokolás kérését. - A baloldali városvezetés nem győződött meg arról sem, hogy a cég képes lesz a szerződés teljesítésére, veszélybe sodorva ezzel több ezer gyermek napi étkezését - tette hozzá.Eközben Budaörsön, ahol a Julienne Kft. már évek óta szolgáltat (és most Újbudán is közétkeztető lenne) óriási felháborodás tapasztalható: egy több mint 3500 fős Facebook-csoportban panaszkodnak folyamatosan a szülők a rossz minőségre. Miközben a cég egy magánintézményben közel 3600 forintért adja a menüt - Újbudán ugyanazt 1400 forint körüli összegre árazták be. Kérdés, hogyan lehetséges ez, amikor ugyanaz a menü, ugyanolyan minisztériumi előírások szerint kell előállítani.- A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az önkormányzati közbeszerzéseket irányító polgármesteri kabinetfőnök, Kis-Fleischmann Éva apjának közbeszerzési cégét, a Korong Bt.-t épp az újbudai önkormányzat "független" közbeszerzési szakértője, Varga Dóra Katalin és férje vásárolta meg. Az összefonódás nyilvánvaló. Csak idén már a 14. közbeszerzési eljárást bonyolítja Varga Dóra Katalin ügyvédi irodája. Ezek a körülmények együtt aláássák a közbizalmat - hangsúlyozza a kerületi közétkeztetés biztonságáért harcoló, jelenleg ellenzékben lévő fideszes képviselő, Szabó László.
|
Menzamutyira még képes az óbaloldal
|
A DK-s polgármester vezette XI. kerületben egy mutyigyanús közétkeztetési pályázat borzolja a kedélyeket, rádásul mögötte sajátos gazdasági összefonódások rajzolódnak ki.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/09/mutyi-kozetkeztetes-menza-baloldal-dk-ujbuda-laszlo-imre-xi-kerulet-kozbeszerzes
|
2025-09-01 05:42:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Magyarországon az állam a korrupció legaktívabb szereplője, méghozzá úgy, hogy klánok, azaz családok ejtették foglyul, akiknek érdekeit rendre legalizálja a politikai hatalom, az államszervezet - állítja Jancsics Dávid. A San Diegó-i Egyetem korrupciókutója A korrupció szociológiája című, nyáron magyarul is megjelent könyvében új szempontrendszert rajzolva járja körül a magyar mutyit. Interjú.Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.Forbes.hu: Kijelenthetjük, hogy a magyar társadalom kulturálisan is korrupt?Jancsics Dávid: Inkább úgy fogalmaznék: az, hogy milyen típusú, és milyen elterjedtségű korrupció a domináns egy országban, nagyon sok tényezőtől függ, ám az adott társadalom kulturális változói alapjaiban befolyásolják ezt is. Vannak bizonyos kulturális meghatározottságai annak, mennyire vagyunk például elfogadóak a korrupció egyes formáival, és mennyire utasítunk el más fajtákat.Ebből is világos, hogy a korrupció sokdimenziós, nehezen definiálható jelenség.Sokat szoktam beszélni és írtam is arról, hogy a szocialista rendszer alatt, a hiánygazdaság által létrehozott hálózati kultúra azt is jelentette, hogy nem lehetett hozzájutni rengetegféle termékhez, szolgáltatáshoz. Azaz az emberek gyakorlatilag rákényszerültek arra, hogy a kapcsolataikat használják, ha nem akartak tényleg sok évet várni egy-egy dologra: a kocsitól kezdve a telefonon át az egészségügyi ellátásig.Ez szerintem a mai napig jelen van Magyarországon.Persze, valószínűleg azért is, mert maga a gyakorlat valójában nem a szocializmus alatt keletkezett, hanem történelmi hagyományai vannak. És eredendően nem is korrupt, sőt: ma is nagyon sok társadalom van, ahol az emberek a kapcsolataikon keresztül élik az életüket. Viszont ezek a networkök jó infrastruktúrát jelenthetnek a korrupcióra is.Tehát én inkább úgy válaszolnék az eredeti kérdésedre: olyan kulturális jellemzők valóban észlelhetőek Magyarországon, amik együtt jó előfeltételt teremtenek annak, hogy például a személyes, bizalmi kapcsolatokat, az informális kapcsolati hálót korrupcióra is lehessen használni.A könyvedben írsz arról, hogy amikor már egy ideje az Egyesült Államokban éltél, hazalátogattál, és feltűnt, mennyivel többet beszélnek, foglalkoznak a korrupcióval a magyarok, mint az amerikaiak. Ez is azért van, mert a mindennapjainkat ennyire áthatja a korrupció?Természetesen a mindennapi életünket is áthatja a korrupció, de nagyon gyorsan változhat az is, hogy személyesen milyen korrupciós formákkal találkozunk. Bizonyos területeken - ez kiderül a könyvből - egyre kevésbé van jelen Magyarországon. Még ha például a hálapénz vagy a rendőr megkenése nem is tűnt el teljesen, de nagyon visszaszorult. Ma már szinte nem is hallunk olyat, hogy valaki megvesztegetett egy közúti rendőrt.Mert - ahogy erről szintén írsz a könyvben - az állam a korrupció bizonyos formáival szemben nagyon is hatékonyan lép fel.Igen. Egyfelől a pénzbeszedő - azaz az adókat, elsősorban például az áfát behajtó - képessége az államnak nagy, másfelől a korrupció bizonyos, általában alsóbb szintű formáival szembeni, valóban hatékony fellépés azt is megmutatja, hogy a lehetőség adott - lenne - a korrupciómentesítésre. De a mai politikai hatalom ezt a képességet 2010 óta úgy gyakorolja - erre is kitértem a könyvben -, hogy a racionális, költség-haszon kalkuláción alapuló korrupciót, tehát a megkenhető rendőrt, a hálapénzt elfogadó orvost vagy a hivatalos ügyintézésben segítő kormányhivatalnokot kapja el.Azaz az ilyen kisstílű megvesztegetés ma Magyarországon bilincsgyanús, míg más formákkal megengedőbbek.A könyvben négy korrupciótípust határozol meg, a piacit, a társadalmi vesztegetést, a korrupt szervezetet és a state capture-t, azaz az állam foglyul ejtését. Magyarországon mind a négy forma jelen van, csak az arányok tolódtak el, az utolsó javára - írod. De nem épp tőlünk, a társadalom tagjaitól indul ez ki? Azaz abból, ha mi elfogadóak vagyunk például a személyes ügyeskedéssel szemben?A networking - amikor a kapcsolatainkat használjuk bizonyos ügyekben - nem egyértelműen és egyenes úton egyenlő a korrupcióval. Érdemes megjegyezni azt is, hogy egy adott szereplő státusza, illetve a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciója nagyban meghatározza, milyen típusú erőforrásokat ér el akár legális, akár korrupt módon.Van egy interjúrészlet a könyvben, amikor a beszélgetőpartnerem elmondja, hogy "figyelj, én nem tudnám a kocsimat levizsgáztatni ilyen »vicces« módszerekkel, mert nem ismerek senkit, aki ezt nekem el tudná intézni. Viszont az apám orvos, úgyhogy ha bajom van, akkor már másnap a legkomolyabb vizsgálatokat is elvégzik, bárhová, bármelyik intézménybe be tudok jutni".Korrupciónak tekinthetjük, hogy a családi környezetében egy ilyen lehetőség számára adott? Ha ezzel jogosulatlan előnyükhöz jut, akkor valószínűleg igen. Ez itt egy szűk határmezsgye, de ami tény: a társadalmi státusz meghatározza, hogy a személyes network kit és milyen területeket ér el, és hogy milyen szolgáltatásokhoz tud általa hozzájutni valaki. Megfordítom a kérdést: az állam foglyul ejtése járhat olyan kulturális hatásokkal, hogy az egyéb korrupciós formákkal is megengedőbbé válik a társadalom? Ez a tyúk vagy a tojás kérdése, hiszen azt is mondhatnánk, hogy ha nem lettek volna kulturális rések, akkor 2010 után nem lett volna lehetőség ezekbe beférkőzni. Viszont én azt vettem észre, hogy kulturálisan meghatározott vagy meghatározottnak hitt dolgok is pillanatok alatt megváltozhatnak.Nagyon érdekes például, hogy a covid előtt a magyar még egy borravalós társadalom volt. Gyakorlatilag szinte kötelező volt borravalót adni a taxitól kezdve a szolgáltatóipar minden területén. Aztán bejöttek az érintős bankkártyaterminálok, és szinte azonnal vagy nagyon gyorsan leszokott a borravalóról a társadalom.Vagy inkább a vendéglátóhelyek szoktak rá nagyon gyorsan a szervizdíjra.Persze, de ma már ott sem adunk borravalót, ahol szervizdíjat nem számolnak fel. Ha ez nem jó példa, mondok másikat. Senki sem hitte, hogy a hálapénzről le lehet szoktatni a magyar társadalmat, évtizedeken át folyt róla a szakpolitikai vita, hogyan lehetne kipucolni a rendszerből.Persze, nyilván nem teljes a megtisztulás - olyan valószínűleg nem is létezik -, de gyakorlatilag néhány év alatt kifehéredett a hálapénzrendszer. Az orvos már nem fogad el pénzt, a nővér még a csokit is csak félve.Újsághírek szólnak arról, hogy Magyarországon bizony a korrupt orvosokat is bilincsben viszik el, azaz az állam harcol a korrupció ellen. És tényleg elviszik őket.Közben pedig virágzik - vagy egészen a közelmúlt gazdasági visszaeséséig virágzott - a magánegészségügy piaca.Persze, de ez láthatóan hatékony módszer bizonyos típusú korrupciók ellen: egyszerűen legalizálod a tevékenységet, lehetőleg államilag szervezett formában.A magánegészségügybe terelés egy kicsit olyan, mint amikor két hónapot kell várnod az útlevélre, és ahelyett, hogy elkezdenéd a személyes kapcsolataidat mozgatni, hogy valahogy elintézd magadnak a gyorsítást, azt mondja az állam: ha eleget fizetsz, akkor már három nap alatt megcsináljuk - legálisan.És ez működik Magyarországon is; ugyanúgy többet kell fizetni, csak nem valakinek a zsebébe megy, hanem az államnak csatornázták be. A magánegészségügy is ilyen. A gyorsabb, jobb minőségű ellátásért ugyanúgy fizetnél zsebbe a hálapénzzel, de most már tisztán fizetsz egy piaci szereplőnek, van róla számlád, az államnak meg adóbevétele.De ha ezeken a területeken ilyen hatékony tud lenni az állam, máshol miért cselekszik látszólag éppen ellentétesen?Azért azt tisztázzuk: vannak bizonyos típusú korrupciók, amik ellen viszonylag könnyen fel lehet lépni. Ezek főleg azok, amikről már beszéltünk, és ahol a szereplők racionálisan dönthetnek; mérlegelik a kockázatokat és az előnyöket, a profitot, ami nyerhető. Ha mind a két fél úgy érzi, hogy viszonylag alacsony kockázattal és nagy haszonnal megoldható a dolog, akkor létrejön a korrupciós aktus.De ha egy ilyen esetben - például a hála- vagy más kenőpénz elfogadása esetén - költségessé teszed a korrupciót, megnöveled például a büntetést, a szabályozást úgy szigorítod, hogy ellenőrzéssel, monitoringgal, vagy más eszközzel könnyebben elkaphatóvá váljanak a felek, akkor ez a típusú kölcsönös haszon lecsökken. Ezzel szemben annyira megnő a kockázat, hogy sokkal kevesebben fogják bevállalni a dolgot.Ami viszont a korábban már említett, személyes vagy networkalapú korrupció, az ellen nehezebb harcolni, mert ott már van egy fontos társadalmi dimenziója is a dolognak. Ha mi jóban vagyunk, ismerjük egymást, netán családtagok vagyunk, ott azért vannak olyan normák, amik sokkal erősebbek lehetnek, mint az, hogy az állam vagy annak bármely szerve üldözi-e ezt a fajta tevékenységet.Nálunk nem annyira, de a világ más tájain olyan erős ez a társadalmi norma, hogy például egyes afrikai országokban, ha egy faluból valaki bekerül az állami adminisztrációba, akkor szinte kötelező, hogy onnantól minden falubelit segítsen - mindenféle módon, amit csak a pozíciójából adódóan el tud intézni. A családnak meg aztán végképp kötelező elintézni mindent!Az utolsó mondatod már csak azért is címgyanús, mert Magyarországon immár 15 éve uralkodó ideológia is lehetne. Csak éppen nem mikro-, hanem az államszerkezet valamennyi szintjén, és persze főként egy, maximum néhány családra érvényes.Ez jogos, de ez már a state capture maga. Ha a társadalmi normák szintjén vizsgáljuk a jelenséget, akkor a családtagok beemelése, helyzetbe hozása, a nepotizmus jóval megbocsáthatóbb bűn, mint más korrupciós formák. Nem is gondolunk bele, de a piaci vállalkozások nagy része Európában és világszerte is családi cég.Márpedig a családi vállalkozás alapvetően egy nepotista struktúra, amiben nem érdemek és eredmények, hanem a bizalmi kapcsolatok dominálnak.Igen, de azért csak nem mindegy, hogy egy családi cég, vagy a magyar állam politikai és gazdasági irányításáról van szó.Hosszan beszélhetnénk arról, hogy ennek mintáit ma és korábban is fel lehetett fedezni az amerikai kormányzati struktúrában éppen úgy, mint máshol - és korántsem csupán Magyarországon. De valóban, Nyugat-Európában ez nem megszokott államberendezkedés.Hogy itthon hogyan lehetett mégis ilyen szisztémát kiépíteni? Úgy, hogy itt soha nem alakult ki valamiféle nyugati típusú adminisztráció. A meg-megszakított fejlődési szakaszok, meg a 40 év szocialista rendszer, ami szintén nagyon furcsa morális környezet volt, egy politikailag nagyon kitett állami adminisztrációt eredményezett.Valójában tehát a magyar társadalom soha nem hozta létre a valódi meritokratikus kiválasztódáson alapuló bürokráciát, míg máshol több száz éven át, szépen lassan fejlődött ez.De még ez alapján sem állítanám, hogy a magyar társadalom jobb vagy rosszabb, azaz akár korruptabb, mint mások. Az egyik fontos üzenete a könyvnek, hogy a korrupció egy bonyolult, a társadalomba nagyon mélyen beágyazott jelenség. Kapcsolatokban, hierarchiákban, társadalmi státuszokban és makroszintű állami vagy piaci intézményekben is felfedezhetjük a legkülönbözőbb formáit. Ahhoz, hogy tényleg megértsük, az egész struktúrát látnunk kellene.Közben viszont szinte már közhely, de objektív mérések, mint például a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe, vagy más, nemzetközi szervezetek adatai egyértelműsítik: Magyarországon rendszerszintű a korrupció, és az EU tagállamai között zuhanásszerűen csúsztunk ezzel a legutolsó helyre az utóbbi években. Igen, és az is kimondható, hogy itt a rendszerszintű korrupciónak már nem arról a szintjéről beszélünk, ahol egy gazdasági elit keríti hatalmába az államot, hanem a state capture valósult meg.Magyarországon az állam a korrupció legaktívabb szereplője, méghozzá úgy, hogy klánok, azaz családok ejtették foglyul, akiknek érdekeit rendre legalizálja a politikai hatalom, az államszervezet.Ez egy elosztó típusú korrupciós hálózat, ez a domináns jelenleg. Mindez azt jelenti, hogy vannak szereplők, akik az állam központi elosztó funkcióját képesek kontrollálni, azaz beszedik az erőforrásokat, és aztán úgy machinálják ezeket, hogy bizonyos kivételezett szereplők - tehát nem az egész társadalom! - érdekeit szolgálva legyenek elosztva. Ez a tömör lényege a magyar korrupciós berendezkedésnek.Ez így összefoglalva is durva, de valahogy mégsem érte el a társadalmi ingerküszöböt. A sajtó szinte naponta cikkezik arról, hogy Tiborcz István vagyona miféle állami, legalizált korrupciós módszerekkel gyarapszik. De itt az MNB-ügy is, aminek nagy részét 10 évvel ezelőtt már egyszer feltárta a TI és a magyar oknyomozótársadalom. Miért nem verték ki ezek a biztosítékot ezek az ügyek korábban?Nyilván a számvevőszék sem volt annyira finnyás eddig, hogy érdemben vizsgálja a jegybanki alapítványok gazdálkodását... De nem akarom elviccelni, mert az is biztos, hogy valamiféle társadalmi fordulat bekövetkezett az elmúlt időszakban, amit közkedvelt annak betudni, hogy a Gucci-táskák és NER-es jachtok világa egyre többek szemét szúrja, főként a magyarok életszínvonalának esésével párhuzamban.A NER oligarchafeleségeinek luxusa és kijövetele a nyilvánosságra látványossá tette a nem a köz érdekét szolgáló vagyonokat.Ahogyan az is nyilvánvaló ma már Magyarországon sokaknak, hogy ezeknek a vagyonoknak a nagy része a rendszer vagyona. A könyvben is szó van erről, hiszen azért ezek dúsgazdag oligarchák nem állandó szereplők.Például amikor Andy Vajna meghalt, látszott, hogy - legalábbis a magyarországi - vagyona pikk-pakk átkerült a többi szereplő nevére. Ami ugye azt sugallja, hogy ez nem az övé volt, attól függetlenül, hogy baromi jól élt. És elmondhatjuk még ezt néhány kisebb-nagyobb szereplőről - főleg Simicska Lajosról -, akik csak leadták végül a vagyont a szabad elvonulásért cserébe.A Matolcsy-kör is kiválthatja még magát, vagy épp azért lett ebből ügy, mert nem akarták megfizetni az elvonulási pénzt?Egyelőre ezt sajnos nem tudjuk. Azt látjuk most még csak, hogy a rendszer az ő esetükben is megmutatta: "bizony tudunk csúnyák is lenni, ha nem úgy táncoltok, ahogy fütyülünk". De ha ebből tanulnak, akkor valószínűleg ők is szabadon elvonulhatnak. Egyetlen Matolcsy sem fog börtönben ülni, ez szerintem biztos. Ez viszont erősítheti a gyanúkat az Orbán-család, főként Tiborcz István vélt személyes érintettségét illetően. Feltételezhető, hogy egy ötszáz milliárd forintos közpénzeltüntetős ügyletben az uralkodói dinasztia nem érintett?A dinasztia egy jó film, de a kérdés meghaladja egy korrupciókutató tudását. Vannak olyan magyar oknyomozó újságírók, akiknek nemcsak tisztelem, hanem dicsérem is a munkáját, és akik jóval többet tudnak nálam ezekről az ügyeletekről. Ugyanakkor őket, ahogy minket kutatókat is akadályoz a megismerésben, hogy az információs csapokat 2010 után kvázi elzárták. És erről még nem beszéltünk:a rendszer legfőbb jellemzője és alapfeltétele is, hogy gyakorlatilag itt kikapcsolták a fékeket és ellensúlyokat.Tehát egy normális országban van egy független ügyészség, vagy bűnüldözés, működő rendőrség, és van egy csomó olyan, akár a kormányzat által létrehozott auditszervezet is, mint a számvevőszék és hasonlók. Ezek mellett egy rakás olyan civil szereplő és a szabad sajtó is működőképes, akik folyamatosan a kormány orra alá dörgölik a megismerhető tényeket. Viszont ma Magyarországon nagyon kevéssé működnek, vagy teljesen ki vannak iktatva ezek az intézmények.Hogy ment mindez át a magyar társadalmon úgy, mint kés a vajban?A világon mindenhol vannak üzleti érdekek, mindenhol jobban szeretnek az emberek könnyen, nagy vagyonokat szerezni, mint kurva nehezen, sok melóval és nagy versennyel.Tehát az emberi természetben benne van, hogy próbáljuk a könnyebb utat választani. Csak ugye ilyenkor jönnek a képbe a fékek és ellensúlyok, a működő demokratikus intézmények és a társadalmi elvárások, amikkel azonnal az orrunkra koppintanak, ha nem tartjuk be a szabályokat.Nálunk már évek, évtizedek óta kizárólag politikai akarattól, vagy még inkább politikai utasítástól függ, hogy éppen mikor és kit vadásznak le, vagy kit nem a papíron működő szervek.Kicsi ez az ország és nagyon könnyen volt elfoglalható a fékek és ellensúlyok intézményrendszere. Alapjaiban szolgálta ez a state capture folyamatát. Még akkor is, ha már évek óta világos, hogy ez a foglyul ejtett rendszer nem szolgálja a magyar társadalom érdekeit. Hiszen miért is szolgálná a mi mindennapjainkat az, hogy Mészáros Lőrinc az adóforintjainkból tudott venni magának egy 22 milliárdos repülőt, vagy mit tudom én, épp mit?!Azaz nem áll meg az a politikai retorika, hogy Magyarországnak nemzeti nagytőkésekre volt és lenne szüksége?Egyszerű matematikai eszközökkel kimutatható, hogy egyáltalán nem szolgálja az ország, a lakosság érdekét a rendszer. Az államnak jó gazda módjára kellene bánnia az adófizetők rábízott forrásaival, de ennek az ellenkezője szinte minden területen kimutatható.Talán a kisebb rossz, amikor az állam hatékonytalanul költi el a pénzünket. Például nagyon drágán vásárol Lölőtől bármiféle szolgáltatást vagy terméket; lásd a Balaton körüli vasúthálózatot, vagy az autópálya-koncessziókat és sok egyebet.Tehát a magyar állam hatékonytalanul költi el az erőforrásokat, viszont folyamatosan létrehoz olyan piaci monopóliumokat is, amelyek szintén nem szolgálják a társadalom érdekét, hanem kizárólag a sajátjukat.A versenyt nem hülyeségből találták ki: csökkenti az árakat, növeli az innovációt és a hatékonyságot.A szereplők versenyezve egymással minél több és jobb, újabb, minél menőbb dolgokat találnak ki, hogy ezzel is javítsák a piaci pozícióinkat. Amikor tök mindegy, mi van, mert úgyis te nyersz, akkor ez a fejlesztés, innováció és a hatékonyság halála. Ez a tipikus tespedés. És tök egyértelmű, hogy a tehetséges, kreatív emberek nem nagyon vágynak ilyen cégeknél dolgozni, mert ebben nincs perspektíva.Ezek alapján sorsszerű (volt) a NER üzleti, gazdasági értelemben vett szellemi kiüresedése?Igen. Aki igazán jó innovátor, az nem biztos, hogy ebbe akar bekerülni. Még akkor sem, ha jó a fizetés. Amikor megölöd a versenyt, akkor azzal kinyírod azt a lehetőséget, hogy viszonylag kis cégek, startupok jó ötletekkel marha jó dolgokat tudjanak csinálni.Nem véletlen - és ezt statisztikai adatok igazolják -, hogy a gimnáziumi, egyetemi fiatalság nagy része nem Magyarországon képzeli el a karrierjét. Ez mindig beszédes.De akkor miért van az, hogy a kegyelmi ügyből lett ellenzéki kihívó Magyar Péter, nem pedig valamely korrupciós botrányból?Én ezt nem tudom. Nekem Magyar Péter egy rendszeranomáliának tűnik, és próbálom értelmezni, meg elemezni, de egyelőre még nem látom, hogyan jött, jöhetett képbe egyáltalán ebben a széles a mátrixban. Ezért nem is szeretném nagyon kommentálni addig, amíg jobban meg nem értem.Ez a könyved utolsó fejezete miatt kérdés, hiszen a magyar nyelvű megjelenéshez írtál néhány oldalt a 2026-ban lehetséges magyarországi fordulatról is. Tényleg lehetséges lenne egy választással fordítani a foglyul ejtett állami struktúrán?Jelenleg a state capture fenntartásában nagyon sokan benne vannak - állami, kormányzati, de akár piaci szinten is. Ha tényleg komolyan gondoljuk ezt a dolgot, ezek a szereplők nyilván elfogadhatatlanok bármilyen jövőbeni kormányzat számára. Úgyhogy nem, nem elég a választás, de nem elég a jogszabályi kereteket sem megváltoztatni.Nem tudom, mi lesz, ha nem Orbán Viktor lesz jövő évtől a miniszterelnök, és hogy az mit jelent majd az korrupció vagy antikorrupció szempontjából. Ez egy baromi bonyolult kérdés, és nyilvánvalóan óriási jogi gordiuszi csomók vannak itt, például hogy mi lesz azokkal a száz- vagy ezermilliárdos vagyonokkal, amik oda lettek adva ezeknek a szereplőknek. Ez elvileg teljesen legálisan történt.Azok a cégek, amelyeket a rendszerszintű korrupcióval építettek fel, súlyos közpénzekből, vajon fenntarthatóak maradhatnak?Egyes cégek, főleg a Mészáros Lőrinchez köthető, nagy behemótok, amelyek felzabáltak más cégeket a piacról, ma már lehet, hogy megállnának a lábukon, hiszen kvázi monopol pozícióban vannak. Persze nyilván óriási érvágás lesz nekik, ha elapadnak a közpénzcsapok, de szerintem egy csomó cég már csak a méretéből és a tőkeellátottságából fakadóan is tovább tud üzemelni. Nagyobb kérdés, kinek a kezében.Viszont a jövőre nézve mindezeknél fontosabb, hogyan lehet átalakítani és megtisztítani, nem pedig átmenteni a mai helyzetet, amiben az üzlet és a politika szimbiózisban él.Jelenleg informális módon gyakorlatilag teljes az átjárás a két szféra között, amit meg kell szüntetni. Anélkül nincs verseny és piacgazdaság.De ez azt is jelenti, hogy az államnak újra kellene szabályozni a piacot ahhoz, hogy ne csak puszta szereplőváltás következzen egy kormányváltásból?Az államnak újra kellene gondolnia önmagát. Az Orbán-kormány létrehozott egy úgynevezett neopatrimoniális rendszert. Van ugyan formális váza ennek a rendszernek, papíron ez egy demokratikus kormányzati adminisztráció, de valójában gyakorlatilag informális módon dől el minden, így kormányoznak.Nyilván szükség van a szabályozási környezet, továbbá a fékek és ellensúlyok rendszerének újraalkotására, de egy más megközelítési módra is éppen ennyire szükség lehet. Egy Orbán utáni kormánynak el kell döntenie, milyen módon akar kormányozni. Ezen belül a korrupció olyan jelenség, amit "wicked problem-nek", magyarul ördögi vagy makacs problémának is nevezhetünk. Ezek nagyon összetett társadalmi problémák, amiket nem lehet egy huszárvágással megoldani.Nem lehet létrehozni egy hatóságot, ami majd felszámolja a korrupciót. Komplex problémákra komplex válaszokkal lehet csak reagálni. És aki ezt nem látja át, az egy jövőbeli kormányban is, mindig csak látszatintézkedéseket tesz majd.Aki viszont komolyan veszi, hogy a korrupciót kezelni akarja, az elkötelezett kell, hogy legyen arra, hogy ezt a borzalmasan bonyolult társadalmi jelenséget egyáltalán feltárja. Rengeteg dimenziója van, komoly erőforrások, komoly politikai akarat kell már csak ahhoz is, hogy különböző tudományágak bevonásával megvizsgálja azt. Sokdimenziós dolog a korrupció, és ha az ember harcolni akar ellene, akkor az összes elemét rendesen át kell gondolni.
|
Korrupciókutató: Egyetlen Matolcsy sem fog börtönben ülni
|
Magyarországon az állam a korrupció legaktívabb szereplője, úgy, hogy klánok, azaz családok ejtették foglyul. Interjú a korrupciókutatóval.
| null | 1 |
https://forbes.hu/uzlet/jancsics-david-kutato-korrupcio-szociologiaja-interju/
|
2025-09-02 04:48:00
| true | null | null |
Forbes
|
A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy adócsalásra szakosodott bűnszervezet tagjai ellen.A vádirat szerint az öt fős csoport 2017-ben hozott létre és működtetett egy céghálót, amelynek célja az volt, hogy nagy értékű mobiltelefonok fiktív számlái alapján jogtalanul igényeljenek vissza áfát. A bűnszervezethez köthető cégek 2021-ig több mint három és fél milliárd forint általános forgalmi adót igényeltek vissza, az így megszerzett összeget pedig a gazdasági társaságok és a tagok egymás között osztották fel.Az eljárás során a főügyészség hat vádlottal kötött egyezséget, akik bűnösségük beismerése mellett összesen 1,2 milliárd forint visszafizetését vállalták. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt az ügyészség az öt bűnszervezeti tagon túl további tizennyolc ember ellen is vádat emelt a Szegedi Törvényszéken.
|
Milliárdos áfacsalás miatt emeltek vádat egy több tagú bűnszervezet ellen
|
Milliárdos áfacsalás miatt emelt vádat a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a bűnszervezet mobiltelefonok fiktív számláival igényelt vissza jogtalanul hatalmas összegeket.
| null | 1 |
https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/09/bunszervezet-afa-mobiltelefon-szamla
|
2025-09-02 09:34:36
| true | null | null |
délmagyar
|
Az Opus Global Nyrt. adott ki rendkívüli tájékoztatást a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) oldalán.Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.Mi történt? A Mészáros és Mészáros Zrt. egymilliárd forintért kotorhatja ki az iszapot a Balatonból. Ez derült ki a cég tulajdonosának, a tőzsdei Opus Global Zrt.-nek a közleményéből.Az Opus Gobal, eleget téve a rendkívüli tájékoztatás körében meghatározott kötelezettségének, ezúton tájékoztatja a Tisztelt Befektetőket, hogy a közvetlen tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. arról értesítette a társaságot, hogy "Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrása (70 000 köbméter) és az ahhoz közvetlen kapcsolódó beavatkozások" tárgyban szerződést kötött az Országos Vízügyi Főigazgatósággal nettó 1,03 milliárd forint összegben.
|
Újabb milliárdos állami megrendelést kapott a leggazdagabb magyar cége
|
Az Opus Global Nyrt. adott ki rendkívüli tájékoztatást a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) oldalán. Mi történt? A Mészáros és Mészáros Zrt. egymilliárd forintért kotorhatja ki az iszapot a Balatonból. Ez derült ki a cég tulajdonosának, a tőzsdei Opus Global Zrt.-nek a közleményéből. Az Opus Gobal, eleget téve a rendkívüli tájékoztatás […]
| null | 1 |
https://forbes.hu/uzlet/balaton-kotras-egymilliard-opus-meszaros/
|
2025-09-03 17:46:40
| true | null | null |
Forbes
|
Mi a baj a bizalommal?Rengeteg kritika és bizalmatlanság övezte és övezi ma is az építkezés magyarországi szakaszát, a Budapest-Kelebia vonalat. Ezek egy része a beruházás magyarországi szakasza, a magyar-kínai közös konzorciumban készülő Budapest-Kelebia vonal körüli átláthatósági gondokra vezethető vissza: a tíz éve elhatározott projekt magyarországi része folyamatosan drágul, már mintegy 850 milliárd forintba kerül, amit részben kínai hitelből finanszíroznak. A hitelfelvétel részletei nem ismertek, mert kínai kérésre a magyar kormány titkosította annak adatait.Nem növelte a köz bizalmát a 2024. november 1-jei újvidéki katasztrófa sem, amely során a vasútvonal szerbiai szakaszán a hanyag felújítási munkák miatt leomlott egy állomásépület tetőszerkezete, 14 ember halálát okozva. A baleset akkora hullámokat vert a szerbiai belpolitikában, hogy lényegében azóta is folyamatosak a tömegtüntetések az országban.A magyarországi vonalon az állomásépületek felújítása sok helyütt kikerült a projekt hatásköréből, ráadásul bár mindkét országban kínai társaságok is végzik a kivitelezést, nem pont ugyanazok a cégek dolgoznak közvetlenül a két szakaszon: míg Szerbiában a CRIC & CCCC (China Railway International és China Communications Construction Company) végezte az újvidéki épület felújítását, a magyar szakaszon a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. képviseli a kínai felet a kivitelezői konzorciumban. Igaz, a magyarországi szakasz tervezői és kivitelezői tendereinek lefolytatására létrejött magyar-kínai vegyesvállalatban, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-ben tulajdonosként részt vesz a direkt módon főként a szerbiai rész felújításában érintett CRIC.Fő az óvatosság!Ennek ellenére Lázár János szerint fő az óvatosság: mint a hétfői közlekedésinfóján kifejtette, részben Újvidék miatt hozta az átvilágításról szóló döntést. Igyekezett ugyanakkor leszögezni azt is, hogy szerinte a kínaiak minden elvárást tudtak teljesíteni eddig, a konzorcium jó minőségben dolgozott. A magyar kivitelező kapcsán is megjegyezte: a Budapest-Belgrád-vasútvonalat szerinte nem azért vizsgálják meg, mert a megvalósító V-Híddal szemben bizalmatlan lenne, hanem azért, mert miniszterként ez a felelőssége. "Az én aggodalmam az emberi élettel kapcsolatban fogalmazódott meg" - mondta.A miniszter bejelentése szerint külső, EU-s szakértővel, a TÜV-vel vizsgáltatják meg a vasútvonalat. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a német TÜV SÜD AG vegyes vállalata, amely amelyek műszaki tesztelést, ellenőrzést és tanúsítást végez különböző iparágakban.Ha mindenki jól dolgozott, mitől tart a miniszter?Ellentmondásosnak látja Feld Márton, a Magyar Közlekedési Klub (MKK) elnökségi tagja hogy bár Lázár János a hétfői sajtótájékoztatón hosszasan méltatta a kínai beruházót, majd mégis arról beszélt, hogy az újvidéki tragédia miatt a kínai és a magyar beruházótól is független vizsgálatra van szükség.A közlekedési szakember a Blikk kérdésére válaszolva elmondta, elkésettnek látja az átvilágítást abban az értelemben, hogy immáron három éve Lázár János a közlekedési miniszter, ám eddig mégsem tett ilyen irányú lépést. Ráadásul egy olyan bejelentés, amely szerint a szerbiai katasztrófa miatt ki kell vizsgálni az egyébként a végéhez közeledő projektet, és műszakilag monitorozni kell az eddig elvégzett munkát, tulajdonképpen mind a kormány által működtetett projektszervezetnek, mind a magyar hatóságoknak, TSI-tanúsítóknak a működését kétségbe vonja, és valamilyen szinten a kompetencia hiányának beismerésének tekinthető.Megkérdeztük írásban az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy a független vizsgálat elrendelése szerintük valóban megkérdőjelezi-e a magyar hatóságok kompetenciáját. Mint lapunknak küldött válaszukban azt írják: Az utasok biztonsága érdekében pedig minden vizsgálatnak, óvintézkedésnek, akár a túlbiztosításnak is helye van."A Budapest-Belgrád vasútvonalnál elrendelt független szakértői vizsgálatra nem a beruházás kivitelezőivel, szervezőivel, vagy éppen tanúsítóival, ellenőreivel szembeni bizalmatlanság, és végképp nem kompetenciahiány miatt kerül sor, hanem azért mert az utasok biztonsága a legfontosabb. Az audit nem helyettesi a tervezők, kivitelezők, vasúti pályaműködtetők és a megfelelőséget értékelő szervezetek szakmai munkáját, hanem azon felüli ellenőrzést biztosít, amit a beruházás mérete, valamint hazai és nemzetközi hordereje egyaránt indokol. Az auditot egy független cég, a TÜV végzi el, amely a közlekedési, vasúti rendszerek tanúsítása, auditálása területén Európában egyedülálló tapasztalattal és tudással rendelkezik.A közlekedésben az emberi élet védelme a legfontosabb. Az utasok biztonsága érdekében pedig minden vizsgálatnak, óvintézkedésnek, akár a túlbiztosításnak is helye van. Furcsa, hogy egy - az Önöknek nyilatkozó - közlekedési szakember ezt nem így látja, és inkább támadja, mint támogatja a vizsgálatot, különösen annak fényében, hogy a vasúti közlekedésben az egyik legnagyobb tapasztalattal bíró, nemzetközi szinten elismert szervezet végzi el" - válaszolta a Blikknek a minisztérium."Ezért sokkal inkább kommunikációs akciónak gondolom a vizsgálat bejelentést, mint valódi megalapozott cselekvésnek" - mondta Feld Márton. "A minőségi garanciák számonkérésére van műszaki ellenőri szervezet, van hatóság és ott van a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. is. Ha az ellenőri szerepre nem elegendők ezek a szervezetek, az azt tükrözi, hogy a saját kormányzati szervezeteiben nem bízik Lázár János" - tette hozzá a szakember, aki szerint a vizsgálat eredménye attól is függ, hogy a kivitelező magyar-kínai konzorcium mennyire lesz együttműködő a vizsgálatot végző céggel.A szakértő szerint már csak az újvidéki katasztrófára hivatkozás miatt is nagyon fontos, hogy a bejelentett ellenőrzés ne csak a sínekre és a műszaki berendezésekre terjedjen ki, a hanem az állomásépületekre, utasforgalmi infrastruktúrára is."Az újvidéki tragédia is részben annak volt köszönhető, hogy ezekben a projektekben gyakran csak a klasszikus vasutas infrastruktúrára koncentrálnak, és az utasforgalmi létesítményeket mellékes dologként kezelik. Ott nem volt rendes tervezés, hanem különböző projektekből lett >>összelegózva<< az újvidéki állomás felújítása. Vélhetően nem volt egy rendes statikus bevonva a projektbe, nem voltak a különböző részprojektek összenézve, és ezért következett be a baleset."Feld Márton úgy véli, bőven van mit vizsgálni a magyarországi szakasz utasforgalmi létesítményein. A Magyar Közlekedési Klub a múlt héten tett közzé egy összesítést arról, hogy a vonal körüli épületfelújítások szerintük gyenge minőségben készültek el. A szakember hozzáteszi, hogy az ő kritikájuk alapvetően kényelmi szempontokra és az építészeti minőségre - például az utasok számára többletgyaloglást jelentő kialakításra - vonatkozik, ami más kategória, mint amikor ráomlik az utasokra az épület."Ettől függetlenül azért nem lennék meglepve, ha hiányosságok derülnének ki az épületek és az utasforgalmi terek tekintetében" - mondja Feld, aki szerint ugyanakkor a hazai, vaskos, felújított XIX. századi épületek esetében, ahol nincsenek 10 méteres kinyúlású vasbeton tetők (mint Újvidéken), nehezebb akkorát hibázni, mint ami az újvidéki omlást okozta.
|
Miért világítják át a Budapest-Belgrád vasútvonalat
|
Független műszaki-pénzügyi átvilágítást jelentett be hétfőn Lázár János miniszter a végéhez közeledő Budapest–Belgrád vasúti projektre. De miért éppen most, mi várható egy ilyen vizsgálattól, és milyen kérdéseket vet fel a tárcavezető lépése?
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/lazar-janos-atvilagitja-a-vasuti-projektet/755e97x
|
2025-09-05 09:55:00
| true | null | null |
Blikk
|
"Budapesten gyakorlatilag végkiárusítást tart a kormány, egyszerre hirdették meg a belváros tucatnyi védett, ikonikus állami tulajdonú épületét eladásra egy MNV honlapjára feltöltött PDF-ben. Mindezt bármiféle funkcionális előírás, fejlesztési koncepció, jövőkép nélkül, miközben Budapest történeti városképének kulcsfontosságú köztulajdonban maradt épületeiről van szó" - kritizálta Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője a vagyonkezelő hirdetményét. "Elképzelhetetlen bárhol Európában, hogy ilyen meghatározó történelmi épületek értékesítését a világörökségi védelmet élvező belváros közepén a város önkormányzatával való egyeztetés nélkül,egy PDF feltöltésével hozza nyilvánosságra egy állam."Az eljárást elsősorban azon belvárosi, műemléki védettségű épületek miatt kritizálják sokan, amelyekről túlzás nélkül állítható, hogy Budapest ikonikus, városképi jelentőségű épületei, mint például a Lechner Ödön tervezte Hold utcai Postatakarékpénztár - amelyben jelenleg a Magyar Államkincstár is működik - vagy a Belügyminisztérium korábbi, Széchenyi téri épülete, és annak szomszédságában azt az Alpár Ignác tervezte palotát, amelyet sokáig a Pénzügyminisztérium használt.Bátonyi Péter műemlékvédő, volt kormányfőtanácsos így ír az Építészfórumon megjelent véleménycikkében a fenti ingatlanok eladásáról: "a listán szereplő épületek javarészt a nemzeti vagyon fontos részét képezik, akad köztük olyan is, amely a vagyontörvény (2011. évi CXCVI. tv.) mellékletében is szerepel(t), mint állami tulajdonból »elvileg« ki nem adható vagyonelem. Ilyen volt például a BM-tömbhöz tartozó Pollack-ház, amelyet a neves építész, Pollack Mihály tervezett saját maga számára. Az efféle ingatlanoknak a »nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények« listájáról történő ilyetén leemelése - álláspontom szerint - jogellenes."A Válasz Online cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy a meghirdetett ingatlanok "Tiborcz István belpesti vadászterületén" találhatók, miközben az említett belvárosi paloták éppen azért szabadulhatnak fel, mert a kormányzat a szintén Tiborcz érdekeltségébe tartozó irodaházakba költözik.A közzétett listán több Józsefvárosi ingatlan is szerepel. Egyikről sem állíthatjuk, hogy valaha is képeslapra kerülnének, de azért végignéztük a listát.A szabadalmi hivatalA János Pál pápa tér 7. érdekes módon "beépítetlen területként" szerepel az E-Árverés (EAR) oldalán, miközben a leírás szerint "Az ingatlan Budapest VIII. kerületében, Józsefváros településrészen, közvetlenül a II. János Pál pápa téren helyezkedik el. A környezetében hasonló irodaházak, illetve társasházak találhatóak. Tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak. Közvetlen közelében található az M4-es metró, több villamos- és buszjárat is. Autós megközelítése is könnyű, a parkolás közterületen, fizetős övezetben megoldott. Az ingatlan területén egy pince, földszint + 9 emelet nagyságú, L alakú, vasbeton pillérvázas, középfolyosós elrendezésű, lapos tetős irodaház található. Az épület szintenkénti alaprajzai nagymértékben megegyeznek, szinte azonosak." Az épületben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, azaz a szabadalmi hivatal működik jelenleg. Korábban a Magyar Energia Hivatal használta.Az egykor volt fényképészeti műintézet és szomszédjaA két szomszédos épületben jelenleg a Pest vármegyei Pártfogó Felügyelői ügyfélszolgálata, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalának Foglalkoztatási Főosztálya található meg. Helytörténeti érdekességként a régebbi épület, a Kisfaludy u. 9. lehet érdekes. Ezen szám alatt nyitott meg ugyanis a Divald fotósdinasztia "fényképészeti műintézete". Egy, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében található nyomat tanúsága szerint az épület egykor egészen másképp festett.A Józsefvárosi Múzeum leírása szerint "a VIII. kerületi Kisfaludy u. 9. sz. alatti épületet már a céget 1890-ben, 32 évesen átvevő fia, Károly fia vásárolta meg, aki saját háza udvarán 1901 után alakította ki fényképészeti és műsokszorosító intézetét. (Építési engedélykérelmében ígéretet tett arra, hogy a munkatermekben elhelyezendő öt nyomdai sokszorosító gyorssajtó és az azokra rászerelt elektromotor zajtalanul fognak működni.) A historizáló épülethez közvetlenül csatlakozott az L alakú műhely, amelynek éke volt az emeleti, majdnem 8 m hosszú napfényműterem, a hozzá tartozó laboratóriummal. Itt, köszönhetően a sok ablaknak, valamint a ferde üvegtetőnek, állandóan világos volt. A földszintre kerültek a nyomdai helyiségek, az iroda és a főnöki szoba, a másik szárnyban, egy üvegezett udvari terasz mögött pedig a két retusszobát, labort, mosdót és kamrát alakították ki. A pinceszinten raktárak, asztalos- és könyvkötő műhelyek, illetve »edzelő« helyiség voltak."A műhelyt és az üvegtetős "napfényműtermet"A pályázati kiírás szerint: "az ingatlanon két épület található, egy utcafronti épület és egy udvari épület. Az utcafronti épület pince, földszint és 2 emelet kialakítású, magas tetős épület. Az épületet az utóbbi 5 évben felújították és energetikai korszerűsítés is történt. A telek hátsó területén található udvari épület pince, földszint és 2 emelet kialakítású, hagyományos szerkezetekkel készült lapos tetős épület."A szomszédos, az utcafront felől nézve modern irodaházról azt tudhatjuk meg, hogy az ingatlanon valójában több épület is található: "Az utcai épület pince, földszint és 3 emelet + tetőtér kialakítású, a második épület földszint és 2 emelet kialakítású, a harmadik épület földszint és emelet kialakítású. Mind a három épület iroda funkciót lát el." A két egymás melletti tömb és az udvari épületek így festenek a Google műholdas térképén.A Makarenkó utcai gyermekápolónő-képzőA Horánszky u. 15. alatti épület a kiírásban mint "kivett középiskola" szerepel. A leírás szerint "az ingatlan Budapest belterületén, a VIII. kerület Palotanegyed kiemelt kerületrészen található, tömegközlekedéssel és gépjárművel egyaránt kiválóan megközelíthető. Az ingatlanon egy pince, földszint és 2 emeletes, magas tetős, valamikor az 1880-as évek végén épült épület található, mely hagyományos szerkezeti kialakítású, keretes beépítésű belső udvarral, illetve hátsó udvarral rendelkezik. Az ingatlan műemléki környezetben fekszik, de egyedi védelemmel nem érintett." A Zerge utcát nemcsak többször átnevezték, de át is számozták. Ez a kivett középiskola tehát - a házszám ellenére - nem azonos a Pál utcai fiúk vörösingeseinek reáliskolájával, a községi Főreáliskola ma 11. szám alatt található Vörösmarty Mihály Gimnáziummal azonos, hanem az egykori Makarenkó utcai Jahn Ferenc Gyermekápolónő-képző Iskolával. Jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) használja iroda céljára.A Zerge utca 1A Gemsengasse (Zerge utca) 1. szám alatt 1872-ben Ocskay Ignaz lakott a lakcímjegyzék szerint, 1916-ban pedig ugyanezen helyrajzi számon gróf Batthyány Tivadarné. Az utcanév és házszám ekkor már Horánszky u. 24. volt. A kiírás szerint az épület besorolása kivett lakóház, udvar.A leírás szerint "az ingatlanon található épület hagyományos szerkezeti kialakítású, U alakú beépítésű belső udvarral. Az 1890-es években épült földszint és egy emelet kialakítással, a második emelet ráépítésére az 1940-es években került sor. Az ingatlan műemléki környezetben fekszik, de egyedi védelemmel nem érintett. Az épület jól karbantartott, felújított állapotú, jelentős felújítási igényt a szemrevételezés alapján nem igényel." Az egykori lakóépületet ma - az egykori ápolónőképzőhöz hasonlóan - az OKFŐ használja irodának, de az OTE (Orvostudományi Egyetem, a SOTE jogelődje) Egészségügyi Főiskolai Kara is használta korábban, védőnők, dietetikusok és gyógytornászok képzésére.Nyitókép: MTI / Benkő Vivien Cher
|
A kormány budapesti végkiárusítása
|
Fényképészeti műintézmény és gyermekápolónő-képző is szerepel a vagyonkezelő eladásra szánt ingatlanjainak listáján. Utánajártunk a józsefvárosi épületek múltjának és jelenlegi funkciójának.
| null | 1 |
https://jozsefvarosujsag.hu/a-kormany-budapesti-vegkiarusitasa/
|
2025-09-06 15:30:00
| true | null | null |
Józsefváros újság
|
Kiss László, Óbuda polgármestere kilenc hónapos előzetes letartóztatása után beszél részletesen az ellene folyó eljárásról. Az interjúban tisztázza: semmilyen dokumentum, szerződés vagy bizonyíték nem támasztja alá a vádakat, csupán két vádalkuban született tanúvallomás. Kiss szerint az eljárás valódi oka, hogy keményen kiállt a milliárdos NER-beruházások ellen Óbudán - különösen a Hajógyári-sziget és a Római-part beépítése ellen -, valamint, hogy a koncepciós eljárás végső célja Karácsony Gergely főpolgármester megbuktatása volt, amihez őt akarták eszközként használni.
|
Kiss László: Egy papírfecnit sem találtak ellenem - interjú Óbuda polgármesterével
|
Kiss László, Óbuda polgármestere kilenc hónapos előzetes letartóztatása után beszél részletesen az ellene folyó eljárásról. Az interjúban tisztázza: semmilyen dokumentum, szerződés vagy bizonyíték nem támasztja alá a vádakat, csupán két vádalkuban született tanúvallomás. Kiss szerint az eljárás valódi oka, hogy keményen kiállt a milliárdos NER-beruházások ellen Óbudán - különösen a Hajógyári-sziget és a Római-part beépítése ellen -, valamint, hogy a koncepciós eljárás végső célja Karácsony Gergely főpolgármester megbuktatása volt, amihez őt akarták eszközként használni.
| null | 1 |
https://jelen.media/kiss-laszlo-egy-papirfecnit-sem-talaltak-ellenem-interju-obuda-polgarmesterevel/
|
2025-09-10 10:56:44
| true | null | null |
Jelen
|
Tóth-Szántai József, Miskolc tavaly nyáron megválasztott fideszes polgármestere novemberben jelentette be, hogy a város tömegközlekedési eszközein - kiemelt kampányígéretéhez híven - 50 fővel elindul a járatseriff-szolgálat. Az első hírek a helyi sajtóban arról szóltak, hogy főleg a lyukói és a vasgyári járatokon lehet gyakrabban találkozni a járatkísérőkkel, és úgy tűnik, jelenlétük még abban is segít, hogy a városi közlekedési vállalat gazdaságosabban üzemeljen, hiszen jócskán megnőtt a menetjegyet váltók száma. De vajon mennyibe kerül e szolgáltatás a miskolciaknak, és mit akar velük kompenzálni a város vezetése?Kifélék, mifélék?A hivatalos statisztikák szerint Miskolc közbiztonsága - a lopások kivételével - javuló tendenciákat mutat a legfontosabb kategóriákban. Mi szükség van akkor arra, hogy további százmilliókat költsenek el közbiztonságra? - teszik fel a kérdést a tájékozottabb helyiek, miközben úgy érzik, Miskolc továbbra sem kap elég figyelmet, a város a rendszerváltás nagy vesztese. Alacsony ingatlanárak, durván csökkenő lakosságszám, bezárt belvárosi üzletek, elvándorló értelmiség, szlömösödő városrészek. Az országban valószínűleg egyedülállóan a város szívében, a Tetemváron egy cigány szegregátum található szeméthegyekkel, a főútra folyó vizelettel. És ott van Lyukó, Magyarország legnagyobb nyomortelepe. Az elmúlt tíz év nagyobb beruházásai, a diósgyőri vár, az Ellipsum fürdő, a Lovagi tornák tere csak viszik a pénzt máig, miközben a miskolci földi halandók egyre inkább utálják ezeket az építményeket. Egy évvel ezelőtt ráadásul leégett a város szimbóluma, legfontosabb turistamágnese, a tapolcai Barlangfürdő. Újranyitásáról előbb zavaros kommunikáció folyt, de mára már ígéretek sincsenek. Ebbe a frusztrált borsodi létállapotba egy olyasvalami pozitívumot kellett behozni, ami szinte minden miskolcit érint, és amivel kissé feledtetni lehet a nem túl rózsás valóságot: ez lett a járatseriffrendszer beindítása."Azt szerettem volna megtudni, hogy pontosan mit nyernek a miskolciak ezekkel a járatkísérőkkel, akiknek az indulás után a MiRend-Sec igazolványa lógott a nyakukban. Azt feltételeztem, hogy ők vagyonőrök, mivel a MiRend-Sec Kft. az önkormányzat vagyonvédelmi cége" - mondta lapunknak Jakab Péter Borsod megyei független parlamenti képviselő, a Nép Pártján alapító elnöke, aki nem sokkal a járatseriffek felbukkanása után beleállt az ügybe. (Jakab Péter 2022 júniusáig a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke volt, akkor lemondott posztjáról, az év augusztusában kilépett a pártból, azóta független parlamenti képviselő.)A vagyonőrök Jakab szerint nagyjából ugyanannyit tehetnek, mint egy utas: szükség esetén hívhatják a hatóságokat (lásd erről Hatás- és jogkörök című keretes írásunkat). „Nem értettem, miért nem közterület-felügyelőket, vagyis rendészeket teszünk a villamosokra és a buszokra, ők ugyanis hatósági személyek intézkedési jogkörrel.” Jakab feltette a kérdést: mi ebben a ráció? „Ha a vagyonőrök olcsóbbak, mint a rendészek, akkor mondhatja azt a város, hogy »csak erre futotta«. De ha drágábbak, akkor nem a város érdeke számít, hanem valaki másé, aki zsebre teszi a hasznot ezen az üzleten.”A képviselő tavaly novemberben két adatigénylést nyújtott be: egyet a Miskolci Önkormányzati Rendészetnek, azt tudakolva, mennyibe kerül havonta egy rendész a városnak. A válaszból kiderült, egy közterület-felügyelő, vagyis rendész bruttó 525 ezer forintot keres. „Gondoltam, akkor a járatseriff ennél olcsóbb lesz, már csak azért is, mert kevesebb a hatásköre.” A másik adatigénylést a MiRend-Secnek nyújtotta be Jakab, mivel az ő jelvényükkel kezdtek működni a seriffek. „A MiRend-Sec teljes meglepetésemre azt közölte, hogy ők járatkísérőket nem foglalkoztatnak.”Ezután fordult Jakab a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-hez (MVK). A cég is azt válaszolta, hogy nem tudnak adatot adni, mivel nem foglalkoztatnak járatseriffeket. Mindezek után a képviselő az önkormányzat jegyzőjéhez ment azt tudakolva: kik ezek a seriffek, és ki a munkaadójuk? A jegyzőtől azt a választ kapta, hogy az önkormányzat a feladatot a Miskolc-Tapolcai Polgárőr Egyesületre (MPE) bízta, és a seriffek a szolgálatot térítésmentesen látják el. Jakab Péter szerint viszont „ha csak ránézünk ezekre a srácokra, látszik, hogy ők nem ingyen dolgoznak”.A Miskolc-Tapolcai Polgárőr Egyesület vezetője Sebestyén Csaba, aki a Fidesz egyéni jelöltjeként ugyan alulmaradt a tavalyi önkormányzati képviselő-választáson a 15. számú választókerületben, viszont a város cégeit összefogó Miskolc Holding Zrt. felügyelőbizottságába sikerült bekerülnie.Csak kibökték„Elküldtem a járatseriffek fotóját – folytatta Jakab Péter – a Polgárőr Szövetség borsodi szervezetének, mondják már meg: ők valóban polgárőrök lennének? Azt válaszolták, hogy nem, mivel a polgárőröknek van egy kötelező megjelenésük: formaruha, polgárőr felirat, igazolvány. Ám itt ilyesmiről szó sincs, valamilyen igazolószámmal ellátott taktikai mellényben vannak a járatseriffek.”A képviselő ezért az Országos Polgárőr Szövetséget is megkereste. A szövetség elnökétől az a válasz jött, hogy valóban, 2024 novemberétől 2025 január végéig a miskolctapolcai polgárőrök kapták meg a járatkísérői feladatot, de ők azt kiszervezték egy külsős cégnek. „Polgárőrberkekben ilyenről még nem hallottak, hogy a polgárőrség biztonsági őröknek kiszervez feladatot. Ők önkéntesen elvégzik, amit lehet, és ott véget ér a feladatuk” – fogalmaz Jakab Péter. Bár a miskolctapolcai polgárőrök vezetőjétől semmilyen választ nem kapott, Jakab máshonnan megtudta: a megbízott külsős cég az ARBARO-Véd Kft. volt.Mint azt a Borsod24.hu megírta, az ARBARO-Védet Miskolcon alapították 2018-ban, de a lap szerint azóta „oda-vissza bejárta a fél országot, székhelyét 2024 februárban áttette az 514 lakosú Karosra. Előbb egy zártkerti telket, majd egy falusi Kádár-kockát választott székhelyként. A céget 2023-ban a Triton Capital Kft. vásárolta meg, utóbbit Demeter István, a miskolci Demeter Ügyvédi Iroda akkreditált közbeszerzési szaktanácsadója egymagában jegyzi. Miután Demeter átvette, az ARBARO-Véd csúcsot döntött, 2023-ban története legmagasabb, 456 millió forintos árbevételét produkálta. Az ARBARO-Védnek az eladását megelőző év volt a mélypont, 2022-ben vette az adóhivatal végrehajtási eljárás alá, árbevétele nullára zuhant”.A Borsod24 értesülései szerint Demeter István ügyvédi irodája számos Borsod megyei település közbeszerzéseiben működött közre. A Mezőkövesd Képekben Facebook-híroldal 2022-ben a mezőkövesdi országgyűlési választókerület önkormányzatai, köztük Mezőkövesd közbeszerzéseinek intézőjeként hivatkozott a Demeter Ügyvédi Irodára. A lap úgy tudja, „ez azóta is megáll, folytatták a közbeszerzési szakértői munkát. A mezőkövesdi az a választókerület, amelyet Tállai András, Mezőkövesd korábbi polgármestere 1998-tól szakadatlanul behúz a Fidesznek” – írták februárban megjelent cikkükben.Miután Jakab megtudta, melyik a külsős cég, újabb közérdekű adatigényléssel fordult a történet érintettjeihez, s immár konkrétan azt kérdezte: az ARBARO-Véd Kft.-vel kötöttek-e valamilyen szerződést. Erre a MiRend-Sec – amely korábban annyit közölt Jakabbal, hogy ők járatkísérőket nem foglalkoztatnak – azt válaszolta, hogy 2024 novemberétől határozatlan idejű megbízási szerződést kötöttek őrzés-védelemre az ARBARO-Véd Kft.-vel. Majd az MVK Zrt.-től is jött egy újabb válasz: ők 2025 februárjától (vagyis a polgárőrökkel kötött megállapodás lejártától) áprilisig szóló szerződést kötöttek az ARBARO-val. „Ők már le is írták, hogy járatkísérői feladatra.”Az MVK akkor azt a tájékoztatást adta Jakab Péternek, hogy egy seriff után óránként bruttó 5700 forintot fizet, ez napi 8 órával és havi 22 munkanappal számolva bruttó 1 millió forint. Ha 50 járatkísérő dolgozik, ahogy azt a választások után a polgármester bejelentette, akkor havi 50 millió forintba kerültek a járatkísérők a városi közlekedési vállalatnak. „Ami egy brutális összeg” Jakab szerint.(Vagyon)biztos megállapodás„Azért kellett ennyi kérdést feltennem – közölte Jakab Péter –, mert minden érintett, akihez fordultam, dobálta le magáról a témát: »nem ismerem őket«, »nem foglalkoztatom őket«, »nem hozzánk tartozik«, »nem vagyunk adatgazdák«. Amikor az önkormányzat látta, mekkorára nőtt ez a hazugságspirál, akkor dönthettek arról, hogy vigye az egészet az MVK.”Csakhogy a miskolci közlekedési vállalat „gatyára van rohasztva”, akárcsak a város, így a négy hónapra szóló szerződés lejártával az önkormányzat mégis inkább a MiRend-Secre bízta, hogy hosszú távon megoldja a járatseriffkérdést: a Jakab Péter birtokába került dokumentum szerint idén április 15-én a MiRend-Sec immár négy évre szóló keretmegállapodást kötött az ARBARO-Véd Kft.-vel „általános és speciális vagyonvédelmi feladatok tárgyában”. A nettó 6 milliárd forint keretösszegű, 12 különböző vagyonvédelmi feladatot – egyebek közt portaszolgálatot, objektumőrzést, kutyás őrszolgálatot, motorosjárőr-szolgálatot – felsoroló keretmegállapodásnak része a járatkísérői szolgálat ellátása is.Az egy vagyonőrre számított óránkénti költség e keretmegállapodásban foglaltak szerint nem változott az MVK által korábban közöltekhez képest: nettó 4485 (bruttó 5700) forint, ami nettó 753 ezer, azaz bruttó egymillió forint járatseriffenként havonta. Továbbra is 50 fő teljesít szolgálatot, Jakab Péter nem tud létszámbővítésről.„Úgy tűnik, hogy ezt a kérdést az önkormányzat 2029. április 15-éig rendezte az ARBARO-Véd Kft.-vel kötött hosszú távú keretmegállapodással. Vagyis az önkormányzati ciklus végéig mehet a pénzszivattyú, a közbiztonság rendezése pedig amolyan fedősztori, mondván, Miskolcon nagyon rossz a közbiztonság” – fogalmazott Jakab, aki egyetért azzal, hogy szükség van a járatkísérőkre, ám szerinte ezt a feladatot, bármilyen hatáskörrel is rendelkeznek, elláthatná az önkormányzat cége, a MiRend-Sec is, „hiszen ők is alkalmaznak vagyonőröket, eleve vagyonvédelemre hozta létre a céget a város. De ha valóban hatékony biztonságot akarunk, akkor hatósági személyeket teszünk a villamosokra, és nem biztonsági őröket” – tette hozzá a képviselő. Szerinte ehhez a Miskolci Önkormányzati Rendészetet kellene fejleszteni: „Vegyenek fel még embereket, lássák el ők a járatseriff-feladatot. Nem mellesleg ők az egymilliónál jóval kevesebbe kerülnek a városnak. De itt egyik sem történik, hanem van egy Fidesz-közeli cég, amellyel brutálisan túlárazott szerződéseket kötnek – most már nem pár hónapra, hanem négy évre. Ha egy ilyen házon belül is megoldható feladatot inkább kiszerveznek egy külsős cégnek, akkor ott nem a hatékonyság és a gazdaságosság, és nem is a közrend az első, hanem a biznisz.”A képviselőt azóta megkereste egy kirúgott járatseriff, akit elmondása szerint azért bocsátották el, mert a melegedőben megjegyezte, hogy „lehet valami igazság abban, amit a Jakab mond”. „Tőle tudom, hogy a rendészettől is többen átmennek a járatkísérőkhöz túlórázni, mert ott jobban fizetnek.”Kérdéseket küldtünk Demeter Istvánnak, az ARBARO-Véd Kft.-t felvásárló Triton Capital Kft. tulajdonosának, a következőket tudakolva: jelenleg is 50 fővel teljesítenek-e szolgálatot a járatkísérők? A feladat szempontjából mivel tudhat többet az ARBARO vagyonőre az önkormányzati cég, vagyis a MiRend-Sec által alkalmazott vagyonőröknél? Az ARBARO rendelkezik a megfelelő számú vagyonőrrel a feladatra, avagy alvállalkozók bevonásával dolgozik? A tapasztalatok alapján hogy látják, elegendő-e a meglévő hatáskör (fellépés) az adott feladat hatékony elvégzéséhez? A lakosság/utazóközönség visszajelzései alapján milyennek ítélik a járatseriffek munkáját?Mivel a MiRend-Sec a Miskolc Holding által létrehozott cég, s mert a polgármester maga kampányolt a járatseriffekkel, levélben megkerestük Tóth-Szántai Józsefet az alábbi kérdésekkel: a Jakab Péter által nyilvánosságra hozott, négy évre szóló keretmegállapodás szerint egy főre mintegy havi bruttó 1 millió forintot fizet a MiRend-Sec az ARBARO Kft.-nek, ez 50 járatkísérővel számolva havonta 50, évente pedig 600 millió forint kiadás. Megvan-e erre az önkormányzati vagyonkezelőhöz tartozó MiRend-Secnek a forrása, hosszabb távon is? Ismerve a város anyagi helyzetét, egy házon belül is megoldható feladatot miért kellett kiszervezni egy külsős cégnek jóval nagyobb összegért? Miskolc közbiztonsága magyarországi viszonylatban átlagosnak mondható. Mi szükség van arra, hogy ilyen nagy összegeket költsön a város közbiztonságra? Hatékonynak ítélik-e a járőrseriffek jelenlétét, munkáját? Ha igen, miben mutatkozik ez meg?Az önkormányzattól az utolsó pillanatban jött válasz: mivel a MiRend-Sec önálló jogi személy, kérdéseinket nekik tegyük fel. Megtettük. A cikk nyomtatott lapban való megjelenése után a következő választ kaptuk a MiRend-Sec-től: "A járatkísérői szolgálat jelenlegi formában történő ellátása üzletpolitikai döntés eredménye." Mint írták, a Társaság jelenleg rendelkezik anyagi forrással "a járatkísérői szolgálatra vonatkozó szerződés teljesítéséhez", de hogy később is lesz-e rá pénz, arról nem állt módjukban nyilatkozni, ugyanis 2026-os üzleti tervük még nincs. A többi kérdéssel kapcsolatos adatok tekintetében a Társaság nem minősül adatkezelőnek, így ezeket szintén nem állt módjukban megválaszolni.Demeter Istvántól nem kaptunk választ, amint érkezik, frissítjük cikkünket.Illatpárnákkal a komfortérzetért„A Miskolci Városi Közlekedési Zrt. járatain szolgálatot teljesítő járatseriffek 43 alkalommal kértek rendőri intézkedést, 41-szer hívtak mentőt, 24 esetben közvetlen segítségnyújtásra is sor került. 1113 figyelmeztetés, 507 renitens utas leszállítása, 9 körözött személy átadása a hatóságoknak” – ezeket az adatokat a járatseriffek harmadéves mérlegéből Hollósy András alpolgármester tette közzé közösségi oldalán április 16-án, azaz az ominózus négyéves keretmegállapodás aláírásának másnapján. Mint írta: „Rend a lelke mindennek. A munkát folytatjuk.”Jakab Péter állítja, pozitív visszajelzést ő nem szokott kapni, inkább elvárásokat fogalmaznak meg a járatseriffekkel kapcsolatban: sokkal gyakrabban kellene megjelenniük, nem tízesével kellene felszállniuk a járatokra, nem a jegyellenőröket kellene kísérniük, a renitensekkel szemben kellene fellépniük. A járatkísérőknek elsősorban az MVK elvárásaihoz kell igazodniuk, vagyis a bliccelőket kell távozásra bírniuk – „csakhogy az utasokat nemcsak a bliccelők zavarják, hanem például azok az emberek, akik ápolatlan külsővel összepiszkítják a kocsikat. Most már illatpárnákkal próbálkozik az MVK.” Jakab szerint a bliccelőkkel szembeni fellépést érzékelik az utasok, de az alapvető elvárás az lenne, hogy több intézkedésre képes személy legyen a járatokon, akik az utasok komfortérzetét erősítik. „Úgy mondanám, mímelik a rendteremtést, de nincs valódi rendteremtés. Biztosan sokat spórolt az MVK a bliccelők kiszűrésével, de ha megnézzük, mennyit költött eddig a város járatseriffekre, akkor szerintem a mérleg összességében nem pozitív” – véli Jakab.Ami az illatpárnákat illeti, megérdemlik az utolsó bekezdést ebben a meglehetősen színtelen-szagtalan történetben. „Üdvözöljük az illatos villamoson! Kellemes, nyári utazást kívánunk!” – ilyen és ehhez hasonló szöveggel ellátott kis cédulák, mellette pöttyös aromapárnácskák jelentek meg augusztus elején a miskolci 611-es pályaszámú villamos kapaszkodóin. A kezdeményezéssel az MVK szerette volna a nyári utazásokat kellemesebbé tenni „nemcsak látványban, hanem illatban is”. A miskolciak ugyanis a közösségi oldalakon gyakran panaszkodnak a buszok és villamosok állapotára: a kapaszkodók és az ülések koszosak, a légkondicionálás sokszor nem működik, a kellemetlen szagok pedig a nyári hőségben elviselhetetlenek. Erre jött az illatpárnaötlet, és a közlekedési vállalat úgy tervezte, ha az utasok pozitívan fogadják, a jövőben akár levendulás, citrusos vagy friss tavaszi illatok is felbukkanhatnak a járműveken. Pár hét után amúgy eltűntek az illatpárnák, a Borsod24 olvasója szerint egyébként sem volt semmi értelme, „csak lógtak a párnácskák, de illatuk semmi nem volt”.Utasok mondják„Látom, hogy vannak, általában négyesben beszélgetnek a villamosmegállóban.”„Nem sok vizet zavarnak, felszállnak és csak úgy vannak.”„Mára már belesimultak a rendszerbe. Egyszer felszállt egy nagylétszámú hátrányos helyzetű csoport, nyilván bérlet nélkül, ők meg az ellenőrökkel voltak, és éppen úgy félrenéztek, mint az ellenőrök. Amíg a csoport a következő megállónál le nem szállt, nem csináltak semmit.”„Intézkedni még nem láttam őket.”„A hatoson láttam, hogy egyikük bratyizik a gyerekekkel.”A szereplők– Miskolc-Tapolcai Polgárőr Egyesület (MPE)– MiRend-Sec – Miskolc Rendjéért Vagyonvédelmi Kft. – a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. által vagyonvédelmi feladatokra létrehozott cég– Miskolci Önkormányzati Rendészet – rendészeti feladatokat végez– Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) – a helyi busz- és villamosjáratokat üzemeltető vállalat– ARBARO-Véd Vagyonvédelmi Kft. – a miskolci járatkísérői feladatokkal négy évre megbízott cégHatás- és jogkörökPolgárőr – hatáskörébe tartozik a bűnmegelőzés, a közrend és közbiztonság fenntartásának segítése, valamint a rendőrség munkájának támogatása és közreműködés az önkormányzatok felkérésére közbiztonsági tevékenységekben. Jogosultak tetten ért elkövetők feltartóztatására, a bűncselekmények, balesetek helyszínén a hatóságok értesítésére, a rendőrségi intézkedések zavartalanságának biztosítására.Személy- és vagyonőr (biztonsági őr) – feladata az emberek, valamint vagyontárgyak (ingók és ingatlanok) biztonságának garantálása: az adott terület megfigyelése, a biztonsági protokollok betartásának ellenőrzése, a konfliktusok kezelése, az ügyfelek biztonságának biztosítása, valamint a reagálás vészhelyzetekre, bűncselekményekre. A hatáskörébe tartozik a beléptetési rendszerek felügyelete, a kamerák, riasztók kezelése, a járőrözés, valamint szükség esetén a hatóságok értesítése és együttműködés velük. Jogai korlátozottak, csak a törvényi kereteken belül intézkedhet, a testi kényszer alkalmazása pedig csak indokolt esetben engedélyezett. Tömegközlekedési eszközökön felszólíthatja a renitens személyt a távozásra, ellenkező esetben hívhatja a hatósági személyt, rendőrt vagy rendészt, hogy intézkedjen.Közterület-felügyelő rendész – röviden rendész. Hivatalos személy, akinek felszólítására az állampolgár köteles személyazonosságát igazolni, ennek elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után. A rendész – egyebek közt – szabálysértési eljárást kezdeményezhet feljelentéssel; közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezhet; helyszíni bírságot szabhat ki.
|
Mímelt rendteremtés
|
A miskolci önkormányzat vagyonvédelemre szakosodott cége az ötéves ciklus végéig keretmegállapodást kötött egyebek közt járatkísérői feladatok ellátására egy Fideszhez – de legalábbis Tállai Andráshoz – közeli kft.-vel. A járatseriffenként havi bruttó egymillió forintba kerülő szolgáltatást az önkormányzat házon belül is megoldhatta volna – feleennyiért.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/mimelt-rendteremtes-277348
|
2025-09-10 21:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
"A mi családi vállalkozásunk is feketelistán van. Már régóta. Mikor egy új kolléga érkezik az önkormányzati fenntartású intézményekbe, a felvilágosítás részét képezi, hogy Mucsiéknál tilos vásárolni" - ezt Mucsi Tamás makói DK-s helyi képviselő írta a napokban a közösségi oldalon. A dél-alföldi ellenzéki politikus családjának festékboltja van Makón.A hangsúly a bejegyzésben azon volt, hogy ez a helyzet régóta fönnáll. Mucsi ugyanis Forsthoffer Ágnes balatonfüredi szállodatulajdonosnak, a Tisza Párt új alelnökének esetére reagált. Forsthoffer azt állította, hogy miután Magyar Péter mellett nyilvánosan kiállt a szeptember 7-i kötcsei gyűlésen, egy állami cég visszamondta több száz fős foglalását a szállodában, és szerinte a hatalom hozzálátott, hogy tönkretegye a családi vállalkozásukat. Mucsi ezt úgy kommentálja, Forsthofferrel "szembejött a valóság". Emlékeztet, ők, az "óellenzékiek" tizenöt éve tudják, hogy ez így megy: aki "nem narancsos", az üzleti életben sem számíthat jóra a hatalomtól. A makói politikus javaslata: ha a Tisza változást szeretne, ne ellenzéket, hanem kormányt váltson, legalábbis tisztelnie illene azokat, akik "minden hátrány ellenére kitartottak a reménytelen időkben is".Egy 20-40 ezer lakosú magyar városban a nagyobb cégek az iparűzési adó befizetésekor, sportegyesületek szponzorálása ügyén, esetleg, ha helyi munkára pályáznak, óhatatlanul kapcsolatba kerülnek a hatalommal. Az természetes, ha jó viszonyt próbálnak ápolni, a kérdés az, hogy a polgármester, az országgyűlési képviselő és a cégtulajdonos ugyanazt érti-e korrekt viszony alatt. Azt is simán tekinthetik állásfoglalásnak, ha egy vállalkozó kerüli a kapcsolat minden formáját az önkormányzattal. Azt meg főleg, ha választási kampány idején a vendéglőjében találkoznak az ellenzékiek.EredményváróA Makóhoz közeli Hódmezővásárhelyen 2018 februárjában időközi polgármester-választást tartottak. A rendszerváltás óta jobboldali vezetésű városban Rapcsák András, majd Lázár János kerületének központjában a Fidesz jelöltje, Hegedűs Zoltán több ellenzéki párt által támogatott kihívót kapott Márki-Zay Péter személyében. Utóbbi elsősorban a Facebookon és személyes találkozásokkal, fórumokon kampányolt. Lehetett látni, kik támogatják az új embert, vagy kik kíváncsiak rá. A választás előtt nem sokkal megjelent egy SME aláírással ellátott szórólap, amely 27 ismert vásárhelyi embert és a helyi zsidó hitközséget Márki-Zay támogatójának nevezte. A szóróanyag szerint "mindig ugyanazok a vesztes, sértett, hataloméhes emberek akarják elfoglalni a várost. Nekik állás, pénz és hatalom kell. Ők már sokszor hoztak szégyent a városra, ezért 27 év alatt egyszer sem szavaztunk nekik bizalmat. Most se tegyük! Nekik a káosz az érdekük, a széthúzás és a város kasszájának kifosztása". Az, hogy a Fidesz érdekében egy ismeretlen szervezet végzi el a kampány piszkos melóját, korábban is előfordult Hódmezővásárhelyen (és másutt). A listázó röplap kordokumentum lett, tiltakozott ellene a Mazsihisz, helyben pedig egyfajta dacreakciót váltott ki sokakból. Márki-Zay győzött. Az eredményváró rendezvényt a Vuk Sörözőben tartották. Két nappal később a vendéglátóhelyen nagyon alapos tisztiorvosi ellenőrzés zajlott, az elfolyó szennyvizet is megvizsgálták. A Vuk azóta is működik.Az említett röplapon több vállalkozó neve is szerepelt, például Kendi Imréé. Arról, hogy egy városi önkormányzatnak milyen befolyása lehet egy vállalat sorsára, neki van tapasztalata. Az építészmérnök vállalkozó a nyolcvanas évek végén a főépítésze volt Hódmezővásárhelynek, vállalt társadalmi megbízatásokat.Márki-Zay és a munka végeFotó: Hódmezővásárhely város gyorshír szolgálata/Facebook A Rotary Club tagjaként, sportegyesületi vezetőként dolgozott, gazdasági ügyekben tanácsadója volt Lázár Jánosnak polgármester korában. Mivel volt olyan kérdés, amelyben nem értett egyet vele, lemondott. Kendi Imre cégcsoportja, a K’Art nyílt közbeszerzési pályázaton nyerve sportcsarnokot és mélygarázst épített 2008-ra Hódmezővásárhelynek, PPP-konstrukcióban, a kormány bevonásával. Ahogy az Átlátszó írta 2018 augusztusában, az önkormányzat a kezdetektől késve utalta a szerződés szerint járó összegeket, 2010-től egyáltalán nem fizette az éves szolgáltatási díjat. A cég 2011-ben pert indított, a város viszont feljelentette a K’Artot a közbeszerzési hatóságnál, a NAV-nál, az ügyészségnél, kártérítési pert is kezdeményezett. A Kúria a cégnek adott igazat, és egyik hatóság sem marasztalta el a K’Artot – viszont pénzt nem kapott sem a várostól, sem az államtól, és ennek csőd lett a vége.A vásárhelyi építészmérnök új építőipari tervező és kivitelező vállalkozást indított. „Ellenzéki helyzetbe kerültem, pedig utálom a politikát” – mondja most az esetről a Narancsnak Kendi Imre. „Azon az alapon, hogy építsük a várost és egy egészséges társadalmat, a mostani vásárhelyi vezetéssel is együttműködök, és amikor igényt tartanak a tanácsomra, azzal is segítek. A Hódmezővásárhelyi Gazdaságfejlesztési Egyesületben tizenhárom helyi céggel vagyunk együtt. A legszebb projektünk a Rotaryval karöltve a Hősök terén lévő régi kút rekonstrukciója és környékének biodiverz megújítása. Szeretném, ha a helyi várospolitika ilyen maradna, reagálna a klímaváltozás kihívásaira.”Az építész szerint az alapvető különbség a korábbi és a mostani vásárhelyi vezetés között az, hogy most korrekt módon zajlanak a közbeszerzések, tiszta versenyhelyzetet tapasztalt vesztesként és nyertesként is. Amikor az előző vezetéssel megromlott a viszonya, igyekezett a várostól minél messzebb munkát találni. Szegeden is nyert közbeszerzésen. Hódmezővásárhelyen akkor már nem pályázott, de látta, hogyan működik a fideszes vezetésű önkormányzat rendszere, amely bizonyos szempontból szintén nyílt volt: mindenki tudta, kik nyerhetnek el megbízásokat. Ennek a rendszernek nem akart részese lenni.A váltás után „tért vissza” a városba. Nemrég a városháza északi homlokzatának és a torony testének, tetejének, kapcsolódó szerkezeteinek felújítására kiírt közbeszerzést megnyerte a cége. Ahogy elkezdődött a munka, kiderült, a kiírás szerinti tennivalókhoz képest többet kellene elvégezni ahhoz, hogy az eredmény maradandó legyen. „Azt mondtam, ha mi ezt a házat felújítjuk, legyen 40–50 év múlva is ugyanolyan állapotú, mint most, ne pusztuljon le 5–10 év alatt, ahogyan azt olykor látni lehet más hódmezővásárhelyi épületeknél. Ez a döntés anyagi vonzattal járt. A vakolat cseréjét az épület 20 százalékán irányozta elő a terv, mi a végén 80 százalékban leszedtük, és újragyártattuk a díszeket is. Olyan szerkezeteket, anyagokat építettünk be a házba – vakolat helyett műkő lábazatot a toronytestre –, amelyekért garanciát vállalhatunk, sokkal jobban és tovább bírják a környezeti hatásokat. Két éve fejeztük be. Ilyenkor már látszanának a jelei annak, ha rosszul dolgozunk, de minden rendben van. Buktunk rajta anyagilag, de más megbízásainkból bejött az a pénz. Az ember tartozik a közösségének.”Kossuth-kifliAz építész hozzáállása más vállalkozókra is jellemző. Az adományozásnak egyébként is megnőtt a jelentősége a városban Márki-Zay megválasztása óta, mert maga az önkormányzat kevesebb pályázaton nyer. 2021-ben a szocializmuskori történelmet szemléltető Emlékpont Múzeum számára Vincze Gyula fuvarozó vállalkozó felújította azt az Avia A31-es kisteherautót, amellyel a vásárhelyi Tóth Sándor vitte a városbeliek adományait Aradra az 1989-es romániai forradalom idején. A 44 éves tehertaxist tisztázatlan körülmények között lelőtték, ő volt a romániai forradalom egyetlen magyar állampolgár áldozata.Amikor 2022 őszén kiderült, hogy a Magyar Posta több hivatalát bezárja, így Vásárhelyen a Klauzál utcait is, a közelben működő zöldségesüzlet tulajdonosa, Veres József azt nyilatkozta, hogy az utcabeli pékség, a húsbolt, a presszó és a kutyaeledelbolt tulajdonosával együtt ő is fölajánlja a segítségét, csak működjön tovább a postahivatal (lásd: Semmiért nem hibásak, Magyar Narancs, 2022. november 23.). A kispostát nem sikerült megmenteni, de nem rajtuk múlott.Ez a kiállás azért is volt érdekes, mert közben egyértelműen lehetett tudni, milyen stratégiát követ Vásárhelyen a kormánypárt. A Fidesz az első elveszített önkormányzati választás után körlevélben utasította saját települési képviselőit, hogy ne nyilatkozzanak, mert „sajnos több visszajelzés alapján fennáll a veszélye annak, hogy az olvasók, nézők, hallgatók a pozitív témák alapján úgy érzik, megy, működik a város”.A hódmezővásárhelyi közgyűlés nemrég elbontatta a főtéren álló egykori nyilvános WC-t, és építtetett egy újat, amely mellett büfé is üzemel. A megyei lap, a kormányközeli Mediaworks kiadásában megjelenő Délmagyarország rendszeresen beszámolt az ötvenmilliós beruházás fejleményeiről. Írt arról, hogy a bontáskor átszakította a munkagép az öntözőrendszer vezetékét, majd arról, hogy az új építményen kisebb lett a mozgáskorlátozott illemhely ajtaja a szabványosnál. A lap szerint „az üzemeltető kiválasztása sem volt egyszerű, nem versengtek érte a vállalkozók”. Aztán mégis akadt működtető. Tavaly novemberben Nyit a budibüfé Vásárhely főterén: akár te is elnevezheted! címmel írt a lap az üzletről, idézve egy Márki-Zayt következetesen ekéző oldalon gyűjtött névjavaslatokat: „Faloda Pagoda Sz*roda, Rötyibár rotyiknak, Elbaltázott beruházás, Pöcegödör a kékszalaghoz, 2 az 1-ben, Kávézó a kávézók közt, Sz*r a kávé”. A kormánypárti lap szerint többen azt javasolták, maradjon csak Budibüfé, úgyis így nevezik. A vállalkozó nem sértődött meg, azt kérte, a névjavaslatokat az ő e-mail-címére küldjék inkább. A büfé a Kossuth Kifli Kávézó nevet kapta – és közelről egyáltalán nem tűnik bénának. A nyilvános WC-részt ingyen használhatja bárki, nem csak a vendégek. Az üzlet előtti asztalok üvege alatt helytörténeti értékű régi fotók láthatók, például a városháza tornyát pusztító tűzről, és arról, ahogy az emberek a helyreállítást figyelik. Lehet fölajánlásként kávét venni azoknak, akiknek erre nincs pénzük. Aki így jótékonykodik, az előre kifizetett kávé blokkját föltűzi egy táblára, s amikor a Narancs újságírója ott járt, az látszott, hogy népszerű ez a kezdeményezés.Országtorta helyettEnnél nagyobb figyelem jutott Hódmezővásárhelyen a Jovány Busz Kft.-nek. Országos kormánypárti médiumok is írtak róla, elsősorban amiatt, hogy a cég buszait bérelte Márki-Zay Péter a 2022-es országgyűlési választási kampány idején – és mert elnyerte a megbízást az állami Volán helyett a helyi tömegközlekedésre. A családi cég alapítója, Jovány Gyula új menetrendet dolgozott ki. Rendszeresen kapott hatósági ellenőrzéseket, állta a sarat. Fia, ifjú Jovány Gyula pedig a Márki-Zay Pétert támogató képviselőjelölti csapatban indulva egyéni körzetben győzött a tavalyi önkormányzati választáson. Amikor a helyi önkormányzat ismét kiírta a közbeszerzést, a családi cég újból pályázott, de alulmaradt a versenyben a veszprémi Balaton Busz Bt.-vel szemben, amely olcsóbb ajánlatot adott (lásd: Tiszta verseny, Magyar Narancs, 2024. augusztus 7.).Joványék idén indultak a Hódmezővásárhelyi Tankerület által kiírt közbeszerzésen is, amely iskolabuszos személyszállításról szólt. A cég a legolcsóbb ajánlatot adta, az állami tankerület azonban más elv alapján döntött, mint korábban a vásárhelyi közgyűlés a tömegközlekedésnél: a második helyezett ajánlatát fogadta el, amely dupla akkora összegről szólt.„Mérgesek voltak rám – mondja a Narancsnak Márki-Zay Péter polgármester –, ők dolgozták ki, építették fel ezt a szolgáltatást, de mondtam, hogy nyílt a verseny. Meglehet, hogy a veszprémi cég nem véletlenül pályázott itt, és a MÁV révén milliárdos megrendeléseket kapva a mi százmilliós éves megbízásunk nyereségessége kevésbé fontos neki, de jó szolgáltatást végez. Ha bármi panasz adódik, megbeszéljük, reagál rá. Az egyértelmű, hogy az államtól mire számíthatunk. Akadt korábban egy japán cég, amely ide települt volna, 300 munkahelyet létrehozva. A közgyűlés már jóváhagyta egy önkormányzati terület eladását is, amely segítette volna a beruházást, de a céget eltanácsolta innen a kormány. Lázár János országgyűlési képviselőként a közgyűlésben mondta el, hogy tao-pénzt sem fognak kapni a vásárhelyi sportegyesületek, ő azt a pénzt Makóra irányítja át. De mindegyik egyesület tao-keretét sikerült feltölteni, mert vannak vállalkozók, akik segítenek. Jellemző az is, amit a legutóbbi viharkárnál tapasztaltunk. Kértünk gépeket ahhoz, hogy a leszakadt fákat elvigyük, valamint a zöld hulladék ledarálásához. Hárman is segítettek, ingyen. Az ételosztásba is be szokott segíteni egy-egy vendéglátós. Szerintem számított, hogy az építmény- és telekadót csökkentettük, ez sok vállalkozót is érintett, aztán hat évig nem emeltük, csak tavaly, az inflációval. A pályázatok nyíltak, elég sok olyan cég nyer, amely nem helyi, de az itteniek is profitálnak. Olyanok jutnak nagy építési munkákhoz fővállalkozóként, akik korábban csak alvállalkozóként jöhettek szóba, mert mindig beiktattak föléjük egy fővállalkozót, aki lefölözte a hasznot. Nincs korrupció. A város vendégeit a leggyakrabban a Fekete Sas kávézójába visszük, amelyet Bónus István működtet, ő a legnagyobb vendéglátós vállalkozó Hódmezővásárhelyen, a batidai kastélyban tulajdonostársak Lázár Jánossal. Én ebédelni hozzá is ugyanannyit járok, mint a konkurenseihez, és a városnak fizetendő bérleti díj ügyében sincs különbségtétel.”Amikor átadták a vásárhelyi református Ótemplom előtti parkot, a közeli Sarokház Cukrászda Vásárhely-kockát készített. Ez ugyanaz a cég, amely Majka Csurran, cseppen című rendszerkritikus dalára reflektálva bankjegy képével díszített Bindzsisztán-szeletet készített. A miniszterelnök poloskázó beszéde után olyan süteményt kreált, amelyen egy rovar és az „Itt a tavasz, átteleltem!” felirat látható. A következő politikus édességre zebra került, és a „Fogadj örökbe!” felirat.„A Bindzsisztán-szelet – mondja Orgovány Szabolcs, a Sarokház ügyvezetője – csak egy ötlet volt, poénból készült, gyorsan, azt gondoltuk, jópofa. Nem országtortának készült. Csak egy pisztáciás-mascarponés sütemény, nincs benne semmi extra. De soha életünkben nem volt ilyen forgalmunk. Nálunk általában az augusztus 20-a a legerősebb, a tűzijáték miatt. Most azt a csúcsot is leköröztük, egy ideig minden hétköznapon. Odamentem beszélgetni a vendégekhez, hétfőn délelőtt tíz órakor egy fiatal párhoz, mert láttam, Bindzsisztánt esznek. Kiderült, Debrecenből jöttek el azért, hogy megkóstolják. Voltak Veszprémből, Győrből, Budapestről, Pécsről, Érdről, ugyanezért. A polgármesterben becsülöm, hogy nemcsak hozzánk, hanem mindenhová bejár, mert szereti kipróbálni a helyeket. A hatóságok részéről nem ért semmilyen negatív megkülönböztetés. Vannak fizetett trollok, akiktől szoktam kapni az ívet, de nem válaszolok.”
|
Tűzbe teszi a kezét
|
Vesztesei is vannak az ellenzéki vezetésű hódmezővásárhelyi önkormányzat által meghirdetett korrupciómentes működésnek és a nyílt versenynek. A helyi vállalkozások azonban látványosan segítik a várost, ahol a buszközlekedésben, a nyilvános WC-ben és a cukrászsüteményben is van politika.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tuzbe-teszi-a-kezet-277404
|
2025-09-17 21:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2023 tavaszán számoltunk be arról, hogy kitöltve tizenkét éves mandátumát az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élén - 2010. július 5-től 2022. július 4-ig - Domokos László egykori fideszes országgyűlési képviselő és korábbi Békés megyei közgyűlési elnök légüres térbe kerülhetett. Ezért azon év elejétől jó barátja és közeli harcostársa, Babák Mihály (Fidesz-KDNP) akkori szarvasi polgármester közbenjárására megbízási szerződést kapott a városban, méghozzá havi 500 ezer forintért. (Domokos hosszabbíthatott volna az ÁSZ élén, de Windisch Lászlót, a statisztikai hivatal elnökhelyettesét bízták meg a számvevőszék irányításával.) A hírt akkor Babák éppúgy megerősítette portálunknak, ahogy Melis János, a város önkormányzatának jegyzője. Igaz, a megbízatás tartalmát illetően másról beszéltek.Babák Mihály közpénzügyi tanácsadást mondott a megbízási szerződésben foglalt feladatként érdeklődésünkre, míg a jegyző arról beszélt, hogy nem erről, hanem az Árpád Szálló és a mellett lévő Kis Árpád Szálló gyógyhotellé fejlesztése, valamint a hulladéktelep helyére tervezett napelempark megvalósítása a megbízási szerződés tartalma. A jegyző által vezetett szarvasi polgármesteri hivatal e tárgyban kötött megbízási szerződést Domokos Lászlóval 2023. január elsejével, amelynek kifizetése a teljesítés igazolása után történhetett meg. Többen azt firtatták és firtatják ma is, hogy valós teljesítéseket igazolt-e a jegyző.Legutóbb az idén év elején írtunk erről a megbízási szerződésről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a 2024. október elsején felállt új városvezetés és az új összetételű képviselő-testület felmondta vagy meghosszabbította ezt a kontraktus Domokossal, vagy sem. (Babák Mihály kormánypárti polgármester közel harminc év után távozott a városvezetői posztról, míg Melis cikkünk megjelenése után hónapokkal, ez év nyár elején.) A januárban megjelent írásunkban feltett kérdésekre ezért még Melis válaszolt, aki azt írta lapunknak, hogy olyan szerződést kötöttek a volt ÁSZ-elnökkel, amely mögött a jogi természeténél fogva nincs eredménykötelem, így az nem forintosítható, kézzel fogható haszonról, tárgyiasult eredményről nem lehet beszélni. „Domokos László olyan ügyekben nyilvánít véleményt vagy ad tanácsot, amelyeknek aktuális jogi és pénzügyi aspektusaival ugyan tisztában vagyunk, de a jövőt illetően is helyt álló megítélésünkhöz szükséges egy széleskörű tapasztalatokon alapuló, a gazdasági folyamatok prognózisát is láttatni tudó szemlélet, amely a hivatalon belül nem áll rendelkezésre” – írta akkor közérdekű adatigénylésünkre írt válaszában a szarvasi címzetes főjegyző. Míg Babák korábban azt nyilatkozta érdeklődésünkre, hogy határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó. Ehhez hozzátette: „Addig szól, amíg a munkát el nem végzi Domokos, egy perccel sem tovább, én nem szórom a város pénzét.”Portálunknak korábban név nélkül nyilatkozó források mind a jegyző, mind a polgármester Domokos megbízási szerződésről szóló magyarázatát furcsának találták. Ha ugyanis igaz a közpénzügyi tanácsadás, akkor kérdés, mire való a Szarvason a pénzügyi bizottság, a képviselő-testület a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, valamint mi a jegyző felelőssége az önkormányzat költségvetését és pénzügyeit illetően. Ráadásul a szarvasi városi büdzsé egyensúlyban van, nincs olyan ok, amely szakértőt igényelne bármilyen gond menedzselésére. Voltak, akik arra emlékeztettek, hogy Domokos szakértelme nem terjed ki az ingatlanforgalmazásra és -értékesítésre, azaz éppúgy járatlan a hotelek átalakításában mint napelemparkok projektjének előkészítésében.Az elmúlt napokban azért fordultunk a szarvasi városvezetéshez, mert több hírportál és újság cikkezett arról, hogy Domokos László a fővárosi önkormányzat és cégei átvilágítását havi 2,7 millió forintért végzi. Ezt elsőként a Népszava írta meg. Kiderült az is, hogy megbízását közbeszerzés mellőzésével kapta, amely az év közepétől, legalábbis egyelőre december 31-ig szól, ez alapján bruttóban közel 17,2 millió forintot fizetnek ki neki. Nem világos, hogy egy ember a teljes fővárosi önkormányzat és cégeinek összes idevonatkozó iratát hogyan tudja átnézni.Mindezek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, e mellett a feladat mellett hogyan tudja ellátni szarvasi megbízatását Domokos. Vannak a szarvasi közéletben olyan hangok is, amelyek kételkednek abban, hogy valós feladatot lát-e el a volt ÁSZ-elnök a városban. Arról nem beszélve, hogy 2017-ben a Babák vezette önkormányzat díszpolgári címmel ismerte el Domokosnak korábbi ténykedését. Ekkor még egy lezáratlan és még csak a vége felé sem közelítő munkát ismertek el, a díj átadásakor Domokos csupán 51 éves volt.„ (az) Ön által említett szerződés 2025. április 1-től nem hatályos, a felek egymás felé szolgáltatást nem teljesítenek” – kaptuk a választ a szarvasi polgármesteri hivatal új jegyzőjétől, Horváthné dr. Kepenyes Edittől. Arra nincs magyarázat, hogy miért szüntették meg a megbízási szerződést. Néhányan azt sem tartják kizártnak, hogy ezt Domokos kezdeményezte, mert informálisan már tudhatta, hogy hamarosan a fővárosi önkormányzat és cégei átvilágításával bízzák meg. A szerződés megszűnésével viszont cáfolatot nyert az a korábbi érv, amelyet Bábák Mihály volt polgármester hangoztatott többször. Ez arról szólt, addig él a szerződés, amíg a feladatokat el nem végzi Domokos.Ahogy írtuk, nevesített feladatként a helyi Árpád Szálló gyógyhotellé minősítése és a hulladéktelep helyén felépítendő napelempark szerepelt. Az igaz ugyan, hogy a lepukkant hotelt a szarvasi önkormányzat megvette, ám azóta is üresen áll, fejlesztése milliárdokba kerülne, amelyre nincs és feltehetően nem is lesz pénze a szarvasi önkormányzatnak. A napelemparkból sem valósult meg semmi.Minderre 13,5 millió forintot fizetett ki díszpolgárának a város 2023 januárja és 2025 áprilisa között.
|
Nem világos, mire kapott Domokos László volt ÁSZ-elnök 13,5 millió forintot a szarvasi önkormányzattól
|
Hogyan tudja szarvasi megbízási szerződését teljesíteni Domokos László volt állami számvevőszéki elnök, egykori fideszes politikus, ha éppen átvilágítja főváros önkormányzatot és cégeit? Erre voltunk kíváncsiak a Békés megyei városban érdeklődve. Meglepetésekkel, következetlenséggel és ellentmondásokkal szembesültünk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-vilagos-mire-kapott-domokos-laszlo-volt-asz-elnok-135-millio-forintot-a-szarvasi-onkormanyzattol-277446
|
2025-09-23 11:47:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
- Advertisement -Ágasegyháza politikai vezetése a demokrácia karikatúráját rajzolgatja: rohamtempóban lezavart testületi ülések, kétpercesre szorított képviselői felszólalások, képviselőktől visszatartott információk, kiperelt közérdekű adatok. A Homokhátság forró vidékén fekvő, takaros kis település szorgalmas lakóinak a bostoni mintájú hatalomgyakorláson felül komoly fejfájást már csak az okozhat, hogy környezetük lassan, visszafordíthatatlanul sivataggá válik. Politikai riportunk következik Ágasegyházáról.Egy képviselő legfeljebb kétszer szólhat hozzá: először két, majd egy percben. Ennek öt percre emelését javasolta Kárász István a legutóbbi, augusztusi képviselő-testületi ülésen, de indítványa nem kapott többséget a mindössze hét fős ágasegyházi testületben. Társa, Nagy Tibor nemcsak a rendkívül szűkre szabott hozzászólási időkeretet kritizálta, amely tapasztalata szerint lehetetlenné teszi, hogy a település ügyeit érdemben meg lehessen vitatni, hanem azt is, hogy a korábbi kettő szakbizottságot (Ügyrendi, valamint Pénzügyi) összevonták. Nagy legalább öt bizottságot látna szívesen, hogy a kívülről jövő innováció fórumot kapjan. Kárász, Nagy és harmadik ellenzéki társuk, Erdélyi Barnabás szerint mindez azért történik, hogy a 2010 óta negyedik ciklusát töltő polgármester, idősebb Füredi János elhallgattassa őket, akik így ki is kerültek a bizottsági munkából. (Az önkormányzati törvény ez ügyben tág teret ad, csak annyit ír elő, hogy kétezernél nagyobb településen pénzügyi bizottság kell létrehozni.)Nagyot a sorozatos elutasítás nem tartotta vissza: újabb indítványa a két alpolgármesteri pozíció lefelezéséről szólt. Véleménye szerint semmi sem indokolja, hogy az alig kétezer fős községben társadalmi megbízatású alpolgármester legyen. A pozíciókkal szemben azonban falugyűlés nem lesz kétévente Ágasegyházán. Nagy javaslatát Füredi azzal utasította vissza, hogy bőven elég az évi egy közmeghallgatás és a kötelező hat testületi ülés - bár ezek nem túl hosszúak, rendszerint a négy-öt napirendi pontot a szokatlanul rövid hozzászólási keret miatt rendre húsz-harminc perc alatt lezavarják.Nagy az augusztusi ülésen még előállt egy indítvánnyal, amely talán a legszemléletesebben mutat rá a vidéki Magyarország demokráciájának ügyes-bajos működésére. A képviselő azt javasolta, töröljék a szervezeti és működési szabályzat mellékletéből azt a passzust, amely kimondja: egy képviselő vagyonnyilatkozatáról sem másolat, sem felvétel nem készíthető, holott azok a testület szmsz-e szerint nyilvánosak.Két polgármester 35 év alattIdősebb Füredi János a 2024-es önkormányzati választáson a szavazatok közel felét szerezte meg négy kihívójával szemben. A települést 2010 óta vezeti, korábban övé volt a legnagyobb helyi kereskedelmi üzlet. A polgármesteri tisztségért már 2002-ben és 2006-ban is sorompóba szállt, de mindkétszer alulmaradt az egykori tanácselnökkel, Ádám Józsefné ellen, aki 1990-től, húsz éven át irányította Ágasegyházát.A községben sosem a pártpolitika dominált - hiába kötötték Füredit a szocialistákhoz, Ádámnét pedig a jobboldalhoz -, a konfliktusok valódi erővonalai kettejük között húzódtak. Korabeli megyei beszámoló szerint a kampány annyira eldurvult, hogy névtelen sms-ekben próbáltak lejáratni ismeretlenek több helyi személyt is. De előfordultak olyan esetek is, hogy szögeket szórtak autók kerekei alá, és még a falugyűlést is be kellett rekeszteni, mondván, hogy a kialakult stílus méltatlan a település közéletéhez.2010 után Füredinek gyakorlatilag nem akadt komoly kihívója. A település politikailag évekre elcsendesedett, bár sokak szerint inkább arról volt szó, hogy az emberek bezárkóztak. Tavaly azonban mintha új lendületet kapott volna a helyi közélet: fiatalok jelentek meg a porondon, és egyre többen kezdtek suttogni a változás reményéről. 2024 májusában a KecsUP Hírek ellátogatott egy nyílt fórumra, ahol két ellenzéki polgármesterjelölt, a "Tiborok" - Nagy és Solymos - beszélgettek egy maroknyi érdeklődővel. Ottjártunkkor választók meséltek a régi időket idéző újabb rémtörténetekről: rejtélyes feljelentésekről, érthetetlen szabálysértési bírságokról, tönkretett pizzázóról és a polgármester állítólagos besúgójáról, akinek az információkért cserébe még a felújított halottasház régi cserepeiből is jutott. Megítélni távolról nem lehet, hogy kik állhattak a rejtelmek mögött, akiket csak a helybeliek tudnak beazonosítani.A "Tiborok" végül 2024-ben alulmaradtak, de Nagy és két fiatal szövetségese bekerült a testületbe, ahol jelenleg 4-3-as felállás alakult ki Füredi oldalán.Politika versus törvényÁgasegyháza aligha a demokratikus gyakorlat tankönyvi példája, amikor arról van szó, hogyan próbálja a település vezetése elzárni az információkat a helyiek elől. Eklatáns eset ennek illusztrálására, hogy a Füredi vezette önkormányzat fél éven át jogsértő módon megtagadta saját képviselőjétől a vagyonnyilatkozatok megismerését. Erre nem igazán van példa máshol. Sem a kormány, sem más nagyváros vezetése nem tartja vissza a politikusok vagyonnyilatkozatait - mást, mint például gazdasági szerződéseket már annál inkább.Ágasegyházán először az ügyrendi bizottság - elnöke Bús Jánosné - utasította el Nagy Tibor február 11-i kérését, amikor betekintést kért valamennyi képviselő vagyonnyilatkozatába. Ezután közérdekű adatigénylést nyújtott be, és kérte Fazekas István jegyzőt, mely szintén nem teljesítette e kérelmét. Ennek nyoma is van: a képviselő a kimittud.hu portálon keresztül nyújtotta be kérését, amely sok településen bevett módja a lakosság és a jegyző közötti kommunikációnak. (A KecsUP Hírek is ezen a felületen kéri ki évente a kecskeméti polgármester, alpolgármesterek és képviselők vagyonnyilatkozatait, amelyeket a hivatal néhány napon belül megküld - sőt, a korábbi évek dokumentumai is visszakereshetők itt. Az önkormányzati törvény alapján ugyanis, amikor a képviselők új vagyonnyilatkozatot adnak le, vissza kell nekik adni az előzőt.)Majd a KecsUP Hírek maga is próbálkozott az adatkéréssel, szintén a kimittud.hu-n keresztül, de a szerkesztőség sem járt sikerrel. A jegyző így indokolta döntését: az adatigénylés "nem közérdekből nyilvános adatnak a megismerésére, hanem valójában közzétételre irányul", valamint "a bárki által megtekinthető weboldalra [kimittud.hu - a szerk.] feltöltött adatokat bárki korlátozás és ellenőrzés nélkül felhasználhatja, terjesztheti és eltorzíthatja". És különben is, a vagyonnyilatkozatokat nem az önkormányzat, hanem annak illetékes jogi bizottsága kezeli.Ezután - immár magánszemélyként - e cikk szerzője fordult május 1-jén e-mailben a jegyzőhöz, ismételten kérve az adatok megküldését. Újból hiába. Végül a TASZ-hoz fordult jogi képviseletért, és keresetet nyújtott be a Kecskeméti Járásbíróságra. A szürreális, olykor bohózatszerű tárgyalást követően végül a bíróság arra kötelezte az ágasegyházi önkormányzatot, hogy szolgáltassa ki a vagyonnyilatkozatokat.A bíró nyilván rövid ülésre számított ezen a forró nyári napon, hiszen az ügy elsőre nagyon egyszerűnek tűnt: az Alaptörvény és az Info. törvény világosan kimondja, hogy a polgármester, az alpolgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatai bárki számára hozzáférhetők. A tárgyaláson előbb azt kellett tisztázni, hogy a hivatal megkapta-e a hivatalos címére - a nehezen megjegyezhető [email protected] (!) címre - küldött adatigénylést. Az alperes (Ágasegyháza önkormányzata) ugyanis azt állította, hogy a felperesnek (a cikk írója) kell bizonyítania: a levél valóban megérkezett-e.A jegyző képviseleti meghatalmazásának hiánya (hogy egyáltalán milyen ügyben képviselte Fazekas István az önkormányzatot), valamint a hivatali e-mail rendszerhez való hozzáférés nehézségei újabb abszurd jeleneteket szültek. A bíróságnak ehhez saját informatikusát kellett bevonnia, hogy távoli hozzáféréssel ellenőrizzék a jegyző hivatali levelezését - ez közel egy órán át tartott technikai nehézségek miatt. A jegyző azzal védekezett, hogy nem ő kezeli a beérkező leveleket, és azok, külön eszközről érhetők csak el. Már az is felmerült, hogy a bíróság személyesen kiszáll autóval szemlére Ágasegyházára. Egy pont után a jegyző belátta: bármilyen ítélet is születik, újabb adatigénylést fog kapni, melyet nem tagadhat meg, vagy újból a tárgyalóteremben találja magát. A felek végül egyezséget kötöttek, a jegyzőt pedig utasította a bíró, hogy nyolc napon belül adja ki a kért adatokat - és ezt teljesítette is. (Az ágasegyházi képviselők vagyonnyilatkozatai idekattintva szabadon elérhetők.)A történetnek utóélete is van. Nagy Tibor közvetett úton megkapta a vagyonnyilatkozatokat, majd a sajátját - időközben több más dokumentummal együtt - feltöltötte a Párbeszéd Ágasegyházáért nevű, 760 tagú zárt Facebook-csoportba. Amikor közzétette a sajátját, az egyik, a polgármestert támogató képviselő megkérdezte tőle: "Mi a szándékod ezzel?" - mesélte Nagy a KecsUP Híreknek az augusztusi testületi ülést követően. Ekkor vált ugyanis világossá számára, hogy a képviselők többsége még arról sem kapott tájékoztatást, hogy a polgármesteri hivatal elvesztett egy pert a nyáron -ameddig egyébként el sem kellett volna jutni, hiszen már az első képviselői kérésre ki kellett volna szolgáltatni a közérdekű dokumentumokat.Ez pedig - tesszük hozzá - a demokratikus működés szerves része. A demokráciát ugyanis éppen az különbözteti meg az autoriter rendszerektől, hogy nyílt és megosztott információs hálózatokat működtet, nem pedig elzárja a polgároktól az őket érintő adatokat. Ha a nyilvánosságot kizárják, a döntések ellenőrizhetetlenné válnak, a képviselők pedig nem tudják ellátni a feladatukat. Az információhoz való hozzáférés tehát nem puszta formaság, hanem a mindennapi demokratikus működés alapfeltétele.Az ellenzék és Füredi János polgármester közötti viszony mára olyannyira elmérgesedett, hogy 2025. augusztus 21-én Nagy Tibor, Kárász és Erdélyi képviselők méltatlansági eljárást kezdeményeztek a településvezető ellen, arra hivatkozva, hogy Füredi többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. Az önkormányzati törvény adta lehetőséget igyekeztek érvényesíteni, ám kezdeményezésüket végül lesöpörték az Ügyrendi Bizottságban. A bizottság elnöke azzal indokolta az elutasítást, hogy a képviselők nem tudtak elegendő bizonyítékot felmutatni a polgármester ellen.A feszültség sehogy sem csökken a felek között, és a politikai játszma már a helyi közösség életét is megkeseríti. Új otthont kell keresnie ugyanis az Ágasegyházi Boróka Népdalkör és Citerazenekar Egyesületnek, miután Füredi felszólította Nagy Tibort, hogy szeptember végéig adja vissza annak a teremnek a kulcsait, ahol a népdalkörrel a próbákat tartják. Hogy hová vezet a személyeskedő vita, nehéz megjósolni. Nem kizárt azt sem, hogy a testület saját feloszlatásáról dönt még ősszel, hogy időközi választáson döntsenek az ágasegyházi választók egy új képviselő-testület felállításáról.
|
Nyilvános, de nem hozzáférhetők Ágasegyházán a vagyonnyilatkozatok - kiperelt közérdekű adatok
|
Ágasegyháza politikai vezetése a demokrácia karikatúráját rajzolgatja: rohamtempóban lezavart testületi ülések, kétpercesre szorított képviselői
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/09/nyilvanos-de-nem-hozzaferhetok-agasegyhazan-a-vagyonnyilatkozatok-kiperelt-kozerdeku-adatok-unikum
|
2025-09-30 12:30:51
| true | null | null |
Kecsup
|
"Idén tizedik éve csináljuk" - mondta Sarka Kata, a Magyarország Szépe elnevezésű szépségverseny idei döntőjének kísérőfilmjében. Az állami pénzhez jutó férje miatt is a NER-hez sorolt Sarka valóban tizedik éve bábáskodik a verseny körül, bár ennek formája az elmúlt évtizedben többször változott: 2013-tól volt férje, Hajdú Péter érdekeltségének ügyvezetőjeként, majd 2018-tól már a Rogán Antal propagandaminiszter második feleségeként is ismert Rogán-Szendrei Cecíliával (korábban Rogán-Gaál Cecília) közösen birtokolt Nakama & Partners Kft. licenctulajdonosaként. Az idei döntőben mindkettőjüket versenyigazgatóként, illetve a Nakama ügyvezetőjeként mutatták be.Hajdú Péter műsorgyártó cége, a Frizbi Entertainment Kft. szerezte meg 2013 májusában a Magyarország Szépe Kft. többségi tulajdonát, így a Miss World hazai licencét. Az új ügyvezető Hajdú Péter akkori felesége, a korábban szépségversenyen induló Sarka Kata lett. 2014 és 2016 között rendre a Frizbi kapta a közmédia megbízásait: 2014-ben nettó 53,8 millió forintért, 2015-ben nettó 45,4 millió forintért, 2016-ban pedig 39,8 millió forintért gyártották le az állami médiát fedő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) a Magyarország Szépét. Az MTVA korábban azzal érvelt, hogy a szépségverseny közvetítése ugyanúgy része a modern közszolgálatiságnak, mint egy Eb-meccs vagy a Petőfi Zenei díj, ráadásul a versenyzők fontos társadalmi üzeneteket képviselnek.Hajdú Péter céges ügyei azonban nem alakultak jól, annyira nem, hogy a Magyarország Szépe Kft.-t árverésre bocsátották a Frizbi Entertainment tartozásai miatt. Sarka Kata azonban a verseny közelében maradt, még úgy is, hogy 2017-ben egy új szereplő, a Digital Minds Kft. érkezett a képletbe, amely rögtön 82,6 millió forintos nettó szerződést kapott az MTVA-tól. Ekkorra azonban Miss World Hungary jogai már a Nakama & Partners Kft.-hez kerültek, így jött létre az a sajátos helyzet, hogy a közmédia a Digital Mindsszal szerződött, 2018-ban és 2019-ben is nettó 52,6 millió forintért, Sarka Kata azonban - Hajdú Pétertől történt válása után immár barátnőjével, Rogán-Szendrei Cecíliával közös cégükön, illetve a licencen keresztül - kulcsszereplő maradt.A koronavírus-járvány miatt 2020-ban nem rendezték meg a versenyt, 2021-ben csak szűk körben hirdettek győztest, 2022-ben pedig ismét elmaradt. 2023-ban viszont újra képernyőre került a műsor: ekkor a Digital Minds Kft. nettó 99,9 millió forintos megbízást kapott az állami médiától, a díszletmunkákra pedig további 13,8 millió forint nettót fizettek a Kiáll Kft.-nek. Tavaly a szépségverseny 99,9 millió forintot ért az állami médiának.Ennyibe került az idei versenyHogy az idei Magyarország Szépe mennyibe került, arról az MTVA - az utóbbi időben kevesebb információval operáló - közzétételi listája árulkodik. A közelmúltig az állami média legalább annyit elárult, hogy egyes cégekkel konkrétan melyik műsorra szerződtek, a frissebb adatoknál már ennyit sem tesznek meg, csak ennyit lehet kiolvasni: a Digital Minds Kft.-vel "élő műsorszám gyártása" megnevezéssel kötöttek műsorgyártási szerződést.Ennek értéke nettó 99 millió 997 ezer forint. Az MTVA-t hiába kérdeztük arról, hogy a szépségversenyről van-e szó, többszöri megkeresésünkre sem reagáltak. A szerződés időtartama mindenesetre szépen lefedi a Magyarország Szépe idei műsorsorozatát: a megbízás április 15-én lett hatályos és június 22-ig volt érvényben. A verseny döntőseit május 29-én mutatták be, június 21-én adták a felkészülést bemutató háttérműsort, majd június 22-én élőben közvetítették a döntőt, amelyen Végvári Janka győzedelmeskedett.Az MTVA – amelybe csak idén már több mint 80 milliárd forint közpénzt toltak az állami költségvetésből – ugyan nem a Nakamának, hanem a Digital Mindsnak fizet a műsorért, Sarkáék cégének jelentős befolyása lehet: például a szépségverseny honlapjának adatkezelési tájékoztatója szerint a személyes adatok kezeléséért a Nakama felel. A dokumentum részletezi, hogy a reménybeli versenyzőktől az alapadatok mellett egyéb, meglehetősen érzékenynek tűnő információkat is gyűjtöttek, például a jelentkezéshez feltöltött portré-, egész alakos és bikinis fotókat, de arra is rákérdeztek, hogy készült-e valaha a jelentkezőről akt vagy félakt kép, illetve videó. A tájékoztató azt is rögzíti, hogy a Nakama & Partners a Digital Minds Kft.-t veszi igénybe adatfeldolgozóként.Bár a Nakama honlapján a referenciák között szerepel a szépségverseny, az nem derül ki, hogy a cég konkrétan milyen formában vett részt benne. Szerettük volna tisztázni, hogy mi a feladatmegosztás a Nakama és a Digital Minds között és hogy hogyan alakulnak a pénzügyek a két cég között a szépségversennyel összefüggésben, leveleinkre azonban nem érkezett válasz.A befolyásra utal az is, hogy az idei zsűriben Sarka Kata és Rogán-Szendrei Cecília mellett ott ült Gátai Róbert, az Acai Superfood Kft. stratégiai igazgatója is. Ezt a céget az üzlettárs-barátnők 2025 márciusában alapították, főtevékenysége élelmiszer-kiskereskedelem és vendéglátás, ügyvezetője pedig Rogán-Szendrei Cecília jelenlegi férje, Szendrei Dániel. Hogy a mindössze néhány hónapos cég mivel érdemelte ki, hogy egyik vezetője zsűritag lehessen, azt a honlap és nyilvános referenciák nélküli cégtől kérdeztük meg, egyelőre sikertelenül.Alig láthatóak, mégis megtalálják őketA szépségversenyt gyártó Digital Minds Kft. 2015 novemberében alakult, ügyvezetője azóta is Liziczai Zsolt, a tulajdonosok Liziczai és Vizvárdi Bence. Míg Vizvárdinak nincs más vállalkozása, Liziczai résztulajdonosa a szintén film-, videó- és televízióműsor-gyártással foglalkozó ICON Productions Kft.-nek is, amelynek utolsó nyilvános beszámolója 2023-ból nem túl acélos, 781 ezer forintos adózott eredményt mutat. A Digital Minds főtevékenysége műsorgyártás, de a 2024-es mérleg kiegészítő melléklete szerint rendezvényszervezéssel is foglalkoznak. Honlapjukon ugyanakkor – a szakmában szokatlan módon – semmilyen referencia nem szerepel, csak a cég nevét, címét és elérhetőségét tüntették fel. Valahogy mégis megtalálják őket.A Digital Minds neve akkor került először reflektorfénybe, amikor kiderült, hogy részt vesznek a Rogán-Gaál Cecília nevével fémjelzett Fitbalance sportrendezvények szervezésében.2023-ban a K-Monitor pert nyert az állami Visit Hungary Kft. ellen, amely évekig titkolta szerződéseit. A kiadott iratokból kiderült, hogy a kormányközeli TV2-n futó Poggyász című műsor gyártását 2021-től a Digital Minds kapta meg, ugyanazon az áron, mint korábban a nagyon hasonló mintát mutató, mára eljelentéktelenedett, erősen strómangyanús Magnó Studio Kft.Idén a HVG perelte ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) szerződéslistáját, a legnagyobb tételt éppen ez a vállalkozás kapta: 2023. augusztus 30-án 635 millió forintos szerződést kötöttek velük televíziós műsorgyártásra és sugárzásra. Ez az összeg önmagában a vizsgált időszak szerződésértékének kétharmadát tette ki.Ilyen látványos megbízásoknál azt hihetnénk, hogy szakemberek garmadája szorgoskodik a cégnél, a 2024-es beszámoló azonban másról árulkodik: 13,89 milliárd forint árbevételt értek el, amelyből 11,1 milliárd forintot „eladott (közvetített) szolgáltatások” tettek ki, miközben a statisztikai létszám mindössze négy fő volt, ami arra utal, hogy a tényleges munkát döntően alvállalkozók végezhetik. Ráadásul az ingatlanbizniszbe is belekóstoltak: 2022-ben megvették a Rába egykori siófoki üdülőjét az MNV árverésén. A Balatonhoz közeli ingatlan 168,9 millió forintos kikiáltási áron került hozzájuk.A Digital Minds látványos felfutása különösen akkor érdekes, ha mellé tesszük a Magno Studio történetét. Már csak azért is, mert a két cég útjai nem csak a TV2-s sugárzott Poggyász című műsornál vagy az MBVK-tól kapott munkáknál érnek össze. A Rogán Cecília nevével fémjelzett Fitbalance-rendezvényeknél mindkét cég érintett volt: 2019 májusában a Magno Studio Kft. kapott nettó 160 millió forintot az állami MVM-től a Rogán-Gaál Cecíliához köthető Fitbalance Aréna és a Fitbalance Kids megszervezésére. Néhány héttel később, júniusban már a Nemzeti Futóversenyt rendezték meg, ahol nem a Magno Studio, hanem a Digital Minds Kft. lépett elő szervezőként, és ezért az eseményért további 70 millió forintot fizetett ki az állami energiacég. Az Antenna Hungária szponzorációs listáin is feltűnt mindkét vállalkozás, itt a Fitbalance Aréna és a Kids rendezvényekre összesen 50 millió forintos támogatásról kötöttek megállapodást a Magno Studióval.A rejtélyes Magno Studio Kft. – ami ugyancsak honlap, nyilvános referenciák nélkül kapta szinte nyakló nélkül a közpénzes megrendeléseket – a NER egyik legsikeresebb cége volt: 2016 és 2020 között 55 milliárd forint árbevételt ért el, döntően állami megbízásokból. Érkezett megrendelés Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától is: 275,5 millió forintot kaptak sorosozós kormányhirdetésekre, további 676,3 milliót kormányzati „eredménykommunikációra”, a 2018-as választás előtti propagandaköltésekből pedig 3,8 milliárdos szelet jutott neki. A Szerencsejáték Zrt. szponzorcégétől 142 millió forint támogatást szereztek, az akkor még állami Antenna Hungária pedig 240 millió forintért készíttetett velük 50 epizódot az 5 perc angol című műsorból.Az MBVK Schadl György elnöksége alatt négy, egyenként milliárdos szerződést kötött a Magno Studióval televíziós műsorgyártásra. A Polgárok Házát működtető Szövetség a Nemzetért Alapítvány 313 millió forintért rendelt tőlük három egyperces imázsfilmet, a CÖF-CÖKA pedig az MVM 508 milliós adományából 501 milliót költött náluk négy egyperces reklámfilmre, amelyeket a TV2 350 alkalommal sugárzott. A cég tulajdonosa, Horváth László azonban teljesen a háttérben maradt, a cég székhelye sokáig egy lepukkant, békásmegyeri panel volt, majd Horváth milliárdos osztalékot vett ki és egy szentendrei villába költözött. 2021-ben azonban történt valami, a sikerszéria megszakadt: a cég árbevétele 686 millióra esett, 2022-ben pedig nullára, 7 milliós veszteséggel.Ebben az évben azonban a Digital Minds üstökösként emelkedett fel. Az előző években ugyan fokozatosan nőtt a bevételük – 2017-ben 170 millió, 2018-ban 247 millió, 2019-ben 472 millió, 2020-ban pedig 385 millió forint volt –, de ezek nyereségét jórészt bent hagyták a cégben és nagyságrendileg eltörpülnek 2021-hez képest.Ekkor ugyanis az árbevétel 13 milliárd forintra ugrott, és a tulajdonosok már 4,6 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek. A cég 2024-es beszámolója 13,89 milliárdos árbevételt mutat, amelyből 11,1 milliárdot „eladott (közvetített) szolgáltatások” tettek ki. Mindezt mindössze négy alkalmazottal érték el, ami erősen arra utal, hogy a tényleges munkát döntően alvállalkozók végezték, miközben a Digital Minds inkább a megbízások közvetítőjeként működött.2017 és 2024 között összesen 7,8 milliárd forint osztalékot vettek ki a vállalkozásból.Sikeres üzletasszonyokRogán-Szendrei Cecília és Sarka Kata közös cégei eddig kifejezetten jövedelmezőnek bizonyultak. A Nakama & Partners Kft. 2023-ban 359 milliós árbevétel mellett 77,8 milliós adózott eredményt ért el, 2022-ben pedig 334 millióból 14 milliós profitot. A cég kiugró éve 2018 volt, amikor 1,19 milliárd forintos árbevételt és 438 milliós nyereséget könyvelt el.A twn.hu bulvároldalt működtető Top News Hungary Kft. még látványosabb eredményeket produkált: 2019-ben 246 milliós bevétel mellett 151 milliós profitot ért el, 2021-re pedig már 1,56 milliárdos árbevétel és 1,33 milliárdos nyereség volt a mérlegük. 2022-ben 1,57 milliárdos forgalomhoz 1,36 milliárdos adózott eredmény társult, 2023-ban pedig ugyan a bevétel 1,27 milliárdra csökkent, de így is 1,12 milliárdos profitot mutattak ki, ami egészen elképesztő, 88 százalékos profitrátának felel meg.Hogy a diadalút tavaly is folytatódott-e, azt nem lehet tudni. A törvényi határidő ellenére egyelőre sem a Nakama, sem a Top News Hungary nem adta le 2024-es mérlegét.
|
Milliárdokat fialt a Sarka Kata és Rogán-Szendrei Cecília szépségversenyét gyártó rejtélyes cég
|
Ismerős a recept: két NER-es üzletasszony és egy rejtélyes cég, amelybe és amelyből ömlenek a milliárdok. A Magyarország Szépe szépségversenynél futnak össze a szálak: az állami média az elmúlt években már százmilliókat fizetett a közvetítésért, idén is csaknem 100 milliót.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250930_sarka-kata-rogan-szendrei-cecilia-szepesegverseny-digital-minds
|
2025-09-30 10:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A csütörtök este megjelent kormányhatározattal az immár szokásos költségvetési átcsoportosítások keretében további 4 milliárd forintot ad a kormány a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodának. A propagandaminisztériumként elhíresült kabinetiroda "a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos dologi kiadásokra" kapja az összeget.Rogánék annak ellenére kapnak megint pluszpénzt, hogy az eredeti költségvetési törvény szerinti 39,5 milliárdos keret már az eddigi kormányhatározatok révén is csaknem 70 milliárdra nőtt.Bár konkrétan a határozat nem tér ki rá, valószínű, hogy a pluszpénzt a kormány a következő nemzeti konzultációra adja Rogánéknak, mely a Tisza Párt állítólagos adóprogramjával foglalkozik. A konzultáció első és második kérdését már bemutatták a közösségi médiában.A Tisza Párt tagadja, hogy a nemzeti konzultáció alapjául szolgáló dokumentumhoz köze lenne. Nemrég viszont bemutatták a valódi adóterveiket, melyekről itt és itt írtunk bővebb elemzést. A nemzeti konzultációt megelőzve pedig szórólapozásba is kezdtek tervcsomagjuk főbb pontjainak ismertetésére.Nemcsak Rogán minisztériuma kapott pénzt a mostani kormányhatározattal, összesen 12,5 milliárd forintot vettek ki a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékból és a Központi Maradványelszámolási Alapból kórházi beruházásokra.Kisebb tétel, de feltűnő, hogy a gyakran reklámozott Magyar Falu Programból, az Agrárminisztérium költségvetéséből most elvettek 50 millió forintot az egyházi támogatások emelése érdekében.
|
Még 4 milliárdot kap Rogán Antal propagandaminisztériuma kormányzati kommunikációra
|
Vélhetőleg a következő nemzeti konzultációra megy az összeg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250926_rogan-antal-miniszterium-4-milliard-propaganda#mg2pwbetyqkvq3wtv3f
|
2025-09-26 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Miközben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter úgy döntött, hogy felbontja potenciális ellenzéki utódjának a tartalékosi szerződését, és felülvizsgáltatja a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz havi 1,3 millió forintos juttatását, egy 750 milliós vagyonkezelő alapítványt gründolt saját anyagi biztonsága érdekében.A miniszter azzal indokolta a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjét sújtó döntését, hogy "az emberek között fegyverrel járkáló Ruszin-Szendi Romulusz méltatlanná vált arra, hogy a Magyar Honvédség katonája legyen". Szalay-Bobrovniczky alapítványának jóléti szolgáltatásai között eközben élen jár a vadászat és a vadászfegyverek beszerzése.A jelek szerint a Fidesz politikusa az idén nyáron látta elérkezettnek az időt arra, hogy vagyonkezelő alapítvány formájában is garantálja családja anyagi biztonságát. A Per Ensem Vagyonkezelő Alapítvány alapítói okiratában Szalay-Bobrovniczky Kristóf el is magyarázza, hogy a név, Per Ensem latinul annyit tesz: kard által, miután ez a jelmondat olvasható családja egyik felmenőjének címerében. Az alapító így kívánja hangsúlyozni "a családi hagyományok és értékrend megőrzésének és továbbvitelének fontosságát".Szalay-Bobrovniczky, aki felmenői között földbirtokosokat, királyi főtanácsosokat, huszárhadnagyokat és lovastiszteket tart számon, vagyona egy részét arra fordította az elmúlt években, hogy visszaszerezze a család egyes jószágait.Ezek között volt egy majorság Badacsonytomaj és Káptalantóti határán, amelynek most egy 1,4 hektáros ingatlanát vitte be az alapítványba 750 millió forintos értéken, amit a bíróság a nyilvánosan elérhető adatok szerint meglepően gyorsan jegyzett be.A földtulajdon megszerzése még 2023 novemberében történt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi területéről van szó, ahol évtizedeken át a Badacsony Borászati Szövetkezet működött. A miniszter az ingatlant két pénzügyi szakembertől, bankártól vette meg, akik néhány évvel korábban kerültek birtokon belülre.A Rizapusztának hívott területen fekszik az egykori Tölgyes Kúria. A levéltári iratok alapján az apai nagyapai dédszülő, Szalay Bálint az 1880-as években vette meg a földbirtokot 12 ezer forintért, ahol 1896-ban építtette meg a kúriát feleségének, a lengyel származású Polczer Lizának, akit Rizának becézett.Így most a balatoni panorámás telek, valamint a borászat is a dédunokáé, Szalay-Bobrovniczky Kristófé. A miniszternek a legutóbbi, januári vagyonnyilatkozata alapján a Balaton-felvidéken már mintegy 5 hektárnyi ingatlana van.Azt már eddig is sejteni lehetett, hogy a politikusnak céljai vannak Rizapusztával, hiszen az egyik vagyonkezelő menedzsere, Király András tavaly nyáron megalapította a Rizapuszta Projekt Kft.-t. Az alapítványnak is Király lett a kurátora, akinek a feladata lesz a vagyon kezelése és az azzal való gazdálkodás.A Per Ensem kedvezményezettje Szalay-Bobrovniczky Kristóf és közeli hozzátartozói (bizonyára felesége, Szentkirályi Alexandra fideszes politikus, valamint három gyermeke), akiknek tehát a javára szolgál a bevitt vagyon hozama, gyarapítása.Merthogy az alapítvány célja a kedvezményezettek javára történő vagyon juttatása, ideértve az alábbi szolgáltatásokat: egészségügyi szolgáltatások, kulturális és sportprogram, vadászat, tenisz, vízi és lovassportok, hajók, lovak, fegyverek, utazás, étkezés, ruházat, berendezési tárgyak, járművek „és egyéb, életszínvonalat biztosító, illetve növelő vásárlások és szolgáltatások”.Az alapító okirat a vagyonellenőrt is megnevezi, aki ugyancsak nem esett messze a Fidesz pártcsaládjától. A volt nemzeti fejlesztési miniszter, KDNP-s országgyűlési képviselő, Seszták Miklós lánya, Seszták Sára ügyvéd végzi el ezt a feladatot.Az alapítvány vagyona egyébként minden bizonnyal gyarapodni fog a következő időszakban, mert önmagában az ingatlan biztosan nem termeli ki azt a jövedelmet, amely az igényelt jóléthez szükséges.Az alapítói okirat jelzi is, hogy bármilyen befektetési eszközzel gyarapítani lehet a vagyont, akár vállalkozásokat is létrehozhat vagy felvásárolhat az alapítvány, a lényeg csak az, hogy kiszámítható legyen a nyereségessége.Hogy Szalay-Bobrovniczky Kristófnak a 750 milliós teleknél jóval tekintélyesebb a vagyona, az részben a miniszterként kötelező vagyonnyilatkozataiból is látszik. Jelenleg is több vállalkozása működik, 2024-ben osztalékként nettó 800 millió forintot kasszírozott belőlük (az előző évben csaknem egymilliárdot), földbirtokai vannak a Fejér megyei Tabajd környékén, és már eddig is létezett egy vagyonkezelő cég Király András irányítása alatt, amelyből tavaly a miniszter 49 millió forinthoz jutott kedvezményezettként.A legértékesebb vagyonelemekről azonban lemondott Szalay-Bobrovniczy, amikor 2022-ben honvédelmi miniszterré nevezték ki. Kérdés, hogy ha megválik stallumától, vajon visszakerülnek-e hozzá a vállalatok. A három legjelentősebb vagyonelem egyike a kaszinóportfólió volt, amelyet pillanatnyilag Garancsi István (a Market-csoport egyik tulajdonosa) és Habony Árpád (kormányfői tanácsadó) visz a nevén, valamint a Magyar Vagon cégcsoport és a cseh repülőgépgyár, az Aero Vodochody egy része volt a politikus birtokában.Ez utóbbiak jelenleg Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekkörébe tartoznak, és közülük a vasúti járműgyártó éppen bajban van, az államnak kellett a segítségére sietnie, a repülőgépgyár pedig az uniós pénzekből finanszírozható védelmi ipari fejlesztésekre vár. Általánosságban is jellemző ezekre a vagyonelemekre, hogy megszerzésük, működésük és profittermelő képességük nem független az Orbán-kormánytól, amely hol hitellel, hol megrendeléssel támogatja a hozzá közel álló vállalkozók tevékenységét. A miniszter mindenesetre jelenleg is a menedzsment tagja három olyan csehországi vállalkozásban, amelynek köze van a repülőgépgyárhoz.Azt tehát nem lehet tudni, hogy idővel milyen további ingatlanok, értékpapírok, vállalatok és egyéb befektetések kerülnek Szalay-Bobrovniczky kardélére, dehogy a Per Ensemre még nagy jövő vár, azt a miniszter is úgy gondja, hiszen az alapítvány alapító okirata kimondja: cél a kedvezményezettek anyagi jólétének „generációkon átívelő biztosítása”.
|
Magas színvonalú életvitelének biztosítására hozott létre alapítványt Szalay-Bobrovniczky Kristóf
|
A miniszter elsőként a Balaton-felvidéki majorságát tette be a frissen alapított vagyonkezelő alapítványába, hogy garantálja saját és közeli hozzátartozóinak a jólétét, valamint népszerűsítse a vadászatot, a teniszt, a vízi és a lovassportokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20251001_Szalay-Bobrovniczky-Kristof-vagyonkezelo-alapitvany-vadaszat-vizi-sportok
|
2025-10-01 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mérőműszerek gyártására specializálódott az a vállalat, amelyet frissen alapított a felcsúti milliárdos energetikai cége.A Metrinox Zrt. többségi tulajdonosa a részvények 65 százalékával a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó Status Energy Kft., kisebbségi tulajdonosa a maradék részvénycsomaggal az NRGWorks Kft. Ez utóbbinak a tevékenységi körébe eddig is beletartoztak az okosmérés megoldásai, az olasz Pietro Fiorentini vállalat szerelvényeit kínálja az energetikai szektor digitális igényeinek kiszolgálására.Mészáros Lőrinc Opus-csoportja több ágon is haszonélvezője lehet a mérőműszerek gyártásának és forgalmazásának. A Status Energy ugyanis a villamosenergia-hálózat egyik magyarországi üzemeltetőjének, a Kelet-Magyarországon működő Opus Titásznak a tulajdonosa, és a Titász az elmúlt években már több mint 35 ezer okosmérőt telepített, 2030-ig pedig összesen 240 ezret akarnak elhelyezni a rendszerben.Érdemes megjegyezni, hogy a 35 ezer okosmérőt az Európai Uniónak abból a támogatásából (a Covid utáni helyreállítási alapból) finanszírozták, amelynek a pénzét Magyarország nagy valószínűséggel már soha nem kapja meg a jogállamisági elmarasztalások miatt. Így a projektet végső soron a magyar állam, illetve a magyar adófizetők állják.Az Opus-csoporthoz tartozik a Tigáz is, amely Magyarország leghosszabb gázvezetékét üzemelteti, amelyen szintén szükség van mérőműszerekre. Az okosmérők sokkal pontosabb elszámolást tesznek lehetővé, és az adatok az energiamegtakarítást is elősegítik.Az NRGWorks a Vabeko Kft.-n keresztül Bernula János és családja tulajdonban lévő vállalkozás, amely éppen most vásárolja meg az állami MVM-csoporttól a Flogiston Gázmérőgyártó Kft.-t. A mérőműszerek iránti kereslet felfutásán ugyanakkor az MVM is profitálhatott volna, ha bővíti a tevékenységét, és az általa forgalmazott eszközöket jó áron eladja Mészároséknak.A Flogiston ugyanis az elmúlt években rendre 100-150 millió forint adózott eredménnyel gazdagított az állami tulajdonosát, miközben a legnagyobb vevői egyike éppen az Opus Tigáz volt, az eszközök 40 százalékát pedig ő is az olasz Fiorentinitől szerezte be. Vagyis – ha a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyja, akkor – az állam aktív közreműködésével éppen most nyírják ki az újonnan léterhozott Mészáros-cégnek, a Metrinoxnak a konkurenciáját.Az NRGWorks tulajdonosai egyébként már jó ideje üzletelnek a Mészáros-csoporttal. A Mészáros és Mészáros Kft. már 2018-ban 3 milliárdos, 2019-ben 22 milliárd forint keretösszegű munkát nyert el a Vabeko Kft.-vel közösen, a tender kiírója az akkori nemzeti közművállalat földgázhálózati üzemeltetője volt.Az idén januárban pedig arról adtak ki közleményt, hogy az Opus Tigáz és az NRGWorks Magyarországon egyedülálló okos nyomásszabályozó állomást telepített Jászberényben. Ez az állomás több mint 10 ezer fogyasztó ellátását biztosítja. Az okos nyomásszabályozót mesterséges intelligenciával vezérlik, és immár a teljes gázelosztó hálózat nyomásmenedzsmentjét digitalizálták, így a gázszivárgások is csökkenthetők. A Vabekóé volt az a pasaréti lakás, amelyben egy ideig Rogán Antal lakott. A Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere azután tűnt fel a II. kerületi, háromlakásos társasház egyik ingatlanában, hogy elvált második feleségétől, akkori nevén Rogán Cecíliától. A Kabinetiroda akkor azt közölte, hogy Rogán bérli a lakást, amely addig a Vabeko Kft. tulajdonában volt.
|
Okosmérőkön gazdagodhat tovább a Zuckerbergnél is okosabb magyar
|
Mészáros Lőrinc új üzletét áttételesen az állam is megtámogatja: az MVM eladja a gázmérőket gyártó cégét, és a vevő éppen a felcsúti milliárdos üzlettársa. Így egyből eltűnik Mészáros potenciális konkurenciája.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20251001_hvg-metrinox-meszaros-lorinc-nrgworks-status-energia-titasz-tigaz-okosmero-rogan-antal
|
2025-10-01 11:45:39
| true | null | null |
HVG360
|
Gyakorlatilag Magyarország valamennyi 5 ezer fő alatti településén akad egy boldog nyertese az Agrárminisztérium által a kistelepülési üzletek támogatására kiírt pályázatnak.A nyertesek listájából kiderült: összesen 3348 vidéki kisbolt tulajdonosa kapott 1,5-3 millió forint közötti működési támogatást, közülük a döntő többség a 3 millió forintos maximális összegnek örülhet Magyarkeszitől Kispaládig.A kormány összesen 10 milliárd forintot osztott szét a kisboltosoknak a Magyar Falu program keretében. Az Agrárminisztérium még májusban hirdetett pályázatot számukra a megnövekedett költségeikhez történő hozzájárulás érdekében.A nyertesek listáját átnézve azonban az is kiderült, hogy - mint szinte az összes hasonló kormányzati támogatási programnál - a rászorultság egyáltalán nem volt szempont, milliárdos forgalmú boltláncok is simán kértek és kaptak egy kis hozzájárulást a költségeikhez közpénzből.A 3348 nyertes közül például legalább 428 kisbolt a Coop-lánchoz tartozik. A Coop Szolnok Zrt. neve 36 esetben bukkan fel, mint szerencsés nyertes Tiszarofftól Bábolnáig: a cég 2024-ben 50,8 milliárd forintos forgalommal és 1,3 milliárd forintos profittal zárt. Az Abaúj Coop Zrt. neve 33 esetben szerepel a listán: 12,4 milliárd forintos bevételük és 204 millió forintos nyereségük volt 2024-ben. A Coop Szeged Zrt.-nek 18 boltja örülhet: 14,3 milliárd forintos forgalmat és 431 millió forintos nyereséget könyvelhettek el tavaly.Persze nemcsak a Coop-lánc szerepelt ilyen jól a fideszes pénzosztáson. Például El-Sayed Tamer öt boltja is nyert Nagyrécse környékén. A kereskedő nem először örülhetett, a zaol.hu 2023-ban számolt be arról, hogy Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselőnek mutatta be modernizált kisboltját El-Sayed Tamer, aki a környék hét kistelepülésén üzemeltet boltot.A felújítás óta mintegy 30 százalékkal növekedett a vásárlók száma, a forgalom pedig 40 százalékkal több- árulta el 2023-ban a tulajdonos, aki most is kapott 15 millió forintot a kormánytól. A nyilatkozatból is látszik, hogy a kapott támogatás döntően befolyásolja a piaci versenyt: a vásárlók a felújított boltba mennek, míg aki nem kap kormányzati támogatást, onnan elmennek a vásárlók.A Magyar Falu programnak köszönhetően Felcsúton is újra ünnepelhetnek a kisboltosok, a pályázat egyik nyertese ugyanis megint a Falusi Bolt Kft. lett, amelynek Mészáros Lőrinc falujának Fő utcáján is van kisboltja. Összesen 13 esetben bukkan fel a cég neve a nyertesek listáján. Már 2021-ben is ők nyertek: Vértesacsán, Tabajdon és Tésen is az ő megszépült kisboltjukban vásárolhatnak az emberek. A Falusi Bolt Kft.-nek három tulajdonosa van: Noll Adolf, Szenttamási Egon és Hoffmann Ottó. A környező településeken, mint például Vál, Alcsútdoboz vagy Bicske, náluk lehet cigarettát is venni, hiszen az általuk tulajdonolt Falusi-Adolf Bt.-nek vagy a Falusi-Ottó Bt.-nek több nemzeti dohánybolt működtetésére is van állami engedélye.A boltlánc honlapja szerint nagyon ügyesen pályáznak, mert állandóan nyernek: energetikai fejlesztésre 11,3 millió forintot, napelemre 3,6 millió forintot, infokommunikációra 24 millió forintot, a Hitelprogramból 80 millió forintot szereztek maguknak.Az egész program Gyopáros Alpárhoz köthető. Szeptember végi videójában azt mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, hogy összesen 1918 település több mint 2300 vállalkozása több mint 3300 kisboltot üzemeltet, amelyre támogatást kapnak működésükhöz. A kormányzat eredetileg tavasszal 4 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg ezt a pályázatot, azonban a pályázók összesen 10 milliárd forintot igényeltek, ezért a nyár végén a kormány úgy döntött, hogy kipótolja ezt az összeget, és így összesen közel 10 milliárd forint jut a nyerteseknek.Gyopáros Alpár az ország legfideszesebb választókerületének képviselője: ha valahol verhetetlen volt a Fidesz a 2022-es országgyűlési választásokon, az a csornai választókerület Győr-Moson-Sopron megyében. A szavazatok 71,22 százalékát megszerezve Gyopáros Alpár lett a legnagyobb arányban diadalmaskodó egyéni parlamenti képviselő. 35 119 voksot kapott úgy, hogy minden szavazókört megnyert. Ez 75 települést jelent, amelyek közül csak 4 kisváros (Csorna, Kapuvár, Tét és Beled), a többi falu, ami optimális terepet biztosított a Magyar Falu Program kormánymegbízottjaként is funkcionáló Gyopárosnak.A vidék volt ismét a legjelentősebb tényező az országgyűlési választáson, sőt a legjobb eredmények ismét a falusias-kisvárosias körzetekben születtek. Mindenki egy hajóban evez, és nem tolerálja a széthúzást - nyilatkozta a fideszes politikus a Demokrata című hetilapnak a 2022-es választás után.
|
Falusi pénzosztás: a fél ország az Orbán-kormánytól kapott támogatást ünnepelheti
|
10 milliárd forintot osztott szét a kormány, ezúttal megint a kisboltosoknak, de a rászorultság nem volt szempont.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/falusi-penzosztas-a-fel-orszag-az-orban-kormanytol-kapott-tamogatast-unnepelheti.html
|
2025-10-01 14:31:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
"Minden ilyen ügylet alkotmányellenes" - érthetően arról, hogyan hizlalják titokban állami tízmilliárdok Nagy Márton körét"Ilyen nyomok alapján ítélnek el bűnözőket a bíróságok" - mondja Bódis András friss podcastadásunkban azokról az ügyletekről, amelyek Nagy Márton köre és a magyar állam, többek között a gazdasági miniszter tárcája között jöttek létre, s amelyeket kollégánk a héten tárt fel kétrészes cikksorozatban, a Válasz Online hasábjain. Akikkel most beszélget, hogy érthetővé váljanak a százmilliárdos kavarások: Ablonczy Bálint és Stumpf András. (A podcast videóformátumban a borítóképre kattintva indul.)Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!Balatoni villatelep, budai irodaház, szoftvercég, energetikai vállalat, nap- és szélerőműpark, vendégmunkás-behozatalra, őrzésvédelemre szakosodott érdekeltségek, valamint egy óriási buliközpont. Ezek mind a NER-csúcsragadozóvá vált Nagy Márton gazdasági miniszter családjához köthető Trustify-magántőkealapok (és társcégeik) szerzeményei. S lássunk csodát: ugyanezek az alapok úgy szívják magukba a nemzetgazdasági tárcától származó állami tőkét - több tízmilliárdos nagyságrendben -, mint szivacs a vizet. Ezt igazolta Bódis András szerdai cikke, miután a keddiben még "csak" az összeférhetetlenség-gyanús - így is milliárdos nagyságrendet kitevő - "aprópénz" nyomába eredt.A Nagy-kör ugyanis, amint a cikkekből és a HetiVálasz eheti adásából kiderül, az elmúlt években jócskán behálózta az államot: legalább 80 köztulajdonú érdekeltségtől kapott ügyvédi, tanácsadói megbízást. Bár az üvegzseb-nyilvántartások jobbára használhatatlanok, Bódis András 34 vállalat esetében konkrét összegekkel tudott kalkulálni, és 8,2 milliárd forintig jutott - a valóság azonban ennek akár a duplája, triplája is lehet. S kétségkívül elenyésző a százmilliárdos nagyságrendű, a Tiborcz- és Matolcsy-recept használatával megvalósított magántőkealapos kavarásokhoz képest.Ezen ügyletek részleteiről beszélget kollégánk, az ügyet felderítő Bódis András Ablonczy Bálinttal és Stumpf Andrással a HetiVálasz friss adásában. "Minden ilyen ügylet alkotmányellenes" - fogalmaz Bódis, de jó hírt is tud közölni: ezek a pénzek visszaszerezhetők, ha az állam egyszer úgy dönt.A podcastadás alapjául szolgáló cikkek:
|
"Minden ilyen ügylet alkotmányellenes" - érthetően arról, hogyan hizlalják titokban állami tízmilliárdok Nagy Márton körét
|
"Minden ilyen ügylet alkotmányellenes" - érthetően arról, hogyan hizlalják titokban állami tízmilliárdok Nagy Márton körét
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/10/02/nagy-marton-tizmilliardok-magantokealapok-trustify-nemzetgazdasagi-miniszterium-bodis-andras-podcast/
|
2025-10-02 07:40:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Nagyon Nagy Márton II.: szupertitkos magántőkelapok Tiborczék receptje szerintBalatoni villatelep, budai irodaház, szoftvercég, energetikai vállalat, nap- és szélerőműpark, vendégmunkás-behozatalra, őrzésvédelemre szakosodott érdekeltségek, valamint egy óriási buliközpont. Ezek mind a miniszterből NER-csúcsragadozóvá vált Nagy Márton családjához köthető Trustify-magántőkealapok szerzeményei. Ezek az alapok úgy szívják magukba a nemzetgazdasági tárcától származó állami tőkét - több tízmilliárdos nagyságrendben -, mint szivacs a vizet. Cikkünk második részéből kiderül tehát, hogy mit tanult a Nagy-kör Tiborcz Istvántól, Mészáros Lőrinctől és Matolcsy Ádámtól.Különös dolgok történtek 2022 októberében, majd decemberében - néhány hónappal Nagy Márton miniszteri beiktatása után. Az írásunk első felében már körberajzolt Fenyvesi Péter, a tárcavezető testvérének bejáratott "kincstárnoka" megalapította a Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt.-t. Az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba több ismert pénzügyi szakember is bekerült - Juhász Sándor, Tamási László és mások. Őket nem mutatjuk be részletesen, hiszen most csak a nevük érdekes. A Trustify bejegyzése először elakadt, ezzel az összeállítással sosem kezdett működni a társaság. Aztán 2022. december 16-án sikerült szabályosan elindítani az alapkezelőt; a kulcsember Fenyvesi Péter maradt, az említett Juhász-Tamási duó viszont kimaradt a végső felállásból. Ugyanezen a napon, tehát 2022. december 16-án - egy másik entitás átnevezésével - létrejött viszont a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., a vezérkarban Juhásszal, Tamásival, illetve egy felettébb strómangyanús figurával, a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező Petti Csabával.Egyszerre lett tehát két új magántulajdonú alapkezelő, amely ugyanazon a napon indult, és a törzsgárdával való kavarás igazolja, hogy nem függetlenül egymástól. Olyannyira nem, hogy mind a Trustify, mind a Global Capital egy Forrai Mihály nevű ügyvédre bízta a bejegyzési dokumentáció elkészítését. Aki pedig arról híres, hogy együtt szerepelt Nagy Mártonnal a Budapesti Értéktőzsde csúcsvezetésében - utóbbi a pesti börze elnöke volt, előbbi pedig "megfelelési vezető". Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Matolcsy Ádám praxisa bizonyítja, hogy mára az efféle, semmiből kinőtt alapkezelők, illetve az általuk kezelt tulajdonosrejtegető magántőkalapok lettek a NER alapsejtjei. A Fenyvesi Péter-féle kezelőcég jelenleg három ilyen magántőkelapot irányít - Trustify I., Trustify Impact I., Trustify Power I. néven -, a Juhász-Tamási-Petti-klub pedig egyet, a GloCap I.-et. Miként látni fogjuk, ezek az érdekeltségek együtt már majd’ 100 milliárd forintos állami tőkét kaptak, és példás együtemben segítik a Nagy-kör robbanásszerű terjeszkedését.A GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap esete a tisztább ügy. Miként a 24.hu megírta, az ebben lévő 32 milliárd forintot teljes egészében a Nagy Márton tárcája alá tartozó MFB Csoport biztosította - más tőkealapok összevonása nyomán. Alább kiderül, hogy a GloCap főszabályként a Trustify-közösség "előkóstolójaként" azonosítható. (A kormányfő vejével szövetséges NER-üstökös, Balázs Attila mögött is találtunk némi GloCap-forrást, de ez nem ennek a cikknek a témája.)S vajon honnan kerültek milliárdok a Trustify-alapokba? A Nemzetgazdasági Minisztérium egy éve maga kommunikált arról, hogy a Nemzeti Tőkeholding (NTH) nevű kormányszerv Zöld Alapok Tőkeprogramjából 35 milliárd jutott a Trustify Impact I. Magántőkealapnak. Ehhez 15 milliárdnyi privát forrást is hozzá kellett tenni, hogy értelmet nyerjen a "magán"-tőkealap kifejezés. Honnan lett meg az önrész a Trustify Impact I.-nek? Különböző céges beszámolókból azt hámoztuk ki, hogy Fenyvesi Péter az MBH Banktól kapott erre a célra 15 milliárd forintnyi kölcsönt. Ami szintén bennfentes ügyletnek tűnik, hiszen a Mészáros Lőrinc dominálta pénzintézetben még mindig érdemi részesedése van az államnak - ráadásul ez a vagyonelem éppen Nagy Márton minisztériumához tartozik. Mi több, az egész hitelügyletre a Nagy Mártonhoz tartozó állami Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vállalt kezességet.Mindezek mellett azt is tudjuk, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott Lakhatási Tőkeprogramból ugyancsak részesültek a Trustify Befektetési Alapkezelőhöz tartozó pénzeszsákok - akár 20 milliárd forint befektetett tőke erejéig. Ami alighanem közbotrány, hiszen nyilvánvaló, hogy a Trustify-egységek soha nem építettek még lakótömböket. Még ordítóbb, hogy a fent strómagyanúsnak nevezett Petti Csaba egy másik alapkezelője, a járműiparra szakosodott Innova-X is kaphatott ugyanennyi milliárdot, szintén zéró lakásépítési referenciával.Mindezek ismeretében Fenyvesi Péterhez fordultunk. Kértünk tőle egy pontos kimutatást arról, hogy a Trustify milyen összegű állami tőkebefektetést kapott, illetve fog kapni (a már megszületett kormányzati döntések nyomán). Illetve azt is megkérdeztük: milyen konkrét projektekre költik azt a tőkét, amellyel az állam a segítségükre sietett? Válasz nem jött tőle, így saját gyűjtéssel kell előrukkolnunk. Íme:Balaton-parti villatelep - ZNK Üdülőpark Kft. (korábbi nevén: Goro Maxi Kft.): A vállalatalapítást jogászként Nagy Márton sógornője, Pete Judit menedzselte, de 2023 végén már Nagy Szilárd újonnan létrehozott ügyvédi irodája (Nagy és Hollós) intézte a cégbírósági bejegyzéshez kapcsolódó teendőket. Ekkorra a Trustify I. és a GloCap I. magántőkealapokhoz került a villatelepet fejlesztő kft. Előbbi lett a kisebbségi tulajdonos, de vételi jogot szerzett a többségi részre, tehát bármikor jutányosan kivásárolhatja az állami tőkével működő GloCap-alapot. A 24.hu korábbi cikke szerint a partmenti ingatlan az 1970-es évektől 2015-ig a MÁV üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után közvetlen állami tulajdonba került. A Zánka-Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverés útján 574 millió forintért értékesítette 2022-ben. A telket megvásárló cég ekkor attól az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től igényelt 50 millió forint kisegítést, melynek felügyelőbizottságát a kölcsönszerződés aláírásakor még a miniszterelnöki főtanácsadó Nagy Márton vezette. 2023 legvégén aztán a miniszterré vált Nagy Márton által felügyelt Eximbank is biztosított 2 milliárd forintos hitelt a zánkai projektcégnek. Az első sajtómegjelenéseket követően a Trustify formálisan kiszállt a fejlesztésből, és átadta helyét annak a Stratos Magasépítő Zrt.-nek, amely mögött vagyonkezelőként egy bizonyos Botond Szabolcs azonosítható. Mivel ő a Trustify-csoportban is tisztviselősködött, gyanítjuk, maradt Nagy-közelben a balatoni üdülőparkfejlesztés. A fenti látványterven szereplő villáknak viszont egyelőre nyoma sincs a bozótosban.Irodaházak - TP Property Zrt.: A társaság a Trustify I. és a GloCap I. magántőkealapok tulajdonában áll; az alapító okirat szerint előbbinek vételi joga van utóbbi részesedésére. A zrt. idén vásárolta meg a Szent János kórház és a fogaskerekű alsó állomása vonzáskörzetében lévő volt Takarékbank-székházat (valamint a szomszédos ingatlant), ezeket kívánja hasznosítani. A tulajdoni lapok tanúsága szerint egy hitelközvetítő cég 2,3 milliárdos kölcsönt adott a bizniszhez, melyet a Nagy Márton minisztériuma alá tartozó Eximbank biztosíthatott.Szoftverfejlesztés - Leopoly Kft.: A 3D modellező platformjáról ismert cégben 2023. december 21-én szerzett közel 20 százalékos tulajdont a GloCap I., illetve tizedennyit a Trustify I. Magántőkealap. Természetesen a képlet itt is az, mint fent: ha sikeresnek látszik a befektetés, az állami alapot bármikor kivásárolhatja a Nagy családhoz közeli Trustify. Ennél is fontosabb azonban a fenti dátum - 2023. december 21-én ugyanis történt még valami. A Nagy Márton tárcájának szakmai felügyelete alatt álló egyik zsákból (intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram) éppen ezen a napon nyert 1,7 milliárd forintot a Leopoly Kft. Annak ellenére is ennyit nyert, hogy az eredeti kiírás szerint csak 200 millió és 1,5 milliárd forint közötti összegeket lehetett volna odaítélni a pályázaton - ráadásul az egész keret mindössze 5,5 milliárdra rúgott. Tehát az összes pénz harmadát elvitte az a cég, amelyet épp a támogatás megítélésnek napján csatoltak a Nagy-körhöz.Energetika, épületautomatizálás, vagyonkezelés, információtechnológiai szaktanácsadás - Thermowatt Energetikai és Építőipari Kft., Nective Kft., Equity Expert Zrt., PW Holding Zrt.: Ezeknél a társaságoknál ugyancsak párban szerzett tulajdont a GloCap I. és Trustify I. - utóbbi természetesen bármikor jogosult megszerezni az állami alap részesedését. Külön említést a Thermowatt Kft. érdemel a sorból, amely kommunális és ipari szennyvízből, hulladékhőből nyert energiát hasznosít épületek fűtésére, hűtésére. E cégben a Nagy-csapat a Veolia Grouppal lépett szövetségre. A Válasz Online korábban igazolta: ugyanez a francia óriásvállalat aktívan együttműködik a kormányfői guruként jegyzett Habony Árpáddal is.Luxushajóvásárlás(?) - PrestigeCat Charter Zrt.: Ezt a vállalkozást önállóan birtokolja a Trustify I. Magántőkealap. Mivel a céget sporteszköz tartására alapították, és már 1,2 milliárd forintot meghaladó tőkét pakoltak bele, ráadásul a Prestige egy ismert katamaránmárka, azt gyanítjuk, a magántőkealap egy hajóval is gazdagította befektetőit. Meg is kérdeztük levélben Fenyvesi Pétertől, tényleg erről van-e szó, de erre a kérdésünkre sem válaszolt.Naperőművek és szélpark - SSI Invest Kft., Terravis Zrt., First Page Invest Zrt.: Ezekben az érdekeltségekben a Nagy Márton miniszteri felügyelete alatt álló NTH zöldpénzeivel kitömött Trustify Impact I. Magántőkealap jutott meghatározó tulajdonrészhez. Vagyis mindhárom társaság állami pénzt használ - és közben a cégjogi feladatokat a tárcavezető testvérének új ügyvédi irodája (Nagy és Hollós) látja el. Az SSI Invest közvetve azt a Sunglare Capture-Sunglare Expert cégpárost birtokolja, amely Kiskunhalas térségében épít napelemes erőművet és akkumulátoros energiatárolót. E projekt kiegészítéseként fut a Terravis Zrt. leányaként jegyzett Sz.G.R. Kft. szélerőműparkjának terve. A First Page Invest közben a paksi járásban érdekelt egy napelemes beruházásban - az MB Sunissimo Secundo Kft. birtokosaként. Érdekesség, hogy utóbbi egység testvércégét, az MB Sunissimo Primót Tiborcz István köreihez szokás sorolni.Buliközpont a Hajógyári-szigeten - MultiKulti Rendezvényszervező Zrt.: Miként nemrég a 444 és a HVG bemutatta, a kormányzati zöldforrásokkal gazdálkodó Trustify Impact I. Magántőkealap lett a befektetője a részvénytársaságnak, amely fillérekért vehette bérbe ötven évre - tendereztetés nélkül - a Demeter Szilárd-féle Magyar Kultúráért Alapítványához tartozó Petőfi Kulturális Ügynökségtől az óbudai Hajógyári-sziget déli részének 27 ezer négyzetméteres területét. A Trustify-csapat sportlétesítményeket, fénymúzeumot, szabadtéri szórakozóhelyeket, kutyás partszakaszt, valamint multifunkcionális rendezvényterek kialakítását ígéri - s ehhez Kiss László, a III. kerület ellenzéki polgármestere is adja az arcát.Vendégmunkás-behozatal - Global Workforce Solutions Zrt.: "Látjuk, hogy a demográfiai és gazdasági tények miatt egyedül nem boldogulunk. Ezért célunk, hogy a hiányzó munkaerő fair és etikus módon érkezzen az országba, hozzájárulva a gazdaság növekedéséhez és a közös jóléthez" - írja honlapján a társaság. A harmadik országbeli munkavállalók integrálására szakosodott Global Workforce-nál a cégjogi feladatokat Nagy Szilárd új ügyvédi irodája látja el (Nagy és Hollós), a legmeghatározóbb tulajdonos a Trustify Impact I. Magántőkealap, de van kisebb részesedése a Global Capitalban érdekelt - tehát a Nagy-körrel üzemszerűen együttműködő - Petti Csabának is. Mindez azért pikáns, mert a vendégmunkás-import állami szabályozója közben nem más, mint a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton.Őrzésvédelem, személybiztonság - ESG Holding Zrt.: A sokáig Pintér Sándor belügyminiszter vonzáskörzetében létező részvénytársaság idén januárban kapott új többségi tulajdonost - a fent említett Petti Csaba személyében. Az adásvétel cégjogi ügyeit itt is Nagy Szilárd új ügyvédi irodája (Nagy és Hollós) végezte, de ez még semmi. A Nagy Márton miniszteri portfoliójába tartozó nemzeti vagyonkezelő által az MNV ingatlanjainak komplex vagyonvédelmére kiírt tendereket éppen ez az ESG Holding nyeri szakmányban - úgy ráadásul, hogy az állami kiíró közbeszerzés-bonyolító partnere nem más, mint Nagy Szilárd párjának volt cége, a cikkünk előző részében már bemutatott BPP Best Practice Procurement Zrt. És még egy kis színes: emlékezhetünk, Nagy Márton tavaly még hangos csörtékbe bonyolódott a Spar-csoporttal, viszont az üzletlánc egyik biztonsági szolgáltatója éppen az ESG Holding. Vagyis idénre az lett a helyzet, hogy a Nagy-kör érdekeltté vált a Spar magyarországi működésében.Mindezek után egyetlen fundamentális kérdés adódik: vajon van-e Nagy Mártonnak, Nagy Szilárdnak, bármely családtagjuknak, hozzátartozójuknak befektetése, befektetési jegye - közvetlenül vagy bármilyen egyéb érdekeltségen keresztül - a Trustify magántőkealapjaiban? Tehát származik-e személyes hasznuk abból, hogy a magyar állam szinte számolatlanul önti a projektek felfuttatásához szükséges tőkét ezekbe a titkos alapokba? Ezt a kérdést nyilván a Nagy testvérpár mindkét tagjának elküldtük - de egyikük sem válaszolt.Azt sem tudhattuk hát meg tőlük, büszkék-e arra, hogy míg Nagy Szilárd korábbi irodája sorra gyűjti az állami megbízásokat (lásd cikkünk első részét), addig új ügyvédi érdekeltsége (Nagy és Hollós) a jórészt kormánypénzekből működő Trustify-csoport különböző befektetéseinél bábáskodik.*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.Nyitókép: Tiborcz István, Nagy Márton, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc (montázs: Válasz Online)Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>#állami támogatás#Fenyvesi Péter#Global Capital#magántőkealapok#Nagy Márton#Nagy Szilárd#nemzetgazdasági minisztérium#Trustify
|
Nagyon Nagy Márton II.: szupertitkos magántőkelapok Tiborczék receptje szerint - Válasz Online
|
Nagyon Nagy Márton II.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/10/01/nagy-marton-magantokelapok-tiborcz-trustify-tenyfeltaras/
|
2025-10-01 07:16:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Itt egy erős bizonyíték arra, hogy Mészáros Lőrinc áll Orbán apjának milliárdos építkezése mögött
|
A Direkt36 birtokába került egy irat, amely szerint Mészáros Lőrinc egyik cége nagyértékű pénzügyi segítséget nyújtott Orbán Győző számára. Több jel is arra utal, hogy a segítség a hatvanpusztai birtokra vonatkozott.
| null | 1 |
https://www.direkt36.hu/itt-egy-eros-bizonyitek-arra-hogy-meszaros-lorinc-all-orban-apjanak-milliardos-epitkezese-mogott/
|
2025-10-02 12:07:40
| true | null | null |
Direkt36
|
|
...vagy Szita Károly szerint Nagybajom és Kaposvár határos egymással? Nem elég, hogy egy épkézláb programötlete sincs, de még el is szívja a kistelepülések elől a fejlesztési pénzeket a kaposvári polgármester: jónéhány sebből vérzik az a rendelet, amelyet a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor által jegyzett jogszabály nyomán hozott augusztus 25-i rendkívüli ülésén a kaposvári önkormányzat. A minisztérium előírja, hogy milyen módon kell, ill. lehet felhasználni a Versenyképes Járások Programban a kaposvári járás 78 településének elkülönített 500 milliót: ki pályázhat, mire, stb. A programhoz tartozik egy "Monitoring Bizottság" is, amely a "pályázatokat figyelemmel kíséri, s a problémákra megoldási javaslatokat tesz", s Szita Károly nemrég büszkén bejelentette, hogy ő is tagja lett a testületnek.Csakhogy a jogszabály betűjének sem felel mega közgyűlés által hozott döntés a Kaposvár és "társai" által igényelt 197 millió forintról, a szellemének pedig végképp nem: a 2/2025. (II. 28.) KTM rendelet a Versenyképes Járások Program végrehajtási rendszeréről 3. § (1) kimondja, hogy"támogatási igényt legalább három települést érintő fejlesztés támogatása céljából legalább három települési önkormányzat együtt, konzorciumban vagy társulásként (a továbbiakban együtt: jogosult) nyújthat be".Az előterjesztés egyik pontja szerinta legnagyobb összegű, 100 millió forintos igény fedezete lenne egy TOP-forrásból már 2023-ban elkészült Kaposmérő-Kaposújlak kerékpárút Kaposvárig továbbvezető szakasza előkészítésének. Kaposvár polgármestere az augusztus 25-i rendkívüli közgyűlésen megszavaztatott egy olyan konzorciumi megállapodás-tervezetet - amit már be is adtak a minisztériumba - amelyben a három érdekelt fél Kaposvár, Kaposújlak és - kapaszkodj Malvin! - Nagybajom, miközben kötelező harmadik tagként megnevezett Nagybajom városnak semmilyen érintettsége nem lehet a projektben, egyszerű földrajzi okokból - ezt még a nagyon-nagyon távoli minisztérium magasából is illett volna észrevenni.Hogy mi e törvénysértő megoldásra a magyarázat?Egyszerű: a kerékpárútban a harmadik potenciális "érintett", Kaposmérő nagyközség polgármestere, Prukner Gábor finoman szólva nincs jó viszonyban Szita Károllyal, miután 2017-ben a "hulladékmaffia vezetőjének" nevezte - tegyük hozzá, nem ok nélkül:Kegyetlenül eldurvult a Kaposmérő-Kaposvár hulladékháború: Prukner Gábor polgármester nyilvánosan a hulladékmaffia vezetőjének nevezte Szita KárolytErre ez év elején, kicsit más összefüggésben ugyan, de még rá is erősített, igazolva, hogy kapcsolatuk továbbra sem felhőtlen, s a véleménye nem változott.A másik - a jogszabály szellemének a legkevésbé sem megfelelő - projekt a "KMJVÖ által az általános és középiskolákban biztosított intézményi gyermekétkeztetés állami forrással nem finanszírozott költségeinek megtérítése" címet viseli 31 millió forint értékben, miközben az egész program és a körülötte csapott hírverésarról szólt, hogy az igényelt pénzeket fejlesztésekre kell fordítani.A "költségek megtérítése" azonban fogalmilag sincs köszönő viszonyban a "fejlesztéssel": Szita Károly, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként többször is kiállt a Versenyképes Járások Program mellett, most személyesen tesz erőszakot rajta, ékes példáját adva annak, hogya Fidesz legtöbbször még a saját törvényeit sem tartja be.Ám a harmadik abúzus még az előbbieknél is durvább:"a KMJVÖ által fenntartott óvodákba bejáró járási gyermekek utáni állami forrással nem finanszírozott költségek megtérítése" c. "projekthez" mindössze 165.637 Ft-os összeg szerepel az előterjesztésben "önrészként", viszont a konzorciumi szerződésben ott a teljes összeg. Kimásoltuk, mert ha nem látod a saját szemeddel, nem hiszed el:Hogy jól értsük: Szita Károly hetvenhét és félmillió forintot nyúl lelényegében "ügyintézés" címén a programból, anélkül, hogy bevallaná: ez a pénz is simán csak a kaposvári költségvetés lyukainak betömködésére szolgál. Korábban az is konfliktus tárgya voltKaposmérő és Kaposvár között, hogy Szita Károly jogtalanul követelt a községtől hozzájárulást a városba járó óvodások után - ahelyett, hogy örülne, nem kell újabb csoportokat megszüntetni - Prukner Gábor pedig beintett neki egy méreteset.Kérdés ezek után, hogy a két utóbbi programból - az óvodai és az iskolai étkeztetésben - mi haszna Igal, Somogyjád, Nagybajom, Orci, Magyaregres, Zimány, Patalom önkormányzatainak, amelyek mindkét helyen konzorciumi tagként aláírtak?Valószínűleg semmi, Szita ígérgetéssel vagy fenyegetésselcsupán belerángatta őket éppúgy, ahogy Nagybajom önkormányzatát arra, hogy a Kaposmérő-Kaposvár kerékpárút-projekthez csatlakozzon: legfeljebb majd az átadáskor kivezénylik a nagybajomi kisiskolásokat is ünneplő tömegnek.Tehát Szita Károly ahelyett,hogy a többi nagyvárosi polgármesterhez hasonlóan kiállna a kormány rablóhadjárata ellen, vagy kirúgna három, igencsak szerény teljesítményt felmutató alpolgármesteréből két és felet - ezzel legkevesebb kilencven milliót takarítana meg évente - plusz a már betegesre felhizlalt polgármesteri stábját ugyanígy megrostálná, felhagyna az eszement, a megyei jogú városok átlagának duplájára rúgó sportfinanszírozással, nem venne évente újabb és újabb luxusjárgányokat, vagy éppen nem a piaci ár töredékéért szerződött volna a Mészáros Lőrinc-féle Publimonttal, esetleg piaci áron próbálná értékesíteni a belvárosi építési ingatlanokat, netánbehajtaná végre a várost megillető kintlévőségeket:Egy kis segítség Kaposvárnak: lazán találtunk egymilliárdot az észbontóan megemelkedett energiaköltségek fedezésére...ő inkább lelkesen tapsol annak, ahogyan drága kormánya fojtogatja a még állva maradt településeket, és megpróbálja surranópályán visszaszerezni a Kaposvártól elvett négyszáz millió forintnak egy részét. Nem véletlen, hogy az ellenzéki polgármesterek nagy része megelégelte Szitának a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökeként előadott kétszínű kis játékait,és formálódik egy független nagyvárosi szövetség:Szita Károly már sokadszor próbálja semmibe venni Magyarország törvényeit: láttuk ezt már a Pécsi utcai iskola ügyében éppúgy, mint a gumiégető esetében, vagy az inert hulladéklerakó pere kapcsán, de megemlíthetjük a Kétfarkú Kutya párt járdafestése esetében hozott elmarasztaló bírósági határozatot is. De tévedés azt hinni, hogy Kaposvárért harcol: azért teszi, hogy továbbra is fenntarthassa az eszement költekezést, kenyérpusztító stábját anélkül, hogy fejreállna a költségvetés.Kérdéseinket természetesen elküldtük - már két hete - a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, ám választ eddig még nem kaptunk: ha véletlenül mégis válaszolnak, frissítjük írásunkat.H. I.Címkép forrása: MJ videoEzt olvasta már?
|
Pofátlan lenyúlás, oszt’ jónapot: törvénysértő módon próbálja Kaposvár a Versenyképes Járások pénzeit magáévá tenni...
|
…vagy Szita Károly szerint Nagybajom és Kaposvár határos egymással? Nem elég, hogy egy épkézláb programötlete sincs, de még el is szívja a kistelepülések elől a fejlesztési pénzeket a kaposvári pol…
| null | 1 |
https://www.kapost.hu/versenykepes-jarasok-penzei-szita/
|
2025-09-23 20:24:04
| true | null | null |
Kapos-T
|
"Győr fejlődését az állami elvonások mellett a korrupció, a helyi polipok és kisgömböcök politikája hátráltatja" - ezzel a felütéssel jelentette be Pintér Bence, Győr ellenzéki polgármestere, hogy nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés gyanúja miatt a rendőrséghez fordult. Feljelentését ismeretlen tettes ellen, szerdán tette meg. Arra a kérdésre, hogy a "polip" és a "kisgömböc" említésekor kire gondolt, a polgármester azt válaszolta a Telexnek: "Az országszerte közismert polip a 2019 előtti győri rendszerre, a kisgömböc pedig az onnantól 2024-ig tartó időszakra utal." Vagyis a Borkai- és a Dézsi-érára.Feljelentésének tárgya Győr egyik ikonikus épülete, a belváros szívében található Vaskakas-ház. Ezt az ingatlant 700 millióért vásárolta vissza 2022 év végén Győr a Borkai-botrányba keveredett Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és társainak cégétől. Annak ellenére fizetett ennyit a város, hogy a vétel előtt három hónappal állítólag készült egy értékbecslés, amely az ingatlant birtokló cég értékét legfeljebb 288 millióra taksálta, és a kapcsolódó hitelekkel együtt is 580 millió forint körül lehetett volna a reális ár."Ez az adat a döntéshozók előtt ismert kellett, hogy legyen. Vagy ha nem, rá kellett volna kérdezniük. De az adásvételről zárt ülésen döntött a fideszes többségű és vezetésű gazdasági és tulajdonosi bizottság három évvel ezelőtt" - tette hozzá Pintér.A polgármester szerint a ház műszaki állapota 2007 óta (ekkor került el a várostól) folyamatosan romlik, a szakszerű állagmegóvása nem történt meg, ezért az értéke nem emelkedhetett."Van tehát egy romos állapotú ingatlan, amit korábban eladott a város 200 millióért, majd három és félszereséért még romosabb állapotban visszavásárolt"- ez a városvezető olvasata, aki ennél a pontnál bejelentette, hogy az ő álláspontja szerint "ez nem csupán rossz szakmai döntés volt, hanem felmerülhet bűncselekmény gyanúja is". A település vagyonát érintő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés és ehhez köthető más bűncselekmények miatt ezért bejelentést tett a nyomozóhatóságoknál.A visszavásárlásról tehát 2022 decemberében döntött az akkor még Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) vezette győri testület. A vevő nem a város volt, hanem az önkormányzati szolgáltató-mamutcég, a Győr-Szol. A vállalat - Győr nevében, nyilván - hivatalosan a Püspökvár Kft-t vette meg, de az ügylet valós célja a Bécsi kapu téren található Vaskakas-ház visszavásárlása volt. 16 év után így lett ismét a városé a Vaskakas Taverna (a céggel együtt).A tavernát (Győrben leginkább így emlegetik az épületet) 2007-ben, amikor Borkai Zsolt vezette a várost, egy azóta elhunyt pesti képkereskedő vette meg először, aukciósházzá alakította volna, de az egészsége megromlott, és támogatót sem talált. Nagy László 2007-ben még 192 millió forintért jutott hozzá az épülethez, amelyet 2019-ben az ingatlanközvetítő az akkori sajtóhírek szerint 240 millió forint plusz áfáért, tehát mintegy 300 millióért árulta a leendő új vevő(k)nek, a Püspökvár Kft.-nek, amit aztán Vaskakas Várbástya Kft.-nek neveztek át.A cégjegyzék szerint a kft. tulajdonosai voltak akkor: Rákosfalvy Zoltán, a Borkai-botrányból ismert ügyvéd; Grászli Bernadett, a Rómer Múzeum korábbi igazgatója, valamint Somogyi János nagyvállalkozó. Az üzlet nyélbe ütéséhez hitelt vett fel a kft., gazdasági tevékenységet nem folytatott, csak az épület tulajdonlására hozták létre.Nem a vevők személye volt a győriek számára a meglepetés 2022-2023-ban, hanem az, amit az akkori ellenzéki oldal szóvá is tett a közgyűlésen: az a Győr-Szol vásárolta meg a kft-t, amely addig százmilliós adóssággal küzdött. A válasz az volt, hogya gázvita sorána gázkereskedőtől visszaszerzett kétmilliárdos kártérítésből 700 milliót tudnak most erre szánni.Az egyik ellenzéki képviselő az árat is sokallta, de a Győr-Szol azóta nyugalmazott elnök-vezérigazgatója válaszában azt mondta: a céget könyvvizsgáló nézte meg, az ingatlant pedig többen is felbecsülték, az ár tehát ennyi. Erre a momentumra a szerdai sajtótájékoztatón emlékeztettük a mostani városvezetést, Pintér Bence azt válaszolta, hogy a 2022 decemberi bizottsági ülés jegyzőkönyvében nem található semmilyen cégértékelés, ami frissebb lenne, mint a már említett, szeptemberi szakértői vélemény. "Archiválva nincsen más szakértői anyag, de továbbra is keressük."Egy korábbi sajtóhírre alapozva felvetettük neki azt is, hogy Rákosfalvyék 2019 után vízmentesítést végeztek, leburkoltatták a Vaskakas tetejét, a szerkezet ezért állítólag jobb állapotban van, mint a külseje mutatja. Pintér alpolgármestere Kósa Roland, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón, azt válaszolta,"álmodozás, annyi történt, komoly beavatkozás nem".Dézsi Csaba András polgármester három éve azt mondta, a Vaskakas-ház megvásárlásával történelmi értéket próbált a város visszaszerezni, mert kötelessége ezt az utókornak megtenni. "Ennek az ingatlannak a túlélésre más esélye nem nagyon maradt, csak ha a városé lesz: lepusztulni látszott ugyanis ez a történelmi érték."Az egyik bejárásonhatperces videót is forgatotta volt győri polgármester, azon pontosan látszott, milyen állapotban volt 2023 elején a taverna és milyen titkai voltak az épületnek.Idén márciusban egy újonnan induló helyi hírportál feltette a kérdést:Érdekel még valakit, hogy mi lesz a Vaskakas Tavernával, a Spartacus csónakházzal, a vasútállomással...?Merthogy a 2024-es önkormányzati választások óta, amikor Győrnek új polgármestere lett, a Dézsi-éra agyonreklámozott beruházási terveivel nem történt semmi. A ház homlokzatának rossz állapotát ma egy ponyva kendőzi el, de amíg le nem takarták, évekig két különböző színre oszlott - legalábbis sokan már így emlékezhetnek rá: egy rózsaszín és egy sárga házra.Kósa Roland annyit tett hozzá, hogy az erkölcsi felelősség kérdését felveti az is, hogy "miközben a korábbi városvezetés romokat vásárolt, a barokk belváros önkormányzati ingatlanai romokban állnak". Kósa nyilvánvaló módon a Vaskakas-háztól alig száz méterre lévő Napóleon-házra célzott, amelynek állapotát életveszélyessé nyilvánították, az épület faszerkezetét a könnyező gomba támadta meg. "A megmentés utolsó órájában vagyunk, de amikor a Vaskakas-házat megvásárolták, az elődeink, már tudták, hogy mire lenne szükség a Napóleon-háznál. De nem arra költöttek, hanem egy másik romra, amelyre sem hazai, sem semmilyen uniós forrás nem állt rendelkezésre."A győr-belvárosi Bécsi kapu téren minden háznak könyvre való története van, mindegyik "látta is" az 1860-ban lebontott Bécsi kaput. A már egybevont helyrajzi számon jegyzett Vaskakas-épületegyüttes a bástyából és a klasszicista házból áll, ez a legnagyobb ingatlan a téren. A Sforza bástya valamikor a Bécsi kaput védte. A mostani közép- és idős korosztálynak ifjúsága színhelye volt: 1971-től a 2000-es évekig itt működött a Vaskakas Taverna, ahol a tatár bifsztek volt a sláger, és dobogós a rántott sertésborda Vaskakas módra, meg a négy húsból álló Vaskakastál. Látjuk magunk előtt a kerámia hamutartókat, a kékfestős abroszokat, míg a várbelsőt idéző ólomsúlyú székeket a pincérek tudják igazán felidézni, mert esténként mind a 120 darabot ők rakták fel.
|
A győri fideszesek eladtak egy épületet 300 millióért, három év múlva 700-ért visszavásárolták
|
Győr ellenzéki polgármestere hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett Győr egyik ikonikus épületének gyanús visszavásárlása miatt. A Vaskakas-házat szerinte a becsült árnál 120 millióval többért vetette meg előző városvezetés az önkormányzat cégével, az eladó a Borkai-botrányba keveredett Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és társai voltak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/09/24/vaskakas-taverna-pinter-bence-rakosfalvy-zoltan-dezsi-csaba-andras-gyor
|
2025-09-24 16:12:06
| true | null | null |
Telex
|
Becslésekszerintma Magyarországon nagyjából hétmillió ember néz kisebb-nagyobb rendszerességgel YouTube-videókat. Ez akkora elérés, amit semmilyen tévécsatorna vagy más hagyományos médiatermék nem képes még csak megközelíteni sem, nem csoda, hogy minden hirdető szemében kiemelten értékes reklámfelületnek számít.Magyarországon már elég régóta a politika és azon belül is a kormány az egyik legnagyobb szereplő a reklámpiacon, de még ezzel együtt is meghökkentő, hogy milyen erősen támaszkodik a YouTube-ra az üzenetei kihangosításához. Kampányidőszakokban a reklámokat kikapcsoló előfizetés volt az egyetlen mód arra, hogy az ember ne érezze úgy, a csapból is politikai reklámok folynak a videómegosztón.Ennek mostvége. A YouTube anyacége, az Alphabet nem hajlandó alávetni magát az EU új átláthatósági szabályozásának, ezért szeptember 22-től inkább leállítja a politikai-közéleti hirdetések kiszolgálását Európában. Azt, hogy ez pontosan hogyan fog történni és mikor, milyen időzóna szerint, egyszerre vagy lépcsőzetesen, egyelőre nem tudni.Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogy a magyar politikai hirdetők az elmúlt hat és fél évben (vagyis amióta létezik a Google publikushirdetési adatbázisa) mennyi pénzt és mire költöttek el, és mennyire számít ez soknak európai kitekintésben.A szeptember 21-i adatok szerint a magyar hirdetők teljes számlája 112 ezer hirdetésre összesen 7,633 millió euró volt, ez napi árfolyamon nagyjából 3 milliárd forintot jelent (pontos forintosított összeget nem lehet mondani, mert az adatbázis euróban számol, aminek az árfolyama az elmúlt hat évben elég nagy kilengéseket mutatott). Az összegek időbeli eloszlása jól mutatja, hogy mikor fűtötte fel igazán a politika a reklámkampányokat: a 2022-es országgyűlési választási kampányban, aztán 2024-ben az önkormányzati és EP-választás előtt és végül az idén nyáron:Ahogy azt nemsokára látni fogjuk, ez utóbbi jórészt egyetlen nagypályás fideszes hirdető megjelenésének volt tulajdonítható. Ez a hatás annyira durva volt, hogy az éves költést már szeptember közepére abba a nagyjából 2 millió eurós összegbe tolta fel, amit a két választási év, 2022 és 2024 produkált:A reklámköltés túlnyomó részét (93 százalék, körülbelül 7 millió euró) a top 25 hirdető adta össze. A legtöbb költést messze a Fidesz tudhatja a magáénak bő másfél millió euróval. A második a kormány, azaz a Miniszterelnöki Kabinetiroda 816 ezerrel, aztán a Mediaworks kormányközeli médiabirodalom jön 751 ezerrel, majd az Apáti Bence-féleNemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM)668 ezerrel.Összességében a magyar hirdetési számla kétharmada, bő ötmillió euró (kb. kétmilliárd forint) ment a Fidesz üzeneteinek kihangosítására, egymillió pedig a 2022-es ellenzéki összefogás hirdetéseire (ebből lett később a hosszan húzódó, majdelsikkadt kampányfinanszírozási botrány). Az óellenzék kisebb pártjai adtak össze még nagyjából 900 ezret, és még három, összesen nagyjából 2 százalékot kitevő hirdetőt jegyezhetünk fel, akiket egyik kategóriába sem tudunk sorolni: a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, a Tisza Párt és a Partizán, fejenként 40-50 ezer euróval:Itt már jól látszik a brutális fideszes fölény a hirdetésre fordított erőforrásokban, különösen a 2022-es kampány utáni időszakban. Érdemes külön is kiemelni a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat, ami csak idén júliusban indult, és három hónap alatt, hatéves lemaradást ledolgozva küzdötte fel magát a negyedik legnagyobb magyar hirdetővé. Sőt, nemzetközi szinten is ott van az élmezőnyben: az egész EU-s mezőny 22. legtöbbet költő szereplője.Apáti Bence NEM mögött álló cége három hónap alatt nagyságrendileg annyit költött a YouTube-on, mint az összes francia politikai szereplő összesen, hat és fél év alatt.(Igaz, Franciaországban a törvény elég komolyan szabályozza és korlátozza az ilyen hirdetéseket kampányidőszakban - de hát a NEM reklámjai is kampányidőszakon kívül futottak.)Ha a legdrágább magyar hirdetéseket vesszük sorra, még nyomasztóbb a fideszes fölény. A Google adatbázisa az egyes hirdetések adatainál már forintban számol, viszont nem konkrét árakat, hanem csak sávokat ad meg. A lista szerint a valaha volt legdrágább magyar politikai reklám a 40-45 milliós sávba esik, a Miniszterelnöki Kabinetiroda futtatta még 2020 tavaszán, a Covid idején, és Orbán Viktor arról beszél benne, hogy a kormány milyen jól kezeli a járványt. A további toplistás reklámok témája a 30-40 milliós sávban leginkább a "háborúpárti baloldal", a "Gyurcsány-show", illetve az EU és Magyar Péter elleni hergelés.A top 50 legdrágább magyar hirdetés között 18 a Fideszé, 13 a Nemzeti Ellenállás Mozgalomé, 8 a Miniszterelnöki Kabinetirodáé, 4-4 a Megafoné és a vele gyakorlatilag szimbiózisban élő Aktuálisé, 3-at pedig a Civil Összefogás Fórum (CÖF) fizetett. Igen, ez a top ötvenből ötven, fideszes üzeneteket sulykoló reklám, és a kép ugyanez marad akkor is, ha a legdrágább százat vizsgáljuk. A legdrágább nem fideszes hirdetések a 103. és a 104. helyen szerepelnek a listán, Márki-Zay Péteré az egyik a 2022-es kampányból, az LMP-é, illetve Vitézy Dávidé a másik a 2024-esből.A youtube-os változás az EU összes országát érinti - bár néhány országban, mint a már említett Franciaország vagy Portugália, Írország, a már meglevő szabályozások vagy egyszerűen a hirdetési piac helyi sajátosságai miatt kevésbé lesz durva a váltás. Magyarországon európai viszonylatban is kiemelkedően sok pénz ment youtube-os politikai hirdetésre: a hat és fél év alatt elköltött 7,6 millió eurónkat csak a német (17,8 millió) és a román (9,5 millió) számla múlja felül. Olyan országokat előzünk meg ezen a listán, mint a nálunk 4-5-6-szor nagyobb népességű Lengyelország, Spanyolország és Olaszország vagy a nálunk sokkal-sokkal gazdagabb Hollandia, Svédország és Dánia. Ausztriát ebben versenyben nemhogy utolértük, de majdnem kétszer annyit költöttünk, mint ők.A Fidesz youtube-os költése egymagában annyi, mint a hozzánk egészen hasonló népességű, fejlettségű, és történelmi hátterű Csehországban az összes politikai-közéleti hirdetőé összesen.Az EU-s országok hirdetési költsége egyébként 2019 óta összesen 78,5 millió euró volt, ennek majdnem a 10 százalékát fedik le a magyar reklámok. Magyarország egyébként az EU lakosságának a 2,1, a közös GDP-nek az 1,2 százalékátadja. Ez azt mutatja, hogy az európai átlaghoz képest nagyjából 5-8-szor több pénz ment ilyen magyar reklámokra, mint amit az ország gazdasági ereje és az elérendő célközönség mérete indokolna.A legnagyobb európai hirdetők egyébként két román párt, a szociáldemokraták, illetve az idei elnökválasztást végül megnyerő Nicușor Dan mögött álló liberálisok (2,39, illetve 1,99 millió eurós számla). A harmadik egy német politikai lobbiszervezet, aCampact(1,82 millió), aztán a lengyel ellenzéki párt, a PiS (1,74 millió). Az ötödik legnagyobb hirdető a Fidesz, bőven megelőzve például a legnagyobb német pártokat, a CDU-t vagy az AfD-t is. Európa legnagyobb politikai YouTube-hirdetői között a top 25-be öt magyar fért be, ennél többet, nyolcat, csak a németek tudnak felmutatni.Az elmúlt hat és fél év legdrágább európai politikai hirdetési kampányai között is bőven találunk magyarokat, a top 10-ből konkrétan hat magyar:Az, hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni a politikai hirdetések kivezetése a YouTube-ról, illetve mennyire lesz hatékony az ilyen jellegű próbálkozások szűrése, még nem teljesen tiszta. A Google részéről algoritmusok és emberi ellenőrök is fognak dolgozni azon, hogy ne csússzanak át politikai hirdetések a rendszeren, nagyban fognak támaszkodni a felhasználói visszajelzésekre is. Kiskapuk és nem egyértelmű megítélésű helyzetek biztosan lesznek (jó kérdés például, hogy minek minősül, ha egy könyvesbolthálózat hirdet egy Magyar Péterről szólókönyvet), és még biztosabb, hogy már egy idejenagy erőkkel dolgozikaz ilyenek felderítésén a Fidesz.Az új hirdetési szabályokat megsértőknél a reklámok letiltása, visszaesőknél pedig a hirdetői fiók felfüggesztése van kilátásba helyezve büntetésként. A Nemzeti Ellenállás Mozgalom példája viszont azt mutatja, hogy adott esetben akár ezzel is együtt lehet élni. Elvégre a szervezetet szó szerint a semmiből fújták fel, egyik hónapról a másikra, ismeretlen eredetű százmilliókból,Európa egyik legnagyobb hirdetőjévé. A reklámjaik a nyáron kb. 150 milliószor futottak a YouTube-on. Külön érdekesség, hogy négy reklámjukat a YouTube még az októberi változtatás előtti, régi hirdetési irányelveik megsértése miatt letiltotta - de csak azután, hogy már közel 30 milliószor lejátszotta azokat a rendszer.Abba meg már ne is menjünk bele, hogy itt az EU a szabályozásával végső soron amerikai cégeknek tett keresztbe, és ilyen esetekben megesik mostanában, hogy Donald Trump ezerszázalékos vámok belengetésével hívja fel az érintettek figyelmét arra, hogy sürgősen vissza kéne csinálni az egészet.
|
Milliárdos kampányfegyvert vettek ma el a Fidesztől
|
Tippeljen: az elmúlt hat év száz legdrágább magyar youtube-os politikai reklámkampányából hány közvetítette a Fidesz üzeneteit? Igen, eltalálta, pont száz.
| null | 1 |
https://telex.hu/techtud/2025/09/22/milliardos-kampanyfegyvert-vettek-ma-el-a-fidesztol
|
2025-09-22 19:32:57
| true | null | null |
Telex
|
Közpénzből finanszírozottválasztási mozgósítás, magáncégnek kiszervezettplakátkampány, nyolcszáz főssátoraljaújhelyi edzőtáborés a magyar politikában eddig nem látott, vélhetően több száz millió forintosshowműsor a Papp László Sportarénában. Szeptember elején repülőrajtot vett a Fidesz választási kampánya, és három hét alatt megmutatták, hogy mire gondolt Orbán Viktor, amikorKötcsén azt mondta: "mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek".A minden alatt azt értette a miniszterelnök, hogy az összes létező pénzt, állami erőforrást és embert mozgósítani kell a következő hónapokban. A győzelem érdekében már arra sem figyelnek oda, hogy legalább a látszatát fenntartsák az állam és párt, valamint a párt és a papíron független cégek, civil szervezetek szétválasztásának.Bármit szabad, és bármennyit lehet költeni. Ennek volt látványos demonstrációja a digitális polgári körökszombati maratoni gyűlésea teltházas Papp László Sportarénában, ahol egymás után léptek színpadra a Fidesz mellett nyíltan kiálló művészek (Demjén Ferenc, Pataky Attila, Lakatos Mónika, Oláh Gergő, Nyerges Attila, Szarka Tamás), sportolók (Görbicz Anita, Nagy László, Berki Krisztián, Bárdosi Sándor), tudósok (Márka Szabolcs, Jakab Roland), ismert televíziós személyiségek (Kudlik Júlia, Marsi Anikó, Szabó Zsófi, Bencsik András) és celebek (Kulcsár Edina, Rubint Réka, ifjabb Schobert Norbert), de még Ben Shapiro amerikai republikánus médiaszemélyiség is bejelentkezett videón az USA-ból.Az amerikai kampányrendezvényekről ismerős showelemekkel azt akarta megmutatni a Fidesz, hogy képesek a megújulásra, és 15 év kormányzás után sem járt el felettük az idő. Jó kérdés, hogy ez mennyire jött össze, és nem épp egy kínos erőlködést láttak-e a választók. Az DPK-gyűlésnek volt egy olyan üzenete is, hogy "annyi erőforrás van nálunk, hogy másnak esélye sincs labdába rúgni". A saját tábor felrázása mellett az erődemonstrációval el akarták rettenteni azokat a billegő szavazókat, akik az elmúlt hónapokban elkezdtek hinni abban, hogy az irgalmatlanul lejtő pálya mellett is le lehet váltani a kormányt. Nem véletlen, hogy Magyar Péter igyekezettkudarcként bemutatni a DPK-gyűlést.A látványos külsőségek mellett tartalmilag gyakorlatilag semmi újat nem tudhattunk meg szombaton:Kocsis Máté meginta független sajtót vádolta álhírekkelés válogatott jelzőkkel ekézte Magyar Pétert.Lázár János ismét elmondta, hogynem szabad átengedni az utcákataz ellenzéknek és Magyar Péter a kockázat, Orbán Viktor pedigbiztonság. Afélkész országotpedig csak akkor tudják befejezni Lázár szerint, és akkor valósulnak meg a ma még csak tervrajzon létező beruházások, ha zsinórban ötödször is Fidesz nyeri a választásokat.Orbán Viktor ugyanazokat a Brüsszel-ellenes panelekkel és világmegfejtésekkel jött, amit évek óta minden egyes megszólalásában hallunk tőle. Kiderült, hogy október 23-án jön az újabb Békemenet, és a Fidesz problémája a miniszterelnök szerint csak a digitális térben való lemaradás. Ma már ebben is jól állnak szerinte, "120 ezer főt számlál a patrióták digitális hálózata", és ország-világ láthatja, hogy a digitális teret sem engedik át a brüsszelitáknak.A rendezvény a betetőzése volt annak az erőforrás-fitogtatásnak, ami az elmúlt hetekben láthattunk a Fidesztől. Három hétvége alatt annyi pénzt költöttek el a kampányrendezvényekre, ami alapján a következő hónapok Dávid és Góliát harca lesz a Fidesz és Tisza között.Nézzük is meg sorjában, mi történt! Az őszi szezont szeptember 7-éna kötcsei Dobozy-kúriában indította Orbán. Idén is felvonulta teljes kormányzati holdudvar, de olyan szigorú lezárások voltak a Tisza Párt párhuzamosan zajló rendezvényére hivatkozva, hogy még fotózni se igen lehetett az érkezőket.A kötcsei pikniket hagyományosan a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezi, amely a jogszabályok alapján évről évre tetemes pénzt kap a központi költségvetésből. Az alapítvány pénzügyi beszámolója szerint tavaly összesen 1,83 milliárd forintnyi bevételük volt, és ebből 1,59 milliárd jött a központi költségvetésből. Ők szervezik Kötcse mellett Orbán februári évértékelő beszédeit is a Várkert Bazárban.Kötcsén jelentette be Orbán, hogy a kormány nemzeti konzultációt indít a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről. Az élő közvetítésben ismerte el a miniszterelnök, hogy az évről évre közpénztízmilliárdokból rendezett nemzeti konzultáció valójában"a mozgósításnak egy része". A nyíltan pártcélokat szolgáló konzultációt a kormány szervezi, és az állami infrastruktúra használatával minden magyar felnőtthez levelet juttatnak el a miniszterelnök üzenetével, az egészet pedig várhatóan ismét a NER-közeli Balásy Gyula cégeivel hirdetik majd közpénzből. Korábban legalább a körítésre odafigyeltek, és azt mondták, hogy az ország sorsát meghatározó kérdésekről szól a nemzeti konzultáció, és a cél az egyetértési pontok keresése. Most már a látszat fenntartása se fontos.A hétenmeg is jelentek az utcákon a nemzeti konzultációt előkészítő plakátoka Fidesz által Tisza-adónak nevezett feltételezett adócsomagról. A kormánypárt kampányüzeneteit közvetítő plakátokat nem a párt finanszírozza, hanem egy tőle papíron teljesen független cég: az Ellenállás Mozgalom Non-Profit Kft., amely tulajdonosa a megafonos Apáti Bence. A tavaly bejegyzett cég az első évet 19,4 milliós adózott eredménnyel zárta, de idén már brutális költekezésekbe kezdtek. Nyáron az egész Európai Unióbanők költötték a legtöbb pénzt politikai hirdetésekrea Meta és a Google felületein, és ezek célja a Fidesz érdekeinek megfelelően Magyar Péter lejáratása volt.A Fidesz plakátkampányait korábban a Békemeneteket is szervező, tavaly1,25 milliárd forint bevételbőlgazdálkodó Civil Összefogás Fórum (CÖF) cége finanszírozta, és papíron eddig nem volt köze hozzá a kormánynak vagy a kormánypártoknak. A 2022-es országgyűlési választás előtt a CÖF-höz köthető Kövess Minket 2022. Kft. listaáron számítva 632,5 millió forintért plakátolta tele az országotaz átláthatóságért küzdő civil szervezetek jelentése szerint.Az Állami Számvevőszéknem talált ebben semmi kivetnivalót.Kötcse után egy héttel jött a Harcosok Klubja edzőtábora. Kibérelték az állami pénzbőlmegvett és felújítottsátoraljaújhelyi Rákóczi Tábort, amely tulajdonosa a Fidesz-közeli Rákóczi Szövetség. Ismét egy olyan rendezvény, amit más politikai erő nem igen engedhetne meg magának: 800 fő szállását és kétnapi étkezését fizették az egyéb szervezési költségek mellett."Készültem a kérdésre" - mondta Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatójaa tábor előtt tartott sajtótájékoztatóján, de nem tudta megmondani, hogy mennyibe került a rendezvény. Annyit árult el, hogy a Fidesz fizette az edzőtábort. Később írásban is megkérdeztük Menczert és a párt sajtóirodáját a tábor költségeiről, de nem reagáltak a megkeresésünkre.Volt miből kifizetni a tábort, a Fidesz rengeteg állami támogatáshoz jut. A párt 2024-es pénzügyi beszámolója szerint6,81 milliárd forint bevételük volt. Ebből 4,6 milliárdot kapott a párt parlamenti frakciója, 1 milliárdot pedig a párt közvetlenül a központi költségvetésből.A pártalapítvánnyal együtt összesen 7,23 milliárd forint állami forrás jutott a Fideszhez tavaly.Mindeközben a Tisza Pártnak összesen947 millió forint bevétele volt2024-ben, és ennek nagy része magánadományokból jött össze. Magyar Péteréknek nincs parlamenti frakciója, és mivel a 2022-es választáskor még nem is léteztek, nem kapnak éves támogatást a központi költségvetésből, mint ahogy a pártalapítványuknak se jár állami forrás.Kötcse és az edzőtábor csak aprópénz volt a digitális polgári körök szombati gyűléséhez képest, amire napokra kibérelték a Papp László Sportarénát. A DPK-gyűlést a hivatalos magyarázat szerint nem a Fidesz vagy a kormány, hanem egy júliusban 3 millió forint alaptőkével bejegyzett cég, a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szervezte a hozzá köthető Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány támogatásából. Az alapítvány a támogatást"magánszemélyek adományaiból nyújtja",írta lapunknak a cég MCC-közeli tulajdonosa, Partos Bence, aki a Fidesz digitális közösségét építi a kampányra.A Fidesz kampányrendezvényén megint összeolvadt az állam és a párt: a résztvevők egy részét az állami Magyar Falu Program buszaival szállították, ésa 444 tudósítása szerintolyan kormányzati intézmények is kitelepültek az arénába standokkal, mint a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) vagy a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt.A helyszínről élő műsorokkal és interjúkkal jelentkezett a teljes fideszes propagandahadtest:az idén165 milliárd forintnyi közpénzből működőközmédia,atavaly 5,8 milliárd forint bevételtjegyző Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. YouTube-csatornája, a Patrióta;aközpénz százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium(MCC) portálja, a Mandiner;a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) birodalmához tartozó Hír TV, ésa Mediaworks által kiadott Magyar Nemzet is.A szombati DPK-gyűlés nemcsak annak volt jó példája, hogy milyen különbség van a Fidesz és a Tisza Párt erőforrásai között. Kiderült az is, amit persze eddig is lehetett tudni: nem mindegy, hogy egy állami alkalmazott ki mögé áll be.A Fidesz egyik legfontosabb kampányeszközének számító digitális polgári körökhöz retorziók nélkül csatlakozhatnak olyan állami intézményvezetők, akiknek a jogszabályok alapján tilos lenne részt vennie a pártpolitikában. A szombati DPK-gyűléssel egy időben lett nyilvános, hogya Bajtársak digitális polgári körhöz csatlakozottLánczi Tamás,a 6,2 milliárd forint közpénzből gazdálkodóSzuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Aszuverenitásvédelmi törvényegyértelműen kimondja, hogy "a Hivatal elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat".Lánczi szerint ugyanakkor a polgári kör nem párt. A DPK-tagok között szép számmal találunk kórházvezetőket, egyetemi rektorokat, államtitkárokat és egyházi vezetőket is.Mi van akkor, ha valaki a Tisza Párt mögé áll be? Tavaly áprilisban felszólalt Tarr Zoltán Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén. Két nappal későbbkirúgták a Nemzetgazdasági Minisztériumegyik háttérintézményéből. Később a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője lett, majd decemberbenelküldték a feleségét isa Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól.Az elmúlt három hétvége is megmutatta: Magyar Péter pénzzel biztosan nem tudja felvenni a versenyt a Fidesszel, egyértelműen lejt a pálya. Ezt a különbséget erősítették meg azzal ajúniusi törvénymódosítással, amellyel eltörölték az eddig is csak papíron létező kampánylimitet. Jövőre már korlátlanul költhetnek a pártok és a jelöltek, és annak se lesz akadálya, hogy a Fidesz a pártközeli milliárdosok bőkezű magánadományaiból fizesse a kampányát. Orbán nem is titkolta Kötcsén, hogy mindenkitől elvárja, hogy odategye magát. "Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve."A pénz azonban önmagában még nem feltétlen elég a választási győzelemhez. Magyar Péter a tavaly februári megjelenése óta több politikai és kommunikációs eszközt is talált a fideszes úthenger ellensúlyozására vagy megállítására. Erre volt példa az elmúlt heteken, hogy a fideszes zártkörű, kordonokkal védett eseményére rászervezett egy nyilvános rendezvényt Kötcse főterére, a szombati DPK-gyűléssel párhuzamosan pedigkórházakba vittek fertőtlenítőszereket, higiéniai termékeket és játékokat.
|
A Fidesz már nem is akar titkot csinálni abból, hogy korlátlan pénzből kampányolnak
|
Közpénzből finanszírozott választási mozgósítás, 800 fős sátoraljaújhelyi edzőtábor és showműsor a Papp László Arénában. Az elmúlt három hétvége világosan megmutatta, hogy milyen nagy különbség van a Fidesz és a Tisza erőforrásai között. A rendelkezésre álló pénz alapján Dávid és Góliát küzdelme lesz a kampány, és ezt igyekszik is kihasználni Orbán.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/09/21/digitalis-polgati-kor-papp-laszlo-arena-kampany-eroforras-kulonbseg-fidesz-tisza
|
2025-09-21 15:07:17
| true | null | null |
Telex
|
Több millió eurót foglaltak le a görög hatóságok egy vámügynök irodájában, miután az Európai Ügyészség (EPPO) vezetésével kiderült, hogy Kínához köthető szervezett bűnözői körök hatalmas mértékű áfacsalással és vámelkerüléssel próbálnak bejutni az uniós piacra. Az ügy egy másik, francia-holland száláról már korábban is beszámoltunk, de az EU főügyésze,Laura codruța Kövesi szerint az ügy az eddigi legnagyobb ilyen jellegű csalás az EU történelmében.A nyomozás során júniusban razziáztak a többségében kínai tulajdonú pireuszi kikötőben, ahol 2,7 millió euró kenőpénzt találtak a szóban forgó görög vámügynök irodájában, további 300 ezer eurót pedig az otthonában. Ez 100-eurós bankjegyekben számolva, önmagában több mint 25 kilót nyomna egy mérlegen - írja a Financial Times.Görögország területén ezen felül még további 1,78 millió eurót foglaltak le készpénzben, valamint 5,4 millió eurót zároltak a feltételezett elkövetők bankszámláin. Európa-szerte még további 1 millió eurót, autókat és egyéb vagyonelemeket is lefoglaltak, emellett összesen2435 darab konténert koboztak el átvizsgálásra, amelyekben Kövesi szerint mintegy 250 millió euró értékű árut akartak becsempészni az EU-ba.Az ügyészség eddig két vámtisztet és négy ügynököt vádolt meg, akik közreműködhettek abban, hogy Kínából ruhadarabokat és főként elektromos kerékpárokat csempésszenek az EU-ba a vonatkozó dömpingvámok elkerülése mellett. Ezeket az EU olyan olcsó importtermékekre veti ki, amelyekből ha egyszerre sokat hoznának be, az az európai gyártók helyzetét is ellehetetlenítené.Ezt az e-biciklik esetében úgy tehették meg, hogy azt komponensenként akarták elvámolni, remélve, hogy a hatóságoknak nem tűnik fel, hogy azok már eladásra kész állapotban hoznák be az EU-ba.Ezen felül konténerenként átlagosan csak a valóban bennük megtalálható árú 10-15%-át akarták elszámolni, és azt is jelentősen nyomott áron, nemes egyszerűséggel csak átírva a vámbizonylaton azok valós értékét. Mindennel együtt az EPPO legfrissebb becslései szerinta 13 uniós tagállamot, köztük Magyarországot is átölelő csalásban, az EU költségvetése legalább 870 millió euró bevételtől esett el.Az egyelőre nem nyilvános, hogy magyar szereplők milyen mértékben lehetnek érintettek, de a botrányban bolgár, cseh, dán, francia, német, görög, olasz, lengyel, szlovák, szlovén, portugál és spanyol személyek is részt vettek.Kövesi szerint egy ekkora volumenű művelet korrupció nélkül nem lenne lehetséges. Minden jel arra utal, hogy köztisztviselők is segítették az összeesküvést.Az eset azonban nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai jelentőségű is: az EU és Kína gazdasági kapcsolatai az elmúlt években egyre feszültebbé váltak, különösen a dömpingáras termékek és a stratégiai ágazatokban (pl. elektromos járművek, vegyipar) zajló verseny miatt.Az unió már több védőintézkedést is hozott a kínai importtal szemben, ám az ügyészség által feltárt csalási hálózat rávilágít arra, hogy a vám- és áfaszabályok kijátszása súlyosan aláássa az európai ipar versenyképességét. Ezzel szemben Kína saját gyártói támogatásával teszi lehetetlenné az uniós exportőröknek, hogy részesedést szerezzenek maguknak a helyi piacokból.A görög hatóságok szerint az ügy csak a "jéghegy csúcsa". A pireuszi kikötőbeévente 5,1 millió konténer érkezik, ám a szűkös ellenőrzési kapacitás és a hiányos szkennerrendszer miatt sok szállítmány átfuthat a szűrőkön.Az érintett kikötőben egyébként még 2008-as görög adósságválság alatt szerzett többségi tulajdont a kínai állami háttérrel rendelkező Cosco. Ugyan a cég már jelezte, hogy az ügyben együttműködik a hatóságokkal, önmagában az, hogy egy ekkora méretű vámcsalás folyhatott a kikötőjükben, feltételezhetővé teszi a közvetlen érintettségüket is, ami ki tudja mennyi kínai áru esetében adhatna okot vizsgálatra 17 év alatt.Az EPPO szerint az ilyen csalások évente 50 milliárd euró kárt okozhatnak,ami jelenlegi áron nagyjából az éves EU költségvetés negyedének felel meg, emiatt is elengedhetetlen lenne további forrásokat biztosítani a külföldről beérkező termékek ellenőrzésére, amelyre a még folyamatban lévő "Temu-szabályozás" is alkalmat biztosíthat az uniós döntéshozóknak.Címlapkép forrása: EU
|
Negyed mázsányi kenőpénzt foglaltak le az EU eddigi legnagyobb, Magyarországig érő csempészbotrányában
|
Soha nem foglaltak még le egyszerre ennyi konténert az unió történelmében.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20251002/negyed-mazsanyi-kenopenzt-foglaltak-le-az-eu-eddigi-legnagyobb-magyarorszagig-ero-csempeszbotranyaban-790060
|
2025-10-02 18:00:00
| true | null | null |
Portfolio
|
Nagyon Nagy Márton I.: miniszterből NER-csúcsragadozóMinden jel arra utal, hogy a nemzetgazdasági miniszter nemcsak tárcát kapott a kormányfőtől, hanem jóval nagyobb "bemozogható" területet. Kétrészes cikkben igazoljuk, hogy mára százmilliárdos nagyságrendű közpénz mozdult meg a Nagy Mártonnal, illetve testvérével és sógornőjével rokonítható birodalom érdekében. Első írásunk még a "fillérekről" szól. Arról, hogy a Nagy-kör az elmúlt években jócskán behálózta az államot: legalább 80 köztulajdonú érdekeltségtől kapott ügyvédi, tanácsadói megbízást. Bár az üvegzseb-nyilvántartások jobbára használhatatlanok, 34 vállalat esetében konkrét összegekkel tudtunk kalkulálni, és 8,2 milliárd forintig jutottunk. A valóság ennek akár a duplája, triplája is lehet, de ez még mindig nem a nagy pénz. Az a magántőkealapos bizniszben van - amelyről cikkünk következő része szól majd.Seregszemlével illik kezdeni: összeállításunkban szó lesz Nagy Mártonon kívül a tárcavezető bátyjáról, Nagy Szilárd ügyvédről (nyitóképünkön jobbra, némileg eltorzítva, mivel a hazai joggyakorlat alapján nem feltétlenül közszereplő). Utóbbi párjáról, a szintén ügyvédként működő Pete Juditról (a cikkindító montázson az ő arca felismerhető, hiszen sógora egyik első miniszteri intézkedésével a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjává emelte). Továbbá Fenyvesi Péterről, aki 2022-ig Nagy Szilárd ingatlanos vagyonkezelőjeként mutatkozott, jelenleg pedig a miniszter családjához sok-sok szálon kötődő magántőkealapok irányítója (a nyitóképen díszzsebkendővel, ugyancsak sejtelmes ábrázolással).A továbbiakhoz Nagy Márton aktuális vagyonnyilatkozatát hívjuk segítségül. A dokumentum szerint a miniszter amolyan középosztályi életet él; 2014 óta van egy 89 négyzetméteres lakása (terasszal) Budán a II. kerületben, melyhez - a tulajdoni lapra vezetett adatok alapján - akkori munkahelye, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi segítségével jutott hozzá. Négy éve, már a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként Nagy megvett feleségével egy körülbelül feleekkora lakóparki hajlékot is a XII. kerületben, melyre a 24.hu észlelése szerint csokot és adó-visszatérítést vettek igénybe (ezt idén visszafizették). A miniszternek nincs semmilyen járműve, készpénzállománya nem jelentős, megtakarítása viszont van (összesen 130 millió forint, állampapír, élet-, baleset- és egészségbiztosítás formájában).Nagy Márton feleségének nevét nem írjuk le, képet nem közlünk róla, ugyanis semmi nem utal arra, hogy bármely alábbi ügyletben aktívan közreműködött volna. A családi szerepe viszont fontos. Abban a bizonyos II. kerületi házban, ahol a miniszter 89 négyzetméternyi tulajdont birtokol, neki is van egy 47 négyzetméteres ingatlana 2012 óta. És ami ennél fontosabb: a miniszter hitvese két éve egy 168 négyzetméteres luxuslakásban is tulajdonrészt szerzett ugyanitt, sőt ez ma a hivatalos lakcíme. Ezt onnan tudjuk, hogy időközben - mint a 24.hu megírta - a feleségnek lett egy 150 milliósra taksált balatoni panorámás, jakuzzis "gazdasági épülete" Vászoly településen; az ehhez tartozó földhivatali dokumentációban pedig már a 168 négyzetméteres, közel félmilliárd forintot érő kuckót jelölte meg budai otthonaként. Azért bátorkodunk közel félmilliárdra becsülni a legújabb II. kerületi szerzemény értékét, mert a tulajdoni lap szerint a Tiborcz István portfoliójába tartozó Gránit Bank 447 millió forint erejéig jegyzett be jelzálogot az adásvételkor. Aztán a hitel 4-5 hónap alatt törlesztődött is, tehát hamar "kiköhögték" a vásárlók az új lakás árát. Összegezve:jelenlegi tudásunk szerint a nemzetgazdasági miniszter családi ingatlanállományának értéke meghaladja az egymilliárd forintot.Ennyit a vagyonnyilatkozatokban fellelhető adatok életszerűségéről. Feltűnő viszont, hogy az a bizonyos 168 négyzetméteres ingatlan ténylegesen csak egyötöd részben Nagy Márton feleségéé. A maradék négyötöd Nagy Szilárd nevére került. Akinek még van egy grandiózus elitvillája a II. kerület magasabban fekvő pálvölgyi zónájában. És közben építkezik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a tihanyi oldalban, a Balatonfüredre néző településrészen - közel az Aquilo Hotel Panoráma kis, "elbújós" kikötőjéhez.Miként az alábbi összeállításból kiderül, Nagy Szilárd nem mostanság lett valaki. Már a NER korábbi ciklusaiban közösen mozgott azokkal a jogász és közbeszerzési tanácsadó mogulokkal, akik Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Szíjj László holdudvarában "fogantak". A miniszter bátyja tehát régóta ért a "pénzteremtéshez"; a fent említett pálvölgyi és tihanyi ingatlanokat sem magánszemélyként, hanem egy sporteszköz (például hajó) tartására is alkalmassá tett vállalkozáson, a Vincent Properties Kft.-n keresztül birtokolja - nyilvánvalóan a költségoptimalizálás miatt. Ennek a maszek ingatlanos cégnek volt bizalmas ügyvezetője a már említett Fenyvesi Péter, aki jelenleg több tízmilliárdos állami tőkeinjekciókat benyelő magántőkealapokat irányít a Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt.-n keresztül - de erről cikkünk következő részében olvashatnak.Most szigorúan csak az "aprópénzekről" írunk. Arról, hogya Nagy-kör az elmúlt években jócskán behálózta az államot: legalább 80 köztulajdonú érdekeltségtől kap vagy kapott ügyvédi, tanácsadói megbízást.S hogy mit értünk Nagy-körön?Néhány évvel vissza kell tekernünk az időt: a nagy kaszálás kezdetekor Márton a jegybank Szabadság téri székházában szolgált MNB-alelnökként (és mellékesen 2015 és 2017 között a Budapesti Értéktőzsde első embere is ő volt), Szilárd pedig szemben, a Bankcenter épületében rendezkedett be. Ügyvédi irodája, a Nagy és Kiss - ezen a néven - Nagy Márton miniszteri kinevezésééig üzemelt, utána Nagy Szilárd úgymond kiszállt a csapatból. Azért csak "úgymond", mert ugyanazon az adószámon a saját párja vitte tovább a boltot Pete és Kiss néven, majd nemrég az egyik legrégebbi kollégájuk, Takács Éva szállt be névadónak, így lett a cég Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda. A 24.hu és a 444 már korábban észlelte, hogy Nagy Márton kormányfői tanácsadóvá, majd miniszterré avanzsálásával ez a jogászcsapat újabb lendületet vett, és mostanra a nemzetgazdasági tárcához tartozó állami cégek szinte mindegyikének hozzáfér a kasszájához - meg persze más kormányszervek is igénybe veszik jogi szolgáltatásaikat.Nemcsak véletlenül, fű alatt, a többi hatalmi tényező oda nem figyelése miatt landolhatnak ám a legnagyobb ügyvédi megbízások Nagy Szilárd exirodájánál. Az orosz-ukrán háborúra hivatkozva született 2022-ben egy kormányrendelet, amely lényegében az összes 20 millió forint feletti ügyvédi munkát a Miniszterelnökséget vezető miniszter jóváhagyásához köti - Gulyás Gergely pedig szeret is élni a jóváhagyás jogával a Pete, újabban pedig Takács előtagú irodák esetében. Bár a köztulajdonú érdekeltségek üvegzseb-nyilvántartásai többnyire használhatatlanok, azért 34 vállalat esetében konkrét összegekkel tudtunk kalkulálni - és ezek alapján állítjuk:Nagy Szilárd ügyvédi közössége néhány év alatt biztosan elhozott 8,2 milliárdnyi állami megbízást. De ennek az összegnek akár a duplája, triplája is igaz lehet,hiszen 46 kormányszerv esetében csak Nagy-, Pete- vagy Takács-nyomokat találtunk ilyen-olyan közbeszerzési vagy cégbírósági dokumentumokon, a jogászoknak kifizetett összegekről szóló információkat azonban homályban tartják."Nem összeférhetetlen, hogy a minisztériuma alá tartozó állami érdekeltségek rengeteg megbízáshoz juttatják a testvére egykori ügyvédi irodáját (mely egyazon adószámon futott Nagy és Kiss, Pete és Kiss, majd most Takács, Kiss és Társai néven)?" - tudakoltuk írásban még a múlt héten Nagy Mártontól. Hosszú kérdéssort küldtünk a miniszter bátyjának is, de végül egyikük sem reagált lapunknak.Az igazán rázós kérdésekre cikkünk holnapi folytatásban keressük a választ - ma azt részletezzük, hogy honnan tettek szert az érintettek az "aprópénz" 8,2 milliárdra.×××A Nagy-kör jogi, szaktanácsadói megbízásaiNK = Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda (névadó-tulajdonos: Nagy Szilárd)PK = Pete és Kiss Ügyvédi Iroda (névadó-tulajdonos: Nagy Szilárd párja, Pete Judit)TKT = Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda (névadó-tulajdonos: Nagy és Pete kollégája, Takács Éva)BPP = BPP Best Practice Procurement Zrt. (tulajdonos: a közelmúltig Pete Judit, ma Takács Éva)Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és ÁVNY Állami Vagyonnyilvántartási Kft.A szerződések 2020. június 15., tehát Nagy Márton miniszterelnöki megbízotti kinevezése után születtek. Nagy 2021-22-ben az MNV felügyelőbizottsági elnökeként is működött.- A nemzeti vagyonkezelő a PK-val legalább 668 millió forint értékben kötött megállapodásokat.- A TKT legalább 470 millió forintra szerződött az MNV-vel. Ez az ügyvédi iroda intézte egyebek mellett a mini-Dubajjal kapcsolatos jogi feladatokat is (mely projekt később meghiúsult).- A vagyonvállalat a BPP-vel legalább 116 millió forint értékben kötött közbeszerzési szaktanácsadói kontraktusokat.- Az MNV leánycége, az ÁVNY Állami Vagyonnyilvántartási ugyancsak szerződött a PK-val és a BPP-vel 52 millió erejéig.? Ez mindösszesen 1,306 milliárd forint.NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.(Jogutódja az Építési és Közlekedési Minisztérium.) A szervezet 2018-tól 2022-ig a nemzeti vagyon kezelésért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte alatt állt, és bár Nagy Márton még nem volt miniszter, 2020-tól - a kormányfő gazdasági főtanácsadójaként - egyértelműen "rálátott" a területre. Az NFP alább hivatkozott tenderét az ezt megelőző ciklusban írták ki, de több évre előre szólt, és a győzteseket minden későbbi projektnél külön is megversenyeztették.- Az NFP 5 milliárd forintos közbeszerzésnek tehát több nyertese volt: például a Tiborcz István holdudvarában működő WIT (korábbi nevén: Ész-Ker) Zrt., a Szíjj Lászlóhoz családilag köthető Imperial Tender Kft., a sokáig Mészáros Lőrinc-embereként futó Antal Kadosa Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt.-je, valamint a Nagy Szilárd-féle NK is. Piaci becslések szerint utóbbi "milliárd körüli értékben" dolgozott végül az EU-s szennyvízelvezetési, ivóvízminőség-javító, hulladékgazdálkodási beruházásokért felelős NFP-nek.? Itt tehát 1 milliárd forintot számolunk el Nagy Szilárdéknak.Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kormányiroda- Az NK a korábbi Fidesz-ciklusokban két miniszterelnökségi közbeszerzésnek is konzorciumi győztese lett: egy 400 milliós tenderen, majd egy másik, 4,8 milliárd forintos gigaeljárásban is nyert partnereivel. A társak közül említést érdemel a Tiborcz-környéki Ész-Ker (ma WIT) Zrt., valamint az Orbán család ügyvédjeként megismert (majd 2023-ban elhunyt) Bajkai István ügyvédi irodája. Szakértőink becslése szerint Nagy Szilárdék esetében bő 800 millió forintnyi megbízásról lehetett szó.- Később a Miniszterelnöki Kormányiroda is szerződött az NK-val 45 millió forint értékben.? Itt a summa meghaladhatta a 850 millió forintot.Magyar ÁllamkincstárA jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó intézményhez már akkor közel került Nagy Szilárd irodája - a legnagyobb NER-játékosok partnereként -, amikor Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt.- 2018-ban az NK a Szíjj Lászlóval "rokonított" céggel (Imperial Tender Kft.), valamint az említett Tiborcz-közeli érdekeltséggel (Ész-Ker, majd WIT Zrt.) közösen nyerte el a Magyar Államkincstár - uniós pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásról szóló - 1,79 milliárd forintos óriástenderét. Az "öldöklő" közbeszerzési verseny során Nagy Szilárdéknak egyetlen versenytársa akadt: a már szintén említett Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt., amelynek a hirdetményben feltüntetett székhelye azonos az NK korábbi címével. (A Provitalt jegyző Antal Kadosa korábban Nagy Szilárd cégtársa is volt.) Bár a közbeszerzés 1,79 milliárdról szólt, mivel konzorciumi győzelemről beszélünk, az NK-nak 600 millió forintot számolunk el.- Az NK önállóan is hozzájutott egy további 230 milliós megbízáshoz, majd - már idén - a jogutód TKT-hoz is bekönyveltek közel 16 milliót.? Ez így 846 millió forint.Magyar Közút Nonprofit Zrt.A szervezet 2018-tól 2022-ig a nemzeti vagyon kezelésért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte alatt állt, jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium cége.- Az NK először 2018-ban nyert 869 milliós, 2020-ban pedig 1,2 milliárdos keretösszeget egy hármas konzorcium részeként, melynek tagja a Szíjj László köreivel már összefüggésbe hozott társaság (Imperial Tender Kft.) is. Nagy Szilárd irodájához a győztes pénzek egyharmadát számítjuk.? Ez 667 millió forint.NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.(Jogutódja az Építési és Közlekedési Minisztérium.)- Az állami cég és az NK közötti első fellehető szerződés 2016-os - és 50 millió forintról szól -, majd az iroda 2017-ben 150 milliónyi megbízást kapott három tételben (lásd itt, itt és itt), a következő évben 7 millió forintot, 2019-ből pedig négy megállapodást azonosítottunk (itt, itt, itt és itt) 33 millió forint értékben.- Az NK 2020-ban egy hármas konzorciumban jutott 584 millióhoz, melynek itt a harmadát - 195 milliót - vesszük figyelembe. 2021-ben aztán egy négyes konzorcium nyert 500 milliót (benne az előbbi pontokban feltűnt Tiborcz-közeli WIT Zrt.-vel); itt negyedelünk, tehát 125 milliót számolunk el a Nagy Szilárdéknak, pontosabban a jogutód PK-nak.? Ez mindösszesen 560 millió forint.Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.- A kormányzat stratégiai vagyonkezelőjének 2023-tól évi 150 milliós szerződése van a PK-val, illetve ma már a TKT-vel (de már 2021-től voltak kisebb megbízásaik). Szintén állandó partner a Corvinusnál a BPP, továbbá a BPP-ben szerepet vállaló Takács Éva és Madák László (KCG) jogi irodái. Utóbbi büszkén jelentette nemrég, hogy tanácsadóként segítette a Corvinust a Budapest Airport államosításában.? Itt 500 millió forintot számolunk el az érintett ügyvédi körnek.Nemzeti Vízművek Zrt. és egyéb vízművállalatok(Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., Északdunántúli Vízmű Zrt., Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.), illetve Univerzál Beszerző Kft.- A vízművállalatok adatlistáin az NK és a PK mellett mindösszesen 216 millió forintot találtunk (itt, itt, itt, itt és itt), de a velük együttműködő Madák László (KCG) irodájánál akadt még 45+39 millió.- Az állami vízműcégek tulajdonában lévő Univerzál Beszerző Kft. 2019-ben az NK-val lépett partnerségre 49 millió forint erejéig, majd 2021-ben a PK jött be a képbe 68 millióval.? Ez mindösszesen 417 millió.Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. és Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft.(A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi neve IFKA Iparfejlesztési Kft. volt.)- A magyar vállalkozások versenyképességének növelésére szolgáló ügynökség a PK-val 19,5 millió forintos, a TKT-vel 15,5 milliós, Takács Éva korábbi irodájával 15 milliós szerződést kötött.- Az ügynökség Neumann nevű leányvállalatának a TK-val van élő szerződése 287 millió forint értékben, de találtunk nyomokat arra, hogy tenderbonyolítóként a BPP is besegít a Neumann Kft.-nek, így 295 millióval számolunk.? Ez így mindösszesen 345 millió forint.Magyar Posta Zrt.- A vállalat idei szerződéslistáján 48 millió forintos összeggel, illetve egy másik soron érték nélkül szerepel a PK - valamint a BPP is. A 2024-es lajstromon, illetve a 2023-as kimutatásokban szintén ott vannak ugyanezen érdekeltségek, továbbá a BPP-s Takács Éva és Madák László együttműködő irodái. Mivel a postaszolgáltató nem közöl pontos összegeket az egyes szerződésekről, itt csak szakértői becsléssel szolgálhatunk.? Ez alsó hangon 300 millió forint.Magyar Export-Import Bank Zrt., Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.- Az Eximbank 2023-tól 262 millió forintot különített el jogi szolgáltatásokra a PK-nak, majd a TKT-nek, továbbá 35 milliót a BPP-nek.? Ez 297 millió forint.HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.- A légiirányító vállalat 2024-es gazdálkodási adatai között egy 65 millió forintos tételt találtunk a PK neve mellett, majd idén a TKT már 215 millióra szerződött.? Ez 280 millió forint.Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.- A környezeti kármentesítéssel foglalkozó társaság a PK-val szerződött, de ma már a TKT az állami cég ügyvédi partnere.? Itt egy 275 milliós tételt látunk.BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.(Jogutód az Építési és Közlekedési Minisztérium.)- A már megszűnt állami vállalat 2019-ben az NK-val szerződött mindösszesen 109 millió forintra, de a társaság leánycégénél, a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-nél is találtunk nyomokat 2022-ből - itt már a PK működött közre közbeszerzési tanácsadóként bizonyos tendereknél.? Itt összesen 115 millió forintot veszünk figyelembe.Diákhitel Központ Zrt.- A vállalat szerződéslistáján a PK 28 millió forinttal szerepel, a közbeszerzési tanácsadó BPP pedig 70 millióval.? Ez 98 millió forint.Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.- A PK és a BPP, valamint a velük együttműködő Madák-iroda (KCG) 2023-ban összesen 28 millió forintot húzott be, a TKT 2025-ben pedig 44 milliót.? Ez így 72 millió forint.MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.- Az állami pénzintézetnél a PK és a vele együttműködő Takács Éva irodája együtt 53 millióhoz jutott, a BPP pedig további 6 millióhoz.? Ez összesen 59 millió forint.MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.- A cég a PK-val 15 millió forintos, a TKT-val 40 milliós szerződést kötött.? Ez 55 millió forint.MKK Magyar Követeléskezelő Zrt.- A TKT 20 millió forintos, a BPP 30 milliós megbízást kapott a társaságtól.? Ez 50 millió forint.Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.- Itt hat NK-s tanácsadási szerződést iktattak.? Ez összesen 38 millió forint.Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.- A BPP-vel két 2023-24-re szerződött ez az érdekeltség - évi 15 millió forintos értékben.? Ez 30 millió forint.NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.(Mára megszűnt.)- E vállalatnak 2023-ig volt szerződése a PK-val.? Ez szintén 30 millió forint.Garantiqa Hitelgarancia Zrt.- A BPP-nek itt 16 millió, a csapathoz tartozó Takács Éva ügyvédi Irodájának 10 millió forint jutott.? Ez 26 millió forint.Expo Park Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.- A Budapesti Vásárközpont épületállományát kezelő cég a TK-val áll szerződéses kapcsolatban.? Itt 20 millió forintról van szó.Mindösszesen tehát 34 állami vállalatnál találtunk a Nagy Márton-Nagy Szilárd körüli ügyvédi érdekeltségekre vonatkozó pénzügyi adatot. Az így kimutatott teljes szerződött összeg bő 8,2 milliárd forint.További köztulajdonú társaságok (46 érdekeltség), amelyek esetében cégbírósági vagy közbeszerzési dokumentumok bizonyítják, hogy szerződtek az NK-val, a PK-val, a TKT-vel vagy a BPP-vel, illetve a velük szoros szövetségben működő ügyvédi irodákkal (ám az üvegzseb-kimutatásokban nem találtunk konkrét összegeket a jogi megbízásokról):ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt., Balatoni Hajózási Zrt., Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt., Építési és Közlekedési Minisztérium, ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt., Focus Ventures Befektetési Alapkezelő Zrt., Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt., HSSC Szolgáltató Központ Kft., IHT Informatika Zrt., Kiving Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft., Kiving Partner Kft., Mahart PassNave Személyhajózási Kft., Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, a Mol Nyrt. egyik tulajdonosa; az olajvállalatban az ügyvédi megbízások idején felügyelőbizottsági tag volt Nagy Márton), Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., MVM Csoport (MVM Energetika Zrt., e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft., MVM Balance Zrt., MVM Démász Áramhálózati Kft., MVM Émász Áramhálózati Kft., MVM Mátra Energia Zrt., MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., MVM Tisza Erőmű Kft., MVM Zöld Generáció Zrt., MVM Informatika Zrt., Vértesi Erőmű Zrt.), NEG Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt., NET Életjáradék Zrt., N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Bélyegmúzeum Nonprofit Kft., Nemzeti Földügyi Központ (megszűnt), Nemzeti Mobilfizetési Zrt., Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt., Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt., NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (mai nevén MOHU Holding, mely 2023-ban kikerült az állami vagyonkörből), Országos Kórházi Főigazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pécsi Tudományegyetem, Postaflotta Szolgáltató Kft., START Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt., VHRB Kft., VLB Kft., Volán Buszpark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (megszűnt), Volánbusz Közlekedési Zrt. (megszűnt)*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.Nyitókép: Pete Judit, Nagy Márton, Nagy Szilárd és Fenyvesi Péter (montázs: Válasz Online)
|
Nagyon Nagy Márton I.: miniszterből NER-csúcsragadozó - Válasz Online
|
Nagyon Nagy Márton I.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/09/30/nagy-marton-ugyvedi-kor-megbizasok-tenyfeltaras/
|
2025-09-30 07:22:57
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Tíz éve épült a válogatósor, és tavaly a lerakó is kész lett. Mai árakon összesen 2,4 milliárd forintból létesült, nagyrészt uniós, kisebb részben magyar és ukrán állami forrásból. Mindeddig azonban egy percet sem üzemelt. Helyszíni riport Kárpátaljáról.Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója 2015-ben vágta át a piros szalagot az új hulladékválogató üzemben Makkosjánosiban. "Szégyen Kárpátaljára nézve, hogy Magyarországon a Tiszából kell kihalászni a kárpátaljai szemetet" - mondta akkor a kormányzó. A ceremónián a gépsort is beindították - először és utoljára. Azóta üresen áll a pusztaságban a közel 1 millió euróból felépített létesítmény, amelynek 90 százalékát az Európai Unió állta.A makkosjánosi létesítmény a teljes beregszászi járás, azaz 200 ezer lakos hulladékát tudná európai színvonalon kezelni. Ez égetően fontos lenne, mert a jelenlegi beregszászi lerakó megtelt, és nem is felel meg a jelenlegi biztonsági követelményeknek. Veszélyességi besorolása a kárpátaljai lerakók zöméhez hasonlóan B, azaz veszélyes. Az ugyancsak a beregszászi járáshoz tartozó nagyszőlősi szeméttelep, pedig ennél is rosszabb: C, azaz különösen veszélyes.Szemét helyzetAz eredeti tervben még egy komplex hulladékkezelő szerepelt, amely a hulladékválogató mellett négy hulladéklerakó-depóniát is tartalmazott. Ezeknek a megépítésére azonban - állítólag a hrivnya gyengülése miatt - végül nem lett elég a projekt költségvetése. A depónia hiányában pedig nincs értelme beindítani a szelektáló sort, hiszen hiába válogatnák ki a szemétből az újrahasznosítható hulladékokat, ha utána nincs hová lerakni a maradékot.A létesítmény ünnepélyes átadását követő néhány hónapon belül az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) állítólagos sikkasztás miatt nyomozást indított a Makkosjánosi önkormányzat ellen. A gyanú szerint 3,52 millió hrivnya (akkori árakon kb. 53 millió forint) közpénzt sikkasztottak el - az önkormányzat tagadott.Felmerült egy kis probléma a projekt kivitelezőjével, a Bereg Vertikállal kapcsolatban is. A bíróság szerint bizonyos tevékenységekért a reális ár tízszeresét (4 millió hrivnyát, akkori árakon kb. 60 millió forintot) fizettek ki egy alvállalkozónak, a vád szerint ezáltal adócsalást is elkövetve. Ukrán partnerünk, az NGL.media megkeresésére a Kárpátaljai Rendőrség azt közölte, hogy hivatalosan eddig senkit sem gyanúsítottak vagy büntettek meg az ügyben, ám a vizsgálat még nem zárult le. A Beregszászon bejegyzett Bereg Vertikál többségi tulajdonosa Mikola Jakimec korábbi beregszászi képviselő (2016-2020), kisebbségi tulajdonosai pedig a magyar Vertikál Zrt. és a Székesfehérvári Kommunális Zrt."Mi ezt a projektet örökségbe kaptuk - mondja Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere és Beregszász község tanácsának elnöke. "Makkosjánosi a 2020-as ukrajnai közigazgatási reform során került Beregszász községhez, 14 településsel együtt".Második kísérletA bő évtizede megkezdett projekt folytatására a "Tisza Európai Területi Társulás" nyert újabb uniós forrást, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, az ukrajnai Kárpátalja Megyei Tanács és Kisvárda Város Önkormányzata által alapított 2015-ben. Az ötmillió eurós támogatást a magyar kormány 916 millió forinttal egészítette ki."Az ukrán felet is, Kárpátalját is frusztrálja, hogy annyi a hulladék a Tiszában, úgyhogy meg tudtunk ebben a projektben állapodni" - mondja Seszták Oszkár, a Tisza ETT és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke."Persze aki a hulladékos szakmában egy kicsit is járatos, az tudja, hogy a fejéről a talpára kellene állítani: először lerakót építünk, és utána válogatót."A helyszín sem mondható éppen ideálisnak. "Egy mocsaras területen van, ami alapvetően nem alkalmas hulladéklerakásra. Beregszász egésze ilyen egyébként"- tudjuk meg Seszták Oszkártól, "viszont megvoltak a megfelelő engedélyek, és ha európai szabályoknak megfelelően ellátjuk szigeteléssel, akkor akár itt is lehet lerakót létesíteni." Tavaly nyárra meg is épült egy két és fél hektáros depónia és a különböző egyéb létesítmények, leaszfaltozták a területet, és körülötte 4,7 hektáron fákat ültettek.A használatba vételi engedélyt azonban a mai napig nem sikerült megszerezni, ezért továbbra is üresen áll a teljes hulladékkezelő üzem. Csak a szél süvít és a telepet őrző biztonsági őr kutyái csaholnak a makkosjánosi határban. Egyelőre ennyi lett az ígért 100 munkahelyből.Egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudják"Próbálom időnként megérteni" - mondja Seszták Oszkár "aztán jönnek mindenféle jogászok, egyik ezt mondja, a másik azt mondja, a katonai adminisztráció szerint át lehetne venni, a beregszászi polgármester pedig azt mondja, hogy nem lehet átvenni.Babják Zoltán polgármester álláspontja szerint a hulladékkezelő átadásának az első számú akadályát az eredeti tervekhez képest bekövetkezett változások jelentik. Az elmúlt 13 évben a törvényi előírások és műszaki követelmények is változtak. Emellett a létesítmény sem a tervek szerinti tartalommal és költségvetéssel valósult meg, például a tervezett négy depónia helyett most is csak egy van készen.A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a létesítményt több kilométer hosszan csupán egy kátyús földúton lehet megközelíteni. Mint megtudjuk, az út rendbehozatala több mint egymillió euróba kerülne, a beregszászi önkormányzatnak pedig nincs rá forrása."Ez a kátyús út szerintem ha valódi terhelés alá kerülne, akkor fél év alatt molekuláira hullana szét" - mondja a polgármester."De kaptunk ígéretet a megyei tanács, és a megyei állami közigazgatás, a hadügyi közigazgatás részéről, hogy ennek az útnak az építésében szerepet tudnak majd vállalni". Babják szerint kérdés, hogy jelenlegi formában hogyan tudják szabályosan átvenni a létesítményt. Meglátása szerint ez legkorábban jövő év tavaszán történhet meg.Mai fejjel Seszták Oszkár talán már nem vágna bele a projektbe, "csak annyira szépnek tűnt az egész". Egy olyan hulladéklerakó, amivel "kevesebb hulladék érkezik a Tiszába, és Beregszász hulladékelhelyezési gondja is megkönnyebbül." Kárpátalján biztosan nincs ennél jobb minőségű lerakó, de lehet, hogy Ukrajnában is kevés - teszi hozzá.Fülöp Orsolya
|
Tíz éve áll üresen a Beregszász mellett felépített hulladékválogató Kárpátalján
|
Tíz éve épült a válogatósor, és tavaly a lerakó is kész lett. A létesítmény mai árakon kb. 2,4 milliárd forintba került, de még egy percet se üzemelt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/05/tiz-eve-all-uresen-a-beregszasz-mellett-felepitett-hulladekvalogato-karpataljan
|
2025-09-05 10:03:36
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem tudni, hogy mely cégektől kért, és milyen árajánlatokat kapott az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrására. Az Igazgatóság ugyanis nem írt ki közbeszerzési eljárást a feladatra, arra hivatkozva, hogy sürgősen cselekedniük kellett, és a jogszabály is mentesítette őket. Kérdésünkre csak annyit árultak el, hogy a beszerzés során 3 céget kerestek meg, de nem nevezték meg azokat. Az Opus Global Nyrt. tájékoztatása szerint mindenesetre a megbízást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el 1 milliárd forintért. 2021-ben és 2022-ben még nyilvánosan zajlott a verseny.A Forbes.hu szúrta ki az Opus Global Nyrt. rendkívüli tájékoztatását a Budapesti Értéktőzsde oldalán, amelyben bejelentették, hogy a tulajdonukban álló Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. szerződést kötött az Országos Vízügyi Főigazgatósággal a "Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrása (70 000 köbméter) és az ahhoz közvetlen kapcsolódó" beavatkozásokra. A megbízás összege nettó 1,03 milliárd forint.A lap emkéztetett: augusztus elején jelent meg egy kormányhatározat, amely felszólította a vízügyeket is felügyelő energiaügyi minisztert, Lantos Csabát, hogy 2025-ben folytassa a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását, a nemzetgazdasági miniszternek pedig 1,5 milliárd forintot kell találnia erre a célra.A kormány szerint ez a munka azért szükséges, mert a Balaton helyzetét a tó környezeti-ökológiai állapota határozza meg, amelybe a tó vízmennyisége, vízszintje, vízminősége és élővilága egyaránt beletartozik.Mivel az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közpénzből működik, a hírt látva keresni kezdtük a megbízáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást az EKR-ben, de nem találtuk, ahogy a Főigazgatóság oldalán a közbeszerzések és az 5 millió forintot meghaladó szerződések között sem. Megkérdeztük az OVF-et, hogy mi ennek az oka. Ha az, hogy nem is volt közbeszerzési eljárás, akkor a "sima" beszerzési eljárás során mely cégektől kértek árajánlatokat, és azok milyen ajánlatokat adtak.A jelszó: "hatékony vízkárelhárítás"Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kérdésünkre a következőket írta:"a balatoni mérőplatform adatai és a laboratóriumi vizsgálatok a Keszthelyi-medence összes alga, kékalga, és összes oldott foszfortartalmának növekedését jelezték. Többek között a jelentős vízminőségromlás kockázata miatt az illetékes Vízügyi Igazgatóság II. fokú készültségi fokozatot rendelt el. A folytatódó meleg és száraz időjárás következtében tovább nőtt a vízminőség romlásának veszélye, ezért szükséges a mederkotrás mielőbbi megkezdése.Az Országos Vízügyi Főigazgatóság - a Közbeszerzési Hatósággal egyeztetve - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 111. § i) pontja (vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás) alapján járhat el vízkárelhárítási feladatainak hatékony elvégzése érdekében. A beszerzés értéke három, független piaci szereplőtől beszerzett indikatív árajánlat alapján a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatójában meghatározott, az építési beruházás esetére vonatkozó uniós értékhatár alatti kiválasztási eljárás."Vagyis az OVF mentesült a (szigorúbban szabályozott, nyílt és bárki számára látható) közbeszerzési eljárás kiírása alól, és állítása szerint (beszerzési eljárás során) három cégtől kért árajánlatot - bár azt nem árulták el, hogy mely cégek voltak ezek, és azt sem, hogy milyen ajánlatokat kaptak. A nyertes mindenesetre az Opus Global Nyrt. szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. lett, amely így egy újabb milliárdos megbízással lett gazdagabb.A balatoni iszapkotrást egyébként korábban is a Mészáros és Mészáros Zrt. végezte, azonban az OVF-nek akkor még volt elég ideje (?) közbeszerzési eljárást kiírni, így nyilvánosak voltak a részletek is. 2021-ben 1,4 milliárd, 2022-ben pedig 1,7 milliárd forintért vállalta a munkát a Mészáros-cég. Mindkét esetben csak két jelentkező volt: a Mészáros és Mészáros Zrt. és a SZABADICS Építőipari Zrt. Utóbbi 1,5 illetve 1,8 milliárdos ajánlatot tett.Katus EszterNyitókép: Mészáros Lőrinc és a Balaton.
|
Balatoni iszapkotrás: közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a milliárdos megbízást Mészáros cége
|
Az illetékes Országos Vízügyi Főigazgatóság a sürgős beavatkozásra is hivatkozva nem írt ki tendert. Azt nem árulták el, mely cégektől kértek még ajánlatot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/08/balatoni-iszapkotras-kozbeszerzesi-eljaras-nelkul-kapta-meg-a-milliardos-megbizast-meszaros-cege
|
2025-09-08 10:00:18
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ahogy azt 2 éve megírtuk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 8,4 milliárd forintért újította fel a magyar állam egyik oroszországi létesítményét, a Moszkvában található Liszt Intézetet. A kivitelezéssel az egyedüli ajánlattevő Mega-Logistic Zrt.-t bízták meg. Most ugyanez a cég végezheti a mobil bútorok, belsőépítészeti elemek és dekorációk beszerzését, miután 619,9 millió forintos ajánlatával elnyerte a minisztérium erre vonatkozó tenderét is.A Liszt Intézet épülete Moszkva belvárosának egyik előkelő utcájában, a Povarszkaja utca 21. szám alatt található. A Magyar Állam 1935-ben kapta meg az épületegyüttest örökös használatra, de a telek tulajdonosa az orosz állam. 1967-ig a Magyar Nagykövetség otthonaként szolgált, majd ezt követően a Kereskedelmi Képviselet működött itt, végül 1999-ben a Magyar Kulturális Intézet otthona lett. A leromlott állagú épület felújítását 2020-ban kezdték meg, és legutolsó információink szerint 8,4 milliárd forintot költöttek a munkálatokra. A felújított épületbe mobil bútorok, belsőépítészeti elemek és dekorációk is kellenek, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztérium tendert írt ki a beszerzésükre.Az EKR-be feltöltött bírálati összegzések szerint a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra 7 cég jelentkezett, ebből hármat kizártak, majd a fennmaradó 4 alkalmas vállalkozásból hármat kértek fel ajánlattételre. A G-Green Interior Kft. nettó 655 200 592, a Garzon Novum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nettó 652 825 066, míg a Mega-Logistic Beruházási és Üzemeltetési Zrt. nettó 619 968 377 forintos ajánlatot adott, így utóbbi lett a befutó.Vagyis a Mega-Logistic Zrt. nettó 620 millió forintért végezheti el a munkát,alvállalkozóként bevonva a "Studio G." Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Bt.-t.A cégek feladata lesz több száz darab szék, ülőbútor, asztal, tároló bútor, ágy, heverő, szőnyeg, függöny és egyéb berendezések (többek között fogas, tükör, esernyőtároló, posztamens, vitrin, pult és képkeret) leszállítása. A nyertes ajánlattevő feladata a szállítás, továbbá a beépítés és a komplettre szerelés is.A közbeszerzési eljárásra egyébként csak olyan cégek jelentkezhettek, amelyek többek között alkalmaznak 1 fő orosz nyelvismerettel rendelkező szakembert, aki a helyszíni összeszerelésben részt vesz, és aki bútorok helyszíni összeszerelésében legalább 24 hónap szakmai tapasztalattal bír. A részvételi jelentkezések elbírálásakor pedig az alkalmas és érvényes jelentkezést benyújtó cégeket a meghatározott és teljesített referenciák közül a diplomáciai védettség alá tartozó épületekben végzett referenciák összértéke alapján rangsorolták.A tendert elnyerő Mega-Logistic Zrt. cég több külföldi megbízást is kapott már az államtól. 2011 decemberében a külügyi tárca öt céggel szerződött a külképviseletek felújítására 1,2 milliárd forint értékben, köztük a Mega-Logistic Zrt.-vel. De 3,8 milliárd forintért ők újíthatták fel a washingtoni magyar nagykövetség épületét is. Emellett 2019-ben döntöttek arról is, hogy a Mega-Logistic Zrt. végezheti tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását. Továbbá ők építették újjá több mint 8 milliárd forintért a petrinjai iskolát is Horvátországban.Az 1119 fős társaság éves forgalma az elmúlt öt évben 15 és 31 milliárd forint között mozgott, a nyereség tavaly 1,7 milliárd forint volt. A tulajdonosok továbbra is a Lóki család tagjai.Katus Eszter
|
620 millió forintot költ a Külügyminisztérium egy moszkvai épület berendezésére
|
A Liszt Intézet épületét korábban 8,4 milliárd forintért újította fel a Mega-Logistic Zrt., amely most a bútorokat is biztosítja több mind félmilliárdért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/09/620-millio-forintot-kolt-a-kulugyminiszterium-egy-moszkvai-epulet-berendezesere
|
2025-09-09 08:12:06
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Strukta Group Kft., vagy régi nevén PESZTER Kft. könnyedén nyerte el az ötmilliárdos megbízást, miután egyik versenytársa sem adta be a kért hiánypóltást, így kizárták őket. A társaság nem először nyer furcsa körülmények között, de évekkel ezelőtt inkább azért figyelt fel rájuk a sajtó, mert a cég kevés építőipari múlttal a háta mögött elnyert egy 1,8 milliárdos tendert Siófokon, és olyan alvállalkozókat vont be a munkálatokba, mint az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., és a tenderkedvenc West Hungária Bau Kft. Igaz, furcsaságokért Százhalombattának sem kell messzire mennie.Sportcsarnok tervezésére és kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást Százhalombatta önkormányzata június elején. Az EKR-be feltöltött bírálati összegzés szerint a tenderre a Strukta Group Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft., a Rebel Architect Kft. és Szilas Építő Kft. jelentkezett. Utóbbi két céget kizárták, mert egyikük sem nyújtotta be határidőre a kért hiánypótlást, így a Strukta Group lett a befutó. A társaság nettó 4 999 955 841 forintért vállalta a munkát.A nyertes ajánlattevő feladat lesz egy multifunkciós (elsősorban NB-I/B kézilabda, de sportesemények és rendezvények megtartására is alkalmas) csarnok kialakítása a Vasút u. 41. szám alatti meglevő épület bővítéses felújításával. A létesítmény átalakítása során az épület oldalsó szárnyait és a fejépületet elbontják, és azok helyére többszintes épületszárnyak kerülnek. A meglévő csarnoképületet megtartják, de a belmagasságát megnövelik. A kialakuló nettó alapterület a földszint + 2 emelet elrendezésben összesen megközelítőleg 4500 négyzetméter lesz, a nézőtéri ülőhelyek száma 1243 fő (mobil és fix lelátón), amely kézilabda és futsal funkcióban min. 950 - max. 1000 fő, egyéb rendezvény esetén a küzdőtéri állóhelyekkel együtt 2400 főre méretezendő.A megújult épületben lesz lift, tűzjelző, behatolásjelző, beléptető és CCTV rendszer, továbbá hangosítás és fénytechnika is. A tetőn napelemes rendszert létesítenek, az épület új oldalsó és hátsó bejáratokat kap. A főbejárat előtt és az épület körül megújul a környezet: elektromos töltőhelyeket és buszparkolókat, illetve VIP parkolóhelyeket alakítanak ki, de lesznek utcabútorok és kültéri sporteszközök is.A városban már korábban is lefolytattak egy közbeszerzési eljárást sportcsarnok építésére, de a tender feltételes volt, mivel a pénz még nem állt rendelkezésre. Azt az eljárást az EB Hungary Invest Kft. és a Thermo Épgép Építőipari Kivitelező és Szolgáltató Kft. párosa nyerte, amely alvállalkozóként a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t jelölte meg. A cégek a becsült ár közel kétszereséért, 6 milliárd forintért vállalták a munkát.Kormányközeli kapcsolatokA mostani eljárás nyertese, a Strukta Group Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. neve talán nem ismerős sokaknak, de ha a cég eddigi nevét is leírjuk, talán egyszerűbb a képlet. Az eredetileg PESZTER Fordító Iroda és Kereskedelmi Kft., majd PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. néven futó cég számos közbeszerzést nyert az elmúlt években, (rész)tulajdonosa pedig Fodor János, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosa.A PESZTER Kft. neve akkor vált ismertté, amikor kevés építőipari múlttal a háta mögött elnyert egy 1,8 milliárdos tendert Siófokon, és olyan alvállalkozókat vont be a munkálatokba, mint az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., és a tenderkedvenc West Hungária Bau Kft. (WHB). Fodor egy másik cége, a Pro Pannonia pedig azt a Part FM rádiót működtette, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került.A Népszava egy 2020-as cikkében azt írta, "tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa,Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült,vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától."Azóta sok minden történt Fodorral, többek között az is, hogy az általa vezetett klubnál anyagi problémák jelentkeztek, és a Siófoki Kézilabda és Tenisz Club Kft. felkerült az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listájára. Sőt, nyáron még az áramot is kikapcsolták.A Strukta Group éves forgalma az elmúlt öt évben 794 millió és 5,3 milliárd forint között mozgott, a nyeresége tavaly 67,6 millió forint volt. A nevét idén változtatták meg, nagyjából akkor, amikor Baller András Zoltán korábbi résztulajdonos elhagyta a céget, és Fodor János vagyoni részesedését egy időre lefoglalták.Furcsa közbeszerzésekAhogy azt a cikk elején említettük, a sportcsarnok kivitelezésére 3 cég jelentkezett. Vélhetően lett volna még egy ajánlattevő, ugyanis egy cég előzetes vitarendezési kérelmet adott be, mert véleménye szerint a kiíró olyan feltételeket szabott meg, amelyek indokolatlanul szűkítették a jelentkezésre alkalmas vállalkozások számát. A kérelmet a százhalombattai önkormányzat lesöpörte az asztalról, így a társaság már nem is ad(hat)ott be ajánlatot. Maradt a Strukta Group Kft., a Rebel Architect Kft. és Szilas Építő Kft.Meglepő módon azonban két utóbbi cég nem nyújtotta be a hiánypótlást, így kizárták őket a versenyből. Láttunk erre már példákat korábban is, például a Mészáros M1 Kft. flottatenderei esetében.És nem ez volt az első eset, hogy a Strukta Group/PESZTER Kft. furcsa körülmények között nyert. Itt van mindjárt két másik százhalombattai tender: a Gondozóház építése és annak előkészítési munkái.1. A település Gondozóházat kíván kialakítani a Posta köz 4. (hrsz. 2233). alatt, egy volt óvoda helyén. A beruházás előkészítési szakászt 2 részre bontották: az egyikben "Meglévő épülettel kapcsolatos bontási munkák", a másikban "Épületen kívüli, telken belüli külső bontási munkák, valamint tereprendezési és közműépítési munkák" szerepeltek. A kiíró BATTAVAGYON Százhalombattai Vagyongazdálkodási Kft. úgy ítélte meg, hogy mindkét feladat kevesebbe kerül majd, mint 300 millió forint, így mindkét esetben kbt. 115-ös eljárást írtak ki. A meghívott öt-öt cégből csak 3-3 tett ajánlatot - ráadásul nagyon hasonló összegekkel és arányokkal. Az egyik eljárást a PESZTER nyerte.Megítélésünk szerint a két tenderben szereplő feladat összetartozott volna, és egy eljárást kellett volna rá kiíni (ami már kötelezően nyílt, nem pedig meghívásos lett volna), ezért felmerül a jogsértés gyanúja.2. A másik eljárás a Gondozóház bővítéses átalakítása, amire a PESZTER Kft. mellett a Green Tech Building Kft. és WEST HUNGÁRIA BAU Építőipari Kft. adott még be ajánlatot. A PESZTER 2,7 milliárd forintos ajánlattal nyert, a Green Tech jóval drágábban, 3,8, míg a WHB 3,6 milliárd forintért vállalta volna a munkát.A 3 cég között azonban kapcsolat van. A Green Tech Building tulajdonosa az a Babják Csilla, akitől Fodor 2021-ben megvette a PESZTER Kft.-t. A WHB pedig - ahogy azt be is mutattuk - a PESZTER alvállalkozója is volt.A százhalombattai tenderek nyomán végignéztük a Strukta Group/PESZTER Kft. korábbi nyertes eljárásait, és találtunk még pár furcsaságot. A cég arányaiban sok meghívásos közbeszerzési eljárást nyert, a felkért vállalkozások között pedig gyakori volt az átfedés. De az is érdekes jelenség, hogy az egyik cég, a Korrent Kft. 8 alkalommal is a Peszter Kft. ellenfele volt, de négyszer kizárták, egyszer pedig ajánlatot sem tett. A vizsgált 20 tender ide kattintva látható.Katus Eszter
|
A Siófoki KC tulajának cége 5 milliárdért bővítheti ki a sportcsarnokot Százhalombattán
|
Fodor János Strukta Group Kft.-je (PESZTER Kft.) úgy nyerte el a tendert, hogy mindkét versenytársát kizárták. A NER-kapcsolatokkal bíró cég sokszor nyert furcs
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/11/a-siofoki-kc-tulajanak-cege-5-milliardert-bovitheti-ki-a-sportcsarnokot-szazhalombattan
|
2025-09-11 08:26:36
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A pilismaróti önkormányzat 64 millió forint hiánnyal küzd, amely előrevetíti egy csőd lehetőségét. A Pest megyei falu ingatlaneladással próbált pénzhez jutni, ám a Duna-parti telkek értékesítése nem mindenkinek tetszik. A vevőjelölt projektcég ugyanis a pilismaróti öbölben jachtkikötős üdülőtelepet szeretne létrehozni, a tulajdonosai pedig korábban egy fővárosi botrányban bukkantak fel.Négy képviselő egyelőre nem szavazta meg a területek eladását, amivel a polgármester szerint Pilismarót jövőjét kockáztatják. A helyzet ugyanis annyira kritikus, hogy az önkormányzat már április óta nem tudja kifizetni a gyermekétkeztetést. Ráadásul a szülők által befizetett összegeket is más célokra használták fel - a működési költségek fedezésére.Telekeladás, mint megoldásA pilismaróti képviselők a június 30-i testületi ülésen értesültek arról, hogy a településnek likviditási problémái vannak, és rögtön szavaztak is arról, hogy a pénzhiány elkerülése miatt 17,5 millió forintot pályázzanak meg önkormányzatok rendkívüli támogatására szolgáló keretből.A nehéz helyzetbe került önkormányzat ezután úgy döntött, hogy a fenyegető csőd elől ingatlaneladással fog megmenekülni. Hunyadi Balázs polgármester javaslata az volt, hogy a falut hét külterületi telek eladásával próbálják megmenteni, amelyek a Duna-parti öbölnél helyezkednek el. A becslések szerintez első körben 130 millió forint bevételt jelenthetne az önkormányzatnak, ami egy időre megoldaná a gondjait.Be is jelentkezett egy lehetséges befektető, aki még 2024-ben kereste meg az eredetileg a bánya ellen létrejött Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesületet a beruházással kapcsolatban. A befektető lehetséges beruházási helyszínnek a pilismaróti öblöt nézte ki, ahol ráadásul már rendelkezik ingatlantulajdonnal.A területen a horgászatot szabályozó Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (FŐHESZ) először 2024 novemberében írt arról, hogy egy évvel korábban egy beruházó cég ingatlanokat vásárolt az öbölben, ahol egy nagyobb beruházás várható. Idén áprilisban pedig arról számolt be a horgászszövetség, hogy a beruházó az alábbiakról tájékoztatta őket:"Az idei évben az öböl területén jellemzően nem lesz nagymértékű munkavégzés, maximum az öböl nyugati szegletében kisebb előkészületi munkák fognak zajlani. Ezen munkálatok várhatóan nem fogják zavarni a horgászatot. Az év nagy részében terveink szerint az engedélyeztetési folyamatok fognak zajlani. A jövőre tervezett munkálatokról időben tájékoztatni fogjuk Önöket!"Jachtkikötő a Duna-parton2025 márciusában a vevőjelölt PHD Projekt Kft. képviseletében Mechler Zoltán bemutatta az öböl fejlesztési tervét a helyi képviselőknek, akik támogatták az elképzelést, de aggályukat fejezték ki a parti fecskék élőhelyének megszüntetése miatt - erre a cég részéről azt a választ kapták, hogy új helyet hoznak létre, ahol költhetnek a madarak. Emellett az is felmerült, hogy a tatai Öreg-tóhoz hasonlóan a pilismaróti öböl is fontos vízterület a vándorló madarak számára, de a cég képviselői mindenkit megnyugtattak, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és a többi hatósággal is egyeztetéseket folytatnak a projektről.A képviselőtestület ekkor értesült arról, hogy milyen nagyszabású beruházás jöhet létre a területen. Érdekesség, hogy a terveket jóval korábban, 2023 decemberében készítették el a PHD Projekt Kft. megbízásából. A 66,7 hektáros szárazföldi területrerekreációs funkciókat álmodott meg a cég, jachtkikötővel, üdülőkkel, öko sétánnyal és stranddal.A tervek szerint társas üdülők is épülnének, összesen 43 ezer négyzetméter szintterülettel. A tanulmányterv szerint az öböl nyugati végében jachtklub létesülne, amely a motoros kisgéphajó kikötőhöz kapcsolódna. A klubépület vendéglátást és szálláshelyeket is magában foglalna, valamint felhúznának egy üzemanyagtöltő-állomást, mely kizárólag a vízijárműveket szolgálná ki.A Városháza-ügyből ismerős befektetőkA pilismaróti telkeket megvásárolni kívánó PHD Projekt egyébként egyelőre nem túl aktív: bár befektetett eszközként 4,4 milliárd forint szerepel a cég tavalyi mérlegében, az elmúlt öt évben gyakorlatilag 0 forint bevétele volt, és közel félmilliárd forintos vesztesége lett 2024-ben.A cég mögött azonban érdekes szereplők állnak. A kft. egyik tulajdonosa (a HvDCorps Szolgáltató Kft.-n keresztül) Dr. Huszár Viktor, aki a Gattyán György pornómilliárdos által alapított Megoldás Mozgalom társalapítója és 2024-ig elnöke volt. Huszár a Rahimkulov családdal is üzletelt és a Városháza-ügyben is előkerült a neve. A pilismaróti fejlesztést tervező PHD Projekt Kft. másik tulajdonosa (az AgroTrader Ingatlanforgalmazó Kft.-n és a VTB INVEST Vagyonkezelő Kft.-n keresztül) Marton Péter, akinek neve szintén a Városháza-ügyben bukkant fel korábban.Ahogy akkor megírtuk, Huszár és Marton a V152 Property Kft.-n keresztül voltak társtulajdonosai a Southblaze Kft.-nek (2021-2024 között), melyben üzlettársaik Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter voltak. A cég székhelyén, a Váci út 152-158. szám alatt találkozott 2021 nyarán Ruszlan Rahimkulov, az üzlettársa, Zentai Péter, a találkozót szervező Gansperger Gyula és Bajnai Gordon. A találkozót valaki lefotózta, sőt egy titkos hangfelvétel is előkerült róla.A beszélgetés témája a budapesti Városháza épületének esetleges eladása volt, mely iránt Rahimkulov érdeklődött. Az ügy kirobbanása után vizsgálóbizottságot hoztak létre, ami arra kereste a választ, hogy a budapesti városvezetés tudtával egyeztettek-e a Városháza értékesítéséről, vagy a felvételeket kiszivárogtató ismeretlen Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta-e kompromittálni a választások előtt. A Váci út 152-156. számos cégnek a székhelye, többek közt a PHD Projekté és a Beach &Bay kft.-é is.Érdekes összefüggés, hogy 2024 májusában Hunyadi Balázs pilismaróti polgármester egy testületi ülésen arról beszélt ( jegyzőkönyv 22.oldal), hogy a Pilismarótért Alapítvány 2 millió forintot kapott a Beach&Bay Kft. nevű cégtől, melynek tulajdonosa a PHD Projekt, ügyvezetője pedig Marton Péter. Idén februárban is beszélt erről Hunyadi egy testületi ülésen: ahogy fogalmazott, a cég "társadalmi felelősségvállalással közcélú felajánlásként" kapták a pénzt.A Pilismarótért Alapítvány vezetője egyébként Benkovics László, a település egykori polgármestere, aki az alapítványt még a hivatali ideje alatt hozta létre. A szervezet a hivatalban működött Benkovics regnálása idején, és bár jogilag semmi köze nem volt az alapítványnak az önkormányzathoz, azonos célokért dolgoztak.Egyelőre nem adta el a falu a telkeket2025. július 24-re rendkívüli ülést hívott össze Hunyadi Balázs jelenlegi polgármester, amelyen a hét külterületi telek eladásáról szerettek volna dönteni. A hét közül hat a tervezett fejlesztési területre esik.A testületi ülésen elhangzott, hogy a becslések szerint a minimális ár 4500 forint lenne négyzetméterenként. A polgármester elmondta, hogy a bevételt nem csak működésre szeretnék fordítani, hanem beruházásokra is, illetve pályázati önrészként hasznosítanák.A tét hatalmas volt, ahogy a polgármester maga fogalmazott: "Tulajdonképpen a képviselők Pilismarót jövőjéről, illetve másik oldalon a csőd beálltához fognak szavazatukkal hozzájárulni, vagy azt elkerülni." Majd hozzátette (videó 2:59-től): "Ha az lenne a céljuk - ez nem tartozik az előterjesztéshez - hogy személyemben próbálnak változást eszközölni, akkor önöknek nem örömhír, denem óhajtok lemondani a polgármesteri tisztségemről, így ezt a célt nem érik el vele."A nagy nyomás ellenére négy képviselő nem szavazta meg a terület eladását. A polgármester ezután közmeghallgatást hívott össze augusztus végére. A nemmel szavazó képviselők nem mentek el a közmeghallgatásra, megjelent viszont Huszár Viktor a beruházó részéről, aki vázolta a pilismaróti öböllel kapcsolatos terveit.A nem túl jó hangulatú eseményen derült ki a gyermekétkeztetés fizetési problémája a lakosok számára. "Ezt a pénzt fel kellett használni egyéb működésre" - mondta sommásan a polgármester arra a felvetésre, mi történt a gyermekétkeztetés után járó állami normatívával és szülői befizetésekkel. Hunyadi Balázs azt is elmondta, hogy még adóbevételt várnak idén, de ez vélhetően nem fogja kisegíteni a települést a bajból.Ez várhat Pilismarótra csőd eseténA polgármester részletesen vázolta, mi fog történni abban az esetben, ha nem jut pénzhez a település, és csődbiztost rendelnek ki az önkormányzathoz. Elmondása szerint ebben az esetben a gyermekétkeztetés megszűnik, és csak négy órás kötelező feladatellátás lesz 8-12 óra között. Az értékesíthető vagyonelemeket felmérik, plusz az összes nem kötelező feladatellátást megszüntetik.Ez azt jelenti, hogybezárna a könyvtár és a kultúrház, elmaradna a falunap, nem támogatnák tovább a civil szervezeteket- beleértve a polgárőröket és a sportegyesületet. Emellett a pályázatok is elmaradnának önerő hiányában.A lakosok egy része aggódva szemléli az eseményeket. Ahogy egyikük fogalmazott: "Tartunk attól, hogy ez csak egy befektetés a cég számára, és a választásoktól függően fog továbblépni, akár a bányavállalkozónak is eladhatja és nem marad semmi a falu kezében." - utalva arra, hogy évek óta egy lehetséges kavicsbánya létrehozása okozza a legtöbb beszédtémát Pilismaróton, amit ráadásul szintén vízközelbe terveztek. Ez az aggodalom nem alaptalan, tekintve a település korábbi tapasztalatait a kavicsbánya-üggyel kapcsolatban.A cég egyelőre letett a fejlesztésrőlTöbb fontos kérdés is megválaszolatlan maradt azonban. Nem világos, hogy pontosan miért került csődközelbe a település, milyen alternatív tervek vannak a pénzhiány pótlására, és konkrétan mire fordítanák a telekeladásból származó bevételt. Az is kérdéses, hogy kért-e az önkormányzat likviditási hitelt a válság kezelésére. Ezekről kérdeztük meg írásban Hunyadi Balázst, de a polgármester cikkünk megjelenéséig nem válaszolt ezekre a kérdésekre.Megkerestük a PHD Projekt kft-t is az ügyben, azt tudakolva a cégtől, hogy hány ingatlannal rendelkeznek a kérdéses területen, milyen egyeztetéseket folytattak a hatóságokkal a beruházásról, hogyan reagálnak azokra a vádakra, melyek szerint spekulatív befektetésről van szó, illetve milyen forrásból kívánják finanszírozni a Duna-parti beruházást. Kíváncsiak voltunk arra is, miért támogatta a PHD Projekt tulajdonában álló Beach & Bay Kft. a Pilismarótért Alapítványt.A cég válaszában azt írta, hogy több alkalommal is bemutatták a terveket mind a lakosságnak, mind a képviselőtestületnek, és biztosítottak minket arról, hogy a fejlesztés a hatósági előírásoknak megfelelően valósulna meg. Levelükben azt is leírták, hogy közmeghallgatáson szembesültek azzal, hogy milyen pénzügyi helyzeben van az önkormányzat, valamint jelezték, hogy: "tudomásunk szerint a képviselőtestület kétszeri szavazás után sem támogatta az önkormányzati telkek nyilvános pályázat útján való értékesítését.Így jelenleg nem látjuk értelmét érdemi további előkészítésnek."Levelükből az is kiderült, hogy a Beach & Bay Kft. 2024-ben 2 millió forinttal támogatta a helyi óvodai fejlesztést, korábban pedig közel 6 millió forint TAO-felajánlással segítették a pilismaróti focicsapat működését.Válaszukat pedig így zárták: "összességében úgy látjuk, hogy ahol egy közösség nem fogad szívesen bennünket, ott nem kívánunk erőltetni fejlesztést. Amennyiben a jövőben a helyzet változik, nyitottak vagyunk arra, hogy mérlegeljük a beruházás lehetőségét, de jelenleg nem tervezzük a projekt előmozdítását."Zimre ZsuzsaCímlapkép: A pilismaróti öböl látképe a horgászhellyel (forrás: a tervezett beruházás tanulmányterve/pilismarot.hu)
|
A csődközelben lévő Pilismarót Duna-parti telkeket akart eladni a Városháza-ügyben érintett vállalkozók cégének
|
Az önkormányzat kasszájából 64 millió forint hiányzik, már a szülők által befizetett menzapénzt is elköltötte a település működési költségekre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/09/15/a-csodkozelben-levo-pilismarot-duna-parti-telkeket-akart-eladni-a-varoshaza-ugyben-erintett-vallalkozok-cegenek
|
2025-09-15 07:32:10
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. 21,6 milliárdos keretmegállapodást kötött a Terra-Log Kft.-vel a gyöngyösoroszi ércbánya bezárásával kapcsolatos újabb feladatokra. A cég már sokadik milliárdos megbízását kapja az évek óta tartó projekt során. A társaság végső tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap.2021-ben írt arról a Heol.hu, hogy végső szakaszához érkezhet a gyöngyösoroszi bánya bezárása, miután sikeres lett a munkálatok folytatására kiírt tender. A lap szerint a "bánya bezárására az első évtizedben, 2015-ig 34 milliárd forintot költött az állam. Az ötödik ütem a kisebb közbeszerzésekkel együtt 14 és fél milliárdba kerülhet, a következő évek 16 milliárd forintos munkájával együtt, így csaknem 65 milliárd forintot emészt föl a bezárás és a rekultiváció." Most már látható, hogy ennél többe fog kerülni a folyamat, hiszen idén májusban újabb közbeszerzési eljárást írtak ki a folytatásra, amelynek összege 21,6 milliárd forint lett. Ezzel pedig 86 milliárdra is nőhetnek a kiadások.A gyöngyösoroszi ércbánya bezárása 2004-ben indult. Az első időszakban a Mecsekérc Zrt. végezte a környezeti alapállapot felmérését, a kárleltár elkészítését és a bányabezárás vízföldtani hatásainak vizsgálatát. A cég beszámolója szerint 2006-2012 között fővállalkozóként feladata volt a felhagyási munkálatokból elsősorban a gyöngyösoroszi és mátraszentimrei bányaüzemek kármentesítésre kijelölt föld alatti térségeinek az újranyitása, a feltárt területek előkészítése az erőműi pernyével történő sűrűzagyos tömedékelésre, a tömedékelés megkezdése. 2013-tól viszont már "csak" alvállalkozóként vett részt a bányabezárási munkákban.A 2013-ban kiírt újabb tender a "Gyöngyösoroszi ércbánya-bezárásának IV. üteme" nevet kapta. A megbízást a Terra-Log Mélyépítő Kft. és Geolex Meloráció Kft., illetve a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. és GEO-FABER Műszaki Vállalkozó Zrt. kapták összesen 4 896 385 934 forint értékben.Ezt követte egy 2016-os kiírás, a gyöngyösoroszi Ércbánya-bezárás V. üteme, amely többek között a feltárt üregek eltömedékelését és a korrozív hatású bányavíz által okozott károk felszámolását tartalmazta. A nyertes a Terra-Log Mélyépítő Kft., a GEO-FABER Műszaki Vállalkozó Zrt., a WasteVital Trans Fuvarozó Kft. és a MENTO Környezetkultúra Kft. lett, miután más nem is adott be ajánlatot. A szerződés értéke 12,9 milliárd forint volt.Majd jött 2021-ben a gyöngyösoroszi ércbánya-bezárás VI. üteme. A 16 milliárdos keretmegállapodást, amely komplex bányabezárási, tájrendezési, kármentesítési és monitoring feladatokra irányult, már csak a Terra-Log Kft.-vel kötötték meg, miután más nem is nyújtott be ajánlatot. Ami nem volt meglepő annak fényében, hogy nem jelentkezhetett az a cég, amely - egyebek mellett - nem rendelkezett legalább 200 m vágat átbiztosítására vonatkozó; legalább 17 000 t sűrűzagy technológiával végzett bányatérség tömedékelés előkészítésére és kivitelezésére vonatkozó; vagy épp legalább 750 fm összmennyiségű, mélyműveléses bányában végzett vasúti pálya felújítására és/vagy építésére vonatkozó szerződésszerűen teljesített referenciával.Végül 2025 tavaszán kiírták a "Gyöngyösoroszi Ércbánya-bezárás VII. ütem" nevű tendert, amelynek eredmény most jelent meg a közbeszerzési értesítőben.A keretmegállapodásban részletezett feladatok közé tartozik a "Mátraszentimrei bányatérség megnyitott vágatainak és fejtési üregrendszerének eltömedékelése azzal a céllal, hogy a szabad ércfelületek lezárásával a szulfidásványok (elsősorban pirit) oxidációjának a lehetősége megszűnjön, az oxidálódott pirit oldódásából adódó savasodás csökkenésével párhuzamosan a mátraszentimrei térség fakadó vizeit alacsonyabb toxikus-fém tartalom jellemezze, ezáltal hosszú távon a víz minősége javuljon. A tömedékelés másik célja a vágatok tönkremeneteli folyamataiból adódó omlások miatt ellenőrizhetetlen nyomások kialakulásának megszüntetése."A tender nyertese ezúttal is Terra-Log Kft. lett, a keretmegállapodás értéke 21,6 milliárd forint.A Terra-Log mellett a Bazaltech Mérnöki Szolgáltató Kft. is tett ajánlatot, de nem tudott elég olcsó lenni. A nyertes Terra-Log alvállalkozót is bevon a teljesítésbe, méghozzá elég nagy arányban, 10,2 milliárd forint értékben.A Mészároshoz köthető magántőkealap a végső tulajdonosA Terra-Log Kft.-t 2008-ban alapították, és 2013-ban vette meg az Envirotis Holding Zrt. - vagyis éppen akkor, amikor a cég elnyerte a gyöngyösoroszi ércbánya-bezárásának IV. ütemére vonatkozó tenderét. Az Envirotis 2021-ben (vagyis a VI. ütem idején) a Mészáros Lőrinchez köthető Status Next Környezetvédelmi Magántőkealaphoz került, majd a Global Spectrum Invest Zrt.-nél kötött ki. A céget Halmi Tamás alapította, akit Mészáros Lőrinc strómanjanként emlegetnek.Tavaly aztán a Global Spectrum új tulajdonost kapott: a Mészáros Csoport ugyanis a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapon keresztül egyedüli irányítást szerzett a társaság felett, amely átalakulás útján meg is szűnt.A Terra-Log pedig ezzel - egy kis kitérő után - visszakerült Mészáros Lőrincékhez.A cég éves bevétele az elmúlt öt évben 1,7 és 17,9 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény tavaly a 2 milliárd forintot is meghaladta. A 37 fős cég főtevékenysége a szennyeződésmentesítés és egyéb hulladékkezelés.A Terra-Log az elmúlt években számos állami megrendelést kapott: a gyöngyösoroszi ércbánya bezárása mellett ők dolgoztak a taszári repülőtér környezeti kármentesítésén, a berhidai iszaptároló kazetták kármentesítésén és az ercsi laktanya kármentesítésén is.Katus Eszter
|
86 milliárdba kerülhet a gyöngyösoroszi ércbánya bezárása, Mészárosék cégéhez megy a pénz nagy része
|
A Terra-Log Kft.-vel most egy 21,6 milliárdos keretmegállapodást kötöttek a bezáráshoz kapcsolódó feladatokra, de ez már a sokadik megbízásuk.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/17/86-milliardba-kerulhet-a-gyongyosoroszi-ercbanya-bezarasa-meszarosek-cegehez-megy-a-penz-nagy-resze
|
2025-09-17 08:27:19
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
"A közpénz gazdaságos elköltését súlyosan veszélyeztette" - ezt is megállapította az ÁSZ, miközben a rászorulóknak nyújtott uniós támogatások ellenőrzését végezte. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által EU-s pénzből osztott élelmiszercsomagokkal kapcsolatos problémákat mi tártuk fel először. Ahogy arra évekkel ezelőtt rámutattunk: a legolcsóbb ajánlat kizárásával adtak teret a jelentősen túlárazott csomagoknak, így a szegények még kevesebbet kaptak."2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni" - Ezekkel a sorokkal jelent meg 2021-ben az első cikkünk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) által osztott élelmiszercsomagokról.Akkor felidéztük, hogy közel 10 milliárd forintot költhet el az SZGYF 2023-ig egy uniós projektre, amelynek célja "Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára".Azt, hogy milyen termékek, hogyan és mennyire durván túlárazva kerültek a csomagba, hosszú évek kitartó munkájával derítettük ki, és több cikkben mutattuk be. Röviden összefoglalva: az SZGYF kizárta a legolcsóbb ajánlattevőt, és inkább a piaci árak sokszorosáért vette meg a tejet, cukrot, olajat és egyebeket a rászorulóknak az EU-s támogatásból. 2023-ban feljelentést tettünk az ügyben, az Adóhivatal nyomozni kezdett, a kormány szerint viszont minden rendben volt a csomagokkal. Tavaly azonban az Integritás Hatóság, most pedig az Állami Számvevőszék is rácsodálkozott a túlárazásra.A legfontosabb előzmények címszavakban:Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagjaPert nyertünk: nem titkolhatják a szegények élelmezésére kötött szerződés részleteitA szegényeknek vett uniós csomagban a 159 forintos tej 516 forintba kerültFeljelentést tett a Transparency és az Átlátszó a túlárazott élelmiszercsomagok miattA szegények csomagjában 820 forintig drágult az UHT tej, a NAV nyomozA kormány szerint minden rendben volt a szegények túlárazott uniós csomagjaivalSok hátrányos helyzetű településre pont nem jutott a szegényeknek szánt élelmiszercsomagokbólÍgy lett az általunk feltárt és bejelentett visszaélés az Integritás Hatóság sikersztorijaAz Állami Számvevőszék szerint is gond volt a csomagokkalA napokban az Állami Szemvevőszék (ÁSZ) publikált egy jelentést "A rászoruló személyeket támogató operatív programokból nyújtott támogatások felhasználásának" ellenőrzéséről. Az ÁSZ a 2016-2024 közötti időszakot vizsgálta több szervezetnél, melyek közül az egyik az általunk már korábban bemutatott SZGYF-s csomagosztás.A Számvevőszék megállapította, hogy két szervezetnél "az ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárások lefolytatása szabályszerű volt.Az SZGYF-nél a közbeszerzések lefolytatásánál sérült a közpénzek felhasználásának átláthatósága."Leírták, hogy a főigazgatóság "a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a szükséges közbeszerzési eljárásokat lefolytatta". Majd úgy folytatják: "Az RSZTOP-1.1.1 1-2. szakasz, valamint RSZTOP-2.1.1 projektek keretében ellenőrzött közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításra kerültek, amelyek megkötését megelőzően az SZGYF az irányító hatóság1 és azt követően a közbeszerzésekért felelős miniszter írásbeli véleményét minden esetben megkérte. A szerződésmódosítások az érintett eljárások tekintetében a Kbt. hatályos rendelkezéseivel összhangban történtek".Több közbeszerzésnél a csomagok ára tartalmazta a szállítást és csomagolást is, a számvevőszék viszont úgy látta, emiatt "az SZGYF által elszámolásra benyújtott számlákból nem volt megállapítható, hogy mekkora részt képviselt a csomagba került termékek ára és a kapcsolódó költségek. Ezáltal az SZGYF nem biztosította az elszámolások átláthatóságát."Így lettek túlárazottak a csomagokAz Átlátszó által vizsgált RSZTOP-4.1.1 nevű programmal foglalkozott hosszabban az ÁSZ. Felidézték, hogy amikor a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kizárta a keretszerződésből az egyik szállítót, annak az lett az eredménye, hogy "a csomagkiosztás közel másfél évig - 2019. január és 2020. június között - szünetelt".A Számvevőszék az árazásra is kitért. Mint írták, "az egyik ajánlattevő esetében a piaci átlagárakhoz történő összehasonlítás alapján kérte megindokolni a nettó ajánlati összár megalapozottságát, addig a másik ajánlattevő tekintetében az eljárás becsült értékéhez viszonyítva állapította meg az aránytalanul alacsony ár meglétét és ezáltal kérte az árak megindokolását. Ajánlatkérő kérelmében saját maga is egyértelműen rámutatott arra, hogy az eljárásban az előzetes becslés eredményeképpen meghatározott és valószínűsített (becsült)érték jelentősen eltért a piaci átlagáraktól, azokat számottevő mértékben - 46%-kal - meghaladta".Azt is írták, hogy "az ÁSZ véleménye szerint azzal, hogy ajánlatkérő az átlagos piaci árakat jóval meghaladó mértékben állapította meg a beszerzés becsült értékét, a közpénz gazdaságos elköltését súlyosan veszélyeztette."Arról korábban a kiperelt anyagok alapján írtunk, hogy miként választották ki a csomagokra jogosultakat. Az SZGYF korábban az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy "a célcsoportot, a rászorulók körét a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program tartalmazza". Az ÁSZ ebben nem látott kivetnivalót.A pénzügyi elszámolásról a Számvevőszék azt írta, hogy "a támogatási projektekhez kapcsolódó kifizetések és pénzügyi elszámolások kisebb hiányosságok mellett a számviteli szabályoknak megfeleltek. Az SZGYF a kötelező projektszintű könyvvizsgálatot nem végeztette el." A főigazgatóság több észrevételt is tett a jelentésre, ám azok közül az ÁSZ egyet sem fogadott el.Segesvári CsabaCímlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében hátrányos helyzetű gyermekes családoknak összeállított tartós élelmiszercsomagok átadásán a kismarosi polgármesteri hivatalban 2018. július 19-én. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
|
Az Állami Számvevőszék szerint is túlárazták az uniós pénzből vett élelmiszercsomagokat
|
Évekkel ezelőtt rámutattunk, hogy nagy bajok vannak a szegényeknek EU-s pénzből osztott élelmiszercsomagokkal. Most az ÁSZ is rádöbbent a túlárazásra.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/17/az-allami-szamvevoszek-szerint-is-tularaztak-az-unios-penzbol-vett-elelmiszercsomagokat
|
2025-09-17 09:14:52
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Kúria még májusban kötelezte a Kabinetirodát közérdekű adatok kiadására, de azokat hiába kértük, nem kaptuk meg. Azokról az adatokról van szó, melyekből kiderülhet, hogy 125 milliárd forintnyi propagandakiadásból mennyi és hogyan került a kormánymédiához. Pedig Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Nagy Márton szerint sem állhat senki a törvények felett. Úgy tűnik, mégis akad kivétel, hiába beszél nyílt lapokról a kormányfő."Született egy bírósági ítélet. Bármilyen ügyben születik bírósági ítélet, mindig ugyanazt az elvi álláspontot kell követnünk. [...] tiszteletben kell tartani, és ebből az következik, hogy tudomásul kell venni a bírósági ítéleteket is. [...] tudomásul kell venni az ítéletet, hiszen [...] a jogtisztelet az Európai Unió alapja" - 2017-ben mondta ezt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. "A bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartani" - ezt pedig 5 évvel később Gulyás Gergely jelentette ki. Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter pedig azt találta mondani a napokban, hogy "senki sem állhat a törvények és a jogszabályok felett".Orbán Viktor nemrég azt is mondta, hogy "A politika lényege a bizalom. Amíg az ellenfeleink titkolóznak, mi nyílt lapokkal játszunk."A jelek szerint azonban a kormányfő, a miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton szavai is súlytalanok a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában. Nagyon úgy tűnik, a Fidesz-kormány nem szereti betartani a saját törvényeit. Nyílt lapokat is csak másoktól vár, de ha valami nem tetszik neki, akkor titkolózik.Pereltünk az adatokért és nyertünkÖnmagában az is szürreális, hogy Magyarországon a közpénz útját a kormány próbálja eltitkolni. Pedig így van, számtalan adatpert indítottunk és nyertünk az elmúlt években emiatt.A kormány évek óta hihetetlen pénzösszeget költ a saját lakájmédiájára, ami aztán hűségesen hirdeti a fideszes propagandát, és veszti el sokszor emiatt a sajtópereket. A pénzeső közül most egyetlen kézzel fogható tételt vizsgálnánk, mivel összesen 125 milliárd forintra szerződött 2019-ben és 2022-ben a Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Balásy Gyula érdekeltségeibe tartozó cégekkel, leginkább kormánypropaganda terjesztésére.Ahogy májusban megírtuk, azt akartuk kideríteni, hogy kiknél hirdettek, de ezért perelnünk kellett, mertazt válaszolták a közadatigénylésünkre, hogy a kért dokumentumok "a Hivatalnál nem állnak rendelkezésre".Aztán nagy nehezen mégiscsak előkerültek a papírok, miután megnyertük az értük indított pert.A Nemzeti Kommunikációs Hivatallal szemben nyert per után az derült ki, hogy kinél hirdettek. A kiperelt iratok tanúsága szerint a kampányokban az országos tévék, napi-, heti- és havilapok mellett 222 országos internetes, valamint több helyi híroldal, városi tévé is szerepelt a listán. A 222 internetes oldalból csak 59 nevezhető híroldalnak, vagyis a kormány többségében olyan platformon tervezte hirdetni a propagandát, amit ritkábban látogatnak az olvasók.Balásy Gyuláék listájába olyan, ma már elérhetetlen oldalak is bekerültek 2019-ben, melyek olvasóközönsége valószínűleg a kormánypropaganda nélkül is fideszes szavazó. Ilyen például a drot.info nevű oldal, ami a WaybackMachine internetes archívum szerint 2021 februárjában "Nem hiszed el, mit mondott az áramtolvaj Gyurcsányék videójában", és "A Gyurcsány-párti Vadai Ágnes 2013-ban a semmiből legyártott egy kampányfilmet, amiben a DK politikusai átköltött verzióban újramondják az őszödi beszédet" címmel jelentetett meg írást. A portált az impresszuma szerint a ma már kényszertörlés alatt álló Pelso Média 2020 Kft. adta ki, és "anyagait" a kormánypárti mandiner.hu is szemlézte.Fellebeztek a Kúria döntése ellenA Miniszterelnöki Kabinetirodát is pereltük, hogy mennyi pénzt költöttek. Emlékezetes, a Kúria szerint is közérdekű adat, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda mely médiumoknál, mennyit költött az elmúlt években a Kommunikációs Hivatal keretszerződései alapján.Az ítélet alapján adatokat kellene kiadnia a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, de nem tették. A határidő már lejárt, adatokat viszont nem kaptunk.Ennek az az oka, hogy a Kabinetiroda a Kúria döntése ellen a Kúriához fordult jogegységi panasszal. Ebben azt kérik, hogy a Kúria a Kúria ítéletét helyezze hatályon kívül, majd utasítsa a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára. Az ügyvédi kérelem szerint erre azért van szükség, mert a Kúria eltért a korábbi döntéseitől ebben az ítéletben - ami az Átlátszó jogi képviselője szerint egyszerűen nem igaz.Azonban a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi panasz kezdeményezésének helyt adott és ezzel egyidejűlegfelfüggesztette a Kúria jogerős ítéletének végrehajtását.Az iratot nem más, mint Varga Zs. András, a Kúria elnöke írta alá. Róla a kegyelmi ügyet kirobbantó Vidéki Prókátor úgy fogalmaz: Varga Zs. "nem véletlenül lett nulla kilométeres bíróként - személyre szabott "jogalkotás" révén - a Kúria elnöke."Bár a magyar kormány tagjai szerint a törvény mindenkire vonatkozik, most úgy tűnik, a Rogán Antal vezette Kabinetiroda a végsőkig küzd azért, hogy ne derüljön ki, miért és mennyiért hirdettek Rogán Antal ex-feleségének alig látogatott oldalán, ami milliárdos nyereséget hozott eddig tulajdonosainak.Segesvári CsabaCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Rogánék a Kúria ítélete ellenére sem adják ki a propagandakampányok adatait
|
Fellebeztek a Kúria döntése ellen – a Kúriához.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/09/19/roganek-a-kuria-itelete-ellenere-sem-adjak-ki-a-propagandakampanyok-adatait
|
2025-09-19 08:31:14
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Összesen 9 922 négyzetméter külterületi ingatlant vásárol a Veszprém megyei Pécsely külterületén Biró Ferenc Pál 97,5 millió forintért - derül ki egy most kifüggesztett adásvételi szerződésből. A három helyrajzi számon fekvő terület - szőlőültetvények és gazdasági épület - a dokumentum szerint per-, teher- és igénymentes, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.A közel 1 hektáros pécselyi adásvétel - területi nagyságát és művelési ágát tekintve - mező- és szőlő, természetvédelmi övezetben fekvő földrészleteket érint, és egy 79 millió forint értékű gazdasági épületet is magában foglal. A szerződésből az is kiderül, hogy Biró a most megvásárolt telkekkel közvetlenül szomszédos telkeket már korábban egytől-egyig megszerezte, és ott családi gazdálkodóként ökológiai gazdálkodást folytat.A négy korábban megszerzett helyrajzi szám is Pécselyhez tartozik, pécselyi ingatlan viszont nem szerepel az elnök vagyonbevallásaiban, csak egy veszprémi szántó és egy veszprémi zártkert. Megkérdeztük az Integritás Hatóságot, hogy esetleg megfeleltethető-e a négy pécselyi telek az elnök vagyonnyilatkozatában veszprémiként jelzett két ingatlannak.Az Inegritás Hatóság elnöke idei vagyonbevallásában összesen 5 ingatlan szerepel: egy veszprémi szántó, egy veszprémi zártkert, egy szerencsi és egy tállyai ingatlan, valamint egy solymári zártkert. Ezek együttes nagysága 22,8 hektár, és ehhez jön még az idei bevallásban sem szereplő 2 hektáros solymári birtok.A vagyonbevallásból az is kiderül, hogy januárban 68 millió forintja volt az elnöknek a bankban, és hogy 5,6 millió forintos havi fizetést kap. Az Integritás Hatóságtól azt is megkérdeztük, hogy megtakarításokból vagy hitelből vette az elnök az újabb három pécselyi telket.Egy birtokot legálisan hagyott ki a vagyonnyilatkozatábólAz Átlátszó korábban megírta: az Integritás Hatóság elnöke egy 2 hektáros solymári birtokon álló házat nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, amit egy 2022-es szabályváltozás - a lakóhelyként szolgáló ingatlan feltüntetésének elhagyhatósága - miatt jogszerűen megtehetett. A hatóság akkor megerősítette, hogy az elnök a családjával ott lakik.Az Integritás Hatóság elnökét más ügyekből kifolyólag jelentős értékre elkövetett hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség idén januárban. Az ügyészségi gyanú szerint Biró egyebek mellett két autót is bérelt az IH számlájára, és az egyiket a felesége magáncélra használta. Ezután az Integritás Hatóság garázsában olyan luxusterepjáró jelent meg, amelyet korábban az elnök felesége használt.Az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport munkájában az Átlátszó is részt vesz, idén azonban egyetlen civil tag sem szavazta meg a munkacsoport éves jelentését, mivel úgy ítélték meg, hogy az állami delegáltak által készített szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával. A civilek által készített tervezetet viszont az állami tagok nem szavazták meg, így az csak civil árnyékjelentésként kerülhetett nyilvánosságra.Az elnöki földvásárlással kapcsolatban kérdésekkel kerestük az Integritás Hatóságot, ha válaszolnak, frissíteni fogjuk a cikket.Zimre ZsuzsaCímlapkép: Google Earth
|
Az Integritás Hatóság elnöke közel 100 millió forintért vásárol a Balaton-felvidéken földet
|
A szerződésből az is kiderül, hogy az elnök a most megvásárolt telkekkel közvetlenül szomszédos telkeket már korábban egytől-egyig megszerezte, ott családi gazd
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/09/19/az-integritas-hatosag-elnoke-kozel-100-millio-forintert-vasarol-a-balaton-felvideken-foldet
|
2025-09-19 14:33:28
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő augusztus 26-án tett közzé egy bejegyzést a közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idősebb, de még tinédzser korú fiáról. A képviselő a fiatalember egyik nyilvános Instagram-posztjából mutatott be képeket, melyeken az ifjabb Szijjártó egy 3900 dolláros, körülbelül 1,3 millió forintos luxustáskával utazik, illetve egy - leértékelve is - közel 150 ezer forintba kerülő kapucnis felsőben ül egy magánrepülőgép fedélzetén. Ez utóbbi fotót később törölték a fiú közösségi oldaláról, de valaki még előtte képernyőképet készített róla, és elküldte Hadházynak. Mi alaposabban is szemügyre vettük a fényképen szereplő repülőbelsőt, és az alapján beazonosítottuk, milyen magángépen utazhatott a külügyminiszter fia.Azt, hogy pontosan mikor és milyen alkalommal készült a magánrepülőgépes fotó Szijjártó Péter gyerekéről, nem lehet megállapítani. Csak annyi bizonyos, hogy a fiatalember augusztus 18-án tette közzé, vagyis valamikor előtte rögzíthették, feltételezhetően a nyár folyamán.Az viszont kiderül a fotóból, hogy az ifjabb Szijjártó nem egyedüli utasként tartózkodott a magángép fedélzetén: a szomszédos szék mellett egy női táska és kalap látható.Arról, hogy a család többi tagja is a repülőgépen volt-e, nincsenek információink, pedig annak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter is a fiával volt-e a privát jeten, jelentősége lehet adófizetői szempontból.Milyen magánrepülő van a képen és mennyiért lehet kibérelni?A Szijjártó fiú által az Instagramra kiposztolt fotón látható utastér méretei és elrendezése alapján egyértelmű volt, hogy a repülőgép inkább a közepes méretű, úgynevezett "mid-size" jetek közé tartozik. De hogy többet is megtudjunk a repülőgépről, feltöltöttük a fotót a Google keresőjébe, majd elolvastuk az AI-alapú áttekintést is. Az AI-segéd egyértelműen az amerikai gyártású Cessna Citation repülőgépcsaládot határozta meg a feltöltött fotó alapján.Mi azonban nem elégedtünk meg ennyivel, és a Közlekedési Hatóság internetoldalán, a magyarországi bejegyzésű légijárművek lajstromnyilvántartásában folytattuk a keresést: a listán 12 darab ilyen típusú magánrepülőgépet találtunk.Ezeknek a lajstromjelzéseit kigyűjtöttük, majd egyesével megnéztük, milyen képek találhatók az egyes repülőgépek belső tereiről az interneten, illetve a charter-járatokat közvetítő oldalakon. Mindezt annak reményében tettük, hogy a repülőgépbelső alapján rábukkanunk a fotón látható, konkrét repülőgépre is.Kutatásunk azonban csak részben járt sikerrel. A charter-járatokat közvetítő cégek ugyanis nem mindig az adott repülőgéphez tartozó képeket szerepeltetik az adatbázisaikban, hanem van, hogy gyári fotókkal, vagy egy másik, azonos vagy nagyon hasonló típusú repülőgép képével mutatják be a bérelhető légijármű belsőterét.Ettől függetlenül, miután több olyan magyar bejegyzésű repülőgépet is találtunk, amelynek belsőtere és - láthatóan felújított - üléskárpitozása csak kis mértékben különbözik az ifjabb Szijjártó által használt repülőgépétől, arra a következtetésre jutottunk, hogy a magángép a JET-UP Kft. "flottájába" tartozhat, és a Jet-Stream Charter vagy a B. J. Aviation nevű cég üzemelteti, és adja bérbe.Egy biztos, miután a hasonló repülőgépbelsők mindegyike Cessna C-650 Citation repülőgépekhez tartozott, az ifjabb Szijjártó fotóján szereplő modell is jó eséllyel az, illetve annak valamelyik verziója.Az általunk felkeresett, egyik charter-járatokra specializálódott utazásszervező cégnéla Cessna C-650 Citation típusú repülőgépek bérleti díja 4500 dollár, azaz 1,5 millió forint körül volt óránként.De találtunk olyan céget is, ahol ez a modell már 3500 dollár, azaz 1,17 millió forint/óra körüli bérleti díjtól érhető el.Egy olasz- vagy görögországi kiruccanás repülőgépbérlete oda-vissza akár 3-4 millió forint is lehet még a legolcsóbb árral is számolva - míg például egy spanyol tengerparti nyaralás útiköltsége már az 5 millió forintot is meghaladhatja.Van miből magángépezniük SzijjártóéknakA fent említett utazási költségek kifizetése egyébként nem jelentene gondot a Szijjártó családnak. A külgazdasági és külügyminiszter feleségének 2019-ben alapított vállalkozása, a belsőépítészettel foglalkozó Interior Design Kft. ugyanis a kezdetektől sikeres.A cég, amely sem honlappal, sem nyilvános elérhetőséggel nem rendelkezik, már az indulása után 9 hónappal repülőrajtot vett, és egy Porsche Cayenne luxusautót kezdett lízingelni.Szijjártó-Nagy Szilvia, a vállalkozás egyedüli tulajdonosa a tavalyi pénzügyi év eredményeire sem panaszkodhat: cége nettó 1,55 milliárd forint árbevétel mellett bő 491 millió forint nyereséget termelt, amelynek csaknem egészét ki is vette a kft.-ből osztalék címén.Szijjártó Péter politikusként ennél jóval kevesebbet keres. A miniszteri és parlamenti képviselői fizetésből élő politikus - a 2025 nyarán közzétett, SZJA-bevallásából származó nyilvános adatok szerint - összevont adóalapja 60,5 millió forint volt, azaz ennyi bevételre tett szert a tavalyi évben, és ebből több mint 8 millió forint adót fizetett be a költségvetésnek.A külügyminiszter is a jeten volt?Bár erre a kérdésre sajnos nem tudjuk a választ, a téma felvetése mégsem felesleges.A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis, miután Szijjártó Péter külügyminiszer állandó személyvédelemben részesül, a védelmét ellátó TEK-nek a külföldi utazásai során is biztosítania kell a biztonságos feltételeket és védelmet, amelybe eddigi tapasztalataink alapján beletartozik a közlekedési eszköz megválasztása is.Miután az elmúlt 10 évben a külügyminiszter hivatali útjai során a TEK egyetlen alkalommal sem döntött úgy, hogy a miniszter menetrend szerinti járaton utazzon, és mindig valamilyen magángépet vagy honvédségi légijárművet választott, joggal feltételezhetjük, hogy Szijjártó Péter külföldi magánprogramjai esetén is hasonló a helyzet, hiszen őt akkor is védelem illeti meg.Nem lehet véletlen, hogymég sohasem találkoztunk olyan fotókkal a közösségi médiában vagy a sajtóban, amelyek Szijjártó Péter menetrend szerinti járattal lebonyolított utazását örökítették volna meg- legyen szó hivatali vagy akár magánútról a családja körében.Ebben az esetben viszont, miután a védett személy személyi védelmének biztosítása a külföldi utazásakor is állami kötelezettség - és a TEK feladata -, annak költségei is az államot, vagyis az adófizetőket terheli.A jogszabály szerint a védett személy a magánprogramjai alkalmával előzetesen és írásban lemondhat a személyvédelem bizonyos elemeiről, de a személyvédelem lemondásának hatálya alatt a védett személyt "a Terrorelhárítási Központ által biztosított - személyvédelemnek nem minősülő - logisztikai háttértámogatás illeti meg, amelynek keretében különösen a védett személy közlekedésének a támogatásáról, valamint utazásának koordinálásról szükséges gondoskodni."Titkolóznak az utazások kapcsánA fentieket figyelembe véve új színezetet kap, hogy az ifjabb Szijjártó magángépes fotójának nyilvánosságra kerülését követően a külügyminiszter és a minisztérium semmilyen módon nem reagált a sajtó kérdéseire.Így nem derülhetett ki, hogy Szijjártó fia mellett más utasok is voltak-e a fotó készültekor a magángépen. Ahogy azt sem tudhattuk meg, ki fizette a repülőgép bérleti díját, amennyiben nem csak fotózkodni mentek fel a privát jet fedélzetére.A témával kapcsolatban egy ideje közérdekű adatigénylést sem érdemes benyújtani az érintett állami intézményeknek. A külügyminiszter hivatali utazásainak költségeiről szóló cikksorozatunkat követően ugyanis a kormánytöbbség törvényt módosított.Méghozzá úgy, hogy azzal felhatalmazták a külügyminisztert (Szijjártó Pétert), hogy a polgári hírszerzési tevékenység felügyeletét ellátó miniszter (Rogán Antal) véleménye alapján - biztonsági és szuverenitásvédelmi kockázatra hivatkozva - korlátozhassa a védett személyek (esetünkben Szijjártó Péter, vagyis saját maga) külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerését.Egy korábbi közadatigénylésünk elutasítása kapcsán az Átlátszó már kezdeményezett adatpert a Külügyminisztérium ellen, miután nem adták ki a külügyminiszter egyik hivatali útjához kapcsolódó magánrepülőgép-bérlés költségadatait.Bár az első- és másodfokú ítélet is az adatok kiadására szólította fel a minisztériumot, ők ennek továbbra sem tesznek eleget, és a Kúria elé viszik az ügyet.Azaz még továbbra is titkolják, mennyi közpénzből repült hivatali útra Szijjártó Péter 2024 júliusában a Budapest-Chile di Santiago-New York-Isztambul útvonalon egy olyan luxusmagángéppel, amilyennel a kuvaiti királyi család is repül.Brassai Kornél
|
Beazonosítottuk, milyen magánrepülőgépen utazott Szijjártó Péter fia
|
A külügyminiszter tinédzser fia valószínűleg egy Cessna C-650 Citation fedélzetén készült fotóval menőzött az Instagramon.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/09/22/beazonositottuk-milyen-maganrepulogepen-utazott-szijjarto-peter-fia
|
2025-09-22 08:15:22
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Információink szerint az országban egyedüliként nyílt egy autókereskedő cég épületében Gépjármű Ügyintézési Pont idén tavasszal. Az autókereskedő cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros M1 Autókereskedő Kft. A társaság irodát, ügyfélfogadó irodát és étkezőt alakított ki a hivatali dolgozók számára, az állam pedig 1,1 millió forintos bérleti és üzemeltetési díjat fizet. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint az állam jól járt, hiszen a kifizetett pénz többszörösét kapják vissza a környékbeli nagyforgalmú autókereskedő és flottakezelő cégek köréből kikerülő ügyfelektől igazgatási díj formájában."Minden alkalommal egy kicsi örömünnep, ha újabb kormányablakot nyithatunk meg" - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Budaörsi Kormányablak Gépjármű Ügyintézési Pont átadási ünnepségén idén tavasszal. Hozzátette: "ha az állam valóban polgárközpontú akar lenni, akkor neki kell odamenni a polgárokhoz".Nos, Mészáros Lőrinchez már biztosan odament az "állam", hiszen a Buda Környéki Televízió felvételei szerint Orbán Viktor barátja, egyúttal az ország leggazdagabb embere is jelent volt az átadón. Nem véletlenül:az új kormányablak ugyanis éppen az ő autókereskedő cégének, a Mészáros M1 Kft.-nek a telephelyén nyílt.És hogy miért éppen ott? Navracsics Tibor szerint azért, mert Budaörsön rengeteg autókereskedés van, így a személygépkocsik üzembe helyezésével kapcsolatos ügyintézés sokkal nagyobb számban fordul elő, mint az ország más pontjain.Ráadásul beruházáshoz segítséget is kaptak. Ahogy a miniszter fogalmazott: "mivel a magántőke is az állam segítségére sietett, a józan ész mentén haladva megtalálták a közös érdekeket, ami "a közjó és a magánjó találkozási pontja."Az átadón az is kiderült továbbá, hogy az országban a budaörsi a kilencedik, Pest vármegyében pedig a harmadik ilyen gépjármű-ügyintézési pont.A forgalom indokoltaMivel több részlet a beszámolókból már nem derült ki, megkerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, hogy megtudjuk:mit jelent számokban a "sok" ügyintézés? Mennyiben változott ez az átadó (március) óta?Ki és milyen összeggel támogatta a kormányablak kialakítását? Volt már ilyen az országban máshol is? Ha igen, hol, és ki volt a támogató? Ha valaki szeretne a közelébe ilyen pontot, hogyan és kinek jelezheti?Hol van még az országban ilyen pont?A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium válaszában azt írta, a Gépjármű Ügyintézési Pontok létrehozásának célja, hogy a nagy számú gépjárműügyintézést bonyolító vállalkozások a kormányablakoktól elkülönített helyszíneken intézzék ügyeiket. Ennek köszönhetően csökken a magánszemélyeket és kisebb vállalkozásokat kiszolgáló kormányablakokok terheltsége, és egyaránt rövidül az állampolgárok és a vállalkozások ügyintézése is.Az első Gépjármű Ügyintézési Pont 2018-ban nyílt Budapest XVIII. kerületében, de ma már Kecskeméten, Pécsett, Tatabányán, Ócsán, Vecsésen, Nyíregyházán, Budaörsön és Budapest III. kerületében is nyílt ilyen speciális ügyfélszolgálat.Az ügyintézési pontok kialakítására a kormányhivatalok tesznek javaslatot.A minisztérium szerint a Gépjármű Ügyintézéséi Pontokban országszerte évente kb. 200 ezer ügyintézés történik, a budaörsi helyszínen márciusi megnyitása óta csaknem 20 ezer, azaz fél év alatt elérte az országos forgalom 10 százalékát.Havi 1,1 millió forintba kerül az államnak"A budaörsi ügyfélszolgálat megnyitásához az M1 Autókereskedő és a Pest Vármegyei Kormányhivatal között létrejött megállapodás értelmében vállalta olyan irodák, ügyfélfogadó iroda és étkező kialakítását, amely a Gépjármű Ügyintézési Pont kialakításához szükséges. Az ügyfélszolgálatot természetesen a környező többi nagyobb gépjármű-kereskedő is igénybe veheti" - írta a minisztérium.Azt is hozzátették, hogy a budaörsi Gépjármű-Ügyintézési Pont forgalma - a féléves működése során - több mint duplája volt az előzetesen vártnak. "Az elsősorban a környékbeli nagyforgalmú autókereskedő és flottakezelő cégek köréből kikerülő ügyfelek havi szinten átlagosan kb. 45-50 millió forintnyi igazgatási díjat fizetnek be a költségvetésnek, amely jelentősen meghaladjaa helyiség kb. 1,1 millió forintos bérleti és üzemeltetési díját,illetve az ügyfélszolgálat fenntartási költségeit" - fogalmaztak. Vagyis, ha jól értelmezzük, az állam fizet a Mészáros M1 Kft.-nek azért, hogy az épületükben működhessen a kormányablak.A minisztérium szerint "az ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása jelentős gazdaságélénkítő hatással is bír, amely kedvezően hat a munkahelyteremtésre, valamint a fogyasztásnövekedésre is, amelyekkel újabb adóbevételeket generálnak, ezáltal többszörösen is megtérül az állam számára az ügyfélszolgálat működtetése."Az országban csak egy ilyen vanMivel nincs tételes lista sehol a Gépjármű Ügyintézési Pontokról, a minisztériumtól kapott válasz alapján próbáltuk beazonosítani az összes ilyen kormányablak pontos helyszínét. Ezeket találtuk:Budaörs, Keleti u. 1.Budapest, III. ker., Medgyessy F. u. 4.Budapest, XVIII. ker., Batthyány L. u. 80.Kecskemét, Rákóczi út 5.Pécs, Indóház tér 1.Vecsés, Szent István tér 1.Tatabánya, Bárdos L. u. 2.Nyíregyháza, Hősök tere 3.Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky utca 26.Ellenőriztük az összes helyszínt, és az interneten elérhető információk alapján a budaörsi az egyetlen olyan pont, amely nem állami/önkormányzati épületben, hanem egy magáncég telephelyén nyílt meg.A különleges kormányablakra egyébként olvasónk hívta fel a figyelmet azután, hogy videóban számoltunk be a Mészáros M1 Kft. furcsán elnyert közpénzes tendereiről, és az ezek kapcsán indult nyomozásokról.Katus EszterNyitókép: A budaörsi Gépjármű Ügyintézési Pont átadója 2025 márciusában. Balra Navracsics Tibor miniszter, középen Tarnai Richárd főispán, jobbra Mészáros Lőrinc.
|
Mészáros Lőrinc autókereskedésében nyílt kormányablak, a bérleti díjat az állam fizeti
|
A Gépjármű Ügyintézési Pont a Mészáros M1 Kft. budaörsi telephelyén nyílt meg. Ez az egyetlen olyan pont az országban, aminek magáncég ad otthont.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/22/meszaros-lorinc-autokereskedeseben-nyilt-kormanyablak-a-berleti-dijat-az-allam-fizeti
|
2025-09-22 10:02:31
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által vezetett konzorcium eredménytelenné nyilvánította a saját szennyvízberuházási tenderét, mert szerintük a legolcsóbb ajánlatot adó Penta Kft. 37,46 százalékos nyereséget épített be az árajánlatába. Ez nettó 2,9 milliárd forintot jelentett volna a 7,9 milliárdos megbízásból, ami már nem fér bele a "hatékony és felelős" gazdálkodásba. A többi ajánlattevő, köztük a Mészáros és Mészáros Zrt. még ennél is drágábban dolgozott volna, így végül senkivel sem kötöttek szerződést a feladatra. Eddig nem találkoztunk ilyen indokolással.Szokatlan indokkal nyilvánítottak eredménytelenné egy tendert a közelmúltban. Egy közbeszerzési eljárás általában akkor lesz sikertelen, ha kiderül, hogy nem elég a kiíró pénze a feladatokra, vagy ha egyetlen érvényes ajánlat sem érkezik. Most viszont az Építési és Közlekedési Minisztérium és három önkormányzat azért döntött úgy, hogy a tenderük eredménytelen, mert szerintük a legolcsóbb ajánlatot tevő cég túl nagy nyereséget épített be az árajánlatába. A kiírók úgy látták, ha megkötik a szerződést, az sértené "a hatékony és felelős gazdálkodás elvét".Pilisborosjenő és Budapest Főváros közös szennyvízelvezetési projektjének tervezési és kivitelezési feladatait kellett volna ellátnia annak a cégnek, amely elnyeri az Építési és Közlekedési Minisztérium, Budapest Főváros Önkormányzata, Pilisborosjenő Község Önkormányzata és Üröm Község Önkormányzatának erről szóló közbeszerzési eljárását. A megbízás kiterjedt volna egy szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére és a Pók utcai átemelő telep bővítésére is.Az ajánlati felhívást még 2023 őszén, azaz két éve tették közzé, a bírálati összegzés pedig idén nyáron került fel az EKR-be. Ebből kiderült, hogy a legolcsóbb ajánlatot a Penta Általános Építőipari Kft. adta: a cég nettó 7 944 962 000 forintért vállalta volna a munkát. Őket követte a Veolia Mélyépítő Magyarország Kft. 8 075 000 000 forintos, a Mészáros és Mészáros Zrt. 8 220 081 000 forintos valamint az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató kft. nettó 8 399 999 999 forintos ajánlata. Az OMS Hungária Kft.-t kizárták, az A-Híd Építő Zrt. és az ALISCA BAU Építőpari Zrt. pedig nem tartotta fenn az ajánlatát.Ez alapján - a Budapest környékén jól ismert társaság -, a Penta Általános Építőipari Kft. lett volna a nyertes, azonban az ajánlatkérők árszakértői úgy ítélték meg, hogya cég által megajánlott árban szereplő nyereség mértéke 37,46 százalék, ami nettó 2 975 792 475 forintot jelent.Ezért "az ajánlattevő által megajánlott ajánlati áron történő szerződéskötés súlyosan sértené a Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti hatékony és felelős gazdálkodás elvét". Vagyis arra jutottak, hogy elpazarolnák a közpénzt, ha ilyen feltételek mellett megbíznák a céget.Hogy a többi jelentkező árajánlata mennyi nyereséget tartalmazott, az nem derül ki a dokumentumokból, miután azokat már nem is vizsgálták. A Penta Kft.-t ugyan felkérték arra, hogy "mutassa be az általa ajánlott ár, illetve annak összetevője arányosságát", de a kapott válasz nem győzte meg kiírókat.Eddig elnéző volt a rendszerMint írták, a cég "kiemelte azokat a szerződéses kötelezettséget és műszaki bizonytalanságokat, amelyekkel ajánlatában számolnia kellett", továbbá "bemutatta, hogy üzleti terve alapján a központi irányítási költsége a korábbi évekhez képest jelentősen megnő", emellett csatolta az egyes projektelemek költségvetését is, ezek azonban "részletes számításokat nem tartalmaztak".Az ajánlatkérők végül arra jutottak, hogy"a becsatolt ajánlatok csak részben támasztották alá az önköltség számítást, az ajánlatokban szereplő számok nem köszöntek vissza egyértelműen a becsatolt költségvetésben".Mivel a cég által bemutatott 6 százalékos nyereség helyett ők több mint 10 százalékos nyereséget véltek felfedezni az ajánlatban (az építőiparban a nettó profit jellemzően 6-10% között mozog), az árindokolást és a cég vitarendezési kérelmét sem fogadták el, és a Kbt. 75. § (2) bekezdés h) pontja alapján eredménytelennek nyilvánították az eljárást.Mindez azért érdekes, mert korábban az sem zavarta az állami szervezeteket, ha az eredetileg becsült árnál hat és tíz milliárd forinttal drágábban nyert el valaki egy tendert, vagy ha épp 670 százalékkal drágult egy beruházás. Mint ahogy az sem okozott gondot, hogy az állami közbeszerzési eljárásokon taroló kormányközeli cégek kiemelkedően magas nyereségrátával dolgoznak. Sőt, az is csak a Budapesti IX. kerületi Ügyészség közbelépésének köszönhető, hogy a hatóságoknak vizsgálniuk kell azokat a tendereket, ahol a Mészáros M1 Kft. drágább ajánlattal is nyerni tudott.Katus EszterNyitókép: Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője. Átlátszó montázs
|
Közel 40 százalékos nyereséget akasztott volna le a kivitelező, lefújták a beruházást
|
A Penta Kft. nyerte volna a fővároskörnyéki szennyvízberuházást, de a tender kiírói szerint a 2,9 milliárdos nyereség nem fér bele a felelős közpénzfelhasználás
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/23/kozel-40-szazalekos-nyereseget-akasztott-volna-le-a-kivitelezo-lefujtak-a-beruhazast
|
2025-09-23 12:31:56
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közigazgatási perben feszült egymásnak az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottsága a minap a Fővárosi Törvényszéken. Az ügy hátterében az Integritás Hatóság egyik közbeszerzési eljárása áll, amiből a NER kommunikációs cége, a New Land Media Kft. vesztesen került ki. A társaság jogorvoslati kérelemmel élt, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig a javukra döntött. Ez viszont nem tetszett az Integritás Hatóságnak és a bírósághoz fordult. Itt pedig az az ítélet született, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságnak új eljárást kell lefolytatnia.Tavaly áprilisban írtuk meg, hogy két év alatt 1,1 milliárd forintot költött volna kommunikációs tevékenységekre az uniós források megfelelő felhasználását vizsgáló Integritás Hatóság. A három részből álló eljárás eredménye július végén jelent meg az EKR-ben. Ebből többek között kiderült, hogy bár az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot - az állam kommunikációs és rendezvényszervezési tendereinek állandó nyertese -, a New Land Media adta, mégsem ő lett befutó.Ennek oka az volt, hogy az ajánlattevőknek szakmai ajánlatot is kellett írniuk, aminek elbírálása majdnem akkor súllyal (40%) szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%). A Balásy Gyula-féle New Land Media "kisdolgozatai" pedig nem nyerték el eléggé a bíráló bizottság tetszését, illetve több ponton is hiányosnak találták azokat. Így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot (hiába volt kedvező az ár).A New Land Media nem nyugodott bele a döntésbe, véleményük szerint ugyanisvitatható volt, hogy a szakmai ajánlatok bírálata során valóban objektív szempontok alapján döntöttek.A bírálatban többek között olyan mondatok szerepeltek, hogy a szakmai ajánlatban megtett javaslatok nem voltak innovatívak vagy kreatívak, ezzel szemben a nyertes cég ajánlata "megkapóan felvillantja az applikáció gyakorlati működését", "a fiatal korosztály számára élvezetes módon jelenik meg az üzenet tartalma", vagy hogy "az érzelmi bevonódását is ötletes módon tervezi megvalósítani".Balásy cége ezért először előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ügyet.A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította a jogsértést, és megsemmisítette az ajánlatkérő "Európai Unió Hivatalos Lapjában 2024. április 9-én a 206544/2024. számon megjelent részvételi felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és valamennyi, a közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntést a tárgyi közbeszerzés" első és harmadik részében is. Emellett 3, illetve 2 millió forint bírságot szabott ki az Integritás Hatóságra.Mint írták, "az ajánlattételi dokumentációban rögzített előírások nem biztosították az ajánlatok egységes, azonos szabályokon alapuló értékelését, ezzel sérült az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattételhez való joga is". Emellett a kiíró kritériumrendszere a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontja első mondatába ütköző módon önkényes döntési lehetőséget biztosított saját maga számára.Az Integritás Hatóság nem fogadta el a döntést, és perre vitte az ügyet. Ahogy azt tavaly októberi közleményükben írták, "a közbeszerzési előírások megsértése, a részrehajló hivatali eljárás, a jogvesztő eljárási határidők önkényes figyelmen kívül hagyása, a törvény előtti egyenlőség követelményének figyelmen kívül hagyása és a szakmaiatlan megállapítások miatt" kezdeményezik a bírósági felülvizsgálatot.Új eljárást kell lefolytatniAz első tárgyalási napot idén szeptember 24-re tűzte ki a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma. A tárgyaláson lapunk is részt vett, hiszen ritka, hogy két, a közbeszerzések jogszerűségét felügyelő hatóság egymással szemben álljon egy perben.A tárgyaláson az iratismertetés után az Integritás Hatóság jogi képviselője hangsúlyozta, hogy szerintüka New Land Media elkésett a jogorvoslati kérelemmel, mert azokat a törvényben rögzített határidőn túl nyújtotta be,széleskörű verseny zajlott a megbízásért, amely során senki más nem jelezte, hogy a kiírás vagy az értékelési szempontrendszer kifogásolható lenne,a kommunikációs szakmában gyakori az ilyen jellegű, minőségi szempontokat is figyelembe vevő felhívás/megbízás,a Közbeszerzési Döntőbizottság nem értesítette a közbeszerzési eljárás többi résztvevőjét a kiterjesztett vizsgálat során,a Közbeszerzési Döntőbizottság szakmailag nem volt felkészült a kommunikációs tendereket illetően.Ezzel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság jogásza arra mutatott rá, hogya New Land Media csak a többi ajánlat értékelésének megismerése (azaz az iratbetekintés) után tudott jogorvoslati kérelemmel élni a saját bírálatát illetően, ezért nem volt megkésett a beadvány,tudomása szerint az ügyfelek mind értesítve lettek a jogorvoslati eljárás kiterjesztéséről,lehet minőségi/szakmai szempontokat figyelembe venni egy eljárás során, de azoknak meg kell felelniük az uniós irányelveknek és a közbeszerzési törvény szabályainak. Jelen esetben viszont a megfelelőség hiányát állapította meg a Döntőbizottság.A bíró az ítélet kihirdetésekor elmondta, megítélésük szerint - az Integritás Hatóság véleményével szemben - a Közbeszerzési Döntőbizottság nem vétett eljárásjogi hibákat, a New Land Media Kft. határidőn belül nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, és nem volt jogsértő a Döntőbizottság kiterjesztett vizsgálata sem. Ugyanakkor az eljárás szakmai részére vonatkozó indokolás nem volt megfelelő, ezérta bíróság nem tudta a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítani, hogy történt-e jogsértés vagy sem.Vagyis a bíróság nem azt mondta ki, hogy a Döntőbizottság döntése helytelen, hanem azt, hogy a döntés indokolása hiányos.Ennek tisztázása érdekében a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a Közbeszerzési Döntőbizottságot a kommunikációs tender első részét illetően. A harmadik rész ügyében október elsején döntenek. Az ítélet(ek) pontos és részletes indokai azok írásba foglalását követően ismerhetők meg.Katus EszterNyitókép: Tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken. A szerző felvétele
|
NER-cég miatt csapott össze a bíróságon az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság
|
A Fővárosi Törvényszék új eljárásra kötelezte a Közbeszerzési Döntőbizottságot a Balásy Gyula cégét is érintő kommunikációs tender kapcsán.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/09/26/ner-ceg-miatt-csapott-ossze-a-birosagon-az-integritas-hatosag-es-a-kozbeszerzesi-hatosag
|
2025-09-26 08:07:37
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Korábban 30, most már nettó 40 millió forintot szán a köztévé arra, hogy közönséget biztosítson magának a műsorainál. A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) idén 165 milliárd forint állami támogatást kap, így vélhetően nem lesz gond a kifizetésekkel. A nyertes cég a megbízásra egyedül jelentkező Casting Office Kft. lett, amely az előző években is ellátta ezt a feladatot.Az MTVA szervezésében, az MTVA székhelyén vagy más külső magyarországi helyszíneken megvalósuló felvételek során közönségszervezési szolgáltatások nyújtására keresett szolgáltatót a közmédia. A közbeszerzési eljárást szeptember elején írták ki, és szeptember végére már meg is találták a nyertest. A tenderre egyedül jelentkező Casting Office Kft. lett a befutó, amellyel nettó 40 millió forint értékben kötnek keretszerződést. (Korábban 30 millió forint volt a keretösszeg.)A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap az elvégzendő feladatokról a következőket írja: az MTVA tevékenysége során felmerülő közönségszervezés szolgáltatást jellemzően a 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. szám alatti székhelyén működő stúdiókban, illetve más külső helyszínen tervezi igénybe venni.A közönség feladata az MTVA gyártásában készülő műsorokban való úgynevezett "tapsoló" feladatok ellátása.Az eseti megrendelésekkel lehívható közönségszervezési szolgáltatás keretösszege nettó 40 millió forint, ennek 70 százalékára vállalnak lehívási kötelezettséget.A közönség tervezett (24 hónapos időszakra vonatkozó) igénybevétele napi max. 12 óra, tervezett maximum létszám: 200 fő/nap, tervezett maximum létszámmal számolva 16 felvételi nap (a közönség adott felvételi napon igénybe vett valós létszáma változik, változhat a szolgáltatási igényben megrendeltek szerint, ebből adódóan a valós felvételi napok száma is változik, változhat). A szolgáltatás becsült mennyisége 3300 fő.Nyertes ajánlattevő dolga lesz a szerződés teljesítése során többek közötta megrendelő által jelzett létszámban történő közönség, határidőre történő biztosítása,a közönség felkészítése az adott produkcióra,a közönség tagjainak névsorát a felvétel előtti napig eljuttatni az MTVA-hoz,valamint a közönség tagjainak díjazása, és azok után a vonatkozó összes adó(k), járulék(ok) megfizetése is.Hozzátették, a közmédia működésének sajátosságából adódóan (televízió műsor előállítása) kora reggeltől késő estig terjedő időtartamban tarthatnak igényt a szolgáltatásra.A tenderre egyedül a Casting Office Kft. jelentkezett, amely el is nyerte a megbízást. Ez nem volt meglepő, hiszen a korábbi években is ők kapták a megbízást.Kormánypropaganda milliárdokértIdén 165 milliárd forint közpénzből működhet az MTVA, vagyis átlagosan napi 452 millió forintból. Hogy ez elég lesz-e mindenre, nem tudni, mivel - ahogy azt az Mfor.hu júniusban megírta - tavaly a beérkező mintegy 140 milliárd forintos költségvetési támogatás ellenére is sikerült mínuszba kerülniük: 3,1 milliárd forint veszteséggel zárták az évet.És hogy a hatalmas összegű támogatásból milyen szolgáltatást nyújtanak? A Republikon Intézet és Connect Europe közös kutatása szerinta közmédia hírműsora dominánsan kormányközeli értékeket jelenít meg,ezzel pedig nem tesz eleget a közszolgálati elvárásoknak. A HVG a kutatásról szóló cikkében emellett azt írja, az elmúlt félévben az M1 híradójában kormánypárti politikusról szóló negatív híradás egyáltalán nem jelent meg, ellenzéki politikusokról viszont annál inkább.A legtöbbször idézett személy a közmédia csatornáján Orbán Viktor miniszterelnök volt, őt követi Szijjártó Péter, de megjelenik a listán Orbán Balázs és Menczer Tamás is. Szakértők közül az MCC, a Századvég és az Alapjogokért Központ munkatársai szerepeltek leggyakrabban.Katus EszterNyitókép: Orbán Viktor beszéde az M1 Híradóban.
|
Idén már 40 millió forintért vesz magának tapsoló közönséget a közmédia
|
Eddig 30 millió forintot költöttek arra, hogy legyen közönség a műsoroknál. Futja rá: az MTVA idén 165 milliárd forintból gazdálkodhat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/29/iden-mar-40-millio-forintert-vesz-maganak-tapsolo-kozonseget-a-kozmedia
|
2025-09-29 08:33:44
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A korábbi 22 milliárdos megbízás után egyelőre nem kapott új szerződést Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros Zrt.-je Pakson, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában, miután határidőre nem létesített munkaviszonyt egy bizonyos szakemberrel. Emiatt nem felelt meg a részvételi jelentkezés feltételeinek, és kizárták az eljárásból. Más cég viszont nem is jelentkezett, így maga a tender is eredménytelen lett. A kiégett fűtőelemek tárolása milliárdokat emészt fel.Eredménytelen lett a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) III. ütem 4. fázis létesítése kapcsán kiírt közbeszerzési eljárás. A nyertes cég feladata lett volna az üzemelő nukleáris létesítmény bővítése egy ötkamrás, MVDS (Modular Dry Vault Storage) rendszerű, kiégett üzemanyag kazetták átmeneti tárolására alkalmas, technológiát kiszolgáló épülettel, továbbá a meglévő technológiai rendszerek átalakítása, bővítése, új nukleáris rendszerelemek gyártása, szerelés és az érintett rendszerek üzembe helyezése. A tenderre azonban nem érkezett érvényes ajánlat. Pedig a Mészáros és Mészáros Zrt. már a zsebében érezhette a győzelmet.A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság végezte/végzi ugyanis a KKÁT III. ütem 3. fázisát is, amely során szintén egy MVDS tárolót kell(ett) építeni a VVER 440 típusú reaktorok kiégett fűtőelem kazettáinak átmeneti tárolására. Annak a beruházásnak az ára (pótmunkákkal együtt) már nettó 22 milliárd forintnál jár, így feltételezhető, hogy a mostani tender is több milliárdos megbízást jelentett volna. Egyelőre azonban máshogy alakultak a dolgok.Mielőtt meghirdette volna a közbeszerzési eljárást, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) előzetes piaci konzultációt folytatott le, amely során előírta indikatív árajánlatok benyújtását is (ez nem kötelező érvényű ajánlat, csak tájékoztatási célt szolgál). A konzultációra történő kérelmek benyújtási határidejéig ketten jelezték a részvételüket (a MENTO Környezetkultúra Kft. és Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.), de csak egy ajánlatot nyújtottak be. Észrevétel, javaslat nem érkezett.A tárgyalásos közbeszerzési eljárás ennek ellenére mégis eredménytelen lett, miután kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtottak be. A bírálati összegzés szerint ugyanis a Mészáros és Mészáros Zrt.-t (és a vele együtt jelentkező Pintér Művek Kft.-t) kizárták. Az RHK rámutatott: "a következetes joggyakorlat értelmében az alkalmassági követelményeknek a jelentkezőknek a jelentkezési határidő lejártakor kell megfelelniük.Maga a jelentkező sem vitatja, hogy a részvételi jelentkezési határidő lejártakor K.G. szakember nem állt vele munkaviszonyban,és ennek következtében az adott szakembert kapacitást nyújtó személyként volt köteles megjelölni. A Kbt. 65. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelménynek a jelentkezőknek egyedül kellett volna megfelelniük, de ennek a jelentkezők nem tettek eleget, mert külső erőforrásra, kapacitást nyújtó személyre támaszkodtak."Mivel a Mészáros és Mészáros Zrt. nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, a részvételi jelentkezése érvénytelen lett. Ezzel együtt a tender is eredménytelen lett, hiszen más cég nem jelentkezett az eljárásra. Új felhívást egyelőre nem találtunk az EKR-ben, de ez valószínűleg rövid időn belül változni fog. Vagyis Mészároséknak szinte biztosan lesz lehetőségük javítani.Milliárdokat emészt fel a kiégett fűtőelemek tárolásaAz atomerőművek működésének egyik következménye, hogy elhasznált (kiégett) fűtőelemek is keletkeznek, amelyek kezeléséről és elhelyezéséről gondoskodni kell. Az RHK leírás szerint, miután eltávolítják a Paksi Atomerőmű reaktorából a kiégett üzemanyagot, bizonyos ideig az atomerőműben lévő vizes, úgynevezett pihentető medencében helyezik el.Ekkor már nem folyik bennük nukleáris láncreakció, csupán a radioaktív bomlások eredményeznek hőfejlődést. A tárolási idő korlátját a pihentető medence kapacitása szabja meg. A 3-5 éves pihentetési időszak leteltével a kazettákat átszállítják a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT).A KKÁT telephelye a Paksi Atomerőmű üzemi területe mellett, annak déli részéhez csatlakozva helyezkedik el. A KKÁT egy moduláris, kamrás típusú létesítmény, amely a kiégett fűtőelem-kazetták száraz tárolását biztosítja. A tároló földfelszíni épület, ahol a kazettákat egyenként, az átrakógép segítségével hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el. A tárolócsövek vasbetonfalakkal körülvett kamrákban sorakoznak, függőleges helyzetben.A tárolócsövek körül majdnem 2 méter vastag vasbetonkamra van, ami a radioaktív sugárzás ellen biztosít árnyékolást.A tárolás száraz körülmények között történik, a termelődő maradék hőt pedig a levegő természetes huzathatásán alapuló hűtési rendszer szállítja el. A hűtőlevegő a tárolócsövek között áramlik, ezért a kazettákkal közvetlenül nem érintkezhet. A tárolócsövekben semleges gázkörnyezetet (nitrogén) biztosítanak, amelynek a nyomását folyamatosan ellenőrzik.A KKÁT operatív üzemeltetési, üzemfenntartási és egyéb szolgáltatási feladatainak ellátását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt végzi. Csak ez nettó 4 633 756 784 forintba kerül 4 évre vonatkozóan.Idén a tárolócső monitoring rendszer armatúra átalakítására is lefolytattak közbeszerzési eljárást. A feladatokat a BÉDUS Mérnöki és Szolgáltató Kft. végezheti el nettó 229 millió forintért.A nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolása jelenleg nem megoldott, egyelőre kutatások folynak arról, hogy hol és hogyan lehetne biztonságosan elhelyezni a kiégett fűtőelemeket.Katus EszterNyitókép: Mészáros Lőrinc, háttérben a KKÁT.
|
Nem vett fel időben egy szakembert a Mészáros-cég, egyelőre bukta a milliárdos paksi tendert
|
A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját bővíthette volna a Mészáros és Mészáros Zrt. A paksi létesítményen korábban is ők dolgoztak nettó 22 milliárdért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/09/30/nem-vett-fel-idoben-egy-szakembert-a-meszaros-ceg-egyelore-bukta-a-milliardos-paksi-tendert
|
2025-09-30 08:17:24
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A felcsúti milliárdos fiatal cége, a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. már a megalapítását követő évben állami megbízást kapott, a mostani a harmadik a sorban. A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 1,2 milliárdos tenderét úgy nyerte el a társaság, hogy az ellene induló másik céget többek között aránytalanul alacsony árajánlatra hivatkozva kizárták. A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. feladata lesz a MÁV meghatározott gépjárműveinek karbantartása és javítása várhatóan 3 éven keresztül.Gépjárművek karbantartására és javítására írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. (SZK) idén tavasszal. A felhívásra összesen két cég jelentkezett: a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. és a Varga Vasúti és Közúti Járműjavító és -gyártó Kft. Utóbbi ajánlatával azonban gond akadt, ugyanis a cég által megajánlott árak a becsült érték megállapításához benyújtott indikatív ajánlatokban lévő egységárak átlagához és a másik ajánlattevő egységáraihoz képest is "aránytalanul alacsonynak látszottak". A MÁV SZK Zrt. ezért árindokolását kért a cégtől, vagyis azt, hogy támassza alá adatokkal, hogy a szerződés a megajánlott áron teljesíthető.A Varga Vasúti és Közúti Járműjavító és -gyártó Kft. benyújtotta a kért dokumentumokat, azonban a MÁV "az abban foglaltak elfogadhatóságát kétségesnek ítélte", és újabb, még részletesebb tájékoztatást kért. A bírálati összegzés szerint viszont a kiegészítő árindokolást a társaság már nem nyújotta be, a MÁV pedig ezután érvénytelennek nyilvánította az ajánlatot. Az ajánlatkérő szerint az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás mellett a cég nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek (vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést), továbbá valamely adatot jogszabályba ütköző módon üzleti titoknak minősített, és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javította.Az eljárás hivatalos eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Eszerinta tendert az egyetlen érvényes ajánlatot benyújtó Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. nyerte.A céggel nettó 1 200 000 000 forint értékben kötöttek keretmegállapodást 36 hónapra. A MÁV 3 évig, vagy a keretösszeg kimerüléséig jogosult eseti megrendeléseket leadni a társaságnak. A szerződés a keretösszeg ki nem merítése esetén a keretösszeg kimerítéséig, de legfeljebb további 12 hónappal meghosszabbítható. A MÁV a keretösszeg 70 százalékának lehívására vállal kötelezettséget.A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. feladata lesz megközelítőleg 422 db személy-, haszon- és tehergépjármű karbantartása, garanciális időszak alatti és azon túli javítása, valamint a kapcsolódó szolgáltatások ellátása. A javítandó, karbantartandó járművek területi megoszlása: 98 db jármű Kelet-Magyarország; 75 db jármű Nyugat-Magyarország; 249 db jármű Budapest - Pest Vármegye.Alig egy éves volt a cég, amikor állami megbízást kapottA Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-t csak 2023 végén alapították, de már a következő évben sikerrel szerepelt az Országos Mentőszolgálat gumiabroncsok beszerzésére vonatkozó tenderén. Majd a Készenléti Rendőrség hasonló közbeszerzési eljárásán is nyerni tudott, és végül jött a MÁV tendere.A cég éves forgalma tavaly 359,8 millió forint volt, az adózott eredmény pedig 13,8 millió. A társaság tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc.A MÁV gyakran szerződik Orbán Viktor miniszterelnök barátjának cégeivel - hol közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként, hol annak mellőzésével. A G7 számításai szerint Mészáros Lőrinc és cégei több tízmilliárd forint extraprofitot talicskáztak már ki a magyar vasútból.Katus Eszter
|
Mészáros Lőrinc cége javíthatja a MÁV több mint 400 gépjárművét 1,2 milliárd forintért
|
A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. egyetlen ellenfelét túl alacsony árajánlat miatt kizárták. A cég még két éves sincs, de már a harmadik állami megbízást kapja
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/01/meszaros-lorinc-cege-javithatja-a-mav-tobb-mint-400-gepjarmuvet-12-milliard-forintert
|
2025-10-01 07:12:33
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nemrég arról írtunk, hogy várhatóan felszámolják Magyarország második legforgalmasabb mellékvonalát egyszerűen azért, mert útban van a CATL debreceni akkumulátorgyára tervezett bővítésének. Ma kiderült, hogy október 13-án tényleg kigördülnek az utolsó vonatok Debrecenből és Nagykerekiből.Fontosabb az akkugyár, mint a vidék - írtuk nemrég. A kapcsolódó videóriportunkban azt dolgoztuk fel, hogy hiába volt sikertörténet a 106-os, Debrecen-Nagykereki vasútvonal közelmúltbéli felújítása, a kormányt mindez nem érdekli, ahogy a félig elvégzett beruházást követően növekvő utaslétszám sem. A sínek ugyanis keresztülszelik a CATL debreceni gigaberuházásnak tervezett területét."Újabb, nagymúltú pályaszakaszon szűnik meg a vasúti személyszállítás október 13-tól. A mintegy 52 kilométer hosszúságú, Debrecent Nagykerekivel összekötő mellékvonal sorsa úgy tűnik, végleg megpecsételődött"- adta hírül a Vasutasok Szakszervezete. Mint írják: a bezárás miatt a Sáránd és Pocsaj-Esztár szolgálati helyeken dolgozó öt forgalmi szolgálattevő és hat váltókezelő kolléga sorsát kellett sürgősen, és megnyugtató módon rendeznie a szakszervezetnek.A CATL említett bővítése ugyan a jövőben lebeg és pont egy olyan vasútvonalról beszélünk, amely félig felújítva is több utast szállított, mint korábban, és amely egy hátrányos helyzetű térség kilátásai szempontjából kulcsfontosságú - mivel ez kötné össze Debrecennel, a munkalehetőséggel, iskolákkal a megyeszékhely és a román határ közötti településeket - Lázár János minisztériuma hajthatatlannak bizonyult. A kínai befektető érdekei előrébb valók, mint Debrecen, Mikepércs, Sáránd, Derecske, Konyár, Pocsaj, Esztár, Kismarja, Nagykereki lakosságáé.A 106-os, Debrecen-Nagykereki vonalat kirakatba lehetne példának tenni, mi történik, ha egy mellékvonal megkapja a kellő figyelmet. A pályának ugyan csak az eleve jobb állapotban lévő részét újították fel a közelmúltban Derecskéig - ez is megérne néhány szót -, de a települések polgármestereinek lobbitevékenysége nyomán mintaszerűen felújított állomások, közös busz-vonat peronok, és úgy általában az odafigyelés nyomán az utasszám megugrott.Egy időben Desirók jártak a vonalon. Aztán elfogyott a figyelem. A rosszabb állapotú részeken ugyanaz a pályakarbantartási hanyagság ütötte fel a fejét, amely a magyarkúti kisikláshoz vezetett, visszatértek a Bz-k és Uzsgyik, részben bonyolult buszos pótlásra kényszerítve az utasokat, akik amúgy vannak, igénylik az eljutást Debrecenbe, sokszor egyszerre több buszt kell értük küldeni, amelyek így is tömve vannak.A meglévő - és épp csak egy kicsit jobban gondozandó - vonal kiváltására ígért teljesen új vasútvonal még csak terv. Évtizedekbe is telhet, mire megvalósul, cserébe pont az elővárosi közlekedést nem tudja majd kiszolgálni - kizárólag a vasútra elkölthető pénzek elégetésére és a túlárazott fejlesztésekre vadászó cégek profitjára van optimalizálva. A helyi lakosság - a Debrecen és a román határ közötti falvakban, kisvárosokban élő emberek - érdekei másodlagosak.A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatti vidék- és vasútellenes vonalbezárások velünk maradtak a Fidesz-kormány alatt is, csak új ízt kaptak: a közszolgáltatások Budapestről meghatározott, durva és baltával történő visszavágását immár nem csak egy társadalmilag érzéketlen ideológia fűti, hanem a kínai befektetők érdekei és a kormányközeli magánvállalkozások profitéhsége is.Amint az közben nemrég az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: Lázár János, a debreceni és sok más mellékvonal bezárásáért felelős közlekedési miniszter még soha nem utazott vonattal hivatali útra a kinevezése óta.Tálos LőrincCímlapkép: Pápai Gergely
|
Bezárják az ország egyik legforgalmasabb mellékvonalát egy akkugyár kedvéért
|
Megjósultuk, megtörtént: tényleg bezárják Magyarország második legforgalmasabb vasúti mellékvonalát a CATL debreceni akkugyárának kedvéért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/01/bezarjak-az-orszag-egyik-legforgalmasabb-mellekvonalat-egy-akkugyar-kedveert
|
2025-10-01 15:30:01
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.